Zala 1880 11 november n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	23.81 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:51:11

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	959
Megtekintések száma:	2070
Leírás:	Zala 1880 november Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 45. szám. JM\'N- \' r ? fc i\' • \' 1 \' \'•\'I.,\' Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, november 3-án> VII. évfolyam. Itadekivatal Fisebei Fütop kseyvksr.s-l^Hrwiiii ihm. M& «sáu». arak fc«ta évrefr frt WT S in K«£v«<i4ro » írt fii) kr. 5 imábw \|Míti»ri\|}««r t kr MMn kmktMBél í> kr. llé-^tf^l 30 kr. ZALA SzerkesztAi iroda. .\'Jíova a lap sselUmi részit illeti! közlegények k«Wtfaáok Uj vársshas utezs WÖ. ss. Hérmenletlen lovetó tuk Sumert kesékből \' fogadtatnak el/ Kéziratok viu\'zi ínem küldőinek. Nyllttér : Petitsora If kr. MEGVh:;i ERDEKÜ. , KÖZ M ü V ELÖ\'DÉSI, IMA RS A D.A t/M ( G A ZÜÁK7.ATI H RT I LA F A ZALAMI.GVIÍI 6A\|i). liGÍIiiSÖMfl liS TÖBB MÁS liGYLIiT IIIVATAtOS KOZLÖNni. \| Halottak napján. A letarolt mező fölint hideg őszi utói vonul el j gazdag, lombía a Utmk ólkirgul va, kiiiáruiUD hull a földre; nyugalomra készül a termé-•ifit Halotti. leple fent szövődik a levegőben, homályos borulat fedi « láthatárt, halottak napján illő kép a természet komor oazi képe. A te-I riiéiők ajtai megnyílnak, • a kegyei leU* szívek ellepik a tirhalmokat, megkoazór uzzák a sírokat s köny-ny ékkel áliWnak az elhunytak em * lékének: ott a síi kereszten, as egy-j szirti fejfáh felcsillan a meggyújtott lámpás fénye, Minő megható kép ! Az élők elfeledik egy pillanatra földi vágyaikat,\' a várói zajából kitódulnak tf" temető méla csendjébe, a hol megszűnik as állás, a rang, mert egyenló tóúk helyecske kellett a.gazdagnak, szegénynek egyaránt, lent a sírokban, hol- alszik a szenvedély^ pihen a vágy és megszűnt az emberi érdekek harcba. — A komor me menta móri, mely a sírokból az élők , felé hangzik komoly emlékeztető. Oh, ha as élők ez emlékeztetőt inéi tatai is tudnák az élet zajában, ha ssiveik nem cssk a kegyelet gyak«»r-I fásának rövid pillanatára nyílnának I intg, hanem nyitva volnának az lld-1 Vöt hozó tanra akkor is, mikor egyui. ellen küzdve a gonoszság uiinden eszközével ássák alá egymás I üdvét, boldogságát, kárörvend ve nézik I egymás romlását kaczagnak egymás I szerencsétlenségén. A halottak napja kegyeletes, szép Ünnepe alkalmat ad, hogy egy futó pillantást vessünk társadalmunkra. Az átalakulás nehéz proées j aiisát éljük. A feledés homálya kezdi borítani a régi egyszerűséget, uj érj dekek, uj vívmányok lépnek előtérb^ s kívánják létjogosultságuk szentesítését Az érdekek Összeegyeztetésének problémája még ninos megoldva, sőt; nagyban mint kicsinben a hareznak és küzdelemnek ugyanazon nyilat-i kozássit szemléljük. — Ki tudjs, mitj hord méhében a jövendő ? A magyar jós költőnek messze van még azon kora, melyről sejtelemszerQleg szemlélve a titkos jövendőt, lantja húrjain szövi a reiuény szálait, mikor igy énekel i Lesz még egysser ünnep a világon] Majd ha eltárad a vén haragja 3 a viszály eivéraik a csatákon,, Akkor husd még újra -lelkesedre Isteneknek teljék benne kedve, Akkor vedd fel újra a vonót Ka derüljön sordon homlokod, Szúd teljék meg as öröm borával, Hold, ne gondolj a világ gondjával! Ámde ugy látszik, nem fárad el a vfcsz harsgja, s viszály nem vérzik el a csatákon. Az emberi nemes szenvedélyeket, melyek feltételei az emberiség s az emberek boldogulásának, csak még jobbsn eltemetik a vad és durva erőszak nyilatkozássi. A történelem nem tanulság az emberekre nézve s az örök becscsel bíró vívmányok iránti érzék nem tenyész-, hetik oly korszakokban, melyben a aziv és elmo aberratiója erőszakosan is felszítja a fajgyűlölet veszedelmes tüzét Iyen körülmények között a jobbra hajlandó érzék is eltompul, elvsdul, tévútra vezettetik az érdekközösség nemes vágya, s a társadalom, melynek összetartó kapcsai csak nemes gyökérből táplálkozhatnak, saj nájatos bomlásnak indul. A, .mementó mori* legyen emlékezhető sokakuak a magába térésre. 11a szivünk kegyelettől nyílik meg a holtak emlékének, ne zárkózzék el ^z élők iránti ke(fyelet elől sem. Intsen bennünket arra, hogy földi életünk cssk rövid, arasznyi, emlé-keltessen bennünkeit arra, hogy mindnyájunk ozélja egy: a tökélesedés, s hogy mindnyájunk kötelessége az ebben való törekvésben egymást támogatni. Ne hordjuk csupán ajkunkon a szeretete), hanem nviljék m<g neki szivünk is, és érvényesítsük azt ember társaink ílányában Krisztus ssjsvai s&ecint, kj azt parancsolja, hogy még ellenségeinket is szerei sülc. A betű öl, egyedül a szellem éltet. í\'lYgyük a szeretet szelleméit cse-lekddetemk rugójává, 1 gondoljuk mjpg, hogygyarló emberek vagyunk krk még akkor is hibázhatunk, ha a legjobb szándékkal cselekszünk, i— Fontoljuk meg, hogyha megtestesíteni, virágzóvá aksrunk tenni bár* mely eszmét, akor egyetértésre van szükségünk, azért legyünk elnézők egymás hibái iránt, és legyünk elis merők\'és méltányosak egymás,erényei vei szemben. Mindenben pedig egyesítsen egy körös ezét iránti törekvés — a hasa és a nemcet boldogulása, egy közös irányban: a haza önzetlen szeretetében* — Ne kicsinyeljük az egyszerű erényeket, melyek magunkat is és a közt is boldogítani hivatvák. s ne csábítson bennünket a hiti ragyogás tünde fénye, mely elvakit, hogy elcsábitson, s melynek nyomán csak szomorú kiábrándulás felé haladunk. A .mementó mori* aijra emlékeztet bennünket, hogy irtjuk ki közös rrővel a rut visszavonás férgeit. Mily jé tanító mesterűuk lehetne s történelem, ha annaí lapjairól tanulni akarnánk. De az emberek nem tanulnak a történelemből, különben már régen boldogabb kort élhetnének, s igy a tőr ténelem csak ítélő mestere az emberiség fejlődésének ; az eszmények alakulására nem forrhat be, csak(ité-letet hozhat felettük, s a romok felet keseregni késő, mikor a bajt megelőzni lehetett volna. De a szenvedélyek ép oly kevéssé ismernek j logikát, mint határt,. vakon rohannak és töifcek előre, s a józatt ész ritkán képes\'korlátolni őket. A Rmementi mori" arra emlékeztet bennünket, hogy az igazságot* kérressűk, de ne ugy keressük, hogy az egyiknek ilyen, a másiknak amolyan mérleggel mérjünk, hsnem mindegyiknek egyenlővel; az egyikre ne kiábiljuk: akasszátok fel, mikor a másiknak ugyanazon hibáját betakarjuk a krisztusi szeretet leplével ; legyünk elfogulatlanok mások hibájának megítélésében és tartsuk elménkben ama pogány böltis mondásat, ki arra figyelmeztet bennünket, hogy minden ember két zacskót hord magával, egyet elül egyet hátul, a maguk hibáit pedig hátul ról hordván, mindig a máséit látjuk maguuk előtt. Ha önmagunkat megismerjük, legigazságosabban fogunk ítélni mások fölött is. Törekedjünk a gaznak kiirtására magunk körül közös erőVel, skíméljük azt a mi jó, mert tulbuzgalmunkban inkább magunknak árthatonk. 8 ha ráhallgatunk a halottak napja „mementó mori\'-jának intel- mére s a szép közös czél felé egyesült erővel törekszünk, skkor oly viszonyejkat teremthetünk, a melyeknek közejpetto.fejlődni fog mindaz, mi földi boldogulásunkra szükséges. Mementó mori! Elmélkedések a „Visszhang1 fölött. Irta: egy magyür-lf&eaztény, gSapienti\' puci\'\' A Zaja 43-dikjizámában .egy keres tény" aláírással auuak tárczájában nem any-nyira a zsidóság érdekéhen, mint a keresz-tény vallású magyarság elten egy oly ezik-kecske látóit napvilágot, mely ha észjogi állításon búi, alkalmazási törvényeivel a kii-votkeátetésl helyességét azon végeredményben, hogy zsidó is emberi- \|éur, hogy sz is liir létediai,\' letelepedési joggal az észjog szempontjából, sőt egy akaratlan érzéssel is, mint a vallás), el is érte egyrészről, — mi-vei ugy sem vonta kétségbe\' senki — más részrél ázosbau túllőtt a czélon, midőn más vallásuskafj - felekezeteket, nciuzoüségflekct vádolt, mosóknak egyidejű montegetésekor, miérl is unnak egyes pontjai — de mondhatom az egész ezikk — megkirán}s, hogy árrá — • minden fajgyűlölettől ment — meg-jegyzések tétessenek. Már maga azon körülmény is, hogy caikkiró a titok leplébe burkolja magát oly dolog, mely sem a férfias bátorsággal, sem Sz iroda\'onii terén bevett lovsgias szokások kai meg nem egyező, aőt szt sem lehet he lyuso\'iii, ln>gy felvett jeligéjéhez hűtlenUl pálcaát tür, (midőn maga mondja nue itélj, hogy ne ítéltessél" de nem is mntatkoaik -K.") elfogalatlanuak sem, midőn szembe-szokó ignz4gtalauAgokba tor ki czikkéuek \' legtöbb liclyjrin igy pl: nu uidók a mi mar-tyraink, a ml inhumánus iitovalis törvényeink eredménye az, hogy a zsidóban kihalt a ha-ZBszeretetj ki elvolt tiltva attól, hogy magát magyarnak iievezze, mert 0 zsidó"; — „hocy nincs miben i öröméi lelné a szegéuy uidó midőn bonnijuk\' polgártársaiban, norn egyben, láthatja[ ősapja gyilkosának ivadékát.u „Est brúviUitü opus" — tartom Horáe-eal — s a tárgynál maradok, de még > sem ■hng\\\'hatom megiegyzéa nélkül, hogy „K" inkább a szók\'mint a gondolatoknak adta át ) „li" X ciikLiróral. A „galo" tiiciija. is liiirn uem oktatlak. . •. As iráara nem oktattak engemet. Ne jrj nekem, jé osillagom, levelet, Hiába irta, ölplvasni nem tudom,\' OtNac ágy izonj hozzám, édas angyalom. Mondd el, rózsáiu, a suttogó ssellSnek, mond\' el . bujdos* felbóuok, Lnrk^d sJ a daloló madárnak. Amit ts*nss búslakodó babádnak Clsüttogja a séeUőeake énnekem, Mser^uso édes kinesem, életem, M-rel aydfől bőszéi as ég fellege, <ssssláwdrő\| szói a madár éneke\| lla kiaisaik irántam a szeretet, AkW ss ivi édes babám levelét. • Aákor se írj, as is mondjsd el másnak, \' iMtsé sdjsd ál a halálnak. Kérelem. da&fc ssssSsm. hol laktok? Is, aakfcsH nsk swgewmdodt t/mm asi a ssisnlygé két sssisHsl, Kiiwfstls m sarkábJ mmm/k I Márt kéfása, M taksa?.. M>« m isyálus osfuUSham Mwásai, hl smMs ssnsS és ássssg — valaki" AsMa asf ééessm; Ms^lslt ■satirislsi.. Wk hsUaM? mssM W mnéjé asplt L mm «(! M m NyMaak... AsA, om» tsMi 9HK kis\' fej Hrf\|á harsa sste Ijlyl >-ibsésS^ SMMf «HstfsW Ml VI barban. Befellegzett aa én hazám tája, Sstigét-sugát a dörgés bejána, Egy érája, hogy dlrOa a lelkem, Egy érája viharzik felettem. 1 Csittsg-esattog, a villámot hányja, Eat az ajtót, most meg amazt vágja. Gyere fiam, Pista, gprere, Oyurka, Bujjunk gyorsan a kemencaesutba. Most csend legyen, mert édes anyátok Hozzám veri a mosó lapátot — Ugy-e mondtam: legyünk csendességben I.. Elég lesf már, kínosom, fe\'eségem I... Dtbi onczi Gyula. Ouem dii oderunt. — A kit as istenek gyűlölnek. — Szalay Sándortól. II. A vlláfbau vlláfffá. (Folytatás.) V . . . város a negyvenes években is már kiterjsdeU volL Ámbár sem vasúti forgalma nem volt, sem kereskedelmi gyúpon-Utl nem használták. Utasok mindazon1 által nagy ssámhsn ssok lak ott állomásozni, kik Budára igyekeztek. Megjeaysendf hogy ban aa wébse még neca fütyölt v#senyt s Balaton ssslsivsl a prtsskflM óriás. Ekkor még senkinek as jutott ssséíw dalolni, hogy -O/ftnh. heteit as %éti Balaton, M. ss 1 hlffS »mUi.V > í Ha vabki as sí-Dnns vagy Mára Dráva vklékvA Budáig akarta bejárai a nagy viiáfst, hál ha tehette Imlstlt sgy minden kíöti halnsl Ishslliifiw felpedgyásssH ko-o«l», la slatl sssebss m issaák értmri va huni smnssks Msaéfceesii, vagy Iértéi kaasm slyeafli jármCvM, a misét a hisahnr—h éüáianak atomjai gyanánt 1 — hs Muraközben vagy Horvátországban méltéatattak járni —1 még máig is látni eleget Különösen -arról nevezetes, hogy inig a jhátsó kerekei kétszer fordulnak, addig az elsők hatszor. (A kik a phisikát csak kicsit is megízlelték, \'tudhatják, hogy minélfogva az első kerekeknek sokkal kisebbeknek kell lénniök. A szekér olditlr/iesai félt ölesek. — Ilyeneken jártak a kocsikorszak idejében. - A ki ilyen kocsin srm mehetett, hát Utazott a maga alkahuato\|ságán,.. gyalog. Hejh, jé idők voltak azok as utsaéli korcsmái osok zsébjeire néjsvo! Zala-, Veszprém- és Fehér-megyéken át Budáig haladé orszáe-nt mellett máig is állanak esek a csárdák. Hahgosak voltak akkor as utasok sajátéi; hallgatagon szomorúan állanak most, mintha; a letűnt öcönjök papjairól ál madonnának. Minden város végén is van egy-egy elhagyatott korcsma abbéi as időből. Ellia-gyatoU most, lálogatoU akkor,* egykor a város gvülhelye, mnsgalmij pontja, most a csend fésake. V. .. város nyugati és keleti végén is áll a két kőut-korssaki emlék. A negyvene^ években egyedül e két ponton veit élénk város, njásutt hallgatag és csendes. —. Mi issuvarta volna (neg? Püspöki székhely. As imádság tanyája. A jé istennel könnyű megalkudni osenűes szóval is. — Szép egyeté^ésbsn élnek az atyafiak. — Több akol, több pásztor, mégis békében. Katholikus, svsnnlikns, kalvinista, is-liaslits, görög olynju s/in békén megférnek, mintha nem is sukyarok volnának. A vár bűssk^ ormán áll már régóta a kettős tornya saékswgyhás. Hatalmas IcntŐs felkiáltó jel hogy Jtt vagyunk 1* Aa ésvárral inmköst áll magasságban Szzal vetekedve: a Jenmálsa-liSfy. Több-a/irs kálvinisták íakják. A jó kalvinűrta atyafiak sokáig elnézték azt a kettős lelkiáUó őstornyot. Egyszer Azután összedugták a tejeiket az oclesia tagjai és egy hóná\| múlva ott áUott egyes-egyedül a magas hegy tetején a szemközti kettős toronynál Jóval megasabb torony. Ha ti „ott Vagytok," hát mi meg „itt vagyunk la \' feltek a torony fölé magyarkoronát. Úgy csókolgatták, úgy játszottak sz-zal is a viharok, mint a mit ábrázolt A korona sokáig elnézte a kettős tornyot Egyszer -esaa bcleiíut; erős zivataros éjszaka után reggelre , . . . hátat fordított neki. Megigazították, újra megfordu\'t. A zivatar többnyire a székos egyház felől jött a koronára. Hasztalan fáradság volt ; . j A kálvinisták példáját követték a zsidók, lutheránusok,\' görögök, A város teloj lŐn felkiáltó jelekkel. Itt vsgyunk I Itt vsgyunk I Itt vagyunk I Itt vagyunk 1 , A katholikusék egyházát kivéve mindnek csak egyes lornya volt Hanem azokból éppen olyan jól meglehetett tudni, hogy hol vannak ? . A lutheránusok nem bírtak kápolnán kívül mást ciinákalni. Arra tettek egy féltorony nagyságú keresztet; és a bejárai fölé Íratták megkűlömbsstatésal: .Imádd as Istent \|* Imádtak ja mjndnyájsn; mindegyik s maga módjávajl ti valamennyit égy módon áldotta as Isten. Minél több Utt a torony, annál ke vésbbé tudta inog ss omljer, hogy melyik mieséda hitágasatboU ? Ások a felkiáltó torpy.k csak olySn csendes ártatlan .ml is megmutatjuk\'B-?éle okoskodások yóltakl A miatt békélj élhettek. Jó világfa volt) abban a oseudos vá rosbaa minden Mem is icsoda. V....ben\' két. nsp tündökölt. Az eeyik csak nappal ^s másik meg éj el, nappal. As egyik fenn volt az égen, annak melegétől mosolygott a vidék, ragyogott a várOs fényes iprouykupoláival. A másik ott volt a város szélén, Ex is osztott meleget, de nem ingyen mint as a má«ik ; enuek melegétől is ragyogtak, mosolyogtak as emberek aresai. Kgy kis sugárka a pokol léuyé-ből, jutott mindegyikre onnét Az égi nan és a „Nap" vendéglő. Két meMgttő áldás. As anyai szemet és a szerető szerelme. Hajnali fény és vulkánláng. Ennél a jjyujtó lángnál sok fáradt utas mejfgedett anqak idején, és esténkint, mikor az égi nap leáldozott, ott gyűl össze a városi\' fiatalság á földi aNap"-uál melegedni. i voli abba mahjrnsk As 1816L ér egyik sktoberi estéjén iigalmatlan zivatar dühöngött Senkise ment ki kásából; — még a kutyákat se kergették ki. A Nap vindéglő flres volt. Ki aa ördög ne kötötte ívolua meg olyan időben a kerekét ott, a hol volt?! Ha 5 nem, hát megtette as orkán. Minden kunyhó jó olyankor, csak födél,.legyen. A váróéi törzsvendégek is elmaradtak. Csak ások maradtak ott, a kiket a si> vatar hasa uem eresztett; mert már as egész délutáni ott időíeték el. Esek ott vannak az ivóban. Mindössze ketten. De milyen kéttagú cemieratió aa a józanság ellen I Ke»u npndsn jókedvében gondol ki olyan a becsületes emberi formából száműzött alakot a jé Isten. Es ha kigondolja is, dtí igy egymás mellé igen ritkán dispo-nálja őket Itt megtörtént. Ott Usnak gyakran és nagyokat. A mées álmosan pislog elöltök as ass alva. 0 miattok zúghat ss orkán; a menny \|M>sitibt cser élhet a pokollal, esak ss 6 borukba ns akadjon senki tnfÜ #n» kft^seéesiWe — a ebben tév»-; pm ML, míi íncatebb állított határo (MIMI tiihhIUIMI MNtyatett nevébe^ I \|m<M Hnaiil MII éé* » (Miit Mm tc sikka itkwá* (Mf • ki li taaaes k« vess tény -fecrt mm MDDt, kotr b»i i« htdii ikiior, ujj* mwdwil eak 4 fctoasőaaek; és ha ki a tt^vényt litóU\'ü" dia de mégis ugy % ugy a íarvónyokiw ilaÁI védeoeaetoek ,tör-teuteteiei* m>«m vagyok kéi>M kiulvaaui; fe» ^U I.).\'\|UI M MOI^tuvábbl állítása ük, b«gy a s«idóbea kihalt a honsze-ké^áa, bvg\\ eltiltva volna attól, %a£Taruak nevezze, - Dií há ftiííf V-&TJ* t>» sülét századaiból akarja •ei , K , bug} a magyarnak martvrju i volt • m ét»u a zítdó roll, akkor csak pJéitá>nt\'iw\| ioRK-ri a "Mágyarok tör-«••!." ah>d a szaWlség, igazság, egyenlő-jraanytra virágoztak; m% a fcözépkör-\'v hogy ii\' m a magyarnak volt mariit a magyar voi( bástyája a bárba-martrrja az egész nyugotnak, i* ig z •t i AÍJ veabető1 11 vegy vadáramUtnake ha a zsidóságnak \| aa , Km bor tragttediájáb,inH ojV nagyszerű igazsággal foltirt majdnem raíuo-nyájuukkal kisebb-nagyobb; mérvben közös tulajdonságok aa telhetotlttuiég araszuyi be tünkben tünidötU bírói\' napfóay mellett megismertetik aaért „résen kell-e állnunk* ? Vagy ufau azükiéges nézete szerint is, bogy A gyakorlatban azt a legtöbbet tapadtam wáóíb\' réteg is mogtuaja, hogy a múvelttomaéteknek is van tudomásuk egy-r<\'l-Miásrol7 a zsidóságot illetőleg, de azt fal-világosodottaág, rusaz noká«ok leliámlitása • testvériség ápolása által elfogjak — ha lehet rr hárítani ? ■ „K* jurám ön oéli&égakben é< oktalan i delemben voit akkor midőn csikkét oly általános eszmék virágainak uép nemeivel ékesítette, melyeknek máa aa illata. Magyarországban jajnes zsidó kérdés \| Én sem fürödtem volua aaért\'vele, ha a „Magjai hl hun-babsájaín kellett volna olvasnom a „viazli angolt? de ma már eltekintve altéi a közmondástól melysseriut: „beszélni ezüst, hallgatni waiíj?" én is kénytelen vagyok kikelni azon-még a tsidó»ág is annyit hozhat I ban saját 4-\' érdemünkben — a sajté utján csak ki, lu>tij „tOretett4 uig uásatt „Hldüz-letek\', i liisevtn hogy sok vKB-mag}\'ar ia eluionabatja uenniik iKilgártár»ail»an uvta rgvb«& láthatja gyilkosának ivadékát." fik" védelmében, lelkesUluégétul vitetve 7"i » tárgy magaiztosságátéi is áthatva többnyire oly álliláeoaat W fd~ szmrv, melyek oly mereven nom val^k, • ha-bár éu ezen állításait jobbau uéreteai is va-> lékaak. elfogadni és tartani, mégi* annyit (cuntartrtk^ li\'.\'gy] uiiud< uki maga gundolkoz-zék x\'ttiiL j\'ijjott, ■ Itílkiiíiuierutével számolva, magába térve adjon igazat a küvetkezők (U-I lett nekm, vage vKM-nek. —• „A zsidó a törvényi ti»ztfh ;f — ,a keresztényt nem gyúluli w-m szívtelen nem könyörtelen,* _nau> is iuoráíku, „hogy ii elleiiQk ín-oiiou liábvru uuiuk irigység kifuljráea,a — „hogy erényes is jellemes," „bogy múltja sem olyan a zstdiísá^uak, hogy azért vérét, termás»fiét eliiélkatuók", „há btine a zaidú-ságnek, ugy azt.nem a zsidóságban kell kertem, íiattsiij ami magnak meggondolatlan i-selrkuKnyeilMH, barliaristieus Ielfogásaiban;u íJbogy a zsiuóknak felrótt bfinei a mi mtu-uankat » ••nnyezik bi\'j uiert magunk tettük aaza azsülól auii az téuyleg,B.., »• ■ Czíkkező miden ezekben erős védelmét akarta elottij^sateni a zaidóiáguak, t^-mé! tánye»«ági okokat keresett \| annak.. beigazo-\' láMnr üldözltdtjOk-e a, saHókst11 — nem gundulta niirg, hngv\' elek • által ueúi a tsíiíóiAgtíl véilel ii u-ztr, a mely arra nem •Mirnl — hanem saját/ noiuartét, törvényeit, tzokáMÚt, lionfiajt, .polgártársait, vallását, nemzeti szép múltját állította — ok nélkül — jttllengére, mégis anélkül, hogy a meg •etu íngaiott r— de nem ii ezélaott -- egyen-jugaaitási törvényhez csak egy gyönge érvvel, a Midék igazainak bebizonyításához egy ponoeiumel járult volna; az állítólagos tur-■adaimi za«dó4érdést tisztába hozta, a kép-ialt .pesstuiiitieus lürokvéseknek pedig gátol vetett válna!\' igta I A történelem szigorára uiint oly bíróra hivatkozik ezek utáu „K", mely előtt • nép\'jé igas — dicséretet, a bün utálatot nyer — aa helyes I — de ki fogná azért e nagyMabáau; törvényi a ssidó kerentéay vi-•zenyoknt, vagy éppen a MidŐkmléiro al-kaiimuui vájjon egy vaJláatelekuzet —- vag) hejyavbben — egy széUzórtan élő nemzet JiJltíiüt-tídk, caéljainak, töiek véset uok, tulaj-«k»nágáitak, aiulljáuak, npeciaiis aut — imni.vIC0 ul^ttdja el is avujt „Talmud"-iauak h\'igatáaa, mi roMzalú«a, azekuak jelen iráujban baaználhatóságokhaui megvi-taiin, wv „nebluta virág" vulna, amely aiéri a 9liburali«iiius gyilkáuak lenne ue- ia,ahogy megvitassuk aa Ügyet a maga mo zijelenségélieu, egyrészt, hogy az ily „ué-dclgitéseanek vége szakadjon, másrészt, uogy meggyőződjünk, miszerint nemcsak egy „K," (de az összes kereszténység az isióczyamusaal saemben, a, zsidó emancipatióért az utókor méltánylását elnyerheti. — Deiniutbogy „Kb a zsidók vádpontjait oly annyira kedve sáe-rinl álUtotta össze, valószínűleg azért, hogy ezen merő formalitásból, felállitottakat sajai duuio-úiiyeiyol annyival könnyebben összetörhesse, meg nem állhatom, hogy ezen állítást — .jobban mondva vádjait — helyre ne igazítsam, annál inkább, mert oly individuális jellemvonások, közös jelleinzőktll az egész zsidóságra, talán még aern is alkalmaztatnak. A zsidó nomzetet — ba szabad ily barbár felfogást tanúsítanom — vádolják nem „csalással", „benfeséggpl", „tolionva-sággal", „sdvteluureggel", >tn. de j vádolják , „csalárdságul", „kapzsisággal", Übirvágy-gyal"\| „ha«atiatlantággal"; (zsidók] mindenkor a mindfluöit zsidók.) „érdvk-eijényesség gel", \'idegenséggel más népek eriínyei, erköt-iáéi «aoká»ai iránti ^megrögzött aűvósiággnl^ saját ksokásáikhoz, Iájukhoz, tulajdonaíklioz, és zsidóságukhoz; hogy „mindenegy asidó ugyanaz" a jellem (caraetor) jelleg (tyjuie) anélkül, hogy ehhez, különös ösztön vagy su-galátrá volna szüksége, hog) a „keruskedói\' bnaiületesaég", illem-érzék általuk megméte-lyeztetott; hogy a törvényeket „kíjátazszák1; „kizsarolják" a közgazdaságot; mindegek fölé állítván a legfőbb történelmi vádat az „érdekelvet": vagyis uem ez erő győzelmét a öhgeség, uem is a tudományét a tudat-(aiiwtjffl hanötu a cselfogás győzelmét a bizalom c\| lelkiúmeretesseg fölött. Ezek „R" polgártárs azon vMak, melleket a zvalóság —» mint ilyen —jelien fel húznak, uem az hogy henyék és tóhouyák, inert tt "utón mondja scuki — legfuliebb, hogy mindennek könnypbb végét keresők;azt se mondják, lwgy x^ivteleuek és konyurie-leuek, de sokan, kölönüseu mint „Iv- i* beismeri \|— inás felekezetűek bizony mbudhat-ják, az igazi ereby nem ismer folekcketet és nemzetiséget; de hogy\'önzők ugy mint sem-míiele ;uép a világon, s hogy a zsidóaág egy örökös „Mammon" a Mózes által liiána ösz-szetöríj „arany borju\'-nak híve ma is a hogy eziiauyban megkeujéuynlett szivekben rejlik "bsizee életei vük, melyet szigornkbbau viszuuty kereaztUl- mint a Jezsuiták 4--ez nézetijt lehet s azért „Ki" igazságtalannak is tartHada. ; ii lesekben cúliniiiálnak iterintem a ussí-dó vádpontok, a melyekről azonban miuaad-dig mig oly higgadt keresztény magyarok találkoznak miol én.\' antisemita ligák szerva sása hóikul is lehet Vui és bésaálni dkezára a m.bilntatíkfinVvveli fenyaget/acknek, és ha „IC" las anjlisemita libáknak oly nagy elleo ■égo,lmint\|a luily jé ísmatfje\' a «udé-kér-dásniflc, leajalább megmondhatta volna axy l« egyúttal, ua nem félt azon kötmoodáslól: „Szólj igázftt betörik a fejőd" hogy a isi-dósáa azonban ne féljeu se Istéeaytól se li-gáktd vfn annak egy oly táüt&mánja és paizM; a zsidóság maga, o nasv szabadkő-• nxivö^pálioly, mely aa egéa világon elvan lerjedjre, t a melyhez képest a ligák eaak játék szerek I \' A mfivelt zsidók számának szaporodását iiastóleg is ne gondoljon rosszat felőtOnk ,K" polgártárs, nom azt vosszUk mi rosz néven] a zsidó szülőknek, hogy gyinnásialis i osztályokba járatják gyermekeikc, dehogy „egyraUl* csak ódajáraúák mikor a doelo-rok, ügyvédek szupurodáával szemben bizony !ok is máskép vélukezlietnének vagy tnlán ksidó doctor, zsidó ügyvéd nem felel meg még az 6 népeuégilk arányának, hisz a £aul6 gytunaaialis osztályú tauulók száma ma kicsinyben foltll nem mulia a keresztényekét, ma minden 10 mfivelt. ember kjtzttl 1 tsidu, magasabb tanintézet inkben pedig \'/,„ a mó^esyallásuakra esik hollott ők a népesslguek 4 t-át teszik, s azért ha, uetán azt rosz néven vesizük is a zsidóknak, ne-n kévetőnk el Ízűdé hajszát" hancui a mim szcméiv lobbanthatják a magyaruak, bogy kiválóim; „ur^cátor nép" ugy megmondhatják a Izsidonák ii, hogy kiválólag egyfelé ! törekszik, s minthogy mai uapig még,\' jolehot isuiereii a ttidó pamphfletekot —• se nem Olvastam, hogy szerzett jogaiktól megfosztani tön^ksiiouek őket, se nem hallottam, hogy az izgatás vagy lázítás miatt.csak egywt is el, kobozták vagy szerzőjét áajtó perbe vontuk volna, vagy liogy azokban a zsidók ilyes csélsalát oazleltok volna, vagy hogy jusok-ban a pídók magukat, vallásukat megsértve érezték volna, vagy hogy azok között esnk egy ii felhivas lytt volna a nomtutisé^iik (vau ilyen?) elnyomására, mert axok c-.ik rosz\' szokásaikat, rosz tulajdonságaikat, hely-te\|eu törekvésüket, itrkuicstelonségeiket fényűzési mauiájukat hírvágyukat ostorozta, a rendőrségtől a m. bünietőtörvéuyköuyvbiil veti idézetei „K"-uak levegőbe kilőtt nyulaknak tarthatók! Mellőzhette volna „K" méltányossági okaitiTSiátran a „Talmud">ról elmondot-ta^kal1%yUtt, mert azokban „K" maga a legszebben festi annak anachronismusát, és ha maga „Kn fel nem állitetta volna hogy szükséges-e megégetni a Talmudut, sok gondolat szaporítástól menekedett volna meg, de mivel LjizOuypsan a „Zsid tk hit és. erkölcstana" simli tlizet indította őt ttviszhang"-já-nak megírására, abban pedig a Talmud, mint a I keresztény erkölcstan „contraci\'-ja •■» a felebaráti meretet megfordított képé tük-rö^ietikj vissza, így az erről irtak erről uem is; b\'gftillebb felvilágosításul foghatók el. Kitér azonban eg)ik passuüába „KJ a zsjdók őséletére, erkölcséi,kremúvészetulye is. Én aem vonom azt a régi időben sem kétségbe — sem most, de mégis szerettem volna ha (elsorolja, Ahimelech, Titusz, Fharao kora útáu erkölcseik javultak-e szokásaik uemése^tek-e, jellemük férliasabb-e, rosz tu lajdouságaik száma műveltségűkkel kovesbe-dett-e, idegenségük gyöngült-e, kapzsiságuk és csalárdságuk me^; vau-e,, elmellózé csak futólag is ériutenr, hogy a Qenesis 2tí fej. i0. Versp még most is alkalmazható-e rájuk, igaz-e tehetetlenségük a pénz és «kincsek iránt, aj arany és ezüst vágjr, a fuuyüzés, amelyek\' megakarják hódiiaui a világot — és a sok bauk, zálog, köléaönintézetek nem csalbailau bizonyi tékái mindezeknek, vagy hogy uem demonstrálja hazatiatlagukat Ore- níeai és Lery Armánd, akik nyíltan ki-moudjjkk: Jiogy Ök büszkék egész ujjok he-Kjéig zsidók lölietiiH, s hogy ösaM(>e»tei-íiolő\'o: egy szeirfttybeo Isidé ts magyar is lenni; li\| illustrálte volna, hogy a zsidók niá« uépekkel összekeverednek, ezáltal pénzeiket befolyásukat más nemzetek fölött nem félve •Iveauini; és hogy csalárdságukat, ravaesiá-gnkkt mim igazolja sem eddigi életük tora tUitőnélmük sem ténvefk, s az hogy régente bovettek inagtt\|iat Kánaánba ÜSgynlomba a logtcrmelőbb országokba, i ma bemlyásoljak érdekekben a dipiomácziát^és sajtót ez mind csak rihantasmagoria, melyet meg nem dönt sem f hogy zlidó dinknnatiáról baatéluek sem Vfahrraan sem Vódianer, sem Disraeli sem Gbschen Lasker, Qambetta, sem Cas-sollár\|\' . \' - ocerettem volna, ha begyőzto volna, hogy d zidó Olaszországban olasz, Magyar-Országnál) inntyar, és nincs zstdónemzet, nincs zsidópolitika, zsidósijtó, csak zsidóval* lás; mert így s ezek belazonyitása után-bt-zonyára mi is axt mondanánk egy szívvel és egy léískkel: Polgári háoasság jOijün el a te országod ! Szerkesztői megj igyzés. Az audiatur el altéra pars elvinél fogva bolyt autunk a tiiunebbi czikknek, do uum telietjuk, hogy uéliány megjegyzést ue tegyünk reá, nein azért, bog)\' dirocte ellene poleuii-záljuuki K soroknak más czélja nincs, minthogy ei^sz higgadtsággal (elderitsék áz áUás-I"int«it, melyből Isloczy ur és párthívei a\' zsidó kérdést tekintik, bemutatván ezzel egy-szemléi jid, l\'ogy az ily állásponttal szemben • mindén I polémia fölösleges,—Először a jelen czikk éhfciuére vouátkosólag, mely nem foglalja el I mereven Isloczy álláspontját, s melynek L íróját talán még kapacitálni lehetne. Mindjárt hővezetésében megrójja a „vissz* hang", keresztény itjóját, hogy nevét elhallgatta, dp 5 maga ugyan ablia a hibába esik.\' A mi fogyatkozást az „Elmélkedés mn^yar* koreflttniy írója a Visszliaiigban felfndéxett, abban (ekizik a z>«(\|ló-kérdés higgadt meg-Ítélésének nehézségit, s ugyan abban a !"-gyatkozásbau szeuvedaző czikke. Mindkettő a végiétékben mönog.\'Demelyik megbottállia-tóbb? A vilszhaug írójának czikko-u, ki keresztényi és emberbaráti nemei érzelmektől hevülve a valódi krisztusi szeretet alapján inkább elhallgatja vagy pedig eliimitja a hibákat s .a jó tuJájdonokat is észreveszi, vagy az a ki megfeledkezve a szeretet vallááuak parancsáról, (egyesek hibáját egy egész népiaj vé- -réből és természetébul eredettuek mondja,, s ac mi jó jván e népiajbau, azt is az önzés, csalárd^gi világhódilási vágy tisztátalan f<»r rábaiból «ul(rinazottakuak tumidja. álipő ii deg szűkkeblűség, miuő keresztényeilene« goudoikddás I — A dolog úgy állj Azok, kik a zsidók iránt előítéletességgel viáeltet nek, a ez előítéletességet levetkeztetni nem bírják, azt kiváauák, hogy a z»idók minden tekintetbén angyali tulatuouokkel bírjanak, ki tudja, nem velua-e még akkor is kifogásolni való bennük, a közuuséges einbtri fogyatkozásokat él hibákat, a zsidófaj speciá lis hiháinik mondja! miiilha mis vallásúcalárd ember, lény űző, jtolakodó, fogyatékos erkölcsű nem is vblná, csak a zsidó. Pedig ha jó urak jobban i dolgolf mélyébe néznének,\' hogy-a néhány meggazdagodott zsidó\'mellett tuenuyi a szegény, ki alig képos napról-napra a kenyerei megkeresni, oda néznének be némely zsidó .család házába, és látnák, hogyan varr a- leány, dolgozik a Hu, fárad az apa él nyomorog az. anya. De igaz, lókkal kényelmesebb a felszínről itélnir-én még kényelmeeebb lltóczy ui4 módjára efiárui, t i. minden zsidót oo ipsy gazembernek tar- tani, mert zsidó, él azokra is, a kiknfk eb jáfása nem tetszik, ráfogni, lioryzsidó. O\'yzn t, i. istóoxy ígazágk«r«Mséu>-k módja, hogy Uftiubettát, bindan Páll és még égy csomó nevezetei emlterí zsidónak mond, mert néki valószinültóg Oambetta politikája és Lindán irálya nem letazik. Mobiling 6 nála azért zsidó, mert merényletet követeit el Vilmos eiáazár ellen. A soeialisinnst, a uihilismusl a zsidóknak tulajdonítja, mert ,e pártban ni-dók ii vannak; — ezeket a példákat a iá-p vólból hozza, mert azt Iimu, hogy jóhitxntitÓ \' olfaaói mind<mi elhisznek neki; lia uem félne a nevetségessé tételtől, még tatán azt i« rá fogná a magyar zsidókra, hogy a szélsőbal-. párt az ő mfivük. Disraeli, igaz, zsidó származású, habár mint kereeatény született, vagy pedig gyermekkorában kereszteltetett me£, de maja elválik, hogy kinek a politikája rosazabh litéczy értelmében, Disrs«lié vagy Gladltoué, ki nem átalkodott a kuály szönélyét belekeverni egy választási bÍBs/éd-jébö. — A Szegény Crémieux, a mocsoktalan tisita lelkű liazaií ci emberbarát,-smindig kikap, valahányszor istóczy tolla hegyént Vjpci a zsidókat,. pedig Istóczy rég iT íe^zs < feledve a hálátlnn utókor által, mikor a frajr ezía nép tisztelettel fogja említeni még egyik leghűbb fiát, ki magát mindig igaznak és hűnek mutatta, éa így síue fané. De mit á az igazság keresésénél egy kis bazug-ág, Istóczy\'ur tudja, hogy akiknek ir, olt „ neif kell logika, de annyi bizonyos, hogy VaJámint ezen az uton Istóczy ur nem fogja megtalálni az igazságot, hanem mindig bol-jebKmerül az igaságtalanság útvesztőjébe, olyan • igaz, hogy az igazságot nem lennd képes el honjályoiihiu!, ha mégannyit fordit angolból, németből vagy akármilyen nyelvből. A ki az tganágot kereti, az ké»z meghallgatni az ellenkezők véleményét is, pedig az említett nuiopeieknél sok a jterosztétiy író, ki máskép! ítéli mog a kénf-st, de apropos, hiszen ezek tuiudj megvannak vesztegetve a zsidó ■ ■énjjtŐI, vagy pedig zsidó prussió a\|att állanak. I ük \\* t czikkiró ur .egyoldalú szem-ponljból indult ki, mikor panaszkodik a fölött, liogyfa zsidók befiilyásolják a politikát, a diplómáliát és a aaftól. Mutassák meg azt a befolyást ; kutassák ét meg fogják látni, , \'"\'g)\' az m» u mái mint képzelgés Vagy úiit art az a 4 zsidó érsz. képviselő bpesteu ; mi kára vau a Itarának, hogy Walirmanu a törvényhozásban részi vesz. és mi haszna vau } nemzetnek, hogy istóczy ur ott van? Vagy az a hagy, baj, hogy §gy pár zddó né ujjt képviselő ellenese Hismárk politiká jánafcV A ki azokat a viszonyokat ismeri, obbeii setumi különöset sem fog találni, -— avvagy csak a zsidónak ke\'l olyan politikai meggyőződéiünek lenni, aminőt éppen Istóczy ur akar? Irae az igszság kereséne. Ks a sajtó 1 Váljon minő kühltnbség vau Agay élczelése ét Bartók goroml>áskodása \' kö/.ött ? Vagy Fenvvesxy neniretgazdiiságí c/ikkéuek más szaga van, \'iiint mikor azt Kaas, íror írja? ^Cár az, hogy $iuionyi mii- . •véli a magyar nyelvéizfe\'nt, « hogy Báaóczy , Kévay életét megírta ? Vagy kinömbség volna a k>Ű0it, ha a Zalát azabói vagy Kovács vagy akármilyen Bandi szerkesztené ? — Hol van itt a rnndkivilii vagy ni^g átkos befolyás? Vagy kérdezzék meg az emberiégei kaU/aáiiizlot, hogy a zsidó katoua tná<kép tartiaH) a fegyvert,\' i a zsidó káplár máskép felel-e meg kötel^iégéuek ? — A forradalom kitörésekor egy zsidó apa megnevezhetném a fnlút is .és lujvóf) két fiát saját költségén öltöztette \'lioiivédiitík és elkűdlc háborúba, s mikor a gyűjtő bizottság gyűjtött a forradalom czéljairá és St megakarta kímélni, \' egy emlékűi kapotf tubákos-pikszisél adta oda — a hazáért mindentől élvált. Súlyos és meg nem érdemelt vád az. hogy a zsidó nem akar magyar s nem tud magyarrá leuui. latnak ée keveset beszé\'nek. £gink Áég ii mk megtöri a csendet \'-p- Je 2«iraf ma aligha foslík. Bizony Ugrany barátom, ezudarul vouii\'a vihau-kurta. I^az; tel.át uznák. tessék megütközni azokon az állat-\'ii. Igaz, bogy az emberi dsaládi név-\' alklktt találuúk meg, Iszeu a mi urí Ur^UUnk.M:\' formálnak lűdioz l\'irpköaödéai Itaui itt; aaért le nem mossa azt rólok \' I meg a sz^ittM víz n. Kem évülnek el azok\' soha. K» ttáljnak apáról tiura., Sokkal bizo-uye«abb á p&zuél és vagyonnál. Ezeket, ba \' iw^uuja. lerázhatja a nyakáról ax örök-lie^\'ió: du mikor valaki már diák korában pa diéi megkapja a „Tilakek nevet, rajt marad áa, Ita mbidjárt jirókátor lest is belőle. Akk«r si\' lovják azt U)ásk,ént eaak „Tü\|ke-Mk. \'Aztán ba űcaceo van vagy fia \' tee». aank is p-udc öiöálik, bog} ,,lüs-Tüake" 9tf) wla T"ske." rí k aa ilyen családi uévváltasta-l tasisMi aa«á Aa átkozott diák gyet ekek: Aseniaa, mozdulatban, beszédben ki-ÜkjUilik, meftalálják, azt az átkozott külö- tiWtft Üq tudée \'^zzer Me^Wiet; csak tré-téW —- att mondta,, kngy minden ember - M ktíiíoltáf k-f?>\|jflfe — valamiféle ál-ktfm fattáftlá A M két lm liarataakuál «a teljesen \|úi4ni«giia jj&f kuunyen aa tör tóftWtik. begy éfff* akkor lógnak tínberi afmii nnrtiMAá ] Sáqpák eaak Zsiráf urat I A iáim frrtál • dereka o(y»n tmijHi^figT taelea mMn* v«NÉ)\|as i§ kl-V» t «m lábé Ipwkt l \'tfp>i i) AJ-ál»■ s»4. N^qr Wf vtedkUi (Mát aaÉki^l** pM 4Ü ti MayeliiswM Mfftiltariaitfa. Bwriii\'y—lóra Imhmi \| • njia aa err Mk la- éi lg tfsili Malisnál— álul pimpái ÉÉ^Ép Afé IAmmJI Me jétMÉHi kkitá- H Zmní i malfisnlálni ef}é^. ipll pp Htm. MijÉrtin Éiiinn^ a terméizet által, miszerint Hajai iránt olyan mostoha való a haj dolgábau, bpgy pár sovány hajszála\' egymást kiabálta. De olyau measze voltak; egymástól, hogy ennek\' meg uem hallás lévén a következése, árvaságuln-ban miiid az\' égtu k meredve ioly4modtall gyonabu muláodóságeri. Ntme vehío ad górugrányum. A lej majdnem minden részletében lm-1 sonló tarsáéhoZ. .A nyak rövidebb és izmosabb. A nyáktól kezdve lefelé az a feltű-uőség rajta, bog}\' teste mindig vastagabbá lesz. (Íme a górugrány jellege!) 1 Két keze olyan rövid, hogyha zseb-1 \'órája válna és megakarná nézni: hány óra ? hál kénytelen volna meghajolva ynnui ki ssebjébw. (imo az -ugrányt leginkább jellegző test-külőmbség !j Uérugráiny ui am családi ueve: Kopasz \| István. Kpnél lógva mondanom M kell, hogy ! olyan gazdag hajzata vau, mint egy bim- . oruazlámiak. Míudkétté kitűnő ivó ée kitűnő tehet- \| ■ég a semmittevésben. Egyébként az. ottanij praepaiáudia növendékei a beúmtáai lajstrom szerint. A lajstrom szerint — mondjuk — mert ebbéli állapotukról csak is ott lehetett meggyőződni. Aa intézet falait époly mérvben kerülték, mint a mily buzgón látogatták I korcsmát Mest is ott vannak pedig már éji\'jtízre jár az idő. £ Uallgatnak és isznak/ íszuitk éá hallanak. gs • . ,. Más eatén ló piivál foglalkozás szokott bmní a kár^a* iloet nincs, nem akad ko-paazUm való aujorság. Aa ő szóláijukban m úgy ráa \|BM 1>» ime M ajtó fdtánű. Belép rajti valaki. Ki? A jó Man ttdja. Még-ka jó naerőa volna, w ismerné M aa ember. Wbig van áara. Ugy jó om* mát babwtl fciaon^dbpil. Kgáez tócifcaj nő, a hova lép, Valami jpo eetét^-ftlál ie Qier-m%. V^í aofeak, a ki akarta, a ki eetn akaija, kát elégedjen meg veTe. Miucs annak agyj\|b podgyáiza, csak egy értelmei ibuukóe liöt. Nem is teszi le, napom egyet ráz magán, aztán egy\'ik saruk beleül, abol-jjál meg jaz ölébe veszi, mintha ^nnak több jnQkségfj volna az ápolóira, a. védelemre, niiut tiuuki. I » Kz nem valami közönségei jövev^y. jEzt Zsiráf éi Ugrány ur\|imék azonnal fölismerik benne. DÜBRÓkeréskolő ? . Annak nagyon fiátal. Lódaiizár? Gy a og jött Vándorló legény ? Minici batyuja. Hál mi aa Isten nyila ? Kopott runa, gerundium, lyukas csizma, elszántság. , Megvan 1 Utazó diák. És még ciak idei ezen a téren j mert hallgatag, zárkozott is. Ha te hallgatsz, majd beszélünk mi. így gondolkodtak ÍJsiraf és Ugrany uraim. Micad a ketten a jövevény léié fordultak. Zsinaf ur lőn a publikum szónoka. — Későre jár. A jövevény elővette óráját. Abban a ■ötét sarokban is csak ugy csillogott\' az aranytűdéi. — tíz után öt perez. Hanem ezt már nem igen hallották. Mind a ketten szemük és eszük világát vesztették aa [aranyóra csillogásától. M Ugrany uramban legnagyobb volt a lélekjelenlét, megszólalt. — fsiraf komám, fealiL a Zsiráf koma nem ^rt rá £»- lelni\'. A jbvevéuy oda lépett köselökbe. És mikor a ftlhaldokolva pislogó mécsnél a jö* vuvény njamök közé nézett, szinte szédültek lönöi vécteleniégtöi a íjii annak ▼olt. Nem láttak ők nág olyan nem is tudtak beone eligazodni, aiamelyik cenzor aa oizttlyvíze-kéadiate volna tőlük, hogy mi van a szamár ée Aköatök? olyan sgmondták volna, hogy annak pedig csak két lábuk van. ila- noiQ raikrtr az a; jövevény oda lépett, aztán kérdezte,!