Zala 1882 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25.44 MB
Keltezés:	2010-05-25 14:26:08

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1353
Megtekintések száma:	6637
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (562.9 KB) Zala 1882 június Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: tauiófciTtt** rvMfei rvüf koéáot l Vároetás itM. Ml Mám. !BOIlitM ánl Egéét ím 8 tat Fái íw 4 frt Negyed árra \| (j-t jGtirdolményak; 5 hasából patitsoragyeaor 1 kr. löbbttvi i WMteél 5 kr. 1U 10 kr. Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, junius 3-án. ^MEGYEI fia HELYI ÉRDEKŰ, POLITI A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalamc IX. óVrolvam. flr.orlceanől Iroda, j DMnUi tnkarákpéaa-[tái ápület 10. ak kaatrhalviaág. llovn a lap asel lecei rilWtS kflal«néoyek kaiipdék. ftán^anUtla* l«v«NpC eaak inoarl keoekkSl fogadtatnak «1: jKáairatok Timi o«u küldetnek. \| Hyllttér: Petluore 10 kr. j . 1 • -I I • /. I MEGJELENIK HCTENKINT KÉTSZER SZEADAN (FÉL M31) É8 SZOMBATOM (EGÉSZ IVEM.) I 3M19 i\|T. 1882. "* \'5 £a l amegyel gazdasági egyesülettől Aí A zalamegyei teaadatági egye-•j let\' igazgató válajejtmánya tagjai ti íztelettel Elkéretnek, hogy f. 1882 ik fcri Juniui hő 12-én azaz tizenkettedikén délelőtti 9 órakor Zalá-Egrr-• tegen ax egyesület saját háza ter-n lében Urtandó választmányi ülésre - iiinél nagyobb számban magjelenni i ti vaskód jenek: i a tanácskozás kiválóbb tárgyát 1 épezi k; a) az egyesület milködési ter-i etető megállapítására kiküldött bi-i ojitság munkálatának a f. é. Május -én "ártott közgyűlés 672-4882. i z. a. hozott határozata folytán tár- (íjralása, • - : b) as egyesületi tagoknak a lakosztályokba beosztása. Kelt Zala-Egerszegen 1882. május 8-án. Háaky Kálmánom, k. f elnök. Egy Kis helyreigazítás és gyszirsmind felvilágosítás (V. L.) Némejy közlemények tán sokan akként ítélik meg iapVtn-:at, mintha aa egyenesen Ellenzéki rányUj sőt ultra orgánum Jenna. Szén vélekedés onnan magyarázta-ik, bogy a városunk községi illetve hatósági ügyeibon, építkezési és as ij utcza nyitási kérdésében állítólag többség elhatározásával él felfo-fásával merőben ellentétet ét a tár-yilagos valóságnak meg Bem feleUJ álláspontot védelmeztünk, a kerület rtzággyüléti; képviselőjének idejö-ttele illetve fogadtatásáról való ué-etünk szellőztetésével szélső ellen-éki pártállást manlfettáltunk, és ogy beszámoló beszédjének meg tar ása ét ezzel kapcsolatos tényekről zott tudósításnak minden megjegyzi nélkül történt közlésével az ott 1 mondottaknak magunk is helyeslés-tét deciarái tuk. A feliünk illetve lapunk irá-yáról magán körben nyilvánított zen vélekedés vagy fel fogásnak mind . i lep ját mind magyarázatát lielyte-ennek kell kijelentenünk; mert a városi ügyek körüli közieménjeink távol-minden politikai jelleg és ellenzéki pártállás hátterétőlt többnyire azaké/tő férfiak által szolgáltatott adatok és fal világositások alapján a helyzet tisztázása, a megnyugvást e?m találó közvélemény tájékozása, a közérdek követelményeinek! figyelembe vétele ezéljából iratuk, és ha talán egyik-másik tekintetben té-[védést is kellene conttatálnuak sz illeték* helyekről jövendett jóakaratú í fel világofítáfok ér helyreigazítások eaetén, (a mi azonban nem történt) ti ktll Ismerni, bogy legtöbb fel-szóllaUtuok trkölcti jogosul taággal bírt azon irány ét moaopolium el-\| len, mely szériát nálunk a közügyek néháay meghitt bizalmat tmber közrehatásával egépz areopagtatrüleg elintéztetnek, á képviselő fogadtatásé körüli \| nézetat lárgyaaó közlemény sem nyújt jtgstei ü feltevést a lap ellentéki saal-leaaéfe, sőt thbtli kIjelenlétünk foly- ÍA1 KÖZGAZDASAGI LAP. gyei llgyyédogylei hivatalos közlönye. tán, hogy programmunkihoi ühíven, a képviselőnek politikai ellenfelei vagyunk, aa egyeneten kizártak tekintendő. Ha mindaaonáltaL amellett buzgólkodtunk, bogy a megválasztott\' képvilelőnek az őt megillető tisztelet pártkülömbtég nélatl meg-adassék, s I nger Alajos xiijnt köztiszteletben álló fővárosi [ügyvéd, mint sat országgyűlésnek egyjik kiválóbb tágja, a különböző partoknál egyaránt rokonszenves egyén és mint szélső onen&éki is még mindig eléggé mérsékslt képviaelő: osztatlanul üd-vöaöllették, — eltekintve 4 iczikkW becsúszott egy két nem épjpjsn a legmegfelelőbb kifejeaéttől — sok eléggé véemet kormánypárti egyéneknek it helyet létével találkozott\' a legke-vetebb indokul sem taoJgálhatott azon feltevétre, mintha a lap eZ álul1 levetkőzte volna a közjogi alapon mtnifestált programmját, tőt ellenkezőleg ezen közlemény után annak Urtalmáhox képest a leghelyesebb Iqgica ét ooniequéntiával küldhetünk annak idején egy széltő balpárti jelölt ellen, még ha az. újból Unger Alajot Lenne is. ! De mindezektől eltekintve, a fogadtatás tárgyában felvetett nézet rajsonját el nem iamerő pirifeleket a jfusiót megelőző pártállás és az\' utóbbi választásnál kimondott jelszónak kellene meggyőznie •1 A fusió előtti pártállásnak azért, mert nem hiizszük, bogy szívesen látták volna hal Hornt, az őt kisérő Jóiayt, Yi-ravát aa akkori Deák párjiak tüntető hidegséggel fogadták vojlna,\'vagy ha Jókay helyett maga Tjsza Kálmán érketett volna ide, ő jránvÁban is la legfagyosabb ignorantia nlvá-niiutott volna. Azoknál a lényeknél padig caakjelöltek azerep\|t^k, most azpnbaa a tényleges képvbwőről van szö. Igaz ugyan, bogy az jntelligeo-tit túlnyomó része Ungor ellen volt, de a választás eredményét és a kép-viselő állását tekintve ea ^dőro a tényekkel meg kell alkudnunk. \| Az utóbbi választisol^ből kifolyólag pedig a Jókay és Ziobyj Antal jelöltségének támogatósára! az hangozUtott, hogy a kanizsaiaknak érdeke az, miszerint \'iejlődő városunk felvirágoztatása és intézményeinknek betetőzése indokából el \| Ifell tekinteni egyik vagy másik párt álul követett politika czélsterjisége ntl-lett barotoló általános skemponiok-tói, nekünk kiválólag aría kell tekintenünk, bogy befolyáaoé, nagynevű, a kormányhoz közel állá egyén választatták meg képviselőt);), A választás megtörténtével pedig a kimondott elvnek már nem tulajdonijának fontosságot, hanem egyszerre előtérbe helyezzük pártállásunkat ét pedig sok* kai életebben mint valaha, ét m«g sem it kjsertjük, hogy a képviselő valóban lire annyi befolyással, hogy \| érdekeink előmozditásáa munkál-; kodjék, hanem a.priori azon ím ■orális felUvésből indulunk ki, mintha wo ipso osak konuánypártii képviselek bírnának befolyással. ,j A képviselő betaámolé battéd* jénak megtartáaáról, á rétzlíre rende aett óvátió lefolyásáról a aa ekko« tartott szónoklatok, lénye ?éről -hozott tudósításnak" tnogjogy H néjkül lett köaléte szintén nem izolgáítajt^ ka\| elfogadható alapot fen alánunk\' nak tulajdonfloft-nmlitef /t^nyrá, sem a Jfelőlüik \'tápSftjS fon felth vésre, mintha mi a képvi elő. vagy pártja ienunciatiój^nak ak ír tartalmát akár formáját a mag mk réstérői is Helyesléssel fogadtik volna, deí arra sem, hogy azt a mi si el-mondolUkban saját meggy ősődésO^k éa tapasztalatunk ;szerint s igáz lés való, nem applaujálnók. lapnak^ annyival ^kább kívüli jlapnak, tudomást a közélet minden nyilván külöuböző pártok mozga mairól, beküldött s a lap szellem i színvonalán álló ilynemű iudósitás >kat pedig klttzoMt kötelességünk és»evétől nélkül közölni. £á ezzel most már >e is fei^ uttnőUnem ugyan a véde met a bal-mrtialjodáa gyanúja miatt esyébtént ha igaz lenne, sammi icatelni válónk; Jbnnem in-nak bebizonyítását ét e L azon jlnnepélyet I declaráfását, hc mi állandóan a\| közjogi ^agyn »k ét maradunk, c s ezen k ípten I télül pártállásunkat összeegyjez-tatni tudjuk a filggi-tlen vélemény-nzabac aággal, a tiszteletű lás ét méltányol ággal. Jzónban nem Akaró n eltzalitz-tani etán éppen j jókar jt ;t alkalmat a lap körüli egyéb, de a fentebbiek-kel ki pcsolatos dolgok é Intéte léi kül. ) [időn a lap életébi u azon val tozás állott be, hogy ann ik szer kr az tétét • m vettem át, alak ilt meg! az Ugyv4d-egylet, a helybe i ügyvédek kötői legalább it 20-t taggalJ A .Zala\' hivatalos köJöi ye lotil az égyle nek, tagjai titzteltl példánylian részes Unok, mín«k ellcnj ben az t\|gy» véd-eifylet rés\|éről szelltj uíét anyagi támogatás lőn kiláiásbsJ hélyez^é. Az ügy védegylet uralnak \|tu{-ayomp nsgyobJ) része lj( ruiánypárti, így vidéki (y pártdn-ell vennie ilásárólj a ami mi nem lei elyről jd vőj ÍJ \| alap bijreil e- vánják a közflgycjli lieu. aa agyét jogszerű log nie jlllntő Ijefo* szerepelni akamip > sokan isze* repeláek is, ső( közőlutcl többenj különösén ki vannak tünielve a bjizal- matb természetű kérd tásánál engedett belesM mégis alig hihető, pcdii ezen (ügy véd urak réi %y íbstü szel leinl tef dósitást neiu látott, ü 0, ügyvéd tett annyli ratu jigére\'tet tőn előfqr alkalommal a lapna ik mrglirita-ási joggal s gy van;hogy ől a i2jala> ket vagy tu egyot)tm II hogy jóakü-Itild minden trrjrtaatéeér. a klfzélet ayl\|vánulási Á i is eztn ré* A lapban köJízétenn) I jért hlrd^té* sekkéi is ugy vagyona, hogy aa ügy-védecyltt tagjainak nift rétze másutt hirdet t így a lít ét ügyvéd* egy lét közti i)tvgálla\| sze aom lett beurtvp Ezzel ellfnkozŐU\| egyletnek a fúggétl tartozó alig égy-kél fogvk a legaMegebb nutliott lapunk Iránt programmuatyat igy aezn nélküli köziemé támogatni t egyé I n/ Ügy véd* bfgi patthot tuja ketdtltől irdnklődjést ta* it méltátiyolvi leáett páttati* lyrlvel lapunalján azpknak Iránt is min- denkor nagyjtbb érdeklődését tapatz-Uhuk. j Ily j\' kör ül mi6 ijyek kötött ne csuí-j dálja tejiki, pala laé njémcaykor élej-; aebb ét\|a közl<«jéo\|eljcn mégiacaar\| meglátszik vklaini ai tró qgyéniségtj pártáljá\|sa éa\|: a aazá^lapoUtk megité-ji léséiben I Őt jtöbbp-kevéalÍL\|é vezéctö ru gpkbpl. \| ! A [városi Ugjyek körüli feltzól-* lalásokj\'pedit csaknem kíurólag kormánypárti fcrfiult tapasztalatai éa vé* lenojényjei alapján l^nek ötszoállitv^j de Kehétünbte is mii róla, hogy ez4a ügyek jmegbiráH sáqál oly sok embfr éreti eiyottl\'közlnmény^ink szellemivel Aa ur tlalniáyal ? 1 És \' ha méga^ mi tévjedtüvk volna, jtaptunk-e illjer tékes telyr)I ét^gjéi ektjll csak eírj betű cfcáfol it»»t, helvréiga^itást vagy legalább fe viláÉosltáét ? ! •Semmit ;j kapjunk av- nban egy lemaŐpataa ulaágos ; ujjmutaiást, hotv Mzáiftrir -fie széjsú-balpártiíkodjuulj. Mij ugyaa íddig sem!tettük ezt, pb tajliirAi bMVUukjp bogy lenn ok Icai jqgt^erüj indoka. Jeta Jmajd pOvőre egy kis ^zaal. a kié különbtéggói, Politikai hírek. 1 Aa-iagÉréUnal vakság. \| Aa tgyjjlo^ii válság! még; nsm árt \|r ü gti íImd JiUnk j kUgééaTtLtn^ malyekat 11-pu\|ik ntolaó \|\|záaiá)jaQ ,asi «gypioini állap )\|" Itltra jVoMlknaólsJ it^roiakáitaok, » kóf< i kt^kjUn fogjaljkU üi^f.o \|a« o! kcrdcubeus i éta Anartlt^BtPSMsiÍMM ] JEmlitttUükj, Ijo^y i a J pora agy kftvli n \| küld fgyptojnbá, ia rgvjk vijrsió saariak »r porta m% uj^n jus\'ott yolpt n\|#gáil«po«iáia, •gy a isik bir tmiat 8sfpt«a iuoiu.« randk fOli k$v<i( gyanánt E^yptomb«. , A Rrut4 agynlkX jtlatlááo •fiat, «zy áiá-\|us 31 ki látlraSMia llaltt tuilaiu ta alti-rálylrU a tOlrOk kövatoak ha)ad4kiaUu ii\' ataaáat EgbtMaW Arabi pasa »«unbau kijaUátntttf, \|o\|4 a MulUanak Koaatantío-nápt)t(ól jtíwö p^ranottinak •úgtdo\'iMaaktjdiu umu Aisbt m\|ao tgysnaato lávirai rinl már w alkirály tanaait l#il vuloUt uukAiiiiál aytj jviitttálté liali, mslyi Aéihi atéwtáa aeváMi Us, a mtibi iosdti iuii liiMliif tfrjt^lvéu, alkiiálytoá llssliof jpa««k atVMiatqitj vpljm pl. \|A iiiU latit mnjaikbanj Arabi pasájtik innaaiartáü/iiul \|m.ntU»úu!,"k, .v:a mi ittuju* 31-kii Móra tivii\'ai lat^srQllu^E táiiki noádla, liogy AriM\'i Mua, asj alkirály és a eabjufct oálfill, jkoHátWvMra a. Mfttttfk* A limaatatl asnvira Narl^linnÁk /larilik, Itogyla kalMÉafl iüIi^vo lr Vl»r«»i««i»u tavamktél. flsqporjoiáá láfoatak aa or«Mg• liél\| \| baukik p«4ig tlssállitják a kánpUat ás iSt okniinvokat j^gw atftl laa a .Daip Talvgitplif ttU jállitjaj btgy t nn< tála normád Skusarok iWoiá^gd nfyatánva trélyfs iuiájjkmlé4kliiuL: tag a válság s\|ká-rítiwa. A lOblbi hirsart Maatktaélag ktfsQÍKlk a k4lkto látlMlolMi : 1 \'] w ÍLoatan, májjij It. Wítsuttr iky I H«éiáU Kouáttnimátolybél i Düjtw Ssl»uwn«t ItlátMk a wailátthoa át t toa, OMybM arra káriák Akol, Irtgvii li aljkliwlitjs kMkábu tiyílijikotaanak ; i. kttjUtál)áM, úgy a ^jhotfivoj a midffn ini-; njstwrslt onMMáiátta^ jatt a ípoUijkal irány(\|\|\| klfMto. t-asiffot Fsteealao^aág áe ANeol* 0M\| káptiisáHi aiájiiottak a a klimlivij !• . kM bent ajjwilláá éaá\|aiv«l]ollttálUtt !áM I liiktönlt; á Arait Mfál ás f tUbbi kai«ial;\| itfhmOktt wjánásak molást vágóit hináklj jftottstsuilinwpalybi. An Uassoajliattlmak "ffiV\' \| kbvéáoi ma ast [taaipaoliák a swIláattuJI kttf itljoMst a lraasala>anaBl kiváaatolaiJ Kotptaaklahápol\|, má\|as IÍ]pé»; rwág,\| (JAáa4rsaM, Au^slria-MagyáKtr- j ás Oibsstr«\|ág nactkttfalai vátjáfl a«\| lásokti, hogy aj naaílils ás UiiVIna I (kOvotsa áltaí májas 29íáo a porwoa \| tt ás általuk Isjaolyoaipk Urioii klvá^ \| páruaják, máin oda itiáuvul, kasn sí sttllánl [ tá«\|ráláak KaUiía kukífáá^ j l\|r\|t, a mSjbon I. ttsstaUUál fojosao l\|i aij •ajrilomt kjn^isáláinli msfattriáaa (aiaiim yUálást ktaiák ja táulUto jvával { ^lítárj i tpÍl4 a kl(éd«vt ijikitiályál 4 1 Arabi, Mimi , Fülűül, Ahaulltb Is litkmud Sauu pa \| •ikat kirja EoartkaHaápolyba, hogy igaeal-jtk c«tíekodetnk4. A ytfosardif pogol páocsáikajé három kjuobBihajóva^tagm^ a"asudai öbölbíl Alo-xámdri^>i ÍDJUÍL ; /f many. Mík pánzOgysriottzttr, L évi 24(27Ö<f\' n. alatt, k korátkeaó kCrreedeltW iiitéiic at ftww páiizUgyi baléságokhos áa l^vaiaiokliox, a amsurcfcia egyik álltfnttra-láláii IÍto tivirdákij&l a inácik államleHllot Uatéeázaibot qbmoSva feladott távirati boád rácsok utáu járó illeték lerovása iránt noloorfilt aáulyok eloizlaUUa esáljáhél, égyetáftíleg aa oktrák CJ.vkir» péniOgyini-ajasiorf árral, taooDtl kijelentik, hogy oly tá-;; viiali kálüánvok k molyok a birodalau ta-aáoahsh képviiest\' királyságok áa orwigok Államterületén looé lávirdáknál ma-\|vaf ljaiéaágokkok minioavo adataak fel, — ta illofáki dijiegytél 89-»k tátaláaok „távi-játi sflkgeoyftk11 ráaáraeó alaU loglált katá-tuxaiai storiot járó bélyogUloták alá aenok; — a áiibálystaill Wh^gílUiék aaoobaa, al-fcríloji aa illotáksaahályok 25. §-ában ei£irt módtól, osoa saaUlrok 233. § ának roade-Icaihoz kápoat a^kábi rovandó le, hogy aa MlotS \|ál a iti\|0iA feladása után 8 nap alatt ka illető l«atósigli(>x agy a eQrgőoy tartalmát Énagáhaa foglaló áe kövotkaaé foHrátsaf: ,a« alább emlilöU távirati ürg<uiyárt járó bá-lyagilleták lerovása tárg}ában" allátaodé kö-IOd iréaboli httdv^yt bokBldoai lartoaik, inolvrt a ■urgMtiy étáu járó HabalynorQ il-poláknak mtgftílel^ jmagj-ar bólyegjegvok fal-{ragawiandók; —I ágvébkáot megangdiotváay P»Oüy otoo bóadvú) hua aa eoűiloci ilUlák bek meglelejó öesLjg kásapáoabtn is osttol-jlatbasaék, mely Málpeo aa uletA batéeág aaoa-inal iatáikedik, lúgy a bokOldOU pámfteses-gárt bováaárlaadé magyar .bályegjegyok a i távi rali sürgöny íit\|á«u(8 Hoaél aáMté ko> :adváayra aa illo<Í hivatalos kAaog állal fal\' ! ragasaiaasaaak áa saabályiairtlss ftHtlbálya-goeitawnok. ; I [ Da t ftl t áséhaa for^ó bályegilloiák ekkápooi lorovAtátt olmulaaatia, kotaltsságé-bon álland aa i\|14tl baióeágáiiak aa o iámra kollóoa BTÍlváu<4itaadé távirati haadváay itttásr>halaoák nőikül Mvktai a klrataloa j-leletol; — mely jaUtot további taahályea«rQ i int^alkdáe vágtt i«a ülttákos kir. illatáékb Uzaliéi kivalalboa álieecdl. t El lenben olj\| \| távirati kárványtkre, mt [Irak a magjar. ktraaa ttrfllotéa lévé távir* Idáknál va-ía^oly otatrák hatéság ko a aajampa teladatnak, aa Hlsiéki \|di\|jegyaák f«nt«Ui idáaoti katároaaial aom jolioitok slktlmtwaht, — banaw aa ofllo távirati »QrgAnyök aa Uloléki eaahályok Slt. § áuak iniaakodásm ánalmáhoa, a birodalmi Unátshan kápvittk királyságok áa oreaágok-hun ármányáé . Uletákaaabályok saariat \|áré bálytgilltlák alá tenak, moly iUaiékaA, aa otstr. es. kir. pévtfgyaiinieetar ar koeíáea •aeiiai, laiütán akkéat kall leróni, b\'sU a tál azon katáságies, molykaa a lávíraii «i»> gtny olkttldéea Mtán 8 nap alaU egjL a aitr-geay- tartalmát iiagában fogtálé áa a mag\' kiváuuió eeelr^télyanjefygjrel, vagy aa tatok tongieMft pét«oeeee»fg«l, valamint ka~ velktaó rtilnáaal: ^Krfttimn^s átompol M\|r <Uu T^tegiamjtn oaetMipliPndou lakalta" t-\'lá-tóti kólón iráibtll\' hoadrányt lartoaik ke* küldeni Vágűl mtgjsgftttlstik, hogv ktláüa-mokkban Itttaé ea. áa kir. tfiraMg ás nOkeáf»kk«a lalésttt távirati kérvéaytk atáa, aa illiSáki dityogysák fontabb Máaett randr láeol * sortat rovatáé la Kell Budapestet, ávi májas hé M. Őr. ÜHMpary a k T I Pór őszinte szó a „zsidó kerdóshez/\' A námst- áa oroee aawlHtldaaáeek ik saáatdba nap B\|l barkarlamaeái \|sgdtg át orkflloetlag U káraeWáivt MII «l mlaátt tan embarl ; Téa attól tt nagvot (Dkoiaak, hagy at ÜldOoéeek látója álkarapédmk ádaa bt eánk határira (k pnwaayi MHgtetok még aak Btgy táártÉi ffotké, at(v nem aataál uvarat) mait tammjük mtgytr népeak iéata toloránS\' náka ml (oyalle terw>á»tetál áe jtg-tissitleiát. Igaic^ja ast a magyar tMáaafem, ta Árpád áe. v«Ky«e káai kúélyokiél keodra — nitoéu M otetágM adókat, váltokai át htrtiintttdokal at akkor is álelmee lar. honfiak vették báKho áe bUouynval (lau magok m VMaüsék) saigowaa weeatdisk tk. oiágts ily erosaaássel Ikloaáaokel basánkban nem asaavedltk áláai \|tif» aatigálatol válok tenni ee ttgynek mo^aai A s a i n t a ■aollósletáeávol. nimteem sg>ntlateaiáaáva).mort a koma alaU totó paráf\\ U kamaiákb ol}»öm^ed» ka klk\|ipaiatiitt I I-roloiijíüiU\| w<u s indikálok kái- ma-gaituak, da aiágis aiogjQeoltaoi éfskkal ta rlAlM ejjrü éppen i jlela^kaeábjeía. — hogy e nér d á e iilipfri \|4a Európában éa ItliA^! (•» f* de akkor láii nik moeo-iwg\'áh (t eaet4y t!»H tliUiiáua jíulitikut-utk jóa\'kfcrattt -tulelmeu — vagy a távol )Ö vara huták • I marat! teát. Éa ima luár topéin kfrtifr, meri kijittttk a gyort álpaoetek kor eaaka \| m ily kéruéeeknebj gyore érle* A „polgári hát a Még", n j tAgnadatég é* ■Utanra", n „uévn\|agyaroeitáe" •H oukk)«itub«u eliuondogaltjMii i hogy aki egy égf\'M fajt 4 ogéat fala keteiet vagy ott\'áh t —• Ogjjca pllóvedt tag jtyért elílói: —j OíwU. magárul ad ki u« gén y légi biaonyitvákiyjt; mart még ax alitélt rabok kil«i — aa erdei duhajok kóat ia akár hány jó ember vau -t- néha ások* uál ii jobb, mint akik itthon émbadon já-TUllk I . m Elmondogattam, hogy magyar fajajuk eraporétlan — itókát ttap«.iiani krll — a aira I a g a I k> I mii íb b a ili t r. a I o m — mft ni ne tnáabová giavitáljiia a már ii értelemmel nlgyobb rééaben makyar, — rég agy levegőt, agy iogM élvei veltlnk — nam la goniroxhatjal a baol vadáé: mej-t uaiu a otr gány népbe, h^neiu a m agy a r u o m a ötbe i. beolvad át át ki v in jlu k — a magyar nemvetéba, melynek löbb ikép tulajdon* awai mállott hjatoriai múltja —j világ\'örté-njmi tterepe tolt, van éa laaa I . . Elmondogattam, hogy aa ÖMteházaau-Iáinál mit ny eme in in d eju i kj hogy mit adna a máaik — oaaréba — comnaasa-tiéba. Sót irtaim hogy fajunk elleni hUnt kovát el, aki a púig. bátaleágot ÜiAaloltcti. írtam a neafauffaiágnal — „oonditío aioe qua^ fontilaságmó) rr ét etélyeirfil, — hogy aat, moly pde* mindnyájunkat táplál — ott rnégíü a vieeselléibogáitél ketdve a ha-\| ragot Eg aujté jtoáporáig, — a drótféreg-töt n finanoa 4- akarom mondani phylloxc-1 rá)g Ide minUcu vámolja, ■— tehát aa tumorától mint rajta Jlfladi léiegtöhÓToi, mentaoi kall erélyeeen. írtam, hogyanén nyiro oe4 I ó k a ason modern pápaeattnoe juria doktorok táv* tana: miotba a péna oaak oly pr i v á t forgalmi tárgy [volna, mint akár a bor, gabona vagy maijha, — min a tulajdonáé jogosan bármenni\'it nyerhetvén: tehát a pón-aan ia (?) vitatkprtam a féloH oko* emberekkel — omlékeitettam, hogy a pénat már a rómaiak aa mondták „r a a"-uek , hanem „njpr v u a ra ti u m-- n a k. Tehát aa nam •oly tárgy, mint egyik v. máaik, hanem aa ö • a a e a f 0 1 d i tárgyaknak m. «. köavetitóeeel lemet aat, régre ia aaén draettikua [okommal gyötleru meg, hogy lám a péna teán ao privát -- de kOa vagyon, mert mig a birkára, lóra aat a privát gazda •tMTipiglionja van aütya i lám a páoaan aa őrsi ág áa jejedolotn ctimera diaalilt, — tehát róla éa kamatoztatáaápl éaajog aserint (hát még e«s4lyaaégi okokból!} intéakedm joga »<5t kfitolaaaége. D« mentettem, lebetSWg — aa uaaora gyakorlóit ia — irvA^i, hogy lám a táviaa-nal aatai)álttOrtjónyboaáa adott izirrat n í k — a modern iirvaaara helyaakedéa biuaágábMl mintha un lte!gium vagy Fran eaiaomái; volnánk ?, (No hát aatán aaégyen fajjel viasza la vooták a kamat atabadaágot — da kleftn, mikor már aokan koldulnak miatta 1) I lrtém, liogy iar. polgár tárnáink kíklll tObbou uáa fuiíctiók lerérfiI tiltva lovún a múltban, erre kónywirltve/ rá asoktak, — majd mádként laaa mo»t, níldSn a magyar korona aegiao alatt kapu nyittatott mindnyájunknak i«— nem ii ugy laaaaoként mint Bo-mániába^ da agv»aerra — tán rolwmo aan ia, 4- mely rohamban aa indolenaebb-toaok tannéeaaUIbb magyar faj itt-ott el ia gázoltatilH Ifeatettem ugy, hogy aa uaaora olyan mint aa iwákoeeág, egy/k krigli kívánja a máiikat! .. B» ha magyar emb«> gyakorolta mítt-amott, annyira nem maradt Látra iar. I oollegiáitól, hogy a uériwava kimondá rájik, kagy [„két aaioó éa, 8 örmény vaeaett el töen* [ tttik",! (Ea ia magyar ijéptlftk igaaaágot oéató jog fogalmára vaíL) p Igaa, hpgy a abad kantat eltörl^iét kevnajem éa klfán^m iu Uinbrátiak bQntaté-eét i mint roll, 4* mert Saeink törvénvho-aáai bOloaaaaégét (eeaé(yai védekeséeét fa)unk ée nemietiiaégllnk iakjutetébao ia) igaaplják a „puaataaaertfil11 4B-ig hőseit Wrv. eaikke-lyek le eaarévi államéletUnk I írtam, bogy elkeeerití aa, hagy mig a asegéhy gáada egéii évi fáijadtaágának gyfl-nritloaeit agy órai fagyi eemmívé Jtetén j- jó-aan acorgalma meuelt ia tOnkira megy, — aa uaeoráa pedig pmauaak [verejtékéből (heverve ia) el 6r ja meg y, -j- fogadják uiag a lembergi rabbinak tAuáoaát, hogy ad* iák magukat minél tflpben a legjgaaabb pá* Íjára : a mezei gamfllkodáiift l — Ét lám taaaik ia már! A „n o ni a u ; omeu* oaikkemben atlr-gatiem (mikor nem volt \|Iy divat) a névmagyaroaitáat. Mart hiába kibainvlik eat aokan, —- mert kélaSaégbán nyilatkozik a atellem, — mert aa mikor taettjé lön" válté meg a világot! eat.ÍEe lám divatba jölt ia márl Ily módokon VMitem éa vékin én meg-, oldhatni a^aaidó kéraéet" édea hnaánkbán, — aa at, bogy legyMak eáivval, lélekkel ^ neoaak — de névveMe foglalkoaiai módjukkal magyarok I — HttnoMqek már aaoritva oaUpán a keroakodói ia pénatóaaén pályákra. Hagyják al bem volláai jbitüket hanem Imiiknek léuyégteleU kUlap aallang- \| jait, — Cultu«attkna\|[aárkóaojtt éa máa ielrkoaeteket méltán férlC orthodox cafrang jait, — midfin\' például a keraaatéuy fflzle ételb\'l — de még! edényéitói »e eaanek, ininiha mi minduyájéa bélpekloaok volnánk 1 Vagyia: No aárkózxaBak, ha klJaénk akarnak jutni. — Jöjjenek ha hígjuk flkei, — timuljanak. # Vaaaék el a a ily apró de aértó válaafalakát, ha mi * nagy kaat-háa-tyákat már ledOnUttttik I Nekem aaámoa izraelita jó barátaim vanuak. É« oaak nlpu rég birta)n egyikét kapacitálni: hogy etafl eoruan kell lesnOnk magyaroknak, aautáa[ kathoükua, proteetáoa vagy iaraelitáknak — óa- még azután »za budelvtleknek, — mert elóbb aatljétfluk magyarnak, azután avatnak kareeateloaK egyik vagy máaik felékeaetj nyáj gOaéj A „aaabadelvtuég pedig eaép nörén;í nemeaak belfbldi — laanc — hogy ugy-mondjam „viiágkereal rti Cíikk", Db a kUltól ként: .Teremte 4atea több i magyart — Alig a világ éa napja-tart Ha mi ia elfogyluk l-l" . Vetkexaék le. a pöamdjiolitaaigot — aa , ubi bene ibi patria" ódon telazavai Nekünk aitt éjiittnk halnunk UálH1.1 . » fia mind a jóbaráti Saaiute iátelmakoi •Urgetui —- aa egyóaek óádi bal aeokátait —\| egye«eknek OrOklOtt a a mult kényaaerl»e)y\| tettel eddig menthetett lóbált ée kaptái péna atomját oetorotni hivatva tan l»aif aorbaq maguknak izraelit^ pomártáijaainknak tulnyo mólag nagyobb a s á m u j ó a a n réaae Tegyék háti Teatik ia. ériatik, de a (timagukat pedig al 2-or. A bal-fii a a a a n a k mag, i lily fontoa áa Aari alti, logy mi ran tbbbot ia — eat ia at f+lekeaetaket aértik — ílOnaikl n névben ia m u-e r I, Hiea jól tudják • ktl firma I: fül a boltbjui, — nolia j niaoel At egyptomi 1 OrIU-keraeal ja kivulra volt mázolva aa fieOk mott tfila .QldOkló o, mégie eltá lagyal" m p^ha. 9 or. A1 Műnyomó jóaan rée^á vngyo etorhagvra aa ittoit még jelebtketó I apa-i- utaoráakodókil — utalván óknt in ;ább a (Ő \| d m 1 v all é a r e — hadd táuul-bk meg mint kell paris atérl inád- 0 a n i -n a ha már )ól tudják bngy nliány kaláoe* áat le- tanulják inog : >,mÚ»il leea 8 kaláca 1 f Végrej; 4-er. Éppen moii, e atogéby bontalá-itott oromi menekülik batalepitéaét u é fé* ekeaeíl da magyar aaaafiae a e ra p o n t b ó 1 fqgják fel Mart kötelebb 1 ing a paláatnáu A atentoek ia balaié hűlik a keze. Aa ími ia (Iiteu után) l-aó leíytfe tetté aa Onm^junk iránti köteieaaégj \'ebarátunk irántit. Pe-j lepOléaük oaak ká* fola5 mogjféinkbe —I leink la kiVándorölal énytelenak, — tehát jfuigleu iu naloiteinkl i bujdoa n a k, 4 eaángó magyar teat* éreiulr padig bajpjntrl kólradakad* ek — uiégee hoéhátjuk Ókot, addig má-yar haaafiaa aaampentból nem nagy OrDit-i. SüTÍiÍöwd jó^fiS^u a í. idOlt, áJt4^ooe tá\| át ée oaak matin ig nakflnk aa 0 unkra laaoa — fffl ionnál aa itt al to\'epitletjflk a I . Ily iallogáaok et ngyhiatpm, ée imi ótamágától remélhe LÓrdée" 44.1 élee érte iái mialóli\'megaattíe Vajha I »k(jrono«étlnnbkot. bjalkalmaaliodáaok m«l-j A viz idott magyar nemtetohil jlk ie hogj a „»«idó-iijéhau — náluuk meg- Clyd\'f Kuroty. \| mőgyászat. ko M bi ■ (qt1 f - ti Idákajt tudnák rá kd aaleuiból ia — bogy a jótaa éa önérdekakai jobban felfogó nagyob i réea öazintón oeto megeeontoeulk kónold 1\'ák aa id5k jeleit, r-\| MMttkra h&ramlik a meri et nem mindig] roata azon egy- két uaaoráat, akik nam lá a kik miatt egéea foh nyera tOmeg gyOlOleta, tud dbtlngválull... Da még moet „ésampU auot odióaa I" oaak ha hitfelei jó taimoaa ea fogna rajluk tf Unnának a nyilváuoa^ágnali átadanllók. Küvidan iimétalfje — jóbaráti lnlali$<to aaak volnának t . / I I ör/ Ilántaák laj magfktoagultrólt aa; egy iraa lateat bivft Be jrégí talláaukjioa Idflo ként hozzá tapadt ortnodox aoartartijeok eaoa lényegtelen aarr^gtonliát, melyek a bitet nam tMHUáto a jelen éaatUnek liidegvia r adeg aadi g\| dk alotuazerünak talá Kalauz\' f, évi juuiui tárnában Pr.Winte uegjelent kOaleménjt A h ifdeg v i iatrika, byd rixrlek módatereaa k okra, moly aa ó trveudett, de a \' Ital betánkottan ro itán Angliában Ja 805.) aikorrel a li lagviaaal, Pnennht anbergban HOaatrák-ilknaidéieél « aaóta tatba ii behpaatoit. et vagy éieglehetói akii vagjn-f\|rdéare, éaokro, pqrogatáaok váaa eldpipaaitja aa itfimeti a ftártolódáibi noaditja a nadvkivá rakodásokat A fflrd í agy réeaÁlrdfik háa n a teatet labétik, #n fakvfi aaeryjekre yanánt hatnak, mai)1 in agáin aaerveantra endaaarpa.) A r éaaftl at wyan teatréaaaki e i auhriliyok a dOr* inger fokoaáaa U tal kilOdfiefB olt A<d atbi lenufkek el géat teatnak nedvi aló borkoláaa ákal loaatik. A haeanáll agtObbnyfra 6-B* gyógymód nwllatt b gy ógy helyeken, a [oaáJ, Jó kosyba a „Zala11 tározója* Irodalmi hörgk vidéken. Pár év óta divatba jíiti^nálUük az iróí kÖrOk adakftáaa. Mintha hazánk boa a bíva* . tott írók ezáma trakr« menne, aaakuam miudan városban láieattlt már kttJdn iróí kdr. Eoloaevár, Marová«ár1»«ly, Sopron, Meékee-^eliérvár, Kperjee, Ungvár, L6«é«, Arad, D«b« reoaen, Mároepaiak é« biaonyoean még máa vároaok ie, mlyakn«k a tárva kifejteit mfi kddéaéról nakam még tudoináar»m alno«, ala kitanak egy iróí kOrt, kŰlönbUaó novak alatt, e több urá> helyen, máa jellegben (régéezti agykrf, kárpátegylet) atiuláo oaoportoau\'t^k aa írók éa irodalmi barátok koate faálvk magvaló«Máaára. Méltán7 kür é« egylet o/sk ktatll, namoaak helyi jelentóeégll. Lagiakin-télyaaabh a régi Koloaevári muaeuin ag)Ut áe aa ajabban méltáu felvirágtoU áa on»á-gaa MVttá váll kárplt-egylnt I <<gye« kara letekre te^jeattlk ki mólűidéattkat a maroa vááí helyt Kemény Zaigmoud táraaaág a dálmagyaroreaégi történeti e larméaaetiudo mányi lárauiatok, a bákéemegyai tavékoay régéaaeti agy lat a végttl mint tankönyv kiadó vállalat a aároepatalű irodalmi kOr ia helyi jelenHeigtaél nagtaU;. A többi helyi jelen* tiiaéga kOrftk, egyletek révaint a kO/.inöve\|ö dáa, ráaaiei * magyaroaodáa tarjaealéaát Itta Iák ki fáaaétal. Irodalmi eaálu egyletünk vaa elég. laláa tfbb íj mint a mennyi mulhatlanuí aatkaágee vul\|if MfikOdMk eení jalanték talaa. A vilálp mua^umok, itt-ott egy pár lap áe ttbb lalyéirat aa agyletaak kOatÓnlioilk aaagalakaláaakal, Imdalmi értékfl mlkedae IU aéáadé»#kal raadaatk • némái/ boiyea nemeir blrtk ia állanak fmo, melyek tag jaik aaáinára a randajt kaaamóknál kiaaó ma-gaáebb fokú élvaaatattw ia Igyekaarwk nyuj- I tani. 8 mindannak (Métára bárki v#Ü fel a kérdáet, váljon a köHlk a ogyletak BÉflkOdéee wmello-o jelentékenyaa a vidék eaetjami éle* ! iónok ni vauját, alfogdlMlaihil kénytelen neru mel falelni. Aa at ófliáéji 1 táryaoalmi viaao I nyainkra olv megbélyegzöen eaégraóitó ktl-Iflnbaég. mely á fóvánoé áa a vioáki kOapon* tok eaellemi motgalmti kOaOtt ttár jpár év-lited, eót moudbatjukj ífélaaáaad óta fennáll, moet ie uljee mértékben tapaaetalkató, aót talán jobban mint váláhe. A kárpét-etfylöt tud még leginkább Oáájló Ionul a fóvároa tói, a jeletnaÓ, bogy da egyletnek Budapae-ten fiók egylete vaii. á bogy aa aa agyedttli vidéki k()r, melynek \'költőidre la nagy ka* iá«e van: a többiek küstlll egy pár maáeu mot alapított éa feunlartó egylet omolható ki. do etek, valamint a npaaiallavidáki irodalmi, kOrilk kfiaOU lagtakiuiélyeaebh Kemény Zala-, moud táreaaáguak liáiéka ia nagyon uUuktyd-rangú. Nem agy alkalommal fejtngatlem már, hogy én • vidék aaellemi élatanak a gyarlótágát oreaágoa jalaotfl^égO vaetedelemnak tekintem, a nem egyeaer volt alkalmam én eaon felezóUláaaim vieahangjából upaaatalui, hogy baaonlóképen tubbeu ie gondolkoanak. Valóban nem ia eeQkaágee a látalt kieaé gondolkozni tudó egyén oíott igazolni. Minden knrtllinányek kÖzDU Budapeei fog otantttl lia* aáakban a eaellemi tárén le vaeéreaerapet játeaani, • njuu ia. óhajtandó, bogy ea g vl* eaony nm^váltoaaék) de aa agéeaeégae tevékeny W ulallatt a nagy, nemietteet külOnbOaS rétteln^k la élatardaoek • IWékenyunk kall lannie á a uagy kOapont mellett, mply hatá* eát oaak\' a luUvalt oaatályokri terJeaaUieU ki, aeakeég van oly kdápmitokra la, malyak a mlvaltaégrtak áa oltóbb rétegek kOal el» terjeMtéaén niarik^odjattak. luaaan aa egéea-aéaiM láréada\'mi ólat egyik lagfalatoeabb mér I léMe, biiuniyoa fokú mirellaég általáaaa al ali om, minik Trenaaél naroaaziget, melyek oapiruláeeAl itemlá en buta tömeget melynek apalleml érd jülepe féaaakat, egyaa ponti Ken alig Uhal mflvai1 pol ta)tUoi, De saOk igyar namaat taeH mflvellj4c Ily vidóld ketek trául kevéflaé mm érdeklfidfi náptflneg legnatalmaaabl Uneéga a \|ialadáanak pau aa\' a nép maly lauitoilak e (Orvén natalmaeabb támaaai leiimaradáaának. ha baatály^ bnaetn a Jii E kardlrfftpi I filrdöévadUw többen ára, kölOtofiaan, hogy ybolyét kareaaék W, ka „KiVze^taégflgyi bé 1-én ipaRjttaat UJ ita vitgyógyintéaatérfil lapunkba lel venni, yógy á\|aaatt biyW terapik, a hideg almatáaa gljócyitáai otó-j iau nagy leViutélynék \| i gyógyájaiiti lakelákjj altatott, iyel6eaörmi-\| ee Qttrrla (megb\| erfl betegaégeket bi-ncxe jtöldmifettfil Qr\|\| \|iletiiij;ajánliatoti nagyi tudomántoe gyógyáj A liknál a hidwti-j (nagy meimyiaégekpÍMi)\| aubanyoaáiira, aOim ií HiaetnáMi, Sok v\|a nnyagváltoatátáat, meg-j iát aa aljeetben, ülti-j Máét a foldja a lk4 k mint UPjia, 01 -H váltatnak \| aa elaók aá vért a bSrböl niélyo))/ hajtják i eWa bóríuger vtaeeábaléat gyakorol a eaivdiflkédáera, ideg* ndSknél a lielyi haláén* löitskazeiivk aaorftaiii. aáléeekuél e linélett ab6. iffiidéateMk. BorogatMM lümatnak, a hul gyulai akarna! alt\|bw>íitani» Al ■HIBac lopadakMj aa nagrtuárvfl iwdeabá vit (röfoln. kt)lnobOa& pagy^eatfétti életmód válU)italáaa hényalmoa élet, jmómj ria ilovegöben való a taat ^ pálkoafisi tavjafakon alapuló beta^égakn£, inevetUaoű eejflia, köeavány, eeát, hipoeliond-\|a hyalanánál, Mkmyoe göroa a MhoUN állapotoknál, idfllt bfirbetegaégeknel 4- «tb. A viagyMtáeaAt terén aleÓ ránga te-kiotélpnok, a féoai egyetem nagyhirU tanárának Wintemitzoek hydropathicue intézetét jagéet Eurfpájifl a kalónOaen hatüikból le nagyijAiaii bmagek látogatván, jónlk láttam aaau kitfnó gyógyhely egynémely nasonyait a baojy \'lapok köaönaágéval mégHinertetni. Efltanlmtgebep Béoa mállott ] ek»tik» • [a déljítaipálmal (Béoabóíj JUaubWfg kall utaanli a honnét vagy oumibaa, vágy egy* fogaté) bérkomji aiálTitia körOlbeltlli káromne-gyed \|óra alajt a vendégekat. A kflaiekedáai díjak] kgeé mMékaltak: Béoaból péelngíg 17. joaatáff krtJ Ueaingból Xaltealéktgébanig aa onaiibaa 40 kr.: a bérkocai pkjdiV 2 írt 50 kiÜ ; JA btjolimdék. a [tíeiia, eróalla á mailett iáfiaalid nagyi íevegó, valemiai a í/elöli mulhailan vúL a maly !f auba ki apm apadó mejgyi fboráadkból a legnagyobb ibóaéghao wl0D;«\|yoU, oredínéjnyotilék etán Intéhiat IKrorf fél karalUtlbaát éa a gyógy eredmények eaámadaUr, amalrek aa intéMt\| becég-konyvoffl MdeirtÜdék a feg-hatáltbiabh biaonyitékái á gyógymód 1 aike-raf vütAnak,\| (namkOlöübeu a töbUa bjfgiam-oua lactorokükk, a nlelypk itt IwptttVa\| vannald\' iCaakia ál arödm^y nieggyWI jhatal- • mának, ugyaijntén a fliéoakea yaMj kdxoUé-gének éa egyúttal alkilmáá fakviánek tu jajdoaltbafó, [jogy aa lM5flk évbaá nagyon na at erény t^edelumbw épített játékét et idfi e\|\|iórMigu\| fetabliaaement-ná lelK a! mely 300 aptagjet wéea kényelemmel bérogádni e álatokéi kéfjea, e a melynek ftHB bereo-deaéam aa ávnk hoaaaa aonán át. 4frftt la Ipaaatalaitok endméoyei valamint állegelSre-naladétlabb ttjokuika alapján \|«tottkkl érvé-nyeaüléare. fL lulta\|\|leutgebeui viagyógyintézet három nagy, Öndlló gyógybázbólt löbb nagvobb «j(iá»ból e villákból állj ja láelyek caaládjainak beeaflláao- láaára aiulgáleak. A llrdíik, tzámra nian, — blárOtn férfi ée kéj \|UfUr\|ói(ja^ály j— la kft Uyógylíáx-ban vkjij albalregva a technikai, valkmúil hy-gienieut here )deóiltk lekintetóboijfa legati-gorubbj kényUkej le leijeaen kielédjtik. UindenlllunldbolyijMlgün kénaelmoe lo-vetkeiŐ tt OmtÜáaft lonahtMok v vábbN élkfllaáiiitti ketlfikjépaa v< pakkóláéi helviéágak elegaauó étái \|A jfláánM; gyógyllatáiiy köz mind»kal6té[ a\' gyógytoiuiaagt eagerál jttaHnk arníitáeL 4 Eaan egv ttakértó retetéae alatti a \|f0i deleléraJ a jWvalt eeetekbén kitüf gyágMköatltaek bieojiyujt. At igazautó fÓorvoa maga ék intéaat tulajdBnéáa: Hrof. Dr. Wiaternita [yilmoe bécai fgyttenj \| tanára, oeáUáH taéáoaoa, béoai aeAaaárifcdA viagyóg) intéaat loOka, M jáltallami poliUloik alól áréía etb iBolegelq naaljle atj 0 juonjélyjja viaegá-llata i) ráadalkkáaa folytán! vétetnaM lei, mi* nek jplyjtán éáók, akik ráeaéra ht\| lropathia javalaa nem lenne, fejtétjenöl vl\|\|naftaeit J . lm 1A1I intééMbaa eaankivtii 9 áigédorvoe ÍUrtóátoáik alkodóan j Piek éa Lj\' ja kiiAK lakói ja venpégék alaaok áhuak, to- eUtilált! be* iémal. jl ezúttal róll ée maa* imlhodua, oUvoe. ren-(fi aegád- urak. kflraaatak, melyekben 4 viagj^Vgymód javalva van, l\'rof leaanJt it köykeiók 1 fiél\|\|háÉ\|il\|\| \|komafeági MMPi hypoeHondjria \' — illa; laűuMUei- ipotnk, oaéleaarQ finterriita ak, bu«-jMynhikai Ayuémaly IflroiJü, \|im\|L\|riwi jbodéei\' thtiak, idő igei éivAabodáe, a* idegre$diaer bl nlalmnin alNp\|\|ó gyamptíégek (inaióuilée. t ihatatlan aágh aa\'laanafé\| név alaft agybaj aglalható kórul ÓMaefllnaaie, áltuatlani ibaeonlé •H I] (jok M etetek leg aa ahhaa Öbbjébeu T erjedá«é, néltifk oeainam tefieaan hiányaikj lom eaOkaég_(fiy kli^vó példákra hivatkotj Beeetaraebánya, Márf mflvelt lakói valót)** hátik aat a tferenotélf-ly köraydktlaöa ál U ikeit ók atófiyira alk#í ayagolják, tndjn mind mkl, hogy báíonk á mjij peeaéget,, a Duna ma ítél. Batbolcjiai, a báovM (oiapaket. a Óanántu li áa dóImMynroraaági kait «é dólmfgynroraaáii kat kiv4tra]<«* falu baj aág iránt Algákonv ué lég vao tnoK mlufin M ml iuliulyájt már (Un )ldrÓI le annyira hii gMttiádjék U a nemaatl góetpoolja^ Márl m liogy aaok a tudómé iy ée Irod^hnn mind\' ftinél batalnaaabb \|iép éradlátéba • ________... inumeeeretátet A tiuatlan éa aMallemi élvaj iiakOaelvnl nlla<kk Uolti \| otulolkoaM \| módjába la] fogékony, Wgy km pMQ t elvéit a jövÖ aaátil\'j\' gondulkodhi meg nem okuél, iutetményekimj\| loond a lútoynr áUami a lóvároeUn (Okutl paiméket agykor nei laaak a vidéki mörqlj le átéroauí kápae le^ bákoa aegMeni néaatont ényegtalao ieladat, kolnl tlUkl vároaokhau ptorUit eUö eorban ta Irodalommal ée iadb« ányokkal foglatkoá b köVök, tigylotok lel* "ata. Poutoe elbeeaélétak fnlnhraaáea Igvn aaért irói körököl al-valóalfoa vaetág iba. Aa a varáaa. léolf a mfivtlt nagy k0« tnaág e\|8(t aa Író é 1 művelt névévtl rokau épeet, nevateégeeeé U tudja leiuü at \|\|y elafittak aaámára b léandeaatt 0nképaökOrfl\' at IH nem laen 1* vaetégee nflUMMtk, aól iaatalottal kalepot táti elftttók mindenki ni falul* aaáldk a Irodalmi mBt Odéaák ttlbb uátaal együtt oaak aa bAö k laa eilek a 1 ra^ kagy v.lf mid n emb >r ta é 1 ír1 r11"! áéklfik aaéllemi Éld mlaKau\|á\| lamaljiék IRéJeégkivbl aliama\|áerja mfltó áa ijMalmi tévákenyiég iai De ue hocy jáp \'ly * tlrtónalmi, udoljfán^í lamerelek térjnéee 1 a valtajv1 MÓnmlUat Í»J I pgyiket íövájfiaj kienjeinl, kQlön igylat ál geinl.jáaáy lilpá oly aeatekpán. vagyjíig&lebl 60-60 Öná)ló Iroda \|oin\|iyob. mflkOtléiro Itlvalbtl [uflklbMte Ifaat aaámjtani. Padig Tárt, iAradot le l\'oaiotijt kivéve jeti juaékj vérotbati niirav khiiíi eg kenyééciin Iia)laa46 lltaéntua ember aeetm Iliim ftbál a pár embar ágye\|\|ű«lag irodalmi oaélokra 00 a taíjiií még nn^obb liba, mlat m mee»,lMgy.váradon a máa hely aaik, jé pár a&ber nallaml ereiét bdio egWflíélílMm Mátnn^neolnl. elSttilk aa emé\|Vi mueáamegylet, a araftjvf aaáiiok honiam I a jbémM régéeáetl tárauUt Mily (tokai (tikinak eaafc e mily n kiluéi eredménye,épen k< toánt komkeatébeá] Iliért bo lehelne ilyee mit tenni. ? Ml laöka^g va« UaébJKeliárviét, habár a vároa lak béfjpaájaot Iátttll\|«uÚálii vkut b Menjártykötrél kttlAn réiéemtí bogy\' a jikblÉM na lejetnlKifik V U nÉlilkátbt\|tái a gödöllói rágáa^i ;egvjutal á twiniaabitujlumáuyok e luayaiáeétel a mért ne tarieiatlteti mUbédétét a magyar aaellauitai} rateJF 7 teígt aloh areL der Ueiatar," igán vidéki táraadaimi élei veeetéi oe inuUtják magákat nagykoruknak, jTRvMal aeakafy lotekkel aktnak bpdilállt; eeélu kötök ajkotáia áH4 ili.Mw kojajre^attthik akarnak Utw jtab i ée wiimmirtüj erüval gének meggyógyíttatnak. Haaoolóan kitftaÓ tik% éretett -eT aokaaor á központi idagrondaur izaatotlaága ée megbategedéeén alapuló bán taJmakbarj. Kiltfeló batáat etenkivül a vigyógymé{i a véradényazarnek, vagy magának a vérnek angbatagádéei eeetaibea. Ide tartóénak a gyakori vérkeringear zavarok, egyenesen rárej oaaláa; Uiriódáe a kilönféle eaerv«k f«Ut aranyeree bántalmaknál Aiggó kórieí..ii\|-Agf.\|(j 5 gyOngaiágí állapot nagy v^- éa nedvt «taiéa alán, at (blflláM idÓezak, váretegényvég, táá. kór, béeeámaavar, görváivkór, maga az idoh géga-légoeÓ* e lOdóhurulok; a ifldóiégdtL nyomaétl^ tünetei aokaaor vagy taljeeen bm\|. atUnnok -vagy teUmeean javu\'nak- Féntrae eredmények lapaaatallattak ta-vábbá ae alteeti aaervek bajaiban. Stabáiy talan 1 roaet améettáe, Mvágytalanaág, 14-ayáa, gydmorgöroa, gyomor- át bélhurut, vájhat, kolera, daguláe, renyhe bálmdkodét « eaetak jlegtábbjáboD gyokareeeu meggyógyít tátik. Baiaailóképan* jónak báaanyjva ni. jyógtyúQ a máj - áe lép bajok ban, váltólázbek át vállólácaa. oaoheziákban. 8tii\|tán jó ered-mények átalalbatók a nemi* áa hugytaerrtá, ttokváijjrót íorlódáaok, hurutok, kóroe éi^ laaetáaek, ayak- áa váribiyáeok etb. a rbai matioui bajok, idfllt heveny bórkOlegak, oaotá bántalmak, oaonthártyalobok, tebek, dagok, genyedjtáak Moteiben. A \'ip k háai rendet illeti, óbból kiemrjl jak a k&uákeaókot. A vendégek élelmeaéee, kórállapotukhoz képeel különfth-. At ugynev«xett „our-koet", \| amely a la tábla d\'hote atol^áhatik fel, álli rejigelibói,! ebédből a vao%>rából. t rejggell\| kaptái: 1 liter frit forralt Vagy aludt tej, bÓ vaj éa ma, 3 taemlye, 3 darab Gr»-ham kényéi áe agy drb fekete kenyér. CbAd: levet, kát; bna étel, két fftaelék, egy tál ádfe téaata. 1 Vaaaora - úgymint aa ebéd, vagy or voti rMideleire lavae, tojáaétel, horgonya máa eyélé. 4«k£gáaa pentinn: Lakát, álalmeeée, ftlrdfiki atoba áa lUrdSkiaiolgálal öaiaaiaa JJ frt heténkint, A téli idény alatt S\| írt. Qrvptok jelentékeny árkodveamánytúa réaieeliadh, oly annyira, hogy agy aean, va lamintlmáa tekintetben ia, Prof. Wiutaniijz egyike) a lognobiliaeftb kollegáknak. Kallenleutgebaol annélfogva, a hol la magyaj léreadaíom alitejóból ie már eddig ia tokpui t a riótkodnak , a vitgyógy módpi igénymknak a legjobban ajánlhayuk. Magyarország financiális önállóságának megalapítása tegyiai 1 k amatquolavéglegat m agaiOli tetá^o áe aa illamadóaeág leiua hóit jiéke a k lagy aakadáel atar /\' tídét aIapján. Irtait MMyi Qr4f Maliik Kátéin, j (folyt, át vége.) Ilogy világooan kiilateeaem a kftlOnji-aéget, mely a. rendezett áe rendeaatlen áiltiu finánoej oaerétio kötött látaélk felkötök kit aaetet k mgajabb tinánctÖrtéuetb8\|, Midílii Napoleon aaáaaár Celaaóliláaá^á a Iranfaiá lörványhoaó taetOlet agy 478 mi) lió fraakiyi koloaönt megaaavaaott, a kemény a átmaelbea fordulván, aat kiate alá iráara botaátá áe a namtol aa aláiráe aá{ idejéig \'16 eaer NÚIIio ftankol iegyaetl. Midín pdka béatl Hoiohtrath, DanMe pénztlgvéhek egv 107 millió forintnyi kókwiál engedéfy^ett, aK^or a,pénaQgyminÍeatar OgV nOaei ataiaam kimíiilva járták ba egéea Kü-rópát i* mig vágra Beaaa ur taewiilye«ea London, Pánt ée Fiaukfurtha rándult ét neki elkerült pánit elóleremtoni. «« Penn(y föltételek j alatt í Adtak ueki a 100 mtlUáejfi ftj.tea nawák állampapírért rtú millió iö nntqt f Clnppának randeaatt államai kapunk l lútgalom feledik, j I rmótieeU j nép vtf-i máaik j II dádal* l-SO, mit (U>( köiw > Kolaae-negyet lati tévé-, MImi0ii-ii Okodétéi it> pantrálni,; Idául Ta-•kan tat* nVlOn-Ott vau 1 kárpát VéUlTja gy áml* 1 ráláa ináentt ia például eeágának Htíö Vo- ámulatra, Miért na itl egylet Irodalom bé kl ae kéére? ftnkuug ba nem a hanem itiil min- * A wdékl moaenmok alkotnák meg «! a«tam Márint aa ily UdvOtebk eaarvw\'M oeneentrájt egvlatok gyánonliát. K m«M-mokknl\'knpftomlhan áitanáaah,mraaé>ta«aee HUag a lártftnelem, rágáeael, tarméaaeltnde máuyoK l hnoi ipar aártaláaa. jénaa áa ne^n épen laáajtaaaeköllatáelNi leíratna yaltth haakt aa irodaliiftl Melvaeáaokat, kegyatoUe Uuuk pak ée mMkadvelAI alóadáeak tartáaát áa mm maeeea állaua tőlük aa n oaél eaai, hogy tuja fény taknlók aagitáee vagy a magyart>y«\|v H (udoaiányok tnailáeábaa magukat kimé tátott Uu\|iók yagy ha»oaaaélm mdk^ll jog) aók me^jutalmaaiaeannnk, elit miud«at ka< lyaletaa feradalml Quuapakkal ie lakatae n«k> iaakötni. A h0n 11 tnnrt• 16 e maeontl- • gylntiak eaerveeate tehát löki latmnkh 11 íréi k nm k énét • tg+\'i ókajtándó volnk, hogy a haaáakhan, ktttovm ion kteebb hajyakan létaaA irói kötök l\|y módon alnkitnnák át anerveeetákai, N\'hh mondom áa. hngy navalkot vállnataaaák Kemény ÍMgmond, VdiOeamrty a máa nagy leink mkgárdamlik, h«\|y aanlétlk kegie latban larlaiaik, a nevek baeaoá\'ata nétntlM okyéni bélyeget edl aa egyet Ureulatok jl> déki JolMi^ 1 hiba aa, hogy Hat«Mrt ILAlotayt I lamnléabati Haaianay Biharbén Atauy, Ifeetmegyábeu IVóÚ uavnit ily don nam igyekeetek uiegilaalelui. Me Wwjto aa n\| tf éietek alnkiláeáiól. hal aaUrattub lén van,ido lá\|jank attól, hogy al aan biáalroe aaarvaaatet adnnn, a aaálial aeéb a tánitlillomnák inkább háiirn, mint Wm* nára MÓlcálnnn. llynn jelenleg a vidéki t htttl atwlt f^taeetéeéia aiaknlt egy let éb naarráeee, raek baján tegilani kell, meit o »Máki egyletektől Hlgg uegjréem, hogy;* jJftgjW lámdalam egéaaiégii irányban Iri •W tMt IN/Ü I ^uKnkéii I f^lwiilirntn, hadjáratnak, kápes v^lt 48 nyüs to)táta)»kr» mtiának nnyi mk kell 1 előtt taksáik a tény, bogy difiárt a aaaienoeétten 49 ltot alalt, elő-•Cjr 44 mílli- ardnyi kötöttet UistölUnni; de «6t berlini titkárok eAak pénstj külosöu a párisi kor. »uá\'nyoak akser, midőn még S háború dúlta fcW«tiWuág területet. Ha padig a gond-\\ tte)át>M «4y dúsan megáldott nsstrák-ma-iívair bimUlow péaaré szarul, kényszerítve vitt magát a legnagiobb péazügyi absurdi-lásoknuk A* nyttaásolluuk alávetni és állam-,1 kvMwm\'uywi majdmm 40$ nyi veestsséggel] Árultam ak. Mmdeaekből kí(ilAglik: 1 ssör, Ilvgyhn muKyaroruág erkölosi-l 1«¥» uttfBgílsg JKWikailag nem skar oh vessoi, egy gyükéit* Igyógyitáahos "4ÍH for-í dúlni. 3 or. Hogy ozot gyógyításnak Magyar-j orsságból kell kiiudu ni, mivel agy látszik] bogy a Mjbl miuialei um egy nagyesorü nem] Mit tett kivitelére n< m képet. A kiegyezkedéi szedődéinél fogra Mai gyarortság kamaiqi ita ^erbo alól kibentaj koshstik, ba quotáj bak tőkéjét outrák áll lampapirokban letess V — Törvényéé téren állunk tehát, midőn Ifit kivinni törekszünk! 31 millió írt lu aatnak tőkéje 620 mjlf lió. Kel( tollát 620 tn Ilié írt öuseget oietrák állampepii okban elí tremtoni, aat a bééit páusügyminister aezt ilára letenni, ezáltal as Öetzbirodalmi állama lóeaággali lolldaritáthól kilopni ét Igy as 01 taág pénsQgyi Ónállóiéi gát megsiupitaui. Igas ugyan, I agy Hagyaroreság nem képes 6?0 milliónyi öuzeget álUmpnpirokl ban kásapéutbeu bo\' ásárouű, de ú nem is sslkségee. Ezen állitásuo!; igaaolását találja ss 7>\|-o» osztrák államp ipirek (unifieirteRentot ái folyamában. Esm papírok árfolyama u^yánis oly silány, bogy a maga 1 kamaioiáa se bogy sem éli arányban as inal, melyen aaolf elad bitók. Éten meglepő jelenségnek oka abban rejijk,4>0ffy éppeu a túlságosan magas kamatozás folyláu a világ uizalmát veszteim ezen sspiros iránt Jói tudja a\' yilág, miképen as állam* adósság túlhaladja a[ 8000 milliót ós nemli* •zi, bogy a birodalom kópés legyen aa idők hosszában a kamatot óriási tarliét elviselni. Ezen komor jdlenségnok kell minden dsiangirozott <álla\|nÜaA beállani. K»nu aaért silány a derangirosott állam, pfpuossinsk árfolyama, mivel keveset jövel-duíntos, túlságosa^ kjunatosnsk anok, hanem hiányában aa állambi* látott eeemények lehel lségét sejdítik, nielvsU veeaályestelvo loend. totó papírok, melyeknek pttelnok, nem , állhatnnlc iban mint ások, uielyek-lés eaek ujolsg háttérbe jiii psuirok által, mivel tub tért nyújtják as asért. mert biztositél telezöli oly előre pe: tőségét, SŐt ValÓMÚI tolytán táagn a tők Szárason .kajun i tőkéi viuaa nsm líí . oly slőnvöe áríblye i>ek tőkéje vÍMsajái ssjoiíttntnak a sorjspl <jwin utóbbiak a leg Osérkedtere,. Oljf papírok, inelrek teljes biatoeeáguk mellett uágrob nyeiBaegi reményt nyújtanak - oly papírok, mondjuk előeseretettel Tékáról tatnak éa eotiéftogva előnyOeen (ittnnek lel aa árfolyam jegnékben. Ha tollát egy v%rássvi>sstŐ legyinléeével aa osatrák állam* \'pírok oly papirosolcká lőhetne varáseoUi, tue\'y 1 safir. Kamatesnék rendese?. 2 asor. Bistosiuná a hítslesőkst, bogy nekik a lőko egy IsilttsOtt időkOsben névass-rinti értékében\' ki mg fisettetni. 8-esor. Nagyöbű nyeremény reményt nynjtana. 4eser. Oly k( lalskn lenne, hogy köoy-nysn járhasson kéifől-késre és entmllogfa kényelmee forgalmi easkOssé váius 6-ssOr. Bistosi va lenned má 1 ■ ■wwm^- t-v Ktenyitone as adó só nép terhén éq mindenen tulajdonságai folytán, 7 er. Emelné as orsséf termelési erejét és ennek kOvetkestébeo fisetási képességét. Ha mindee mondjuk egy varássveessŐ lecy Intésével kivihető volna, ákkór as oest-rák unificált 6( éllampapirainak curausa aa európai tőnsdéken talán hallatlan lendületet nyerne. De nem látjuk, hogy fninuaddig egy ily osélhos vesető lépés lOrtémt ilolns, s félek nehogy ferde pénskezelés áltol felidénve álljon be egy borsasstó bordpejtl finánon ée társadalmi oatastróia. Visssaboraadok ily eseménytől inert SgyedOl csak a mindenható tudja, mivé válna akknr saegény Hagreir basánk 1 Ha tehát basánk ftnánosi&lis Ónnál-lóságát kivinni ssándékonlin, Ja\' törvény értelmében a végsetes kamattjuoUtól kibontakozni és annak tőkéjét oeátirák papirokbau a Lajtbán tuti miniszternek j letolni akarja, kőveücesően kall eljárnia. \| Kell ugvanis egy magyar ájlamnapirt alapítani, mely mint OnáUójmagy* adósság terjielné egyedül oeak a magyar korona tartományait éa kő ve tk eső kellékekkel lenne fel* rnhásva: 1-aaOr kamatoaná rendesen. S enor. Bistoaitaná ss. állambitelesőket hogy nekik a tőke egy kitUsőlt idöbeu név* szerinti értékében visssafog flsettntni. 8,ssor. Nyújtson nagyobb nytreményt. 4-er. Lenue ]ustositva. 50r. Kőnnyileue ss adósó nép terhén. 6-ssOr Járbssson könnyön késrőlkéare. 7er. Szaporítsa mindezeknél jfogva ss ország termelő erejét és fisetéei képeeságét. £s cxen . pspirral kell 6^0 \'milliónyi őseaeget outrák állam papirokbnu beváltani. Csak egy neme a papíroknak birbat ezen hét tuliudonsággsl. Olt tOrlesstési papírok, melyek a rendes tOrlesstéeen feltll sorsolási1 eMtayOkkel bírnak. y ^ Eteket előrrbocsátTa átmegyünk eys témánk megfejtésére. JEUen systems nem igy. már ss Ooálló magyar államadósságra, alkaléuuiott terv, mert ily tervet osakis a törvényhozó testület meghagyása folytán lehetne eikeresnn késsi-IsnL\' — Egy minimális ssámrsj vfisssavese tett tOrlesBtési rendsaer as, meíyet minden egyee eeetcn külOn kell alkalma\|mi. Vettem ssámitásaim alapjául egy 1000 milliónyi tőkét. Voltom, aat azért, mivel a tíssal felosztható számok kuli etétfiHái a egyszerűbb és annak eredménye minden más nagyobb vagy kisebb esámra könnyen al-kálin azbató. Midőn a krimi hadjárat ajatt Angolor-sság hatalmas alsó házában uiérUlt vala fel a kérdés, váljon a háború költségei emelt adé, vagy aj kOIosUu utján fi»d\|MNédfk: aa alsó háa as adó mellett nyilktkjisott r- naou elvist állítván fol, miszerint a jelenkoriak ninsesnek feljogosítva adósságot rénl a jO vsndő nemzedékek nyakába] Esen elvnél fogva nem vágjunk fel* jogosítva, utódainkra oly roppant; viéget nem érő fisetéei torhét hsgyómányosni, jimlyen áj kamatauota. Vezérelt engem még azon jogi nézet, bogy nem onnk a hitelezőnek,! de aa adóénak is vannak jogai, meri kUlCnbéu minden vá lót ás kötvényt pe)r és itélit nélkül le-\| hejne végsőinjtani éé bógy an állam köte-lesnégei a koopolgárrnl isemkuist, ssok esel* lemi és auykci jóptének nem kevésbé ezen* tok, mint azok melyeket hitelniSi iránt fel\' vállalt. Mert nem eaak asért lett teremtve ss ember, hogy adót fUeeeM j bafem asért is,\' hogy műveltségi ée polgárosodási hivatásának megfelelvén as emberiséJ magaéstoeabbosél-jai tolé haladjon. Különfélék. — Á lérsssklr UtsszI mulatsága inikánt aaíalább kOzlOtt programból kitűnik igen érdellee ée kedélyesnek Ígérkezik, Már á hnly nJgvélnsstása a kOselség s igy sn jodájntás megkönnyítésének azemmsltartásával eszk&íőltetett, a hely ssépsége és váltq-iaatoseága [pedig a körülöttünk levő erdők jszépségét j felülmúlja. RéssünkrŐI melegen üdvosdliük a társaskör rendnzőeége által szeráendőjosen kellemes szórak ózta táit és üdllést éj aat nissaük. bogy a változatos és nálnnk csaknem Uj jellegű mulatságot s közönség n^mosak most fogja tömeceeou meglátogatni, de véjgyat nyer hasonló mulatsá-goknsk u jövőbe is leendő rendezéeére. U®r halljuk njár is, [hogy vidékről u sokan kt* szülnek. A mulatságban való réiavétolre nésts fokosolt Jösslönfll szolgél ssdn körülménr, hogy a (^sztajöfödelom a ssiuhlki slan jitvája ajánltatott fel. é igy a lárinskijr elseje azon* nak, melv a lapunkban hangsúlyoson as«\|n eesmét, bogy , á szinliás javéira társadalmi úton renlelkenéere álló forráedkat is fe) kéli bamálnii magáévá tette. A Ntinhási tervefc, miként Ispunk mái bel vén eulitve van, bp-érkestek, most osak s hiányt péns gyüljiu össze, s azonnal bossáfoghstun 1 ss épité\|h«í nmlstlunk már árviskároeulU k, bosniái 4o* beéültokJ kisdedek stb javára nem bélusk bele, IsW a nemzeti mutsa ja\' ára mulálunk egyet. \|4 A risgy-kanissai társaskör }882J évi juuiuii 1-én a városi felső erdő ugypejojf sett 4yd\|oii vágás mellett s u nap folyw tólag a kazsnaki kertben sértkörü tf v a 1 s l m u 11 • á g 0 J rendes, mejyre ősimet (ée családját) tisiteletlsl megmja a reu-dksdélg. N s p i r e n d: E eggel 6 órakor üM/ejüvetcl a társaskör előtt — Reggel 16^ órakor. Együties indulás ko^ likon zennssó-v»l as édőbe. — Reggel 8 inakor. Kösöe villás rig«li ím erdőben. Délelőtt B-déluián [1 óráig. Társai j^iéki k czéllövésset séta, énák és sene libbi as mdöben. U. u. 4 órakjö % Ebéd ss erdőben, ftéd ut 6 órjüg különfél 1 isórskosás ss ed ölen. D. u. G órakor, Induláa Lssanskrs. lUi 7 órakor, tápcsköioru a lasinski kerten. Figyel-m estje téi. Ai erdei kirt Qáuláaranéáre msgjegt mtelik, hogy a ki) I ebben részt venni o tajtonak, asiveekedjei ek f. évi VU. 6-ig Tp tüsy Béla rendeső l iijjttiági 1 elfök urnái ji lem kezűi. Réisvéleli díj as erdei I ki-lándulá kos assmélyenkint 1 Ut 20 ke. mely a jelent lezéi alkalmával elől) fizeteudŐ. — Ezért I i rendesőiég isolgé látja a \| sebét, villái Jr ggelit kenyeret, ieri ps ebéAeSle-veses b ts eledelt Hideg étkékkt ée bbrtlké-refnekí l ré>nlvovŐk aa erde JkiráuddlátJios mégulj] al li\'úzni. — Fogatol ról sem \| kimenőt el átm viassajövetelbes a r«mdes3sg,éom gqndofl odik. A lánozkoizort íms belépti 1 je gyek L isinanon a bemeneti 61 leesnek ksp-Mióki K mulatság meglaitá itt t évjjuniuf bd 10\|í n reggeli 6 órakor 1 Rársaskbr he* lyiiégét N kitűzendő zászló foi ja jelezni, Nsgy- KáoUiB 1889. május hó tl éb. 4- Oiráu Jllska k itünő senekm á-vsi csál ugyan külföldre rán lul ée bttciüoij\' tóm a jövő osfltörtököo urn ipjén fogja far-tani aj Szarísi Vendéglő" ^rtjébeui a hol alcülfb dl útija készUlt díizt isgysrbaa f^gja mfgál kösönéégUnknek bemt tolni utoH0^* ée legdebb áóiált húzni buoeuaásul. \| lukioi elátasvá befogják járni 8weifaaot, hogy asokj-natk ii bemuiassák a magyár senét, julius éltjén már Páriuban letsnelr, a hová ellnyüJ (Ölté elek mellett s^sődtetták. P» ráfs ugtsnii panonként 60 nákamtak togiai pedig (lutvalsvőlefl 14 vannak; B0f 30, frankot I ásnak (faléi Réeslntía bonlognai erdőben Ixm, Itol a párisi lőrangu vl kéaŐbbbodnjy ssinltáshso. Pkrísból MadrWba ■sáudésősik menüi zennkaré»»l a véllslltoió rankot ksp,[i« MM en ü[. a Oaskafe klerj* Ag szokott járni, Darástj Miska Kiváltjuk, rakódva térjeosk vittaa gy pénunl mou-mWtörtént kfluut Fiúmé vidéke. Nsgy hibája jen nemzetünknek, bogy tsgjsf nemesk t\'apáéslalások gyűjtése végeit Nfiáni ogéizségi okok köveikestébeo vagy l>«Jíg ezoi\'Nkoxásbói - íisnoin állsndó tartós áldási cvélbúl is Inlsokat idősnek küllöldün. vas I Még pedig kiváltkép azon tagjai, a kik tnódoeak, vegyonoeak, gaadagok s így Mgyon is sok, a magfar fbld terményeiből bivoii pánz vándortol külföldiek asebébe. • As ujsbb Időban különösén divsioeiá \'-M«k s j,téli tártóskodáei helyek ilogyn«l i \'»i«ri M/u<k«i B«MámM, „Panna kísssssony" M1\'réxsi urhöl\|yM éé többi társuk folyton kö bfjéíMilrittlí; s zord otthoni levegő a télen if»f(0lnA őket í kikerülhefleo hát hogy s ta-4- m^g pedig a fél&stt és tavsest lódká-Mil vávs — a Nilt* partjaiu, Aldstlr kért* Ni</s „angol sétányán" vagy pedig Hiüsuramóhan a kohiák egyikében töltoék. A •-tk eM „gyógyhely- kíseé nagyon is távol tokstuk loiflnk ás igy as utssási költségek ■ékrs ingnak ■ a harmadik télen voltakép íféfjz* etővároas s azért láldrága; elrándul-ei»k tehát a negyedikbe sóit minden bisooy-N^ai alltniiafiAt Itáromisor snnyit, mint a <•«») il» tiíldk különben került volna. Igas, hogy Bsanréirió pompás hely; éfdeinwi U aat megtokinteni, de 10 s magyar pAiut olt ktfltoni et mi ! is ise luwaá hasonló tselklégalju ^nmfc Rgyájriránt Ssanrémó ^wik Miwotja hiratvát, mert a voltaképi ijrfyWy S tfta nyugatra fekvő Bordlghera, A mostani o<ár édes sftvja honin ösanrémót 4 még csak iréhány évtized előtt Jelentékte-tu váróikét dírslba t s isömyü seamek (.rsi»h«gysa se a boldogult anámérn értsák) spjftálalraméliá raheselgáí tsu\'án r&vid, pár 4vnyi időtartam alaU ftayes tartóik adásé IMytyé vaiáneellák e BMféoyee meaővárott tsfwjefcá tdfben kMrlatottolt a községi ha* kegy nyári gyógykaiyli ie mirípd- tesse a (ntoit már igasi) j váróit; de a mit a mult nyáron tapasztallam ott, asm iok re* ményt nyújt, misnerint psanrémóbol látogatott tengeri fyrdŐ véljék. Kikötője (ne gondoljunk ez elnevesét alatt valanti keresetű révei) nsgyi^ast el van 1 aátonyosodva és a benőn álló Modánsk ietu mélyvine, som pedig hullámverése uinoNn; tehát olysn sem hát, sem hallóié. A nálunk oly divatoeeá lett jüzanrémó* nak legnagyobb előnyét örökzöld fái,. külÖ-nöean a háttér hegyeldalait borító olajla-erdók ás fagymentes toló kápeaik. Képseít vegy pedig valódi mell fojtó* rok belelek 1 Jertek a té\'rekle: Vlume kör-nyékének legtöbb pontja egées éven át vi* ruló zl)ld s a fagy ép ojy rilki itt mint Bzanrémóban. Való 1 Fiume, mint envhe levogőjíl tor* táskodáei íielv, nem vetokeáhetik 9sanrémó Val, de igeo M szomszédjai: Voloskks, Abba* oia. IklkJ, lka és Lovráss. E helyek már ss oestrák parton fekszenek ugyan; dn mindegy I azoknak téli vendégei hassnárs vannak dumánknak fc mert aa láifa el asokst minden* (éle isükséfeesel. Fiúméból a Qusrnero áesaki pariién jókarban tartolt mOut vezet nyufkt reiáici* árván a luldonképetii várostól, a most épOlŐ óriási nagy,.öt emeletes rés* hátitoló gyár mellett hsladunk el. A tér, part és hegyoldal kösött ssük 1 ée igy osak egy sor épület ssegélysi aa utat: A légszeszgyár utánWit-behasd nagyhírű lm pedógyáráhás jUlunk, eninü lisjs egysserü (ekérps 7 évetlhugsííiMoniiínü hsj gelt; 0 éves kit öoioslk pedig rállaojfkáit verték. / kalap, jdivalée lovagló keest; lyoe, silétkék szoknya és fi ssők, de kü önösen as siók lódl glMy\'.ké tették a ked kai; ttty láogy méltán bi lletlek volná n loudonj „Grien-psi-k" lovaj ló hölgysi kM. A Qiisrnni\'O éisaknyu \'loizkaij Öböl káposl; ott fogták néhán előtt Ilyet adutáu Ivárosról-városra As öbál stiálaparljaiból lelmleg ssorgejtná-san tüpngetik a követ lnu ae kiköt/T Iplj keséeel esámára. Délben h (a dynamit nagyon ssétsán ugyan annyit eeokás (lllVob laiilaul \| á féső j ée kalápáot iptdlg naplioits i As áldasoi munka isiti ssédsáfábnn \| pompás koloa partra! nsm éppen rüld d esősetwen kleefllt; honnsn melynek gyártmányait usmessk európai állaj mek hadihalói saállitják el. A gasdag gyártulajdonos hazájának isokáijt honoeiiotis mag M lakhilyéo; nsgy tor j edálmQ park tn rfll el a bBgroldalon, kéíiyelmdi sétány ul tsol-gálván a ,kéi „ootUgs- lakóinak, öflkénf* lelsnül tt as angol (almi élet Üröméi jutottak eesembe, mUAn múltkor a park migantjals kát grönyM kii Ián fkát pillantottam w«g, egy kis luval pónikon ioiraigolsL — As egyik iányka mintegy 8 évee voU, arany •en voltTeltfllvJi ■zabádon lenit, tsőke fllhjéi laosony lovagló dk, hottsú uMá-1 om lovsgló ven-IŐ tosi tor Iái [várét kit lányki \|Stl isrkát aivo iZ t hét lőimralfoát á taiklát) ellve ni tndködiki liolyéuek iőimtij épüli a meredek* lilik kertje lép* mértdek kő ép- osők vjraetnnk le a sói hul lámokba. nyaraló egy vagyonos fiumei uag UjÜk Volotskátl kii helység, I de aaért Hasi köaött akad tö >b nényemelMes is; eiatoHában (kis-korosm k)l jól élksálie* tünk ;]lakátái olosók t 0—IÖ irt egy os nősen biitotozoil, hónapot atlrs toljet tso gá-Ittttftl égyUil, Éisskról ée >yuuairól míjgas begyléjucwok)védik e psrto ajliidss tselsk\' tői \| 1 étoakkslsti Iránybó, alhorvát Knftst liegytl grol lesuduló Bóra s oj(k pedig FiUms Itegyléseaa adftyira megtűr, liogy IU pár nem á •Uiát. mim hitheil 1 s enyhe leviKŐt. Délnél sjtoWfl kilátás nflll k 4 part menlén, Ad kUfikatlsii tikjár k Igy (m\|liat kedély lnkre á tenger usgyi itriiégéitok hája, "rájMfc, I (Folyt köv) nánéOáyjgttMló jáét itt lat Íénnérté«lnak kitud juk átáá paniisára A Bsűt9rtőki eelélyra IslÜmmd kfaöniMŰnk jfigielmét, [r I — Léag \|r«l«k litfloŐ operaénekei által as simult (Nütűrtökre jhirdetettj hangverseny közbejött 4 nlőro tiem léiojt akadályok miaU nem ito^tatlalott meg, \| de aaért as előadás al nm mnrad,ia mint .ezt fslra-gaszok is itndatpk [sTközöpiéggel, hétfőn fog aa megtartatni. 9Ss érdeket bsngverseny mű-sorozata a iköveákoső 3 1) 1 Ros síin i. (Közkívánatra) : nagjy Arii a LBievilss borUly" os. operából énéklj Láng [Fülöp. I) Mayer beor. Nyitány Mgj kftsre LDinorek" esopo-rából előadják Rosenllerg f-s Bisohitoky urak. 3) Gróf Zichy uása j a) .Lisben and Stor-ben- b) IleodelMoLoLOber die perge" 0) Sohuber^ fi Ungodulft. Énekli Láng Fülöp. 4) R 0 11 in i. L afv a Ji n a »8ze vj4 lai b 0 r h é \\\\jn dk. > operából, énekl Deuteeh Józéfa k. a. (Fvmly 0. (Közkívánatra:) Románessj pTéysdt hőB < i. operából, énekli Láng Fj 6 jMvKfinpr , Isiling jános" cs. operából éhnkl ILánif F. I songprs-kíséretet BoeonM\'g A. éeíoilo] > Ernő Urak voltak sziviasek olvállíjliiL A tisj (a juvedoleiu egy réese a kiéáedivcjdaTjavá a forditlatik. Kss-deto 8 órwkor. [Jegyek el re válthatók Prá* ger Béla m g j égy táljában és este k pénzárnál, : ,H jjj lünMMsI kspotofetos polgári egylet épujeUrft nésjre hír eteti pájyásst ered-mAiysŰl 2 teiv frknzett be s b\|sottság sl-nökft Piiljid Férancs urht».1 Az ő szívességéből e\|kálmunk[ vjolt] s t« rvnket már ezúttal megtekjnmú m saját isi aűnk puerint vsló-ban miudaellőt igen otin >«nak és czélszerü-nek Ujáliki A torjuk lei ;előbh is esskértők-nek fog rak mrgbirálás v igett kiádatni a el-fogajáinkl iráni asután og a Usotiság ha* tárosni. J — Egy ronsort uns, melyben Ilir-lehel Kd4t tiiráiunk a luoigsló erő, ajánlatot toilt s kármánynak 1 lűrvéúyaséái épülettel touneswoe állami londnabn egy oly monun^snidii I épületet t nelpi, hol a^ váró* sunkban létetű liitei ál smi hivataluk, liv* irde, poafs, blróságek, k r. Qgytsiség, pénzügyi bivsialok «ib.... elhi lysthetflk léimének, épitoni\| ojyformáU, kogy a (bldsiintre tervezett bplt helyiségek utl n bejövő bárral a vállalkozók rendelkesnéi ek, a Idvataloe I) wégek mán [pedig as á am 80 évig oly bér ÖsssegSt (iietne, mint a m mnyibe a szélöórva levő éflalojliivitalok most mi elhelyezésű kerül. Eien időljultolto uti n az épület ingyen aS állam tulajdonává á nók. Ijogy a kor4 mánynálUooimtabilissé vlltSf ajánlat, tanú sitíá aknpj köElllmény, m ssennt s pénzügy mtnfcztorj (ntibisásából Toepke soproni kir s nspolbsn a terű is is lérraj fülvér tolsie^áljábóli! Ksgyszeri ée városunk érdéi kében rtndkjtüli ödvös lenne ezen vállal* to\|k\|ak jikerj\|léi(\|, mi 1 lég aat ie óhajtjuk hogt ja Ittr. 1 tábla dac niraüsatiója esetéi remélfieH kijályil tábla L tfogadáliára; ezűksá ges hnly léget ee iisgyjul ki a onlculiisból. j i P B^stouFA tdrlL A pűnköedl ünitoljek nlsü miiil >unét imák — vifl éle: folyt Balaion-Filied u. A fisanen (Öli lobtjgézi t\| ^Éiifajudy\' g Isöe mésfélszás venj dégnl I In aoU k \'kise gyű y helyre, tűig Veszj piéin^ftl él Ji környékw körül belül ugvsiH annyian éi\'koilek:, uk-y, iogy a.