Zala 1880 03 március n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	32.55 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:34:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1290
Megtekintések száma:	3909
Leírás:	Zala 1880 március Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ÜKjhflt MMf SSaj unitaihi OHméi ntm HÍ mim Ida fmlH • hi ém (M Nlr. • IimíIM Httft m—i V kt. MwNvAri yi«i>M I li ÍOMe* P I* ZALA MEGYEI fcRDEKÜ KÓZMÖ V ELÓDÉSI, T/lRSADA tMJ UH (SAZDÁSZAk A ZALAMEGYEI 6AZD. K6ÍESÜLET ÉS TÓBB MÁS EGYLET HIVATALOS KC * i ÖMrfcmrii keéa » ,\\f tmOtrná térnék mmí Maliin yefc • -mi Cj »• wSm SÍZ. m B<4oUtia leiek mák iimert kawkWI fcfaétetaak «L ■SabatJk vfceee mm HMftok. MyMttr fiUliiri 10 kc. I HETILAP KÖZLÖNYE 10. szám. Nagy-Kanizsa szerdán, 4880. márczius 3 án. VII. évfolyam. á uagy-k aulaanl takarékpénztár febr. hó l(Mo Uftotl kfetyftléftéMI At igoMgtUéá§ )jdcnUu a kőiyyütttKet. Egy fóidmjveló országban a gazdasági viszonyok nagy befblyáat^yakorolnek a pénzintézetekre, különösen azokra, melyek főleg • jelzálogkölcsön üzlettel fogiálkozva a gu daközönségfel noroc érintkezésben vannnk. Kzt elórebocsátvs csak annál nagyobb aegniégedéeael lépünk most jelentésünkkel • t. asgy gyűlés eíé, midőn a tavali kiváló moe-toha vtoóyokra Bttlra mégis azon őrvende-tes lényt constatálhatjuk, miszerint a lefolyt évben még kedvező eredményt is kivívunk átkerüli A mérleg fdbb tételeit szemügyre véve, alig font betsei figyelmüket. elkerülhetni, hogy t l>iMtharelék összeget ismét szépen leapasztottuk, ugyanis Uráli 68,122 frt 96 krrfl fl&ftó írt 1b krrn. tehát 10884 frt 21 krral kavesbedett. Ily rendkívül aaeren-ceétlea évben, hol már a hátralék napom dánunk megakadályoaása, azaz a folyó kama- I tok rendes behajtása is nem csekély feladatot kepei, bizonyára csak a legnsgyobb erély kifejtésével vált lebetóvé még a régebb kát- i ralékot i\| csökkenteni; —- álból azon meg- j ayaftató blaonyoseágot meríthetik, hogy ezen \| — annak időében aggodalmat kelteit — kát- ; ralékösszeget a legközelebbi jó évvel, ka nemi is egészen, de mindenesetre nagyobb részben elseyésstetbetai fogjuk. » Ha a peres ügyek lebonyolítása oly igenj koastadslmai nem volna, már idáig le nagyobb eredményt matathatnánk feU Mindössze 69 árverésen kellett a mnlt évben megjelennünk, és bármennyire óvakodtunk magunkat nj ingatlanokkal megterhelni, as általános pénztelenség mellett mégis kéay-leiensk valáak — nagyobb veasteeégek »tlke-rtléee végett — néhányat as intézet részére megvásárolni. As ingatlanok ezlméa kitett Ösnseg mindazonáltal o»ak §166 frtlkrayl többletei tán-letett ki tavaihoz képeit, mert az év folytában átokból már ismét el \\\\ adtunk, A megmaradnunk értékét pedig lényegeien leszállítottuk oly árra, melyen nők könnyen elad* hatók leanek éi a jelenben már kamatjukat is behozzák. De nemcsak az ingatlanokat vettük fel a lehetó legolcsóbban, hanem ngy a kintleró kamatokból, valamint egyéb követeléseinkből ifi kiválasztottuk és leírtuk mindazokat, melyek I cink némileg kéteseknek mutatkoztak. De mindeteknél sokkal jobbéi bizonyítja a mérleg fölállításánál tanúsított nagy lelkiismeretességet azon tény: hogy Összes értékpapírjainkat csakis oly árfolyammal vettük fel, melyen mi azokat magunk vettük vala. Ha a törvényengadte december 81-ki ár-kelettel vesszük fel, akkor oly nyeremény-többletet tflntelhetünk Id, mely az egész osztalék msgsnágit jóvaj is feléri De mi helyesebbnek tartottuk inkább emelni a részvényeit beiértékét, mintsem egy véletlenül származott rendkívüli nyereségnek kiosztása által részvényeseinkben oly reménységeket kelteni, melyeket rendes körülmények közt kielégíteni nem lehetne. Állampapírjaink jelentékeny állagánál fogva azon szerencséi helyzetben vagyunk, hógy minden időben tetszés szerint nagyobb értékeket is mozgósíthatunk, éi igy bármely esélynek is nyugodtan elébe nézhetünk. A mérleg főpontjához t 1. i haszoné-redmény él ennek mikénti felosztásához át térve, van szerencsénk a t nagygyűlésnek következőket javallatba kőzni. A 29,828 frt 60 krnyí ÖNjövedeiemból az alapauhalyok értelmében levonva,z igaz-gatóeág éi [felügyelő tsnácsot megillető 12 száztólit 8679 frt id krral-, továbbá a tiszta jövödelemnek a tiiztviielók nyugdíjalapjára 6 ssáatófcjját 1812 frt 46 krral, felosztásra maradna még a mérleg ntolió 8 tételében kitüntetett 24936 frt 72 krnyi összeg ; — és ka ebból iz eddigi szokás izerínt jótékony közcaéln adakozásokra fordítandó 986 frt 72 krt kíkasitaak, még kerék 24,000 frt vagyis réuvéayenként 80 frtnyi osztalék volna rendelkezésre, melyekből aziuban csak 60 frtot fognánk kifizetőire sjánlnl, miga maradó 80 frt vagyis Összesen 9000 irt. a tavali nagy* gyűlés által felemelni határozott részvénytőke kiegészítésére volnánk fordítandók. A befizetésnek ezen módját különösen azért koszuk! ajánlatba, mivel annak apródon* kinti beasedéae a távollakó részvényetektől — amint tapiiastaiáiból tudjuk —» sok nehézségeket okoz. Amint a kimutatás teheriapjának l-$ő ! tételéből kivehető, — részvénytőkénk ekkor 48,874 frt 87 krból áll. és ha etekhez az osztaléknak emiitat 9000 frtját és az ez évben kisorolt 10.800 frtnri szólódézsmsváltsá\|i pspirok — julius havában befolyó 1864 frtnyi — értékkülönbözetét hozzávesszük, akkor II 60,000 frt kiegészítésére csak 271 frt l? kr. hiányzik, melyeket a több év ota összegyűlt és általunk felosztásra nem tervezeit 168 drb arany ée 83 franknyi nyeremény-maradvány egy részéből fedezve, az nj réaz* vényeket már f. év juliua havában kiadáva \|s bocsáthatjuk. A felemelt : részvénytőke s jelentékeny betéteinkhez mérten kell, hogy attartalékalap további erősítéséről is gondoskodjunk, egyelőre legalább] i^n^t 16,000 frt erejéig. Erre nézve ! legczélazerübbnek ajánlkoz-ju\'jk azon eljárás \\ hogy ezen alapot külön kezeíve ssját kamat isi által\' szaporítjuk, meljy után még a sgygyülés elhatározásától függne, azj évi nyereménynek tetsző részét isoda ior-dífáni. Hogy pedig ez akadálytalanul eszközöl-tedieesék, kívánatos, hogy ennek az alapszabályokban is nyéina legyen, miért is az atpbbiaknak a tartalékalapot tárgyszó 48-ik )-ának ily értelembeni bővítéséi indítványozzuk. i j EzenkivQi még 2 ponua vouatkozóUg skUrjuk az alapszabályok változtatását illetőleg \| pótlását a t. niggy Ülésnek javaslatba hozni. [ Az 1 só pont az általunk leszámítolásba venetó váltók kellékeiről szóló 36. §. melynél í fogva gyakran a legjobb aláírásokat vir aen vidéki váltóist is visszautasítani kény-temittetOnk, ba azok valamely helybeli czég aláffásávai ellátva nincsenek — miért is ezen cae^erütleu megszűritásmk kihagyását a forgalom könnyebbitésére ajánljuk. \| A 2 ik pont! pedig a nálunk jelzálogul leMtött épületek tüzkiármentesitésének szabály (mására vonatkozik. Mintán az összes tűzbiztosítást kötvények mar ekkor is uálUuk őriztetnek, és nyilván] tamásban vezettetnek, de mint a mérlegből kivethető még az esedékes dijjsk egy részét is kaját biztonságunk érdekében a felek he-j Ivek befizetni kénytelenek vagynnk, — semJ mivel több\'muákát nem okozna, hanem elJ lenkezóleg még némü jövedelmet is hoioaj l ha valamely jóhitelü biztoeitó társulattal köa-vetlen érintkezésbe lépve, ügynökséget vállalunk, és jelzálogaink tüzbiztositási\' ügyét egészen magunk kezeljük. Erre nézve azonban szinte szükségesnek véljük, hogy az\' intézet üzletkörének ilyetén bővítése az alapszabályokban felemlittessék. Reméljük, miszerint a t. nagygyűlés sz intézet emelésére czélzó és jól megfontolt ösz-azes\' ajánlatainkat helyeselve, elfogadja, és jelentésünket egyéb részeiben valamint egéít-ben is jóváhagyó tudomásul veendi. Jegyzőkönyv. Filti* Nagy-Kanizsán 1980. M február hí 10-én 0 n.-kajwuai takarékpénsiár rétvénylárt<uág kit gyiiiétéiu Jelenlévő k: Tóth Lajosjeliő igaagaté elnöklete alatt, Darái Zsigmond titkár mjot iegyaökönyvveaető. éi Axsoty QyOrgj, Blau Pál, Biau Lajoe, Blaa Nándor, BeUelbtuii Samu, Daanabarg Jakab, Dobrin Báné, £b«uapaugr Lipót, Ebsoap»ogar Leó, Eoglindar Lajoi, Feeeelhoínr Jóasat, iíj. Faaaat-boier JóMef, Fiecher Jóuai, Grn Bapő, Qalaai Öutiuanu 8. 1L, Qutmao Simoo, Halpbaa Láaár, Jack Frigyaa, Joháas György, Löwiogar Iaraal, maaehaoaker Mér, Ollop Samu, PloMaar Igaáoa, rrágar Béla, Pra\|(ar llenrik, ár. Praaebargar Jakab, Eoaeoitid Sándor, BoMbfaid Adoll, Rocen-berg Iaraal, Roaaubtrg\' Faranca, Ráca Autat, Sebari Lipót, Őehars Albert, Semotke Lajoa, Strera éa Klaiu, 8tarn L M., Sommar Sándor, Bomoiar Mikaa, San?abar Jéaaaf, dr. Ssukita Kán-d«r, Wágoer Károly, Walbacb Mór, Waiu Manó, Waiaa Samu, Waliach Samu éa Wataar J. 0. öaa-e taaao 49 réaaréayas tag, kik mtndOaaaa 194 da-r réaavénjt képviaalnak. Kloöklő igaaga tó ur üdvöaölfán a magja-li nt réaaréu/aaakat, nyilvánítja, hogy a réaavé-n raaak határoiatképaa laáaban vaun tk jelen, mi-o >k alkpiáu a köigyOiáat megnyitja, a jagyad-k Iojt -hiteleaitáaéra üaray Benő él ifj. FmmÜm-fqr Jóaaei urakat kérvén faL JLilMegnyílván a köagyüláa, felölvaatatott aa /J alatt baatolt igaagatóaági Üzleti jelentéi, mely teljés megalégedéiwi jóváhagyva, tudomásul v£ ti i< atu OL, Falolvastatott aaatáu a faldgjaló-bisett-aákuak á kösgjüléabaa iutéastt, a lefolyt évi mér-Ii jgel egytttt kinyomatott, éa aa alapasabályok 4\'. § a érteliuébeu a réaavéoyaiak kaaaihaa kelltf idpban eljuttatott, itt a alatt eiatolt jaleoté-melyben a uiériegil a valódi halyaattal msg-eg fasólag felvettnök ayilváoitváu, a tíaata nya* oéayból réaavéayanlBmt 80 frt oaataléknak ki- ^ „fala" tdiczája. , B.-Füred vidéki visszhang Mér élákkei. Aa idd a lérsalum komolyabb voltéval, ItétknJt léaoe • vig hm, farsaag tlmultával, Magam ía se léén, s mist minden fcd]t aan\|án ftáaévé láttam ua se még eask hagjjéal kleeaafeaieiM bordóm, • lé hsrsmnal eaepfát lt»va«tom s bedugtam halyéhe vak ajfél, ,M«gy még aa ia lámou, tmbér rá néask la Et Mimi eia h«s gelléram, Hím Pbaamii I • berwé mép termel! két akée mallébH HaOrpalism a nektárt, aa . hogy esigerifcH. Sé«A iissmtésiil mmdm pbéniáiiáw, Ml mbi l kljéM«aJ lile tén sipkám. Mav «ki ti (agtam a bahaaasámak, Mkhar ldspha>\|e I»maáa ,2a áaak Tnméntew eask, Oliahss érale I Mév 4iáh méeai\|a éneke asog bele. Mmt már espvaa éve isisnek nütülnskl \' rsefléwm 1 fi^ti m aJig MQf keriiaak. lm Seásm seknsk t« « mik áíia Hj« ím sreaény eem n4, lm nseh pem mahál»é. Í sm\|í ertfinsé wenedn «e irsg ÜíéMÍI Am Maié)* leheshsiÉ e enMée mtaímer. H«s a W\'4seah mm nj ^ÉJ hépessh Inak sesk es «\|hen ísmnih Wsmaask, Í In aér \|á mrnítpk nem mának étlpmnt, XiKáM ftenM HÍ\| Ma keenii 1 M leMl s sev héikiSMi eáákk vMk snl^t, (Miyws senlU\|a aaea eeimés és hűén ; pt hagy hm^emn< ürtswa k isuiifca. ammlére» sn eeste ftMlI 8 ka jél smléleasm ngy ötaaör rántott rá, Mindeolk énekre végn mondám: hurrák I 8 padig oly nélhoaassi, Ián Tihaoyig kellék. Hámján ott js kaUatt, aokau ott eat vallák Hogy is ns, ám, mikor egj ángiui fékoosnl Teaaá vidékünket hiraabbs: padig tul A Danán u&v sineaan ineél voűőbb tájék. 8 Bsskls nas^as I tó, táj s bor ágival báj-élt. Ne de aiangl fülem, hagyd már a télaphout, Hadd esökoljam viaaaa oaáoaát, itt a vslpout: Mail báruéaiája Oaekonai mi vét R«jté édasdeésn, - kinek Lilla hívét Még én is imséram. kaláosábél eltem, így jó barátommal látogatván kattan, — 8 iáég lalkü Fstdii népies anallaaaét. Máskép nem fasthntaa megható kelismét. 8 mikor igy phániéstim, homlokom derengett Pmeeémka fnsék le s ek mi is Ismngatil Kii oanpnt, ne0 ompot, kireslnm aa élvra, M«rt f9en bordóm laája beaiagsett sn évra j D tsnai\'apodvén na álmélkndáwa i Hogy Un* se n mentem vár na sindásrn, Békét hngvtam, bmnao in is ttaba jöttém, 8 kisebb dobos ia vart bűtőbb, itt előttem. Moat abbéi barpentve í y vimknngel adok. Kéad éjnek oaendjén, míg m«f nem virradod ; Mér diák berétnm 1 is siy oMabsn főttél K piatn világba, mint tnvnan, ha mait tél, gérnie márnád, kár ti rabét öltél: «staa, e ngy jttmik, még bngnrat asm öltél, Msm jasdnaágedbnn. hanf jnnaaanágbél, — j Fal Ul Mór barátom 1 hivatva vagy látom \| Valasúoakél tenni; a shss még sst rántom: Vadd magfcdboB múseád, aArgead mag báljait Lantodnak, bogy kéjjel haUbaaeuk hangjait Köl\'él lelkednek, gyakrabban, évsnkint. Ekybén édafitva itt mindae búi él kint; \' Tniy a dioaőt, ssépat még itsbbé IBIksnni} Ln\'ksntni a basáért I Hiessm, fogod tinui. I Ttotslt sssrksaté erl padig ha kiadja, JS\| kis munkám: érte aa Iatan megáldja, 1 S munkadiit nem kérek, osak eaael agy aaámoti Méaea madsng gyanánt hadd kenje n saámat. Balatoni Jénái. TWliin. hsniOsi minden hnnninah, Kik én«ak táradnak, mlvnhmk és kank. Jé l enak aa éenMk a keni bnldn§ia\|nak kaislil a venast/nnsmwt i láreiságesnf pmiM li IÜ e Ida lÉMért, Ham\' mer a ásfcjra niila flmna bmérl seaa eam Insank ei pp \|M «MÜMt ángynlek Is k> fnwnmtki Kiaslniknn vsm Ds pssépai Amn Isilsfcnal Hmadmk 41, wüfikj hitt Üt meyetenágnt vngy haiinfésSfil. j beiiánkbél leraaatva, ájy aiá temetvej L ntényaksB vagjlenk/ • I érái eftfé, nagynak. A mecset foglya. — B«atély — Irta ROTTER VILMO& IV. CmlstksiássL (Felyialée). De na nt iean himanra nyelik, és ba satan-. ként sn nti láraenlmskat kipihenő valamely olák j hajjlékba térnek, Qeapregi rsudnSon alváll sütár-\| sáléi ée magát valamaly mngánym aarokba vian-l I mavoova, iámét eank Malínda aroaképénak msm I íélntéba mélyed.— Aa éjeket tei-deaen áiviraaat-jaJ Minek ia neki aa álom. aki éb.on is álmodik lg/ máresiná raggalan, midén n nap alaŐ skgmaivnl a távol Balkán hagyaégnk rnnmiit épan msgaranjoma, nteaéisikat már aa oraségnton talál-(nk. 4-A tirök, ki elél lovagol, int fisepregí-nnk, kegf jönns kÖeSlsbb. gLátJe nram", igy aaól agy aa srdéanélan iskéne épületre mutatva, vaa ott Oha\|men pma veánsket^e, és na na épülni ntt vadámbsstélyn. J Aa a mbsegsilé kap Stt agv ■ \'ssst oaucaa, mmy- j ben ia[0kn(aMn oaa ád niindsn évkan kétaeer, ta-vamemi és Ispeel bttem lismeletnt tmt, magmiué- \| ki sva elhunyt ossládtsgjsiréL — ns ott s látkör migélyén Utjs sst s várost? Még ugyan ksvs-íátbát belőli, mart a köd alhomályoitja, — Drinápoly." jHo hála lstsnr, dadogá aa iákéin neetar, amár idéje, hogy véga barangoláaaiak-mL Mikorra érünk oda?" — „Bövid két éra telva ott lessünk.11 Aa oraaáguton agy dissfogat -jött robogva. „Honnét jön a fogat ?* kérdé Oiepragi. „Amint látja uram a váróiból. — De oaak vaaanm éeire, hogy a multán fogata._O míjga minden neatra aaiatn itt tartóakodik. De ■ \|látek f A kooai hátáé réaaében agy iemaré-aöái Ü1, megengedi aram, hogy néhány mól be-nf jik vele P Jűra a török a fogat elejbe vágtatett, mig Caépragi lamu lépésben tartott utána. — A te-gná Búdén n török köaelébe ért, magállt, éa a benne ülő ari agyén a törökkai nemsoká meghitt! baeaélgatéebe mélyedt, a melyből Oaepregi mit! sem érthetett. — Midén s fogat tovább ba* ladi a török intett Caapraginek, hogy várná él mag, míg viiaaajön, aantán nabm vágtatva lova meut. Mát jslsnthat t" tépelődék a kalandor, amidőn magállvá körfljnénait, nam-a találna vninhnl a kennlban agy bajiékot, melyben uiítárcát mag-várná. JEjwye I ejnye, Dyngtainnkodék, midén ily maJbalynt jO idáig bem te Imi kareeetl, iámét eanlt késnáslsni T — Majd bia én aekáig várok rá, hiss sáléiig ia bstaiibat, míg vímsa^öa?* Brre magaarkaniyOnta lovát éi tava lintatt. — Midén n török tanrivette, hogy Ceapregi utána jön, magállt éa bevárta. „Mi bajt* kérdé Omoragt, midén a török köaalébe ért A török habosra né-nett rá. .Mit beaaéll el iimarőröd?" £lakarni aiatnam kall aram, hagy msgérksn-tél elére jataataam j falaié a tűrök kítérőlag. — „Ha eanknd kérnem aram, jöjjön «nk 1aaaao niá-nam, lén alaietnk. Ik a váraabn beér, enak ngy inna eian haladjon aéra, éa én majd, ha jövetelét bejelentenem, elejbe jövök." Mái ^iiilkü fél If ■diákiét ru eaiolva. adáséi. i •• IpMIMÉ i Mftl/t M79. évre • ésimeatvéay ■yiáill •jáalj. [ A közgyééi i\|7 * íelolvaeott fetógyeld bt-■eiméfi, valaíatal ee igesgeléeégi jeÁputéeekbÓi UÍ}m meggyéeédée\' nyerté, as igazsfatóság U-ftzMásénak és a mérleg feláUitátá^ak belyee-ségérdl ée aJaaoseéfárél a méHegei Járnám vá!-t»t«ia néíkül megállapítja, ée a avccimésyoee-lalékot lésavéayeakéui 80 írtbea ielozztztni ha-u/eaaa, elvképpen, bogv az {. alatti igazgatósági faiaatéa jóváhagyott, ée a qmlt éri k&tgy filém jegjttfküuyr 8. pouija tárgyában hozóit batáro Nt« ilipwé javaslata éhtiDibu aiulu égyee Hür^Hilfáófri 50 Ért kéezpénzben kínant-teszék, 80 írt pedig részvényenként a felemelt réez véaytdko kiegészítéséi e fordíttassák, u ék-, kérni még feloestatlaaul fattaaradt 936 írt 71 kr. Issseget m igazgatóság ajánlatára következő zdomáayozáeokra fordítani n. m : 1. a fógymaaeiami nuMouk 90 írt 2. » pölgáti iskola szegénysorsa itfto-dnUDik UMif él lokáatin 40 f \| 8. a népiskola eaegéoyeoree növendékeinek Utmml w ruhásain 140 , " 4. aa izraelita iskola wgéíf—étárt 140 „ 5. zz s vzagsliku* iskola segélyezésére 36 „ 6. a görögmtíí iskola sagélyezéeére 26 , isa jinkn adandó kölcsönökre fordíttassék* — • nm6 ktnkéat kUugyinéjk, e Uyképen eseo m-ksss szövege következőkép éllepittaeeék meg, 33. \| A taksrékpéastár saját péaseit vagy m basátokéi iiyeréeeeti vállalatokba nem fekteiksti, hanem aaokat egyedéi bislee kamztoaasrs adandja ki, klléals figyelmei forditváa erre, bogy a kíl lönböaÓ etkilyüéei módok klet illöa-áu\'F tartás sék, s kogy sereseieeea ás itkelyesendé tikén* legalább fele a részletenként! törlesztés kikötése meüett ingatlan javakra adandó kölcsönökre fer dittaeeék. 3-or Az alapszabályok 35, §-* következőleg módoeittaeeék. 7. keresztény kórház javára í. es iarzaUta kórház javára 70 V. a kei ess tény kiéi aaegéoyek segéiye-eéeért 146 10. ee mraelita háais* gények segélyt-séeére 145 11. Kmdedévoda javára 26 12. Itsoitó-egyUt farára 60 18. betogwgéiysd egylet jakára_30 Ossseeea 92b frt A mégis fen tm eredt 1 Crt 72 kr» pedig e loiyó évi nyeremény ssé miére visszahagyni ren-dtU. — IUL As aj téwvónytk kiboceéjléei ideje ée módosaiéi tárgyában, ea i. Alatti igazgatósági jelentés javaslata alapján stWtárossá a közgyűlés, begy miatáa e 800 darab aeglevé réesréoy alán a 7. pont alatti batároeet atepjáa viusetsrtstai bsUroföttj »eivéaye»kiati \|0 Irt 6ssessen 9000 frt Ossseg a már negteed 4#,#t4 H. 87 kr rées* Yéfiyidkéi 57.874 frt és «7 krre emeli, a belveu-eser foriatbél easenot még kiáaysé 2,125 frt 18 kr beeseraáeére ee es év éltjén kisorsolt 10,300 frtayí sediddáwms vé\'tsági kötréayekbdl eredő és es éti julias l éc befolyó 1854 írtari orere-méoy Oeeseg, ralaaiat e még biáoysé 271 frt 18 kraak kiegénitéeére s több év éta feioeetstlsu kegyott s 1153 drb* aranyra és 83 drb. Iraakra (elesaperodott Osieb nyeremény felkessoáiása for-dtttaseék, ílvkép a 60000 frt réestéoftóke teljes lévéo, es aj réeevények már £ évi julias baré-bae kledetbssseosk, emelvek ís már as es évi teleti eyereméoybee réeeeslltnddk leeeask. Egye-kokbea á kibeoeéiláá médosatok msgallapitása ee Igesgetéeégre otseiik, oiv bossáedánsi, bogy ea u) 800 db. résevény kíboesájfásával egyide> \|ftleg, a régi 800 drb. résevény még msglevó 7 de saelvéaya is ujakkal, ée pedig ee aj léesvé-»yek seelvésyeivel egyenld lejárati időre ssólókkal kiueeréiteseeuek. IV. A résevéavtártaság ftslelkttrének kitár-leattéee. és a tartalékalap\' (elemlésa tárgyában es Igaegatéeág es alapsaabályoh kOvotkoso oiódoii-téeál ée pMláeét boaee, ugysa as j. alatti ttsleti jelentés aelveeeli elótcrjeestéee eleoján javaelatba. \|-4r. Aa a\'epsaabélyok 82. \|a etán a kö-▼eiketé aj saekesst kiváaja es sUpeaebáJyokbe beleíogíaltaini. „Köutfyebb koeelbelée oséljebél jogában áll a lársaságaak a résnéle jelaá<ogttl lekdtdtt báaak ée épiletok Ubkár elleni bbto-itáeát kOaveOtoni, s ovécbdl biatositáei OgynOkeAjtst vállalni" » iar. As elapeeabálvok 93-flt \| áask vég-psseniákéi, mely igj eeéh ,i bogy neveaetaseu ee évoakéat aikelyeaendd tdkéaek legsiább fele a résatotaukéati törlesstés kiköléee mrUett iaget- Jfiadeo akár u.-kenisssi, akár vidéki lakés térvéeyseert tulajdonát képesé váltékai matathat be a takarékpénstárnál leesássitoláe végett eeek nek asonbau köretkeséi kellékekkel kel1 biraiok ; a vélték válléjogileg kételesdk^ e legfeljebb j hevi lejáratra ssélsndék, rendsserint eliogadra, \| s as illetd tulsjdoaoára kelldleg forgstve legyenek 4-er. A tarUlékalfip felemelésre vonatkosé \| leg sí elepssabályok. §-* után a követkesd I uj sssksss felvételét ajéalja. .A k. § ben jelae t résnvénytdke felemelés \| megtörténtével, ennek megfslelóleg a tartalék alap évenkénti kamatai, ugyaneseu alap jjsvárs mindaddig tdkésiieuddkl míg a tarialékalep kel Itfleg kiegéesitve leend, érintetlenül maredván kS^gyftiée joga esen tartalék alsp kie^éoltésére ra évi tiesta njrereményodl tetssés faeiinti meny ajieéget kUlön megssavesui. Esen javsslatbs bosott alspssabály njódosi tás és pótlásokat as előterjeszteti ssó^egeséeben a köseyiüés egybangul^ elfogadja és jóváhagyja V. £sután áttérve a kilépés és elfiávosás folytán megürült igaagatósági tagsági ésfélflgye-lébisottsági helyek betöltésére, miután elnökiö igasgetó ur felhiváeára a közgyűlés a ssevasat Msdó bisottságbs Sommu Sándor, Plossssr lg uáea, Eben\'penger Leon,i ifj Feaáelbofer iJóssef éa Práge( Béla réesvényés tagokat megrálssstot-te, esek a csavasetokat beesodvén és össze szá mi ván a kővetkező jelri\|l\|st (erjesztették előy Beadatott összesen 193 ssavatat, ebbpl esett — 8 évi iddtartamre: 1 Boeeaield .Sándorra \| 2 Ebeespanger "Lipótra i 3. Roseníeld Adolfra I 4 Eiigl&nder Lzjoera í I Sí Dr. Preseburger Jakabra 6. Feeeelbofer JÓseelre 7. Sanveber Józsefre i ! 8. Baboohay Györgyre ! 9. Semetke Lejoera 10. Blau Nándorra 2. évi idéurtamra. 1. Piéger Bélára 1 110 104 18.5 szav 183 183 180 178\' 162 168 187 122 i 2 Blau bkjotre mint póttagokra í 1. Daunebert Jakabra • 91 i 2. itj. Fessslbofer Jósisfre 78 I 3. Berényi Jóseefre ! 73 L íelügyeió-bizottsági tagokra : j 1. Jukáea Györgyre 173 L 2. Ullop Samara 178 L 3. Wáguer Károlyra 1 \' 173 L közgyűlés a választás eredményének kihirde- téeét tudomásai veszi. VL Az iodiiváoyok megtéteiére elnök ui felkiváu e kflsgySlést, mhptáu a közgyfllésbdl seaki sem lépett felindít vén v tétellel, elnök ura tárgysorozatot kimeritettnek s a kösgydlést befejesett-nek nyilváuitotla; ezzel a kösgyttléfi jegysdköayv bezáratott és aiáiratoU. kml Danii Ziigwumd s. k. .\' titkár. Nástkségeenek tartja aat a eearemóuiát ?■ BPőlöUé ssflkségeeue^ azok után, amit ie* meiéeom elbsseélt, de moet engedje bogy elére siessek11 A mini a oyil röplílí a török tova, arát vieenabagyve as isíeeratien után ée aéhány perez alatt éw kAayarulatBál eltlui. lur közel járt délkea as ide, midén Gsep-regi Driaápolvka ért. — Amiut a török megje-iöíte vall, eeak elére bzi«dt, ée som jobbra sem balra el eem tért aa egyenes útból, ue dt hasa-talaa várta ée leete, begy majd elejbe fia. Már a városaak egáeese tuleé ketáráig ért, ée még a«a jött, — Végre w tnegíorduU ée vieasafelé baUegett „Merre van Cksjsean pasa lakása kérdé égy járó-jtftjd ifjútól; \| ,Cltojmen pasa i\' Mér nem lakik itt. „Nem-e? Úát kalP aiii.ii« JlBlil t* Stedmh aram, a buH kéteu temették íL vK.öeeAaöm 1" hebegd ee iekalameetar lal-dekelva, ée tovább meat. Isméi egv másik csavargót saólitott meg. jgKem tudná megmeedani nekeio, hegy merrt vaa CmóAs pasa hánaH r Ohejmea r Olt lakalt aram abban eleegas éptllbeu, de a mull htlaa eltemették. Jk» kl leJuk moet ott? Jlealt A Asvlláa." cA ewtítáa?" Íml \'a saaltáa r A hál aamsHáa Y Miéit A sauJláa uramf \\ ludem mertiofá tiia rtkk mm Osspr fi A ÍMjeifill uiaybaa eCbejmee kas-IMJ Mé MN. téti Í0 f giiliU m^ébiA, midii a kaau eélil inefél^ Ityeu riedkivii Értíággil fofklta d a NiÉpik ArtW kariak alt Me rn^é mqjtobA, Hátba Ohjn paee eégrüéetot aéikfc hitt «8g, ée a flltái még mm kiüdK hagy vakki még kivtUis létoaU, aki igéayt tarthat Chajmen birtokaira. Majd ki* derül az egéaz, a.dologuak jé oldala az, hogy a szultánnal mindjárt megismerkedem. De hol maradhat útitársam? Talán csak most majd kijön és uem ksay itt oly soká várakozni 1" . Hát Melinda? 1 Ki tudja ini történt Melindával ? „Ezt már még ie meg keli tudnoitt.* Krre utasunk leeaáillt lováról ée minden ka-bosás nélkül a bejáratba lépett aMit keres itt uraih sAÓUtá meg dt egy mély férfihang, „Hogy éa ? Hogy i\|ut? Hogy kezdi as «r?" „Kit keres ? volt aj lakooikus válása, mely a szecéoy iskolámeetert egéezen zavarba hozta. Hát I — — Cfakjman pasa leánya, nem tadje aa ur hogy itt-e lakik 7 ! Itt nem .lakik seaki feleié a kapus es nsm bérbár. „De hát ee volt Chajmen P»» kastélya? „Volt, de most már nem azé.* „Aat már kailotum aram kinn as utcáén, de kérem mi lett Melindából, Chajmen leáivából?" A lépcsőn léptek sAjA hangzott, és kis vártatva Agy kÖAépkotl féíífia jeleot meg a bejárat alatt. „Jó napol 1 aeóia aa iekelameeter kalapja (mart turbánt még aem risell) karimáját ssag-killeatvA e jévevéayhei. Ki ktaayedéa bótbtott fejével és midiit. Kérem uram metyejgá aa iekolAmeeter fölig elpirulva, nem tudna mMí\|a hírt moadüi a boldogult Chajmen pasa lejiWáról, Chajmen Melindáról? „fee mit kívéa tdle ez «rt* ,Hál eeak hméhj akartam vili egy Uao-nyoe taybea." Ahá! Tehál Ön Ad álmagyar jfvevéoy, ki igényt tart Chajmen MMgéraf* „Igea I aa AA SAifláhtjéra uram !* „Ks eíbosta azt a\|>yttiirittilf flTVem eeak U* MM** üeepregt kittié é törököt, ée I kMMt Valami i no észetboi. ▲ lagM Mit k&éarAL sem retnŐt, tea —A lúgos tőke távolságra álljon lábfák köze le-> 3 öléé lécz épen aIsó lúgos léci 1 \'\|J lábnyira, a A lúgos miveléi iten kifizeti a £á-ndtAágot, ée költiéget, ha AiakiAmerettel téljesittetik, de anélkol a tőke rövid idő alalt kimerül, eívénttl, gyümölcsöt nemi hoz. A lúgosokat rendi aen a szőlőfejben, as aljában, vagy a szél esabb utak szegé* lyezéséképpen illtetjük legalább ía egy< ölnyi egymástól. — A lugo gyen 1ölnyi, bogy két osztályt adjon. A legyen < föld fezi né tői! második efelett 2 Iábnprira7 a harmadik a második felett szint/ kél lábnyira. Az alsó ób második léci legyen erős, mert a\' tőke egész súlyát ezek tartják. A legfelső lehet gyengébb lecz, vagy erős sodrony; ugy a negyedik jis, hat. i. tőkéink buja hajtása még a negyediket is szükségessé tenné. Lúgos tőkét egyszer múlhatatlanul bojtani kell; azért fiatal ültetésnél azt bárom évig kurta metszéssel tőke mive-lét Alatt tartjuk hogy gyökérzetben, vesz-szőben erősödjék, "és esik a 4 ik év őszén bojtjuk a lúgos léczecet mellé, Lúgos mivelésre- nem minden szől<&> faj alkalmas; különösen nem alkalmasak i a halk növésüek, mert nem hoznak elegendő vesszőt; azonkívül nem alkalmasak a vastag bélöek, mert kényesek, és a téli fagytól sokat szenvednek. A lugosmivolés két féle. Egyik a legyező, másik a kar-alaku. A legyező-alak nehéz, bonyolult, sok munkát igényei, i ki azt tökéletesen nem érti, és a kezelést nem helyesen viszi, tőkéit hamarjában tönkreteszi. Egyszerűségénél fogva sokkal ajánlhatóbb a kar mivelési mód, Bzorit-kozzunk tehát , erre, mint kielégitőbbre. Kar-alak mivelésnél az eljárás következő : A lúgosra szánt tőkék I rendes helyekre, egymástól legalább eay ölnyi távolságra ősszel lebojtatván, azok a következő évben — ha a £attyázást el nem mulasztottuk, — 2—3 vesszőt hoznak, melyek más kezelést nem igényélnekj minthogy augus-tus végén hegyeiket lpcsipkedjüJ^ miáltal a vesszők és bimbék érése előmozdít* tátik. Második évben a vesszők közül kiválasztjuk a két egyenlő erejűt és hosz* szuságut, azokat kitisztogatva, s egyenlő hosszura metszve, egymással ellentétesen, vagyis : a jobb oidalen levőt balra, a baloldalon ieyőt jobbra hajtjuk, hol a legalsó léozet érintik,[óvatosan \'megroppantjuk s lekötjük, olyképpen, hogy a iéczen * fekvő vessző cmz 6—8 szemet tar* talmazzon. A \|második tőke két vesszejével éppen így járműd el, azon ktíiöm\'b-. éggel, hogy azokat, nem az alsó, hanem második léczre kötjük le. A harmadik ] tőke ismét a legalsó jléczre jön, a negyedik a másodikra, és )gy tovább mindig felváltva, hogjjr A lúgos hajtások a lécze- átlépve egy óríéii teremben találta magát, melynek csillárai, bársony ss4iysgei, pompás bútor-és freskó.fdMméuyei a szegény iskolamestert egéezen elkábították. „Szabad kérni urain est a végrendeletet, mondá a török udvarias jmoeolylyal, megszeretnék győződni vilédiságámi. „Persze hagy vaiódi, mondá aa iskolamester, lédáqskáját íés belÓle a pergamentlapot éld-vévi, psrsae hogy valódi, csak kérem a másik péidáaynysi. mely as elhunytnak iromiuytárában lesí, ÖesaehasonlitAai. A török figyelmesen átnézte a lapot, azatáo gondosau összehajtva azt zsebre dagta. (Folytatása kötetkesik.) A tanár és védenczeí. B^ey. Irta: Flygare-O^rlén Emilia* Fóréitotla: TBÜDKAW ALAJOS IL ; A tanár éa eseksémtse. (folytatás.) Légy óvatos és avugodt Uiee meglehet, hegv i ba\| csak kepselédéeem aeflteménye ; mie-deua or gyöngém vett e dolgokat a legToeaabt oldalról takúleii Asonban késé ven, kedvit Nándorom; válnunk ktll. BaligAtvA ny ujtá a kapitány keaét nagy-bátyiénak. ée alig billbiléai moadotl jééjt — Szobájába éntwvéa, aem énpia nyugodt kidélvkaa* gulaiot taousitó médoo Aebia magét a pamlagra, la íaaa belépett, begy segitis A vetkHéenéL — Mikelyl as igywkaSl levetkésve, A nyakkeadé felbontva és aakéar Már ftntve ve\'t, A kapitány bmalmas seolgá)a Aeea kérdésre, bogy ssik s még valamt, mogorván válaeaolá: „Msaj pekelbe és higyj békél r As ins gyereaa büsttt téten egyenlő beosstást ét elhelyezést kap-janak. Fattyaiásná 1 kfilönöten kell vigyázni arra, hogy lekötötU^esszőknek a léezen alóli oldalhajtásai Annyiszor amennyiszer szükséges, tőből eltávohttassanak, a Iéczen fekvő 6—8 bemből ^itArő hajtások meg rUkittAstAnsk, a fürtök elvirágzása után megcsonkittassaaak, de csak kegyeik el-, csipésével. Ezen bajtások akkor és olyképpen köttetnek, mint a rendes szőlő-béli tőkék, psakho^y nem karrióhoz, .hanem az alsó léczen nyugvó kareknsk hajtásai a másddik léczhez, a másodikon fekvőké a harmadikhoz. Valamint szüret alkalmával minden egyes tőkének kötése el-vívandó, és a vesszők a karótól, ugy a lúgos tőkék hajtásai a léczesettől eiszabadí-tandók, aminek azon haszna van, hogy a szabadon álió Vesszőket a szél ingathatja, s a mozgás folytán a hidegtől kevesenbet szenvednek t ae a reájok rakódó ólmos eső jéghártyája is lepattog, alatta a bimbók el nem fulladnak. Harmajlik évben a lúgos tőkék metszése következőképpen történik : a karok alatti részen, — vagyis a tőkék derekán — fattyazás daczára is netalán megmaradt hajtásék tőből levágatna^, egyáltalán a lúgos tőke karjain\'alól semmi vesz-szőt sem sZabad meghagyni, mert ezek. z karókból (kijövő hajtások elől rabolnák el a táplálékot.-^ A karón levő vesszők megmetszetnek két szemes csapokra, a gyengébbek egy szemre; a netaláni feleslegesek eltávolíttatnak, nehogy a lombozat igen süjrü legyen, s a léczezeten még Üres hely tan, \'azon esetben a karnak végső bimbójából, vagy egy másik bimbóból eredéit* vesszővel a kart meghosz-azabbitjük, vagyis elegendő hosszúságú vesszőt hagyunk,is azt a karnak folytatásaképpen viziráinyosan jléczre füzvesz-szővel lekötjük. — Egyáltalán a lugqi-tőkék metszésénél Jévenkint figyelem fordítandó arra, bogy a gyengébb karók vagy ezeknek csapjai felirissittessenek, a hibásak más alkalmas vessző lekötése által felujitassanak. Azon esetben, ha a lúgos tőkének dereka vagy a kaxok el vén ültek, a fagyok miatt elkérgesedtek, rendesen a tőke agyból 14-2 szép ertfs hajtási tör elő. — Az ily vesszőkből az erősebbiket meg\' metszllk kjét szemre, s következő tavasz-szal ennek hajtásaiból uj karókat kötünk be, az elfénülteket pedig tőből lefűrészelve, eltávolítjuk. A lugjoB tőkék évenkiot kinyitandók, fattyugyökereik letisztogatandók; minden 4-ik évben pedig Ősszel egész as ágyig kíásandókj, kéregtől,\' holt részektől, fattyú gyökerektől megszabaditandók, jó érett trágyával gazdagon megtrágyá-zandók. m ajtót; és miután a kapitány párszor ftl-atá sétált a szojbában, — Íróasztalához Ult ée egy bi-aonyos vizsgálóbíró beráijáhos kévetkesé levelet irt — J Téstvirl Annyira ioglalkoaom az étkezőit történettel, hogy majd bele bolondulok és aem ok nélktl Miek, bogy megltbitle oeepdábaa va gyok íogvaí a helyett hogy a bonyodalmakból ktsstbadaltfua volna. Hzild, kedves QusstávKá-rolyoml Az witbtn, ba szerencsét kívánni akarss bár azt bisham jobb volna sajoAiAi nyilatkozatra goodolni; azonban mindegy, tégy amint tetszik. - Ma este lón Wtedee Rózsával vaJé eljegyeé-som féoyesj1 bálon a nyilváooeeággzl tudatva; esi vem Ililda j képével, fejem ama szerencsétlen éjjel, AZ AdéslAvéilAl ée ama vén rókával, a Léb zsidóval, Ijvel egy ekee szót sem beeséíheltem, volt eltelve. Elgondolhatod, mily kiaoe szarepet tétütam, midén eeép érám mellett a szerencsé^ legboldogabb sawilmts képét adtam j Rótta oly hideg, oly midig volt, hogy advariieiágomat sék\' sem paaaréllasi ti baeetslaaabbul De as még atm veit ilÓg; Hilda minden fMllaaiáesal ibegvetéet árult tí iaáiyembaa; ée Mfteiigfll, íjén, fukar, unalmas, aagyrabeasAit nagybátyáitól oly predikáowél kelleti végigki! galaom, btjgy inajd izzadtam, majd meg kidig noiaoogatoti. Es vtgftl hogy teljesen éHUtté tegyen, s legeeaulenibb jtvanéllémil ijeszt, — t. i. a ssémtseéesee mid bukáséi belyeei küátásba. — Itt Uék é\| iftk, hegy kieié lehítesm magaméi,; de fejem ég ée miouen velem fisrig. — Bár meg kitt baráum aaaai vigeeüsisek, hogy sorsom sem riisesbh mée sMgéiy ördögénél, kd ép oly ke Issssébsirvaa, miat én; dn addig teiábk kf-sóieg teddkeüea itUtsstl magbirlsm érmei. — K ■HtetsiljiHliA kiacaet, kftan hagyai, midéi a vár kaki mögé kell köuöeaöm, tttps átkütu, keütmillsa gondolati És a ttégyaa, a üégyte f Ha üláa iessét ssabad vagvek, Atm iétbüek es tMktttk etemébe is mit fog Mgybáiyám siám él IltwllkiÜ ifim é§ napim fSidilai és itta* daai? fnkifin tl bfmk iliaij es a leg Helyi él Mgyei hirek. u tv tfcggrlei jétékMjcjéJv fígtlma. A* abar kiaiMU (ftfatki. Vala-béeylaer alkilaMm ayí&k • kant kajkjai ta-»lj\|i< hmí \|é ntvtkntlt kMMinai oaala-kadatardL nmM fat nét bajdaakórnik aon «#éa im<\|i, anly iIbii^i xikbk, kogy aikor aeur mm m apkat «wui laonioai, megkér-éMH da M M igaitlg, IM ft Ukl aagte a aom mimikák ao Immii n emb«r firtéiit, de l UtplilU iwyyda olonlatla n C iQ^aii, t M utM tonuatf n embert — i kéajrMM pwMkH. — Houutó m m, bogj éppoa mfk átkoaott ée annyira kárbtfatatott hwlkl talélknuak a k&nyorilH, a jóttkony-o aen\'áiap fútbaráii uertiti oly léit ktatalő pl&áivaJ t • leaatt H7 értatilkotjlk L olvaeóiu- kat Hál énpan aaok * példák Imák ki valva »agfcaaadtolm ■ádaoi roeeaat, nalyet * Ww\' Um tw^iiili, i ira izo g a. hatnak -e vígan-irfár-if még i MinaifiiMk m, ki mindent adtát mm(ált Ás aaberi ealkiág és a nyomor mind «n kit rénvét<e ísditjbat, m éné mim aém tíjdil—t aal lálat, bárból lépjen fal, 4a aa* onOffadlak, míg eUeeeéiyeaáaár* aaa fi kiayt-rflletn lélek, ölj aak aean taiv lalálkooik, aalf • ezé Ugmmnolb értelmében Uhraknik valéa-Uli a kWtd iatwiéit, k\| aal mondja: Ma IMM Itta attmtaai. lm farkat m nIhI M i lka Immiw plMaÉ. -Aa embenoég nekk fele praadaiti nálva vm a jé\'ékeoy eealakadetek gyakortáeárz. A női anvv fogékony a r én rétre, a könyjöráietre, aaárt képank a uáar^atak eijr áldám tavékoayeégot kifejteni, afe\'ti Mfi éa aréfyn vneléa alatt fa-•í\|mí m emkaneág eaaavrdő réeaéaak. A raad ki«Ü kenénv tál, aal/ ttétaeane fcolylyal nebo-Mflatt ez évben a nagéay emberre, a helybeli iii aóegy letet U arra eerkeoté. kegy roadkivili ortköe eegélyével gyirapitaa tokéjjtt, hogy mái htlhifinoaia gyáaoJitbian aaokn, kik aa tat\' lititt körtUaények Mylém még inkább itgélyre iMfillih, miot rílak Bm alagylet átáa Wmst 6aaaá, mAL (Mai Owlmmim iltJvig úrhölgy áll ki boldogalt nyjáaek jó no vét át aaaaa bioaváfyál örSkU, i U aa« iaaar láradaágot aktiar, mikor ftrrá\' fraa aaá, kogf Mgitaai kait Kíiicaaa aaáaiákgakbaa kioatnvlaa\' aaok áfáa-mhm, kik a mép alkar aiáráaák-t oly batbatáa laiádktm aym\|taUak, ka aa ár4a«i M kaaao-raját aiki nyújtjuk, a tárad kai laattl btacálkidá* •flL kiaa dk miuáfijfájau a aanaa aaivvaí nágál* daél adk, bálái abáaaráat árdatuaiilak aaaa raad-kivik likarárt, aa^ai tfk, da etakia ők voltak káU«tk aaakéofllm. Ida íftatjuk aaok otvoit, kii a •orajaMok aiámailáaábaa á* a^rabokbaa ti ily aliaaaráort aáltá továkoayaágat íajtatiak ki. \| Blaa Uuav Saaaar Hoariaua. WaiM Faaay, Bili Jaoay, Lataaar Háraiiy Wolbaim Béia^ Pfifár Tkaráaia, Ko«awkar\| Paulióa, Bekara oa> litilvvalliorHáaa, Sailila Julkiid urhiilgrM. féíű biáatuáci tagak ! Wttlka«a Kral, B aa L}«a. Dr. W\'jiM ZáimmA, KkinyifOf LaO. Ollap tort, OtfitHftuh Láaár, H M—kin liíehiija, Battaikaia á« a oarak irifé. Aooa aéaat kliiéadái aaanjat: 9War vM brLit, Wiaft \|»da» •iwai" atar. nÓMyiai ran-éJ^A kiiotfáfi aikatároau, kagy aiákadv^A alÓ-rfttdao. Miutáa a\|oak jpru^ramisját már íonk oiiilt aaátMa Haatl. .tnoti Mftkaágtaiaiaak újra iMiátalat, babaui t^jiwrlM aa alá-Mak latolyáMiiak iaaiarialáaár» -aaantkaaaa. Aí »>d«dás alad »iaka>oa; ttsápCalt\|<ly 0, Faraaca vi\|\|ál\|a VA ragáay «áft* roltJ A kóaöuaág-H»b»»ör ujfUtáuuU »ajo« tatMáaa atáa ttálfa a láarak aldadáaa lőlöua akavtiuak laaikatá. £i fiiéiban aa n foii< Ha a fiatal műked.ftltfkra ifLara vártákat aikiliaaaa^fr, ilág akkor m fümétliBi almaaráat kall «a«aaaaak au»4afyik-U klila Wt»$ ItiH k a a talpa rajttMban Mbb áa Ugkliayabk, kagy aiadatkitU ilválvi H \|ylak. — Maoi, m. aoiak aa* tat had löeg-M hátmi ValiNMly taávau atajét kall mnaa i d jiofoié Aa4a — mily ba.gaaá\|\|okit irkálok I üa \| itftiaitats, k«gy utóbbi lataiaaat, a kalyau i igy portán adu** valaa, taáuáptaat át tgy otm t itt agyabai. mká aat, kogy Takmtrő laaká 1 iíétá\|W rvW vagyok, ki a mtvalt áa ItM i trtolfte aaéor álMaaa alatt aaxt agy vouáat i íjtatt ol, mtlytil aaak k haaeeáfetlail tátivá-I »k klil fenkld —tmi I - Nta, ágy bálid i fttifati kodvw Ütttatá? KArotyaa, la okokat, MÍyak\'; vtéán, kalitaat tánalgtbái, «4ralg^ Há«k, koiitá Kabarrá tatt«kf kioak ridlwtlgt i áláéatifci<áil aiifáaaalak gyMkoa volt .lUrtilbalftJ kát kéaapfa* aagybltváattél — Mao Hwraa lalkén»k kfálaat, ét mit iftb aa ^JlUikOl I panáiotfbot Orttadat ataa — lapMáayt oéHáptatátaabaa a aalkaágaa Wpáiat laagkaptia a«Maaüall aagy aaaayiaégl kagyaa la mtm laaáaaBaal ia aU4timi«. Hfalyaa Ugaátaa akkor aÜtta, kogy atig álak, aok\'aaa Umm k lábbá, bárawiy aaakMyoágán ia, káráa-aJ irtoiii. mmi mm gtalot káotorláa stoüoa éw aldg toaaá, kogy a rági lirtooáookal o ThiI\|ob —■ U«yfa at. kogy kaw4y fraktáti, lítium lakarTiíaik, oáy aaayira, bagy aa Ml l^tM él oa\|ál poaályata áüai, tok Int/ #»ooi\|o — Mmiaat íaga<ita« 0* taáadák— m vati tóival taiHai, aart ta<r«a ItAéáool áa i te Hn I itáigtlgiatk kápávot NÉl oolto Moabai i kékk 5ta»tol oaa bír-;k i j ■ÉolHii kívMMl. hl i kirüaáayok HlloiMk él l kaiul aMáolaaik mmm, %m iH^^taad lÉMÜk* ^ Mf okilioáaottkor o^j mm lárM mm, - as»i aemapt MAéi «KMM\| NMa p«r layOm flfco-fiikkiikti - ái mi ooio aiála idiMa- Wo iwkMaiyly iwIiíé. térj Hál vágyá által 5trtgyat ép oly aoglopé klaéggoi, aauáaá alavaaaácgol tudta aaaaélya. átap, mai Wtttt Saakiaa kii fintaogoa tao-baloáavt, ki ■•cyoa jól ktroattll lát nrnjjo bi-bá\|4> át II á^ kaayam pa\|táaoaoak Yptailaa aráik atiaftia; Arabaliával raJó jalanata játékban áa baafbardaaátbaa agyaráat kittad volt j Hakni te Barta k. a. olv kadvat sodorral a oly taláiáaa fátaaotti ArabtUt aaartpét, kagy agy aippu aaa oaadálkaakafmak aaaa, kogy a jé, örag Káay Rotadu 1 d Jakab v) 6m Ttja dacaira n balakartit bálájába t a aéaat klaaoo-dáa aaaríat — Akar toMlat var Tkorkait riokt — lásgrt lobbanó taiva hajlamát kffvatta: ti kartH aaakji mtilait fOrtaáa latváa raUráa taíaáta érdtpfc, ki általábaa a&aaréat érdemel a darab raadtpátt körüli Cáradoaáaaiárt) játéka ia tikarfllt áa jallaasatat volt, ugy a lovogiao jaliaai, da taoralaat ^tivl Virág Eodráá iLO-weotrítt Ödön ur), kintk „CsÜlaga" megbukott, kagf aunál féáyaaobbao tladlkOljöa agy máaik oáiaga. Fogadják a nagyreményű tija bői-gyek éa urak aa flgy érdekében eliuneréifinket ét kHüliliakot A aátod^t aaakaaabaaa „ VoróunM* című oparattMl Wmm Siabina k. a. énekelt agy dal-laaio* áa Ofltp fart úrral duettet. Oliop Imre arai AMMegae volna jalla aa—i énekébon át játékába; mikor I megjelenik a köadniég előtt, 11 kellgttétég pbyiignomiija aaouail váltoaik. Jótékony dart ül a legkomolyabb\' aroaou. éa ki-léptokar aajoi tipaok fogadják. — Moit it mint mindenkor elragadta a kOalatégtt.— Waitc Sa-bína k. a. aoit énekelt«Itfaaftr nyilvánotan, eaép hangja mind a dallamokban aint a duettbea tel-joooi érvényre einelktdett; kedvei ta art tatra-a^ltótlggal éaakalta aa iol dook um dia Lia> keepaiB kaadatl dalt, tanuaágot taván tokoldálu •gylaaágárdl. émI a wa kitti egy Blau Lajot ur által rea-deutt élőkép követte. A rosdaadkaak aaan géniéin mattira, ki aa Öavoe tainpadi dinieteket it aaga kéiaitnte éa foatatta, a már aaáltal it •alag tüimeréit éidemel, 26 kioei, kiaabb ée lag kitekb kisuaaooykát bujtatott aAld fékötd\' a, melyek ftlöl nagy la >ár, kiiványpiraa éa tötétpiroi (kéeattlt) ráaták dítaoiegtok, áa aaakat állította dtaaa agy gyönyörű ciokorba. flogf ijIhcM, ptatgatt a aaiupadon w a 26 aaaratatraaálté ta-raaláa, da a aaatar ciendet intaU ée ugy meg-ku^yáaakodjtak a fakárrukáa aaárayatlau aagyal-kák, aiatka^oiári parauoa érkaaatt volna. 1da4g^ latjuk i 26 lóaaáuak i uovét, hadd lágyai avo> aa ntkí. WoQaia Félni, Wolbaim Sarolta, Blau Bmocatin, Waguer Aranka, Tripaaaer Betti, Ullop Fáani, BMufold Eatilia, £odlodor Cilii, Weiaa Giaalla, W^aoklda, Wiias Öuella, Waiaa Mina, Warga Magdá/ VVelitob Nini, Vtita Boaa, Blau Papi, Wainberger Klenorá, Roieufeld Vilma, (a láaaa ktfátvcé) Roieoftid He ena, Wei-ler Irma, Wmer Jenni, KiiMr Auna, Gbldataia Ltiilia, Sobrtur Ntlli, Hamuéi; Olga, tírtitr ClUL A III. taakaaa „Uimu Damff* apiaá dal-játék vaU a nagy-kan mai dliárda eaifet kötre-aákédéaéval. • Oliop Jmn ur, nóotk flltöa?e, a eaagadétig kaoaaytaita aeg a kéaöoaéget ti-karttit játéka él áofkével, nenkfllömbaa Bach-raeá Zupaoad, liuduttky Mik$a éa BekUm Már urak, kik oikaiill játékukért aagérdaaalték o kOtflneég aajot lapuit A kar kitiaéaa rittlie algát ét taép baltdáiának kélaéirtalaa jaiait adta. «- Aa éaekakat miad OUap £rad ur kitérte aaugoráa— Fogadja d w át a darák karaeetar Brm» Imrt ur Oaaiata köaaöuatflnkti aivaa la-radaaétakérL Aa aldadáal táaoo kdvotta, éa éjiálkor volt a torakuaáa, aalv után iáméi tánca köratkeaett kara r^yaUg. A aortbuiát taámait mát bilyan kftadljdk, ugy i felül fiattők aéraorát it. — ,lgv ioiyt lo 0 tikerüH ettél), mely köaóatégiak ál-doaHkémoágárél ujabban ia oly íémjm tanutá-got ftHt. fiilphln ur i rend. bánta, kokárdjiút logyan Molgá tatt - Ai 1800-ílt évi ijmnifcl adkaáéá tor-vaaata Iilimagyébaa. Mániái f~S4g N.-Kaki~ tea váron, 3-Ü-ig M.