Zala 1880 01 január n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	35.4 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:18:42

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1008
Megtekintések száma:	5694
Leírás:	Zala 1880 január Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Mutatványszám. 3 M HHf Mqpfe lffca M • Art. N«.<. $ ü Hig\|«á 4vw iMik _ r ? ki. Mfcksslil IhÉiilwil í krT m Ir ZALA Hh* s lép mWI*ní téméi imnliyw Ml MH Oj Hwh< »4w* Itt se HtMllllrtlI «** iMMrt Iwétll <if Isssadr «t SÉSselsl rissas m iAMiImé. fi?a rilltiMi N Ir MEGYEI ÉRDEK 0 KÓZMÖVELÖDÉ^I, TÁRSADA LMI QAZDÁSZATI HETILAP A UUÍÍGW GAZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. I. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. január I - én. VII. évfolyam. Mf* Lapunk mai számát (mint ez évben aa elsőt) fölös isáma példányokban nyomattuk és nmtatvány-Hj&ám gyanánt a megyében szerte oly helyekre Ib kOMóitQk, hol eddig előfizetőink nlnoenek — Ez első szám elfogadása nem köteles semmire, kér-Jük tehát aat sslves figyelemre mél ítíDl A kiadóhivatal T. olvasóinkhoz! A „ZALA* 1880-ban is folytatni fogja pályafutását. Iránya, mely eddig is helyesnek bizonyult, s mely dolgok-\'uak józan és előítélet nélkül való fellő páriában culminált, ezentúl is az fog ma radni. s bármi téren nyilvánulni fog a felszínre vergődő események és mozzanatok higgadt és szenvedélytelen, igaz meggyőződés vezérelte megbeszélésében. Munkakedvünk gyarapodott és gyarapodott száma is azon derék és ön zetien férfiaknak, kik a „ZALÁ\' nak ujabban is megígérték közreműködésüket, kik velünk együtt a közügy és közérdek szolgálatában csak szolgálni akarják azt, anélkül, hogy személyes elismerésre számot tartanának s akik megjju* taimaxva-érsik magukat öntudatuk áital. És így ha.a lap iránya (amiről uerapolitikai lapnál a lényegre nézve nem is lehet szó) nem is változik, az tartalmilag élénkülni fog. Hat év óta folyton oda irányult törekvésünk, hogy a lapot tartalmilag irodalmi színvonalra emeljük, azon voltunk, hogy a hasznos dolgok közlése mellett, melyeket a napi érdek j igénybe vesz, oly közleményeket is hoz-! Itassunk, melyek a magasabb igények \| kielégítése mellett erkölcsileg nemesitők legyenek. — Ennek folytán már az utóbbi időben is kiválóbb figyelmet fordítottunk az irodalmi rovatra, mely ezentúl még inkább biztos útmutatója lesz közönségünknek; amennyiben a nevesebb munkáknál nem azoknak puszta felemii I tésére fogunk szorítkozni, hanem azokat rövidebben, hosszabban birálatilag ismer- < tetni is fogjpk. Az elv, melyből munkálkodásunk kiindul, b mely törekvésünk központiját képezi, a magyar társadalom, a magyar nemzetiség megerősödése. Miután magyar nemzetiség nélkül magyar társadalmat nem képzelhetünk, ez elvnek a társadalom minden terén irányadóvá kell válnia, mert a magyar j nemzetiség legelső föltétele a magyar : társarialomnak. — Ezért első sorban j küzdöttünk .hat éven át és akinek jó \| emlékező tehetsége van, el fogja ismerni, j hogy nem siker tíélkül. — Ezért fogunk i küzdeni továbbra is. Ezen elv veti-i rel bennünket még tovább is a lap szer-! kesztésében. \| Rendes rovataink a kővetkezők ! lesznek : V ezércz i kkek, a társadalmi { j és n)egyei élet minden ágából; értekezé- ! \| sek á közgazdaság és ipar köréből. Közérdekű közlemények és i tudósítások. Helyi és m és vegyes hírek, a megye bármely részében történt minden bntosabb mozzanat és törekvésről kim »ritő tudósítások. Városi és m )gye\|i fontosabb ügyekről kimerítő közli ;sek; levelezések. Irodalmi é? művészeti r o v á-t, melyre míht ciár fentebb emiitettük, ezentúl különös figyelmet fogunk fordítani. Közgazdaság, melyben öti\' álló cszikkeken kivül a JZalamfegyeí Gazd. Egyesület" közgyűléseinek Jegyzőkiny-1 veit közöljük kimerítően, az által gakda-közönségünknek hü tflkörbCá mutatjuk e fontos megyéi egyesület áldásos tevékenységét. j Tárczánk élénk változatosság ban fog tartalmazni bjeszélyeket, növel\' Iákat, kisebb tanulmányokát a szépiro- dalom és művészet köréből, csevegéseket es egyéb kisebb szépirodalmi művekét, költeményeket, hoszszabb könyvúr mertetéseket, melyekkel a közönség maf gasabb igényeit is kielégíteni remét" jük.f 1 Az ígérteket mindeo erőnkből tel jesiteni\'is iparkodunk. Fölkérjük toliljt a t közönséget, hogy bennünket anyagilag és szellemileg pártolni szíveskedjék. í [Előfizetési ára marad as addigi, éj* podif. Negyed évre: } írt. 60 kr. -4-Félérre: 8 frt, — figées évre 6 frt. 4-i A Zalamegyei Qasd. egyesület taflj-jaj rétsére: &gész évre 4 frt, —- Félévre: 2 frt — Negyedévre: ! frt I Naüv-Kasj?>íh, 1879 decz. havában. A Mfrkewtó^ i ! ^ kladó-hlvBlal. bgyei rövidebb U j é v r i ! á vén izerzetes — az id<5 i^niéte^y •ztmBt morzsolt le ol valójából. Egy év tünt le ismét a végíietetleniég teng«ré-be, • - ráok magyarokra nézve tzumoru végcitteljee eiztendő, mint az előbbiek közül is iok.— ] áz emberiségnek általánosan. a nemieteknek különösen, érdekeik izerint bizo iyos problémákat kell megoldani Ifiből állanak a problémák, én mi czélj ik ezek megoldásának ? A nemzet jólétéi ek előmozdítása, az erre vezető eiz-közö í ügyet, czéUzerQ fölhasználása, mindaz, mi a nemzetet anyagilag éa szellemileg : öl virágozta tni engeli, mi ennek útját i nm állja. Meirt mi mái lenne a nemzetek czélj a és pedig nemet éi érdemei czélj t? 8 mindebből-mit látunk? Üémmit! 1 probléma megoldatlant Sok téren a vii ágtás helyett temedét; a jóllét be-lyett szegénység és nyomor; a bizalom ét erélyet tevékenység helyett csüggedést és téllenséget találunk. 8 a rend étötti-bang] helyett öntudatlan kúicáltiágot ét zűrzavart látunk mindenütt. így nem csoda, ba kfilöaSt reményekké\' nem lépnetjdk át az ej év küszöbét, ba tekintetünk, mely a jövendő homályába téved, ugyanazon kátét kilátásokkal találkozik, melyek a mohban mint tények voltak leküzdendők. Nem csodái ba bizalmunk egét zen elenyészett t as uj évben eem remélhetjük a küzdelmek megszűnését,\' töt inkább azoknak gyarapodátát Azért még akarjuk a csüggedés ét a kétségbeesés bánatot érzelmeivel üdvözölni ta uj esztendőt 5 a jobb jövő iránti bízalomaak teljet feladása egyenlő volna a gyáva megbanayása-kodátsal. Férfias erőnek jellemvonása a határozottság a romai való megküzdésben. Ha már egyéni szempontból is áll az, hogy hajjal, vétztzel szilárdan izembe Icell nézni, nogy az elcsttggedés határozott lépét a megsemmisülés felé, bogy az srőtlelkü jellem még itt ott talál etz~ közöjtat az elleotállátra, akkor a nemzeteknél még inkább áll ez. Nimzetaek éb-batem tzaBad elcsüggedai a tornyosaié vétz napjaiban, mert a ciü\'ggedéi jelei a nemzeteknél egytzertmind kóros tetpedát jelei. Egy nemzetnek mindig vasnak te-gédetzközei, melyekkel magát államilag éi erkölciileg regenerálhatja, csak a nemzettest nagyobb részében legyen elegendő erő ét erélyt Az elérzékenyülés ét cQggfctog\'ég könnyei as asszonyoknak valók ; egy ezer évig feaaálló nemzet, melynek ereje századot viharokban kipróbáltatott, még akkor tem fog aa el-csüggedés mezejére lépni, ba jobbjai tok helyütt étzlelbetík is az anyagi ét erkölcsi romlát csiráit. Fődolog azon eszközökről gondoskodni, melyekkel a romlásnak tovaterjedését maggátoljuk ét jobb viszonyokat teremthetünk. Van-e magyar ember, hi tzive mélyéből ne óhajtaná, hogy Magyarország boldog legyen; bogy anyagilag fejlődjék, erkölciileg ét szellemileg virágoz* sék; bogy a lakosság minden rétegében yagyoni jólét ét megelégedettség legyen észlelhető ét tapaiztalhaió. De valamint ez nem lehet napok és hónapok eredménye, ugy nem elegendő erre egy vagy néhány embernek a tevékenysége. é túczija. I t — r A kincsem lakása. Sioiuwéd fala «k határa As éo rónám vig tanyája.... Kis hajlékát a nagy hársis ága Kőröiköílll kowtoruba zárja. lu láttam meg elóts&r ót, A valódi hű nmt^t, Egy vaaárotp dálatáai tájban, EgysttrS, kit pongyola ruhában. Akkor tüstént megtser&ttsm Ét örökrs rabja lettem... Bakja isttsm, rabja vagyok s érssia, Es s rsbség édei teher nékem... Bttrsisi 4t • 6 is sssret, jebben mist a nap se eget: § é§6 ssssis sly nsrseáa tud sásai, Bogy ss iibirt csaknem tMgigásí. á ■sskábts fflrög tsrsg, Keaérs ét minden dolog.. Negvis tiatsse esk jl KlfMelJa tst jé ttivt, ítc. Islks, Ttism, becy stémsstfs tttimeu, \| vsMái féess tsrasst. Ugy ts«ék ssiat s sslvsm Uvá«i\|s} IU\| e Uíes éa issssk a párja. lyets Egy Sylvester est. Bodepest, 1819, dec il ij r I „\'Anyára, fázom, takarj be jopbsn! Mees-i sse rásysnk nMg? £l\\ be sokáig érünk oda V JAtj nyagodt gyermekesi, mindjárt oda érünk Szólt aa anya didergő gyermekét job-i ban bsukarra pougyulájábs. f \' Kik Isbetnik a sssrenesétlsnek ? Hova tar- ! tAuftkf „Anyám, nlézd csak mi saép 1" \|Szólt s gyermek ismét rámutatván tgy fénylett kivilágított ; kirakatra í Jséat rnéb lelkem 1 Kik lehetnek e nyomorultak í akiknek e kemény hidegben idejök van kársaitokat szemlélni rsn syokbsn. H ova tartanak V Hol vsa ott-bonjak? vagy vas s otthonjuk? De kitérjük őket! 4 ttél eriiebben fé, ss esya éittsti lépteit, jtbbsa betakarja gyermekét. Hirttlts megáll, klrilnéi, s isgsdosé léptekkel sgjr helyiségbe lép. - \| „üb anyám ! be iók a gazdagok f" Ssól s gyermek. Jfók Sk!c mond as anya, ds bossá tsvé caagibio: „Uk, be gosottok t gazdagok I8 Bslépnsk — s ineiegité ssobába. Igaza volt a gyermeknek, milyen jék a ppbask I Mit tssséssa sut s tssrsasséllssek, UkssK e zord télhsa siacs haji kok; bsvs mss-uéoek dermedt lagUikuak lelmelágedéet seerlsni I ,Asyám, be/jék s gssdsgok ta . SÜvsstsr sut vaa.Még néhány ért, — ét égy M hány vstt... . 1] város paloti féojarl gyísi geket asszon; nig k Mii? ez an leányai sOiyed a moll (sneketlin tengerébe. Né» >ra még — és ss 1878-iki év ilódeit kö- 78.év Silfstlír estéjén megállunk a (B. igvik élénk utczáiának\'pálcája slótt. á ablakai ki vannak .világítva, ss .ngész ház un úszik. A ház élóit a cselédség síig jOvó- mentf kocsikból s kiszálló vendé-ogsdni és a tarmekhea vejtetni, — s ház ához, ki mellstt szép ísánys foglal helyijt széu egy kisebb arauy hajú leánykát tart sldogség, mennyi jószívűség . sugárzik ki ibói; éi mily végetlen Orlmfény látszik stssUbsa, kit most vitt bt elóssflr t tár-aj Jóst tlóetSt 1 Ep Sylvester eetéjén. Azon éjjeléni mely\' a gondolkodének a legtöbb elméi-ksdésn nyiájt alkalmat ée okot L* A terem megtelik, s mulatság keedédik. Zene, Inek, tánet, t több efféle, mind béliben van. 4- Ki vette se általános jókedvben ée ssvis-ban ésare, hogy sz anya leányát, aki kissé ef-halavájsyult, aa elStsreabi vezeti? Látseólag senki \| miodsnkinek megvan t maga párja, kivtl foglalkozik. — De úgy látszik tgy mégis! tgy-Bek még siooe pária, kivel toglalkosik, de kinslt ssive talán hevesebben ver, mist valamennyiéi X. Zoltán as, ki egyedül vitte észre s hl-ényt De métt éppen Zoltán? Xi ó? Talán 0 1 kölönb a tSbhl jé barátnál t Éísist ss elétsrsmbe, ahol a háai asezooy ! leányát ép ss Öreg Borosa gsndktra biess, t \| homlokát megcsókolván, vissaesiet a terembe, ái Ortg Borosa fejét Méválja i mormogé: Bus ilójll I Egy néhány flditd csepp megtette a maga hatását. VA kisasszonynak talán sétára lett szüksége!" esól ss öreg szolgáló. „Engedelmével kikísérhetem s folyosóra !" 8 essel Zoltán karját nyújtja s lánroak s kimennek a folyosóra, hol a lég hidegebb, ott megállnak. aVégre hegy egyedül vagyunk. Irés! nem tartom szükségesnek megvallani,borran szeretem. Oh. mondje ki a boldog ító szót! átélt az ifja. „Szeretlek" susogs Irén. s egymás karjaiba borultak... A hold téti alakja ép most tftnt Isi ss égen ée nevető ábrázatát s két sssrelmes filé fordítja, mintegy kigúnyolva frigyüket,... A szerelmesek felpillantanak aa égre, és im — egy fslhó borit ja sl ss sgst... „Talán má mehetnénk," Sióit lrés. „MinjAak 1* Szólt az ifjú, hévvel megeto-ritváa a lányka kesét l§ —------ As éra 3 nmpred 12 ót tL A teremból a vendégek lasssnként távoznak, ezek a bás lsg bensőbb barátai Ölnek még ée váriák aa aj év beköszöntését Az éra ismét fit: Egy kettő bárom ....... . tizenkettő 1 „Éljen 1879* kialtja s zzdaj tárniág éa az sdésysk • poharak teÖrSsve repülnek a töldbös cserepükkel aat egészen bebohtváa. — — Lassankint virradni kezd és a társaság iloaaUk. Két bét múlva s lapokban slvssiák: B. bankár leányét Irént, X. Zoltán ssegtdi földbirtokot eljegyeate magának, — —--- 1879. mártkü íl vsa. írásnak básáb Erri ea ogéss n<vm«otneik buagé és egyöntetű működése est) kiégés a tuiuis-tertdl kezdve, kinek keneiben a* áljatm kormány jszttffti egyeaülnek utolaajnap-asáwoeiir, ki a nemsetélet gépezetében alárendeli foutosságu ugyan, de végre nein minién fontosiágnélküli. A nemsetélet gépesete jigeu cómpli-eáli Högy a gépeset egésxen jól mtkköd-jék ssllkseges, hogy minden munkája as őt illető helyen tökéletesen betoltad sse-repét; ezfc követeli a hassá érdeke aláem* tetjóléte. A GBftlálitól kessdvcj, mint ál legkisebb társadalmi egyesüléstől egesz a nagy államokig a rendiéi jóléti miiiden mi ezekkel összefügg, e problémának megoldásától ftlgg. Mentől közefébl) jut valamely társadalom e probléma helyei megoldásáhos vagy pedig jmás szóval, minél jobban ós lelkiismeretesebben töltik be aai erre hivatottak a\| társadalmi és nemzeti tevékenység ,bármely terén sserepökflit, annál közelebb j azon czél, mely miqden család, minden társadalom minden njemset,minden állam tflrekréaeit kell hogy képezze — á virágzó jólét, a sikeres fejlődés, az egészséges anyáyi éa erkölcsi állapot. Uazuduék az, aki azt mondani, hogy a magyar nemzetben nincsenek meg azon tényezők, a melyek ama szép \'iczél elérésének föltételeit képezik. Meg\| van-uak azok* Csakhogy sok heiytltt a kínosét még (ki kell ásni; sok helyütt) az idegen bálványokat kell lerombolna sok helyütt, ahol a látszat uralkodik, a Való.-ság helyett, ki kell mutatni e lilizat tttosségét. És a mi fő, mindenütt bujsdi tani kell az Ösizetartó és csakis igyj sikeres munkálkodásra; a lejgcsekéli\'ebb anyagi ép a legparányibb! erkölcsi és szellemi erőt nem szabad parlagon hagyni, liánom le kell foglailni a nem set szolgalatára és buzdítani1 a tevékenységre. Annyira nem vagyunk mi, ijpgy akár anyági, akár szellemi téren barmi csekély erőt is nélkülözhessünk Ne csüggedjünk tehát, hanem a nemzeti jólét érdekében tegyük a munkát nemzeti erényünkké. A pariágon heverő erőt keltsük életre es ösztönözzük kifejlődésre. Á. magyar nemzetnek jövője van, jövőfie van a társadalmi békéé tevékenység — a közgazdasági, a tudományos, í a közművelődési \|éa művészi munka mezején,— A munka mindenütt és iqindpphoJ legyen a jelszó I In hoc ligöo vinces I Közérdekűek. Lapunk gazdasági rovatában taikiják olvasóink a „Magyar Ftíld* caimi köegaadhsági napilapnak programúját. Hogy s la\|> hóingot pótol s arra van i hívatva, hogy u érdit egy éeit énével kösgaadeságunknak minden társij haaeooe leeol-gálsiokst fiagyen, ast míndonW\'Wl&tbiUja Jliddn tahál aunftje nrogremmját gasdaklikllnaógtnilt si\|« vsa figyelmébe ajánljuk, e helyen alsarnnk kivo natilng msgemlékeani s lap muUMványisánjának Óról DmMu Aurél álul irt „KbtrdjUnk* <{ímtt rsMrosUrnrol, moly nemcsak aok takmlatban érdekes, hanem tsnuságol la taaa aaon törekijiéarfll mslyrs a erre hívatottak végre elbetéríslák nsgakst. Igen j helyesen mondja bsvsaetéiében k fó* uri esendj hogy:. általáuoi bajok érlelték\| mag dée vlie sugallta hetároeetot, kogy nár többi nem ható terheiuken kttnnyiteui, ______ IttrhatUn ál- lant ton, Öntevékenységünk , Isgnsgyobb mérvű gén f bevételével la, segiteni ssflkségsi. Mennyire igaa* van a saeradnik, mikor futó Sillintáat vetve gasdaságt belyaatüukre, annak gajd bajaira éa kiáltó (hiányaira, aat mondja, hogy biaonyoa állapotoknak okvmlen meg kéli yáitbaniok, biaouyoi irAityjbaii kellj hogv történjék gyökerei orvoaláa, különben nemoeak kultu-ralis -miaaaiónkat nem fogjuk betölthetni, nem oaak » anyagi lét föltételeit nem fogjuk telja-■ithatni, — biaa eaep a (éren máris eljutottunk aa ildoaatok netovábbjáig, j4» de; nam leiaünk képMtk mogillsni aatn. í ! Saerafl elaaámlálja * jután min daaou köagaa-dsaági ágakat, melyük a gaadakfi idniég váll vetett mfiköddfcét teaaik aittzaégsué, éa pedig moat már alodáahatlan aaQkiéiéiasné; a odamutatva an aa ágakban kifejteudő iáunkái tágra, oaikkét igy végsi: j \' J [ Ea végül reánk nópvjj mint nysratormald éi kivitellel bíró államra, a! vasút tarifák kérj I liléié majdnem éppen oly ionton ággal birván) mmt a váakMáSi s németbiro laíom tariffre* formja ellenábeo, njely eldj eláthatói tg fölüilogünk lüvitelét fogja cuk drágítani, ami ismét ciskii a termelót sújtja, nem-e ennek el ensalyosásárS kel) minden eiínkkel haknonk ? Kttagaidaaági Alatflnk eme fentebb eldsorolt néhány, nioaaana. tsi, helyaetflhk komoly voltát, melyet különben mindenki egyaráut I área, eléggé feltárják. Vannak, ígas, éidakeki melyek a \'egiijegteaáitettebb egyéni.tevákenyaég éa legaaorgalmaaabb munka által aim fognak maguknak érvényt aaereahetni, baoaak\' a tlrvénylosáa ép a kormány nem log komolyan éa luiafdpb honálátiu, k rokouatruk-c»mí nagy mftbkájápos, As elad léséi megtevéae as elad tetf kSteléealge laaoabtn jminmaguukat illet. Uagyaiioraaág fiiuea gaadáihoa iutéaem aaó-salom, lofjuak aajsi ineamentéaünk nagy mun* kájáboa, aaUvetkesírank bacaületea tettre, komoty munkára; uagy feladat w reáujk; asonben a magyar gaadáa munkára iaövatkaave, uly erót képviaelnek,, mely nebáMéfet éa akadályt nam iaiubr. Nem idegeitek aalmára buadituuk mun-kárk dolgoaaék Jtili magiéri, áa a baaáárt dol-goSbtt. Fel tibból a letbamiából, mely egyik okaj jelen aiomoru nelyaatflokoak, ébredjünk aaür vetkeaéare, egyeiitett, caélirinyoa munkára. A tanfelügyelőt Intézmény ui mó- doahláa atadiumába* áll. A \| oaélbaratt intéake déípdl a kOvétkeadliet irják a laplk _,A jvallfti- éi köeoktetlai míiiaater, méltá nydlváu aat S körülményt, hogy a megyei tan-(bl igyeldk a reájok biaott tjagy terület iskolái-baij a törvény által olÓKaebijtt látoU\'táookat aem kéneeek megtenni, raiiál ksváabé jpedig a keild feljnyeleiet gyakorolni, aat terveail hogy a tan* felflgyeldk teendőnek ama féeaét, mely aa^elemi jakfákatplieji, ontják magja magfék területén iraagatmval, ükre a bosaá-elemT iskolák egy réaaének t. as-eljárás egységé éa el-s tanfellgyelddea igaagktók [üdéi illitaé, • \|a teendők mi- lévf\' köaép iikolák lolq köaqlebb «ed ieligyelete biaatné ISilNMHj oaáljából éflUdáss feletti dr kéátje uegyed\'venként tartndó értekeiletekben állfpittatéék mer" As Ily intiaudéit népneve\'éaünk érdeké> be M SH W keresetül Budaosat utosáit \| s népkonyhák nsa bírnak elegendőt teremteni a negáeyek atlétáiéra ée asajrél-aaájra kering saon aaomors bir, hogy Budspeatet nmét áivisveaaély fenyegeti.— U^am éi áu .Istenem I Tehát folyton lálS\|atod Ctapáiaiddal válaaatott népedet, s hü megvár uemaetetf — Folyton eaórod rá átkaid tértét, hogy alb múlva, tétlenül élni kényteleaitteseék 7 — Ment, ss nem Jebet - Megváltód küldöd ée ea elviendi váleestottaid a megváltál Kaoáánjába. Ily gondolatokba merllve, nem vettem éaa-re, hogy aaobaoaiosoannk jöti jelenteni, hogy a karáoeoni ünnepély kesdddík, laiveikeduém a másik lakosetályba (áradni. —} Gondolatim aaónban merne, messee jártak; s ksránoaonfs értékes holmijával nem nirta gondolatim menetét lebi-linoselni, más tárg/ra iránvoani. mint amelyen eldbb esobámban. s Idsdedek aaioajának dacára cettngtem. — Soha ily isórakoaott n:m voltam táreaaágban. — A fd váróiban mindinkább növekedi nyomor lebegett lelki] aaemeim eldtt; S Rköaönya. mondám magamban, „a legigéaaséga-aebb aaaméfk, tervek megöldje, a kösöny estttli a nyomort, népünk rémit) állapotát; mert hol eaeretd, a nemei és saáp kánt urad aaivek fognak a laamaritáous muukáboa, a nyomorgó nép gyámolitásábos, ott lehetetlóu, hogy ne njujtba-s uk kalló mérvben segélyi. Igen, társadalmunk oéteg; kértttnets a fciT-söny, mely a taraadalom minden rétegét megsaál-lotta. — Oly köaönypánoaéiaotujk a társadalom elókeló körei, hogy a legéletrevalóbb inetitatidk a legttdvöaebb törvény, a végrebajtáa iránti kö-aöny miatt, uSm bírnak érvényre jutni, gydae« léinre vergddni. Ée a eaegény nép r Mit árvia, iég éa fagy meghagyott ahámáia, a végrehajié keaén át aobra Kerül. Nyomorait állapot bis ex 1 Reménytelten tekintünk aeeenvedéees uagy orvosa aa iddböa, kérdőíveit meddig fog ea tartani? •+• Bensdmben bistsiélsg int a ásókat: 0 na osügged] I Haaád áa nemié\'.ed ganiuaa drkö-dik fölöttünk\' e keaerü jnegnrébáltatáa idejét, öiömteljes jélét fogja Átváltani 1 Valóm nyugodt. A\'krisatkiudli lelki nyngslmat boaott éa reménynyel tölt el; basám éa nemaetemnek nyomorult állapota Qdvös munkálkodás folytán, jobbra fpr• duland. — Vajha eaeu remény teljeiednék, ha-aám éa nemaetem javára ;j vajha a Mmdenható. a Magyarok Iateue, égi trqnuaából, kegyelemmel tekintene le ráuk, kis hón eadve kérjük, adjon hd nagyar népének nBoldog új évet \| U-i H-n. nagyon is helyesnek és baélsasniuek tartunk, rt lebetetinn, hoty s tanfelűgyeH\|, még kisebb gyékben ie a feíttgyeldsécgeTjárp minden kö-eíményekeek,mé^ aa iskolklátogáUUát illetdleg ÍS ileget tegyen. As intéakelésl lenát mint oiyent ly caéliaarü kereeatül vi el mellett tldvöanak bisouyulhat, üdvösöljük. TI \\ 1 \' I \' 4JJ- \| Mit hozott a krisztkindli? Ír T I tíudaplit 11819, ieos. 24 én. ( KarAcien eite van. Bjioaiuyaim lUrögnak -forognskj kölülem, klki elaéultve sküldinek ssánt itüenb-nsgydbb értékS sjasjlákot, ««<m remény, nen, hogy skámárs is bM la krisitkibdli népet is, jót is.l — I Qondoiatokoe fierttlte\|n el, — Künn jnindannyiiyik kebelében aat ae Srda meggirded- \' oeikorgó hídig vtjn.J uás mbg ssáf ftftogéuy járja Helyi és megyei hirek —• Lapunk mai asáma es évben as elsd. A mint már kUlseiérdl is látásik, alakja nagyobb; S tartalmat iílotölo^ pedig aaon laeeflnk, hogy aa mentdl váltoaatoeebb és a Jogos igényeknek megfeleld legyen. Tíeetelt munkatársainknak kösmdvelOdlsüuk érdekébin tett fáradoiásaikért deainle kösaöuetet mondunk. Nekik a eaivaa olvasóinknak boldog uj évet, és as uj esatenddben derült és aavartalan napókat kívánunk j— Onnsps volt a bimlaeai Iparnak aa elmúlt eaombaton estii 6 órakor a helybéli .polgári egylet helyiségében. — jKiosstattak t. !• aaon énnek ép,okmányok, melyekkel a nagy-kaniaeai iparosok a ssékeefehérváH kiálliUs íuryie áltál kitttotettetéuek. ^a ünnepelyee kioestás idsjérdl nem értesülvén, nem lehettünk jelen ea ünnepélynél, aaért a kiittntetéttek neyeinok felimli-téae mellett oeak eajnálMunknak adhatunk kiie-jalélt a Hílött, hogy aa íouepély lefolyásáréi bó-vebben nem emlákeebeténk meg. A kitüntetettek, amint aaokat már különben annak idején e ■lékeifehérvári kiállítási bisottság kiadott jelentéin seerint költöttük, a követkeedki Nagy aranyérmet nyert K\\lr JpfuUiíj Esüst érmet: KtUibb UánjfitkolaljtkirumUéri, üvinan Ü. H Broneérmet. Vasi ififrolyj MitUnbtratr \|t$dndor, Harimntm imtdős j //mos Antali Muraltílty Utíttf; Kagl Adolf; VerUs Sándor; PÚI Sándor; Dissoklsvslst ütact Antal; Mfy Arsacs / Emlékokmányt: Lxrhiim Lojot\\ ZaiuraoMbji JmÖ; Kolmann Jó/nf; Dávid Játot, Hartmauii lgnácí, Qrútí Antal, Qtommor Károly, Neujtld Salamon, , kL Belmarti Jinoi, 8/étig Antal, Kitin I-itér, ilodroviu Nándor, Polg. fjuUkoki. — (Tofflíoff s jégpáiyás.)£ser eeeds, hogy a helybeli korosolyáaí egyéifllet jégpályája pintéken ^délután koroaoiyáaás k ősben flf sem el* vadt. Mily nagynák kell annak a ktdegoek (esni, mikor annyi saép eeem, aaayi tdaee pillantás aat a jeget felöl vaastsni képes nem volt Ei aem volt képes. Látásik, hogy kemény telftek kemény \|ege még a saép aseeonyok ée Mép leányok sasaié tdajLnk eem enged ée marad éraékstlea és iagyoe, eaámokbea kifejesvs — 10* R. Pedig sok saép aaaeoay, sok saép leány volt e. napon künn a koroiolyáaó egylet tomboláján, melyet a találékony reodbeóaég tmproviaált, éa ea/ití a legeeebb tombolanyereményt kétségen UvVl 6 nyerte meg. Van-e intéaméoy, mely úgymint es btfsske flnéraettel mondhatja, bogy egr pár rövid hét alatt törlesztette a deficitet? Pedig\'« kor esolyáaó egyesület büaatéu mondhatja akt magáréi, éa hiteié moat immái erdeebben áll, mm* • JfÖld easlopai j erdeebben, mint a kisbirtokosok . földhitel egyesület enek réisvénytáraulatáé Holt már bátran eléje néahet a lelorrébb uepeugár nak is, mert nem ronthatja meg még as évi* aem. — A kiváuoiiak egén eeregs\'náai naponként a korosolyásékat akár van aene, ak»r-i«am, mert a hideg, mikor mellette oly eeép oapiega-raa, derült iád van, még uaiu tartja viaaaa aaokat s eétátél, kiknek még ilyen. kemény bi-degban ia sittkségük van agy \|tw friss leveálie. — Ea a tél "mindenütt, ahoiosak vanaak, kik • iégspoitaak kódolnak, biaonayára vAröe tiutivai I leea (Öljegyeave aa illetó táraulatok évkönjiivei* ben. Meg is érdemli, mert klieii magáért féu embenéggel. — Tomaegyleti táuoakoeaoru. Lapunk utján már érteeűltsk t. olvasóink agy iaben, kegy a n.-kaniseai tornaegylet 1880-dik évijsasáijbé lé-én aártkőrtt tánojtkoaaorut rendes; tu á.iuy essrvu vendégld diaatermében A meghivéflé-mntatáss msllftt névre eaóló jegyek váliUjék elóre január 11 IS és 14-én Milbofer Ödön : ur Uslstéhen és eate a uánatárnál. Baemélyjegy fiO kr. Keedete 8 (\|. órakor. — FelkéreliÉak egysaersmind annak kijelentésére, begy aaok,\|kik netán tévedéebdl meghívót nem kaptak vnfüa éa erre igényt tartanak, aaiveekeájeuek a teraasjn-lati tánoelcosaoru r»aia«liéféke« faidelM. e-nak elnöke Ehfuesasget Leo ar. — (Ziidótsniidk sorsa,)A napokt»su jári ná « luuk áteio Ábrahám gigei lar.taaité. kit nn dkae-retetreméltó köeeáge a tél köeepéa foasteiu me állomásától, s ki Oaokly* n kuate meg megátfad-dig, mig aorta iámét megengedi, kfgy vándor-Jiotjaval egy másik Ur. orikedox autonóm aei -doköeséguel kopogtasson be. A eildé tani fl a bolygó isidé kapa* Akesveros, ki aem tad meg halni, ki nem tud megpihenni. Valóság"* h#ee« aa, melyet ifjabb iddkan a eeidd köaaégek niiiéi ae Wtéoayakaak örvendetes éalléeére elköaeisek. Lapunk mull saámában mendetta el Hákety Etek barátunk a sst. gréthi tanító eoreát, s ka j él Iv tesüllflak, Hidlok eem mai adott hátai, i a té^kt-sepén adott tál tanítóján, a egyik mint «<* ilk esetben biionnyéra minden faathatói ok é* érv nélkül. — As llysn embertelen esldék es . Stáa igaaán^negéidemelaék, kegy - maeaka alatt valók legyéses. — H Nks-jáaosháe-eimsg-taeslnsai veiwt-ügyében a mait napokban TapeioaSa értekealstet tartoNak, melyen lemét sisae» ÍLig»ulv««Mk hogy a vaesi Jiooekéeátél TapoJoaálf \|ritaii%fkj[ mindon ébren élénk, sflrtéi-lorgáebao\|f -r Hím s gaadag bankár lláuya holnap után -,lérj-bea megy jl Be eok irigye vau I A eaülék Ón rpg\' Íellnél ifinek, middn aa öreg Borosa as újságoljál belép,] gOrjf, talán már ideje volne, hogy Irén itt egydn, fiba a vonatnak már Ng mac kellett érlelnie." Ssakitá meg as anya a ueenaet. ij ]„Ktt jli sst blenm. Nyilván kéesdslsm tör-\'flgtr vst Ösíó 4s isgri ejsálogcisitásából ms* l ée egyedül állt s bi- «ogy tí ejusl as újságol kesébs vessl, pHIaoiáit halálsápsatsü esik vinSs s ^sm- /öswt Istsu, mi történi f Xléitjs uejs .Oldasd" benegé aa sa újságra mulistva Ibt betekintvén as ujságbs felkiált > fsgy viége kan, aa árúak áldossts lett I" H sssel éfulbn ieltukik esékérdl. A oselédség betoben, s aeerenosétlent ápolja... A Idvároeba borsaestóuái borsaistóbb birok urkeeiek Meegedrdl, Ott Veeiett el Irén sík 8 Jiénappal Sylvsi-tpr ené\|e\|után, amiddu eldssör vasalták be s társaságbSl Akkor eldsefr Zoltánnal lelte együtt hslál&t a jlakete Isaepos hullámok klöei I Bomsealó Aséia aeomoruaág uralkodik, a lényM palotában. Ablakai beoeukvák, a HlggÖoyÖk lee* reeatve vánnsk. A eaegény aeeeonv ott évddik, mlg térje a llvornyákban, a játeMaaelalekos bd-sieskadik.! A bú végkép megtörte a ssegény ass-sétfíiyi, nig dt korbelylyé lette, jujp most vess* tette el tá* Isó birtokát, — báeát. % eeegéby aaa< aaonyuaklkl kellett pár nép inulvS manói haj-? lókáiiól, ffísffl tudta inegértesl lat, de tjóg/s meg ktlUp érltnié, middn a jáissé pajtások ds báaéból Itíüsék egyetlen gyermekével. Be geoo-seok s gssdsfoki „ÍJütm rit rnnkoi nn-mtrabít amüotl\' Két nap múlva ball busUk k) s Uuuábél Már aa óksaoreinoki rsdt péns is vége (elé jáit -Wf]— —___ deg télben, élhagyatva esfeilen geermekével, ae aranyhajú leánykával, kitjaa elöttjeeüldi és is-inerdsei ajándékokkal halmoztak, ds kinek most még saárss Ke^ysret sem wlnekl s — gonoss fsadsgokl cm moab BylvMlsr eitpjén kelt el u utolsó krsjoisr és sl kellett i maiim, bogy nyernék e életét megtsHi odk hovsmeuni sdnlg lr> tésolt, — msls^td ssobába. Aaon helyremenui, amelyei sseriuts fénének I és Vasyoiiausk gyil-koisi .negylelküerr ttlajijtatfak, Lem aksrl. Be jók s gssqegok lanyám r .Re ioaosaok a gaadagok r A hold pedig jn\|ra fsUBuIk güsyoe teli ar okával ss égsn, és jüsi Jfttékst / ttiás — boldo :y ífór\|o hulláját i fis a sok kiosi oli sokrs ment, bogy Osep- reghy ut oaaládjávai, mmlv osupán nejébdl, s klóim de teksros Erlsikéibdl állt, uri módon msg-élhetett Háai kertjét seiu jLebsd emlitletlesSI hagy-nuuk, melyben a legesük osékle, petreeeelyem, a leifejesebb saláta, paiauly, burrooya, káposela, ugorss,.éa emberfe[ nsgyságu, sdt még najgyobb untok a mester urnák lm, Ua eeombatöa Inai-libllÁ, a ineiter ttr kid- Sekkel I \| Italán Frígyn, ji SbiIii } , A mecset foglya. Irtat a^TTlf VILM08. A vifgresdalel. Cseyregby Károly e a..J/.Ml iskolemester egyike volt s lsgbojdogsbb pmeereknek Fianiéie kéaej^éoaben évin kint nyelve van válté lóriul volt. ebéi járult m% hit öl (Halfa a kö\|aé\| ardejéból a hívek állal udvaréba asállit-lissta bsss, öl sár évi tandi\| vs, MiTndeo káétól ügy fél vjék lyultíojás ée bárom pengd kreji Baektn luvül a sloldTiietékeki aái báromsaáa hü slámot saámiáló falujában aslhte lékjötedelmet képeeetl, ée njluílsn buoeuststóért Üsénöl pangd kr^josár, képelték jelentékeny mel- évi Jövedelmét. Üritök termett. — K kedves eledele Is volt kéje s kenyeret megdsj 1 veoos eledelét reudeseo delta ée uépen kitisetol gyönyörües megnlrilvs mol sémából előbújt, ai a paráas mellett mester lár eeép aae letek be vag éa mlg is elid lángos kemenoee Astösée kor> ttriíök Is megpirult .már [Urain lelki gyöoyörtteé- Eére. dssretts is d vtówi kéjét, piros poesgás. egy eveMt binfldbskes aroe, Sisee orrá, lounosaa leiimitott, kioiipkésstl, jótágu lenadéksaba fout ás rendes kontybe göuMritltt hollófekete hajé-vsl, éa bamii barua iiMueoskéivei. Hogyis oe ? illsa 4 iol kemenoséaek s attt-tét éa sok tüebely (detét kostolta már msg diss-nótorok, lakodalmak, é* mái llyféle röglönöiött lakaik alkalmával) de ély jé osumát, oly leletei porésaát, (pulinké) ás ojkan eeiros töltött kápoae tát, mint aa d KrailWjeJ még miki eem kirt neki kéísltni. í— Es OseSreny tekolemeeter boldog báaaeeágáaak már nógyédik évét élte át békében ée örömben, anélkül bogy oeeadélele valami rendkívüli eeeméuy által menavartelett volna j és blsonyára mégseámok évesig élt volne lúreel kijével, ée iddk multává! utóbb ia Pbilemeu ás Bsnols aereában réseeeüluk vetoe, be Erlee aaa aaony a boaaau békét aem eéeiS volss Irigf eeem-mel, ée egy seép napon hírhedt almijával aem sasrencMélteile volua msg s faluéi lakelemsateii Tél volk él S felaeél kegyetUoll ráesgaMa it Iskelakée fehér papírral b» «\|»m tolt ablakait. A aaalmafedélrdl keasau jégieeSsk i csügglek alá, és a kssees. de alaoseny tanterem ben osak ugy dideregtek ae SaeeegySlt kisebib nagyobb tauonoeok, amiért le kéayseeiitve veli a mester ur asjátkenflleg befUtui a nagy. aégy-ssegletes kemeaoeébe. — fi kedves feglalkeae lábol tauoaoaaluak éktelea suvaja vonta el, U a kormánypálöiával keeébea éppea aitgofti ítéletet akart Irui aa egyik aikeder fetos kkámi nére, middn meglepetve d is megállt egy sovány alakra bámulva, ki vörOiterbáaes lelát ktvinfeiae dsgta be aa ablakea, melynek léwsWti etpir táblá\|át ép moet ragadta magávafe eaálaek egy hatalmas rohama. — Midda a ritka veadáget vé-j feig seemlélte, oda lépett aa ablakkee, hogy dt udvöaölja, éa meleg kályh^jáhos bshljjs. - Aa I Idegen aa eltében mélyea megkajalt, éa aeakél j lát seárae ujjai köeötl döieeölve oda állt, a kály I háhoa hogy meg«mre"ttll Ucfeit íeléleaeea. Aa laolás gyermekek ssájtátva Iwták 4t kMI és vigyoiogva sugdostak esymái afteltt kikl meg I [egyiéw köaölve. — Néaelk M la meg e kelet lát köselebbrdl. Magas, isi kár, tleeteletet ger jeeetd alak nt^y seürke eeemekkel, koeeeu salrkllei keede sas kállai, mely seélae mellét egéesea eltödL FajÜt» mint már tudjuk, vörik turMa födi, mig <este aárga virágokkal klmsett késeesagike kamuba vaa burketva. Lákalrél s káayelmee sarut leSate a oalkergó hé, és helyét magas ssánt bagaria bdreeiema foglalta el, malyuea sauoee aeeebaa a félhold kanyarult alakját a sarukkal örökölte. ,Keuetleu hideg ven, saóle ae iekelemes-íarhsa loieslve vendégünk, tért magyar ayelven. „Hova teteaik uteaai r kérdé ae, begy a kagyatlan hidegben a diekarsus ke ae taffisa. Ae idegen egy peroaig kebesvs séeett e kérie sdre, ssatás kítérólag kmét oaak rá keedét ,lg« kideg vaa sram." I flff Mfe Ml ajlalatoi tatlt, Hor * wihoéaaz t -rt mi. W Pápá\'ól DivtiNM át fa. ftrH m&n - a )tvi hátán ** ug* **** »«gWeeáiéee véMtt egy i\| tagú kft). —V • P^WPápá^ — Éamaut lale, Vaz-, Sopraa vidékén * tora* meawyWégye uétve igen köséptztrtlsu WKt ki, a M menavttáge iü\| Ili a^i — A mtadeéf a öaukortartalmat laktatva 14— W\\ k(kl váfíiu. A borttelet u elad-reuál helyeken élá«k, * t&fcl helyeken korlátok •« oagásu. As áruk is igen külöuolisnsk s mi-ilrtg miitt ffrtfg nektoUterkiut, ilyvN. Heinrteh Stigmond fi* 11 sala i\|nin\|i kereekedd január 8 án tartja etküvó-Mk i aL ét kedves Souinbin Rozina kiiM-ztTaynjzf Cíáktómyáa. FellegteTen boldogzágot kívánunk u Ösazsiílö fiatal párnak. — Hlrtetae vsltalál.) Megindult a dálieeél Oiaaat>rtaág teldl, • gytuge tavaiméval egysaer-n ©1/ nagy váltoaáet okozott vidékünkön, h gy valóba* ozodál kőzhetni\' a gyors váltosáaou ; tagnap még minden fehér, a lég keméhy-hideg; ina wár olvadásban rniudeu j a hástetdk tiaataloak a hótóL, a föld pieakoe, lároi j a légmérdben pedig egyezerre alámerüli a higany, a aa idd hit-l^^ábcu szokatlan lágy lett. Nem tudjak, bogy aa ily körtlimJwk között less-e valami a kor-oeolyáaó egylet Ünnepélyébdl a jégen; de uem ieh«tetien, hogy aa a j«g ág wíeeu tartja ma-gáL — fcgy egáte telet atéltiuk már, oly tar-tóe volt a hideg éa oly koráit jött a hó, valábaa kíváncsiak iebetUnk a aaokaUao téli iddjáráa további kifejléaére. — Hivatalét. A etmeg W királyi járáebiró-aágot a m. kir. igaaeégügymiuioater iáját terű (elére nézve 1880. évi február hó elzejétdl kead-ve telekkönjvi ügyekben bitéi katáekörrel ru-Uáaia fal. — A kamóny téli idd, mely betek éta meg-dermeaetett minden, • in ég a vadállatokra uéave ta rendkívüli volt, tok belyllt megkívánta \' áldozatait Aa meg éppen a ritka eeetek közé lartoahatik, amint izóneli köziét utján értwü-lüuk, bogy a boglári vaudégldnek ivóeaobájaban két ember, ki itt eaállázolta el magát, a múlt (tétek egyik nagyon hideg napján megfagyott. / — A a.-kaiHzaai poluari-agylet megtartotta tisztújító gyiléeát. A rendkívüli nagy látogatóit-■ág ntaonyitéka aaon érde keltaégnek, melylyél tagjai a „Polgári Egylet1 iráni viseltetnek. £ae> vaaáanál ti. 71 teavazat adatott bt t a titali-kar a kövatkezdképpen áílittatpú. Oatae: Elnök : Dmnüt Ztigmond.j alelnök : >S ntceher J6ímí,\\ titkár : %uli György ;. pénatáijaok ; Btttfy Kd-röhj; könyvtárnok: Npmeih ígnács; htma^j Tmtii Jiimf; — Biaotltági tagok : txwímnun Ufhf&t- CbP>ite Károk(, Hmct Antal, Dr. hm-ctik faréne<J tfyríry luti, ii. fFtuélhófer József, Mbameh Jótmf, Jtéréwi Mx$f\\ Babnetmif Györjjy üenctik Jásf, Hindii Kit, Üt . Tufoíy Gyula; Póttagok: Kwál Béla, Lendvhy Jóuef, Buriot Jtinói. — 8aámviaegálék i K\'táust &oldie<ir, Ju-hiti Qytrgy, Ottetgly AntaL — Ai: I s.\'k8itu«al kereskedelmi ifjak iiii-képad agyiatében Wetaxinayer Henrik uc 18H0. január hó 4-én rit* 8Vt órakor nyilvános felolvasást tart, melynek tárgya „A létérti kfladeiem a tarméaaetbtn ée a társadalomban" leend, A befvitág asflke végett osak körülbelül 300 jegy adatik ki. Felkéretnek tehát mindaaok kik erre igányt tartanak, abbeli óhajukat mielőbb Steril Ignác* urnái (a dohány fdtöaidében) kijelenteni. — Miután a terein ajtai a felolvasás kosdetévei basárftnak, a t. köaönaég pontot meg\' j ilenétre kéretik fal, ii egyleti ihtöiuég. ■t- Rövid hírek, A bécsi magyar bál február 4 én fog megtartatni. — Zichy Ferrarit grófot kigolyéaták a naiuaeti karsiuóból. fioea-niából Dr. Mflllar Jánót orvot, ásványviset küldött Magyarorsaágba vagyelemaés végett. — A „Hojmét tetsaik jönni ?\' kérdi ismét aa íá> kolameater. „Hogy honnét ? Hát a füleim majd lefagy-lak.* — „Ueeeairdl Utaaik utas ni ?u „Hogy meetairdl-e? Bisony igen meetairÖl, ^ a »acy hóban majd elaStyedtem," dadogá Mo- ^^^TnM^járatbau van, ha l»»had kérdeaoi aa urat?1 .Majd kásdbb, de most igen fásom." £ saaggatott táisalgás kösben a tnaetar ur intett tanoncaainak, bogy a tanítás be van fejeeve, mire aa egéea raj éktelen kiabálással és aaibongáasal eleeélyedt. — -Ugyan ki lehet tépelddék as tskol-mester. „bahogy koldus, hisa akkor hol venné aat a caifra köpönyeget, meg aat a eaép piros bárson fejtekercset I" „Nain tetuik bejönni egy kis quaterkára ?" taóia iámét, middn ésárevetfe hogy vendége már egy kicait átmelegedett. „Micsoda ?* kérdé a tö-iék. — \' y ■ „Hát egy knpieaa pálinka, ha tetsaik aa arnak.* -v - — .Ab I hát pálinka ? kösaöoöm aat nem MUyiaeU oépsftakáaban Patti Adtllna rendkívüli tlker mettatt taere^el. Kist mindig - a uésdk ét hnllgaték mjMt la «l Tannak ragadlaiva a díva Há«oáSetatÍu éneke ée álákátál. llómaioia-trik-magyar aMvkftva^ jjréf Wlmtffen Felta ■WÍMalelt ki, u tudfklevoiág máv ráriibao is képvjáélie a Monaiüliiáu — Kilanoévennoloa nihiüsUt fogtaty el Kia^beu. U^JL ranoeoíó.l^ raktab vá»t Mftudfélbkn v«k Félégybáááö, — Konkely Tbert Miklós otillagása kitüodeo be. rtdháett t a legjelesebb appirat«sokksl felaae-ralt oaillagéáMÉ\' — mintán Possófeyban aligha fog vgy lem teUUttatni 4- a budtotó mddcye témák tjándál^aata. ^-jjVasakrAaHa a \'^Vtss-ni4m« derék taerkeeatdjiaek [keademényeaékáre IdflMfion/liák {étesittettak, melyek a ssegényab] bakra nnavw «\'vitelhetdbbé tasalk eaeo kemény, karasatnélküli telet. Közgazdaság. Érültén 39098 teám.\' j A keleti msrhavéea I álláeirél s effébb ragályot ét járványos áfáti bbtegségokrdl, de-eeember hó Í5 td\| beUrólak deo hé 29-ig U Magyarersaág. \| 2. Horválarsa*g tadtflete véMmantes. 4. A Horvát•Siavoij katonai határőrvidéken uralg a marhav^aa a perjukiéi kerftletban Klana \'k9sáéglben; a gtbpici Varalatbin Riboik ée Hu-ialuk aösségskbaa i végttt a jmkoviaai kerületben Ljetkovao köatégbeiü Megsattnt a marbavéti aa ogjuliui kerületben Bnikva. CUaerabkistol, Susujejroselo éa Vainorb kÖsségDon. I. A fiumei ten^erésáeti hklóságnak távirati \|eUnléae pseríut Fiumébá ét\'vidékén as állat\' egéeáaégi állapéi teljeseit ^ielégitd. iij. As oeatfák tartomáiiyojkban ttralg a mar bevéti Krainábáv a rttdolfiyerthi kerületben Dolsoh köat^gbiáa; a jtclioruoiiiblí. kerületben Dule köatégbeii. Megssttal a i tarhavéek Kraiuá- ban a \'steiui kdlllelbwti rttdoU4w«rtbi kelfületben ttcb .ra«iiibli kémiai ben P»dg Sltf.M ar küaségban; a nitka küaségben j ouo köuégbeu. Újólag kiÚtöti á knarhajrées Dalmátiában Siny köstégben. Kélt Zala-Egeitatgeu I87\|í, évi dao hó 24. Köali: 1! sali rthy Antal xd. égy. titkár. „ílitK>.irFo A gaadákrá aa utóbbi é orsságns bajok, a roaa terjnést k seny, t terhek simporoda a: a 8a. Fehérvárt aa idén íjiriollt értek»ilet pedig ngybangujag nulyostia annak asÜkségét, [bog foglalkusó lakoawg érdekei, a ságának magfeleto /elkiu-oláe- réeaesitte»seuok, Is hogy lel a gsadiák öteaatágének ^ttjtgó aa erók saövetkdaéae mellett a küaigaagatáabaL, » tátsadtlo kápvieelve le gyepek. Hogy mi módon? éslirár ges értekesleta nyilatkozott aOnség bajait fetnrta, eaelű orv gá^ egjrleii és snövatkeaeti in eaeket támogatni alkalmas j in nalmakat réeslefcente, t ts gazdáitól végrenajtó biioáljságoi hivatással, hogy a g izdttlcőlöus ditás és útinntaŰMSal tevéken yi szükséges orsságbe intéakedéM k mánynál át törvényhozásnál - < sal és sürgetéeeei kieszkÖsOljt dM ékben sulyosodott a külföldi ver-portaii i érlelték, — orsaágos gasda tifejeate és nang \' a Aildmiveléssel érdekek fontoséi támogatásbsn dskek e Végbdl levákanveége és törvénjnoaáaban, nbau hatékonyan t a gaadák orsaá* njiddn a gaadakö-oslására a saüksé-ulködétre utalt, aa tévedéseket, kivá-sság tekintélyesb t alakított azon get folytonos hűsége sarkalja, a at pedig a kot-éiyei falsaólaláe- Kéén, gaadaságl élatünkbaa korM%k«t liá-I hivatott Isiket keedaményeaá^nak ftdvtts rnánve osak U akkor várható, ha a gáadik déssal káraivá* fel erssá\|sserle a matgkl* Mmegeeeu osoportosnliak érdekeik nWgvó* o4ljából a gaada értakaslsi által klbéatfU látjjló kürttl, ha enetértve a kor igényelnék ho isgfali \|etl tevákeoyságre ébrednek, ba nemosak aOm/eaetükben, de a tiípyótí Így iolyt még jé soká a társalgás mig a ■ostor urnáit eeaáae jutott, hogy még délre eem harangtaotl. noha Eraeikéje már jslonteni iütt, hogy a kalaáaa már agéasan kissáradt a lábaá-hua. Aa Mftamt nejének átad fa, sietett hivatalos —Kit aviga—J, és egv rövid fél ófs múlva ^árssaa ve Iának agyitT" sainMMgatva a babla-vcst Keéa klskm • t^tfk befagyott beesédsaer-fii ^engedvén, élteken faiyt a társalgás. A itt bs^éfts mit aa l4fia mester aram kívánságát hieléghaaié, hMnáf jd, havá megy, dg sí iáraibaa vm, lik isiik re eenék a kailáaták aroekifeje-táee alán H4M aa tfagan ilkjáaUMsik katá mm mtg Irwkt i^miai agymást la ták, aUg eaak édee álamba ésjflikaeogata bor• hXáiha nam martit; addig a 4aeter ar aroaa á lyátlakahk réaevátai árulta el. étieméi peroa * f^uaw fekeaádé ttabee églek.- De jegy aa- zük fel röviden mit beinéu el a turbános török a bámaló i«kolame\|terneK.j CSvtjmen A i paaa a moizlém birodalomnak egyik léggasdagébb fónSmeee, Ikiask két eaernál több rabqzolkájaj tilroéraeit sok kinasei, magas tátsadnlmi állása ée egvétlenegj leáaygyermeke van. melyet Melindának peiveanek. ée mely gvsr-mek már 17 éves, ée még léijenibes, ami T^rök-országban hallatlan dolog, i— Pedig Melinda nagyon is aaép leány. Drtaáfolyaak össze* hárem-jelben isok rabeaolgand dli viissajronuit fát/olo-zo\'t életét, és ninos Karónáhsklés Ázsiának egyetlen országa tem, melyiiok ieánvaiugy két kitűnő szépség által nem volnánsK képviselve; de ha mindezien ssépségeket Melindával össsehaeonli ták, ei nap verMénye eldl injnd eíbujbat ezen bolygó^ derengő világa, w D» atyja Clmjmen Ali pasa el is rejti eg/aflin Idányát kandi sae mak eltil, nehogy a baMlma^Sz^ljáétigk vsls melyik kopókatyája szagál vegye \' u f sHát miért nem adp férjfez ké^éUa is kolameater. » . j ■ „As éppen a dolog ^folejá," fsjiegaté a török. „A gzzdsg Phajmen ATI•pjái/egéen\'vrtyona Fidainolmmia, aaaa oívan birtok, mely mioOig aa egáea ctaládnak Jegi ddeebb férfi tarjára száll át, ée Chajtnen az nto\'tó férfisárjaaéks a ct»lád aaon résséuík, mely Törökursságbztj él. Ghajmen férfi ö-ökös Léikül iiy, ami maat már több miot vníóinnü, leánya nem jSrökli hagyatékát, hanem aa egéka roppant birtok as állam fjmeketlen aaebjeibé tfláik el, éa al saép Maiinda ssegény és ügyefogyott msrnd. i . Chajmen, bogy gyermekének a roppant vagyon él rezeiét migtertbasaa, két boe«u évig kutatta családi irománytárát, mid agy mép délután öeaaekcirmolva és per dk insitáil, ruháján pókhá-lódleaitméuyekkel, de öröjossigánó srcscanl lépett hn boazám, egy elsárgultjteleift pergament-lapot fcwiikiá tartva.1 wTadod mi aa?