ÍvendéglősöK még a Műtjleélánvfn i leritefitok. Az tinjj nep málojdtiapját) Voutt,; Richwrd hajógyájj fpe bég)\|oiónukqt\| bocsétí tt a £ zereiethé rfOjj delkétéit, mtlyben a n retetliák növendékm helyei loglalrm, kitlnően ö»ssbang>ó karének könt riiorlásösk s tavon. I kellemesen hsonu karéneket a \|elj««s «öli\|b n Mióieeiplanáaojj síéiátelijáió^olö vendéi ik Hiajlbatták. A\|\|< idő jé* ás gyUsyoiü, ám ákben 3P-96 ÍU (okuji máltgJ a ttalatoi vise; p«dig tun (B-\|ö k (Mtnyi. M IVMM léi él — májul 31 éit lieiti\|ig sioudts, hogy rom ról teliogyi som, köipM\|l\|ut kimélel el, jó ifól pndig k¥ gyttlral kejl mifkiráln. Estit \| fBudeuu bd[ máj\'V vftty alkaltuaalialc is kokéi kivételig as irjtkjuagy iönjegéi\'4 1 ssek közt slső hji-)ysn a sSinmflirókéra. VidOr Páltól a \|ih éiMjkee s kiváj BBiuééslM aduk a mise 1 egy péptaiumáviá Jí, vörfla sapka" osimms. Válóusn nem tiagv as ulŐMwelU a ssinási irók mflvei iránt i; nem jnwM aűUflnw, ni tolfiiogv tiker lére issjUetllsuiiiped isiiereténnk tu\'ajiloníf fák ss eredményi, j Ita ppűi\| kndai^srsel jff-a kiiérlutu ffllc jaiísui )4koká«qi f«\|\|\|lt slknrOlt, 11 tokipive uépizií ipfliredtmiuim psntáiát liaiároioti nyereg i^iüiiliijl\|J»«Wi»onÍwl is. Kár, hogv ugysi mioni H«y pngi át, a melyntk ItofuivM idail: ítnlUkoMok luosaiinéuire ás utóbbi tw népiiiumdvM, mely Bt s Im0uté\| már useyik, lB Iiing\|iirg«lí. ViUBr inivében vésre ísiftfll Mtan, ígsal msgyBB typuiokksl isláJkosunlji 1(itll\|lik\|étfvijsjiriiuittd a alnpamól astasofp mmnefBé tő^gyokslH mékvsrságot s melyig meg épijnnléggel tokáig UlkOl^ttOnk a islbi jtadon. HsiSral Vidtr hlválott tiépssiumfliré mWJT P \' \' " ! J™i Árvíirós I Ai\|sl4\')oiidvil kirli járásblró •ágnak IHSI). évi IB8I 81 ss. vég sésa folylán koihirrá tétéilk, mlsw rint ii<Mmbwg ál yoIImIL nagv ka oltMtt még íwwHi Hlitohl Hikta aipetes ellet három reotlbelí vágy la 6ü0 fii I6il frl 8 kr, éri Bti7 j-t 17 tökfej ée járulék I ersjéfg, A pűnkötdi ünnepeket mindenki a nyár beköaöntftjéűl űdvűuŰlto. TWta, Mlegteton azúrkék ég emelkedett s mulatók Műtt Korcsmárosok és vendégek egyaránt megvoltak elégedve aa idei pünkösddel Aa ünnepi osendet mi sem zavarta meg. A kellemes tavaszi meleget forróság kendé felváltani, de mintegy kívánatra megjött as eső még pedig szépen lassan, égi háború nélkflí. Tavassá tója mindig boa valami érdekest As akadémiai válaiaiátok 1 a nagy gyűléi állanak a kjüzöbön. Sokan vannak ajánlva as idén Í4, jelesen ások közül, kik s közelmúlt évek tálssstássinál kisebbségben maradtak. I\'ertuéofetos, bogy sa ajánlottak nagy tömegéj tokintve, toknak igényei ismét rem leesnek esámba vehetők. As illetőnek egyéni érdebein kívül nsgy befolyás tal bir, kétségkívül\' az sjánló neve ita mag válatsisláirs. Ugyan ss alkalommal fognak kikirdet-totni ss skademisj páiváaatok eredménvsi s aa uj tételek. Adja Itten, hogv a legjobb siker kövsess sa akadémia törekvéseit — Bslston • dredl t levMnk ilja: F. hó 21-éá csakpgyan megtörtént a meguyijás s bár US időjárái még akkor nem -éppen folt legkedvezőbb, mégis voltak ven* Bégeink, esakhogj csekély számmsl. Oane-pélyes szint öltött azon ben mégis minden: a kajó fel volt lobcMova és virággal dieaitvs; s nyaralókon, vtnüéglŐkjjn is mindenütt ki* tűsve s lobogók i Istsni tisztelet után meg-MÓlsmlotl a Pozidnyhól ez évadra ideérkezett Oláh kitűnő Mnebandája éy végre atse-rstetliáal növendékek énekeltek ée ssavabak nagy telssés mellett. — A pünkösd már egássen diciéretrépéllóan viselte msgát — y Rendelni tem lelMett volna tsebb időt\' de illlt, kék ég, Imim távosőn sem lehetett osak tgjr bárányfelhőt eem kifűrkéseni) viruló föld, kéjelgőn liirnbálódzolt a magyar tenger; mindenütt moeolvgó, Örvendő arczökkal találkoztunk ; a hajó eguaz légió számra izállitotta partra a vendégijket. Elei napon vagy két* saázrz, összesen midig mindkét napon 800-on ftlÜl ment a vetiidégek száma. Első napon Károlyi vendéglöjéhen tombolával egybakű-tűtt tánossstáíy voli, mindönki fetstelonül egészen tetszés sierint mulatott. — Második napon aa ideig let les vendégek távoztak ugyan, de már vagy fiO^-iO állandó vendégünk ma-rftdt, mi ilyeakof — hiea aa idő még korai 4- nem éppen ltovée. A hőség minuinkáhk fokozódik, a nap ugyláltsik pótolni akadja a múlásától tat, msstha osak minden sugarait ide ösespoatoeiianá, tol Is kaesnálják vendégek ée nem vendégek as slkalmas időt, a# Halsiou szinte 4 van lepve fürdőkkel Fol kj<»ll még amiiteusm, mieserint ss általam egy Nbeu mint épQlétfálben említett MofoeealGe j nyaraló már lel^eeti késs ée lakható. Ücysa-I cjiak meg kell j^yeznem, hogy a Hiraohfeld 7esadsle féle nyárslóhaa már vagy I ik évs lutüiiö látogatofaágnak örvendő iápieténst \' (reuslonat) van. tiiüdm. — á I. es. -aaálák ée pámek< Iftou a hudape 11i! állami kűaáp-Ijnnrtanoda!! Igascstéiágátát Hogy naou iparuetaoonesok és segédek is — Mik régebben vslanMlyik középiskolának qsak két — károm osstáíyál vé\' Íazték 1 ásót a jj gyakoilathan vannak — elénhtesenek ak állami kösáptpartanodába; (nlkérelnek a tW műlék ás gyámok, kogy afe 1 VéteIi jf izsgát illető folvT I ág OBilásáuit mielőbb sslfás* l\|sd\|unek sijigasgalásáchos for* dúlni, hogyiLi érdekel tok a i Ö vő tjané\'v olejéju tartandó (elv«U4-Vialgára küllőén elkéiaülkoso senojc, mervotukí sikeres viusgá álapján voftotfik fel, — Hegjfjlent a „Magyar Lsxisoa" ■OS (Usate tsTrai-talme Kukortosa szótól u Lsuge szóig, Unllékleto 1 Terméenettoni mŰ-éieruek. Kgy-tgy (Üset ára 80 kr. j Httvltl Islroh. 1 A (raoeaía (Ivá- rosban jelenlegi SI50 delejeufl jáenű laHóa-itodik l\'omj)ás uslet lehet m ie. —-Ae uj Itstűkűst lehet féár látat siiüd nőmmel. A jugujehh Mtámilésok szerint junhii 9-án dál-\|>lfitt a usphes \|ül),000 inértAld k Bee leégve ^mi álul flhiye rundkivűl fog nagyoké ni. — Vilná lőkoimánysójává Qbfiitoot láboruokot fogUk klnevenái Totleben Iákor-hok helyébe, luj Varsóba fog kinonntotni. h* Nagy vasoti\|Biereritoédetteég történi Uea-flellteriábau, 11\| halottról ée 4H e>koe«MI íteesélnok. - tjsss Kálmán minisntoieltBk (egusp (osüUrtéliűn) Béusbe utouott — finky tléft gróf a walesi hsreneg meghiváBáru loudouna áikfMtt íiUgy Ott hangveietiiyt Mjoiti ~ A kiálaton (Urodi, olőpalnki, kar ■áuyi. aaliámÜ iátraAtradt, írsneián-topltoat loputiói és vllrsid lopliooei állstalévkds, mlsiidiit a llaiáklei lürdől vasűalot távírda jéllotiiás, a nyári idény tol tornára meg«yll> latiak. Felelőt sssrk Térstssi kasil M<t VáBttJá l.áJOŰ. II iiorrváRii lÖR Is. BhImBn f«rlsrBv«Ull (vorut Mesr4 llsllWtt}\| ts ■ÉfM ss4 Usk ^ir^U tsfSia ik mfkHe«e If IRük írstHiU lllUB^lrtB FmcM ánefku w oethe\'s Werken. kr. (űMelée lárulékl erejéig, Pkkán IB81 év ajfrli 29 én leleeitol\'vé\|> ruha tákkW fuklalt B 1800 frlre. bo-esűU m héotolltsr.lWllávl tolnáé ! bor, 0) dk. vátss bbAlókkul ody rtlt, mégis \|f( tlbj 100 beMolilijrl levft ürte\' vsteabordólc 1, i88». év\|\|uu. ((lik nspján\' dk 0] )0 órákor i ákán »lpo res fliísatl Mikes (áiáiiál naonuali kéwpéhiieejéá melltit nylvánoi köB árvsráeeni eMaluak. Kelt oíidváu 1882 juu. tí JŰM IMM j 1066 141 I ált, blij véfrto^té.1 IMlr é 100 Iltulnlloiii erslir iutBtar Hím n le cs \|\| rettk iliesiririss lleftreefee é M Pf. [ M eefs ITŰtBUgito ItluetrlvBe Uastos.ánsfale l«iUfci( et Btohttitli(t\|l NBít MlllthrU »H 4er IfH fliUlse NVlagf t«srMnii<n\|ss4 elssr sa pien Vettoettees Mb«MsS ^IkM^MflMMÉsht. n és? sto dss Peeétel UMsi mi «hd skkl ümjir «w dl«é vem geaoeo fe MldÉes Utol«r\|«« l\'üfctiMht ss4 klesa4s«« ven áea aisB vleMá RsleieeetMlss tWimulen BiÜiiis dsr SehUlsr>á^ iwltoew «4llktwns* rsBsmsa anéss esd ásumlksa gvesem; " űsétok \| T \\.-U J , ♦ !Hs ifrsto Llstsrs^~fM%aai Bo Pl . M essksa sin tB« tl \|r tssm (MÉLAYOJVIÁBAJV) 8 Árverési hirdetés. A mibáldi nagy reidégIrt kert* mái tatási joggal 11 bold srántófold 6 hold rét ét 18 darab marLaleg«l-tetáei joggal egyttU fog f junii(» ké 18 fa befyben nyilvános érvéréé utján 8 étre bérbe adum, Bdvebp fal* vilégoaitáe nyerhető Negy-Ktniiaáti Bchwarez Jakab 1034 1-a tnlajdoaes^ál. I >r Poéta Nagy-Kaníaea, vasúti. álo-máa Komárriros. \' Kait Miháldon 1882. Jón. I. Ai eled érammaj kitantetve, a étl»4w«r-M-tgi gasdtaági kiálfiló-egyataletálul 1881. Aá ala6 éranmei kitűntetve BeMsénvbae. Nógrádm egyében janioa líéfi. \| A milr» Untait gtadák, motoérok, ka-wttiéft gtjisask I)mm Agyaiméba. Van sserepcténi tudatai, hogy Wr-t; gyjárainbAn gyártott gép- és timböHzijakj Ttlunit { 1 fórrasztott 2Tépha\|fó-szijak mind® alakban nálam a I«gjatáuy4aí.t» áru mellett a legjabb mintygárt\' falé kdjpim\|iiJ kaphatók.) A mit egyráat ar áltáláét pjártoti •xijak minoeágt at angol 4a i^gyéb kttl f&ldt líMcoajártmányoIal a vfieajt "kiállja éa addig éiáariaej as ára i» lMr> meaea oicaóbl.ak a kajíóldita .wárléttak-oál a igy butoa rataélm>, ltogy \| ; Vw tiii ^yftrtnásyni amélveo tiaatajt jgudlk, molfitrek ka> ntkeoik gépéjtek állal figjiári fog wéltejtatni. Stámoa bteaea ejqgredeléaért m Uaftj kiváló tiaatelaiUl 1 Kruusz Jtoer fia [ Ügyér MaipiUMju- I lékek kivánatta bérmwiva pftl- dataajb Rtzoiiy tatok r \| 7. Krautc Jón/ /a umaí iftrtlwii. \| A pH Iby^anni ar Mii §AÍ»»aa »ii(ttin, QatU aMM liMMNlMmi hfttf UaMi»t BUo )>tu.-Mk I katjá ~fk "t—V kaeaa aaahbMb Mbahab Miijifaw, kta » HwMi hUek m1 JaMfi\' Jabt atak. • asQaA ■bliii rftoí hagy » 4b tíj» >\|i>)aiti tÉnáian. «H( WMÍMI méMuJé laiaa laáil iyMuUy a í«M kíVi(SI a«tokl»t Mtk b bgjabtsa NNM i llllMljMUlt Ul^UW. I i Kai huiw< iikaMcywapai1 ttai. Ma* I fka A\|M$to lír® l«Uu« t T. iAV/< hm Jfauf JU% unok Mntw. j V»\' Mmncatau! (mwk aaaM jMMbbM At n\|m Ml BilMlllpll iiMm diu MMhl m 666 táflifui gé\|<4íj>k ii>=i atfriMlpM MM \' [KÍlfel gyAíf á»y» » lWj ühfwtm MMIa allűr, fak «4ak ■Up aál 4A mik traJftkMt mit mm wmémm \'4»mm B 1MMMÉ ;kMjto4ayl tmé trtjQk iylMk. M lg/ ■iwiImhWi\| [ íim HiliÉlajll. kn )>il>W 4MI «4\|ágU-afMl wall fciom MMH : Xaa "^"pUa (lnwNUa^ W IA Jl UaaWalMl Blha 0]a I. (&uBkfnudfJa«(Ma M Mri T. Kraua JfHjtJk vmuk pfítrtmtí, I k latw Hkk ÍmhSmIí tiriMirtl fMM1 m)• k »* U.iwa, ■ót IM mim élteik ial«\|w éema jiWw* juvür. HÉllkijtlBM Mlf ÍNI\|NlfA#M ÖH- Vfr Aaaa Ml \| pMii Nagy \|4»r ». \\ MMki\|tokaa 4Í fiif^at ■nfadsal M k^piia mmi api ríiitmAf ÖÉaak imr MHMtaa m luu ivj, (Vukttn 4«» i Firakfi? Haay-Kaalíttéá latK AA»tf \|yMya- f« iiiMtnaN nrriAl a KMik Ura • varntai 500 ARANYAT ftaaitk aoaak, a k« Kotíié lagTlke kajsaátita aláaiujolag fogfáfAae Vagi Mái- bflat kap. 911(14-61 Rgy ÁYügj Ara 36\|k IÍOTHK J« U. kiéri. udlraH 4álUlé MJMat 1H+ rafijbu RaUia fílléban, kkjilnaté Vanf KMUméb Pjádár Bíja af gy^tAAtAkan él UtltMt a«gvab\| gj4grawHérbáe» N^/Km tbiüiaéwa kaÁrduu iUmarkin Ptlhlrái a kaeBkvr<i ülw aitoi MiaábM »>\|j yéaUa Uifa $jmmtmi-mMftbti Hmyékrim. a^;U\|a píLfeí/ ^wy illa 8 millió 940,275 márkái UaMna tjéni k.\|i, — 17 «N40ffc» (Moataf ■J «M0ü ktot 47 400 ;»« aaAaf t tartalaMa« avtlaf 400.000 márkával k fé4if 250r000 m. 150,000 IÖ. 101^00 B. 60,000 m. 50,000 n.j 40,000 bl 30,000 2MOO BLj 20^000 B. 15,000 aL 12,000 a. 10.000 m. 3 aj«r. 800$ l ujm. #00) _ 64 a/«r. fiOOOat 5 a/«r. 4000 106 a ym. 1000 « 204 ajcr. ftiOO m 10 aj«r. ffiOOa, 9 ym. 1DU a 530 nyár. 1000 1075 ifor. $00 m fOl m. SOOs. 2706Ö nyer, 116 a ül. tfk r4 ajera«M;bs<4« lamwraiif 4a Mt^ 1881 évi /üBítn Í4. 15-éra Ttt Mük^lll laaa M\|j ytoiHwwlíi I^UahMi a fan tÓ afáaa af«C aané. an ent C ■ fr m fii mi miié, an mié S r. I\'. fit mB nwil - Mnj. Araaaak 1V, a t \'tá ma álUaallaf biit ut»tt iiMiÜ /n\|\|l(yiMi UAitHf WklUw r\'Ui hllitéw HfiafaUbb rfclUrt f» UnMiHn 4\|al4a awj MU)fjMkM í* btimknia ^ <i Lh ia«U 114 Bhtmw — 80 000, tH saooi 20000 10 000 éfiu Mfj ifiwM^iba liiMt fcl tiiIímé a aa al\' UÍ«ü ciattl iim> ac»c\|tw»k MfibyiliMWi j i t 1 . A katAtak a iifi i}inaM\|kiL<U»iUi ■é^jtaf ifaa mMjn 4a a MKfNHtiMlM «t ájaalaal lakai Jllalaa Haatml aaffcp\|a a Wfna4(Mi ikilaiaral a UvaAdaa Mi M «• a kasai aua n jaae4yl)«tiwiieL \|" A ijiwlita Hlntéaa alalMlw \|oé#\| iá u ílha j:>ul!í» wibu lArUaflr a UiMil\'i aiaffcáll4aa »HimHii irdal* MnA Aaaatrá ■!■!•« Mmtt awnh laa \'<i\|á Wwá&lU^rint alul ímímií i ti * k * ■ ! Magkíiáant binlnaaa iatlnalAA aa alei- "STBTXDSER JÓZSEF, bank éa váiiéfiziat Haafewgkaa. Ui i; A MiMkIm\'Ui — aalalaaMt aiat au \|mk kita klaM Iimmím — na hM kMÍl4a ftkfcMOi* ; alárt la aa ■»lla4a>i>, \|ilr a! t Hatom AfralaaasMák. Ml I. 1—1. « •.............» m lukw baawa aa aM^aaiM mi la 4araA\|B 3 klli BmMmaMm§m aa ImAiIm M ] Pfc nmén, iiiiuiti \| a. Ihéh Adrlaa Baibl a 3llgcnrint (Crktudirrikuig Ein Haaibaik t Vlaaaaa fkr 4b MMka allar Oakitlalai Ittaf "NuMM «aa kaaiaatal Ml CIibimm. Mi 440 IB«m«M«mi má m Tméíkm K lm >44 taaniaiii é 0 4r. m ff 0f. » \' B Ma liaMNaj ím Mm AmMm «a>liM« M I llabvaag míMh «Mf DuHI^n imm 44 Maa I 1»»< ba Aiiiiti arM\|i la abaihii Kfeíl«\' I •iwh mí a \|áa mm ImMh lau Mn4m I A4rMa IMXW * U M* aié. »iMÍa 4b llgWaa 4a Mn Vüíi1 fifeia»jffft t<í aw JabaahliMilb iani«fi^iA4 iftw^la OwMwa ilMéaa, IbaMMfc, tabmai WaMMbal aal iáik b \'kaawa-owM a » Mabéác Im (MMjMMaaa VMa émr ibaalaaa M a»la fMbaafc lalaalMa IViiWi é«n» i»««tttM fMafi aal la a>bnni^ ftém <■ la]MMM M2 BiilibaliW lMMH\|iffl WmIl éiaaa llaMu aH kmaém» iMüb\' k attM Iwabaiii vM, #aal mmMi gbaNMMvM iütnykia\' a tat iittaafcai UiHh álb.Malb tabaa IbtM aSaw Mka 4a h<«4m, Aaitbbr aagab fisaan VsbMk atslai Mm W\| b\|a ISSf ibaa ti\' Ab mmm ra alS\|H Ma4 ata uttcab Ib- Mbkaa^ tar ab aillba, b babai Maaa Aaia\|^ «ta4 ia fl^aatMNi aa^i bfatl Ma awa AtfMaab laa IVb ibMtMaa ÉMÉ^nr* Mfcam la Ibb , ba VafNSÉasMlb Sabtaalh VWV«t aal 1 L WIdI, baata* «Ml 400 t Cl MaSMM bibataMa; iHtaiM • Das Vak tl at ViflM \|iimikt» K Marttokaai Variaj la Vtaa. iwi i i taiui MMi LUJJJJJJJXIA plllllPil BIITIIRíiYÁB- ml BtelAli I „Szarvú* utálloda itlrllcn^hrn. moat Hl a délialai tukar^kpéntiár (hnznr) udvari hflyiié-■ lilében, ajtailja dúttartalmu rak(ártt,mindénnftnü U asztalos- és kárpitos-bútorokból légfinoftiabb) valamin! kütüni^it mlnös^gbAI, a OlCfidllb JKJ iirl uraié melleit. Sséllodal, fUrddi éi menyamonyl kiállllánok Jíjln-nyosan elfogadtatnak ét gyoraan •ukOiölletnek. Vidéi méfrtnMMm o ifpmgifo^ fcjpúlem ffditíM. 4—8 BENEDEK SAMU, XMiOÍOO^ >OCk Myonalott ffi isobel Fülöp U\| lullj íobomíI, 1881, Valódi FRANCIC legerősebb, legkitOnÖbb, tehát )e< olceöbb pótlók a bab-káv óhoz. (cl) vonni, 2- 3 kaoálboz egy kanál Fraa«k-káTét os által táplálóbb, orOaltObb, lalotaaabb éa agéoclégoiabb kátét oromi mint 4 kanéból tlaxta btbkáréb^l. Ajéolra éa mladla Itbt mlnóiégboo ki ba\|o as oratág éal várói minden íttui karoikMéiébao. kf/t a «frruc^nrk! UHí OOO marba aa^MawldamanaÉ». <w4L\| a a«i>i hanaaay Iba ad braaaM #in ikba alt, kaa MUi) k\'MM^ alii\|MM al«il 7 tawbU 47Jt hbnraba ala lialUartbda. k-toi úíJiwtik 400000 friBjl 0njutmmit, SLíSi t ww. a, fllyuxa t ajrr. A. a 009 I a\|>M é. 4 IbAttfa N Bjm- á. m. I A Já. 10M0H f arar. A, m 4OQ0 1 ajar. a a aOUO taa bj«t. i in. 80ö0, I »m. a. iá. 60.000 tN ujm. a. m SÖöO B a\|«f. v a 4ö,o«» l(i in«r. a. ai 180 S a\|w a. ui. »«ao I ajar. á. m. Ita" 4 Hjrr. M0R ftSO «yar. a a 10Q0 t ayr. • a 20,üoo i07t ajar. i, a bű * ay-r. á. m. IftaOOtfOM r.yw. a m, \\lil 1 ajar. a. m. 12.000 (W la 4M pjrr.o»4ajk 14 ajar. a. al ia^iOOf7aabbt, 300, 200. 140. • afar. x. a 8.N4 IH 100, 14, 17, 50, 40. Imi mimbpl üiiüi abftaarbaa 4000 pft UtoraoUm I144U0 A ijiÍMby kvMtft MMM iiuataa ilbftttabb aff. A bgtniM al4, aa alU» Hbl Mato iltoft irwaajbw mit janisa I4Í b 15-dlkea MlllNMk\|\| L MkiMi4ani,inMl(aa,lBtNb>i,á IW . L . a ^ 1 j, 74 „ „ l aafjal n 1 fél ■— ■ la kr. m I VaknÉji anWiM aa bpiaf iHlyi Mblflba mm pwl\' atilnay ■■Hatt aaa—al í»j > HpMTitf] gMill11 >ÉilBaHbtfl. ablaakll üAjfat AlUta ctlaitférel iUatotí anlatl aara-1 "fjet kafvAajmtali kaalWe A lanáaiilM—Ihaa aMfklrtebl^klratalaa waaaabb ci\|iaaikti aiiíbbMtabMb. <li4w taa uUa india \'■>! n-Mlül taM\|lfc réaMva* HHtkart rwitdn ktaaai fajták. a ■pryÉbyak lilirtéw aiabdn bMM u filUm }4MUm tu?ttMt thabib » tr HWiatlai in\'ii.fi\'\'Mik vagy khaaain blalalt ilaliMk Aaüjiii mind— awyabb pí»ct»in hu* ill44aaaak44b bwlafc Alul I4ika«i>blkbi> Vállalmkaak wialaatar halmait a «t» ■asaa, aak naa lakiatliyaa iriuatty kb444 Qrakraa m IbwawfMi trtwdtM aa. aiat tiauna »aoaO laoao in ooo «ib Ui-tMUk ki, Aa llr b lipiltírftb aiaaaa niffl vél alatiul, anMaatkstAlag niíndrufitt kut»aMCf»l i l«fai<(bii»bb[rMs4lali« tuailliktraa kantikmar i ItiaJí kMáa anatt in minden aMcbiiast aia4i \|4bb. kbnt>4ükl n!a!írott Uakkubat intétni. Kaufnjann & Simon. baak aa válMizlat Haaibarfbaa, ttAaarlaM b alaláM aialaaaaail alhaikit4-yak, immí lénraytl aa Uinbwryijibtk I. I kOa^éiatflakot fejezve ki Mtaaooel Alítunk adaiff lanunilolt biaalnmérl, fel-Arjflk at u\| kiaoraolAanáli rémréiélre, — lUlrekvéaftiai eteutal ia oda iránruland, liodeakor aontoa U atüárd atolgAlat általi aatalt érd«kaltjaÍDk taljaa maaal^edáaél iérdaoMloi. Fantabbiak. 919 2—4 IlivitaloHao megállapitatott bogy f. é.jftm. hé 14. éa» IMa •adatat vaaaá a NartVfl\'fbMMrailfcpifc kaaa-láa, aai/akai a bMakarf] iarmun *tal4lyá-\| aatt b aa IdMa. áitaai i»gj<«mml bataalkab A baacyekk imMib; a l«f aaaaaaeabebk aaatlwi 100.000 márka Az Aaazaa 47 800 ayaroaéayaak aiarHÉ fUállltáaa ét {utalón tián 1 j 1 2 8 4 2 1 14 3 . % 64 6 108 264 10 8 630 1073 101 3b 85 100 27060 7400 15726 jwtami 1 uytrMB • 60 k 1.74 k -IK) k Lá r á á á á é á á 4 á á á á á á á á á á á á á á á á á á á 100, 94 260,000 = 260,000 150,000 s 1C0,000 100,900 r 100,0 .0 60,000 sr 00,000 60^00 s 60,000 40,000 = 8íí,000 30,000 s 00,000 26,000 sá 100^000 20,000 =± 40,000 15,(MM) -ss 90^000 12,(100 3 12,000 •0,000 sf 8,000 s; 6,01)0 =s\| fi,000 =5 27 0,000 4,000 = 20,000 8,000 = 924,000 2,000 = 628,000 1,600 =. 16,000 1,900 8,000 1,000 ±5 530,000 900 = 536,500 800= 30^00 250 = 6,280 200 = 17,000 IW sr 95,000 14r»=8,026,M)6 124 s: 207,6(JO 240,000 24,000 18,000 Mf^, «7^60, 40, 90 m. fica ayariaMay laaniaa AA8IL275 Márkái kllaa, 4a 1 aaaaMkw kitvmAuuhk.A a—ig mgtMlaitiiy — \' táLfatjtl ,bv4IMyafMibaa vagy yaMMaliiajan l\'l, fiadat) M>rabfy4rt fi, fWHl torifajéri í, mdHi amjafybt abAb^k > anyai itAbaab mm wniaú mnj-»ÍM m btbMMiiybca m4§ ff klm«tt<4 Ur. aM a wUíMhA tat- A bwéa a<éa • r4MÍ»ai4 n«mi>al ■wgkaptt bb Müa »a»iltM bbMuawt. nbtatfy m» wniaMMtt ■ nyárt eaestewgeb MIM Már ÜUr-ml v«4i«ab iiLlrifrf brfyMtlMa, Kt^y Aaalrto.ll. yaaeMeve eeegpagyeM- i/waMtilüi kUbabautk i latba \'llmul mmÍMgAl wtbMi A hfBM a itmmmd arailbaAI tl 40Üt ti-w J 60,000 Márk At á 40JQ0 abrfcAt AOvOOO Mferkll kt.14 tifiw4rfk IMÉ ar Hya)taaak a aiartooaéaak jobbunkat I Karaa #w#f ir#a k44aa fMliliUlbi far. lalaal.Hi a»i*ae4»M aakAly 4Mrrf»nt9p MMrt 0t4MM mcaam^aba ItaAlk\'flk alkalaiB: 4 a»graa4a<Baka4 a4«atlw\|M kArjftk inU/r»f. Ju&Üul te tiru baakailat s. WtmmÓtmrk (aiajntra IS\|6.) \'A fctaaraattaaak aarrwl\|»: l aa»a f iudí II4JÜ* a\'l Miki; 4UM ii«m.\|M4ba- I. aaakalf 400 aaa »a. III,t»a ik. 4 «aatWy 4000 araraa. 411100 • i Ihi4) .íiWí ptfia. iiaapr « a w/ 1441 if^ai iáijHé m 7. Mataly 1741 ayaratf aa aa/ )a>Jw AWlba. 8 érányira a baroai vmmií áiiomáaiól UAKLVAlt-GYÓGYFlKUÖ t£íf Jiylnt LI jb I k, 1 rda » poauiiiraial. iTad májaislOI ohióheríx:. ra az 6 gradia ijóAllowáatól 1080 9—2 Vaalarlalmu aUrdolbaraék Aotonij Négy iaiapfllrdC, káé és k«fÜrd«k ; len\' B éa orrát 4- 87\' R., elektdkoa fürd 1 ánoi forráa +33* R. ik, orvoai retdelvluy ■Krint. Déli asalid égalj. Terjadahnat park4k, asabtd baaraálata k pompia várparknak. A daru vári vad-flrd6s (Thermae JMornaataa a réatl ÍMfail)f\' maaak bategei lerakédáaok gyógyítását fcolaftéfak, klazváay, ciúi, és a* ébböj A langyoa förífek osÜJapttóllg éa kövatkestébeo (0.00) erCtitölcg, igen all IdatbaJ, chron\'kua. caUrrfcut 4s nöi Naponkint (lrdl$ icoe. Kényelmet l« Távirati vagy íeréibeü megkeresés wáara olcsón aturaxietnak. FOrdöorros; tokát bérkatagaéiiiaél, 3 ki) ál. kiválóan alkal-, akroaikM Izom* ijcárzQaió bénulásol lag balnak • la nagy vastaitalom teLát áUalánol gyaaiaaéf, védááay, «ak gyógy itáaáim taréi és aaéiakoiápél gondoakod va Tan. utalási nlkalmatoMágok mináaá illo* BrinkÉda A llréiigMgiiléaág. kj-9 GUTJAHR és IVIÜLLER 1021 4—30 BUDAFJÉSTEIjr. Első butlttpeHii Trieur, roHÍalcme/. én gáxdaNágl gépgyár\' (ataiétt anaail J, éa HOllER) a Kargithid kőz&lébon, ajánlják! saolid\|anerkautfl és jaritotj gyártmányukat antti jTrleurök lazdaaág aiá- li\'. r Járgány f Qéfwptpikl SxeUlő röitdk Kukoritta mar taták) MIÉHMM Iiorinftók. KQIÖnloQiaaéfiak mai* mok axáiaán: DupUmcHtiafi- Ha\'om (i fcurhtiiytreJj 0abonq otti4lyt4-Asm-mk. ItpWéaéptk. Pam wfhwUlffM\', \' TttrAroks Pifathtttiti Malom alkitréaiiks Tranmithók. tb\\jkér<bfk. aoatala«aiak CktpJÓptprotfdk, Mitímá* iiitik. RlupotffJfméak dk. j IT Arjogyiákok kívánatra Ingyen éa béraaat^a. ^flíi Oyári rakiár és képrtaelöaég Urag^Maxtixnán Wetiiaaío. untál. Mimi awjjp!! Franck Henrik fiai I>ndwlgibirgbaii. 08. kir. Lloiban, sm pryAr i Dana nallati. Kapoaklat 2-ttor p^ukOalekeiléa. TAvlrdt állOBiŰH, iqénforráis Vamd-Taplleia, florvátafiiégpaa. E/mi a Magyar ^a SUyÓruraiég li4táraihoz k(W kiaa vidéken tekv<3 hóíui ráa emJiuénydús hasz lálaU t nyújt miédennemű kosz-vény éa Idegbajoknál, Anclij Ionoknál éá IdégbéniiJáiokaáL oldal éa hánhArtya gyaladkaok utáni luadtoékni), ijpkllli éa kQlonféle bnrbetegségeknél I ugy szintén a llélekzéa éa aa eméactő aserveknek kQlOnféte bujáinál. A forráa bő foka 45R. Távolaága a Csáktornyái va»uti állomástól 2\',, tKreulz és Kap-roncsaitól 4, a Zágrábitól pedig 7 óra. Csáktornya én Tpplícsa, valamint Zágráb éa Toplioxa körött táraaalroonik tör.lekédnek. Af erre vonatkozó menetrendek a kulftnfólö állomáaok oál éa Zágrábban aa igáigatöaági itodábaa megtekijitíiotók. Ezenkívül minden állonftáaaál külün kocáik ia állanak rendelkezésre. 11J. 1 i í í Íí\| Egéisnégen é^alj, gyönyörű térjedelinea ültetvé nyek éa elégieodd arámu minden kétiyelemmel bereaaeseti szobák, t külön fürdők porcul Ián éa c«eme« kádakkal, ugy déglő ét kávébáz axámon lapokkal, nagy gyógytedem két solngorá val ét kölcsönkönyviárral, naponkint létaser haarreraeoy továbbá tombalajátékok éé láaczvigalmakul. Állandó gydgytzertár. Orvtal utasításokat ad Dr. Fodor Adolf Feleleteket éa luegrendeléaekk teljstit A F Í K I>6-1G 4 ZG A T(íH .4 G. >1017 3—0\' ivábbá társas éa aiabáz, $ . Ten- Nagykanizsa, mi. szerdán, junius /-en. IA. evioivam KladOktYifaU; Ftsshel htlf kfcjytkeree kedése Ujváneeké* nfesaa 618, MMhtént árakj l\|k 4m I irt fél tm 4 firt Negyedévre t H HtrSsUméay ek I beiákoi poüieoe sgyissi T kr lubbeeöfi hirdetétnél 6 kr. Bélyegéit 90 kr, WVUA fltsrksaztO) iroda Détsalai takar^kpéns-] ráf épület lé. u. bazAiVJyí4g. s lap —Bili) réazét ÍIWC6 közlemények küldendők. fUrmenledsn íelek eeak nnwr\' keoekMt j fogadtatnak 4: Kéciratok vsMea asan kftldetaek. wyilttér: Petitesre 10 kr. MEGYEI HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI lAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesölet és a Zalamegyei tgyvédegylet hivatalos közlönye. MEftJELENlK HETEAKWT KÉTSZER 8ZER0AH (FÉL IVEM t$ SZOMBATON (CfltU IVEM.) a C 8(119 fcv. 1888. folamegyelg&zdtafcl egy enQleitot A zalamegyei gazdasági egyesület .igaaga t4 tÜMIbíbj (uki tisztelettel fel kéretnek, hogy f. 1882 ik évi Junhii hő 12-éu ajtaz tirenkette-dikén délelőtti 9 órakor Zala-Egfr-szegen u egyesület; »»ját háza tor-mében unandó v álasztmányi ölésre minél nagyobb száljaban megjelenni szíveskedjenek: a tauácskosás íjivUóbb tárgyit képwik: a) aa egyesület működési tervezete megállapítására kiküldött bizottság munkálatának ja 1 6. Málna lén ar tott köigyülés 672- 1882. is. a. bosott határozata folytán tárgyalása, I \| J b) aa egyesQlsti tagoknak a a lakosztályokba beoizláaa. Kelt Zsla-Bgsrazegea 1882. májúi 8-án. BMej Kálmán n. k •bak. Egy Wt halála. Az utolsó napok egyik legkiválóbb eseménye kéfcaé£enkivül aóap-rarai remetének, Garibaldi Józsefnek halála.\'Neve egykor bejárta a világot, a azon tették, {melyek nevéhez ÍU»5dnek, teremtői voltak aa olasz egységnek Is (elköltötték bámulatát, eeodálkozáaát az egész világnak. fis méltán, Garibaldi nemcsak lángoló hazaszeretete által, melynek ■zámtalan bizonyítékát adta, nemcsak vakmerő hősiessége által, msly-lyel haaája érdekében bármily veszélyes vállalattól aem riadt vissza, érdemelte meg a sznbadság szerető népek rokonszenvét, hanem moesok-[ talán Jellemé által is, melyet ő egész \| haláláig épségben meg is tartott. Az I olasz egység megteremtőjének ezen I fitka vonása párosulva előbb említett erényeivel őt a izáaad legkiválóbb férfiai egyikévé avatják s megfoghatóvá teszik azon páratlan meg-\| döbbeoést, melyet halála egész Olasz-országban előidézett, és azon ritka egy értei aQaéget, melylyol kormány, ^népképviselet s az egész olasz nép az elhunyt hős emlékét gyászolni elhatározták. Alább adjuk vázlatos rajzát Garibaldi változatos és válságos életének. Mennyire szerette őt népe, éépénck minden rétege azt mutatja apón benyomás, melyet4halála egész Olaszországban tett és a részvét imposaos nyilatkozásai, melyek-ről az itt dább közlendő táviratok saólaak szebben és hatalmasabban ■iádén Demoebenesoél. Egyike volt Garibaldi a szabadság legkiválóbb bajnokainak. 8 est a saabadaágot ő nemcsak az olaszok snáasárn akarta, hanem rpkon-ssaavséntt ő minden szabadságszerető néppel, mely benne most széles e világon a nagy bÓst gyászolja és nem késik dieső emlékének az elismerés őt megillető koszorújával adózni. Hógy ssiképea tisalsli emlékéi saját bif szeretett haaája, azt a kő-vet kezó táviratok mutatják, melyek a Ufsspisk kiegészítését hozzák, A kimsráhsa kél hónapi gyász iséít- ványoltatott és elfogadtatott, özvegyének és Ot gyermekének egyenkint 10000 lírányi évi nyugdíj biztosíttatik. A többit pedig a kóvetkeaő táviratok mondják meg: j Garibaldi halálának hírét a vidéki városokban •leint® aenki sssi akarta elhinni. Midőn aaonhan a hir mags^aük a boltokat mindenütt bssárták, s a kikötőkben félár-boeors kosták föl a lobogót. A király agyi-■aoló osaládkoz réssvéttáviratot ioiéielt, de snask tartalma mindsddig nem Osmsratss ®ég aa udvar előtt eem. Rómában minden bolt bo van ssnkva. a képviaelőhás előtt tö-megooon esoportosUÍnak as emberek, várva annak megnyitáaát. A váron tanáca a követkeefl, bárom clsrioálú által is aláirou proclamsúét tstto kötaé: .Polgártársak! Súlyos csapás érts hirtelen Kómát a as egées nemzetet. Gsri-beldi megltah I A eapitoliumról, hol még na-mee hangja viaaeheagtík* sbol annyi omlék figyelmeetet diooöoégteljes élatárs, — gyása-lolwgóvel hirdeti trése Olaszország a nagy wmsaoaéüonoégot. Váron bizotuágtok, bivsn a ti kivánságotokboa, kifsjssést ad a mindenki seivét megrenditő fáidalomnak, midfin I áldoo eaon belőtt bőeeinlénének, kinek di-eoőeége betöltötte es egétz világot. Bóma, melynek falai kOsftU kQadOtt haaája esabad-eágáért ée boosOleteért, sir koporsójánál Aa 6 neve saent leaa Kómában elÓtt, a ki esek basáját saereti. Garibaldi halála. 8 órakor sete követ-kenett be. A boluetem lákiaánák elfogadó termében van kiterítve. Tiestelet-órsigül s „Carridi* hajó Untjai ás maUóaai ssolg/Unak mellette. * A képvieelóbásban •miékbenédet fognak tartani: aa elnflk ; Finai a jobboldal; Kordiái a kteáppárt: CHepí a baloldal; Bovio a snálsSbaloldai résnárfO. Aa elnQk inditványoani fogja : ltosy aa ftlásek fllggess* toeeeoek föl juo. 12-ikéig, tartassák két bé» napi pám, a capreraj bessenteléenél kttldfltt-•ég által, a római temetkeeésdál testületileg legyen jelen a képvissJSkamam. A kormány nundea indítványt támogatja, csak axaai jár ml még hoasá, hory Garibaldi emlékét Bó mában aaobor örökítse meg. A kápvieelók-mara mai Illésén a kariatok a iegvtólió ituj-gig Wmve voltak. A roppant márrfl tolongás snatt a katonák kénytelenek voltalj a benst lejárások mellett is ftrkodni A jeíenlevS nagy ssámn képviselek JkOsOtt volt as agg Antonio Banisri is, Lsopardi barátja. As (Üés alatt hangtalan osend uralgott. Fti 9-kor lépett be Perini. MidCn meakeedé »meg6 hanggal emlékbesaédét, a miniasterek ét a képviselők Ulálluk. As agg rabrisai tábornok köenysk-beo tört kL Fanni, miotáo váaolu es el-hunytnak élottörtéoetét, ast inditvánjosta, bogv azt s bolyét, s hol Geribáldi a kép-visdöbáeben ült, örök emlékeset jeléül lássák sl ftliratos táblával. Depéetia ezután törvényjavaslatot nyújt be, melr Garibaldi gyermekeinek egyenkint, egées llotttk tarto-mára 10000 Urát ajánl föl. A városi bisottság elbatáronta, hogy a Garibsldí-sntléksaoborra 80.000 Urát — meg, Caprerába külön küldöttséget meneszt, s ba tehetségei, hogy Garibaldit Rómában temetik el, Givitavooobioig elébe mennek. A bisottság üléseit e hó 12-ikig el^alasetották. Garibaldi Jóeeef taüloUtt 1807. julias 4-éo Hisaáben. lija korában sardiniai tengeri saolgálatba lépett, s a Isgnsbessbb vállalatoknál rottentbetleneége és kitartása által tüntette ki magái Ráaotvett ea 1834-bso Géosában tervseeU össseeeküvásbeo mielltt ss öemeesküvést lelfedosték volna, Garibaldi franeaia területre mének(lit sMsr-selleiben mstbemsibekai leeakéket sdotL — Később ssolgálstot vállalt a tuoíii beyoél, ■int fregatt-ttset, e ssolgáJatot aaonbsn pár hénap ssolvs ott begyta, s Délamerikábe meoL Itt Urnguay ktatáraeság ssolgálatába lépett, a a Boeoos-Ayrss <elleo mőködö hajóhad föaaraoeeookánek tették meg. Miután as angol ée íranosia hajók Montevideo alél elvonultak, Garibaldi a aaáraafolöa viselt bá-borut Beess ellen, mint 800—8000 emberből álló önálló eeepet paraaosooke. Garibaldi Délasssrikában vált aaeá a islsa gaerilla ve-aérré, a minek ee osslrákoa ellen való kfla-detmében később biaonyult. Heje, egy saü-letett kroolnő, itt is, valamint késlbb Olass srsságbaa is mindsn fáradalmat és venélyt magsas tett vele. Aa ols—omtgi mosgslmek Garibaldit vlimiiailitották basájába: 1848. epríUs hnváben Montevidsoben bejéra ült, jnntns 99-én Oeeaábaa partra eeállt, sgy aeebadesapetot alakított, Hileoo ellen nyo-mult. As osztrákoknak Oaetoese mellett ara-tott gyöselme mán 9000 emberével a Oo-me tó lölStt foglalt ,■ Mas leinti áüést, e ki jstsnfstte, begy bár Miiénél as smtrákok megsaáiJoUik, s Maesdiaie és Aasatrk köet inegköttetett a isgyverséünet, ő a háborút eaját ssakállára fogja fojytalnL Oas- £ata kaonban feloesJott, oeflwMiaba meoe-ttlt, jí mega novemberig rejtösött, aaatán Umét felmerült Toscanában, [ujabb aaabad-easpet élén. 1849. január 1-éá témába ment, a gumta kineveate aleeredeenan. Mintakép-viselőtiás tagja, február 0 án fnditványoxta a köatársaaág kikiáltását, 2(ÍAc kinevették a római köztársasági haderő Ifőbarapcsnoká-nak fí nápolyi terüleire küldték\|1849. április 80-áni.féojsa győseimet nyert a franezják ellen Kóma falai alatt. 23000) emberből álló oaapajával a franttlákat pri^assvonulásra kénymeritette, nagy veaateeégel okoeva nekik. Május 9-én pedig Pslestrjni mellett 3000 embejével 6000 nápolyit vsnsssg; a május 19-ikl.osstábsn Rosslll volt «■Jan a fÖvesér, de Gmbaldi kezdte meg és dqnBtte el a esetét. Mikor a franesiák Rómái fámét megtámadták váratlanul, Garibaldi] innét a leglie-veeebb baresokban vett iemát iréest; ba a franciiákat nem sikerült ie yi^ssassoritame, de leoslább megakadályozta w\|at előnyomu-láeuknen, s arra kényszeritmt^ ea eílensó-gst, hogj reodszerm ostrom jeli vegyék Kómát Garibáldi erélyánek és Ub^tségéaek kü-ssönhető, hogy Bóma csak 8p ! napi ostrom után ksott sl. Hiába javasolm \| Garibaldi a triumf iráluanmk, hogy bagyja I el Bómát. e helvőméggel együtt, s a báoénU Itália valamely máa résaében folytassaJ Garibaldi mága junius 30<án távozott 2600 \| gyalogosssl és 400 Mvassal, kikkel áttörvén il frauetiák éa oas trák ok vonalán, 8an-Mannóba vonult vissasl Itt as oestrákoktól ikorongatott kis ssregit föloszlatni volt kénytáleh. 200 ember azonban hű meredt bozaá, ekékkel elérts a tengerpartot, bajóra ült s uenuába ment. Neje útközben meghalt. Garibaldi Genuáiiól átmoss Tunianbe, a miután! itt nem talált magános való foglalkoaáet, IB5))-ben Észak-amerifábs bajósott. Hsw-Yorkban bo«easbb idsk itartózkodván, Galiforníába ment, innen pettg mint egy perui hajólcspitánya, 1862 elején Kinábs bajósott. Itt nem soká maradt, yisssatért, s kinevezték a perui hadee-reg fönsrsnosnokánsk. J j l A bonvágy és az ssemények azonban nem llsgytak nski békét; viapzajért hazájába, szolgjuatait fölajánlotta Piemootuak, 1B59 májusi havában kinevésték tábornoknak. 6 saansoesspstot alakított alpeai vadásSok név alatt, merészen betört Lombardiéba megtámadtál ss osztrákokat, s magára vonta egész Európs fisyslmét. A villafrancai béke folytán Is kslTett tennie a fegyvert. 1860 tavsssán magán aláírásból gylllt pénzes eeját neve alatt eaer emberből álló csspstot sservesett, két bejéra ült f vak-merően kiesállt smsgévsl Smcilia partja^, segélyére sístett a ajoüiáknak, kik föllázadtak a nápolyi uralom ellen. £sen ener kjlzt voltak tuno Bizip, Cossnz, Sírtori. Msdici, MalssShini és Tdrr^ Miután Mamaiában í téá-jns IZ-én) partra szállt, CstaÜafini melóit megverte s királyi sapatskst. iMájtts 21 án bevetté Pslennót, jsütuben poAíg, Messína kivételével ura volt qgéaa öioiliáuak. Mint aa egém finionfliaí teljbatalmu diotatora, előkéesOlpteket tétt az Olasa^r sságban való partrsssállásra. [Vállalatának nagyin gyönge akadályt gurdiiottek elébe, mert as egész ors%, a hadsereg,; a köa-igasgatási hatóságok óhajt a [várták. 2f A-polytaj saeptember $-án bev Miult, király\' előttevaló eate elheg la]a veivel és katonái válj s Oabimban vontsinsg magái. Capua birtokáért bovsii harou-a került 4 dolog, a királyiak oly hősiesen tartották magukat, hogy Garibaldi oeak a pío monti sereg aegélyéfel volt pp)M hatalmába ksriteni a várat." Garibaldi, miétán Köt nak \| díotátora lettl nagy találta magát sasmbeu. A többekt által képviselt rad ü»ztönözte, hogy fejésae be ( aitéaét, támadja msg haladékba!jtuul UúinAt, e törjöjo be a veleossei terllltítré. A niemobti párt pedig ast akarta, hogy U két esiosflia egyestttjön Viotor Emánuel Mirályiágával, As október 11-én megejtett nlebioitum ered-ményje ee lett, hogvj a két fikiozilia egyeeplt Olsaiorsséna), vletor Emisuél konuáiiy-péleeáia aleU« Garibkldierro,kniitáu Olessér* szágolt átadta Vietor, Ernáméinak, lomondótt mindsn sserepéről s viassavopult Gepreráia. Itt nSm marSdbatoti tokáig InyLgtoa föd 1 -ben elvélleleta eaon btsoUsá roll slnökaégét, melyOB Kóms és Vslsocse ÍÖlézabsditására alakulok. 1802-ben auguasU a lávában Ga ribalai rövid és asereoeeétl in ezpedetléra vállalkozott, a király akanta ellee Gatá-niábe ment, kevés asámu eai pa tel, de a Sé-peeeég jnetn valami nagy rol on isenvvel \|o gadUL ja a királyi canpatok lu veji elleeál\'áéra voltak elkéseülve. Garibaldit a gusztus jMfikén .Lürténtj s a garibaldisták vÍMaa«toriiéaával végzódptl. Garibaldi y\'tn-ssavenuit Ásprómontébe, itt Pallavícíní Sate-dea kfirülkSritetfe, s miután Garibaldi léhába lőtt, jmagjedáere kényaseriteUo egéaz oaápet-jávai 0vitték Bpessiábs, fiáSal Menetűvel együtt, aauján Pisába vitiék,! Kéaóbb jrias-•za tér heteit Caprerába, a király megbooaáte\'t uekL Garibaldi azonban jiieiuj fogadta Sl a boesánatet,jazt állitváxi, hogy é nem bánt. 11804-ben képviselővé Választotta Nápoly és ugjyaaason évben negymsaterökké válaeatot^áM az plasaoraaSgí szabadkőmjüroe pálidlyok. 1866 bau huss sássióalj Öokébtéo-sel iarczolU aa o azt rákok ellen, de fegyvereit pénz kéezörfiia »iker, a moate-mel-lói 9stáben l maga u sebet kapott. JB67-bm L«U jött u lígy házi\'Államba, ds kísér-leis nenj •jkerüjt, A>inaluagúb«u sJfogták, Rattatzi\' Caprerába beMbUeeSstls. a egy! lm-aibsjóv^ vigyéstatott rá Garibaldi azonban megszökött Caprerából, újra beülftü egy oaepÉUtel a] pápai álleméo, e Mopte-Rotoodo ; nál a pápai tereget megvervéo, Kóma ellen ialtnl. Montana mellen aaoaban a franesiák-tél Jagitou bápemk által megvereteu, öt mázát fllogiák ds Uasokárs kisaabadolt lölO-ben ja tranciáknak ajánlá fel »zo gátatait a nésmtsk elmn; a l>áboru után több francaia kei tÜeibeu itnegválasztották képrieelönek, de a kámsra sübbeége áltsl rosssul fogadtatván, beadta ! lsmnodását. Visszakérvén hazájába. Caprerán vonta meg magát, s idCkösOnksnt leveleivel s kiáltyányairal igyskeaett pro\|»a-gandát csinálói a köztársasági j eesmének. Bóma két mbsn válaezáoUn meg képvMŐ-nekJ s í dÍMallal vonult a városba I875fbón. Mikör Garibaldi ja Qtíirinálliá ment, j V\|o-tor Emánuel elébe m«nt s karonfugva vetette bo a tanácsterembe. Garibaldi azután a béke műviéivé! foglalkozott, terveket készített oja-tornák kéemtéaérs, ; mopaarak le<j»ttpoláaáfa, kéaubhi idŐpen pedig nem igen sdott niagá-rél életjelt, nsnk legutóbb a sicilijti ünnepek alkalmából Ult kíllUnöé ovátiók Ujrgya Kébe rajongón szeréttej de \' kalandos terveit [és eszméit nem tétts msgféivá. és végre a petroleomee bordókét sem lehetne sibsljsznie me pa lotap in es éjében; a vvoabáaa kapója alá fegyveres Őrt kellene -állítani \| a aztán ast a leányt, msg egy\'aeaaonyt, kik a hónuk alá fogott két — a rOaz nyelvek által mankónak ecufolt, de aajátképeo 4- tealgyakorlstí készüléken oly eaépeo végzik ssenidek láttára aalto-mor taléjnkat, szintén nélkülöznünk kellene! Abl — ki fogja insgát ilyen megszokott gyönyöröktől megfosztani! — „Olyan nincs £ tdo-ttérban"! 9Ugy van jól minden, amint van rodjon minden a régi I* \' Diri. Himmi-hummi í Már aa igas, vidéki lap alti; van jtölib azélea e hazában, melyj enny i [mulatságát, jó-lékony-siősdást, minháái anemjét, i majomkp-médiát éa nem tudom én mi Síin^Snt rvvbsz trálliatoa, iriiut épee ajhsljbsfi kitt lap ! I Oaoda-ja sztán, bs a világ minden lé* azéböl tódulnak ids aaék, kik] élni aka<n4c, aat bivén, Hogy ítl.a aflltgallrobok röpkéd nsk \'és a sövény zölbissbol zen fonva( j l)e bis az aStáu jmegAaik, hogy jtönb bőjtá-nsp ksrüí, mtk\| \|\|menoy[ a kalandén- uinban hiváta\|osan eu ven Ismerve iljdn- nekí" lasjah I Mindsn sssutnekj mnga Wé hsj-lik S i keze. miután a várost bi- IpjO\'aasoreeég-néhéssMlwl lisi, Ciiapí és lális párt erre fsakor aság ogye- \' Azonban j kilát rendesiő-lttsaítsM w hogyj ézulátl rimvi\' söuietj, — mert tál van Kaniasánsk I pa réssréayek nek, IpíaooyjaJsu itíi ben ító-lit- fognak nyekls noifumi, itta vau helyesve {egy mlakpásii eaon csiUiK, rekrs muiaibasson a nö-iillov^leg egy közönkége éjrtelen értékűek i kíállitra — sw vedel in mii i. A résm a azelvenyijk pedlg\| a hamburgi „noure —j de noir Bank áftal i nek jéiváltaédék 111 . j Ho akkor aallnImPg fognak élőiéig met ilinéssek ia nálf^1 ___jkirályi osa patot \'laaoritváa, Calatriába mént alig fét sser jemb^rroli Bégglo felé ^djijt, ltot Oial-dinl prdasttS a hsdmlkodéet. ütköeéé köets s a királyi A4 eleo Itüst ee A létesülendő -iwvéovtánujal jüvedél-mérej uámitjra már iij megketdŐdöU a varos „azépítéae !H\| JK.ét uI uj nia ai nyilik, bojnr aacltéo idetekllou a líefolyuiid^r oysroséé! As Ut-eaák Iránya olyaa, [mint! a létesiteudŐ tw* vényiársssáJ utja: körbál \|As egik\| — ijplanel — mely aa „óriáa alessr sarkiról fog bslssyilni s pi»ik hoa« ssabU ultrtéba,! .a névtelen liöaöa utcaija" neveti fegja vi»elni 1 Méltó héjr í Mii dkéti oldel&t tttafaíaL kai nsn lapáosirozfai A Úevehete\|leu«ég jel M T; íj T; i r n \|De miwrá a vMetun lelálftosása l\| 4-Épp«u piidon smo azépitóaek iMyameiban vanník: „Zuldfakertr és taomsssdoa telkein egy áresűt [óriási épület emeléséfs vfclajkb-atk Mtyik ssMettŐl a másikig, hbl földaftibt dissaTodlton Isaaének. salemeletskben pn-dig as öseseá áljául hlvetalok leiluének «• Mlysltandők I Mo Ide már Sél elist ba mag fogjáksá-gednti mart jilaasü egy ilyen impotens éjpu-let ojjéssén kivetkssiStaé Kaniaast megSab-Jiott jjps^iaidhalis sUkábél,issár pedig aj» I betns anSji Uksnakarattal é váróé iránt Hi«en\|ha ilysn megiüi ténnfk : aelui-I (éaokj SgMS \|otonaténak kellene bAÜVStusU Fővárosi levél. - — jnníns 4 én. <Z>jái talana^ktSL) A hét legfontMabbOMMnényei közétartozik kéteégkivül es akadémia nagygyűlése, amely immár alapitáee óta a negyvenkettedik, w\' Aki as akadémia alapításának történetét, azon küzdelmeket, melyek végfegse mtr-veaéeét megelőzték, íameri ; a ki működését figyelemmel kíséri; az mg lesz győződve azon nagyf^ntoeeágu feladatról, a melynek teljontésére\'éntaa akadémia van hivatva. — Az akadémiáit melyek immár az egées művelt világban, minden nemzetnél fennállanak, általában nagy. a kiváló tényezői a nem aoti cultnráoak. De amíg talán eeakis ss képeai a basoaló tudóaláraaságok czélját, aÍ-dig külöoöeen ja m a g y a r skademia még egy másik irányban is bírt, sőt mondhatjnk hogy még folyton bír hivatással? A magyar akadémia nem] eaupán a tudományok tovább-ravi teles tor jósa té se körül ssersett magának érdewmset, hanem eaoknak meg* nemaóliésltését s népsaerüvé-t é telét is. faladatául tüsvéu ki, azon nagy baladásban is, a melyst basánk a harsúaosas évek óta tett, (kiváló része van. A msgyar akadémia története igen gazdag érdekes s jellemső momentumoknan fej-! lődése, az áleéítáee körüli törekvések\' még Mályás aoráhe] vezethetők vieaza, mert Cei-tes Komád Saérveaett tudós táreaaága határozottan ily tudományon ónéiból állott fenn ; oona a fsntemlitett második csél felé t. í a tudományok némsetíeeitées s így népézerüii-táaére aeaogy sem törekedték, de nem is \| rekedhettek, minthogy as akkori tudományon világ kösös nyjelve, áltelánoe köaege a latin ny«lv volt. BeiMen tudósai szintén hivatást teljesítettek idejükben. A mult tMsad vége felé végre lemét „mozognak a szellemek* s Kével éa Bsese-wai iparkodáskit oaakie a bekBvetkeaatt fran-osia háborúk 4 aa eet követő abeolntiatikne kormányzat- téhettrk eamsúvé. Végre as IH25 iki oran gyOtéMMi elvben el lett fogadva aa akadémia létesítése; de még hatévi kfia-delembe tartott, a inig 1891;ben november 17-éé végre tényleg meralakulbatoU. Aa óta.fjuáll a habár szervezetében lé-Syageeen váltofoU s még gyökeresen változtn is fog, aagv Ijiratá iának, tevékenye ép ének •erény koriáuti kösött is mi^felelt.— Kzen iSttast, mondája mai ünaepélyna knzgyüléet megnyitó hsnsSdjábsu Lényay giéfelaOk, asan intézet aa öeasap liaaooesálu intésetek-tjíl nagy ban k\|lönbökik a éppen saen külön-büzés oka ajföéáu ama körSiatányaek, hogy batáattöre o^kflyebb torjedalmü. Esan inté^ Set, ugy mei>d, sem nem királyi, sem nem orseágoa; nemlbir tehát már aeon ténynyel, amely a királyt intése tokét eo ipeo jellenisi; nem oreaágo4 s igy aineseoek gazdag aegély forrásai; smélyet megengednék a tvdemá-tjyés caélokra Való nagyobb mérvű átlósat-heeatalt. Anyegi teksuágsi nagyon is k) van-\| íjak\'mérve a iktadványatval, pályásaiéival Is Saadálkednia kjall. Esen asavaakal iparko* ott aa sksdsniih elnöke megfelelni azon vádra jauiely a légujjapb időben as akadémia ellen ! emeltetett, Ttogj nem telel msg eeéljáoak, a kiadványokban\| nagyon is fukar, tagjai po> dig nem mind allaSeak a tudományos ma-vonalon. }A tegéljeaseett megnyitó be* skédet követté Frnksé.i VUnaae fótitkár jélentáee az akadémia lefolyt évi mflködéeé-rjil. A jsleotée ssepea ÖsszeálliWá ad\|a as I sgy ee osztály ok mfl köd ését, a páyáaatok ered-I ménvsit, enonkivél meleg aeavakban esslé-beaik meg w tarlmág elhunyt tagjairól. E IjélentM sseriptl aa 1. vagyis nyelv- és \|Usé ptndoininp i emtály üléneia felo\|> Ivnaásskat tamtitttk;: lleiorieb, Simooyi Ee. kjétsser, Bndapa háromaaev, Iklbagi, Tbev-réwk HL, Ond, Üeáaa K-, BogMoli kétsoer^ IJakab, Vásümrv, üattalua kéSosr, UánócM, jPoader. A 11.\'végfii bülssésaetl, tána-jdklmi ée töstéSétt.ndomáay ok osztályéban értetnétek t Wensel, Károlyi árpád, Pesty, balsmou, tisilágyi Sándor kéé* eser, liyárfás] kétéser, Koo»k, Keleti Károly, MajléjUi Béla kétesei, Véeeei.- Z»ilineky, Rad-jwawy k, II»fiaaau Pá1, Sslaitilra, Havas Koatun. A IT1 vc7M aatlematik ar 4t t s i « t » 11 u d q w á u y i jaaiA\' öl\' eeia fcKiafiifcti tartottak: BorH> » r&lnay, Keer kitaasc, Sekuller ktlsnair,\' jaa ésaw.. j JiMik kétsser, Páak, Huuyady káiaeer, jfctoig, üi%W Itárotuaaor, Koukoly UiMrjUkw, IriéMr. Uubími, PwtM •tt, Mtoili, tioitbárdt, Haptkeu. Botbáe, Leyka, »le<a. Eottoe tará&d kétszer, Pillits, Diéta, A jflleuiét felsorolja aa egyee lnsottsá-gok BlktdM^ u. m, a nyelvtudományi, írodaloujtörtáneü, történelmi, Hrchaeologiai, aemeatfkadaaáfi, uiaüieniatikai ét term. tudom Auyí bisotttág asoufelSl unim-teti a kÖnyv-kiadóbisotUág müküdését. A Teleky dijat a eságyeoparaffrafuasal Caiky nyerte el. A gróf Karácsoöyi-rele pályadijt uem adták ki a beérkeaeÜt mttvek kttziil egynek sem, banem a legjobb saiumftnek ítéltetett oda, amely a lefolyt étben iraiott \'Ennek ssarsftjáül Ca 11 k y t istuarte el 4 bisotUág. Majd a tételekre éttérre, a jelenté* a magyar nyelváeseti pályásat gygatesekéut Dr. Haláaa Ignácsot ótnliti. A gasdasági kérdéet Scbwars B&dog és^ Yöldea Béla munkái oldották meg; a jogi tételre pályáaolt k oyertes egyetlen mfi asenöje Dr. Keleti Fereuos Ugy-rád. A jövő esztendőre 25 lltel lOseteK ki, a m«lyekot egy az akadémia \'által kibooaátott külön ftlaetecsko tartalmaz. Aa idén válaaz-tott uj tagok: Aki. o a a t á I y ba. Leveleafi tagoknak: Dr. Ábel Jen 6, budapesti fSgyuiuaaiomi tanár. Lebr Albert, budapeeti fógytnnasiumi tanár, „Szigeti Jóaaef, a neinaeli aaiubáa tagja. RtiiaS tagnak : De Qoeje M. •leydani tanár, orientáltat. A II. oaatály ba. Levelezfitagoak: Saentklárafr Jenő, törökbecsei lelkén. A Ili. o a ■ t á>y b a. Tiszteletbali tagnak : iSamaey Andor, a magyar kir. termé-aaettudománjr táraulat. tiast. tagja. Rendes tagnak: Jurányi Lejos I. L Lefeleud tagnak : Dr. Hdgyee Endre, kolozsvári agyoteini tanár. Ktllsff Ugokuak : Bartbelon Maroellin, a páriái egyetemen a vegyészet tanára. To-pinard PáJ, a pálisi egyetemen aa antbropo-íogia tanára. Végre még a táraaaág cz évi halottairól tett emlitéat a jelentéa. A bensőséggel felolvasott tudóaitáat éljenséaae! fogadta a esépssámu, válgalott kUsünség. A tárgyaoro-aat 3 ik pontja volt Trofort Agoatnak Lukáoa Mórica feletti omlékbeszéde, moly as emlék beasédek cbablonaaerüeégétftl már any nyiban ia eltért, hogy a boaasaa éa unalmaa életrajzi adatok mellfiséeével mindjárt in me-diaa rea ment. As érdeken beszédet, melyben Trefort meleg asavakkal emlékezik barátjáról, élénken megUpsolták. Befejesője volt as flqaepélyi)^ gróí Széchényi Béla ássiai útirajza, melyben a nemes gróf atasáaának eredményeiről szólt. A felolvasás különösen érdeken azokra nézve, akik as útjáról kiadott éa magyar nyelven is magjelent munkát ismerik. A nemaa gróf az%vai, melyekkel a magyarok 8ei lakhelyéről asólt, nagy hatást láttok A szép Ünnepély, mely aokáig kedvps emléke leas a jelenvoltaknak, délbon ért vágat, _ — tL — Különfélék. - Tanügyi JeleaUl. A nagy kanizsai katli. flBgymuáaiumban az 1881jf-iki iskolai óv végén a nyilvános visagálatok következő rendben tartatnak meg: Juniua hó 13-án VII. oszt. magyarnyelv és németnyelv. VI. oszt. latinnyalv, görögnyalv. IV. oazt. latinnyelv, magyarnyelv. 14-én V. oaat magyarnyelv németnyelv. HL oszt latinnyelv, magyarnyelv, németnyelv. L oszt. latinnyelv, magyarnyelv. 16. II. oaat. latinnyelv, magyarnyelv. VII. oaat. latinnyalv, görögnvalv. IV. oaat. történelem, földrajz, lerménaetrajz. löán. Franoziauyelv és gyorsírás. 17-én. V. oaat, latinnyelv, görögnyalv. ÍVJ oszt. saámtan, mértan. VI. magyarnyelv, németnyelv. 19-én. VII. oszt. történelem; természettan, mennyi-ségtsn. VI. oszt mennyiségtan, természetrajz, történelem. II. oaat löldrajs, aaámtan, mértan. 20-án. V. oazt. történelem, terméazetrajs, mennyiségtan. IILoszt. földrajz, természettan, számtan, mértan. I. oest ÍÖldrsjz, számtan, mértan. Ezen vizsgálatokra az érdekelt felek tiss telet tel meghívatnak, Junioa hó 21. 22. éa 23 án magánvizsgálatok fognak tartatni. Ám igasgaUUiig. — JHaaaf vera«ay : Láng Fülöp ope előre hirdetett hangversenye ma le a városház disztermébén iím igen nagy számú, de diaaae kjözön .e- »5i mag tartatott A múltkor közlött mi tar t némi váttoaAst szenvedett, mert a közr JŐ-ködök egyike időközben visszalépett, dv sem lartalmaaség sem érdekesség tekintetében nem vosetaít aeuimit. A kitűnő művész, kinek lagméilónb helye tovább ie a nemzeti aatri? ház volná, a mű sorozat első darabjául Kos aioi .Sevillai borbély* azimŰ operájából énekelte ja nagy áriát, gyöo^örü érczes hang, moly betöltötte a terem minden zugát, a úgy látszott, hogy nagy aainliáaat keres, a hol (Mgái keilftieg érvényeaiihetné. Énekelt azután Verdi: „Tévedt nőB czimű operájá-M egy románézol, Erkel .fiánk bán" es. OMT^ából a .Kaeerfl11 dalt egy férfi négyee kisáratévW; Donizetti Don Mbastian ozimfi operáiéból a Báreárolát és agy dalt .Mareoh-aer míMög János" eaimfl operájából; Láng Ftftop é^eftéoek, hangja bámulatos terjedői-máMk éf hajlákooaságának jellemsóaére fa-leetegee yolna agy szót ia voaategeini, a közönség 4isáw darab v/gén aajoe Apeokkal és étjetaskkel jutalmaaia a mfi véts állal nyújtott raadhívflii élvetel. M ffKeaarU dal-lAI" a tlps éa kihívás vágat nem akart érni e a mHéea ennek utolsó varseaakát még egyaav élének elte. — Kgy fiatal mlkedvelö kisaeeewSyl Doatseh Jóseíát Is volt alkalmunk kaftatl, ít Ütött másaáaanr mutatta be a aa-aéUa 4» énekben való -képességét asOn óhajt kauvo lé haaaöak, Vajha a saflllk a aagyiesa>siyi fiaUf talieMégül Uiitta4nák. 4 Diasné asimá .opera nyitányát raáoekee (hétfőn) [átszólta Roeeaberg Ádám tunl; asukin Boaaíai „Sevillai borbély* eaimfl operájából éoeklé a Lavatiuát. Kosdl énekeanőnek nem oaakély faladat, da már a villalkosás is di-eaéretet érdemel. A közönség mindkét isban a rokooaaenv meleg jeleivel kisárto a kis-aaeaooT játékát éa énekét ia lelkesen tapsolták. Még egy nem várt meglepőién is érte a jelenvolt köaönaéget A műsor utolsó darabja előtt Ugyanis falrengetfi éljensée töltötte ba a termát; öeeseakűvée volt ez Qrünféld Alfréd világhirfl zongoramfivéea ellen, ki néhány hét óta Kanizsán tartózkodik éa e hangversenynél jelen volt. Miután Qrflnlsld ur nsjm-osak kitűnő művész, hanem Igen derék, szeretetreméltó ember is, a közönség spontán nyilatkozatának nem is állt ejlen, lianpm oda lépett a zongorához és azokon a bilién-tyükön ugy elverte a ^Tannhiuaert," hogy még Wagner Riehárd is megirígyelta -volna* Dehogy [átesik QrOnfald ur a zongorán hanem játszik vele, as a bárom labu faalkot-mány életet ksp ujjainak varásshatalniá alatt, s egészen máe hangsaarnek képaali as embar, mint mikor kösöuségee halandó játaaik rajta; a magaaabb hangoknál, mintha oaupa fUlo-mile oeattogna ott ujjai körül, s a mélyebbeknél mintha öreg harang tompa kongását hallanád vagy szilaj vihar orditana as erdő fái köaött Művész ő isten kegy elméből s az ember átengedi magát a zene titkoe bűbájá-nak s csak as utolsó futamok elhangzása után ébred fel merengéséből. Hogy a közönség aajossn megköszönte a művész szívességét aat mondanom sem kell. Még mag kell emlékeznünk azon urakról, kik a fönt-emlitett négyeiben resztvettek óe pedig Sza-lay, Lőwinger, Milhofferés Eckatein Móruruk-ró\', valamint a aongorakiaéretet elvállalt Ro-aenberg A. és Ollop Ernő urakról, kik elis-mérésre méltó módon réeztvettek az élveaetes est saeraéeében. Ráadásul még egy dalt énekelt Láng Fülöp ur „Aa Azrát,7 (irllnfeld Alfréd ur kiaérle zongorával. Hajai nem fogyott volna apapiroaom, még erről ia ihték, ue oaak \'variálhatnám, a mit már ielőbb mondottam. A közönaég akár tovább la hallgatta volna még, as padig annyit jelenj hogy elégedetten távozott. — A Lttvénuegjlelnek f. hó 3-án Lazsuakon tartott ünnepélye diazea éa váló gatott közönség, által lön meglátogatva. A lövölde osarnok és s szsbadban; Iev5 táncz tér újonnan feldissitetett s a ténctoló közönség kezdetben a szabadban, kééőbba deremben folytatta a vlgalmai. A Ifljvéuzet kiaeé élénkteleuül folyt, miuek oka ezen kitUnő sportnak városunkban mindinkább hanyatlása a a kor jellemvonáaa^ mindenféle heÜies szórakoztatáanak a divatból kikopása. \| Az eled dijat Wieber Ferenez palim flrdőmeátér, a 3-dikat Donáth Lajos táviidal főnök, a 3-dikat Varga Lajos nyerték. A tskézés már sokksl élénkebb volt, Lovák Edn törvifrty-aaéki jegyző nyervén zz i-üffj Blük Oszkár bérlő a Tik\' dijat atb. — Szép éa kedélye* mulatfága volt a helybeli tüaoltó leetŰletnjik I aa elmúlt vaaárnapon a helybeli ZöÍdfáke\|tÍH>n. Közönaég ia meglehetős azámmal volq jelen, melynek öregebb része za asztalokat lepte el. mig a fiatalabbika a lánczhejyra aietett, hol világos kedvvel járta a külöofélé tánesokat A mulatság tiazta jövedelmérfil még niilcwn tudomáaunk. Óhajtjuk, hogy mentül nagyobb legyen aa. — Darázs Hlakn se nak arával nem a „Szarvasiban banem a BZül(ífau-ban fonja tartani buosueitélyét csütörlÖkM,; a mire t. közönségünket figyelmeztetjük. 11 — A mójua 31-iki jégtjjő által oko-#ott károkról szomorú és megdöbbentő lo-irást közölnek. Felső muraköz nagy részét az alsó muraköznek ia Caáktornyíától PeHakig terjedő réesét, Horvátországnak Ludbregh, Kaproneza közti vidékét latar«\|U a jégeső. —- Egy felső murakösi egyénnel Meséltünk, kinek előadáea szerint dió nagyaágu jegek hullottak issonyu robajjnl egy jó negyedóráig, s nemcsak a szőlőkét kerti véleményeket semmisítették meg, oemoeak szőlőt silányitotiák meg legalább Is 4—6 esztendőre, de a gabonát is semmivé tették s ugy a földbe verték, hogy lekaiaálni sem lehet. Teremtő Isten mi lesz belőlünk I — Olvasóink tudják, hogy Deb-recsenben a vároe polgármestert, S,i-monffy Imre, Rávéss Bél Íjai, re> form. püspök és Hualy Károly, prépost állottak asou gytlj tő bizottság elére, mely az Oroszországból kiüldöaöU zsidók réssére gyfijtéet rendes. Előttünk fekszik most aae-yszettek felhiváea, a mint egy jótékony au-gárt a féktelenül neki vadult aamítahaNn éjjelében közöljük azt lapunkban, mint jelét ao-nak, miképpen gondolkodik a valódi kéreez-ténvi szeretet éa i nem aa, mely e szeretet leple alatt gálád emberteleneégekre képes ve\'emedoi. A felhívás igy hangzik:. Aa sOro^orezágból kiűzött szerencsétlen izraeli-tXc érdekében emelünk kérő ssó^ttot Azon embertársainkéft, kik felbujtoghtoH vsdindu-latu tömegek szívtelen durvsságf által va-gyonaiktól kifosztva, bántalmmzvla futottak el, hogy életüket megmentsék. Feleelegee hosaaaaan fejtegetni a szerencsétlenek irtóztató helyzetét. Aa immár hazátlanok, védtelenek, betegek, sebesültek — köztük számos ezülétlen árva, — rongyosan, kimerülve, kiéheavo várják Qalioaia egyik liatáf városában a oajvilizált népek sogélyé\'tj Több mivelt ország lakoaai, valláskülönbség nélkül eietuek a segélynyújtásban. Mi sem maradhatunk hátra, mert nagy a szerencsétlenek száma, végtelen a nyomor a ti)ég mindig kevée a segély. Emberbaráti eaere-tettől vezérelve, fordulunk tehát városink nemee érselmU lakoeeágáhoe, s kéirvekérjék, hogy a mivalteég és haladM jaleá századában képeelheileauek hl\'t horsaesló barbárság áldoaetai nyomorának némi ^uyhUéséUl könyöredományával járulni ativstskedjeiiok. Dehrenansben, 1682. májba 2$l kitvéiá l)á-lint, m. k. reform, püspök. Husly Kát oly, m. k. prépost Siupuffy Imre, kir. Iujni^ pjöl-gérmastar. Irodalom. nJ* atj Da\|-Album" As aJfbti kösOlt siflvsk wgrwMI Wlflp SSayvkwitfliséai 4- Hegjelemi a F Mag 8. füzete. Tartalma: 1. Nenj akiyálól letiál. 2. Nem hallottam soha ily bfls.I 3. Nem járok már én eebol sem. 4. Nen mesase Vau ide rózaám...\'6. Ke saomorkédjl légy víg. 6. Nyiad ki rózsám ablakod. 7l Oda fenn! a feUÓ réten. 8. Oh én azegént kis madár. 9. Oh ml boldog aa én aaivesnj 10. Olyan a nemed járása. It. Olyan vad a terméesetem. 11 Orz se néni a csárdában. Í3\| Piros rózsa fehér rósss. 14. Poprád hirei város. 16. Rá ssáUott a vadgalamb... 10.1 mm pinto, asu-tora. 17. Rongyosa betyár iaa...l 8. Koa-maringszál jaj ne Ipatoe. I í. RózÉtbokor a domboldalon. 20. R^lsSbokor tulipán. Gyiljti és szerkeszti Lirnbay Elemér zongorára \'alkalmazza : Némes\'ovits Antal, g rőri képezdei zenetanár. A „Magyar Dal A bi mu megjelen szeptember éa október kivételével minden hó elsején. A „Magysr Bal-Tár két fél kötetben jelenik meg előŰsetés nem essköaölhelő. ;3I] teleika „Magyar Dal-Albu n 10 jfüzelre l írt 80 kr., félé\|rit 00 Jer. Egy füzet ára 25 Dat-tár" egész évrej kétfélkH Inni teljee azövegéval) 80 kr. a ;Magyar Dal-Album" Oypröjt, továbbá minden köu\|jri kereakadéaben, valamint mit\| talúálj rendes A gyűjtemény egyes hazai és külföldi köu kereekjsdéabeu kaphatók. A JIngynr Keg^n XXII, lOzete most Hagyta dekea (tartalma a követkoző elbeszélés (Yjége) Bu Régi sí areleui, hangulatteljee I ü tornya Lajostól.— A föld alft uj erei eti regény Arnórhitól •Erikái grófnő, pompáé kia asáth I .álmán nak most megje osimü Utó rendki danest ludvéboi. — Mozaik « ii i ÜL évfolyama nelyre félévi fizetéei fejté-egéaa óvni : 6 fílzetro A ^Msgrar tre (200 falig rendelbotŐk lóhivataláhan ée zenemű-ppstAhiva-Izotoi minnen és senemű- ismeretterjesztő zprósi { felirattil humoros rajzok. A Dl csiuos kiállitásbsn dekes pözleményeivel méltái magyar közönaég töinegee párt )lását a mele gon aji nljuk ujolag is t olvas tó ik figyeluiébo. Egj^ll zet ára csak 13 kr. Iteji u letekben megjelenő fo frL fiiévre 3 frt. El evre o Aignei vagy Wilekens éa Waidl kiad Lajoa budapesti köi y\|rkereakedöböz ronaherczeg-utcsa Fele Ma szerkesztő : TAR1 Táraejwrkeazlő: HOFFM f-Csnrnnk sajtót a ér-I ibapósta, hu-\'a Jánostól. — l teméoy Csák-ér dok feszítő (í zabó Ignin). lí leszélés Mik eső .Ksvicsok" alstt mulat- {<ka Aprópénz fi Izet a aaokott Jytől-egvilc ér-megérdemli a Slpfizetáaí áfa a yéiratnak ejjéss őfisetési pénzek hivstslábs (Bu-iutéseudők. 0A liAJOH. A1V5Í MÓR. 1182(1(82. tkvi sz. Ánverési hirdÉtmi;ny. A nagy-kan,izijai kir. törvényszék télek-. könyyí osztálya részéről közhiriié téietplik,! hogy K a g y f y Jóaaef nemMvidí! .lakoslvég* i rehajtatónak Kübli ÍJános végrehititást 4zeti-í védő Kis-komáromi [lakos elleni 200 frtltÖke; 1874. évi márosius M J9-dik naWától ilárój 6{j kamatok 112 m per ésj végrehajtási 10 frt é&lkr. ujabbi végrohnjtns kérvényezési 22 frt,l foganztositáM 15 frt 50 >r jelenlegi a mígj felmerülendő! k öl leégek iránti végrehajtási ügyébén a féntnevezétt kir. törvényszék tlrüíetéhez tzrtozó behiáki\' 15 asijkv-ben A f I. és 2. aor sv. al felvett váltság-kötelezett és 948 írtra beckolt srőlő ingatlannak: Köbli Jánost illető felerésze 1892-ik évi juniua hó 7. napján délután 2 órakor a helyszínén megtartandó uyinréuos árveréseit olsdstni fog. Jikiáltási ár ft tanti bécsár. rverezni kivánók tartóinak a beceár 10J{-át kéazpénzlxmvsgy óvádékk^paa plaplr* bau a kiküldött kezélios lelennL 3. Vevő köteles a véialárt 3 egyenlő részletben éa pedig: aa olsd t ka árverés jngj erőre ^melkouéeélöl eaámita idp 15 nap alatt a másodikat ugyanazon niplól yzámitaodi} 00 nzn alatt, a narmadikat ugyanazon nap* tói szájuitandó 90 nap ali tt,[minden eg^oé vételání réezlet után az ár orjls nzpjától szá mítandió 0\| kamatokkal ei :y ieliétefekben meghatározott ltotok \'szerint lefizetni. I&zen hirdetmény kibhodájtásával egyidejűleg megállapított árv irosi feltételek hivatams órák alatta nagi-kánizssi kir.tör-vfnyaaék talokkvl osztályé iái a a bojhiáki pjuszta] ée a szomszédos kö ni gok előljáróei nál mégtekinthetők. Áz elrendelt árveréa fsljegyuendő. Aa árverési hirdetméi iy ságnál kifüggesztés, ugy leUiák pnaztá s a aioni"wdos községek bon I .önözés és lilfllg\' gUztéJ s a helybeli egyik bjun beiktatás által köaaété i A kir. trvsaék, mint Nagy-Kanizsán 1882 napjáia JM r 1 I a fontirt tjkvben a tkkvi ható hírlapban ogyiz-eik. teekkvi hatóság tndrflaiui hó 16-ik 1039 l-l BR Gj göp árt váci út ti oizűr Ajiulja lé indexi gazt osfplöprép - rosti) vija, át»éj és hergau MyemaUitl Fiachel iua\|Jjeeivi amesi \'Itt az árveréal Itülyon éa módoi 101 iIMI Árverési! hirdelinény. I AlnHrfl kir, bir. végrel»ajtó aa li>1 évil&j t tsz. MNf.JS a. £\|el\|iébLa eseaiie! közhírré taski a Zalaegerszegi\' kii járásbiéó-aág\|109íö száma végzése által\' Osrtelenjly Bfiá U,Bo»\|új Ojlön végrehajt uó javára Braunstmn Fái zalaegerszegi Ukó i ellen KI 4 fcriit tff\'lr. tőnsj kéUzeri árvi rési hifde-táei díj 2 fii lff} kr. és enéekj jái uléksi etc-jéigj elrendelt Jcielégítésí vjégrfeha táe alkalmával bíróilag lefoglal és Ml fr 50 lika bocjüit szobkbeli íiatorok, iovák, ezakér* lés ágyébMI álló ing^djgoknak rfyih ános áWe-ijla jotmn feendőjj ewdntáy jelre ndeltoty^n, dnnbk \|a ho yszinóni vagyis Zala- Sgersaegan alpores háaánál leHtidő • easköslési re 18S2k áv juniiia Uó 126-ilc ninjinak d Uelőtti 110 órák naláridőül kitiizotík jés jabli n á venni asáijdéftozÓM MBM oly mogjeg rzéaa>l ijii-yatnakl megj: jhogy az érintett ingt ságok easn árvir%n, an j 18^:1. évf LXj. h c :. 107. fa értelíműbén a legtöbbet igér^nel becsáron álul; isOoíadátni fbgnakl Az eláiveráaé0^ ingó^ágo c vételára az \|l8\|lJ évi IX t cz. 108 { § iban még-llapitptt raUjtehtk jsseríntl.iesfe ki íietendőJ I Kelt Z.-jEgérsiegén l88\|-ik évi jun uf ló I fiapján. j -i JÍ J . tNAOí SÁNDOR 040 1—1 i kán. bfróaági Ivégrehajló. Árverési hirdetés. \' A mioAldi iagy vondégl(3 kora-Kn.lltntáai jck\'gal 12 holid azántúfölld 6 hold rét éd 18 dtjftb marhalegál-tetési joggal cgyUtt mg jf. juniua hó 118 án hélype& nyilvános drverAa nt-Ij&n 3 évre hórl>e a«lakni. Bővebb fil-Ivil igoaitái nJerliotó pagy^nniiMn [bcliwaroz Jakab 10114 2-3 I I I tulajdonosnál. .. I , I \|Poatn\| Nagyj-Kattjzaa; v\|guti á^o-KoniWrvá,r<». iikllloir mák Koiuftrviroji. I TColt l^libuljlon 1883. jun. 1. Felklráa » nhjibzrgl zllanJj álUl MséUlMt at gy pénsl« > tetia nysTeiiiwvnfélr«lbenl jrészvptbit i, m»1>bi« luftlijiny liansn mnora j I L 8 millió 940,275 márkát butoJnn a/(Ui kall. — A 7 ouU\'ri* Iieu«ttt4\' «.j jaitktrrr U3.S00 f»n)s\|4 kOxtj 47600 ujer ami tártaléiss\| ssJtlsg~\| 100.000 márkávalj ésijJlg * rJF* 1 tiyer, l bwr. I nyer, 1 njjer. 2i,yer. 3 jnyer, 4 nyer. t nyer. 2 nye 1 jnyer, 24nyer, 25O,0QÉ xkt iM i>. iqé.iioö ih. i v.\| 00,(# ib. 40,000 tfa.! áo,ooo tb. r. S5,0é0 ki r. 20,tW m.\' r. (5,10 rfa. 12,000 lb.uéO m. A ny»Tvm<é\|huus 3 njoij. 3 nyeri, 64 1 5 nyej, 2 08 éyflí, W M ÍÖ njreJ. I 3 nyer. 630 W 1000 if 1073 &ye<. 500 (k 101 nyev. 300 n. 2Í0tí9 nyer. \|46 tk Ab.. ] atb.-larTasanlsfl és Mul\' 8000 0000 6000 B 4000 ii 3000 4 2000 4 1600 é. 1200 iL 1i lefsH 1811 évi lunloi kTl5 éri vap nisgéllaiitvL. j I Ks«s u^ifj ^4nllissMéa l»f^ftssUkbl aje lárajpuiáahoi JÍ 11 I pt\| s(4ss]srM. eorisl. iirh esslt 0 m. r. 0\'/i ttt isoisí. arfc c«ak 3 u\| t. ij, Wl noRvad .. íjsorlj. Mlaslt 1ia v «J0 rf ásAnta MUftiiillüg- butuiltdU eredeti aofsjeáyfkét asjAiSisf UrIIÍm rkfj pjisUi baflilU* iHjitt a WfUvetatA vlilikrd Is MrussUssá elkMÍsn OÁkAf poajs(\|BÍb«n i is MlWMMa [ á fulnásskés Ms röilil nlfl alút 125.01)0, 80.000, ifibb 31.000, 21,000, 10 00Ó atftrktt nw \'nyervommstiUelwt ki vrvAtnok s as jui-uTs^k cislad]a»s»pesM<oMjaisfsla\|»it<faahes jartjH I A i>otátok s nagy \|aj»raáénykllalá»nk)t4i aiáaj4ag Ina (wkiljstjM a i^rritaaUstrUUt oask alanlaal leíjht. I . j itisdsa jréaiivovp ttisgkApjaj s JuegreniltiUi allíftl mával a! blvitaléa t^mt és a" busáé aUi 1 r«ményUj»traniotJ k aysmaéavsk ilfliMMe mindenkor ponté SS állap jótállása jmtlIsUjtörténik a afeár vétlen is«rkSid4N vsaj kivaaatrs éHskaltM* nak Absitría ■mliiüo<t jaigfirbb piieiaio fsaá-fioiiúfcSttvtáiolnM altal kssb^Hl4b«tlk. <.[ JfoblkáMk bláilmsfsn InllisaiAk u alul* hipr»bdlf ra\|l ciéghrt STEINDECKEU JÓZSEF,!