-lttaittai járáa, polgári \|l-nők t Árny Itlváa, orvat \| Dr. Qráaa Jáaot megyei téarvoa; aáraaa lü—17 ikéig ILaeutkalylP, polgi tlnök: Svaatitt Beáé olitpáu; orvot: Ir. ürOoa Jáfiot mijtjai florvoo; 1B—31-ig Fnnaáa, polg. iMk: ftraatita Balé aliipán, orvoa j dr. üváoi Jáooi algyői tdarvaa; apóka i—í-»g üganMcaa, poig. elnök: Hvaauu Báné oliapáa, anraa i ír. Qréaa Jáaat aegyai. téor »te; ápniit 8- 16-ig Sümegen, poig. eialk: Forintot Kii-taáii, orvot: dr. neakor Igaána járáaarvot: ép-nka it—26-ig Ttaainléa, polgári alattk: Cágé PéL orvoa; dr. Oréoo Jáioo aogyoi Marvoa. A eakad oáaaárU oiaöksllovlg Fiikor Taaáa aaá-sadot j avató unt; Hiaiiil Sda hadnagy. Február ft-tl! aánaidi B-dikáig Alaó-Landvén, poig, aliik i Horváth í laié, orvoa: ár. Máaga Károly aogyoi tioaolotboli llarvn j márowi l— léig örtktornyáo, poig.ainök: Kónyán Mikály, orvoo: Dr. Ktáaoviti Igaáca iáféaárvoa; lír I3iig Faiakon, polgári ilaök; Tarbén György, artn: dr. Bdka Sídney járáeorvn; ápriüt 1É-Slfg Során, poig. olnök: Svattitt Benó aliapáu, arvn: ér. Má^u&áraiv a agyai hentaiabáti téavn; apnn 22-4y ig Laaayén, aoJg. alnök: Oóaoay iJmU lÓjagyid, orvn: dr. Máigiu KA* rolv aogyai tintalvtbali léarvoo. A etikád ré-aoárll JSék : Trauáaok nndn; ivaié tim: WiikMokai Aadráciékadaagy. — lowrt Mas aiBíiaaivi tdakaaékaak, luk aa ar. irfogyloi aatélyáa falUfilataí niroook voltak: Inw Miyar ur B»dtpta 25 firt; Sir Maateéan Ména, U^daa 12 írt » kr: Uw»- KLéíu aan. Bén, 17 Irt 10 kr; Bodi# long Iák A. IL, 10 híi Karaaüai káré öekay ft- m » \'U^Bán ttfití El AJfféd m VokMM 11 ItM), Bu/clard Edt Bar la, II Éri Mi MÜt Ma «k, Bén i tóf, Baroayi aavonk Buétpai I irt. Bakwan Dá-v* n.B^apaa 6 Irt j ftuÉmn Laa Bfr Vdan VilWi It Irt 60: Boaein Ldrian ur 10 (A; V » fogadta. Egyéb Ügyek Blau rálné urh. b firtj: Sommer Mikeáaé urhöl\|y g ülét vágott ért 6 Waioeaayer klór ur b írt: Uwiagar lk-oáít far 6 Irt: Botebberg IaTialné irk 5 Irt; 0 Öutmann Láaár ir 6 m; O. Outaaaolaidlr ur $ pt: Ebnnang» Leo ur 5 irt; Woiar J6-aaal ur 5 Irt; GatmtnnSimonnéurh. I Irt jBlau Máddproé urh. 2 fiy Sebtn Uórné 2 ft; Schnti-dar Fanon Zavar I frt 20 kr; Ssarvaty tanár 1 W20 kr; WdboU Mér ur 1 frt 20 kr; Lm-tig léaaaf ur 1 Irtj Matobanakar Mér 2 ta; Borkai Imre ur 1 írtl 20 kr; Qroamann Igiáfa ar 1 Ért 20 kr: Frágar Béla ur 1 ft; Friedmann Mór ét 1 Crt; Huiqcjitter Lijoi ur 1 frt; Woi-borg Biaoo ur 1 frt; N- H. 1 frt 50 j N. H. Í6 kr; Zadubáooaky V 60 kr; Fürit Ignáca ur 50 kr; tf. H 50 kr. — Oeetean 262 frt 43 iri-Aa ia. ndegjlot e noaoeeaivtl adakooóknih kilát kjjiaönetét nyilvánítja. (Nymaéiy izmok). A fbnUalitott vigalom alk\|lalval kibuntt uám.ok a köretke»5k.~ (A nyeroket figyalmektetjjül^hogy uyereménjUrgyaik iránt a hó 16-ig jntéákadjnak). Van Ml ortL OoM ....... Bo4v% 10 ipiiií Nya. !. 1 3. 4 6. Soroaat 27. 5. 3. 17. 13. 8aáa. 22. 61. 97. 86. 22. r — ByálzWr. A u.-ka«iuai kir. tör véuyiaék, kir. ttgyéaaaég o köt ponti kir járáabiréeág tagjai fájdalmat éroattel tudatják felajtkatian páljratát-taknak Sttojkovici Siilárd kir. törvénynéki bíró ■fuk t évi iabnUir bé 29 éo nti 8 érakor éli-téoek 48 ik érében tüddlobbao történt elhunytáti A boUogult bllti tetemei f. évi aartiut bó 2 ktx d.! u. 4 ónkor ingnak a helybeli görög-keleti linkekben örök áyugajoara téteini. «ag>-Kan\|-ooán, 1880. évi aitiui 2 án. Aidát nalékén I ! Mély fájdalommal állnak a derék ambar dm mellett. — Stujkoviet törv. bíró aaoa ea-bérek köaé turtoiott, kik kaláluk által bármily aAkTkörbn it fályt It lágyan élattk, firt kagy-u\|k maguk tttánJ— Nemettaivü, aaeréuy ember vélt, ki naa ragyogtatta műrtíuégéf melylyel padig aagy mérték bau bírt Éppen a nem mindenni pi atfvallaéka ptti modorát a táreadaloaa-bin piy megoyeipvé, hogy miadanki eaaratta éa eaikinm gyűlölte, ée ebben gyökeraahetaU aa \| hüinlnui, nemei goudolkodát, aely öt jellemeir te X- \|A tártaikor egyik darák tagját vfnté el bóino. t Áldáa ia béke legyen emlékén. -J Kelemen Tividar 2 év elóu még nor-gálám lét fi maomimliti tanulója valt i hely-beli\'pojg. itkoláy^V Hogy a kél talajdon mindenütt bút töt magáoak, autatja aa, kogy a jilai\|lag 20 évet futai ember a fiumei vaépáiyá* nál véllrgetiteit álloméit kapott 1000 ült naa* tóaeel. prömmel ngiitráljttk o birt. 4 Jegyzék aa Ib^O. ftbruár 21-én a Stara culád kli^iványj vtáláa külömbtég nélküli kór* bla javara reodeiett tánnmulattágon tilt lolfll-naeténkrói: Méit ürménvi Jénai fffiipán 4 firt. Hvntite Benó aliipán 4 írt Kaitar Emília Bén 8 frt. Stiro Lipót lovag Bén 10 (rt Btaro lleo-riltt Béct 10 fart Eieinger Htnrikné M^Kinian 2 frt. Bookoaol Alfréd Budapaet 1 Írt. 8cbey Borii 5 frt Stolonr Guiatáv Nagy-Kauian 2 frt Martonfalry Carelin Budapnt IV frt Bonnbarg HokriaÉa 6 frt Dr. Köoig Mér 6 frt Marcut Frigy a a N.-Kaaían 1 frt Faanlbofar Jénaf H.-Knaná 8 Irt Bilin Samu Bpeet 1 frt Ebenipan-cer tntvérok H. Kanian 6 frt Plikái Kereoc* I frt Klem Zeigaood Bpeet 2 frt Sflmogky Fo-moané 6 frt Brfcklar Igaán Budapaet 3 frt Blnatial Alkart Budapaa 2 frt. Scberci Albert N.}Kau]ne 2 frt Matoafalvy Lajoe 6 frt Brai-nbb Í4aa 1 frt flattdierletván 2 frt Wait Ede 1 Irt fiók* Gyula Baoab^fcaly 2 frt Lakenká-obbr Pinkán 2 frt Éachnitser Salamon 5 forint, Mfyer ; Jakab 2 foiínt laoó Alijn 2 torint Saunik Jak aj 1 frt Eiaanttldtm Ztigm. 2 frt. Ktaoi Lipót 1 frt Dr. Horváth Károly opál 1 ftrí Kaka Salamon 1 frt Dr. Őrén Jáoót T frtJ Fwcber Mikia 1 frt Tiaekar Lajot 1 frt Uogár Dávid Baombatbely I frt Farkat Dávid 5 forint Blotkai Emil 1 frt Galicaaaatasn Barnát 60 kr. Doaitok Ferasn 60 kr. Botenberg Zmgmd 2 frt Chjanita M. Záaáb 2 frt Oráner Gén I irt Waiaa Iaida l firt Oaaterreichw Markit 1 frt Haii Samu 1 frt Ftrut laidor 1 frt Bean-nyov György 1 frt Storn Fakn 5 frt X. I frt Hoilóty Jóaoal 3 frt Gattkann György W.-Kani-na 1 fjt Maakovin Báodor 2 frt Darvarinöáa-ddr 2 frt Strokmnyor Ftr^aei 2 frt GnniU VUan I frt, Biatttn 161 frt Fogidják a na merni tű tdiknék, ugy a randnooég mint a aaásvadé \'.mbanaég MvéNa legmélyebb köaaö-nétünket -A Mgyoi pbHIüxori bizottság Ué 25-éa Koeatbelyea gréí Déva elnÖklaU alatt tartott gyflMa, melyen alao torban aaaáliapittattak a gyaaaa nólőterületek ; a aaa pkiilosaragyaan kalyaki aéavt aaoa aegállapodáe történt, kogy a ntgjai eliepiaaágaál indítványba boaatik ou-aeriai By kalyoiaa a ndldranaé Hatén már oa évben aegengjedleaék aaaa OUlélallal, kogy ajfoonlk oeak aaoa gyaaaília batárbeii nólék-Ml anlkllk, adyben n flltatéa Uijeaiteni k»-vlnják. A gyftnéóaákra oéavi padig katáraa-talatt, kogy aaok gyaaatka balyakrdl vaM kivi-Mo ■yaiktC. Göde Lajn ktnthdyi já-réwoli noígakré jelenté o bíntttági ak, hogy 4 in alLpás artél non utaaitáai vatta ainent a aann gjörki to51íhegyié«bon a oadilvotnl kot él la Boanonddaadd nÖWÍovOlat Hágaitnn ; oa kérddat a káatttágkn, hogy onpáa aa Míáoblt tarfiaten eak&tflie a aa alégotta-táii vagy oaoa tefttlaten ie, aefy a atnngyirki nfMko{\|nigkn tptoUk ugyan, dl aanl káavol-on? A biaotlaág átégnek ta-)a m\\ otegotni m aióbbi tirttioUft, aolv ay» aaolgaÉró tadoaáwl vett Kani kap-lé onlgabiré, hogy Ké( Farean adUjébn a magtarté^antt tartiaá Mai a kikltdéu aiaéaaian ba-• kegyei baottaág réaaérdl padig Bogyai Únm Ui méúnlm, L a budoOa oUotéoén után i — Megkaptuk a aogyai méga munkákra vi aatkaaé terveaetat ée jelentéét, mt.yakrt a b. ■ nintar tadvalavdlag 15000 irtott utal ványoaott. Miadkatdu lapunk jövÖ aámában köilaudjűk, oi után htly nflkt miatt aa aaet lehetatleo volt. \' — Ziil-Egorwe.rö! írják aaklak: A fali 6 hó 24 dikén Dr. Mlliler koeaibilyi gn-m aági inténl tanára által a aagyakáa nagytér Bében tartolt pbylloxen el dadát, mely igen ét d kee volt, ée a jole«loi4k é.ul figyelemmel meg k llpttat^tt, n n nap uralgó rendkívüli roaa ifi 5 miatt naa nagy koaöaaég eldtj adatott elé. Vidékről oeak egynéhány gaadattaat jekmt meg * — Z.-Eflonieflen több olökeloba polgár ital a Steru ctaládalapitváayi vállát káíöaaWég\' a Jküli kérbáa javán mdanti tánnkaaaonwt-ka t hó 21-án tartatott aeg, moly tánnrigalom a* idéov legkellemeiebi) mulauága volt Zalaaga anagaaráe minden tekintetben reményen télül likerülinek aondhatól A aulateág melyben ugy a j megye aint a kir. jbrvéaynék legfőbb Utat 1 vjeetoi — onk élén Ürményi Jéant loiipáii ur él aéltéeéga réeat vettek, reggeli 5 éráig a iagka-dolynebben ée legvigobbau folyt ée foloeaa még a kedélyeeaéget a aaüaóra után Hachmia ét Bonntbal urak állal igen üg>enn rtndtaeU Iflaértáaoa- A dinn kölgyknátruból megemu tiaddk: 8kablin Jeni, Bvaanborg Vilma, Beck-njta Antónia, Bonntbal Barta, Wambergar\'Lujn n Geinnger Katalin. k« a. továbbá ttpatalarg Hainriette urad ki aaeretatre méné aodonva aaa onkélv mértékben járult a kedélyei hangulat olétdétéiéhea mégit ni Mikálovic« Karoly né W unó, budai Qoldborger Aibertné urnó ét még taámo\'t a hely eaika aiat meg nem aereákatö nellemdut hölgyek, áai u anyagi eieduiéuyt illeti ugy n valóban rendkivUUuoa ulondhaiv. art a tinta jövedeioa köxel 3tí0 frtra rag, aly féayn biaonyiiéká annak, hogy miiy nagy latban ée kőaliectíUétben réeeeell aan vari ée agyataláo a eaenvadó otaboneégra Ifi oly jótélunyan ható iuiéatt. — Uj bai\|jl\|yik megjelentek Firurtaer Irigyéénél Budspeaten: Belicaay Gyula, két •rolnidon búbiufctull fú a aaBÖn." Li aaald uram kakan"\' cximü néptammUnll.) ekblugra aongora-káérattei, aa 00.kt. bcUüi* im\|<ian, Baroarolle. (al)itoa la jeune bcUt") ole\| de TkcopktU (Jauiur, ára — 76 kr. Ta^ rexhy ét Fanoknál,\' Budapeiton megjelent-: bnb Fülüp gWaadiriiui4 Polka bauoiiee a 6(K kr. A — Migytr Lexikon A Somogyi Bde állal rkautett magyar Lazikonból megjelent a 4ti 47] tfl«it, melyek Cippui — (jóim liai«ai ikkié előhaladtak. Aa aióobi mailIklea Budait akadémiai palota; I altodiké: magyai cai- 1 tri* ili-dik lap. — trém Juiitf anrkantén alatt Zipew Köuíg ki art ledben mogjaleuő a Képóműrt«aeii Omlef. Havi pliyáan UL tlaaa igen adeln tártaloamai jeleni meg; A túrátot ■ a kapaő-uii féltet Bárén ti Laaalótói. A aúvénali UM) Idjajogi (Vfgtj Dr. Korín GyiiltóL tgy rép eCvkaai fevtd ,111/ Fúlta JánőelóL AmiíenrOi, Egyatdk Kaayi Kenőtől Meaóiy Gén aúierme időd. (Arcaképpol> Bobot laváatét Gnpár tő. Ur. Fej ér pauka Láealétól. V áaám paran-tik. F. G.-tói. Irodaloa : (Ur. KovaU ü/ula kóuy-vMl.)\| Hírek a műtermekből KfillAdöu élű mü-vnstiilk. Vegyei löliaaéayak. iiliatraiaa :Mé-anty Gén arcaképe. Vátárwt paraiatok Urtgutt Jinöi felménye utaa. Yignetta. A „ Urttáfjviiáy" képei hetilap ifi. fü-aaa következő dut tartalommal jelent m^g: Elő faj \'özvegye (EJ be izéiéi; Margita Ueztőiét Sn-nlere Baialanrét JUj. Ábrányi Kanéiléi. l\'ogon-^ (Költemény) Anaayi Kaiitói. Eaemba jutottak. (Költemény) Vay Sándortél. Thai KarolviíAroa-kpppal.) A kék karienyát. (Víg kanéiy.) Lanka Guntáv.ÓL .Crgevadátaok. (Képpel; Béláét 6áa-\'lortél. Spanyol pantorak. (Koppal.) Boaann hmálgaiaek agy anyAfiL aaya MiktátoL ,La-eoern éa a piiáuu hagy, (Képpat) Vadiaaé róka (\|UppaL) Haaotérét n atpaaaaről (KéppaL) Fé-nekrakíe otdtt. (Baja) Tóth Bélától, a hiéna. (Képpel.) A párbaj\' ée l aék, Mnké laUortáL irodatoma. Zene. Oaiakáa. Technika. Képáúvénát JLjykáa ée iikvlt Tánuíatok éa egytőlek. Tarméeeeu tűneméuyok. etl. ük Aa ,Uml/-Világ* jatalaat képéhez finaa ankaté aratyaa-retck dirabonkinl \'L trttai kaphatók. ttBoqao ét Júlia" ca. nagyobb cmeten nagy tagban M kapható, t n ajándékok igen elkalaat kép án elagant aodhoté anaykarotbe loglalvi 6 frt Közgazdaság. aeblaibaa jóin knrtáaán jetet glj (The Urakaa Laadeakoa.) Eaon, Aualnlhan ét Magyaronxágon ii aogtoiOpAll élotbiatnitó tártaaáguak műit évi juailt ké 5Ú-áa befejezett 31. üaletí évére voaatkoaé t aaoet köa-zétett évi jolentétéből kianeljfik a követkoaő lébb •daloka: Az idők mliétiip danán lafolyi év fölötte kedvező eredményt képet ftlmaiaa. Bonyuitaiott n idd alatt a táioaiaaAl 60W ba-toaitáai ajánlat btiSMJjQQ frank erejéig o aiia-gadtátott ezekből iöSti ajánlat éBMifoO frlnk-nyí botoatáai Otaig aajéig, mily utóbbiakról bizton táti kötvények állittattak ki. A dijbavétd • vieabioloeiláeekétt járó öaaeag iivoaáoávii 10^11^04 70 frankra Urjed, bnafaglatla váa n atébbiban n aké baaínáti jév dijli vagya \|j6Br0MJ0 frank. A kaaaHséaia aeéiagi lt5Ü^aJ9 Ina-kot aula fel e o éijbovéui httiijtruiltával i tánulat évi biVélaiéi IMUMl ** fnakra ra-gatu. Aa év (oiyaaékni BJíkt/jfáAi fraakn laháloh a iáméig irányában oaak o oéak rénáről kifinláon jaMU álttbatomiiai lámák\' bél mdl kivonténk, aoiy Itntgkfll UUHÜ5 CnLk vwnbítoeltri veáL A kÉlmkii, valamim a ngva baáaa táti nonddéaikkíl ab. koiolkaofl klnlililik, melyek omdikasabké vélük, 2.8^3,892.10 fraa-kel vettek igénybe. A kötvények vismeváoérlésára 927,21^.30 írk firéMiM. ▲ sosreid tt küsleeettségek jtedeséiére taol aá é bíatoátási alap 3.375,930 40 frankkal emel As érvényesített aktívák fftnw u lx M év végével 6&576,023.95 frankot tett ki As 1878—ffc eaémviteii évvel egy báiom níluMi ftsletí Mikia fejeststvéa be, a \'áisa-lei kötelesettségei malbsmstikaílag megbectOl-téüek • ekker kitftn\', bogy 1871. jumus 904a ej társulat akti nme lJM.0tt.80 fiánkkal a ad a leül a peesivumsi. A kftsgyftlés tekéi 1200,000 franknak a résevéayooek « a réssjsgosult bisto-■itattak kösitt leendő kioeeiáeét rendelte [el, a el/ utóbbiak ee 1879. junius 80-án reájuk mő aysrsség réealetről kft ie-kftMe értesíttetni ie fogna. Aa évi jeleatéo súlyt fektet erre, hogy e oéri egre olepitatt eaea tilöoleg égy sgéssen eeebetoe ssémitás eredménye. Egyréast c«ji 3 ée fél méisiéknyi kamatláb íétetett fel a aká-mitáenál, ámbár a társalet eibeivoeioei 4"\|4 esi-aeükayi kamatiivödelmet bistositsnak é eáak a rögtön fisetoadő éietjéredékok tekintetében tétetett kivétel, meri et leietek ee utóbbi Bemére a jivi eeéiyei aem gyakorolnak befolyást. — Murim e lárcaákea vételárak sseriut beéilitett értékek libbiele tekinteten kívül hagyatott, mert ee értékek aem levén értékemtve, eaonaeli nyereség forrásai gyanánt nem ie tekinthetők. As értékek eaea többlete aeoabea aegy jelentőség-gal bir, mert megerémi a társulat réméről nyuj-tau bieteertákekei A jelentési a tátsulat ekúváiaak réwlstae kimatsiáso követeli, awlyekből követkeső tőke-elkel voeéeek lünupk ki : Frank 8.717,489.80 ee angol kormány papírjai. a 12,236,624 70 idegen állampapírok. , 640,12166 vasúti réeevéityek, eleőbbsé- gek ée veeati törssréssv éay ek. 1, 21.6I6£88.70 vasúti ée egyéb adóelevelek. , 8.520,203.20 kéatalajdoa. a 7^23,19^01 jelsáJogok 9 12.011,669.46 különfélék. (A Gresham eem régiben vette meg Bpeeten a F eiencs Jésaof-terea levő veit Máké-féle palotát 740,OÖÜÍrtéit Eaea intését fenti kimutatása leg-háibatóeebbao utasítja visssa egy ismert intéssl jogtalan táu.sdéssit, meiyboe további oommoatár eelikoégtoled. a aoark.) A saiainegjel gmidsaágl egyesület ül-▼«Uio« értesítője J egyzöRönyve. • ZalatMjffti gasdatági tgy$tUkt i$19, ám ewmiif Éé-ém tmtett kfagféláéU, (Folyta tea m Mp.) 79146—1873. Zalamegye lörvéayhatósági btaoiieáaa 1878 évi 8epU l-o tartott kögyftléeo 1751/127 eaáma ialéeksdéss, mely saerinl a megyai geedák 8aé-keelekérvárvtt tartott U. orsaágoe értekealete vég-rehej\'.ó béaotteáge által e határosatok megkflldéee kapósában boes* iatáaett felkérés folytán kijelouti, kegy teJ)eeea oeat}a ée magáévá teeai as u lö rsávéeeket, melyeit íueaőgatdássatunk toatoo érdekebek emeléeére a mágjsr gasdskOsöoség körtíbeu oyllráuuloak, ét a tdrvéoybatéeági kátéé kérbaa eaek érvényre juttatása iránt kOare-mUködní lel adatának ismeri, minthogy eaea köa« romdkOdé* sikere kitálólsg a gyakartati ée kft* léséeea megyet gasdááasü visaoajaiak érdekej-sok felismméeéa elepalé poeitiv latéekedéeoktől várkató — leíhivja aa egyeeftletet, bogy muidssen eeetskben, midőn a Iftrvénybatóiág fcOtremdké-détét igénybe venni sattkséglauek teiá\'ja, va iránt i moaré aiiepéajákoa megkereséseket íatáaaea. IkAeeOnettei tadomésal vétetett. 80,100-1879. \' Aa I879iki évi )wutts 10 éa a 70-ik tk-tatéi Mám alatt kakftldétt „SadiŐ műveiéi ée berkoeelée csitud" — 9vuuua sabüle íeoit in seas tar javenile, sed viamm vile reddit jureuíle ee-aile jeligéi pályamaakabos e eseiiw nevet rejtő jetigée lepeoeéteit levél pótlólag baáftldelvéa. A bíráló bnottság elnökének jolou végiéi kieáretébee átadni batáreeutotL 81,168-818. Fftldmivelée ipar ée kereekedelemlgyi kir. miaieatoriam S668X ee, aiatt megkildetvea a Fe>) •eaea eeetaraa réeevéey-lereaiat áatéeéei telepén 1 aa 1A79. évben elért tarmeléei eredmények ki- j peek iaaatlea tn1ejk!oiuUg őt illető )4 iréaaét jsl-aálocal TekOtétte e bogy öeeeee isgatlaaait rál ée i Jasetias tesvéraire [nlajdönUog. áirakásváa bóják a jelaálogal kijejöíi ia^an\|okat aaéft magát £a«tés alél pelmeo stai kéri. Mioikogy a ayílatkasé Molnár Alsjot alspitó tag ar adós larele jkebalaave nince, • íkjaiöubeu U\'a vagyon átrakáaáa ét fisetém\' kRelaaettségs elél fel aem meatketi — a véf^e míjgkaidáeé-vsl érteeitteli , hogv kiváaata nem teM\'etthetik, s ftgyvsaető e aök or a követeléi «o járulékai behajtására olasUtMik. I 1 86jl(tt—1879. Lenek Odöa nr aa 1878 évi tsgejígi dlj fá-jébea 5 irtot bektUdvén. Titkár uóbelt jeleutéss teóriát ee öemeg péos\'Jraok orosk már átadatván, a bénetárba beu al tátik e urélLonok Ödön nr ét péaatáraok ar értositstiisk. \' \| 87\|KB11V—1879. Tárnok j&lajok 20 frtot eé: Ugiági díj lejében bekflldvéf a egyaaersintnd aa általa bekftidött öossegről a nyugta megküldést eioigolván. Titkár esóbeli jelei\'téue weriut á 20 frt péntárnok ernak átsdvsl levén a ménstárba be-ataltadk, • erről jTánoa Alajoe ur a régfés msg küldésével érjasittoák. Egymeremiiia nediglTbaefy Lsjoe égyeiftleti pénstárnok ar a vjégsói kiadásával utaiittatík, uiesoriot általános ssabály gyanájil mindenkor megtertaa, bogy aa egyesülőt, tegjaiaak akár kamat akár tagsági dij fejében postiú ntou vagy alkalmilag küldő t jnsetméoyetkről as egyeiület költségén nem cakk nyugtát adiou, hauem a nyugtát postai utoJj as egyesület költségén a fi-setéat toljesitő tagakuakj inindenloor baladékta-lantti msgkftidje. Hí Sípos András baeuMissIói llkós előadván, kwgy aa egyea&let \|alakulásakor uik aa slső időre lépett ea o\|ye«ülft tagjai porába, s bogy Molnár I Alajos urnák flgy rédjének la kilépéot thatlan fulbaj4 miau as Tadomésal vétetett. 821IX—1879. Oaedatttatek és erdéaask eefé.y él ayag dij egyeftiete alakítása Ügyében as egyeetilsthea iaiááett (elbivéa. Tadomésal vétetatt 8316^—1679. Földmirelés ipar °e kereskedelmi ftgyi kir. minisaunam 2824618l9 ee. alatt értaettvea ea Of/eoftloie, bogy a kassai gaadasági taniutésst kibalébee pRétmeeterí taafaijamot* áltitott fai e aaaak eaervaeau ssabaiyait megkBldrén. Aa agyeeftlai köalönyében kleététetai ha-lároatatou. b M8D-1879. U Aieger Jéeeat ar ea 1878-iki felkiváekor ee egyaeftletbli lett áiMpéoe folytán aa idétéi fagve magéi a kétralékosok sorából tarftltecai kérv Immt Jéaeel w aa 181C évi eaé\|. 7-ia kös? ptlée IIAé eeém aiau beaett végeéei eaerínta •ai évae idéeaike lejárta éta aa egyaeftietaét ki* UpilBih tekiutstvía, -u «a 18144a évté^keedvs B pé—liiaiki ssámeáiebaa remére felvett kél-KMW leiratai e estél I éa a páaatáiaok ar rég-M érteeiteei baiáraaleleli 86 1879. Maéaér Aie}as ar elspiti tag eiéadvéa bagy B&füé tlke iirtiBüftll aáéa levaftet álUtott ki. m Aiaé Uttira fttl 4Mm A -f UN suuak isjárta alkafiuiáva mint aa egyesttjet akkoi bejelentette, mert gyógyi egvesUlst kösg) lilájii taui cskosásaiban résat nsm vehet, de anyagi körftiményei sem sugsdik aa eg)eaftlel ügye támogaUmtását k^m inig»i a dij hátralékosok eorébil töröltetni. Minthogy Si, András nr as 186.7-1866 ik eliő itat évss idő* Aki ói [csak as 1661-m évre fi. aette be aa & h ta^ági dijt, as 1862—1866 évekről padig íorinNui üáiralékbsn van, — as 1867-ik évtfi fogvá kitett bátralék ival ugyan aa előadott okokjíál ttogva törftltetia, aspnban aa 1862-1866. évskröl\' őt Urbelő 26 forintok befi-aetesére jelen végisés magfcftidéoévei atolrgoitatik. 8fejl05fl879. Néhai Csontok Páibr örökösei as illető tma-telend" bséll Jáuoe nr aalabéri plébános által igaaolvau bogy CsóotosjPál ur 187b. ári május bó 14-én elbal^ as 1878,9 évtől ^va a tagok ée dij bátie ékuask aoráUl törültefni karík. Csontos Pál or aa 1878. évi ^nájas 14-ikén halván msg, ai\'1878-ik évi május liől keedvo a ugoí ée batralékoeot.leorábóltörillteúB, minthogy asonoan as 1878-ik évi május 1-től 1879. évi május l-ig lefolyt időre betörje stett péns-tárnoki ssámadásoa aaerini 1877. évről 6 torint tagsági díjjal ká\'rálékbab vau, aa illető Orököeök jeieu végsAa magkjftldésével as 6 frt hátralék bs-fiaetéeére felhívatnak. I 1(0.106-1879. Oavegy Deorbányl tliekué aaaxouyaág be-jeleatvéa, bogv férje 1818. évi mároaiua 28 íkán balt el, as 18i8. év\| május l-ig lefolyj egyleti évrt réeaére kitett 16 tr\| tagsági dij követelést tö-rftltetni kén. As előadott Jkoknál fogva törűltetik, e Oi-rői Ösvagy Deiubáuyi: &\|ekué eenouysag és a peasláraok ar arteeittsiaek. I 9tl\|107-1879. Kareasg BéiJ ur as 1878. évre 5 frt tag sági dij hátralékot bek&Idvéa. Titkár ssóbeU jeleatéee seeriut péestárnok urnák á adatott, -4 mely össssg a péostárba beutal tátik • pénátárnok ur as arvróii ay^ugtáoBk posta utján megiflldéeára uiasittatik. \'92,108-1879. M. K-öres Jáuoe ur felső őrsi arépost alapító tekéje kematjsira 20 h-Jot bekllldvéu bejelenti, bogy halála eeeXéré a tőke kifii üésére aéáve vég-rendeletileg már ttttéakedett, élte (ogytáig pedig a kamatokat pontowi bsfisetni fogja, A beküldőit 20 frt kamatot titkár saóbeli jeleatéss seariai éénstáraak urnák mér. áladat-véa, s péaalárbe peataliataak, s jpénstárnok ur B nyugis me^killdpaéi\'e utasittaCik, — erfŐI Ügy-vésető elnök ul is\| érteiül teliké MjllO—1879. 1 • Mébai Séijyi öáborl ur örökökéi, annak 800 frt alapító téka taHoaása fejében ágy kérni te> rftJeti 19892 ea^ma 100 pengő fjnntróL mégis egy Pembadai kerftlati lpÍ92 ssájuu 100 pfrtról saéié mindegyik am 1879. évi november ién esedékessé Vált s toeábbi neeaeeaa lf ssslvéayoysl ellátott löidtekei ménteeÍMSi kötvébyt Singjárté János Ügyvéd ar liltal egyesületi titkár kesérs, e ee aa egyes&ieu pénsuu\'uok urnák átadván, kérik aa alapité tőktí uián aa 1869J évtől keadve a pénatárnoki ssámadások soenat kátalékal kitett kemeltirteaiai\|k mUfisetéos Isiéi maaakat felmentetni e as lértaouvéayt Sttregjárté János ügyvéd urnák msijkftlddtei. A 2D0 frt iCfötehejmentesiléii kötvjény as alapúé tőke letör iMsstése fejében élfogadtatván a pénstárba bstttalUük, s erről néhái Sém/i CMbor ar fclr. tanácsos WÖköséi a falad határosainak öÖVegjártó dános Mígyvétt arboai Uegkftldéeérel aeeai értemtimaeal\| kogf a geadsiági egyesület alapeaabélyai saeviat ninba feljogoitva arra, bogy a bátraiékes kávátokét Iseagadje, — fiUjirataek aaévt aa illeti OrikisikJ bogy aackat kiméfUeni e egyetersaüad sijiu ilimi férfi ö: ököst írásbeli-leg bejelenteni émokoBjoBak aki aa aimaaabé-lyok 6. é-a Mdkm ka elhalt idáptlé cagals- Tétk Kélméaar mU aébai I oreaee Léseié irkaaeoek ar i#Mee\' aüterjem i, kagy adtai leroaea Lásaló urslspitó tőkei kamattertaaéiai re ad esésére Svutits &ek urat Lessnosstomsji földbirtokost bisP meg. Svsstists Elek ar tekét a végsáe magkftldé-tével\' felkévetik, bogy néhai Koreaes Léseié ar-aak 200 frt tökei e as 1873. évtől keadve hátralékban levő ksmallsrteséseit Tbaasy Lejosegye-aületi pénstáinok urnái kalsdéktalaaal befiaetni ■iveeaedléki 95jl03-1879. Ksssrft Fereocs ar eüedváa, bagy as 1867. évi 2 ik kst évea elskelésker írásbeli ayüatko-sattal aa egysstlétből kilépési ssáadékét bejelentette, — kéri aa 1868—1872. évekről torUro kitett 26 frt hátralékot leiratai ,) Minthogy aaaak, hogy 1867. évben lemondási saáodékát iréebea bejelentette volna, semmi nyoma siucs, ott sson körülmény, bogy aa 1867 —1872. évi második kst. éves idŐsaak első évére 1867-ik évre á tagsági dijt lefizette, satinaolja, bogy ss 1867—1B72, évekbe ss egywületnek tágja maradott, aa 1868—1872,/évekre kitett 25 ft hátralék leirható nem lévéaye végsés megklld sé-vel annak befizetésére ssorgoltatik. 96-45—1879. Hsydea Mihály.jur alapító tag a 200 fariat alaptőke befisatéss alól magát felmentetni kérvén. A végaés megküldéséyel értesíttetik, hogy u egyesület 1879. évi május hó 6 ril 10, él leplembe r bó 2 ről 54. ss. aíatt hosott határosatai-nál Jogva a kiváaat nem teljeeittetkétik, s aa alapító tőke befisetésére saérgoltatik. 97120-1879. Főtisstelsadő Bsjesár István plsbáaos ar sli-adváa, hogy 1878. jévben Isoó Alsjoe árnál miot ss sgvseftlat követelései behajtásával megbieott ügyvédnél 4 évi Wági dij hátrelékait befiaet-vén ss egyesflletMIi kilépett asándékát ásóval bejelentette — kéri aa 1873—1878. évekről terhére kitett kátralékot letratnL Minthogy annak, bogy 1878. évben e kilé-péei saándok habár cssk ásóval is bsjsisntststt volna, semmi nyomá num található, aa 1873—1876 évekrőli dij hátralélc tarloaépok Is nem Írathatnak, s asoknsk befisetéáére a végsés megkftldéeérsl assaí kéretik fsl, legy aaon tartoaáeait befiaetni ssivykedjék, —- sk 1879-ik érről kesdvs sson-ban as ogyssQlsti tagok sorából törftltstik, s erről egyesületi pénátárnok ar is értesíttetik. 121-1879. Osvegy Kossár Kornelné asesooyság térje Kossár Kornél terhére as 1873—1878. évskre kitett 30 forint hátralék tartósáénak törlését kéri, minthogy térje már évekksl slőbb sikálván as egyesület tegje tenni megsslnt. A fslbosott aispon.slhalt Kossár Kornél as sgyssftlsti tagok e^rábél ki hagyatni s as 1873. ii kilelt hátralék leiretni, eriéti pénatárook ur értssittstni évtől kssdvs terhi ről ő és as egyest határostatott. ,125^-1879. Dávid János mr Ur. adótárnok Pápán — minthogy 1861. év Mn csak hat évre irafkosott bs sgyssftlsti tagol k, saontul pedig ki<épési ssán-dokát bsjeleutetts, de isorongatott anyagi körül-méoyernél fogva ii kéri a terhére kitett kátralér kokat leiratai, bet iroststott As siősdott ékoknál fogvs Dávid János ur résaérs sa 1867-ik évtől fogvs kitstt dij báiralék Isiratni ellenben ss slső bst évss időssakból as 1862—1866. évekre még náls tartosásban lövő 26 frt továbbá ís lennbegystni határoatatott; mi- ről sgyeeftioti pénstáraok ur végséeileg értesittatik s as ót Ess lésére esorgoil Tiiassy Lajc lenti, hogy ea M p Dávid János ur tárbeli 26 frt le- ■127-1879. egyesületi pénátárnok ur ja sftlet tulajdonát képeső 2066 12397. 16880. 159Í7. esámu 100 frtoe ssőlő vált-sági kötvénjek lq79. évi junius bó végén kisot ■oltattak. Pénátárnok ar otasittatik, hogy ások késs-péns ériékét fslvélréa ■ saok Össsegét kiegéssit-véa 460 f. .névértékű ssőlő váltsági kötvény skst vegyen e mint alspitváoyi tőke vegyont ksseljs. 101(128-1879 Thaiiy Lajoa egyesületi pénstárnok u as 1879. évi májas &]én tartott kösgyfilés 34 46 sa. «í hosott végséeére voustkosójsg jelenti, hogy miután a jelentiéines csatolt postai utalvány, esel-vény iseriut Cágány Bertalan ur a 20 frtot minden köseiebbi medjslöiés iiAIkfU küldőt is be, asoa hitben vélt, bogy kst Caigány Bertalan ur a saját hátrSékbsn tevő kamat tartosásai löriesalé-sére küldötte bs, I ásért aat aaaak jsvára irta, bolott as idésett 34,76 saámu végaéesel elinfésett jelentés leeriat Csjgány Bertalan ur kesére sson S0 frt \|ttól Andrásyué, Ssspáry Etalka grófnő kamat járaadóságáre fisette veit, — kér tehát a tekisteibeui inléakbdést Munkogy jCsigánv Bertalan ur jelentéee sae-riat sson 20 frtot, [melyet sgyssftlsti péaatáraok arkoe poeiaataJvánra/al bekftidött Aadrásy gróf aŐ kamat járandóságaira fisette, — pénstárnok ur a végaés kiadáaával ntssittstik, kegy eaea 10 frt gr1 Andrísiyná sefti. Ssspáry £tsiks grófoŐ javára ifja, — elleLben a tévesen Cugáiiy Ber-talaa ur javára irt llO frt lerovást törőlvéja, a 20 frt kématkétraléks állítsa viess s továbbra ís terbeftl tüntesse a;. — Erről gróf Aadrássyaé ssftl. daepéry fitell a grófnő i méltóságé és Ősi-gány Bertalan ar i i a .végsés msgkftldéséve; ér tserttetnek. 1< 2(129—1879. Mocsáry Jáas i ar ss 1874-1878. évekről terhére kitett 26 11 tagiági dij hátralékéit töröltetni kéri aaaa ala ma, bogy ea egyeeftletbjii kilépését 1874. évbai i bejélentette vaínik Minthogy aaaak bogjr aa egyeeftletbili kilépés siáodokát aa agya fel. bejelentette volna, semmi nyoma aem találtai ik, de kftlftnben is as alap-Mabél/ak 14. \|a aarin/t ea aláírás kot étrA kai évre kitelsaő a aj latkoké Mocsáry Jáaae ar aa 1878—1878. én fmjiévaé időeeak első évére 1871 évre a tagsági dijt ba is fisette, igy a hát éves tddeaeket msgkeadlréa aaaak Isijárta előtt abbéi kittem léphetett, 4f aa 1819. évtüfogva ugyan a tagak savéból kíWyetík, aa 1874-1871. évek-eaoabea it le^eüf » frt káiraiékaak baj. sstéséis, jelen, végséi msgkftldsévsl isorgoltstik. Erről egyesületi pénetárnok ar ii értesittetik. lOljii1—1879. Beisckl Vsaeesi ar által aa Ó78. évre bekftidött S frt tagsági dij titkér jeieatése merist péaatéreok urnák átadva lévéa, a pénstárba be-nialtatik, e erről Beisekl Vsaoaei ur is éltsav Isiik. 184132-1879. Hsrtelendy Léseié ar örököeei aevébee Ber-telendj Jósssf ar 200 frt alapító tiks a\|ás m 1873-1878. évekre 66 frt kamatot bekftldvéa. A titkér jeleatéee saariat péastácaok srssk már átadatott) 60 frt a péaatárba beutalUtik, iA nyugtának sa awesftlet költségén postai stse megküldésére atastttatik,s erről Bertsfsndy Lámlé örököeei Hertslaady Jóseaf tr utjás értein leinek, e egyssersmind sson örökösaak — aki as elkslt alapító tag jogait aa slsaesebélyok 6. \| e értal-méoea gyakorolni foaje aijelslées és ss egym\|. lelkes bejelentésére felbivalaak. • 106/133-1879; Gruaner Ernő ur aa 187^ évre 6 Irt tagsági dij tartoaáeát bsküldvéo, minthogy ekkor nyugdiiliterén folytán s ms^ébÜ\'láveeváe ss egyesftlet tágja lenni meciaftat, a Ibwii kitett dij hátralékokat leíratni kéri. A beküldött s titkár jelentéee sssrint pées-tárnok arnsk átadott fi frt s pénsÉrbs bsatsi-látván, aa 1874. évtől fogva tsrbére kitelt bátralék leiratai s erről pédstárnok ar s Oraaasr Ernő ur értesittehii határostatott. 106134-1879] Beán Lásaló ur aa 1874—1878. évekről \| fennlevő 26 frt tagsági dij tartesáea lefisstésérs-1880-ik évi uj évig időhaladékét kérvén, meg-datik s erről ő, s OgyveaetŐ efiiök ar végséeileg 1 értesittetik. 107il36—1879< Oaotb Gábor ur ss 1867-1879. évekről el-\| lene követelje vett 80 frt tagsági díjnak miat-\| bogy e megyfbői eltávosásakor a gaadasági egye 1 sftlst tsgjaTsaai msgssftnt — Isirását kérvén. A fslbosott alapoa a 30 frt leiratai s arról i péaatáraok ur értssittstni határoatatott. 1Ö8\|151—Í879J Laog Henrik ur két évi tsgsági dij fejében 10 frtot bekftldvén. Titkár jelentéee ssarint a péorfiárnek uraik i átadott össssg s pénstárba bsaialtatik, s péss-tárnok ar a nyugta megküldésébe utasittatik i erről Leng Henrik ar érteeittetik. 109164-1879. Nmgu gróf Ssspáry Qésa ur 200 frt slspíté tőkéje után 1880. évre 10 ft kamatot megkftldvéa. Titkár jslsntése sssrint pénslárnok urnsk I átadva lévén a pénstárba beataltatik, pénslárnok ur s nyugta msgkftldésére utasittatik s erről omgu \| gróf Ssspáry Qéaa ur a végsés m^gkflldésévsl i értesittenk. 110170. fll<171. 112\|173. Kisfaludy Sándor, Hirsoh Adolf; SsabóOysts I urak irásbslilsg bejelentvén, bogy as sgyssüist-nsk továbbra tsgisi Isnni nsm aksrask.. 1879-ik évtől kssdvs ss sgyssftlet tagjai so rábaa kibsgyataak, erről péasltfaok ur e nyilat-I koaó urak a végaés msgkflldésdvsl értsriiietsek j a egyssersmind Kisfaludy Sándor ur aa 1867—1878 évekről 60 frt. Hireek Adolf ar as 1872-1878. évekről 86 frt, ée Saabé Gyula ar ea 1876-1878 évekről 20 frt dij hátralék lartoaása be\'fisetéiére saorgoiólag felkivatik. 113j67—1879. Békésmegyei gasdssági egyesülői * 1880-dik évi értesítőjét. 11479—1879. • Jáss-Nsgy-Kun-Ssolnók vármegyei geadsiági sgylst 1878-ik évi évkönyvét U6jf01^-879. a kolossmono«toii m. kir. gssdasági Caai-intését 1878^. évrőli értesítőjét. U6jlS4—879. i A soproni kereskedői iái is iparkamsra ss 1878. évi jelentését megkftldvia. A könyvtárosa slteendők. l)7j(7^—879, Msgy-Ksnisss város tanáois értseiti ss egye iflletet, hogy a Magy-Keaíesán létesitsndő kis-rsktár Úgvben kikft\'dött kieotteágbea a tanáéi résééről Sabéohay György polgármester, Vágaer Károly városi taaáosde és Ploeser Igaáaa városi mérnök küldettek ki. Tudomásul vétetett s a biaottséf elnökével kösőltstik. 118. A jegvsőkönyv kitelsaitéeével Köuigmayir János és Skublioe Léseié arak kiaattak mag. Egyéb eliatéeeadi tárgy nem lévéa, eleik ar a köagyÓléit befejeeettaek nyilvábitotts. Oayaajer Járna* Ároay istvde Stubfkt Ldulo eW 8iifrthg Ántd _ Felelés sssrkssslő: IPfTlAW 1QE Hlréetétek:, Ház eladás. PápAn, b €or?lsu aUmában 276. it. a. magtArakkAl, bárom eneletf« ptdláMAl éi Bagyuerft plneiével ellátott egyeuieieteg háx a Waéurtwó 82BfcHtdfölddeJ agyttt, kedvező föltételek téelleU tabad késWl éládó. A venni ttáadékosók kóvibb értesítést a háztulajdonosnál 697. 2- A Rechuits Vilcolos urnái ll^y■■Iféa nyerbetnak. C». kir. uab déli ▼ juautámaá* Több a vasalón talált tárgyak, melyek a tulajdonolok által moeiaaéig él aem vétettek, 1880-dik évi méramaa bó 114a dél- j #ti 9 érakar a nsgy-kaniassi veeatálle-mésea ilérrerealeteák. A üép Wac- Ijf1 1190. cd N <0 <0 Q. fii > Hii? Ifl-líflíl 4 iii i ] il"! Mlti3 \|1il2il K 9 _ Jf b » I V <88311 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx oc AL, 2 1 1 M t> f J n * H ) Melléklet a „ZALA" \'1880-ik évi 5 á _ OD. 1- \\ 1 _a = S r- j 1 4 « i* I r ■ r 1 ^ iíht■ 5 fi- - : o a I A [\|AM1\| co ? « k j IJUHÍfIiU! ► r i 4 v® w ei :ji\|iiik i-1 1 ^ tfe ^ uj \' (VVWW- . ■ \| ; : MÍW, 10-dik sttámáhojz. \\ XX»QCQCX3000000000000000000C GARREIT R. és FIAI i ?cu CD 3 • 43 ¥5 S 8 o - ii Un « Ö « v. «M C 1 _r fl 7 ? i ii i íií r __I • ~ J 2,® tb «t •a hiÉi- «t 9 <\' • 1JÍP e ? u JU 0 — SS-a ~ S IMÍUIÍ"! a a a alí 81 1 11 : , IX. < A « * r 1 J?« h s -p * * llíí Á &!ji s ül •S - 1 <c i & f • M r fííil 4 IfSíl 9 k ■ « .2 j I ■ II £ tK Almák! Alitok p Aiuiak! frira éf» frtf^ESt\'v^s Oestarreichernél JUfj-ganiuia. Kittja 14—20 kr: mltenoksiAj 13—18 íijt. Htgjobb vételiknél mégfeleld rmbatt v noíí-ai H (AAA^ II Alulírott ajánlja * bifjérdemB k5\| l »JlMágo«k u alább »oiolt (»aját gjárt-máoju) tárgyakat\': MEZEI GIPSZETJ épitészeíji meszet, hjármmmmMmmmmtU Rom&n-pemdntet ▼ilódi portlanű-eetóenteti porlland-ceraent kövmti-tibiakit, lérilyik, vtiveieUI mörek itb., lötakarraánvi kagylókat, karsti márvány (9 féle) HOMOKKÖVEK ÉPITÉSHE lépcsők, o^slepok a<b. Dtitka ét épiiófa minden vátMztékbani Sáljhák éi fólkirftléú gépek. • iC Kivánatrji árjegjaélíekmintalapok küldetnek. Ö99. ,2-1 Bartpri Oakáf ftitT két arany eremmel ^Vl ém mú« <ii, lamtal lettel* kitiintetre. ■ — i— .............—■— i i ■■—————in r f ZO PÁL g^sx Bénik j ■ Foiigyiiük KO ajánlja Bndap^üllői nt Ii®, mám alatt, JSlm»ti\|ip«1t, m-l "k Tilágb\'rflel, Magyarofff&g Tiuonyaínaki ft-lrl.Vn fttaUkii < %. Iroálütott árskori; ?! íxén, valntnint ualnafttiakes, kítmr oly nagy c,lannk&Ki\'peúrgi el. nist a név leget lártaúa, keréí tflxelS-anyag-8 M ío^antámk ál^al tQimek ki; 0 OéMMSMyOk, ta • Tannkitki\'pese^ GJ° Otéplófip«lt, ujoni in St>ílMtTa, nagrobbitotc roiuOlülettel, aafj • .5 tnunkaké\|>rsj^g^ 3 -j J Rostáit, roindi-ri f CM.8 ÜMÖgrortÁkat; i. üMt • eaépléera; ionauHiob-tUititáiáhos, valaaínt i \| í Anti é* kMiüé 1»f.lt tor ibbá: 3 i itiajárg 411" titttitá ktaÉlék * \|5SOma«yt4t<lt. u\| • a « Kttlöuféle roetáil; 7 1 - T&kArmánf-k«clti xí<iKmH rtb pr Kip< a««ápl4it. »ni(ol vagy\' aaerlkei raadntratft, el végy a nélkül, jüik ragy Mállnkitók; 4 ét amerikai itoduerben- iMi rj((jiiktk ll\|JH éi >éiaM<ll. ^ «tm Ikanittln baapélyét 41U, 706. 1—10 XXXXXXXXX5Ó0000000CXXX50000CX A Nagy-Kanizsai Bankegyesület Részvény-Társaság lolvo 1880. évi márczins 14-én délotán 3 órakor m saját helyiségében k I ^fÁf; • Ti • Hng . . , I I I i SHRÍI ; \' \' \' ■} \' ; Ü \' évi rendes közgyűlését farlandja, melyre a t. ez. részvényesek tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai: i) Otleli jelenlét; • számadások és mérleg jóváhagyása felellf Jairiital a felügyelő bitoiUag jelentése alapján, b) Ai IgTMfcl ciitlalék meghatározása, e) 2 ifatgaló tanácsot rálaitláaaa sorrend KérÍDtfUlépó Eben* ipanger Lipót és Stern I Mór arak helyett ragy etek újbóli jmegvájiasalása az alapszabályt^ 15. f-ának figyelemben tartása mellett d) A fclüjgyeld bizottság megrálusztáia. e) Neténi indítványok. Aton liutell réüvényes arak, kik * közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, us alapszabályok 35. J-áhos ké- p«at féMilfitiiak, misaeriot • még le nefti járt sselvéoyekkel ellÉott réi»vény\|eiket f. évi máreiioa h dikátg lerjedó Mókótbea «\| egyesületi pénitárnáf letéteményexsék. ) 5-dikétdl egész márczins 13- Kelt WAGT-KANIZSÁNe 1680. február 14. Az i^azotó-taDácSe $ LJ\'1 II M ni iitinm .n I* I 11 í^l A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tiaztelettel ilólirt igáz«ratéá^ ezennel jejenlUhogy Zala, Somogy, Baranya és Vas megyék rémére kiterjedő hatáskörrel N.-Kanizsán fóügynökséget * állítván fel, annak vezetését Gutmann S. H. urra örvényes biztosítási kötvények kiállítására Ruházta, kit egyszersmind a tfe- szállítmány- p jégöizlpsitásí ágazatokban j ih felhatalmazott. Budapest, 1880. januárban. A Magyar-francatiaj bi/Josiló-nvszvénytársaság igazgatósága: Schweiger. Moscovitz. 3^£sug37-str-£raj^LCpzjia. "biztosító r\|ás:zTré2a.3r-táirsaisé,g\' igazgatóságának fenntebbí kjözzé tételére hivatkozással allliratt tisztelettel jelenti / ü, miszerint a vezetését elvállalta t a főtíriynökségí irodát niiodeaCéle felvilágofitáank jegkészséges^hben megadatnak Nagy-Kanizsai fóügynökség megnyitotta, nol in iiiztoaitáai ajánlatok elfogadtat! ak a a bit biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó a) tűzveszély és robbanás álul okozptt b) jégkárok elten ; Biztonit pviUg a lát na tag károk ellen ; ! c) szárázoo d) az ember A Magyar-fraúexia biztositó rémtrén(ftár$a9ágf melynek I 20 millió frankot, apz 8 millió t#?ő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió kéazpéoabeu befizettetett, a részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar állam 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társasig ftgy temetésének élére következők rálasztattajk meg. Tálautaány. Elnök: Bitté István, ó Felsége val belsé titkostanáaota, a Lipót-rend nagykeresxtese, ara. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n b í d y Béla, földbirtokos, oiu. iépv. stb.Bpesten Bontom Jené, a párái Soeieté de l\'Union génerale elnökei stb. Párisbao Vál-itaiiByl tagok. Bobért M o r i n marqoii de 8anne«Uler a* osztrák déli .vasat igazgatósági tagja stb. Párísbaa. f ^^^^HHH^H^^H^HBHPi^H^HH^IHHH N e uwel t Ármin Hr. kereked. tanácsos nagykereskedő. , lJg^giV: Dr Hí,,er Albrecht, köz- és válté ügjféd Bécsbea. Lovag tápon Regenhart Ferenc,ásAlbrecht-vaspályaelnöke stb. Bécsben.- Kiste n m s c he r Károly a „Hoftmann József nagykeresksdé czég fénOke 8váb Károly földbirtokot, ura. kédviseló atb. Budipwteá. Bndspesten . Báré Tiati Károly cs. Ur. kamarás, az oszt. déli fasnt7 alelnöke, az osz- 8cbf eig er Márton kir. kereskedelmi tanácsos Bndspesten. Urál nrakbáza tagja stb. Bécaben. j Vezérigazgató : Mosko v ic z Lajos Bodapesten. Tekintve a táraságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az flzletvezetés élén lévé, hazánkbau J is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bát raa elmondható tehát, bogy nem volt még a; egész monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely s biztosító közönségnek annyi garantiát nyojtott volna, miot sroeny-o) ít neki e társaság. mindjárt kezdetben n> ojtani képes, s aj midén a társazág ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyojt arra nézve, bogy a táraság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség miaden követelményének mindenkor és teljesen meg fog feleélni, másrészről a szakvezetés avatoUsága az iránt is kezasaé\|fll szolgál, hogy a táraság a díjtételek megszabásánál is kellé tekintettel fog lenni a verseny jogosait követeim nyeire. A midőn léhát tisztelettel álélirott aj biztositó t. közönség bizalmát az általa képviselt táraság iránt njbói felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, bogy a vezér-Qgjnőkaégi terflleten a vidéki Ügynöktégek szervezése teljes 5>ljramatb»n van, és hogy tuzbiztositási ajánlatok a már felállított Ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, N.-Komtán 1880. januárban, \| maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság ^ főügyoötsége N.-Kanizsán. 689 9-fll ;agy fixen szállított javak károsodása ellen életére minden iamert módozat szerint. arany forintot arany írt w rté vékben éa elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október Felfigyelő biaottaág. B e c k Nándor, s magyar jelzálogbanknak igazgató j L ánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-táraság igazgatója Budapesten Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Bndapssten. 8erreboirce Jos. Mária Emil, a párisi Soeieté de lUnion génerále vezér felagyélóje Pálosban. • Igazgatóág. Gutmann S. H. 8 ! 8 Poudre de Scrail. BLAHÁIVÉ LOUIIá Mlféss kedvenc* arabra. Ím Mf IfttlUMhn. mkám ihJfm$ ■ iwfctSI mmM» Uíy kM»& »miiw>i»- " • kSl M WMM> klMÉill pwtol nliiilrwi Wől«wi»jk[ »4\|»Érl Mwjl m rnmtím IMMm MhmíIm WM/MMM Mlglfr. M mi—k « » tmrnémmk M* 4* liiwliMlii «M« M, twtíf • li\|<i—Ifc MM towMfw i pmt t)u ImiiHmI. m(; ttM lutfeMrt SÜSilt LODIU MMMJWQ MUMMI «Nkkl »UNl IS i Tümu Köller J. L« aadéu VaŰisz Ferenea ö«t. iHatiiMii Artaatito a C-iMt <S« OmI. M(y«t é* Mtoláh, kil«nA «i amllw p»rUH, wrt [mmeMk m mrmm ütfMMlM 4* laMhk Si ■wnmhl natm anHlnuX ftnul* fi álut M mmi Wy kSM jőMkaajf m-mm gy+mnl mMbéi «44\|g Mniflh wiiHl mm >\| imlm máf tMU taHmmáMttl mk» kiéi—m mitf wiil Ild iin AfMi lw»i ét Mf n-igynk bófj AltaltoM BUihaj Louisa. 69i a—ia IniierMal-AdreflKboeh deH flaodeja- Old PabrikaUnde^ in Deoticbiand, Oastarreicb-Ongara nnjl der Schweiz Entbuitflod Uber 1110,000 Admsaa ín oa. 6500 Orten. Zweite badantand rtrsaabrta and ver- böMeije Aofikge voo (Hear Ortbu Praia 16 Mk. gab„ I? Mk. 50 Mf. gabaadaa. (701 2—2) 2fl bai^eben darab P. I<orber in Ltipsíg and aila Boobbaodlaogaa. Créme Pompadour. _____BÉí MMripfeM tmtttítutmm jrmm ronranouaf ^m^nkm a aaMHi »m mmmf «giMrih mhI ii Mipiéftt «ÍSL kmm mm MaHMiJi t. MnvSl\|«k mi• ImMnéSmMmidWML-H ém dU MrirnnMM tgr Mml» in husaÜiU mtéHmai I\| I QMS HM MÉMÉn MÍHiliH !■■ UUmmr** rumttií mui t«a I IUiiMMrap)ISNIUUIl<(MfH fe aii éAM»ai—. tjam M MMS* »M« jJjÜM Lbaan » a%fcha Mu B» Ím mt. —M\|il éJMvMtaiMa inott VMM I tl ililm - máj taMMl faifjiMil •» VMtai B ■ATTOHTI JG I EN II D HLKR 8—-T ^•Mtniák H\|mMimA ^Hfarsís1! ff « Hpriiw 4. * JMP* Máriát S m* * é mk nrijf* k0ifif«i • Mattoni tteor Karlabadbaii. I ti m puliim w^WHfíM. Wt 17 fclsmifimi • ilmsfcmányl lraf)ft-(tip»% 5 TstéTsz 2 my\\m MnMJr U« IMÉII wBITWB8 LKirUNÖ Jp V01DBB-BBCBIKI «TP8-BÖ8BA1J«8m IldUac, Bééi taUekt - - r r őr í Fonciére, Pesti biztosító-intézet (I8é4-től\|l879. év végéig ,Petit! blxtaaltd latéset" czér alatt) BUDAPESTEN. Részvénytőkéje25,000,000frank egyenlő ttinlUM forinttal arai) btn, mépf kémm0émmbém brimtt$ktt 12,600,000 frank egyenlő öt n 111 ló forinttal aranyban. BÜ- «i4ár-i»rulfkal k»<ftlb»iftl......B Mn !éi áuktviiaki ..........a#H.eea , nmk. A iútim Btefj Miriil i. IsssaBAisalá » l««aairM klMMÍti4kaaM bUteíiW iatáuteJuMnfM tertnik. » leaméKAnroah MMtoM é$ « legeS#eWk áijWttW mtkú ay^t IfjkMÉi I. ifi, rillláay vagj MkhMif élu! UUtkmH Mik«r\| «Hm. mtlrtk 4pSM«i. fjMikit féftkai. miMúí MwrolaA. n»rlnám»áajt, rakiMtl nM á\| ir^j M4 »Utt tihéljwwtt Ukíraáay- éi mm kmmtmtHrnkm áétmt n \|érawwveeeaeée tów, ««Jy nlaMly pár ngj Wrbu Mm hMkaiw M/ka t gj«niüjdi>fiWra aára » CfAr MÍaw>^<t, « Imi MiTj^iwnMn Min % Mh£ WMudgi MniMa« Mihüuiifil, m ftbUUk, tjtók éi WMvah (Aklftr«\|«ta mbaU »lré«liAr»k tüm; i (Tl Siáillwánj SáMfe rita vita «• mtmm iiiBuli jmkn Si elint mMmmmS mní taoNntols\|«to aám; , - — f éfeirire ■hát—I ■Mm> Mrial. ftr^ikalé M> a lnM<H«y» wMm iwáwiUMt ái \'tnrtraallai SwiMtMk U. ra PmiI llfiTílié-liOwi 1m\\m lOitt hirak 9ajé%M tt mllllá fulist a. á k&Mftstt.) ainM triillniiilÉiiil • ligyiHii^tii mtpU m «kal ■hwimh kiptÍM)Mf iqazqatósA Mk lasMMr ftm Nra. iaadká km. ikMut (700 íjritt tl.Mr Ittrthr. »• UM t> IQ. atfai astfüs pH, U). Masá Tm6e\|U\|gnlt IsfelaVlBM. VwWg-pX bl/illii = Mi FóAgynódéf: Magy-EjuilsduB a Dél-ulti UkarékpéBitArnál. ASitf wa> . ) flafcil VUV ttnytkerftsVedéH UJráiosbas r ctrUi Itt. mám HMM Éra Rgfel I \' I fr* N"fy»-l U hl M kr, , NI íHMMB\' I tosAbas pítósbí 1 kr. WlibwBil MvéiHsaéll kr. S4> ki ZJkIJA MEGYEI ÉjÍRlj)EK Ü. KÓZM 0 V ELÓDÉS1, TÁRS AD \|A LM \| ^ GAZDA SZA TI A ZALAMEGYEI 6AZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MAS EGYLET HIVATALOS KÖZŰ 11. szám. Nagy Kanizsa szerdán. 