- kérdé Mám, ét ajkai recsegtek • felindulástól, „Látom uram, valaiái régi ak»»én\|." ,BItaláltai, saó a 4 i aaan okmánv oeak bái omeááe éves, áa akáiiáeJyik muaeuinnak eem U$tm deaant fcyiJánUmyfi^1 Hogyan ?" r ée a kormánynál égést erélvlyel rvA héfolvásukst olv iránybsa, hogy érttyk en takiotatbeu nalldlsg m-jgóraesanak. Kgy ily egyér«almd orsaágos mosgalo^nmm •aeiveokedée kell, eattk \'Ithtlövé tételére Sédig aa jkdekellaéfnek folytonos eerkentáee, a ixük* ség stak feltáráse, aa orvoilási módok bébakó fajlj^iaiéte a nyilvánosság utján mélldsbstlsp. E.oii érdekeliságnek ábresstéeq, irányltáu és fsotartása leend es áj köstaedaiági napilap, a .Magyar Föld" faladata, msTy mídt a magyar gasuák ea.fehérvári értokeuleta által kezdetak-nyatett országos mozgalom téayeadjs, a vpght-hajló bizottság erkölcsi támogztáia mellett [miit a fftadák értekeslaténak köaiötiye lép a magyar gaanaköoöoiág alé. Hogy miért iudituuk a oaélra külön náptl pofi annak iudoka egyrésat aauo najtiot tap talmi, bogy gaedaaágT izsklspjsinkst, mslyasban a msgvar gazda o«stály bájait ét kivánajmmt évrpl érre elpauauoloi saokta, polttiküsainl\|, de kivált aa irányadó körök, a törvényboaás éeík mánk tagjai tal\|eteii ignorálják, másrészt pedig fouájló politikai Ispjaink a gaadák érdek^intik nem szentelik azon fniytonoa áber figveliueti m lyet aa érdekek kív/lón orsaágoi fontoeeáty mallatt megkövetelnek. \| A gazda oeztály tnoitofae állapota által el< idéáátt bajok, melyek által la gazdák mint t mánk ái fogyasztók után egyaráut éld\'ipa\| karwikldáa it a íegéraékeiiyabbsB sul tatnakl oly aniwira mélyen belevágnak as ország életi é debjábe, bogy a b jok orvoáláss cséljából a ko máay éi törvénybutás rátáéról a Isgsrélysie intlutedéeek izükiégaltetuel:, melyek köagaad tágl politikánk gyökerei módoiitáiát kövéieli Baéd reformok érdekében aa ngéta nemzetrt kin t a törvéovboaás és kormány tagjaira aat asenai a gazdák bajai és kívánalmairól folyjon vimglatban tartani, s s ssükséges intézkedések e sarUlni, nehéz, áe kitartástjfeltételezd miik WlA>, mely egy külön köslöoyt Igényel — és ped egv ^ gazdáknak, nálunk >ipen uem partikuari haaem az iparos és kereskéddkével aapuov dalnit kalló arélylyel védd; jeles közgazdáéi ssmerdk által támogatat, pártpolitikától tiígge Ion napilapot. ] Kdünk aaárt a insgysr gaada keaébe \| lilapot, mely távol lesa attól, hogy bártáel Kormány, akár ellenaé^l párt keaére dolgo aél; lianem mely osskisa gasdákér^\|ksioek laeiii illából fog jóssu kösgssdzsági politikát isii politikát, — mely .blfti: sorban alodáshátlaj ági haladásunk kiváiialm»bos fog simitlui Progrsmuiunkat illsidiag röviden utajuu Izpuűk ozimére. „Magvar Föld" lesa cziiua púiknak, ez ezúttal jtWavuiik la, végozél gy^ nási aa lebegvén e\'dttüek, uogy a magyar jföj\| miadenekeldtt magyar maradjou, kszébeo és bi toliában a magyar gaadaoistálynak, mely ss á lamot alkotó éi féantartó magyar alomuek 1 tu nyámó nagy rétsét msgábait taglalja. £zeu, lamiságunk éi nemzeti fenáliáiunk érdekébe eroiitendd ée gyarapitkndó gazda oiatály bold guláea ée jóléte elébe gördüld számos akadályo lagyizéeo e es outályi felviiágaáia érdekAb teljjed odaadáttal mükÓdni ét küzdoui ha kel leend komolyan elazátjt vállnlkoaáannk, j Mindenek eldu \'oda fogunk hatni, hog gaidaiíik Öntudatos, S helyzet jcomolyság^ua: megfeleld, buzgó tevékenységre ébredjunék. Szószólói letettük oly pé zügyi politikáttal „Et diatyám Cbzjmen bég keae irása, I hl rom kmppal holta eldtt irve.f I A pergamentlap tartaloía a kii vetkező: Krr i a wrök egy bádogszelenozát vett old kaftánj homályot zzebébdl, ée a bérozidáiodoti doboz i némi1 erdfetziiáetel felnyitva, egy penirdsrábuji vöilt, ki bsló\'e, melyet) méetar uramnak megfej4 hétlen ákbm-uákotü (ráijegyekkel a kOvetkeal roll Írva - I — En Chajmen Radtcbid bég a Cbajm»n fideioommie birtokosai eliimerem, bogy 16 évi tar tóaaddátOm alatt Mtgyarorazágban Kajászó tat Pétpij faluban Cbajmeu isülatett ,Ozipregby ilo Háv»l\| törvényei liázaitágra IdptánOéi az ótitán kerWlóny pap Tó h Péter ötefe ti esküd tetet benti linket. — ,E»on básasságból taarmaaott Giep ragny Jénoz törvényes gyermekem lévén, eaai okim által egydül elrandelem, és eaeu rende let« d mind^u időben jogerővel bir, hogy ba bár mikpf családom iörök námaetiségÜ- ée mohama dáni vallású ágában, mely jelenleg ugy miut/oa után ii vagyonom ör0köee matauí kihalna, m u<olro örökös eaen végrendeletem által köteles tatinjoiáládotn. magyar ágát felkeremi, és lag idísebb férfisarjának afideioommitbán foglalt egén birtaKot, mint aa egyedül jésoi ürökömék reo dalklzésére booeájtant — Indíttatom pedig etet elba&roaáshi azon tény által, hogy máaodik ke relztRny hitee társam 12 évig hiven ragaszkodót hoksam, és reudithátlan hűségében eaját élete uiet megmentve a oeatatéren vérzett el — Eaeu végrendeletem mázsa fiam Ossoregby János bir-takáhsn v..u, és ivadekról-ivadékra fog saáriuaani Elveáaása ceetéu pádig magyar rokonaim egi balvállukra sütött lélboTd alakú jel által leesnek faKamarhatdk." Következik kait ái alájiia jj-i- igen", nyögd oti\| iskolamester, middn a törék a táslsmeutum vwét olvssá, „félbo d alaki jel 4 megegyez —\' lökéleteleu msgegyea ls M ddn t sanvakat zlig érthaidlég kiuyögá,\'ajkai vo nagloiiak, araaa kigyultabb ét Bttóeaobtelt mint aaon jievizetes napokban, midin disznótorokból jó kiivvel tárt hzaa, agástl tette görcsöeeo remegett, és saamel kidusaaatlk. I (Folytatás kflv.) r mtly anadsn fslaáiégN kiadások melldsdeérel saon jósán takarékotaáaot követi, melf mallsl-u orsságetHvsgi er^ji Tegeltd Imváiánsk, a föld-mivaléenek ét gaada oeatá\'yoak asm ssak fant tartása, de fejieettáéo illatdlag \|vsrepodáea is.. leheld, egyesé el edá fugonk listai, hogv sa or-ssá\| jövedelmeivel, is* adásé gszds oll.rsivsl takarákoeltodjank mínd\'nbaa a miben lehat, de költheesttnk ls ode, á knva kfll I A magyar ga$d »k tz. fehérvári ortzágwt értekezlet áhel Imzdí hstárosatak képétik la punk közgzadasági ipiogrammjánzk alapját* £ aaiároaatok orszégsaérte imneretaeek, s as ásókban jelzett kívánalmakat a fánál ló vieaanyok által íe kalldleg indokoltaknak tartjuk mindazoo által esükséseenek véljük, hogy as nabány ki* válóbb pontja e btlyiio jobban hangtulyoaeuk : MtgyarontáglMu a gaada oeatáty aa, melyre 4 .földadó és az indimkt adók csimén a tar bek túlnyomó nagy része lulyoeodik — minek oka gbbaa keresendd, hogy iparunk, mely lényegM wiiyézdül szersp \'liielas ortaág vagyongyarapodása és jövedelmíbe\|i, mindeddig nem látszik, kereikedolutUnk pvdil, as Ipsr bíányábau jobbára diak a földinlveléi tdrmdkeirs van utalva. Egy áaóval az állam anyagi egész tétele e mstdgts-dsságoo, aa dttermelisee alapul, holott es áltslá-hsn, de kivált s mi jk}lm^iknt vitsonyainl köst (iizlc ingatagéi slégtslsn 4ppoi isolgáltatlist Ezen állapot ma már alig ftáttaaló fen továbbra, i komoly törekvésünk lányává kei! tenni, bogy a fejleealendó lötdmivsmt mellett as ipsr is hatal* inas lendületet nyerjen, és aa iparoe a gasdával aa ortaág terheit megutalva viielbeste. Azért aa ipar érdekeit mindenütt ott, hol ea a népeteégi éi egyéfcb helyi víszun) oknál fogva jogoenlt ás indokolt t. i. a városokban, aa orzzágnak éaaaki északkeleti és királyucón túli részeiben s Isg melegebbeu ftlksroisbdjuk és támogataodjuk, » s sürgetni fogjuk, hogy kormányunk ét törvény boaáeuok aa ipart a Kalló szakiskolák ás minta-mdhelyek felállítása, bksaarü vámpolitikai köve-léte, az iperviiaouyoa rendeaéte és a józanul kOvstalbstd kedvezmények átjárt ne csak nat-batótan fejlessze, di törekvését ods iráoyitss, hogy a hassi viszonyaink kösött helyesen neve-aathetd uj iparágak keletkezését is érkötőéi és anyagi támogatással lahetdsitse. A gaada osztály terheinek, könnyítésére o7 irányban is óhajtunk hatni, hogy aa adók méltányosabban eloostassauak és aaoknak okiserü, a gasdák kszébsn téyd jelentékeny nemaeti tó-kót kiméld módon nebejtáea rendsaareeiteseék, mely takintetben batarosott javallatokkal fogunk föltépni. 1 A gaadáiuk által jelenleg folytatott, z túl nyomó lag a gabunatérineléer* alapított gaadál* kodáa, a küliUldi vemeny fujvián ma. már pl* kább ingatag, és áUasdó jöveaelmaa^sre faíMtaei nem nvujtó üzletnek bizonyul, melvnek mielóbbi módosítása melldsbetmii oly irányban, bogy a gabonalermeléi mellett at állattenyétztéi éi a gazdasági ip wbé is érlékotitaudd kivitalképes larméksket állmunk pld minél tömegeeben. As. ily gyökwst rendsBerváitoaát nem rögtöoöshetd, i a gaadáttak átmeneii iddre van laükeágt, melyben a\'rendesorváltoaákt eldkézzitbeeee. i)» hogv ez átmeneti idd alatt a gaada fsnállbssson, módot kall neki nyujlanj arra, bogy a külföldi versenyt sHonoulyoaandól kevoeobb költiéggel ezál-lithaeia tarmékeit a világpiacara. ifi végre a gaz dák értekezlete által naMgzulyoaott belyee vaauti él tarifa politikával kapoeoletotan a legerélye-többen fogunk küadetii, minél több vizi át lé-tasiiése, folyóink hajóaliatóvá tétele az eaeket és vaantaiukat kiegéezitd ciatorua rendizer létezi-léte, mellett. Ez utóbbira annál nagyobb iái/t. fektetaudünk, miután I a czatornákuak öntözésre felbzsaiiáláeáben altcsony átlag terméseink ju-lantékany fokozásának, a igy aa olosóbb terme^ látnék is lehetőségét, gaadaiági jövdnk kedvezőbb korszak ál hisszük fejNatálbatai. A gazdasági renqtzerváltoaái z aj jövedelmi forrázok nyitáiáuak izükzégéro utaltnok, s itt osak röviden érintv» állattenyésztése fejlesatéae, z bátkiviielünk érdskébeu ssükséges állami intézkedéseket\| lényegee mlyt fogunk fektetni aaou iniéakedéeek lüégeiéiére, melyek alkalma-e^k .arra, bogy telj teán pangásnak indult gaz-dzsámi iparágainknak, Ia aaezz, ozukor, sortokéi, kémáoyud gyártáeáns\|t felvirágoztatását leheld-liUtk. Küzdeni fogunk itovábbá a szakoktatásnak királt a népiskolákban fejlesztése, a közigaa-gatáannk és közlekedéa rendzzerünkaek, valamint . mezei és erdd lUnddrséáünknek európai sainvonalra emelése —• végre aj magyareág ée a magyar elérnek, mint ál\'amalkotóuak erdaitése érdeké-b«u. A fent vásolt prokrammbos képest lepünk a kÖagazdzsági rész, nevezetesen a földmivalée, ipar ét kereskedelem [érdekeinek szánt közlemények ái rovatok kiváló helyet fognak elfoglalni de e mellett nem fogunk aajuálni z%m munkát iám áldoaatot, bogy lapunk egyéb rovataiban, neve-aetesen a b I- ée külföldi események, a szép irodalmi éi müvéeaeti ái egyéb napi érdekű rovatokban a többi nanj lapokkal vereenyezbeesen, mi végre isámot jefok munkssrdt sikerült msg nyernünk. ,Mid6n ezennel a;„Magyar Földaete magyar gazdaközönaég szivei pártolásába ájánljak, sl nem muUsstbatjnk megjegyeanimiaaerint agaadaoaatály érdekeinek felkarolasa szempontjából kezdeményezett, jóakarat ée áldozatkészség sugallta vállalatunknak oeak is akkor jóioihatuok eikert, ha gaudáiuk nem csak miut e\'dbaatdk ét gyűjtök, nanem mint dolgoaó társak minél tömagaeaDoen, tá-raogntanduak benuloket^mert reakie ily vállvetett, agyártel mi, ernyedetlen ée zaivie ötimemiködée muilstt leltet reményünk a lapunk ősimében foglalt jelszavunk veléeitáeáboa, „a magyarföldnek, magyar keaében megtartáaa, éi felvirágoztatásához I Kslt Budapesten, 1879 daeaembar hóban, Bt. Mmonwtáy Gén ö. De eser//y A«fV\', Gr. Zkhy Jené, «»5t kmM\|g\|ei» bimttat^.__ flíilS •nrk«MtA; BOfFMáNN M Ó JEL Mgnigyobb haiM«k\|l lutrid Nifibelaek A valódi Pr Whiloíéle iaSvlí Treugotl Mlirlmrdtél CJrmmb «ol lenb Ao jibétí IThUnugan \| \|HVt. év éta «llí\|Mrtt. Ugvenea ttvegeoekékbea I forintjával PRÁGER BÉLA gyfyfylArlbiii )cupliuf/»\| J NAttMUHUlAlt. Lffvélkivonutok i ttrhardt TV. nrW / j \' Ittrtn Av Ali tgy laMii oeemgyal-IndátImn asenvedtem, nflv minden addig hasinál! aaer ellen deoaoltjmig végre egy jó barátom Alul finnek Valódi I)r WliUe-i\'élfl eaemviaére figyelmealáltniii. Meg is próbáltam, éa már egy Uvagijoakének liaaa-nálata lilán bajomtól feljeeéu rnegeeabedit láttam, • eeemvlaet tehát mindeneinek ikl i h.\'-oiiilmjhuii aeenved, teljes jaeggyéeddésbél ajánlhatom. ILoip da "L 77. 010 1—12 THAUŐO\'it KHAUriC. Vimí i többé köhü\'iá V,«rr féW klémlttsU mrll pAeailU lali l.»\|k«,IU Daaabb, Irgbllteéibbgyégf\' M«r kikifii ri ítéltf, lr<U^«l ét juta* d»nn«iuU Mrfál ajak ••lm Itodetl deb«-iukLam 96 kr 4 kr lapbaú a<ida\|»eetae Táruk Jdmst gj igynaréil uniM Klinlf Itt* ru /-«\'• Kfrn< ft lialluey I Kmmtué* llelu* J. ti l\'ra («> B kj-h\'"""\' erakeel, CtéklsrféH (II i\|l L 4. iMMn AÍm > gyngyaierés* lil AliiétI magnmd»laeek> (legalAbb «fy f\' -<iyt. #MMfImW) \|h«u utal-ván/MN káét* ■ i h úgágyalmééékeifl eaikl»ltateek Ktfgar A. ItMapeateM, Kf •aebettér 9i kedését mint biáosnu b Mvotlcen inegrondjclósekot, (Sa „MERKÚR\' íjSEST Wolteello 10. kiadóhivatalának 000000 OOHOO /qooiapKXMpöOKm Q A szdivedökpk jlMriMfj\'yofrb; órdoko tswét felkölti Q a Hoir Jánok maJátaliéaxlimlMyekkel való gyó\|fjyltá« . \| llofT makittdtiviinitt-ejfiiengior, élut\\ ét gyógyító og \|W mail ét. I ! i \\gyomorib^lsgségrAbin, , l Otm, katoiiukórliti ij ti téltóliukiltf fjeknél W/l fUffi\'Miia/, vói ilégafty OH lliutttlan«ngliHii I aienvodékeél a IMI Jim lMla mkUÍt «>. vaMI JótÁoiy h iU»t mt iroll. . I Dr. JfUtfeaA fAtAréiorroé.\' i HoÉT tomltWt maiálakhoi.nía rajhJU * Mk <10 lJ<l almai I KktrtmUi. Mallbapi; IranLuluic «rHrndn«- aiifc.iiT faiult nuldnju. Urrrni c«y«olta4ok ■ \' íjanlotUk kí ön iiiaiau kimiiHian ék fi irgj ArfluiAttirk Uaiéi hd/roé IIMU. \| I" -I /• \' I \' OrtHt f, kprléH. ■ H«r Maláta cMkalád^la én ■.rMkaládé-\|MM mint (áplál«k. I > \' Émmmb. A> lu Utálau oololáH* kUljott nrifu \|krt«)(adf utáu ifool trldUtl «\'• i$éf atuit Ú if«a iA biá étiIfJUM. II J $urkmrr J. jAruulrn 1 HmT BBlájiw>ka\|ád< Ja vémetéa^aég c* aApkórnáL\' \| Birltm. A HofT J»ji(U-félr i»-mala • otoLvItU^jit ^p«r«>jét tmktlM ajtyúifVMiatl (vérképiA) ■ 1 hUokkal el\|nn;ir». horjr aiiudw ¥ji»f r< ylUl it\|r>\'»tt • éíioTid. \| Dr. Orinmapr 1 llofT nu\'ll-nnlála kon lionjal k#héfé« ém rrknlní^nd. I f«iW«k, 3/fir/y LmW (Tavintb Kflnljöti ii fin ■■ kobogéi nlluú ImttiléM nyulk* »ld» in»l- \| ; Maláta aukonaibol AlexLndrinii ptrAsfgn Iont. . I A Uátöbb eurtyai fejtdillsm < i jftr. udvari tnUUiójfín^k, Un ff Jdwi urnák, i M. ktr. tanácsot) a körömit praity < rdémktruú {lulajdonot<inak, porou it nimit I \| magot rmdék lovagjai tíéct, Stkdl, OrnUn, BratuUrttroMtr, Ti H[i vnvAlnkUiI i(j értMlláak. wi»/pilnl klililmbn f Imlyvkfin oljr tgjének «f«»iofMk, \|U minii Jé I Iriiévm. ntl/Ntk «téflal tii\|in ér»t éu lr> vnn<J, U íMHlliatfva, . int BfjuékfifikMt ndjuk ki u\|a> Kiikiit.li mj tuináaa laklnUtW^r illUiiy g/Art-inanyon uladfiaoanak. Ki akMIife rtvlmk tt4»-kébw U iiUlva lé\|jok mafnnkal klujrilathoilatai. iiiiiNria \|nlni>ktiik agyilulabaa atnoMnak ütaaéiak; oHUkiH iaon gyártmányokért állunk jót, lattdk mi maialva. Aatiáfto kémák mm fjrtléwai íjlMml, u>tiMul b-it»rk<>auak ii, aaéUÍMI rtf-j«K) ulíi<.kiiiik rOvid kllMUUt 19 aanl baatagva . L . F$rfi ldhr mtlé Ariul vmiionból . • , V, Altiul- éi laéll imádon ailatan NU mér* p«k if.idtyAd diultva .... H4U ktnti+k j[* idafon dlaallta . , , Valédi aíjMl Ürftrdtnf Alté$itárm jé íoRalvaaitfli fafjr bllobatbA i db. 8 iJÚf llMjaaaraa mlUr l«fajubb áh I „ •ittm umkndk, tlélta vAaioaért kat j valÜtatik \'......... ) . tt db. dlaaéé iéhtiktmU baaiafra, dlvatoa 6. n \' férfl iaHiny* ... \' \' j \' Kii MfaklófUaé 4«wn »>$j clilf<uibél . Héi aadrÁak nd^kkél, féaUala • . » . Ji inmUMU \| ■^•mHvif . . UáU k»niiíék fodrukkal rantiula doo«, . 9 Unom am §t4Ur la\|dliatOMbb • < . Mi ér baroa«taroé mollal • . Koliée MiiiaaknydA diHn diaaitvt • • . 9 db tiaiu li+kunfkiruh »iOrk» asofélfl Maláta eMboládf 11 a(ll9Wk9ládé cxUkárŰk Legújabb gyógyjelentés I f 1870 a ítruHrtufl 0 érflj . T a k í n U t e b ári As Áltálában alírttmaaásbja fitt Hojf-féU mnliUn csokoládé haUhdt mint igen kitftnöt kall jeleznem. A gyom rhurúl a\'tilnt a istys\'h imb\'Vyoi .fi <13 étvágy igen jó. ! \' Miután Mao aridmánarél igtu ing vnjyoli éligtdon, tt Hoff \\ftfis maláta csokoládé még sokáig akarom bafioAloi éi. kérek utánvét]mellett hat tontot. No. 2. isi-▼aaaa kttlaeiii. i2a/ib VsticeiL (i. k I r. fó-aaborro». , I 3.,n.«\|y. jéti rooa.rv comaidéjioil. j&remifbr, 1879. lók. 9. A Hbff Jáooa^m Maláta-k< aaitménrek kkpjhttók N,[KANIZSAN: «h>Udk é« Siwi. Ralmbsrg éa Wsllisch, 8tr m é• Klsin uraknál, — Varáts Jóattf gyógy aaartáráMn. (Kubinstky1 Adolf] Boun hol Ignáct, él Wtiss Jéio• karaikadéaéban xxxxxxxxxxxxxxxxxx; Kluom M>Ma Mi wfii féniuit vafj I Finom írmtms crtim in$tk dlotiln H^il hUBéloá rdimn Mfai . I)\'n»i\'im)l)ii! iiían késit hiúitt . . tyŐMaöíkhEfjaFílcW M0-K Á i. ci. jkAalua^g f^olmm utkváros florüjdgveirt)\' iránj ltjuk Bécsi k0Ksógísorfijegyt^k melyek ugy MouAguk mint kitűnő wékknúk in vfmnyllthatlanul ala-csony árfolyamuk miatt Jelaalog tyflf a legjobb és lagolcsóbp sorsjegy-papirok. Ezen aore\|eg)eknek nagyobb moniilisógóiiol; idejében való lénél fogva áion Ikollemos \| hclyzotlx n vágyliok, hoiv azokat raidki még eddig semmlj más cz/jg állal niujtJtt feltételek mellett engedhetjük át, hogy mindenkinek annak náegizené^t kin){elmeaoiiMoIcaón leletévé tegyük Ajánlunk tehát béeéi kijsaági 9amUldig kénldtOnk tart havi réuletAutisekért a napi wolyatn szerint nem több mint STfrtnyi (Iták tiom lü M év) ráílietésHil kámat ói Bégekért. Jtt* Mir a: dM rfulemtk Ufisilésr bismilja a játék1 jofldl. LéeeSeelekpil IiiisAm INNO. JiMiiiAr 2-án. Évenkint 4 huAaJ Fönyamémy MitOCjO frt, Oixtiyercményék A legkisebb! nyeremény már Boatj 100 fa 2<j>0 h^ i« , W OPTIKUS. Béeai Waldai«io ayatemája aceriot a távol- rOvid ,nn-különben a gyeoffeazemüoek látoröjélin/. asoroaao ílkí ttsm-Uvog^k nyujtátdáki A asemUveffek éa Siptotök kttlOottle foglálátbaifnein kovéabé egyéb á IiUioréafetbe vágó osíkkek valamint jayj. Uaok ia jutányoa áron kaphatók HBLFV Be-oél Mttgy-KinlziáD, a ,KORON A" áUsllaoében. IfiölflÜO. emblkedik Kimerítő jtrotped^MH, meljiek \|i mnijegyel előnyeit kimutatják, ki vánatra ingyen és] bérment\|f« \|kttldetpek \|m<Ií, Hiut\|in aa át lolmmnak «mel- po\|t 11 fordul iával molyolj: ogrenMon océgünknél Wlouer WKacbe Falirlk ttleii, KOlnerhof^AHHe i. tfjrriüiaWa. AmidAii káriiAk éMii lilára jluml, ku) ii\'i il b«l<irk«daal iljiniMiiu láMgaákaikaek rflrld kltailit Uaib ilnbén nn Úr(»ré >nf íj* foNiűvMiun vafj biielwtkAI \| nMjaaaraa aaíMr lafajubb divata I 11 síktnéi, tlasta vlaioeért ka«aaaé( lio 1.16 199 1.96 tf „ j flnolu psrtirU aikgélyljaj « I t9 finow fóliái ^ilt-iafíá liériuicáurua lliallal dlilM 1.SU Orth+ >«*, lOt állott valédi ••in 1 flü fiaoak Oiforé Ümo9. JAt állott valédi »iin I W Kin ma rwalrf< ali Ma UkrmttUk , , , I.fl0 "Iiiuiij f\\lmds »i/i» laf«A . ... j, , ■ 1.90 i.ao Oiiiol kémtstH tdi atérépk a lofjokb cblflonbol l.éO Uiéioai kisfalt m kéíiksnutsk « lifjibb chíf- foniél.......... 1.90 Faltér laitHiékufAk iilé»toUaaan diaaltn • • Ii Jinr {ilnuei kHtomnoroi kittié „ j« .. . 1J0 Lmtim víii m» iiélklll, 3 ráf liomu, trif uéloa I flO 1.90 liO 160 liO t-l- 9.V 6 var férfi vagy 11AÍ Aarúaya . «. v . . Kméiluméik 6 a»»mélyr«, valédi itiu V • . Kehér jIiéwi almnl \'I,—1, . . . 0 db. \|liaaá mttlttlkféi na(/ VtUéi Oxford-iHQ, jót fellőtt vaWdl uilt Tinlfl édiMH\| fitjI i\'aaw radéo moll s\|-\'.v . Finoui JU11 9<wéiéo kéU in§tk diaiio . . , finom Aíajiijo tfJlí laeaA diaan diniUlt . IHimi hlmsH hmnU kéfi kintit . , Hü nbÓHitkiiydk; fudufoa diiiitve . 9 db. Hiioiii jtéstsotstiSsaJI í$bár . , 9 „ diMM al9/liiré a lé\|boaaubb ntíiiiti „ éiaiil fl»i\'íii/krn(M nagyon flnoiu . rínom immttsi omol \'I,-- i, . > . » Hiinea késMsaM rojttal v»\|fj aaélkll OMII fOrMterfl Valédi rumkmrfi Itftéik varrn nélkül Í.W . 9 db. (letkolb ínon fétum tttkkstM illiiűs 1 frt.\' fiÓ kr I frt. é» . . . • Kiiioui riiw/njj-iji injtk ■ ...,!.. Üstétm kimufit sltéttskwfék l^fflnmuabb JJO rém épátmi vhI<KII «iínA. \'.1. . 80 ,. fnilsiséttsi I írt. íiU. 6. 7 M ét 50 „ n-kirHéf Irgjubb gyértiiiaity K ft 7 69 téma 19 19 frt. « . . mnor kitrcAfl iinbila faiU 9.19 8. 10.-finírt aéii— kéli ilOvéi, Uélül fuJU \'J, aaéléa IO-t9 éa \'-•^é^^JSí OIUUm a kidet ellaa I finom éféaaaéfl oiyli Jetek eaak. . . Kluom léalr Iratot ésrék ntk .... Mellé* étrék hm\| ttsJréf ...«») Finom trikót mtéréf Mff étrék . . ♦ fínrcktt kéUkiftti a«ff nséréf \|aidfe\|oa áiaaltP ........ • BsnUt firjl M&rnni/iS...... Igtiii tíiioili tfittiéfi era»F daraJUk . . Bsrskit sltitttkméks ii«ué> érák « Mftm (htitk-étriUk....... Rarsktl kéli kitűStik aabéa aru , » • Kithkiarki ésrik un lékrmJé . , , 9 pár krtUUt Uh féril Auríiiiya . . . firfi is nii ésrik na shisséripk flttum aulai lg, a tadattayMM «aa-bott gylH Irak mélUtt áa Iféoynak mognem Molé Arak kéaa-aéggel vlaaoaválóinak áa kioeorAUrtaok. I nicyen ft. árUlB* árak bri áaárláaáaál 1 fluom női hálókOp«B]r. tlw^kék képaklud lUltn hj?aa a aér ti VALÓDI vrillielnirTéle ■ftotíarthritikDi éé afiUrheonaiikuJ S VérliKxtilo-tbea. Í\| tiiaa megtioatitja aa agAea i»er-l 7vaaatat, mint eemmi máafáia aaar átk«r»a-" Ka toat minden ráaaait -- Ae boibaaaoáJa utáu ellávolitja a lerakódott kéntoyagokat ÍLÜgjeainta batáia biatoe áa tartée. A 1 Alapooan Uyogyírja a ktfeaváuj,!) /ciúi, gvermakAgyi lábbajokat Ai idült ca\'.-V <kOnOa bajokat a aiUuteleu goujedd MOoJfl Jket, ugviainte miudauemí* Ai kySrkiUtéfi ba-R [tyágekit \| a teatan Aa aroaon lavd pér9o-\|\| JoAarkat, aömért bujakóroa fekélyeket I Kűlonöeen kedvesé ^IkcitM liuutat eaan tbee amájáaláptolttlatiiáloam-H Hflta M jkUlüuban aranyarai ikllepotaan, aár\|aiáa^ IPk-tÉB Itovápbá gyouiornyomáa, análbántal Alaaiidag\', in- laóin áa caúkló fájdalmakná A Whaai fluguláeoki budoaébánUlmak, magüm-^ Jfcláa, • lárfi aréllauaég Aa a oék folyáaául. atbA H Oly íáidulmak mint gOrvélyea-W™ i tegságek, mirígydagauatok, gyoraau éeála-jÉ poeao meggyógyulnak tartói ilioaiváa általi miután aa enyhe, (feleidé) Aa viseiet-j hajté \| i s é i i £cy oioinag, 8 adagra oeatva aa or voa elAiráaa aaannt káaaitvo — baaiuálaii utaaitáaaal együtt a kUlOniéle nyelveken 1 frt, bélyeK éu oeomagolAe kttlilu 10 kr. i i I CBám. kir. kizárólag ftabftdtlm. Wilhelui folyókuny növény-sedalív „BAIMORII" \| Wllhelm F. lyégyateréailél UeunklrclnnbealJ egyetlen, mely a magae ce. kir. géai-É\| aá\|flgyi batóaAg által aaorgoaan megviiegál.-jR[ tatván — ő falaéga 1. Ferenoa-Jóuaf ál-H tal, kiaárél. mbadalommal Ulntettatatt ki.p £sen aaer oly kéiailmény, mely ndOisatflAeUl alkalinaava, gyégyitélag, ayag Ij RlutólM, fájdalomoiillapito Ai eiigeeatelíflegTC ^Ébat idaggyűugeeAg, idesliáotalom- éa fájdaMft Bnitfranj teeUrrJugeiágoen, oeuaoa ida^aiiP ^köicvényoa fájdalmak--éa cauioi fájdalmak j ]ban, tagaaaggatáa, iaum bán tal inak-, arca- é«\| lAtidaloakba poiukloftjdalmakban; köasvéay, oaua, fdlá jáa, eaédalgéa, fülbaaguatáa, derékfájái, ta \|gok gyeageeége — kfll9a#9Vn uagyobbuerU [gyalopláat meteréltetéeoknél (katonák, jerdáeaek&éi,) oldaliaurái, mindennemű Igea betenégek áa mái idült cauanái. Egy kekoreéeaka orvoai utaaitáaaal együtt 11 frt, o. ért. Bélyeg Ae oeomagolAaArt kr. kttlou í t, ét A léeJK wm i Schneeberg növény-allop \| IWilhela Fr. gyógyeaerAaatéi Nauaklrciienlien^ Emh nedv rendkivttli hatást gvakorolf torok- és mtüfajdalmok, kohkurut, tsksdt»(\\ [köhögés és nátháidnál Sok vevék eréattik. jbocy eaen nedv élve\'aetének köaaéaketik IkeUemae alvásukat. Különösen kieiaelendé Ieaeo Avósaer kttdfta Ae aord idéjáráekor. Aaon t. ca. vevők, kik aa általam 1855, Aa Óta kAeaitatt kitflné Schneeberg-Jt növény allopot valódi iniiiéeAgboo kapuiV óhajtják — aaiveak ed jenek határoaottan : , t Wtlholm féle Bchnooberg-növény-allopot 1 {rendelni. w! I Ulmilás wWn palacskho: msllrkshstik, \| Egy bepecaételt eredeti palaazk ára I [űr 2S kr éa mindig friai állapotban ceakis egyedüli kAeaité fWitbotm F. lyégyiseriai NimI kafciMsn A AaltHttaa jkapbaté. Ciomagoláiért 20 kr. eaámittaUk 18. « I Is mihehn-féle fég kipróbált róinai, viilödi r n«b, égés 6h fagy ellenen AHa-7 lános Kipógy éi huió-ír. Eaen tr 0 Felségé és római oeás»ár-\|* tói saabiadalmaatatoti Aa erd Ae Aotrfi aiea rnél különöaen kodveaó ei^y, sséuipslt H-goU Aa smsratí sikknél, mindennemU mffj ifoyu daganatoknál^ ugysáinte slévMlt idiaai konkint kiütő lábstbtknfl, eaökönBs minffdfl* ganatok k fájdqUai ksM* és Ujiférégtúft ii gmtládémt mlökncl, igtít ttbtk, f Af ifim, sinusok, fagyott tagok, k&tivény/oipu] Ae koaeold bqi\'oofeoa. Kgy skatulya éra 40 br. o. lÉl tkatuMndl ktpunbb mm kmdtAM a ketté (iro Mysg ét mmqoM\'H I ifyitt 1/ri. mk éri. IWntébbl klaalkedayak valódi alakéigWa kavbaWtj (Prager B. gyócynoréMtél N kanií^D. LEGOLCSÖBB SOfeliY-VÉTEL. A t. 02. kóaéuség Itgyoliii"\'! o/jmiijel fífat r\|, kir. bh\'tylnhiií (ú» ét urkvÁroi soraiM^eire- ir&uvitiuk ; \|1 Hoff* rfli\' mjaali itaklvonajt ag^aiiég gájr __ \| 2 I 11\' \|\| fy-sttr ijiyiwi gniabi rtstrpl icitUnt\'tvn 1 ^ _ j\| W I jl\| Az l)a<5 legjWb, valódi, nyálkiit oldó IlnflH jinóo-fólo niell-l : I: maláta czujLorklk kék \|\|»a\'\|Mn>aban vannak; a caákkir. királyil j Ij I oaztr. magy. regtstrált vLln arku nélkül (n feltilálónak HuíT J^-J j I; I \\t noanak kép«0 a [rvártmárty iamiüitott.l H ; % I \| XXXXXX50CX/ XXX CXXX5\|00000(^^ \| I 6814-12 j nöi&s ennek utánztoi ellen I! \| II Már itöbb mii t! 30 év óta kedvelt egyedüli éa legjelesebb gyógy- \| \\ 1 aaer a torok ; és lélekad\'Sáervek minden bajái ellen, mint: j kÖhOgéíj, n&thu, 1 rekedUég, torok- ÓM niellhaj sat. / A STfilBE NŐVÉN YN KI) V üvegeire e szavak : „Apotheke * zum Qirichen in ji r at z valamint a jegy «J. P. vannak rányom- " "! va, azonkívül a ragjeeyeken a kéazitó névaláicíaa: J. Ptorgleitner r Apotheker kék ujnbel van feljegyezve. t iN i L T L J • L J u i A számos utáluiás ós hamisítás elleti intjük és kérjük a t. cz. üe- r III vékát csak ason llvegfeket mint valódiakat elfogadni, a melyeken líjsii- \|Ri N i tebbi ismer bitó jelek llétbalók. . { * -1 Ti ♦ ■ . —. tiirl Í! ■ ; Ár« ivi\|«ikéit taraj, i I ,[ " FéuétkQldési raktár t linrgleltner J. KyógyUra Grááa. \' V Kóraktái Magyaronutfl\|n résuie: Tórák József gyógyszerész pírnál Dpesteo. i j J UniBiX imr-kájniaAV t Bolua JAwef gyóijrsairéea urnái, Pija i\' tar adu gyógyaoeréee uSiál, Itooraborg foronoa éa lohvan At Tajaber uraknál. UüMMM W* VI ^rmiMÉH IQMWIM elte. M\|. «e4 OihlOil arefc k f»t. Nié« H M X(\|;>\| Mn 1 fit « kv. \' a«tieta\|eye* I fcMite* f»t\|Mt «MNR V M> toMulti Míj^ttwiét I «M\|aieM) le kr Z Aí Ll I A: InrtMiUl lr»íi PÍS 1 JJ< mllwiil illat\'\' Mll«Mliwf«t Ml< 0\| tieUft «NM III. M UarM>aMl»N UvcJmm* \\mi% fceeekbll %IMÍUt(l8k \| Kairótok vImm nem UM«W»k. Hyllltéf: P«tU«orn 10 Ir. M EGy Eli ÉRDEK 0. KÖZMŰVÉ LÖD KSÍ, T ARS AD A UM I ms G A Z D Á S Z A TI HETILAP A ZALAMKGYKI GIZI). EGYESÜLET ÉS TÖBlJ MAS KÖYLIÍT HIVATALOS KÖZLÖNYE. 2 szám. Is Nagy Kanizsa szerdán] 1880. január 7 én VII. évfolyam. Előfizetési felhivás „ZALA" JosimU megyei érdekű. tár-udalmi, ismercttcrjesito"és héti lap; a ftalamegyoi Gazdasági Egyesület liiv^aloü közlönye 1H8I )-űll< évi Mik évi íolyurnrtiu EloíhetéM feltételek: Negyed évre . i, 1 frt. 50 kr. Fái évre ,.8 Írt. — Egéaz évre i . . 6 írt.— A gZalumegyci Giisdasáf/i Kgye&ület* lufijai rfuért: Negyed évre . . . 1 frt. Fél évre.....2 f/a Egénz évre . . . . 4 frt. A kiadó-hivatal. Lapunk itiáHodflk azámát tizlméu ftWto özííínu példányokban nyomattuk én mutat ványuán j?ya-uAnt &ltkQldtfttfik. E h/íiii elfogadása neiu kőtele/. nemiül re, kérjük tehát azt h/J ves flgyeiemre méltatni, én hmm t olVHHOlukat, ktk a lapot Járni ul óhajtják kérJQk a megrendelések H/lven megtételére, miután a 3-1 k •"ám csak a megrendelőknek fog mókáidéiul. Phylloxera) x ÜaziönHier Illeg felrettenik éa megró Iliiül az ember\| midőn tüz-vés/. jelzéat hall. fin méltán, — mert a tüz irgalmatlanul i -imbol, egyeseket ku Idussá tesz, azAz ex* f Talán felesleges mondanom, kinek tollából származnak • kÖaleinéuyek, molyok ináno-diká\' jövő eaáinunk boaaa. T. olvasóink Ijpaouy nyár* ráismertek h »xivk»valotl borássnak kitűnő lollara, kitól cenk nemrég ii volt Alkátmunk egy jeles boráaaati caikltot boani, moly nem kii mér Iákban keltette fal aa érdekeitek figyelmét. Mi d&i a jelen kflaleményra ia felhívnék különösen KeadaköaöneégUnk figyelmét. Örömmel jeleahet-jük, iniasarínt megyénk a kitűnó fiának ígéretét birjuk, hogy kiváló saakavatottsággal irt jalaa faikkeivel többsaörösen togja megtisatelni e»eu-lul lapunkat. Saerk rekre terjedd [vagyont Hommisit meg. Db bármily veitllyea Ja rumból6 elem a tílz, kétségtelip ellenszere a* víz, embeiji éar. éa tudomwtjy a rombolás meggátlá iához hatható![eszközöket talált J<3l; szóival a tUzvéa/jl jelien vau jiuontségk vari oltalom : a káres Itíjvetko\'z&okj ellenében van biztuMÍtásJ A tűzvész igyusokqt kol« lusftá tehet, s;nezrekre, milliókra inenő minit bet umg, de altali nem ■ hoz,; egy cgtyx or yi \| állapotát lényegében közvagyont se iit)» kOzilia(tg( azágnak péiistt Col nem largafL Mily kQl csettegett tíl/.\\\| afct rohamot ki< Állatka, n t il látható, mely poraaaita • am mennyiiőgo ol mé nem fokoz dáanál retumeli az emberi éaz telén; moly i ullónálll\'iatUn i átkerült Riii tir il. Sőt ellenk tátja, hogy. alto hói rohatnba mérvbnn terje kiirtáii munk Jani vette keRÓI .sajnálva mim t lett. — öa la te ti eatl dáía I Mit a éitz előidézni nem képei, oriaiággal mogtOBzi azon ly azabad Hjzemmol nem egyei parányi^ág&ban fi* gyeimet lem i t iomelne, ha példátlan iza-k folytán lei^bajtlan Izámu hatuiíjfiaa ri)m\|)oló elem* , mely tűznél léi vizára* lebb ; melynek el lenében arióságát bevallaniJvéuy-\' tót ig rombol - es piustit melyet eddig sehol som vagy oiak korlátolni 15leg a tapasztalás azt tuu* eddig fellépett minden: oriaiAggal, szi^kzórozott daezára annak, hogy a ltokat mindénlml áz ál* e és semmi kölisógebnem n kitelhetó mjgkisértve Francziaor zág milliókjtt kültött a a phylloxera jelzése kell hogy izázice* rotfan riaisíiza fel aszólóblrtokoiokat, kivájt a zalaiakat, hol á izólóbirtok elpuix-tullisával felad Muraköz éhen bal, a tía-laibnmellók megsemitisQl, a megye na* gviibb rAa//\|kiddua pótra jut. - I liár szavum a végid itelet tárogat^* jutjuk DmiitfjiWal bírna, hogy mindéin: tffvoa NB^Idbii tokoi t&raamnak fölébe kf-j állítatnám: „Vigyázz, óvd jnagadat, m#* gyánkJben a IMiylIoxera; — az Intőn ii, eiálc azt legiti neg, ki maiját el nem hagyja> II Ha a gazdának 4biroi terméiét a jég vuKjh, fagy, aszály tünkre teszi: hol,házit mlndone leég: takarékoiiág, mogfesccitttt szorgaldm lókat pótolhat: a gaida Öst-\' szíjfikedhüti magát, évek torán által (tárát i de akinek szőlejét a phylloxetla » az kivan mvo a paradttjsom* ilbbé ir/.illot nem termelhet, imeit > ömpíií tapaiskalái igazolja, togy Icillevori miylept bó\|, az azt ii az eddíg\|l mód HKerlntj teljeiitott k&ltiégcf irtái, és il t phj \|tány, kender, —■ s egyéb féreg koritetp a Ula\|iMik fertőtlenítése utáb lloxera abbaif élt, tenyéazett, d<\| srge növényeknek termesztése som Űzte ol; Is ii fertőtíenitetl fóldbel hat évelt után U tetteti tói titatta. 0 én a phj kétségen ii éket a phylloxera iámét elpus: kom van tohájt azt mqndani, liig rint meg dozntul i yi lloxera kiirtását nem tartom 1c ek, legalább az eddigiek szc* rint az ii tás helyett mindenhol rohamo szaporodás mutatkozott- Es a kétségbolcjtő, mert ha már megyénk le a phylloxera befészkelte ma rebeli Óaszes uőlőbirtokunk ál phylloxera kiii tisára. 8 mi az eredmény ? gát, az erldigi szomorú tapasztalás szc> tiz év alatt Isi\' franeziaországi\' szőlők-l i nek fele niegi hnniisíilt, mi az államra miliárdokat ti; jő kár a tóke vagyonban: az évi termésbi ni kár is kiszákniihatatlan: ! az adé alap (lök kenése, a kujiadó apa-I dása még a p< Idátlan gazdiig Franczia orazág pénzilg i viszonyait is zavarral fenyegeti. — Klosternei Iburgban a tejtemes pénz* áldozattal léte itett állami iétézet teropje \' megsemmisült.] l\'anosevlán hat, év- alatt a phylloxera 7\|)0 holdi szőlőt ipusztitett • el, pedig itt ist mint Kllosteineuburgban i semmi áldozat jkimélve! nem lett, 1 Az eddigi szjomoru tápaazial^sok alapján tehát béltán\|aiondlta4n),ba a tűzvész jelzése megrémíti a gazdát éa házbirtokoit; ■fog einí. Csak az a kérdés lo alatt ? i j) réizben tok fügj tőlünk. Annyit határozottan tudunk, bog I a phyllokera a szőlőtőke gyökerén él ott tenyészik; éven kint. kétezer — május* ban, szebtemberben j- szárnyra kel, tőkék vesszőit ellepi, a azokra rakja pe! téit, molvek azután életre ébredve, lei szállnak [a tőke gyökpreire, i folytatják a puiztitáit, melynek mérvét megítélheti jiik, ha \'tudjuk, miszerint egyetlen ogfl darab phylloxera egy év alatt 25 —8(1 millióig jcépes szaporítani. A szárnyra kelt phylloxera néni marad Ijelyben, hanoin távolabb ii ren pUl, sőt a izél mértföldnyi távoliágrá li eliodorhatja Őket, mert testűje csekély, könnyű, izárnyuk pedig a testhez arány-, lag igen nagy. Ezeket tudva, tudhatjuk azt la, hogy ki egyik szólóból a másikba gyökerei veiizőt viiz, azzal Igen könnyeit a phyl* loxerát li átplántálhatja. De ilvibett a pltvlloxerát\'a sinjia vesszőkkel Is, ameny-hvibon azokon még életri nem ébredett phylloxora-peték létezhetnek. Azonfelül megkaphatjuk a repflltf vagy a izél által hozzánk lodort phylloxorát.j— A tűr-ledéinek ezen két utóbbi módját, t. i. a repülő phylloxerának szőlőtelepánkbe tőrjén hető beszállását, vagy a szél általi 0da sodor tatását akadályozni lehetetlen. Ua a aori ezen az uton mérte reánk caa-páiát, az ellen lehetetlen tenni. Hanem bog; gyökerei, vagy ilma vesszővel hozzánk be ne ezipeltessék a veszedelem, az már egyenesen tőlünk ftlgg: —J mert ha sj()m gyökerei, sem. sima veiizőt birtokunkba be nom hozunk, biztosítva vagyunk az ellon, hogy ezen az uton iző* ÍŐnk veszedelembe nem oiik. Azért minden izőlőmivei társamnak azt tanáemlom: tartton minded hrtfység guülitt is katároua <7, hogy tehénnél, "ét yinmi ttin alatt, temmifHe siölóvctiiót a hegytégbo behotni nem enged. Lehetnek többen azon helyzetben, hogy éppen moit van forgatott földjük ültetél alatt, melyet nagy kár nélkül ül* tetőtlen nem hagyhatnak. — Ily területek boUltethotők ugyanazon hegyiégbeli lima .vesszőkkel; melyeknél a phylloxera bevzipqléai veszély kevesebb, mint a gyökeres vesizőknélj a sima veaajtőQltetéi olcsóbb éi minden tekintetben jobb ii, mint a gyökerei. Azon felül a hegységben uralkodó fajok bizonyosabban is díszlenek, több haszonnal tenyélatheUSkj mint a felkapott külföldiek; molyok igen gyakran minden szakismeret néljcül o^v talajba éi fekvéibe ültettetnek, melyei azok természetének meg nem felel i annál fogva ainlődnek, nyomorogna^, a drága munkát folveazik, de vékony termé* lükkel azt ki nem fizetik. A mint a phylloxerának megyénk-llbeni létezése izakértőileg megállapítva IjOtt, a mogyehatóiág — nézetem uerint \| igen holyeaen elrendelte azt, hogy egyik \| Ihegyiégből a másikba semini féle szőlő- A „£ala" táiczája. PAI gazda t t Valahol a Balaton montébon KI Pál gazda a gondoikosik mélyou. Ugyan mit vehetett agy saivére V Talán aat, hogy maghalt foloaégo ? fliaaan addig nem volt semmi, gondja, Vagy ha volt ia, legalább nom mondta ? Aaon gondolkoaik olyan mélyon, Hogy a farsang immár késaülÓbon ría a báanál biaony már el ka Ina Egy eleven, takaros menyecske. Gundolltoaik a végre imígy ssóla: „£jh a tatár ttafiiodjlk róla." 19 amint mondá, nem fa tOaölódött, Ha>oai fogú a fiókos fUkrtil fftlayítá éo odaállt elejbe H bajái, bajseát saépon rondbesaodta Aíu\'án, hogy s^mmiiom volt hátra, Ni0 bogyoooe kimeet aa utcaára. tl Uova ballag bútyilmod Fái gaada ? JUt emk ido íérem a saomaaédba " Htába niac a asatasaád otthon. JImsimi b«4 sasa, otthon vsa aa aeeaooy." Astáe aég mk bátra som takinto...... Kom jóban fáf Pál gaada kigyalms í A saamiédbie Tareri aaaaoay époe ftacoteékal otatoU a osirboa I el\| wélyan veM »í»«rttl»a akbo\', Hogy a jövój csak ésare sem votte. Látván est Pál tfunuvant egyet arra, Es pajkosan a saomét befogja. J „Jujjuj, ki aa ? isoms^éd aram 1. ejnye, Majd csakhogy nem balálra ijoiáte." Es saaméval nagy bataúan oaiptat Mire Pál ia visaaaAntosiut egyjet, Aatán pedig, — saépan agyetértvi, — Bemennek a báanak belsejébe. UI \| A szobába, bogy beár fái tttitént Aa ölébe kapja a menyecskéi, Mintha nem is volna hoaaá n^ásh\'ak Hernmi jussa, oaak aekí magának. Hajh de fordult a eserobcaoj jkocaka, Furcaára vált! Pál barátnők sorsa. Ssfik neki a taéles tölgyfa-ajtó, Aa ablakon illa borok P\|slkó,! Utána a ssoiQsséd. uram nyomba! Fütykösééi a hálát tapogatja. fUgy kell neki 1" kiáltja egy saomsaéd, üsse kelmed, puhítsa a Mm.* Knruoavilág, ioaaatt világ, átok\|L,.> Pál barátnők még ilyot áom látott. Mint a iáéi véli, úgy [vlia) a lába. Egy sánta nyál nom éne nyomába. így jár aki roaa lát taaa a lüaré... Psalra Jéoság a magyar tninyéciika I [l •* ] I? lioauaa, hennán aly lélakíaakadva, S bol maradt a\' /kigyalmii kalap\|a? Pál padig set talán mag m halUán Ily saók jőuok kifelé! a torkán: „Eser menuykó, luoaifor, már látom A iaraangon meg kol( házasodnom I" RÉDEY ISTVÁN. A mecset foglya. •J- Douélyj-! Irta: ROTTER VILMOS. I. ,To ÖHknsngá A végrendelet. (Folytatál). íiát oaakngyan ugv van" aaóla ssmte rsó aroajael a tSrok. Rés Öo voloa aa aa trigylehdó Osoproghy ivadék, Ohajmin paia örüköso rr tAukat a dolgok állnak, magvarásá mester uram, uiuni máskép. Atyám itt oboen a laluban esegény iprsu osiimadía mister volt él én vagyok lecidóiibb fia. — Halálos ácyáhoi oda hitt, agy ládáoikát adott át,. mily míg most is msg van a fáskainmban. A ládában egy oirgamantlap volt valami arab vagy pirssa iráaaal, milyet én nom birtam elmfasni, de mág komám a Ni\\gi, K.....Í gyinuasium igaagatéja sem. Aa loaa a \|érdésü vécrondeldt, mart atyáma.aalvimrokötötte, bogy oaak fél Óriásom mag a kajáin át\' annak idején — logidóaébb fiamnak. Ami padig aat a félhold alakú jolt sllaür aa ia tökéletesen egyes, itt van moit a bam\'lamon. n(J«akugyan ?4 kérdé a t0* rök örömtr jes meglepetésiel.— No\' bála a oagy prófétának, oeakhogy már egywor végi baraa* goláeomnak- Tudja, hogy én már több mint ogv évs ksiisem ónt laívból-lalabl kóborolta, éa osak a miit héteu akadtam nyoaára V Aloaeprei losepreghyakat találtam már akárhányat, da a valódit il végri ÜeífidoatiiQ, Allah neve ligyon diosditva— Uram, a batalmaa Obajman paaa még aa óaaiiil mait •gyévi kaaambi adta a végrendelet másolatát éa [lítnak indított aaon balároaott paraoososal, bogy hoaaak neki hírt magyar rokonai hollóiéiról, is ha aa örökölt fslfidiiném, mondjam mag neki, hogy Drinápoly leghatalmasabb és leggasnagabb lakója és a isép Melinda atyja tárt karokkal tárja, éa leányát uóQl kívánja adni oakl. I A mester tir fijét csóválta, asatán mintha ! «a megnohoaQlt volna, könyökével aa asatalra (ámasskodott és fejét bosontos hajával ogylU te-nyerőibe temette. „Nos VH kérdé a török, bogy miraagé^ból \' folriasaBsa. „Hát bia én — éa — no hát — poroai — \|-----hát csakugyan olyan aaép aa a leány t" aaóla a mester aavartan és akadpava.— ! .Hogy isép-o ? persse bogy saép I Hát nini mondtam már hogy aaép? Di különben néaaa mag." ! Érre a török agy gondosan becsomagolt doboat vont ki k<iltánja aiabéból, aat felnyitva agy ér* { mit vitt ki baldia, ói annak agy titkos mgaayát j átintvi odanyujtá a bámuló Ukolamoatoinik. nEit önnek olhoatam aram, paranoiaokom nyomta kaaamba alutaaáaom elölt, hogy önnak átadjam. I j Oriiai mag, rejtse keblébo, oeókolja meg táaaaor. aaertser, legyen atitáraa éa vigaaatalója boesau üt, nabéaaégoi köaopatta,, moudá a tö-k kenetteljesen. Í-8aép. aaép I Istenemre mondom gyönyört 1" babegé aa lakofamaeter sagáraó tekinteté^ .a fi-om kiesei aroaképan legeltetve, él kdtad\|a midig ilnéaagotta volna, ba Oraaikéje egy ordaa artyogáia tel nem riaaatja őt maroagéaéeól. — veesaőt átvinni stabad — Énen In* téítóést a megyéi Itösgyljtlés helyben hagyta é« súlyos bttnfjhtést szabott a ti" la lom álhágóuiu t Ito * reudeletJ * li-lftl«>m csak írott malasst, ha aa oly ikí-gonian végre nem hajtatik, a miit szigorúsággal hozva vau, 10—15 évi iutil-vft szelőinknek oaak kop&r helyein j fogjuk mutathatni. A erolgabirák, köz •égbe ültetftt kaiiai veiiidk tiszták-a \' jiogy as Allatokra vitait vámok mérsékeltem vagy fortóxttttek. Gyanúsaknak mutatkos- I w » aaon aogedmiiflr, hogy Ausstrla\'Magyar Uk, i mivel a kaiaai telep 187ü-ki te- ?f(#aA« Néai«tor.»4j részéről a többi polgáriasait vaiuinI mir ugy Wrvbfo.ftrlfe \\ fe^SB bizonyult, /tyápos félelem forog funn, ! által u. E kiívfefelM j«UnUg annál \|oao«uUt hogy a Ültjei 4» rendeki begyekbe, ül- .\'Uebbek, mivel riesUbkről m Oroisoreaág leié i letett katfeai vesszők is phylloxoia le- j Mé batársár inár eslosstrák törvényben is ki j főttek 4 De eat csak a tavasz nyiltá-1 T§li?0Ddft» ■ mH • wrtíuokre násve val lehet meghatározni,\' a midőn azután íi Kőbányán megfelelő fesaingint^aet vau fllár i vriu a\\—IÁI 7 i . 7 7 , í t\'nys. A .sértők náiibatiaukörteié gyaoáot •égi ét hegységi Elöljáróság ukát te- \| az irtán sem lesz s.br reményével meg-1 UdtAk ki, bogy 5 tJkintetbeo NémetorSág ri-bet, de nem mindent, mert mmaen\|egyes ■ kísérthető. f f i , «»4rdJ miltáoyosebb eljárás esaköslendŐ ki. Ez u pbylíuieráíjsk illlana megyénk- I A délutáni üléseit a tanácskozás tárgyát * btn. - A veszélynek, éskáro* kővel- 1 [#> í11\' L6",^ ${4* "Ííök< * Vapí« áf \'^ű0\' #üBk: • pi^Lr/.^it.iaír^r^ ötttönül arra, bc^y a hatóság ezélszerü Jócief, Uoliftuder Bernát, Fisobi Károly, Popp intézkedéseit ki ne jatzezul;; mások által I Ármin és 1W Salamén voltuk jelsn, A toll szőlőbirtokosnak nyomában nem lehetnek; hanem igen is sokat, sót: teljesen eleget magok a szőlőbirtokosok tehetnek, ha szőlő vesszőt senkiitől nem vesznek, de még ajándékban sem fogadnak jel; s ha szomszédjoknál legkisebb szabály ellenességet tapasztaljak, azt a hatóságnak azonnal bejelentik. És ezt sajflt ja-vok parancsolja, mert én nem képzelhetek oly oktalan embert, ki lármát nem tlt, ha látja, hogy szomszédjának háza kigyulad; pedig mint bevezekésileg mondtam, a phy lloxera sokkal nagyobD veszedelem mint egyes házaknak, vagy falvaknak is leégése.1 Tájékozzuk ipái most magunkat arra nézve!, a megyében hol, és mily xiérv ben letbgik a phylloxera? Kétségtelenül létesik az a. készt íelyi hegyekben két helyen t i. ál meszest ;yör^ ki és a cserszegi fordulatban, s mindkét helyre 1879-ik évi tavaaszal lett behozva Kassai gyökeres és sima vásszőkkei. — I Mind két helyen, kivált a cserszegi fpr-1 dulatban igen csekély teijedelmen (léte- \| kijjátszatni ne engedjUk.> ri nqs figyelem alatt szomsW-_______ . , - ,, ~ —JK—--J ^n^\'^b\' Adagot u. í pászta]unk, jelentsük be kzt az illető batéságiiál, hogy a nagyob > bajnak eleje v^tessékl akkor, a midőn es még lehet Béges 11a valahol, itt épptn nem volna helyén a-\'barát, tokon, vugy szomszéd irányában í kimélct^ mort a pusztulás \| nemcsak őket fenyegeti, ha jónkat Azért még egysze óvatosak, kérlolhetlenűl szigorúak, te pylink inkább kelleténél többet, nehogy utóbb keserűen sirassuk meg mulasztá sűikat. Az isten is csak akt segiti, ki iá irtsuk fulyto lainkat, s mi- •r jelen, A tollra ttéfvt utalás tSrtéat íru, hogy a tintjtott áa fiuomsbb ílyjjcmli át íjra Mámitoraiágbao toU- ÍW4 el nem hagyja. — Közérdekűek. A kereskedelmi mini I a uppokbitu koadeiOkst vették a zik s haj valahol talán, még e két bflyeo a siker némi reményével kísérthetőfraeg f A ianáotkoaást Kiméoy báró m a kiirtás, De az.aggodalom mégis fenn m«gá> elmoudotta, liogy a msgvi marad, mert hisz egyetlen egk állatkának. kr f köznttól éjdo életbon miradáia olégBégei farra, hogy ^ffl.ötf\'SlÍ a két hegység néhány év a(att tel)eseu ^ \|üi\'8XáMiés a a kormány, a iá íekiiitettel! kell lenuiök, hogy éi nemcsak;arra,\'hogy tui lenne kipusztulton. Azon feidl, miután kétségtelen az} hogy a kassai gyükére^vesszőkkel élő pUiyDozerák hozattak a meszesgyörki saőlőbe, lehetetlen, ljogy a nyár tol várnában azok küzlliregy rusz szárnyra nem keltJ s albn ibegywgben, vagy távolabb ia egy bizonyos területet meg nem lepett. Ha tehát a\\ tőkék gyftkérein létező phylloxerát jegyei \'egyig kiirtani sikerül nej ist a szárnyasak által lerakott petékből keletkező, szigorodás meg vjan, s az irtás czélra nem vezetett, — Véleményem szerint némi megnyugvást c$ak az nyújthatna; s az irtásnak netáláni sikerét csak ugy lehetne nem kdezkájttátott Qak telünteni, ha az említett két hegységben a metszés kora tavatsnály hatósági kötegek foMohoi felto/ytltlc alatt történik, minden legkisebb részletig a uőlö veypök összegyüjtlének és elégetütnek. I— Ugyanazon kassai telepből és ug\|an 1879-ki év tavaézan ültettek gyökeres szőlővesszők a Tiiijpi, és a Eendeiki hegyekben is. E két hely en a szakértői vizsga alkalmával oly zordon hidegség volt! mely az eredményes vizsgálatot lehetetlenné tette, minek folytán nem lehetséges ha tározottan I megmondani, ezen két begy As elüjO Illés tárgyát, a gabojta, maláta, lisst, cs képesték. A fArj egy megvető tekintetet vetett as alvjfcrs, asalán felkeit helyéből és nyugtalanul járt fel és alá siűk esopáját méregetve. .£• mikor otasouK ?u kérdé megállva a török efctt. „Még ma, ha parancsolja u^hüI" eaóla a török ssékébíl felkelve is méljen, meghajolva. K.........on majd lovakat szeriünk és a ssttksé- ges útravalóval látjuk! el maguukai nAi íiu, de nekem nincs ám péosem,8 jegy-aé meg magyar Ősiinteséggel a török pasa in sped, amely megjegjaésre a török alig buta elfojtani a hangos kaciajt, mely erÓnek erejével kitörai akart ajkain. „Páni jiell Károlyom ?* kérdi aa éppen éb redeani kesde Erasike, ^ „ott vatí a kályha vállán a tea ara, amit ma reggel kaptam Nyergeshé saomsaéttaassonytól." \' i A sió\'itott, valamint a török baogos kacajba tűrtek ki, mjre Jcirasike saöruyüködve emel e fel [fejét, „No dei tréfán kivdl", eaóla a mester, nekem sincs annyi pénjjem". Elfelejts uraságod, hogy Chajmen pasa 5rfl-kösének t<i»í piaae van, mint egy ivesáaadnak órája Különben aa utasáéi költségekről már gon-idoskoctv vap. „Mi aa\|Károly ?K kérdé Ertáks fesaült ki-váncsiaággal. „Bnonj ea nagyon kftlőnös1 dolog galambom Eriiikéln, aíyau kttlönös, hogy mi egymáa-tél idee lelkim elválnak örökre, m% pedig mig ma, aaaa bogy aaonnal. He CsÓválq ugy a nje-4et, egy caenpet sem ttitálok. és soÜaeem voltam komolyabb, teíat most A belyaet bstaima, ády alatt állok, tku egiea más e^bern4 tflatsd Ijl •tíkted, saiatlaaelett voltam.Kitaláltad, éo eem vagyok tibbf Oeepregkr Kárely aaMfiny ii kosa ég nyíltabban is mlgfogpm soar igontiastnlt eddigi bitvSetársam, aai drága kincs., £m>kéjel - Ti{«d Iveepregby Károly asleg\'ny taiitó isten ée emberik etótt, ie ugy hé- őrlemények, liis és asaalt gyUmö A iiémBt kormány vámtiteliin kívül\' a vasúti tarifák Kérdése is napirenden volt. Brűll Limalmok nevé sm, melyben sst mondja, hogy 1 [émetorsság ellen azonnal visssatorláshos kellett volna nyúlnánk. Elmondották végre, hogy a Ivómét kormány a fii gyártmányokat, lisstet, malátát, még nagyobb vámokkal védi .miij\'t a uyers terméuyeket, és igy nemcsak mesffgaadesáiguufliat, bsnem eS-. tel össsefüggó iparunkat is ká#ositja A vámügyi enquéte Matlfkovics Sándor lobissterí tanácsos elnöklete alatt — a .B. C.u tudósítása Bzerint — másnap két ülésben nyert folytatást. Deleltftt a tanápskosás tárgyát ac állatok és állati termények, Uilönösen a ssi-rok, vaj, saalonna, hu, sajt is inéi képesték, A tegnap megnevesett korinánytitatviselókOn kívül aa állatgyógyászati kérdésekre Lipthay. oss-tájytanácsos s asekértdk gyanáut Dessewffy Aurél gróf, Schoasberger Henrik, Stern Ignáca méssá-roe és Sohusier János voltak jelen. Állatkivitelank bistositásának kérdése körül bosssabb vita mertllt fel s egyhangúlag con-statáltatott, hogty Németország minden indok és czél {léikül nagy mérvben fenyegeti marhakeres-kedésttnket, inillín oly vámrendnsabályokat határozott el, a; melyek kivitelünket majdnem teljesen lehetetlenné teszik. Ha egyáltalában jöhet köztünk és Kémetország közt paerzödis létre, akkor a legkevesebb, a mit;el kell érnünk, as, nagy verseny ivei ssjüpben ugy is súlyos helyzetben vau.A gyapjúra nézve kéretett, hogy megbiaottjsink odaj hassanak, hogy Németország a vámkeselisuii libenuisabb sljárást kövessen s neveselesen kevesebb jneliézségekat lámaszszOn az egisssigi bárcsák iráut.