-— szemüket vakítva az ö szeme villámaival liégy kik éi mioodák? hát odáig voliak. Mindegyik íncgiiioiidla abecnUletei nevét —\' Zsirat. — ipórugiány. A jövevépy. elinoiolygott Én ijcm dicjjoked botora ilyen vizözönkori szárinnzóabal, az lén nevem: Horváth Endre. Az önök Szótárát jól ismerem. Hát bizony uraira ném foBlík". ; AHét állaUÍo összébb vonult Ez az ember igen veszedelmes peregrinui Az a szótár-ismeret igen gyanús mi> nősitvény. [Folytatása követkeaik.) A tanár és védenczel. Ksféáy. Irta: Fljrgáre^arlén Umilla. i»rdilt\|Ms t FRI8DMANN ALAJOS \| XIII. ■A beÉiuUUa. - Aa ebéd. - A U-aácManál tett reggeli látogatta kttvetkeaaiénje. (F olytatái) .Ugy, aa belvesl Már máa kibúvóra gondoltam!: de aa legjobb, sőt pompáal Ei most figyel) Bóziám, kedvei gyermekaa ! fordult aa atya a bámulattól elnémult leányhoz, figyelj jól és foglald szivedbe, mit mondani akarok. E férfi, ki általam oly kiválé udvariassággal fogadtatott, legnagyobb hite iesőm j\' egy szemhuóyorítás éi fogságba vettethet, koldussá tehet engem ée benaateket E szomorú körülményekre való tekintetből leejobbnak találtam seeméljresen közölni veled, mi lekét a dalnak vége, ka réazflakről minden lehétőt kisérletleuül hagyunk a sze-renceétlensegnek elejét venni, vagy legalább tőled gyermekem, sok Agg. Oarben nagy-káreekedSuék vaJóannftlag megtetsaett tár- salgásod. Kovesi el mindent, hogy tessél neki. Hisz csupán atyád miatt teszed," tevé hoztá, és megvorogeté arciát, mely a kéiér-\' telmU ajánlatnál haragtól hiborvo\'ei lőn." Kózsa ItallgatVa állt, nem inert felpillantani ; ;de a tanácsos a lesütött szemben is olVáná a feleletet, azért ís gyorun izéiott nIIa mindaz megtörténik amitől félek, és a régi Widen-féle báz ösizedaraboltatík, amiként a lánczból gyűrd gyűrű után elvál, ->\' akkor Rózia, talán ninci többé atyád, kinek megtagadhatnád az engedelmenéget. A tanáeios jól kiszámította, mennyire mehet tervét előmozdítandó j és bár ez ele-jénto esetlennek tetszett neki, jelen körülmények közöl1! úgy látszók, valószínűséget nyer, ha helyeion folytatja j mert kiválóan, ■őt a közönzégesnél nagyobb figyelem és előzékenységgel viseltetett Gárben ur -a leány iránt Világos volt, bogy tetszett neki éa azon mérvben kellemesnek találta a tanácsos azon. gondolattal való foglalkozást mely szennt e két báz lehetőleg egyesittemék. Azért kkllett Róza érzelmeit legszélsőre szorítani. Könnyei atyja közére hullottak, ki azokat hizevően letörlé, ée midőn a tanácsol ennyire habmott volt, még ezt tevé boszá: B Látom, hon értesz, gyermekem, és eaért nem kell szeinre-háoyáiokat tenni magadnak; mert Qgynink bármiképpen végződjenek, a kaptánywal való pártnieból semmi sem leu. Bele Mell nyugodnia ha ígéretemet viamavonom; mwt-világóttui látom, hogy a vele való wybele* liiea, osak mindkettőtök aMraMaétMnséflét okozná Eaen ember igen könnyelmű, bár nem rész; egyik HSvárosi barátomtól egypt-mást hallottam felfle; ez azonban nem tartozik ide. — Elég az hozzá, mihelyt a Ija-pitány hazaérkezik, megkapja utlerelot. ! Azonban töröld le ktonveMet g) énnekem, él te, Brigitla Márta, íagyen gond cd rá, hogy ebédünk estig tartson. Azután Hóasa soagorázzon és énekaKen, a jftlék w tal pedig a többi idi\'»t fogja kitölMu. Ha ördöge\' nincsen, akkor ma mó sem lelát üzletről, él bolnap nagy vendégséget tartunk. 16 Káváknál a tanácsee bátorító pilláé t U* vetett nejére él leányára éi elhagy á őUi r < * N IpM áai ístoetyuil, a irfk m olfafiűHéMii éa ruauaka ffitfiaí,. «í ttnélliiaSl VaJó m«l já r»i>ft«Af, asaáó ügyekben tódig v^jtM (• ia tum saovetkeatk. ott Inába tebn vámi : a ih%ok »,gg»d lMgitélé«éi; imm-t a ére4<in é • mt elvaduláaa W\'M» agyarén t poMNgérre állítani, » Ntav»t6 gályával, laaáal géfpt caéeaolék-wsk, \|>iiH(wk éa iijaMtk »mui «§y t oöUjt, «Miy egy tdébaa \|ncíny népek kb-téWa gyedül t«H Isoiaitéja u egy Útim m naf\'i mflvaik a, cktisöauiamua tejlö-Itiléaé< éa t"iyt«tksá»t kúpén; egy népfaji, k» l>»4 «agy m> lkmM, viff a bogy az idők WHtv«ateÍL MBt, vett a cubura tovább \' V flattra ueraic, a z»idúkbak «hwAv Vvíli társadalmi állásuk. inért trtt iiri :»»\'■» ambitio, az a zsidónál M<ai« I- n lobkuÜt; • mi másnál* szorgalom i {•irdrm bérc, az a zsid/mál csalára raa-MMiWi»#k cttdiiMDjv; a mi mJuoál szívbeli virtu, u a aidübál íMekMlrn pKBtukrdfi, - í»i \' \'. « aaerrat a z»idó azért taníttatja ^(minj, böiry ezek az iamerefcHajrzést h-tWsiuilva, annál jobban csaljanak, —-tUvu -crwkkek szemben, melyek hallatára ofaáil az ember esse, persze hogy nehéz a polémia.\' Nein inundtuk azért, hogy nincsenek túbák, de van itt ia éa ott i>; és valamint uetii jut eszébe senkinek a kereszté ny gyilkos bűnél az erkölcstannak. hanem inkább erkuloa hiányának tulajdűuilani, -ugy ri>M« szívre vall, a zsidók bibák erkölcs-tanuknak tulajdonítani. És jé volna Utóczy urnák ez erkolestapt megismerni a uem ttob-hugból ezt táléi. Ámde többet is írtam már, miut amennyit akartam én szerettem, a ki letói%y merév álláspontján áll, capacitálni f ugy wtu lehet? de Wtczyra 6 elvbarátana ráillwiek a> szavak, melyeket (Katona Józaef Itánk-báii eztiuú tragédiájában.) Pelurban, jji vérős karddal a királyi palotába rohanván, v itti-i rezeghet mond: Úgyis Máinialana/\'ir Térdeplő sírva itt az emberi .Szeretet, \'de »Kuki mmu nyitott neki Ajtót; — keresztényük valának ok, Iáik osak tanúságul szemléltek az lu»4luiwtt ke antre — látói, bogy t Hl w mikép leszerel liowi k az embert. -Az uzeoráapk ellen a népet védeni a kormány feladata, a a nép fiait tákaréko-feájcra é vaayxtiaili nem ellékoziáaárz tani-tani a papok éa a urptaniték feladata, ékkor ti általttnk is átélt (aj ki fog vaezni. t— Ei 1 wl lapunkban e pulentiét véglegsaen befeje-\' zvtlnek nyilv«Mt)ttk. Helyi és megyei hirek. - I n\|rr AI^Jm emággyülitai krp vÍM.\'li\'fitk, a tt.\'kantz«ai .luaroa aegédak t*KpKélyS\'\' e\|p\'leté nnek, ,pénztáruk gyarn-jüidáséra iT) írttal jértiU; éljen I — Hrghliáa A NiM\|amuieg)ei ált. tnniiii uattt\'#t Nagy-Kanizsa jéráai köve f. (•. \|\| «í«ait rednei gyűlését Nagy-Kanúán noveutixíir hó JtVés a polgári iakola helyi* aégb«ú larlaudja. —- A gyUlea tárgyaorozau kivetkező; I. Elnöki jelentés, 2. Az előzé gvü éa j.-jjj uk«m\\ vének felölvaaéaa ét hite-h-íiiAse. 9. Tiast ujitáei 4. A zalamegyei ált. tanító tnatfilet móduaiUMt alapasabályainak át- \'vutálata. &. Indítványok éa folyó Qgyek öl-" lotéaéw. ij.\' Gyakorlati előadásokat tartanak ; u. ni, lioaeublflh Lajud a mennyiségtanból, Viudwli Lajos jH\'dig a házi-ipar Uríitá-l^ól. í— £s értekezletre, — mely d. e. 10 ^órakor uyktatik meg, — a járáskór öanes tagjai, valamint a tanügy barátai ia tiaztelut W\'l mi\'gliivtttuak. Kelt m-mel Szl.-Miklóson, évi okt VUn. Elnök lobbizásából, köali Atnbrtts Lájos, a jráakör jeg)aóje. klaUtUk aapjára. — Movero-kv t. A ker«Mtény világ sseutelv ea egy napot art a, bogy megnöntetve \| szaka* dallaatil sajgó léléiti kü/.dehnpt, aaíbvésért, i\'elbagyva a lolyluuus kuDárkodásaal felke-raúk az örök enyészet földjét, á árok csendes birodalmát, ul ue»ztélúu bvvá e Sajó élet után mutdnyéjau eljutunk a hol már annyi inegtört uiv poriadéi — Nrgv öaaahangtat éa luuit.atoMág van a ini.ntó-azet a e nap jele^töeége k>«t: Mörkt, videe (wzi napok, a hóval telt, ttnoliiuaan kavargó felhők, a kilialni kéaxüló növényzet, p.Vhulló aárga falevél kiaétt<;tios zörgéte, he< vjiUó" bor kek s ligetek, melyekből elköltöztek a vidám életet kelifi l\|gi Ui.toaok mily jé) illó nek a gyászba borult emberhez, a borús arezokboz, a sactnekbeu difi bénatkönnyek-hea! A halottak Qra&ígébau a mtudenkit eg}Tn)Övé tevő hetven aseretteink iránt soha ki nem alvó emlékezetünk jeléül lámpát gyűjtünk s ti-ki kowutyit taaa az alant por-ladozó kedvea háliAtja fejfiájára, mely a sziv tiszta azcretelét\' jelképai v hajdan a eaaták a diadalok bőseit koszorúzták meg, ma leg-azokásoeabb a holtak sírját ékíteni koszorúval, s igaza van a világnak 1 az elköltözött i« küzdött harcaolt az Wet ezer vÍMoutaná-gaival, harczainak dija a megnjnló emlékesét, koszorú a síron, könyek a azemekben leborulunk a szeretettnek sírjára s hulló könyeinkkol áztatjuk meg a pázsitot, mely a drága halott felett nőtt, miközben zokogva csendet imát rebegünk, kérve az ég urát, tulja meg halottaink lelkének üdvét a nyugalmát : Jttig nutjil HUn rciiI mvirs inrádn.\'ijtn Kcllánw Janii w mbb dic«Sbb kuÚu * Békji Elek. — Hnép feli. Némelykor valóban olv dolgok történnek a melyek imiuti feljajdul a jobb érztV. llj-nn hirt közöl a Községi Közlöny Ua\'aton-Ffredröl. T. i; a balaton-lUriMÜ köaa. jepyvő liézát inig oda volt Tapolcáéra eltenőrzétii azsmlére, felgyújtották és porrá égették}.— és miért? azért mert kötelezettsége értelmében az illamkinest;>r ré-«xére az adóhátralékiit és « község előtt oly népszerűden hadmefttcaaégi dijat behajtja. Ks a sorsa a jegyzőnek —- mondja, az említett lap — eiűl tűst," hátul Via. Hapem twz eleget; olt adófelűgyelői dorgatóriuai, pénr.-bíráág, telfűggesztés éa végre elböcaltéa; — lia aZtmbau eleget; tesz, felpörkölik mint b.-lkredi collegéukat J — — T. rslIrKánk Bátorig Ijajoa ur már hosszabb idő óta kénytelek a szobát »ri?.ni, kívánjuk hogy teljes egészséget mentül előbb nyerje viseza. 1 - (Ns«alfsiMt alapszabályok ) A liivataloa lapban olvassuk, hogy a nagykanizsai járáakötségí\' jegyzők egyletének nlapazabélyai a m. kir. bclügyuúnisv terium I által a bemutatási záradékkal ellála^tak. — Ké«A éax vaa már, de űiégis azép idők járnak, verőfényes napjaink van-uakrlmintha aa idei tél a tavalyi rendkívül I hoaszu télért kárpótolni akarna. \'Persze hegy reggpl és este kemény idő van. — Meghívás. A dunántnli hdv. hitv. egyházkerület a pápai főiskola érdemdús tanára Túrtty Laj>»t ur tanári működésének félszázados évfordulója alkalmiból Pipán a fj&iskolá nagytermében, 1880, évi november. 5-én d. a lü órakor iiröwiinnepélyt rendez, melyre az HnuepeíMu^ tisztelőit és volt ia uitványail tisztelettel meghívja Pápán, 1880. okt V3-án a rendező bizottság. November 4-én esti 8 órakor a „Griff" fogadó, nagytermében ismerkedési estély tar-talik, mely a kaloinmal az ünnepély részié tea programiuja is kiosztaiui fog. — Az Ünnepélyen megjblenő küldöttek és tisztelgők hogv ssobájiba ^árkúsnra e fi ín forgó veszély ben sarartálaaul foglalkozhássék gondala-jtáivak A tanáesosné szintén fontos dolgait vég* acn^ő elment éa midőn- \' Kóisa magába marad\', nmét könyökre (akadt és aiive Inély t-bol Tolwúítkodva követ ke tő %uvaka\' ni,n miié: «Oh mjly lealaeannyitó! Un ipar Icodjam e^ \|ertiii szívéi tőrbe ejteni! hogy — bi«y — oh ml y utilatoa) mint utálna Hannra^tedt, ha lehetségntack tartaná, bogy #iy m~frliizást elfogadjak I — Azonban aivént .tiavaiiMin vésstjóalo komolyság rejlett, mi-é»o Elkért, bogy nyomorult kaeaérnő mód-l Éra iMÜteearui G. iránt, hogy atyám földi \| juthatnék pvatt WlMrtéleg megmentaeiuT liogy szivem ■gjiobb se legí iSatább kinceei, ártaTlan«ág\'>m ^e • m igaa éa jónak ea által tönkre \| #lsik. azt aew kérdezték. ttgedrlmeacedhelom I U4ms» és nyájas akarok lenni, mint L reggé , d kadét vetni, hogy őt megfog- I jsi^ a W^iatbi). — Oh mily sötét és fal- ip-o~k maiMik-\'iik a jövő. — Manueratedt, p<?jwj>éi eaiUag! utfftink talán Séeaean totaak i^jbe I Bootaa gondoláimé- j i^y Étamagálwil állapodott Ih;. rjt a jwwln tfta, kébq\' iwtpAi (Mtj de tfivijm akarat-Mi Mtráaé t « seeadwfwertl állapotból ^I«im())Iiísií Aáedomi Irisriál - vMit irt t«ÍA^d-\'ti \'\'vrp»e V műi Mgékm Bóaaa, .ía alakánna oévAajtt.* Imwí előeste aíta-fjuéjr lafélké.él és a kOrvtkoaőt «\|vMá: fám** jJi h\|MMf«iA ée legreeényudeeekb é iéélybxf ■liib— vagyak, w az általad em- tel oda működöl, hogy őt lénomre •megnyerjed. Ua van emberi lény, ki ezt tenni képes legve^, égy bizton hióem, jól azámitottam, midőn Ügyemet sxóazóléaodra biaiam. — Halálos félelem közt töltendőm a távolban e három napot. Szerdán este hon leazek és ak-kor vagy életet vagy halált hirdet számomra ajkad." Nándor. „Mennyire sajnálom őt!" foliá^zkodék Kötteti, miközben öeazegyöngy \'lgeté a leve -két és zsebre dugta. „Az élet ajkamról, sze gény Nándor, középszerű gyöngéd fog lehetni. Tudja latén mi hinletni va\'óm lesz; de uem bátorkodom reményre gondoloi. Csak oda a tauárlioz, mielőtt atyám alkalmat (tűéi uj terve fuíganatositáaára. Eaen ajáulat aaouban oly érkeleminűl tölti valómat, melynek nem birok nevet adni. Ha ezen összetalálkozó események minden a jövő iránti gondomat nem szorították volna egy gydpoutba, úgy ezen éneimet boldogságnak tartottam volna, mert ha szegények leszünk, igén sok válfoakatik. -4 De mit használhat ez most? — Nándor iránt legalább barátságot, részvétet és szívélyes jóakaratot toz-fem j talán szereocaéseé tehettem és jellemét megváltoztatbatlam volna — amennyiben fim, fitú • Kfcfttéa iméljm aém p hpi ktH WM \'ttllt wlkj-j&m mi IstfAtttw aÉMWwMnoft töttaá, Mt- ® Ml s^Dnii p§í MUI pmüv IÉmhi iMtykétyáiMMJ mm érts- IppA Hf jmk tau^a, pár napot tkltta Mm !«<• MMpÉ kegr aa llg jtáje^towi, mimé M m- I jobb érzelmeire hatással leendettem -4 de ezen idegeu egészen köfeönyös előttem. Te I aaegény sziv, Wlgatnod. kell l de ki tndja j tniiy akadályok gördülhetnek papa e idUo-\| dik terve elé 1 Gérben ugy látazik tiszta elméjű lértia. Félők, hogy éles tekintete a d<k log valódi állásét fidfo£\|íendi és nkkár.... oh rettegek a lehető következmények tói, ha rá gondolok I Adná as isten, ltogy atyámnak t ág bátoraéga kerekedek a valódi tény-jklIAst 6«úntén fenedesni, él Iblyamodoék inkább Oárben nemes nzivflségo és be«u)ett; ln« I BtaOnyosaa e fárritt nem marttdna niöi dalatiaa; mert van élvdiM és mivellOáge.! Ks tMSirin weietoék egy kérő jé aaót qieti-di»ai! eg méltóbb volna égy kénybos, netű pedig aao« Merep e\'jiUajUa molylyel msg- (Fo!H kST) fejkéreta^t,! hogj nevüket és érkecésük ide-jéi.ja{pizottug jegyzője Horváth Lajos tanárral i ntiV, hó] 3-ig tudatni sziveske^jeneL I IpUrt.. Helybeli koresolyázé-eg>-* let! a korán\' bekéasöntött hidifséatől nyári álltiából (idéiirodvV — wér ia életjelt ád magitól. F. 6. [október 3^-áo turtoll választmányi ülés alkalmával elliátározu, hogy f. éTflovemb- r\| 14-éu d. u. i\'éi 4 ó ára a Szarvas vQauégiő Ilii éttermében i kö^üleat ta\|iand -Jmelv alkaionmiál a- jövő idéivyre a kellő intutkedé<Íek[az élvezeti hjwrtrü nézve meg-tétáiaeoelü Kdkératnek a külöii meghívókkal lia ért^imtt tagok, bpgy a kitűzött na-pon tárgysorozat éidekesaégéiiél fogva minél uámoáamian megjelenni fivc«kedjeiick. ;ipr :-T i id. j -r- Ujmesa. Küraclinor Jakal) urMu-ra-%etdahelnől, novemW 8-án eakttazik Kbeáxpanger1 Janka kUa^szeoyiiyal Alsó-Lendvaról. A mull napokbau egy budapesti lap á?.öu hirt\' bottá, hogv. Luatig Izidor ur Luat\|g Jéaaet.szabőmeátef ur tia megmérgezte magát E hir minden alapot nélkűlöz. Az tmlitett fiatal cfnber, amint orvosi bizony itviáoy erősíti, hirtelen roaszul lett, éaeaz< ógáljlin seq volt, hogy magát megmérgezze Az Ily álhírek költői, a kik küRíl inforniatié nélkül szekták tudósiuni, rost szolgálatot toafiiek\'azzal, ha mindeu alap nélkül való hirekét kellő jni\'ormnlió nélkül szárnyra bo cátauak. j — Mxás év«u biicau. Maga«ztossiga és tjítkaaágánál lógva egyformán érdek örömpapja volt ír ja a .Veszprém Kulőd r. kiiz4gueK f. Iió 2éjóu, mert o napon OÍt tneg jtemploma azázevea fubzentelésénel; fordulóját. E ritka napnak méltó mégünnep lúttére! a azép, ialylazerü templom újra reim váliaie>t és leliető díszben helyreállíttatott Na/\\ié!tó-agu püspök ur Ő oxoelloutiáiu ki gyein]! javít atntt ö uyár tolylán az idö v 4zon>ig<ágá\'ó\| megrougált torony, a toni]: hununk egé»z küln-je \'aaz orgona, valamint a azükaégea anyagot ia kegyes volt ő ezec\' leüt iája ajándékozni; a belsőnek, nevezete a<n ez oltárnak megaranyoztatéaa, a sz<i> télynek újból való kifestetése, a képek meg \| itjitlatl»a, a.padok és ajtók befestotéae s.1 \' leginkább fi. Rőthy lliliály jelenlegi nlélift \| nos un áldntatl^zségének kilolyúso, • ki líi-radságnt éa költs^et nem sajnálva elkövH miiideal, hogy lemploma, plúbáuiája és is • kólája (ez utóbbinak a törvény szabályai éf-telmébeni újra: valói megépiUietése végeit gyűjtés uján alspot teremtett, melyet évenként sajátjából azép Összeggel grarapit) esiii- I czéluerüség tekintetéből a kor a Kivánal-j mánnk mindjobban megfeleljen UrÖui- éa tuegelégedéat sugárzó arczu néppel telt meg \' az ünnepiesen teldiszitett tácas templom. Az \| ünnepé yes nagymisét ft. Forintos István. I veazpré ml székes káplalaiii apátkanonok uf * ő nagy ága moádolta infulában fényes segéd-I let tuel et>, ki Kislőd községnek 33 .éven át az^retet - és tiajltclt lejkéaze volt 0 natry-séga e uázados jnbie\|iim emlékére 300frtut volt k gyes a kialőtji m>gédtatfitói állom/m javítására alapul felajánlani oly feltétellel, hogy az iskoljUok annál nagyobb gonddal oktattassanak a magy ar nyelvben. — A tar\' talomdta és megható sz. beszédet maga a ■helybeli\'plébános ur ofondotta,melybúi m«g-émlitjüli hogy a szép templomot bold. eml. llajzáthtpüspok épitteté és hogy e községben, may 17" 2-bem • emeltelett néhai Biró Márton lóagyhtrU püspök által önálló plébániává, éz ideig Öt plébános működött. — A lélekemelő isteni tisztelet alatt Igen kel-lemeeon fbangzott a kislődi népnek összhaug-/atos\' mfénekléae, melyről a községnek mélyen VMáM,,lakosáága vidékszett\' régen is-iiMfrétéaJi — Ájtatosság végeztével fényei ven-dégkösaOrn gyűlt egybe a ff. plébános ur vendégszerető házánál, hol az igazi magyar sziveasé^gel nyújtott gazdag kkohia alatt először\'éneit ponttat a ft. házi ur k^yel-mea pűséökflnk o czeellentiájára, mint ke gyeimen Kegyurára, azután o nagj\'sága ,Fo-riutoa Isi vén apáikauotiok úrra ,mínt igen tisztelt elődjére.ét a többi vendégekre, mire ő nagy»4gn megliatottan válaszolt; mi pedig azon éh^táesal .veszünk bucsut a szíves házi-\| ga/dátólJ \\ajha a, jó Isle\'n őt nrrrctő hívei I lelki bohlogiliiaárn igen-igen soká éltesse! /w/;/ felniwlt. ÍRÖvId lilrek. Tisza Káliuén, miui^zterélnököl ő felsége a Szent-István rend nagykeresztjével {tűntette ki. A beiflgymi-j nixleríuiM tisztviselő kara o hó 2ífén tiaz té\'gett a miniszter elnöknél s á ti«tviaeiőkar nevében rrónay József, államtitkár tolmá etolla annak aaerenosekiván»t«it ti kitüntetés alkalieébw.\' — Petőfi Sándor szüleinek sírját ezentúl a Petőfi társaság íogjn goudozui. — Tarezv Lajos drdeuidés pápai tanár jubileumát \| Ujötáa űnntp\'ik. Jókai Mór « Tarezy mrg több barátja Pápára rándul ez alkalombdjf — A népatittháxban szombaton adták elő lr>0-edszer Bocoaciót, — Budapest lővároe VII. kerületében uj rom kaUi. plébánia templómot fognak építeni. —■ Hontmegye a képzőművészetek gyámolitására 200 Irtot aarusott még. — KŐnigsberg Jéssef H od, éved orvo növendék, bonezoláa közben megvágván kezét llullamérgezésben raeghalt. — Király \|S felsége jOvff Csütörtökön kihallgatást fogladm; ugy Magyarországban való tartózkodó a alatt mindig ugyanezen napon. — Vaséi ni p nagy szélvész uralkodott Uj-Skó* caia tenger tariján; számos hajé tönkre menL - i Hegynmy lárioa által Naggvárad m szerkezteit B12 EHenröpirat" "" " megjelent. A szerkesztő bevezető fll Wócíy első füzetének üirtal-Jkosik:; ad absurdnm vwelvén alatt, Dr. lláluu/\'Vr^ <ajoa, Dos László, Bécs Mihályi stb.] kö/.r«mAkődése mellett, november elaéjén okveihmUl meg fog jelenni. (kéretnek (a tiszteli iytartók, hogv • mtáhiapig m wlő^Mléseket okvetleoül -Nagyváradra Laszky Ármin kiadóhivatalához czimezve beklldeiii ne terheltesaenek, — bogy (náf U tömegesen történi megrendeléseknek pontomul «]lé^irtethesaék, — \| J áeaeáiA. Tábortzky áa Paracli eiazeti ^éuémQ kéreakadésében megjelent Imdapesten: l/^i /IrabiNjoiiiHl belga bym-nu«. — Ara .10 kr. — Aa ^Orasá(Vlláa^ képes szép-irodalmi és. ismere\|tetjeitö lap lll. (18?\'. éri) füzetének! tartalma: — Mások kocsiján (Uliteszélés) Kiaaaay Edétőjlloinör eposzai és a hohieri kérdés. Hzász/Károlvtól. A caniloliujui Vénua törtéuete. Ilare Twen amerikai rajzai — A siralom fua Jeruzsálemben. Asoóth Jánostól. — AJ csók K. I. L. — Tahiti. ? —i, r, — Jog ts hatalom. Garlylo után Baráth Ferenez. — llenyaaz-szony. Regény, Beődiv Lászlótól. — A vetés közt (Költemény) Gftfri Imrétől. — London földalatti vasutai. Katacher Lipóttól. — A \| sakkjáték történuté&ez, Abstlieminustól. — I A magyar szinészvilagból. ti. O, — A liba- \| pás/ior. (Képpel). — A kondor. ^Képpel.) — .Állj! ki vagy? (Képpel). Állj meg rózsám egy szóra. (Képpel). — Etcellentiás ur (Képpel). — A temesvári esóuakház (képpel); — Az ó-budai amfitiieatrum. (Kémiei). ~ Bem emlék-azobrá. (Képpel.) Dr. rréiu Józseftől. -- Irodalom, zene, színház.stb.— A 11T. (Űzet mellékleleül „A korUid" czimü iutalomkép van csatolva, tudnék értéke meghaladja az egyes ftlzet árát, a 40 krt Az „U\'isiirj- Vtiáipi11 Kautuian adja ki Buda-pehteu. Iső füzete saavaln kr mával fogl Istóezy ur elburöpiral a fllietet rí Csuk á kéi ■atiaa ntár Wel. £gy állitásttitj Megjegyezvén, lítigy as asr rkeaytójs usdéwöMWhlk igázsáa barátjainak ngyelmélw. külömWő vélemény maghallal ko (hat magának aa olvasó Hé Hael ára ÍÜ kr. - Allaláay, 12 Röpiratára" Nagy váradon ki allé .jl Doairöfftrat- Hegyesi Marton on tággj OJóu képrMŐ tserkeasiéM Élez és tréfa. , Cttalánok. I «. Tizenhét éves korodba1 Minden legény érted bomla, S ím hartuiuez éves korodba\' - Te vagy a legény bolondja. ■ Tennéazetoa! A hajnalka - Nappal tziruiaii bev.oija ; . Üe rnidöu bz este leszáll , Kped a uapaugár u\'án. ÍU. Azt látom jiogy-tudományod Magad ia apknak találod: -Di&iekedel, liogy hímezni Ugy a mini te nem tud senki. Ez mind jó és mind igen szép 8 érdemed íi semmi kétség: < De kát, hogy kezedbe tuár * Nem illik ni GSzőkauál. Hanem azéii n^ gondolja Senki féle émbér tia, Hogy mert losni nem tudsz, ergo Uazuaaszouy de \'lehetsz jó. - Jó gazdaasstony\' vagy bizotay ! Hogyne volnál, hogyne; mikor .Házatoknál a baromfi: . Három macska meg egy pincsi. ?! liédey István: Vegyes kö^leminyeK. . — Mért nea hord a ntgyirbuizar tollat a csákóján ? -Erzsébet kiráiyasszo-nyunkról sok miiidénlulo anekdota szállón; a nép között, sok szép jnese történet, a hogy azt az aiauyazáju mouda felöltözteti. Sezek a mesék bizonyítanak: legszebben a magyar királyasszony .népszarilsége melleit j mert mindegyikén a magyal nép szeroieto pyil-váuul a az ő szerototo a magvar nép iránt van kifejezve. 8 nem is esoua, ha rokonszenve a uépnek oly tjogy mértékben ébred fej % azép bajor iiorczogleány iránt; mert anur sötét napokban ugyan mi volt tenné Kétesebb a nép tiaiv Képzelete elílt, mint hogy a szolid jóazivű királyáé az igaztala unl üldözött magyar nép pártjára keljen. A ook\'iuesc kö/ül nagyon megragadta figyel mót az iszákos. Jónásnak, a vén obsitos hu szárnak anekdotája, a mint egy kis város csapszékében pohái csengés között elmondotta nekem és a többinek: „Tudja-e uram, mért nem hordanak a magyar huszárok darutollas csákót. — mint bordtak ezelőtt, mini jó ma gam ur ? Nem ér né u lósxőHbrgó aeipinit se rajtuk, lobogóstollas dúkó az igazi huszár csákó 1" „Hát uram a rebolució után viaszasoroztak bonuiiukei a német Seregibe. Azután sok víz folyt le a Danán j sok háborúba jártutik, kitelt az időnk is a mégse eresztettek haza, hanem Majlaudba marasztottak s ott busultnnk a magyar vesztin kinek nincsen párfogója. — Kgyfcer csak gy üu a parancsolat, hogy haza l -Nagy vizitáció lbsz, a .csánár meg a caásrjárn^ maguk is ott \| lesznek. Ki is esiptük nlagujikat huszái-oaan, lobogott a mente ujjai libegett a darutól! csákónkon. ~ Kapitányunk nagy;sorbaáfiitott • iazt mtmdta: a Iti íiieiji áll meg mint a sóbálvány egy helyen í mbnten fobelöreti. Áll tank is mi ott, mintha lecuSlöpöHek volna. Kgyaaerre csak gyün a [császár, meg a császárné, velők a lenger !geoerflia. Ilikor a Fölaégek koódjaj heOzáiikért, mi katödássan tisztelegtünk, a osászárím felált a kocáiban és ugy néaett végi^ henkünkett; bizony ked Vét ót találhatta rajtanki mert saó a mi szó: lielyre- legények voltankl Kgysaer csak oda fordul a eaáaiárhuz a aái moudja : — Ugyan Fölséged, hogyvan ak liogy a magyar nem-leM annyira inegkomumotiák s a magyar kusaérok mégis toiiaiok I? Másnapra megjött 4a ordó, hogy a Imsiáruk ezentúl tolla be-lyst forgót hordjanak* \' - - A ImH* ** 875n vendéglőbe - anekdétkzá a öyőri ködöny — Iiolep a napokban gv divatosan öltö-ctftt un egyén, két iskolás gyermekkel, • egyik asztalnál kényebaasen helyet fodal-ván, n két fiúval együtt uriasan megebaoMt Kb :d végsőével azt ké^dí a vendédléttlx J kapbatua^o indián-Cáukot a gyermekek lé-ssére. mert a iluK nágyoo szeietik. Mivel a vendéglős mki uo IgáOkoU vele, azt kérdé. Vájjon vaá\'e közelben egy eaukráazlmlt 7 1 Midőn a v^ud\'-glőa a legközelebbi e/ukiáaz- 1 hoz uiIm ig»/-im, elment azzal az ígérettel; 11 hogy,a aüvuténynyel rövid idö alatt viawa 1 lér. A kétikía hú egy daralaidejg caak ,vá-rakozoU, db midőn az iskola ideje közele dott, nyug^aUpkodni kezdtek, mit lálVa a I veudéglís, tticcjegyzó a fiuknak, hogy a papa 1 aoké ébnatfo. n"0^1 p^péuk az nekünk," i felőle eá (\'gyik líu, qlianéui az utczáu léeg-azóllitott b^iuüokei, hogy jöjjünk be ici<t^ \| ebédelni, -4 att mondta — nevenapja vau a nem lévén ismerős a városbatif mi tikot akar megtjviktáiiii.u A pvfcndéglős azoanal énzreveJtfl j( caiuyt a a gyermekeket iskolába kü\'dé,;:az ivraeretlen Maeczenásnak pe dig — bottal üté nyomát — Iszonyú gyllkoasis Két romáu pa raazt lio«8zdbb idő óta encnségrs láboé. éli egymásnál; uz egyik a lag\'isí azőlőkben> lakott, tuásik! pedig Szilháról nézott fnrkassze-. met lugosi\' szomazédiával. Hétfőn estefelé történt, Imgy a lúgom pánuzt sógornőjével Báliuczra itidult; ezt s! gyülölség{ől égő \| szilhai észrévevéu, fejszével • vállán lassan \| úiáuuk aoiíjpolygott. A szilhai ordőben, a lugosi pfiríwxi a sógornéja az üldöző szemei elöl eltünuek, mire ez utánuk iramodik s az alig ötven lépésre, lejrő^ógornak, a só* goruo iránt jmutatott gyönf^lebb érzelmeknek nyilváaulását vélvén látni, oda ugrik, s a ssereueaétiou lugosi parasztot fejszéjével u#y liomlokon Üli, hogy az rögtön életjel nélkül ledőlt j a sógornői ez alatt a lugosi várokliázábué futott s az eseményt feljelenté A gyilkos visszaindult Sztlbára, de útközben axun gondolat furla agyját, hogy a leütött elliMis/^ taláh nem is halt meg, ■ lolea/.mél-véii, .ot« lelől^tné — visszasiet a tett szinhe-lyéro * legnagyobb bámulatára látja, hogy \'áldozatja tértién állva hörögd Az embertelen gyükön iidii lép azcruucsétlen szomszédjához, lábalni egyH^rüon^Wlyjú; fejére hág s Iá rom r»apással fejét-a áSlibros értelmében levágja. A gyilkost — mint a vKras»i La p.»k1mn olvassuk -r éjfélre már befogták. KÖZGAZDASÁG. 1 tríeHliC\'H n keleti timmaefa állfoáról, 8 tow\'h ro* \\yiiljfo t rs j<U cányos állat i beleltét/ár Ifi, . fitlfá fri yklóber 17-túl ott. 22-ig. • I. Keleti marliavésr. 1. Magyarország területe vészmenles. . 2. Ilorvllt-Slavou országban marhavész van a belövési alispáuság területén Sesvete kiisaégbeu. —\| 5. A llorvút-Slavon haúiőrvidékeo umrliavóaz van az uj-gradiakai kerület Sicice éa Liupiiia kösaégélieu. — Ujabban kitört a marltavéi* ugyanezen kerület- Svinjár köz-■ségébeu. 4. Fiume és vidéke teljesen vészmentes. A liorvátli-Slavou katonai határőrvidéken a gliuai kerület Bojna községében ^ ló rültkórban elhullott; 14 ló rühkórban gyógykezeltetik. Az Ogulin kerületben Po-nikve, Podlmié, Erdély, és Meduevják köz* ségében I—1 i aiarvaamarlia lépfenében öl] Imllolt, Kelt liwjapeateu, 1680. okt 22-én. ] j 4 /\'\' rfniieetói, ipnr- ét kr4t-kéHtUwUgji m. kir, uinitMlá! rium. Szerkesztői üzenetek. . fiiiicHTUHnak, (Buda-Abrány) Debreezen; Czikke nem eléggé fejti ki a tárgyat, eltekintve tehát itilól, hogy álnév alatt érkezőit1 csikkeket nem r közlünk, a vitát egyáltalán ezeu a téren bezárván, azt ugy sem közül- j hetnők. Sajálsá£oa mindeneaetro, bogy aok-ban meg van Laz írási ösztön, de al nevét még sem szereti kitenni F. K Huff/».í: Lugutóbb küldött tudósítása uagy sajuálatomra eltévedett. A\': /. uniak Egerueg. A barátjáboa irt vers kozölbetelléo. Nyilttér.) Nagyérdemű kőiSiiség! — Mély {tisztelettel érteaitem, hogy egy évi körtitaiásora után a legjobb biae-nyitványokkai é látva. Magy-Kaniz«kn iná-sodizbeu táncs és illemtanból November 9-én TANFOLYAMOT nyitandok. Minden divó-, hazai- és külföldi tánezokban ugyaziutén bal-lettben i»■ képesített lévén; áz ifjUfágnak rendazerss oktatást nyújtok, kiüönőaéu ügy el véit az-illeméi tést\'artáa-, járá«- éa álDuija, nemkttlötiben\' a ) bnszno< te«tgyakorlatokm, mely által uővrnjjlékéim az álláa éa mossák ban (észtőlen hajlékonyságot éa könnvfl«4gei nyenek. A kövctkezii lieUnitaadó tánezda rabok: n4S-aa alkotmányos, toborzó, uj né gyes magyar látra* sajátom. —1 „Körma gyár." — „Magyar magábv." —» „Honar gyár." — .Palotás.* —■ BÓ«fra Osárdás." — „Nagy mazur* a lengyelek nemzeti láa-csa. — aFranczíanégye4.B — .ílat és kétlépéses Wa aer.- j— ,Eetgő.t- — „Heoüiís Polka- és Masur Polka." — „Fflzérlánux." A többi a falragaason b<sz olvasható. Kívánatra magánházaknál is adok árát. maradok tiszteletid Kmhís Gyula t»nr»- Al íll-rtJtinll(V PaparMl, •) I ro»at akn >a»Uuifcht mm rilUI T tit\'w jj KeleWsi n i q f r ai a Hrrtit N N <9 i K. Nvtgtwtk kezet % aaamméaek! 100,000 márka MMiaéMt l^t Mml —Hí * iMdsfck Ma, aifcÉiniia «-\'» t mim Mm, tilJjKu^S Un r,i .t.n-wst <lnt« OWi »U, b, itUii •\'f ***** » 46640 ihmim é ItwmUe -. 4 Miki-rtak u .lk-.»- t 44a 000 írtwyi fcl\|<n»ti), fiaij\| \|»Hiig 1 bw á m. l uyer. 4 iu. 12,000 í Hír A m. 1&0>0W 24 nyer. a m. 10,000 I uu IW.iKX) 4 Qjr. \| „,. HOoO I á m. H0.00í» 52 nyer. á m. SOUO I i .vnc á m. S0,« 0» t>S nyer. A n. J000 - á 40,<k»0 214 nyer. á m. 20l)0 t üv<r. 4 ui. »í,0l)Ü 531 nyer. á in. 1000 & ty«r. 4 jü. ^OUO 672 nyer. 4 m. 600 \| ty«r. 4 in. tO.UUO 950nyer.4 m. 3001 l-uvf! 4 in. 16,00025,150nyer. 4 ni. 138\' (71 -2-31 «tb. illlpi\' á oycremMij hnzU->k Urnává hmtalaaa mm! n\|, A bgkjuktiy tM, u >!«■ »!ul UxJowu.iií ■M/iuJÉa I k"Vttkrjű n^ti karul : I má. in tmk 6 m. «agjr IH Wb «. ik • • • > i , . . 1 . 75 kr. o. é l>. 1 m(H • • • • 1 U , —» W kr. T VkUttujri ■nkhkt U lin elilrgr llktllJ,. (^J {K-«UaUláar mellett «MMl él i hg—Mntili m\|4\| -j .lt\'Uk. iMnlrnki M(U u élni rúmmv«l ellátott eredeti wtnffjft bfrta tőlünk Itoébcí. A negreadelétk!ic« B^UtiiMi bivaUlx Hfim tok ii) MIM m.lrktltetack, minden knua\'ulAn pfelig ufcu.,. hU« wikU küldjük rMttvvTÖuikoek i ki««UUa knUJttnOd A BjercOKtiyelc kÜMMt miodenk-jr j"iiiu«<n m 41. Un> j.MlUw mOm t nénik • akár kümáeo mrfküUúe WŰ lé\'Mln tnlíktJtjejakiwk Auutria minden nagyobb fii caa U&iAUo aMxcki\'.tUtrMou fttal kuxbeéilutbrtlk. VáiikUtunktuk luimUukor MiniH i iuhkii, mé Mi ukiuwijM ujcmucö, kMK \|/<ini u e>»A fíLjeie tcujekue. érvto4r«* U. unni tAO.OOO tti OOO 10,000 o ooo «o ooo AO OOO Mk ftMttctVak ki. A* új » tagwtUnUM. aiap-jn\'uyu^r,, ftUrinl, alt. nteiW 4« miihW:t MMMifftl » l(el<okchb rduwtclrt rivou, kt rttik már • k .«ii UiM mUM u minden wgw«<i Ai ti\'.íbb, de «U«arM f. november 15 Aa •ti* k.iíetieöul alulírott Uokbizboz IntéuL kauiuianu & Simon, Itak- ét vnitó üzlet Hamburgban, bet»uru».i e» eladat* leisininml alUiiuőtu-ujck, ?»-I Hiti rmrcujek «« kólc»ön»orijegjeknei. i. kvMsünotiinkot fejezve ki eaeanel iriuk-Uiak eddig uouíitou bizttlofnért, (elkérjOk u uj\' kivnouláiuáli réitsVételre, — fSlörekvéeünk o/iriiiul u uda irányulaud,\' uündunkur pontov 4 ttiUrd axolgáUt állal tisztelt érdtikeltjeink telje* migelégoíléiét kiérdemelni. Füntebbiek. ^QQQ^^OOOOOOOOO^ OOOOOQOQQfyyyyw^^ Tiszai-sorsjegyek! A\|áil at«$ kan} a t oz o t o ri jegy! km»jéíjpl«jUktuj BjvrM MÜjrk MegtakariKiira kfilünöwi a\|a\'ma! 4% Tiszai - sorsjegyek ! Főnyeremény 100.000 Art Adómentes! LtftÍMbk njeri 110 Irt «a«ltf4ll\| 120 frtif. 8 knái évenk In t I 4ŰI kamat! BC LetUMMti haiáa MvMtar 15 4 o Tiszai - sorsjegyek ! mindenkor epétzen a hlvatalot árfólyam tzerlnt * lanolctobbau havi rétzlatakrk aditmak el. I3T ígérvények a^l frl &O Itr. és béfyeg. 10 darabra I ingyen! I Zttr,. „MERCUR " w.?ft,f.T, fHé»lM kUduhltm»U 7421 nyerem. q 220,000 frl. frt * egy"" Allam-sorsjegy három nyereményt ieh^t a<tni Ffifijrereuienjrek . Nt60.000, 20,000.10,000 f" otstnk inajjindft, [ Mt^ Kéazpénxbtn 100.000 frl. ^ Ceup4n 5 darabra I sorsjegy ingjén. Huái f. é aevembe 11 -«n. T Cwk Bec« II o r r ii r4( QnkBni w iiiüi. it ni D i v U I WoiUri. ia Ch Cbou-_t»lnH»lfl hU4élilf oooooooooooooooooo 725 16-26 Well« éw iftdAhrtegelnifiA Wilheim-íéle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA Wllkelm Ferenci, fyégyueréai Wennklrekenken ÍA^Ánaxti naklrekenben (A..Au«trla) L-i . . ,?6.é; H ,.Ü\|lí,,,n".k "í««belegedé.e ellen, török- és WooehUI. knUrbeha, kehe, rekedtig és egyéb torok- és lUdóbeteg.égok ellen a le.n.gfobb KywerOfal és betűssel. 9 ° • 67 Különben figyelemre méltó esen ssörp órneifil kOdÓs és hideg idtfj4r4«n4i. KendkivUl\'kellemes wénél logtn gyem,ekeknek is basinos, a lüdőbeto-PJ""" Monbtó ssUkséges ; «ouki»\'Ul ssükséges mr énekeseknek és .tó-nokoknAk fátyolozott ha ig és rckedtség ellen. - Ssámos bitonyitvány megerdsiti! a fentebbi állítást. : ••^Megrendelhet/} Nagy-Kan twáa Práger Béla fírógytze ! feaz urnái ^m A 7. 7c ttiötuég •gyuéten a WiUJm-fé\'t <kA0<rg növím,-aÚoppt I enntdn íf etak t6Um ketsitttik tintán, . a Üittner OyaOijj^ Jatt Morduló \\ ock*birg növény albp fiU gyártmányok cfak márnátok, melyehöl ktUdnStin óvok.] OOOOOOOOOOOOOOO >0000000000000 Mindsn HVltdton at <Ui érámkértmmU \' NT ttm Vük ttíe ^m l és MQller gép- éa roBta-lemez gyára Budapestén. » MArgit-bid kötelében,]készít Trleuföket (konkoly válesstój 6 különféle negyaágban. Trleur hengereket malmod siámáte. Koplalókat. HielelÖ roaUkat, MslIákat és rontákat uiplMk ssámáre. 702. 37-60. — = ~ -AB •4 BT 9 Ss5S358SBSHB. « IÍ1§Í51SÍI88- * -a t Zm - B SÍI A \'ífQ :0>2o1© la =co 18 -W aa o. á . * Ma im ■ - IÜ5 1 le . ■ 1 a 1 w lm bÚbkbkkkLhkL ■5.5.-S. ® « • ® a-f • s s i a ÍSi I I 9 1 ? «-« i — h ~ 3 * a 2 9 t ! l-li j « w c. r r r r ** r • • • BBBBaaas o>a a a •n o — ^ rt r- 2 •-» N m te d Sí Bw 4 5 \| 2 t * a — E 3 i. X 1!; ís .r i2\| — f 3 .1 ft g. w g • 2 Kú Ait — o i Oi — O — 1» <e .1 \'gdM i 3 I is ^ Is t* ií a- SI :=f 21 2 ÉásáBBBáritíddayJ^ á lil SSSSÜ65Í1SS g\|SiS9SSítf22 "■fl aesaflasasab . __ . se -r ■■■ — —— — o« c4 o — — ew iH\'1 ilíJ! f itrf 2\'fc 5 •2B Isi í»l kSÍwS l t .íoí CQ«* tstl fej. c 5 ! i = =«« c s £ci bj< . O 9 8:31 7a - r Í; níi: = - s = £« 2 Ifíl 5f W-S-" O-O -T li1 « \'iflíwS o •5£• y^g i-t S 5 « jc í- \|«:íít i ss r 3 ijfi"!!- c itit^\'II í Ílji!:ll 1 íiiWjL®0 e oS-s.2 i í- ll ■ 8 ► =«o ja o la\'lgl IjSI liili \|É -o a _ « fs«3\|i o -ab ■ ■Bt* Férfiúi gyongetéég, megrongált idegzett. Titkos ifjúkori vétkek és kicaapoogások Dr. U Rl X /Mr Peruin-por (perai növényekből készítve.) Raiedftl esek a pern- lln-por nlk&luiM I UH01Z&-ét ■sailswrvck uiln4eniicaifi gy«er» •égi\'uttk »• Huniamra, • igj a fer-fisknál s UUtHUsaág (brtsi 0MÉOte> i » nftknél • tu «f t« tluiuhua«n. NmkülOu-Un pót-Hutlüü gjögjiwr u wsgM^sesr nleéee Nstalet* ilíü ]A eeé* és fértesiléssk sltU «lúid«z-tt rlerút-ImUfciliél » MittriMi • kiees\|»oe\|eek akti-lét M n iHill nsglnlésea- (tuiut e tekwu»AM( tmilU ukoiéi) álul sMUátott lédU gjwfmyi 3iitpit..k\'ul, niMSiat s bét és llbik tésgsi rwtár-iiiíiiíl, i1UI oly M»r tu nyujtta, mit llul n •ltB»r»nluUUu tmaéi; vkretlvn «Uretik. Ar» tfj dol- -tnak Hnuiul ••gyúl\'. I furiot K kr Iiflaii Hnj-liiina Pragtr BéU fjéfj-iMtwItti tÜcye^ksef: fiértkee üiKhner A. uk-T»:vi tt.\|jntNi II t»r. leistr Jéw> Straiar 14 781 1-30. FISGHEL FÜLÖP évek óta fennálló és a legjobb hit névnek örvendő könyv-, mű- és hangjegykereskedése, \\ 1 Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű kiuönségnt\'k dúsan felszereli na^y raktárai, ugyniinl: Pompás diszmfivfJt raajyar,DcmH cs Iranczia nyelven^ Gyínvíra képes-könyvek • i k maiyan nemet es Iranczia nyehen. Ifi un a jf i irat oh mindkél nembeli ifjúság számára magyar, némel és franczia nyelven. --\'1T\' Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogrammal. Nindcnnomii láösxöiilőjcgyek nagy válnsztékhan. Ajánlom továbbá; ; \' ITsogftrszer\'ü. p^pirra-fetá-ra.raa-t "PJ .melyre nézve azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a különféle papírok árát 20 %-kal leszállitottam. \\ magyar-franczia hiz<osi<ó részvény-íársaság\' ; 1 (Frs.3a.c0 Hoa^Lgroisé) . (í89iu-K)i melynek 8 millió aratlV forintnyi rébzvénytókéjére már 4 millió arany íoHnt készpénzben befizettetett, biztosit 1. tűzvész-, villám-, gőz- és légszeszrobbanás által okozott károk ellen. 2. munkasztírietelés, tűz- vagy robbanás által elvesztett kereset által okozott károk ellen. (Chómage.) 3. jégkár ellen. 4. tükörablak zúzása ellen. 5. szállítmányi károk ellen szárazon vagy vizén\'szilli-) toll javakat. ^ 6. készpénz és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy visen. 7. az ember életre valamint járadék, nyugdíj és kihá-zasitásokra. A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tökeerje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk az alulirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztetnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire is figyelmezteti, melyek eddig nH\'g egyetlen hazai intézet által sem cultivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek között A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság öngyilkosság vagy párbaj okozta halálesetre is kifizeti 1 a biztosított összeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított ösneget evenkint, magok a biztosító telek és kir. közjegyző előtt történendő kisorsolás utján esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden további díjfizetéstől felmenti. Vagy• Etaiaa4a, 1880, atraaibwbia. a Knitkelyaa Kerített BgyalkiOgeki fala Cfaruagaa t Pb itser Jósad arnáL CaiMomyán: Hirackmann A.arn4l Pa\| fh teta JÉaoé V, A. A. Leadván: Tanse Ferenca CUbraadakMs Lob Ign4o> Teljsi tiUelettel A Hagya^-fninczia biztosító részvény-társaság vezérttgynöksége N.-KaaMn 6UTMANN s- H. ^joiifttoU Fiaciel FttlOp Uptalajdoöofnil, Nagy-Kanixaáa 1880. 46. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, november IO-én. VIJ. évfolyam Kiadóhivatal FwM Falap kaayrkeroa-k«áM l tvárosba iMu. Ml. aaám. KMll+Éai árak: %én éw ft tü. Kél •sp S fit. Negyedévre I írt f>0 kr. Hírdei^iíayok I tuhtáU* peiüsor egyszer < \|r C4bWtré hiiMinél ft kr. Bé-tpfei kr. ZALA Szerkesztői iroda. Hova a lap szellemi rétiét illelf közlemények ktüdeodők U) rtmUi utasa 513. aa. . Bénueatatíaii .levelek csak um«t- luaekből fogadtatnak ol: \'Kitintok viMza BMP küldetnek. I MEGYEI ÉRDEKŰ Kyllttér : Petitsora 10ér. KÖZ M Ü V ELÖDÉSI. I Á RSA DA LM 1 öa G AZDÁSZAT1 HETILAP A ZALAMKQYKl GAZ1). liGYESÜLET ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KOZLÖSYE. Meiaegyel Gazdasági Egyesület. Meghívás, A Zalamegyei Gazdasági Egyesület 189). évi november hó 29.-én i délutáni $ órakor Zala-Egerszegen, saját helyiségében közgyűlést • tart, melynek fótárgya leeod a jöyÖ 1881-ik évi május hónapra tervezett gépkiállítás, szántás verseny, és cseléd4ijazás módozatának végleges megállapítása. Zaja-Kgerszeg, 1880. nov. 14. Arvay litván, Valami a szőlészetből. A taajlűmüvcflek évről évre kiz" <iik belátói és érezni azt, miszerint >/.