1880. márczius 10 én. IwriMlfl Ml floiá é i»p n«llr»<) rfcilt Illett MeUméafsi iHl\'i.r i-1 01 városkas iMu III. se NmbMIm Uftk csak úmirt ktnkUI fepétttaak el. Eétlratsk vímm nem kjMstosk. MyilUér: Petition IV kr. HETILAP ml 2288. ni. 880 LSü Hivatalos. Zaliimegye aliBpáuj&tól. A mail éti rniz termés 4a általánosan injtó viaaonyok állal Jtngyéuk lakosságának anyagi helyzbte főleg a Qöeeojvidékeu eléggé sajnos mérvben érintetvén, hogy a mutatkozó eaűkiég Biiyhitéao • bbkjüvetkozlialfl ínségei állapotok elhárítása oly máddal váljék lehetővé, iniaaeriai u orré szolgálandó országol eegállvol egy i sors mint \'a nevezeti vidék jövő omelkedbetésének éa jobb aoraa eióidéihetéaének ^elengedhetlen feltétét képeiő körforgalmi érdeke ia lehetőleg ki-elégitteaaék: aa iránt lett felterjeaatéaem folytán a nagyméltóságú m. k. miniiterium folyó éti január hó 84-én 0187 & iám alatt kait rendeletével aa inségi onaágoa alapból tüaeteaen a tnegyeileg . megkezdett éa Göcsej köapoutján aereestfll vonalé Ttikdnd-iÁlvAgyi utoonal kiipitéiírt tiitnöt-mv forint segély üaaaeget \'kegyeseu engedélyezni méltóatatblt. Tekintve, hogy eaen kegyei,adomány kettői oaélja egyaiknt a legfőbb tontuaaággal bir. oly annyira, hogy anuak mindkét irányában a lehetőség teljéi {mérvéig való biaioa aikarea eez-köaléoe a segély. megnyeréséből folyA elengedhet len kötoleeiégűnkot kéjpeai: Suként áll elő aaon feladat, hogy a megoldás oly máddal vétenék foganatba, mely aa oriaágoi segély kitüaött oaél* jának eléréeét -léhetőlng biztosítja; — aa pedig nem lehet máa mód, mint aa, hogy egyrésarői a leginkább sújtott Ai iniégei állapota községek lakoaai a kérdéses útvonal kiépítéséhez — melyre aa országos segély adományoitatott a isükaégei 9 kéaimunka éa fuvar szolgál mányokat meglelelfi-: kéiapém fizetésért letjeaitvéu, által a asfikfi^-ktyó holyaetAk javítására szolgáló kereaatilorráét f nyerjelek, a vjsdont máe Vészről, hogy aa érintett >\' aegélyzendő köziégek által teljesítendő atépitéei munkálatok a ielkiiimeretei ée pontos fogan a-toaitáa aaon biztos eredményével, hajtaaeanak végre, mint ast La ut sikeres kiépítésének oaélja a tbben saját legközvetlenebb főfontoeeágu ér dekttk —\' de nin kevésbé aa általános közforgalom érdeke ia elengedkatlenül követeli: Erre van Mnyoava aa ■/. alatti mellékalt atépitéei éi munka beoiitáai terveaet,) mely a munka áraknak éa aa illető községek által tel ioskeadó raunkaszolgálmányoknak részletes meg-batkrosáaát toglálván magában, kellő Unuiágot temi arról, hogyl ezön tervetet a nagy foutos-lágu feladat cséjjánzk mindkét irányban — vagy ii á segélyezésünk a aa útépítőiének lehetőleg lik erei easkösléle aaempont iából állapíttatott meg ée padig különül tekintettel arra, hogy a kavica-Urmeléa — mely által épen a negényibb lonu lakóuág nyeri keresetét — annak a kisaabott munka mennyiség uerinti órák kiérdemléiévól valóban segélyül nolgáljon, továbbá hogy a ka- vioi asállitái aainta megfelelő diiasái mellett olv távoliági réealetakbe oaataaeék be, hogy a iiil-litáat aa illető kBaiégek vonói eréjo minden kö-rttlmények köaött uljaaiUni képei legyen, mi végből ugy a kaviolterraeljiii mint aaállitéái inuuka menuyiiégnek •kttaaégenkénti megliatároaéia aaon egyedQli bistoi alapon qnkOsOUeteit, melyet a folyó évre megállapított oraaégoi köainunka öia-■aairáat nyújt, miuthogy áa ebne felveti kéii, • vonáa erővel miuden köaiég tényleg bir: végre a tarveaetben alőmbott tellelitéii határidők ak-kép tasettek ki, hogy egyfelől a segélyeséi oaélja minél gyorsabb kereset nyújtás által asskOsol-lessék, mi a isUkölküdő lakósaágra néave ugy élelmi mint tavasai vető mag beeseraéafc tekintetében fontossággal bir, • mái felől biitoeiiiai* ■ék aa atépitéi eleagedhetlen teltétel* oly időben, midőn még as arra megkívántató munkaerő a gaadasági dolgok által teljesen él uem foglaltalik. Midőn tshát as esen tarveaetben előirt munkák végrehajtását eaeunel elrendelem, felhívom ssolgabiró urat, hogy a járásai utbiatoaaal együtt a tettleges kivitelre uésve minden »sUkséges in-tóakadéaeket aaonnal megtévén, a pontos és si-keret toganaioaiiáat a fent jelaett köatekmtetek-nek megfeU\'ő eredmény bistoeitásával ssakB-aölui annyival inkább tartsa elengedhetlen feladatának, meit aa Ügynek kiválóan nagy fontoa-aágával ueuibeu a bármi okon támadható fenu-audáanak hely nem adatváo, ilyennek netáni fjlmerül\'.e esetén aaonnali aleuyéiatetése és a oaél biatai aikerléae oly teendőt képes, mely a hatósági hivataloa felelőaaéguek legaaigorubb hatálya alá eaik. — - A foganatOHÍtáat illetőleg aa érintett tervezet kellő irányul és tüsstes miheztartásul ssoi-gálván, e tekintetbeu oaakia a következőkre látom ssOkségeenek saolgabiró arat kalönösan is i felhívni, > -\'1.) A kellő saámu példáuyokban mellékult terveaet u össses érdekelt kösségekkel aaonnal kőalandő, és lehetőleg sseuiélyes eljárással eas-kSalandő es, hogy aa illotiő köiaégek aa Ügynek saját legközvetlenebb létéidakeikre kiható nagy-fontossága felöl telvilágosittatváu, az slőazabott munkálatokat a meghatározott idő alatt lelkiismeretes pootossággal önként teljesíteni siessenek, ineg\|egyestetvén as, hogy a tarveaetben falsorolt munkasiolgálmányok kötelesőleg elrendel-tstvén, azoknak pontoa éa aikere.i foganatoaitása aiOkséc esetén kénysser utján is okvetlenQI eas-köslindő. - 2.) Nem kevésbé batauthatlaa teeadóOl áll elő aa, hogy a járáai utbiztoa, kösbenjöttével a tervezetben meghatárosott .munkálatok teljeaité-■ének aorreodje köuégonként a illetőleg ások oioportoiitáiával már uioat előiőleg akkép álla-pittaaaék meg, hogy a kitlkütt muukz időaaak oakSvetkeatével aauunal megkeadeodő munkáisiók miuden feonakadás vagy félbenssakitás nél- kül sikeres eredménvnyb\' végrebsitathassanak, eken magái lapitásnál togond fordU tnúó arra,-hogy a kiwRDott menuyiségtt kavics termeléséhez és ■jUUlitásáhos megkívántató kézi éa vonáa erd folyton Islégiégn Hiámmal állítassák elő, s a te-kintetbin ozélaserll beoastás által elhárítandó az, nehogy la munkáaokuak UKyauegyiierre a műnk» •ainhelyéu el nem férő tuliágoiau nagy tömege* ssáiiis lavagy azokuak hiánya a munka likíerei yégeshatéiAuek akadályoiáiával vagy teljei lenn* akadáiájt idézze elő. 8.) A ozélba vett utépitéi érdeke, valamint aa ez állal nyajtandó aegélyesés kösosAlia ia agyar ás t falatte lüváuatossá teazi ugyzn ast, uoo a munkálatok a tarveaetben kitUaött batáridők alatt teljaien végrebajlaaianak; a mennyiben ez mégis az időjáráshos képeat ne ián kösbeeaő szorgos gszdaaági teeudők miatt lehetaégea nem voiua, ily entre aaolgabiró ur feladata leend akkép intéakedui, hogy a gasdaaági munka befejésté-vel a Ijélbeasakitott útépítési saolgálmáuyok a* illető kOiiégek állal pótlólag végreliajtauanak 4.) A terveaet értalmében a munka vese-léiét a sals-egeresegi éa novai járáai utbiatbaok teljeai\'ik, kik ia e réasbeni kötelmeikre asonnsl s legszigorúbban utaaitandók, oly megjegyséaiel, bogy résziikre kifejtendő azorga\'mak sik«r«« eredmény ébea képeet 1 frt 50 kr. napidíj engedé-lyeaéee kilátásba helyesletik. Miudezek utáu végre kijelentenem kell^ hogy a biztos siksrléi mulhitlan eszközlése i e csélbói a folytonos felOgyelet és legsiigorubb ellanőizés gyakorlása i egyáltalán mindem e czélra szükséges hatósági intéakedéa megtétele ■ azoknak pontos végrehajtatása ugy á járásbeli községek részéről valamint a hátóiÁga területén foganatosítandó munkálatokra nézve, közvetlen ssolgabiró urnák a aala-egeniegi magyar kir. államépitésseti hivatallal együtt esőn jut oly feladatául, melynek sikerei megoldásával aa ügynek kiválóan nagy fontoiiágu érdeke elenged-betlenné teszi, ■ midőn az ebből folyó felelősségére ssolgabiró urat iimételteti figyelmeztetem, egyisersmind félhívom, bogy miodsson teeudők iránt, melyek a tervezet szeriül ez ügyben teljesít endők, a ssükségbes képeit aa általam egy-ide)üleg értesített kii. épitéiaéti hivatal főnöké-vei, valamint (a novai — zala-egenzegi) járás izolgzbiróiával köivetlin érintkezve, a minden irányban Kellőleg bizioiitandó sikeres végreliaj-táit tettleg foganatba vegye éi ugy á mgkoi-dati munkálatokról valamint annak folyamáról ozzáin hetenként az elért eredmény kitünteté-•ével jelentéet tegyeu. Za)a-£gerisegeu, 1880. évi. febr. bó 22-éu 6\'ooitifi litnó) m.- k. altspáa. . VII. évfolyam. 22BB. izámhos. n. L 188Ó/ \' Tervezet. \|A teikáud-ssíJvágvi útvonalnak a nagy-, léltóságu minÍBterium állal engedélyeseit oisaá-os Jegélyből leendő kiépitéséhes a zalaegerszegi s novai járásbeli községek által teljeiitendő mua-a sáólgálmáuyoknak, a fizetendő munkabérek\' iük éi ai útépítési munkalatok végrehajtásának (észlelés meghatározásáról. í. Katieihmelii. . 1. Termeltetik kavíos össsesen 8500 nrizma - - éj pedig ebből 8U0U prizma Andrásbiaán zz czálra kibérelt bányában, és 500 priaau Ceeea- 2. Munkabér mindkét belyen egy priama stá t kavics teriueiéseért I frt. tU kr. o. é . A. Termelési idő folyó 1880. évi martiai l\|o 5; tői ugyanazon bó végéig. 4. A kzvicstérmeléinek közeégenkénti be-< izláia : — , aj as andráshidai bányában termelendő : In salaeijertsegi járatból: Teekánd község kai p prizma. Düüróte iírkoibása 225. Dobron-. így [3U Hódé 140. Rám 60 Hottó 120. Üasita 3tl. [/erhuia 50. öelléubáza 300. Ersiébethegy i)bergéuy által 850 prizma. Osueeen. 1680 \'uifa: — jn novai járóiból. Nagy-Lengyel kösség Nil-lll 130 prizma. Kónáitseg 110. Uilej Egyháa-teg 110. Csonkahegyhát 100. Lieskó 30. Vada-os Í0 Pálliszeg lUOleorfia 10 Pelri-KeresstUr lbj. 0 ombosszeg JÍÜ Paiasaec 110. t Öyőrti izeg 1U0. Németfalu 2ü. tfáuseg-. v drössseg , Kerese-Bzflg-1 Barabásszeg és Majoiía kösségek által 70 prismL Kuitáuszeg-, Paraoasseg , &is-Longyel é\| Várgasscg által 300 prizma, Összesen : 1320 prizma. p) a oieistregi bányában 500 kbpaos rostált Igkvícs termelendő Ssitvágy, SzL-tfibályla, Oárbdly, .Nova, karicaoof\'a, Miketa és Bollahida klisaéLdk által a fentsbb meghatárosott maoka-áruak késspéuzbpni fiietéie mellett, országos kös-muukja erejük arányában, — s aa ezen bányában termelt kavics kösmuukával.less a kijelölt átvonulni elszállítandó. — 9 Li. Kavia tiáUUát, !A fentebbi L a) pont alatt felsorolt köz-stjnU által termelendő kavioi uállitására batáridőül folyó évi Aiarlius iió> 15-tdl ápril hó 15 éig és. ezpu határidő alatt a asállitás 4 távolsági rész-lejre felosztva, a következő szállítási árak sse-riét állapitatik meg, u. is:4 1. As audráshidai báuyából a — Dobron-h< gy alján as ugyuevezett Vioiz rét mellett.ki-ülendő Depóiba — egy priama ssállitásáért fiiettétík 4 irt. .o. é. — ja ide szállitandó összese i 1360 prizma. —- é áradja. Haza vágyom. Megüsentai i Hasa megy s! Undorodon 1 Pedig nem aa édee anyámnak, k, hol oly várva-várnak, a világ zajától, is élvestem javából. A bajából Jutott, oh de teen^yil Öröméből padig épen semmi\' Törekvésem ? Wrpbuk nevaata, A hibámat! — áriának vettey S mert nem tudtam sok kindjfet szerezni, Am a lány ű el tadott feledni) B elmant ahhoz, kit ejémbe tettek, 8 párjával most engem kinevetnek. I i Ob aa a pénz, aa a pokalfajtal Ne királyfák ördög legyen rajta I 8 körülölt pokolszülte képek: Hátíen leááy, a bét halálos vétek I Van e szem ír Így, amit lel nem bontott, Van-e eréqy, amit meg nem rontott, Az az arany kaján sárga pénsa A aa ezüst ktrió-UMtirjt t Lesz aranyam, lesz ezdstöm nékem, lia a napol, ka a kaidat nézem 1 8 gyöngyöm Is lesz lelkem kínos tárában : EMtéflzetaa saály ooseánjában. 8 e gyöagyíkból\' válasatok majd egyet — — Nem plott még ennél fényesebbet Kiaek kllalm, aki agy megMntott, Kétsógb\'eséi Örvényébe rántott. Küldöm néjki dalom, utolsómat, Aaláo ide, Me koponómat I Bele JáksMin mageléfeedettan: Ott balok émc, ott akol esttlettem I W* Wf. A mecset foglya. — BuUly — Irta: ROTTER VILMOS. IV. Uslstkeiásek. (Folytatás). .Lees oly ssives itt engem megvárni aram?\' vagv inkább a meUékterembeu ? — Ha eaen végrendelet máeát elkerül felfedeanem, akkor igényei tökéletesen jogosak. , .Igen eaiveeen várok, oeak ne tessék soká maraoni, mert nekem még Melindával ia kall be* eaéiaem " „Igen ?" kérdi z török ée egy gánymosoly alig észrevehetően lebbent el ejkain, azután tíss-leleittliesen meghajolt és eltűnt. „Ejnye 1 ez már még is sok", mormogá as iakalameeter, kegy már egy félórája itt tagyok ebben a háaban, és Melindát még nem ia láttam. Ds bogy van aa, hogy aenkisem akar felőle hírt mondani ? Hova lehetett oeak alitársam ? Aa legjobban ismerős itt ebben a rémítő nagy épület-beii. Én bizony magam el nem igazodom rajta. Szép festmények, biz Isten gyönyörűek [■ Ezen sszggatott mzcáo beszéd alán aa iskolamoetar nagy lépMckel kezdte a termet méregetni, ée majd egy majd másik butoi előu megállva báméiakodott. Épen egy gyönvörü laragváayon legeltette ssemeit. midőn egy liérrubáa, férfiu-e vagy nő, ast első tekintetre tne^ nem l.ebetjstf különböa tatai, egy mellékajtón belépett és Oeepregi előtt mélyen meghajolva, valamit sajátszerű Ünnepélyes modorban adott aló, 4e aaon silóra matatott, melyen bejött. Gsepregi helyeeen fogta lel a márnáink szónoklatának tartalmát, ée engedve a meg-bivásnak, lamét egy máaik terembe lépett.\' . Teri telt aaatal és hsms—gő aaolgaeereg különféle csábító illata étkeket felhordvz lentik Itt mag, nem mondhatjuk, bógy kellemstlenűl aa is-kolameete.-t, ée habár eleinte Mabódett egy kissé, mldóo sa eeelalboe llai hívták It, étvágya oeakhamar I győzte termésetn uemérmeeségét, éa rövid elleutálláa utan hosszú .békét kötött a különféle afiítek, mártáaok éa babsrékokksl. — Már télig jóllakott, midőn éssrevetta. hogy kö-r[lle senki iem ül az aaatalnál, és az a sok czifra inai, izakáos és bérruhái rabszolga csak az ő pa luosssavára vár. Minő tudati A szegény iskolamister azt \| hitte, begy néhány perez, óta két akkorára nőtt, és rnidőíi aa átellenében függő uagy falitűkörbeii \' bosontoi szakálát és kinedert bajusza fölött számtalan piros virágokkal disaalgő büsske áa>ó-rát, \' valamint nagy kék ssemeit figyelmesebben mint\' valaha szemlélni kezdte, kételyei tökéletesen ssét- j oszlottak afölött, bogy ő, ha nem királyi, legalább is beroséfi vérből származik. Es\| mégis azt tartják as emberiség izeineu-ssedett gyöngyei, a büsake sristokraták, \|mgy 1 Promethnus őket más agyagtól gyúrta, mint mái j közönséges embereket, és esen minden alap nélküli elvekben uevelkedve, nem oaudi ba taloai- ! gázolt önérzetük isámtálan előítéletet táplál, me- i iveknek roaidamart zárai még mindig elég tar- f téla arra nézve, hogy z társadalom egyep rá- i tsgei [közt érezhető héaagok ki ne töltethessenek. ! „Kit gondól.as ur?" lliiz as ő felsége a illáuiié, ahhoz jutni nem oly könnyen leket. LKi —--csoda? megfojtalak gazem- btrlf kiáltá fel Cseprsgi dühösen. A rabszóiga. bámulva nézett rá, éa látva a az imából lövöldöző villámokat, téléaken vissza vejnujt. ,Hát nem halljátok ti hitvány szolgalelkek, hogy Meliudábos akarok menni?" lEs s ház ée a Cbajmen bírtok is aa enyém, M lioda is aa enyém, él ti aa én asoIgáim vagy-to ;. Mi tartóztat, bogy érdemetek eaerínt ne bűn-terseink benneteket. Jtaen eués kifakadjál után félre dobva pipá-jél az ajtó felé eietett,\' de ast el nem érhette, ii rt egyezerre oly asibbadtság vett erőt minden laj jam, hogy nem volt képes tovább haladni és er tlauül Asiaerogyolt A rabizplgaiareg, a még es k [történtek, viaéaavonult,. ée csak kél egyén mi railt bátra; az egyik, ki Cinpré\'git magyar ha-aá ából törik földre kiiérte, a másik ki ót ebédelni hívta. L Elaludt mormogá as egyik, ás ksaeit dör-as^ltá r No láss I A fekete kávé megtette köteles- Gsepregi aa iskolamester jámbor hilvestársával sé\| ét. doha u kell moet tartani tőle, bogy egy nyagalombao és békében él, éa aoha asm jattalja ! ba aat löiébred, éa legalább azt hissem, bogy esaébe, bogy magasabbra törbkeduék, nagyobb j eb ion aa életbea többé uem. De ka Allah cin kitüntetésre várna, mint példánl a plébáuoi tálánál a ezokáa két tál étel helyeit, négy tállal uaktáltatni meg. De Cbajmennek a gaadzg (örök paiánkk elég egy pillantás a tttköibe, bogy nemesi ssUlsléaéról meggyőződjék Hát még midőn oilll gó vert aranyból ké-ssfllt edényekben fekete kávét hordtak fel. és egy osifra rabszolga a osibukok egv diupéldá-nyát ayajtá át neki,, melyből kábító ambraillat bodor gamolyokbaii ssállt fel, akkor egyebet sem gondolt, minthogy mea/oneágban van és ssl Péter a jptlvatdíenerB-ja. aRem vezetnél engem MelindáhozJ aa alkonyt Ckajman pasa leányáhos V kérdé agy rab-eaeigától, mámorosan felkelve karseékéból dá mivetue, és amit nem bimk, még ia taléb-rn nej akkor is szegénynek éhen kell majd alva sale. Szegény ember, biz\' Istea sajnálom Őt. LEh mii^saóla a másik, nékünk nem sa-ba 1 Min sajnálni \'^alakít, sem valakinek káráa ön enniini. NikŰnk uim szabad som laeratni, lei i gyűlölni, sem blmélkedni, sem bölOMikedai no! :Üuk oeak hallgatni ée engedelmeekedei aaabad. tT i Könnyen beeaélaa bará\'om, mert o«m ismeret őL de áa vele utaitsm éa tadom, ;habár naj ytavágyáaa nem ia iamsrt batárt, dsamsüett mé (is jósai vb ée beosűlstos volt, és Melindába, am Ikll hogy látta valna, ősapán aroaké\|ébe agy ba mjeretett I ~ aat oeak éa tadasa, kegy örülés \| betette. I A taatakbl jnmtbtt árittatt Depóiból a •ülejí htiáraál hijifotatáJ iiMfciwi egy rá. máM Ifciii-iÜi ■állilttái Timin M priamt 1 l)mi i Dipolbál •■ ng/aevtaott fw-kae ftdráig HJ fNWtaáárt 2 fel 90 kr - • ide ekátiitatdó Imiim 210 prím. Végre t Dipólból t Gratktbagybál aleá taltt f4gi< agy prumáórt a írt. 90 kr t iái aaéllalaaáé Inni Ui pún. , 4 boám* Mdffiifdfetfc Htirfpmétafi friMitíu: cu i-aó tfafautra aodJldtadé. ) ailaigtrtMgi jéráibóL Teekicd ktuic által 17 wiuy. DiWla ÁrkmAtae 114. Dob-rtain lO. 8t-MiháJyfa 86. Bftde 71 Bán 17. Botlóla Betát* 61 Vorbota 17. Qeilónháea 93. K6fcáavee-Miadaaaal fi. 8ewl4Emábet 42. Eber-góoy 63, Iwim: 711 dóul b) novai járáeból. Hegy-Lengyel köaeág által ÍM prtsmt. Láeaki 64 Ormánd ak 45. Petri-Kereeaior 71 Ibarfa 27. Vadain* 16. BéwáMtig 67. Milai Ly háaaaag 64 Oataktktgyaái 68 Pál-ftaaeg 64 Mámaiiaia 86. OtMbteeaag 38, Bmhho 648 pn>—. 4 2-tfc mlawra tedffílmidó. Oyőrfiaaeg kB—ág által 40 priama. Katláap m\|-. rinaiiwr, iüe-Lengyii át Vargaaaeg kiégik által US. Banbémaog-, Gorátaaag-, Vft-röeeeag, MaioaJa át Iwttttttg köaaégek által 46 pittam. Ptittttg kPiiég által 89 pr., 8mnm 160 pritt, a B-4k át 44 ifoktutrü uáUámtdó. Bailvágv kóooág által 71 pnama. Move 210. Míkata 10. lerántó.ft 56. Bollabida 78. (mm M 460 prtamt. IlL Földműnka. A földmunka maktógheo káptti btU nap lajtttoai alapján a mérnöki utaiitáa át Ib JftMMát eaarial fog jogMiiotlMii, t kitiátttgi körjtgviőeéghM tartató kOaeégek által, bottá adva Báttáttttg át Dobratbtgy köaaégeket, t trrt tátva megiegveeteük, bogy t kijtlölendő munka ttakatata 40 kr. ntpi mtakabór biata-•Hátával fognak megállapítalak — IV, A mtntilfefié vignkajtmu körüli inlétkdéttk 1. kótaógtaként t Untabb mignalároeott havitotarmtláai át taáliilám bioeataa tt Emioi érdekelt köaeégekbea aaonnal kihirdetendő át á ptttat logtotltei létre megkívántató munka mol gálmáoyok bttlMilaidóh, iltaldleg t Juttteott bt tándókre tldállitaadót. — I. At aadrátbidm bányánál t kavÍMlerme-láttik félben attkilát aálklli gyore át aikerao íogaaeteailáee érdekébea, t Bankátoknak a man ka aalobel/óu letadd jutányot álolmeoáoo váltai* kttát utján ktttttütabk. át ptdig I adag kenyér, 1 adag gtlyáe ée egy tál lutr bor árt áttaotto 16 krjával, külön kttlöo a kenyér adagia 10 kr faiját 10 kr. át tg/ Iái Utar bor o krárt; tirt tátvt tt ápiiáttau bivatal által 3 ktl{ lOafélt ttúafl btUtÚk tdt>ttk ki a taaaka tata* btlváa aa Ultid aibtttat tiját át ta aaokal ttt btd ittatátök ttocutl igátj bt vtvd waakátok kau aiaaka bárábdl a tatplog igáajbo toii átal ItM ára tavtttúk. At áltlNiotátatk a ftatabbi árak tttriti -vállaikváát aijaa taaodd biatotiuUát t ttlttgtr-tttgi jár tt ttoigttartja — altaiL — 8. A umuaa táa/itgtt vtttlá«ól Mártiabo* VMt Lt\|tt ttitogtrtatgi át Cáteara* Látató aO-vat jarttt aibiatatok ítijwuk, át padig tt Aad* ittbidal báujáoál a kanta (MOtiátáC ftlttaiul t ttáltuátaái a itlrakat alltaártátát Mártitko-vita L#)tt, t kavm Itrtkátl át aivátalt vtta Mjini a oatttirtti baajfáiaál á> tantálát! át álvá* ItU Ktatárk/ Látató utbitctt Ivgtattattijt. Miadtata iráni t agjráUaláa a aatkálttak patltt át tlktrta vágrtaajtata takiatalábta a Itlügjrvltitl t atlaagaraaagt tt aavai jáiátok taol* gabirai a ktr. áilaiaópitátatti bivttaltal tgptut-ttt gyakorolják. — 4. A kiárdoanlt tiatktbártk Itt tán a ka vitottroiaiátt alatt bttatkiat ctiudou taoiuüaii ttp d\'iaiáajáa Atdrttbldáa a ttlttgtrtaogi já- ^KvMt jobb ta Igp, utóbb au%t b trógti talált votat álotóaok. K kottáigatót ktttbtt Catprtgii foloao.tók, ta Ót tgjr kálvabao albt<jtavota ad vtrbt viuák. lu tgj fogai várta Óatl, ittlvotk agy (Irt* gábtt t kóijrál ttbtlvtalák, ók padig ká«\|t!«it-Mt a kottibt ttlvt, át t ktttnutk tatra, btgj bájttoe, fatáü baaaáigotá* káo0U klrtlbolftl kót éráig btltditk at ontagtloa, tttiát ogjr tutllók-Vita fti/ltllAk uUaátukat. (Pal/laiáta köv.) A tanár és védenczei. Irta; Klygara-Carléo J®milia. #«dMát PftUDIUJVV ALAJ06. a A tatár ét alntrtt {Koljriatát.} Mittlát tllitlr tlipttt ittaak át lántáataak volt, át igtt vtdáaak lauftak, jáiáktt baatak t\|áau4b« — At átktttli álbtoalltláftát miatt KM latlati aa* ttgtdbttaa Mg tt tbbtt való réaaváiall, dtatáia ttttak. bogy ■tgát iáiákot ■áadáktltak át át tg/ wtiiag fólöu ttti rta-dolkotif. — Dt ktg/aa lataibttttm tttat vtaakodáttMl f — Bár taita® atbáa/ kiftgáti, •itl ata«t ktdvts i léiákbtt tik tik At ttUt m Iggrtk át mm akart rá Itttta^ át a gt> attt tatai aai&dáf, Mát/ál kttdó g/tkorttai. — tA lánkl § \|áááal ttuvár, ladtd atk ttlktáfbt ttdtH taeieettátlewtgae, át ^é- rát atlaabtrájá át ta taillifü Uvatal tgj tagja 4\\tal taíjátittatilL A otttttrtjri bát/ábta tantal^adÓ ka vicaért a naaktbór kttttlátál 8ailvágVi Tkátaágbta a ■atka olÓbaladátábot képáiti jbatlbér lajttroia tlapfáo a novai (árát taolgabirna taakQali. 6. A tatkaágot munka ottkOiSk bottoraá-tót a kir. állam ópitáotoll bivatal rátol itat javadat át taták btljboo bag/átt tltpjit iétawtendő vállalati árit}tóttal attkfltli, malé^táira t ag/ÓM ktttlóoi kSltoóg eaimaa 660 IrtJ irflojootaltk tló. 6l Mfllárgjtkrt vtgyk, a luébitaodő utvo aaloo aftktógoo hidak ót KihéiJ olóállitátára nótvt t kir. ópUótaati hivatal Mta\|ata* mű tor-vaaatat káttil, ttom álótt ujrtvl, bbgj t lótaai-tatdó lagtalktógooobb taűtárg/ák Omaac kállaógt 1000 irtot mog tom haladhat, j- Vógro T. Aodrátbidáo t kanét MaVáatk illtldlag 2 kold maka telapaak a velu litatiliaboa kápatt , Moraádótilag kibárlótólla ttUtgteteegi járát tto\'-. gabirája, t munkálatok vágrobaTtátámot taUktógta bolji kittaóookot ót a }mtakttttktttok kijolóló- II tói* —- valaaint t munka vttntaÉttt magkivát-tató kimataláatk, o/ilváBtartám ívjak óa Ottaat alttámoláti okmáa/ok ugf a róasltto* vógnámt-dát ogybtállitátál ia a kir. álllmápilátttli hivatal Itlftaili. — * Most egy esztendeje..! — Hánrat ttlkék -j E atpaak hajnalin ábradatl a oanual Sta-gad pntiltlátára; moé ogy ovo Botolt 70 oaar magyar hajléka, trttágatkttk mátodik lóvárooa Otrtkágo, Ekba/ana, lanutálom, iltrcolanom t PomptTi, Vioota, Liuaoon tsomorn tortára. A mtrrt otak magjrar akó ttug t boofittiv dohog, Kárpátoktól Ádjiáig ftltdbttítn gjáaanap looud muráim 12-ikt / Hol tomrág aa oojtlgÓ dóiibáb üalo tün-dér játékát; a atóld kaiáut balláttaó" termékeny tarok, hol a ttívrodóbet taelid béka a mtgtló-gtdttttág lakolt, aa orjtaboa olfajn>atlao magyar vár iák látott, t t karoltban mankóra odaatt aró, bongott, bájos alföldünk t l+gaagytrabb vidék a mootkot itaap át tárborítotu- tiralomvdlgj •. A matfftr lol/ó temetője ÍÓn a vikágtó életűek.) KónjSrfllet JjtencL mórt ttóijod mjtó viliimi dat o mindoa bánét, mailjét, i&vójót mar rég mogaaeovedto uemeetrel ! • • Mint nem l^égibta olvaaluk,- a jelet lópaJ Krtoutingor própoit^-ki bólitt mtgmondá t biti TÓdelembon elbukott, tok eaor fóldóofatóvá \'ott tttrtnooátlen magyar alattvalóit gvoraan mag-látoga>ó óa vigatataló koroaát fóuakThogy menynyi a vatalatóg a ktlttttkbao, aódón aaek aaá-mát a hlvatalot kóaegek altiikolni akarták elóitec aat aa iadilvátyt telte SttÉtd féroaá\' an, bogy t vátt tltó napjának minden év fordulóján, taoo órában, midóo a gyilkot aradat áttttrta t vágtó gátakat, éjjeli 1 órától 2-Í\| lóbál taljet egy óra folyátíg huatlltttantk mag a várót flataet harangját, raggal pedig minden templomban fele koaal kfllOmtaág nálklli gyéa .utaui-tiaataiet tar-taeaék, bogy t dédunokákat, t kóoó Ivadékot emiékeataeaók<a varoot ért aaartocaétltiutgfa... Ok! vajbt látat etgjtaógóvtl minél tióbk mtgórbttuók, bogy oeakia a magható óroatyei-vek éa a araquiem actafltam.. eaavai — ót temuu máa jaJ, tammi egyéb taotioni nyom ne omlákotlttnáttk t várót vttttdtltaárt; r- bogy onuii romjaiból Sttgad [váróa mint a uie-aebolt PbOotx madár — mlópUlnb óe a királyi vigaaa tttva taeriat — aatpb lenne. ügy ttgtdje latot I Mi jó, mi méltányol, miuó \'végtelen bölot itlátktdát, btototát aa. Mg/ t kóitó tttvtival élve: sHa aa laltt bál tdtlt t ntmaelre* t bt t tatmora napok, ba a gpbaot idók emléktae-lóbo mélyedve kooergÓ Imkttnk, I véraó taivttuk ta61tlutt bagyttm t i il—jtl otl Új\'1 JSn m u t «CJ MM tiNk — ■ vtattm gópiateat mai!-tolt télévta a« t l«a ót taátt btatü j MM\|% ót I ■H/bÉ^/áta vé^jóvtl, rugtn/tt ielkiiameretemmal, alkadoaátba bootáitkoaiani. Ma te esttláu teetvór t Eiórt tudhatod, bog/ aa kapi alalt, ót mago\|/etllAnk ebbao, bogy leg-laljawb 60 tallórl áldotok pia iátoap U órája a!óg távol troli, ót tddig atgilbejek magamon j óe ováivtan félre vtttíva, a falpittból 60 tallért veutrn ki. — Mott Mirba (illünk. — Lig jobb kedvben voltam; mert mott ia a)iat egyébkor tton gyótgóm vttt, bogy trottn bíutw, « tatrtotto tgytter ottk mmol/ogfi fog I Dt át ktttII ráfi eaaratioaóUtuaóiem mptt ktvta bot* tám tatgódóit. Tallér tallér tláá vándorolt el tálam, mitlbt ttát todorta tolna [tl. Aa otoltój talián tartottam kttttabata — JM^álij I meg áll) í kiállt betmem ajtadir köviie. yMta, atm j nem adpigi oug a kltttbttf itt ta drdógó, vtgj padig at tlrttittt Bwttgtl vítrjj ettaytrtam," jatatámj jéjUfám, lát foj/toa vttaJ latiam; tattdltm át láttam fölváltva. VÓgrt még tg/tttr tytrttm j tt tjgáté balét 60 tallér volt. - Mtbttat bírtam aa e iplOUi ÓrOmömet tlpa láttttai át a kttafta/Mg Matt/oa láttMlával hat tam ki tt OtattgoC — Bar ottk anyi ttaam lett volta, mott már a játókkal fOihajgynl f de a aaa tón, ta én mind aál/tbbtt toj dortattam ttttrtdálytta által ót Intet lakolnom ktUt balgaaágomárt ,De kedvet Otttláv Siroltom, mire való ta, btf/ neked, ki iljf Mg/tkbtt jártat vtgy, « éj mmim rómat óraAletót ftltortljamf A tár-taaág kttti aaháoy jétató vall, kik ■lartig gyanánt Imk ttf. — mi p ág/ kitttm át atm Toltam tata ptrttbtt jjobp mint\| ók — tgvedO) ■■rtdtatk te ttttal mtüótt; a jtöWnek tárnán, ItttAll ágyetamatti aUák jállkankat - faja* at álftattt mái Ital, a roppant. hóeég d<n kéa/tol át fttt!glt>< tfáattn átvert veL ráiMg vtwi i ag/tttrrt ayertem, megfordAlt i wttttt át tn/tre* B mág 800 lalión veamtettem j át egjl i mim bij:<bfrátaím trffiatkMI ntm Mtkémba, mert rágrt ttm ál teálatl tavó v^g/tk. de taá^at Sllártm már-már tltt6ggedal kóttttl , ttttak tMttlak 1 órómnapek, jönnek eló felv ütva kedvet tmló-ktk; hogy borura dtrfl hoai a kodólvltkftt, - \' t tengeren láró, hullámok ált ü himbált hajón - \| ál ne eaapbttaanak aa em >er vógelmevilótól oketó hullámok áa babokéigj mott it a g/éta-keretet nábáay ttt mttlváFi i Ar6k hervadatlan babérból omaált .aátkerel" : ogja lel váltai i. iÜrothu 161 Mindtn hű értátl mag rarra nótvt Ma-tnoap-, mint mely tttn napri amléaaatet, midőn namaetfin\'< kimondó t Mag rarok Latanóro ea-ktdva, bogy: nBabok töbW nem aeatak!* A ateat aaabtdaág eórtbetlea irnyókába óhajtoaó magyar, nagy Itlkteedóeeel e atpon mondotta ki a haaá tatbadtágával eg/i ÍU, mint egyik legnagyobb horderejű pontot i im iMtabÉéll — •--Örök tmláktttl t taabUaágharotbtn elbukott hóaökntk I ... Mi >edig élők ügyünk asent fogadétt, bog/ mi tti i mnlaattank el a haaa felvirágoaátára temmit ia elkóvtteil Ott* vaetartva a „viribu junilia" mtgataut alvóé tiave ki bf1^4" lobogónkra, monMáikodjunk a tudomány, mdvátttt ipar át fÓlmtivt/é öavényein ódee bacánk javára, diutfaégárt 1 Cttk igy vá-landank méltó aródtivá t ■aabadaég haroaban martyrként alváraaU vagy pöldönfutóvá vált atyáinknak I Ceak igy érj ók a magyarok haaája; tg/\' S .aié toll, honén W«.\'M Béhfi EUk. Fővárosi levél. Bajdtpttt, 1880. Itbraár 19. (Népuinltu, Nms«i( uuüuú. picéjf ógn/airttt\|.j tl, bogy velnmint fged vártea it — A népiginh/ii tagnapi elóádéae felé köapon-toault t kötfigveleui. A mátédik utmatti opa-rette: „Titillahad nagy" elóadjtaa volt, melynek biaalmátlanaéggal pároeult kivanotiaággal náatftnk eleje. A biaalmttlaatóg aaou ,e lóitól étből ered, melyet t ,Stóktly Katalin" allkdátábói vontunk le. a kivánotitóg tejjaa máhékbea jogoealt volt, mert Bákotti, at Író, hotttat hallgatót után iámét follbot njult. Hogy Rókoeti t jelenkór leg-iehetiógtaebb\|drámairói kóté jtarloxik, tat tanai ttm ttgadbtlje eddigi termékei (^A krakkói barátok", „Kipacaoi PiiU dolmánya) után, t reméltük, bogy aj mól vével it gaadagilani fogja aa jrtHÍalmat. Láttak mtnnyibtn aikertLi ebbeli vá-rakoaátank 1 A darab mttéjt röviden ebból áUi Napo leon hadtaregének egyik rótae egy magyar falában táboron. A otapat hadttgyt: Ptii-Huvály, kinek nevét e magyar paraeetok Titillára keraea-telték el könnyebb kieftáe vágeU, aaéptógn által a nóket mege réttért bóditja, dt taek köaött otnpán Xatiöaa, agy oeinot paraaatlány nyerte meg vitaonltttralméL Dt Katiotét tpja tl akarja héttmitm, t t lakodalom napja magit jó a má-todik felvonátttl iCatiott ellenketik, titkon meg-bivja Titiliát, aki Balátt bajtáraával, aa ttrtdat kiadott parauoaa daoaára, magaaökik a táborból ót Katiotáákboa fut, ahol aaouban Katioaát nem leli, mert tt tt ól (Tiüllátj ftoyegetó vetaéyról (l l a táborban éearevett hiánytáaa miatt \|Űdó-uk) tadótltja. A lakodalmaa nép karom Katicát, de eeboi a-m találja. £« alatt megérkeaik t kt-lonaoeapal, miért it Titilla meoyaaeaooyi, Baláat padig t vólagóayi rabat falóltik, igy akarván a taloták uldoaéaa ewS( mtaakBIni, dt ép t pilla-natban megérketik I— a valódi vóltgéa/; a ottl kitadódik, Titilta ót lártt halálra itáltttatk tt teredet által, dt Kttioet ottlt lol/tán kitadódik, kpgy Titilia aa earedtt törvénytelen tanya • t vjouaódátj. melyet aa Baláat irányában tauttilott, ■atm tgyón ttereiemnól, Aa emedet asgkegyelmet a bftnöeöknti ja a darab jól vógtódik.- Ti-tilta óe Baláae tkttttáfe belyalt egymáat kapják. Miat ebból lálttik t mttt jól valaetltU, de a darabot valódi drámai magaslatra aa Bgyte ki* dolgotát emeli, A tett anép ót méltón ftgtal A ItgkOtttabbt órában kjaláttxerü kábaláe* ban fekftdtam, mi a táltHgáwa lelkiállapot ttr mátttltt kövtiketményt Aaoaban lettenként magamboa tértem, óe a raloaég loholó legbor aatalóbb kinjait trettaat. — Mi<y ébrtdóe) Le* hetetlen, bogy fogelmad legyen róle. — Éppen 700 tallért vtatieutm. Amíopa t ftlpóot maradványét öaaaakaadagettem 8 órt to\'U — Mtnny át ptkol 1 12 órakor tlfiljáró toál kalit Itnntm át at tgyaaményt vele tlri ótaL — Heegóty felém aaédütt, borttttlóe fájt ta kóatl voltam tt órtUótktt j aaoaban taórakowtl goudolkoaó tttr-vtimtl ótatttttdvóa tanyirt áyagtdt lettem, bogy meghitt boráttim taaáttárt hallgatva. S. keree kedóböt mentem, ki atgy nlheten. — nem meg vttaadd kamat ftjébtn, — { ktlló^öttttgel kel-teóttó ót átrtvtlótl ai totó v igetat adta, bogy ba mag nem tartata, euvel trólál, megtmntk taitjdonii vttkttmáayL — Végre teal ót taóg ta ttta bataataaiam pitánypátena, dt lejem át Mitavó lettem! volna? ktotet bogomat, téljta jól kiató nytgtaltntágomoii mert t tanár ép ágy meoieáa, teatvóróre aa Ortg bolondra, mml annak nejéré tl/ nagyon btra-gndott, bog/ már bóntatk álótt megttitá, Hildával való eg/bektláttmról ttóvei it mtgtaüákttal, mert ó krejnaárt etm áldat a nétthnttmáe/rt j át ba aa Mag Talajait monll, ekkor bittat le* bttat btttt, tégy ttt vél upje, mintha iráebeli nytiátkotttot irt vataa alá.\' Mindet odamattombaa kötn/i fátyolként lebegett elóttem, mely a tavaiban fién/IÓ eget kál Heetáhbtn Untaié lel { da a htttatetál tgéeatn mát mdal kllnóttttt t dolognak — At ára/áktk étnrevtbetóieg btttbkeálak, minden eótai át hideg vott át tg/tttat tűata ItU etm ttatketen aa ána. Mit haantált tehát aa ár tktt átaai f Miatta általam ápüttt légvárat halam d8al6ttom áá abalyott, at tervet dtlgea-tam, m egttiltaf, »tí/ télmkfm ami 6 ppta nem keoteg kitQeÓtt batáridót •ti daigakbta ttm t kellemetlen kft állam a táláalól Méhemben t ka-vlm telve bánattál adad, heg/ Hildát kel tearattam; dt tégitbttott helyet a MÖvtg meltatt. A kátlttég pedta meg-gyóaódött, bon hulu darák eitaMtrtl, Rdi$m pedig itltt M Da végre aa elótdátról ttm tttbtd neafe-ledkettltk, amelynek kátaágtivll nafljy riaae van a tikerben. A mamtaerapet Staádté játttot ta t tt elég, begy t darab tak Ml eredmény biete-ailtaték. Blahá&á játékát loini atm lehet, aai ólveaai, látni kall. O, bt keli; dp oly oeéaoe btd nagyooeka, mint derék, tftarólpattaat Fianm Bóati. Etael ajra megotáloUe Beöthynak t Pmti Naplóban ráta mondott aaavtil. bogy ninca alkotó eveit. Tiülle hadnagy kátaágkivtl BUbánéatk bálát ttertpt laea, a oépeainháanak padig állandó caBtadarabja. „Btomttód aram kakktt" már aem kukorékol a tépMiabáthtn. Megbukott A ttmtrfi tainbéahtiV Wiltné ataeoty aratja babéréit A hót 3 tptraetlójót „Sába Jurál/tá-ját" adták. A hatét ttg/taeri volt Goldmark ee opera tttraÓje egytnttet Wiltné hangjára irta a „Salamitot" Eaan napok kópeeik rom-ttti minkét arany karát Ugyaa t hét póttaajót ktrilt tttnta Klapp iamerttat vígjátéka yBoattkrtaa ét Oftldtnttaru." Ceak aa tlóadáaról eeólkataak, mert a darab maga igaa itmtrétae. A nemaeti Min hát éreti, hogy egy-két áv múlva aa opera megt)ilátávtl caakit a vígjáték ét tregoedia fogja kóptmü. egyedüli Mákmáját 3 tt okból iptratdik t Itjg-\' jobb eróket megtaeretni, ami ukerált ia, ág/, nogy a nemaeti MÍnháa drámai tttmál/ttlt n-állja akármelv ktlíÖldi ttinkátttl t verátnyt. K takintalbtn kfllönöeen Ptalajr igaagatónak van nagy érdeme. Qrái Zkáji Oé*t t hirM toogttamdvÓM ót iró a bélen a rtdott kit termében tungort-bengvenenyt ad, amely igen órdekoentk kinél-koatk. Ürról jövőre! Hálám fliyyw. Helyi és megyei hirek. — Rudolf kortaaborezaf. örvtadttoe kir fújja át aa oMták mégyar birodalmat RudoU koronabtraátg eljegyeata magának a belga ki-rály leányát, Stefanie keroeegnÓt Stetenie bor-oaegnó tudvalevőleg Jáatef fonercaag anokahóga. £ héiftág biaonyéra tok t/mpalhiával j találka-últ Magyaroraaágon. Stefanie aeroaegoó 16 ávM. — A iagv-kaaiztal kíidedneveló egyeeaiet u elmúlt Mombeton tartott válatatmán/i Ulétl, melyben öt évi oyklua tltaUt alán aj tagok gyüjtéae valamint at egyeetllet hátántk ftlápi-tóte tlhatároalaiott — Idójaraeunk egéteeo tavaemat, a reméljük, hogy m it fog maradni. Egy kíoatl nagyon it meleg volt a napokban, de e meleg ttttktá-gee it, hogy t tavttai munkálatok mtgktadet-heeoenek, mert a lóid erőaan meg van fagyva. Akarjak binni. bogy t tél teljwen kifújta magát a aem lm okunk eiratni 1 a kora tavttai »ép napokat Ni it legyen. — Mtflhlvai. A dál-atlti takarókpáaelár réttvény láitteág rÓMVÓnyeMi 1880 évi mároaiua 15-tk napját rtgpli 9 órakor Magy teaieaén t vároabát termé ban tartandó rendee köagyülóere taeanel tiaatelettel mtgbivelttk. Táigfákt L A táraulati elnöknek a tárealtt ttaleta ielttti jelet-Itta. 2. A felügyeló-biaottaágnak a tárfehlati aaá-mtdáeok át kötyvtk 1879. évi feiOlviatgáltiá. áli jtltntÓM ennek tltpján aa igáagatáaág e taáma dók felmeotÓM ée a nyeremény foloeelám iránti jtvttlata. 8. At igaagatóaág kóall aa ajapeaabá-1/ok 82. §-a értelmébeu kilépett 10 tag ót padig Albtniob Jówef, Dr. Benoatk Faraaoa, Blaa Pál, Ebenananger Lipót, Qáepár Ferenee, Htrleltndy Bála, Komlót/ Ftreeoa, Löwinger lgnáoa, Bittér Jánoe át Ujrár/ Iliét arak btl/ett ajak válata-táaa vagy itmát magvalaatláta. 4. A ftlügyelŐ-biaottaág megvéltMtéMi 5, Mátod köóvvveaaiő oaégvoMtéerm feijogomtóee. Kelt Nagy-Ktnmeét, 1880 évi tabr. hó 8-án. At yaayw eeorongatott bel/aatamból való aaabadaláat kilá-láeba helytata, a tervet t, t bogy a eaáp ót tteretatremóltó Wtedee Bóteát nőül kérjem { mert ttdnod kell kedvet teetvár, bogy mióta többi bi-ttlttóm elóiéptelótemről ttdtmáe ttenttt, oly tyagtalatal vieelik magukat irányom btA, inintbt ttát ördög teállt volna belájök ée oaapáa ofák a gtgeoatrt való átalván/ által birom lkot la* I oeillenitant. — De mindet ttm faljt ki, mtrt mindtn eteire éltem kell) a nyomorait fiaetót, ebbaa képeit, bogy hányta kívánják \'góaybt venni etak egr cttpp a tengerbea aem beoatletemre, kiállók, mi-dóa mindtat t ktttibta meggondoltam^ ta ig/ ttm mtrtdhtt, mag kell nóe&aóm, bog/ mtadeal beoaülettil rendbe hteberntk. Bóata kitftnó, kedvM. kellamM leány; be tktr, niuot min ttká gtnttlatdttm, ialvtl bi-aoayM vag/akt karaik, lieéium vegyonáhoe megteleld botomáavt tvtrbelui. Miután aa óiba-táraiát kóvetketlábet legtlább it hat bótig tiM-telegtem jövendőbeli arámnál át miadetkvr* oly módon fogadtattam, meJ/, ba aem it kitárttól! rtménynytl ktotegletelt ttmmi eetlre etm g/t nilbtta tt tlleakttlt időm tovább teta engedd födelaet továbbra be Imi ttm. —* Minden tettre Itgjobbaak tartattam a kt mbeáilmi tiniMti Iterál tapogatni, tag/ min Makták mondani rattgntetiratti. — Miatát tg; dálaiáa. egyedül kettaa levén, idttdt taroltai t beetelaelóel óe g/ látnék tldiitm, bagy mai ártott, vágre ejáaletamtael kkakkeltam - M aiáa t karaik, tanáeeoe jó idáig mái/ baltatiáab mariUt volt el, válaeeál ttoe remét/nyel lejeet ki, bta/ t aagybálvám alág oemae ée jáakai taaad bog/ taArdabb alapra aegitaaa, mit i tlóltgéattt (elpóni ta tlágfó taafait - Bim t/teat ttm gtadalbalá, begy ol/ Man to dolkoaáta tgyéo, mint tt 8t oágybéjyja, U tatár ar, vttamk ttak fábg leg/ta. fia miati régóta tudja mily btat^eg actratam laáa/átat tagadja meg tálam ktflát, de rtmét/b tt (Tf atájt ia aaja v él tmáay ée Ittad. (ftl/taláat k#».) lil eie^vtdtlme, Buerádi ée b. OriioB párviadalt Körtnándnéi, t győri éjféli roham, • eopronyike-reratuji tttköaet ttb. Kit u éréikilokik, kivált ttoktL ki\|c#ea>» vidékeket ámerik? Melegen ajánljak tehát • minden tekintet-bén fikyelemre méltó munkát t keni kMeftf nűreaTpártfogieibea, Árt 1 írt 60 kr. \|— (Jj hangjgpk: PírniUer Frifjeená! Bt* dtpttlan megieieut: Magyar daíok « tánctok, tongorára eatreé Alttchul Retső ára II kr. — AioisReinprecht, lán dtn grünen Bergen" Wai-ter i(ar Pianoforto. ára 1 frt. 4-. W áramárat Tábontky ál Penek ra neműlkereiitodétében Budapesten megjelentek* Magyar népdalok tongorára négy káéra átírt* Thed Karoly. Ára 1 Irt 20 kr. E ftaet köret-kető fialqkat tartalmat; 1. Békát vertem... t. Mindéi ette fuvolátok... 3. Bótsa bokorba jöttem.. Fi. H% be megyek... 5. Piroe, piroi... 6. Föivéjiy ai bu uram uörnyení L Közgazdaság. , \| Értesítés f keléti marfüvéé* állásáról e egyéb ragályra ée járvány ot Állati betegségekről, tolévi febraár 22-től itbruár hó 29 ig. I. Magyarortaág ét fc. Horvát- etltvot katonai határőr vidékra fietkojvce nevű köraágboa uralgott marhavén ■ageJtavéa,, a határőrvidék területe raintén véra-mentra. L A fiumei tengerélteti halőeágnak távirati jelenthet eterint Fiúméban ét vidékén as állat-tgétraégi állapot taljeeen kielégítő. p. Aa oeatrák tartományokban uralgó mar-havára állása a követkeaő: a) Bukovinában a marhavéti tgéeaeu mag* tafinü p) Dalmátiában uralg a mtrhavéu a Sinji kerületben: Brnact községben; a epalatái kart* létben Piano köaeéfben. kelt Zala-Egereaegoa 1880. márciiui 2. Kötli: \'\| fryetft)f Antal, megjei gaxd. egyesületi titkár. Feleiéi szerkesztő: HOFFMANN MÓR Aluilüc! Alinak! Alinak! , Mt" triee ée ntpMIóKet I Öestörreiclternél < lnrimtHi AVIéni U-SO kr. raéterraáaaije 13—18 Irt. I Nagyobb róultkatl magfalalé rabatt. \| (n 1) . i W^A— W AAA ooooooooioooaooooooo * Ihtém fertíírfdti* m tUS Mmérm$t W ___ fcMMelra. _ ^ MT IkM Irta tiátk IIIh W Brogle J. és MQiler t éi nwu-lMfa fjkn L hodapetbrn. W a Margit kié köttlébta, kárait L filililtit (k iifcelf wéimmé l lM>l Méle aagytétW W fitwi bugettket mfreek etiiw. k liH^llil, f eeeeeieeeee o ooooooooooooooouoo j iií\'Ste! a \'éj B-fJ h I«: tilil iá Ü j BitűL S \'ilí ««S wfeei iÍJMii NP f I nftl =$ i m síiig ti lill b\'MÍSííiWI IS .a mi { 3\|\|a M <\|i 3 1* I ag i i\'jr ik , \'lil^A 21 fl I I í I® 0 1 al * Sí \| Itemiísvaby^ I Q czipö-iyár raktárai I IHl BUDAPESTEN, I I ISlW király Hrttii I. uáe, bárt Or 2 \| 9BP ni^j ban él fciciluybeu. f I«k aaáaár a : J f Mii M «• MrM . . . . I Ot 10 kr J I Ite iiiiplt, Mnám ft oáftk, in mii ét émmtk . . . IMBl. I \| ■^■Mi nifU (Miokl M, Um ilnliai^B m MM . > ht 7u k>. A f ligitli ttajmá m ami. mtgm mrMal amMa I « eo kx Z W lym ni\|ifc mfrtm M if* —\|iMi><L rntgmm bob \| tyyfri. MfM Ml ftkaLhrtri* "Mi ■ • . t M II kr. fl \| fliiliiiid^»i\|ln> < mmk, mmk, H^jbéí aiil . . • Ét # k. B \| á^rt—jartoyÉMÉr «wjli<»»á,—ffufctfég—l, tmjmtmm A «n»i. Ntot mn ki, hfMk amktm . . . I tt 10 ti. 9 I Itlliimn MfM ll ÉMt, M/*iaka MSaÉMl, ám MpH A lónkkal, < kmm aaak......IMWb Z V Mi ing i l\|\|liift i rkáM. aatpk ialmú, mama kHifi\'. 9 m ■ ■ \'Ipmifiiilp jt.i «-• . . . n * mvk M \| Í rek aaAeaára: A I Ha« otplk tmoéa Mr ii . . . . IfrtKb 2 [ IbfeMfc tre l wpfi......I M II kr- J \| Twfkaak mftmh M. e fwkaM ml M feUyyal . . I (H M kr. V I a^Air MfÉal nU. mta ém^^aL • lujikk aMa A b% K . A a iijjaHi njisieMnem.>Mweaeim . Z \| ligim lutatpi wfká étm/ta, h&kk i^ptriilj, mta mlppal I M M br. T I c i> «M-. ^Mim,Mfw MTMppetet-k> É [,fli !