Zala 1883 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	32.99 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:05:00

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1537
Megtekintések száma:	5468
Leírás:	Zala 1883 március Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 18. azánt. Nagy-Kanizsa I883Í szombat, márczius 3-án w ■ 7 X. évfolyam. «»»AHtatal WnImI fttlSp könyv- kwkiéiii. H»ároellás Uttea. 513 tS, •MMNatém árak ; Ifin évre • Irt hHm 4 írt. Ksgysdéne t frt 6 hasábos peüteor afytnw 7 kr.., többtsörí hirdetésnél 5 kr. Bélyegig8i>t. Arve«á«i a egyéb hivatalos birdctmé-ayek 30 kr. bélyegdijou felül 100 szóig I irt, MNtal mhídon szóért % kr. MEGYEI ÉS IIELYI ÉRD)EKÜ I t TAR\' A Nagy-Kanizsai városi eiabadolVü \|j\|örj a Zalatndgyei ügyvéde grlet, a Kagy Karnisai- óa I Kjeréekedelmi. >ank hivatalos közlönye tttaJlCLENIK HETEIK INT KÉT82ER: SZERDÁN É8 8 íITIKAL KÖZGAZtt ALMÜ LAP. 3ÁGÍ ÍS!VBGYES- élzakl tatárak pénztárak, Bankegyesület és A bukovinai magyarok hasatolepltéfte. Az and rá s f a l v a i református lelkész Toaka K Ar o1y utján u Andrátfalva, Józselfalva, Fogadj isten ós I \'eneegits helységekben lakó magyarok kt\'ZQl 300 cialád (1000) ssemély fordult a páncsovai duuassabalyozáai kormány-bistoa Nagy Györgyhöz, hogy hazajövetelüket és letelppitésüket lolietővó tegye. 20000 forintra volna szükségük o czélra, i miután ók dolgom i jönnek kan, összeget szorgalmuk által csakhamar remélik visszatéríthetni. Kagy György kormánybiztos est a megkeresést saját levele kíséretében Sorns-sieh Pálnak, mint az ez Qgybon alakult országos bizottság elnökének küldötte át. Kagy György levelét alább későijük, de ^reánk nézve sokkal fontosabb, nőt lehet mosdani szentebb ez ügy, minthogy róla kálön meg ne emlékeznénk. Nem vagyunk oly sokan, hogy örömmel ne ttdvözölnók, mikor a körülmények által a haza haláraiból kiszorult magyarok visszatelepítéséről van szó; oly magyarokról, kik a* anyaföld iránti forró ragaszkodásukat, a nemzet nyelve iránti ki nem hüiő szeretetüket súlyos viszonyok között is szentnek tartolták. Kitekintse tehát attól, hogy itt magyar érzelmű derék nép visszatelepítéséről van szó, as ezer személy által képviselt munkaerőt is tekintetbe kell vennünk akkor, mikor folytonosan. van okuuk följajdulni a szünui nem akaró kivándorlás .miatt. Szükséges tehát, hogy bukovinai magyar testvéreink haza jöhessenek, as anyaföld magyarjainak kötelessége pedig, ezeknek lehetővé tenni azt, hogy minden baj- és gondnéikül jöhessenuk hasa, hogy lássák, miszerint a testvéri szeretet mély és jámbor né* an-kis hazafias érzelme üdvözli a munkás pnt a haza határain belől. 20000 frtról van! szól Oly csekélf összeg, mely -nem" Is ájdozqt, mikor nak hozatalára meg van készséf. Ez esetben pedlgj szükséges, hogy legyen, Csekély Áldozat khhOE képest, hí meggondoljuk, kogy ozer ranukás magyar* ral több less a hazai löldln. lolkesültsógé* ip és megia* fog habozni, ot, mikor bn-földéi e lépve 5 vágyuk tel* a 20 ezer a bukovi-hsnem az í örömmel mint öly „Zala" tárnája, A maga birája. Éistkép. Amióta la aemneJgasdaságtani mind I áron szükségletre a cívilizátió szülte álla-l^tokhál iofft még a kis ember ia reá tu utalva, vagy legalább a beléje ssivárgott korooelleni Tatalma alatt áttva magát ráutalt-nak husi, aaáta as ilyen kit embernek a lét fen tartás felette aofc kSadetmébe kerül. Amíg eme — természeti, kényelmi és fányttsásaek nevenott — szükségletek elteié-▼el beérték as emberek, addig a megélés gondjának bátran oda lehetett mondani: lávecs Sátán! Amig a természeti sallkséglet legfeljebb a kényelmivel megto\'dTa elageudö ▼olt aa élet iránt támasztott igények kielégi-táeére, addig a felebaráti szsretettől bisváet mg löketett követelni: „élj magad; de eo-jenj máokat is élni I. Jaj 1 de mai aepeág és mát meghaia-. deU álláspott t eltűntek e régi snép idők a petgáriasodáe nagy örömére a régmúlt sáiirke Marba, m\'?b£i ránk hagyták azon életbölcae-ságt Miiéi: Legeiét ia ad Isten annak, a ki»«k bárányt adott.4 Ei«énWt két k lemondás, meg sem ktaséMi a kor ssiov nalát! Hová jutna ma aa, akt mitmiAjt; ily eltekkel seshélyosná 1 aa antodi uvtAiie tdukran msgsaetos pluto-olla MmM »\'«mi princípiumoknak Uwm( de ma aaésh-xn irúk áia I Aa im ét febreár U ike meg-«ftüUe tértié\', aefl keress k»t siket* efyéat, aki sasa tlfcimih iksáriát Itt merte ikiisi sarkikéi & midőn a .Iáién vsáé kSsáska** inmt ami tMinjfi omolta, halomra jdöu-(US* nan mntmm Wlefáeekat. le MSl mát biteraigjki Mfart swaáa^: „ka aa Utfá^^W, ni neki legeüt • A .lekaa mi kém (asasa" tkeerk ti flli%t> mát Dwéa Is kámégke y»ski»Ék éa üseaa/áta nMtls^lsk ééséws A közvélemény, mely nek annyiszor adta már as< ditó jelét, blsonyára nem mihelyt Somssich Pál felhívása meg fog jelenni, as Ügyet hazafias ézent köteles ség gyanánt felkarolniJ s áldozat készségének magasztosabb juta Inját nem kép* telheti, mint azt a pijlana — koVinai testvéreink a pasa áldani fogjAk asokat, liik 1 jeiedését előmozdították. Nem oly szegény ez a nemzet, hogy 20000 frtot ily dicső és szép qzélrs csakhamar összo nem teremthetne, k tagjainak száma nem oly\' nagy, \'hogy 1000 msgyar testvért ily árért szívesen ne látna a haza földjén, i A magyar közvélemény frtot nem kölcsönképen fo\|;ja uai testvéreknek előlegez összeget szíves készséggé fogja letenni s haza oltárt ra, árt, melynél becsesebb dolgot cserébe sohssem kaphatna. A^ ezer magyar által hasenos, derék polgárikkal gyarapodik a magyar nemzet s egy némzet ezeknek soha sem lehet bóvibén. Itt kösöljük Nagy Qyörgy levelét s ajánljuk e meleg, hkzsfiás hangú soro» kat olvssóink méltó fyyelyébe. emberek, akik esen elméletet titokban ignorálták ia, de a kSserkObanek mint hatályon kivitt nem\' helyesett lelfpgással asámolni kellott Tele, miguem sg4 nagy izellom meg-adá neki a kegyelemddTéet,lét asabadságot apecaott egy addig láuásra vert termééseti törvénynek. 1 Avagy talán — amintl a cuHnrhiaiori-kuaok egy réssé vitatja e len. megalkojtáiá nem is Dsrrio érdeme, (mert már érett gyü.-möloikéut catlngött a líaliajaeréa fájAnj és réleüeaségböl nem KU Muka hanem Darria ölébe hulott 1 — uTHgj — a mint a otásík réas tauitja — ha egy Darrin nem aaületik, e tan napvilágra nem ]jött volna 1 —-I est döntötték el egymáa ateötj a mUvel$dé$i törtjénének; de annyi btsonyoa hogy Qáapér csigány még máig tem tudja,, milyen tán termett Dsrvin, aaonbaa annál alaposabban\' ismerte, hogy mi as á „létért való küa-delém." • j.F/1 í\'isony I agy teeéék aésai, hogy itt nem kisebb potentátomról \| van seé mint Oálpár eaigáuyrél. Oá« tivá — egy totÖtS!--al] _ volt, amit annál nagyobb (érdcihnek tekinthetnj, mert nála msgas termeténél fogva tető ée talp kösött nagyobb vklt a diatántia mint kMOnséges kalandénál. Ue\|kr lorábbá, mint aa becaöletes emkecfeál inár megtörténik — aa emberekben való jbiaddalmában meg-caajódottpl. még máig ia vállig bánja — ugy mond, — hogy astUei [válasttását máara bieéa. Eeen legeslegelaÖ kínnVeliuUtége miatli bánkédása resgetthette hím \\iéha fájé lelkének pnueaaa-liurjait. Axolibaii a melankho i-kna niueaeta rohamok oisk! gyéren ssállták mett, de lia magssAllták akt or [lehetett tSle hallani asoa nanaant, melyhés haaonió valóban intelligens ember ajkáról N néha-néha el labian. Mit vétettem a gáUysak —Sietiam f la putriban ptüaniám meg a Wkvilágot ? miv^l vaa több érdem a ama \|féf kUenet éga k arénával I riegntaák, raiw egy ilyaa nak I - Keea fmaewkj Kegyelmed üraml j Mint a „Bsleifn lakó! magyarok hása- ; telepitéaéttek elftnosditására alakult oraaágoa I bisbitaág11 alnökahes, ason kéréaael vugyok bácor a IsgmélyLbb timtelehel éa a iegtelje nollb bia4lommal fordulni EÉoslllKniiá^fiea, mé\|tóxtni\|é\|c njtgyméltóaágodnak —f akár kuivetlenlllj, akar kösrstvái a Veaeté4s alatt állo biaottság jástal — kecyetan odá hjatui, hogy haB^települni vágyó buktivinai magyar teaivéreink, a hpassu és aoa kiöltségá«l járó hasautaxáa terhiinek megkönyiiéee, tQt Sgye ueten — lehetővé tétele cMlj^ból némi se* gélyben rétaesilletseuek. Tudom, mjiuuyire érdeklődik Kotcellen. tiéd esen minden irányban oly nagViontoi-aágu telepitéa Ugye iránt, és bisonnylra nem méltóstatik aset^uy teleuaégnek venni, ha bátor leesek Exoeilentiádnak a lehető rövidséggel as eddig töjténleket nsgybeosü tudomására hosuL Midőn as elmúlt érben, as ngjypeveaett dunai öblösetek ármeoteaitésél foga tatba vet* tem, iőtörekvéeim oda irányult, h< gy as államnak esen Talóbsn Nilua-völgyi termé-kenyaágU talajjld biró földjeire msgyarokat telepit* Uuk. , Péusügymin. ur ő nméltósága aaon tiss-teletteljes fbltei\|eutéaemet, mely sseriat as ármentesités társulás utján aa államnak min. den különösebb pénsögyi torhtltetése nélkül viteaeék kereentül, helyeselni és elfogadni kegyeskedett, továbbá ontani és támogatni méltóztatott azon nésetemet is, m^ly sserint aa ármentesitenpő területre mint új telepesek kizárólag magyarok legyenek telepítendők, hogy es utón hasáuk esen véghát/irán, hol — fájdulóm — még ma tmagyar alig van, életképet i aagyar községek alakuljanak, mélyek a magy sr állameazmének^ külömbözŐ irányú nemaetségi törekvésekkel ssemben éber őrei és biztos védbástyái legyouek Midőn a mult év juníu havában \| a Ha-kovinában lakd andrásfalví magyarok azon kérécsel fordultak hozzám, hogy aegituém •15 as ármenUaitendő dunai ÖblOastekbe való haaatelepUéaüket, örömmel rsgsdtam meg es alkalmat, hogy velük levelezésbe lépjek és visaonyaik a körülményeik felől táiókosást ssetjesve, mindent mtgtegrek, 20MB AT 0 N. kély áéőm dt t^Véroi A falvi,) lakó nekkji tftkej, hoasq: isk. fi--ni BxerkeeatÖi iroda. Hova a lap seel-\| temi részét IM közleményt kéjdern- ! dŐk ttajsa utesa i. szám. Bérmentetlen!levelek osak ismert ka- \| sakkal fogadtatnak el. Kéziratok viaasa nem küldetask ■fllttérs petitsora 10 kr. jbátáskörömtől lelik, hegy éosa hasának ismét résük hoz, msg\|r Uln5j lea\| a lyezlie év dac msgjki nálam, földjít, éa mi a vaó ^m oa il olisak ii vitss^tdaisijnak ás andrásfa vkiAat vették a józsef fogadjisten U latenskgiU községekben nagy árok, 1 \'ksk < J legélénkebb azi fest Ve nulijjjj és aj^rongatolt helyre-eadjre kétik,: . bagj h a a a jö- És midőn éliütoitém Őket, hogy ké-teljetöléae ppzel éli e mtgvalóeulát i mttnnyiban néhány ásás bukovinai Sr oaíjlád épen as általuk óhajtott ki-minőiftgü taUjoD, még es év folytán el legjkedve^wb, teltételek mellett ke-tő ; ezen értSaitéi következtében mult aember hó 4-\|k napján a bukovinai roknak egjf\| kUldUttaége jelent meg hogy telephelyeikét, as ígéretnek aaon mely eddi^ caak 1 képseletökbea élt, lyet baak lelki ssemeikkel láttak, most ágban is a4eg\|áthnasák. Mielőtt aspaban ez türtént volna, aaon \|ást adtam la nálam ^árt küldöttségnek kérjenek o Caászári éa apoatolí királyi étől, legkegjíelmeioÖb királyunktél látást, ée ftdjjik elő, kogy viBzakiváqkoz* Magyarorta^kba éa itt épen olyan hü aléi lessnalcjő felségének, mint Bukóén váltak. Vovábbá! kérjenek a miniss-iök éi pénzügyminiszter ur 6 nagymél-é^sádaiklót ia haaonlóképén kihallgatást, mert első iorbaa ők Ivannak hivatva hasatelepítá-sük ügyének kedveső elíntéaésére. Hogy mind » niegtürtéiit és hogy a küldötteéget ugy ő t\'oli ége, mint á rainitzterelnök és pénzügy-miiL ui\'-ö QXűöllaaoiáik kegyesen és bistatólag fog^i ták, kzt méltóztatik] nagyméltóaágodnak tudn. Ast pedig, hogy aji ország közvéleménye U a képvíse)Őhás! pártkülömbaég nélkül misS osatatlan It^keeedéte fogadta és tefte magi évá a bukévinai magyarok visssatele-pitéi bek nagyfbntosságu ügyét, fényesen bisot yitja a küldöttség itt járta után uagy-méjlt isAgod elnöklete alatt e ónéiból alakúit oriztjgoi bizettaág. A folyó ésíjövői áfben 500 bukovinai magtar családot lehette1 a duna mentében elhel ^esni. Aa itt járt küldöttségnek megmu-taltspn a földekéi, késsj örömmel jönne 300 >ár ozigány — réla( lig ^osületee ember mB§, korinak, kegy esi \|to\|k^én róla, lik ilágot ? mivel Innak, kegV tttt böloeöbefa dtígánV pnmatS-I tán ást lelieiue hinni, míntlia Kiáapár csigány oommuniata elveket táplált volna, pedig jtaol vált t\'le as a sondolat, hogy Ő mát lulájdenia után vágyódjál. Nemi neki a málé ntnj líejletL-j-hal oiak osirkeJliba avagy malaqs tulakiában nem kísértett* m a bizonyos ta\|sjdnn mely másé volt; — ő maga ia jkeale^Jmikéut p^* naaza neiuotakj hasson talau, de helyteleu it, liajnem vagyunk már némélykor olyan l>an-giilatbau, hogy tzerjsjjük rontani ja ;leveg4tL Gáspár végre sok oldslu ember volt 1 «h«z képest eoli hivatal is nehezedett; Vállairá. Még pedigmine hivatalok 1 bizony Iontoiak 1 A métennértékl sserint kilográmoeoknsk kel-le\|e nevetni, dá Qáapár korábnn még otak á jfont járta, Urnát fontossk. \| Qáapár tmigáay egy sseméUben udvari maasíkua, küzjégi ! vályogvelő éa -i Éogy ia mondjá Shakespeare as! 5 Juliue C&iárja-bs\|n : last not itaetl— ko duaniro vejit. Udvari mnssikui biz\' 5 1 Stohié toisés nly kétkedőiéül mosolyogui 1 nyombán bebi-zohyithaió. .GUbis Hözakg tlöljáró- ■áca, bár nagyon bántja ja ttjoniaT .való ha-ladáai viazkettg, még sém e igonte a jésaja ész fölött a vájpat annyira; trinuinbáljni, hogy egjy vígardát epittétett voinaj Ily körülmények kösött a1 lakndalmM alkalmakkal rendezett tánaavignlmtjk egyéb terei i\'hiányában a náanagyok -szonájából rögiöt sött tánoá-aalonban tartattak jmeg. Eil háb ir msgmea* teiittetett ia ki tu ipános IMa » különféle fiaa almáriomtÓl) még sem ssok< tt élegendő lenni a tánesra ylllslkozo\'lt iiji ság és as etem — iszqmra egybegytllt korosabbak befogadáséra, -4 miáltal Qáspá^ otigánv 4-\| kibek egymagából álló bandája kisárólagós privilégiummal blri i arra, bogy 0 tbáé község asiié szükségletét őnála fedezte - a tános-Ismssaé alakítod iésoba (alá me lé jatott és ped\|g a falnak aión oldalára, me y ts udvár teU [szolgált, agyi hogy reoeágő I nMdBjének ^yjréne hangjait m aulákon át\' jskámotálta á táaeaoeek. (Qpai alá. Ki m \'r most már Mtejkedtii, kagylOáspár asigAa\| valóságét ÉdvaH uiuiiikm yéH r Nojia gonyoMdaak is aaon állás felett, Ibblyet Qáapár nat muzsikm e foglal, msrt Kii •alád miden áeretbs a ée ka a jövő ké közepéig, bssa jöhetnének, nem osak a puszta Wdet kapnák, hanem kaphatnának a pan-étovai védtöltisek építésénél igen előnyös feltételek metldtt munkát is, hogy maguknak •gy kevés tőkét sserteve, fel tudják épitení házaikat ét aj legsaükaégeea bbekkal felsze relni gasdaságsikat. De as andrásfalví leikéss épen e peres ben vett s másolatban mellékelt levélben est , tudatja velem, hogy hasajöaai vágyó bukovinai magyar testvéreink, mintán vagyonukat ily rövid idő alatt értékééi leni nem képeeek, elvesstegetni pádig nem akarják, ttom bírják a hosesu útnak terhes -költségeit saját ereinkből fedezni, és hogy ezerén basa jöbetee* nek, 10 eser frtot kémek j nem ajándékbnn* hanem kölcsönképen elBkgÜl, melyet munkájuk után nyfrt keresményükből becsölete-sen visssa fognának fizetni. Kegyelmes uram 1 Méltóztassék a vezetése alatt lévé bisottság közreműködésével lehetővé tenni, begy bukovinai magyar testvéreink as áljaiuk kért öesseget megkaphassák. A lapokból értesültem, bogy * keleten -lakó magyarok hasatelepitésének előmos-ditáaára alakult bizottság már többször Ülésezett éf4anácakosott, ha tudta volna, milyen közel van-az idő, melyben fidvös tevékenységét megkezdheti, aséta már biaenyára a legerélyesetyen ragadta volaa meg a kezd-ményesésL\' Most itt a legkedvezőbb alkalom, kegyelmes uram, bogy esőn nsgy és nemns ezél érdekében, melynek elérését \'a bizottság magasztos feladatán! tűzte ki, a tettek mezejére lépjen. A másolatban ide mellékelt és bukovinai magyar .testvéreinkkel már közlött levélből látni méltóztatik Excellenfiádnak, mfly rendkívül kedvtnŐ és előnyös feltételek mellett, hajlandó a magyar kormány bukovinai magyar testvéreinknek telephelyeket adni. Es által a kormány megtette kötelességét a többi a társadalmi tevékenység feladata. Exoeilentiádnak ét a vezetése alatt levő bizottságnak böloseeége, hazafiság és áldozatkészsége bizonyára meg fogja találni a legjobb és legalkalmasabb módot, as elnaa amül Jutánál mondja: salyrát írni könnyű, m^i ■ nagy igasjjságtalaliságot követnénk el Gás\| ár iráut, ha! zenei! képességét kétségbe vojun iúk. i Nagyin csalatkoznak azok, akik eliigi é elfogultai aat lanni, miként aa állás a [ké lességnek Jrtjudikkl. Hisz Uram s én Isten m I háúyszbr talájkozuuk a gyakorlati életb in valÓbau t\|\|ietségés egyedekkel, kiknek Fért ina otak eg\| nyomorult álláseal kedves-kádt 11 nmn csuda l Fortuna nő, ás a nők. aneujélyeeek. \' ■ [ , [ Gásjiár — amit külseje után alig le-elhinni \|r szeefeletl képselt zenész és a I valóságos udvari hegedtlsí ősim őt móliiu meg is :\|lletie volna mint, .— hogy iklogik utjá!\| legyén megvilágítva kép-ge 4 amiu Daiáss Miska — legalább otan — alig tud,lő tudott: mollban és dhrbkm jáissaniJí [Mollban báf osak égyszer látták játsaani, íjog lúányáuku neje moll ingválját vette {de aiiuál határosottábban -tudta, — tisztességgellegy eu mondva — moll-jáUsdtt. Dúrban akárbánysaor követett el játé-kmiáftal szódban nem lehet egása biso-a fogúi, lulgy pl otak Mosárt g. dur Íját is ismerts volna. Gyakran megesett, mikor sajétt gyártmányú húrjai, melyekel as ablal; alatti kelieUt téjl^ek idején irgalmatlanul riszálni, a nsrsaafí tídagnek ellen nem áll-hatvi k — sSdarnCtak, miáltal aa illető ötfide, mely A épén mamrontatott, aszerint melyik kur lurrant el, a, a, d, vagy épen g. durrá fajul . As ilyten r^deWu bekövetkeneh eshetőség által áem igen engedte magát megzavart! tni, hetem j- Piganiui módjára — egy túron it beiejeaté a megksndett darabet és pádig ol« mejjhalb tmódon, kegy hallatára agy lltoba könnj^kro fakad, egy Othellóbau feltái lad a fé tékebysk dtmona ét egy Joaane WAifi I.Cstettekrt bttsdul. Különösen focrtapó hfibájjal bag^ mínus 19 BsramurtŐl kaid ve fmidpn fogai eljj sssfrstosaa ütik a taktust Ikiiimertteíj kíséretet nyújtanak télé: predaeált awwsményoíhea, hotelt vMt, az a Zttts ttidá tJ I. magára; kogn ban kot, nyoe sonái dűlt Hát még kimagasló zenei ársáke 1 SS már valóban megörökítésre érdemei, hogy késő nemzedékéknek mintául szolgáljon: Saját vallomása aeerint azért nem fogad maga mellé mussikánokat, mert — ugy mond — az egyik erre busza, a másik arra busza, mi által\' as összjáték némileg szenved, mig lm megam muzsikálok miauig tudja a násznép, milyen nótát húsok és nem vétik el a táncsot. Egyik farsangi éjjel Döntiéknél rakták a táncsot, melyhez a szükségelt .zenét Gáe-\|>ár ozigány oselekedte meg. Éjftl táján egyszerre csak elnémul a játék, — épen mikor a hangulat a jókedv tbermométerének „huzd rá esigáky" tokára emelkedett .... A vőfélyek kifutnak nézni, mi a rögtöni félbeszakadás nka, talán Gáspárt as Isten jhidegje vette meg, avagy násznagy uranaek kilehagyott asiáéríe szorította bele a Beafiát ?1 A hegedű nyugodott osak a hurok valtak még resgásbea, mintha g-irosrángetáskn estek volna a nagy faggatástól,, melyet Gáspár keee alatt kiálltak; Gáspár maga pedig Birka Dávid gaadáva] elegyedett beszédbe, kitől aaon föli>emásó kedves hírt ny«rte, kogy miatáa bt akarja fslaztatni psdlásáeak szelemen lukját melyen kate-keave szerint jét be a hó, kát Vagy egy 50 drb. vályogra volna szüksége] Midőn Gáspár a második, Vagyis váljogvMü\' hivatalával szoros Sasae-fOggéiben levő eme értekezést sgy „kelnap m«gteezu-szel betetőzte, ép oly hirtelen sasiul abban hagyta, rákezdi közkedveltségnek örvendett jielyrety utyujáu Így bírta osak a kisietett vőfélyek ingerült kedély állapotát, Sselynek egy -pár biselgő szavakban való nyilvánítására, már szájukat táltották, ismét a rendes kerékvágásba rökkontoas. De hrnoa is antán kivilágoe-kivínadúg. Ha koMjtráink különféle hivatalaikat agy összetudják egyeztetni és oly pontos lelkiismeretességei ellátják mint Gáspár csigány aa övéit: soha inoompatibilitsai törvény alkotásának szükségessége fenn nem forgott tolna. (Folyl, köv.) w ni hadi MfM liuiNilJiii M\|heégaapé— Ii\|)>»m erml Ham miai illatai ÉHiIhU, Umi atoi ujául magyar •saW játaU^ aaaattaMiádhea t ti biatoa Wgj wna aaaa l«« „büké aé % pumába*. Twke, hagy eaoeltaUád «ai baMyéaávai, ko«im ujaiban «• köaba-ertMeibea atté agyMaégiaak arköloai súlyát M "UH ii rtláaé uak ogéaa hatalmával fog • mm wéi érdakéban a kUad tárra kibéft, wh bimj4á mélyaa át&rsi a kelti mm ihlataU falaébaj fiainak igaa voltál s Tirmt-t laUfl Tebb magyart Mig a világ Míg napja tart Ha mink ii allogyink I A legméiyabb tiaatalattal maradtam 8scged, 1Ö88. év február 25-én exoallentíád^ nak aláaataa szolgája. György a. k. Böjti gondolatok, Ax emberisig fejlődési történet® ai emberi szellem legérdokesebb foglalkosisl ányaga, mert benne tájit törekvéscinek tükrét látja. Ai egéiz emberilég e te kintetben ugn szólván egy egészet képez, oely szitu Ulen nemzedékeken keresztül folyton megujolva, egyes tagjait (különféle világtájak népeit és nemzeteit) el« veti, s azon erőt, mely itt elveszett ismét misutt alkalmazza <s igy a folytonos alakulásban és felbomlisban a világszellem soha el nem enyésző, örökké teremtő hatalmát mutatja, igazuk vaia tehát azon világ bölcseknek, a luk az embert a kicsiben való világnak nevezték el, mert valóban az emberben mindazt látjuk is* inétlódui, a mi az eguas emberi nembeu reánk uézve oly érdekesnek, oly vonzónak, oly tanulságosnak látszik. Azért mondottuk az emberi fejlődés történetét az emberi szellemre nézve a legérdeke-kesébb tárgynak. Mert mit nyújt áz ne-künk, ha összeíoglalólag tisztába «karuuk jönni az idó széles medrében ezredek óta tova hömpölygő, részint váltakozó, részint ismétlődő eseményekkel ? — Semmit egyebet, mint az igazság él tövedén közötti fáradhatatlan, soha meg nem szűnő harczoL A tok ezer évet omladék, mely á jeleiuor gondolkodó emberének bámuló tekintete előtt feltárul; a hieroglyphok, melyek kibetüzétén az elporladó köiöu a világ legnagyobb tudósai (áradoznak; egymástól távol álló ayelvek ót hangjainak azon csodálatot érintkezése, melyeknek összefüggését felfődözni az uj kornak vaia fenntartva, — habár mind néma ■aradványai rég eltűnt évezredek emberi törekvéseinek, mégis mindannyian érthető nyelven szólnak hozzánk, a mely nyelven majdnem intóieg felénk hangzik a Goethe hatalmas szava: „Jaj neked 1 hogy unoka vagy!\' Keretztül mehetünk az emberi fejlődét minden fokozatán, a mint ezt meg mai napság is forgó mozgásban látjuk föld telenken; attól kezdve, mikor az ember meg az állathoz hasonlóan egyet csapatokban élt, vadúl, a civilisatio leg-csekéiyehb eszköze nélkül, harciban a természet elemeivel, — egész addig, s a mikor családot, társadalmat ét államot képezett, az államalakálás minden formáján keretztül; a szellemi és anyagi törekvéseken keresztül ezen különféle körök hatáiáin belül nem nyojtanak máa kepet nekünk, mint az igazaág és tévéiét közötti küzdelem képét A mit a tudomány nagyot ét ör-vtrndeztetot, a mit a mfivétzet szépet ét ftditát, a bólctétsetl gondolat méltót ét iementét, a vallás-erkölcsi eszme magasztosét ét lélekemelőt teremtett, azt mmá ama küzdelemnek köszönhetjük j fcaaeeaWtjtk neki tehát aa életet a szó Uya/éiosabb, Icgjeleutóségesebb érlelj •eben, ts étet való nyilatkozását azon kiütllk tért ken, melyeket aa emberi tMücsa kigondolt ét fetfeéeeett De kö n%hetjtk neki aat le, ami anaak ellen* lééi. e lkait ét nyomásit, a ayomeralf tat ée nsáleteet, a etfitetlaat ás erkéta* uám i kemsnhetjik mtí • kahUt kilót* ÜÜ ej tlaUusáaaibta, yhlÉlil él erkétaé •Mi Ü ü Un tévédét a toMta- nök pisskos ét undok tealntetbeo \| képpeoi bán, fsrráas. Ha képletejmi fogjak fel a ddlftot, talán i\|aa mondu as, hogy mltaeá [fejes ki az emberi [ szellem ennek szenve, a nyelv által, a mi nem léteznék. Kell tehát, hogy a tdiedés kiegészítő téfcze legyen az embert szellemnek. Híom a kösmondás is ugkr fejezi ki ezt, hogy \': Tévedni emberi iélog. A gondolkodó emberben ázóplláti mégis gyakraa és Önkénytelenül támadhat fel a kérdés: Szükséges-e, hogy azj ember tévedjen ? Azt kell erre felelnünk : Igenis szükségéé, mert csak a tévedés komor és sötét alapjin emelkedik ki tisstán és feliémer hetőleg az igazság Gagyogó fényes kopfe, mtly tiszteletre ét imádáira méltó, mint szellemi létünknek jobb része, a .mintán az igazságot illető sajátos felfogásunk irányul,amit Goethe e szavakban fejez ki ssépen és rövidéit: „A szellemhez hasonlitats, melyet te felfogsz." Az az elltiÁététesség jelentkezik a természetben és emberi életben miude-nütt és emennek legssjátosabb ellentéte a test és a szellem, £s ebben az értelemben a tévedés nem más, miut ne-gatiója aa igazságnak, ugy miut az igazság negatiója a ténredéauek, két ellentétes sark, melyek .Áöiött az emberi élet ide s tova hány auk, ömlik, öumagárahagyatva és uláiva arra, bog) a kettő között azon heiyea mértéket j találja meg, mely áz erők összhangzatis kielégítésében tulaj-donképen az, a mit emberi felfogás szerűit boldogságnak nevezünk; az eazköz és caéj azou rendes arányát, mely as emberi élet gyorsan tünó napjait, mint egy végei lauez gyűrűit akadálytalanul egymásba kapcsolja. Közelebbről tekintve a dolgot az egész emberi tevéken)ség vóltaképeu nem áll másból mint áz ellentétek kiegyenlítéséből, mely ellentétek mindenütt elénk lépnek. Tevékeny szellemünk, a nélkül, hogy ennek mindig tudatai a jönnénk, íoly ionosán az ellentétek elkülönitésével, a hasonnemüek egybeállításával van elfoglalva. Ezek a rövid gondolatok speculati veknek látszanak; de a legmagasabb gondolatok voltak az emberi szelleműek egyszersmind a legegyszerűbbek s a legmagasabb igazságok többuyire köunyebben valának feltalálva, miut terjesztve, mert az emberi ftjlődét történetében, mely ezen kit böjti efaélkedéanek kiindulási pontját képezi, meggyózó erővel ismerjük fel azon tényt, hogy a tévedés mindig nagyobb, batalmaeabb és iszonyúbb volt, mint az igazság, s hogyha az utóbbi iniu-dig hevei küzdelmek után diadalmaako-dott ii, ennek okai abban keresendő, hogy a tévedés is részé azon erőnek, „mely mindig a rosszat: akarja, de mindig a jót teremti." Azért miudig hó törekvése volt az emberi szellemnek) belehatolni az emberi lét mély titokszar Őségébe, belevilágítani néuaképen abba ia borzalmas homályba, mely az emberi letet eltakarja. Az emberi terméaaet álfialábau nem mély spe-cuiatióra hajló; az emberek legnagyobb része azok módján il, akikről Heine azt mondotta, hogy születtek, éltek és meghaltak. De mindig voltak oly emberik, is és ezek voltak tulajdonképpen azok, kik az emberi fejlődés útját ércairóunal I előírták, kik neuu elegedluk meg a külső természetnek beiséjokre gyakorlott pnsata visszfényével, hanem a kik erőt szemlémmel megáldva, az\'emberi élet érdekesebb oldalát tették gondolkodásuk, érzésük és vágyuk fciadatávk, Így keletkeztek a bölcsészeti rendszerek, melyekben, ntpár mind az embeii élet örök kutforrását az Iateat keresik különféle utakoij, mélyben, mégis ismét tarki vegyülékét látjuk az ifaaaáfnak ét avedéaaek. Kuk Ikem menttek aa ellenüktől, aem ll lehétkek kzek, épely kévéié miat aa emberi mellem leket attól íLntt, legyen as aurt legaagjobb. D« itt U (eltaláljuk a tft- rekvéet, kiemelai si igámig viligát a a témídé világibői. üeaalk fbltalá ni az eléblii, miaden embernek egyéni I ö-telessége is" itt van aa tmber tttlajdc I-képeai subadsiga I— erkölcsi szaMdsáj a. Bz a szabadság köteltatégévé te ki az emberiek, hogy a védés ellett küi öljön ét aa igazságnak azolgáljeij- I zt pedig áz. émber leginkább akkor teh< ti, hogyha aimelykor magába vonulva a társadajlmif külső életikuszált zajitól, tn-magit tanulja megiantrni, hogy r f sl-adatnak jannil jobbtn kzentelliéise magi t; mert az első lépés e szolgálatiban az önmegismerés. Az önmegismerés ál al teljes tjudatára jutva benső emberi méi 6* tágának, a tévedés és balgaság ellen tm il sikeresebb lesz küzdelme. A rak egyesület mellett, meljek többnyire anyagi czóllál lévén egybeköti e, — nagjybn is az emberi hiusigen nlsp íl-nak, uép : volna yok egyesülése, a I ik tiszta lélekkel azigazaigot keresik. Különben finfUl ez él működik, habár nli ct izervezve; ét bizonjjos az, hogy a ni az tmberl fejlődéiben becses és ma a-dandó, akt többnyire ezek végzik, ismer e, ntm ismerve, vagy félreismerve. A társadalomnak szüksége ván a mc g-ujhodisra. A század végén önzetorlóló események az idők folyama hullámaioik felszínért oly jelenségeket hoztak itl, melyek kimutatnak az ezredes törzs k< r-badbágára. Az egyének között eteké y-ségek, emberhez méltatlan kicsi dolgpk miatt dűl az átkos pártviszály. A józ in és tiszta belátás szavát túlharsogja a szenvedély igazságtalau és erkölcstelen lármJjaJ Ámde subad-e ezért elcsüggedi i ? Nem. Az emberi nevelét ezer éves munl a, az elszomorító jelenségek mellett bisti tó kilátások reményt kelthetnek bennüik, s megedzhetik kitartásunkat a jóiak szolgálatában. Azt pédíg tegyük szíves in, és örömmel azon tudatban, hogy az e n-beri szellemre nézve uincs méltóbb í>g-lalkozái, mint törekedni az igazság ui áu és közreműködni mindabban, a mi öt íz-hangzatos kiegyenlítését czélozza anni ,k, a mi az embert elválasztja az ember ól. iioffmann Mór KU I ön fél ék. — A zalamegyei gazdasigi egyesüld Keszthely viuéki köre null hó 18-án igen* szép számú érdekelt (ég jelenlétében tartotta meg aiaku\|ó közgyűlését. A keszthelyi és tapolczaijái-sok igen szép számmal voltak képvisel re, míg a patsai, de kCUöuöten a sümeihi járásból (egy) kevesebben jelentek m tg. Elnökié Bogyay Máté a jelenlevőket i zi-velyesen üdvözölvén, az aispszabálj ok 4é. § a; éi tűimében a tisatvlselőtég m ig-vaiasztfaára hivta fel az értekezlet* t; Br, \'Puüie\|kny OdÖn indítványára elnöl ké grof FeSte^ch Tassiló kéretett fej, ki it a hozzé ment küldötttéget igtu roktu-szeuveseii fogadván, az elnökséget olo-gadta s uzou szép ígéretet tette, ho{y a gazdaság terén halhatatlan nevet kirívóit eipídje nyomdokait óhajtván követ ü, tőle telhetőleg el fog követni áz flgy-érdekében s a gazdakág felvirágzását ak előmozujtasára minden lehetőt. A k z-gyűlés \| hoéazauiarió éujenzéssel fogadu a küldöttig állal hozétt t a Keazth iy vidéki! kdrre valóban - örvendetes hi rt. Helyettes elnökké: fogysy Máté, jegyzővé : üepez Árpád, helyettes jegyzői 6: tizüts Dezső, pénztirnokká: Csák Aulai választatták. Bogyay Máté li. elnök a tisatviÉelólég megvaltisztása után a k írt megalakultnak monddttá ki. AkÖrjeiy-zójénekjaliandó tiszteletdijra vonatkozó ag a közgkjüiés abban illlapodott meg, ho jy az a kjörlanyagi helyzetéhez mérten lóg részére^ ktutaltatni. A kör mfiködéti 1 ö-réuek Uegállapitásári egy bizottaág k il • deteU kii £vdijas I tagok gyűjtésére a közaégj éi körjegyzők fognak felkéret li. A közgyűlés Nóvák Ferencé indit á-uyáraJlil a legközelebb elhunyt I Fes e-tics lamió és ÜyÖrJy grófoknak la gi z-dászat mindon ága\|felvirág^ási\|ra tiU érdemmket ecsetelvénL e két nagy fér 9u ét jelwl uemzetgazda elhunyta fölött je( y-zóköuyklleg fejezte hi részvétét. Aa ( v körben Imi dő terjeestésére legtöbbet te- Mndk lel vannak foglalva, mely inéit- k által M kör ttját végül Indit k ne vssái diju laké nM tartani k kösgiOléte kon tartassanak kik ujogy \' 4 I ll i • • ■ II. tendő 1 frt tagal gi pénitárábau fojja ányoztatott, bég; a . fagy üuuep^ajo-, meri ekkor a ltjkétzi k, felkarolátára él uünéltágiib fányi ieiyjilétttl slfogadíatott e ez ala kuló má ülés véget ért. ; U- € j^IIIt. A városi tanács ietzámplásUagyŐri árvizkárosultak javára eszkötllt iyfijtéséról. Oyőr és vidéke árvis káruiujtjai szerencsétlen helyzete könydralaújs hívja fel az emberbarátokat. Nagyikanizsa város képviselő testülete j is elhatva azon nemes érzelemtől, 188& \|évi jsnuár 25-án tartott közgyűlésén elhatározta a hivatalos gyűjtés meginuitám, ennek folytán felkérjük váro3tjnk polgárait az adakozásra. Nagykanizsán, 1883. jsn. 23-án. Babocaay al k. polgármester. Az adakozók nevei: A vájtok küzönaéee 200 irt, Ctbmadia ípartáraolai] 10 frt. Mfilovarda inlajdonoa 10 frt Katiolag 13. éa I. 25 frt Oetmann B. H. nég ;SB jrt £bénapanger fiai 15 frt VVeire Maeé 10 frt OrUohut Fulüp éa fiai 10 frt [Plihál Foreocx 10 ht Sobercs Eug-liluder S fit Máy Mátyáa 2 frt Blau junior 1 frt IZarkoyios Ziigmood éa (áraa 6 frt, Táruolt Kálmán 1 frt Hirachl Edé 6 frt, Kuorczer Cmoly I frt 8ommer Jéaaef öm, Roaaoflld 3 írt Feaazelboffer 6 frt, Komiili Feronct 1 H Neuinanu 1 frt, Eiaíngér 11 törik 6 frt, Bnaaoberg Ferencs 2 frt, Killer Tivadar 1 ifrj, Waiaar Józaof 10 frt,\' H»gy Kaniaaái Polg. Egylot 20 frt, PfaíT Jőiaef 2 irt, Ollón 2 frt, Pra Weiaa \|. H. 12 frt Leasoer\' Hoiorich 5 frt, Prsaaburger Aouá 6 frt, Eiaiiigé- Nttubllo 1 frt, N. N. 40 krJ Kilik Fereuot 2 frí 8aigrica Bobért 1 frt öaasa-aen 399 frt, ÍO kr. * 4- Siofokrél irjik, hogy ott uapok óta o y roppant saél dühöng, hogy a Balaton jegét egészen fölszakitétta és oly nagy jég torlódik önze, mely a Bi laton (ifolyisioil levő zűggitot oly erősen megtámadta, hogy éjjel nappal kell dolgozai a jég összetörésén. Ha meg nem szabadítják a jégtói és ha a szél ily mérvben tart, a legnagyobb szerencsétlenség kö vétkezhetik, A. Balaton roppantul ár^d. I — Xéhnl gr. Featetica Taaalló 1874 májú* 11 éröl kelt végrandelata, éa\' 1879 éa 1880j-ik évekről kait fiók végranda-lete fobr. hó 10 íq a helybeli jbiró éa alj-liiró iltal kihlrdetletvén, ások léoyagaa tartalma a Uvmkaaö: a keazthelyi éa azent-gj örgji hítbiaomiayi uradalmak éa lesekhes tartozó könyvi ár éa régi pénsgyOjtamény, ugy aa öaasaw iuatruotio, a keszthelyi kaatély éa az egész baraodeaiaéaek ugy a béeai palota éa kjerljinek OrökOao ifj. grót Featetioa Tasziló. Gróll Featetica Jouö örököl 200,000 irtot, gróf jlüuazky Zdonkoué 100,000 írtől, gróf Fostelicá La joa 20,000 frtot, ennek kél leiuja agyeákint 100,000 firtot Halén taat-vérj^uek éUo férjétől gróf WUrteqibergtöl aaármesó 4 gyermeke éa miaodik \' férjétfii aairmaaó 2 gyermeke fejenkiat 10,0Q> frtot. Cordalla komoruikja a magaebeaitéa óta éa aulyoa, betegspgébou teljesítőit hQ aaolgálatáért 4000 ifrtoréL éveukinti 600 foaint ivdijat Keoztljoly m Sat. György uradalmakhoz tar-toaiuvbérilkizaégeköaaaea iakoláinalt 40,000 frtqt caeu paaaeget a hitbiaomiayi ur asakér-tfikkel együjt öaua el. Tiaatjeit, kik irinta hUaéggel VMeltattsk éa tarjadeímaa gasdaaigit böioaaséggal vsasttik — utódja jó indulatába ée aa Üta\|a[meghatározott nyogdijakat ép-aigbao tartaai éliajtja. Akaatbelyi plébioia templomban kíván eltemettetni, azobrot aem éha\|l, liauijul egy egytzerd koozka forma airküvít magyar feliráaeal. — Végrendeleté-nak végrehajtóul gróf Zioby Henrik urat kérte fal. 4- Ugalmas temetés, Viu községben^ boglár közelében, mint irjik, mult joappkban izgalmas eset történt. Kilmán Jájnos nevfl polgárt temették, a háznál a gyászszertartás véget ért, Szászi lelkén elmondta beazédét, mire iié^y markos ember vállra vette a vihető ravatalra helyezett koporsót s megindulták, vlale altemetó felé, a gyászmenet s a kesergő [özvegy két árvával. Alig azonban, hogy a kapun kivül értek, a Szent-Mihá y loyb egyet rececsent i közepén eltörte a földre hallott, Tele e suhanó koponé és I abból a szegény halott ki bu-kot\'t. A. koporsó rosszul volt beszegezve, ez okozta a kinos jelenetet A 4 ember, ki a terhet vállán vitte, ugy megrémolt, hogy elfutott és hasáig meg sem állt Egyszérre nagy riadalom támadt a falu ban y a leikész erélyes és megkapó beszédén volt szökség, hogy a rend helyre álljon.! A halottat csak aztán temették el. j-f nwiltsstatái és nameMég. 0 felsége manogadta, hogy Samodiia Károly sOmsái Ugyjiéd éa Szmodiaa Faranoa baOaagy, valamint Ulívényae utódaik, a „nagy éa kk-, barkóczi" eiőuevet tovább » baaznilhaaáák, éa vomékuavQkat magyar nemaaeégük ép-aégbeetartása mellett — „Barkóoai\'.ra val wSBm 4+ Imdimmm állam JeffereoQville nevfl váriéiban egy hia öeazeemliaa aikálinftva\|Í200 ember veszett oda. — BügéMek l legtöbbnyire az árviz elél moocáiltelí oda, ée a hullámok az eddig szilárd tsak jtartott épülőt falait ie eaayira aláioÜtákil hogy lrtéztaté robajjal ösese-dflltJ 8Ó0 ember volt benne, esek kéül 100 a^gl\|üt, 80 pedig megséritt. hes izü borok elveadtik kellemetlen izftket, ka minden hetteüter borml 7 daeriliter finom tlasta aizi fa. olajlkevertaük el fiiéráig tárté b^ar. gaűé közben. Bzatáa 48 éráig ayegtae hzgjjak a ekkor lelsjtjlk a bort tiazta hordóra. Probatum esti < — Trefert ée feiegel. A I ,SzJ Msplé" Pozsony, Kassa és Szeged I veraéeygése idejéből a követkézé érdekei \' jegyieteket közli. Tevaly egy szegedi küldöttség járt Trefortsál a harmadik Á egy étem ügyében. A hivatalos fogadtatái I után egy kis mulatságos intermezzé for- \| dulti elé. A beszédek végén ugyanis Pál(j j Feréncz polgármestert és Kovács Albert 1 iskojsszi elnököt ott tartotta magánál s 1 minszter egy kis bizalmas eszmecserére. \| A harmadik egyetemnek Szegeden való elhelyezése még akkor nem igen volt inyéf-e a közoktatásügyi miniszternek él azon gondolkozott, nem lehetne-e Szeged igényeit valnmi más utoa kielégíteni? „Mií szólnának Szegeden — mondá töb- * bek közt Trefort — egy siketnéas-intézet felállításához ? Pálfy Ferencz, ki Kovács Albertre nézett, a kiben kissé forrt a méreg, a miért a miniszter mit-sem akart tudni a szegedi egyetemről s 1 kibojvókon töri a fejét. — BMir utazik tudná, kegyelmes uram — vilaizoli magit föltalálva Kovács Albert - hisz liketekké tehetnek bennünket, de né-mákjíá neinl" 1 — Örököl naptár. Egy angol lapban érdekes módot olvasunk arra hézve, \' mint lehet a bármely dátumnak megfeleld heti napot megbatárokni. Az évszázadhoz hozzá/adjuk annak negyed részét, továbbá az illető évszázad negyedrészét és azt a nimot, mely jelénti, hányadik az illető L-p az évben. Az ÖsszegbOl vonjuk le azt a számot, mely jelenti, hánysdik az illető század, a különbséget pedig osszuk 7-el; az osztásból megmaradó. hányados jelenti, a hét hányadik v napjára esik az illető nsp. Például: mi- * korra esett 1797 márczius 22-ike,: Évszám 1797 Negyedrésze 44É A századszám (17) negyede 4 Hányadik nap jaz évben 811 2881 Levonva belőle a századszimot 17 2314:7^830 \' marad 4 A hét negyedik napja szerda, tehát az említett dátum szerdára esik. i — A tár irdal küldöncz dijjakra nézve, átirat intéztetett a közmunka és közlekedési minisztertől s közigazgatási bizottságokhoz, melyben ezt, a tapasztalt [visszaélések miatt utasítja, hogy s küldöncz dijjaaat jövőre meghatározott egységi árban alászállitsa. Különben sz átírat megjelöli azt a határt is, melyeken túl a dijak szedhetők, jigy az állami távirda állomásokon 2 kilométeren belül-eső helyekre díjmentesen i csak azon Ml lehet küldöocz díj mellett kézbesiteN!. — Külügyi akció közeledéséről értesítették Budspesiről az egyik bécsi lapot. Az akcié hire állitólag a magyar parlament szélső baloldali körei közt kapott lábra s már azt ia tudták, hogy a kormány e czélból az orsziggy Illés nyári szünidejét venné igénybe, i hogy az egész Andrássy gróf keleti politikájának folytatása less. — Mindenki, a ki ismeri azon benső összeköttetést, mely l budapesti szélső baloldali körök és a bécsi Hofburg és Ballplatz közt fennáll, — írja a „Nemzet* — érdeme szerint fogja méltatni e senzációs értesülést. Osak a fölött csodálkozunk, hogy a bécsi lap távirata szerint a szélsőbal interpellálni! ia akar ez ügyben. Ha a szélsőbal! körök annyira be vannak avatva a kül\\ politika titkaiba^ akkor nem az a rendje, hogi ék interpellálják a kormányt, hassa inkább a kormánynak kellene őket interpellálni, mert a korminy — bátran il-lithitjuk, — mindezen nevezetes titkos dolgokról mitsem tud. — Fnresa házasság. A kie-vieki fejét most egy szép osztrák leány, valami P. Louisa titokzatos hizassigs lurjsj. Néhány nap előtt érkesett Kievbc, hol á város Idgelegansabb szállodájában fogadott lakást. — Alig foglalta el ezt aaonnÚ aat a furcsa parancsot adta ki, hogd a vendéglős neki minél előbb vőlegényt kerítsen, kinek azonban nemei embernek kell lennie. Csakhamar találtak egy jnegény fiatal nemest, ki vállalkozott arra, hogy a szép osztrák leányt aófil vesz. P. Louisa is meg volt elégedve a vőlegény nyel, készíttetett száméra egy rend jeli fekete ruhát s megtétette sz előkerteteket u oakftvőböz. Kiev egyik kis külvárosi templomában lépett oltár 4s iQu pár \\ a menyasasoay oly fé* öltösetben volt, a milyet aiéf I lb orom nők esktvéjée sem tget lehet látni. Aa enklvé után a ft* 1 elé nyes M mamj tjéén* MM s kösjw Mte llpM I #tt w egy «taátyi MMI májmk érüUiéWt 4 tet st» MM kkfcttlk MtfbA Oroswr aeághnn v«cp t ktMttta. Kárpótlásul INftW ^t 300 rttoll ÖWtett ftnNfc> 4 ftiép menyecske még űrnap eitftit Kietbél, faképnél kifjn férje wil J00 raWéwl és fekete ruhijival. A rejtéhes béfia4\| « kiéri reodflrség-nk fsltlot i most u osxtrák hölgyet, ki tanár oross alstttaló, nyomoztatják. — Aa ,oruá\|M TOrtckMMi sgy-Ut ealn-^araaegi fiékja 1883. é. máresius U 5-4a Zela-Egersaegen as „Arány Bárány\' szálloda nagy termében inját alaptőkéje gjerapuáeára lánozv igalommal egybekötött Ittyiwyt rendez. ELesdele 8 órakor. Beléptül!