— Aa.adóreistltiltllofeutartáaa melUtt a klem mindnyá- \| vítsli nyilatkozat kiailitiaa tárgyában a péuaügy-is lAfVUnk miniszter körrendeletet intézett a pénzttgyigaaga-* tófágokboz. E saerint minden ilyes kiviteli oyl* \| laEkozat, vagy maga á kiviteli engedélyt nyert I asálliü, vagy aaon szeiaily által álitaaaó ki, ki . ak\| engedélyt nyert saíUlitónak Írásbeli megbatal* J maaását ielmutatta vagy felmutatja, ellenkező sittben a kiviteli uyilalkóz^ a kdldö hivatal álutl visszautasítandó leend. A meghatalmazás vagy egres k(lldemén>ekre, ^agy több bizouyos ido-tartamon bellii ugyánZaén naivról indítandó kül-deményekre szólhatj A küldőinvatal köteleisige a mcgha\|almazást bjovpiini, és azt, amennyiben egfessersiuind vámhijva\|aj is, magánál őriztetni, el-leukező esetben pedig; aa elől járó péuaügy igazr gaUságnak uiegoraAs jragett beküldeni. — Eaeo ninslst január 14-dikjén lép életbe. (&-B) Felhjivás at aruágoi tífr iar-tffyfy\\érdtkfb«n Mayyarórudj/ lel :es jíjii htilgyeihis! Azon álla iiterlnsibsB ámirtekezletek. niszter nyitotta r kormány megkeltek kivárná* mondják el né* (ózhatnak mint nelyekuók arra uit lehet elérni kívánatos, lameeter, ie dani - Há^ vamaek vett annak ídeiia fett hieeégl ssem es a szegény taniió becsületesen megfelelt köteleeeigdinek. Isten tudja, sohasem voltam hátién boaaád, sohasem vitettsm a tiaedik parancs ellen mig csak goudolatban sem, de most a vi saoóyok egifaen máskép állnak. I A ssegénv i« kolámester nincs többé, és a hatalmas Uhajmeu pasának uem áll kötelességében a ssegéuy tanító eaerepit tovább vinni, sőt erkölási kötelessége léalásó múltjával tökiletesen ssakiiani, amiért te, volt hitvestársam visssatérhetss édes ssQleidhea és Ott nj szerencsére várhatea. Nekem most már mennom] kell, mert magas és nem mindennapi hivatásom parancsolja, asért Isten veled 1 Majd ott, uj basámban nem foglak elfelejteni, is .aor* sódat amennyire csak tehetem, elősegítem. Még egytser ls}en veled." . Ezen remek, bár kissé visenyős szónoklat után aa iskolamester egésa méltósággal nyi otts fel [aa ajíót, és intve a íöröknek, hogy követpé, ^eltávoíott, időt sem hagyván a asegény Erzsikéinek, liogy ámultából mag áh o. térjen. Még egy. saer kitörülte á szegény szemeit, dem álmodik e, aaulái felállt is férje nevit kiáltasn kesdé, de-cak aa iezaki esil vad sivitozisa felelt ne i. Kirohant aa utcaára, meglátta okét a távolban, eőt .Káro% mégis fomolt ée kalapjával intett, aaután aa nt kanyarulatknál egétsen eltÜu-tek saemei elől. i „De hová mehetnek csak?1 kérdé megát, lecsBggő fekete fürtéit nemeitől ^Isimitva. „Ej mit 1 gondolá, majd vissaa is jön ison as uton, amelyiken elment, de ea ásakngya^ ostoba tréta." jürrf lejasóválva, ie egy keveeet bossankodv a ismét iaak bement a szobába, hogt aa aátálról as Sdinyt lerakja. Várt eetilig, de Károlya nem tért v\'usu. Ekk«r már nyugtalankodni Kezdeti, de midőn as egies éjit is hasztalan várakosásbs i átvirssstotta reggel már igen nyagtklan volt, ini ly nyoctalan-saga perese nogy peresről-percare fokosódott. — Ssegéuy Erasike I (Folytatása köv.) n, n.aljnek níucs kifejlett iparft s nem Is törekesik azt! uétesiteni: nem számi ti tatliatik Európa azon államai közé, melyek önt magukban bírják a jjöilő] garantiáját. Az ipar kifejlcpatlMe nem \' egyedül áll unj kormány! föladat; e téren a kesdnméuyeaés s a toVafej lesstés iránti I érdeklődés fentaitása fölei a társadalmat terhelő kötelez* ttség. Azon társa* dalom, melyuek kivWrel! jövő erőre van eaükséj ge, hogy mozgalmat muijasson, ha«onló a gyermekben, ki dsjkáje nélkül önmagával is tehetett len semmi* Hasinkban aa ut^tybi időben fölismerteteU a mondottak igazsága s fi társadalom megkesdvo a mozgalmat az ipaifejlesstés terén, néhány ie alatt oly baladást képea!felmutatni, mely alapo^ reményt nvujt arra, misserint Magyarorsaág bizonyos id^ multával ipar tekintetében sem less Európa nemaetcssládai között a legutolsó helyenl ha a kesdet erilyihes méltó kitartással halad a kitüsütt czél felé. Az iparfejleaatés nagy horderejű mosgalma folyamatbau van; hanem sajátságos tüneménynek tartjuk, hogy a mozgalom vezetői len inkább eeak aa in iparágak fejlesztésén logtal-j kornak, melyek térnerÓtj férfi kezet, firfi ellátást igényelnek. Nem akariuk tagadni, hogy nemzetgazdád, saaú tekintetből es a legjelentékenyebb ; de iui-dőn eat megengedjük, figyelmeztetnünk kell egy-eaersmind ss iparos luWgalom zászlóvivőit isi barátait, hogy ne felejtkeáaenek meg az általános mozgalom közepette asoá iparágakról sem, me-i lyek női islist, női tapijiiatot, női ellátást tesa-j nek szükségessé. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a társadalom egyik] feléi, talán a munka-II erőre a férfiaknál alantabb fokon álló. de r tár-1 sadalom jövőjére mindenesetre óriási befolyással bíró felit — nők képesip. As ipar általában, mint ipar fontos nemzetgazdasági tiuyaő) e tekintetből véve a dolgot az iparágak kÓziKt ábgvnn kUlömbaég ; mert tény ugyan, hogy as, egyes iparág — tekintettel a helyi viszonyok, a nemzet jelleme ie azo-\| kásáira, -— jövedelmjssőbl\', könnyebben fölvírá-goztathaté lehet, miut a másik ; — de as általános ipa; csak as egyes iparágak egyenletee cultiválása állal fejiődMik ki igazán. Vannak, azonban úiás tekintetek, melyek I bizonyos iparágakunk nagyobb gondosá-át, sze-\| retetlnljesebb ápolását te isik saüksigessé. Ilyen tekintetek a társadalmi tisatessig; as emberbaráti szeretet; a családi erkölcs. A\'jrt^ugV a lársadalmi, mint a családi iiet kovászai A mely társadalomban nincs bistositva \|az,- hogy saját szorgalma jután tiutességee uton eeetlsg a süléi is férji támogatás nélkül is meg-ilbesSun; bol a nő rajta kivül álló egyének esor-galiuának gyüaOloseire v4n utalva, ott a társadalom ezen tele el van veszve. Ott a nő a társadalommal szemben csak! tétlen bámuló, nem produktív elem; a családban pedig gyámoltalan, mások kegyétől függő lift, mely vagy zérussá jválikt mely sokszoroz, de [nem ssámit; vagy el-vetemüj. Ha ason vagy iok, ljogy ksnyirkeresethea isegitsHek aa egyik eaereti mely a társadalomban as erősebb fii; — nem vblnani éssszerü s aa lombét baráti kötele ^égnek megfelelő amásikese-rab \|j- mely a gyöngébb pl - szintén kenyif* keres* thes segíteni r Ha Onnállivá akarjá tok álul as erősebb telet játok mig inkább a gyengébbet, hogy aa is On állóvá váljék? j Ha toódet nyujttok sadalom tiss>as tagja leb ok tenni támogatásaimért nem támogat- a férfinak, hogy a tár meg a fáradságot: tíseseres gondot fordítni sr-rs. hogy a nő is Ilyenné válnaesia, akkor, midőn tudjátok^ hogy a oő a lársadalmi élet iiány-adója. , \' 11a jilitss segítitek a lértit, hogy esaládot alkotbassoii, nem volna-j szükséges a nőt is ki* p«sai tanul a jólit loegeserzisé! t, mikor tadjá-lok, hogy a nő saolgzságz, a nő gyámoltalansága, a nő nilkttlöaise : a család 4Ülyedéie., a család eleikölostilenedése ? Ezelőtt körülbelől nyolc* évvel egy igámra nézve kicsi, de e nemei ie bassaoi bánt őszintén lelkesülni képei társaság alakított egy tgy-letet, melynél! „Országos nőipar-egylet" - ozimet adott. Az egvletnek oailja — alapszabályainak második aeakaesa szerint : RHsibeli előadások ie a sajtó utján eloszlatni aaon előitileteket s elhárítani azon akadály ökat, melyek , a női keresetkipessig kifeji élének útjában állanak ás előmozdítani a nők elméleti tovább-képzését; valamint * a nőnemnek nem munk"kipesaigit külön ipar- é# kereskedelmi sssktanitás állal gyakorlatilag k fijteni ugy, hogy a uők magukat önerejükből tisztessáfsseu fenn-tarthassák". A csél megvalósítása végett as egylet iskolát és nŐÍ ipar műtermet állított 1ÖI, meUrben a növendékek azon iparágakkal, melyek tok által elláthatók, nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is alapoean megöimerkedtek s képesekké tétettek ösmereteiknek a társadalomban, a családban nsincsak hantnál venni, hanem aao kat tanítás áltat másokkal is közölni. Nagy csilok nagy mirvfl kiviteléi e nagy auyagi erő szükségeltetik A kevés laámu tag-jsi áldozatkészségére támaszkodó egylet nem rendelkezett nagy anyagi erővel, annálfogva e«ak lassan, kicsi.körre szorítkozva folytatta útját a nagy, n magasztos czil feli, melyei maga elé tűzött. Munkálkodása nem volt aajos is nagy fel-tünést provokáló, mindamellett a kivívott toutos eredmények által — nemsokára magára vonta nemcsak aa orsaágos kormánynak, bauetn egyos, a szép, a nemes és üdvösért lelkesülni tudó testületek is hatóságok ügyeimét is. As ország kormánya s as emiitett teetttletek is haóságok annálfogva siettek as egyletet némi ivi segélyben részesíteni, hogy megkönnyítsék a kevés tagot számláló társaeág nemes ktts-delmét. A tánaság pedig kitartó buagalommal iparkodott kitüsütt ozilját elérni. A narez, melyet az előítélettel, a riesvitlenséggel, as anyagi akadály okkaljfolytstott - tekintve ezt is, hogy ut-1 törő volt e téren —- nem volt könnyű i as egy-I let mégis diadalt aratott. A magas kormány fölismerte as egylet által kitttaött óiéi nagy jelentőségét; iskolát alapított az „Országos nőipar-egyletv iskolujának : mintájára s állami segélybeu részesítvén az egyletet, ÍÖljo^ositá azt, hogy növendikeit államér-\' vinyes tanítói oklevelekkel láeea el. Eat nem, mint sike.t bossuk föl: ez osak állami eiismeriee a sikernek, melyet a kisded társaság eddigeli kivívott. As áldásdús eredmény, melyet aa egylet \' eddig kivívott, ott éssleihető aaon — fájdalom eddigelé nem országosan kiterjedt — körben, mely-\| re si egylet batáaáL korlátolt anyagi viiaonyaf \' ktfaötl kiterjeizteui képes volU As egyleti iekola saámtalaa növendéket bo \| oeátott viesaa már eddigelé is a családokba, kik a nyert iparoktatás után uem ceak a családnak hassuos tagjai, hanem alkalmilag, ha a sors ugy akarná, mint Ónálló kenyirkereeők is megfogják állani helyüket a társadalomban. Növendékei kö-zül többen különböző magán, egyleti ée állami iekolákban, mint kirapő tanitónők lettek alkal-maava. As egylet módot nynjt a lánynyaf bíró, bármely anyagi viszonyok között élő osaládapá-nak, hogy lányát tiaatee jövője iráut eaját e-e jinek is tehetségeinek kifejtiee által btatoeílsa Az egyle* — eddigelé ^Orezágos" caíminek nem megfelelő körbe ugyan — valósította a nő^öoál-lósitását. Hogy es egylet ROr<zágos* cziminsk meg-feleljeu ; hogy üdvös működésit a korona minden területire kiterjesstheese; hogy a nemzet-gazdásaati, emberbaráti, társadalmi is családer-kölosi tekintetekből fölötte fontos csilt: a nő-ipar kifejlesatieét nagyban is általában elirhes-se, — as egyedül a társadalom lelkes fiai ie leányai akaratatél függ. Ha önök filléreikkel aaon anyagi helyaetbe hozzák az egyletet, hogy azt tenni kipes lesz, ki fogja terjessteni működééit, as egész or-ezágra s productiv elemmé, öuállévá s a társadalom minden tekintetben hasznos tagjaivá fogja tenni ama nőket, kik jövőjüket önmagukban akarják biitositani. A czél, mely kormáuyaati uton sok eaerek kiadása al érhető csupán el, társadalmi uton csekély áldoaattal elérhető. As „Országos nőipar-egylet" alapszabályainak 5. § a iseríat as egylet alapító tagjaivá lehetnek ások, kik egysser mindenkorra legalább 60 Irt; alapítványt tesznek, e aat vagy készpénzben kifizetik, vagy kötvény által biztosítják aa egylet részéie s csak annak 6%-téli kamatait fizetik éveukint. Rendes tagjaivá, kik 8 évre évenkénti 8, —- pártoló tagjaivá, kik ugyan annyi időre ! Irt. ivi tagsági dijat kötelezik magukat ea egylet pénztárába befizetni. Látható ebből, hogy a társadalom minden oeatálvaoak lehetővé ven tive csekély adomá-nyával ecy valóban nagy jelentőségű köaérdek valósitásános hoaaájárulhatn i. As áldoaat nem nagy s aa eredmény nemzeti fontossággal bité. Ugyanazért bátorkodunk főpap* yateátf, jobbmódu IMumket, főurainkat s nagy-bv<oko* imiL ormggyiMii kiptwlömkd, köstör-véiukatSHÍgatnkat, viirotamiqi; a magán, egyleti is hatósági ttssteúsiőást, e általában minden lelkes honfit s honleányt fölkérni, hogy aláírásaikkal lépjenek aa egylet tagjai köei e hasaanak oda becset körükben, hogy a társadalom mentől ; nem érdemelné-e több nemeeen gondolkosó egyéne tömörüljön egy- jtyé egyletünk kebelében a BHJ telében item= i «•!i ée e«bwWá»> T»lÓlÍt4»k végatt l BsdlMtt^, IHlH. éti NMlkmblfUku. Hftiiiii tNi\'iliitil: aa -OrUégoe uő-ipar- I •aylat nevében ; Rffr#Át~lhmjdajf Comelia, \| tiúiMt IXifííné, K%igUr Haitin, T&ntétn Quntiit, alelut^kök. Margitoy v láriw titkár. MB^ A péftakÜidoményak — lagoaóleae-rfbbea poetautidváa varai — „Béfcey Imrén j ural Ő nagyságának Budapest, aÖlifautcsa,kics keméu palota csirn alatt küldendők. A befolyt feseagtk a aevjk kitételével nyilvánosan nyug- Untfcloftk. _2.\' 1 • »* I •\' A halpusztitás ügyében Általános a panasz, hogy foly ó\'viaseinkből a halak mindinkább kipusztulnak ea hogy egyei halfajokat már épen nem i« találni ] " De kát lehat-e aaou csodálkézni akkoY, midin a halaknak annyi éo oly keg petleu ellenié-puiitítói vannak Ha egy középnagyiagu cau tát épen- olyan időben fugánk ki a vízből, midii napi étkesóséi r»<gadoaáaát — be/égezte. aattaiá iak, hogy aaon caukáhau 15—20 apró hal van a oly mennyiség csak egyueri étkeaéeéro kellett Moit vegyük tekin\'etbe azt, hány ilyen ragadozó csuka pusztít u ifjú hali i sorában egyei(y folyóban, a halak gyéfüléeén >k agy jelentékeny okár a találunk, Vegyük ehea aaonbau aaon egy-egy halá»aás alkalmával aa u] •xen fiatal hn laknak százait fogdi telenűl éi miért? — hegy kijóii elvesztegessék ! Ha elpusztítjuk ajt apróbaiák at, miből Iq gyének - agyok ó« ha a nagy halakat ii rendiae-io«en üldözzük, emésatjttk, hónáét tartsák tői halászokat, kik. lyi hosszú, egé-köuyőr-6 krjival >11 URIHM u\| ayi huw loLákki íját 5—6 magukat aa egyei halfajok, bogi dig gyérebb Hát > hal \' tolna mát bal! Ée kik panaaa kodnak a hall e\'len ? A halászok, »aok a hal higvelejüek a picaiuy halak saáw i egyei üuiibjok. nogfi », gy\'reUb a halak sza a még nem korlátozna törvény?} i- Magnak lenne min aa? az en>j}ereket ia alig maradt ik megfogyása taok, kik elég it 10-12 krért •dm ée ez oktalan elfáráauk által önmagukat megkárosítani a jövőben, a helyett hogy visa- i halakat, bog\' ceéon lóghassák •zadobuák a hátóba került lejletl pár bónnp múlva megdőv, ért ki ők«l I Ha már a .halászok eaját jóindulatuk éi.he lyes fülfogásuk által nem vezéüejtuek ea eljáráe-bos, a vároei — hatóságuknak kellene küzbe-iépui éi az olyan halásaoknak összes halkéez\'e-tUket lefoglalni egy páraaor, akiit aa apró halakat ia elárusítják, ilyen leoake után éaaretérné-n«k éi csak kifejlett halakra haláezuának, nem pedig oiyau aprólékoiiágokra melyek jövedelmet szolgáltatni ogy ii képtelenek 1 Helyi is megyei hirek. (Képviselőtestületi Alél). Nigy-Kanlaia iún.M képvme!i5teHiii «te Itó 5-én délután 3 Óra-kur tártott Ülést, milyen aa 1880. évi városi magén kbltiégvetési előirányzat s aa aaaal kapcsolt* Un álló ügyek tárgyalta.lak, liire aa ülésre még viuaa fogunk térni. A uagy gonddal egy beállt* ott költségelőirányzatból kiemeljük a \'íőöasze-geket éi pedig aa (879. évieket laambvn ia JSHO-iakkal. ÍM/i/\'Í879 évre volt elöirányoava: «78ií\| írt 35 kr. itta pótlandó hiány volt: 23330 ín. 32 kr.. 1880-ra 96949 frt 21 kr. Itt a pót-Uudó hiány 26063 irt 31 kr. Kiadia: 1879. évre tolt elóiránvoava: 87,651 frt 85 kr; 1880 ra: mint fentebb látjuk 96849 frt Si kr. — (Klt&ntetéilk.) A hivatalos lapban oU vm»uV hogy A Feliége HirtekUr Mifoa dotoborúi lákuit a Ferenca József rend lovagkereiatjével tünt«(te ki; Hiricbler Jakab ée Lipót urukat pe-dig tegfelidbb elismerésével jutalmazta, a^kottorii árviaveiaély alkalmával tanuaitott ritka emberbaráti tevékenységükért. — Ugyancsak a hivatalos lapbai o\'vaaeuk, hogy ó ds é« ap. Királyi Föl-lége Hirchfer Antal urat, áa oiztr. földiniveléii minisitorium isámtiaatét a koronái arany\' érdem-kerewttel tüntette ki. Gratulálunk a derék testvéreknek a megérdemlett kitüntetéiekhet. (FlgyvmátiMM tanutók baogvereenye.) A na0-kauiaa«i kegrearendi lágymnáaium if-Juaái* mint mindeu ávben, ea idén U megtartja táncikoisorüóiil egybekOi&U hangversenyét «e-gélyaáylete iavánu A hangvereeny mdioroaata,. mint alább kitüuik lölötte éidekei, i igy bbton biaanük, bogy eaen minden évben á várakoaá-ion felül úkerjiloi aaokolt mulatság ai alkalommal ia kilógja vívni aa egri nevet ét jelentékeny öeeaegkt fog juttatói a iqgélyigyleti pénztár alap, tőkéjének. A hangvereeny müaora a következő: 1.) „A juháia vaiármpja." KreutiaartÖl, vegyeé-kar. 2h .Nyitány" Erkijl „Hunytdy Láaalóroai-mű dttmflvéből, fcooguráu 4. kézre előadják, Keindíj Armie és Tóth Káróly 8. om tanulók. 3.) ,\'Óalmű egyvereg" Önzeáliitá Bereoa Imre: ceuekm-. 4.) ^Magyar népdalok" átirta : Tariczky, vegyeskar. 5\' „Walasi bárdok" Arany Jánostól, szavalja : Kii Oynla. 7 oia. tanuló. 6) Tihany oatromá" Themtől férfiker. 7.) ..Fuvola-duette" Ueudaliiobtitól, aongora Itiaérettel előadják: Qo- i dina Ltjoi 7. 4a (Hajói Feri 5. oea. tanulók. 8.) ,Kkra Qounod „Fatait"\' oaim& dalművéből, ének- oi zenekar. A .vigalom jauuár 21-én fog niegtariatni. A meghívó máira át nem ruházható éi önnek előmjilatása mellett névre ikóló belépti* jegyek válthatók a „Szarvai" vetideglő I. emeletén, 18 «/. alatt január 19, 20 és Íl»éo d. e. 10-12Í d. u. 4—6 óráig, bezárólag és eite ka péuatánál. Saemély és kársat-jegy 11frt• 50 kr. Feiülfisetések köszönettel fogadtatnak és hír-lapilag nyugtáztálnak. Kezdete 9 órakor. (Műkedvelői előadái jótékony oiélra.V Legizivieeebben hallgattunk volna a dologról egéázeuj, de ami egyszer kilép a nyilvánowágf elé éi á jótékony caél lahtárványiainü köpenyébe takaródaik, aa ne féljen a világosságtól. — A ninlápon olvastuk, hogy egy a polgári osztály ból {alakult műkedvelői társulat által fog elŐ\'" adatni január 4-éu ; A pénz-ttomj, vagy a aeges-, vári vereség bői meneküli hi^jdoklók. — Eredeti laintnd 3 felvonáibau; irta: Oreaágh litván, veterán eainéia. Kíváncsisággal ei aggodalommal néa-tüuk ii elŐadáa elé, s moit, hogy annak teljei élveaetéíbeii réiaeaüllUnk, legjobban laeretoők an-nálj[ megtörténte ogyazeríl regiitráláia után Is-tenni a Itollat i a teledéi jótékony fátylát bori* tani aa jegéute. S eat tenuők is, ha tiiztflnk követelőleg nem parauoiolná, hagy aa ily kiiérli: tekuek egyiaeremindenkorra útját ne vágjak vároiuukbau miod a jó isiéi< érdekében, mind pedig ajmflvéizM ezeúij nevében. Ezzel isonban nem azt akartuk mondáni, bogy az elónddt mit-ijeni ért fc mert há a darab beoeét egybevetjük a1 nzereplői személyek buigalmával. kik egéiz az elájulásig mindent megtettek, a mi tőlük kitelt, i kiktől a legjobb eietben iem lehet többit követelni, lakkor körülbelül annyit mondtunk. h«»gy , a szereplők- buzgalma és törekvéie mésszé fö-\| lőtte állt még a darab beos\'ének. Egy veterán izinéianék, még pedig jó izinéasnek (mert a •aereplők közőUc mégif csak ő folt aa egyedüli, aki játantt) elfagultiágái méltán ciodélhatjuk, ! mert amit ő a isvilapon lainmúnek nevei, minden inkái\'1\' csak esinmu ném, a tájdal mai munka roliia ennek a meiéjit elmondani akarni, — mert meéeje iiinci, — cselekvényét taglalni, mert ebből leáimi sincs ben.ie, a jelenetesés, a helyzet. a .párbeaiéd élénklége, etek határozottan másodrendű dolgok a izeraőnél Ea mégii rém-légei hiltóría melodrámai eleutekko\', gyilkol-lég, iseM\'emgyermek, apáczakoloitor, haaaue-letet, háboiu, felta\|álái ciak ugy sundáiu-bundám váltakoznak benne. No és a monologokl még a „eotredamei* torenyőrJ»en lincieuek rém-■égi«bi>ek éi — Rosszabbak. A mi ea utóbbi tulájdomagukat illeti, nem ciodáljuk, hogy aa egyik buágó ntreplő a közepén elájult. Csakhogy a közönségnek nem esett semmi beje I No de talán jelég ii vojt már rókréi. Oiaágh litván ur máikor ha tanultat ii be valamit, bizonyo-■au valanidy ismeri iróuak a yigjátékát lógja váleiataniy ahelyett1, hogy aaiumdirói babérjait akarná gyampitani} mert a tehetsége iránti min-deu reipektusunk in ellett miu engedhetjük meg, hogy a köaöniég Ízlése ellen merénylet követ-tessék el. — fiFelolyksá^) A nagy-kanizsai kereskedő ifjak Önképaő egyletében f elolvasást tartott tyeiiz-mayer Hetirik ur e hó 4-én eaii 8% órakor. A feloivaaáá tárgya: A létérti kfladelem a természetben éi a társadalomban. A felolvasó igén he- lyek feilogáiial dolgozta ki tárgyát, i a nagy-eeéfne értelmei köaöniég migérdemlett helyiiíe-lébei) részesült felolvaaáaának végén. j. SÜT ciril I— (A tylVHiterl mulateágol.) Ceeknek re istrálásával bizony poitfestum iövttnk már, azért •ttiii annak igyiaerü 1 eljegyzésére laotitin^i* lünk, bogy mind a táriekkörben mind pedig \| ri egyletben kitflnŐen likerült i minÖ kit tildén volt jókedv és tánes elég. (Hymen). Kell Jómf, fiaUl sUmigi_ke- lenteér Saerafiu uiiaiioonynyal, Koblenoaer lg- reikeUŐ a napokban váltott jegyet a kedvei Kob- tosau. — Teleky Be lla gr uáoz, j lanoluzai. kereskedő^ leányával* Zavartalan közelebb Párisibe utazik, hogy Munkáeey Vese a Hoiporuiba vitorlázni, — Ignatiev Pál grói, a rnuifka mi&iazterlanáoi elnöke meghalt — A portugál király pairt nevetett ki. Ezek között van Valmoue á béoei kíivel éc Carolbo a római követ. — Ksetirgom megye főispánja, Foraéeh Antal gróf, állásáról lemondott. — Végh lgnáea,\'a kiibirtokoéok ÍÖlduitelintéaetéoik igazgatóié ellen kttröső levelet adott ki a reodőreég. — A Tay íolyó bidja Pundte mellett leeaakadt, midőn a 7 kocáiból Illó vonat a hid közepére ért; as elveszettek taámát még nem tudják bis-toien. — Teleky Bella grófuő teitvéreívei leg- boldogiágot kivánünk e szíp frigynek. 1 h- ZaUFEatrutjjröl ir)e t. lívmzőnk: A ra&lUivflli kemény tél « . ea litelgé iuség erre buzdította a helybeli isj^Jcfl\|iég képviielőeégét, Aáiazon" szállodáin rögtönzött ások réisére neméi osélra hosott eldosátok kik ÍM alakulandó c megülni. A 8 óraf imar népesedni kea\|\' t ivolt a legszebb egy-j lölgykoeaoru, melyei • különöieh a derék rend^zőiég előzékeny mi-1 taktáia. As eit élveit, -tj pedig aaó ami izó ■oki\' * fioiégj iának bogy ja biiköafégi KebelbelPlsámos isagéi\'yn uáetára gyUjtéil eszközöljön, mely eddig ti 600 frtn\'áíj többet eredményeeett. Tekintvén a helybeli uitköaiégi tegoknak általában nem igen !ked-vese lllepotát a fentebbi Összeget igen szép ered-méuyeek lehet nevezni. — Az adakozók kösött küljnös emiitéri érdekelnek Kaiier Józael ur él Starn Linót, lovag, ai oietr. magyar bank tib tanácsosa béoii lakútok, kik aa eloíjaróiágUrái* beli\| fliiaóiitáiára liettek ez iuiég enyhítésére él Iwig as előbbi aaonnal 100 o. é; frtot, e második pedig 60 frtot küldött a oaélra Ily nemet cielekbdei önmagát dicséri. i j- Keszthelyről irja t. levelezőnk: Sylvei* veiterkor alig osukódott be a auamarái ablakú , temnl(jm, hol oiak ke vénei előbb együtt volt erőé ; éi gyáva, jó éa gunoii, bölcs és oktalan i egyaránt U»ütött IBvhI, mélyen magukba eaállva el-! mélkejltek a utulandóeágról, forró könyoaeppekej I "rvt t hnldoklJ cv fölött, már ii megnyilt a bái Í\'os Térpsihore istennőnek . temploma, melyei teszt) elyeu a tttaoltó-egylet rendező biaottsága .......jm^ji: Éipri ttsoltófegylet osége alatt ■ mellett a halott év\'gyiaatorát vigan óhajták ifiegttloi. A 8 óra kor jmkgayilt tei eni csakhftm, dettj; 9-kor már mind együtt iiaerpságbeu díszelgő i$ép hí _ I általában as egész közönséget kellemeieu lepett! meg a tűzoltói jelvényekkel leldiizitett te-j remi uenoz L tanár által készített trauipareni; \\u gata^tái \'i yujtott^ — némi kiittátetéiQl asokra nézj et izeiettüiik volna még ott látói, nem] ík ki. Kérjük aa ottlevő hölgyeket, tart-, velünk, kérdifeőskídéseiket ballgatáeial! Iiútdékj. megérdemlik külőiöieu a dacsos nók, kik azíotdevő térd tábor iaivében%noit as egy-i 1 szer caupa dacából aaért nem akartak tűset éléf£-\' teni, mert a.tüz ellen izövfetkeaet késiül. Any-í nyit megmondhatunk, hogy , kitűnően mulattunk i reggelig i ekkor „poldóg ujj évet kivánva" egy-mia.jak, vigan tértlink bivogató dunnáink ölébe. Végül nem tehetjük! bogy kölzönetet ne mondjunk 1 a tapolczai tűzoltó \'egylet d-rék főparancsnoka, Nagy Aladár urnák s a vele átrándult néhány \| tápoibaai tűzoltónak annáí ii inkább mert meg-\' jeíeuésUk a tűzoltó egy Irt rszméjéuek diadalra jutását Kéizthelyenj sietteti. KrumpU Jancsi. 1— Kovago-Eörsról irják nekünk: Kővágó-\' Eönböz félórányira a Balaton mellett Bév-Fülö\' ; pön vegyészeti gyár építtetett, mely a múlt hé-. ten iián meg ii kezdette mőkidéiét. Erről bőveb-• ben kéiöbb. Balaton csodál. — A .Somogyu-ban \| o vaijuk: A Siólói I Fenékig 30—40 eser hold \| bkrekl terül el a déli Balatonpart bomában; e I berkek mentén vatij pár olyan meleg tó, hogy j még e rendkívüli biaeg napokban se fagyott be. Alt irjai egyik tud^itónk, hogy e tavakban any-nyi aFasárcsa 4i réoie, hogy sokszor nem látni ■> a [szárnyasoktól a vizet? la* menekülnek a be \| fsjgyoit jvizek lakói .a eórd napokban. Ugyané I lapnak Írják Fouyoaról. hogy iz ottani haláisok I olvau halakat fognák, minőket a Balatonban eddig! Biiha nem találtak. A legnagyobb, mit-\' ed-eig fogtak, in isfél kJ nyomott [ háta ób oldala barnás fékete; hasa pedig sárgái; niuosen sem pikkelyei sem szálkája, nagyon jó izü 1 A hálásnak elaevesttk czigénylfalnak. (A leírás után itélvi „az uj Ualb hihetőleg nem egyéb menyhalnál.) -r Rövid hírek. A Cartbagenában állomásozó ipaaypl hajóraj parancsot kapott haladék nélkül 681 4-12 I! Órás ennek utánzása pllenü Már több mint 30 év óta kedvölt egyedei és legjelesebb gyógy-«3B?í\' a tomk As Idlekzó szervek minden bajai ellen, jnint: köhögés, nátha, rekedtbe, torok- éti mellbaj sati A 8TBIEK NŐVÉNYNEDV üvegeire « szavak : ,Apotbekc un Iliriehen in Grats val^raiot a jejgy J. P. vaunak rányom-va, aioakivAl a ragjeg^eken a készítő jnévaJáirásá: J. Pnrgleitner A^«tktk«r kék színben van fe\|jegyfezve. A siáoM utánzás és baraísitás <\|ilen intjük és kőrjtk a t. cz. ve-vtkei eaak uoq üvegeket mint valódiakat elfogadni, a melyeken fen-iéM« IsMditó J«lek lifhatók, Nj * i ,Fa«tillák ijEiiiies;Í3 puliriiii o légiótktrtk, a gyo- ímístíéti bajok mor e* a hólt/ág hu- * TutjnjUtn köhögés ellen Hattöni Henr. Kurlsbadban Kphatij minden gyónert. 4é kmkmj rlik ináiiélirf I té»e alatt tovább folytaua\'feitéiaeti tanulmányait, — Londonból irják, hogy Eugénia császár-né meg lógja látogatni aaon helyet hol fia a Zuluk által megöletett. Jóvó februárban Houthamp-tonban a nDauübetf poitagóaöira fog szállni, mely Ót Natalba viszi, — Merényletet követett el Fran, czeszko Otero Qooealee, 19 évii cmkrá«zligény a spanyol király éij királyné ellen. A bűnös kétszer ítttt, az ilsó golyó egy- ina haján ment keresztül, a násik küavaüenül a királyné homloka elÓtt süvített el. — Áa afghánok támadást intéztek a ibarporl tábor ellen, ae angolok neonban a támadást véresen, vissza verték. — Garibaldi házasságának türvéuyzs ÍOlboatáea után a tar-■engon egybe akar kélni kulciárnójévd, F.inces-cával, még pedig polgári utoo. — Irodalom. - ElifiutM feQiivii! A „Független Zala" oaimQ megyei érdekli, társadalmi iamaraUerjecetó beti lepra, hirdet elóflsetéit famete Qéta mint feleiéi, isirkisstó, kiadó é« laptulajdonol. K&aéidekü ügyeket tárgy izó veaér oaikke-inkán kivül, úgymond a felhívás folyamában, kö-zölnr fogunk helyi él megyei hireket, napi eie-ményeket; a „Heti szemle" rovat alatt minden nevezetesebb politika} ■ ciilt ural is mozzanatot; ■ fei emlitjük, hogy budapesti ünaakAttetéieink vannak oriaággyülétfij képviaalókkal, kik e rovat ■aátnéra a heti tudóiitáat röviden közlendik. Tárczánk apróbb, de válawtékoi szépiro-dalmi termékeket, koronként kiiobb szabású raj-aokat ói elme futtatáeoket fog tartalmaani. A tárgyilagosság terén mai adó higgadt polémiának ii eziviiea bejyt adunk lapunk • hasábjain i aat „Vita" caimü rovat alatt köalandjük. Elfogadunk eaen kivül minden nemtt hirdetést, éi kellÓ óvatosság mellett, a közló fele-lóiégável járó nyi Ittéri ,k őrlemény eket Vidéki bérmentea megkeresésekre e izer-keutói üzenetek rovatban válasaolunk. Elófisatéii árak: Egy évre 5 frt Félévre 2 Irt. 60 kr. Negyed évre 1 frt. 26 kr, Aa elöiiaetéai pénaekot. a lap laellemi részét illeti költemények- és hirdetéseket oaimam alatt Nagy-Kauízsára. ügyvédi irodámba kérem küldeni Az első lap megjelenik 1880. óvi január bő 31-én, folytatva minden aaombaton. A lap Wajditi József ur nyomdájában fog a „Zalat közlöny" uevü lapnak megfelelő nagyiágban i azonos papíron nyomatni. A "megrendeléseket 1880. évi Január hó 15-ig kérjük beküldeni, hogy a lap meajale&ÓM 1 saétaUldéiébin késedelem ne történjék. Nagy kaniai n, 1879. évi dec hó 27-ón. Remete Gi»a felelés ■sntesité, kiadó s Uptultidoaos * „A KiptímüvU$0ti 6\'eemW újévi nlseU Peterdi (Prém) József szerkesztése* alatt aa eddiginél bővebb tartalommal ós több illuutraoaióvalfk. lent meg, i összeállítása is igen dieaaa. Vannak közlemények benne; Greguss Ágosttól Foltin Jánostól, Zsilioczky Mikálytói, György Aladártól. Aradi R. L.tól. A kisebb ozikkek u érdekeiek; ja többi köst, az „Aranyorsaág" illuitracaióit ismerteti a aiirkeMtő, e.e rajzokból négyet be ii .mutat Válamenyi rajzot Feizty Árpád kéiaité ée Uorely Guszstav metszette. Végül Ipolyi Arnold a képzőmüvéaeti tármlat uj elnökének arcaképe ■ Böhm Pál aTiizai haláiaok11 czimü nagyobb festeménye után készült rajza disaíti a füzetet A szemle előfiaetéai ám évi 6 frt. Uj hangjegyei: megjelentek - Táboriaky és Párohuál Budapesten „Caigány négyei (Pári-si emlék zongorára szerié Kecskeméti w] ára — 60 kr.___ Felelős szerkeutő: HOFFfliXN 5oooe«»ooooo0ea ■ooooooo<o yoooeoüoi Y ! 7 érdemérem. 6 dlaaokmásiy ! ö Trágyn-Kip^z lyula » mely 97f, jegoctcdMi, kínsavu uicut tuUdmu, ányluui gianvedü uUjok uámrt, liihiréssk. rttekre kom-pMttktadUakM, UtáMtwa hintet re jól alkslmuhatd, — qlenón aiállitjA bármatr áOMnási bdrm»otv«,» Urtslomrúl jdtállái naUttt t,6£THI£B8-L£irUNG D£S VOEDER-BRÜHLER 6YPS-BEB6BAUE8" Mddllng, Bén mellett. moooooo< o>000001 j ál* l?f\|itkkt «« kr. i í Fóasétklldáat raktár: PirgleUiür J. gyég/táraí OráU. Flraktir Mafyararsiáf réssért: Térftk (Jóssrf gyógyauráu urnái Bposten. AAXTÁAAJÍ mor IA KIM ál* t Maa Mf gyógyeatóee urnát, Pr* §m Béé* t\|ój\|ewiéea imát, »o—hsrj fttRBM ée Wwsri * Tüaber .uraknáL Béat Waldeteio sj^stemája szjerint a távbi- rövid nem különben i gyengeszemQnek láterejébvz ■soroian ülő Qvegeit nyújtatnak. J \| [ J 3 fA ntemüvegek éa ceiptetők különféle fi kevésbé egyéb a látsieréaxetbe vágji5 czikkek HHR » -tiaok ia j«tányoe áron kftpbaSók _ \| mi HBLFY Kagy-K&nlsBáo, a IöBÍÍA OPTIKITS. n i . I« Ttr i\'t . . L ^ • 1 . I . tí 8S I 82 3-g - , jPiMHii!1 iMirfttiiH! s IÍIÍ jfífwr • I IZ \| J K , S J > > 0 k pÍHIjllif iSÍÉíM xxxxocooooc Ifin Hrf Érn A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság liwteleltel alólirt igazgatósága ezennel filenti, bo^y , Somogy, Baranya \'** Vas megyék fékére kiterjedő h\|ié^körrel Nagy-kanizsai vezérügynökséget * \| állítván, annak vezetéHéf\' Gutmann S. H. úrra ruházta át, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- é* jégbtatoftitáfti ágazátokban jogérvérryes biztosítási kötfények kjál lilás ára is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban* / A Magyar-íraiic/ia bizíosittf-rászvbmtársaság ígajKgaíösága: Schweigcr. Moscovitz. J&. 2^a,g^aur»£caurLc25Ía, "biztosiad részTrérL3r-tá.rsa,sá.g^ igazgatóságának fsnntebbi közzétételére bivstkozássalalélirott tisztelettel Jelenti, miszerint á társaság Nagy-Kanizsai vezérOgynökségének vezetését ál vállalta s a VegérUgynőkiégi irodát a mii napon megnyitotta, hol is biztosi láp i ajánlatok -a mai naptól kezdve elfogadtatnak n a t>iztosítá«i 0z leire, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások )egké»zségesbben adatnak! Btztónlt pedig & lárnütag r# \' a) tűzveszély és robbanás által ókpzott károk ellen; c) azfrrszon -agy fizeo szállított javak károsodása ellen; b) Jégkárok ellen d) ftrt ember életére minden iimert módozat szerint, A Magyar-franczia biztosító részvény-társasig, mélynek 20 millió frankot, a/az 8 miillió arany loriufQt tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben /. 10 millió frank, azaz 4 millió aranv írt f\' f I \' \' ! \' : 1 \' • ■ * \' • r \' t ■\' készpénzbeu befizettetett, s részint a főváros legelső jpénzintézetiénél, részint pedig magyar államérté^ekben és elsőbbségekben lett elbelyezye, f. é október 14-én tartván alakuló közgyűlését, azon a társaság ügyvezetésének élére kö< V á lasztmány. Ellök: Bitté István, -6 Felsége val. belső títkps tanácsosa, a Lipót-rend nagy keresztese, orsz. képviselő stb. Buda pesten. Alelnökök: Báró Bán h idy, Béta, földbirtokos, orsz. képviselő stb. Budapesten. B o u t o a x Jenő, a párisi Societé de líPpjon génerale elnöke itb. I\'árisban. VálaszímAnyi tagold: Bobért Morin marqnis dc Banncville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuweit Ármin kir. keresked. tanáfdos nagykereskedő. Lovsg zápori Regen hart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnWce stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédviselő stb. Budapesteri. Báró T1 n t i Károly cs. \'kir. kamarás, az oszt. déli vasat alelnöke, az osztrák orakháza tagja stb. Bécsben. W> siiamerieccKDen es eiso választattak meg. ■ Felttfjryel/j bizotttyr. k Nándor, a magyar jelzálog-banknak iga/gatój magy. ait.i földhitel részvény-társaság igazgatója Bodapestfn Íj rsskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serre bourci párisi Societé de lUniou gépőrále vezér fsl&gyelője Párisban.\' B i\'c r. ált.] fii Lásczy Leo, a w i n Jakab, a ke-lm. Mária Bmil a Igazgat óft/ijr. Igazgatók: i)r. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ttgyféil Bércbe tenmaclicr Károly a „Hoflroann József" nagykereskedő czég Jönóze Bac &chweig,er Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. \' Vezérigazgató: Moskovlez Lajos Bodapesten. Tekintve a társaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az Üzletvezetése élén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint ameny-Djit oeki e társaság, mindjárt kezdetben nyújtani képes, s ja midón a társazág ezen. eddig páiratlai > tőkeereje h az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről ^eljes biztosítás arra nézve, hogy a társaság Üzletvitele a méltányosság, pontosság és legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljese^jneg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az Iránt is kezesség, hogy a tártaság a dijtételek megszabásánál is kellő\'tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. A midőn tehát tisztelettel alólírott a biztosító t. Közönség bizalmát az általa képviselt tíiiaság iránt ojból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogr^a vezér-ügynökségi területen a vidéki ügynökségek szervűése telje* folyamatban vsn, és hogy tüzbiztositási ajánlatok a már felállított ügynökségek által is készségesen elfogadatnak, N.-Karnisán 1880. januárban. j ! maradván teljes tisztelettel A Majgyar-íranczia biztosító részvény-társaság \' •I: - \| vezéfügynöküége K.-Kanizsán. Gutmann S. H. rinaii^í nféhk OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO LEGOLCSOBB SORSJEGY-VÉTEL. A t ez. közönség figyelmét ezennel Bécs cs. kir. birodalmi fő- és székváros sorsjegyeire irányítjuk { Bécsi községi-sorsjegyeki melyek ugy biztosságuk mint kitűnő játéktervük és viszonylithatlan ul alacsony árfolyamuk miatt jelenleg Qfl^* a legjobb és legolcsóbb sorsjegy-papírok, j jpf Ezen wfijegyeknek nagyobb mennyiségének idejében való megvéte-1 lénél fogva azoa kellemes helyzetben vagyunk, hogy azokat rendkívüli olcsó még eddig semmi más czég által nyújtott\' feltételek mellett engedhetjük át, \| hogy mindenkinek annak megszerzését kényelmesen és olcsón lehetővé [tegyük. Ajánlunk tehát bécsi községi sorsjegyeket, ameddig készletünk tárt havi részletfizetésekért a napi árfolyam szerint X nem több mint 6 frtnyi (azaz nem is 4% év) ráfizetést! ksmst és kölM légek Irt Már őj eisó réséitnek lefueiéscbijiositjaa játék fogát ^WtC Legk^selebbl hizás IHMK január 2-ftsi. Évsakfaft 4 busás. Főnyeremény ÜQQfiQÓ fri. Össznyereményfck Ifi51fi00, A legkisebb ayeressény már most 180 és 100 írtig emelkedik. KtmoriU prospedmok, melyek e sorsjegyek tlőnytü kimutatják^ kívánatra isgyM él bérssentve kftltttnek síét Miután az árfolyamnak emel-kadéiét aínt Ustosas bekövvtMsének tartják, kérttik postafordaltával ■lioKüilit, I m « S^JERI0JR"lűad6Wv.taliflak(Sív lirtliini PPPPKPQOQQWttQQOOQQQPQOQpopQ J ^ j^gjfTái^ " jywjags es hai idls risrH#i reiAp NagfHKaattfta ism ooooococxxxxxxy XXK<XXXXXXX XX tXXXXXXXXXXXXXTS Ni 1VíÁtá i f ü p i lm tel \\inmJU -: . < ii i ii; i: - ] U t l fm Rs511 tír hmrrÁ fii í J i\| ^ MS U w « s isi; a :] Sí í1, b =1« e , 22 .3 1 -" < • .fi $f { í\' h -4 ? ^ f II i: j-i «\|\|8 l\'s :é ff úr «l h -1? 44 Íí ! ffis L ^ •• K i * •• % 2\|£ 9n;JPy\' ifi Pí • i - -q W I\' b t J< SÍI ^í? irisl 5-5! g- - s c l - ¥1 a íle Zr ItivS" i. I 3 1 0 y 1 r?, • 3 it - -n K -O \| sifl 5?l l! fö\' tl 3 s s \| f Síi II Q S i\|fi« «\|\| 11 ti s-s; i f „- • \' ij 7 Í O s Su .1 rd 5 ca mi íh 4 íHIMI í 1 eisi T2 sí r- i?iS Q Ifíl-IS: áji fí?j3\|8Í® 2 f-\'?5 í 2 i 3\|\|fl K C "2 i ifi Mii lg J:íj\',fi \' f «»íít 14 á jfl x g\'f ísj 1 u Ii^\'f-M 1 2 -S-t\' K !\' II 111 iS 1-ii^i í i ^l-M 3.V :r .11 2 .. s I 1f 1i! í 1 ja";-^ ft: ?! 5 .3 .1 -t s?3 Mi3i?llíMí kt =3 ** $ \\\\ i iiffl \|\|é p III Sii2ia«i 1 íd 11 hJ\|ís if 1mm ! IÍ jI 1 8 P l H gg síj* 4iS •í 1 f 11M 3 1 a! II - r -1 \| iIC ^mxmxxxxxmm (wooajoxoofioooccwcioc % PIMM Mb M^fflÉMbiÉR C)rtiwtii ■kit w mém UMMm mi M intft t in I Itt ín kf MÉM f»taswt <0\|Mt f UiIsMisl t fc,?" * m Z A LÁ toertewt* in* • íiy wltoii téutt »IMK Hsl«i»ys »Sl4+4-» Uj timlil atssa III SS H raintfn Lmk «•■* Uawrt fcwttil fcp4Ute4c dL Irtwtrt YÍMM M SllélMS. SySfttfí Pslltsete M Ir MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZMŰ V ÉLÖÜKSI, TÁRSAD A L»M 1 a* GAZDA SZ ATI HETILAP A ZALAMKGYKÍ ÉZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MAS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 2 szám. Nagy-Kanizsa szardán; 1880. január 7- én Előfizetési felhívás M ZALA ti cnítuii megyei érdekű. tár-;idítlmí, ismrretterjHztó és sjaz\'Javá^t bétilip; is Zélamegyei Qaxdaági Egjes-ölei iíívftfakn közlönye 1HS« i-diJ< Ovi 741 k évi folyamán* Klofl/tfnl fellélelek: Nesryed évre . , . 1 frt. 50 kr. FAI étre .; . . 3 ifrt. — a évr< 6 írt — A HZutamcf/ye.í Gazdasági Egyetidcl tfVljai fittért? Kegyed évre ... 1 frt Fél évre.....2 frt. Egész évre . ... 4 frt. A klidé-klvital. Nj^t* Lipunk második szántát •zinM\'U f5l5n számú példányokban nyomattuk és mutál vúuy-zám gyanánt «z6tk0ldÖllQk. E szám elfogadás* nem kőielez semmire, kérjük leltár azt szíves figyelemre méltatni, és uzon t olvasóinkat, kik a lapot Járulni óhajtják kérjük a megrendelések szíves meglételére miután a Mk vám c&tk a megreude löknek fog m«g-kfildelul Phylloxera) i. (}zittnzerUlcg felrettenik és mt-gré htiil az rniber, midőn tüz-véex jelzést hall. fi* méltán, — mert a tüx irgalmatlanul Mim hol, egyf leket koldussá teix, izaz ex- > TaiAn feloslsgfts mondanom, kinek tol-4ból sxérmasiiak • köalemények, melyek másodiké jSvé ssémunk bosss. T. olvseéin-t fcísony-• y\'ára ráismtruk » ssakavatott borásanak kitiné lollara, kitől ceak namrég íti volt alkalmunk sgy joles borássatí cttkket bosni, mely nini kin mértékben keltett* fel u érdekli tik figyelmét. Mi tlijn n jelen közleményre ii \'felhívnék különösen aeedakösönségttnk figyelmét, örömmel jóleshet-[ük, mísaerint li-tgyénk e kítftnd fiiunk igéretét bírjak, hogy kiváló ssskavstottsággsl írt jelei ftlkkeivel többesdrfteen lógja megtisotoini eaen-tu! leponkat Sxerk rekre terjedő vagyont eemniiiit meg. De bánuíly vess ilyes ii romboló elem a tüz, kétségteh n ellenszere a>vix, emberi ész ée tudómé jjy a rombolás nieggátlá-iához hathaUü i eszközöket talált fal; szó- a phylloxera jelzése kell bogy százszorosan riaszsza fel a ixőlőbírtokoeokat, kivált a zalaiakat, hol a izólóbirtok elpuix-mláiával felnő Muraköz éhen hal, a Ba-laton mellék megiemaiiQl, a megye Da- rai a tüzvénzv jel len van mentiég, van gjfobb réixc koldun botra jut. - oltalom : a kárfi következések ellsaében van b^mitáii A (ütvén Sgysieket kol-dusfeá tehet, b^lWrekri;, milliókra mem) közvagyont e^ilmiiitbel meg, de általá «<>» kOzitte^gel • ho/«; ogy sgér.z or izágnsk péDxQgyi ! állapotát lényeigében fel nem forgsiis. Mily káliméi Iiten onndájal Mit a Bár ezavnm a végiő itelet tárogató* Jáoak hnu/j.tval bírna, kogy minden egyei izőMbictokoi táriamnak fülébe kiálthatnám : nVig;.ázz, óvd magadat] megyénkben a i\'hylloxera; — az laton ii csífjv azt segíti meg, ki magát el oem hgyja> Ha a gazdának öiszei termését a jégrettegett t0z^é)ix előidézni nem képei, i vejréi, fagy, mzály tönkre teizi; ha háza azt rohamos évoriaiággal megteszi azon . mindene leég; takarékoiiág, megfeszített ki\' állatka, t^jly szabad nzemmel nem j izorgalom kokat pótolhat: atyuda Öis- •zmedhjeti magát, érek torán által kárát kiáeverij; de a kinejr szőlejét a phylloxera ii láthatd, mewi egyes paráayiiágában figyelmet sem éndemeUe, ha példátlan ixa-j poraiága i annak folytán leirbatlan izámu mennyiiége olv; liatalmae romboló elemmé nem fokozná, mely iüznél ée- xigára dáinál ratt\'fnflkiMebb; mélynek el leltében emberi ész gyarióiágát bevallani ftény-\'\' tel-n; mely « (cong rombol ée pusztít eilcnállhatl-iujii: melyet eddig sehol sem etkerttft kiirtani vagy eiak korlátolni ii. Sót ellenktóleif a Upaiztalái azt mutatja, hogy aliól eddig fellépett, mindenhol rohamui rtoriaiággal, százszorozott mérvbn t«-rj«-d, daczára annak, hogy a kttrtáii munkálatokat mindenhol "az állam vetu . tájnál va \'l«tt. — Kranc/.iaofézág milliókat költött a phylloxera kii\|tuára. 8 mi az eredmény ? tis év alatt. js\| franezíaorezági azólők-i nek fele m\'egannmiiUlt,: mi az államra miliárdokat tevő kár a t<1k.o vagyonban: az évi terinéebási kár is kiszáraithatatlan: \' az adó alap <aökkenése, a közadó apa-, dáea még a pfdátlan gazdag Franczia ország pénzügii viszonyait ii zavarral fenyegeti. burgban a tetemei pénz- meglepte. az kivan Űzve a paradicsom ból, ax túbbé izőiőt nem termelhet, mert azt is liomoru tapasztalás igazolja, hogy ax eddigi mód\' szerint teljesített költségek irtáa, íh a taíüjuak fertőtlenítése után ii a phylloxera abban élt, tenyészett, dohány, k«mdcr,\' — i egyéb féreg kergető Aővóiiyeltnek termeiztéee lem ttzte el; « a fertőtlenített földbe hat évek után ül-; tetett tóltéket a phylloxera iimét elpusztította. ŰUEora van tehát azt mondani, hogy én a phylloxera kiirtását nem tartom lé-hetsógesrjek, legalább az eddigiek izo-• kesébe és semmi költiégetnem \' rint sz irtás helyeit mindenhol rohamok minden kitelhető megkísértve j ixaporodás mutatkozott Éi ep a kétségbeejtő, mert ha mák* megyénkbe a phylloxera befészkelte magát. az eddigi szomorú tapasztalál szej-ribt tiiegvebeli összes szőlő birtokunk áldozatul íh fog esni. Csak az a kérdés : mennyi illő alatt ? • e részben tok függ tólflnk. főnyit határozottan tudunk, hogy a phyllokera a szőlőtőke gyökerén éíi ott tonyéizik; évenkint kétezer — május} bán, szeptemberben — szárnyra kel, tőkék vesszőit ellepi, s azokra rakja pe* téit, molyek azután életre ébredve, lej szállnak a tőke gyökereire, i folytatják a pusztítást, melynek mérvét megítélhet ju£, ha tudjuk, miszerint egyetlen egjn darab pbylloXera egy év alatt 25—M millióig képes izaporitani* A szárnyra leélt phylloxera nem marad Indyben, hanem távolabb is re-pttl, sőt a izél mértföldbyi távoliágra VII. évfolyam. Kloiternf áldozattal <léte ített állami intézet telepje msgiemmíiült. Panciován hat év alatt a phylloxera 700 hold raőltft pusztított el, pedig itt ii^ mint Klosterneuburgban semmi áldozat kiméivé nem lett. Az eddigi szomorú tapasztalások alapján tehát méltán mondhatni,ha a tdzvéixjel-zéie megrémiti a gazdát éi házbirtokoit; ii elsodorhatja őket, mert teitttk ciekély, könnyfl, szárnyuk pedig a testhez aránylag igen nagy. Ezeket tudva, tudhatjuk azt is, hogy ki egyik szőlőből a másikba gyökeres esszőt visz, azzal igen könnyen a phyl-loxerát is átplántálhatja. De elviheti a phylloxerát\' a lima veuzőkkel is, ameny-nviben azokon még életre nem ébredett phylloxera-peték Létezhetnek. Azonfelül megkaphatjuk a repttlő vagy a izél által hozzánk lodort phylloxerát. — A terjedésnek ezen két utóbbi módját, i L t repülő phylloxerának szőlőtelepünkbe történhető beszállását, vagy a izél általi oda iodortatálát akadályozni lehetetlen. Ha a sors ezen sz utón mérte reánk Csapását, az ellen lehetetlen tenni. — Hanem hogy gyökerei, vagy lima vesszővel hozzánk be ne ezipeltesBék a veszedelem, az már egyenesen tőlünk függ: — mert ha sem gyökeres, sem aima vesizőt birtokunkba be nem hozunk, biztosítva vagyunk ax ellen, bogy ezen az utón iző-íőnk veszedelembe nem mik. azt Azért minden izőlőmivei társamnak tauácioloffl: tartion minden hegység Iffyülétl ét határolta cl, hogy tcfwnnél, ét semmi ttin alatt, semmiféle isMővetssót a hegységbe behozni nem enged. Lehetnek többen azon helyzetben, hogy éppen moit van lorgatott földjük ültetél alatt, melyet nagy kár nélkül ül-tetet len nem hagyhatnak. — Ily területek beültéthetűk ugyanazon hegységbeli •ima yesszokkel; melyeknél a phylloxera beezipelési veszély kevesebb, mint a gyökeres vesszőknél; a sima vesisőültetéi olcsóbb éi minden tekintetben jobb ii, mint « gyökerei. Azon felül a hegyiégben uralkodó fajok bizonyoiabban ii díszlenek, több baizonnal tenyészthetők, mint a felkapott külföldiek; melyek igen gyakran minden szakismeret nélkül oly talajba éi fekvéibe ültettetnek, melyek a^ok természetének meg nem felel i annál fogva lialődnek, nyomorognak, a drága munkát felveszik, de vékony termé-I lükkel azt ki nem fizetik. A mint a phylloxerának megyénk-I beni létezése izakértőileg megállapítva lett, a megyehatóság — nézetem szerint igen helyesen elrendelte azt, hogy egyik : hegy lég bői s másikba semmi féle szőlő- id „£<z/a" taiczija. Pál gazda 1 Valahol a Balaton mentében KI Pál gisda s gondoitaftsik mélyiu. Ugyan mit veheUtt agy seivére? Taláu aat, bogy meghalt felesége ? Hieasn eddig nem veit seniitni gondja, Vsgy ba volt », legalább nem mondta ? Ason gondolkoaik olyan mélyen, Uogy a farsang immár késsfl\'ffben Ym • básnál bisony már ilkilni Kgy eleven, takaros menyecske. Oondolkosia s végre imígy méla: vCjb a tatár tűnöiődjék réia.* . 0 emlnt meséé, nem is tSaölédStt, Ulí fogta a éékoi ifikről fsiatitá ét odaállt elejbe S bjil, bnjaoét ssépen rendbessidte ásméa, b»gy emnmmim volt bátra, Ksq Kegyesen kiment as atcaára. II Hova ballftg aigyiimod Pál gisda ? AUk umk tét aénm a seewéiba • nsébe asm, aisii a nomsaéd otthon. frmnn H *m> oMkoa van as assamiy." Aetéa vég esafc bátra sem tekints .. .. Sima ihm jár Pü gmá* ktgyilsss ! m— * \'\' * \' A mMNftéébae TINS MNN; áfiit iirimiiisi sms a iiirbea 1 ttf mü/to fftt eimecaire ebbe\', Hugy a jdvóí csak ésare sem viUe. Létrán est Pál sannrant egyet arra, Ks psjkosan a esőmét befogja. .Jajjaj, ki n ? •somsqéd aram 1 • ojayi, Majd oeakbogy nem balálra ijieati.* £s saemével nagy hsnúsau csíptet Mire Pál is vismnooiiut egyet Aatáa pedig, — ssépsn igystértvo, — B>m«Qoek ■ básnak belsejébe. ŰI A szobába, bogy beér fái tüstént As Síébe kapja a menyjecikét, Mintha nem w volna biasé másnak 8smmi juais, c«k neki magának. Hsjh de fordult a esereocse, kocaka, Furcsára vált Pál barátsok sorsa. Saék neki a sséies tSMa-ajté, Aa sblakoa ijl^ berek Palkó, Utána a ss ennéd aram nyomba\', FOtykSesel a kátét tapogatja. rUgy kall neki !M kiáltja egy saomsaéd, Osse kelmed, pobitsa a A1 Kuruosvilág, veasStt viláá, átok 1 w^ Pál barátank még ilyet nem látott Mint a aaé\'vées, ágy jrúrná a lába. Kgy sánta nyal nem lraei nyomába, így jár aki ma tát tesa á ttmo... Caalia jéeséf a magyar njsnyeoske 1 • nr Hoanaa, beaaaa oly léleiklaakadva, B hol maradt b4yiMkals^af Pál pedig ««t talán még f hiillvln Ily isék jőuek kiflié a torkán: „Eser mennyké, ludsifer, már látom A farsangon meg kell báaasodnom I RÉ1DEY ISTVÁN. A mecset foglya. - Btmiiy. - Irta: ROTTER VILMOS. / A végrenéelet V \' (Folytatál). nTenát caakofyan ugy van" Méla síints feSmsngársé area^sal a tSrok, fléi Ön rolni as aa írigylflbdő Cseprogby ivadék, Chajmen pasa SrékOee ?f tAu\|int a dolgok állnak, magrarásá mostor arsA, aíncs máskép. Alyám Itt ennen a faluban sisgény sprau caizmadia me«tnr volt és én vagyok legidééeblj fia, — Halálos ágyáboi oda hitt, sgy , ládáeskát adott át, moly még most is meg vaa ! a fáskammban. A ládában egy pergamentlap volt J valami aréb vagy persea irásial, milyet én mm bírtam elmf\'asní, de még kottám a Min E.....1 f gymnssiwf igasgatéja eem. Aa lom a \|érdés\|i vétteiidelfk, mert atyám a jwivemre kötötte, bogy • esek jól érÍBafm meg e bajain át annak idején j — legidősebb fiamnak. Ami pedig aat a félhold I aiáka jelt illsti, aa ia tökéletesén egyes, itt vaa j most a bairá-lamoti. „Ciskagyaa \'iÁ kérdi a tS-rök flrflmti\'jei meglepetéasoU- No hála \|i aagy ^réfétánaki csakhogy már egysaer eégo baraa-talásomaal Tadja, bogy én pár több mint egy •vi kitlsim Önt lalabéfóslabs kébotolva, és oiak a mait bétoé akadtam nyomán! f Alnepreghyekot I találtam már akárhányat, dl a valódit is végrs felfedeatem, Allah neve legyen dicsöitva— Uram, a hstalmas Chajmen pisa még ss óeaeael mait egyévi kesimbe adta a végrendilet másolatát éi útnak indított ason balárosott paranoscsal, bog? kosiak neki bírt magyar rokonai hollétéről, éi ha aa ÖrSkOst felfodeaaém, mondjam ttoa neki, hogy Dríaápoly leghatalmasabb és leggsadagabb lakója ée a ssép Melinda atyja tárt .karokkal j tárja, éi leányát nóUl kívánja adni nial A mester ar fejét csóválta, asatán mintbs es megael-eallt volna, könyökéről aa asatalra iámasskodott és fejét bosootos hajával ogySU tenyereibe temette. „Nos ?