■ hi)n tpa ■........teeb Z [ i ii, i i IILemm . . mikt -iMim. r f n.iiBiti^n . \|T . . ... . ib -IMHk ■ I Burmiilini pesMa tHwH mefcH ngj aa tUim UtM- ■ \| «mui gyotasa • ptaiMaa lil) rttteüit am alkaúaaa lábM t A f Mgláwtgu tku UfiiÉbiilt. ^ I jjh Bitién +itmiké kiwém^tu Ur—üi & W i tedTSf. (M * ftrttblfl^kil uenMée A yvataloi >1 leiifikUiéhl^ Wo I tabán T4tbLajos, y EFkMitMu Ö0véd táté Mkblíeaaáé éevijt, ■ Hranab Wftm kér. HiiáayÉki ti* * í wtm fogadóit ii klat kané, aa előbbi ma-U w etenetiég• «mh ée v«atékoerénak aa el M«a ée eastk Uroéavae utódaira létéi át-n káaAitét ie arafáNaeiié MkkeHigadáe eaarai él H, aa ittul kii tmri dijak Maak titagadétt e Miatt jévákagvi. — frwA NPtomkiÜk vieiriliik öttat eí ÜÉtek«a —iistti akté bárt A mint ér-II flUak aa árak (aiatl aam st igeo peaaetkad- ■ l(t mi alvaa aiaeóa kapják a mennél oíctób fe e aam ia iiváabeiiák. há pár óv múlva ta-H i taadáa aai bfielliákbn drágábban fogjak ■ Igitalei etakel ea aW borokat í4abaat — (Km BrttM mé HereuUli) tfiabia-k elé tóaróay Uraaaée. A ■. kaaiaaai takarék- • leHHaak mait úptu>kbas kdttáltft alaptaabá-ivatttak módaaitáaa tgyik pontjában omUtatt aaaa tiiiéreesl, mely taaratl a lakarókpáattár egy bit* lUtAw Igyaékaég át-álltltae által a nála jtlaá-idgúag UkftUNt éptflatak biztontátát kötrtUti, — énmüéttlak eatruii a váleertiaénr a Nortb Britek igyndktégét steraŐáémlag több évre átvette. lL akik taaa bialotéló lénatég ratlórdtégál éa pentoeiágát már óvok éta lea^qtk, ceak ttdvfl-tpiketittk a Ukarékpéaetár válaertményáaak atea — (Tiaftfy.) Dr. Véstalk Antal, győrias-k/ületi (Őígaagató ar gfimtghiŐl Vtsaprémbt áiiiltí íebr, bé 29-óa aa ottaoi atgygymaeeiam luvauira létagaiéeára Mint a ,Y-er irja aaárct. I. 1. ée B-án bívalaloeaa megriragálta a kaik. 4ify0mnaeramt<, minden agyra oratélvbaa min 4iB agyra laatárgfbél idbb tanulót kórdeavón ki, Márctrae ó-éa a taaáh karral ttnárekaemáoyt UirtüU ée stég aa aap Pápára liauti hiralalra i\|i)át foi;laiaadé. Ö nagyságának ttnlérfiui májra erakkópatttsége ót leerratktdó madara a l«g-Itedvraabb emléket hagyja mindenütt maga utáo. —■ A tipolcisl takarékpéaatár réeavéovtér-easág ll-dik (1871.) évi láraeámadáta küldetett ie braaAak. Kiame jük belőle a főbb tétolekat: Forgalmi luatlalát. Bevétel i flSO^Ü frt 74 kr. ÉUrapéAt tBTtl. dara. 114a &MÍ frt 70 kr. — Vagyon • 3^0,frt 61 kr. Tírata jdvtdeltm : f6lT hi 14 kr, Budipwlröl éfiraitík a „Pápai LapakSt ti/0 a Pápa-Utvaoear 8imeg Teptlota Krattbe-r« vttut. vonal alőeaakálaimra aa togadély a fraélc kltmaakt ét kfitltkedéii mtnisterium álja) megadatom — A fóldnilviléil «lnlirtirlü» takiatattal I lal/laa alvakadő igényekre, a kultúrmérnöki tarnak nmét két kailttruiérnökkel leendő raapo- , iléeát htiáüotte al. E eaarint aa idei munka- j idény, .a már addig alkaJmaaott kultúrmérnök ét négy kultúrmérnöki tagédta tilül, még kit, éra- \| raraat lakét két mérnökkel tag magtaMiat. ü4ik \|« aaaabaa aa areaágeaarta megindítandó ttámoe jnunkáltíukat oaak te eaakeaorfl segédlettől fogják gyŐaai, mi vég re a kiüti gaadatégi laraalé* patán műit év éra fa megnyitott rótta ti art tan- tlyam 6 vágy 0 növendáka fog aikelmaititii. eak jobbára kluolgált ginii-alttrattk lévén, a iétffiilterii iskolán eaeraetl ismereteik alapjéa kér aa elal évbaa íe igaa \|ó raoljtálatot tagnek jlnnt a—ál likébb, aiiiéa a matt már végi [elé béaeladő ftlmélefl lététben általában igai ualápiő tlőmaneitli tattok, mii ugy a uovauti I >adatig* taaia éaat tanárai, uitat a kulturmér-pöki eaakak aktatéeéval magUaati Bulla ét ilar-pel kiltirmáraiki eagédak bitgalwiaak köttön-fiaté. — A klikirleköMk erttágoi föidhilellulaii llfllk iHáraerveiéea tárgyában folytatott tárgya-[álaktól teljrata bittlra torrá»ból a kOfttktaők rH érteefllöwk i A I küíóubötá tntétat képvite jól, a. m Bittó István, gr. Dearaeffy Aliról, Ear-aépoly Károly, dr. Lédára* áméor, Htjóe Jóataf ra ötaigtr Öyula aaaa intótetbdl inuulván ki, bogy Leeijjf béiaiiatóaat máködéte téem>/4t a kisbir- i tokü eraoélyeebiíaUgónyeiaek kielégitéeére kell, begy balyatae eiiáieik előtt aa e^tpraebályak H rétiét, a eaemélyra kitaliyvjtétra vonatkotó Urfesttet vada tárgyaiéra alá, mdyrt is káram aapi tárgyaiát után a követ k—I magállapodát történt; la aliasaibályak ILréeaótkópaaő ,eiő-tagafyWtak* Uljaran elajtttvén, hllyftkbt i ér. \| IMmrn Sándor által tervtárat „metőgatdatági hiitlraöittattetta* lépnek, a kövatkaaő tarkalatol al vakkal: A eaövatkeaet tagja minden tlld-i mivelárail tnglalkaaé önjogu aeyéa, ki a eaövti-kaaataél legalább 100 irtnyi téka gygjtéaóra kft-talaaí magát; atas 100 irt képeai a tag daloiré-aaét, agy tag legfeljebb öt Saletréraeaal birbat, aa leletréerak csakis a raövetkraetj %aegatóeág bor-eájéreláeával idegeníthetők al: a ralvaüumatba lópatt tag aa alakuiáe idejárt feltéüenOl tágja a • störetkrattnek, ha eaetlag mégis kilép, bafiaatatt ialstiérai a aaÖvatkaaat tartalékalapjába fbly. A kitaiaalvaikeaat miadötraa két iránybafa mfikö- i dik i %) Jtlaálogut kölcsönt kötvetít a köapoati - iatéaattől ét b) raomélyat kölcsönt nyújt raját • ertjéből ét padig a jegyaatt fialebréra kéutere-■ tóig agyra trö kötolravóoyre vagy váltón, ét aa Oalatrón tiaaaarttéig váltéra, a fittiéti határidő tatraét eaerínd, a rövid lejárata váltó ki van tár-I va. A tramélyra hital igéavak kialégitbatáoa oaál-jából a lútalaáövetkaaat a kötponttal folyó raám-i lei hitel vittonyban áll, a nyújtandó köletöe mind-kéé nemében etakit a ttövttketet tagjai rótta-ellbttoek. — Aa taaa órtaiembeni ela\'pratbályok vágleget tatrkeraiáeéri dr. Lédtrtr kéretett tel, ét aaaa idő alatt míg ea ilepraabélyok alkéeail-nek, fognak a tárgytlátok aa L réts: a jeltálo-got kölcsönök módoaatai iránt folytattni. Vágfl mtgjtgyaraik, bogy bármily lóayegtaak is a mó-dotttátok, miután ta alapeaarvaatttá nem óriatik, töfvéaybraási taléaktdétt aam igóeyelaak, miu- , tán aa alapsaabilyok 2-ik § a sserint aa eeatlt- j Íet módotitátok a kormány jóváhigyátával tra-öaöikatők (.Magvtr Föld-") — (Petifl néfflet nyelven.) Aigntr Lajra tavókeay kiadó PttŐfi költői munkáit adja kí \' tflaatakban. At elaŐ flaet igen teftraetőt alakbaa \| már magjaitat, a Petőfi Lyiai költtnáaytiből tartalmat különféle foréitókiól. Miudfoae 20 iBaet 1 log aegjeitaat,agy-agy I Urat óra 10 kr Pártolásra méltó vállalat, melyet a néufetül olvasók meleg I figyelmébe ajánlunk. — — Zala-Eiíení/wol Itpunk tértikor I vettünk bővebb tudósítást u oál lefolyt m&-I kedvelői előadásról. A jövő piámban — már ivsiy érdi neágM fogva k - kocái lógjuk. — VezJrcakköiik és egyéb közleményeink ii belv Bftke miitt szórniuk ki e\'izémból. I ! Irodalom. (is é renl 4látt ttfmIIM iralelmi i imatnl bf hstóiéi ■ igeindelkttffc Pwcfael IttjTtamliiíiftn _ 1 Hegy-íraűéa.) . Í- TVUy Xáfmét, elsőrangú törtéaetiróak U ép!! most jtlaat mtg TWra Nándor é$ él „Paaántali hadjárat 170f-ben* ctimü, egyl dieara kiállitán 15 nyomott ivre terjedő kötet btdtörónelmi tanulmány. Htm takintvt tat a körülményt, bogy Thaly, mint Bákócm kornak törtinalmftnk ea eaeménytkban ét váltóratov meras na tokban gaadag aaakának keaánkbaa s a külföldön egrarint elismert Itgalapotabb bávára, miwdenütt addig ismeretlen föl nem barnáit levéltári adatokból állitá öerat e müvet: aa eredeti ftlfogát, a styl ramatot, magyar volta olyaaaá miejősitik e munkálatát, mely a köaönaégét általán árdtkli, e mindtn komolyabb olvasmányt eaeretőoek a lagmalegtbbtn ajánlható. Aaonban aeraoaak körülmény ajánl jt a raóban forgó ■ijikáL Egyaránt árdtkli aa a történetírót, a kelletét, de kivált dunántúli rderai kötöntégót. \| Stalay Láraló 1707-ről még 1664-btn a kövtlkraőket irá: A dunántúli utményakról u hUn tvaMoradrawJ nlig tudunk ooirau\'f, mig ckronolo-fiat ttknűtbm tem, padig a UvtUdrokbóL mendrat fit Mitm deríteni« 8 imt Thaly ma már a Bá-kócá-korn\'ak a leghomályosabb, pedig fölötte ér-dtkes eaakát hotraat búvárlatok eredményeivel telfraaa (iratába hoata : a L olvasó kötöntéa egy darab ifm, chronologxailag mtffruádtő, t mtjuntm napról napra veaatatt tramónyeoroaatot kap a műben. A katona, bár tgyaa iontorabb politikai a kötigaagatási réaaletek sincsenek elhanyagolva, t neveaetra ót kivált harctáraari oldaláról igtn tanulságot hadjáratból sokat ét ujat meríthet. De kiválólag érdekli e mű a dunántuli ke rtlet lakosait, kiknek ratraé, mint hÚ firáuülŐ-földének e munkát ajáalotta is. S nemcsak átért fiatot a tanulmány, mart/tárgya dunántuli eain-btlytktn, íőként Vtt, Sopron, Zala ée Vett- Sréra vármegyékben foly le: de alig vtn túl t aaai megye, melynek helytörténetért bőeéget adatokat na lelne itt aa olvató. S oly drámai raiaatetü események, mint a ceobáncti vár bő- L töbeégaak aa aiább eoiolt (raját gyárt- Á a máiya) tárgyakat: I MEZEI GIPSZET^ I épitésseti me8set, I kydrMlleu-Heuet, i Romiü-oementet ■ >ilódl poriland-ceiuenteí, I Í pertlsnd cement bövezeti tibUkat, I kévályek, vlavemeM céévek atb., I lótekeifuAuyl kagylókét, karsti márvány (3 féle) U l HOMOKKÖVEK ÉPÍTÉSRE £ f lépceők, oealopok stb. 1 Déukaéaépiióf a mnden válmitékba. K I Sáljhék ói ÜíimTtléú gépei I í BC Kiváaaira érjegyaékek ée aia- H m telefok klidetnvk. M. 3-1 \|\| f: < Sartorl Oikár " b Noff-KmmJn, Király-atcaa 1. st. a H I E P E T É i E K : ; Fonciére, Pesti biztositó-intézet (I86^.töl 1879. év végéig „Pesti biztosító intézet0 ezég alatt) .BüDA P E 8ÍT E N. Részvénytőkéje 25,000,000 frank egvenió tls millió forintul aranyban, ■ijr« keaspétishen kéflstttetett.\' I . 12,300,000 frank egyenlő Ot áillió forinttal aranyban. •U- éa hir ianalehat klitIMll .... IMe.eM frtrs b évi dljbrvrtclel........! ■ liMJef ., rtratk. A tarsoag, eely enartet e ItiftlétftM m s ItiatfXtM blafeallékeknl lyvjté bUU.«iu iatásetek eerabs tarttsik. s laeradltéaieab feltételt^ éa a lac«teaékk díjtételek mellett ejtft raiiasitást : \' I ,1 L löt villára arafj rekbatá* attal keietkeeett tásktitk edtt, tnilwk éflieteket. gjtraktl, Kpeket. eeskHUet. betoroksi. msrksáliemaayt, vslamlat ssabdl ég avagy födél alatt eUieljesett takamraj- ée •ssi bnnu tanjrk rt érbetak; 11 Jliclelea-rmleaéK eUra, msly rUíkelj rjir vagy bérbss leégte* avagy íetrobkaaáea felytaa a rrartutaidMuaTa rasve a Kfér ■aAnetelé«e, a raa tutaidoaesara aém pedig a bárkai lakhatlaaságt kávtk«stéWa ksletkesett; » 1 I I HL abUkek. ajtók ás bútorok lühöríW»«rln Uah\|tA itréa-kérek ellen; tv. Ntálll\|aiéa}.-kárth ellet TÍsaa ás sstruoa sstflitott javakra aéive; ^ jtfsknrok ell«n mindvnaemfi mexei .tertneiíjménffkre néirej I hX ember életére mindennemű máárnst bxerint. Ill«nlal« kérek a leuméltánfoab módon rraóutetrak b faniftretlltt flaaiftetmek ki. (A re-ti bUiealié-lttésH faaaaUeea alatt kiweh) fejeken tt smllllé feritlel e. á kitubi) Wvebb fvlvilagviiUssAl a legkám«<geeebbra nelgal ra alatt megraveettt káprirntfeág. (700 3—4.) I&AZOATÓSÁCh Njeemikk Márk gróf, elnök Itebaráte Fri\|yes kart, Ltotko tatai, alelnökök. IgaatalÓMfi tagok, Aehly Adelf, FeUkrat K g. Flpter Uraly. Dr Ltkeh Ede, ilj. Rtdáy fisdeee gwf. Uj. Sebeik Adelf, Strabettt Alajos, Or. Wlll-jaar Attal, Wetkeratek-Trostbarf Upét gitt Vesérigatgáói Sokéi Vftrara. VWigasgaté helyettaj: Ftehe Ktrtly, igog. Föügyoökség: Nagv-Kanizsán a Hél-zalal takarékpénztárnál.] m \\ i A- Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatódba ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Bárányé es Vas megyék rézére kiierjedő hatáskörrel« N.-Kanizsán fóügynökséget állítván fel, annak vezetését f \| Gutmann S. H. iirra - • T ruházta, kii egyszersmind a tüz- szállítmány- és jégbizlofitási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállításán - is felbatalmazott. Budapest, 1H80. januárban. A Magyar-franczia biztositri-r<;SKvénytársáság ie izgatósága: Schweigsr. Moscovitz. Ji. ^£sLg37-SLr-frsLjr3LCzia. "biztosító ^ész^érL^-táLTSsesáug* igasgntóaágáaak fenntebbi közzétételére fcívatkozáisul alól irott tisztelettel jelenti, miazeriat a Nagy-Kanizsai főűgynökség vezetését elvállalta • a főü/ynökaégí irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak a a biztosítási üzletre, vagy a \'társaságra vonatkozó mindenféle felvilágosítások 1 egkészségesebben megadatnak Blztonil pedig a lartatag a) tűzveszély és robbanás áltai okozott károk ellen; . c) szárazon vagy Tizen szállított javak károsodása ollen ; b) Jégkárok elten I) az ember életére minden ismert módozat szerint. A. Magyar-franczia biztosító rétnén u társas dg, n^lynek 20 millió (ralikot, a a/ 8 millió arany lorinlot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által m indjárt, kjeziletben 0 10 millió Irank, azaz 4 millió arany írt kéaspémbeu befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté vekben és elsőbbségedben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügyvezeUwéuok élére kővetkezők választattak meg. Felftgyeltf biaotuág. B e c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánezy Leo, a msgy. ált földhitel részvény-társaság igazgatója Budápesten. L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatójs Budapesten. Serrebource Jos. Máris Emil, a párisi 8ocieté de lUnion géneflále ve sbau. IgazgaféaSy. k: Dr Hiller Albrecht, kóz- és váltó ügyiéd Bécsbenj. Hoflmann József nagykereskedő ciég főnöke zér felftgyélője Pár Igazgató Kistenm\|ich\|er Károly a Budapesten. YáUiztmány. Elnök: Bittó litván, ó Felsége val belső titkos tanácson, a Lipót-rend nsgy keresztese, om. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró Bán hídy Béla; földbirtokos} orsz. képv. stb.Bpesteo. Boa tea 1 Jenő, a párisi 8oeieté de l\'Unio* générale; elnöke stb. Párisbau YAlnutmányl Ugok. • Botort Morin narqnii de Banneville, az odtrák déli Vasút igazgatósági tagja stb. l\'ánsbao. Ne eveit Árain kir. keresked. tanácsos nagykeresjkedó. LovagzápariItcgen hart Ferenc,as Albrecht-viféályaelnöke stb. Bécsben. Sváb Károl> földbirtokos, orv. kédviuelú stb. [Budapesten. Báró Ti a ti Károly cs. kir. kamarás, az oszt féli I vasat alelnöke, az osztrák urak háza tagja stb. Bécsben. Tekiatvi a táraságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és az üzletvezetés élén lévó, hazánkban raa elmondható tehát, bogy nem volt wg íz égén mpilarcniáüan biztosító társaság mind es ideig, mely a \\ nyjt neki e társaság, mindjárt kezdetben nyújtani képek s ja midén a láraazág ezen, eddig páratlan (tőkeereje arra nézve, hogy a táraság üzletvitele a méltányosság, i pontosság és a legszigorabb becsű teteWg minden kö a izak vezetés avatottiága az iránt ia kezességül szolgál, bob a táraság a díjtételek megszabásánál is kellő A midőn léhát tisztelettel alulírott a bjzíosiió t. közönség bizalmát az általa képviselt társaság iránt újból felhívja é< kéri. megjegyzi egyszersmind, hogy I[vezér ügynökségi területen a< vidéki ügynökségei) szervezése teljes! folyamatban van, és hogy tüzbiztositásí ajánlatni N.-KudHdm 1880. januárban. kp A Magyar Seb we ig Vezérig 689 10-51 r Márton Idr. kereskedelmi tanácsos Budapesten "zgató: Moskovicz Lajos Budapesten, ia nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségek^, bát-iztositő közönségnek annyi garentiát nyújtott volna, mtot jtmeny-\' b az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt re t élmény ének mindenkor és teljesen meg fog feleélai, műrészről tekintettel fog lenni a verseny jogosult követeim n vei re. a iüár felállított ügynökségek által kéaségesen elfogadtatlak, maradván teljes tisztelettel franczia bizlositö részvény-társaság ^ügynöksége N.-Kanizsán. _ Gutmann S. H. ■^pt^pÉ^pMfBOT I II J f I J L.lin\' \' "II. ■ ■ i II. l " Hl "\'t11\'- __T 1 , ——.. \|> ...........,1—\|— ^ \' SibÍbbSS ! ^ ^^^^^^^^^^^^ > \|\| * I^D i \| \| \| TH<* PHSOSI I ! IstfegO^váusL A dél-zalai takarékpénztár részvénytársaság v kabalában ssarvesett gyöjto- • önsegélyző szövetkezet részvényesei 1880. évi niárezius bó Í9 én reggeli 8 és fél órakor Nagy-Kknizsán a városház termében tartanidő rendes közgyűlésre tiaalalatta! aaghi Tatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Elnöki jalanté. , 1 A laldoalé biaottaág jalanUw é» annak alapján a ui madáaok jÓTákagyáaa 4a aa igaagntóaág jaltntéva 8. Aa alapaanbályok M f-a írtaiméban kilépntt S igaagt- sági tag, éa padi Bahlatiigar Oyala. Ftankar JéaaaC, ;h Qva\'a, Hi«aobal Ármin, Gall Bamn Jósáét arak kalyatt ajak váll Ha«tVMk in Fttlöp ét ttána vagy i#ntátl BngVálaastáM 4. A Mlgyall biaattság magrálaitésa. 701. M Kan Hagy -Kanizsán, 1SSS. évi fabr. tS-án. AZ MA28AT6Sáft. Jagyaat: A t aa. léMféoyaank aaavané laffaiknak réásvé ajfaik ailiniatáaa mallatti átvétaléra a tnkacékpiaalér balylsinl\' Mn métmtá hó H- és 87-én a détolitn érákban fal- kéntnak. Ij—Hi al áafjt IW faM» Wap-Kaniaáa 1880, VMM Mft» HajiMnÉiélw HrtrwWi Í\|MtiwMn "MtwHi Iwit én 1 III W ii-, • MkH pfcM* HMM 1 ií. HÜM* tortám* I IriilMlfl » * ZALA MEGYEI ÉRDEK0. KÓZMÖV ELÓDÉSI. TÁRSADALMI I5s G AZ D ÁSZ A..TI A ZALAMEGYÖ GAZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MAS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNÍE » \'«t ........tmU DMf Mduüifi* mti^ii Oj itfNM «fcn 111 M NbmSIiUm Imk mk im«rt kacakbü fofidUtoűc «1 Uúnmk mm mm r«tiii«v« 10 ki HETILAP 12 szám. Nagy Kanizsa szerdán. Í880. márczius 17 én. VII. évfolyam. Tm Zalauegye sl topánjától. Rendelet. A pbyMeura i)í#ui éeiniéobedéeek tárgvá-SMgjrMng kikf Idött béeUeág « mdlduíei-émmk álul lett \'bejelen téiek elenján kijelölvén M4W gyeeee eelUferfJeteket, mefy«kre aáeve MM® «>egfigyeM» ét eeekértA vtatgáJal mik-eécootége leMinc, — elérkeaettMk látom m Idát, bogy a eeUdvewel-férgeit a teljee b»tíl-isee Ufg/ákM mulf éri noeember bé 10-én I23*«.l elatt Mbeűiájtot reedele- k6 MutjábM logíelfak imi tafldket 01-téleg, melyekbea a pbvllesere léieeéeének még láieli g/enneke eem lereg fenn, tekintettel e WtfM évi ufi«k ia í 241233101. jk, teám etat beieu tdrváaybalóaági biaotieagi határeaat i-ik jwntjáre, ekként o»6doúItttantk, hogy • (fcsdl, 1,1,1 veeeéJy tovább terjedéee meg-ekedátyiíá4?iek keeakáetatáae aálkll, — a aed-lówHlé érdekei e forgalomnak a körülményekben M»ért fétslegei feitMbnditáM álul lebeUMeg kiejégkétl cytrjeoik. UgyeMoért • fennhireikoeott mJilnii \\té [»iliÚM foglalt uUioio teljee hatályában lenntartaiik « keeieeei, pogMyván, tttriet, rm-debi, mim—léi, herattiéi, kie-érei, ée i^Uijií\| eeé-deae lovébbá * OeereMfteMejiél B.Kdertoeig NjnftAgr^ ?écr« némely «4Jlbtgybeá •gyw InlajdoMMb aaijéire, melyek a« illaté \|á-raM tseigabfrák mimén kiadott ataeitáabM je-lattetoek «ag. emiitelt tsdiébegvekbél tehát u^y a «Ma enni a gjökerea vaetáoknek továbbá egyéb leéneerjooimg tlletvényekeek kivitele.* II3» a. i 187®, «4«ju rendeletben kimondott bireág tarba alatt a ieegátei«k teljesítése illetőleg bafejeatélg tetábbre iá feiléÜMti tileJmeiUUk, ÜllMbM m a aada\'a,bM aaM aaUitatt bagjaégbao tarntli nllévaataéfckal a laolgabiváa mámét* k^aáaM itMiáibn MagMtaaatt agjM iala/á«MMli aaéléiluiak klvitalával, a forgaioiu \| •I/mmm bagTaég kaláráa baléi MagMtaátatik j •gjfii kOaaégMI faáig • ntáákba aaM (aliááallaiJ k«gy aa ataaék utImmI Malaáai aaáaáékalt iiMik mAm4i. 4 wltébagyat, nialybaa aaok lanaaitaMak, a vavl mvOi éa Ukbal/ét a •iülg»-kéiéaágaál Mfa\'MlMi. Mtljf réaalkf aaM aaai* baa, ka a vaaaaék gjrMillM bagyaégbll aaánMa-téMfc, Í\|«Ml9áayl allliaaá kl. bOtJtaaéga lévén aa fttl«oü aaalgabéfétéguak, m fjuiiiik fa-ragaáMk (om, a aaaá értéi viaicálaiat ilriiáilii. Aa tlv igaMlváav »élkll i«rgal»Mba kaaatt l wéldtaéeee* aiaáái, vaia«ial a varak U, m I23M ai lllV, aaáMt rMériatbM aiagMiárMatt k&a- , tatéi alá tMaUiak. A gjrtta^kaa(ák fargalMt takiatatébaa, ad« 1 dig Miig a Mg/aiéttéaága AtULpiraléa ipar- éa kraak«é«iaiitgjpi aiMmriiaau áliiaiaat arra aéava kért tttaataa tiaaitáaa klIOoOaM aairáat,bagj m ttiiatiéáta aaáal g/QuiOlcafák babaMiaia ináa magfékbél és ^pmágo^ból aiaé (SiUtal alatt \| gjBMralbaté, -»- laérkaMnd, nagMgsdiatik; bogy \| a MMgjMaa taélékbél, ralaMiat a fajiakkal j mm kflafta Qltetréojekbői nármaiá gjtUiftlM-; iákkal a karaakaáéa a ÍMtabbi pootb&a eléírt I baiérági igasotráóy klkéráű MafiaU a magja larftiaiéa baléi gyakorolt«tb«Mék. Miothogv padig a ok/tlaxaia patái által I Uag iftáoíáit aaéléraMMk gMilatiM kaMléaa ! a vaaaél/ larja4á«éaak egyik lagkfia/abbM elé-I oioadíté atakftM lehet, ugjrao aaárt aűeáaaM begyeégakbeo éa égjetek aaéléibea, aMl/ak víaa-\| gálát alá voaataí éa íalflgveiat tlaít tarUUű ke-i tárwlaltak, elreedel.eua, kogr m aa évi m«t-atét alkalmával a rattaék leketéleg gondoaaa \| OMaeeeedlre MegáUa aa illaté isiiében egj helyen elkölöoitre flaaaartkeeeeeak, aig a leljeei-• teodé rkagálet eradMéayébea.képatt txok gya-■ oatiaooknak kimondhatÓk, eeetieg a veaaély caivájárai együtt Magaaeieitredék leafiek. tan reodeiat taoret megtartáea felett eled \| remiben a ktaeégi, illetéleg begyeléliáréeégek a i 187Á eaáinu randalat 4-ik poóljában I kíinoudotl bftntetéa tn\'ya alatt aaigártM érködoi, I a \'tileloiak átbágéít a iMlgabiréaágkoa bejeleu-I tení tnrtaentk. A tMigabiréeágek ée Nagy-Kanieta vároe tanáeia pedig kfiteleatetnek jeieu rendeletet nyü-I ránee teiolraeáe ée kiílggeentée állal eeonaaK kbelndeMáara boeni, ét ensak pootb« ée aikeree fegenaieailáaál ea Így tentoetágábé) kifolyó te teíéeeégflk levbe alatt et~kd&0lai Kait Zela-EgaiaaagM 1880. érj aároa. k. 5. Bm6 m. k Teendőink ipttr védelme én emelftM érdekébea. R czim alatt iolent meg egy caioo-eao kiállított fnwjt Dieoea Péter tollából Miakolosoo. A aaerső többet oyujt, miot amennyit a csim következtetni enged. — At anyagot, melyet itt feldolgioz, három nagyobb réaxre oaztja, fia peaig az elaó réaaben beuéi: A mng\'var iparciikkek pártoláaáo«k fonton okairól. A második réexben n magyar iparuiikkek verteny-képeaaégének jeleoUkb akndjűyairél. A A haruiadik réexben: Iparunk vereeny-képeaaége emeléeének módoxnU éa eas-koaeirúl, — Átlapolva ni érdekea füzetet elejétől végig egéeznégee eatu)ékkel U lil kotuak. A aiorső iamert téren mozog, » nmit JavMoi ée ajánl as teljée uakia-meretea alapul; ugynanyira, hogy as é "SflW tdicidja. A tanár és védenczei. Nai lra Klygari\'üarlén Koilla ieritMtie i ratixHiAKír axjjoa a A toaiár én aaekaéMM>. (Telytatáa.) Mi-ry Béaaáaál lieeletegieM \| aa £\| tndjá btnnan vetteM attnd a aaép tMrabat, — Miket mian 11 de < faléban kieeé Mtgkaletlnek lát ma á« bért. begy a lagfcteelebbi aatén j^ijak anflkt- baiárenniubb válttal ndnnd. — tT¥bbtc baávea Ontmáv KámiyaM e de-lefféi aaM wbmab. — Bétae tigMt" Mnndatt • neéaMté }UtnItiébM éa én léiig ábnndMvn íjtulia MnM. — Ami aanián kévetátMlt, mm biéHa lem, Ml bénaily btanyetMl vegük jv. Uitdál mjn tair ée Miakkal eeare-MnN «aab a vatáésyaaar bírt rá, lék Iomm ém Mái I Mf mu MtaM baalialMbia r% Péáémn Ü gMdag báaneeé\|wél, bérve él bMMabbilaná mig eftkáMat nUg két béMp-nat\| InbM ngyannnay baaaaéat anatnlnb aa la* {mUi hm immim edáíg letttata. mm ne M«M\|^ ékeméi ée bM^Myt egjtterre eeM MM kmm téiÜM bánná — Ammmb épaateé-LmmémIm mIma nwneail Midán m ttbtéai U* eiienan niiiitinli. tymmU* en trl • véMt mv awiniimm tiwiikma ée nngfaa Wf Mlftbáae betlaM . . >6 M ttWOb i Mpfi knigpntbant lüi %mmBt mm m + ^^ ÍM véfie eenb Mg fal* a tanárnak, bogy 700 tallért alvaantattna a pénabél. Nem lábatattan, begy a tettem Öregem kilaged aa ttrtiktégbéi, mert nagybátyám tlrtiben wigoro, ét tndaM, hogy kfijaoyeiniűeé-gam íeliogerh. — A bátaiaág ee agyadflU taal-mttaál, Mely tttán kapkodhatok, bogv jegemet féniartaaM; df mily reményem van ek óhejomet taljamtva látni V Kéréeeimnek éa forré Meretmem aek ndvaiiaatágbél Megengedték ee aljig/aátt j da n lahiMávoJ mm tietbetnek, uíondák. — EJ-leebM én, bi Mindkét révné), hitéleteim eaerel-Mára voltam tekintettel, kénytaerteégbél egétMe Mátkép gendelkoMM; mart mí at tljtgyaéet illeti, m oly darabba bottal baeoniít& ó éaeae, mit egéet fiilka agaié kutya kAet aggatnak föl, balett a aHMyegné agéte ftkfir leen], melynél adndanki leoeiliapiikaije ébaégéi. A bajion lat bem finom, de Ardég rigyen el I mm vegyik oly kedélyben taMvérek kém maieaipániorm^ba bateai Ma veimet. Klnnynbblit aairem, jebaM tadek majd alBttat. — Írj mialébb édat Onaáév Káre-lynin, ét adj, ha buree Jé tanáétól, mmi kelljea Magát vieeime, begy m epéi Megtarttn n meéy-evepdl abbnr, be a Mereimet velagénir bivá^je. Veiében MlkiéfM vne \|é tanánwn, weM om-lék eteted ÜrfcáeábM éa Arvendeeieed Meg olyan-enl, bi barátod t iWeri U i. Tndnd laMvér, hogy oly firdugtetoe reeanl áll IgyeM, begy a legnagyobb atanét\|in a benn baaaaát keliea ninéingnitMM. begy exájn-nab ma ki ajíadéket voltatm. Éi MidteAtém d^ n omém fejenebével béfín ián éa a^n liMirlln\'. begy féeére Uyeemirel Mbtgyiak, matt Mái átég Miettkiaié\|> vaa. Lelkemre! tó-vlbén nem lete elbnlaM Igy ayitaikaMi,\|eaéaláM ni A hmmkaéalanl finata é§ meje. A Máibafaakedl a ké^paiMet ptmltgegyik Mntákf állva, kee«ee bMyefaé^pJ lérlá le bem Mikén- Iegénz ellen igen kévén kifogáaolni valót lehetne találni. Tollát azonkívül a hasa éa aemsét iránti meleg szeretete vezeti, ann\|k j0vend<5 nagyságát éa jólétét igasín asivén hordja. Az anysg szárazsága daczára irálya vonzó éa megnyerő, a benne kifejezett tanácsok pedig igazán meg-aztvlelésre méltók. A 94. lapra terjedő érdekea fQsetnek ára 60 kr. Óhajtandó volna, hogy as ipartáraulatok könyvtáraik számára megszerezzék, éa hogy tagjaik a füzetkét azorgalmsaan olvas Dák. A szerző kívánságára t. olvasóinkat ia megismertetjük annak egyik fejesetével: 4 külföldi iparciikkek nagymérvű fogyasztóidnak káros befolyása nemzetgazdasági értekeink éa hasai iparunkra. .Alig van oraság Európában, mely kifált a fényűzési iparcsikkek fd^yaaz-tájában tultenne házunkon. — Milliókat adunk ki évente ilj/iparczikkekért,\' anél-kal, hogy fényQzéai vágyaink kielégítéséi kívül egyebet tekintetbe vennénk. — JPe\|dIg" nem nagy Cáradtaágunkba kerül-nej ha fényűzési vágyaink kielégítése mellett tekintettel lennénk egyéb körülményekre ia, nevezeteaen arra, hogy az álialunk kiadandó összeg tulajdonképen hora jut. Es mint vásárlóra lehet ugyan közömbös dolog, de mint hasafira vsgy bob leányra nagyon is fontoe. \' Nem mondom énY mert nem ia ki-váábatom, hogy mid^n valaki fényüséai vágyát vagy egyéb aiükaégletét kielégi-teiü akarja, elhatározásának végrehajtását! csupán ettől tegye függővé; de ha ská{ egyiket, akár másikat kielégítheti úgyis, hogy as általa kiadott Ösazeg egyszersmind a nemzeti vagyonosodásnak gya-rapitására szolgáljon, mindenesetre helyesebben jár elt hasafiaaabbsn welekezjk, mintha azon öaaseg által a némieti fű-gyoM fogyautja. I A nemzeti vsgy ont fogynastjuk pedig] mindannyiaxor, vall ahány szór külföldi iparcsik\'kekértadjuk pénzünket; mert ha-sánik lakosságának együUea vagyona képezi Magyarország nemseti vagyonát, s ahány millió e vagyonból külföldre \\áin-dofloi, annyi millióval lesz az mindig ke* ▼easbb, oly arányban lesz nemsetünk szegényebb I rol ték hody ján i \\ 1 Pedig bizony oly sok millió vándo-basánkból külföldre, oly nagy mér-ben fogyasztjuk nemseti vagyonunkat, ha tovább ia igy tart es, as aesel i szokott nyomoruaágot: as általános! nemtíi eluegényedést lehetetlen lesi elkerülnünk 1 Hogy mily rohamoaaa haladunk esen örvény felé vese tő irányban, arról leg-vibgoaabban tanúskodnak a nemzetközi fon alom statisztikai adatai, melyekből kid írül, hogy forgalmi deficitünk évente 130, 180 millió forintra rog, vagyis any-nyival sdunk ki többet osztrák éa kül-\'1 földi többnyire öltőzéki- gép- éa kézmü-iparczikkekért, mint a mennyit mi beve-asünk nyers terményeinkért Tehát évente majllnem 200 millióval fogyasztjuk nemzeti vagyonunkat. Ezen összeg maga is elég arra, hogy a e unsásságban ösztönül szolgáljon, a fogyasztásban pedig ovstoaaágra sarkaljon, meri elvégre ia, ha minden évben egy pár azáz millióval fogyasztjuk a nemzeti tőktt, a vége nem lehet egyéb mint ama rósz gazdáé, kinek kiadásai mindig meghall dják bevételeit : a tőnkrejutás. Ha azonban még meggondoljuk ast is, hogy a mi bevételeink kiváitképen nyéi s terményeink eladásából kerülnek ki, létsserte több okunk van aötét aggodálommal tekinteni hazánk jövője elé ; mer hovs-tovább mind aajnoaabban ta-pui talhatjuk, hogy nyeraterményeink kivi te e nemcsak a világ minden réezében tárni dó versenytársaink, hanem régi asom-sséd únk irányunkban tanúsított bizalmatlansága folytán is napról-napia mind nagyol >b akadályokba ütköaik^ még pedig olyanokban, a melyeket legkevéabé reméli ünk Volna, i rehez a ni léptii éazn felett pedi^ I ke kai Aligj hogy óriási megfeasitéMel láttunk oly vaauthálóiatot, mely által gy Világgal közvetlen érintkeséebe nk,4! egyszerre csak azon veasasük magunkat, hogy terményeinkre szer-magas vámokat vetnek, marháinkat át lem engedik határainkon, nehogy eti marhavész behurcsoltaaeék. Éa mit teezünk mi mindenen bajok-izemfben ? •• kkáiéi i \|fi ftyaéaág Káa hpedáaáiy ben négy aelyem kendejérel, gömbölyű ercaát \| legyeegeUe. — Neje ialéetéljei báléktatőebe bor-bolvka pamleg máeflt terkáa Olt, át egy etánt thee talrmBléaével foglalkosott, mi ágy lát-taik ellenantewtl történt. feUgy hiiaem, nem negyon ialik mond a féijj. - LPibe. negyon u\'áletoi la válaaaala a taaá-ceoeoé ét félre lette a oeéaaét. Ltfit véli* a tanárról, kinceem ?B lelytaiá-a lanínsni oly hanggal, Mely tU kérdést tartál-muolt. Vént dnrvb medve; aemmi modorral ágykiMtm egéeetéget éteetl tem bír Ktiömbéa eimoiid\'ietom e véleményemet e réwbeo ?. Miért nem, miért eem, kiooeem ? Ven te* beteéfed elég, bogy a dolgokat timtán felfogjad mi MMdaai relén ren? tsélj nyíltan, édee Ma-rím! [- mendá a nagykereekedé a Ugtaalidebb bangw. Igen, kedvei Viedtntm I félek begy ea nl-kaloiMnal roeaanl aaámitottál; mert minden jel arta untat, begy ee Öreg egy báücávai eam »l-gilandl a báaeepárt Mindjárt moadUin, begy begyé\'bngyán beadta e dvlegbee, eÖt mondbár tóm, tiy meteéggel, mintha negyon Igyadre volaá. — ^Átélem aaeriet eléteftr a tanár véleMényét beUett veUa bipdkatolai, ée nylltán blvetalM, mmmíi adjon Mekaleeéoek, ba leányukat neki adjta. — Akkor tndtnk volna, hányadán varnak, aáelÉt a nyilvános eífegyaéH eeeköeJlttk.^ JPonaéM Meg kiottim,* taélt a aagykerte-kliíjlbstMJlmatékkal j ade iiyeemibee mm éiK SSStaok^ . L. . váltakkal, Ung tanár jellemével, nyíltan káli W, Mert ee állal bisalmvkat leUbreta-aetk. Bmooyoe vagyok abban, bogv Még e bélen ÚUámféM fUkaret a tanár, ebbeli tacH* lem MsImMI, I Lield Megiátínk, YíiIiim,\' teéll e né lyandCví moeo\'yiyei, ítél kinlllak Myf • " ♦ táigyUo. fcleM bmtee vagyak abban, l>fi»l Ml tél t? eebbM 4 l ít mell hogy nem jön, és továbbá aat állitna^ bogy te tgéts Ügyre tgy garast itm fog költeni — De, berát m, kedvei Vmdenem, moet már bele kall nyngi dnod, mivel mm fontoltad meg eléeaör a dolgo ; — ét végre, bála letoMek, mm állapotba i f egy, leányádnak oly nássköUtéget bo-osáftn landalkaatsárs, mely a tanár ttgélyál egyelt re nélkalöshttl — He ea Öreg meghal, agy m etek eaek öröklik vagyoeát; tebát ceep-pet tfljm kall eHölött aggódnunk.8 — Est aem érted, kinceem." váiessolá a ti-oáoeoíj és most váéMbftltg tiob igaatágon aln-init nrilntkatata, mint máskor, ka a Métámét Jta veit — „Ast mm érted, kedves „Mn-ppen most kell, leendő vömnél vagyonra mart — mart — aattkaégss...11 mért Mfikiéget, kedvet Viedáaem ? — neM? lákbntaak gyermekeink a EL emelet déd lekréetében f át netán ágy gondeloM, begy igen geeen Megélhetnek e kapitányfioeiée- és Ikt kamaijájól, mit léMyanSnak adni ,r lékébél, mit adni nknrek,* mond n to-náetet lkaik bangón, „biaonyoaán megélbemének, de nem eaon jelentéktelen öetsegböl, mit veié-\'tággal I adhatok, ntjgény Bétaáekaak adhatok baatMaaynl. Bb Viedtoem, mint megijeMteM 1 kipnyM tnélblMt érhet, > ily etgjiaatlMal benséUn j mí tar lily sötét gombátokra bnráiom Y vAŐm velétnidi leketöeég, begy Igyeiek tnVba mér párbé hmIvs olyanok liMntk, mendá a taoálo gondolatikba Mortlve, ée mielait a Muttiagi vánkoeábos lámetekedoU, kaaévet bemle-kát, melyen véaatjéalé felbi lekttdt, végig aimiiá. A ai ittasán Itt; aá nfátnbll mm értett eem-mL Beaekelett. ét/megérteni. Jlát eibibeted Marim f folytatá e keret-kedÖ, , begy é., - ki eem egy nHnyöa ejáaia-int vím ■nintiiatieM, meíyíyel í#oye#k kéretett, «ikal beváebé lényeeet eHegidtam f»tobt láttam volna be annnb saikaágét, üay». éklet tu wifln. Veesiük * dolgot egész közönyösön, mintha rink sem tartounék ez cgéea.io-gyaestjuk a külföld ípart^rméuyeit épen dgv, mintha minden a legjobb rendben volna. Fonvnestja kivált az előkelő, vagyonosait oeatály, mely csupán a kfil földi éjvesetében találja jólétét, melyet nálunk már a magas műveltség követel ményéáek eaokáe tartani. Uá eléjük tárjuk forgalmi deficitünk roppaajUágát, ba elmondjuk bevételeink Csökkenéséi, ba fejtegetjük ezen körül mények káros befolyását nemzetgazdasá ló erdemeinkre, ba lelkes fela&óHitám> kat intézünk, hogy azon luzus-czikkeket, molyok kel berni iparnak még nem szol \' gálhat, a lehetőleg mellőzzék: azt monjl ják, bogy ama luxue-enikkek szükségesek a rang, n családi hitnfv, a hivatalos vagy társadalmi álláa fen tartásához, —-melyben élünk 1 lia a hetei ipar pártolását ajánljuk, iámét igy Szólnak: ,ni a saabad ipar, saabad kereskedelem elveit követjük szabad választást, és pedig minél na* gyobb választékot igénylünk s as ipar cűikkek közül legyenek azok bármely világitabeliek, annak adjuk az elsőbb eéget melyet lajgtetyaMűuebbuek, legdivatosabbnak tartunk,4 — És daczára hqgy némely kézműipa rsjgakban a művészet tökélyfokaín csak valamivel állunk alább mint a franesiák vagy angolok, - mi lyeurk: a csizma, keatyü, kefe, seprű, kár lap, kötél bőrönd, stb. készítés, a szűcs munkák, himzének, kivarráeok, disabőr munkák, stb.; mindamellet ezekből is jo-leotékeny mennyiséget vásárlunk a Jtül-földiektől- Vasáritiiik, mert a fogyasztó köaönaég jelentékeny réaxo még eteknél m tUúbUéyet ad a külföldi készítménynek, a H hazaiakat legföljebb akkor vásároljál, ba azokrói azt biaai, hygy valódi angol ivagy francain készítmények. Igy, ama roppant anyagi kár ée taeateeég mellett, melyet a küJlöldi ipar* tmikkek nagymérvű iogyaeztasa miatt szenvedünk, sokat ártjuk* nemzetgazdá aági érdekeinknek külMeen az által, — bogy a munka értékén épen a hol leg-gyumöloeftaőbb ott hagyjuk kiaknázatlan, t i, as iparban, minélfogva nemcsak hogy luhetntljaoué válik aa • téren való előre-ttírekvé\|s, mint akt más kulturnépeknét látjuk, hanem a megsemmisülés veszélyének van kitéve meglevő csekély iparunk le, meljr kellő pártolás mellett még mindig alapjául ssolgalbafea egy legalább á hasai igényeltünk megleiclü tökéletesebb iparunk. Htaaen már is általánossá kend válni aaon határozott tendentia, hogy iparosaink hovatovább mind kevesebben huj-Inndók megtakarított tőkéikel Qaletök tongyobbiteaara fordítani; mert as Ipar lö\'Odeltuesőeége mind alább-alább dkáll hazánkban, Bzerpljük ugyan megróni na irányt, peáig hát igen torméanates alapja van; midőn látja a saegény bont iparos, bogy mat jé eltive lérjhsn adni addig, míg tnhatek érts tatamit? és be kell vallanom, bogy n tanár ti-mnguiáára teljesen biatam — 11a aa aennbnn nem mkmfil, tűiről valamely módon meggy éeéd néni hallj egy jobb a dolgot abba hagyni, mig nun héad j mert a kapitány oly seegéay, mént a tamplnm agam éa emellett fülig edómágben." (Dl as iftaaért hadvei vUdeaom, mit ja-lantann miaden Lnhataégss volna-e, hegy vágyául állapotunk oly könnl éli a lénkkBi, vagy eaan állhamiamégnsml akarod próbára lenni JÜndkeUét, felele a »agy kereekndő félig tréfás, létig komoly msselylyal ,Ua asm ia egéeasin oly ráunni Ili vagyoni átlapolunk, mikéat aat most naaetalém, agy ínég aioce kiaérve, hogy ngy járjak, mint sok reá* — Ba év ignn súlyos! volt; M0 vaanMgakat sneanéinm, agy nyerkémiet (hm tilt es habár mindent elkövet, bogy oly oloeóú ée oly asé$en dolgozzék mint a külföldi, productumai a legtöbb esetben mégis ja nyakán maradnak, 4vagy eeak csekély nyereeéggel árusíthatók el, midőn« tapasztalja, hogy mig munkája után alib tud megélni, a társadalom becsülését, melyre époly joggal vágyódik, mint bárki más [— becsületes, de lenézett munkásságával kiérdemelni nem búja; csodálkozhatunk-e azon, Lja igyekszik elhagyni azon; hálátlan tért, melyen szorgalmának megfelelő anyagi éa erkölcei jutalmat kiérdemelni nem remél?; Míg honi ipnrmrmékeink mellőzése által igy osökkentjjiK a hazánkban oly igen nzükeéges iparét sseUemet ée teeékenf-s^ef, j egyszersmind egész iparágakat tej szílak tönkre. Igy semmisült meg már is sok olyan iparágj, mely ezelőtt jövedelmezőig űzetett s\| versenyképességéről erős kivitelé tanúskodott És ez igen ter méesétee dolog. Meri ba kellő pártolás nélkül semmi sem létesülbet s még ke-1 vésboé állhat fenni ugy az ipar vagy annak bármely ágsjjis, csak úgyezistál hat éfr fejlődhetik tovább, ha kellő pár tolásban részesül, nana: ba készítményei biitoB vevőre találnak. Amúgy ia oly nagy hézagot, akkora aránytalaoaágot látünk a fogyasztó kfr aönaég igényei ée a hazai ipar fejlettsége közt ihogy annak kiegyenlítését még caak reményeinOnk sem lehet egyhamar. Pedig ej hézag kiegyenlítése oly Jfontos nemzeti ttgy, oly fontoé életkérdés, melyet elodázni vagy épén figyelmen kívül hagy? ni valóeágos nemzeti] bűn volna, mert egyebiek mellett e hraag ama feneketlen hordó, melybe daczára a folytonos pénzhiánynak ée panaaznaa évenkint 100 mag 100 milliókat dobunk, — többet mint quotára ée minden félp közösűgyes dolgokra 1 . . \' Jől Játja e Bájt a kormány, látják aa intéző körök, látja minden józanon gondolkodó hazafi, — jté[ettek is annak kiegyenlítésére különféle intézkedések, indultak meg különfélb mozgalmak, melyek különösen iparunk fejlesztek állal akarják minél kisebbé tenni ama hézagot; de há a társadalom nagy z^m^t * nagyszámu fo* gyasztó közönség a helyett, hogy ezen üdvös czélt\' kitelheuíleg támogatná, a hézagot még az által isi növeli, hogy még egyenlő mínőeég mellett is a külföldi parczikkeknek ad eMbbséget, — bar szoutaian lesz minden törekvés! taté arat biaaa mag a ji mAtönyv venstéaétel, malynek kitalaaitéaéra & vyf* U*rik éa £n» urakat )h\|i ivén ki, a köagytléat nagy-kanizsai bankegyesület réaiTénytánaaAg kOxgy ülése (wárcaiui lé-éa.) , A nagy-ksaisssi bankagyaaülat réaavéoytárf-niág aa évi köagygléas ss intésst üalati halyil aégaiban n llnljilsatt napon déintán % érakor tartatott magi Kmrtsnf Béla slaÖk ur aaivélyaann üdvösöd vén a jjalenvsltakat h eoaatatálván a köagyüléi határosaiképSmágét, ftafcfar Gtuciáv vasérígaal Utf W megnyitja. A napirend áruiméban filolvartntott aa-atáa Sa üalati jdantés, val mint a ialBgyeló biantt aág jalaatéaa, malyakat i áhb a •értagga\', és s nyarémény^b I viSeta.atoi támla tételeivn! együtt kSnlünk. A kfingjüléi^ay lantéeek maghaUgStáia után égy aa igasgatéaági »k, valamint a felügyeié bizottságnak magndja a f Imeétvényt éa elfogadja annak réanvéntaakent 9 trt OMt^lék kisdáaára vonntko\'é indítványát, aily ömnan már a kö> vetkeaé napiéi kandve n társulat pénatáránál aa esedékes analvények átadá ia syllsu felvehető. . Következik két igi sgetotaiiáonaaak a .kisorsolt Kíernyanftr Lipc\' és 8trn L M. arak helyébe valé váiiestása, v ilamint n 3 tagbői álló felügyelő taaáeaé ia. — ! Elnök gnrezog Béla ur heagyd /fűért ós id. L somr Lajos urakat e aaavaaatok befedésével negbiaváo, ifaacatéta-nácsosokul ^tmymiftr L fét UlStern l. M. nrak felügyelő biaottságni padi,; SomwUr Sándor, Tn-bér Lajot és Sckmidt Fngjfet arak vá asstattak meg ujolág, > \' A nanirsad ötödik \| Baljánál Wsttmm Brni ur aaéllnl fel, lelhiván a kSagyülést, bogv ugy as igazgatóságnak és vea rigasgaténak valamint a tisatikarnak buagó éa elkiiiuiqjretei működéséért jegysőkQnyvÜeg köfcsöneiet ssavnenou. A tiixtikar érdakébea pedig nyugdijalap teremtését ajánlaná, mintán aaóabau as alapiaabályok ér-tűimében e dolog ma nam tárgyaihaté, aat\' in-ditványnana, hngy a küagyülés bisaa mag aa igaagatéeágot, mísaarínt a kérdést megvitatván, a legköanlebbi küsgyüléi elé a tárgyat illető po-sitiv javaslatokat legyen■ Hiadkét indítványt a köagyfllés egyliangülag elfogsdja. £sael a napireua ki vo>t merítve. Miután ebök Karcsag Béla ur a nagy számban magjelent réaavényeeekiiek ka intését iránt matatott különOa érdekeltségükért kösaöhetet saavaaoUaa agybagyültek éljenaéaei kösött baaárja a gyűlést. Aa jgasgatóiág jeionteae : TiulA közgyűlés! A fennálló kereekedelmi törvények- ée alap- I •aabályaiukban gyékaredaő abbeli k5tslasa<gisk-,l nek, hogy a lefolyt évi üajet eredményéről 10- I aetee jetentést tegyünk — irOtnmel felelünk meg I — és essél kapcsolatban van sasraocaénk a felügyelő!-tanács által megvimgált és jóváhagyott ( mérleget, ugysaintén s vemteiig- és nyereeégi \| kimutatást eléterjeaaleni. A lefolyt év áláey aratáia nagyban io koala , aa Üalelviaaonyok már ávjsk előtt helytfoglalt pangáaát. Ebbea járul aa ngéss coetineneen lel- \' merüli rendkívüli pénshőeég, melynek folytán s \| rendel késésünk re ellő tőkék gyümdiosöatet\'ee ás ; biatos aibelyaéae uagjr erőfeeaitéet igényelt — és j addig előnynyel élvesett vikssliesáimtolíási fórrá- \| aainak lényegoeebb igéoybévéiels msjdnem tel- I jaeen felelegemé vált. Mait évi aaeptember kávában helyben életbe léptettotett as esstrák-magiar bankfiók mely in-téssüiss a köaönaég ssép insményaket kötött. Mi eddig osak csekély mértéknan vettük igénybe as \| nj huniforráat és ma — lerékeuysége rövid tar- j lalma mellett meg asm pirálbstó még, begy j kereekedelmi éa forgalmi viaaonyaínk emeléss \| Ukintatébea a bank6ókbos\' füsött várakoaáaok { mennyiben fognak érvényré jutni. sajnál koaánnkra tndpmásakra kel juttat-annk iwi ksliOmstlsn körülményt, mely saerínt , inlésetünket hatéves tevékenysége alán mull év ápril havában as első veantéeég érte. Táreaánk-ban ugyanis 3 rendbeli, e. lé. 2350 forintot kép-viselő válté bamiaitáa kövatkeatében kétessé fáit. Esen össaegl41 gyors és erélyes intézkedés által mintegy 900 forint rögtön megmentetett j a fenn* in aradé össasgra nézve sikerűit ugyan telekkönyvi biztositásl is nyernünk; de mindazonáltal eaau összegből oeáa 1000 forintot vettünk fel a mérleg cselekvő rovatába, aa annak idejéu esetleg befolyó öaaaeg tehát a jövő vára fa jósserivel végzett aa ügygyei 1 Ha nejével asm y bánik vem, könnyen [sérthette volna hiúságát, de igy hisslgett aunak,. midén éraületébea oly médon anélt, i miáltal égy a tanácsosué jel ismével bi ró né, elragadtatik. \' JUt* suttogott a tanácsosué a lággyönra debb haagea „ah0 háasitársaknak öröm éa atban osstosuiok kall l] Kedvei Viedea, drága Irageas, blssál MsridJ állhalatoasémában. ha ké- I nyértöiéare MeitÜ a felírni. De édee Viedeuem, „Igen, majd meglátjuk, mii kall tennünk" levé honná, Ungndnsa in jobban kaileoe embe- • vágott köebe e nagykereskedő ée elhagvván ké reid után nésrfl Meé végy eléggé körültekintő 1 j nyelmes helyét, jééjssakál mondott, kodvee Ma fimoayeean sa arak, niefeb nagyobb mérték bab rijánskl (Folytatása köv,) lány asive ia snámit valamik. — Mi Róaaát illeti,: én a leányt nem ériem. — Valóban est hisnem, bogy iünos imiw — a aaeeeteksra — mert mióta emléksaem, nd varlói egyike iránt sem tanúsított csepp voaenlmsi. Abbna a uaaemben vagyok tehát, hogy Rózsa nem Saenvedee ; de mánként áll a dolog a kapitánynyal. — Valóban aaerelme Rózsához oly megható, hogy valóban sajnálom a magány ifjút ériig \|s* vára fog köayvaltetaL A lefolyt évi fiaiét eredménye sn elébbie-1%-val silányabb ngyaa; ds est résimt a tea körülírt váltó iimtnlg okoeta, réaaiat pedig » Ismámiteláai Salat bee éselWkető kamat ssökkr nés nrasolja. Intézetünk kftlömben egyformán aövakeéA bisalomnak örvend minden oldatról k igaaoljálc aat mérlegttak aaámtétalei, mly<sk snsrint fento sabb üzletágaiak a lefolyt évben is lényeges h Indáat tanúsítottak., A nyeremén j lelosztáaára venatkoaélag alap szabályaink 47. g-a értelmében kövei kenőket io^ dilváayoaaak: 19.915 frt 19 kr. íiaata jövedelemből leve naadé 10.000 Irt vagy kamat VXXOOO frt. alaptőke után: n fennmaradó 9916 frt 19 krbé ib\\ — vngyis 1487 frt 28 kr. na Igasgetó ia náns jelenléti-jegyei beváltására fordítandó ; a te vább maradandó 8427 frt 91 krbél Í% myw 4X1 frt 40 kr. a tartalékalapba helyeaeadő, mig a 8006 frt 61 krnyi maradvány és ebhez a fenti 10.000 frt 6%-es résarénylőks kamat — ösme sen 18.006 frt öl krnyi lisala nvereménv marad í el omlásra. 