<5lónjireJéfoél az oltás nélkülözhe •i lleti, u;art fajok szerinti vágóinkat i>k t% által tisztázhatjuk. Ugyanit, uj telep alapitáaánál akár vásároltuk u szűlóvcaazdt, akár saját telepünkön , v.igy azQtászéduáikaá! szedettük azt, iuajdnem kikerülhetetlen, hogy ideien fajok is nem vegyültek az ültet-s» Aybe Ha ily hamis fajok csekély V gyedik évben lehetséges azokat a vágynak általános fajával bojtáa ut-ján pótolai, a tdl éket teljes számban kiegészíteni. De lüi a hai kis tőkék nagyobb számban l#tezuek,a azok talán egész területet képeznek, er.eket csak ugjf ^táruliütatjek el, és helyüket a kivánt fajjal csak olyképpen telepíthetjük be, lm aiokat előbb oltás által a kivánt fajokká átváltoztattuk: s még I az oltás évében, vagy a következő, évi Őszszel lebojtjuk, Ily módon a hamis fajt eltávolítjuk, és egyszersmind helyébe kész termő tőkét \'telepítünk azon faj bői, melyet szaporítani kívánunk. De mivel egy oltásból 2—3, gyakran négy tőkét is csinálhatunk, oltás által lehetséges vegyes ültetvényeinkben a kivánt fajt termő tőkékben megtelepíteni. Igen sok szOlőmivessel megtörtént az is, bogy a telepítést nagy buzgósággal, de nem elég tárgyismerettel kezdvén,nem ügyelt arra, egyes szőlőfajok minő fekvést, és minő föld-vegyületet kívánnak, hogy a termés mennyiségével, és minőnégével a fáradságot költséget illően jutalmazzák. Például: a közönséges muskotály és a Tráumin védett déli oldali magaslaton, könnyű, de mégia termékeny talajban adnak csak kielégítő termést A rajnai ríszling hasonló fekvést, és talajt kiván, de csak az aljban díszlik. Már most ki ezen fajokat vagy másokat is nem alkalmas helyre és talajba telepitett, boezusággal fogja tapasztalni, hiába fáradott; okozza a fajt, pedig a hiba egyedül az 6 értetlenségéből származott. Ily esetben, ha a telepet kivágjuk éa alkalmas uj fajjal ültetjük be, ismét kell várnunk 4—5 évet, míg telepünk termő állapotba Jut. Az i% tévedésnek helyrehozására, kijavítására csak egyedül az oltás szolgál, mfely által az egész vágót 2—3 év alatt kész termő szőlővé változtathatjuk. Mindezeken felül a magyar bor* nak kelendőségét, külföldre terjedé- ■ ■ ii ■ ■ .1 i i sét legfőképpen akadályozza azon körülmény, hogy borainknak állandó jellege nincs; ez éven-kinlt, aőt ugyanazon évben gyakran hordóukiat változik s annyira elüt egymástól, hogy míg a kereskedő az egyik részt szívesen megveszi és sajat előnyére felhasználni is képes, adqig a termés többi részét semmi ároli meg nem veszi, mert fogyasztó közönsége igényeinek meg nem felel. Az; évi termésnek egymástól lényegesen elütő ezen változatossága legnagyobb mérvben előfordul a vegyes üitutményekbél, a minők az ősdi sző-lőuiji vesekőéi még mindig nagy terjedelemben találhatók, kik telepjeikét szándékosan is vegyitik s ennek álamul azon ferde véleményüket hozzák íety-hggy a többféle faj közül valámelyik Csak terem. Mintha bizony nem volna okszerűbb szőlőtermésünk mennyiségét és minőségét nem a véletlenre bízni, hanem oly fajodra illtetni, a íii"lyék okszerű kezelés mellett biztöenn kielégítő szÜ-retot nyújtanak. Ily vegyes telepek átváltoztatása szinte csak oltás által történhetik. , A csemegefaji újdonságok megszerzése sok pénzbe kerül, azokból ha egy-két gyökeres dugványt, vagy oltó ágot szerezhetünk, azt ismét csak oltás utján sokszorozhatjuk. Azt hiszení tehát, nem tévedek, midőn azt állítom, hogy okszerű és kielégítő szőlőm ívelés oltás nélkül nem. is lehetséges. Ha valaki példámon és szavamon indulva, nagyobb területeknek vagy egész vágóknak oltáa utjáni által változtatását akarná megkísérteni, annak mindenekelőtt ajánlom, a i oltó vesszőket szedje . meg őszszel, kitisztogatva temesse egészen föld alá, hol egész biztonsággal fagymentesen kitelelnek, s hahogy az oltást kellő figyelemmel teljesiti, egyetlen egy sem fog elmaradni Elvénült, régi szelőkben, hol a tőkének dereka magas, a nyakbaoltás lehetetlen. Ily tőkéket csak zftldbe oltással lehetne által változtatni ; de a tőke vénsége ezen módnál is nagy akadály, mivel az ily vén tőlüe le bojtáa a után sem ver elegendő ágya^ kellő gyökérzettel nem bír arra, hogy termékeny legyen. A fíáiSl éa alacsonyan mivelt tőkék beoltása nyakba történik? a föld színe alatt 4—6 ujjnyi mélységben. A beoltandó tőke mellől a föld kellő mélységig eltávolíttatván, a tőke alkalmas, sima helyen lefűrészeltetik, a seb éles késsel simára metszetik. Ha hasításba oltunk, azon esetben iőfigyelem fordítandó arra, hogy a tőké-törzsöknek meghasitásánál au-nak béle meg ne sértessék, azért a hasítása törzsök béle mellett tétessék. Hasonlóképpen kell figyelni az oltó ág faragásánál is a bélre, mert ha az sértést szenvedett, az oltás meg nem ered. És éppen azért, mivel a tőke belének megsértésére oly kényes, az oltás külömbféle* nemei közül, — saját tapasztalásom folytán — leginkább ajánlom a lapozást, melynél a tőke alany meg nem hasittatik az oltó ágnak is csak egyik oldala levén megmetszendő, a bélnek megsértése nem oly gyakrau fordul elő; sebje\' is legtisztábban és legszapo-rábban forrad- Az Őz-köröm oltás szőlőnél csak nem lehetetlen, mert a tőke porhanyorsága miatta bevágást alig lehetséges oly tiaztán megtenni, hogy az oltóág azt betöltse. Mihelyt pedig az oltó ág éa az alany között hézag .marad, az oltás meg nem ered, hijjában dolgoztunk, s anya-tőkénk is elpusztult. A zöldbe, oltás még azon évi őszszel lebojtandó^ft többiek pedig földdel jól beftdendők, következő tavasszal egy csapra, két szemmel megmetszendők, őszszel leboj-tandók. Ily módon rossz fajú tőkéinket a kivánt fajra átváltoztattuk, egyszersmind pedig abból két-három termő tőkét szaporítottunk* Z a I a m e g y e Uijtiibbb adótjketü bizÖíttáyi tagjainak ideiglt-nm ncvjegyzéke 1881-ik tvrt. Gróf Festetita Tassilú, Keszthely 25175 írt. 29 kr. tfodrovits Gergely, apát Zala-apáti 7780 Ért 40 kr. Karczag látván, N.-Ka nizsa 348GÍH \|73kr. Karczag Béla, N.-Kanizsa 34J6 Irt "3 kr. Simon Zsigmond apát, Tihany 3282 írt 72 kr. Landauer llorácz, Beüeza 2825 irt 17 kr. lnkey László, N. Récse 2741 írt 50 kr. Skublica Sáudor, Szt.-Mihály 2470 írt" 74 kr. Szalacay Farka, Vente 2217 írt 34 kr. Erdélyi Mihály, TóUzerdaheiy 1792 írt 64 kr. Dr. Preaabur-ger Jakab orv. oki, N.-Kaniaaa 159á írt 78 kr. Tarányi Fercnca P. Szt-Láuió 1531 frt 22 kr. Bluiu Józaeí, Becsehely 1443 fit 1 kr. Hertelendy luire, Kustáuy 1429 frt 29 kr. Gróf Deyrn Nándor, L. Tbinaj 1403 írt 65- kr. Bogyay látván, Haláp 1352 írt 27 kr. Kovák Ferencz Ogyv. oki, Caány 1302 írt 22 kr. Barcza Sándor Ogyv. oki., Rendek 1282 frt 74 kr. Kodoláni i János, Gyulakesai 1191 fit 44 kr. Csittor Imre ügyv. oki. Salomvár 1187 frt 10 kr. Farkaa József, Bagód 1102 írt 35 kr. Svaatiu Károly, apát Keszthely 1060 frt 78 kr. Honig Dávid, Csaui 1052 fart 84 kr. Dr. Horváth Károly, apát Z.-egerasog 1044 frt 4 kr. FOrat Beueduk, Ola 1043 Irt 77 kr. Blaa Pál N.-Konizsa 1018 frt 21 kr. Bedokovich Kál- it »ga/a" tdiczija. I Dal Fttbeaélte keakcoy lavéoy KigyMwk aa erdó mélyén. Alig láiuík rajta lábnyom, Kit aa pvényt csak éa járom. \' K«rl<Mi as emhereksr — S MhmsMii e bárokét; Jú iieMex rgy bán kebelnek: A vW\'ágwk nem b<aélaskl — — Kékik áfdig tudni kSnaytt, Wi\'Si i feily a forró kfciyfl; Jól h tWiák. hisa a kények Ki« ltjukért amledoanek. i« kwlvoi menny országom, Lqr-asfcp virlg a vil^on, csak le nem érted, \' 07 as érted M\\, - eaak érted. Miitaudígyi tioma. Fura Csányi Csongor szerelme. tft véctetl íkeptrotlk ua hnaoraaak. tt m xtlitt pas • M imiih •\' JmÍm frwaé ! Miaiaa ilfivésuek raaaak mmméljii, uqg — bi jéias Wtsstk — korai. Da j «m aabaaiai pMÉMfcaawak iMBaAÉnaa. mint a aaweimfatti mmi a saüjMa aa sssbarts <í dwa. afyaaf— bá> mtststi kftaj^ iMaÜMtak «>* a üsrolambMi ia* Azért tar afnMÍHa saaroMas aaayi aasra-Ma* püri^ ifi Maraiaii* üa aÍMU M-N l inai, a£t •mifém—r+im Máadaa ia«aaa aa wi\|i>ei\| yüre \'Hrakaaik, • aal ím* U\|j mÁ aMb háÜal>ail\|H bal MkiaiaB^ $pj\|g mtétkmm Maik tysgjabb pwájk Mi^ja 40* Iwn Pi ivngy agy bw pecsét fónves laek-eainfijén kétségbe ejthetné; egy második megint még nagyobb gondot arra fordít, hogy hajától minden kefét éa egyéb aimitó eaxkUzt távol taríaon, roszul éra magát egy uj kabátban, éa csak akkor Mokik noxaá, ha könyökei bizonyítják, hogy bélelve ia van; egy harmadik megint oly szórakozott, hogy kocsisát megcsókolja é# feleségéuek borravalót ád; ha este levetke-z<itl, akkor nadrágját aa ág} ba fekteti éa magát a székre akasztja. Egy negyedik abban killünczködik, hogy miodannanra mái mellénye éa ennek zsebében mutató nélküli órája vau. Egy ötödik egész héten koplal, hogy barátja axobalyányának egy aranyat adliasapn borravalót Ép oly különösek éa eredetiek a mű-véssek aserelmUkben is, éa miután minden lyáay vagy aaazony ez eredetiséget felfogni ée kellően méltányolni nem képes, a művésznél a boldogtalan szerelem nem ritkaság. Ha mfivéaat látunk elhanyagolt torzonborz szakállal éjjel a mezőkön barangolni a az ég felé iaaonyu átkot szórni, vagy ha lenéasszei találkozunk, kinek arezvonáaai végtelen világfájdalmat árulnak el, ki tbá-gyadtan éa Kimerülten sompolyog, kinek fekete kabátja már alig képes aa egész habitust Összetartani, ugy bátran askfldhetQnk, hogy miudkettö \'szerencsétlenül szeret egy leányt, már t i. mindenik egyet, a ki j#»re-daüaégdket, mint művész ia azerototreméltÓ-ságukat, mint ember felfbani nem képes, éa így aeas ia érzi magát unitva szerelhet v^ aanpeaal. Még olyan műváeeknél is, kik mes-laramberekkal egy rangúak, oánt pl. aaoba-tmtók, mmtarajifcolók, fa- éa köqwtsxfik, bor \'sasatéae mulalaozik aa sradstiaég után tö-n\|(9 aaaav a bb epébbsf nem, mnr felre taaaaatt enamákkal betvaakada. fl^j4>em ■iadoa aaobapiktonuk as a baldogtjűan aiadalisifi van, bgy — k^atf, a baitraa aaki aaeratőie, ugy (4sá dolga arcskfpét aót afátt képét Skésaítsai Tiwáat. emelet, fatéb at — aÚMaat a lagaafyebb wm}m&m - asaras «ag-Astáfi fvas kendót köt hanyagon a ajakára egyik fülére hoaaaarojtu házi sapkát nyom, ajkai jköat egy kialudt szivarvéget tart, a igy njáaolja le imádottját, kinek azegéuyuok hetekig kell „ülnie;" feati pedig kiinoudha-latlan kitartással ] és ügyetlenaéggel. Festék-pazarlása irtózatos, oly vastagon mázolja a vászonra, hogy a\| alak, mely sserutújétáb rázoljn, úgy néz jci, mint dmnbonáu. Hetek múlva elkéazül a kép, el van tőle ragadtatva,] de szeretője kevélbbé, csuk hogy nem inoudja. iluriiradik stomélyék, kik a kép ke-letkesését nem ismerik] mindig kételyben maradnak, nagyon székbe szorított múmiát ábrázol-e vagy óaorí pogány bálványt, vngy olyasmit, a miről maguknak tiszta fogalmat nem uerezhetnekJ Mindenesetre me^érdemlii bogy pörülményeapbben foglalkozzunk vele. (knfsil sseHeme p\'ne éltad a lámpámat \\) Hosssukáa valamin mely a derék legyen,! egy nyaknétkflli ftí X kissé ferdép. ugyaiL do ez a művész [nézete szerint ábrándozást és epedéaéat mjas ki. As arezra igen Sok pirosat itazarou;; egy hoaaazukái nyilásj abban az orrot jelű, egy nyiláa álatta a szájnt ; la fej körül a aajíllrtök ugy néznek lei, mint megannyi augaashuaó. A fülek majdnem kellő koiepén vannak a két po-t\'áuak ól egy pá? [hataliáaa ÍÚlbevaló által még ameltetnea is. Két karja ugy uéz ki, mint két meritó kanál, a ha a két lábat valamely teremtett tiírgj gyil ösíze lehetne ha-aonlilani, ugy oaak^ két mákfej volna az. A íestékék omsteljeM t ruha, arca, ajk és fÜloumpa rózaaszinüek, .czipő és azem feketék, aotény éa urak Sárgák, a hajzatot gyöngo violaszín ftttja el, pompadonija bal karján világos zöldi kép egyes résziemire roppant nay n van fordítva, ugy pL a két lát-bkiáb nagyon Untán felismerhető. Id sokon nyljss olvasó, ha itt egy né-tÓt\'idénk. üaine La mossák és grá-neveletlen kedveltje11 mondta aa !(y I j .OaeatuiS non test ftauml. ^ as a aavslatfsa kö tő éoaklé 48-baas dleai a m a g y a r t említni aaflkttJ I kabátom ? Autóira dagadt as 4 keble a m i lelkesedésünktől I — Ügy-c ki engeaztelt? De bét hias nem német költőt, hanem magyar lesiet akartam én bemutatni Taliát\' van. aserencaém: l Fura (leányi Csongor, valódi festési, jó nirnévvel bír és képei a legjobbak közé számíttattak\' a székesfehérvári kiállitáson, és magas áron meg ia vétettek. Barátai éa pa\|tásai azt mondják, hogy azeroneaéje van, 5 maga megvan róla győződve, hogy nincs annyi szerencséje, mint lángesze, s amiért lángész kell, hogy eredeti ia legyen. Tanulmányozásai végett sokat utazott, e miatt egy kiaaé elzordult, a I eredetisége ia, fokozva éa túlozva lett Igen ritkán beszél és akkor ia csak a legszükségesebbet , csak akkor ha igen jókedvfl és bőbeszédű: a kezeit dörzsöli és — hallgat. Szive éveken át csak szép tájak-, ecsetek-, festék- éa jó kenyerért vert, a nőket csak tájképeihez való elődiautményekül tekinté, a szerelemről mit sem akart tudni, mert fiatalabb korában rosszul járt vele és akkor megesküdő11, hogy távol tartja magától. él ég most ia akarata ellen reszket, ha a vetélytárs szót haltja, mert olyantól visel még most is egy omlókét a homlokán\' egy széles sebhely képében. Az eskü aaonbsn arra való, hogy mog-tartsuk vagy megssegjük, legkivált a szerelmi eskü és Csongorunk sem képea a magáét megtartani. A szerelem bevonul nála, anélkül bogy sejtené. Egy svajcsi korcsmárosnak a lyánya mdgigéate. — Saép lyány. Arczéle csupa Görilgország, karja és lába mint havaai páaatornoé, egészséges mint a makk, él vidor « dántalan, mint a legpaj kosabb svajezi fiu. Határtalan nmvsága görcsöket okoaua egy Véti kiaaasaonyuak. Ősé-uyinak ellopta a szivét. A korcsmában látta éa ismerte meg, midőn bort töltött nélji, a ss ébredő aseuva. dély asaal\'áralá el Üagát, hogy aa agéaa világon sémi esott néki oly jól a» boh, mint aa, melyet á lyány mjtött neki. Nők iráayá han telette félénk lévén, nem maré tekintetét máshová, mint a lyány karjaira iráajrosai, óiliban mig neki bátorodott és egy merész a szenté közé nézett. K pillanattól fogva oda volt Azóta álmatlanságban és a a o m-i.u ságban szép vedelt, étvágya kisebb, kabátja bővebb lett £aküjérűl megemlékezvén, el akarta fojtani a Szivében csírázó vonzalmat; hosszabb ideig nem lépte át a korcsma küszöbét, de acéla mindig reggel, délután és este valamely sziklán- vagy más magas parton ,ül, melyről a korcsmahúz fedelét láthatja ; ez játazssa most minden njabb feste-uiényéu a főszerepet. Ha van holdvilág, ugy holdvilágoa tájképekot test,ha nincaan, alszik. Már igen sokfélétől szabadult meg életében : képeitől, pénzétől, gondolataitól — ouk e leány látnik örökre szivéhez kapcsol Vs lenni. Végre felteszi msgáuak a nagy kérdéat; „vagy — vagy V" é* szilárd elszántsággal megy a korcsmába másnap, hogy a leányt nőül vegye. Csak még egy akadályba ütköaik: a leánynak megmondani, mily aaán-déka van éa bevallani bogy szereti; — hogy ezt majd miképpen kezdi éa végii azt bizony még nem tudja. De hiszen sserolmeaek-nek nincsen szükségük szavakra, hogy ugy-.mást mag4rt«ék. Egy jetantékestekintet, egy bátor kézasoriláa, egy le% elnyomott sobaj mindent elárul. Minden délután ott ül Caongor a koreamában. Előtte egy kancsó bor, s szeme szüntelenül a leányra van irányozv. De ae nem beszél, ae nem iázik. Ha kérdéat intézek hozzá, „igenuol" vagy anemmelli felelj aztán mindig égy pár órára van szüksége, begy a megerőltetéstől lUagahoz jöhessen. Imidoltja a nép Mr.riska csintalan pillatásokat vet r^ja, vagy megáll olőttu és pajkosan felka-czag, „mert nem ftl a festőtŐL\'fi^a boldog mosoly vonul ..végig Turheuvfs\' hajatáu és keblére akarná aaoritani a ío&nyt, ha csak közelebb lépne hoasá éa há nem kellone szólni hoasUa. L)o a láhy aam lép köaelébb. A vendégek, kik aryakran fordulnak meg a kordáméban isménk a hallgatag mfivéaat éa — kinevetik. De ő azt ae uem látja, ae ném halíja, mert iazeniét fillút a lá^ vaasi igénybe, tta pedig bátran mehetne bfisá kft ífxi-ín ; kr. (kft ¥ H ik 5* fcr.J Bkíff I IfM. Vfc, M Sst mártee 1015 frt 2 kr Gkviaa ÖJ, (Nh IQ09 ih UH ki Dr Maugoid H>a«k. IM W kid látván, m4i Ihnkcrautv Hl frt 66 kr. Tóth Lapu ukl. N.-Kannáé m 37 kr. Osen-4m Jóassí üg?v. «kl., Tapolcza 961 frt 79 ikvt Farkas Kslnggeiseag 960 frt IS && ftáadfer ög» v. ekL Csáktornya 896 É kr. Ok«fc»áBti ÍNnee, Ujtftlu 889 HiracUI Mftaa, Páka 879 frt 65 sémit. CM feli írt 30 ki. Cher-fitftdk frt 16 kr. Ragyák Mfcétt T -Sl -Ovönrt 823 frt- 94 Kollár Mrátt, AkVRajk 817 frt I kr. tkw (M. N. Kaaiasa WH frt 11 kr. Xmn Vrt\\m. Peklwneza 791 frt. 3 kr. flsUJctev uyóqqr «#yr. oki., N.-Kanizsa 19 Irt kr. > abiántch ígnátz. ilísefa 774 fel,- kr. MerkU Aulái ügyv. oki., N.-Ka i«aa J W Ir 75 kr. Kollár János, Pacsa 7/1 tn 44 kr. Vágner Károly, inéra. oki. Kanuua 718 frt 54 kr. Bosenbprgor lz- j tavi. N Katiim 6í)9 frt 69 kr. Lövinger j K.-JUnizs* 696 fii 72 kr. Skublics ü> u a. P. l>»jrügd 696 frt 27 kr. Kaiser Jó-ssri, Zala-Egerszeg 693 frt 26 kr. -Báronyi Ede, Kebida 693 frt 11 kr. Báronji Beue--dvk? Köbida 693 frt II kr. Gelsci Gotman Henrik, N.-Kanizsa 669 frt 46 kr. Skubiica László ügyv. oki., Bessenyő 681 frt S2 kr. I Horváth Lajos Ügyv. oki., N.-Kanizaa 6HIJ frl 41 kr. Törekv Aladár, F. P. Törek 678f 69 kr. IMvas Péter F-Öc* 464 frt 4t kr Oraaar Jakab, Zala-Egerszeg 4u3 frt ]0 kr Lmuv Ferencz Tipolcu 458 frt tt kr. Grttahui Fülüu, N.-Kanizaa 452 frt 8R kr. Oualerhubér Lajoa, Roudek 451 frt <B kr. irkáit üyuk, Pacsa 445 frt 63 kr. Hjrschl Annin, N -Kámzsa 446 irt 16 kr. jkabé Jár no* esperes, Szántó 442 frt 61 kr Ikmlgr uács, B.-Szt.-GyÖrgy 441 frt 92 kr. SÍeincr Simon, Sőjtiir 439 frt 97 kr Veisa Manó, N. Kanizsa 436 frt 22 kr, Kolky Bamailelk. Podtureo 428 frt 33 kr. Toka/ KArol/t Szt.-Mihály 426 frt 72 kr. B\'ozerédy Sándor. Kú-Görbő 426 frt 6 kr. Laskovica Ferencz Ílébánoa, Letenye 426 frt. 84 kr. MiflAoji ózsef ügyr. oki., Tapolcza 425 frt. Mi kr. Dr. Berger Ignácz kikéaz, Szent-gyiirgyvölgy 424 frt 28 kr. Egervár? Károly, Zala LM 421 írt 51 kr. Forintos Kálmán, iíMilályla 421 frt 5 kr, Kiss Jósecf, Káióczfe pj 417 frt. 62 kr. Nunkovics Vilmos, Gétve! 414 frt 66 kr. Hinchman Sándor, Ciáktpmya 403 frt 17 kr. Botka László, Hahói 4$2 frt 89 kr. Bluipcábsieiu N, Habit 401 frt 66 kr. Botka JánosZ.-Újfalu 40Q frt 69 kr.Petrá-caek János, Karniacs 393 frt 48 kr. inray litván ügyv. oki. Z.-Egemeg 39j frtl2kr. Köblor Láatlá Onnándlak 393 irt 6 kr. Ui-váry liléd, iM.-Kanim 392 frt 10 krJSenk János lelkészi Sqelnicza 391 frt S7 kr. Scbön-ícld Miksa, M.-Kanisaa 3h$ frt 94 kr.Skub-lio\|_ Jenő, Mréte 384 frt 65 kr jVeUi Durdgd i74 frt tM kr. KütaJody Nándor B t\'omaj 669 fr« 45 kr. tíogyav Antal, Bon-Uk 066 frt 12 kr. Gutman Viljuop, M.-Ka- »»• , » • • ■ . "i vm uiu i iiva ipcuV) wumis tfm 111 vu ki r cia< frt 1b kr. V« iser JózMt, M. Kanim 669 frt László Dráskövecz 381 frt kr. Udzlorliít ] ber Ágostoii, Süineg 381 frt 24 kr. GK\'örily János ügyv.! N.-Kanissa 380 frt 81 kr. Dr Gréas János orv. oki. Z.-kgerszeg 3Bü frt 35\' kr. Babos Károly, Duka 37H frt 26 kr. Farkas Farkas, P. Magyarod 377 frt. M kr. Bécséi József, Lotonye 375 frt 76 kr. Tamás Ferencz, Letenye 375 frt 68 kr. Fiachur Dávid Sitt-Mária 374 irt 92 kr. Br. PútíieAny Ödön, -Szigliget 374 frt. 54 kr. (Vége következik.) Helyi és negyei hireá. -r 1 kik « esegée^ ékért laiaak. A szerv lat tartja - iont \'az eimberi-séget, a szeretet törli le a nyomor, ínség ós szenvedés sajtolta könyéket; a szeretet nyújt támaszt1 a sorscsapások alatt roskado-zónak, az nytijt segédkezet a szcgényjeknek, hogy lehetővé tétessék kisdedeiket <ugj- nevelni, miként a vagyonosabbak tenuk. A helybeli nőegylet, nemes szívű tagjai nem íe* ledkeztek meg a sors által mostohán kezelt kisdedekről sem, ezeknek is óvodát nyitnak, ovodát, melyben pár krajcju- havidíjért gondos ápolásban ás egyuersmínd oktatásban is rédzesülnekJ Ezen intézetnek javárfi mulatott i. hó 6-án M.-Kanizsa áldozatkész kö^ zőnaége. Mulatott hogy kedélyestége a szegény sorsú kisdedeknek terítsen jólétet! —: Közvacsora vqlt a „Korona" termébdn. Az egyleti tag-uök hideg ételeket adományoztak oly czélból, hogy bár mely pecsenve vagy tészta- nemti adagnak ára 20 krbaa ion megállapítva, mely punz áztáu a szegénvsorau gyermekek\' részére léteaitendő óvodának ké pt\'zze alapját á belépti — 4U kr. dijakkal és lelltliizeténekkel együtt Nyolczjórakur vette kezdetét ez estély, midőn az egyszerűségükben csiínos házi-aassonyok oldalainál a pincsérnői; szerepét elvállalt bájos jutass-ssonyok nagyobb úcivélyeüséggel. fogadták az érkező vendegeket és a legnagyoUb pontossággal azu gjíltak. iol az ex ollo euni jöit közDns^et A liázíazszonyi Bzerepbenl kfliö* nősen kitűntek: l\'libáloe, Dr. Skubliesné, Lővingerné, Blau Vilinosné, — Blau Kugeuia — Dr. Scbnli«jrhé,< Erdödyné, Győrffyné 6 nagyságaik éi többen, kiket nem voltunk szerencsések ismerni Mint pinczérnők szé- 66 kr. íVrtáo Károly fl^yr. oki., Bagód 6\'j0 Irt 93 kr. Molnár István, lelkész Szo-boticza 644 frt 35 kr. Szele Ignácz lelkész Nedelicz 634 ü t 49 kr. Dr. Suikics Nándor orv. oki Kag» Kanizsa 630 frt 6\' kr. Gyfrno-ray Víncze, Sümeg 623 fcrtN7 kr. CsigójPál, Oulitca 611 frt 38 kr. Köves János, prtfMwt F. Örs 617 frt 11 kri£perjew) Sándor ügyv. okL, N.-Kamasa 6l! frt 23 kr. Horváth ■ Mór. Z.-Szt.-Mihájy 611 frt 90 kr. EiWr Sándor, Someg 608 frt 66 kr. Yasdényey Antal, F. Kajk 605 írt 20 kr. Fris Józsei, Tapolcsa 591 frt 82 kr. Csígó István, Gyulákéul 677 írt 28 kr. Lflvenpohn Samu, T. Dun%d 574 írt 88 kr. Kisialodj h\'ándor B [H_ \|4ek •rnzsa 564 irt II kr. Horváth László, íjter-nok okl. Lenti 562 át 34 kV. Csertáu László, Krtjúwanátí 562 frt 33 kr. lsoé Alajos ügy\\. okL Zala hgerueé 557 frt 92 kr. Vésel Simon, Letenye 5$0 frt 75 kr. Skubiica látás, Bessenyo 546 frt 91 kr. .Lázár Bernát, Szegvár 54 írt 27 kr. Pulay Zsigmond, CseUovecz 542 frt 58 kr. MztosovichIstván, leik. Strido 540 frt 12 kr. Hetyey Károly, L\'kk 540 irt 6 kr. Nagy Károly ügyv. okí, Andrásluda 537 frt 86 kr. Oszterhubfir László, P. £drri(i 531 frt 74 kr. Baán Kálmán, Scabar 3.10 frt 8 kr. Báró Puteánv Géza, Szigliget :>n írt 51 kr. Koller Ferencz, Kewtliel) 527 frt 49 kr. Schaidt Emil, Pola 527 frt 21 kr. J\'ugyzy Máté, Sármellék 621 Irt 72 kr. Kozáry Aurél, Zalabér 320 frt 48 kr. Ülemuiit Lipót, Palin 517 frt 7 kr. Lapossf Márton, lolk. Perlak 616 frt 47 kr. Lessüer Manó, Tapolcza, 514 frt 28 kr. Ta-labér Zsigmond, Sánrzog 506 frt 53 kr. Uátzky Kálmán, Bendek 505 frt 13 kr. Leppen Alajos. leláéaz Belicza 503 frt 33 kr. Lasluy Ferencz, Kentliolv 602 frt 40 kr. Vlaziu Antal ügyv. okl., N.-Kanizsa 101 frt 66 kr. Steni J. Mér,. N.rKauizsa 501 Irt 39 kr.l Königmayer János, Neszelei 501 frt 6-kr. Gadó Mátyás lelkiz, Légiid 499 irt 86 kr. Pfcrváric Iinre, Kilunán 490 frt 28 kz. Ru-,zwti Károly okl. (ig) v.f Z^Egérszcg 486 frt 19 kr. 11izs»y Lajos, Ságod 484 frt 68 kr. Takács Alajos, ügyv. okL Süineg 483 frt 49 kr. ikabó Imre. A.-l\'uzztákovecz 480 frt 3 kr. Koukoly Ambrus lolk-, Tapolcza 478. frt 9f kr. Oron Pál, Bonczodfyd 467 frt repeliek Weíés Karol in és Gizellái Wells Betti és Idá, 8ommos Katiuka, Varga Magda Szvakiqs Arpádin és Margit, Tőmcsányi Irma!és iíi m, a Kovács testvérek. Sohreier Bertsy Rostkfeld Adél kisasszónyok és többen X- k&rUibelül harmincs úrhölgy1 t ÓIy lelkiiMneretés buzgalom és szeretetreméltó-\' sággw, hogV áz irgalom és kegyelet névé* ben jbffibrrablJ kössdnetűnkiiek kell kifejezést adnunk. Majd virágcsokrokat árusították el, —\| melyekjet egy itteni kertész a ezél iránti jó indulátból ajándékozott ~ Ez n«gy versenyre adott alkalmat, mert minden piu-csérae a legtöbb csokrot kívánta elárusítani, miből aztán a közönségnek azon előnye lett, liogy örage ifja mind fül volt bokré-tázvaJ virágzott mindenki. — Tíz órakor kihordták aL asstzlokat és tánczra perdült a tiaulság, jmely éjfél után félhárom íz á log-pezsgőbb kedvvel tartott I . . — De nem ok nélkül mn\'attak. Jól végezték föladatalat; örömük indokolt volt, mert a czél támogatására 400 frt. tissta jövedelem gyűlt Usszo l\| -4 Hát ha még a n8zarvasM tágosJbb termeiben lehetett volna meg tárta-t^ní e ; mulatságot, mennyivel több lehetett volna a jövcdelom 1 — 4- a N.-kanizsai kisdod- nevelöi egyesület állal f. évi november 6-án a szegény gyermekek ovodája javára rendezett társas-eijtély bevétele és kiadásairól. Bevétel :] Felűliizetésekből befolyt. 89 frt 50 kr. 1 db. cs. kii;, arany Belépti1 iegyék után 94 frt 40 kii Étkek és virágcsokrokból 249 frt 74 kr. levétel összege 433 frt 64 kr. Kiadás összegét- levonva 66 frt 24 kr. Maradt tfsta jUvedelém 367 frt 48 kr. és 1 db. cs. kiiL arany. Kiadás: Zenészeknek 25 frt Nyomjatránjokért 26 frt 40 kr. Apróbb kiadásokért 15 írt 84 kr. Kiadás összege 66 frt 24 kr. --j Felülfizettek : Kolin József ur 1 db. cs. kijt arany, Berényi Józsefné uruő 5 frt, Löuriitfer Ignácz ur 2 irt, Ledofiaky Anuin ur 2 irt, Blau Pálné 80 kr, Zathuretzky Zsigmond ur 1 frt 20 kr, Godina Jánosiié urnŐ 00 kr, Klinger Béla ur 1 Irt 20 kr. GyőrflV János ur 1 frt 20 kr, Vejzter Imre ur 6J jkr, Welísch József ur 1 frt, Semetku Lajos ur 5 frt\| Varga János ur 60 kr, Pais Andor] ur 11 frt, Piiliál Ferenczné urnŐ 6U kr, mliscb Adolf ur 20 kr, Kürscbner Ignácz ur 20 kh JDri Blau Zsigmpnd ur 1 irt 20ukr. Goldmkn Samuné úrnő 20 kr, Henez AntaTllr-60 kr, Wucskíts János ur 1 frt, Schultdisz hadnagy ur 60 kr, Wílbeim -József ur I frt, iPodák Samjtné úrnő 20 kr, Gutmann Verőm* urnő 1 frt 60 kr, Tascb Simon ur 20 kr, Grebencz Henrik ur 60 kr, Wachtél Zsigufond ur 60 kr, Kocsis Fereuczné 0Ü kr, Sommer Ignácz ur 1 frt 60 kr Wei-»er József ur 6 frt, Somsích Lőrínczné uruő frt, Somsich Lőrína ur 3 írt, Dr. Tóin-céányi Imre ur 40 kr, Simon Gábor ur I frt, bO kr, Grüubiii Altnni ur 2 frt 60 kr, Ei-•ii g-r Heurikiíé urnő 2 irt, Malonyay István ur 1 frt,\'Borzai Elek ur 1 frt, Pap Já-oos ur 1 frt, Uáin József ur 1 Irt, Piiliál Ferencz ur 1 frt, Lovák Károly ur I frt,, Kuáusz Boldízzárné urnő I frt, Schntz Ki chárd ur 60 kr. fráger Béla ur I ír , Dr. Laky Kristói ur 60 kr, Töttoéy Béla ur 61 kr, Dr. Horváth Ferencz ur 60 kr, N. N. 60 kr, N. N. 60 kr, N. N. üO kr, K. S. 60 kr, K. H. .60" kr, N. N. 60 kr Svas-tic< Károly ur 40 kr, N. N. 20 kr, -Habos László ur 60 kr, N. X. 20 kr, Rácz Antid ur 80 kr, llaueíze főhadnagy ur 60 kr, jifj. FeMv hofer József ur 1 frt 20 kr, Oazeazly Antal ur J fit, Hoffman Lajos ur 60 kr, Weiss Hugó ur ,60 lu> N. M. 20 kr, N. M. 20 kr, Kozenberg Biliárd ur 60 kr, Ulavina Lajos ur 2 írt, N. N. 20 kr, Scbertz Ed-muud ur 60 kr, KeUer Mátyás ur 60 kr, N. N. 10 kr, S. N. 20 kr, K. N. 20 kr, EuglAnder Ottó ur 60 kr, N. N. 6ü kr, Hír. nőül, iobb pertieja aligha akad. Azonkívül \| bogj lángész Fura Gsánjrinak pénze is van, : sMraicaeje íaz mi legtöbbet ér — szo-! réti. Előkeld hölgyet cúálna belőle, város-i ban laknék és jó módja volna. — Míndeze* ket persze nem mondta neki, esak csöndes } érákban gondolta, azonban kövefeli, hogy a j látiy — kitalálja. De miután nem találja ki és semmi ! kééattletekot nem teáz, hogy — Bejévé legyen, \| liaragosan bagyja el a korcsmát és szentül \| fogadja, hogy soIukíu tér többé vissza. A bf^yek köaé fut szórakozást keresni, de 11a-risaáiának asép g^ög araéle mindenütt ott Wbeii előtte. Minden egyenes, meredek szik: le>4<fci az orrára emlékezteti, minden sugár üpvüU kaijaira. Elyiricarja felei leni és nem fest r<grelt, mmt az ó képeit, melyeket asuiiöan mindannyiszor — ha majdnem kér ssek, m^gseiniuisiL. h}ok\'x napig és kilencs éjiéiig kiállja, begy VMMu&t n« lássa, de áztau megint a E^ncsokrá tér vissza, honnét a korcsmát kihatja «• BMgmt nyoks nappal rája már a ktViamába m lép. Ma iska nevetve és enye-ksgve r-.\'ptil elibe. Haragosan, mogorván akar kafcssi, é» vi^t henyét bajsza akarata elíen m tMMsalyag. újból 61 nwgilt Ott naphosz-ssat ita»(gatagón a Mdi kancaóra éa felváltva a háuyia nézve, ésastlánlesi van eltökélve I Msraúiak mv \|)MfM1 saly—i tubát venni Béwíft kÉHÉMekil Ni lítjévf lenni. Nwpéi •yárt éüt vai\|. Ktaa tüinden já^ö is u»v« t.1nyr a sankábaB ül, Ma-fsás —.írtén. A gytiydrt M«w\|isiiits(ls, (Mfttailtftft a nsfténs asifét — jé kedve va« { \|bHikksk keeéahé t elvan kess 10 % fc>%>«i tökfilkó társasági\' ha* Hé. , , Mért néz rám mnsdig oty ktlöaösea r Itíni ^mé. Cs —mmr saesért$, Wmg kaUgai. mtáa v«^r« ÉM p .Mert koi-eÉH im? #Mm 1 lislnHik Mariak. f tBm léi (Jgfe MI l»áns^s l kkf, aa 4M aéave a kpH ii f \' aálaWt ál „És kit akar elvenni ?" .Tégedl* BUgy ?! moodá Mariska és ön\|énjte>t lenül egy lépéssel közelebb ment liozká. — Csongor megragadja, átöleli éa keblére\| vonja. „És eaí csakugyan komoly \'szándékú volna?\' kénií Mariska. Igenlőjég bólíut fejével és egész közelről siomlék arczélet. X* te? Akaraz-e hozzám jöouir1 .És mért ne?4 felel Mariska, ki előtt a festéás, hallgatagaága daczára, már rég nem közönyös, mért tulajdouképen csinos ember. „Akkor már régen megmondhattad volna" fakadt ki Fura Csányi Usongér. Ezzel a í szerelmi vallomás és leánykérés be van j t^jeave. Marinka apjával oakha-mar tisztába \|\|4 ez ismeri a .csodálaton 6cz-két — mint hevesei szokta, de őazinjén be-1 vallja, hogy áetn tudja, mit fog maja ke-doni a lányujfal. Csak nyolez hétig járnak jegyben, mert Csongor sürgeti a lakodalmat. Már nem datál éa azért nagycin is eped utána, a Kámfflüg csendes boldogságát megismerni. A mézei betek gyorsan és ezenencsé sen múlnak éL A fiatal pár a kies vidéken lakik, éldeieg és gyönyörködik a tanaésaet szépségeiben és rajong zavartalan emberi boldogságért Csongor elragadónak {találja Martaka nAivaágát, bőbeszédű is lett,! mert bátortalanságé elhagyta. — A mézes ; betek elmaltávai (Isongor a lóvároska költözik fiatal nejével, csillogni akar ott árcz^ével és előkelő hölgyet csinálni belőle. De ez ja nte-lamorpboais dugába dől, mert FVra Csányi ■oat neje naivságát aatobáaág és négi héttel későbben kiáHhatatianságnak Találja. Aaeaísitl nsak most veszi észre, bogit neje snauaifele saA bajiammal nem mr. Uk tM-k\|N« nihésait és mutat neki, bogy vUaoé-a) át hallja, mj Markká reátlaaaa ásfl Mali, bégy igen mK de aa a ridak, t%o>t ama la> kík, aáfk stabk C niadaai képnél ismétlődő ítélet wy n^yed év alalva kéjaéghe s)U, sót el aaáija tnagál hatáMaaí soká többet tájképet aam Maai 4a kere«tal íi vitai hiraaa napig. Aaáafsltl falfadaai^ hogy Malklt araéa aea is oly daastkus, hogy karjai uttyou is vastagok és szüntelen szem rel^ányáat tesz neki, hogy arcza mindig na gyon is illetlen fris színben világosik. Ez nem illik bötgynék, főkép a fovárosbau. Ma riska titokban vissza óhzjtjz a hallgatag imádót atyja korcsmájából de Csongorunk beszélni [ tanult \| Egy fél év múlva Mariska azt az ügyetlenséget követi el, atelieijét feltakarítani, kisöpörni, egy szóval emberségesen berendezni. Csongor haza jön, látja éa elbala-ványodik. Egy új, még el uem készült és még kellően meg nem száradt kép tökéletesen el tjau rontva, de ez még hagyján, ha-J nem műtermének kedélyossege, melynek megszerzése egy fél évbe került, pár óra alatt oda lett. A padozat rémletes tisztaságban int I feléje, a helyre állított rend nyugtalanná I teszi, idegen saját szobáiáoan és a úri a legborzasztóbb —\| oh egek I uj fiiggÖny$k 1 Ez magában képes őt őrültté tenni Oh boldogtalan asszony, ki nem képes géniét eredeti kedvteléseiben megérteni és felfogni Boldogtalan feleség, ki követeled, hogy egy művészi szellem, ki tájképeket,. vadregényes vidékeket fsat, magát a filisteri házi rendbea azoktaasa Cséagor elhatározása szilárd — eltűnik. Eltflnéee után négy nap Mariska véletlenül magtudja, hogy férje ati levelet állíttatott ki magának Svédországba. Ötödik ns» levelet ia kap tőle, hogy hoaszabb tanulmányozási utta kelt, s ami fen tartását illeti, vegyen löl kölcsönt férje rovására, míg pénzt küld nelű, de ha jobban szeretné atyja házához viaasa-árni, ugy azt sem ellenzi, csak ei ne feléjtle, egy taczat meleg harianyát ntána kUldenl Mariska Mészen ugy teáz, mint Arja irta. Utána kOldi a meleg harianyát, ama hitelből él búg hiteleznek néki; éa minUin férje se pénzt, se levelet nem küld, baaa utazik atyjához. Tíz év múlva aMfóafyat hogy taje Svédországban kényéi-másán Mi alap edetyt nit snaál okoaabbnak iarjt tőle,1 minthogy ő is gyöngéd vjazonyban ál Cishoapni Mspomuczi usvegy karmesterrel. OttéasQnk szerelmük fölé agy szomorú fÚzfiil ■ Wnt ftilóp. sebei Edéaé uruő 1 frt, Fisebei Fülöp ar f frt Dr. SaukicsMándorné urnő 80 kr. Fray-lar Adolf ur 6(IMir. Fischar Józsefné urnő I frt, Tbomka .Endréné urnő 1 frt, Lőtrv József zr I frt, N. N. I frt, Fülöp Kázui^r ur 1 fit, Erdélyi Gvörgy ur 2 fit Khouím Ho\'rfatár ni. k. sfjsdisu (lisiiwi (Táawfiiltkl Uafelyana.) T. olvasóinkat különösen a tánczkedvelő ifíuaágot figyelmeztetjük a Krauaz Gyula táneztanitó által rendezendő táncztanítási tanfolyamra. Kraaaa Gyula úr már agy izbea volt Kanizsán, a miután kitűnő táneztanitási módszere ismeretes, a tővebb ajánlgatás feleslegessé válik. — t- (Ily aaen.) — Gelsei Gutmann Izidor [űr f. hó ll-én tartja esküvőjét rn-dini fóliák Mária úrbölgygyei Bécsben. Isten áldása legyen e szép \'frigyen. — Rfféay éa bénél/ folytatása^ ink egyéb tárczakösleménreínk miatt e számból kiszorultak. Terjedelmesebb folytatása* kai hozzuk a jövő számluah. — (Földrengés ) 15 más<idpeiczig tartó földrengés voU érezhető városunkban mz (kedden) reggel J\|48 órakor. Két kis lökés követte mzgát egymásután, melyek azonban nagyon erősek nem voltak. —\' : — Kaln-Kferazeyrél írják nekünk. A z.-egerszegi társaskör L évi október hó •f0-án tartott ig. választmányi gyűlésen elhatározta, miazerint köoyvtán gyarapítására 100 frt áru könyvek váaároltassauak; mi már mégis történt. Ezen éa z még szükséges kiadások fedezésére jónak láttz a választmány a téli idény alatt több társas estélyi rendezni, melynek foganatosítására egy rendezőség kiküldetett.\' A társas ostélyez elseje f. hó 13-án tar tutik meg.. Kik tehát tévedésből meg nem hivattak, de meghívásra igényt tartanak, kéretnek a rendező bizottsághoz fordulni, mely nzponkint esti 8—9 óráig tartja üléseit a „Zöldfa"\' vendéglő társasköri helyiségében. A rendezőség mindent elkövet, hogy ez eslé yek a legkelleinesbek kü^á. soroztassanak. 11. M. - Mngy ar-Fraaczia biztosiió részvénytársaság előzeteaségí igényjegycinek első kisorsolása. Mint biztos kutforráiból értesülünk, a magyar-franczia biztosító társzság az általa.kísorsolássál Itbtött életbiztosjtásók-hoz kiállított előzetességi igéuyjegyek ki-sorsolása már 1881 január bavábau tartajik meg, mely kisorsolá»ou mindazok részt vesznek, kik 1880. évi deczember utoljáig ki-sorsolással kötnek életbiztosításokat és kiknek kötvénye a\'sorshúzás napján még érvényben van. — (Névoaag) araaltáa.) W e i á s Imre nagykanizsai lakos valamint Artbur tf Imre t>evű gyermekei vezetéknevét Havasira válthatta. — (Tarczy ünnepély.) A pápai Tarczy ünnepély a legfényesebben é az ősz tanár érdemeihez méltón sikerült. A tisztelgők nagy serege közeledett e napon az ér uemes férfiúhoz, a bála \'és az elismerés érzelmeivel. A király a királyi tanácsosi czi-met adományozta a jubilánsnak díjmentesen. Egyesek és testületek részint személyeaen jelentek meg, részint távirati ag fejezték ki üdvözleteiket Jókai Mór, Tarczy egykori tanítványa ez allca ouibói szintén Pápára rándult ii I arczy tiszteletére rendezett díszlakomán szép foasztot ínondott az ünnepeltre Verses üdvözleteket küldöttek: Dr. Kovácr Pál, Csepely Sándor, Kolrnár József és Dr. Klein Mór, előbb pápai most nagybec^ke-reki rabbi. Igen kedélyes az ősz Dr. Kovács Pál verse. — Az űr isten éltesse a derék tanárt még sokáig. — H\'aveaaber 5-én volt közréazvét mellett Tarródjr Józaef, Nagy-Kanizza város, volt alkapitányának temetése, ki hosszas szenvedés után hunyt el Az engesztelő szt. mise a boldogultnak lelki ldveéit november 6-án tartatott meg a Sst-Fqrenczrendi templomban. — — A veezprém-tapolczai vasát ügyében Tapolczau október 31-én tartott gyűlésén elhatároztatott, hogy a pápa-kesit-iielyi vasút létesítésére akkuit végrehajtó bizottsággal ezen érdekeltség is együtt működni fog és saját kebeléből Simon Zsigmond tihanyi apát elnöklete alatt bizottságot alakított meg. — A aa la-egerezegi „társaskör" újonnan bereiMezett könyvtárának gyarapítására 1880 évi november 13-án a „Zöldfa" vendéglő nagytermében tánczczal egybekötött zártkörű társaiestélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti dij ateujélyenkint 30 kr. — nagjar-FraacEla biztosító réas-vé uy társaság (Franco Hogroisej f. é. októ-ber havában az életbiztosítási osztályhoz be-uynjtatott 919.4Ó0 forint biztosítási Összegről szóló 457. ajánlat és 732.100 forintul szóló 356 kötvéay állita ott ki. As életbiztosítási osztálybanaműködés kezdetétől vagyis L é. február 1-seje óta benyuitátott 7.121,000 forint biztositáai Összegről szóló 2954 mániái éa kiállíttatott 2457 kötvény 5. 