- bank ito láttMlllt Haiubur06an üllli á 8t#hdékrjiái rt- mlsdsaltl alet ná-Mjd h blitva tüitsll UUmistss K neui aiurUlt bllfiafta rsblkmnji tfilórtí i* as n-lléststlk. safte a t. ikOiBnsél\' flosinsiUtik. r I ÜI. I-t. GLE IÖZSEF 4 ro»talemeE\|fjAin BndHpeBtén. államvaspálya kOie^bjio. Baktár; váci körül 66. sj ItéjU gváitplnyalt tninli vi! ági kiállításon kildn blblt, Trieuroket táiíuatrostá Tisztitó-ff épekbi killOnlegossA^nk nunlniek siá> mjUrn 118406.\' eaáti ilait nábl] dalinaaoU \\w\\Vl\\m tMM, at, lyukasztott és \| ksjtott lemezeke\' ból« valamint mindoniteáiU gM«Usági géjxik ét aaerekft yiék klváuitn ügyéit éa Hm mm. Sp= KülOp laptnlatiloiiLnál, Nnf y-IU«iltaá^ IRJ NyuJtHuiik lisetatoereiraiéiiek t 400.000 márka Hefetswsaitbydw mim! isstlisa a ssgy péaiJüsofsorslás, teely • sufas \' ul JótSIuííjv^ éaHUUsitta vas. Ksaa aj Usfssst sUey aMss -II,. brr mikimj h-nai. alati7 «n>htb»u 47.600 nysfMnqraea\|okTHlti kUvmlái aláSel! karain kSitlk uutúalkf 4MJ00 frtayl ftejaram rétbf Hfj J I Éftr. í 4 mpOOj 3 a. M. L is. á. mi á. ni. I nyer 1 ®j<jr\' 1 jjerl I ayer, t nyer.! 8 ejrar. 4 eyer. s. al 1 sfT. á. ni 2 éyer. 1 ayer,; tl nyer. a. ú, 8 ayer. a. n). t ni. L in. t SJM. é. m. 6000 líáooO\' 61 aw. L m* IttLOW S nyer. i. m . W COpOO in sysr. á. aa. SOK MOftti; VA syer. a. as. i(jj.<«K»; 10 s/ar. ft- sa ÜtP »1\|)00 3 nye?. á. in. Itt" táoooj US syar. á. u. 10U0 •fíM IÖ7B na, 600 \\aM)V 069 nysr. s. ss. 145 MJDOOÖm. 1843* ayframfaytk 18/00sayaa\|l«u 300. 200, 150, H.000 124, 100. 84. 67. fiO, 40, I í Fui syiiMsásTak kótQl alaé sorbss 4000 Jst {kiaoraolana IljlOOO m. tsasértékbae. á tnMfD bpaiisok sssrinl bÍTataioaan Alla&lUaUk ííífW r^ A le^ll&iftUbl eW, ss állam 4111 M«t» iiVítt aysrsaláaibitiss uiár junlüs 14. éa 15-dlkéa ml "intetik. I \| 1 wias snd. seni. jtrs assk 81Ü.\' v. 8 írt 60 kr. 0,4. f d . ,T „ 31n 1 nfgjH .. ; 1 fél — 90 kr. Valamennyi eiatblSM as ^aaaag el<\'Ugsa oelÉIIdéaa va^y LouiaUUaay msUstl asaeaal é* 1 iegaafyobb gpiiHiUl NiUiMIHik. mindenki, magát aa illiim. jcl\|ih«rífel ellátott sndstí sora-\' jegyet kspvastnAsk ktsébas. A ■anraels\|wakb»» o*fttlTÍatat>Wtataiaa trrtssabak dii aittiai ma«l4k«<tetatk» mindaa ba-l saa utan padig il«"titu oéikfll kSMHk^dasUs-Túaiknsk a bifa^áa bsaásl#i»gys«kst . V A njsreaafsjrsk kifitrUa asiadsnker poif-t«»»n aa állam Mállása moflett történik, s akar kömtUn infgksU)rtik fagy kiveaatra éséakei^ jeiskofk Aia\|tri\|t miuden nagyobb piacúin teon-116 Ieasak6ttst4wlak altal k&beatttstbstik. VmlWatuikSak mlsdanker kedtanetl a ase-r-ujeir, aok :n>a üklntélyaa nyeiomény k6iMt. gjrákran as flaűl toayaramihiyn\'k éiTSMVdn áij nt tao.eoe inoeoo no.om ftV OOM 4O1OOO atb fluUaUak kl, As ily a jlegstilardabb alapon ajagvA fal. IsUtaat, vUtalnbaSSiag nMnltt bistosseggal S mSUnkább tfeaaaétSlt »ia«itL:ttvun k^rftikiiiw a Vwlí baxki jniitt is minden msgbitáat minél el^bb, iűivet\'tflffl jululiiutt baskhasbss inbeani. Kaulmann & Simon, bank- ét \| váltó-üzlet Hamburgban, Ik^wíHki ál kiadta* miudtnitm& álUfllWtfé-n]K, fauti j riit«aey«k éa lőicafiniorajegjeknA U.; i. iMMBsjetMket fejeava ki easeunel rántunk ejddigltanuaitolt biaalomért, kfí jllfc aa n}] kisoraolásnáli réazvAtolre, — (íúiirekvéetjuk csontul ie oda iránvuland, uiiiidonkori tjjcmios éa sailárdi sgolgiínt állal tiagteít érd»Ueltj)tink teljee megf\|^pwl6«át kiérdnnolni. 1 ^ Fentebbiek 979 3-4 nfvatalÖHíün "megállnpitafott. hogy f. hó 14. én 15-én tiadaift faiik a \| Hamburgi ayiisarialáaeb bnsa-f^il. .maiytfcit n sauibarni rUmaa) aesedfi/-I4U éa>as &{i>:h> alíaia. fagyeaaal biatoaltali A kgáagjeWi áyfsaf\'énj a legassrsecssaabb ssstbsn 400.000 márka Az 088268 47.9OO nyoreraónynek széni azerlnlij f\|lálllt8«a és jufalont: IJ ;! juláloaj á 960,000 = 250,000 1 nysraufny á 160,000 éz 150,000 I i J \| á 100,000 = 100,0t0 tal I j I i 00.000 i- 60,000 It _u ; á 60,000 = 60,080 á 40,1)00 i: 80,000 á 30,000 = 90,000 4 \| J á 16,000 =: 100,000 t ] á 20,000 s 40,000. á 15,000 ss 30,000 á . 12,í\'00 = I2,n00 á 110,000 != 240,000 á 8,000; = 12,000 i 6,000 = 84,000 á 8,800 = V7e,OtO á 4,000 = 20,0t\\0 á 8,C00 = SV 4,000 á \' 2,000 = 528,000 A 1,600 ss 15,000 , iá 1,200 = 1,600 á 1,000 = 630,000 á 500 = 636,600 4 300 ~ 30,100 A 250 = 0,250 á 200 zz 17,000 A 160 s- 15,000 á 146 ss ájÖI^OOÖ A 124 s 297,600 á 100, 04, 67, 60, 40, 20 u> 24 3 3 54 ; í 0\' 1QŐ 204 10 B5 530 1078 101 25 85 100 27069 9400 11726 éi f aiabaaabaa uM. tiHulJegjrt, Péfll J^f 1 3.50 kr. 1.78 kr. -.80 kr. ■iánk mUHIQI ranl is titii\|ilm wt It MÜUtlI ahlfa l\'M romUllir.IV s.tuiI71I nlrkát kltrsi. ISMMnatlMa flMtag »agiftl •ttUélyagaíbee \|i>«uui aki, tirrdeu aa^agyéit \'» \'(» arsdstl soitfagydri h ti andm a nagweéaHkaik ma widni kSUaaaSeykMi ma® «gj klmfrít.t «>»»•. k. A baaéa utén % whinic m«m»1 I\|N laisiiUÉ njni iÉn, nana) a«wa-av«n jSm.iwmk iói(Ml vai uthiv-a»h» n4iunk anajlmtas^ lit^vnlÜK. Ukjr A«wifkiJSa> B^arMaaégae a íjÍM\|S»Ui lyniaitiimn kMmkilitk A lagelába fégbéaaaala<>ieviáaal tabWb ktiiUkUtiMttuk 48992] Mw-rs 180,000 markát jtí 65981. txi^* 4IJQQ márkát 61098 si-re M,Q0Q »árkát Hyvltsimk it siortaosénak Jobbunkat! Kütien a\|<f s»va kétes vailalalskbes (úr-dtfaak.ltk ejajt uarsacséisl e«ekélj (taWfgmit»\|\'-Mai tlkánsl M»gayf«4séf« kleálMiik alkalow: A aisgrsedsWsMal kÖstsWpuÜI k^rjftk IskssiO. p Jseiithal is társa ]Uak(lftlti 1 HiM«M (alapitra IH26.) <kj tpw iitássak aarrsa^s 1. essUly 40Uj aisrsia. ÍÍÍ),OÚO 8. esiUly (000 ayarvn, 810810 la. 9. essbáty 400 nt»« nrn. alMMi 4. 4. seflaly ¥ím nyaram, 441.100 in I. .\'dt ty iljtM) n)s>«iit. 4{ti,6W iu ft ífjW iboo «<r\|trtij». éaijaA 1 fr«üly Sltbn 4n 16. szám. Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton^ junius 10-éii IX. évfolyam. Kteürtbl vatal Ml Fttlöp könyvkeiea k»áéaa. üjtáfosbáa utca. 513. Imiin. MaiUMrt 4rakJ Egét 4<rrt S irt Fél Vvr* 4 írt Negyedévri t Art. i{iril«taényi)( i kuibA petí taoregyezer \\ I ki v£bb«4" biidetasuál 5 ír. IU- k* ZALA MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKA \\ Zala megyei Gazdasági Egyesületi a Zalamegy i ■ -i\\ " I \| tfc I { ! iil i I ■\' • ts MEGJELENIK HETENKIKT KÉTSZER 3ZER0AH (FÉL IVEM; ÉS A biztosítás U haséin rlbizbatju izünkről lolitM j)ü gazdái ■ tfrei E kérötménj inert legiúkéj\'p e <ie ok.ot, la miért t bizjosiiáo\' jíölbfí neiii gondoljijk m uvits oiéijjvü íkiÍ\'/r] i^özerö^líjvd mindi ■in kamatoztatás f.i kereskedelem fenJeiri \| szomorú jye hazánkban Társadalmi : n téztnényeink közt m egy sincs, uely életrevalósága at* és ol vitáal ntluh hasanossáira lílötil ol\'y\' kevés i6 volna megértve ■alkalmazásba réve, mint a biztosítás intézménye, vagyis az úgynevezett biztosító ti rsulatok> Igaz, liogy Dierültek e téren it \| visszaélése^, mint minden • kQ< lünüsot) pénzzel nanipuláló társasa gek életében, de ba ezt vemttkciu-i.?<n ügy elembe, i kkor vagyonunkat más kezelétére és nu vehetjük le kör- iket. mert hiszen csak ml lehetünk tulajdonunknak, l azért emiiíjuk föl, jben látjuV rejleni okan tartózkodnak sználáaától, holott eg, miképp bízóim a hitel nélkül n Üzleti élet, min-Össze az egész ipar - mely utóbbiak pangásának okát ouk itt lehet keresnünk —-s végre i> nélkül j összedől nek az államok, le- 1 a legnagyo bb pénztőke, ét la* unitiul csak e g 1 it -— a nomád I állapotoktól. De nem áll tf akarván itt i lépés fogja el- lasztani aok e: er évei civilisátion vad, természetes, un bölcseleti elvek-zólani, megjegyez-k továbbá, iiogy a hitel és üzleti /alom hiánya csak kezdetleges vi-•nyok között létezhetik és cpak ke-\'-é köt ültejtintő egyének privilómat képezheti, mert erre nézve i úlí a garantiálc minőséges azok-•1 ítélhet a vizsgálódó értelem és iloubségtt fog tudni \| tenni arra •/.ve hogy hol és hol ;nem állhat ílárd alapon valamely péazUzelem. például azt tapasztaltuk min-itkoron, hogy az Úgynevezett bu-•ok. valamely pénzintéretbél — le-. en a* akár takarékpénztár r~ so- hasem az intézet hosszasabb ftjrinál-1 lása közben, de rendszerint egy-két évi működés mán következtek be. Ax e tapasztalati tényeket ismerők tehát már ebből is vonhatnak ke- j lyes következtetést és választani fog- \| nak tudni az intézetek közt, mélyek- \| kel bárminemű pénzUzelembe akar-nak bocsátkozni, Ezoukiyttl azok, I kik a helyi viszonyokat és egyéne- i ket csak kevéssé is figyelmök tir- \| gyává teszik, szintén elég tájékozást! meríthetnek a/, ily intésetek élén álló egyének erkölcsi és anyagi ga-rantiájára nézve. A választmányi, bizottsági és igazgatótági kép vi lelök és szak férfiak nevei mindig elég it-,meretetek arra nézve, hogy -azokat akár kitebb, akár nagyobb t teljét bizodalmunkra it méltóknak tarthattuk. — Mindenesetre — ét ezt uem ctupán hazafitági szempontból, mert vagyonunkat putzta izem pontlikból nem koczkáztathatjuk — ovakoduunk kell oly intézetektől, melyek téljeáen vagy nagyobbára külföldi és ennélfogva kevésbé ismét he tó\' pénz Amperek i bizalmi férfiak neveivel képezik a garaniiát. Óvakodnunk keljl már csak azért ii^^mert nemzetgazdátáRt* kg valljuk xánii ennek, a mennyilfeu idegen tőkét növelünk és kamatoz tatunk, holott a forgalom a hazai tőkének uyujt tisztességes fonál! Mintást és hazai kezelőknek ad érdemlett existonliát. Eltekintve tehát a hitel ét Ibiri zalom ilynemű fenn formáiétól, butái-ruzottan ki merjük mondani ianié* lelve, hogy azon szrmbeizökő aiány, mely izcrint minden mát állatában a mienkéhez képei, a biztosi (ás \|l£ye áll, nem máshonnan pred, minthpgy, nálunk sokkal kevésbbé van megértve ez intézméuy, mint bármely más államban, mely magát cziMili-záltnak nevezi és nevezheti. Ennek okát ismét és ismét faji jellemünkben véljük rejleni egyrészt,- mig másrészt az iikolákban kezdődő gazdáéigi szakoktatás hiányosságában, melyvt a házi nevelés é( lemro méltat, mindén némze p ugy kevés holott ebben ék valódi életeir biéonpága, mc ^elégedéte. Meg k mértj rőtben rövid v hasznos gazdái legalább annal tiái a közönség hassanak. Nem jkezdlietjuk ezt minthogy tiszti k tehát e szQk másokban vázol gi intézményt, alaptételei és tor tudalmába izivái hogy tzerezze i mindenki Ugy iránt ért ily biztoiiM in uiot illetőleg, rf táblázatit, min egvyzerü bdIiz< küldeni Vágy rom félő ily dij élet- jAg és tfli zatl Ezekből ekLődhetik fijVO-lik kc- hittel más ajánl a I vala tézettől egy prog rn tekintést, vagyii bármely ily Űr Ililásra .szivaron tadoi bárkinek, áblázat vau, ug^ kiír biztosi tát i figyelmes áttel nek ét bizonyár más oly kateg után teljéi kéfét fogja bírni mi k{ bz inLéiiuóij lál egy viigy mely szerint é vagy v^gre Jio rxifttentiiliját jó Hogy mely ti! jonj arról mi de nem is c erre nézve ki kii saját belátását Bztrlu* 01 Iroda. Dilstlai flsluuékpAu- \\:tí\' Eui4k a tár {pillát 10. UiiilAúi^ Hóra tMlaau réntí il>t kütl«fiéBT«k ra !i«rciA esak timlrt k«s«k I fogsaútiiisk ll«k TÍtfl DNt k\|ttt«UMk tér: Petil«or» I" kr. KÓZGÁ^D\|A^A((JI LAP ügyvédegyle SZOMBATON E8É8Z \'UH.) \|j , niijaJtalM kíi/lőiiye. m en-og- uk, ez liely \|dij-j Illat fog Ilá mint wbln-intés Uou-j tá- rsul áthoz f< nem szólhatunl karunk szólani, szejret indulni Hanem azt m és indulj(n is i( gjegyezzük, bog hat,1 etét yagy vaginát, tzátartoróinak jövéiido iák látja,biztosliaiil. íjdul-íj mert :^rint i — 1 fi-neve-oiyek ráugu ljbeti, csík i>sit-! tel-[örö-m°g-! leszi ómra togy gyelemre logn éltóbbak az ug^ ási C&tugoriák, m rmely vag)onu, n sorsát érdek o. így például föl itt, hogy bi lála esetére eg) ás szerinti pénzösszeget, .mel 3)iéi}ek — vslgy a kit ő élőn zeíjt életbiztos valamelyike bi és \| korú egyé kell érdekein egyet emlitUn hal valaki ha aiiéi köt nevez, biztosit! — fizptve, a mint ő hujnyta lo szemeit. Biztosithak oly formán is, kiékorú gyermeke, ha egy bis«y kort elért, megktpja a uieghtiáro-zott Öszeget, uieg\'ha a biztosi ti alya előbb meghalna, ugy további fvdi- azonnal az örök ■ - - - • ■ -„Zala" tározéja, Yuhklhez. i Ol»j ne kérílwd, mi hánt engem; Kft kííJfíil, liu^y mi bajoméi Kl ké)«I\'zd, h\'gy dttísiinban? Mért tir ugy s íájdulom! Ivlk^il ti^sla még a háiéi, M o> n kékít nyári\'ég; — \' K-ervíoi éi, liogyha néked Kidves lányka ttólauák: f Akt a iitoyM tislla eget i&borituá básMlom! k^desd, iingy mi bajom! * magxfnrat H«dd borongjon, níNt oat> t"Mesen. n^k liágyadt ka\'riuy aicsán \\ ók tóp átmegyen ! í>fít«u« mindjén go^dolnljs, JMy e\'ftiev elfoiot, K\'«)^>k«t eltűnt maltam Lftfcrvadott táiiral! — (M; \|//«éik « kiJnv kot aramra !><tíla^uon» I Ke hogy mi bajom I — — Tft^jd! — KAi iek \| — Menj — motolyojj, Pl f! át »i (AM } — N** 4««re »t«tseÍBbni A <Mkhi kíifajíi-öji^eket I i meredj)! r* ragyefiud irtá — fe AeMt { K4f»\|eímb«« megf4(ldee M«f4 esívánáoy támad »t) jf látt láafoiáaáo O^rkti báaatom: Bwíh», lai bajom I! — — Éiirtrt. A bécsi nemzetközi n.iiki-állitásról. i— Eredeti tadóiitá. — Belgloms. A belga művészek igazán kitettek magukért ; egyik kép feutégetebb mint a másik éi ezeu osatály egyedül is képos órákra igénybo venni a nézők figyelmét. / „A Samum" asersoje Poitaele jíoan, egy karavánt mutai, mely ax afrikai sivatagon jfzáudékozik kereatlfll utasni: a tovék hoaesu tora cgénzeu a láthatárig terjed, a honnan bortaazló homokoizlopokat hoz\' magárai ax óriási asél, a sivatag királya. SdrO átlát Italian a portOmeg, oaak a kOxepe eaa meg-tDrve, melyen át a forró nap gyár világa látásik. Aa«sonyok, férfiak éa gyermekek ló\' pdoíkbo burkolva, ercsaikat léiig ellakarra, a/ájukat éa orrukat krztlkkl elzárva hassák meg maguksl egy-egy lioüickdomb m6gOU, ezxel vádve magukat a fullasztó ítél ellen é« kétaégbeeaett aroxkife)<«é«irl néznek közeli haláluk elé. mikor is a Samum eltemeti fket. .A birói ítélet" ssers^je: P. J. Van Der Qulere. A vádlott gyilkolt; meggyilkolt) Özvegye éa entfek gyermekei kzinlén a teremben vannak; a kép ép azt a jelenőtől-, ábrázolja, midőn aa elitélt az ítélet értelmé-ben kiuékÚI áldozata rokonaival és ai Os-vegyet megotókolje. Willemi FlorsnttSI aLátogatáa a nagy^ wUléknél" felette kedvea kép. A saOllye-•(ékben 016 Oregmama meleg kandalló [mel lett fogadia fiatal unokáit, kik aMjuk kiaéretében jOttek. Aa Oregpt.pa perne a zaOllyeaaák hátuljára támaszkodik éa ugv nézi a gyermekek OrOmét. A kép ljeoaél emeli aa )a, hogy a személyek ó-uáüiolal* földi viaeletbea vannak, ami nagyon \|léuk aainvegjaléket mutat, de azért mágaem túlzott. Abry Uonlól „ó leneégeik artakápei"* nét rOgtOn áaarevatsaQk, hogy brtleeeli kadet-írkirlánen vagyunk, fcgy háuűó bontja fal a f pdon eaoniagjeiu áa a fiatal liadfiak k »aUkbe voa/ik a lénvképnket áa 0zek Rudolf A öle iáuia fi fenaégvilu fényképei. A kép lágyon sikerüli éa egy kia humW ia van ttenne, íuiht vannak a oicportok alakítva m ifa fiai-ás az cgvetloii civilből. GaJlalt Loaia óríé»i képe aA kolera 10Ö2." nagy aonaaliót kolt; a már íjiegvolt élo irOa Inre a kiállitá ayitáaakor, bár i kkor inéi; nem nda < u át I nyÜvánoiurá^na le, vártak addig, mi; a termeit liutlolf 6#] S elánia korönalieroK pár megiiyitolta. • Tournoilian eajáujjOn ki á pstölÖg áa elotu kereasttel. Amotl ritenek le, mig hát vezet a eaap ámber tuint aMni a nagy templom ór ipmeg. A l.alkésa 10; egy if]u megy a ioi egy inegveaxeit ku pórnép lánezra vei; itnan; uton útfélen rgexe>t légy, — k< éafltt «uya Voti nagát g)-ermeko hv 4—\' uz aKgaatyan\' fia, aggok\| tifttsl Iák mind- kökci aikerdli bprzM^i Verliaa Jea n annál élénkebb k< iali volt a belga kirí óa ugyanekkor as {at J\'Qk jeláOl a királyi midőn kedvea fii lota elfitt van as elOkelfi unak ng; kezt mellfii jilfileltáii k flgyru dfillok éi (oke<e a/in4ek ; k kién látott bo.; (8784 fsQellakodalma vendékek ilisteh előtt elmentek; J Spen acon jilenetel ál r lal lánykák aétálua) égeik előtt tomii Sufijlk vezetése nini egéét udvar éa vényen pompáé i«okrok Aa ko\'soruk nek ; aa tit alse )éu állanak a diplon ik áa as kOzOtt rongy á i leiiet. Frsnealaoraaág llon£ueréet (A. Wjlliáni) „Ulai&lKym-phája" a ípytjiól )gia kedvea meaélén einlé íöksstet. Kgy te igori kagjrlón utazik eg) iut pOzaaa Isányalal állva, kuiuíotte g tmrOrtl vlzilft-nykÜk uasl álnak a hullámáé l»i «nien, íiiíg aiitttyft\'áoKi kagylókba fufaifkJ miutha ak lenne utasáai indulójuk. Parányi lu&kák kapasako4nak le igorí aaOrnyek lilleibijéa e^ek által voniji towit meg uijokat. A wtfi ült jakat senkineg kitett iiwbi\'u inek a kitett gíil valaki é get oly formái, s.m kéli mégis I üljvez öizegejt. Bizt ren les \|ám hogv u m nya -z"-íjáradé HwitSka a rád : .iil. fnt.J in az a reníleík\'Ji iízimi ai k»i dés nifr lJhet fel, ronyoi hagyabl> összeget b naptól liletijwg évtől Mi\'zd búzza aj beüaeU\'fct oaza)qsg i\|r« rint a i^indenesetre sz^p kot, mintán \|h$lála\| efiftén társulaté uu \| S\'Ezjk uíi gyalvorjatial ha vuljpn a gyjáinÖllíBUzu ta k a rékipóir/ t\|irjl>a stb., a imirojnxi ha áliltánil hogy jnem, •tni 6; a j jank jl\|n[célzettaégfl fia,^hpmcaak nálunk, I iryor- MOrbed elűnviVaéf] ismert fiatal íré, ílíat vé- I á ez [évi 5-ík esáutá- k\| ban a -Cifriji mgujabb Ijudicatiirája* cziui oss^e - I n\|tt,t nj iMWf b«£tc(fi jogi g j a - ffcy I i- I korlalában! npiban felszínre emetkediS ob-fijzpl, U7.«>n I jeetív árafllaáóf értek\'esvfaj kél; e»etre lú-Üonrinl 8 valkodIi,\'4l<^{ a\|bOnleffi lőgláa annak tado-I kdláaa illatra" azelleme szerint .tetiea )(-pzetc mlő pésizOk néni llek dálll senm k"«.i nebt meri oly Ul(my<\' n«if se mini féle soliil váll (ryUjtéi ét kanlatozkutáb i hat,: miütjto nine.< ibrnylK ult »«eli<>l \|i/\| n. nluzon olv j nyakon nalálroeteki tároltatok raj liaeblJ nu^ lékben az nílaM ia. Hára a befizetett jévfiij-ilj Het fizetésénél o. jnr«u\|i\|tok kanotokat azoktól fs ke báni a in a pnir/klapot itáli isín^t iiiua azáiiios ! fittuy ják más oidmlra. Mindezl\'két iö iijo\'iullintunlv egvel tiiulíó W>lija I dor< bpgy ez Jiu^zniéniiMl\'l \|k< iniiuirk eiliékL H ht^ dnjún olat Wa, inti nálja pl aat Uy beti i az má\|áit\| mii ;Sok dllloJ lés mely és it lei. ir talál kjo tjá j ni logkist-bl liijia.iHli, vj\'t-,1 mig! Hal közelii NltUnkliu njeg^z hoz oleljlik.í dtk-s SOtWi dnánal ö ]\|\|í?l lyczls esetén r Arizol ap jnerjilk I áj íformák kej a hal-1\| t^tteat láj,! va^yJl t nyiijt-i éve más-nply azl aei ;az ij y\'1 \'idbb tn\'^r-ili miután >vi»s^a-\| Din ; ndijakj pqzii .»ni>-ki ijiély hull iiifcit1 nyújt- l í u\'tttjyol tjártyb qeiiütl int llíi\'líi eli nd Ijb juti ijMttk, k- miöSsiteni kioliendoft bOatársat ■ i .wk^dkáit ítélt ej. Aa teyik feet küve{kező :» Ketten a Vádlottak! közöl tettleg mfi-kOsre az lléanáL A harmadik velflk epyet<-ttéaael állapibolU meg aa egéaz lu^Oaen indullak ki ,a véghekritélre, I volt feÁ<verkezrt az Olóire, 6 aegi-rabiolt tárgyakat a licl_v»zinén»l laká-i^azesUÉ ia a, rablott dolgokban, de iéáyéo«-l fteiu eelt jéleo az áldozatok lakásálianj baneán az udratou firt* állott. ím aUóbb biróSágok ezen vádlottat is k tekintették; a kir. Cutia azonban tegrduek minfiaítétioj is értekeiée jogássramétve nagjof ér-6a tauulaágos, as iró azáleakütfl olvz-I ni bú tamiliiiáuyaitiW tanuakodik. leluaaOke} miatt aMilan az éi tekesáat tár a Cur küdtei küzOa lenret [fi f tette 4 aába aa 0 eceaa tlo. -rotál I vá^ó ] büvol inag ítjéjn vásjöl va, ijein [ •i, íjninÜíugY ói ajj li: heiWtiinkiiji\'kJ \| elehb nn\'g tl\|r&Íd pel jni és batz iil jni Ivén jeiiuítj ail; ikjen ilfr vaij, a \| liéhánV IprezlnHl j d«l tűében moalj. nem kiuo\|J«-ljilk, Ital ár a \|iérdca táfgyaláaa lapuak ke-ueg • aludja ia — a itanda^napi életbe •tii «-azet^iél fogvii ji tárgyat még ia i>en togiuk lapunkÜaii ia "ismertetni s ik ij* átlá^t foglalunk \| a kérdéabe. r>r. jWlaa#ila Oju ipÁ ezen értekesá- _\|( ziUrin a tjevezett jajgi aaaklep6-ikasá- mábai ^Tetteeiára éa aegéAr1 esime a\'att a iozrí ajánló lovéllej 3 „Tiaztell olvasóink uét ktkmiak a (lOnetkasfi csikkre, je élaórangu ciiiáitiaj^ta, agy a kir. jamcaiarájában, njiil a btlntetfi tör öliifv elókéasúáaénál mérvadó asempon-mnldan i rány ben imtri fclb... czálolat tnrjc W. \|0y. untak \' k kérdésben el-. álá»potája e lett, la 4zen eaikk a Cu- ko fiKf Sarrz Gur vényl tokát j életit fogl ría n taái. i prexani íjokOns^eit hozzánk jna\'iíuuk bal niitöi Jogi MÍn»t mán> rnina uél, i méb« Tekintély! és szabajd bírálat ^ I í 1 II érdél lh. AVlUlta (i. uisteriamlios péofstoti urnái ipne\|c meg- ápi ka-, énnel Uletoa-jjllt tö-mar Sl as l\|éjára, asza: Imiinken t mit\' i, pár uO-kpalély tzulja fi fel-A pa-r mel-I lever • láákéa udvar valóban pileij intette d^go n tyuál\'aAgot léketétl ca nagion jiuikilMiti\'\|olűaui UetA-a lj. kéj>o nem aun>irii ImDoráu mfivéeziS aivitil ortb-in I Mt-tu it ii ketekék ulMnd\| hull i féjHfcj atoa teati ikéU oijrea v ZHgMótij A {két kuvdlkezŐ k-pirl sajnos 4- in iil lőhetett < niwtu cziúk —I a rejidmé b vbtl\|4g aohásem] váljak nendbi tl és i* fi>1/tdn. jviljoztkjlák \' -\'m iónt, \'\'"ky ajkatélo\| hogy »aarM«orMág vouta ^tVíÍí \'\' uio4 péll/ijittj aOwite. jtilojti njo-rj ujitblj kab i PA HurliilánMiul Mj eal-\'l ; fan min g\|l\| égbolttá miital nitljf eiMij\'ii^htmiá\'y a^tél ]tájra \| (Hároiu Owi\|o VJ íálijljseM lekii gftli pirjl. \\\\ .A kátm* l-é)> nek láb hiti a DiaUo^ st) UjjÜ \'a (liárlW\| birjairi aiesat ék jgl. í(jáiiyaraut ii RS llbláluluzi) jlgmotMM uim, m i kérvttif jUiit \|l fp wiera \|j:pjiwká-5a kiffzi ftS psíz\'jgjttu jioáieg i ráuönniAr I ia WOijbe lé njaiikMtik! HÍM * íjjrí tn«ág{5l n!Az iltéjelhili a iOnvéuyldMmlieu f váqlob, inig ÍM Urák lotfelulva-áaát. egv tO : láftníl I in ég éi „A^ {nqiiiliiMhali." K : \\ émbe IfkUfra, WihitH 4M UU l ol;ő\|ieá lekllrKÍ hél vénik }á(l i^régéii Umlljáa Sl tlu> II i r&ivyilf\'H.\' ftsé\|i(eí egy krniftv k^tjvsl áa a IliiWk psi án\| kit! inquiait^rok II áek. - ula ss]i\| saiágQgymi IkiiS I H-4 >«pll i Injfzti A / (»rv. kfn. (loljreík ti. ygí iji Ibll^u^l n \'lfráii! Ml mi" útaay lénfaál, I um9Í I r l^rtl témnils k lultul i II a Ij iuuii <jajá KS vjsagálódáa1 nfcaakia i Is egy! fej a kiadón á LJ laoHtojéli -> dk. A tkan irapjárá iaVilás jitái igy\'IOr aiiélkttl \| eaMAk _\|l.i[tiiid im pr» in lei i ii lylj ml V jmi >m uyfl Ml w kel éi ,lva\|l«all\| rértfsso kesfbli >z, vára 1 pa l\|vujl f.\'l MU naságj if bbi itiébe iVltái !>M<í i Uue hoz i nfiea asem ijjgyöu)Ori ák a nyti { ige i pia l aavg\'-al soport otti z\|ujk a, nynl UMl Jatál káva vadá lírait Káró IniesHiPr Sá\| \'át á (II, ueli ger locaolfa Téa l\'oketl r iui\|K)aan asot Mcjttk. [ íiá" Kojtól] t \|muiat\|a. A tsavaitfa S ijilnek. Fln\'r-kn; a bulla tárilatto á\'.l á i\| aÚák. aá m f ú jajk itrfil. i aiigé l>.-i"»l <\'án a padfá i-lfliki-l vkfi , \|Lá\|)aléje\| i % <y tóitjK1-■ Ue vajiiijik jjtir tol iv i* A kia tuti nuV -sénfk bel] mellett tOrláad- A nálolai Rzonlmnj íjjllépvén a tárgyi-ég koilátait. asetíW3\\aikedni a as tró ágából kiindulva A llicainvleni kezdő, tzorilwn litUleméuybta cziui- alatt a 1 <u\|á: yi Koz\'tiny aaámáhan való-uíjtineJv; magasabb állása a nagytudo-\|i l«vtiutűt megkapta « BeUfi rugn oii-I Istaf a viaionválamÉI,: melyet aeépséaé cnvii igalaágánál íVgVa egész lm jwlel-i kbaluink: Fümtkii szakírói kételeaaég teljeaitá-i a hazai jogtudejnánv áa igazságügy ében fel aetl uóllalnuuk egy irodalmi titnei lény ellen, melyet tijalibau ismételve tanuk. Aton hamis kekiu^élyt értjük, f kiujál és mintha {Mik bailaná a szem-I baromi kiiUiáíoknl; or\'V pap áll m«l* éa égy pipinél olvaiia la a kinUtt iii^Midü kérdéseket. kV kulimban kitűnik ér Olt (k^pidl nmlurral fordul el a létfel X , i 5iéiaft blrsáalsm. Ketliiiaiia Hugóiéij: LVaderaók egy al> Liiuylióbaa n "vadáai mtal meale^atiiek." aulnulsiaak egy uélany vnrgniioa lány midőn ipiuduyajuk jjedalmére belép a eölH>tló IVedmitoéának éa alvjááak utiluak ia\'mtdj tit [ ■eaaéli el* lteoker ftól A kfp tt»iul«4áMnél rOgtOa Vi- iti\'i] kép*iji\|ií maguakat. A kia táiaa-kák erkét)éa van,< uoujian pompás ki-, li ilik a lagúnák ra\| Kuáu Léjoatál .,A; uivótérin8. Két pa-raatk\|;éey veijekt-dlk MJf \| koreamában mcy-n xojV^tóték a kajízaha \'és a náaiWg a ley 8»Mj"h aielt a vívók egyike a fóhlrwVaa tériig \\ ijiiiulkiMii) ruháU fisaakedt fa eákta egy Minyka, a gyfiíafi ^NVMitilr kOzolédúi síré ji dehn azrmekkel, a kV Nbesaakitja a lilU- t* jiy Károlytól IsPml, Wallenstein buili "4; Uit Wm ualleatliein, a 80 j u Oaenek knllala ás barátja seai ut . tak«eisie lepwáj laja. iiir Imajsmin 4u pompát diltteb doi ilkóp\'i mvjin\'.oU be^T.A* iánoaasUnet.a Fiau í \'nemei^naraas* Iánvkük állanak sorban a faltál á«,uni u szobát{fwlUntUjnk egy lia-lal j giVtiy, kínálja ákel béitaK Moa>l)gé ar-eaukiél Iá Útik a InaiMia láraalgáa. K>rbeig Oilo^ ; A já áklfaata". Kgy paiatallajtilaii tek»atk a ml üiallelt a (bldOu a mist lta>huaott omtádfeu ki a lóba tali. ir«leiégé gyrnnekH lyá borulnak áa a joletaevfiket is áthatotta s\'a egáaa jelenet. ] lirffie^gér Fereisss as oiányOeen imneri oMittk jiimeyka featá mist fii — mint rest-deaei —f kajájából, Tlrojjból hozta aa ess-méittáp^lias. kJövetel a \|tá«cal»0a,\'—Ihglvee kia \|j>Anjkák nHittek bei m aj\'ón, avéM k»-rtuilütt iastmiikalappAl {[tVjtlkün- Deftóg^ei casfy* mmá oéiMijá • u\|u állás, * ms-KM kör és heeeeM msaaaságek praejudikáló hatalmával oly téten akarnak áwiayeéteai, W i\|f«ill i lár\|fi)ipi érvek biraftk auly-i/ii m Nétiikiim likiiUlfr^ bot áüou-fea a «emíye forrás aa iió alanyi-sága égésem kí<oi tököl és e hol egy lénd^Mtt Ma ulaik ím irtiiiMHkki oiífliM igáayiáook, «aé««\| MtMÜmk lenni, jnivel lm—i etftétaaek Hitiwlwtl, hanem el len-keoáe. éjgm as in veterán , állami vagy tár-s dalén prestiga folytán meessebató tévedések nlnl«iM aaeliemi kiraot, a tnuaka báróit provokálják, fc tér as irodák)tasak oUggé tövissé t«rö; k tudományos jog«gye»il5«ftg hona, melyben vem a királyi lüneveeé^ sem as Akadémiai rang elsőbbséget nem adhatnak aenkinek senki fölött. Kiég izomorf ha o pályának fiatalabb bajnoka semmi aeyegi jutalomra nem talál, mly legalább a lég Szerényebb fen tartást bistosiivs. minden ST&* ook, egy ogéss életnek össepouto«itott oda* adást eseményt czélért megengedné. Tűnődéssel észlelék azok, kik jogirodalmunk ügyéi szirükön viselik, annak leg-ujabb kelelű koreshajlását, bísonyos közlönyök aaou irédalmárkodásá\', mely sznkdol-gokat személyes axakpontoknák rendelj elá. Wom ok nélkOl tartottak a ssakkörök JsHóI, hogy igf as irodalom gyakorlati feladat, a tor vény bo/ás fel világosi ó előkészítése jés a judieaturs biráláe vássélyertel ve, elltomá lyositva le*. Csakhamar tényok igazolták as aggodalomnak alaposságát. Unt ama ikös-löttyök nem érték bo titkos tervek feltétlen és odaadó ssolgálásával mi régre csak eor-rígálbató egyoldalúság lenne, hanem aj vis \' ac m«>ius súlyosabb fegyverét is forgatván, némelyike rátámadt mindazokra, \'ki!, független véleraénit nyilvánítani mernek bi sonyos szakkérdésekről. E haditerv jelenségeként mutatkozik egy jogi közlönynek legújabb enuiitiajiója, melyet annak szerkesztősége s eodifiestió és judicsiuta szempontjából „mérrcdó"] forrásból származtat (Uühtető-Jog Tára 1881 május II én 81 I. Egy előzften köziölt bírálatról ran szó, melyben Wlassics Gyula ur a Curíának büntetőjogi judicaturéjában azon legújabb keletű irányt hibázta tá, melyet a túlzott ob-jectiviinnu« logikája a jog-erkölcsi momentumok lóvására jellemez. Nem akaruuk e helyütt o kérdésiéi foglalkozni, moly mindenesetre a legnagyobb figyelemre ás minden oldalú megvitatásra méltó. As író sem jrolt aratlaii avatkozó, a ki talán tegnap fordült a erittinájistákboif. mégis mily fogadtatás vár Vflssáioa Qyula orra, mert minősitvé-nyéből biáaysik még az fisz kor és a magas állási JIropahn\\ kezdd munkássága" az irodalom „egytf téveiygéeei közé számíttatik, ífju melyek nant forrougás stádiumában lévő erők ogyat tisztázat buborék frecscsenééei" spo»tftybjálhstnek. Es ez alkalommal jnin-deuiknek tudtára adatik, hogy a Curiánégy „munkás \|él«inek tanulmány és meditatio kö-soti nyeri eredményeit ártekasitik, a legnagyobb goíddal, a legaggódóbb. lelkiismeretes séggel és] fáradtságot nem kímélő alapossággal,* mifrt is flm«ga azon lány", liogy Curia va indokol ,as ífiu amit helyesnek elfogad, „elégendő kellene, bogy ssolgáijon arra, hogy Örekvés netalán (!) ellenkező vélo- ményót i jra és újra booezkés alá vegye* s ba ni gsein tér meg, „kételyeit" azou meggy őr dvssel fejezze ki, hogy „ss ellenkező néz ifíet a tudomány és gyakorlat leg-tisstoebl vot«\'iáiijainak tokiu té ly eöred-zi, s rulósainű, hogy • méjyebb bo- látás, s meaeoobbba\'ó áa élesebb ítéli tobeiJ ság osák mellett asdland (i. h. 82 I.) Ily ehinai falat Mm emeltek oddid soka maguk körűi (lvilágosodott, nyill gönl dolkodásu f^biráink. Meg vagyunk gydaMvij ráta, kogy a issgyar Cufia ezentúl sem foguá szívesen "venni azt, bogy ily byntiwi—rnj ^firte 1tdn övozze. 3ót ellenkezőleg, a ma-gyor kir. Curia mindig kerosí as árintkoJ sást as élettel ás as éltotá tudománynyal, jól tudván, bogy a buroaukratikus noli no taugers mily fagyos, hervadt justitiát szQlnei Eat vegyék figyelembe azok, ki ftidfcj a Cttriát védeni vélii, qpt inkább compro-mittálják. A m«Iy igaz-ág c«ak ogy állhat mag ha nem éri-a bírálat kbeilato, ai merő lég1 alkotmány. A Úidyos súlya indokai nyomán arasson diadalt: legyen igAz, egyél semmi. De ma njs zárjuk , el, mint a wt bíráskodás koráhian, a jutitiát a biiálat rdö! no kérdjük ki, hkném mit mond bárki jfo leg midőn uj és „rengeteg háttérU codflJ szellőmének eltalálásáról van só> miben nsn egy embernek, lianetn egy nemzetnek jt>g érzetét keressük.] í Mi nem tartunk senkit ama cumi véto-ránok közül — mirM mások irták —r enjrá •setro méltó „lOrmcJéknek," Mi neiií fogja\' kosunk személyükkel, liUnem eszmékkel tárgyi érvekkel, igazságokkal, tnolyekáal nhios őss lmja, liinóa kora, melyeknek egyet len ,kritfrionja„ az igaa vagy netu ígí\'zj Legalább ebben, legalább i jogász juryt tűr jenek meg. Emlékeztetünk\' srrá, a mi más aika lomkor a bűnvádi ^Ijáráí indokolásinak Íré gén, az ellenzők két táboráráról mondatni! a /. előrehaladottabb,\' jjátfsbb, tiszteletre méU< tndűdok, é a léién k, aggódó rontinier-véto rán-k hadától. Voaj.uk le belőlo a tanul •sgot, de no alkalmaazuk szekélyek classt fieauóiára. Tolerantiát és véleményszabadságot kö vetélünk, miként iá loro eonscioatiae,^iíkkién in foro seientiae. ty.) Felhívás hazánk kttftskedői karához! Kórid idővel ezelőtt, néhány osztályúul érdeko-.t szivén físíslő kereskedő kezdemé nye/.é-e tolytán, ■ Budapesten koreskedelnj t segélyegylet alakoSt Kem »zükségos hosszasan fejtegetni, o t egylet mily neme^ Céloknak leltét megvalosi ■ tója, mfiködéee mily üdvCí l-flyásu a magyar kereskedő jövőjét.k hii\'ositására i végre, hogy soha bazánkbu iAtj hasznoBab > kereskedői i n t é zirn é n y neut! létesitteletl, mint ez. As irói segély-egylet, a birlápiiók nyűg gyletf, a tisztviselők niugdij egylete/fénye i tanúbizonyságai inlmlt, hogy má már csal; társadalmi uton érhető el a jőrŐoek, a munkában kiiáradt aggk^iruak, bintositása. A s Osterr. ung. Bcamten-Pensionivefein érenkiu t 60—70.0ÜD foriutot úzst j ki segélyekbeo elag -gott tagjai ós B2»k flzvégyei sOát; a némoj-országi könyvkéreikejddk segély-egylete ugyanannyi ináijkát. Hány gondteljea létejt meutenek meg összegek a ^étségb^oséd-tői, a koldusbdtiói és terelnek Is ulán a bün utjác^l! j Ily inléznyéoy akar lenni j a kereskedelmi segély-ogneU Eléggé ismerjük a bnjókat, melyben osij-tályunk szenvedj Asi alkalmazott biztos kilátásban tudja laatíáiliátlanságát aggkorában; a 804-40 évi fárad hal lan ás srsyoéetiea worgá\' loiq jutalma nála a koldusbot vagy agy pdí^f saokai állás. Es á isogéd jotslma. Mé«\|moe-tohább asosi f^nojié. kit a son kérlsTiéstlsn keas sújtott, megrabolva őt agy tán l^ossú küzdelem gyDmöh\|SitŐi. Az í állapo\'a l»ot még saánaJoaaráméltóbb. Volt sgé^ka\|\| társaibps fordulni] ot .nsLeziti nála olyk^t nagyon is ártbetl íöoérzsis, melyet ástM jellomok még a ki sors közepette sets \'s-g ad hatnak meg, Ipsuk oollegái pedig, siiopj\|\| kitérnek előle. Kínéi egyedfii ki. 1 tárul/ fi scgél/-egylotpek, lesz bajokat; czéljsi l;e»i* iLkaképt elén: kei^eakadőá* liek türhetjü lételtl biztosítani. Egy feltílitsjnfió menedék ház által Ptt{ ■artársaiukoak. jtani elhalt szeiényaonlá ii és árváinak, j kboó segélyezni tüvíd b munkabtéoyt jnenveué nyiro szarét tat hóvá fordulnia, látás, moly Máitól A karesksdj hiratáss enyhileuj nak Elaggott, hont adni rokkát Segélyt ny kereskedők özv Bendkivlli időre és ideiglen kereskedő segédekét. Az egyletn\|>k ezen üdvös LatáskOr megérdemli, mistnjmt azt basánk keruské* dősége a ii\'gmeleiepben karolja fel, annál U inkább, mert senki! sem olvashatja jki á es2-tagokból, mi sorsi irbeti holta napjáig,\'sfrae^i nyugtaió íész a magyar kereskedőknek azon tudat, hogy báranlF nehezen sújtsa is a son Őket, életük pál/ajáö találnak enyhülést, öa-erejükből látesitett Intézményüitbra.; Az egéaa kjenaskedehni osztályhoz fordulunk teliéi soráitjkkal, a leggaadfgal>b fát nőktől a IsgBsegmii ebb segédig. Amaz alá-pitó vagy pártolói ás pedig rendes tagja \|L gyen as egyletekbe. Tudjuk meitjas emberi terméesatboa fekszik, hogy mindenki azt bísai és rtoányli knsgáról, hogy őlsoba azon kelysetbe nem fog jutni, miszírist segélyre szoruljon, ! s azért sokan lessnelÉ, kik azzal keosegtoton-lilik magunkat, lipgpr rájuk oézve fölösleges jaz egyletbe lépést Csak a mindennaoi élet ipéldáira utalunk,! melyek azt mutatják, bogy {millióknak volt oiitokoeaí jutottak már ka* dús boti a. Azért nem hangsúly ózhatjuk eléggé és elégszer, bogy Jurétel nélktU mindnyáján ! legyünk tagjai ajr országos „kereskedelmi se \| gélv-egyhtnek." \|Hs minden msgyar keres kedŐ megteszi eobeli kötelességé\', akkor virágozni fog as eáylet a magyar kertekod^k üdvére és dioslUlgére Budapest, június írén. A kereskedelmi segély-egylet igazgatósága : Dr. Üorrioli Károly, míniszi. osztálytanácsos, elnök; í II ü 11 ár V i I m o sj ke-jrosk. tanácsos, a budapesti koresk. ás ipar-\|kamara által kíkhidjm íg. tag ; U 11 m a n b Imre, a pesti lir.jkir. nsgykeresk. téstü* \'let kiküldött íg. ti nagykereskedő, i let által kiküldőt táv, a budapes álUl kiküldött Böbm Gyul Q u 11 m a n n . g; íHán hegy i Jóaoojf szab. polg. koresk.1 testd-U. tag; Qjyouo öúsz-kpreskedő ifjak társulata g. ifag; Bock Béjrjel, iFrankel Ajadán/ dáin, Kar ne íj .Béla Margulies Miksa, Modek EUk, Pertik Béla, ZilahySimo^ ig»g. r mdes tagok keresko leltfi segély-egylet básáuk legelső kereskede mi testületeitől részesül nemcsak elismerésbe i ás pártfogásban,; hanem ténylegesistápolá baá, amennyiben mindannyi képviselteti maj át jannak igazgnióságában, teljesen sziláid is\' bizalomra méltó alapot munkája sokkal ismertebb, semhogy itt dicsérni - k illene. A királynak azonban nem tetszett, >ogi 6 mint oszlták, a Németbiro-dalomban állit ki képet. Mkz Gábortól egy történeti kép j»lent meg: „«nanne d\'Atc a máglyán, e kép története mindenki előtt ismeretes fog lenni. Magyarország. Lei rásáhos, mit múltkori referálunkban , eszközöl Ünk, ma már csatolhatunk valami ujabbat Qyátfás Jenő „Véthatóságához4 ieir tuk ams 6 verset, melyek a rámára vannak írva a oi ek tuyalerőleg Arany János „Tetemre "bi fásából" vannak kivéve. Most már ogy papi}* függ a képen és ez „A tetemrehívás! tartalmazza egész terjedelmében német-nyokon.íA fordítást kitűnőén és nagyon híven Meukebauer László teljosité, esinte „Balír goriebf.M\|lgy a közönség ezt eiolvaava, azonnal íameri Gyárfás festméiiyének tartalmát. Betczúr Gyula „Baecliósnője" megvétetett a budapesti nemzeti inuzeum számára. tituwfmtr Sándor műépítész • jelölt. Fiume vidéke. (Folyt, ás vége). Fiaméból, a városból, njiw Iái hatni ki a nyilt tengerré; mert „Vrgla" ,Chersooa és „San jMaroo" hegyei oltak^ják azt Ssarföldtt gondozott műút vezet a part mentén Abbaciáu, Ikikin és Dtán keresztül Lorráoálta, hová délulánonkiul iélforintárt társaskoosin rándulhatunk ki Fiúméból. E pontok méltó vetáiyfársai özamámónak enyhe égalj ás dás növényzet tekintetében; mint séubajek pedig Maimulják szt. Orákaöld erdők dissitik a hegya\'dalo kat; as, át mentén szabadon teuyéssik a myrtbus ása fóasabokor. bolyesob\|>eu moudva — fa \| Mvenfélo madáráook gyönyörködtet $ • a feiségsa kilátás Torsaió Uiftult romjaira, ftnmo esiios eyaralóirs, e festői fbkvésü ráios-ra, a gjoéyortl révre, snnak meredező árboos-ordo)ére,\|ies4tedssrakifl Quarnoro-ra, RVsg-íia" ssigéts kopása szikjába ép mindennek aagyesorl hátterére a >ordon Karsathegy-ságre «\|j(előh má> hányban pedig bolátbat-lao síkú Adriéra; lélekemelő hatást gyakorol a tareaséeMt Orákáj»ágei Iránt fogékony kebel- rn. A tengervíz nsgymérvü elpárolgása kövei- , keztolél-en o »zélmonies fartok levegője euyle az egész éten ál; a nap korántnyugszik lej; kellemetlen bősugsrsit fOlszivják tobgerak és lombdűs erdők, kellemes, éltető fényét ! azonban misom lödi el reggeltől délutánig. Aa édesvizű források (Ide foíysdéka lépten ; -4 nyomon előtör a! sziklákból; s a mi ritkaí ság, a partok dus növétijaete buján viritru lenyúlik egészen a sós hullámokra. Abacciában jó kaiban áll asom zánli moly tol a község nevét jkapta jelenleg\'a plébánia helyiségéül szolgál. A csak néhány házból álló fal^nag díszét a „Coroni^i kolná"\' képezi. Jó Izlé4»e i épült emeletes k^rtilak áll egy gvöuyörü psr közepén: mind qrkélyéiiől, mind pedig a koi t kilátóiról gyönyörű panoráma kínálkozik fe\'séges vidékre. í A park ésszakke\'oti Mrkk a kikötőre dől; ennek bnllámgátja sok péiizb > került. Coronini gróf csak 10.000 friért \\i sárolia e p"mpás birtokot, annak megteljen tőjétől Scarpa lovaglói (előkelő fiumei) ;j d > azért drága Ukása esik 4bban, mert no^a I tisenkét hónap közül csak egyet I0ft e iui crflanomban, Konja gondoztatása stb. éjreü ként hat ezer fonntjába kerül. Boldogult aagy hazánkfiának. Bimáni Ernőnek, hűlt tetemeit ezen kiktUSoen tetté hajóra, bogy Fiúméba szállíttassanak. Ilyen ez út, á mely pompás séiányna i illik be; ilyen es áldott tildék, a mely min-d»n msgyar betegnél bízvást pótolhatj Missst és 8zanremét. Sukrénytttp KiUmJm. Álmaidban m Ilalkal lépek Olvan balkai Ajkaimról értei KÖLTEMÉNYEK Kcd«y Istvántól. Aludj\' aludj* . , j, Aludj\', alum\' szőkeUiis leánnia,\' Aludf, aludj1 ktjdrqi gyermokom; t Fönn virrasxt a {holdvilág as égen B lenn ágyáduáU forrft saero\'dm. Aludj\', alut\|j\' szőke\'kis leányka; I Legyen álmed, Mim a hold eaelid, Es oly ádeé miift as ép szerelmem, Mely fölötted hlfea őrködik. [ 8 maid ha á Szerélmpmnek Ölelj meg és Hogy való mi i a ed ejy Susogd el, mit Hogy saived És e mennybe Egyedül csak Ét ha msjd i Adj egy csókt De a másik é Százat hozok llogyba Hogy Járó Lahoifo Esüst A f ej Hozni Egy I Szép Hoayl Siráss Elboz i Rózsá 8 lionáli Hogyha BengQ Te Fa 8 lábéi neglátogatlak, ] sdnoz közöl, a sóhajtá«, nifly IcLben el. ajkidon pihenni goló íievéijj gd\'él fülembe, ómnak hivék. éb\|en mondói nem morsí i lannvet rtntegetj itt a földön lépni iniekem léhát b.\| téi nal távováit int én elmegyek;[ majd bekette gyalotii neked. ab s iám ko dr áii ok rínék . U;. . L rolnák égin villám;1 a holdat onánsk kis lyány 1 ölnék ssálvéss,\' isngert fúlja,; k \| yöngyöt uiágád yság árát, nyakadra I oloék babéi ói saberkén: legszebb keletnek »dra fílznéknl volnék hajnál, pitos hajnallj \| inéi királyném \'dhbs tenném Tűtjdir birodalmam I Hogjri a volnék nyári Alkon von ssit4rvá\|jy: - i Általű éltetnélek 8 aalltak vinuiiek A meiiitysk be kis íiráuy J1 sdvác jgy i isrveaotéoek. Megs^iása kő Tolkeiátsg l dvgsáltotik általak £ A p«si polgári keroskoddW MÍjfl As sJi lírt ksroskedolmí isUrfot ydM áMűtnb ad i annak, hogy a \|me>kedokai aegélv-egyle nagyfoatoeségú eiilMt tdjoé mérvben tui \'ányolja, a folyó Ű IMo tartóét választc lányi ülésében eiba^roris, liagy teetttletlk 00 frayi slapítvááynyal aaaa Nsgyságod aoatéee akit ál\'ó slyl^ook alapító tsgja k is !Mid&i erről Ns0 sápodat ár tedtenők, o yssersiniod vau s#sreíeséok a 100 frtnyi i asaget mollákelvs ákitdsul. Hazafi i tldvöilottol. Badsiaatie, 18t3. évf áprüís 1 i n-éo. A pásti pJgáá kevoe-kejdeímí tai Öleit nevében: StrlsseT Alajos elnök Fi m Péter jegyző. Magys r kareak^almi\'esaraok j Üotzá: k [íotésott • azon Jkárflmének, hogy a kei wkádolmi se^iy-egradt ezöja elérésére ul oi törekvésében batlatíwui páii-fogoljuk, ki msiggot felölünk nlg innál is inkább( moét njsguűk is azon míggyősidőétől vagy un le átfiatva, hogy wl ow intás-rnéóy, mel/J aa önhibája nálkil rfkkanttá vsjgy keretétképteieoi\'é vált Meiaáredőook anyagi segttlytj nynjt, rég érzeit hfiby lm-zékkban s begérdemli, hogy aj kereskedők összessége jánnfk fontosságát felismerje és mmden tdlé] telne lő orojévoTpártfogolja, bngy így a kereftic. segély-egylet csaHbaajar, oint sojragilag erőteljes tényező, midéi gdvűsobb torákeoyséBBt fejtsen ki. Msrsauna hazafiúi titzteljjttoli A ma-gjfar kerewjedelmi csarnok: Neuwejt elnök. DK Schreyt Jakab, titkár. Ép ilyj ksnveaően nyllatkoitalqs k. kir. nigykereskedői testület a budsiestil ám- ás édéktőzsdé stb. A kereskedelmi Mgély-eggrlef\' eserve-ze\'e otszámos, és ezért fordul S eÉéoz or-sság k erei kod elmi karához, ezért a^lkséges, hógy minden jelentékenyebb viroAsn rendelkezzék legalább egy képvísÉóvJ, ki az ÜÉyet saját Vároea terű letérd felkarolja, ott as agföt érdekében mfiködju és velftnk •nlkammkl Nem vélünk csalódni, ba ama {reményiek adunk aifejezáet, kogy erré vjUlalkoaó nanden városból fog jelentkezni ugr a ÍŐoö-idk, mbl á segédek köréből, l aaért kérjük aa erire!Iha\|landókair.azt v4ünk mielőbb msU utján köaölnL i Alapszabályok, tervezetek ésí bejelentési ivek dijialanul. és bérmenüre küldetnek meg, melyek iránt a megkeresések Buda-pwtrej (fizdja-tér 2. sz/á. lető.Íltk«rséguok-höz küldbndők. A kereskedelmi segély-egylet MvéU\|n : A* ijj(iryBtdsá0i Politikai hírek Ijenjanánt, rium oátiály rémmé [kine novozettnek szolgálataiét hö 4 étl l 4 éi\|. Kedvet hü 4<én. Az a\| kózói pénzlayatiaittUri A hivatalos lap mai számi aj következő Ibgfelstbb kftsiraUkat teszi köUée I Kedvel gróf Kálnoky 1 KdSk Szlávy Jfizsef Lözösi pénzügy uűnisstsroipot jeken 1 állasától, tudomásvétoj végeit masolslbao (ide ollákc t k«ira\|onrfss4rint, saját Márelmére kj\'gyel^nbsú fVImenlefn, egymtaij Kállay az Öu vjeza ésére bízott minis\| te-ónokét, kéaOs pétaijg}iipmisáte[ ezoin, s irtegbízoinjjOnC, kogy eddigi áliáiában telesiiáU kitönő legteljesebb clistáüréafemet le kf f rf T Kjolt Séhönbt unitban. 1881. éri junius (/srsnei JósstfVL ki k- í Áujnoro s. k. J: Kéilay 1 kinevezem <fit kdzös p éusűgkinioi >z terem iné. Kfslt 8 liuáhi unnban, 188É. «rs junius lfíikiicV Jtís»e/]ls. kl Mwds.lt Hl fÓlltnltlHS. Kedves j .Sslávy ! n időn ját kjérelm íre kegyelemben íámeátem, Un nkk jtzpn áh osdtkées jodsadásp 4 fárad-h itlou tevék mylégért,,melyet aa Oaro bisott " ■ " " örljín lanjuitott, teljes lalísmeré-» ki, slbűj és kitüuő sUelgálatai Ík njáítány ássiul Önnek Szent Isiván ron m niigyke: essljét j di\|manteseu aaományo- ^jélt S^öabrimnMtii 188L éki juaiui U^Vrlutcf Jímmí Is. kii Mpoiü s. k. Orsaággyúlé P Aj kép risolőbáz lunius J\|áB \\ kosdotte tárgyalni Ssi tmirmagile és oxijel kapcsolat-j Imit mis moj yéknek kérvényét ssj0ro«oi-skágbél elüsö t widpk tevéndo^lásáÉMk meg-gátláját illeti l«g\| A1 viia még \|im nap aem meatatatt be lugnem ma pénteken poiytaita tik. A hstedi ti ÉiéJbőll rövid Üv<Épj&&+ süljük k köv Hk«aŐ\|ot.J \| Bersevi aty előadó hosszabb I indokolt kőszénben aj nljá a kpnényi bizottság javaslatát, mei\' szerint k kormálbv awga front hajlandó aa (róni menékűlőket bofpgadm s lételsp&tetésfl iet megepgodni, ásonban tör-\' vlnyboaási i ítéskepéi ssükségeeeégo i»nn nem jbfogvái, aj biaotls^Wkt java^j lolta, liogy a Ogy a kormányra jbizaslék^ njely iutéskei oi fog. Hermaun Oju a saéleá Íloloai réaaé -ől jnmjtTegy batArwuilá javasol, mely a körotkeoB pootolűbÓ] áll. A kérr uti bíwtuáic iavailatáaul saakn ban mondja ki a kfjivisetölla, hogy; Íj kjliuUta: a non isitásra és megtalMMéera vo-itkosé orszá jos törvéoyeiuk községi dvfmdeletoi ik a bépasedési moagalomsak ak normalli oiétetrőll] taliát olyaimkrét iu-téskednak, a Balfék a társadalomi kereteit ydbb mén íkben még nem kiontják, azok-íjondai h lődésát aem vesaélyeátetík, el* Unbeo uoniUradalomból kibldWMtaagy tömegeknek \\ uánkbajvaló esetleges beösün-lése a társadi lom koraiéit ugy társadaJmi, int \|samailg adasági és agáMMgjUyl lek in• télben miudei iesetre tll^iilMpMbUtaná vetvélyeats né; [ezeknél fogta si Öráesf A\|bá< kiül lözÖti tömegeknek S tssék tö b«va ap Ot i .liek s Uk utált óoody Qéza asállalt Üm, ki Uossau i kei (élvaaoit különféle régi és uj írókig, a nak bobéaoayítáoáál, bogy a zsidók vaŰÜ keresztény vért használnak. — SomssiJ Pál a keresztény vallásnak, ui»r a fet hallásának nevében tiliakosMt Unodi k aépkori fölfogása ellen, a irtózattal íar&j az fórizgslástó). 1 PTisza Kálofln miniasteroln^t megjeg} jOnóoyvai szemben, hogy S agyHátsaikn Iciuidézési bajban szenvetk Csakhogy u szellem, melyet idéz, az rooes szellem, oi zépjkbr vad, durva szelleme és o sse irs sent a házban, sem a hazában mrgbm Itauilnem fogjuk. (Élénk helyeslés.) j;i A képviselő njabb esamésyeaat is I. omlU, de azt ami még vizsgálat alauáiL ug odal\'litaai, mini megtörtént dolgot és <iA bfeiúiouyiiani akarni egj bűntényneki<s ti keueti elvekben gyökeraző voltát aznen&t helytelen, jogtalan o-jáiáa, de az isgatisu legnegbélyogoseodőbb neme. (Elénk 11 «< lisj)\' Es ba, a mitől remélhetőleg mrga? tesdj aa oriságot a magyar nép\' józant, az i von felszólalásoknak, melyek a kr\'-p eol5 immunitás és tekintély köpenyébe k kolodznak, kftvevetkeaéae lenne, as iái beléptetendő szigorú rendszabályok és a ott Ián kiumiendő vér azokra fognak ails kik pa ilyen izgatásoknak estfoalői veiut — A Bigytr kormány ás az osaru államvasút igazgatósága kfla\' kötött sm< dée (végleges szövege -4- a mint értesült — áéltány lényagteloa irályi mé^osiuU utti -má psti nyolez órakor ígrw Ssapárj ű£fjéiiniaeur és Urdódv Pál kösisáíáésOgt máasxter másrészt potug br. Wodianet ilci Jodjert Ödön és br. Mayraa Kajetáa án aláilUtoti. Joubert ma llaw minimeztoreltií ktjl hosszabb ideig értekezett. As osztrák á lamrfasut képviselői a kolnap reggel ii4v gyorsvonattal utasnak tissza Béáine (B, >. Ili j\| — A kéztéfi és körorvosok Jbe<i pödtos kiszolgáltatata iránt a tötvéajLsi séjgjikat a belügyminiszter a szükséges ad tátéjére felhiván, mint as .0. i" írja. m tiirHényhatóság s legköaalebb K.-KükiiJ-\'aJ gyeI sikként rendelkecott, kogy jövőre ess* a\'lpsségi és körorvosok fizetéseiket asa « illetp kbsáégek, hanem a megye bá» tárljól vegyék fel, egysaersmind uttasittaiak J núsgkebélí községek, liogy a boczájáruN ihleteket a többi nujgyeí pótadóval mti jéi be, ás szállítsák alközponti házi péw tária, . Különfélék. ;\| — Biewlskewa. A városúak^ barátai körében bárom I bélig időzött 4virtuos Qrflnfald \|A lfc,éd twrteÍK-1 barátai szerdán ealo a gSaarrea" vffndrfi tbea termében bucsúlakomát reodeatek. a»] kitűnően sikerült s kűfcaOsen a má\|áss íj tál w alkalommal nyújtott máélvsost tán a ré#vev5knél önökké Medbetlea aaésdni. & órakor ÖeseOgjAltak a réeéttv^ ssAmra néava huszonliármaa s a diszf^n riteat asatalaál foglaltak bolyét As at«* fljnél QrOnfold Allréd 4 a o»éc náhmjk jelei operaénekes Lángf. foglaltak bMl.! a vaosóra megkezdődött Knotan ur m alkalommal vaUÉmn kitett I4MF Ctdlrk éo italok seuimi kiváani valit lÁgk tak fenn, ágy kogy som mmös^a aeiayieég tekintetében a lifewkélwbt r nm nem átketi. A barmadik iocáseái b • lblj a bumiiakoma kesdemén) esőjo és 1 reupezője Ebeespanger Lee ur és mer* •> ukltal felkössöntette aa általános sén nékj örvendő vendéget, ki niüosak b»»»i W, vlsé búrja tiszteletünket, bsnem oittiilub-nto^oa tiszteletre méltó* Seáltak még ^ lAiát iCrnŐ ur, ssoketi aaallemes módii éi> llöffmaÍYi.1 Mór (Qt^afeldárt és a §>*}\' dMraéuokeséit Láng "TttlápéHX Kott"1 luebáid (Prágee Béláért, ki eiössör: Ijf Ksjiizsiia Qrflnfeldot) sat, satVaesotsi\' Iwá pedig Daiáas Miska seuekara i \' nppM \|é kedvvel. Do mikor a vaoso^* \' get ért, csak ekkor keadSdött aa iga^ sMjQrtnfeld Alfréd alt e zongoráiig tégikalalalaa tűi elemmel játsaottaa nél\|gyöeyűrttbbsvnemt\|veBet, édes ábrán J"1 rloáo tve a jeleavoltaket, Rámint saját OOményeinek vag\\ átiratainak, rásamfc kué ssnemúvek jáissásávsl kedvesked\' a rátáinak. Vagy pedig andalogva a zo».«- ^ vpi msseién improviaált. így egyik Ipl A i r i< játesotts, aa elbűvölő szép Mi j tkájiikkal Wagner Loliengrin\'jéi, eáuitva ajiettönek dsllameTi e teroaitKe sty * aa*. méf miaásakil abagoéott. Majd , Mtaka Mtmikai oépd^to fiiéit, &eko Lán* fMf ar átiokelt, ■»< Mmím aratva, Oltp Imi «r iMijf <ka» áH ImímH un brifimi, Üllop 1 < 5 trir Pedig e\|>4elak»l játoaott 0i oiiut • i <l«iMk v^jo eaakad, m m áinaka mb » »t ift \| Ml élVeeet aratásit )»«• \\t ol » i sstre é<w»Mlk magún Ui a k^kti tra oil d««a\|«U már a kai-i » pókodé taaéljf. A derék rendezőn £WeeaasfSr Uo éé Quítnann Lázár alisrne-jráesaelaok a elkerült bucsulakoma ügyes ittéMéMtt pv ( •maák JOaoef porUki saol-faktft W I. hé 54a vezette oltárhoz jSzádár U ika arbügyet Csáktornyáról. Zavartalan kivdintig-rt kiváuank a szép fiatal bárnak. — tNráu ül laka bacsaestélVe pom-,-^h ükr. j i. A ,Zttidia« kert 7 órától .•^dve aufúliaig megtelt • késő é[jélig tar-u\'-ta együtt h közönséget, mely Darása ze-:>fcaráaak kiUinő játékát nagy kedvvel hal-gita. A zenetársalat közkívánatra táa (pén-ivkau) iMuéili az/ estéiyt ea alkalommal a íwarvaa vendéglő-kertjében, rosez idí esetében nagy teremben. Ast fÖlÖafsMi imondanunk, liogy a közöneég látogasson el ma is. — Nmgjr ssiciiity tförgéa éivilláin-i;iá volt as éjjel «gy kis jótékony esővel, u^lyre már szükségünk is volt, — A helybeli katb. fógyiunáaiutu-> iiftjtj aa érettségi vizsgálatok ma íjrantakae) k</d6dnek. Kívánjuk, hogy mindegyiknek \|«uxia meg aa óhajtott sikert \'\'. - ling Fülöp ur f. évi jjiniua 5. , lm tolt hangverseny jövedelmének egy részét, Sj.i forintot a kísdednpveld egyesületnek meg-iiiidvén, ssivee készségéért köizönwét pyil > ánitja aa elnökság. — Fráb«lűanepél)\' a negy-ka-n itaai kiadednevelö egyesületben juii, 18-án, vaeárnsp délalán lartatik meg. Mindlaát ovoda iilivinMiktégo réatt vess. Meghívókat csak a iiv-vfiidéWk visanek basa szüleiknek. Kü- tben aa ovcdának pártolói ssiveeqn láttat-i ak; A nöundékek ossonáztatási kéltségét a a asztmány tagjai viselik. — Lapunk egy barátja irjsl nekünk Veírnczából, bogy minő rendkívüli beuyo-másá tett ott, mint egész Olaszországban Usribaidi halála. Tudósilása némikepen időét múlván, tuár csakÁiÖviden emeljük ki a Jcnfoabb ée érdekesebb mozzanatokat. Tó tiúsítótiki iija, hogy o napon éppen hangversenynek kellett volna lenni, de mibelvt u.rgiudták Qjtiiibaldi halálát, a gkása oly igipoaans nagyszerűségben nyilvánult, bogy majdnem leírhatatlan. A mint a nagy bős halálának* hírét meghálálták, bőitek, kávéinak; mulatóhelyek bezáratlak, aj hátakra gj ászlübogókat vontak • a Mártnatnrre ezer-ié eser ember gyűlt ée sonkieom beeaélt ■ iíyébr/M, mint a hősről. A Márkás egyház » ié több mint kétezáa pompáé koszorút vit tk, Kaeket négy küldöttség fogja átvinni \\ny át is-vitte már Garibaldi temetéséhez miL A kapasvási drága piacz. A \|Í3űoiogy. irja nincs Uagyeorsaágnak baaonló i.«peeeégü városban, basoulé kedvező ta\'aj h klimatikus viszem) ok kOzOU, tahit aa élol-)\' >sz«rek UüW\'gében olyan drága piaes, mint Koposvárot. Hogy itt májusba egy pár ve-r> b nsgvságu csirke 80 kr., ^ét égy frt is, a j<lSn Budapesten 60 kr., hogy dtíezeinber I<»ban két db. tojás 10 kr., BúdénI a tfivá rokbatf 8-4 darabot adnak. Egy pujka 3—4 irt { egy kövér Ind 4—5 írt. Egy kéaOnségee krny ér 50-60 kr, 8—lOszál spárga 40—5ükr stb. £s nem is valami\'nagy uj^á^ts6t ijgészéveri át msjdboin mindig ilyen árakat fisataa, sGt a falusi kofa már kis korába^ mogtanulta a vároai bfírlehuzáat; a0t jobban \| érti,[mint ma-. gök a Városiak. Ezek már magok megiiaette tik jó norsosan aa árocaikkekM\'; hált még mikor eseatfil a városi koiák koráií reggel mngvo-►zik, $61 Iffoglaiják, neked pedig 2 dik kézbűi l.\' ll mr-gvaun« d, ha fenékig nyúlsz ialusbedbe, ki vés pénz van benne a • bevAkárJálru. Heg-tejteuk eloVcnen A székvárosban sok Ili-vat^lnok van olyan, pedig utjgv paláddal, hogy kevés lisotéebCl meg kell éliiii. De hogyan éljen igy meg? adóságot kel) lesiuáluia. Más rendezett városokban nem Szabad a bUbeli kofáknak elébb vásáijolniok, minta kttzsbott id5, pld. délel6tt.94Í0 ara el uem érkecik, hogy elftbb a közüoiég Isdezhosse Sfükaégleteit; nálunk senki sém gondol orra, Iiarem e»ak doháljuk a zsebből aijénstaka-<a ouk ellen, aatán a drága élelmekért esi-biijok az adóságot nyakrá f5re. Nagyon kovás dologba kerülne, ba a kapitányi hivatal kíeduá az ilj rendelőtől, s azt végro is baj->afaá, a saegényebh fizetésből éle \' tiaatviea- > k. » ipaios o»zfály, de állmában az egész k<-«»{f»ág nagy hasznát venné; n itilézkedés-atk a elejo lenne vévo a nyerészkedésnek. — Mml lapmmk hirdetési rovatában J\'Mi ta^ ás társa hamburgi j banllháa oaág oyÁ\'^aa liembvrgi leliaria sorejegfeii. Ezen Már Bfint 100 év éta ípituánó lottoria ■Sfahi ytr WffiMftteef liogy sallkségwlen jóhi- r ajéntaoí ú f Megötnli ásreméltó ac-nUa, fegy « hamburgi hOrynásfjr a nya-r^néttyek pum kiüaotéeái állkmjavaival bis-t"eftja. Mác ehbeo magéban a nagy bizton sáf rM\'k. WSentháí áe társa kankláa oségo Irár majdnem egy eeáaed ótsfáíl Aaa ssao-ée pon\'oasága áliel kivívta mkgáaak a tegjohk biieli <ssfg elft#fezáeé^ K oaág egy kStAs^S Ur eadseéeét il(etSieg\| megjemlitaadé oj -i k<«y a aysrt Swseg^k a>yeré fél UkMyée kiAaatieiaeti. — A eaég a eaélra ^ A imtttBrMm) arorsaág o\'sé bUkbáaaival áll »»sst Üistásiss^ Irodalom. 4s slMA hk «St«k nm lilfcall ia k»pb»uik ftasSsl eSMf iHythei^iiliÜii Ikey-lsahsáe. mA Harsmamln" zonészeti küalünv 19—20. számai következő tartalommal jelentek meg : Társulatunk. Küziiangok. Tárna : A romok hegedű. (Novellette) Vidor Pál , nép eainmflve,« A dallam keadoto Franciiaorazág-kan. Kaukázusi kaagvérseny - kórut. Tisztelt olvaséiakltba. Zene. A eaiufalak világából. Képzőművészet. Egyveíeg. Hirdetéseké A a „Oraa&g-Világ" XIX. ftlzete megjelent. Változatos, gazdag és éíánk tartalmát a következő dolgozatok képezik: „A fekete doktor. Eredeti elbeszélés irta P. Uy, T. — „Eltűnt álom" Szemere lliklés költeménye. — „HnsaonOt év múlva" kedves kis elbeszélés. — Nem egvmásnak teremtve" érdekes oroes beszély. Fordította Timkólváa. — Keudkivül érdekesek a küyetkozŐ caik-kak is: aA tilalmak babonája" K. F.-t«l.— „Madeira szigete" M J.-tól. —■ „A mai Görögországról" Kemenezky. Kálmántól. — „Bódító szerek" M. P.-tSI. — „Egy 184849-iki bonvád naplójából. — Apró rovatai élénkek és váltoaatoaak. Képei saépek, s kiváló metszetekben mutatvák be. Munkácsi festménye után igen sikerült raja, „A falu bÖso", Tomple János telietaágea festőnknek saáp műve. „Választó értekezlet" .gyönyörű raja ban van bemutatva. Jalea képek még: „Erdei ló Norvégiában,", „Hazatérés a hava-sokkéi", A kálviotéri szökőkút." „A szt.-gútt-harai vaaut," „Zsidóüldözés," „A berlini egészségügyi kiállítás palotája." A jelen fll-zetből megtudjuk, bogy dr. Szinnyei Jóaséf, ki eddig a lapot nag tlygybuzgalommal szerkesztette, viseaaláp a bolyát ifj. Ábrányi Koruál jeles irénk foglalja el, s o változás garaneziát nyújt arra, uogy aa eddig is jelesen szerkesztett kápee lap minden tekintetben nyerni fog. Ajánljuk e kitűnő lápot közönségünk ügyeimébe. — A déli vasat leüss vonalain uj asaetreed lépstt áletke í. étijuuiui 1-éfst és a msájnr et b»r« tat vin^tstr\'tonMlioiA valtosssokat s kOrotkekők- r bon koiAljük; A bnilapeetoprenerhofl vosaloa agyois-iniiA\'uk VüImuIisI uiegifjursittttnsk, ds siek ladu-\|á»i jüstftlea Srksiésl Idei fiodsrs néivs vállvutteanl learajlusk. Cssn gvanrmistok Pmfsrbumso cutta-K.<14ihI bírnak • bsc»i trlessli voaslon iijonnuti bs-b«iott mlndhirom lucsioKtsIylyal köilsksdó ijjeli gjor»foi\'nt4)k»l. ataéijekksl r«fKÜ ^ érakor ér\|isa-n«k {Trissztbs 4s esti 8 ómkor indulnak sl oihimi, mi aluli as etatos Urtoma Uud t\|i«tröl Tríssitbs és ueKforditva kftrülbslll 9 óranyivnt megrövi^ittiitllc, uilg [marészt at éjjeli gyorsvonatok kftfietlsn 6elt-LOttáiéet Is köaetitÉMiek Coraonion bssssstBl V«leu-ciébé, Róma és HlUjióbs. — ás ólaié JtlxAuség ké ujftliWra a bndapssfe- pragtrkofi maal gjrsrsvonafcki a aosri évad alatt, á mikor a .postsrtklli vuates, mini minden évben g-yotsvonatok he\'ysitatnek furgá-, Ibmia ö» as idén jonitta 10-Si\'AI kstdts, k$i-vstlsn Marbsrgi(. t-tstSIsg Marburgtól, etsu gyoré-vonatokhos való csettakoiaaaal fognak közlsssdnl. A badapest-prafsrbvfl voualon á többi ststnAÍjrúnátok valtézatlanul aiarsdaak, a Budáin reggsl \'érkező rs-gyess vmal kivétetsvtl, mely a megvatteitatntt rra-(srtmfl csatlakozás kévstks<Ubsn 31 pereseiéi káslbb,, ssasí p ám II psrexkor rfggol fog Hadára érkezni. A bécsajksly-ksaiisai vonalon vaUinenan személy* és vj>gyes vonat tetamasen gyoraitutlk és a BéCkjnj-i belyrlí üsombatbslyre rsgg»t 8 óra dl psfesfcvr j és di\'Uiíitn 4 ére30piciiknr&ombathalyr«rüjécssjhelyrek köztékedS eddigi Süé. Is 803..ssamé vstyps vonalok\' gyvéiitoU sisttéljvutiatokbl valtoitatnak at. A Bécs csfl\'vslé bwssklttstés eien uj njeneirsnd által tel-\' tem+en rnsgrliidUielik. A horvát vonalon szintén uj menetrend lép életbe, mi altul égy második napon kén ti Isnrk&ttstés létesíttetik. BodspeStrll Sziszekre, a liéduroi indsló reggeli voBattai. \| Az uj menetrand e szerint következő: Hivatalos hirdetmények. Firplsl Uía; Caalsaa Érkezik indul I.a)^cujli«ly \| \| , \' /jí —Uércs. í. III. IS p. lém délután vegy.v^wt (Sonronb.) I 10 é. 10 p II ó. J n Eá vagjr. ffaal (sa j, IH \| kányljr) I II. íl p 11. II p reggel ssem. v<jaat b) BSrve-Bées> ttjhilr 1. \' 11 órá 11 é S p éjjel j siem. »««at I I , 16. 17 p. I á. II p. reggel vonat (ss. v. El- • káeyhdt.)! I i ó. 41 p. 1 ó. ftf» p, d. u. vegjr.vilnat II. á Opest— I Prajterbor L 1 d. I p. 11. él p. 4. n esam. vonal 9, íj lOI.SO p/10 I. 00 p. eata \' .gyón vtfnat 1 \' 4 ó. II pJ 4 I. 67 p. reggel ssem. viiuat (• \' (t\' f j b) Fbgsraaí j . Upéet I L 6 A. \|6 p. I é. S p. reggel, gyore vonat 3;; 1 é. 14 p. 1 I- S p, d. tt. ízem; vonat U, \|\| 6. )0p. 11 I- Sl p.; éjjal I vagy. vouat , (sa.V.) I il Nyilttér.\' Nagy-Kani«snii, 1889. jnnius jiA S-lkiin. Tsllatstss ff^irkssstl ti ríj lleees Ispjs karolta fel a vasar* és lanspnapi MiuttksssSastet s ksaissai kersekedlk érdekéként Miért is bátorkodom eeedeinl, követkeaö sOralut Ssivee klizétoteUért alulírott színién kessljaroltam asen egyesks* déskez, hogy vasét- és Qniieunn pokon dllsten üslo-temit sírva tartom, ason feltétellel, ka valamennyi kereskedl szintén zárva tért)a flsletéi. . illatán azonban asl tapssslaltam. bogy mig én éxeu egyezkedés folytan liletemet egjn>;li(Uijsitor zárva Urtettam, cüTicurreuneiiu klzSt aéksay«a a/Itta Urtj.ik üzleteiket. slbatarutUm magamat, nskégy kari szenvedjkk, adott Ígéretemtl 1 (ji\'gotau) eiailknt é« Qzlteni«t esentnl szintén nyitva tartant. Rsl jw-t>rk< dom tsk. s«srkes>tl ur, saját igaeotásomul lel-kusei. Tftíjez tiaslelsttsl kemaees 0, vaskemksdl. — Fanl Ilrjse a hírneves német oavelliela ée lyrikuanak „Verse aua Italian" as. kö\'táeaoti gyűjteménye éppen inost jelént meg áa könyv kor tskedésom által megareipg-boti. FI8CHKL FÜLÖP könyvkeroikedő. Fslslőe wrtkeasiŐ i TAROA I.AÍOM. Tárisaei keaiiő i IIOFI HAMN léí. 2019 sz. \|882. laártias Z6 án. Árverési hirdetmé A nagy-kanizsai kir. törványsgál: tel betW sn vagy óvadékképe i papir-kezábes letenni. ogydnlő ly 18 H fit 80 vé( re-BO Jkr. nti ir. ttr-ei 810. é tulaj • in, ott iigatl déle d inL\'g mitabdó on nap n egyes köoJf\\ osztálya réaaéről közhírré U letel ik, bogy Kultár jMárton vágrebajatóiak M a i c s L é n á r d n é végi óhajtást a env dő goricaáni lakó I elleni 160 Irt tők január 31-tŐI járó 6\| kamatok 119 ar por, 61 frt 50 kr. már felmerült kajtási, 14 frt ö kr. zárlati, 8 frt jeloulegi s még [felmerülendő köluégtjk irí végrehajtási ügyiben, a fentnevezett vényszék tarflleláhez tartozó a leienj sstkvbeo f 486 hrsz. Uaíos Lénárd donául felvett 347 írtra beeeült 18B2. évi AugiStztue hó 1-ső napján 10 órakor Letonyén a község házán tartandó njlilváaoa árverésen elada ni Lisaiák Ferenci ügyvád köabenjötitárol. Kikiáltási ár a lenti beosár. Ar vértezni! kívánók tartoznak 10\|-At kéazpán ban a kiUttldöt - - 3. Véjrő llötoles a vételért 3 részletben és pjdig: aa elsőt aa érvéréé fogerőre emelkedésétől számítandó 15 i ap a\|aU a másodikát dtjsnaaon naptól saé 60 nap alait. aíjbarmadikat ugyana: tói számitaijrdó ÖÜ nap alatt, mindi vátelárl részlet után aa árveréa nap Itól szá mitandó 6\| kamatokkal együtt az árverési feltételekben maghatározott helyen és módosatok szerint íjjnzetni. Eaen \| hiruetraény kiboosájtásáyal egyidejűleg megálapilolt árverési feltételek a hivatalos órA miatt a nagy-kanizsai ki/, törvényszék telelikvi oaziályáoál a Letenye község elöljáróságánál megtekinthetők. As el-rondanj árverés ja fentirt tjkvben feliijgyzendő. As áWarlsi hirdetmény a tkkvi hatóságnál kiftlggejztés, ogy Letenye sla szom-•sédoejkösiégeltbéii körözés és kifpggeaztés s a „Zala" ozimü hírlapban egyizUeu beiktatás álul könálátetik, foganatositisa végeit a leteuyei kir. [járásbíróság megkeristetik. II. Anveréal feltételek: Árverési [alá bocsáttatik a let^yei 330. szikvben f 486 hrsa. Maisz Lánár douát kápvzŐ É>347 frtra becsült in Kikiáltás ár a Wc-ár, s az i kitüaölt egy bátárnapon a becsárqn fog adatni. Árvcremi kivánók tartozna c a beosár lO$-át kén-pénzben,. vagy óva papírban a kiküldött kezében letira 8 or. VovS köteles a vételáijt bárom agyonlő részletlUn, ée pedig aa olsői s t árverés \'8 nap naptól it ugyan-att, uiin árverés 1 ogyjütt i. kiadott n.-kmii\' énstárfiál éezletbe vagy óys lék képes lí. jogerőre emelkedésétől számilanjdé nap alatt, a máiodikat ugj\'snaxo számítandó 00 nap alatt a harmadik aaon naptól ssjámitaudó 180\|nap a den egyea vál.alári részlet ujtán az napjától számiiaüdŐ 6§ kamatoldki ezen lététok tárgyában 30425:81 sa. ig. min. rendeletben előirt módoij i asai kir. adó, j-t mint bjrói letéti f lefizetni, — Aj bánatpénz aij utolsó fog beazámittatni 4-er. Veví kötelee as épűle\|el tokbalépés napjával tűzkár ellen: b ztositani. ö-ür. Az árverés jogesőre en olk c-d ásókor vevő a megvett ingatlan birto (ába lip, megjegyeztetvén, hogy a velőnek vételi \|bi- aonjritvány az 11881. UO. t. cz. intUkei datni, nap a ha att ek birtök-n has: us bez képest csak az esetben fog kii as árverés napjától számitaitdó 15 as idézett tJos. 187. §a\| iuUzl(edéséi megfelelő utósjáulat nem tátjetik.l . ba lépés napjátál a megvett ingatl és teruei ea iaptél a vevőt illetik. 