} 1 frt. o. 4. Folülfitotétok a jóié-konyczel. iránti tekintetből köszönettől fo* \| gad tatnak. — Hajiiód Anikónak hijják a t \| a csik-szerodai székely menyecskét, a ki nemrég a József fóhercseg udvarába ajánlkozott dajkának, minthogy a fóher-czeg maga "fejezte ki azon óhajtását, hogy a Székelyföldről szeretne a berezegi kisded mellé szoptatós dajkát vitetni. A, \| í Hajnód Anikó ajánlkozásának, mint most I a „Székely Nemzőt-et értesitik, lett is j sikere, a mennyiben a csikmegyei főorvost Alpsuthról nyert utasítás folytán egyik elókeló honvéd-orvos távirati utón ke-! reste meg a napokban, hogy Hajnód Antkó egészségi állapota felöl véleményt I adjon. A csikmegyei főorvos kedvező véleményét már el is küldötte, i igy ! valószínű, hogy Hajnód Auikó leas az a szerencsés, kit a székely menyecskék kö-\| sQl ez a nem mindennapi megtiszteltetés [ ér. Hajnód Anikó különben erőteljes ; testalkatú, szép arczu, takaros fiatal asz-1 szony, a ki becsületére válik annak a ! vérnek, a melyről a költő is megénekelte, I hogy .nem fajnlt elu még. — larah Bersshardt hires í j művésznő éksaerá elárvezezése alkalmá II val, a jelenvelfial valamelyike a követ-I! kező érdekes történetkét mondta el: í ! Nemrég reggelire hivtam H. barátomat. 11, órakor hozta be inasom a szokásos omelettet, de — képzeljék, hogy elcso dálloztam —- szarvasgombával. Sohsem szoktam ilyen fényűzést megengedni ma-gamuak s hivatom inasomat: .Hogy ju-i\' \| toltál e szarvasgombához ?• „Csak úgy \| véletlenül. A piaczról {Övet találkoztam ! , Sarah Bemhardt szakácsnőjével és as [ adott egy fél kosárkával 1 Iljah, mikor \| az ember azakácsnöje „fél kosárka"-szám osztogatja * szarvasgombái: nem csoda, ha ellicilálják az éksnreit — Égy ujabb rendelet értel-í mében minden Németországba érkező 50 grammnál súlyosabb posta-küldeméiy, még azon esetben is, ha a küldemény levél, a posta hivatalnok által átadatik ! a vámhatóságnak. Áruminták 250 gramm súlyig, ha keresztkötés alatt, vagy ugy csomagolva küldetnek, bogy mind minták, könnyen felismerhetők, vámreklamáczio nélkül küldhetők, i Általában, legczélsze-rübb 50 grammnál nehezebb áruküldeményeket vámreklamáczió mellett küldeni, bogy ezáltal eleje vétessék mindennemű kellemetlenségnek. — ErdŐsy Eugénia kisasszony, a népszínház volt tagja, ki most a ber- f-si Üni Fridrích• Wilhelmstfidü szinház tagja, \| hosszabb vendégszereplésre Ilannoveráha t szerződött. — Egy aémet lap a magyar-aáf mellett. A Daniig. Alig. Ztg. a Sehol-veteln dolgairól irta, erélyesen megrója a j berlini professorokat, a kik a saássok révén a magyar belűgjekbe avatkoztak. A német fíap agy találja, hogy a 200.000 ásása ked-Ivéért nem subád felháborítani Megyarorsság többi német ajka Ukoeait, a kik kivétel .nélkül magyar éraelraftek. A Sobulverein leHépéée — végzi a német lap — csaknem aioo benyomást kelti, bogy kevesebbet gondol a németség ápolásával Magyarersságon, mint (••■ szövetségnek megzavarásával, mely kliaiM as utolsó évben a leguehesebb viaeoeyok kast bút/sahara a világbékét Csakhogy a Daaa mentén reméibetéeg nem tokát adeek a Bunsw&éle experek bestédéi s. — EUktiwtep. fis a neve egy uj kéesiJékeek, melyet egy dr. Qaklrah nevű eaeatrá isi orvos talált fel, s mely ogyaoaa lilásra aénve, a mi a telephon a mosgásra\' bésta. As ittetl M«era már neanj velet* treekep nevet VMi és nyilvános próbáját már ki\' is állótok- Kemrég Melbenrnáhaa tartottak ilyen próVát, igen »álog»tatt közönség jihaJiléérn, metyea tfthb ■eakemkw is teli. As eredmény aagyanertaek meedhati, A kSaSmtg egy estél teremben Hit, a a mmmaU >l«mtaf helységben épen akkor Hrtm lé ies annyi egy Mnyensil féeeiaaseeee efáas mnámimfléa látta. Wnéaa egyse klián hl mkm vfilna ■ siiimih és katyndfa. ttéWay wnalilB a versenyt ugyananoe benyomást tette réjek, mWbafik Is á rintwft kÖafltt volnáe ik. -4 királyi páriái Tudvalevőleg a párisi Minháeskhan utyan aaoa darabot többnyire ssámor, óéba ;sgésa éren által is \|át«ák: aköaönkég ennélfogva minden eete megnjnl. UegeeUn olykor, bogy ▼alaki máeod«eor ís megnéai ngyanaaoo darabot, 4e törza-közönsége Vágeis olyan, mely napról napra ugyanaaon sainnásba menjen, nineeen egyik „kaeeadaraboé ssinbásnak sem. Méltó feltOnéet keltett eaék a Nonveantá sainkásában, bogy 11 este egymáentán egy igen előkelő kinéaésü pl végsÜdóU I liérlstének bséítk jutalmát Wwa ] - miMliUs ilrkeeMra A péter-vár\| előkeli köröklikn, mint üs ottani tKowoj Wrlm\|a" írja, seUál beeeálaek tói á ko-SMftü!1, mely pJUelláaból késMlt, Ishér rpssákkal van dmutvé s; egyátsláji a asó telflas érteimébea Jébek. Bgy ittrün lefátyo-losQtt hölgy boaUi msgáral és á J?4tel-Pál templombán II, BHndoresár sírjára tstte le. la Isor a siröraök aérdsnőskodteki j i bonnan liojntoan {küldték e sirkesaomt, a gyássos j litilgX a«t válasaojta, hogy elibea \| ainos sen-J Minek kOse, ée l lHelen elttint. a templom kilenee óra ! sUti kétlovas, arwlaa elsárt hintó állott, ebbe felé reodeeen megjelent, ogyanaaon iöldaainti aárlaaékben, egy tel?oná«t végig néaett aatán ■ eltávozott. A darabban 8 sseubnél seabb sat-\| néeant taerepel. Bisonyos, hogy aa előkelő \| ur eaek valamelyikéért jQn eetépkint (egy j felvonás) régig nésni. De jen dálatos, a saH UéaanÓ mindegyike erősen síabadkoaolt aa elleo, bogy aa előkelő ur iamerőie lenne* Mivel máa ok annál, bogy valamelyik ni-néssnőbe sserelmss, nem is volt gondolható, a kulusfcák mögött ugy yéleloedtek, hogy 6 talán kiesé félénk és eaért nem mert eddig nyilatkeani ée bogy ea mihamarább be fog köretkaani. Távozásakor láttak elegána fogatba esállani, mi vagyonoMMgáról tett bizonyságot. Hagy iagatottság uralkodott eaért a aainfalak köat, mindenki kiváooai volt tudni, bogy ki iránt érdeklődik as előkelő ur ? As utolsó k^t este bokrétát is dobott a stinpadra. De telnek ? —j Egyszerre négy ssiuésauÖ énekolie a kardalt. A kivánosiság tetőponttá bágott éa maga aa igazgató Brae-seur is Jelelte saerette volna tuüni a rebasst. A 12-ik estre tehát viuaatarljk a maga • sémára a helyet aa előkelő umeretlen aártszéke mellett éa a mikor es magérkesett, igyrke-selt vele beaaélgotéabe elegyedni. aOyOnyörü teremtés Ugaide kiaasasouy, nemde ?u kérdi Brasseur. „Oh igen lN raoodj* ias előkelő ur egykedvűen. Tehát nem ebbe anerelmee. „Bo-nideau. kiaaeaaony maga a \|>áj..L" nOb igen" rálaaaolá mindig köaönynjrsl a kérdéséit és így végig mind a 8 mogjegysAere, melyet a aainbáa igaagatója tott, valanányssor egy ujabbi szereplőnő jelent meg alasinpadon. — Miért jő tebát a sainbáaamba minden estve, ba nem aaerelmea eenkibe, gonflolá magában Brasseur. As előkelő ur hírtelep aseme kösé axorhja monocliját éa egy ujabban belépő nőre mutaiVa, élénk érdeklŐdéasel kérdi as igaagalótól: „Hát éa a isaép no ki, kérem ? Eí az én 14 éree fiam pondja Brasseur, ki nőeserepet játsaik As előkelő ur mérgesen kelt föl ée elhagyta helyét ée elhagyta Páliét. A vQrlembergi királynak a fia toll — A vadállat ketrScxében. Bor-aasatú jelenet tanúi voltak\' a napokban Rómában a Blank-féle állatkiáll táa látogatói Blaaknak két kis leánya van, kiket a aae lidebb vadállatok ketreoébe be is saokolt vinni, hogy velük néhány mutatványt végea sen. Aa egyik leányka, a 13j éves Margit gyakran be akart menni a leopárd kalitkájába is, kiránságát azonban [atyja megta gadta, mert aa állat még nem lazelidült meg egéasen. A minsp Margit a limlom dacsára is bosiklott atyja háta mögötti a kalitkába ép akkor, midőn aa a leoparddal meg akarta keedsni mutatványait. A mint a leopárd megpillantotta a gyermeket, rárobant s kar maival megragadra, a föjdhös yágla. A két ségbeesett spa a leopardra • vetetto magát bogy gyermekét kiaaabaditsa aI vadállal kar mai köaül. Boraaaató tuaa kelejkeaett Blank éa a leopárd közölt, de aa óriflsi erejű állat szelidilő hasztalan iparkodott azielájult, vérrel elöntött gyermeket megmenteni már-már Őt is elhagyta ereje, midőu fia berohant, s oly erővel ragadta torkon a bőssült állatot, bogy az elboosátotta a asegény gyermeket, kivel most as apa hirtelen kiugrott a kalitkából A bátor fiu azonban ben maradt a egy vaa-rúddal jő! megleoakéztette a leopárdot. A kia Marg\'t állapota nagyon vaszélyee s aligha marad életben taegényka — 42jIlkán öngyilkosjelölt. Ha aa eredménye nem lenne oíy tragikus aa alább elbeszélendő eseménynek,! komikus jeliwüuek mondanók. Kötelességének lön szódban áldozatává\' aa a dőrék rendőr, .kl egy embertársa életéi í akarta megmentenii Hirsehnevü bécsi rendőr a Duna mellett birkáit éjjel Kaasdorf környékén, midőn ott egy embert Vett éssre, ki a vizbe ssándékeaott ugrani. A balesetet meggátolandó s a áserenosétlent jobb útra tériteodő, a rendőr odaljárul hirtelen aa öngyilkosjelöltből és msgoaipi. Föl akarja világositani Őt saándéka \| belylejenaége felől, aa öngyilkosjelölt asoobnn du\'akodni kezd vele, s a vége as, bogy a rendőrt belebajiljá a viabe. A saerenesétleij ott aatán meg is faltait Aa Öngyilkosjelölt pedig mást gondéivá, mikor mér semmi se gátolta volna aeáadéke végrehajtásában, aaémm basa ballagod s másnap újra ftglalkoiást keresetj. A doleg osak most jut; aafvijégra, mikor már a —gay rendőr MaapoA; öta ellőni A gyilkos én\|)tfkeqjeé4ít bori laben várja a kiiokteljea hölgy hirtelen beuirolt és villám upisaéggel elrobo\|dtt. Aat tyaniiják a ko-\| wprut Jurjsska hejéaegnö hota, tmg máaok a legkalandosabb lörténeteket fUsik e koaso ruhps. Aat hiszik \| gyássos hölgy ar elhunyt; óságnak egyik biaalmasabb u8 isnérőse volt ki! 4 koszorú általi ai akarta muUjbi őlsinle kogj-Hlptél — A I3-nij nnána Wagner Uikbárd életében nagy ssempet játaa^tt: Aaeneköllő ltjlB-ban aaUletetj \| 1861 jmárotfius 13-án bukott meg PArilÚan aTaohau«krM ezimU darabja; báeassádáhak 13 ik éJében halt megl a halálának papja február lB-ika volt. Végül nere WagnW Bikhárd aainjén 18 betűből áll. — A Bukovinában lakó,magyarok köratkeaő feltélelekl mellett lénnépek hasa lelepilendők: Minden egyes eaalád kap 10 kfit.- bold kitűnő minőaégű szántóVldel és 8 hold legelő illetőségét, ss árminteéilési kölU séget a telepeaek 37 és fél év alátt törlsse-tik. Aa államnak \|\|ÖldváHság eziméta egy kat. hold után 63 o. é. Irtot kell fisétni; esen Öieseg 36 év alatji törleealendő és bedig aaon kedfesruénynyel, {hogy a 3 alaől évben aa ármenleeiiési költtégan kivűl asmmit asm kell fisetni. £« igy aa államnak L föld váltságot esakis a negyedik terméaböl törleasti a telepes. Eseu intiéskedée áltsl ssj elaŐ évek nehésaégei nagyon meg leasnek könnyítve. Á 63 frt. félévi réeslelekben 32 ér alatt 7 ü-kál törleestotik és igy féléveoMnt S frt. 20\'\|t krt. fizet heldankint mindén telepes 32 évig vagyis épéqkint 4 frt. 46 krt, holott esen földnek évi {haszonbére 14--15 frt- I — Bovitl hírek. A párisi msgysr egylet saját helyisége I számára külön házat akar vásárolni. —j Az első imágjyar ált. biztosító társaság tavalyi tiszta haszna 880.898 frt. — Budapesten arany- ezüst és zomincz múkiállitást fognak rendezni. — Körmötzbányán magyar szinészek működnek meleg pártolás mellstt. — A Tóvölgyi- Hcutiller ügy elintéztetett. A golyók egyike sem talált s igy a felek maradtak. — Marosvásárhelyen villaiuvilágitást állítanak fel. —» Kevv-Yorkbsn jelenleg egy tipemeletes házat épitenek. «4» Veszprémben Wagner-reqqiemet tartottak. —- Selmecz város Közgyűlése elhatározta, hogy a bukovinai T csángó magyarok visszatelepítését Sürgetni fogja, -r- Tolnamegyébén „Hölgyek lapja" fog megindulni Szegtzárdon, Abaflfy Domsich Antónia asszOny szsr-kesztése mellett. — Bbcrhara német ; faluban (Pozsonymegye) kojesmázást j kerülő társaság alakult. Jő volna példá-jukat másutt isi követni. ~ Csik-Tusuá-Idon a rom. jkat. családok tömegesen 1 tértek át a gör. kel. vallásra. — Szegeden ! nj gymnssium, ljábaképezde ős siketnémák intézete van tervezetben. —Ziuby Géza gr zeneművész a német udvar meghívása folytán Berlinbe utazott. — ÓnodV Géza \| orszJ képviselő a függetlenségi kjörból kilépett. P-í---j-—f----- _I jr o d a I o m. — EÍlflseléal felhlván, A r» n y János dalai Arány, PstŐfi éa Amsjdi költő-ményeire. A dallamokat asersé AVany János. &nekre ée önállé songorára fsldolgpsta Bar-talua \| István. Kb. 20 eredeti képpelí; rajzolta Gyulay Lásaló, Pompás albnm-kiadás nsgysd-rét alakban ; számos iujtíkiéval éa jsmbléme-kl; karton papiron nyomatra. ElŐnaetésiára 4 ftrti fűzve; 6 frt, duskötéaben.] A lissta jövedelem as Arany-ssooor javává mrdittatik. As ejőfizetéai pénzek RéVei Teatvérek könyvkiadó hivatalába Budapest. VJ(. váesi ntosa 1L ak küldendők. I— Megjelent as „öattgyvM* 19-ik füaeté. (Irta Knorr Alajoa, kiadja llj. Magel Ottó \'Budapesten. Memaeti asinháalbérbása.) L Drí kbofqgadi* Uóiát,véfre köali a birói letétel köMÜ UaíálfokaL a dás tartalma tűset ára 30 kr - BudinMft főváros terrrajea, as utdsákj mrek iat lajstromával esi mű áiasaa a íiáSal \|k0p.yomó-iparnak beeaűletérd rálő t Irkéd jebni me\| ma Dobrowaakj ée Frank s\'kttáyiUő aáég kiadásában. A tér-aépat a lenutólsó ujisUok éa a lagjobb fer* rések atán Ftíviu Ferenea rajsotta, ára •0 kr A nagyterndeljaiU térkép a karlogra-■a lo( ujabb (bvejei inényoi szerint kéestilt, egy li pon ielöléli Is fíjtároa mind a tis kerti lotét i a esek pjcsiit, vaeutait, nyilvános és jközép JelelMtJ menjek különösen ki vantiak iemelv ; as ntmk Ofak aa egyedül helyes éa hi ratalee \' magyar! elneveaéaael vanaak megjsölve- Ai\| «y4 kerületek külön eai-nekoe i vsnnsjk fealnlatva ét végro aa ntosák na ter ik, valamin) I a nevesste^sk ponioe mjstre na á térkép báuó Ispjáa található. Etihes hsaonléan «in<\|s, praktikus és arány-1 Jag ig >n oleaő járaén a fővárosról eddig nem felsüt meg s Igv á! kiadó oég egy éreshstő jeiányi n segített vá\|lalkosáaa állal, melyet e fővára i ée a yiiénjköaönsége btsonyárs egyaránt méltányolni Rpg.\' PujcNoiUban Stampfal Károly udvaril köii) v\|twe»\|<ed<.-ben qIIagyar Htli- Barátainak sresképeMlL Barálmnak és nevsoetssekb is-mmőeenekjigyáéka. Petőfi mohra Budapesten A Petőfi eeeber története. Endfüdy ünnepi ódája és a kövntkeső képok. Petőfi Sándor, Petőfi ssűlftbáss Kis-Kőröaön, Pslőfi gyermekkori lakása Félagyházán. A pápai főiskola, Patőfi lakáéa GtUÖllőn 1811 ben, Erdőd vára fiaatmlimiryéÜie) Petőfiné Ssandrey Julin (1847) Petőfi sklői. A segesvári vOlgy. A Potőn-saobOr Budapesten. As egyee fősetek ára 90 kr. Petőé külön 80 kr.Jaibubvserű diwkiadéa, kötve 2 Irt. MsgrSadsiáat eliogad minden könyvárus S as első iBset njegtekinlés végett ss illetők rendelkezésére 111 Felel8e nmrkéaaK: VtKta LAJOS. TáraaserkMlőp IIOVrflAlVJV HÓtL n 146 aaám. 1881 Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó aa 1881. éri LX. t. ez. 102. fi a értelinéban ezennel kontf tsinid iiLdalilíl vállalat indult inog, melyf küshirré Uáti, uogy es al«ó lendvai királyi magy« r jeles Írók, [lnidó«ok, művészek i állam- jbiró«ág 1767 Uámu vtgséss által Hirsoil férfiak éieln>jkál ktísli. Hámnál pákai lakóé végrehMji«(ó javára életraj ok ielariu I. füzet Toldy F kj\|meg kénekkol diszitve :\|! frt tő ce, enn«kj 19.9 évi jnliui hó 29 dik moss, dr. Zólyomi Lajostól] I napjától ssámitMidé kamatai és eddig II. Hidat VörjlsiiiHijtlv Mili&l, dr. Zólyomi La-I jóslói, 1IJL fltzol lbjugouios Andráa, Endrődi Slndoi tói, I\\í • fdsMt Köleaey Fereucz, J^nd-I jődy l áudorlol, VTiVl., VlL és VIII füsstj Petőfi Sándor, dr.iVutkovich Sándortól. Esj Utóbbi munka l^tflfp kiadásban ia megjelent a kön tkasŐ tartal\|>mmal: 1, Bevesetés. t- \|II. Petőfi ssűlöhelyej — III Petőfi Aasédon. IV. Petőfi Selmecseo,\| Petién míut statiéta s 0tfiaasasonyfán. V. Petőfi Sopronban, Pápán, Posaonyban, műiéinél, első isben slinéss éa iámét Pápán, VIJ Petőfi DunaVeoaéé, Mezőberénybmi, első ízben )ebreesenben, Kecskeméten, utoljára Pápán ismét possoáyban. VII. PetOfi Pesten, Mezőb rényben, Debreezenben, Egerben, UméC Peeten és J>unaveoaén. Nsgy Zeussika. VIII. Petőfi i Pesti Divatlapnál, utoljára ssinésaJ Cespó Etsl, a lengyel tánoaoanő. Kapnel Emília Petőfi .a fe földön, IX. MednyánaskV Derta váry I X M Toldij. _I oeriinzn. E fűsetben a sseráő folytatja a hagyaték eljárás iamei totését, nevezetesen a Ihagyalók átadásának eseteit ée pedig egyeaaég folytán birói beavalkosás folytán és gyámhatóság által, köali a hagyatéki eljárásra yooalkoaó illeték asabályokat a aesal áttér a gyámaág éa gotadnókság általános seabálvait, a gyá mok lés gondnokok felelőseégét, a gyámok és gondnokok jogsit és köteteaeégait a gyá-moTtnk és gondnokoltak képviseletbe, si va-gyonkeaelésre, á vagyontalan gyémbltak ea gondaokoltakra néave, á gyámhatéeáa jóváhagy ia eseteire lés a aaáUadásra. éjmksÍÉik a rokonok jegairjól éa a! esaládlanaesról és Ismsrtetl a gyámhsíósági péaskséeléi saódjaj-ról Továbbá tárgyalja a gyermekek és sellők nösU vissenyt, isiiierteli a iérvéujes gyamsáik jogait, a törvényesités eseteit és a kritika a a „tisek társssága", Oc«- erta, Prielle Kornélia a Saeudrey Ju ia. Íveinek asjtn álá rendeaéae. Aranyi Márcs. 15] 1848. XI. Petőfi mint képvis lőjslölt. Megbaaonlása Vöröamartyrall éa Jók airal. Petőfi a ssabadeágharezbau. A nyakri való. A goromba tábornok. Pelőfij leiráaa. Petőfi! halálé. XII. P-t5fi össseaen (9 frt perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 32p frtra bécaölt két kanosa ló, egy I éves kanosa csikó, egy tehén, egy 2 évee öWr Unó, egy l\'f, éves űaző, egy borjú, két Jó, esekér, két kazal aealma, két aertéa éa Sí) ssekér trágyából állé ingóságok nyilvános árverés ut\|án eladatnak. Mely árverésnek a 863 aa. kiküldést rendelő végsés folytán a helyeiinén, vagyis Kerke Sst. Miklóson alperes Ukáaán leendő essköslésére 1883-ik évi máresius bő 12 ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüaetik és sbhos a venni asándékozók \'ezennel oly megjegy»éeeel Mratnak meg: hogy aa érintett ingóeágok esen árverésen, es 1881. évi LX. t. es. 107. §-a éneimében a legtöbbet ígérőnek beeséron alul is elsdatni fogdák. As olárrerezendő ingóeágok vételára as 1681. évi LX. t; oa. 108. fában megállapitott feltételek szerint leez kifisetendŐ. Kelt Alsó^endrán, 1888-ik évi fslymár bó 26-ikáa. 98 l-l ZAKÓ DÁNIEL kir. bírósági végrehajtó. MÜLLER J. 1LLÍTNZEU- ÉS PIPERE- SZAPP-6T1B0S I Ojár: VII. Roltenbtllerjutrái SS. ss. a., aa\|Sl kás. Baktár: IV. Keresahrrtiev-steu&il,s „TbifkbjOjaékse44. ijAiilojn » na&sraj mi léi KyáHnásTii ŰUteereimet i ée \|»i: < a í. (acjumih kiixOuíífchjck poiu öiw> , fagyftixld kdeBae^nek; káűUer J. L.-féle családi szappan. I! VUDT UJ08 eirjetciul itrikiifj>lulrliitzl IrasffStl ur ju kia (tett btieayltváN) se-Hat. a fli lóin sriuppan focalaiáask ís íjulnaoii akei kötött kövételnifnieknek pkéletesea megfelel s a liörneu lán-IU(fJlt éa Nea^fét U^tl eli. Dsralijs ift kr., H Sarak Sekesksa 1 frt. Carbol-szappan. pr. t«ake»U Ur. mámm 4* ap Kr. fíjct. taiwlr « Mkm\'lhMI HmuHiéiii miSI ■nssl fri««ii» íiilS H—— • Mr t-» WrttlIiiilH «HáTv»lji — \| i>ibj« ia tr., i 4rt MnIm i et ie ki POfidre de Süraíl, i legfinomabb arespor. IliU UW (UrtiifWirMi i aSiain firJrcll atenbn • luU • UresMS wtek. [kid iSawMesaU ki 1 j ii«uii ntajer i. ti_me ■miniasesa. Á NeinllS Senfll. nelTd Sb MmüH, t»U-lka WSaS léi BVM^IMI jüirttUB, snt vw mk u SmUMm a 4r wiiwelil towNwtiéú 0M H »rJ«7» Ut kwofs» cwnk BMÍ wr ítdi< aeeNl m«Hé1 mm ja^li^eWrt M«AM aiol MNM mtv-S>p«l\' lamSM a Mf wp\'l r* tűit,tUiui auai uiu. pere raappanainat acj Bafykaai al- mMwn. 4 AzMÜubia kézitett • Pompadour Creme, Esen szer, mely hu a.klrni Pbmpa-éear asszon} éseusfiiépkégét kéaé »ff-korák fSaa teStai tartani, uélktl, ken as (Rénsmsfk ártott vetaa. általam eredeti tikxtavázban állíttatik ele, a azt stuztalt kSUjvItázeak\' a lefkatkatáaabfcL ajáalkatem. Eyj tígt JjlTcl 1 frt se kr. „Ixia Lyss": • MmmM H bdim^a lUetpeer, Mit IIÚtiBak. ktHwwle á wiImm slsel \'lükbl« Se\|»a\|» IIM SS kr. Sb S nt. „Eau de €ologne", CM^j^MW-\'• asm* * lent ai"taf»ak » 0M M bmB BW, MM • lk»ll\|\|1 rrTlilll\|~* MM. ■ M ■fiemk, <«cr w fm mbm aM m kr., m —\'! Hrtiüú B^Silttijí UMM rHer rsnit) Siiiiw. mai, ri»i isbib, jiomi re. iiiji»ns nmi 4<j UMlalbr. Mail. Iiwlilr, BIIW Hn, naw. Ml H»y iwiil. l\'lrh»atl, tyrfat HBM, TI4M-tl«BR» HMMSelSr >mwi SBf«a\|B • i rw se kr. h t fri se kr. Salicll fogpor. szájvíz es Vii » MM MM BH niMii jip ameNMmi wmmt* — a m le. m a^sa w Skfcn fenot aa Bríllahtine, ** Mte.B mrn Ss WjM», Htr \\t, Mg i aa Nsg5-KMoissfl: Bachmch I. Hi és Rcrill rrkér, rSeaa t M Mn aia as kr. ■ne itk aá sm ibmm r\'jw I BűB^fanj NW ■iewela>B»a «ÉI«MM pMiwj m^ww- Árjegyzéket Jüránatra bérmentve ktlük. HiutHiiMmtljitj/títltgMtaftivitMitTt. iMlsei\|«faf Unm/ft. rnMkN itetama \'jiiasae •* Mrnaiasmw Mm" kasszáéi Itlnu M«nl aiaa<al. ItftKŰLDÖYT tÖflÍV [ári tíj let \| .iulajdijnihoz piuczével, j Jadláswl; « fételM bérbivfoni lókajt-e\|udkaégéoé\| folyo. évi lék képes prtjiif fin kélt izett ujAiilatxik\' igyi lenibe LUJ Mik ss Idegek ? A^j^V-o, Aa M«f»fc toUjlwUpoai vr^i »lto»títAí minden énéinek, f \|0y Iiilud"!. blU* U»j<.\'itiá»t kfti- V fllflj I 1 tl"° " kftltetittsrk V J 1 kMabwlk M okok oi» ^{jjL^jr til\'-iifttUk w idpfbrt«y«fi>k )• Fl^l •fr\'.ia ii Atpk «iM»iia>i6d4n U$nd tkftM* m tltrmlmtik,\\» Mini tlffmitHii (ia-\|H>fr itUJ U t»ii mafbmlfuk. u Hfal&ni Uktt-üf fftlifüliu iapdt art. WMt\|\| kék kftrbUtt Mit k\| lottrt lkoeeljáfc\|fet. »lui«tl»n»»^, nifrta npoldaJu ÍÍÍmm). í»jd»lintk krrtiUrt—liöm ét hHiftnncútn, iijitrrikna \|or«6k. dtftilia. okoél-lllll üf^iés, tif UnéMfok ktrtkéM nti krtif-\|y»nj»iéfi tlUfoluk, TémMéurtéf, kfa-»enj H onioatuUlnuk, kféa líbnuketét «tb. Az Itt elősorolt öeszee betegségeket egy. a uógylamében eddig elfljtotdnlt gyógyszer sem gyógyít oly bizonyosan te tokeletesen mint DB WaUN PEBUIN-PORA jpenilB növenyekból kfezitvi). -f Arial-n»lin»iDért k««»»egvailalik. - Kgy dolot ára utnail-ínal tgyüt \| / /rí. 80 kr. % í H»kt»r ; N>\|y KaaUu Pr«gcr B. V«ér iig4nük«^\': Glschner A oki. gjrftgjfe- Béco, I-Knuor JoaehtraM* 14, 1271 8-11 [jonatptt Hlohel Fülöp UptolajdoMaatl, AjHiilnli hirdetnie «y. Mkivatatk mindazok. akik a nigy hamisai puliéi fgjlet leUjwiáhoi írtért C nép tt)f uáaa kézben, e HM^nnU laktjeiekrt. pioezével, ladlásml ; » PfUékéftleiet, éa taitet, m iuW 44 éi étkiieilkMaan \'ftclb I bérblvfattlíőlisjt-Jftk ; taisciMÍMt IriMi zárt lUtaiUt t polgári egylet •\\n6kaégéoé\| folyi. étí Mm Hu 15 >lik napjának déli 12 > ájé 125 jfn óta ékképos papír v«gj\| kéex Mne IWMifttpi ellátva nyújtsak, be ( vert kéaóub beérk vétetni nem h\|ut A bérbeadá* katárfd«jétl a fenti nap délután 0 órája tüzelik ki. A bérleti foaet a pegylet elnékflNttaéi [UaUHányi ttlcza 4. »zlni) áa a pwtgári let olva^\'i beltikégébeft beteklmheift. NakD-Kani/^, \\m. Mb>u4> 27-én I II UIOHN Ií.ÍM^IíÓ l-t Ff] ] egyl. ulkár.T nkaa híj ii\'lfiUUtt kM. Mrt ifik éa. » kl mát ialjMeo i^mtmj\' Itko toUk, hfcntm mmm liMorMÉ ia > hmm foglalt taaawiUU kOo^k-kotik «pféa«éfSk bilyrwilliUMt - Eao> H«i irt* «rj mniwtiii kiéftft a ■!>\'- A ok jyécvWé^tfét\' B 416 Upra MlÍa4A kltMl yjklki- awik » k»*a<t>k loMao fog ikltallk. iMBMb aty»a»rwafa»d oly W<(\|lMI»l ia rtflUftk falaorolvo. mdpk UoJrUj jélMk tyuaycltik, agy J • bet? » Woalégti lioélőoklM MMtfo vas. Kgyik MOfwaS £bUÜmo tollát ^linnlaMti^al o kÉHT IMf-Éiiiiül. Di-iy Bkktor kto4< IattMtikw Lip. jaékoa talot aoc F köoj* 15 kr. kaklS^áoi melitu CoriacÍKk K. tgftUml kétjtam tiuk lm. bUui-Űr r, m ) klraaaln Krfli< liuitittik ioeg. 1229 4-7 1 1 ír : l k .» K \' l í * ■ n A w i— » \|\| mmm 697 tk. 1883. Árverési hirdetmény kivonat, As alaó-leodvai kir. jbirdaAg mint llkvi lialóoág riatérSl kúxhirré tétetik, Logy Tibolá Józaef v&grehaj tatónak Kopat Bor bálja Í4rj. Fárkaa Imrioé végrohajtiit neuvodft illeu 7 jfrt 25 kr. t6ke követelés ét {árulékÉi iriuali végrebajt&feí ügyében * . aalaegerosegi kir. laxék és aa alsó leudrai kir. jliiróaAg ttra-lütéu levő Sat Miliályfa kDsoégébeo fekvG a szánt mibályfai 20 ntjkvben A f 1—9 f l-j-2 MrsaAm a. foglalt éo Kupát tíorbáfja ftrí. Farkat lioréné nevén álló is aa adóalap { oá jáii a tartozékukkal együtieafln 1416 írtMl becsült ingatlanok árverését 1416 írt kikíál- v. táci árban aa 1881 évi márexiu* bé\|31\'dik\| magján d. e. 10 ót-akor Szent Miliályfa kfe-1 ®® légében a küzségi bíró házánál meg tartandó g . nyilvános árverésen a megállapított kikiáltásig ez! áron alul ia eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak\' as ! ingatlanok kikiáltási árának 10$ vo£ n \| 141 írt 60 krt készpénzben, vagy aa lb8l. \| évi LX. I. cz. 42 §-ában jelzétt áríolyaouaal azámitott óvadékképea papírban a kiküldőit kezéhez leteuni. Alsó Lendván a kir. jbiróság mmitkti\'t m \| hatóságnál 1883 évi iebruár hó, 24 dik \\ éj napján. KÁBRÁCZKY LAJOS 100 1—1 \' kir. aljbiré. Hirdetmény. \|\| / i A zala-oserszéíri # t éJr részóról köxlíinú tétetik, miz«>i<it ezen intéJtl ÍM SS. <W I f\|rbr\| 1 I lké l-<ol Qiind A korábbi, mind n későtbl raiidea l etétek ut&u 4 és fél szazaiékot S 1 r I fog fizetni, ellenben a betétek utón a 10 .teizal\'kot tevő uj kaniat-adolja H ezen pénzintézet fogja ttzetni^ miről is az illető lér- w dekelt felek ezennel értesíttetnek! P Zála Egerszeg, 1883 febr. 24-én. t \|\| \| íot i—2 Az igazgatóság. \|\| ; u ♦ 15 harIandi kotőfonál <J orsócz6rn a ■. Sf kfl^^S .nó\'rlíVijkPi I Áljalánkedvelt kUQnó mlnútéQsért kapljaló onztrák\'hnkynroinzáid \| imidun nagy éa kievezetea keeaj-kedvben. Bérnientotleii és iugyei küldi tttI Ugnagjfobb \| terno nyeremény jegyzést ( 18B3-ra. 1 OBLICÉ 1UDOLF . Unér. mxUiiAtjkij_(ró, 74 2—3 BerlÍu«We»ten< I. tb 1 1 \| ■ I \' vai uMciéii a t. k&zömiég bretn ífigyclmóttel himi iliu raklArA«r»t mely a bekftmkezendó ím* TMSl ét nyári időre aló legfinomabb bel- 113 külföldi szövetekkel vié jfleliMerelve, melyeket a ijehetó légjolcilóbb Arakért izámitok. \' H6\|y azonban alt, ntAmég igényeit teljesen ki-elégítsem, Donknerémét liécs- és Budapestről szereztem be. Mej rendelések pontossp, etzkfizőltetnek r \'isktcjlettel j \| Hlatko János szabó. j Nigy-Ei nizsák: főtéri a .Saarrasf szálloda közelében. 8» 3 -5; " i i I-I ,p, ! •\'] ■- d , \| :• I \| -i Sf3 ..AZIIINDA" bsztrák-franczia elemi- é^\' balesetrbiztositó társaság. §j „AZIXÍNDÁ" osztrák-franczia élet- és járadék-biztosító társaság. _ É ----1 —f---1 ;.l , Ír ;■ ■ I \' - r • . . . I Ti «.-(\'■1 ; fn\'-ffi 1 I L -1 ? \' ■ \'• r ■ H - 4. I . . . I ^an szerencsónk a t. jbiz xjsitó-közonséjnek tisztelettel jelenteni, liogy \\ fentne^ezettj két társaság nag;y-liaillsai l«- ttgynékiié\|él [ 1 • f flft.\' • ■ m\'m-1 ■ .\'■ • ^ Nsijlory Omsii* ami l ruliáztuk. Az ^AzieiidaM elemi- i s baleset-biztosító táremste részéről ezenföügviiökség tőlünk nyert felhatalmazása határain belül annál % Oi/\| O T \| w ■ ! • v benyújtott biztositási-ajíuilatokat Öir llóanl iniezanÜ el, és azokról a bi^tositü\|í i-kötyénjjeket Sartory Oscár főügynöki ur aláírásával bo- , í csíijtaiulja ki: továbbá jogosítva van az JAzienda" élet- és járadek-biztositó-tím^ig részére, közvetlenül és helyi vagy mozgó ügynö- v kei által életbiztosításokat kőzve tJteni és az azok után járó dijakat beszedni. A főügynukség elfogad iaindennemü biztosítási ajánlatokat; uj m.: a) tűzkár ellen épületekre, árukészletekre, bútorokra, cséplőgépekre ós miideimemü tennénykészletekre , \\ b) jégverés által okozanJó kiu;okj eíleii \| 1 s e) az ♦•niber életére min ién mödojzatban. , ! . \\ Kérjük Sartory Oscár ifőiigynök uíat biztosítási ajánlataivi.l megtisztel íi és faradunk ! I tisztelettel s^ZS^DAJ „^ZtTZJl osztrák-franczia elemi és baíles ít-biztositp társaság i oektr. franczia élet- ós járadék-biztositó társaság magjarornzá^l kéjivIielŐNége " ■agyaromiágl képvlielóiége LiQITESMRGEK m. ú TIULY nj. p. L \| 1 -I j TUALY m. p. Hivatkozva a! fentebbiekre, van szerencséfn tisztelt üzletblrátaimnak is azoii \|bizt()sitó-ügyfeleimnek kik eddig is becses bizal-V mukkal megtísztóltekj tudomás ira hoánU miszerint á„Foncierej Pesti biztositó-mté/iet^ fpügynökségótől saját elhatározásomból megváltam éé a fentnevezett táik&ágok mi^y-kanlzHal iftfiKynők^^ét ielcnlélieiiyeift iLllaviloii liatflsltörrel én loitolllial inától kezdve itvetteiuj j Kállai Kándor urat titkári teendÖ ekei megbiz\\lán, ezentúl t biztosító közönségem fokozott idényeinek Uljesen megfelelik piztositá$i kőtvénjjeketi,\|önállóanktállltanli é^ i. lelíeté legkedvezőbb feltételeket ós díjtételeket nyujtani kép^ tvr vagyok. Fölkérem táiái a t biztdsitó k0zőnsé\|et,n eddigi ugjfeleimet becses bijzahnokkal engem, mint tíz ^Ázienda" főügynökét íh változatlanul megajándékozni és mi $zámosabb ajanlataival megtisztelni\' Kelt Nag) i\|vauizsáu líiiiit fent I \| Méljj tisztelettel j i . íj L . i] \| 1 a) nagy-kanizsai főügynókség SARTOÍlV OSCÁR I I KÁLLAI NÁNDOR ^ 2^3 Ki lóüg^tiöl; r \| ■--v v ] j ; I .j r V- .1 ; > titkár, W,. " 1; í ;i:\' ^fflSi\'i^iiíL íi li, U ± , , Hi r • • ; í \\. \' J 19 MMIIIl. Nagy-Kanizsa 1883. szerda, márczius X, ^vfolyámi atarfoniveiai IVNW ftiof lK«ttjT-k ersekedé. rpáreeháeutM. Sll w. Wfflft«etat Írni; Kgéáa évre 8 fn 4 tH. Negyedévre I írt ^^MiilMfik 6 hasábos potitsor egyenor 7 kr>j többszöri hirdetésnél 5 krv Bélyegdij 80 kr. árverési e egyéb hivatalos hirdetmények 30 kr. b&yegdijon felül 100 eaóíg 1 tvt, uoitil minden sasért \'/g kr. MEGYEI ÉS I mm Szerkesztői Iroda. Hot a lap sael-leni részé^ llletp közlemények küldendők Bajta utczz 4. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylét, a Nagy •] flanizsai- ós Dél salai takarékpénztárak, Barikejbeaiilet és Kereskedelmi bjink hivatalos közlönye. LEHIK HEtENKINT KETS ZER: S Z\|R D AN E8 8Z MEBJC 1LYI ÉRDEKŰ POOTljKAI, E0ZGAZDA& TARTMIÍU LAP 4-t. i.GrI ES VEGYES- Bérmentelleo levelek csak ismeH, kezekből fogadtatnék el. Kéziratok vissza nem küldetnek. yllttér: jpeti tsora 10 kr. MBATOR. &OOO forint. j (H. M.) Hazafias örömmel regisztrálunk egy hirt, mely a pénzintézetek történetében a ritkaságok közé tartozik. Nem akartuk eszel azt mondani, bogy a pénzintézetek mindenütt, ahol ilyenek tannak, $s igy náluuk is, évűnként, a mikor zár-ji&m adásaikat elkészítik a plusból bejuttatnának különféle közmivelődési ét közhasznú intézmények számára egy-egy kit összeget. Megteszik biz fezt, és ec dicséretükre legyen mondva, pb 5000 frt, már számot, nagy szá-luot tevő összeg egy közmivelődési intézni én y számára, melyre niinden baladni vágyé ét haladni képes vámosnak előbb utóbb mégis Mükaégt fan. A .Délzalai Takarékpénztár* melynek létezését oly monumentális épület hirdeti, el nem évülő emlékst állított magának minden hazafi kepéiében, mikor e hé 4 én tartott pitéében azon határozatot hozta, hogy Sfy Kamuién építendő ifinkéi javára OÓOO frtot ajándékoz, o melyet 10 iv alatt ivénkint 500 frttal akar kfizetii. Amoh eatben azonban, há a szinhiiz i lé éven belül építtetnék fel, ás 6000 frtot cgyaerre lefizetni kétz. £hez ugyan nem kell kommentár, mert a puszta tény a tdélzalai takarékpénztár? hasafiat taellem (t yálatzfc-iatányát jobban jellemzi, mini a hogyan azt sjlegtzobb szó is képet volna tenni. De bt nem is tartom tzüktégeg-Htk, bogy a dicséretreméltó tettet kommentárral kitérjem, egy pár észrevételt ugy alkalmilag mégis kocz-káztatok a színházra nézve, mert itt nálunk nagyon elágazók e tekintetben a vélemények. Vannak ugyanit nálunk olyanok, á kik a külön színházat városunkban feles legesnek tartják, mert ugy okot* kodnak, hogy itt ugy som képet magát pár hétnél tovább valamely színtársulat fenntartani; minek tehát az. Azután gondolják, közönségünk ugy tem látogatja a szinhi zat és jó- ravaló színtársulat kerQl ide. wg3 No hiszen, van ebben egy itkán kevés igaztág ét tok nem igaz Igas ugyan, hogy vtlárni kitűnő színtársulat ritkán fordul m )g nálunk, ar is igaz, hogy kitttnő vend áginüvészt vagy művésznőt szintén i itkán van alkalmunk hallani vagy U tni. De vegyük tekintetbe, hogy erre nincs hely, s hogyannak s voltunk tanúi, bogy jó szintársula jobb re-pertoirral hosszabb ideig t fenn tar tolta már magát. Ha mott ebből kifolyólag tekin tétbe vesszük, hogy tzin láz levén, melyre egy szinügyi-bizottság fel-1 ügyel, jobb nintáreulatoi it lehet kapni, különöten hogyha e tiinügyi bisotttág a színtársulatot g \'ámelitani is képes lesz; a situáezii azonnal változik ét halomra dönti az előbbi okotkodist. És pedig a következőt folytán. Az idejövő izintártulati iknak elaő torban azon kell ltnníök, I ogy ftnn-tarthatták magukat, -r a repertuirt tehát oly darabot ból áílilják öttze, mely a költségeket behozza rendesen az operettek ezek (elég itjoot jele a táraada lmunkban elhárapod/.oit rosz ízlésnek), s azért e ti i u társul z-toktól, illetőleg igazgal óiktól nem it .várhatunk nemesebb irányú, magvatsbb drámai mi vet, mert oekik tzinétzeiket fizetniök kell\', ezeket pedig csak pénzből fizetheti. A második az, liogy a szinügyi bizottság önálló színház mellett, mindenkép lenditvén a színigazgató Ügyén s némileg erkölcsi kötelességének it ismervén, hogy a színházlátogató közönséget pártolásra megnyerje, be-folyást gyakorol a reperloirra t a tzinpadot lassankint frá nevelvén a közönséget is) vittzahódiljn eredeti czéljának, a iniiiek leunie kellene, S nemesebb izléi iskolájának! - Még tz a közönség it, mely etlilig puszta szórakozás végeit tj látogatta k színházat, \| laasankinl bektörődik ik kozdi tekinteni a azineadoít annak, aminek lennie kellene, a nemesebb < Ivek és a nemesebb isién iskolájánál A mi eddigi azinházi tern flnkben elvész minden illanó a ha al:krua az emberisem tudni lát- és hallprzékjét otalóditban ringatni azon fogyatékosságiak előtt, melyeket idd érkező színtársulatok azokon a deékkákon hiába akarnak eUakarni. Azután véJu haladnunk kell; az utódoknak, lük jobb és aUkoldn-lubb képzésben részesülnek uiint mii joguk tan küveieunj, hogy a meddig ök kölveánek bUnünket a közélpt terén, mindent mectegyUok és Uemmit el nel nalaszssunkl üdvözöljük Usért a délsklai ta-karézpénstár hSzáflás, nemes elhatározását. A vidékji szín Ogy érdikében is kOjiiretve botoltlezira áldozait, mint reméljük, nem m^rádkat dót kamatok nélkül, és .hjstsiQk biztoi , hogy várói iink nemsozára gstdagalb lesz egy oly intézmmiyiiyel, melM talán tárta ljilmunknaU is lazán összefüggő szála I a neinzeji műveltség egyik oltári]— a színészei mellett — égytsi-teni fogja. M - Jkívánjuk, hogy adélsalá taka rjztár válaiitaányának nemss lette találj mentül előbb) bőkezű kÖMetőkre Ak^éiikolsl törvényjivasi hogy j ködét t, inak találja at eddigi az autonömia köpönyege mögé bujt p\|rtiouláriti\|\|jw\|t, jaz uton útfélen búrján a felel nevelétzeti csodabogarakat, ezeti, a vldólii, nemzetilégi kQlö\'nldgettégeketi a mélyek törvény hiányában 1791 óta élik világukat Természetes,Ihpgy a régivel bajos kikkitaiil, kivált laasa régi személyi éraekkd kzpoiolat^sf —. ionén az érzékenykedés, mély! a-jelen törvény-javasla ban hangos psnassokban tört a külföldi lapok had^jaa, országgyülésliet intézett külön sztésekbeiji petitiókbzn. £1 >1 vastuk, nyiuldal elolvastuk e petitiól at, de\' looklil érdeknél,\' saük (féltékeny kedésnM többet nem c bennük.) A\| mit pedig t bi-kitebbséae {előterjesztett, az paedagogiki nóusens; Az is* kólák láonismusáukoke^elni ma annyi, mint e [y régi elkNe\|edett harezot élőről tesdeni.rlálirány oly jo* gos, m nt a huminut irány, egyiket te[n tz ibad a mitiknak alárendelni, dcj ogyi tnektem tMbad foltétlen uralmat en fedni. Az jtlieiimauu Ottó-féle ii a túrni isLikjus kazééisKola megtani* taná pi kokat lojguosni, Uuxleyt, Dar* %\|nt mádul, \| cio fogékonytalanná lenné t attllágunkat\| a tzooztálit ets-mpk ét tudbiná^Tokj iránt. A jogi és kii hol hol at tlpterji körű j találun solttság valódi lto inain, ét «\|r(\|ll, háláai resolutiójí kellene iá ntm is van ssé „Zala44 tározója. A maga bírája. Életkép. (Felyt. ét vége.) MidSn Gátpár reggeli 8 óra tájon a náanépet már amolyan andante tempókban liaaa rákócayata 4s 6 maga portájára kullogott, nem ám hogy elkorososodoit gavallérok-kiánl talán lefeküdt volna, nem biz 61 hanem cjiameléon módjára rflgiön szint válloataloit: magára ültvén határoeatlaa meaü [koldusbirói oraAtoeSi, — kéfbea vette mogyorófa botját, • faluií bírói méliöeág egyetlen iaeiffaemát ét szigor o pontossággal msgtartá Gubás kta Mg balárában a koldus i endéeeeti razziát mely közbe küzigszgatásbán viselt szerepe foto teseágának tadatában oly nyugodt mái-llsággsMépdelt, akár egy kilenos lófarku tSrtk baes. ttáepár koldulási tekintetben mint egy aftkrau dmaíoáJta Gnkás határát e a meny-•yitwn minden szent módiára maga felé kai-lalt velaa t kese, a koldulás monopolba-•éhét a Ufmegaeebb IrektHlkáiióra tehetett vOlrfk M«ri j iioskss 6 a ma már nem szokatlan kérefetéM ipar űzését saive mél/ébül gyalSHs, ne «gysaer mondván, hogy It a sors ennyire meg sw seeyargatíiatjt, hogy a ke\'duláera vtlets«d\|ék. Van keae — ugy - tud 4e akar dolgozni. £ lisslistéeii tlv kiüeiáeái érezték is at áSséa fogét i kötessek < eoiisurrentiáiói Mm Kart váci, a üetstiét minden tekeüria nélkül kisdia, ksiteleee oly jövevénynek, ki holmi jsteéelen peremei ígéretlel kedveskedett, de alti eerWa aSeak, aki Meaágáeak kedvatot teltH. , k (iáeaái bíiyé It rendeikaaett teee tar-atSeaetJ kéhávtl. mely mindanoyiqnk kteüe édaee: a íj ueáegeJ Bizony ml tflrés-«em4áe hseeet mísdegyíkflnkben lakik Me kMh M^eéé mánékkee, ée épe se küaOIOnk a legbiubb, kinek iiírjo* elég há lorságt bevallani, bogy #. hlbátj bírja. Do rt Mstpirendre s Treiprt minlszjeir Iténynnk örvend jóraváló hazad [o\'gus Hiszen téi\|6 erázéuk s régi onáblont, k az avult slendrián^ és hossun kÖiokUatásunkba* A népneveié^ (leáti^ja sZttkségsmipeu provi közéXkolák rnn\|li)tését, s t 1 gysr jillamiságnt\|t ptrátjt, leli égnek, lak. A iiitidon naeda- iogj lobjuk rendet bodt* (álja t K ma juulen, vájjon tulajdouképeii hibának qualiílkálbató e 4 niunég, La valamelv egyéb tulmdonségunk rovéséra falee mértékbea kile\|l0d«e oindeet V —. nem bibe I sAf erény I hiueég iiélklll nines ámbitió, ambitió nélkültiáes balalás, bal adás nélkül pedig még most is a déki kidkken müddinga prttbistorikai korszak álján slnlAd aénk. Müvelódésl türténeti saampont^ól a, hiúság jótékony hatása nem nmlvántl oly küavatlsnül mint msgunkra ée Ingymásbozi visaonyunkra néave és meg vágyott gyMffdve, hogy azon egyént, ki a iiiüiágtnl ment, a társadalom mint o reá néave aveetéttnek lekialhtth Álljon\'itt egy példa Qásnár Ihiuiálláról. Uladelmseeégi visTlet tesz nála Ijpllok\|kata notóriusán Ismert koldusasszony jtruiéjssste\' een — engedélyért ée koldusbird uramttk titulálja, Gáspár eaen mim ellen I saeréayen tiltakozott, — mondván J nem barátja t nagy tilaláknak, megelégszik biró uif nisgszólí Kata kon-ilsl mellett léliulag »esZé\|ik el titüláktél táeeal is, n)id0u. aaonbae Veltoe senquenter mégis esak a bosszú tát maradt, Gáspár 6t a falubél sej kikísérte, s6t amint rost- nyelvek is egyebugyáita. A négy hangzási való eaen iszonyodása, mely oly i lély, liogy magát még tettlegeeeégre ís engidle — é« oh hallhatatlan I a szép nem iránt ragadtatni oeak aat bizony it ja, hogy a hiusá ; ée tinta demokratikus érzelem egy kebélbt n egymás mellett elférlek. Gáspár betyó — mint látjuk - a beléje helyetett bizodalmat nem vtUt I áfára, sőt ttdvüsebh hatátkürkOa málló kitart asal éjjel-uappal fáradott. Ily sanyarú módon keresi i meg a mindenntni kenysrst, mely még oaaá elég sovány, watny keserű dolog { aao ibzh még fáredoeáea legalább a etoresan veti ketf érrel lelaimaalalolt, Gáspár megeiégedi tlaea lát-szőtt lenni, t-- Veil is akt megelégedve le mi. Mert amíg Gáspár hivatalai saukoédáli ak, amig Faaey néni — Gávpár válastiotl ■ oldalbor« dája — sttreüzleiet folyiathatett, i lely lelet egy hAsrói l»a»riT^íiiTroriTlMM^TiTi íj^UTT gtüio; gyüseü, tomÍo\|\|lü, etérnt, g; lua, !»