7 £aen kimutatott 18.006 frt 61 krnyi tissla nyereményből as 1879. ssslvéuy már a holnapi naptól kandve o. é 9 frt tel váltassák be péua-tárunknál; a 6 frt SÍ krnyi felesig pedig aj saámlára előirasaék. Méltóatasék esen indítványunkat slfogedni éa snámunkra a mellékelt • a felügyelő bizottság által láttamozott fömérleg alapján a felment-vényt megszavazni. Kelt Nagy-Kaniasán, 1880. máresius 14-én. A .nagy-kanmsai - bankegyeefilel résnvénytársa-ság\' igaagató-fanáesa. A felügyelő bizottság jelentése: TiuUk köt gyűlés!. Feladatunkhoz képeit as fialet- és könyvvezetést as év folytán löbbsaör felülviaagáltak, aa év végén pedig a leltárt felvettük, ée a tettleges állományt a helyesen veaelett könyvekkel, Valamint a mellékelt mérleg- ée ayereoéjn kimutatással teljesen megegyezőnek és rendben .találtuk. Zaek etán ssi is osatlakosunk as igsagató-tsnácenak a nyeremény feloiztáiárs vonataoaó inditváuyáhoa és kérjtt, misanrint pufink is a felmentvényt megesavazui ne terheltessék. Kelt Nagy-Kaniasán, 1880. márckius lé én. A „uagy-kauiziai baakagyeaülat résavénytársa-ság" fslfijryelő-biaottsága: Sohmidt Frigyes s. k. Sommer Sándor s. k. Tsnber Alajos f k. Mérleg isámla. Vagyoa. Pánakámlet S4543 frt 78 kr. Tárcaa 552666 forint 84 kr, Alnpitáii költség 2946 frt 67 kr. adósok folyélssámlábaa 18880 frt Artékpapirok 24746 frt 74 kr. Amny-érmsk 922 frt S& kr. Snshrénysk S3S4 frt 60 kr. óesseMu 629060 frt 78 kr. - Teher. JUssvény-tőks; 2000 db. rémvény i 100 frt 200000 fiu Tartalékalap 2688 , frt 67 kr. Rásavóay-saelvé-nyek 130 frt Bsté sk 105166 f.t 22 kr. Hitele-sók folyó számlában 294204 frt 93 kr. Átmeneti kamatok belétek után 1538 frt 89 hrl itmessli kamatok váltók után 4947 frt 38 kr. Jelenlétijegyek 1487 frt 28 kr. Nyeremény mint egyenleg 18006 frt öt ki. Ömeeeen 628060 frt 78 kr. Veszteség- és nyirsség izámla. Tartnaik. Költségek 9551 frt 66 kr. Alapitáai-snámln tör Ismtés 2946 f^t 68 kr. Jelenléti jegyeik 1487 frt 28 kr. Tartalék-alap dotatio\'6% Ölj frt 40 kr. Tinta nyeremény 18006 forint 61 kr. Omneiin 32412 frt 63 kr. — Követel.- Nyureefc áibonutul 1878. évről 44 frt 92 kr. Kamatok 29619 frt 77 kr. Értékpapírok ^ayereiég éa kamatek) 2469 tt 38 kr. Énnek ée szelvények 174 ft 41 kr. Ara-jatalékak 206 frt 6 kr. Ossseaen 82418 ft 63 kr. ama siket fiit és sassám soha sem volt oly aaáfl nalmas ba^rsnthee mint sanai — Aaeebaa nana-raasaáiiinSSf n»Sg nem klselntiu be leljes farmé-bán; mén míaána jóra fnrdaibet: ds ha térik, ka asakns( ugy ssükségss, mindaddig hásSsrlá-saahbnn semmit sem váltnetatnl ée egyenes félvei előrehaladni, hegy aa ambarek mit sem ve-Jenek tan, — Nem aaká bekövetkeahetik eaan amiker ae emberek ngy» tétiválrói Ingnak IVeáak aéaat Érted kiiisism, begy a legmélyebb hallgatás és lüektertéet igényli, mit meet veled kefiöl-tnm. Minden attól függ, smy semmiféle % hír ae beringjon válnak j mert aá bmonyoe islsthé-eak, melyekkel öemahÖMeséshea vagyak, taáa-mást oaevnaMk vagyoni állapotomról, agy mm aiatartéshulanal bahévetlMmk a tfiak. Azért a sm mlndslSakrél hangot sa anélj 1 talán mát-enslnnak jelen aebés gnn^pmjésmeraaosém egá nmét ehjI vidáman rnsm^yeg mlém, mtoteaedti, és akhes beStéb jáilumény. ha a leoeka nyelvek téeuMl sem mfik. mtít, Maef voltam a tátongó Meméeü ém\|» Anért m a hántáséit levébhsa m agf tésetat. hagy még a ingUayasebb kémaaem eem bujea abbaa bármi - ilyWmáa a Egy filreismert intézmény. ;(/«!« rfcfó <ÉŰck.) idlganijtetteki nl vegyeooéból....... Aj taaéesm neje basgnlme fölött moeolygott Tudta, Ihogy e saemrebátjvái vesSsŐpanpaja ; de sal is Min, jbogy nem iiljseen igaaságtaian; hallgatott lakát él a nő folvúiá \| Ami pedig a hall-gntám (Heti, ugy bsatsstimk, bogy én Isssak sa } A magyarerenági Jánosrsndi nsmv páholy amisé, ki háatnrtásuukbea bármely váltooáet meg- aa elmúlt évben sa össees fiókpábölyokboa a kfi-engsdni —i Még Róseának eem saabad sejteni \| vetkező kérdést íntéatn megvitatás végeit: Mi aa mint áll ügyünk; mert aaon sssrnaneétiea gon- \' oka, hogy a profán világban oly gyakran mulat-dalata támadhat, hegy a kapitánynyal valé vj- [ knaüi eilnssesav n esabadkémfiveeeég ellen álta-sanavt felbeathstaé. mijmakugyan balgaság val- 1 Iában t na, mmervéa valóm kMlménymnknt Nem, la- j Ae erre beérkee«tt felsieted ■isdaneyia meg-tanom 1 hadd keljenek igjybe és ha egyenerrem-1 egyeseit sbben, hngy n profán világban ayilvá-leal m#iy njskia, majd aégiti Őknt n tnsiár. aalé eleniaeav, a saahaldhőmlraeaég mag esm, >i édes Marim, ebben nsnoa igened", vá- jobbaa félremmeréeébél eréd, lamola a tnnéneoe hetáreeottaa vÜa a tanár előre ; A publisilás mai kardsa kában minden egy-nem nvjlmkosik, agy ma basánál semmit sa Int mely a nyilvánosság sllenŐrséss alél kivonja ügyet noaynlultakbá taéni. Kettsa Hbéeaaitjek, I magát n világ köeönyösséaivel, ds siitéiéeével ta-ds önmagam asm birnaL Minthsfy pedig gysr- \' lükosik. Már ajpog£iyvílá;bnn is, midén a ka-mekfinkot végtaésa kslfsmélsnség- és nyomof* rmntányek a HtShlarlás éjj»li fátyola alatt tárták eak kitegyüi a asagénV kateaéval való egybe- IsmíjlVsleUhsti a legbora sztóbb bfinökhal, sr-kaléee áhnl, kinek tündpkölni kell, mikösben ké- \| kölcsteUtaéngel] vádoüattal saea méltnflea m HÜe minim sösét, agy inkább Istenre hiasek n nnmtisra váé/a mak ngysdl tüeksaerfeágök aástt lévén valé gnadssbsdími. Rózsa a jövőben is \|é \| alkalmat Am Vetették fel a kerasatéayekaok, férthiia lehet mert báj vagjyoaa Ütme. — Vét- j hegy csak ae erkllmsul I ane nem ftrheső oos-(nk, mü hon ee Mf. ! 1 mány dolgok bUrkalják mi gekat na éj sstétjéae, ^Belyea barátom^ méla neje éi fölkelt, nn mig na miimép. mi nemes, aem ksrfli e világos oly tárgy, melv elepeeskh Étséslkfiil igényel, ságet MMna ákns táieaL taak ss a ssssa, kegy Bsifto lények srtméinaaMsInkksn nem mrem- j a tömeg ékel fijdöstsOk; I a aseabaa e túektar nek e fihi párnak. - le aem trééa, és s kspi , téa s lifmlbilgnih éréi y a nem-e lagadhatlan a Ingjobb iskoláié na erköleer-ségnek aa, amelyben aa ember hallgatni tanul? Mindazonáltal ujabbau a szabadkőművesség nálunk la, mint Angoloraaágbaa éa Amerikában kilépett kelytnlea titkolódzásából, eaért a köaöaség ssosl már gvnkrnbbnn tnlálhssth s társulatul s lenek kaeáajaie. Így olvassuk s BPesti Nepló1 jMagyarórsság* és többekben, bogy egy olőkolé páhnly „Hungária" Budapesten ingyenes aépkoay-hál állított Isi, melynek tenntnrtáeára saját kebelében gvüjtéeaaet rendes. S néhány aorok nyilvánosságra hseetnlének 1 is egyedüli eeélja eiosslatni n métgm gynnasilá-I sokst, melyekkel a kösönség elfogult réssé e tár- I salat iránt vissltetik. A ssabftdkőmüvesaég caélja tisztán erkMeai. i Aa embert esényessé, igeaiáymeretővé akarja hé-\| pssni, snea irányban a tévelyoko! aleSmstnL me-káiait aa élet ártatlan é>venetei által senliditeni, ] jé Isttek állal knhlét nemoeiteat A lábaiét mio-\' dea tagja teatvér. Nyelv, vélsmény, nemzetiség, vallás, rang és társadalmi éflás kÖstük a kfiiöableéiág vá-laaefalét aem képesheti, tehát nn egjjsnlőség és tnstvérisig törvényeik — Ki ne fnchntaá itt ea \| egyetértés magasaim ess májét feltalálkatui f A tánralatnak vsnaak törvényeik, ds enen törvényeknek érvényt enereeni nincs erő hatalma, de vaa erkölosi hatalma; eaért ipaikedik tagjait erkölosöeekké és eréayesnkké tenni. Miaé nagy a társulat srkfileri hatalma I isássdsk fsánál ka óta seaki se áruim el titkait, aem snegte meg esküjét Igaaség, jogosság, éspseerlség és köayört-letesség, snek ae eréayek, melyekel a [valódi eeo-bsdkémfivesnek gyakorolnia kell. MbdeaekbÖl köveikesik, kegy vigaséljuk ss embert nemes-UtanL ee erkökmöket tÖkályssWtení. A hemengée, mely mmdea erényt magébss foglal, mely a ksresetéaysóg alapja,tárgya a jó. ma hölnséssunsL e ssabadkőmüveseégnsk lelke. A beráteág ée meretei, mely e bölcs, eksué éa aa ménysanet meovedélye, amslybee m élei Beszéljenek a számok. I (Tapetoaa, süstogh, Rendek ée vidéke t kÖ* tonalfének ktüónoa ügyelmébe ejáalva.) Ások utáa. miket e eelamsgvei érdekeltek-tíl sédig kellel\'sm, tudom, hogy tieudekea, SU-megeu, Tapolcáén le vidékén eokee vannak, kik ma >• ast véih, hogy egy Bob%>Jáaoeháaa-ta-polcáéi eeákveeal érdekeiknek jobban megfelelne, uniót a pápa keeethelyi táeni Köteleeeégsmnek tartom aaért a t közön ságat idejében a veié tényállásról felvilágosítani, szászokkal biaeeyitva be, bogy BobeJáaeebáaán ál legbeemabb, tehát legdrágább ai ut nemeeak Stájareraaág aieé felébe, hóvá jelenlegi keresks-dalműk főképen\' irányul, hanem Trieatbe, Fiaméba, Budapestre, Bécsbe stb is. Előssör is vegyük ssemügyre Stájerorsság öráciou alul fekvő négy nagyobb városát: Leib-nitaet, Merburgot, Cillh ée Pattant. 1. Tapolcxa Ltibniti: fíobán, Szombathelyen ée Örácaon át 271 kilometer (1 mértföld megkö-aelitőleg VL kii.) Kseathelyen és Pragerb >(on át pedig 287 jul., a különbség a pápa-keaathslyi vasút; előnyére tehát 34 kilometer, a mi mássánk-ként 7 krajoaár ée esemélyenként legalább 68 krzjesár megtakaritáet képvisel. 2. Tapolan-Marhurg; Bobén ésQráczon át 302 kil.( Keszthelye a ée Prageriiofon át pedic • 206 41., a különbség vonalunk előnyére léhát 96 ■kilometer, a mi mázsánként 19 krajoaár és sss-mélyeuként legalább 1 frt 92 krajcaár megtakarítást eredményes. 3. Tapolcsa-üiii: Bobén és Qráoson át 970 kii., Keesthelyeu ée Práasrhofon át pedig 236 kii., a különbség a mi előnyünkre tehát 131 kilometer, a mi ináasánkéut 27 krajoaár és sse-uiélyénlunt legalább!2 frt 68 krajoaár megtakarítási tess ki. 4. Tapolaa-Pettau : Bobén, Ssombalhslyen ée Qrácsouj át 340 liil., Keesthelyeu ée Kauizsáu át 168 kii., a különbség tehát vonalunk előnyére 172 kilometer, a mi mázsánként 34 kr. és sss< mélyeuként 3 frt 44 kr. megtakarítást képvisel. Esen-tényekkel sssmben a magyar-nyugoti vasaltáisulat uiajjl t jidja, mit kell teunie; árked-veaményben réesesitendi a salamegyei árukét oly uférvben,-tmiut est érdeke elébe ssabja (a ize-" mélyekre nézve est nem teheti,) — ée akkor nyerai tog először maga a ni. uyugoti vasút, mert a Stájerországba menő export csikkekből még mindig sokesoroeani többet vihet Devecserből Qrácsig, mint jelenleg, máeodssor nyerni fog a ilii vaeutunk a vonal ozélzaerü kihassuáláaa által, ée harmadssor főleg a t közönség, mert kivételi áruit olcsóbban szállíttatja. De onenjünk tavibb ; lássuk hogyan áll a t dolug, ha Triestet, Fiumét, Budapestet, Bécset stb. veesssUk figyelembe, mert ast bissem, tölös-legee mondanom, hogy as a vasút a legcsélsze-rübb, mely a kereskedelem ée ipar kifejlődését mindenféle szempontból és mindeu irányban egy-tormán biztosítja. 5. Tapolua-Tríntú i Bobén éa Qrácson át ŐÜ6 kii, Kanizsa és Piágerhbfoii ál pedig 471 kii., a kttlönbség a papa-keszthelyi vonal előnyére lehat 134 kilometer, a mi máaeaukéut 27 kraj-csár ée ezeinélyeokiát legalább 2 torint 68 km)-ozár megtakaritáet stredméuyes. 6; Tapolcza-Fivms: Bobén, Ssombathslyen ée Zágrábon át 567 \'kii., Keszthelyen ée Kenissán át 440 kii., a különbség teliét vonalunk előnyére 127 kilometer, a mi mázsánként 25 krajoaár és \'saeméiyenkint 2 frt 54 ki. megtakaritáet tess ki. 7. Tapolcxa-Bmamit: Bobén ál 228 kilo meter, Devecsereu át 201 kii, a különbség tebát a mj előnyünkre 27 kilométer, a mi máseáukéat 5 kiájcsár ée ssemélyenkint 54 krsjmár\' megta-kehiéit képvisel. 8. Tapolcza-Béci: Bobén át 247 kii., Deve-ceereu át pedig 282 kii., a különbség előnyünkre tehát lö kilometer, a mi máaeáoként 3 krajoaár ée saeméiyenkint legalább 30 krajosár megiaka-litáel eredményen. I. Tapeleeárél pedig kösvstlsnül déli irányban Kessihelyre, Kanisára aat, a boba-jánoshá-aa-táeolosei ssákvasutou épen nem lehetne köa- I lekedni. As 1—9. alatt említettek kérés változtatás eel érvényesek Sümeg ée Rendékre nézte- is. Azon óriási előnyök mellett, melyeket a fel-hozottak szerint a pápa-keestbelyi vonal abobe-jánosbáaa-tapolcaai asákvasuttal szemben Tapol-csa, Sümeg, Rendek ée vidékének nyújt, egéesen elenyészi azon körülmény, bogy Stájsrorseég feled telébe Bobén ál néhány kilométerrel rövidebb as ut, mint Devecseren át. Végül megjegysem, hogy esen adatok, melyek tetssés szerint bővíthetők és kiegéssithslők a közbenső állomásokra nézve, nem hivatalosak ugyan, hárem asért mégis teljesen msgbishstók. miről bárki meggyőződhetik (mert ehhes uem ksll semmiféle ssakismsrel), ha térképpel és vasúti menetieeddel bir. Ha, pedig valaki ezekben nem volna eléggé jáslas s\' mégis sssretne magáink bizonyosságot seereani esen adatok belyeeeégéról. akkor forduljon hossám; a legnagyobb kéesaéggei útba igaeitsndom. Pápa, mároaiue 3. 1880. Lóikay Miklót, esavelata rövid veit} ennél nagyobb éioeéretet est tartón nem ie mondhatnék- Befejezésül Skublics Kálmánrié úrhölgy, Bor-váth F., Katona J., Bkuljlios A urak zongorán, fuvolák, hegedin magyart népdal egyveleget jál-ssottak a hallgatóság egjyre fokozódó tetszés nyilvánításai között, ée majd elfeledtették a barna senésseket, kikaek mélabús nótáinál tud osak igazán vigadni, busulni, isirni és mulatni e be-gjar, L- meg aki akar. 4- Különösen kiemelen-dőnsk tartom még Anisjta Izabella k. a. töbplz-beni zongorakíséretét; az sooompognsmsnt terén ritkítja párját. Aa időközben, melys hangverseny éstáoos között lefolyt, annak okát kerestem, hogy korunkban, melyben már a pinpsérek is felkarolták as assoeietio eesuiéjét, a legkorosabb, legnemesebb, legelterjedettebb ui.űvéssut kedvelői, a seue gyakorlói elssigstelvék, és o\|ak ritkán alakulnak Vár-sstágokkái — amidőn essem be jutott, bogy e hangverseny is, bár jótékonyosélu, mégis sártkBrü volt. A semleges hajó esemélysete, as as a ren-deau bisotiság aat nsm tette helyesen, külöoöean azért uem, mert es esetben s sártkörtlség, a n\|ligs antisoinitioa" síinesetét vette magára, holott ajó* i tékonyság és művészet rsngot, vallást nem ismer, l\'vrw. Műkedvelői előadás Zala-Egertceg) mároaius 7-én. Valamint a eemlegss sásaié a oontrebáude kivételével még as ellenség árait is feqi; ugy a műkedvelők hajóján bátran evsahetUnk, as elis-merée kikötője leié, sőt szárazföldre t. i. as újságba is jutb^ink auélkül, hogy valamsly gén osolkodó ellenség belénk köthetne. Csak ne bor-ozolnáuak a mőkedvelőa annyi eontrebandeot ma gukkal, ée ne haaudtolnák meg oly. gyakran I műkedvelő elneveaoetl Réeaemrői én a műkedvelőknél, — különösen hölgyeknél — holmi contrabassusi vétek, ugy-neveseit seuei gizer előtt memet hunyok, fület dugok, sőt az igazat megvallva, a hölgyeknek miud levelébeu mind játékábau kedvesnek taiá-jui a hibát is, — mely minta szilvának aharn-a, biaenyos szépségst, majd játszi pougyolssá-got kölosönöa levélnek, játe^uak; ha ossk kdlön-beu a levél neiu kétségbeesett, a ssilva uem földre esett, és a játék talpraesett. Aaou műkedvelők, kik t. hó 6 én Z. Egerszegen egy jótékouycsélra reudesstt\' haugverss-uyeu köareműködtsk, nem esotulnak a semlegee hajó fedezetére, mert niiudzunyian teljesen megfeleltek a várakoaásuak, ugybogy hiába vesztegetné reájuk nyilait az ellenséges kritikus. Ha volUk talán egyes hiányai a bangvsrssnynek, ugy a közreműködőknek azokban legosekélyebb része vagyon. Skublioe Kálmánná úrhölgy ő. n. Liszt Rákóczy átiratát kitűnő fíravou-ral játszotta, de arról nem tehet, hogy Menter Poppert kivéve, talán niuce is hölgy, ki oly lériiaa erélyt lejthetne ki, minő Lisst Don Juau ábrándjábos, és Rá-kócsy tranacripUójáhoa kívántatik. — Hollésyné úrhölgy ő. u. és Auisits laabella k. a ő. u.tLo-hengrint adták elő Raff átiratában aikerttlt színezéssel, egyöntetűségül, ée a biztosság — itt-ott tuls: gos —j elevenségével; és amint usm rajtuk állott, hogy Wágnsr haugsserelésének pompáját a aougora nem adhatja vissza kellő gazdagon, ugy másrészt a mű válasstásáért elismerést érdemelnek. —I Vadonay k. a. ő. n. aougora játék át kereeetieu bensőség jellemzi, kár asoubsn hogy Laybaeh pbautasia)a sa Oloches de Honasiére" Prióre d une vierge\'-féle művekre emlékestet. Horváth Feieuca ügyvéd ur tuvojajátékában any-uyi kellem, kerekdedség és érzelem vsm, hogy aaou óhaj kél beuuüuk, bár egészeu a művészetnek szentelné Horváth ur ssép tehetségét. Nevezetesen pedig z Katona J. úrral játszott fuvolz-duóban elejék vette, a nagy űótas i. Napoieu mondásának, mely eaerint egy flóIánál, csak két flóta — uualutasabb. — Dr. Zarka Zeigmoud U. ur valódi boldogsága gyökeredzik — az embeiek nagyobb részénél o\|ak álatcz, de a saabadkőmft-vésnél tisata érzelem, mely végcaéljáuskk tudatában alapsaik. Helytelen e társulatot az ő titkaik, ssoká-ssik s jelvényeik usán megítélni, ö syinbolisálja aa eréoyeket, hogy annál mélyebb benyomással legyen, annál mélyebben véeeeaék a kebelbe. —-Isis régi papjai kéneket, alakokat, babonás fin* nepélyeeeégeket basjiuáltak, bogy a bűnöket, visa-ssaéléseket kiirtsák] Aa előítéletek, melyek oly uágy befolyással vannak as smber^k szivére, — gyézras az erényt es törvényt képviselik. Egy táiMiatnek, melynek niuos más, mint frkölosi helalma, mysticuz saokásokbos és jelvé-nyskbea kell fordajaía, mjnt IsgjobU wódkoa, tel-ae\'tani a esi v ben Z szere letel, as éesben a köla-leeeéget. N^ba ugyan a mysticus saokások rajon-Jii szülnek, de á gonfolkediii tudó osenben élvezi előnyeit A juyeticue mokáeokialélek fel-eidámitáeát, aa egység betartását ée a aziv ne-éiesbüiését czéiozzák. Ha valaki templemot épit tel, eeereaáaokat kassnal, minő a báromszög, aaögmérő és körző, k< aa aréayeek emel templomot aa a szerszámoka* jelképeztatni fégjs; a szögmérő a méltányosságét, a körző a beostlleteeséget, a háromesög aa igawágot \|«lképeaendi. Aa erényt z világosság. Ki as tudná, bogy ;z seabedkőmflveeeé^e lépő lekér köténynyél és kaatyüvei ntháalalik fM, eeek a* ártatlanságot jelképszik, melyben a s badkőmflvssnek kii keli magát tüatauá Vannak, Ukj a eeaáadkőmüveeeéget ee államra vseeétyeoaek mondjákj- vannak luk vailáe-talansággel vádolják, ée jelyaeok, kiknek oeak homályos, vagy eaSsai fogalmok sincs a szabad-kőáiv ssségről^mely kisár minden politikai ée vallási vitatkozásokat g\|Uééeibél. Vagy ián aaért vessélyee aa államira, mert aa egyenlőség ée eea-baésáf slveío alapesik. -4 Aa egjealéeég alau a raag, társadalmi állás ée vallás leljee egyealéeé-gél ksll értesd a jsihl\|f\| alatt, hogy ssebad ee, ki a térvéeyskaek segédslizeekedür, ki kö- telességeit betölti. Ily értelemben lenni saabaddá Unit a szabadkőművesség. Minden ssásad tapasztalata\'megtanít arra, bogy egy állatnunk sinos mit félnie ásóktól, kik ismereteiket ssélssbiteni óhajtják, — de ások veszélyesek, kik a tömeg esslsien s boldogtalan szenvedélyeit mozgásba tudják boám. A legvilágosabb bizonyíték, bogy a kőmüveseég az állam békéjét nem aavarja, aa hogy egéez világon elterjedve van, s habár némely államokban alsptalen okokból nem tűretik, mint Osatrák, Spanyol, Oroes és Törökországban, eaek ellenében pedig más államokban támogatásban rémesül, mint Angol, Franesia és Olaeaor-eeágban, Svéd éa Magyarorazágban. Méltatlan vádolás yalláslflaosága. Ok aa Istent a világegyetem nagy építőjének nevezik, ezen kifejeaiés nemes és magasztos. Ki tudja hinni, hogy egy társadalom, — mely ieteitieleaeéget tanít és arköloetelsn saokásokát, — sok időn ke-reestűl fennállhat, aa kevéesé ismeri as emberi eaíveket Jól megjegysendő, bogy veesélyss társaságok lelajdoaa, magát a becsületes jellemek e.Ől elaárni j míg a aaabadkómOveeség páholyainak ajtajai beaárvák a gyenge jellémtfek, addig mindig nyitvák as előkelően eréqyeeek előtt. Uralkodók mint Nagy Frigyes porom király, első Fereucz, második Jóassf; oeáeesrok, ée pég jelenleg ie több uralkodó tagja a kŐsaflvsseég-nek. Egyhlsférfiak, mint Drftseoke pűspBk, Qross-mann, Maklmaan, kitűnő fér\|Skk, mint Fichts, Herder, Leseing, Qoetbe, Wieland, Jean Paul, Lavaler, Salís, Cnamisso, Zsohdkke, Börne, Linné, Franklin, Moaart, BlOoher, br, Eötvös ée ssápios mások tagjai voltak. Egy oly társalat, miaő a ezabadkőmiveeség, mely aa emberi életre oly vigaaztalólag hft, kívánatos volna, bogy minden állambea a nyilvános lekintél) által óvassák misg. St\'itt. Helyi is megyei hirek. — Rudolf trónörökös eljegvsése Steftiuia belga hercssguővel sséles e hnsábaa és a birodalom minden réeaében lelkesült ürömmel fogjad (atolU Testületek és sgyssflletek a loyajiiáe őszinte kifejaaéeével járulnak zl felséges király trónja élé, hogy ssersnosekivánátsikai as ^jegyzés alkalmából elmondják és kifejesést adjanak a fel (égés királyi hás iránti alattvalói hűségüknek és ragasakodásuknak. Magyarország népe különösen hellemeeen Ispststt meg az sljsgysés ténys.által, és Stefsnie herozegnő birja a szivek vonzalmát mint a feledhetlen József nádor uuokája — Ma gyarorsság méltán nagy reményeket köt e bá-jíasságlios, a mint miudig^ most is hűségénsk jki-jfejesésé mellett osatoaik a felséges királyi pár Brömébeu. . 4 A pápsi kereskedelmi testület éléukeu felkarolta a pápa keuthelyi vasút Ujgyét, ameny nyibeu már egyelőre is $00 írttal járult az elő munkálatok költségeinek fedezéséhez. !- Amint alább kitűnik, ezen előmunkálatokra az engedélyt a a uagyuiélt. közmunka ée közlekedési miuisste rium már megadta. Méltóságos ifj. gróf Eeaterháay Mórica ár nak Pápán. 3378. szám. Közmunka- és közieke dési magyar királyi minisztérium. Méltóságod, mint több község érdekeltsége elnökének folyó évi február hó 22-én hoaaám benyújtott kérvé nye folytán a Pápától, Keszthely illetve Szent-Györgyig vezetendő rendes váganyu másoarendű vzsus^onalrz, as előmunkálati sngsdélyt egy évrs ezennel megzdom, s erről oly hozzáadással érts sitsm méltóságodat, inikép egyúttal as iránt is iutésksdtem, hogy megbisottjai e részbeni mű-ködéeeiknél a netán ssűkséges hatósági támogatásban réssesüljenk. Kijelentem azonban, hogy a kormány eseo előmunkálsli engedély kiadása által sem a pálya létrejövetele iránt kötelezettséget, nem vállal, sem pedig létesítése esetére méltóságod és érdektársaiuak a kivitelre előjogot uem bistosit, miért is as előmunkálatdkta fordított költségek tejebeu kárpótlásié igéuyt uem tarthatnak. Amiut tehát egyréssta mondottakbél kifolyólag as elbatároaást aa iránt, vájjon, általábau, s ha igen, ki áiial legyen a pálya létesítése, esskösleudő, magamnak fenntartom, kije-leutem végte, hogy esetleg érvéuyesitsudein a jogot, aa öuök által kiépített műszaki és kissá-mitssi műveletet a vállalat kivitelét csélsó ns-táni versenytárgyalás alapjául felhassnálni s csakis aaou esetben, ha ennek\' folytán a vállalat kivitele as öoök által késsitett művelet átengedése mellett másra ruháststuék, foguék as iránt intés-ksdni, hogy as által, ki aa ekkép átengedett művelet birtokába jut, as slőmunkálatokra tettleg lorditott költségeikért* kárpótoltassanak. Budapesten. 1880. évi márcsius hó 6-án. iVcáy s. k rárd ie e. szolgálatában Spí\'ser Benő ur. Csendőr al is ;t Ortafeld Sáeder ur. Két oeeedőr Nee-maui i doif ur. Bieuer Jakab ur. Történik: Pé-rárd M\|M0ny kasléfyán. A dél-zalai fsk pénztár réesvéof-láree-ság lelelébóe eeerveaett gyűjtő ée öaeegélvsé ssöv< tk ízetben az gsletrém birtokosok aaámz 1878 d mz. 31-éz volt 840, képviseltetett általeak 8148 d b Bslstréee. 1879. jsnuár 1-től deee. 81-ki é] ielt 54 tag 133 űzletréeessl. belépett ^edig tag 128 űsletréeezel. mered tehát 1879. éeez. 81-éif t\|2ö tag 8243 üsletrésst képviselve. " (Magyír általános Ipsregyiet.) A magyar általi iks iparegylet, melynek éléé 8jUrv Jótmf (elnö t) ipolrn AnuU} (alelnök), b. Koohmeister Frigyei (alelnök) ée Keleti Károly (igasga\'ó) urak állanak átküldötu alapitabálfaU és a hasai köf zönséelez intézett felhívását — E felhívást le* punk j j\'ivő számában fogjak közölni. A nauy-kanlzial keraekedő ifjek öekép-. sőköre e hó 20-án tartandó mini előadáeát meleg fig] elmébe ée pártfogásába ajánljuk kösöa-ségüifknek. Es önképsőkör már töbMsör juttatott szép összeget jótékony czélokrz s így már azért is megérdemli közönségünk pártolását. 4 (Fogorvos.) Krzun L gyakorló orvos\' és fogorvos, hallomás sssriut helyben, miot ssÜ-lővárosában telepedik meg. E birünk kapceáu figyaluasztetjűk z fogfájós közönség^ as uj fogorvos erre. 4 Jónak látjuk figyelmeztetői t. olvasóinkat ama fontos körülményre, hogy as orsságos kép-visslőválasztás a jövő évben lees; de képviselőt a törvény szerint csak azok választhatnak, kik mull jéyi adójukat f. évi április lő\|ig befizetik, ■MÉÉ CV évi e \|og a vagvi múltból való adótartozásból as i adóuan megfelelő összegei torleístettek, szpbb polgári jogát gyakorolni óhajtja, esetleges megezsresését el ne mulaezsaa. UJ zsseail: Megjelent Táborssky ée Pnrscmliái BudspestSn: Uj. Fahrbach Fülöp: lm MaieagrÜn. Polka Mazar tűr dss Pianoforta. ám 60 Umjosár. \' 14 Mayyar Lexikon A Somogyi Eds által jela-seu szerkesztett Lezikouból a 48. ée \|9hz fűzet je-melyek Crebbe — Caéunák csikkig lent "egi _J— Az Idei bsduysksrlstok ügyében a kö-aös hzdügymiuiesteríum á következőkben össse-foglslbstó rendsielet boosájtottz ki: Behivzmak as idsi hadgyakorlatokra: as 1871., 18l3\|;és 1875-ik évbsn besorozott fartzléktisstek és legény-ség, s azon tisstsk, kik ;még a hadgyakorlatokkal hátralékban vanuak. í A tartaléktisstek gyakorlati ideje nigy hit Ibsz, míg a legénységé mindenütt össsesen 13 napig fog tartani, mely ttláo újra szabadságoltatni fognak a tartalékosok. — Az .1. n.-ksnlzsal kereskedelmi" ifjak önképző sgylstef ujonau létesült segély alapjai javára folyó évi márcsius Ihó 20-áu, Nagy-Kjaui-asán, a „Szarvas" vsudéglŐ dísztermében főbb műkedvelő hölgy ssives Iköaremőködéss -mellett tímczvigalommal egybekötött műkedvslő színi-eljóadáet rendes, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Uelyárak: kör-szék 2—2. sor 1 frt 60; kr. 3—5 sor . valamint karaali ülőhely 1 frt 20\|kr. aártssék 6-8 sor 1 frt a többi sorok 80 kr. földssint 60 kr. gjyer-oeskjegy 40 kr. Szíves íelűtázetések köszönettel fogadtatnak ée hirlapilsg nyugtástatnsk. Jegyek enrs válthatók a dohány főtőaedében és sste a pédatárnál. Pénstárnyitárnyitás este 7 érakor. I&esdste pontban 8 órakor. Snure kerül: Emészt VUjáték egy tslvonásban, ClairviLe éa.Qastiasau náu fordította: Benedek József. Saeméiyok Er-neest, szolga Fis^ber Tivadar ur. DoplessisJ ezredes 8pitsér Benő ur. Berta hnga Pollák Mari k\| á. Bernier Pál, Berta (érje Lackenbacber Béla zr. Dumontal Edgard Biumsnsdiei i Vilmos ur. Karolina, Dumontél neje Qoldmann Julcsa k. a. Hncsér Breusr Jakab ut. Történik: Párisban. A rablógyilkos. Vígjátéki egy felvouásbau, irts : A beat ÉT fordította: Ka\|íffay Eds. Ssemmekt iFérárd Eugénia, fiatal ösvegy Goldmaan Jslooa a. Docamp Alfréd, fsatoLaokeabacher Béla ur. Leoesnoheux, államűgyém Btern IgnáM ur. Angelika, seobalaáinr Páráid asasooy eaolgálatá-ben Mergeebeseer Malvin]k. a Jssa, körtém Pé- előhaladtak. Műmellékleuk: Pbysikai késsűlé-kek I és Vasúti felszerelések. .. Í Rövid hírek. Probaaska tábornokot Bécsig ták állítólag sikkasztás végett A tábor-ooai méltóságától lemondott — Dreute-leu t iöornok — a1 hírhedt Ili. oeatály főnöke le-moiK ott. — Csengery Antal érdekes caikket közöl s Budapesti bsemiébea a szoktatásról.— Oh Zich; Ferraris Viktor röpirata, melyben magát a kö lüiiség előli as ellene emelt vádak miatt tissU ssa, megjelent 94 lapnyi ÍÜaet 24 mellék-lette .éa eaámoe okirattal. A füzet ára minden könyvárusnál 10 kr. — Nagyné Beusa Ida, a kivál magyar drámai opera-énskesnő szívbajban meglslt Temetése nagy réesvét mellett ment végb >J — Magyar népszínműveket fognak elŐ-adui Bécsben.a budapesti uépssinhás tagjai, kik kösü negyveneu írták alá a azsraődést. A ter-v eze t\| előzdaeokat május elején kezdik meg. — Kubi uyi .Lajos, a derék és munkás hírlapíró, gyógyít! ailan betegség miatt agyonlŐtts magát — Bán, yáuy Edmnnd hercseg, ki eddig állandóan Loui ónban lakott, Magyaroreságbe érkezett s esen ni itt fog lakni. —. Egy 109 éves férfit és lUő ijres uőt temeitek a minap Qyöugyöeöá. — Misi Mezon egy ötödik oeatálybeli gymuáaiumi tauu o szíven lőtte magát — Morvaorseágból ismét témsgsssk a kivándorlások. — Ason Bella nevf beteohuni leányi, kit a híres afnzai utazó Dr. iolub nemrég hosoU \'Afrikából, Ptágábaa meg arészteJik. — a Dunagőzhzjóaás Budapest és I écs köaöti megnyílt Üzleti tudósítás. Nagy-Kanizsa, 1880. márcams 13-án, Midőn hosszú idő után tudésitásomat fely-tatniij) csupán a teljes laletpangást boshalomfel meutspgűl hallgatásomért, mely aa utóbbi béna-pókban nálunk uralkodott I Egy tartóé és kemény hideggel kedveeke-dő mitől készülünk megválni; mz még nem lehet teljesen meghatároani, mennyit hasaaált vagy értőit a nagy hideg, — Sok helyütt esőn nézet uralzédó, bogy gyümölcs as idén vajmi kevée lesz t jépugy a szőlővenyige elfagyását ténynek tartjiL I De ne időssfiak tovább s szomorú képnél. Örömmel tudósítunk vMcteink gyönyörű állásáról, me\'yu a hólepel jótékony msisge alatt kitűaéen telettek ki és az ébredező tavsaasaal szebb reményekre jogosítanak. A kedvezi szép idő teiy-i tátaiti mutikúlalok, as árpa ée saé vetess VÍdéklakÖn megkezdetett A gabouadalet ma sem mutat tel é\'énkeé* geüljéulsteiuk osekéJyek és a behozatal is sok kivinni valót hsgy maga alán. Bmró&on a napok faifn egy nacyobb eladás történt 1350 kr jávai H? kiló;. tZab osak kisebb mennyiségben vétetik, /e-hér i dó, majdnem kizárólagosan örvend tartóé kenplsmek. Babiisáraiak 100 kgrmként: fisai minőséghez képeet 12 frt. 76; — 13^0 tán már Bou Arp m Kuk iticsa: Gm kod dók bon unntói: , 11 -i -10;-75,--öü;.uj öOt — PÁ rjóoé ] 7: J 11 11«0. m 8. & 9 80. 80; - 11 l"uw» i a J -——T—- Bvrűaletbsa hetek óta nagy élénkség uralta előidéare a francaié, és pesti barke.eaks-tereelete áljai, kik agy régibb, mint ujabb ■at nagy meunyieégbeo vásárolnak. [1878-dikí 6 Írttól 550. H879-diki G-25. t— &L) l Keielue sserksutó: OffláNN ll& »• I I / .•»•"\' I I - I r -I í \| . . ] \' [ • h" , \' ,, " ;!] \' Poudre de Serail. \|w\| \', * I M . f L BI.AH 4 STÉ LOl IZA aauivéei kedreaea arcipora. ™ " . , W [ _ S { \' ji g 3 I rfl km* mh «»»■ ü i. mdM mm mm éi % i Brezinas nachf L i " v r « J1 y „a, WIII. ktewett .................. »«WrT« fc^t u ul wwa J firmpii. r • ^BP I a • - * j • ■ 55 SÍ yg»^i^jT^t ^ aUfllwiocjiiA -F • §* 1 Ji I......<ga a«Ékrf » M I - b n- M -12 MU < 3 Is Tmt MflHar J. L„ aaaMtt Vaááaa Ferenc !«▼. íiidda, pTTTT C m \' Sf — í fi Í£ >iut««« i Iimir . . .. I .1 . 68 á = I M u ^ !\\-r <#3 1 fca . 4 t>n 4 Sarafl,m>f«ttotatáh. kMró k ■■■ H»* \|kitlia, mm ws mk ai ara. ^ J 5 BS\' J SO .--- V a fl . JM P W I J€ Uü 4 UímiVa, i II " • " ---yfi-a. uit—ts 5 - 1 1 T § 5 - - "a B fi tf 1 —- BlahaLouisa. J f \| j \|\| { 1 \|\| jfl <fl J 3 ö JI +4 Créme Pompadour. [ C\|1 \|J f 1~—i \| S! s ii aitwiM Mte ie Ilikiny yé<W ><rtilil\|i>lil raté li i !!■ llii • 0 O - a ! = - i > \'p "« « — - ^ hkSll «. MM teMM .i ktat Mltoocaf- éiili Jgllii la Illlln— n w I fa v . H 1 «cö "í £ = « ^ T i * ® S • Iwww inny «■«« Mg km« lartMI ■>< Máy^all mMIII. m Wtf\'y^ 1 I f _ fi ó i ^ C nRH^flL il J . Tkj C t&.fljw «í Mért w TillTai I dl . U^^Mk aa a I^SaaSS dl^^kktJ^rV^ MM JN M sll = t BS ^ f £ < t h «aa aáIM a—< »j»i—yt Ep ywaátanaiártil __: - © I ^■■■■BS jhJ^Q h 3 - , « ^ 2 « (M^l I II f J riUZcLx hin^aáw. - aafy IwuufrA^j ■■■.! al ^ f > « JlM; fc WTTff!: ^ atf í £ a f \'YkA\'V Ura. LagaanaWt Whlil «iMA «a Wiaiii»i« „ . __ «- ! K J 8 iji \| ^^X—Ji "2 í a I 7 w C > tf ■ K i i : 13.fcw. wi-ptgpaadun]TEiitta^Sot1 \' t. - : S =5 5 M E S \' V «a I ft ■i.la.yr^a a MuiaW kOliJUtT VAUAtf . « i J . - L Id^P 2 .JíS ií ■ & ÍV M ^BVSj rWtCTq a\'.TMrSly^^aa ■CDAlWT, k..ta.l..»^ 1 * 2= llfS, IS Ek^^S S4?®»rt« . I $ ff 9 4 J j W^WKKWtiHHHHHHHH^^ HMHHHXH ® I í á g BBg f -í^l"!! \|\|i # J S\| ■ pl Nílli-siil^illi M H J kitiMUh. L MTAf= ^ S 1 a5 1 j fii \' PREHKR ANTAL-fcle •Jjj!—" T Kp^ I T 13 3\| ■ TWllSlBlTlFhíiC^ k ImBBI 8 S£ ® :< "Ss £ Í B JJ^^g^y^y^^yg a ^ r j^i^^g r xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 2 neureudeléMek 1 Afl^^M^ . «OCOOt«OCOOOOOaíOOOOOaOOOOC( a érti JéUűlán mellett egyes-egyedöl csak i ■ . . , u ;.. ^ Azok-; a kik nPPUÍP ANTAI \'íékortrfn Hóhp71 4 ^r09\'e f ^Oller ^ atfjéleértben M%envednek, I UntntnMIl I ML SUrTUZUuíIBZ I 1 gép. & mU-leuie/ K.várd ^ UrmtntM kérdéallkre a»«\|kapW\|4k miaden dijM oélkUl, akár ktt»vatl«- /«at * .(J, « .. A ^ llndí»Tvt~n 7 tDI,akAraa alább maanaresatt cég köabajönéral, a kaaaaálati ntaaitáit aaoo iüb hu banyán ^ ■ ^ . ki A ka-.iAk.. k i^U k •érvkartcara oátta, maiját Martai (Sckw.uban) Sturcana00ar 6ottf ■ TtfJ aDDftk tdihlUlmaiOtt furnkUrnokánál ^ A L L , cT? & tkÜL Emd banaálati Blattlátboa laámtalaa kitSní buonyi.Tinyoké. kö — ntr riM/\'ll ti í iiTTii lll irtÉM Ul Ik I ÜL IT ■ ^ i Z \' J \' F • ^wialkaiatok táakak eotolra alj agyéoaklő: a kik ufco ke.,íc. hun ■ DIETKICil ÍS bUTTsCIIIJbiiEZ DiuArfcST ■ j ^ [ r ,uau foi/iá., iaii...» m^^uk. - , A Trieur hengereket nahaok aaáaála. £ At elküldés bárhová b aközölto\'ik, A kwxs ára fégetyen/;Ínl 3 frt 20 hr. ■ , . I .. . ^ j . ~f"\' , . ., . ■ 1 MapUUkal, F Kapbttó Fomagyi Faraaci Miriákai" oiazatt \|yé\|yu«rtarákaa ArjypéUk kívánatra mtndtnhova tngyen ét bérmentve, A i^ieu roatókat, m BUDAPESTEN m NaorbatJ iméteUdókllk királó kcdTeiménjek. \| > HilUkat éa raatAkat e^pMaépfk V (>49 7-8) 2 Máaiára. 702. 4-Ö0, ^ T ■ji ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ^▼▼wvvii ma»cooooooo<)ooo^v»ooooo<^ Foncióre, Pesti biztosítóintézet w n i ^^ n j ^ Aiíi JSJ M Ji JÍ JiJlJI«JiJiJlJaJ\|«J a * (l^W-tői 1879. év végéig .Pebtl blstoiitő Itttéaet41 cxé« alatt) [ j í J assasssisgastssMS^iS^^V BUDA\'PKSTKN. ] l S zT^1 K ** * s i01® Ké8Z?éoytSkéje25,000,000 íraufc ögyenlft tízmlll.fttalaranybau. j • O g \|; * \| :mm\\ ""j:\'"7f7 ?j lg• úfiaaiuuu [ f.SS.SlIía "I- •l-l 1 ■If.-öJÍ\'í 4 t 12400, OOO frank oi millió forintul arany bau. I 2 fc £.!\| « 121 i t 1 áp i sí 6* j f •• hV-«arul»kal kMlMU....... trU W/. M < ii> t \' \' * C* 1-f " í \' ?Jí.! í Í f aniáljhaimlfl ........!••# •«• • T,1 • ^ P í ; i a h - feí I { I £ ■ * J £ - I # a w«M\| Mi; Maaftwl a l«\|ia4a\|Bl»b 4a a la«naar«* klaiaaliékaksi ayojto _ p \' « fi l\'í ríl I \| C \' \' \' \' j}\|1 \' i\'J-S » UiUrttU iaM«w« UrMM<» » fí t »»iai «a a Ir« dijWlakk AelieU "Jfoj: W Mfl \' — S ! I - S , « f. i • al "3 £ f X c \'w u^.T [ • S r ■[ b 1 \'ilílrlrl I \' IlllH \' M a fi I lAa vIIIAm r«bba»áM álul •atoliaa^l tlikanl •IkaJaflMk á\|4ilak#l, gjtnk. ^ 1 V "fl\'tfl I \|f i aaaö\'«♦»#!. kiWr •..» aarUUeeaiajl, falual«\| m Máé alatt aikal/MaU UIumi;* m M tQ j , m 1 3 * H : * fS Z * * í JI 4 " \' \' \' U ? S mid « £ T - Siiiyaif^iji8 9 12 S> 2 II J«tMl9l»Mf#ailfa#« «M, Ml/ r»l«w<; nlr ri\|j UA4i Uffc %«•/ lalrakkaaaaa W ^ H\| M J j t I fj\| f Ifj\'jli 1 \' ".ií 1 Mitol » mw a tyér aitaéltléai, a kaa laUiliamu «i»> a kfrki UlkitluMfi ■ ^ Pl ■ íl fi Jf l s ! í =f ~ 1 a f al\'fP A í»í>\'uhuwi laM4»tl\|;i I I I f/) N fl Sílí Kíl \' ílilÉM í a IU «M.M I^ik M ilUrlitaaiM nM ilrMk4r»k illa; W B M i^.i\'híh itl8 9 Jv ••élll\|\|A;laaraA eíUaiiaia éa ««ai4* aiOlMi jawakia aéit; . M rj w Al lj\|JÍllHil II Híi^l J^ fi Jifkarfk fM aMa«a« irkhiuAIIÉI Mm . r paa J 1 ■ ? > - i -í " - liIÍSí>ill \| 1 \'U al »«ai\|a» »iai»rt ■I»Iimi>iI iMml wrtit V aa I^H a l f j 11 IZ .lí íi II\' ISi\| ■ fcfifai- ká»aik a l»flll4»>H> wlniilaik ét laacyjar»aliliaa Iwtwik A inííJiJjH] ]\|2-\|4"ifj -S 2 ki. II rtall k\|l\|»alNi4aiéMI t«a^ikukftrBk fíjlktalt «HU4 Maiai i.i.lilitWt-) J ^ JH " J Ilit 1 • 4 W I &lL MtMKM> • IMlglI M llw MfüfNltt MfliNMl V hÍllÍM l1!! 1* a iílf Isii\' 9 (700 4 -4.) I0AZÖATÓ8Á0 • - 8Mfl1ílt H Mlll i Hl ti ■■% f riminiM <Nít iW4a UH...... íf%yikia iaaiké Aam aiatoMii. I^tfaiiaéd Aiklr AáHf. V ~ iBS^H lirf? l] I j lH?frflill U { 9 IMhh « a liftar lara, » Lmm U». . f > - Maéaaa ,f.f. tfj Mm* AáUf llrM* AI^m Dr WíH- I M a* » « á >«8 M 2 =HÍíia«:cJ© 4f "5 fi ■ar Ada aaaaMM» Tr«ataavUpM t"* Mi Vaa«. Vaa«ri\|«ac4kj kal;aUM Faeka Karalf. i#-of. I A A KtU(0uukM\'fc. ]V«g/-M.«BliMAai a l^l-ulal takarrkpénatarnál. )• ocwooocwooooooooooooocraoooooooooooo^ooooooooooooc^ OO kakaJ wipi w4 a»* i^4akui« Km««Um\| U £«ÉMf. Mm- D •brbaré EuUprecbeitdar K e b c a v c r (11 e u i t % Iha Ik\' »\'■ Uaawia aarf Tiillki ■wi* w aM^wtoilwr aakM%«ag, ■ , _ , . . . <# 0»* mm» \| h- t ni tm$ iwihw lawKi >«m. aaa Mf IkalK nálakali durcb TaaliaaM aad rroriciaa far \\ Ma«ail\|M tM4\|\|aN» I \\ f g grosse c a fi t aljén ^ V""\' wohlerzogene, gebildete Damen!; < O aweekaUkk N \| ^^^VK fV Enreiteruug maíflát WiikttnnkraUM aaak akraadt 0»- J Sfriaaerei BeUrAgéo J^aáLIS wwlal^j >ekftíbraikib4aaf«a aaak allta HiaLtuugeo da» ia- á Aaitka J I mii grotaer Zakuult aU i , H^f * » S o inelirere Millionen Ouldeni 0aii\|il» oöpr MmbtedflMuw 1 \\ S akaf ia fiald aur ^fc JT, * ^tfe. i ^I Baeb.ükruug, (Mli^.W \' fj UUjl fffaa áuuertt ganaga Zuni»a\|IU.\| wclMck kmtll-1 «aad aa4 id jadaa Orta, aack för Paiaaaaa kut tor- kaaltoartkailangaa; I V fiUiátl vartkaiJi, ftff bnuuiu(« 2at, a4ar ia jikriickaa glei- kab««a Staada. — Hiaaa meíoe glknaaad b»w«hriaa iaaiiak- mflj(reri ctrraipandaatiaaa Ar dtilaak, üaaalvtsek, aaglito^ I U •fcaí Ea»kaaklaagaa, aáar aal Amuiiim, vacaagawaiti akar I jiaaaa aaf Grand S3 \|tkrígfr firíakniipM, BiobaJbluiigan Haliaaiaok, ipaaiNk, aagariaak, poluUob aad ra^mcb\'aad »wu ! i U wí kr«aa kad<aiaad>Uad- Stadiaa. aad prakUaoka EilaiObmog ia u»br ílr jed. aanakM Sfiaaka alna aarfaku Carmaaaáaalia. 0 Ztt ^ P 40 írw lirií^ g^ki aar laagübifg. arpra .U » Si Pa, wt /NMn\|r^pM, aaea gmaa uja uraaira I, _ . ... „ J „ A„ » „„ .,lf imr f&r aaioka jwbiloau Daaaa. dia taa ikrar aíganau, gaa^ #\| aailkafraickal «nkrt aalai Aapkiaa jadar VaryiUiH.j f T1^ ekartao, aúlil«a» iUaia ak^kia mgaaia. lakLt «J da 8 g 4aMr Wüdaa áattlft aar ÜrskH. Ha Dariakaaavwkar aaft. karkaaaiar Maga aad raallar Baadkakaag aiad aaf Aaa Ca- kaia laar Oakalt, aaadara Uaa Taalitmaa aad fretiaieaea S O g^aagaMMaa. dkrak daa \| Utol «a4 aftaa Doaúailfarftadanwg pro Aaéa aaak IiOMUi btwiHigt Kardán kteaiaa. — U+rw$ wmaoacWtiiab mWdtU 0 U li II a Lt -J II T VA DlVtnPD PÖ-Ö00 fl. a^la Baiagawiaa. atok Uaitiudao akar aiok aakr Dim ftr dia daaitaka Cormpoodaa aad ikfitá dia frae y Q OeTOUJDftCnngtoO ncitü Lfeu Dlril/J&ft L dal üappalu akraavaU aa tacdiaaaa. - £ia» Uaaga ^ «^ÍMka aad rtiliaaiioka Sfraaka UaMa M\|laick Q O Mmi+ém «. >Wtkaad» Bawaiaa kaUiakiaa OtMgtaaddrekdia hirrliokka ^^ O r ., , , w 0 > . wlrdaa ba>6lkigt wardaa kai aatapraakaoia, mÍÍhoUi X O Oaaéfti HaiwM, Adaakw É iMllt Biadl &«lo»ralrinr 9. \| ItekmnUm dar gttaaaadalaa SHaiga. kabaa Hakaaeiakmaa. Q O kv ! * .. » _ . F „_. ^ L_ I J^raaw /)ftr CmmmdeMt* : amtl 4 Uait. CatartUfaatia. Miiíié A#Mr a OiiPiim 0 O 4 tvw aad TWeá tn fffter /fcrrwáa^m, ltoawr, __ _ — /IL. —_ _ ^ m X o LEO BINDER, i ™ bl««, wia», 8 Q ; >a.fW<i ■» I Wien UmMIINI M. 1 á^WKriítlfa, (W é a.nyiadaai: RaHMritrilll 21 Q 0 __________i_________tmj«jii ________J, »4) 0 OOOP^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOQOOOOW toaMfa ék kikíjk FiMkai Hlif Hafif-lUaMii 1MQ, » ^ IVH ! ff»ü Btaaaaiiaaf«a ■WB A. Brezina\'s nachf. Créme Pompadour. ■rilaaal MteJdbaMkan pMd UtfaAiigakkai aM «aaaalBlaMiadtaa Uf JCUtME POMPADOCBr taat aaMgaWi la ir^ll ia Illllaaii I f acaai a«a kaalía laaaaála urttsl mtfmift/01 «MI, iwy aa apÉI aaa ala t. Ifeiklaal aal a lagkatkaláaakkaa dkká-> a kMal a 4aa aálfgt aaJnaaÉi^ \|0 Mfah 4ia, kaa«ÉMl aaártil I &t I Oaak HHkWMir lalíii^tln ijaMbika —■ máf tataUI Un. Unma vakarták nlli iMrii «i ayl AHMNkkaa fcliiaa kw> POCDta OK fiE&Ulj a Maákat t^ig Hft kV 4a I a MaaAkM. vala* aialalgfcaa aaavia a fcaafcUaal MOlLtt muci Í tr mu, TIij- I a .TWrtkáliaé* kaa BUDAPB8T, \| ala feafkaH BC VMMű mmnatámk paafaaaa aa«ii Mlataak Ml 1^-10. iiíütt vauasz Jtf^idi- kiállttu~n tu tlt kitíbiUhi. Poudre do Serail. 0 B E L lí500000^^^ BLáHlla LOI IJtA MÉTéai kadreaei arcxpora. wm «4(3rteaeaa (MMIaMkaa, arialaa Ai%tfaua mM mmrn la oíjr tak^loMl(o\| la mi ii > aj ~t~— tói wtwi\'/tt kM»«n p——■ 11 i a infc í i MaJ M MttMb kalÉaaaMMMiMaB u araaaak la a aaMriaMk ifia áa wlMiln artjaaaíaí IU- ftna. VU* Mariahilftrttratiá 74. ^^IpTC » l^ilw M aaa iMÜ^rt a ft rgtt >—" ««. ttÉal Imwllrt BlifliJÍK UWiaá \| ^ fa* 1-1) kkaa^aal aawÉtii tfaartu kí J __ Tmt KaOar J. L, aaaMtt Vaááas Ferenc* «▼ aftMa, ■ tllalaaaaéaa inal aatapnéia f . á Naáaa <a §mtá,mápU likiilk. nUbaa kMa£ éa aia Hii plratiaa. ri MtahM kkik é> iaj ........ t tmám kaÉtaHi inita nliiilf ákal m aaaan aM aapaa yuiomj m- an ijifcTrJ. aalafc acáf «44h mmmUk ■nainir aaa ü\|\'aa)ia. Mr rta\|i\|iUllrt>«Na mwt\| afaiyw ■■! toakilee fe«an éa aM« ^ Maaili i.Wp >altlarfiiaaaM\|jiilalH Haltán „ . Bloha Louisa. DRPjHFíR ANTAL-fék ▼le rendelések a klrttell palie^aOr valódisága és tarthatósága-érti Jótállák mellett egyes-egyedül esak a DREHER ANTAL "sorfozdehez (7M ij-io.) kőbányán ?gj annak t^ljhatalmazott foraktárnokánál DIETKICil fi UOnSGIIlJGUEZ BLÜAPEST czímzendök. Atjtppéktk kivonatra mmknhúva ingben ét bérmentve. Magybaai ismételadókotk kiváló kedvezmények. ti fi IN a 4 BaM Pária 1S7H ► ► ► ► ► d Brogle ). és Múller ^ gép- és rosta-leuiex gyára ^ 4 IlodnpwtcQ, Y Ja Margit-híd kSaalé kaa, káaaít k A Trleurökrl (koakalj válaaatij 6 kU- B ^ löuléla aagjaágbaii. V A Trieur hengereket mahnok aaámáia. k 1 Koplalókat. W B\| 11 x ja i 9 a t» « 11 1 Vita? ® j: s ol«\|®u H t ct-fz-ís \|t- 2 aScí a-82ifi i pit ® S V s 31 ^2-gxj <3 E 2 g ü * — a . K » ^ í g H c - s fi 5Í a a h a ► % > w Kőplatókat, léaeleli raatAkat, Baltákat «a raaldkat caé aiáa éra. caépidgépak 701 4-80. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx ■ J I --------------- K«K)Oí»>üOÜOOOOOOt<V)OOCCOOOOa A tok, a kik actyéh^érvbeD »%envednek, lérmantai kérdáatikre a»agkapbali4k minden dijfiaatáa nélkül, akár kOavatla* t II, akár aa alább inegnere^ett cég kfcbejötléircl, a kaaaaálati atoaitáat aaoo i llaati aérvkaaAcara nézve, melyet Hentau (Sokwa.ukaa) Slurcanaggar 6ottt I áaait. Ezen kaaaaálati ataaitáakoa számtalan kitQnÓ bizonjüványokéa kB (Onalavilatkoaatok váakak csatolva oly egyénektől a kik aako kenőcs baas tjálata1 folytán teljesen meggyógyultak. — Áa alkuidéi bárhová ia akSaOltatik. A kanóc* dra téplpnkial 8 frt 20 hr. Kapkató Famáiyi Faraaez „8z. Máriákat" oiaizatt lyéiyuartárákaa BUDAPESTEN. ifttl-8) \'S Jüoa»oooooooo<)oooc^nooooooíX Foncióre, Pesti biztositiMntézet (lS64-töl 1879. ér Yégelg .Peall blstosltő lotéael* cxég alatt) BVDA7B8TKN. Részvénytőkéje25,000,000 írank egyenlő tizmlll.fttal aranybau- aal/ia héaéMub9a Matkau VifiOOflOO frank egyabló Ot millió forintul aranyban. aij- aa kaManatfkal kkUMU ..... VftHAM Mt* fa aal áykaiaialrl ........a »- f»l«i- a ura»aa\|, Ml; aurlii a laaa*Aaaal»a Aa a taiaaayaM; l»lala»\|lék»kiai Djojtö NatMilé lal^wlM aaaka Urkail a l«\|Mfliaayok íatlataíal aa a l«\|tlf<ébk HjMkW tneUett a/ajt 0 raaaaada Atai Mautu iiilbaiafti iikalii aaiaad I iUi.