6 or. A tulajdonjog bekeblaséie csa vételár ás ksmátainaa teljes letjzc fog vevő (sváj-á hivatalból ászköjsö A kincstár illeték a vevőt íte 7-er. Amennyiben veVŐ aa Sr tútélok bárraelprikétiSk eleget nem megvett ingaüsjn az érdekelt melyikének kqrdJnióVo az 1881. évjO I •i Ai e r svai alslt klzllttskérl asm vállal IsliHsiMsI a fls«r\|. § a értelmében vevé veszélyére\' és bánatpénzének Olvesztése mellett ju rás alá bobsáj atni ée csupán egy nek kitűzése melleit as előbbi Ucc vételáron alul ii oladatilr, s a mül vételár külön bözetet mogláriteiji melybe azonbán elvesztett háuatpéi miltatik. -j- Ha aa ingatlan aa aj résen as előbuinél nagyobb áron a a vételár iöbblei a mulasztó vevőt A kik-, tiivápék, mint telekkV Kagy-Kaiijasáf 1883. april lió 8-á< 681\|tkv. 1082. Arveri A sala-sKf tkvi haléság m. kir. államli Tuboly Miska elleni 42 frt ( kiolégiiáso váj tjkvben f 1— irt 80 kh árt kössághon a I julius hó 24 frt 80 kt kik dékosók által teendő 39 frt tolokkSnyvi h si hirdelm nó tulaj ;atlan, gatlan a alul ié ol el a bir- dóaé- táse u telni, •holik. érési teone, lek eU gr-" 86 öltaégKre abb áíjvo- határmő\' i- iHqtvo sztó vevő tartozik, ize beaeá bSi ájjvo* ilatuékj ol, jom illsth hatóság )42 I-H-1 íny rstegi kir. törvéáynék mint Ital közhírré, tétetik J mi kép a incstár mint végráhajlaiónak, János végrdhajiást! szenvedő S kr. követelése ás, járulékai att a* csonkahegyhájti 29 sz. 41 sor. sa. alatt falvait 839 :kű ingatlan a osonkahegyháti iÓzségbiró házánál 1882. évi lápján délelőtti 10; ófakor, 339 iáltási ár, ugy a venni szán-a birói megbízóit kásábea la 98 kr. bánalpáns, továbbá a dóaág kiadóhivatalában ás a ssonkahfjÉyliái község blrénál megtekinlhető egyéb feltételi k mellett a legtöbbel ígérőnek Skuiatal jfog, Zala-üférezegen 1882. april hó 8áo a kir. térvssák miiít telekkönyvi hatóság. 11086 l-l ojsztályi bár Márton nryei 330. é vett ín ga»l» fályé évi an 10 órájára^ árverés Kcfl 3079. as. juájoi. 2fs-áu. [r\\ er^si pótlii rcleí mény. A nag \'-ksjizsai kir. lörvénysaik tftkvi a rá«áről\| kíjzbirré tétetik, kogy; Kii )«ráfa Aajsa iUaásdaáflik a leta tjkvUn[4 1 sorszám Miatti fel-náka] 2ÓB9;82 eaámu {rég^éssél gusztus M i-sŐ napjának dmetőtt letenyel jtfseág házáhozj kiBzö\|t lik Jfámldiak GO frt > járulekai iránti követ ilése! kiolégiiáso Száljából ia meg fog tartatni [ Kir. t vezék, mint tlkkvi hatóság H.> Kanizsán, i 882 itoájul 24ián. ! 1043II-1 7486 ik. if 81. ] Árverési hirdetmtny. A na\|y-\|(ssiisaal kin törvényszék \'mifat télokkönjvfl hatóségj fészá-ől közhíré Itétjj-tjk, hogy J.tt jdolzttihi Uikur éli pénz tér ^rájm-vénytáraaeá^ végrehéitatéuak Lakátosj Hál karoisi UkM elMni 250 frt tőko e iáriiiékLi iránti végrmiallási ügpébán a Ikarosi 34 sz. íjkyben A I 1417l«prz\| alatt felvklt k 918 frtrai becsüli ümes ingatlanok 1882. évi ja nius\| hó 2Ö\|ik [ napján d. e. 10 órakor \| mmt első, és lSj^t.i ájvl Július bó 20-ik napján d. el 10 óisikorl mint második határidölien Karós közjjég hazááál tattandá nyilvános ár-verésen oladafnj fognakj mely alaalotnn al a venni szándékozik! tartoznak a lenti;he ár 10 azinl\|él\|át ib\|tnatpénzel a [kikUld\|>lt kezére lotepni.\' \| Az árveréjai ffl alatt a nagykjaaizsiíi jtöojví osztálj á\'nár:i Ságuiál infgtekiiithptjSk. BOGI tkv. llB8r. átel\|k a \| hivatalos órjik kirJ lÖrvjánysank teU Karoe köztég I előljá 1037 l-l ARYHRHSI A nagy-kanizaiii telelj könyfi hatóság tik, [hugy ^alamegye rei\'Mjiatónkk Kováci ÍNY. kir. törvénylzék nlin-ráaaéről : kü/hirré ti lei össaesiieitt árvitára v.-g János éa nej^ Bernát Katá iin kSsrecsanvi-Iskósok ejleni 60 frt kr. jőke s jártllékái iránti végrehajtási ügyé ben a ke^ecienyi {06 az. tjkvben A ^ 1 3. sor*, alattYelvát 335 frt 60 krra Ibe-osillu öaezes iiigatlanpk, mégis a kerocsenyi S89 ieztjkvi A t Ü \'forsz- ingatlannak alpereseket i\|Ieto 10 frt 66 } krra bedsült része külon-ktiliiii aa p82, évi június hó W-ik napján d. ej löj órakkr mint lelsŐ, és Iw2. évi juliusj hé\|aO ik liápjáu d. e. 9 érakor mint! ináspdfle piatáralűoen a kerecsonyi község piázáiiáll tartandp nyilvános árver^eáel-adaliti fognak, niely alka!ommnl a venni azánilékosék tartozr ak a fennii becsárnak Í10g \'báuttlpéóaűl sj liküldött jkozéijo jletNiiii. Az ái\'Ypttési jfe tételek a bivala\'Os <jrák alatt1 a nágy;kaniásji könyvi osatáleánál i rósáigánál fudgioktm Iliivutalohiijii in t f. é. Juti hó kezdetét vésiik a Hai B»m mai jelet n Iümii zetl és as SeizM -ál ai legnagyobb ityérii>nén kir. töíjvényázék tojek-kerecteii község elMjá- i^tők. 1838 1 —1 piíiupit\'iiiotjt, ihoéy 14. ét 15-^n Ssrel\'psarsísrsslásei iiuaa Jltrgli fairtu) - a ivgaséreac irianr rugedéife iihI b! {tmjl.it] Á •aeée«bb aiietMn 400.000 márka Az ösizot 47 600 ! izsnnjll fBljtl j 1 jutalom 1 nyeremény 1 • i I 1 1 f 2 8 4 2 i 2 1 24 ; 3 i 8 64 6 108 •264 10 \| 8 530 1073 1101 25 ! 85 ilOO 27099 4400 15725 nysrsmén)itsk szán iltsss és lutslbn: á 250,000 = \|2óá000 á 15<M)0 = lSn.t 10 á 100,000 =: 100,0 0 á% 60,000 — i 60,000 á 60,000 = 50,000 á 40,(00 = I 8(1,000 á 30,000 = 90,000 á 26,000 =100,000 á 20,000 =s 40,(XO á 16,000.=: 30.000 12,(00; = 10,000 = 8,000 = 6,000 = 5,000 = 4,000 = 3,(00 = 2,010 = 1,800 1,200 =■ 1,000 = 500 = 800 = 250 200 = 150 — I2,u00 240,000 12^000 81,000 270.0Ü0 2.0,<M:0 3HOOO 528,000 15,001) 3,600 530,0U0 636,500 30,300 0,250 17,000 15.000 143=aLli26,00& 124 =1297,600 á jfCjD, 94, 67,160, MO, 20. m. Wad e ea aLtrtsmiy Iss etea H.631^175 Sas Árkát kltraa. és í Saaksabaa] klsursuSalihiAs Swaeg MagkttlJéa* fagy cii\|, lmiAJ^jtle, levéftél) vgeklm tiyr \|te4Íauia)v4Í»>M és pedig 3 j\| S^O ka p. 4. h, eredeti e<irejeayért 1,7! m. B l, aieJetl sétMedyertf ! —.90 U. J U,-óndfO serejejnéit Sírtam) alkakuek a ■sjjrwlillkssh Isaae wcdit) gjréket ée inlijürii kQJ«leptéu)\'ltea még egykliiieHllilar-vet ta meUéhiláak. A SaiAé uiiü a réaatéaii aiojioal jniii)ú\|ija »lijíjiialo»j»ojfcilial Uj»ir<iiiiui. Mintiiiór aaa. MjrsMlalkeafejs RfértjpémSeMagti lölön, l&r tlbb-juijr Vflioak akiM kaaren MjwIhii, Ii HSa\|ik<IÍi-iwMiaMS a/«gaeáyi\|bb Srinaiéimktt aiájiikaálki .....lii vátlwmaiá imnlswél l&bbek kétl kiSMlSak 4tm ar.\'rrá 150,00Ü A jtgUl<lbb < Matlilitlttuk iarkát 63351 sj.frá 40000 mirUlt 61038 si.]rd 30,000 aiarklt N>ujtaunk a szársncsánsk jolbunkatl Km hí h<eg eziVn kétes vllUlawkMs (ur-ilulmik, itt i i eserntcsltol e»el[lly Isasegen wjf Valit tákéawj ttis^nj\|-iMiér» klii.«k>.x\|L albaloin i A [a.egrenáNwkeU klsv^tlruSI klrjlk\| latéssl. Jsenthal is tirsa banküzlet llaasburc (alapilva 1825.) álMsoíjsfl IsaSk wrriindje: iijjenfii.! tl«,0(H< ai. SI pztjily Mi 3. eeskaly II4M »ite« HaAy éüOlljnjeiiiin,!!! 1UO I.JuMtéty 4 4wS tiyeriiil.\| 910 61t H-in. 331,160 mi á. tiejtUrj SMXj e Uly lÖOOjnWreniJ li ÉfÜ eiow. II&JIU9 IjOhó at tttii«\|\|)S7a)U jatelett S.I&V IM ía {MOAOAOO AOAO-J EHé rlypa sgésiségl és saitaü-vli. / Ú jetiin fcl#n-forráíi a ste-müim 0 > iiónítvss Mslrea es széeeav UlkieeSaa C 10 ma MrrM^ai) ] (OISSS5 Btarkées Q Llj^öozl forráa-Igazgatóság / Eperjeaess. io«l 1-20 A Kaphaíé minden áavényvízkareakodés-J ben és a legtöbb gyógyaaertárbzn. 4 Főraktár: Édsskuthy L, Budapesten 4 Keo VOVOVOIVOVOVH? SJp katonai tanoda. ;K^\|évea önkéntes t a 11 folyam. Huiiapeat, Ksfe\'y Koronn-utczn 13. Ezen tanfolyam cr.élja iijukat, kik min-egyéveslönkéntesek kiVénnak védkölelesaltt ségöknek eleget tenni, Mökéaaiteni a szükséges vizágálat letételére^; mely által képzetteé-göaet igazolják. — A legközelebbi ily tan* folkam jl882> jullua 2 án vsazt kezdetét éa hajt lJón á t tog lurlinm. Hogy a részive-vók hintiásokbau gátolira ne legyenek, aa eloadásolc as esti óráklian tartatnák; A viaa-gálatut magyar, nem e t és-horvát* u v .01 vj e n Ibisei leteaiii. Höveud^kék aa m- • tétéiben teljle ellátás, ée felllgyeletro ielvá-tetaiek.J— Úeiratások az intését igazgatósági j irddájálUu történnek, rf Crtesiló kívánatra ingyeo.l \' A7* IOAZUATOSÁŰ. 1047 1-4 Áa allé éremmel kiiűatetve, a zala-eger éfgi áazdalági kiállilójegyeeület állal l»Hl Az elfő érummtri kilüiilelvp. Széceénybea Mógiádmegyáhea jumu» 4-én. :. I -if--^-—»•■ A. moiyon tlsatolt gaádak, molnárok, ke foakoSők áa göpéaaok booeoe \'flgyolraóbe. Van saérenceóm tudatni, bogy bér-f y árainhan gyártott I. géj- és tiinbSr-szijak, . valáinint t\' forramlott \'\'(i\|iliajló-sr/JjaL mindtjn alakbau nálatS a legjutányoaabb árak mellett a legjobb minőségért való fjeisyml kaphntókj \|A mig egyréalj aa általam gvárlott Mij\'elti tuiuvsége ak angol éa egyén kOl-Itildi haaong} árimáoynyal a versenyt ki-állja ps aduig másréíft aa árak le tato-ineseé olcsóbbak a külfuídliu gyártottak-nál a igy bizton romélom, hogy hrtai gyAi\'Mnányom a nit\'jyen tisatelt eaádák, molnárok, ke-re»kf\|í«k gépészek Illal figyelemre fog Mltahalui. Száinps becses magredelásért\'osedeaik kiváló liaatelettel KritUbZ Józaef Ca \|0tÚ S—15 blrgyér Maresalibaa.. Ar\'íjgjsékok kívánatra bérmentve kül detuek. Blkonjliilok t T. Ki <Ut$l Jói-f jjííi srsol hf\'irvt\'ih SenesM tialnijuk frulg^ldal, mlMcrint a griri-Ml mMell KsjléatUalial r4kalmalUk éa aH4ataltl-in(Vae\|j találván, gfaiiiktnluiik mlMltit ae Irt—ja síik mtetéít rraAK>Bli<AI-atAötlékocuuk ftlen»i Kdl Hát^llAHbntian ISSO ao». tt. ilintehttal A sr .mártonl ámmaiesi ki Msr a k layséas 7. XÜomi Jtiitff jítí amaé Jtfsfefsé\'. BgV Iga* Vdleinea kélaleívMaégseHHk kkk «ag, Hlníil arrél SrtaeHaea, njlktni i péeAaSt\'naSw naiaaMt saljak. i«f)ya( \'kél ké éta wahtiatnibai) iuaíM ntukik i\'K\'V"tt HMSkhitl, eyvlaa rvu Ik éiravrh>(A éa a fcnmaitbtl i»\|y fjwk, mwm (•W kMiMklIai wm Mlék nha l,egy%a wIMaa ervét ^ »\'l\|jMéw. Iiúgv hiiikK esSksSaWMM imkll\' fmnél a Iwmwt sSMakbw Samu Mául k«lt isaf aag. ia •erfer Vitmei i. k. V , efta«hlil>m<mi. T. Kninse Jówf jte afttsl Israisli\', A hivoAnk kSUStt fcsrasaiiii atQakkat nagyon mag jrégyunk ilt\|alw, mrM imIAu sagv iWny 3aég»t ta-Mnk éa lgr í.<taa>MI asOaU tataiMkieak Wgewla-MbUn «JíiiihaiJ«V. Ttaaa AfaOé Ulereeesgyei Mim f. Inat. TWtUital wskt Adolf ta Flila t k. gliféttai >e lillasa<etMt«lakioiK>aek Titts.álíiiilun Ss Kegyven-bki-n. flrsktár Nagy KsrImIm Eeael Adolf lyfrtya-si«^snjj\|érs» areal a> lltvof tsrsa s D«asilsai Császári kir. szabadalmazott osztrák Phónix biztosító-társaság (YezerQfonóksége Nagy-Kftiiizsín, Qoldsteiu testvéreknél) Mérleg-számla 1§§1. deezensber 81-éa. Téglavetők tulajdonosainak \\ (939 í-6, \| ajánloa, feis4«BB«0 \' fi fel-éa tetétéglAk, vnUiínf eiirek tb. % készítésébe* kiváUae aftal«as ifia- léeré- éa ikéd bejiisra nmkMvii »>• A kéeileieyl gépén* kulOtWo ftdJg V szakadatlanul niOkOdo kézi téjrla-sajtóinjut, n J ^ nieljnsli más fjkrnk kéaaítéa ■éijályt kéjv " , I ijfe" ígeii^nevezeies Wuk éa na£r fí&p J\\ Mím^^WJ kantért rtvnjlaník. — Lrekkei csapéa k&tt. n Ur beeeiése nxjletl aapoakia\' 4000 kéátlas V pl r^jjjgr. 11 léfla állitbsfú elé ée kíváléan sikaim&.wk jaréa y HÉNte éa folyosótégláé, tizanatoa kévék eeti éi . WHMBBii u \'sb^j tfw C€flS9Rt howokkÖVBk stb. sejto^áeára tarák* X ttéíg fingén sziríioit, kézben míotésoU téglák kíkésáitéeére. — Árjegyzékek iagyi V iliOüiS JAGER, gépgyáros Élrenfeld-kvlnben a flajna mellel t: a Teher. a * írt 1.400,000 139,372 666,696 "51,163 494,146 1.111,060 2400,010 IUTéoyt«ke .. .♦ ... L. ... ... ... ... L. ,J Díjtartalék a rieenulbiálositelt réez leroné^vnl:! a tüxbiztowwUi ágiamban ... .. • 5I8J40 50! a eullitméoy bixt. . ...... 30Í5O8U az életbiatoeitáei I , ... IMjfiMbV Díjétvitel éleibáu utáni........"... ... I......I Tartalék ftggé birokéit......... aM ... J.\|— H TíkcUrtalék... ... L........... ... J. J Tíestrieeléi oyngdfi slJp...... ... .„ ... ... ... . J Hitelezik folyó ejwlinsn... ... ... JA...- „Ji A kormányzó íao/Lee « igazgató réeailletéai.... J 20\| oeztalék 1881-zk ékre.............;X. ... Nyereség átvitel 1882-ijc évre...... ... .......... j tkéjálet ■ pénztárjegyek a fépénetárliaa \'jltahail a társaság bankáraméi ... 1.913,647 63,488 201,663 337,144 42,966 120,&ü2 19,100 120,000 976 Értékpapírom, jálaálogre és életbialoeitási kétvé> ényekr\| sdojt kOiosOaftk... ... ... ... ...j... Ingóságok éééknJ,...... ... ... ... .........L. Különféle sdtsok j a) péoetéesl^t és maradványok a vezér Qgj-DOkségsflnll .i ... ... ... IVÜ.. éj biztató mtéfeteknéJ ...... ... <„}.., 416.842 398,790 4.624,808 \|6jj Bécs, 1881. leesember 3Í én. Ifj Az Igacgiitó tanács:; : «RÓF MALX KEIFFER84HE1D IltOé. AlelinOkh RálLXáXH JÓZSEF lovag 2f> ojt tinik kezet a szerfe netfatl[ 400,000 márka fl^fMMit Mmt I»AIB • sefy ptazHserssreláf. mdf "» np kenu; , toljffáifjn ét kiitoitn w. j BM aj. trtintt tCm iUm tO, Ut oélian; h tefetjM alatt 7 aan»lwfc>* 47J8I sytrtwayssk elvárta timulii at* iSttl* kaUttecit 400 000 írtnji. ffe/t- T re«Ug Ht liiMt. y. HMM t eyir. i a Ml 1° m s m tSOOee 61 mym. s. a. v* I íveit a. s. § ejrer. i. A (\'•» 1 Bverj a. tu tiojütu les »j«? a. a :>m 1 syes a. u. fio.üos M ejw. a m. t rn a. a. lenee la Bj.r a. B I Sfeij a. m. yiaie t ajer. a, sk O 4 tm á a. U0 qir. a. at. f\' «qmj » ■ jw.non 1071 a^er. a. ím. ,p« 5 ayni a. m. tbPJO 17.09 ajf m. l\|> I n«j á. a IttmÍMi ItiM i)mibíiim ti m a ».: l^téfrjntiit, 3o». jes i\'m, 3 a. au ».oeo IM. loe. si. (7. > ltee sjmaéM«k i«4] jüt IlMMláira flw0i>» m. AmictMIíom. A ajwiaéej kai«aeé aartiat btOt -1 jUlatáttatil aif. I 1 %kéwleUt ebé. at aa»«\'afM W; -•itAtt ateriiaánjk«uat u.r jua>M 14. is I3eüsi 1 sálasiaiaé-seni éraewl G m. v.3 írt Só kr. 1 fel U • 3 „ l 7á t.aéHlL .» \' . t fél - té kr. .. ViUmer.xiyi eekizei as «4í» jwimdtie »«u p«tink\|t«T aél« MWI»í -e teeebekk f<4al ^tíöWS^Üií. ■tagit f \\élUm étimnél eiaV\'tt er»#ú . >«fjSt jwfM télSek iUkM ij »e<V(»éeV»f kit-i termeiét 4ii aSftU jB»lW»ít"ic- >. wísé<e ••--. im utaa ípeiif hintáiUt adlfti HMjas retetn rliilaia. > lurstake Lsbmu 4 afsnaieajek kiCistew aMaie i a u«i vita \|6ull»«* attbn t^itoit « tliNllfí aNgkUéstik vagy tíns»ui jtiaintk AaHins eiiaéea aacjnke fnm- IUIepltMiNkk alul Ufkniaéeii VSUalataakaak elaéwtter ftaéiaett. ••• reama, bek awis Mikt^a ktnmiw V. < fyakns! ai alél tojamajsn htseétéa •• luiut SAO.OOO !••••«. »»OUtiO AO.flOO 4«,000 »t>- S<rttetfk kl. Aa (tv a isgsrikMaéé aUyMS ataff - r - a laiWi>ikt nniHiht swwitbMtaa kíT»nrw # a llidi[)iiui műit í» alila enleat r= • < •I4ié. Mbtetlreli aleürett hriknln isk» : Kaaímano & Simon. bank- él válté-tatot Hsmburtbsn WimiHni ál 1\'tiri alrtewal j4, nssit tsm»ás\|rt a m •, U. i. köszöneiQuket fejezve ki eaasnn? ! irántunk eddig taanaitott bizalomért, iH. kérjük as ii kuorsoUsitáli réezvételre, flltérektrésank ezentúl Is oda iráavaUaé, mindcakor pontos és ssflárd szolgálat ébe> ti»ztflt érdek éltjeink teljes tegsMgoM i* kiérdeiMttí. \' Fentebbiék. 1 Hl, 979 4—4 > Árverési hirdetés. }A miliáldiínagy v<\'n«légl<5 kí»rcis-málttttási jóggffl 12 hold szántófupd 6 hdld rét éa 18 mnrtalfgfl\| tetébi joggal egrült fog f junius Ló 18 á i helyben jnylIvSnoB átverés nt« ján 3 évre bérpe ndatni. Bdvebb fel! világositás nyerhető Nagy-Kaníxaán I Kebwtrcx Jakab 1034 3—3 \| tnlajdonosaál. Posta Nagy-Kanizs iv-vaiu»i álo* más Konárvárbs. jKeltj Mihápdw j1\'"- ^ 500 ARANYAT fisetek sónak, a ki Kathé fog vize nssanálsta alán nieleg fogfáj&st vagy ezáj-bflat kap. 91126—62 Ktry üveg Ára 36 kr. i KOTII t: J. G. kiéid. udvari esállitó Módi Ing Béce mellett Kotlie villában. Valódi minőségben kapbató Ksgj Kanizaén rráger Béla nr gjógjazertárában és Iniodeo nagyobb gyógy szertár ben. Magyaror , zágbanmiraen nagyobb füszerkereakcdéiben.1 Frarick Henrik fiai - Ijadwgaborgbu. szab. gyir . Duna nellett cs. kir. i Liuibeo,a MAGYAR FRANCZIA ]tfrer6sebbf l^gkitQnölib, M\\At legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. 2- 3 kanálhoz egy kandi Franek-láTét kél) Tenni, ezálta táplálóbb, erőeítötb, Ízletesebb és egéézaégtaebb kávét I xTyersl mint 4 kaoálsyl tlezta babkávébúi. ajjr^ Ajánlva és mindig fiLsa minóségbeó ksp- ly - balo az ország 6a táros minden fűszer- lj lj / i . j kerealedéaébeu. fvl mf ItIZTOSI\'J\'O ItESZVKW - TARSASAti. Eőpzvényl^ko 8 millió íirl amnyban. Alapíttatott Ig^bsa. Alapíttatott 1879-ben, ml ma (s t ás\' 831 dlk év) dec ajem b fir 31-4111 é Ml. Hrfiiíittl TMSV.njiiM aramUu . I . I. • firt 1 OÍKWCft— Ajp<i ruUUktíke j . .\| . ! . . . . • •( p • • • : "W^yé1— UnMktUd- ét aTeraaéaj-fartaUkalap . . ... I I. . j kikéjtm WwéiMtl jartaUkSke . 1 .1 . I. , L !i> > * J — Kmá HrtraStmfc dljlirt.1^ . . . . . . j. . j i. \'. . . \' mjeéía £l«bizlnf]f&il dljUrttlek J ,1 ... . I f. . I »IS4>tt DijvAllú tkröa . j . . . . , . : . . . $JfSJS0U , -Ér.tékfselrékbas slielynBve! ! \|ia) ISSAN) ka<ta o.I«rbéi)ci «WI>ŰM títrimr ■ . T . I , \' , \| . . k pöW fn tTS^meO ; . J 1) I6M00 a^yar immU«bM\|l kSttlej - . j . . . \| . i. I- 4 MS0 f 1«SjIS«S0 •) 117,000 mtfjtr btmUI ruel ItMbbMci k«nleT . . . . L II. SMS0 ji IH.Tllé0 ! i, m.wo &ii6id fionuí <iki ri./M i.uí kutfay j I . 1 . . (. i. á mm U íoMta— }> iéOflOőm. féltemért MDI cSAUNift kétHuj . . . I . L {#•— W \| lO 1740é »n. géettmárt ■ ni •Ul>ba%l kstvéa/ \| • . • [ • iá tatfSK— \| () 110 tfrb teái vaaH rteréj UNif ... . j . j. A-Wp) M tljéé-— ; \\ ) ) UjOuQ omrSkmiiyír kaak {ákfletél . j . . , . . . ll>f B& k B&1X> I !í) 25000 fi. fflblhUrlitt fii kekk íil-^t-víl . .!.!.\'... I. AffJl - » SéMO— . j jk) IT^OD fLI,*** W<M tllniéxMI laj.k tákflMril j \| . . . L ilOljVI 2 ISÜS}.- j 1> ltsaoo 61, OUhhtl rte ey«irwé«i salogleiél • • • • íj 3 — 1 m) 44,000 S( wmtjtt arai )jtu>Í-Ji . . \' . . . 41p0\|— Si4>0— { pa> ÉOOOO ft\'(Jf«trik papi jiraSJi . . i. . 4S»r\'» 7SJU0 — W) Kül\'.nfélp kttfaeltift Úr Í\|tóiTéiiy«\'l [ \' . . • I 1 íf _ ^ , \' •tae ^flékyaprrek «Ua IKm Ulrwte 3l4g járókaM wiaUáu . . IHÍSV37 BOIV7SéA7 fert#kp«jii-kr» kd tt k taúaU? « \'Ifaaal pruil(rtMt«kaíl «D»ljknUt l\'/kék [ I !l : "jÉ V4h>v-UecM Tí [ i 1 \\ ■ Ua* A ItttSi hi»i Hu !, ♦ilfn • Hiii\'«it > :até«rirk • kr »Mátkáéi kSaalerS kSv4»»fc>k - 7S4>I Ktee4n>allMB&ajr S k mfuérnn t a kto^Mtltkijál J tf»7.IOS74 A> lkSI-4k Sirkee a H .*%<áiUn \',u »1,13 ín a }l(inuÉI>aa IStAI JM 4l H a Mii n- I aUarl tfuelkaa II4ISOBIO ín Úti—át* líth stAa i\|MMM<\|)teM ISI i 4 ^ jjf "J Ai tel UstMi«i»A i iSa kBj\'itn Uitk A«Mg« \| ••JrJ * FStttkw Itt4 ktafcfa lutsi\'kka feljMlX! j JJ\'O" A lAnaatg Utalaak jo <.1. !<»« • aa ért4kpa)tek «• Wtélah aUL kaMI IS Aa élalU\|Mi(a Mii ] \| U . J[ Aa IMMiveHta «•» J \' ^ Aa 4la«UMaaÉiaak aiti I kifli itatt kAr.k laaaiga \' \| Í.\'SU10 ri(\|tWi 1»tí hSnén tart Uh ba kaljraattIHt J .."" 7t»iu eywtea M IMj Aik n«l ... VjlZj! \' m«l; tmf a k&if rttlil bal traaat klila^tei a (44^ ISrla^lMlfaSI mara-it kJa\|nu4 éa «arra>44 ^4Haéps • ftlMÉiW aa léaaéHk é\' aiawlajkia AH In tikI ^Jtáaejaiaat saei .IljakuUk)\' I \' I l-l IBévebb íslvilágosiláalal Mo\'gál: VnéragknDkséÉ;: f4utmnnb N. II. XngjKnalnnám. !M\\\\\\ 111 MTI llliIllílíiMj i ! Ezelőtt» ^Szarvas\'\' szálloda átellenében,most 11 1 i dplzalai takarókpénztár (bazár) udvari helyisé- i likben, ajánljadúslartalmu raktárát,mindennemű j J asztalos- és kárpitos-bútorokból ! legfinomabb, valamint közönséges minőségből, a le\|f- j olo^bh Kyárl árak mellett. Szá lodaí, fürdői és menyasszonyi kiáílitánok juta- I nyosan elfogadtatnak és gyorsan eszközöltetnek. K Vidél i megrendelésekre a legnagyobb figyelem foráitlaiik. 1 D icsésU BENEDEK SAMU, kárpitos. X 6UTJAHR és MOUEIR 1021 5— 80 \| BUDAPESTEN. Eliő bú (íjtpCKi I Trleur, rontal^inez éa gazdán ági glpujár (ezelőtt BROGLE I. éa MŰLLEft) a Marglfchl\'j köblében, ajánlják szolid szerkezetű ée javított gyártmányukat mint: p5T\|TrlaiirÖk uazdaeáy axá-\' Mára: J^r^onjf. Ciép ógéprk mm.\' QtéWő rótták Kukon\'csa motuMk, \\ btécikavdgők, Uormjtők. Különlagsaaégek mai ■Mais B0k számára : Duptomalmok. Ma\'on tritur\'httiynrk B Oalona 0it1dlyi4-hsn-Hl Q\'rk. Roptutógépik. yl Daru vdlnntégipik, ^ll Torilrolc, Ditachirbk. ÍM Nslom alkairéazok: Tt a mm itt lók, * fiujkrrtkék. I Roilaltsnwuk s Cbépl&gipro»((i\\, 1 " h\'\'HJ\'r iiltflk. H Ktfitttó Umittb. ■■ iMipélf-\'tmuk élh. Arjagyfékaít Mvéoalra Ingyea éa béreaaHn. áé/áéi Irak tér ée bipfieelAs^g Isp\'Hsslitáa Mtmmtmmm urnáit •> L t. .... ^t. . -^— . —■■ -- ---- ---- )- ■ 1 »• ^ Nvomnloü Klaobní Külflp Japttílajllotiosnál, Ni a »r»r»w in ucu nv«"VV I* i y ] « \|»«aaaa% avaa « m«niiii » «a. j ÍIplpNEHl > I \| j ! M I • ! 11 II sí í I I [ I I ! g » I hagánk egjlk IfiaiéMivdAsabb savanyuviie j » kitünA 8%plgAlat\|ot tes// ÍÖI^lr nz eméMXté^i \'/AVnroknál n a gyomornak ideg ^ \| rénds/Jer liántalinain aljipuiÖ Imjktimn. A Halliban a vi/. mind a/.on kóroknál \| \\ kiváló figyelmetérjdeihel, niclyékbenvi élet tiimogatána és az. idegrend- r hta\'t müliödéMéliek löKokozáka kivAnaton. f \| Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend. I Frts töltésben mindenkor kapható í£DOSKOTTL.\| * m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébeltéren. I IUgyg/indén minden gyógytaertArban, ^raerkereAkedésben éa vendéglőkben. 1 I 1 ; J 1 j 1; lijl-j I \| \| j . jj- [r[l\| j] H . - . f; M IHfiíO-liá ^WM Ho.oooimlyck, 1H8MUévben W.OOO pnlnoj lelt elwaálliírm. \| na ukkupttiónk — szerinte délszlávok Tg az; Len gy eloszág adná mejj* (Un n kölcsönös boldog lehetőségéig Igaz, nem reg íriondá egy 0\|Hj Államférfi: hogy utjok Konitaná-pol y b a (inelf régi Eriij almája ál-maiknak) B é c i c n á t v eze t Íj . . Tehát felülről ii kell véUekaxnénlL De!ugyanakkor hátunk triögé a M- szlávokat is - — i minket kétiluzj kO^él \| Tehát közműk ékelőkésllnk cjszé-j lyöH kötoleéség magunk iránt s eur >pái érdele in. Meri túlvagyunk h\|i-vutvu n nyugati oiviliza t i 6 t k ö z v o[t i t o n I k c l o t r pl Mire minden mán szomszéd népípj k Apte lejnl njert ; A németség hi vatása inkább lyfu-got felé tart.i Pár évtized alatt 3 millió némtet nlent A merj kába. A szláv fajok eddig inkább al»-•otheáini tudtak ogy kia eiviliz .t ót ruintaeiu kisugározni. Az 1 mi) 16 horvát a 2 millió oaeli kevés v>lna o czélra szim\'éa földrajzi fekvjiük miatt is. ; E misaiót 1 csak a/ojit nép I ílt-In-ti be, mely ja 4 folyam pa íján lakó öaszés nédfajok amy\'figi és i ;í?\|-lemi ere jé faléit rendelkezik, 8 e \|ióp a magyar! Egy jmagában ez ia gyenge vt Ina o niÍBHÍóianak lordozásáija, —. n«Tt \' AJ rnpL\'ynrí ij wff4kyto Mppea levén a itt/Vi i «,inr.»,UM\'ig •ku\' i: Ifii-iukjílm kO/.vi\'ti lintl a < zivi isniiol k< lj\'tr». Még inl úkl tekéi Bnaipzti ba e 10 •». niagya \' ijvelvfe a fizzá lpz« ! OiyilvUtikii íkl l terjes :téso tubát oujro pa i ér d ok\|i;s,: Einek f (> r posztja moi t ]Ípj«xiiiÍ! > THiít rá kdlciir \|neu kankiégr telfmi — csak níhíi; I , (•j-; a caélol rí iA^i.jel í>Ülcuf pétin is — pac ifijii tfóVal, íj igyí»- izj\'iijitfm J • cQ pof )i ti kálik tttfjigl ui h\| kpr« - laij szik, m Intsem jeli gyflul. Mer L b drt bo\|cVkí itetfeen ioIt adhnl viu y <g\|> alíbb nem erős idilik \|»m yim uitént várbnit.j volt I De erről ji vjíl énr zugon —■ a heg A11 a m e s z m i Az uj közös péiiziif.ymin ster. kivétellel) ellogadtákl NémetjeinI; (a 2 izá/o/er circ Ima* poctus szász kivételévül)I csak i aént demonstráltak a Schulvereinna c és Európának: hoj ylianyelvvel még lem Is egészen — le szívvel lélekké ma* gyúrok s a magyar, állameizt iftért készok áldozni vagyonukat, vérlkijt. Túljaiiik ( eszámilvunéháiiy azá* lliuúii (jatniftia lemond itt ja fraeeziá ntiMas[orrluökfégr4l,j i zasj I \'ímeol U jái\'al Urtsedf-alie jut mieitsiiri [láma lel ogUlá»ji nejű i"Ii11 annyi h\|ci dálVra iiliii ti id/iti Szlávo (oiuniiqoit a k«r da \|)H\'t slln ii hiiijKirri \'tároséról; dujbára an iákL li gyvC muUtia BiiL\'ikiii<)/.huihniiMku ailatéit. Kui i »»ivi\'»oi\| vo ti-k Si ávd I \'ni"ii\'lá-•át, inprt! iunij a l<idul«\|;: jing; gdiií "t adiftt t\'gí\' un\'tft 1144 kjiiuvo iré< A l(\|i/i« p^iiR-ilgym ji\'hjiUiii láicaa jog wltil I dl loi un jidub Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, junius 14-én flMrk^tbl Iroda. IMwtJ»í tk»rkpénz-lá<\| wllot 0, n bacArimtMég^ Hova a m ^fiímn t\'wi illéit afalawéayak kotéfadék> l «í lUraMiMtn fevoiék inéwl kaaAkbM \|oga\|uúnak fi i [ sylIUér: (Fatítaprá {10 kr. MEGYEI éhHELYI ÉRDEKŰ, PpLITlKAÍ p KÖZGAZDASÁGI LAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület rs a Kalamogyti tgyvédogKlell hivatalos bpvAome. ME6IELXHIK HETENKlHT KÉTSZER 3ZER0AK (FÉL IVEN ÉS SZOMBATON (EGÉSZ VEM.) I j I fi; Boszniai kérdés. (Hadár távlatból.) i Korkapoly — volt minlaster ur mint a tapolczar váL kerületnek egy-k. ri orstágoi.képviieláje I— akkori b^azAmol^ bea^édében Wétit belyte-lisiiitté a boszniai okkupáliót, mert — azerlnte — tovább, lejgalább is .KovibazArig kellett volna \| kiterjeszteni, — bogy a szláv Aranilat elleni \\édbAat]4uk és beékelddéaujtk lenyúlt volna ~ kezet szorítható közelségre csaknem a magas portiig. Szilágyi képviselő ur is — múlt tiavi országházi beszédjében nem e beékelődésünk, szilkpéges Voltát tagadta, bánéin csak a^t vitatta, hogy e íze^inte is feltartóztatni kjsll^ Aram- lat — mo.it —\' nem ugy in int hajdan az izlamé — délről, de északról — Lengyel orszAg felül fenye-ivótii 4- igy most inkAbb ez olda-kell vén védekeznünk : bosniai nemcsak kOltpéges, de szükségtelen ti — sut a barátságát elrontó n. / Igaz LengyeloszAg visazaAllitAsa Európának egyensúlyát lefegy vbrkezhetés is) debát ez oly aagy kérdA, mely milliók! óbajá de c/ára —4 ^a korszakunk lljf ^uu kérdéseinek sokasága daczára —\' ma nap még nincs tapeton, —* ma nap inog „nebáú\'o virág !<( De 8z « . , ur ez ojldal-árgu-jtfiitumával, még nincs megczáfoíva s boszniai okkup&ezionak politikai #j\'ik»égeségc. llAtba ugy járt ezze^Ss. ur, mint régi történészeink, kik századokig vitáztak Mbn, bogy msgyar őseink északról jöttek-e be vagy délről? M ; uti\'ibb\'kisült bogy bizony min d kétfelől! Munkács tájáról is t Erdély felül is. ( - Jóformán ijgy vagyunk a szláv áramlattal ts; bogy e/ is fenyeget Galicia felöl is \|— de Bosznia íplül Is áml Az is gi\'eng<( hypothesis : mintba ez okkupác^ióval elroatanók a dél-! szlávok rá tsá gát" — mi nagyobb részben n in es ! Megirtá a hires orosz bntorikiísi N . i hogy aj szláv népnek szerencsétlensége a magyarok idt\|\| jövetele. Máig igy érzi ezt a szláv-; ság. Pedig csak a múltban volt igaá. Mert manap mAr okossabban tenne Szerbia-BelgAria s főleg Oroszors/Ag: ba f^ztensiv (külterjes) gazdálkodása helytotf intenzivet- belterjesset foly\| tatna Akkor nekn félhetne, hogy ugy is Colossálls államának mAr Is re esegő falai nyakába szakadnak I s ükkor (belierjea orsrAglása mellett) nem ieunéiik neki „szerencsétlenség" és nem Imnéék szemében örökös sválka; (m it haj maga nem teszi : nekünk, sőt Európának kell kipiszkálni, mért igy ő miaUa van ez el vine 1-h e-t I e ti f * g y v eres béke- e mindenünket frleméjsztő Moloch l —^ Szerbinnak — Bosznia és, Bulgáriának jól lelfogoU önérdekük volna a tu\\ szdvetségflnk az orosz abaolutiamua ellen. De hát ők etfy-szeHe SouVeráié és nagy állammá vágynak félfiijónni — szinte Erdélyig* sőt Ián a Tiszáig is. S e délibábos álmaik persze inkább quadrál az orosz kpcsegjtetés és az orosz rubel, mintrnjm a mi praktikus kézl\'b-g4st igérő jszomszédságunk. Felejtik : hogy e rupelold csak kamatra adták. Kivásárolná ezt beltilük az orosiz kancauka I De viizont Droszórizágnak is jók ők p eszkjözUl-i — Velük és általuk (per mopsz\| nyomni a töröknél min- alig 7 millió le az aszérencs nálunk e ítokin etben nem a n\'u r ua, de iá ha/jaíiság határoz Magyaron niát vivő faj az össxes t lbbi fajok (est poctus szász kivételével) j csak i demonstráltak j Európának: ho^ ís egészen —\| készek áldozni Tótjaink ( „Zala tórozájae A kl petrezselymet árul. - Ktmolftl f A bál- és majális tudóaitó. Ki (ns is-mpt né ít, n ki egyáltalán majálisra aaokott ictnni ? ó a kerpoutja, a Isgtóbb ligyélamre mélialott «g} éne a vigalomnnk, valóságos p^ndí-nt-jb a lady patronosso-nek. Mizdenki Kegyét kftfaii. A táneaosnD, h«gy valamikén ki aa fvladj^a névsorból, a garda da* da-hngy a fédonezs toilatlajat, ha inésWp a«wr legalilib jíáijal küsl m\'g\'nibu* s a lufit li — ikyán vso a fér fi, kínok rgj egy hái -n n« fennfl valami lokona, imarAsf» vsgv ifiifeí\'JttJa, a\'kjnek éidvk^ban rgy jó tsótssól a tudósítóhoz ? Mart mai nsp a s>ét»ágnek áffölyamá vaa s ski kimarad a jegyzék-\'»•\' I, annak Agiója msutan alészáll. Így véle-ksdtk Rugaláblr a világ. As sgyptomi bét saapás nagyjábtn tol-•orotail^ aintaila ítH annak, ami saarsn-wiwtg agyáltalaban msglátogathzija as •mb#i iaSgat. Ma ssoi.ban o^ak mosolygank aa éfcw ula k^pzalólabetségén. Mi aa a bét •atpáa a mai modaia malliaor OkhOs képest I M\'m tlyaa aagy •zaranesétlenségnak lekiuil a hédiiAÁra vágyé tánesosel, ba patressalvmat áíai b kuosrad a divat\' vagy a mi ma már uvh>d«gj a politikai lapból. A bét o«a fi* pwdig snaál •a\'f\'Mebb, mart agyararrs laUa n«g. A Móité o«ak siókat smlitl, a k>k táaoaolaak, gvákiün csak a fUértánes sa^paét vaaai á»«laiaba. Ok, mily kegyetlen a* s bái- és majális tadéanó; mily kfteeysImO éa UdbUamaretlea I tk a sok vád aem mind alapos, Hse-\|é«y nfju, I inkább sa\|aálatramélté. A világos kiess unalmasabb, nlst egy jé ebéd etáa •ioMbdaai: mit attSas, Sgy kaagverseay u<án •aáa»oi adni aa élvaaotiól s sgf bál alkaU Máral sáaai rssaódoí, Ugy lotjagyaaae se ossk arra vsjn gőnflja, hogy élvezele pvrezep-ként vAliotilk. Albáliudósiiónsk rgy pilla- I embjsr, kik es»»sk jojrn. Más ide-oda ess-• pon\|, mint a lepkis, mivel aem tlirfidve s rafn goiipja, hogy Ík. Ajbáltudósi ibad •Ifrlvdni hivatását\' % azt, /gbóí van jelsn. Ais\'ala; a bal-aaz jienyere a pppíila: a iát ezrend liiaián ma-i\'adt lapja ; liiá\'a torhány betű és jel, mely gyakMn gj\| nevel, a nfiv biilokosápsk szép. ségétjts h(illáját jelzi, rul ájának minden ékes léaét, toiletiijénekí minden titkát óvja a \'fsl laoékenységtpl. Amit fgy ilypn igénytelen kis Ispoos-kára följegyzett: azt máaiian egész HssiAn, a«ép betűkkel nyojniatva találja as o\|va»ó. £■ élolvsshafja azokat már o»k azért is, mart est »oklísl kényelmeasbbsn teheti, mint a lidgyen a páll nldóaitó leirts. Egy saroklls voi nlva, m srna Tóditó hangjai mellet^ ss illat éa inha^uhngás vatái»e állal (bl)toiiza vsriaiva: -J uh Idgyjék el, nshéa sor>avso a bálhftsnek, ha egyullal báli luaósiló I Es én mégis teljes világi életemben ha rsgudnii fogak\| amint eddigelé ia haragudtam sz iaéiit pávHogés slá vett modem ka nibálokrs. Igsn, fcgoibál, es a legjobb, légiéi lensóbb liév, a mely lyel illetqi lehat as ilyen tudósiipt s a kifejezés ián akkor setfc lubágos ei Ss, lia hely ben hagyjuk egy vidéki f;ards daa dámea ama (orditávát, kl a kani iáit a It^ésllóra értve — báli ktttyáusk fordította, llisasn a kis bugát, kire aétiyll koltltlak s kit ottíiou 8zent Ivány Hsiaasto-son kézről kfsra adnak a tánesosok, meg sem emliteUé a díszes h Olgvkostorübau! Most rtSrrebajV) minden báltndósiló, a mi padig á bumaniláat illeti t atból rgjv eaepp sem játotI a aaivébe. É* lagyenfk Ók bármeenyieit a lársdhailsn isfarensak, altban ss vgtbea agyalértanek, hogy s9 itált a Isgigssssgtslsnsvbak, a ki Iránt a legiiOlib alisiserésaerisriosnAiisk.lms, Ük nem is tltjlat* ják, hegy spálrfsaelf mat áruló id6s kisassiodjr valóságos tiiaielájttk, a kik egyéb dolgsikítt Is elol vsaaák arassak a báli ladósítást. Igen zat a íjanizlavi/uiiiára) fisjintje "beolvadtak j a uia^yurjijljii ázi\'llemíleg éa tárajidalniilag. jttóégj l;^48\|ban is velünk; harczoluk. j Bzhrbjeink és rjn H\'/érM ÍMSzámithaLvi>i és iöIiImmi) számitbat n}4naink pgy ré-QjoiiJ Daruján! te iiÍk igk 10 millió lai\'t, a kinek ti i\\ú cá iii\|á s A 1-1 a n} cm ztnéj « ; - kinek énjeimé s cultjirtjja is magyal ! Azért olv.ihzÍ niil^ápa minden más: nemzetiségi ciIturát éa eazifre. kiirt a magyar \| ez nagyoAih aj nyelvi Iteo 4 -u^ztáeiiál 1 Lám Anglia Jiyrjvi-Ing jbiiolVasztá irbout, tlej nem Jár-sadálrnilag.\' ZALA ——————— I . I I ■ ík nem is tudják, hogy ázon czifra (J hqj-dog\'hölgyecskék >zá likára, kiket most liililn tetnek, a hsmvsíó szerda beálliávsl, vége as olvaaási miísoii nsk, mert sokso ki jIlink o«ak akkor vessn>k kcztlkbo hírlapot, a mikor gondolják ho ;y a nevűket Islálfák »rniii>. Valaki ebliftl azt kűvelkesielé, hogy rgtk az irodalom bárlo ó hülgyek azért n tn is j olvstsák 4 ofsssil uaokst... A sregéoy, \| etreaselymet áruló véli utizek, Ók egész évin át olvssnak, és nqm ke-résík a nevűket. Bájuk nérve akár lel ia maradhat a earne ral \' éa a fcymen rovata, mely aok liirlsnut I a legfontosabb. Hamvszó szerdáig sok il]u ány végyai iai\|ns<diák,6k azonban ckendes udomá»ul veatik, hwy as a farsang is cenk másnknsk hosolt vaágut. Pi-dig soknak es ufolsó\' kls/rjeie, lokijii azt hbzik aralslt a i ehány hét álatt. a inibur iiiindon Mi tipyli lasik Uiiljih^llnhuoii uólijig, a mikor i\| zene M iliió hsrgjetyiá1, a esulái\'ok vakiíó léidénél s as illat ininioriló lailaa alatt az éfet még s vonsóbb, iibitihngy uoiíjln-kat ne lehelne ei állalnl i Jalén tiié^N iHuk sk>d, ski nem osiija ama kéltégboejifilvll^g-twaetst. hogy Rbi élei Ilik jktljriés a láiéri a o] küzdés íegkUzs ebbi lámuok rováatia ís tOrlétiik t ugy no lépjünk irigyre aenl Ml." De mintba már el se mull v» Imi a bftjt, majdnem n orális be^iédbe koydnjnt, ifcdig máé nep\'ái a b\'ijt is oak.o!y totált, mint a larssng. li ff lolytán uj példnhw liétjek keletkeznek a rég ek foszlányalvsl i L > cérnával — est móri, .vivo le oarnevsl I lik"r, az utolsó .farsangi éjt ja átviriasztottu! ismét tuvébb foly i vignlon), tnás csín a alt Is még aiikksl vi( ámabbsij. Mart a la jvngi Ssgy hálók oaak azért nőni isikerűln I jól, bogy am Al jubbsi sikerflljenék a bfiji Lpió házi iniltíjlfágok, i\'/ok a lélséuea kis i iktyu bélok, ssláii a srsi ény majAli«ea és asU IvSos-it/\'k,\'nioljrj<k<ii hóístii lubs, ipvld rubi Ugy-áránt szerepéi, s ds spró eaetuA lány gyer-tnek o«al< annyit ánesel, mim aa Idoi Mila. aki ssutial nem I rul petressstymst s a hol ..... - ..... i a liésvardK ■! a liézlaa-zcvév i i fűid ílt ijgytjl k(ju6i[AüuMiiL IhÍm mdliií. £s ssi ilk\'oii írni!a dáeoti leljrs jókedvn leket íigy a as^áila^, ! kijiel as <ia^nvc unt! Mr a eiaga íjulia :i\|iiit\|, alaini >t i\| mu uiánnk ia. ki KÍvei\|rb\|>e i adja i házii ssz^nyti mint s gaieoLdeajdsini^L 111 valói tan nem I iiűiarik a \| slro/Miysm ^íttlád [. Oh, »zép\' k é« emlék(zMck ásék 4 likai bájol I A bo gyelrtí nélklili báli Indiéljófis oda negj\| v<-zi-ko\'iii és éi\| háéjij i n\'f J hi n\'-i\'. leveti a dojnjuáni (rákBu)t, ja ka ta< ok o néna tanú-já\| s a »sOl\|dabb i ftdloi «a iát it <)lti (el;.. A »aiipl knj ál — \|iii«* in; iro jü( imdj itbl) .leQrgfl kdlé\'OiiOs h ;há lúd isii iiiu){ i«. A bo^arU lekiátflyes l\|l\|U liu m ve s<\|ule tneg-iDHdűl és kiijÓMIilIk né lll.I 8 mM higg< d lnlib in. Ila! a\'ig i IT\'ViI iikp eliti hivn<ása t« If.esltés\' ltj\'mb.\'U I í VÍrá l\'iiV»vi áglluii o«i\|\|>nié\' giM vnliia s jó /h • Iji\',- H a I \|asiriU« o»a»-Issorolt huni ián jillt ilos ól shos iákudvarolgat i\'gy \| li J> Iliiig sít igh li\' ba luéllredt, iiáitáhaii nmiadt iö«y jek s es^ln jut éith kiouok :ii\|rtan aki, ujil^ a íjátU t»» qoini kitin Vnti aliUan, l<s l( vlpiioi kiéi fllmjjru a hfij asalisdkOzMii AIíuj jij s • alniu \\ iMjtiintíl sln>éii\'SBé\|iga\| iue\|\| ;)iilru i idbiit irosása maletti hoby aréri ia jj»»ir s»el\\ }jsj iái uljop ott,Jahol még Uiegnki \|s m gsró \|Mk, uijiuy-a \'iiié\| vajahugyHii jsi a ragi raaáidi a vjigy \|4lke, imi(v\'l <aekl ss.ujlnnÜU jmit aikiiijnk éiyaij ls\|lus nélk illés tlyán I iiyakiis l«»i»\| liuítn k, Moi\'t y it\'li üli a \|ki« liánon^, a\| J i arámik eiéj/vel \|Mlrfksety nut i ijij és élvéi Mai tul&l aldian, hs eyiltUrt >fil un uál; i niiíjlt» egy;kotji bukjr.koség\|\|T\|jdiig) igét s iplliá bllill iloi/Siolj miatt moel Imligár. mai mit. ])n a mikor harai ilh d i Vén lég»^É, at oio lelkit s»ilá d ak kiállt1 én I áti) asiti mllitha tlas\'eonilau i a n iidhs a 0* p<S, jiMc éjjeli l«vég() k(y ktinyi i\| csil arim ki asr- imiibril. A jjtlbáliud ihI\|ó tkiiass alt U\' álliaié tekintete azt air.ro o»si. iV^í Jön^f, illÍT i v\'U td, íitndc rao^asábanJ «p«otyj Bosaia As Oer-r»géflnsilak e birodaloaibá wlébekebiazésé-ról vaji »zór Sk\| miaMzmriliarocAval — minden mniiaí^rj áfliaon Mll - na gyolái jjár éé ba Mt ia tekintetbe veaaM i, aklfgrjb" k«Q mm \'í jrilnk, begy azoa jrdi\'íi\' r; kik e kánváí a í elp járó fefol&aég-gol á\'v«4eík, \|h n gson iai keveien -ráunj t I /lávv (otúdudá^a U\'i 8 a aaakAaea eon-bínáMkb\'.\'n laKllli y B^nit emlilaiiék é« hlJ iréuns «A-iiUlaa «I jilpniata Lett liaiitflajiitta, a p már si k >»iiw»-g eldtt fole-déaÍMt\|láiÍMl( i^-jini, ~f aéudhainák, leke-iéth< i j vedt kmeveftleleaé • efW\'ityii, ami, h«rgd jnegturtém, 4 falségs pekrotuma bsso-nyiijtű 1 Bslávy l"kái végW4s«\|n elb"C»áj\'aiott éa őlfd-éga Ct \|a zent Javvén r»-nd nagy ke-rOMMvcl :űuta«e ki/ j 1 l!«»-iip-r>-iiS Itrlvon] nkfácaak J azért goa-dotfáU Ab, •oriaii Ká>y\|al ne-rt € a keleti kéfiMt, «{•• ktádnö-n Holtiát éd ll«-re/ego-vinál 1-in-irí. bnaani laluii at <ét, mart Ulbb év-y«l wliii\| Kii«iy Ihmjiia llirc^fovina rcyj érv-lazlet^t i.u <di, mi akkor a niéinldó- HtáfOkl figv ••Iuíí\'-i nagyon; ia magára \| iAx\'it.lian akadályok If-jidúlták elő. I \|Sáláiik\| liul a (cr ia nant oapoiitiós rá-•an Utón a i\|>V«Mt-n van, I ogy éa oeeupátiót be ij\'íii uiintfiai é« a kt tartm^ányrél önkén} s m-ln ljfinjc le, jobb 4sra<Uk volna, ka egy íny ^gyénjt^t vnlnk i fcözdejpénzft^rmí* tu«s\|(ri »Zi"kb«»J aki ttwiiijéa mrenogovina \|V\'l«-íi ij<-pt>tM JllHvébé{ p \'dnooesruaia volna iiity\'í ni«D Kállsf, aki mi iámételt alkalmakkor II i l»ljo/.\|v. {lítá»" \'udjul .iiogy KáHay oam ragila áidik na i>eoupáiiól ns, de kz uant aka* daiui (iM, hogyjsit annrii íjbatáeosott köve-t -i" i vyp- Tf-tiuk, l.jigj sieaod^ Kállay éa a na aa nMi\|U i larloaia íjokatl jrllofí ailif ^ ni lík\'jii\'ih jota-l" "sjaiiSK a mnátaiú bely-tűi<-\|\|tn-^uk<thiilán éfjj hdgy■.ott lent tiszta rcifth i kéb csipáljái. i _ iT\' Kpen \| eá . i jo a? opposiliól Kalit y ijllea pa a ; péns\|lgvminizl<TÍ »zéUljo ijiáa f#ei\|iÁlyÍ8\|$g<\|; akaétak ültetni, aki az iljívc-t ü boaazáben! fogja Btaasgalai... am^llig [uhigy ni njeiu biasa létre a bi frl\|/H^ uaiiiAr \| Má\|r»^iiíl Kállaé ijiiign ii hátráltatta kinode<idt«^ét a fehéteisklMi koinita a mi ni« l\'jri Un <:ijogadíi«á!(. El«e antbaa liv lo-i.í jmi k i.-neiiak s ijf^chjknok ^legA lenisl fi jas [ust<yy» -giti jpj"H nkni«aiari tan-1 Irt! e i\|ámáisj ne i y »<««tl<\| t kmesiii altaen* \' tok , hárlŰzr f^jd; deaiui tapjiBsiaiaira ju-lo.-ti , egY»i\'rbaatd, et-naiaem kvpas oly k niniiral aj fÉSidaiuMécmy* orrepét ugy b«\'toi iiii mútI j«Wn.-KA)lárl Kállai ui íjUö (l\'-Kft1 lea aa. ocenpAlt lar\'é naiijioH itbiuov \|análn>Aii uráa, s e ca« li> il t> l.dluai fagy M jlrő In öltjén még Ih-u\'j )/« k« l iartoiiján\|t. Ak i aa A néa»-\' l» il !> lübai\' iddkl\'jil i^nniíj,! aa íttlllii log{a, \'hoüy fi minddé\'Uateam Üernyást ett be leg« -ziliii lm <« altailgári jtmMMgra fog\|a álruháid jbogy]^ lka\'oijai TkgyU f^leaatai halóik he tébo iMV luágeufn Mtgári batéaA I n \'í-\'ImiT I. njconbsii, bogy ktiJ li wt ká\'eeai IpniMnivé is f«g ott ntrr[ iolió. d" 31 ó« k liittáiiliüii\' é* atdkodéea n J <idiji\|b-liéif\|^HtnM lumniatil\' lúg t%gi i; {uert lg p dobiét izo^i.tjin »s\'\'műgyf* Vtv» l Ift, jakkor iaijuki hogy a ki\'-arie )?énz> x ngye ini»M\'-r láahinát piinl „boiníAk ii»-ieao-viiut ni iiiiiiiatt1 MiNwkNira KAllay itt ii nkidAhokní teg tá^tlnj] asojibea — tekinti\' jtog.y jfi s • kivet - ih néae lebN4gee iáméi öjo \\mm i\'i\'tm\'nylbwHt, [piiaaériut a kelte meijt i\'at\'árt elílbája Urililii. \' I Jht luindMl jiOMii I«»íi •b\',B»on«H^ l...g» na tldvií »ég\|i> k él-gi\'1 «»-a>tt —* nem elég, atiiok M ludjiík a tijriomáiiy \|int kertnáuyoMii; neme >ak Lntoal* es ná «Sm [hónapia kelt gondolni -hpiioi\'n ásoii id«Vátatf(a ia, midiin ekét tarM iihiiy ur! eMtilk^tmaiyisr birodalomba oaek gy4n l»i lég kdnlmifliii, Azt nem tud III t)itK, > nlijoii Roildol iik-n erre a eern* j )io a dlplnins\'Ak Kálláy ÉinaVeilol^aoellit{ * ba \'os llu)ei;ieeglH^Hálif L m^gváliosiatlá e Káli y eli bbi e»aiuéil r é juivii ssonbatf tudunk lutty KiillaV. a l}iv« óléval \|áró MelS-ségid iaufeii és as alketiai byqa uiaki^l nem Ing 1 it.\'ijd, ) MoMha\'juk, l\'.Jy Ullay; lloM^a éa j lloitl] -gnktna ti«kmiei^ben (iem tngja tts\|Hgya\|r brtVhvtdiai.néjklII, hojj)\' a oump. i»n« lliiytf-kel ll asnkOtUd-ee Ir^jKn. kabár ma ak/an-m a.flj Ofimi\'jvi^-k \'hktHto.i ii kínviM»lájíKél-lay mioiBg rmi a né»4M\|i volt, a eal kolia miu iekijUa, hi\'j\'y a kn <játioniáuya api\|«lk-tiójn jo\'éá\'hon ts<k SaAkrai mint aldie«K\|lBil lanimtáliiok íjermányUhiiók ; s«ssej líddi* féle iNlljiikai;; seliés-w)k\|t \\éli ktkhfllni. K.ioij két laitotnányi akki\|\|- % (Mogaiid tdlea* fir\'és i flW kaÉtna állitkiiji asai: lutnt kft* BiU \|i<»* k«>ii\|iéuvosji\| j «\|uxy mint a !hwd-tlgyoi ki\|lildyintiiis\|eiiImoi. Ila aa ek-ug)M i kOvoduxiték, pklwr a bekeasliaédéa poiuj iit nég kellene válltjálalui, avagy juag \\\\i 1. " Í.B lalákffltsl Kisekel Filóa kaajvkeres kedéss Ui\'Aruskáa alee^ 618 seám Kléll«tM árak. Kgésa étre 8 Irt, Fél rf évits 4 Irt Negyedévre \| bi. Hirdetmények 5 kasábea petileor egyazm 7 kr- iekb«Ori hlAietésaél 6 kr. Ité ltetd»l lft kr. toldani, mit a miniszterek javaslatba ltot* aáaak ia tárgyalás végett a parlament efe kellene lerj«estMii. A k^rtléa: valljon, mikor ás hogyab fog Bosnia \|Urasgovina anneiiója keedetni, uain egylül a kQsüs p^uafgymniisij-tartfii, mint bosnyák-mmi«ztertől függ; miíit taik ki akaijuk mutatni, hogy Kálláy kiusM-aése nem egyszerű személy v ál toztatáé voltaVt-söa pénsilgyiniiiiszteri .-zekéit, haufin as eddigi syatema tükéletes inegvAltoztatá-át válj-\' hatják. • (Javad Sándor. Politikai Szemle. Az tgyploml kérdés még mindig nnta jutott ,a ihegoldls stadiutnába. A« alkirály helysete, ha liélífely Egyptombói érkezeit távl iratoknak teljes liitelt adhatunk még lehetői Jeg rosszabb, mint volt Dorvif pásáuak, a Multán .küldöttjének Egyptomba való órke> zése előtt. De legyen u saultátiuak levele a khedivéhez akár rokonssenveju akár nemi annyi bizonyos, hogy ez utóbbi! miamiul á consulok ia tehetetlennek mondják: az. Arabi pasával raló ki<gyeteté«t, ki ug) látásik tendf kivflli hatalommal rondelkezik mist Kgypj tómban. Más versiot bocsát liirre egy lottdonj tudósiláa, mely azt mondja az ont<ák-ma gyár-német éa olasz kabinetekről, hogy Is egyptomi kétdéa megoldását csélzu bisonyjo kérdésekre iézve megegyezlek volna (p dig, hogy n\'liatnlmak couforoutiájaja szuliAij közreműködése nélkül tueg uom tartható j hogyha netán Derris pasa a^ cgyplouti nőj labilitások kai egy.Ull tiónfosztottuak nvilvjáj uitaná a khedivét, ok nem liltakpsuak tea utódnak a szultán által leendő kijválasztáka ellon és még egyéb pontok, melyek Azonbánj nem igen valószínűnek tüntetik lo az egéw egyezséget, . Az egyptomi kérdést illetőleg még a küvetkező érdekes táviratokat közölhetjük • K o n s ta u t i n á p o ly. juwus 10. A tőrök kormány meg vau győződvei hogy aj asultán biztosának misaiójjt osak első lépM a portának későijei határozott beajvalkozásaj feléi Sfovfife .állását ingadozónak tartják, Hit-lim paaA^esélyeit\' ellenben kedvezebboknek.! Haliui u\| ágenseket küldött. Parisba és Londonba, a kik ajáitlaui fogják őt mint jelöltet. Arabi pasa rendre utasittatásúlian senki sem hisz. A szultáu szándékát tlletfleg teljes a tájékozatlanság. I Kobstautinápol v, jun 10« Kaíro-j ból érkezett hirataloa jelenlések piegczáíol-iák aa alkirály elleui meréuylet minit táplált aggodalmakat K o n a t a n t i ná p oT y, június , 10. Németország, Auttü ia-Magysrország, Olasz-oraság és Oroszország nagy követjfé a kapott Utasítás szerint a tuagas portára mentek,j hogy a Moailles marquia éa Dufferijo lordál-l tal június 7-ép lett lépést\' azonut alakban; pártolják éa a portát újra sürgős haligou f«l;ji hívják, hogy tOgadjn el a coufeieuHa ja-F vaslaiát. Kairó, jun. 10t Detvia pasai ki akarjad magát neveaielúi az egyptomi -hadsereg parancsnokává. A szulláu biztosa, tuiul tuoud-j ják, komolyan és szigoman Akar! végezni.} A tObbi kOzt törlik tisztek atgilalgével ujjá-j szervezni aaándékozik az egypioutj sereget,! Arabi mngalartása e melleit u\'iokza\'o?. j Kairó, jun. 10. Az aikirólV-kijelen-i tette Dervis\' paoánnk, hogy lehet í\|pu Aiabi! paaával kibékOlnie. A conau ok »)(tlitén ily] érteleimben nyilatkoztak. Alexandria, j u n. 1(\|. A Ijtühtin »ei-; kek, mint a kairói lapok irják, gyUlóat (ar-í toltak Zagazig városában és a kovííiu z<"> progrzmmot fogadiák eh 1. Egyelőm ^g-j gellen lesz a törlik kormánytól, iiégy ssjátj maga reudesheste -belügyeit; 2. ozKlö72.yvi csákzári formán, mely szabályozna^ t ión ürü-k4Jsüdt-at,«nt-iu tog váitozákt szenvedni} 3.az egyptomi l»ad»eregtl.\'takní^koai-ág ; k^dvoórt csokkeulci\|i ke!l f 4. a rendes iovatág mellet liduinoklól álíó rendetlen luvnk»áá<it is kell szervezni; 5 a télekitdót üt • événkint revidcáilnt keli; G. az állami vasutakat és a kine»lári gyárakat cl kel adni. Leyelezés. . .■ * Tnpolczn, lj$B2. jiui. 6-áu. Tisstalt szerkesztő u r ! Egy -egész j\|\|t e#nnénreít fugom a kü-vetkeaőkben r^istrálni, — Mult hó 2K án lártatott meg a sslnmet;y\'i ált. laniióte«t(llet tapolczu jkür^tavaaai gyűlése. A helybeli karláraak kOzIll kottG ki\| vételével mind megjeieut, a vidéki ta(gók kősBl pedig eeyetieqegy «em., A gy«lás tárgyát több tontoa, n tanitókat ^ közelebb ól ér déklő Ogy képeste. Többek küat fólemliteudőjí kwig. bisotuágnak 1080 ki. 81. az. álén végaése, ntely az iskolalöutsrté küzaégvket a tanítók fizetésének rendes kiszolgáltatására eaorirja. A kör tagjai, ngy al közig, bizott-í ság, valamint Csaló Alajos úniak, a ffsá\'a lamogyei áll. tanítótestületu derék ednökénrk a tanítók érdekében lanusitott busgó. fára tintásokért, jegysőkOnyvileg Hálás köksAnetnt ssaraatsk. fcnök Kest\'er fiiula ur, fnjilá-lowmal emlitá a kör volt tagja és pénztár-soka Fruska Alajos helybeli r. ít. tftníió, ayáaso* •(hunytát; e szomorít ebemén) bői a tí#r tsg{ei a Isguiélyebb\' fajdalom réa* véttal ^rteettlaek és as ér\'f»ny vo<at>\'ég feliMt jköi^vileg is adnak kifej«s^«fméiy bá-uatukaak. Aa aühunyt Pi iiak* AUjoa tmiy«>lH* aautáa Bédl Ousstáv kartárs! lő i lrybang«-tag jkdvi péaatárnoknak m^tálaiztva. A Iftbbi tárgyról bőrebben a Beeiabetoe, loíy4 l<ó &án a b»lyb»li naá. felel népask«!a nöaeiidékri, aa igasgató fark M<kt4« «a Faiak lleia j urak veeté« aUtl a Badse«att}lisgy tat«í^s »áj dúltak. A Itadaoeeoy ta^jAa ettetfllő«iépibakk4b«nltd0, bateetmee krgji Kf áradt eset. Aa ieuiort kft- kereazt alján levő bazalt tikU lapjéról gyj)-nyörQ kiláiás tárul a szem\'din el. IlyMmi-vol a néuitt sogor aliglui }li<^ íKediiát. Aj rop- Íiant uugy terjedeluitl szülik mim wgto-i-n zőldsávos pézsil húzóűilt Ma. Jíaluion iiurtján és kelet és , njtignt jrftnyúbmi k»id-homályban mosódik el a tzé > panorama. A linlrtton oly oly pompás nnm is tolna magyarok bttszkoaége, a szA nyugodtan feküdi íinedrébeO az^rsziirban ragydgett, mihltii képes legcaekéiyenb ^haboi ialíbdritani. j Uly éTziTinaját afl eipbar p gyönyört! (ájéK szoiuléa^nél. OukonyteUn szatjt ihlet .ragadja meg az ember keblet, mklGjii a termjeazot ilVi l\'iinaóges képéti Hö alkam)a bámulnia; valóban éideiuea a nág)^\|erÜ látványról személyesen ineggyőiődui. . Miután o hoiyen i(etnle)iodre, a tArsa-ség kias^( pihent éa falitt(jioii \| a liszláf«l>au HtOgloloIu hely utáu uéciett, az {ebédet \|lká« ttiteudő. 1 \' J ■ i 11.,\| Eprezéasol ée a azeubnél\|szebb Itéílyok felkutstásávnl tdlté a llujsHMgi az idfft as ebedléilg; az <béti uti\'ui isméi pihenőt tartott . és jlcl öl óm kOrtll a gSzil. fojaŐ népiskola egyik 2. osztályú piöyéod^ko\' ploiner \'Jakab megliiváára («zíl)is\|l,öi\'ii. Ikiki itndsesonbnn sziilőbirtokoaok erjo f^lliijtnhjinrás nyeft és a aztlkaégea kulcsokkal isa jellutatott) az erdős állád mutatott ■ v ♦ Ki y o u meg-lelieiö\'a meredek lujlŐjőti (leetrMk.kedtllnlc. A voíjdó^azei\'éiö ki-iflH^i git^dN jji badacsonyi borral éa cnen?snvOvvií yi>nd\|gelto mefí az egósz téi^aságot éf i\|fi^aíi\|ttl a aznbbiiúl\'sVobb rózsákból/ cs0kiok-K.nl! kedvé tkedolt a vendégeknek. ,! 7 Órakor juked (lyn indult n tániaság bnznfeié. A Myei\'t ékezetek dnsnu kárpótolták a gvfldglá* fámualmaVt no\'-g sokáig emléküknen ninriwi a k\|ráudnlásbau tész<ve\\Őktn\'k. A hét lolyamábnii1 jüriént meg szintén a r. k. iskolánál nx^llrUlt jnni\\ói ,állót mám n válasz\'á. A bolu. elhunyt Pruaka Alajos helyébo MAyer (atto: Stelítrijov) Július ve»eprémi tnniió vála\|iztatiutt\' meg. i: Ilogy ludositásbui minél latkább h\'gyoii, az idt\'járáaról ia toaiuk emlitéit. Tegnnp este* teló megeredlek\' az ég cialprnái í-a.lübb óráig tartó záporeső! áztatá u vetéseket és szollúkct egyaránt, tiny llao^y [ mindet) I\'Óbz-beu jó\'tertuéa várlíató»i pauuáu a jrozster-niény nem lo cl uieg a váraké/ásnak, mivol a lávuszi hideg laelak, tjdlcaí \| állottak neki. I Fogadja t. szerkositŐ úr őaziuto tjezle-léteiül kilejQzÚHél. Üdvözli I i JTaiár Ikínó. Különfélék. I ~ Kretls^l vl/agAlnt«k. ságos Dr. N óim e t h A^itial ur, kir, jftMÍ.csók a g)ői tankerületi főigkzgató ai ütol^ó: uapokr ban váro»Uitknau InrtözkodottL 1 az éiottséj(i vizsgáintok elnbklele 4l\|itt,foly(iu:< A főigazgató uf párutlau búzgn\'oiiityinjl járti el liaslében I aaigorral pároéuít a7éri\'tét\|°emc\|\|tó>ága ez idén is\'megnyerte neki ugy a tanárok mint n ta\| uniók szivét. A kiitíiu\'t tsuffifittt hordozzi az s^ereucsésen tinlábbi kuzuiíivt lloégllnU javata teendő lépéseilaml1 - r I. • i: liö 1 S-Aii utaxjk vái\'Osunkotj kereaztiil József föheriseg Z4gi^bba mcuetl Talán mcutnl lübheli jmelichtiíbek ki n vasi uirn, liogy iv-ntpszotd fóherczegnck rgykis öYatiot hoTznnuk. -r- , I\'i rtlu-l-iiiiiu\'iiély ." A nngyt kanizani „KintleduevelŐ \|BgyeáUloÍa f. évijüj uius 18 án, vssárnup délután 3 óral&>r, ná-doi-utcz<ii táját helyiségében Frőbol Frigyei szUh-iéaéiiok , 100-dik évfordulója alkalmából Unu« pelyt tartr« A nagy gyermekbarátnak arc^képo az ovoani j Uvcndekok jeleiiiéléboq logi lolrpleziclui. V/tti S/fr<\|ncHéuk as érdekelj txtiji ket s 1\'gyáltKlánl ná ov^ida pártolóit a szivet mogjeleiié^re tiarrleiteljfelkürni. Nsgyj Kitbizsi\', I8H2. évi umius 5-ki illésébői « válahzlmány. Sorreujl.j li A/ óvodai uüven-dékelc több rendbeli ia üködén Kemény Jój zsél óvó ur vezényletei u!ju( éa p^díg: á) A nöneudékek iid.vüzlik a megjelenőket, b) Le-lepléé a uüvendékokj vorxeliVo kosit, készité az óvótiő.j c) l\'\'oglaIitop» Fnlbel Frigyes iálgiánya szerint koczUákkali émUk^»aslop kii ialfáin. 2) 13álorü alUulini kjilteméjnvét elő* adja Somaich Katinká kisasUvIiy.j o) Frő-f boff rövid é e<iajzának ielolva-áaa. 4) PÍ Szathmáry Kíroly nlftaimi kiíitemiinyét ftd-(0ívinsRH iSznSiiy íiáiidoijui. 5)jZárla!iÍi Fróbel 111) éves születési emlé^énelj Uiimjpéio óvó Ültél kéazileltgyermekvers elnioudáiija. A mindkét pvodai nüveutlt\'kbk oasonáijlalásn. t — lakblnt\' (rtrailés. -A tsgrkn-uizn«i0o»tál)U l\'d\'gáii iUioÜibnn a/; 18pl 2 évi ^árvirsgálatok: I. 4. nutiíus hó 17rén[ viszik .kezdetüket és larlanak juniua Ijó 23 ig jsapEnok-, seue és a fíuXalmak kiosztá>ávul üsakekniött lárUnnepéljI jnapjaul juniua 27-o .rtuteti ki. \|\|1 i \' M r N. Kanisjsáii, 188S.pjuuiüa hó 10 én. • I i Az igazgató. _ \' ^ — lakolni érírallés. A n. kanizsai polg. isk. tauteaUllnl ál liftI, serjltllő leá-nyok számára rettdet<\|iv; tmifulyatu!í vCjé évi zámrizagája f. hó 18-M kuggfl tél 9 órakor fog-, megtartatni a pdlk i iskj rajztermében\', mtre a t. cz. szülök ^sjmnU^baratyk ezennel\'tisztelettel megliiuibak.] \| M.-Kaniasáu, iSB\|j jjuniua ÍM \|0én. : A iatl. tanieattllet. j - Réaavéilel éríe^iltii.ik hogy Kr/eli Mihály urat r\|i\|«ifUlé« ért«. I Viazout •Vriíiinijel jeloabeijUk, l\|« a kő nolyabn kUvéU kesiuényeklől ninci wiil 11arthni a inegazo-moiiloit derék canlátlijajk. A baj kiióliatáa .úéljtöl fog elmúlni. \| 1 • j — (A llsia rsálárl (Mlktf) Aa \'•injzágot izr. iroda e\|ijá{kt((p a kfiretkeso felteijesai\'st intés\'n a alhiis<jerelnOl\| uihos. ^NágyiNéOóaáuu Mí(M«<Vler l\']lnök tar ( Ko-gy^lue^ Uiunk 1 A s^jfd mjain aa <«é»a ur: egy ftolymoai s«4gut b«jária aa ailiirf, liog Eaétrr novu, nyomlalluiul jtltttiK M áv^e leányt TkM-Kdéroo asídé sajkijertík lókra leöllek, ée liOgy 111 Magos tettnek ell ijö -i^zék előtt a vizává Vétooiénk, }\|a a scjnyult liaaoiit rágalu njtj niegpr\|i\|báJla^ ejt folfkex^fllnket, Vi ti el\|\|U megvédani Jelolt, kinek állá letel ükül iimMr, é ml >ifyzá«4bnn felékez xi d hirdetésével; járó niigvobij megeytigp\' Uizlk folekWetU gi ni na U józan félfon gi tójinukjncmisikprtti té\|y poígát támalilk k élt fajgyűlöletté vjá ! Toljea (liadlom tiplink ^ birtji ítéletu ánságtmknkk Indvi i rQljön a biróaágnn\|( go. joiielt\|b\|i kideríioui, i hogt hl biiuösök ájj ofl oycictí bUiitótióct a (egsulyoiiabban j meg yitesstinok. E mélióil azotiba ti azon forró vágytól felvök levén, hojT) n SólyáiOai i.vzteij éli [hiéséuj levő homály 4- vallásunk méltó-j ^érdekében, iés ak izgatók uUtalgattujáasj iljpliól j—- mielőbb pl )5ikintía"i)\'.\'lt,: iöbh iliiti ionunk mínjiegy a \|v ztjgá\'aiot iltatvti f kit(\| érzé magát I Ű:ikozásolckn) ■ járttlul •ndőj jtUivloríu lijhoz ttimjik azámára: S itym>í»i li-zterf élre, vngy jiédjg anunlu hu Iáját j nyii\'o^y háifi kjir. türyí-ny)<z^kuew élitlja, ál ngy ezen tOrvé(iy»>zúl<ubk olyj is kzolgáltnt kezéhez,! melyek az mk vagy Itullnjáim k jfultttláftiH a díj Jkiiidandu hgyeát lungájiaw Kszteriiek fsi \|in noinii öukényQ s a nyiregyhflzi kir. tüiivéuyKzéku\'él k. kc a nvirfjgyházi kín At folfánjatbAn vaaj i liifdígjliáziugoknijt<f I íkal érszAsítd nk éji (üdoztetMiek i\|nosl\|is hUeue \'t\|io\|t ér 15 ti i DiülesfNM^s olíj ktuek Igazságos korj lílfilc ; -4) aj fentei íjjletj gatisojt. KOs^mi lo,—> k íűiíjfe L ;7l\|. továl\|bá ItazÜnlc pol< aban éji lattei, bagyizjl uilln köslUak és kerpazii i t it\'eunwló békés egyet-. 1 teztatin. d és jmegnyugTásaalí ([ej is e\'rne, azon őjíziute jkilejiwáct,. hogiy] bí-\|\| ett Ug^boO az,ign(Má »d tloUnl leány ílnok uiymoai zatér )ul kezi Mit] sélból ftgod injnt vi^ezilnk egé»i ön - ötezer (Ö0to>), forintot, míál na tett adnkozái elé folterjesj:tpni\| bátot jtoduna, ax alázattal: at iegye-ou elfogadni] )r»zágnzcrle leenijö kü4 frt juthloiudijnnK fent ^PKI\' o juláioiuili] íolytntwi Köztérnek téaét, —- nz 5(H kijrü irt érielmében V yelmcwon elrendel Kiitinfí tiszteiéitt zteretnbk Untak. Budapest, 1882 Al i !az izr. ói . Eácü fellorjesz el nyert elintézés ály { bíjlilgymiiiisztc r r M4i ton \'urnák, i Uudnpohtc ükéne 1 íi 9n4 mell , a ni mélu-felelő Mh tedilom. liui tsz. ajnit ell 5000 tj ezen lieadxá n, inai jnnpc n iniézlcedt ől! tekintetes Hoj zlárró! Vw II ez npeston, 18)! Az kOivetkcz 322121 iodlől. Vi lamennyi tő egyidejűleg iképen hatig c k A. y a folyó cjtUtillooly ígkrbág\' ír.ie >k, n {kik eVcjlog lakoljanak, n nt it )ttak bedig a gyn izraelita omágos maiban {levő juia\'oiudijat ili/ül 81 ]< knek tui m K]iafelud\|v lek 8 skolez euil vei a aat 70. év •atom Mór tlybŐl A kövo^ketO s rófákát tjutyijjlk ki fílí ItfUől vallákes I [Sol wt l^tartósljitoljt Al- Jk NyotUaüütt tWkei ^Ulöp tort élve a i! átadja Vagy !o/i, nvagy ezen ti i réiiyszékllez fttt 1 iloknt k vagkr tkcUiek F lymos illelt <téu Bt - N ye vot lottczia: át le) iadalm űvette j íiogat\' mari y li .a in szolgálta1 u Irány uniua hó-7-én ízntou szolgái ágos iroda eluö\|aégeJ i a k\'itetkező .f>2221 sz. M Tekiuktol\'Sch t Ti orsz. izraelita Folyó év.i juui ni hó »ll beadványát i z ah ni együtt; kézbe t vet ly ban foglalt k< ro)env és jelen j szám i\|i. JraaágodAt-ezcni el ór evi juuius \'Tiltrt b. ttibocsálott: körre íny lm t óságnak 1 i április llóbnn Tí\|>za >i Eazteij esvtc b kideril\|e»ék, iqi.ünek, blIuQkhÜj alól ielraeiitcss ii oda elnöksége, litot kicgjteudő, ki. anunk, a- ki melyek na li ullájának {féilgláíására daj esten, 188\' rí\|» én kegy tSntorn\|ja\'Üjli uyLatóaágok áldó \|n-tijhel\|)i lom egy gyönyüil is haicnok ejéaz sojfozaljii zánz\'óid. Hivó iduak kelt á Lilék sjállt a va»ba dt e nagy kc üé«M az tr, molt> a dia még ^íjaradt tralaii l\|t nemáotnr •ínnii n hog atlék ól i záí y «■ yan l\'ljyik lto. auV tár unj 14 hl r kik ok höaazeglli Nngk mil o kiíróin — mi ntéltóztnisúk. Kagymélióaígt hó kir. béliig}\'u Ián áitatlanul uynnil- ii ogy házi kir. tőlveny-l ullá\|ánnk\| l.oÉt It fol 1 oly] fwfl llott, -MH fepö-j sg)ar w};e í-j inda] aluli 8 k. nfelet nn. t inísx- Mle- w áér- iibk n fo* fftiO hívom tehát á Öi vényhntófé^i Esztert a if \'iinebbiek! közztllélelql behaiónu nypi ioziaitsa a féliálálása u»aám azobilal jelenléel legyen évi juniuaTió\| 8 án Ttsrn, b, k. plftcs ünnepély szili Uy és vídtlÁté. llákóczy k fekete giánitbol készllleiul^kláb-1 ezték lé lltir^i ián. képviselve ivolt a éa l\'etőli lirno-ág: klildiituégek aboltfx,! Borsó I, Abutij, Xyifegyháza, több más \\ árusok é« megyókböLI iláblu jUkóny mc^kéütWel, etime kiivl\'útező t iliinUtil vati ; ellátva lelett U á \|t ó e zjy F e t c n o t,\| márczí 27. £ gy ós íjul \'\'hazafiak éw ntkéniíiééiíjíbŐl eiaolték islák Í88\|.évbe^JóH kOitoményt kjklUOtt jWQtflWM\'áj ion migzktja a vér üéiu volt drága. lUndijr világából ? „uranykünyt bőlu ki-J (lelejtrO egy I nmvvedernyi, \| tor^ Kple^orszégj távol I mgorp irt vidékén k gyon jól ulrojtvb. j haloltnák miben holt éá élő III Ikek egyé<Torrna^;r"v hjjy pi j^péuz",) a mit " rtiiyt-nílillv^ toz al o rare ftéá „libBrM Utókornak. fii] Juy\| a Te as lÉili awW aa l ftba feíJeHéÉ itájiikini a, túkraij fl t\'ováti rVhen iseu irdukas mjptörzi laptiilaj\'l<it«teual, Agy- k. á/Atuüjed ki inlva as jállatkt jböl Siiróp bat megfordulnak. Ki pely- U n e \| ] a 0-á n r jge\| rt óra 47 perf zkor er<% fO ijlreiii éat é est\' t. A földrengés eh ntéh hul-j Umaz li Íj kéi 5bb \'ödíg vertikális vtjt A Ve-I Imjisz ii Ü ké Jlplő ki om Ui Holk npsi os l^üjttok eset st von Ct jmk k «l 1 \'li tsitb\'t 1 ! II e iihi t E odjfl: Iibichá ni inda! 4 Azj k a] tsowwkr Li Hí k, ei i\|>erj aisly n ijílOjút OJ ötben 2, P!Í libtilt j ío f J öí aUI.li f íresk ii bnn adáfií A ajoa. oi iralc ti kon n abúly kvzv nik és kör/ In [koza ofsmer nek kkttl u; iiid*z «jeU í ja a imtinl v si I ni 2fllbeu éazin \| da n jlnin, J»i P\' a ti! rmat f s Inad Ip tí chia . ve. Ó< ll tjis" 3 ná ráá ell 4da M Ppfteu ntUkn Ák Hiti. liélxialt J juhász vp óiuk eat M BZÍI zeti «y\' , a \'i Jlót tba. láiát ké \|\| útá^á — 1 egyv&i radikália képjviaelői iuedaeintai»itették Btj gráuban.. )rvo i ilüti\'pó!\' 25 éves jitbileumá-; e Unáb H a lap azerkeaztőjej dr. \\ Mar-\' ijos szép ovAti\'ók Utj zyaí vok. ) «y Pfiiquaio Fuvile nevl lia C\| i y-o n mz( nrr 0 p kiíii IQ. ? \|ni ikgjel4>t nk \' Ára kell llásza t, a 1 Í«Ri. lenül lorovi >i int ós o lijszaí V abály felvfilá^ s :uél t lllZ( ronatk! a\| ha elt j&Ouoj MWWi ál ik vfentjelt Adott. It ki ézot\| egyén\|\| ! rt klfár élye.^ at ár !»aha fiéaére vonatkozója kijtli^i, melyek maradíjskJ il - \'Zö tíj \|S n-t Tr^^? sat» H ár altil iUMfuédit Eisn ryArsvoa lk a béeii ti ádMroia k/xmi tikkal, arafIraki ■pMs] t.-épzlári •gtolén feid»rité^t Hsikü-j Orökfis 5 tenaégí Hprtíjgrsmmja oda ti4iiörülftisné k\'inuy }küs\' ma csak ég tieid Be raéÜoait-1 roksaul-bd«B uía- léluijVti már visi a is tért dnba ápol rlfó( balt meg, ki E\|ropk bár/ ■bo t al OOOO frankot In flllaiajiH frAnosia1 szinmQvet ikiad. Irodalom. tölt III IVik kei mfijjn ii-jli\'IUíllil fakctltíitwn Sl tekapl >1 jr-Kaoí Knbel Ottó budnpej ir. Ej füzeiben a \| Hiamért^tii Kotli lanfió bélyegilleték i"f N egillü\'téki ltrt>íftint\| íkk il, jk sZriijiélyipeul^asj g ivaniló. illetékek nk .szabályait, •ny t, köli\'iiüson ^inat ha-Uöz- kiii ül- nzi árá iáuak módját A all« ati 1 pnjelcnte imór \'ál áűvénqk m í.lsz. Az (tlnlu ay llimát i. Lnloldt 0ala ;ot l\| zaknd n inéj y tetai ínyt 1 Az ei nt\| zetj llékouí o a lést tj^sa jjeulzi\'ti mtlgjel r iaeitall 1 I ti szujbáz épüfelj) I iadá az »Mk PrsjrarboíbsB cjuyJ Ifaktí r«nalen ujmqL] >/ttljl.v»i kőcMívd^ ^ aUreggali jí 6htkr ér%. _j- íuduln\'iü t) oeaaa.fc Had«fatrál Trleittt;.. érsnyiva\' si\'yrSvi4ittaVk rsseoat^a UIHUNI ^hh, < óiírtfiii^n l<nritll ■Az ,l>tttjt k\'j/- lt$rí yfyű r«nl ■j\'t * \|\'U\'t»i Ut.ii viiate* inhis JU.«\|1 kMt) > £ - Harti^ffl. nan iifAl Íva^ífe Itfaf-í-ila^ i MI M U»Uri Sz»ia</T r-/f>átii \| DlH^r* i^fl rrk4 M kiritihr»í. * nn^iWUKtai Úakezss k«»v<ít-Jettóljíu 9í pírízatá » IS perrÜcr jrngful 1/-Luüaaa< tpuiiw vonat tetetnes»4 0oralttatik ás a fét^, "IjfAt fi;imb^tiifijni r«nH 8 6ra lá MiciJujfJ, -\'•aUrj 4 f<«\'»ő«lbtl5/Mfírtj2jij^ «i(Hf(l -Wír ú» (Ml- «ihu v^fyjf víá%í a»atélyTi>aatoala Alt^Uia^i at A iaaa«ksttétás újéit uj siei\'tttfid slf.sí u. iiey;^Úilitt-tik. A )> ■»»-! t-B<fí\';s ad liíjl éívU/c. l\|«i alí 1 uiMedU aij^J líitUMa kitnütUiilu (ktd]»vnil é/úe^jflJ jfttyfsl^ fffjísJi IréUat^l.\' U menetrend j szerint küvetkezi: \| \\kM Vnli^MW ml > ÍJ" wj RWÍKlftl önügyvéd" «.rt isdik j jf padiki\' flUete. (írja 1 luorr ~~ kira-t-ának imbw® ajltai, fatot, ezután ,álté tnemtjire, melyek nyugijblványo\|c aiorki Istüeiiáli és ii\'onj nsitjn.í Megjegyze idő, \|lltalftl\|an a munfiH ien is, ja szert türvenyozikk szááiát , l\'ogyt eddigi limleuü! t) \|talós\|lgál még itikálb fo-tárauli t It iadá- rraoala egy- iluzes kiáilí nouVÍ tetazésben „Vürü Sajika* üdszei tzá h. Ugyan lózaáta ftczáj\|t\| tdynn miiit Káz miért óL\'i llaliilAy Káztifériill., tir i ai írsz ágon. (llirtsclij < azj Un Íja o, hullja •• kis vi< ÓV. fii.; Sokszor u\| rn bojtoi ján. 8. kantárja. A ffl\'ír épasíiónd zene nt inin! ezek a dalu nltii^y tótoméi lói ia vjiu kbztnk ffhroi ám 1 frt ikeresaedéa^bfn v ati udcu könyv kft e •ff IJ kei t ntiht lt. l(ózs Ize leniúkerei-kcdéaéli k: .Le KeVeil t 8035. sj. r>rk niít lek leli azj ágtat kiipTntói utczal sbeiJ vül^yT usj íuda- Crkszib ] ládot i \' • \\ "r L i .... I. 1!», IS p. a ara uolaUa regj. 3 ló-i, so p. It « Ilt. «ate «tfJ-9J 1 rt. ». Iát • \\ • • ] kia»igi fi •a 4 ú. ii j.. a is r ms itt- 1 túlra M». I> a \| l n M. c í. is \|>. r»ejrfi nxr-voá . \' \\ t« .jr Xt- 1 i?\|2 p \|2 •«. 65 i«. »1. a. tagy.riss II. a) li.ll- : . \' 1 Pragai lajt - 2 A p. j2 >\'■. p- 4. n? awat.vias \| t. ;lo <i.-% jO «»So . • «te fíny-m H l- l jj j t V p regKít »íéd», 14C >; \| l\| . :; ISpast I ! í.\' !i"t p. fi. I p. rmtl «r«nvAa« í í- I xll p-í «n- wrataw • j 8. II .i; Ji.p -tl »>. ii I" <U1 >»ö; V.i, AteívJ\'!] !\' ".^\'lá\' • ■", \'I . - \' \' . T :.\' i." 1 \'"\'ú, --- szcrkutzlő: ÍAK4U íAJOH késztől IlOFFTIiXX 3IÓHÍ ISB1. í^aío i. Zj •néjét-sieisé Jnles rioK rZici.v Huta, \|Mai -ajánlva. ZongoráUa Ö kézre] lej wünnyjebb-iuodiubán k: erzé: r. Ara 1 l\'rt. Ajánljuk zenekeu-nélie. É ci és tréfa. í! ; eai ?u Kordé t»gy Iliikó. KotcMuáioai kinc rd . az éri \'lm1 a vá- „JSitlo ifill {i dlltől ,»U Itbiól l AltdJ .ftgyelH Ci ^ küzifk végfu ejtett H \| nllát gjíyás-hbs?a rAi jjbincfeeii JAdjoji jhát o íV jjoháv jsürt l nAz aintneur JMi a: ndnnjuö gvH mrniiykővnn tál ihéz-njU ? \| idiúlt íuíigeiflu tiz utas. „Adóréuco lmjtó, í íéréiu alá fau volt la»s. 4 I 1 \' ibe lhojy küllekezlietnek ai nyi e^y l\|ut b\| bőért \'tu azóll a\| biió a pet eke lő le lekhez Háitt)i lés jolutU L^vjnhl ~ fczllt itz íí\'byik ijrédüUgirvi U -- áa én felem ia, tz el-ltfitfél H\| lijét ts \| <7- éí igy egy It "iltti k kii zatóiAgjw. pil a>i »a reájuk nézve éh iié» , fuj jor\' oa p I & ixzonyu ájd ilohi \| J!z( ki neili ilhifl11 ^Cmk kólikattV ^éarl 1 iíoim >snt ii »t« 1!-főit\' jvvtl ax esti í? pNelu ! í tíny it lu liti,\' siut (tjkabb sokat T* <>yug i ( tlá ú g t >» j >\|j\| i n Wdeg I J j A di 11 v ilui <asjra vatslals u roc tebssd i 1 ;\|<« tt < í-\|M f. Ul jüini^fiKtnf^\' s lita ^-r ^ \|( h \| >í:j jfji laVsa u-n Uei);\|iittHaisv-^t n »f Ui-i- 1\') rp liá >ljttu i l\|t qa\|fali\|fn-4ril- li v«jis en a tíjíirfji \\ ara <.\| y>.ii\|ti>i ,el niígkjk-tpitiht.