• nittt ráktárból állt, ádlle volt liánt, lUaloiuia ée tilmdék \\ — aliiig k falu kalló kiéepének a ssáiin fekvü kOerai páeelOrliáa dl voniblli appaiwmen\|aibt iatlkíltk, abtd a \'Romtiaf dozutl hol egJ ojijk^k hol tg\'] libáit, vagy ttaitoataa léveuétl át a karilées i, addig veit riaesenye, niluthtoly Gáspár ée liilv ismtn ijá«tiÜsé\|Ükso iegva ssentkék ea Ily tlUvedt párákat nirgstitve vagy mtgftve feolfis utra Itmpi) — tmig Mre aa Üreg iiMteltndfi élt, fi Ükei evét hikávtl tllátts, eddig volt igjtjíyá Is. {Qe ml jtrt llitjkké t wuisniUság vl lágébjsáf I Géispáitsi ssak ugy illett Holilllé tma rsiflezlójt t „A éOfaot satbó égi lutéttki Sí ok Irigy te alig nMgnytriittSk1, -j mist kárkljej A lieetelendü iseghall, a rtnaforrál kiaptdt. A küaség fst^kebuét saarzetj, mely* nek llbelyaaéeére CjjiMék lakásw oeeo kálták, Gáspárnak áisnlg .a régi temeti ol> laláfou emeltettek nlisadiiliui álláslkos illfi kastélyf, malyuek egysúen terme ée kpnyliá\|a ■gbiseeiimaiitee, men a nartba vsa vájva, Mint jiuár a kaetélyok [ fsavése meglüvsisli. ÉáspArnsk ssomeaédjel nem voltak,\' kiket dly íjaglf ur mint GiinAr nélkllloiilimkek, ds az el nem tévedi osirték, libák és umlsosok áreslietO hiányt képestek. Fánny néni eere-(jaletit elrontották a boltosok. Gáspár báeel Hivatalai jüvüdeimtsCiékét végro niegiiigia a Uagoly i[ a küaségb^n á mkoaóuoU igémleknsk jbbbte megteleli liángászok tolknédték ikqg, az 6 hegedűjének saavát okkéjit esak dlyanokj kivénák btlltni, akiknél már aa tijtolsó .krdosárji le tlUesedülle szt. Djávld. Ómhosssat sit-tlir bsgtdüle, kjlhjozést ■üui gaádája tnyagi kejyattétea ée a gatyás osvallérük teák egy kmiesárl eem élaostak Gáspár káosi oltárára.1 Aa snysgi sueeés teljee kiásya fslsiü keservében srst wágett (lldi\| gr ürült kodélyéju) abból a küvslktsé eátyra uugyant kit A gubáéi wgénytk i Jaj I be igéi esegéayek i államtu iományok méjéuel; mUvelo igsi, a rideg mutlni- •iá, türlnényrajs oUtnv^ednéneki tzlksi é i humanlui hajtjuk, nyerünjt ktit. plulsiill ropinisták nul lellotedő éji gárokal, Le (yen tejiá képvito msj(l\| tjitlyik jdbbi mely ikhea kell a uemieinnk simulnia, hogy tz eurónál . oultur nemzetek msgyar állását soraihai megszilárdítsa. Mí A lí véeasle i \|ás\| eng igértlsr i lianUk a; asép ét jó ess- éa vegytan mellett, viizo\'ut, ha akltst-nevelést a tdliágig szdsaátyár ideologo-ábrándos tl^e^reilkusokat, értelgő at í—} do nem lösa-m ím kiirt állampol- mludkét Irány ve. As \|dn ugy it megmutaijá r pedig a sstjuyegen forgó középisk. tvjavtelat mindkét iránynak test eleget. Fehtartja a humanitmutt, fene a reá (irányt, A reáliskolát hur maéus tárgyakkal mérsékli, a gym-násíális ok tatáit pedig reál tárgyakkal tereli él az idealismus túlcsa-pongátaitóL. Arról seiu panaszolhatni, hogy ninesen tekintettel a múltra. A protestáns autonomia tvozikkelyei oly kevéssé vonatkoznak a középiskolákra, a mint a katholikus jellegű középiskolák Bora vonhatták ki ma gukat leijeken ft bármily néven nevezendő állami felügyelet alól. A legtöbb kath. iskola a tanító rendek, szerzetesek keSében volt s van, a\'tnkra pedig minAig. valamely tanhatóiág \| Ügyelt Azért iuégtem vetetették el kath. jellegükét. A protestánsoknak sem kell tehát; félniök, hogy oda lesz felokezetitégüli ha tanügyüket álltai közeg öllenurii. De töt kivánatosl Neiii ok nélkül utaaitjákjvisuaa külföldön egynéhány iskoláin bizonyítványait. Az tz tyetjtedét tehát, melyig a kedélyeket már előre a tvjavatlat tárgyalása jel ojt eltöltik— épen nem jogosult. Nbm kivált akkor, ha tud, juk, hogy ]mii\|dnyájuuk közóhaja [s magyar államiság ooníolidatiójs — ée mégis hiíi^d<o áron as elfogultság ctököiföttégével támogatjuk a priyilogixált t^paratiimsut, meg as ósdi fogslomsavaru Oeertes fiwlwJi. A curlai bíráskodásról. 1 A m. klr rúnának sí ortztggyfl-lósl képvlieltj válsutátok fülfltti bíráskodása tárgyábkn benyújtott tórvényjzvss-lát Urgytláss etiófi vitát Idéistt sió s jkóptisold háibsn. A vita bly mtgts hnllámokst vert föl, hogy azol( kimsptsk t kópviiolóbátból, - Itlolultzlc t Untdtlombt, elftsftnlAt-ták t hirlti\|\| Irodalmat, hehttoltak a Pénsérl uvuhiak aseblUkbe; TOkatfl\'taad kjesttkua, Ejdtal Itaialmas udvari aaeéee nirt iiát egy petákot sitin ért ( a koldm lAlylyol tlláitil <\|llenisk isáselák iglíatá tlákpan vsjml ritkán poly-láspái Ullébp ée mega a válvogve< liei mele ség sgéáN iprtalnia a bó klnáieiból ée semmi ktrtitlstl [állt, mlntktgy Gubáé küeségbst —• ttjss 4- ntm valami tok volt a befalasi ndé sstitmenlyuk Vtl mini reis snvs\|l helyzetet eltitkolni nehét, w H tnntkj jélét kliUAleg is megun kot bot^Mk, ugy tyáépár ií már külslmeg jtlttésébtn fllátulln siralmas állapotát t nem toll t fs ubsn óNsij íblt, msly ksnulján legelébb »gyeter még te iordull volna és legény li[ytn t Íal\|Tán ston erobAologus, aki sksb l eredsli mlijél kipubslolnl akamáj ennek se As irsmesisrrtt kernsk kOrttl kel leus botoi lálti. Tem ernyl voli 0áapár ezlslentiájánsk keetrvesM\|e. melypen mini a tengernél as apályt r <d igály \| dkgiúyi t apály küvetle ugyanis 4^bevéttlbeu\| való apá^tj a nyo uioruság dagálya ée á nyomorusáaben-v bevétel atiálya Váltotta Tel. aló dagályt a Jüvüllelem ée jvifortb nélkül t legna gyokb ur is oeak ecvsserü koldus, minél Inkább kodus es, aki eoN állal mlutegy piSdestiuálre van a \|kuldueeági Gás\|l kr fel Is ismerte, bogy 5 koldus de osak^n vleg kolütté, tényleg hogy azsá legyen, all< I undorodéul néha neki a koldulás ténylegos mert aeon állt. Uiea gyskorlást lsaép falatokat igért^ mrreatlálkiattstObOlnl httalmábsu tudjuk, hogy iü koldusbíró veit. Deotelni a Kai t a lofsskl. A kolduatarieanyát nyakábi geijeezlü I tserfl hsngnn mondta lübbsaür: Ea dolgos kssstani iieta jakarta. Beánalom am erümbülikitelbetol g teljes éle- tembfa, vé ii vegyek t It Artek még remegi koaejmbon trél, vén lelkemben akaratot: én tovább is i .karok dolgozni ée éa aki meg-olégMSU), I a vérté mellékemet saáras ke nyérrel miríklel,én kOluidni menjek fstbtl Ha lennatiut ápHppa a gyomorról vtlé; ktfeétével t rÓmjal népei eapltuiatióra [birt£ hegy ut oaiúiuláli volna Oáepér, ki nem tép benem téak egy ember volt és kílist jtiHiii Maiinemte, jiauem eaiél gyomra saólt. A tisztelf olvjasók mindegyike bizonyára {állt nagy vegyie jannak vélt alhatáresések küssÁbéa, lefit (see sejtelme arról, bogy blvktr mii érte ea emberi kebel. De mi tulodea sbo képest, mikor ege egéee ember-Bilin ál leéli Se Inlki kle«áeoa kütüti egésn ibráéthtsk .Istó Verejtékében — ugy seéi-váu í— üesaekapai\'t lakialél vünk, mely még k lerméeeel által \|baiétk eltolt jelentékeny büsakeeéggel ik pájrositva vaa\\OrgségQnkre, amidőn Táredalnia{tk eredményén már pi iieiinünk kellene, egy peroa alatt leee eem-Síivé oly lépés áityl. melynek müksége alól tiegttakel kivonul aépeeek nem vaáyuak, uh néak üukeaünk által uem akaiunk kor-Étel mabni loldi lat linknek. Oki eeisaonyu. lelrbtiatltn állapét 1 m ilyen állapetnan veit tíáspár béesi. A nagy világtenger nem báborg agy, ijilnt Gáspár báehi keble, a legiievesebb Bóra nem idée elü oly jmllámokai aa Adrián, a Minikéi vert tfáipár bátyó leikében aaon gondolái, bogy 4 Immár olyan fogiahttoeságkta nyúljon, olyat ketiyéren lengesse életét, melyet szive mélyéiről gyüloit. asesban minden ItpreSgée nem bassnáll I eldkellett venni a k od Is tarieatyát, bt nem ekerl ében balai. A világ legfélreeelbb zugában is, ahol át emberek1 egymáeboai vissonya, joga éa kOtalteeége türvéty állal — legyta aa bár-njily primiliv — rendesve van: Ülteit oee-lekmtey, hogy valaki a maga bírája legyen. Nem Ugy Gáspár I inert nálunk alkotmányos ereságbau hatósági eeieegveeéeeal elyaa ioga volt, mint aminl ama gtofuak sem, akinek eiUletiao — Gáspár nésete saeriut — Se-koaaéjáruláea nélkül történt: koldusbíró is vélt. koldus is veit, tehát ünmtgánsk veit bjiájst Szegény Gáspár 1 egy látásik, mióta aifaltn kívül lakik, a törvényen is kívül álL MK ; atoe atfllee ee K«cr M MlÜK * » eiriifttk kt eranággytléel képviselők váiaaatáu érvé-ey—Igi tárgváúni bíráskodásának meg meg eem Alkatát* Pro et eoatrn lÜNil ttt argimea tanokat ceoportosiUai; • mlat hogy tttk a viu folyamában u erváfcyüléoN csoportosítva it lőttek, — i mmi kihatva tárudalmunk minden rétegében ismételtednek, At Írben úszva mi tem térhetünk ki e kér4és elől; akarva sem tehetnénk Ml, sodor bennünket e megindult ár. Klőaményei, r e negV sajt fölvert törvényjavaslat genesise ügyen ai ava-tottak előtt ismeretesek, de talán némelyek tájékozásául nem len fölösleges eien előzményekre H5vid visszapillantást vetni. As 1848. V. tvczikk és at erdélyi II. törvényczikk módosításáról és klegé-saitéoéról alkotott 1874. XXXIII. t.c». 89. §-a akként intéikedik, hogy e kérvény nyel megtámadott választások érvé-nye fölött a cnria Ítél. — Ai anyagi ée alaki atabályuk meghatározását azonban, melyek szerint a cnria ezen hatásköré ben eljár, kf\\lön törvényhozási intézkedésnek tartotta (Önn. Ezen törvény meg* alkotáséig pedig a választások érvénye fölött határozni a képviselőház su variul-téeát tartotta fönn. A kormány tehát obiigóban volt; a kötelességének tett eleget, midón az országgyűlési képviselők választása érvé-\' nyetaége tárgyábeoi cuiia bitáakodásra vonatkozó tvjeveklatot elkészítette s a képviselőház elé beUrjemtetU. A beterjesztett tvjkvulat nem most karai elóeaör tárgyalás ^lá. Et már megtörtént 1877-ben. A jelenben! — vagy is most már — a cselekvés grammaticai időrendje amint az aligi mnltban megtörtént tárgyalás csak bójritett ée javított kiedáu volt as 1877-Íi országgyűlési tárgyalásnak. Már az 1877-ki orsiággyülés frontot csinált at 1874. XXXIIL l a. 89. § nak föntebb említett4 rendelkezésére! szemben. Hasztalanul igyekeznek ellenzéki laptársaink erőszakkal azt demonstrálni, hogy e kormány taktikáje, at orttágyü-lési többségnek erőszakoskodó batslmi vágya terelte le mindkét izben napi rendről a törvényjavaslatot t . A ki a mindkét isbeni országgyűlési tárgyalásokat figyelemmel kisérte, ail e)ótt tisatában áll a dolog, hogy nem kormány taktika, nem párt nézet, hanem kizárólag elvi-ellentétes nézetek s vélemények zátonyán feneklett meg ágy a mnltban, mint az alig múltban asseren-caétlon sorén törvényjavaslat. Mert ne feledjttk, bogy már az 1877-ki országgyűlési tárgyalás folyamában kifent fegyverrel szálltak a tv Ja vaslat ellen sorompőbe, a mostani ellenzék élén szereplő Szilágyi Dezső és Puluky igost. Köztndomáau dologgá vált a csak most lezajlott országgyflléaí vitából is, hogy a tvjevaslatot az ellenték részéről többen perhorreacálták, mig ellenben a kormánypárt réatéról ut többen pártolták; — et pedig kétségkívül nem párt-szempont —■ i pártérdekből történi f -Hiszen at ellenték réttéról szemrehányás / történt a kormánypárt irányában a párt figyelmetlenség miatti — Pedig hát hasonló sorsben szenvedett a szemrehányást Mvet4 ellenték isi Halyesen ia cselekedett a kormány éa pártja, bogy a törvényjavaslatot nem teMe pártkérdéssé; a kérdés a képvbeló-bátaak — öt legközvetleóebbül érintő s érdeklő belügye, — mely pártfegyelmet aem ttr. Kizárólag tisztán elvi szempontból, — még pedig e legtárgyllago-sabben dőatendó és biráludó at el I At ellenzéki képviselők és lepek sftotelea est variálják, begy a kormány és pártja önérdekből, óraiménak továbbra! bíztoátáea tekintetéből engedte bakai, vagy le baktatta meg a Ivjaraelatot, — gMTt keaábee asaraéaak továbbra ie aeea törvénvelleees eukl tök, etetés, tta-tál, hivatalos preeklö, stl., melyekkel 4 többséget e váleaetáeok alkalmával ^ maga számára kíeróaukt Íja 1 Hát bit ti ellenték nek eten variálé m már aulma cséplés I - Mert hát a választások foj lyamábani etetés-, itatáe, hivatalos pree* sióra vaenak szigorú tör kedések ; ott a büntető elkalmatni kell. Be kel törvényellenea cselekmén; alkalmazni fogja a törvóbyt. Ezek fölött jeleaben sem a képviseóháa, hanem g bíróság itél egyei felmei eletekben. Azután ne méltózUssék tisztelt e]« lentéki barátainknak át ran emlegetett törvénye rényhotáei intétf törvény. Gmk bizonyítani a t, s a bíróira fiit i följelentett iltaluk oly ci>m4 lenes cselekmé- nyeket ügy feltüntetni s tárni, bogy ató- ket egyedül és kitárólag mint a sőt és trafikot ként. A gyakorlati élet ságot, hogy azok az ellénséki kereskedésekben negy keletnek öfvendó szabadalmazott áruezikkek 1 — a hivatalnokok által kifejtett, - [ölj sokszor és hangoaan hrdetett -\| ügy buzgalom, pressió sem ( mint a milyen ijUatóna mert hiazen méltóztatnak tudni, hogy i^k ellenzéki vármegyénk kéUégkivül nem kormát ypárti tisstvise a kormány bírja, — monopoliuni • erről teas tané- lyan mumus, -4-azt hirdetik; an, eenk pedig azok a kormány-vi\|et, hanem a váleeztják meg, sen visazbangtó löket válasttanak, hogy párt malmára hajtsák aaját pártbeli híveiket kik ezután elieatéki síjjinpontból érvényesítik befolyásokat A még mindig ei vita folyamában két foltos elvi kérdés áll egymásul stemben; egjik at mmy et ellenték réstéról íelnoutik, hogy a petitióvsl megtámadott arttággyüléti kép-vlaeló választások fölött, pártatlan, a hullámzó politikai pártok szenvedélyedévé-tői teljesen ment, higgadt e független bírói testület, tehát a legfőbb birói testület, a cnria Ítéljen, hogy l\|pr a választás, a választó polgárok többségének valódi s hú kifolyása legJen ; a másik pedig az oniággyOléiiuveiainitáiánik ép-aégben tartása, mely inverainitái nem \|áll fönn többé a maga magasztos voltéiban, ba annak belügyeibe a végrehajtó hatalom beavatkozik — i innak ítéleteinek vau alárendelve. Az eleó elv melle • leghiggidtabben teljéi t legki meri többen tárgyilagoasággal Horváth Lajos orttágk) ülésl képviselő érveli. Kár, hogy i . Vstl Napló" ml-dóo i nevetett képviuwatép beszédének dicséretében ki nim fái ad, ezen fái ad t ságát nem oly Urgyllsgotan culakiti, mint a minő tárgyilagosig - a méltán megdicsért — bútédet átlengl. Tökéleteien igazij adunk Horváth Lajos aton érvelésének, hogy. a pariié mint ere\|ének kdlesa, nem a viHÜcitló jogában, hanem annak jerkölcsi suljábsn fekszik. De ugyan etef általa felállított i igen helyei tételből egy Éttel \|t is követkatik, bogy a pariiment erejének kulcsa a képviselő válstottáiok fölötti curiai biráikodáiban sem, hanem egyedül csík annak erköleii inlyáben fog fe küdui 1 At erkölcsi suly tehát a fő mo-mintnm, és nem a választások érvényes lége fölötti curiai binbkudás I At u erkölcsi suly már veJzit tekintélyéből arról ugy szólva a zpmánrzot törüljük la, ha a képvisielóhás inverainitáaa fölé i cariai bíráskodást helyettük 1 Átért mi Horváth Lajoiial szemben határozottan azon álláspontot foglaljuk el, i pedig épen azért, hogy aa általa oly népen kiemelt erkölcsi lulyt a maga valóeágá-ban fönn tartsuk i védelmezzük, hogy a varifteatió joga a parllament suveralnltásá-nak folyománya ée a Asrllament függet leaeégének egyik hatalmai garantiájal De külömben tekintettől Jeleabenl bírósági sservetetfinkrá i nélkül, loáy a teljes tiitteletünk ós eliimeréiünket bíró earia, mint legfőbb Itiöaiékflnkről ösak távolról is föltétéleioépk aií, hagy a vá-laastáeok Mytáai Uráekedás köfeUnaté ben a poliükal huilámtáaokba be vetát nék, 1 befoljáaolutni engedné magát, s függetlenségét egy- vagy sfn okból fel adná, Horváth Lajosnak a Ijurtái bíráskodás fOggetlenaégére vonatkozó érvelése kitáróleg elméleti szempontpÖI aem állja H a birálátót sértetlenül, mert nem tubád feledni,\'hogy a képvlsbídi választások érvéttywlge fölött illáini hivatott earia elnöke, a judtix curiieL a lelsóhát tehát egy politikai testület eloöke 1 8 így már maga a cnria eli öke egy nagyon tekintélyei politikai f\|l tor, ki ugyanazon körülmények kött van i tekintetben, k politikai viizonyjok i pán állást illetőleg, mint aj képviselő hátnak bár mely tagja, kiket épen eten okiból Horváth Lajoi nem tárt illetékes, elfoguletlan i függetlenül ítélni tudható j bíráknak a képviselői választók kérdése tá Éa elvégre, ha a koni ián^/ítylaaa fáiok érvjényéssége földtií l bíráskodásba jogtalan1 befolyást nak steretnl, ennek a kodéinál inkább ki erőitál a képviielphákiiál. Fogj találhatni;! inert hát a cuiiiű birák éltes üri emberek, lehet őket pinsionálni, ez erőteljesebbeket lehet tanáaMlnöki állomásra promweálni; végül lehet etek nemlétére törvényt alkotni, hogy a minisztériumban beoszthstók legyenek stb. Ismételjük, hogy minideteket1 esek jelméleti szempontból, inuilj fölvilágnsi-tására hozsnk föl, hogy a Horváth Lajos által oly apnyira függetleniek bizonyított curiai biráí&fidáa függetlenM\|e elméleti leg nem áll ^eljeeen.lE^zünl ágában sinci azonban még csak jfeltételMtji is akáf legfőbb it^lóluékünU hiráirél j kik csak most nemrég\'részesültek és méltán a leg magasabb el^merésbén a királyi kegyben, bogy függetlenségüket lálilemhől vegy előaeneteléra iöláldiiznák, 4- fkár a kor mányról, íio^y a bírói füigetlenség rovására terrorisáljon s vesztegessen A képviselőház mveriinitásánsk egyik atributumn ^ verifiqationálls Jog j s mi tudjuk érijini és heheseluij hogy patlia mentünk miért nem hajlandó ezt kezéből kiedni. A HjorvfUh Lajos klijal emiitett morális luíy érteiében hány tehát hul lámokat, midjin a curiuj b táikodás által snverainitáaát látja megtámadva 1 Ha így nagy vittökneg képea aaját hullámai okozta erejével önmagát magtiíitiunl, a halakat önmagából kiírtul: a kélviielűbáa is mint a nemzet válásit ott jóinak stervés egétte képes Unibigától ssját ügyel lutétésérp s Uutáiásár, auélkül, hogy e tekidtellieu a cur-ia tnki^télyéte Óaao gélyére volna MtMgel A curiai blráikodái Ileiében, A cu-rlií bírák: itámáluk iiipoiltáiál, — it illentékk^l atemben, mlul nem nngvi tefidö indokot, e\| nttil lőVehbin mm méltatjukj De étidekia kél felhozzuk] hogy hl iáié i (lésként Mért tisztelt el len- téki szónokok éa hírlapiról tton érvelőié, hogy a ctutjlálf blráilodás bekövetkezése esetében alig maradi a 40 kormánypárti képviietÖ, kinek vdiiaiáte ellen pauaia nem emel telnék : hány bíróval kellene akkor naporltanl a feleabinl blról lótikámot}! különöst i ha még arra li vetünk egy oldalpíilmt iit, hogy u* lónlnflleg at nllenaékl képvliolök vá laiitáia illan is elnelteth rtnék helylyel közzol panasz ? A. Szőlőink átalakításáról. A fővárosi „Oá t d a \| Ö r\' nek febr hő 28án tartojt ü ésén éróf K e g I e-v 1 eh István a fenti eiim alatt nagyér-dekü értekeaéat tárjott, melynek gyakorlati eeaméi minél szélesebb körben leendő elterjeutéie czéljából a fe olvasás klnyo-matáaa batároitatoU el. Addig Is, mlg alkalmink len a beceea anyagot egéaaen megiamerni, a felolvasásról at a?gyit értéi* után a követketö tudósítást kö-eöljfik. Értekeaő a követkeső két tétel fa* Maonyitáeát tüsle kit »Ít Boráazatulikuak mindaddig, mlg ■Alóluk jelenlegi állepouikbeo megma Ipa kodái dacsára iitokoiatMüo hanyatlani fog. 9. Minden miveléei ág kött a bo át^at az, mely hatánkban a legbizUMabb egmagaaah tiszlajövedelmet szolgál-tatkatja. Eten eredmény eléréeére azon bai itőléinknik gyökerei átalakítási uük- lérfíiv\' , Hazánkbán elekély a bortermés, és alabony u bor ára. Statisztikával ugyan nei i bírunk, 4e nézete szerint a borterme éa átlaga noldankint 6\'1,-6\'j, bektol ter (=10-j lt akó.) Vannak ez alól kivételek, de k 638,508 kat. hold tzó-lőnik tnlnyomp átlaga eten alul marad. Hu lek okai, bogy a szőlőmi veiésre saánt terllet fekvésénél fogv« nem arra való, hoi y túlságos \|kötel állanak egymáabot a tóték, miért ia egyik a másikat akadályom a fejlpdésbon. Elvül ut lehet ejfogadni. hogv a tőkéket legalább egy mé ternyire kell egymástól ültetni. E szerint egy kat, holdon 6400 tőke lenne, mif mt 9000 12000, tőt 20000 is van csekély termelésnek harmadik oka, a jelénlegi metszóíi >mód i az, hogy nem trl gyászuk e éggé szüleinket A azőlő-vei szók, a melyeket elégetnek vagy pedig sö ények hézagéinak betöltésére használna c, alkalmas trágyaanyagot képeznph, m< rt épen azon alkatrészeket tartalmaiul ,\' a melyek a stólónövény táplálására szí ikségesek. Tranczíaorazágban a Msdoc vi< ékén Is, bél a vijág legjobb bora toréi a mintegy BO év óta erősen trágyázzák a szólót. A srólóíkjok helytelen alkalmazáu igen sok esetben csökkenti a termelés ménpyiségét. I Bxölfink becsültetéséoél a fa ok éazaurül megválasztásról szó sem veit. Királyálnk ét egyesek a régibb idlkben azon országokbólhozattak szóló-kit, a hol ások terményének kiváló tu-la donságaíróli meggyőződtek. Kiültették eután a szőlőket ott, a hol euükbe ja tott. A véletlen néha ugy akarta, hogy li ;erüljön, de a legtöbb eutben nem vdt kielégítő ati eredmény. A finomabb szSlőfajok lislau- aasan klveettek. A rosz-i! ibb fajok megmaradtak. A szólóit e fa jókat, mertl ugi tapasztalta, bogy euk ni vényzote erösobbb, szívesen ataporítottá i igy mindlikább terjedt a roet fajú Uke. Vannak! iná)nnk jő fajú tőkék ia, de n»rt kéaőn éj-ók[ hazánk északi hegyei-b n ritkán a j kwjég-tó sainü bort. Ilyen a kadarka, iuoijy igen bőven terem éa k irta csapra petuve magamagát fentartja h agy hátráava azonban, hogy nehe* a<n érik i npgy httvös a nedvei nyár u án kevés festő anyaggal bir. Innen r ag) aráthaté! míg csak, hogy még a Jő ft kiésá vitoijiai, egri és siekuárdi atóló-b igyekbeu ii >cuk ritkán ad Igaián veri e bort. A kivetett tőkék pótláaánál aton hiba köfettétlk el, hogy a gaada mit lém törődik aual, hogy uon tőke, melyről veastöt metat, vsgy homllt, bőven tjírmó-e vagy nem. Vasasét vág mlidcn tökéről i hamllt irt ól, a mely u Qree mlyhei a legkbtelibb áll. Legfeljib^ oda tireknlk, ho^y minél erósebb veaszói baituáljon, ami már migába véve téve-düs. A fő Ügyélmit arn kellene fordítani^ j liQgy at uj Ukék klUlteléséro csak oly \' injltókémk galya hMtnáltaaiék, mely lmvan aaokoit Iterimnl s hogy a galy maga 1h bőven termett legyen. Íl A itőlénik i igy a boraik minő-1 gén nigy uefoljiássil van, hogy a tó-k nlneaenék itrba ültetve. A rendet-ifll beülUtétft udlóben nagyon lok oly fkrt van, milv l jiap sugarai álul nem féjlautethitlk, ü bor mlnőiégének ártalmára vauja I\' A ml a iittreteléit Illeti, mnek ni Ióponlji a leklöbb eaetbin helytelenül lliuUUk mégi klliet hotiájáml u, Uogy a itürltéléanél a termői nem vá« Usatatlk klUén, hanem a rothadt, érett sí éretlen füft jösstékoverleük. IA leglényegesebb kárt bőreink et jentől idóaukában sienvedlk. A stőld idvból, ha II er\|esitéi helveaen kezel-tik 18 nap alatt bor leu s legkésőbb hó elteltéiről: horjdókban atállltbitó. Ha írjuitéi nem helyei, a bor tla év \|tán lom lelt megblshsté kereskedelmi kk, mert a lagkiiebb ráikődutáe után ra kiad fdrn\|t. A tökéletes erjeiitéé ffifeltótolo, liogy aa erjeutée alatt a bor I óválloiáautjc kitéve no legyen, hogy u i lehető legrövideijn Idő elett történjék. i i vorei boraál a hófoltnak legelébb 16. I iglölebb pedln 30 fok Celsius uirint, a fehér borokhál a hó 8 (okkal aleceo-tyabb lehet firtekétó erjentó kamráiban jljilandóan lft foknyi hőség vin. Leglényegeubh hiánya borainknak, Uogy nagyon Üülöaffclék • a háuy a bot dó, iMiak t jüvője wkm, sét u mindu J mnyi fajú a bar. \|a onnan ered, hogy sokféle faj tévéé agy ttbfáa, a fajok at. nye váltoutoean vu képvlaelve. Kuk okai Urmeléaünk csekély valtának ái terményiink ceekély értékének. Bien kedvezőtlen vluonyokon a mig Kólóink túlságos türün és roiaz fejőkkel vannak beültetve, segíteni nem lehet Mikép lehetne az áulakltáat nagyobb befekUtái nélkül eszközölni ? E tekintetben első sorban á fagyok nak kiteU szőlőket tartja kivágtáéóknit At ekkép nyert területet gyümölcs Iákkal kellene beültetni és be kejlebe gyepesíteni, hegy legefőknek is haaáltat-haauoak. A második teendő volna, a talaj minőségéhez képeit megái/anítani, hogy mennyi területet iktrank az egyoe ^ stólőtókéknek szentelni. Ezután Itt kellene jelölni aton tőkéket, a melyek meg- i hagyandók. A uőlótdkék minden irány- , bia vizsziutesen a hegyoldal hoaazábau húzatván az\' nj sorok ngy oestandók be, hogy miuden második, eeetleg mindejt harmadik aor maradjon, a többi pedig vágaasék ki. A sorok közti Uvolaág legyen 1—\|J méter, a tőkék közti távql ság pedig 90 ctmtől 2 mtig váriálbat A fajok válaaztáaánál a vöröa fajokat Urtjá föltétlenül czélszerüeknek, d« e mellett a talajviszonyok le figyelembe veendők. Az agyagoe, gazdag földbe u oporto, a déli megyékben a kadarka, ai északiakban a burgundi, a kavicsos talajban a bordeauxi fajok Jók. Francalaorazágban a déli megyékben egy katr. hold szőlőn 126 hl. bor terem. Egy hektl. vöröa bor ára 16 frank. A nyers bevétel tehát 1890 fr. A kezeién költségnek 800 frnak levonásával a tinta haaton 1590 frt A medoci ttölókben a középszerű paraszt szóló kat. boldankint 26 bordó bort ad. finnek ára 21$0 fr, a kezelési költség 700 fr, a tiszta haszon 1488 (ránk. Eten adatok a legértékesebb borokra vonatkozuak, de még inkább állanak a közép minéeégüekre. A fajok kőiül aján\|Ja azokat, a me 1 lyek bőven Uremnek. Ilyen a „Walick-rlesling/ fíarimegyei atölójében enóléttak u 1868 ban elülUUU eten faj 1874 ben 112 akót termett kat. boldankint, "Ennek akóját 1876-ban eladu 15 frtlért. Ugyanezen szőlőből küldött gr. Fallen-liéyn Ferencznek la vemtóket, ki 109 íitórt adu el bordónkint 1882-bee a bort. Aa nj sorok beostUukor Üayel^m-lemmel kell lenni, bogy minél több 1 ft-töl 2 öles fönt ős egy féltül egy égést Ölee gyalogút hagyassák, melyeknek főcaéljuk a levegő subád moagásanak elómojtdl-Uu. A trágyáiéi módjának lamertetéie után kiemeli, hogy a szüreteiéinél u IdŐsukok kellő meghatározására kell gondot fordítani; a fehér borokat lehető I kfiön, a vörös borokat anonaal, a mint a rothadás veuélyét észleljOk, legyen a jelszó. FijUblánklnt uürelelve, u éretlen tumek eltávoliundók s első és taá sód oivUhn bor kéulUndé At első osztályú bor ét lékének emeléee bőven kárpótol a másodosaUlyunak értékeUkkené* léért. A barkánkénál a lagpedanaabb MuUság Ügy en, a iiólöciutkák fajohkint U erjeeaté helyiségben felállluailó fedeles kádakba hely eteti dók, melyek anyaggal biujíuataudék. Minél több etulki marad a mustban, annál nagyobb a boi tanuló tartalma. Francziaoistég 70 megyéjében meghagyják a csutkát a mustban, 76 Wn pedig nemi Itt Is, ott ia uram jó bor, de mégii u egyik a másik eljárását vétkesnek mosdja. At efjesatő kamarák bőméraéke u elérendő caélhoa képeat 17-80 C-ra emelendő i állandóan featartandó. At első er\|edéa 8-4 nap alatt be van fe- • jezvi a ba 8 napnál tovább, i hőménék nem volt elegendő. A a eleó et/eaitéa, Után 6n- 10 hectolltorei kordókba leesür-jttk a bok a melyekben i ceeades fijedéi Ideje alatt dectembetlg megmaradhat. Kantán klaebb bordókba uüreadö le a bor, a legkívánatosabb a bordeauxi ÍM-ty8 literei bordók ellogadáu, a wáll liánra legalkalmaubbak a 450- 456 literei bordók. 1 A boraik u erjeettó kádakból való leetüréu talán a törköly a préebe tétetik l a csendes nyomásra lefolyt bor a la-■Irt borba keverendő, de a több-■töri préeeiés atáa nyeti bor elkülönl-UudŐ. Et rtak a finomabb borokra áll. A kötömégeiebb bornál a leuürt és pré-•olt bor Öiueke verhető, de ennek a legnagyobb \|lóvigyázattal kell történnie, A fajborok kavetéü is igen foatoe, tueglevén állapítva M arány, melyben a fujbovok-nek a botban képvlaelve kell lenniük a borok liliebb bet dókba cupolandók le, •efyekbet haiamoubh ideig martáhat- : v • \' . _L _ i I ii^W ült I mkm émm HRnutllBI • ti m eaálittuthetaak. 4 P i «J üi fcftMw I* liii\|iliinl\|i Wi ikiruk tjnaelas tértéahaük: 60% 1IH« «\| Kaheraait. Ipit a tatwdé be A Wr eaétoattáaa is Miiyki tirtélik. A Jtbettak fogsnttoeitáea &1U1 nó-jtAil ^M állapotba tolhatók, hugy töb bt K*ak jivadelmesa, tuíut hármaly «l» ns\'ivelé^ ág A uwatam állapotokat ftfciatoeaalttn i javitás utámn állapotokkal, Uvttkasákat adja elő : fc egy kéaöaaéfaa parvftazdld holdja jelenleg 10 al<H tarra, melynek átlag ára 5 frt; a b#étal 60 frt, az adó, tnivelési költség Mit aat e ionban felemészti; 2-Bzor, igv kásp miuőségü stőlő holdja ad jelenleg H akó bort, melynek ára 6 frt, a be-vfeI 120 frt. Ebből levonva a 100 frtra tafcctó kezelési s egyébb költségeket, a tisW jövedelem 20 írt Az áUlakitás után aa 1. alatti szőM/eremne 20 akót, melynek ára 7 frtra tehető, a borótel lemé 140 frt, a kiadás pedig 80 frt, tífcta baasoii tehát 60 frt. A 2. alatti sstló teremne 80 akót, melynek ára 10 írttal volna elámítható, ennél\' a bevétel 8é0 frt lenne, a mivelési költség 100 fii, a jövedelem 200 írt Kfy jó fekvésű kedvesé talajú szülő, mely finom fajokkal volna beültetve, holdankint termelne 40 akót, 18 fiijával akónkint s Igy a bevétel lenne 720 frt, a melyből a 120 fr( mivelési költség levonása után má-rajlna 600 frt haszon. Ezen azámitás igazolására felhozta, hogy Ausztriában 180 akóig fokozták egtr holdnak a termését. Pozsonybsn s vidékén 160, Zalában 40lakót is terem egjjr szóló. Déli vidékeinken hasonlók a tefmósi viszonyok. Értekezó barsmegyei középszertten motelt s zord éghajlatú szőlőjében a ter* méa egy katasztrális holdon 108 akó vBWa bor, melynek ára 16-18 fit közt vAstakosik. Középszerű viszonyok közt tahit 1700 2880 frt nyers jövedelmet éri e). Nézete szerint ez adatok igazolják azt, hogy nálunk a termelési viszonyok kejivezók, s hogy felállított tételei nem tu zot\|ak. Különfélék. — CUIM mvaak. A Zalai Köz Ifltíy 17-ík esámában lapunk ellen haeaaált nyUvOltOgatéeek meggyőztek bennünket a telpl, hogy ha még lüuúzUr ia foglalkománk ét j viiAsoSiik a nevezett lappal, ceakugyan lá^ba jutnánk, Minthogy azonban mi nem eaéktaok onnan mártogatni, hol a „Z. K.tt kitünfi tollú iró)a állandó kafamáriat tart, s a minek tieatátalaa lobéval való pieskolédáe-hof oly geníalitáeaal birbiaooyoeak vagyunk abpan, hogy mi még booekorben aem jutunk •dk a hol 6 mozi túl) már oly régóta tipródik. Itt aatán eliamerjUk a potantiétl — Értealtá. A nagy-kaniaaai takarék pénatár réisvény-térasaég folyó éri april hó l-jétől keedve a nála elbelyesett botétok utan kamatot flseteod. Mirfil as érdekelt betevő felek oly megjogyaéMol érteaittotnek, miiseriot a fiaotondfi 10 Jtf-nyi betéti kamatadót aa Intéeet ogéaaon maga (egja viselni Aa igsaiiatóaég. <-, — (Jótékony rmflu mökodve-,1 fii el fiadéa ée.táoesvigalom.) A helybeli icr. nőegylet, mint minden évbon es idén ía rendes (mércsiua 10-én) Jótékony-ezflu mulatságot. A derék egyletnek oson renoaserint agy erkölcsileg Hreesakbaa ikadatlaaal tartott & és tarlatot tegaak. Mull piátokéi oat, i Svmüu Károly sanígabiré, vaeáraep Boj yav Odüu kir. Úgyéas arak veadégeseretfi hátaiban tartottak kttMm sikerült estélyit; hétfőn padig dr. Tuboly Gynla tett ki ■ agáért Aa ahapán ée fforvae urakon kivOl majd itt íniyd amott hirataloaak voltak : V irga Imre, Somssioh LBriaea, Babéchay Qyöi gy9 Miklós Károla, Baraay Elek, Piihál Fara tea, Eper jeeey Sándor, Kováoa Béla, Hertel ndv Béla, Erdfidy Lajoa, — Hám Jóaaat, - Knama Hódi, — Hirichel Ede, Sebest ny Lajoa, dr. Bea isik Fereaos, dr. SbekoiM Józaef, Varga Lajoa. Kedden Eperjeaey Undornál, ■sardán Plihíl Ferencinél, oalttürt iktln Her telendy Bélánál, pénteken Bat)óoha György nél, tehát u intra eotavam mindéi nap ináaut leaa agy kis harátaágoa öaaa^Ovetil. — Hymen. Rothschild Zsigmond ur, helybeli rahekareakad5 a na okban jegy este el a kadvea Neufeld Aina kiaaaa-aaonyt Aíló-Domboruról. Gratulál mk asaép frigy héa. — A eaángé magyarok réaaére a helybeli kath. ifigyinnaniuut t. igaagatója töt. Pap Jánoa a taoár-tonttllk kOi ében gytlj-téet rendesett, mely 20 frtuál K bbot arad-inényesett. a mely már átküldető t a „Peati Napló u-uak. — KéaAgj. A nn\|éltóaá\| tt m. kir. penstlgy min. í. é. febr. hft l6. 1 Í76}888 as« alklt kait magaa rendeletévol elroi delni méltóztatott, miszerint tokint vei bo ry Nagy •Kamata v&roaára nézve 1683 éi ben az ál< talánoa Itázbéradó kotalaaettaéjre n ég bo nem hozható, a kibérelt lakréasekro a 16Vo» háabéradó, a ki nem béralt éaia há tulajdonoj aok által anját haasnálatukban bírt 1 ikréaaekre padig a III. fokú hásoaiiálytjdó ^ otepdfi kii Tehát mégis van igaaaág. — Fóbraár hónapra vona tkoaó égj hajlati feljogycések. KOaép h(mér éklet: 1-fl C". A légnyomás valódi kllsvtae: 7634 m\'m Lagmajraaabb hfiméreéklet: 11 ü :Mén,d. u 2 órakór, Walaoaonyahl h8 nraéklet j fh 0 ÍO án. rajnai 7 órakdr, L tgnagvobb l^oyomáa : 760 7 m\|m. 2l\|én, délután 2 órakor, Jegkitobb\' légnvomáki 1582 m\|m 1 -én, reggel 7 órakor. A napok i láma, mely ekeu oaapadék aaett: 10. A c lapadékok Oaaaage : 8070 mm. \| .V. — A csángók réazérto a l ignagyobb buzgalommal folynak vároaunkbi a a gyüj-téaok ; máreziua 17 i e pedig égy l lűkedvolöi aanaeatély randaaéae liatároátotoi I, melyen loendG köaremdkodétre Hegyi Ar aka k. a. felkéréso ia tervbe van vévej Km roaer Fri-, Íyaa reodéglóa ur a jótékonjoaél iránti te* intotból helyiségeit aa alkalomri oaaknem ingyen volt aaivea lelajánlanil — Temger m Ssaharákan. Mint Páriából jelentik, Leeeene f. hói 12-éi Haraeil-lobon najóra száll, lObb mérninc éa vállalkozó társaságában, hogy as afrikai teltei ger torvét a liolyasinéu tanulmányozza Ha Koudaire kapitánynak kutotáaai tényalien al ipulókuak fognak bebizonyulni, akkor Leaae n a nagy-aserü míl khrihetóeégéban jiom kótkeaik. Abda)-Káder melegen é^dekIfijük a terv iránt éa a Szuez csatorna épitfiUnkk a ánló leve-lakat kttldütt aa éaaak4ürikaH berler Utraaek fSnOkeilios. —• Trefert luiniazter a Budapeati Szemle a legújabb fttsetében ny It levelet intéz a ezerkaastflbns, a abbanjmog géri,4i0gy múltkori telmóllaláaa ée a eeerkeeet ítulhjváaa alapján, 6 is meg f<>g írni a n\'egyi enaa évek Utrténatébél némely réeaakét. j livatkozik egyazeramind a mioieator, begy Mikor Lu-káea Mór fblOtt emlékbeszédat ti riott, már amaz idfíUröl igyekesatt képelladui; wgyciier\' lebegett elRtte akkor, mikor aL ak tdamiábat kitoelébb KttltBa egyik tuŰvérhl ol astmt fttl, „Állilásommnial — irja további T/efort miniasler, «r hogy a juelmroa erfieebb, mint huaaooOt év elfilt vó aa nagyon agéaaaégtelaii jelenaéf, i em lámi dom uieg as ariaatokráosiát, a mii I est né soteím a felsOház reform ját ól ium alják. De as ariastokrtcsiának magaaán kell állni po lilikéi képeaségbeo, mUveilaégban vagyon* ban — neki kell veselni a tárást alma\', mig a junker-esellem oaak tuds lanaággal MRf II r Ótiáai b^tla van, vudybea e hó kliaióe tá> \| daeaára i j^nirtéatató felaaetok fordaltak aló. A] jrabek ] oaák aáyn ugtaaie eedvetkua^i, hogy felgyuj iák aa égési épdlatat, k9g(y ilyantormán metaftokhea aanek, Caakugyan végra ia haJtottokTítorvfl* kat, mert egyezerre oaak ayoloa halyen iá kícyuladt a nagy jiáz, irtóstotó, rf \' bittva a börtönörök ée a felügyelők Hiába volt minden oltási kiaériat, ai legnagyobb réaae elbuastult A nag agyonlfitté\' maradtok vlgalsaai randasarint ügy erkölcsileg mint anvagilag kitttnfien asoktak elkerülni, igv mig a jaDker-aaellem oaak ! tini\'___ reméljük, bogy «a aa idén ia igy fog lenni, pároault kaast-dOlyL ÉrintoUem víjr«, hogy Ea padig annál kívánatosabb, mert, mint a valláaoa vagy agyháai eaame ia mosgatia vámosunk közönsége est jól tudja, a derék aa él6 generáosiókat — esik ti oyek, oe liödgylet a tiaata jövedelemből válláa fa- ^töknek ia jó fordulatot kell adui. Aéou kell le kiset nélkül jpttat a negényeknak. \\nnio, hogy a vslláaoe aaama fel ik«étlea Ajánljuk tehát esen mulatságotkösönaégttok aéghea ne veseeaeo, mert al min máékor páitoíó figyelmébe a óeaíntén óhajtjuk, bogv mondottam, pozitív valláe nélkiltl nii «»pozitív a aaegényaknek a mulatság után annál több jog, Mükaégea, hogy minden rayhá i bn\'ainek okuk legyen örülni. — A műsor a kövat- \| kedélyére e erköloaieégére haaion keóőtjL Kak i-predikáeaiók. Vígjáték 1 fel-voaáebaa, irta Moaer. Személyek t Felee Mihály kereskedő BedS Aladár ar; Róeea, m Behers Berta k. a.; Móka Bogdán töke •Hasi Sabwara Adolf ur Dorottya, neje W$s Omaila k. a. Gyöngyös Márton Ügyvád thékaly Tivadar ur; Ilka, neje OlTop fáftt k. a. Hordár M.. N. Történik egy vae-Uíí todákásbao ]L Élőkép. Hófehérke éb-raaátoae, jelképatva Laekeobeohar Kamilla k. a. éa Baékeiy Tivadar ur által. IIL Egy-vtíág, •eesaáilítetta Roaaabarg Ádám ur. El Mát t Boaaaberg Ádám zenetanár ar vasetéM maltott: Baulh«a Róza, Blaa Er-aaaUia, Boleakay Iván né, D9ut\|oli Jósafa, Dóesy JSugenia, Bogel welvit., ^loldmann Hpqávélni kall aa irántban ily aserepri a papokat e óvakodni kell aa eatravagandsiákDói, j < A kösgaadaaág tarén pedig mm a kersany a \'P ar ellen kell asónokolnl, háueiul aaok na- a naveléeröl a kön olóaó lüliéleloiiCI Hetyánik kartat. SlMy I frt 6$ kr. Zártoaék 1 frt tO kr, FStosamÚ bemenet I fft «-» IMIfalt A folyamatban Iev0 kátéMÍ eereeia alkalmából vároauntban iálaé beaiMrala\'baa áHé mmaé alispán SVaatiia Ím# «a %rvae dr. Maagia Károly arak Mffl a r^at-ln éa karétaág tOfttotá tanuaágai aaaa aaéwlaa eatélyek ée \'saáieÉiékia, wdj ee Ü4 éto tárai kUst kell a munkáe-oastiálya) elfimoaditani ; as élelmeséé doakodni." j A iaalnlsxt«rek ílumébsn. Mint a „P. N. Mnak Fiaméból táviiják, laéehényi Pál kereakedelmi éa 8sapár} Oiula gróf pénsUgyminiastar ma a kikütfii tárak réaa\'a tea megviwgáláaa után as egyea gfiaöadkel esamlélték meg, még padig előasör as Adria-társulat 8tenbanie-neva gfiaöaét, aáután as óosaáaij utakra barandeseU #Í»ragqaaa-t, éa Lloyd társulat illó átkül-Mars-t, Aaatán a minias-termében öéaaegyfllt kép-tiaatolték meg lálogatáaukkal a onnan aa áriioaarnokok e a aélpieda megta-kintMrei mentek, A programúi többi pontja a majdnem orkánná uótt neg/ vilulr aOvet-kazténen nem volt megvaíóaitiiató.lHzapárv (léea gr. kormáayaóaál diaaabéd roll, A ml* aiaatorak eato 11 órakor külÖtívOnalon Zágrábba indulnak. — Cl! uvajtegaté rakek . Cityben, Miméért á\'lam egyik vt •ffereoa. Sttületet közötl. il épület \| jj zavar j raFT i/i Feleifis •ónban a {rabok kSafll mégis hánynak el\'karalt odábáUani 895 488t a többi ré sínt beunégétt börtödében, réaaint fiket ea ÓWk, réaafnt pedig ott [ovábbra ia a fogliáaban. aerkeMtö: jVARGÁ LAJOÜ. Társaaerliaaató t HOÍFFJUAÍH MÓR. Baukfi^Oyörgy dobrí lakóii végrebsjtató ja- etmény. A 2ala-eger8zégi t sulcsir élsp éíaa.z\|t áu r részóról közhírré tétetik, jnnerint esen iutéztit 1888. évi fpbr. hó l«ttfl (mind s körábbl,\|iind a késóbbi repdes betétek után százalékot ellenben i a betétek fog fisetni, itán a 10 százalékot tevő "J kamat-adó ezen pénzintézet fogja fizetni, mi] ől is az illető érdekelt felek ezénnel értesíttetnek Zála-Egersug, 1883 febr. 24-én. 01 2-2 Az igazgatóság. M Árverési hirdetmény. Alulírott kikOiabtt végrebaitó ea 1881. évi IX t. ea. 102. f-a értőimében eseaoel kOehiité teesi, hogy as alaó-lendvai kir. iáráabiróeág 4758\|p. $2. azáoiu végséee által Banké Oyérgr dobrí lakóé végrebsjtató javéin Balogh Oábordiobri lakóé elleu 180 trU j jtfilfíe éa eddig Oe««Mo 91 frt. 41 kr. költség j kOteUlée ercéig elrendelt kieíégitéei végre-j hajtáa alkalmával biióilag lefoglalt ée 5S6 I frtra l^acatllt 2 drb. .jármú ökör, «gy telién, 60 akó bor, kakoriéea aaéos, aarja, bordók I ée egv esekérbSl áló iagóeágok nyilvánoe árvarée utján eladatnak. Hely árveréenék as 5294. as, kikdldéet \| rendüli\' végsée folytán * hely asínéo, vsgyiá . Balogh Qábor lakádll Dobríbao leeadff ees köiléaére 1888. év otársziüa hó 9 lk napjának d. ja. 10 Órája batárfdöUl kitOsetik ée abboa I a voojii asáodékosól eaeooel oly megjegy-j séaeeÜhivstosk mog: hogy es érintett ingó-eágokloMD árveréeen, aa 1881. évi IX t. oá.] 10j7, §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek bedaárpn alul is. eladitoi fognsk. Aa elárvoresondU iogóeágok vételára aa ;18$l. évi LX. t. joz. 108. § ában meg-áliápitptt feltételek atorint leee kifiaetendö. Kelt Alíú-Leudráu 1888 ik évi február bó 26lik napjén, 101 tj-1 VRE3ITQ ELEK kir. bir. végr. AiEtálos- és kárpitos-bútor. Több ásás esobs keraodeaéeére legoloeébb ár mellett mindenkor készletben kspható Steinbach Sándor oi. kir. hisárólsg\'eaabsdslmaaott \| kárpitos diszitO butorgyürosníil Budapesten, Ferenoa Jóiaa (tér 6. as. alatt n£ar4pa aaAUadau ételleuében. Kieáaaeitáei ée nsgyobb mérvd berendeséeek-nél kOlönöé árleengedée. Képee. áijegy»ék ingyen. JÁNOS malátarkivonati egészsfegi-sprj Eror ámbár erjnek kóazónl >0»z I légét éa ttmnd ó>a1Éaak.