923,000 forintról . Nilafsirt Bpeaten. N e m z eá i sz i n-ház ha a tegnap, szombat este lépett fel először nagyobb szerepben, a szinitanodának volt növendéke: Spiegel Arabella k. a. mint, szerződött tag: „Travuuát" választotta első szereplésetti, ami kétségkívül kezdő énekesnőnél nagy önbizalomról tanúskodó körülmény. A színház megtelt, a a közönség nagy várakozással nézett eléje a kisasszony ekŐ fellépésnek; minthogy ügye annak idején Agy a színházi körökben, mint msgában a sajtóban sok port vert fel /Spiegel ki a. mindeneknlött meglepőan saép színpadi alak. Hangja csengő j de kétségkívül okszerű f^leaatásre van aaűkaéffe, bo^y a mutatkozó gyengék mint a felsőbb regtokban mutatkozó kapkodás 4a diatoaacaió elai-mittassanak. ^yébiránt a kíaasazony fiatalsága elég biztosítékot nywt arrá nézve, hogf hangja fellődéaére elég idő van még, s as a káiségkivjlli tény, kflgy idővel ijgon jeles tagja kai operánknak. A lapok is jgab jé vdkaén vnyal vannak felőle; azonban sok Ispban bizonyos rosszakaratú irigység rí ki a raoenziőhan. Igy,agy kp, amely csak saom-balon blatnáita magát annyira, Hogy egy mag\' nem : tartott könczertról beható s taglaló kritikát hozott, azon körülményt regisztrálja, hogy a nagy saámu tisztelők, baratok s nitsorsosok tapsai elnyomták as ellene keletkezett onpozicziót. Ea ndvaríatkn, rosszakaró nyilvájnbláa egy kezdő iráayában, kit inkább bnadhanana mintsem gyaláznunk kslH — A népszínházban ifj: HeUmesber-get- Józaef „kétnejt gróf* ez. operettjét adták elő. Az Operett könnyed, Izzá esekkmény-• hálózatával I nir. Zenéje sem valami epoeba-iis; -de mindenesetre ranénvekre jogosító szarsője iránt, aki a liéc«i Konzerratoriuio tanára. Ez magában véve igen ártatlan, s asép dolog. De ami mégis valsmi említésre méltó benne, azaz, hogy a bécsi lapok réta-híreket közöltek Bpeatről miszerint a\'fiztál fzvzőt ki (akarják fütyülni, darabját megbuktatni, sti. stb. Mily meggyalázó Hebetett tehát azon i magaviselete a publikummá!, a bécsi lápok I ezen hírei ei lenében, amidőn á~> szerzőt mintegy tüntetőleg kitapsolta, feüsép nyilvánításokkal elhalmozta. A szerző, ki nyilván barln&rokat vélt találni, a legnagyobb magyar barát lett egyszerre. Ez leghelyesebb czáfoljitn a bécsi inszinuaezióknak! \' — kareikedelailak aaagyaro-aadáaa ériekében. Fölhívás. Az írók és művészek társaságában e hó 11-én tartott i értekezlet a kereskedelem magyzrositász ér- , dekében egy bizottságot küldött ki oly nta-; sitással, hogy as ez íráuvban szükségesnek mutatkozó alkalomszerű lépéseket keademé nyazze. Ez utasításhoz képest van szerencsénk a bazaj közönség figyelmébe következő felhívásunkat ajánlani. A kereskedelem magyarosodásának nagyfontosságát éa bordereiét nemzeti ieliegünk megóvása szempontjá-hól\'k nem kell oővebben indokolnunk. Miut m\'nden államnak]! ugy hazánknak is íőtö-rekvését kell, hogy képezze lakosságának nctnzetiesedés^ institútiéinak nemzeti szellemben való ftjlŐdlse és állsunalkotó középosztályának a nemzeti lörekvéaekkei való assimilátioja. Es ka az eddigi viszonyokban inegtaláljnk az indokot, mely kereskedjelmfluk el németesedését következményűi birta, azt liisiaok, hogy a nemzeti törekvések hatalmas nyilvánulásával vi«zout elérkezett az idö, melyben a kereakedeiem magyarosodása é: dekében életerős mozgalmat kell indítani az egész országban, s az o tekintetben eddig élénken mutatkozott hiányokat és mukntá sokat megkettőztetett erővel pótolni. Es e munkához, mely társadalmi utón indul, nem cliauvinistikus tendentiákkal kell iogni. Nem I akarhatunk /német-beczczeket inscenirozni s iic\'g kevésla* lűzzd-vassal, sebbel-lobbal ma-gyarositauiJ De meg akaijuk védeni nemzeti jellegünket a kereskedelemben is, a mazy%r f nyelv és szellemnek el vitázhat Istf jogosul ítsá- gát be akaijuk hozói a kereskedelembe, hogy ott neki állaudó hajlékot biztosítsunk. K bzzafias munkához nem a létező viaunyok hirtelen felforgaiáaa, hanem rendszeres, terv-Rzertlen előkészített megváltoztatásé, a németből a magyarba valé fokozatos átültetése szüksége* és e munkában, ba pillanatnyi eredmény nem lesz is országrz szóló, a ai-lartiis és buzgalom meg fogja teremteni a kívánt sikert és a legközelebbi évek Zzámára már teljesen előkészitendi kereskedelmünknek minden izébeu leendő magyarosodását. Ezért e munkában részt kell venni minden líkzálias kereskedőnek, és támogatni kell azt a magyar sajtónak és társadalomnak egyenlő erélyel és jé akarattal. Felhívjuk tehát mindenekelőtt a magyarországi kereskedőket, hogy: íi, cségüket magyarul beigtatni, 2. könyveiket, levelezéseiket s általában üzletmenetüket magyarul vezetni, 3. vevőikkel szóval éa írásban magyarul érintkerni szíveskedjenek. — Fölhívjuk, a hasai sajtót, hogy a kereskedelem magyarosodását minden tőle telhető tiazteaaéges eszközzel akár mint kezdeményező, akár mint támogató előmozdítani igyekezzék, hogy az ez iránybani magyarosodásnak bíráló és méltányló ellenőre * legyén. Fölkéljük a nsgy közönséget, hogy mindszon mozgalmakat, melyek a kereskedelem magyarosodása érdekében megindulnak,\' a legnagyobb mértékben támogatni éa lehetőleg előmozdítani szíveskedjék, mivel sok helyütt éppen a közönség mzgatartása bír legdöntőbb befolyással arra, hogy a kereskedők fogékonyak-e a megindított mos galom jelentősége iránt, vagy nem. Es hogy működésűnknek eredménye legyen és a mozgalom a vázolt iránvbaa sikerrel indulhasson, fölkéljük a vidéki kereskedőket, az olvasókörök, kaszinók elnökségeit, hogy minden Városban a kereskedelem magyarosodé-sának előmosditása érdekében kisebb bízott-ságoi alakítani szíveskedjenek. Az egyöntetű működés érdekében felette kívánatos volna, ha e bizottságok alakulásáról, a központi végrehajtó bizottság elnöke (Habenay Józaef, ujviUg-utczal értesíttetnék s a vidéki biaolt-ságok működéséiről havonkínt legalább egyszer a központi bizottságnak jelentés tétetnék a az ügy érdekében fölmerült javnak-tok, érvényesítés végett hozzája beküldetnének. üy aton — reméljük — a siker nem fog élmaradnl A kereskedők, mint jó hazafiak, nem zárkózhatnak el a nemzett törekvések aa araminta elől, mely, hegy előbb nem indult mag, nem a jóakaraton, hanem az űgybarátok bizalmatlankodásán mtüL — Budapest, 1880. aa október 30-án tartott ülés megbssásából: A végtóhajtó bü9tu> y. BévM klrelu A volt oroaa kan-oaallár Geroaakof halálán van. — At[ észak-amerikai onio e\'nökó-a repubbkánus Gar-fiald lett: a damokratia kisebbségben maradt — Németh Albert orazággy, képviseli Kosaath látogatásáaára ment Baraccoaeba. — Kassán egy Szzbó Kálmán nevű 3-ed éves joghdlgatő sím annaétlnn szerelem miatt agyon lőtte magát. — 8imoayi Lajos báré — mint a „Pastí Napló" értesül - közelebb beazé-det tart véksatéihai a abban elmondja a hijv»éls%fll vaH \\mmtom ökait Alt. Ml áUit^ák, kegy ImM vesatotts * Jj^tysk* whá k t«ilw * köaelettAl visa-mémviimII. <** 4 Jlásalap»tv4y> felügyelő WiiMfim ttoawr ibM Wraegjmmáa ás PüP^i nrsaágbsré elnAkWte alatt 3-4a Wéilön i. TsllásatisnitmiTr ürnnAUf álés* taitott — A sserb ís* fwMftte y> wWr I04n ki a* uj vá IimA\' - A haanavan sím padon magyar May Iwotoi Jiuaf uaokahuga Art tefi kiaaewny Íéuíai M a tuioap. — Né-níeib méiI\| (\|—iWy öMitett) kanász itaMWnMit portai János ottani guivákaal ~ I «ti L tUHte A megolt ember gyet-t»4e» 4a vsp k»k»Uk Némeiili Fiúi i»t <u ar-éám »r<n<Mr«.»AftH-l^k, hogy most halá Vés van — IMvrámben a mull vonUbm tWomce* atóadáaa kAsbea Nyilváy k. a. ke-tba rak«na elrobhaat • a tűz a ked-i«h ti«Mii<H*k ruhájába kapott, ugy hogy ia tatssn»<» éiíé-w sebekel szenvedett. Irodalom. KkOegéi ismertetése egy szakkönyvnek! %í alábbi cximmsl én előszóval írója Térj atoesKy József, 2alamegye Kanixxa jirás-or A sokat ígérő és nagy hiányt pótlandó kihüuMxuu mő rischel rUlop nyomdájában sptió alatt áll éa hinni leket, Mgy ex év Végé-J azt ««lhagyandja. Czim© «a aa előszó val Ibraiut a sxereőnek munkáaaága é» szaki al tjterstf KeMnkedik liesnav«hetőségeért. Volt lilkaltaank tartalmát átlapozgatni, Mért is ^levejókoi^ vau azemocaéuk ügyeimébe ajárr lapunk t olvasóközönségének. Hasznát 4ebeti a műnek miadenki, mert aa ügy, me lv«t tárgya), a közönségé. A fogamzás pillanatától gcndviwlteti ax embert a végeiig, Mit kitesjeMkedik intézkedéseivel a halotti flkyr« szóval í helyesen tárgyal) irályát m hinni lehet, hogy e mű oJtágcmM állal nagy előnyben fog részeltetni minden, egész és élete iráot érdeklett félt, mert mó-1 dékat ismertet mindenkinek egészsége elő-inozdghatasá\'s, megőruhetésére és élete rarg-ht>s->záhlMthtaara. ügy v< Ijük, hogy IimoiiT^ »á rkwetii m8 a magyar irodalomén edrflg iJit\'i; nem j^leut meg. Táiékoibatáe végett í«u/,uk a (iximlaput éá az előszót. HíMúzuk, laigy iuegbecat)lketl«o leex mindenütt, m>gia r\|>< aorban, hol aem áll azonnali rendelk^téa •iítt a ecakaegély, l6l«g oly vidéken, ni«ly a as(ik»ég0Mé váltadott cg^iMÍgilgyi ne-iitélyaetiiok hiányával van. K\'óaeteoea M ajánl-iuá íigy«loi»\'lw» a p. é. kíizün»tjgnek, Itgki\' \\«U a ((ycMuokaoretó caaládokuak, Jtüxségi «1 .í.ai jkuak , l«lk--ixekii«k , néptamtóknak. licit \'akugyan nagyon Itolyet iamfretekel (aMalouu minden gondolható egéesftégUgyi mhonIH kW, 1. Ctirtae: VA nép orvosa". Egé«-értskezéaek aa egé«aiég elÓmozdi- táki a é« mfl^órttlietéMre, esetleg a bábor-garott.eKra/xAgnek. heljreállitáaára, u egéaa-jty ai <j^v<Mrendéezet- ni a kórgyógytan h«ÍibI. Ina: Tertáneaky Jóaeef orvos, ae-M«mtéi és azUláa mester, Zalainegve Kau«ta jaiáa úmű orvosa. 2. K l " • t ú: „Mindenkinek meg van •aját uiűk\'Mléai kiúre, melyben hivafáaának ■ min rrkokau kótaleaeége. ÍÍökildé« kóromat at agáaaaégügv ké-mert oi-vo» vagyok, ennélfogva én is miit c ktirbep hívatott, hogy erkOlcii kóte-laMégvmn^k elsget tehosssk, elhatároztam basn<»* itiHiretrMt terjesxteni a nép at sg<<ui és; 4«löiAózdithatá»a éa iusgi>rialietée« báljából. Teaamu padig est azon okból, imát tObu évi tapasztalásból tudora, hogy a u&p nagy liw darejtt tamerctnkuek oly aunyira (.lányával vau, hogy Igen sok reetbra kárát ts vallja. K« ebM) knolyólág számára oly kfinyvet irtaiu, mlv blzioi kalauz fog lenni cg^exsége elomoaditáaa és megfrsíeo munkálatában. Evek aorán ái z«tt«u elinélsti és gyakorlati kaak»mtTft>m axolaált alapul ntan-kámnak, d« liogr eunek becaft Btndikáb1> bíitositkássam, anuak fiasaeállitására sxak-kauyveket ts vtftem aiergitésre, mely őket e jiónvv végéit jelesek, hogv no legyek utalva aaukrt annyissor menajns«r lilvatkoaui a •xdvi^gbett, mert téer ax, hogy azokból lie-lyenkint beitisxerinti kitételeker is Itasxuál-tam, amikép szükségének tartuttam az oK . vaaó el^ayére. MunkAm koriátattm axohus az eddig .HásÍMtrvo** uzím alatti muntak kai, m^rt midóti ex>\'k Ingnagyobb ré«s* Uaa kealái^kal képesnek, sxapontanak\' uta-•t Asuk kia^rólaa; flgyes kóroselek\' gj\'ógyUá-•ára aa»mk «naK, akléor e ml a, törvények - n<-jl kontárkodáaról mindenkit le-«áfirtlani t"iok«sfk, hasxoos ismereteket tdn-M bt a tt?véayak keretén belül, nemcsak • syés«4ge alómosdithatáaáia és meg* \' tiniéstír\', hanem a köxegrsxaégi ölekben m pw^jg aa Sgéssnég , az orvoe-rttndésxet-, I * " Kt^Kj íávríj a a ktir,egészségügyi < --fettk, aa aaaitUJ kifolyó rendeletek ér Ma T \| témm ae-teUaai tartalmát kAoy a>«Ut <árgyalbati« és macéilhaléa tokíulwé-iCa^ysa lasgAi iható Iraodort kóvetiem, Mfjr a áéf mmm réí«g» BMférthessaa. ^Mi I Miéi laLa(< r«vid fagyok ú«ijg* máaa^Motual. £s miadaaak áhal m^k^a^jfilaaí éAajtiillaM aa alvaad ataa k sKarü. I Dal fémémk: É \| \\ k balyil okok áM l\| MmbvII Tjmmi A Mífflá ekok kalásta S«"\'éNa ás séMnÜa gpp ^ \' H KiráJé egéwégtgyi m- ÉÉlÉi \| JérvéayaA éa rMályak IphIW . r.f^Mi* i Ht4 liliiiliiib k IP Ml iM iaHil illik. ayaasa- U. F«Hfle: Btbéssi kóreaetek. 1IL Fsjeaste: Swuáaseti kórawte\|i IV. K«je«ita; 8stléazeti kóreseteli. V. fásáét: Házi patika- VI. ftjpate: Sainlelt betegségek. TlL^ rometa: Halotti Űgyl Klsfi rés megiuuicrteii axon ín- traksdéseket, amelyek aa og^axség elÓmosdit-katáaára és megÓrizbetésére fSltétlvn saakaé\' gvaok. a betegitő okok nyomosába, ie\'inne-résa, eltávohiása és hatásUlanitáaa által V r»}eifitbeu. Mátodik résae\'fleai a valéalgos és sainlett betegségeket, exekben a balyea belgyógyászai, 4, ytj úí x ahni szülészeti kófeae-ital a liáti-páttka ínyira fontos hwoUi védekesltetési módokat, sebészeti-; a sxemésaeti tekbea Körronaloua berendezését, végűi ax (lgyet VII fejexátben. Minden fejezetitek nagy fontoaságn bon tozatai levén, gondoskodva vnn azokban minden esbetóség-ífllttlntetésére, értelmes magya rázatára és a hwyes védekezés ismertetésére. A betegségek jellemzése mindenQtt rövid, ehhez van kötve a környezeti segély auélkfll, hogy valaki bármily körül in éok ek közt is a törvényekkel atköxő segélyzlsre utaltatnék. Mindiiikábbi tájékoxbatás végett a környezeti segély ismertetésén kivfll jfel-említetnek még axou gyógyszerek is, melyek ax orvosok általi elsft sorban használtatlak, és mindex azért történik, hogy; a beteg is ismeHiesse azon gyógyszereket, melyek számira a gyógyszertárakban előtétben tartatnak cs- ax orvosok által részükre megijen-deltetnek. Munkám betejeatév^ azon! Bntudat {örvendeztet, hogy a nép javára starencsés lehettem egésxségÁgyi tekintetben ilykén is közszolgálatot tehetni. És ha sikerülni ibg e vállsletom által cxélt érhetni, agy sokszo-rosttn (ogok örülúi a s/erencattu, mert olmotld-hatom, hogy 40 avi orvosi, e közben 37 évi tiszti orvosi közszolgálatomat ,ném éltein [le tetlenaégben, ue»i éltem le megtóledkezés és hálneliamerés nyilváűitása néfkfüi Kéaz szolgálatommal szemben oda játul legforróbb kévetntem : smveskedjék a t. ez. ,olvasó ö-mű szivéhres pártfogásává\' odfhatái, Típgy a benne toalalt köshaszuu ismereteklet minél szivélyi^bpen népszerűsíteni terhére ne legyen, mert csakis azok, átalánosaá te-tele által reiuényelbetŐ a gyó/.elom. Kélt N.-Kaáissán, iHol. jau. -havában. A tv ni\'.! — UJ zenemű. Tábors&ky és Par»dh nemzeti xeneműkereskedésébeu Budapesten megjelent „K á pio 1 n a i emlék" csárdis songurára sserzé Zettner Aranka. Ára GU kr. — .Ajánljuk a zenekedvelő köxönaég n-gyeimébe* — KlAllzHéai felhívás.Táburszky és Parsch nemzeti zenemfi-kereskedők kiadá-sábajű (Budapesten, VI. kerület, korotia-ul-exa 4. ss) (leczenütec elején megjelenik: 1:> eredeti Magyar dal Petőfi. Sándor Kökemé] nyeire. Aggházy Gyula, Baditz Ottó, Ebner Lajos, Fesxty Árpád, Greguas Imre, Qregusa János, Gyulai László, JaavóJánoa, Kacziánv <)d<ái, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Üpáj nyi liéltt^ Szemléri Mihály, Tölgyeasy ArturJ Vastagít György j eredeti; rajzaival elátvai Énekhangra zongora kísérettel szerzé Huba}\' Jenő. Fametsaetek Moreili Gusztávtól.; Fétíyképnyomatok Divald JSároly fényképé-i szeti éa fénynyomdá"satiinűterméü(l. A dalok czinJei következők ;: Kereszt úton állok. Zárjátok be már ax a koporsót. Ereszkedik le a felhő. Síkos a hó szalad a szán.-Temetésre szól as ének.\' Kél a hold ar est lovagja. Boldogtalan voltán). Paripámnak az ő saute fakó. Mi foly ott a mezőn, flyere lo vam hadd tegyem fel nyergem Ki^ furulyám szomorú fös ága. Ssáll s folhö, ajíagasatt. Mem hábo-ritom-e uyugaltnad ? Artalányliaj a süvegem bokrétája. Rózsabokor aldomb oldalon. íla-záukbau ijy mfi még aem jelant meg, sőt bátran állíthatjuk, hogy világirodalom som tud hasonlót íelmutaUit sasért liiaszük, ltogj áltaáuos feltűnést fog kMteni. E mfi Hármas becse-fel bír: aagy \'Költőnk Petőfi legszebb költeményei traonák xenésitve j s köl-trményeklies liasánk legsitüaőbb festő mfi-véssei eredeti rajzokat kjészi tettek: a dalokat egy a magyar zenééit lelkesülő nzoíltmi-dús iiju zeneszerző írta, [ki ma már a kül löldön is megállspiúá hirhevét; benn a Jta sáhau pedig hang:versenyei, szerzeményei Á különösen a legújabb nápsziuműlios írott és rendkirüli tetssí-st sratotf magyaros zeuéje által osstatlan elinneréat sxerxett nevének. Ezen dalok egy kötetbety díszes kiálitásban fognak kiadásunkban menelenni s hogy elter-jodésüket lel te tő könuyQiIéggel előmozdítsuk as előfiaefési árt példáuronkint csak 4 írtban állapítják meg. Bolti ára magasabbüesx. üyöjtőknek 10 békMny Alán egy tjsztelét-ücldáuynyal sxolgálunk. A/ előfizetési össxeg beküldésére legozélsserübí a póstautalváuyok hannálatá. Ezen dísxinü karácsonyi és újévi ajándékuk is igen alkalmas. A tisztelt mSértő köxönség tömeges pániodkaát kérik, Bada-pest, 1880. november jióbiau TUbLtgkp ét Fértek s<■■!>! ceaMDÜ ktn&xlók CSARNOK. in — «> ni\' iiii i ii ------->j. -í Pesti mik. %Ií .1 4 PMfHflK " J illa ZAdor — saját nsplójs után. —. f i^g^ésMIi MtiinA. A nap olyan forrón sütött, miat^sgy aáaík helyett ís Ő noltt kellett volán Miüsit 2 karagwiiu látsaott, bo«r — Pest öregé -i-a véioahgat Ímmi tti alatt keres éa lel UUas pillantásé alfll m«Hiedéket uasap vab I — Jlal lií«em aszol iBsgmiBililiii ÜK ia— fcogy sség sgy né* passbh I tarkább Agaityt szfl/etatt a ráfi antté. De hMi -I a» kár bevett vékás — anayissar saíleűk agy+gy — s hány Aa-aep vaa. ló a^pua aaints ta^ja voltam a tömeg-nak, a roppant bőségtől izzadtain, mint a ki f»rró lázbsu van, mssen beano is\' voltam, de uem aíUsban ugysn, hsnam a forró í— izé — hogysn mondjam-hál -+"i-Uka-"lóns munflámnl [•— Verejtékte\|jes utam alatt a azlik téli njrárí veres nadrág reám tapadt — hosssa szánt kölyök csizmámban pedig, vizes lábam — sgyik végiről á másikhoz jáijt, akarom mondani csusxkált r-vizitekbe, j f Hogjj ezen — az Üllői Ut végétől, a város ligetig terjedő a per pedos apostolé-rum, meg Itett alatt amúgy is száras toskom a szomjtól [minő állapotba jutott — ast csak azok — képelhetik kiket a..végzet ilyenuel áldott vágy vert meg. -EmukI (mint a pesti mondja) megér-kestünk, ha mást monaauék, — minthogy legelső dolgom — társaimmal együtt az volt: luigy a pinezériliurtól — „Linglas biert8 kértem — ltudom hogy senki sem hinné el, —! szép tisztelet adásunk után —;a pinczér rövid negyedóra alatt csakugyan hozott ís. Hogy fit milyen jó volt ax ax: mily jól esett,, area azt mondom, hogy a menyor-szégróli.fogalmit nk erősbödni kezdett Hogy-ne 1 hisz ő kegyelme a szomjúság elviselhet-Ion személye már az első cseppektől megriadva — el illant* — Mi — L i. barátaim és én — egészen\' jól: érextűk magunkat s egyik pohár sert a másik után .semmisítettük meg — élvezve a hűvös — saáletli (ex pesti műszó) alatt a jó vitág illatot • Zalai fiuk ketten voltunk, — de voltak Veszprém és Febéf .megyeiek is velünk — tehát nem csuda, ha egyikünknek — eszébe jutott •ItAgy.: Wein aui bier das rath ich diri —. Szót tett követett; - rövid idő alatt uéhány zöld üveg kaexérkodott — szép sudár termejóvel s hattyú nyakával asztalim-kon, • aranyos szélű kötényékiu a nPogány \\ arertt. tsó diszelgett. Simogatás és czíró-ga ások-oláii, mi bizony a tartalmával lép tünk bzerelmju — csókolódsó érintkezésbe. — Már mlist mint mondják —- hogy ex minő volt, nbin tudom — úgyis valaiui Auti christus — éselekményének^köszönhető —\' hogy — ilyen Vsdafmalé — Budapesten, drága péuzéii — szépen felezifrásva — gúnyolja nem csak a begy hírnévét,\' hanem> egyj\'í I tu l5h-ft^bort. —- Jámbor pogány vári szőíűs gazdák! ha ilyen borotoa teremne, utár régen igen régen kivágtátok volna a tőkéket s kitűnő nedv helyett \'— hegyetek birka vagy kecske legelőt adna. — Végre aok próba után megállapodtunk egy olyan bor mellett — a. melynek nevé nincs — és ezért a korcsmáros vegyészeti műtétének nem volt ugy nyoma rajta, ám* bár roszuak elég rósz volt ex is. Bexélgotve néztük a hullámzó, tarka néptöm-get s a városnak azon munkásán — kik\' mesterséges esőt csináltak — itt láttuk, hogy az ember minő parányi 4ény 100 — 120-an működtek — sok ezer írtokba került gépekkel s alig néhány holdnyi terű-, let kapott egy kis harmatot; no de ez ia jobb a semmiuél 1 Exen törekvést az latest -is uiegazáuta a uemsokára a nyugvásnak iu-dult uap mellé egy másikat — egy-nagy feketéset állított — ez folyton nőtt — s felhő, nagy felhő lett. belőle\' — s a\'ig fél vagy J/4 óra slatt már hírnökét •— á szelet — küldte\' — hogy most majd Ő fog 4.öntözni, — aj sxél álig nyarga ta be a ligetet .már\'is.jól meghixott eső cseppek po\'tyogtak — miuliia axt akar iák volna mondani — hogy; Ugye nekünk egy oseppüák is nagydbb mint a tietek.-- . A ki a bkbyloni zavart nem látta, ea-nél\'áhhoz hasonlóbb .képet tán sóhaj sem fog\' láthatni. — A bérkocsis ordított hrjgy elviszi ax embert <t- .de felemelt áréit — a ló-vonat kürtölt, ja nép ösazezsulolódoU s s kertből kijutni tette cxéljává — de hogy ax eső szakadni kezdett, egyik a másiktól gá-\| toltatva nem tudott felkapui azou kevés helyek egyikére sjim} a melyek 1 rendelkezésre álltat. — . J • Istenem de kár volt - azúi it sok csipkééig — kicsi csípőkért, kspcza pántlika, sleier fecber ~! napernyő — mjdísx — sth.. laprólékOsságért U- hát azért a sok eltagadó isépségü sxukj éy.ügöa aljú szoknyáért, rek-iért (enuek a spk franczia n«yre köstll nem udok választani). A férfiak deli-lenyes csUin-lenoit nem vesxtom kárnak — .ugy iubb ha ilvitte őket a zápor — az ördőguek kever, íébb dolga lesz velük. As Isten, sokáig éltessé ki legelőször I stőt csinált, inert uii nem ártunk —I hanem <lyau kényelmea szorongatás közé jutottunk I unt a hénngek, ha vahuuelyünk inni akart — - akkor a másik húzogatta elő az ember I eaeit a néptömeg közül gyöuyörü nép- ilmeg volt--1 — -9 szép neműre jutott egy uracs — vagy tudja Isten mi. -4- És amulstságegy rüvid kis óráig tar-téu —i de ptinő mulatság volt ex — ax em fanr tudja Isten ljová képxe te magát ama sak szép Vénua rokonai köst, kikkel akaratlanul Ís j oly bisnlmas érintkezésbe volt — hogy ejgy 3-ik személy — ha ex ániyék lett válna » — egyáltalán elnem férhetett voba. As eső még csepegett de ritkáin} kesd-tünk, óráink a 8-at mutatták — bizonyosak vóltqk hogy több; nem lehet mert 3-at axnap bmak ki a pihenőből — tehát nyugodva ki vo tak, nem késhettek 1 ±A megritkult vendégek közt a axom-l astíslnál egy gyönyörü 16—18 évss vá-tékossu, de jó isiéssei öltözött hölgyecske Olt, — u^y látszott egyedül — de folyton kilrűl tekingetve valakit, alighaaem várt\'— ! —1 4- sokáig tArt, de hiába. — Kílencz óra mull — assk néháay asz taf\'tm^^r népéé - 6 pedig egyedül egy kis, asslalaAI — Úlmnj két n)vid lépésnyire. \| Gondolkox\'am -j- nem tenném e lie-lyaMp, Mi beál\|aék lovasának — tán szép mWorrtl Ulyrtf ÜUietant a mit kinésésamao a fettatonal anraan^t rontott — még agy kii bAlaraácoToatva magamba — ud Api Mm) fcMfa: Cák sgyedül o^ltttstatik lenni? \' 4 lgt»a; volt Pválass — ss az hogy várok valakit, de ugy látszik nem jön. 1 I -4 Táa szolgálatájra állhatok valsaú-ben — juterencaémnok tartanám 1 sietik gyorsan ömjengjni. — Köszönöm — U is fogadom egyedül haza szjsretnék liienni, fivérem eltévesztett — uiglik most már ss uton nem keres — vagy ő is haza meni — ast hisxi honn vagyok. — Rögtön ílt límpk Imondám — kis sipot vonvs s\'5 bérkocsi utátf néxtem. I —! Vissza menmn — s s. társalgás csak\' addig tartott míg felkértem beütésre barátaimnak, I óra alatt Sxiksxaiuál, — oda súgva én ii felkaptam: robogtunk Pest Király utcáján végig. Lakását s kocsisnak msgmondtam már \'elére, — s igy .nem tud; tatu mit kérdezni — oly sxósxdeéáy lőttem mintlis süllŐnpk csaptam volna/fel — a hány lámpa jött 4- mindég arczát kerestem, s vpt* tem észre, hogy Ő is reám re®n pillant oly-kor olykor. • Beszálláskor mig a kocsiig vezettem 1 tapasztaltam hogy. ruhái vizesek — a kocsiban pedig gyéuge reszketéséből pedig a tá-zást kálkuudtam ki. Nagysáiu fázik 11 mondám neki t . — Egy kissé igen — ruhám át ásott 1 váiaszolá. .— Lefekvés előtt egy forr^ théát javasolnék, nehogy láx legyen belőle. — Nem szoktam tnsázni - visxoűzá röviden. — Talán egy jó kávét — kérdéra. \' — Azt elébb, de kávéházban nemi -nyilvános helyire. nem szeretek menni - uiondá. Bocsánat — étf-,kísérni fogom felelék. — Kérem — émismerősökia czélostam - javitgátá. V f — Már én is azokiközéyrsserotem magamat sorolni — viszonzaür^— s biztosítom Nagysúdat, hogy feltűnés nélkül vehot magához forró kávét Ugphi hol ? kérdé — mialatt rám nézett, fezt a\' setétben nem látatn, do éreztem). ! — Itt lesz legjobb — dadogátn. — Hol \' — SxíksXaináll — Ha tadn&m, hogy senki fel nem ismer. — Na most kell Ütni a. vasat — tán még egy éráig időzhetem elragadó — közelében — gondolám — s mondtam is hetet havat össze vissza —. s a kocsisnak jelt adtam a megállásra. Esti tíz óra múlt mi-dőii Sxikszsi díszes ebédlő termébe léptünk — a színházból még nem jöttek ki s így gyéren voltunk veudégek. — Egy pohár V- moccát — téjjel, dOrgém a közel pinexérnek. — Alig néltány perez és elöttö gősöl-gott a kívánt ital süteménybői is volt -elég. — Nekem egy_ kis boutellia bort aa-jon 1 fordulók a pinczérhez. Boldog, -L igen boldognak kezdem ■magamat exen lovagság alatt érazui--1 hogyne, midőn, velem egy asxtalnál egy au-gyai ült — és kávézott — — A társalgást egyedül vittem mert Syreuem igen szótlan volt — olykor olykor mosolygott szénen szépen, igensxépeu. Végeztünk — a sriuházi közönségtől is féltem, hogy valami la^ag\' felvált — tehát kérésére indultunk. Uri, utcza. . . .-ikszám! P— hallat! a kocsis " meg^Uva. Istenem, gondolám, tehát vége min-dounek I Ot lesegítve felkísértem az I emeletre hol egy kulcsot leakaastva egy előszoba félébe vezetett — ■ midőn ide értünk, felém fordult és barátságosan mondá: Köszönöm — a bgyelmes készségét — reményiem nem ina látom utolján. Szédülni küzdtem tehát ő még többször is látni akar — tán — tán — no talán még — hogyan is moudjsm — talán szeret ís 1 — — ezen gondolatoknál megfogtam a felém nynjtott keaecskét és egy hosz-ízn csókot nyomtam reá — ss sz s kesztyűére, ezzel jóijt . kiváüya — tán háromszor íb$. do folyton egy. helyben álltam — végre — távoztam — vissza néztem at ajtóból ott állt az asztaluál S lámpa fény remek szoborként tünteté elém — a a kép folyton kisért — csak akkor röppeut el előlem először — midőn k kocsis att kérdé tőlem hogy: hová megyünk l Sehová I fejelém — és ezzel tárczámst véve — a bért kérdeatem 1 Három forint I volt a válasz. Három V kérdém — és ezzel kifizettem — ezután pedig [Szikszói felé -tartottam — legalább axt gondoltam hogy arra megyek — hát aram egyszer csak a szőke Duna bal partján szedtem össze magomat — néztem as órát l óra! volt éjjel — fog esi-korva ax üllői útra mentem lakosomra — hol kis lámpámat meggyajtva — pénztár viasgálatot tartattam, — furcsán áltam vele ->- délután 5 órákkor volt 11 firtom és,most 73 krajozárom Van — na de van helyette egy bájoló ismerősöm. - Mondjam-e, hogy egész éjjel a\'saját lakodalmamban jártam az ugrós csárdást? Hát ast hogy ki; volt a menyasszony ? \'\'Ezt is tudják nyájas olvasóim. Reggel fél 8 órakor [keltett fel háziasszonyom, ki a reggelit hozta be : Ilyen mélyen aladniil mondá csodálkozva — talán bixony majatni volt? — Hagyjon békét — j mert megölelem, mondám fdogakija. —- - Mi lelte ? - — Sémi, hanem én leltem! - Mit kán pénst! - Hahói r !M f 1 — Angyalt 1 sgy szép angyalt — . - Hol? h. . j < — Aa állatkertben I az as bogy a -városligetben, sietékkóaaá tenni. — Haha gratulálok — kacaaga éa távozott. öt-hat nap moh — pp ébren álmod tan; nem történt velem mái, mint barátaim folyton a Mympha után-kérdezgettek — nieltekf asiiHtealak — d* én semmivel sem iörÜduva — még házi asszonyom folytonos \'mosolygásával sem. Egy délután sx Erxsébettéri sétányon t megint ünnep o)t) eszmény képemet kel-Istt Játaom — égy\' hajuaztalau, czílínderes ipar-lovsg karjib. - Ez bizonyára fivére — gondolám — s egy Itangoa — „kezét csókolom" .előre boesAitáta után megálltam agy 8 lépést előú és pídalt >— ö hidegen wo-gadla ildrözleteinet s lovább\' lebegett — de az a\'néjnet sógor nmivire megfamkkeraaett — hogy a kísértettől k«fdtftn félni; — hogy ne, hiszrn az a tejes köcsög — csakúgy emelkedett a fején — már 8—10 lépésnyire elkagyu\|k, de azért fe\|yÍon néztük egymást végre aj fejemet tapogattam — azt tutteni^ 4&gy a német sógor tudja Isten mit lát, azért jnéz olyán merően. M volt ez? kénJéra önmagamtól —\'fis ^ ezzel utjtauk orodtoin j t néztem, Jrerestom őket cífil, hátul, alaat és fent — hiába fóncscnw, eltűntek. f Talán nem ismert meg -- vagy tán -restellett egy közkatonával uyilt sétányon .ásgállál Vagy társalogni - tépelődém magamban)— s elint tároltam — minthogy más kép lehetetlen — másnap fogfájást jelenteni — és foghúzás űrOgyeialatt a városba menve, nála tiszTélogni, Csakugyan, másnap J\|41I órakor ko-nugatok s belépek — - — ott volt s rakosgatott a szonábau, jogész Itázissan ultösfe. —\|.Kezét csókoltiml sieték mondani — Jó reggelt — Isten\' hozta — vi-szonzá barátságosan, i — Kívántain tiszteletemet tenni mini-, hogy —I erre "kegyes engedelmét bírom — kezdők ömlengni. —jlgen örülök 1 viszouzá — " —iHogy méltóztatott tognsp mulatni? kérdém. , — \|Én? —\' \| " ilgen ! láttam Wdőn az Erz^-bet sétányon tetszett lenni j— kezdőm — félig hangsúlyozott hangon, j— • — Mikor ? kérdé zavartan. \' — Tegnap délután — mondám — hisz üdvözletemet volt keg} fcs el is fogadni. — \'Nem emlékszem dadogá — az as rg?n igen — most juj eszembe — én Önt nem ismertem meg — >tuvé hozzá. — !K» volt az a natal ur —- ki szeren* esés Voltf kiaérltelni ? foly tatám kérdezőiké* désemot. — jEgy régi jó i>iipprí»Höin — de távoli rokonom! is — itt Peatau jogász — hadirá gyorsan., Ha; szabad kérdenem — — — Julcsa! Julcsa)! ItangtékazajtóbóL Hol vagy — és ézzel egy tisztességes korú úrnő lépett be — felugrottam és üdvözöltem — vártiíiii liogy majd á" kis. Julcsa bemutat — do ez\'nem történt magam lógtam hozzá! N. N. —légy éves öukénytes — és joghallgató — mulidára bókolva\' — egy fejbólintás és ogy1 furcsa kaczaj forma pit)entés volt válasz reá 4 ezzel Julesoliuz fordulva emelt hangon kc\'zdé: A szobák — rendetlenek — minden pi>ro« — már del van és még semmit sem fcttel — én drága pénzért nem tartok kisasszonyt a házamnál, ezt a sok — vi-sitet is máskorra hagyhatnád — egyik ucb vsrló a* másikat éri — a dolog pedig marad — így nem lehetünk sokáig. Megint lakodalomban voltam, csakhogy most egy jnagy asztal volt a vőlegény — s többiekkel együtt gyors keringőt jártuk — álltam, útiut egy szobor [— tehát egyik udvarló a makikat éri, lelát a kisasszony cseléd —\' töprenkedém - ekkor (elpattan az ajtó, s rajta egy szegényesen öltözött éltes nŐ lépett be : — Vjártam eleget j— tűrtem szenvedtem — ma^sm nélkttliiztem — hogy ennek (egy kendével letakart p»dgyászra mutatott) legyen — Ite köszönet helyett a megígért — verejtékkel szolgált béremet sem fizeted ki — hanem jdámáskodol puczokrs festékre dobálod kílpéqzedet — féli lovább nem tűrhetem — vele mit akarsz — ezzel a podgyásztelő húzta s az asztalra tette — e pillanatban fÜlhasitó gyermek sírás tört ki a csecsemőt tartalmazó fánkos közül. Ekkor telugrottam! — a lépcsőn leszaladva gyorf lépábén ugy elhagytam az uri ntezát hog}\| azóta sem voltam ott Julcsa Julcsa I de furcsa emlék vagy \| tam; naponta voltam lakása I előtt, de nem lát- A közönség köréből.) ^ CzétUv Gyula taniftí Umvtk Botfán. ■ : ön mjnt munkám akon megrendelőinek egyike, kik;enuek\'idején\'ngys. K r ó b(P á 1 tanfelügyelői nr gyüjtőivéh irtak alá, majd nem husaszéri fclsxóIUtás; után most ktndi vissza az eddig átvett nyjolca fQsetet a következő sorpk kíséretében. ROnnek követelését nem mjeejthetem, inert magamnak is kell a pénzJ — azért ne [is haragudjék, ia-kább viaasaküldöm a könyveket — \' és ast pedig, hogy l engem a Upban kitess, tessék, itanern meggondolva tegye — és a leveleivel rajta)mlne alkalmatlankodjék többet mert itv jhassontalsn könyvek^ ért nejm ti volná érdeimes fi-s e t n iif J—i Egy kis rongyos papírra írt eme levelére, mvyét aa Öa interpunctatióía szerint köaöltem, Imák az a válaszon: Véleményem szerint liasxofertalaa tanító az, á Ití valamely munkáról így nyilatkozik, mikor annak még egyeden pct betűjét sem olvasta; aa öa által hozzám visasakflidött nyolcs füzetnek pedig agyatlan egy lapja sem volt ki vágva Hugy milyen titulus illeti ax ejyen tanítót, ki .Pestalozxi dÉiőrext haszontalannak tartja, azt mondják meg Magrarorssáp 2QD00 tisztessel taaitói, kik mindnyájan büszkén nevezik maglikat „Pestalassi" tanítványainak és követ fiinek. e!iv#Í slatt UaUtt aiwil^ti iliw djj m« Jéc, sssaksa a teáSttá\' teibsH. Sastk«ist> íty a ^oroncsótíön^ leknigyobb I Isten Begitsége legközelebb! •\'íópyitAs t lóleptés- éa \|ttplájá8i szérvoktit ngy a végelgyengülést Hot Jánoi-féle valódi náláta gyógyítáil Mer haaználata áltál. Kuíjíp.i legtöbb «nlkodóii4un .k odfari itállitAja JlSaivn tu ÍM t • kitüntette. ifltct 4i«ui Parit lai Tiszai-sorsjegyek! A;\|Ml\|ató\|» kamatoz o tori \|egy !j Jj. kamatéajeltotákeíiy Bywtaí Mélyak \'AltntakariUura különdten alkalmat I 4t Tiszai- sorsjegyek ! Fönyor. infnv 100,000 frt adAm««éteal . 11.rgMaabb nyer* 1(0 írt, tatelirdik 120 írtig. 8 linAi éveuklul ! 4/a kanál I \|C UfUttMbi^uia Mvtafear IS. 4V Tiszai - sorsjegyek ! mincpnklr epáizen > hlvataloi árfolyam azarlnti v. aj legdlciobbau havi réailatakrt adatnak aljl tűit Ígérvények 1 Irt 50 iKr. és- bélyeg, darabr/t I ingyen! Cakba ftflPPPIIP\' Cb. C ba (i mir. ttBMMML u vaj énUH^nat f karon> biifokoeaak tább inigal rangú poroit \'é» hMív raad Jovagjmk Ftbi-lk: Wien, (ritukif 2 Fabricka NiederUge ! Sladl, Graben, Brluoentraue 8 786; 1—4 Utfriia April 16-án 108U. örömmel vallom be önnek, ktnu éa mi, I.u egmaaágl Art baintláM életemet menté meg. Ült IioiéiD ideig Mf«r adtam gjoiiK\'rfijaaban, a tastj állapotom mindinkább rotmbbult • Mfúbb i mar lemuiit Mm bírtam ízlelni inert u általnm itlettlket tóbbiilri hunját által íritém ki f már oíj reménytelen Toltam hogy magamat életam vé-: gara elökésíiléai. : Uaroiu utif haaxntlu n- az ön caodaanrt ártk a moi\\ teljesen egéitiéges vagyok, out Ii-im 4 önnek kouőndl. \'lötítew-n kést vágjak uó- ragy iraaUI- kér-l<Mn kit ant udomaát adni. bőgj finnek mttal1 ••galabb balamat, megmentett életemért bebuo-ayldiuaam. .Károm 18 áveg m»láta-«Sr, 6 ko. malata ebi -•■iáit aa 40 caoniag malaU-cxukorka.be LBIde»«-t. öít. Kaeéledi Wien>iiUa>»r 29. gép* és roHta-leuiez gyára Budapesten, j, a Margit-híd közelében, kéaail Trleuröket (konkoly válaiítíi) 6 kft. lÖníéln nagyágban. Trieur hengereket malmok iuioán. Koplalókat. Hxelelfl roatákal. Máltákat éa roatákal cséplőgépek aaámára. 702.180—60. Allam-sorsjegy melylyal llárODl Iiycrcméliyi t«l»t u,iiai Fláyervméayek . Mh60.000, 20,000. lOtOOOfrt.<^M outrak ar.nyjáradák, Mh Kéavpénibeu 100,000 Irt. Csupán 5 darabba I eonjegy legyem. Hmal í é aoveabr ll-H. ~~ Csak Becs Él a > a ■■ Ciak Baea Woliaile lt iiBöi vili WoUieile Ift Cb Cbon-tnttMilei klndóhlv.nta\|n, F\'iüzlet éa központi iroda : IV. vAcl-atexa 14. az. „Peking városéhoz* Fiák-k: VI kerület, kígyó tér. VIJ. kor. klrály-uicza 17.- ot. »A iJwnkrtjMi.\' . a „Munkra rároaabot,r DILTHICII és GOTTJSCULltí -aal •• ku a* magyar kir. udrari Ibea* éa rtini-kereaUrdcufik Hiiá«\|if»írn Or Se pfe íilár/>orvo« á ll ff Jan-i malata-6r igan l Jtn»\'> tríWió wer \|bNk«ihMMl mWi Mijwfikívl. áf j mallbHa-t\'ka l, mari arai kai li\|tUM ctn, tyágy ■ lir<>ui«< li 0uMor éa lUifi\'-rlu-UaJ uc«vcár«»kj>rl-tgrB íjkolM\'.. i rftrahtár FtmdboUr JóaaaT X -Kaaiaaán -If fnraaag llnliaaikj A. Xownar f. ÜOIkr Kcui haly\| fftotk Kwata. lUymry Uyig A._ F\'MÍiüi gyengesséjíj megrongált idegzelt. Titkos ifjúkori vétkek és kic$tfpongá>ok. Di . n RVS-feU\' Peruin-por \| (perui növényekből kfe/itvc.) yííX. E«j rdfit «aah mperu-llti«\|ior alkalmu a námii>«i Kii !mhI U srülfimrrck mindeanemfi gJWff-W j BR nj aégcuek albaritaiara. a Igt § férfi mll I tiakiul a teketeUanaág (férflai \\dJ HP J a n{kuél a>"i«gt(i vt WR\\)y laijtag elUrolitaaara. iNv\'íiiLülóii-■iVx^W"ben pátoUiatlaa gyógyaxer ai l^- idrfrrodaacr minden baatolma* IimJ A ned* áa vérrMiteaek által alóldéietl elvrót-Ipnedéteknál a iicveieteeen a kicaapoagaaek taífrtl-.ua mm éiicli magömláaak (mint a tabttrtlrnaág egyélű ukuiái) álul e\'áidewtt íítUd gjaiigp^-gi SlUpokoknal. wlamiat a kát áa lab k idtgaa táaánJl. ataltal oly »«er »»■ nyujtra, aieij alul at •ImarldhaUtlaa ar^inwuy oktatlMi «i«rctiV-j Ara egy dobvumk lmr.aJ fgjött \| íorint 80 hc> j k\'ajibat Nag^-kaniiMa i\'r^g»r BáU gjágy-aterurábaD. K^áfynökfég: ÜácjU-n (íiaohaer A. »»-Wf(>» II k»r K. :t. r J Straaar 14 __ OOOCXXX)OOOOCOOOOO 2-3 jó részvénytársaság 4 magyar-franczia biztosit ben befizettetett, millió arany ioriniiiyi n^nyiókéj^ már 1. tűzvész-, villám-, göz- és légszeszrobpanós által okozott károk ellen. szállítmányi károk ellen szárazon vagy vizén szilli tott javakat. 2. rmmfcaszünetelés, (fiz- vagy robbanás \| által elvesztett kereset által okozott károk ellen, (Chómage.)i 3. jégkár ellen. 4. tükörablak zúzása ellen. (j. készpénz és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy viien. 7J az ember életre valamint járadék, nyugdíj és kihá zasitásokra. A társaság élén fUló férfiak, valamint roppánt nagyságú (fikeerje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az elölorduló károk pedig az vlulirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztetnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a társaság alólirt vezérügynöksége .a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire is figyelmezteti, melyek eddig meg egy ellen hasai intézet által sem cullivált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem létező felülmulhaitlan előnyöket nyújtanak. Többek között A Jlagyarfranczia biztosító részvény-Iá ittigyilkoMág rpgy párbaj ^koxta halálesetre is kifizeti a biztosított összeget, továVbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított twifgft évenkint magokba bkloiitó lelek 6 kir, közjegyző előtt! történendő kisorsolás utján esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden toréMri dijltHéatAI felmenth\' \' 1 b • \' il \' • In; Itilllé! IMD. ■afoabwioa. \| \| vHl. I II L Teljea tiasteletUl A Mögyor-frauczia biztosító részvény-tórsasóg vezórOgynőkíége N. Kanizsái) GUTMANN c. H. i CHTOMfJ; IMym: i ZaU KMZtkflyM Kfrttltll Un.vn«Uafu:ek laUl CUktanyái: Uwtvti: Hirschmann A. urnái. Tana Ferenc B Lob Ifaáoa . N/omatolt tuciicl Fülöp ltptuUjdonoanál, Nagy-Kaniaiáa 1980. Cb p^mHI aa fyaa aaa^art mm tar j üüiH Wymmali aa ^aaág imlidi ^ aal I a Ina lytytia fát^iraw iuövwihM \' «w i átafc mut, iirt táa iandlainl, 4e nw-abNlMi opébamrwu na MM libaal K amrak kéaéáéloUra aaká imal )u-n\'^til viait tiat«WM a kirllnaia ir(ai maMNi iltal aaiitillii; Mit lú-v\|Umí mak \|T dmalllHt ktlli tiazt«: mmm. w amM Mak akkor kütU \| AIMm, ka vataáat u agéaiaié^M teat a tan kamitolaii Anyagit, a taalfiiotUuk- iü ljml,Li aajéiiwkvf kitokjak. Aaafarí íSaaaaf. 1 «ipMi laait-- « »MáaÍiaaai^ cauokii kiadója. Szerkesztői üzenetek. f. Kfrfiei írnak, Budapest. A. fcivalkoztvít tua«t Deat ünuek szólt. A meakaktok jttaai fognak. At ulobbit azoo-hm MnkewM ki keif vetkeztetuűck len- I écatMflU {i>nimjábúL As.ilyte dolgok eaak alakban vannak ínyére olraaókO . ..r j-iiikucL l". A T a jj. — Kfmn -.a loljtatáat BMEM habár a bHen kiszorult a kQld&iriéuy. Uftjább a jp.vő azámba jön több. Üarm tavOalái\' —• ■ . a J. B-rF. Aa aa H. J. Rly JAaoa-aak miit, kisek adraaaAja: Qréca. Vasúti menetrend. Iiaámi aaala.érét hava t boti ne»: aaám önL P«c 144- Katák. Mobaca. Domkaváa 6 Vt raarl ati ,. . a \' in a1 »[ . . \'ii i im (iat Bada-Pwtff (gyor»¥<int) 6 ^ ranal t>J4 v (\|xiaUr<>nai) i 6 «lut. tt _ (regjei raoat) 11 20 ai>Báw6i(lewkatKely.e»fh>-fU\' C 16 ríwel 101 # 11 60 ;éjj-l 215 &»pranba 9 40 dtlnt. lrag»rb»í. Katiari, Caáktarmya 4 a reggfl ao . • a 8 4t dWut 2i»l . , (gjon.). 10 o íjjel. Érkezik Kanizsára: ttO ZáLátay íslól J 27 nk\'tí 3ir». , , 141 déil» íh 11 lj éye -211 BadvPMtrCI (regyaa mn t) 4 16 raggá 2»3 a (aoatavoaat) t 6j djílot 201 , (gyoravonat) r*^ 302 RáeaM \' 4 iJnff 314 \' • • 1016r Ujj,* .1\|« S-íjironlnil 12 51 Wi 2>ri 1\'ragarlN/ í.lik (gjoravMÍat) 6 17 (-\'g^l -204 . 1 20 Ní!nt 206 „ ■ ,___loíoJJjH FoloUSa azerkentő HoCaaaa Mf-1 FelhlváH a hamburgi állam alul biitoűtott nagy, ,pémlót-Uria nyt^ménjeiéljeibeoi rátrétalrtJm«l;b«9 néhány b<mp mnlra B miil. 379,760 r. márkát bízonyoian nyprni kell - A t oaiulyba ibeontott uj jatókiwír !Ío.f00 arnjtgj köít 46,640 nyert ményt tart •\'«.», ail-\'leg 400 OOO r. márkával ái padig: 1 nyer. 250,000 m.. 4 nyer. 8000 m. 1 nyer. IJI.000 nj. 3 nyer. éOOO m 1 nyer. 150,(00 m. 52 nyer. 5000 in. 1 nyer. fiU,000 ni. 6 nyer. 4000 m. 1 nyer. 30,000 m. 108 nyer. 3000 m. 2 nyer. 40,000 m. 214 ny ar. a000 m. 2 n^er. 30,000 m. 10 nyer. 1&00 m. & nyer. 25,000 111. 2 nyer. 1200 in. 2 nyer. 20,000 m. 533 nyer. 1000 ra. 12nyor., 15,000 m. 676 nyer. 600 nt. I nyer. 12,000 m. 950 nyer. 300 m. \|24nyer. 10,000 m. V6,345 nyer. 1.38 m. Itb.( itb. A Bje-émánjkniáaak tervtierúlcg áa biVatalotan i .innak mrgílűnttra. Etan nagy páitkiiorMlái laglötalebll ujcre-ménybuuaaliot egy egáat ered. áoraj. ára csak 6 BLtratj 8\' tfrt fgy »l H - » 8 .. ,»T , negyed .. r .. ,. !"„ „ , 90 kr. t» áu nra álamllag bltlosiloll rredeti tpnjegye-hat «s »«im\| MiUhi H)j pnim itfumhe mi Itll a Ifgtarolabb ridrkr- is bármatima alklb dóm. C»rk\'ly óaatrgr« po»i ijrgjekb«n,ia bakflld-béták. <1 A StnmJtchtr kdi rflrid id6 alatt \'uS,000 80000 30,000. 20000 tább 10 OOOríaarku mq> ayrramMyektt fttrtrtt ki máiatk, a at alul «>•* caaiad aunnci>ájá«fk mrfalipltéimhni janiit A beUtria aigj ayeraaágkilátáaokboi aránylag V n c efcályek áa a aaerracsckiaárltUt aak a\|u< • nj lebet Minden ráatlretl megkapja a nafitawláa a]-Ulmáral a bi<aUlo« tarret áa a anaa utan i iiyere uény lajt troino t. A iiyurtmínjek kilizrtéie mindenkor aeaUwai »i állam XáUlláaa mellett tőrtáaik a ákkr Loz-vftlrii mtftBtdaae y.-igy kívánatra árdekéltjriat-ne\'. AiiMtrin íuíud-n btgvabb piaexain íeoaalU liiiiekötteléii\'ink nltnl keibeeiUatbetik. klfgbixálok mindenesetre meg f.-bö 30lka elöli lii tlniM inUtandik at alnlirott kipróoáll regi ciéBhe;. Stoindecker József bank é« váltóDzIet Hamburgban. ü. i. A TF.IMIKCMFR-hu -[mindé-nitt mint tiilard éa biztos failBlü ismeretei — nem aioni\'i kftlónás reklámra; miért la kx m«i-ilat\'tik, iniiv a t. löxönság figyelmetUtik. 