«i>i< a<->i la«ir\| I i>i ült élsfl tr >i luv\| litnUra noiv.é i s\'Jonii\' ITogii \|it;p- 6»in ta i} ár: ái i út ftkjoáitr;átlatu;as lAjjáitlj 11 tindon gaadaaági V állj jraé, at zá gb=E ;ar\|«gyi«K \|«IVÍ iLwjiwwieNw tát 118 í ! tr I \' : ! "V"* 1 1 Ápvcrcsí hirdetmény. \|A:J nagy-kanissafi kir, törvényszék tel»k-\| kobyvijosztálya réaSéi^l közhírré tétetelik, I liogy ajngel Ado\'f n\|-kaniz«tt lak ós vfgftfc ! rehajljaiónak Kovács Lajos végrelfejiást >vtt-í ved8 ! n.-kanizsai lukóa elleni vi»zárreri»i f UgyélKsi a vevő Altal leteti lO fitbánalpéM i elvcs^tflae mellett, uégreliajlalónnK Iftíl fit í lőke jl\|7ö.; évi októver hó 6-ik uanj&lól jáié ktfualok 27 frt 05 kr. perbeli, 37 fit 80. kív-végrehajtási, 134 frt 1? kr. irrem kérvc^ijrezéai, a márlmegállspiiolt 1. ii II. árveréa foganatoajtáai, 0 frt €5 kr. jeletilt^w 4 jnég j vlmérlilendő fkültségek jráu\'í végre-hojtáKi i Dgyébeu a fennlnnveséU kir. iürvétir-szék te Uletéhes tartozó cskpi 2113 aztjkbsal Afl sor, 733 hraa. a. loglnlt é« a taric-j zékt\'kjk U. együtt ll\'p frtra beesilft ée Üyürgj aárszegi lakos tulajdonául leUe\'* is-gatlaa. I fi&\'i évi juljua bó 12. nnpján, ll. t 10 óiial torSárszegen a község. Ilázánál tm\'^ tartandó nyilvános Járverésen eladaltu Qaraí Jéiöí, ügy védit belyeliese küzbeujiit- íévöl.j F Hlíkiátlási ár L leptebb kitett beesk.\' ^tt-verezni kívánók terlIUmak a beeaát 10f\|íá\|t flieazpénzbeui vagy óvadékképes paptfv bail ájkiküldott keljéhez lelenui. 1 ijvevo küleleaj a vételárt 3 egy«a\' részleluen éa pedig;Laa eUőt az árverés ^gt erőre ! umelkedéséiői koámilandó 2 hónap aki: a má^titliknt ügyan\|uttin paptól Máimtaodé 4 hótial> nlaU, a hatmadik\|U ugyanaíob naf tói kaMnlitttA G bóaap aíitít, minden egy^a vételítl i^ésvlot UláiJ nz-árvetésnapjaié »* \|mitamlib kainál okkal egkútt\' az árvstéii ■lelié telek beu meghaját oaottuielyau és iirísMi zatnk laeriut ledsetai. pH ien hirdetmény ktlifcaátáaával jidejlllp^ inegáliapitiitt árveióei fehétatek * ihivatflis órák alatt\'a uagy kanítsai ku.téé \\>zéki ! elekk. nwitáli ánál a Icitapt a a saué LzédoL köiiégok eleljáróságánál inegiekift-j hetOkl\',; iAk clreudell átverés ti fentirl tjkvfcli (•t\'ljogk i tendő, J/11 árverési hardetutéiiy a tjkvi WJj ságnnl kilt<g^saiéa,\| ugy e«api éa a a. ein«ijj jiloa tco taégokben küknizea éa kifllg^^S/tia sk hely i Ili pok egyikében i^sabeni b.-tkUilái áM küzölle tk. tű agy -KftniziAn a in- föi oaztálvi mak 1882 éri m^irliüa lotl 0lét éOil. j \|\| j z se f itni^yAní Bntlnitesli\'ii. ály á^uklrbM. ltakliírl váci Uiti#t rtaitn kUjlülo?\|tÍ,j\' jaütojt gyártmányait mint; }:k\|\| «ál\|os4 patával, 1\'Í^Ít i-^pekí\'t • tömlővel ■ualssiek aaá-«4rlk; Í84ü(l -aáui alá t aSabs 1 liarmas kjóket, lyukasztott jés liorganyUl, vi Iáid ni m\|it«leűaem\| gazdasági dépak és eseteket. fuitrt \'"tyen é és ItasiCott lemezeket már régóta : a Belügy miniszter élén olyan ha- kezdé .magát egy Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, junius 17-én. IX. íaíoIN ani. atadokiveui Ftaefcal Falap kOsjvkem kedén lJ\|vir»»bá» elese. 018 asám WOftsetáal árak : Sg4ee 4efe I Irt Fél éjj-íe 4 Itt Negyedévre 8 firt HH*t®4nvelt 5 hasábos peütaor egyaser I kr tobbaoOri kirdetáaa4l & kr. Hé-I)«f4i\| 81) kr. Szerkesztői Iroda. Déisalai takarék rt 10. ss. basárb< Uami réazét illető jár épület 10. aa basárbetviaég a lap a/allanti ré azét illető kózlei SalMIk Ucpénz-. Hova mények Héróiéblellen levelek eeak ismert kasokból fogadtatnak et: Kéziratok viasza oee» küldetnek. Ky 11 ttérj Petltiere 10 kr. MEGYEI és HELYI (ÉRDEKŰ, POLITIKlAl KÓZ&ÁZbASÁGI LAPj. A Zalamegyeí Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei Ügy védegylet, hivatalos közlönye, i ; ! fi\' • • ILI \'1 • L lÍT W 1.T \' v \' • MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER S2ER0A* (FÉl IVEM ÉS SZOMBATON (EGÉSZ IVEK.) ff-Jjy* - lynatiev bukása. Egy politikai kalandor bukásá-uak hírí>t hozta náeg a táviió a bét közepén. III. Sándor oaár megkö-zöuteaz eddigi belügyminiszter szolgálatait éa hülyébe Tolstoi grófot nff^MtH jki. A bokntt belügyminiszter tiszteletben neve már régóta : a hazugság atyja. I Belügyminiszter toILIv ii orosz belügyeit élén olyan rendszabályokat létesített, melyek ha-táikiaottan arra voltak irányozva, hogy Európát lángba borítsák. A pánszlávok szolgálatában állott, ea czár ife erőszakáról ismert embert ál-IHMö-g Azért bízta jmeg a belügyek "^ezk\'ééével, hogy Oroszországot a ui< hilisiák üzemeitől inegmentse. És lg natirv ügy fogta Íjai a dolgot, hogy a terrorig must a terrorjain uaaal ölje eJ; az Ő engedélyével s titkon kiadott rendeletei szerint azután alan-tos ^ö/.egei ráuszították az orosz cső-e?elékot a zsidókra. A ki esak legkevésbé tutija, hogy minők az orosz kel viszonyok, minői példátlan gazdálkodást visznek ott corrumpált hivatalnokok a legmagasabb foktól a-leg-alaóbbig, azok jó) ílogják tudni, hogy\' Iatóczynak minden .hivatkozása arra. miszerint Oroszország azért üldözi a zsidókat, n»£rt ézelf tették a viszonyokat tarthatatlanokká, bogy ezek miatt lázadt fel a csőcselék — hogy kz mind csak hamia rá fogán, mely-lyel saját vádjait takargatni és szépítgetni akarjs. Maga ia jól ttflja azt, hogy Ignatiev nek litkoe politikai czéljainak áldozataivá lettek azok a kirablott, kipusztított, meggyalázott és elkergetett zsidók. Hanem hát az erőszak sohaaem tőrő<lik a logikával, s a ufpek üldözésének történetében látjuk, hogy mindig az üldözőknek, tehát erőse b bekenek volt igazuk, mikor azután a történelem levonta a conse-queotiákat és kiderítette as igaaeágot, rendesen igen késő volt —de a történelem maga nem késett od% mutatni a szenvedélyek ama féktélensé-gére, az erkölcsök amaz elv ad u(ására, melyek az ilyen idők nyomán mindig jártak. Ily értelemben a történelem j valóban tanítómestere az emberiségnek, de az emberiség bizony nem igen hallgat reá. De Ignatlevnek rendszabályait, melyiyel a belügyeket rend behozni akarta Oroszországbati valószínűleg a czár is megelégelte már, mert é rendezésuek gyümölcsei bizonyára a czárra nézve lettek volna legkese-rüebbek, ha Ignatiev még tovább is, gaadálkodík. Kalandor politikája kényelmetlen kezdett lenni a czárra nézve is, ki azt hihette eleintén, hogy az a azivtelen zsarnokság, mely dió-lomatiai uton is Iguatievnek minden tettét jellemezte, egy absolutísticus államban olykor felhasználható, do kinek végre mégis be kel le látnia, hogy az ily gazdálkodás bel áthatlan zavarok forrásává válhátik, Ignatiev eltávolitáea helyéről vá-lószinOleg német befolyásnak tulajdonítható ; mert a muszka csŐöseléjk .megelégelvén már a zsidó vért, mélyet ontott, a német földbirtokosokra kezdé .magát vetni; oltani h;i-rek szerint egy német földbirtokos nak jószágát fel is gyújtották s a tulajdonossal sem glacékeztyüvel bántak el. És bizouyos, hogy az orosz csőcselék diadalutjában nem állott volna meg, ha egyszer megízlel te a nza-bad gyújtás, szabad rablás és szabad gyilkolás édes izét. És a mit eok ezer zsidónak! jajjá éa puasza nem vit< \| ki, kivitte mar most a^nak a tüzuek a füstje, mely Bísmargk szpmrit ia kelleinétlenül érintette. Éa Ignatiev, a ki oly szóin teleti ájtatoskodásekl annyit beszelt a tö^ rökök kegyetlenkedéséről aj bolgárod ellen, pedig emezek sokkál több kegyetlenséget követtek el aímazok ellen, elmélyedhetik most a jiolgok múlandósága felől. Bizonyárja kénye lemben teheti és bizonyos in gondoskodott rója, hogy kényeleujhen tehesse. A a is méglebet, hogy a I aialmak különöaen Ijíémet és Áus: gyarorstág együttes milködéi)ének kö szűnhetni Ignktiey bukását. I Bármi készítette és időzte ia rópa, de különösen az eml hatalom örülhet neki. A mus réme, mely már-már gy volt jutandó kevésbbé félemi ezután, s bizonyára Oroszon jobb ,belvisz€nyok kaphatnak az újonnan kinevezett belügy ott fogjameg kezdeni ménkáját a romlás ezé én álló orosz tűr i legőszintébb in fogja üdivözöl üdvös és Oroszországra néa ül he tién ül szükséges refori Mait liáéi tomi kérdési jutott. Az ebre Öltek számái liogy ecer «tir Egyptomból, ol aa európaiak érzik magokat a szultán kiküld képes kellfijeg nyekst. Arabi de az európai ígéretét nem ikai Szemle uuk értaaitéaei óla komoly válság paiak insaláltaitak táviratok sséara menekülnek az r általánossá lett I OsOtt, kik egy t I iatonsásban. Ugy 1 Ültje Dervis paaa megitéloi as agypl pasa a halyaet u k biitonságát ill< válthatta be. A hata ttia-Maf idegy fl lő, Eu" tatt két p\|ti slavis-5zelemre es lesz á^ban is bra, ha niszter a. hol idalom i — as ve elke-iO kon. « sgyp-éániamába a a meg- agy iszik ettropaiak ijedelem éreaig sem itaxik hogy maga sem )mi viaxo-\' a ugyan, tSleg tett mak inoat 1 ! ! ! Ii ÍJ . 1 i ujolag sürgetik a ebeísreatiáil s agy látásik, \| hogy a axuiián miqi«terének >anácaá» a moat , hajlandóbb beleÉvesSf. Egy ftliairmireaó hír már arról \|» aa^lt, ihogy aa «\|királjtj ui.eg gyilkolták, de ipás\' ültek ax eiieiikewi!maira- I jók, exok aaeriia aia alkirály pervia paaával, \| együtt Alexandriaiba ment, Nagyon termé-ss«tea, hogy az égy\|pM>mi eaemseyak nagj be- \| nyomást tettek I a j nyugNti Idstalmaknál. A párili azeiiatuabtnj iaterpellat> tárgyát ké- I peaiék e lió Í3iiij. Egy páriát távirat jagyan- \| ia jao. 14-éról moudjá: A sseaatusbao tegnap interpelláta Lareíiity kormányt as egyptomi OHomények Ügaében. Freycinet kivátkoxott a kápvíaolőliáxl\|aó elmondott nyilatkoxatára éa a kővolkeaő1 Maileteket mondta el: Ili-d&n dulakodni késdett egy lOaltai egy arabbal, tObb arab ísietett tárauk \' segiUéaére. A inaltalak éa gOrörök as aranékni l&o&stek a háxakbói. Aa utóbbiak exután aado európaiakat támadták meg, a kik nSfi vbttek réaxt a veaaakedéaben. A fraeesiai eonaol tekin-tél) énéi éa kraveisségéuél íocra sikerrel lép-lietettj küibe. Aj ronnalMtiubaa Síémoa európai U\'áltimenedáaal. As egypSorol katonaság ki c«it kéaÓn jelent meg, de tel\|4aitelte kötelességét . 4a dicaéretet érdemel az ! alezandrai hatóság erélyeeaégj. IAzóta Mgitatg érkezett KairO^ÓI. Reméloni leltet, kon a t^né exután nem fog meg zavartatni. Aa ildoastok száma 88, köztük egy tranczia, Poliükai és valláai \'szenvedély nuib játszott saeijmet e azomoritó eaeményben. Azonban mégisnegietlQnk minden ptézkrdéet lionfitársaiul oítslmazáeára IA legatóai hirék esi egfptojni pelyset-ríl aájsn coilstatáljak szti béiy most helyre van állitva a nvugRlom, de ennek tartósága íelOl vajmi kevés j b»tÍ0B«ágól nyújt-Itatnak. Err londoni távira! éllitja, \' hogy a katonák eddig; Kairóban ,Atjaüi paaa aaemai alatt még példlsan viselik magukat, de Alezan-driában már meglaault a Uyalem^ éa as Alexandriai zavargásokban \|uár Készt is vettek vjolna a katonák. A lapok meffelégedóéaál eonstatálják Ignatiev bukását, pabár! vaanat olyanok, molyok aaod ineggyMÓdésflankk adtáic kife- Í\'nzáati liogy ti czár soká% npm \| fogja nél-ittlOsiietni Ct a hogy táTnzá»a re>ndaserrál-toztatjbt nem ijelent] MáaOa saeiitil Mellkor lesz a jelen átmeneti sta<Kumntáe belügymi-iiilntmé. Orossoraságra néeré bjztoaan jósolni nem leijet. Mindkét iaej leletségea, de az aem lehetetlen, liégy akOsUen a niliiliaták as 6 saját mópjuk sjterínt \|nerTÍl\|gitják egy pgy kiasé a bélsÓ hdlvzeietl (Be I föU d.) Kedvtállioíjváttestvéreink ki seui fogynak a malalsá^MJÓli Ae utolsó napokban tadvalevóleg Antal. néveapja volt Ast a dőrék jjtarosefteUl is Antalnak hívják. Egyi ilyen dráiga honfit terméazeteaen ftaae- Glai kell; meg ia ünnepelték a diákok, lett leié aalán vajasai, almit akövetkaaö IáH-rai inond meg bSvebbdn: J Zágráb, junJ 14. (0. k) A Starese-riésj párt hoz szitó egyetemi ifjúság tegnap Star-eaenoi Antal oévnapjaj alkalmából Aiszlako mátlrendeeetL ÉjléltájUn mintegy 50 diák a Zujrábtál tóss4kkeletr« fekvO Laakiaa aevB kfljvároabél nSgy láriuval vonali a város atqsáin keraaetfll, aa ismeret ea 8tat oaevioa párti utczai dalt: vU4rí udri in dar Stadt, magyarono atrik za vrat" ordítva. A Jella-sién-téren egy rendóraági Őrjárat felszólítottá 5ket, viseljek magukat caendeaen 4a kttlO-oO#en ne énekeljék ezt a hatóságilag tiltott dalt A helyett hogy eUgedtek volna a falazó-lilásnak, botokkal tááiUtak a rendSrkOzegek-re. mire ezek is fiiarverhet nyalva vé-deimeaték magákat. lErre vaJóaágoe csata lejíOdOtt ki, melybeo j mindkét réazról számos sebeiül és történt,! Az egyik reodOr koponyája egy a fejére jmért Utéa kövotkezté-bee agyriftUán ketté) hasadt, tntg egy másiknak axemét ütötték \| ki. A deákok kOalll 64-7 sfjbesüll meg, keStOk néhányan oly aa. lybsan, hogy életben maradásuk ia kétséges. Viigre a belysaiaére aaataU rendőrcsapatok-nák aikerült a zavargódat. szétkergetni. Tizenhét tanalót elfogtak Az ezeréves jubileum. Egy állam, moly ezredéves fennállását Ünnepli! \| i Nagy fenségéé ünnep 1 Kivált, ha aat egy oly nép Un nepllt, mint a magyar,, mely önérzettel, \'büszkén elmondhatja magáról: saját euibeiiaégemaek, saját erőmnek küetoönhetem hoaaia életemet. ^íemjó ezerencse vak szeszélye, nem kedvező viszonyok esetleges összetalálkosása, nem versenygő hatalmak Önmagukat vedő érdeke s ne^n hatalmas jó szom-Bviédiik k«Kyelmo tartott fenn, hanem Snjutj\' erőm, melyet semmi veszély sohn meg nem tlint, hanem még in-kilbb folyvást ejtyett és fokozott Alek, \'mert élni akarok; nem \'héjltám meg, meri megtudtam oltalmazni életemet. : JBetlíg volt mindig elég,, a kik ellen oltalmaznom kellett magam, őskinte barátom >egy savóit; titkos, >y£ala lttárczója> Adatok a középkor tan- I ügyéhez. U" Eredeti fcárcza. — A kOsépkor mivelödéai állapotáról, ve-laminj.á\'alában escc idOazak társadalmi sael-leméi4f több mint egy tekintetben hiányos vagy (elOletea nézetek vannak elterjedve. KO-zOuaégeaen a vak tudatlanság és inhamimi-(ás korának azok lak nevezni azon boaasu jdfozakot, mely a római világuralom bakái eával kezdődik éa Amerika feltalálásával végződik; s kézikönyveinkben csak nagvon ritkán találunk valamit, mi eaea egyoldalú falfogáat meecsáfólni képes volna. Padig as oly aqkaaor ncesuiéráit kázépkor nem volt \'gáaz<éi oly aOlét a- a humanitást aem nélkü-iOale élv méiták bent mini as kOzOnségeaen áiliitaliki habár az utóbbi; természetesen nem] «oit kifejlódve mint aapjainkban, midOn as egyleti nzellum ezen iráaybán ia elónyOsen a^ttoáditotta a halasáét, j 0e ha a régi. -porlepte foliáaaokat át-ka a középkor népesebb4sgaz-\' városainak törvényeit és kOzigaaga-táai arefcál)utait gondeealb figyelemre mél-íí\|6Íj eaakasssar azon oelfedezést .fogjuk i«m>í< kogy IfWen aa a mrhedett k0a4pkor «eas t«4s oly eaegéay aeesj szellemi, sem pedig tsrtNftberálj iniéxméíiypk ben ; hogy tu daotáayea 4a sukiakolák,] valamint kór- ás eteakáaek 4a egyékb l<amasaa intézetek majd-ieea jteífufcaíát lalálha\'ók jvoltsk, kel es ea bet* aaergaleai és maaká^aág ss anyagi jó létet BUtgaaabb fsára Caskk^cy a ksa^pkár mivaiádáee lé t-yegeesa kaltobOeOit ss lá-ker, s eleadkee D4ptk mifiíMtéM 4b pedig ííképco ae ese- 4» a ez4J káisténs j mert mig se § k«ikaa a aevetáe 4a igj közvetve maga a awte^Más, mféttfm ktairólagoaaa es állam -»■ « a,it, általa ny«l isflsii t 4a gya a«noii akaiauwáai s isegat a paígárok ja k <iaa«M» i«áin<a4Í sie — m áílat« a ajdot • nak tartatlsk, mint például a dótok kOzép-nontjábair Spartában, — ad4ig a kOsépkor-nan a nevelés éa mivelódés legelsO tényezője: as egyhás volt, mely as ember erkOl-cai méltóságát ás lelki világának szabadságát — nem ritkán mags as állam fOlé igyekezett emelni. A kereaztány egyhás nyugaton mindjárt kezdetben elfogadta a latin nyelvet, mely ettOl fogva a tudományos nyelv maradt egészen a legújabb idókig. As elsO iskolák a középkorban csekély módosításokkal Olyanok valának, milyeneket Komában találuk — a eaászárazág\' fánjrszakábsn. A nyelvtan, szónoklattan és a logika: a trivitfm-ot képeaték ; mig a quadriviam: amennyiságtant, mértant, eaillagáazalot és elég saját-uerflen — a -ípnét foglalta magában. As e I a 0 inkább ss elméletet, mig ss utóbbi a gyakorlatot tartotta azem elölt. Ezoú ismeretek vollak a ssabad mŐvőaz\'otek, sím a jsabadok mfivéazete, eltéróleg a nem szabadok kézi toglalkoaáaátóí. [ Esek mellett nevezetes szerepet játszott minden, mi as isiéa kiképeztetéeére éa nemesi téaére szolgált, mi kiváltképen aésónok-latokban voK \'áesrevalieió. As Ujak Virgilins és Horatius válogatott műveit olvasták; mely alkalommal felójdötták a verseket, mégha-lározták a lábakat a nyelvtan ée metrika szabályai szerint. Eszel kOsOnaégeaen együtt járt a beszélés 4s írás elmélete .és gyakorlása. A kOsépkor szellemében rejlik, hogy se oktatásra sokáig a leghathatósabb\'bem-lyáet — as egyhás gyakorolta. A karének neveset aa aserepet játasott esen oktalásnái, mely kiváltképen s zárda-iskolákban virág-o>tt; a sene mint neveléai eszköz lélektani tekintetekből sem biányoshatott egy iskolában sem, bel á tudományok mellett as er kOlosOk is lostes szerepre bivatvák. Minthogy a hanyatló római birodalom saámos OrOkOiei közt a frauk-garmán elem veit Uvetva a legnevesetesebo aserepia, aem lehet esedálai, hogy a római miveltaeg ftatariáee 4 a kereszténytég szeili mébeu ra\'Ó laajsasléaa is - 141a indult vala ki. \' JellemsO, hogy ssOr Angliában nek polgárai n vétkesééi a középkori tanügy legelő vett nagyobb londülolot, mely ár korán egy anjálaágoa azü-ndszer megalapitámval egy-azeramind polgi ri alkotmányuknak is meg vetették alapjá jqtt, kik a tanügy lőrén a kO zépkorban kivi ltképen magukra vonják figyelmünket h\'á Om fái fiával találka zunk, kiknek áldásos mi kodáse méltón megérdemli as atókor elismertét\' E három férfiú j T h e o-u\|n ós Qerbest (kéaObb W) r®1- <( a otlieiai Tarsusban Kia- Ít gOrOg saOlOklÓI: s épen odott, miden 668 bau Kent d o s i n a, A I II. jSylvesster ! Tbeodosiv Ázaiáb o n azülel Rómában tartó éa Northamber küldöttek, Vitc and királyai egy janus pápához oly séssel,\' hogy es pekik egy tudós i s érdemes férfiút küldeaa! — s oanierbur r-t érseki szék számára, yitelisnua e magas 1 he o d o s i u s t ajánlá, \| ki a latin nyelvis i kivül a görögöt is egyt rjlő ékesen irta éa leszélio, a ki nemosak mi ajt kiváló egvhásua( y, hanem mint szónok ól \| költő is kiváló lirnérnek Örvendett Théodoiias aiár 66 éves volt midőn e kitüntető megbízatást < Ifilgadváu Angliába menti {Azonban agg koi s daosára fiatal erOvel lá ott a munkához a IS\| évi fá radalmaa tevóaenyaég után Anglia tanügyét oly magaa posezra emelte, hogy Olaszor-szágqn kivül nem veit egy ország lein, mely vele e léren versenyezhetett volna . T h\| e o d o 1S u\'S a Bzökoa- és sárdsiskolá >ah nem osak theologiátj tanított, hanem a r ytjivéézeit ás terméesetindpmányi ismeretek re lií kiváló gondot fordiloll. A legvirágzóbb iskols Tork & .n volt, hol as sgg mmtert mindig lauit\\ái yai és liastslői közepette lehetett találni lóbb tanítványa Máhel m -volt, malieeebnry-l sjpát, majd ptfapOa 8 ki iskólában Uuut lynak Ejg b s r t 14 bánj A hiree yi haaiberlsndi ki is } est télyé aaan ídl ]\| A - yorkil kori tanUgybel ja, hogy a tanHI telit már jétenlékeny tkblának-i valatsial egyik legkiválóUb tOvelsége) meg k ere* gQábap selOje AI k u I u (Ali dásos működ jao va vo t Alkuin Ai azülóktŐI; s iár koján féltün tátott minden iránti jni aa e inkább yonznni ; szokta. I— külaó fényi valaminj a raágjákal járó kivált ságokat, oly elhatáao>áa»kl tpott a yörk-i wia, Alhi iuhJ kinek ál-óbaullkoiazakot alkotó ülejatí előkulő \|5 kpzőnyt mu-iibekvltéi leg I Megvetvén a iakolába, Sgéajj életét sllelkl világ, L sgktvá-óta lébatnt* a nbrt-ü fivére It kilnép-kéavi- Vágfi szellem mivélnir___ RHHHM\|___ Egbert, allmlr ejnlitetj királyfi foll, kinek bOles vjssetésel mellett gyors éa nagy elOuienetelekelJ tett as eineeri itoeretek min-deu ágában, KésebbUniuiJta tahitój\'a a york i érséki MéketM\|nvíertp, A jk u\|n msga vette kesébe a nagyhírű iskola vesetésát; mely azon idókbenT\'neiiio«k á tudományoknak, hanem a mflyászete) nek is kOspontja volt. A I k u 3a híre aakhamar!Yorkba vonta\' Franesiaorezár éa M iméterarág j tud vágyó fia-taUágáuak színét, jat át úgy, liogyj a zárda terjedelH<ea é:i(llétei azükpknelc bizoiiyultnk asembeii a tn iitváuy i>k nagy lépégéről, kik uek saáma m iji jriik in mjcglmlijlUi] a 000 at. liogy n i(y naf y vált a IlitObó mester hiitóiiek varé uja, a it Isgjobbau bizouyiija Nagy károly i\|iegli- tlo4 bisnl \|)s,j malylrel a jeles iérfittt kilQni itteiIs manansík és jhi-roqalmának t dgtiyvtni igyekeíntt A frank birjodalém liklalmaa fejénó^tupta,! hogy a legnagyobb Irodalom it osak] ugy ál hat fenn mkradáu ilóan, 1 qg\|ha osattpsTá mi ve-lOaáa éa ool{ ákásod is által ttl{nogaÚatntík. Azftrt minaeh plkOviletti hogy la Uiyáló tudóst és taailM\'mejuveHa... B Alkuin elltagylá hsaá ál, s a frank bit iiflalóniba kol-tOsOtt iát; hói ma ei ide azeriiá sdkkal ha-gyobb szüksé,; jvolt . Nsgy Kfcmly áltállá SsedLllaijtou hes oshnzcki touti il uiio ájáia kead\|t áe^rvi^ui, az luj Snkoláj, nlelv áein^okára Síé tó vetély társa ett aiainhak k aJtaoi-éí réímbea ihíres iskolák at v a 104 ugy a Rajnáit inutai, mint tláli fVa ik auiál an. A r r ajk F u I d a, -eey, Sí nyertén legkt í jiűa Rh h b w i is« a lalán f legoU Iialyef fok!« I e p ath. \| T b u»a lóí reiilel, kik IkatfUi Mán kéfitbi m 4<ivk Alkuin nagy gondot fordított a tn-docnányoa mfivek beéserséaéra ée sokszoro* •itá»ára ia, ügyes m^olókat tartott Angliában 4« OlaasOrazágbah, kiknek feladatuk volt aa ott találÜSIó ritka j vagy jeles művek le-iráaa, mi állal a teorfe-i könyvtár egyike lOn a leggazdagabbak nak; aa egéias biródslomban. Miut nagy ka velője jj iorognyelvuek 0 volt es elaÓ, ki a frankokat Ansietelöa, Enklides éa Homeros műveivel; megismertette. Á I k u i a befolyása oly nagy veit Károly udvaránál, hogyja hatalmas uralkodó semmi nagyobb nonUkai vállalatba nesa ho-csájtkozoü, mielőtt á jeles tanitó tanáeaát meg nem hallgatta-valBa. Osak begy a kitüttá féi na ezen befolyásét minden alkalommal arra hasanália fel, lieky általa a U«nügynek s igy a azellemi felvilágosultaágnak aaolgáj-jon. KOabetijáráaáoak lalajdonitandé azon írndelit is, melyei Kegy Károly revkWal ketrúbáetatása után Rómában (MOkaráosoa-kar) hecséjiott ki a ímelyben behatóan 4e aaígOjrésn aOieleaa4gMtk4 teasi a Mk4esek-nek, hbgy jekblákat tartsanak 4a figyeljenek a iaaieUra) e hogy aa iakolákhan kiváló gondifOrdittaaeák aa a n y a n yal v tanítására, val\'anjiint a avámianita 4a aa egyháai 4ne* kaáre. \|AI k u i n a a k egyik legbesgób híve 4e lámsssa L 4 i d r a d lyoni éraek vélt, ki a jtagyj mester] halála atáa egy teqedalmes tsaBnj terreeetet dolgioaott ki s terjeaatett a caásMr! elé. ÍMidőn Alkuin B04 bea hatvaakileaes 4v4s kárában tneghajáleslt, a tanügy a aagy frank nijr^alomban eb virágzó áiiaaotban volt, mint sehol másM, a bysaeeai pbodal-Ut« éi Olasaerteágot kivéve. T\|heod o a í as éa A lkain mellett lilátó Uelyet föglal el a kOeópker harmadik «elletuj nagyaága , Ö e r b e r t ki kásSbb mint 11 Sylvtwler péM Magyarország aor-aára lel uevaeetea befolyással volt — e í. ísúráii királyunknak a koqwát s a királyi móitóMfcol adományozta. er beijt frank származása volt Aa-ttjr<áknl Auraigee baa ElsŐ ki-tAzát \|miaurillae\|iaárdaiakoláhan nyer ktlen 21aragOfába mami aa Ebre mállott a mm nyílt, mindkét mínóeégban kér* lelketlen ellenségein elég. Kgée* életpályám foly vált ttnvé-vMm, biti la kftfdnleitt volt Namoeak aajitj tültaiuégaimmel, Umoi ^éat Európa, aa igéaa pol* gáruaultság oUeniégbivol miudig no-k«w kotláit a% oliö rohamokat éi e»atákat megvívnia Én voltam mindig aa ellő aairt, mel v nek a rohanó hullámok első csapásait megbírni, msssz ver ni kellett Megszédültem, megrendültem olykor, de nem törtem öesse toka. Padig méltán nevezhető Istfn csudájának, kogy nem törtem össze, mert kosszu, aaerévei életem folyása nem nevezhető egyébnek, egy folytonos véres hzdjárztnál. 8 ha voltak fegyverszüneteim, akkor ii folyvást harcaolnom kelleti még veszedelme* stíbb ellenségekkel, titkos ellenségeim ármánykodásaival. Kokon, barát, igazi őszinte szövetséges nélkül állót itt, egyedül, el r hagyatva, ólálkodna, leskelődő zsákmányt váró ellenségek táborában, mint egy iziget, melynek szirtpart-jait minden irányban ellenséges bősz hullámok csapkodjak és ostromolják. De azért élek, mert élni akarót éi mert nemciai akarom, de meg ia tudom magam oltalmazni, nyílt éi titkoi ellenségeim ellen egy iránt. De %em csak élek, de emelt fővel, önérzettel rámatatva multamra, bttaskén akarom és [fogom megünnepelni ezredéves ittlétem ünnepét. Van jogom hoaptl Oly szolgálatokat számlál hatok , fel, melyek kétségbpvonhátlan jogot és igényt adnak hoazá, hogy bünké ünnepekkel Qljem meg ezredéves itt állárom tényét Mert tis század alatt kdtizer tia elleniég próbál kozJtt rzjta; hogy helyemből kiszoritsoni —- de egynek so sikerült. Itt rnzizdtzm, bogy az emberiségnek, a földrésznek, a szabadságnak oly szolgálztokzt tegyek, melyekért rósz szomszédzim részéről elismerés, bála illetne, de melyekért gyűlöletnél más jutalmat loba nem arattam. De nem töródum vele. Nincs szükségem elismeresükre. Gyülöle-tükkel nem térődöm. Nem érettük (tettem, önmaga-mért tettem éi azon eszményekért, melyeket szilemből semmiféle időéi körülmény ki sem törölt éi ki aem vethetett aoba. Mzgyzrország lés a szabadsági £zek voltik esejményeim a múltban, etek lesznek a jövőben iil Ezen fényei jetszzvu zászlóval állok itt a tia század múltján emelt fővel büszkén kiáltoz olálkodó el ..........iJiiiii mely azon időben hzlártolysm volt a frank birodaidm • as arsb Spanyolország kOsl; ; bol tudóé arab taaitók vezetése mellett k(l-lOaOeen természettudományokkal és mennyiségtannal foglalkozott. Ezen körülménynek tulajdonítható, hogy- szellemének törekvése mindig a gyakorlaiiaaaág felé volt irányozva ; szabin volt korának előítéleteitől, esflk áa korlátolt nésetviláffáml; mi által egészen ugy tűnik fel előttünk, [mint a valódi tndo-mányosság bajnoka ás a világosság hőse. Aa astrolabiim ás a qusdrana használását éa javiiáaát neki kOezOzi a kösépkor. — A lanitáa volt Q e r b e r t jegaagjobb öröme, s bel csak tebetá, maga söré gydjté a tud-vág} Óbb fiatal napókat áa világiakat s keif tekbfen, ulon-uttéien gyakorlati magyaráza tokkal egybekspesoH előadásokat rögtönzött a csillagászaiból valamint egyébb ágából a mennyiségtannak. IL Róbert franczia király és III. Ottó német caá^ár gyakran Qltek a a lelkesölt ssellembós lábainál ás hallgatták annak laoalaáfoe oktatiiaát. M>nt nyUvánoe tanító 0 e r b e r I leg-etőeeör Olaszországban lépett fel a b o b b i o i aárdaiskolában. Itt tsmefte meg 6t L Ottó esá-asár római áljában 968jbenr mely alkalommal esen sáros apátságával tűn lel le ki a (áradba) len tudóst. Azonban ugy látszik, bogy 0 e r b e r t aem volt megelégedve i ej álláaában, mert zemeekáre ismét basájában Francríaoraiá^-ber> találjuk, bol mint janiié működött, majd egyik vagy másik zárdában; nUid pedig aáet bizalmas tanácsadó a lejenelemnek Űtrnysostáboo Franesiaoreaág ekjtor, a Nagy Károly SeZkeégéz ezivakodó nagyok vereengéaei következtében szüntelen savarok színhelye veit, « eaak n»dőa Cepet HttgO trónja aámileg aaegsailárdelt, jOvéaek aaebb napok a sokat megpróbált onmágra. Gerbert ezen nyugtalan idókbeji sok »eeiyt hárított el a eéptől ás fejodefhir4\| bites taeéeaa és befolyéez állal. Valéssiaa, begy érdemeinek me^jetalsaaeáes éejábez nyerte d 991 ben ejrfceimsi érzekségat, mely ly el egyszersmind Freaeaiaoraság, pri-aOei métiésnjga vak a^áiekstve^ Csau Ml Aki im.1 Ma, mint egv ke Alkma iáijltii e ledemáayea mi- leöléseimnek: Jertek, esi vzrjátok kl keséimből, ha képesek vagytok rá 1 k mely nemzet \|gy beizélbet, mint a magyar, annak jóga [van hozzá, hogy ezerévei ünnepét bünkén meg* ünnepelje. De minő legfen ea az ünnep, bogy méltóvá váljék aa alkalomhoz • hogy önérzetünknek emeléséhez és fokotáiáboz kellő mértékben hozzájárulhasson. Mert ez a fői dolog. Né felejtsük el, hogy ez a fődolog. Ez \'ünnepélynek nem izabad czafrangos külsőségekből állani csupán. Szobrok, pántlieohok, kőalkot mányok itb. hízeleghetnek hiuiá gunkoak, de elpórlado^nak az idők folyamán. Nekünk nem mu)ó emlékekre van szükségünk,: hunéin olyanokra, a melyek halhatatlanok s a melyek oly tulajdonságokkal bírjanak, hogy beanünkot is hallbatatUnnÁ tegyenek. Oly emlékekre, melyek életünket és élolföltétcleinkfjt izmosítsák, \| A melyek önbizodalmunkat ne-i— j « » , . véljék és törekvéseink, intézményeink és fejlődésünk iránt még ellenségeinket is hi nem tiszteleti, dó legalább önkénytelen eliimeréite kán)szeritsók és biatositsák. A nyelv, anyagi viszonyok és a politikai ál Iái, o károm factor teszi a nemzeteket nagyokká vagy kicsinyekké, gyöngökké vagy hatalmasakká. (Folyt, köv.) Bismarck és a dohánymono-poliumV . B ác a, juniua l^f.\' A beteges Biamarck is \| Berlin be sietett, hogy a dohánymonopol tárgyalásánál jelen lebeesen. Jól tudta 6, hogy a poroaz kormány indítványa el fog Tetifltni, hoay befolyásának, — mint azt Rchtier mendá — itt a határa. Biamarck hitte, ha 5 azemalyaien fog a berlini parlamentben megMlennj, akkorieket reménye a monopol-adóhoz; szüksége volna reá, — Berlinben nagyon drága a katonaság. Míg nálunk aa ember évenkint kö-rfllbelttl 858 írtba kerül, addig Poroaaoraság-ban 800 írtba. A berlini parlament.\' belátta, ha Bismarck berezegnek sikerülni j fog dobáaymo-nopolt behozni, akkor a begyülebdö öskzeg ismét a katonaságra fordittatik j de más-részről Bismarck kijelenté, bogy más adóval a népet nem fogja terhelni l ba esen terve elbukik, akkor a császárnak ajánlani fogja a parlament foloealatását és a cápbez fog áppelláini. A kanozellár után HioljterEngen szélt: -beszédé remek volt ás a baloldalén barsogó kOzteisséat aratott A többek köjzt mondá: lii >s államkanczellárral aabasem hántunk dietátorioe, est s orotrnm telte. Ilost jOtt meg a pillanat, mídón a kanczellárnak is monn-baljuk: idáig éa nsmtovábS) A dohány után más fipar is ayagtalaaitktnák. A biradalml kaoe leilár a parlament fdlosslatákával fenye-\|! geleij; j miért nem osahUja fel a bialdaraii gyftlást, mely oly nagy majoritáasal vetette vissaa a dobanymonopolitunot ? Tlbb bizalma van a kaaoellmaak a három — osztályú — aystemáboz, kiint as általános válaaztáa Jóg-hos Ti Egy módja van a [íeloszlajásnak, mely azonpan ninos távol száliamcsinj\'iól, A kanozellár nyilatkozataiban a reáktió hangját lehet mlismerní; ea nem a mód, mely saeriot egy miniszter egy aépkápviselSség elfltt beszéljen. így sohssem oemwlt egy nápképvi sétáéig felett. Ha es igy fog tovább menni, akkc^r egy konflictushoz jutunk, mint\' a minó már volt ée est osakis a centi um gyengeeá-gének kOssOobelUtk. Ne Lzoritnuk tehát ma-gunkjal Lingen resolnliójáua; a középpártiak, ha ezt teszik, akkor okai lennének as njsbb adóHlosigázáioknak. i Bismsrok berezeg qllen tovább polemi-sálva folytatá: A birodalmi kancsellár hos-zánkj kiáltá: „Értsetek ekyet lu Sohssem ár-teltünk azonban ugy egyet, mint most. mi-dón a kaoesellár ntónopólUgyét elvetjük. — Előbb a kanozellár magalis fraktiókkllakar dolgozni, 0 a kormány támaszául három ismert\' kompániát éhsjtja. 0 akkor a „fraküo egy gyürAí^t" yosaámán akarta. Ha a kan* oaeilár politikáját folytat a, skkor a kOsép-pártok rOvideae\|i elfogna t tűnni és 8 osakis kát párttal less szemben Mik tehát a frae-tiók ? A nép kifejezést, lá nép egy kürt képei a kormány ellen, nert nem akar mindent bedőlve látni Minket! nem láoosol ids a diesvágy, usm as álviaet, hogy a kan-eaellárt egyik harczlérrSÍ a másikra kisér-jük. - Mi nem tekintetlel wáy emberre állnnk itt, hanem sa Ugy érdeksoini. A kanozellár az absolntismus nyelvén bsszál. Miért hivatkozik 0 dynaatiákny holott a szOvelség-tanácsban számtalan kormány ellene ssava* zott ? A nép volt aa, smehr az ingadosó III. Frigyes ^Vilmos . királyt ljBlá-ban magával sodorta. A mostani osásMp\' 1847-ben mint poross berezeg moodá a nlsóbásbsn, hogy a monopolok ideje elmujt. A birodalmi ta-tanáca tskát oaakis egy namzeti oaelekede-tat viaz véghez, ba a mone pol eteu idegenszerll m«\'gjelenéaét visszaveti, nelyet a nép nem akerí (Porosokig tartó tsus balról; súgás jobbtól. Másnap a kanozellár i Richler beszédének minden mondatára álaeaolt. \' DttbBsen kelt ki I icliter szavai éllea, s kijelenté, hogy a ka<9 isaágot aenkiae támadja meg, arra az álla naak nagyastlkaége van. Csak vessQnk egy tekintetet Orosz- ás Francsisorsság katonai s sarvezéaére éa akkor hallgatni fognak. Caak ia aj katonaaágnak lehetett köszönni, hogy a Nlmstbirodalom létrejött j azon katonaaág aureste meg, melyet a néjp megvetett Biamarck boaazu váaaédében erSa argumentumokkal élt Richtee éa Bauiberger ellen. Biamarck után Bamberger válaszolt Bismarcknak\',- ea után pétiig Richler beszólt Alig beszélt Riohtcjr jsgy mondatot, s Bismarck elhagyja a termál. • Riehter: ^Látják, 5 ki íul I Ea engem mosi már nom geniror, pilóta tudom, hogy a kaoesellár a reggelinél boBzédoimqt annál nagylobb figyelemmel olvasls, (Altalános de-r^fg.) Mintán Riehter ái után na Hason-oleyir nefejesták beasédiint (ss utóbbi in dittfl\'iyosts, hogy a nagy tőkepénzesek adóz-tassni sk meg ionban. Szermte, ha Bóthsebild ávaHtént 3 milliót bevess, nem ártana ha ebbfll 2 milliót ,az államnak fizet adó fejé* ben), as inditvány 1-só J-amiatt történt meg a sikvasat. As eredmény: a dohánymonopol behoz aala 276 ssavaaatlal 48 el leiében veitáuá. : \| \' Jf ! Alz eredmény a Uzbap hangos IMezáe. nyílváoptisokkai UdvöMUtetett. \| Uarad Sándor, j \| Különfélék. ! 4 A társsakár tavasai mulatságát as esfiJ a nyári vigalníak ezen kiasámitlatr laa lés lélelmes ellenatóo, elmosta. Mar az elÓsp zápor, s az asoo! napi pörköli nap á legmérfl jdlzésével meg^élemli tette a tflaW ben sz^p asámban kéeaülé közönséget agyi hogj* cjakl a legbátrabbak koczkáztatták mei a veszedelmes tényezível szembe szalláoí. ~ Alig I pár óráig Vojt a hely ál teij-mésaet saipságe a váltózatos programra egyf résziévé élvezhető, midén megeredt (aa éaq, mim nem a lehalló lápör a födelea koéukba kargatti sí vigadókat, innen pedigminliiyáj> jaaTa Lasanaki vendég őbe vonultak. Itt sfr után klfodtunk aa idéo s estefelé ide mttr tübnen jkijbttek, ugy bég/ saép éa válogatolt közönség I Ott Osaae. A tánczmulatság álfa-keni folyt Jés a legjobb kedvvel éjjeli 2 óráig tartáttíBswt vetlek a mulatságon: Odöűná. paujeka Ottóu6,i FesseBioffer Józsefné, Folly Bernálné liánvával, Oulyáa Jsnlnéj dr. Horváth Farenezcé névéreivSÍ, Pllhkl jFereaoane, Vaíjga Lajosná, ;Wiebet Ferdncuiá leányaival,\' Zathweezay Zsi^ mennné. (apónk múlt ban Imár hibás infqrmatio alapján 16a \'ki sOlvé a Bjoch Mihály Pgyvád urat árt ssél-hfldós veeáélytelen jellegűnek, mart igen is életVealélyea, aÓt haláloanak iamertetlU (pH ss minfjá\|-t kezdetben. A azoraoru kataa-tropka \|a«rdáo, juniua 14-án d. u. \|1-kof fájdslom le is kOvetkeáett. As elhunvtnsÜt életéhen legntóbbi időben beállott Myast pusztulás éa eat mág i tetSzö kiméletlenség már [megtérték a különben is 72 éves Járfia életerejét, jssemlátomásti fogyott ás sorv^dolL Kimiiláaa könnyű éa fájdalomnélkQli lvoli Utolló nanjaiban fiai Iáidor éa^kdolf virraaa-toltak mellette. A boldogult éppen asonl napon Irtásait Izidoraik egy aserenosés hivatal nyeréserftl, mjdon a halálos ágyba dóit; Adolf fiának k^li kilátáaai feleu padi* bár korábban Örvendhetett Áldás ék béke lebglen porai felelt. A gyástjeleniáa kOf v-tkez« : IKoch Mihály né azqj. Kreba Kriszl tijja, .Koclj Izidor éa nkje \' Kobaríli Leopoli diúa, Koch Adolf és neje Mittelmann Bertái es utóbbiak saját és kjakoni gyermekük Tavadat nevében fájdilomtelt azivvel jelenj tik Mlejtlietetieii szeretett férje, édes atyjuk ipjuk, illetve negyatjuk : tekintetes Kooh Mi[ bály urnák hitee ügyvéd éa a uagy-kanizaai takarékpénztár nyugalmasolt íeldgyelÓjáeek 1882. jun us 14-én déli 121 Órakor - saájf hűdéi folytán — élotének 73-ik évében történt gyános kimúltál, jA boldogultaak hüR tetemei fJ hé 16-án dl o. 5 órakor fognak az L nagv-kanúaai teoletkesési vállalat által aa ágóstai hitvallás, aaertarlása szerint a heljbeH sfHcm ibuu \'MMs -nyugalomra tétetni Nagy-Kanizsa, 1881 évi Juniua hó 14-ikáa Aldáa éa béke hamvaiba I A temetés a aaaf kadé ee6 daczára a kdsteség nagy rélsvóto mellett tartatott meg. : — A aayy kaalaaal polgári iskoj-lábau a sárünnepély e hó 27-én pélaitán 4 órakor foc megtartatni a követksaó programmal. f) Kar. Verdi Nabukodononor eaimfi dalművéből. Énekli a p o I g. iak énekkar. 1.1 a) Prélude; b) Scbersó, Bmoll Chopintől Izongorán előadja Hook János «s- neUnár ur 8 Dalok : Válás Heiastől; b\' Tanyám, Sejiubert-Un. énekli a polgári iák,\' énekkar. 4. Tetemre hívás. Arany Jánostól, seavalja flmmáy Láealé, 6. oeet. tanuló, i Ima. Weber büvöa vadáaaálól énekli a polgi iak. énekkar. 6. F o n ó d a I, Lilolfuj}. Zongorán előadja -Hoek Jánoe zenetan, nr, 7. Üfyárí kép, Bulosu Károlytól. Szavalja Wnjdies JésLf I. oszt. tanuló. 8. Hymasa aa ijliaa; Beethoventől, énekli a polg. iak. énekkar. 9.1 Beveille da Lyon, zongorán előadja Hook János zenetan, ur. 10. Kép-d a 1 egyvelag, énekli a polg. iak. énekkar. A záróOű napéi f agy be van kapcsolva a aeokÁ sos jutaloaMBjjak s könyvek kiosztásával. \' — A Mgy-lrillmsl isr. hilkOzaág Wahrman Mér orss. képviselőnek a feleka zet érdekébea tett felszólalása s ismeretes \|\| falija alkalmiból következő feliratot intás\|tt ahhoz: Hsgyslgos képviselő ur j A. megpróbáltatás nehéz éa komoly óráiban, midőn a JEa-lekeaetünk állani izgatás napi rendre kerttfce társadalmunk közszellemét élénken íogial-v koétatjá; midőn a zsidó kérdés az eseda-geaségek találkozása folytán elfogultság, g\|jlOjel ée lelekaaeti beosmárléa boazájáru-láimval oly alakot Öltött, melyben már\' a parlamentbe^ is komolyan tárgyal tátott, éi a magyarhoni psidóság áférveken alapoló Vá dakkal igaajjalanul aujtUtott I a viharOkjéá sivátarok órájában, fenyegető vaeaáJyek közepette Nagyságod önfeláldozó tevékenyeérét latba vetvjs lenkadhatlan bátorsággal fölvette a kOadelmet áa nem osnpán döntő érvekkel ás meggy6»ő ékes szólással, de drága áUtá nek koozkázjtatásával síkra szállva ás híjza-fisa érzelmektől áthatva,,elleneink tOrebré-aét msghiusitván, felekezetünk becsülelát diadalra emelte, a magyarhoni -aaidóaág kOrfll szerzett eaen elliervadbatlan érdemeiért föltétlen bizalommal ás 6esinte. ragaszkodással fondul Nagyságodhoz minden Izrael, honpolgár.\' — Hitünk megvédáae körül Unuaitott állhatatos kitartása aa, mely Nsg\'d iránt lelkesít, a mi iránta érzett; vonzalmunkat éa szeretetünket tüzes lángra lobbantja. Engedje tehát mélyen tiaeteit Képviselő ur, bogy a. ta.-kaniasai jzrael: hitközség is Nfgdnak hősi elasántsággal kivívott győzőiméért legbensőbb bájával járult szrvályes üdvOzletét kifejezze azon Saunte óhajtással, hogy a mennyei gondviselés áldja meg Nsg- i dat kifogybatlan erővel, éa engedje, hogy \| fárasztó pályáján haladva a haza javára és felekezetünk üdvére még több sikert és dia-dalt arathaséan. — Mi pedig szeretettel, bizalommal, hl ragaszkodáaaal, asivejtak pglaz melegével mindig leesünk aláaalol szóigái os tar hitközség nevében Következnek az aláírások. — Hint mali számunkban jelestdk, József flheraseg délben árkeaik Kanizsára. Fogadtatása a mint értesülünk ünneplea áxint log Ölteni s \| a pálya udvar ia osinosap ki 1 lesa deoorálya. Valóban Orveodflnk, bogy a lŐheroseg fogadtatásában oda állunk más városok meÚé, de a nagylelkű férfiú inis-deet iheg is árdemU. — UJ Deákareklye Thaly Kai-mán Deák Ferenesnek egy ereded levelét küldte be a nemzeti museum Deák seekájá nak, a következő sorok kíséretében: vEst a levelet Deák Ferencs sógorá-nak Oszterhubernek kirablásátél, barátjákoa. b. Komén v jZsIgmondhos, a .Pesti Napló1 szerkesztőjéaes irta. aki aat nekem, mint aaoa hiriap akkori egyik snsrkssitfiségi tagjának adta át. Én az adatokat a lapokban felkam- veltség g)áponiia nem eaak Francziaors tágban, hanem egéea Earopábno, — mert az olaez rakolik ez idő aserínt némi hanyatlást mulatnak fel, mely annál inkább nOvekedék, menüéi előbbre haladott a római egybási állam eazméje s vilégi uralma, mely egy időre báltérbe asoritotta a tudományok asa-bad fejlődáeát Arheimsi an/niskolA G er beírt vezetése mellett azzá lőn a tizedik század vége felé, miTheodosui ás Alkutn idejében a york-i, illetőleg a tours-i iskolák vslánsk a hetedik ssássd végétől egész a kilenezedik ssásad elejéig. Paris, Saint-Denie, Clermont, Dijon éa több njás város Franesisorsságbsn, továbbá Toal, M e t z, Tr i er, Pr fim, Worms, Maynz etb. Németországban, innen nyerték, mestereiket, kik iskoláikat virágzó központjaivá tevék a tudományos művelődésnek ée szellemi folvilágoeodásnsk. A r keim e-i anya iskolából nyertek áletreveléságot kiküldött leik se tanítók kOsremfikOdéeável a bremeni, hildes beírni, paderbo r n-i, köln-i, utr e e h t - i stb. iskolák is; ugy, bogy el lehet mondani, miszerint a Gje r be r t áljai B b e i m s-ben elhintelt, meg egéaa Közép-Ruropában szép ás gssdag gyümölcsöket termett £zen időben, s ez nevezetes aaakasat képes a nevelés tOrtánetáben, a nagyobb aárdaiakolákbeo aa oktatás kél egymástól egészen elkülönített tanfolyamra oaaloit, melyek mindegyike kOlOn épületekkel 4a tanítókkal birt As egyik aa egyházi, a másik a világi pályára készítetté «Í6 a fiatalságot; mert saen iskolákbél kerültek ki nemcsak a legjelesebb egykáeüsgyok, hsoem a zajosabb mert változalpsságában gazdagabb politikai élet harezosai is. Hogy ezen időkben a népoktatás már megtelietM, gyökereket vett e hogy ennek tényétéiként is főképen : Thebdoaiua, AI-k ala ás Osrbert taklatbalík, aat biao nyitja a 618 Iki maynai aamal, melyet mág Magy Károlv kivolt agyba 4- jeffyik haiá-rosats, mejyben a lelkáaaaknek, kiknek yomnédságáben zárdaiakolák nem voltak ^faeora kOteleeaágflk ká tétetik, \|mgy kOzká gwUa magok lartaanak i-kolái, ektaáaák a lalnlságet a vallde tanain kiül aa olveeia és iiiabsn, — és pedig ha nnem is latin, de légalább a bassi nyelven" 0 e r b e rt, a tanügy ilső reformátora a ttr\'aztény világban, ki kát elődjével TháodoafaáiaTéa Alkninnal mái* tán nevezhető a középkori mivelődés fák-lyavivőjéaik, 998 ban érdemeinek ás ritka erén veinek elismerése fejében — római pá* pánsk választatott; mely magas tlsstet azon* ban nem viselte sokáig, minthogy a pápák névsprozatában IL SyíveiterJ inert ezen ne vet vette fel 0 e r b e r t megválasztásakor máriás 1002. évben a meghállak költ van íeleiólitve. \' { De nemosak Németorsiág, Anglia áa FraOcsiaorsság, bansm kOsvetve a középkori Olaseorsság is kokat kössOuhit Osrbert* nek { a városi iskolák clsstneje általa pen* dittetett meg legelőazör; s habár ezen intés* mány szervee kifejlődéae mág sokáig késett, a legnehezebb, a kezdeméiiresés munkájs tőle ilidolt. vala ki. A zárdaiskolákból {aneatikint plébánia* iskolák lettek, melyek nsgyonb városokban a sailkeáglten képeat szsporittattak, Egyike a bgi égibbeknek esek kOst á lipdaei Tamás* iskois, melyen ár a tisenharmaoik saásadban fennállott; száz évvel kásőbU\'<alapittaté\|t és pedig pépei engidálylyelj a Katalin plébánia lakola. A tanú ókat a vároa .\'nevezte ki ée fizetjo. Angliában a legfiégibp ilynemű inté-setek York-ban 4e Londonban voltak. Aa oxfordi iskoláról \|a inoijdatil, bogy már a tizedik seásadbao virágsolt. Londonban 1260-ben már básam : Szent rál, Ssent Márton ée osent Háromsághoz alnartt plébánia Iskola léteeett Eaen atám; sokáig nem saapo-rodett s caak 1460 körül alaáltuték kileocz uj plébánia iskois el angol n vár ősben. I A lanitók a sárdalskolá kbsn majdnem kivétel nélkül aa egyhásl rec iből vétettek; 1 * ins" 41 asonban a plébánia és a tmmnegyedik aaáakdtó) k« jtanjtóval is találkozunk lanimt a tanmenet csekéljl alté volt minden Ott; azon látásik és llákkaa, as írásra ás Jeaái tolái ra ug imárl tObb gond fordiiltati itt 4ehéa felfljsieeség jellemiat^ kpválljtépen egy rend j snetf mm melynek nem jvolt pArifogója,milyen Oe mg lekealleMa aa ok lat Ai I a lakolánál már dvetObb világi -- oktatás, ve-ásekkel ugyan-I városi isko- hert min llg oly saeras- rala.K0l0a0een »apir áae aeűk- aégea tankönyvek ritklsága éa drág^ága, valamint kzon körülmény, [l\'Ogy a kesjlő tsi nulók még nem alkalmaaiathatának máao-lásra A ianiló elmondá a lu^gtauulandókat, melyiket a tanulók uránná mondának, sa volt á kívülről tanulás ja ebben állott ias oktatás módssere, lA lanitók a középkor asigoru fűkülfi-nitésán alapuló sgylett sasllem értelmében egy IkUlön testületet képeztek s valamint a tudományok mi velői látalában, fel vnlának mentve a hadi szolgálák alól, a nélkül ázonj ban, hogy esen körülmény tekintélyük nek legkile^Iártalmára leU volna. Némely olaas vároMwjn, mint például ÍBiminiben aa kfjueág badméntas volt mindaddig, mig vahunily tanintézetnek tagja volt jHogy a középkorban, s kivált a gesj-daganbj ós népesebb vároaekban mily nagy volt a Mnitók száma, miről viszont m bkn-lák márnára lehet következtetni, azt bizci-nvitják többek közt Milaao évkflnyvei. Ezekj fczerint a fényei lombardi vvoiben 1260 bknJ midőn lakoeéága 200 snerre ment, — nyctlaírran tanító mflkNOU. kik áriádoyéjien s vároa pénztárából kanták fisetéeeiket, kOaééasámitásnsI éveníuut 4 arany rafititoj* Florenaaban, mint egy asdnkorA bitelás \|íel)egysésb8l katetsiik, 1338 ban ak olvasni Umuló fiu áe leánygyermekekilaaámk 10\'eaerrei ment; a has számoló iskolába pedig i2001 fiu járt; mid a nyelvtannal és a a gohqolkodástannal foglalkozó oágy taniq-téaetklj Összesen 600 ifjú látogatta.] Pedig Flpréncz jkoráasem volt oly népes váro^, mint Mikmo. A gyakorlati élet él! a mindig 4reahe-tóbb^n jelentkező ssükség ujabb meg ujabb öavésyeket nyitottak. J melyeken aa ambeli táranslom a megesebb mivelődés fa\|é Kai-ladotk. i A [számolás, nfint: a gyakorlati 4M egyik.legfontosabb ténveeŐje, már kotáa ki vüé I figyelem tárgyát képeala Aa arak isi mokkt vslóeainüleg Oj e r b e r t bosta iwa. gosij\'i lisUolából Köaép és Dél-Európába; dk ugy llálssik, hogy a umnkarmadia jsaáBap kesdste előtt osak kis mártAkbea iimerateaen, { merj ekkoráig még minSonütt a Maiakii \' római sdLokkal tslálkosénk a ksrasiÜsln teggwtekUfi s a vá oWk edókOuyjleibe< Némelyeid aaeriul a piUi aaái maaémil L e d* neido Bonaooie (Boaaoaiaa) volna kereeicodelmi uiasásai alkalmával as az arab azátuokat Afrika éiazaki partjairól Európába. B o ii a o c i o egyébiránt egy mám-tani kézikönyvet is irt, mely Liber Abaci eiim alatt kéeőbb Floreooabeo jelent meg. Ugy a o caak k tizenharmadik ssásadban a ke lognai orv« Pitire Oreszejszi edis ki a legeluj] z mesei gazdaságra vonatkozó müvét mára azon időkben tankönyvül ssol* gált a magasabb tanintézetekben ia. Petraa Vergarias pedig a tizeunejgyadik század ▼ágán éa z itizenötödik elején már mint reformátora; lépett fol z tanügynek. V e r g e-rina egy éz 1641. évben Hanoiban nyom tatásban is begjelant munkájMaa% nzgr kéével sürgeti a természettudományok saakaserl oktatását mint a melyek segélyével egyedül lehetséges aj nagy tömegeknek mindazt meg magyarázni,! ■— mit azok tudatlsmágaknál fogva csodának tartanak. A természettudományok állásáról z kfl cépkorbzn különösen két munkz nyújt lik tekintetben érdeklő sőt meglepő Mvilágosi tást As egyiik osime: -0 sása ári szünórák" saoramo Tiibery Qervzsiua, egy ang\\>i származású tadée, ki IV. Ottó német oaáeaár meghitt lanéjoaadója volt A másik m6 esi-me: nA természet lükre" seeraőie a tudós beaavaiei püspök Vincnz. Aa utóbbi-Mán fol vzanzk sorolva návenonnt mtodaaoa művek, melyik z természettudományokkal foglal kosnak s már korábbon jelentek meg ée voltak lnLaálilbaa z külOnböaŐ taniaté-zeteknél. Ugy eziin, mént tartalom tekintetében sok furoeaaággal találkozli^ni a klay v-ben, melvnt ÍFraCastoro hírhedett tar méanettudományábao több helyült hasénI" Már mondottakból eléggé kitűnik, hogy z közébkor mivelődáee koránsem volt oly meddő, milyennek kOaOnségesen rajzoh tátik j s Üogjr tan áe tudományos intésetek ben sem volt szegény. 8 ha ezen tőlünk oly távol eeő időkre viaasapUlanttmk, lehetetlen Őszinte eliefMré-síinket mtgmgadni aaon tieata, nemes és fonkOlt lelkű: férfiaktól, kik, miot Theo-dzeizs, AIkala és Ozrkert világosságot igyekeztek hozni z tudatlanság sötét-aégábe"; a mlk^déaűk által leketaágeeaé tat* »ák — a lawiináuy diadalát a aOtéteág ée tudatlanaág jeleli .... IDr. Létét Oyaio. ■ s M jtiiifh <nliimm Ifi most i maiii mmmmmk adi>«> át. Ml boule ktoutkosihm iMi ,P«MM8MuUNb jatiití i 4t> IMI. koráiem I » ifillmibi alvásom s fjotfoi Ma vNbu Keptökaa, kW ségo-rtMAÜ ás tíwNt • kik \|U0 JHmbankja 1*4 rabollak ti Ka távadse, mcí« 100te-n»M« benkhO UNik • drb ^olt, Továbbá a il\|»wiM •IrábioW In mi QÖI aranyár* ♦sít hbnaeilél, hasam agyasért fftrfi satut a • tánee télin Más padig, minthogy aa Wfitii visszahagyták, uaa loptak al, VlfM aa aranytoll, m^yet tőlem elvittok, mb M«. gr. pattbyáy iLa)ösnénák, hanem •tv. gr, fiattkváov JóSssfnénsk Tarnócey Aatáutáaah volt aiándáka. A nibák közül nem vttlak el bandát, baoem egyj bundáé ée «gy aj köpönyeget, ÜJbb roeea nadrágot, mai Sr.t, kie kalapot ée egy tajtékpmát. Hindit neoi (outoi dolgok, de ha láár ködöt-k kivetaioe adatokra hivatkokva, aa el-rabi attak torosaiéban igasitiátok ki n tévédéit. Isten veled, o hónap végén Ita lehet Peitre megyek, ölellek, hű barátod Deák Ver 0000." — Tudományon mulatványok Roienul F. A volt lyoenmi tanár Oramo-uában, kisérleti előadást tart ma iaaombaton) Site 8 Örskor a kereskedő ifjak önképző körének helyiségében. Kiadott programúijá-kél ,a kftvetkenőkel közöljük : Roesulalogra-^ likai prodactiók kieérletekkol éi próbákkal * eok nyelvben, nyslvjárásban és táissólásbsn. A Roéentalogra(fának birse (eltalajája, ki ka-roeztfllotoeiábea helyben tartóakolik, i eeom -balon jnniui 17-én, a helybeli kereskedő ifjek Önképző körének termében paeoulithal-lan kísérleteinek néhányát fogja I bemutatni, melyek Pétimben, Ftórenosben és valamint mái helyeken is nákány peres ^att fölötte meglepő ée lontoe eredményeket anolgállattak, Ro««uial F. A. tanár, ki mmt irá Ti mindig leikéi lisziui\'je volt a magyar [nemzetnek, örömmel ragadja meg eaen alkalmat, hogy különféle, oeodálatra ragadó találmányait bo-mulli isea. Gazdag programot jának tartalmas •órában a tanár gysnoiisiUsg lógja megmutatni, miképen lehetscge* kevjéa peroaek alatt egyee esemélyeket s kösönUgből arra képesíteni, hogy a Koiontalografiái apparatu-•ok segítségével könnyebb leveleket zéezit-•enek idegen, előbb sohasem értett nyelve-kon, llaaonló levelek gépiéi fordításai még itokek is képesek ilyen leveleket tel} megfeletöleg a óiéinak el készít eui.; llogy minő nyelvekben, az sorshúzás által satároztatik üteg. Ea mind\' meeáenek, lehetetlen u ek hang-sik és mégis betű eserinl igáz. [Az előbbi kteárlelok, a jegyzőkönyvi felváttdek, a hí-_ telei okmiuyok ée hírlapi tudósítások meg-eaáfolbatatlan bisonyitékokat szilgál latnait. A Roseatai-teie találmányok annyiban magyar taláhnányok is, mert sík onrái magyar iöí döa aaaz 1 Inda pesten kendtek fejlődni. — XárvlisgálaUk. A helybeli izraelita iskolákén aa es évi sárviWé latok a köVetkoső raodben fognak meglaotatni. 17-én a női kásimbnkák kíálfttáss, 18 án délntán ss I, IV én délelítl a II., délután \| a III— IV. fioestályokbsn, 20 .kán délelőtt s III—IV. leányoeutályben, VI én délelőtt sn V. fi-, dél-( stáa ss V-V.I leány-, 23-án délelőtt a VI. fiu-, délután as I—II. leáoyoestályokban. Í84 24-én .sünét. — 85-án a kereskedelmi osotjály okban dálllőtt s menny iségmni, délntán s kereskedelmi tantárgyakból; Sf-án ugyanott délelőtt a magyar, délután a német tan- ér- É? tárgyak bóL 27-én torna viasfa. 28-án test tők és omonyitványok lu osztása. As igazgatóság. — t: hó 12-én délután tt órakor a boovéd laktanya eresz alatti párkány zstár a bái om Teeeke (ölnkaeatott IdssOrri egy nőe-tény verebet dson ftoskefééssk jfiilott, melyet a veréb jogtalanul elfoglalt. Nsgyaaerfl volt látni az özvegyen maradt bim veréb erőlködésoti sutként igyekenett megssahadi-lani párját a kellemetlen helyzetből egészen rnáxnap délután öt óráig ceipkodvn, vongálvs a lószdr nálat, ds biz az nem sikerült leess-ki tani párját: Ot órakor a tflzollók magas létrájával levétetett a fecskefészek a felakasztott verébbel együtt és mindenústól Buda- fteeire, a természettudományi társulat ktüdto ul Dr. Totuosányi egész kózlsményt mellékeive kossál £ közlemény a .természettudomány i-közlöoj ben lees olvasható &jryéb» iránt megjegysandő, bogy es már harmadik rögtönitélő biróeági eljárás Kanizsán három év alatt I És talán ugyanazon feoskepár as, moly károm féesekntbió verebei büntetett ily módon I \\ — lualua 9-ám délután két ée három ára köst- sötét fellegjsk tárnyoeultsk Hst.-Bnlázi láthatárán. — Kövidj idő múlva Mueeya dörgés és villámlás köst pMgnyiltak a ielbák seaternát áe a zápor oly nagy sn lisgésesl hullott alá, hogy netnsojtára aa Ut-eaák flsáloe felyókként álltak előttttnk. A áá-psv kiláaáeen a gaadákat akarván megijese-te»t mrt a nobéa eeeppek köst jégszemek >» WlkHiak, minek iionban semmi károe káteUseeasáayél nem Upssulták. —. fsll f\|iimms f. évi junins éitl kezdve sj keti- lap ^Ism^gys" o^. ktemUrslődéet áí társadalmi lartalmu kön- jdsuii meg Udvardy Ignáii pelgáriis-keú jgasgalá seorkeosláee alatí Bok Sse-tmmM kívánunk sn uj vállalóinak. lnlnnUsgy aj flervne. Megyéak ukváayketáoégi biaoiLsága m. ká l4n tariow reodes kösgyaláaéa 307 eea-vunaltsí l>r. Maagta Károly unit, a lakó-escol beteg dr. (frém János ujyébe limti Mortsnaá vátasoteua. A kinelom s ráadott ssavaáalok tekin-telyso isáiilliél etéoné kííttnik. \|\|a uj IMI Iftarves kn««l aaMMpnollsAgo te illeti upsromiud o^p jMus kOs«gasgs<á«l kftaagnen m márkomk, sÁmA reasédyayel tár* l«M> bogy ililimupo sok lokia\|alb-« eikül vmoonym uí I srimoi éi ujr ^•InUs vaaetéee folytán rűvid idő mjtlM I meg fognak javubi- f 1 fi ennek eiakagyan itt U már aa ideje mivll a multakban nálunk oly biáovok kW-dattak felmérőiül, a melyek aemoiak an or* Í0« ssmélyzet létálápíáí ásták alá, dojioá- (ál megyénk kygkáiáját is félelmetesen rofs atbn bolyaaták. Nálunk ugyanié még mindig Sok a kuruzsló, a kik ellsn fcl-éppi\'jotyŐ eorbán a megyei tiszti főorvos kötelessége. Sok esetben súlyos •ére!m»t szenvedtek egyes orvoe társsiok érdekei is s nem vájt senki, aki as slnvomott kollegának hsthatpe védelmére kelt. A kősségi károrvosi iqtfe-mány b szebb jövővel kecsegteti most mír msgát s (alteeassQk derék u} pbysieuiúon-ról, kogy a megyebeli orvoookat 6 ii ;blíz-ditani ragja a körorrosok országos egyesületébe való belépésre, Dr. Hangin K. uj főorvost ennéllogva a legmelegebben Üdvözöljük s megkefű^tt tsrhse hivatalának megoldására kívánunk neki jó egéssséget, szilárd akaraterőt s reis-diibetlen erélyt abban a megyei kösigssgs-tási bisottságbsn, a mely eddig ss orvos-előadó suavait rendesen figyelmen kivül hsgyia. (KAsogéwségügyi Kalauz ból.) A ko^al. Van • ki s nevet nsm ismeií ? Magysrorssagon sokan félnek ie tőle; mert aa anlisémiták esorint (azt a nsvst használta Istóosy as utolsó országgyűlési bsesédébeo is) egy rendkívül veszedelmei, as állam tör-Vényeivel ellenkező titkos saövetaégnok a neve, mely állítólag as egész világ zsidósága köst fennáll áe ugysuoena a zsidók ellenségeinek állitáss esorint rettentő Osslmsksl viss végbe ée valóeágne araoopág. Ez egyeaeremind azon titkos eaövotség, mely a zsidók világuralmának megállapításán dolgosik. Sségyenletee érzéi fogja el keblemet, mikor erről a dologról irni akarok. A Zsidók ügyeibe bo nem avatott, ások kösségi vagy felekezeti életével keveeet törődő,* a mellett talán elfogult ember, ea«n határozottan Itangóztstott furcsa név hallatára talán el is hissi mindssí, a mit s névvsl kspciolatba hősnek, pedig as egéss nsm más, mint egy roppsnt nsgy tévsdés, roeesakaratu ráfogés éi olyannak állítása, a mi nsm igss. Hál nézzük elŐssör létezik-e valahol a kagal ? Erre aat feleljük: igen is léiezikj a neve sannban : k a h a I, a mi annyit jelent, mint egyháskűsség, egyhásgyülekeset, fde-r. , j, keneti kűseég, a mely minden váróéban, sőt egyese, űbbek ée gyorsabbak, ugw hogy gyer- ^ndflQ Wobwi Utezük, a hol egy egyháa- ______•kJ1 ősséget képenű tudó ossládssám rftegvsn. De esek a ais községek együttvéve oly ke* j\' véasé kénesnek egymással titkos szövetséget, sőt annyira nem egyöntetű szervezettel bir-nak, hogy például Nagyváradon két község vso asan két ssídó kanal, a mslynek egyike talán orgoua mellett diosőili istenét, a másika pedig még as orgonán való iátasást is bűanek tartván esombati nspon anélkül imádkozik. Un valaki egy ilyen veszedelmes irányú kshalról meggyőződést akar magának saureani, tekintse msg a nagy-kanizsai zsidó hitk Ősség saerveseti \'izabályait. Egy ksgal Istóesy Qyőső ár értelmében nem létezett és nem létezik és aligha van zsidó, ki ilyent ie-merne. Feltűnő teháf, hogy Wahrmaant mondja a magyarországi kagal (ójának, moly ndÜű annyi kellemetleuséget okozott már/— Esek nem érvek és nem esskösök, melyekkel as ember igssságos ügyet diadalra jut* tat. Ámde el ie felejtettük, hogy a szenvedély ée gyűlölet nem eokst törődnek a logikával. — (An ígéret földje.) Ennek tekintik moet as Oroizonságból száműzött zsidók Amerikát. A kivándorlást elŐeegitő bisottságok s legróssássbb esinbsn eosoielték s menekülőknek az Amerikában reájdk várakozó sorsot i innen vsn, hogy nemrég a new-jorki „Hebrew Aid Sociely1\'egyik igazgatóiénál oly követelésekkel léptek fel, melyeket aa nem tudott teljeeiteoL Az egyik 600 dollárt kért, hogy ékezerész Üzletet nyithasson, s másik 1500 dollárt kért rnhskeras-kedésre, a harmadik 1800 dollárt váltóűslst berendezésre. Természetei, hogy ss igazgató egeket a követeiéieket nem teljeeithelie. Ezért kőrűKogiák é» tettleg bántalmaaták, minek folytén boessbb idsig volt kénytlen ss\'ágyst őrizni. — Zala-Egrrszrg város éi környéke mfiksdvslő köiűnségének rég óhsitott kiváo-lága végre beteljesedett; e hó 7-én megér-kmett Ifjú Bokor Jósiof szín-1 igazgató válogatott tagokból álló társulatával éi még ss nap működésüket is megkez* dették; — színre kerüllek ssóta Qiroflé Gi-roflá ; Bpoeaooio; piros bugyelláris, és a pajkos diákok. Előadásaikon jelen voltuk kivétel nélkül a legjobb benvomáieal és ki-\'elégítve hagyák el annak befejesáse után a termet áí . általánoian mindenki eliimerésé-nek ad kilejeaéet a tárinlat minden tagjának fellépése ée a saerepek lejátszáia letett. De kűlönöeen megérdemli Berzienyi Júlia kisasszony, mint a társalat primadonnája, hogy róls különösen megemlékezzünk; éneke elragadó, isépsége kifogástalan, iáissáeával padig s számtalan őt illető tepsvihart magának méltán "kiérdemelte; ő egyszóval bármely nagyobb izinpadon ii ninéeznd állását hifen betöltlieli. Végre is ne esodálkouunk azon, Imgy Bokor ur társulata bármely opersltét előadhat, mert esen társulatnak jól iekoláfott, kitűnően működő, ilju Bokor Jósieí ur által dirigált seoekara van, Bokor ur ugyanis neta eeak jeles eainigaagató, hanem egy-esersmind kitűnő karmester Is és ide tud-ketó ss Is bs^ bogy ssen társulat nérját ritkító énekkara a senével oly praooiea. mfikű-dik. Bmséljűk, bogy nem leeod Boaar ur Anyagi át szellemi áldoaetkéeifége teirmákto-lon ée á bogy Ő törekszik a köSöoaéget telhetÖle\| kieMgtteni, kétségkívül ulóljhitójép egy vlsaánosleUk neki. G...ké A d. A kspeevirl Invékoateégol 0«>Nfseii Irátiybsii MMíoik. LagafabbaU kánkT keruilL ifiasági fejt ki f \|téUái égyW T -, . ltr ü PPM^WP Iáiéi \|)irspé koei\'Unvea kötet káayvfsl, melyek kitétel Lálkttl msgysrok, tiáihofll j érteosjss Uyss scylstben Ulcömrv-tíuwd^ tly\|módoni gyarapítása msrt \|Nyelvé 4- BaMiil klaérlol Kapo»rán.tt. Kedden éjjel fdrosa ée izgalrass esemény történt Kaposvárott* Három isméiftt[en egyén (űrt bo Kűninburgor Lipót hosiká-atcsai desskn-ksresksaő irodájába, a bázískolga fel ébredt a ó«ssra és előjött, s gssok ísaoonaa hirtelen nyakoq fogták ée fenyegétisok jkö-sött beteszitották a kamrába s[nnnsw as ajtóját\'rodsárták. A szoljza azoumin r etn maradt osendben, mire felébredt a liázigeUa Is, kiugrott aa lágyból l revolvert ragsilva rálőu a betörőkre, de nem taJáltk egyiket lom. Ekkor vette éizro, hogy töbU töijény ninoeen a revolverben. Tölteni akart) asöz-bon azonban egyik töltény elsült aIkozébon, megsértette a mentét és álkapoiát roncsolta svát, sssroofisén s rablók a sok i zajra elvesztették bátonégukst éi elmenekültek] — Reggel vértóoiá, n padlóra iséthányt könyvek és egyetlen szál deszks eltűume jéles-te a rablás! kísérletnek nyomát. . — An 1ÍB82. évi július 5-ru Msgksr-óvárott tervesétt nemzetközi kéveMötő-sístó gépversony, miután csupán M. Conmeká W. A. Wood. amepkai őség jelentkoztek as dén megtartatni neta (og. A reudfcaő-bizot ság. - A kóveakállal, .KjkaűvfU déei Egylet" f.: bó jl-étt a köveikáflaí bgynive-aett „FelsŐ-erdpn" igen jól siksrü\|t tai aszi mulatságot ronoesett. As általános]érdé telt-•éget, melrlyua mulatság iránt viselte tek, eléggé illuistridja már osak ssoo kprűln éov is, hogy Best, Veszprém, Füred, Ssent-uál, Nagv-VázUnyj Kun, Palásnak i több mái távolabb sső helyskről is érksstek yoodl jek, — nem különbéit e város éi 4 vidék in olli- f;snOiájánsk nsgy résss is jelest vált s mu-sUágon. A meglepő ssépségfl tánomért i zon-ban, mely a vijléknek talán Tegfestőjbb n< nija eajnálatnnkra a köabojött zápor ksveta >zlé-ben alig ]Ur órai ottmulatás ntánjel k illett hagynunk: i bevonulnunk a belyHeli Eigv-vendéglőbe, hűl aztán a tánez ntká jó todv között egéss ifrradiig tartott. A hölgyei; közül meg kullj említenünk Vöröemarty Jó ssefné, Tóth Jósssfné, Rsksányi Káró yné, Sebestyén Gábornd , Kereestei I Józt »-fné Smidt Jóuefuéés Mórné, Fábián Pánidlné s Páder Antalué őnagynágaikat; ne a közkedvasaégü Vörösmarty Qisslh [ Terka, Tóth Irén, Raksányi Jolájn, V marty Esz\'i, Sebestyén Eszti, Ssakáll ben és Öröe-idia és Pálffy Lidin kisasszonyokat. Miht hi Ujuk aa egylet engedve a több felűl)Ölt L hó 2Mn jemét rendes tánosnjulstdágot, hajó moly kűvjiikostetéet vonvn s múl aa idő legyen kedveső, igen jól fog ról, eike <nak osak űlnl — Tarséfiy Gsntáv Uisérlétr telepekkel bsBsékötött mezőgszdaság gédessr-ooka Badapeejen egy ideielenos á itráli árjegyzéket bocsátott ki, melyet ntíi den gazdának figyelmébe aján\'unk. Ugy Iái mik,[hogy a csarnok tulajdonosa időközönként szándékozik ily en árfegjsákskst köareboeeáti mi, öja elŐt tűnk fekvő 1882. eiiő évfolyam \| só Számnak van jelaays. Azon gazdáink izájnára, kik TsrnóOzyl Gussláv ut essrnokávslj ösz-■zekötlstésbe sí vénnek lépni, ideaegy«zűk, hogy ss irods;: váczi körút 47 Sz. a., igépcsarnok:-70. \|s. s rskiárak váczi kör üt 72. ss. s. vannak, As slőtünk (ekvŐ díszes árjegyzék mindázon gazdasági gépeket foglsljs msgábsn, melyek Tsrnóosy Qusstáv ur csarnokában találhatók. Irodalom." I As slább klifllt sir«k aM(r«odslbtAk Is kaptatok Ifiscbsl t-UlOp kön] vksrssks4Mbss Hsu-Ksahaán.