{ 58-szor kitüntetve. kyUvánin kMu«\|t éa ritka nlódjs as elfrt gyóy yeredménynek 1882. ftUgjiBZtUB ll\\ ról tfn anydtóls ki\\tudjn hogy etalÚH jd&aa aatüirfoioN Üröm WMlkodik inert Udnpa} álja ligvMfiiwdbb\\f4 Ultimra odoit oMI. a l/off Jrinoi fi/t maldtn UmaiN\|WÍ,. aaMira é\'ivoMo\'i njémiyi #0r Ain épall cttuirtill maliién kivonat éo«fjid\| hita folytM II <i ff J4aa" arnaé aa. M , ■lalttté, a, klr,\|Wiii(M, Huny wéMlb[ Alapíttatott l$38-ban. 0 FF I ) Bcróny József Mllhofer S. Mit tuU\|lil>H»Mj ijiul I U4mi karuMi nagy ókszür Kolcsöul ókMjortoz, arany- ós ozüstiöüves Négy-Kan Iián, a városháza átollcnűben. Ajánlja I \' arany-i ozüatdruk b nfti remontoir-órik raktárát dús válaBitékban, jutányos árakért, . a tnemiytiéi tridn fladc^féssletfiMiés mtlletl it Mély tiseteleltel jBorény Jóasef eielőtt Mllhofer S, ékaaeréee, arany- a eatletmUvee 21 2-12 N. Kanizsán, a vároebán átellenében. ?\|i XX300000000000000CXXXXXXXXXXXXXV kmiktii éa eftnat rimí Iuv«hI<im\| a II" uasoa fal* eialaulktvoNataíjfapll mv4H roMaak, eÍN^bMNrépateliaejuév waníl lit"j« mkí Bráeeer-ltraiae i «« kegyetlen l leányéul, al tuár öt ée pia Iteeee köhögée- éa mellfá\|áabaij ■aenved. a leglnéeiatébb léleledinj adptt 0Mt\| ékkor leltein flgel\| naeletva Snneki egy hlrlepl íjirj ilotméuyére, mJlyueb követkeatéj boa aa ön leled inalátaeörébél egv kísérleti küldeményt hbaattánJ Kaen IdO óta aiae \|an. ljtOl, J«l\| aleélg haafnálta leánvöm a nia< átáeört, valamint a kon4sentiiálU jneJátakivonatatTée oly }4lentéke\' jiyén Javul,\' hogy már unjál U tel\| íeaen egéeseégMiiek uiondbst\|ukJ Mi miudayájau {gyermekünk éle< iénak tnegmenlKjeként tákiut)dk\| ént a Urt\|k hálára köleleSve éréa j \|Qk megtinkat I Niüiinrkl \| 1882. eoa. 24.! Tieatalatlpl loli 1L ft)ldblrtokoéu6 Mrumartkban Omeroraeágbanj A valódi Hoff iánai-féli maléla kivonni a\|\|iiié\|l aOr érni \| ítfclku eaéeaeéfft sir 1 Qaf fl(l kr.. 6 Ital fl fii 60 br.J 11 é fri iSÖ I ItvtiiF 16 f»l\' II IWoir 80 frt V, Miéi Imtffytá mWédi L Í frt 40 Ur. II. I frt.\|öO kr. III. I Irt, (NafyobUnannjrl-J effiUl ■(•Utl) MaláU oiulforkk liiMaé IO\|kr. (\'/. éa \'/4 éncakó U.) Praaparélt\' fjaraiaktep-sialaiállBii 1 frt. ítouai«n-irála ■alltoklfaOil 1 Üreg 1 fri, öü I kiélt, ia MaltU-Uvé ogr oaeeias 60 kr, p Írért. M) béét m»UU-fnr4é Hü kr. révikkársM^KsslMe faaaalhoflIirJétaaf \| !>rt4s É Mlela j fala Imraiiiw/ Ele* ] klomky Adolf, BépraaU/ Unitér K, jVMiMifyift\' \\yntiioh Faranea; ffepMM* ! jroni I.njpeilf Cljr.j K«henln i [Uelkf 1>.{ 1 TstÍmfan: K«r. iloahttaaer MNl/aM-jréaiik i Mareét Külker á Lei; laa«é«l- ! [é#fy) kalawae H. J \| K<rMMifn: latel vmm[ \|jéff. \| fMi ttptlear SénéuN grarn: Bmnjtk TUaéai Heréimmttíl íaalluai Vinci" \|Séf;aa. Duilni>uin < Zaluátu iijc«» 7 10 R - 17 i VOLFIXiGER 4DOLF állatsereglete (Menageire.) DC^Mak négy napig lálhaté.^\| Tartalmin ragadoxó állatokat mindan világróubfil. még uránokat ii, melyek {ultiig mra iliiitnttattuk, mint a ftommi JíVilf Tihotböl, a kit tostíi állatj (fólió fólig telién) Jaguih* (amer kai jlgrih) clihon u nag)>ágban noha nom láttatott, ^SVi/frí/ Amerikából, jv/rtio (Senega)liából,) Hhlmierr** axarvorru a Jóremónyfokáról, Jfgc» mvth v Amorikáliól, Mtijom Hraziliából, \|V/M\'«ií Egyptómbólj kúMiaU na Tirolból, hr^koditun a Miaai> alppiböl. Naponkint kétszer etetés 4 ét 7 órakor délután és ixrps COBA " (a tigrinl mennjaiiiionyl) állateKolklHönö olöadáaa, mely alkalommal a i()ii JjL" ragat oó állatok kütro^elbö megy. Utiy^nk i l hely ÍO kr.; 11 hbly 10 kr. 4 ^óm iakoláknál a boluptl ár tetemoBtin leaxállittatikf Bxámoii látouutaaórt usd: r_A TULAJDONOS, se® I Az e. o. általános Bftlésetek éll^n bixtosKó tnrsaHág: BÉCNRKN Tel eion hefltvbtt aiiptékéja Kgy millió forint oaitfák értékbeu A láreaa^g1 eliogM t I. RÉfeaklat veié blileeltéaeket be leietek lellea ée pedig mi éden teeti beleaet elleu, aiely a biataaitottat bivaléeában vsgy aeoa kivljl, otthon vsgy utljoabea érheti. Példa i valamely baokár, arvoa, Ügyvéd, irodai hivatalnok, ha a tietoailéat 5 évre köti ajeg, 10000 fit halál ée munkaképteletieég eeetéie 11 Itflot évi di) leBeatéee nűlett Wtoeiihat megének. «> Tobb koeakáuttal )áré bivatáea egyénekre nésve, aldlj niegfelelB eránybso drégébb. , \| II. léMMli blBloalUaakat a valamelr tyárbao mgy mái iparvállalatnál elkalmaaott velameanyi egyént hivaláaeserü foglalkoaMnsé gvBkoiM«a HOsbeo érhet6 teeti baleaatek ellen. A lYwaérttgyn»kaég t üudipeit. Dorottya utca 10. M Ö—f) I J Nigy-Kaniaaar léQgTnftkaég: áOUfeltó ée ENöliÁNJDfiR uraknál _ t UliMI aAmiUtt 1 * S\|k réttt a Uatfoiftl wiuitoU I4v \| Utt, — ugy hogy a Mufttotitk m eiajs M(b< bwnáittlllmtó Iwttd. 1 A liálfftmtrtqot fr talár miut tfllágoa ulA«ág után vötÍ » ioUtftUll a végkUlAgUfaig tU kamatot t\'élév«iikint elfirt tartoiik lefi* bMbí, dt a . ékereett tulajdonjog a Vételár { i iift»éntk teljes kiiiaetfee utáu bekabole-balí levén, a vittlij- liéirán? ciak aa eladó ■fcrda javán jnint iQkoj bekebeleatelai fog, ewdékw kamataira! egjtttt, « aa annak iíe-jén enküiiena5 kikobeJeKÓa kültiége verőt terlielondi a kívánt bijyogiiletOe&ggel tgjra ifimben. \'&» Vevjfi tartoaik aa njounan kéaatllendS ptllotet tUakár ellen a< dig biatoiilani, míg niig a aárda követeiéi bt leljeeen ki nem foeteudi. 0. A kineatári ületó ict l e vétellel járó bélyegkiadiet vevB yiae ni beaaámitáa nélkül tartozik. 7; Lefltéa után v^vfl Ae eladó felek kOiÖlt kölön adáa vevéai inoi >5dée fog köttetni, meljben a véteiárt át á \'veróaen ígért Uaaaeg fogja képozni,. ennek i UlUégeit iá vev8 vi-•eli, aeinte beéaámitái n Iklll. Eaen aeeraódéa feliéielei aa érvéréé nltf telek alapján jövend-iiiik létre ée 84 a eérda nSnökjíentartja aabn jogot ée kedveimén; t. hogy a talár 2\|k ée B-ik réaaleteinek Defiaetéa id tjére néaVe vevő le-lak kel kOtendfi atáraO léiben kUlUu-kUlQn \| egyezkedjék. 0. Aion árvereJB. ki " legtUbbat igért valamely Itr. ee. alatti réiaingatUnért, 1 jm-í natpéneól 8 nap alalt 1 em lonk a vételár Vi réaseig kiegéeeiléui, — minjlon jogát\' ej béaaipénaét ia elveietet di, 1 igy aaon rém-birtok 1 a a eárde lön.tk l etnéae itcrinl jogo-eltolt leend a feltételt 1 leg nem tartó vevjöt 1 vagy aommáa utonj perel Bényaaeritenija vételár befi»etéeéra, vagjr 1 nődig minden tjo- 882 ik évben 550.000 nároziua I bó 1-én. >r. Fdtntk Ixusló: • n.-k»nluiü ML fMM WgWUlMMoll Ifp* Árverési hlrdctmcnv Hfe Éi feafrt kenieaei ett, IWwee wndtt rétaéril klWr« tétetik, kecy a Hgy *waa> tll ea ytAktiiUi temrti l aer ■H em a tevl WialakKaa torteaó a vaa-•Ue ve>ei< ut MMHéa i«k«4 nagy kert réce ktpli pereaaHákre méraflkilef booeatva a ae aiAkfa kittaletett térfogatot képeeé tobb kéakalyia aeáai helyek I. é. mároaiut hó lo-ifc a hlvtiM«\| aaárewe* 17 ik napjain 4. « 3 ereker aa alábbi teltételek mellett a e. r««eve reedtt Aidaépálet ebédifi ter-•éWa ayUvAboe de Oukéntea árvorésen el a4ataw fognak. lr%rrf«l feltételek. I I. Árveréa alá a nagy-kaaieaei 775 aa. tjaOküuyvbeo Iev8 880 8 lir. ae, alatti ingatlan kewáltatik 060 Q térfogattal 10,080 W. ki-ki41tá»i árban Q Olenkint 18 írtjával aaámitva. II. Arverée alá a nagy-kanizsai 775 az. tjeOkOnyvbea levő 8803 hr. az. a. ingatlan boeaátetik 426 Q- téi fogatta! 6816 írt. kiki áltiai árban Q] Olenkint 16 írtjával aUmitva. III. Arverée alt e negy-keniaeái 77B aa, t\|a0k0nyben\'lev0 HS0 4 Ina, a ingatlan booaáttatik 321Q téríagallel 4860 frt. ki-kiálláai érben □ Olenkint 16 írt. azámitva. IV. Arverée alá a n.-kaaiieai 77ó aa. íjaOkOnyvben levO t>806 hraa. a. ingatlan booaáttatik 255 Q térfogatiéi 8&10 írt. ki* kiálláai árban Q Olenkint 16 frtjával aaámiUa. V. Arvem elé a n. kaniaaai 775 ee. tjeOkOnyvbeo levO 8^0,6 líra, a. ingatlan booaátalik 132 □ térfogattal 8112 irt. kiki áltáai árban n Olenkint 16 frt. azámitva. VI. Aiverée alá a u.-kanizsai 776 ae. tjafikönyvben levO 8807 lirea. a. ingatlan beeeátteiik 337 Q térlogallal 4341 irt. ki-kiálláai árban Q üleukint 13 írtjával aaémitva. VII. Ari orca alá a n. kanizaai 775 ae tjzOkOn) vben levO 880 8 hraa. a. ingatlan koeaátatik 293 Q Urfogatlel 2930 frt. ki-kiálláai árban Q Olénkint 10 frt. aaémitva, t Venni arándékotók a megfelelt hr. aaámra vonatkozó kikiáltáaiár I0\|-á» bánat-péuzQl ea érvéréét vozeifi aárdafOnttk keeébee eietini tartoznak, a aa illeti liraz. a. ingatlan I legtöbbet igérC birtokává leend, de e ki-aktálláai áron alul eg) etleu hraa a. réee, aem adatik eL 3. Veyfi kOteleea vét«4ári 3 egyenlO itaa-Iel ben lefiaetni ée pedig ea Ie6 réeelelei a lelléetOl számítod 6 na 11 aJa\'l, a n»á»«»dikat vábbi eljáráa nélkül la ti lajnonába viaszanaa radott biriokréeat nibólj alárv ereétetni, — a midfin ,az eeellagea Véle ár tobbljethez vijjrö jogot nem lormálbal] Ae érvéréé táivyá képeeO ingatlanok véarejee e vonni mánd koaók által akár n.-keniaeai aat. Fereoéa r tud zárda (BnOkénftl, akár alólirolMiál nafonkjnt d. u. II—6 órájig megtekinlhetO. ■108. N. Kaniasa, 106 I : \\\|I■ I ■ • \| I : I ^ONCIÉIIB PESTÉ BIZtOSITO >NTÉZET." i ■» ■ ■,"\' ■ .................. ...............11 ......... 1 «> \'\|éEm • • I J ; j I \| 1 I Budapest, 1883, február 28-án. Van szerencsénk közhirré tenni, miazeríQt SAHTiORI OSZKÁR ur hagf-jkanizsai főflgynökségiink vezetésétfii visszalépvén, I DANNÍ1BERG J. és WEISZ (zégot bíztuk meg ezen képviaeldségtnk vewtéséveL ! Az intézetütik iránt eddig tanúsított bizaloméra fz alkaloímnijal köszönetünket fejezvén ki, bátotkodunk a t. ez. közönséget 3 tisztelettel lelkőrni, liogy biztosításai megkötése, illetőleg m^gujitái>a végett, ezentúl uj képíviseletűnkböz fordulni szíveskedjék. 1 ; \'i^l Fonciére. Pesti biztosit6 intézet 9 mémmmmrnfmm , , h STROBENTZ. 8CHÓN. Vonatkozva a Ihuhtpenhn Izékolö FoneU)re, JPtiU Milonm 4ntéil (tmU tlllj JTO óv végoig NlWi bí%t09Ító-int^tM aég alatt) fent .oWaeliató körözvénybe, mely tárauég feljeHon befizetett «30»000 Jírb. 100 fi\'ÍOH i\'óflzvónyböl illó iiáűroin millió c. év forint i részvénytőkével bir, s melynek ezenkívül még tartalékaiban ét évi dijfiovételoibon nwiitogy T 6.000,000 FORINT 3 áll rendelkezésre, minél ftyva a leygméignbb é legnagyobb blztoaltókoti inyújtó bistoaltó«ln!téJMÍtel( aorába tartozikl ogéwr. tisstalettel ^)in\\\|uk M I a t. cz. közönségnek közvetítő szolgálatainkar kövotkezÖ bifltoaitaiok ewtközlóniro, u. )n. I. égé«, villám/avajiy robbaoáii által keletkezett iütkáféá üllőn, óa pédlg S. i 9 a) épületekre éa azokban leyl kéazletekrk gépekre, azoreivényokr^ óa jeazközökro; b) árúraktárakra, házi eazkötfkre éa butdrokro; ; \' \\ N I I \| \| . \| \' j1 - 3 c) takarmányra éa mezei tem leaztményekra, akár aubad ^g alatt legyenek ltok ka (lakban, boglyákban, akár pedig födél alatt; 0QT* MII. A bi»t«ilá«t t kMi4p«l«iid«tl smidm gabonái* I* kklk4\|«»t«l\|ttkf U IÍII0 lüOUn \|«li»uf» lilullk iim h»l;rfil, Iiotí »l U,rtUlni. II. fúr edelent %c íestg ellen; mely valamely gyár vagy bérház laógéao avagy lelrobbaiiaa tolytán a gyártulajdonosa nézve a gyár azttiití* I teléw, a ház tulajdonosára nézve pedig a bérház lakhaUantága követkeltében kolotkuf.ott; J .t I 9 III. ablakok, ajtók éa bútorok /úkőfúregein enheié \\Áré$kilrék ellen; IV. MKaNUmány-kérok elun vízen éa azárázoo szállított javakra imvo; I I J V. fegknrok ellen mindennemű mezei t ormost mény ok re riézve, a felbecaült kár ieljei mégiVrll+ae mellett; I VI. ax ember életére éa Míg: töke-, kihazaaitási- éa Járadék-biz^ckitáaeiat minden módosat szerint, A biztositáni faltételek a t. cz, Közönségre nézve a lehető f^gelényé$ebbek, Előforduló károk a legméltánVoab módon rendeztetnek,\' 6s leggyorsabl>\|in fizettetnek ki, í KM MidÖn még mindennemű további azóbeli mint írásbeli érteaitéaek adáaárá, legkéazaégf aebben ajánlkoznánk éa a t cz. közönaég biztosítási ajánlatait a lehető legolcsóbban számítandó <lij»k bizton kilátásba helyezése a iá loggyorsapn elintézése mellett rewOinkre kérnŐk, fblhivjuk még a közeledő évad al- B kalmával a t. cs. mezei gazdák l^cses figyelmét különösen A a jégscár elleni biztositátra, d mely általunk a legjutányoaabbra szabott dijat mellett nyujtatík. A Foncíére, Peití biitosító-intéiat 1 Niiyy-iunúiai fóUfymlkitot J 104 í—I OaBBfWri J. éa Waltt. JK4 ^^ \'-^iSflsáJGUHta mm< :T -^rfífwaowa Hl mARS^I S9HB HH 1 • TW" MW.WWW IR Cf ven 1/wwtwww \|p«H(va »v»» ■ \| mohai AGNES-forrás! §j hanánk egyik leiscéaiavdáiabb f ; savanyuvize í 3 i{]« i I L i ^^^ ®\' « Ifilrtno HznlsMIatot tesz főleg iinesztéMi suvaroknál s a gyomornak az ideg- • I \|\| ren\'ls/er bá n ( almain alapuló bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál \|\| 11 Kiváló figydmet érdeme , melyekluii a szervi élet támogatása és az idegrend- I i\| I 8z\|iir müköjlésénék fölfokozása kívánatos. \|\| Borral használva iniVr is kiterjedt kedveltségnek örvend. \| 5N Fris tolíésben mindenkor kapható í ÉDSSKUTT L. ; \|L m. k. udvari szállítónál Budafwstan, Erszébettéren. 1 I jninden gyQkysjterfArljan^ frtszerkertókedésben és vendéglőkben, .i I I8eilk évblu 295.^00 Jal a dk, \|B82 lk érben 550.000 \|>alark lett Sltvai: I ~~ ! ! ti\'-n -- in I \| I •--—i---.--hr i mi ! i 1 \| I_i; j \| • \|[ I I \\ t $0 s/am. Nagy-Ktnizsa 1883. szombat márczius 10-én évfolyam. wí^ HlHmlli 911 se. AJMiM %tk Kftaa ém I frt fé^tv* 4 N. NskywUvve S frt hirdetőinél 5 lé\'ijr^k ö UmUhm petittor "N kr, EMyefdij thÉp • egyéb Mvalaéee htrdatmé-1 4 mi Hbí aaontul ZALA jw WÍ»»Iinmnur feltti lOOanóig I minueu aaóért \'/s kr. • MEGYEI ÉS HBWl ÉRDEKŰ POlJmKAi, KÖZGAZDASÁ TARTÁIIMÜ LAP. A Nagy-Kanizsai városi nsabadelvti kör, a Zalamegyei ügVvédegyletL a Nagy Kanizsai- éa Délzi lai takarékpénztárak, Bánkegyesulet és Kereskedelmi bank] hivatalos közlönyo. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: 8ZERDAN ES SZOMBATON. H ÉS VEGYES- Szerkesztői iroda. * lap »el-lerui rátáét ijlető köslemények küldendők Ilajza utoaa 4. etám. Béhaentetlen levelek evek itmerl ke-tokból fogadjaluak el. Kéziretok viesaa nem küldetnek. Nyllttér: peti Itora 10 kr. A hazafiság követeli. \'(T«) Kr. a kftaéptanodei lörvényja-fimlát, hogy úgy mondjuk: a jósán ál* tlikétkétraógtiek fa hazafiságnak valósá-g<i fukmÓMije. Múrt igaz, nt»iu tagadjuk, a fe\'ek««teteknek legkivált pedig ttoknak, mely i\'lk magyars-^gnkat félti lr, nagy okuk i mi irta, Imgy amennyire csak lehetett, j mtmtaii ít:lsó beavatkozástól biatoiita&k . mázlikat, tapasztalván, hogy az a beavat-korás a magyarcnak ét nemzeti köz- • ■szellemnek mindig csak kár át u vala. Mi-utan pedig ezt az oppozieziót a felekezetek Iioüszu idők kftzdelmei alatt meg-axdktAk, véilkké vélt, a féltékenység éa j gv inub\'tl még a mai napig setu vesztet- ■ telj, holott a mai alkot máin os magyar ( kwinárv sem többet sem kevesebbet nem ! akár, n int éppen azt, a mit ók : a noni-zeí haladását a kultnia létén ét hala- 1 d I * á t u magyarosodás terén. , K<\| ea eilenkoMije annak, amit az előbbi knemányok akartak éa ami ellen a fele- . keitek bazafisAga sorakozott. És mely { Mékezriek hazafitága ? A magyar ajkú fr\'iékezrtek haza fiáéga , Tehát hol van ma as oppoziczioban a (évedét ? A mai oppoziciióban ott van a tévedés, mister int nem veszi észre, hogy a iloimáiiy javaslata bova czéloz? Nem veszi észre, bogy iU a magyar ajka felekezetek\'akarata éa a kotmány akarata nem lehet különböző, mert sem kormány, uh felekezet nem akiibat nrá^t, mint {magtereket, jeles férfiakat nevelni a hazának. — Ke a kormány el-lenérzéeének eaélja mindenütt ét mindenfelé Már pedig, hogy ez a czél a ma-( j \\8pjku Meke/ftt-k c/éljával ellenkeznék, \| Sa lehet* ileh. Éppen azért a felekesetál, ba a kormány ezen javaslatának útjába akadályokat gördítenek, nem helyimen cselekszik. Ha a szláv éa más cgi-éb, többnyire ilegen ajkú egyházak tésskk alt, ám tegyék: éppen azért tesank mi íb, mert ők teszik. Ha ők magjyárellones Üzelmek be nem bocsátkoznának, ha ja pánszláv és nász agitácziót neb a félj)-kezettség köpönyegei alatt Qinék; la a magyarellenes érzelmek és tanok ás ifjúság vérébe nem csepegtettetuéneM; ha a magyar állam nem volna kénysu-rQlve arra, hogy eaen nemzeti üzelmek-nek mulasgtbstlan hazafiúi köteleaiégbél élét vegye, aaokkal szemben vetőt mond jon és őraaemeit felállítsa: hát mondói), ha mindezekre kényszerülve nem volna, bizonynyal nem is tenné; de miután est nem tennie nem csak lúh de egyszersmind erős haza fia tlauaág lenini gondolják meg a magyar ajkú felekfezelek, hogy a kot mányi ezen feltevésében akadályozni, helyes dolog e vájjon ? Meit hiszen szó ainca iU áriról, hogy a kormány a felekezeti iskolákra jogot lenét befolyást akarjon gyako ölni, fel ügyelni a helyes oktatásra gon. 4-de sz talán csak nem ba), ámde lletékte-len gelibátkodáaok csináláaára a kormány nem gondol, ném is gondolhat, mert as \' nem csak hogy étdekében nem áll, aÓt \| ellenkezően,\' a felekezetek ellent :envónék felkor bácso\'á»a határozottan érd ko ellen I lenne. As az intézkedéa tehát, melyet a I középtanodai törvényjavaslat nagában I foglal oly szükséges és hsztfiaa valami, \| melyet a magyarságnak nem uak hogy terén köyottették ell ínem mindenütt az] volt-e ázj óhajtás, hUy miért uem!;avatkozik l)e « a kormáii ? j Iíogy tflrhéti azt a kormjáiy ? — re li\'g a kormány csak ttl bele, mert nem asért tűrte,] mert elleneznie nem szabad, de a le\| elismer éxtel kell fogaduia. l\'gyan mikor azokat a m usgyobb aetiségi \' üzelmeket hallottuk, melyek a ki /oktatás „Zala44 tározója. Az unalom. Kelbivattaletl a „Kap. Ker. Ifj, Társulataw 1883. febr. 21-iki eatélyén. El iipui hallgatiiatom, mennyi agálylyal kQipilfiv, míg e krdves ktiteleuég leljeai* magamat ellialéroslani. V«l» hánj tl»e-ni£t m^rlfgelieu, tnúutjft\'kor mát máa ttknuályokba űikdttem. Uig egyráazt lartot-ud ; attól, hogy a Máras indományot.tltentát aetfli lennék képen ewkéiy u-l>etégemmel isleitMé é kcdvMtá (enni, addig Uiifilrodfi gurdoltam Itulmi társadalmi kér* thé fejtgrízére, mert ffllML hogy mmI i\|«h btlgi»tőim unalniát (w«míb. Eaen gffbdelat frrdB^ii/n\'i ezuráii felolVaaáaom táririát. Jénák léttem ugyanv, míg t. hall-as m.\'mat felölvaaáeom m»gl<allga-é«*r nyuhotlatilag éívetik, én aat alméle l"jl0smrw. M\'i\'rd"hti a tárgy, hogy ba ciak i u* g togUikofiuoli vele, mivelliOgy »> mát \'f.kknl tabWl i« átdos\'uuk éfte »i <m ii.mIi HOt^«^rr Vagy filöt\'ist élli <4 !»••»! »aadaiiAm, niitarii<t aa una-i-v sí,-- w»fí • agy vl Ií ellaeeégeaa ébernek, • -i jfi fciífde uiüitkbeii iAuasak el leg-)> •!■}»§! én a»l «Mii ««8akei? Ilit miié-•■ >hi«émk a nísIiímIi, kaag?er»mjaőb( K\|nn k«té\|>áa lulajdoROBok, kirSNSiiNib, íöi díliel}\'sk ém aa a»aletn\' aam gyttidtné aa fjH é< f Igen, még artea m kevesebb frvi-.-fk e»Uef. ka teámba Utr i kuf+ttjr vss Utatva aa ateat kttiéKf " y bs)sa m»t»si, maijai »upán ifr>í<ea<> btl wrnifsk. Aa —alam fsr-<m« ián í&gsl »pief ba- ^ iMifith éS4« aaiaí eaaéaaariat Imi>#Ii. \|4 i«dak fé aeelat, > «\' »\|* üti «wfi aaal—-bél m#g la nö»öH m l«<\|ti«Mbk Ums/MIm Ulélaek \'I* «»-««» i nmiiaitniislglii slsn a htvaa-M isnÉtiiiint Ü ém ükmé hflaiM azért nom avatkozó volt joga, éa cHnk kénytelen volt tOjrui. & Íme, mikor a beavatkozásra jogot akar szerezni magá" nak, hát akkor jnfeg mi, mi magyarok álljunk\' aló, hogy raega^adályotsnlo? Az lenne hih csak tjgyueil s .helyes lologl Éppen azért, aj mérsékvlt ollcnkéket, mily lltl minden \|pá t\|térdéit félre tetl, s a nagjfontosságú kéidés boiderejftt falismerte, csak üdvösöl\|ifl\|nk lehat. Országgyűlés. A kötéu tanodai tfjaéailat tárgyalása OraaággyQléafnw jolen vitája táijryát a kpaéptaaMai Ujavaalkt képski, melyet a kOrokt. ttiuiattsr már kan elíeaör lidkott a báa aaalMára. De aay IStjiaik, hogy la alkalommal maguk á\' t«\|aimslat: ellantm sem veohaiják ki magakai kaon \| msggjSsédée alél, bogy a tv\|avásbio\| lOrvéuynyé tenni nagyon Hrilkaéges, ImeJt I iok ^llenték itó-nokaak Velaxóllaláaából iáem annyira aaan meggjöaodéet éretták klJlogy tvjavaaat valóban Mrat, —- hanem MS — o ppimitidlj muaa sain. — De nem kríiiliAZ máodék oaunlj i snoal Írni, baijam röviden MrvgettUk at II eddig lafoljt vita moitanatMt, hogy OaiaefUi gfilag ét mégis; rüvldeu klépét \| nyujlsjuk e tqlib te kinlelben érdekes. járgvalunakl II á r o a i ma 5-fo.\' Möéok tatáOgjfUn\|( I törléétlébenJ klllü-nésen ha lUrvényeidre! amslledik a ji a nap n^vdiates péotol rag képeani. Eaapou indult még tt említett \| twvény\|avaslaJ íblött a vita !.eg«UAbetf i. H a a Mut\| á r y CHttrgy a kOtokil bitotlsék ejfiailója stólajt lel a javaslat malletl, btaaélo bavasetésébln lö-lőtte éidwaa áttak{alééK jratvs kOaokialituuk totténeiéna, Atutáu\' íe\|iagii, begy i vaalat elahben is. a \| kösMlskolal\' okla attl a IV\'KI pfl pe\|ig , Történt lolytouoa engrdal-folytán adulandó i iga* éa eekedjék fin ea< allotlam. kelh mat* o tnrgls\' ába (Ón élt agy Oaíüoa hásaspér, a mely ku legtaabb erénye a makaoaaég volt. a elvéül lOtte ki tolta nem engeanj aaoaban, hegy a lén j meg\'okeílaa carródéat éa <nii dt^rbeti iOl>élle\|iU\| meakédett nejének. £a utóbbi enne .kedvanoa\'taerepéból kieave, el kasiett unni" kötni éa tanaimat 11e\'y tel6t01 imegttajl váló pert inait ott íéi ja ellen, lienn, utóbbi falifayaéiemoól, apért kei forrásom a melyből aat máriteitem Ugyajűiaegy kia véroai lárrráségban I KeelbŐI a kedélyállapoiunkat oly lepel érintő éraéa oketalail rtivrdt merre, tán nem lett érdektelen tiat ndnk a kérdéttel. Hát mi is tulaj< énképén aa unalom? í liajos lett a ennek maiyarátai^n l«tesni a nélkül, hagy magam la unati legyek, do hát mégpi óbálkosom. \'Aa unalom oly fogyalkotáaaal izolleib-nek, a minő a testnek aa éhség és atomjuság. A lelki élei motgátken; as aa étéinek loly touos aaakadalian muakáttágbia rejlik. Ha képeéek Volnánk minden idet, [melyben nem sietünk nattnot eaéleké\'ii levékenység* ben, aaaa ni\'uékáaégban tttlUul, akller soha-aem nnalkoaaénk. Mivel atonben mhden laati ée saellejni munkéttég aa ttőkal eilan-kaaalja, kénytelenek vtgvunk a m Ilik 4b«u eaUneteliií. Eaen taűnetakben a test nyugtaik de a atalhm mm bir leijeten mugodni, mert ételeivé a n otgát. M^g alvái kOtben aem áll meg toljeten a képteletek folyásé, eal biteeyitja aa álom. lühebt felhagyunk léhát aa Önkéntes munkáttággal aat aa önkéntelen U eékenjytég váítfa ftl; vegyit a képieleiek egymmuiáaja tsabad}áiékká válik, mely, ba ktí ingerek által uj lendűietat nem kap, laaéaá lattan elbénul. Kin állapotban éreaánk aa Unalmat. Aa idlaeUakeééa folyása agy bént bennQn-kei, mini valami fej- vagy fog-léjét, As uaa le Rínak aeimera le van, mondja a btiuioritk\' likun Weber,é# ea aa áaitáe, mely a \|renoaia\| akadémia megl alérosáta sveirnt aiyatetfl lé tegaé. melynél a stéj alraraHai.nl « mlalail hÉ^MÉu eddigelé fi nálló kárát állapotokat ée vitsaát-Ságokat a arja mégitüiitetui; a kOaépiakolai nkta^s stnvonalát eniolnj akarja; biatoai-tani {akarj, p kOténitkolai ok talán komoly ered nényt I s megakaHa adni aaállamhata-idmaak aion jogot, niply \| mindetek biztosi láttijCtóljíból őt jmigi\|letL — Szót a különvélemény sllen, ruoljj k kbaépitkolai dualit-mnai lámt dja meg, i kiierljetakedik általában aa s^étt jivaalAlra, piSlájvn aat, a mit esa javSaltt al m\' éa előn la njegotáfolja aa ellene emeWédŐ aetiaégek len kel k Stttli éleményejiat, t külOnOtta illat felítouadó I temmit érvek el- kJ-■ Ww I utAo Trelort tOrv. Ageel kös )kt. miniittsr Móllal fel, javaslat oi áljaiba béévé külOnöeeu lájékoani akarvéu a rou képviseUtkel, kik a javaslat sorsét aa rlőbbi időabBI Sem ismerik. A mi-niaaiart hc Maabb faatédia folyamában gyakran félbe, akiiják, láQIOnOeen Thaly Kélmán saó\| \'bele ObbaaOr,.mék akkor it, mikor erre tem mi ttl kaég tinóién. Fejtegeti a tvjavas-lat miadau foutoetblj bomantumát éa végül a atása at, afiaknak Ea \| egy jó tanáoaot ád. ek tartja L kOaépitkolai oktatáa-y általi réulieijtét e aaért ajánlja pák a réealetea tárgyaláa m a n nj üllő a különvélemény ssóllaJbnmtl fal Ilosaau bataédjére tem akkruna refire\'álni. Aat hital Sattktégest nak ItOrvéi a tyiAvaalijt elfogsdi alapjául keresel (llvil latin aa 6 a bifuroallo mond a s alatt ugy hóbortos U Talidó aa elnevea\|i^s\| aaon ingertikkoa nek, melvlyel e bénáiét silíjgtaflnlellialA 11.1. a malátát. I^A mint á taiUésaat utónk 1 tér Leli Uitőli ugy irlóáik á Mellem at időbeliül. A téilelt [Ui tol való írioaát okeSaa aa fáyén* nél a saédüléel ea időbe I üilfil Ir ótét ai unalmai. filinhtlatjuk lelrát pfnidöt. Ihogy ás tar* Iliinkre ie váljéki K mulatAM aaUlio, ha eléggé éidekee, nap i ak aa uiialjiiai de minden cttyéb teihelníiéí sIMedletí telünk me\'yeknek haléia alatt \| oly eelgalépkékkel halad aa Idő. Ilyenek a áead, bú éa Irkost! B minél inkább meiíefol ialamély idő n ulaiás S oaálnak annál inkább kielégíti lelki f őnk munka u énl vágyát éa ékeaeit vállij.; Kb bői valaki aat böviMkeeiékketué] hogy I aaaa, kiknek módjukban vtjnj sok uuuiauapau rétet venai, lej^revéahbé ijnaikojinak 4\| igv legaeerrnététeobek. De a\' lapataialat laa el* leiiketőt Ihitony illa] Epén aa előkelő és gat* dag kOtOkben tokkal tpbb kedvétlen írott kfdvü éé é\'elunt egyín\| találunk, ijílut a kosépoeallllyuak kdtOltJ \|űk deígoaai [kjéay* telének, (ogy megéllieaaesek t Saak nkSyon kefét multUégol éngedheiiiek meg urasuknak. Éa Ica nagyon tartndttelee! la mert a mennyiie ttüktége, hogy lelki erőnket íjrunka álén jálfktaei 11 malatétkan kipihenlMtük, ép ugy, iőt Ián Még (ukkai etükaégteebb, l ogy nyugalom ui/ljn trőuket újból niéiipát\' té^ia igénybe vegyük. \|Uaeu •aük>ég\|e)nek taulén ujabb baetoulalanLidőlOltétee! éji oly kevéeté lehelünk !eleae\|tl mint, hogvj iasm biijuk taemjunkaUleflel lemillapilani.ilanen ven, hogy aaok, kik egyebet nam te(>inok, mint aa Időt Ölik, élvtasneik kOaepette rttle-neleaen unalkotnak, tői I\'as élveaelek kánt leijeién sltomnulnak. Valódi OdIléSt éa lelki eiósbOléat oaak aa lelket a mulatátban, kinek a munka uiegnyagvétul seolgál. Komoly munka nettetek taau, de taellemi étvágyat la gerieat(,a minthogy dSatességae élvMS\'ek m^upfjék munkáéi önkén Aa eléatdetli\|taek nagy »táma fp«n abban lall okai, l»ny a ttegény aem képes njogrflniébaü elég\|«le\|< adulní { a durgardag ntfllg mm bit lm j-itnb* kátlantégai logyatkoaAtajjl rétaini.Osakléscy a a Hokée ember mégis a Uyélő lelett éli, Har benyhjiója hóvepben Ő, btjgy e^ytéges k0^é\|\|lanoda igen könnyen lelő volna nálank, a gOrOg éa létele émvlutnein tokai ér, tehát la jalLljgee. Végül jól oda láss atyaiaknak, kiknek e vita llaaik itiyállalán jól kijut as ó máikéitJla mit különben teljaten meg is érdemelnek.-1 • G y ö r g y Endns polémiáéi Usrmanu Oltó ellen, a aat mondja, bogy aa egytégea kOaépitkola gyakerlallíag más oraaágokban la iaméiatlw. A idrvenHavaalalot állaláuot-tégbau elfaKadja. j K o v á o a AlbM iéaalnt védi rétainl témadja a ÍOrvényjans atot, végül a léealetea térgyalás alapjául elUdja. kittel vágaődoit a tOrvéoyjávaalei éltalánes tárgy alátáaak első napja. \|__, J j , L M é r c a i u t 6-án. A mai ülésen jókora lér jutott a teása Atyafiaknak, ée Wblfí Károly ki ia vette é maga réetél. Aa eltő ttónok külünben Ojul) József volt, aki pef longutu et latum nnl k javaslat ellen, mint a mely megtöm-mieitéssaj fenyegeti a nemtetieégek jogait. A javaslatot 6 éa a többi tiáatok még álla-Ijénoitágban tem iagadják el, Latin-ovi tt Qébor, a ki aat látja, , fw * l»T»\'»t rg« ót ujabb mulattlátokal markédik lielyrehosni, t mivel eteket a magyar állami érdekek taempouljétól halogatni a4m taabad a jtVaalatet általéitoaaágban elfogadja. W o 111. Károly nagyon fenhangon keedi, k érden e ministlert^l, vata e egyetlen vidéke Megyarorttágnak, melynek terüie\|éu a kul-tura magasabb tokén állana, mint a taáa i\'üjdün? Ok aem a magyar lanuláa ellen, haneut a magjarunitáe ellen vannak/ ö«at»< hord aauián fűi I4t a (avMlai ellen. W ol fto\'l li^ulán mindjért megleetkéaleile \' Z a I» lina\|ky Mihály, • ki a beesésében elő-ln\|dulá haaalintlautéjjbkia tigyelumtetta. A t lívériyjavaslatót a Mtalelet lérgyalát iűap-^ jáal elfogadja. T b a I y Kálmán üdekeaeli uempont-IMI lámadja meg a jtvaalalot, a proletlénsok ajuitonómiáj&t látja sértve benne; ninot elég lássaabadtág aa egyetemen, a történelmet lijajniaiiják aat. aat. Végai pedig igy: Ga mi-v\|b\| igy vagyok meggyfitpdve éa mivel tökéletesen. beieaikketyetelt\'békekOtéeeol meg-lm(érotolt tarkelveit, joga^ támadja meg ea ti törvényjavaslat rgyhéttmuak, uem loga-<lüjm el a lörvény javatlalot. Igy végaŐdOlt a tárgyalás 2. uqpja. M á s a a i u s ;7én.\' e Á kOaéptenodei tv ja vaalat táigyaiáaá* nak niai 3. napja kiváló éidoket nyert a kmmájnyeleOk i\'elssóilelé»a által, ki valódi nitjgas! államiét fiúi ateni\|>ontból saólváa a ^IoIoj-Iidis, egytötaről lialaluiaa végéit mért a SsSMokra, máirétt\| pedig a pioteeiant fa* Isaeae^aégnek a viláktau nyilaikosó tulaá gSS leibusduláaa ellea saállt tikra. 9 Aurai viiát Itakovaaky látván utiloitá meg rOvid, 4e kalátoa b^iAd\|ével. mivelhogy kedvvél j és muakéjáuaa is élvaMs lelbsi. henyélő, aWéitéktslao élvhajbl taeretellel végtell 111 lg s tétlen, henyélő, a \|méitéklal\|n\|élvhajbátsáii megu tálkalja. Mennkire kellaáetlen éráén aa unalom, bltonyiijáa ama jelafkl melyekkel melleite minden ny ssélni; ssört ilvbeu lalálliosuuk. Hallunk be-yll, reitánatsf i klnsó, lüihelleu és halálns uueíomiól, rílii nem Itmertilen t. h. gasdtg a tinlik.\' Otekél mekOrl egt raiiqti* l\|éiótfgi eljáráta, ki ml-rosi eg^eMmlőr iráaban kinyeite, rnbtil \|W le \'leitol he lm, fgy rendkívülIsdktl\' ftetegő barátját, lásával nispénta untatta, taéirdé-ée kisérlsje jeslni alail beperelte, ba lovába Is iolytatam mjlege-^r, eugeial llyssisrü vádtól meg* eltilt ama után te ar hegy unalo igen jó, de ki Ől {lálogi kot emberö Itemésylsm, létemsS It ti klniéltijtfk, Aa érijékeiienségj jinsdfarul uay neve* tik blsslrtsi \| a semttftt^vés ée unalom édet gyomroké oy bele^tég,jmelv a munkás ote lély kOrébei i, Ide ssámltvaj a taellem usp sréurosell h, seba elő nem leidül. Mintha tatai akarni a végiét!amrtnkegyenlőtlenség \|ogieJan»ágá haltra OlLi. Mlg a teegény éleliaükaégli lek liiéaxá\|el í kütd, addic a niulaláa la in alom éradoaéséban ebb mŐre\|lmgO\| ée taüktbb eoa-nek ugyasNek jkevésté gyOiOr-letnsk aa ukalomtól,\' tűért [egyrétet Sokkal ItObb időt lOll inak leatl munkával, ssáirmet aa eiőseboman ia utáu a [pjisttn semmittevés Is üdülés. Ebbé magyeréaliSljuk meg, liogv a ko molvaii lOrei vő (paras Isiért nem kereai a ké véháaet éa i oretmát,v d« ugyanotok itt im-léljuk la mC veliebbi koruk nngólát aa u. n catiiiók éa ársae- körök I lét jut tétére aéeve. Bálran állíll aljuk ugvaeié: Legyen e neve* aelt éa nem seveaett Iniwminyea mükodéee egyékbként bárasily jójékany katáeeal a társadalomra alapjukban ások aa unalom teremtiliénya. í A feuk llt saeilsml és Mélyen gondolkodó egyének u tyenotak öttkély mértékben Is-meria ka unt lum gvtiuelineii, még pedig aaon egymorö ekk II, mivel ka ibataanletik iemea-káaaágukat, k lieilt«)élékek alyaamkteáliékat laikmtj melyek eléggé érdekeik, liogy ke* déhr állapotuk huiléiSjéiékái éléukiiaék. Ok oaak akkor unatkoaáak, ha a véletlen ugy Irsiáros (blötlűk, hojiy kényteleuek holmi silény 6evegŐt vegy haiuia tonajélékot meg-kallgalal, vagy pláne valami laetieu kOnyvet végig elvatuIT Méglt a legműveltebb egyénnek tem saapad i hotatabb ideig Ouuragével foglelkoanl, ha uem akar aa unalomnak lieiytl adni. Sőt hqtjrá íelie\'jülL hogy a lé i tat kOalekedée máéoknal, ha niiniljsijt nem is nagyolt érde kos el Inem kerülhető Aa ember lenuéaae-térnél (bgva ténatlérty é« Igy kéuyielen aa ebbel loilyó törvényekáek kódolni. Nem éli aa, hogy lér«aaágbau Inkább unatkogunk. Zulut egyedül. 8 ha megtOtlénik It, Ugy\'ea kivolel és t em tsabélv. Igaa ugyan, liMy aj művelt éa léitadalmi élet liánt ér-deklédS egyén négyoa kevéa élveeelel talél oly kávéé nénikék kflrébon, kik legfeljebb a liltt vagy tOldtég megdrégu\'áta, vagy a eaelédek rakoeeiállailkodáBa lelől tudnak basaélni\'{ de hát tenkitent kéi.ytaoril bennünk el naek téreetágéi (elkeratni, vagy énen aa illem saabta idétar\'eiuou . tul aaokoan lartóakodui. Ha aat akarjuk, liogy a táraae nórake* aátok nnalmunkat elüsaék, ecyhánau léraaaté munkásséguuk után bennünket ielüdiisenek, {ondeladérátunkat mét iiényba vétenék, útikat bánttua^al aJoaelaaaék, kedélyBnkat íelfHtitiék, kell, hogy ebben egéet lélekkel rétet ve\|yüuk. Tártsségba meuve miudeu liiviilalos ée nlagán gonojaínkal otthon kall hegynank. Ki muletás kOaben teendőire gondol, ép tly Ml munkát végei, mini. ki munkája kOaben élveeatekről ábiindoaia.. Így értelnieave a taórekoaáal illetve nualomüaéa mibanléiél tán uem leea teleele-gea annak egyea etakOaeir-BI it rOviden meg-emléketalnk, Eask ténnéitetesen aa egyén taléte aasrint nagyon külOnHék. Mégia ta* kintettel katáaukra 8 Oeoponra otatbaték : Vannak ugyaaia előaaOr analumOeő vegyit teórakoalaló foglalkoaáaok, saelrek külünOsen aló életmód mellett haaanálaimók . ilyeaak aaaéa, kttme\|yéaé^ nitikiaái, ée- •nkeeaaky a béréé* elvAbaetaari iparkodott ÍMMs íeHeméill, a melyet a kérdOere tebb nttabél agy szólván reá M HlÉ^IÉ • t%ft»JU« klIlllHil Ml 9 U»D) (11 m»vaMdés él m állami érdekek sift Sakk WMn pOBl jAkM Meeeáry tintán i Mkinli-ÍHsf »atyára kelyeakedett » maga aa •%f«<ér«éfea mondja, kegy; a magyar pro iBMánook kaaaáaágát dioeŐttő saavai, sokak-•41 vieeaalolzniit uflltek, mivel ugy fogták M, máaik* Moesáry * baaaűuaágra kivált-köreteit volna a protestánsok Márnára. ™dtg aa m apologia nagyon is hasonlított Uyen valamiken. A mai vitának fénypontját Titán Kálmán hatalmas éa bntáaoa fel-f saéllaláse képette. — E rövid beszéd — mondja egy budapesti lap — n legjelentékenyebbek egyike, melyet Tiaaa Kálmánl hordva — aorbau miudég «ii vén hordva — tát ittlétünk igaagatóeége folyté ké 4-éfl tartott teljes Qléeében aton határoaatot hozta, niiaaeriat: tekintve, nogy egy álianéé ssiuhás épitéae nem csak a kor kiváaaina, hanem e város fejlődésének egyik elodáz-hatlaa követelménye, I- es állandó szín-hAs felépítésének tervit hoeaasbb idére elaludni nem engedi, lanem annak mielőbbi létesítését forrón óhajtván, e czélra 5000 frtot,* mint ajánjdékot legközelebb tartandó közgyűlésének] jóváhagyása reményében a városnak fbiajánl, • mely a szűkség kívánatéhoz köpést, ha t. fi az épités megkezdetnék, azonnal és egytaerre társulatunk által folyóaitandó leeuqene, s egyúttal Tekintetesewdet, minta polg. egylet választmánya álpl a szinház,\'épités lehetővé tételére kiküldött albfeott- valaha mondott. A szászokkal röviden vég- I ság elnökét megkeresni rendelte, mTsze- nett a háe zajos tetazése ég vidámsága köze pette, figyelmeztetvén őket veszedelmes rö{ ▼idiálóságukra. ytaután Tlialy Kálmán ée Mooaáry ellen polemiaálf, a es utóbbi része magvát képeai Tiaaa bet sédjének. Hntáaoaan fejtegette a kormányeinök ae állami souve ilaitás éa felekezeti jogegyenlőség eaaméit Szellemes fordulatokban gazdag beszédje iát hatóan gyújtott ée hatott. Még aeóllottak Mészáros Nándor ée B e n d e Imre apát a javaslat mellett. 8 eaael a tárgyalás 3. nnpia ért véget. iint noha a polg. egylet f. évi felmér . „ „ hó 18-án tartott rendes kőzgyüléaében \' nemzetet izgatottságban tirt egy.egy momen haténak éa hogy a befolyandó őeaaegek általrak annak idején bakié oda éa kizárólag a kitűzött ezéía fognak kiásol* gél tatai, teljes tjazteletanU nyilvánításával vagyunk tek. urnák lY.-K^niaaáa, 188B. márczius 6 átj kén szolgái : * „Dél-zalai tskarékpéuztjtr réazv. társaság11 1 \'J Nagy-Kanizsán. Megbiz&ttól: j tiperjesy, sj ki hímmm, s. ir. Bécsi levél. (Aa \|ngol államadóssági 4- A „Deutiolie Sdliu(vereBu.ah Hiába I mégis vannak emberek, kik ugyanazon pillanatban mknak mulatságos tartalmú betűket papirosija, mikor egy egéaa A „Délzalai takarékpénztár\' lelkes adománya Tekintetes PLXSÁL FZSZSrCZ kir. közjegyző urnák Nagy-Kanigtán. Mintegy évtized előtt ébredt fel először városunk több polgáraiban azon eeztne, hogy itt egy állandó színházat létesítsen, mely éltei nem csak a közmivel teéget, hanem kfllönösen a magyarság terjesztésit czélzó törekvést előmozdítsa. Azon időben az ügy élén álló férfiak ezen tervet magán válialkozáa utján valóeitbatőbak hitték, azonban leginkább az akkor beállott válaág ezen reménynek meg valóéi táaát lehetetlenné tette. Ezen eszme talán 7—8 évig azuny- vógzésileg kimondotta, hogy az állandó szinbáz felépítésének tervét végkép elejti, s ia azon ozélra befolyt összegeket visz-szaadja, illetőleg az alánokat e i észben elvállalt kötelezettségűt teljesítésétől felmerni, —mégis tekintetbe véve, bogy társulatunk részéről tett ajánlat ezen eszmét megvalóaitásához egy lépéssel közelebb vitte, — tekintve továbbá, miszerint remélhető, hogy a társiufcézetek is adómá* nyaikkal as eszme megvajó^itáaáti elő-mozdítani fogják, tekintetbe véve mégis, hogy valósainQleg azon nemes keblű adakozók, a kik a polg. egylet kezdeményezése folytán már aa állandó azinház-nak városunkbsu Kendő felépítéséhez hozzájárulni kéezekttek nyilatkoztak nem figyelve arra, hogy ezen czél most más utOn szándékoltat!k eléretni iés hogy a korábbi módozat azeriut történt aláírásuk kötelező erejét elvesztél az c czélra szánt összeget visszahagyni lmjlsotfók lefndo-nek, tekintetbe véve vflgre, llogy Ili je lentékeny összeg hozzácsatolása által a köaóhsj mielőbbi iéte\'ltjhénol\| még biz tosább alapja vettetik, holott anuak elvonása hosszabb időre a lét esi tést elodázná, ennélfogva szivéakedjék tekpnte-tességed és as albi^olteágilftk minden tagja oda hatni j hogy [azon nemesileblű adakozók, kik az általtir felajánlott ösz- nyadott, a midőn a polgári egylet azon szegeket már tényleg befizették, ezt viaz időbeli választmánya ismét felkarolta, s \| szabagyják ; — azok pedig] kik ;métf azon hiedelemben: bogy ami egyeseknek nem Kikerült, egy nagyobb erőkkel rendelkező társulatnak sikerülni foghat, — ismét hozzá fogott ezen czél kiviteléhez; a noha ai elókóazító lépések jóval tovább baladtak, mindazonáltal annak befejezése éa keresztfli vitele a legjobb akarat és kiváló tetterők daczára ismét meghinsult, mi azon feltevéare ad indokot, bogy egy ily bár köthasznn, de biztoe jövedelemmel nem kecsegtethető intézmény létesítése még nagyobb erőt t. i. az egéez város polgáraágának egy fittes közreműködését igényli. E nézetből kiindulva a városunk #\|sóy be nem. fizették, ezen IÍgéretüket minél előbb beváltsák h as el ként befolyó]ösz-8/ eg adakozások pénztátunkbá brszolgál-taaaenak, ahol iaj^x áltilunk felajáiilott 6000 írttal östtesitve mindaddig gyfl-möJdözóleg kezeltetni fognénsk, amig a kir további gytytétek, akár más segéd-eezközök alkalmazásival. annyira felszaporodni fognak, bogy ei nek igény bevételével a nélkülözött áUi ndó színház felépítése Jehetsógeflsé vál and Midőn még meaj< gyeznénk, hogy mint már fennebb Jelnni szerencsénk volt, ezen terv kereaztO vitelét a vámosi hatóságra véljük legbizt wabban átruház- mert ha jól ée érdekesei van Írva, >. a leg jobban ia megfalel aa ena uaiUsés oséljAnak Találóan mondja Üeko\| anhauar, hogy a regényírás művészete abbi n áll, miszerint! a kUlaő eszközök lehelő le\| kevesebb haaaolá-lata mellett minél erőeelb moggáeba hpaatlk a belső életet, mert a bel 0 élet képeai érdeklődésűnk lulajdonképe» tárgyát. Nem kívánunk rendkívüli eaei lényeke\', hanem, bogy a kicsinyek érdekesen adassanak elé. vagláa, vadászai és miudannyi spertaem.l j Ezekkel kétszeres oaélt érünk, a mennyiben anérakosáa meileit,a teát edzésére ia szolgáinak. \| — A tán ez, mint mindkét nembeli ifftfaág e íö élvesete kevésbé előnyös, mert jobbára zárt bolyon a a nőnem réazéröl épen nem elönyöa öltözetben gyakorollatik. Kiválóan ▼eszélyes a mindinkább elterjedő ^Brtánea ée a speeíficua magyar márdáa. Igazán különös, hogy mig rendöi orvosaink a legnagyobb ie-kiiemereteeeéggel járják piaezainkat az \' A mely könyv a képaelő feliétaénet tulságo egészségtelen ée éretlen gyömölesök letart éa- J san igénybe veeai ellanfcasmja goadolkodáaun-tatáaa véget\', addig e halált is okozó veazélyes ( ka\'. Eaáit mondja egy német iré: sokan az-játék figyelműket egészen elkerüli. ! ért elvpanak, bogy ue,kelljen goi dolkódnioM. A második csoportba sorolnám aaon I Én iU osaa azon olvasmányokról ma-játékokat, melyek jótékonyan balnak a tul- lékeztem meg, melyek a Hadéiv élénkítésére aágoeani elfoglalt szellem üditéeére, t. i. a szolgálnak: mert, bogy a sneílamet mQve\'é kártya ^s domino játék. Csakhogy aaek el- I tudományokban való búvárkodás, illetve oly nejével igen aokazor eJiéveezijük czél unkát a . művek szórakozásból viló olvasgatására^ mennyiben a helyett, hogy vele elűanők melyek erkölesnameeitŐ liatisuknál fogva gondjainkat, igen gyakran megazanorif juk \| jellemünket, vagy értelem Wjleeziö (»rméne> azokat. Ide tartoznék a sakk létén ie, de (Üknél fogva értelmi tehete günket mennyire tum. Aa már tagadhatlaa, l ogy as oaatiák áilámbáa költségei mogállnbitásakor egéez Ausztria izgatottan rárta az ultimét; a kor-mány^értiak bíztak abbap,\' hogy a kormán/ javaslata el fog fogadtatni (amint mégis tör téot,)!