784 1, 8—3 [ Tavor«zi t»miv —» Ny\|tri oura. WILHÍLM\'féle köszvény- és csuzollenes vértiszfitó-t ll ea Wllhelin Fercnedől gyógyaaeréaa Neuukirchenban (A. Auain.) i Alapos gyógyuláat easköaOl cada, kiina vény, gya^niekigyaaok lábbategaégaiben éa idült makaCa bajukban, mindig avandó lelteknél, valamim minden nmfi éa MrkÍQ-J léii betegségeknél, püraenéeekuil aa artz-ban vagyiealeB. aipoly éi buiakóroa daganatoknál, a mij- éa Mpdttguláanál, aranyerén bántaloaknál, nárgaaág, berei id«g-iaom- éa kBnvpkfé)dalmakban,\|^romorlájila, aaalek bántalmai, altesli dugulás, TÍaaléai bajok, magSmllla, férágjöngeség, uói loljiáa1 •tb. ellen. GOrjély éa miiigydaganatot(arl6» baszoálat\' folytán alapoaan gyégyil, mivel anybe oldó éa Tiaalathajló sxer, ami etfr-nji aliamerd irat által biaonyitlatik. Biáo-nyilTényok kívánatra ingyea. Egy 8 \'adagra felowiotl csomag 1 fo ránt bélyeg áa oaomagoláa külön 10 kr. \| Óvakodjék mindenki hamiailváuyek váaárláaától éa; mindig caak aa iamart tar \' rényéaen védett „Wilbelm-féle köitvénr-és cilis-ellenes vénislitó tlieál" kérje. Kapliató l\'ráger Béla /ívógyszeriárában Magy-Kanisaáu. __ , Ö-^zí cnrn. — Téli ctirru d n IW ■ i S8g = Big8S« i t Ssl i^JSP-U ; ^ i jtisii S ÍJ Ifi illiisP8- I i hí fillll • itH c t iái 113 "tí U Ti^é ■ ■ -éé^ \\ I HM üliíh-sí lítí 2 sí? Ifi síi IS h In Iiiyji^- I líjtiíhK ]ji\| S\|\|\|\|\|\|iis il E IJ I-1 al -6 - h r « Ul 11 ^ - ll ±2 m — - « Ifti-iot-ö4-: I * . L^tSs-s £ £ S\'o c-i lO:\\lill Wo.. -:ia\| i -lt • " -\' í M í 3 i í 1 Íl^aíí f i í -1 • M^5 ío \\ IIIHIiIItj jii-j \'Ji p Jbui \|U íii:«3M\|ii so ?í Pt i íu -r ílllíí fllí jHiiii IjiilhHi ...... . . . S 1 lí? i=2síií HlllfiSl\'.flP! S-8-: •ásllil1 O íEssssfisss - í 1\'* I^f lt lr3 i^t 4 isí-i\' V O Í]- it! iniitiiii rfIrT :Hii ¥ i 1 M 1 f Vi in ls$ 1 i 1 íüif ««t ktr a* magyr kir. aérari lkon- áa mm\'kere.lirdr.Ak BNdapealiM a ja ni a táti évadra 4atB Maaawtt nlUnM kaa«vtl.all importalt MT t hluai Théát \'i l-l\' (Jagu.atfc 18 79— 3C-cukl tarmea.) V Kaidaásen t 0, Irtu-l írtig (irn Uniti virafoa tkaa ál bikája (J0 II.— 8J g < , - f..>. . . NI Uójft t — . Oárari iUa r«s}iuk . . .L . lt— — O j K «4 . . . I-k- VKtiaía ttxa ... a---\\ ■ .. . thM . , I- 4- Hirai] lUa-t.o^k ---• t «\| km<u írU . « C— II- M ukiu iW<cc>\'i\'t. . , . 4-----Sj a i\'tM Un<M tkat . j.— a — 1\'inUr ltu Hgj... . i- — — & J í v , • í.^iu, kum. . . 4— a.— Maaáirm ibm mjiék * * } — — — S .1\|^mum i^iut -.(n^ a\'^ii n •b«jr. rjhiil mlmikka i. kapktl>á- ■ • IC JNmatra.Nitm^H 1 I m li^iu. \'uiai\'li u, 1, k i v«t 1 enul ti n.Ka * Í l »a• nv. Wm iW \|mii> I Ot a) ki I aa. k« ár. haraa i.l aaaa.) — írt to kr. S ^^ a Ím t;^ n» Lmh (I HMulfi I Irt Ju kr . J aa. Mgy ÉV. barna il«l pial> I (irt W kr. a H I \' " u"** > — rt M kr. 1 aa. kx Ér. kara. I mmi — Irt fU kr ft , h mff a* Uraa ital \|Mi l m tu kr. 3 aa. kta ujr kara. Oki m*t.) — Irt W kr. K J \' h\'\'p Ráírná (I maaaj" — frt ;i ar j t k atfj ér. baraa (I . t öt W kr ^ H t \' \| , k aa aa(. u»«j kanm (1 1 Ét gU kr. " ! { BC II > • a 111 M I - H ii in \| I ^ • \'JLtf u OtrfMaíl (1 pMQ . ... í ... 1 írt - ki. * » k» . .. ,tl piM f a „ fr ■ k l^inMW kuli ki\' lik.". \| » ikitij. frmmua bariLcaukuladá. aag. aa-«6lemtsy. g H » " aiaka — na«>wga tiwa^ajrek 1- ■ ^ JB J . rfökaeegreedaléeeí ia l«QaiÉW»k lí nwkil\'kalV i—» I 47. szám. Nagy-Kanizsa, 1880, szerdán, november 17-én. VII. évfolyam. Kiadóhivatal FinImÍ Fllsp könyvkews. [ j^áiuaha* itaa. 513 nio. KiMUM árok: Kféa évre & fn, Fél\' «3 tel NjwmUvt I trL ÍK) kr. Htrdetméayafc 6 kaaábe* patitsor fgysaer • ár t vbUatri hirdetésnél 6 kr. Bé-1y«f4»í 10 kr. ZALA MEGYEJ ÉRDEKŰ. KÖZM Ö V ELÓDÉsj, TÁHSAIÍALMUm GAZDÁSZATI HETILAP A ZALAMIÍGYKIGAZD. liGYIiSÜLKT ÉS TÖBB MÁS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztői iroda. Hova a lap ssoUeoi ré-aii lK«u> közlemények küldendők U) városház otesa 618. sz. Bérmentwlen levelek esak ismert keztól v /fogadtatlak eh Kéziratok\' vissza nbm küldetitek. fffilttér: Peüuora 10 krí Zalr megy el Gazdasági Eryesülef Meghívás. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület 1880. évi hovembor hó 29-én délufáni 3 órakor Zala-lSgurőzt^íeii, saját helyiségébon közgyűlést tart, melynek főtárgya leead a jövő 1881-ik évi május hónapra tervé-1 ik gép kiállítás, szántás verseny, 1cseledílijazaS módozatának vég-j l\'^i\'w megállapítása. Zala-íl^erexeg, 1880. nov. 14. Árvay latrán, Zágráb. Ha hatalmas folyamok hagyják I medrüket a mértföldnyi virágzó földeket borítanak el áljukkal, hja-\\ilt és pusztulást terjesztve kiiröskü-i i\'ül.j lm a Itta pusztító eleme nagy irágzó váiuaokat, sok drága ember-■ letet éa milliókat érd kincseket sem* uiisit meg, — az irtózatos szeren-• sélleoséggel szemben az embernek •\'galább megmarad azon vigasza, <»ty a végsőig küzdDtt, hogy a ve-p/el! magáról elhárítsa ~ Emelték a tölteteket, a tűzi iecskendtík -z^kadatlanul dolgoztak, hogy a ver -aedelemnek elejét tegyék. Az eut l»i\'r lfgyÓAetett, de légyúzetett ugy, mint a katona, kí a lenyugvó nappal ott hagyja a asztatért, s ki mond-batja niaganak, nogy a győzelemben ugyan nem résrHi, de megérdemelte Aa oly eáiai>trot.ti»ál, iüiiiiő a zágrábi volt, a vtlszéiy ki van zárva. Nincs rltfkéazület,. mely a földrengés hutása .< Hen védhetne, a bátoraágnak éa ügyességnek semmiféle mértéke nem képes megakadályozni a catastróla bekövetkezéséi A geológus keresheti^ kutathatja a jelenség magyarázatát, hatásainak törvényszerűségé tv — azt megakadályozni, megelőzni nincs ember hatalmában. Szemben az irtóza-toa természeti prooeasusaal a dühöngő erőknek akarat nélküli játékszerévé leaz az ember. #- Nem jog nélkül utal a „Polgárosodás történetének\' szel lemes szerzője B u c k 1 e nagy munkájának bevezető fejezeteiben a nagy, idaszakonkint viaszatérő föld-•rcngúsoknek demoralizáló hatásait a. Minthogy ők a munka gyümölcseit e/y csapással megsemmisítik és élénken az ember azemo elé idézik gyen-geaégének éa tnogkötöttségénéjc tudatát. a földrengések, minden országokban, a melyekben -időnkint szabályosan visszatérő események, a népséget közönyössé és munkakerülővé tették. Minák dolgozni, ha holnap megrendül lábai alatt a föld, • megnyílik, lutgy hasadékaiba jtenii?-sen mindent ? Minek gondoskodni, a holnapi naprőlj ha nem tudja, hogy holnap, él-e még? A babonának leg-gazdagadb zsákmánya jutott mindig a földrengésből," a mint ugyancsak igen helyesen fejtegeti Buckle. A hatalmas terméazettüneménynek rend kívüli ereje megfélemlít, s a fé^éleiu anyja a babonának : hiszen\' vannak bölcaészek és történetírók, kik a vallások eredetét a féltdemre \'akarják viaaza vezetni. A horvát főváros lakossága azon szereucaétlenséget^ a mely értél ugy látszik férfias módon viseli el. A kétségbeesés csak növelné a bajt, a sorsban Megnyugodva, mindenki oesz, a mit tehet, hogy a szerencsétlenség hatásait magara éa az övéire nézve enyhítse. A városi képviselet, a hatóságok folytatják tevékenységeiket. .Miután gáz nincs,!petróleumot!égetnek ; meleg étel nem levén, hideggel elégesznek meg; a házakban nem igei lehet lákni, beszállásolták magúidat kocsikba, s a szabad ég alatt. Minjdeuki tovább dolgozik, a menynyim leheti a hivatalok dolgoznak, a tájvirda működésben van, a kereskedők nem akarnak tudni a moratóriumról, és büszkeségüket helyesik ab baj hogy kötél ősségéi knek eleget tegyenek, mintha minden a legnagyobb renden volna. Az irtózatos esemény daijzára a köz- és vagyonbiztonság elleni kihágásokról nem hallali. <— A föld jmegrendült alapjában! de a törvény, a rend ésahi* tel nem sértjettek meg. Alibid ezek dicséret* re szolgálnak horvát testvéreinknek, kik iránt\' a részV\'ét melegen nyilvánul bazáÁkbau mindenütt h kifejezést jiyert njáris az országos kormány, ha lóságokjteatültek s egyáltalán a lakopaAg részéről. Midőn jj.25 évivel ezélőtt egy földreitgés, a iminőt Európa legalább a történeu~1rd4benJ erősebbet nem ért,s melynek folytán a büszke Lis-.sabnu romba dőlt s romjai alatt jok ezer en\|bert temetett el, midőn egész Portugállia, Galiczila határhegységétől Algarvia mosolygó völgyéig a siralomlvölgyéhez bskonlitott, az első ki n m»\|grertdíllt. nép között bátorságú- ismét visszanyerte Bombal József volt 11. József barátja. „Temessük el \'halottainkat és hagyjatok gondoskodnunk élűinkről", kiáltott népéhez és a Tájo partjain egy uj Lissabon tá madott. Ebben a szellemben a horvát testvérnemzet fővárosát is ujonan helyre léket állítani.\' Élénk részvét mutatkozik mindenütt, s sok kéz emelkedik, hegy segítsen a hol kell, és a hol lehjít. Ebben a hazában nem veszett ki és n^m fog kiveszni só ha a részvét meleg érzelme. Más helyeu kbzöljük a Zágrábból érkezeti ujabb jtu lóeitábokat Ts a gyűjtés érdekében megindított mozgalmakat. I / i W. A Z. uUn. Zalamegye UiflSbb adóiJizetO bi:otU<i<ji tagjainak iJci/jleno tuvjtgysekt lH6l-ik hírt. J (Vége.) . ^ Sáry látván, Diszel 374 frt 6 kr. Barcsa Kristóf, Sümeg 308 frt 40 kr. Szigethy Antal, Z-Egorszag 368 frt U kr. Derv»ric« János Sst-Kesiáadomb, 365 frt 87 kr. Chernél Gyula, Kendek 3(55 frt 55 kr. Steiuer Lipót, Tapolcza 364 frt. 79 kr Lázár Farkas, Szántó 363 irt 5 kr. Haidinyák Gergely,. Perlak 362 frt 37 kr. KdUer János, IL-tizerdahely 350 frt 68 ikr. Gáál Endre, Keszthely 3ö9 Irt 27 kr; Cseh László Ugyv. oki., Saiueg 358 frt 57 kr. Svastics Elek, L-Lomaj 358 frt 32 kr. LOvinger lgnáes, N.-lUuizsa 3S5 frt 16 kr. Gyömörey Gáspár, Gégánfa 354 irt 35 kr. Herteleudy lléla ügyv. oki., K.-Kauizsa 352 frt 77 kr. Dr. Takács János orv. oki., Sümeg 350 frt 72" kr. Tliassy Imre, Z.-Lüvő 348 frt 76 kr. Dr. Krásovec* lgiiácz orv. oki., Csáktornya 346 frt W kr. Balogh Antal, Vigánt \'345 frt 96 kr. Csaby Lajos Köjtür 345 frt 91 kr. Hubay György ügyv. old., Z.- Egerszeg 344-frt 96 kr. Vogíer József, Szécsi-Sst-László 344 irt 06 kr. Fehér József lelkész, Sümeg 344 frt 83 kr. Dr. Polácsek Arnold orv. old., űellatincz .341 frt 57- kt. Ollop Samu, K.-Kauizsa, 341 frt 2 kr. Sauer József, N.-Kauizsa 336 frt, MediU Ferenez, Tapolcza 331 irt 53 kr. Kovács János Ugyv. okL, A.-Leudva 831 frt 43 kr, Takács JuuS Ugyv. okL, Tapolcza 329 frt 90 kr. Trsz-tyáuyszky Jówí\' «cb. oki., N.-Kaaizsa 329 frt .44- kr. Piiháí Feruncz Ug,vv. oki.. N.-Kauizsa 328 frt UegedUs Károly, Ságod 3Í3 frt 81 kr. Skulilics Zsigmond/ Z.-Eger-saeg 321 frt 35 kr. Hirscld Kde, M.-üanizu 3(9 frt 28 kr. Bifk Oszkár, Kílimáu 317 frt 90 kr. Petlanovits Mihály lolk., Csehi 316\'frt 94 kr. Veltner Jakab, Keszthely 316 fri. 46 kr. — Szirtey György, Csáktornya 312 frt 83 kr. SchUÍinasky Károly, Keszthely 307 frt 87 kr. Iiocksinger Leó, Csáktornya 306 frt 14 kr Flieg József, Tapolcza 303 frt 39 kr. Paár István, S.-Mibályt# 302 frt 69 kr. Véesey Lássló,-^.-Bajk 218 frt 93 kr. SzUp Jitváu, Dergecs 297 frt 62 kr. lteile Józsel, $ümcg296\'frt.5 kr. Hladny János, Siliífeg 296 frt 4 kr. Cseszuák Jáuos, P.-Magyarod 291 irt 80 kr. Mojzer Ferenci, Tapolcza 2ÖI frt 70 kr. Sólyomi Lipót, B.-Ederics 291 frt 160 kr. Eibersüts Jakab, KővágóÖrs\' 290 fit 52 kr. Óerge\'r Sándor, N.-Kanizsa 289 frt 65 kr. Györtfy Dániel, ügylv. oklevi, Köveskálla 288 frt 4 kr. Neu-virth Moór, Csáktornya 286 frt 87 kr. Üszter-huber Péter, Kendek 286 frt 59 kr. 4\'e- esornik Ignátz, Csáktornya 285 frt 23 kr. Zieglur Kálmán ügyv. oki.,\' Csáktornya 283 frt 86 kr. Koch Mihály ügyv. okL, N.-Kanizsa 2H2 frt 63 kr. VucsESfes János, N.-Kauizsa 282 frt 55 ki\'. Kis János, Akaii 282 frt 80 kr. Pátfy Elek, PülOskeio 281 frt 29 kr. Schertz Jakab, N.-Kanizsa 279 irt 89 kr. Kónyáry Mihály ügyv. oki., Csáktornya 278 frt 84 Jer. Külloy József, Cógáula -277 frt 7 kr. Hauser János, K. Kauioa 274 frt . 44 kr. Sachs Arnold, M.-Szerdahcly 271 irt 25 kr. Bergor Jakab, Tapolcza 272 frt ! 73 kr. Deák Mihály, Tárnok 272 frt 12 kr. Czigány Káivly ügyv. oki., KüVágóCr* ,2711 írt 9 kr. Nenmau Mór. Csájgoruva 26!\' trt 5 kr. Veltner Adolf, Üulácfí68" frt 39 kr; Kesseldorfer Mihály Z.-Egerszeg 2G- frt 57 kr. Csesanák Sándor Ugyv. oki., Csáktoniya 267 frt Handler István, Z-lkerszeg -Ua\'frt 65 kr. Fischer Nátháu, Csáktornya 21* S frt fi kr. Farka* Fereucz\', Andráshida i62 frt 12 kr. Marton Márton, SztVAntallá 259 fi i 86 kr. Szciítmihályi Rezső, Hahót 259 frt 7H kr. Koseufeld Adolf N.-Kaíüzsa . frt i-4 kr. Csevely László, Ntt.-Péc«el 257 frt 48 kr. Veisz Sándor, N.-Kanizsa 256 írt lő ki. Koenitzer Alfréd, Kámabáza 256 frt 7 kr Licbtor Lipót,. B.-Füred 235 fit 99 kr. Dr. Schreyvr Lajoi orv. okL, N.-Kauizsa 25í» frt 25 kr. Gáspár Ferenez, N.-Kaniasa 25-r> frt 24 kr. Mojzer József, Sümeg 253 frt74 kr. Stcru iguátz, Nyavalád .252 frt CT kr. \'I óth Mihály, Kustány 252 frt 86 kr. I\'ál, lláflhigy 251 irt 20 kr. Dr. Henrik orv., N.-Kauizsa 249 frt 9U kr. -buj; fán Fereucz ügyv., Csáktornys 249 frt 00 kr. Dr.\' ltács Antal orvos, N. Kauizsa 249 irt 52 kr. Lüvy József, N.-Kamua 24!> frt 2 kr. liappoeh Gyula Ugyv., N.-Kauizsa 248 frt 76 kr. Lisziák Ferenez ügyv., Perlak 248 frt 28 kr. Thassy Miklós, ZaJa Lövű 215 frt 45 kr. Simouyák Antal,Körmend 245 frt 36 kr. Deutsch Manó, Z.-Kgorszog 244 frt 91 kr. Prey György, A.-Lendva 244 frt 76 kr. Bogyay Kálmán, Sármellék 244 trt 1 kr. Molnár Pál, Baglad 241 írt Czigány Ber-tslan, Szt-Adóríán 240 frt 31 kr. — Bog-dáu György F.-llraatyány 240 frt 13 kr. Fer-ber József ügyv.; Sümeg 238 frt 7 kr, Bet .telkeim Samu, N.-Kanizsa. 237 írt 98 kr. Soós Kálináu, Baksa 237 frt 60 kr. Gár ger Vida, Keszthely 237 irt 57 kr. iiajmásy János, Z.-Egérszeg 237 frt 12 kr. Sigrítz Kobert, N.-Kanizsa 236 frt 24 kr. Babos \'Pétor, liagoma 236 frt 18 kr. Kaíser Sándor, Kis-ltécse 235 frt ,77 kr..Grunuer György, Uug-Jakabfai2:5 frt 48 kr. Kajky Lajos, F. Kajk 235 frt Papp Károly lelkész, Kis Ko uiárom 234 Irt 19 kr. Dobroviu Dömötör, N.-Kanizsa 233 frt 64 kr. Ssása Károly, Sá. 4 9,&ala" táiczija. Quem dii oderunt. — A kit az Istenek gyüiöloek. —• Szalaf Sándortól. II. A vlláglSass vIláfgA. (Poljiatás.) llaneu elariSsime Horváthuak ezzel a í;i l.áay tiéval m^ lűn takintálye alapítva • r\'wrtnnjf \'. ückké lelwl i-a. így gűndo a í 2«mi éu ügrány urék ; s érdemesítek sii sjfíéik aség<tH>n<lására. IV a knyáókLau as a killöuös tu-ji xm\| raa. iryik srm akar\' ujagá-- u^miU bssittuisi itoMÜ. Olyan rang-« éithat más is, de magasabb tekintélyt ( < ÍMt-n^k. Azért a hatás csak pillanat-w i i Zesraf auodeá takst^na nélkül csa-Y eM esssaag hártyát - ,Akwk aekébswi p^na; a szívé >>.« p-4c Ulnrsáf van : tsssék 1 * tigráM kapott reita. 1\| «£a álkk eiM, JUnil* Hat. ii harkank wauntt mm saolt, ha-rt ii kivet arao^ órádat «gy«l)an rmlékét a,\')faMk silágaak, a «4a tdi,aM aastaira Tswsáia axghwaltot, kogy nesayit atyetaeSei. Ali baaknak KárwRi a kártyát! tlgfáaf mim Uaái4>tt aa érái scetn-$Ér^ mw> egy darabjáéig. laSM-i^v iiqMMwí) luofMliák atvta írtig SSssMkajélÉÉwt Mtf kmm s kártyáiéi ff?y, künn aa aa-«a«MMg «0 akit. A ksiáass m* v^afwti akaia afli is fsgMtaé rá as —aigy Ms4asét^a» ka itfw irgalaMtla-ÍÉ IP I is—ksásHi whfsti a p iUm áa a k^mftm^kk smmk smn, a ksidiswmiyíbikHi HÜIm is laka-hHÉHÉ mmsm kaasatéiMR, flUÉtf as aéatt Is 1 m i<a»a mÉsfl Méa üiaiiHieBak mm- daná, hogyha te nem mosdattál még ma, majd meg mosdatlak £n. A haladó alak. aíndeu lépésnél kettőt csúszik es négyet káromkodik. Csakhogy az ö Qi-mea inXerpellatióját a legtöbb itél&szék-I uél ad acta helyezik; és az eté tovább szakad, s a saálvéss gonosz marokkal ^\'ájkál emberünk asebjeibeu. lianem abban oizony nincsen szélnek vaiÖ! Most a legköao\'ébbi lámpához érj Megáll, s biztosság okáért az irgalmatlan zivatar ellen jól megmarkolja, ne hogy értelmes imádsága jutalmául a jó Isten valahogy szél-királytól rögtönözzön belőle. Ah itt már rá nunevhelttnk. Csakugyan ember, sőt több: fiskális. Es pedig daczára aunak, hogy a lőhető lqg«-gyszerUbb euiher és pénze sincs fölösleg, még is uagy tokiu-télybon áü. Jövedelme igen nagy, de magára igen keveset fordít, meri igen szegény rokona van, akiknek kezei ö felé nyúlnak. Becsületes nevéo: Porosakay Albert Egy etlen uradalomnak sc ügyvéde; egészen a maga ura; gondolkozás módjára áéave kalvinista; beszéd-modora legtöbbnyirel hallgatás ; legértelmesebb ^esaédje a tett , Mikor a chenséuek azt mondja: wteiota (tudom) annyit tesz nála „hallgasson". lia már teljesen bavégaettock tekinti a beszédet és mindent megértett, azt saokja moudaai a felnek: „eouducat saluti!" jfvái-iék sgésaségére I) Ka aánvit tea, hogy .teljesen megértette, ne Áradjon tovább." Akkor azután elkezd jegyeagetui, • fóbb vonalaiban a pert megkészíti. \' A fél csak áll, és váiia a kérdést; s ssiatáa hiába vár, hál esak bátorkodik oagy slár^-^p- lyntkkohú • áaévaJ, hogy meny-.nyít kíván á fkiafcsfs fiskális ur r > Krrs a kérdasrs a fiskális ur ast szokja ooadaiM, hagy ,beasw. annyit jsknl •a 4 tjytívén Bewwt t Mikor sztáa as agyai agy krajesár olílegj aélMI haf^ssts, akkor $ hiróilag megftélt k öltoéget bemutatja a Maok, s átadja neki a Uhglétt péaat sjy tittéríg; s a ol^jiak kall <4 abbéi k»W«i Aat aa Istao világá 4it is teiiBé, hagy a psrksitoégbél valamit — a mi pedig egyencson; őt illeti — előre elvenne. A léinek látnia kell, hogy .5 tiszU kézzel dblgozik. Hogy azután a léitől magától elfogadna, bgy kruezárt is, azt még próbálpi is sértés vóína,T • Életmpdjáraj nésvé\|: bornemiszsza és gyomraaüUült ember. Vilüel él és keveset eszik. .1 T_ \| , \| • Külön ben majd köselebbrül is bepil- lanthatunk különös, ltok borzasztó i< legíeliUuiibl Hjójli lis ur ís m< az 6 űolgaibal Hanem as mégis fy ilyjan éjnek idején és ilyen őben az utczin kujtorog és a mi a keresma filé tart I térem a hogy a tekintos 6ská ndani szokta :\|anon est res sioe causa" iNibesen dolog ok nélkül.) El jtg anasdn városhan -V ahol a fiskális ur mii r huszonöt év óta rettenti a gonoszokat bt esületisségével — valami özvegy Drávaaséky A utalná. Ennek a jó lözvegyasszonyságuak van roppant aok töke-pénze, nagyon jó szive és egy különös m. bobud gondolatja. Tudni it lik, hogy 6 istenben boldogult férjével néha majdnem a liajbaltapásig incnő szerelemben éjvéii, nagyi n jól Rúdja : mit hasnak as ér» dekbői kütö t házasságok. 6 Szctóóny leány Volt annak dejéu j ,(t. i. az előtt 60 essten-d&pel.) az n a me^ gazdag. Házasa kgak ügy törtont, hogy ét szive ellenére Drá rassélnrhez eriUzakutták Szülei úgy gondolkoztak,!hogy aá 5 koaves Zsassi lányuknak an ugyan szive; !és ennek a szívnek lelie nek lfrávasséky mámnál magasabb igén; ei \| de a sziV aiém numerái. Es bá még is n uneráL akor pondeijUjon is. A ssávet pedig nem ésak ábrándkénekkel kell magtülteni, J, saivijek varnak fülkéi éppen agy oúnl bolti jUlváuynak. Mjtlden hókra rá van inra, bogry Ui van {henna vagy mi keltene beje aPéiSi"- Ks vi d a legelső fiókra irva. .Kiéri ? Mért ha est v daki OetSlthsüe, akkor a töb s fióköt betölti ui gyortkjálák. „Bzcrélcm. 1 ir.jUr Jkodáa Boldbgság." Si léhetno még ikártd ny az a Mke, mind meg-telik, csak a ep egyen ti la — Eat a Alikéi pftlíg Ijjr vainéJ y uram asgtÖltheti, mert vaa hozaá m Wjj^ I Folyt. köv. A tanár és védenczei. , I ltsrény. Irta: ií\'lygure-Carlén tímllia. ií \'• \| --\'• KMdilaÁs: FAIBOIUNIS ALAJOS. XIII. A bemutatás. — Aa ebéd: A ta> aársssaál test reggeli látogatás következménye. (Folytatás) Oh, ha hozzá íölmohetnék és egészen őszintén elmondhatnám gondolataimat; de nem hallgat meg, azt előre tüdőm; Ma este, ha minden lenyugodik, térden\' csúszva fogom kérni, hogy e mentő jutat válaszssa atyám. BHóz«a, liózsá 2M kiáltá oiöst Károlin hangja a félig nyilt ajtón. „Mama kérdi mért nem jösz ki ^s jsogitosz -neki. Siess, siess, Kózsal Teríts uatalt, mond a mama". i„Jövök, kicsiily^4 válaszolt az idősebb (estvér, és tétlensége1 fölött pirulva, mivel mindenki el volt foglalva, az étterembe sietett Midőn Gárben néhány pérctczel három 4ra után ismét piutatkosott a tanácsos termében, különhö/p csoportba elszórva, talált több úrból áüó: társaságot Asztal iölött politizáltuk és midőn a kávét is megitták volt, Rózsa atyja intésére, a zongorához tilt. -1 — Annyira megszokta volt, tehetségét idegenek előtt bemutatni, hogy most is ép oly sikérült volt előadása, mint máskar. Gárben a ssoekedvelők által.követai szokott csendes elővigyázattal közeledett Ité-zááhos és sséke mögé}állt. Itt annyira bele msrfilt a darab jislkalásábs, hogy a polgármesternek egyik hozzá intéáet! kérdését figyelmen- kivfll hagy [a. A tanácsos és ueje neonban örüllek anijak hogy a dán keres ksdö, annyira elősegíti tervük sikerüllét. — Midőn as utélsé hassok elhallak, > polgár, mester, valamint a többi ur js, Bköszönöm alásan!" szókkal üsíjdaltak Kiizsa^dé, Gár-ben ur azonban lehajolt hozzá és udvariasan monda: „Ily élvezet t\'gyszeril köszönetnyilvánítás által csak msgszonUégleleiüttoük; ds itt látok énekkangjegyeket ós végtelenül sze roncsésuek érezném magamul, ha egyikét azon tinta hangoknak . hallhatnám, melyek egy északi csalqgány szivében honolnak." Kózsa e hízelgésre elpirult, könnyedén meg-haj tá fejét és nyájasan mosolyogva moudá : pSzivesen; de Gárbea\'ur önmagának tulaj* •donitsa, ha a csalogány dicsérője várakozását megcsalja* „Nőni bánom* szólt Gárbou lokötelczőlog és a szoba másik ielére húzódott vissza, hová a többi urak ís kisérték. Rózsa nem sokára „Gijijjar Kalózát" hallata. A pompás bQiejozés, mintegy szellemlohelet reszketett át u térben fs egy némely nemesebb húrt pengetett a néma hallgatók többé kevésbbé zenéhez értő azivében. Aa első, ki hangját hallatta a polgármester volt és mou-Má: nLulkeunv, Kózsa kisasszouy. jobbau énekli a Kalózt, mint uCm! Együtt kell majd e darabot gyakorolniok, — mert Aurura zongorája minden esetni jobb. Ssép sommába került j 600 bauko talljxba. Mennyit adott érté testvér uram?" „Nem sokkal kevesebbel* válaszolt a tanácsos kissé bossussn, és a tanáeswsué Iwn -gosau álÜtá, hvgy Mauaerstedt, ki oly ügy© seu bir többfélé \'hangszert kozehii és a városban a zongorákat hangolja, több ízben erésité, hogy Rózsa zongorája, kétszer, söt háromszor oly jó, mint a polgármesleraé-é. „Hogy monuhatolt (lyast V válaszolt a polgármester v érv eresen. „(Ny dologban itéit, amihez nem értőit — Az a köszönet, hogy aa ember oly koldusnépet házába fogad, semmit sem tudnak a szegény ördögök még ast sem, hogyan kflll a nyelvet féken tartani.* No. no, hisz uem követtem olfeLigsér-tést tréfában moudá a lanáososné kárörömmel. Mannerstodi ur szavainak mindenkor van alapja, ha sralamit állit, azonfelül, ezt lfotu jóakaratú h%ngoa tövé hoasá, egyik* knJ-vencseimuek; igen csinos ifju. lud«\'n, ukus és szerény; valódi ritka iiatai batga.* „Önző i képzelődő tatod," szólt a pol gármeiter, kit ezen dicséret ínég inkább elkeserített „És ha e napokban uoüi köszönt volna Is uáürn a leezkékről, ügy magam ad- mi tH M H b. K«M&tt Mihály, Pad HuNns ?W frt 42 kr 8ehfcéfcr Sándor,,Kötet-■ Mj 11 ín 20 kr. Hntaia Aduit Kcaat Wt m f\'í kr. Mater Sándor, Zalabér, Jtt* Ért íH kn PetUky Gábor, U.«atót 2^6 bt 51 kr. Tódftr Csáktornya ífcflí frt ál k< Jagastt Alajaa, Ham" frt .16 kr. KoiwtflMIrr N. Kaiusaa ttö frt, Hetó-m j m<r»-. /.. Vb frt m kr. Kh^mhw Ka*akása 225 irt 6 k,r. IMnd, Sala-Apáit 221 frt 85 P JMmmb Ádám. K.-Kaatua Jtt Irt él kr dwrii^tuiiM Komri A. Landva 221 frt m kt Mi-Alt Chörvt, II. Hegykentjét 221 frt II kt-.fllNb F eraoea, N. Kanizsa 2l«\| írt S6 kr.\'Lr>U lluf Caelum-ez 21! frt 26 k». lirr^rr Und* v. Breyer, Keesthciy Ért « ki jŐwgei Már, Sig%ei 217 frt 87 kr I Tivadar, Ki-Göroö 216 frt, 99 kr U llerváili Antal Ugyr., N.-Kiiiioa 30\'kr. NfrOíúdk\'r Jáftos, Pötréte 215 kr. Saaodia Klek M.-Szerdahely 215 kr. Smidt Hermán fiUHeny\'e 214 frt Vfiax Iguácz, N.-Kanizsa 211 frt. 45 il Dn«V. BtOfa 214 forint 45 kr. berg Jakaf», Kagy-Kuiizaa 213 frt 74 115 ö ét ti bt li # kr kr. Sz . Hssr ___ kí. KWaspauger Leo, Nagy-Kanizsa 213 frt 30 krX hbonitj>aj)ger Lipót, Nagv-Kauizsa 213 frt 30 kr. Sibrik Adorján. Háshágy 212 frt 9b kr. Nagy latrán, P.SzU-Lássió 212 frt 61 kr. Darázs Zsigmond, ügv v.,.N.-Kanizsa 211 frt X6 kr. Kilik Fewncz, N.-Ka í>iua 211 frt 57 kr. Klasz Józseij Szalapa 211 frt 45 kr. líochainger Salamon, Nyirád 211 frt 39 ki. FiacU Mátyás, Drsskovecz 2öH frt kr. Bandly József, Perlak 207 frt 42 kr. Azenti György, N.-Kanizsa 206 Irt, W kr. llandler Mihály, Taiwlcza 206 frt 74 kr. Marton Lajos, K<<vágőor> 20u frt 4l\'#r (horfly Jááos, B. Henye \'JOÚ frt. 34 kt.l Dr. Gráner Mihály orvosi ukl,, Z. Kgei • 205 frt 11 kr. Ádám Antal, Miudszeot-lla JfU \' .trt 32 kr. Ke urnán Linói, Mohos ttfapáti 204 frt 87 kr. Bcrgor Já G>ih m Irt 51 kr. János, Szt.- Megyei bizottsági választott \' tagok névsor^. 1893. D,emUr Sí én kitiftndó tagok. A I s ó E ö r a: Köv* idie, Nagy Gá bor. U d T a r i: Csepely Kárbly, 2»abó\'János, Molnár János. B.%F B r e d K. Sorno-srvtZsigmond,OblathAdolil Köveakálla: íleMfriizli\'y Pi-tor, Vörösmarty* József, Sala rnon Mihay, Jakab Károly. Monostor Apáti:, £rauz BúJa, Simon Adolf, Bakats Imre. Káptalantóti: Aczél Józaef, Fatér Miiwiy, Eűmj Imro. T a p o 1 c a a: Marton (Mspár, Uábor János, Gj urtTy Potig-rácz. Csaottandok: Bogyav Jáuos Kosion Klek., Sümeg: SurgúUi Mifuta, llor-rátb Jánss. U k k : Takáu Zsigmond, Hor-válb BoMK&ár, Csórj György. M i h »1 y f a: Forintos Sáudor, Zimiu Sáudur, Kováta Sándor. T.Ü r j e! llrdos Uvörgy, Erdua Üéza. Ssen t-Urói h: ZáuW 1 t-rcucz, litflfy Vv ter. Z.-S a 1.-L á s a 1 ó: Samo«Ji\\s Károly, Kim-mor Laioa. K a r m a e s: Botfy Lajos, (.\'sák Antal, Lakatos Mihály, -Spiegöl Jakab. L o-saniesa-Tomaj: I)unszt Ferotu\'-z, Sriti bcs Öyulft, Ko\'satbely: Id. Kciscld Ven) czrL Lénárd Kctiü. Z a 1 a-A páti: Sraatics Bonó, Tomsiú Láuló, Németh Gábor. Ki af K o H á r o m : Benoae Audor, Fervuczi Já noa, Mezei József, Dobosi Imre. P a c a a Bipst Imra, 8vaetiot Károk Fraakevju Károly Oalae: Modrorita Jáaoa, Stinjrl károly, Vehortíaa Adolf. (Palin: Balígíi latrán, 2bthur«caky Zsigmond, Pók a jJánuá, 8im«s Oábor. Ka uornak : Kábiánica CxikKn FWeocs. Cuiser J^uoa.\'8 a6 p61[kí: S.W.« Károly, llorvátlf József; Szél Jáijof N e ia e a-A p á t i i Illés I^firinez, Or. Molnár Jmu<m,\| lláry ^ókaef. Magy-KanTaafa!: All«ai«i Júzsef, Veiaz .Samu, Oro«r\\áry <íy. Dr. Laky Kriatóf. K i s-Kja n i z a a: lloáer Fmmcz. Bak: SzekenJ Józaef, Nagy {alván, TomaaiU Sándor, i Marton Gvurgr. Z ala Eg«-r azeg: luchniez Goftíriwl, Miuoiy fgnácz, Dr. Cziuler latrán, ! JófáS Orbán. 8ágod: Caiilagli Oynla, (ptuaor KimIí^, Tfcasar Kristóf. IA I aó-öatoTdk Nagy Imre, Némedi Feraicz, Cséri (Füljíii Nagy-Langyel: Zarída Miklós, farkas Mártnn. Nova: UonátfalAlajos, Deák \|óf Zflch\'ipeistirr Vilmos. Páka: AifrayjLi .ltuhb Károly, Faica Károly. L e t e n y : Oózoay László, Döiuötür Lajos^ Folly Bernát, Faita József. F ,e I;sj5-S z e m ^\'n v k\' f Vizmaihi Józset, l^áhVa Jánpa. Z a} a-L ö vi fi; Horváth Bertalan. Caesz t rteg j Kjis Pái llcrman Imre. Bakaa: Kxootx jjános, Gálos Pál, törAk József. Sf.-GTörgvydley: Jakahfv Pál, Lenti: Dr. JÍán-m Kán.ly, Bezláaovita József, Tumiárd Antal. K é r k «-S z L-M i k l v s : Szak József, Lenk !< )dün, K arabéiyos Klek. AI a ó-\'L e n •! v a : Soprling Antal, Faiaztl István, Kozma Mártou. \'Dbl>-1 rónak: Hajós Mihály, Nagy Károly.\|T u r-n i ip ha.: Fel»ér JózbuI, Ebrenreich Nándor, Barbariés falván. B u 11 áf i n o a: Mocári I János. Koezcth Mályá». Sáridé: Talalurt J^zaef, Mara-Szerdahely: B. Nerz^ni Káraly, lloruith Antal. A1 s ó-V i d o v e c z : . Lápoay Béla, PichJer Imro, Plohfel RudoU. Nedol;ies: Korufoiiid Náiidor, Hjl«>g,ve-resy Öé\'zu.jCaáktoruya: Lon\'e.sárjts Já-\' nos, Horvát Istrán. P o d t u r e ki; Vniu-eska Károly, Kollai Alaiu,Tívad4rFerencz, Pallér iCp^y. P e r I a k : Jankoiie< Józst-f, Kouyáry László, Glavina András^ 11 o d o-s á u: Qoricsáuetz József, Filinita János. A Iaó-Dotuboru: Slefícalátván, Reiainger Jóaacf.a K o 11 o r i: Kollay Rókns, Viz^natby Manó. — - Az 1681. január 1-én bulépciidök a következő azáinbau. — fjílvt ndékók MgMreaáae eséljából haigrsr-fel adott a „Zőldfa\'-kertbeii, molyijo ál doas kés* köz ináégllnk szép ás nagy [szám-wal í«donl meg, á^y liógy a .tiszia jovode-leui jkílzol harmadfelfxiui frt volt. A tan\|««-tuletj wkíii tiszia jövedelmirt kamatozás légeiI S( takar.\'\'k\|>én\|iroa u.atn s a téli idő [bi\'-kö-^Ktkpuérol a pénz egy róscóvel (Valsuniwf t^bb felénél,! 35. ssegéuvebb sorsú \'tanulót a •szükfeég; azerini téli ka Gáttal, tudrággil^ai-uővel eláfott. Az illetőknek az igazgató^ b^z-ditó Lzavai kíséretében mult szerdán!adattak át az Öltflii/darabok, kiknek ez álUl í«-het\'Wc tétetett, hogy u iskolát szolgalma-sabban látogaaaák. — .4 zalaaaef jel áltsUásaaé la ii II61 tMlAlel.zala-sseni-Króthij^ráai köre óíni\'Közgyűléeét folyó éri november f\|H án tárlaUdja Végvdenl az iskola helviaédében. Az elnöki megnyitó éa jeinuiéscu kivifl társai lesznek: I. Békéik\' Elek k<>p\|«nyi ta-ofiló LEgy fontos Mitványa". Kovács; Béla skőllusi és Hajdú Fmmez tőrjei itauit ík iráa-lieli paedagógiai éHekezései. III. A kosár-ftriia gyakorlati bemutatása Izer Ferencz ál-ta\'. IV. Az .egy I tauitóval liiró luUjbazt népiácolának gyakorlati minta tanítása Irozso-gjár G)\'ida végedi i tanító álta. V. IurJitvá-inroki atb; — Itululuul\'iir«(l. A „Yeazjjréiu aierkpaztöje mult Szerdán megfordulván Bn-lálnntFQrodeu örömmel tapasztalta, htjgv u lijCtJ^s 6* kies felvésd filrdő asé\|HU\'«éi\|fo.ly-t<>ii f\'ily* ú t dnlgdSuttk, iiy az Uszodán t\'últ rész egéaz.a uáilásig bevinatik áz. nlaó sé-l tánvba éa virágeáo\|K>rtokka> díszít lelik. A nádas elején Yoiúig augolhajós 6 öl luwazu, 4\' Öl Széles, éa 15 láb ivogaa Imjómahelyt ■ébitott, hogy a bajóépiléai megreiiüeléséknek eloget\' tehessen mert legújabban is két] nagy vitorlás liajó reudeltet^M mrg. Az üvLgház n\|ég egyszer akkora résszel toldatott iueg.\' iiii.it amekkura eddig vol\'. De kiUöuö«cn lam volna ki neki az útlerolet: mert az ily Ugyttíun embvrek csak elrontják a gyermekek j lehvUágét, ahelyett, hogy a rábi-soft nóveadaáeket kiképeznék. Valósaintl-leg sejtette A kegyes ur asándékomat éa ásért jóűák találta eat megelőzve űdábbáiísni> BOn téved, igeu téved4, bistoaitá a la-náoaeaaé^ „naia uisaem hagy as On által említettekre gondolt volna valaha,\' de moet Luadba nándékosík utazni, ós azért mondott la tyetkeirőL Mi ezt valóban sajuátyuk, mivel egy-rászt pötolba\'laa veazteeég a g) ermekekre " nézve, máareazt, mivel a aaegeny, szerény 6atal emberben kellemes és jó társalgót ve-Kiitöak. A pi»lgárme«lcv uegvulúleg vállat vóul «* uionuá ^Sajnálom41 é« miközben e \'kl> raivódáa fbly, UárWn ^asykertíakédű iKóasiims kweledeti, ki mttukáját öaaaevéve a \|qguag}:obb Ügyiemmel hallgatta, mint vMPOieai anyja, aaiva bálványát ^Dicfétiim bátonágvmat, valamint aejtó érzékemet", azólt a dán ur, és a leány mellet! Iitrlyet lug ai. „Wnlttu kiaaassuny Uibet-a^gft ritka mértékben ason ponton tál ké-kí, miut amilyképpen oaak ön uiulal-tautaal Mókás isst gyakurolai." Barátvágoa káiaenwttel talüiitet aaomébe. j p<iáH»en ur tg«b udvarias mosolygott j SUtéta, aaeakifttt ewkaaem leltei tudni, aiire haaSnalhal -a t«hetaeg; vagy jobban mondva, MÉjMi ktsnáljuk e valamikor máara, mint ma tana áusfcft. tíarWa pp«ti válaaaolai akart rá, mi-áóai a tanáraua (itt éa jekntó, bugy a játszók aaatal rWb»a vaa n csak Sai várják. A Áfett karwkaidú l4k«it áe leköteileáön hajolt Mjg a bas aa«p labuuifijs elMi. \\ í^lél atáa ket óéa mait el4 midőn a láieasag tabwaibiit H v<$d% vidám és Mg\' ete^aéiimaÉi latasvit audóa baesat vau, aa Mwlfbb, svval a taaárans «fy kérdést, acit i^kaa IsbafiSt toiSsiegaaeé tstf aaúióa a wti tkiaékaa aaearfá \| tMelaa\| jdajdtsÉi lasé ü»r«és^«i tiasrt ilaa iais\|, ás Out a téjÉ0m láva*, ea utóbbit aaker tevá^asiá, IWPI í aajpkf had isér as watA* vaU. itiém ssawlva aaadlf tévaaatt ás a há •mMia, u valSbaa aaafi ftkradabaa atáa Máa vágjrattf a »vrt/át vevé, wm l^MplI ÍWIÉ Mm sss\|m ■ ffeaa kim, és ibteksa n\|yalH ve^ak, wMá mltmm lltt vafi pi Mm - arra hsaaaálta M Helyi és megyei hirék. - í (TÁramköri nsulalaAá.) A liagykanissai társaakör, mely rendes és kill-tagokban napról-napra szaporodik ez \| évad\' befi első mulatságát e hó 20-án tartja *ját. Itelyiaégébeu. Nincs >><uiiüij benne, hogy ezen. él só kis mulatság minden Itekin-letbeu kitfloúeu fog aik^rűlni, 4uert miut jól forrásból értesülünk, a készülődés áltla\'ánor ós nagy. Ka ugyan helyes is, mert bölcs Sh\| lámánként Van idő mindenre. .A tél ! p<día, termé-z.-ies idénye a társas üsHZ^jövtjielueU és mulataágoknak. A társasköri vigalmak nak múg aa>»u kitűnő tulajdonságuk (s vanl hogy fesztelen jókedv szokott beiiuüki ural kodui, ruert a kik ezeket rendelik, jól tudj jáa, hogy a mulatság fesztelen jókedjv: m-h kill, olyan miut a kart virág uélkülj inim a csillagtalan ég, vagy akár az Uresl zs>\'U. Fel tehát a {társasköri mulatságra \'november 20-án. — I — JÓtlkoujaág. Ulvasóínk még emlékezni ffguak, Icgy a polgári isk. tauij-lóilínaág az I elmúlt nyáron síegényebi) sorai ejulitijaro méltó Kállay Gyula ur nyaialój.-i, uiety a Zzigtnond-. éa Liget-utczáhan jelen Idg a kedvező ido, mellett épdl éa négy] min djiu lehető kényelemmel oljáuitt\' lakosztály,-rljfal l\|g bírni. A fUrdő kölönbru kihullj e^ak t£ypnr kaupulyluj öblöget haragos pulyká-njérgubeu trz\'iaegpn elé uagy bögyösei tiíd-tára adandók minideukinek, hd^y uiostí r>y bácsi jhelyett filc uralkodnak ott a nag^ dió-fmg\'j [az idő annyira. vnyhe, hogy a pafkban rf£Wakigibókat\'leijei látni. -OWgrábból uov. 14-ki kileltél\' iiíják hz i,K—r-\'ilek: A töldreugéa utóhatása e^y-ögy rázkódád>an jelentkezik. Gyönge-auutó: borzongáa, mely már a házak állapotára befolyásai nincsen. Do van az emiiérek kedélyhaugulaü\'ira. Hatodik napjrí tart a] luldrengéi. Az éjjel fél II órakör éa 3 kor éífél után éa délután 3 órakor végigrpzgett a föld isiuét. A szünetlen hosszú törrjniignfl idegbetegekké lette a zi\'igrábi lakosokat, kik kocsizörgésre, labdobbauásra, uiiudeu le; [Mélyebb + az alkalmat, ós alázatosan és megindulyjá kéré atyját, j ItármTkápim álljou vagydni ál\'4 poia bizsa-magát inkább az idegvui becsi-le le re uiiut ntint — halkstott, ifoin műit gondolatainak kifejezt^t (idill; — de körfi könnytelt aseme, mely az atyára vélt ir neszre összerázkódnak, mert rettegnek a löldrengéalöl.- Kiál hatatlan lett sokaknál ez az állapot, mit növel a ijzobák llithetjenaége: a város csöndes, komoly, "forgalma rehöz^ a az izgatottság elöl pihenni ma is sokan lávozuak Zágrábból. Előkelő nők, gyermekek mind elutaztak távoli vidékekre; Mihalovica érsek is lálusi jószágára ment, az izgalom folytáu beteg lett Az itt maradt köznép minden reményét egyedül irteube veti. Ma vasárnap köja reggeliül délutánig zsúfolva volt miuden óp templom, ká-jiolnu ós ulczai oltár. Zokogva«imádk^zolt a Icaujtolt föld népével az uii osztály s ,e nyozva, többet fejezett kii mint ameunyit azóosön képes leendőit kifejezni. Mint bauiU látszat áltál kápráztatni Uiégesaltti* ^>jeze be a tanáhsoa a lievógzt leu mondsttet „De hidd el, leányom,; ezt egyszerűen nem értud, és ne ia kiadtad int ilyesmit voleiu megismertetni, in.fd ü! nőnek de kivik a jleánynak nem Iliik ilériiiűt do gába avatkozui. Minden uiás dólogljan sz vesén osztom nézetedet, mert okos leány vagj de az esetben ügy Ítélsz, mint • vak\' a »zh röl. Asétt csak egyazerüen íigy jtégy amiot mondottam, ós m^ minden \| jól jrégzudbetik gyermekem. pAtyám, legjobb atyáiul! könyörgött Rtza es szomorúan rázá saép fejjecskójét egyszer lehetetlen engedolmeskattaetá; noH akarok báráiely férfiúnak s/ámításból tef-aseuu" •. , nSsámitásl><jl vagy anélkül," válaszolt a tanácsos llilreimetléníil kezét! a kiliucsi lé Ve, .sz mindegy. Kiég, ha megtörténik 11 ugy visnl^d magadat uiint okos lány, alj belátja, bog) ellen kezűleg j atytál ás egét s családját szerencsétlenségb« dönji. Azonban ne szóljónk többet a dologról; annflkül jaj eteg bajom vaa. Jó éjt, gyfermeketn lg Ka zel megcsókelá leánya homlokis éa bezár aa ajtót Gárben nagykereskedő másnap k véjánál Alt esibukjával, midőn nagy Öröméi \\\\ tden taaáwMt jelentették be nála. Néí udvarias megjegyzés után, Gárbeu iir ról, a tegnapi élvezetet illétiőleg, a jhölgyi begyléte föláll tudakozódott. A tanáeaoa II kóteleaÓky kbssönt és tyó, jófts személy aea asjmsMleil saersabdO. „Femi, hogy. ea lebetetiéa", I azólt dáa art (Murata ma aéár less UiÜeti ü faiakból viuamk." H\'Éj^ láss egésa napotj rájtrialk,* laaaalt a lai^na; mert rtaaéban, Ül ar bebaap 4\|ótt eaak aen aaándékoaik abanlf" I j rsám áéava igen koHemclInp vol vólá as iMMá. .Tuia^dooképpco már ab lullm ÉtkOabsa Isbísm \| mert \' aatt aapea kaH atl megárksiatni t dc remf tea —iwií ftg, ha boiaap utazom el- Meddig azándékozik Gárben úr i Stok-. hóimban maradni V kertié a tauácaof!? -Legfeljebb 8 nap, viaazaúrkeztemkor bevégezhetjOk azt, mira ina nem kerülhet a ^or; de kivonom, hogy \|tniuel előbb hozzá fogjunk. Azért igeu kérem (auácsos ur, ne tessék magát vendégekké) terhelni, mert ezek miuden komolyabb üzleti munkát gátolnak; és mivel utazásom továbbra nem lialasztbató, igen kérem tanácsos arát^ engedne meg, hogy fel tizenegykor szobájátián meglátogat likasain. n Amint Gárben úr parancsolja j l>ár szándékom vplt néhány barátot ebédro liiv-ni; dó várhatuuk ezzol visszajöveteléig puiert első sorban\'van az üzlet, aztán következik az élvezet, szokta volt moudani boldogult atyám!.Tehát tnienegy órakori Szívesen látjuk l Minden rendben lesz. Azonban Gárben ur csak nem tagadja meg azon kérésemet, mely szerint családom körében villáa reggelit fogadjón el ?- \| Gárben bfir vonakodott a reggelit elfogadni, de végije engedett. A tanácsoa ezután meghajolván távozott. ijljuaerve, nejét azonnal szobájába hívta Widen és hosszas suttogó beszélgetés után Widt-nfné mosolyogva azólt l .Csak vetzélyea ne legVen l* „Cseppet aem- biztosít* a tanácsosi; ellenkezőleg, jót fog tenni. Csak in«Q, légy óvatos ós légy azonnal iítj!-[ A nő a halószóbába lépve ezt maga ulán bezárta, aautáu egy akaiyüht nyitott fel és abból egy [kis csomagot vévén ki, azonnal vitzatért feqjé.boz, ki 6t várvs várla. Viaoatértakor as ablakredÓnyöket elé-húzta léa midőn ia magával hoaett Jószágot ielSvettb, majdnem utó hangon kérdé: „Hát ninea más menekvŐ ut VVidenem?- JNem elégszer mondtam már, vála-\| szolt a tanácsom; „a leánynyal aemmit aem végestietflnk m\|g visszajön-. \|As égyedüli jczél miost bagy adót nyetjünk. ~ Ennélfogva ne paasroH el,Jhanem sie«a! K,szavak után a tanáceoané, minden Itevábfai elíenmohdáa nélkül a két pírt egy pohár fvizbe öbtp éa odanybjtá\' férjének. A laoáosóa az adagot megitta, ögyot\| ugrott és mbMát,aPiha de rosal Azonban ha se-igit bawnknn mindegy. Csak mjoden rend. ben I klóvigyáaát éa okoaaágl ps a háza«. pár kat különböző oldalon távozott (Falyjátásá küvrikatík.) ■ látváojf megdöbbentő komor hatást gyakorol a azenüélórB. A biaottaágok a reudelkazáaükni bocsátott muazdii csapatokkal lázasan dol I gocna\|\|. AllilAitHf szerint e legtöbb uiegveu-gált MromcmeletAs liás iegfdsőyét le kell \| boutadi, annyira széjjel van roncsolva, m-liá-líyat dslieaeii lebontanak, m^gbdtai, hogy a »zéke»bgyházat ia Teljesen lebontandó a kad élilikolá. a főparancsnokság kaszárnyája s a .wüspöklak, a a Jela>ie> (ér egyik Itáy romemeletea paloUja. A földrengés állal U-kai vdaatett aa ifjú, do gazdag horvát éu-zeumJmelynek igazeató\|.thoz mindeufehíl er kéznek rtavótirarok, Pulazky Farauczlyl, I Fraknpitói, Waniecköajp\'rigyes berlini beral-dikustél, \'sőt már San-Fraucisoobói is. — A óiuzeum uj síéu pajótája teli szakadásokkal I éa reppdéadkkel; qgáinos becsea egyplomí i persa Járgyat jwrrí1 ziízott a lezuhanó vakolat. A scitaijevoi éd. fcsuiki vulkanikus kitörédéliez egén buosnjáiatok mennek: _ usőbbibál iámét tallUk lét 70 czentiméicr széles,!30 centiméterápgás krátért,\'mdybői erős «\|agu kénsavas vizel lehetett, kiválasz tarn. Az építési anyagokat, tömegeaon rendelik meg távirali utón. Általában á. pusz-jeleivel sxemlion élénken nyilvánul a város u(já«z<trezésóre a károk helyrehozására czélzó törekvés. A kedélyek lecsil lapul tára nagyban J halott ié verőfényes mai nap. A magyar fő-vá\'.