\| — A msiyarbenl földtsni táriulat a földrengésekről és azok m e g-figy eléii mód j ár ói egy népnerű is-mertetést tőn kössé i a esél eléréio indoké ból külön bisdttiágot alakított, mely mag var és némst nyelven s.kövstkeső felhiváit bo csájtolta ki. A magysrhoni (őldtáni Ursu-Ist kebeléből kiindult azon essmsl hogy a hasáokst gyskrshban érintő földrengéejik, — bssonlósn Eurjópa egyéb művelt államaihoz, — tudományos megfigyelés és tirfiulmányo-aás tárgvává tétessenek, az 1881-iki november bó 9-én tártott váluistmányi Ülései) mog-valóiult. A válasatmány e ozélból egy állandó bizoitiigot nevezőit ki, molyuek eíuöke dr. Szabó Jozeef,jegyetemi, tanár; tagjai bedig Hantkon Uikáa. Lóezy7 Lsjos, dr. Soliaíarzik Feranoz, Szoníagb Tamás éi V/Uj a Miklós urak. As á\'landó bizottság czéljá i hollónkban fellépő Hjldreogéeeket pontos in megfi gyelni, .illolŐlok minden idevágó^ ttot jlísze gyűjteni éa idővel esetleg ezek éi lidnunk geoíogiai tektonikája kösöit asj ű wzefüggé-sekst kimutat jii. Miután a bisottlá^ (eládsiá nak eeak akkor (og eleget tehetni \' ha n le botő legtöbb oldalról támogattaUk, kéoUelen mindaaokhos, kik á tudományos n ozgálmak iránt mmdsŰLor érdeklődéit la lusitpttak, aaeo lieaielettoljoi kéréssel fonlub, hagy legyenek ssivee\|k ss állandó bumttsIgotllehe toleg poétái fordultával ebbeli uábuéHukról ludósilatli i ydljon a kőrnyéküatet reugési feünemnnyek megőgyemeé^ figyelteknek közlésére hajlándflk-o l eizközlése en íjából bátrak vag ősimmel lelátó t levelezési lapot bizottság S • bővebbén kifejtek eg megélem Aa, a mit a kősóktól kér, ismertette ben nini éi A unlj egy nellekelni, hajlajtdót: ak nyilat-népszerű [A földrengések \| ás izolíf meg \| tjelyűtt is ér-ellett min ígéreté\' gy adandó figyelése) ás i kérdőíveken vsa. rűvidsn psak tat említjük meg, bégy deklődásl figy ilern és pontosság a oenki teljesen eleget teltet nsitelái nek. Még sSn. Is kérjük t. os. ét, h< válssuákuu á régből is lodvoskedj ik kyilat-kosni, vkjjolt i megküldendő ayon látványok megysr Ivs^y német nyelveo egy nek]fogai mosva. A qy< mtelványok béfmss déléi a fbhtot ság aesMsII; sn. ss ajkaim lag teendi tudi lén bártitoiivi less szivei hoioáu Ansa rejnéóyI en, bogy t ei méukálkedá- föld- ies kul-viadmt U sain-Halni. sbsal lí snnk síkeres Vol nt nsgyrsbsesdlt tánwgsUUa álta( lehetővé tesa a a hasai iddományoe élet ssen egészen juj moigslmál esi vas árMk-lődésiel fogadja, Vagyunk íoljsa Móíotlélt Budapest (Uuzoijm-uicza 19. sa. m. kir. föld tani intéeet i. 1882. április bóban. j — Megjelent aj Isrjar lezlkss 104. fűsete Wilokans és Wsidl klnyvkiaió-bivatelában. Tsr\|slma s Langs saótól a Le-gnmen a/óig. Melléklete a kártékony rovarok. Egy fűsst ára 80 kr. AjánljuK olvasóink (igy símébe. Át Riaksri étet és járadék bistositó társaság. A túléltei dioport fslűg^slő bizottsága, s n tegibkibb járdákéit tagUk, as igss-galéeég 1882 ik ftvi jelentését as Anksr álul kezelt luláléeí csoportok vagyonáról tudomásul vette e a 2)347.143 frt 17 krt tevő vagyonnak június íjén kezdődő a tagok közt történő feloszláséi helyben hagytá. As eredmény a határozojjt dijfisstéeeel kjitölt bíztó-silások ersdtnéoMt átlag 25—205 kai muljs felül. A befektetések] átlag 7{f Uamátoe-ka-matot hoztak. Ajjfolvó évben lejárt nyeremény rée^esűIéeeM egybekötött éjoteeou biz tositáaoknál a nyeremény 41volt ugy, hogy biatbsitott 1000 irt bslystt a társulat (eleinek 1405! frt? fizetett. A budapesti országos kiállítás. T. Olvssóinp már előbbi közleményeinkből értesültek snról, hogy Budspesten . . . or-zágos kiállitáe fog tartatni. AS előkészítő hicott^gla kiállítás itámogatása érdekében a (Őldmivelée ipar és > kereskedelmi iminimlor nrboz fordult egy \'kimerítő feliarjeestáne) támogstáiért. Midőn ssen felterjsímtáet egéss terjedelmében közöljük felhívjuk rá ipsroi körsink (gyeimét. Nagyméltóságú minisztsr ur! Mintán örömmel látjuk, hogy bssánk közgssdssáfft politikájában — napról nsprs liatározotlabban érvényre smslkedik szon irány, mély s nemzet munkaerejében rejlő kimeríthetetlen yagyon-forrásokai megnyitni és lebeiőjeg fejlesstepi törekszik á mely szon csélhsn kulminál, hhgy nemzőti ipsrt igyekezzünk teremteni: előre is teljes megnyug-váiial hitesük éa reméljük, hogy] jaleo előtörj eiztésjtnk, mely ssen irány érjrényesitéeé-nek egyik leghsteliéasabb és —( á mint a viszonyok állanak 4- immár elopázbatlanná váll tényezője eaámára kívánja Nágymélió-ságod kegyes pártolását ée NagrmMtóságod ■zivei toimácsolájsa híján as öisnss kormány támogatását megnyerni, — oly Ossiatlss figyelemben (og réssesűtirí, a jniaőt es ügy nagy hordereje megérdemel. Értjük as 1884. évre terv esett budapesti orstágop. kiállítás ügyét. Midőn s kiállításról ssóluák, est nsm hm látváuyoseágnslt, nem költségéé ragyogó ünnepélyességnek, hanem gyakoriuli iparemelési tényezőitek kívánjuk tekintem, egy oly alkoláeoak, oly I erőkifejtő mnnán, mely eser m% eser szálban szétosslé listással a osmzsti termeiéli minden ágának fokosottebb tevékenység általi lendítésére kaieotu A nélkül,) bagy a kiállítások nak sa egyes nemsetek közgazdasági politikájában, sőt mondhatnók a Világ gazdi sálban jáiazott nsgy fontosségn ás I nspról-napra még mind (ontossabbá váló: szerepéről, azok hasznáról és hstásárŐ! számos isbsá slmondott általános igssságskat itt ismélslnj kfivánnánk, ée suélkűl, hogv u világkiáliitáok, ss or •ságoi- és hslyi, kiallilások kűlöit rendelte-téséuek fejtegetésébe boesátkoxni iksruánk, néhány rövid isótsl mégis rá ke I qutstnunk azon körülményedre, melyek a ljudápoali országos kiállítás mielőbbi létrelosslalát köve-túlik és sson iparügyi feladathkl-N, jiuelyokot a kiállitis uiján\'km\'ui akarunk A tervezeit kiállítást első porban a basái ipsresok éranké izempontjjtbój vesszük tekintetbe. Bármily lUlyt helyezzünk ii is kiálli-táiokbau való féassUt által sléijt éi elérholő morális előnyökre, és a kiállító lipajosok ha safias áldosatkeotségének azon jismételt tüu-tetéeére,! molyrái eddigi kiállításainkon ás még inkább a világkiállításokon olk bő. sl* alkalom \| nyílt, trmgéem habozunk kimondani, bogy a tervezelt\| budapesti kiállításnál nsm snnyirn esen moralji előnyökreí matt inkább s hasai ipar uWlmí mdsksinek eíőmszdítáiára kiváoaáúk iöreJtednt. j \'íj j , íj Éviek óin! mjadik a társattsjpm minden rétsgébsn fijlugy, mint js\'ltáshstóságok körébon sioo álíntj, üiogy esükaégbiteíuk lehetőleg fc hazai ipar ulján (Mesjo^enek. Es óhsj nem puszta ól áj \|löbbn, hanem valósé gos kösgssdaségl képen érvény eltülhe^sen illető hslóiágok, sem pedig — ■ ss eladJkt köáv^tU\| tudotnámal árral eenyképM módéi léseivel lorduláii első üzleti osélja állását 4i termel -kpvolelméjiyJ De \| kát mi-ss elun, bs som az sem a fogyasztó közönség, ez \|tal\|tn még foutosabb r-ksresksdéi nsm ii nir mit a {.hazai ipar vsr-előálliteni! képes ; ha nem iimeri azon tele] ieket, ijtelyhkljiös knegrendé ke\|leuéf 4 kjálliiísnsk leg a hazai ipar mindsn ágának hsi Mpltesééét Uketőleg tel jee rendszeres k> ipben féltüdtéjni sj ss által ntját egyengetni anítak, hogv a fogy és kűsvetito kei wkjodós a fn^anij jipar Isié forduljoi Hegy mjen a kiálljtáe mini kiütve k mi ly, errU náavo k< aaéKbghaté tsaalságul ssolgál U klállifáii li témnéáyn^i M uialdó évtis#) dskbsa tapsi italt iiegyszetü fejlődése. Hs ssl látjuk, imgyj a bfivelődée és vftgyoooso. dál sÍMlévijrőikóni \'szert plfe neinsetek, e kű\'öttűsjsi: nsjtk J molyok ni Ármint! as ái«s látvány ^ágék sedre!jStl h umu léiui gya Imrlatí núteoftüijl k^dsllk ^sre^mk, a gyar íelkdat! mlr magában véve, len sgyáb I oáélsstától ste-óriási ifonjomággdl bir, uuleágal korlati üzleti esempontbó) rendssHl kiálli-áMUáeokk aa Ipar és átslábao a termelés fejlesztésének legkiválóbb esakűao gysnánt cMlüvÍMiák; s(lt eeekat voláeégoe tergslmi inlésateuynvé is fejleesteMék : bizonyára más sssmmil lógjuk es intézményt tekinteni, ■latba fbban osuaáa űiiBipIlymiégik slkali mái, a kűsremák hazafias áfasóetkéeiségkiek lüntatéeét vagy akár n is\|\|iibbik dioőségárt-versenyét látjuk. Talán tdlzáának tetssbstik, de ntindasooéJtel teljesen jvaid, bogy a midőn nspjainkban á régibb kor eagyhiríl sokadal-uml jekkitőeégpket mejdásm teljesen slvosa* tölték] azok sssrepét, a {változott forgalmi víoouyokhoz \'mért tökéletesített alakban áe minden (legkisebb csikkre} kitensaetett mérvben, a éaéhnóllen rendített kiállítások vasnak hivkive betölteni. Élj ha ma már ssokí som tsgjsdhaija, hogy ss jogyuoveoett ,nyil-vkMdr, »agy is ss slsdásrs váré ároknak rándssorss ismertetése éi ajánlása, oly fontos téayesőis az Isieti sikernek, hogy aat a teohniem tökély lecmsgssobb fokán állá termelő Min ttéljtűjöSbeii: Uzonyárs kétesére-sen kellene mértányolmink e Bnyilváoseeág-nok" legközvetlenebb, Isgátelfneasb ée leg-hatályotebb Wkösét, a kiállítási, a midőn is nsteussk holt betűkkel sjáaltetik as illa tŐxsk oíége és készíiménye, — való vagy \'vjaióljan dicséretek kalmsza kösepette^ —• hanem midőn az illető kéjniünény valóságában otn á\'l az érdeklődő jragy akár kíváncsi kösöosw száz ás asáoazetayi tagja előtt, — s a mnőn nyilváooaan prorooálva van a wakértŐk bírálata, aa Dsteshasonlilés, n ki-■rimmtft pí Taláu nsgyon kezdetleges igssságok ezek, soonban laioélattal kí kell mondanunk, liogy nálunk nuu napig [legfollebb elméletben jirnertotték el, de gyakorlatban osak igen dvéteeíal\'.almastsitnk. £ptekintve a negyvenes években rendezett j iparmfikiállitáeoK-tói, és bitekintve egyes oéokélvebb helyi .ki-lilHtl(io\|ttól, melyeknél si dolog lerméessts szerint az illélő helyi kémilméuysk bizonyos ezükebji bslm körbon ajmiltattak a szemléltük figyelmébe, — Magyarornág ipsrának még nem volt egyetlen agy alkalma mm, melyem készítményeit — a jelzett osál esem előtt tartásával, — alkalmas bolyon ée időben, hivatott fogyasztó közönsége egéss tömegének bemutathatta volna. !Mindazon kiállításokén, melyek Ksgyar Országén eddig ujabban rendeztettek, vagy s moiyeUben huni iparosaink — gyakran igen tetemei áldozatokkal — a külföldön résst vettekj e czél majdnem j teljsisn hiányzott, vsgv háttérbe szorult, s ezért s oeálsott gyaionati üzleti hatás nem is érvéoyseűlhe-tett i 4 ée pedig a vidék egyei városaiban kendezett basái kiállításokon — habár eeak sémelytiks országos jellegűt öltött ie — azért nem, mert osak sránylagj igen sinkély láte-gsiá kösönségre számiUtettak; a külföldi nsmseikösi kiállításokoní\'pedig aaért nem, mórt iparunk termeivényei as egén mfivell világ ipari kínosaioek óriási halmaza köaött egés)wn háttérbe szorultak, ás mart a lnál-itáspk látogató közönsége nem ásókból állott, aj kik\'a mi iparunk fermelvényeinek liivatásszerű fogyasztói lohetnsk, s a kiknek körÁxm iparunk a kiállitjU utján hóditásoknl tebel. Magyarország iparosai és különösen SgySi áldozatkész eségek, ujshb időbon eeá-moe kiátlitáson vettek rftíst, talán többen ie, míut Üzleti msmpontból rájuk nézve előnyös lett nrnlna, azonban a valódi gyakorlati oeál-zat —. egyei kivételéé á\|lássa! bíró iparosoktól vagy iparágak tál eltekintve egyik kiállításnál sem álll rájuk bisve előtérben :ki-állították becsületből, mert hazafiságukra történt kivatkosás, misserfm mutassák msg, bogy Msgysrorsság as iparosság terénte műivel tj nemzetek nyomdokkin kíván haladni, jvagy mivel versenytárssik kiállitáai kitüntetésével szemben, ők is hasonló kitüntetések jalnyerjéiére voltak Utalva: ds valódi gyakorlati czél ból még sem I volt alkalmunk ki-jállithatni, legalább nsm loly mádon, hogy sn elérhető eredmény ss áttaluk hozott álooca-tokkal arányban állott volná. Nem történt W sseddigi hasai ugy neveseit -orsaégoe ki állilásnkon sem ;\'mert holott, as efiéle kiél litásokoe való résavét I as agyss iparosra jnésvsj találj áp oly nkgy áldozattal járt, mintha az orezág (óvároséban rendezett valódi ornzágos kiállilásonjvstt volna réizt, — mégis ssok száma, a ktk kiálliimányál meg szemlélték, talán egy tiéed rámát som telte jegy budapesti vsléságSs országos kiállítás [várható látogató kűsűoségéask, s ennélfogva js gyakorlati eredmény ú oeak tizedréssnyi jlsMtsit. És bizonyára igsn ferde ée s helyes gssdoéági slvekkkel teljes elleniéiben álló viszony: ferde viszony,hogy aa iparosság valódi gyakorlati esél nélkül hosaon minduntalan bflnz- ás időbsli áldozatot, hogy (blytou.lnly* vást osak terményteleu Italaira legyen kény* jomritve a drága magot ssómi; gasdsaág ellenes, bogy oly költeégékdl ée áldosatokat, me* lyekkel nagyszabású teljes hatást érhetne el, ■énytolea legyen gyarló tizedrészuyi halál védveárt elpazarolni. Éi a. mi még aejoála-iteMhb, as sson kUrűlidánjf, kogy ainua is Lmnml kilátái, bogy hasai iparosaiskst kamra nélküli — úgyszólván .tüntető ■- ki állítások költségeitől fölmenthessük, tnáskép, mint lm a kiállítások ágyét oséltudstos és jrondsseres működés táigyává tesszük, bs a lislyett, bogy másoknak engedvén ál a kee-damé^veoéett jól átgondolt lervaaerűsáogal ntegunk jelöljük ki aa oléreadő eeélt és e loéél elérésére oly Utakat és módokat válom-tank, melyek ahhoz aránylag legkteebb ál dáaattal juttatnak. Aa Jéiaadő lŐnsélt már íjlieaták éi agy véllűk nem esaral btaosyi-tájira, bogy aat a máit sem és* űtleteserűleg egyes viuéki városokbaii rendeseit helyi vegv kárűléti, vagy akáij or-aágosnak nevezett ki-éSilá<akkal, .som si világ minden rásnábea esernjri különféle, de ránk náave többnyire Utftékiié\'k\'llü,; érdekből frnitde^eU naamatkűot mál ijésskbsH vslá\'rfsdvai által sláruí asm jlébst, As ts ^sural bkaoyitásra, kogy aa SCHÜTZ-MAKXr SDIUTZ HAIKC. Aa eÍM éremmel kitűntette, a aala-eter saegi gazdasági kiálliló-egyjesültit állal I0H1 As első éremmel kítüölette Seécaényben, Nógrád megy ében jaaiue 4 én. A mélyen tieatelt gaadákL molnárok, ke-reakedők és gépábaek beaiee figyelmébe. Van kierenoeém tudatni\', bogy bor-gyáramban gyártott gép- is timMrtáiják, valamint\' forraszto t \'minden alakban nálam a legjutányoeabb árak mellett a legjobb : níuckégért való kraeeiéggel kaphatók. A míg egyréeat aa i Halam gyártolt sarjak minősége aa angol áa legyén kttl filldi kaadngyártmánynyal a versenyt kiállja Aa addig másrészt fl i árak p lete meaeu olcsóbbak a külíoldün gyártottaknál a így bizton remélem lio\| ;y hrjsai gryArtmi myom a- mélyen tiszteli gaadák, molnárok, ke ri-skecjok gépéeaek állal fig; elemre fog B Jóy.nef fia r Mj resálllrtu* ] rérnentve kUl- ur József Ji\'i a ualaAíarcáaU. grii UaajiJy Ftrra t tn-KÜI gfamiiM I rendelt (orrwalotl k (tu^tónijak három I nUn fK—ll tAk laiM ■iffcUlfh i inkiáaik, Imi siokát felöl Unáluk; j s forruslnit ImIji k M Mftf ia Ul* iy»k mmdjuacllru bofjrjj A. 41" Saa- j irm kaMaálUttai, i % 3-4 cratimtart1 int kitftoA (jártiniB a Inti Balomban IthblMflk 44 lgj bban ajanlanl iiítm «k Urtum. a (SoBogymery) IMI, jnihil tO-ta. Fiak ÁqosI m nred. tiszttartó, iu József fia a nak UaraaU. Főrr.ktár Nagy-Kanl/sán Engel Adolf gyertya-mappaafyárae árnál a* Eitves terea a gymnsrisai átellenében. Legnagyobb fontosságú mindenkinek szemeire nézve.\' , 937 6—12 Dr. Whlte nek egyedül vnodi nemvixeEhr hnrdt Trauiottol, Groubriilenbachban ThO h ringiában, maly 1822. éta viláihlrfl. Ugyanaz Üvegekben kapható á 1 frt PraQtr B \'a gyógyazertArában Nagykanizsán. Oéakis Dr. White va ódi aseinviae ké-reesék. Máa nem. Líó v élki vonatok: Ehrhardt Tr. űrnek. Tábort lelkéea utján ismertem meg aa ön jWithé-filo eaemvúét, azért kérem (k/JvoJkbző megrendelée) Biean 16 80. Diet-ríob J. ITIi. lelkész. Toválbá: Dr. Wilbé-félő szervizének első Üveg íj már ia némileg Kelj rcállilolta látásomat, Iáéi am aaért (köveik, megrenjl.) Woldek 2 7 80 ! SobOtle Ágost, magánoé. Miután az Ou v ilódi Dr. Wnilé-féle \'zmnvize igen jé aiktíjfl ■ volt, kérném (klívoikL megren.) Gerfold 8,7 80. Haller Jki oe. gffli Ezelötl n „Szarvas? szálloda ntel lené en, most j 91 a delzalai takarékpénztár (bazár) udvari helyisé- 11 ra 1 igében, ajánljadúslartalmuraktárát,minJennémü I \|J asztalos- és kárpitos-bútorokból I legfinomabb, valamint közöinaéges minőségbőlJb idjf" 1 olc61>l> gyári aratá mellett Szállodai) fürdői és menyasszonyi kiiVHilánjok jata- , K nyosan elfogadtatnak éa gyorsan eszköz, ttlletiek. j , 0 Vidéki netfrcndtl<tekrt a Itgnng^fobb fioytlm fur dl t tutik ; w ow 6- BENEDEK SAMU. iMit. X Nydnelott f íachel ?fllöp laptalajdt\|aosná)\| Nagy & •Járandó üaeál, L í u fcyee iparosok tar-ataltkáfeeeéfáaak m«g«táetetéao éa ea ktsa a vevő, illetőleg fagjssayá ktaáaaifnek iparnak aaámára való megkódiláaa áe a ver-saeiyel ktiüöUi lenaalváayokaok lekötő ki aaamáao, iparunk belynjitében, oly paiaa-caolálag AM eiAtlttak, úgy annak elérését a még aagy éidoaatek árián ia törekednünk kellena. niemm a«m lijok, hogy iparunk, tj\|aa aaámos ágban varam>képoe telepeket mutat Ital fel, bár laámuk uagyou korlátolt áe a kívánatosnál kixjbb m é r v t f k: aaoubau a limegeeabb fdgyaaaláaaak áa ez-aei egy itt a telepek szapijrodáááuak áe siter-meláe tömegesebbé létifinek (ami. natán a nagybani előállítás kiaakmitballao előnyeit vonná maga után) agy ! mindeddig leküzdhetetlen nagy akadálya van: a közönségben áe még inkább a közvétitő kereskedőében uiegyökeredcott bizalmatlanság áa alőitáfet a baaai ipar iránt, fia elpitélet elbáriláaára, maly nélkül a hazai ipaf lendületeaebb fai lődáee abeolulo lebetellenl sem a buadité áe szépitő szólamok, aem az egyee iparosok erőíködéee vagy akár örjfÜáldozó küadalma nem elégalftM. Erre esabán egy batalmae nemzeti erőkifejtés képeaj melyben ráenénak kall leani mind a hazai 1 iparosság öaazégé-\' nek, mind máafelől a neáizetnek mint egészítek, — egy nagyobbeaanáea kiállítás, midőn ia a baaai ipar egéee teljességben a nemzet Alván, eredfnényeibeu föltárja Jutalók ós fizetéssel kerestetik egy elaő rangú élel-biztosiló-táraaaág részére egy felfigyelő (AquMleur) Ajánlatok k5vetkaeő eiim alatt kOl dendők: 1059 ljr-1 Mommer Jéiaef urnák M.-MauliMi. mindazon lankadbatláu aáorgalmat, szák képzett fáradságot, melyot a eaa még gyönge, de nagy hivatással bitó iparos oaetály,Jmfka* lyeinek homályában, aa ország jövendő nagysága erdekében kifejt: áa midőn máafalől aa egésa nemzet ea erŐkifejtéeék eredményét szemlélvén, elismerésre, tálán büaskeeégre, lelkesedéere ragadtatik fiainák ipari munkája irán\'. Csak ily lalkeeitő pillanat Imrében oaaolbatik al a megőrzött előítélet,, oeak ily alkalomkor emelkedbetik a nemzet öajtze-sége azon hivatáea tudatára, hogy ipaiái aa-iátjénak, talán büazkeaágfaek tekintae a azt minden idegen felett páriába. Eaeo natáet raméljak, sőt a teljea bi-aooyoeeág megyőaődásévU várjuk a budapesti oraaágos kiállítástól \| holott kéezelfog-belő, bogy eaeu Jratást arai aa eddigi nam-aetközi kiállitáeok, eem á vidéki kUUlitáaok elő nem idézhették. (Folyt köv.) Magj-Xanmea, 1882. jun 16. Időjárásunk már 648 nap óta, büvOé ée eeőa, a mi veléeeinkro néave nem jár haszonnal. Egy kia^esőre ugyan volt szükségünk, de moet már napról napre jobban megáznék a vetések, ugy,\| bogy félnünk kell a rozsdától, mely eddig tigyau nem multat koaott. — Vidékünkről jövő tudóeitáaok fa a Antabbieket mondják. — E- hónap elején jégeeő ia volt aa oraaág tpbb vidékáa a1 főleg Baranyában, továbbá Somogy báni Tolnában áa Zalában, (itt a mint már irtnki a Muraköz azonvedelt jelentékeny károkat). Ezek után aa aratáei killáaok roeaaabbaltak a a gabnatulajdonoeok már ia felhasználják az alkalmat, a zárak telcaigázására. A falusi paraszt nép már hetek óla váaárolja piacunkon a kenyérre eaflksagee gabonát. Milyen lesz aa amláa ? Ki tudja! Ba az idő ily kedvezőtlen maradj ngy eejnoe közállapotoknak nézünk eléből Adja az ég, bogy minden jobbra forduljon ! j (V.J) — A déli vasat Besm vonatain a] Beaetrend lepett éléibe f.ávijaaiaá l-\'»«-l áa a aafjii áb-T* vst ii\'UalnLra venaikesá tsllaaasstaá a köféiL«.-k-k»a kíiöijük: A batoywt-\|ir»\|rn«t tonalon a fliase-iiM\'ik wlwlnl awronlttiUI. de «ok tsdn-lási itwiá^a érieiási ml BwUra eétse válniuUáaal aaas. un rtruhátok Prt\|ilw(H« 0<lla- ___I SJ"L____T_ koxoMial Lirnak s Lccvi ui>««ti tuo .lon tijui\|ii- n behozott. lalaáháreas l«caoMlil\|ljil Udatfí ájiell gyorsveentakkal. aaei/skkeJ n^geti 8 érak<ar átatt-tiek Triesztbe c» «stí 8 órakor icdiilnuk el eeesiL inl altat ás utas-K larUain BadabMtril Trí»sitb« és anUditri ItrlIkMI 2 oraajtvat on-grdiKltttyitit, n-ii{ auMrcast «u füelj gyevevemek közi<-tl»n Nim i ott\'\'lént íi ibtit a t-nek Cerraekoa lemlll V^len-\' Ciébf. Bóssa ás MlUnóba. — Aí utaró köxr>naétr ké-ajdaei a beéapwt - pvsgtráel vonal utniMUUi e nyári évad al»tt. a mikor a pastertkali va>stoa, jaint minden évbe jryersv«eatek he je/telnek furca* loffibft ás pfdig as lilén juüini\' 10-ft\'ö\| keni se. közvetlen Marbnrgi^. j Wtileg Mafbargtnl, tin cjom-(onatokhoz való csatíakosaaaal fegaak lltbirdoi. A badapsst>)>fafefbui vooalon a többi szemeljvvnuttoir talhóatiaBal maradnak, a Budára roggel árke<á ve* \'\|J» veaat klvátsler»l,\'m«t/ a rnrgTaltoUt->tt rra-garboft, caattakesaa klretksttábea 31 ptrescsel kó&bb. asas 8 ára il pereikor n-ggei f«f Üa«Lra <-r»eíni. k béciöjbeij-ksniissi reaalea Vaiawana/i waéj-ás regyss ronat UUmno gjorritt-iil aa a lf«c.-iij-baljrll üsessbatbeljre rtggel 8 \'»rt lá perc/loir ás táéiaUa 4 árá 30 pereikor Sxombatbetjrúl mcsajbel/re kftsWkMlá eddigi 3U4. és 303. (auiu vsgjea rowttea gyorsított «(attiéljTri«ate4ká raMoatolaak al A Bécs-csel raté ösatekfttlaUs atea uj menetrend általi 11-IratM affiiiditvtík. A tiervst voaalee szht^a aj aisaetreartl lép életbe, oii alul egy második napon kédU éassekáuotss léUsififcetik. Iludspeatrál étiu^kn, a ltaásrál iadaié raggal 1 ronutbl. Aa uj menetrend e szerint következő: Kaalsaa \'"JtkS zkj \'-------- Érkezik Indul t ailUcMjUij — Barw \| II A. IS p I óra lüBWHp.tWl t. 104 Katii t> (aa. Ur Uajtg) 3 ui ii a a 4. is áthras-Mae- i)Wf i. u a* {u á. a i. »* eá. ii hian* i< segv.ea 500 ARANYAT fiaetek annak, a ki I Kotlie fogviie használata alán njolag fogfájóst vagy aaáj-bűzt kap. 9(1 26—52 Fgy fl véts Ara 36 kr. láOTME J. Cl. kiérd, udvari aaálliló MAdMau Bi\'ce melleit ^othe villában. Valódi minőW-gben kapható Nagy i Kanizsán Pjr áge r Béla nr gyógyszertárában ée mind«m nagyobb gy ógyszartárban. Ilagyaror-aflágbanminden nagyobb ftiazerkereakodéBbon. MT NYOLCZ ÉKEM. BUDAI -p^ f 1048 1-0 Rákóczy KE8ER0VIZ, t\'gjstasnr ás i\' tahagyAlí-güflaiii/njrivs s nn,.« gji.r orsx. akrd^nifa által 1 \'adat eilen. dK Stűlcrcl tanár áltat Alttá* btnbtn, dr. ÍUidv tsnsr iltal Páriában, dr. Ttebbern* tanár tttil Londbiibuii á» tebb orvosi tekintélyek által kilalónsigj Litlilon-tart -Issa feljtaa liülönr-írn az eu.ésst«si mervek bántalBul éa vitslesi aeb4as^ga4l Isgtlkeraseabsa alfcaloiaataiik a Igj minden tana visek insllstt mint legetánjóab kiválóan ajanltetik. Ropható mindtn gyógytitrlárban él dtfénflú • ktreikrdéilitHt mindig fritt IiilliibtH. a figy bizton remélem hrjsai gyáitmfnji a] mélyen lieztelt gazdák ráekedők gépászok által lAáltaáatni. számos beoaes mcgic delétéri esedezik kiváló -tiamjtolel kmoite 1003 7-J-13 bárgjrijr !Arjo\| yBékék kivánatra detnek. Blxonylal\|ok\|: T. Zrauix Jötte/ \\fiu a sSáaftra Oátát rendelt fomaxlottl bjivi bai taálal után nemciak ICk; bnuára tolt várakotáanak, kaia aáejtbai. hogy a fmwMt m\| napig ia Jsaaa 4\| ik, a atyák mindamillctt etla ki íajIáira haauiáltattaR, ullak ás mint kllfttö (jártmáB árkitó wegtekliillietók leg)l hiteim fCBMk tartom. Kal\| Búiban (Uomogymegyo) Fink Ágost 7\'. \\rauit József fia a Van aaennsaáin Onaek ataai at tűn kellemet át. talam I tt tapaartaláardl tudóiiüug adni, yaa4\' e Uárolt gápsatyak teljea demeltél. Klti nő (^ártmánjra annál miltú, ■ után aM altkor, ka ezek n i<5 en<\|ákWil mit laaa rijmliiak is igj mindtncddlg Umer Uűbaladi dt. Ám Hrtnslláaaeal, bogy jftró ti-mel 0 mái fogom feilcuil.irsgjr i Kalf Kagy-B^jombaa (Hoiiioü r«-) 186a daca. la tisztelettel B íhm D. e k, gttsBMŰ mtiilajdotiue ás bérlő. T. , CmutB József fia ui nak Afitrczali, A k Údőtt tAbb rendbeli fojiásstott azijakkal meg éayynk rtégsdre niwjron Ját beválnak, agjr hogy min-áeakiae : melesen ama ajánlani. JMn sxakséfdetemetSzble f<irrautoUazij«kUaa finnel fogan megrendelni 4a nagyc.n Ürtendek, hogy asaa al gyártmány Önnek oly kitaoücn nkerült. Kefi Sába faty, (Tassegya) daca. tá-ia. 1881. l\|»z^lettel Nagy Bsadsr s. k. föld birtokol. Bgálégedéaesset kkr- hdtább enaaesáars »tabadban aaá ári, saMaaek, da uem Is kQlf&Mi kásittmáayt Ma egésa siegaégle- ST Katonai tanoda. i Hirdetmény I Egyév^ ^nkéDt€« UnfolywD Badapárt, lágy ttereaa-atcia IS. EaaA tanfolyam aeálja ifjakat, kik vén-agyévea diikéntesök kívánnak védkötelozéttt aégöknek [eleget tenni, előkészíteni a azükjsé-gea rizagálatj letételére, maly által kánaatttsé gjiket igazolják. — A ^legközelebbi ily tanfolyam IS82J jullua 2 án wazl kezdetét áe Üst li óin 41 fog tartani. Hogy a réeztre-vők hiraijásokban gátolva ne kraak, aa előadások) az jeati órákban tartatnak ít váae-gákatot\'ajagvar,] nimot áe b ort^ilt-nyélvem leuet letena(. Növendékek azin-tázelben teljés ellátás 4a felügyeletre fahrá-tatnek. -4 fieirafáaok aa intézet igazgatósági irodájában történnek, -f firtnaitő kívánatra [AZ IGAZGATÓSÁG. 1047 944 1 mg>en. A na\|y-kanizaai fördő ráezvAny társulat ÜUlaNagy-Kanizaáu fr\|. állított Aa fenUrtott g^gfűrdőt Ae uiíodát Avi mArcxiua 1-tól 3 eeetleg 6 évre bérbe tdja. A bArleui asá^iiékox^k kflldjék ajánlataikat. « bánatpénzül Az állal,uk ajánlott Qaz Bzfig iO^rái bezárólag f. évi aug. hó l-ig alulírotthoz, hol egyúttal & bérlet folté teleit ia megíamerbetik. Kelt Nagy Kanizaán 1882. évi május hó 31-én. 1004 1- 3 á n^y-kanlzsAi fürdő részvcny-társulat elnöke. Naponkint 2-oer posUkOxJekedés. :«xxxxxxxxoooc\\ Távírda állomás. ^ Ivdléleg1 3s:éiiforrd,s vidéken mindcuneinű k0ila jSI . -Wt én IdecMnaláaoknál VaráNd-TopIleia, Horvátországban. \|£znu a Magyajr éa StaycirorriUg batáraihös \|közel kies feltvjö liőfoi nt.s etediuénydúa liaeijnálatot véiir lén Idegbajoknál, Anohylosokn oldal hasliűrlya gyaladáttok ntánl izzadjáeoknál, sypbllli és különféle bőrbetegségeknél ugy szintén \|a lélekzés éa u eméezrő szerveknek különféle bajainál. A firráa hó foka 45R. Távplsdga a Csáktornyái visuti állomástól 2\'í, Krtutz éa Kap^ rongyaitól 4, a Zágrábitól pedig 7 óra, Ceáktornja éa Toplicza, valamint \| Zágrab áa Toplicza kOzött társasloocsik közlekednek. Az erre vdnatkézó menetrendek a különféle állt>tMteknál és Zágrábban az igazeatóngi irodában megteHntheUlk. liiiíAÍ - j Ezenkívül \'minden állomásnál külön kocsikra álJaaak rendel-kezAsrel Eflésznégea érálj, gyönyilrll terjedelinea ülteivények ée elegendó flrámu piindrn kényelemmel berendezett szobákl továbbá táraaa éa kalpiifárdóU poirckelláa és czietn^at .kádakkal, ugy azinbaz, 8 ven-déuló éa kávéházi ézámob \'lakokkal, nagy gyógy^erem léét zongorával és Ikölpaönköljy.vtárral nj^póókint kétezer ijyájigveraariy továbbá tonjbolajátékok és tánczvigaliAakkal. r \' Állandó gyógyszertár. \|Orvosi utasításokat ad Dr* Fodor Adolf. \| I I Vaj / [ Feleleteket és megrendefééeket teljesít w A. IIRDÓ.IGAZGATÓNÁ^ Fráncit Henrik fiai Lddtrigibnrgban. csr kir- szab; gyár Linzben, a\'Dúna mellett 1 ^Ms^í viiáéiFRÁNCK -kávé j l^rfrösebb, legkittlnfilb, tehát legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. \| t-3 kanálhoz egy kanál Franck-kávét kelJ venni, ezáltal tjáplálébb, eiöbitőbb, Ízletesebb ée egészségesebb kávét yjyemi pint 4 kanátayl tiszta babkávéból. ij-pl Ájáulva és miniiíg friss minőségben )íi • Ható az ország és város minden ífiízer kereskedésében. GUTJAHR és MÜLXiER 1021 ötao í \| BUDAPK8TEN. Eilsíí bnldaijeHti Trieur, toMalemes és jjaadaBágt gépgyár j (azalAH BR0GLE 1. éa MOHER) a Márgltbid közelében, ajánlják asolid szarkaaetü éejnt^ott gyártmányukat mint: TUsurfik lUdasagszá •áru: JöftföMf (sA^y^pri HttMv rotfék Kvloticea marreeMé, éWséaaMk BtftnjMk. MIABlegssséfsli mai- •Ak siámárt: Ikalaalahisi Mmbm h>smáenaiit Qaliaa outdlyl hw ; oewfc. Ai^ifíi/t^/vi.\' Dmr* vdhinftfyp«kt TWuraá, DttweLrBk Malom alkatrészek: mnmémék Mknkfti Raslalemeiek CkjpUféprosták, Lit\'üthengír siilök, f&Mafcl-Aiawl __Ai)^f\'«a«f-k A\'js^isáak Mvaaatra lag^aa áa bármaatva ^íg Qyáti rak iár áa k^viietfaéf Ha$y-láaualaaám Immaaaa U. urnái. w ú , ■ Hj . h : ± — 9 \|fí f O •§ i á - í w 1 II Ul; - = írt -Ss J : i fi! hh s > HUm • N <9 el 1 a^ a- • - ^^dl i ií 5 ® S ® fliifc c kJ = 22 ** * .. - rn? "ü « ü wJ 5 3 g 49 M/hiii Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, junius 21 k n IX. évfolyam iriöhiVftUl Ki«ek«» Ktiuij, kun^keros kr-«iM) vámoké* UtM. \|II8 Mám WzelMl 4rn\| Kgéejhtfie a trt. Kél »rr 4 Iri. N>f)wlévre 2 frl. 4«(a\|njrfk : A hasábos petit sor egJÉMT t kr. tufcUaUri l«ii déliénél 5 kr. Íjé\' tywtli ) kr. mmLA Hz«rki»eztóJ Iroda. Délimlai takarékpéna-aaárbejyiség, Hova illet/! köelemények MEGYEI éh HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI ÉH KÖZGAZDASÁGI LAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület rs a Zalame MEGJELENIK HCTENKINT KÉTSZER SIERDAN (FÉL IVEI) £8 SZOMBATON (E8E82 IVÉN.) gyei Cgyvé tár épület 10 n lap welíerní részét ktfldendtfc. Bérmenjetlpn levelek fogedtati Kéziretok rí hu ua iMft el: asL kt ismert keeekWI h kuldetnek-Nytlttér: Peijtsore 10 kr. de^le( hivatalos k 0 x \|őnye. "f 1 mény„oz<5knéfl, bővebbén fogunk meg-emlékezni róta u\|i is i készek leazUnk j>gy szersminjl bármi irányban közreműködni, Jidgy a vdle egybekötött nemet cjöél monljul jobban megkfoe-littetbeaék. [ A párbaj kérdése. (Keserű! humj>rrnL) \' Ismét egy kértjés — még pedig égeti és Ssint I megoldandó kdrdéée koruuknsk. Igen régi kérdés... Kezdődik Káin ée Ábelnál, (es azonban ián inkább erv-Mtés volti Folytatódik e türtéonlembco — de Góliát éi Dávidé már inkább „d u é I I* volt — igy e Horatiusok ée Cilrialiajoké le 4- ugy e László királyunk ék e talár cliáué — a bíís Dugovios é« 4 tOr«é Belgrád tornyán, asinle párbej volt, tét párét halál I — Csakhogy luindeaek a .k 0 s é r d e k é r t* ée eek tana elélt — 3 ellentábor Iái iára ée a tDbbiek vére kiU életéjért! A koraikéi — dalmát Ji— int. „v ér-boaszu* Ufmábp fkju gyilkosság. A küíipkérbeji „Üvegjátékok nak ii más okuk, más oáéljuk roll. Eteti mi „modern párbaj" mániánk fgW«ii inájj termésseiu. Es ered a .pour la fDaino" jtivagkdrbéj, — mikor n kard n luiwfc-unapi öllöijékj^z isrtosott, — mikor n m párun helyét! is kanjával ta* kerédzotf, 4- s álmában j Is „v iáejlv én* ast: természetes vélt, hogy jsz \' orrára ssállt légyuiáuiek „k<j\|áeiglj !é\|beH eo6 kardjával legyintett. Ámjle jutl tn\'á r „föltöri ohnie Hporn" 4f Lapunk t. olvasó közönségéhez. A tyzolnAS uj féléf alkalmával tisztelettel foidulunk olvnnóinklioa, hogy lapunk meginditékával a közjó előmozdításéira irányzott szerény tö-rek vÓBilokot, szol lótni é« anyagi pártolásukkal támogatni ée előfizetéseiket megújítani méltóztassanak. • A „Zala" annyiban előnyben van a megy/bed megjelent", de a legtöbb vidékt lap lelett, hogy politikai tnr-laluiáual fogva jogosítva vnn politikai kérdések túrglulásúra és meg-v itatására, sNigy lapunkban közvett-lénal nyilatkoztatniuk az ország kori mén-yzati ügyéi lelett s közvetlenül i léibe tjük uieg aaok helyes vngy helytelen voltát. \'Eljárásunk és elveink ismerete-sek ; függetlenek vagyunk minden irányban, megmondhatjuk minden kördlinények kö/.iftt az igazságot. Felette állunk, a pántoknak b minden • kor g biggndt mlérséklet utján ba-Induftk. 1 1 • FnUdaiunk legfontosabb része, küzdelmes mnnkálkodáaunk legfőbb eléje odk iiányul, bogy a tOrvény-Uátnflgi és Ibelyba/tófági ügyekben u szorgalmas, a helyes és lelkiismeretes tffzetée iiiegliono-iitnssék, az ok-iXtr\| gazdálkodán éi vényeailesa^k s a pajtáskodán, a cérruptin kiirtnsaék. Ki e nagy ijf nelnes munkában se-gíuAgüiikre kíván \|lenni, az tárt ka-ruklűul várt vend\'égo lesz lapunknak! A ,.Z4ln" előfizetési ára; i.K"éz év;e . ; 1 j , t . . 8 frt. Fél évre . . J J { . . . 4 Irt, X-tfvú évre . \\ .... 2 írt. As előfizetési péntek legezélsze* rübben postautal líéiok. :Az előzeléai kladpliivHiHlálioz \|Tis\'/.\'el«tttnÍ , X.\'Küni/ján A j ^ánynyal eszkö/0l< pénzek a „Zala" küldendők. j ii ni un hói 20. \'fül a iMrk4tzU)»fyc és kiadóhivatala. Magyar iskola-egyletül (II. M.) Szeget, szeggel 1 A német Sebül verein mentheteilen fllfp gultsággal a németek nemzetiségének állítólagos megmentésére alakiitatutt Németországban és kulönüéen itt Magyarországon akarta kífojsnni tevékenységét, hogy a baziUikpaij laliú németek nyelvét, nemzetiségét megóvja n pusztulástól, a megsemmisüléstől, melynek szerinte a magyarék barbarismusa mellett annyira kitéve van. A magyarországi németek im-posans tdnIntésekkel feleltek a 8uhul-verein oktalan feljajdulásáia és ad absurdum vezették ; csak! a kedvjes ezászok körében talált visDcbangra a berlini rokonhang. Nagyon természetes, hogy n Sohulrerein tévútra veszett és magukat semmuléle helyes érvelésekkel capacitáltatui nem hja-gyó intézői, a hazafias néijuetek tüai-tetést it olyanokká kiáltották ki, melyek magnaabb rendeletre s bizonyk>s nyomáa küvetkie/tében rendeztettek, a mint legutolsó nyilatUozáaukbíin mondják, tulajdonképpen mondaniuk kell, mert röntelik önmaguk és a nyilvánosság előtt bevallani, bogy felsültek. De valamint semmi roász sínes, a mi nóuiiképen a jó csiráját magában nem hordaná, ugjy a német ScUul veiéin egy jó üg veimet te lés volt számunkra és az orsnág fővájo-sában egy Jelentékeny mopgalom In-j dult meg, melyről kivánjfik, hnuy nemsokára nz egész országot magá-val ragadja, mert az eszme megérdemli, hogy! meotUl előblu tetté v il j jék, mivel ltövetkezményeí 11etü fölute üdvös. — Ugyanis egy magyar [iskolaegyletet k> /ileinényeziil\'k UuJa-pesten, mely hivatva volna! az oreaág belsejében a nem/eíi nevelés s áltála a magyar nemzetiség eezméjét nemcsak hathatósan uiegerősitenif hanem helyes eszkö/Okkel ennek mentül ea gyobh tért hódítani, azt terjeszteni és előmozdítani, Világns, bogy ilyen egyletnek országosnak kell \|»>nni, mert országos érdekli, országos fonlosságy, s mint llye^i\|emaz< vármra s tis Habái a nyel elegendő gin ai mindjárt lönösen a sz az egész ori mennyi lak ritkozhatik viináua fő* illeg annak vidikére is, v tudása maga i eiu nyújt antiát arra né: \'ve, hogy magyar éfielmi is, kü-av ajkuaknál i ejm, kik bizonyos panszlavisztikus teidentiák-nak hjódolua k, de a nyelv tanulása melleit jár i z érzelem nevt lése is, s bizonyos, licgy a nemzeti nyelvvel egytttl erős idik a nemzeti érzeí&iu is. De az il] en iskulagyleti itk, moly eszközöket t remtion az orsiák mindazon vidéke számára, a tél Ilyenekre! szüks g van, sok pénzzel kell bírnia, teleites alappal kell rendelkeznie, hog] czéljait érvénj üisíthesse, ez alapnak Öaszeteremtésél en tehát zágnak, as orsUg viala-osának kell rMttvenni, mert az ily .egylet: nem kezdheti meg tnüködtaét addig, míg teljesen biztosítva ninci úrról, hogy működése kárba nem vesz. — Nem elég tehát ilt a neg4llapitásnál a pilla ualuy\|i lolktsedés, mely nagy szavak ban ársdoz, de fvégre szalma tttzuek. ráül átkozik és iámét szépen elalszik. A dolog peiig {méltó a kijartó lelkesedésre, i még akkor alap meg 1 A soks lóbban uém fenuállásán< mintha ekk ségének gyí folytonos buzgjólkodásra is, lka a szükséges anyagi sz már teremtve. t hápyatott nemzet mól -ülljetné meg ezer éves magasztos ünnepét, >r egyszersmiiM nemzeti a p\|idáaat,j megerősödését láthaluá, p< dig már azon ijlő alatt Is, mely benn Un kelj- ez (jiinentől el vésőkét t\|Jjetiie]a tervbe egylet, ji^lynflk üdvös las/t igen vett íikól ezóíjait ezei) és vallás kü hatná és nyílik itt ez m denkinek u ragaszkodil nemzetisége szivéu az, h< megóvassékL liuka minden önliég nHkül \'lŐnjozdilhslja. tfesül»t;köi itatni a hnzii ny«\' hez és mén n y gyezen nenuzeii bjniepi i gyar terjedjen is. Röviden mege mosta üaináheh lévt) eszméből. Majd haláthatóbii alákot fogOlMni a kezde- \'i-r sl, Isvágták, e>e(\| uykrira liailák fia nyelv »lőni ózdit* Alkalma éhen min-mennyíre véhez és re f« kszik lég ueesuk podjéz él lékeztünk vagyunk \| Cavall térek he J illls 1" ( in dittjtt ki uis nsknnknak gél/a}, j ■ Parlagi ford ar-ok [lielji ott k\|\|vis»lol >ora iilMautur mit aa\'jágyi J i... gfMTfi és m\| helyes, t.j léggelI ÍmxI helyett av sarkantya mái iuni Ih lymt sin rips he y Váltott nUnk IlDe, likért ]i l)«lt I esef bogy Dsudik. Kalés éSjt. íjt j nos i mutamur tét diák ugy lor-iTekerfg a világ is telemnk as 6 rilá- is kisá unk :éSe - db lényege a változó vi ogy mi már kard monoklit viaplűnk, — anua itwut hurjlunk, ar áriunnnál Im\'orsunk, pa-t I o j sjg I unit", agyon* II eáijjoiibeméí éin bkesnálunk. kokkal kUtdUnkl jboldag^ dia 60a ai h y e r s . nVAMM lOvés liel Léndssa bélyeit vsUdiékke), t E •eéáai)d elé Li - i ki/élé világban étfg mfgl e in b e r 11 rgy laüij küstlio pliuno h\'ijniuéiu MBeoitáre sed lus\|inss opuiiiM 1" [u jembeirt nem ok kel móddal, de litijkós Uot :sí leint oepaei tálul/ " idá« <4 mondván arguiuenlis 8 inie most inpél recidirázunk a rég-\| írjultí ssásadoknak a nárbajt megengedi s íiblyéslS divatjába, — ]ka nem is a törvény* I bim, \| de a modern ée táresdelom „hyge-liíe" I sjtabalyaíban, • Hót komoly boloéélkedéínk is vállvonvn monpogslják, hogy sl párbaj bajnak bej ugyan — de lársadaldu életünkben vannak oly subtilie sértések mélyekre §. nem lévén ép nem lehetvén — flng a társadalom ebbeli Mfogáaa neut változik!! addig fsasaiélom* íjial lehet osek megoldani — Térrel lemosni f s gyilkos halállal iébabilitálui I ? Térien — mint éok más! — — As 0 ii g y i I kot s á g lám bde Isten 4 ember elftt. de ez [fiégis inkább indokéi* Ijató — inkább nMOtUété I — Meri akinek minden — ds minden! remény virágát egy-iiiásutáii saedegeii le sic élet ugya, — ai-aek kesében as arany Is sárrá Isss, — If\'t K>\' é gy I tli a t) alu lassú kér emésal, f- ki a bele v 6 f J\| lat ért is )\|iába iináükozik — és mmsaekbe bele 6rftl: ennek agy rohamos\' pjllénatában —- vsgy kábult fá\|dalmábaui dngjjilkoeságát lehet leg l" alább érteni, e rmpen tán menteni la íí? jinert sokszor vele scUetett agyidegbej vagy (r,érilkútábj^~i* éredu I De,a modern párbaj mániának ninos htlifjalf{ , : • .. . Cs^folalál^ie uem is kell sok tudomány. Mert i * v>J Oséljlaak aism falai meg! Csélja volna ttflraats: hogy lakoljon a hibás -4 a sérté. 1 8 ki meri állijluu, hogy itt a bibéé akol? 8 tübbstör a samény ártatlan leee es ftldozat1 ] .Isten itélste ran benne — mondák a régiek (kik náluitsijál kissé íslanfélfibbek Vsláiiak). mi már Indjuk, hogy a {4 la-pui nani egyeUdik\' bijle Uy küavelleuUÍ as jumbrri doCekba s unta biara Ítéletét Péter \'vagy Pál kardia hegjjéie I — TOrOk biten jii kevesen rK) unk — is kevesen kiessük, liogy a párbsjban a lálam dönt s hogy wniiwk ssáflait isteni wls igazgatná mindig. fistá isogyliilo fegyverrel {vilink I Méri egjiknél ponfekt újság a pisztoly másiknak pedig mindjenttepi kenyere, (tán éppen akkor jUU liaslt a „galemblötéssel {modem »porijáról) II • Némelyiknek plsne professiéja — s eb jben bisiálisn végig Blelodaik £fttiopa vá-ron I Jleeilllel kell annak ? Nem l ilenem ehrud I A nkncska tftlel" ss sgysnér téka. feléiéi te«s tigtan „plattra" mindenik. IDe milyen életei V ált ér agy blasirt élet untnak vagy seliomjsi ipsrlovagnak Üres életet — lés mit ér <tty osaládláért élé — egy Istenéi, Hazáját hifen szolgáló kOskassna, kOslissteletll po\'gárélj mi ■■ni I iimswsa—M—> 7 a I Q éá f Á rn-í A Íq í^ kiéig tsriotf, midiin as nss- If^ala larOZ 8.1 a s W fceppenyl ffzott és ^y ] kalácsot sUUlll. Jott ss elad tolvaj és utraváléul klipolt egy fél ksppenyt és egy fél kalácsot, f Jöti a i»á«odik tolvaj és láfozlakorjuia gával vivé a másik két felet. Délben lelákozík a kél tolvaj. „Ka ma valaltol voltam, kesdáes egyik hol egy /él keppen^t és egy féL lulápot kaplam, kOlUtlk el ejpOtl." j „£ii szintén voltéra velabel, hol egy fél ksppenyt és egy fél kalácsét kspiáur. ÍKÍévettc mindeketté, és nkídón assz* A n-küHlK^nl Fpíbel Dttiiepélyen. \' fffavi\'la tiomBiick Katinka kitatitony. Uun. 18. ISel) \' Ünnepet tartank ma itt, Még pedig keitfis Qnitepetj A kebel érzéseit Szó nélkül hagyni nem leheti Jlisx isg/og minden erczon, minden J •semben :] Mily msgsssioeal éreZQnk e peresben I K dissheiyre sereglett Kixlfd\'k áldott szivében Ma egy nj vinág termett..!. \' Orissék híven gyöngéden. K scép, ékes [íí]viiág s ksgysletl Teelvérré tees minden népsl, némsetet. Máeik virág ím van még, Mely a ssivb«n as éssseel ét J«ten<6l vett Srakeég, H igy mindén klnesnll töbkat éri t dus virág a gyermeki s teret e té, j \' Ma Isten es ember egy iránt szereti l kéilfa érzetemnek Ven szentelve Frébel napja. Hegy sok szépet teremnek Azt aa Qn»en bizonyltja. Légyen • kép smléa a kisdedeknél, Mogy nincs dségább virág ekét érzetnél!] tíiflvrji Lqfot, Két tolvaj. lse MsMs .) Veit egysear két telve). Mmd e keilánek egy ée egyeoeeon eeeeony volt e mer eléje, csak Legy rokon* séf akol még asm tegyaaiiják. sseíllesslellék, látták, bogy kél egésznek e két-két felél bírták. Kérdésé ss elstf: „Kitől kaptad ?* „Altéi és attól as asesoiiyl^l; hál litV" „Ugyanattól. „A mini látszik Isiiét egy és ugyánss a sseret^nk vsu ; es tovább igyinem mehet, Vsgy a tied legyen vsgy ss enyém." i „Áll; legyen pedig osé, aki a legnagyobb hőstettet fogja daévelni." A véletlen ugy akarta, kogy épen egy karaván kAsalodett. „Moet vigyázz I" mondá ss egyik j tolvaj a másikhoz ésnsgy, éles kését forgatva, a karavánnak ssaladt ée annyÜa megrlasz-tolla, bogy azonnal karakol oldott. „Láttad e bravou iomat ?N „Igen, majd te is fogod aa enyémet látni. Ka utóbbi — cet beálltává! — ast sjánlá társának, kogy lopják msg a basát — és azonnal útnak is inoullak. A basa hálószobája igen tasgsseu fo* kttdvée, eréé, nagy ssegeket vertek a ialba, és saekon háglak lel. A basa aludt ée s] néger. kl a basa lábát vakarta roll, 4fmién j\| elaludt. Beléptekkor a többi ssoba kttlnsalt lát* Iák kfael aa ejlékoe függni, Mintán a szobákat mind rendre visi* iái iák, aa ndveron sgy Indát laJáltak, lel- \| vitték msgukjksl tűset raktak satui, S As, kii reujskelni jlaksrt, levfi nagy pHpirkjisnrat MStte bele Jielyezé fs ssweeseni és fél gas ssekrénvte; i/.lán 0 ktsdé tirosni. miaÍMt\'láisa a Ikifliit a A basa felébredvén mondá meg (épssztonák, \' és kesdiék mesélj Vsie olallatél" szobában 14, óvatosén tevé egy ma-a bssát frot* né. k^sereoeen, ICs a tolvaj kesdé k0vslk olt tftyiiM Cs .Jfelt «(ysslsr két blvid, in n[n d a mind követtek,— itá történetét, k( táráénak oliud el aj ludat a jtllstél, msrl i jelsnt ss, tl\'félo a mókáidé a ba házba, lp »N évadban,j és as eu áláiodhsl ott". Hoj gnlijn tt lli t elmen. a basa a tanács-7 éjjeli k ilaudját e\|heszélé. m osods, mondá a kedi ebben as sg) unsl nwlypeji á fák rég)eenek ber visitiket lálí Méltóságod iziutén u, sflképeet ée társ a bsn félpeizal mondja,! „Ti megég " Kérdődé á \'basáit „Ml hogy .lájvclilsi 1 el a ludat a itt\| — Hál et m ik olyan fiólásm sékben. Mikor I Irténetét bsrégests iáiéit f A ketté lu>sUl már \'huni szony W Azé e, aki mesfatami vént, vsgv a cé, áki Méltóságod „Azé, a ki engem meglop „Most lallád I* széla psjt sálé, Mire a bstaa elaljtdl, ssétdsrsboltá i, elkülték, osont ji vánkosára ts rék és távdsán\'sk, valamit mag kkál vlllsli volm Usjnal haldiával j a bee hívja a saeri oseiit. Ee ié felóbM aker síelni, le nzfl lelakik Mi aa lérné a bas V „Ast n agáin sem (udorn reesso. Oyerty il gyújt ée Une I nyárs,...., „Megleplek bennUnkél". de mindent i isgijiaagálván, látá sem biáoysil „TeaMéHéU nekem « JÜm ét, in 11 0 Egy piljsust- SÍ nyiljvános kötél annyi eser pias-obájába belopéd-álk; as asz-a kara* kié ofla »tj meglopta ? iu.M imihoz a me- lud mogaUll; ltj a basa lej* ■nélkül, hogy felébred ée és urához, Izekiényröl. jblelo a ese- tt, esoni, Ma if ogy semmi éjjeli A besa kihiidtillei kiálló áftal\| hogy annyi lert Ígérj ennek, jeli hál zo\|( — La jeleulkéaik n K4 h«lWái a tolváUgeiidolá : Megyek és1 lelentk esem, blnls fenmijt sem loptam, csak ie\|nskléíésinrél ajurlsm probát sdui Minfiu mondá, hogy p volna ac, e basa nem akárla ele(nli elbfual és seérél-eeóra kifliéit iwkj aa agins ceéiss élmoudani, mire asiáu a liesa (Opué neira l\|éii>lkedatl; átadta nini as Ígért plasurekol vsjjmonuát >Aka* rom, Iitmy boád tjl a aalIK egy ládában \| najiy kojié vsgy, Kall, liogy sikerdíjon.* Tcwajunk nénáiiy Mggetyai vess. b* loiiódsikjla ksdi hásábsJ Iplraegy a padlásra és] lyukú fér a lialósaovápa és minden erejével kcadi rázni « osonWlyjlket. „Ajlab I A Hali I kiált a kadi ée imád komi kiitd. I A lolfaj pedig ssal» jfcn Gábriel vágnak, ak askaiigyil Gabiiéi, Ide küldöttein, nojgy életedet Vegyem." f ]; A kadi eíkcatl Hmáéljedal. „Üa osak abba a Mpina ott nem me-.nnkdlasfj- ett aem volna lejalmam feletied". A kadi nem hagy jaj afct magának két-eaér mondani, bsnem nélé Mbaal a ládába mire a !olv\| lelftt, a iMájjbesáfta, \'éllára vaté és a baUitia vivéj lonpr ott ela<ye. D«j mialáa iáén dréKfija tariotla, senki ss^n tuu a msgvtanl< Végrtj eljutott e dtága láda hi«f a bafa lílléhei/ll. \'Megvette. Midén kwyitjw bál ott lálélja jsj kitilt. .Ailem altákum, kjsál \| kát le mit esi* nálss iifc? elében, magam, esm tudom I* „I ísm inaadV NeUa insgad mondlsd, begy ■ Mt abban ás évipjb^ vagyunk, mely- ben a Iák rttgyeenak lés as ember vlllékat íál? - ■; A kadi nem Isnsasssanl, mire a basa megfoiiaiá és hivatalit a lelvajaak edá. De ketyéból eelfem lese ssaleona: erre épilé e sa«va40jéi(U, uwgfdÁhitoU tolvaj Avdan-\| goe tervéi. MidAnísá^ mlvajból lelt kadi egy JiiAiipn a leksoiieremlfél kasefelá indult, egy C^éÉyazeiiár kapuja] mngOtt egy elhagyón és\| kosarat pillant lieg, Tolvejlási OeeUlne laaoénal Mébrsd bemje, anélkül liegy taiba, ndaéson á koárlioz, plemell a fedelét és lát I- vagy legalább véli láiai — négy pem pás áegoloét\' Qyorsajikediliekintés miaián senkit njú lát, inegvegidja a kosarai ée bekp [nyaredik a Ingkösijilaebt uloeábe. Itt meg [[ondolta, hbgy sokkél eeélssrttbb lese 4-■ái ha UklésnákT —j aa a\'kelmatleu kaeá-ron tulstti\|ij Kisaedi íját aa angolnákéi, gy essen baleciiiasleija k\'ebllbe, a korral agy kán kanueeinékeu hagyja lte igen elégedetlen l# vakalad. Néhány másodperce multán sejátségOs morgást Ml keblében, „AUl mondje,Ise álalkák nem haltak még meg, még mcsagaaki vátja\'ok csak egy kiesé, tisja a eaneayékcn még jobban fogtok lueeogni. Ngyeasric osakl egy épen nem Igen megnyugtató, hegyes lés éles nyelvű lapos f»\'j nuvik ki in\|éMl,\|r^ja egy wiésedlk. aa tán egy Harmadik, végre négy borzasztó fertelmes; klgyéicj jelen meg; aa i<eoeyalec állatok nyiuára tekerísuck. vérlagyasaiéan saiMsgwe I, és baláimsletu klet veeai éeere , a boMcgtama tolvaj Hadi, kegy milyen vendégeket Medell be kebelébe, feg felé meredé hajjal, sMaveeeedenj es elrémQléetlI. érfllt jutásnak pred, A járo-kflék elieseayedlák ee ui Oorgoiislej láltársLde senki sem meri Állásában i iSgakaeelaeí, inig végre 0e»seregy. A i okolj áagol\|íák megOnék. Pej áea pedig ikég most is él a Mceé gével, ha nak aeéla Leg nem haltak. + wm ftty. Bsernsy buoay okosan taésí aa amori k«it tffcvéay* ka tvtrtátas alá geodnekaág alá) teásé a&tt kiskorút — aat k a ki pár haj** hiki, M* i* * ki kiált. f* U ta& uüoduj tálak bt vágó sérté •án Mlaéaalk (ük töbkeytre lám oly apró-aágkér\\ hagy nagy Utó Íven ■aaokli kall kaaaá a aértéet meglátni. Hányszor fáira í. i»Uát i Hkayaaot gongsa őesésből I A Iáknak Iák akii anevMtél \\ • Bteoay-ttaaak ká. tat divattá {ájulni kegyet \| Jóvá taaai a a halál a sértést? Biaoaj nrtn, 8\|l nagyobb váraimat síiül. Helyre állítja a a becsülttől ? Ha előbb a megvolt igan. Ha nem: Mám 1 próbaköve-O; a férfi bátorságnak ? Még eaak oa aa, M«rt hány áll ki erő ltot ve — tuaakdlva — és Ina keresztül aaata ia I rad mi volt s aakáaor épp olv potczon. Kismaroknak jóformán igaza volt, mi* dón provokál tatváfi fole\'é, hogy „éppoa ki nem állásommal i g a a o 1 u íu bátor e á g o m a t* kogV rtlentállnL merek aa ebbeli modern köaváiemány Máuiirálatának. A magyar táblabíró "pedig aat mondta: „Jó Jó — án mag vivők, dt mint kikivott választhatván a „szerszámot" válaaatom dupla puskámat >4 veréberőt re — 30 lépésre —• s mint kikivolt lövök először 1 Riattm teneatia ( I Elértünk a kaomora-nsvUségooeságig 1 v j * * Annyi igaz,! hogy vanéak társadalmi sértések, mikro nincs§. vagjj arányos büntetés n Codezben J (pedig aa \' ujbtin még a hangos tüaanontáaro ia van) dá mégis olyanok hogy öuétsetea feni zsebre nem teheti. Mi lágyon ennek orvossága párbaj he-lyaU ? Ileesüle t bíróság! Akára szokásos segédeikből rögtön I A megkövetésre Ítélendő tegye aat, — elleneset re Őt zárja ki (akollmlitsa ki) a tár-salaJom I Esetleg mindkettőt ia f (Anglia jelei! miniszterelnöke nem reatélte palám pub-lioe megkövetni korteskori Szavaiért Ausztriát.) E becsület bíróság mindenesetre tesz oly igakaágot, minőt a kardiltje bizott tatum 1 Da kárt semmi eietre nem tes annyit — a bűnt ltom tehet ák korát 1 Aa élet aqé hak i adta volt aa Urá, as élet áe hjalál uráé. Tehát drán ée nem a magunké. Ne nyúljon hozzá hát a hálandó. Hát még,mi magyaroknál? vaa apa-gyilkoa életét is menteni kéne — lukad ki nsgy Széchenyink — oly kévésén vagy unk I"\' No tékoaoljak hat — és ne engedjük pazarolni ooksaor semmiért 1 Igyleiet h át, párbaj el lo-noat I — Kezdjá olyan a ka már többször nasgvivott — a! kiről nem vélhetik, hogy gyávaságból teazil Mart más j ember ily bírálattól féltében j- álaaégyesiböl s«m teszi (asrl nemzoli nyavalyánk azj álszemérem, — ennek okából türjink, hálgaljtnk sokat, még, ■4 hajaink — adósságaink orvoslása médiai-tél is — még a ■ törvényházban is). Bakik bár — de hallgat a magyar] ájaeégyn-bél is. Becsület bíróságot hát j— éa párbejei-lenea egy leteti Mondja, ki [jobbat tud. k Gondolkoznunk 1" Cmgány Károly. • A mi boltos kereskedőink. Ab utóbbi időben városi kareekedéiok áa iparoaaink aláírásával mngjelont falragaszok ast hirdették, hogy a aagádok kié-ayolmeáe atanoacspk iskoláztatása czéljából a holihjlyisdgek vasárnaponkénti bezárása — kÖÉnegállspodáa utján ol lett határozva. Azon szomorú tapasztalás után, hoáy a kereskedő osztály ezen réezénak ujaub nemzedéke — a miveheágrei vonatkozó mág lagjolootéktaloaebb igényeknek is alig képes megtelelni — szíves érömmll üdvözöltük — a mozgalmai, moly lelkiismeretesebb áe a kor felszínén haladó elemektől kiindulva — arra mutatóit!, hogy a prjnczipálisok nemcsak egyoldalit egoistíeus czélokra használják lat a tanonca tin drága lanulási idejét — haoem hogy teljee tudatában vannak ason kOtelazetleágekaek, melyet a tanon ez faivá-télével a szülők a kereskedelmi osztály ás a basa irányában magokra vállalnak. A szülők emberi, a kéreekedelmi világ férfiul, áe a haza polgárt] követol majdan a princzip Alist ól, ki a liut 1—4 évre taooa-" caul acquirália és eaael azon nagy faladalra vállalkozik, hogy annak siollemi fejlődését a bolya* irányba tereljs. Mi iehát aa uj mozgalomban azon ör-vmdetee lényt üdvözöltük,! hogy boltos ke rnekedőlok végre megsiakidva a régi kárbo-intoa slendriánnál áe nemeeehb ámnicziókárt és lelkesülve megfelelnok az ujabb kor ki* vánalmaínak, amennyiben laaját maguknak ée sepádeiknek a fáraeztó tevákenyoág Után Mánküit legalább egy párj órányi aaórako-aá< — • Mkiisineroiökro ljizott iQn tanonca-aak padtg acon időt iBbbájneg nomvonand-(ák, melfro saolleasi fojlOAáaa — legtöbb •aetb^i betyeeirá és olvasás megtannllwtáaa asáfjékól - a lények fájdalom bizonyítják — oly ágo<4 szüksége vanj De mit tapaaataloak ( A közös megállapodás, mindegyik saját aláírásával mat-arísMtait egy aaifcnyayel eaambeo a sártartás aábáay boto alán aemaaakhogy aa eréllo-léeaaÉD íjják sokan Mraissaorbation jelét, kaaem vasáraaprél vaaá/uapva szaporodik aaok aaáflsa, kik a saésesgBa sorába lépváa, aa agása tervet halamra antik. Iga* acyaa, hogy a Vieaaaállk aantia-paaao addigafá ksreoaedfiaíi aeak alárraéol-teák oeotályából AsaporodoÉ ( da aindaasai-laU aoosa tMu tartamié fmon téay, bogy sgytk rothadt akaa - ka saiadjárt atáreó-aakokb íajtiju ~ a másikra, a fajtájúra néave — ia ragályos falással bír. Asárt arályee iatáokedáa helyén volna. Sürgessük a péiiSÜgymiaiszteriuianát a dohányárudák vasárnapi aáratáaára vonatkozó le>tor]Mztés olíntáaáiét áe vegyék mindeo-uton módon elejét egyesek ason ürügyének, hogy a dohány tartás vágott kányleleuek ssósáegők lenni — ée a kereskedelmi eréíiy minden fégalmával viaaaaélui. Egy a boltos kereskedők hatáskörén kivül álló kereakedő. Levelezés. KöveakáUa, \|uoiasbao. A köves-kállai „Köamflvelffdáei agy-let\'-ot mulatom be e lapok haaáojaia á tisat. közönségnek a tok. snerkeaztő ur engedői-mával. Köveekálláo ea év olajén alakult esen agylat Sokáig, egáasea eddig kellett aaea egyletnek küzdeni a keadet nehézségével; aa ellenséges érzelmitek, valamint a knmitflek már-már megkondították volna fölálo J halál harangot - Ab egylot tagjai lalkük dgéSz havát adták rá, bogy legyen Köveskálfán a őszelődének egy oly helye, molybeol az, la valódi utón ű vei ve, minél állalánoaabb, á korral ogyüU (fejlődve, abban mindig valóbau Ma már senki sem kételkedik \| többé as egylet jövőjébon, eddigi mŰköllésévM bi-aalmat gerjésztvo, elnémult a gúny, a « jobbakat mindinkább magához vooaza. Orvon-detoa dolog, bogy oemoeak Küveakálláról, < hanem a> vidék intelligens iQusága köréből is tömegeeoa beléntok ea agyletfí s Uj ez által mái magasabb sainvonalra i emeicedett aa, miveT működésével nemcsak (öveskállál, hanem a vidéket ia telöleli. Aa agylet oaélja a mivelődés áltsuában, ráazlsgeeen: politikai, tudomány^ saépirO-dalmi ée társalgási mivolédáa. Aa egylet ozélja megvalóaitásán járat politikai, tndományoa ée ssápirodalmi j lapokat ; eaeroa tudományos áeezépirojlalnnj könyvökét; rendes fölótvaeáeokal, műkedvelő előadásokat áa basanos oaameoaerét lejleiit ki. A koronként rendanandő felolvaaáaok, ugy a műkedvelői előadások, valamint a minden év alejáo ée végén tartaádó köagyü-lésekre a t. ca. közönséget szívóson látja. Osél ja* ugyan ea ogy létnek \|a saorint a tudományos ée ssénirodalmi mavalSaés is, esárt, ba a ssorosabb érlelembeu veti tudományos áe saénirodalmi irányú tOÍolvaaásokat ki nem Bárkaija ia, de főleg mágia ooa fog hatni, hogy löloívaaásain lemnkáw természettani, társadalmi áa gazaawgi jamere lek toneastaeeonek nápsBorüen. Mindan nolvasóköra járat lapokat, nagy réeae könyvtárt is alakit: k köveékálUi, „Közmivelődési Egylet" mint Imár mondók, ezenkívül műkedvelői előadásókilt is tendez, aártkörbou, i. i. as egylet kiebilébn több iabeo, komként a közöneég elett is legkivált láraadalmi, lermáaaetlaui éj* gazdasági irányú felolvasásokat rendes, miután es által vél oaéljának legjobban \| mogfoielliotni, nem podíg, (mint némely hnlnen tesznek) Íipáaás és hallgatás, avagy kjányáaás ée te-ásés, (Kiiglizáaauh) Hogy mennyire fog- esen Egylet esál-\|ának megfelelhetni: ast a jövn mulatja meg j de, hogy már is hóaít; az kéjtslgteleo. Folyó bó lé-én ogylati kt^együlés tartatván, as agylet hivatalnokai, mint az alapszabályok tervezetének elkáazitíéeére kiküldött bizottság által az alapesabályok a közgyűlésünk bemutat lat ván, miket aa elfogadva, azokat jóváhagyás végett a maga* kormány-boa azonnal fOlterjeezlelni határozta, Ugyanezen közgyűlésben iialárialátott, hogy f, hó 86-áo, d. u. 5 érakar a helybeli nagy vendéglő nagytarmáhen ajs erjjlet felolvasást fog tartani, mire a nsgyérdémü közönség biruelményileg fog memiivuljiS. Már ugyanazon közgyűlés lefolyása alatt fíllolvasókul jelentkeztek \\ Vöröemaiiy Izidor, Rédáy litván és Raksánvi Árpád, azavalókul i Fáifijf Dienes és Bo<n Miklós egyleti tagok. En ismerem aaját caekély lehetíégemet, do ismerem Bédey látván áe Raksinyi Árpád urak képsett és fényes tehetségüket: azért emalkedett színvonalú fölálvaaiaok tartásával mr nemcsak a nevei ia kjszosked-nck, — rW vagyok róla gyÖáődve IgárfMt bírjuk egyik jelae irónknak is, hogy as o^blat által lartaudól fölclvasások egyikén még aa évben log íöloljrasásit tartani. Haiérről as egyleti 61 bdsaálvk örülök is, iossz néven aenki eat án tálam pem Va< heti, aki oly mostoha viszonyok ktkült, oly sokáig sggódva álltam aa agylet blloaéjánél s most ennek megiamoeodását látom, agyullal, bosry m agy lat könyvtára ilaváfla tánoa- Megamlítsm f héJI-én saját mulatságot tartott Köveskálláá aa ugynevo sett HFelsé Erdőn" j ott bol a hegyoldalon aa ovál alakú táneahelyot íestfii, sűrű lomba fiatal cserjék köriták, oldalt, leletről áe nya- ffotról grádioaozott lo\'yosék vésettek a sűrfl, ombaátrae bokrok között Ea a mulatság imgyssorü lendett, ha már a délelőtti órákban nem gyülekosnek aa ágon a villám terhes fslbék, ba tl. u. 4 érakor aa ágyuk dörgését áa ég dörgése nem dörgi tul. Egy órai lánca után azonban mindenki menekült a zivatar elél be a nagyvendéglfi nagy termébe, bol ájfiHatéal 3 éráic tartott a a lánoamulalság ragyogó, rózaás jo kedvvel. Jelen volfak: Tóth IráU k. a. (Bal,- Orétrél) \| helyből i VöföemaHy Oiaalla áe Taráéi, a., Sebeaiyán \' Eastf, Vörösmarty Asatl, Pállf Lidi áa ttaahál Udi k. a. [" Keresztes józsefné ö nsga (Veevprém-kél)t fUkaányli lárolnéjé risga (Hah Uf nyWj Sebet \|yén JésaeJhá llűipiinl), helyből i Vörftsmerty Jéasefíké. SekoslyjU Qábof-oá, Tóth Jáaeeioé I nsgaik, Vörösmeriy Dá- éli Pápáiéi, mell.), Nagy-t noszlopról,; HéoyákőI ée olaltiá, Fábján Dánlelné. Smisd Mérné és Jézaalné aasnnyeágok stb. Urak (voltak Budapeet Vesnprémbő, Kuprol, (Pápa Váaaonyból, Balaton Füredről Kővágó-Őriről, ZárkM Bal Ssent-Békálláról. / \' liogy napsára á kelleme led időnek ily sok áe távol eső helyről, sőt ! lág nagy városikról is iroltak vendégek, >isjjos jele as auaak, bogy a köves kállai, , KOkmivelődáai Egylet" által tartandó táimsni! lateágok lesznek ezontulj a Balaton viaákoi légláiogatot-tabbak, .minek oka részben a ;, lijogy aa ssry-lelnek a vidéken esámos költ «\|á Távén (Bu dapestről is vannak), eaM fi Ikdltik aa érdeklődért ak ily mulatságok i rái t Miulőljt kösleménytomet aelijesném, ki kell emelnem Bédey István urat mint aki aa jegyiét alakulása, működééi ! ;özűl kifejtett áléiik tevékonységeért olú nei é«t érdemel. Tisatelettel vagyok! tekin etea szerkesztő urnák : \'pLtfoakálla, 1882. fa u 6.. alási toa szolgája Pöröl nonjf fudor ■ •g lét) elnök. asán pestről jBvl KUlönfélék Nagy-Kani-n a Buda-in ü u. 2 körülbelül egy óráig időző t aa indóházban. A tudósításra, hogy uraik kló kásánk sser telt tagja ke- — Ilssef láhemiK 0 fei ságe zágrábi Utj hi vonattál i lló órakor Vár aunkat érintvjón, reaztül fog ntasni, az idő éi körülmdnyek hoz mért fl imopt-lyes fogadta ás lŐn olőké-szilva A )álvnudvar és az itjen elköltött ebéd felez ilgálására alkéa* att I. osztályú váró erem pompásan ielniszitétett, a kösöuség t onepi ruhát I öltve imú\' d. u. egy óra után s ásauként-esreakéi t lódult a vas-utkoa a ott részint a pályautl ra ban, részint a hely ssű te miatt el oem f rtfk az indóbás körül dobojó kebellel várták ej budai vonat megérkezté . A pályaudvarba i a lauáos-képviselőiestül t a polgármoatarr 1 Mién, a bíróság a hely >t(ee elnök vosetás i jalatt, a váróéban lev , egyébs bivataloh éa testületek ISoökei, vs letfli, a vörös kere «L egylet, kisdednevelő ígyesület, ipar-tár ólat, tűzoltók, koroskedoli n ifjak kört, ssé raj mindenki a ki osak m aogai ludott sieiei t részt veáni a ssivélyes I »gadtatásbán. 3 <!■« 5 pereakor a vonat Isrobogott, ennek utolsó koosiját képezte as udvari sálon koo , melyen a f3 berezeg ki áretév\|\| Uraef al ábornagy, báró Nyáry voz -rút nagy éa kéjt u >lgálattev6 honvád száaad >aaal megjelent\'! idou a u fensége rokoi ssouvee alakja [feli Unt, a közöneég ónási és 1 slkeaűlt óljonzpsbt tör ki, mely minduntali n meg megújult, nig nem 0 feu-eáge elbag ván a vonatot aa állomét (önök tisstelgéaéi fogadja, a terem >e való bejárat illetve a uorronra való föléi késésnél pedig Babócbay Öyörgy! polgármei tor a váron nevében röv d de beusóai g lel es őeaiute szavakkal n) ilvánilotta hódolat 1 j uiána Miklós Károly helyettea eluöa u- a bíróság tag jai részérő ée nevében uilout! ott- rövid Tiódo* lelteljee t dvözlolnt. Esután a váróterembe montek Ik I a folyosóról hohi ugzott csigány-zene melh tt ebédelt a jftijcilelu i vondég áa ki aárete. Mir a megérkezésnél kisatt bágyadtnak tűnt el S lon.it\'go, a ti vOzásiiál arcaa derüliebb isiut nyert éa Itcg fnaeti1 hallgatta meg a ni egylet ée ipaiiári ilat, küldöttségeinek Itj doiainyilvánitáaát • a jeereazkedőleg táraalkodn t a bemutatott \| eg a vöröO\'k irasat egylet taajá Lipólué úrnővel, az ipajltár E g e r I\| uáozczal és Kö I a díszmzi yzrbau megjeltmt kit a sai itán diesmsgyaiba Károly aiolgsbiró mulatóit Aa indulial idő eléiknzvén kél kltöii " " hauni o kinéioie jronálrá .szállván robogott. 0 Fensége látltn !kö>söeiela hódolat e niui s a kösllnség m akai l, mlg nut kyilvááhl lát. (Prőbel II sfiss* [bmnldj ai ép ünuc^ély \|ai\|lu\| 10-án \|délután 3 órakor ia bvodáhaij. Aa ovoda ugyani saQlaléaének >záaados ávfoy(lu jn uiér lilpuokban kÖz>iéf(ilt pnl. áfái as ünnepély kezűi t megtujt * kisdedovoda helyis nermej liogy a később jjivők be ásásokén as udvarba J»z hogy íniljr általános sa értít han á klsdcdueveláa iráat mint a 1 iadednevelés baráti dednavel 5 egyesület Iáiid Somsaid Lorinea úr nliigiiil-fo ás roáde sŐí ssellnme valóba egászöel szép áa lálekewsl üíinopél; nek kimsgaslé liáloíli jajosimk kölleméni sel\' saav slt 8omssiob Kafuh s melyet mai tárevinkbat^ I nyomán lett Bátoifi Jj»j\|)s Iliit Iroll éa a kladsdnevel nőkkel közlük al Ebenspanger ulat elnökeivel Ferenoscael; 41 ti Klekkel is, levő flvastits Ő lenséaánek. éljenzés uj-jenséesel feu-I lőhoroseg éa onat ol ueoi r megindulva árt, asívélyea l^ly.) * Lélek-■ ii\'fg ir ft hó Itbeli kisded-rrőbel Fiigyes óját Uuui\'pulto \'gramm sao-előli ánnyira góuok munkanem fárheiiek illák, Látszod, ődéa városunk-ugy a ssülők éaaéről. A kis-lan gondnoka gott mindenütt meglátszott aa lefolyáséit. As auatai voltak meltst érsáe* a kisasszony, lünk, Málytbe uilnak Fiőbel A) sl fo\|lődását ba-feltüntető emlékbdsdádr, melyet a zánkbai Íslenvoll közönség élénken Izatlimí ry Károlynak igen teljes ki lleménye, moly et adott Si slay Sánuor ur. A kait, é litkezásét nsgy áe néau a jelnvolt kösöa msgoaac oáztaláeával véget saáp miit amlákesetee ünn A „várttá krrrai kanizsai fiókja állal S. évi Zöldfa mával öeeoee Ueválal 480 fr) 07 felmerd t kiadások összese levonultán, marsd Úszta njegéljeueaétt, P, saáp ás hangulat-lok áiaáseel al6-ayermokek éne-ritokkal hallgatla g. A gyermekek ért aa ép oly Hnlet" nagy-ujáfűs. hé 7ján a tort lislyiségében U rlotl basái- alltal* megvizsgált arámi dások szerint aa volt, molvbŰI a I Ik fri 95 kr övrdelem 017 jfrt. Eaen össsegkea felOltaeléssel (áruIlM t H2 kr. Bősenbárg Isiaelná 1 fl 70 énrné \' 0 kr, Treller ksplt Klek I > kr, N. N. 10 lir 70 kr, Bheaspaager Lipót kr, Soui mer Há\\i Íny 30 kr, Pá\'fy Piihál Fsrenoáué 10 Irt, S#Uár La- jos 40 kr, HírspUi 2 frt, Vidor Samu t ftU Horzog Laci 70 Írj Dr, Engel Ármin 1 frt 40 kr, Kásása Böftliaaárné 70 kr, Fos sollofer Józseféé 70 kf, N. N. 10 kr, B\'au Pál 7D kr, Dr. darőJéiM 70 kr, lto.eoféld Adolf] 40 kr, N. W. lé kr, O\'seoaly Antal I írt j 10 kr, Ollob 1 innal 70 kr, Blau Pálné 1 frtílO kr, SabXz-lLJ.-oá 70 kr. Welisch Adpt 40 kr. Onbp flUufuaé 40 kr, K. N. I0i k Miltenberger S/ ndor 40 kr, Heimler Jópsi f !50 kr, RMelli Adolf né 20 kr, Dr,\| Uám mrger Sfudör 1 fkfl 70 kr, Weiss Sán-dob ; 0: kr, Leszórt- Henjjk 70 kr, Dr. Schwarz! 40 k Sommer iLoáczj 70 kr, N. N. 20 kr, Zadi bánszky Lrtoané 1 frt Quttmann Si-j aséni é, 1 frt 70 kr, liáCkénbacher Béla 20j kr, 1 Vreisz Manóid frtj Wolheim Ernő70krj Ofiri y Sándor 7J5 kr,] pt. Preesbnrger Ja-j kib (5jfrt, N. N 10 mpnf I frt 10 kir, Cl\| B\|au[ Nándor, lOlkr, 70 Ur, H. N. 10 kr, hál Fprencz 70 kr, Lengyál Bernát ÍO krj ^rjStodor 70 Is, 1b Ur, Herzmaná Boni L»?o \|5 ] frt, N. N.I20 k kr, Horváth Qyé.gy 7 kr, N.