« kérdé a török, bogy msroagéeébél felríasassa. vHát bis én — én — no hát — porsoe — — — — — — bét csakugyan olyan saép aa a leány ?" sséla a mester aavartaa és akadpava.-— nHogy ssép-s ? persae bogy ssép I Hát aoa mondtam már bogy saép ? De különben nésai meg." Srre a török agy gondosan booMsaagolt dobost vont ki k-iftáoja aaebébdl, aat filnyitva egy érmet vett ki belőle, ée oaaok sgy titkos ragaayát érintve odanynjtá a bámaié iskolamostaraik. „Eat önnek olboalam arass, parancsnokom nyomta keaambe elataaáeom slélt, bogy laaek játadjsm. őrísse meg, rejtse keblébe, csókolja meg jssásesor, aoorsaor. Isgyen atitársa és vigamtaléja a bebaaa ut, nekésségei kösapette, mondá a tárok kenetteljesen, ^Soép, ssép I Istenemre mondom gyönyörű I" aobogé aa iskolamaeter sáfáráé tekintetét a fi-lom kicsi iroaképin legeltetve, ée kitadja meddig elaéaagotte volna, be Orasikéjs egy ordas lortyofása fal mm rissstjs ót mereagéeéWI. — ni veesaÓt átvinni am wktd — Esén intés kedést a megyei közgyűlés helyben hagyta és súlyos büntetést ssabott a tilalom áth ágéira. Db a rendelet a tilalom csak irott malaszt. ha as o\|y ssi- sai-mul- szőlőinknek mutathatni. A szolgabirák, I eégbe ültetett kassai vesszők tlaiték-e • hagy m állstskra tyatt vá»$k mfceékakeeee • meg s táiadeágat I vagy fertőzöttek. Gyanúsaknak mu tatkos-1 tok • begy A aeaina-Magvar- iak, s mivel a kassai telep í879-ki u tÉ^J^^i #f • HW"!* goruaa végre nem hajtat ik, a mily {oruaámi bosva van, 10—15 év i va saől eteknek osak kopár helyeit? jak ____ _ __. ... t _ __ vasassal már nagy mérven íuiésöttndt \' tf?™ SÜtA SÍSÉl ,. , ,, , , (fiak m MMHiiMM^ tminiimiáiiü ÍM Wg-kosta- ségi, és hegységi Elöljáróság sokát bet, de nem mindent, mert minden legyes szőlőbirtokosnak nyomában nem lehetnek; hanem igen is sokat, sőt teljesen eleget magok a szőlőbirtokosok tehetnek, ha szőlő vesszőt senkitől nem versnek, de még ajándékban sem fogadnak lel; s hs siomszédj oknál legkisebb szabály el-Jenességtt tapasztalnak, att a hálósig nak azonnal bejelentik. És :ezt saját ja-vok parancsolja, mert én nem képzelhetek oly oktalan embert, ki lármát nem üt, ha látja, hogy szomszédjának háza kigyulad; pedig mint bevesetésileg mondtam, a pkylloxera sokkal nagyobb va- I sze<lelem mint egyes házaknak, vagy fajvaknak is leégése. Tájékozzak már most magunkat arra nézve, a megyében hol, és mily mérv ben letörik a phylloxera? : Kétségtelenül létetik as a keszthelyi kegyekben két helyen 1 i, a messeagyör-ki és a cserszegi fordulatban, s mindkét helyin 1879-ik évi tavaaszal lett besózva Kassai gyökeres és sima vaeszőkke\|. Mind két helyen, kivált a cserszegi for- i dulatban igen csekély teijadelmen Jéte- i bizonyult, alapos lételem forog fena, hogy a tOrjöi és rendekt hegyekbe ültetett kassai vesszük is phylloiaj-s lépettek — De est csak a tavass nyiltá-val lehet meghatározni, a midőn azután aa irtás sem less siker reményével meg-kísérthető. Ez a phylluxeráaat állasa megyénkben. — A veszélynek, és káró* kövétkezéseinek nagysága szolgáljon nekQnk ösztönül arra, hogy a hatépág ezélsaerfl intfzkedéaeit ki ue jábzasui ; mások által játszatni ne engedj ük. Táruyk. folytonos figyelem alatt ssomszédainkat, s mihelyt Iqgkissnbb szabály ellenességet tapasztalunk, jelentsük be azt az illető hatóságnál, hogy a nagyobb bajnak eleje vétessék; akkor, a midőn eá még lehetséges Ha valahol, itt éppen nem volaa, liejlyén a barát, rokon, vágy szomszéd ; irinvábaui kiiuélct, inert a pusztulás i eeategaárvezáiiék Utal is. £ kSveteléeébJ jaleálag aaaál jokoraiet Isaekbek, miv«i réesmkidl aa Umamsif leéé valé határzár már-aa[o»tfák törvéaykea ia tl vaa mondva, s máetclé: még a eartáeakre aéeve is Kőbáayáa mefíai«16 veeeiapmi^aat vaa már áliitve. A szakértők wfalhallan kltelelée gyaaáal mondták ki, hogy • tikintaibea Németeisné\| ráesőről méltányoeabb el\|áráe wkhliUl ki A délutáni liéeeu e lenáoekeasi >árgyát a tojás, tolt, léeeőr, állal stóris, sírta és gyapja kíae«ték. iíaakértŐk ípnáá DnmtI; Aurái grőf, SohoMWgvrBaana, V»>tatr J6sa«fr FMaeU JésMf; Hoiü ;d«r Beráií, Fwcki Kántj, Pomr b " 8sla»sii vüiiaJt j«i«B. A taűra iá, hocr a tiasiiiatt ás tsssii Miui ar-Bysmwl faAeméa. akkar, b4 s lánadalsM élat Máaj- Anaia és Bor sétTs ataiái tlrtáal áuom»bb ilyasal áisra •au maguuhb váai hogy NisMtomáf baa iat«. vaa ThtM, mint a liwli laUaa tolira. • hogy lallkamksiéstak • klüM -naty TarsMjévsl u>abn uéj U saiya* bdy> Mni vaa. — A gyapfara aátfr* kéialaU, hogy megbiioUjtink odahsswBsk, hogy Némstorvsig a véeksaeiéseil libtraluabb al^rást k\'riwn a nsvasetwea kinwbb asfcáse4\|eki támsus&on ss sgéssségi bárcsak irtat.— Aa siiémUUU feuut láaa M«lltt ki- nemcsak 6ket fenyegeti, hanem mindnyá* i vitsli ajiiaikoast kisllkt- ttrgyábaa a pé«aSfj liftünk V te- jankat. Azért még egysze^ is óvatosak, kérlelhetlenQl szigorúak (rjstlnk inkább kelleténél többet, nehogy utóbb keserűen sirassuk mpg mulasatá--supkat. Aa isten is osak lüágút el nem hagyja. ikt segiti, Közérdekűek. lik s ha valahol talán, még e két helyen a siker némi reményével kiáértlietőmeg a kiirtás, De aa aggodalom mégis fenn marad, mert hisz egyetlen egjf állatkáuak életben maradása hogy elégséges árrá, a két hegység néhány év alatt .teljésen kipusztuljon. Azon felül, miután kétségtelen aa, hogy a kassai gyökeres vesszőkkel élő phyÜoxerák hozattak a mosses-györki saőlőbe, lehetetlen, hogy s nyár iolyamában azok kteOlrtgy rósz szárnyra nem kelt, s azon hegységben, vagy távolabb ia egy bizonyos területet meg nem lepett Ma tehát a^ tőkék gyökerein létező phylloxerát egyes egyig kiirtani sikerülne ia, a szárnyasak által lerakott petékből keletkező bzefg&rodás meg van, s az irtási csélra nem vezetett — Véle- ményem szerint némi megnyugvást csak az nyújthatna; s az irtásnak netaláni sikerét osák ugy lehetne nem koczkásta-tottnak tekinteni, ha az emiitett két hegység ben a ^netssés &ora tsrosisgoJ, hatósági kötegek fohfUma felMgyefcte alatt történik, minden legkisebb résstetif « ssólá vesstók ússseggujttánek és elégettdnek. - Ugyanazon kassai telepből és ugyan 1879-ki év tavaszán ültettek gyökeres saőlővastzak a Tüijei, és k Rendeki hegyekben is. E két; helyen a szakértői vizsga alkalmával ály zordon kidegsétf ^olt, mely aa eredményes vizsgálatot lehetetlenné tette, minék folytán nem lehetséges ha tárx zottan megmondani, ezen két hegy- A férj sgy iegvető tskiatatst vetett as alvérs, asután felkelt hslyébA és ayagtaiaaul járt W é • alá saik ssobáját méwgstvs. j£s mikor atsanns ?a kérdi sMgállva a tü rtk Jétt. fii roa, ha paiaaesolja araa!11 ssóla t MSgha joiva. és a srtksé A kerak(4slsű sdaitftorissibai a aapokkai. kesdstöket vstték » tÜLmértsksilfitsk. A taaáeskosáat Kemény báré alaisstar nyitotta m«g és almondetu. hogy a magvár kormiuy meg-altsrta tudm a kdzvetlenü! éroekcltek kiráass-gait, és kéri, hogy laplesetlenül saond)ák el né-afteikat; ék aubadabban nyilatkoakataak miat aa (irssggytié« s a kormány, a Lslysknak arra is tekintette! kell ienni5k, bogy kit leket elérni ás nemcsak trn, hogy mi ianne kiráaaioa. As elsiS 4lés tirgyát a gabona, maláta, lisst, órlemények, trissa^assall gyümölcs képasték. A német kormáay rámlétallin kirül a tm-uti Unták kérdése is napirenden\' toíi. Brflll pót emlékiratot terjentett élé s[ malmok névé-be-», melyben est mondja, hogy Hámétoraaág ellen aionnal riasaatoriáabos kellett volna ájulnánk. Elmondották végre, hogy s német kormány a fél gyártmányokat, lisstet, malátát, még nagyobb Tárnokkal ridi mint a nyere terményeket, ée így nemcaak meaógasdasázunkat, kanéin ea-se) öeesefttggó iparunkat is káraítja IA vámtgyi acqnéte Mailskorice Sándor (ainisaterí tanáeeoa elnöklete alatt — a „B. C," tudéeitása eserint — máenép két tléeben I nyert folytatást Dolelőtt a tapscekoiái tárgyát I aa állatok ée állati termények, k lönö«eu a asi-rok. vaj, aaaioaaa, bu«, sajt é« mái képaaték, I A tagnap megnevssett konaánytifatti»ei4k5n kívül aa áilatgyógyáesati kérdéeekre Lipthay oaa-tálytaaáesos e snkértók gyanánt Deeeawffy A arái ! grót. SchoMharger Henrik. Stern Ignáes méesá-ros és Sohastar Jánoa voltak jelen. Allatkiriialtak biatoeitásának kérdése kirí! koaeaabb vita merült tel s egyhangúlag coa-• tatái tátott, hogy Németorsság minden indok ée esél nélkül nté mérvben fenyegeti marhakeres-ksdéeüakst, tuTaőu oly váaereadaaabáljokat ha- • taroaott el, a melyek kivitelünket majdnem tel j ieeea lekötetlenné taaaik. Ha egyáltaUi>aa jöhet költünk ée Mémotamág küst akkor a legkevesebb, a mit minieatar körrendeletet intéseit a péealgyigaaga tieágekhos. £ saeript minden ilyoe kintati ayi-iatkoeat, vagy mage a kiviteli aagedélyt ayevt ttálü\'ó, vagy aaaa eaemé y által álitaaaé ki, ki as engedélyt nyert ssáAitéask iráakali maghalai* masását telmatatla vagy falmautia ellaakeás eaet-beu a kiviteli nyilatkoaat a küldé kivatal s a. viaaaaatasitaadé leeud. A magkatalmasáa vagy agyos kQldamén) ekra, vagy több" bisonyoe raktáriam oa belül agyanaaSa neíyról indítandó kll-deméuyekre saóibat. ái küldőhivatal kStali leégi a m« óbataimaaáit bevonni, ée sst, amennyibea egynaeraminti vámhivatal ia, magáaál éhatatai, el-leakeaó eaetben pedig Sa alAjáré páaaigyiga»> gatéságaaa megérséa végett beküldeni — Eaea rendelet január 14-dikén lép életbe. • i n (s-s* / Felhívás as tfu^n cőAxjr irjáfla Kagyarerasás I tíkmjmihkslggeilm! Aaoa állam, 1 eiyaek niaoa kifejlett ipara j • nem ie tfirekauk aat létamtoai: nem aismit- [ uuhatik Earópa aaoo álkuasi köae, melyek 6n-\| magák San bírjak a jövő gaian tiájat. As ipar kitejienatáea nem egyedül áll un* [ bs\|v a se ■ dán taajáSsk, kogy" edéja. Ua jélétoe Mártitok a férfi, kegy eealádot a k><tkaaon. aaw votaa-> astkaéges a aét te ké-p«eaé iaaai a játét eegennfak^, mikor ta^á-tpk, hogy a mi analgneága, a ni gyámsHnlme cs, a aTaálküüoéas: a amiéi eülyedfae. soea léd sleikSIeeSeteaedéee t Reálén kÜrttkolH eyoíc* évvel agy esámra aéave kiam, de a aamee és ksassei kiat imm-tán ialhneühe kéyas táreaeáf abkiiatt tgj tgy-letat, maiya«4 ,Qreiágei aftpar-agyiét* eaáaai adott. As agylstaak osélja — i\'ispsssbályaiaak máeadik eaiksws eserint: „Snábeli alladáolk ás a sajté atjáa eleea-latai aaoa sUíláUtaknt « a4áritaai sasa akaáá-lyókat, melyek a a£ karosackéaesság kifay éaé m atjábaa állanak ée slfmsseilsai a >ft «!• máleti továkk-kápaoáeét; valamáai - a áfee«aek nem maak kápaaBágét sflüa ipar- áe keroakeáalmi aeaktanitáe által gyakeriabiag k fejlsai agf, kegy a aék magakst Saerejlkkfi hmtmiágasii (aaa-tartkaeeák A osál msgvalésitáea régéit as agyiét W\'\' kaiéi és aü ipar máisrmes ánHott Üí, advbea a növendékek aaaa iparágakkal, melyek aw állal elláthatók, aemeeak etméieiilsg, hanem gye-koriattbg ie elsneaea aaagiemarkedlak e képe-sekké tétettek flemecaleikaak a tánadalomkaa. a omládbaa aemeeak baseaál vaaai, kaaam aaa kai laaitáe áitai másokkal is ktaB^w. Nagy cselük aagy mérvű kivileiéie aegy aayegi a»s esükeéaeltaiik A kevés eeáms tagjai áídoastkéseaágéíro támmakadé egytől ae* r«o-delkaeett aegy aayegi arával, annálfogva cmk laeaea, beei.ktrra eayntkonva folytatta aljat a aegy, a megaeatee eoél felé, melyet mage elé tMtt Munkálkodása nem vall asjee ée asgy Csl-j tüaém prevakálé, mindamellett a kivívott Ceatoe I aredméayak által — nomaokára magara vaa-I la aemnesk sa oraaágoe kareeáayaek, kaaam egvee, a eaáp, a nemes és üdHaért leikeefltai tadé teafületek ée hatáeágak figyelmét ie. Aa ereság kormánya s aa omUtatt leatiimak j ás ke éaágak aanátfsgva eiatlak aa egyletet á-\| mi évi eegélybea réeneeitiai. kegy SMgküaayit-eék a kevée tagot eeámlálé táreaeág aemoa küs-delssát. A tártaság pedig kitárté baagslemmal iparkodott kiiüsttt caáljál eláral A karea. melyet aa oliitélattel, a réeavéüeaeággel, aa anyagi aka-dálvekkal^folytatott - tekintve at ia, kegy áttörd volt e téren — nem volt könnyű s aa agy- kormányi föladat; tovafejlesstés iránti eaeraódée létre, el kell éraüak, as, török ssákébdl felkelve ée mélyen &........,on ibajd lovakai eaeraftak gee atravalétal látják el aMgiakaa „As áa^ de nékem aiaco ám péaaam," jegy-aé mag magyar öeainlsséggol a török pasa ia eped, amely megjegyaésre a török alig bírta elfojtani a hangos kaosajt, mely eröaek erejével kitömi akart ajkain^ ,Péas kall Károly em ?* kécdé as éapea éb redeaai keodé Emiké, vottvaa a kiijba villán a tej Ara, amit ma reggel kaptam Nyergosné eaomeaédaaeaonytói." A saé\'itott, valamint a török hangos kacajba törtek ki, mire Z»ramke szörnyűködve omolta fel fejét bNo da tréfán kivül, sséla a mester, nekem niace akayi péasem". Elfelejti uraságod, hogy Chajmen pasa Örü-köeéaok t»b\| péase vaa, mial egy évaaáaadaal# érája. Különbem aa utazást költaégakfél már goa dsskedv vak aMis. viaemsággsl. ,Riaaa\| sa asgjaa külaaös bem Ersmká^ Jyaa különös, kegy mi egymáe tél édes ielkáw etválaek ötökre, mig padig mdg ma aaaa keáy sasamal He ssávála agy a n^ egy caejpst sem trééálok. és isbeum toltam iPlieíyaet jutalma, melj egáss máe eskasA tüaist lu aéévad, ssiatieasMtt voltam.-* Ekaláttsd,ésaam vagyak többé Qwfrigkv Káraly asiMgéay ieka-tameeiar, de m«g aytftsMaar le msgfcisim noa MiBél ynssialt addi^ krtvSstáraaa, ni vemnek ktaass. framkáje! — TM enaak »deéáJ OsoMÖf Káraly eeaeg^ay taeod ven filsségül istea « emkerek séH^ és ngrhé> Káralj f kérdé Éneiké feszült i-dalag galam dat. komálj akk, \|uat alatt áiiekJ eaam aa a esagény tanilö baceületeeen megfelelt kölelinégdiaak. Isten tudja, sohsasm valtam billen hoaaád, eohsaem vétSttem á tisedik parancs síién még oaak gondolatban sem, de moet a vi-esoayok egéesea ssáakép állnak. I A ssegény ie kolamaatar nines többé, ée a batalmaa Cmajmen pesénsk nem áll kötelességében sjesocéay tanité eserepét tovább viaai, sőt mköliei kötelessége loaláaé múltjával tékéletesaa esakitani, amiért te, volt kitTeetáxsam vtaasatérhetsa éflee saüleidkee ée ett aj eaermmeére várkatea. Kekem moet már mmaem kell, mert magae és nem minden <api kivaláaem parancsolja, aaért Isteoí veled I Majd ott. aj heaámbsn nem lóglak elfelejteni, ée aor eodat amennyire caak löketem, elaaegttem. Még agyaser Isten veled." Eaen remek, bár kissé viseuyös asónokist alán ss iakolamester egéén méltéáiggal ayi\'etta fel aa ajtét, és intve a töröknek, hogy követné, eltávoaott, tdöt sem kagyván a sngéay Erűiké-nek, begy ámaltábél magáim tárjen. Még »gy eser kitörülte a ssegény seemeiL nem álmodik e, aaaiáa 1 elállt ás fárfe nevét kíáítssu ksadé, de-cak as éssaki eoél vad sivitosáea télalt ne i. Kirohant aa alonára, meglátta éket » távolban, sét Károly eMgis fordult és kalapjával iatatt, esatáa aa at kaayaialaiáaál egéeaen altün tok ssemsi elől. 9D% hová mekataak csak?* kérdé magát, leceAggő fekete (Irtait eaemeitői slmmkva. aEj mit) gondelá, majd viaeea ia jöa ásaa as ataa, amelyiken elment, ds aa ösakagyaa astoka tréta.* em tej®óválva, és sgy keveeet beasaakad a ia-mát mak bsmeat a ssobáks, bagj sa ssatalrél as edényt lerakja. I Várt estéiig, ds Kárálva eem tárt vwasa, Ekkr már nyagtalaakedal Jteadett, de midö« ae egéea eját te kseslslla várakeeásbia átvirua otta reggel esár igea ayagttlaa vált, BMsy ayitlea-eegá pareas kegy pstasrdl poreere fekeaééett. — Ssegély Enmkel (fe\'ytatáae köv.) I téren a keedaméoyeaée e a érdeklődés fontai táaa főleg ; a társadalmat tarkelő kötolesettség. Aaoa társa ! dslom, melynek ki fülről jövő erőre vau esükeé* 1 ge, hogy moagalmat mutaaeoa, ba«oalé a gyér* mekkea, ki dajkája nélkül önmagával ia taketat. lan nmmi ^ ,1 Haaánkban aa atékbi időkaa töliamertalott a mondottak igaaaága e a tárnadalom magkaadva a moagalmat aa ipaifejleestée teréa, nekány ée alatt .alj h^Hévl képee fslmatatni, mely eiaaas reményt nyújt arra, mieesriat Magyaroreaág bt-sonyos idő mailával ipar tekintetében eam <eea Earépa naa^etcaaládai köaött a lagateieö balyea, ka a kesdet eréiyébea méltó kitsrtáwa\' kslad a knüaött esél talé. Aa iperfejiaaslée nagy kordvejü moagalme falyamatkan van; kanem eajátságos tünaménj-nek tartjak, hogy a moogalom veaetfi ieg-1 inkább oeak ea n iparágak fejleeatéaéa toghü* j kosnak, melyek tévnsrőt, férfi kesst, férfi eÜá? j táet igényelnek. Nem akarjuk tagadni, kegy nemaetgaadá-. fssti tekintetből as a legjelentékenyebb ; de mi- j ddn est megengedjük, figyelmestetaünk keit egy- 1 ssaiamiad »ss iparoe mimgalont sásalóvivőit ás • barátait, hogy ae íeiejtkessenek meg as áhatánaa jéaak ás" mosgalom köeepeite saea iperágnkről eem, me-) As ecv\'e lyek női isléat, női tapintatot, aai ellátási taea-nek ssükságeesé. Ne feled <sessenek meg arxil, kegy a társadalom egyik felét, taláa a munka-erőre a férfiaknál alantabb fokoa Allé, de a tár-eadalom jövőjére mindeneeetre ériási belolyáeeal biié felét — aők képesik. As ipsr áhalábes, miat ipar toatoe eem-aetgasdaeági tányaső; e tekinlatkől véve e dolgot aa iparágak kösött aSg ven ktlömbeég; mert lány ugyan, bogy aa egyee iparág — tekintettel a helyt vissonyok, a nemset jelleme ée ene-káeaira, — jövedelmezőbb, könnyebben tölvüá-goatsibaté lakat, mint a másik; — de aa általános ipa: caak as egyes iparágak egyenletes cattivalása által fejlődhetik ki igűáa. Vannak aaoa hsa a-ee tebntalek, melyek bisonyoe ipsrágakn«k asgyokb goadosá«át, esa-ratotteijeeekb ápolá«át te mik asükség«aeé. Ilyen tekintetek a társadalmi tieitemég ; as emberbaráti ssaretet j a családi erkölcs. A nő, agy a társadalmi, miat a családi álot koVálsa. A mely tareada ombau nincs bmtoaitva aa. kozy saját ssargelma atáa tnateseégoe uaa ülei és férji támogatás aálküi íemeg* sl a nő rafia sivül állá egyiaek eanr aaleiáaak gyüailoemre tm utalva, att a társa* dalom enan tele el vaa vesevs. Ott a nő a lár-aedalommsl aaemSea es^ tátlaa kámalé, nem produktív elem; a resládbss pedig gyaaeltaha, mások kegyétől Aggd léeif, moly vagy aémá válik, mely sokssaraa, de aam ssámk ; vagy a)» vatassüL Ha sboo vagjtok, Uegy kaayáiknaaetkes eegite^tek aa agyú eaeret\| mely a tareaéatembaa as erőeebb tél; — ae* vnba-a ésasaavü s sa earimi baráti kötale légnek megtalslő a másik sasról 4 ssaly a gyöngébb M - esiatán kenyér* kefes^tkes e^gttaai f Ha üaaáúévá aknrjátek teaai támegetásai tok által ss »rieekk tálait mért aam támogat* játok még w«abb a gyeaiibkot, kágy as ie ün-állévá váljék Ha sédet ajajtlek L ürlask, bs«j a tár m tiee M tsgja lakeessa \\ asm kéisilst s let mégii diadalt aratott. A magee kormány feÜemerte es egylet által kitiaött esél aagy jeleetőaégát; iskalát alá-pilett aa vlhenágoe nőipar-egylat* ieáoísjaaak mintájára ■ állami eecélykea réeaesitvéa aa egyletet, ftUjoaeeitá aat, hogy aöveadákeit áliamér véayee tanítói oklevelekkel láeea eL Eat aam, miat eika.1 keaaak fél: ea oeak állami oliemeréae a eikeraek, melyet a kuded táreaeág addigaié kivívott. Aa áldáadás aradméoy, m« yet aa egylal addig kivivatt, ett éee\'elbotő aaoa — téjdelem addigaié nem oreoágoeaa kaerjodl — körbec. Melyre aa eplat báláiét, korlátait anyagi váaeajm klaött kitárj aaataai képea volt As egyleti iakola mámtalaa aöveadéket ke esátott vieeia már eddigelé m e családokba, lak a nyert iparaktatáa alán aam caak a családnak kaeanee tatjai, kaaam alkalmilag, ka a esrs agy akaraá, miat laállé kenyérkeresők ie meglógjak állaai helyüket a táriadaUmbaa. Növendékei kö* sül többen külöaköed magán, ^yleti ée állami iskalákbaa. miat kittnő taaiténŐk lettek alkal- eeetleg a élhessen; masva. As egykt médot nyújt a Uajajal karé. bármely aayagi vissaayek köaött áll oealádepá aak, bogy lányát tieatee jövője iránt saját e-a-teketaéceiaek sitejtéee által bistaertea agyié - adligeté Oraaágae* cauaéaek aam magfslalő körbe ugyan — vaMeüatta a n^-öaál-láátáiát. Hogy ve egylet BOr<aáes caiméaek meg* teleljen; kegy üdvöe működését a kottás minden területére kiterjcealhseee; kegy a vsamat* geidáeaati, embm baráti, társmialsai és osnládar* kölest tekintetekből fölötte foaloe caált: a nő-ipar kjfsjlsssléiit nagyban ée áltatában efehes aa, — aa egyedül a láreadalom lelkes fiai és led-ajai akarataiéi Agg Ha öaök úllérwkkel aaaa aayagi keiysetke egyletet, kegy est tanná képee ieea, — ki fagja lerjeseísni miködéaét, aa egéea ar* aaágva > pradaebv elemmé, ónállóvá e a társadalom aodea tekintet bes keaaaaa tagjaivá fogja lanti ama aőkel, iák jövőjüket öamagekkaa akarják bimoeilaai A eoél, Éety karmáavaati ttíoa eak aaerek kiedsss al érhető eeapáa e£, társadalmi ataaeaa-kéiy áldaeattal elérhető. Ae eOnmágavnépaMgytete slspssskályai-aak S, § a saeriat sa egylet elapité tagjaivá tehetnek ások, kik egyeset miadsmksrre tagaiákk 50 bt alapítványt iseaask. e aat vagy ké«a páaske. aa egy el kibimik, vagy kölvéay által WaioeMják a osak aaaak €%-téh kamatait fisattk évaakiat. Raadae tacjaivá, kik 3 év* ia évaitkéett t, — pártaté tagiéivá, kik egyaa annyi időre t trt. évi tagaági dijat köealamk magakst aa egylet péaatárába beáaetM. 1 \'ika>é ebből, hogy a táwsdslam mtmin I ssssálvaaak lehetővé aaa téve oaakaly adamé* aydvel S» valéksa aagy jsismfcági küaérdek ve létitáSMios kossá jármait i Asáidenatuem asgj s aa aradmány asomsti feataaeággal Wro Ugfasmaért bdlarkedaak yoásknÉ, mbkmién . toSsésaeseéeS, iriisingin \\ eliaiil \'1 i\|if dil, ewiniitg- a magáa, egyM • ás ksséeám iMnilk, e áhelékoe miaéti leikas keaát 1 boaleányt fölkérni, kegy alátráaaik-I kai léfjissk sa egylet tagjai köaé a \| I ada Vsósss k , ,, _ , . s^mai ■mesasmmd, fmrmmmí e feámemlMaktt, kHÉJpv hb begy a tamdsiam ikeaiŐI fj4 ffyltMk keblében a nagy, falóban »»»»• »«k) éi eaél valósítás téfttt 1 Hathar-tr-, Utt. évi aeept»M>bet bóbau. Haaaftv tiee^olaMal: aa -Oraaágtii mő ipar-egytel* savéba: ftyyauái-Ihmjéjjf (Walaa, attika. Bébty fcirii, Msiaaf Uesvfctf, /Tufler ,W<tr«a, finwi tf«t<it aitbrabik. kargitiiy Ibtm titkár A péimktHeméayek I— legcaélaao i\|Um poeiaatal vázrajal — Imrén i ar- 4 U nagyságának wtiapeet, aölífa-utcsa, kaca k»«4u palota eam alatt küldendők. A befolyt teaaafok > aovik kitételével nyilvánosan nyug-te%Mak. . , A halpusztitás ügyében Álmláaoe a pasasa, hogy folyóvizeinkből a balak mindinkább kipaaatuinak aa bogy egysa ba, ujukat már" épen nem i« találai! De hát lehet-e aaoa csodálkéaní akkor, iui -diSö a halaknak annyi éa oly kegyetlen ellaneé-gei, puaatitéi vannak f [ Ha agy kózépnagyeagu csu\' időben fogunk ki a vízből, midéi: i gadozáaát — be/égaate, aattaii caukábau 15—20 apró ha csak egyaaeri ótkeaéeéro kellett Most vegyük takín\'etbe aat, gadozó csnka pusztít as ifja hal iát épen olyan api étkaaéaét iak, bogy aaon van n oly mennyiség e^y folyóban, a balak gyérűléeén kény okára találunk. Vegyük ebea azonban aaot egy-egy balá>aáa alkalmával aa uj »yi hosszú, egé .fogd( hány ilyen ra-; sorában egy-ik egy jelenté- halászokat, kik aák ki könyőr- kilóját 5—6 krjival apróbalakat, niibóT lq- eaon fiatal halaknak százai lelenűt éa miért? — hogy elveeategoaeék l Ha alpaaatitjuk Itjauek - egjok éa ha a nagy halkkat ia rendsze-ie-en üldöztük, emésztjük, honnét tartsák töl > agakét az egyes halfajok, hogyne lenne min díg gyérebb, gy\'rebb a hu lak száma ? Hát a még nem korátoaoá az embereket a halásziéi törvény?! — Magunk is alig maradt v^lna mái bal! És kik panasz kodnak a balak megfogyása a len ? A hfttáffi&ok, azok a hali higvelejttek a picziny balak szál tok, kik elég it 10-12 krért iadm ós ez oktalan eljárásuk által önmagukat i« megkárosítani e jövóbeu, a helyett bog/ visa axftdobuák a hátéba kerilit fejtetlek\' halakat, bog pár bónftp malva megaóro, órtókeefln tognaaaák I ki éket I Ha már a halászok «aját jóilidulatnk és helyes fölfogásuk által nem vezettsjtuek ez eljáráe-hos, a várost — hatóságoknak [kellene köabe-jépui éa aa olyan baláaaoknak összes halkéez\'e-i likét lefoglalni egj páraaor, akiit az apró halakat is elárusítják, ilyen loezka alán észretérné-nnk és csak kifejlett halakra bálászuának, iem pedig olyan aprólékoaeágokra malyak jövedelmet fsolgáltatni ugy is képtelenek l f Helyi és megyei hirek. (Képviselőtestületi ülés). Nagy-Kanlasa »a"^iépvieelőtee»U\'«»te e lió 5-én délután 3 óra-l kurMsttou Ülést, melyen aa 1880. évi városi magán költségvetési előíránysat s as aaaai kapcao-\|n itan álló ügyek tárgyalta lak. Erre aa ülésre toég vissza fogunk térni. A nagy gonddal egybe--illtmtt költségelőirányzatból kiemeljük a tóössao-gekat és pedig az 1879. évieket saembtn aa MMskkal. Iivéle! \'í879 évre volt olóirányoava: &7tf;»1 frt 35 kr. Itta pótlandó hiány volt: 23330 frt. 32 kr.. 1880-ra 96849 frt 21 kr, Itt a pótlandó biáay 26063 frt 31 kr. Kiadáti 1879. ám volt alóirányoava: -87,851 frt. 85 kr; 1880 ra: ount fentebb látják 96849 frt 91 kr. — (Kitüntetések) A hivatalos lapban ol-va«Us bogy ő Felsége BiwhUr Mikia domborui \'akiiét a Ferenca Jóaaef rend lovagkeresetjévoi tüntette ki; Hirechlor Jakab és Lipót arakat padig legteleőbb elismerésével jutalmaata. a ko\'torü árvisveeeély alkalmával tanaaitott ritka emberbaráti tevékenységűkért. — .Ugyancsak a .hivatalos lapba i o\'vaaeuk, hogy ó ós és ap. Királyi Fől-i eége Hircbler Antal arat, aa oaatr. földmivsléaí miuisat"rtum szám tisztét a koronás arany érdem- j kereasttel tüntette ki. Gratulálunk a derék teet-véreknek a megérdemlett kitüntetésekhez. f~ vfágyaAti—t tanulók hangversenye.) A nagykauiaaai kegyearondi tógymnájüum if-juaága mint minden övben, as idén Is megtartja táafluoeaoraóal egybekötött baugvareonyát se-\|élyo\|ylete javára. A bangvaraony mdsoroaata, mist tpább kitűnik fölötte éidekea, s Így bizton biaaaatfk, bogy oson minden évben á várakozáson falfll sikerülni szokott mulataág as alkalommal is kifogja tívsí aa egri uevet éa jelentékeny 6seaeg»t fog jottatoi - a segélyegyleti pénatir alap, tókéjéoek. A baagvarseny műsora a kövotkaao; l.j „A juhász vasárnapja\' Kroataaartól, vegyes-kát 2j) .Hyitásyf Erkel .Haayady Juáazló0 cai-md dalművéből, zongorán 4. kézre olóadják« Keindlj Ármin ée Tóth Károly 8. oea tanulók. 3.) „Dalmű egyveleg" öeaaeáilitá Bereca Imre: aauekstr. i.) „Magyar népdalok* átírta : Tartcsky, vegye^kar. 5 „Walasi bárdok" Arany Jánostól, szavalja: Kis Gyula 7 osz. tanuló. 6) Tihanv oatromi" Tbemtól férfikar. 7.) „Fuvola-dueUe* Mendelssohntól, aohgora kisércttet előadják : Qo-dina Lajos 7. éa Hajóé \'Feri 5. osz. tanulók. 8.) BEara Oouood iFaaat" czimü dalművéből, étiek- és zenekar. A vigalom január 21-én fog megtartatni. A meghívó Másra át nem ruházható éa ennék tlómutatása mejlott névre aaóló belépti-jegyek válthatók a „Saarvas* vendéglő f. emeletén, 18 ez. alatt január 19, 20 éa 2í-én d. a. 10-12, d. u. 4-6 óráig \| bezárólag éa este a pénztárnál. Személy és káreat-jegy 1 frt. 50 kr. FelUfiaetéeek kösaöaattal togadtatnak éa bir-lapilag ayagtáatatuak. Kezdete 7 órakor. -4 (MOkadvalöt olóadáa jótékony czélra.V Legsziroaabben ballgattuitk volna a dologról egósaeu, de ami egyszer kilép a nyilvánosság elé ée a jófékóny caél aaivárványaaiuü köpenyébe takaródzik, az ne féljed a világosságtól. — A ninlapou olvastak, hogy egy a polgári oea-tálybót ialakult műkedvelői táisulat áltál fog előadatni január 4-én: A pinj-nomj, vagy a segesvári vereaéfból fneneküli bujdoklók. — Eredeti sainmfi 3 felvonáeban j irta: Orsaágb István, veterán színész. Kíváncsisággal es aggodalommal néztünk az előadás elé, s most, hogy annak teljes élvaaetébeii réeaeeültttnk, legjobban szeretnők annak megtörténte egyseerü registrálása után Isteníti a \'tollat é a feledés jótékony fátylát borítani aa jogászra. S eat tennők is, na tisatünk k0-vatelőlag nem\'parauosolná, hagy aa ily kisérie-taknek egyaaeremindeuk.orra útját ne vágjuk városunkban\'rniud a jé ízlés éidekében, mind. pedig a íművészit azpntj nevében. Ezzel aaonban nem azt akartuk mondáni, bogy as MadAt mit, sem ért { mert ba a darab beoeét egybevetjük a •aerepló; eaemélyok buigalmával. kik egész az eiájuláaig mindent megtettek, a mi tőlük kitolt, s kiktől a legjobb esetben sem lebet többet követelni, akkor körülbelül annyit mondtunk. b>gy a asereplők buzgalma éa törekvése meesse fölötte állt még a darab becsénpk. Egy veterán lyes (blfofáaeal dolgoata ki tárnát, s a nagy- értelmes közönség megérdemlett bslyeua-sétísti résaaaült felolvasásának végén. T1—• (A lylvaaitarl mulatiagok.) Eoakask ra-gistrálásával bizony poet foatum jövünk már, azért oaakia annak egvsaerü téljegyzesére saotitknaba-tunkJ hogy mind a\' társaskörben mind padig a polgári egyletben kitűnően sikérült s mind két ttelyoh volt jókedv és táncz elég. U (Hyenen). Kell József; fiatal sümegi ke-reikepŐ a napokban váltott jegyet a kedves Kob-len^aér Szerenu aieaauonynyal, Koblenoaor lg* I náca, tapoloaai kereskedő, leányával. Zavartalan j boldogságot kívánunk a szép frigynek. i h- Zala Esarusgról Írja U leveiesőnk: A reudkiivttli kemény tél 9 aa utalgó ínség arra j buadilftta a helybeli isr. község.képviselőségét, bogy ja bitkBasági kebelbali számos eaagényai számára gyűjtést asaközölj&u, mely eddig 11 600 frtnjbil többet eredményezett. Tekintvén a helybeli; IntkÖseégi tagoknak általában nem igen 1ceu-veaé állapotát a tsutabbi öseaeget igen saép ered-tnéúyaek lehet nevezni. — A* adakozók között külonoa emiitéri érdemelnek Kaiaer Jóaaat ur éa Starn Lipót, lovag, aa oeatr. magyar bank fő-tanáoioaa béosi lakosok, kik aa elöljáróság lírásbeli; fálaaóiitáeára sietlek aa inség enyhítésére ée peuig aa előbbi aaonnal 100 0. é; frtot, a második pedig 50 frtot küldött a caélra Ily nemes cselSkkdet önmagát dicséri, t- Keszthelyről ü-ja t. levelezőnk: Sylves-vestSrkor alig osukédott be a auamaráa ablakú temoldat, hol csak kevéssel előbb együtt volt erői éa gyáva, jó ée gunosi, bölcs és oktalan a agyai 4nt lésűtött lővnl, mélyen magukba aaállva elmélkedtek a múlandóságról, forró köoycaeppeke^ airva a haldokló ét fölÖU, mér ia megnyílt a bá4 Í\'oa jTérpsihore istennőnek temploma, melyei CeBztllelyeu a tűzoltó-egylet rendező bíaottsága aa niAmázon" szállodában rögtönzött aaok résaérel kik i»z alakulandó tűzoltó-egylet oaéga alatt ■ nemesi caélra hozott áldosatok mellett a halott év. gyáaatorát vigan óbajták megülni. A 8 óra] kor megnyílt terem Csakhamar népssedni kez{ dett j ij-kor már mind együtt volt alagaaabb egy* szerűségben díszelgő saép hölgykoaaora, melyet s általábatf aa egész közönségei kellemesen lej pett; meg a tűzoltói jelvényekkel fíldissitstt te-j remj ijeiicz L. tanár által készített trauspareutj e különösen a derék rmfdesőség ■ előzékeny ma-j gatatláka. As est élveif, pedig aaó ami szój sokat dyujtoU, — pémi kitUntotésül azokra , néz ve, kiint szeiettünk volna még ott látni, nem\' feoságjuk ai. Kéljük as ottlcTvő hölgyeket, tartsanak velünk, kérdezősködéseíket hallgatással] jujtsják megérdemlik külöáöaen a dacsos nők, kik »z]ottlevő\'térfi tábor ssivéboa most aa egy-! á dacaból azért nem akartak tüaetéleez-t a.tűz ellen szövetkezet kéaaül. Any-I nondhatuak, hogy kitűnően mulattunk; azíitóaanek,^ még padig jé színésznek (mert a , reggolig • ekkor „poldog uj évet kívánva" egy- sser \| ostrp teni, uiei nyit (mag; szereplők között mégis csak ő volt u egyedüli, aki fátadott) elfogultságát méltán csodálhatjuk, mert amit ó a szmlapoo aainmánek nevea, mio-den inkái\'\' csak szinn ű nem, s fájdalmas munka voIim Önnek a meséjU elmondani akfcrni, — men maeéje nincs, — cselekvényét taglalni, mert ebből eeánmi sincs benne, a jelenetezés, a hely-aet a párbeszéd élénksége, ezek határosottan ináaodreudű dolgok a aaeraőnél Es mégis rémségéé história melodrámai elemekkel, gyilkosság, eaere\'emgyermek, apácakolostor, basaaze-tetet, bálfoi u, feltalálás csak ugy sundám-bun-dám váltakoznak benne. No és a monologok I még a „^otredamei" toronyőrben eincseaek rém-ségeeebtiOk és — hosszabbak. A mi es utóbbi tulajdonságukat illeti, nem csodáljuk, hogy aa egyik bufgó as írepjjő a közepén elájult. (5eak más Jak, vígan térteink hívogató dunnáink ölébe. Végül nem tehetjük! hogy köszönetet ne mondjunk; a tapolczai tűzoltó egylet d<rék főparancsnoka, Nagy Aladár urnáit s a vele átrándult néhány tSpolbaái tűzoltónak annái is inkább mert meg-jelentetik a tűzoltó egylet eszméjének diadalra jutását Keszthelyen sietteti. Krunp\'i Jmctü — Kóvago-Eóriröl írják -nekünk : Kővágó- Börshöa félóránjiral a Balaton mellett Rio-Fütö-pön vegyészeti gyár építtetett, mely a múlt héten iláa inog is kezdette működését, Erről bővebben később, t— Balaton cbadái. — A .Somogyiban olvassuk: A Siótól [ Fenékig 30—40 eaer hold bkreU terül el a déli Balatoupait hosszában; e berkek mentén vat)\|pár olyan meleg tó, hogy ifi 1 rendkívüli biueg napoíkbau se fagyott be, bogy a kMnségnek nem e.ett ssmm. bajsTNo Ajat itja egyik tudósítónk, hogy e tavakban any-de talán Még is volt már róht és Országh Ist- 1 rfi és récse, hogy^sokeaor nem látni ván or máskor ha tanultat is be valamit, bisonyo- a lssáhtasoktól a viset. Ide menekülnek a be ean valamely ismer* írónak a vígjátékát fogja I fy0if .ÍMk lakói lord üapokban. Ugyané l f!u!!!í!i6l:_?íér,"t I TT riák ^wról. l>ogy ai ottani halássok " \' " oyan halakat fonmk. minőket a Balatonban eddig\| iába nem találtak. A legnagyobb, mit ódéig zúgták, 111 isfél kJ nyomott j hála ée oldala barnás fekete, hasa pedig sárgás; nincsen sem pík- akaruá gyarapítani j mert a tehetsége iránti min deu respektuaunk mellett sem engedhetjük meg, hogy a kpzönség ialése ellen merénylet követ-teseék el.i — (jFelolvaaáa.) tA uagV-kanissaí kereskedő ifjk önképaŐ egyletében f elolvasást tartott Weisa-mayer Henrik ur e hó 4-én esti 8\'/i órakor. A felolvasás tárgya: A létérti\' küadelem a termé-szetben éjt a társadalomban. A felolvasó igeu be- a Bet porosba vitorléaaí. — Igaatiev Pál gróf, a muszka minisatortaaáos elnöke meghalt — A portagál király 26 pairt nevezett ki. Esek között van Valmone a bécsi követ ás Carvalho a római követ, — Reatergom megye főispánja, Forgáefc Antal gróf, állásáról lemondott. — Végb lgnáos, \'a kisbirtokotok löíd»ilelintézetének igazgatója elleu köröző levelet adott ki a rendőrség\' — A Tay folyó bidja Duodte mellett loaaakadl, midőn a 7 kocsiból álló vonat a kid köaepéi% ért; aa elvoaaettak számát még nom tadiák biztosan. — TelekV Bella grófaŐ taatvéraivol legközelebb PárissbaWyik, hogy Munkácsy vese-téee alatt tovább nijtassa festészeti tanulmá-nykit, — Londonból inák, bogy Eugénia oaásaár-né meg togja látogatni aaon helyet hol fia a Zuluk által megöletett. Jövő februárban Boutbamé-tonban a „Danube" postagőzösre fog saállni,mely Őt Natalba visai. — Merényletet követett el Fran, csaaako Otero Qooaalas, 19 éves caukrá<slegény a spanyol király éa királyné ellen. A \' bttnös kétszer tött, az alsó golyó agy inas baján msnt keresztül, a másik közvetlenül a királyné homloka/ előtt süvített el* — Aa afgbánok támadást intéztek a aherpuri tábor ollen, aa angolok aaonban a támadást véreéoU\|VÍaaaaverték. — Garibaldi báaasaágának törvényes fölbontása után a farsangon egyoe akar kelni kalcaárnőjével, Fiaaoes-oá vei, még padig polgári utón. — Irodalom. - ElüfiutéA fttkwu! A „Független Zala" czimü megyei érdekű, társadalmi íamereUerjeeető heti lapra, hirdet előflaetéet Rtwutt Qita mint felelős, azerkasstő, kiadó ée laptalajdoooe. Köaéidekü ügyeket tárgy aaó veaér czikke-iaken kivűl, úgymond a felhiváe folyamában, kö-aöbi fogunk balyí és megyei híreket, napi eseményeket ; a „Heti skemleu rovat alatt minden neveaeteeebb politikai e caltaralis mozzanatot \| e fa<emlitjük, hogy budapesti öseaoköttatéaeiuk vannak orssággyűiéai képviselőkkel, kik 0 rovat számára a heti tudósítást röviden köaleadik. Tárcsánk apróbb, de válaaatékos aaépiro-dalmi termékeket, koronként kisebb szabású raj-sokat és elme fattatáeokat fog tartalmaani. A tárgyilagosság tsrén maradó higgadt •polémiának is aaiveaea oe\|yt aduak lapunk haaáb-jein s aat „Vita" osímU rovat alatt köalendjfik. Elfogadank eaen kívül- minden nemű hirdetést, éa kellő óvatosság mellett, a köslő felelőségével járó nyílttéri kösleményeket Vidéki bérmeatae megkeresése kro a szer-keeztői üzsnetek rovatban válaiaolunk. Előfisetéei árak: Egy évre S frt Félévre 2 Irt. 60 kr. Negyed évre 1 fÜ 25 kr, Aa elŐfiaetéei pénaeket. a lap saeliemi részét illető köaleinények- és nírdetéaaket caimom alatt Magy-Kaníasára, ügyvédi irodámba kérem küldeni. Aa alsó lap megjelenik 1880. évi január bő 31-én, folytatva minden szombaton. A lap Wajdita Jóasef ur nyomdájában fog a „Zalai\' közlöny" uevü lapnak megfelelő nagyságban s aaonos papíron nyomatni. A megrendeléseket 1880. évi Január - bó 15-ig kénük beküldeni, hogy a lap megjelanéeo s szét Küldésében késedelem ne történjék. Nagy Ito^íss-n, 1879 évi deo. hó 27-én. Remete Qita ^ Mell* vzerkeiitó. kiadó 1 laptulúdooes - „A Képtiimüvétsfti Simli* újévi nlsete Peterdi (Prém) Jóuef saerkeaatéee alatt aa eddiginél bővebb tartalommal és több illuaatraostóval jelent meg, s összeállítása is igen dísses. Vannak köalemények benne: Qreguss Agoittól Foltin Jánostól, Zsiliucsky Mihályiéi, György Aladártél. Aradi R. L.tól. A kisebb caikkek is érdekessk ; a többi köat, az „Araayoitaág" iliastracstóit ismerteti a szerkesztő, se rajzokból .négyet be ia mutat Valamenyi rajsot Fesaty Árpád késsité és Morely GussstáV. metszette. Végül Ipolyi Arnold a képzőművészeti tárrulat uj elnökének arcsképe a Böbm Pál „Tieaai halászok" czimü nagyobb festaményo utáu késsült rajsa díszíti a tüsetet A saemle előfizetési ára évi 6 frt. Uj hangjegyek: megjelentek Táboraaky és kelyej sbto szálkája ; nagyon jó iaül A halássok p. W\'ante láDorszay a, elneveztek czigánybalnak! (A leírás után ítélve . Párohu^ Budapesten „Caigány négyes (Pán igánybalnak. (A „aa uj Hal" hihetőleg nem egyéb msnyhalnál.) — Rövid blrak. A Carthageiiában allomásoeó spanyol hajóraj parancsot kapott haladék nélkül lo^i Hövás enuek utónzása NBÜen!! ^ ^ Í® Már több mint 30 év óta kedvelt egyedüli és legjelesebb gyógy- JfW ■ MftttÓfli Earlsbadtj^Tll I J ( sier a tor»»k és lélekió sxercek mioden bajai ellen, mint: köhögés, nátha. Xv S ,,, fl X rekedte, torok- és mell baj sat. X* ■ fűdA ^ A STKI EK NŐVÉN YNEDV üvegeire e szavak : , A p 0 t fa e kY KM í limilllBIMlMH ai emlék aongorára szersé Kecskeméti Gyula ára — 60 kr. Felelős szerkesztő: HOFFftJLXH m" XfieoodCMMoeoMK ROOOOOOOtO >00000009 0 !7 érdemérem, 6 diazokaaáay ! 9 j Tráfya-fipiz 0 PaiiMllák jiiiitis« piilirilti a légióikifú, a gyomor ét a hóli/ag hu-jtunajBÜán ■ 6»iin&i bqjok it \' köhögée ellen szavak: „ A p 0 t fa ek e jegy J. P. vannak rányom J. Porgleltner .Már több mint 30 év óta kedvélt egyedüli és legjelesebb gyógy-s torok és lélekió sxercek minden bajai ellen, mint: köhögés, nátha, rekedtig, torok- és mellbaj sat. A 8TBIER NÖVÉNYNEDV jegeire iám Ilfracban in Qrati valamint va, asoftkivűl a ragjegyeken a készítő taévaláirása: Apaikak«r kék sxinben van feljegyjezve. A esáaoe utánzás és hamisítás ollen intjük és kérjük a t. cz. pre-rékat eak aaaa Iveket mint valódiakat elfogadni, a melyeken fen-té^M kmmitU j«ítk iáikatók. áii ifffukkt H kr. I i KÓaiétkAldéet raktár: PKlflelta^r el. gyógytár a OráU. KlnktAr Mafyaraniág testért: Török ^Jámf gyógyszerén urnái Bpeaten. tOTÁia ifáOr «AWIMÜf 1 Mae Jéflaaf réoa umál, fta- «ae MU gjigjs—y<»a urnái, lofawheni fananaa it ftohwvra ft Yaabar uiaknát Mattoni Henrii Karlsbadl^u Kapható QÍnden gyónertü isTánjviiktrMkedöbeD. mdv 97/. J^eeseiea, Uaetvu métzl tartslmu, méisU &qvmu oearwtf talajok aeáiaáta, K>hcre»ok, retekbe kom-pnwlkfarilhkn Utáltóbui Uatéar* jól elkaleaamló. — oImó* asállitja bármely ettonúm bemsatv. e tartalomnil iótillás Mitatt „BBTRIEBS-LEirüNG DES V0RDBR-BRÜÜLER (iYPS-BERGBAUES\'4 í 0 i ■■■■ _____________ 0 ""MÜHLER (ÍYPS-BERGBAÍJÉS11 P ^ M5dling, Béét mellett. ^ BOOOOOOOK o: ********* >000000 ot »OUÖOO< OiETIKtrS Béai Wkldeteitt sylsterriája eaérint a feáV -különben á g^engeezemQnjek láteDejéhea ssoroi üvegek nyiijtatnak. ■ f\'iM ifí \' KlrfíiíllíaM I rajano\| SilJtf\'iKip4 Slif •« $ )1- rövid némán Üllő ssem- lílWf! . A tízomtlvegek éa ciiptítők kulflníélr fMajiktbtn nem l\| í\| afs Mj^ kíTÍtbé agyéb a látneriuctbe Vák czikkék Tkltmist úri- , SWilisf^Tls^Ii tok\'iftfct.;4roíkjliajkI T l\| MliHtll IIELFV B.-uél V4iJlÍ3lÍSl!l1 Sigr-KuiMo, 1 ,ÍOB08A« Átellenben. XXXXOOOOOOC I A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirl igpzgjatósága ezennel jfentlí hogy Zala, Somogy, Baranya <k« Vas megyék ntozérft kiterjedő hatáskörrel Nagy-kanizsai vezérügynökséget állítván, annak vezetését íj. ^ Gutmann S. H. úrra . ruházta át, kit egyszersmind a \|üz-t szállimiáiiy- ós jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására V j: \' \'\'\' I is felhatalmazott. í K" I \| •\' . • Budapest, 1880. januárban. . \| / A Magyar-íraiiczia bi/iíojsi7()-r<ls/i> énjtársaság igoRgafögága: Schwcigcr. > Moscovitz. / -A. ^£sig3réir-£rsL34.cziö. "biztosító rétavéa^r-táxsa^áig1\' igazgatóságának fenn többi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelqttol jelenti, miszerint fi társaság N agy-Ifjaniz s ai vezér ügy n ö k^ égének i mai naptól kesdve elfogadtatnak s a biztosítási i\|x vezetését átvállalta s a Vesérügydftkségi irodát a mai napon megnyitotta, hol i« biztosi tá\|»ij a jánlatyk leire, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle fel világositások legtwcségrsebben adatnak\' Bizton ! pfiiig a hrvsiiMtuj a) tűzveszély éá robbrttláw által dkpzott károk ell b) jégkárok ellen A Magyar-franczia biktositö részvény-társaság, mely neje 20 millió frankói, ázaz 8 millió arany tevő alaptőkéjéből a részvényének által mindjáTt kezdetben 10 millió írank. fi1.\'"! , ■ • I 7 készpénzbeu befizettetett, s részint a fóv£rör4egelsó pénzintézeteinél, 14-én tartván alakuló közgyűlését, fazon a társaság ügyvezetésének Választmány o) H/jtmzon vagy vízen szállított javak károsodása ellen; ét-rend ke stb. Elnök: Bittó István, ó Felsége val. belső títkps tanácsost\', a Lij nagy keresztese, brsz. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h i d y Béta; fflldbirtjolros, orsz. képviselő stb. Budapesten. B o u t o a x Jenő, a párisi Societé de TUnion génerale eln Párisban. Választmányi tagok:; Bobért Morin narquis de BanncvilJc, az osztrák déli vasút igaz; tagja stb. Párisban. Nenwel t/Armin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő zápori Eegenhart Ferencz," az \'Albrecht-vaspálya jelnpke stb. Bécsben. Károly földbirtokos, orsz. xédviseló stb. Budapesten. BáréÍT In t i Károly kamaiis, az oszt. déli vasút alelnöke, az osztrák urakháza tagja stb. Bécsbe Tekintve a társaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az üzlet arra nézve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a szakvezetés avatottsága az iránt is kezesség, hogy a tái ság a díjtételek flgynökségi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljef fulyainstbau van N.-Kcmitsán 1880. janpárban. / azaz 4 r deszint pedig inagyi fro következő közeg B magy. ált reskedelmi atosági Lovag Sváb es. kii; t e n in Seb ember életére minden ismert módozat szerint. loriiitoí villio arany írt r államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október ik választattak meg. 4 . "<%• FolügyolAl bizottWur. «k Nándor, a Onagyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánc t v Leo, s földkitol részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a ke-akadémia igazgatója Budapesten. tterrebource Joa. Mária Kmil< a risi Sochté de iToiou géaeráls vezér felügyelője Párisban.\' JgasgatósAg. atgatók: J>r. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyjéd Bécsben. R.is er Kámly u „Hóftmann József* nagykereskedő czég főnöke Budapcsteu we,iű er Márton kir. kereskedelmi taifácsos Budapesten. Vé zériga xgrtó : Mosko viéz Lajos Budapesten, rezetése élén lévő, barinkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, oiiut ameny-nyit aeki e társaság, miidjárt kezdetben nyújtani k£pes, 8 f midőn a társa: ág ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéuiségek jelleme egyrészről Jeljcs biztosítás tosság és legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről megszabásánál is kellő tdkintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. A midőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t Közönség bizalmát tz általa képviselt táraság iránt újból felhívja és kéri. megjegyzi egyszersmind, hogy a vezer és hogy tűzbiztosítás! ajánlatul íj ím már felállított ügynökségek által is készségesen elfogadtatnak, maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezér ügynöksége, N.-Kauizsán. Gutmann S. H. OOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOO LEGOLCSÖBB SORSJEGY-VÉTEL. A t ez. közönség figyelmét ezenjnel Bécs es. kir. birodalmi fő- éé\\ ssékvirot sorsjegyeire irányítjuk Bécsi községiUsorsjegyek1 melyek ugy UtUmáguk mint kitűnő játéktervük és viszonyliÍhathi\\iüÍ ahi csöng árfolyamuk miatt jelenleg [Jg^ a legjobb és legolcsóbb sorsjegy-papirok. J Ezen sorsjegyeknek nagyobb mennyiségének idejében való megvételénél fogva szoa kellemes helyzetben vagyunk, bogy azokat rendkívüli olcsó I még eddig semmi más czég által nyujtoá fél tételek mellett engedhetjük át, bogy mindenkinek annak megszerzését kényelmesen ée olcsón lehetővé tégy ük.\| w c ^ J j Ajánlunk tehát bécsi községi sortjéggekdy ameddig készletünk tart havi j ^ ^ 2Í .j í részletfizetésekért áJJf- a napi árfolyam szerint X \|JÍ\|J nem több áiint 6 frtűyi (száz nem is 4\\ jéyj ráfizetéssel kamat és költ- W légekér\'. Már aj eisó réssktnek lefizetése biitositjaa játék fogút. "WC l^gLöaHebbi hasán 1880. Január 8-án. tveakint 4 húzás. Főnyeremény 300000 /X, üssznyeremények 1,657,000. A lei kisebb nyeremény már dóst 180 és 8u0 írtig emelkedik. Kíémtító prupedusok, melyek e sorsjegyek előnyeit kimutatják, kívánatra iagytt ál bérmentve küldetwk Oét. Mintán az árfolyamnak emelkedését mint biztosan bekövétkezönek tartjuk, kérünk postafordultával megrenáelépkei 678 i-\|- 6. JERKÜR" kiadóhivattlánalp^ Wotlaatta 1 PQPPPCQQQQQQOQQQQQQQQQQQQQQQQ Nyomat] a \| ,. r ( ^ ^ h ...... ^)QOO(XXXXXXXXXyXXKOlOO(X^ s s í i\' 5 i il 1 35 i Sbsö S 1 • I jfi: Ik ] f\| . « li a • 9 g 11 11 IpjllJ 5: S32 f f \|IÉ í fi. :i li«}i 111? ti «i liíB 1 Ím t fu f f j ji 11311 1 m m öa gte iS 1 I L fc < Í g 2 * \'i X -5 -1 s\| ii js 1] J{ n- fj a í ,B « ? -51 1IQ g\|:sri \'.6 "it W « J líi II W^i 5 t5 " iüő X-ál slf ii fJ-Zr 5ÍÍ tl 1 sl 11 li " 1-i^S Q ^ t 2tf % ffr\'Jf? s\|S f^jt • — « is s ~ S-SL\'H [\|M\| ftl ihMÍn \\ \|l q • Éti II IM SF Mai- aJf > s 5 Ul ^ t\' ii^o s - íl-7: .i i-l il ^SjSí I as 53 k l-s 5 2 s ; 1 \| -a 5 - s 3 * lö ^•flf jl lli ii IJlslHit-11 "Jíl ? si\'V ^ Q c! 2 fi i í x\'íi S m a e -1 2 3 11 -té ®is \|\|i\|s-flliMv ? 