ü aUaaJ anlrak épHamai gyarakat, gt Mái akitt aib»ijaMU tilaraiaaj- «a t aaa, ?iiim gépalak aaelkaéíak ttkwia, i wa«iuw/«tr\| iiiaiii. I ii JIia^altaavaaiiaalf «H4 ttUmtif Bit ragj kéikia Mgéaa avagj (alrakkaaáaa a «jiaw\|lai ara aaava a gjrér aaAaéialéaa< a kai lai^lumh nin 1 pedig a kérkaa lalkill»aagt iati\\iM\|lkaé laMiaiaH; t I I f pll «Ui«i, ij^i aa tiavil \|\|klrltaa»lt aak«U lAráa-kArak alka; P/. Maéltlttwán; k»r«k allaa acia éa aukaaaa naflaatl Jaaakia aéava{ ^ Jégkarak atka a^adaaaaaia ami lanaaiUaia\|alia aéava) JVA, aa aaialiirf élallra iaiadaaaa(at a^éaaal aaavtek iP\'ideli káraik « kgaéliéafaak a4aa waáaalaaaak k lagiylataakbaa BaaliaiMak ki. Iá Faail ktliaalliadaiéaai laaaalla— akUkkrak fajékaaff mlltjtá r«r\|«iai <,. «.4iA<«iaU ) Mm taiiUagwbUaiai a lagWn%MbM\| aiatg^ aa akal ■ayaaraaall képviMléeég IGA Zj G A TÓ 8 Á Oí frlgyaa laaAé AaUi, alabMM. IfMfUaaági tagak: Alklr Adolf, faüaaaa •, n««ar Mt 9r laiaaa Ma, II). Mdar Maaa grW. IQ SekMk Aff. Strabaat Alatta Or Wlti-•ar Aal. akawaim-Tulláii UpM grd. ViuiMf«M Itta Mai\' V«al\|aa«M W^um > Faoka Har^jr, tgaag. Ftjö^\'aúkadg! ixkáti a Dél-zalai takarékpénatárnál. (700 4-4.) ••MMHNIMNHII ••••• ocx}Ooooo(X)oooooocxxx}ooooooooooooo(m?oooooooooooom aNjaH \'-\'«•■ Wai iil. •kaw aal aaa laaaka pMaura KatateUaag k Cakar, taéaa fraj \\wkkt aaíttto/-. Ma fa aHHlyfailiHM aakHka^> aai MaakM BakaMlkai NkaiktaM aaawakaa iakk eaa Mht naiailgaa kaWaaaNa O fi a O ! O groiae C A PIT A LI EM A •weakBfcr kt ggtlmwa Ball4\|ra aÉ k aaai\|aaiaa Ik 8 tuehrere Millionen Gulden o Dm akrkarc fileliialMiidlgkeijt aai lakraiivaa. Zvaif-a, odar dia aofortifa GrUndtájg aiaar aalbalatkudig^o, aogaaakaiaB, abranrollad, gencbe^en o o o o o ü o o ü o o aaa Mit akar ia fiald aar InfflbtfkarMfe aal I la aad II to ftatfll gtgan liairg ganaga 2aaiaairai\|ltaa\| aaalaéek karait* ailitáat tartktllt, fdt ketiuaale {Mj, adar ia jikrlickan fiai* eka4 Kackaak aagaa, odar aal iaaMMi, toraagawaiaa akar aaf kraaaa mdmtr^it Daé^aaauMjJfaáníba, kadaalaada Laiid-«wta<idk /adarfraa! Karfwrla, (Ü$r, ifcriaata^aa, urain-daa, Aééto, iiém—fiuflpu, aaak \|mn Bjö Cftóiti wardaa iaf>agiaito aatvfkrt aaiar áiajAlm \|«éar Vara»Milaag, dak^r wardaa AaUHfo aar Érakla, aaa Dariakaaawarkar aai« gigaagaaaaiaiaa. darák daa fieTollm&ohtígtéo Herra LEO BINDER ftaa, fteítaaratn^e A Oa^Mé Bar aaa, É^aakaa É IMI Biadi Kalawraliiüg á fmbmf aad IWaaá vaa étfer iMU/ke, Mtaaar, Mmfmma, Owi>i wáylaa aad gilawk btémf-vmkmk kakaajftilyaj IslMbaaaé Oar» •aa Ma la- ■ Aaaaada. mtl groaaar ZakaaA aU \| fiau\|)(> oörr MitófócQáftioung jflr ganldata Ilarraa radiiakt^ akiaakaltak Clia\'ráklera, Ai M»a Stand und ia fadaa Orta, aack Hr Paiaaaaa kua vor-nalimen Staada. — Eiaaa merne gUnaaad bawakrtaa liaauak-]>«»•« aaf Qraad ÍJ jikrígar Eí/abru jgai), Baabaiktaugaa töd tégakaadar Stadiaa, aad praktiioka Eantobrang in rnabr 40 iraaM Iwalia, gaaOUai aaf laagflktiga arpro »ta Tkt iifkaiL — Bai gaiakiokiar ratiaaaiiar FtUuaag, Aaadi aar, áuí Larkaaaw Piago aad raallar Haadbakaag aiad aaf láaa Capital and oáaa Doaűailfarftadaraag pro Aaéa auob ft uOM bit pOlOOO fl. a^la Raiagawiaa, atok Uaiitludan akar ai ok aakr ala daa j Dpppalta akraavaü aa vardianail — Sin t Hanga wraekaodar Bavaiaa kaiaaekiaa Oaaagta darak dia k urrliokka LáakMrakiaa dar gttaaaadataa Brfolga. Adruji f&r Cmtt§mim+: LEO BINDER, Wien Hdanentrane 19. I Eatapraekaodar ííebcnverdleuat darak Tautíeme aad Proviaiaa Ar wohlerzogene, gebildeteDamen! Bai Xnraitaraag naéaaa Wiikaacakraiaaa aaak akraadr Ot aeblAavaibtudaagaa aaak allta Biohtaugan daa ia- A Anitán* daa warda damnkobat flr daa aa vargrlasarada Coaiptoir beuöthigan : I Dlractríea, i Dáma von kabar Bíldaag mit aaklaaa Aar* aaaa- aad Qaiataaga kaa a aagaa lat tat, aar Laátang dar Corraapaadoaa. I ftfpriaaataatla flr BaeblOkniug, Controlla aad aa Aua-kaallaartkailaa\|oa; — taakrara oarres#aadaaheee Ar daotacbt fraaalataak, aagliaoé^ italianiicb, apaaiaok, aagariaak, paluiaak und nnaiaok aad aarat Ar jada nnielna Spraaka alna aarfakta Carraapaadautia. Diaae Mikiaaiaklafta aad Boaekaftifeagee aigaaa aiak akar aar Ar aaioka gakddata Damin, dia vaa ikrar aigtata, aaai* ekartaa, aaaia twgau Baata akaakáa aargaaiea lekaa, waJ da kaia ftaar Oakalt, aaadara Uaa Taakoane aad fretiáeeaa btvfiHigt irardaa kftaaiaa. — Mafcryi wwaakaftliik aaéildak Datka Ar dia doalaika Cormpoodaa aad htp$tir dia fraa-aöiíacha, aaglitaka aa4 rtaliadaaka Spraaka kloaaa aogiaicli baacUHigt wardan, aaak aiaa fiakrailiaa aad aiaa fketiom-Ckfla viriaa baaBlkégt wardaa kai astapraokoodaa, ailaaiar 1 A Laaéa ftaaartl Ifii. Algák. Na^al»-A«attar a LEO BL1DER, WIm9 idMiaiatralita, Ckaaa é Ckrrayiadaai: IlklIfttnUI 29 (digrtaéaÉ ik Jakra UH) M;«aaga éi kiadja Fiackai fhtf OOQQOOŐOOOOOOOOÍDOOOOOCXWOOOO XaMi INO. » OOO Melléklet a ..ZALA" 1880-ik évi 12-dik számához. Mel Fülöp évek óta fennálló éa a\' legjobb hírnévnek örvendj 1 könyv, mü- és hangjegy-kereskedése lágy-Kámzsán ajánlja a nagyéfdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát agyi ipint; Pompás diszművelí magyar, német és Ir&nczin nyelven. U>ön>öru képes-könyvek magyar nemei/és traoczia nyelven. Ifjúsági iratok \'\' f , .\'■ • i! mindkél nembeli ifjúság számára magyar némel és francia nyelven. Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Mindennemű köszóntójegyek nagy választékban. Ajánlom továbbá J^r !TsLg^rsz©r\\i pa-pirraJrtáxa-ma-t melyre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát 20 ° o-kal leszállítottam. Kgyúttal bátorkodom a n. é. közönséget értesíteni, hogy jól berendezett könyvnyomdámat a már benne levő két nagy gyorssajtón kivül még egy legújabb szervezetű AMERIKAI GYORSSAJTÓ beszerzé$<[ által nagyobbítottam, miáltal aUon kellemes helyzetbe jutottam, hölgy némi nyomtatványokat mint: névjegyek, meghívok, gyászjelentések és nfevvej ellátott papírok és borltókpk, leggyorsabban és rendkívüli olcsó árakon szállíthatok. sah Heiresdelések pontosan razkttzAltelmefe. \\ A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság t tisztelettel tlólirt igatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya ed Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel N.-Kainzsán fóügynökséget állítván fel, annak vezetését \| i j Gutmann S. H. úrra tel ruházta, kit egyszersmind a tűi-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban joíérvényes biztosítási kötvények kiállítására v i, is felhatalmazott \| Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztositó-részvénjtársasig igazgatósága: Schweiger. Moscovitz. lv£sug3TöLr-£raaia.cziisu Toiztositó répzTrézrsr-táirsajsáug1 igazgatóságának fenntebbi közzétételére bívitkozással alóli rott tisztelettel jelenti, miszerint a ;,[ Nagy-Kanizsai fóügynökség vezetését elvállalta • a főügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak I mindenféle felvilágosítások leg készségesebben megadatnak BIz/omH pedig a /«ri\|iá\| r a) tűzveszély ée robbanás által okozott károk ellen; , b) Jégkára^ .ellen 1 j A Magyar-franczia biztosító részvénytársaság, melynek s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó c) szárazon a< y Vlaetl szállított javak károsodása ellen ; d) az ember életére minden ismert módozat szerint. 20 millió frankot, azaz 8 millió alrany lorintot levő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany írt kéeepénabea befizettetett, s réizint a fóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértflkekben és elsőbbségekben lett elbelyerre. f. é. október lién tartfán alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügy vezetésének élére következők választattak meg. - Felügyelő blssttság. VAlmztmán y. Elnök: Bittó litván,ró Felségé ni. belső titkon tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, om. képviieló stb. Badapetten. Alelnökök: Báró Báahldy Béla,földbirtokos, orsz. képr. stb.Bpesten. Bea tea I Jenó, a párisi Sueíeté de fl\'nion génerale elnöke stb. Pániban Vátl—tiásiji Ufók. Róbert Moriu marquis de Baaaáville, az ontrá^ déli vasat igssgstó^ági Ugjs stb. Párisbea. Nenwelt Árain Ur. keresked. tanácsot nagykereskedő. Lovsg láporl Regen bar t Fereocz, az Albrecbt-Tsspáljseloflke stb. Bécsben. 8?Ab Káról; földbirtokéi, om. ktdviseló stb. Bddapestea. Báré Tla ti Károly cs. klr. kamarás, as out. déb\| vasút alelnöke, u osztrák arak háza tagja ilb, Bécsben. B e c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lán czy Leq. a magy.Üt földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi akadémia Igazgatója Budapesten. Berrebonrcle Jos. Mária Emil, a párili Sodeté de lUnioo génerále re-zér felügyelője Párisban. l\|ii\|sUsl\|. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Kiitenmacher Károly a fHolmann József" nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweiger Márton klr. kereskedelmi tanáoos Budspesteo Vezérigszgató: Moskovlcz Lijoi Bndipesten. Tekintve a támiágnikjfenntebb kitüntetett tőkeerejét és az flzletrezeiés élén lévő, hazánkban ii nagyobbrészt ismert éi köztiszteletben álló egyénilégeket, bátran elmoQdbjuó tehát, hogy aem volt még az egé? tnunanjtjiában biztosító társaság mind es ideig, jmely a biztosító közönségnek annyi garaatiát nyújtott volna, mint ameny-nyH néki a táruiág, mindjárt kezdetben nyújtani képes, s\|a midőn a társszág ezen, eddig páratlan tőkeereje és as élén álló egyéniségek jelleme egyrészról teljes biztosítást nyújt arra aésve, hogy a társuág Qiletviuie a méltányosság, a ponumág és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog (eleétai, másrészről a szakvezetés avatottaágs as iráni is kezwégül szolgál, bigy s társuág a díjtételek megszabásánál! is kalló tekintettek fog lenni a verseny jogosalt követeim nyeirej. A midén teháttisztelettel slólirott a biztosi tó t ktsöuség bizalmát u általa képviselt társáság iránt ojbői felhívja és kéri. megjegyzi egyuanmind, hogy s vezér-ügynökségi területen s vidéki ügynökségek uerveaéee teljed folyamatbsa vsa, és bogy tüzbiztositásí ajánlatok a már felállított ügynökségek által készst^gesen elfogadtatnak, N.-KmUmá* 1880. jsauárbao, j maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság ^ügynöksége N.-Kanizsán. 188 11-41 M Gutmann S. H. ém mm ís k ■ Jt» gMÉlji apt>r»» AmtUÍbn. »X»pUt»um 1779- i llíl I - 1 M íj 1 l« m 1 l-f 1 j i l j 3 cl £ a 8 rli i d • --c -2 8 \|t<g3 • 5 m m 3J•3f íj i! ií Üi fii I OS 3±Am"LII t íi- - • Ili Ni fciiil i\\n H t W i ■ m m ■ tk > j • •• d Ji j a \| mm] iif! linnü iöí í ■fMiini lUhHi IjMilli nmtu ÍJ I 9 HÜ ln\' f MPB » ^^^STSU \| í {\|8UC\| t+m Min \|A dél-zalai takarékpénztár részvény társaság kebel ében narvsattt KyUJto- • Önsegélyző szövetke-^et rtoféayml 11B80. évi mámius hé 29-én reggeli 8 Ml órakor Magy Kanizsán a vánmház termében lartaadó rendes közgyűlésre tíwlslstte 1 ■•gbiratwk. TÁRUl MOROZiT: li Elslki jslsatéf. t A Ulügysió biwtuág jsi—14— és ennek \| alap)áa a ssá ■adásek jóváhagyása és aa ígascsléiái ieltntéee, 8. As akp^abáiy«k 9C f-a éitdl»éb«n kilfreU 6 igaags sági tag, és pedig BiAlsáugw Oymla. ÍFiecber léassf, Nennricb Oyola, Hhncktl Arraio, OtUkeia PSilp é* 8mm Jéatw arak feeljeU ujak váiaMtáés vagy Uméií msgválaMtáts. 4i A falgyeié báMttsé^ megváiaastáas 70Í, Kelt ls\|\|.Kaaia tán, 1888. évi f«W. tMe. AZ IWMATÖIÁÖ. JegTMt: A t. ca. réfsvéeyesek savasé Upjsiksak réssvé áysik ♦"■sSiiáss mtllstú átvételén a lahaiékyfcenárbalybéH \\fm aéraá« hé 88- és délsHui érákbannegjslseuiUi- \| kéretik ftriM 91% H»f %» IMI I H NMM I A IMI \|M m iii. faaav Min f t< aea»ii "tiSuinai • ii a^A p * 1ALA Musli Mi 1 tef wOwl ÉA UMf HH11IH Oj nmUi atan 111 a. lerak ottk iMMrt kmkbU fopdtoUui tt Zfeírttok vteM mm HH1H1I Pllllilll 10 ka MEGYEI ÉRDEK 0 KÓZM 0 V ELÓDÉSI, TÁRSAD A LM i ft" GAZDÁSZATÍ HETILAP A ZALAMKGIEI GAZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 13. uám. Nagy Kanizsa szerdán, 1880. márczius 24 én. VII. évfolyim. Előfizetési felhivái ,Z A L A" megjoi érdekli, támásimíj bmuMUrimüó éo gazdasági bánisp; • Mflangyoi fhzéáUffí %<í«üJcl hivatal* kOiiöojp lnno-dik évi 7-élk éri íolykrnátn gtötméti teltételek íffféd ím . i 11 ! frtöö kr, FAI étn . , , jj S írl. — • EgAos évre , « 1 6 fr 1 — j A .AUmsfpm OuMfi EgyutiUf fugjé fíuért t Ifegyed évre , J , 1 Irt j Félém , . , ,1 ín, Cgéea étre « . J , 4 Árt A kiadóhivatal. Nagy-Kanizsa, márczius 22-én Néhány nap múlva tanét meg fot* nak nyílni l templomok ajtai, a a hívók Mrií tódulni fainak aj szent llibi • Omu fognak jvülii bi\|iiiim tnnopre, bogy ttuátknt (elküldjék ns éfbi n Ilin* ilenbaáóboe. UifinlM QBWpn gyűlnek Assae 4 it tv tilt, « megváltál a n népére. Ktlnn A t«rmésstbeA ta változás ál kit bk kimúltak a rideg léi papját, • bevonulását turlá • kikelet, a megváltója a terméesetnek a Mrd léi biliséül* UJl. 8 A fild broa^jéb\'íiji megmosd ul A Utl«AtAlÍAA ií luk tel je* eíf?, életre ébred uii4iat hoeaeó be Iái éo megderme-déo utAn aj feltámadás, oj (elébijodée. A torolnál Bnijitvil eoty egybe A megváltás Qniepe Mp éo tnágssstoe illHii\|t van ea ünnepnek. Bárha aa emberek tanú lengőt merítenének bilitfia éo kn^)uk nem ceak Aa ttjlfHl de MnJébna eaivből m4t1 volna bkokkal éo ssaréneséüansftgtkkel telje* aa nabati élei, áa nincs ul\|y»o, le- f[)t?ti ai aa einberi fogalmuk sSerint a ogdusnbb, a legboldogabb, mely idaaI 4 „£a/a" tiictdjt. Ml II élMY Halkaa mái a mái deeá»e Ao aatéaaal bae betiibsj A laté í* balbaa eOftee, Qaaeé bOHU aiiMaia Ott eg; fejte Ilire détve, Hej be H\| len «4a tleve I fl (Ma, «• aiaaMu «ée ea ralte, fal w lekbeék alaáo f IN i»aaaab bOeelábaa ám; baMe f4«jfi aénal. A-i ag\| eoifra ár ága aértli; Uaaáe\| mbar aéaa balaéa. ■iWr él MQf a HHfbe\' ^Mfeo «af ao« álíka. c A, « i kaléaa a \|oaétf Aé^ab i aao Hraek1 rolaA a bútól-bAaaitól. Goak egy derongő oufAr van, mely kareoatdl tör a bAakl bonAl/áo, a kétoégbeeaéa ijeeztő aetétaé-gén — a derengő sugár, a remény. Ha minden elhagyott már bennOn-ket, ba fifldí bajok, eméoitd gondok mag-aammlAÍIéeael fenyegetik gjnrlé földi lé-I tllnket, egy pillantéo atoa derengő sugár felé, mely égből jő, erőt Ont belénk a keeerfl pohárnak fenékig Oriléaére. Aaért jó, ba aa ember pIllAOAtokra tulemelkedítetik a földi rOgOn a a meg-▼Altén, a felsaabaduláa ma^aiztoi gondolatiban reméoyt meríthet éo erőt a íbldi bajok OovAbb TÍoeléaére. »Remény, reményi0 Örökké firnló sOld mesőei, miként a kikelni aaőayoge, mely Annak lebelle-lére aaAr meg ener aainnel tűnik aae-■Onkba I Ki at, ki örömmel ne fldvfa&lné a kikeleim.t Hol van ember, ki as éven-1 kint ea iddoonkbnn megjelenő virágra aárnap, a pálmik ünnepe nngyaiera je-íentőoégét be ne lAtni ? 8oKiig bnresot vioelnek ns elemek a tél folyamiban. VilAgoooág éo afttéteég, bidng. éo meleg kQadenek egymás ellen, a kioagnantnlődéa reménye tűnni kend a\' masni gatda kétségében s végre l>ekö-oiOnMti as említett nap, meghozza a ki-engeattalődéo jelvényét, — a pálmát, melynek nyiltával megered a jégbilin-eoekbe veri patak a újra Irigyre lép a partján dlosnlgő nefelejtoael. Békét kot n tél A bekOasŐntfttt tavasuzal o követi mindegyik nmdfltetését. L termésset képe aa emberi életnek. k béka éa megváltás Qnnepe egy as emberiségre nénve Qdvhoné kot hajnalával kecsegteti. 8 a hivő, ki a templom falain belől ijtAtos énekben magasztal ja as egek Úrit, megmagyaráshatlan vágy* gynl asévében óhajtja aaoa QdvOs baldog kori, mely aa őekor prófétáinak szavaiban Inlkeee4ve reményoyel teljesen fee telik. Á terméssel í§ emberi élei Ossa-barmoaiAja ea. Akkor, as emberi őzen ve* délyek kljÜnsandottAk esnoopeiket, o n béke pálmaága less azon Jelvény, mély zlati az emberiség az örök béke áldásai-! aak I közepette, menttin a gjUló akadályoktól, ! rendeltetésének csélja felé haladni klp^ar lesz. JÖb 1 ha az emoerek maguk siettetnék In boldog kor eljövetelét. Ha ekévé alakjtttatnék át a kard. o az emberirtó háborúk helyett a béke áldásthozó munkájában versenyeznének az emberek. Ha a szellem alne diadalt as Anyag felett, s a ezen vedéiyek eznet helyett egy nemes szenvedély uralná ss emberek ssivét — A szeretet ixenvedéiije. Mert ha valamikor el jő azon boldog kor, mely annyi jónak vágyát, forró óhaját képezi, akkor a szere tetet fdfja lil-letoí a győzelem diefajsége. Felhívás a hazái közönséghez. A magfar áUalááúi iparegy let meg-Alskalt, CzéJjai éo\' feladatit s ss ene szánt ess-késők felél ss Alapszabályokban foglaltakon kilrjtl most is csak njrnj ismételjük azt, smi-▼él néhány bnzgó tAgtfrrank ss egylet als-pitóiboz fordult. As omágmerte megindult gazdasági és iparos mozgalmak elég érthetően hirdetik, bt£r n hm snjsgi érdekeiben tevékenységre kell serkonnfink. Mindnyájan érezzük sz. ország közgsz-IdÉgában létező hiányukat. Klerótlenednl látjuk aeiógsidaiágnnkat, eksenevéazai iparunkat a külföldi verseny, — pnngani kereoke-émmlikeá — a kettónek gyöngesége folytán. Így nem fejlődhetik egészséges forgslom, vi-ruló közlekedés a mindannyinak baját érési ss ország, a társadalom, a nemzet. i E bajokat rögtön orvosolni síig lehet njfrsB, de s mindenhs legerőteljesebbnek bi-zonyolt önsegély Itt ts kétségkívül s leghs-tstasssbb eszköz leend, hogy s jelenlegi ál-Isbotén Táltoztathsssuük. i Hiándlkuiik e cséi elérése végett s ko-nmkasu logbsthstőssbb eszközhöz fordulni s a tábníás terére lépve, óindenekeléU a létező IpArnák fejkostésére, a hiánysénnk teremtésére, jez álul A termelés és kereskedés eme- lésére hslni\'és igy hazánk jólétének előmozdítására törekedni. Ma már nem szorul msgysrásstrs, bogy A gazda és as iporae, a kereskedő áo a lé-zsér jól felfogott érdekei szonosak. Mtndnysjs csak prosperáló lárssdskunbsn szerezhet msgz is jólétet, ssját nrsgyonosodásávAl öregbítvén sz ország gssdsgodáiát is. De-nert s Lesógssdsüg is essk fejlett i bőven teftielő ipar mellett juthat tökéletesedésre ; mert pák erőteljes ipar és mesó-gszdsság mellett virulhat és fejlődhetik egészséges kereskedés: szért kell tevékenységünk főirányát első sóiban at ipar felmigoitatÁ-sóban keresnünk.) Közeget teremtettünk tehát, társulás utján, sz ország összes értelmiségének, s hsss összes anyagi és szellemi erőinek, fisén osztályok egyesítése A hazai ipart tűzvén ki czégttl, azt olrkép óhajtja művelni, hogy törekvéseiben sz ipsrooou kívül s gazda, a kereskedőn kívül a haza jóléteért buzgó tisztviselő, mellette a született fóur s ss értelmes .munkás egysránt részt vehessen s vslsmenoyinek egy csél felé, egy irány bon vslú közreműködése végeredményül a hazai jólét gysrspodását biztosítás. £ czélt s magyar általános iparegyletnek Budapesten vsló létesítése által véltük elérhetni, mint ahogy csskugysn a főváros és vidtík hivatott kbreinek rokonszenvével és támogatásával találkozunk. As egylet, mint ilyen, első sörben s hazai ipart s ss ipsroook érdekeit törekszik előmozdítani; előkészíti ss ipsrrsi rokon ter-oóképomégét éo s hsssi ipsroook kiváló termékeit, es által felkeltvén irántn a rokonszenvet és bizaJmst; törekedik ns ipAros osztály értelmiségének emelésére hstni oktatás, u is-lés nemesbítése s más hslsdoUsbb országok Ipsrtermeléeének megismertetése által; mindinkább felkölteni iparkodik a munkás oastály-nak buzgóságát és fokozott ügyesség utáni törekvését, mit nvüvános elismerés ■ ez osztályok különleges érdekeinek ápolása s elő-\|mozdítása utján fog elérni; ssóvsl, n rendelkezésére álló összes eszközökkel oda működik, hogy terjedjt, lehetőleg sokoldalú éo tökéletes ipernsk szükségérzete s nemzet vslsmennyi rétegeiben (elköltetvén, elméletileg és gjakor- MaaBana M a asltis> vágyé, Ut nőéi lel US aa Tiéi, As aoeni a a MA tátaak I eégsl írnak. Jb ao ONl sMÉyoe ttarka Nns\|i Ooob eüsaé néiet És aeeel aa aiálg njá hOanyoi m a oHk HaAaa so# e ypii Aa a»\|éaaM Mo fc—ábe . A tanár és védMCzei. unt F ríirtn: ejr. rO\'Osrlén Smllla fiái leHii mxDMAirif aLAioa. (Kelytatáa.) IV, l^y pllUaUU bOaaáok beké áejába Hyé\|en alvaeáek aalvaa aagadaléával egy lépoaével mayiaabbae fekvő tágas ksllemea le mába llpias. hal laidlaara akadnak aaK pompa áa laláa aAisahfa látro hea, hagy vsrtsOll agé- ..... lllk- áA m* «k m ONpaMp OMI IRMIÍI Mpia aaet kin teaae, — Kleebr, kalfáíam bálébaji I bae felér eaaiánaavet-mgg9ayftkkel körülvett ágy álleU, aaolleiie aaaialka, eaáp kOtáal kOey-; vekkel, aaíeea Iveglámeával, mely bágyadtén I iáevH eegarát, a laital aéeaa. gyengéd, peaipáa I elekre vaoá. — Oaggveyee Olt aa aaatalba awtt. A báli rebál levetkTeá, éa asak a kOeayt febár ] aleá rabi Mé be miaiala formáit — Vállát 1 eegy fin aál Mé éa gaaaaa iáiké fttrijei, -•agieebeéelva a aaahwak, fáeOk éa ha)taa lag-aágAbél, peegyele kaUspéel eelegtek ayakáa áa váltt. -nDváiáea kadvea, gyeayM kép I fejéi kaaábae tartva, láataaakedatt aa aaofcalra, ÉMgy a lelejiteU ko.yvbél elvasaon} de aaeeaá asz aiaéilOIOa^ii kiMeaéaébea aúéla pilláit ÍSIieielá, hagy máe iráAvba, aáe tárgyra llg-gemae, elv valsmi tett, nagf ladaabw, ki él o \|ia»eelma (ltja, mmMi^tu arrál hagy lelke Uvei té^ mm lepel la» aiáa íatélag áielva-oaH, bagv aos lemU ajra aeal\|a. — mradva, e baaaaelalae táraéeáglál, végre beiévé bCafvéi, beoéi táráéra te»á, ítjit vállára b^viL aaéltf miBlllHlili maréit, és igy agy émé m loí el tágra bevelea feNgreö, alatta líMi ip rnéag vaMfa ábráét velaa -\| bAayv liaiémirt látaért , labalek aiáaaa éa alAln IMIOHO^ bien\|ee a\|balval érlaáá, laiagy mm báráaéi, a r^t aUOvemi téli büt — A bieyv vallásos tmtnlan teüés lé- asá Ksito templom, bel a eaeat aagyalek aúadéa nsn bMérteki mart tioslá volt, msta, etial a hsfSMHOsOM. — Lesaaa (felkelt most helyéről, letette e Mayvet ea aastálrs, oaegtieetiiá a pb-legé Ubepát, iréaaatalábes ment, ínelybŐl ttreaái viit elé, melyre mély magíadaláaial tekintett — Isuát leült, a (tárosét kéaábén tartva, láthatás ÍAgttf\| volt, felayíSee-i vagy aea. \| tort eem r eoUoM balkae. „Még egy-asir megtekiateai tartalmat, áa aaatáa áteagedem o jiaéapampéi. fttikéttl rsjaoíájáBak aaivábee is as Adi éwt emyéeaei feg. Vtíe aa alsé, egyetiee áa aleleó bar is aliasksd, mély láayei&et oly asaniL oly beeoalilbellaa, a fOldteMkei kevéeaé rekaa érsalaekkal, átreaaeat" Felovitá a tárcsát A B faaúaéayt vett ki be-Ula, melyek aiedeeffce laáa jelaaetat ábráaolt a Ámít élméeyeibél. Moet leitárta eeeket. áa lámpa fényénél eaa^élgvtá. - He bátorkodnék Me-aiak íálláö ál a feslaéayeket isamlálai, ifj ■Sgtiabataák, maly Wa\|e veaárella * késet e mfiéL — Kái bogy a lámpa beaályoaaa ág; alséyi) oly dereegl belaáiybaa tlaUt alánk; de égy látaik a kép aaibái ábráaol, aelybea kát eSaíb tftaik ftí; as onik a aaobe kösepán aríai psegyelaaággal fiaea beire láaaaakedik ái Uaaaaliieo ayáieeaággal teamléii a másikat, ably aa ajtétél fát UpémylfoMft Ka alekbae, aaelv fekete rakab* van Altfcvá, oeodaeiáp vaáaekksl, aeaee bünké aeaábas, bi aláaelea belraelébaa w elég vüágeeae leliőiiikj— aa laaapálysA je^ lee veit egy ieaerőeOakN iiaarjlk w. — Maa walaikaabetai, begy biv«L vaa Maeaaratadt Fe-\| roeAa ábráaelva. — Aa áleá alak aaa tSaik aly vAgaaaa eaeabe, vagy tjocy Réeee 40 áditelte a láapát, begj as baaálbbea aaredjee. — Bát bistoete aem tudjuk; aaért oaapáa aa jalékelé klisénél UaeerfAk fel a feáce. A káuávbee Iáik 0 lansssliit flggOeytél eitekárva, Salai síiket píllaalek aag. aiyeek nyájee dall te-aáaaitÉa a laglaaUbb rábavél leapwbsté fal te eyUvia. maga a njeelá,U asaréev bélee Héaee. Jpl oabajieu a dall gyaraak, «Appaa ágy állán rn 4té »0gtt és myam elég livtNon vtaH lét állva bagyai, míg ő uegáoy, oly baegoa, mit pöktem felejtek el, ae káraeale, vájjon oinet a a lanáoioe urnák, gyermekei máasra, nyelv- és kenetanilőre mdkaágs. — Még suodig pír boritje arwsmát, ba víneaelákeeem. mint fogadta ettám ajánlatát { elággá aeggyoaédbetett aaá- f[éíay, bogy (teák irgaloabál fogadtatott el ajáa-ite; bár atyám már régóta kereeett a fiáknak jügje aaaetaaitét, ceak nyolca bankő-ilIIinget laabett agy-Mj éráért. — A lélaktellaa pompás vonások mujdegyikáből lebaeit árast esőit; ds á asükaág oétere, némán, meghajolni paraaoaalla Laki" A foetaáayt tárdárs boMflá áa kifpiay, lekér keeeit esemeirj tevé. — Amit a mánk két feetmAoj ábjáaolL iflhion bisoaytalanságban aa-redaaki mArt boaeéek, elébbi hajlott állását .foglalta el, ai által kínosai, aelyea oly nagy ártlkflekeek láleeottAk előtte lenni, homályban maradlak. Da fé lálkkkel vonhatunk Ráaaa ay>-iatkoeetaibéii eéeú íövitkaUetáet. ,A km nb-Mlmkl" amjdá, áa aáiváiyaa smeoty játsaólt bájlé ljkein \\ .miljp nyomorul tán tűinek fal begeél-ikkel, a Uaby, piriera döneOlt álakoa,* .Ak" ■ír- és aóst aeeolye jaOe bifafaaáat nyert, moly fppen oly éaet mini láídalaas voltvába ágy láilaa él a magas, [fehér, kOeeyS türelmetlen-lég ráooaolu homlokkal, midőn a Ida baagá-teek, füleit iirgalnat\|anul kiaosták, amint lábát klaaá ftlsaeia, bog} ae llaayt dŐegOlja. 8eefny, aeegAay Meeaeraledl I" tnUecatt éég halkabban, „aaháe, ayesMieságee, báUiat-Íjait kseyér aait iisreeie. Ok ieteeea, ba vakéit árte taaai aaráoaalaék! — da 4 eaaa, aaa 1 aea merik. Vagy oérteeáa hfeeske leikát — — +- vegy laivea legaál/ebb ságába pillaaliee.— Mind kellé lebelatlaa ás soa mObsd aagtOrtéeeie. vle mely árán ealábeetalefi eaáltal", kaa-aé Béeaa ejti rövid as&nst nláe, aikOekw ke-Oai Urnát leitárák a Imaéayeket FOlá^Ok ba* jjalta, kOeysápar balleu nájOk és alpésskilák óekaii, da vaa vevá iwre, e\|y aéltee von e fifkaai esélyétől valéja álbaiva. — Béaaa ajkai a mély énei eke AM0M, aely Atilag kéjkttf férfiak önaetka ytrémké-één áltállá kaaai ipar tékéktnkittaaiék, • kegy így nitigi és kAigisdnágí belyxecflnk ji vitám ffé kaméiy éi elknáreartt léptekkel A Jilntt feladatok nagytéga már eleve i ktxárja innak lehetőségét, kogy nemxettnk kémei; entályn kivoakami magát e tevé-keayeég alél Ken k akarjak mi nétforgáeaolni ax grúket, melyek káaonlé exélokra már egyeditek. Sét HWikcxéleg, minden tábor bon to-berxuik, minden knraálhítd érét kértükbe akinek gytjteai Mi, midóa ax ipari haladás — mint láttak — határosé btfoiyímil vaa a garda éa midmívn tevéknytégére, míg vísxoot i nyera termel** mikénti ákerftlén vinukat számos iparul még fennáll batáaari is; midón ax onxág iparúi viszony aiaak mikénti tqlédéee álul logkérvetieaebŰI vaa érdekelve aooak hmntidulma éa (Örgalma; — midén ax ipar ifbbé ki lem vonbitji magát a toévéizet ne* a^eabiU* kiláti alél, ei pedig csakis ax ipar oégilaéfe mellett trboti ilkotáaai nagy rénét kftzkínceaé u; — ím többé oem leket axó kjMén érdekek ápoláiáról, nvagy a már-már eltemetett kiixt-exeJlem ojra ébremföéról. Mindnyájunk egynAU erejére van iiflk-•ége n orűágnik, bogy biladbenoa. Kell, kégy váUffftve áldanák eg)fité mindaiok, kiknek a bixi jólétr sutokon fefcmik, bngy bá-iiuák el ax uruágnokat fmyegetó legnigt obb vénél)!, mely a\| egyre erfcbüé külföldiveir Nkyayel aiemben akkor érne, ka tétlen né e4* maradnának a uomixéd államok nellesi I ányngt fejlódéaének, elfelejtve, hogy magái-iattetféa éa vtaazaeoéo, gásdaaégi tekintetben, egj értelműek. De aa nem kg megtörténni, mert pol giftámink megértették a kot tnté imát. Tagjaink gy éltek i n mogyar óltoJános iptorr^pM oly táiuaégban urthitá meg alá-kilé gjflléaét, melyrd bárnrit ornág bármely ag^leto blaike löketett volna, i a melj ben a legktlénbúsobb tárpdnlai oaxtá(yok axine-java volt képmelve. \| KTOoeaodáaa van kiirrs, a aklar ki is fogjet aa ktideni i vele u erőt éa í katalmat \\ A magyar általáéi ipari gyletnevébeoj: 8sUvy\\ Jóesef, ti érj Kodmeider Frigyes, Ipolyi Arnold, \' »Wait Keleti jKároly, Ipitni i Ito aiibdeddig caak képviselve vannak kfctobb-nagyonb mérték bei ex ontályok, nem ttytgena r\|ooik még ax egy let boa, oelyaek &4)jait oi) melegen karolta fel i buii kOxAuég I Pedig nem aaért téxtftuk oly nagy cxé* Iont aáaiiénkra, ma uért ainknltnnk mrg, bogy UfeolaU cnendoletet élve, toeadőiak kélt-ééflfkdexetere a kormán) oegélyébex vagy a fótién* najoklkMgébox fviduQunk. I Midén a létriu kaxal ipar felvlrágoilo-tálát él Ifjletttéiét, a kiányiénak megbono liliaát tOitOk kl aa egylet oéíjainl, midőn aa I orvság kéigaxdaiégi érdekeit karéit ve a naiugeadaiággal ée kerakodéanl, támogatva a laduaány éa météaaet által, akarjuk érvé nyr«)o4l#mit asért martak mindnt $ éaae^Uy alinéB valéalUntónak odaállítani, mert 6mm baaii kéééniégénk támogitáiárn námiiottnnk. \| kloet Is buixáji lordéinak ; Eg}kténknek a tagok eniival kall ran Mpemmt; /na nraiág anyagi jólétéért bnigé minden báninak benne kell ütni, nrakotol kell a sánló kértl, melyre Mngyaroruág va* iioáliiliooírkanHlki(tinit[ — do mivil »égii ■meiiiiapk tadoi, agy aáekép kívánónk toi* gamti>ak Ifivilágoeitáei eooreeai. — A lyill Íré* amii\'ken l^iotftl Oemoe kétéett k^vooeko fok-Mik TiUmk m, ki lotiyiiiak, kinivigt Utkeit— A iyá\|ai i\|vieé ongodoiaévol aagkioérutk Ké m oipiéj^ban IftpOogatai IVfé, eaopt* UMn mo. Ok, mily aop veit oo I moaayl féMalem ée baijbgiég liolkooat oo omM ekvbea) Do, Ha-ke^ laoMm, Alyéoi. tegoléo^rk kJ^lt mondok magtaduh lélekkel S MiiéiiilT^niliiTf eme lőttel tekialatt le ^oém éo loial életonuek, in Írténeákágn Ineookoo aegmeatll kaidéi.— KitfiiXi, Miadoakau, oorak iiéméi, évé ni-vaá kataja t mméi aaoenil ktilelaia egy oaéa •rím ée Uaattol\|ii élit — Manggolialaákir* taklakrn okartaa alieadatai, kogy eUoivéayam «tá$ 1111 k, miMkot ajeaaaa érkooott Igyod kajéatak tolipíak — E kie itnt náaioSea^ Ml wigaa jktMi mert gyoraekdod klala atHN bamo, nyém tftea egy fogata ménjét ana-éti voMuéa, naimikép een volt né veowy-i4l ieaol Itlaael katfaka kHém a aapi mi kaentkiéglaoi ée Ikoowio IHaa. nayéaoak jé-o^Oonga MOa, É ao okkkbél ntáoia kiálti i .v^yiai lka, amik na larad a gyepiéi I Kr aaaéu kiweap p apiooa Aeiili a kn}téo; ée k knwaAi wk mik Mnanamodim vettem énre, Ü iéátóky klnfiiil kénaülén, \|9tt ^nflámio hiikifirtl, Mán Mem áéH nem mliftnkitma ökle véllltutl pHM lmg\| Hii mái nk « Onk lififilii ékmm ftumd, i di e nétijiijk ny fővárosi levél. Bidnpotl, I8i0. márctiui 21. (,%an? ádnnadpr. ~ I iéféj.) A aoaoati ainkánnnk nagy n ia régi ajdoa j idga vaa. „f^vo hd&uáága", m ly 1784 bon ap ríl 2T-én adatott eléaaér Páriába l Baamarckai 1 aaaa mára ások -kéné ártosák, a nilyaaakat nom j egyhamar látnak aabpadjainkoo. Eltakialva aaaa jékadrtdl, uaalybao afln-loloo tartja a képftnaágat, aanki tem fogja megtagadni aaaradtdl alon politikai éle aaaAiégat, mily lyal a Fraaexiaoruágoan .tíanuol ára bakévaka xett Bamiati ébrodéa aldro látta Utóbbinak alé-■oaditáaára éi uottotéoéro talán ép aa ilyao éi kaaoalé mfivak nalgáltak a legnatbatóbb emel-tyftkiL — Aait agyán máiok aiotén ••)tettek, esivbdl óhajtottak, ée világoean éldra láttak, da amak ayilt kiaondáeára vagy knadoményoaéeéro képeaégők •— a ami fd — bitomágbk nem volt, aa Hanmarrhaie o műve által miajegy apré péoare váltotta fal e a népnek k6akeaé4e boata. Cit a darab majd aindan aora biaOayilja. Avagy oam 0 legnagyobb berwiaoi kellett-e boaiá. már 100 éwal eeeldtt »gy eaélna, ka aiudjárt\' eaiopadou ia, mart aa aa elet ittkAro legyei; ..........Naa £iéf ur 5 aaért eem fogja bírni, nem fogja aoba. livel In nagy ar, llugéaanak ta kéaaeli magát. Neaeaaég, rang, gaadageág eíbwottá teaai Inti IM m&nfys ay, wtf tttt ön umá\' dómjáért, WH uüknift! (V. felv. 3. jWi). ,Vagy a bar-nádik felvonái negyadik jelenetében: Ghróf j Ceak a politikákan katlané agfl kavée járta Beégni eaoraaoed 1 Figmro: Mi dtOMkedni való van . abban. Saialaled; kogy aoa értődj amit tadeaj ée kogy tudod, aait aaa értaai; kogy hallgatod amit tel naa fogkatoi, éa aaa kallod, aait kall-gata; aárkóaaái bo tollat faragni; autaa mély elaarftlteégat, mikor itméd Urcji j küldj uét ki-wékd it niJmmtt óraáfta; fka /ef a pectéuket, nkk/xnd él o UotUkrt : oeaaaea $L, áa non u os tffiu petit íkű J ooémoe itjr bolyét lokUae faloorolai, de a mai kfleéneág aaa a politikai ioeékáeok, eom a uoiúds wü Baaaoroobak iránti kegyeletbdl tölti aeg aeafeláaig a eaia ásít, bánom inkább aaért, bogy a giüiálii vigjátékfró pojnpáe. alvéo ao* lelnaaeon ée kitflno lilelan j\'iiaöt navatkaeaoo, aait kU Önben roaa név\|n aa lehet vannL Aa aldadá^ a legwkerlltlbbek egyike volt, a adkédék loikaaélve jálaaották mintegy ihletve o nagy kélté aelleaétdL Caak ait njaálkajik, bogy elébb oem uiálkoaiunk pár vaia namaati ainpadunkoa.— A forditjb romok ée Paalay Ede igaigetó érdeme. .A két máaik irodalai eaéaényét képeai: a TVeif dnra kitflaéU pál/áaat íred oéuye. A pá Ivaauvek aáaa 12, laiiyak\'iéail kitté tiagoo-die a így naa felel mogj a pálváaat kOvotauné-nyéalk, bogy L i a ad vigjálék lágyan. A többi 10 kSaé> kttlOaéeeu ,a tar* ck vígjáték tflat kl ttaép nyalvoaate ée lárgyáaau aikertllt kídólgo-aáia által Aa éttago birlló Sjiottaág annak ilélta oda a dija. Felbontatván a jotigée levélke Vá-radi Antal iaaert író éa kanéi iivi ttot ki. ü-v. F-$. —H Helyi és megyei hírek. — Hof^ttk A aigy-kiiiaaii kiadodiivilé j ogyaekt évf randa kö&ülaie 18Öé. évi apr, din délatáa I érakor aTtO\|oda* kolyiaégébao urtauk aeg, melyre ai egyei ölet tagjai taata-lettel awgkivilaak. \'\' Targyedroaal: i) Elaékiégi jaaat^o a lefolyt évrdl. b) A jévé évi kglioAf veik aagállapilán (11. §. a) e) a lenéit évi máaudái laltlviaigáláea (11. b) a egy ae remie t a péaatáruoki jalaatéa. d) Aa épitkaaéai tarvrajaak I költeégveté-•ek társaiéin. a) A aáaodik 6 évi lartaarf keiratkoaitt aj tagok névaaráaak felelvaaáaa.\' f) Aa ilapeeekályak IS-ik É a aaariat kilépett 10 válaaataáayi tag balyett aj váiaeutáa. (17. §, aaariat a eorraadbau kilépett válaiatm á-ayi tagok ajra válaeatbefék.) . kgyidejftlog a loklerfpr ^kok (Martinko-via Káralyaié) a titkár (BŰnfi Ljgjoi,) jvagy a nótán aj 5 éri idétartamra\\jM , aaa irakoaott igaxgatóaági a válaaaUnélnyi tagok bolyitü aj vá- oyira igéayba vette goaáolataiaal, bogy lovaa meaéoo fwSU vi^áaai aiegtolodkeafom. — Alig éraé lovaa, bo0 looébbOa lajrtoa a gyap1!\', af dél viliadtél angbokroeadvaj keraaatatooáka re* knl, aolyail tarkánál aiatkatliall olvoeoaa. ka Miaaaftadt gyaeakkan alul villám oda aoa ugrik, ée eJy ordvel, aely taaénetfMOttiaek láuaott. o loval mlididdig fwtartéaatta, aig a koeiibél kiagrottam. — Do a\|ok már aoa birii i bokroaodott fflvit féken tarmai i arde eaapáa-eal félip ráalva fakldt Moaneémoél aa Itona také aarkán* n lé iövábk\'irimodottjk maga után kaavi a keamt. oa egy aegJetkáanil darabokra oaala. Kabarak tolultak i tárra. aiMan nyugodt léa, oeak oaivea aaa, aeiv kUálfélalmot állott ki, ■l léllia, kogy Maaaotaadlol élettelen ti-akk al a térrdl — Hogyaa érkeetem kaa, magam eam tadom, de aélyn niegbitvi ée kgataa állapotban — mi, miét aavái aondá, a kiállóit tét alom kfvotkamában igének laméneta volt Öltem a pamlagon a aeL bátarkedtaa n utáu kérdndakléat, kinél gttadototla Uéaak, midéa — eb, Ma raagé átlagén viléait I — ityáa betepöaat ée vele llaineratedi — Sokat moadé mmh lobogou alkani midéa aiéttaa mé km mogkajolva Mmalntt, kny kgkevéeké Ida magrtftvi, oeak oa arde lékéé kévottomékoa ká-\' « oL — Vem méhaa eamait, mart a aegu tnagéj aaoabaa oly bálatol ja pil-ayort tdlaa, maly m lálanák kielégítene Atyám eíbaaaélta, bogy Mtfn I nornooéün-eég Hliliiki érkaiatt, Ugy eaép fogam raajait aéeei. mogtném, ki0 MiaJiiaislf I»lt no- béebnajitte (folylmén kfv.) ti el - n eaa\' f) Indítványok tárgyalása (11. g. d.) magy-Kaniasa, mároa. X lfBO. Blau IPdUté 1/máBM-dMk- — Érdekw ajáadékot kapót, tfurdré a helybeli kegyeirendi tégymnáaium mukeumai £i égjr teljeeen kinéu kélfeja él kétfarkl boraiu, melyen ha kitömni sikerül eeadkivBl frdekeb példánya laa a nereaett mamimnek Tfraéae tae, bogy aa abaormia Illatúak oiik a borét boltik el eaalmával kitömve a aa a körülmény fog nebéaaégekat okoani a kttémőnak, Oroeeiianu lg nán tanár urnák, ki kSanyabban bánt al volna vela, ka a keméay. féaek ie beat maradnak. — Kivánjuk, bogy a kitlmée aikertljOn. — KlIQotelet A körünkbeu két év óta köi-tiaateletben éld Dr. Tömjoeáuyi Imre, mJkir hou véd-oarodorvo^ urat aa érben két k>tflntaéi érte: előbb ugyanié a badíéraknel, a naposban pe-d% a német lovagrend kaeotjével lett jfoldieait-vé. Midón a magérde>olat kitint étkekért deaín-téu gratulálnánk L barábenkaak, aaúu meggyé-aódéalnknak adunk kifaiaakt, hogy a mrflnk ál tel a kitBatetétt derék férfiú eaámoi tiiateiéjé-nek 4a barátjának Srvetjdétei hírt moJdottunk. — Nagy- le Kie-Kaoixu vlroook ilyatttéee érdekében f ké 20-án aiiepác elnOkletotlett tartott biaottaági cyttléeen, melyen mint megyoi ItUÍ-döttaégi taaolaOlaviua Lajoi, lnkoy Láealé\'éií Erdélyi MiaUy, urak, vajamint a két vlroe köa-gvllléa által i caélra k küldött tía-tia kag vett réeat — még aa egyeettiée véglegeaanj ki nem mondathatott, mivel a kie-kauiaeai képjviielŐiég köagyftléai jegyadköayv nem batalmaata fela.kftl-döttaégat véglagea batárooatboaatalra. Einélfogva a biaottaág aaroa batáridőt ttiöU ki Kii-Kaaiaaa vára réeaére, bogy a kölöe tanáoekoaáe által eaö-vegeaett éi elfogadtatott három poot bilybonba-gyáea iránt ai köigyttléet tartva, határoiatát a ma- Ífával köiölje. N.^kauiua vároe kOidöttaége poig aaon evetre ka Kía-Kenita váró* kfia^yO ke eltérő határosai ot boiaa, aa d réeaérói 11-Kani tea váfoi nevében tat e^gdaéoyeket aeamiaok nek nyilvánítja. Leket aaoaban reaélci, bogy a köahangnlat értelmében ea egyoeűlk moet már ni\| fog történni. \|! \'{• i — (MüiodvelOl iléadálJ A nagy-kaniaeai kereekedé ifjak Oaképal korénak lapum ault eaáaában jelsett m&aedlieldi olftdáia 2U-4n ur-tatoQ meg igea aaép anyagi ét erköicei eiker-rel, nagyeaamu dieaee kéaöneég ieieniétében. A aint oTveeóink tudják, két vígjáték adatott ée pedig 9Enttut" éi a tRUóygikoi\' — A darabek eidadáeáaak öaexbenyomáia igen kedveaé vo\'l, aa ifjú aákedveldk; amdegyike ipakodott mmél jobbab megfelelni feladatáuak, ami mind egviknek toljeeeu ákarflt ii, aai n köaöaeég aaioi Upaaibél eokeaor ki ia tlat. ab elvé de-rabbin: Fmker 1\'ivada (Erueeat) éa Laokeu-bacher Béla (Berniér Pál) urak inellltt, kik való baa eliameréere méltó módon oldottál aeg aaerepeiket, kolönöean kitflnt ápiiaer Benő ar (Doploaie earada), ki á matatéma biaonyoean bátor katona <miodig, db .ki Daaoatei r)dgard (BluaoaeokoiB Vllmoa ur) ellenében, kí igea eikerlltea játaslott, majdnem elveeatette i. oaatát j aaireooeáre Berta (rollik Mari) eaaralroe mágia oeak uagyibb mint lélté-konyeége, k Karolina, Damo-itel tleje (Öoldmano Jakn a. I.)kaaaibb kjkbe tép a ígyj nagyobb veeeedelea noa eairinaak aa Igmiboli aaiat a végén ki ie tAnik, még Email eéin jdjaavarba. — A darab maga nem aokat ér, a loavo itn egy kimé bálvány ée árpátéin o agy láteaik aa agéaa darab t>uoeat kaenakbdáaa érdekébea vaa irva. — De egypár aulattiii jelenete i^a vaa. Sokkal éidnkeeebb ée eae lemeeebb a anik: „A rMíggülor. Ebben bálidetnabb fterep jutóit (hümaaa kieiaaiiynaa (Pérlrd Eagouía, fiatal öavagy), jki- igen kelyoe feifogáe-eal, ijft-ott igaii alakité erdvel játeiotti eaeripét; ép Oly eaép u éi kedvel mraémotaiilggel ját-enott Morgenbaaer Malviné k. a. (Angelika ao-koleáay), kik míndakatwn többeeör aajoi taplókra ragadták i köröaiéget. Dnada Alfréd, foeté (Laokeakackw Béli ur), Linkpaeai, ál Umuyéla (Stem (gaáee ar), ina, keijtéea (Splt-aer Bead ur) adadegyik a aaga helyén, igea eikeroeea oldották meg feladatukat; -4 Laotea-banka Bék ar megérdemelte i kfUKieég let-aaényilaikoaatait, helyei laagkardoaéanrt, aike-iflt tagleftéaoért. e egyiitalán MirapéJek helyéé kei Ont! 1 viteleért; Stora Igáén ar kae jó! eao-aéi^OMtette o aerelmérdl k aegfeknieid kiva tabókot, ki el émoadíttatáaáaak reaényékoo egye- I bot na lét, na kall, oiék aai egy lyilkoeaek fallOdOaéeére uolgálhat • Spüaer Benffur pedig a féltékeny ée korlátolt mi kértééit igen jél alakította Még a nandér altintréi klil ara lékeanBnk, ki ogéeaon kanáraédra poéarte íraa ma nakál feletti bajomét. — A klilieág végil a naoplékot alad bívm, aait etek valóban aeg ia érdomlottofc. — fia még Oiaaágb latváa veterán ukáardl Unlak lülitéit, 1ti a darabok kmnüé^lMfl, a akt láttak, aaép akarni tára-donit, akker roferoaá timiaekaek in kioomlh, loijona migtrilMnk, — fekmttéoSak neaiat n eléadn tmnta jöndelmi jkoáa torktra rag Nem taliágoiio aagy éonog,4é kéaBnégflalnmk nem eelao jétékeay éra«íatárdi kollégát tové. — Coéeya. rtn Ml \|ér. így pár a eleg aap iiáe waét érnékny kidogek járaak, hogy a már-már nyagaleabe tett féli kabát aa-gint enépaa eldkaftlt. Jéaaof aapje, melytől e indák \|eggal félnek mindig kemény kdeg volt és éjjel fagyott k Valóban oly boiaa volt a , léi, begy eaebb aelegebb napok után joggal ékítenünk. —. — Kewthely vám köakaaau intéaméaya egy, a Polgárok élete ée vagyona felett őr kidé egyleti gyarapodtak. — Ugyanié I. k4 14 éa a .tlaolió-egytet" alakitáeáaak acaméj* leetté vált Bniack V. városbíró által a mondott népre ooektvett aápee ki\|gy\|lk egyeiiwol aondá ki aa alakulást a aa egylet tkarieeldit aegválaaatá. Ee pedig e tiUolté-egylet védnökéül: fróf Fee-teüci Tanilóf; tkaL elnöknek: Be^ckí Véneiéit; ekéknek: Vérteeev Ivánt; alalaeknek: íleffmeaa Somát; pénatárnokaak : Schleiffer J. >itkárna< ; PÜta Pált; főparaaoaaokaak: Qaál Mikién ; al-piraneanokaak : flean Lajost; máisó parana-aoknak: Fried Igoácaot; aaivattya paranqiaoknak: Baieb Károlyt; aer tárnoknak: Stieder Kálmánt k 12 tagbél álló válaatmáay á?astet<\|ft el. Aa elkénült akpsaabálywk jéváhagyáa végeu £ a-kir. keraáaynoa fel tájén tettek, de enwk riieai> éckeatáíg ie aa egylet id. mogkeadi uiúitűdéiét/ — A Rzilan. ált. tan. taitilef- köaponti vélaiatmáoyáaak f. ké IS áa tartett kani Oiéaéa Cathé A. elnök Örömmel leiemé n aép aa «• m»l megjelent vál. tagokaak, hogy Ke«athely vároe baéeága értesítette, miiaer.oi a f jévi aug. bávában megtartandó megyei tauitéi aagyuftlés tagját aai vei örömmel fogadja. Leltei jéijeoaás-eel fogadtatott Krób Pál tanfejOgyeld ur aaon iráebelí ayilatkoaata, hogy a lantiéi testület éhe-jára a megyei tanügyi állapotról a kaeetbelyeo tartandó kösgyBléeOn Molvaaáet tertand. Hoss »n tartó eaameoiorére nyújtott tárgya n vall. ói köa. miniita által kladeu, a tanítók valamint aaok Sav. éi árváinak nyugdijaatatáia, illetőleg segélyeiébe éi gyámolité% tárg)ában begyűjtendő feiyamndványok mikénti feleaereléa ée oké f ku elatéaéM körüli eljáráat oaélaé „uhute^" melyre Btró J; hívta fel vélaatmáoy figyelmét. A vál. ennek tárgyában két kérvényt meneeatand, egyiket a vall ée köa. miaieterkee, e másikat a nalL vaaprémi plapökkös. Aa elsőben kérni fogja a miniséiért, mieaerínt kegyeekadnék elrendelni, kogy a köaeégek által, a nyugdíj járulékok befieetéoérdl szóló nyugták aa adóhivatal által oserélteaenek ki, mert aa 9utaeitaea adóhivatali nyugta esa\'oláeát kívánja a kérvéuy-haa. A másik kérvényben a vál. mély atáaa\'űl ■éri a nmlt vaaprémi pttepök urat, miaaeriat kegyeskednék elrendelni megyéje területén, hogf a lanitói ftavegyek segélyd j iránti folyamodvá-avakboa sailkségleadő — a lélkéki hivatniuk által kiáliitaoeó okmányok díj mentesen edae-sanaV ki. A uralt, pflipök ur, kt jósaivflségeről aaéla e basában iimert, híseiük a t\'auflgy bajnokai ama kérését kegyes leend megbellgetoi. M. — A papa keizthelyl vaut végr. bísotiaá-cának márc. 17-én Tapwloaáo gróf katerhásy Siórica elnöklete elat tar\'o t filéeében kijelente-teti, hogy Veeaprém ée Zala megye aliepáni hivatalai a aaolgebiráka utasították, bogy a vonal tranairoaáaal tuegbisoUeka a netán aaükiéga baóeagí támogatálban réeseeíteék. Beterjeeautett Lóekey Mtklóe mérnökkel aa e<dmuukálaok elvállaláia tárgyában kötött eeer sddée, mely e vállalat érdekével megogyeeőuek találtatván, jévábagyalott. Bora Béuinak aa Arad Kőröevölgyi va.ut umertetéee naimü kitűnő muukája — aintáo a pápa-keatkelyi vonal i» eeen vauit mintájára vaq tervesve, — a köaöneég körében kioeaüi oséír jábél 100 példáttybaa megrendeltetett, Kim Láealé b. elnök indítványára i raeut kiépitéséhw teendő péna, anyag vagy munkabeli ajáilatok gyljtéa oaéljákél aláírási ivek boO>áMetnok ki. A gyűjtésnek sikerese bbeo ea-k&\|ölbatéaére a végrehajtó bíeottiág tagjaiból éi a vidékbeli máa érdeklődőknek ie belevouá-eáfil Kastheiyen, Tepolnáa, Sümeg Rendeken Divooeerbon ée Pápáo albíaetteágok allkiUattak. Aa eddig beérieaatt,a>áíráei ivokdo a elő-annkáimokra 7393 frt. 60 kr. foglaltak. — A papi-kaaithalyi vsául végrehajtó «ágának Tapoloaáa tartou flléio után a biioltaág tegjei a upoloaai nagyréndégiŐben láraaKebédro jttttek Oaaae é< víg aene, kodélya beeeélgetk ée lelkee pohárkösaöutéiek kőit leomoltok még pár érát o baráwágnik e i tervbe vett vállálit meg* beeaéléeének. A lelkénéotéak sorát Terjatyáaaky Lajos kesdte meg, éltetvén a vállalat ijgyik első keádiméayeiőjét gróf Eierkéay Márioeíeinöké:, utáne Beok Sándor KkaLáafé kelyettm elnököt - * éltette, gróf &terkásy Móric* Léekay Ml aémé-kért ftrité pobsVát, aa Antal Glábor Zélasoegyo lakióiMt koeadnté fel, Kia LáaaJé pedig Tapolcsa városért ivott igen aaép lépktben jeleojre, bogy valaaiat a Tapakoa tolyó Pápa vára betát át Öveai, ugy Tapofeaa vkoeát i veeatvoaajl esatolja Pápa aivébee. — A logklaeiobbi énekjeeel Sümegen tertaiik aag, p. i. - A nők o* az érefliégl vlzi\|áléi A bu depééti emiea jogi kaámi márcsia 14-éa tatait ftléaédn — mint hafljuk — olvwutétt a öal-tusminíiter leirata, aelyhaa a jogi kari véleményét kéri ki ee iránt, bogy i nők baoeáttmeaaoh-o érettiégi viiegélothoe ée naa alapon aajegyetea reada lálocatáeáhos V A kérdés í créfungoaaav Vilioa kérelme folytán keittlt o aaéayogvo> A ao-entanotpatiél pártáié Ueroaegti Mikály tabár réea-leln alltartemiéaéken felaorelta \\s ó ée újvilág miadea tudóé hAlgyk e jevaeoija, bogy a aokaok aa érlltbégi vaaga eagidtaaék aeg. ÁJtiláoo* ilvi aegotdáei sem proponál ugyan a jogi ka, de a teaafevgé eoabea ée eléaméayok után or-voetada Hageaiy gréfaé aa ératk%i Oaegáhoa leendő boosá tatáeát aogongaéholéaok mrlje, ka alkeégeoaek találják; ée a jogi kaa lérieki agyetem tudori oklevelét kíméli ennyire, mint egy éritteégi kkaayitváayl, • igv a tadmkl\'gy oo\|: n érettiégi ringét elegendőnek véfl, — A gréfaé ariki tudori aipltmiájtun- iuaai érvéayeo-légének elismerése (naMrtianio) n egymea eoo-klejegilig értolamtt arivüsgiemaaui literjét lését teaaé nlkoégeeaé, aort n egyetem pn»»-lagmai oeak ikiik gnénláme terjed ki, a 37 MUŰi jral^a tngsuy Mi I mm kw tatái oeak m eaetkaa véU totifioilUli-patai Üstamaiái, ha 4 taleáge mi ki?4-\|MÍ. — A i«fH\|Wk i jogi kár kí m mtti kir Üitm Mariát i aüii \' \\ jattMrlaiok nerjfcdelme megtelel m iitepi oj* ii Hi\|ftr(i)tk aktttiaik. ] Q A »lbért Ur. kitklnéfMk ki inj 4» éteUapaeaialalokbeo \|aáa\| tauitója Grte-\\(Llf, átilaárét lemondott. — Sok jól éa moudbaluáuk róla mint taaitéról ia, ée ej;fMi vsak elég mntvit megiegy eauttuk, koáf eeflláaáben 11 mondd Üaanbát Írig szolgálta ja tanuj** Uukdaüau ügveaenlaUel. -4 ljinterie a aeidó tauaók helyietáaak fájdalom eddig la méí reodMetten Ailapotát, — ht helybein bívá-telmkodáaának ily numerusban kifejezhető volta ftiiju-ut bennünket míudeu, — ián tömjénező hi- aelgéanak láteaó dioeérgetéetdl. j— Többé mon-d«\|»k e saárnok iveket töltő dicséretnél, — A ittrtli áltiara 400 fart évi fizetéa mellett Ion pedig aion hozaáadáaaal, egy személyben elóimád- HMWWl www u Bilnul hirdetve, ínég HA e megválaaatando i4k(ert kántor éa Unité legyen. — Mik mesterség avagy hivatal, jbfcrmelv ázeróuy u nioeogiou u es, lia kellően betöltetik, uséáó hb elfogulatlanok tiszteletére, de iní, vígén olméjU író mesteremberek — liijodeii rae-poJilluettnk mellett még ia óaalj aat hiaaaiük, {a liuljúl lii.xaztlk,) hogy egy —j h luuitói Ibi rábai autoeeágának tudatábau élö tauképeiitelt la hivatalbeti méltóeágán mindenkor ijlulinák tekinteni, — a tauitói hivatal meilaiti aakr terl.odáat. — Tanítót uraim, tanítót ée harmad-aao\' ia tauitét válaaaaaanak öufk I — ne kivá^a- H lön ée kii nil tOK Cakbaa kápeeeéget éné fiatal műiiáeeeiakbis, Ilid lenek., be hoasánk matatváayal jUiuetnéae-ket, kogy aaok-t egy itteni\' (budapesti) festők bél alakalaadé bíaotteág bírálata afáj booaáaauk ia legképeeebb egvént kiválantaesuk. Aa ily rál/uí Balmoral médoa kiváUntottifiut mi aatáu hajlandók lennénk agy étre uját külUégtluMü Páriába küldeni, bogy ott magát teljesen kiképeaae, a ké-ifibb átvegye legaBaeleab. berendeaendó saját fameteaéei műtermünk vezetésit A mutatványok bekttldéaére határidőül tolyé évi máty hé l-jét tflaeOk ki." - Az .Ortzág Vtláfl" képes hetilap YIL lüzete következő tartalommal jelent meg: Éld fér) ösvegye. (Elbeeaélée,) Margitay Deeaóldl. (Folytatás.) A mi a köeönaéget mulattatja. Llaa-ka Béléi él. A okauworthi kaatély. (Képpel) A haddoui villa, (Képpel.) Utoaai élet Kairí ^Képpel) Mátyás király, vagv aa «rée !oi. vígjátékból mutatvány] Szása j lüvöltő aeárnyon. (Költemény) Fejes XVI. eaéaadbeli epikáut éeaményei dán 100 írttal — A budapeet aimonyi vaeutvp nal banyára aéava a eaabadkaí irány fogad tátott el I—jjUj politikai hetilap indul meg Budapaeten .Kemiteti ui»águ eaime alatt. — Aa angol ki-téfnfi neve alatt Bedea Badea* Qoffmaaa. köaöe péaattgyminia-teri a Ibéoai udvari aaiaháaak btaadáaaáVá leaa. — jKorody Péter pélyaoyertee aépeaiaméve „A legény; bolond ja", ápiilia 9-dikéu fog legeléaaSr aainra kerülni. éltél, miut ilyevtél. hogy a\| aakterkodéa kit-o\|i tiaataa ténykedéeében i» képaett legyaw-uiiijt ueiin kiváohatják, hogy a megválaaatandé er paedagogua legven. 