\'os róizvéte a lehető legjobb benyömáit telié, j \'1= ; - • 4- A zA\|(rábl károsultak segélyezése "(véljáliól ünnepély rendezésére alakult bi-zoUságnov. I4-én tartotta lürr táboouok-ual elsp ülését Jelenvoltak: Podinanitzky Frigyet b., Zicliy Jeuő gr., Jókai Mór, Fo-leki Miklós, Urváry Lajos, Icáiig Lajos, Nagy Miklós é Molnár Antal. Mindeuekelőtt az Üuiu-púly helyiségének kérdésit ^beszélvén meg s mint legalkalmasabb első sorban a nép-szíuhá^at jelölték meg, átengedése iránt Rá-kosy igatgaióvái való értekezéro a búwttság két tagja Küldetvén ki. Az ünnepély védnöknői lisztének elválhdáaára a budapeali társaság hölgyei közül többékot lógnak felkérni Az Ünnepély prugjammjára nézve egyelőre a köwkezökct kaláryzta el a bizottság: Zichy Jent* gr. iÖlkérefett a legközelebbi ülésen az iránt vidó javaslattételre, lhi vjijjou lőhetne-e műkedvelő előadással, esetleg tableauz ren-. dezésével összekötni az üunepélyt Erkel „Névteleii hő«ökl<-jénok nyitánya képezné a műsor első pontjját, Jókai Mór fololvasása, éuekdaralwk, egy kisebb vigjátékuak a ntmi* zeti wziiiltáx egy néjiszüunu felvonásnak á népsziuház skemelyzote áítal leeudö előaiiá>a jtovábbi programiuját az ünnepélynek. Bla-liánéi és Nádayuét küldőtts^j.fogja felkérni a közreműködOsre. — Legközelebbi üléeéi kedden délutánv 3 órakor lőgja tartani a ■bizottság. .4 Izraelit a liltközáégisek. — A vallás- és kö/oktaiási m. kir. miniszteriül 27466 álait okt 25 iki kelettel ezen leirat érkezett á megyékhez: Figyelemmel arra, hogy az izraelita hitközségek egy évtized - óla ugy a cougressuhi uiint az orthouoz i/r, közegek által lettek alakulásra felhiva, s Umuek kövelkézlébtm töb\'b oly. községek vannak, melyek előbb congressusi utóbb ortbo-dox módon, vagy ellenkezőleg szervezkedtek és vannak olyanok is, melyek sem az egyik sem a másik szervezetet el nem fogadván, részint általam helybeuhagyott helyradapsza bátyáik alapján szer(ezvik, réozint pedig egyállalán alapszabályokkal nem bírnak, szükségeauek tartó in, az izraelita hitközségek .alakufási viszonyainak hiteles kiderítését eszközöltetni oly irányban, hogy a kormány biztos adatok nyomán meggyőződhessék arról, hány ir. hitközség létezik az országbau, mi-lyeu a^ok területi beosztásuk ós mely hit-\' község minő beosztással i>ir ? Felhívom eu-néllogvs a kozöuségel, hogy a területen levő, izraelibi hitközségeket szigorúan, kötelerze, unkép iuát meglevő, vágy c»eileg;kiogeszi lundo vjagy módosilan\'dó. minden esetre pe- -dig a ljiiközségi közgyűlés által jóváhagyott • alapszabályaikat jelen rendeletem keltétől számitapdó négy hó leforgása alatt .a kö-I zönséghez küldjék be és hogy az alapszabályokból világosan kitűnjék, hogy -mily helységék izraelita lakosai tartoznak a hit-hitkö/s^glie^ a hogy a hitközség maga a congressusi, vagy az ortbodbx azervezethez vagy. «fok egyikéhuz aem csatlakozott-e 7 Figyelmeztesse a közönség má^ eleve is fel-•hivó rejide etébon a hitközségeket, miszeriut csak kiVéielesen log általam megengedtetni, hogy kjllünbözo megyéhez, vagy csak szolgabírói. járásokhoz is tkrtozó helységek izrae-Tita. lakosai képezhessenek eg}* hitközséget és tegy^ kötelességükké a hitközségeknek mée azj is, hogy alapszabályaikkal wyütt utolsó flvi költségvetésüket oly módon wze-állitva állítassák be bogy azokból kiderüljön hány liiközeégi tag fizeti a közvetlen euftua , adót,. to\|vábbá liány éa minő jizótóa hivatalnoka s tauitója van a lutko^séuuek éa uiin-dcnkinélt mi a fizetése ? Mihcly a közönség az imént előaorolt adatok birtokában leend, azokat kóaedelem nélkül a legfelebb jövő évi márczíua hó végéig oacllegea. megjegyzései kizéretében felierjeutendi. Budapestetu1360. okt. 25-én. i ; Trtfo.1. —i l\|ls nksíftfl tl irják nekünk: A z.-egerszegi táraaakör, könyvtára gyára-pitáaára t hó I3\|án mint már előre jelezve volt, tartotta meg első táraasestélyét, mely daczára a! ratdezók fáradatlan bnrgahnáaak csak köaébazerü látogatottságnak örvendett Mindazonáltal a j középazámu és válogatott vendégko«ors, njely aá estélyt látogatu^ a rendezőkben fel-f(\|ltOaő csüggedéat nenméak teljesen elcnyéaztotte, de igenis azok törek-ViMÉ iokoata. —I Az estély fömomsottmát Polmer J^asdf uij „Uzsora és uzsorás* caimtt felolvaaésá kqpezte, ki is tárgyát szép prae-cisioval \| f^jtegetby satyricussn élcscM;röppentyűit, i\|ón jól tudta alkslmpsni és dófini-ítí$!>an egésiaégps nemzetgazdasági eszméket mutatót! lel. t ftlolvafásM estéht látogató közönség \|neg)ep<Aéeére esábott, mart előle-gssen nem volt jslelsve; és hogy a hallgatóság jól wulatott, ast a hangulat folytonos emelkedettsége és a sflrfi tapsok eléggé lii" aonyiták. Kgyuttal nein mulawlhatom ;el> honr beosfs lapjának liasábjain Poützer József nmak szivea /Üradságáért a rendezőség névében , köszönetemel ue nyilváaiSism. j— A hölgy koszorúból fidewlhem: Rosenberger báodurné, Boeeothal Ignáezné, ŐsterreicTier .Sándorné, Sióm Bernátaé, Fiacher Miksádé, Bretsacb flámuelaé, Heiorich Zsigáaé, Retih-ukser Miksáné, Ungár Frigvesuó, Kobn Sá-inuelné, Goldner Jánosa^ Gruabaam Mik-sáné, Grflabaum Sománé úrhölgyeket Mtu-kftlönhen Österreieher Natália, Stara Mtíá-nfo (Bécsből), Koaenberger Vilma, két Bősen thal Bírta, Htero nővérek, Weiabsrgar Lujza. Mayer nővérek, Bechnitz. Ánióijia, Fisóber Heten, Küaie Kornél, Nenfeld flu-lálía, Grflnwald Liz# éa Vmaa Seréaa kis asszonyokat. Midőn még mégjegyezném, lujgy az estély tinta jövedelme 25 frt 60 kr. maradtam lekiptetes szerkesztő urnák Z.-Kger szegen 660. évi november 14^1 tiszteletiéi Hrinrich i//£so, társasköri titkár. > r á > eazprlsM-balatan-niattd ta\|Hilczul vami ügyébeq okt 31-én Ta pölczán közgy űlés tartatott, mely az érdek rjr ségnek községenkéut való kitudása végett v^grohajló bizottságot választott. £ bootűág elnöke Simon Zsigmond tihanyi" apát ur, i alelnöke Forintos István, tagjai Acs Ferejicz (Ditzol), 1 tenger Jakab (Tapolcza), Bogyay István iHaláp;, Csepely Károly (Füred!,.Csigó Pál (Gulács), Czijrány Károly/Kővágó-Göjn), Duhszt Ferencz (Veszprém), £esy László (3a-laton-Fűred), EŐry Miklós (Gulács), Fáck, Gedő, Györffy Pongriez (Köveakálla), .Katid-W. Mihály (Tapolcza), Hertelendy látván (Alsó Döigicae , Kraszúay Mihály (Péca), Kovára István, Kö\'vea Kde (Felső-Körs), Nagy \'Pál (Puszta-Kóvácsi) (Somogy), Nagy Sáotíor (E-Totnaj Pol^Józaef (Gulács), Br. Pu-tliváuy Géza (Szigligot), Rátli Iván (Veap rém), Szabó Ikre (Veszprém), Saáry István -(Díszei), és Svasties Gyula (Ederie). j — I»r. Fellegi Vlklar szerkesz t^se ésrkiadásában megjelenő. „Apolló" czimü zeuemQlblyóirat IS60. novemuer hnvi\' fűzele a következő tartalommal jeleu mrg : 1. Hymnus, zongorára átírta Daliuadi Lajos. 2. Tüzoltó-induU llölzl L«>riiicztő\|. 2. Ma Burka Vágvölgj i M. Bélától. 4. Párdal, sop-ráü\'és barytonra zougorakiséretfel, Aliaga liézáiúl. 5 előjátékok orgona vagy Iiarmó-\'-. niumra, Feigler Vietortól és Nagy Lajostól. Előlizetési ar: Kgész évre 6 frt;/él évre 1 3 ín.; egy és szám ára 1 frt Ajánljuk a zongorázok éa énekeseknek. — dj zeneművek. Rózaavölgyi és Társa zeuemű kereskedésében Budapesten megjelent: Margit-csárdás, szerző Zsadányi Annand. Ara 60 kr. — Nyirejérházi emlék, eredefi magyar ábráud. Zongöfára azerzé:-. P. Nagy Alkert. Ára 80 kr. Étcz és tréfa. Cüalánok. ív. Hogyha űres órád vagyon Szorgalmasan olvasgatsz; ^lódod van benn. Szép könyvtárad Ékességa kis szobádnak. S meglátszik, hogy ízlésed jó; Niucs be un csak egy magyar iró: Angol, frauezia mi ott áll, S azok :közt is legtöbb Kokk Pál. V. Milyen halaványnak fenteit, Atkoxolt rossz k.épirójal Pedig igy a természetben NArcz^d.4iyiló piros róz»a. - 14 ia Oly szép piros, hogy c«óko\|ni ■ Szinte nem ia bálorkodom: Mert félek, liogy bíborától , Elkenődik a bajuszom. j" t . VI. Ellenállbatlan vagy; rólad Azt tartja az egéaz világ, A férfiak ifja, véne Seregesen -csodál, imád. ■ , • i !n valóban a férfisereg • Nem oknélkűl van ntánnad : i Ki ia Jiirns ellenállui Harianyádnak varázsának ? VU. Bár. senki aem kérdez, éa bár Senki aem kiváncai rája; ; . \'tDicaekazel, hogy lovagidnak \' .Uyen-ólyan nagy a száma. Hogy nagyszámú lovagod vau, Eu elhiszem. Hogyne volna. Ki is állíja azt, hogy nem Nagy szám as,hol sok a nulla? \' VIU. Szabadságot kértek hölgyek, Olyat mint a fért élvez ? Meg is\'kapjátok, mert hiszen Méltányos követelés ez. De elébb tanuljatok meg Karddal, nuakával küzdeni, Bogy majd azt a szabadsagot Meg ia toljátok védeni: Mert kötótl i Mókánál Bár tiaatsaségea Saakösök, Hanem aaárt Mos volna Ssahadaágot védai velők. Hrdey /ffeoa A\\t KÖZGAZDASÁG. taréi. lr(ilth mmkrtpfa éttAtérJI, j i» j4f Vj&iyaa óíf t»f» I fti rm. 7\'ip. 4. K\'é«\|i warkevésr Ma) %r»n»\'ig Nitó; tl.ái Sav* arsaágW* toakbavész fefew\'iri aüapato»s^ tertíMén Sesvete A Hanti-ük végvidéken mar a tan MMflfclulmi kértk-i Ljupina iHvir k«i síkben. I.\'jkbban kitört a aa t\'i gtt.ka melletti marbaállásokban. a marhavész miivf\'B irt S«m»« ftftri községiben. 4 Kiiuik1 é» vidék® i^mm TtoomlM. A 11 rVái Slavou országban, a. ruraai í-mWÍ-5 területén Budjainovccz, ét a vű-11 ilt>uiu«áj\| területén Síd kittégbeo l> takouvkor miatt kiirtatott Kelt Üudapeu-n, 1880. okt -31-éi». A f\'i ■Imivziin, tocr- ét fasrss-knWcmMgi H. kir. mmifit\'\' ritcm. A Zalam egyei\' Gazdasási Egyoéü-ii?t hivatalon érti«itujV. Jegyzökönyve a Z»lajd<rity\'i tfazd^sági cg^filet 1880-ik évi k^VptvuilH-r kő tyáit Zalaegerszegen tar tott közgyűlésének, JMevők: «y István Ojmptótö ciniSk, Ölavina La* lnkey Léftlé, Uáezky Kálmán, llern-Akos, Oytfuiörey uáp«r, Stvegjártó oa, í6iiai>ón Horváth Mór, Báró Putlifáui ts», Óról iVyni Nándor, G«gó Pál, Sztiaka dékwik felálliteni a liawi raatl adatok alapján ért, sittelni éa auk lolytáa aiánltatni lia;áJo«Ui«»t hogy a társulat Nagy -Kanizsán oh>1v váras Horvát JSlavmt országok kii-wtóbcu íaksaik » minden irányban napon kinti tabíjtöiSis vasúti közlék ed jissöl vau ösz MokOtvé, vágóhidat állítván fql, vállalatát < vidékre ia Uqmac ki. HSIM -1880; A li\|rl«y»ok azon közleményei folytáé Iwjgj" a nmg Psldiuivrl-jt, i]>ar és krwk delemügyí kar, minisztérium egy jmegbizóila! kíildüt Amerikába a phylloxera pusztítása uak ellenálló luuMötájuk tanulmányozására bevásárlására és behozatalára. Hazánk borászata iránt jléguágyobí aggodalomtól indíttatva — a ezimxett kir, miniszteriem feliratilag megkéretni határoz-tátott, hogy tekintve miszerint a phylloxera veszély éppen Amerikától az qttani szőlő vesszek bár eddig gyér boltozataiéból ered ott, jtehát annak eredeti hazájából történendő tö mege beszállítása még uagyobb mérvber fogja a Veszélyt növelni, s aacraaz országol egyszerre elárasztani, szándékává? felhagyni, mindennemű azőlővesszőnek orsiágunkba le-endő behozatalát bltiltairi, a liláiuiat legna-\'gyobb szigorral Coganatoaitani méltóztassék- - \'* Ööil8Í-Í880. Miklós Gyula nr országos borászat^ kormánybiztos a csemege és borszőlő tor-j méuy \'kivitele létesitéso czéljából — a közlílu kérdőpontokra értesítést kívánván a megyei viszonyoknak megfelelő adatok alapján aj kiváut értesítés megkdldetni batájroztatott. 90[l95-im latrán ügyvezető elnOk fir clő-j >y a nébay Molnár Gyürgy Ugy-1 Ari jes, rw Ui (In GáUir, ^Kigethy Antal egveatiJni tagok, ez I utóbbi ügyi* nuiit j^gy\'MŰ. Arrív látván flgyveaKő «iln<»k nr a I M>\'jflrnl tagok szívélyes tldvAzlott\' iá elleti I u Lízgytijröt tuegnyiíTáii, kővetkező tárgyak I II Arvay téiesztl, liogy já nébayl____________ ______ Véq tulajdonát képeadtt az egyésllloi liázáj IieUenében ickS salae^erszegi .kertet, eunukj tulajdonosa azoa árért, a mint fi vette, s aa átmbáxáai illeték s uutaégek megtéritésa mellett átadni hajlandónak nyilatkozván, kérii ez érdem lien a közgyűlés utasítását, miutáu a tekintetes megye küzonaúge a C é. iuájus 10-kt közgyttlés 731 az. alatt hozott végzi] •ével belegyezett abba, hogy a zala-egerszegi telep nagyobbitá»a aa azzal \'összeillggésben u<m álló, di az egyesület czéljaiuak nicglcH leló te.ek uii\'gváiái lása által is mefoorténhelik. Ug^\'vixzeté oliiük ur a végzék kiadátáj val MWntalmaztatoU, liogy a telek\' mt\'gvetelo éidemében legjobb belátása szerint iutézkqU Im\'MvL 91,117—1880. Arvay Istváu iigyvbzetö elnök ur elől ier\|r»zti, hogjr a j,tszulész«ti pályamunka4* llMlOi pédáuyábani kiu> ouutásét eszlp(zöltct(),> de niiuth\'igy azuui. lllUU példáuy a .szQkséglcteu rétéi 823 trt kr. a kiadás pedig 3H>Í I nem ledezte volna, jóyáhagyáa reuiényébeu 1H kr. ez szerint a maradvány, amelyből ukv IüUU példányt nyomathatott, bejdfutvénj Vsi irt. előleg visszatérítendő voln^, c«ak hogy az első lUtX) példány nyomdai költség^ > trt 15 kr. lévén az egyestilet pénztára 21;) irtot tett volna, a 200U példány Iciuyoj ranyáni 5<i Irt kr. hiány mutatkozik; másáért pedig összegen 275 írt fizetendő; —J \|Mn\| ítéltek eL Hagy kanixMÍ gabona és borvásár reu-iMzotiMg lutprsukubau á Vásr leíolv-a helyszinéti telvett, az. wgyesalet koz-íUo kü/.zéU\'H jk<i\|>yvvel a l. é. sarjKem tHUt UrteCt zárijleaerúl felvett jj-gjao-tét Mim jtMli, mely szerint az ••gy««fl-Hal adott 5UU torait előleggel ogyUtt a » a gabona és borváaároak i eltartása ,ellialárosiatui kérotík. A lieierjeaztett egyesületi pénztárnok rnak tuár átadatott 443 trt 15 kr. owzeg péuztárba beutaJlatik, annak átvételéről a íiidez<j bizottság jelen végzésnek Gjavioá aies rendező bizottsági eraök nr IiómImi níeiy összegnek ugy a munkához szilkséges taiueiszetek\'Tt járó iü Írtnak utalványozáséi elrendeltetni kéri. . I ügyvezető elnök ur intézkedése helye ■ehetvén, a pályatmitika kinyomatási szállij tási éa jzétkflldéüi költsége a pénztárból jelen végzés kiadásával ntalványoztatik, fi pálya] vei megnyugtattatok, ogyuzenftunid I munka az egyesület tagjainak, a gazdaaágj I (Egyesületeknek, — Zalamegye községei neki iojtulainuk, a megyei tanintézetek könyviáj raiuak, és szak lakknak megkftldeini batáj I roztatik. 92, löö—1880. Arvav látván ügyvezető elnök nr be-j«4entvén, lmgy az alapiló-tőkék kamatjaival éa reudes tagsági tiijalfkal liátralékban Jóví ngyesük-ú tagok ellen <u kereseteket llosdtái Üyula ügyvéd által megindította; helyeslőleg tudomásai vétetett. ti av ma Lajos urnák a gabonaváaáruk reíH drUi;9ében több éveken át tnnuaitott buzgalmáért, ugy a rendező bisottaág minden egyes tagjának a kereakedelmi testűiéinek a tfi vee közretnűködésért jegyzőkönyvileg köszönet aaataatatfk s es nekik Kovára János rendezd btzutuáfi alelnök Ur által Ulavhia Lajoa urnák ssuniélyösét) a végzés megküJl déaúvd tudtul adatik. Taná\'akozáa alá vétetvén azon kérdés,] hogy a jöró évben megtartasaék-e a gabona es borvásár\'/ aa alapszabályok 36: j a é tdmeben megejtett szavazás utján elhatároztatott, hogy a jövő f"ftj. évben ezen gazda aágt egyosfilet állal gabona éa borvásár nem fog rendecteuu, de az általa beszerzett kéaz letek, Kagjr-Kaniaaa város közönségének av vagy a kére»kedetmi (estüfetnek — a netán általak rendezendő gabona éa borvásár czel> iáta haazttAlt<ii aznoaon áteogedtetnek,- azért liag^ Kaniz-ot varos tanácsa a végzés meg k&«dééval m^kerestétik, hogy a jéfcn ha táruiatról áa t-nipkeiteiiet érteaitMii • a kéaz leteket továbbra is megfiriani ssiveakedjékl Ko%ári Jáuoa rendeaű biaott»ágt alel-1 i>r»k ur a gilt«i»a váUri összes iiaioknukl í- gt á\'-k"uy\\ ku k. pecm tn< k az égyeetttdj -•t Kende beküldésére fmkéretik. Mi ltJ— ItvKÜ Mikioa Gyula ••raiágo« borászati kor-biatos ur áa országos piuezemcster vo. • alatt mndezeu\'>!•• matacrttrotelés érde-i küld\'itt at^gktreeósero értMtetni ha-t alatt, begy Zaiansetfyvbw jelenben nincs •álöbif teá, a njcív a aiintaszflretelés tlésshsi —t a megkeresés szjdjrpit meg-alé oJ átva vojlna, de a évi inwUuvflii sÜáaytormée ja üagv \')»al ágálhatná, aaért az a folyd ír . ( egyMaei tertUeléa eaétaa^den meg ar^psnk* ausniaBgy astfnban aa easwe •egvai •jtaaa kívánatos, kor-•ss<ie ar atoyksfvtat halAr^ai^wti an-1 naakitliéoisv^ hogy a Mmgm Pldauve-4 jtfMM* % kraft sIiíh4\|JÍ kír. minüte-mm éltei A kesUMu kir, gazdasági team •i mttméf* a sswtasrti teeéésiisa azük-Ifpe M««efewesel wwésni asélt ke a Végből k mh sv Mér a iavi Wl. évksa a minta mmtAm ls—l>dliitiil>ad ewgteilaikaaaét. Aa írvtÉ^m MB^ar gazdasági agyesa I ii iiwtekaatn- eaatá^\'M Iái ss. akii kait \| ek-tt+mr te^ké fadaya, kegy egy É\| tes—iat, méjf Kmntea él Aafal ar keNte mé* evek a itoasél ííití iHeta-t n iiániftsi mm aatí Mrirvktei fetytetja, umm iitefaiJ Msriiiiis a^fM\|d aétéajr viénki K MÜlal. él nMi iaayá a 1)8107—1880. Felvétetvén a f. évi május 11-ki köz-1 EIllés i». szám aUtti végzésével kiküldüld Mttság előterjosstése, mely szerint jáváslatba hozza, hogy a gazdasági egyeaület az I8S1 évben a lehetőség aZ>annt május haviban J meejei kö/gyilles tartama alatt rendezzen kiállítási é* versenyt foklmivelési ettkfaökre külöuösun oly gépekre, melyek kisebb gaz daaágukban is elonyöseu liasznslliatók, ujaemii lóhercséplő gépre pedig küiöuös dijt tűzzön s 1iogy a kiállítás dijanndó azántá^vSr-senyíyel és cseiedjutalmazi\'issal jnHtcasék egyb^- — mégis hogy a díjazott\'gépiekből a gazda közönség köréne kisorsolás\'ntján vagy más rzélazerü módon eljuttatás végett,1 kfllö-l uöaen alakulandó gépbesáerzű szövetkezetek iéizére törleíiléí mellett beszerzésre vásároljon az egyesület egyelőre megbatározott ösz-\| szeg erejéig gépekei, - végre hogy ugyanaz I 1881. év lolyamálian szőlő és bon ugy sző-lómividéat, szürotelési és pinczceszköz és gép kiállítást. — s ezekkel kapcsolafbau Üyersl és belőtt gyümölos kiáilitást rendezzen. Általánosságban Imlyeepitetifén — a részletek kidolgozására liáczky Kálmán ur luökiete aJeU egy bizottság küldetik ki, a melynek tagjaiul Zalaliéri Horváth Mór, Skttb- j jcs István, áaily Dezső, Szflps látván, Szekeres Jézwf, Sftvegjárló Lajos, Fafkaa Dávid, Máyer Akoe egyesAleti tag urak válást-látván >egi lelkűitek, hogy á részletes programját ugy a létesitéare megkívántató Iteiyiségek és a kivitel tekiotetében jelöfordtiló asaluégietek iráitt kíine; itó tervezetet ék munkálatot készítvén, a f. é. nevemben kösgyü-lésr betsijottteai saireskadjenek. Ml\'^-ltüO. Aa 1891 ik évi jsnaár l-t4I IMI. évi 4wwsbev II -te egy évre a költség vetél kövctkiiaoMp állapíttatott meg. I. Titkár évi fiwtése . - . 4Ö0\'frl. t. Ugyaaaaaak ffuda átalány lOU a $. témtjmk éri kaetése 4. 8eaklapokr4 kéay vekre nyomiawáayekra t , . 1 As agyesaJet kfaJ\'Q\'ér« «s«r iou so 16U 1 A sUeádésokhos seüks%«s kinmtatások elkészitéaéirt. 50 Irt. 7. Korjésaetí «kak<>s(. rónére )00 „ aj irataaekréay bnsaer-zésére ...... . 40 w I tlssfeseii 12UU frí. Aa \|l. 2. 3 tétel alattísk az illetőknek ovnogywlp részietekben, a 4. alatti a szük-aéfiletliez képest, jáz 5. alatti a szerződés ér-t\'plniébénj a 8. alatti a száiáadásdk és kimutatások vikészitésbkor, a f,\'sa kert<Weli szakosztály elnöke látványára, a H. alatti a Mtakrény tjott ár\'sj Erről üg végzéi ilkcsziw sékor az előlegesen kialk\'u-rint* elniikr utalvaftvra kífizeteudő. pvezet^ 1 elnök és pénztárnok ur a luhdáaával értesiitetnek. 9^,200—1880. Egdosületi pénztárnok ur elfiterjesatéeo •gyösi let vagvjonáról és jövedelméről, mely szerint 1180. évi szeptember 4-én az egyesület vagyam vptt-i\' ^ Rendes klUelétvényekbén .. - . Kütelekváiv nélktll . . . Ideiglenes kötelezvényben Takarékwnztárí betétekben . .. . Ismét takarék pénztári köt rém ben • flegyvámj váltfág! kötvényekben Fökftcberjnentesitéai kötvényekben AHamkötyényekben .... lt)í> )0 Irt. im , W a 6I5JÍ „ , 351 „ 10700 ; lf5 s aoo . ] \' T össze icn 3145 trt. annak évi jövedelem pedig kamatokban 1573 Irt 65 kri rendes tagsági dijakban 845 frt égytitt 2218 frt 80 kr.; tudomásul vétetett. 961201 1880. Pénjárnok ür előterjesztése, njely szerint áz 1880. évi szept. 4-én a péuztárbeu volt I drb. ozist 2 frtos, 32 drb.. ezüst 1 (Kos, 5 drb. ezüst 20 kros, 874 frt 611 kr. kész-péuz; tudomásul!vétetett. 97 203-rl8«0. KgyMiileti. pénztárnok ur jslputi, hogy Szerdaiiclyi Antal nr 200 frl álkpitó tőke tai i\'izásáhpl 100 Irtot lefizetett, l egyelőre takarékpénztárban tétetett: a befizetett 100 lH» a pénitárba beutaltatik, nénztárnok ur azon üsszégnek mint alapító tökének kezelésére, a nyugta megküldésére utasiltatik, s tírről Szenlaiielyi Antal ur végzésileg értesil- tjutik.. . I" ; . 98204—1880. / ; t— t ThdwiyLajos egj\'csUleti pépnártjok nr előadván, pnülerint Imjlott kora miatt a gazdasági egyesület pénziára kezelése \'ájmil ter lieMebbon nehezedik n»á. minthogy a .sz\'ánia-dások i\'zéutul az év végével táraielók le, a midőn ■ a nemesi magán tutajdon \'éa! alapítványok kezefésétőli azáfuadásait is beteijeszteni* kell -- bejrlenti, liiigy \'az egyesületi pénztár-noki állásáról lemond, s o tisztet euk de. iwiiilier :\|l-ig viseli, azontulra kéri magát ezen hivatalától felmentetni. Az egyesület sajnálattal nélkülözné Tluisly Lajos pénztárnok uruak több évekeu át híven, lélkiiamerates buzgalommal avatolt-sággal teljesített lnvataloskodAsát, mért is azon reményben lmgy fáradalmait továbbra is szíves lesz az egyesület érdekében áldozni — a lemondás iránti határosat hozatalát a jövő közgyűlésre halasztotta!\' 99205—1880. Háezky Kálmán ur a folyó évi január Mől kezdve a zalamegyei gazdasági egye-styletbe miét rendes tag belépvén az egyesületi tagok lajstromába bevezettetni, a lölil-müveléüi szakosztályba soroztatui, részére a a felvételi bklcvél kiadatni, s erről ő és a r egyesületi pénztárnok ur értesitetni határoz-tátott. I lOi) 139—1880. . Fökliáívelés, ipar és kereskedelmi)Qgyi kir. miuiszlerium ló767. sz. alatt a Dr. Sza-niszló Albtrt kolosmonostori gazdasági tanintézeti tanár és Gamauf Vilmos gazdasági :gjieít titkár állal a.iihylloxora népszerűen ismeiioto művekből; 1—1 példányt küld rjgi, k\|öszöoettel fogadtatott, 101243-lüSO. A z.-dger3z(\|gi községi iskolaszék lbbO. apríl 24-én{tartott közgyűlése 17. sz. alatt hozott s aaj egyesületliez megküldött végzése, melyben a wlyembogár tenyésztés éfdekébőh szcderla uevelés és terjesztés, iránti Intézkedésre kéri lel Azjegyesületei; —J tudomásul Vétetett. y I 1021^6—1880. . Dr. !fcriédmáu lleroát nr, köz és Váltó ügyvéd budapt^ti lakón reszneki zalamegyei fllldbirtokos! a zalamogyei gazdasági egyesületbe rendet tegkép felvételre jelentkezvén, 5 Irt tagsági díj melléklésével. Az lotíO. Július 1-től kezdve ak egye-s<let rendes tagjául felvétetvén, a tagok sorába iktattatni, a; nemzetgazdasági Kzakosz-tályba soyoajtalm^ f részére a felvételt: okirat kiadatni s ehíl:(S és Tbaasy Lajos <6gvesü-leti pénztárnok itf végzésileg értesített ui s a néki átadott a pénztárba beutalt 5 Irt tagsági díjról aj nyugta megküldésére utaaittatui baiáruztatotá \' 10314Í—1880 . Vallás lée közoktetási kir. miniszterium lőW/ ar. alatt a „tíudape^i álhűni közép ipartanoda tervezetéi jezimü értesítő egy példányát megküldvén, könyvtárban dtesndfi. I 104 200-1880. Arvay István ügyvezető elnök ur bejelenti, hogy Villási Pál: tGyÜmölesészeti és koeyhakekéeaed füzetek" ~tzíafl, és Be-reezky Máté iGyilköicséizeti vázlatpk" czimü mtivet pgy-egy példányaii a könyvtár réacére megvette; bely(álőleg tudomásul vétetett. 1<$ 15^-1880. Orsaágtjs magyar gazdasági egyesület 506 sz. a. aa egyesüjet kebeléből szervezett •cöfetkeaotí szakosztály teflieskozáaai alapján a „Mezőgazdasági iszövetkezotek elkészített tarveceteltöbb példány teijwaztéte végett BMgküklvén, rak éri aa egyart telet, hogy mi-után aa alakulni kjTáaé oBvetkeaetek léte-IIillésére tettJa satítt kiküldendö közege által \| UMyai káaaja lely«%eket hol llyea »övet kezetek létjaítesére hajlam nyilatkozik, ai egyesiiletloj közölje.^ A kflMöncftel Wtt ÍÜzetak a tagok kö-sStt acétoMtatváii, előforduló jelzett szövetkezeti mozgalmakról az országos gazdasági egyeaület értesíttetni liatárqztalott 106153-1880. Főlditúvelés, jpar és keroskedolemttgyi ,kir. minisztérium IJ58ÖÖ saiui alatti körira Mában az erdőtörvény életbe léptetése alkalmából az (vyesUletet a hatáskörében álló támogatásra ptvja lel: készséggel megajánl-tútik. . [ \' 107 164—IHöÜ. Arvay István ügyvezető elnök ur bejelenti hogy Ngs. Köves János ur lelsö^rsi prépost 200 frt alanté tőkét, és 10 frt ka matOt hozzá, beküldött. Titkár jelentése ezerint ezen összeg Tbassy Lajos pénztárnok Urnák átadva lé; vén, a pénztárba beutaltalik, /pénztárnok ur 200 frtnak; alapító tőke gyárnál k<-zolésérf a 10 frt Inu^atról a nyugta ugy az t nileti alapító kötvények az egyesület költargén posta utjáii megküldésére utasittatik, a erről Nsgos Kuvus János ur VégzétUeg értesíttetik. 106157-4880. Ilékésmegyei gazdasági egvesület a Békés Csabán 1880 szept. 19-én s következő napjain tartaudó rMezőgazdasági gépverseny" prpgrainuiiát megküld vén: ut együttlét közlönyében közzé tétetett. 109101—W80. Kőnigmáver János és Szí les litván urak :i Nmgti Földinivelés, mar és koréske-delemügyi Kir. minisztérium által hasájálatra áteugedett llolieubt-imi arankatisstj/ó rosta működése <jredijit}nyérpl[ jelentéseil^t \'beadván a Nmgu Földmivel^s, ipar és (kereskedelemügyi kir. jiiiii\|ÍKZteritimboz síz egyesület köszönete frjezéie kíséretében .folter-jeaztéiidók. i lll) 16:1-1880. Ka^ai m. kir. g&dosági tanintézet ér tesítőjo a könyvtárba elteeudő. -fle 111 W5-1H80. Kovájmii elhalt Nagy István k/tdár l.özvogye kéri sasit \' egyesületet, hogy miután \'elhalt férje mmdhjikor ugy nyilatkozott, hogy az egyeaüM tagjául magát alá neiu irta, a jóiért olyannak magát nem is fékiutvéu, gyü-néseiben soha rétzt nem vett, s az ellene cuielt tagsági dij követelésnek mindenkor el-\| 4eue mondott- minthogy ujabban ö \'mint férjétől származó íjészUm iyég kiskorú gyermekei gvámanyja iwperléssel feuyegHtetik, tekintetbe véve\' sz««rény vagyoni állapotát, kiskont gx.nuekei éa özvegyi sorsát is az elkuek emelt követelés alól őket Teliueufaiű I méltóztassék. Minthogy az aláirás való«lisága is e>ak I kétséges kimenetelű peruion volna megálbi-niiható, —• tekintettel a felhozott indokokra Nagy István összos hátralékaival együtt a engedni és a 8xt.-!vání állomásig a vasúit saállitásí köluégektt visebi méltóztassék. 116176^1880. „Marhatenyétttésűnk hanyatlásának okai és javaslatok annak emelésére" enmfl az lUztergomi gazdasági egyerillflt által kiadott füzet égy [példányát ugyauaxon egye sülét megkUuWéii ijjfüszönettel vétetett II6\|T7—lWj)0. Az 1880 érifug.\'/3 áariodexeunagy-kaoizsai Y-ik gábem^és lorvásár lefolytáról fclfe.it jtgyz&kóM\'v az ag)vsület közlönyében .már közivé téve léjén — sz irattárba megőrzendő. j 117180—ljf^O. Pöldmivelés, I ipar és kereakedelmugyi kir. mídiszter ur \|5 Nagyméltósága 2.3704 sz.. a. aá ország , ifiorászatí téritépe" egy példányát a könyvtár, réttéri* azzal \'iküldöite \' , meg, l»gy az cz\' ir&i\'it érdeklődők álesiteu dők, m1aermt a térkép 6 frtórl Fotyef \'ka jos Budapesti üzletélieu meg ffíere/hető. • Köttönettel fo^adialott, Wkötve a kön) v-tárlan el tétetni • \|i jelon végzi-iiuek az egyesület közlönyében jközzétételével az érdeklődőket a rendelőt éneimében értesíttetni hatá rozlatott.\' \' 11^207-1880. Haydn Mihály nr rigyáczi lakos lóid birtokos 200 frt ajapito tőke összegűt beküld vén s titkár jelentése szerint az egyleti péiu tárnok urnák átadva lévén a pénztárba be utaltatott, s pénztárnok ur azon ösazegueh alapit/? tőko gyauáut kezelésére, az eredeti alapító kötelezvények és á 200 irt híjiMté. séröl a. nyugtánaK űz egy^itület k-dU^^ n megküldésére ntasjnatett. s.mTÍil lliijilii Mi liály ur végzésileg (rteüttetni hatéi "Ziatorf. 1191207 —1880. , ögyvezelfi e(nök urjcleiiii, •\'■ :.} »í"í háböj ismét érkezótt hat darab mit«>\'i ;->\'.-wijH-ldány, mely \'a gyüjteinéiíyúen yv/. teteit s ára általa a pénztárból utalványeztt mt Uelyeslőlog tudomásul vetetett. 12öl 172—1880. Békés megyei gazdasági eg)e ni.-\' 443 1880 szám alátt megküldött „nyílt vs. lasza" a gazdasági bgyletelüszOvetkJ?-é-\|-iár gyábao az országos gazdasdgi ••gywüM által kíbociájtott íefliivásra tűdeniáml ét- ictt. • 12118I-17JÖ. \' Nmgu foldmiv\'vlés-/ipsr- és kereke l-.-icm I Ügyi kir. minisztérium . 23\'J64 rzádtfHhU u I \|í) ümöle» aszalásuák mint foutqs há i-» V I reskedelmi ezikket szolgálintó ipanuih. I jesztése érdekében, kiváló lekiijkitel az w-I szágban már is jelentékeny jövödeltui forrást képező sztlvaaszalásrá, egy általa kénittetetl czéUzerű szerkezetű gyűniölcsafealó minta rajzát a hozzátartozó útmutatással együtt az I érdekhálókkel leendő közlés végeit in\'gküld vén köszöuettel logadtatik,-és az illető érdek II lőílő felek jelen vegzésnek az egyeililet köi lényében közzétételével értesiltetuOk. bog) . 1. ,1 ,, . •.. . . -1 \' minta rajzot az ein\'esület titkáránál meg tagok sorából kitöröltetni s orrol egyesületi tekinthetik \' péuztáruuk és űgyVezető elnök uralt érte- síttetni határoztattak. 112-170-rlTS—1880. Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi 122140. A Békésmegyei gazdasági egyesület 1879. évi értesítője. 123141. kir. minisztérium 121208 mi.\'a. és Zalamegyo alispáni hivatala 9473 sz. ja. a József foher- I . .. A ^ özsimymegj\'ei gazdasági egj-esiikst ezüg ő es. kir. fensége védnöksége alatt a Kassai kereskedelmi és ipárkamra által Kas-sáu \'1880 szept. 18-án rendezendő bor. szőlő borászati és szőlőszeti eszközkiállítás részletes programmját megkűldvéu az vgyeatllet közlönyében közzéléletvén: tudomásul vétetett. ; 113171- 1880. . , Szabó János.alahstikUs Kun Szt-Miklóei lákós staiístjkai munkáUtok elkészítésére ajánlkozván! tudóméiul vétetett s há mjj; kodése szükaégelletm 4ög, igénybe vételik. 114172-1880. • Nmgu Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi kir. minisztérium 21,782 sz. a. értesiti az egyesületet, hogy a lóber és lu-czernamagbóf az aranka maguak kiválasztására szolgájó „ Ffetsaeli" -féle gépet .-szerez* fotelt be, s azt kész az egvesület tagjainak rövidebb időn át\' használatul átengódni, mely luuználatért jlij nem kOvetohotik, azonban a szállítási kő tségek a haszonélvezők által \'esznek visehindók.: A Nmgii kir. minisztérium megkéretni határozta tolt, \'hogy a rostát használatra át- I 1879. évi évköuyve, 124:186. Esztergomi gazdi asag egjesülett állói kiadott a Vcuis Gyula által szerkesztett „ado kalapterru vonatkozó észrevételek\'\'. 124 188, „Országos magyar gazdasági egyesület évkönyve\'\' mely ugyanezen egyesület történetét tartalmazza. \\ 126190. Az Í87V-jk éví Széke»löjérvéri országos b^lliuí^rol Keleti Károly által készített jelentésX könyvtárban elhelyezve megőriztetni hatánhlatott. \' H 127. A jegyzőkönyv" hitelesiiésével Farkas Dávid és Sflvegjártó Lajos urak bízattak meg. Egyéb olintézubdő tárgy nem lévén a gyűlés bezáratott, kmf. Farkat l)ái)i<l. Árvnif Itivtiu, rlnük. Siivegjártf bajos. Ssigetluj Antal, titkár. I«eleiül Kzeikeszfo. BOFFKANN KOK Hirdetéaekr 00000000000000000000000000000000 o * 0 mell* és iiidolielegelLiieli 8 Wilheiui-ítle \' 0 SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA H llhelas Fcreiri. gyégyaierte Xeuklrchrabti ( i.- l %at rla) 25 év \|éta. a légaÓsaerfak in\'egbetegedése ellen, torok és bronehial-katarkaliaj kehe, rekfldtségés egyéb torok- és tfldébeteg«égsk ellen a legnagyobb gjégyerdtfel és hatással. Q Különbin figyelemre méltó ezen szörp évsamfll ködös ás hideg időjárásnál. Sf Ríuidkivfll kellemes izénél fogva gyennekskaek ty hasanos, a tüdőbutc- W gekre inékvé aaOnban szükséges; asoakivttl aaflkséges aser éuskaseknsk és szó- O nokdlpikkjlttyolbaoít hang és rekedtség allén. — Szátnos híaenyitváay megerősíti Q a fentebbi álliláat. Q riészUTDÍ Msgrondeihotrt Nagy-Kaniasán rráfér Béla gyfoonze A j. ( \' \|mpns^ tgytnétr a Wilhtlm\'/S\'* Sckttedkrg nbmrmj nlhipnt iéryr, wkintan es Lel fébmj kiaitutik tintán, 1 >t Dittmr Qf\'n J^\'á^tt níuti M\'tnlu\'é 4fcfaMséff!héeáqj akojt /Ht gyirtmAnj^k ttok utins#k, mJyktv\' hMMs«v OOXWOOOCCCOOOI fid kiíiílttán/t aá tuó kiiUuUlvt. Ir liki ém htit II Tisz^-sorsjcgyek! Ajájn 1 atjo• kamatozo aorajogy! Já kainsiáx j"lniták»»iy ajvréd aaályaá ; MflakarHáiro kfiliMim nikéimai! 4°(J Tis/iai - sorsjegyek ! FOnyerciMny 100,000 fri. adóuitoiteá! ■ lU;iifÍj i njtrt 110 írt. emelkedik 120 írtig. » haiái évrnklnl! -!"/• k>ai(] IC Ltfkénirté, baiai atvaaéar IS- "Wt 4% Tiszai t sorsjegyek ! uiiiullukor epéizen a hivatalos árfolyam szerint v. n OfOtoaéMau\'havi réazlotlkro adatnak eLj SáST ígérvények cttk 1 fri 50 Kr. é iW 10 darabra/l lágyon I Caak B\'c . UCDpllD \' Cb C 4a w-.ilt.i- »* „mLipuUn wóiix-ii\' is. I \\ nlióftAiri hiaanhliaiala. gép* é<i ToSta-iemez gyára Budapesten, a M ri gi t-bid közelében, kéaail Trlcurüket (konkoly válaaató;,6 kii- ISnfélo nagyágban. Trieur bragrrekft malmok aaátuára. Koplalókat. Hiflrie rontnknl, Halukkal éa rtatákat caépldgépdi aaáaiira. 70.\'. 89 700. Allam-sorsjegy laelylyt! IlUrOlll ll)emiléll)l lebet 11 tn. KAnytr\'méayek Trft-CO 000, 30,000.10,000 frt.^Bl \'-\' outrak arany járdák, Mh Kéacpénsben 100.000 Irt. Csupán 5 darabra I aorajogy Ingyen. Hu.ai f é. no vembe ll-ea Caak Bee* \|\| Q . n „ r»i Caak Btca Wullieilc 13 ni" DlOUl Wulliéiió I• Cb Cbon tulláflslel ktndohlinlal i FelhlváM a amburgi alltat á\'tal biitoaitatt ulgj pénxlut-t<ria ujereuienj-ettlynU-ui rá <><ulrr utl/Wn n-uany búaap multa u null. 379,760 r. márkát bi aayitu nyerni kdl — A 7 oaiultba be wxtott iij j.itikterv 90/Ui) sfj»jegy Uxt 46,640 nyere-menyi tartalmat, e» leg j ♦ 400,000 r. markával áa pedig; I nyer, 250,00 m. 4 nyer. 8000 m. 1 nyer. Ic0,000 m. 3 uyer. 6000 m. i tttrr. 150,U00 ni. 5.\' nyer. 5000 m. i u»cr. 60,000 m. G uyer. 4UÜU m. 1 nyer. 10,000 m. 10* uyer. 30" 0 m. t nyer. 40,üŰJ ni. 214 uyer. 2000 in. 2 nyer. 30;0Uü m. 10 nyor. 1.000 m. 5 nyer. 25,(I<U m.\' . 2 ny.fr. 1ü«h» m. % nyer. 20,000 in.\' f»33 njor. IÜüO w. I2nvcr. 15/11)0 mJ 61b nyer. 500 ra. I uyer. 12,000 mJ 950 nyer. 300 m. 24ii) t-r. 10,000 niJ\'36,345 nyer. 138 m. •tb. »tk A li 1 c c:iié;ijlui;áA temieráWg éa btvaUloaOt iiiiHit megallapittá. K/r t nagy pMikUoraolaa •Wglrinlebbi nyere-meaykitiittuioi agy egé-x rred. unj. ára cwk i tn.vgj 3\',írt egy fal h .. 3 .. .. lJi, , in-gyed ,. „ !"!, ,. 90 kr. e» oh éten klaailag ln<taaitatt eredeti »o>»)egya ket <1 tuug ktkmUdf rajy poilm ktfittliu Üti leli a legtávolabb vidékn- « bármeetraen elkfil* djin. l.\'M-k.-i) taaxegrk \'paatajegye\'.bea ia bakiid* ba»ák. A Sutmdtcktr két rárid idl alatt 125,000. 80 000, 30,000 20 000 tább 10.000 uiarkat aa; ayrreateayeket lixetett ki máinak, a at alul aok talál «ier»nc»» ének ■egJapitaaabot ja* mit A betétei a nagy aj rreeégkilatá»o\|t hm uranylag igm < ekályek a azerrnr\'ekiaárltkat caak a)an* I üli l\' ilrt ..Jdiuilca rMtrctl megkapja a megrendelje al-kalmaral a bi«atalo« tervet ái a hutai után a ajtttxeaj Ujatromot. A njrreinmvek kifiirUae min ionkor, pontosan u nliiiiu jiitallaaa ncll\'-tt Uirteink* > akar kát* ti\'ili-u wvgittldrac v.igy Lii«<utr. érdekeltjeink-u>\'í Aunt\'ia tuiud^a n\'giobb pi r/aiii l>imjtli\'» Í4i\'k6tl(l«Hik alul iáatrMttetbatik. I Jl\'gb\'.M.u. mindeuetf tr«i w-g 1. hó 30 ka alatt bi-alm«aan iutcteudfik u ..\'uiirolt kipróbált rCfi ! céjhet. Stöiujiecker József bank és valtóözlel Hamburybin. 0. I. A MTBIJVBeCMCai-bu — niada-IIlu mint stilard és b\'utoi Wtei ismeretn — um »toruk kliteii rektaum; miért ia u m-\'-Uitatik, mirv a t. k»i»n». fi/yvtwettetik. J 784 1. 3 -3 OOOOOOOOOOOOOOC 00 I Hu. n szerencsét lennie le«in ^\'obb isten segítsége legközelebb! (yógyitáa a lélegzés- ós tflpinhisi BzerveköÉ ugy a yegolgyenzfilóst Hoff János-féle valódi maláta uyógyíláai azer haaználata állal: Kliripa legtöbb oralkodábúanak odrari nállitAja Fotlzlet és központi Iroda : IV. várzi-iitrza 14. az. „Peking városához1 7 > Kiáka: VI kerület, kisyO tér. VII. kar. király-utcza 17, az. \\A tbeanovíjh". ■ » vMoeikira Tiraaaboi," rá kir. tiiuraoa. <1 .r^ny ín\|»mk re«»t e* korín• bi UitMUi Uibb M%g«a raam pvraat aa uewet rend lovagiaiuk ,-. íabrik Wien 6rabeahof 2. Fabripki Niettriage Stadi Grabea Brianeratraaae 8 7MS-4 f ilrrlín apui tá-an IKHil OiHna^l vallom b- ön<>ek. hogyit Aa mi* lata egéasajgi ton bn.tn <! rleleaiet amté ateg. Igm lto«ni ideig, axeniedtui Kyumorftjubaa, • i»«ti alUpatom mindinkább r ■•-aaArbn11 a k.-»< bb m^r temmit eem birtam idelni mert ai afalam \|is>átrl»et tAbbetári banyaa alul Irittn ki • mai oly reménytelen voltain li»gy ma\|aniatáletem <er.- elákáéntám. Uhvm btig liMau ilu n ax Aa raodaaaerfl •árét awat teljeiea egeciegei vagyok, mit !«• tfh áa önnek kóxöndk. Stivfani ké«i vagyifk at<>- vagy lr«»Wí kér-, doiékre Siréfit tadomwt adni. bogy ánnek exaiul ■fgalaMi bálámat, megment, t: •Vemért bebu»-nyitli ».un. Ikerna 68 fui\'g malaU"H\|\', -r» kb. m ilata rli<> k\'ilád\' -« 40 •-»>my malaU-cxukvrkn l^.Bld—t. nxv. Knobloch Wieae«>tra.,e DIETHICII cs G0TTSCI1LIG iungr:«V kir. udvari Ikra é« rtim-UerrakotlfnüU ÜHdn\|ir«ieu ajaal * t\'lí áradra daaaii frlaaervlt rakUrab d káxvetle&ll impartalt ^T- Chiuai Théál (•őínTo^b leVd — 91-dikl termes) Or Seippe\' fötörzsarvos A II«\|f"ilámi* \|í\|í- nwl.uV>r igiin kbünű crőíilA aur ItrcoiiVajcsrein aebf13>ri«\|t<gakad, ágy ni.ill»rt »-geknrl. merti\' iimii boa i^iUa ali. éjiü^v clirrtiii«4i gyumr éa llwnlailil inaiiiltiikiiél Ina ajánlIia<>. j K&ráktár* \' Fout Ihufar J»Mcf N -Rubaau . — \| Z-Efrnoaf. Ilnbtenky A. Kopriw: f. tfülkr Kmii-htly: WöMeá Kcrcnn lipMr la\'pig i A mag) ar-franczia í)iz(osiíó részvén)-íársaság (r^xa^CLCO EIorL^roise) . (6M46-S" I • ■ i I • V": • \',■-.." \' melynek 8 milli(> arail)\' foríllínyí réstv^jpík^jérc már 4 millió arany forint; készpénihen beflzcUelelt, bizlosit 1. tiizvész-, villám-, gőz- és íégszeszrohhanás állal oko- 5. szállilmányi károk ellen szárazon vagy vizén szálli-zolt károk ellen. tolt javakal. 2. munkaszlinelelé^. liiz- vagy robbanás álta\'l elveszted íi készpénz és mindennemű értékpapír postaküldeményt kereset által okozott károk ellen. (Chóm,age.) szárazon vagy vizén. 3. jégkár ellen. 7. az ember életre valamint járadék, nyugdíj és kihá- 4. tükörablak zúzása ellen. . zasitásokra. A társaság élén álló férfink, valamint roppant nagyságú tökeerje elegendő bizlosiíékol nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig az alulirt vezérügynökség által a leggyorsabban rendeztetnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommái a társaság alólirt vézérügynöksége a t. közönséget a társaság életbiztosítási feltételeire is figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet állal sem cultjvált újításokat tartalmaznak és a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál sem telező felülmulhallan előnyöket nyújtanak. Többek között JT í / % I , i ; A Magyar-franezia biztosit részvény-társaság ongyilko***\' rag) párbaj okozta halálesetre is kifizeti , a biztositolt összeget, tqvabbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított iwtfgel évenkint magok a biztositó telek és kir. közjegyző élőit történendő kisorsolás utján esetleg már az első évben kifizet éa a feleket minden további dijflieléatöl felmenti. \' . t ; ♦ \' Kagy Kaeíaién, 1«0. MramWrfcoa. Taljaa tíaatalaital v un K» a . M A Magyar-franczia biztosító részvőny-tírsasúg KerBUtl BffynSk.