53* f Jt ^ \|«!Q ölll Iif llflw1 úá Íí -i= 1 -hm 131 IpHH"JÍIÍ üyii Mi M4 m a 8 mwn I s1 í frf \\<Hi . I\| i áWn\' n 111 \\4Vi 5 m I L: 1 ni y 11 iU-Jil, ÍM!! AJ yomatja ée kiadjf rísekat rniflp Nagvjnwiwsai\' loiv- VMmI Vllftp Hirtlimbrti QbtfeikSi MM, IO. mim \' ■ tmlH t fit V«tH I N kr I Mkn \|rtinr fjwu I kr. IHMrl toréámá I fct, §!•««>» kt ZÍA\'LA iMVtlMtfi Ml II««i • Mí-iUiuifínét11116 khUmkfi 0) léwkn 811. « tom»iJUUeu Uv* mi ImmH bukMI fvgtdUtoukk fi Kkintek »>m* nem Uliilml. HyitUéf; Pititsiri 10 kr. MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZMŰ V ELÓDÉSI, T Á RSADA L M I «n G A^ D Á S Z^TI^H ET I LA P A ZALAMEGYEI fiizD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 3. szám, Nagy-Kanizsa szerdán, 1880.Január 14én. VII. évfolyam. Előfizetési felhívás „ZALA" CSÍBft megyei érdekű, társadalmi, ismeretterjesztő és sgazdasági Ixétílap; a Zalamegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye Í88O-dík évi 7-dik évi folyamára. Előfizetési feltételek: Négyed évre . . . 1 frt 50 kr. Félévre I . . . 3 frt — Egész .évre ... 5 frt — A nZalme<jyei Gazdasági Egyetúlft^ tagjai réseire: Negyed étre\' "". 1 frt. Fél évre.....1 írt. Egész évre . . . . 4 frt. 4 kladó-hlvatal. \| látja. Nem tartom ugyanis á józan felfo-1 gással megegyeztethetőnek, hogy az egész országot éppen azon forrásból árasztjuk el Szőlőtőkékkel, honnét a veszedelem származott reánk Ha már részletes szállításokkal megkaptuk a pbylloxerát, mi történnék a tömeges tőke hozatallal ? Tudjuk azt ie, hogy például a Colorado örök idők óta létezett A meri ká; ős erdeiben; és annak soha semmi notnü pusztítását nem tspasztalták, mi kétségtelen jele annak, hogy a Colorado az ős erdők növényeinek gyökerén kereste, és találta táplálékát Midőn azonban az ős ^eráők pusztultak, azok helyét terjedelmes szántóföldek kezdték elfoglalni, tapasztal\' tátott az, hogy a természet szerinti táp* lálékáról az erdei növények kiirtása által megfosztott Colorado * burgonyát támadta meg, és annali éppen oly ellensége lett, mint a szőlőtőkéé a phylloxera; Is az amerikai burgonyafajokkal a Colorado is átazármaiott Európába. Már most kérdés] nincs-e -a^ghyllo* xerának Amerikában a szőlő tőkénkivül más tápláléka is? és nem ez okozza-e, hogy Amerikában a pB.ylloxera egyéb táplálékot is találván, nem veti magát kizárólag, és egész erővel a ezőlőtőkére ? nem pusztítja oly erővel mint nálunk ? és nem e csupán ennek tulajdonítható az, Phylloxera. a Azon határozott véleményt nyilvánítottam, miszerint az eddigi tapasztalások folytán a phylloxera kiirtását nem tartom lehetségesnek. Ea e részben hivatkozhatom a francziaorezágí, a kloster- neuburgi é* a psincsovai tapasztalatokra. [ hogy Amerikában nem történik ily mérvű Mellőzve tehát azt, eddig miképpen I pusztulás, mint nálunk ? és mivel kísértettek meg az irtások, szólni j De tudjuk még azt is hogy az ifjú akarok osupán aijról, mit tanácsolnak a\| Amerikának földje\' sokkal erőeebb, ter-kiirthatatlan phylloxera rombolásainak mékenyebb, mint a vén Európának ki* mérséklésére ? e aa ajánlott eljárásbői mit zsákmányolt talaja. Azon kérdés is fel* tartok én némi eredmény és haszon va- merül tehát, a dúsabb táplálék folytán lószinŐségével alkalmazhatónak. I sokkal több és gazdagabb gyökérzetü Kétségtelen az, miszerint a phyllo-1 amerikai tőke nem-e éppen ezen okb,ól xera Amerikából hozatott Európába, a mivel Amerikában azt tapasztalták, bogy bár aa ottani szől;{;fajokat>is meglepi, de azokat megölni nem birja a phylloxera, képes a phylloxera pusztításának tovább ellentállani ? Én nagyon hajlandó vagyok ezt hinni, mit az alábbiak lógnak igazolni, mert kétségtelen az, hogy mi- azon hit támadott) hogy az amerikai sző- nél több a gyökérzet, annál hosszabb idő lőiajok tőkéi erősebbek. a phylloxerának . kell arra, bogy a phylloxera azt teljesen ellent állani képeaek. Ennek folytan azt elpusztítsa, a tőkét megölje. Más részt tanácsolják: ültessünk amerikai fajokat; de mivel azok silány minőségű bort adnak : oltsuk arra a nálunk diszlŐ szőlőfajókat Ezen tanácsot, ée okoskodást nagyon viszásnak találom, és a gyakorlott szőlő-mi ves annak tarthatlaneágát aaonnal be- az is áll, bogy gazdag táplálék mellett a tőke tijbb gyökeret hajt, és ezt szaporábban teheti, mint a sovány talajban ; tehát, habár Amerikában a phylloxera rtegtáuiadja ée pusztítja is a tőke gyökerét, egyfelől a gyökérzet gyors után-növés által pótoltatik, és csak- mivipl a pótlás kisebb mint a, pusztítás, azért kell hosszabb idő a tőkéáék elpusztulására. Azon néhááy egyee példá és kiaér-let, mely nálunk amerikai tőkékkel tétetett, s itt-ott -r állítólag - azon eredmény} mutatta^ hogy phylloxera * által meglepett tőkéink között is az amerikai fajok, habár meglepve, de el nem nuez-tulva léteztek; ..irt jóságuknál 6a cgyi-kli\'g történt felmeifllésökhél fogva áiulinos szabályul annál kevésbé szolgálhatlak, mivel a többi tőkék feletti élpttartdssá-guk helyi és egyéb] körülményekből ia eredhettek. Annyi b^onyos, hogy cdjligi példák képpen felhozott ily egyes esetekről a további constatirozás niánvziic, a tálán nem-is volt elég idő annak észlelésére „e/en amerikai tőkék mennyivel ilték tul> a honiakai ?• vagy egyáltalán tiilól-ték-e? Azon állitás \|6hí>t, hogy áz amerikai tőke .nálunk is ellep tál 1 a phylloxera pusztításának, még nincs minden kétségen felül bebizonyítva; legfeljebb annyi elfogadható, bogy az amerikai fajok to vább ellentállanak, mint a honiak ; de mekkora ezen időtöbblet ? megérdeihli-e, hogy á phylloxera eredeti fészkéből hozatott tőkékkel árasztassék el az egész ország ? ezen kérdés még megoldást vár. • Vizsgáljuk már most, minő gyakorlati értékkel bír azon tanács: „ültessünk amerikai tőkéket, 8 oltsunk .azokra honi fajokat Annyi áll, hogy az amerikai fajok boraik silánysága miatt náludk haszonnal nem tenyészthetők, tehát mulhatlan beol tandók Volnának. Ha az amerikai tőkék pbylloxeramentessége, vagy azoknak ellentállási képessége oly kétségtelenül bebizonyított tény volna is, — minőnek a fentebbiek után el nem fogadhatjuk — mi törtennék azokkal beoltás után ? nem más, minthogy elvesztenék eredeti természetüket, ellcntállási képességüket, és éppen oly gyarló honi tikékké válnának, minők a jelenlegiek. — Érdemes-é tehát, a messze gyanús, sőt veszélyt terjesztő hazából a tőkéket meghozatni, azokat a be* olthatásig növelni; ekkor roppant költséggel, fáradtsággál beoltani, ismét évekig Yjárni azok termőképességére, tehát I 8—10! évet fordítani arra, hogy oda jussunk,í ahol kezdtük ? \\ Állitásom bizonyításául szolgáljon ez Az oltás akár basítékba, akár furó után akár pedig lapozásképpen történik, mindenkor a föld színe alatt, legalább is 4 -6 ujjnyi mélységben teljesítendő, tehát a nemei ág egész a legfelső szeméig föld alá jön, a legalsó szem az oltási sebhely felett.gyökereket ereszt, s önálló tőkévé fejlődik; és így barmi fajú alanyra oltott nemes ág alanyának táplálékát, természetét elhagyva, saját természete\'szerinti gyökérzettel ellátott tőkévé válik. Az átváltozás még tökéletesebb, ha — a mint mulhatlanul szükséges — az oltvány máaodik évében ledöntetik. A zöld oltásnál a ledöntésnek már az első évi ősz-szel meg kell történni. Kérdem tehát, mily eredményre vezet az amerikai fajoknak beoltás végetti ültetése, ha az azokra oltott honi faj aa által phylloxera mentessé nem válik? Ellenvethetné talán valaki 9habár a nemes ág gyökereit a phylloxera elpusztítja is, as amerikai alanynak fögyökerei megmaradna!^ s a nemes ág abból elegendő táplálékot nyerhetEz nem lehetséges, mert ha a phylloxera a nemes ágnak, vagy döntés. után ebből eredett uj tőkeájgynak összes gyökérzetét, de\' magát a tőke nyakát is elpusztította, a\' honi fajú tőke-rész megszűnt létezni, s nincs többé az ame rikai gyökereknek mit táplálni.—Azért, ha at amerikai Jajokról bebizonyul az, hogy a phylloxera pusztításának ellent-állanak — ami eddig kétséges — azon esetben tenyésszük azokat egész eredetiségükben/bármi silány bort adnak is. Hanem hogy azokra oltva honi fajokat termelhessünk, ezt gyakorlatilag nem tartom lehetségesnek. .Mit tegyünk tehát, ha a phylloxera meglepte szőlőtelepünket? Zsebbe tett kézzel, egész közömbösséggel nézzük-e, miként pusztul tőke-tőke után egyenkint, s végtére virágzó telepünk miképp válik terméketlen, haazonvehetlen pusztasággá ? Koránt sem. Ne hagyd el magadat, és megsegít az Isten! A fentebb mondottakból kivonhat-I juk, mily módon lehet tőkénket a phy\'l* loxerávali küzdésben gyámolitni, annak életét évekkel hosszabitsÁi, illetőleg végső pusztulását késleltetni. é »&ala" tdiczija. Az én tavaszom. Hídig, fagyos világ ; Kígyá\'edt érdelem, Mvgfagroa nélküled As én oorÚs szivem. Ssemidbsn esilfa ég, É« réasa ajkodos; Valsm íalsftsűk Hogy újra tél vagyon Árasod sseiid mosoly, Mioót tavsas ragyog; Dsrúre oisiaoák Hevén a bánatok Ki nem Idám sehol Aa élet bájait, Sasrtimid elbűvöl, Sscrslmad boldogít. foroflgfcatsS télre kát Hideg, fagyot világ; Tavasat ad éooikem Egy sssods ssép virág I Sándor. A mecset foglya. Inat ftoma VILMOS u Ívva és vaiysalslsa (Folytatás)1 \' ^ Ml iMSMa, én ee Iféésü, m eivsné, aasa klsiMfw H9f>< bfciak, hagy saaa pelaa, lé, útitáska, de még varáxsköpény nélkül is a gondolat szárnyain mehetünk bárhova, és otssási módunk nsm is sdéstatik mag sehol, mert a gondélatok vámmentesek, míg as egyháaat vagy as államot nem bántják. — Hagyjuk tshát utazóinkat a sáros utakon csammogni, mi pedig nettünk aaon irányban, amarra vándor-madaraink mennek aj lavssst és uj bsruyókst keresni; D inápoly egyik legnépesebb atcaájában egy kimagasló épületbe lépünk; Chajmen pasa oii tanyájába, melynek ssáaados gránitkövei aaonbau még oly uilárdan fsksasnsk sgymás fölött, mintha mondani akarnák a mulandóság istenének, aa erejében büszke embernek : „A te élted esek egy arssatnyi, mi már évasásadokat láttánk, és még évisássdokst látandank.8 Büszkén is nés ie as a hatalmas épület erkélyeivel, boltiveivsl és karcsú oealopaival a járó-kelőkre, mintha birna aaon önérzettel, bogy sok visaootagiágtsljes évek, sok boldog és boldogtalan halandók bölcsőjét és koporsóját látta már fennállása éta. Most is midén a tisztelt olvasóval a kapuba lépünk, meglepi látvány tárol el ssemsink előtt. A kapón, egy alarsoay emberke hossza kai-tánnal, mely a psdlét söpri, khorgasstetl fővel iát isi alá, és kösaöatéeünket alig haltja; aa egész Láa népe iagatottsa fotkos ide és tova, de- még aa odvaroa a göadörbnjo soelindek isi slőlábsit visMavoava. figyelő álláspontot foglalt el és ittl kegy esve aési a szokatlan esstangolásí Mi baj Ishetf \| Ha egysaéiee drága tsőnyeggsi bevont lép-eela as jimeletrs megyünk, egy boaaso teraáeans évink, hil Áriadat-fonal vagy legalább kalaoty nélkül, 00 jérhntana miat a jövevény görög Mi-; ms király paiotájáUo, ka aaonban megMáiulál-a tornászra nyílé ajtókat és bal kés \|alőt a lyeétsadÉ magas saároyajtét kinyitják, Chajmen n«ea msgáalakoeatáiyáún laléljoa awgonkat, a hol egyszersmind a házban észlelt izgoltságnak ís megtaláljak as okát. Qmjmsn paaa hálószobájában aa sblskre-dőnyök sárva vannak, a kárpitok gondoaan öss-•setüsvs, nehogy egy belopódzó napsugár as alvó bstogst felkeltés A beteg nyoeaolyájs melleit egy nő áll, — egyik kezében kis könyvecskét, valossinUlsg ima-könyvsi tartva, s másikkal pedig as alvó homlokáról; a hideg verejtéket törülgetve. — KQnysk nem látszanak szamaiban, ds ezek mélyei* beás-vék, tanai azon valódi nagy fájdalomnak, mely a I áay. egész Isikét slhomályositjs. Mi is azon fájdalom, moly a gyermeket eltölti izülei halálánál I - Vihar, mslyssk ellenáll-hatlen dühe a csemetét kitépi az anyaíOldl-di, nao* fogyatkozás me\'y a serdülő világ életerejét is életkedvét reoditi meg. Mit is tud, mit is ért a gyenge hajadon vagy a serdülő ilju azon tojvilági viesssból, hogy ás Iiten — -t — igy éi ugy — mindnyájunk kö-sös atyja sat:, amint köaöeségesen a vlgaaejtalaa phrasisa hangzik; <5 osak a ielen óriási csapás súlya alatt nyög, oaak slksgrstottaágának \'és gyá-ifoltalaoaágának tudtával* bir. I A sors aa omber számár a aaámtalao 8k8Í-ow\'pást tarthat finn, tenger gyűlhetne öisse azun . OrAmcseppskből, melyeket ^rólornssárnyu idé hé- I léesepegtet életéi veink eerlegébe; de csalatké-sások éi viiaootsgságok, basnsrsnoss és lesújtó Mracsipás sohasem iájhst sn élet délesakán anjj-nVira, mint a gyermek fájlalja saülsí elveestéaétí NNvt mig ez egéizen megfesstatik legkedvesebb Hrtokátel, aoélkül hogy báiVii vigaaatalhatná, ad u a MSghiawlt és skemetett reméuyek norhádaö ídMjén aj remény, aj vigsia kél. [ Tsljeisn éisi sat Melinda is, midőn bágyadt Énsmeit vson kél bslaványlajakra f&sgssati, m» lykk namaokára örökrs bezáródnak. Sugár meggörnyedt és leksvyalt mini a\' víiágbímhéj, melyet a vihar lépett meg, és egész areskitsfe-sése mély lelki fáj<lalmának bő kinyomau. A haldokló kitárja aasmpilláit és egy ideig bágysdtan és kítijsséauleaül bámul as előtte álló hajadonra. Egyszerre, mintha utolsó életthss egy hatalmai lángban szemeibea összpontosult volna, ssek kigyúltak és a leány arczán -átszellemülten függtek. • fMit tegyek atyám?1 kérdé Melinda. -Ü\'j ide mellém leányom." lUliada leült, 4 nlgen atyám." ,Ts árva Isasese ée vagyontalan. Melinda ssomoiuao tekiut a haldoklóra. „Sokat msgtettem, hogy a vagyoot saámodra megmentiem, de hasatalan emésztettem fel egéea-légemet,., A munka még sincs bevégeeve, és nélkülem ki fudja hogyan végződik!" „Nem értelek atyám, de as égre kárlek, as erőlködjél tovább." A bfeteg aroaa nyugtalan lett, miatba valamit kívánna „Mit hozzak atyám ?« kérdé ismét Mslinda nNésd meg édesem, nem-e jüU mig msg a posta." ,Ds igen l" I „Nem adnád ide a leveleket ?* n8«vssea atyám, ds lásd as tépd ismét nagyon megerőltet" .Ne félj Melindám, ennek msg kell lenni, csak bőid al Őket". Melinda falkelt helyéből, as afyéa kiwont-és kis vártatva így tárcsával té.t vis«aa amily, nsk tartalmát a beteg syasnslyája el3tt kiÜtUé. asm fog igáit fárasztani atyám ?• vNa félj, osak mutasd msg egysnaiot a leveleket, isélt a beteg, ds már egéíaee megtörj hangon. 1 Mivel a phyllozera a azóltftókét Oez-1 alkalma, Istsn legremekebb teremtáie ffllBtt in eaaa gyökérzetének íeleuiéeztéee Által pusír \\ csodálkonni, mint a reportiroek, Ei való-• •• ban a hetediki bálon volt benne módja áa része, titjá, » a tőkétea alta) Ali meg, már elóre gondoskodnunk kell arrdl, hogy mire a pbyllozera aaőlótelepüaket meglepi, a tó-ke oly állapotban logy^n, mély a phíyj-lozera pusztításainak minél tovább el-lentáll; vagyis : lágyon tőkénknek oly gazdag gyökérsete, hogyha abból a pbyí-íoiara egy nagy részt elemészt is, azért , maradjon a tőke életének fentartáaához elegendő. — Trágyázzuk szőlőnket szorgalmatosan; minél gyakrabban. Ha eddig tettak azt 4—-6 évenkint, ezután ad- Í\'unk neki trágyát minden 2—3-ik évben. )öntsük tőkéinket 3-^4 éves korukban, hogy annak ágya, haj és egyéb gyökérzete minél gazdagabb legyen, a phylloxe-rának, de egyszersmind magának a tőkének is minél tovább nyújthasson táplá lókufc Mindez azonban csak a haldoklónak végső küzdelme, egy ideig hátráltathatja telepünknek végső kipusztulását; a termés nek teljes megszűntöt. De ha hegység ünket mindennemű idegen szőlővessző behozatala elől elzárjuk,! ha sem magunk, sem birtokos társunk viaéki vesszőket birtokunkba be nem hozunk, azon esetben biztositva hosszú időre a feljebb annak- repülő, vagy a szél hozzánk sodort seregével yerhct bennünket a sors. —-j Azért ujabban azt tanácsolom, csak hegységQnkbeli vesszőket ültessünk,, vidékről hozottakat pedig abba be ne ereazazUnk. vagyunk egy phylloxera ellen, és leg-által mag is De\' menjünk saép •uriánan. A terem igen aaépen fal volt dieaitve ea belépőre mindjárt kellé mai banyomáit gyakorolt. A társaskori tyndeaőiég sa iűH ennek ebben segédkéset nvojtojtak\' jóii-léiükuök adták féoyes oiaonyfágáti a terem é« a mellékhelyiségek feldiixitéiéviJ, mely ment , volt ugyan minden fölöileges ozilrziágtól éazsl-lángtól, de túlzás nélkül mondhztjsk, hogy ti-nöuyajnkhoz mérttan, még a kéüyéiebb laléstt embernek sem lehetett kiTogásu. De es esek a rámája volt, hátj a.foglalatja? v ön, asssonyom bisonyosaa emlékssik aa általam évről-évre leirt báloknak lefolyására j\| ha nem emléksaik, zziveikodjék csak utána uéani, rosrt most már betediksaer irok a hetedikirdl, még alig volt annyi vidéki -vendégünk, mint aa idén, sdt bátran! mondhatjuk, hogy a viqék leggyönyörü-ségesebb, legbájosabb virágait küldötte hozzánk 8 végig tekintve a termen, vatyban> abban a pil-lanatnau feetésa szerettem volná Unni, hogy essn külöuböző árnyalatai mellett is; egységes képst igy a terméssel után hiven lefessem. Meg is tenném, ha félig olyan eoeetem volna- mint Peszty Árpádé, aki Acsády Ignácz vigjátékához oly finom éraékkej kéezitstte aa illusatrácziókat, melyek kÖSQl különösei? feltűnő két typus_a keresztény magyar éz a zsidó magyar typue. Czátolat zz mindake\'tő s egypár eaer eszteudóo\'zke igen képes elenyásztetni eredeti nyomát. A Január 7-diki bál. (Levél égy barátnőhöz f) Tisztelt asszonyom I Ima mindennek elérkezik az ideje. Egy év óta pihent tollam; a farsang ismét alkalmat ad arra, hogy e megrozsdásodott Íróeszközt elővegyem ét Ont t. asszonyom, ki már egéesen kinőtt a bálokból, habár nem annyira, hogy ezek lefolyása na érdekelné, annak reudje éa módja eaarint tisztemhez hiven értesítsem a nálunk mindenesetre nevezetes esemény mikénti lefolyásáról. ön t. asszonyom caodálkoani fog a caim fölött. Eddigelé mindig elég volt, ha aat irtam tudósításom fölé a 7-diki. Különös okom lehetett tshát, hogy aat irtam a január 7-diki. Aaeldtt mindenki megértett volna, tudta volna,, hogy a, 7-diki alatt caak a január 7-diki érthetd. De a ■VTzzboyok váltósnak. Mert ebben az ezstondőben, ahol minden pang, ahol fogyatkozást tapasztalunk minden téren, a gondviselés megengedte, hogy a íbilokbao legyen agy kie gyarapodás, z igy egy 7»diki helyett ebben a rövid farsangi évadban kél hetedikünk laaa, a januáriuiin kívül még egy februáriusi is; asért aeasonyom látom jónak világosan kitenni a ősimet, már a ren-* das sortartás végett is. Mégis csak eserencsés ember aa ilyan báli reporter. Mikor ,mái egésaen képtelen komoly dolgokra, akkor is aeethetikai tanulmányokkal van elfoglalva a reporter. Háladatlan foglalkozás sokszor, különösen, mikor negztiv eredmények-, kall beérnie, de annál háladatozabb,mikor igazán elmerülhet a szépnek, aa kevés, a szépeknek néaéaébe, ás bd alkalma nyiük a ragyogó hájnak, a kellőmnek, aa igaai varázsnak minden fokozatát és árnyalatát izem ügy re venni. Hejlsndó vagyok hinni — nem akarok sssrény-telenkedni — hogy a báli raporterek mind is-tanfáld, jámbor emberek, mart kinek nyiük jobb Keleti biz nem Es iz olyan kép volt, s ön aaeaonyom a ki tudja, hogy vén fejem daoaáranem engedtem még meg, bogy a blazirtiág csak meuziről ii kisértsen en gem, elképzelheti, hogy szemem mily édez gyö nyörrel pihent e sok zaépzégen, z hogy képze letemben ösuoállitottam egv CSoportozatot, melynek\'fényképi másolatáért aligha sajnálna akárki 10 fllóraet. Moit ujrá elvonulnák előttem e bf-joe igéző alakok. Elől ülpek izén változatosságban Beosey századomé, Laky Knstófhé, Weiss Satu unó, Gef-lei Gutmau Vilmosn. Fiinál Ferencen é, Oszeszly Anislné, Beserédy Elekná. BoÉca László né, Clé-ment .Lipótné, \' Forintos jKálmánné, Herteleudy Imréné, Laky, Kálmánná, Uorvjáth Lásslóné, Kiss Béláné, Lengyel Kárelyué, Lorenczné, Makay Dessőué, Nyáry Kálmánná, Oasterhube Lászlóné, Piebeiss Gusstávné, Saabó , Imréné, Stefauics Ferencane, Vaedényey AntalnéJ Weiizné, Danne-bargué, aat aaC^^agek körül a gyönyörűnél gyönyörűbb, csillagok koszorúja csoportosulj za üde pataiság egész bájával felruházva.\' íme ott jobbról Beaerédy Ilon móllett, a két habótr Botka k. a,, mindjárt mellettük Botka Polin (Újfalu); Forintos Irma mellett fMÜhályja) Weisz Sebina, Hanoy Mariska és Vilma úB. Magyarod), mindjárt jköaelben Herteleudy Joaefa (Kustány), He-tényt Flórával (Egerszeg) egy sorban áll Weisz I Iréu, ée távolabbról Horváth 3ertá (Leoti)\'Dan-neLerg Janka, Kiss k. a., Laky k. a. (Körmend) Lercp Mariska ^Kis-Komárom), Lengyol k. a. Baranya, Markly .Gabriella, Qszterbuber Ferike (P. Éderics), Szabó Emília (PUztakovecz), Stefa-nics Aranka ■ Rada), Vasdényev Clemejátin (Bajk) Vieber Flóri Palin iát. úrhölgyek. Karzaton láttuk : Albanich Kálmáuné, Babochay György né, Baán Kálmánná Margit leányával, Hiau Páiné, Biau Eugénia, Erdődv Lajozné, Gózony Marcsa, Horváth Ferenczné, Lsckenbacher Iema, Orosz-váry Lujss, Bspoch GyuJáné, f Schreyer Lsjoané Berta leányával, Varga Lajosué, Zzthureczky Zsigjnondné sst. úrhölgyeket. [ ! Még csak az vau,hátra, hogy a reudezdzég-amlékezzek meg egy pár ázóval,. meg Janda k^cféizről, ki aat a kis pihenőt oly nép ízléssel díszítette Flóra gyermekeivel. Gratulmunk aren-deaŐMgnék megtette a magáét. Aa i y rendező-«ég jnegérdamli asssonyom hogy ön lii dicsé réttel szóljon, mindenütt rólés, shol tudnák .\'mennyi önmegtagadás, fáradtság s munka kall, hogy ily vigalom siksrüljön is. ! A legköselebbi viisontláfáiig. tisztelője SgaUmandtr; „Zala" hetilap 1880. évi januar 7-iki ban megjelent a L hó 1 én mdaedveldk által adatott „Pénz szomj" cziinü színművemre a lafo-■ütéss ur bírálatát a ^zavakkal végei; „aszerső sainésai tehetségét respnolálva\'eem engedhetjük meg, hogy a közönség ízlése allsn merénylet aö-vettessék el* z. nem itéeaet, hanem lealaoaonyi-tó saemélyes eérelmekra as s válaszom : bogy ssiaművsm uem ls birmtsthatott meg érdemlege-éen; mert a mű hiányos előadása követkeatábaa nem a mflitéee ur. da én a saeraő eem érthettem mag. — Aa elfő felvoijás beceülettel letolyfjf de tatssést nyert. A 24k Kai vonás aliő jalanátében Gyom korosmárol seeméiyeeitője. az álma elbe-laáléaéban —- „akkor njeguyilm láttam a menny-boltoaatát, mint füiteomolyák körben hömpöly go milliárd zaelieiuek közül egy méltóeágos lény aiirálni látiaott" e helyéit e navait/ hallottam mo-kogni: „Ekkot megnyílt a boltozat — ái bo. molygó ...... hó gomolyog ...(..millió...* itt vég\' leg megakadt nagyot nyalt, ismét mokogott vs lamit. de abból ugyan {eanki uem értett egyiaót is. Ebsz hasonló, még áok mondatot tudaék idéa-ni mi teljek érteíemaavart idéaatt elő, melynek oka aa volt, hogy a tisztelt műkedvelő,urat egy egyénnek . a előadás alatt lolytonoean botránkoz totó gúoykaozajz hozta zavarim. E válságos per-oaek közepett korán jelbáuy* jeles népeainmű-iróuk Tóth Ede e színmű vemre mondott Ítélete Í\'atott eszembe. — E mű jól előadva a kellő tatást idéané old, de mu térről, hol sikert arat\' batoa a darab— a nemzeti eainpadról —- aairo dalmi ármány minket vraéki színészeket leesorit. Ezt Hatvanbau 1871-ik évben mondá. ée eauek igaaeágéról most győződtem meg műítész ur, de Tóth Edének értelme mellett arcspirulae nélkül vonulhat a háttérbe. — Hpgy egynél több érvvel álljak ald, testvér bátyám Oreaágp Autal —kiválóan a színmű irodalom terén ismert egyéniség kinek aAr-va Feri" és több esinművei ée fordításai a aem-aeti eainpadoa sikerrel adattak elolvasta p müvemet pár kijsvitaonó hibákat leszámítva .jó sikerrel adható* műnek nyilatkoztatta, sőt több eliemert jó drámai aainéiaek iz elisine-yfleg nyilatkoatak e mű felett. Ezekből kifolyó-4sg mondhatom : bogy az ócsárló műítész <ur sem ette meg kanállal a bölcseaége., óhajtanám a súnmű>rodalom terén\' á uevét ismerni. E müvem adatázá minden oldaUol akadályokba ütközött ée es dakiz aa ármáoy Kifolyása lehet. — Aat sem . tagadom, hogy egy másik izinművemat a nem- \' zoti zaiuháa miut .zzinpadra nem alkalmazhatót" Ítélt és ataeitott el ÍU is ármány működött, mert [ rövid időre eaután „Pál fordulása" Saigligethy \| uj darabja jött sziore, éz Szuper Károly ea idő ; beni sainigazgatóm meghozatta az uj darabot, igy zzóllitott meg: „BUszkie lehet ön darabjára, mert j visszauasitáza daczára is darabja jó sikerrel ada- j tik, bárha más kaptafára ütve is, ea Ön alapeszméi benne felumerhetok, aa örmény korcimároi jelenetei izóról-zzóra áúi vák ; de ea többé pem\'az ön darabja, ha nemSzm\'igetby jelez költőnk munkája.a — Továbbá vidéki zzinpadon már adatott nA jósló gyámanya" isinművem, de ily becsmérlő bírálatban itsm \'réssasittstett Azon meggyőződéi vigaaatai, hogy lehet valaki aa iroda- eg. — Bocsásson téreni szak- lomnak bármely szakában jelesen saakképzett, annál rosszabb drámai bíráló. E nyiiátkoaato mat nem polemiaáláai vissketegből teezem, he nsm igazolásomra, mert magamnál magasabb ál lásuakkal uem eszem tudva azt, hogy mindig rövidebbet. egy tálból cseresznyét, A caáfolat írója szegényebb huzaa Orttágh Istcán veterán színész. ^>gfogja engedni, hogy Melinda engedelmeskedett,— Egyezerre kipirult a beteg halálsápadt arcaa éi magerőltetve ■agát, nyoaaolyájában felegyenesedett. „Es Magyarországból jön\', aaéla, „törd fal áa olvaed!« .Maradj kérlek nyngton atyám, hizz igy megölöd magadat, osak feküdj visssa." A beteg feje vizsaahanyatlolt, mire Mslinda olvazni kezdé: m tAláaattal tudósítom, hogy ntaifc nem zolt sikartaien, mert aa örököst feliedeatam, ée már útban vagyok vala hazafelé, h- ffig- e eorok Dri-nápolyba érkeznek, addig mi már jókorát haladunk előre, mert gyors tavakra tettem eaert\|— KitünŐ tisat elet tel a legaláaatosabb szoigájz M. N. Midőn Melinda a sorokat végig olvasta, a haldoklóra tekintett, ki ajkait kinyitotta, hogy valamit szóljon, da hasztalanul. A váratlan örvendetes meglepetéi által előidézi\'t idegráakódatáa utolsó erejétől foáatotta meg őt, néhány vonagláa, agy halk aóhaj, ós Chájmen paaa örökre elnémult. Melinda aaivéhaa kapva falaikoltott és holt atyja me\|lé eiaméletlenül rogyott le Chajmen paeának nagyszerű temetése volt. Aki aa egáea török birodalomban ranggal vagy féayee névvel hírt, nem hiányaott a gaadag éa eUkell török ravatalánál, hogy neki aa utoleó tizatafalal magadja, áa amidin a tetemet a családi airbo\'t előtt agy rögtönzött emelvényre letették annyi volt a nép a kaetély udvarátan, akkyff aaj, aaihongás ás sérgáe csörgés áámadt, hogy\\á halott Mitt a sanrtartást is alighirtákkelkíáa-tatlal afvágwní. — Toltak Itt btteake férfiák fr araa rejDtlieltkael a társadalom minden ágaiból, si/an tektaldfynk, kiknek naraiimzsivukránrab-"aaa%ik-<\|é« eerege beruA a porba, da fit volt a himlmaeefc leghataimaebika, is aa egáea orssig kMN — — — »» a —afiáa. Ott állt egáaaen könal a ravatalhon df kö rtie íélklriaa aa anaág hatalmai váraaopó aa-éáiyü. X hsülmn IddUkkal saaahaa, kik mh időbán mindig körüle forogtak, most isemmit sem törődött az uralkodó, éi ha az egyik nagy másik halkan mttegott hozzá, közönyös\' untatott feleletet adott, míg vizenyős kifejenéstelen szemei ossk egy pontra bámultak —--MalU\|4Ara. f A izerencsétlsn leány, környezetét/figyelemre eem méltatva ott állt mint egy tépeu V-mű-véea műhelyéből kiksrült remek márványszobor, Egy könyet nem hullattak aaomei, egjy sóhaj nem tört fai szorongatott köbléből, karjai összekulcsol vák nem is atyja ravatalára, hanem fölfelé tákintatt. \' . De minő tekintet rolt a! — Elfojtott lélekölő fájdalmának egén kinyomatát árulta sl aaon i&ét árny szemeinek sarkaiban, és a kisugárzó meréea daoa lesújtó vádat emelt kíméletlen barbár sorsa ellsn. Amint ott áUt a gyönyörű nő b\'ö fekete kö- \| penyébe burkolva ás csipkefátyoln félrevetve, oly eszményi tünemény volt. aminőt csak a költőbe-vae képaelő tehetsége alkothat magának, nem csuda tehát, hogy aaaultánt egésaen elbájolta. „Aa Chajmen leánya ott?" kérdé titokno-kátéi egy hivatalában toegő^afiit férfiútól, aki mellette állt „Igen Feliig, ugy-a bár ssép ?J „Sdt nagyon ís saépl Miért nem ismsrtsm éta mindaddig őt? esen nem kevéz önérzetről tanuzkodó sorsira ciak egy rövid megjegyzést tegyek. Nem hiszem, hogy akárkit iz meggyőzött volna kritikán alul álló dhrabjának jóságáról, ást meg éppen kárboátat-ni fogja mindenki, hogy ezokat a becsületes iparosokat, kiket ő erre akisérletre rábeszélt, okozza, hogy darabja oly nósa benyomást tett Nincs a magyar színészet tenén zz a művéea, vagy az a művéianő, ki a dzrzbbzn előforduló bármely Egyszerre ismét megfordult titkáráhoa. Én ezen ritka aanpeégtt leányt birni akarom,\' hogy udvaromnak uj síidig nem iimert dísze legyen,6 szóíz lelkesülten. • Azelőtt, feleié aa agg, bár nem felséged nek, hanem minden mns habindónak ea olyan le-hetetJenzég volt, mint a minő lehetetleu az égről a napot leboani, de mpit ea fölötte könnyű leend, mart Chajmen birtoka Feleégedé és a leány árva éa vagyonltalan." (Folyt köv.) sserepbdl valamit eeioálni tudna. Annak a korce-mároanak pedig a mi köaöneégüak kösaönetet mondhat, bogy aat s .mennyholtoaat - ftutgo-molvnk — nímpölygö — milliárd\'4 egstvsrő frázist elrontotta. Már aeek nyugodjék meg a űzetett laaraő, — ki tehet réla, ha 6 Tóth Ede udvarias bókiát oly komoly vsláeágnak vatta. Arról pedig legyen meggyőződve, bogy a darab méltányló bírálatban ráaaaaült volna, — aam ha jó — hanem ha kevézbbé rósz, mint a milyen Saerk. Helyi és megyei hirek. — Tornaagyleti közgyűlés A nagy-kanizsai _ torna-egylet a IjigközeleHbt szombaton tartja meg eaévikösgyüláaét A meghívók minden egyes tag réeaéra aaétkükiettel. Mintán a tornaegylet immár zzáp számú tkokkal rendelkezik, aíóii bíitoi reményünknek zduuk kifejezést, bogy a szombat-közgyűlés látogztott laaa, s tagját a kellő érdai kéltségét fogják irányában tanusitaai. A közgyűlés 6 arakor aete tartatik mag. Egy füst alatt megemlítjük hogy a toinaegylat által retidesstt táncskozzoru holnap (izerdán) less. Lefolyásáról > "iák lapunk jövő aaámában adhatunk értesítést/ de a hangulat után ítélve már most is bátrao elmondhatjuk,\' bogy aa féayesen fog sikerülni. — A nagy kanizsai tiszti önzegélyző-zzövet-kezet 1880. évi jznuár hó 24-én délután 6 óra-kor Magy-Kaniasán a polgári iskola helyiségében tartandia évi rendes köagyüléeát, melyre j T. ur eaennel meghlvatik. Ezen meghívó előotutatáea a közgydléibeui részvételre és szavazatra jogosít. A közgyűlés tárgyai: I.) Aa igazgatóságnak a lefolyt évrŐli jelentése e a mérleg előterjesztése. 2.) A felügyelő-bizottságnak aa évi zzámadások éz métleg iráuti jelentése. 3.) A felügyelő-bizottság vizsgálata alapján az oiztalék iránti ha árosát 4h) Az alapeaabályok 15. §-a értelmébetj, vagy más okból kilépő igazgatósági tagok belyétt ujak választáiz, vagy iemáu megválasztása, ugyisinte 3 felügyelő biaottzági tag válaeztása. o.) A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tagnak megbízatása. 6L) A hivatalos lap iránti íotáakedés. 1.) Metáni indítványok. Nagy Kanisaán, 1880. január 5-én. ám igakgolótág. llirUg 1879 évről. Vagyon: Előleg kölcsön ssámlábzn 10556 írt, 71 kr. beruházási 12 frt. Pénztár 32 írt 95 kr. összesen 10601 irt 66 kr. Tehtr: Qzletrész számlában 8681 frt Tartalék alap 372 frt 66 kr. Fel-nemvett oiztalék 15 frt 14 kr. Kölcsöntőke 800 frt. Tiszta nyeremény mint egyenleg 732 frt 86 kr. összesen 10601 frt -66 kr. — Kelt Nagy-Kaníasán, 1879 éri deczember 31-én. iíankardt Mihál m. k. zzöv. elnök. Knpreser György m. k. szöv. kvvivŐ. Jelen mérleget a bemutatott fő- és mellékköoyvekkel összehasonlítottuk z minden egyei tételében megegyezőnek találtuk. Nagy-Kanizsán 1880. jznuár o-án. Lendvay Jótbef, m k. ssöv. biz. tag. Komlóty Ferenci m. k. felügy.\' biz. tag Schmidt Károly m. k. felűgy. bíz. tag. Egyúttal köztndomásKá tétetik, hogy a muji évben 23 tag 218-8 űsletrészazel kilépett, fő tag 68 üzletrésszé pedig be épett; 1879, dlcz. 31. állomány 8681 üzletrész 182 tag alul képviselve. — Az I. n -kaoizsal kereekedelmi ifjak önképed egylete \|1880 január 15. eite 8\', órakor .Atyja, aram féltékeny eh felserdült, még nem hagyta sl drista, és mióta ssen házat." ,De méri nem aaólíáJ td felőle ?B i Aa dea hivatalnok aavufba jött, nem tudott mit felelni. „Hát nem feleim?" kjtrdé a saaltáa in-gerelye. . \| [ „Azért nsm uram. ayögé aa agg, mart Chajmen gyermekkori játaaétáteam és haláláig hű ba-látom volt, és igy sikerült áski bsosülstssavs-mat megnyerni, hogy leányát\|u udvarnál el nem áralom* A saaltáa aUr alig hallatta hivatalnoka mn* tagatddaáséi, ismét osak Malkdáia bámult. A csalogány Ha slmegyek, te kik leány Falud határin jtúl, i A iortűzött vándor nyomán A csalogány dklol; í Es méla dalt ha zeng nekem, Aat képzelem, mulatsa velem. •#. Ám dalt ha zeng a malogány, De exava ninos neki. r— Ha aöld mesőpen alszom el Bás árnyú fiák alatt, A rCealogány dtt énskal 2Merengő dallamot. Éq ifjúd álmai eb ai asép I falva tartja kedvesét — m dalt ha auga csalogány, Da csókja nincs nski: — He majd a airasnt altomét, Es CMndss áljaim A csalogány áavaija mag A ceerje ágaia, Aat ^élaca mdjd, hogy kedvaskm Köayaani jött) sírhelyemen. — Ám dalt ha saag n csalogány, Ds tínye ninoi neki. & F. eaját helyilégében rendel évi köagyülést tait Tárgysor: 1. Igazgatósági évi jelentéi az agylet működéiérd!. 2.j As összes választmánynak leköizönéze. -í-> 3. Korelnök éi közgyűlési titkár megválasatása; továbbá két egyleti tagnak a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére éi egy hattagú bizottságnzk a számadások, valamint péna és könyvtár felülvizegátázára való kiküldetése. 4. Uj választás. — 6, Netáni indítványoz. — Jeg y-zet. Minden z közgyűlés elé terjeeztendő inuit-rványok, gyűüi előtt tárgya megjelÖléee mellet\'* \| a titkári hivatalnál bejelentetnie kell. — Nagy -I Kaniaeán 1880. január 1. — Elnöki megbízásból I, kiadta: Kanfmann Béla. — Tapolezárói írja t levelezőnk: Dr. Lö wentriu Lipót ur a tapolcaai izr. iskolaszék écda-mekbeii megŐizült elnöke, ki évek hosszú lorán ritka ügybuagalommal állt a tapolcaai iar. isko- laügy étén, a ki eaeu valóban sokat ia lendített leköeaöut As iar. kitköaiégi elöljáróság sajnálattal látta a derék! férfiút, ki a tanítóknak ís ige* barátja volt, tiaabégétől válni ás ennek a január hó 1-án megtartott gyüléién kifej esést adrán, a* következő dissoklsvéllel tüntette ki aa érdemes férfiút: — Tekintetes Dr. Löwentritt Upót urnák Tapolcaán. „a tapolczai tar. hitköeség, om 1879. hridec. hó 27-én, valamint 1880. évi január hó 1-én tartott nagy gyűlésein Tekintetes Uraeágodnak ti% énen \' át pitéit elniki tisztségének ideje alatt tanúsított Önzetlen ét faradkatlan buzgalmáért, tnelylyel n hitközség institutíőit, mind anyagig mind szellemi i tekintetben viúgzóoá tenni, annak kültekaáHyéi pe-í dig országszerte «m«éu törekedett, jegyzőkönyviig. \| legmélyebb hála- is elismerő kőezónetet szavazott * lltdón (dulirt elöljáróság e határozat értei* méhen kötelességszerűen eljár, örömmel ragadja meg i tu alkalmat azon benső óhajának kifejezést adandó, "j hogy az Egek Ura, mélyen tizetek Dr. arai mélt j számos éneken át tartsa meg üde egészség ée sa-í vartalan boldogságban becses családja ét közei-\| günk ditzért. Fogadja nagyrahecsiüéeink óezütU nyilatkozatát, Tapolqa, 1880. január 3-án. Friedmann Alajos, Lekener Adolf i. k. I bisottaági Ug jéb tiestb. jtgfzé. slaflk. ^L&tLk. sWMk. - (Uj Izr. iskalaszék Tapaiczáa.) A tapolcaai iar. iskoiaseék tagjai a következőképpen válaeatattak mag: Elnök: Dr. Löweneohn Mór; biaottaáfi tagok: Befmann Mór, ifi. Sthwarz Ignácz ée Friedmann Alajos. — Dr. Lőweneobp Mér urat, a# aj elnököt Őszintén üdvözöljük. O bizonyára valamikép elődje aaon laaa, hogy a tapolczai izr. köseég tanügyi iatdnményait minél inkább fejiimm. Jóakaratú baagalmátél, melyet mi ia a legsáahh oldalról tanultunk magiassarni, na általa k^visalt ügy biaanyára sokat tárhat. Maki él a melléje fálssatott biaottsági tagoknsk kfesrtáat hiváaoak • kftajóta iráayeoti törekvéseikben. — Htttfc • Kulin Msgkívást: A pép. k\'i i lyi seélee U-od tendű asal lé- fiién Ögyáb«u /. Mf4r. J. a. 10 éra-Wr Hfpéi s lérmkái »gy t- rméteti tartandó ér* lekeei etra a küroyékbeÜ laoesi érdekellek un-Ml liaat eleti? K»gbtaluak Pápái, január 8-án IWIl BV4 M—( polgármester. — Eredeti kft történetei hessél el a-P. U" eWeé náai Egy vttós legátus. N. N. n Idiakoís egyik Mi0rináijl látogatója i kará-cie»uyt eeaot Qiio#p«k alkalmából mendikánsával ünr.»ji» béveteégb volt Takáceín. SsereBCsésen elvég«eve fuuküóját, i nébáuy forinttal zsebében mivei • iuvdk gsidagitak, elbúcsúzott a lolkésa-t»1i. ki aa utat inegmu^atá, a Aoaád ielé indult1 M ige bírdetéae végett. A eaieei lelkén i báai-gaada még ntásak aéeetu Történetesen egy fa-lujabeii ember haladt el elótte, ki eaintén Acaádra indult. A lel késs figyelmezteti a kétl diákra, i felkéri, hogy leune kitérőjük. Ekkor kaok már i6 merne elhaladtak, emberünk pedig árkon-bokron keresztül utáljuk iramodott egyre kiabál va hugy álljanak (neg, álljanak! mikösbeu mg fütykösét ia emelgette, hogy áeare vegyék. Ámde a múseafiekrémstó veszélyt gyanítva döztíjük magatartásából, fntáera vették a dolgot, mire amaa még nagyobb hévvé\' uyomuit utánuk, íny tartott aa órftl\' liajoza egéea a faluig, \'útközben a hátul jévd egy-egy pereate megállott, hogy kifejhaeea magát, mit látva atnasuk, asín-tén megállottak. Végre elérték a falut, a bslá-ioien kimmüive eetek be a papnak ajtaján KAa-vetleu utánuk u.egérkeaett aa ű!d6ső is, a a kölcsönös nifilágem\'áe véget vetett a roppant ijedt-•égnek. - — Keszthelyen Weiea kereekedő a taváas-aaal-cogi>ac-gyárat ssándókoaik felállítani, melyben a kivitelre nem alkalmáé sala- ée eomogy-m egyei. borokat értékeeitení kívánja. Mimi me-entre életrevaló vállalat, mely aikerütés esetében berket ceaedéettukuek ie adhatna egy kii lendületet. — (Csúnya állapot. A roes idők d-csára, vagy talán euuek lulyiái: nem caekély aaoknak Máma, küÜHiöieri a eaogényebb okatalybéi, kik mély tu a pohár lenekére tekintve, atnugy Iiteu igazába neki baeulják magokat e eautáu virágoe kedrükbe)i eaidják est a ca—r~ világot Vau ie okuk nekik. Minek forog velük, i mért nem áll : meg, hogy egyenesen jáiritaeeaaak rajta. —\' — A rVdtm- Kéxl.4\' ben a k&vetkeaó helyee iránya eorokat találjuk : Tiszteit lap\'árauuk, a \' „Vaaraegyei Lapok", folyó évi d-ik eaámában egy veréreaíkket kösol, melyben bangeulyoaka, hogy a végre ajtéei árverések as illető megyei la-\'. pók er hirdeteoMaek asoo el tagadhatatlan előny- ] uél fogva, hogy a „Budapesti Küs!öuy t 25— I 30 "iii bor, mig a megyei lapokat eaerek olvas- I •ék : —- épeu oaea körülmény lesetett minkéi I arra, bogy e tény nyél eaembeo inu t át elejétől I keadve rövid ki vonat bau köaöltük a uiegyebe\'í árveréseket, pályázatukat, sót a caódöket ie. —r Ámde o tekintetben aa oresággylllési képviselők figyelmét bátorkodunk felhívni, hogy a pprta il-Itftd §§ ainak wédoeitáaável u\'«aiitaa»ák a kor leányt oly értelmi! töi vény javasat beteijeesté-lére, mieaarínt as árverések, ciŐdok, örökösödési \| kirdeiméuyek e\'ed Sorban a megiei ée a lelek kívánatára, aa öröktteödéet illetőleg pedig aao kívül is a hivatalos lapban kössátéteseeuek. — (A „Veszprém" éa a magyar sajtó.) A M»jthénytVsrhovay-féle eajaos eset élénken fog leikoalatja a magyar kOsvéieméeyt ée méltán. A lő városi sajtó képviselői ttháti bs\'yeeen cselekedtek, ka as ilyen eebetőeáge\'4 meggátlásárs egymáeeal aaövetkentek, A nV—in", mely Lévay Imre tapintatoe aa«rke»atéeében jelenik meg, figyelemre méltó csikket boa e caimmel: A ma gyár mélynek végszavai nagyon ie meg-aaivleléare méltók. Úgymond t. i. t#atokb a bfliinel I Csak ások lépjenek a nemaet elé oiiat intésők, vfsetők, irányadók, akiknek keblé\' uem a aaennyea bírvágy, hanem a nemzet anyagi ée aaellemi jólétét caéiaó aagaaatoa einnék é* elvek dagaszt iák 1 As erkólcai törpék nem vesér-•serepre valók 1H — Balaton Füred angol lakóli. A „Fővárosi Lapok" ban olvassak s következő érdekei hírt : Yottüg Riobárd hajóépítő, Balaton\'fOred uj la-jAsa, egyike a legeredeubb embereknek. Unea évrt töltött a tengeren, s es idő alatt gyftnyörl utakat tett mindenfelé, még Ausatráliában is -megfordult és saját yacktjáD több isbsn körül-vitorláata asigetuasáját — Angliát. A jelenlegi budapesti lőoonstti, Goslíng Aodley ar, ki ót ese-mélyssen is (ól ismeri, esétnéavén B.-Füredeu, aaoeaal levelet irt neki Londonba, bogy van itt Magyarorsaágoo egy elhagyatott jisép tó, melyet egy Bgyse vállalkosó hajókkal éjéui ké tehetne. Voueg ur aeebébe gyűrte a lovaiét, pakolt, bu-cent vett családjától ée legjobb munkáaával, minden habozás nélkül alrakelt Baléton-Füred felé. Október végén érkesett ide, s tjein tudván egy kekket eem magyarul, sót még németül sem, elképselhetai: mily idegennek tftat fel elótte a» aj iet Balaton-Füreden. De Mért épen aem seett kétségbe, s néhány két uyava arra e még-győaédáers jéit, hogy s magvar nép igen )ó né vevdégoseretet, asivaeaeg, udvarias bánásmód vesstk őt körül, e kogr e dgéaeen jó hely re j#tt — leSe\'epedat. Mert Yoaug ir eeeatal füredi lakos leaa áilaodéaa. JlokT -t Ungar !* — ••adja bóaskéo Andi ismerőseinek. Youpg ur, s\'upskbss hajé épitÓ sserssámsi ie megérkes-fÜ- más muakáhoi fogott s májusra hat vitor Us Wfét akar • vkre bocsátani. A kisebb vi-tartás -éaebakai \|0I> foftntirt késsití s ksaksoság«kai eanMi^saaa, mart Msárólagoefta i Baisisara késsMlAtM, annak rniodsn sssasilysk eaá«ka wéf. U«kí4a ókajtj^ hogy Y«M»g •r lirekvéeét a ms$#d«ieiett pikar koronássá — MMÜHMCi as ataléó nsj>okbs« is ak seóoasi agy ott, só< meadbaájak, kegy aa e--vadáé hálnék oaak eibáiy napig tartott, Aa •ásásé kát egy kis ké ie eflilt. át idáfá-más inkát iékiek, asiissywi IsUtj aswisáii. A ks—aalyáték jé^áiyája ismét a legélénkebb lá OfMÉsaak Arvaad MfwkkH j da külilssa va- sárnapon valóségos baosajárás vsa kifelé, — ! Hová tovább eansk a koeeau télnek b osak vé- fát fogjak érni, mely külünbeu mtudsgyikre, de ftlfteóeen a eaegény embirra néeve nagyon is koeeeá De habár • agyon ie megéroaalk est, legalább aaatán a tavass legyen olyáa, a milyen-nek lennie kei lene ée jó kyár is kpvftkessé utánna. Első sorban pedig aa aa pbajtaiunk, \| hogy as a sok jég takarodjék lel rendesen fo-\' lyómkon. és emslistii vidékeink el ne Öutoiie-aek as ártól; mert es a osapásigasáa fájdalma-ún érné est a ssegény hasát, melynek amngy is slég bsjt ksll kihevernie. Irodalom. (Aa e rovatban feleinlitétt irodalmi ée nenemfi-vek kapható.: Fiechel Fülöp kOuyvkereskedésé-ben Nagy-Kaiiiss^n.) — Ifjutági ri Nép\\)1;ü\'ayhir caímQ gyüitemé nyei vállalatra hirdetnejc elófisetóet $a»Ji Júnon Ro\'g. leány iskolsi igazgató, mint aserkesztŐ és obel Ármin, kiadó : Pápán. A .felhívásból a kö-vetkerőket emeljük ki: Am ^iljueági és népkünyvtár" gyűjteményes kiadásunkbau évenkínt hat -f két-két hónapon ként agy — füzet fog megjelenni. Minden fűzet 120, 180 oldalén egy ónálló, befejesett olvss-mányi fog tartalmazni. ~ Csak sredeti magyar művek toguak küzülteiui; mart vállalataukkat inni csak ponyvairodalom fertalmes termékeit, ha-ueiu s itülföldi ksvéebé jó iijusági és népise iratokat ie le akarjak a téliről ssoritaui. Győzzön a jobb, s ne legyünk s tekintetben is a küllőidtől fÜggö gyámoltalan barbárok Aaon kOrülmény, libgy agy a <aerkesatő,vala* mint a kiadótu>»jdouo« ia a vállalat auyagi kérdését másodrendűnek tekiutik; lehetővé teszi, hflgy úgy aa elŐfiaetési díjat, valamint as "gyei füzetek árát ie a l -hetőleg legkisebb összegben ^uegállaplt-hasam Aa 1880-ik évfolyam hat fÜaelének — poétává* a háahos küldve — előfizetési ára: 2]forint. Csa . egéia évi elő6seté<éket fogaduuk jel., A Xállalat tekintet nélkül as \'előfis\'tóa liámára 1880. elején, meg fog indulni: 0A rongyesedő fia" elbeszélés, irta Báufi János, caimü művel. Egyes füaetek ára a kŐnSvkereakedéeei^beu 40 ksÍ9sár Issnd. ] ""V^^l Enuélfogva liestlslettal kérjünk hazánk t. ea. közönségét, különösen p »dig az igen tiestslt megyei ta-fel ügyelődet, fiiikertileti igazgatókéi, kerületi eaperee-felügirelőkpt éa lelkészekét, s nép-, léliő nép , polgári é« kösép-iakolák, a.taui-tóuőképző éi egyéb inlésdieíc vezetöi\'l fsnára it ée Uiuitóit, kOsiágí és egyhaái előjáAka\', ia-iakotaas^keket ée goudnokmgokát etb. eib. ágy-eamtén a hóm eajtót i«, tnisceriiit vállalatunkat asíveeea pártolni kegyeakedienek. Nagyrahaagaó ígéreteket nem teeaünk, de ssükvégeenek tsláijuk megjegyesui Iiogy t a meg jelenendő olvannanyok feladata lessen előmos-, ditani \' tiasta vallásoeeágot, ápolói a isabadiág és kaaaliaieág érsetéu fejleesteni a polgári erényeket, ter\|«eateui e baaanoe íaiuerntaket, bbóvr! gyarapítani neinsetüak jó létét. — Kiváló gon; dunk lees a küleŐ kiáliitáa caipjára is. As előfisetéiű .dijak logesólsserüebbeu postai uta\'váuyn fal —■ alu irt [kiadóhoz küideudők. Pápán ■. decaeiubjerhó végéni. Melegen ajáuljuk e vállalatot olvaeötuk figyelmébe. 1 -j- II i r (1 e te n k: ■0000000<0 >00000001 9 17 <ritB(M. I dlmliB«a}\'l 0 o íragiuigipsí 5 y nwlv S7\'\|, JojM-irtrlt. kéaaivai mftit tartalmaz. leéaiM- f . ím/Uh fitiiriói uUj.4 aainirá, Wiwréaek. rSukrt kom- Q V jh"/\'!.».- . -i • i . \|.;«>,re j .l atkaleaitiaiiV\'— T 0(4eóa (UiUija bámaty álkxaáin tjcnMBhra, a laruloMtrúI * juUllaS Q J „BETklEBS-LEin .NG t)ES ® BRfHLEK <tYPS-BEWiB\\l\'ESw. / SlVodling, Bécs mellett. ?oooooot o>0000 0001 ; Otá/A Fkenet sldtsatást hirdet kóltamé-BfWS 1 jfrtlal.\' Dslsipfl a „líagyarorsaág és Nagyvilág11 s a nVaaátjtj\|tpi Újság* éa egyéb fő-várisi tartókban jelenték meg Benőfi Fereneá, Siói Batopyai álnevek alatt Előfizetések a budi-peili npmseti isinháahoa" intésendők január végiig. Qyfljtőkaek 6 Qt^n egy tiasteletséldáay járiiAjántik 1 — — JUj senesiií. Téborazky és Paraoh zenp- , mássrssledésében Budspesten megjelent; .R^-kó<jzy-ii>pulóu. ifbránd ,sougoréra és hegedüjré, sSsjsé Habar Károly. lAra 1 irt 60 kr. \' i A LAp"U(Su jőhirü spnemfl folyóirat .immár, 6-dik ówolyamába lép. Ás;„Apollo" seuemű folyóirat előfizetőinek év-, nenyeaebkint egy egy mfimellélettel kedvéake-dünk, egy \'gy jelea zeneköltő maradandó becsű ás kyönvörü kivitelű méllképével. E képek a nálunk umgesereahető dlsrans tartályban óesss-gyűjtve, utóbb igen Irdskss müvéaz-slbumot \' képeseudenek. \' Am ti Apol\'ou havtfilutskbmjdin mag, melyek . mwjdsyMtáe 5—6\' eentmüoel » etek kött több dttU is IqH/niax. t Ai elójue\'éti ár min ívre 6 frt, fÜ hat 8 H I . í Ai e\'ó/uetrn péét (UgcséltMarUbbau potta-uid\|e<ins utján)(iM „Apoflo* kiadó hivatalában {Hu-dohét, /. karilUt, Vtivpcxy-utcja 179. ss. a. esi-mssee) kuldandó be. Qyü)töknek mindek Üt gyűjtött példány után egf, tintel>tp< M(in\'intl\'ti ktdveilcedllnk. \| Ismételve s)ánljak folyóirstunkst s ssne-oflfcóesst barátainak e^ivss pártlogásábs. A senekedvelők figyelmébe ajáaljuk még hogy MnApellé1 régibb (1872-1876. évi) folyamaiból még reodelkeelak aékánv teljéi példánynyal. Egy ily régibb kótet ára fttsvs i irt, áisaes kötésbon 7 irt, aranymetsaéssel 8 frt. Budapest. 