-{ mig aa ellenzék jrőseui kéeaűlt a végenjtáfa, harcíolt düliUseij, — de a bicskája heqnlörött... Ezen Sagitott időben egy űriem beit aat a tréfát (ette mag, hogy aa •ogol államadóaaágot kiáaáiliilsa. A szerző azt moüdja, bogy most, midőn aa osztrák államadósság oly annyira ifog alkoztafja a,ke-zönséget épugy mint a sajlér, -p érdekee leaz aa angolok adóaságát i« bematelni. Ha aa angol államadósságot mérlegelni lehetne, akkor eát leinők, hogy aa 8282 tonna ara-uyat vagy (20,000 tODfiajpsoitOt uyomna. Aa adóaaág lazállitáaáhoa 26 \\hajö lenne eaűkáé- • gea, melyek mindegyik* 260 tonna terhet ; vihetne, I — rsg/ padig 12 581 i livaakoeei, \'gyen kiút 10 máMát vív« és aa egir 2f) angol mértjöldnyi karavánt képezne, — vagy végre 201,769 katona egyeákiu^ 60 fontot vive. Ha as adóaaág egyoe IIvre arauyokbél állana é^ ezeket egymáara raknák, akkor ezek 71Qangol mértföldnyi magasaágra emelkednék ; egymás mellé takvaL hogy. egymást érintsék [11,048 angol mértfbldAyl hossza-aágra nyalnának, vagyis egy hoasau láaozot képeznének, — malylyel á lóidat majdnem kétszer lfhtije kfrfll ötjedanJ. Az adóaaág 4 livreabai)kékban juliaenjkott egy 40 angol láb aaélei ás 10-10 angol méjiiT. jhqsizu tért vouna Ue aaőnyMkintj Öaaaerakva, hogy aa rgyikj vége á máaik végén feküdnék, olyan sanlagot kápesue,, mely a földgömböt 4-szer; agy a holtlat 16 szbr érné körül. Ha az adóas%ot J\'fpld lakói llöat eloaztanók, ugy mlndjenki, — férli, ojt, glormek — mint réeaétlŐ Hohillingitjkapna,J\|\| körül belől 10 írttal agyonlő.\' Vallon a ináthematikai tudósnak igaza ▼an-e? aséit nem garantirézhatunk,\' ugy aainte azért aem, hogy a genlália mail.ema-tikai megoldás nem e a NDentsolie Sohulvérein" egy okos tagiétól vette eredetét. Ilivel ^pen a „Deuts< h 8obu\|vereiuta emiitettem, jó lea^ aa itteni \| bangu\'atrél is busoD\|6ellsoujürtljs, » iuioía aaim Inlliálio so^ákesai, mely legiakábh most eralg, éa aálaok jelaa éf tapiaUtos kermáoyuak germán elemet kiehrvdelja. Peraze, hogy ik itt agy\' káromkodnak mlat aj jégeső, tkot Vetnek aaon nemzetre, mely más népek képtelenné tesai anyanyelfe alkalmasé-. Terméaeateseo reánk eaéloanak ; de ka átok megfegaaaaaaék, akkor első aarbaa a émetaket érné, Mert a magyarok eeupán agy arorsaág magyarosi táaát óhajtják kercn-I Tioni, — imig a németek, a osehek ée a atáros szlávok germaniaáláai Ügyében gya orolnak premiét; tehát aa oraaág határain ívül. Most már osakugyan aat lehetne érdeaui: a magyarok mértek-e Okölesapéat egan népekre, vagy a németek ? Odakünn a birodalomban aam ludeak léggé lármáaai. A „Deutsehe Sehulvereió" terveatiája folytán f. hó 6 án Freiburgbán rtott a bÖlÍM tanáoe ülést, melyen a ma k támadásai k német nemzetre éles riüka alá véjetteki (Bujjunk el mert meg aa a mumne 1) Latschenberger profeeeor >e kár, nogrjuem Patsoheoberger) a néma lik helyzetétjuagyaroreaágban éa Erdélyben l oható felyilákositás tárgyává akarja lenni a íánlja továbbá a röviddel ezelőtt Berlinben s fogadott reao utió elfogadáaát, von Hoist t tkoa tauáosdi aat npnatatálta, hogy a ma \| yarok a néuatekkjsl ugy bánnak mint aa 0 roazok az jéazaki I tenger proTÍooziáibea J jánlja, hogy a né net birodalmi kormány 1 iaonyoi Tiaaaaútaaitest tanúsítson a magyar I örmény bányában J Hybel felemlité, hogy i usztria Magyarország érdeke a német saő-v etségen legUább éipoly nagy mint Német o raságé éa eaért ez aa érdek nem ok a nyejv v >sazaazoritásár\|i; ellpnkesóleg, a német elem f utartáaa az oiitrák-magyar oaássáii állam bin ama. szövetség\' természetes teltétele. Az ú ditváuyozoti javaslat egyhangúlag elfogad-t tett bár ;, di\' a böl«i« urak elfeledték meg li atároani, lipgy a reaolutióval mit tf — iz Me! huvét oly koráé leaz, bogy v/lóben a ritkaságok kösá"! kell esámitaai. A XIX. mázadban még egyazer sem fordult e\|Ő, hogy a húsvét, mint az idén márczius hó 25-dikre essék. A régmúltban ia csak 1668-ban, 1674 ben éa 1742-ben esett ilyenkor. Ebben a században még egyszer 1849-ben leaz e napon. Érdekes tudni, bogy a XXI. századbau 2076 bau éa 2086. ben fog a huavét márczius 26-re esni. A húsvét legkorábbi terminusa márcziui 22-ke, legkésőbb april 26-dike lehet. r\|tia\| s as Ünnepélyéé éhiletwl tölti e\|. , A aene, mondja egv fr. iré, rokon a valláanoa még pedig a végtelen, a »sie valléaáhoa, ő képes a remegő saivet a bánat, remény ée aaeetet szárnyain a miudenlsalé Irgalomhoz felemelni." flaóval a aeeej aaon nyelv, melyet mindnyájai! egyaránt jéuűnk. - 1)« nem eosetelem tovább a remek művészetei, I Jii mert tartok tőle. begy I. h. utána való vá. M gyédásukban nem fegjáa még bátralevő soraimat türelemmel végig hallgatni. Meg kell ugyaafa emlékeznünk még egy 8 ik eesth. unaleműaőről is és ee as atará#. — ujabb éa ujabb tájak aeemlélete máa éa más egyénekkel való (öalekedéa igen erre 1. HapoJeon elvét vallom, ki aat állítja, bogy aakk játéknak nagyoo is komoly; komoly foglalkozásúak pedig nagyon ia játék. Eeek után áttérhelűuk a 3 ikéa mondhatnám az atnaloműzók aeetl etikai csoportjára. Eaek között elaő helyen áll, a menynyiben legkönnyebben hozzáférhető: aa elve eéa éivezele. J A pont, mdybee értünk, mai nap aokkal I gyen aozélozaák és mennyire 4 leailik — leheteti len, mint emlitém, így iHvideJ letárgyalni de ka l. halig, jelenlegi felölrásásom után aaerény nénetnyiivániláenis at naivon is meg oem eléglik, ígérhetem hoi y erről máa alkaj lommal nátorkodoám értei eaei és tőlem telj hetőteg világosan kimülti i, miaaerint bármi nemű terjedelmű saakképi ettaég mellett le Lreeked t adomány oe resaedslmi vagy MM \|WUI\| ívt^nn viiuu«,m.i Ha\|F l mj ^ —.- ■ ~" - —------ \' Wf atvaeeleeebb azerrpet játszik társadalmi iparági, hntáekOrŰnkoek megfelelő általános életűnkben, semhogy aat melléktényeaőként egéea terjedelmében kimenthetném. Azért eaek röviden a következőket akarnám meg-taraani. Ha gaadaeági azemponlbó) indulunk ki, lés egy ataea e szórakoztató eazközök között, mely oly ewkéfy költeég mellett eaoyi élve-astal nyújtana. AÍlg egypár krajozárért naponta aam eaak bogy megsaabadulbatunk aa nnalnm rst kieérteté\'Ől, da egy asamtnyi rOágkarbe oasoikedkatenk, bel vidniáet, ba-Láat, oőt felrüágoeitáit ée értalmiaégtt mi-mníeMnk, — feltéve letmiaeataien, begy a mk ajánlkozó könyvök közül oaak a jobbak sáaa nyalnak Mert ma mér e téren a pro-oly nagyaaérve, l>ogy sokkal tebbeeOr béidaekauék mi< ae dvaasank mint, hegy ■iS fieaeeswk 1A legelterjedtebb aa élvonalon Ifwdaysk keneti hl<i%iiltl a ngémj, műveltség, de még iekábÜ értnlmieégűnkhea jelleawailárdaág nélkül tmlfri luvatáaunkuak eleget nem tehetünk. Éa nogv aa így értei* mezeit „intelligens* óharaaterUticara eaak lé aa emUtettem művek fbrgztlaával ée aaaaok-ban [lerakott otbieai elvek dleajátiiása folytán ferasálbalaok jogot, taláa nem is ezűkeégee bizonyítgatnom. Hány nngv tudóit sorolhatnánk fel, kik énen nem veljak hegy emberek, mert lángelméjük, g«oíali\|áiuk egyoldalúak fejlődött. De térjgnk viasza táigyanklmat Ugyan eeek axóijakoelatq f a e a e él vasele. Kgjy mlvéaaet sem kénes a kedélyt oly gyoraan éa teljesed álilatnj mint a néne. Hátim köavetien ée pilleualnyi. A legegy-eeép saabáJymiéi természetesen ugyanesak jé éaaköa aa uua* loműaéore. i Ka peraee sajnos nem mindenkinek hoaaálérhetŐ, aőt a velejáró anVael áldozatok miatt méa aeok által aem vifelik kereaatűl kellően kiknek módjukban vwna élveaiii. As egyik elutaave is magával vjsal gondjait \| a máaik folyton bosaanaodik íua utköaben el nem kot Ülhető kényélinellene\|tgok felett. A harmadik osupa taksrékoaiágból majd na* . jj gvon köveset majd nagyon nokat néz meg. "Sfí Jia már annyit áldoe eredményt ia akar abból. Neveaeleaabb városokban naphosszat szaladgál, begy mindent látott lényen éa gpeaak...? A „Detjtsbhe Sjohulverein" bolondságai e«! birtak UeunUnket lehangolni; biaa régi dilóg, hogy a udéaok a legnagyobb bolondok^ A bolondságban pedig aa elaő hely te* djllatlanul a nemeteké, Hiommir Sándor, K uJljfljnJf é l é k. íj—í A zalamegyel hmivéd-egylct boldogult iletnökn Gaal Kudte jUrílál levő lakat ék pénztári könyvben ftglalt összog 1 folelki intézkedés végett, 1883 april [jté I éii reggeli 9 ótáia a ajtlamopyel 1848-4-49-ki igazolt hoové-ltét Keatkelvre aa Amazon vendéglőbe UiliOek oaáara meghíija. Az elnökség. — (b\|;yllkesság. Kesathe-Imn Oszmán lereskedó inasa e napok-bán a padlánou\' fölakuztá magát. A a lí u emberke fdlslemból lépett e végzetes lépésre, eltörvén egy olajjal telt konót* - I\|»r-lnkolm felállitáaán buz gélkoduak lümltho^ien. Kgy kiküldött laervezó alblBoitség a TÖlállitásta nézve ttmr készítőit tarvesatet, mely e napúk-bán a ráioei kipviseieii ülés egyik Mta* Mrgyát kéMejidf, •1 — KIntv+tém. A m. királyi í\| aaságQgym^ni^ster Binton Lajos készt-Ím \|) 1 kir. já\|áabiróaági jegyzőt, a C\'ák-tp nyai kir. Jb\|róság :oz elbíróvá .nevezte Uratulálupk Sitniiti L. urnák aaieló-l^btetéshez él Osáktoruyának, mely a ki-Mfvezetthen \|vi\|lóbai\| saép képzettaégü l bt hl 81 Igen buzgó hivatalnokot oyert Készt-lycn nem ósak as ^gyea bejoe emberek, nem a táráMXörök la fájlalják, hogy non ur távozik, mprt a polgári olvasó\' egk lat alelnökéll a elónskázó-egylet pe-d![ péiiztárnokát ventl benne. Kgyéb-Irint hiiuxqk \' 8. i. ur Keazthelyre ndenkor éuasen fog visasagoodolnii — A rácai fo(fhá.,politiksi" szobájában jelenleg fibergényi István, vaamegyei földbirtokos fii, kit párbaj miatt bárom heti fogságra ítéltek. Budapestről több kiváló képviselő a napokbsa meglátogatta Ebergéoyít s igaián eU saörnyedtek szón, bogy a váczt fogház ,,politikai szobája" is milyen fegyencz módra van kiállítva. Valóságos börtön, , a falakról csurog a viz, az ágy egy szalmazsák, pnha Ülőhely niíjcs a szobában. Ha a párbajozók tndnl fogják, bogy milyen fogház várja őket: a párbajuk száiua alighanem csökkenni fog. — Híre Jé m eseagetyB ? A minap korán reggel fuvaroeok mentek Maksa felől Sfepfti-Szentgyörgyre. Nagy nehezen haladhattsk csak ^elóre\', mivé!, kerékagyig ért a hó. Mikor az úgynevezett Ssépmezóre értek? egypzerre el-i kezdtek a lovak horkolni, füleiket hegyezni s farkukkal nyugtalanul caapkodni,\' a kővetkező perezbeu pedig megállottak s skárbogy pattogott as ostor, nem mozdultak helyükről. A fuvarotok már le akartak szállni üléseikből, midőn egy magas bófuvatag aló) szép caendesen ki sétál egy hatalmas ordas, untán a második, utána a harmadik a/arc^oualbau megálltak a két szekér elóU, sóvár szemeket vetve az előttük nye^alankodó lovakra. A két fuvarosnak egy-egy fejsze állott csupán rendelkezésük^, de ez- sel egílk sem mert szerencsét próbálni; a farkasok alig bárom lépésnyire foglaltak helyet tóttűk, fogaikat veszedelme sen csattogtatták s a mi embereinkben kezdett hűlni a vér. Egyszerre si egyik sárga megrázza cscngetyOjét, mire az ordasok miat egy komandó szóra hátat fordítottak s iszonyú üvöltéssel rleyat-galtak. Hanem a milyen hamar eliuhau-tak a farkasok, olyan soká tartott, mig embereink magnkboz tértekanagy ijedtségtől. —- A a Cl^ISf. Nemes Fi auyova község határában Török-Becse melleit, a minap e következő eeet történt: Kgy uhász ép tüzet rekott, lekuporodott a lángok mellé, bqgy átmelegitae didergő tagjait, midőn egyszerre furcsa zajt hall háta mögött. Megfordult s ursmfia mit. lát? Egy vöröaiuadrágoa, vötös kabátos szörnyeteg kuporgott a földön, Areza, kezei ssóröaek voltak, sót még a hosszú tarka ia látszott. „Az ördög I* kiáltott rémülten a jultánz, háromszor is keresztet vetve magárs, miközben a ftrcaa tünemény mindenféleképen igyokeaitt utánozni a juhász mozdulatait. Ka minden iléheu reazketvo agroU fel a tüt mellől, azamaráre kapott és nyargalt, ahogy o»ak bírta g föjlos. Utköaben hátra tekint, hát Íme: an ördög ia ott ült mögötte. Anyjuk nyied kl a kaput I — kiabált, mikor I haza ért — as ördög van velem 1 Aztán berohant a szobába, levágta magát aa ágyra és néhány petcs múlva — meghalt. As ördög aem volt egyéb, mintegy Szabadkán idözött komédlás-táraulat elszabadult majms. — K^jndenok mlatyánkja a Ali lakolni takarékpénztár I farsang után. vMi kérőnk 1 ki vagy a keszthelyi köza. elemi népiskoláiban 10-as években. Jelentenék be a te nevrd. örfrendelei lu idülatet vett, dgy ennyire, Jöjjön el ia te nészoegyod I Legvrn meg gy aa nj Ibtésniétír, mily 1888. év a le akaiatod, miképeu itt a salonbeu. ssargbb esnbert, khtk a ísm n film Miidéi}, a hazaérvo, legyen mit mesélnie. Arra persze nem goodol Jiogy estre kelve ágyba térve alig Ind a fáíaaaáglól aludni. Végül ide aorolbatnók még a táraaa öaazejöveteléket, melyek rendaeerin! holmi s^sllemi élvezettel ogybekaposolvák. minők hangvereeny aaavallatéa tán láegemllmetoőh a felolvasásokat ia. oeakhogy eaek igenpak-rnn unaloműzők helyeit- a aaeraő mitjoeé jé iörekvéaelmellett is nnnlomébreáeiőkké válnak Mindesek aténn következőkkel lámára be aeraimat. Aa unalom goneen kedályállapet. Két dolog aa. malylyel megaaabaduluak tőle l i. munka ée élveeet; még ptdig e kettő itell bogy vállee egymást, mért egvik egy, mint n másik egymagában telesiaéstatva még kellemetlen hatása is lehet Vagy ie íogy röviden elvágjam unalmns felolvasáaom foaaláti D$\'§ámené «N éa étinMhá m<M<4. ÖM$ Vém. elhjén lépett léíbtbe, a kezelő tanítók Ög) huzgóságtu folytán — mai nap már ulyedfél széli résztvevővé dicsekedhetik A\|takarltási hajlam 1 kis apróságoknál ni\|y i örömmel vissilt krejezátjaikat i ki, elölt idóboe a kezem taultókhoz. Eddig a negyedfél saáz gyermek körülbelül 8(0 fitot takarltott meg. A« intézmény nct árnyoldala még nem volt tapasztal-bitó. — Kln«T«Mba III; JAaaef, a keiatholyi polg iskolához lendea tanárrá uereztetett kl. — Idéjáráammk smét komoly tli kesd fellépni, mintha a márczius ui ignkaraá mutatni, bogy 6 csskpgyan a té i hónapok kösé szarni iható. De leg-jo >ban meggtült esze) aaon arftak baja, hl 11 téli kakáiét a zálogházba vitették éi az 9yberiUtft váltották ki helyett. ugy a templomban is. A mi mindeunapi konyhapéntűnket add meg neküuk minden bó elsején. E< boosáad hozzánk leánykori ddvarlóinkat, mlkópeti mi ia elbocaéjt-juk a rád kaesiut^tó aaobaleányokat. Ét vigy minket a jöjrő farangba — leányfővel ; de azabadit meg a pártától. Mert\'tied ál ebéd idejének meghatározása, a koatók caináltaihatáea éa az utolsó sió. Most és a pep összeadó beszédéig. Aiontül Ám — nem !M \' — Riídmlf trónötököa a napok ban Károly würtembergi királytól igen értékéé ajándékot kapott Hogy az minden eeetre nagyon értéken — különösen vadászatra nézve — az már abból ts kiviláglik, begy annak átadója a trónörököstől 100 arany ny el jutalmazta tolt meg. A ritka éa beceea ajándék aem egyéb, mlat két, (jö^ylrt, barna éa aárgás-haraa i Vei« költik* véielárt 3 egyenll réta-leiben míg pedig aa átall aa árterét jogeróre fcuiolkodé létől eiámilkadé 00 jnap alatt, a a 2-dikan ugyanattól 2 bé alatt L harmadikat ugyanalUil 8 lipuap! alatt, ujinden ; egyes réaalet Illán ájrveréi napjától számítandó löj kamatokkal egvütt u érvérééi feltételekben meghatározott Leljen ét módozatok azárint letizetui. \' Ezori hirdeiméey kiboomtáeával egyidejűig luegállapilottj árveréti feltételek a hivatalié órAk alatt a eagy-kaoitaai kir. lazák tkvi oiz Atyn&\| • Légrádon I község elől-járótágát él megjtekiDjLtietfik. Aa árrerM telwsitéiére Barea György végrehajt 5.küldélik ki. Haj y Kanizsán a kir. tvlzék mint tkv 882 éji deozember U 7. I\' 1 118 1—1 baléaég ® MEGKÜLDÖTT KÖflYV ^^ nekem, nagy ssAtgalat»kat tett. inert uemcssk 4a, a! ki már telimé reméli y-l.len tolík, imái ntmot iwhímw <4g ■ a lieone foglalt taaecMask kWMa-betik agéMtáfék b«!yr«alliCiU4 - Ke-fcai Írja «/ ihkwWni fcifyöit a Bl)r. iik gjéfrmiéJrU. K 410 lapra terjei• lltaal munkában nemenk a klwMfil Ulraaa foglaltatik, hanem M/ltriMÍi<l alf (jnfTimil la Tannak feltöröm. mdjtk uajug Jékaak bi(<nijraltak, ugy Ingj a a M»I<s(m kiadiioktól Beatre vaa. Kfjtk tiMirflMt ee n kellene te kai efaaelaeitaaai « könyv mf-uerZáeél. rnelj Bfcbtvr kiHd-lnt z-r-Un Lip. ceéljen jelent aeg, f könyv 7$ kr. bekllMt ■elIaU fitriiehek K. egyetemi Lúnj v«m« alul (Beái. 1 Istvaa-Ur ti si ) kívaaair küldetik Meg. 1899 J-T Van (■ttrencifin a t. körönsóg breaw figyelmét fal liivni ilian mkiáramara, mely a boUHrtkoirtidé tm-vnail éi nyári idényre való legfinomabb bel- és külföldi szövetekkel Van feliifrelve, nulyekot a loholó Icgolcaóbb Arakért mámitok. Hogy a/oiibnn i>\|< kéiOtmég Igény olt loljwen ki flógltnoin, inutikaonlmrt Béct- éa Uadapmtrúl aiercatcm be. Megreedeléaek pontosan oaikftaöUetnek. TiutelalUl Hlatho János aaabó. I Ntgy-Kauiuán : félér, a „Szarvai.* saálloda kötelében. B9 8—5 ííijiIUi Mk A vérebek TO MMlmUr maga-tak éa oaaltaálar fcoauaak — Kme mtaitaiáhh rttHM kitvafajból egynéhám wéhítufi a tavit már tág óhajtott. — It^Mt ete kim, áa a laiatl illatkertbe «a itUtttak. Hamark %a%\|ea. Két kaaaai hiva-t.iSoWk — írja a ,B—t* aagyea jé barátiig áh •gywieaa); egy eaobában, agy aaa-tat wallatt, agyaAaaal aaemköit dolgoalak. Afliitira egy tuAakua voltak mir laokva, liogy -t- bit tolvtonoa aé>itilé«ta volt kdatflk Ma ii tudlak voiaa tán «lleani egymái aélkel r ké 14 éa vitatkoaáauk tárgyiul, k Ivogy, begy aea, Biimark Itajáaak a iáinál válaaatotiáki A aat állította, hogy olyan fa-k<e iniut ai 8 tintája, B. aaonban aat taga-dáaba vette, mart bizony a ntke. E diplo-«teiu viiatkoaáa (ulott aatán annyira tttiba jjtiek, hogy A. — talán így akarván IJ.-nek »»\'ike bajiapait ittlétre váltoitatni — fölkapta \| a kalamáriit i B.<Dek.oly er&vel vágta a t^jébaa, hogy esnek áikapcaá\|á laaaakadt éi, hit foga kioiett. Ai orvoi olt a hivatkloá hilyieágben varrta Oieae aa állkapeaá\', aa [ eéetet pedig hivalaloaan ftt\'jeleuletlék. Aa ilUtékea haiótág valóiiintlleg lOl fogjá vili-.. gjiiitaui a vilatkoaékat Bimark hajinak a eíino felfii. K0ZG.1ZD1SAG. A magyar királyi illamváa-ntak értéke. A magyar államvaipályák értékébek •aabatoi megáJlapitáaa eaélját\'él jelenleg en* QfA\'e tárgyaláaok folynak a kOalekedéai éi lüiiiügyi min., továbbá az állami atámvevö-eakk\' áe a magyar királyi államvaapályák igaagai^eágának kápviiel6i kttzt. A „Peblor Ü>rreepodet» "uek megbiahaié helyi\'Al nyert á^ieeOiéeei izerint ezen erquöte tárgyaléjmk ailbetratuma a kttvatlviékb&i áll: A magyar áÜamvaapályák értákk mindeddig a tárnám-adáiokban 278 millényi tteateggal aaoiapol, liélott e vatutak léteeitéeére nátárték izerint 350 milliónyi tteeaeg arájáig kellett hitéltet-.v^leteket Tégheavinni. E külOmbiég aa állani-váautak nommalia ia effekliv értéke 1 ltttat i kjfejaaáet nyer azon elléráabeu ii meljf a •íraaámadáaok fenn emiitett megállapiláe^ éa a vaauti mérleg kOaOtt erre uéeve lapaantal-liató. Ezen eliér^i kOrrektiTumának inegájlla-pitáaa végett egyréeat, máeréett éi löleg aa áiUmiOlUégen épült voaalak belektetéeeiaál a Ipénabeearraéai költaégok ezámbavétele régért, amint ea valamennyi magáuvaautaál ée aa idfikOabeo államoiilott vonalaknái téryleg áriámba vétetett; a jelenleg mfikOdO ée ea említett iiatéeágok képvieeléibfii Oeeaaálliiolt »n-qtjéie \' moet aton dolgozik, bogy a magyar »i(amvaapály ák értékét minden jogoault .téayeaö figyelembevételével pouloean mag-tajtbja. A térgyaláeok még niueaeoek ugyan befHjetve, de ínogkUtelilfileg már magitélbeté, hog) mintegy 40 miilévai magaeabb érték leea megállapítható unnál, melyet aa áilameaámvevfteaék ea ideig a zárazáina-dáába ieivmt. Bmlapeili értéktéude. (Ivoricz Aptal ée társa, bank- éi vállótiáa balijelentéea.) Ha rqriJen tteeaeioglelni akarjuk a lefolyt heti tGzrdeUzh t eredményéi, aat kell méudanunk, hogy ^ bauaae egy hatalmat Ifpéeefi baladi előre\'. Az árjegyzéki lap újra mégválioaolt t bogy vájjon nyolez nap múlva OtSa Iái un ke még megaeabb jegyzéseket, ki tudná aat bizonyos}n megmondani ? A való azlnUeég a mell fett van, hogy a bauaae iul lo\|rjn l\'pni aa e\| héten elért batárt ia, mart aa eddigi jelek utáni ilé\'vo a convorsió foly-tatá«a\' már nem eoká várakoztathat magára. A Hoihuchi d efoport olórkezo\'tnok látja aa időpontot aa rctifta. Mi aem b\'aonyitfi azt inkább mint azon körülmény, bogy aa oaatrák hitelintéset mérlrgtsiuek kttzzélélele ujabb heuieaak eao\'gáit alapul, holott aa oredméby Után indulva, inkább áriiauyatlást koll«no indokoltnak tartam. Tavaly a hitelintézet I7\'L fi tea osztalékot fizetett ée a converiió nyeresége nem volt beon a mérlegbea, ez idén 15 irtot fizet a eonvereié nyereségének betudáaával. Nem-e anomalía tehát, hogy moai a mérleget Örömmel fogadták, tavaly pe^íg a nagyobb oeataiék daczára kedvezél-ictiül Hálták m^g a közzététel alkalmával ? D» moet hatalmas kéz poneiroata a vezérjel-Iaggal biró értékpnpirokat, nyilván iaaér», hogy a kedvező állalánoi hangulat, mely i^lMli a eonreraiót keresztül vinni nem lebet, meg -r.e mátittaeeék. A magyar hitelbank mérlege ia jé hátáét lU, bár ennél magaeab osztalékot re- j má»ylettek. Ezeken kivdl a magyar járadék ; papírokét e héten arőe kezek vásárolták ; < agy tél elek ben ét tüntetőleg, a mi szintén »\'eagifastti a aeilérd irányzat ébren lartáeál. I^gejabban ea angol bank szállította la r« a keaaatlábat ée így a legnagyobb péagpiaeten íjri e\'oeébbe4ott a pénaj — f eeótai, miaieeen i" leUorolt körOlméoyek amaaeyi eaemei egy láMnaak, NMlynek vé-geiHaa vaa eealetra a oeavereté feljtatáaa. A tal\| atf vae kátat\'ve áe a nagj miralei aea már aaa kéai»«tík eoká. A politika a arait bélen aem éeeatetie kaáetfáea« a i6»ed>Ue\'e<re( mely kiaátélag a két ln(» >a éa l »érl»a«<Ls oeetoll combiná-béti keáatá>e aie\'i áHet. A mi a ráealeteket rfUi, emMatiek mtr. begy otatrák ée eugyar l\'"t<M«»teikU* élénk veit m Balat, ma i;«t (Éraáééok é« mát áHampen»rok liba űáefc\'eaAat aeMra aagj a maagrabea váaá- >mh ée t\'gMi l edri\' II melempM\'rok ét tptevéieleish léraréa/eii >j Mik. JA Hmtaeabb biten _értékpapírok a kivatkeeé táblázatból M-ee pabirjárad^k Hoa tiaaai toveiegy magyar hitelbank oeatrák liiteHntiaet hengermalom iebr. 18. .14 J;io [TÍQ.26 ■809.-303.70 680.— váHoeáaát láthatjuk • máfael ft7.ö6 89.80 110.40 i\'JO.— 318.— 715.—> Feleifis aaerkeesifi: \\AtLiiA LAJOH. TáreaaarkeeatS: 1IOFFMAN! HÓK. 8178 tkvi 882. nov. 15. ÁryeroBi hirdetmény. A nagy-kanizsai kir trva^ék tilekkvl Kolin f oa% régréliajtáit mii 245 fi t. oeatálya részéről közhírré tétetik, liogy fivérek nagy-kanizsai bej kerdikcdt végrehejtaténak Tuboly Sándor szonvedfi nagy-kauizsai lakós ell 80 kr. tfik^ 1881, janaár 8 tói I malok 16 irt. bakebleaéei 18\|frt 0 frt. 05 kr. végrehajtáei 8 frt még feliuerjUloiulŐ költiégek irán láti Ugvébfn a font nevezeti i terttlaiéhéa tarloaé bOraönoaei 109 felvett ingatlan 162 70 kt per, jelenlegi a íi végréhaj-ir. trVwék ii. tjkyben )k 1 Tuboly frtra beoltlll 4 réeee délelőtt 10 f 700 br<k. a Sándort Illető 1883. évi fcpril hó 11 napjján érakor Börzönczén a közaég] békánál fplpo-reti ügy véd Garay Benő kUzbejl Itévél tuog tartandó nyilvános árverésen Islai atni fog; Kikiáltáei ára fennebb lite t beoaár. Arvereani kívánók tartozni k a I btoeár lOJ-át kéaanéniben vegy évadpkkipee páp\'r-ban a kikUfdött kezéhez letenbi. Vev8 ikötelei a vitelárt p e\| yenifi rész leiben, mé^ pedig aa elafit ae á varéi jog* erőre emelkedéeitfil izámitaudó S 0 nap alatt a máeödikat ugyanattól 60 náp ; Inti, a kar madikat ugyanattól 120 nap al itt, mipáaa egyee réenlot után aa árveréa ni p ját ól ezé mitan^é 61 kamatokkal egyUU aa árverée-feltételekben meghatároaott helye i és mödo-aatok saeiiut lefizetni. Ifiaen hirdetmény kibomáli iával egyidejűleg megállapított árveréki Htételek a hivalaloe órák alatt alatt a nagyik inizaai kir. teaék tkvi oeztályánál a Beiizen se köaeég elöljáróságánál megtekinthetők* Az elrendelt árverét a fent rt Ijkvben fel jegyzendő. »I Az érvérééi hirdetmény U t lekkvi ha* tótágnál kiftlggeeatée, ugy Berapna aea aaom-médot köaeégekben köröaée ée I ifUggeiztéi álul könétátetik. Aa árverit teljeeitéaira Bt ta Oyörgy végrehajtó küldetik ki. II. irveréal feltétel ak. oaapivjáalg ingatlanok kép;qij pa- reezietue log Iliket a bír-n P\'islositaní. ia)kedée«kor 1) Árverés alá booaáttatik a Kikiáltási ár a beoaár, e aa a kilüzött egy halárnapon a ljecii ron alul ii elfognak adatni. 2) Árverezni kivánók taijloijak a beot. ár 10g-át készpénzben v. évkdé] pír ben a kikuldutt kezére letepni 3) Vavfi köteles a vjétnlirt bárom egyenlő részletben, még pedk áz elefit az árverée jogarőre emelkedésétől táémilva 80 nap alati, a 2-at ugyanaUél 60 nkp alatt, a 8 at jagyaaaliél 00 nap alatt miaaeo egyes vétolkri réizlet után ai áryeréb napjától járó 6* kamattal egyUlt a bírói letétek tárgyában 39425,81 aa. a kibootáloli ig, min* rendeletben\' meghatározott mddszerintl a n.-\| kanizsai kir. adó- mint letéti j pénztárnál lefizetni. A bánatpénz aa alolaé részletbe log beeaámitlataL 4. Vevő kötelei aa éplk tokba lépée napjává^tűzkár afea 5. Aa árverée jogorfire pnitfl vevfi a megvi U ingatlan birtok ábj láp, meg* jegyeatetvén, hogy a vevőnek vétel blMnyit\' vány iiz 1881 iviOOsJ.oa iuléákedMhea k\'peet osak ea eeelben Ifit kiadaloi, ha aa árverés napjá\'él száiuilot lo nap matl.áa Idézett t. ci. 187 \|-a intéakedéeéeek megfeleld utóajánlat nem tétetik. A birtokba lépée napjátéi a megvett ingatlea haszna éa lerbei a vivét illetik, ét terhelik az árverée napjától eaedékea déama váltság rémlelek is. 6. A tulajdonjog bekebleaéeére osak a vélelár ée kanteleinek leijet lefizetéie uián fog vevfi javára bivatalbél eizközéltelni. A kincstári illeték a vevőt terheli. 7) A mennyiben vavfi aá érvérééi lel tételek bármelyikénél elegei nem teiiue, a megvett ingítlan ea érdekeltek bármelyikének kérelmére ae 1881. ivi 00 L pa. 186 érteimébea vevfi veeéllyére éa. költaégéro báuatnénzének elvmlfce melleit ujabb árva* réa alá booiátlatik, t etapén egy határidő kíttlaéae melleit ea alfibbi beot jllatőlog vételáron alul ia aledatik, e a mulaazió vavfi a vilalár kUlOaböaelet megtéríteni tartoaik, melybe atonban elvemtett bánatpéno beaeá-millalik. Ha aa fogatlan aa aiabbi árferéma ea előbbinek nagyobb áron auainék ol. a vételár többlet a mulasztó vevőt nem illeií. Nagy -Kanizsán a kir. tewk mini tkvi hatóság 1882 évi deoaember 80. -_ 106 8658\|ikv. 882. ~~ \\ Árverési hirdeliíiény. A nagy-kanizsai kir. tvaáék \| tkvi osztálya részéről közhírré lételik,j bogy a dél-zalai lakarékpénelár r^szvénylársetág végre\' kaflatiaek, Sav. Babica Józaefíjfi szül. Vajda Juliánná végrehajtási meavedp H. kf níasal lakit elleai 181 frt lőke e jáb-ulékni iránti végreliei\'áti ügyében e nagy reeiei 916 mlj< kvben A t I sor (iBW> 48É) krea. akit felvett váltéig kölelet ingallannék öev. Bettim Jiaeefai izSl. Vajda Julit illát a 828 frtra Uesült \| risee IBMivi epHI 14 4 lk napján á. a. 10 érakor Magy Rimia i kim% Úri háaánál palperaai %»véd<dr. Tuboly\' Oyula v. helyettoie kOsbeJŐ tével magtartailó nyil-Vánea árveréeeo eladktni fog, — nilf alkalommal a vennj azándékozók tartdanak a fenti beoeár 1CLJ\' kézpénzben v. óvadékképei papitban a kiküldőt! kozóliea letenni J Aa érvérééi feljélelek a hivataléi órák alatt\| a nagy-kaúizial kir. Itaék tkvi oiztá-lyánál t a nagy., ée kierréotei község; elfiljá-rétágánál megtekinlljelfik. Nagy Kiniaaán a kir. teaék mmt tkvi haiéiág 1882 évi deqz. 6 án. 109 1—1 820^jtkv. 882. \' Árverési liirdetmény. A nagy-kaniziiji kir. (vtzék mint tkvi haléeág I éazéről kfiaiirré tétetik, hogv Zalamegye öaize«itett áriatára nevében ír. Tn-boly Gyula ni. t. tt. ügyész negy lianimai lakóit véarehajtatóuak Kránicz Mihály éa; Jagádioi méria végrkhajtáit tr.eavedfi ko.ro-cienjyi lakoaok elleni [19 frt 89 kr tőke, 1881 janujár 1 tői járó 7 máaalékoe kamatai e ka-mátok; kamatai- éa kelteégek iránti végrehajt t/ni •Ügyében a fent uevozott kir. tvmék t«-rüíe\|éliez tartozó kareoienyi 177 minkvban A\' f (495-196) hrsaám váltiág köteles 118 frtrnL 686 hraaám 160 frl, 588 hm S» frfra becsült ingntlaniok kttlOu-külön 1888 <éiri mái^ cziua hó 20 napján[d. d. ló érakon Kere oienybbn a köatéjrbiri háaánál folperon ügyvi dr. Tuboly Gyula v. helyettem közbejöttével megtartandó nyilván)! \'árverétou cjladatn; fog, Nj mely alkilommal tartoznak a venni mándékozól a fehli beoeárak 10 azákalékát bánalpéna fejében kémpénzben vagy éjvadék képtji papírban a! kiküldőit kesébe^ lelenni. Aa árverée!! feliételek a hivatalos órák alatti a nagy kaniziái kir. tarviaéa telekvi oestályáoál t Kerámény község jelőljjátóságáí nál uieKtekinthelfik. Kir. teaék jmiat tkvi ha óié^ Nigy* Kanizsán 1882 Q^V. 22. ■ ni i«U ] __M J. 747fl\|li\|v. 882J Árverési hirdetményi ; A nagy kanizial kir. teaék tkvi \| oazlá* lya résaérél közhlrré Itétetik, hogy Zalamegye OeezmiteU árvatára I nevében \|dr. Tuböljf Oyula ni. I. b ügyész nagy kanítaei lakói vigrekajtalénaír Ceöíjdör János végrmiejtáit ízenvedő újlaki lakói elleni 141 Irt I7j kr Ifiké i jár. irán\|i vigrehejiáai ügyében aa újlaki L tzijkvben A + 1 aor azáin alatt Ifi vett ingatlannak Ceöndür Jánost illélfi 298 frtra bemült kKt \'barmeda 1883, évi ibril hé 5 ik napján d.l e, 10 érakor a köziégj h uál felpermi Q\|y^]éd dr. Taboly Gyula vagy helyettesé közbejöttével megtariandó jiyilvá-not áiveréion eladatni, fog, —! mejlw alka lommal tartoznak a! venni .aiáhdékokók á fenli btoeár 10 etiaaiékát bánatpénz lejében kém pé aa ben vagy, óvadékképee ptpirban a kiküldött kezéhez Iloténni. Az érvérééi fellitelek a hivatalok órák alatt a nagy kanlmafl kir. Uaék tkv otalá-lyánil a aa Ujlák község olŐljérp«Wgánál inegtjfkinihélőlc, Nagy-Kanizaán a kir. taaék miát tkti haléeág 1882. évi oUtébar 31-én. UO TB—t ,1 j 8830 tkvi nov\| 20 1888. Árverési hirdetmény. I A uagy kauiuaj kir. trvmék tolekkvi osztálya réeaérfil közhírré léleiik,\\hogy Bak látván éa Bagó litván pélai lakéaok mini a délzalti takarék pénitkr ^nged mén vetni vég rehajleléknek Vargá litván végreliajlánt eaenvedfi pélai iakU elleni 126 frl} 81 kr. Ifiké 1882. é1l nov. )4 tői járé 8K katnaiok 11 fát. 60 kr\| jelenlegi i még ielmirlllendfi költségek iránti végrthijláil ügyében ía feni nevetett kir. i Irvsaékj terüleiéhea tartozó a pélai 121 ee. Ijkvbfil a l\'.M az. ijkvbn árirnyaétl f 1 ior 710 liren. a. felvett a 284 (pipa bemül! mégit \|a pélai 21 ia. Ilkvbeá * 781 hrm. a. felveti a 481 frlnn végül a l)\|tlMirijz. a, fivftl e 218 frtra bemült ingajlaoik 1B88J évi iprilie hé 1 Í8 Ik napján f e. 10 érakor Féla községházánál felperesi ügyvád Hfrtileady Bila v. lielyetlem kOzbél0tlév\|el ineglailandó nyilvános át verés utján el-dalni fognak, Ezen hirdelmény klbomátásáral egyidejűleg megállepitolt árviritl leltilelek a hivalaloe érák alall. a nagy keniilal kir. teaék tkvi osztályánál t a Péle köztéi elöljáróságénál megtekialbatfik. Kir. trvmék min! (elekkvi liáléaM Magy-Kaniaeáa, 1888. évi Január 21 én. ] 114 1-1 7028 az. f>k. nov. 7,! Ity82. Árverési birdetmény. A nagy-kanizsai kir. trvmék telakkvl osztálya részéről kOziirré tétetik, hokv aa allé muraközi takarékéinztár végrehejlatónkk Gerlm Mihály végrebállátl menvedo ligridi lakóit! elleni 800 frt. JBke 1881. ivi áíjg. hó 27. napjátéi (áré 8j kamatok és 8L kés. kamatok 28 frt. 60 Ír. pér, 12\' frt. ifO kr. végre\|iajtá»i. 14 frl. jelenlegi t még IbltnerÜ-lendfi költségek Iráni) végrehajtáei ügyében ugy a negyl-kaniziAt i kir. Qgyétatég állal képviiolt kiri kinmláé 21 frl. 46 kr.je Jár. irámi, Ugy Kalamegya árvatárénak (62 Irt. 70 kt. a [ár. iránti kövoteléio belieitáia wgelt a fent nevaeélt kir. trvizék lerületéheli lar- totó légrádi 266 ez. Ükvben Gerioi Mihály tulajdonául felvett l l-f-8 tormám aletl 11671 frtra beotülf ét f 1 loriz. alatti 10\|] frtra btmalt ingatlan 1881. évi ijprilit U 7-lk napjáii d. e, 10 éraeoi; Légrádon a IjPeiág házábál fel per ní Ugivéd fiperjeey \'Sándor v. helyottose kOzbejOllável inoglartnnilój nyil-vánoe árvmémn eladatni fog. Íikláliáti ár a fanéebb kilelt bUár; rrereanl kivámk tarlóznak a beoaár Ill át kémaéaabea ^agy óvadékképéi na-pírban a kiküldőit keUba lelenni. MÜLLER J. L A iíjLATSZEll- £8 P1PGRF-HZAPPAÜÍ-GVÍR08 A BUDAPEST. ? jOjári VII. Betteeklller elem Si. az. a., táját kéa. II ÍBakUűr t IV. KtreBakereaee-atria í. a., a ^TlrifklriljaAml. ^ Ajénliilii vajéi p)i»nmftLyu illaissereteet h piper^elapfaaatasatt nK aagtbaiu et II adásrai ir.int á t. fugyaseA knaBaséfaek puetantjiai f»nélee4f«. — la általaai k/«i\'«\'« \| miiie-- j. t.-féie Pompadour Creme. ki ..jíji Eaea iwr, melylyel a klrea finfa* H nsaladl szappan. 4ear w«s«aj müu^^i • Dr. OEBniBDT litJOH etyeteml kerilf ffne laéto tartani, nnélkUI. \|\| tanár ét Békzs-kéSázl tvaiaeti ur JJWJM .4Í#lt V által aekeai klaiett (tieajtuáay aw- íreí«tl 1í\',,,tM" A rlnt. a lee» iuhm fe»almáaai ée "t etla\|lellkllrjtíláfeak II ■laiea akea kitilt kfvelelménreknrk a le»katkatéaakkae ^áatkaUa. U) M tikéleimen merfelel • e bőrnek lén- léfeljlyel l frt ae kr. • sacit 4e léeaécél l4éd ell. Darabja ivi. i V81- U kr., I darab d)bozb.. I frt. Ml.ilVk\'KS !„.,.,„.... V IIUUN.lt, f. keium UUI kg Carbol-sznppan. ,l,,ik>1»M kr* \' ^ f\| l)r. l.»ahp»Mk Lur kir. Fmém mgf. kir. mEBU d8 Cologtie", # mrt ifim ur Mk«n kUil\'ti HtMillváan «i«riui ujál ci^itwáa^n. Iwaat lasr ftj ét NaMe 4> M kiiunJ MMM laflUy** ktnayrk nii-\|,„, HC\'^ÍMI * fvj«i t» ■ILIIH Imot. » ID litlü UÜ.«4l tn \| t » bmlUwM .)u».i\|jij4, — K ni\'k I \|ilMif"i m e4M\|M kami »i. ■> •«•> lnlj. Íü ki \|, I dil IiÍiiIm i fii lü kf. jcMCfta Ir » M.oi^-i V k. IV Poudre de Sorail. V legfinomabb arozpor. \|\| ILtll U\'lli (Űrt mvIM) I MllMa Nm, ak«M«M, V4«.>«m. 11)IM. IIHI* ■■ Mrtllllimw fc ilali I UietNl MTM> I V.\|, Hrllalru^r. I\|llah. Jxlot.rUk, V kai Italémárll kli Jm«ii. MamWkskin* t»«r». \' Timi,a ailltk j. i.. Uwmm hnI a»4«- ff\' iwejmí KuieaM. t\'lm a^h, \|\| ^^ \| püiirf^ iu«i-iu»«. rliútt* 4» mmm i «.v-«i b\| a paa^rem anil, l»if»«Muuii,vall* imMii.atwaw. ^ fit KttnWffií! Salicil szájvíz és foQpor. u ihIh ki—inna> «iui—fiuMgi «iiti «ivn» laiHU tíkiMMt kn • w*f Ntai VB «ly laiíflft. MI4m) MM pakárd, a bM( bm < i (^áf.l m Mmm illiiaptii «:■.«■ -li.. a «.MlK mmIMI .\|-..in»l mm U\|«(ii«Ium, NMfy It\'f, nAjtit m> ki. kn mail M U,, ^ kluM iildtwimilrf Jireta wiai kt,iiciin tn. j u^ u. fMMMl Nfe ÜiiiuUhi á» D ... . _ rwiin ím (Mniisuiuuiun j.u^Mu tiwwN öriiiamino. ▲ iDiwwefil Ikf írvMlislj \'____MMieMI\' Mama Mt» » mUl ** u,«.i. A iiMudtiifi Iii.ua LtJXi. \'VCm ,^XmtTiSSm » •■«•• ■ • • »•• II A rée4re lerall MMr, rlM* e tárca k»iaiw h iu<n.»i»«t»íl » - 1) »• r™ hIim kt^tN. kn iÍh Wi N n. a I m. I ta kt.. m$i Innd l li. \| >B nitttjin ni Irt Htm rnlll.ii rt ilhltin, rahaUal «lf4aaa«tl >l\|ti ml" u iBVWwS^ \|i4lm é> liSMUklM ktftk n ífatf\\faalal alAa«e\|tll»l ^aaiataa t«U«\|iMak. \| (mnQQCgl Árjegyzéket kívánatra bérmentve kttlAlk. \'fMNUf HimttiM titt HlH/nU nfltutf^ tn olliti, mlmu^étti • • H ^WHr Inllkkl nlHalurt r4tk«a tl UI.KJ»»M"I «eteal i j^t NalylCanlria Uicbracb 1. H. éa llnaenfold Aduit tiniknél. ia^liJAoWaíhlktlI kJbta^VM Jü i^f ÍHTTÍPMÍTií p K iHf . lik i t 11I iil II .1 i« } II £ llHhilIsilít^lil l ^ \|i! 5 fíiiii;;fi íi íi mk íi p 1 üMI Jiiií liiii U i u Árverési hirdetmény. A MAt-bkMii m!. hm« renda mr4 iM kónkirré tétetik, hogy im\|]i ttibui I1B a likjalklMiUa falvait 1 sor i leütéstől aaámiiatl leatéeiftl aaámltott 2 a Uiiipki aa iM m km, i Wtl Mi«UkU UUtMi I fii-MUl vmH M «Niii távi Mf7 kertrésa kelta \|»iv«liahre mérnökileg beoaatva • aa UlaNWt térfogatot képenl több Mitiityw aáai keljek I. 4. máraaiua hó l^tk a folytatólag mároaius 17-ilc napjain 4, ta. 1 órakor aa alábbi lahU\|»k mellett a •a1 rendit airdaépUlat ebédlő termé- kü 0) ilvinoa 4a ónkiataa árvoréaen eladatni Arvorfal feltételek. I. Áif«é« alá a nagykaniasai 775 aa. tjaőkünyvben letfl 8809 beás. alatti ingatlan bocaáttatik 6e0n térfogatul 10,080 frt. ki k iái táti ái uatt Q Weukial 18 írtjával taámitva. II. Arveréa alá la nagj kaniasai 775 aa. t\|aőkOnyvl>eu JevŐ 8p03 hm. a. iagatlan bocsáttatik 420 □ térifogattal 6810 frt kiki-ilUsi árban Q üleBkirit 16 frt jávai aaimitva. Hl. Árfaréa alá a nagy -kanlaaai 775 aa. tjaőkünyvben levő 880 4 hraa. a. ingatlan bocaáttatik 324 Q térfogattal 4860 frt. ki-kiáltá.i árban Q ölei.kint 15 fit. aaimitva. IV. Arveréa alá a n.-kauiaaai 775 ja. tjaőkönyvban levS 860<ft liraa. a. ingatlan bocaátatik 106 Q térfogattal Mr0 frt. ki-kiáltáai árban Q olankiiit 16 Írtjával azáimtfra. V. Arveiéa alá a u.-kaniaaai 711 as. tjaőkünyvben levő 880,6 lirea. a. ingatlan bocaátatik I32 Q térfogattal 2112 frt. kikiáltási árban Q Olankint 16 Írtjával aaáiuitva. VI. Arveréa alá a n.-kaniaaai 775 aa. tjaőkőnyvben levő 88017 hraa a. ingatlan bocaáttatik 337 Q térfogattal 4541 frt. ki kiáltáai árban Q Olankint^ IS frt. asámitva. VII. Arveréa alá a n.-kaniaaai 775 aa. tjeókanyvben levő 880 8 hraa. a. ingatlan bocaáttatik 293 □ térfogattal 8930 frt. ki-kiáltáai árban □ üleukint 10 irt. némítva. 2. Vanni aaándékotók a megtelelő hr. számra vonatkozó kikiáltáaiár 10-át bánat• péitftill aa árveréat vaaető aárdafBaOk kaaáliaa letenni tartóinak, a aa illatŐ hraa. a. ingatlan a legtöbbet ígérő birtokává laand, da a ki biáltáai áron alul agyatlan hraa. a. réaa aeui adatik el. 3. Vevő kOtelea a vélelárt 3 egyenlő réaa-latban la&aatni éa pedig aa l-eő réetle\'et a leUtóatől aaámitott 8 nap alatt, a másodikat á hátramaradót I év a 3 ik ráaat a Iv alatt, - ugy hpgy réaalfttbe haaaimítkató jrátolfcr mint viligaa ad&aág után tavi a lel léstől a végkíelégitéeig 0 kamatot filévenkint fiőre tartoaik jklt patai, da a saeraett tulajdonjog a vételár \', réaaének leijei kii latéea atán bekebelea kelő levén, a vételár I kátrány <ak aa aludó aárda javára mint töke bekabeieeletui fog, aaedékea kamataival ekyfllt, a aa annak iqe-\|4n eaakéal^ndő kiktbeleaéa költaég vevőt terhalendi a (kívánt Mljegilletőaéggel egyetem ban. 6. Vevő tartutik aá újonnan kéwUlepdŐ épttletet tUekár ellen Jadaig bistositaui, inig a aárda kttveteléaét téljeaeu ki nem fíaatendi. 