\|;N. 10 kr Bah IluuM\'i\' Jáuos 1 frt 76 ttr,\| Ráca Antii 10 T ^i\|Mw>n8H Ifáj kr, Bnjgel Arminké 60 cíieitfolpí N. 30 kr, N. jZathureczky Zvig nnit Lipótné 40 krJ itliimnu S. H. I frfi 4; Lajos 70 kr, PliJ livoda János 40 krj jffii N. 40 kr. Som] Itiiiniin Vilmos 1 fro 70 kr, Ebenspangeij Slirling kapitány Í(\| lu^Kobn Károly \'ÍO iljky Oyötgy 70 krj.\' .ká, Qiílnkut Fülön r, Qrossmann IgnáeS Í frl^JCillor N. 20 r, jN. N, 20- kr, Bei ÍNJ20 kr, Frideczky alezjeuesné 70 Ur, N. jN. 30 kr, Ebenenanl ger j&fánóné 1 frt 73 Ir, Díszesen 74 U 13 kr. lAmidőn ennelt fezivas közzétételére ti azerkosjctŐ urat I felkérném egyúttal az egy* lati válaaztmáayJuŐ oeálálya^t^lv^e IWtelea-afgánok tartja Ws^nslét. nyilvánilaib a kel gjyaá füjtllfizetők) ós pifrtolóknak, különösen lertjész urnák, ki as ikivt ingyen volt szí tani.. A vörös-keressi tkjii válaaztuiányának Ili Dr. Taboli pedig Janda Károly7 Oasaee elárufilotl virá\| vee[az ogyleüiea aizál( gylet nagy kámzsái nő osztály a meJbizái Q y u I a e. jegyaö ] 4 ttévágó 6i parton a fűtöpiTasŐllal ___ _____ , I uj IÁkbályak adatnak bf\|be, a fyrdő vendégek nek. jusányosj árfcr. Tunkimódbatnl Czigány K.jOgy\|védnéJ ojt helyjlieo A klsdrdáivell egyesület vár lasztin. \|s töbp e( yosüláj tág részvéliralot in ályné jt^nfhöz, mint a kit Ület (JmÓktiöjólior., férje ha a ben Zalái\' Belátná több ^ égi áa tézett Kocli \|M dezoevélő egya Iáik alltalmáhój 4 Uálu í, kik bdldc oli Uihályj ur alkalmálió lanui vs egyáu 1 nwgjoletj m myozáae álta la fájdalnituik lo{ bensőbb kása ny Imiitnzat. Mindazok guft fnjem, illetve aiyána ak eljijmloaáaa éáelleuietli h«g\|\'frtük jelét teetüle ngy kos»>ruk adr\|< tják, e mindezek áj* pyléilaéltea lioz/ájárultalt lueiüuklt nyiiváftttjuk.1 A o>s\'élé cislád. j —r \\y llváiiuM küszttnet. A nagy-tavielő fgyestlli\'t .eorajátékot glior, Alytaiéiag kOveikeaő előleg Ljáudékozások ér kei k nizszi kisded rc ulozit bizojtai io ülfisrtéaek ief A I Vifih N R 1) pi st II nl ja)és I eieso IWaikjévi juniai 15 ike atáni vasárnaptól kezdve toindm vasárnap délutáu aárva tar-taaéjákráe pedig május l-ától szeptember 30 ig 1 Urától B ódáig, október l étéi april 30 íg 1 [óráiéi 5 óráig. Eonek folytán a I. ea. aöajtaaég kéretik, hóry ezüksógwtrtt vz-eárnapdkoa mindenkor délelőtt vásárolja be. A h esmbllji keresküdök éa iparoaok eaö-vrtkeaata. 4 Vért (egy a hal a Balaton-\|»an. Eve f kövafkéző válzsat adja a aVeea-préma-\|en egy hawUmviá^ii birtokos. Már tíj évej hogy az el^n Balaton, vidékén űzik aa uj halászati muiikát: t l 300 fllea kálóval éeJQOO öles kötéllel kuszák ki a hálót z Vízből a partra, s ea elől pedig a legki-aehb hal som ezahadulhat, mert asek a hálók inn erősen le vaibfek ólmozva, ogy bogy böl>vágpak a várna, a\' bálé bőeáge pedig olyan faagy, hogy; a felső ina fönn van e vrt színén akármi! ínagy vig\|ieu is. Miután pedig a bal nagy tömegben van a hálóban teoát Maatorlódoak as zprébbakkal \'együtt s így (nem menekülhetnek, mert a háló saome otyzn.aaűk a torodnál és ssák)ánál végig, begy aa emférnék a hüvelykujja is megszorul bnne, ée mjr olyan apró halakat fog, a melyikből 60—70 drb fesz agy kilót, perase ezt hamuálni nqrá lihet; tarisznyzőámra hozzák m falubeliiik a maoakáknak és ka-oaáknai- S ez naponta így megy és ha még ez a baláazzti reM S—6 évig, tart, ép ogy ol fog pusztulni.A bal a Balatonból örökre, n miotuogy olpttsafuU a rák ia. Fel^lőe saerkeaz^i VAROA I.AJON. Társzzerkontő: IIOPFHAIK XÓK, szám. v. 1B\|S. Árverési liirdetfuóny. Alilirt kir. bír. végrehajtó z^ 1681. ávi LX. t. cz. jflu. §-a élteimében ezennel közhírré teezi, ,b««y a zala-egerszegi kir. já ráabiréság 2126. [számú végzéie állal Bogále látván kvszihelyi lakoa vágrebajtatól javára \' Kovács János sati kozmadombjai lakás elhm 467 frt 38 kr. tne, éa ennek járulékai ere- • jéig elrendelt kidjégitéai végrehajtás alkui-mával bíróilag lefoglalt áa 776 frtra jbeoaűlt 4 l.átuos ló, 3 csikó, 4 drb 2 éves ökörtiuó, egy ogy éves ökör borja, 1 db ertvés, I pár láeseroám és köt! lóaaekérből álló ingéságok-link nyilránoe árprés alján leendő eusdatása nlrendaltetvén. estiek a belysziuén í vzgyis I nlperes att, aoaétadomhjai lakásán lenodö oazközlésére I83\'A évi juitius lói 27 ik nap ján délelőtt 10 ódája határidőül kiiűsotik és I ahhoz a vonni szándékozók ezoüuel íjjy meg-I jegyzéssel hiyniiulk meg : hogy aa [érintotl „ ingóságok ezen .\'ájveréeon, az 1881, évi LX. 1 ti oi. I\|l7.a értejn.rbon a legtöbbet igórónek beosárán alul is áladztni fognak. Aa eláfVfri\'endŐ ingóaágok jvétolárá áa IHH1. évi üX t. ca. I0H. A-ábaii inegál-\| íapiioli feliételéki aaerint le««[kifizetendő. Kelt Z.-Kgérsaege«i 1H82. évi jtinius hó {0. napján. N\'EMKTH SÁNDOK IOÖD Irrl I * kir. bír. vágreli^jlé. Irt, UosÉd\|iVata re» adár Zágrál frt, J(abloniei Kleméi >. János V frl, Thu. ubachy \|íosjahivat il lues \'Soniegyjvár! l\|f 1 hl, lusllt 9ai kii lAéoinlklvac íllos Uyörök I odapök i 10 l\|l, Háró {H4 1 frt, Xlugerj Alajos jtijos foiapáa \|M l fr, usmger lleni Pbngráfz Nos tma Báös 1 frt m, Mílats Ján Uatenye I frt. Mispök: 100 frt Hatiisá 60 k les 1 \|ri,.)Jaukoviű\|i >oi«aíok Pál Dudapeit Irt Mi Tomioij ( luá R-t 1 fiitll Hieiwli iis, liulái KoVáoa >rpurgo áa H\'Őbbi kiuiut áa 2efi\| Pánim Psieáta C 1(72 frt (0 -1 íjbvébeá hálás Kagy-Kanhua rluca. biaottaá - kei tnegyésipüapolí máuek es embt ftnyes sauujol U adia, fst, Jank z I ll ur.tlf. Zid It Pál <>k/ya l lr 1 frt, SzAcíiony t, Ssole; Oáhor pt Kapuíi«ároti I frt 1, Jnnkiivioh Tivadar Pbitlfr Antal váoái laehild S. M. Uéás u\|aueat H frt, ;Ulavitjá Jdl lalovioft JózaOf éssrjk •reaes lludapeat I n, anissa 2 Irt, Bogy ily ag> Uuldkohimdi Mn, UŐedylali ovoda.]! 90 kr. SchiuldvEmlí\' Zsigmond veeanrámi Jutalék lés fizetéssel k^realotik egy első rangú álet-biatoeiié-táasaeág részéré egy felügyelő (ákiullteur) Ajánlatok! következő ősim alatt kűl dfodufi ! ItiM 2—2 HnisimiT Jéisef iirimk J(> Üan laa«. Dr. ljrei ibutger\'Jakab Nagf lia Imi Ifispát 5(á. fii Osaaeeou 160 frf 6é kr kr., Hasüsen ftjiüt ezebáil, .a biyöltság imcit nyilvánítom. :kiftd«dijoyolö biioitaig által egy SMS forii s péusiái\'uoki ságáhoa nájái lében. Lelje mát aa elörnoi kísérje laieu 4 lltortrlin^ tott üslojtel bitói kei egyetánőleg albalkrosti köeMni jnniiiji llj. 10H2. Souiaeieh Lfi ll Ara I ÍM ui íl ez r baráti g jgvoijü(et betttrla tot Boi i oalll I ri dlio Műid lo g,lr elleu lés pénztárnok. Ignoud veazptélui lleatiája nemea áiail nddakudáaátisk ujalib )iddn a nagy-katiiaaai si^ajátákát rendeaő 1/.1011 kát sorsjegyért it fj lusoltság eluök« L^rioos ur Ő nágy-moleg sorok ktléfe* ílájk magaaatos ölö t hu uaiius Ügy sikerében, j Mdá^a noiliee ás díoeő lettéit.. . A koszthelyi gtl: ksdők áe Ipatrosbk; üzlötollibtl p , (4 !\| i.öl Jlfl ig N v£j = t fi, • ^ M : \|-<M> a jjMj; I is CiíMllJ • 5 ^ fej • 9 if fT : = > « 15 ö»-\| ! fiirl • frff, i s \| iih I P«1 1! jl nhPlMI kAOMi ^űlöp 1 apmlajdirnoenál, Nagy-Kaniaaálá 11 NI, _ í (tll 0 GLITÍ Ó ZS E F \| \| gt^n-óh roKtttlt\'in1/icyAra lUitht\|»oMt\'ii I CÜ^ári vári út «s oimr, államvupátya kOtoltUitii. Hrtklárt vád kéilH 08, Ml \\ I Ajánlja mlndeu gaadasági kláHitásbníklUlnteiett, javltatt gyártmányait minti \' mTriourokttl iáitoa4 ro.uvsi \| ^jg* TiSZtitÓ-ÍTÍplöket\'sselelőyal .^Jjk külöu\|ega^«k4 inhlMiak aaA* \| fjÉj^ cséplöfrAp - r<ksli\\kaí, lyukns«tuU és hasított lemezeket ▼aa, loaál és birgatylból, valamini tóinuonuanUl gasdaa4gi gápek áe saereket == Arjauyiék kívánatra iLyait él lérmilH. = Jl .i\|HMmj\| g i i __uj yfcyaÁL \|i T ^ 50. szám. Nagy-Kanizsa, 1882. szombáton. junius 24-én IX. évfolyam. KtaéOfclVatal Fiaskói ru^ köu) vkeie* kedésa, Újvárosház Mmí Ml. saám. Slötzetáal Arait: Effaa 4<re 8 irt. Kél ém 4 frt Nefy44vrc Ü frt, Hlntatatnjrtk: 5 hasábos péti (sor egyszer 1 kr. tebbaaőri hirdetésnél ft kr. "Hé-lyegdi\| 10 kr. ZALA MEGYEI ÉH HELYI ÉRDEKŰ POLITIK A Zalauiegyei Gazdasági Egyesület és a Zalame " 111 ji Szerfceeztöl iroda. Déluiiu takarékpéas-tár épület 10. Sa. baaérbelyieég. Hot * lap eMŰMÍ révét illeti uMjá kflklesift. Rérmeatetiea levelek osek ismert kenőkből fogadtatnak el: Kéziratok fiaesa nem küldetnek. N 7 II ttér : Patitiera 10 kr. ÁGI LAP. Al éh KÖZÖAZDAS tíyei ÍJgy véjdcgy lét hivatalos kö/Jiónye. MEfiJELEMIK HETENKIffT KÉTSZER SZEOTÁH (TÉL IVEK ÉS SZOMBATOM (ESÉ8Z IVÉN.) 1 Lapunk t. olvasó közönségéhez, \'AJ közeledő aj félé? alkalmival tisztelettel forduluuk olvasóinkhoz, hogy lapunk megindításával a közjó előmozdítására irányzott ezerény törekvésünket, szellemi ée anjyagi pártolásukkal támogatni ée előfiaetéeeiket megújítani méltóztaaeanak. Aj,,Zala" annyiban előnyben van a megyében megjelenő, de a legtöbb vidéki lap felett, bogy politikai tartalmánál fogra jogosítva van politikai kérdések tárgyalására és megvitatására, s igy lapunkban közvetlenül nyilatkozhatunk as ország kormányzati ügyei lelett s közvetlenül Ítélhetjük meg azok beltes vagy heljtelea voltát. Eljárásunk és el vein kJ ismeretesek ; függetlenek vagyunk minden irányban, megmondhatjuk minden kör ül mények között az igazságot. Felette állunk a pártoknak a mindenkor a higgadt mérséklet utján haladunk. Feladatunk legfontosabb része,\' küzdelmes munkálkodásunk legfőbb éreje oda irányul, bogy a törvényhatósági tés helyhatósági ügyekben a szorgalmas, a helyes és lelkiismei e-tes vezetés meghonosittassék, az okszerű gazdálkodás érvényesítessék s aj pajtáskod ás, a eorruptio kiirtassék. Kii e nagy de nemes munkában segítségünkre kíván lenni, az tárt karokkal\' várt vendége lesz lapunknak! A „Z a I a" előfizetési ára: Kgéea évre.....\| . 8 frt. Fél érre....... 4 frt. Negyed -évre . . . . . 1.2 frt Ab előfizetési pénzek legczélsze-rübben postautalvány nyal eszközölhetők. Az előzefési pénzek a „Zala11 kiadóhivatalához küldendők. Tisztelettel N.-Ksnizsán junius hó 20. A Zala tzerkeBBtüségt it kiadóhivatala. Pánszláv bujtogatás és a személyi szabadság. (tx.-sz.) Több lapnak a véleménye, hogy a kormány miért nem fogatta éa fogatja el mindazon egyé neket, kik mint magyarorazági ille-tóségüek szintén bujtogás gyanújával vanuak terhelve. A nélkül, bogy akár jobbra, akár balra pártállást foglalnék, felszólalásra kényszerít, mert itt a személyi szabadságot, a mi pedig minden embernek nagy kincse,- oly nézetek által látom ve-szél yeatetve, a mely nézetek az Önkén ykedés te hajlandó kormányoknál nagyon kapóra jöhetnének,, s oly precedenseket alkothatnának, melyeket nag)on sok ártatlan embernek lehetne oka megsiratui. A „Habeascorpus ad jal\\jicien-dum,\' — egyik leghelyesebb viv-mánya as angol alkótmáríynak, mely vívmányt a „Magna charta\' még jobban kifejtett és megerősített. Esek határozottan körül írják, bogy az egyéni szabadság, mely esetekben lehet megtámadható a bíróságok által, — de közigazgatás utján és alapos, \| okadatolt, az az kétségtelen gyanú vagy bizonyíték nélküli soha. A bűncselekménynek kétségbetonba-tatlan jelei, vagy a tettenkapás igen is, felhatalmaszák a bíróságot as eltogatásra, de akkor is a legnagyobb felelősség terhe alatt, nehogy csinált bizonyítékokkal álljton, avagy merjen előállni valaki. Hasouló elővigyázat és körülírással fár a törvényszéki vizsgálatok elrendelése, a mi biztos jelek avagy adatok nélkül el nem rendelhető éppen ugy uem rendelhető el a házkutatás. Az angolokat a zsarnok Kormányok önkénye, s a becsülete köny« nyen tönkre tevő könnyelmű eljára-sokfyól merített tapssgtalat t .nitóttá meg e megbecsülhetetlen elWigyé-zatra, meljT a hatalom éa niijóságok túlkapózáslitól évszázadon óka őrzi ipár az angol polgárt. Hody míg másutt, különösen politikai vétségek által gyanúsított egyéneknél gjyakran maga a puszta gyanú ia Mg vólt arra, hogy az illető necaak: szabadságát, de él b tét is veszítse; 4- ilyesmi Angliában I már évszázadok óta nem fordulhat elő és sajnos, hogy bár oly régen éa fél tárva áll előttünk a személyi-szabadság biztosításának eme tárháza, e mai napig sem voltunk képesek abból eleget tanulni éa sáját számunkra is elegendő kincset mpriteni. Ugy annjira, hogy legszabadabb elvű lapjamk támadják m< g ia kormányt, hogy a lembergi perben gya-nu»i toltak lel len miért nem jár el szigorral? Amint pedig tnago tat kimagyarázzák szigor alatt: ház kutatásokat, törvényszéki vizsgálaté kajt ésel-fogatásokat értenek. Hát ez kérem, a hata ómnak a túlkapásokra való veszedelmes egy provokolása. Mert igenis lemcsaka kormány, de mindenki, megteheti, hogy az esetben ha bizonvoa bün cselekményeket illető kétaévtelen bizonyítékok birtokában van, avagy mint személyesen jelen volt gálhat — hát az eee et a t feljelentvén, az ha ugy tal ségesnek éa törvényesnek, ej\'l a nyomozáat: — de bniél tovább nem> mehet a kot mán y ia, mert a bíróságoknak a kormán] rancsol él nem prejudikálhit AaértJis a kormány fehiváaa arn >, bogy tapu fun-águál szük-meg- em pa- politikai bűneseteknél vagy gyanúsításoknál akár elfogatáLokat, akár vizsgálatok^ Rendeljen I el — az egyéni azabadsjág fogalmával éa a biróság függetlenségével! tökéletesen ellenkezik, e nem lenne \' más, mint önkéjnykedés és a hatalommal való visszaélés. vagyok róla győződve, hogy ezt tudva és meggondolva a mennyire a magyar sajtót ismerem — egyetlen magyar . lap ae adná magát arra, hogy « kormányt i hatalmi, túlkapásokra hívja fel; de mert e lembergi esetnél a hazaárulás bűnének árnyéka magyarországi egyénekre is ráaretl a magyar saíló, mint a mely előtt a jhazaáruláa bjünemindeneknél irtozlaí^bb e a magyar nemzetnél valóbsn nagy , ritkaság — e feletti izgatottságában a rendkivüli intézkedésektől!- sem riadná vissza. — Ámde ha azok a rendkívüli intéz kedéeak olyanok lennének, melyek a kormánynak a törvény kezéébe való beavatkozásra éa prőszakosdásija precedenst alkotbsInjának, hát ezt az erőszakoskodást elő lehetne áin venni oly api kör iaj mikor nem haiaárulás-ról lenne szó. ! Legyen tehát a sajtó higgadtéi oly veteknél, nol ,igazságszolgáltatás -lr ól van a jaző ae kormányra, ae törvényszékre ne igyekezzék! — pies-siót gyakorolni, mert igén szomorú volna, ha lőtt állnánk már a hol többé nem lehdt megbízni senkiben és semmiben, tehát a sajtó íjésirebaj-latlanságában és elfogulatlanságában nem. A dolgot szellőztetni nem árt, de áz igazságszolgáltatás i dolgába avatkozni : az már árthat. Kísérje tehát ja jaj tó a dolog mejnetét figyelemmel, de idő előtt ne gyanúsítson és ne vádoljon senkit. 4 zsidó kérdés. Nálunk a zsioó kérdést nem aa órszággyélés berekesztésekor előfordult szomorú események, idézték elŐ. Régóta meg vkn az már. Érezte is mindenki annak nyomását, de különösen érezték imk, kik hazájuk társadalmi állapota felett gondol-kodni szekták s annak boldogságát elŐtnozdit\|u» törekednek. \' Akadtak is <f£ysek, kik a kérdés fontosságát, a baj nagyságát s orvoslásának szükségét belátva, a diagnosist megcsinálták, az egyedül helyes gyógyszert I megtalálták s an-nsk alkalmazását javaslatba is hozták, mindazonáltal az máig sem alkalmaztatott, a kárdés ma is megoldásra vár. Bármily higgadtan ée elfogulatlanul Ítéljünk is !e kérdés felett, azt mégis kénytelenen vagyunk konstatálni, hogy zsidóságunk legnagyobb részt magának tulajdoníthatja —- ka jiem is aa utóbbi idők szomorú eseményei t-p de azon ellenszenvet, mel.y . (tözte ée az orsaájg legtöbb vidékének keresztény lakossága között kifeq-jődött. [ : . . A {Óvárosban ée1 vidéken egyaránt tapasztaljuk^ hogy a zsidóság annyira összetart és oly ezlnslv éleiét él. hogy a keresftényekkel egyáltalán csak akkor érintkezik, mikor az el kerül hetetienfil szükséges, mi fUtal "a lakosság, \| mint pl. nálnnk Kanizaáq is, két \| részre .oszlik s a Zaidóság \| részei tői; Sohasem tapasztal-)iató azon lörekvéji, bogy a kereszti-nyekkel a társadalmi életben egyesüljön l azoknak aaokáaaihoa alkalmazkodjék, mi által pedig az ogész város társadalmi jélete egészen más azineyete^ nyerne le mi által megszűnnék ázon különbség, mely nálunk „Zala" tározója, A tllz ós annak néhány fllöállitásí módja. Nem aaon térről kívánok es úttal stóla ui, melyet a féktelen indulat j lövel ki a sxiki ifá szemekből, vagy mely á lelkesedés pillanatában oitodáiatos teltekre késatet; sem ariól, m«ly aa egymást megértő a egymásért herUlő kebleket magaa hollámmásba lioxaa s aa élotvidor arexokat róssapironra faati m^g; hauem arról aa anyagi, mindennapi tüarCI, mely moiterségeeen előállítj a a művelt-kég nyomát, as aat tÜrkáeaS buvjir előtt, bia-tosau »zokka jelezni. Aa sSnberiaég minden időkén saant bor-talotBioal iviaaltet«lt a tia iráat. A ifli, mely kefdethea ia terméssel által Irarel hoava kelté U4 aa emijerek figyelmét, csakhamar a mű-vei44é«i»ek\| l>ataJm«a altnsosditójává lön. Hogy apker jaidt! ax ettber a tűz Ipj^jIső allőáOt-UUi jBÓdjáii\'-íz, bizonytalan ; de annyit tudunk, bogy már őmülőink gyermekei jttta segélyé-eTmiitai(ák be aa Urnák k^aaldozatukat, A larwiéacetea tflahOs igen kennren jútliat-isk aa emberek ; egy villám osapott le pél-dtiil ae ember kflaaftbos valasssly fába, melyet Uagka bontatl, vegy valauíely vulkán Más atoraj kaeett hányta ki Öbléből as olvadt tásJetyamei, melyek valóbsn borsalem-•ai tdkkeiáfc el a még gyermekkorban 414 tmtor amvát. De lassankint keaSá szokott a természet e^ejáleágee jeleneteiltbs, s ipar-keéák aaaga ta módot találni, hogy iilánsses a tstmáiaalel, s kedve saeriat állíthasson eM meleget és ftísyt áraaaió Miset, ky jöhetett rá heg; kát ssársz fának DseaefOrsstláse a MtsiáTé melegeég állal táaet tááiaszt; majd ea imiiask ismerete által a kofából easdá ki a tüzet; mely ,táa• előállítási psé4ehaap jsiskig Ismeris<táfc Magekal \\ sáüat aa m-lek a keves llildfiv (41 vad e4p#aál, emest etkaimaamik magunk I, kivált ikslM időben a Mi "ttlÉián \' a ISs re, vagy tápláléka megfŐzésére használta; később aaouban kitanulta azt a tarméeeetét is, hogy folyton léniáivá világításra is alkalmazható. Igy jOttek létre as első világítási kásadlékek, melyek gondolhatni, kesdetben igen primitív eaerkezetQek voltak, milyene-. kel jelenleg a magas éazakon (esakimóknál) találhatni. £gy szárított agyag tágely, fóka-vagy csettzsir és kanóca szükséges csak, s készen van a kezdetleges mécs... As emberi 4ss azonban sohasem aafl-netelt; a mint aa ismeretek mindegyre saa-porodtak, asooképen fejlődött maga a tudomány ia. KolOuOaen a chemia emelkedáeével sok terntéaseti rejtély lett előtt (luk világoe, melynek folytán a tűzi jelenetek is számos tanulmányozásra adtak alkalmat Igy tadank például a vízből, mely nagyobb adagban épen a l űznek ellensége, vagy bontás utjáu tüzet gerie«zteni, ha arra egy darabka káliumot dobunk. Forgó mozgás támad ekkor a folyadékban, a a kálium a tis oxjrge-aiumát gyorson magához ragadván, oly ma gw hőfokra emelkedik, bogy a vb máaik kivált alkatrészét, a bydrogeniumoL meggyújtja s ibolyaszínű láng keletkezik. Ugyanígy származik tűs nátrium által ia, thely viaaalágyságu puha ftm a só egyik alkarrá szét képezi; ezt csak osekély tízzel keü érintkezésbe hozni, s azonnal előáll a<sár-geesinO láng. Sokkal tsrtéssabb a tűzi jeleaet, ha tieata bydrogén t égetünk, kivált ha axygen-nel telt edényben tOrténik es elégetés, mely alkalommal s kát elem újból sgyeeülván, vissé válik. Sajátságos, hogy a jhydioken, mely maga kápes agai, a tűset elsltattja; mig es ozygen nem gyújtható meg, hanem esak a tűz égését mozdítja elő. Benne; a tárgyek élénkebben és sókamr sajátságos fény-nyel ás ssinnel égnek I igy a tapló vbrök a kén íbolyakék s a fossfor fehér lánggal ég el. A rémek aa hitték, hogy miadea égés vagy a levegőben, vagy Usata onygenCse történhetik} \'né ssonban tódra vek begy a sónak a nslrijamon kivitt másik síkaira-sse, a sildes sárga eklár. ha bele araaar Zsgy islimiapsrt márank, meákel smkráera sfya- sül. valaminti a tűset eloltó asái sai ban és á»z/« aaoi saját-ma jókban, lOsett sem vennűk pbangó hőfokot az ét-ya, mig í a hő-i, mely t( ameggyujtoU magnesium-sodrony feli ér fény-nyel ég el..L ] » I Tűset serjessthetűuk még az emberi élet nélkűIOsbellen kellékéből, i levegőből is, hal t. i. hirle\'en megsllritjtk. Ezt as ugynevjeselt légtQz-sserszáinmal ^ssktaOlhet jűk. Isberetes u. i. a testeknek eága, hogy meleget rejtenek de melyet repdes körülmények érzékein kkojj eem hőmérővel nem lehet. CW.osUrités folytán i li me\'eg ssabaddá válik,.e oly nagy ér el, Bogy á taplóf meggyujljájvady herbe mártott gyapotot lángra lobbai például; aa Smer elpárolgatása fojytá nek oljfsn alku ti fokát esskOsOlhktja a visel nyáij kOsepáu ia jéggé Ifi Lehet ibég pillanatnyi vagy tarldnaliEan égő tűzet geijesZtpni as ozygen és hidrogén keverékéből, vagy ha hyűrogent ÁnssOr annyi levegővisl egvesitűnk s a kevoraket vHlam szikrával mwgyujtjuk. Az igy ] kiesi jelt légkeverék, a meggyújtáskor tapsmaalhátó durranásáról, durranógásnak nevesuaik.l A világításnak ujabb idŐnen igen el-a világító gáz, njelr víriol ée inből, pelroleutnbpl, sőt kö-norbél is előállilbató. A kő-lepárolás utján nemesuc legem lajgtObb ussuenpal Is nyer* jító gázát; mivel mellákanyagul alkalma* kokszot, netrqleumot i kapunk, mely uiónbi nmét a keresetté vált eaiUaj kásmtásáre iOgy a gázban negjrmáijUkben a (earboaium), ennek állevegŐ terjedt anyi spirílusbólj sOnsógee amiből oloeóbban, hetni a vil még ttlzel és kátrányt íeslésben el; szolgál Mini fogUItatikr oxvgenjével llrlánt egyesülése Általi sstnozyd keletkezik, melyet a B u n s e nlféle \| lámpa égéee alkálmftvsl a lángban Ukk küpalakj baú saemlélÜetni. Mibden láng két résebői áll i s belső Jragy ssinitő íángból) és f kűls4 vagy oxydálé lángból. A színit lángbsn gyU Osese a szén, mel; véve nem 4g\| tehát benne a mi csen új mwl4kben kifejlődve^ mely köonysb gyúló anyagot, bt egy " kenalaka magában Jegség sin. vele* ■ ■ ■ Qirral lehet \|kimnlatni, s igy keletkezik -a iő láng phytograpihiája. A gázlángnak még azon természete V.an, hogy tijiom drót-rostélyon koreiztűi Omlesztvje meggyújtható, atiélkll,\' hogy a roatólrsat alatti gáz is meggy áladna. Ez k klllOoOsrégnek látszó tünemény I a lestek meleg\' vezetéki képeseégén alapszik. Nem hagyhatnm még ebütetlenűl néhány fémnek, klllönösen a pTatiuáríak azon ,gázfelszívási InlsidonUgát, melyhél fogva izzó állapotból kiseé lébfltetvén, a világító Íáz reá Omlesstéee által ennyire felhevül, ogy a gázát láncra lobbsetja. A platinának ezen gázfelezijráai képemégén alapszik a régente általános } alkalmazásnak Örvendett DO bsrelnd r-téle gynjtó-készül4k is. A tűz elŐtűiiik néha még a terméssel-ben a mocsáros vidékeken ia, midőn a szerves anyagok roihadáeából ké\|isődbtt foszfor kellő mennyiségű hydrogeniiel vegyülhet, as Után a! szabad TevégŐre juthat, melynek oxy-genjétol láugra gym. Es as Ugyneváaett bolygót (la. A levegőben meggyuladé ilVanféle gázát lehet mesterségesen is késmteni, ha u. í. Vizes kálilugbsjn foszfort melegítünk. A főzött folyadékból viken át szaladva, leiszálló fásak magg) uladnaa s erős iegbagyma-ssagot árasztanak. Hogy biaonyps sorrendben egymással éríntkeső fémlspok által, vsgr aa űvagasdr, gyántánsk stbl dörzsölése Iqlyján szintén keletkezik gyajtá szikra, áltaUoan ismeretes; de a btsonyoa j férnék ée folyadékok egymásra hatásáj valamint a delejáramlás állal létre aosott [elektromos világítás napjaink legssebb találmánya. As emlitéttekből látható, hogy a tCa létrejOttébeé megkívántató an tagak a terméssel mind sj hárem halmaa-állapotú testeiben egyaránt eltíjlálbatók. á aevából tűset csiszolhatunk, a vm alkatréakemől mesterséges etoa tűset álalhatnnk j sK a levegőt is sűrités állal gyújtó hőfokra emelhetjük. A testekben rajlőj eme tűaképaés sejtelme sdhatá meg egykor a vallásos pstieáaak azon saent hiedelmet, hogy a tűsben a természetet s ea aek látréhosóját, ás issssretisa őserőt, lebe boralva imádja f , !\| \| Asfeit A szerelem hatalma. Beszély a InémetbŐL Egy fesi este Amsterdam egyik eeűk utoséjában álló kiagw ház nyitott ablakánál, daczára a k4aő évszaknak agy kOaayea átöltözött leány állott, ki szőke 4s ma.daem éezményi szépségű jrplt, örökké mosolygó ajkaival mint a milyenekkel aa ember Kimet alföldön oly soksspr találkozik. 0 agy kivfll álló i^uval beésplgelett, kinek rakása ta bár a kázmivest gyaniltatá benne; de arssának nemes vonásai, villogó nemei 4e magassan ivesett Ijojaloka arról tanaaked-lak, miszerint mestere egében nem egyaaert-nek, hanem mfivéssnékkell lennie. „Mindennek végé0, nőséi a leány, „nekünk minden reméáyről le kell mondanunk. Atyám naponltiat kérdezi tő em, hogy miéit vanaák seemeim mindig tele kOaayaa* kel s erezem miért ely anom«iu Oh, ő meg-nem lóghatja bás\|at.F „A szivteleu, víszonzá aa i flju mérge, sen. („ó, én iamerem őt> £sl ő aat mondja, hogy téged eseret Mit hass a ál ae elv eaero-lem, mely e szívre kényszerrel hal I Ka esak egy egyszerű ember vagyok, de van jósán essem mely lyel igaztalanságát nagyon jól belátom." „Ne mond aat,1 ellen veié a leány. LAzon gondolat, begy atyám szeret, tegdn jgább kincsem, legnagyobb boldogságom. Be aidd nekem, csak irántami aseretete OeetOaai eamelműnk gátolására. I „Oh nem es, e;nessl saakitá félbe az n(\|u a leány szavait, njialatt annak komolyan aiisBáoa tekintek. .Nekünk aagyravá- SJd, iryrava* tásáuak áldozataivá! kélUlennünk I Te ttt->gy a mult hétea tőle kezedet megkértem 4s 4 gúnyosan nevetve aat monda, miszerint ő téged nem a kovács mű helyin ek nevelt es hogy 4 a szénport gyű-IQIÍ. Egy seóval dölyfösen vissza utaailoU, mert esőn eeatályhea tseiouom mely verejtá-jkével keresi kenyurdt. Ésen meggyaláaáet soha eem (egom néki elfelejteni. .Oh iearko^j mifbeesájmai ée Modai," esdekstt a leány. 0 oly igee sesret 4s ka m<% aa<dók él kre4< tények köaött fialtál I • mely uéaotülk szériát min-d»i kifiiih kftlfurrúi - Kaew küUmbféget nindiHiki érti • igy jutottak némáim aion meg-KjqfHM^\', b\|]f a isidé k muioeak egri klílíto tallas-le legeseiét, hanem k&lbn nemavtetia képeznek, ők nem magyarok, ltom ia németek, hanem egy nagy, aa egées jvilágot átölelő neiijaetieéghez tat,k»zn\|nkj mely nem-vrtifégnek t igjal azonosan Összetartván! semmit sem tesznek a közérdek- el lenben mindent a a jUU érdekflk e [1 ó m o z d i t á- • áfa. Mi nem osztozunk e meggyőződésben. Mi azt Ms/.ak, liogy a mi zsidóságunk sokszori {megmutatta, lidgy magyar, —f ijii megvagyunk győaőd ve arról, hbgy piáljunk ai csak egy {szorosan üssftetartó "és szokásai hoc jnt a kacsái ragasakodó valláa felekezetet képez, mely valláa-feleke-zetnek azonban moas már be kell i látnia, liogy ezen szaros össaotartáea, fcXclusiv élelmed ja a szokásaihoz való merev rsgAsakodása t&rsadaiini bajokat idézett elő s e szerint ugy hazája, míut a maga érdekében köte-leséége: az ország keresztény lakosságához \' közeledve, a társadalmi együttélést megkőnn] iteni s igr laa-•ankint megszüntetni n különbséget Icéregztények és isidlk kfözü,tt. \\^/NézetiÍnk szerint tehát a baj orvoslása azoktól várandó, kik act élőidézték v igy is maguktól a zsidóktól, — mert sem así uzsora szabályozása, sem a válta képesség megszorítása, sem más özekhez hasonló törvényhozási intézkedések a bajon nem segítenek, kivéve a polgári házasságot, mely azonban szintén nem közvetlenül, hanem qsak közvetve segíthet az által, hogy a ziidók és ke-reastfntek közötti Házasságot lehe-lővéNureén, az excluaivitáa megszün-teténét előmozdítja s a/. < gybevegyö-lést ímgkönnyiti. Mi őszintén sajnáljuk, hogy a ilkzn-eszlári esőt, mplyet n« m tartunk egyébnek közöiséges hüulénynél, okot szolgáltatow az országgyűlésen lefolyt vitára saz abból folyó eéeményekre éa határozottan el lenn zílnk és rosszal un k minden zeidó-ed-j lenes agitat\'iót éa izuatáat, azon reményben, hogy ugy k törvényhozás, valamfnt a zsidóság a az ország többi polgárai is a baj nagyságát belátva, viribus unitié fognak n zsidókéi dés .békéi tU\'-goldiiBÚra törekedni. Az ezeréves jjubileum. (Folyt ás vegei) Oly emlékek alkotásával, oly intézmények tereiutwév I kell te hát ezredéves jubileumonknt megUn nepeliiünk, melyek: Nyelvünket, irodalmunkat felyl-ráfoataaaák, biztosítsák. Anyagi viszonyain ka Lenyeljék és kedvelőkké alakítsák; éa Végre Politikai vozérszerepUnket saját hálánkban izmosítsák, megtámadhatni! a nná tegyék a a magyar nemzet uralmát, édes otthonában, azép, Magyarországában oly terméaz^teaaé és minden kérdés felett állóvá emeljék, bogy ellenaégeink még álmodotni ae meréazkedbeessenek többé annak meg-ingatbatáaáról. A magyar irodalom , biztoaitá sára éa fejlesztésére az állám.még mindennel adós. Törleasze le tartó zását ez alkalommal éa társadalmilag ia egyesüljünk arra, hogy nyelvünk és nemzetiségünk leghatalmasabb védbáaty^jat nz irodalom meg nyerje terjedésének és emelkedésének legfőbb feltételeit. Olcsó és könnyen szerezhető pénzről kell gondoskodnunk nemzetgazdaságunk felfrissilésére a gyermekkorát élő iparunk támogatásárs. Közigazgatási intézményeink léi törvényeink megalkotásán!) a fő, jtz irányadó tekintet pedig soha szegyen egyéb mint az: Alkalmas-e ez vagy amaz intézkedés arra, hogy a magyar nemzet politikai állását szilárdítsa s ha nem az, el velel ba-minden más tekintet mellette beszélne is. Ez az egy tekintet legyen mindenben irányadó. Kis nepizeteknél a szántok nagyságát, erély, akarat és vas következetességnek kell pótolnia.\' íme ozifra, sallangós külső pompák éa axobrok helyeit.ily természeti! intézményekkel óhajtanám én ezred-éves fennállásunkat megünnepelni. Gondolkozzunk rajta a ily irányban terjeszszilk a nemzet elé a javaslatokat. Ualázt Sándor. * Politikai szemle Nagy-Kanizsa, jun. 23. Aa egy ptomi kérdéa még mindig - oly bonyolult, mint a mind volt, a az európaiak biztonságban nem érezhetik magokat. 4 Nagyon természetes, bogy ily körülmények k űzött esabadul, a ki vagyonát mentül hamarébb pénzzé teheti, liogy kellemetlen helyzetéből mentül előbb meneküljön. A mint ntolsó politikai saomlénkben említettük szó volt a conferencia megtartásáról, a melybe most már a taultán is beleegyezett, de a hatalmak konatantinnápnlyi képviselffi eddig még nem tartottak ülést. Francia hirek aiarint a tárgyaláaok szombaton kezdődnek meg. Ugyanazon francaié forrás sserint a tűrök még mindig nem sse relmee a conferencia oazméjébe és a berlini török nagykövet még tegnap tettlépéet Bismarcknál a eonferenüa megbiusitáaára, de Bismark aszal ntaaitotta volna al, hogy szavát adta és azt meg is tartja. A kairói angol konsul egy jelentési tess kösaé, mely as Egyptombaélő európainkról érdeke* sla tiszt iksi adatokat köaOl: Jelenleg 1280 európai tisztviselő van aa egyptomi kormány saolgálatában I etek közül 165 -en a kairói ée alexandriai bíró- ságuknál, III en a kataar li 1 généi, lDö-en a köemnnka- ninie tóriumnál. 105 en á portánál ée 93 nn a alkalmakvák. A kheoiv-kaíineti európai laanée pedig egy frai ezi <1 tilkfr, tjgy levéltárnok áa jef f sae tor. Az [igazságügyi és kOi nunk iminieste riumban éa as államjósaágdl bál Obbeégben vannak ja franmiák, a vasul i, táv rdaés tep gerészti kormányzatnál aa i ngolo c, a péns agyminiuterínmban, a katsu térné ás a por-Iánál aj slássok. Aa összds eurój ai tisztvi- selők kbzül 368 olaaa, 32 1 fra iczia, 296 gasgatéeá- asntaknál ben négy i egy olaaa tanásmes- 401 egvip-ss j ebből ra 06.240, ara ülése, re és kitartja aS ngolorsság konfereu-hedive áa fermánojt leiben táy érdést nethj angol, 118 gOrOg. 93 ottlrák-njagyar, 41 nN\'et, 83 hollandi, belga, svámsi stb. A tiszlviaelök összes évi fize\|éi e 375 toná livrest (9,800.000 inm Lot) t a franexiákra 11Ü.&62, as angol\') as blaszokra 70.660 livres i sik. üszlvíseí ISkeek raajduem (ele ceak i a uté ibi három évbeli lopott egyiptomi ssplj álatb egyptomi helyzet I sltünt ítéaére kö züljjllc k következő táviratotat j j Fáris, juniua 22. (1 Freyoitjet válaszol Perter lérdés jelenti,] bogy a cönfereuqzi i msj elsű utóul. Franesiaország és utasitodák nagyköveteiket, logy oaia tárgyalásainak alapjául: a a szultán jogainak fen tart sát a ée a némzolköii szerződééel: tiszt tását jdlöljék meg. Aa egyj tömi íj k érintő* bármoly tárgy ki le z aáJva a tár-fájásokból. A hatalmak már aláírták a „nptdiolle de deeinterease neu(\'-\|, melyben kö^olealk magukat, hogy a oonfeJencfe alapjául sz\'élgáló ügyeken kivtl módokkal nem lognaa] loglalkőzni- A ko mányi semmifélo irányb\| n neiu mondott le : Iggetlan akciójáról éa I ia váiakozáaá elleni re, méltóságával elleuko .ő megoldásai állani szemközt, akciójának szabadságéval fogn k.ální; azonban meg viu győződve, hogy a jó egyetértéa neiu ie { inegazünni. Az iránt tökéjoteeeu meg lehet ! mindenki nyugodvij, hogjy . Noailles marquli iuagaiart««a meg lo^ felelni annak, a mi ely nagy állam, miuj Francziaorszag, képvísijlőjélől joggal megkövetelhető/ Mgy június 22-diki londoni jtávirat jelenti, logy a porlá a külfild képvieelŐihaz 91-én Tiutézelt körjegyzék >aen íelsorolja a kouleránozia elleni aggályai, kijelentvén\'egy-szeramlnd,\'hogy es esetbe i, ba as európai hatmaa mégis rsgsszkodn Jc a eonferentia eszméjéhez, akkor 8 (a szi.ltán) az európai kezdaméuyezés netáni követelményeiért felelősséget nem Vállal. Aa uj egyptomi kabi tetet isem akarja elismerni az angol kormán r. A mint a dllgok álii nak Angolország fárkasszomet néz £g} ptoni mnl, dpa Khedive ie fenyeget ődzOtt, hogyha ; z angol kormány aotive [föllépne Egyptom el en, 5 j Arabi, pasára ruházza Egyptom fSp irancsuokságát. (Anolla). Egy londoni távirkt a következőket jelenti: Az angel rendőrség összeesküvőket lődözött fel, a me ynele [a londoni, liverpooli éa manchesteri középületeknek szétrombolása volt a czélja. As öiszeeaküvők akkor az általános savari >an proclamálták volna a forradalmat lrlaudb tu. Moat már minden snlkséges intézkedés i aegtétptett Ii lantiban n meglepetés ellen. Az oroaz nihilisták. \\ rendőrség Péterváron ja esár ellen tervezet ■ atteátatumot ftJ-düti fel. Szombat és vasár rOlbéldl ötven gyanús embrrt ic kik állítólag tudlak aa ail»ntatumr$l, vagy résMsak is voltak a tervezésben. kos Bribilov állatorvos volt; 0 Moszkva városrészben lakéit, a átkül\'özött a Vaszili Osztrbv. v hol! szemm«\'l kisérte Tt a rend gyánua embert Mult saombi ton n< tisztogató jslenl meg uála, Isti éjjel kö-gtak el, a kOnnyeim és tíychUraamatilátja beleegyezéséi nem lona magiagadni." j vAst alig hisaam, mart kérésemnél bo-ezusan kérdezte, bogy. mijkép meréezlem szemeimet as 6 leányára onaelni, — aa 6 laá-nyáré, kit as ország első feslésse kér nOül. 80t eltiltotta,, hogy kásába valamikor belépni ia meréwaljek." REs 0 aat tette, inkán ? kérdé a lány féltékenyen. Hua te eobai sem lépted át bá aunk küszöbét. Kérlek, beszélj el mindent mit Ő mondott.0 „Mi czélraf hisz minden remény eltűnt, habár 6 szabott egjj feltételt, melynek teljeeiiéae után kéréeemet ismételnatem, de annak kivitele lehetetlen iée te nevetni fogsa ba elmondom ép ugy mint bogy én nevettem miitor ajánlotta.11 „Ea hogy hangzik?" „Hogy én neki fél fev múlva egy sa]át kezű festményt mutaaaak be ép oly\'iöt, mint a milyenek feetményei jlfrando vejének." „Ée akkor t" J -Te nem nevetsz n —- Éo, — egy ko-váas fcsteoi I Ee éppeu olyan valami, mint-ka valaki egy feettetŐI égy fiatal Ulzes csikó magpatkoláaát kívánná. F n¥<a másképpen vélekedem felőle Qneo-lia Ha alyám neked ezen ígéretet tette ügy fogd eaaváaál. Mond neki, hogy a föltéleit elmgadod áe leteu segíteni fog. Ee te igeaáa bírod jkinui, bogy ily rövid idő alegeadO belőlem feetőt képeaní ls „Quaniiol er^a, rájárd akarattal agy féri se kai ki bír viani.4 feleié a leány mi alatt aa »fía kastél macüstKá. á« ifja pedi\|r klaapveeénaklelkesedés ISI eugántá eiasába lekijjíett, eeenvadélyee, felbav aláeiél retfketf Im^on mondá: jjél vae, legyen lá» egy ap embert fogok s e i a á [ • L Vagy neaa 14- IMm, vagy a hir ma- m agam bál tad Qisetist soku gaa\'aláa." Kaa\'áa gyors láplaákeJ, aaélkll >#gy vieesa lakmMt vabm, táveaea. Aa Mi leáay siskáig nézett atáaaá éa agy fc§ imát Istyabee, bogy kadfaea Midőn Quontin lakásához ért, mely egy távol eső eeöndes ulozában feküdt, aokáig gondolkozott a felett hogy mit tegyen, Vájjon megbir-e 0 a feladatnak felelni ? Aa igas, hogy ügyee rajzoló volt, és nem egy váalat valami művéaaí kovács \'muakáboz, mely a városnak diaaáre vált, került ki ka-seiből. De feeteni — a különbség aa ecset áe kalapáoe között eokkal hatalmasabb volt, semhogy egyhamar bele tudta volna magát belysetánek ily hirtelen váltosásá gondolatába élni. • Aaonban a kedvee ssavai biztatólag bangsottak vissza lelkében ás mohón kapott egy darab szén után _hogy a szoba falán Csüggő szent képet lerajzolja. Homlokát verejték boritá, még szemeit mereven muAá-járá esegazte, merev gyakorlatlan ujakkal kaadé el művét áe ime I mit nem bjr a esi-lárd, erős akarat: a kisérlel mindeia várakozást felül haladott. E naptól: á>g»a nem látta őt eenki as ileaékon, sem barátéi, sem pedig kedveee. Nem elObb, mint a mig fel* adatát meg nem oldja akarta lakását elhagyni. Ee igy fáradhatlau munka éa aaoigalomkOsf röpüllek el hetek ée hAapok. Nem aa öreg gúnyos ssavai. hanem annak gyönyörű leánya — snive választottja iránti ssereime lelkesítette ée serkeaté: Nem sokára a szenet elvetve festék ás ocaothoi nyúlt Rövid idő mult el ezóta. Amsatárdam váf rosábau egy iemeretlen 1 estész bire terjedt el, kinek faalményei bár aajáuágoak voltak, aaonban uagy tehetség ás mffvéezieeséttől tauus-kodtakjlránya még ismeretlen vol. Nem törődve a külvilággal éa mindiut-kább növekedő hirável Quontin álhatatOsan tovább dolgosolt. O oaak aa általa megkedvelt művészeinek élt és meggyleOdOlt a Waé lángolé tebetaégről, melyet a sasrelsL ébreu-Utt fal. a A i. Ott hónap mállott már el, s\|d\|Un egyjk napon egy meggörnyedt Oaa, é^r (fiatal ans-bar kísérőiében a város aaoa Ww\'é falé Maj-dalt, bal aa addk rejtalyes, da sMét már M-kimm iaatáaa lakolt. I ■M...M I I II „Mit gondol mester iQu kjpéröjét „Uiiet-e a k< telt adni ?" JÉn kételkedem," It < ább el va it?" logy irigységgel válasz, „sőt ink egy ssantssándékos ámitás j I jHogy gondolja On JÉu ugy vélekedem, i mgy i képek nem az ;áll]\|ólagos mester mfiva jQondoIja ön, hogy t kép iket mások állal fkyteti, hogy oéljáho érjeá?" Én bistoa Vagyok f ilőle." Jól van, ba a dolog igy ^11, aa a ko-váee.dom fog tovább ámítani. kát férfiú a f<stéis házk elé érvén belépőit amaz lakába,I m dyuok butnrzatát fŐ\|cépep fokpolcsok éa fajttŐi k\|ászl^U\'k ké-pozták zajnak melyet á szoba Uakója felugrott sze fllggOinrt hirtelen boosájtá uetáui [henye kivánceiaág eglepotve hökkent gen, mert előttük egy mé( vany beesett arozcaal, fér kel ás kuszált félig ősz ba Kit keresnek ?" kérB H^Egy kovácsot idegeáj közöl aa öregebb, ezen megroneeolt alakban, lőtt oly viruló iQufc Kovácsot? aat itt a featŐ És m%ia," viszonzá \|ttátő szavaiban o v á e a o t kemeüi vei ea vtazoi értvl •V LQuantin í engem [On ? lehetetlen.;Aa lünk egy fiatal éle aa volt, da most saonsi a festő remegő:kan\| liogy p a vele llrtáut váltf érzi. Máaaan meg figyel meginaar-a iámét\' lAlig bírom Itlfogui ril. 4 Művei Mábreistdc ajabb művét • mi laétí ii I Megtekintsük, kik A fŐcsiu-egy ideig a után pedig ákos részbe, a Trség, mint hány szoba-műn kaköa- kérté ringó bee megragadták ée mMkW\|sték a semmit aaa éyanitó Kribilavot ée i\|akái)«néjátJ a ki iflMnbim arőe férfinak Uslnyali A saola* lisaega ók ti I. titkos randórlk voltak! a kik eeen psaliel éltek, logy \|öanyes» kéára ker Üieesék a kát nibilistfl Ezek ugyajiis szii esebbmi légbe rOpitikimájpifnt a rendőrik • Ital [ áRfűit, Ininteem alft>gnsaák magukat. Kribilov lakáfán azámoa késs bombát találtak, tórákká aok dynaeiiloft Ugyanaz nap jó fbgát ; csinált a ran-dől lég a Vospnerttenszkin isi Igy neveznek eg) báatösneget melyben körülbelül 2t[0ü em wr lalfikilAi utóblil perbei ismeretes (Ti-saeiav, a végrehajtó bízottság tagja, rziukéu ott lakóit\' eUogatáaáig. Szöra(jjaton eete mbg-szá ott rendőrség tgy lakást, a melyek béi löt, egy tanuló ée ngir nő, nem voltak ottbon. Midőn reggel b(t orakor hasa nien-tek, elfogja okot a rendőrség. Mind a ketten! megkísértették as el\|eiláliáát,de a rendőrük könnyen lalbantak voWk.! A rendőrség for radaimi Írásodat és clúffre leveleket talált, a melyek, mint mondják, ntaailást laiial-máknak 4 tetveseit attenlumrn nézve. ! Felhívás Magyarország t tüze tó ügyleteihez! 1 A magyar tűzoltók J Vl» országot küx-j gyjlíéso ZalajEgersiegen 1882. évi augusz-tns hó li—15. napjain jTog megtartatu\'. A megliivólí és\| bejelentési ivek a haz. i Iübouó egyletekljez £ évi márCzius éa áprilisi hó napjáibaij már szétküldettek. Azonban időközben alakulhattak Cüzoltó-eryletok, valamint az is megtörténhetett, hogy ^yM egyletek la részükre kŰltSöltj meghívókat pós^ tai, vagy eg) ét) akadályok ; miatt ez idei^ meg nem kíipták. Felkéreluek tehát uund« azon t agyiatok, molyok meghívót és bejelentési iveket nem kaita\|c ynlna, a magekaj as oreaágoe közgyűlésén képviseltetui óujtl ják, hogt as érdemben ! egyszerű levélben vagy le^eledési lapon alulírott központi: bi-aottsághas fordulni szíveékedjenek. A meghívók és beselontási ivek, valamint as émlitett napokon tartandó Ünnepélyek máf megállapított \' rendjét tartalmasé programm, ily megkereaíésaík következtében haladéktalanul meg fbgnjdc küldetni. A magyar tűzoltók! VI. országos közgyűlése lalkklmával Zala-Egerazegon IBÖJf. évi aósnujstus hó 11-j-la. jnapjaín lartáiidó Ünnepélyük sorrendje.; Cs\|ütörtök , sagusztus 10. A délutáni \| órakor Hagr- Kanizsa és esii 8 órakor Sioiunatbely felől érkező vendégek fogadásain ézant-iváni vksjjálya álloméináf, —: bovottulás. Zala-Égejjsztóre, a városiján levő áUandój irodánál m^gafiás, — aa\' egyleti zásmpk elhelyezése ajmegyeháa nagy termébeni —í a vendégek mSzáliásolása.j Papt»!k jauguszijus 11. Ajreg-geíi 8 óralcor Nsgy-Kaniaéa éa 9 óikkor SsombatUslyj felől érkező vendégek fogadása a iszentifiui! vaspálya á\|Íoniásnál, — lieVo-uulás, -[(\'a vlárosházbau lejtfő állandó irodánál megállás, — nz egy etiij zászlók elhjalye-zépe a megyeház nagy (jemíében, — a \|vpu-düjok eMwláeolása. \| DűklOlt 111 órakori a kiállitás megnyitása s a bíráló bizottság mfiködésének meg-kazdéieJ . Délötán 2 órakor k kiállított tűáo)tó-sssrekkií kísérletek a kiállítás helyiiégébeu. Délután 4 órakor Összehssonlitó-öltási kísérlet a HoUl-féle tüsoltó finyaggal a vásár-téren Pávrléituer Gusztáv ui vezetése Slflt A délútálii-5 órakor Nagy-Knniziat! és eJti 8 mikór oaombátbply felől érkező {vendégek miadásá a ssentlváiji vaspályáuálj — bevonujál, j- ja városliázbán levő irodánál megállás,! -f az efc) lati, zászlók elhelyezése a as öreg hírnek bi- Visszafojtott szem, bogy i dolgunk." ijövőh okoztak, a léről és HZ ablak hogy munkáját Ől aWonja. viassa a két ide-fiatal ember, hál-ynélkuli ssemek-lakkhl állott é gyönge hangon. " mondá a két nem ismerte fel a még egy ;fél év- úában kereelelí," az öreg ki nam rejlő gúnyt, mi Queutíanénrv\|el. ugy bivnkk." a Quentip kit vidám ifjá-" már nem aa," jvi-On mely elárulá. aásl nagyon ia jól neeebben, vájjon —■ Eaaa váltó műismerőft oeo Uttnk, hogy log- 1 aÚmim 1" mondá [a művész, fokp^lé\'á* boz lépvén Leznu indvjel küzdök mindé na méri, asasouosém lés sz élotomértíÉite-nmnra ímonBom I én diját becsülettel j vir-ta\|n kii magamnak. Monmák .meg igjszáu, iu kép flOllek ido, osakjkivinoeiaágból-e!vagy mint pármtM, becaüleíes jtélő bírák áljának olpUenl [ [ . Jlj mint pártatlan nirák állunk !• ttf A művész a filggönyjt félre najtá éh k két idegei] meglcpéiVö állbtt aa ifjú meat\'+ mrava lp JÉ4 ön o művet asjáflfeaűleg teramté?" kérdéjM, iflabliik a két iájsgeu közül. I j JKát holnap óta dolootsom rajta." i ÍjEugfdle meg, lfogyjikesét megssorit-isam és hogy öntől kételkedésemért mu-isétluj bpotinalnt uóndlj u. i. eddig ^aon luiben éltem, l ogy tán ídegon tollak kél <M-ssolegl cfie megjragyok! sségyanilve. Ön! IXog-é« é« éa siormioiésáqk rUlanám mariamaj, ha fánqnczljul lelvjdnuk" pTéjnán Állott az] öreg, ki nem volt mák niint Q e qlIn kadyeviáék atyja, aj Mf előtt (aztl csodálkozásban elmerülve Samuiéivá, mialatt az tfju művész sáive, hsUhstólagi dobogott I \|V" . j ! í . Végre aa öreg hokzája foi-dulva igy szólt T I I I-T M. LOn.Néisst aludnék és magának qagv hirnwretj iserzett ÉL é)lyt«tá mosolvqgvk as iliu lesat ibegfogvái i„ma elvárom M« zamljau [hol önt etiedvo várják. ; ja ] Egy liónáb mujva jegy fiatal pák \| oá-fn semnomj uoltána felett, mániáik •settattáej \| vág^ata^etk, a , képfefmipvi-igy rokueso poinpásott mely Jeáns [a rsótta léteiét, jobbról lat Jánost iaibal. t János mártírt áMaoltaifcetval pjsdk éviéi örápej fgyéailett i(u vő egéuSr „GénnubuiHs amor] fae malabrej mait Apelem. JvolUa elígej melyet(iQuelüjt iju Meeiitoll wmtaMlld ajnil leghireeebb festő jé-nekj kin ikj kéw»t M fallanaésbeui nag\|raka««t pátlfos 11 él mm é ki,.— kétóbb tátyHf uitoiak. I li I MM MiLL fuagjrriiáz nsrjrtermében, a vendégek «l««ál-lásolá^a. T f Esti 9 órakcy ismerkedési estély Ka msiiésán a karii Italyiségbea. Beléptidij nem tűzoltók ré«aérfl: 20 kr. A kiállttá- este villám-fényű kivilágítás mellett leik megtekinthető. dlj a kíál itá.i helyUágbe: nappal 20 kr aste 10 kr. Szombat augu«ztusl2 tyeggel 6 érakor 9 ébreastO. „ 7 érakor aa oraaágos szOveteégi választmány el&ftrtekealete a megyeház nagytermében — - \'„ 9 órakor az országos aaörat-aég kOzgyŰlé^-asinlén a megyeház nagytér-} mébea; melyen nem tűzoltók esek belépti jegygyei jel ceheinek meg; szavazati. jog-gaí pedig ovk a magyar nyelven kiállított rendes meghatalmazással ellátott ■ egyleji képviselők s küldöttek bírnák, . Délotán 4 órákor kirándulás a "fe}ső efdőré, itt tánezvigalom,. eate lüzíjáték (tárom szakaszban ée villamvilágitáa. Belépti díj neid tűsoltók részéről: 3U kiw A kiállítás egW napon át nyitva, t Vasárnapjain gusztus 13. Heggel Ö! órakar s ébresztő. I Dólolőtí 10 Órakor díszmenet a váaártérről a fehérkép- iri- iskola és kör-á^ttU ntezákon át {aj Kazinczy-tárra, kol a vendég egyletek eja helybeli egylet akkéqt fognak az állványnyisL szemközt elbelyezkedni, hogy első sorban a sáaslós agyiatok, azután podig a táblával jelölt egyletek fognak bo türéüj&beo állást idglalni, végül a helybeli egylet , azután az Jgy etek kjűldOttei által az Ünnepély védnőkume s a koszorú hölgyek a megyeház nagyterméből a számukra aéazi lett emel vényhez kie*rtetuek • itt helyet foglalnak; ennek megtörténtével tartanak az üdvözlő beszédek éa ezekután megkoe/oruz-tatnak az egyleti zászlók és jelvények ako- {\' azoru hölgyek által, végül a megkoszorúzol t zászlókkal és jelvényekkel tisztelgés a vád-nöltuő ée a koszorú hölgyek előtt, ezután pedig a védsökuő ée.a koszorú hölgyek az egyletek küldöttei által viaazakiaértetnok a megyeház nagytermébe. Délután 1 érakor díszebéd a „Zöldfa" vendéglő nagytermében. Egy torilék ára 2 forint. - Délutáni 4 ómkor diazgyakoiiat a Ka ziuczy-téren.; Délután 6 ódakor népünnep ée teke- \| verseny a Kozenkfancs-kerlben tűzijátékkal Belépti díj: i nem lüzoltók részére 50 kr.j:egy verseny {egy: 25 kr. Este 9 Órakor aártkOrű táncavigdom sz „Arany, bárány" vendéglő nagy terűjében. Belépti díj:\' 2 írt. Szünéht alatt a zalaegerszegi önkény-tea tűzoltó-agylet beiegeegélyeaáei alapja javálra hatóságilag: engedélyeset tárgy sorsjáték nyeremény tárgyainak kisorso ása a hatósági kiküldüit jeleulétéban. \| Kíboosá\'tatott 5000 drb sorsjegy. — nyeremény tárgy vak 100 darab, melyek kö sül az első liarmadik főnyereményt egy-egy 3—400 fri? illetve 100-150 trt értékű a kiálBtáeon kitüntetést vagy dioséretet nyárt ujabb szerkezetű tOzoltószer, a második főnyereményt pedig egy 2—300 Irt értékű II személyre való esüst asztali késalet képaaendi. Egy Bortjegr ára: 50 kr. 8orsjegyek Kaphatók alulírott kOsponti rendező bizottságnál és eete a pénztárnál. . A kiállítás egésa nap nyitva. . H é t fő n a u g u s z t u s l4. Reggel 6 órakor: ébresalő.j Reggel 10. érakor a kiállitási bíráló bi zottság határozati!uak kihirdetése a azután a kiállítás besárása. Td begtre. ■• 1 Eeto a Nagy -Kanizsára utazók kikisé résel a vaspályáuus. 1 Zala-Kgeiaygeu 1882. évi junius S én A magrar tűzoltók VL országos j kOsgyflléaénak központi rendsaö lii-I zottsága: " ftseghO lat vám f-a t [ . etaSk. A magyar kereskedelmi sió-tár ügyében. Olvaaéinkksa alig kösOlketuénk Orván-ebb eeénjéi^i, mint aat, bogy a magyar \' adelmi aaolár kiadása mest már eíha íott tény. Lapunk olyaséinak teljesen f-ee m>t bőjsabban fejtegetui, mily ja-séga van ag eseménynek, mert alig je* meg e lapokból szám, muly direkt vagr akt ne foglaOiozott volna a kérdésééi. wkedolmUnkj magyarosilása érdekében jklálan eaikkétikOsdltűnk, do egyet «u, r nam Itangwatná, hogy keitwk odeltnfink e magyarosodása kareakedolmi uifiscsotár Ijlll nenivis ItApaelbatő. Nos ezen, min-i által éraeá hiányon eagitve leaúd, mert I a mfi létemtéaét reméltük, a magyar mányoe akadémia, elhatározta a szótár eeatéeét és Imár a szükségéé alőkásaű-et ie megtette E bétán bármadiaban tárgyalta aa aka-ia nemzetgazdasági biaot)aága a szótár A mfikiaéáaára — mint már Vözül-a magyar I kereakadalmi-oeaniok 1000 kot és a púiti első hazai takarékpénztár forintot ajaalott fel. El volt határosva ltogy "f píután a rnfl kiadása előre-atólag uary jkolteágbe log kerülni — as. búsai toka&kpéuatár fül fog kéretni a alapítvány ettV isbaui átongedéeére, de aa toTtett Kiáeeu a bizottság czélwto-találta,1 ba a kiadás támogatásám idáki kereskedelmi ée iparkamarák éa téaakak kéretnek lel Meg vagy ujak győződve hogy a magyar as pénim^éaelek, felfogván a nemes , nem fogfilk késni adományaikkal elő ani a ÉÉ8 lehető gyors megjaleuáeét ée nen hiesaflL Íny akadjon magyaroraaági páa kintéaa^ meynek ea idei kimuteláeban eri ek Iáit eí leeli g lontpi lent indi K saá mai teli nél deu ti aki!\|5l tudfl szei letek Jkt dere ög tük fral toop aa látl első Fáj a h ilen rüb )uek M zn<am lótár Mittklil masnlflA. 1 lek vés 1 ne CÍ< M II twföálfftit ja taagjzr aereske-HHfilkUiáli(>4\| .járul, kik KMMMk ItMtti. M tölt Ili mert immár lk\|vzthmett i kiadót éa sáarkeaa-aj Ittuk ségódlteeui: páuaiatásetek éa a iwi ma- tíllHljwlVO, d >mán) t a magyar ke-4a a gyljtáat lenennel luiírttal. 1 amit aa Ugy érdekében leik ea úttal aa öaaaoé hazai >kel, hogy abbén támogatni mél a aaétá aókép ék a házalj ,tily kSr»»b«»u, al leginkább I memtt; ♦aülárra éa lerkeaatőeég UgHé át, jól óau nom-élez kó-tnljeeebb »^mak. De küíönöeen a koroakéuoi oaa-l tálykaz fordulunk, fetbiva Őket, kmojljúk fel\| 4 lusgyai kereakad»»luii mfiazótár fctfufotl naját érdekükben, jelenlékc mukboa méiióau. Adakozzék e kiválóé ít>ii ct--lra, minden kereakedő orejáj ueat, bogy a nagy munka minél lualliiáeai, minden líéueget kizáróatl biato-«itvá moudltaaauk ~ és liogyelegyea ben no réazea miúdöu magyar kereekedő. Adakozzunk tehát éa rendeaaüak gyűj-léaekel a magyar liereakedelmi aaótár érdekében j , J j I A> adományok lapunkban éa a lívá-ilapokbau nyugtáztatni foisnak éa •bízott* mai napi míg megalakul aa akadémiai gyUjt \'ág s pénz az eaŐ haaai takarékpénztárba, log elbelyiztetui. J A máaik ; a aaellemi támogatáal UJgyoa ügy buzgó kereakedő urak lendelkezéaünkre bocsátotta!; már kiaebb magyar kerealMdelmi niűazó gyűjteményekéi. Ezeknek köaléeát már legközelebb megkexdjük ée mintáig (xúg\\ üjleuiéuyek a aaótár azeikuaziöii bfceéa anyagul fognak ssoigáln olvaaóiukat, hogy bocaásaák ren alá arógyOjteményeiket, mi aaokat afc illető i-vílitő nevével lapunkban közölni\| (Magy. K HivaM aa- ily ek igen ... j Ikérjük luelk tzófüuk .•reak. [fogjuk. a máaolat A magy. kir. pénzügy miuisstorium^l 33S76. azáiu. Körrendelet asország Ossses törvénylható hágaihoz. Minthogy a vadáazat megadóztatásáról azóló 1675. évi XXI. t. ez. határozatainak niódoaitáaa tárgyában benyújtóit törvényjavaslat még ez ideig a törvényhozás által le nem tárgy altatott aa 1882. év eléé felére kiadott vadáaiati jagyek \'érvényőssége pedig folyó évi (unjus végével lejár, miheztartás yématl ezeu nel értesítem a törvény hatóaágot, bogy mind azon felek részére, kik a folyé évi; juuiua végéig érvényéé vadászati jegyeket imegujt-lani kiváltják, vagy uj vadáazati jegyek ki* asulgáltatáaáért eh* ezör folyamodnak áa 1876. XXl. t. ex. 12 fiában megállapított tizenkét (12) irt, illetőleg Itat (6) Irt és a törvény 11 fi ában említett egyének használatára szolgáló jegyekre nézve a törvépyaeerü két (ii) frtpyi bélyegíllelék elSzelea ijfiaaléae ntefet a kívánt vadáazati jegyek vágyta 1682. évi juliua I-tői fog * W. va 1> mius végéig terjedő árvénjeeaéggel le»a iállitandók, mely ezélra 12—6, ilfotól f Jévre 83. évi anek aiaiiuanooz, meiy ezeira rz—o, tnatőleg 2 bíos bélyeggel ellátott vadáaaati jegy Űrlapok haatnálandók. Oly f«lek ráaaére, kik aa idésett tijr-Nény 9. fiának határozatai a\'á eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáéit folyamodnak \| ilyen jsgyék az intézett §-ban megállapítottj 3 évié járó 12 frt illeték egyévi részletének megfelelő\|(4) forintnyi összeg elősetes leűzo-u se melleit »zintén caak folyó évi juliua 1 -lől I Kh3. évi? június- végéig érvényes uj jegyek adhatók ki. I És miután as « czéba hassnálható bélyegzett Ui lapok forgalomban nincsenek, ezennel megengedem, hogy aa utóbb euililett va--<iau i jegyek kiállítására a 12 frlo" bélyeggel ellátott Űrlapok haáznállaaaanak fel, azo-ree kotelOaaégévé lo»zem aaouban a lentebb idézett törvény 2. §-a azeriut eljáró térvény iiatóaági Ü»zivíeelőnek,,bogy felelőség terhe alaU az ilyen vsdáazati jegy kiszolgál tatáaz alkalmával annak, hátlapjára a 3 nrtnyi il-W kosxzeg letisetéaéi, — valamint az 1883. cvi janíua végéig terjedő érvényesség idő pontját pontosan tUntesse ki, áe aa ebbeli záradékot aláírásával és a hivatalos peceét-lel ia láSa eL A feutabb emiitett vadászati jegyek ki-sdá»a iránti folyamodványok tekintettel arra, Ugy a j<il)ó év második felélőn kiadandó va: ááinati jegyek az 1883 év e\'a<l felére is ki-i trrjed\' érvényességgel kiálh\'tandók, az 1876. évi XXI. t. ez. gg-ábau megiialározoU 60 kr.. bályeg illeték a\'á estiek. Vég»il tellúvom a iÖrVétiyhalóságot, hogy a fentebb jeltett bélyegzett vadászati jegy itriM,kbéJ szükségelt készletnek aa eddigi Redőzetek szerinti nteg«seizéae végett ideje a tria Urtáakedj^k. Hudapeat, t882. juniua 1^-Az Öróf Szapáry s. k. KUlönfólók. 0 /sípunk mai néma nyomdát \'áadu^>4 miatt ím nappal meflkiielt. Vsaster Isasrc aa alaó lendvai á\'a#tt4 kerület orazágos kápviaelője zábázy eap éta fátoeaakben időzik. Innen válaeslé kerüeténiek seegldiegatására indul. 0r. H\'laaalln (iyula ur városunk tOgyi mialsatetízm-kir. zlZgyéaz a ba a belyaaletett át. fialetea Für«m határában 23 án reggeli & érakor agy negyed lábf tartó jégaápor pasntitett, mely e ga-Ueaftldskban és a szőlőhegyeken telemes kárekm zkeaML Mág 10 éra JsöcUl is hal-aesbaz lakidt a jáa. - A ■alateabe fWIsdt jzatas 11 áa Tlrak Jénai nemes vitai 19 éves le- gény, A sseranoaétbnség a NBadaoeeny* \' nevű hajén történt éa elég hibául róbató fel! a u«ir«a«it hajón asolgáló matróaeknzk, bogy I a aaárauoeéileii lagány kimentéaóra nem ie goudfohak, rr, pedig könnyű módjával lehelt! Volna kimenteni. bO arató ment uzoo hajón ás azok kOzül sem vá lalkosott >gy aeiu aralétárauk luagmantéaére, A axitlgabiróaág aBadaoaon^u hajén aa aratók vaállitáaát! eaigoruan betiltotta. Kővágó-K .re H82 29\|6. A Mchulverelu ismét erőeen kead dolgosul a délvidéki német»k közt. A na-\'pókban 3 száaz agitator fordult meg Tuiijoa-várott a miután itt nem akadtak pártolókra, moaj. Vereecare utaztak, hogy ott szereazeuek tért magyarellenes mfiködéaüknek. Hallomás\' azeriut aaándákukbzn van Temes, Torontál és Rrassó-Ssörénjr megyék össses neveze teeébb német belyeeégeit beutaani, hogy a Schulverőin mellett tüntetéseket rendsnzeuek.\' A Schulverein. már pénztel is kead dolgozni a délvidéken. Köaelebb pl. 180 frtot küldött Vereeoare állítólag aa árvízkárosultak javára, tényleg aaonban más, képsslhető\|mily osálra. As agitátorok hihetőleg miudenütt kudarctól fognak vallani — Nzeut-Bnlázaról irj^k nekünk z következőket: Tisztolt Szerkeszti ur 1 Lapunk utóbbi ssámaiban nem hiányoa tak aaon tudósítások sem, melyek a szülőket és a paedágogial világot nagy mérték* 4)oo érdeklik; t. i. Kanizsa vároa iskeláiben tartandó vlasgálatok aorrendje, ugy a felaőbb mint a népiskolákban. A aaUlők örülnek, ha gyermekeiknél aaép hzladáat látnak : a tanárok üdvözlik azon időt. mely elatl hoaaaa fáiadtaág után kipihsnnetik magukat. A napokban nekem ia alkalmam volt egy viaagáletot meghallgatni a kaczorlzki iakolában, hol uom váiosi gyermekek dukálták az ez évbeu szerzett ismeretü hanem egvsserU pórgyermekek, melyeknek ssép haladásai snnál inkább megörvendeate-tett, mivel iláttam bennük as igyekezelet, saorgalmat éa a saép baladást A gyermekek tiskta és saabatos felelete, meggyőzött arról is, bogy erélyes és következetes tanjtóral bírnak, mii aa iakolában tapaaztalbató rend áe a gyermekek figyelme azintán bisonyit. A vizsgálat a saokott sorrendben ment véghez. Vailástauou kesdve, est követte a magyar nyelvtan, történelem, fö\'drajs, számtan és terméuyrsjs. A legusgyobb komolysággal, mint egy saentélynek tekintve a helyet, üllek sorbau a gyermekek, vártak a botaájok intézett kérdésre, melyet elég he* lyeaen megfeleltek. Adná as Eg, hogy több ily falusi iskola létezne haaáuknan, de fájdalom 1 eaek még nagyon gyérek nálunk. A vizagálat befejezto után Sséphegyi J. lanitó ur a köseli erdőbe rándult növendékeivel, egy kia juniálist rendesendő ssá-mukrz, hol a kia sereget löbbeu várták. Ott megérkezve, egyik értelmesebb növendék üdvözölte a jelenvoltakat; mire a többiek harsány hangon kezdték énekelni Vörösmarty 4 Érdekes volt nézni, mint tán* apróság I Köabe-közbe szavallak többek közül I „Hunyady Lászlói", „Szilágyi Erzsébetet áa még máat. T. Száphegyi ur, fogadja eliamerésüa* kot fáradozásáért, melyet az ifjú nomzqdék érdekében elkövet! Szt liá\'áss, 1882. juniua 21. Tisztelettel: S. bsaonló vállalat, mely inkább megérd ma \' támogatás, (f ki a legéwlegebk heti fítaztekbeo folyóiratnak egwjtj évre 6 frt, félévre — A .Hajrasamla" senéazet RlfifizOtéei eaak) meg elt nő rt. löny 21 ik számkl köveik- tő érdekéé lömmel jeleni folysinok é tofuleü" operája. Riohárd p. ,Nen\| (C"ovegé«). Her faluk világából iont injjg: A magj é« at étek Arri^ érája Tfrosa t A fl A niagyarnyelvi jót tan-0 Boito Nana i azinhás* D. Aa napi rond..Zene. / épzőm\|<\'St«L Hird így< j Ajánljuk a műpáítoló kösönaág i I Klőflzetési ára i^sgyedévfa 2 frt. I értékes smieművisket ád melléklet SjPORT. Felsült rUzfa vadászok. \| bői Tspolcsa Viuék Neinee-Vigánd f. ávr jauinS jbó 17án hároui 10 pro lkot, „Szózatát, czolt Irodalom. áa tUbb bMU müvok inegnudalliatGk U kaphttók Ylaebet FOtOp kCoyktraaluMUaébaa Nagy ~ Oaiut1^ ké azüíO\'te, aa tgaaa MStntt komáromi Li Ug> éaaeágl Jégaai. — TAItoraky én Paranh nemzeti senemfikereakedóaébon Budspealeu tnagjo\| lent: .Szép leányok" Caiky Gergely Teg* kdveltenb dalai. 1) Még azt mondják emberek. 2) Ha meghalok osillsg lészen lŐlem. 3) Osipkée a aaőlő levek 4. meg jő, meg a golyó (Szentirmay Klómért öl.) Énekhangra zongorukisérettel (vagy songo* ráru kúton) Ara 1 frt. nOuügyiédu (Knon Alaioatól, Kiadja itj. Megél Ottó Budapeaten.) E köz* haaanu műnek iámét egy uj füzete jelent meg éa pedig a 4-ik füzet,. értekezvén a feluion-\' dáaok és bizonyítványokról, tárgyalja a be* kebelezéai éa törléai engedélyeket, téritvé nyéke\', számlák éa jegyzékeket, eat kUvetve kimoritőleg iamerteti a végintézkedések kü-Mönboző nemeit, az írásbeli és ssóbeli magán ás kösjegyzókhöz letétományezett iriásuslj uisgánvégrendeleteket, s kötvégreudeleteke\', a közjegyzői okirat minőeégével fehubázcAt és kiváltságos végrendeleteket, fiók Vjégren deleteket és a II. résa 3-ik fejeaetét n törvényes osztályrész ismertetésével felesi ble. A 4 ik fejeset a seeraődéseket általában tár-j gyalja, ismeiteli azok kellékeit, a saerződé* tökben e\'őfordu\'ó magánviszonyokat, Zsser sődéeek mellék meghatároaáaait, e saetaŐdé aek értelmeséének módját ée megasttntét,\'d szerződések kötéaének általános saabályait éa alapját, végre a pon\'ozztokról, a ssersődé-eek alkaUáezeiről szólván, áttér a taafzŐdé sek különböző nemeire, melyek kOsÜl SS ajándékozáai, letéti éa baaaon kölcsön szer aődáaeket klmerítőleg ismerteti, kitlnlntí aat ia, hogy melyik aaerződéa milyen bélvegilje< ték alá eeik ; végre megkezdi a pénzküloajln aaeiaődáaek ismertetéaét. A gazdag tartalmú füzet ára 80 kr. — A Magyar Regény Csarnok XXly\| füzete a \'agérdekoaebb, Kellemesen szórzkozi taté tartalommal épen most hagyta el asaj^ tót. Tartalma a következő: Örvénjf a rétvj ben igen érdeket regény .a magyar lársaj dal mi életből q. Brültuer Júliától \|a\| föld alatt aaíntén eredeti regény, mely bgéj szen leköti aa olvaeó figyelmét Arnóthijó ÍHeabé Ignács.) A titoviroentt orr, humoros lia párisi életkép, franeziából forfl. VjsiU Sándor, -r Mozaik cziinü ismeretterjeszlfl és mulattató aproságok éa aa Aprónéaa Isi iratu humorisztikus képek. Ismalelve sjánll juk e disseeaa kiállilotl s valóban! érdeka közleményeket tartalmasé s páratlajoul ol<U folyóiratot t olvasóink figyelmébe j zlUgvju kás, kik a vadát osak általában vag;\' fektében saokták iieaztgotni, kimentek a határszélre a gróf JSiuáerbásy és a Voézpré: ni püs pökség erdőből ál járó azarvaaokst loa a iiuo éjjel egyik elölt osakugyam m nagy vaa — hegyezve fülelt1 4* a állá nem is lieroívo: blk ben a menny ta-e va\| \| mennyire kiv tette ára la* „Meés U.Paulai ének. Üti II- téaek. unibe, mkint inául. Özaég-fUztk pua- gáll a lesben tehfn ? — ozélba lötétaégbec vévén, golyó ésl vágóit ssatynjával I töltött Hintáját éliUlöita • a nemes van egjl muk* kauáa nélkül kisdia páráját -4 No hiassn lett öröm, de nsay I — összépnszegire bajtársait, aaon tapáoskostak, uiit tegyenek most ? — Végfo abban állanodta\| meg, hogy felbontlák \|s belét kiveUkl a máját tüdői és ssivél bsasviisik. ss elejtstt szsrvaat pedig jól eltzkexjrán, később érte {(Jnbak. — A hntárosajot tett követte, • sz elho zatt aprólékból hevenyében jó pörköltet esi ki\' is lzl ikván but Fülöp és fijajja I. aj tat ók jafára lakós ellen 500 csombor hó lei éa eddig öi ság követelás végrcbajiáa alk t I S\' f-kanizsai lakos végre* I zzp alatt a harmadikat ugyzoatlól 8 bóoap }% fik nagy-zzni rára Bőhm Kár (00 frt tdkei em 31. aapjiféllssái sUeeei II frt 6ő kr. erejfig elrendeli 1 talmával biróilag le t-láaslóí ennek 1881. é»i de-azáizitandé BJ k ama-perkölt- alatt árveH biztosítási ■■■■■ lofoglalt áe 816 frt benstlri QzrMb Re^aŐlile 10 lé erejű 2244 azámn gőzmozdonyj 1 jegyjárztu malom perken t kövekkel,11 VörfUréaz áe I tizedea mérlegliől ingóságok nyilvános érve-réa utján eladajlnak.r Mely érvfrésnák ja 14141181)2. aa. kiküldést rendelfl végtéa folytán [a Ijelyszinén, vagyis Ka-Komáromban zlpzree malom hely iaégében leendő taaküalésáre IÜ82-ik évi junjus hé 10 ilt napjának délután 2 érája batáridőül kiUmatiklásla venni azándékozók esen nel oly msgl egy sassal hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok ezbn árverésen, ss 1881. évi lluL ti oá 107. fi a értelmébeu a legtöbbet ígérőnek bejáróin alul is el zdztni fognak, As elárvereeeodő ingósásgok vételára aa 1881. évi IX i ea. lüB, fi ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő Kelt N.