1880. jannűár kóbsa. AM lApoüo\'uorkautbége. - Szerkesztői üzenetek. K—i J mctinnk Kettthely. Bocsáss meg, bogV isivei leveledre ée ükvOsléeedré addig nem vá-lassoltam magán levélben, Ha jobban éraem magamat. biaouyoeaa megelőztelek volna} amiat es ssándékombaa volt. 8. M, Tapolaa. A versek kősélhetlenek, mert/ kidolgosáauk poogyols; bár s tájgy mindig jól meg vaa válasstvs, s nem ritkán felcsil-log bennük a köítői inspirstío. De ss slbssaelé-sek nagyon laposak; a lyraiak (dalok) \'njsdig nagyon bossaak; saeknek pedig egyik íókeliMe a rÖTÍdség. . 1 * [ F. A Tapolaa. Kttssönőn. Üdvödet. i H. V, Oyartydmoi. Ssépsn indul. KóssóiOm. Kérem as igért iolytatást. ssivss üdvözlet. Felélős szerkesztő: HOFFMANN HÓS. t Főnyeremény e»etlsg 400,000 marka. A nyerenfényeket állán blziMltja. Hzerenctie-h irdt\'lmf\'ny. Felhivtó i a hambargi állam által bistoiilott ■ nagy péuslolteris uyereyfény-eeélyei\|>eni résa-vételre, me\'yben többet mint ■8 millió 900,0(H) márkát! kell nyerni. Ezén elóaytle p^nt-lotteriinak, melyben tsrviiirt-legj ciak Sl IIOO .wr.Jrct vaa." njereiná-, nyei a k&vetteflk:. AI legnagyobb nyeremény esetleg 400.000\' márka. MelléknyeilezAéoyek: tüO.nOO marka )M 64 nyer. 5000 márka Ikyer, ! lfOOOO 100,000 10,000 60.MX) 40.0U0 S0^)U0 85.000 80,000 I&.O00 12.0\'M) 10.000 8,000 6,000 s 65 8U 18 S 6S1 778 \' 930 SI.4S0 3900 "70 7800 •7860 4000 8000 8003 1500 1800 1000 500 800 138 124 \' 100 94 la 67 4Sée80 a mindezen nyeremények plr hónsp alatt 7 osztálybai\' butotan huzstnsk. As első nyereményAittdt nivatalosan mejj van állapítva, . deczember 10- és 1 l-re Ss a kOvetJteső összegbe kerülnek, éi psdig: /félt ercdtli lorsjegy éra ciak 3 fi 50 kr o. il. fU , .. -„ tfi.7ikr..... Htjgtd .. • J\'. : 88 kr. él ezen » állam ádsl bUtsiltstt eredeti soiijpgyeket (iu-ui tiltott premvssekst) n es lei s/qg bermenles beküld-se mellett a \'legtávolabbi íre Is elkftMSmJ II \' . A résztvevők mindegyike u eredeti sorsje-n kívül megkapja tálam ingyen as államoii \' ellátott ereded tervet és a \'megtörtént Imit tán <i hivatalos sorsolási lajstromot felhívás tt ét ssoimal. •A nyereménypéntek kifizetése és atkfiltfae ltálam Utvitlssll u érdekelt részére pontosan ét egsolflombb I tsktsrtái melleit eskósSltstik. Megrendelések egyszerűen pos-tadtalvány vagy ajánlott levéllei tehetők. •Váuljanak tehát essk legnagyobb bi-sománynyal, ^ Id Ilek8cher Sámuel, k- ea TattóBiIrle llnmhurotiiiii AAAAAAAAlmAAAAAA ££ X)OCXDOOOOOOOOOOOOI IOOOOC ooooooc 00< fö Poudre de Seraíl. I RL.lH.ISl: LOCIZA BÍTM krd.ruri impm Km eiafMv -végytanítsg tíkélctealrve. minden irtahaas wnktil iurnlcs 4a ulv UtSa6 (alíjdooiigo \' kat egyesit, li\'-jcy, ariadaa eMg a k\'ül- 4e belfűidún kcíiiwi: p»wtri\| MJtsaoroaaa iVIülmulji\'. anjaUiil federeje aa ml aa M$]ir«i kettmwiha btíülffaálil ias\|á«je, [ai aitwak fes á taataaisack iija 4s tenaÉesetM szineutet kúl-tahili hof_v S l«(trl«Mb\|> BW Makipae a iwrt rajta éaarevtáal mely kilünü katáaaláit BLAifÁJífc bO1181 Ssaiiayilg ksvelfcaat iwokkajt tSmiWi Mt J \' 1 . . 1 /V I Tisst, MÜIIer J. jb., aselőtt VadápzjFerenoz öv. utóda, i\'Utaseréik urnái NéiéSltSS / ja Paadra 4a sirnil. mfljrt «• («haUlt, vaMkaa kmaS (4e nemé kas páratlan, mtá aeowaak az aieaea UtSatallae lartSé 4c njyinaN min haaaaUitaO áitaMoUaiSga által aa áitara oly Mlüaia jút-koüty ka-fjakant, aailaii aM( db eeaaáfilc immiíI im lykAa. mely kiráM tuUjd-mágiírt jtrikn míol yait kiíiriilkg fagoa -batsnálii}, ói meg vagyetj (V4a44v», kifj telültoulh>ui)Íu jnaágéért általánoi kf örrendeaí. I I * \' Titn«:<tt«l •j...U Blaha Louisa. . Mi mci ar \| 691. 1-10 H lia aiea* feataa W a klmtM UM A ajárl aaai ask Créme Podpadour. és miHin laáia ietemákear páriái kitMa^Akbl eaU iiwwkiti iilwia fotytáh nkerűlt a vUtfkM ,€ttfiMBjBJMPAÜOl\'Ilt- «(áaa lintijtigilttfi áa «r.iébeo i llUtnssw U aaea aaar, melylyel _MSjkoriW faysaála lartakl ceo4<«^«4gét anrlkel. h«®r ai «t4«r il átHI—al el vaa ■■Mát aaatkSl. h<«j- as igém 4aieik 4n< lll\| ik aat a UfkirtitlJkiiaa sjáa l^ai. — K klt&no mr jóval feiaímql iraruaáaM K«j "Hy Kra kaaa^laS waitátó 1 61 SD kr " - jcink w/fi IéiéIoIsj tlHk^iai pilMbsésaS, — mely fentebbi lift. UcMcytibb vélaaaták vaUM frlTlk L étaét illataMrekbaa HaSas 4oU« HHTDgZ Mt BERAIL al malUkett bejemen védje* mel rae eOátva. 10 kr áe íjatiikiiékae vtlá4Í iililimlia lUt aMlaláláaál ■ÜLLK1 jTUaeaUtt VAftátl HtUHI utódá, lltataasrlsi a ^ráíkMlyoé-li<.i BUDAP0T, Kjnaikiims nttaa W VWékl nssresésM\' iUtstss setkiJRemsk, rtM K>0(x)0000000c000cxk3000000000u0000<s[ Owá§! Tflbb máléktól Sgy árteelltlak, níinerint kQlömbözá iieljeken oly egyének csavarogjak, kll nna jó hlrnávre, molynek csáftak már ávak áta Cr« rend, táuiaszkodva, k mi OgynSkeinknek adjsft kl ma (iiUt, bfgv egy minden tekintetben fllaay gyáit-mnnyoii tuladbaaaaa^k. Es bkból Lcí. vsvftiek érae-káben kéetteUe. látjuk mágeakat kinyilitlioxtatni ■niuerint minekünk \|efyálUlabaa nincsenek etasáia\\ csakis, azon gyártmányokért állónk jót, melyek egyenesen ozégünknél Ersíe W iener Wllsche Fahrlk Wien, KOlnerliofgaMMe 4. lettek megrendelve. AmidAn káraik esea csünre figyelemmel lenni, sgyattai bátorkodunk újonnan le as&llitott árjegjs4kfiílknekAr6vld kivonatát bsmatatnl 13 anffol kaliiu-ktndi beaseffve . . . . 76 kr Firfi -UAratnli üriaai vaasonból . .... 75 „ Antul- ét Katii ktniik minden uiabsa , 76 n Síi nadragok gasdag!»n diaiitve . . . . 75 „ llaló konióiok gaidagon dissitirs .... 76 ,, Valádi aiinB 0/ar4-«»j.......1 ír ALinmirif jé foaelvasioa vagy baicbetUI. 1 M 5 db. 3 vagy négyaaeree faltér legújabb divata 1 n 6 „ tanon urbkeadt, tinta vássosárt kexaesáf valUItatlk . \|.....P ..\'. . I „ 6 db. diaaei kaliiiknii beetagve, dlvatoa . 1 „ 6 „ férfi hanta/fa .........1 r Sii injek óriaal váiioa vagy chiff mból . . 1 ^ Nöi nadrágok red kkel, íaUtalK .... .1 H Jf aiiialktniik 6 aismályre ......1 ^ llili ktauiék fodrukkal faatasie finom .1 - t fidom ali fallir l«gdivatoaabb li Férfi-ipk frhár bamm^seros mellel • it Keber aliiiukuyék doaan diisltva .... 13 I db. tint\|riseáMyáanika ssBrke aaegélylyel 1.2 S „ fiaoa^ aariérli uegélylyel .... l.t finom fehér /SM-iafsá báromssoros meUel dissm 1.6 Orttan ingek, jót állott valódi uiu . . . IÁ Finom Orfard ingek, ját állott valódi síin . 1,5 Finom nmkarfi tanon Idbratalik . . . Lfi Finom [antant mii inftk..............Li Valódi aiiim níí Uftk............16 Diizei kimetelt női nadrdfk a legjobb cbiffonból lJI Diases kimeteU nii kálékíntfték a legjobb cbiffonból ......................lk Fehér nUiutknyik isléeteljeeen dinit ve < . • I.& > pár fioom Aifromiiuroi kittié „ . ,J U Ltftdik varrás nélkül, 3 ráf bosssn, S ráf széles ÍJ » par iérli vajfy nói knrünyé..........li lUeéikniiAt 6 strméiyrs, valódi ssls ... 1.5 fokér damatí-akrMtak \'l,-\'!, 16 i-db. kitfiaft atUalktndi nagy . ... U Validi anyai Oxford-ing, jót állott valódi síin %- riiiia miui ftrft-ingtk ndóa mell 2.- piuom kiu kimart báli ingek diases . , 2.- pinom himteti nii mgtk dúsan diasittve . 2 - {)itu kimteli franetia kdli kőntöi 2.- \|4> ahóiioknyák gaadagoa dinitve ... 1- . db. finom tdnanutUundi fehér . . . , 2.- \' damau léülkisri a legbosssabb nemű 2.- . ,.\'I damatl attealkendi nagyon finom . 2.- linim (inmaií akwtak \' ,..........2 - sines kniiktadik rbjttal var/ anélkül ; . 2-biaom tanon nk ingek fnniatit vagy kéiLborgolál l.- ruoa franciig ertlok ingtk d isiit ve 2.- •ózi blmiésl üdíion női\' ingtk.....\' 8.- ! sssmél/rc ttintt kdtit kénltt ...... 3.- I damatl garnitúra • i j. • S.^ falódi rumburgi Itptdty varrás nélkül S60 . 3.-I db. fittebb laom téuan tttbktndi ainei 1 frt, 60 kr t frt. ás .... 3.- Fiuotu rwniturji ínjrA...... . •• 3.- Jatdagta kimeull aliinoknydk legfinomabb 3 -JU rófós áffumi valóéi ninB. ■ ... 6.-10 ,f fvnahétton 5 frt. 60. 6, 7 frt él. 8 -10 ,, ickirting legjobb gyártmány 6 A 7 4# 8.-)0 rúson Ifi -r 18 frt m ... . 20 — 10 AiiMor kantai nehéz fajta 6.7S 8. 4e 10.— K) tinta wéttém kézi MÓvés, nehéz fajta ___JJ;4 aaé\'es 10-\|l2 ás . L « . . . U.- Oltaloni • hideg ellen ! Finom tféntifi korgtlt -dirik csak. ... 76 kr fiaem Dalr trikói drr&k csak ...... 76 „ H\'ebéz dtrik taqg nadrág .....90 „ rínom trikói nádrág vagy dtrik ... 1 frt lónkat kálikSntüt ragy nadrág gazdagon diaaitve......... 1 ,. Harcáét f»fi IdkrataU...... t „ [gaa fiaom tfétttiyi ertfp derekak • , t 50 Ercéét altáütépyak. neéáa árok ■ 1 . 64 talym fnitk derYkak...... 1 ,. \' 5C Ijarcjkei kéld towll aebáe ere ... t fc EisaliarAi\' dtrik Mf\| lékrntalá ... 2 „ \'— > \|«r k«4ótt teli féri ttarianya ... 2 \\ — \'érfí ós sM dertk tag nltinndriytk Iimi egéaiégi marSae 2 frt 2 « V Igen laom main áilnihyS 2.50, 3 frt- 3 ., M Igen finom aaiii imastá máeyál diases 2.59, « M........ 8 „ « Haam peesK>ál»l^mgiáéiseaa Hállitasa t, ft 10 £ U- U Wa JmLm~ml la - laUe; M ML LagaarnSS raktár kal««yákbSI fts4k 4s hölfyek lámán i UjSaiiaMkli ■tolintrtn a lejjelif oaabb na Wa gyári ánk sNllett ás igénynek asegoom felelő árok késs-léggel vtaaaavétetnek és kioeeréttetnek. MK^ I en BO H. értékéi árak bfvésértéaáaál \\ fi no nöi htlókSpeny.. kimeríti áóafyieSak képekkqa) \|Mra iaj^ aa e Wnasrtn w m u rui ■ uu Éiii jtf r^i I A Magyar-francia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya es Vas megyék részére kiterjedd hatáskörrel. Nagy-Kanizsán föügynökséget állítván félj annak vezetését » M Guimann S.H. úrra ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. j • . A Magyar-franczia biztosító-részvénytársaság igazgatósága: v Schweiger. Moscovitz. 2s^sug3TSu3>£ceu3a1Q2SÍa, "biztpsitó xé&zmvméxi.y-téx&o&ég igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a !. Nagy-Kanizsai fóűgynökség vezetését elvállalta s a főügyoökségi irodát megnyitóttá, hol is biztositási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások legkészségesebbeo megadatnák BIzíomU pedig a lat tanig a) tűzveszély és robbanás által okozptt károk ellen; c) szárazon vagy vízen szállított javak károsodáss ellen; b) jégkárok ellen j » d) az ember életére minden ismert módozat .szerint. A Magyar-franczia biztosító résxvéninár^asílg, mpljjnek \' V 20 millió íraiikot, a/az 8 millió arany íormtot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által itíiadjáft kezdetben 10 millió írank, azaz 4 millió arany írt t a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar áUamértéwkbjn és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. , melyen a társaság tjg yvezetésinek élére következők választattak mtefr^ * f Felügyelő bizottság. \'J késspénzheu befizettetett, s részint 14-én tartván alakuló, közgyűlését Választmány. Elnök : Bittó István, Jó Felsége val. belső titkos tslnácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsz. képviselő sts. Budapesten. f* Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, őriz. képv. stb. Bpesten. Bontonz Jenő, s párisi Soliété de l\'Unioe génerale elnöke stb. Párisbau. Választmányi tagok. Bobért Morin marquis de Btnneville, sz osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuwelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő * Lovag zápiri Re g e n h a r t Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb.Károly földbirtokos, orsz. kédviselő stb. Budapesten. Báró Ti olt i Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli Vásut alelnöke, az osztrák nrskháza tagja stb. Bécsben. Tekintve a társaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerőét és az üzletvezetés ran elmondható tebát, hogy nem volt még az egész mo é. október B e c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. L á n czy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. L e v i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serreboúrce Jos. Mária Emil, a párisi Societé de FUaion génerále vezér felügyelője Párisban. Ifsigstésáf. Igajzgatók: Dr Üiiller Albrecht, köt- és váltóügyvéd Bécsben. K i slt e n m a c b e r Károly a „Hoftmann Jdzsef" nagykereskedő czég főnöke Budapesten. flehroeiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. \| Vei ériga zg ató : M osko v i c.z Lajos Budapesten, élén lévő, hazápkban is\' nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bát- ügynökségi területen N.-Kanittán 1880. januárban. a OPTIKUS.; Bécsi Waldstein systemája szerint a távol- rövid nemkülönben a gyengeszemünek láterejéhez szorosan illő szemüvegek nyújtatnak. A szemüvegük és csíptetők különféle foglalatban nejm kevésbé egyéb a láiszerészetbe vágó cikkek Valamint jáji-tások is jutányos áron kaphatók 11ELFY ll>uél Nagy-Kanizsán, K0NA«_4tellenében. Iliinr^iMlA I mattosi i Pte^fimiNimií Ijihirl Ii IL AII i Ii L L Ii \| i mm illa pjf \| \| p ? F .k■sá\'J PaatflLákl § levnyiviss ujhuÍ,,* ?.mrlí, ■ a UfMÓtnfi, a gfo-, twUnUn tyfál \' W misr h a kó\'tfag hu- - \' \| rútja tUm ■ köhögés SU«Í Mattoni Henr, Karlabadwl, SfittZ. gjtnQipt » Nyomatja CC H « c < s w Z&ei 3-i \\< l: < W iái & d vCD co s(D ® -© bű •ff •s •a 2 g • • c8 N W ao - N íc 2 5 GQ 9 u on — g ® bí) X M « U 1 a s « ® li i s -S -C5 Qí on CO OS Í Sl %mm k 8 J" faDO £ a ^ £2 0) • -08 •• I « c -.— >»"-* t. © o ® CD S»£5 O — N 5 C S = u ^ -o •« Js ® ■ = 5 o «2 a1 sga M QW « e s -R B OD £ JA C r= S sofis, 2 2 s .2C, a. s « ! ® ® • T N x G. ^ s > S= .w . E5 • * \'3 0 1 Is tf V « oo S >« . C 0 t* i ^ Si D S5 N T 01 ► o oés^ M K Í 60 ínsrchiápsn biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenj-nyit neki s társaság, mindjárt kezdetbeo nyújtani képes, s a midőn a társazág ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről telj* biztosítást njujt arra nézve hoey a társaság üzletvitele s méltányosság, a pon o^ság ós a legszigorúbb becsületesség mihden követelményének mindenkor és teljesen meg fog fele lot, másréról s asak vezetés svstottságTTz iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál s kellő tekintettel fog lenüia verseny jogosu.t követelményeire. A midőn tiebát tisztelettel slólirott a biztosító t. közöiség bizalmát az általa képviselt társáig iránt újból felhívja és kén megjegyzi Wszerdm.nd bogy a vezér-vidéki ügynökségek szervezése teljes fofyamatban van, és hogy tüzbiztositási Jjánlatok a már felállítóit ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság fo&gjnöksége N.-Kanizsán. fc Gutmann S. H. I WBÍ\'i pa \|i ■■ i Uii\'il\'i. eú. m i H ij i LJ H^i ® es ^ ifi £ 2 • o « •Ö o « a > -b c N OJ N f « N < "aag «* « B\' ísS-t _2 fi m M fl ® ie4 Hö O 1 a < ►CB w ^ J3 ha w CM M)-2 * fifi = S S® bt c bo«2 Jr ft) » -o C ^ 2 v ^ ftl * bO-es - m M s « » • 9mS ® T2 sa J5 is ^^ -• • — e# X S aj o - 5- 5 c:, s 01 N __« tc — N br — — t* x Jj «o o o be c ® M -os ac -c g \' Illeti s SfbssS O CO k K w m 9 I s a •CD «S g i « >» £ te SÍ2 H _ < 5, o _ ► fl M iis- II \|fl M V <®4B a S tc i HD H s: -S «jo tD & ja 3 " ^ • A 8 £> O _ S 3< hí ?; •:II á és kiadja FucSETIFüIöp jNs0-Kánissán IÜSüT ftaafeal W% H^iHnMhi DHmM itm. IU. saé* Issa ft (H. I fH lh\|H d» lltllb, M.sstesei • Min HM1 f tahbsSH WilKlM t fcr ftf)«\|i) •» z a L k MEGYEI fcRDTCKŰ. \| KÖZ M 0 V ELÖDÉSl, (ÁRSADALMI to* ÖA^UÁSZA A ZALAMEGYEI >SAZD[ EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZI 4 szám. Nagy-Kanizsa szerdán, 1880. január 21-én. aurfcsstw té» Lm \'» ■ rfx44 ht\' tiriUtiM M\| tt Mnmiitln \|ft?lr essk \\mrt kssskW fogSŐMtokk #1, Kisirstek vii>zfi iKtii kflláatwk.- Ny Ittfc\' Pilllitri to kr FI H ETILA F ÓSYE. VII évfolyaiM. Sötét pontok. A társadalom biztos fejlődésének legelső éa szükségen föltétele s nyugalom, \'i rend, az anyagi jólét, az ezektől fplyó élet éa vagyon biztonság. Legelső éa szük-aégea föltétele, de nem elegendő. Szükséges ezekhez még a társadalmi osa\'á* lyok és fajok között való egyetértés éa jó viszony ; az egymás közti becsal és és támogatás, a szigorú erkölcsi érzület, mely a tevékenység minden ágában nyilatkozzék, aa anyagi téren ügy, mint a szellemi téren ; a kereskedelemben ugy, mint az iparban, az irodalomban ugy mint a művészetben. - Az említettek föltételeit képezik a társadalom biztos fejlődésének, a ily biztos fejlődés korazakában a köz erkölcsiség ép oly azép éa üdvös kiegó-azitőj* az anyagi jólét emelkedésének, mint ez nagy mértékben elősegíti amanr nak minél nagyobb körökben való elterjedését. De aaéles e világon nincsen társadalom, bármilyen ajkú légyen az, melyben kisebb és nagyobb kórtflnetk ne volnának éazlelbetők ; hol ezitn föltételek mind oly mértékben volnának meg, hogy a társadalom rendes fejlődése akadályokba ne ütköznék, melyek haladásában többé va^y kevésbbé nem gátolnák. Egy ember sincs, ki azt mondhatná magáről, hogy egész élete folytán, testi és szellemi fejlődésében akadályba nem ütközött, hogy phy-aikai éa azellemí fíájok nélkül haladott rendeltetése utján és élete végén azt mondhatja magáról, hogy ő teljes életében boldog volt Nem is volna jó talán, ba. igy volna, mert az ] erők egyenletes minden küzdés nélküli Icimivelése éppen\'aka-dályiil szolgálnának, hogy. rendeltetése elérésében buzgóIkojdjék. így vau az a társadalmakban is. — Hiányozzék csak az elszámlált föltételek egyike, mindjárt késs az akadály, mely \' nek leküzdésében kell fe)használni erőit, hogy táraadalmi életében az egyensúlyt helyrehozhassa. De a társadalmi életben niég ezen kívül bizonyos nyilatkozásokra van aziik-ség, melyek $élküi a társadalom ihint ilyen, ugyan hevével bír, — ti. képe-, ti ugyan öafzeségét az egésznek, de hiányzik belőle az, mely egy majdnem azét- 4 »£ala" tdiczija. A mecsüt foglya. Irta: ROTTfcR VILMOS. III. r A kAldftU^i. (Folytatáa). Ohajmsn paaa temetése uláui reggelen a ssaltáa nyugtalanul lépett ki hálóterméből éa aa •idetofnokban váré titkárát a asavskks! ssélilotta még; „Ma még nem utasunk tínm a fővárosba, ha»»m elaségysa ChajmSn laányákoo éa tioatala tavat o\'vieeed neki, egysooremiut előkészíted őt látogatásomra. Mond meg naki, hbgjr nem «karom őt oiy szomorú artaicsal látni., mint tagnap, Is hogy m aa (Ötttt o jegyen kénytelen aggód oi, agyaiéra fagy* tHom ajándék ba Őseinek laiboíyét. éa aaoo biztosítást, hogy nam fogok msgfjdh»,,i réio> As 4o féria a-é\'yen meghevült éa elhagyta a loromi, kegy tieatjél isUoaÜaa. ySoooMva küldöttség !• morujogáfogai köst, liálo agy ao odvaroo váré (ármffoe ült, hogy Iteüodákea tiiosae magát k kooo s peJo kapója megállt, és MaiMii paoa, aa véH a aoal\'áo titkárinak oo-oo, a kom koléfvo, n«m kavéssé volt ntstla-pwva, mid la Metiadái mér aa mlvaroo ulálts ifyaoorl riggtli WotSeékoo. és hfrfll* gyöívs síiáiii a Ma leesés eeelédei ,á»u( mood«am, tzóia éppdo Melinda egy kmé i alakodé rohuslgaflhés Jia aookü asm afcsnk ds so\|& ama HM köafIstaV továbbra és asrímHmsmfcsa maojaték Allah oové- hm, smomsfyaeÉ aéats klstlstek koayoro, mert váibatjan egéazszé tömöríti, oly togéazazé, mely ozéljait csak egyedül képes elérni, s mely, nélkül az egész csak laza töredékek jhalmarát képezi, mely egységes ereje nélkül magák éa üdvös czélok elérésére teljesen képtelen, aminthogy az el forgácsolt eyő soha aem képea oly kifej-. iésre, mint as egyesitett. Azt pedig, aiqi az egyeseket v» lóban egty egéar4zé éegiti, ami nemcsak ezt aegiti élő, hanem\' kiváló erőkifejtésre képessé tesz, az a -4 közszellem. A köz-szellemi mindig egyenes kitolyása a köf<-erkölcsiségnek A; kettő egyetemben a , társadalmat képeské teszik arra, hogy rendeltetésének minden irányban megfeleljen. A hol a kettő behatolt minden rétegbe é a hol mindkettőnek azükaéges aége ellismcrt, ott r csakhamar előtűnnek a* társaídslmi biztos fejlődésnek többi fel 1 tételei \|is és a kilátás a sikernek eléré--sére, mely nem másból áll, m>nt.azegye-( «eknék minél nagyobb mérvű mc^eléjfe-j dettségének eszközlése által aközboTfhx* aág előidézése. Mily szerves egybefdggélben van á közszellem a közerkölcsiséghez éa menynyire mulhatlun föltéte az egyik a má síknak,} azt a történelemben számos és azámoa példával lőhetne bebizonyít ml. E példákból mindenütt azon tanúságát meríthetjük, hogy a közerkölcsiség hanyatlásával hanyatlik a közszellem is. mely^ mindig a positiv czélokat tartja szem előft, a személyek érdekeit mindig alárendeli, a közérdeknek éa akár jó aká]-rosz értelemben pezagő életre serkent{ az egyebeket. A köztzellem hanyatlása pedig valamely társadalomban mindig kórtünét, melynek diagnózisa a közerköl caiaég hanyatKaának mérve szerint\' lesz megállapítható. Akármilyen társadalomban tehát a jó közazrilem éltető kováaza a biztoa fejlődésinek. Kicsiben ez ép oly szükséges; mint nagyban, és a község époly kevéssé nélkülözheti mint az állam, mert amannak intézményei éjiugy szükséglik, mint akármily állami intézmény. Azért ép oly aajnálatra méltó* mint az egész társadalomra bézve kárhozatos, hogyha az veszni indul. Mert h közszellem hiányában a közérdek megszűnt lenni a közérdeklődés tárgya, s a legnemesebb intézmé- nyeknek az átok Bit 1 ya alatt robamoaa afllyedniök kell; az etryik rovz Követi mánik roszat és igy alkalmazható Sclii ler verae : Dss ist d> r Fluoh der bBnan Thát. Das sia forizangand Böati \'inam gsbirai , , Azért minden tiiraadalomnak egyt elengedhetlen kötelessége, hogy nnna mipden legyes tagjában a jó kü/ízel eme ápolni és fejleszteni j igyekezzek Hiy m.eli\'ek ennek üdvös \'következései a mi képpen áll viszonyban n k zerkölcsiné, éa közazbllemmel a térvénynek tisztelet és sok más\' jó, azt majd más alkalomma I fogjuk elmondani. lUket hoznak, aaokat inng in érlelik; azon ai liil l\'Tj«\'d»j!t «l, hogy aa Oidium Tuek«iyi a\' Oidium Tuckeryp. ^ j Sidlé-i^ftéas. Eaair bategaég ignn gyakian előfordul tókákuél. j— Legfőképpen tartós szárazság idéi \| al<f, h kUlOnöaeii h meisgébb líR\'yzetben lé 6 1/ j kákát lepi meg, — A mukatály fajok legiok«b i ki vatif<ak lére rsru betegségiek, ugy annyin I hogy ifgoeou, kivált ia> inelleM, agésziégea min-I kotály léke niig található. A bétegségnek isiuartelé jele: ejvirágzá^ Után, midőn a fürtök bogyói liaztului kezdene ! a tffka-vesazejól, nót Inteleit is finom bainujaer I peiiéazpoc leni <•!, mi átmegy a fQrtdkrr, a végt I I ezeken \'leginkább mutatkozik. A bogyók aprók, kemányek, kifejletienfll áa aayenyaak m ladnek. fe\'patlognak, inegraped«ouak, a a rep déeek g)°brke-niódra kifor>aak. Az egéaz túr { atáíaioar haazoiivebatet\'en, asüret alkalmával el dob«tik,\| legfelebb a tArkfly kffzé zúzva, az egytiil\'MBiii kiégeitetik. 1 , ■ Hint i mondám , ezen bategség lagiukáltli tartó- forróaá^ éa száraaság ál\'al\'\' idéztelik alí különösei, nagy mérvben uralkodott az 1870 iki ávHan, midőn a május végéig Urtott tavaszi zot duo iddj á gyengé fürtöket már elaanyarta ; rá lögtOM következeit tartóa \'forróság pedig •zéld penéiat kif»-jl-szt«!tte. — -A\'ta.aban a ké sóbbr-u Ardj buos bogyója fújok iérmését tesai lönkte ; ikQlöiiöiten a lugus lókóa legtöbbet tzen vednek,! legfőképpen pndig a fal melle.ti Ingó ■ok, mályfk mind-n legkisebb légvonaltól el aárva, a nap égtó zogaiainak kitéve raunak. A sadiémif eaak .nvy réize az Oidiutn Tue koryit a tőke öiököz betegeégének tan ja ás az hiszi: aa orvosolható, kell is orvoaoiui, uiei\'kU lön be ii a ték« elbai. Orvosi tsrrttl a kéuvirág baszaáltatik, melj a téze g^Ökftriio teríttetik; de kttiöuöaen i ózélra késSi^it k^zj fajtstó hasznalata nieliei a tőké viaaAi. a fdrlök, «ot a levelek ia kénvi rággal egészen behintetuek. K« mért a következő évben a lőke egéaisége veasaó el, eaek ép \|Qr 6-llo iiébe-\' egyedüli és pdig csslbatatlan gyógysver a k^iivirág. H»sszas fixyalésum és tapasztalásom ulán határozottan áHitom: hogy a tőkepeiiéea csak évi »> »j j az uj\' bajiásoknak és azok nedvének a kcdveznt\|(i\|i időjárás folytán bekövetkezett meg romlása, gyttmölns és msg hoastalra elégtelen* I ségt ; szóval a tókepenész a széldfartöknó\' ép-j pan olyan betegség mint a basánál as Htt^. Száz meg szác tdkéníl észleltem, hogy. ha egyik évben aaokat a penész meglepte, termé-\' süket elpuaatitotta, ugfanason tőkék a következő r ■ évbe i minden orvoalás nélkül esé«z«égt Tesz-\| ssóket, • legszebb fürtöket hozták; azokat nig i is ériol\'ék, rajtok,, betegségnek semmi jele sem i mntatkoaott — Sót voltak esetek, midőn ugyan-! Oson tőkék több éveken által felváltva, majd pe-I nász l<r tegségben szenvedtek, majd padig a \'leg-egész- égésebh fürtöket hozták. Ecen tapasztalás folytán bátran állíthatom, bog) a szőlőpenéss a lőkénk, vagyis inkább az évi hajtáaokuak és a fürtöknek betegsége; a mely midőn külső jelekben, mutatkozik, akkor már az évi termést menthetetlenül elrontotta, és éppen azért ezen betegségnek t én virággal. vagy bármi sssrral kiséilett orvoslása felesleges fárad-ág és költség, mart as a tönkre ment termésnek mit sem basznál; msga a tőke pedig a következő évben, kedvező körülmények közölt; és rövidre\' méhtél által ti ját rrejinek Ötttpanlo-tilntl feihancná\'á\'ára kfnyti»rí1v«t a btftgiigiól tigítgf.u nmt4t Uend. Kik tehát a kedvező javulást a kéuvirág listásának hiszik, igen nagyon csalódnak, mert o jivulá. minden orvoslás nélkül beáll, mihelyt meg«sünt aa ok, mely ast otfidésto. \' . Kisértse meg ^kárki, a penéss által meglepett tőkét inesae egy, legfelebb két csapra, egy-I egy exemmel: é« látni fogja, hogy ason a.pé-nésrimk legkisebb je\'e sem fog mutatkozni. — Előidézte a penészt még a tőkének kimé rQlisége is, -hs t u az több évekan át erején falüli bő termésre inetsave, s-<ját fenntartásához szükséges erejétől -megtosztátitr. Ezen esetben is a trágyázás és kartára metszés szünteti mag a bajt; da a kénvirág nem. Megyénkben a esőlé lendeseo trágyáztat-nak, okszerűtlen metaaé* által a rendesen túli tehnéire nem kényssariifetuak, ssóval nem ssa-rojtntnak. Azért lia\'aa Oidium Tackeryí nagyobb mérvben mutatkozik is — mint például történt Jo79-ik évben, "— as feltűnő nagy károkat nem okoz. De másképp¥van ez a kizsarolt szőlőknél, hol a tőkepenéaa oly mérvben lép fel, mely a termésnek nagyobb r^sjzé\'. tönkre teszi. A francaia szőlőbirtokosok sző eikből rend-kiyül nagy hasznot husffak; nem lebet tokát csodálni, lm tőkéik életképességének rovására is azbkat metszés által a rendes termést megbaladó mennyiség hozására kényszerítik, Igen gazdag, jól táplált fiáta\' t^kénó! megy ez pár évig, de a végeredmény mindig aa, hogy a tojással a lyuk ia elköltetik. — A mait l$79-ik .évben a magamnak is még aay kell megkeresni, csak akkor less." — } Naijradin inost közbe lépett. < ,Mem agy van na édes gyermekem", saóla Melinaábas. Ni ni hát Narredio bácsiról egészen megffledkeztél, hogy igy lealázod magadat ? „Menjetek dolgaitok tttánf, eaéla a cselé-dekkea fordul vaj flés jegyesséjek meg aki or^ nője iránt nem tiselle\'ik ép oly tisztelettel\' mint\' eddig, aa Isngem sért meg, és mést takarodjatok 1 Melinda egy ideig bámalrra nézett s kedves arezba, melynek minden vnoáaa ssivjéságot és ié\'sknagyságú\' árult ol, aaaiáo aoéiklfl, hogy a rfljté\'y j kulosw után tudakoaódott Vojna, oda répOl\' hozzá, átfogta karjaival vállait, és fajét mellére hjajtva, keierveson airni kezdett. —. Az alsŐ könyök hónapok éta, az éd«s .lelkjbékének első hírnökei. Aa agg a siró leánynak egy ideig gyengéden simiigatts hooi\'okát, és a könyektŐI nedves hajfürtöket ssemeibjől eltávolítva, olyan l\'ssta aiyaí asaretettel nézett azokbs a sötét szemekbe, miut-j ka saját édes gyérómkét tartaná átkarolva nSsegény Isáav luNe sírj, ne aaomoritad Norrooia \|bácsit.^ tDe kérlek, bagyj csak sírnom édes bácsikám, u\'gy sincsen kivflled esen nagy világbao sgyetloa lény som, akt Moliodát soo- • retué, akiook résitvevo kebloo fájdalmait éa szenvedéseit alpanaaoolkotnám.". „Légy nyuéott gyermekem1, saéla megillo-tődvs aa agg, „t\|ifl«kl memeidst éa kisérj fel eogosa ugy mint illik termeidbe, mert éo most som vsfvek, som l«hstek ason Nurredin báosi, ki a kiesed M^m4át karjain csicsigette és édal • gotla, éo jmost ilás4 ssáilán klldÖttlo Vagyok."\| Malibda kibootakosott aa agg karjaioél isméi esek báoinívi oésott rá. „A SMbáa W0t}st« — No igen értem, ^Jméésrtmmi féaim, igy a bár kámlkám, kegy est a bánaf, me y netn tulajdonom, elhagyhatom Jelentheted! neki, hogy holnap ni ár rendelkeahe tik Chajmen javaival tetssése szerint, és ha rab ssolgákat akar értük vaaáro,ui, megveheti Cbaj men leányát jn.u „Csak ne heveskedjél gyermekem, a dol\| gok egésseti Aiáskép állnak, csak kisérj fel, lu ast akarod hogy vel.d beszéljek." Meliraa engedelmeskedett 4 „Itt má\' megfelelhetek tisztemnek," széli Nurredin egy kerevetre leülve. „0 felsége a szultán \|i«\'eletét küldi Cbaj men ieánvábak, éa hogy soisa fölött kétségbe n easéli, ^megnyugodjék aáUn tudatban, hogyjö vője biatosiiva van, dseinek lakhelyét egy o lő re viasz iadja éeki, aionkivül pedig kéreti az urhöl[ gyet, hogy\'legyen elkéuüUe látogatására " Erre Nartediu felkelt hlyéből és mosolyogva meghajolt Melinda elő t. „Ejnye Nurr\'din bácsi, es c^skagyan ke-gyet oh egy tréfa. Mi gondja van a sau\'tánnsk ezen mogorva embernek, ki a hozzá köze! állókkal is ciakiagy kÁnyr-kedjve szflritt jár el, agy szegénv leáinyra, kinek nincs egyebe mint s le belate „És még is agy vsa leányom," ssó a Kar-rodio, de most már feltűnő komoly hangon, Jele, bogyjaa a szultán talán még sem olyoo kegyetlen émber.6 Melinda aa előtte ülő aggot soká nézegetie fájdalmai ukiuiettel, mintha^bredő gyanúját tekintete Aital akarná U»lméOso>i, végre kifakadt: tlpn t Tehát a saaltán ajándékoz és nálam látogatást akar tooni crapa piatásból styám iránt ? Ms lám, ez sséb dolot Nsrrodin báosi. És ti hatalmai férfiak, kik minden embert- e\|y to-kintettol s vagytok képesek t^iérlegelpi, és íté\'o-tetőket olyan ceaJhatatlaouak hiszitek, ast még ia olfelo^sttétek, begy sblsa a romlott korszak- ban, melyben p.Wzért és társadaíim állásért\'mindent ínég lebet nyerni, még is létesik olyan erény, mfly p^nseteken és hatalmatokoi fölül áll. — Hogy intzinle legyek, a szultán ajánlata nem lep meg annyira, mint hogy Nurredin pasa, atyáin legjobb barátja ily lealázó megbiaást elfogadott. Minő keservea tanulmány is az az emberismeret; mig megszerezzük, lelkünk elhullatja virágait éa eltemeti hitét és bizalmát as emberiség iránt. Kegy tfeladst, pram, egy gyenge leányra nézve a sz -reMt és imádásbó!j melyet évek óta őrzött , meg \'e iében egy férfiú iránt, a megvetésbe csapni I át, ds én ast a férfiút, ki orozvs \' becsületemet \' akarja eltabolai, megvetem " Nurredin Őrikénytelenül mosolyogni kezdett, I de erezsbsa sem meglepetést sem huragot nem i lehetett észrevenni. „Hát vigys aram feleletemet ol a szultánnak. Mondja mag neki. bogy ajándéka bár igen ! becs -s. de e. nem fogadhatom; a magas látnga-\| láa pedig kulömben igen megtisztelne, de oajtiá-i lattal k«ll kijelentenem, hogy\' délután már nem leitek Drinépolyban, amiért e kitüntetésben \| réezesü ni nem tudok, -j- 0 Filségs a szultán hatalmat ember, és mindenre képes, tehát oka-\| ratom ellenére is megtudna becstelaoeiteui és három jéoak megszerezni — Mondja meg naki, hogy talán Törökoiszágban kavéa olyan né létezik, ki legnagyobb szerencséjének nem tartaná \| ezen magti^stalte\'éet, dé éa nem hogy szeren-\| esésnek érezném magamat, hanem mindent elkövetek amire egy legasentebb érzelmeiben mélyen sértett nő képes, hogy s sza tán ármánykodásainak olajét vegyem. — 4— (Fo\'yta ása köv.) bortermésnek nagy rksét - a hslyeeen d\|tm\|.i el Uro.sjró afarsangot „apa-phtlloxsrá* kivS> — aa Oidttim Ttab\|iiyi Mm- j pék ernényét lepoeitó iegbotzoogóbb évszaknak?* miéltatta mg. I i—ik Ml számokba s — Aa I ésik \|a( 1848-l8?7."Ua 4m átlagot vév. «#] Francaié-orskág rendű éri bortermése tasa A& 305,000 kwjíölitart \\ — 1878 ban temeti 48.7^0,503. — W-bsn nedig oaak 25.769,562 heelólíter, lakát a légutol»o én termé Fi—iwiinrnárass — a fogrataiáai ad6 alapján) felvenni aaekott legki nw ár aaerint ii IIŐ—jl20 trillió frjuik fogyat-koaáit mutat, mit a phy4loxefa nusalitásán felül legfőképpen aa Qi^iam Tackfryi okotott. Tartsak tehát esőleinket JÓ karban, kfllB aösee ügyeljünk arra,\'hogy a metiaéi aaabato-aan történjék ; aa évi tanúéi arányban álljon a lŐke erőjével j a kimerült gyenge tőps tnleágoi terűiéire ne kényneritasoék. ÍJ mivel ast tapasa-taltam, hogy a munkások kötött alig van, ki a tőké saahatos megmetaaéaét érti, légköaelebbi alkalommal a me\'eaéeről fogok szólni; különben la időstsrfl less ea, minthogy a tavasa jnyiltával a metszés leénd a legelső saőlőinunka. Farsangi élet. — Rsji. - j; A vigalom pengő, vidor napjait éljük; va0 hogy réealetei denailiót adjak t a felserdülts eladó leáoyayal megáldott mamák titkos reményeinek, saámitásainak és fellégvárainak teljehülést igérő legboldogabb, — a spekuláns Poptik erssénflaposító legborgoiigóbb, -j- a fiatal hölgyeknek leányoknak pedig legszebb legköl-tőibb — évsaakat. Boldog fiatalság I Mig a költők a virágfa kaistó tavasat vagy a borongós méla Őeat, addig ők a farsangot tartják aa entendő legji öltői bb évasakénak: a csillárok fénye többre be* ciüjtetik a nap legaranyosabb ingarainál s a táuosr* kivé aene aa erdők éi ligetek öuset dalosainál; a bokrétát ákitő halvány kaiuelia mailett s a tánca, a aene, a virág, aa udvsrlás kábító hatása\' alatt elfeledtetnek a rétek tarka, ▼ad népségei, el a tavau ömei • minden kallóméi. Ée eaen a fiataliég ^gyöngy élet énei1 i I saó stsreotyp értelmében vett gaudiumának elő-teremtélére kínálkozó alkalom Vigalmfdra is (népes meaővároe 14 uique 16 ezer lakossal Fényttaő megyében) a nolnap eiie tartandó „nobol-báltt alakjában s képben — megérkezel.. Tehát bál előtti napon, reggeli 9 óra. Györpike kisaesaony kibontakozik Morpbeui lágy karjai köafll illetve eelyem párnáinak puha öléből s felkel j etante pede kiadaok a parancs: a uobaliáuy fodrászért aaaladjon és délre reu-delje meg, onnét a caipéaahn fusson, kinek a különbeni „kundaaítaág elvesaitésu — téla büule-tés terhe mellett, kötelnségévé ugye aaokat a csípőkét d. il 2 érára hasa állítani, a szolgáló meg a nőeaabóhoa menesztetik, hogy a ruhát kalTő időben meghona ám, hogy a kicnizony jókor houá foghaeeon aa öltözködéshez ; a szakácsné hlgyje °tt a tűzhelyt ée a fózost S hamarosan nyargaljon ei az ékszerészhez, itb. sahja meri tekintetes, nemei, aemaetM és vi-téalő, alsó- közép- a lelaő-telekesi: Telekesi Dénes urnák, több érdemes egyesület kiérdemült, tisateletbeli, számfeletti elnök és elnökének, azután meg (bár sub rosa legyen mondva : a holdvilágban I) 2000 hold ősi birtok tulajdonosának dúirsményü leánya rangjához méltélag akar ám megjeísbni a bálba. Tehát, amint IáUuk a „diétáin" megvolt, csak a „factuiu* van még hátra. ...... Sürgés-forgás, de nagy 1 már délután 8 óra, s a fodrán még mindig késik, a mbó > se állította még haaa a ruhát Györgyike kiinz-nony nagyot toppant picai lábával; bouuaágá I tudja kihea, hová küldje legel&wör \| Bál uján tárpniió ta álkokik a boldogulj) na pávát Ffjél vakarva paitiukujdik, bogy: .Csak niaony rosaj ilyen - Cai sangi időbiiu lányos apának lenni", Uár ennyi meg er.rtiijébe kerül ea\' a fark •árig.. aatán hát Csak legalább a leánya mOt \'volna elégedvsl de moet meg majd kifúrja olf\' dalét a méirg, hogy Aliéi baráJnŐjé meg lett említve ai báli referens által a „Pesti Naplóban" ptfdig egész rgynerflen v<\|lt óhotaá képest ölj lösködve ési báli ruháját igéaeén roa^a varrtai a lánya joafettje meg 80 [frtba került és aa a gonosa tydŐeitó ót mégis kihagyta a referádá bél. stb. »tb. I Da taár erre • leieszsra a tollat lígyk ki tudja: «e<u 1 ssireosent mondattam veié f Hityi (Herkociiir Elek. Helyi és megyei hirek. ban aat sem sat a léha ée épen ma valósággal „ólomlábou jtoróK .cselédséget. No vénre bejelentik a fodrásst, a haragot erez eltűnik, éSdve kéri, bogy neki valami szépj nagyon nép fejet ceináljon, elmoodja milyen legyen: ae ki eiiny, se nagy, se aaélee, se alacsony, so hesuu, éi magas; n nagyon feltűnő, se nagyon szerény ugy, hogy a triiurák művésznőjének uinte a feje fői meg n okoekodáibaa. Denique elkénül kaják, mindenek igényeit taljn mértékben ki-elégitőleg. Eközben megérkezett a lábtyfl mű vénet szerencsés embere, valamint a Komárom falain kooikobőrébpn legelt enélyn subó is. A hatalmú nalon-tükör eíé egy saék tétetik, arra feláll a kisaaaaony és megkezdődik a do-eoratió, előröl egy kioait fel keil osipni, hátul-íréi gomboetdk ngélyével niptén történik némi jignilái. Midőn még jobbról, balról, hátulról, előröl a oldalvást megnézegeti, hegy „hogyan néa ki" éhben aa qj ruhában, végre-valahára leszáll a magasból, mert eköaben iueptjn j,fél 9—re" ée jelsntik: „Itt a bérkocsi I" £gy puszit a papának, aatán a mamával kotjaha ülnek « ~ [fel ••a terembe I — — —- — -f — \'— \| Már most tekintve^ hogy Vigalomfáo isl-j kezdve a .jótékony aő egylet, .tflaoltó-egyleí, „korcsolyázó- és dalárda egylet\'-eken le egész a „polgári önképső-kör", „állat ée embsfhsrátia „eaivartauos-gyüjiő, apipitér-ssedó11 stb. féle tár-Salatokig, miud\'gyik tait vigalmikat a fsaaugo^; iakintve pedig, hogy a báli eaipő még aao#egy éjjelen agyon táncaoltatván S a ruha még aaon éjjel, miután usaályáhan egy pár fiatal ember fóidböi vagdalja magát foaalányekra ÜAorttat-tán, egynél több bált ki nem i^nigál \\ taahitve pedig továbbá, bogy arra. ntfaeriat QyÖqviks angysám valamelyikből, talán otthon maacmég éaaa gondolni is nly dőreség,\\mut nátáíjil nagv iudoutányu Ceperaik non Umt"Tgassá\|ánalr: imág is mesei a flNd — Mtséabs vonáéa, msrt ims a mama m egyetlen tagadé, nócekájára a papénak nyemban smvglécSiket kanna s éjta- iásba esnék; tekintve--— rth. stb. kérdem \'én: aiens alapos aka an erinénykea/ lapee« menykőr\' vájkálni éreaő napénak sotárofvk várni, éhsjiani a kamvnó ssercUt, s egyáltalán a nngy jMkü; andálaaőé s, ha aa anlegelt«n Idrtsi-ék ims réaae ie, nlf taláa még am véale-gtlt a boMviUgha, rövid «tm eda f essly Emma (B. ml vég, Oiennák Mariika, Haiá-ny fika (B» Magjarédj, Íú» Margit. Bitté Ilka, (Msutenoyő,) PaSaky Lujn, Körmssdy Ilka (Két-hely), Qarg«r Eueenia, llkUváay aővérek (Két hely), Braun Marika, Gomnn Uermia fK. Ko márom,) W\|»llner nővérek, Erdős nővérek, (Tűrje), Király L«\|saJ Fran^sik Anna (Tspnuy), 8io-eker Vilma, Váashny lika (Síri pussta), Leohard Nslli Jnhán Irén (P. Kovácsi) Csák Irma Brm Lippe A. Türdennos), Gleimaun Oyörgyike, Tő-\| reky uő,véreik (NJ Vita), Bárány Luisa (A. Pá-l\'Ok). Károlyi ZMfi; ^ a-kat. Nngy Pálné Hármai názsdoinw, Km\'scsné. Hzépué, Pieaély l Lif4, Uanny J -né éi Hinny A né úrnőket stb j stb. , ... k négyeteket 40 pár téooaoita. A ff-aértánoaot Hanny] Béla és Eggert sok ügyeseég-j gel rendeaték. A ritka szép táncavigalom, malv . minden tnkijiteiben sikerdusnsk mondható, csak reggel 7 óra tájban éit véget A gSSdán bit de-I rék rendező bisottságá ii k,7kl önösen n elnök, \| Semetke Jósnfnek az eléri nép eredméuyárt e I helyen ia, gratulál \' Kv—i Jancsi — Ugyeacaak Kenthelyről é»tnit t. léve-! Inőnk: A „Zalam. ált tanitó-tntülst" kösp. vá-~ (Borozás.) A katonáeorokái megyénkben I Initmánya, mslyst tudvslsvőleg ez idősnrínt a márcsius elején fogia kezdőiét venni és pedig - keszthelyi népoktatási tanintéaetek tsnitói képes-amint I ennüoket illetékes hplyrőjí értesitsnsk — \| uek, nagy buagóságot fejt ki a tanitó-testület lél-as uj beosstéis szerint i bnkjifii éi ízt.-grótbi ke- j virágoatatáia érdekében. ,A tan. teiUllet admi-rületek kipngyáeával es idéit már a novai járás- nistrátionalisj ügyeit rendn havi U\'éseibeu kiváló ban valamim K<miu<l* it kü>ön. pontossággal; iiitáti s nukon oly Ugyeksi tárgyal, — (Phylloxera irtás.) Lapunk egyik \'igen \| melyek a tanügy emeléeére s a tanitók javára tiutelt munlía\'ária értesít bennünket, bogy a mi- i nolgálhatnak P. o nsm válna-e olőuyére a me-niiztérium a phylloxera irtáét a kenthelvi be- j gyii tanügynek, ha megyénk t tanfelügyelője, gyekben elrendelte, a fertóilenitéahez nükiégu Krób Pál ur, íz es évi tsnitó-tntületi nsgygyü-•zer már ii kész n áll. Elrendilte egyisersmind I lésen Knsthelyen, a salamegyei tanügyi állspo-az illető ezftkmiuiajfjer a kent helyi gaad. tanin- I tokról adna a tanítóknak\'és az érdeklődő kö- j lömégnek kimerítő felvilágoiitáat ? Mi hisnzük, hogy taufelüg>elő ur á kösp. v;\'iintmány eb-\| be\'i kéréiéuek helyt adaud. Avagy másréniől .nsm nyerne-e a megyei tanítóság, na a testűiéi kebelében egy ssilárd alapra fektetett segélg-igy-lét létfáülhetne, mely elaggott, gyámolitásra no-rult tanitók, vagy Jezek öavegyei és árvái uyo-juorát huné hivatvja enyhíteni ? Teltre (el faní-\'nilói jutás IcCrök l buzogjunk vállvetve egy nagy s erős falum, tanitók segély-egyletcnck létre húzásán ; ns huezunk síét és ne támaszkodjunk tintán a gyarló tauitói uyugdij-alapral A közp. vá-lasstmáuy kihontá a zászlót, sorakuuunk J tisgits magadon, az Isten is megsegítü—L (n) Lopás és sikkasztás a vaspályán) A helybeli pályaudvarban már bonzabb idő éta fogyatkozáiok én\'ajtettek a. szállított árukban • a déli vaipályn igazgatósága kénytelen volt a megkároiitutt kereakedőknek kárpótlást fizetni. A tettneket aaonban, kik eaen izáílito ányokat megdéniuálták, eddig nem lehetett kitudni, mert nem lehetett nnkit Sem gyanueitan. A <iu\'- héten aaonban egy éjjeli-őr éazrevette, mikor két, a- vasúti szolgálatban álló egyéu a kocsik körül forgolódott As éjjeli-őr eaeu egyéneket aürgőe munkába látván, lármáani kezdett, lármájára aa őrök mind^önzesnladtak i a gyanúi egyéneket elfogván, feiköliötték n áUomáii tiszteket, kik aaouoal a koceikat megvizsgálták és azt találták, hogy\' rólok a plombák (ólompecétek) le \\aunuk nedvei — A gyanúi •egyéneket bekísérték ét esek vallomáiai után még tuái egyéneket ii fogtak be, kikuek nyilatkozásaiból kitűnt, hogy e furfangul egyének már több éveu át üeték jövedelmező iiieiier\'égUket a vaiuti igazgatóság rovására. A Istartóstaiottsk fellebbeztek ugyau letartóztatásuk ellen, de ^nnek sikerét még eddig nem tudjuk. A vizsgálat folyamatban van,, a ez fogja kideríteni,\' mennyire terjedtek a letartóztatottak vétkei üzelmei. — Tombola vdlt • jégen vasárnap délután A nigynáinu köaöniég pompásan múlatott, és egygyel több oka van a korcsolyázór-egylet rendezőségének kiváló ügyességét elismerni. As idő-járái folyton hideg -oi tartói, habár napkösben meglehetős melegen1 sugárzik a nap a némelykor majdnem felhőtélen égről. — Uj választások a uagy-kaniaaai kereskedelmi iljsk önk ;egyesületében. As einiitett egyesület január 15 en tartá meg rendes évi kös-gyülését, a mulyán ! a válnztások a következő eredménynyél ejtettek icg. Eluök: Lengrel lg nács. Alelnök : GrÜ\'lhut Henrik. Igáigitoj Stern ijpiáos. Titkár: Kaufuiann Béla Péustáruok: Béichenfeld Ede. Kfenyvtárnok: Kürsohuer Ja-sah. Választmányi tagok : Szarnék Lajos, Nett- j mann Adolf, Blumenkehein Vilmos, Löot Miksa, Winter Nándor, Somogyi Soma, Ollop Ernő, Fi-seher Tivadar, Mayersberg J., Kobn Jakab, Gráf litván és Dsutseh Lajos. Póttagok : Grünfeld Sándor, Hoisclietsky Gyula urak. — Tánczpróbát tartott az elmúlt \'ndmbatoo Éraust Qwta \'áncatanitó ur növendékeivel. — Á mindkét nembeli tánczuövendékek égén ko noruja jelent meg e kedélyei mulelséfon, mely \'étetnél a pbylloxefa ismer te téflét va1 amiül a sző\' lőuiivntk számára a pbyllóxeré elleni óvszer iránti nyilvános előadást ! — CQerszegrÓI értesít bénuüuket t. levele-aőuk: a januári kOfsig. biaoltaágl ülésben a pa-oni járás szolgabíró ja hivstfljlától!folfUggeszt«telt és ellene s fegyelmi vizsgálat elrendel teteit. A volt eegedssulgabiró! pedig több rendbeli tikkni-tások miatt a büntető törvénynékuik adatott át (Sajtéhiba ) Lapunk mull számába,Sza- { iamandei- báli érieiijőjébe hipli ceusaoU, /melyet ezennel kijsvitunk: A felenjlitett hölgyek név-sorábsn Lsky Kálmánné bslystt Laky Kárulyné olvasandó. Laky k. al pedig tol\|hibául csúszott b. — (Torlsogylell lanczkoszpru. Ei éVad-beli vigalmaink mindig szerdára esvén csak jpost fejstum emlékezhetünk meg róluk rövidebben-hossnbban. Aa elmúlt szerdán, e bó 14-én jtar-tatntt meg a helyben torna-egylet tánczkoszpru-j»,\| mely látocatottaág tekintétjében ugyau zajosabbnak Ígérkezett, Tde így. ii elég népen aike-ittk. -tí pár iáucsoltá a négyeseket. A rendezőség minden lehetőt [megtett á teremnek nnnél ■zflbb feldíszítésére, i tánczközben is minden^ elkövetett a vigalom élénkké tételété. A jelenvolt hölgykoszorú virágai közül caoltorba tüzzük • Blau Eugénia, Ebenipanger Szidónia\', Gitettnemé, .Scie.zné, A>i«iidtenm, Dannebergné, Bettelbeim-né, W iiué iát Úrhölgyeket.. Blau Camilla, Bettel-hei nRosa, DannebergJanka. WeliischFanni, Weii Íré i,WHiich Betti, WeinKarolib, LadnrerCiejlii, Kujeubérg Zsófi, Kitmfeld Sarolta, Dobrin Irén, Laákenbiob Irén, Láckeubach Kamilla, Róziay Bssta (Kottori), Schiffer Juli, Wein Frsucziika, Weisz Saerafiu, Kohá Hoimina, Weinberger K., Stebi K., (Zala-ü^erneg), Rickter Jenni k. a. itb. I ■— (Hynen,) VVbisi Samu ur Kottori ból e hé\|2?-én esküszik\'ördk hűséget a kedvn éssae-retétreméltó Raisinger Térés kisasizooynak Al-só-Domboruban. — A kedvei fiatal párnak zavartalan boldoga got kívánunk\'. j — (-Tornaegylet) köagyülét.) A . nagy-kkni zisi tornaegylet nomhaton, január 17-én tartotta meg ea éri közgyűlését. A fomaegyleti tagok szép számmal jelentek meg a kösgyü\'ésen, a mi a tagok növekvő éideklődését jjhizobyitja. Sajnálattal említjük meg, hogy a tornaegyletnek már sok j éven át dsrék és busgé slúQks Va bach •Mór ur betegségs miatt volt akadályozva akös-gyü ést .személyesen megnyitnia A gyűlés a legnagyobb reudben folyt Te. Weínméysr Mór alelnök ur megnyitván s gyűlést üdvözli a tagokat és futó pillantást vet áa elmúlt egyleti évre. A nükiégei bisottiágok megválaszlatván ő a saját é* aa egéez vásaatmány neveben lemond, mely válnstmánynsk, miután á közgyűlés elnök betegségéről rénvéttel vess tudomást, a ininslf jegyzőkönyvileg is kifejné.t sll, onult évi sike-rn és busgé működéniért jegyzőkönyvileg ,kÖ-aaönet snvazlatik. Megalakulván afszavazatszedő bizottság, a választmány a kivetkezőképpen alakult meg: Elnök IVatback AfM 24 jsz. Alelnök: Wciszmaifr Uár, 23 as. Titkár: Hoffmann Mór, 22 ss. Mdfelügyelő: Alilhaffer Ödön 21 n. Szer- táiuok; .Liheg Ádo f 20 sz. Péhztárnok: Qrü- ; . - - t I hut Henrik 17 n. Választmányi tagok : Rothschild j kitűnően aiksrült A serdülő fiatalság vidám kedv óomm 16 Ebenspánger Lipót, (61 fíaohrach GyulaJ 13. Ehtupángtr Léo.lí sa. —\' Péttagok: Blau Lajos 12 sa. BetteOuim GyöiÓ 11 saavaaatUl. — (Túzoltó-sgyletl táneavualom.) A nagykanizsai öuk- tüaolté-ogylst 1880 január 31-énj tartja meg zártkörű táneavigalmát as „Arsnyj leményekkel, melyek a legkOnlebb mult nsnok-ben ismételvs és külünböső slakbaa felmerültek köteleeeégének tartotta eaen kimutatást s Untai.