6. A kincatári illetéket a a vétellel jirál bélyagkiadáat vevő visfelui besaámitás nélkül. tartoaik. 7. • I.elitéi utáu vevő ée eladó/falak köaölt kelen adáa-veviai aaéraődéa fog kOltatni, melyben a vételAH aa árveréaeu ígért üaitog fogja képcaní, annak -kOltaégeit ia vavl fi] aefi, aainte baaaimitáa nélkül. Baen aaaraidéa feltilelei aa árveréa feltételek alapjin ]0vend\| nak létra éa 8. a aárdaftnOk fantartja aaon jogot ói kedvoaményt, hogy r vételár 2-ik éa 3-ik! részleteinek bafiaa\'éti ilejére néave vevő le« lakkal kUlendŐ tzaraidieben klllUn killün egyaakadjék. U. Aaon árvefean, ki logtübbot igéit valamely hraa. alatti réazingallauért, a mm nntpénaét 8 nap alatt laam fogni a vétolár 4 tétaeig klagéaaitani, — nyodon jogát aj bánatpéuaét ia eWeaitapdi, a igy aaon réaa< birtoki a a aárdafínük telítése aaeriut jogo- j aitot laand a faltétalt aneg neiu tartó vovfit vagy ao in mát utou parrel ké^y«aeritini a vételár bafiaaléaéra, vaajr padig mladan lo \| vibbi el jár át nélkel • mlajdoaMa viaeaaiua-radott birtokréaat újból atirvataatatbS, — a \| midőn aa eaetlegea vételár tObblathea vot8 jogot nem fbradQbat. át érveié* láigyái képetfi ingatlanok viarajaa a vanai aaraaékoaók által akár a n,kaniaaai aat. Faranoa irand aárda fBnOkánél akár alélirattnil naponl int d. U 5—5 érüg\| illegtek intheti. N. Kaniaaa, 1883. j 106 S-l máreaiaa hé l-éo. Dr. Fémik Unió min \| t t laahttl att ftneet ■•fktitlaMten IgyTté. 4058 Ikvi éBS. inalna 17. Árverési hirdetmény. A. nákfekaniaaaí kin trvaaék laltkkvi eaatvlva ráiaéröl koálilrrd létetik, kegy\' a nagy-ktniaaai tkptir végralia\|Uténak Malo\'.ici Jiao« éa tártai végrehajtást aaanVedS hajoaai lakótok e)l\|ni vAgrulia\|tá<é Uayében Orytft Diót Jóaae(\|korrábbl>irveiVeenVtet(nél hátralékban mi 221 frt. 00 kr vételár éa ennéfc 1881 mái. 20-tól tjáró tl\| kamaUi 7 ftrtJ érvérét kérelmi küttaégek baliajtáaa végett a faot nevesftt kir. tivtaék torllletéhea tartotó a biiiotai 42 a. tjkyben I 1—8 tor aa. a. fele rvaben Matolioa Jánoa, fel rétiben padig iá. Matolict Jáaoa nkoru éa Ma tolioa Qy5fgi, ióaaef, Anna ;kitkoruak tulajdonául fölvett a a tartoaókkal egyUtt 571 írtra baotUlt.ingatlau 1883. évi ápril hé 12 napián délelitt 10 órakoc Baicta kOatég háaánál felpWati Qgvvéd Gnrai BéuS ktlaba I\'öltével niekiartandó nyilváoot árveréaeu torábbi vevő .ötvüt Diót Jó\'z.ot\' kUltaége éa veaaély^re eladatni fog. Kikiáltói ár a fonnoU kitett baoir. Arvareáai kívánók taitoanak a haotár lOJát kéispétizbon v. óvádikképea papírban a kiklll<lutt kaa^-bea Ulauni. Vovő fatalat a vWalárt 8 egyenlő részletben mfg pedig : aa jirvrréa jogerőre amalkadéeétől \|aaim\|taudó 8 nap a\'atl, a máodikat ugyanattól 60 ilap alatt, a harmadikat ugVaaiattól 120 nap alatt, 4minden agyaa résalal ulán aa inrerée napjától aaamitando 0,%\' kkinatokkal égyütt aaárvaréat teltételekben ujeghatároaott helyen éa módoaa-tok aaeiint1 laiaatni. Eaen hitdetmány kiuoasiiitival\' égy-idajulag magájlapitélt árveiéti feltételek, a ■kivataloa érák alatt a nagy kaniaaai klr. trvaaék tlkvi OMfcályinál a Bajca ktbaég •161-\|átóságánál •ifgifkintlietök. • Aa elrendelt áiveréa á lentirt tjkvbau faljagyaaadi. Aa árvtrifai hirdatmény, a telekkönyvi halóságnál ki\| lUggesatés ugy Rajcta a a a a o m a a é f ó a keiaégekban kOrOaél éa kifUggaaatéa a a rZa\'a" cainB hírlapban ba-iktatáa által jtdaaé tétetik. [ Aa iiv^réa teljeailéiáie Barts GyOrgy végrehajtó kUl4olik ki. 4rv»rlal feltétnek iWl ^ rvefia alá booaáttatik a polai sdj siljkvben f 1044 hraa. a. felveti ingatlannak Bakoal 8a\|lárdkát illaté a 506 írtra beoatlli i -ed Kikiiháai ár a becaár a aa ingaünaok a, kitUiOtt agy határnapon a bectáion alul is al fégnák adatni. 2» Árverezni kívánók tartótnak a heaa-ár lOj^át aéaapénabea vagy óvadékkipes papírban la kiküldött keaére lotbnní. 3) VavO I kOtelea a vétalárt 3 vgyuilő részletben még pedig aa elaőt aa lef aa irvaréal jdgerore amelkedéaétől aaáaiitva 8 uap alat h másodikat ugyanat>ól 60 bap alatt, a Iharmndikat ugyanattól 120 nap alatt miuden Wgynnlvétalár réaalet után ti ái véré a napjától Járó 6\| kamattal egytttt a bírói lététek tárgyában 394?5J8I. aa. a. kibaosájtott ig. miii.[rflndcÍotboii mégha\'árotott mód aze rtnt a Uagy Hanlatai kir. adó- ntirjt latéti pénstáralU llolúetni. A bliualpóuz utolaó réaalotbe fog be-asámittawij — 4, VjvŐ kötelei aa épUleUt n birtokba lépéa natjával! tUakir ellen bixtoaitaai. 5. ia iíjvaréa jogérÓra emelkedésekor vevő n megvaá} ingatlan birtokába lép, — inegjegyentBlvép, hogy a vuvóm k vitali Ibi\' aouyitvánjr aéhea * * A i ngatlan 6.) vételár ( fog aa \'1881 évi 60 t. ea. iutézUcdé k«\' ,)< at oaak aa eaatben Ing kíndatni, ha aa ár< c ée piapjától aiimitott 15 ,nap a. aa idózot . cü. 187 § a intéakedéaéoak mog-ielelŐ ui^amnlat nem tétetik. lok^a lé pia napjától a megvett naaná éa terhei a vevőt Illetik, á tulajdonjog bakebleziae csak a k kalroalainak teljes lefiaetéke ulin 0 jatára hivatalból eaaköaOllotni. A I hjodtári illeték a vevőt lerbali 7 ) KI mennyiben vavő aa irvaiéai fel-tételek hi rmalyikének eleget nein lenni>, a megveti i igatlan aa érdekeltek birnuiljiké-nak kére méra aa 1881 évi 60 t. ca 185 8-árlelutélx ni vevő veaaélyére éa küljségéie bánatpén ékek alvaaatéae mellett ujabb árverés alá b >caátta\'ik a oiunáu egy határidő kitQaéaa t lellatt aa előbbi beca illetőleg vétel . áron aluljiJ eladatik, a a ntnlaaató vevő a vételár y\|0\|0nb0aatét megtéríteni tartoalk, melybe aionban elvesztett bánatpénze beszá mittatik. i Ha aa ingatlan aa njabbi árverAien aa előbbinél nagyobb áron adatnék el, a vételár többlet a mulasaté vovGt nem illeti. ^Magy-Kánizaán a kif; tscák mint tkví latóság 1682. évi deaaembér hó 20. • \' 104 ifc-j f 869. tl. 883. Árverési hinlelmöny * A nagy-kaoíasai kar. trvsaék telekkvj oeatilya réeiér&l k>j/.\'inré tetetik, hogy % nagy-kanizsai takarékpépzlár i\'-«zv<jnytanai aig toavében Tóth L\'jU elnök ^rg/elaj, tatóna^c naraiigoaó Jóaiefné stU\'. tjá<péi Anna véK\'ebajtóat aanv#dő k"»cnnyi lakói elleni 415 irt. 4 kr. tilrn 1876. évi Jenuát hé 1-aő napjától járó kamatok, 17 hl . 91 kr. por, 21 frt. 34 kr. Végroliajtái kérelme 9 frt. 50 kr jelenlegi, a még feltaerttiendq keltaégak iránti végrehujiaai Ügyében a lent nevezett kir. trvaaék terűlatéhea tartoaó tt«. rucsoijyi: 50 ik sz. íjisvbvn A f 1 sor (iltl) hraa. a. 1(78 Írtra bccsUlt viluigkotalas s/.Otlif ée pincze a török asapiaon aa 1881. évi 001 t. ea. 162 § a második bekadéséb<;B kép^l 1883. évi mijus hó 31. uapj/tn il. e. 10 órakar Keraeaenyban a kOaeégbiró házéitól\' felpareai fl>jy véd llr leUody Béla v. klj«\'iiM, ke>bejDt\|ével megtartandó ny Uránál ái veréseií alaaatni fog. Aló 1—1 j Kikiáltfrii ár a fennebb kitelt hecaár ArVareani kívánók tartozna k a llecfir I0\| át kies pénz ben vagy óvadillképea p;>j»ir- . bau a kiküldött koséhoz lotenni. Vevő kötelea a vételárt 3 egyettlő réaa letban, még pfdig aa elaőt aa árvarét jogerőre emnlkedeeétŐl aaámitandó 50 nap alatt,\' a niAaodikat ugyanattól tfámilandó 60 itap alatt, a iiaimadiknl ugyanattól aaámítandó 90 nap alatt minden •■gyí ré«alet után mj irvarée Utpjától Hr.áu«iinnd<« 6\| kamatokkal egy att aa irveréai. fel\'ételekben Uiegliatánu aott heljsn éa módo^a\'ok tterini letiaatni. N. Kan inán a kir. Uvaték mint ikvrit hatótág 1888. évi 1 bruár hó H. I 1883. \| A legújabb teíMO tigcrciuéuy jegytékcf kívánattá tutgkapjn tuloiu mindenki posti" ingyen küldve Berlin-Wc-tend I Orllce Rudolf tanát 73 5-3 . \| inalhematikai író. AZIENDA" osztrák-franczia elQmi- és bmeset-íbiztositO társasáp. ^ AZIENDAU 08ztrák-franczia élejb- és járe\|dék-l[ijztositó társaság-_ j r :í I !] I \\ \\ \'T ■ í\'-ijf- i !• ■ Ül eit Wít Van szerencsénk a t biztositójközőnségnek tisztelettel jelenteni, hogy a lenineyozejttj két tórsa«ftg naj -Id aII ia i lo-ttKynAkséffél §ariory O^eár isit51 ruháztuk. Az ^YziencUr elemi- és baleeet-biztoeitó táreasftg ré^sérOl ezen főügynökflég tölünk nyort lelluitalniazAsu határain belül. unmU benyújtott biztositási-ajánlatokat önállóan intézem! el, és azokról a biztositÁw-kötvénypkoi1;Sartory iMv főftgyiiök ur alainiMival bo-C8ájtandja ki; továbbá jogositva van az ^Azienda" élet- és jára4ék-bizt0HÍtó-tár8«ság részéra. közvetlonül é» holp vagy moz^ó ög}ii6-kei által életbiztosításokat közvetíteni ps az azok után járó íjakat beszodni. A föügynökség elfogad mindennemű biztosítási ajánlatokat, u. m.: a) tOzkár ellen épületekre, árukészletekre, bútorokra, óséplögópéfare és raindfennemil toménykószletokb b) jégverés által okozandó kánok ellen , I c) nz ember életére minden módozatban. Kérjük Sartory Oscar főúgynök urat biztosítási ajáiílataiVal megtisztelni és maradijnk ü^ztelettojl 1 j i \| I _ „J&JZXBNIDJl" \' , ; j LláLZX&hm^ osztrák-franczia elemi és baleset-biztisitó társaság J \'oaztr. lranoziii élet- és járudék-biztositó tAreaság ■aiyarantáfl képTlaelfe^e agyarerwigl képvlirlőaégr ~------m p THM\|m. p. T1IALY m.^p. Hivatkozva a fentebbiekre, van szerencsém tisztelt üzletbarátaimnak ós »zon biztoéw-ligj^eleimnek kik eddjg is becses bizal-mukkal meirtiszteltek. tudomására hozni, miszerint ja „Foneiere IWi Ibiztositó-inW/et" fóíjgynökségéWl saját elhatározásomból megváltam és a" fentnevezett társaságok Wy-kunlZHiil löl^ynöksöirét \|©i«nléllf\|liye«( Ikllaiclioil lialt^l^OrrcI foirolLlLal mától kezdve átvettein, Kállai Niindor urat titkári téondftkkel mbgbizváij, ézentul t, biztosító köztMgeni fokozott, igényeinek teljesen megfelelni, biztosítási kötvényeket önállóan kiállítani és a lehető logkoMeiöbb feltételekot ós idijtóUileket nyújtani képesítve vagyok. Felkérem tehát a t. biztosító közönséget, eddigi ügyfeleimet beesés lizalmokkal engem, mint az „Azieiulif föftgj nökOt] i is változatlanul megajándékozni és ml számosabb ajánlataival megtisztelni. Kelt Nagy-Kanizsán mint fent Mély tisztelettel a nagy-kanizsai föügynökség SARTORY OSCÁlR fdflgynök- m KÁLLAI NÁNDOR titkár. 94 3 S ml I/IWIÉN F-eUI liUjp UpeaUjAmoaAil, V«f\| Ka» «.a IM1 $t. ftXÁtlt. Nagy-Kanizsa 1883. szerda, márczíus 14-én. X. évfolyám: Ktedotvatl Itakal Ftööp könyv-kwsokodée* Ujvánekás ataeo. 513. w. f»ftnaete«i HU Egéea ém \| írt. f>iém 4 Irt. Negyedévre I (ri RlvHU&ények: 6 hasábos petitsor ipim * kr, többszöri birditméi 5 kr. Bélyofdii 30 kr. Aitwin i egyéb hivatalos hirdetmények 10 kr. kéiyegdijon felül 100 ásóig l trt, aaontul minden inéért \'/• kr. il zMm MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLIMKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTAlilÜ LAPk £há>keeztöl iroda. Horn e lap wel- 8 1 lemi rtpét illeti közlemények külden- I fl^k Bajza utesa 4. szám- 1 Bérmentetlen levelek osak ismert kasoktól fogadtatnak el. .Kéziratok viessa nem küldetnek. wytlttér: palitsara 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanizsai- és Dé^alai takarékpénztárak, Bankegyssület és Kereskedelmi bank1 hivatalos közlönye. LE MIK HETENKINT KÉTSZER: SZER 0 AN Él SZOMBATON. Holnap less 86-ik évfordulója iazon dicső nspnak, melyen a 48-iki pozsonyi orssággy Illésnek V. Ferdi-jnandhos intéseit felirata, hogy a király Magyarországnak régi jogai bzerint való ssabadalkotmányl és Ónálló kormányzatot adjon; as országgyűlés küldöttség* által a királynak atnyujtatolt. Ez azon örökké emléke zetes nagy nap, melytől a közös teherviselés, as urbériség eltörlése, a nép képviseleti rendsser, a független Éna\|yar ministterinm, a cenzúra eltörlése, as országgyűlések Budapesten évenként való összejövetele, a vallás-ésabadaág és (örvényelőtti egyenlőség, Esküdtszék, tanszabadság, aa unió fcrdélylyel, stb. . . . alkotmányunk fa mbadaágunk fundamentális nagy élvei datálódnak. A budapeati testvéregyeteife polgársága, mely minden évben kegye-rlettel megQlni szok^ezenNdicsó.nap emlékeselét, as iojén a kpvetkező felhívást bocsájtolla lei: / Főváros polgárai! \\J Egyetemi polgártárak 1 I 1848. márcsius 15-ike arany betűkkel van bejegyezve a magyar nemzet történetének évkönyvébe. A mély álomba merült nemzet e napon éb- ME 8 J E redt Öntudatra, e nagy napon rázta le a lidércsnyomásként reá sulyosodó rabigát, e nagy napon tűzte sássiójára a szabadság, testvériség és jogegyenlőség magasztos igéit. Fenséges, lélekemelő ébredés toll az 1 Büsskébben dobog fel minden igaz hazafi Bzive, mikor rá gondol.! 8 e nagy, nemzeti ébredés 85-jk évfordulóját osltörtökön d. u. 8 tórakor az egyetem terén megünnepelni készül a testvér-egyetem ifjúsága A már megállapított I sorrend a következő: 1."Bartók Lsjcs alkalmi költeménye, szavalja • Kovács Dénes b. b. 2. Alkalmi beszéd, tartja j Draakócy ar," szánén zászló Pál, j. h. 8. .Talpra maftj valja Nagy Mihály j. li.I alatt testületileg a Petőfi-tjérre vonul b. mond as ifjúság, hol Rács Qéza j ünnepi beszédet. Lobogózzátok fel háiáitokat, jelenjetek meg polgártársak tömegesen, a lelkesülés ünnepén és mutassátok meg, hogy a magyar hazaszeretet, a magyar lelkesülés, nem izalmatüz, de soha ki nem alvó vesztktüz, me lyet féltett kincsként, szent örökségképen adunk át nemzedékről nemzedékre m ara diaiaknak I Mi bízunk bennetek, Trott lesztek. A izinház ügy. A Délzalai Takarékpinttér igazgatósága as alábbi átiratban értesítette a városi tanacsot hazafias adományáról1 Tekintetes városi Tanácsi Mintegy évtized elélt lébredt fel először városunk több polgáraiban azon eszme, begy Itt egy állandó sziobázat „Zala11 tározója* Az ízlésről. A kanizsai kaszinóban olvasta Hoffmann Már. Ha a fölvetett themát tudományossá akarnám tárgyain\', elmondanám valamely lenikon kényelmea utasításai nyomán, bogy vdjinképen miooda aa „isléa* azután elkezdeném oeatályoaw, feloszt aiám különféle no- • méi ée fajai szerint; söt tovább mennék aa osztály ozáaban, feloaatanám as izlést századok eterint, vizsgálván a századokban as egyes korszakokat, a koreaekokban a népeket, a. t bogy meglehrlőe széles alapot ke-riteek tudományos értekezésemnek, de ont fai lom, hogy a t. hallgatók aa ilyen i sáron syStemizáláaért előre le köszönetet mondaná-eelr, ée tefjee joggal rám fognák, miképpen mOrek éa aa Ízlésről olvasni, mikor ilyen gyann* ialésem van Önmagamnak is. Óvakodom ia mindiárt ezen seerény ekaefntteláe kezdetén oly kiálló izléstenséget elkövetni, mely lalán későbbi deduotióimat bkon dönthetné, mielőtt belőlük a leg-eeokélyekk épektocskél ie felépítettem volna, e a világért sva» kivárnám ezen tisztelt lár-eeség akármely Ugjának haragját magamra vefn. — A int tft e\'motdefc, ne méltós-ineo+k egyébnek venni, mint a mi lenni akar, t. i egy áis esevegéanek. ái a mit Ízlésnek nevezőnk, sson fo-\|ie>siU tartozik, melyek [agyén réges-rágen drftniátvn vannek, de mak agy a bogy. oFJen releliv fegelemfél, melyre minden mtmystásot ráWhk, mert aa emberi éisée ée Utfcgás kölöt-féleségénél fogva, valékaa kS-3* megjetéamet aseg m enged. Bogy aa vaJéten a felfogás ksienkssliágássk 4t« Mg^ebken lá\'jak abban a kSa iátornákén, mikor két vkaikooé rgj tk a máe»ke» f elemi iránt m»g-éa emee aenei rot véget a isi «jés «an a\'át« seá által sn gtfloM e» láSM, l-egj SS s í ee k sitteken la létesítsen, mely által nem csak a közmi-vsltséget, hanem különösen a magyarság terjosetését czélzó törekvést olónjozditsa. Azon idében af. ügy élén álló fér fiak ezen tervet iSMáa vállalkozás utján valésitbstÓDSk hittők, azonban leginkább az akkor beállott válság ezen retMnynek megvalósítását lehetetlenné tette] (Ezen eszme talán 7—8 évig szuny-oyadott, a midón a polgári egylet azon időbeli választmánya ismét felkarolta, s azon hiedelemben: hogy ami egyeseknek nem sikerült, egy nagyobb erőkkel rendelkező társulatnak sikerülni foghat, — ismét hozzá, fogott ezen czél kirí teléhez; s noha u előkészítői lépések jóvá) lovább haladtak, mindazonáltal annak béfejezése és kereszteli vitele 4 legjobb akarat és kiválj tetterők dacaira ismét megbiusult, ml azon feltevésre ad indokot, higy egy ily bár közhasznú, de biztos jövedelemmel nem kecsegtethető intézmény létesítése még nsgyobb érőt t. I, az egész város polgárságánaki együttes közreműködését igényli. E nézetből kiindulvs szon alázatos indiiránnyal járulunk st. városi I tanácshoz, miszerint tekintetbe véve, hogy egy állandó sziuház építése nem essz nem zetisegi szempontból szükséges, I hanem e^y nsgyobb város kellékeihez kijánatos, — tekintetbe véve továbbá, hogy egy városnak ha elére haladni és visssaesni nem akar, feladatához tartozik minden közhasznú intézményt kebelébea meghonosítani, különösén egy állandó színház által nemcsak saját, polgárságának, hanem az időnkint ott mégforduló, vagy tartózkodó idegeneknek is kellemes éq tanulságos szórakozást szerezni, — tekintve végre, hogy ss ilyen mindenki által élvezhető közintézetek e városban! letelepedésre v ou zéró vei bírhatnak és igy közvetve a város. emelkedése, s szellemi ugy. snyagi gyarapodásánsk is előnyére vaonsk, kegyeskedjék s t. városi tanács odshatni, bogy ezen tervezet leható legrövidebb Idő slstü kivitele lehetségessé váljék és e czélra mindsn rendelkssése Ha est a valamit, már ti.es ülést valami msgtogbatéval <s még sem fogbalévali akarnám rgyh hasonlítani, akkor azt mondanám, bogy as islés a gondolati tártVsk között as, a ml an ásványok köaött a higany. Ezt az utóbbikmég Is lobot fogni ée nem is lobot megfogni és sson sajátsága vaa neki, bogy a durva áras kővé Öntve, felkeresi benne a nemesebb részecskéket ée aáokkal vrgyül; síeieti kOlönöeen na ezüstöt:.az üveg hátlapjára kenve visesk-adja aa emnernek as ábrásalját teljes bfiséggel, mutatja a meleget ée hideget, a száras. és nedves időt stb. Ilyen aa ialés is. Mikor M ember eszik) ott ólálkodik aa abiosa körül s el sem bsgyja, mig sa asztaltól fel nem kel, s mikor nyakkendőjének osokrát megköti, farkasszemét néz vele n ittkörből, ott kondikéi ki n pérleány nemzeti snlnS szalsgjából) mely lyel eontját megkötött^ éppen ngy, mint n királyné gyémántoe diaaemjérol, melylyel dns hajzatát ékesíti. Valóságos kis kobold, moly orgiáit Sli, mikor a f a 1 u.s i ssldó korosmárosné Unnepnspkor selyembe öltösve sárga felkölőt tesz a fejére és \|-ed kilós fUlönfOggCit himháltaija n fülében. — Olyankor agrál örömében a képé, csigány kérőket hány, ugy bogy a kisbíró is magáit toatoe aljában ée különös gaudiummal uézegeti a esia-íalsnt. Azután torzonborz bajnasn alatt elmosolyodik és es a mosoly kétségkívül aestLetikai ítéletet tartalmas a korosmárosné blése fölött. Ha esonben megkérdesnők a kiebirét Ítélete iránt, alléba birba teljesen kielégítő felelelet adni. Alighaaeia mosolya inkább arra vonatkozott, bogy fettönit előtte eaae ellentét, mely a korosaároané kösött bétkösnapon éon korcsmárosné kösbtt ünnep-oepon Istenik, s mintán minden sllentétben meg vkn n komikum fermenljc. es mosolyra IntCtolfa. De épen n kiabúó példáik matatja, kogy aa Ialés egyik réssé, saég pedig lényeges réese aa aoslneükának, vsgv mjáskéőeL n saépsok. mivel ss aestbetiaa Ifisárolsga néppel foglalkozik, habár oaak a mévészet ben vegyis ii\'kábh a mflvé»zetek külön félő ágaiban, fa iemélsaaek a beimerékért vooot kennfcko, kogy ss IsMs nrnsesnk lényeges a saépnek, banem átlistia a ssépet es ocváltaién mindenha mi ss omnori élet aaebb oldalának körébe tsrtoalk, s sa életnek különféle téréin époly ssükséges valami, tpint a phisikal életre nézvi a levegő. Ab I kérdhetné valaki, tehát as islés ép oly ssükséges mint a levegő. Igen, igen I sőt velóságos levegője az emberi életnek, s sa isteo házától aosdve egéén ss ntolsópsraist kunyhóig éltető eleme ss embernek. As islés különben is hasonlít a leve- gőhbt. L \' Miből is áll osak.a tsvsgő; ugy-o élenyből és légenyből. As islésnek il kél alkatrésas van ; a szépérzék és a nemes érzelem. Még a fokozatokban is foltUnŐleg ba-sonlit n levegő aa jslásksa. A mint roese levegő van, agy vaa roesa ialés Is. A miat aa eredetileg Jó levegő elromol-bal, ngy elromolhat eredetileg a jó lüée Is. Ee sajátságos. \|A levegő akkor romlik, mikor sa élony kevosbedik. a jó islés] is ak-kor romlik, mikor aj szépérzék InlfiaoSiodáan következtében sa érzelem tévedésekbe osep át A levegő fokozatosan romolhatík és mindig osayol\'b tárt foglalhat eV Egéee vidékek hiiliedlek a rosa letenőről, ngy mint egése vidékek birosek a jé Tevogőrol. . I így van ea ashsléssel ia Fokonatosan fejlődhetik és fokozatosan saállbat alá 1 hely-lyenkínt, vidékenkmt más1 nódonatoka! mulatbst ás sgéss korazakokban más más ismérvsk képemk jellemét. Itt aat mondjak hogy jó, amott bogy szép j as egyik boly en finom, a masikon dnrva ; ss egyiknek leifogása sserint kSlönös, a másiké aseriat tarka, biiarr; as egyiknek Ítélete sserint emeweoett, n másiké kzerint nyomolt; aa egvik jogy mondja reá, bogy modern, n másik kogy elavult Relatíve misdspvikaek igaaa Van. mart esek sa epilhotonok] bizonyps körülmények, közéit miad megiljollk aa islést ée~kasak\' osak egyes, a viszonyok által módositett ÉMssÉsat alatti módot megindítani, annak idején pedig ak építkezést kezeibe venni Annak némi igazolásául hogy ezen közhasznú intézmény létesítését mennyire ólíajtjull, bátorkodunk felemlíteni, bogy s városi közflgyejt mindig szivén hordó \'igazgatóságunk ijj lijü 4-én tartott teljes ülésébe! . (mintegyj alapját megvetendő) az áUiUdó magyar azinház építésére 6000 flt. adományt még pedig minden visszatérítésre való igény fenntartáaa nélkül 10 évi eéybló részletekben, sőt ha a szükség t. i. sz építkezés tényleges megkezdése ngy kivánüá, ssonnsl és egyszerre Is folyósithstót a legközelebb megtartkndó társulati közgyüléiflnk jóváhagyásénak rtményében szavazott meg, a melyet a netán kószánk befolyandó adományok vagy gyűjtések eredményével együtt annak idején s t. városi tsnács iletóleg városi közönség rendelkezése alá legnsgybbb készséggel kiszolgálutni fogunk. 4- Mély tisztelettel vagyunk s t. városi tasjácsnak N.-Ksnizsán, 1883. márczius 6 án kén Szolgái: Megbízásból: Eperjuy, a kJ Knáuss, s. k. Országgyűlés. (A köképtanodei tvjavaslat tárgyaláss.) Követjük o törvényjavaslat tárgyalásé nak sorrendjét ott, aí hol aat lapnak uiokó anámábnn félbeszakítottuk. A 4-dik napnál mnradlunk. A képviselők ugyancsak bele meleged tok a vitába, a nem érdeknélküli figyelemmel kisérni a vita menetét, különösen aaon seem pontokat illetőleg, amelyekből se egyes ssó nokok a Mrgyboa aeéiaak. A leleksaeli állán pont aa sgyik résznél dominálja a helyzetet, a aaokaáLkife különösen ebből saóllalnak fel, aa állam lidekeivei szemben lölötte ssükkörü felfogás nyilvánul. Üti a hol a törvényjavaslat tanügyi éldaláhoo ssdlnak — még farosákb dolgokat [lehet ballaa^ melyek a Üsateltssó- "DejmlánmármégíriaeJ^^ elmondanám, mi aajsa islés, nehogy a ha-sonliigaténok Ujmkelegóbsln a praktikus okoskodás egészen el ne tévedjen. Minden emberben mag van as a képesség skármilv tárgyból, [mely eléle tűnik, legyen ss művészi, vsgv termásseti, kiéMsni, mi benne a szép, mi konaof a iát, s a saját felfogása sserint okát In lógja tudni njclni. hogy miért aa, do ba erre nem is képes, legalább árai, saját magánok I tudatára jön, ás — a mit esem elöl tévomtenl nem ssapsdí— élvez mollette. íme as Islés. Hogy as sa emberekben különféle Iskst, annak aa ember alanya aa oka, mart a kinyomások minden embernél különfélék, a szerint a minő mitelliégi foka, fel fogási tehetségei hajlama, neveltetése, köreve-seTo, foglálkosási körei vsgy nems, életmódja, a körülül e levő ternjésssl stb. Mert ha ea Islés — vialóbsn érsén, már t. i. a ssépnek\' sa éraéso,! akkér ép Oly különfélének kell Ily különféle egyénileg aa érzés; t a kaép isi oly sokféle magjará-msá, hsbár kell boay egy legvee alább Is nem mindig a jól értesttltf&g ssi nébon tüntetik fel. Márczius 8-án. Az első szónok e napon Holfy Ignácé volt, ki felteszi magában, hogy pártatlan less, nem kívánja a javaslat rossa oldalait tAloani, do máskép előnyei előtt nem akar saemet hunyni. A kisebbségi véleményt fogadja el, és arra figyelmeztet, bogy aa nem a többség javaslatának elvetését jelenti, mert a .különvélemény annak javítását osébsaa ás osak es alakban nem fogadható el a ja-vsa lat A javaslatot ssonban didscticai, politikai, protestáns aotonomiai és nemzetiségi szempontból nem fogadja ah Nézete sserint a javastatban hiába keresett esamét, a kisebbségi javaslat ss egységes kOséptano-dát kívánja s sn legalákb valami... 0 kös-vetitőül lép lil s aat mondja, kogy a közép-tanoda biaonyos fokig legyen egységes, azután lépjen be a bifurkáczió. Erre aa álláspontra Németorsságbsn is kasdenok bolyon-kodéi aat A szászok és különösen W/riff ellen is fordul. Hormann Ottó javaslatát támogatja. ■ Boraovicít y Albert kiltlnő besséd-bon a kormány jjtvaslsta mellett ssóUnl fel Czáfolja a kisebbeégi válemáoyt, s különösen as Sgységes középiskolái, mely nézete sserint nálunk czélsserütlén. Es a rendszer egyáltalában oly uj, radikális, határozatlan, félig-késs, kogy a tbaoriában vitatkozni lehet ugyan fölötte, do a felelősség tudatában a gyakorlatba behozni nem leket. Szónok nagy tetszés melleit fejtegeti n javaslat előnyeit, ée keményen fordul a ssáseok ellen, kik n aémst Sohulverein segítségével agitálnak Msgysrorsság és a mogyaroág ellen. A wó-nokot verwel mondott besaédje a tán zajosan éljenaik, saámoaan gratulálunk neki. Wolff replikái a aat mondja, bogy oem fogad el senkitől leenkéket a periemen-tarismusból. Kai ser nem fogadhat ja el a törvényjavaslatot mert séitl a protestáns egybás, ka-lOnÖSoo as erdélyinek autonómiáját. Mái (isius 0-én. Ea a nap a köaépiskolai vitának ötödik napja volt. Soóltakeinapon: Loaa k é lennie, a éa valam aalot eag ogl aa 1i niito alá ikerteslvái len sok si ... is, hsbér Aall. ,kögy egv defi-Irjen.] Ás1 iuas teáit mint látjuk, a sáépnekj émenüek is véghetet árnjaisls, amaanak is, n kiáltó ialéslslensígtól végig a legfinomabb islésiff. De mindslkettőnek a maga sredeti tisstasá-gában meg \'vannak feliéieleí. — A saép osak akkor ígaaéa s s é p, ibógyba magában foglalja egvrészről aa ig ájsat, más réssről a j ó t, e két ismertető jel nélkül a ssép nem ssép. As Ízlésnek Is váakak ilyen támogatói. Korlátok Wok, a melyek körébea a valódi ialés ismeretére naluaklt A ssiv melléje ál-itita as sirkSÍesiséÉet, ss áss a tör vény sekrüséget, ka érlelem a eaél-saorttaégotJ szellemi étzékiségünk pedig a ssomélrmelt. Minő hatalmas testőrsége vaa aa Ibiéinek. 4 Mindezek belénk vannak névelvi, vagy a aovolés és tapesn talán által malőlsuk lűkjlnsntve, felébresstve. As ialés lapát, már a moodotiakból is látásik, aknltara termákei a első sorban aa a kflsdslam konta létre, molyet aa ember a tsrmámitlj edd% is "" aa irtelsmC? aa állatnak nincs ialéae, osak ösattfne, a aa embert, a kinek izlése nincs, állatnak saokás degradálni. A hol ialés nipps, ott srkölas sincs, azért as állatnak ninossoek erkölcsei, és lállnk, bogy ea intésnek első támogelója kísérőié aa erkölősiség j a hol aaemnrem nioos, feltéve bogy aa nem bamie, ott fejlődhetik ugvan aa mlée, de a ketté nagy mértékben haiáreaaa meg aa ialés formáit a miat aa életünk külső viseonyei* ben nyilaik esik a ruházatban, aa éríatkoaés módjában, a külső udrariauág jeleiben; egyes korúak okban aa utóbbiak külső formalitásokká válnak; a lmok ás halalma seksnnr Sőaedolmeskedik aa erkölcs és szemérmen, kor aa ialés alkjaié félben vnn a osak a llrváay^porSeég és osélsaerüség követelményeinek hódol. Egyes korseakokbaa aat mondják rá akkor, kegy divat. Aa ialés a maga absolut formáljában nem változik, de ebben a formában, melyben divntnnk nevezzük, nagyon ifi a változatosaágnak vaa alávetve. Ea azután sokasor felülhelyeai magát miád a négy tanácsadóján, legfeljebb még a szeméremnek tesa egy kevés eoaooo-sió\', do aa erkölcsiségnek, n törvényszerű-légnek ée n osélaakrűaégnek kevés ssnvn van koesá. Hogy Inlés dolgában is áll es, a mi a szellemi élet terén más tekintetben. L L begy kegyük inkább máaoket gondolkodni magnak helyett, aat legjobban mulatja aa a mit divatnak nevezünk. Önkénytelenül hódolnia kall neki mindenkinek, mert különben neveteégessé teszi magát. Ha esnk bksn esztendővel tekint viksaa aa ember éa végig aée aaokoa aa öltönynarabokon molyok anótn hölgyek számára mtnjl folyton megnjuló divat kaaaaálatka vétetlek, akkor is már egy sa-jataéaoe rűbatárt lekotae BmesáUitaai. Magok a kalapok ia a forma legkülönfélébb nemeit múlatnák. 8 képzelem, kegy minőgendinasa volna n sussterinaaoknnk, hogyha n jelenleg divó viselet kösepetti egy krinsknas hölgyet látnának, jövid pnualival és olyan kalappal moly Mao bárkájára omléksntot, (ea e mai dltatkóa tartoeik. (Wli köv.) katk Ukésa; Miij Deselbáré, « wnülwt aj gyilirnss M Hf^h * leveelat ellea; C a i k y lálmáa, Ola4«ii Banedeh, Heúay Pál, OHtawald Ms. Laska a derék megyei- éraaltnü katko-Ukse telfcéee tagy trteeéer* talált a hásbaa. K hkaétialáara aioadje aa , így elértéé,- hogy ka saagjar áttamoasme mindea igaz bivénék sants jól aaatt a aároaseagyei tótos ajkakról kaikat a magyar állami érdekek védelmét* Leeké így kesdé beszédét: Ifivel tagadhatatlan, bogy a köaépiskolai oktatás ügye desseatimliaálve a felekezetek kasában, a k«U6 állami bafolyás biztosítása nélkül, sok hiány\', lakatságaaan visszaélést, — sőt gyar államallanas — mart szóló namasak államot, de batáioaottan magyar államot követei. (Helyeslés) tehát magyar államelienee éreUletet tüntethet fel, ezért kéea a magyar államnak megszilárdulására aa oktatás terén ia minden mégengedbető, szükséges saaküet megedni. (Élénk helyeslés.) Tbaly Kálmán ellen polémiáéivá aat mondja, hogy a Tbaly által elmondott és a magyar katbolikusokra és kaibolikue iskolákra vonatkozó snavai szólót mint megyar katholikust nagyon bántják. ThaJy nemesek intoleráns, de még felekeseti allogulteágban is eaenved. A jevas-latot elfogadja. Tbaly replikái ée aa inlole-reáliáról saóló vádat visszautasilja. Leeko plán Prónay D e a s 6 báró azóllalt fel a tvjavaslat ellen. Bőven fejtegette a napirenden levő kérdést. Beezéde mindenesetre nagy szabása volt, de álláa-pontja, mely a merev felekezeti saempontot védte a protestáns eutenomia éidekében, mégis egyoldalúvá lette különben érdekee fejtegetéseit. A tvjsvaslatot nem logadja el Lenem ujabb l-atáioaati javaalatot nyújt be, meljl a következőképen hangzik : képviselőház utasítja a vallás- ée küaokiatáeügyi minintart, tegye tanulmány tárgyává, bogy aa ország erdélyi részeiben hol volna legeaélsaerübb még kél, eeetleg károm álllami köaéplanedáaak fölállítása-egyszersmind utaaitea arra ia, kogy már aa 1884-ik évi költségvetésbe fctassa be az in-tétetek felállítására saükségea összeget. Be-.. adják: Prónay Dezső báijó, Kise Albert, * Thaíy Kálmán, Piónay Gábor báró, Lükő \| Géze, Siskovics Tsmáe, Mariásay Aladár, fiuszteries lgnács, Hermana Ottó, Sembery látván, Bariba Miklós, Iucáe József, Szent-iványi Árpád. Utánna felszólIalt Csfky Kálmán a javaslat mellett. Polemizálj Qetmann Ottó külön véleménye ellen, azután f protestáns antenomia merev aJkalmaaáea I ellen saóll aa állam éidekévei szemben ja követkor SÓképen: 1 Aa állam most már egéss hatalmával kilépett a küaoktatáe terére. As autonómiának iegbuagóbb hivei sem akarják aat, bogy a protestáns iskolai autonomia a visszaéléseknek, elmaradotuágnak ée slendriánnak szolgáljon lepléül. De ha aat nem akarják: j akkor a jelen tői vény javaslat ellen egéeaben nem leket jogos kifogásuk. £ tőrvényjavi nem követel többel, mint a mennyit a fejlődés manetével lépéet tartó proteelan gimnáziumok már úgyis régen életbe léptettek; aaok aa iekolák pedig, melyek erre vagy nem k/peeek, vagy a lentartó testület nem is akar értök {annyit áldozni, bogy verseny képesekké legyenek, aaok csakugyan Jegke-véebbé eem érdemeeek aa autonomia és azon képviselők védelmére, kik valószínűleg egyáltalában nem ia ismernek e fajta iskolákat. A ki a protestáne tanügyet nem akarja továbbra ie a málló éa muihatlan megtámadások tárgyává tenni, a ki a proteetána tanügy autonómiáját nem akarja a belső gyengeség takaró lepléül felhasználni, — pedig ily exándékot sem teazék lel senkiről — sem s házban, sem a házon kivfll álló körökbsn — as kénytelen ieea bevallani, hogy aa állami felügyelet azon mértéke, mely a tvjavaslat általános intézkedéseiben foglaltatik, sem eérelmee a • pioteetáasok tanügyeire sésve, ellenben Üdvös azon tekintetben, kogy sésssJy bajokat okvetlenül orvosol, másoknak •rvoeiására pedig ímpuisust ad magoksak as egyházi hatóságoknak éa felekeseteknek. A jó lelek eseti iskolákat as állami saoroeabb fettgyeJet sem veaaólyesteti. Mi protestánsok vess vegyaak arra ssoritvs, bogy elnézést kér jünk ss áiIámtól, kegy a lehetetlen lesgée as gsáály ásásét vegytk igénybe, ás önkor másyaaii jog tulyoe követelményekkel \|ár, aeiylaek n»g tudóit felelni a protestáns egykéé s midiken és kmssyárs meg fog Isfeést s \|övöbs is. P r é s s y Gábor Is s javaslat peeda-"jcgie. e Ida Iái ál akar szállási. Ö nem helye eeilrti a kötések ele keltése sksezlásá\', banem ss ^ységas középiskolái pártolja. A maiba, msiéárs kell nagyobb sályt fektetni,s gim sás.amfcól a gSfSgM kíküssöböíel, akkor s* ás a mfrgyewmte k/peedess. ás as i/}aséf m!, itt? 40hm években kikerüli # fÍMMÉWkti fölkái veli, mint a mai ás irodaiam is bftáysüstt a mai karban ée eit a hanyatlást abban tepaaatalja, kegy oklsááeask egása resdsaere a mai kornak nem felel m^. á mai kar sokkal realisztikusabb! mintsem begy, a hu-maalaaUkus világuéslektel olykép megtudjon barátkozni, mist aa ejőkbi kor. á tvjavasla tot nem fogadta el. Göadöes Bsiedek réezben oestozik a köaok tatás ügyi bizottság kieobbeége külön-vélesUnyéeek zlspelrében. ö is aa agyeégee köaépiskols hive. ő is a görög nyelv kikfl seöböléeéoek hive. A tvjsvaslatot külömben elfogadja. H o 11 a y Pál nim a protestáns aeto- j nomia szempontjából mól a tvjavaslathoz, 6 tisztán paadagogiai ssempontbói kívánja tár-gyalui s kérdést, á öleseikua tudományok elles szól, s nésete szerint, ma már vége vas annak a körnek, s oktatási rendszerűn-kot egéeaen máe alapra kell fektetni. A öleseik ua tanulmányok nem vezethetnek ma már benaünkei; s mathematikai a természettudományok minden ága pótolkstják a elas-sjkaí tanulmányokat mint alapot.^ Aa utilis-tikus tendentiák elől el nem aárkoskatnnk, annál kaváebbé, mert — mondja, népünk utiliastikue hajlamú*** itt as ideje, hogy aj fordulatot adjunk fejlődésünknek. A tv javas- j latot a részletes tárgyalás alspjául nem fogadja el. G r I w a I d Béla mondott Hoitsy Pál utáa nsgy szabású beszédet, s tvjsvaslatot magasabb ssempontbói tárgyalva. Kttlönöeen ssép as s mit a középiskoláról, mint a nemzeti esellem ezzközeiről j mend, a mely réezt ide iktatjuk: Ea a köaépiekols hivatása Magyarországon. Nemcsak kulluiai tényező, hanem a nemarii egység msgslkotásánsk hatalmas saellami eaaköae, nem ai egyeeek joga többé, hanem aa állam feladstjs. Ugyanez törtéata közoktatás terén ia. A közoktatásnak mist a nagy kulturai tényezfiniak magaeabb felfo gáea aat idésla elő. hmj s közök tatái állami feladattá vált, nenToly jog, melyre aa állammal szemben hivatkoani lehetne, hanem aa állam nagy köleJesSége. As as állsm, nm ly megslkotls s közegészségügyet, msly feladatai közé aaámilja aa emberi egésaeég \| feltételeioek létesítését. sfe nem lehetett kösö-\| nyöe a szellemi fejlődéi feltételei iránt sem assz óriás haladás, melyet Európa smvilisált népei a szellemi fejlŐdéelen tettek, egyeneeen esen felfogásnak tulajdonítható. As állsm megengedheti opportunifási vagy pénzügyi okoknál fogva, hogy 1 közoktatás egyse ágai a felekezetek vetéljen maradjanak, de ez eeelben a felekasetek nem oly funkeaiót teljesítenek. Megtagadni aa államtól a jogot, bogy nagy kulturális ás namsoti működését tervszerűiig sasbályozbasss és vssethesse, annyi mint megtagadni a nemzettől as ess-kŐsöket, bogy a kOzok alás terén nsmssti politikát folytathasson, bogy ebben as országban fennállásának bistoiilékát, a nemzeti sgyeégst msgslkotbssss. Az a fslfogás ellen tétben áll a msi állam tsrméssstévsl, ellen-tétben áll nemseli érdekeinkkel s végre kllentétben áll a msgyv kösjoggsl ia A magyar köajog elismeri k felekezeti iakolál, int tilági kultura lényéaőjé^ de fenttsrtjji a felügyelet jogát, melynek tartalma osélsse-rüJeg nem más, mint a hatalom a középia kólának oly szervezetét és működését bittó sí tani, mely a középiskola lényegének rendeltetésének a a kulturai s nsmssti érf deknek megfelel s megakadályozni aat, a mi ea érdekkel ellestétben áll. A mely állsm megengedné, bogy kOsoktstásának rsodssere ellentélben álljon s saját legfőbb érdekelvei, as ösnmgáról meadsss le és önmsgs ásná alá alapjait (Helyes.) £e s msly állsm eltűrné, begy kössgas-gztáai rendszere ugy szervezteseék, bogy snnak szelleme és irénys ellenlétben állana as állsm érdekeivel, as as állam önmagáréi mondass Is, önmagát eemmieitené meg. (Elénk bsiyssiás ás tstssés.) •\' (Folytatjuk.) A magyarországi néptanítók „EfttvJa-felmp«• liténéiyéirk pályáufa. As Eötvös- alapot gyűjtő központi bi-souság alapsaabátyainak értelmében aa 1881-dik évben befolyt kamatok, kegyes adományok s a reades lagok évdijalaak feléből, valamint s vallás- és közoktatásügyi m. kir. min. sr I nmáUóaágs állal alalváayosott 1500 ht államsegélyből i kétszáa\\frtos és 19 egymás frtoa öeztöndijl, továbbá á egyssáa Irtsa ás 6 ötven frtss eegélyOeesegvt alkotott s ezennel felhívja as ÖSstOddijekra ás eegély-\' öesssgekrs jegeess Igényt tártbsió egyéneket, kegy e jóUtemásysk elnyerése méljábóllaa ^Eötvöe-áJsp" küapontí gyjljtő bketteágáftoe intéaendŐ folyamodványaikat\' Lettesberger Ágost biaettsági trtkárboe (Budspeet, deák tár I.) Ugkéeébb f 1 májas l-ig küldjék bs. Ugyaseask aa Eötvle aisp gy^lőkmoiieágkea sslMvtesky l^kmkftfúmo- roe kaUolethas álló Lédsrer Ábrahám Als éa a Blkey Imre We alspitváayak jóUumé nyélnek elnyerése sséljából benyújtandó folya medváayok is. Ifss jótétaményékéijt pályáinr szándé kesék a köveikesőket vegyék figys-lembe. \| .#v lj A magyarországi néptanítók orssá gos Eöjvöe-alap iotésméoyéaek valasúel as aeesl seoros kapoeolatban álló alapítványok Omtöndnalban éa eegélyöasaegeibsn sgyedü\' oeak zaon magyarországi népoktatási intésetekben működő nevelők, kiededévók, tanítónők, tanítók éa tanárok gyermekei illetőleg özvegysí, árvái avagy keresetre képtelen nyomorék utódai részesülhetnek, a kik sz Eötvfle-alap intézménye rendes tagjaiul bei-rstkóstsk s az intézmény központi pénztárába az egy fctoyi évdijat rendesen beesői-gáltstták. Állomás nélkll levő, elnyomorodott tssiték is osak azon esetben tarthatnak igényt aa EötVöe-alap segélyösszegeire, lm annak rendek evdijaikkal való támogatását el nem mnlssstották. 2. Az sgy kétssáz frlos és az első 5 egyssás jfrtos össtöndijakra a baaai egyete méken lanuló aaen ifjak pályáabalsak, kik aa fiöt^ös-alap jótéteményeire az első pont érteimébén jogosan igényt tarthatnak. 