-Kznizsán, 1882-ik évi junius hé indeo egyes vételári részlet utáz zz napjától ssáaitandó kamatokkal egy üli aa árverési teltételekben meghaláro tott \|i»lyen áa módotatok szériát lenaetni. Eaen hirdetmény kiboasájtáeával egy idejűi tg megállapított árveráei leltételek a hivatalos órák alatt z a ssaisssi kir. ta* lekkj joeatályánál s z nelai köaaég előljáró ságánfl megtekinthetők. Az elrendeli árverés a fentirt telek jköoyyben lel jegyzendő. I As árverési hirdetmény.z telzkkvi hatóságnak kifüggesztés agy JPola s a seom-azádps közaégekben körözés és kifüggesztés s sisl egyik helybeli liirlaobau egy ízben beiktitás által közzétátetik, f- 30 nap eltel-távej íaz árverésnek, Málila János ügyvéd v. helyzjease küzbenjötlével foganatosítása vé* I r11 liotli letenyoi kir. járásbíróság kerestetik njeg. Nagy-KsoiSaán lz kir. trvsaék, tetekkvi 15-ik napján, j 1067 l-l fiuT 1882 IBABTS ÓYÖBY, jkiri bírósági végrebsjtó. ssám. Árverési hirdetmény. . Alulirt kiküljöltj végrehajtó ss 1881* évi LX. t. ez. 102. I a értelmében ezennel köshirfé teszi, hogk sj nagy ksnlsasi kir. já-ráabiróaág 4316. ssámu végzéae ál tel Job. Bosenberg és Jos. fVeliscb caég vé\| jsvárz GrUnlelH Roziba habóti ..áltatlak éa két oldzlrz jól nagy oaendességj ás titoknzn kdesival z szar vasért mentek, melyet olt sértetlenül meg is találak ; — hozzáfogtak tehát a megfejtééhez ; — azonban, hogy hasúitól távozták, P. O.-nek felesége azt mondá: apjuk ll tudja-e keéd, hogy a múltkor is milyen jé konsonyát főslem a lábakból, hátba má keed lőtte, a lábakat senkinek oda ne adja ám I 4- A felosztás tehát ugy sikerült, hogy a Iáink fejében 3 kiló hutt engedett el jutalékából. — R. S., miután a vesék felét kivántz igáaaen, 3 kilót kellelt engeduie, — K. S. pedig azt a fejtés fejében kspja meg. — P. Qj. tehát először is a két hátsó lábát metszetté le, — midöu az első lábait sksrja lemetszeni, szörnyűködve felkiált: Juj elyafiak sohal se láttam ilyen csodát 1 —• No mi aa ? -+ ea a azarvas meg van patkolva 1 — a fei ye meg ia eheti akkor ; j— (pedig már\' jól ii laktak belőle) szorosabban vizsgálják \'— éa oh szerencsétlenség ►zerénoaétlenaége 1 ott fekszik élettenül a ssomsséd helységbeli Kn\|iásznak őszbe csavarodott vén szamara. A felsült Vadáasok elejtett nemjos vsd jukat ods hagyva, lehorgssstolt orrt I nagy titokban hasa msntek azon édea reméuyben l ennek 1881. égrebajt akós el jtató elleu évi okié- hogy es titok marad, mert Ők ugy árva hangot aem szólnak senkinek. Oe a falum nem igy akarta, m nap a kanáss elasabadult fülesét k aat az erdő szélében életétől, lábai an egy irt más* resvén, Ól éa z belréezektől megfosztva meg is talális, azon ta, lu nal gyauilotia, bogy szamarát a vigs udi orv vadászok lőtték le saarvas helyett, tjement a éjjel neiyeit, faluba, hol ut hallotta, hogy P. 0 aszrvzst lőtt, elment hozzá és hogy semmi lárma se legyen J 14 frtban kiegyez itt mit azon zljeUoléssel, hogy senkniek ne ssétjon, ki is fisetett; — s kanász hallgatott is mié a básból kijött, de a korcsmába ment, titokban elmond gény vén szamarának gvászos kín áltát, s tudtam én as mint ntzsságot ktiölnl • Szerkesztői Üzenete Ismert tudósítóin mé nyekkek m e ii toiinés T—szl Aszúd. Addig is migi fuj ez hetem ki fi működése feletti előzetesen Is kft Dr L fiy. lejánlott nagybtosü örömömet, e helyen zöuetemet Csáktornya. Elfoglaltságom miatt nem \|juttinjttsm még eddig a I és kilátáabs helye: munkatársai tói érkező 1 nem kiváuju t. Télirán Zett befogadja kössöneb met. A végefelé1 Badtjgunüi utamban beiéi ok, kü* n Qyőrőtt fogon felke-Szive* üdvözlet. Ast mondhatom mint a feu- mélyen mint itta sto- Sth. J. t. - ik és ü 1 dobé r- ovél bon késre-fogsdja hoz, a beküldött eses munk^laláé hó lönben pedjg ou resui soraimmal. Q. 8. Bécs tinek ; tadogurr li üdülésem iajére llagytam a levelesési. Foi sdja baaafias Udvözlniomot I Bri J. I ereszfur. A legutónbiakon tokát kellene ny wni, de különben is e tárgy ban már előbbre voltunk. Szíveskedjék eaz mait valamely iiás tárgyra felkaezuásni. Űjd vözöljük. T M. Egyket bizonyoson,tzláb znjá sikst is felhzssni íjuk. 8cll 1. Kapolcs. Az originális felsü\|és engem Is derül vet érdeklődésé rény müvelője rovatot vezetek események leirái 226 frt 59 kr. tőkb, ber hó 20-ik nepjától\' számítandó 6) kamatai éa eddig öaateJen 21 frr!66 kr. perkölt ség követelés erejéig elrendelt kielégítési vég-rehaitáe alkalmával bíróilag ilefogliűt es 461 frt 70 krrz beesült külömbfele bolti ozikkek, azoba. bútorok, lu rdók, kooik, 2 drb hámot ló, 1 fekete i sőrll tehén, 1 kazal széns, 1 ssőllő^rés, 36 a ló uj bor éa 10 ssekér trágyából álló iogós tgok nyilvános árvsrés utján eladatnak.i oaztál taitfl ráuak 1881 üléséből. évi május hé 6-iknzpján 1068 l-l 4686 sz. érje. 1881. juliua 5. I Árverési hirdeitmény. I A n.-kanizsaí kir. trvsiák telekkviosz-tályjsl részéről kösbirré tétetik, hogy Büki Vendel karos i lakós végrebsjtstónak, Bognár Magzolnz s tártai vágrehajtáa ssenvedő la-kósUk elleni 175 frti 1878 fespríl 24 (61 járó 8fi jicaiuatok, 16 frt 60 kr per, 21 Irt 96 kr.j végrehajtási 15 96 kr, jelönied, s még lelinérüieudő költségek iráati végreliajtási ügyéiben a fentneveaett kir. iörvssék területé-heaj larlozó karoai 177. sztjkönyvben 2016 a hrsU a. foglalt és Bognár Anna tulajdonául felvett a a tartozékokkal együtt 1084 frtrz bedeült, - továbbá a 334-k z- tjkvben 2015 b In Sz. a. foglalt éa Bognár Erzse tulajdonául feWatt s a tartozékokkal együtt 211 frtrz behajlít; — mágiák z 335 sztjkvbe 2016 o Bognár Magdolna tulajdo-tartozékükkal egyÜU 271 foglalt Mely árvorqsnek 4816. sz rendelő kiküldéat fagyis égséa folytán a nélyszínén zlperos lakásán éa azőlöiénél Habóton leendő eazköaléaére 1882nk\'évi jaliju hó 12-i\|c napjának délelőtt 101 órája batáridBül kiftlzetlk ás z ahhoz a veniii aiiándékozók esennel oly megjegyzéwel hivatnak meg, ilogy az érintett ingóságok ezen érveréaeu zs 1881. évi JjX. t. os. 107. g-s édtelnjábeii a1 lég többel ígérőnek beoaáron is eladatni fognak. Az elái veiegendő ingósi 1880. évi LX. t pitott feltételiek ssgrint lesz kifizetendő. Kelt N. Klizsán hó 16-án nepján.L BART3 q kr. birósáai iiigóságbk vételára ka 108. g Albán mégálla-lesz íkinzetendp. 188l-ik évi Ijunins 1066 l~l István, I Andijr éi polsi laknaok ell évi asept. hó 22. 27 frt 40. ki pe jelenlegi, a ínég végrehajtási j ügyiében I a feojt trvssék; területéhez tartosd lYÖRGY. végrehajtó. biróaági 2661. ss. Érk. Aip.il \|24. 1882. Árverési hirdetmény. AJ nagy kinissai kir. trvLzék telekk. osztálya ráasérŐl közlirré tétetik, bog^r Fi-lipios János lele lyeillakos végjehajtatónak ováca Ilona, ufy kloru Éva végi mi 8B frt gyermekéi Balog eíiajláat ateuvrdő 6pkiz tőke, 1876. napjától jéfó kamatok ; 11 frt fégrebajtási\\ 10 Irt felmairülendq községek iránti veaeti kir. éólal 62. sz tj.-kvbenI. 89J hrá. s. í fel veti íngátlannak kiskora Balog Utváu, AndoréJÉvm illető 283 fkrrz beosölf fele rdsze, al pajú 475. aa. tjkvben L lj-6 sor ss. s. Kovsda Ilozz tulajdonául felvett, 476 frtra !bee^Ult, ír in- gatlanok. mindkét lakvi birtow és erdő illetőség, i- ugyanezen tjk .csali tulajdonáullínor,zzj a.] Ság köteles 156 írtra Ueostjit jngzl évi julius hói 17.1 napján UérnlőU: Polán a köaaég hásull meglsrta aos árvepéaai eljidátni fog.] Kikiáltkai ár a ronlejbbl kilie Arvereani kívánók (sitosls ár 10®-át Uészp\'énzbcm, va pspirbsn a kikdldött Ikezéli Vevő . köteléé a véle után legelő ben ugysn-olvotti vált-unok 1882. 9 órakor jtdó nyilvá- beoéár. a bees-btladék képes egyenlő részletbe^, és nedig s jogerőre emelkédésétpl \| jstámifisi nzp alatt, a másodikat ugyansijlól 2 hó i » ; . j 1 í i 1 \| XXXXXXXXXXXXXXK nátjl felveti s frlíaj beosült váltság kütslsdeit ingatallan aa I8n. évi aguestua hé 114)( napán, dálelőlt 10 érakor Karoaa tatjáé község házánál meg tar- Íilvánoa árveréaen y arga Lajos ügyenjöttével eladatni fognak, kiállási ár a fentebb kitett beosár. rverezui kiviánÓk lajtosnak a beosár nsbeu, vagy óvadék képes pa-Oldütt kezéhez] letenni. Vevő kötelea z .vétoláirt bárom egyenlő alaőt az árvsrés I Árverezi iOiját kéazné piibnn a kiktl \| Vevő kl réaaíeiben még pedig aa jogköre emelkedésiétől\' a» sziámiivá 1 hónap, z ugyanattól három bónap alatt, a 3.-at ngyknitól 6 hónap alatt, njonden egyes réaz-lett\|iláu az árverés napjától azániitandó 6\| árveréai feltételekben mnriiatározoit helyen áe módozatok szsrint ka (íjatok kai együttj as árv<féai feltételekben rosolt nel Iplhjetnh ■ Ezen hirdetmény kibaosájtásáfal egy-id^üleg megállapított árvin-ási feltételekre bhjztálok órák álsi a n.\'ik\|uizsai kir. lörv-aiék tlkkvi o\'iztálylánkl a Karos köaaég elől* járftágSál luegtekinthetők. N Aa elrendelt árveréa a feutirt telek jegyzőkönyvekben feljegyzendő, , j As árverési iirdetmédj a talakkvi ha* tóiágzás kiftlggesziés^dgy Karoa ée a asom-•zados r községek beji VÜrfeée áe kiftlggeastéa a aé egjyik helybeli kirlapbnn egy ízben be* iktlikásáltal. közrététetik. Aa árverés fogana* itásátosval Fábián Forenc? bír. végrehajtó bisUtikmeg. \' J 1061 1— 1 \|\| Kir. törvsaák, mint llkvi hatóság Nagy* KnUiz^áu 1882 uiártiUs hói21. napján. I- MÍÍJÍ4 • j. « 2i i = : O ii i : u L-i al S -t s z ra fii5!?Ha liisl 3b © • á ► bt! w Uff ■ a 2 45 ■ a lal \' a-g i 1 5 « 3 • ® f 111! \| co i m ségbe honolt; köazöjiÖmsázi int ss ittsui s pro tálét sze-idény beálltával álladdó felett. 8zivesen látjuk az OdvösOljük. •rüti aeg léséi M< ie sa i írálát. Felelőe szerkés\': Társszerkesztő \| 4414 ÍPI saáiíf. t6\|: T ABC JA LAJCM HOFF9IA2VX HÓI XXXXXXXXXXXXX?\\ Mcchaniquc. I Arvercs! hirdetméhy. évi LX. ti közhírré Alulír! Ukllldött végrehajtó zk 1881. cz. teenL járásbíróság 441 l\|01 fi Z értelmében szénnél hogy z ssgy-kanki Mi kir. li számú végsése áll< i\| Gi ün- Grand Theatre I Aie é qzélra épiteti Nrenabali \|N.-K»nizsAn s^ómbBtpn 24-énJ Vasárnap 25-én tartat-nak az első REHí\|KIVCL1 leladásbk. Kezdete H {órakor. Vasarnap hét elAiulá^ at első kezdődik délután N Órakor a máséd k wte 8 t»Vsl«ir. üqveblet a programntban talilUalitl. dzémpoit táttmék 60 kr. D. rrédl siámozott Mely 30 kr. ÁWphj\'iy. 20 ki.Ka^al 16 kr. Gyer-Hzéktju és a második balyen feléi (hwiUk. Dtcbbl sliutáí I n eglfjuí mutatvfiiy\|ik és rddik léfüjohklhatlsn öu Mély1 Utttalettel WllWCis lé Ili 4 4 al HeWárak :\| I{\| rtkdü fáttsték 10 kr Másidtkj mekek óvesfkilj) n\| iák 1062, l-l moi^nny [birtokában tranJ Száthos látbgMáséri loéede Hét r ö n é i k 11 tl t n a illilU ?aj WM « a é é ♦ f Hirdetmény! OOQOOQQOGOOOOCiOC A nagy k»ni/tti fün)^ vény-lánulit en áftala Nagy KémíÍ/b.íii felállított áe friUrloU g&ffttrtMt éa uesiMlát 1918, évi március 1-tól 8 enrtUy $ ávtiri>érbe ad ja A bérleni sasndákuzók kftltljék ajánlataikat, • bánatpénzül az általuk ajánlott ösz •aiö\'j,-át beaárótng f. évi aug. bő 1-in alulírottból, bol egyúttal a bérlet (feltételeit ie megismerhetik. Költ Najry Kanizsán 1882. évi május bó 81-én. 1064 2—3 4 tiaej-kanl/.«nl fürdő rétizvéit) •társulat elnflke. OÜOOGQOOGt*GOGG( 5JP Katonai (anoda. {J . w EgyÓv«tí önkéntes tanfolyam. ! f v rMiiiiiHfhiiiiiiinaiií EzeIAU a9SzarvaBtt8iálloda álefleijében^most \|1 a délzalai takarékpénztár (bazár) udvari helyiné-I ligében, ajá\|lja dúslartalnu raktárát, mindennemű U asztalos- és kárpitos-bútorokból legfinomabb, valamint koztinséges minőségből, a lejf-olCNÓbb nyári urak mellett Szállodai, fürdői és menyasszonyi kiállítások jnlá nyosan elfogadtatnak és gyorsan eszközöltetnek. Vidéki megrendelésekre a legnagyobb] figyelem fordittafik. 7-fi BENEDEK SAMU, wu. Itudnprst, Hs\|y láoi Ezen tanfolyam nW)i ifjakat, kik min-egyéves Snkéntaeek kívánnak védköteleseitt séfOknsk slf ot tenni, előkészítem n tsftkaá-ges vizsgálat letételére, mely által képzettségüket ignsolják. — A Irgközelebbi ily tanfolyam 1882. jullui 2 án vsszl kezdetét és bat b á n á t (og tartani. Hogy s résztvevők hivatásokban gátalva ne jogyenek, ss el (ód ások ss esti érékben tartatnak. A vina-gálstot ín egy a r, német és horvát-n y s I v s n lenst Menni. Növendékek ss intéseiben telire ellátás és MBgyelstre (elvétetnek. — Beiraléeok ss intését igaigatásági íredájábsn történnek. — Értesítő kívánatra ingyen. AZ IGAZGATÓSÁG. 1047 8- 4 GUTJAHR és MÜLLER 1021 7- 80 BUDAPESTEN £1 aö budapesti Trieur, ront.alebez én gazdaH&gl gépgy&r (uslölt BROGLE J. él iÖLLER a Harglthld közelében, ajánlják szolid sssrkizetü és Javított gyártmányukst mint: ÍTrleurök gazdaság azá- i I _ L ■ára Járgány - Qrp\'vgéptk ofeléló rótták Kukoricia storttoUk, Sxtctkavdgók. Borinjiák. Különlegességek malmok számára: Onplamalmok. Malom trieurhtmgntk. Gabona ottUílftó áso-jNfel. hcrptalóg\'ptk. JJara válaittógipék, Tarúrok, Detadurök. jMalom alkatrészek: Tranmiuiók. anjktrtktk. I Reilaleaeiek: yéplvgéprorták, Xúethenger uitak. KoptatóUrneuek. fcatpoltj-fcmeeek lib. ^ Árjegyzékek kívánatra Ingyen ée bermentve. Oyári raktér és képviselőség Nagy-Kan Jzaán Senmann O. urnái. I sS l^OIkfvbtB 8Q.OOO palack, 1881ik évben 2M.OOO palack lett elszállítva. \| í A mohai AGNES-forrás hazánk egyik legiséniaTdúiabb savanyavize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kproknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend. Fris töltésben mindenkor kapható ÉDE8KUTV L. m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fűszerkereskedésbén és v^mdéffipkben* j IHHO-ik évben SO.OOO palack, 1881-ik évben Stt.VOOO palack lett elhb« 1111va. \\ i I As sbá éismeásl kitüntetve, a isln-mr Szegi k iftal-sgjss«sl éfíel INi. As sW éremmel gtántatas Bsáoaénybee. MófrádjnsgyfMn jénrns 4 én. A mélyen ttaéslt gazdák, molnárok, kereskedők/* gjpénsefc becses figyelmébe. Vsa m«sis jtm tudstm, bogy bőr* gyársmbsn gyártott gép- és timbfc-uij&k, \' vplsanint forraazlott jépbajló-szijik minden álskben nálam a Isgjnlánynanbb árnk mellett k legjobb minőségért való kezességgel kaphatók. A míg egjréast ss általam gyártott ssijsk miníaége ss angol ás egyébj kfll földi hssoésyártmáircnjal a versenyt ki állja és sánigj másráazt ss árnk is tete-messn ojctébbsk s külföldön gyártattak-nál s igy bizton remélem, bogy hasat gyáotzn&nyaxn s mélven ü«telt gazdák, molnárok, kereskedik géfiésssk: által figyslsmre fog méJtnltatoi. Ssámos becses megred élééért ssedemk kiváló tisztelettel Kraasz József fia UW i l Mrfyér lUmsiites Árjegyzékek kiváastrs. bérmentve kül dntnek. Bizonylatok: T. Krwus Jóutf jut untak MarctoU. ass» takijÁrsHtoWii, in irtf %gjiiir ból r«Mk mjttmmémm ifedMt ás ■dsw ■ttssk n)\|hta, rúmüLmk étmim m hiijs wSfc s«(lstan L>nyrfaá\| ■iklíii— fc íiimj Ssk asL-EArtoelw psna)M.) 1MO- s<xr. 11. T1H<ilHl \' . A Sí nirts* niglinalsn kormsnyzáss s k T. Kratttt Jóg$4f fut urnák jfnneUl. ■sr kcttMM iniiiikisánwiA Má mg mUtm Ast pal trtiOiA. sflbl a nMUÍbssiA fcniaMI isnsk, saMfcsI kit hé Ms mMsUm Sss—álilr caűjftlnaii ssiyis silrfililsit. nyaü nju s% SbuhSI tt i rrtmfTTtrluljifc iWj ^i.cikái* ttok bBflrtha msi l<t(ck éta. L^wSéMrtel sn«t u riiwHln ftagr tsvAUi wSliidm^n «na<l fcmMJtoÜ uljxkbcn fogem f<drnl Ktlt Wpia (Tin\|it«isnji) Un ug. I Bsrfsr Vitass s ki ■ műoiücDtalajdfioof. T. Ktmut Jón \\f Jn urnák Marmiati uét nljskk>l ssijMfsg sifctas ma elücTÚ«wni.\' »«j«i< nnsdeokktk kmU- VMJSek «kedre, JSL t«bben nj ír.Hatjuk. Tlsss iStai (Bt< ) srfses T. !881i Weklz Adolf és FMp s kV gizf^réik Ss lrllml«sMi\|fcM\| TmsJtW4«s Si íérskiár Nscy-gasMAs Um Adsif fyfrtys- »t s/spfssf)érss nel s EÜ«es terss a MÍsriéf slsileseses 500 ARANYAT Katiié figrlst hemsélsts ntán njelnf tafftjÉet vsgy ha. Mat kap. 91127— Egy Qveg Ara 35 kr. KOT HE O, kiérd, ndvsri ssálfaá ■Mtaf Bécs mellett Ketbe villábsn. Vsiádi minMcbsc kspbatá Nsgy Ksnasá. Fráger Béls ar gyágjsMrtárábsn 4 minden asgtnbb gyényesnlárbne, Msajsrsr ■égbe sts inasé nsgy óbb ttenerksteskseMss. Jutalék és fizetéssel kerestetik sgy sis8 rnngn élet-biztosisé fárssság résnérs egy felügyelő (Aqulslíeur) Ajicístok kSvetkesfi ezim nlstt ka) dsod£k." 10ő2;3—3 SoBiaer JéiMf nmak ^l.-Kaulzjui. BMf NYOLCZ KHKM BUDAI TS t 1048 2-6 Rákóczy KE8ERÜVI2, st (trtacjl\'f «Sstaj»sf# s gju sn. álltok aSüBs4sesstse.4r. ftSod tan áltat Mirkiita,- dr, Umh Uur álul ftrisáss. dr. fVkksras Uesr által Loodcafcu és tSbb orVfsl feOtet^wl által blvslássfy Litbific-UrUlas foSyúe bllliliH ss —<■!& sssrvsk bánUlaiai áf éfastssi nskSsséfsél tsgstas<«s»stae slkstesÉMAIs Így aiita mit tímSt neSett mist ItgsÜBjfaá tháUfS xjáslutik. Kapkfió mmiim j^MfflMi áirotaMn, mimééf fri<i Üyynökök keresetnek. Egy kávé elárnaitásí isist Hnanbarg bnn (0 karként vsgy zsákonként) ■ megbiz-Iisté Ügynököket keres Esték és Délnémet oitzágbea, ss Osstrák-Msgysr monsrebiábnn ás Csehórszígban, rérom és vidéki fogyesztók számára. Referenciák kívántatnak. Ajánlatok: H.0231K aliktt rHsasensieín i Voglsr"-lses Hsmbnrgbsx/küldendők. - jf 1 1060 l-l Franch Henrik fiai Lad rigfbargban. cs. kir. szab. frytr Linzben, a Dana mellett. B, ajai FRANCK Werősebb, If^kitönöbb, tehát legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. 24 3]\'kánál hoc egy Unni Frmack-káTét kell Tenni, ezáltal ftápl&Ibbb, erősítőbb!, Ízletesebb éa egészségesebb kávét \| nyarai mint 4 taoáteyl tiszta babkávéból. Ajánlva ég mindig Triss minőségben ksp-haló az orttxág és lároa minden füster kcrcsk4d{aében. 996 8-l(K CCCCCCGCCCCGGOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC\' ©r©d.oti Siaa-ffer-^rsuairó^ép©^: különösen czélszerö tala)don>égmknál fogéaj oly íényes síkért mutatnak fel, bogy ss elárassláe tíjtemesen ^>5vekM«tt e a lefolyt évben essn gé" pskbál főbb mint fél rnilliá azaz 561306 darab keif al, ea tdbbét tesz ki ss egéss világ összes vsrrágép gyártmányának egy lisrmsd réss4nél. Ezen óriási sikert, s 8i nger - féle gyátlmány jösá$\|s\| c^é\|l»cerO pzerkezete, tökéleteseiébe és tartóneAgalidésta ell.áe nta már sl vsn,\'ismerve hogy ss ere-drtl HINGFR vanógépek. minden Iparosnál éé mibdsn hánlnrtáabnja; kiválá ksdvsltaégbsnl rásiesQlu^k. Ezen sj szerkeselQ i.ipoi AllvAnynyal líáloit gépek sekkel jebbek en slftlbijeknél, (melyek rövid idő nktt megszoktak tíjsni és nsgy snjjsl járwjk) mert éllandöttft, znjnélkül s knnyrn dolguznak, ügy kegy s\| leggyengébb avsi nk iolia msg nsm Tássak, tartósan, mélysic is miuÜen erá(s4i\|éés nélkül használhatják. Ab eredeti HlNOKKlvairógépejk asliU lemásolt védiegkgyef vsnnsk ellátva s [gép áll rá oy én ás In gépsast karján s csakis srrél í«-mftbslék msg. — A gépek rendkivfti slfayMen s még s legszsgjinysbb által ie kSájnn sMgssérenbetfk, tájéi jóiállta mellett, gyári árskon, hetenkinti fui éni vétzlelfizetés meíMI adatnak i»/. Ai:il>IJ\\<nim (iSe-iiél MáffMfftDlM Deák Fiicncz (ér 460 áj Grűnbnl féle (bár IOOCOOOOOOOOOOCOOCOCCOCOCCOOOO ~---- N/omstott riaekLl Fttlöp lapUriajdonoesái, Najjy 01. M/MII. Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, junius 28-áii. Ki«oMfitat. PiMy Faiop könyvkereskedése. Ujvároahá* utas. ft\|\| mUm OMivUat Atrtk : K«ée é»ie H irt Kél «« 4 IH t Ért. flM\'»ttüé>ir»k ft hssábes petitser egy «er I ki. iskbamM iwéilkiiil ft kr. Hé l»e«4»Í 10 kr. IMS IX. évfoham. fteerkesatől iroda I)-!aJaj takarék péu-I tár épAlet 10; a bwiUkiiéi\' Hova a lap «ael\|aaw réaél f let£ kflslwaányelt keifaadók* J] Hérmeaiedea leielek fcmM\' íamert kenkWU ■fsgadjSMsn éi: Kéziratok \'Vm>m n»a» ksldaiaek MEGYEI ta HELYE ÉRD EK U. A Zalamegyei Gazdasági EgyejsQlet <s a POLITIKAI éh KÓEGAZDWBAGI LÁP. Zalam MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁM (FÉL IVEI, É8 SZOMBATOM (I 1 nrtlttér u»ri 10 kr. jhrel IJgyvédiigyiét hivat (ujuz tVENO Eyy neme> alapítvány. al os kftyJóiiye. L punk t. olvasó közönségéhez. A köledő uj félév alkalmával t\'uatelettel fordulunk ól vnsóinkboz, hogT lapunk megindításával a közjó fV»uo>/-d iíáptira irány/.ott w^réiif ÜV r fk vénünket, szellemi éa anyagi pur-tdiásnkkal támogatni éa olöftzr léseiket megijjitnni tnélióztofisauak. A .Zala\' annyiban előnyben van a inefrvében mejj leni), de a legtöbb vidé«< lap telelt, liogy politikai tar .Utlmnuál lógta jogositva van poli* tílui kéidéaek tárgyalására éa Megvitatására, a igy lupánkban küzvót-1 lenül. nyilatkozhatunk hz ország kor-j mauyzati üti yeí telelt e közvetlenül i lei baljuk \|neg Azok helyen vagy bel Vb\'len Voltat Kijáratniuk és elveink is merete -1 aek :\' fttggellettek vágtunk minden P" r r iutifliinr.\' megmondhatjuk minden körül utéitfek Kii/ölt az igazétVgol Fe-IHI?\' nMutik a pártoknak a minden-1 • r.í\'u ?< higgadt mérséklet utján ha* U-iunk. Feladatunk legfontosabb réa-»e, kü»lelm\'s mttokálkodiUuiik lég íőbb fi\'jH-ndn irániul, -hogy » IÖ« vény Italiisi\'iíi és helyhutiWgi Ügyekben a azorfaltiaa, a hely oh éa lelkiiameie-<«• txKfiéi meghomeiitlaasék, az ok* szeré gnxdnlkodás érvényeaiteeeék a n ptijtankodaH. a eorruplio kiirtaasék. lyi e natfV de nem*** muukábau se-gittet; iluk re ki vén lenni, az-Ilii t ka róktkal várt vendége le/, lapunknak! A \\.Z a I a" e l ő f i z e t A h i á r a : i.géev. évre » • . & írt. Fél érre . . >■\'\'=•. 4 Irt. Negyed\' évio . . . \\ . . 2 írt. Az elúlixetési pénzek legoélsze-rültben postautalványnysl eszközölhet. Ax cl özei égi pénzek a „Zala\'* kiadóhivatalahoz küldendők. Tisztelettel N.-Ksnizsán junius hó 20. A Zala iserkmtősége ét kiadóhivatala. A tanév végén. Egy tanév iámét véget ért. A kolom böző iakolák tanulói dobogó kebellel veesik át bizonyítványaikat, kogy éven át kifejtett szorgalmuk gyümölcseit szülőiknek bemutassák, kiknek e gyümölcsök ize szerint lesz alkalmuk örülni vagy pedig szomorkodni ; mert á míg a szorgalmas tanuló megelégedéssel tekinthet vissza az eltöltött iskolai évre ée jó szülei körében örülhet a szünnapoknak, ugy a bunyag tanuló szivét keoeiUeég töltheti be a miatt, hogy egy éret ▼esztett, s a kósó bínat igen keserű ssünnapokat szerez számára, a mellett, hogrv megszomorított* a szülőket, s a szülők kénytelenek belátni, hogy kiába áldoztak, hiába költségesked tekj kárbaveaaett pénz az. Városunkban, ugy a kormány, aiiat a városi hatóság gondoskodásából tan tere aa ifjúságnak magát hsjlamaibos, tehetségéhez képeat ki* művelni, van népiakólánk, polgári iskolánk ée gyaieaeiumunk. Van \' «ikial izraelita népskola néhány k^r.\'tkek\'d\'-ittii osztálylyal. A ki fcg netovábbjának tartanak, megyeimé* lenézik az egyszerű polgári é^ iptiros pályát, s a legtöbb esetben osk későn látják be, bogy rosaaul választottak, akkor t. í. mikor a fiu már uriíak elég jónak tartja magát éa tibzte^aé-ges munkára fogni már netft lel^ot. Igaz, bogy nincs senki a kii Ja iiztt« lökitek o tekintetben parancsol ha t^ta, mert végre a szilieknek joguk van gyermekeik felett saját akaratulü és belátásuk azerint r-ndelke/ni, Egyszóval arra szán Itatják a mire akarják, de annyit már maguk is bélatkat-nak, hogyha már több fiuk van, ne mindenkit bajtaanak egy és ugyanazon pAlyára, baneiu, ha egy kissé\' vagyonosabbak ia, ne derogáljon nekik ai egyiket a kereskedői! a masikat az iparoa pályára adnL . P«rsxe javulást e tekintetben csak uiry remélbetttnk, ha ak ipiros pálya általánosan nagyobb beceben fog részegülni nálunk is, ugy mint az már most a műveltebb nyugati államoknál tényleg áll. E tekintetben iparosainkat in ttrhelbet némi vád. Minden segélyt luáa oldalról \\aiva legalább nem miuden iparoa van azon. bogy foclalkozáaanak be-Caét emelje, via/ont a nálunk meggyökerezett fogaimakban cak kis helyet foglal el a% ipar becsülése. Ennek kell megváltozni, bogy a pulyává laaztás oknz«-i U>g« egyszer már he-lyeiebb n« lur.t t^a/daangi rendazert, nagyobb egyöntetűséget a a szellemi anyagi erók helyesebb fejoaztasat eredményezzék. Cnengery Antal szerint helyes közoktatási rendszernek csak az mondható, a mely a nemzet minden olz tálya szükségét törekszik kielégíteni. KözoktatAsi kormányunk pedig! ezt let^e, mikor a népés középiskola (gym-nasium és reáliskola) mellett pol gári iskolákat állított. A mit pedig \' "ezearö nézve Csengerry Antal n^ond, a polgári iskolák halhatatlan apostola és védője, az különösen náluuk nagyon, de nagyon megszivlelésre méltó. Azt mondja ugyanié-: »Ván a nemzetnek egy nagy osztálya, a melynek szellemi szükségét az cjlemi oktatás távolról sem elégiti ki, [azon oktatás pedig, mely telsőtib oktatásra -készit elő, túlszárnyalja; a melynek módja és akarata is vn\|n tovább taníttatni gyermekét, mint a szegényebb, kevéebhé művelt osztálynak, de a tanításban rövidebb idő ajátt kiván czélt erhi, mintázok, kik ^ tudományos pályára készítik -elő .gyermekeiket, a melynek ieiihéltogva «a népiskola ke vésr a gymn. pfediraok. A nép ezen nagy osztálya számára ia gondoakodnt megfelelői tanintézetekről oly ieladat, a melyei mai már, midőn a középosztálT köz-gazdasági és po4itÍkaí tejei11 • tetbenis ol y fon tesjitén y e-aÖvé vált, egy nemzet kem téveszthet szem elol közoktatási rendszerének megállapításán! I.* Azt fogják sokan mondani, hogy pro <}om+ bo-szélek; de egj sem fogja kétaégbe vonni akarni azt, hogy é íjjtel ím es, magyar,\' p o Iit i k a i j^gaji val élni biró a ö z é p os zi ál y r a hazánknak szükaétHe Iv a n, bét fidotnányoe szakmára, diplomás j ^ ha est nem tagadja sjkítk>r ije kell látnia azt ia, hogy erre nrave múlhatatlanul szükséges és fmtos lénye- pályára ókajt menni, járjon gymná-aiutuba, a ki tísztee«éfia polgátipá-lyat óhajt, látogaaaa a befejea^tt^dm-Uk ol u lés a polgári iskolát, abH^ e^yaz^fObb oezköaokkel, oleaóbban mega«or«»ali#tí ssos ismereteket, melyekre mint leendő polgárnak szflk-^sége vsa Aifftd* itt a bók kenő A szülők ákalákan éa kevés kivétellel minden 9yHasét a\|^>t lángésznek, aa okosság vők a polgárt iskolák, s hogy téves Irány a szülők részérőlj\' mikor ők ktveeebb tehetaéggel megáldott gyermekeikkel a tudományoa\|. pályára előkészítő gymnáziumban erpeitimentái nak* Szavunk különösen aj zaídókra is v\'onstkosik. fig velőtökbe uján Iván azt, \'hogy gyermekeiket kik épén nem mutati iák hapamot a t mellett gyenge Mi itaégűek is ne k ínyszerit- pAly« ím sék a tii4,o erre való csekélyebb valóságos i lartyrium, külön mikor a ézaktudományok oly rendkívüli nehézség* egybekOivn. Ne idegenkedj hezehb mesterségektől, a előbb tizede/<hj?ti meg ken nem szorul az annyiszor gélyezéaekre. X a töldmivéléaU or ki/irólag űzi Idalait annyiszo ok. az iskola tnega Itséget, az iiju s ismereteket, vajjdh ma\'gával szellemi gyara jótékony si1 kled jenek i őseik egyk nok szép t a szilit irá Anide lemi müve a szűkaég kéidés az iskolából i megfelelő) utolsó i arról, bo fj a szelte még nem bizonyítéka ai írüveltséghek, s hogy a veliaég sokszor csak nag] gén takarja el a be\|»ő (iurvaaagot a sri v éa lélek féktelen ii ^at. E laj asztal ás talán doljttot kellene fel bem az fakolja unegadja ugyan gesi ismerftet, de nem tes^ rköles i iniveltafget I ^ők bizonysa lülatossá azon gou-tik, hogy nj szüksé-íleget a lélek kiművelésére\', megMledkezik azon erffntek és jó tulajdói isngok fej-leratésé^l] melyek ar. isii «reteknék még tulajdon képen megadj fik a azen-teaijtéat, iiilégaűiak azta va .ipt, mely nélkül Itlii idén iaineret miidrn tudó mány jiaizontalan limlon; Ta^ud-hatatlan, liogy ar.iskolAnik ez irányban vétkii vannak;■ deneui olyanok, melyek pj y kis jóakarat ubllett pótolhatok tem volnának De h i megengedjük ezt. lehe* tétlen őszintén és nyilta mondanjui családnak nagyobbít suth\' Laj találőaá hoz inté eloláhos házi tűzh zetiség annak pe mert az önösen a náuyos előkészülés, kü tehetaégü ifjú ra nézve iseu moatl tankláaa ikel ;vij.nl nek a >• - ; d a fiuj yerét fa: ar.c/pi» ím i idegeit v\' , meíyet kjrs m\'e\|y\| kiemelik; fljskintatcíi Szerk ifn arl mlr>g ifialyről «-bbo több e I iu Óiiz L^gywu whbap \|>«c«ca\|laj>j&l<att agy kta IJti I regiat rimaára, "inam etíij ojy csal-, szí! ntliéz ktMéieepb»4f 9 töi luagiai i\'Szépé Hali lélek ^ilomUáj mii rotaanek inert Sumur \| kai olyj fi«rr4«ból f\|»kadt, zUírtnojt köaalebk\|[ baiUc \| már mi nt ilynu kwrvtoara Kyes a spilé almotjdbatja, hninlwk kai moudliMtja :al f blyÉrtármi a>nti Lz\'onp vusi Uui dedi vobisf tok I ! 6. atAm. \'akinletet Pfibál fíreiaa Antiéi, vájjon á [V \|köTetc«re mot-ik • tartóm, mart mk látom; dieaé-den kén)as«r nál-nlyet vtdlíuios ér-^tnak nevezzük; ió is,! • a ka-lm«ig pedig nyilt a itt a p dda kü- lj\|i a szel* I újegszerzi de nagy viszi e hz \' idáaénak j A-z tesznek I műveltség. I \| e: kolc i üUő mű n gyen 9ui vagyolij Soűiusmata, da e tfti oly no ; ln>gy aeblnmal igsaén eréasbb bul-iAmuula hozta ; iéei 11 lAtujn é n njedao korszak \| tarem o lOájnkJbiAOlt tök\'éyol (igy Utuji se vtiég tiiji-ziijüt anykgf erejükliOs Wrten ott. nipiiUjif kkeU éa n b< I lúeU ; s tesauek d»S dnet, nem \|utalemé< t,,«r- ezt a lélek ip inegioMZÍ, i— bau< Útiból, b vy jr ft-rlinkai, kik a tálérkndtwk, bogy ;iénlatueljék; kik lésauak annyit éa Önzetlen tc iak snkaUUüél. Ily téti i \'itt kaUpot emelnék még akitr is, l>a az lalálpa ebvn«égem-tűt baármaanék; fiit tétt i yil^ánosségra bo-zaiá\'úliau iue\|{ akkor is iziveaen [knzremű-büdnobi, ba a lialil inuti\'g ,tna niéinIretteuclea fegjvárét, Iliért jne csalni «du«ui (ebát akkori iiiii>or ogy laindénbc i tavékeéy polgár iái4, egy bazajaékk bitéi I siiolgélé, lulkiis-uieJetfs éa poutfia egyéu i ein#r tátiét bozba-touj Múvetendö palda gyí nánjt a \' nagy kö-zóna^g elé ? \'l\'o\|im axiv< annj a tett saent-a-.\'gftliéz tájért leikas ed Mae . A ttflt oly pris n tte,; ka kiéit nem iamprélleuf a-.skiádé\'d must rmagrol lazóló pél-dHl\|(isp>\'d, jmefy olv kicsiny jiogy alig láthatod, k, hogy e tek és a szülői há k a vétkei B i a nem/etiségri nond egy Hefii sett kiadatlan 1 iás Ügyében, hof ly és neui as is ientegyházn s a pnője, kinek k nemzetisw VesU tüze ki tik. Ei népnél a hely ni vetet léiíü ez ált, é Iád és er legjobb lesztóji. dani, bo; az irány jgenis k erejével nem I g az is cola, s a hol hely iskola nyelve vével el len\'étbe az iskola a vei talján ép oly o jó erkölcvöMőI is, melye aj ki nem intetben a njak még . mii K>s^ nézve oly anu Oito-elében az y i »• aA ;olaa nemtő az anyii, ze alatt a nem albaj-i rk óz bakik\', »en maradó bázi tűi jő, olt okr ztes.* . . \| értékben k iiick a csa- nek körében a nő, az itbyii ■po\|ója, fenntartja és \|foj-Néni akartuk ezz dl aztmoni as iskola éppen ebben ian nem sokat ti tliet, tehet nem mindeut, a mit tőtiéj várni le ietet)enség is, del bizonyos az, bogy ferde irányával szemben, köteléke nehezült költs ból és erkölcsi arány bái eredméá jelenleg Wií } gyoráaa aanata < tebb k rövid < is Cigye kíkeek \'I ■ _ I koruok társadalmi életének c lazult volta tn az iskola datj ni az e r n e r oj éi tösmüvelődéai It eredményei ín annak alaki reivel. Ennek ka éppen ciak a cakládilé gáhan található fel. Ne kiterjeszkedi i idők folyami érő események sztönözne, gond fejténére. Ám ^zikk keretében mébe ajánljuk szánva van. HoffJakn Mr. M 1&M A s kjéspbb madaiák féak féraué, ki ittdja, liogy i atliklaias az uupt4Uu»ra I kaink éalJPelétiólt peldáj mej eldtiJ kiknek,1 a pápi nyort eM6 palyadijtúi a kéöbbi nagyság ujjának i\|gyengétuéro az\|lgált, midőn u«mes áldbipiát megbústa. I (E lértiu városunk lek. Flibál Ferefiu or, Iái. fdlj^ lló Z3 sn a t>0v«ikezé átiratokat kttli le f k«t, főgymn igMZgHlOjéllOZ. pötisxtaisadd ig a családi llett meJ \| Vallásos éi zalinfiiu boáy az [éretuégt »isagái Altat tóiitmt szerencsés I nak ágai- köz\'; oly Jek&j mándék is s talán epén Jó-i lebweit \'lvlki ssa i űtiképzo korl\'cn deéék\' kjözjegyzoje kSsjagraS árnak - Ualyben. Tekiimtas UVaságodáak kaz«4mh«t íst-ztott 200 Mrél ozújó papitriny Isvgie, va sniinl ,r SM\|ékelt\| 20 frt, mely utóbbi Oeaag-ei a Pgysi. •cg,\'lyfő-rey «»ü\|et alapító tagjai órába lépői -vziraéked^tt, a mely ritka, ép Jy {magát dic« rőia Mlamzt! c-^l-kedet kai-Biduelleol napjamkmw Tekintetes arasá ódnak rzén nvm^s szivére valló elhatárolása és latit a legnagyobb mértékben meg* atntta az íljuégi\'\'s általa a baza javára otgélkodó tanári; kari; da bensé hálám kö-olezto a fo^yrnnMutjiüt in, mennek élén IIhatni a napon anrwieésn»k érzőin ma amat. Áldja meg aa j% Ura tekintetes ura* lágodat éa tiaztelftre 1 inéltó esa édját ezan nié»Hiliik. ér lapjain ,drök idén iramaradó ilap\'n vényéért, m\|iy tHiiniatas\' nraságodaak alamint »«ivr> iuéá>isk, Vidor Eának na-rét ni^\'íoás Sriipi) áldozat készségét padig i jOvfi uamaedék {elölt is kOvelésra méltóan hirdetni. Ki egjébiráat mnrndtam a tekintetes íkd^-jegyző urnák \| Hagy-Kanizsán \|8b2-dik évi junínz hó 24-én. [alázatos szolgája faf Jöttét. A Iffgyninasiom 1 érdemes igazgatójájink igazán hiztdgé nj\|ilaikózatához én még <Mtk apu ewtnlóin, l<ogy ■ a [iég»í ok, az egyetlen g\'yermal haladjon t\'<vjái>l> ia azon Ösvényen, molyen mfaindáik bpry a hazának egykor di«se, c«aJádjáuaik i jnt\|iu(ézotiiek büszkesége legyen. 8»réas«n méa igen sokszor haaonlé örSntat édts,aiyjának 1S anyjának; ezek pedig lássák, majd áinsz ürOmkOuyekoi, ma-lyekpt a jutalom j a iatalmazou azemeiból kicsal. Ébe4»o Isten\'a nsrék alaidtét a neatnrí ével\|ig,; hogy alapitVaáyának baiiaát látva Hlinúndhai^a Hoiáűurjnu fura;aere p«ireuníus.f .. ss zgaió jur l arra üastüuOznek, pitVán) i némi eg azt ajlog adni gyssksd] sk, zbmpoátjá; Inktéseink Din ál \| nak éji anirart oka pHw elt si varak] akarunk el tárgyra egyínánt DÉegy mejzi latsinkj biűf t a mit; j\|f njondotjtunlt uioknas, : t kinák Vjictor tiaui tetaa ioiytén engemet jért Omet luagQni nj>clj«m oly teUel, mely az egek Urának Mketroa. haléi oi taui lebát magamat, lajty A nagj kanizsai kajhi lőgyuui. s^gélytig) fitéijck alapitói közé lépak j lalQl padig égy 1 2UÜ írtos alu-pitványtiMsek, aieljnel [kaáiauuban miuden évbeli aaon tanuló rc»z( jiU-sUk, ki a magyar irodalomból és tör iinrlembój aa érett-stgi vizsgán legiobb tel bkíl adott Miliőn tekét a seg ifj\'Teg} let alapiivánji diját] 20[irtot j. jaj 200 íi\|raf\'vonaikozó ala-(ovelej Inadig .1 alatt ide mellékel-luttal j iÜzleteli el kiérem, miszeríut errCl t íMeujet értositaui ke- TisMMe! Muí Ftrtntí •kanizsai lakos, evéb ; tdiit kösjegyzS el-gy jegy Kétszáz fitos k lauilékére, bogy am niiunja jiMiczL latiuoaaiaiyt nagy-ka lizsai J katb. 6>j jmmáziumbau Végezte és aa ét bttsé^i Irizsgá ajot isaerenoaéseu le lénk Basn kétszáz oWttMk írtnak bét % ka iitj^jsít inrtozdinj juindí ujfcv május l én an. kanissai kaili Ing} mki uittm igazgatóságának bdfizetni j ellmlaiOzásbm Oséiere pedig örö-ktjwim aOteleaek aa ; igéas tőkét sgy»aerra \| Uineezldai. a\' A l kamatok mialHi évbén a nagy-ka ai kaih. jögvinúaUuinj ikeukri -iteajüloto által azoij tanulóiak ittls^dék oda és adan* I dt\|l ái,, ki a mM)lzrj\|irbdak»mból é«! törtéue-nólnnihijl aa \|ért\|<iaég^ vizgán iegjobb fele e-adou. ] III ly szeiiat éu batáiozl mi magamét, alariitvái iyt tée Vic or t r 111 AillpiH Íj id dilt aosii let m N .gj J EUtitttjk I Tcjpler G) öj gy A fögjm ett SagysaétjBsege ulérten kOveikM l«\| léj azésd lörömél pitváSy olvÍ\|sjukjjír Aj nag) -l\| -Kan zaán, 1882. jué. 22 én, JHihál Fosaes. Dr. >óafái Bánder uiint tanú, buut iann.\| igazgatója é\'rsgadutva áttat ax Sgt.éesawébes él kieáretébsn adott ki fflély lakét kitöltötte aa tiaás\|j%tri>. igaagainWágáéi monameu . . . + t, tanár. Különfélék. - A oazy-ksahssl polg. iskolai sárQui^pély keddenj délután 4 órakor tartatott : uieg szép Mámá,:kQ\|őaüaen büfgyközönség jclóti. A lapunkban közlött programm\' minden »>gyaa ausMt a jelenvoltak meg* tapaolták. A linngvfcnwny után a jutalmak kimatása kOveikeséf. rLapank bezárta-miatt csak röviden emlél^zMidnk meg erHH. Ki-osaialott a Talliáiiléla alapítvány 00 frtia, di«zkötéaű köoyvek néhány darab araay tibenspánger éa Scljna arak állal frlajénlva; a fioek tanár áliiU ajándékozott 10 ccttst fórint; Fiséból FUlflp er 3 forínija tat Ka-eseOs József, iakolsaaéki alelnök ur buzdító ssatakai intézett .m nijoságlioz.. — Dr. BésanI JAa^f királyi U-náesoa, ki keresztül- utaxtában Kanizsán megállapodott éa napig Boseníeld Sándor ur rendége yoii, beittn délelőtt meglátogatta az izr. tanodát, hol éppen a kereek. osztálya magyar nyelvtani! vizsgája volt. A la- i-nuíók feleleteit iae\|l.a Ignjrán, kifejezést adott elismerésének! l)r. BésWi ur, ki a ka-niaaai gymnasinm égj kon tanítványa volt a fogháza\' Is megUsoMta.\' Aa éretteigfl vizsgálatot ss éviéit ifjaknak £ bó 24-én tartott táoerastélye díszes éa válogatott iközönaéget bájos kis-asssonjokat és sok dsinos és kedvei apró-sagnt vonzott a léslsáság színhelye:, a pol- Sári egy Isi kerti hélyi«érebe. Az iskdlai gon* ok lói egvalöre m<«gf«abadaK iljyág lelke-attheu malyott és táaosnlt a kS8 éljeli érA* Híg; sSl bogy sbkáta tartson a vidám est ^raléke, V kitartóbbak kihúzták egétt a reg- S4i órákig. A jeleuyolt&k közül leijegyeatflk i ogyay Ödönné^ Öama Agoalonná, Darázs iljvin, Dübrill Iakti: Fülöp nOvérek, Qmn-\|sr Ilona, Kozma aSjrérék, (Kozma Sándor llir. fóógyész ur ieásjyait Budapeatról, Lerdi ééférek, Plikál Feraaesn^, Ráez Antálné éa leányai, Bomsidi Jjfttiaozné, Katinka éa Ma-aZij Anna, Varga Imréité éa leánya* Varga Ls}o«ué, Vagner KuOlyné éa leáaya urbül gjaket és kÍMassKÉijbkais [ — Fénjea Muri >rnd<^K 0.. Batthyány Lajos \|4- pásé emlékS gr. Hat-wyány Lajos vértsuti unekéíáaak éa Qréf : kjmráfsy Hona gr. jáalrássv Qyala leány A* bak OakQréje L ké ,z3<áo délelőtt 11 ára-kéf meui tágbs ÜéwNiis aa egyetemi lienípUiml^an. As Mljwst H>\|n«ld. Lajos bi-Mruok-érH»k J F«li 1. pdgárdi, Harkuaz \| Dynfa, FelMi, Ctlbiftkk ea Va e Simon lel- i aéseek segédlete meieii végezte. Ná»z- \'] hép nagyobbrészt Migyareé-aágaak fianemesi sáládoa tagjaiból álsn — kik mnidannyiau \| iiiMilír (likuVf jelontrk nteg — And-ásay Qynta kjvéí&vel, ki allákenikfyi 1 onruhát viseli la mlsl István s aa arany-itapjaa írnd jei^^jyeivnl. Aadr^say HoayJs, jitnÓ, tagyia U ^ifSajasa^ay títilák^\| ajMtg Se lya M< ü NP HMaM MMN i ? <nmi 4«rkkJ liúii rak, nlr bti tkk 4 m t)M testi b voltak é f-lttiist párta ftwiéül Utw • áüók • atva A IM\|4I tttive. Qréf ifkgi ^mnnytfjiM OvelkU Hifiit, A ruha utci darékkll Ai (dalán wírtuwví 4i«itéi vtlt A aklyéaál eii\|t f»jöu bt* pniiuhwi Battkáay Ivoít öltöeve aktataa 6* Moáácunk. Mariát kani függött — Ny««vJr4 láayok voltak : Andréssy írna, Mmh 4a Natália, Faiael»evteb Jolán áa Bet-ijfáttv Mtii* grófnék * Tisaa Paulin. — Vő* lJj«k : Batthyány K\'einér, Andrásy Tivadar, ífyakb Aedrásey Otala, Andrásy Sándor, Hattháun Béla, ifjú Battyáuy Géea ésKqg-lovieH Béla grófok voltak. A ayoezolyóláayok m>u<taaayieu róasaasind selyemruhát riadtak. Aa wketáet dua lakoma kü vette aa Andrássy pe\'oiábas, meljoek végealével a fiatal pár kfii0a vonatra eaálit a Jkarvárra utaa\'akj bal a méseehetoket fogják tülteni. \'— A aagj\'kaalual főgymnssi-nmbaa 1862. évben érettségit tett Ifjak ál tai juniua hó 24-én tartolt jótékohycsélu táneamu\'aleágon fdlülőzetlok: Hám Jósáé/ 1 írt 40 kr., ii. Haueer Jáaoa 1 frl 40 kr., ifnraay Elek I írt, Pap Jáaoa igawsté I frl, Knáuss Boldiaeár I frl, Martin Péter I frl, Bogyay Ödön 00 kr., Driseényi Elek 80 kr. MeTonyay látván 40 kr.\\ Oroaamann Jfttáls ,40 kr., N. N. 40 kr., Oarey Sándor 40 kr., Qéaonv Sándor 40 krM Haueiae Kdnard 40 kr. <§f. N. 40 kr. Toplak N. 40 kr.,Horváih Antal 20 kr. Fogadják a leghálásabb kösaösotet ezen hazafias áldoeaIáikért A rendezőség réeaéről Flgyeimeslegik a t. kösöneé gel, \'lmgy a oa. kir. péasflgyminieaterium ál tal 1881. évi eseptember hó 21-én kibocaá^ totk hirdetmény értelmében a jelenleg még forgalomban lévő ée 1866. • évi julius 1-étőlJ keltezeti o. ért. 5 frtos államjegyek oaak is juniaa 30-ig fogadtatnak el (D.) Hsdmeatesaéfl díj alél való felmentés; A pénstlgyminiaster egy ujabb keletO rendelete értelmében es elemi \' — valamint a földmivelési ipái ée kereeke delmi iekolai nép e polgári iskoláknál, la oiiókétHzdéknél és ezzel keposolatoe gyan korié iskoláknál működő lauiiók éa lariitójef lOltek mentetnek föl. — Klje}séo. Bárány Ignáoa oeák-tornyai kaptádéi igasgató jegyet váltott Csórna Mária k isasszony nyal Nagy-Saom-tatban,. \' V , f iklstsn-PArsdrlI kaptuk a fürdővendégek névsorát tartalmasé jegyséket, mely seerínt ezen kiváló hessi fürdőnket május 9S 141 junius\' 18-ig 284 ftirdőveodég látogatóé iSFjk ■ f — JVagyasrHi slspllvánrsk. Simor János hstnaegprimás püspöki jubileum* emlékére a safllöváioeáben Fehérváron emelendő árraházra 100,000 ffrtnyi, a, nagyesom baii káptalan javára pedig esintén 100,000 fijtnyi alapítványt tolt As árraházra vonat-koré alapit vény levél következőkép hangzik; „Tiáatelt Városi kösöneég: Meghatva érte sűltsni a t. közönség abbeli ezivee elbatáro sásáról, mely szerint püspökké ssenteltetéaem 25. éves évfordulója alkalmából szerencse kivánstsit nálam küldöttségileg kívánja ki frjestetni, e minthogy körülményeim nem olyanok, miként a tisztelt küldöttséget székhelyemen fogadhatnám, és ennak elmondhatnám állandó vonzalmam tárgyát képesé szti Ifi városom melyik ssfikségletéu szándékosom es alkalommal segíteni; ezen uton vagyok kénytelen a t. városi közönség becses tudomására hozni, bogy kedvee szülővárosom iránti ragaezkodáoom ée szeretetem jeléül Székeefeliérvár szab. kir. város árvái réeeére lállitaadó árvaház azflkeéffleleibez egyszázezer ffonnlnyi alapilványnyal kívánok járulni, megjegyezvén, hogy a helyi viszonyoknak\| l akartak j de meg Is érdsmslte. jak, kegy ifi. Bokor ar saayl^toi áldosatkáeeeíge, Ime megtermi klváajnk is néki, kegy tyéltáejjre* továbbá le kielégi lessenek.: Tjpasiai r kiemelt gytmöleeéi Moyei - Lelea/érll UJák neklaki Tóth Ssardabolyoa Innilia 24 éa d el \| fél 10 éra lájbaa tűs Utvéu ki, ja szárazság miatt ig.ni gyúlékony fedelű házik kWMI dlj grér-sesággal elharaoódaoiL hogy miad két . utesf sor egyaserve lángba borult, a a] tus eUoj-lávára gondolni sem loliemtt azoii iráa/ban melyben a lángokét a ttaaktkei a 4nfl kajtatta, á igy a aaél aaámyNra k/ lt Ijorsassté elem mindent el söpöri a.jmit tttjábau talált d. a 4 órakor aa eltíjáróU bemnndáaa eserint 70 kés körül már ia delöngo lásgok martaléka lett. Több áldMetot fog a vessélr követelni, ha osa oya nem változik. Két felöl a lehetett aa oldalra leijedés elloi á!■>■"" ÍMÉ már uehsaen t a leáél irá-gsel jobban féliaanl, a srol irányában a mjnd kát aojroúi egy-; eaerre égé házak kóst élvl lény [meg nem áll-! hatolt a borzasS^ égetd\' fótrómg miatt. A via a kotokból ugy, a fdmn k«ft-eez(ü\| folyó pa\'akból kifogyott, a igy á vialeány íji egyik\' oka volt annak, hogy tolén töébaseeeneeét-lén hajlék né\'kül marad ooalád jotolt ugy azólván a koldus botra. A saeeaneeéUen károsultak agyié többnyire Igen zógéji}jek voltok s a c«epás tolán öriDgretönkretette némelyiket. A tűs mikénlj ^ifliéaf atfdig még nincs megálUpitva. — Angol nasélársaság m Ha-laton amellett. As utóbbi időben a Bala-ton-FűredrÖl és környékéül német éa angol lapokban megjelent leírások jegy igen érdekéé angol uesé-táraaságnt vouzoMnk a magyar kis tenger partjaum. —j A társaság mely öt tagiból áll, a nápokhanj érkezelI meg Bala Ion-Füredre ée a salamegyiei part men-lén egy, n Balatonra kirúgó nyári lakot béről! ki. Aa angolok a balatoniban távnssásra fogiák magákat\' gyakorolni. —f A négy fiataj előkelő állású 90—22 évee if]u, as ötödik: aa idomító (líaater of Trainina) mintegy 60 évee, alacsony emberke. Ma^ypn érdekéé e kis társaeág életmódja. — Kibérelt hátukat telieeen njra meSseltették; a kút hálóssobá* hói minden bulort kihordatlak és ; a aaobák I köaenén négy larudra kéniletl kákafoualból kéesitettek megnknek asellős ágyakat, féljél éeeaknak a dflieitü irányában. — A kákafonalra saaivasbőr és lepedő van teriive, ugyauilyen öeszetélnl kenési a takarót, a párnái gtuniui légvlnkoa jielyélleisti. — A többi ssobák btUorsstábóJ is csak az asztalokat és székeket tartották tuég, M érveié í biidotmáay köszé étele inlldkilii, mint annak mégba ái osása helyi \|m kösűL raelvikben lej y méay iw 1881. t. oa. 152 lk \| á dik beiuLléeélMS képest {b[vafal leetid6;j-- tartsfcvan sitvaí fojt deimónyi át-verist jelrfnde o aa eljáró kir. törv n^ssék ágr^kajtotó képvifafljét Iráni t\'.töbö hirdeti barnán UfM hatáekörébé ak mt jogo-i ftalajf díj jefsíaéeére utas KfJ lap. vZalamegy i áresés n UoTardy lgnáqzfa beír és a adásájkan\' megjelaaő gas^áSiai i jialilapnak, melyndk I rautatváiiy asáasa ia napokban küldetett loáaéok. — A prográlumon kívül, melyet a aaerkeeátő Jrt, van eKyíbeveioiő ezikk —y-«yl ki esen lttj eejma acs im:keiiztéÁi\|-társadalmi íés hetilephsp szükségességét bt Zelam^ye di kösletriéi yekt tűsollói Innepély, birek sserenasi 11 A Inaséi klkOtOboi Á többi ..lioinuL iuseset. !r- Sok II teknők < gSsnek sarkalat Oly: egyssmik, oíy éarJásaej fel,; bogy áat ahnoitda^i feleelaj d<j liit aa tényezőit gyi k, ífyj orsxá^p melyen kiállitás! eg^ea jíényege {megfordul én bisjH nép alejí Jasst, (hogy a lösaazgaidafági élet nék legééhez\'. Ubn"k látizó kroblemái is, ilyet inkább ds erkölcii Ifit törté tan Mobillá nynibe jvágó, de tolajdpnkftp magától ért betŐ dojgokbaa lelik mágyárása\|akat A most előadott éiveiasnek foatoMágá Irta a „Fiaméi ■oly éténkiég J\'itárabkn megj lüllöuféio uMn-drill ésilelMető czimff lap rég nem araikodot mint e kd eleő napjaiban. A na l\'elenő g&hajók és vitorlások set lobospi, a ki és berakodás nagy éléiikaégáazó ssoroaértal\|n4beoedy világ kikötő képét tárták elénk- A sUé látvijny ezé mos nézni csalt kija rapkai tofkijn, mslyeknek minden helye el ven foglalva a nagy gőz-, hajók 4ltal, hogy a kisebb lliélyü ^őíülök -a Maria Terézia mólén voltuk/ kénytelenek kikötői.] A hajókon ia asámosan tellek láto-ga(á«it, legtöbben fordultak meg esonben as Indiából érkesetl Baieby gőiü^In, mely nek tengeréawi Indiából hozott czikk<kktil, c/ifrn papánál) okkal, bizzar naperi yfkkel, h ogyéb árnkaaf esolgáltek jó péoi éri a kíváncsi publikumnak. A nagy élénk aég még a kételkedőkben is bisonyára ima gondolatot ébrésatl föl, hogy a fiumei tiaökfllŐ virágzása méet már rohamoaan h ila«l előre. -ját ea. naülék ép gyámok hosA budapesti ál ami közép ipartanoda igazsági tói.Ason szülék és gyámok -— d kik { yermekeiket jövő tanévre es állemi idei tanodába\' felvé- létező inafr\|aséiryaink (töz^ igen fokeaaa1«wr aájáteágoa. jgyelmeij kiv Ülj liagynuiji eddigi nagyobh \'kíáltil aságon. jijrtátojt, legea^ aoUaágisM észlelhető vd természlljiis fejlődés ledé ipádéval, ja hol ia \'egy- Í\'ábél mpgieiiéjosen ágjffnl\' [Ölt áll In: nájttttk aa fiítííiiü \|aíeu\' OrfUmééy, m^yet f jnera- Ijiíioj. Minden\' iouj mely Sjfagyaros-beatOssöbk] Htarküro-\'! t^ )elÍQ!iitétbou a ujján mkézataean ha-. 4gy Wág uagjj-flj eziofbnalon sce-arl általánosan sain-vonala. Iiöslil1tl\|kő ugHU (étezik; míg ugya-pamok, m>jaqpin imndeb ágábajn néhány egéezenjjkiráló ée a kiijfóld haibnlŐ iparává) laíjeeett\|\|veneayl\|ápes maróésal vagy ipar-tl-lálkofunlu na^ig ja tqbbijsk nagé njMé ily kiállitáepk alkalmával a köaöneég-jn\|k ép agy, esinU^V^naáayaak úmétetieo tnúdja lett rolnMMa% Umvatláaimk kéaeel-fcrbató Meu«éfflk- éaalalaf ? ■ iM/tlm-) fetelOs saetk ^Cársesar lw-t MCi1 ilüeí téám- Í^TTaÍ KQá LáiON. "WfrFMAII MÓR. Arverrsi hirdetmény. r f. Alul irt kiküldött évi LK l ea. vágiefeejtó aa 1881, 102- f a értelmében ezennel közhírré \|eszi, iknmt a sagy-kanixsai kírjárás-k^róaág 4414-1 ssámu végzlae által fiacher iioj érnsedek, va^r leppel I raeet m talán éjnéliépl^ elÖü. {Az jalaő jkalltogoriábn ások wtozalk,\' kikne^ a koj- igényeintjí újogfolelő ball " fíirdni slkalmj padlásra vándorolt. lObbi bútorok telni kívánják — feikéreinel saját érdekökfben esűninő alatt gyako aég enereah elese lyesgék el; mert ei bályiatok értflmél tejnél a gyakorlati mind s s i g r u b ba\'d\\ k hogy őket két havi rllat i ügyes g k 11 m ű h e-u1án a esa en a felvé-Inképsés is v á n t a I i k. megismerése után fogok e i részbeni óhajtásomnak tüzetes kifejeaéet adni, s hogy f5 pénztáramat utasítottam as j összegűnek kéz bes atolgállaláeára. Fogadja a t. városi közönség ezen ajánlatomat szivesen, és tartson meg ezentúl ia beesee emlékében. Kelt fisz-te»gombán. 1862. évi junius hó 25-én. űg. príarás Simor János. (FarréMn kéveUiesaéaya) L Jotanyoi káplán fbrróláaka esett; állapota igeo aggasztó volt és azért as orvosok b Okul porbefogedó ós iniasmávfl! telijeit voltát adják. As ablakok éjjel-nappal iyilraváuuak. A ruházat saignrnan me gfelel a felállitoU idomitáai szabályok iiníc. £)elmódjuk a következő: Félérával napfeUtöljo előtt hideg visben megmosakodnak. EkuUn egy-ogy po hár tehéntojot voesnek magukliozjaGraliam-kenyéi tí-roL Erre kövolkézilc1 két órán ál futAe és gyalogláa: pibenée után 8 órakor légy tojásból, sajtból és sódaból álló reg-geli; 97— IO-ig evezés, 10-411-ig úszás; 12-kor sült húsból és padindból álló ebéd „Oraham^kenyérrelfél 1,-151 2-ig olvasás, iiás sakkozás; 2—4-ig tornázás, vivás gva loglás; 4—6 ig nsrás } 6—7 evezés j 7-kor második ebéd; fél 8-tól fél 9Í-ig séta; 9-kor lefekvés; napközben nagy mennyiségtt gyü möleserée. — BttMU-NisntLánlén f. é. ju nina 17-én reggeli 9 órakor, irja a „K—\'Íy.u vándoresigány Karaván vonult végig mintegy 22 ezekéren. Minden atqkér lelve gyermekekkel minden korbél ée nemből. A falu közepén levő nagy vendéglő előtt a fekete ee reg megállt a a „dádi\'-ak Uiértok a ven* déglőbe: fogtak a söriváshoz.! A korcsmáros ngyanaask hordta a sört a dóiisódó czigány-eoregnek jó pénzért, — e felelte ürült, — a közeég közepén a ezigánroUkal csinált jó A budapesti országos kiállítás (Folyt tá 3 iui ni hazai ipart éi ez oti, erre nézve még uiilhatlau . horderővi parfla oaa-née szeo\|pontbói l/ir a líerrézett Ii országos\' kiállítás. A Un teljesen jo-elvoléaből indulunk\' tij hogy amiga lávol eső nemzetközi I iállitáeokat oaak ajánlották. Aaou-éezrevetleu pil- Wgnsg} obb vigyázatot * baa egyik mult éjjelen egy lanafben, mikor mindenki azt vélheté, hogy aluszik^ megszökött ée másnap reggol a malomnál halva találták, parozismusánau magamagát megszűrte. — IJ pastaklvatal lépett életbe e hó 16-áu Badaoaony-Tomajban (Keszthely* Ijspolczai útvonal.) —• Hslnéml lala-Egemegea. Levdcaőnk irja: Dacsára az egymáatkövető sdínitudósilásoknak, és dacaársazok egyenlő irányzatainak, mintegy kötelességszerűnek tanom ezúttal te ezinéeneinkrői megemlékezni, kdemük van erre már- snnyiVal is inkább aert városunk társadalmának majdnem min len oasiályn örömmel fbr még bosszú ideig oas kellemes órákról beszélgetni, melyek ^kt egy idő ó«a éa reménybetŐleg még egy l«g ny«j>a\'nak. £aen kelíemee órákat, morékat na előadások alkalmával élveztünk, laaorezte még azon körülmény is, hogy a adspeeti nemzeti satubáa egyik legeleő évésoo t\')básy Ede nr, vároennkat Öt elő* láere esevoneaétteté; ssflkségteleo énen mű-iaarél többet ■oadem,\'taég kévéébe Őtet ma-natalnem, aaert ereságsaersnarta ismeret ea pjnevo et^igé laniakolLk róla 0aottf feni a ,Vén Bokaneeee ée én a hnsnár\' telt. meíy ■éedsa várzkeeáat felülmúlt \| Jél játszottak többi színészeink w, és aki aem aeveéett, e Bokor J. nr ákal adott üzletnek. Iltak is d. lak. lármáztok benn rnsat látta, aeaat •yí Ilka kisne w aa njra kegy aa alkalommal novstett de ss is lány, kagy Bér seay állal énekelt aépda kiáltáaek n. lé) 3\| ór%, kiabál-a korouoában, kinn az udvaron; Imllalezoll aa nlesén, a faluban. Ez időt a nőnemű sereg felhasználva, bejárta a falut, s a hol csak és mit osak lehetett, „eltűntetni" iparkodtak, a thezŐn podig a pnrdik gazdálkodtok : legeltetve e öeézenaj-ezolva azabadra eremtették a lovakat! réten, gabonába a tavaszi ültetménfekbe, aó^ a temetőben legeltetéssel sxámoslairt le iagázpl-tattak. As egész falu talponjvolt kikTiparkodott tehetsége szerint tngd bingó s \| köny-nyen elvihető jóeságát megőiiiznj, A élőjjáfó-ság éríesUlvén a eaigányek rakjajuezádanko dásáról, Magjelent idejekorán ín Vendéglőben s fefszólitá a ezifányokat a mvonásra, a ven déglősnek ptdig kijelenté,; htjgy ia községbe liek iránti lekinlelből több inni valót ne adjon a csgányeknak, miulánj már több na naaat is emeltek a rakonczAt\'ankodó czigá nyok ojlen. A vendéglőn azdubah káromkodásokban tört ki s kijelenté^ hclgy őj oig a czigáuyoknak telezik addig Jogisört adni, meg som engedi a ezigányok clpirancsoláaá\'t. A kurcsmáros ezeu nyilatkojtátáfa vérazemet kaptak fáraó ivadékai, a elöljárókra, kOltaOeén hogy a vendéglés jkésézurást Mért budapi gosuli tőlünk legfelií tib a haasi iparosság vágyonoeabh része -fi a vidék egy és váró aibati rendezett hazai!! <iállitáeokat pedig ei okén kívül még talán is illető vidék körül akó ip\'arosni Iá-togZCIi k meg, a budapeeti i rozágós kiállítás — ép< d a hasai iparoe oez ály részéről — tömegi a látogatásnak fog iryendnní* Ha fellevé valósul — és bogyl valósuljon, arra nésve a kezdeményező ijn regyosület bizo nyáré minden rendelkezi* ro álló eezközt ui0k0Cc-.be fog helyezni, e liAlhtás első vs lóban csak Ii oazlálj roeok sok, jeankOsgkkel uiogiamiii volt, s kik — \| »án folytonos akadályokkal! küzköidvej — a korral haladni ajtarlaid és ti dtak I ( m% a máLik káthegji-na azon tön eget öleli ! magába mely goo* dplkorán és I medáei öajrfön nélkül a hagyn nlányo-J elavt II r^gij nyomdokokat követi b • a! válidzott r Usonvok fohlAtJ inkább hanyatlásnak, mint ejnollcedésnoK indult. Ipn rnnk ohiolkedésének egyik legfobhb titkáén a\|apfo4tiíieio sjbbau áll, my eaon utóbbi szám aíerinti jóval] nagyébb, katlie^or/át képeaég lényünk ugyanezon hnladáai mitllsmmel el-lélteni, mely amaa egyies kiválóknál oly Örvendetes erodményéket hnsott létre. A fentebb kifejtettek után nem lehel kéteég, hogy ff lervaoelt midepasii kiállitás! as irányban , megbeosülbel\|eo szolgálatot fogj tehetni. Nem sssrjnk tovább fűzéi azon érvek m»rát, melyeik a tetr^zelt kiilliiáe mielőbbi megtartása juellett a íjszsi ipar és iparos felhozhatók. RO-ovuuk még, högy Mzai iparemk- jürnácz nagy-ksniZeai vára Beicb Ferénea 800 frt lakot végrehaj toték ja-felső babóti íakós ellen tSke, ennek 18SÜ évi deesember hó 1 napjától taámjtoiidó 6J kamatai és eddig {fsszeaen -J^ frt áf kr. perköiteég követelés saejéig\' elrendelj [ biztosítási vegnsfiajtás alkalmával biróiliii lefoglalt ée 1260 frt becsült 6 drb. ké£ Jévea tinó, — í drb négy éves bilin, — 2 jlrn tekén én 100 akó 1881. évi bor fasabrenjtsos hoi dóv&tálló ingóságok Úyilaásos \'érvéréé utján eladatnak. UMy érvnrieoal a 2791 1882. sz. ki kflidéfl rendelő; végzés folytán a Iielyasinén, vegyit P^W Hal jót oa éa a habéti öreg begyen leendő, eszközlésére I88S ik évi jolins kó időül I ezenne hogy az 1881. napjáeák. délután 2 órája halár- akhoz venni azándékozók giegyséesel hivatnak meg, , ipgóaágok ezen árverésen, cz. 107. § a értelmében becsáron alul ie ei- oaztály érdeke siem csak i iliden mfut kek iránti ipiuioe Donijából fiivátkovt vevő közÖnéégDíojt élőitéiete, ugy nenízef Unk fiuitjak mlya iiánlt iuegenkedéso is, nwW pedig théiMtétlen bajok nalt és cslamitáanaa dkozója. nem buzdító I rzélamok által, J>á-henem csupán oly igazi nemzeti felhevülés áriluafó el, a izoiik dé olf m áz éríntef évi IA a legtöbbet igézőnek adatni fognak. Az elárverezendő iagésáegok véfeláija az 1881. évi LX. t.* cz. 108. §-ában megáh lapított leitételeki ezerint lesz kifizetendő. BARTS OYÖBY, kir. biróaági végrehajtó. Árverési hirdetmény. AÍulirt k\|kB!dött végrehajló az -1881. \|-a értelmében ezennel a\' 20-ik napján. 1067 l-l sods 1882" esám. 102. évi LX. t. cz. i közhírré teszi, \| lkgy rásbiróság £069182. álial I miáőce n tervezett kiál- litáe alkalmat szolgáltat ss által, hogy ss egész nemzet ssine előlti és aa egées nenfset íjészretéie melleit egyszér valahára as ipar ée ez iparos munka téte(ik Ünnepeltetéa tár De ne n csupán ak\' iparos oazlály ér- iedveZS alkalom leai, a midőn nem mrunk kiválóságai,. j isu^m as iparos nagy tömege ie, as önjálló késmfiipa ép ugy, mint a aegi dtét és túuiiaá i ssai ipar állásától közvetlen szem lélet á ltal tiszta képet lo^nslk- szerezlietni Hk és * fobon tmjwg bekövetkezik, egysderte ezázezeruyi rilágos léez sz. a mire I iparosaink nagy _ u«k még osak homálfoli sejtelme van s a ta£t semmiféle elvont érvélesek éa \|>iso üsok által \'tíazlán nipgértetui nem le gy I. i. as ipar lerén mai nepafoly hsladást, a technikai éa tudományos yok minél leljeeebb alkalmazását il-i a> uralom ée a aicsőaég. Es világos, less rétien szemlélet írás elvont betűi »ég fbkáu állókkal W o ak nkít uiagaiabb as halfák, rá »eu\| hederít telik t wkal a mikor .HWippM azoknak, kik as előljáróségiláJ Uanasst inertek amélni. Ét igy muiatétt kénye-kedve szerint S falu kellé közepén a p%áayaerag d. u. tél 3 óráig, mely idő álijtt számtalan kéz vonatott el a munkától, b oryszersmind érdemes elöljáróságunk tekintélye megsértetett — A knposvárl iir. jtOrvényeték egy árverési Ügyéből ason nézetből iiulníva ki, hogy: a törvényszék jtjgköréhes larlo-zik a helyi lapok közül meojelalui azl. melyben a végzés hirdetendő i ily éi leiemben határozott^ s ea ellen a végre«sjtó\|féi ügyvedje — ki a vifgsés kiidetés&o\| eszközlését, ja a lapnak, mezben aal hirdjel laestésál JegkOrében tartótról — Mlvbíeséseel ékén, -törvénywék 1M98S. m. i fógjs taefvá* k lenni eltalia, kel bíróság a Mali végzéeét irteihelnok meg, folyton Imngcz-kéleteeebb, tesíno ános frázis tya ajánltatnak, rt L as a r^einosltett ns ipar siá/, jtieg még ha le^szf leire ti^in \'találós losz az iparos* há- mi ben áll tehát az s haladás, mik azon tö léai njzközflk, melyek álta nánt lolyton isléa, mely nélkül ma már száz; igában a termel vény lárdai>h kéasilmétiyü ia, k bat, .... egyszóval világ ság isgy tömege c-őti az ÍM Tcell\'____ i itt, melyen Éi s/.láu U\|yezólván leleiuj erővel niű* kOdét be lép n „jó példa fonzó hatása ? A míg i n>igy nemzeütffsi kmlh\'tjások a kérlá-toltal b szemlélőre eok esetben nem buz^itó, hanen elkedvetlenítő Itatási gyakorolhatnak, látottak óriás tömege ss illotőt tjlká mert biitja ewnl és a megmérhetlen j tátjolaég, miflyik ipari óriások előrehaladták, a remény-nel/l ke lik, znnál és elesűggedée inkáljb, tűivel aa egysaerül b félfogáéu agyén e-nap ismert idegen viszi nyak köst lépés* rOMIpéere tOrlént eiőmeue e lujk oiupán vég< ertdniény ót látva ez e cdiilőny felmutató ipárij htokét, kik a dolog természete szerint leginkább a nagy enlturn mailek fiai közül kérdnek kj, — saját fajnü msgzaabb sziu* vonalra hajlandó helyézni, és ezért ezen be* nyagjvó tudattal bogy vnOnnlfü az angol-nnkJvagy jfrancziának vagy németnek I* — ns if »rt haladás problemá i fejett egyszerűen napiiundre tér: addig <?gj áMílé ou csupán Imnfiaia nejiiii oti érxlslménél fogva ae« \| aaan iadakelá»<lkejgyta Mfboe, hegy: égy J tfHÜÜne « nek tán hazai kH Uvtft látvánj iiikáhh emelve ínég a lehetetlen] heti megkísérteni dtokiársa, ki vele «\|Muason földön, úgy nőnkön yianenyok kösí él, lépes volt nagyot lefemiéni, miért ée ouzditva érzi magát ée Bt! ái»aét is hajlandó > mml hia ha momszddja Nyomatott fi deke ezemp in íjából, henem az állam által folytatondó iparügyi politika szempontjából is kitfzámi\|hatiülan horde^jvei bír a tervezjett orsságoe kiállitás. Miután asonhaa azon ibeggyőződé+tel vagyunk, Hogy Magyuiéltósájgod a kérdéa eren oldalának megi>élééére hivatoltabb uiiüt mi, ée rv mint as ipar\|%yi dárcza vezetője-! — legjobban ismerheti 4" érezhoti ason előnyöket, melyeket a korinányí egy teljee ée rendezeree országos kiállításúul iparpolitikai asempon\'tból bizton válhat éd remélhet: as idevágó érveket emiitűnk még. mellŐste, még osak egyet gy teljés már peddlg Már ^-ntebb kiérjtéttűkJ hogy Magyar-J orsság ipsra nem az eddigi Hazai, aem a külföldi nemzetközi kiálliiáaiok alkalmával meg éoha aem volt kielégítő; móqon^H rendueres képben feltűntetve; nhhoz, hogy na állam jJiparKjieostési tevékenyege valóbau gyümÖlc-Öiő leheeeen,\' el-engedhetleníll szűks^ea, hogy iparunk állá-: sát — ss égy os iparága\|<bati mutatkosó\'elR-meeelell vag) hanyatlási, főleg pedig a> hazai ipar {fejlődésében megtogadluúlanul mutatkozó jnldntékony hézágokit és hiányokat világosán lássuk Csak ezen feltéiel mélietl, lehetséges az jpar fejlesztése i lerén leendu ia-lézkedésékot caéltudktos réndmerességgol \'co>n-cipiálni és jerő- és időpakarlM nélkül iiélvej sen végilohajtani. — Csak egy példát eme] lünk kiles irányban. Képnalhelő e, kojpr.d magyar \| kérmány nlaknlása óta ma[ujienj másfél évtizedig t&übnü néme volna ajliéjj dsnta arái\|vIng eléggé kifejjedve volt tfzplf iparnak jiuájdsem tolíbs elhairta\'lását s azmlioz kötött répnant nagy omusetgaztlasági és pénzj-ügyi érdtakpk oly érzékeny \|csoibuU<á^ U\| ha a negyvenes évek bon Imptt országeskif álliü^ok óut, iteliát teljek négy évtizedben ját nem szííiiiilteíc vélna ni hasai ipar álláaftnak teljes r«mdi»zeres leltdntéléeére hivatott órait; ges kíáfliláiok; 4- és ha ai időnkint meg \'nsgy ksnizisrHr. já-számu. végzése által Jlsueir Miksa nagy-kai/tzaai lakós végrehajtató javára Qeial Mór nagy-kanizsai lakós ellen j 660 jrt töke,! ennek 1876. évi február hó 1-ső napjától íssámilscdó 6$ kamatai és oá-dig Oewesen 211 frr 90 kr. perköltség követelés ertjéig dlréndelt kielégítési végrehajtás alkalmával bijóilag lefoglalt és 623 firt 50 jkrra beesűlt kűlömbfele bútorok, épületfák ■és rulianemüekből álló ingóságok nyilvános iárveréa utján eládatnak. , 3Wy érverősnek 5063.1882. ss. kiküldést [rendelő végséfj folytán a helyszínén, vagyis alperes iakáaáh Nagy-Kanis«án leendő ees-küzíé^ére 188t ik éri jnline hó JO-ik. napjának délután 2! órája határíd6űtiaíMzetík és alihos a vienhi tsándékosók ezennel oly megjegyzéssel liifatnak meg, hogy as érintett ingóságok csen árverésen az 1881. évi L&. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becárou s\'ul is eladatni fognak. 9 Az elárverezendő ingóaágok vételára az 1880. évi IX k. cz. 108. §ábnn megálla-\' pilotl feltételek szerint leez kifizetendő. • - Kelt N.-Kániseán 1882-ik évi junius hó 25-ik napján. 1066 l—1 BARTS GYÖRGY, kr. biróaági végrehajtó. Árverési prtl-hirdelmény. Encel Adolf n. kanizsai lakós végre hajlalóusk Kovács Lajos végrehajtást szenvedő i^-kaninaaj lakós elleni visszárverési Ügyében a n.-kái>izsai kir. törvényszék, mint tkkvi hatóság által (035 tk 831 sz. a. kibo esájlott árvezéai hirdetinénybe, mely h-i r d e I m é n y e lap folyó 1882 ik évi 47. t szénában Uétejett közzé, — tévedésből 150 frt végréhajtáá tőke Íratván be éa .as t.fvnrés megtorlása helyéül szintén tévedésből Sár»seg községháza jelöltetvén ki, — eren tollhiuák á n.-kanizsai kir% törvény-ssék, Imint tkkvi l^tóság 40891^ 882. ss. régáésével eda kelyesbittaltek, hogy a csapi 293 as. tjkvben A f I sortz. a. felvett iu-gatlnn végrel.ajtatiítiak 660 firt tőke ée lkai* ból \'álló követelése behajtására a e«api köz aégbitjó bázáuái jfog .f. r. julius hó ll-én d. e. 10- órakor elárvereztetni. lé l-l QARAl BENŐ ügyvéd, ínint % félvégrehajtó megbiaettja. BROGLE JÓZSEF ■éjH & ro^lau^ínez-gyará BndiipoFtrii-CJ^ár: váci út az iisztr. áliamiafLlyn kf^Vben. BaklAr: váci kó\|dt 68. Íja tnjndeu gazdasági kiállitáson kitüntetett, jaritolj gyártmányait mint: Triounoket váltoaó n\|\| tisztitjó^pekfttaelelóvel különleg^M- gck malim ok az A-i \| Mára s 28460. ssám alatt maba H dalmaaotd tlilrmaS rostákat, i}\|ukflszíott és htsitott (vnp, aeyélj és lujigaji^ ból, valam i.: nundi-unemO gnwdatén gépek lemezeket a szereket, ip J Fal? Isf^atjoii. Mái, Nagy-Kaaiazáa im jrr Aijégyiélt kivin tra inpyía á MHMi 1 fcérwáitw. zir-