^ffek: J rezérü^kaége K. Kanizsán léla EcortiafM? Politaer Jwaaaí árnál. Ciáktorayáa: HiraclmaaaA.árnál. AIITU 1 llll A II i .M#i: Ptly Jánoe , A Landvin. TauaJ (erenes « ll II M A fi ti S H CT tfi.ia V. A. \' Caabraodakan J^Hgnác; j ü ü 1 ™ —— - - -.--i-l^ I;, J^j > a [NyoBitolt Fimcbcl Fttíöp láptaíájdoáoiaAl, Nagy Káí^iiát 1880.^ Nyt)laaak kewrt A tarrt-nr^tiek ! 400,000 márka j a"„t Mi.ll tmt^m a Mf^aM nagy Makada ■".» » magw kéw) alul >«abag/ta > :- latint a». abba* all In^j ar .sj ; h .un I aaea" lai k— 41140 a»araa»a>- ^ lm, . . .<% - « k\'. J . . ; .k ulalV- \| A at. SA0.l)»0 1 uvar á m. 1?,000 I a a». I 24 á m. taOOO )mr a Ék- lOŰLiOt) 4 uy< r. á bi. 4Ü0O 1 :.«-•: j bi i\'4I.<IU0 U ov«r. á Bt .\'{IJilO ^ 1 at AOt\'ibk ttó tmir. á itt. 3"UO ^ 4 rí. 4U,íba) 214 jn^er. á m. 20»0 •i t HW á in 3U.UÜ0 531 byer. á bi. IOOü ■ \| á BV<. á bi íá.OUU t>7;} Bjrer. á ql 500 3 aW a ». ZO.\'MMI !MJ tiv« r. á ui. 3tlü IJtfrr i U.. 16,OüO 25,150 aytY.á m. 138 l"il 1—A < atl». A wmaíuj huáank Bwaeariaa kíniili áCapi- A hm>l»kW aa tMmm Mai IuImKI I iw -fr-i Mii art mk I n. nn \| át M kr i a. .! i.ui , )\| . I . Ji kt.a Ik. \| 1 . • * , t W , Wkr. V.hMBr»y. ii.\'n \'■•/»» aa uaua( .Ifttagaa tMkakááaa vagy ! Btj\'>.\' « Tfi.r »ii ./ »uül •. • Wcnaf)--!\'\'\' f.itoJJ.J aa^i" ( i >lu(\'k Miaáaaái nu^m u tfw < ilMMQrai IUio« araáad A Magnaá«laaaábca —(kir.tat hinbln lir>—« ! 4 , brImiéi ewl rBaa«teek, ■teán bnaáa Máa féttg Urna- 1 \|.M\|\|,iktnUftak timi ■rliikMá a Wittaltt^n^^Vl\'J^f7^\'k^^ \' A mmanjrk luftMlaaa mWaskar \|MMU aa í-amIImm iMiUrtt u<rt.ata . aáár KAvatlaa ■wgkállf* iiiutin i ■ !.a».i. ..»aíA liw aiaáa Mfnkk fát-tm»a BaiaHi Int li.niima afeal áiikiwiláiOa \\ áiiaiatuaksak nuadaak<w aadvoaett w«var», i t ma* Miolrl)* ii) r\'ítt-ay kuMtt gy^raB ax aial lányw> . -uTvtndven ax miat tlO <I»U ««••• I500UD o.OQtf aaaao tm aoa I!.. luettrttok ki. -At áy . I^aiákanlaáá atap.ii bvu^T i vfclihmkl. át-nUlk>\' U< WiaátT MTÍ Ik ■ \'• l^plMklkli rr«TMln rt-\|\'-J--k-t\'tik m. ,r kaaaÜ tHuaa miau u awailia ma* akuáb, á» ■ítliamüt f. MVtOétr 30 ál J wt"*\'?\'" ***** ^ j^aoiujaiiü dc 8Í111011, baak m valló Bzlat Hamburgban. o-éaa\' n jf. .u> miadaaaáBto allaatkatvasjek. va-^ áa iálceai.Mrejegyetaek U. i.jrtzöoetllBket fejoavo ki caeoBel iiia touk i-uittmloU bizalomért, telkérjttk az I uj luaoraoiáauáli réasvétclre, — fütörviuéaüiik I aaeBtnl iá oda iráltjitlaQo, iianijrukur uMitoe I ét aailárd áxolgílat alul tiaiíuU érdekeseink I t» Ijea uwKdegflwK-t ktérdatuultui. Kuut^bbiek. I BMaaHMaaaaMaMMaamBBi I Nlnfrra(^aafl(t Dí V I) II lil) C D I l Hd Ki\'iehsapfel \| jj!\|j\|\| \|\|\|\|l fj\|\| I I\'é»lia+iilái /aAWn<«e ^jalamaa laMaeMak n.»»italai i» at ai.t.U mH Mifér r r \'fak««rfaaafn;a 4««ti. M Mkrlafi« n> Iwl^c, MeiyUa aaanlakáaraok MbUtur kaláat na gyaki—Imk vatea, mkilal.a bitaBaáiaká. M aJr aúa Cayear nem baaaaák. aaan lak latiul k"Ma« waáa éa a batag Ae Wo^ai^f I iaba< 15 laadatBcaal 2> ar. i trkrrci I áakatral l fri 5 kr p » laa kiWva I frt 10 kr. \| JUMaaáá aff kéemmH «a kilétük.) Káláaefejak a viáákla kkeeelwátrtl ptaaW kMa w MitM maOeB. (Étr Si.mUUn kSaaaoetiratok jkJldettek be bnaaiai. ^elyekbll n»luny»t ayilr«baaaagr« Ktol TWMt CnrWa ar! A II, éaoaaf libdaraa\'atan } ciáUil tl}«aa BMCgy vyHatt. Máa ia«av«4&k káHMn ] tarlltmá— f álMiiiH betofág^ imáik iWy Bi»cja- L^n<t kárak 9 raoaufot •Ma, kMa{«\|iMi Ma ki títhh tr í I M\'ljr ÜaiuUtM j -I. .taaM* m prúMűaaa kHal agtea* ■ag»ványa» álátadt. aaept II. tlTa AaM tm dpmih. aa 3m iakáaeaftial t\|lii i aaggyA- \| flm/mr J. r>u)t ^Tái^áj.. F.^lla tak.! j Caaaar. a^ 174> ItTt ^t mÜÜ^I ^fl^r^TT."IT^ ar.\' MkMáa áMab JViití^Sn UMaaaa «>•<» ^.Itüilír V+*61- HZ - ik. kUM Mt grm<MÍ é. lairraüxtiaii " ■ , atert^ aa ctetaak adta vtiaaa, báaats aj IQa avát b6l\' " * V™ „ ,1 . . citawtt aaU Nti aaMvwb\'iá a^Baéra ltáetk iMg I Wnéntr RtI" rántaaMal • ra-4alaMa.aMI otáarÉt nwllan r.k ttr \' fiurrvDcM. valak ai •>u lb«Ucaiab<u jotUatui M.\'y ti.xUUll»l / n.lj.k mIui earakl tnuvehrk Kvak Mai aaent^tem j ^Sfitiltk Bhtmt .. tfy haritr>A« raWjrtt ai 10 Ü««k »\'\|8"«. ÍIIÍÍT\'^L^ÍX^ÍÜ Máhaa teuo VmrM* urHí ^^tm ** JW aU,. ltHm,mlt adia rta... U««aiia^bá kM» S^Z^m. áac. a im. I n Itmct nUtaaiML Ut^»«Ua futták buttl Bamaa. ak Ut4a^ V- ak<J már >U»\' tur ÍM* vak - » Tak. ar\' Xem talUak BK axarmkat, ..niwk aaoa V«rt J.áa aükaM. calirtkknál proiaccKTiayi il< éa gj» ,kiiu»- értlaa titó I» báacaáank- Utiakt a«l6»* a Wkfc a «á bategeagakaál TM. I krlU4ag ■^^líjflaai Ma aawlam kaaitáail alű. * Jáa maial k.r.k IS takaraat káUol ! »»lj»k Iwaan iáa% • kiooatak). 1 M<«Uli labda- \' I. Ziri/U, C \\morikai kö«ízvABv-kenő(k VV*- níhi,ü>\' ,nulv» éienyíaA s «»«yaagba» .vuiti mai BU^vt^nj; ,, Ulla. kr, 1 frt. t w M ár. (r-\'^wm-iaa 10 kr) aa» katfá. kéuégtalaaAl legjobb aacr injod.n kőaavá- Ív ;------ í-—\' ---- «y«e áa emmm bal, Mveatftian bálgévinrabaj ta«- . pn,l \|jiljj®7a(láe i>\|\|i»\|\| K\'n mf Mcgalia. S rc. M^ca l\'^lajka, fpjr.jifl.lál.iakgalai . \' Ul >UUI££4tia» « \|„j» , m„;ullUat, atb. rtb. fIUb I frt lü kr fi\'. ! a ax eiáltál kelatkeaS k.lkmdlan »«r>i. épaa Urtj* \' l"l \' * \'\' \' j lakWRl. é* krtaliiutl.n wrwk van l»»l«»<\'iijal». i Chinai toilette-szappan, Lff^r- F<jrd"\'",tr"w kr v Kwnáa larra llaaaulta uua a Urlwa.a.y mim laa. (a«0\|W Pátö DüklOnilp\'ja, ra igaa k«l »mra iuf<i tart m>< Igaa ankklg taft aa \| r \' k> mm tini Ke darab «u kr, WH^ .,"lh,,•; T1,\' .. luT .-1\'* ; ^-J -f-—- ,, , __ . , • ., i cagel^MaliMk rlloa lagiAbb éa MkaUemaarbb K k iakeríDOr f gdnrak áliaU«an ifcin.rvL I daboa kra 60 kr ■ \'pvi, ^ rakadtaég, i»;t<A»b atb. alian. L/ Taiinoucliiniii liajkeiifics, JSfáíiíí I^endUier testvérek íiires tvuk- a* éa laikn"k állal Tilawiaaji bajoóriaxti aaer k>> áubaaokbaji II darabé Cti kr. a Itjo-b\'.Mk vliamrve, I «\'»li. —u kiallii-tt mg) szemtapasza, , ^ „ j .«unc« w í>let esseuezia (prátfai tsejipek , j^temes tapasz, f^^^ svéd cseppek) SSÍT^ZLt T- 1 leaai bfj-k aliaa, kitaiw Uitkur. Egy Ivagae su kr. I gynllaAaeu* mail. Maglagyatt tagnk ki«»ny éa ba- I V..L..,,,,\'; ívatóíli andad ímm magtiai- «0"!» W-b «Ua» jOnok bÍMliyűl\'i. Kgy tégel; KI kr Uukai^jolaj, ^.^kitr.SgM, H — ,7 , niljai Egy ui.g 1 m. T feveterora tisztigro, KVa.í.kM Miü í\'ftkn rVnfi tlVUo-aak i. aevet- \| mt(uvart entéaxléa mladaii krikexwéayai. n. m Jllil 1 ll KU, f i„; jia- áa Hujx> alWu auk \' í\'jUju. audaiA. oonmrgúrea. gjMiamrliév, aranyér . orra. .j«Ju Egjr nappal a bumlukot! b«krti«a. a ft- \| dugnUa .tb ettaa. 1 canmag »m I frt. JÉ^fí^" Mindmariuú fr.ncxu kn\|»n egreie^.k vagy rikUrakbaa tirUtaa\'., t.»gy fcéréare gyoraan éa olcaan r at kóxoi tet&et. \| . (7^1-12) —— —MII romul (^l\'llKL\'Mt\'K, uiL\'gitriigaii. iur££cu. Titkos i/jokurí vétkek éa kkaapongások. Dr. H Hl S-fele Peruin-por (perui növényekből készítve.) Kgyedlkl <-Mitk mpmrm* aTA. a\'kalmaa ntíiii/i-e. " /cifÚ Vk exulá.rnekmbdeana.iiyrngr. \'I** VR aagevak vlbanuaara. • így a far-i fflll ) talárt a (fertai Mjf J gjengwcc) a n níknél a inagt. bi\'ii pátrtbatlaa gy-gykx«-a it idagrftidasrr miodea itiMna-l.,1 < ^it riiTMt\|H«t által nlMurtt «-lrrít-WwAéaakaál • navel^teaaa « (>aa\|wagaaak MxUttt-rta éa ■ aijeH magoiaW^k (áial a M^U^a^g egtedull ok«aái) által tárttá gjaitgf^gi JhaaUkiMl. fatamiat a kéx ea la.bal Idagaa r«vi\'-tá^aáL aaaltal oly ka»>r taa nynjin, un-lj állal aa bíaiarádhiiUtliin Mmbhj okvetlen elartitia. ára egy doWaaak laíraaaal egjUU f forint \' Kapbal \'1 Kagy-KaaixaaB l\'riiger bála gjAgy-mrtantltau. bolgyhók^g HáciUtó tiiaebaee L uk-kvrae gT\'«ytneM II bar Keiwr Jaaaai Straw 14 Tea ^ \'la i aa Ji i Théál I7S7 2-lü ; (legpjflbb — 9Í-díkl termee) v\' HlKaa^p: / I ff fittől írtig - i^n karavan virag»a tbaa fii kii j. 6.&U lí f ■ 8 C<Mgu UgfiftüOthb \' . . M\'ktb.ja I— 3 - lUvari tbca-vagyit\'k . .\' . , » il— —, — 1 I \| « S->n<biini; »••••«. P 3—5.— wii-lnria tlira vcgyiiék ... - D--} I I \| Oroaa vaaladi tlica ,, , .. J, , 3 — I — Itiraly ibea-vrgyitrk . . , (----------• B I a Pakrta .roai kararáa Idta jw . á — lí— JI «rkv^Uxa tegyilrk. . , . 5.— — I— ^ E I J Krkru karaván vtri\|;i\'a tbaa j . 4— fi.— liaaMÁr ibcjk-vrgyit\'k , . . . 4. -• • -- ál £ IW. vtragM Ibra l«flwaMM» . t — t- ManJaria tbra t rc.tilrk . 3 - - £ .1 I . I j:\\iatieii Ujuk i»»nm ki.«>, ii. < i-hiiiw .i»l<i«^-kUii i. k»\| lnt"k • I Jaiitnlrit-Kiiiii 3C \' B - IcMMabb uj.. kótváMenlI bnpurtalva. j \' I I t 1 aa M\|) i\|r. Irtrna (iVI Ij.iiit• S frt 50 kr E •/. ki. úv. btraa ifii ine> ■ — frt átl kr. S I I aa. k6t«\|i ;nv laim il iue./i\'l»} 1 frt 10 kr. II u nagj úv. 1,.irio ifrl jiiut) I Irt 30 kr 1 I I ; 1 n ka üveg Imtm «tel iji<i/.> — Itt fiG kr p at. ki\'>x üv. barujt il(ine«ii — frt fii\' kr . I \| . .1 n»i;v üv. lant i \|iíiit ■ I frt át* kr p ax kU üv banu o\'él mí-t i - irt 3>) kr. • ^ I ri \| 2 »» ki<M\|i in l\'tru. it Mu.1 -- Irt íj kr * II ax. nagjr ár. latnu il \|áan I irt .V> kr ^ I S Iá aa. tiVcg litro. Ll pint) I írt J0 kr I I i ÖC it rM/\|l\|\|,\|-H I,\|\|\| -y 9 i [ .2 ■[ ibiruilag \'da\|w«álj vt^jagygyel) J ■ a r 1 mégy btá< lia Avrgtalül il pint) I........\| fű - kr. ^ m \| 1 I kia L . (ül pint . .......-.-&&„ ft I Mindanaamu\'kÚlfMbUjl\'fki\'-r-. i-iH"11. \'hrrnl, frain ua bnn,cai»I.J« ao^\' g I a wiaéra alaka éaaag/aágv iiira aJmjtk T , 1 I * ggp V ligriakélyabb fwaaiffnlillnV h momit irlj«aitt»tntk Keraakadűkittk aKgfairUi • I \| ■ ragadaiaay. \| m \|mm papnaMt, mint lértt uak aa iki-éégj£ Málhtasa Ügyében kifejhet tárádoaása. AaeSlhaa aa mw mkr megasületrtt; jéiMft^f11 Más mk MA* ím iilkfff, A Sxéckiiijii ívtot nuuunkála\'ai ki- V MÜrtf asémtaka <wrf>ÍM>i él politikai tó-jnMBwk\' -+»x<-l>aiáaara » ■•!« aikkf, kon P»i haaMk fotáreea, ítmUIh éa politikai k»zrp -ntii kgy* fölt wlr* twTNHM lépés volt Bíviv ük. I "49 történi egyeiem tanárrá létek, \| Htt v t»rUé ugyanis nyekós&i\'ti eh •adásai mu Hi»nk néhány lelke* tanit- « i^n^iikiittÉi ki«rtt meg hazai nyelvünk jtn4skee"k figvénck, kanén azoknak a hu^t \\ owfkv r Ion vívott ny elvéaseti ImikmiiI l«aaukinl a n^aud ágyékáét is ihrölt törekvésük tárcára és antfak szin-- "Ütli, a t»v árusra vouni. K\'-vav sgyay már í 807-ben meghalt; * ér tanítván* ai u<m ba^ylák lunin ük nw-k> adMt munkáját befejezel lenül. hanem élet ük frlatklávé térték az ö nyelvésZrli rendszerékük diadalra juttatását. ; Horváth István volt a liirekvésnek" lel-s \'-tLarezosa, ki Vítkoviotesal és Széniére I\'Jlál egy ir^rtlalmi triászt alkotott, melyíiek sz<:kji\'k« Vitkovics v.-i.d.\'gs7erei.\'. Iiáza. mcf \' jtóíw; ifidig a széphalmi bölcs, Kaziuczy lón. K kis kör főkép altban &rad«w«iü! hogy Jievav HTrlvétidi ifStlMTtl, Kazinczy nvelv és j/fé»ujiiáát diadalra juliasaa, mely lorek-Horváth István a történelem nonu jjtítíV\'stb felfogására irányzott nemzeti önérzetet is csnt\'dta, mi erWyét utóbb egész a ra iongásig fokozta. Kitől fogva a Pestre látogató vagy azon h< írs/.tül tolazó magyar irék szívesen látott veudégai voltak Vitkovies liázánzk s JCaziu-•irK) rWkee triászának"; maga a mester is itt érerte magát legjobban, ha a fővárosba jött. Később már nemcsak e kis kör volt a otagThf írók gyülöhehe. Ugvanis Kulcsár ;lnl>iti a Hazai és Külföldi tndóaitások oimű politikai lap wurkeaztójo (191)6.) époly ári-RflNMt látta liázábaa az irokat, niiut Vitko-vieft. Eiu"lhíU pártolta őket, amint csak le-lelett ; ki»d«>t. keresett némelyek munkájának • ewi \|ol>U4iéi wiji\'ít köluégéu is kiadta. IV tniüdezen tényezők elégtelenek vol - tak még arra, bogy Pest középpoutia Jegyeu I az irodalomnak, mely fölött még jó sokáig I Hzéjjhalom uralkodott. 1817-ben azonbnu ne- j vezetés fordulat állt be a „Tudományos Gyűjteménynek" Horvátk latrán sürgetésére történi létrejöttével, miben a nrtoz\'-u tudomány J e)M)ly nevezetes oiranamot nyeri, mint 1822-bea a Kistálndy Károly alapította Attrórá- * ban a szépirodalom, mélynek o zsebkönyv köré sorakozó munkásai képezték az A (íróra-J köri> elnkön a vezérrel, — Kisfaludy val. Kisfaludy K. a katonaságtól megválván, sok bány altatás után állandóan Pesten telepedet! le, begy életét egészen aa irodalom Ügyének áldozza. Mindjárt letelepedése után a külföldi almanachok mintáiéra egy* zsebkönyvet akart kiadtá, hogy legyen a szépirodalomnak s aa ö aesüteukai elveinek egy állandó közlönyét Azonban pénz hiányában adéig vojt kénytelen halasztani tervet, inig bátyja 8ánd«i lH2U-ban a Marczibányi jutában 14*0 frt.) iluycrésével öt a nyert öszJ szeg felajánlása állal nemes tervének meg-fMésitéaéra képessé nom tette. Így jött létre löt ben as Aurora s a róla elnevezett kör,\| mehnek uevencioaebb tagjai voltak Kisfa tudyn kívül:, Vörösmarty, Bajza és Tolj A zsebkönyv évenkint jelent- meg Kisfa szerkesztős* a kör tagjai s a fiatal irói nem asdk tebéiségeebjeinek működése mellett. — Kirtaludy é« láraai lényegében Kazinczy cl-reit vallották, ót tartván mesterüknek. \'Azuuban a nyelvújítás szélsőségeitől óvakodtak s bizonyos józan eonservativisiuast kivettek c téren; később pedig egyenes viaa- [ósága el saahalásá keheitek egyesek tulb knélak Elfogadták továbbá Kaaiiray nénjét görögi ejaaelcisniutái a a nyujg^t-í mérlejiat\' ia j d« KisfaIndy elvei iuróiiai vérs-, ha ueui i ótbé Kaziu jöttek! oaakhamar egyenea ellen eziéival, azoktól mégis eltí-rtez lassankint. Kisfaludv korán megvált tanulói pályája) öl éa katona, lett, mi miatt nem része-sUlb<-t»ti .keriáraaiéval egyenlő olassicus tbű-vdtsvtl»ea.,Ő az élet iakolájábá járt s ka-tonúszodása idejéU-u n)ugaturupai nyelveket és irodalmai tanult, rodyb(n reá ajio-niaiitiaasok voltak leguagyobbj Itatással a mint Ir^maiitikusok voltok az I életnek reá gga korólt különböző btny onuUli, mey kö-rftlmékiyek közremunkálá»a őd romantikus köftőve avatta. A i»mantiejsmns a nfnit ze<j ilét reális talajában gmkerezvéu ugy különbözik a clüssiáauilutelvont esa nyiaégi\'tŐI, mint Kisfaludy műveltsége e sicus linüreitségű előzői- vagy kortársáig így .téliát akarva neui akarva elieukezi »le ] )öii atr. ő iránya KazinczvévW, mi az a: ért ] kegYekMe tintrMben részesített mestei figyelmét el* nem kerü-\'Jictte. Különösen Vő -ös- niariy iniinlióinak tud iludy (költő Vörösmarty tán ktvfrl eddig legivOiantiknaabb muukják-uak íjivasása győzte meg a -mestert miről, hogy juj korszak kűszölfcn állunk, melk\'eu átléjiiji kieni válik a im>steriick ínyére, lujbár a kor ízlése követeli is. Igcái, dn aki a júil-tészot isteni ajándékát kevés hivatottak jsá mám rendeltiiek tartja vala, az olőtt a kor ízlése j nmn jő számításba. Az Aurora-kör tagjai egy inából s a kö/öi^ség. tapsaitól is bucditiatva in italig nZ- Íyolíb és nagyobb tevékenységei lejtettek ki. \'est t-kként irödulmi középponttá levén, i ké-cltenyji társadalmi reformjai következUbcu la«sai\|kiut politikaivá is lett, uiivé érek hossza som alatt a viszonyok nyomasztó hatásá lenni nem engedte. Kisfaludy tekiutély volt társai nfóat, mint \|u „Aurora- kői feje, Körülötte psz ttegy\|ilekazvén sokat bisszélt oestbetikai vcirőlL miket a kör is magáévá tett, vág)\', mint Vörösmarty, öntudatlanul ugy is kivetett már -működésében. \'K kör helyezte nemzeti alapra ki szelünket s tulajdbnkép a nemzetinek k etí>áiliiása alkot\|a a romaniieiamust. Kzq vűl Kisfaludy, mint a népdal szerencsés velője, u bépiea elemet is bevitte a kJ saetbe, mit Vörösmartv még nteaszebb vitt Gábor diák, Laboda aib. cziiuü népies gesire-képeivol, mely irány végre l\'etőfy és Azany költészetében érte el tetőpontját. Az vAurora"-kör szereplésétől számit-ják irodalmunk aranykorát melynek alapve-tése s továbbfejlesztésért, mint az eddigiekből báriui hiányosan is látjuk, Kisfaludy érdeme kétségbevonhatlau és örök. Kisfisludynak másik, uemkevésbbé fontos érdeme a drámairodalom továbbfejlesztésében és-a -vígjáték megalkotásában áll. — hz állitásssl kapcsolatbau uem lesz yrdek-telen azinéazeti viazouy ainkkal egyiittaszin-inxlalom némi előzmény eil is feltüutetnil Ugyanazon okok, melyek liazánkl fővárosát a 16. és 17 században romhalmazzá változtatták, a színészet fejlődését is elfojtották cárijában. Pedig a\'fejiödéare szljksé-gea tényezők ép úgy rendelkezésükre állottak, luint a legvirágzóbb szinirodaloiniuai biró nemzeteknek: spau) óluk és • angiioknak ; csak a fojiödésl elősegítő körülmények voltak náluuk máaok, mik a rendes fejlődésnek indult csirát elfagyaaztották. A tlirök ínvasiu agyarául útjában állt. anyagi úgy, mint szelelni haladásunknak s ezzel együtt a dráma természetes utou i\'aló nemzeti milő-déséuek. A keresztény dráma csirája minden európai nfemzetaél a miszteriumokbaii rejlik, tehát a vallás euilőiu nevekedett Misztériumból moralitás; ebből pedig dráma fejlődött rendes körülmények közt mikéitől} nálunk hiányosuk esak. — Pedig hogy] Jnokünk is vo\'tak iniazteríumaiuk, bizonyijják a még ma,is meglevő betlehem járások karácsonykor, a egyfabb ily szokások, mélyeken tul nem fejlődhetéit nálunk a tuarjjar dráma, fönt emiitett [okoknál fotrva. Annak helyét tehát német bohÓezjátékok iog-lalláa el, mik tán épen okai lettek a magi zr ember eíóit a szinéatatet illető srámta-lau alőstéktuek. . f \' 11. József gcrmanisáló törekvése élénk vimanalást keltéti a nemzetben, sőt .József halála utón libben fellobbanó nemzeti té-nykkbt font maga után. Vajba ne lett volna s»\|lmatűz! \' I \' A iueinzet belátta vétkes közönyét nyolro és nemzeti műveltsége írta , azért a mulass-nőt toltak hirtelen holrropótoIáWÍii annál nagyobb as- I crovól dolgozott. Kkker jött Lóba a színészet Ugye, mint nemzeti UgyJ minek ered-mCmjo az lön, hogy jött egy j aziiiésztársulat a io\\ árosba, s előadásokat u adott a budai fa áai nliázltan; de bizony csak k«gyelemke> nvéréu tengődött — Oka a főváros idegen elemű- lnko.-lságn, mely-a\'német színház pár-tólnsji mellett a magyarral éppen semmit\' sem iöiődott 4 . Jllv viszonyok teiiné-setcseu a magyar szinirodslomj fejlődésére sem hatottak í-lő- étól. ipf „Mindent élkövefÜiÁ, hogy annál jobb "indttak legyen* mosolygott a tanáeaosné, (felvaiiasnn kérve a vendéget, liogy egyik másik hűaféiéMI többet vegyen ; „mégis tu-dafii im kell Üunel, uram, hogy férjem nem sacr* ti a iasáuságot ba üalefről vau szó. Azért is tisztelt vendégünknek megakartam matatni, ntilyképpen igyekeznek a svéd-nők férii\'ik kivánatait teiji\'eiieni, az oknál jogva ikKtunk tt a n-gjriiliveL" .Valóitan válogatottnak találom," bis-foáitá Oáihen ur te magaviselete tauusitá, tatttgy«iz<pHlesb((l beszélt. „De", tevé hokzá, píüm a svéd hölgyek baiétségo* és jóságos iefirtoét illeti, úgy kötelességemnek tartom, ónt biztosítani, hi^gy, Itár teljenao ineg va-éf"k győződvo szeretetik méltó tulajdonaik-. rt\|. a dán nők sem utóisók ezen erények-km ; és mivel nemsokára magam is- meguő-fcö] k, kötelességemnek tartom ezen állításom a^llrtt hardoekodní." E aem várt újságnál a tanáreosué egy eVéaat- erzetet ejtett új tikot ruhájára és a ta-asspua MM«dá: ..Van szerencsém gratulálni" Mflt-n egy hnsombaa egy pohár portbort ««»!<, alá. auatl<a élet haUi függne attól, kii hsf •dnagbr otyaat ksiyelai, ^ Aközben a •s H)t«Mi magaliea tért, és miközben az f^HMutkat rubá^áril ktörlé, a legédesebb hésfoa ímsIí : Jük mily kellemes, oly ér-ié" ajaáit«t haifltaiai I Bem^heijak ugye, lisHita ur Mj^fd sswri aoélistt létoga-táÍMal. ha k\'iawlolih Svédomagha jönnek K4k aafía r^mtt, lUus saahwáee k kjaiss toleaMlé pohwát és mtsirrkiféal OraaMnd nseaéá : (Hamans ii )ééé( fakíiMrt haiáisáfos idvöskl Gárksa araiájáaak H ^ ; p&AmémKa, ijgnsi MMMÉm kosnflzBw, rffcwS\' k a déa kameks^ő és ajk síkos taté a p4nn Jlrtkm aassaMaÉs^ WíIn\' Ikliaa-MNifkM haseaiitani és Épl ^rmtsai tm-éimni 4f niiiiasmak kápatám tárza sd^ahaar • ^Ifan ÜÉÉÍ18 klislasn éra— amgamsi" IlMd arél Vikim volna." „Mos, bár magam a java fcríikarbaii vagyok ugy mégia szereUnu a fiatal arakat. Bikám alig van tul .a 19. éven." „Rendben vtjn minden, kerdé a tanácsos türelmotlen hangon az első könyvjvi vétől, ki minden erejéből iparkodott egy llajd-tyukszárnyat, mely kissé keménynek látszolt, öszzemetéuii. „Minden, Uram I" A könyvvivő szólt és \| evett egyenlő sietséggel; mert közeledni látta, a pillanatot, melyben a székek fólretolaijuak; és érzé, hogy nem elég téliért rakott el, hogy addig el lehesseu, inig ismét asztalhoz Ülnek, mi véleménye szerint csak este felé lehet „Mikor várhatjuk vissza az urakat ?" kérdé a tánácsosné elfogulatlanul és félretolta székét „Három órakor, mint közönségesei i Bri-gitta Mária", szólt a tsmácsos és órájá zett; „de most ideje, hogy menjünk, ha ben urnák tetszik." — Kz tetszőién j toü; de Qgyanazon pillanatban, miuőui_ nácaos fölkelni akart, székén ido s tov i tántorgott; uéliány erős rángatódzás, miU] y halálos, benső fájdalomtól sújtva, vonása t ei-torzítá és kűzelvolt az ei^öraahez. Neje szív-repesatő hangon felkiáltott: „Widen kedves barátom, az Istenért, mi bajod ?" Most<a társaság nyakra főre. feligrott az asztaltői; az első <k a második kjönya-yivő odasietett és patronnsukat támogatva a pamlaghos vitték. Ktom hozzá sietett vizául, a tanácsoaaé cseppeket hozott, ninden lárma éz mozgás volt Gárben részvi vőleg vigasatalá> a hölgyöket; d% amennyi )ttt a szomorított nőt illeti, apnden vigasztalás hiába veit Halálos fó\|elemueu íde^oda fuikozott, sért, kéatfftdelve ssgélv utáa kiabált -4 Most a betegnél arő«aakoa hányás jelei mutátkaZ-tak,.aw Wtd«a aasaoayt megnyugtalá.\| „Boro asszony kiáliA a tanáésoané taljea crt^ÉbŐL fJfwéa éa aeaitaea I Hdl van Larson f u és Btfia éa I^jaa, sztgény öngiaaM jkgyába kall fektetnünk mielőtt aa ervoe jén^ t (Felyt köv) \' a ne-Gar-jölin-a ta- ] uyüsén, mire állandó sziubáz az első es fő-kellék, A francziAs irányt követő testőr poéták framuia minták után indulva művelték ugyan a drámairodalmat; de utánzatuk a színpadra nézvp teljesen hasz\|iálhatlau volt. Üvegházi növény maradt luiudörökre; nem az életből indulván ki nem is bjrt élettel. i Erdély iővárosálian eleinte hasonló viszonyok közt volt n tiziiiOgy, mint u&lunk; de Kolozsvár magyar szellemű lakosai és főurai közt sokkal, előbb állaudóságra vergődött, állandó csarnokot nyert azoknak ál-doza^készségtb\'T. a kolozsvári sziiifáraukt b. Vjcsseléu) i védnöksége alatt auuyira megszilárdult, hogy egyes rajokat is bocsáthatott ki ai anyaországba vendégszereplés végeit. \'így jött 16U7-Wi a kolozsvári társu-\' lat. Budapestre, másodszor tevén kísérletet az éjidig sikertelenséget termo, téren, lleteü-kint j kétszer tarthattak előadást a német színpadokon ; miután pedig a német múzsa ujo-mn épült pompás csarnokába költözött,\' szí-néazSfok a gőfög templom mellett levő utcza ízt\'gletén a rondfUábüi (egy régi vártorony-bzu játszottak. Fúursink s Budapest gazdag német polgársága jól érezték magukat a nagy4 néniét színházban, míg z rondella látogató-közönsége szerény polgárok- és egyetemi hallgatókból állott Ily viszonyok természetesei} most sem állandóaitliaták a saját hazájában száműzött magyar I haliát s legke-véaUté folyhattak be eredményesen a sziuiro-dalom fejlődésére. Színészeink német darabokat fordítottak magyarra, uémet múzsa hatá-a alatt állt — Leginkább Kotzebue uralkodott azinpadain-kon Is az ő hatása alatt álltak eredeti iróiuk is. A német lovagdráuiák mintájára készültek magyar lovagdrámák: magyur ruhafélébe t kordov:iuye>izináliu bujtatott németet vélünk látni. Iia ezeket halljuk. 8 év múlva tehát 1815-lten az erdélyi azintársulzt is bucsut vett a fővárostól, és Miskolczra költözött 181 V-ben történt a harmadik kísérlet A Fehérmegy;:e által pártok sxiuésztársaság jött Budapestre s tartott 16 előadást a német sxiubáziiau niiut vendég. Ekkor lépett fol Kisfaludy Károly „A tatárok Magyarországon" cziinii drámájával mit a magyar közönség óddig példátlan lelkesedéssel fogadott. Ne gonúotjük hogy a dráma sikere okozta Kislaludy s A magyar színészet sikerét, mert darabja egyike a leggyengébb daraboknak, miket ő irt s e melleit iiem is trageodia, a minek lenni kellene. A szomorú tárgy még nem\' teszi azzá s Kis-faludynak több kísérletre volt szüksége, hogy a heljea útra találjon. Sikerének inkább külső okai voltak. Először adtak még magyar darabot a fényes német színházban, s a kor hangulatának kedvező emlegetése a hazafiságnak és régi dicsőségnek kielégítette a magyar közönaég műizlését Abban pedig nem volt hiány. Kisfaludyt a siker gyors luunkára sarkalta. Egymás után adták: Ilka, 8ti bor, Szűcsi jM\'ária( Kemény Simon és Iréné czimü drámáit, mely utóbbiban már helyes nyomokon jár a költő. Darabjai többé-kevésbbé gyengék; de ha, állandó szinházz lett volna a fŐvárosm \' Kisfaludy tehetsége kifejlődve kétségkívül sikerült darabokat teremt Így is nagysze rüek az ő érdemei a drámaírás teréu/o volt tukjdonkép első drámaírónk^ mert aa ő műveinek kellett megtörni Katona Jócfcf Bánk Bánja aiketéhez ia az utat, melVan sokáig figyelműn kívül hagyva a nagy költőnek ma is remek tragoediája. Kislsluly nagy érdeme az, hogy drámáinak nyelvével megbuktatta a színpad eddigi durva nyelvét a előkészített^ az utat Vörösmzrty gyönyörű jain-buaainak. I Sokkal nagyobb a sikw^ mit Kisfaludy vígjátékaival kivívott^ ő határo^okan comícna tehetség volt, minek helye leginkáUb Vígjátékban van. Kőt lemén vei és elbeszélései közt ia a comicusak a legsikerültebbek. Egymás után jelentek meg; Kér5L Pártütők, Csalódások, Leányőrző stb. kíseüb vígjátékai, melyek a magyar társadalmi életből \'merítve nagy hatással adattak s részben ma is adatnak. Kisfaludy •\' használt ezekben magvar typusokat, minők: a külföldieskedő, mágnás bf prókátor, kkhiró, tudálékos kántor, aat; jelleuuései sikerültek és magyarosak. &pen azért volt nágy ezen vígjátékok hatfru, mivel a nép a bennük előforauló alakokat mindea lépMunyoaton feltalálja az életben. Kiafakdi a sajairadalom történetében mint világilétoroay emelkedik ki a részvétlen és tébetaánaknen meddő korszak pusztájából. \' A vimonyok változtak s egyszer csak arra ébredi a magyar, kegy amit oly régeu haaztalan ahajl, végre magvalósalt, tj- ál-llíudő Ikziuljáza ^gnyilf lCl7-butt. iXr Kis faludy ekkor mar uem élt Emlékét azou-iian kegyelettől őrzi a múzsa usarnokáuak oltára a színpad, a nevét viselő s halála 30 éves ehlékiét megünneplő irói társaság és az egész némaet, melynek irodaiam érdekéhez .sónki Nom munkálkodott nagyobb kedvvel és önfeláldozással.\' Adja az ég, hogy a születése százados évfordulóját követő ezredéves Ünnep egészen boldoguak találja a magyart! ; SzOci Lvjoa Az I88l-ik 6«i január l-én bcléjiéijdú kegyei bUutluigi mluttioH tuyok : Álsó-Eörs: Kovács István, BíróDámel. Udvar]: Móröczz Kálmán, Bohunitszky Aulai: Kpveszálla: Sebeityén Gábor, Maikovit. pyltlaj VörOamartby Dániel, Csokó Dávid. Tapolcza: Hándleri Mijfály, Arváy Lajbs, Vastag pá). Csab-Beudek: Clternel. Olivér,\' Pőtae Józaef, Csik Sándor. SümOg: Epstrio Vilmos, Kiiunfy János, Mojzer Imre. — Ukk: Holub Jállon, Söjtörí.Elek, Hzűts Dezső. — Miliályfa:; Beasvuyei-György, Pály János. — Tűrje: Tonna Ferencz. — Szent-Grőth: Koller Ignácz, Zloha Pá\', ör. Tavasz János. — Z.-Szt.-László: Csapy Zsigmond; ör. Mi-kolás Józsel. Kzrmzcs: ör. Kovács Vendel, Varga Lajos.. Polacsek Máté, Horváth József, Kránitz Kálmán. — L-Tomaj : Svas-tits Elek, -Virícs , Vincze, Németh Dezső Kesztbelv : Csesznék László, Lipp Vilmos. Zala-Apáthy :\' Garatli György, ^horn Károly, Sturm Gyönjy. — Kis Komárom: Fá» jer János, Tóth Jánoz, Szentmártoni Mihály. — Pacsa: Ujiaky József, Nousicdlur János,. Botka Fdroncz, — Gclse: llerrarics Imre, Pálfy Elolt, Glavina Károly. — Palin: Tála bér Kálmán, Talabér Gyula, Unger Alajos, Dr. Tubojjr Gyula. - Kapornak: Szűcs Mór,\' Puly Ignácz. — Szönölk: Süvegjártó Lajos, Pintér Aütal, Böröndi György, Halász Péter. Ncmos-Apáti: Dr. Háry István, Balási Ká-rol\|\|, Brigjlevits Károly, Szüfz János. ~ N.-Kzqízsz : Dr. Benczik Ferencz, Oszeazli Antal, Lengyel Lajos, 8za>ay . Lajos, Hirschl Hermán. —- Bak: Bezorédy Elek, Wallncr István, jfl. Festetics Victor, Stolczer Jalub. Zzlz-Eéerszeg: Vöczköndy László, Rigó Ignácz, Irattér Victor, Mayer Ákos.~ Ságou : Farkas Dávid, Tliassy Mihály. AIsó-Bagod: [Nagy József, Kiss Ferencz. — Nz^y:Leu-nyel: Zarka Zsigmond, Siratuz Sándor. — Nova: Hósás Lajos, Horváth Józaef, Tornyos Gábor, -p Páka: Koutnyek Ferencz, Meudl Józ-ef. 4- Letenye: Erdélyi György. Z.ikái Gyu\'a, Uobor \' József. — Kclső-Szeuiunye : llajgató Lajos. — Zala-Lövő: Marton Lajos, Varkas Sándor. —. (,\'sesztreg: Bagáry Fe rencz. «4 Baksa: Baka Bódi, Pas\'ok János, Udvardy Imre. — Szentgyörgyvölgy: Gósa Farkas, Bátorfy Lajos.\'— Lenti: Ikni József, Hraska Nándor, Német Agoaton. — Kerlu Sz.-Miklos: Varga Bódi, Kováts Lajos.- Alsó-Lendva: Zárjec/.ky Vincze, Lend-vai Mátyás, Kiss Béla,\' Khrenreich János. Dobrotiak: Fater József, Baranyai Kálmán. Tuniisdia: Szalay látván, Náneti Ferencz, I Grázsánovics Antal. Bellatiucz: Szirmai József, Nagy Sándor. Mura-Szerdahely: Dr. Horváth Ferencz, Júltász Sándor, Kotter Máilon. Alaó-Vidovccz: Hergál István, Kuz-mits Ferencz. Golub János, Nedeh\'cz; Kre-sziuger István. Csáktornya: Molnár Elek, Pokomándy Elek, Zieglor Kálmán, l\'odtu-réu: Padusetzky Lajos, Mo nár László, Zakói Henrik. Perlak: K<-ziek Tamás, l>r. Böliui Sidiiey. Hodusán: Hirschman Lipó,\' Ata József. Alsó-Qomboru: llirsohlcr Miksa. Koltori: Hirschler Lipót, Farkas János. A lefetöbb adótlizetőknek névsorában történt hiányok a következő tagokkal töltetlek be: Schwraruzenberg Dávid, Majer Jakab, ."teberz Ádám, Gordiguáni Ferencz, Húzzák György. A népszámlálásról. [SXtt^aigétúti bizöttuK/i végze* a tftpl 13-iki tböL) előtt as 1670-ik évi népazám-álatoktól egészen ellérőkga mesének szábiláló csoportokra olymódon való losztása ázokségeltutvén, hogy egy ily cso-^ rtban öOü leieknél keve&bb és lüOü-nél több no mgyéü, de emellett a kevesebb lélekszámmail biró községek külön számláló csoportokat képezzenek. ,Minden egyes számláló csoportra nézve, lehetőleg aj magyar nyolvet is biró számláló ügynök ia nevezendő ki a végből, hogy az a részletes utasításokat, számié 6 lapokat és házi jgyűjíőivekot az utasításban megbatározott időbijn vagyis folyó évi deaembor hó 26-áil kijelölt csoportjában szétosztván, azokat a község részérói vagy az írni nem tudók helyiét általa szabályszerűen kitöltve, 1681. év január hó 5-én beszedje a az egéaz munkálatot a felügyelő bizottsági tagnak azonnal átszo\|gáItássa, ennél fogva a számláló ícsoportokat magában foglaló kimutatás illető , részei a járási szolgabíró uraknak a Nagy-jKánizaa város tanácsénak jelen végzés kapósán oly. utasítással küldetnek ki, hogy mju>én as általános utasítás 87-ik pontja értelméuonj a számláló ügynöki teendők első sorban la községi tisztviselőket illetik, a rendszerint jozek által éa díj nélkül teljesilendők, miután I továbbá ssámláló ügynökökéi más arra ;áUuűáma egyének: tettleges aaolgálat-ban lem álló tisztek és altisztek, lalkéaaak, iakola-tkuifók, kántorok, közbirtokosok, ha-aaonMlök, gazdatisztek, kereskedők stb. osak azon\' «fathan alkalmaahatók. ha a.köaaégi tisztAÍisélők as ügynöki teendők teljesítésére képtalctoek, végül mintán, ba aá említett egyének közül ■ senki sem találkozik, van csak joga ajkflé%aagatési bizottságnak általa az illetői közaégek meghallgatása után megállapítandó éa ai érdekelt közaégek Wtal fi- seleodő napidijakat élvező pótarfkei alkal-inazni; agyaneaért a járási szolgabíró urak . és Nagy Kank«a -váűa. .tanácsa a fonuteb-bkkliez szarosán alkalmazkodva, a ttámltfó Űgynökökll ktuav^aendő agyénekkel kaonnal énntk<»éabe jüilansk, s a menny iben a kös-iki tisztviselők e részbeni köteleahégűkre képndmiek, a föntebb érintettek kőiül mis alkalmas egyénekei, ezen honfiai tínk díjnál-klli elvállalására annak kellő msgnisgyará yásával is reábirni igyekezzenek, bort a köz gazdáazati, polítiluu és tadományod szora-l>ontból igen fontos népgámlálás, kfavetkn az ogésa haza, közvetve pedig míndeá egyes honpolgár érdekében teljesíttetik, s hogy f&g ezért, de azon okból is, mert a nepszátn-lálátí munkálatokhoz szükséges uagv meny-nyriségO nyomtatványok költségeit az álbun-kmcstár viselvén, a Mpszámláiík köríll netán felmerülendő egyéb kiadások különben ia ix ■ érdlikelt községek által fedoupdők, mindenkinek honfiúi kötelessége aj szóban levő nagy nemzeti műnek pontos As* gyors létrehozásához tehetsége szerint járulni; figyelmeztetvén végül a számláló ümökökül tu\'szólítandó egyénókol arra, hogy a számláló csoportok zjcsinyek s- igy mindai számláló ügynök legrosszabb esetben is joen néhány nap alatt anuálinkább befejezheti, mert a mint uiár fönnebb említve volt, a számláló lapok és liázi gyüjtőivek llótöltéso la közönség fekdaiái képezvén, a Kémiáié ügynök teendőihez csupán a nyomtatványok kiosztása, beszedése^ a hiányok pŐ\|fta, a hibák kiigazítása, az írást\'nem tudók! helyett s számláló lapok s házi gyűjtő ivek betöltése, s a számláló ctoporfoküól beszidett és. rendezett, ezen lapoknak és ivdennt a felügyelő bizottsági tag kezeihez leendő eljuttatása tartozand.. Kötelességévé tétetik egyidejűleg a \'járási szolgabíró uraknak és Nagy-Kjuusaa város tauácsáualüiJiogy az áltáluk) számláló ügynökükül megnyert egyének I neveit, sZ\'tu olőtt tavtáiával annak, bogy (minden községi vagy közjegyző egy .számláló cso-iiorlban az ügynöki teendőket okvetlen és hivatalból teljesíteni tartozik, — a közölt -kimutatás illető rovatába bejegyezvén és sutiak megfelelő rovatéban az ahibbiald szerint javaslatba hozandó felügyelő bizottsági tago-1 kat beirván az ekként kiegősziten kimutatást legkésőbb f. évi október hu végéig mutassák be. A már töVbször érintett utasítás 6-ik éa 2i>. pontja értelmében a népszáuaálásnak aheiysziuén történendő felQlvnsgáláta jövő évi január hó 15-ig a szolgabíró urakhoz történendő áttétele czt\'ljából a - közigazgatási bizottság által megfelelő számú felügyelő tagok levén választaudók, erre nézve ha tároztatik, bogy miután z számláló csoportok nem nagy kiterjedéstlek, s igj\'legy egy jegyzőseg területen vau annyi szátaláló csoport, amennyi egy-egy felügyelő tarnak tevékenységét a működésére kiszzbott 10 nsp alatt \'igénybe veszi, euuélfogra minden jegy-zóség a város területén kvŐ számláié csopor tokra nézve egy külön fplügyelő tág alkalmazandó, mihez képest felhívatnak aj szolga biró ni ak, ho^y az ériutett teendőkre alkalmas és díj nélkül vállalkozó tekintélyes egyént\'- felűgytelőftngul megnyerni igyekezvén zz-ezen tisztre ajnilkozó egyének ]neveit a kimutatás megfeléUi rovatába jegyezzék be s azt október bófr^éig bpteijcsznék. A járási szolgabirák feladatihoz tartozand azután, a felügyelő tagoktól {hozzájuk áttett népszámlálási munkálatokról a küldendő nyomtatványokojt kimutatást készíteni — á azt suc összes munkálatokkal együtt .legkésőbben Í8Ől-ik évi január hd 26-ig a közigazgatósági bizottságnak bemutatni, ahon- I linu az egéaz megyére nézve készíiendú ki mutafáf kíséretében az összes népnámláláV ; Usi munkáktok az j 1681. évi január hó végéig az orsa. m. k ír; atatisücai I ivatalhoz lesznek felterjesztcndők. A uépaíámlálás körül folmcnllendő a a közigazgatási bizottság mint csudán vezetés és felügyeletre hivztott testÜlM intézkedést nem igénylő leendőkkel lUtaléban Svastics Benő m. alispán ur bizatik meg, már csak azon okból is, mert a népszámlálás igényélte sürgős intézkedések a köz-igazgatási bizottság üléséig el nem halaszthatók. ; Ehhez képeat\' nyomtatványoknak a megyoi alispán \'ur állal leendő kiküldése alkalmával egyidejűleg a járáii szolgabíró urak, a felügyelő tagok és számláló ügynökök a Mdinivelé-, ipar és kereskedelemügyi magas m. kir. minisztérium által kiádótt [általános és részletes népszámlálási utasítások beható tanulmányozására, továbbá azok rendeltetésének lekíismeretes pontossággal kilüaött határidőkön ( bedül történendő teljesítésére utasi-taudók. — Minthogy továbbá a közönségnek kevésbé müveit osztályai a népszámlálás caéliát éa fontosságát nemcsak, hogff fej nem fogják, hanem azt teljesen lélranagyaráz-zák, amennyiben az Uy felvételt Ja közterhek felemelése czéljából történtnek tekintetik, s igy a számláló lapokba a bán gyQj-tőivekbe a valóságnak meg nem fjelelő adatokat jegyozhok be, mi a nagy költséget k fáradUágut igénylő népaiámlélás értékét k basznál nem kis mértékben CMkkentené, ugyanazért a népszámlálás tésykkea, közvetlen meginditéaa előtt, tehát{közvetloo (közember hó közepe tájén a közönség megyei alispán ur által hirdetiiényilec a népszémléláa caélia éa liaazna felől felvilá gositaodó, a aiámfoló lapoknak éa Iházi gyüj tőiveknek az 1880. évt LH-ik t, czikkbaa megaaabott büntetés terhe alatt, a jralósággal teljesen,megegyező adatokkal történendő szabály aaerü betöltésére, vagy áz iHét» írni nem tüdván, ezen adatoknak hűséges bemondására ugy mint a számláló lapoknak és házi gyűjtőivflknek a számláló ügynököktől leetxfó kiosztása és baaaedésa idejükre figyéhnesteteo dők, mely hirdetményben a részletes utasításnak a ssámláló kpok éa házi gyűjtő ivek betöltését aabélyoaó réeaai a kB&wtg tájékozáséul mükaégképen felvaeadík lemnek ISI! a Végű sa HnUm uuais 45ik pomjs Étrt^w\'iiwieö lakUatábaa vagy Sgjíb trir* tartúskod->. tsttiefes «xoI> gNMfctu Imö liláig bm«áá«k » k»tu»i an ifit4A gtiuft&^i&ságftk a Máa ^ ^Mk assgtalslj rovatokkal ellátott l^jstnansaai i ktfeígtjgatáni Ii utam* MMMutU uluUu ti4íü Ing-»a én j«auár bó Uig be-m«utfj, aa » megyeU* áílömákí»ó U<r>naí MnMtftáMM * (MfYfí ebspáu w által Un** (ÉgtNMMI Wktkirvé. r iügkeiv»vlidők •» asaaban, mivel a s»U»oa> lak- tanyákba tarittskodá magán (ítók hozzá-lii iiwéi. t^IjU tagjai ow#éd« tik a polgári nSp.snig MiH^á\'Miilizlái* módjai a teám tálé ty«VM ugy aewak a laktanya ragy kéfbái p«a»»\'!»fKskága által vétetnek lel, su-ttríf^jr««. «\'í i t) uaiw»i»«kság<oknak kellő seá-m lapok lesznek küldendők, k. Dt I ái a közigazgatási bizottsSgi rlaők ui heh«t kiadta: ótmtiU l«v m. L. hiuji.r,.. Helyi és megyei hirek. — /alHiiegyc állandó választ-máofá í(d)ó bó 20-áu tartott üléséWI a meg te ujjoonzo kinevetett Fóizpánjá-boz G lavina Lajos orboz a következő táviratot íiiié/ié: Méltóságos Glaviua La-j\'M főjispiii urnák Gclséu. Za\'am<\'gye ál Isadó választmánya, mely Méltóságodnak J Diínt legbnrgubb és legtevékenyebb tagjának a m«gu\' Főispánjává töiti\'iit ki* tiet\'ezieiésérol mai ülésében örömmel értesüli* kedretn érti magát Indíttatva, bógy ezen a tnegjei köxvélemént osztatlan okijával találkozó ícglelsőbb elhatározás lelett, Méltóságodnak wzinte őríimét é twrencir kívánatét kifejezze. +- Hlnl mln«leu évben ugy ez év-Iwn !• kegyeletei Ünnepély .volt november l\'.i-én, U FeUége, felírj bet királyné névnapján a helybeli SaeutrFereoczrendiea lein* l-biiuában, melyen a/ állami éa városi bato"-. aágnk, * mindkét hadseregbeli tiaztikar • aa üatzasiskoUi intéaetek növendékei réaztvettek. Ó raánaárf Aa apostoli kir. Frisse C .hó lö án kelt legfelsőbb elhatározva-uyával ülavina Lajos urat Zaiatnegye főispánját* kinevezni méltóztatván, i) méltóságának a megye kormányzói tisztjel- leendő iélavatá«a 1. e, dara. Ivó 6 an fog Megtörténni, s ft ólból a különben november böhan tai-tatni siokott rendkívüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés is, ugyanazon napon va gvn déez. hó fi-án Ing megtartatni. Iliről a liirvényhatóeági bizottság (isiét, tagjait dóae-toleu ászai van szerencsém érteaiteni, hogy a székfnglabUi ünnepély rendje, és a köz-ryüléaeu felveendő tárgyak sorozata a köse-h«bl>i uanokbau kiboeeálandó bínletménynyd fog tijomáaukra hozatui. Kelt Z.