8. Tizennégy egy ázás frtos ösalöndijra páJyásbztnsk akadémiánkon, tanitó és lani tónő képei intéaeteinkben, a középtanodák 3 felső oUtályaiban, a polgári iskolák 6-ík és 6-ík eSatályaibsn lanuló aaon növendékek kiknek szülőik vagy övéik as Bötvöe-alap intésményfeek rendes tagjaiként aa^ évi járu lékokst pontosén bsssolgáltajtták. E pályázat ból aa e^sn pontban fel nem sorolt aaon tanintézetek növendékei tincsének kitárva, * kiktől föltételüknél megkövetelik, bogy köaéptanodák vagy polgári iskolák négy alsó oiztályából biaonyitványokat mutassa aak föl, > 4. A négy egyszáz frtoa ée a 6 ötven frtoa segélyöseaegért folyamodhstoak azon keresetre képtelen szegény sorsú tanítók, la nitók öavegyei, árvái svagy keresetre nem képes nyomorék ulódsi, s kik aa első pont-bas foglaltak értelmében aa EötvOe-alap jótéteményeit\'igénybe vehetik, 6. As öeetöndijakért folyamodók mai lékelni tartoznak s) mult 18812 tanévről szóló iskolái bisosyitváaysikst b) a jelen tanévről szóló iskolai bisoeyitváayt s az illető tanintézet tanári karának ajánló levelét o) származásukat igssoló anyakönyvi kivonatot, d.) azon iskolai hatóságnak és tantestületnek avkgy egyletnek ajánló levelét, a melyhez széleik tartoznak illetőleg as Eöt-vös-alap istésménybs rendesen fiaettek. Eaen okmányért aa illetők egyeneeen aa EötvOe-alap pénstársokáhos Órley János igss-gslóbos fordulbalnak. Az ösatöndijakért ío-lyamodók folyamodványaik beküldésére as Ulelő tanintézet igazgatóságát kérjék fal. 6. A tagély öasaegekért folyamodóknak a következő,\'okmányokat kell mellékelniük: a) 8segénységi bisonyitványt, ss illstékss iskolai hatókágnak és valamely tanítói* tea-tületuek ajánló Isvslét, as Eötvös slspra történt fiaetéaeizről szóló okmányt, melyért ss slsp pénstánBokábes fordulhatunk. A segélyösszegért folyamodók folyamodványainak beküldésére kiérjék fel as ülstéksa egyházi vagy királyi tanfolügyolőségekot. 7. Alaóasabályaink értelmiben as Köt-vöa-slsp ützVöndijai éa aegélyösrssgei a különben jogosultaknak nemzetiségi és fialsksssti küiömbség nélkül fognsk ods Ítéltetni f. é. május 13-kán as 11L egyetemes tsnilói gyűt lés végrsbsjtó bisotlságs áltsl. A folyamodók aa eredmény ^elől haladéktalanul értesíttetni fognsk aa fjölvöe-aJap gyűjtő bizottság el sökségs álul. 8. ás kötvöa-alap jótéteményeiért fo lyamodók kőiül aaok, a kik 1876 lói fogva rendeeen befizették évdijaikat, hasouló minő-sitvény melleit előnyben réssséűlnsk azok is, kik as slmnlsmtott fisstésékst niólsgosan de legkéaőbn f. évi április hó slsej^l Pó tolják. 9. Oly irgyénsk, kik mák s pályásat birdeláss utáá lépnek ss Eötvöe-aJap intés-ményt festarió rendes lagok kösé a jelsn 1888-ik évben még nsm számilhatnak asín-tésmény jótéteményeire 10. ás tötvöe-slap inléaménynyel szoros kspmolatban álló sgyessr frtoe Lederer Ábrahám féle alspilványnak Sgy évi kamatát, 60 fttot, 4 föntebbi Öeetöndijakért folyamodók közül jai fogja a jelen évben meg-nyerni, a kinek T. Lederer ábrahám képesdei ig. tanár sr, ss emtó biaottság javaslalának flgyslembe vételével ods fegje ítélni. 11. A tjékey Imre {féle (00 frtos ala-pityány 80 frtnyi évi jövedelme fölött pedig aa slsplló levél értelme sserint ngy intésks-ülik aa Bötvöe-kJap jóléteményeil omló biaott Ság, begy a Segélyöesaegekért folyamodók IgyliaUűl bsamlstja Msgz. Békey Imre kir., laaíelflgyelő umak, a kl 4 fc^amedók köeül I a hé he^yeti as J £atvöeelap éydijaij a Békey lan alapitváay jövedelméből ; fogjl ezentúl aa Eötvös alap pénztárába ijsfiselni. Budápe^ten, \|l883. febr. 2. Pétorfi: Sándori s Léderer Ábrahám, I". eláöH. \'] \' alelnök. IJuitsnberger Ágost, őrley János, pénzt, titkári (ősa-utcsai iskola.) Lakiu Vendel, \' bisott tsg. Az országos jogászgyülés. A magast jogászgyüléi állandó bi-sottságn márcziüs 8-án d. u. 6 órakor Hódomy Imre elnöklete alatt fllést tartott, melynek tárgyát a f. éri észén tartandó gyűlés által: megvitatandó kérdések végleges megállspltása képezte. Dr Vaj-kar Károly a magánjogi albizottság elnöke előterjeszti jelentését. Első sorban ajánlja a Következő kérdést: „Kívánatos e a földbirtok Átruházásának és elda-rsbolásánsk szabadságát korlátozni és ha Igei, mily irányban, ós mely elvek szerint ?• Dr. Hoffmánn Pál ellenzi e kérdési mint túlnyomóan gazdaságit. Dr. Deíl\'Adami Rezső, ki azon kérdést Indítványozta, ellenkézóen a jogászgy illést bivdiottnnlj i kóulirnnsk tartja, ily aktn-ális törvényhozási gérdésben a fenforgó áramlatokkal szemben állást foglalnia nehdgy döntő .helyei egyoldalú befolyások érvényesüljenek. A \| kérdés gszdasági ol dslávsl a gazdasági egyletek már foglsl koztak, de, szükséges á jogi oldalát ia ala posaü fel fejteni. A kérdés elfogadtatván véleiüényesökfil dr. DeirAdami ttezsó Láng Lajos, Pnlsz\|ty Ágost, Ozorda Bó-d»g, gr. Apponyi Albert, gr. Dessevrffy Aurél, Szilágyi Viíjgil, Horánuky Kán idor, dr. Tisza István, elóadóul Szilágy \|DezsÓ kéretnek fel i Második kérdésül sjáultátott: .A nemzetközi magánjogban a lakhely vsgy a honosság joga vétessék-e alapul és ez mily fogviszonyokraj terjedjen ki ?* Ma nojloviei Émil e kérdést mint nem eléggé politikust ellenzi. Dr. DeirAdami Beaó ki a kérdést indítványozta, mellette fel bozza, hogy a külföldön ma a jogtudo mány (előterében áJL azzal a legkitűnőbb tudósok, kfllön irodalmi ét gyakorlati kongresszusok fogblioznak és igen jtivá pátos törvényhozási szempontból e inoz galntakat nálunk ismertetni, nol e \'kérdést ól alig van irodalmi nyom és a polgári törvénykönyv enqnelájében is a nézetek teljes divergenczlája mutatkozott. A kér-dós elfogadtatván, véleméuyezókűl \' dr. Jliermann Antal Gvnla, dr. Nagy .Fe-rencz, Ziögöd BenóJ dr. Kleckner Alajos és előadóul dr. Imling Konrád vá-UkttUttak. gyakor ati reformjára, a második sxes közjogi kérdésre vonatkozik, lehet a tör-%énj hozás megbízásából alkotott mlnisz-teri rendeletet k é s ó $ b i miniszteri\' rendelettel • ujabb felhatalmazás nélkül módos!jani ? (Véleményezők az elsóre : dr. Daemf Sándor, dr. Bors Emil, dr. Nagy Dez^ó, dr. Nagy Ferencz, dr. Vé-esey Tkmál, elósdó: dr. Hoffmánn Pál; a másoldikra dr. Ooneha Oyófó, dr. Gbo-rín Ferenci, előadó r dr. Beksies Öok. táv. As ülés ezzel 8 órakor feloszlat: tátott Különfélék. Harmadik kérdésül kitűsetett: LA köteles részbe mily előrevett • rtékek szá-léi tandók be ?\' VélcményezókOl dr. Mer- 3:egh Mihály, dr. Ebyiczkey üábor, dr. ancsó György, Ádám Audrás, Vágy Xór, előadóul dr. \'IVjleszky latváu vá-1 áztatták. A másodig szakosztály a ta-1 ilmányi sssbadalmák szabdlyozáiának e veit, a válafiztóképtjsfiég mcjgssorituá-nkk éi a taljarókpéuzkári bctiívők jógái n egővá^&nak kérdéaeit. ajánlja! kitüzotni, n elyek elfogadtatnak. Véleniényesók I az o sóro : Özvotenay Miklós, dr. Deli\'Adami Kozső, nr. Hérics károly, drj Hegedűs 8 indor, elósdó: dr. qchnlerer Gyula. — A másodikra: dr. Bárányi Jjgnácz, dr. P osz Sándor, dr. Nagy Ödön, dr. Barna Ignácz, dr. Chorin Fferenos, dr, Apáthy István, elósdó dr. weinmann Fülöp. A hlrmsdikra:] ifj. Nennann Sándor, Yár-náy Hóin, Böck Hngtt, Véglj ArtHnr, elpadÓ: dr. Kern Tiyadsr. A hannsdik Bzkkosztály jiloutósóra i inditvjányáradr. JDbirAdaml Rezsó megjegyzi,! bogy az általa javasolt kérdések kibsgyatuk, jpe-dig sulyjt helyes az etkűdtzzéki kérdésre, Héefyletl mulatság A helybeli izr. nőegylet által jótékony czélrs rendezett műkedvelői eiőadáaml egybekötött tánczvigalom igen szépen sikerűit] Diszes, szép számú közönség gyűlt egybe a szépen disz!lett „Szarvas" vendégléi terembe, mely nagy érdeklő déssel ijsllgalta a jól sikerűit vígjátékot, mint s jműsorozat 1. pontját. A mint már mojlt számunkban előre jeleztük, s „Kukli predikáczíók" czimű vígjáték sds-tott elő. Közreműködtek ebben WeíszGi-zelis, Ojllop Féni, Scbercz Berta és Mitz-ky Mari k. a, Székely Tivadar, Schvarz Adolf éf Bedó Aladár arak; kik nem könnyű szerepeiknek igea ügyesen megfeleltek. A darab jól indult, a közreműködő fiatal hölgyek és urak játéka természetes, élénk, a szerepeknek megfelelő volt. A közönség a darab komikus helyzetein és ötletein jól mulatott és a kedven közreműködőket nyilt jelenetben is zajo-san tapsolta és éljenezte. A műsor második pontja egy élókép volt: Holebérke ébredése. Hófehérkét Tomcsányi Nina kisasszony, a herereget Székely Tivadar ur ábrázolta. A kép kitűnően volt rendezve és valóban szép és hatásos volt. A kis lÓrpék is kitűnően voltak maszkírozva. A közönség kedvtelései merült el a gyönyörű élókép nézésébe s sz ábrázolókat lelkesen éljenezve hívta. Végűi Rosenberg Adata nr fiatal hölgyuöveo-dékei énekeltek néhány szép magyar dalt zajos tetszés között. - Felesleges mondanom, hogy untán Terpsichorének uralma következejtf, ki dicsőségesen koimányzott re/goli 8 óráig. — A nagy>kanizsal Ixr. hitközség megválasztott rabbija Dr. Neumann Ede - ur e bó 20-án fog városunkba érkezni, bogy állomását elfoglalja. A helybeli hitk. elölj, előkészületeket tesz • rabbija fdgadására és értesülésünk iserint ez abból fog állani, bogy a hitközség több tagjá Boglárig eléje utazik az uj rabbinak; megérkezésekor a kanizsai pályaudvarban fog ünnepélyesen fogadtatni, onnan egyenesen a templomba kísértetni, hol beköszöntő beszédét fogja megtartani. Estéj a kaszinóban tiszteletére bankett rendeztetik. - (Pályadíj nyeri gyors-Író.) A budapesti gyorsíró-egylet már-ciíub 11 én rendesett versenyén a kitűzött 8 pályadíj ngyikét Hartmann Fülöp (joghallgató nyerte el. A nevezett meg tavalya helybeli gymnázium növendékedéit, s azóta tanári Oklevelet nyert \'a gjjorsiráazatból. A törekvő fiatal embernek őszintén gratulálunk. — A bukovinai magyar testvérek haza telepítése érdekében szombaton, márezms 17-én a Szarvú vendéglő nagytermében rendezendő hangverseny műsora: l[ „Alkalmi költemény, szavalja a szerző: Tuboly Ylctor ur. 2. Nyitány a .Portici néma ez dalműből, hegedűn, zimgork, fuvola és gm donkán előadják : Rauscher Béla, Ollop Ernő, Krauu Vilmos éa Stern Zsigmond urak. 8. „Dalok\'í, énekli: Ollop Imréné úrhölgy. 4. .Változatok magyar népdalok mbly má a IbgaktuálSabb, az egén köz- íölött." Zongorán előadja: Ollop Etaó vóleménrt foglalkoztatja és mélytől min-dep komoly reform sorú függ. A jogiu-gyplés rég kimondta elvi héiyeejéífit; mólt a jnegvklósalás küszöbén, mely csak vaszű ött, kapkodó félreformok lejár-tájiak rövid napjaitól függ, a réssletes rvezésról és a batlskörról, továbbá a llemj esetleges réssel tetőséről kisebb ügyek ellátásában kellene uy\|ilstkoziii. indít Irány általáuoá helyeslésre1 talált, drJ Vsjkky Károly általános, dr. Sághy Gjlula részletes formnlázást ajánl. A for-mülá\'záa la jövő űléare halaszuiik. üky •sin, valkminl a másidik kitűnendő nj kwdéare nézvjs, dr. Vajkay Károly eb-aet a nmlrőkágl határozattal sfemben engedendő Joijjrvoslat kérdését IjáatyaM slMzottsátfi tnigííltádlói hatásköri kérdés bdrott \| ] í negyedik szakoszUlj két kérdéie elfogadtatott As sMt, dr. Dell Ad ami iadilrányát, s jogi nr. 6. rBeriot-változat ok" hegedűn, elő* adja: Ransther Béla ur, 6. Trió .Norma" cz. dalműből, zongorán, hármoníu-mon ée gordonkán előadják; Bisiuki Miksa, Rosenberg Ádám éa Stern Zsigmond urak. 7. „Magyar népdalok* éa .román dal* előadja tíllnkón: Paiss Géu nr. A hangverseny után táncskossorn. llelyársk: Első két sorban támlásszék 2 írt; 8. 4i fi. sorban körasék 1 frt 50 kr; sártuéfk és karzati ülőhely l frt. Földuinti bemenet 60 kr. Jegyek előre válthatók a Belns gyógytárban. Felfilfl-zetések köszönettel fogsdtatnak és kirla pilag nyngtiztataak. Péastárnyltái V,7 órakor. Kezdete pontban 8 órakor. A Joiysll asl\|trhUra készülőknek figyelmébe ajánljuk a m. k. tfelűgyminUster f. é. február V én 11078. u. L kelt kftvetkesö kftrrsade-leUt: A köztisztviselők mmösitéséról saolo 1883. L trvcs. 6. karma- J* HkmUm értaéméhaa a IMgf> Ur* vtnsfa ttaáa&i ím IhfTii «\|rt esnhAiyusaaia., addig & mét ti e réa-fcfrasaáiaaáé matasten szabály-ma-ősést a törváavhatoaág keiénél loend, stáfcrteit hivatalos kérdésecfolt tán szuk-sé»snnsa tartus e tarrtay halóság figyel á kavoUezókrv felhívni: A al a jSg?aát vi«f* tárgyait, a víagáiul bi-snUság imnit éi a visegálaiaál kö-<imi> eljárást ülsti, e részben, mintán ensk as trtbáJyrtndeietben lennek tfiegáUajMUa lók — ennek Tételéig as 19Tt. évi szeptember 25-én 29626. sz. a, kibocsátott régi szabályrendelet és n matyókban törvényesen behozott gyakor-let kivetendő. Ami pedig a jegyzői ál* tamáshoz megkívántató elméleti és gyakorlati képzettséget vagyis s jegyzó vizsgához való bocsálhsláa azon törvényes kallókéit illeti, melyeket as 1883. évi I. t ea. hivatkozott 6 szakaszának negye dik bekezdése követel, szem előtt tartandó, hogy az ebbeli törvényes intézke dée folyó évi január hé 21 éa hatályba lépett és az ahhoz való alkalmazkodásra nézve a törvény az átmeneti intézkedések caimtt részében sem tett módositást. A Jelzett tOrvény és kellékek tehát, mint \' feltétlenül érvényes követelmények, minden a f. évi jannár 21-én tnl lejteondó jegyzői vizsgára való bocsátáskor-mérvadók, — miben ason körülmény sem tesz változást, hogy valamely szigorló már azelőtt nyert határidőt ilyen vizsgának efcő vagy másodízben i letételére. Ép ugy feltétlenül érvényes és rhindeu ezen-iul elóforduló esetben alkalmazandó a hivatkozott törvényszakasz ötödik (utolsó) kikezdése a más megyében képességi bizonyítványt nyert jegyzójelöllek irányá-baa, — az egy es megyékben netán fennálló szabály rendeletek eltérő határozmá-nyai hatályukat vesztettnek levén tekintendők. Tina, a k. — A lankan ifién tilalma. Devecner mezőváros izr. hitközségének elöljárósága legutóbbi gyülésébeu hozott határozata álul betiltotta a maga területén a busvéti kenyerek sütését, mert mini ufóndja, rendesen ezzel az actasaal bozatik kapcsolatba a zsidók ellen oly gyakran emelt vérvád. — Jobb a kalács I — A asult heti nagy havazás úgy látszik a continens nagy részére kiterjedt ; Bosznia és Herczogovinából, a magyar tenger mellékről nagy hóekéit jelentenek. Magyarország délvidékén beállott nag) havazás a kocaikon való közlekedést teljesen megakasztotta, a vasúti vonatok is több-kevesebb -késedelemmel érkeztek meg. A déli vasúti társulat vo salain is a hóekék erélyes munkájára s a tiszt TiseJóség fokozott buzgalmára volt szűkség, hogy a közlekedés nemcsak hogy feriskadást nem szenvedett, de még késedelem is csekély fordalt elő. — A húzni nem sksró csökönyös ló majdnem teljesen inknrabilisnsk tarts tik mindenki által s nagy kár főleg fiatal lónál a gazdára nézve. Ezen rosz szokásnak oka a lónál vagy a rosz, oktalan bánáamtd, vsgy a ló szügyének keskenysége; sz atóbbi esetben nem lehet egyáltalában a lovon segíteni ,* azf előbbi esetre nézve egj tapasztalt pome raniai lóidomitó azt ajánlja, hogy a mint az ily ló megáll, a kocsi hátuljába kell fogni egy erösebb lovst s azt hajtani kell* Minthogy a csökönyös ló nem akarja msgját hátra sem vontatni: tartani s Luzni igyekszik inkább s kocsit előre. Ha ezen idomítás 11 y lóval többször vitetik véghez — állítólag —a csökönyös lóból is igen jó huzó ló válik. — Ha a tészta Inem nyúlik. Sokszor bosszantja a gazdasszonyokst azas kellemetlen eset, hogy a tészta nem akar nyilai, szakad s igy belőle ssép rétes nem is készíthető. \'A tészta ezen erétlea\'ége onnét vsn, hogy a liszt vsgy régi vsgy nedves helyen állott. Mindkét esetben ugyanis a liszt sikéisnysga a képaM satak által lelofdatváa, a liszt etoasucaifáse megszűnik. Ilyenkor adjunk mlaáea IHer liszthez s gyúró víz kősó egy evókaeáJají mészvizet; esssl gyúrjak imne a tésztát s a tészta csakhamar ismét nyelik, mert s ssvsk mészszel meg-kát telvén, a sikár mnét oldhensnaá vált. A máta-1 ízet tara Is sok más czélra Hj khdikHjik, ha eltei! meszet 20 saer ssoj i nly u • i/zei méaztejjé hsharsak s a béjáéékM meg hagyjuk Ülepedni A ssdsa le U$ űitpeét/í s felette tiszte ét.álasó mészvíz áll meg. mely w#e kítjuuk s peJerzkbes eliám tmtaná el hassnátatig r TsrteMkes Űsetek fcfyvar f?sk» A hmr»#4eÉmé miaÉsmarksa le «Me mm ti léH llíl és 1879 ifc évbsa < bessrenstt tartalékos kSaSe hadsengbali ée heavéálfaÉeh ea évi májas üleWeg augusa-tus havihsa á heti fagyvergyákorletré behívatnak, Ugysatotéa bakívataah mindaaok a haavédaltieetah, kik háború esetére tizet-helyettesekké leendő előléptetésre elé vannak jeggreuve. — lavsaya Jéesl, a hires seivány, most s Somlyó környékét tartja rettegésben. Csaknem & év óts ttsi garázdálkodásait S most egy 6 taga bandát rendesstj, E hé 3-án egy olsas vándorkareekedőt rabéit ki fényes nappal, délelőtt 9 érakor, a mint aa Somlyón keresetül Nsgy-lfeőlőe felé haladott. A esőidben dolgosé munkások látták, midőn a kereskedő megállt, de nem láthatták, hogy mi tOrténik tovább, mert a rablók egy csalit mögfttt állottak ée veaérOk lialálfenye-getéeeel fosstotta meg a eaegény olaszt 80 frtnyi pénzétől. A hatóság rögtOn pandúrokat küldött ki aa elfogstásrs el katonai ee-gilségért is folyamodott. Ezenkívül IflOO irtot tűzött ki Savsnyu fajéra. — BerssuU tett. Posionyból írják e hó 7-éről: Ma éjjel nagy szerencsétlenség történt itt Pospisohil Teréé, egy itteni pályaőr neje, darab idő éta foíyvárt betegedett Bhea hagymáaiaerfl áUspet járult, melyben erős lés fogta al, ugy bogy olyhar egésa önkívületbe. jutott. Férje, ki három napig figyelt rá, egyeaarra elálmosodott ée mélyen aludt, Mikor raggal falé fölébredt, éearevette, hogy neje 14 bónspoe kis gyermekévei eltűnt esobából. Mindenütt keresték, végre egy máeik őr kutjában találták mej; halva anyát ée gyermekét — l\'tl kaland. Egy floeeuosi Ugy véd a mult héten vadésaatrél haaatérvéo falolt a Floranoaba menő gyurevonatra, e ott a fáradtságtól elnyomva, elaludl. Egy merre arra ébredt fal, bogy egy ember megragadj bogy megskelpiroesa s a köaben tObbeaOrj megasurja. As ügyvéd emberfölötti erővel lelökte magáról e távol tartani [iparkodott] Kiáltása saonban hasatalanul bangaott sem a saomsséd kocsiban ülők, eemnvonst] veaető nem hallották meg a dulakod\'áe ssját jóllehet a kocsi ablakát is betOrték. A bor sasató küzdelem Florenosig Isrtott s ott váj lantot ták el a két embert egymástól. A dü böngőt, ki egy tébolydából -— eaÖkOtt meg, vissssssállitották előbbi lakhelyéra. Aa ügy véd aa egy óra alatt tOkélateeen megőesült — Egy régi oross lap hirdetései Egy aa 50-ee évekből esármasó ja ss oross tő városban megjelent lapból köziünk néhány hirdetést, melyek a különben silány tartalmú lapnak iegérdekoeebb részét képesik. íme birdetéeek: „Eledó egy derék-80 évee esakáoe feleségestől, akit súroló aeesonynsk lehet hsssnálni; mind a kettő erős ée egészséges. „Egy 14 éves, csinos leány, a kinek vala mennyi foga ép, a kiiamoeés teljeean egésa séges, seahad késből eladó." „Réssletfisetésre is hajlandó vagyok eladni egy 40 évee aas-ssonyt, 2 kiskora gyermekével együtt As eeesony teljeeen alkalmas gssdsság vsaetéera „Kocsiit akarok venni karoeut, eaéleemellüt, bosszú ssakáliut és nagy hasat.\' — Gorcsakoff* orosz birodalmi ksnczellár Baden-Badenben márcs. 11 meghalt — Komunduros volt görög kormányslnök márcz. 9-én este 10 órakor meghslt Komunduros baliája s parlamenti házban helyeztetett ravatalra és kedden kormányelnöki méltósághoz illő diszszel és állsmköltségen fog eltemettetni. Tríkupis kormányelnök kegyeletteljes szavak bsn emlékezett meg az elhunytról és oda nyilatkozott, hogy halála gyáasess-mény az egész hellenizmusra. A hírlapok gyászkereiben jelentek meg. - Rövid hírek. A magyar Ötvös-munkák kiállitásárs serényen foly-nsk aa előkészületek. —- ő felsége s király s Isczházi tüzkáiosnltak javára 1000 frtot adományozott — Egy ama rikai angol fndós nő erősen bizonyítja^ hogy Shskespesre-féle drámák tnlsjdon-képeni szerzője Bsco egykori ksnczellár. Azért csúfolták őt pálystársai „más ember factotumának" a szári irta Mathew Baconsr: %tA legcso-dáaabb szellem, a kit ösmsrek ss ön nevét viseli, habár a világ más néven is* meri." — Klotild fóherczegasszony, fenséges férjét egy ép s egészséges fóher* Ctegnóvel ajándékozts meg. —\' Szersje-vóbsn is oly asgy hsvstás v^ltj hogy terheslett básak dőltek össze, -p Pá-risben — mint hitlik — Michel\' Lujza az ismert anaichlsta isgatónó elfogatott — A tríessti kössági gymnázinm igss-gstója ati\' bizonyfttatjs, hogy Hbrátias tsidó volt ; de Mff sikerül neki. 4- Szegeden egy anya letartástatta saját gyermekét, ssert lopott, Igy válván slárai jsvsiáeét — Blmaerek hareseg egészségi I -Bal dsMst 250 frtot nssiasotl meg oly U-niuk jutala^azásátja, kik magakat Iskolai tkéénztárak] kezelőében kitüntetik. (Kérk Bsdspsstt értéktlssás. ée Antal ée téres, baak-heti jelentése.) váJtéhás I Budapest máraeiae 9. Bár aem látssott valésaiaünek j mégssm mondhatjuk indokolatlannak aa e heti tőeade Uslétben mutaikoaő resoliét. Kit okot is hoshatuak fel aaasic msgyará!satá{u\|, boLy miért eetek újra sa arték papírok árfolyamai. As első ok a természetei ée es ss, sogy aa elért árak önkénytelenül is eladásokra bús-ditották a epecalatiA, annál is inkállb, mert es étóbbi a gyakori csalódéi miatt már nagyon is gyanakvó tstt és csak noljozen tjid megharátkoaei a tartóé iisueee eesaéjévsl. A túlnyomó kínálat1 tehát tei oiásnetéseu lenyomta aa árakat. Aimásik ok: egjf véletlen körülmény, fjmlitetttüc ugyanis, hogy L péns-piaen kadveaő visaonkai éa az esők álul létre• boaott pénebőeég egyik ftfoatoeeágu tébyeafje a szilárd tősidei hsngulstnsk. Legújabban saonban a péuspiscs helyzetében változás állott ba. ÉesakameKkában sasrfelett megdrágult a péns e mivel ilyenkor Ameriks kUnnlevő követelések késspéneben és nem árukban vsgy .váltóikban szokta bebajtani, sa angol bankból, mjnt sa Európa és Amerika köeti kereskedelmi forgalom tőkösveti-tőjétől legutóbb mintiky két és egy tél millió frt sranyat vittek el {amerikai saámlára, miáltal as sngol bsnk! tsrtsléks csökkent és essel Londonban a péuárs kevéeeel drágult Attól taitanak, bogy laa angol bank, ha aa sranyexport növekedni talál, újra felemeli a csak nem rég leesállitott kamatlábat ée ea magában véve elég ok a tőasdék elkedvetle-aitésére. Hoeaájáraltak még némely nyugtalanító egyébb hirek is és mindezen mossa-natok össahatása aa értékpspirok árfolyamainak esésében nyilvánult De mindazonáltal a tőaide ssilárd alaphangulata iránt a bizalom nem saüat msg, osak megingott Mint néhány neppal szelőit, ugy most is remélik, hogy a renteooavereió mostanábsn kerül ns^irandre. Bizonyítja e néeet általánosságát as is, hogy s bét vége felé, mielőtt ss angfl bank tartalékainak gyengüléee tudomásra jutott volna, a oon-versió hírének colport&láia lényegee javulást tudott\' előídésni. E javulás nem volt tartós, mert ma végeredménykép árcsökkenés mutatkozik, msly érintette a játékpapirokat, állami értékeket is. Igy a liszt- és gabnaüs-lat oonjuncturái követkestében még ss sddíg nagyon favorísált malomréesvények legtöbbje is hanyatláet mutat A mint saonban említettük, as s heti árfolyamcsökkenés s bsusse u ián ni reeotiónsk tartják, e mihelyt kedve-sőbbre váltesosk a külftldi irányadó péoa-pisosok viszonysi és opnorét alakot nysr a couvenió, állandósulni fog a tőssdén is a ssilárd iránysst. A mult heti ée mai árfolyamok kösti kdlOmbeéget kitünteti ia slsntí táblázat: magy. hitalréeavény osatr. , 4\|-os megy. aranyjá Sf-os p pspirjár. osatr. államvasút magy. dij sori jegy napoleon d\'or márcs. 2. márea. 9. 320.- 8JQ.~ 318.80 8^.(0 ri 89.40 88.35 I 87.50 86.45 044.- 340.- 318.- 110.50 t 9.48 9.49 Irodalom. állapota tornát n—llri Mali. EKiietésI felhiváns ,Öyü mölcsésssti és konybskjsrtészeti Főzetek" ezfjnü szaklap 4-ik évfolyamára. Az ,10r-szágoe Gazdasági Egyesület" nem sajnálja az áldoutokat, melyekibe neki ezen magyar irodalomnak méltó díszére váló szaklap kerül, —• csak minél többeníve-gyék haazaát. 700 mmgymr dal aongorára. A Magyar Dal-Albnmll-bóli msly a msgysr épdalek egyetlen folyamatban lévő, aongorára alkalmozott egyetemes gyűjteménye, megjelent a IV-ik kötet 6-ik fllsete Is a 681—700 számú csinos dallamokkal. EfOfi-setéeek a „Msgysr Dal-Album11 kiadóhiva-tálához Győrbe iatésaadők. t ^ As ,OraBág-VlMf4 mároslue lOiki ftlsstében ifj. Ábrányi Kornél megkesci a mait ssámban ígért íréi ée mfvéeai jellem* rajsekat E ssám egyébként m igea váltoaatoe. Előfizethetni Wilekene ée Wsidl kisdókhái, Bpest, Koronabercseg alesa 8. sa. A .■siysreraéi\' havi folyóirat most megjeisnt száma betsjists eleŐ félévi pályefutását. A tapintató* íhöHŰtakintéseal enerkesalett folyóiratnak a folyamatban levői magyarosodé^ aesgelsm átaentéeáhea jelentékeny résae v aa, s már esslt saérl is táme- gáláéra Iméltő. FltiSitirf ára negyed évvé 1 fa. A sár Ittégjeleét félévi folyam 2 ffUrt megread slhető Bpesiea, Sándor-utosa VI ss. t—y—III \| i II i IMMI\|\| Merengés. IB Benőtte 4 Ceöndas Víirág, n Ahl Lel lakásom árdyas rejtekében, adár-dal, fák bls ájrayibso sem elmereng egy régi képen, 8 ágy f/ j, hogy eltflnt, hogy már vége vsn I Előttem Ilit szélid tekintetébe), 8 forrdn ölelva tortám eeeaneeen Remegve mondun: Régak érte hévvel, Susogva saélt: Lsseretlek kMveeem." Piulva r íjté ssnp fejét keblemre, Soká sok i susogtunk, ssem a szembe\', Úgy öesi eforrva ajkam ajakán... 1 Két szjóp gyöngéd női ksr tspsd reám, Felrezzeo ik... jllíis\' ép 0 rólk álmodám. Te vsgy, te vsáy imádott llís leány I \' Mért hittem ... Mért hittem; oly vakon, Bfivöe ajkaidnak csábi ló saavába\' ? ( Sokat mondó szemei Üdvömet hssudis, s reméltem... hiábaI Álomkép, remény volt Lepkemónra szálltál virágolf szirmára. . Hallgatok, megnyugszom, A szenvedés, bánat megtör Nemsokára. Menj, hová sorsod bajt 1 Hiszen csak játéksser a saiv e világon, MŐi hűtlenségről Zeng a esomora dal csaknem minden ágon. 8 ha majd eealédva téres Vissaa, s meg usod a hiú világ ssját Msgboosátok, s csókkal, Ssemreháoyás nélkül, forrón ölellek át Áa Qéaeu A vasúti menetrend. rtrjilsl IríJjl Msaina Érksaik Indul a) BécsnjbsW Barcs\' 1.1\' IS 6. lé p. I (Sopronk) I t 10 ó. tÚ p. It é. 1 Són ii é. la. ii (ss. t. HM ! i ó. II p. IS. llipf e>>sws aisa.! ojbtlj 1.0 II ón \| IS a. I p. I. 1 6 ó. ST\| p. s 4. II p. r»ff«l fXss- Sá-\| 11 kiBjtoi.) á\| i a stTJ s a a a. II. a). Bpsst [II riúmboT UIII í. I k \| t S. 4S p. d. u. 10 6. 30\| p. 10 a. 60 p Mto 4 d. 81 p.\| i ó. 17 p. r»g\|»l ÍV. »). • b) PnistkoM Bpssl 1 Ttgy. voasl \'•p.TOll j. nM m®. » cnt gTorsToaal WB.T0IIÍ S A. M p. S4.sk rtfzvl fjort »o»»t 14.14b.1 I 4 I p. is. : . vomí iih (s«. T.)r i» ssípf Aij»i j <gj ]\| 114.10s.\| Felelőe saerkeeatő: VABOA LAJOS. Társsnrkisntő t JHOnVAHH IÓE Hirdetések: Árverési hirdetmény kivonni As auó\'lendvu kir. joíróság miot tkvi hatóság kösbirré taSsi, hogy Sehvarta József végrehajtottnak Tóth litván végrehajtást szenvedő eleni 468] frt tőhe követelés ée járulékéi iránti végrobsjlÁsi Ügyében aa aleé-lendvai kir] jbiróeái területén levő Gyertyános községében fekvő, a Qirertyánosi 10 »s. tjkvban A f 1—7 sor ssám a foglelt ée } od réeeheL Tótlt István nevén álló ée sdó slspján a tertosékokkal rgytltloarn SSOfrtit becsOit ingatlan rétiére aa árverést 330 fiiban eaenneJ megállsjpittotott kikiáltási elrendelte ée hogy a fennebb megjelölt ingatlaa as 1888 évi május hó Il ik nspján d. e. 10 órakar Oyertyánoe kőaségben a kösségbíró hásánál megtortsndé nyilvános érverésen a megállapított kikiáltás árén alul is eladatni fog. Arverinni eaándékoeók ss ingatlan baeeárának IDf-át vsgyjs 88 frtot kéespénsben vsgy ss IflSl 00 t es. 48 ft-áhan jelsett áimlyammal izámitott és as 1861 évi nov] 1-én 8^38 is. s. kelt lassséaggyminiszten rendelet 8 §iában kijellilt óvsdékképes érték -pepirban a kiküldött kaséhw letenni, avagy aa 1881 60 t. ez- 170l\|>a értelmében a bá-natnénsnak a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiáliteti sssbáfyiserü elismervényt átssólgállatni. Kait Alté Leadván, 1B8S február hó 87-ik napján] As aled-lindval kirJ járásbíróság mint talakköavvi hatáság. . NlfilllCZKY LAJOS Ifi l-l Un ajjéiáshiró. I hOff JÁNOS maláta-kivonati egésaisfegi-sftr. Ezer ember aaaak köszöni s«éss-ségét és Örvend étatéssfc. 58-szor kitüntetve. HylIvánsH kösiőaet és ritka \| módja as elért gyógy eredménynek 1882. aflgnsztaB 21-ről egy anyától, ki tudja hogy cialid-fában határtalan öröm uralkodik, mert ledapa, n a Ugírttitatóbb fi-lelem re adott okotí, a Hoff Jdnot Jite maláta kítzilménifd\'. a maláta kivonati egészégi tör is a kon-cimtrált maláta-kivonat kauá-la/a folytán meggyógyult. Matt Jánoa urnsk es. kir. udvsri sasIKtá, ci. kir. taaácses. a koronás inij MialMnt tili^pa. a főbb Jorosi és Itswt1 rend toragjáosk a Hoff snoá ük inslíta kivoaat egjMÖlt fja-rosáaak, a UgtöUbeorópBiatUmn dr.sxat-Útija. Becs, Brinser-Strsiie 8. ss. Egyetlen leányom, ki ihár öt év óta bev^e köMgée- és mellfájásban szenved, a logirtóststóbb félélemre sdott okot; ekkor lettem figyelmeztetve Önnek egy hírlapi hirdetményére, melynek kOvetkestében as On, jeles piaiétasOréből egy kísérleti klldeményt hozattam. Eaen idő óta naas jsn. 1-től, jut eleéig hafználta leányom a malátasört, valamint a koncsentráli mélátok ivonslot és oly jelentékanyen javul, begy már moet is teljesen egészségesnek mondhatjuk. Mi mindnyájan gyermakflnk életének megmentjeként tekintjük önt s örök bálára koteleave érea-sük magunkat Nsumsrkt 1882. sng. 24. Tisztelettel Ioh H. fOldbirtokoenő Meumartkbsn Stájerorsiágban. A valódi Hoff Jásss-féls asláls kivonat egészségi sár ársl Maláta ffénséfi>sBr 1 flreg SS kr., 6 3 frt 60 kr.. 11 Sts( 6 frt 28 8 var 10 frt, 58 Svtf 90 Irt, % Mié MU/l ciokoládi J. Í frt 40 Ír. IV 1 frt. fiO kr. IIL 1 frt, (Mafjobti msbbjí-s%aél szabott) ItaUU czakorka lziakó eo kr. (\'„ és Vl saeské ú) Vtupvih gysrnek- tap-iunláUlint 1 frt. koneien-tralt lualiUkirchat 1 Stv( I írt. GO kiért. is. llsJita4kavé egy aowsg 50 kr, 80 krért. E§j kfts malata-fQrdS 80 kr. nnhtár:N.-KsuÍzm Fe»»flhoff«-Jóx»»f-Srtein k SJnn; ZJm Egt rutgtn: JJü-kiasskt Adolf; Biffiilw: HllWr P., Ktulktfytn: WSaaeh Fmaet; Xmtmd rm: Ljfcúg Gj.: Halottan: Bear U-; VaratJon: Iwy. i Hochriiigrr gjtjses részek; Zd/nUt Saissr é Loz; Sa—ke» ár/y: Iimns N. J.; Ktrmmám: Suat 1MB gyéfj.; Imií Spitssr Sándor Krtma : l< n;iá T.és Sa . Vuraufmlat Csetlsss Viam[ fj^fjia. Budaptittn Zsibáru utcaa 7-; i 9 11—17 70\|tkv. ss. 1888. ÁrTeréal feltételek. Horváth János végrehajtatónak Horváth Térés nsgy ésiHorváth Bariska, Jóssef, ée I Imre kiekoruak mint Horvát Imre vég-rensjtást szenvedő örökösei elleni 61 frt 34 kft tőkekövetelés és jáiuléksi iránti végre-hajtási Ügyében. I.) As 1883 évi april hó 4-ik nsnján d. a. 1Ó órakor Humor községében s Ma* ségbiró házánál megtartandó nyilvános ár* verésrti árverés alá bnoséttotik ss alsó-lepdvsi kirL jbiiéeág területén levő Mumok kösaé-gében fekvő, a mnmari 20 ssijkvbsn A f 1-48 sorszám alatt felvett ée \\-ed nébai Horváth Imre alperes uevén álló, ée aa adő .alapján 602 frtra becsült iogstlan réssé 10$ frt eeennsl megállapított kikiáltási árban. \| 2.) "Ezen árverésen a fant körülírt ingatlan a kikiáltási áron alul ie eladatni fog. 8\|) Árverezni ssándékosók tartoznak aa ingatlaa beosáránakl 10 §-át vagyis 60 frt 80 fcrt készpénzben, vsgy ss 1881 IC t ea. 42-lk fában jelsett; árlblyammsi számított és 4s 1881 aovombeif hé 1-én 3353 ssám a. kall m. kir. igaseégügyminisstsn rendelet 8. § átjan kijelölt óvadékképee papírban s kiküldött kezéhez letenttni, svsgy aa 1881.60 t. cf, 170 fa értelmében a bánatpémnak a birőiégnál előleges alhalyeséséről kiállított msakmsert elismervsnyt átssolgáltatnL 14) VovŐ köteles a vételárt bárom egyenlő réealethen, még pedig aa elsőt aa árveMs jogerőre emalkedésétől számítva 30 nap alatt, a 2-at ugyanattól 60 nap alatt, a 8 at acyaaattél 90 aáp alatt minden egyae vételári réssiet után as árverée napjától járó f% kamattal egiltt as 1881. évi deen. ö-an 391251. M: m.^ kelt randeletben előirt módos ar- aleé lendvai m. kir. adóhivatal laint bitiéi letéti pénsjárnál leásatni. A héaetpéne aa utoieé léesleéhe fag besaámitMaL fc VfVŐ kötelek aa iagatlaat térbelő ée as érverés aapját követőig ssedékai adókat és illátékat viMni. 8.) VavŐ a megvett ingatlan hirtnkáha lép, ás ásnak hasana llt illeti. I0\|A vevőnek dvéSsIt bmajatimjm Az e. o. általános Balesetek ellen biztosító társaság BÉtSBl3 A. Teljéién befizetett alaptőkéje Egyj millió forint osztrák értékben. \' A társaság elfogad : \\ 1. EfTeaként rálé blrissl^iskst e balesetekéi ellen ée pedig minden teatí báleset ellen, mely a bislositottst hivatásában vagy aaen kirtjl, otthon vagy útközben érheti. I példa: Yalamsly bankár, orvos, ügyvéd, ifodaí liivalaínok, ha a biatoiitiit 5 évre köti nme, 10 000 frt halál és munkaképtelenség esetére II frllt évi dij leüaetése mii lett biztosíthat marénak. — twb kooskássttsl járó hivattfu egyénekre nésve, a dlj megfelelő arány Len drágább. > . II. téniecm blatoelááenknt ) [ á valamely gyárban vagy más iparvállalatnál elkalmánott valamennyi egyént hivatámasrO foglalkozásuké gjakorláaa köeben élhető testi balssateti ellen.\' j •K7«romxágl vezérflgyntikaég í Budapest, Dorotjys utca i Nagy-Kaniísti MQgynökBéfc: SQHERZ és ENGrLANDBR ii 82 4-5 ál. ura EOGER dijjittaLmazott különlegességei. ÁS Bfgnr-féle naeHpnnatilIn álla-láooesn ismert és kitüntetett kdhOgés, re kedtség és eleyálkásodás ellen, elannyira, hogy számoi bel- és külföldi maktudás « nemben ja legjobbnak ismerte el. A 25 és 50 kroe dobosok Magyarország minden na-, gyobb gyógyszertárában kaphatók. Gyomorba] ellen £ g g a r léit Hodapantillák, mindenféjle gyomorbajok, emésatésliiány, gjo. morhév, béltunyaság, görvély, baltáoyeég, ismétlődj főfájás ellen. Ksea , pást illák, m lyek sgy saen eséira készült fa sasbadslina-aott gépen késsülnek, könnyen olvadnak, kellemes ízűek és elősegítik! a könnytl Illeg, aéat. Egy eredeti dobos utasítással 30 kr. Ejn^er nolianÜTény eza* k or kii (liebeois esrrsgben) a legfinomabb anyagbó\| késsült, hatásuk nedvesít, köU* géei ingdr osillapitó saer. Igen kellemes gyí-mölesistték, különösen óvják a légzési aser-veket száradástól. Szónokok; bírák, színészek, tanítók s különösen mindazok, kik hivatá snknál figva sokat beszélnek, sl nemulesz-szák ezen kitdnő csukorkákat hessnálni. Jóságak daeeára könnyen beszerezhetők; 1 dobos árk 16 kt. EGGER mandolaformáju MláU\'Czukerkál csomagolva vannak amerikai kártya-papir zacskókban. Biztos óvaaer köhögés, rekedt -aég éa gépkiesáradás ellen. Igen tiasts ma-látákivoantból és esukorból vannak készítve és nem képesnek ssmmiféle gyomor sant. Egy eredeti saeekó 10 kr. Főriaktár NAGY KANIZSÁN: PRA GER B. igyógyaz. urnái. Zala-Egermegeu Oy. urnát. ídmti Áugusztin Agoet urasnál. Oaáktornyán Qönca Hollóssy Gjr; urnát. Kesstliely: flraua Pál gyógysz. urnái. Kaposvár: Baboebay K. L. gvógvaz. urnái, Csurgón : Plaobuer F. urnái. Alsó-Lendván • Kiss B. gyógysz. urnái. 120 1-25 IWl éti <0 t. ea letéekedeee* ktslsi<kan m as mstbie fog kiadatni, lm aa árverés —é alított 11 nan alatt ea idéeetl t. • I; \|>e iatéakedénéaek megteleli utóaján létetík- $ i A tulajdonjog eevl javára békeble llee eaak a vételár ée kamatainak teljes kftiitki után tag hivatalból elrendeltetni •) A mennyiben vevő aa árveréei fal téuWk bármetyikiaeli a kittaöU időben elegei nem tenne, as általa megrótt iagatlaa aa érdekelt telek bármelyikének kérelme koratkeetében aa 1861. évi 6a L ea. 185 g. eaarint vevft veszélyére ée költségére bánat-pénaének elvesztése mellett ujabb árverés mg elrendeltetni. ;Alró Leadván, 1883 dik évi január hó 80! én. Aa alsó-leadvai kir. járáabii óság mint telekkönyvi hatóság. 192 lf-1 « j NÁBRÁCZKY S kir. aljbiró. AlStkv. 1888. 80G5 tk. 882, Árverési hirdetmény. A nsgy-ksniaaai kir. trvaaék miift telekkönyvi oaatálye résedről köehirré tétetik, bogy Zalamegje öeaveeitett árvatára végrehajtató-nak Hötí" Kataliu fei j. Horváth Jánosne\'ttje-raayai lakóa elleni 68 frt. 11 kr. tőke s járulékai Iránti végrehajtási ügyében a me-ranyei 87 saijkvben A I I aor számú ingatlan éa laita levő épületből flüos Katalint illető 160 írtra becsült Jele külön, — I 2-9sors«. ingatlanoknak ügyen őt illető 186 frtra becsült lele külön, — ugyanason tikvbeq A f I ser 227 hrsa. ingatlannak őt illető 56 írtra beeaO\'t fele külön, ugyanaaon tjkvi A f 2 aor 673 hrsz. ingatlannak ugyanaaon nőt illető 142 frtra becsült fele, — mégis sson tjkvi A + 3 sor 677 hrsz. ingatlannak kasodéul Höes Katalint illető 158 írtra beosfllt hason fele külön, — 1883. évi április hó 27-ik napján d. e. 10 érékor Mereoyén a sikálom mai kleeégbtré káeánál tartandó nyilvános árve- \' fognak, X a venni saéndékosók tartósnak\'a fenti becs-érask 10* át bánatdéoaül a kiküldött kesére Istenné I As árverési feltételek a hivatalos órák alatt n nagy• kanizsai ikir. tsaék tkvi osetá-íjánál s Merenye kllaség elöljáróságánál megtekinthetők. 118 I—I 8862 tk. 882. ^ Árreréii MirdetMény. A nagy kanissai kir. trvseék mint tkvi hatóság résééről közhírré tétetik, fcotj Téth Katalin komárvárosi lakós végrehajt siónak Tóth Fereeoa komárvárosi lakóa elleni 280 frt. tőke s járulékai irjknti végrehajtási ügyében a komárvárosi 118 sstjkvben A I 786 hrsa. a. (elvett 83 frt] 50 kr, — 786 hrss. a. 29 frt., - a komárvárosi 346 satjkvbsn i» :a» fal A f 1638\|a hrsa. a, felvett 17 frt. és 16-ik napján d. e. 10 1688\|b hrss. a. 17 frtra beosfllt ingatlanok ■illa hó 16-ik nap)! órakor komftVároa kökségblré házánál, f-n 1888. éri áprili esspi 880 eatjkvi A f 750 hrsa. 819 frtra becsdlt fekvő/ég 1883.1 épril hó 164n d. u. 8 ómkor Csapiban a köaségbird házánál tartandó nyilvános árverésen eladatpifognak, mely alkalommal a venni szándékozók tarlóénak a fenti beosánmk 10}-át bánatpénzül k kiküldött keaére letenni. Aa árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. törvényszék telek* könyvi josstályánál s Komárváros lés Csapi kösségok elöljáróságánál megtekinthetők. 119 l-l 9166 tkv. 889. Árverési hirdetmény. A nsgy-kaniasai Ikir. tflrvénjssék mint telekkvi hatóság rósriről közhírré tétetik, hogy Zslamsnys Bsaaeeitett árvaUra vétfre-hajtatónák Takáos Ferencs kisréosei lAós elleni 81 frt. 60 kr. tfikejs járulékai irlntíl végrebsjlási ügyébea á Nisiflesei 10 se tjk^ben \| Ali sorsé. a. felveti bbliötég rajta lev? ház és epületek 280 frt - II 8^7 éta 9. 10 sorsai n«440frat-fatAI \|atUn íj Irt. — s vé\|pi\| f A 2 serss.»n-2 sorsa, a* frtra\'beosfllt ingatlanok külön, t883.Jjvl aprll hó I14k napján o. Ja 10 érakor Kis* réoséo a községbiró báa^uái tartandó nyilván as árverésen eledatni I fognsk, melyjlal* kalommw a venni szánoéljosók tartoznaa a fenti becéárnak 10 % áC bánatpénaül a [kiküldött Heeére letenni. Aa irrsrési feltétakk a hivatalos onák alatt a nkgy-kauisasí kir. \|taaék tkvi oamá* íjánál slKis-réoss kö4s% elöljáróságnál megtekint\|héiők. 