0 nltt n vörös disznó, — hol a vöröa diaa-i.ó f (éle hirhedt kártya játéUak volt aainhlB-lyala napokban- a poivai korojma, keaerfl \|evéoek nie^^a^ift «\| maly játék rylSUinog tájékéba Vél leu, kit ine\| ne] naJ kéi 10 ieei aaá airé ban. eaer hat Károlytól, letváutél. műnevei. 6727. Mám. keieti Közgazdaság. Értesítés aaayarj aggod a kiaeé a vetéieket, de ma még tiak iwra van ok. A Donántali réaaaa, sava* aatéaaa Samogy, Veeaprém, Ofér. Moeon «e-gyékban u a vatéiek a aord idffjáráa dacaára fok, a Ut « oeak a félalam van még — de kon-atatált káli mind eddig ninoa. A Tieaa vidéken, aeveaeteaan Hevei. Jéu-Magykan-Saolnok megyékben ijein tetteit aa éji fagyok eddig kárt miután téeak tali Aa érdél Í\'f a f ig kárt a ippali fólmelegedéa méraékelt,\' a ve-nagyobb baj nélkül aanek túl rajia. jí réaaakao aem történt még eddig a vetéíókpen. Allatában oaak ia a avanzébk téaek néuiiloi Általában jdaak ia a gyengé aaoyargatott taine ad még & VI\' addig íékiaaemü PtldmivM eni^étt eaemelt ki\| prskdeatiuatió.iZalaegeraaegről haaa térébau v^ltj euiborUuknek \'mintegy 62 írttal köunyitették magi eaiye tá)ékán kalimpáló „piro^ bugyallárie\'lÚ .una aaeaony lovagjai. — Sírva kérte a veaa-\' mint állitá — eladott tehenének árát éinde mielőtt a könyörülni angyala utat] törhetett volna magának, a loykg arak jégkar ittál vértéeett aaivéhea, jónak látták aa illetőre párologn:. — Aztán még aat mondják, I ho\| j ritkul ía aaiván^ok asáma I — Ilui l — flU* \| \' a dulog igy: hajdaa oiifia jmürbeu ée gyojoe 1 ában aaokott aa emberiaég e aöpradéka je- 1 keani, ma meg, baji ki tudná megmondani takar aoluaor aa a frakk, kvekkeri bugyogó lakoaipdl — — Q 8?eraucaétlaniég. A legköaelbbb miilt : k egyikén Oaiklin Ferenoal eaepetki lakpe-gabouával rakott asekare Zalabér éa Pakjod köi ö\'t taidUlvén, emlitett tuiajdouost, ki á aie-\'\' mellett haladét), aa Ut malieti árokba döbt-agyi.ii Qtötte. — A atereneáétlaiiael vele volt kvea fiaoekája ia, ea a.kéteégbeaeettnek meg-itett erejével iparkodott a gabonával lelt lókat aiyjárói lenuaogatni, neonban a muaka I0l\|l multa a gyenge gyermek .erejét. Mire ee-\' érkeeett, már oeak élettelen bullát találtak. Moadjék, hogy a aaerenoaélen pillanatban . baj ott el .mellettük egy — (Untén fiaapetaei Jaki íuvuron, ki,a gyermeknek aeiklát indító iiatukodáaaira mit eem hajtva llovai k üaté vagdal rén — tova végtatott Mi nam akarjuk ■ hinni, i hot y .láteauék ily aaivtelen enjbert aáöray. t--klil Iliben ml eem tartóatatna bennünket, hogy nevkt a köamegvetée táigyáal -p jiyilfánoeaégra ho4nk. — A fanatizál érdekében- As „Öraaág-jVi-lág 1 érdemea kiadója Baulmaa [Frigyéé eaen] fi-emremélió telhiváat inléet I a köaÖnaé^Ma: gy a haaai tamataaéa mövieaetét erénkköa mééiau emeljük, ezennelfelhivéat ioléalnk aiba- Baélhy Zsolttól. A eainlapoaetó. (Kajcaolatj Via-vári Gyulától. Bö\'ényak haroaa madiével. (Képpel.) Meutéeeaktfaök a tengeren. (Képpel) llöi-töuemk él rabjaink. Dr BoaenbaVg Lujoalól. A aa. Gottbárd éa aa alpeai atak. fiK\'ppel) A aaem époláaa. (Két ébrévalV Dr. Grpainariu Lipóttól. A király earge vadáaaaton. (Képpel) Bo-doy Luoaia. Qréville Hei rik regénye (Folvtatáa) Irodalom, Zene. Stinbáa Teo mlka. KápaOművé-aaet. e. a. t a. a. t. VII. ÍÚaethea aLfíiogények vigaaaa^ oa. jutalomkép van oaatolvé. v — Rövid hírek, A Teleki páiyáaátón dr. Várady Antal „A tőr* oaimi vígjátékával\' nyerte al a dijat) — A „Saékeafehéiívár ée Vidéke" eaer-kaaatőjét Caitáry Kálmánt a bodapeet aajtó-es-küdtaaék a legutóbbi tátgyaláe alkialmával felmentette. I— Fehér váróit\' árvaháaat i fognak építeni. —■ A bolgár fejedelem magelégplte aaural-kodáa dioaéeégát Aet hírlik, hogy leakar kö-eaönui. —\| Mennyibe kerül egy nagy háború ? Erre megfelel Willefort, kinek aaámitása aaarint aa 1870-cui tiaucsia poiosa háborúja fraueiák-uak karak 13829 millió fraakjába került. Biaouy drága ma oaég tettel ilataág. — al aa eled alai — Koaeuth Jánoa, budapeeti marhat én álláaáról a Igyébtagélyoa ée jérváayoa állati beteglégekről, folyó évi mároaiua bó 7-től 15-ig. 1. Magyaroraaág 2. Horvát-Sslavonoraaág éa <8. A Horvát-Sslavon katonai határőrvidék terttléte véaamentea. 4. A fiumei teugeréeaeti hatóságnak távirati jelentéee aaeríut fiúméban éa vidékéu ea állat-egéaaaégi állapot telj eaen kielégítő. \' 5. Ai oaatrék tartományok közül Dalmá-oaiában uralg a marhavéaa a ainji kerületben Bruaoe köaaégben éa a aárai kerületben Duklo mvü községben] \| Kelt Zala-Egeruegen 1880. márcaiua 17. Köaii: Stigethy Antal, m«\|jii \|ud. #fjeaaleti titkár. \|— A vetéiek düdiáról a köretkexől^ot je-leüthetjük: A lefolyt Utóbbi pár nap fagyáaai résében. még határoaottan meg nem állapítható kért tettek a repoaében, annyi aaonban felvehető, hogy a már ie gyengén áttelelt reposék de oaak ia aaek, a mostani fagyok kegyelemdöfése alatt 80-50 százalék kárt aaeuvedtek. Aa őuiveté-aek állása, különösen pedig a búzáé jónak mondható ; ujabban érkaaatt tudósításaink aaerint Te-mee„ Torontál, Báce megyékben a általában aa oraalg déli réneiben — csupán aa éjjeli fagyok I >g okot aggályokra. A rózs vitéeek több helyt kipállottak, de-még eddlt a tényleges kár nem nagy. A repcae a déli megyékben azenvedett, a még inkább aaenved a moeti fagyok alatt, éa állaea a vidéken általában már problematikus. Nem baj, bogy a tavaaai munka éa vatéa, melynek lés ultal sok elmaradt őaait kelleni pótolni, a tolytoboB fagyok miatt laaaan haladj lőt a kötöttebb földeken teljesen aaünétel. OytjmOloafák éi aaőldk aaenvedett kárairól a tudósitééok még moat ia altérők, ugyanazon vidékről !ia gyakran ellentétei biteket vévén, egyelőre taitóakodunk azok regiatráléeétól, a bevárjuk almelec napok eredménvét (.M. F,9) - Az eltlj ho rvdtorndgi borviuáiyél, melyet a hó!t7-én nyitottak mag Zágrábban; a következőket irják: — a vásár a legszerényebb igényeknek aem felelt meg; 16 olosó bor egyáltalán nem veit, mert aa eladók túlmagaaig tartották bonikat, a termelők a vásárlók köaött azért nem volt eemminemü köalekedés, mert aa eladók míg voltak győeődve arról, hogv eladják boraikat, bármily magam tartaák ia, anhaa já-rult, hogy! a vásárra 20 kros belépti jegyek voltak, a á köaönség, a helyett, hogy kóatolta volna, itta a bori, s zajongott, lármázott, ugy\| bogy üa-leteket IdStni egyétalán lehetetlen volt. A kiállított borokböl kevés kelt el, de imit eladtak, aat ii a kiállítási helyiségeken kívül vitték meg. Felelói HOFFM szerkesztő; A N N M Ó E 00000000 F TiATRAH 101000000001 I LA 1BACH VÁROS futaléhktf lesöne. -11\' K ! E(7 millialtatáseter ftnjí 6ssugbea íveaként haránt húsán, n tönj-reménjek 90,000, 30,000 fM. aat. i nysreniénj. melyei oiiodsn aonjsgjte njirui kall 80 forint o.\'é. ■ j Első húzás már áprii 2-án, 1880. \| Mindenkinek o aorsjrgyek kényelmes is élesé föltételek melleta beszerzését megkönnyiteudö, árusítjuk a Laibachi sorsjegyeket 185 (írtéit "ötnegyedéves részletfizetésekre I á 6 frt vagy 24 forint készpénz fizetés mellett Az aleó 6 frtoi részletfizetése után ja varé akibo-cssjté baoa (Real-Creditbnnki által kiállított Ideiglenes jejjjet kan mely már. az epri! 2-ikI elsé luzáanaljitssik éa kiflsetM után u eredeti sonjegygyel aleseréltttik. 8oiljegyek áa ideiglenes (egyek kaphatók Wbllzellé 19. „MEROÜR-\' wollaeiia kiudbbívatalRuak láiMUlete, Cobu Öli. és az oesfcrák-magjfar allsu minden nagyobb váltó-Isletébea. MT 8orytgf-táriaiigok i$ teitiíUuk. elő- nj/öi ét^ÍMmáiyMn réutlutnek. 714 1—2. 18. H_ 1__B D E T É 8 E K: IdpLljfcAJfcjfafc^ ■2-tűunrnb bMig! (I Fast umsonst! \| Dk OafkmnNüung 6n örútanm Silkfr- jf jabril ontouft lémnulu^t marra unt 76j, umrt bem II S^ájungipmií. JJIr nur 7 fi. alt (asm bú $álftt fT M Wofetn ílrbnwio^nee aljait ^eboudnn lolgenM J^ !-blfflCitfé il.rillinna\|ilbrr-3íiutc(, t»cld)cí jogar bal u _ ibrib^ridpn „cd)l Biittania" trigt unb (úr. bcljou fj • iBofeblftbra 25 3a$tr florantin twtb. m Ut birr űngcláijrlcn 4G öfflfnfiánbí lofirn u nur 7 ft. nnb \|»ór: n 6 Síüd maffme OritttnúifíUm-SpcifeUffel; 1 Mindtii kidllUfUvn as eUő crderncrmmtl A kitüntetve. V KiBit érem Pária 1078 "Tm t Örillaniaplbcr-Qabd {cinfirr ragliWjcu ffür 712 1—86. EXISTENZ- odir lukreiive Nebenbcscháttígung - Suchend^ auch fUr Perionén aua vormhmio Standi! 000000000100000000 Hunom 01E8UÜ BLÉR , cnglifdtc (d)iürrftcr Onaíitdt: 6 „ x)rillaniaíilbrt\'Iafclmfi(ci mit CtoblNtngen; a „ {finlif 58rillű)iio(ilbtr\'ttofíffÍőí}fI;! 1 a mü(\|ÍDcr Orillainnjilbcr.^ildiidjöpicr; 1 „ [^rotter 9nitania(iiba\'3up\|)ra>{4opfrr btf\' . ter Soric; 2 „ fffettoottl Srtttaniaillba. Sálon »tajri-wnhtn: 6 „ Srfifrnlirtaffm; 6 „ Öritl.3ill«r\'9JIcf\|rri{flfr m. Jtugeln; I\' - SinbrdKr; ITStíkf. ~ 6o langt brr Sorrntb nod) rridit, per Veteti\' fung ober grgrn nadjnflljmr ju britben burdi E. SELKEN, Brittanissiiber Vabntsdapot, jrn 712 1-8. Wien, II. Bchreigaaie 10. ^ SyfTTVVVyOTTTTr<qpt i ► ► > > £ Brogle I. és Moller ^ gép- és rosta-lemez gyára k G Budapesten. y Ja Margit-híd köaeléb-eu, kéizit k ^ Trlenröket (konkoly váíantó) 6 kü- ■ ^ lönféle nagyságban. * V A Trkur hengereket malmok számára, k ^ Kőplatókat, f A Mseleltf rostákat, k HH (éaltákat saáméra. éa rontákat aaáiuára, rvv caé\| 71 ö^-\'ea euf Grund 28 jihriger Erfahtungen, Beobachtungen und eii j- Sehendet Studien meine glSoeeud bewKhitaa butruktiomn nd JieUkmnge* gegeo mSeemie Honorar (Ur gebildete iler-rjen rediiekan. ehtenhahen Cbaraktera,ín Wieu Vortrag liiflbdiioh und nabaabaí áchr\|ftHcb und eebr gründliohe Aa-laitnageo bei vollelftadiger pnktiecher Eíujübrung ín Allém, ím reei«n, acbtbareo, aoTideoJ atsbilen und juugtebígen Oeli-yardíaneo — in dar Provinak ant dem Landa oder im AnU iniide domiailinnd, attoh bríeflioh fttr jeden Stand and in jadeu* Orte r ur aoiortigan Gmindunc einef lélbetllSudlgin, ■nganebman, ehriavollan UgUssUMi éT^yés larsaynviie o tégiöuerek, a nior és o kótWl) hurutja stfm j Paatillák tljiilltii k puliuli1 tménUti bajok 4a \| köhögés ellen. Muttoui Hfcur. Kurlsbamü. Kapluié minden néssasi és éwtayvlsksrsaljaálsbes <187 11-12 f> a 9 m C J N 0 o * ö. 11* i • ■ P P 3 3 lf •• 1 * >M1 B* I 5. B »\' oeeaeoooo ooo oooot • TEME8VÁBY MOH czlpöpgyar raktára BUDAPESTEN, király-utcza I. szán, báró Or czy-féls hál, nagyban és kicsinyben. L iceHielierleift Exlteii% and schlbirin éemlalraadan Lebeniatelluno T,. groaaer Zuknnit auch oline Kapital abd ohne DomiaÜ- j fl áerSiderung togleich uater Qurontii dee Kdnlgea, Einalg \|n ! 1 éeiner Art ohnt Koneurrmt jn Európa j AlljShrlíob mit vie- 2 aan Kaoerungeu Verbeieeruugen und einrf anselinliehen Ba- I 2 ^ieherang in groase lakrative Zweige, Bei gvaobíokter ra-J aotielier FUhruog, Auadauer, auimeraaamer Pflage and reel-f tar Haedhabung aind pro Anno euoh 30,000 bia 60,000 H 4it Bebgawisa, aaok umataindeu ebet auch mehr ale dia Poppalie aa verdieeen. £toe Meage apreohendir Baveiae beleaohten Gesastea dereh dia herrjioheu LicbUtrahlen dar glSaaendateo Erfolga. Adrraar: íto flínötr, IDíen, Aeisnerstrasee 20. P 8. ín Wiee wírd dae Ilonorar eret nach wlrkllob bewie-aeaee Sberaachaadan Erfolg geeahlt, dar Erfolg muaa eijt-eehiedea, gl&aaend uad Ikmeohend eokaell eintraten. \' DKKHEH ANTAL-féle kiviteli palaczk-sör 91 e\|\| rendelések a kiviteli palae/.kNAr valfdlKágaéHtnrthatÓKáza-értl Jótállás mellett egyes-egyeddl csitk a DREHER ANTAL1"" sörfőzdéhez (2-10.) I húbénynn vagy annak toljhátalmázbtt ídraktárnokánál DIKTKICH U GOnSCHUfiBBZ BtlBAPKST czimzöíőflk. Árjegynékek kívánatra mndeMóva ingyen és bérmentve. Nagybáiii iunétdsdókDSk kiváló kedvezmények. mfk aaáoaára: KomoJ-cilpük •báriassttaUI Is WiUI . . fttte\'Hip&k, illr«tu« (rlcíiiJil-, iÍ!R.i»»k «s diniek lts\|aUa-cslp6k waK>kkl, l(c\|il»-Mt\|itík (te/aáies ftlHirlMtiuliB Ts\|y UtMI J, M(U suoUitl lm[sbb . 1 frt » kr. . I M 10 kr. . i frt 10 ki. uhis I frl (bíor. lls\|\|Rlu-cil\|iCk ssgHaUi iWv MtftUrttl, Mifinu kttlft* l»lp\|Mil, aia\|W tarokkal, hfajtbb iuUt KberlaMlli^ldj\'i^iuk Ancnik, illatúink, llsjati mii liií-ic\|>»ii<ili ni\|no]liuiAvl, M(u kfri , reMMimuau lg«4h»l> ssebam Kborluiilns Irwltk r Iwt, iiu\|m kU it tuti. iayaAsM : : BbwlMMlai nuu teulack, tiivtUku nUiéM«l, sima Ulppál iabU enwil mmh wUi , ,J . . Uriim Ufioeli sairteHN, MAftli ulppd, uni khSglml, Isadaftmsbb kUllltta ].♦:.. . J . lirak aaAmlkra : lUal cslpfik Isce UrbSI . . ^T . . Tpfáaek trl ngréaMI, «Ms tslppsl . Topini\'k MjfriuWI, HajraMMs enal la lalfksl . DorJuMr topáMfc vikuomk, sHs üupl»l»l\|>}uil, » legjobb aW tlurJuWr topisok kestylMrMI, a MmH Iwjobb mMti$ Bagatta filcslpO nykrl Mirgrre, tsg)ubb ss«tteb6l, íjSi Ulffal Bsfatto fitcstpS íínymtaosl dl....... lemJubb stabis. CsIsmU crö« vOwos r. ssMnblrböl, MifM tUr nófoli talpfal I W — kr. III Wkf, l aa W kr. a in a> kr a fti íb k».. S IHSOkr. t M II kr. I fti 90 kr., 5 fti 80 kr. 4 ftt > kr 4 fti W kr. I M M kr, 4 fti i-kft Oyaraakeaiplk náffrtoWl Laiayeslpik ifcsrtMslH ^ tórbél QjrsnnskalpBh l M 40 kr. \|l ftiéOkr. ~ j fti lö ki. . ao kr. - i fti M k» Me(teude)éaek peétav utaavái uiellstt vágy at eltlee kekll-dlse atae gyorau l pontosan Mljtailtetusk. Hun attateM lábbeU a ( légkéeaaSg^bbén kieseriltotik, JHizietai átjegyikik kívánatra hémmtve Ml-(106 $-10) ••M!H«< j \| A Magyar-franczia biztosító részvény-társasa tisztelettel fölirt igazgatósága ezennel jelenti, bogy Zala, Somogy, Baranya es Vas megyék részére kiterjedő haU N.-Kainzsán fóügynökséget állítván feli annak vezetékét ■ u Gutmann S. H. úrra ruházta, kit egyszersmind a Iftz- szállítmány- és jégbiztosítás! ágazatokbaji jogérvényes biztosítási kötvények kii is felhatalmazott \| ■! \' - «\' Budapest, 1680. januárban. A Magyar-franczia biztosijó-rész vény társaság igazgatósága: Schwcigcr. Moscovitz. J&. Iv^Csig^rax-fesLiiczisL "biztositó xész-sréza^-táirsaisí i igaigatóeágáaak íenntebbi közaétételére bivnikozáas! alólirott tisztelettel jelenti, miszerint a \' Nagy-Kanizsai föOgynökség * vezetését elvállalt* e a fódgrndkeégi irodát megnyitotta, bot ie biztoaitási ajiolatok elfogadtatnak c a bistoaiüai üzletre, vagy a társaságra ! I mindenféle felviláfoeitások leg készségéét b ben megadatnak I Biztsait pedig a lár$aság a) tAzveoélf és robbanás álul okjzótt károk ellen ; - o) Izárazön vagv vízen szállított javak károsodása ellen ; b) jégkárok ellen • j • d) az emfW életére minden ismert módozat szerint, j 1 A Magyar-franczia biztositó részvénytársaság, melynek I 20 millió frankói, azaz 8 millió arany forintot I tevő alaptőkéjéből a ráesvén} esek által mindjárt kead^tpen .10 millió Irank, azaz 4 millió árany írt I késapánsbsu befizettetett, e részint a fóváros legeled pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté ;kben éi elsőbbségekben lett elhelyeave, f. \| 1 14 éa urtván alakuló káagyQléeét, melyen a társaság ttyyve»«téeének élére következők válaaztattak meg. I VálaRztmány. « ] • \' J • T , Felfigyelő biaottaag. t glVk: BjitUfo^. é Felsége fal. belső titkos Unácsoss, s Lipót-rend Beck ^áor, a msgysr jelzálog-bsnknsk igazgató,a. nsg; keresztese, ars képvisel ó stb. Budapesten t, íll • ^ Láacsy Leo, s msgy. ált feldkRal részvény-társaság igazgatója j Alslsókók: Báró Bánkidy Béla,földbirtokos, képv. stb. Bpesteo. Lewin Jakab, s kereskedelmi akadémia igasgstójs Badspsste \| Boijteoz Jenó, a párái .societé de lUoioa géoerale ddöke stb. Párábaa. 8errebonrce Jos. Máris Emil, a párisi Societé de fUnion i k „ M ; VlltkitMliji tagak. I j, f.-sér felagyelóje Párában. II Bobért Morii marquu ie Benne ville, az osztrákjáéi! vasút igazgatósági 1 IfaagaUeig. 1 j I tagja stb. Páriibsnj , " \' T ■ " J M k m N eowelt Ármin kir. kemked. taaáesos nagykermkék I«m«mtók: Dr Hiller Albrecht, köz-és váWagjvád & Lovag zápon K r g e o h s r l \'Frreocz, ss Albreebt-vsapájss elnöke stb. Bécsben. Llstenmschi r Károly s .Hoümsnn József nsgykermkedó , 8váb Károly földbirtokosl orsz. kédviseló stb. Badáesteo. flfldspeste^ ii i . Báró TimitKároly cTtir. kamarás, az oszt déüfisot alelnöke, az «Ua- I cbwejper M Irton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. 1 Itrálj jsrakbáza tagja stb. Bécsbeo. \| Vezérigazgató: Moskovicz Lajos Budipesten ! \| Tekintve s támságnsk Mnatebb kitüntetett tőkeerejét és as Üzletvezetés élén lévé, bssánkbaa ts na yobbrészt ismert él köztiszteletben álló egyéoh \|raa élmoodkstó tsbái, bogy nem ^olt még as egéss moaarchilban biztosító társasig mind ez ideig, mely a biztosi ó közönségnek ennyi garsntiát nyújtott volna, i aytj baki e társaság, mindjárt kezdetben nyajtani képes, s s midón a társaság etjön, eddig páratlan tőkeereje éi az i lés álló egyéuiségek jelleme egyrészról teljm bizl \| srrá ;oésve, begy s lárssség üzletvitele a méltányosság, a pnjtomág és a tagsrigortibb becsületerág minden köretein éoyének mindenkor és teljesen meg fog feleélni \| s sukvezetés avatottsága as iránt is kesearigül szolgál, bon s\' társaság a díjtételek tnegizabáiánál is kellő tekii tettel fog lenni a verseny jogosalt követeim uj A midos ubát Stifttel sloiirott a biztosító t. közönség bizalmát az áltjüa képviselt tánsság iránt njtól felhirjs és kéri, megjegyzi egyszersmind, bo flgjtnékségi teraietao a vidéki ügynökiégek szervezése teljes folyamatbsa van, és bogy tusbiztositási ajánlotok s m ír felállítóit ügynökségek által kéoségeseu elfog I NsKmwi* 1880. január bsn. maradváa teljes tintelettel r ! I A Magyar-franczia biztosító részvény-tá i i j ífoügyuöksége N.-Kaniaán. WU Gutmann S. H. ifi II mm ii 11 j___Iiir j I j I \'"\' -\' j— } JJj ^■Ji^l^kA P \| "Ijp í J 8 A dju-nlii takarékpénztár rész i J ^ ® \\] \| 1\| ^ 0 cytjtó-1 Oasególfzö isSvetkezet IJ ^ ^J^jjpJ^L jS * \|Pj \| \| \|\| \| g 1880. éfl^zioi hó S^rtggol^éi \'sNnl I^ A fi Mg j \| Vi\| ^^^ TÍ BO YIO^boi ^ ^ íiMUr^^^Sl- S3 3 iülil. \|\|fi \| \| I ?! ! Ate^sVbLttság jwleatáM 4e » <} H iD^L^^^^^HI jS f H\| \|\|ÍM \|\|\|\|J s J >!j a Aa abptsj^yy^^a\'értSm^K fi cd a vSÉIhVmsÍ v \' 31 mm 1 r 5 ^ ^^ 1 S i 1 ^aiffa" ^!^ TTiTi TT 1 ^ Jamm: A t. ea ré«véayesak saava« rH P 2 EIF^—H V oyMk sUhnalatása Mallatti átvételére a ukaj n Sy ____lylboa méwáabé Iá- éstl^naáieiim éti 111 1 1 11 1 és kMta Í3B Üíip ffipoSil 188(f. L " \' • "v - ^tw \' 1 I1 _j Ti ; Ji_r 11 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel itólirt Igazgatósága ezennel (eleoti, bogy Zala, Somogy, Baranya es Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel N.-Kainzsán fóQgynökséget állítván feli annak vezetékét Gutmann S. H. úrra M ruházta, kit egyszersmind a tfiz-, szállítmány- és jégbiztpsitási ágazatokbaji jogérvényes biztosítási kötvények kiállításira^ is felhatalmazott j ! * • Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia biztosié-részvénytársaság igazgatósága: Schwcigcr. Moscovitz. J&. Iv^ZsLg^rax-fesiiiczia- Toiztositó xész^réxi.y-téjx&a.&é,g igazgatóságának leantobbi közaétételére bivatkosássfl alulírott tisztalettel jelenti, mieseríot a Nagy-Kanizsai főügynökség ^ vezetését elvállalja s a főagyn^kségi irodát megnyitó^, hol is biztosítási ajánlatok elfogsdlataak s a biztositáai üzletre, vagy a társaságra vonatkozó BÚadoafélo felv-ilágositások legkészségeaebben megadatnak Biztsait pedig a Inraatag a) tűzveszély és robbanás álul ok^zjitt károk ellen; - c) feárazdn vagy Tlsen szállított Javak károeodáss ellen ; bj Jégkárok «llen • / d) ál emfW életére minden ismert módozat szerint, á Magyar-franczia biztositó részvénytársaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevd alaptőkéjéből a rltsvényeoek által mindjárt kezdetben .10 millió irank, a/az 4 millió arany irt kéeapáosbeu befizettetett, s részint a fóvároo legelső pénzintézeteinél, részint padig magyar áll Miérté lékben és elsőbbségekben lett elhelyesve, f. é. október lé én tartván alakuló káagjrOléoét, melyen a társaság ágyveaetásének élére következők válaaztattok meg. \' Választmány. \' « Ellök: Bittó István, é Felsége vil. belső titkos Unácsoss, a Lipót-rend asfjMrosztess, orsa képviselő stb. Budapesten t . \| j A lein dk pl; Báró üs n hidy Béla, földbirtokos, Oftt. képv. stb.B^Oiteo. Boflltii Jenó, a párisi Société de l\'Union géoerale ejilöke stb. Párisbaa. . %\'álsiaitiásiyl tagok. fiobort Morii msrquis le Baaneville, az osztrák déli vosat igazgatósági Ugjn stb. rárisbsnj Neowelt Ármin kir. Iwkikod. taaáesos nsgykereskédó. Lovog sánovt Ue \| o a k a r I Fereoes, sz Albreeht-vaipáaa elnöke stb. Bécsbon. Sváb Károly földbirtokot! orsz. kédviselő stb. Bodsueaíen. Báró Tiitil Károly c. kir. kamarás, as osst déli fjurat oleloóke, az efjs-ItráN irikkáia tagja stb. Bécobon.! Be ok Náador, Lánczy Leo, s Levin Jakab, Se rre bo urce •sér felagyelóje Párában. l\|BS\|Stásá\|. Igazgatók: D\|r. Hiller Albreekt, köz- éi váltp ügvvéd Béesbeo. Károly s „Hofioiann József" nsgykereskedó czég fónöke bsn biztosító társasig mind ez ideig, mely a biztosi IraaI élniondbató le)iát, bogy nem volt még az egész moosrcbiiJ aytl neki a társooéf, mindjárt kezdotboa oynjtsnt képes, s s orrá oésve, bogy a társsság asletvltolo a o^ltányoeság, a poátomág és a legszigortjbb becsOietestég ninden köretein \|a s\|u\|kvezetés sistoitságs as iránt is kezsaségfil szolgál, kop s társaság a dijtéitjlek inogsubásáaál is kélló tekif A midtm tékát ÜHtsleUel sióüroli a biztosító t ■ Kistoonaebc Badapmten 5cb we iger M Ve zériga zg s Takintro a támságnsk fjmatabb kHaoteiett tókeere jét és az üzletvezeiés élén lévó, bazánkbaa u ns [yobbrészt ismert éi köztiszteletben álló egyéniségeket, bát- , FelliyeM btaottaag. a osgysr jelsálog-bsnknak igazgatóis. msgy. ált ftidkknl részvény-társaság igazgatója Badsposten. s kereskedelmi akadéais igasgstójs Badspmten. Jos. Máris Emil, a párisi Societé de lUnioo génerále ve- Irtoo kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten, tó : Moskoriei Lajos Budapesten. :ó közönségnek annyi garantiát nynjtott volna, mint smeny- rnidón a társaság un, eddig párstlan tőkeereje és as iiléo álló egyéuiségek jelleme egy részról teljes biztosítást nyújt énjének mindenkor és teljesen meg fog feleélui, másrészről tettel fog lenni a verseny jogosalt követeim nyeire. köztfniág bizalmát sz álljiía képviselt társaság iránt njtól fslhtvja és kéri. megjegyzi egyszersmind, bogy s vezér- \|kr felállítóit ügynökségek által kéiwégcseu elfogsdutask, maradváa teljes tisztelettel m 4HI0 \| . ... J- HyamaMa és kiadjs Fisokat ÜÜp Mscy-Kutmás Agjjnékségl toraieisa a vidéki agynökségek szervezése teljes Alyamstbsn vsn, és (jogy tusbiztositási ajánlatok a N.\'Kmmi 1880. jannárbsa. A Magyar-frabczia biztositó részvény-társaság IfoügyDökaége\' N.-Kaoizsán. 1- IR. \' \'[■ Gutmann S. H. u A dpl-zalai takarékpénztár részvénytársaság kabalában saarvsaatt gyfljto- a önsególyzS izOvetkezet részvényesei 188(1. évi márodus bó 29 éa reggeli 8 és fél énkor Ns\|t» Kaalisás a városkái termében tartaadé rendes közgyűlésre tisatalsttal Mgkivataak. fil«TI010IATt 1 Blaéki jalaatés. 1 A ftsMgveté bbattaág jaíaatésa ás eaaak alepiáa a ssá* madáaok jóvábagyáaa és aa igaagaláaág jalantéte 8. As alapeabályek SÍ f a értalmábaa klléastt 8 igaaga •ági tag, és padig Sélssingsr Gyala. rtsaker M, Kaatviek Ovala, Hincbal áméa, OatdeSeia Ffliöp é* Sadia Jéaaet svak balyatt ajak vilaartáaa vagy iin4li assavélasatáaa i. A MSgyaié biaaltaÉg sssgvélaláea. 707. S-S Ketilagy.Kaaiasáa, ISM. évi fsbr. SSjla. AZ laazaATOaAa JagvaM: A L ea lássiáayssek ssavaaé lap\|aUtoak fféssvé-ayaik •lamlaiáaa ■alialti átvésaláii a takaiákpiestér baiyiséfé boa néném bá IÖ és t7-éaa délsléuí étákbaa •Sgiaiaaai Itl-kérstaak. WUHftltg VtteM rm Mifftar uhm. Ml cm>tM Mk T förfeáitó* **» #m 4 H á in Ragyaé m » iMMlf, [ I Hniéba* ptfeer fj bluMseaéf > 4b I leym-«Ht kr mPmA K ÓZ M Ű V Brnimli hé$ )o?\| i lip u»f\|»fnirlíiíiillíli Mataífejek tWtadrt 0} támktí illett fitt. H ■Mnacait tUn link cuk bmrt kaiekbK fogadtatnak «L Kfclratek ram mb kfildttuék. Hylllté\' í\'fltjti.ors 10 \'kr. - 14 szám. MEGYEI ÉRDEKŰ. ELÖDÉS1, Tp^ADA LMI flw OAZDASZATI HjETILÁV A ZALAM1ÍGYEIGAZD. EGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÓZLóIÍEJ Nagy-Kanizsa szerdán, 1880. márczius 31 én. VII. évfolyam. Előfizetési felhívás „ZA negyei érdekű, társa > gazdasági liétilap; \\ Egyesület hir 1880-dik <>vi 7 i Elofizetétjl Negyed évre \' FM évro Egéaz ívre-A \'„Zalameayei fajai részére: Negyed évre Fél évre . Egész (ívre LA" iimU almi, imcrctterje^i Zalamégvoi Ga atalos közlönye ililc évfc folyam feltételek . .11 frt. 50 . . \| 3 frt. — \| . ; 6 frt. Gatdmáfii Efjtj \| . 1 frt > .1,1 [2 frt. . J. 4 frt kiniló-hfvw \|7.tŐ és :daségi ÍÉcií kr. Csengery Antal a szakoktatásról (li.il.) Nálunk ló tizeinkét esztendő látás tiirón a kíséri* agyarorsaágon a t ut it különösen a ck időszakának lök azielőrebaladol len oly nagy a hl igyelőre nem it m lépoktntásról szólj iletbelépfo\'Uwc mell iq nevezni. Mert ví lóban izelemi oktatás jgys/.erü problémaitól kezdve egész a oltóbb oktatás rji ndszeribe hozáiáig a cözoktatáa különíó o ágaiban folytonos tiférlettételeket v ehetünk észre. Meg ran ennek az wcpé -imentitionak az oka. tfert az alkotmányos közoktatási jkor-uánynak számolnia kellett a létezőkkel, le e létezők oly csa élyek j voltak, < n ben- abb áilamokka tr a mar adottság ibotctc -must mint a 18C8-j(liki 38. jt. ez. >tt, aj közoktatás töb- ftl. özok-Ichót- Iszem bogy jS ágaiban átalakítási éöi életbeléptetési tisér leteket. . I .Sók oldalról azemérti szeretik vetni HÖ/.\'iktártUiryi kormánylibák ezt a; expe-nimentiilast, pedig zaik előtt, kik a lolgok (lkait \'higgadtabban szeretik vízi gálni, ét expíerimentátiólflból igen sok érti etővé, s menthetővé válilf, s ugy nemzeti viszonyainkból mint kozoikta\'asügyUuknek az alkotmányoa aera előtti állapotából igen könnyet! kimagyarázhatók. B ha jolonlog 12 év után a Közoktatásügy minden torén nem is dicsekedhetünk [még megállapodott viszonydkicai, ez szintén kereskedelmi\', ipari és közgazdássati kezdetleges és átmeneti jeleil leg rendezés alatt levő viszonyainknak róható fel in* kább. la vaskalaposok száma, kik a régi scblenariánt még ma is elébo tennék az ujabb oktatási rendszernek, s egyik másik intézménynél, mert nem érik fol elegendő észszol, póg megbarátkozni mindig nem tudnak hála nApOnk jőzan belátásának, mindegyre fogv, és ellonko-zőlog* folyton gyarapodik (azok száma, kik az altalános képzést a haza mindéit lakosa némára eloílázbatlan szUkiégol-ségnek tartják. 8űt biztos remónyUnk van, hogy közoktanif intézményeinket! mindegyiket saját beűie •\'•« értéke szerint megitélni tudván, a végletek közöttj meg lógjuk találni n középutat és intézményeink a fejlődés és virágzds biztup talapzatára fognak jutni.. Erre nézve azonban,szükséges, hogy meghallgassuk és uiegszivlbljük azoknak szavait, kik a nemzet bajait ismerve dús tapasztalással és érett szellemmel szolgálnak ; tanácsaikkal, hogy a külöbfélp vélemények útvesztő labyrinthusán keresztül vezetve bennünket áz egyed Öl helyes utat megmutassák. Ilyen Ariadné fonal Csengery Antalnak ja „Budapesti Szemle" márczius-aprilis .füzetében megjelent ily ezimU lézifekeij „ Néhány srula szakoktatásról,11 \' Még kisérletet sem tfihetdnk aira nézve, bogy a nagyjbecsü, (fölötte tartalmas és magvas cziltk tartajlmát legalább ) főbb vonásaiban ismertethessük t.I olva-j sóinkkál, de azon óliajunknak adunk ki-\| fejezéso, vajha minél szélesebb körökben terjednének el a benne ki Rejtett nézetek a Hzakj>ktatást illetőleg. A; tudón szerző ép oly érdekes mint. értheljő világossággal fejtegeti a szakoktatás iránti nézeteit, odamutat azon téves irányba, amely ez oktatóm illetőleg Magyarországon láb-rakapoiti kimutatja e téves irány veszélyességét, mely abban állv hogy kérdó- eésdé teszi nemcsak a gyakorlati \'hanem az piméloti oktatós erfűményét ii), és ft-nlora gúnynyal mutatjH ki az ugyneve-Mottt „jirahms" férfiaknak a közoktatás-agy^ dolgában teljes tjiéatlans&gát és tapasztalatlanságát. üdvös tanúság rejlik Useligery szabiban mindazokra nézve, kilo ín álunk iskolaügyünk auloilomikus a Bervczeténól fogvahivatva vannak dOutő 1 oml^ást gyakorolni binllgyUnkre. Ila megszivlelin azokat, amikot (Jsdhgory mond a s/a\|coktatásról, aklcor l omctiak a valódi szakiskolák jövője vitn 1 lementve, hanem nép- 6s polgári is-1 oljátnk is, 6s különösen áz előbbiek oly 1 iserletektől szabadulnak meg, tiíelyok. i emcsak folytonosan rosszabbakká tet-lék volna, hanem egyáltalán gátolták \' olna -tulajdonképeni\' feladatuk\' olérésé-. lieii. A népiskolát amúgy is sok panasz l orlieli, uem akarjuk keresni, hogy mól láu e ? -L \'-] • ! \' \| Arra nózve, hogy Csengery Antal miképpen ingja fel aj Szakoktatót, amelyet általános alap nMkdl .lehotétlcnnck l s peUúzőnek tart, iaj) iktatjuk a ezikk-nok egy markánsabb belyót: — . j \'1\'H/,\'ni azon férfiakban, akik ;öioktatási Ügyein kei j lösznek hivatva kormányozni, elég e^í lesz cllcnálliíní i \\z általam érintett kitórléteknek,- ellenállani az iránynak, amely az oktatás tocén, ii Ué\'Iki tehetsegek (jitszhangzó kifejtése leíyott, elegendőnek ivóli csupán szakis-ntvétekkel terhelni niz emlékezetet, s az iimibnrbon tekintetbe som vtWe a szellemi, iz erkölcsi lényt, csalk a szakembert kó-)ezni ki egyoldalúan, bzollemi bénaságra kárhoztatva mintegy Hz által, holottnié-ssdn olyan szeríny életpálya, amely az ember összes lelki orajét, összes tehetne-íj te t ,nó követelné^ haj hivatásának meg akar felelni Annál szükségesebb az ellensúly az éyintett itj&ny ellen, mert az magát a szoktatást isi mindenütt elseké-lyedéssel fenyogoti.* ! .Kenyér után iniuul főleg a sokaság, s magok a szülék ib oíjvcndenok, ha gyermekeik minél kovecebb (áradtaággal, minél! rövidebb idő alait juthatnak ahhoz. Örömest elhanyagoljuk ennélfogva, ha módját ejthetik,, miiulazon tanulmányo- kat, amelyek erkölcsileg képeznek és ömölnek. Miért törődnének egyébbel, mint szoros j szaktanulmányokkal, ha azokat elegendőknek vélitek kiképezésokre í S mit törődnéuk sokát azon általános tu-aömáuyokkal is, Amelyek o szaktanulmányok jtlapjai? Nem gyakori-e klllföldi szakidtézotekben immár a panasz az általános, alapvető tudományok elhanyagolása miatt. Kérdifzf.Qk meg a német ogyo-tomekét, amelyekeé a gazdasági és erdészeti tudományok előadatnak; vagy közelebb hozzánk üéclben a földmivolés főia-koiájnj kimutatásait a közelebbi évekről.* A!mit ele- utolsó passusban a t. «zmö inondjazt lépten nyomon sajnosán vagyunk Icéliytelenek tapasztalnis valóban idejo volna, hogy a józanabb és helyesebb gondol-\' kozásjutat nyitna magának. Épen azon indokolatlan kívánság, hogy a tanuló egy pár évi tanulás után jövedelmező állásra jmehossen, tettej annyira népszerűt-, lenné némelyek szemeiben a polgári is kólát. \| Mert ezok nem voltak képesek be-* látni azt, hogy az általános képzettség bizonyos összegére minded polgárnak van (szüksége,mielőtt a kenyeret biztosító szaktanulmányokra megy. Egyszóval kovésbe vagy semmibe iemk vették az élet azon követelményét is, hogy!az ember miot erkölcsi lény magasabb emberi rendeltetését előmozdító általános képzettség hiányában nem le-bot. Az ólét ideális qíéljait ogészon szem lolől tévesztették folyton hangoztatva i.. roálidt, az oly tanulmányokat, melyeket I azonnal apró pénzre, lehet felváltani, — \'melyi tanulmányok; azonban\' — mint a \| szqrző igen helyesen megjegyzi fa czikk Ifolyapiában bővobl>en is luiejti -r- semmitsom érnek, ha biztos alapjukat nem az áltolános, — az emberi művoíla\'ég nél-külö/Jhotlun feltételeit\' képező tanulmányok! kópozik. [ • Szerző uz iauiétlú iskoláról ós ipar-\' iskolákról is ligyelcmre méltó nézeteket \' közöl!, azért hőn óhajtanék, hogy czikke kii lön lenyomatban- is iskolai hatóságok-\'nuk ós az iskola ügyét szivükön bordotó községi és. iskolai (elöljárók kezébo juthatná. ^ „gala" íáiczdja\| A tanár és védenczei. . ■ Irta: Flyi>tare\|Oarl\|6Q E mji 11 a. Fomitotta: i FR1EDMANIÍ ALAJOS. . (Folytatás.^ I IV. ,j Egy pillantáa htfnnénk beleli énjébe. „ÜAIávftl éltéivé szón boáim tettért, melyet \'jtvnskra e fiatal ember végbe vili" lolytatá atyám lekfitelrzett inoéotylyd, 1 j,0iui>sgRin kiváo-Uo állapotáról möggjdíídiii, mi okból miitdz zon Brdöogoa l\'épcaoji lelmeutoiu, uiirl astán megnyugUiAfonira asérsiioaém volt üzonsrdedt arat télies eesméletuél éa wiodsn veasélyen ki-vüt UláiluUiii. Sejtettem, bogy Bóza«, nioénnyí* béé é sür-azvarbea u weiiiéuyre eailékasik, nyugttíku leend élte InsguientÓje miatt éa Mért •ihosun ét magammal bogy a uiai napot ná-Ittak töltae, bogy leányom, iiÓiii ée én egytttteaeu bálánkat luléjésbéaalla iráuta.f ( fe kw beaeéddel úgy vélé atyáin, leánya negtaeulésaért, báláját eléggé bóvau rótta le, — és »ly nyagoáiaii meét irodájába, <mintbz aoba-eem lelt volna veszélyről aaó. Melv aaép ée kéllamea napét éivsstüuk sgjrlu I Biaooreeau ea lem aa egj< lián, oly uala aavartalaa vidám nap, melyei valaBa életemben éJvMéndok. Mídáu Jlaeaareiedt elment, atyáin mondá; „Tadom, bogy aa urnák minden vaaár-napja aeabad. Ha tebát láaunfratedt árnak tet-ihi, ágy ewveeen láloU veitdég aeetalomnál é espokeii." — As ifja meghajolt, valami kfleeünet fiiét dadogott ée aaaa* eltávoaou. Itt félbe «sakHjtfk elvsseN^ysakal, ée lemét Kótsa auvaira figyelünk.\' — .Üh Uanneratndt. Te oly jisuiea, oly lönkelt asellemll, miért kell élteduek. oly asegényen óa örömöt nélkültfsve lefolyni nnért ksll pályánknak egymáatól oly meaaairs eltérőnek lenni? uem egyeatilhethek; nem, nem egyesülhetnek I" Ué\'yen sóhajtott, ke aeit köayáata aaeraeire tevé, éeéraelmeiook, mo tyek mihden emberi ea9m elöl mi ve legbe ueóbb •aentélyébe mélyen el voltak rejtve, aeabad folyást engedett. Végre öaaaeeaedé a festmény okol, máglyátjbolólUk Masitendd, de valamely iuda-l^t,.erómbb mint köteleeeége, viaasatartá kesét. Hiert loiaeaam meg magamat ea. egyetlen örömtdlr -auttogá balkan egy msgiumilt hang beuaejélldl, miért? jiiaa nem vétek ennek birtoka. -4- • Hát uem nralkodiam magamou már bónspolj óta, afft tovább áa nem fojtottam s vias* aza minőén pi Izntáet, minden azét, minded mozdulatot; nem láttam-e midőn e eaemek a leg-benaóbn odaadáa \'eirhzllan kifejflaéaével voltak rám itig pestve, midin éearavétlénOl tenni bitté aat — < • nem vetleiu-e erSt magamon, middn oaupán izrátiágoa, nyugodt feaa\'telon és köaö-nj Oa vo tzm, mikor oly aailkaég yólt rá?£eúgy maradjo i;lovább ial Egyetlen Ijomálroa sejtelem, Ub{y éraelmei eaivemben jvieeabángra találtak, i riáai háborat \'idéane elé jnenveriéTye é« eeae közt, anélkUl, hogy caéil érne. — i)e <5 a félelem és remény táltoaó halai inaitól Ma e toza aodorvs — végre fsleinénateué I magát. Nem I megakarom e végtelen háborútól kimélni. Nem iiöafains.neliés áldozatot, midón M^ndothd jegybe léptem uupAn asért, hogy fsivünk titkát egy-máénak kedvesé alkalommal el jus árulhaúuk, nehogy a eaegeny iljn a/jeleoléklalen alkalomtól ie ni egfosataeeék, aljám háiálian pár tallért kersskeéu? Mért lm alyám távoljói ie aejthetné éraelme nk rokon voltát, örökre eltávolitsná, ó\| kfirUnkl dl. — Uoat már Nándor arája vagyok, nem eo iára nojo laendek ée isten abgélyéval ■egialásndom aaon erdl éa\' tzinzaat, molyro aaUkaég im van, hogy uj viaaooyljan, az slválíslt, I köteleiaéget hiven telioai^em. lliiseiu hogy Náu-dor beovflletea, jóravaló einbsr: kiaaé, caapodár talán könyelmtl le, de ea idővel javulni tog ; és ha éppen nem, leszünk oly eterenoiéaek, mintha a aaerelem róaaalánoaai fiianéuik ü;süa, jhoflott a köaöe fájdalom ee öröm a hásaeéletbeu nem nyújt pótláe, de caéiidea, barátaágoa éa jóakaró viazonyra, melyheaí ellensée nélkül hoaaá-laokhatom aaámiiok; mivel valódi aaerenoaét nem réméltem eoba, adt most jo peioaben aem. Eaokból láthatja aaJ olvasó hogy hdanó ik-nem rsgéuybdiud, mert kltlfluben mátkép gondolkodott éa oaelekedett volna, -r Mialatt gou-dolztát éa érzelmeit, in\|lyekji.t itt elinoudtunk volt, feje ée aaivébea reujleiie, a featempnyaket OMaegtnygyBlgette éa a iároeába tette, r— Kdee oaendea béke tükrOaött uemében, middu hun-áoaan mondá: .Saemi ahbiyáa nélkül uyugodtan meglaflhatoin .ózet. üiet\'j úgy ia cealc néháuy fanvátaágoa nVpugár slmllt éltembdl, nilu egy-saefr-máaezor aaemeimet Örvendoitétui eaabud. I Midón a tároaát helyére tette volt, kBoy-1 vél iámét füinyi\'tá. A aaeét ige többé aaámára j bolt betű; minél tovább olvasolt, aunál i iiUábl* betért a béke Iwkébtj éa a világoatág I ivilpdi e islleme, nyilt aai^ébe. Megoyugtatva, éa hí oiö Imával ajkán nóta réaére, kioek nevét oaak halkan auttogá, deli gyermek tehér, eslixiee ágyába, fekfldt éa maokáre leoaúká aa álejm ujrájaa iatane Itóaáa ■ ép esemeiu -j- \| Aaou aaatre, ha a rírájaa\' olvasó a aok e»ti láégatáat meg nem unta,\'mégeg/ helyre el Iái ti) miauk, mi uem lesnd lalán érdektelu.í rá nfive. "—t 4 ;VU . A kia azebapailláa. Sse^\'éuy jelfiltünk, ki aa ealSbéd alatt \'fik félreeao ámtal sarun nVert beUet, midőu arWzdégek iámét a táqeatsrémbe vUaaatárlek, éffievétlen kishont a iilíkóbe, aldkereate éa föl- öké afiinehagyott kabátját, sapkáját\' barna fürtjeire téve, ogéazou ishasta a neméig:; mert a esél hidegen hitt ée Manuantedt eaemei a aok éjjeleéáa által eokat isanvsotsk. Még egyaaar áttekintette a termet <ía ssu-táu gyoraan lefutott a lépcaóu as utasára. ■— j A deoaemberi éj eaigoru hidege arcaa ée vére hevét kiaaé lehűtötte j vibaroe ssive, nyugodt é« caendea Ida;] as éraelmek aajee felinda-Iubr lécaillapuit j járáaát méreéklé éa laaean haladóit; a aaiik útoiákpán. Végre egy köaépaaertt jó kinéaéatt bia éldtt megállapodott, b a I k loutekkel meut tel aa elad ói második emelet lépcadin éa asatéii egy oaigalépoaón lelkit volt egéaaen a háetetdig.fVégre a oaél élvoll érve. —rMüitáu nebány pfwoaig a sötétben tapogatód-roíI, megtalál la aa ajtót éa néháuy moghiuault kiaóriijt utáu, végre sikeiült ast fölnyitni. — Moat Mann^ratedl aöléi kjdag aaubácakábau, melyuek kvvési tárgyait a hold bevilagiiá, találta magái. Aantáu-óvaloasu, ódon, romul éjjeli áeaialká.