-Kgverse-geu, IHííÖ. évi november bó 21-én. Svutiu /fend t. k. alispán. — laIn-DgemaenrflI írják neküiik . Zala t^geraiMg m. város közönsége, azon benső tintainek, bogy ml. ülavina Lajos ur e megyének érdemekben megőeaült veaéifér-lia ioikjtánuak kineveztetett — kifejezést áb^jtváu adni, tegnap este általános kivilá-gltást rendaaelt; ma pedig a curgoth>a<> eső % (la>vára. a középületek és sok maganybázak itematrti lásdókkal (ellobogoztattak. — Múlt éjjs\| Fürsl klór helybeli magyar szabó a pia-oaou fovő \'boltjának bátaó lála a Plébánia kertje lelwl betöretvén ounént sok portéka \' ellonatélt. Azon kívül nyoma látszik, bogy aa fi$\|jtetl kert l\'ulől Weisz János unaka-(t-aének boltjába is megkísértetett a betörés, mi azonban nem sikerült. —- A ■•(jr-kaalaMiítársaskör saom-bati mulatságának sikere uem fejolt meg.a vánikutáeaak, melyet hozzá kötöttek. Lehet, bogy a kellemetlen időjárás volt aa oka. — aa egybegyűlt kis társaság azonban jól mulatott s int azon reményünknek aduuk kife-jeiest, begy annál jobbau fognak sikerülni ai<4, .0^1) követni fogják ea cliőt — \'A táresl képvlsrlélrslülrt ■aombati ülésében 200 frtnyi segélyt Izava-eufl meg a zágrábi ée vidékebeu károsultak javára. lljwen. A domborui ilirsohler teatvéren- egyike Hiricbler flenrik ur e hő 20<áó tartotta sljufi^t F r e n n d I I >» n a kiusMenyuyal, F r c u u d 8. J. ke rrekodŐ és birtokos művelt, bájos leányával llufiapesten. T. barátunk ee eljegyzési\'bes Őttinte jó kiváuataiukat kapcsoljuk s a fia* tal párnak a saép Irigybea zavartalan bol* d«\'^iágot kívánunk. .1 aafjkaalusl caaino évi november hó 27-éu saját belytlégében (ártkorii táuozkoszorúcskát rendez, a viga-U«a tcadraé bizottság. Belépti dij személy ea-ként í <tagoknak bO kt, nem tagúknak 1 Irt Néert- belépti jegyek válthatók: nov. bá \|7 én d. n. 3—6 óláig a caaino hclyisé-feta éi ietf a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. A lil»«a jíjtudt^\'m a könyvtár gyarapítására i •"lUtflitk. A kik netalán tévedésb.;! mcg\|u-réi nem kaptak volna, saivaekedjoa\'ák ez •ránt • méiabailM fordulni. — I4va; Imrs kegyasrendi igazgató er, a gV^pfiia" eaNUü lapnak kitűnő tollú siMrkanii^e, a mmt a lap élén jelenti a ke«É9 4 a mmdettee kent MaMritít nu^ g\|náiil a vaaámipi mám mai a lap M»r^\'ité»Ul eismaHyuL — Ulatstlni begy ^phiil ^ntífcináanakiiih krfspiást ke ■dfnnk, nnt a laf smrt Msi8iá«ik tapmia Ip láaiishdlnllin e kllln érdekeket kMgyM Hl\|Í Urakvá iHilin ely«Mps t\|Ü,M\|f már .m ékal ii ritkította fárját $ $ tfymi app §mk WitfiMaifamn MUar* vHHltfn ili;nttr — ükárilkalailnn akarfálrek müM é Mátém >AMMr lm M mn —lw Kp UM fématom PÍii-\|ii> AmH H jjjíiB^ — (AulciraiUnl Ui&iriU Trleaalfcen.) As ecyesáleti bis»ttság l.«dy-beabagyta aa igtéaet alaptökéjének teletne\' Weérv v«\|natkóó terV««etei és pedig oly módja. beijr HXW.db. 1060 frtrol szóló\' rész; vények \|kM«áimtnak ki, meSekre a Iwtize* lés J0/a. laállal a társulat alaptőkéje \'i/i-^OOit írtra eml»Uettk\'. A hátralékéi 70./, a réazvá nyesek kötvényeivel tVdeatetik. • As új részvények hOÜiirtnyi árfolyamny>l JIS Írtért formtloffijba Un^tá\' tatnak és az elért agio, mely ktttlbikü l.0ÜÜ,UÖ0 Irira rág, a tar-talekalajjhez csatoltatik. As egvesületi bizottságban a tárgyalás alkalmával a társulat keréjme ellenében ellenérvül felhozatott bogy az, 1874-ben alkotott instfuctió érteluté szerint in. té<-zvények kibocsátása nem eu-gedélyezhotő eddig, mi^ a régiek teljesen befizetve nincsenek. A bizottság azonban az engedélyi megadása mellett volt, mert első sorban az agioból eredt egy millió \'frtnyi nyeremény a tartalékalaphoz csatoltatik, továbbá azon kfirülménvt is figyelembe vette a bizomány, bogy a hátralékos ?f/A felett kiállítandó kötvények kifogástalan minőségűek. D\|utő befolyással bírt az alapmabá-ly-ok ide vágó módosításai melyek miniszteri jóváhagjjáasal \|is ellátattak. Ezen alapszabály-zati módbsitáa lényeges kezességet nyújt ezen intézet szilárd! kezeléséről. Kuuek egyik iő-pontja az életbizto«ításí osztály teljes elválasztása a kárbiztositási osztálytól, ugy hogy pl. mindén oaStály járulék-tartalékának fedezető kizárólagosan ex utóbbi javára be-, tábláztatok. Az osztrák-magyar biztosítási ügy énlekében kívánatos lenne, bogy e példa utauzásrá találjon. . \| — I UJ aeueniűvrk.\' Tál.orszky és Parsch ímemfikereskedésében megioleut. 4-ik magyar ábránd legkedveltebb dalok felett. 1. Ke menj el. 2. llármat rikkantott már a rigó. 3. Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy. 4. Bölcsész csárdás, zongorára- fszerzé Ábrányi Kornél. Ara 1 fit 50 kr. — As ábafi l.ajon által szerkew-»N cm ne ti Könyvtár" cumü miiből megjelent a (7—69. füzet. Egy-egy tüzet ára 30 1jr. — KéalgnxgntAnl nemzeti kaleudá-riotu hivatali és irodai .használatára caimű naptár jélent Sneg Tette y\' H\'á ü "d o r é i Társa könykereskédéeébeuf Budapesten. Örömmel conitatáljuk, hogy bazánkbau eddig ily \|>Ő tartalmú uaptár tiem létt"/.ott i hogy üwyvédí irodánkban, megyei, városi, pénzügyi] hivatalokban, törvényszékeknél és biróiágoKnál a naptár valóban eddig érzékeny én tapiuztalt hiányt pótol. Az Osztrák magyar ktiaiin intézményeknek, a magyar or-stági kormányzat minden ágának, az igazság saoigátaláinakS czimtárá ily; teljusséglieu, ily retidszeHs ösezeállitásban hazai mánkában eddig feltalálható nem volt. Elkezdve az udvar szetnelyze^től, ott találjuk a béwí, közös kormány, az országgyűlés, a magyar miniasterinmok, a vármegyék, városok, tör véuyhatókágok, járásbíróságok, ügyvédek és közjegyzők, kórházak, tébolydák, pénzügyi hivatalok^ bányászat, államuradalmi jószág igaagatás, kataszter, az akadémia, muzeum, aa Omzos közmivelődéai iu\'áxményck, az egye teiuek &tb, teljes czimtárát; a hasznos tudnivalók közt i bélyegtáblán kívül: a bélyeg-illetéki szabályokat a hazai él külföldi iors-jegyek házáti ínapjait, a budapesti utczákat téreket, telek kjöuyvi szájalek táblát, a teljes postai és távirilai rendszabályokat, közjegy-izói dijtóul.ályzalot, vásárokat stb. Legkiválóbb előnye különben e naptárnak, as év Hjiriden unpjám szánt jegyzéknapió és a be-rendes UÉrgymjUtató, mely a keóesésnél rög-tön utltajgaziU Ára csak #0 kr. kütye\'.KJkr. — Uuuáululi képen napi ár czim a\'att igei) je\'eiiil szerkesztett naptárt küldött be hozzájik a „Fáptti L." szerkesztősége. A\' vállalatunk mást nyílt meg első évfolyama s hiszsaflk, hogy ha a többi is ilyen lesz, csak-hamar el, fog gerjedni s széles körökben fogják olvasni. A naptár gasdag tartalmát eléggé kitüntetik az alább csak czim után\' közölt réMletek, melyek szakavatott és lelkiismeCe retes szdrkoszfóre vallanak. Képei is olv tisata ny pináinak, liogy vidéki nyomdától jobbakat iáiig ,várhatni. »S. ha még em\|itjük, bugy a köny v ára csak 4U kr, azt bisnűk, a legjoblun ajánljuk az ellő pápai naptárt. Moit pedig a^uk a tartalmát, mély a következő : jAz évkönyvek jolentőeége, Pereszlényi Jánostól, liegu azép az élet (költemény), Stab«> Endrétől. Uróf Zichy Mándorné/>zQI. Zichy Lívia grófnő, a o. Ounántuli karcz, Lass Samu ál. I)r, Kovád Zsigmond veszprémi mngyni püspök, r-n. Azt moud.ják, Saabóué [NogAll Janka. Pap Oábor, a dor uántuli ref. egjyliáakerület superintapdese. — 1 —- Féáy kép-nyelv \'(csevegés). M—v. K -k. — A pápai r. k. főtemplom (képpel). —\' iyj I. — Fuisangi kép, Szép LajostóL Ki másnak vermet á, maga esik bele (költeméuy) Németh l\'ctértől. A szombathelyi állandó magyal\' aziiwiás (képpel) Balogh OyiüátőU A csók törtenete, Bártloíi Károlytól. A puszta sziget (a Talmudból), Daloknak \' szárnyán, D\'Alby. LCsingor-vülgyoa •— nti knres — Kernen egáljaitól. A ha\'ál mint sanbnditó, be-szély, irtá K—y J—ő. Jókai_ jdór iljukori \'arcaképe (képpel), b. Jókai-unnepély Pápán ^bárim képpel), b. Dalok, Papp Kál-miptoL lláni jólétünk érdekében,) Léváid Fanni OJterbriefe für díe Frauen, czimü müve nyomán írta Etelke. A dunnántuli ref. egy-bázkeríllat pápai foiakoláia (kepnel), /ktal OábortóLl Aa özvegy (ballada), Kovác«Sáu-dortél. 41bttar iFlónáii (beuáy:)^ ZobHIa^l. Népdal, 9o0sLajóstól Ssemléhető nakrénye. Téli esiéa (költemény) Soós Lajoitól. Epig-ramsMk, Bomláy lói. Kertészeti és wőléaieli tanácsok,, P. fls. K.-tól. Ilassnos tudnivalók a láMártls köréből. A távírp^oara vaaatkosé ttábályok. Képlalányök. Huno- apms ea\'nkiáa. EnlekM e Ő-nnpírtökön esti Al 0 érakor Oa Min «r B khiriiti pbisikakörébAI a Szarvú V«d^j<\|«imaéÍNa. Oaperta nr előadásai fia utolsó időben ágy negyed- 1 np éike IsgfoÖtoadWi liaelikns rU adást tarf Budaneilen is i évig -IMiBbsn Oapeita nr nagy iikeirsi mű kMött.lirh Mi előadásainak .ezéljábél Szarvas widi\'gl jí bén színház van feljUlitvn : m előa* dandó dárahok .kösött Horváth zenekara fogja a közöDfeégdt, mulattatni. ! H ltá»ld hírek. Kővejkálláu egy oltani birtök<>e kéj Invát,] Koinárvárusinti pedig 4[ lovát szeitsámoetia] lolvnjeltak el a napokban oláhezigáiiyok. Balogh szintár Tata SűuKtehrői Pátiára ment 4 heti kUÍata SQniOgbr igí Mlfei, melynek amúgy sem volna iltaláne mint a képsőmávésseti társ slgea fenállásának nktdcei nemesítő folyáiáualt iziliiilifci, n mfivéiMt rgé vei a miiréeiet prdoaében. más társalat Pápára! nibnt 4 replésrel ~ Ki-Máituubun. e teljesen német városban tnagyar színészek - ját piának még pedig inén jó anyagi sikerra. t~ Kecske méthy Aum, fel^dlieti\'tlen joloa tbllu író második fis, Aurél, tliereziánumi ijöveudék a napokban halt meg. — liód-meaő Vásárhely legutóbbi közgyűlésén Kouuth Lsjoát disz- Solgáráyá válaMtottá, s az erre vonatkozó iizokmnnyt 3 tagból álló küldöttség e bő végén viszi Baraccohába. Arádon „Arad és Vidéke" czimen nj politikai napilap fog megindulni jantíuár l^étQl — Kisfaludy Károly haliénak ftlszázfidos évfordalóját ke-gyeiét tel ünnepelték meg Győrött. Budapesten ugyanez! tevé a Kisfaladi társaság. —-A frauezia bankból nagy öiszeget érő kötelezőkot loptak el. A tolvaj menekülése kőiben elejtett egy csomagot, -- Szegeden az egyetemi küiqötaég tisztelgett Tisza Lajosuál, a királyfi biztosnál. A város felterjesztését Pálfly polgármester nyújtotta át. A királyi biztos válaszát azzal fejcszte be, miszerint tet arra, liogy Szeged az alföldnek anyagi, de szellemi központiává is - A New-Yorkban közzétett liivata-k szerint ez év\' első. három-négy e-lagyarországról- 4363 egyén vándorolt ki I— Csiky uergely, jeles szinműiró Bécsbe utazott. — Bogyiuló védelmére Pestmegye ujabban ismét 2UO0 Irtot utalványo-jzott. —I A walerí berezeg ez idei születési vlorduióján számos ajándékot kapott; ezek .üzt vo\|t Lan iuiirquis-ój is — egy kés, mely- sulyt fe nemcsal váljék, los ada débeu ann« leildsít izükaég .....il Ezen sikcij biztosításának <4őmozditáM által ho\|U6S kötolességet teljesítünk mindannyian. A koeauzat.nem nagy, as áldosat csekély; is sorsjrazái • napja — deczeiabar 15-il;c —! közeledik. Ne , is riadjon vissza m\'iiki attólj bogy a társulat, kezelésj köny-uyebbség i^jt rés régibb szokásához ragasz kodv\'íi egyes tónevü hazafiakhor, vagy értelmesebb és jobb módú családokhoz\' a t«vá* rosbsn és a \'neiniet kulturális ludsdáss iránt, ép oly melegen JérdeklódúNidékre több tors* jegyet egy csomagban küld szét A kttlde-menv átvétele kqráusefú kötelez vaUmennyi sorsjegy megtartására. — Csak n\\ind-nyáját! ne küldje vísi\'ss senki, legalább Sgvgyd kínálja meg szomszédját, barátját, i az elfogyott sorsjegyek helyébe, egy\' kis lóvelező lapon lőljoorzelt két szónyi felhívásra szívesen küld áj készletet köszönete kíséretében a társulat jlitkári hivatala. A zaklató titkárság mögött áll az ügybuzgó tái su lat; a társulat mögött a felvilágosodott nemzet támogatására utalt hazai művészet, a művészet \| mögött \|>odig1 legnemesebb törekvéseink, legmagasabb nemzeti aspirátióiuk egész összege. — Ha úgy tetszik: a haza jövője. murqun-t kilincsron pengéje, vau. a hírlapokból is. Két évig 2 orsz. magyar képzőművészeti társulat miisorsolása. Két évi szünet után, melyet az onzág gyes vidékeit ért közgazdasági válságok i liatt nitartaudóuak véltj az orsz. magyar bprömfivészeti táriulat magasra tűzött czél-únak ttieg^özclitése érdekében új múiorso-Itat reulluz. \' Más szavakkal: az őriz. mtigy. képző-lő feszüli tát salat, liívatásáuak élénk titda-. t ibau, a a közönségre nézve legkedvezőbb údozntbk közölt újra megadóztatja a ltiuai zönséget a hazai művészet közügyének tá-téogaláin és lendítése érdekében. Még világo-hjibl Liau\' szólva a társulat az általa reudezett űsorsolásuak előre kiszámítható szerény jö \' kelmét, a műcsarnok építése általmagára iflalt terhek törlesztésére kívánja\' forililaui, tgy mielőbb osztat\'an erővel láthasson köz-veüen coljainak, a hazai művészet fejlesztése e« lel virágozta tá tára irány tilt feladatának tel-jositéséhez. \| Újra apellál a magyar társadalom ha-záfiságálioz, művészetéhez. v. Dd a társulat az áltál jobban bízik a sikerben; méltán kecsegteti magát a műsor; sölás kielégítőbb anyagi eredményének remény evei. Mert időközben,, részint a hala dáai ösztön hódító befolyása mellett, \'részint lefkoi njubarátok meleg felszóllalásai folytán, bniató jelekben, sőt nagy horderejű tények-btn uyilvánull a. nemzet műpártoló szellemének föllendülése. Aj közvélemény leghivatottabb tolmácsai, a Hírlapirodalom legkitűnőbb képviselői, nemes lelkesedéssel, a mind sűrűbben szóllal-nnk föl la nemzeti közkincs, a szép fejíődés-ndk luddlt luuai művészet pártolása és ájpo-Iája\' mellett. - 8 »lelkes szavak viszhangot verseiivj Mtermok városok és megyék vetekedve szavaznak med tekintélyes összegekot utűyészcti crÓ7 loljra, sek cselben egy enesen a képzőin ű-véizetí mnulatra bízván azok hoválorditá-sád Nem is egyszer mindenkorra, bantui, évéukinfl megújuló járadék alakjában. As orsz. képzőmű vészéti társulatiul a ily\'alakban forduló közbizalom a legkedvesebb gondokat okozza. Bizouyára legnepb ^ " " kvet tő bzdrupet hiveii betöltvén, a reá bízott javakai a bazai művészet javára gszdsgon gyü-miscsöztMse. > I tgji\'M hazatias műpártolókra s az egyjes jóajcaróuból átló nagy közönségnek pedig jfolyamatlian leve mfisoriolái által nyejt- kudvező alkalmnt árra, liogy a művészein közügy lendítése mejlctt, értékes nyio-ben lelhessen kárpótlást egy-egy vásárlására fordítandó csekély áldb- valóban az orsz. {képzőművészeti tár-aligba rendezett műsorsolást, meljf-\'oniéuyeorozata gazdagabb, s a meny-nylmn < z hazai művészeink legjelesebb kép- találnak] s áldozatkész verseiiyj ébresztorti\'k a megy ei és városi tanácstermek falai közijtt. pun yf CCSl réraéuye zatnóit. sulpt mi I ná\| nye neveit ceaknei JHi kivétel nélkül mái glalia, a sorsolásban reszt veendő közönség re nézve vonzóbb és kecsegtetőbb lett volna. A társulat » részben Lőkézüeti járt el Uuzetlenségéuek híre amúgy is szilári alapon áll, mert közérdekű sok- szép vál ajataíanyagi kárával \| végződött anélkül, bpj y ráganyos tevékenysége megbénult volná. Ez n ú\| müsoriolása is többet nynjt jnint a me inyit eleve ígért As égy forintjával kap-hati sorsjegyek szöviegébpu a kisorsolandó mű rek ertéke eredetileg 136.000 forintra tétet U. E érték időközben bozzásaerzett njabb mű rek a ányában tényleg 41.135 írtra emel-ket ott, t gjr bogy n résviétel olcsósága mellett a kl tönségre nézve elény öeobben terve-aet sors átékot képzolnj Mm lehet Vn ba coca üdvös cáélu vállalkotásársl sae wati mbb lenne a tánralst mint a koráb-bia ikáll Vajba aa elismsréesel, melyrs Ina-tm[ aiánütbat, kadvsaó aiáiyban áujOn aa tl EIcz és tréta. Coal&uok. IX. Ha a nevelés-az álUm Boldogságának talpköve; Ugy boldogok vagyunk, mert jó Nnvelésünknok rendszere. Ide -nem fzámitva monort,\' • Sí több ilyféle intézetet; . A szent ügyért uri nőiuk Neuies versenynyel küzdenek: \' u Un gyermekét nevelteti A pór ripők szülöttivel, - Mig őnagysága önmaga ömlőin ölebet nevel. X. Telje hibával a mosta ui lányok: Mind hin, kényes, csalfa, kaczér. \' llmá is zaéiübes, milyen a többi, Csalt hogy ő ép ezért "elragadó. I XL \' A költészet egy kert, virágos kert, Es benue a bírnék fája vau: De belépni ne morj avatatlan, Mert ott kuksol a kapuban A kritika, ez a goromba csősz, Mely nyakon .eiip és uürödet Kiteszi onuau. . lkdey Jilrtin. KÖZGAZDASÁG. A zalameyyei gazdasági egyesület közleménye. 235/13&0. A fagykárt szenvedett Iák orvoslására az oimágos magyaV kertészeti egyesület ideiglenes igazga ósága által kidolgozott utasitái a Nmltgu folduiivelés-, ipar- és kereskedelmi tuiuisztcríum által lü3ll/tí8Ü sz. sl ea egyesülethez megkiildetvén, ezennel közzététetik. Utmttái fi fagykárt szenvedett jdk onotUija. ■ A fagy kár következményeinek conitalálásával következő eljárás ajánl tátik a lak tisztogatására, helyreállítására. Az egészen megromlott, ésemmi életjelt nem mutató fák kidobandók, azon fiatal fák, kivételével, melyeknek kiszáradt ueines róeflú alatt alól a gyökkoronából hajtások saqadza tmk ki jr ezeu vadsarjak annak idejébeu "ült helyben beójtva, jóval liamarább gyümöl-csözésrv fordulnak, mint a helyükbe ültutetl uj csemeték; a nyár fnyamáu elég a kiszáradt fát g\\"ö^ fölött refilré izelui, gyökerét azután maid a betakarítás utáu őszkor lehet kiemelni, jtlíádet uj, ellenkező természeti (alm$- helyébe cioutár ós cioutár helyébe áítnár) gyümölcsfa ültetésró élőké-•ziteni. i A kiiakadozott és felujulni látszó, de később lekzáradt ágak azoniial levoúndők és pedig az erősebbek fürészszel, s azután éles késsel simára farzgaudók s a seb, fstapasz-szal elzáraudó. Kimkadozott és éléuk lisjtásusk ipdnló ágak mosi már megtisztíthatók, oly formáu, hogy a I agalkai inasabban álló ét legélénkebb hajtás fölött a sérült ág levágassák és a seb mint mondva volt elzárassék. Ily fc\'ujult agak nagyrészt tele vannak helyenként egész csoport uj oldalhajtásokkal, mig Lelyenkint kopaszak; ezen o\'dal-liajiásoky liogy a legfelső aa ág fuiytalávíis meglirigycjtt nj hajtást tul ne szárnyalják, hogy azoti felső uj hajtás minél erőte\'jeeeb beu kifejlődjék : az oldalhajtások ,h«gyoi be* csipendőkj\'; ezen eljárással elérjük ast, bogy a becsípett bajtások továbbnövését megszüntettük éi talán gyümölcstermésru is ösztönözzük, db mindenesetre eléljük azt, hogy az .ág fojl tatására szánt legfelsőbb aj hajtás\' izmosan növekedik, él sz ág kppáitt részein ii bajtások törhetnek ki, - i&élj munka az ogész nyáron keresztül fo\'ytatbattl lehet, mert az o dalbajtások begyeinek álcsipésével és a töhajtások ritkításával a fik [újuló szervezetét tartogatjuk \'és a jövö\'Aflmőlcsterméstel őmoa£tjnk. Ézitl azonban nincs meg bevégezve a fagykárt Menvedett fa bdyreiálbtása, inert az elmoníoU eljárások még oly szorgalmas alkalmasára mellett ii megesik, hogy a fel-ujult fa In áunak felujuló ágai braagOMk, reudeüenik és áltnlán n tenyészet minden kdlékénak nem felelnek msg. Ilyeneknél szükség ősnek fog mutatkozni. Ősrázel, vagy jövő Dra tavasakor a nedrkeringés saűmw telésa {dejélHin ay. ágaknák erős tisszdiiiei-széséyeí a ta alskjánek megfelelő rendekéie, hegy, á \'tánláland>> falzervra^t megketvsbi tésével a fngyká,it szenvedett la nntíhagyott Izeh^iotét izmoi tenyiszenv élénkítsék s gyökér által fclssolgáltatolt tánn^lvil. A fagykárt szenvedett fák elmoádtUt gondesása azért niulhatlán szükséges, jnerf a fagy kár term^ssefM következés^ a gazdag gytttnöl«S}ertué?4 mely a/után Itét-lelbetlmt kiueritaé erejét — és meg«\'uB a tenyészetben ainugy is "üítikkeni, fáti ha* annak\' \'felujuló tenyészetéi elő win nelzd> (anók és a, kiláláába helyezett gyümötale W* leu» mérésé vei a fát alkalmas trágyáVipal nem Uinogatnók. % Közli: ily J "j StitjePiy Anle/. u titkár. \' - 1 f» t zúltiwffyci ígajdasáfji • sült f i \| Itmény. 23S18H0. A ót. kir. mezőgazdaaá\'\'i társáig ben fi. bécsi vág>í marha vasár" újou éwllT\' x eaiirifokábau IKol. évi apríi si, ll.\'lli. napjain/ r>-u<Uzi „4 Bécsi első hizlalt-maiba kiálli iástM; inelyro az •Uszmik-ifugvnr m>m»rLá-lian liízlalt marhák felveiirtnek a k<\'>vell\|c«ö i urztályokban: A) minden l\'aju hiz alt szarra i marliák, B; juliok, Cj -néa-í.. Di ^/ániya sok, K) hizlalt-niarha\'lzáüitásrá •z^igáloUié-HZiilókek, és eszközök. Á lobbi részb;idk.!t tartalmaző uéinét nyelven szerkesztett ertelnő az egyesületi titkárnál megtekinthető, ugy kívánatra megküldhető. Közli: . . Sugelhij Antal f/íjtarJ Frlplór nerkcazlö? HOFFMANN MOH caperta" SZÍNHÁZ az arany szarvas szállodábavi. liegnnígyobü készület, terembovöíés , kísérleti j»by«ika-, láttán-, villauyis-rtíVgpjúi kisértet-uiogjelonésről stb. I CüQiürlök, uüv. £> éu \\agy .Irnyes előadas A csodák proteusa ■vagy qsj- szekrény Átváltoztató iutJ\|\'\|b\|Mi azeinélyi\'k jelennek meg < u ii. é\'. kövönség köréltúl lieniie n bányán «\'ltüiiu«L. \'A tulajilvn ópitetl sziúliáiuiui, Hu4npcsteu, lírilubún ,(A toruaoai ni\'k ni\' Mett) Prágában (Libcn»rutcza)\| nevem eléggé isiufretes, további ajánlást Szükségtelennek tartok. Jegrelí előre válthatók ma a szál loda éttermében H —12 óráig Ht\'lyárak: Zártszék a/, elsű négy sou-l»au 1 frk Zártszék tt többi borokj-bún 50 kr. Földszint 30 kr. lb»áli és- kaluriajpgy Ui". Karzat 20 ktj. Családi csokoládénk hj.it. i sTif: 11» itif II "Vtósi ctak al kor vilo- dl, ba minden ctoiaaiioii fenti E%uT9 siálratuükon kívül mój) szín védjegy van alkalmazva. ini n jí iniu6M^ui.<k sáif \|\'.tplrluii í »%."■• \'M ki I ,, „fiiam „ rxtssraki ,, 1 \| ,. ., fia>tm«jiii . - írtU n 1 - HO\'.p .1 „ Itjrnu ; -•■ í&[r 1 ,, 1- . J\'l ? Jí.iljt.r .\\n?r\'Ki»ni\'íian: Roseníeld Adolf esi Stren á Klein un* .-. -Wii. Keiken) uti(ü-mellczukorkákt a lüdő r« mtlIlHijoí, kiÁ»/ii. (•jlikninfii. xkUtuj átUUmnl k\'M ffíf/u >raKbt áltol a MHitSt i \|t j ívirit IifiSlltt llylt _iu IMIMJT miiü im MI Ciliiig fel Mm derített titk>>i f<^bl.lu mifuhsn. mkteriss s -t* ttf r6 iswur gvmuil iipkUii\'.»a \' járs v/i)i iivnu jjm M: uw\' Wis MÜkuftSSSTSl úrin hslü Éjmk luri\'4 fj ejUiÁL I Mluf.iu pjartiűA-iivtluksű a iv,«icur ea kmkisy tttilu!»y \|]Mts\|H isgySUSlol krimki lünk. faúl-.ii-.S ft\|!tl«Srt»^ In bij«e-itM fédji^1 linket, tat o- irssDslut, icir. csak ezek iguo\'ják auaak \\o).-üak(>i - Sclimidt; Victor & íilii. es l.uoh. gyárosok Becs, All>yus -/a BC" 1 skatsljs srs 30 kr MC KlpUtók: l\'ragvr Ibk g7«Qt Iklu* J afúgyt N Kauibái), KAfir«4a J. Lmmjm, Ku A A lia, Itonur K^j. vas- H ftwirtirwhi >mímc«l U\'«! H. gy4űt. KajT-ncMu, HisW. Usmü F. V«ívih-« II • t--J..M«f\|KL owsO. Z.-ICbMtrym M-\'-r Ka Iwkllw\'> ilpÉ himhUity. i»?l Mi E Sínen tftfcfcé kAliég^s!!!/ gger-fole iqellpasztíllák. bfksllsawssbk,-Isítislesskli rjigtan kö Mfi, rsksdi«(. tsrskkslut, Asmw4«ii ssmI sytifesj A •üca* — Krmlsii Kgger IllegilUzlttt\'liokoládó irisa IsUsSw* usr filisstskss s^sarmh stekstiJi, nlsnist íílucU\'.-.nfJ \'« fe\'rwfetl t«tU(« takiioé mioám iugfvtí> gjágjn- tlrtuu kífluU-niHiéM ysiwi uUnut awiln i\'Uithí sitii uapüBU - kstsssto mist 1 frt snskl m/mtijníf; m» kiültük Kaarr A í«l l—ltí \|i<ywl, Rr»ÜtSUt í itém. ggp- k ,)>Ltl-. a \'áamtsim t - l-i- Jr t l u grt H. DI0IUIM . I«/ • Kf/tffn»: Il-I. I«s\| liwl, Ciáll»raj—. MM L.fJ<4\|\' . ursköslj Férfiúi gymgeuéf, megrongált idegzett. ] Titkai ifjúkori vétkek és kicsapoogások. ui. l?,fcHl ni." f 0,0D<) büoo SOM ( 3\'tíü lOOu \' 500 !\| állapi-é ta. V- I IpSáátl Mii"- itnttf- j ai.gkaUlct ; aagyobb pia- J btekaMHlbilll LdlltMtl A HHrllf. kvint! grakna »••!» j uiiat tOO OOO •ttOOO • lalaiataaLarlA-kgeláakabb léinralf ! Ni uflsunk kort 400,000 asfc • Igerviiíséut\'k ! , márka a-» k. b\'tft sartte* a ifjajatt Mg) pawitaaveáte > * w^u kvau) «tbi jttakagyta i v* 4 wieti Uayt tWUa alt ibefj asfcáay Ife labtyáaa stoit 7 wmIUu 46 840 ay««a-ay #<*«« é\'r Wl k- I\'úlínc, Uatth Uialk- 4MNt frtup OijH-étij, ; mia 160.0(1$ t ayr. á t«f á m- Ifim* 34 m er- á ri«f. A lOti,"UJ 4 nyer. á m. t. i m. 52\' byer. á m. A i. 60t,<0» üS nyer. á dl v. a iu- 4lMi0 214 nyer. á w. 2öi)i yrr. A m. 3U.UJ0 531 nyeri, á m. A ní- ^,000 67:1 nver. & m, p.-r. ú in. tO,<WO 950 iiver- á m. 300 j-.-f, ú ui> íő,öi>0á5>I50 nyer. é iu. 13b <71 2-2) A n«rNM\| tuu^tvk imturirt U»UUM MlRKfntraMe 15. , xmn \|o)d Reichatpíel m iff/ÍM \' ii/ít Ifiháiit* " x l\|Wwi> nMimi, «s u utábbr n»tl I " ri UM.UIOKionnc ^dLM^riiiini A MiyUiM.UUiwk IU I aa «hik voic. MM)\|a\| blt(M\| íkbin M atr ab p^jwá m hamuit. UIUc«"k rtag tote let, ti- lt BrUcU 0C >«-" UUu I6uüwlinlbt kMd<\| Taüch hwirfw ir! A raiatai UUm (bakai uiidMI laipítrt umcai kan a Hfy otU, Inneni l\|WK al(aii<aa KMI U MT txAtttir Hm pribábaa Utal a**- lőtt aa tlj^yongüli. u ia hrí^aciáiiil M:im .bw tpik «• naaawu Meriá««r>i. K iHjt tel" atlatil MféWl MjAHMM, ■ kiruoa uiviaW ét MtH.ktit 10 friírt kárvk Ubdíc«Ub<H.\|bfltj \' mN m mirtiiaik Gikii. itir. ísíd WadafT Re Q \| szerósz j 11 \| Bénbeu, <15 21 kr. I Marta 6 üöboual 1 írt 5 kr. pas laakiéd»« \| frt (0 kr. 1 KítAriá ryj Uk$re» il jwaJ léUtfik.) Kü-Mcaj.-jj.-k a vitákra béráaattaheU ptaaha tatl ba hüiíirp, nihanj.t njilránnatacrt Loxal atíf-■aá 4. r . . i* .L fikaaH pgliiu ac <mm >iál<y _ raal»~>~T anp«lt H<Hd »a a faptg^M ^ i>g«fi laprio IM4 kw^fe^ \' A mptal\'lmll m kfotatM Jcj aaAV fpai • rií« 1?j• Uí^ik, atlaiaa lanka min1 ^ cíJim kiUjfek 1 hat»»»fiiak a<k a ki«atal«M kaak4j(] A ay>r«awa\|»k kMiaiáaa poataaaa 1 ^»<tB««a adrit t&í&űfc • akár toniilai HÉ j kl\'kf tai irdvkcKjoakuck JhaUia aifaSaa «a nnltá «aaMÉaíaiaiMaéBb áftai VUaUiwkMk Kiadaafer wiii aiaa tí-kítiirfUi\'.* i)inaaif iioeeo aooeo 40 oee fik DaHtrii-i ki. wafaa^tn* f.é. novrmfaw 30 ika Kauíiiiaiui & Simon. bank- ét valló üzlet Hamburgban, (\'. a kl/ssönetfluket íejezvfe ki ezennel irántunk eddig tmiuaitoU bizalomért, felkérjflk az nj kiapraobÚHiáli téazvételro, — lotiirekvóaQnk ezentúl ii oda irényuland, mtudenkor uoutoa éa azibírd azolgíbtt által tisztelt érdekclUeih.k k\'líci u<iHé\|;ed«Wt kiérdemolmi. Fuutebbiek. Tík ar\' l>aiianii 1 ■\'«> il fn kikSaiwIkin tWk aaiaai cariU aifcvaluk. K. A \'.Via mi wú >iiJi\|\|Mlm, i«y kartieha 1 bbaa ái naa 10 lahlaw ifj Mjttv laiu M» hugy (mik, feigilja kiTaiitatiiáit, »tkéráw y m w—SS\'1 kaMaat lK»jjyü»am, Am. 1000. ;Si4<i Méh , TbV. ar! \' Km talUok ül.\' uarak^l, únaa \|p _V crllaitlté lákSaaakaak" tit.wl iMúUf itKgkfiiiriaai, ara «acaMi Ulrt-jfcímt eljík IkmÜ Mm kiaaatak. 1 1I0W aa Úa iaUkj- ea&kól laljaaaa ai<tumytUtt- Ui ««n-ed".k kíréír« balti krrtk-) oaaafM ISMjr lintskud AliU\'lt, lUfL II." 1678. \\ff0T J. Cwaay, mijiH IT4a IST4 , Tét ur ! lUotk* (aaak „Vntiaidtó Ifbdaaaa" aAai-Mk. ki lubb irig ipwttnrMba 4a Uz«aáuaa MaaiadkU. acawaak ai i\'-lttüíff aiJu «tma, kaarai uj iQu mM kül-calaaM aekt Ma» ia»n4H aúaiAra Jilrak meg t (mmhiI i »<bi>hbiim Mink in- licit. tHtlaliUat 6fúa4ri S/«nm Rmk iiilv. R. 1BT». wi líw\'ii\' IVrit^<r ur! KótiiluHscif* u«ktm — auiit twkb auuaak. — kikntk »* Aa JVötlaukú lab-Sacaa* M^nMcwp adta viana, la^t^aMbb kűo&ic* Iwntt Mbrilax uyUvftJiitaiii. Túltb batefMlien ar«iteltrk aa ün UWUftai ni;, UmI mir mka anv likba viál. — Vétf jviu a><krt4t, MnlkkaU RroaMrg^iwtata 4a avu. in-\'íjSrc^/s. a i-A-b • Ma hatceár^ckirfl lel- je* laial inmal Uráli IS tátarrMt kui lo \|i tfMmf fc Araerikai kOszvéiiy kenots, 2 aaa kalá, k44t«ftaliaal l^jübb Smt m4«a b__ tfb\'.b (Nua bü, aetetatosaa hkll-crinríbi \| laá-lb(\|.iili Kúro. bbfM l"Klüji«, (^V iatMa igatíí lib. »lb. ollcn I frt M kr Cliinui toilette szappan, (Jfértka tep>:i. fiti.\'.nálla Blaa a Ulr likr»\'juy >ilí ia laka •S ic«n krllcfaM iiifM tart turiJ. Igat wlt.tia lari ra U mk niiinii■\'\' Ejy <larab 7u ki. . j Futkerípop, ib ; lébca SS krajrtar. Léiultuor Usfvérek híres tyúk- erikinlaiMC7!i S^o«akbaaJjJ«Urak ü» kk, szetmapasza, , .1 i« iir.^Mr. Klet essonczia (prágai jesepm\'kj, svéd csepfük) .t^^rbi\'t.: ífijti bajök cIU\'ü. kliíiü\'i bubaar. KkT ttraaci B0 ír. Csukatnáj-olaj, £«IJ^wbbmteí-\' aag 1 frt. Min l\'oko \'W,wí " .Uia 1 uau, ^, (}., atl... a a arfr ajjiiln INT át aakáaf pttrk taaha aWataaiik 3 aac^a^baa kr, I frt, I fri S0 kr. 10 kr i V lábizzaüás elleu. Iüci fi«r >háM. litja !a J^biüuJttj:, Jlal kf \|atku<> kaUamatlaa úutl, apaa tartja ájtalmaUaa nimk «aal boMa^falva. lia- Egy CMffd a uwlukU. bvkenv i (y-I-MU^ÍUÍ fraii\'-iii \|k8iüa\'a{Maéj(«k rííiöxiU-th-l.. I a Oeorjíó fap» pektorale-ja, f 4S>. k-lyv-a. rknlu,(. JfantW mail- <? ti.\'lül,aj..k V a^taliuiUliaak . !l»n - Iqüabb 4a UckktlimaMbb k r\'< (Mabsrack áUalaaoaaa tli»in.r\\c 1.11 áraM kr. Tannoncliinin hajkenöcs,-öfíiS jnk c» Ulkuankj állal rálam«iuiyi ka}a6<>Mxl<\'> iurk&-. íűtt a l\'^j \'l\|l.\'iijik alUumva, I caluaűa kiállitull iagy , \' aMbaraa S frt.l I__-. l\'irvrihtniitQ Hnn«7 S\'^! ka«Urt.il tá«..tt i^jiy eiemes ta[)asz, uJhm. bmih kabrénj/V. a Ifink ríni, M^aakauklát Mnjlló ac-I4ad. iiu»t:iiiiii.-^qrkaMack, lf\|A aokillrar, fba< áa IjuiyiM in éli, nq^H/oil tag-Hi kKmíiiv h ba-\' aaa\'4 Ii:\\jmL oll.m jiiaak Ütanjmlt. IIn t4afy M kr. • Egyeteüies\| tisztító só, SífcVál^ aa(Mrart tabilb mlaáaa ku»atk» fai\'iayri, u. ni íi-jüjÁí, fiNQI4a, gyomirt-re. gj "n\|.rh\'», aranyár . 4ugul,u stb. allan I e»«a( ára I irtl tagj rakUraimaa t<rt\'taak. vipr fcéi\'jro éy»rta tSö«5 S 12) . Tavaszi oara. -r NyAn enra. WIJ.HELM-féle \\ \| köszvény- és ciuit\'lleoes Vért i 8/J í íó-t h ea . Wlllielui Ferenezlöl gyégyaasréas Nsunkireksebso (A. Aualr.) Alapos gyégyuiást eiakozSl esús, késs irány, gysimskákyaaok lábbetegségeibsn és] idfllt makacs bajokban, mindig evesedé sebeknél, valamint minden uemű ás bdrkifl-(ési betegségeknél, p\'irasnéteknél aa %res* ban vagyteslfa, sipoly és bnjakéros daganatoknál, a méj- és l^pdugulésnáJ, arauy-tres bántalmaknál, sárgaság, kavss ideg-iaom- és kOnyBkfá)dábuakban. gyomorlájás,: Saelek \'bántalmai, hIComIí dugulás, viaslési bajok, luagjinílés, f^tigyüugtség, iiéi lólyás Stb. ellen. Görvély és mii igydagauatot tartós bassnálat folytán álapos»u gyógyil, raivéli tnylie oldé és visitlttbajié szer, aini eaar-j uyi tlismeré irat által bisonyittatik. Biao-oyitványok kívánatra ingysrf. Egy ö adsgra fslosstott esomag 1 fo fiút bélyeg és esomsgolás külOu IU kr. Óvakodjék mindenki hamisítványok) vásárlásétél £s mindig csak as ismsrt tér \| Véuyssen védett „Williehn-léla köafvébjf-éa osiU-tlItnea vértistité tlitát" kérj". \' \| Kapható Práger Béla gyégyaztriárában Nagy-Kauizaau. (721 16-26) liiüíeit fuMÜütön a$ irdamírénmd kUBHlélM. Illat éracu Paris 1^76 Brogle J. és MQller gép- 6h resta\'-ieuiez gyái\|a Budapesten. aMargit-bid kötelében, Uéasll í\'rieuröket (koukoly választó) 8 ktj- IBnlélt uiigyságbau. Trlenr hengereket malmok számért. Kopt aló kai. NzelelÖ roNtákai, Szitákat éa roatákat caépié^éptk 702. 40/M) aaámára. ö>zi CUl\'a. Téli OUtlkM OOOOOOOOOOOOOOC 0 Dr. M Hl V /r/c Peruin-por (perui bű vényekből készitve.) F.«> rdfil i\'HitU n prru-llaa\|iaii* aikaibiaa a bfio<4*i MltSatrrval Mtla4rsaaaiá gjeugr-SSfiísak rlbaritaaara. a igj a Mr-Cakaal s bWbtbaNg (íérfisl s i alkati a at(U teaasf attaTtfltiaaan. .N\' UlMiGn-(Mm \|ittwtkatlait gjógf»r az Uifiwlibr ufintifii vtiulnt-Tvaattfaek alÚl ^xUlfé aUrfit- MT^ld.l .>ki»»Sií lllal «ÜKl»i\'fVrrrlÍB Jjaaj^i Jta»4t\'kn\'. valaaiint a ká« •• lábak i >1 r«tk< • tr«rn asaiUl v»* nynjtia, mm alul »a tMaara\'ibaUUaa srwtmáaf eltstíaa aWratJk. Ara «fJ (hlMsaak • btraaaal afjttt I forint m b Ktaktl» N«fjr-K«sluaJ] l raf»r UMt gjlzy-íi-rti«fsb;!\'i. I\'í>0\|íyií\'\'»k»ög Ib^abaa Oiarlincr A» ok-Vrfi a £}swsss II kr. b«»- r StraM\' 14 4-90 Fóüzlet és központi iroda: IV. váczl-ntcza 14. az. „Peking v&itoBá^oz1 ! Fófc.\'k: VI. kerülőt, kigyö tér. tbMUofáájraat." DIETH1CIÍ és VII. kér. klrály-utcza 17. tz. a .-Voiikt.i fároaaltot.* G0TTSCHLIG ct. kir. «i magyar kir. udvari itten- « ■ r uiaak#i-eakrjléaAk Cltaala j-ajánl a tli «raéra datta M»i>-njlt raktarabM ktitrtleafil impt\' >" 4 hinni Tliéát •ii: rtif I; \'>n>«* t\'araváa virá\|{ua llira (il kil.\'ja C..VJ 12 Mriri llirt-rif^ck . Wfnfit iltaa Tfgjiu k Király lbca-c{yiúk Muaikva! ibra-vcjyilrk, Caáaár lh«a v< g) il\'k , Maatlaiia inea-vca)li4k C<mg- Iei6«mbh 8u«rka^ ...... .j. . ] 3 — 5.— Oraat catládi tbaa . . 3— 4—I F«krla ■■n>i karaván Uka . • . I 6 — 12 —j FVkcla karaván riráz"\' \'bra . . 1 6 —« 6.—I Parrti viráfna lb«a laatn<Mvabl.. \' a I 1— «.—I I graacuai i»juk ra«aul\|>ikbtB át ahtea rbbial táiricacirkban U kapbtl"k QC lanialraltiini ^Q l.\|lii.\'in.»!. l.j k. k livrtlenúl liitjmrtálva. I u tuto űr. baraa (W jumi 8 írt.\' Si\' kr. I «i. kit \|\|r. barma (M\'mttM > — I m. k«oj, tir barka it uietxaly)! frt \|0 kr 1 tc. kit iivri barna (Irt iumu i 4 irt M kr. 3 M. aaay tr Waa \'H pint! I frt \|o kr. I aa. k<i<i\'-\|. ii»". banaa 11 ataat i -j- frt TI kr. \' fi n Ji«y Otag ím DC K\'ayll 3 ax. nagy űr barna piuif 3\'il kfisj ü». barna ll iv<) 3 «. kU uv liaraa (lát mr«/ i 4 n. iixgy uv. baraa > I piati na (I piai) ] frt 50 kr.. tti-Hitni y ifuiáll m«tyKyal) il) . . ... . . 1 frt — tbrt - frt 4I> kr. I frt 10 kr. - frt SU kf - frt S0 kr. I írt ül kr •\| iiy bm^lu t^jwbfl tl jjii Ikia . J .. i í\'-l 1» MÍU\'Ii\'uiif\'imi kiiUTildi lil.»tirl\|, pratgük, auerry, fnuiuU borúk, c»nkoI:nli\\ an^> íj alaka t* aagytáfa ilM\'-almtk A bírtakálytbb pr4baw«fBftaW4tk b! poal>4aa tfljfiillrtiick. Kvrctkadól kr. : lb«a aúíamáay, áaak tui-gftWfi ila u szereiicáétleiiaég legn igyobb Isti\'ü segítsége iegkdzelobb! (íyógyitús a lélegzés- ós\' táplálási szerveket ugy n végelgyengülést Hof János-féle valódi maláta gyógyítási szer hasznalata által-. .Európa li\'^toiib sralkodáhasáaak n«ivnri itálUléja Hoff János ca. kir. ttaaetot, aa arany érdamlkraatt 4t korom birt^koaajkk ttbb inagaa ranfti porosz ra ucnvt reád lorag;aaak • Ftbrik: Wien. Grabenhof 2. FaÜrioks-Nle\'erlage Stadt. Grabtt. Briatarstrasse 8 íM 14 llrriia april lt-an I.SHn. Orfimaiel vallom b* Aauak, bogy ai 4u n«r lata f\'-r« baanalaaa dstsswt acate SiSf. Ijfpn liowu idpij; atpnrn\|i«tn j»yomorfjji«baa, ■ iptli alUpuUiiu luiudinkabb roaaaabbolt a kttúbb mar Mmuiit a.-ui bírtam Ízlelni mert az altalaui Ub>tlkut lóbbtxftri banyu által firitóm kl a mar ni/ rtuifajteku mlbiu h«>gy iua\|amatéletem tc-gav altkoauteffl. Uarviu hetír líatiualta a as 6a raodaaurl atret a moit teljeaen egrartegei vagyok, mit 1 Ira aa Önaek k&tjönók/ Siirett-u kéii vagyok uó- ragy Iraalwll kir dáaekre kiránt todoaiaat adni. bogytnaak máltai legajabb halamat, m«-gmautett eletemért bebizn. njitbaaasm. Kérem 18 Öreg maláta-w, b ko. maláta-cbu* kollda aa 40 caomaj* malata-cinkorkabeLAldátet* ,öir, Kaobloch Wlaneutmia 21\'. Hivatalos gyógíliir. Dr Seippti (itirttsnrss A Uuff Jáaoa féb maláta-sOr igen •látú i,n"<ilil atr becoavalcacant aekái Iwtaftfgtkaái, ügy mallbctt-gckaál, mert aam kot iifaiátt pIö, 4pó\|y rbmaitra gyoator áa lláaturkoUal atentw4éa«ka4l Wta ajánl ImiiV. Faraktár: Ftattfliuftr Jümeí X.-Ktniitaw . l-Epmti: Ilubintxky A. Soprua: !\'• Mfllbr Kaaxt> bely; Wünacb .Ferenc. Kapoavtr: I.a pek A. 0000000000000030 "\'I11 » Felliiváü a hamburgi állam áHtl biztosított nrigj ptazlai. kria n)r«maoyaaélyaibaBÍ rtaréteire, iu\|)Iyln}n D^iiáiiy li«i»\'«ji uralta U mill. 379,760 r. márkát bi\'Mysus nyerni kell. — A 7 oaiUUba bepactott uj Jatektm . ÍW.POO ierqagy kitt 46,640 nyereményt urttluat, atailai 400,000 r. iiiiirkilviil h \|i"(tíg i I nyer. 250,$0 m. 1 nyer. 100,000 m. I nyer. 150,000 m. í nyer. 60.000 m. 50,000 m. 40,u00 m. 30,000 in.j 2ö,ét>0 m.\' 20,000 m. 15,000 m. 12,000 m. nyer, 2 nyoii 2 nyer. uyer. 2 nyer. 12uyer. 1 nyer. 24nyer. 4 nyer. 8000 m. 3 nyer. 60Ö0 m. 52 nyer. 50é0 ni. ; 6 nyer. 4000 m. l\'OK nyer. 30o0 ni. 214 nyer. 2000 ni. 10 uyer. I&OO m. 2 nyer. 1200 iri, 533 nyer. 1000 tn. 676 nyer. &Q0 m. 950 nver. 300 ni, 10,000 m. 26,345 nyer. 138 m. atb. atb. A» »Uó nyereménjbiru biratabmn áa rima-ri:bitMi»nl i880. évi dtezambír 15. 16 ára van tdagállapiva. Btan ii.i^\'j pénikUortolát Iffkftielebbi nyere-miinybniataboi egy egéti erH. f.nj. ira caak I mVagy l\';,frt ptry fel » .,„ 3 n l\';i „ .. negyed .. „ j, ., tk „ ,. 90 kr éa én Uaalla\| Milssltstt eredeti aetajegye-ket aa Smwj ! áriaUnt ajy ptlm itfttrtitt «W-leil a tr<Urulsbb vldákrt- ia ;bérmeateaea elkdl-dlm. t.\'wLMy Attugek poiujafyekban is bakftld* iialllrJ A, SlrmdtcktT lat rtiid idft alatt 125.000, 80 000 30,000. 20 000 tóbb 10 000 uurKaa ss\|« eytreeéayekel Hi-u-tt ki rediaak, a az álul ivk <aa\'ád tirreiicfjaaek aMgJapítáaaboa ia-rnlt. * A Iwteteía lugy ajrre««\|(kilstáavkboi tránjlag igen cokéljak éa a tterrneiekiaérlatet csak aju* lani Ufiet. klinden réutrutl megkapja a megrendala al-kalauural a bitataloa tömi éa a hatat a tea a ayeremanylajatromot A nyeremények kifizetése mindenkor poatoasa ai al\|am jótalláaa mellett tfirtéuik ■ akar kSi> tétlen uifgköldéte ragy kiránatra érdekeltjeinké iifü AuttMa miadaa nagyobb, piacúin fennálló ÓMi\'kOttstéaeiak altat kaabeilttatbank. Megbízások blralmuaa iltétáadlk az slnlirott kipróbált\' regi eiefbar. iSteiiidecker József bank és válfóűzlet Hamburgban, i A nTRINDCCHRK-bu - miada-niitt uiiu\' stiliírd és biitos hilelü ismeretet — nm noruli kBlönöa rabiamra; miért ia as mel-llttellki mire a t. V">(>«a«g figyelnaitttik. A magyar-fraiiítzia !>iz(osi(ó részvéiiy-lársaság^ PTra-xico Hlozig\'roise) melynek 8 IllillíÓ ai aiIV forilÜIiyi rLzv^nylőké]ére már 4 millió arany íofíllt Icészpénzken befizcUekett, biztosil (689 ,;46-l2) lajt ül vési-, villám-, göz- és légszeszrobbanás által okozol t károk el\|en. 2. niunkflszünelpléá, löz- vagy robbanás áltjtl elvleszleU kereset által okozott károk ellen. ((phAma^e.) 3. jégkár ellen.! 4. tükörablak zúzása ellen. 5. szállítmányi károk ellen szárazon vagy vrzen szállított javakat. (>. készpénz és mindennemű értékpapír postaküldeményt szárazon vagy vizén. 7. az ember éléire valamint járadék, nyugdíj és kihá-zasitásokra. * J • -1 * • I • A társaság élén álló férfiak, valamint roppant nagyságú tőkeerje elegendő biztosítékot nyújt a n. é. közönségnek, az előforduló károk pedig az vlulirt vezérügynőkséri által a leggyorsabban rendeltetnek, legpontosabban és méltányosabban fizettetnek ki. Ez alkalommal a! társaság alólirt vezérügynöksége aj t. közönséget a társaság életbiztositási feltételeire is figyelmezteti, melyek eddig még egyetlen hazai intézet által sem cultivált ujitasoknt tartalmaznak é$ a biztosító közönségnek egy más hazai társulatnál $em létező felülmulhatlan előnyöket nyújtanak. Többek köiött ♦ A Magyar-lranczia biztosiig részvény-társaság étigyílkosiég vagy párbaj okozta halálesetre ia (kifizeti! a bfztosibott öaszeget, továbbá halálesetre vagy meghatározott időre biztosított tőzeget évenklnt magok a bisloiitó lelek éa kir. közjegyző eíőU történendő kisorsolás ütjáh esetleg már az első évben kifizet és a feleket minden lovibbi dijSsetéftől felmenti. Teljssj llssisleltsl I ..a, A M&gya^noziá biztosító részvény-társaság Zila EtlflItMB; íjolilter jL>< uriil. Clákttrvyráal Hirscbmnnn A. űrnél. IMpI itly Jén# i A. lMMlvfta: Ténsa Ferenci t lj»B\|ll\|; _ Hpstein V A, I Caabra^akaa: Ub Igaáca f Nyomatott Fijcliel fj^niiptilajdonoanáI, Na^y-typ^áa 1880. N»\|y KaaissAa, 1880. sstsaUis. vezérflgynöktógc N.-Kauiaáa GUTMANN S. H.