\' slspiték megayagtatásó és se ügy iránt étdek-lődő nagy közöuség lájékotán végett könéteu. al, egyisersmind pedig aunak agy példányát mis-ősn UsstaU alapitéaak külön-külön posta utján megküldeni s ások beons figyelmét n alkalom-mai a következőkre felhívni: 1-ör. Ezen kimutatásban mindazon alapilék nevei levén felsorol\' va, kik a létesítő-bizottsági áivitt jegyzékekben foglaltatnak: felhívjuk mindazon entlsg létező oly slapitékst, kiknek nevei kimutatásunk-•ban felvéve ninennsk, hogy s tskiotetbeu fél-•zéiamiásukat a mai naptól némítandó 30 nap alatt iatéastttukhn juttatni aeivnkedjooek, hogy áhboz képnt s további .intéakadéaskst megt-heiiük. 2-or. Ilssonlókép kérjükssou t alapítóinkat, kik jelen kimutatáeunaban mint fizetéseikkel hátralékosok olőtflaietve vannak, hogy aaon esetben, ha feltevésünk ellenére fintést teljesítettek volna, ezeu körülményre bés.ve a ke-ziik köst levő fizetési elismervény bite\'es másolatának ielmutatán mellett 30 nap a\|átt falasé-lalai méltóatassanak; elleneseiben tovább is illetőleg miüdtddié, oBÍg kőtslsnttségüknsk eleget nsm teendnek, hátralékosoknak fognak tekintetni. 3 or, Tspantalván, hogy egynéinely hátralékosok non néniben vannak, hogy fisitéii kötelezeti légüknek már eleget tettek aaáltal, b t a báni ellő takarékpénatáruál \'az eleő részletet befizették anélkül, hogy a voualkoaé betéti könyvsofl-két intézetünkhöz bekűldötlék volna; eteknek figyelmét felhívni kívánjuk arra, hogy a dolog terménetéuél fogva ii, mindaddig mig ezen betéti-könyvecskék keninkhn nem juttatnak, jegy-aékeinkben hátralékotokul nyilvántartatni, éae -lenűkben folytatólag alapszabályaink vonatkozó halárontai, alkalmaztatni fognak. KeltBudapn teu, 1873. decz. hó 30 án. A „Kisbirtokunk Or-négoi Földhitelintézete" igazgatósága, •— legyzéke a „Kisbirtokosok Országos Föld hitelínlézejte" uj alapitóinak és azon forintokban történt befizetéseknek, melyek a nyomtatásban megjelent kimutatásnak leaárán óta beérkeztek í Hidas Hollóé könég 100. Eperjesi népbank 100. Báránd nagyközség 50. Nyíregyháza váron 200. Bártfa szab. kir város 100. Sápy István 100. Usjdu Szobonléi lakai ók pénztár &0. Báró Jósika Sámuel lOj). Borbély Studor 20. Marion Lajos 20. Ilefykös Kovácsi község 20. 8eptér község 20 Visaolya könég 60. M. Újlak község 20.. M. Szent-Mihálytetke község 20. Ó-Sólymos köt iég 10. Komlód község 20 Oroufája kOsség 20 N.-Nyulas könég 30. Ajtón könég 60. Knn-Sst. Márton város 20. Kele^nl könég 20. Ssékelyó könég 20 K.-Ujfalu köz^g 20. Alsó Fűid k0z-a tg 20 M -Valkó köa«ég 20. Retyicael köaeég 20. tiság kösség 20. Deritte község 20. O Bikal küsség 20. Erdőfalva község 20. Magyar Bikal köz iég 40. Redecs kösség 40. Mécs község 30. TótháŐa kösség 20. Ó-Gyérea község 20. Kos matelkS kÖsaég 60. IInmzloi közaég 21). Stent-Andiái könég 20. Barátfalva köaaég Í0. Eger bagy könég 20. Gyula könég 50. Geaetrágy kÖA«ég ia Gyeiő-Vásárhely kösaég 20.]Gyerófi Dongó kösaég ia Kis-Kapua köu«g 2\'). Kolos-Monostor könég 00. Mariaeí kötiég 60. Meleg-Szamoi könég 90. Nagy-Kapui köuég 20. P«-nyik könég 10. Saán-l^enei köuég 60. Ugvucz könég 4t).JNagy-Petri köuég 40. Nyiiei köuég 40. Ctold köuég 2a Kökényei köuég 20. Me-ző-Szopor köuég 40. Béloi köuég 50. Stén-Er ked köuég 60. Dedrád község 50. Szán Lud-vég község] 60. Déci város 100. Jaoció János 20. Radvámaky Károly 100. Ssépei megye kö-töniége 200 Uj alapítók: Jéger József 100 frt. J>r. Bochkór Károly 600 frt — Rövid kirak. A- o ast minintsr tanács eíhatároztaj hogy 1882-ben világkiállítást rendet Rómában. Sárospatakou nagy a bal bőség. — Liszt Ferencz már Budapestre jött, — A nép színműi 100 aranyos pályadíjat egy nagy nyo mórban élő; vidéki saiuész -nyerte el, Caobáncty Kóroda Péter, ki jelenleg Bogláron van egy színtársulatnál. A népszínmű osims: A legény bolondja -j- As „Egyetértés" 7 munkaiám ei-ion njtópdrl indított a kir. főügyésnég. >s ugyanő lap {január lé^ki számában a tüntetések-fői hozott tudósítások miatt — A budapesti jo-gáubál kitűnően sikerült. — Verhovay Gyula állapota hattrosottan jobbra fordult. —• A képviselőház e hó 22-én csütörtökön kesdi msg ismét üléseit. — Frsncsiaoreságnak két halettjs van: Juleaj Favrs és Grammont hareseg. — Joachim e hó 30-án Budán fog hangvemnyeani.\' Blaháné a napokban lépett fsl Aradon a „Piros bugyalláriabjn." dék engedte át msgát és fényn bizonyságot tatt\'arról, mily kitűnő tanításban réussült úgy a társM- mint ,a ronde-táncsokkan. A jelenvolt snülők, különösen snyák látható örömmel nésték ügyesen táncsoló leányaikat, kik a rövid tánoa-tánitáei idő alatt ée a kitűnő vnetés mellett ily irodalom. (As s rovatban felemlített irodalmi ée asnami-vek ksphatői : Fiachel Fülöp könyvkereskedééé-beu Nagy Kanizsán ) (Uj lapl) „Méhésuti lapok* csime alatt u. havi folyóirat indult meg, mint a magyar osuá- A meghívók a bálra i^ár uéiküjdettok. Jegyek előre váltbatők Knorteér ffvörj/i) Jegy\'l. titk r u\'-nál n tűzoltó tanya hiiyii\'gébeh január 20. 30 éa 31-én délután 3—5féráig éi nte a pénztári nál. Személyjegy 1 frt.\| -GnládjéW 2 frt, Kar aat jegy 1 trt Ketdete 8 órakor. A tinta jőve-delemen teitület sássHfiának benerzésére fordít-tat<k. Örömmel emlitjftk, bogy Osuuly Antalné úrhölgy volt nivss a bábra a lady patronomé\' ssép untét elvállalni. - Keuthelyröl írják nekttok: A fiatal gas-dásaok bálja Kentheljísn mult jmomhatoa, t hé 17-én éfjel n „Aniioé1 szálloda ialtetalítseh di-sniiett nagytermében InfflnŐ sikerrel nyitá meg n idái rövid farsangolj Ssép és nagv közönség volt jnlen, különösen n\| vidékről,, ffiuny Lipót-né urnő, mint lady pa\'r« nein, kleüvei modorával ksHsmeesé és emlékseAsné tevl a tánesvigal-mat Körülötte láttak Hodvn Jfefl barna Uángát e a város ée Vidék sáéési kösül: Wmk lton, Haaay Mariska (B. Magyaréig Saabé Etel, Pé- Gjrula már második kurzusát is msgkesdstte. — (Hymsn.) Hoffmann 8ándor nagykanizsai fistal kereskedő s napokban jegyssta el a sze-rbietre méltó Löwy {Betti kisasszonyt Pápáról. Fellegtelen boldogságot kívánunk e ssép frigyhss. — Kimutatás. A kisbirtokosok oreaégos földhitelintézete nagytsrjedslmü kimutaaést bocsátolt kijss alapitóknak és esek áltat jsgyas\|t alapítványi őssssgeknek, nemkülönben u nekre u 18TO. év decnmbsr 30, déli 12 éráig beaárólsg téjjasiiett bsfiseténkről. —» Lapunk tare nagyon tsffméesetssen nem sng di msg. bogy sat egén terjedelmében köaöljfill Ds midőn itt osak aa e-lŐbbi batáridőn belül jkimatataU tőössaegeknek köJésérs ] saoritkózhatnak, mslysk ugyanis ala-pitványokbaa : US8,800, befisitések tódssnaé-bsn 321.911 frt, köaölük a kimutatást megelöaő körlevelet és aaon befizetések jegyzékét, melyek a* ^yemtatáeban megjelent kimutatásnak leaárán éta beérkeatak. A körlevél a követknő: Aa or-szágos intését igasgat^aága, nsmben non köat jkentője: Kiieach János, kir. műegyetemi tanári Kiadó tulajdonosok: Légrády testvérek. — A lap gaadaeági lapirodalmunkban hésagot pótol-nért minden méhéngazdának melegen ajánlhat juk Előfizetni dija egén évre 2 frt; félévre ,1 trt. — As oreságoe ménénsti egyei megalakjt-láeárél, )övŐ számban fogunk mogemláknni, (Tanügyi lap.) Egy aj havi tanügyi lap is msgindalt a ozim alatt: „Népiskolai taiffigyi figyelő.8 Nsgysasmbatbaa Zeüigor Jóssef "képeid igaag. tanár sssrkssatéss alatt Klőfintési ár s julius éa augssatus hé kivételévsi minden kénss 16-éo megjelenő lapnak egén évre / frt. As el ié esám jól Van Beneállitva. (Magyar LsxIoob.) A Somogyi Ede által sserkeutalt e jsln vállalatból megjelent a 44. és 46 tűse. Aa előbbi melléklete gaadaeági népek ; a másodiké : Áuia térképe. — A vállalat maga magéi ajánlja Csarnok. 4 aserkeut ír! ü« a c\|üie«u § uMgkin m4m kopog-, tat vaiakí aa ejtés — ti aa* — A eeodó-gyerak — tnibaj? — Kéziratért jöttem. — Még »om keltem fel, i eaael megfordul • w4«4k t&idaiára, egyik kosét végig uyujtóstatja • paplan telejéu, o másikat feje alá teszi és bö-ftaáttktfdik rouoH«toooo. — Ez raégis czudaraág aa eaeker urakén i\'yeu korán alkalmatlankodni! Igaaáo caaéaeág. Űgyis csak egy éjo van aa ewtwtiek, é« még azt ie ellopják, rágj meg-uytrbálják. Kgy kicsit löbb lovagiasság lehelue a kiadóban ! lámát kopognak. — Ki aa ? " — A hírharang. — Kos... ? — Hímeket hoztam, még pedig s javából. — fíáuy? -- llároui: kát boijboli é« ogy vidéki. Szerfelett érdeket valamennyi. — Aája ál Qyurkának i föl veheti értök a barmiocs gsroet. Borzasztóság ! a sserkeezté iga-aj wartyrja a kösöneégnek. Megint kopognak Ki aa? — Gyurka. — Mit akarsz ? — Egy ismeretien hölgy kiváuóa a tokin , teles orrai keeeélui. — Nein\'iom mi a......kordoaaa itt íiyeu korán ! milyen forma ? A a arcaát uem láthattam, mert\' erősen le van fátyolosra, de igen előkelőnek látszik. Fi-akkerou jöu, ugybiaaem, incognitóbau. — Vecead be aa elfogadóba, rögtön ko\'-gáLalára átlók. — Igenis. Erre aztán megint kangoean tolaudoJ inos-\'ífba sorsa elles, mig végié hangja laasn döruiö-gésbe bxjiik át s a bon-ion követelményeinek engedve valódi keleti lustasággal kiszáll ágyából. Gyurka ea alatt isiuét viasaatér, hozza a * balkarján tisztára kiketéit különnemű ruhákat ée a jobb kesében egy pár fényedre kiauvixolt csipót. A oaipóket leteszi egy fauteil elé, a ruhákat pedig támlájára, aautáu kigyöagyölgeti urát a háló köpeny bŐI és ölltfstetui koadi. ÜHdskddés után ssesikaestö ur még egy-sasr oda áll a tültür elé, nyakkendője osokrát luegigaailja, bajsaán pödörint egyet és oeak akkor, miifóu már egészen gavallériába tette magát, indul as ismeretion hölgy e\'logadására. — Mib mi lehetők szolgálatára asszonyom ? — Legelőször is bocsássa meg ütemtelen* •égemet^kogy ilyen azokat lau időben kereetem fel; de kénytelen voltam ezt tenni egy elflfo -du ható kelleraetlenoég elhárítása végett, mely reám, sőt egása családomra- szörnyen kompromit táló lenne. A szerkesztő ur egy fauteilt gOrdit az ismeretlen hölgynek, maga ped\'g ye\|e vs-ávis állva marad. — Paranoeoljoo vetőm nagysád. — Ab uram. én negyon szetenciéileu vagyok 1 a férjem Y> báró tegnap dó ben X. bal-letláucaosuövel megszökött..... — Megszökött s hozzá még fényes délben! — Ugy van uram, mogssOköu — La nem szép lett volt nagyságod férjétől. Talán a rendóreeg figyelmét kellene fölhívna nk ss ssstrs ? 0 neut uram I sőt épen azért jöttem i\'yon korán, hogy a hírnek valamikép szárnyát szeghessem. — Legyen meggyőződve nsgyeágod, hogy lapunk a báró ur kalandjáról vsgy épen nem tess említést, vsgy ha tesa is, csak legkíméletesebb módon aoouym esoreplőkral szól. — A mi ast illeti, én az seotnok csak reám «onatkozó részét kérem elhallgatni, a többivel nem tö.ődöm sommit, mivel a vá\'ópőrt úgyis megindítom még ma a báró ellen aa emiitett okból; tehát ast ugy sem lehetne titokban tartani. — Ntra less oka nagyságodnak reám nehes- toloi. — Fogadjs legmélyebb hálámat, Adieu! — Szóigája uagyságodnak. a báróné távoajs közben meglebbenti sitiid fátyolát e ragyogó azedereseiueivol olyan vidáman kaoeiut a eaerkeaetö ur ssemei köze, mintha nem is válni, hanem elleukeeó.eg férjben menni akarna. Alig malik ei tis peres, gyönyörű juoker-fogát áll meg a kapu elÓtL A eserkesstő Uf aa ablakhoa siet, de még oda sem ér, midőn Y. bálét jelenti Gyurka. — Vezesd be ő nagyságát. A báré ur e agáns toiletteben, valódi dandy koiioyOeéggai dvöaii a szerkesztő utak — Miben lehetek szolgálatára nagyságodnsk ? A báré ur, miután nagy uri elegaucsiával Meroé magái egy fotelba s a saerkosaid ur t« elfcei/eskedett egy másikban, előadja, néhol astyon is csípős iróniával, jövetele okát. — Bis ss nem a legkellemesebb dolog, ais- j •é pikáns lört\'aaiec«ke. Hóoaábitáa, asorslemrab- \| és, «á épűr ftth soha som stokoti, már ludniil- j lik a sotreplőkro nézve kellemoe leuni. Fran- J esásofeeéghán trti lem ttnaék as embernek, auy 1 nyha mindennapé, a ködös Aogiia mordksMl és még c»ak #1 som ■oeeiyndaék rajta: de né- J Annál jobb j tehát öa uram inár tudja, hogy én a báróaéva! ösesenörrenlsm f — Saolgálatjára. \' — Frivol történet; de nem én vagyok as oka. Nem én vagyok A báróné boleoserotett Z. Íréíba. Már régen figyelmeatettok a visaoayra, ft éa nam hittem a annytvál is inkább qem, mivel a grófot, ki jó baiátoui is volt, lovagias sm-bornak iamertoa : de végre ssját essmsimmel gyŐsédtem meg, hogy olosábitotta a bárónét, — Elcsábította! ? — Nincs ktllönben uram. A házi barátokról egy anekdotával löbhet jegyezhetünk fel. t-Llőuzör ki akartam hivni duoliuinra a grófot: de kéeóbb nom tartót\'am eat többféle indokból áss-saerOnsk. Épen alőnb voltam ügyvédemnél, ki áljai a bárónét a válópör megindítására fölké-rojtem. öji is befogja látni uram, hogy becsülettel nem tehettem egyebet, vslamiut aat is, hogy as egées kompromittáló osstnek egyedül a báróné aa oka. A báró ur föláll, s miután ő ii kérto aa ügy roávonatkoaó részének elhalgatását, üdvözli s szerkesztő urát. No ea szép I A szerkesztő ur fogadni merne, Ifbgy tis peiys múlva meg a balettáncs«sué fog kopogtatni; de moet sa egyszer csalódik, mert a hölgy ssQrnyoq kedveli, e mint a sportnak,,\'egy speosiáfis nemét üai aa efféle kalandokat. Dehogy haragszik ő, hogy róla pletykáénak a lapok, soi as hiselog hiueágánkk. Alis robog él a báró fogatja, belép Gyurka. ; ! -r Hova méltóstatik parancsolni a reggelit ? ! — Aa irodába. As iroda ajtajában pedig ismét a ssedfgye-rek állja útját a szerkesztő útnak. — Egy félörs mulvs jöhetes A gysrek elkullog ímmel-ámmal a n agában összeszidja a áserkosstót lapostól, kézirmtoa-tól a kisdóval együtt, amiért ót ennyieser hiába fárasztják A szerkesztő ur pedig lefll as asatal mellé, \| a melyen már egées boglys van Összehal mosva a fölbontatlau levelekből. Fölvesz kösőlök egyet, a melyik épen a kesébe akad, magráazz, sí as- ! után beleveti főlbontatlanul a papírkosárba és tadig csak azért, mivel sörög benne a porzó, [oit ludniilUk. ho\'gf a porzótól minden izer-kesstő idegeesé válik. Ennék sörgése a levé ben ép oly baiá«eal van rá, míotba valaki flilát itör-iiiözuo a háta mögött. .. Kesébe vess egy másikat, szinte • megrázza de ebben már nem sörög porsó, tehát fölboalja. Egyik vidéki munkatárs küldi ea ssocsiál-essulék-rő) ir. Ez épen jó less vezérosikknok. lemét föl-Vesz egy máeikat. Szuszt Dani, irodalmi néven Tulipáufi Dániel küldi be szárnyaasegett falits-siájáuak émelygős nyőgdelődéeoit Levele banásik: Tekintetei Nagyérdemű fősserkasstő urll \'l Szeretnék bókot moudaui, de nom tudok frsncsiául, hanem azért boc«áesa meg nékem a nagy érdem ii fősaerkeeatő ur ebbeli élhetetlené-gémet etb. stb V^gre pedig igen örvendek, liogy az ide A. alá osatoli S mond Ot darab sserauy versemmel kedveskedni bátor le >etek a tekintő-t« nrnak ée beosos saine előtt ilyen prózaikjön- l tősben velők egyetemben aa én egy pár szerény soraim is megjelenhotnek Mihelyt a most kül- -j dött verseim megjeloiiuek, amit remélek, ismét I küldők ujakat, móg pedig kétannyit, mint móet. sl a. t 34,1146. Mám. Közgazdaság. Értesítés I !•• if- í m ke.zlő vf\' ISes hogy Mesticbi herceg-,ogy o proletár aj- báré- tank ntággé éfdekoe arra, ■# bnndwf\|eit megéténkífee, l kata mowljri faknenesoa » Ha nem miódom, $ nagyeágs a L aéfalí aMtat ••éítéstaiik említeni r . — fcs é« mér tudja f Bravó I ka rajtam 4Um, én a tukoo rendőrség főnőkéit csupa lep-mrlmalftfcf ilrtitoaám Hám néavt nem >a legtueolgőhh lenné. Hiú Atot t ön lüroért Mm agy érttm, Mk eíébfc tmmk $ hitt, mini a dolog Hr- iMt. — Aa na ntéMaar magewk, mart néha már m Miyé lapti\|lbél kiknm Wnáljnk. A eserkesstő ur pedig ettől a fenyegetés-tői jobban megijed, mintha valaki azt kiállaná be mz ablakán, hogy leszakad aa fcg. Rögtön meg* markolja a lói lat ée megírja rá a feleletet a szerkesztői üzenetek közt: Tulipáufi D -nek Kis Kövesen. — Há már egyszer kiköltöttc verseit, nevelje ié fel azokat, hogy elWüihessenek vele a Helikoii Ctucsára j de löbbtzör ne rémítse el velők a iserkesstőséget, mert külőmben kérlelhet-loiiÜl kiiijak a nevét. Ebbeh as egy strófábso különben elég dicséretre mállón magára vall: „Arcxod piroslik mint A prctélviatz, VtUm együtt 4rt$\\ Ejjed sok pimatt.r Ha másért nem is, de ősért hslálosaa bele fog esorstni önbe es a kis \|ány. Igazán ssivtslen egy zsarnok ss a szerkesztő ur! íLehe\'etlen, bogy volná lelke, lehete\'len. As s jámbor poela milyen pzivdobogva várja as újságot, bogy -nyomtatásban láthassa vériét a as a plátói ihlet, milyen próa4i bosausággá törpül I homlokán, mikor mogpillautj i a goiomba üzenetéi 1 Ilyenkor még a méz ial «pe néki^ De nein ia osods, hogy ha meghs\'sosik^ rai^or megvan győződve, bogy az ő verse sitünő^i mégi \| esik ki aa ujságbs. Persse, mert a szer [ nem ért hossá, vagy irigyli a dicsőséget 1 I a tudat némileg még csak megnyugtatná, de an-J nál jobban fölbŐasiti m a ssammel látható hang, I a mely aaokból a belükből! o\'yan gúnyolódva •aél hozzá. Ha ilyenkor a szeme elé kdrülne a I eanrketa\'ő ur aligha pórul nem járna. Én leg-\| alább nem szeretnék a bőrépeu lenni/ De pereze, hogy a lolkpt\'en saerkesstő ur ott a távolban az eféle fent ege léeokre nem áu egy bakfittyet sem, I bár jól tudja, bogy egy ellenséget szerzett magának ; asért mégis olyan egykedvűen i a lelkiiiineret legkisebb furdalása nélkül fl a reggeli mellé, a melyet épen moit hord be Gyurka, Mintha épen semmi sem történt volu a. £ 1 A reggeli áll egy cJéssp jogos csokoládé-bél ée két o«aeaár-körtébői •) a mélyeknek olfok gyaaaiáea után a sserkoeé\'ő ur kesébs vess ogv mér elove megtölteti ceibukot, a mely fölé Gyarf ka égő illatos fidibunt tart, s azután olyan két lotioe kény elemmel eregeti n bodor füstöket, hogy aat ünnds, vnlamifélé bosnyák basa. A esedő-gytrek ismét bidagjs boaontoa fél jét aa sjtéa, a workeestő nr pedig rámuíkt egy oeemag ifésim\'ia. A gforek leinyalábot ja a enj magot s oltávozik, i nemsokára a ssorkoeető ur\| ie nlmegy agyat vttétknsni a klubba, flnagéay iserkooztő «r I Ráday István. a kéleti marhavész áll ár ár ól ■ Ogyéh ragályos és jáivánvos állati beUgeégikről, 1879. évi de-caember hó Sl-től besáiólsg f. é. január hó 7-ig. 1. Magyarországi 2. Qorvát-Slavonoraaág területe véea«tsntee.< I 3. A horvát-izUvon katonai határőrvidéken ;!uralg. a marhavész a fiakóvioai kerületben Ljes. \'jkovao községben. 4. A fiumei\' tsogirésseti hatóságnak távirati jelentése saeiiot Fiaméban ás vidékén .asj állat-ogáiaségi állapot tnljssen kielégítő. 5. As oistrák tartományokban uralgó mar-návéjis álláaa kövolk«aŐ: \' I ■ a) Kraínában uralg a marhavéss a tseber-nembli kerületben I)ule köuegben. \' b) Dalmáoziában uralg a msrbavésa 8»uj kerület hasonnevű kjüsségében ; továbbá a apsls lói ksrületbeu Coatil közaégben. ; Kelt Bpesten, 1880. évi jsouár hó 7-én. A füldm iveiét i ipar- it ktrukqUmigyi m. kir. mim\'rtp\'mm (jUaUgbitig rtndóri otttá\'ya. Nyilttér.) lsm»rstM deleg, hogy s lafutólié válaasiés sikálni-vsl s Istesysf váfsssUksrSMae fi Holkées éa agy világi f\'rts lépteik tat Mpvlasttk grsaáat Hs\|yos tenaéasstei éolof, hogy a válassMkartlsl lalkáassi aagyekMad s W-K»i-kép»ÍMlé jeléit Mellett állották, Ify s ssUaáiis plébános ér Is. Aionbac níhány fÖMsUen Mi AaéHaJ válessU a ptébsaoa éa báré tmeritanaááasaára. ■elvei essk ama-sek\'lfvakerslUk, asaffTÓiéáéstáaek kffa^mlit sáriak aáai, éa a kerasánypárt J»l6lt{érs, Apátby WMarz aaevaslak. aiéls s ssi rnlrjai pUbáaoa ár ainésa slklvsl, hogy nskás a válasstákos ámaat álljon. Ij» tébbsk kési agy birtokolt asért aart agy 4aaseeapee aáelsaamU uiáo kske-Hczál vitetett kasa a pontájirél, álllMlaf vallás - kábád-lés aUtt batéaáftlaf bevádolt, mif va láal értl\|lll Isgks* vssbbé isin irritálta, boey baJettak saUáa a plébánia lak malist sliol biieayossa baUbatto aféaa nap és egées éjjel a mozalka aiét. 8jent. Mária, 1B8D. jaasár 1-én. , Flanhor Dávid. •) As s rovatban kOzOltekért ne® vállal sufSra ti Isléméfst s . . laerk* II i r (I e t c i e k i m j II TI.\'I i .li ■ i aogs—4—— ■0000000<0 >OOOOOOOft p 17 1 9 622. isám. Január \|bó 7-től 16-ig. I 1. Magynrorosájg, éi ! 2. 2. Horvát SJavonorazág területe féM-mentea. . I 8. A Horvát- 3slavon katonai határőrvidéken uralg a marhavész a rakovioai korülatben Ljeekovácz községboji. I 4. A fiumei tengerészét! hatóságnak távirati jejenléie szerint Fiumében és vidékén aa ál-lategésMÓgi állapot Mljeeen kielégítő. i5, As oístrák tisrtoinányoU>sn uralgó mar-haván álláss a kövstkeaő: . ja) Dalmáczilhefi uralg a \'marhavész Bínj kerülőt hasonnevű községiben; továbbá a inala-tói kerületben Caslot — vitturi kÖsségben. jb) Krajuábau tökélelen megizüiit a maiba-VÓlIi J p) Bukovinában; kiütött a marhavész kenj ^esztagintézstbén. Kelt Zsls-Egsrázogeu; 1880. jao. 16-átj. Kösli: J Sugtthy Antal, 1 \' megyei gasd. egyesfilsti Ulkar. érdemérem, 6 dlazokmáay! Tra^ya-Kip^ 3rék: 2 n«ir ti/. Jafacseéatt, ktonni méM urulmrt. ntasht-áafbau imutmI talajok niroin, lóheriuk, téubs kom-po-tlkénitéihez, iUllób»n hintéírí jól álkelaMShaé, — olaaótt isállilja birmely állomáan bárawve, a Urulomiél NO 3-10 JStálláa melUU „BETRIEBS-LEirUNa D£S\| VOBDES-BRGHLEB tíYPS-BERGBACES" Hddllns, Béca mellett. KHKHK>^<H OIOOOOOOOI 000000000(00 i 1900000 ím 1 loocw^^cHwooool l\'Vielós szerkesztő; IT 0 F F A A N N M Ó ooooooőöoööőőcx^ Steier i I mellbetegek számára. 691 7—12 ÜÖnls onoek utánzása ellen!! i « I Már több mint 30 év óta kedvelt egyedüli és legjelesebb gyógyszer a torok és lélekzó szervek miirnen bajai ellen, mint: köllögés, nátha? rekedhég. torok- éá mellbaji sat. A STEIER VÉNYNffl)7 üvegeire e szavak: B A p o t h e k e z um Iíirschenio Grata valamint a jegy J. P. vannak rányomva, azonkívül a rsgjegyeken a készítő névaláírása: J. Purgleitnjer Apotlreker kék színben vau féljegyezve. A számos utánzás és hamisítás ellen intjük és kérjük a t. cz. (vevőket csík azon üvegeket mint valódiakat elfogadni, a melyeken les-tebbi ismertető jelek láthatók. árt ivtgt&kiat f$ kr. « é. Fószétkoldósi raktár: Purgleltner J. gyógy tára Gráti. .Főraktár Magyarország részére: (Térök József gyógyszerész urnái Bpestbn. RAE^ÁBAE NAGY KAIOZSith; Belue József gyógyezorósz urnái, Prs-gtr Béla gyógyisorésa urnái, BoaettborgTeronos ée Sohwarz t Taubor uraknál. }g[>oooooöooo(X)oooooiiooo(>oo(XK)ooooo()S Poudre de BLáHÍHÉ LOl\'IZá müvéaz kedven ez arcspnra. Ezen aitbm vegftanilaf tőkéletuitve, alilw irtalaaa mrtktH inentw 4» oly kitflnS ta^lwséfn egyciit, tiojjv inínuea cddlc a kai- éa beUSIdSu kéMÍlctt porokat wknorosaa felülmúlja, nagjmkrt fclw^i aa aa UAiirii kitU—rlw MalyiMtát mexóvja. u ihaaak éa a io«iaáaMk Ifle éa laméaaoua ■maaatstlköb i o^y. l. Vr a Métaaabb umm aemkipei a port raja Saamoui. aaly kltitaö baUaalért BUHAI1 LOÜIZá «yaá( kOvetk\'otű Wkkal tüntette U: Tissti Miiller J. L., oselött Vadiss Fertnca 9bt. utódk. illatmréas umnk BeüspestM 1 A fradrl de Soráil, melyet Ba feluUUt, valdüo kMaé «a ncmébea pártUaa, ■artVaiaak at árewa litlkutlau éa urtói, di agyaúraMted naáa laanalatnál áit>l—tU>* iga által aa arran oly kátMa jótékony ha-taal\'gyakaipi, iainöt Mf aMif a«mmif<la aropwáál neih Up>aaalta«. mdy kivátó tolajdoirtigiírl jevSáaa mint kaoraats areip.vromaf UaáKOw faftfa buiBálni. aa aaghagyok gjbMn.Ua WlladmailM igáért AlaléMa lÜMlllia Ii fog órvtíiíexii. Itasalatal Blaha LouUa. 2-10 Créme Pompadour. Is ilutii u taréja jililékany éa élatta kattMa .CBI KI POUVaDOCar piriii kkSaléigokkal va\|ó Oiiaifclwaénlaa MytU JSk a tötabW egiax tiaata^Wa éa w^jébea elAálSUBoa B» WMW, m a mmwt egfc t agg korii< tenalúdta tartási tm I aaif ilgil uílUI, kap » agiaa tféwk ánaa { aiédé nam malanlbaun .é a t b&lgyriUgoak aa a tegha hatáaaátwi #jinUnl. — I Utftaí sw Jávai Sa—1—I aala-áaa aéügi aaamflrgy^a auyt Egy tégely ára haaiaUatf i aritfaái 1 fit 60 Ss. && aaoá.ktoltáény vaMiaédáéit kanAilaai. — mtlf MnHl rédjagywel ú ÜTtf ) U vsÉas! imri. JK ^^^^^ Iáin JSÍ >000000000 kénítmény vaMJaéj áérl ka—á»éw» - Miy okb MbnOk valódi fra- ana éa {angol lllil—ialkw a IdLa POUDBE DS SgaULk dobosokban: valódi fltbSaágl a * a fchaUté2?BCLLDt Vi^g tlniynék ka BüDAftST. tw diám. tt euföU V40AIS • 1 jastsias Mikiiül a uak 00000000000000000u0000<j8í +mámmmm m NBf l i t? A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság j tiszteletlel alólirt igazgatóéira ezennel jelenti hogy Zala, Somogy, Baranya e# Vas megyék rémére kiterjedő hatáskörrel Nagy-Kanizsán főügynökséget állítván fel, annak vezetését Gutmann S. H. úrra * \'1 ! I \' • * \' * ruházta, kit egyszersmind a tuz-f szállilmjány- és jégbiztosíilftéi ágazatokban jogflrvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest] 1880. januárban. ! • H I , 1 \' ilfeí I . A Magyar-franczia biztosiló-rr.szvénjlársasag igazgatósága: \| ff ! Schweigor. \' Moscovitz. -A- l^£a.g^3rs.r-£ra-3acziisL "biztosító részTrém.3r-tá.rssisáLg^ igazgatóságának íenatebbi közzétételére hivatkozással jalólirotj tisztelettel jélenjti, miszerint a Nagy-Kanizsai föügynftkség vezetését elvállalta a a fóttgyjaölttégfi irodát megnyitotta, h >1 is biztosítási sjjánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások Lepkés zségeseb ben megadatnak t - VizloMif pedig a lár»aág • a) tífzveBzély és roblmnás által okozott k<rok ellen; 1 c) szárazon vagy Tizen szállított Javak károsodása ellen; b) Jégkárok ellen i \| d) az ember életére minden ismert módozat i szerint. A Magyar-francia, biztosító rész véti u tár jóság, melynek i 20 millió írankpt, a/áv $ millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben \\ 10 mttíiő írank, a/.az 4 millió arany írt készpénzbeu befizettetett, s részint a fóVáros legelső jjénzintédeteinél, részint pedig magyar államérté bekben és elsőbbségekben leti elhelyezve, f. é. október l&én tartván alakulj közgyűlését, melyen a .társaság^ügyvezetésének élére következők választattak meg. Felügyelt bizottság. •M Vá lanztmá n y. Elnök: Bittó István, ó Felsége val belső titkos tanácsosi, a Lipót-rend nigykeresztese, orsz. képviselő <stb, Budapesteu. Alelnökök: Báró B á q h i d y Béla, földbirtokos, orsz. kéjlv. stb. Bpesten. Bontoux Jené, s párisi Societé .de íUnion génerale elnöke sto. Párisban. Vélssitmányl taglók. Róbert Morin marquis de Bauneville, az o-ztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuwelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápori Regen har t Ferencz, az Albrecht-vaspályaelnöke stb. Bécsben. 8ráb Károly földbirtokos, orsz. kédviselő stb. Budapesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt déli vasnt alelnöke, az osztrák urakbáza tagja stb. Bécsben. B e c k Nándor, a magyar jelzálog-baukuak igazgatója. L án czy Leo, a magy. ált földhitel részvéoy-táijsaság igazgatója Budapesten. Lejrin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budspesten. Serrebource Jos. Mária Emil, a párisi Societé de lUnion génerále vezér felügyelője Párisbau. Igaifstéiég. Igazgatók\' Dr. Hiller Albrecht, köz^ és válté ügyvéd Bécsben. Kistenffiacher Károly a „Hoftmann József" nagykereskedő czég főnöke Budapesten. £chweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsosi Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicz Lsjos Budspesten. ■ Tekintve a társaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, bogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosi tó közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint ameny* nyit neki e társaság, mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társazág ezen, eddig páratlan tőkeereje és áz élén álló egyéniségek.jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog fele Ini, másrészről a szakvezetés avatottságja az iránt is-kezességül szolgál, hogy a táraiság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. A midón tehát tisztelettel slólirott a biztosító t. közönség bizalmát az általa képviselt társaság iránt újból felhívja és kéri. megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynökségi területen a jvidéki ügynökségek szervezése teljes folyamat bari van, és bogy ;tuzbiztositási ajánlatoka már felállított ügynökségek ákál készségesen elfogadtatnak, N.\'Kaniisán 4880. januárban. 689 3—51 ■P irnjpfii M maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság foügynöksége N.-Kanizsán. Gutmann S. H. fii ipi í tmmmámm****** mrnmm^m&stsmgmmm m \'is Azok, * kik v^/ ávyéltsér^ben xienvedoek. X I 1 fi 1 X bérmentei kérdésükre megkaphatják j minden díjfizetés nélkül, akár k0s-M vetlsaül, akár ss alább megaeresett jcég kösbejötiérel, ahsunilati uU-iiukat sson sllssti sérvfcenöcsrs nésts, melyet He r isau (Scbwsilsban) Sturqsnsposr Gofll kétsii. £aen baeánálaii nUuításhos számtalan kitttoő bttonsritványok és.köuSnetnyiiatkosStok ▼anBskcsstolra oly egyénektél J# I f^j a kin esen kenóci hsssuálata foljtári teljesen meggyógyultak. S \| \\M1 As blküldéa bárhová is eköíölteMk.jfi kanóc) Ara fcgelyenkiiü 3fri 20 kr J KspUstó Formágyi Ferencz ,Sz. Nériábaz" címzett gyógyszertárában IC 649 1-8 BUDAPESTEN; i X :»oooo( wMWM iljjT.\'fi;;!:-; mm Bas^f pl" Isit NlléMDMMIMH > ~ 3 MATTON I ■ K « B J j\| Ppatóiwi^ Is UgifanrmJitl&t" bajok mor L 0 kóú/Of kn- U \| köbogéa ellen. MatjtoiM Hei>r\| Knrlsbadbfln. , , __iílillIHIMiWMi I \| j5 é ^ SH ^ ^ O JX O OS ih S;- ■ - a.& ^ vaj lu 15 g m fi «,-.> 1 mm, 4 4> » : ;s\| .. 2 5 g BBC — ^ as "S ® ^ \' "w s? S-í s- \'^ll g-íls s « ™ SS o s s\| 5 ütj a M -g 2.--&-SÍI Ml ^^^ m © %C3 a; cs ® « ^ 5 & ~ íf ^^ s a & © ^ C/j 13 vF rr ? ZZ s-s — 2-S-0 • s CD S^a-í- Irs i E " S i \' í © % I & \|M f-a s I as ss ^f I a X 5 as < 4ei I 4 3 flB I 69 « QD — — 2 •s; ^ ■? « ® S25 -5 S-o . í 5 S C g ^ ® S. i 2 X \' S 5 . 3 . s. S t ft> 2 -o > o, 1 _ O Cka fli —, « 5 íeic ® >%« * o n 5 5 « i. ® CB í ^ >• ® • ^ ^^ 5 — 1 Ob o - 9 2 g • to cs i- ® v® 1 ® • Qi w x ^ Q.-^ O 2 Hl lrn , "" r K CB « if ® -c e p n ■ 0) C ^ Sf JA W K — r e ®S © ö\'S » u t c © —■ -ots g ® « e - 58 g « E 1) S c C ü bt c ® « f > oo CD -O QB a j O) 9B 2 « N — — ® Q.C ® 01 kV b sr x ec —• S Tn ff-S^g Jf o S « • L M — • SD M M <<< CÓ^f Ifi SD 2ojí s 3 s i. 1 4* á 1 > O C09J3 h >» 1 0 - s. s. ® 0 j A a sd i: Cj o N « 5 > C í- ri w ® K W B N C OO 4 • o O Jü "as 2 a a 4P 0.2, Jk1 O S • ff 9 ® • kJ? 3 í flt oi e b Nö te ss ec I\| 0} iO IS t: f - 41 a f « « í A mi!!!! pb - ■ h £ 11 ü 0 a 0 a «•© 99 ih 3 E-.-S ja Nyomatja és kiadja Fiscúel FttUp Nagy-Kanizsab U80. MssM ftttp kta«ttfwM«M ÜJríreakái Mw, kti mám IfpJ ém • ImMm Hím hjwh f \|r. MkkaaSH kMdM I ke- sm i «ms ém ft Itt i ÍM Nl». Z ALA lurtaartJl Ma N«fá Up r(lM»i ráaaét IIUI6 kMaiaéeytf »4»k ÍJ) urf.fl.il \|itM 911. II Bémaatatiaa l«t«k cm* ImmH kswkWI fog«dutnk el. Kfcirtfok vilii nem kfildatnek. Nyílttá: Patltaora Hí kr. MEGYÉI ÉRDIEK0. KÖZMÜV ELÖDÉSI, TÁJFjlSAD A LM lm GAZDÁSZATI HETILAP A ZALAMEGYEI GAZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁjS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 5 szám. Nagy-Kanizsa szerdán, 1880. január 28-án. VII. évfolyam. Valami á szőlészetből. A Metuée. A mult évi szabatos fattyazás után a szőlőmiveléa alapja az okszerű metszés, mely a tőke életére, termőképességének tartalmira, az évi termés mennyiségére, sőt bizonyos tekintetben még minőségére is lényeges befolyással bir. Általános esabályképpen Ali, miszerint : a metszésnek ugy kell történni, bogy a töke erejéből semmi el ne fecsérel tessék haszontalan, és i feleslege-* veaa-eaőképződéere; de egyszersmind figyelni kell arra is, hogy & tőke termő ereje az utolsó cseppig ki ne meritteeaék; vagyis: aképpen intézzük a metszést, hogy a tőke •elegendő képességgel bírjon a gyümölcs termés moll ott saját fentartáaáboz szükséges vesszőket is meghozni, kellőleg kifejleszteni, megérlelni. A tőkén levő vesszőnek mennyisége, gazdagsága, vagy szegénysége megmutatja a tőkének erejét. Ebbez kell tehát a metszést minden egyes tőkén alkalmazni, vagyie gazdagabb veeazőzetü tőkén ha gyünk több csapot, de mindig csak két-két szemmel, és soha nem több csapot háromnál; a silányabb hajtású tőkéken pedig hagyunk egy csapot két szemmel, s bt a tőke szerfelett gyönge, egy csapot egy szemmel. Ügyelnünk kell azon-, felül arra is, hogy a csapok a tőke fején köröskörül egyenlően beosztva, és aképpen álljanak, hogy a vesszők között a tőke belsejében Üresség maradjon, • kötés ttián a tőke mintegy kosarat képezzen. A metszést megelőzi a nyitás, éa a fattyú gyökereknek letlaztogatáaa. A metszést olléval teljesítjük, mert ezzel a munka tisitábban és szaporábban is megy. De az ollóvali metszésnél figyelni kell arra, bogy as ollónak vastagabb lapja mindig feluí maradjon, mivel a vastag lap némileg a vessző végét megzúzza, tehát a metszés olyképpen intézendő, hogy azu- \| zás a vesszőnek leesendő r&zén történjék. As ollónak ellenkező fekvése mellett t zuzáa a csapot érné, s a legfelső szem az által megsemmisülhetne. — De meg-semmisül a csapnak azeme azáltal ia, ha a tőke nedve reá folyik, rajta megkocao-nyáaodik. Azért a metszés mindig tör- j ténjék a felső szem mögött, és rézsútosan, hogy az előtörendő nedv a szem el-\| lenkező oldalán találjon utat a lefolyásra. Metszés alkalmával a tőkék az el-I száradt részektől, mohától, kérgesedett héjtól megtiaztogataqdók. A vastag, száraz részek mindig képi fUrészszel vétetnek le, és a seb éles kéaael aimára tisztitutik. Főfigyelem fordítandó arra is, hogy az igeu buja növésű, \'vastag, és gazdag vesszőből csapot ne hagyjunk, mert az ily tnlgazdag vessző vishajtás, nem termőképes, éretlen, vizenyős nedv vei mértéken tul telve lévén; de buja növésében kellőleg meg sem érhetvén, rendesen a téli fagy által szenvedett, gyümöl-caöt nem hoz. Ily kezelés mellett a tőke háromszoros terméat ád, éa ki nem merül, mert az alantabb álló caap a gyökérzethez közelebb állván, a táplálékból felveaz any-nyit, a mennyire ezüksége van; a eziU-vessző pedig a hajtások kurtítása által akadályoztatik abban, hogy felésleges vessző hajtáaokba pazarolja erejét, és az összes\'táperő a fürtöd fejlesztésére fordít tátik. — Következő évben a szálvesz-sző tőből ledobatik. a csapból eredett veszazők pedig kurtára metszetnek, legfel lebb két csapra kétrkét szemmel, mert ezen évben pihennie kell, hogy a harmadik évben ismét szil vesszőzve\' lehessen metszeni. Legczélszerübb ezen mivelési módot a sorban minden második tőkén alkalmazni, hogy mig egyik terem, a szomszédja pihenjen. Ily eljárás mellett a szőlő telepnek ia jobb. alakja mutatkozik, nap, szél, levegő, de még a munkás ia jobban a tőkék közé fér. A máaik miveléai mód, mely leginkább a Rajna vidékén divatozik, a következő : a rajnavidéki hegyekben a szőlőül te tés mindég kettesével történik, min-dég két azálveaazővel egy lyukba, éa igy minden karónál kettőe tőke van. ók tehát a Guybd miveléai módot évenkint, minden tőkéjöknél követhetik, ugy azonban, hogy a kettőe tőkének, a melyik ága szálveezazőzve volt, következő évben az pihen, a melyik ág pedig pihent, reá következő évben az azálveezazőztetik. Gnyod, ugy a rajnai mivelée módnál mul hatlaoul szükséges, hogy a tőkék min- den 3-ik 4-ik évben pó érett trágyát kúpjának. [ A francziáknál, jigy a Rajna vidékén egy metszési mód divatozik, mely tulajdonképpen nem fs metszési mód, hanem a \| szőlőmivel és nek egy egészen uj éa pedig igen előnyöd módozata. Legújabban felkapott ezen szőlőmi-velési módot Quyod kezdte, és csakhamar elterjedt. — Az eljárás a következő: aj jó, erőteljes fiatal tőkén meghagyunk egy csapót két azemre, de ezen csaphoz af vesszők közül a tőke fején legalantabb éilló alkalmas érett vesszők egyikét választjuk; A csap feletti vesszőkből egyet t^egmetszünk hosszura, körülbelül egész hosszának kéj harmadára, a töbfi vesz-szők tőből ledobatják. Első kapálás után a azályeaazőt viz-ipányoa helyzetbe hajtva, lekötjük a Borban leletté; álló szomaz&d tőkébyez; vagy ha azt pl nem £ri, égy. e czélra levert külön kariéhoz- A szátvesszáből eredő hajtásokon lé vő fürtök, ha elvirágoztak, s a bogyók kitisztultak, a hajtásokat megcsonkítjuk, de olyképpep, hogy a legfelső fürt felett még kéz levél épen megmaradjon. Ha a megcsonkított vesszők hónaljbajtásokat hoznak,j azok szinte ugy megkurtitandók annyiszor, a mennyiszer ez szükségesnek mutatkozik. A két szemes csapnak hajtásai rendesen a karróhoz köttetnek, s ezeket csak augusztus végén szabad megcsonkítani. Sokat hallottam okoskodni a felől: az őszi, vagy tavaszi metszés jobb-e?és sokan vannak, kik az őszit határozottan jobbnak tartják, felhozván mellette azt hogy ősszel könnyebben és olcsóbban lehet munkást kapni; ,azon felül: az ősz-szel metszett tőke tavasszal nem könnve-zik annyira, mint a friss tavaszi metszés. Ez mind igaz lehet, de én ősszel még sem metszek, mert az őszi metszésnek fentebb elsorolt állítólagos előnyei mellett sokksl több hátrányai vannak. •— Jej-lesen: az ősszel metszett tőkét télre ok-vétetlen befedni kell, ha a csapnak, és felső szemnek hó, eső, szél behatása folytán történni szokott megrepedését, megsemmisülését megelőzői akarjuk. Az ősz azel metszett tőkének befedésére fordított költség nem veazne ugyan kárba, meft rendea gázda ugy iá befedi tőkéit őazi metszés nélkül ia; hanem hogy a befedés lehetséges legyen, ahhoz szükséges alacsonyan tartott tőke, melynek feje fellebb nat hüvelyknyira van a föld szfine felett. Feleresztett vén tőkének bele iése lehetetlen, tehát ennek őszi metszése sem lehetséges. — De legfőbb liát-nya- az őszi metszésnek az, hogy amog-Btszett tőkének csapjain csak 1 - 2 szem vén, a tőke egész ereje, ezekre irányul, a tavaszi meleg napok beálltáyal ezeí1 föld alatt igen könnyen megindulnak, ert a föld a nappali inejeget magába vén, a szemet az éjszakai hűvösség behatása ellen is oltalmazza. — Ha p?dig szemek kinyitás előtt a föld alatt meg-lultak, ezeknek gyenge hajtásai a mint kinyitáakor a friss levegőre jönnek, a a nt.p sugarai által érintetnek, lehervadnak, el .záradnak, gyümölcsét — de m&g vesz-iz3t sem hoznak, ilyképpen a kései nyitás által termésünk nagy részét elvestt-h< tjük, — Ha pedig az ősszel metazett éa befedett tőkeket korán nyitjuk, s\\itóbb zojrdon hideg idő következik be, azon rtbep a föld alatt téli hidegség ellen ralmazott, s némileg elkényesedett sze-•k érzékenyebbek lévén, a kései hideg tál semmieittetnek meg. Tehát az őazí stszésnél a munka olcsósága, a megta-ritott csekélyebb öszszegü munkabér nein érdemli azt, hogy miatta egész évi te \'mésünket koczkáztassuk. m m Két mulatság. (Mxtadiantina, Plurafftana.) (Lsvél egj biratníböi) L — — január 21-én. Titetelt (uiionyom l \' Már egyszer kifejezést adtam annak, s utolsó iaben iámét babiaonyult, hogy az évad legeli l»b éa leglátogatottabb bálja mindig a deá-lio i hangversenyesaokoú lenni. Nem té-, tél ;z fel rólam eankisem malitiosus gondolkoaás t s í ein hisai, hogy a látaaólagos paradoxon irónia r lenni, hiazen ea oly crenm inynyel aaamben, y más helyen kimerítően látható, nem csak cjgbocsáthatlanság volna, hanem a mi még sok-rosaaabb — ostobaaág is. Es látott-a már valaki valaha báli referenst, a ki aat a. csimet Bze retné magának vindikálni. Még abban is sze-oaéaek a deákok, amival más báli biaottságok nen igen dicsekedhetnek, bogy hívásukra, akár- 4 u£fl/fl" tiiciija. Ha... Ba a komor éjatk gyaaa fatels (ktylat Tava tSaai Uto4. Paranc»olü a aapaak, hegy aa klataaa asarta Malagat a vlfafeii — Vagf tilUd al as mit langy fqtajiaa ssaltS Mas titka caékjai Mai/lyel ot^l«\|ija as ÜUtfcU tí\|ttaek Harmaloa virífat. Van ka USn u 4fr6l oaállaf! Isftita^ valiastaei kaajatt — Vafjr awadd, Wfj na honon, tiltsd bojy qa fakamiou A kikeiat rSaaai I TUihI al s ardlaak Ma laU)át la púmét »írj». Van a bmb ka aatfttl. mondd sssf a coljának, Oagv aa Mjia atral Usa a nap s a rUaa ae7«tfi laap asalH S um Hat salkiz. A riaait bkasaSS hikakM a madárka i kffjit aa# aaavaira. ■afH «1 Mt, »♦ SMadjad, ab aa tiltsd laáavka . Vff W titod, Ö\'jaae mmété, ami, kan nlvaas »lt, éné. Va fcgpae aSSaadl - A mecset foglya. b\' KOTTSX VILMOS 111.\' A fctlIUÉjlg. \' (fetytatia). > Vw aéevese ssia/ira félre mmsi Narve-Í» faeaa. bap ftkagyaw Me, aieaariat aam MM, bof^ a Vkk aaeréao taéva^ak SMtétjébe akarnak törpi, a* a ismer eszközt melynek haaz-j nálatától vissaaríadna, tőr, méreg éa gyilok egyaránt rendalkeaéaéra áll. aTehát igy ?"- aaóla Murredin mé^ mindig mosolyogva. Melinda leányom nem akasja^iszultán látogatását elfogadni, mart attól tart,, hogy merénylet kOvettetik al beoaQleto ellen ? Ám le gyen, én megfogom vinni a szultánnak feleletedet, éa akkoi néaa utána, hogy kerUlód ki ba-talméaak súlyát. De mielőtt elh\'agirnálak édea leányom, egy kérdést intézek bozsádr ■Tehát te oaakugyan képaa vagy engem beoatalennek tartani?" fis a kérdést Marradin esinte mosolyogra intézte Melindához. vBát miért mosolyog uram ?" kérdé aaon-vedélyes hangon Meiinua, „csak nem uz velem kagyatlan tréfát ?•\' ük mondja, bbgy igen I mojadja éa iámét keblére borulok! ée sirra kérek boóeánatot. De bogy ia legaáhattaa aeggondolatlzn haresaéggel aat a tréfát, éa hogy birtJh atyám lelkibarát)át, aat a férfiút, akit egyedüf saaretek, ily rútul mag-sérteni ? vKena édee leányom, én nem tréfáltam. — Komoly valóoéf ajánlatom, éa badd beszéljek »é( őszintébben, én nísgatn óhajtom, mégpedig agéea aaiv éa lélekkel esflggók ra\|Ut, bogy aaaal* tánnak pagayerjelak. Da «te légy olyan iadula-toa, né maiaad meg bovae kifakadáaaiddal, hogy alig vagy tiaeaayolae étesj ée tiaatald, ha nem atyád Carál\|é4, tacaiább agy férfiú dea baját, ki Webet Ind ée libbat lapaastalt aa életbea, mint le ée •géea eomed. Hagy MSfrepoal magegyaaik-e egy iéfle be- 1 cÜteté»l, aat ayagedtaa rám bagybaiod, \| mart amit éa bsasilslassimil desakaagaaiba indok beani, aa Mtta áll a te Wiló képességednek. Tadd mag gyerasekem, bogy aMB miud.g aaok a ssép ÓS sailárd jellemek, éa\'minden tekinta^ ben kifogástalan férfiak, akik ugy mint mindenükkel, Imit biraak, becsületükkel ia aaját má güknak élnek, éa ugy mint kincseiket, jellemükét ia miuden érintkeaéatol gondosan óvják. --Ugy mini a vert arany mindig tiszta és\| nemes éroa marad, habár ezerszer a sárba is tapossák, ugy aaok aem veaaithetikj el soha erkölcsi értp-v küket, «kik bárminő környezetben és bárminő élet uton is Önmagukban sáenyteleuttl tudják megőrizni szivilk és lelkük eranykinoseit. Midőn aa emberiség Ivérea aebeit gyógyitaéi, rákfenéit metélgotni, és sek roncsolt tagjait kJÖ-tosgatni [kall, akkor nem aaabad gondolnunk a beteg átkaival éa szidalmaival, aem keaaiuk be-festőetetaeévol, hanem magas orvosi hivatásunkat smm elolt tartva, kötelességeinket kell taliesit-nánk. Tudod \'des leány ti? \'mi aa a kOaérdek ? Bizony jobb aoraod lett volna, ba oaak névlek ismeri ed volna eat a ftliatent, ki imádóit oaak aaarolni \|1 irja. Ugy mint, minden istennek a közérdeknek iaisok álprótélája van, kik épnan ugy mint más 1 istenek jszenieakedŐ fanztikusat istenük nevét te-kmtéiyá ée becsét baszniijá\'k fel OaaŐ czéljaiky elérésére, és ba van álaaeiiteekedés, mely valaha savarokpíak, tévedéseknek éa világbajokuak volt katfeia,! akkor ezen álprócétikrói lehet igaaán el-pmnffam, hogy veaaélyeaebb férge nino aa em-heriaégeak. De vannak\'aaen istennek bA imádói isj kik ititnden porosban kéeaen állnak, vagyonukat, életüket. de ea mind kevés! szüleiket, gyermekeikét, éa ami mlodeatknél értékaaabb befeülalOket faiéldosni nek). És ea isten az Oatadaftiál ée 0o-érzetné egyéb (ntaliaat nem éd tnindason áldo-aslekén. amit vérző aaivvol, da mindig ajoagva íeieasüát oltárára. Es mégis 1 Amit a világ aegy férfiaknál bámul, amiért nekik ttUfto Urakból hy mé vá a I ®K ne\' lak •nusokat zeng, az távol sem =oly osudálatra-Itó, mint amit kovéa de bű barálja ezen bál-ynak feláldoz minden órábaa, anélkül, hogy Lrmás kOsönség még caak sejtené is. De ezen ének bensőjében egy kicsike képolna áll, ugy esik öntudat És tudod édea leányom, mi k eaen kápolnéban ? Aa éden lakik benne! Oly ssép ée isteni tyország, minőt a ragyogó képaeiet nem bir teréinteni. y Kérdead oaak mag aa ébaaő költőt, ki Iáikét kisirla harsogó dalaiban, éa gyakran alig van bel ivó falatja, majd regél aa neked eaen édenról. Ké desd meg a tudóst, ki lemond aa él«t élveiről, bogy caak a tudománynak éljen, majd meg-mosdja, mi jutalmazza ót meg fáradalmaiért Ezen iaten felkent papnőjének akarlak téged rt megnyerni, gyermekem. — Azon nyomorgat itt nép nevében, mely \'eaer sebekből vóraik, mai y egy aatnya uralkodó ée gonoazlelkü. tanáea-adói álud minden nap tObbet saenved és tQbbet túr, nem is kérem, hanem követelem, hogy ál-doal fel Önmagadat, ildoad >el becsületedet érte. £s La befolyásod által a szultánra minden nap o^a í egy! könyet saárilaa meg aaon lengeni) i kü-nyeibŐI,! melyet a népeanyargztáa facsar anayi k szémeiből, kik a tróntól távol állva pana-i tkal annak polesát al nem érik, akkor ki-éem több mint jogosait Nem szólok édes fom jasen fényes társadalmi álléerél, melybe laa, nem basbttliiom 6m% a asaliáa hatsiinaa fenomiójét a aaegény mindenkitől ellingyoU val jIde aaon istennő képe, a kínok minden batMmiban áll boldogságot és Oiö»«et tor-eai, Ireaeóbb Melindára, rniut miuden ma-ó féily és gyünyOiüség. Meljnda, midőn Nurredin szavai alliaaffvot-tak. fjét lémlányaaéke le) őjére viaaaaháj ■«, kái\| ssesflélta as eMtta áhóagg areavanésait, és lefl kor I kas árvi nap jOMl lant •ily korán kezdjék k mígj elteik e kWwi\| agy, begy nem setkségee nekik aggodalmasan Mta álgntai m árkiad mdi\|ikit, mart nekik aa álért bineeyaa, hogy • terem tele laaa; aa ka* tét gondot akaa nekik, bogy féruek-e annyian bele, a mennyien benne Tannak, éa táléban aa alkeiammel többen toltak, miat a mennyién bele fértek. Knottaer máméra, kinek aa areaa rn-gyegaU a boldog megelégedető!, a két kövér teudők egyike. lm a láncsolókra néata ia nagyon gyümöloeöed, amennyiben nagy réaaa bizonyára el teeatette fyukseemét, mintán biaonyoeaa sokisor megesett, bogy egymás bálán tánoaoltak Végre la mindent képae megszokni aa ember, — De ssegforditott utat kötetek, bieaen legelőaaör ia a hangversenyről kelle isótuom. Tahát keadjük aaon. 1 érakor, a terem már igán aaép képet nyújtott. A vidékről annyian jöttek be, a mennyit oeak jily alkalmakkor leket együtt látni\' A hölgyek aaép koeroraja ott diaaelgett a aaékeken, melyek boté tovább keveseknek biaonyultak. Hoatak még, ialdbb hátul toldották meg néhány sorral, sántán alti kezdték : egyseóval nagy ée dietinguált publikum töltötte meg aa egáea, igen saépen. éa ia-léeesaa feldisaitett termát. ügy körülbelül \\ 8 éra tájban tette keadetét a hangverseny, melynek mdsoroaatát már egy aldbbi alkalommal \'közöltük. A\' benyomásról általános bírálatot fdok, A misoroaat minden egyee darabja kielégítette a közönséget, ée tokaaor aajoe tapsokra ragadta. Külöoöeen tetszettek: a senekar által eaén jprae-cisióval játszott egyveleg, melyet Beréoa Imre állított öeeae ée igaagatott, amint d nála mármeg-megszoktuk tűzzel éa hévvel. Aa énekkar által eldedott, jól megválogatott népdalek (karmester Grossmaun Ignácz tanár ur.) melyeket a kö-aönság sajoaan megtapsolt ée u{rásott — A fuvola duett, melyben Godina ée Hajée, amaz 7, emez 6. oazt. tan. folytonos haladásuknak saép áa eiisiueréere méltó jelét adták. A közönség megérdeiáletttapsokkal jntalmaata a derék Ujjakat. Kise Gyula ttgyea hanghordozással és nagy értelemmel eaatalta:Arany Jánosnak „A natwtjj 6dr-dok* psimfl .