á-liiia niantt mely eMgtayee ágya aelleti állóit NfmeJkára gyertyát; gyajtoti, óa így alkalmunk vau kiaaé Mauaeretfdr iakáaában körültekintőoi. £iulitsu bútordarabokon kivll, iiÓaaatál, könyv-atekrépy, egy utasé bötönd, és bárom, uék vau a kia kaobábau. — SAat béssélbetnénoa arról, miként o uemea, do iiangény iiju éj- éé naphoea-eaát erny^deile u inUukeaaágOK. m-tjdsent - \'tabuit ej aaiik aaobáo«kábeu, ea.bogy bán) eaor alé-gedeltiuieg aaegény egv, de iegleijoblt. kéteaeri evéaael uapjáoivo. — r. mégia mindenkor ••er-aába »rddvv, halával telt el latén iránt; h» a nnhéajküadelem éa ler> ?ndá köat, uaiaet; heti béréboi, aaegéuy, mély nyouiorbao éli auyja eeámán kU>dhetotl, aa ellátáe kifiaatése^itfu dig nijiiiolyoat a takarékpéusiáiba rihételii hogy ae akiueiujai .Rotolyam vóge«l>nté«áre Igy meg legye aa alapot. ^ , (Fo\'ytaiáaa köv.) A balatoni halitat Ügyében (irtod értekeilet. Lapunkban többeeör ée nemrég ia roll uó a balatoni haláaaat ügyének] rendezése szükségességétől, miután a panaenai mindinkább gyarapodtak, mulyák m halpusitilks 6a halak fogyása iránt már-már napirenden tollak. Agető szükség voll tehát, hogy a kormány Melásaatunk tlgrél ia gondosáes éa tigyulmo tárgyává tegye. — Ennek molgál • Keestbelyen tartolt Irtekealet ii, mélyítek lefolyáeát laptársunk a iKutíhtly" után a követkeaőkbon adjuk: A f&Idmivelés, ipar- éa kereskedelemi in. kir. minisstsr által, e balatoni haláasst randsaése ügyé-bon összehívott értekeelet f. hp 22 én Ktiitheytn, ai m, kir. gasdssági tenintéset ■egyterűiében méltóságos urméoyi József Ztlarármegye 1\'őispAujá-iifck elnBklete. elatt tartatott meg. Jelen voltak: Csesznék László a keszthelyi! Péczeli László a b -hídvégi arodalmak képviselet: Zalamegye rétiéről : Bsck Sándor éa B-ckl Gyula mint «ak-értők ; Saalloe Mihály, Eőry Miklós ésPolgáJó-ssot mérnökök; Nodetaky Jeső, Svsslits Gyula ffcldbirt kosok; Kurdon György, Nyeri György, Kocsis Sándor, Bőssé Ke roncs, Kia Imre, Grsi-usr Dávjid mint baláaaok. So nogymegye rácséról ; Hsms Károly nvng. tiszt ari6, Vlasicu Károly tismtartó (Kéthelyről), Le ipáig latrán állam-mérnök,! Roaenberg Mihály, Qergye Ferenci, Kör* maedy Lajos, Beán Gáspár ; vessprémmegyo hivatalosain uem volt képviselve, mégis megjeUut eáen mogyjéből Pammer N. a vessnrémi káptalan képviselője, Haobt Mór (Siófok). Mmvay Jakab (oiófok), Volf Iguáoa, Schmiedog Lipót keneraéi bérlők képviselve. A jkönyv veeetéeére elnök által Sparaaam PU, gasdssági tanintézeti tanir kéretett föl. Élnek míg meleg aaarakkal üdvözölvén az érte* keslstre megjelenteket, ssjnáikosását tejeaé ki es iránt, bogy ama haláaaati bérlők, kik a balatoni halászat folytonoa csökkenése tárgyában a foldmivelési miniaterínmboa folyamodtak éa kik nek felrilágoaitáaai aa értekezlet faladatát rendkívül megkönnyítették volna, olmaradtn\'c. Elnök esutáu felolvsetetja a uev iseit uuuiastsrium által a* értekealei caélját körlttiró leiratot, Minthogy pedig ia balatoni haláaaat oeölskeuéeénok egyik főokául a balatoni baláaaat ideiglenes rendezése tárgyéban Zala, Somogy éa Veszprém vármegyék által alkotott ssabályrendeletek, főleg a (ilalmi idfire vonatkoaó aaakaeaai boaauak tel, oluök tá jékoaás aaemponljából lelolvaetelja esen aaabály* rendeletet egées terjedelmében j eaael kapcsolatban pedig felolvastatott a kir. torméssettudoiná-t ni társulatnak, a balatoni toga» iversáa idejére \' vonatkoaó kövstkeső három falielet: .A Balatonban élő halak mind a nyáron ivó halakhoz tartósnak; melyek főképen ápril, május, juuius éa juuuéban rakják le petéiket. Kjilönöseu pedig a fogas áprilisban,, májúéban és jeniua elején ikrá-sik. Megjegyaendő asonban, bogy ujabb ésalole-tek aserint e fogas ikráeáai ideié" a vizuek és levegőnek hőmérsékletétől tttgg. Horák, a hirea Ootnorsaági haltsnyé«stő fogast már márosiuaban látott ikrásni." „A nyáron ivó balak rendszerint ikráiás idején a partokhoz húzódnak és cseké-lyébb a nap sugara által jól átmelegített helyeket karainak töl. Sokan a partot szegélyező növényekre vsgy kövekre rakják le apró, odata padé ikráikat A fogas, mely nagyobb kiterjedésű folyó és álló homokos vagy kavicsos alj sejts! bíró vizeket kedvel, tkfásáskor a visbo benyúló homokos, kavicsos partok acéléit kereti tel] éa, fÖUeli a vízfolyás irányában ussva rákja le petéit. Aa ikralei akást a fogas rendszerint töb-baaiuSgával csoportosan éa éjjel végzi." „A halakat ukréaáank alatt zavarni aem nem ssükaé-ges, sem nem caélsserü, nőt ellenkezőleg nagyou hátrány ut éa a halak azaporodáaára nézve kártékony ^at/úsal van." Esetéin felhívja elnök a jelenlevőket, hogy mindason módozatokat adják elő, mslyekuél fogva a balatoni halászatot fenyecető veszély, elhárítható lenne és tennénk javaslatokat a felolvasott szabályrendeletre vonatkozó módosítások érdekében. Jieck Öónder mint felkért makértő bosssabb és helyesléssel fogadott besséd!ében bivitkosve a természettudományi társulat véleményezésére oda nyilstkozik, hogy a togas ireraáai évadjára vonatkozó nyilatkozatra vonatkozólag ellenkező tapaaataláaa van, amennyiben a fogaa ivaraáai ideje rendsserínt epril elejére eaik éa május kö-aepéu tol nem tart, tehát a Balatonban — mert usák s bslyi viasonyokrs van tekintettel ju-niaa és julíua havában aoha aem tspssstaftstott. E aserint elégségesnek tartaná, ha a tilalmi idő — miként eddig — ápril hó í«én venné ksade-tet éa május bó 15-ig tartana, amidőn is • belássál, lőlsg e fogasra való tekintetül minden kár nélkül megtörténhetnék. B. lalkivjs továbbá, as értekeslat figyelmét arra, bogy iőleg s „Zala" hídja állal e\'nagy „Balaton"-tói slválesatou ugy-nevssatt aKiabaiaton>l bsn jobbféle halak legnagyobb el\'euMgu, a oauka ijaaatő módon aaapo* rodik aa óta, mióta t. i. m/m (haláaaati saskösV bemuálaia a asabályreudalst állal tiltatik. Ssóló a csuka ily nagy mérv bem elssaporodáaábau ia véli egyik okát l£ni a jobbféie halak osökkenéaében. Végül meejegyei ti. azt ia, bogy s ponty, mely • halasoknak szintén egyik kedveltebb hala, sekélyepb 6* mélyeégfl avisekbs — tavaasi riaáradások alkalmával — kibeaédván, a Balatonba nyitó om tornákba átmegy, a hol aeután a baláaűtra nsm ia jogosaItak állal nagy msoy-nyieégbén elfogatik és •Ipeeetilaük; minthogy pedig szsn pusaiitáat as elégteien msanyiaégbaa reodeiksaéere élié rendőri kösagek megakadályozni nem képesek, baláaaeti őrök alkalmasé-sál tartja seflkaéMeosk. B»s$nlnrg Mihály, fonyódi halászati bérlő Ispasata\'ása asarist a logaa ápril hé közepe előtt ritkán i«arosván, a tilalom iaf keidnél epril bó I04e vélné asabé yoasadénak, nriníái is inkább, miutáu a baltulel ie a böjti sápok miatt ápril eted hetében legjelalmeoébb. iftresf Jakok, bslámili bérlő osedakoaik Beek Sándor véleménrébes éa falhlvja\' ss érleh kaalet figyelmét B. 8. áltel b^ngsulyosotlem a megjegyeéaére Is, hogy ssámoi balatoni hal a Sió és más egyéb Balatonba eyilé osatopába betolván él tapesatalás szerint utfá, de Viselni nem térvén, a csatorna part menti lakesok ált gyekree jogosulatlanul nagy mennyiségben és tilalmi idő elett is jsífágalilj, mely kŐrQlmés szintén nem eeekélr mértékben járul bossá a lo] gaa éa más egyén balatoni hal állomáoyánaí mökkeutéeéhea, indítványozza ennéjj fogva, uiil aserint a Sión alkalmas rekeseek Iétesitteseenek\| melyek a halaknak átmeneteiét akadályozzuk. liozenberg Mihály indítványozsz. • hogy ue csak a Sió, de jt Balatonba nyíló valamennyi gái ily módon eleátassék. Trtrtudmtky ínjai est állítja, bogy tspase ta\'ása szerint s fogásban már ápril 1-én ssámos ikra levén, epril 1-től május jb lg vélné eattkséj gesnek a tilalmi időt. Kételyét fejesé ki asiránt ralion jogosan aárbatókja el rekeasekkel a Bala4 tonnán nyiló csatéruák ? mégis caéltserUség végett jónak véli a rekesuket. \|A rekesxekré vonatMosó indítvány ellen több oldalról felhosott érvek, [főleg pedig ama körtlt-j méoynél fogva, bpgy a/.j intézkedést a magánjog sérelme nélkül kjviuni alig lehetne, elnöklő főispán í méltósága nem Untja oompetensnek as ér-i tokezlfltot e tárgyra nésn hetároani. IFőt. Sodi Mihály, gasdaiági tanintéseti tanár tápaestaiása szerint ja szabályrendelet életbe léptetése \'óta a hal állománya uem csökkent; miért is tekintettel a fogasnak élettermésseta által kiszabott fejlődése és\| szaporodási viszonyaira, kdlönöson padig a Balaton vizének és a vidék légmérsékletére, t^slyekoll fogva ápril eleje mondható esen időpontnak, [midőn a fogas irarosni kesd, a sssbályrendeletjUeu megszabott tilalmi Időt egész terjedelmében megl.agyaudóuak véle-ménypsi. A tilalmi időrsj vonatkozólag még szól- j. oeum, tak : ] Volf lynáa, ll«nb Kdroly, Beok Gyuls, tauuló 1029, kisgymnáéium\'3, ebben tanuló 449, Vlasils fkéthelyi tisstMtó), Péczely kassnár, " plébánia 28, fiókköziég s egyéb osatolt rész 65, Kardée György. A nyilatkozatok után elnöklő főiapán í méltósága a túlnyomó többség határo-ssta izerínt kimondja: hogy a ttabálynnáeltínék 2-ik, n tilalmi időre vonaikoió itakaua otyhép mó-doiitaiidó, miiserint: a ulalnel Idtf april hé 1-UK1 máj iia hó 1IMÉ terjed. Beok Sándor éi Trsstyáuisky Lajos iimitváuyára bztárostatik:} palacskra vsn asttkség. Ezeket eddig nsgyobb fejében foglaltattak; le, A flandriai gróf Mnle* volrg a rflígá király öcseae a belga irónörököa, Coburg pfllöp bercsegpedigjennekköaelii rokona - Kaatraárél s h Uúeymi asflnnspek alkalmából szép mámmal rándultak Bécebe égy rémtől s máiréssrŐI Trisest Vetenczébe —• Ugy lálllIlL bogy éhben ss esuendőben már egélsen sziiiéíeek nélkül maradunk. A télen nem lehetett, ulert. niucs helyiségtlna, s melyet rendelkezésükre lelietett volna bioceátaei, mert hol lehettek volna küWnben bálon és mulatságok; most meg volna helyiség, de úgy látásik, most a minigasgatókj nem mernek attól tartván jhogy a tavaszi évadban — Ullönöaen mikor eeép idő ven — si kfodnség inkább ese-ret a szabadban séjá.ui, ílres házak elÁt pedig nem sseretnének jáUseni. Pedig kárkar, hogy művészetkedvelő kösönségtték éppen a j sainmü-véssetet kéoytelsn nélkülözni, még psjdig már oly hosszú idő éta. Sok aj esreb — agy látásik -t- régi less, míg agy jóravaló társulat; fog boe-sáok vetődni. A bentzétrend s mull hetekben ünnepelte meg fennállásának \|1400-ík évfordulóját. A rend ssi. Bsuedek esOl^téeétől Mám tje fennállását. Csak Öt ssásaddaljitjebb a keressténységnél s idősebb a mohemmedaaismusnái. A rend. a ri-lágtörténelem Ingsiomorubbj korszakában kelet kozott, akkor t. I. uiikor az éjasakról és keleti rŐI előtörő bsrblr népsk s nivilisált Európát el-árasslo táa. Azt állítják, hogy fönnállása óta 40 pánát, 200 bibornékot, ÍIÓU éneket, 4600 püspököt • 3600 ssentet sdolt a katholikus egyhás nak. Magyarorsságon az eieŐ pannonhalmi ben* esés spát Anasstár Amtrík volt, jelenleg Krusm Krisosstóm ss érdemes fiőpap és tndós. A rend ssámos írót, tudóst, kiváló tanárt adott a nem-setnek. Jelenleg hszáukban összesen 162 tagja van. A rend vesetéee eláll áll hazánk bsn 1 Ty« ebben tanuló 37,; főgjrmnásfum 3, ebben " igymnáijuin ttÉM _tközség bi eL templom ée kápolna 39, e rend kegyurasága alá tartó ó község 89. — Az üvegiparra is kesdenek nálunk figyelemmel lenni. Elég késő tagysn, de — jobb aésőn, mint sobe. A különféle ásványos vizek és Lorok kivitele folytán fővárosunkban igsn sok a ftgbtra nézve káriékonymalak, nevtttítun a csuka <íl(om<inydnnk ciBkktnléH {ekinUtiból, a lilaimi idő\' nakoii kívül — a /ő Baltion kivételével — a vejit haijmil\'ita megengedtettékJ illetőiig a ttabályrtnde-Ut \'idmágó intézkedése ei\'Miiemben nődoiittaiiík. A rsblóhsláasst megakadályosáss, valamint a tilalmi (dő aaigoru megtartása tekintetébői — elnök I halároaatilag kimondta, hogy ugy a magy. kir. mniiterium, mint as érdekelt megyék megkerei-tenenak as iránt, hogy a felügyelő kötegek megölelő módon iiaporittaiianak, metleg mmél nagyobb isámlan halduati őrök alkalmaxtoiianak A jegyzőkönyv hitelesítésére feikérettek Beok 8ánaor, Trsstyánssky Lajoi és Kardos György urak. j Ezután elnök köszönetet monda jelenlevőknek és essel as ülés végst éri. Helyi és megyei hirek. — (T. OlYasólnkhoz.) Lapunk mai száma e negyedévben az utolsó. Az alulirt kiadóhivatal tisztelettel kéri azon t. előfizetőket, kik hátralékban vsnnak, hogy ezen. hátralékokat minői előbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. — Az I, nagy-kanlzisl kereskedelmi ifjek önképső. eeylete állal segély slspjs javára e hó 80-án rendesett műkedvelő ssinielőadás tinta jö • vedelnie 124 fit 93 kr. Felültixettek: Blumeu-soheiu .Jakab ur 40 kr., Markhreiter L. ur 40 kr. Kohn Ede ur 40 kr., Stern Sándor ur 5 frt. Eisiugari Henrik ur 2 frt., Tripamer Gyula ur 40 kr.. Blau Gusstáv ur 40 kr., Löwinger ign. ur 1 frt^ Weiaz testvér urak 40 kr., Sohers Bi-hárd ur 40 kr., N. N. ur 40 kr., Ebsnspsnger Lipót ur 5 Irt., Löwy Jóssef nr 5 frt., Lnagvel Ignsoz ui 40 kr. Neumann Adolf ur 20 kr. Fisokéi Fülöp ur 60 kr., össsesen 26 frt. — Esen nemes ádukozóknak, úgymint mindssoknsk, kik ss előadáshoz aaükaégea tárgyak köicsönaése által kiadiásokat azükaégteienuó tettek legmélyebb köazöuejet u^ond ia rendeaő biaotteág. részt a külföldről hozták be, pedig ide basa fele árban lehetett asokat kiállítani. Aaért dicseretre mélló vállalatot kesdeményeensk auk, kik — értesülésünk szerint — egy üvegipar telep felállításán fáradoznak. — ilyen formán lassankint aok léren hódíthatunk iparunk .aeámára, ée aúk Séns maradhat haaánkban, a mely eddig kiván-orolt — sokszor oly ipárcsik kekért, amilyeneket előállítani mi is képesek vagyunk. — Balaton Fflred. A balatonfüredi türdő-igazgatóság elismerésre méltó buzgalommal iparkodik jó eleve megtenni mindent, hogy basánk e kies fürdőjét a kössönséfg ssámárs minél kellemesebbé tegye. így első sorban aaon tért iparkodik osinossá tenni és mentől előnyösebben di saiteni, mely aa Eaterháay szálloda éa a Udett sétány hát alsó fele kösött terül el. A fedtut sétány — mint a nPápai Lapok* írják — es oldatról ablakokat kap, a komor- fala vadssőlőve! less Islfuttatva — a saáloda étkezője pedig aj bejárást s igsn dissss frontot ksp s kert Fslől, — eseukivül as alsó park teljes helyreállítása és a gyógyterem kifestése iránt is intéskedelt ss intését igazgatósága; egy ssóvsl mindsn arra mntat, liogy e hazai első rendű fürdőnk rövid -idő alstt a külföldieknek is méltó versenytárse leend. Mi ebes pedig még ut is bossá tsssssük, misseriot ideje volns, bogy sssá is legyen. —A pbylloxsrs sukblzoftság márcs. 16-án ; a fÖldmvelési miuiiteriumban ülést tarlóit Kenes-sey Kálmán min. oaat, tanáoeoa sloöklete alatt Tárgyalásra került mindenek előtt s kiküldött slbisottság jelentése, illetőleg ss esen albizottság által iavaslalba hozott eljárás. A javaslat aserint Keasthely és Magy-Károlyrs néave: s) kiderítendő s bsj kiterjedése; b) as ekként megbalá-rosolt területbss még egy méternyi bistoaitási óv bossáadatván, az igy megállapított terület kese-lésére c) minden négrssögiaéterre 4, egy meter mélységű lyak ásandó mindén lyukba 50 gramm ssénkéneg adandó, t}) hatod napra ki. ágainak a tőkék irtókapával a gyökér nyakáé, e föld alatti gyökérréesek mogbolygetáas nélkül és s kivágott tőkék a venyigékkel és a karókkel együt petróleummal leöutve, a helyaainéo elégettetuek; e) három hét mulvs ismételtétik s ssénkénsgssés akképeu, hogy máróaak 8 négyszög méterre ju< —[(Halálozások.) E Uó 25-én délelőtt 19 ■_______________w_______ __ őrskor halt meg 76 éves Korában Dobrin Gyalu íj sson VüO gramm ssénkénegJiT igy^keselt terű ur, kit nagyszámú ossládjs\|_gyeriuekek, uoukak lelek azután egéu nyáron át minden hónapban és dénubokák gyászolnak tfsmeiése 28-án dél uiáu 4 4rskor ment végbe nagy résavél kösött. Ugyancmk vécslgyengülésnen hányt sl ösvegy. Hoischetsky Júlia 92 évss korában, ösvegye volt a "fgy tűdományu Dri Horscbetakynek, kinek Ksijissa hitköaségi intézményei körül, ia asép érdemei , voltak. -- Béke bimveikial — A husvetl ünnepeknek e legessbb idő kedvezett. Teveaai vsrőfénvee nap vo]t a aaoiu-bati, melyen ösöniött s nép a templomba ss Ui fsltámadásának ünnepére. AÍ körmenet is megfelelt as űbnspély méltóságának, ss ájtatos hivők nsgy száma vett részt bsans. Vajha ss ünnspi aaép időjárás moat már taijléa lenne s jó rsmé-nyskkel bislalná gaadáinkat. — Nymon. Weisamayer Ernesstio kisasszony esküvője Zerkovilz Zsigmdnp úrral Budapestről április Ilién délslőll 11 ónkor fog megtartatni a kauueu isr. imshásbsn.; Zavartalan boldogságot kivániank s asép frigyaaS. — A főváros lapjait L ikövetkeaő lilr járta be: A nagy-kanizsai törvényszék egy fővárosi kereskedő msgkereaéaére Fülöp Jenő, flandrisi .grót palii«i arodalmán található öasass ingóságokra s végrehajtást körülUül 8000 frt erejéig elrendelte s fogánál ontása végett a helyszínén magjelent s a jósságigazgalóság Wertheim-kus-aaiját felnyitutta, abban Agyatlan egy atajeaár aem volt — Hasonló eset Urténl nemrég ugyan-oeak a \|óéeágigesgaléeág hanyagsága folvián Coburg Fülöp neroaeggel, kínok ingói adóbálraiák megvisagáltataakfl E javaslat teljes mérvben elfogadtatván, es után Cserháti taoár lett jelentést s Debrsesee-ben általa seakösölt vizsgálatról. Jslenléaltevő pbylloxsiá. ugyan uem talált, a bisnltfág azonban tokintettel aa tlőfordall aggíáiyos körülményre, mely sssrint ss őm folyamán beküldött gyöké reii phylleaera találtatott, e zárlatot a teny >saet beálláig twábbra is fentartándónak határoass. fislárosslba meni továbbáf bogy e keestbe\'yi irtásokhoz s budai vinosellérképssdéből 8 növendék szintén loküldendő, bogy as irtási módosatokkal megismerkedjenek. A kiküldöli slbísoli-ságnak sson jevssletsl, hogy s bisottságnsk kísérletekre bisouyos össseg bocsátlassék reudei-keséaérs, hogy a biaettságsak s pbyllexers ügyre vonatkoaó irattár, könyvtár Stb. számára kűlöu helyiiég boesáttaseék randa!ksaéeérs, s miuiasts-ríum által mmtén slfo\|adtatv<án, — mintán még Hermán kéi elmére elbaiároztetott, bogy a kitér-leli állomás felsserelése Iránt. sürgŐ«eu nsgy bi-aottsági ülés bírandó egybe, ás flléa véget ért. iaéaaaet főváros legajabb helyrejti térkép. 4 (fdvároei kösmnnkatanán által megallapitett öeeses tervek, es újonnan életbeléptetett bás* aáámoaás ée ntoseosimeséa, s végleges szabályé-aási utvonalak s egyéb tarvak a jjavsslstok feltüntetésével, nemkülönben se flsesm (ej ée régi) utosák és terek teljes névsorával öasneálUtette itordi Seilágyi Dari. Are ;70 kr. Ily osimű térkép küldetett be hesaáak. A raja rendkivll j mirgslmea maeka eredménye s mindeaasetre dia oséri késsitÓjét. Ajánljuk azok igysiwébe, kik főváros Iránt érdeklődnek. — Magyar aék a politikai élstbss. Köztn domáse dolog, bogy basánk törtéeetébea s nők osek ritkán játszottak kiváló searspet Asoc nők rövid névsorához, kiknek politikai szerepléséről megemlékezik a krónika, ujabban ismét két magyar hölgy neve .járul As erdélyi ronsajim kés irattárában Betlynányi Ferenca gróf elbeatélése után egy régi följsgyséel őriznek, melyből kids-rül, s mit eddig nem tadtak, bogy Vli Károly ! nak ée a aentat bősnek, Eegen savoyai berezeg* \' nek, barátnői, Altban gróf sslsmegyei főispánnak j e a muraasigeti uradalom birtokosának ée Batty-I hányi Lajos nádoriepánnak neje, hiusitótták egy , ízben meg a bécsi udvar, aaon tarvél, bogy Magyarország némbt piovincaiává tétessék. VJ. Károly osáesár abban as időben, midőn Bsroelloná-bsn császárrá válssztották, .\'vonzalommaj vi leltSr tett gróf 8ignetalli Anna Mária iránt, a későbbi férjének Áítfiau grófnak a mursssigeli domiuia* mot és s ss\'amsgysi főispánságot adományosta,\' A török iiáiíoitr alatt Vi. Károly égési he\'ekei j töltött Csáktornyán Althen gróféknál. — MáiréssrŐI savoyai Eugeo Bsttyb^yí Lejosnéval, ki I Siraltmann leány vollr élt baráti viszonyban; Tőle indts meg a grótnó, begy a császárnékkor te ss utsságot német provinciává lenni s ezért löílötte est meg némrt regementjeivel. — Battyhányi grófnő eseroite Magyarországot s belátta aat, hogy csak Allhanná birkái ja rá a császárt terve megváltoztatására. Elment tehát Altbsnnébos* a kérte befolyását Althsbnénak sikerüli ia a császárt, midőu Caáktoruyán időzött, arra birui, hogy slálljon szándékától. — Eddig a történet,- mety eléggé mutatjs, bogy a régi időben is .ép ugy aserették a pletykát, mint sseretik mostanában s hogy akkor is aa a históHwtarthatott a legua-eyobb érdeklődésre számot, moly s legciiirább dolgokat találta fel. Ezekben pedig a föntebbi épeu nem szűkölködik. —■ Uj zeneművek. Táborssky és Panch se-nemfikereakedéaében Budapesten megjelentek. P. Gysudsy fdyllek magyar dsiok felett zongorára aaerz* Székely Inire 100-ik mű 1-eő fűzet,, ára 3 frt Ezen fSsst s következő dalokat tartsl-masss. 1. ilyen olysn kis legény. 8. Reczrpíeze haj I 3. Féket? azem. 4. Csingilingi. 5. Találják. 6. Az alföldön. Szeniirmaylólw 7. Had ssidjon 8. Este van Sssntirmaytól. 9. Piros piros.JlO. Fősvény as én uram szörnyen. A ssámok külön is kaphatók — Rövid hírek. — Byronnak emlékeaobrot omaiuek Londonban. —■ Két magyar mnnkás — egy caukrász legény éa egy kártyapapirgyároa pompásan késsitalt hasvéti tojást küldöttek Rudolf trónörökösnek. — Olaszországban ss erélyesen foganatosított liiléskedések dseeáie idrjed a phylloxera. — Pécs városa ápril 19-én Ünnepli századik évfordulóját sónak, bogy sssb. kir, várossá emeltetett.; A városi kösgyülés ss űnnspély költségeire 80000 frlot szavazott meg. Euró-pábau jelenleg, smint s flKösa. Közi." írja 54000 postahivatal van 176000 levélszekrénynyel. — A lososoai csata omlókéra emelt szobrot Losoncion két úrhölgy megkoezorusta. — Ujfalnssy Miklós kroasói főispán állatától folmontetelt — Budapesten április bó elején a kereskedelmi mi-nimteiium kesdamánytzésére értekezleteit fognak tartani Magyarország összes kereskedelmi kamarái és társulatai. — Konstantinápolyban magyar egylet alekultmelynek liastslsibsli slnöke Kiapka tábornok. — Romániában e bó 20-án hajnali léf-négy óra tájban tíz peresig tarló földrengés volt. — Vifcloria sogol királynő Bsdenba érkeaett. — PétervároU ismét litkve nyomdát feéeetek fel, mely alkalommal 18 azométyt fogtak at Pénz és értáktftzids Budapest, máreains 29. Ették űslet Magánforgalom. Csak igsn kévéé OslstrŐI tehetünk említést Á hangulat asonban egyáltalában sailátd éa ksdvoső vob. Magyar jár. 103.63 keresve, Osztrák kitelr. inkább kínálva óe 297 ée 21(6.40 kösött ingott; és 296^1-eu marad. Leesámitolóbaok J t&oO-sa kérésre. A húsvéti ünnepek ée es ultimé közeliébe msg-ekedályoaeák az Isist aiterjedéiét. GSAESüL Visszaemlékezések. Egy élaest fltiyoatatt a g\'-zös s szerencsésen megérkestűnk e kiááittá^ra, Fehérnám. — Rögtön kaptam az soerayőuiet, s sndeltam ki s -kepéből, mely bsn már cssknein megfulladtam aa issonyn bőségtől. Hzivom ugy dobogott mént sesnl Jsrómoaé a. meoyoraaág kapájában j de avas is lehet aaon csodálkozni: nem várja-e aaivdobegvs j a kortioya fÖllebbenését as a halvány, nyugtalan-tekintetű fistal embar is ott a pibotyea agyi \| kében, hogy mielőbb cnélbsvebeeeo iecgnaajával, aat a lenge alakot aZm«lybe ő sgéas\' á ooluu-dúlásig azsrelmes ? Már pedig engem is oaak e kapu, a kiállításnak ea a kortinyája, válasatott sl sttól aa ismsretlen. sok lengó és usm lengő mindenfélétől, a melybe ha nem ia voltam ane-relmet, de mindenesetre érdeklődtem iránta. As érdskJődés pedig fél aserelem. Mintán e restauáesióban bevágtam volt egy fiaska kissé ecsetei áipalevat s megettem rá egy vájas, egy avae, ée egy teles kiflit, rá* gyejtek aaivaira éa magindnitam a kapu teli Midőn a kepea be akartam lépni, elejbéui állt agy hajdú s lelenté aláee, bogy a szivart oltsam ej, matt a kiállításon, magaaabb rendelet folytán nem eeabad emvaroaai. Aa ember salán Uynaker nsm tabet egyebet, minthogy megfosstta magát aa élveaelek élvezetétől e javában Itteteké szivarját féjro veti, nem kie örömére aa ott íeeergé lucskos gyarmekooenevtnak, mely egyméere lök-döeve, potoeva egrik utána; a melyia aeláaISI-kapbatja, — aaé a dioeőaég a olyan keményM késési pöfékslai, bogy as smb^ smeie meg-Wgyli tele. He e kiáilllás már rég el asm amit volna, tanéaislaée u minden miveroeé felebarátomnak, hegy a kapun ki fii gyújtson seivarve, mrt ssnr garasa megbánja, abban aa esetben lu&ni-Una, ha Ilyen áru különlegességet sal; de mitől ■ér elaadt, tehát — nem tanácsolom. á kapuiéi alig négy lépésre, eergekönnjll-H1 enaifnlé kie féseág eeökött elejbejn mennél többféle aelnnel fali bemáeolva. A fösté-saelhea legalább értetlom valamit, mivel gyerekkoromban nagy eléaeeretettol viselte lem iránta idig piktor akartam lanni. Épen nádig volt valami, ami angam agy régi kalandomra emlékestet, amelyre nem a legsziveseb- is jél em-a féle go- erve kérve, begy vecyak t«e kiállítási érmet. Ki tudott volna •llenáUai annak a két gaaella-snem tekintetének, annak a bamie picéi a]k élee biatatámanakf A iunek wive endeaitbél lett volaa faragva ia, vajjá váltoaott volna\' ettél a aok azs -retetreeaáltéeégtéi, e mellvel ae érmet na ember knhátíáre fel tudia tlanif Elragadtatásomban egyet bsippeuteni akartam teli ajakán, de midén éearevette aaándéko-aat, ugy e\'pattant metélem, mint a szökőse ée egy utánam jÖvd urboa foiuult, kivel, nagy bo-aanaágomra, épen annyi szeretetreméltósággal ko kettirooett, mint velem. Még egyet knoeiutottam annak ae éremáruié kie leánynak, aaután tovább igeilem. Legelőször ia egy menykécanptn nagy karokét piflantnttain meg, — a mely tőlem bajra, méltóságos leeeunággal forgott tengelye körül ma-gaaau a levegőben. Elsé pillanatra aat biUém, bogy valami ausztráliai madárijesztő, de kéefbb láttam, bogy bia aa saélmalom, vagy valami ilypn-téls instrumentum. Bizony Don Quíxotts korában aligha ilysn ksrekek hajtották e malmokat 1 Alig léptem hármat balra, beértem a gének osetályába. Egy porcáig megálltam. Nem tudtam, bigy melyiket bámuljam a aok isgő-moegé, kelepelő, visító, zümmögő ördöngös furcsaság kösfil, e melyet gfjmuk szokás nsvsani. Ugy gondoltam, hogy logokosabbau cselekesem, ha elkeadem a ssélsó-nél s végig nézem sorban valamennyit. Három darabot, melynek egyike esecskavágó, másika krumplivágó, a harmadika msg káposatavágó volt ceek megszemléltem s körül tenulmányostam bir-katürelemmel, még a legutolsó sssgst is megnéztem. valamennyiben; de augol okoskodással és élelmességgel csakhamar kisnámitottnm, bogy ba én minden darabot, mely a kiálli áaon vau, < aak tized résznyire is megvizsgálok mint ezt a hármat megvizsgáltam; akkor épen 469 óv, 9;hó, 6 nap, 3%óre és él másodperce ssttkségSs ejro, hogy az egésa kiá\'litáet vígig sse-n léi jeni. Már psdig ennyi ideig nem laáudékóztam Ir\'ehéevé* rott mai\'adni. Tebát meg ne ijedjen aa érdeméé olvasó attól aa előre sejtett kellemetlenségtől, minibe minden darab tárgyról külön-külön végig kalleueiol-vssnia ae én privátvsleményemet, mert aa, mint a fönntebbi számításból slég világosan kitetszik, legfölebb csak 470 év múlva történhetnék meg: akkor* pedig én már rég elpályánom a másvilágba, ahol kisebb gondom le nagyobb lesz n t ár czaczikk irásn ál. Miután ezt a bárom „végét4 megszemléltem s egyúttal aat ia megtanultam, hogy a gépekhez nam sokat éi tek, gyorsén odább álltam s ezután osak ennek seenteltem egypár pillanatot, amely LA 1 BACH VÁROS imalélKkölcwftiiee Egj milHu (tiumir ftnyl /.ebbeli érenktrnt Isár om Iiuzh>, a főnyeremények: 85,000, 35,000, 40.000 frt. aat. L A Isfiiitebb Mjurtuiéuy, meljet miiidlm eorsj-gyre nymai , kell 90 fur\'uit o. ti. EIbő hu/is már áprll 2-án, 1880. lllndfiikisoii e sorK^zjrk kényelmen é oleA fsttStnlsk isslMti beejersSsét uiegkönsyitetidl, árusítjuk :vj Laibaclii sorsjegyeket 85 írtért ötnegyedéves részletfizetésekre á 6 frt vagy 24 forint készpénz fizetés mellett I ¥ A első 8 frtos réeiletfiuUes jután n vevfl % kibocsátó bank (Bml -Creditbank) attal elállított idtlgMnes jegyet kap, iDfty Jaarai ápril SMtlalsá liusssual jatSzlk és Liflistée után aa eredeti sortje^yA-el kicaerettetikj Sarsjsgjrek Ss ideiglenes jegyek kaphatok Bécs, UI?üpnDi< Bécs, Wollioi 1 e ím »\|im.ftjM/UIXi Wotlseite 13. kladóbivatalasak vlt<:>ililete\|. Coliu Cli. ée aa omtrek-amgyar állam uiinden nagyobb fál\|&-tbletében. ■C tiorejtgy-táriniyoii ét téitiiUtek előny öt k-dwményben rweltetneá 714 2—2. xxvxxxxxx^ccoccoooo.^ Ipari egy ily sokféle saiunel behabart sae-lelőroeta elóu áltam, midőn megnólal valaki a hátam mögött: .Hogy van, hogy van reverondiasime ? Klasszaikéi szabályossággal körülforditám a nyakamat éa vele együtt a tejemet is, hogy megnézzem honnan jő és kinek mól aa n magaeóR ■ táa. Egy öreg urat láttam a hátam mögött, kinek alakjában előttem állt a két eovány eaatsndő msgtnsteeülve és egyebet senkit „Aligha engem tetauik kereeni, mert én sst Péterünk sem le- sem fölmenő ágon semmiféle utódja eem vagyok s ugyhisseni, bogy eeutáu sem leeudek. Különben pedig oenk megvagyok n régi bőrben." „Nana, nem is ugy értettsm t Ast hívóm, hogy soebólegéuy ss ur." „Igen, hogy vékony lábesárakksl áldott meg j as úristen, melyeket as önéivel sgyütt blavást ki Ishetne ál li te ni pipaaaár gyanánt itt a kiálli-j táson j de aajnálatomre nem éltek ahoae nemes mesterséghez, különben rögtön beállnék önhös legénynek.\' As as uri ember egy lenéaő pillantást ve* tett rám, e szénáikul odább állt; én pedig erról keadék gondolkozni, bogy vejjou nem volna-e jobb, ba assbónak saUlettsm volnn és nem ennek nmi vagyok? Ds nehogy belssassm e szomorúság posvá-nyábs, ahol egyébként is eleget fürdik az ember; tehát bekukkantottunk Veberhez (mert ee vo.t hozzám Isgkösslebb) egy adag gvomor- és ssiverősilőre. A nen úgyis keresztül lépett már aa ember feje tetején, a gyomor pedig est a jelt ugy megérti, mint a gazdag ember lova a rosta sürgését* Egy folyosósasrü keskeny bódé volt fÖlál-litve aa étkeeők saámára, melybe a hosszúkás asstalok ép olyan rendbeu voltak benynjtéatatva, mint a knaaárnyákban, vsgy kórbázakben aa ágyak ssoktak lenni. Nsgyon praktikus mód aa. Aa suibsr nsm ia hinné, bogy mennvi embert öesaelebet gyümiaaölni egy ilyen korridorben.— Aa egyik esatalnál egy jól kihUott öreg ur mellett foglaliani helyet é* pedig csak aaon oknál fogva, mivel ee as öreg ur olyen irigylendő étvágygyal falatozott aa előtte levő borjú sseletből, mintha csak ingyen adták volná s gondoltam, ho^ as ő étvágyából majd talán rám is csak ragad valami. V Alig bogy elhelyezkedtem a keakeny fenyü-fspadon, agy uri dáma lurakodék mellém, ki lehetett ugy negyven évea, hanem eaért nlyan tü-s sen keosintgstott reám apró saederaasmeivel, mintha csak tiaenkilenoa éves lett volnn. Osstön-szerülsg jnngboraadtam. Hjah, volt okom félni a saoknyától 1 llióta aa n kis Vasúti malőr ért, aa-óta rettegtem e nőket, a kiváltképen a melyekben egy kie hasonlatosság léteaett valamelyik „régi ismerősömhöa." Ennek a hölgynek mosolyáhnn ben gondoltam vissza, léksaem, valami olyan i rombaság volt a főssers mert bensOj b lói lagyarófspáli •pfoT — Hanem .hát as saivem ss nsm márványnál vsn faragva, se nem vajból van. gyúrva, hanem olyanféle anyagból késafllt, mint a saivaos a a saép aaemek sugarait se vlsaaa nsm pattantja, se el nem olvad tőlük, hanem ugy nyeü el őket j Leginkább társadalmi állésávsl eaerettem volna tisstábsjőni as én bBIgyemnnk, de es olyen lehetetlenség volt, mint Densus leáuysinak s fs- nak«%i hordat tele hordani vissel. Toilsftejét teklntvs én ngy nésbetem megesrsuffo hölgynek mint as silenkeaőnek. De kit is lenstne a mai világban a rókájáról fölismerni ? Hányszor msg-történik, bogy a saobsoaioeust szólítjuk komteas-nek, a komteeet meg „Juoaikámnek" f A jé ég tud ebben a mai luziukórságban sllgasadni, ds Rttty Mn. Vége köv. nem ember. Felelős izcrkeiztő: HOFPMANN HÓ HIRDETÉSEK: MAAAAAJ ^ InóidsM kiiílliláton ai eitó érdeméremmel V - ► kítilntotve,. Kilit éréin Paris lt 4 4 i i 4 Brogte 1. és Miller y gép- és rosta-lemez gyára k h .Badaponton.! jkMsrgit-hid köaelében, késait A Vrlesrüket (konkoly választó; 0 kü-^ löoféle negyságbsn. A Trleur hengereket malmok saámára; 1 páopUtékai, A NzelelO rostákat, ^ Máltákat éa rostákat oséplőgépe# A 1 saámára. y 702. 6-60, rTTVVT^r J0tannrnl biliig f Fast umsonst! Sefimmsafhoig brr Vonttá nta^tlbr ■ fabrtf sertsaft fosnatliér SMira um 7fij, satrrbmi Srfjdtjuiiflfiprriír, Wr nur 7 fl. alt faunt bit $álftr bd blofiíii IrbhiStsfcHátrtAU Otbnrsunjstsmkrt arblmriws fBrítfaninfilbrr> ^ruiet, isrférf (egir Isi Hsbrttliri^rn „rdjt Vrtttesla" tr&gt unb fflr befles tkifcUftbrs M 3űbtr oQrontin smb. tik birr onyfűkctm 46 Ukyn^ntx foftm nur 7 H nnb ppsr; 6 Cdő sagbe mmmní+WW: "ilUbft^flbft MnDtrfirr CasUtát eV nifllildjr 9rittsnis1Ubrt4tabd fdnftcr li^iofrftrr CttSiUáí: mit tiiflHfdjöi SlnliKltiiflcii; frinftr ®riiiatiiofill)rt\'ííajf«íöffí(; mnffinrr íürittnnliijilbír.íöaííljídjópffr; fdjiürrcr Writtnn iafilltfr\'Supptn\'jdjlipf tr bíf\' let Sortí ; rffittBollf Stltűniűfllbfjr -Salpn \'Xsfrt leudjter; BráfrnHrtsflni; Jöritt.Silbrr.SDÍíflerífflcr m. ftzsda; \'I . (firrbefter; ,\'40 Glílrf. . ©o-ÍOHflc brr ülorrnlí; nod) rrk^t. per Wn»rl> -íuiifl ober orgcit na^imljtne in bejie^cn burfi E. IELKEM, Brittsaiasitbsr Kabrlksdepot, 712 2-8. Wlm, II. Sebreigaaee II W M OBEL gwtn Rsteszahlangen bel A. Brezina\'s nachf. Wien, VII. Mariakilferitroesé 74. (709 t-Ö) aaaaaaflaaaaa , Giftr poly. mérnek elismert tenjabb, hideg vlxxel. ktaayem mosbaté. Copirmaszsza pr. ko. I írt. 60—2 frt. 20! (vlitsrtalom sserlnt) slkalinatásban a cs. klr. bslttgyl mislstsrlunaál. déli vaspályánál, állami vasstnal, éjssakayaptl vasntnal, alsó-aeiitrial Ipars-fyesttletaél, nismftksfyletnsl és sok másnál, ssámoe sllsosrés iratok aM-fémtiok réssérf/ msgteklatbsták. Anlllss Ilmák 80 siloben toljeesnsilnsisttUrvsk léssér II krtól. Oalfer ssai. «Mtfrkfkü-limi^jt eaer fekstl lenyomatra Sfy sisdetrll u sljsrssl módoiatta 6 frt. — Nogatl -ssyomán-sinln - 1 millió lenyomat, eljárási móde-utUl 6 frt; a tinta maga 60 kr. (711. !—IS.) Raktár : Bécn IV. Alloe^anae 8. IHtKIIKH ANTAL-fólt! kiviteli palaczk-sör. Tlenrendelések • klrlt«ll palaozknKr ralédis&ga éstarlhatóB&ga-értl Jótállás mellett egyes-egyedQl csak a DREHER ANTAL\'" sörfőzdéhez kőbányán vtgj annak teljkitalmuott fóráktárnokánál BIITRICH IS GOTTSCHLIGHKZ BUDAPEST (■iliteadók. Arjérygék$k áiséaatrn mindenhova ingyen én bérmentve Vaokanl iwnételadoknnk Idfllé kedvesmények Si 5 r 5l ^ Alulirntt ajánlja #1 Ili S? í -2 AAitl l i - mmKSB) ^S 5 k söoségnek aa alább aorolt Csaját gyárt -A f Kii• s4 PÍÍ ^"l fl Iih íl! íín I I I Íilíjfif^lílfi^ EiísnHW Br isi MEZEIgipszet, Ifi ilíl,*hí xÜHllirill lK SSlI építészeti meszet, i rí!f Ififflíftl líBlflltíllí M rS 1 9 zh- IV a « Z ■ Roman-oemontet (6-6) I Z íl fl.-S-\'i lifU t \|3 ÖD i \| wIMfaSs^aeemeeSe J W lliB\' I Iirr\'loE t - » i * W Lüf portland-cement kő vazafi-táblákat, • S ! í i g iHí frif r i ll & I ti 1 flrf 1 ™ f 1 X Wválytik, vfzvezetfl caAvak, alá., I i t í H 3 E lotakartnAnyi kagylókat, • - i- . lillf! 1 í IlllPlISi ti \| Jl X • I teríti márvány (3 féle) m * fl \\1\\IH l ; I II ifiil A s " ti • ■ homokkövek építésre ^ Z tn - "\'* I 1 ÍS ^ • I lépcsők, oialopok stb. f I ? - J . 1 i H. • " t S- rl í O MÍ\' \| I Deukaésépüö fa minden választékban. I • 88 n • 4 ■ E -1 - • IB - i-S W\'1 V * I Sályaái él fSldaúvelési \|épnk. ; X-? 5\' \'\' ; I\'l Kii ir ft Ja H * • I Mh Kiváustra áríegysékek és mintels- V Igl l^jl l /•• Hl t ET S 2 Fuk küldeuTsk. \\i W - - 3 m " w M K M ,t a „ — cr y 2 \| H --- í 5 Í sa í P H ® F Bartori Oakár V Jl ,-11 íS $ II 8S8388 8 S 8 38 8388 J 0 1 ^ ^ • L NagyKaninán, Király-utcss 1. sa. 1 j 1 _______________________ —simawasan1 s . .zommmtmmimmmmmmmm^^m^ammmmmmmmmmmmmmtmam _Oaja^ IS»7a.ki pArtoi \|iS«trieUiie«o«i I ^^ ^ ^ ^^\' " ^ * ^^ ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^mmmmmmmmmmmmmmasmMáimmammmmmmmm\\mrnn\\ mv m r- mmpn riinij A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel atólirt igazgatósába ezennel jelenti hogy ?ala, Somogy, Baranya e« Vas megyék részére kiterjedd hatáskörrel N.-Kanizsán fóügynökséget allitván fel, annak vezetését * ■ Gutmann S. H. úrra ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jé^biztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására I is felhatalmazott, Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia] biztosító-részvénytársaság igazgatósága: Schwciger._Mosoovitz, .ak. Iv^CpLg^^SLr-frsua^LCzjia. "biztosító rész^éir^r-társsuság* igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alólirc tt tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-kanizsai föUgynOkség vezetését elvállalta s a főügynökségi irodát megnyitott^, hol is piztositáai ajánlatok elfogadtatnak s a .biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágositósok legkészségesebben megadatnak \| ÜizfoMit pedig a Mrnatág a) flfizveszély és robbants által okozott károk pllen; c) sz&razon vjigt vizeit szállított Javak károsodáss ellen; b) Jégkárok ellen r I d). az ember életére minden ismert módozat szerint. I A Magyar-franczia biztosító részvény társaság, melynek * 20 millió íraükot, azaz -8\' millió arany íorintoí tevő alaptőkéjéből a kéizpénzbeu befizettetett, s részint a fóváros legelső pénzintézetinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló Elnök: Bifctc 689 13—61 részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió trank, azaiz 4 millió arany fri közgyűlését, melyen a társaság Ügyvezetésének élére következők választattak meg. Tálasitmány. István, ó Felsége vsl. belső titkos tanácsosa,- s Lipót-rend Felfigyeli biaotUAg. s msgysr jelzálog-banknak igszgstójs. nsgykeresztese, orsz. kéj viselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, orsz. képv. stb. Bpesten. Bontom Jenő\', a párisi Societé de l\'Union génersle elnöke stb. Párísbsn. Válaaztmánji tagok. Bobért Morin marquis de Banneville, as osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párísbsn. Neuwelt Ármin kir. kéresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápon Be ; en h a r t Fereucz, az Albrecht-vsspálys elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédviseló stb. Budapesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vasút alelnöke, sz osztrák urakháza tagja stb. Bécsben. Tekintve a táisaságnak fenntebb kitüntetett tőkeerejét és sz fizletvezetés élén lévő, hazánkban ts nagyobbrészt israeK és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, h )gy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság njind ez ideig, ínuly a biztosi ló közönségnek jsnnyi gsrsntiát nyújtott volns, mint ameny-j nyit neki e társaság, mindjárt kezdetben nyujtaui képes, s a midőn a társazág ezen, cjddig páratlan tőkeereje ós az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes, biztosítást nyújt arra nézve, bogy a társiság üzletvitele a méltányosságba pontossági és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen ineg fog fcleélni, másrészről s szakvezetés avatottsági sz iráut is kezességül szolgál, hogy a társaság s. díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni é verseny jogosult követeim nyeire. A midőn tehát tisztelettel alólirott a, biztosító t. közönség bizalmát sz általa képviselt tirssság iránt ujbnl felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezéri Ügynökségi területen s - -----i-v—i—i ja————— — % N.-KanitBán Beck Nándor, Láuczy Lco, a msgy. ált földhitel részvény-társaság igszgstójs Budspestenj. L e w i u Jaksb, s kereskedelmi akadémia igszgstójs Budepesten. Serrebourcc Jos. Máris EaMI, a párisi Societé de lUnion génerále vezér fölügyelője Párisbzii. IgaagaUaág. • Igazgatók: pr. Hiller Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Kístenmscher Károly s „Hoftmsnn József" nsgykereskedő czég főnöke Budapesten. £chweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budspesten. Vezérigazgató: Moskovicz Lsjos Budspesten. ) 1 idéki Ügynökségek szervezése teljes folysmatbsn vsn, és hogy \| tűzbiztosítást ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, 880. januárban, maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság íoügynöksógü N.-Kanizsán. Gutmann S. H. ■9 COOOOCXX)OOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOO( Bdnlb Nflnbelebnng mid ram Zwecke produktíver Entvíckihng ia Coltnr, Indna-tría, Hiriil. G«erbo und Verkehr werden,, Ba M wbCpferúcber Bethiltigung, am u doni gedwh&cbeo Emporblflben befraebtepd raitanrirkob jetit, aus tine? anAehllcpa í-fldquelie ■ • grosse (UPITAlilEN H iwbmlicb ia frlm bi Betrigei attdi ia lurpoftea bte n mrhrrre Millionen Gulden suineiit ab r in Geld nur hypothekarisbh ani I te und l\|-te SAtze gegeu ftusaersl geriogi Zinftenvergttluug aogieicb béreit-villigat vSrtheiit, fttr beetimaita Zeit, oder io jiarlichen glei-obeii Rttokaablungen, óder dul Annáit áin, vorsngswsÍN aber aaf gruwé industrieUe EtabliJemeni, FabriUn, bedeutoude Laitd-wirtháob. Ittdutirien, Hergtcetke, Gtiter, Herrtíiaflén, (féméin-dm, St&dte, llduswgrwppm, aucb grosse Bau-Credlts warden amfangraqehet gewSlirt unter Aaeschloee jeder Vermittlung, éafcer werdeo Auülge nur direkté von Darlthenewerber ent-gegengenomotén. dnroh daa B^vollm&ohtigteo Herm LEO BINDEB Vias, Aelteeretraase 29. Csatra! Be/Ma, Aafaahine a Ezpedit: ötadt Kolowratring 9. Aa A Vkrkatif and TaumA vaa Qmr HmrAafUn, Hűméit^ jkfNfb, Qnmk-nknftn aad gröaeeren Ittdiw ím , Qnp4fM* aaéi n»jl kolmi BinUqm j Relatlonen A Cor-f rMfrondtnsMi \|tn la- A Aaslanda, ^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Dis elirbaro Se 1 bníii ndlgkelt bei lnkraiiven Zweig«n, oder die lofortig* GVUnduog éiner mlbsmodígan, angoDehmén, ebrenvollen, gesioherten Ezristenz mit grosser I Zukuuft alt gaupf\' oder IteOeiiöescQafttgurtq tflr gebildeta forrón rsdliohsn, ehrenhaiteo Charakteri, föt jedeu Stand und in jsdsn Orio, aucb fUr Personsu sns vor-nahmen Standéi — Hiesa meiSo glUnaeud bewebrten Initiuk-tionen aufj Grund 23-jtthriger Erfahruugen, Beobaoütungsn and eigehaodeij Studien, and praktische Einlfihrong io mebr als 40 grsese Zwsiye, geatatst i aaf Ungjftbrigé erprobte TbI-tigkeit. — Bei I geéohiokter ratipnelier Führang, Aaidaaer, eaf-merksaosr Pflege and realler Handbabaog siód saf ofo« Capital and ohm Domisilvsitndsrang pro Anno anoh 80.000 bis 60.000 fi. als Beingewinn, naoü UmatSndea aber aaeb mebr als dss Doppslts ahrenvoll aa verdieuen. — Eiue Meoge spreehender Bswsisa balenohlsa Gesagtss darob die heirlioben Liohtstrahlsa dar glanaendsten Erfolge. (711. 8-Si) Jdrem für Correspondemen: LEO BINDER, Wien ReisDdrstram 89. EoUprtekender Hehenverdlenst duroh Tantieme and Pruvieion ftlr wohlerzogene, gebildete Damen! Bei Erweiterung meinee Wirkungakreieee aueli ehrende Qe-aebftflsveibindaagen naoh allén Ricnf6ngeii d«« In* A Aaalna-dei werde demuficbet fttr dae au vcrgröeeernde Couiptoir bentitbigen : I Dlrsotrics, 1 Dtme von koher Bildang mit teböneu Bar sene- und Qeiateegaben aaegetatlet, sur Laitang der Gorrespondeiu. I Rsprlssntantln für Buehftthrung, Gontrolle und sn An« kuoitserthsilungen— mehrers eorresptfndentlnen fttr deateoh, fransöeioeh, englieoli, ilalisnisoh, ipaoieeíi, ungaríioh, polniaoh and ramsob und swar fttr jade sisrelss Spraobe eine parfék te Correapondentin. Dieee KobeneínkHufte and Beaehftftigangeu eignen aich aber nOr fttr eolobé gebildete Damen, die von ibrer eigenen, aeai-cherten, nnaiündigen Rente obnehin lorgealoi lehea, vreil da kein fizer Gehalt, sondera bloa Tantiemen und Proviaionen bewi\'ligt werden kftanten. — Atehrm wiseonechafihoh gebildétt Dawim fttr die deateobe CorrmpOndes and titugt tflr die fran-iiViiache, fiigliiobe and italieoieohe Spraobe kftnnea sogleick beeekiltigt werden, aucb eine SakretÁitR und eine Sscfionr Oíí/o wttrden henölbigt werden bet entsprsohenden, mitanter hőben Nebeneiukomman. Ceenri. A Laeée enaraMfanUa. Alpa. HaeSali Oianta a Camrtulaa van r LEO Bl VDEB, Wien, Ifaúuab atwa, Cfaaa dt Cbtrétp&nlimJi: RsMnrstresse 29. (Oafrüadat lm Jahn ISfti) o Nyomass él Idzdjt Fiiohei Jftlöp Wsgy-Kanizsán yr-rv* ■ i. I