érnek balladáját, mely a szavaiénak nagy nebéaaégeket okoz. E nehézségeket atonfuan a aaavalé ügyesen leküzdötte. Zajoe belvesléssel éa tapsai logadtátott a műsorosat uto só darabja is a aane- áf énekkar által eiőadta. 4- A terem azután ezakbamar átalakult ée el vonul tán a többi nullák, bolyét engedtek Terpsycborének, aki azután tilágoe reggelig itt uralkodóit a nagy tíremben, míg a kisebbikben Bachot éi Gambrtnua nyújtón-koetak kedvük eaerint. Mondjak e még többet} Nem! Minden ssónál többet bezaélUeka — eaá-mok. A jelenvolt hölgyek neteit itt fsljogyeani hiábavaló erdlködée volna. Aa eled négyeat valami 106 pár táaeaolta éa oly sok legszebb, szebb ée aaép volt köaöttfik, bogy a nézésbe belei fáradhatott a aaem. Hol lett telna itt idd ée alkalom a jegyezgelésre Azért tehát oaitt,! csitt, ezitt 11 Nem mondok én többet itt EL — — Január 23-án. Kedves saasooyom — no tegye eehogy se sokon —ka kirételképen — makámákat irok épeu — mert a alaralna — hogy lehetne,aat embernek máikép méltatnia — máma — mint ama terzzlakjkal, — melynek nete makáma. Csillogói triómban — ülnek egyetemben—\| férfiak ée\' hölgyek — kiknél ninoeenek külfta-bek — sem á Bosporaznak pattján —-\'hol a^nu-lulmann támaszkodik a karaján —• eem a Balaton mellékén] — hol tét éa magyar él egjjütt bábén — mm bizony ottan nínoaen tót -V s talán soha nap ia tét; Ragyognak ugyan a oeillárok 4- de még szebben — flioyeetbben — a miktől Gutenberg (Wajdioe) ie megszeppen —• a ragyogó zzempárok. 8 ba körülteaintwa a teremben — van okod esem-d teádat tátui — mert bülbül rózsáit véled látni -— Isiket a tavaee langy fnvalma — • a a napeugár tüzei hatalma — kicsalt aa anyaföld öéébdt —\| életre hiván a eölétből]— viruló\' életre — oiókra, öleiéire—nem bdra sem vészre. 8 a terejn. fején a dicső sereg -i. sok fiatal e egy pár [vén gyerek — míg a terem alsó végén — állnak türelemmel békén — a szegény Qu erek — vkgy akar pilgrimak — bogy jöb-düljenek a rímek. aaután felkelt, éa lassp léptekkel egt ideig tel éa alá járt, tágra Nurrádiu előtt megállva kérdé : „Nem tyrná kieszközölni Nurredin b-cti, hogy n szultán látOgatáaát holnapra halaiataná 7" vIgen saivason édei leányom, da a holnapon tul nem férhetek semmit" Am legyen, mondá Melinda mélyen aóhajt- 11, a eaultan lőhet. ,Akkor hát éotávonam pieaikém, me tzok a teendőm. leien veled, vieaontlátásig holnap.T .Allah vhsérelja bácsika.4 Midőn NWredtn léptei a lépcsőkön elhang-apttak, MeliudU gondolkoeva megállt Ejnye mprmogá, hát már amlákead tehetségem ia caaraen hagy ? Aat a Magyarorzzágból \' da eta- jött levelet ejtettem. aurtam neki migmntatai, (Folytatása köv.) 8 Egy \| nép virágnál hoz Mondd mag saép leányka Mért saéey alléd magad, Hogy aaép nemed reám A legényre akadt f Haefénv vagyok I Igaz T* pediglen gaadag; De Inért tágadat Tán! boldogíthatlak f > Haj) méti nem vagy tirág A mely nétt kertünkbe\' T, A tÜéf nem tudná — Hagy áa téptelek la. Asuaak nagy fényesen 4* feldiaeitvi ékeién — tejükön a csörgő sapka, 4 eem tudom, mely gyöngéd kéa varrta — mely jétékoayan elte karja — némáit kő* lovag felén a hold világot — melyre ma auükeég nem is walt — mert aa at oaáa is világított a hold. — Mellüket érdemrend borítja — na kereed, hol van] esek nyitja — de biaonyoe, hogy mind-megérdemelte — a Sounee-bergnek nem tolt doln mellétté. — 8 azért ne Sála — hogy nem érdomeenek díszíti mellét. — \'k,ba nem ia hősök, da lovagok — pég pedig nagyol — aa álca éa tréfa Jbirodalssáhaa, — s oeak ennek van helye Blarafnábau. Tedd hamar a tenyered füledre — mert a birodalom hírnöke — jelt adót\' a keadéere — e csend leea a teremben —- abban a peresben. 8 föláll d dicsősége — a birodalom feje ée éke — a tekervényea üdvözlő szókkal — megnyitja a gyűlés? élczczel ée bókkal T— as ui ollókat a vendégekre eaérva — a a töbpiek aa ő nyelvükön aat mondják rá: jól van.1 — Mindjárt utána Theba grófja — verses jgyaOkönyvét elolvassa eaépen — bogy aa emner nevettében — alig marad meg nyurton a saéken — de osak vele-hogyan türtőzteti magát — míg nem látja a birodalom egyik lovagiái — Kuns von dei Rőten a neve — akinek éícaee mindig aa éneke — a a1 nem végéate még feleréisbe — oda as embernek tüdeje, vesé)e. — Jön jmután egy trio — aa ugyan nem quartett, mégis jó — azután pedig egy quaitett, — ea eem trio volt, még ia tetssett — meg a sokféle felolvasás — zene ének éa áok egyéb mái Indigó lovagnak mu-tatványos humoreeakje ^ jól {volt aa elmondva, — jól volt aa lefeetve — közttueég kacxagta, kö-zönzég nevette. — Da amint Ivége ssakad min dennek — úgy aaakadott vége ennek — de a vége is izép volt — aki lábát bírta tánoaolt — •vagy evett-ivott, ki éhee és sshmjas volt — De aa idő még ii halad r— egy perczczel •em hátrább marad — azért ia táncaeitélynek is ciak vége izakadt — s Morphsns karjába •isfett mindenki — a fáradalmakat eaépen kipihenni. —- Ea legyen moitan a njakamáknak vége — így folyt la Schlaratűa hírei hölgyeitélye — kinek rövid lenne, aa tovább mesélje —• én ii ledülök moet édes pihenésre^ —I Nem veiai roea néven Hero és Lsandar — jó éjisakát kíván önnsk — — Szalamander. ^ Levelezés. K.-Kálla, 1880. jan. 22-én. T. Szerkeeztö Űr! Én egy megyei érdekű lap hivatását ugy fogom föl, hogy annak köteleeeege kiválóing a megye eaeilomi és anyagi állásáról a lehető leg- f>ontoaabb kimutatásokat közülni; hogy igy be-őle mindenki, mint egy tükörből, a megye kul-turalia tiaaonyait, fejlőűéeét vagy hanyatlását ki-olvashassa. Ezen kívánalomnak pedig nézetem ezerint oeak ugy falelhat meg lehetőleg, ha a megye legtöbb réezében találkoznak olyan polgárok, kik aat a kevés fáradeágot örömest álooa-aák másokért hogy aa ottani viszonyokról. ko-ronkint rövid tudósitázokat küldenek ba a lap eaámára. Így a megye öezzez lakósága, mint egy nagy család tagjai, aaonnal értééül aa itt-ott fai-merü\'t mozgalmakról, agitácaiókról s nem egy e^éeseégez eszmét tehet magáévá s valósithst meg, ha aa tudniillik helyi vieaonyaira ie alkal-maaható. Eaen okból kiindulva bátorkodom a t. aaer-keiztő urat igénytelen eoraimmal felkereeni s városunkból, valamint vidékéből ís egymást .elmondani. Szellemi tekintetben vároiunk pirulta, kell mondanom, hogy oly esegéuy. hogy elég félre-, esd kin falucskát tudok, melynoa még haaoulitani zem lehet Ezael nem aat akarom moudani, mint ha benne nem létaanék elég m ávelt, zőt tudomá-nyoi ember ie. nemi hanem az általánoz szellemi pangást ée tárzadalmi lenyvedéet, melyből nemhogy^kiépülne, hnnein ellenkezőleg évről-évre napról-napra alább hanyatlik. Ninos itt semmiféle sgylst, nincs általáno-aabb társas dSsaejÖvetel, ahol a faltünőbb irodalmi, politikai, köagaadáaaatí a egyéb neveae-tesebb eyeméuyekről legalább ceak tudományos eainaaetfr eeameceere a vitatkozás folytattathatnék; nincd egyetlen olvaeékör sem, amely által a nép művelődése előmozdittatnék ée ninCe semmi oly független intézmény, ahol aa eaaméfa ssabadon, agymáz általíkitoörttlódve oeak a^y homok-eaammel iz járathatnának, a deczentra\'izáczió korszerű z magzantda aaaméjének megvalósításához Ha ennek okát akarnók kutatni, fölhoahzt-náok talán a roea anyagi viszonyokat; de nem hiasem, bogy volna opUmlata, kiben ez a fölte- uvgj tviiui1 MUUWm>\| kthou ez vée meg nem rendülne, ha iamárőa aa itteni vi- saonyokkal. Mert bármily rosaaak legyenek ia az j kan közbejött akadályok miatt, be kelle eaüntet-anyagi körülmények; vároennk, vízzonyitvz mái nit, továbbá Weieemayar Henrik ar gyorzirássati Titkári évi jelentés tartatott 1880. jimuár bL I64u a l n.-kanizsai keresksdelmi ifjak önképző-egylete rendes éti \| közgyűlésén. Mélyen tisztelt nreáL / 4 Mint egyletünknek idelglenei titkárára, reám tára megtisateld feladat Önöknek társaiatunk egy évi ipiűködése felől alapiaabátyaínk értelmében a mai ünnepéljiee alkalompál számot adai. E feladatnak ánntt élénkebb prömmel felelek me^ bitéi a aaerenflaée helyzetnen vagyok, egyletünk mull évi tevékáltyeégérdj oly jfépet uyujihatni, hogy bflaakén e felemelkedett fővel léphet vár iasatmánynuk íiiztelt gyülekezetük, egyletünk pedig a külvilág alá, ée mondhatja: a társulat nemee irányzata ée eaép onéljainak megfelelőlen mindent, de mindent megtelt amit jóaan éeanek jogosult igényel tdle c.ak áövatelhataek. Igenis,, uraim, foatoe egy év volt e lefolyik 1879. egyletünkre néata, ée tartós jelentősége/biztosul annak tárzulatuok történetében. Aa aled/asatendd, melyben egyletünk talóaágoe czéljaiu falfogá, és as ifjuzág életfriss tetterejével éa randületleo kitartásával érvényre juttatá; av eled \|esztendő, melyben helyünk tárzadalma lécünket éa létjogoeuít Ságunkat eliimeré I Nem fekhetik izándékbmbah egyletünk egy évi tevékenységét bő leírásban résaieteani z igy dolgokat izmét azdayegre hpani, (melyeknek ugy is majdnem mindnyájan sasmtaaui voltunk,* de jó leeu, uraim, megtett munkimkat futólagoa, sommás áttekintésre inéltatiii, mégelégedéaűnkre fog ea szolgálni a mult,s ökztöuzézüukre a jövő irányában. Mielőtt egyletünk nempeebbj, aaaa aaallemi moagálmaira térnék át, bátar lejzek aaon ada-tokkal szolgálni, melyek annak anyagi felvírág* aáiáról éi smelkedéeéről tanúskodjanak. Nincs dolog, amely egy társulat létképei-■ége éi életrevalóságáról jobb bizonyítékot nyújthatna, mint tagjainak uőttön nö\|rő szaporodása, 8 valóban egyletünk ea iráuyban egy eddig nem ismert magailatra hágott. Míg mult év elejéu összes tag)aink létszámát a szerény izám 42. képviislé, egsrletünk mai -nap öaaaean 118 taggal, minőség%Zsrint 88 rsndesssl, 19 pártolóval ás 6 tiszteletbelivel bir. Pénzügyi tiisontainkröl sslnt ily kadveaő adatokat nyújthatók. Í879. plején 82 forint pénztári maradványt él egy nyomazató adósaág terhét nevéahe\'tünk maguúaának. £• íme — köiaönet a kedveső körülményeknek [■ köiaönet tevékeny tálazatmányuuknak, melyek laerencsére kereskedői minőségénél fogva a pénzügyek keziléaa nem éppen tprra incognitai dacaára növekedett kiadásiunknak, • daczára annak, bogy köuvvtá-ruuk gyarapitasáia ssép öaeaegecskét foruitot-tunkj pénzkészletünk 37- £Vt 14 krzjczárt tesz, és adózzágunk — ninos. Idsjén lsss most, uraim, a szellemi és sr-kölosi térre átérnünk. Lássuk csak minő eredményeket mutathatunk itten fel ? , A népeaerű tudományoo felolvazás, a köz-művelődéenek eme jelenkorunkban snnyira megkedvelt segédeszköze, egyletünkre nézve különösen alkalmasnak biaonyiift. Feladatává tüaé tehát válaaatmányuuk, a kellő teheteéggel s a közjóérti lelkjezedéssel bíró egyéniségeket kizzem-lélni, bo^y egyletünkben nyilvános félolvasázokat tartannak, z ugyauosak saerencsénk volt hallga-tóterm linkben eok jeles férfiú, sőt hazánk egjik világhírű tudósának előadásait élveahetnünk, a itt egyeaeremind városunk legdíszesebb társaság gát magtiastalhetnűnk. Mult évben öeeaeeen 10 nyilvános, réeaint tudományos, réaaint társadalmi érdekű felölva* sást renueatűluk, éa pedig ofvaetak: 1. TekjMorgenbeaaer János polgáriskolai igssgató ur, na iüőjáráarél , 2. Főtiszt. Szilvágyi Gyula etang. lelkész ur, a darvinismus theoriájáról. 3. Tek. Berecz Imre lankr ur, a természetről. 4. Nagy a. Vámbéry Ármin ur, a tudományos akadémia tagja, baaánk nagyhírű keleti utaaója, a kéraakedeluii viisonyokról a moalim keleten. 5. TekJ Löwy Jóaesf ur: Miért uem lehet a aiídók laömbaU ünnepnapját vaeárnapra át-helyeani. 6. Tek] Weiasmayar Henrik oki. gaadáaa Ur, a fényűzésről. 7. Tek. Lengyel Ignácz ur, egyletünk szeretve becsüli eluöke. 8. Tek. Hoffuiann Móri ur, a vZala" zzer keuiőie kereskedelem éz tudományról. 9. Löwy Józsii ur, uzswMe uzsorásokról. 10. Weieemsysr HenriB oki. gasdázz ur, a létérti küadelemrol a termepaetbeh és a társadalomban. Mivelődásünk érdekében hárem tanfolyamot ia rendeztünk egyletünkben és p. Segensohinidt lovag francaia nyelv tanfolyainát, \|nelynek aaon- közeégekhea, még elég gaadag a ninoa mit aggódnia még roaaabb auyagi állapotok köat eem a bukástól: hanem agyajüli oka igenis — és aat kimondhatjuk bátran — általános a tilüekeb-lüiég, amely ellen egyee Qnaatlen, elismeréet érdemlő polgárai, kik elágsear felajánlottak lakást Sgéea berendezéssel ingyen, osakbogy a aaellamat valahogy tartóean öupontoaithaaaák ~ hiába kiadnnak. , -v Anyagi tiaadnyainkrél keteaet mondhatok-Jelenleg nálunk egtpár mervaorsaági borkereskedő veeai öaaae a borokat, kik egyeneeen Svájczba szállítják innenj talán majd zikarülui fog nekik, meggyőzni n külföldet, hogy na üp-penbeim a többitéle hamisított borokat nem a .termelők, hanem aaok a jé arak, kik aat maratnék a népre kenni,ma\|uk namiiitották Aa 1879-ki taraárt bor 9—11 frtig kél haoiolitareakint, A vidéken nahény francaié borkereskedő ia váaároL Jövőre többet. Kmytai. tanfolyamat mely liksrre l^Uafejeéődött s végre Wiiheiin tanár ur könyvviteli tanfolyamát, mely mai nap is léteaik. Könyvtárunkat -tavaly 130 kötettel szaporítottuk és psdig nagyréazt hazai irék műveivel, melyekben minded^ éearevehető zzükaéget saen-vedtünk. Mai nap könyvtárunk 761 kötetet uámiL Míg egyletünk igy ssjá\| eaélfai elérése után törekedett, nem feledkezett meg az általános emberaaeretet ée\'iifalmásság oltáron ssm aaerény fillérét letenni, mire — ,fájdálom p mult évben e eeegáoy sorsverte hasában oly aaámoa alkalom nyílt Előasör is mult márnsifts li egy kitladen lik erűit műkedvelői eetélyt rendeaeU, melynek 262 frt 30 krayi tiaata dlUméa Vében a helybeli kiedadnetalő-agyesil ette I éa tar. nőegylfttel egyenlő réasakben megoeatozott. Midőn haaáekal baeged puantnláaának rémhíre átfutá, sietett egyletünk ae uuégeeek Márnára saját fentiében gyűjtést randeani, melynek 79 frt eredménye S nntegu bellgymiuisate-ktklHttttl, míg hamar iá ápril (-áa ngyaá e oaélra Jozeeff Rafael, haaánk jéhirf ée nameelelkü aongoramdvéeaének közreMifika-déee mellett hangteraenyt rendezett, nalyntk 162 frt 81 krayi tiaata jö vadalma Nagy .Kanizsa táios tekinietee polgármeaterénak kédbesittetett. Mult aaeptembír. 1. pedig sikerült egyletünknek aagyráheeetlt elnök urunk eaemélyea közvetítése folytán ünnepel* orientáliatánkzt, Vámbéry Ármint előbb említett fnlolva«éara megnyerni, melynek 90 frtnyi tiaata jövedelme a ma raköaj árvízkárosultak javára toráittatott. Végül még emiilenem kell — amit szintén erkölcsi vívmánynak tartok — hogy Vigaliqaipk \' mindig városunk legjobb éa iwdi»eeaebb közön-sédétől látogattattak. Megfelelt-e mult évben választmányunk kö- * teleeeégeiaek ée egyletünk oaáljainak? Ugy bi ezam e kérdésre önámitáa nélkül igennel felelhetünk I De ne cealatkoazuak uraira! 0 tény korántsem jogoeit bennünket félig -tett munka után m tgunkat a tétlenség, henyélés puha karjaiba booiájtani, sŐt ellenkezőleg, mult évi .tevékenységünk eredményéből taaalbatjuk, hevy oeakis [ kitárté egyeefllt muokálkodás veaft Gbonünket czélhos. Még zok egyletünkben a tenni és javítani va\'ó. Tahát újra munkára fal fagtáraak>; \| egyesüljünk éa tömörüljünk újra i záazló köral, j melyet a aaép és nemes irányáéin egylet maga-I aan lobogtat ée- igy biatosak lehetünk, hogy I egy év múlva még szebb eredményre, még fé-1 nyeeebb sikerre tekinthetünk tieeza. Jelentéeem be van fejelte e nem maradt j egyéb bátra, mint Önöknek, tiantalt uraim, aaai-vea türelem éa elnéséaért, melylyel gyarló beiaé-I demet végig hallgatni méltóatattak, hálás köaaö-\| netemet mondanom. Kavfmann Béla, __idtigl. tittír, Helyi is megyei hirek. — Féayas esküvé volt Kapiouoaán fo\'yé év éi hé 19-én. Vsríi Irma kiraaaaonyt, Verli Miksa kapronáaoi gyógyazeiéez ui bájos leányát e napon vezátte oltárboa itj. Feaaelbofer József ur, nagy-kanizsai nsgy-kereekedő. Aa ezketési szertartásokat nagya. áa főtiaat Szeifrjcz István péssegyhaamegyei kauohok ur, a vőlegény aözelrokona végezte. Koszoruhölgyek voltak: Luxiák Ilka k.>a Perlakról éz Verli Baki k. a. a, menyasszony nővére. A vőfélyi tiaztet Gózony 8ándor törvényszéki hivatalnok éz Dr. Tripam-mer Beziő joggyakornok urak teljeiitatték. K menyaeaáony nehéz fehér zelyem tubát tizeit myrtus-girlaud diesitézael és höisau uszálylyal. A nászmenet pont 12 érakor indult a menyaez izony ssülőinek házából; ettől s templomig sz ut arőnyeggel volt bevonva , a rendet a város rendőrei két.\'Oldalt zorfzlat képesvs tartották fenn. A régi fényee menyegzdk jutottak eazűnkhe, midőu a menyazeaouy noeseu uszályát egyik rokona által vitetni láttuk Aa eeküvő. alatt anáaz-nép ée a kíváncsi sokaság a templomot aenfo-lázig megtöltötte. — A* esküvőről baaetért násznépet a menyazezony zzülői lucullusi lakomára várták. R .lakoma fűszerét a talpraesett pohárköszöntések képeaték. Aa ifjn párra kanonok ur ő nagyságé emelt poharát, ajánlván a kölcsönös szeretetet éz bizalmat, Z kívánván, bogy miként Nugy Lajos birodalmában uem nyugodott le a nap sohá{ ugy as ő fejűk fölött is aa örökös boldogság derűje lebegjen Erre ni >tMalóuyai István k. r. tanár, kauönok ur ő na&yaáát élteié ki által ,a házatság jogérvényessé vált. Az öröm zzülőket, lik ily derék gyermekeket neveltek a hazának, izmét a derék eekető főpap éltaté. A koszorú hölgyekre Malopyai tanár ur emelt poharat, óhajtván, bogy aaon sora, melyben az ün-uepély hősnője réazezfilt, őket ie érje mielőbb Utol. Dr. Tripammer eeerint aa egyháajog értelmében a házasság jogérvényeiségéhez tauuk kívántatnak, aaért is élteti aaon férfiakat, kik e megtísatelő hivatal viselésére vállalknatak. Gózony Sáudor pohárköszöntője zárta be a toaea-tok zorát, ki volt tanárait, különöeen a jelenvolt Malonyai tanár urat éKat\'a. — A valóban urí lakoma késő délután ért véget. Aa aeatallél mindenki aaon kivánaágg^l kelt fel, hvgy aa a boldogító aaereiem. mely létrehozója volt \| a szent frigynek, soha ki na aludjék a párok ssivéből; ez Tegyen talizmánjuk az élet minden aaakában, aa legyen a jalsaó, mindőu aafletmenyegaőjük alkalmával újra a pap áidáaát kérik; elevenen lobogjon szivükben, midőn araoymenyagaőjüköa unokáiktól körülvéve Ietennek hálát rebegnek. Úgy legyen 111" — (loachlm bangvsrssnys) Rendkívüli mű-élvetet vár köaöneégüukre február 1-éu. — A vilá}(hirü hegedűművész, Joachim, ez idősaarint kéiségeukívül a világ legkiválóbb hegedű vir-tuóza körútiéban városuukba ia jő agy bangver-aanyra. Legközelebb Béoebeo ée Bpeetan hangversenyzett a n lapok a legnagyobb elragadta-tásal szólnak ^tékáról, mely müvéaaat takinte lében elérte a netovábbot i melynél magaaabbra érni mái nem lehet A mdeoroaat a következő: Miisorozat: 1. 8. Coucert Spobrtól Joachim Jóezef ur. 2. a) NoctUrno, b) Scherzo Ckopintél Bouawitz ur. 3. Sonáta Fartinitél, Joachim Jé assf ur. 4. a) Romanaa Beatbe vontéi, n) Suite lEdur) Baohtél, Joachim József ur. 6. Zongora sonáta Beothovantél Bonawita ur. 6. Hárem magyar tánca Joachim Jéaeef ar. Helyárak: Köraaék I. sor 2 frt 50 kr., 2. 3. 4 ée 5. sor 2 frt Zártsaék és karsati ülőhely li frt 60 ki. Belépti dij 1 frt Jegyek eldre válthatók Práger Bála ur gyógytárában. — Kea-deta fél 8 érakor. — Szaidl Ágast tároai könyvvivő f. hé 26-án délután tél hat érakor esküdött frök bű-aéget a kedvae Barát aaai kiismaonynak n n.-küiiseai Sat Ferencarendiek templomában. Aa aakatáai wartartáat Simon Sfndor 8at-Fe> rancarendi atya vésezte, meleg hangú beeeédet intésre a fia^l párhoa. A laertarUi alatt altemplom nagyzaáma kösönzéggsl n ssufelásig telt mag. Aa Uja párnak natnrtnlan boldogságét kívánunk aa élet atjáa. — (Hyaaa,) .Dr. Blaa, bécai ortes a na-pokhaa jegyeate el vároaunk egyik kadtas és Mtt. Amint értaeSltnk Ur. Blaa városunk-ka uUpdtk mg. Fsllegteleo boldogságot ki-íiííöek e eaéa frigy". — Nfi lesé legköseUbb a Tánaekörben. Kta«y Unttkln tofiik •> i aaerenosés gon-AilMft kög? i f»rna\| vi\|i íelé egj ki* k4é y— p»ku;krekiják fel i táraaakör tagjait. A léraMktn tagok pedig ma hiwm^ goo-éola-\'ot m* tojj** fsIfegSssal akoepláliák is ée * íelkivé ím saép ssámmtl aláiratkostak is* > gy a táayes siker elére i« bistoiitva tan. A flkaik idsjél nág addig, mikor a sorokat irjuk, mm tadbaftuk rnfg. Hajd a jSvé ssámbsn míg-MÍ4lNlik róía — Öritu •tkar. A ke\'ybsli fógymnáaium fcaarrereeuyének tiaata jövedelme a 600 frton tallff vaa, oly sikár, mely eddig még páratlan. Kiég «s aiolsé napokban is érkaatak pénzbeli adoasányok a segély-»gyeaUlet javéra. — (Furcsa lavslo E^y helybeli kereskedő tavaiét kapott a héten, melyben kdrülbelill a kö-vetkeaé állott: „T. uram I £ sorok átadójának, kocsisom nak[ szíveskedjék ,sa alább eleséseiéit árakat kisaolgáltalni; a péuat átlagja érettük adni. Ha padig m a levél k\'teibaa nem jutaa, küldje át mindeteket a „Korona" vendéglőbe, a bei kocsisom tartéskodik, majd ott átveasi. —• Tisatelettel sal.a O A Mord British and Mercantii londoni tüs-biztosító táraaaág — nemében a legrégibb és \'egnagyobb intésetek egyike — mely már 4 év éta Goldstiin taetvérak által képviseltetik városunkban s a területébe tartósé 6 megyében .— amint értaett!link, agy a központból ide átbslye-aett Whivalalnoka által akkép intéekedett, bogy aSentul aa amlitatt területen előforduló káraea tak felvétele iránt innét történik aa intéskedée. Ezen barendesés által a bisiositó társaság, kinek eok esetben volt már alkalma aaan intéseinek pootos kártérítésérdi maggydaódni — még aaon előnyben is résaaafllaod, bogy aldfoidalé károk bejelentéi utáu asonual fal fognak becsültetni, ami főkép a gssdasági közönaégre nésvs legtöbb esetben nagy előny nyal bir. — Ami aa intését soÜditását illeti, arról egyáltalán mélái fölöslegeinek tartjak — erről aa addigi tények magok beWéinek. — (Sajtóhiba). Lapunk mull saámánok eled újdonságába sajtóhiba oaaesott bele. t Sorozat" helyett ugyanis ea áll: „Borozái." — A nssty-ksnízsai isr. nő - egyesülst már megkezdette aa előkészületeket, bogy febr. 28 án jótékony oaélia rengetendő vigalma mentől ié-nyeesbben elkerüljön. Most már biatoean mond-hatjuk, bogV sorsjáték is fog rendestelni, miután aa erre való engedély a péasOgyminieataríumtél már leérkesett. Jövő éaámaiukban aa előkészületekről bővebben értasitendjük olvaeéinkaL — (Deák Ünnepély ) A nagy-ksnisaai polgári iskolai tantestület mint mindan évben, aa idén is Deák ünnepélyt rendea osfliQrtOkOn e hó 29-én délelőtti 9 érakor aa iutéaat rajztermében. Aa ünnepély a követkeiő részietekből fog állani: I) Jó-kay induló, (ifjus. senekar). 2) Kölossy bymnu-eénak első varas, (előadja aa ének ée aanekar.) 8) A osoaka bős, Jókaitól: saavalja Sötét Oy. 5. osst. tanuló. 4) Nyitány, Wébertől; (négy kés ra Biau Eroasstiu k. a. é» Bareoa Imre.) 5) Deák Fereooa éa a törvény iránti tisstelat. — Buzditó aaéaat aa ifjukágbos. — — 6) Ssent aa éraet (alőadja aa énekkar). 7) Népdal egyveleg, (alóadja a aanekar.; 8) Hytnnue második\'vertedének éa aaaakar.) 9) Booeaoio iudulé(előadja a aenekarV — Heghivas. Nsgy-kauisssi iparos ssgkdeic ünképső- és bategsagélyaŐ egylete" vasárnap 1880. év febuár hé l én as „Arany Szarvas" saálloda nagytermében saját pénstára s beteg sagélyaő egylete alaptőkéje javára tánoavigalmat rendes, táa-űaot megalősőleg a fant említett önképső egylet kebelében tövid idő előtt alakult dalárda, néhány dalt tog előadni mutatvány l^pen. Horváth La-cai és Qtünbaum jó hírnevű aenakara fog kösremdködiii. Kasdeta 8 érakor. Belépti dij : előre váltott jagy 60 kr aata a pénztárnál 60 kr. karzat 30 kr. Jegyek előre válthatók Belus Jé-ssef\'gyónyasertárában Knoroser Károly vendég-lés s Fndmaun Henrik kávéa uraknál. Felül-fiaetéeek köszönettel fogadtatnak és hirlspilsg nyugtáztalak. A rendeao bisottaág. — Nyilvános köszönst A lu írott a nagy érdemli kösönaégnsk, a ssfllSkaak s aa ifjúságunk ittléla alatt bánta tanuaitott saivas figyelme ée pártfogáeáért legmélyebb kOeaSnetét nyilvánítja. Nagy Kauissa, 1880 január végén. Krauu Gyula. <aara ée illemiaailé Pápáról. —- Rövid llirsk: Csepregby Fereooa isin-miiré Oirberadorfban időzik egeeaeéga helyre-állítása végett — Oaiky Qergely: „A proletárok" csimfl amamdvét rendkívüli eiksrrol ad ák aló Budapesten. A lapok elragadtatásai ásó nak a darabról. — Brassóban egyletet alakítottak a féa/ioée ellen. — Három gyermeket eaSlt egyse ra egy m.-ssigeti lakosno. — Genfben es év •ájis ée jamaa hónapjaiban kiáliitáa fog rendes-tatai oly gépekből éa asakösökbői, melyek as óragyártásban a\'kslmasta.nsk. — Virág Benedek baUtaaém napjának félaaásadoa évfordulóját mait rutakan január SS-áa ünnepelték meg Budáé — leaalbfa a napokban less ^gy töivényaaéki lárgyaláa, melyben U- L»pót belga király ssere-paf aiat vádlott. aM> é Loif menti vidék Frao-eam4»méfbaa aagy árvmvaasadatembaa forog — Helyiwabáayáo a nemrég ke\'etkesett kSr saép tavókaaységat feji ki a magyarosodás érdekében. — Aa aresa nsé—érvé sgéssségí állapeta aa utolsó taégis MSfln javu\'t, bogy már Oaaaas-Mt vaié eiuiaaáeáiól basaélnak. Aa adtalmrght karoaegné máris SÉUlSSsH oouaa. Irodalom. kedalmi ás aaaemá rvksfsahedéié (As o ráesik— fslamlitait «aá lapéaták t Fiscbef WÍn§f kle beo Nagy íaamaáo.) » - tfrf Alé AMar, KmUtmém, Urnáé • /WH lé iáik MhsAl IfM. M^pest. i^ar Lm* Siasii tnéOii siili Én I H tato Is megjelent. Aa első kötet megjelenése d kaiméval flmondotiuk már a munka beose felől aéaatinket Csakis megerőeödtünk abban, amit már aa SláŐ kötetről mondottunk. Tőről umuaett msgyarsáaj, kedélyes osapongás, takmtatéjLa a saaraő irálpáaak párját kall karaaai irodalminkban, Igaa, hogy naturalista, mint ő ■sáis^ódja magáiéi. Hanem olyan natvalieta, a kinél aa a áieaterkéletlenaég valóaágoa mdvéasat s kinél á M olvasottaág a saélea világ- és ambe^emeret minden sorból kirL Melegen ajáalhatjuk aaan kötetet is blvasóink figyelmébe. —\' nJV\'^yír Ipar* ctjine alatt as orsaágos magyar ipar-egyeeSlat közlönye jelen meg minden hó köaepén ée végén. A tagok ingyen kap* ják a lapot, nemtagoknak aa előfiaetés egéss évre 8 fit. félévre 1 Irt 50 kr. A Isp sssrkeas-tője: Múdijoriy Soma. Főmankatársak : Rátb Ká{] foly, 8trei(mann Jóssaf. — Tartalma jelea. Ajánljuk e köalönyt iparoeaink figyelmébe. — Uj haugjtgyek mecjelentek Táborsaky és Parsehnál Budapesten Űnláss Jenő, Láa polka ára 60 ki.i— Habar Károly, Rákócay indulói Ábránd aopgora és bsgsdBra ára 1 forint 50 kr. E köskedvelt hangjegyeket a t. köaönség Leói es figyelmébe ajánljuk. . -— Óomofffi Ed* által iseikessfett, éa Raut-mann Frigyes által kiadott „Orsságvilág* csimtt képes li^tilsp XII füsete éppen moet jelent meg igen érdpkfe ée váltoaatos tartalommal: 1. Saö-veg: Három saiv. ^Elbesaéléa) Boioatyáni Froll Irmától (folyt.) — Budapest s as idsgen művé-saet Aciády L tél. — Caip I (képpel). Románcs. Lsuka GuaitávtóL — Bucau. (költ.) Endrődi S.-tól. — MunkáoSy Mihály. (Jellemaée). György A.-tóU Nyugalmazott háramböltarsk. Dr. Erődy Béláiéi. A faorsó. (képpel;. Saádelő völgye. (képpel)vVe. rés S.-tól.— As oratoiiumi aana bsaánkbaa. Har-raíb J.-tő1. f— Séta a saárnyas piacion. > (képpel). Ssemere Attillától. —■ A kit nem aksr senki eltei metni. (Ssomoiu, ds tanulságos történet). Baláas S.-tól.— A fiumei tengerész apródok. Kompolthy Tivadartél. Élet-halálra. (képpeU A gyilkos, (képpel). Komóeey Józseftől. Cook kapitány kunyhója. (képpel)!, A sydneyi pálma erdő. (képpel.) A ssent madár. (képpeL) Hodey Luoaia. (Regény folyt) Grévílle Henriktől. Mit olvasunk ? László Mihályiéi. A főváros krónikája (A meglőtt újságíró.) Irodalom. Qyáasrovat. Egyház és iskola. Zene. Művészet. Ssinháa. Sport. Terméss^tí tünemények. Társulatok, egyletek. UtaaásokT~Ki-vándorlási ü\|gy. Ünnepélyek. Hadügy. Közieke-dés. Ipar- é^ kereskedelem. Státistikai jegyzetek. Mozaik. Sakk. Képtalány. Sakktaláov. Számtani feladvány. Aa I. füzet feladványainak megfejtései. Szerkesztői üzenetek. H. Képtok: Munkáosy Mihály arcaképe. A budapesti ssárnyas piacz. A Ssádelő völgye. A fsorsó. Csíp. Élet-halálra. A* gyilkos. Coojk kapitány kunyhója, A aydneyi pálma-erdő. A ssent madár. Aa „Oruágvilág" IU füzetéhez második havi jutalom képül as -„Igen8 csimü kép van mellékelve. x> Csarnok. A tanár és védenczei. .lagéay. Irta: Flygare-Carlén Emília. ^ ! Fordította: FRLEDMANN ALAJOÉ. / L Aa ftisepély. - Viaden kereskedelmi tanéosos háaa ki volt világítva — A második emeletbői bsrsogó zene hannott és a nésők, kik as átellenban fekvő veiidégfogacé léposőjé a állottak, világosan látták és ktlönbftatatiék meg as alakokat, kik köny-njü mozdulat:kban lejték a franoaia négyeit.— Arabynyai ékített arak ée feketébe öltözött elegáns hölg)ek légforma öltönyökben kihavfllt arososal, lihegve, himsstt zsebkendőkkel hűse-séget legyintve, lejtettek váltakosva as ablak e\'őtU nSseretném tudni" ssélt agy bámésakodó nŐ szo.msaédjához, „miért rendea -a tanácsos ép-peu karáasouy előtt bált — Aa előkelők min dig éa örökké mulaihatn k; nem vát haltak volna vale as ünnepekig ?" aOh. ds ön sohasem tud valamit" felele ssomsaédja. j,Neifc hallotta, hogy a keresk. ta-nácsoa ma ünnepii leánya al\|egyaését Ling kapitánynyal, ama ifjú saép úrral ott,(ki aaíakék Cátyolruhás nővel tácoaoí ? — Ama "trő, uiiolia-buga, .Borgenaköld Hilda kisasssouj, f kiről ast besvéiték, bogy ffllig saerulmes be é. — De midőn atyja as együgyü bolond a dőre Brooker állal felültaté magái, jóiállván érte, iemét fölébredt Borkeuaköld hadnagy \'és mostoha taatvéra a gaadag tanár köat a régi vissály, éa avval a kapitány samelmének is vége volt A kisasssouy ép oly ssegéoy, mint 6 maga éa nem eegitatt rajta, a eaél allén avaani, mert mindig fttggött a tanártól. — A bánat azonban nem sokáig taitott. — Még ugyanaaon napon kéré meg a tanáo«oa leányát, és a beleegyezést as eljegyzée rögtön követte. Igen oeodálatos a világ! De néase oeak Hilda kiaasasoayt mily bOaaka ée pompás termet, bár a báíssivét mar-osangoja j mert hiátm I nem valami örvaadelaa, asért, mivel a aaép fcrezón és saorgalmas két ké-aaa kívül mással nem bírunk, megvetés tá gya lenni Píkal mily ifjú urakkal bírunk I Péna, péaa I a jelnó j van pénae ? ea miudif aa első aérdés, ka háaaaságr£l< váu aaó ! Ds oh, Bnta aayé, néase oeak mily szomorúan tekint rá l megvagyok győaődve, hogy aa a kapitány ki-gyí ! - i Méaaaa oeak arra, mfnt sömdolyegja tarám ■áeik végs fslé; érájával tánoaolva oly vidám aroaot mutat, mint a tavasai reggd. — Valóban Béaaa kis kiiny isteni aagyall Szeretném, ka lélbataá i kieértse mag saomsaéd anyó ide Ml ál-laai p Appoa midőn eat tanúi akará, moagás ksístkeseU as aieaéa; ahullámsó néprtmágrést ayttatlt bogy egy laams haladé ódiváiu hintót fcsfssstlll másai s ksitsk. taaáosos hásibos — ögj utas monut oh wbih h amio ajtsja-nál, mire agy sováaytermetB öreg árnak tiss-teietteljen kisaállani sagitatt — Mindkettő, aa ár és inaia agy béldány gyanánt iftnt fal, mely régi időkre emlékestet legalább a kll\'ső után Ítélve, mert aa nem oeak 0 ■ divata/ sőt különös is volt — öreg ssolgája karjára táiaasakodva ment fel aa öreg ur a lépcsőseién ée midőn a házbeli oeilédeég aa öreg dr jöttét éearavetta, egy kis ssobalány sietS.lt a második emeletbe, a hírt megvinni. — \'.[ Es annál valéisipübbnek látsaott, mivel (a késő tisstel^ vendég már as előcsarnokban tőn, Bóaia és a kapitány által fogsdva. „Szívélyesen üdvöslöm, tanár ur." mondá a fiatal leány nyájas osangő hangom" Valódi öröm ránk nésve, bogy tanár ur, ki oly titkán távozik haaulréi. jelenlétével megtisatsl bénultakat — .Igen kedvei\'ásgvbátyám," erőaité á kapitány könnyű, udvarias hangon, mikösban karját J odanyujtá a tanár, hogy valamely melléksso-bába veaesss j „becaületemre, legnagyobb aa^ren-oeémnek tartom, hugy urambátyám flnnepélyfln-kot msgtisstsIL" „HmJ 1 szólt a tané- és gánymosoly játszott vékony sjakán, „hm! nem nagyon tetsaik hogy így beeaélsa, Nándor 1 Legalábj volt idő, ~ ágy hiaaem még ma reggel ia, — hogy tatsaett valami, mit még többre beoeültél volna: A kapitány biborverea lett éa eölét villám csikráaott are-msiben. — Ason ben hallgatott és félre fordult, midőn Róssa a osodálkosáa bísonyoi kifejeséeé-vel ssemlélte. „No, ne besséliünk er;ől I" folytaié a tanár szelídebb hangon, mikösben as arra homlokát magceókolta és unokaöoosénak keaet nyújtott. — „Üdvözöllek benneteket esivsmből, -vkgy inkább mindkeltőtöknek szerenoeét kivánok." A tanár még akart valamit mondani, de hallgatott, mert eaon pillanatban belépett a keresk. tanácsos. Es msgas ssélesváilu férfiú volt, nagyon tatsaatős lénnyel. — Es ha bárki fáradságot vett volna magának, a férfiú aioavonásait behatóbb vizag^at tárgyává tenni, ugyan azon eredményre jutandott, miut első tekintetre. / Egé>a lénye oly férfiút tüntetett föl, kinek önhittsége aaon meggyösődésre volt alapítva, hogy neve a tőasdén félisten gyanánt volt tisztelve, hogy főkönyvei a legvirágzóbb állapotban vannak és bogy ssava annyit nyomott a latban, mint a péna a magánbankokban. A keresk. tanácsos be lépett• „Alásatos ssolgája I Isten hosta testvér uram I Becsületemre, ea meglepetéi; mert es időtájt már nsm hittem volos, bogy ily kedree tisstelt vendég sserencséltelne meg ben-N nünket — „őrülök," válaasolá a tanár, és moat újra mutatkoaott ason gunymoioly, mely termésseté-ne\'c egyik slkatrésse látssék lsnni, „örvendek, hogy testvér uramnak as által ötöraöt sserssk 1 Hím jönnöm kellett, hogy es ifjú párnak áldáso* maradjam." „Igen, fiatalságnak, mely a báaaaaágra goudol, mainapság gaadag .áldásra van szüksége" jegyaé meg a tanácsos fontos atczczal. „Oly ember, uoek oly ssámos tsgu családja van, mint nekem," suttogá tanár fülébe, „nem cselekedhet e réssben oly saabsdon, mint as örsg gyermektelen aaere-tett nagybátya" „Ohó alásatos ssolgája" — szólt a tanár meghajolva; „ha asért történt , a fiatal párnak eljsgyaéiéhea való meghiváeom, hogy próbára tegyenek és... „A világért, kedves tanárom," ssakitá öt félbe a tanácsos, „taslvér uram, kis tréfát csak. nsm fog félrsértem ; itt terméeaetasen ninca .helye ily komoly dolgokról beizéini." Ét aaael karon fogta vendégét és bsveseté terembe, hol a tané-csosné aa odalépő barátot a legbajóbb moaoly-. lyal fogadé éa a legle kötelezett eb b hangon kéré, hogy meilatta helyet foglalj >n. — , (Folytatása köv.) Szerkesztői üzenetek. P. Oy Vigtd. Ssivss köszönet a küldeményért Sorba mind. Üdvözlet. F. A. Tap ilata. Utolsó kártyámra kétek válását, hogy fennakadás ne. történjék. T. olvasóink közül azok«t, kik a inalt évfolyam tizedik Számával bírnának, kérjük ennek ssives átengedésére. Hirdetések! KrlelÓH szerkesztő: HOFFMANN MÓR. Ofanl 667 10-12 Től»b vávlInktAI afj érteslltask. .mUttdotl kSUaibáti belyaun oly egyésefc anvsfsgask. kii •aiá jó Itlrnéfre, Diaíynek caégtsk mar évet éta ír-vesd, táfiiaszkódva, n sitlfjsSkatskse* adjak ki o>«-> takst, b<»K» «j uindsn takinUtbeo aiiany gyért asyee tuladbamaak. Ss s\|Ul t ex. vevSisk étáe-Mbon kéaitotvl laijok mafssksl kinyíUttuiUtol nitaarisl tuinnkfink ésyilUlában sisoaaek\'staaAisk- otakli azon gyártmányokért állónk jót, melyek egyenesen ozégünknél Erste Wiener Wi^ebe PAhrlk Wien, KOloerhofgAsse 4. \'tjjfk mogroujelra. áaidlD kóriiAtc eaes ezlaire S< líjalcumci lasai. egjfstlsi bátorkodunk sjoassa W -ttjlitott áijegyaéklHksak rövid kivesslat besiaútnl iS/a»ffo\| tmni-tatf baaaecve . . . . 76 kr fii-fl-lábravaló (irimi raktouból.....75 íuimU éi hétéi-kfdik minden ealabm . . 75 NU nadrágok faadagss diasitve 75 IUU kúHiölük gauUgoa diasitve . . . . 78 jVftlééi aaisS Oifori-inj.......1 ^WssSrS9 j AMsIvsnes vagy barcbetból. 1 * db. 3 vagf négjnsrea fsUr legújabb divata 1 réium utbktndS, tiaaU váaionért kneaaág vailslfeatlk ./.•......, t K db. diaei kmiiuktmdé beazagva, divttoa . X K « férfi krúm§m........1 Iffét mfk nriaai ttoaoR v»»y ckifftNiböl . . 1 liVét nmérápk mi kkel; («ntMÍe.....1 IJó tuaJktndik M asaoiéiyn......1 \|Hálé kémliuk fodrukk«i uuUuie floon . . 1 finom Hh fatíér legdivatosabb .... l tf\' l nFirfl-imjtk fehér baromiaeros insllel . . . tttl \|Keh«r •ItóiitkmfÁk dana diazitva .... 1 }6\| db. tiizu lr.kmjkmrks aalrke aaagéiylyal 1.2 finom frtérlé oaatfélylyel .... Í tél I • ínoiu fehér firá.jmftá biromnoroe mcliat dinaa 1.50 K^w Myeft. jól aiiott valédi isis ... i" i- inuin Oaftri taydk. jól állott valédi atls . U If inom rvmimrp tanon ISrmélók ... Ii l-iuom (antant ab* iaytk....... ■Valódi atomi «é« infá löt lOinea kimiHii mii *dripk a legjobb ebliosból l.é1 BDittaa UnthtU aét UUi»nUUk a iegjoSb cbif- foub >1 . . , P -.......1 l^bér ahéu+kmptk itlétal)M»i> diasitve . . I \' par fln«in kénmuer* kiüli m . « L fMk varraa uélkül, 3 röf boaaas. 2 rőf ítélés 1 > par térfi vagy nfti ásnfs..........1.1 WKMikaaMk 6 ateaénrre, valédi asla • . . 1.SC ■^ebér danH.akro,uk............1 5U Y kitflnl aiiuiktádi nagy . ... I Valid, angol Orfard-imf, jót allotl valédi MÍ0 2.-1 mTuUa téiion ftrfi moct redői mell . . 2.—I ■Tinóm ktu kimttít Uli ifi dinaa . 2-1 ■Finom kiautll né* impi dunn diatiltve . 2 —\| \|"i»lí« kimúlt franci,a káli 2-- I.V.i oUéiiekmfdk gaadafoe diaxitve I.—I \| db. finom MiwuwUflUi faber .... 2. damaii Ittikéiré a iegbonaabb mdB 2.—I damail ammlkendó ntfjou finom . . t -I l^lUOm damait abronok ,..... 2-—\| iSainm kátttktnd&k rojttai vagy anélkül . 2. • ■ iuom tanon nii mftk faniaiu vagy kéiiborgdláa 2 —i S-l t-l H tm Kiiioui franc ím ertion injtk diazitve iai blmtéafi fiiun nii injtk..... nemélyra niMt hétéi Uultl . . • , H damán patára ..... Valódi nsmburg, UptdSh rarru sélkSl 2.50 . db. Héttebb finom iéun utbktndi diasaa 1 frt, 50 kr. I frt éa . . • • \' • liliom rmmbmrf% ingth ,...••• InUnpn kmtuU alioiuin^ih legfinomabb 1" rőfih éjjnemi valódi ninft, 30 M " t-SL-fl S-l 6.-1 Hmimi 1 frt 50. I, 7 frt éa . ( 8.-1 S0 w ichirting legjobb gjártauzy 6,ft 7 ée l-l so „ fdiitn 16-18 frt ea.....20- 30 „ aauwr barckil Dlbés fajú S.7S S. éa lft-J0 HiUn rútra kézi aövéa, nebés fajks m\\, aaétaa 1M8 és .\'. . . • . \| ljH Oltalom m hideg ellen! finom tféiuép knrftti étrtk cuk. , . • 75 kr riuom Mmér trikói dei\'ék caak > . • . • 75 „• ehéx derék um kéréj . , . . ■ . 90 .. \'uiom Irikol nadrdg rá\'jy derék ... 1 frt lorcáal kéUkénlét esff nadrág galdagoa dlnitva......... 11 i. tmrekel férfi lábrntaU............\\! .. I(pu fisoiu ifétuéfi crepp derekak . . 1 51 inreket ahiiwknyák, oabéa árok . • 1 .. 5« S(/ym fimuk dertkak .............1 "/ircéel káló kóniöiök Sehéa arn . . . Ii * S mnkiarki derék f«yy lábravaló . , . S I \|>ár kotótt leli férfi kariinya ... 2 rirfi éa nöí derék tagj aliánadrápk finom egéasaégi tuerino fjapiubol 2 frt 2 Iceo finom moíre aliiuiknfdk 250, 3 frt S Igen finom nemet ponté wbyái dinaa 2^9, S frt ....... . 31.. . w Mtmti ponti kálököptnpk iH-uea klállitnu 8. % 10 ft Igen dm vilasitélc niiudtn—U U- la leAny íiái\'S—S«I •] ImI. Uanpr\'tbb raktár kalascrékbél ftrfiüt m böUtyrkj zá\'mám a Ggűapwbb minöiég«kij(. a legjntánjronbb w bolt Kjirí árak mellett. Az Igénynek megnem feleié áruk\'késs léggel vlssaavétotnak ée.kloeeréltetn«k> _Vöti _ _ SO fL értékű árnk bevártrláaésél 1 Üiioui női hál6k0peiiyJ Kimerítő itjegyaéaak képekkei<\|Uvafacas a bérjpantva, ^>OOOOOOOOOOOOOOOOI IOOOOCOOOOOOCOO<]g( Pondra de Serail. BL1H1.1É LODIZA Birfu Mma «KIF»I». Ezen utipnr vegytamlAg íókcleleaitve. mirnlen ér kit egyesit, hogy minden eSik a kSI- éa belíütd.iu kéaatatt po arctot aa idójaráa kellemetlen bafotytaatét megóvja, u srenek ortaii Mgj, ho^y a kfél—bb uera nm képes a port raju éar eaaewjraéf k&eHkmó aorobfcal tüntette U: Tisst Müller J. eseldtt Vad Ulalaaerén arask I A Pnndre de Sermii. melyet Ss feluüilt, vakiban Udmt-ttm éa .úrtól, éa a^ynenmind reudua haemllalnal ftital táat gj-akorol, amisót még eddig eamwlftla amo <rnát nem tap Wvho arexporonni kizárólag fogom hawaélni, éa nug vagyt atmmémtk fog OrVaodani. 691. 3-10 Créme Pon Aa Ulatánat terén jelentékeny párisi kWaflilgifc éa WaMa baláaoa ,CKBHE POVPAOOOBT a Mieena aaaaoay agé« agg koriig foanmdta Ur»ni caod\'tzé _ axért nekn malanthaiom el a t M%»iiégiek aat a. legbathatóíkbban uOmL deo eddigi eoimft grartmányt Egy tégely én baaznUátí otaaiúi \' jg JT* 4 Caak azon készítmény vatódiakgtórt /yrj V^N. Útra. Legnagyobb rákazték\' ralódi to-cala tf^ Minden doboz POCDKI DS 8BUAI kr. és I S lil >kM: vslódl wiiliifban aéspSa aMmMéntf mancs tar. rnhé, mumim a BÜDATttT, ! dám kapható. --Vidéki swiiiilliá psaftsssa sszkftJttsUNk. ulm»« ncnktól meoles éa oly kfeftaA tulajdoniigd-po oka: sokszorosan felúlmnija, naicymérvú l\'adejjje sa \' ée a tensxiuiiek Ms éa természetes sztneiatel köl-4i, mely kkAsÓ hatásaiért BLAlliNE LOl\'lZi m Ferenci Őzt. utóda, lapsstss :itüuS ée nemébea páratlan, mert nemcsak sa MM islf—régi által az arcara oly kAlönfie jótékony «•> üta am, mely kiváU tulaj lm igáért jSviben miat gyátódve, bogy lalOlmulbaiatlan iéeágáért álUláMS UszUlettel Blaha Louisty padour. el fal\'. Osnakfittetéselm Msikerült S nHgkirS aén ilul ij-ll i éa éébes eHálSusen Ba aan ur. mdflj* \' ^wégét auejkdl. heg aa afén ibban ej itíUnl — o kiutno m i<égé>«ak ánott rölna i járal felfilnml mM isal 1 fri CO kr. ... , . \' • ~ \'r fo^bbi védjegyemmel ei né i s angol Waiasankbón ... A £[)OOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOuOOOO(]gí > A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisitelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya ps Vas megyék vénére kiterjed/) hatáskörrel Nagykanizsán fóügynökséget állit van fel, annak vezetését 1 Gutmann S. H. úrra ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban Jbgérvényes biztosítási kötvények kiállítására is felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosiW-részvénytársaMg igazgatósága: Schweiger. Moscovitz. ■A. 3^£eLg3rsLa>fEaja.czieu "biztosító részTrézi3r-tá-rsasátg^ igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettel jelenti, miazerint a \| } Nagy-Kanizsai főOgynökség hol ia biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a -a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó t c) szárazon jagy_ vlzeü szállított Javak károsodása ellen 5 d) az ember [életére minden ismert módozat azerint. ▼esetését elvállalta i a f<5 ügynökségi irodát megnyitotta, mindenféle felvilágositáaok legkészaégeaebben megadatnak BiUoiU pedig a társaság a) tűzveszély éa robbanás álul okozott károk ellen b) Jégkárok 6llen ; % A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság, melynek < 20 millió íraiikot, a/az 8 millió larany forintot tsvö alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 mttik) frank, azaz 4 millió arauy írt kéazpénzbeu befizettetett, a részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-éa tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezetésének élére következők választattak meg. Felfigyelt bixotUág. Tálaaitmány. Elnök: Bitté István, ó Felsége val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, orsx. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n. h 1 d y Béla, földbirtokos, oraz. képv. stb. Bpesten. Bontou x Jené, a párisi Societé de l\'Onion génerale elnöke stb. Párisban. Választmányi tagok. Bobért Morin-marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. Neuwelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag sápori Regen har t JFerencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédviseló stb. Budapesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, az osztrák urakháza tagja lib. Bécsben. Beck Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatójs. Lánczy Léo, a magy. ált földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebonrce Jos. Mária Emil, a párisi Societé de PUnion génerále vezér felügyelője Párisban. Igazgatásig. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Kistenmaicher .Károly a „Hofimann József* nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicz Lajos Budapesten. Tekintve a társaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségedet, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a bizteqjtó közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint ameny-nyit neki e társaság, mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a táreazág ezen, eddig páratlan tókeereje-éJaz élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog fele lni, másrészről a szakvezetés avatottsága kz iránt is. kezességül szolgál,\' hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire A midőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az általa képviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynökségi területen a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van, és hogy tüzbiztositási ajánlatok á már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, N.-Kaniisán 1880. januárban. maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvéuy-tarsaság foügynöksóge N.-Kanizsán. 4—61 fMp^pm m m Gutmann S. H. ■■i ■» ■ É&Ljn ) XJOOCOXKXKK ÍPifekbi líátlíí mm aáílálfl ° rr&lmmff xxxxnxxxxx 0000000)0000000000 00«0«0<O >000000Ofj ír tllliMi • ttwkaii;! ■ Tragya-fipoz 5: Icéfe 2 í a* 91% iqLmém. Mmmm mkm émfkm mmmM akkk mámén. MJnví patfMaSIMMÍ MBÖM mm Jfl gj* wjsigi Mrw „BinU$S-LIinJHQ DBS VOEDEE IlCHLEB fllPH-BBtöBHJKS" ■Mllmg, Bén ■ellett pmwBiiiimii ■ MATTOM 1 , g 1 Psat Illák 9 2 SavanynYlie Llinill u Mllirlll\| ■ ^ ™ » a Ugrfostrek, a wo tméntétt bajok X ^ ■ mor i* a hólyag hu- ■ Z rútja •lUn köhögés ellen. S jg mm ■ Uattoni Henr. Earlsbadbau. ■ 2 ■ - -— m ^r Tjrj. K TT-\|f -" mudta gjéift. él UTiajy\\tktmkdbm. X m STT-n T7 1 __ JB -Sm T : ............ - * * I * g\' * ^ a WU. U ■ ^ - I \' Frocfcubi ^ < 5 mmm m g » 1 S H TM-ÖIPTII. . M • ? í « JU lo^Mtt * < a M -ixtesia NP u ^ ; y ■ u mmm I A ■ M mmi Ubr-\'" a V ■ «TmriM - a i l\' rv^ 2 ■ s I H1^1^ U Or ■■ SB g ftp®" ^ vCU 00 sfl3 a £ ■ O M bp cS <> a •S ** fi W -5 Z B \'W ® © IS-sp p QJj bt> T® f 5 S £ •c © ™ s • • CD ■ £ :o \'06 ^ a > s v i ^ u S 2 li UN e 2 S\| « ®L£ ® O) 4 ?l « 96 É2ÍP © ® b£) o t> ~ Ai M CL> í1: wK. a € 5 _r P fi H » . - - -101^2 ® S-S t ® C. C N ES«2n 08 ^r? !— 5 3 © « c S — > O J N 0 A k a s • Sö fc^ ©-§ Sf5 — C W e © — /n © — N ® e M £ afi-o S ® •© ® e gfofifUsr g Sgl CD «5 >» © « O M 5 S ssJ- »fa _ r. ® _s ► •© ® . "© ^ C ® . Q. r*0 «0 ® 6C CB fe -s ^ i ■fl « I (D . V ■ © N I M X ^ A© ® ► >»JO Ö o S ui is S n 4) r — fef ae _ - C - ■& - M £ II rs u • 0« 5 — S III? ilal w N f - " aS •s +■* — §5 M ® B N C w izíi c a JBw2 IMi ő JS c a S \'S f ^ s ^ b« a iíp •S a u a K i ► e ! ss« Is w Sö O JO M .1 1 e a II a q, i s f x Í SB © g cb E 2 -CB p. 0) 9 W N E TÍ CB M CB a> ja w c CO CB ■ • M ae « Q. • e i* • B C 1 I Ii I K w 00 JT ^ S ^ « E OBJÜ w Jg X be •m — " n n &d g j . 3 ► I^piiÜa « c -jdjS zl > 133^1 ll cé co co ül < II Kyoculjja ii klaJia FlscUi íiiöp Uacy-Jüuúaaa 1880.\'