117 lifl 7479 th. 182. Arlverési hirdetmény. ! A ÉÍáyt-kjanizeai kir. törvényseék mint telékkönyvt hatóság részéről közhírré létetik, hoéf Zslamegyjö össsesitett árvatára vétse hsjtatóuak; Nóvák István bájessi lakós sIIsbí 90 frt 611 kr. Őke s járulékai iránti végre-hajsúl ügyébeij a bajcsai 10 az, tjkvtien I 1—9 sorsit, alatt fslvett ingátlanból Mövák Istvánt\' illető 397 frt. 50 krt-a beosfllt fele résel 1888. évi ápril hó 14-jk napján d, e. 10 órakor Bajeeán a község háaaaál meg-tartanlé nyilvános árverésen slsdatni fognak, main alkalommal a venni ssándékozók tartósnak a lenti beosárak 10 ^ját bánatpénzül a kíküldö\|t kakái e letenni. Aa árverési feltételek a hjvalalpa érák alatti a nkgy>ltanizsai kir. I^rvsaék telekvi osztályánál s Bajosa köaaég elöljáróságánál megtekinthetők; 116 l—l I • ■ ■■ ! \' . • - " i I \' \| i / \|; _ „FONCIfiRE PESTI BIZT08ITÖ INTÉZEfe" n [ [ Büdapest, 1888. február!28-ta. :j Van szerencsénk közhírré tenni, miszerint SARTORI OSZEiR ur nagy-kanizsai főúgjnökpégflnk vezetésétől visszalépvén DANNEBERG J. és WEISZ M \' Ti T ; czéget bíztuk meg ezen képviselőségünk vezetésével. M [ L ; Az intézetünk iránt eddig tanusittítt bizalomért ez alkalommal köszönetünket ;fejezvén ki, ptorkodunk a t.cz. közönséget tisztelettel felkérni, hogy biztosítósai megkötése, illetőleg megujitáfa végett, ezentúl uj képviseletúnkhoz fordulni szíveskedjék. Fonciére, Pesti biztosító intézet .mmmmmmmmm \' Uh STROBENTZ. SQHÖN. Vonatkozva a Éudfípesttn ezékolö Főnéiért, Petii biilonitó In tétel (1864-t 1870. év végett „Patti biitositd-intézet" czég alatt) fent olvasható köröivényére, mely társafág teljeien befizetett 30,000 drb. 100 frtol részvényből! álló , í liá-rom nciillió c. é- forint részvénytokévei bir, s melynek ezenkívül még tartalékaiban éa évi díjbevételeiben mintegy 6.000,000 FORJNT j áll rendelkezésére, minél fogva n teggfadagabb é» legnagyobb biztosítékot nyújtó bizioaitóintézetek sorába tartozik: egész tisztelettel qántyuk (el a t. ez. közönségnek közvetítő szolgálatainkat következ5 biztositások eszközlésére, u. in. I. égés, villám, avagy robbanás által Keletkezett tűzkárok ellen, éa pedig: a) épületekre éa azokban levő készletekre, gépekre, szerelvényekre és eszközökre ;l b) árúnak tárakra, házi eszköcökre éa bütorokraj; c) takarmányra és mezei te^mesztményekre, akár szabad ég alatt legyenek ázok kázlakban, boglvákban, akár. pedig födél alatt; NB. A bJslosiíást a lio^peleodrtt ssemes gabonára la kiterjesstetjOk, liá kellő Időben \|alebtés tétetik »aoa helyről, iiová nl íog kelysatetni. II. fővedelém re, tetég ellen, mely valamely gyár vagy bérbáz leégése avágy felrobbanása folytán a gyártulajdonosra nézve a g^ár szütie-telése, a ház toJagdonosára nézve pédig a bérház lakhatlanfága következtében keletkezett; III. ablakok, ajtók ée bútorok túkórtoregetn eskelé tőréi-károk ellen; IV. tzállilmány-károk ellen vízen és szárazon szállított javakra nézve; V. jégkárok ellen mindennemű mezei termesztményekre nézve, a felbecsült tár tftfeo megtérttéie mellett; Y VI. mx ember életére és pedig: t5ke-, kibázasitási- és járadék-biztositásekat minden módozat szerint, A biztosítási feltételek at.ee, közönségre nézve a lebetÖ legelőnyösebbek. Előforduló károk a legméltányosb módon rendeztetnek, és leggyorsabban flzettetpek ki. Midőn még mindennemű további szóbeli mint írásbeli értesítések adására, legkészségeeebben ajánlkoznánk és ^ t cz. közönség biztosítási ajánlatait a lehető legolcsóbban számítandó dijak biztos kilátásba helyezése s a leggyorsabb eliritéijéie \|mellett részünkre kérnökl fölhívjuk még a közeledő évad alkalmával a t. cz. mezei gazdák becses figyelmét különösen a jégkár elleni biztosításra, \| OMrfy általunk a Ugjutányoaabbra szabott dijak msllett nyujtatík. A Fojndére, Patti blitositó-intésit mmssinsi yafkiáw 104 1—8 DuaeWrg J. ém Welns. t_______________—.^.emi^e—— msaa. —__-_____ íí saam. Nagy-Kanra 1883. szombat, márczius 17-én. X. évfolyam: tuaaaitalai fteekei Pity köeyv. ksreakWéea. l\'jvámeháa utasa. SIS. aa. jCMSaattat árak: K\|ím évre s frt 4 ftt. Negyedévre I frt W^aiwénysk 6 hasábos petitsor Hywr 7 kr , többszöri hirdetésnél 6 kr. Bályegdij SS kr. A«t»iíií • egyéb hivatalos lárdetmé-fcyek 30 kr. bélyegdtjou felöl 100 ssóig \\ írt, asoulul minden szóért \'/« kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS A Nagy-Kanizsai városi sz TABTALMü LAP. " i Zalamegyei ügyvódegylet, a Nagy Kanizsái- ée Délzalai takarék. Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. 11 MIK HCTENK INT KÉTSZER: 8ZERDAN ÉS SZOMBATON. Szerkesztői Iroda. Hovs s lap sanl-Imi részét illető kjözlemények kfllden-I dók Bsjss utoss 4. szám. Bérmentetlen levelek osak ismert ke-sekkéi fógsdtstnsk «l. Kéziratok vissz nem küldetnek. wytlttér: petitsor* 10 kr. kegyes ület és Erőltetett opponálás. (T) Egy szóval : a szélsőbal kí-méndta, hogy ó a kormánynak semmiféle törvényjavaslatát nem fogsdjs el, mert nckn akarja, hogy az bizslmj szavssat-nsjk tekintessék. Éi ezzel a szélsóbal ki mfndoit mindent. Kimondta, hogy legyen s \'kormánynak sma javaslata jó vagy rokz. Ó opponálni fog ellene még meg-gfózódése ellenére ii. Nos ? ll\|zeu es nagyon természetes, mert ha a korméuy javaslata jó, azt maga a szélsőbal is elismeri négyszemközt, hanem áréit ínég is ellene opponál. Ilyen oppo-j liládnak tartom tebát én ezen opponálá-ál is, melyet jtfenleg a középiskolai tvjjavaslattsl és meggyőződésével asem-beki elkbvot. — Ilyen opponálás volt a csendőrség felállítását ellenzi opponáláss, a mely intézményt\' ma má{>igeu helyesnek ismer, és Ilyen opponálás nsgyon opponálta, mélyet elvi szempontból, méggyfaődúso ellen követett el. Éi bogy ez s msi opponálás clgfim-tari-dett kényszer opponálás, láthstó s hu* hsngulstán, ós láthstó magának a szflMton luak hangulatán. — A hányszor rg) Kzélsébali szónok a javaslat ellen áll fel. a tisztelt liáz arcza egyszerie elss-^ vaúyodik, mint mikor az embert vslsmi t lkiin/enm kellemetlen dolog megbsll-gatá\'á\'í kényszerítik ; és ugyan ez az eliavanyodott kiffcjesés látható a szélsóbal ftangnomiáján, a miért ily kéuyszerQlt opjpoiiálá.sra van gémberedve. Meri való-bit), egy oly javaslat ellen opponálni, a mely javaslat arra van bivatva, hogy a in agyar állsm testéből s nemzetellenes agltáfiiúk ráksebét kivágja és s seb helyet behegessze; a mely javaslat arra Vh\|> hivatva, hogy azt a magyar kösok-látási, mely •— valljuk be — nsgyon „Zala" tározója Az ízlésről. A Ikanizsai kassinóben olvasta Hoffmann kfór* .(Vége.) ! Pedig a krinolin egykoron lióditéleg járta be a világot; jó kogy most uem kordiák inert nálunk olyan eorao nincsen, a bel két -ninolia cgjmáe mellett megférne. Minő izléa-. Jplfeiwég — mondanánk mindnyájan, özönvin eifri divatban járni, de ceak vegyük, ha gparre elkezdenék hordani Páriában, Bécs-i? I>é<>, 48 éra alatti itthon sem vein* olyan kiálló ízléstelenség, — mert inlé-Unket esakia aa határozná ui<g( — hogy — d i v a l, a a mim e jalenltgi kalapok tonnája nagyon % közeledik okoa, a melyet én Onoepnepoo az öreganyámon láttam, ngy nem lehetetlen, kogy e „vuklik" kojszaka ia fölébred még egykor, ás a lóesőr árn drágább leea. Dsí-aára «nnak tehát, hogy ss islés és divat köe«) rokonok, n kettő mégis kQlOmböeik egji mástól. As islés önállóbb valami, független n divattól, — n divat pedig filgg aa isléstől, l»ebár gyakran nem hódot neki, mert ki nem UU«tl már zójni izléatelen divatról, habár an e\'ékfctt mfgis nwk mindig as ialés bizony m foké határozza meg. Ha ez izléa való-bee w, e minek mosdottak, akkor nj ilatko-Um formájának m i«en különfélének kell fesptt. sfjiiuJkeeik ee ugjanta a vieeleibon, a iiltititis, a arénák •\|rad#aéaében, nőt igen ewwááív deigeknál w, aseyoket sokszor ■••a áeynkmiemSlióknak aem Jártunk. A táré <gáa én köe\'ekedáa formáiban, e meder-Wn. n I áauná* klíönfél* égneatsiban, a t"«aeeá«&i eg/\'árrn e .inhaeeéritó padlásig, a\' ms-jU\'óí »g»t e beedeir-g. Ae a sajátságé n >ie i clíwfcek, kegy n»m imrdig ott vet\', a M e gvdega/g ée bőség StSU ia á< s mm vtkán tatáiható mi, l el a eee-Isssl — Innen ven, hegy ea inlée !»-§;<• • astgfér an tgysiöfggef, sőt k ei hsmiUh itt, teás ae a seSkeéf s t+m taftnlni jár, ms\'yet nem sok helyen nem felölt ueg kitűzött hivatásának, európai színvonalra emelje és a jövőnek oly msgyar intelligencslát adjon, mely a reá váró nagy európai versenyben képes legyen megállni és hazája lobogóját a többi küzdők közt élőre vinni — h^t mondom — ily javaslat ellen oppoAlni, meggyőződéssel nem is lehet. Hiszen a nemzetiségi államellenes sgitáciiók beszüntetése, valamint a nevelésügynek európsi szinvouslrs való emelése egyaránt életkérdés, és legyen sz a felekezet bár mi féle felekezet, de ha magyar, ka szereti hszáját,\' ez ellen az intézkedés ellen, ka csak lelkiismeretét le nem gyári, bs cssk sseutebbnek nem tartja egy-egy pártnak, mint hazájának ügyét, agitálnia nem léhet. Hogy Msgyarországban a msgyar állsmeszme hasson át minden intelligens embert: az életkérd,és; hogy Magyarországban az intelligenczia ne álljon más nemzetek intelligencziája mögött: ez is életkérdés. És a javaslát ezen két életkérdésnek biztosítását czélozza, mert ez a két életkérdés a közoktatásban lelj fájlaló édes snyját, s közoktatásbsn, mely az édes snyánsk véné vált teje után, s szellemi megizmosodáshoz a második snys-tejet szolgáltatja. Ez az s dajka, melynek omlőjéu a gyermek baáíivá, avagy a haza ellenségévé fejlődhetik, — Hát hs most már s ptsgán családok tekintettel vannak arra, hogy a dajka vére, mely gyermekeikét táplálje,. egészségei legyen, hs szt a dajkát orvosul vizsgáltatják és ellenőriztetik: talán pizony a nemzeti családnak könnye\|mflebbcq, kell eljárnia és uem gondolni^vele, bár mily fertői-tetett vért szívjon ts s nemzet gyermeke s dsjks tejéről msgábs? Nem megrovandó nninzet-e sz, a mely erre nem for- dít semmi figyelmet, vaiy hegy mkgáta dajkát meg ne sértsej az orvosi fe ígyeletet nem slkalmásza. Nos hát semmi más, mint [ilyen felfigyelt skar az lenni, mely a j jelen tvjavaslatban czéloztaiik, a mel^j fe Vgyo-let elltjn ha ellene vjtn az, kt júigát tiszta yérünok nem ^rsi, azt ijem\|\| csudáljak, de hs olyan van elieipe, a ki msgát tiszta vérű felekezetnek Jéni, azt már csodáljuki Csodáljuk, mert stinak nincs oka félelemre, éert- ott, Ihol nem kell, a kormányi felflÉyelet sens gyógyszereket, sem óvreodssabályokat \| neai fog alkalmazni. Hsnem ahol kell, otjt fog. és bog}\' már régen nieito tette nemzeti társadalmunkban, mii; sz is l\|átra vetett. A nagy-kanizsai szilház. N.-Ksnizsa, márcz. 15. Az emberiség j^várs, s humsnisnvui előmozdítására czélzéi tehát éléire való efezmél ellehet egy időre nyomni, de ntegöldi nem. Ifsgyok, hatalmasok kísérletek tettek ez irányhin, a reudélkezésflkno ál-lett eszközök minden német alkitlmlzásba vbttékj de tervfik nem silieralti A logsötétebb Itorssskbst), a leg nkgyonb leigázás idejében utat tört magának I az életre való éskmo és dpfmiyben tésttéjlott: Ilyennek tekintem a \|azinbáz eszméjét Nagy-Kanizsán. Évtized előtt már megpeudi(tetett ez eszme, és e hazafias tervnek kivitele nem az Ogy élén állott t$s buzgólkodott férfiak akaratán, hsnem sz akkor \|bekö-votkezett szomoiu pdnzviézonyok listásán szonvodett hajótörést. \| . • A legközelebb mult iaŐtytn ismét skőnyqgro került s silnháp Ugye és uicg valósitásához csak egy lépés kellett ; — de félreértések, kieléjtltetleu hin ambl- 1 I I I i tiók, j- irigységgel párosult személyjes boszu, katztszelleinbáí kind\'uló ssOkkeib-iQség és féltékenyig politikai czéloUst követő furfitng és ezekhez hasonló sm egyébp fegyverek ós eszközök használtattak i feli az ügv mégbnktatásárs. \' Jfiába szóllaltalí fel a lapok lellJes izavskbanL biában Mtdöttek az Ogy támogatói 4s védói j i felbószOlt és nsti ▼aduit áradatot megá)litanl nem lebetelt, eUöpört sz maga elfl mindent, msgávsl. ragadván az útjában állott testvért lés barátot egyaránt. Fájdalommal és leírhatatlan keserűséggel JtAltÖtte el j sokaknak szivét e látvány éi tapasztalat, nem asértd mert a jó így megbukott, hanem azéti, mért s jövúbeij vigaszt ujlálni nem tudtak.] Nem hitték, hogy as ily módon él-nyomott öazme utat i törve magának egy hamar felszínre kmrüljön, nem mertek hinni, hogy éppen az elnyomatás peresében találkozzék oly jlelkes pártfogó, \|ki az elnyomott, de mejg nem ölt eszmét a vilóiuláiljoz segítse. A délzalai takarék póni tár részvét-Iá rsaság nemeskeblft igazgatósága hálás oliamerésj érdemelt il a maga részéje, midőn éppen az áltálam vázolt időben 6000•■írtét ajánlott fel a nagy-kanizsai szinhápa\| jjíom szorul ezen jótékonyság dijm-ének sesgedezésére, a jó. tolt magábau leli jatalinát; —r arról azonbin meg vagyok győződve, logy még az utókor is hálás pzivvol fog, megemlékezni a ssiuház-alsp ifiegxoromtőjérőj. A multakból mjoritétt tapasztalatok után me\| gyózódóakéiit merem hinni és reménylei i, miként s többi helybeli pénz-intézetek is követni fogják e szép jés nemes czélu tettei, ennyivel ii inkább, - iBipthbgy s délzslsi tkpénztár tiiztnlt igazgatős^gn az \' alapítvány ra vonatkozó nyilatkozatában az áula tett alapítványt és azaal Idpcsoliteián a színház úgjót Is a tárai hatóiig intézkedésére blns. Kz. plitöiltjl az Ogy síkeres mtjg oldását/ ez kelt a közönségnél bizalmat as ügy iránt és es szűnteti meg mind azon nehézségeket, melyek eddig s színház Ügyben felmerültek. As Agy érdeméről bátor leszek leg-köselebb nyilatkozni. PlihJU Ferincz Országgyűlés. mindig a gasdagság ée bőség adnak meg as embernek, inig smott a terméesetes érsés igen szépen rántel a helyes irányrs. Dinonyos aa, hogy aa általános mOveltség terjedésével nem tart lépést az aesthetiksi érzés képzése, a mely egé«en szsbedjárá ven hagyva, s oly kevés súlyt fektetnek reá, hogy mindenki\' saját magéra van utalva, fyogy e tekin\'etbeu megaserezze a szökséges áestliéiikai izlést. Pedig es nem oly könuyen megy és bizonyos, hogy iamereteink mindennemű ée mindenoldalú gyarapodása mellett általánosaágban isólva hiányzik még a műveltséghez sok tekintetben ar, a mi ennek osak még meg edja becsét s-legalább bizonyos zománezozal teeai körül azt, a mi as éleiben homályos és nem ssép. Rohsmos haladásunk mellett minden téren, azem elől — tévesztik ns életnek. valódi essenl iáját ez in lés l,:r — kogy eaek egyet említsek énilkeséseinM lakásaink, a hol életünk nagyobb ré«rét hivatva vágynék ellölteni, nem le\'elnek meg ax izléa követelményeinek, mert nem otélsze-rüek j n viselet, különösein hölgyeink tjuhá-zata legalább aa iyilés egyik máaik leslőrét nem veeal figyelembe, s a mennyiben lobban felel meg a dívnlnak, telén annál iiikéhb, ütkösik aa egészség követelményeibe — pedig közel rokonok ss egészaég és as izléa. Emigy nyilaikotik aa fzlés külsőleg, ven neki még egyébb nyiletkosáaa is — nyilatkozik a nyelvken, es ember beezélö képességében, társalgási ügyességében. Nsgyon csalatkozik as, a ki aztTiini, hogy a nagyobb éa mélyebb mfiveltaég euyedül teszi est, kogy ss ember gondoleteit helyeeen. gyorsnn, hibái an kinyilntlmslstésra hozni bírjsi. — Az amit sVádának nevesünk,inkább ügye-eég, s bn n nsgyobb mflvellség elő Is ségltl, de bizonyos, hogy nem egyedüli leltéle. Maga ee élei elég példát nyelt nekünk arról, hogy minden mélyebb mflvellség nélkül való ein- as élei elégj pél nekünk arról, hogy kerek tsttss^n birják a társalgási nyelv sson Igyeaeégdt, mely sokkal kedveltebbekké tesei őket, mint sok valódi mfivelt-égnel béréi, ki aeenben h iá ben vaa aaon képeseág-nek, begy aat fel ia használhassa Aa isIn saelltml nyllntkeeésáaél tékát sem a gssdsgség as, mely hozná okjvelieull aatlksé-gee. Im»n aok függ tokát a drapériáéi. 8 valsmist ss ialés soksaor képss a sségény-aég kiálló mezlelonségeit jgon tjgyoain el-takarni, ugy ssalteflii, leklutetbon,lia tmhányi sgokásos szétáaforma, a a o+ekély többnyire másoktól snerselt szelleini ItŐke ügyn ful-használása is ollaksrja/ a sMllomij\|llre\|iiiégei. Minős p sokssor alkalmunk iulkiáljaui i Minő Ízléssel! öllösködik ee, pedig isnysgi tolrotsógo meg sem engedné, vagy, mjnö swgaatiával mosogés beesél ts, pedig ürss a Isfe. Való-ban, mi sem mulatja jobban ssL hogy ss islés a cultura terméke, n\\tnt ilyen s baeeuló észrevételek ée lepeastalások, melyeket as jeniber minden nlkelommal tehel. iSőt tagad-■halatlah, hogy n szellem egyoldalii kjkép-aáee halérozOUan alaaépialés rovásáj* löriéiiik. Mert mintán aa ialés oly közeli routouségbau van míndazsal, a mi aa érsékkel ösaelügg, habár seeltemi eredetét nem legsdbai\|a meg egészen, n Szellem egyoldalú lojlmsléw idővel kösönyöesé tesz, miudae iráni, a Imi as islés követelménye gyanánt lép elöl Íme ae Isléé élsibevágó praktikus oldilla. És au-l nál jobban saemne fog öllsSii, ha killatjuk, kegy Ijoiuiaii asármesílt ,es islés. JkeVlestvé-rét, e aaépst emliletlem, már. A jtpetureégót is leleoroltnm. Aat is eliimndoltam máit, hogy kiérzésjét a atépnek nevopnük islé^nsk.i Származik teliét ee élénk éméekől, a kedélyből, as erkölesi érzékskből, ss észből, éjs értslemn bőt. Ha essknsl konogiátunk és [ikérdozzttk őket, esek est fonák Ifeíelni, \|ógy n mit kiérzSak, as veltaképeq nem tufcs, mint s harmónia, a kttlönléle leltételek Öeaahang}a. Ennyiben iá hasonlít a^gyea is .a saénbsn. A ssép is i a gyorsan \'áMakáulkstŐ részek srányoe össmiangja 4— -ajtnélyből kedélyüukj ben a ] masfslégwUttség ysaie sairmaálk. A ki ssoliáját berendezi, ks egyik Llalára két képet akásat, a mslyek ngyUie kiiebb n máj síknál, arra aat mendjákV hogy lislés\|sleuü\| rendente be, —- aa srásytalaaség bánlía ssemeiíiket. Angol keiitékljen, lu»\| a mfivé eset a torméseat reodstlenségébe r«ndaseri aker [hozni, bizonyos; kMéíynsügodtaágot Idén ele a fasorok, ss ös énnek, a bu kórsa tok a virágágyak szép^\'in^nOlriájs, «r^uyosiá\|í — es a jó, és sséa Ízlésnek megfelelő. ES\|Sa arány,! es ss össhang idézi flő leik Iliik bon azon Sllapolot, mslyst gyönyjlr-nsk, éívesptuek neveeünk. As islés tsbát [ss élvssslak fonása, \| a lelki gyönyör alánja. Épugyi iiiiut a kaseáltaág, a zavar, miVor aat bárhol] észrevsilstlk, lolkUbkheu ss nt-lenkesl ál apeiot asjlliJ 1.1. a kellemelleuJéé érzetéi Azt as sllentétsl azután, mely jeikünk kiváusluia] s a szemléli tárgy kösött felffl«nll, a lélskj iparkodik Ijiegyenliloni, midőn \|<jn-dolatbau öaaaeállitjn n szemlélt tárgyat hiányai vaj ogVült — ea a krit lka. Egyelő-sönségps életből Vntt sgysserü példa ázt iobbau fogja magvilágitsni; mert a pliislaal (slésnéj ugysuasou jtlrvény uralkodik, alibelyt a [ovm( sólslaunak találjuk, a mit Islésülik sseuual megmond, azonnal iparkodunk pólóiul n hiányt, hogy]íalésÜi>knsk megfelelőleg ss arájiyt belyro áijitsnk. A logssébb szobpr, bs valjupoyik réssébeo nliios meg a kellő arány,! vagy egyik máaik réssé hiányaik, anonnsl a [fogyatékosság érzőiét kelti föl beo-nüuk jés ízlésünket sérti, épugy vágy uh k mikor vslátuolv mfltárgyaál, ezob^rnál, képnél, vagy egyéb más a mfrpareaikksk közé tartozóTlonuéknél as egyik másik réss Időin-talausága savaHa aa össehangot, tcely; a kollemea éUés felkeltésére oly négyon sstik-séges. (— f A mit egy hesai ivó a mű vészeli ménre néave \|moud magasabb azempontból, aa.rá illik sa Illésre is, hogy L L az emberi }ét tökéletlensőgénak vég nélküli láuczolalábjau a kisgyanlUietlea ellentétek, a szenvedélyek báróiul nyUghatlan kedélyünk saünni nkm tudó küadífimei alatt, ssöyal sz emberi tragédia egész hosazá kinnádján egyedül a mÜvésnot alakzatai ItUkrüzik a jnluaeuségel; ijlUsotius összliwigsasban { a a tökély V hang képében rejlő hatalom tisztább légkörbe emolflclküu\|tet» béklólis u r ügözi a folyton háborgó akaratot, belolyasa alatt Uaala seemléletts olvad a fáié öptut at. A mflélvenet iskál tárgyilag tekintve a legnemesebjb bédilé sser t esilln-pitér bakii i, engesztelj hatására néave egyjen rangú a I illés jólékoriylságaivali Márczius 10-én. Consütl áljuk megeiégedéeeel, hogy a es ászok rendesea kikaplak minden szónoktól, akármely párthoa tartozzék is as: As Ő túlkapásaik, a „Schulvereinnal" való eoqnettiro-»ásuk megérdemlett leczkékben réezeeülnek n ház minden oldaláról.- Orbán Baláns volt a tárgyalás e hatodik nnpján aa első aaónok ki éleeen kikelt aasászok ellen. De megkü-lödbösteté a ssáas népet, melynek ősei a felhőzött történelmi adatok szerint jé msgyar érsslmüek voltak, ama lelketlen saáes izgatóktól, kik ott voltak mindig a haza ellenségei közi, a latárveeetőktől kezdve egésa a# legújabb mosaka vezotfikig.Érdekes példákat idés s történelemből, s szemükbe mondja, hogy inegtauulliatnák, miszerint aa Erdély magyarságát posatilÓ Bssta és Garafla oxin-koslársai voltak; hogy Rákóesy sssbadság-harcsaiban városaik a -Isbanozok búvhelyeül szolgáltak, bogy a muszkákat IS4S-~49 bsn is a saássok hívták és venették be. As Őseik ssonban jobbak voltak, a vezető értelmiséget kell oazel vádolni; aa állam nyelvét nemoank iskoláikban tanitotlájk, hanem a közélet minden terén aaéltiben hkszuáiták stb. A törvényjavaslatot a jelen alkkjábsu nem logadja e\|, osatlakoaik a különvélenénybén, ugy a br. Prónay DessŐ állal benyujtblt határozati javaslaUioa. Utána Hoffmann Pál móllal fel a törvényjavaslat molletl j csodálja hogy a katholikuaok nem tesznek kifogást s javaslat sllen ,s n prolsstsnsnk, kiknek autouomiája biztosjtva, a javaslat elleo szólnak. Ason változásra, melyet a javaslat behozni akar szükség vaa. Szól még a szászok sllan és trvjavaslktot elfogadja. _ Est lehet joggal moodaui aa islésre nézve és uinos oly psokély dolog, melyben a uemesült islés spsserS vonása nem mn-lakkozhatnék, s moly bnnuünk bármiben ia a feloaillámló öröm érzetét fel uem kehené. MŐvészi dolgokkan egyáltalán a rend ée ösaalmng aa, tnely lelkünk érzelmeivel mint rokonhnng, ha szabad mondani, Oseee osond 11, s nonj maradunk táVol as igasaágtól, mikor ast mondjuk, hogy az ismert közmondás, mi-sserint rsnd a dolgok lelke, még annyiban ki I is bővíthető, hogy aa Összhaug aa . igazi bo\|dogaág feltét, Az ialés még a köaöuaégea közi munkáknak is laege^ja a művészei fel-létoloit a a mesterség ott less művéenettá, n a hol finom Ízléssel párosul, s a hol a tormák aasá iamsttetik fal, a minek lennie kell, igy nevezik nslán a kiváló ialéasel előállítóit ipari lerméket,jn Ű i pa líu ak, a mely fogalom-bab Öeseeolvsd a mflvéanet ée mesterség, est as Ossaeolvadáat leketővé teaai aa islés. Es miut a~ Ctiltura terméke nagyon tei\'méfsetesen osak etl jelenik meg legelő-szőr a esek sson népeknél található, mNyek a műVeltaég bisonyos fokán állva ea emberi tevékenység terén ak önálló törekvések hnr-ssakába léptsk. Aa izlée az.után n népek kdllurájával rgyütt fejlődik és asaal együtt enyéanhetik is. A régi népek \|0eSl különösen aa sgyp-Ionnak ée indusok, a görögök és kieebb átértéiben a rómaiak [azok, melyek a onltar történetre néave tanUlaágos megfigyelésekre adhatnak alkalmat. Modern fetfogáaUnk sserint n anén és mié-see mintaszerű formáit csak a görögöknél látjuk, a maga a legdurvább fanekna termék aa isiéinek kiváló finomságáról lese tanúságot 8 bábár a görögijk műveltsége kétségen kívül egyptoun ereoetü, aa egyptomi inlée n maga eredetiségében korántsem vetélkedhetett a Mrögöké^el. Tudjuk ugyanis, aa Egyptoiuból fennmaradt műtermékekből, kegy ízlésük inkább a ssertelenségbe fajult, pyrn-tuiseik tokát felkeltlii lik ugyan nagyaaerSSégSk állal a iborasdályt, s eaodálkosást, de nem est a nyugodt kedélyállapotot, a gyönyörnek; azon élvezetéi, ret bennünk a Z ADM ^ .ttT^ ^r. ! \' I \' • \' Il •\' \' 1 I I Gr iker János Hermana 0«i kieeU-(iHaklil elfogadta lekéss Béla ti a trvfavaala* alapija átüt* a MM tárgyalót alapjául aitafadK Ta rgeevi Ujoa hóaay Owi ír. Mif lllia^ayéi firtatja. Mimin 13-én. A köeópiskalai törvényjavaslat fölötti általi* viia még miniig nem irt vágat i« mif napig fog tartani, padig szónok szónok •ia vaaai igénybe a kis ittrelmét A mai napon H i r i t a Antal volt aa aleő taónok, ki bór a jaraalatat nam tartja tokélelet miuak, mely mindenkit kielégi tom da a középoktatás Aa nemzeti anllnra érdeke megkívánja, hagy ezen tokát hinyatott trv-javatlai tégre törvényerejére amallaMÓk. Netáui aggodalmair\| náava a részletes tárgyalásnál megnyugtatást vár ia aairt a javaslatot illalánoMÓgbaa elfogadja. A sután egy nagy aaáaa férfin kOvetke ■alt Zaj Adolf, (GrófTeleki SáLdoraaerint olvasd Caiy), a ki negyedfél ériig beiméit a nélkül, hogy többet moudolt volna, mint a mit aa 6 aaáaa kópviealőtársai már eaerazer elmondtak, aaóval ia iriabaa. Niaee aa a t- parlament a világon, a hol aa 6 tulaott ki* fakadáiait, meréta valótlanaágait annyi egy-kedvB türelemmel végig ballgattik volna, mint tette eat vaia aaemban a magyar parlament, pedig negyedfél órai lemen latiéban nagyon ia iparkodott kiftraaataai a bia türelmét. — A jó ttldejtl aaónokot még abban a tiaataletban ia réasaaitették B,a r a a v i a a y Albert, Dobtáuezky Péter, Harmann Ottó, Tiaaa Kálmán, hogy foleltek rá, peraae agy hagy aligha megkötaönto. A miniaaterolnOk Zay Adolf hegyed-félórai beesédéf pamfletnek neveata éa valóban aa ia vok, éa ennak kapoaiban agy rO-vid imp 10 vitat lóban kaiaviligitott a namaati-•égét fóltS ttáta képviselő urat, ugy t hegy a többiek it érthetlek belőle eltgat, aaok t i. a kik a 8ehulvarainnal kaaaintgatnak ia virjik megváltójukat ennek kOréből. Tiaaa Kálmiu beiaédjéi e maga aa „Egyetértie" ia megjegyai, hogy nagyhalitu volt a hogy a Za\| beszédének meghallgaliaiba kimerült bisat agéeaan felvillanyozta. Mareziua 14. Ea volt a kóaéptanodai törvényjavaa-lat tirgyaláainak 0. napja. A vitát Lánczy Oyula kezdette meg, védelmeava a tvjavaa-latot Halyaa érdeklődésű beezódét igy vigai t E vnának minden beveeeóge éa némely mulandó keeerűségei daczára nam kólli, hogy a folakanetek kipróbált magyar haaafiaiga aaaa áldozatot győzni a a namaatnak meghozni logjn, szellemi tartalom aa, mi aa Onfaotértéének ée helytillienak eeakOia. Már padig ha van nép, melyre néave ezen\' atrnggla for lifo viltigoa, ugy biaooyám a magyar nép aa. Két ttta kOai szorítva, nyugaton aa eu-rópai.oaiviliaioaió tulhatalma lenyegeti, mely alól ninoa máa menekvét, mint a kuli urának m-wzetiee aaaaimiliaaiija ; keletről padig ujoiiuttit támadó népek OaOoe, a tulaaim, k^taUl oetromolni, ezzel aaambao a legbizto-aabh védgátak egyike aa itfikesebbjiadivi-l dualitásnak torméaaete* aanpramiaaiója. llogy a magyar nemaet a létért való liaraabaa M lágyan fagyvereave a győaalmea helyt-állát leghatékonyabb fegyvereivel éa eeakO ueival, ea vall kapa ifjaságától fogva raügi-ója. Innak vél ildoáhatui, midőn aaan tvjavaalathoa hoasájánil ia enyhitetlen alakban Vali elfogadását buzgón ajánlja. (He lyaalia a jobb éa kflaépbaJoldalon.) Után na K iaa Alkart teóUalt fel kom* aa^b beaten. Védi a folekaJtok önkor-mé^vaati fogait ée agy tórténelaJ tankönyvből Vm egyet tételeket /tTlaly Kálmán kOtbeeeólláta menet Vraknéi VUmoa akad. titkár) melyekből aat kOaetkeatetí hogy a történelem kamiaittatva taníttatik a kormány foiflgyelete alatt illi iekolákbaa. A javaelatol nam fogadja el. Horiaaaky Nándor elfogadja a tvjavaalatot aa ál talán aa vita alapjául. Bariba Mikiié a aaélaőbal aajoa tet-aaéanyilatkoaatai közölt esóllal fal a javatlat ellen ; baazéde mindeneeetre figyelemreméltó volt —\' F i a o h a r Vilmoa a javaalat mellett, Kriejat in ko vf oh ellene, Wigneir Jóaaaf rokontzen vet beeaédében a tvjavaslajt mellett, fi a o o n Jóaaaf aaiaa a javaalat ellen. _ Czikk-Czakk. j RierietM tanárok. A íetekeaeli aaellem domináló a középtanodai törvén) javaalat fölül li vilibaij. Van itt aaó aoktaor a aaeraelaeek által veaetett gymoiaiumokril ia ia dioeérelére legyen mondva a legtöbb taónok nak. kivéve qihiny nagyon ia elfogult raformilt folekaaaiü aaó* nokoak, ki egy kitté nagyoo ia elvetette a ailykol a nemoaak a aaabadaig aaeretetit vindikálta aa Ő foiekeaeli főiakaláinak, hanem a törvéuyjavatlat aaempontjából ugy nyilat* kosott, mintha aaok a gymainiumok aemmi kiviuai valót aem hagyninak. A raaliamútról ét idealiamuról ia roll aai a javaalat tárgy aláaának alkalmiból, erről mié halyen bőven togok szólani, hogy ad jabaurj-dum veaeaaem aaok nak uézeleit, kik mir moet ia a mathamalikára éa. a természetiül dominyokra aka\'jik agóaa középiskolái ok* tatáaunk rendszerét foktatni. Most asak aat akarom megmandanii hagy a középtanodai trjavaalat tárgyalásánál inkább helyin volna a nilunk szerzetosek alatt levő iakoliknak elismerést szavazni. —j Benozéaek, piaristák, práqmontriaiok ia zirciek elévttihatien érdemeket aaareatak maguknak kOaipiakalai oktatásunk körül éa nemhogy alayomói lattak volna a szabadságnak] hanem inkább nagyon ia meleg ápolói. magyar niiiá keadelt hordani, já fl. oeatály Irodalmi tanára F, kéihetenkint egysaer saa-hadán választott] költeményekéi aaavaltatott. Erre Onkinyl Ideije jelentkezni. Ked vpa, derék ámbár volt aa aa F. s arra jól emlék-aaam, hogy a taámóaarag áa imádáaig aaerette eat a példái egysze Utégfi ia páratlan ayijaaeigu banaaéat Egy pénteki napon lamé! saa vallási \|ira kOfetkeaett Aa in alafi-kus barátaim, köetük la iáin tollú aaóta el halál oaott N. A. aat ajánlották, hogy tanuljam meg Czuosor iBi a d ó jjá t, Valahol megkéri latiak annak tgyik példányát megia tanultam. Jelentkeavén a asavalliara, kiállót-tam a katedrára, de a mint elmondtam a eaimét, oaendet intett a tanár, ée mondá: Föléi vannak a falaknak is, moat még nam aaabad, hanem 4- Cauozor igen! jó barátom ia aesrietes társam levén, elmondom a Kiadé keletkezési történetét. Olyan ilvaaetee óránk vall akkor, hogy btaonyára aankire aem i vall hatás nilkttl a több miut 60 főnyi la-i nuléaereg köafll. a Ilyen mamelukok a papi tanárok 1 Ma hintáitok őketl VélkoJ követtok al a liaaa geniuaa ellen. Ám versanyeaaanak a többi felokeaetek velük; da a kik a hátáéit nemaet asolgilatában egy aok aaát esztendők múltra biTatkoahatnak, azokról nem mélti-nyoa dolog agy beaaélui, mintha mir felet-legaeak volnánk. Elmélkfdéi márvz. 15-én. Saép nap ea a máreaiua I6dike. A magyar* ifjúság a napon nagy telteket vitt véghez; 85. eaatouuő előtt történtek mindaaok, a mikről a kor tOrténata oly aaép vonásokat jegy te fel, hogy aa igaa haaafi keblét ma ia megdodogtatjik. Minő ifjuaig volt aa, mely al aaabadaig, egyanlőaig éa teatvériaég eaaméit proklamálta: Petőfi, Jtókai, Vasvári, itb. t mfnŐ Öregek voltak aaok, kik annyira lelkesülni valáaak képaaak I Stabadfág, egyenlői ég, testvériség 1 Sa^p eszmék, lettre bóvliig aa if)ui aaiveketj a meleg lelketedfosel töltölték al aa Öregek keblét tail fa fa Mj aa ön ériek, i a kapasiság ia [ a kaján ; a ka aa ayia4 nam ilaének yiana velad, éga^k büszke leáoyf. Havaddal atufok játékai galid aaolgalélek a veled takiridaik a romorultabb ötíaés; sárba tapoa a kor-tOmeg, a ajUfetieu^k rád fogják, hagy j étré»i«neka^nya!nanT^M j belő például gOrög aatfbor (képes. A termé-asalbt-n magában ia ily ktlOufile aa ialia, a \| tenger aa ő véghelatieneége ée nagyaee-{rOségo által inkább bámulatot, elragadtatiat kelt. mig a c»endaa kis völgy, fUlemila énekével, osOrgedeaő patak ócskájával, aOld bokraival ée illatos virágaival, a derbit nyuga-Ilom képét kelti lel beunUnk. Egyoldalú fej \|f>déaa a cnlturáaak, kttlOnUaen p-dig egy I rideg vallás békóiben teljesen kifejlődéare neui jirtaijü aa izlésl és aa ialée mellett a valódi aatpal. Eat legjobban litjuk a abinó-rereknél, már 2000-red óla a mfivaltaig igen \| magas fokán á\'ló nép, de nidviaaeta lídob, f»«téaaai9, etobriaaata, szinműrészele, a kaa-dei legestég tokán állanak, a késművek roppant ttebniekai tökélyt értek al, da mfivéeaatti nem váltak, aőt inkább, aaon aaallem miatt, mely a chineiak műtermékein elömlik, a mfivószet ia meateraéggé válik niluk, habár lendkirUli módon értik. A görögöknél azonban, a bajdankorban aa rgyetlan nép, melyhea mai nap tem ha-aoalnható egy sem tObbó, a atóp lérméséét éa aa elra k\'peeolt ék vele vonatkoaiaba hotöit my ihologia teljesen kifejlaeetattea aaép-i\'ak\'a vaia aa taléa aaolgálatét ; ott minden »ae#k seolgélalélia állott, da peraae, bogy idővel magát fonó nam torthati, mart aa itléa •Ifaju iáéval a aa egyaaarfl erkölosök elenyésa-tavai, mikor aa laténak nak megszűnt már iatalmnb, elfajult éa megaaflal a. nép ia óa a aaép virágai korának egyes remekeit oaak kamatot Iadjuk. Már a görögök példája bt-f*!\'), hogy a taépmfivisaetekaen általános l^ilideee telié ái\'alétos ellesjedéaét nagy kan elómovdi\'ia, a hagy ka modern világunk• \|at aa alMalssséc elharapódsásáról pa á ««»kf/dhtunk, encek aka különösen abban pnjük, hf gy amoeeaak remek kép éa makor II njtejnén^eink, melyeken aa ifjaség kOlO-^mhi i>lié< gfekarnihati-4. IIég aa aj kar Un aaaiáaaa kiáJii\'áeok ia aagykan előmoa (Mjr#k aa aik terjedéeéi. A hajdank őrben, a mely nak néMay #^aél fit wlisiilli, aa mMa lénregeeen a tallialaa kapma\'édaH,agy rali vato, a mag- Elmondok agy kia tOrténalat aa én di ikkoromból. Aa 60-aa évek vóga falé volt, mikor a kitörő olaaa-osatrik háború folytán a a a a badabk lavagőnnk fuvalma lengte it aa oraaigot ia bem hagyta érintetlenül a győri benoaéeek airdijit fam. A diákság íttoiíatotte át at evlti üCsrT Tempóra mntantmrl Aa a pirt mely magának kiaárólagoe saabedalmat vindikál ij szabadságban, vagy legalábbj e párt agy rfoaének követői frázi aok gyaaint még mindig hangoatalják aaaket a aaép jelaaavakat, de nem soklat nyom a latban, mikor aa eszmék tulajdonképpen oorrumpiUva jelennek mag, igi : 8adbadság, fajgyűlölet, aepa^aliamua, a ; 8aabadaigl Te ékea virága at embari léleknek mennyit frétkeaik a fsllajt oaloÜaajág te ellened, többet mial a mennyit vitkaaoi volna képes allaned a eaOrgő rabblüuóa. Tiaa\'a, fényaa volna arc»od mindig, ha el inem itali-; álláo lége vagy a inndnék ée bikionk, mert jitilu c a aaabadaig1 a rendetlenség, aa aaar-óhiM éa k háború j a szabadság náluk uralma a ginoaaoknak, a vétkes szenvedélyeknek. A aaabadaágra namoaupiu ag^aaaknag van joguk. Olyannák kall ennak lapui, mint a jó ékony napnak, mely sugarait agyariut osztjk boldog-boldogtalannak. Da a kik a aaahidiágot asak maguknak akarj^, hogy annál nagyobb bilmoaaket rakhassanak mi-iiokrá j a kik a aaapadaigot a rend folforga-tálában, a fegyelem elsaakitásában, a társadalmi bika mejpunraráaában, a dLetruotiv eszmék érvényre jutásában, aa egyéni heaafl-lk altipeiaiban találják fel, vajmi kevés értékük van a aaabadaágra. I * o\' Mart a aaabadiág legdúsabb fbrráaa a munka/A ki magio korlátozni képíes, a ki mlljóiknák jogait al nem vitatja, ölelakvéai taréti nem karliltttmt, a a jobb érvbk előtt nam alkat, aa van lagkOaalebb a valódi szabadéig élvezetébet. A szenvedély nam vetet aj amikadaigbot, oaak a szabadossághoz, éa aj nagyhangú kiabálás magaaüol ismertető jála lenni a kaaafiaágnak. > a Aart a haaa munkát kovatol, bogy iljen, nam flree aaót, a malylyal éltetik; [aa Urat aai elröppen, a bor mimora elenyéatik, da a munka maradandó nyomot lpgy iia gyarapítja a haaa arájél, éa a aaabadaig aaa-ÜkHl. — I a A máreaiua didikét Onnepeljitpk meg abban a saellembso. A aaabadaig virágavte-nyéantaen aziveitekben, éa \|akkor nem leeten üres Laó aa agyeplőeég éa toetvérieigh mert a izetivtdély elvakit ie eaitoaat; a munka erinjL aa aréay padig jóaaqni taaa ia egyesit megrótt virotok adó a egyél/ kőiterhai1 köst, kedrea köteleaaégemnek tartom a<t [ kövelke^ókbet részletezni: (] \' Ha a makas kormány a fennt idétett f rtodeletivel Kimondotta volna Nagy-Ka-? nixaa város .közönségére u általános biz-i biradó kötelezettségét, s az adókivetést az 1868. XXIL t. ciik 4 §. alapján elrendelni méltóztatott volna, tekintet nélkQl akár liérbeadva akir nem, Nagy-Kanizsa város területén minden lakrte t. i. azobik ét boltok, ezenkivOl pioczék, i kahirik, istilók, raktárak, magUrakrelő- j asobik, tehitj a házak minden alkatrí?7,e I 20\|.-kos házbéradóval vagyis minden 100 j forint útin busz förínttal, adó becslés ut -1 jin a helyi viszonyokhoz képeet volnának j megadózta tangók igy pildául fizetne lehetőaeo vikanyaigat. A köaépkor maga \'kavia figyelemreméltót nyújt ily futólagoa értakaaéanek óa inkibb eultur tOrtineli érdekkel bir. { Nagyobb érdekeltséggel tekintlielünk végig aa u\|kori ialia lllrténetén, mely a re formátióval kezdődik. A középkor vége sajátságos elfajulását éa aavarit mulatja aa lalienek különféle téren, a m\|t hl a tóikban aeak megamlithelünk; aa ialéanek aaan újkori löriénele magiban foglana aa olaaa éa német renaiaaaneal, fefiledéeét a tu dományoknak ée mfivitaatoknak, a mely nagyon terméeaelea jelentékeny váltoaáal hozott baxaa ialéaba ia. Hallgatóim kOaflI képekből vagy kOay vakbői igen eokan fogják ismarni as iaJéenek aaon módiit, mely miut r o o o a a, mint b a r o a k ipmeralea, fogják isméTni a frapetia forradalom antikizáló modorát a a srátad oaomjit ia hogy hazai fOldOnkra ia térjakl a 60 it 70 aa évek közötti megyar OltOaat viialatit, amikor at ítliea namaati éraalem szolgalatába állon. Eaakkal azonban korántsem Itlinentvik aa ialia kdlOnbOaő irányzatai, dőt oaak annak iltalinoai vonásait jelölik; a tudományok feléledéeével, általában aa olaea renaisaneeal aa ialia halyat követelt magiunk a átallt mi ie phiaikai tovikenyeég minden torén éa ebben aa értelemben lehet aaólm aa épitiaaat, ornamantika, a kiemfivéaaet a metiertég, aa aeataloetig, a aalviaaet, a foatieaat ia létéről; lakat aaóH romantika ialitiről, aa antik natúr aliamuaril. A mint lilluk a hajdan a vallia, mely a terméaaetsaol, képet le fel léteiét aa ialéanek Aa ujabb korban aa nad maradhatott igy. A vallit ugyan ia aa illala parancsolt isteni tiaatelat különösen ami ia /pitéauetet. a plasalikal it a aenemfivászeli Ízlést illfti mag nem aattut rendklvllll befélyáat gyakorolni a mép ialiara, aőt a lealötíb takiatotbea irányadó befolyás vo\'t et, da aa olabb korban mir magviltoavia aa ilhim éa a^kia keaetii viauny ia a kOnyvayeOtolás aalto- . fl ■■ >\|atatik a it a a góth óta őialésről, és a art népeknél iia Ion alapult, li\'iaival leijadviu a "\'flvollség irinti vágy, a politika, h nemzeti áM éa at ahaak a1 apján Hlődő modorban aa uralkodó iriiasitk bfl ki nyomalit hordja magán,! máaréaat pedig aa ia* létnek irányi ia ad. \| % Bőt valamely koruák goiidólkjodáaiyuáa kép bOlmaleÜ ir/nyá la megliatiroaaa aa ialéat — Távol fakvó.Vonatkoaáaobkal! nem akarom untaiul a I. hallgatókéi, de agy pá dévai mégia illusztrálni kivinota, hogy manuyibau Szegődik az ialés valamely téren agy bOlese-lati iriay szolgálatába. Tudvalevő dolog ugyani a, hogy. a uajyr franaaia forradalom alaposan magfállooialia aa euripai palitikal ia aemaali vtmouyokal. A korhadt Európa főlOtt a ibriiidalom viharának tiaatitó aaela fúvott ktvoazllil a aa avult intéáményeknak falait ugy lehányta, mint a polyvát. A politikai forradalom iifiit jOU aa irodalmi forradalom, Viktor Hugó megingatta a elaaaioiamua meginarev^llt épületit, ia helyibe a romaoiiaiamna valóbb alakjait illiti, Hugótól azonban Zolja Emilig egy agyeuaa vonal liúaható, mély párhuzamosan fialad agésa a meztelen rttluraliamualg. Nem aaOk\'igoa, hagy a bOjaaáleli gondolkodás meaején ngyaaaal aa utat mutoaaam ki. Aat aa egéea irodalmai, msly a naIUrallamua-nak hódol, aem kiséri egy vigaeatali gondolat sem. — ninoa neki k a d i I y a, pedig oly melegen lük tel benne a vér, mintha otupt aaiv volna. A natúréiiamna nam Kereti aa illutiit, a mit a mfivétaali taip aaarat, a a mii a mfialéé it a magiénak vall, mart mentül jobban iraaaOk tökéletlenségünket, annál nagyabb aaakaégOak van rai, bogy aa ilat aiváraágávtl izemben, legalább ^ mflviaaat éa ialéa lOkálya legyen ta, mely illuaié)ávai gyonyorboitat, éa ijailitmuaiban muiat)a aaon Oasabangat, melyat ta élatban niiba keresnénk. A jalanlegi anyagelvi iriay áaélromba láaára lórekssik aa aaaméaynak, malyaak illúaiója\' magnyugialó volt aa emberi lélekre ■Aive. Zola reginysi minden juteMÓcaÜi mali tél valóságos mdaairaaikak, padig a MM i Nagy-Kanizsa város tlaptóli közőnaégéhfz! Zalamegye kir. feldgyelóje 11883 ik évi áiirozius hó 2-án ért esi té 1 Nagy-Kan aaa viroe polgármesteri hivatalit, bogy a um. m. kir. pénzügym. f. évi februkr hó 26 áu 1276. szám alJtt kelt magai Italirosminyival kijelenteni mél-tózlalolt, miszerint az 1882. év régévi l ojból («ljeai(ett labréazenkinti öiszeiráa eredi léuyéból kifolyólag Nagy-Kanizu vároiáliHn at ilialinoa hiabiradó kötelezet lége 1883, évre kimondható nem volt, ennél fogta a folyó évi hákadó a mult évi1 szerint fog kivettetni és ^itasitá a po girtnesieri hivatalt, bogy a bizadó kivet isit rögtön eaaköiöltease: Hogy az irdekalt adózó közönsig tájék< NaYAj legyen a megértse, minióriiai kQlönböztit van at ilialinoa bisbéradót viseld varosok éa a hiz osztilyadóval .\'■•íii I 1 szöbts Ilkái 40 frt bér után 0 frt 40 kr s m 9 » . , . 12 . H0 . t w t 200 , „ . » . -t 4 B » no , . • 6 \' \' a \' 0 «o f . . 6 • V SCO , . , - • 800 m « . . éa az erre esedékes községi pótadót, ál-Italicoa jövödelmi pótadót, agy a katoaa beszéllisolisi t\\hatósági pótadót; —-de\' minthogy a ibizadó az idézett (örvény •\' 7. §. illetőleg az 18T5. XXIII. t- czíkk \| 2 §-a alapján leazen kivetendő, az adó-, tétel a bérbeádott lakréazeknéi: 40 frtos lakás útin 4 írt 48 kr. 80 f L , 8 , 00 . L . 22 , •50 a\' . « . 450 „ L p bO . 600 . . b 67 g 800 , L . 89 , ellenben- a ki nem bérelt t a donosok által uját buxnilatukbsn bírt lakrérzek utáu házosztály adó , fejében : szobit lakás utin 1 8 6 12 1 2 3 6- 95 f 40 . 20 . 40 . 20 B • 60 . báztulaj- frt. 20 kr. 60 18 2T 36 45 64 1 » la osa k alikör jó, mikor igarnhrung van mai-Ialia. A bűnük undok mariban pad g iaao-uyatoi látváuy an ember. la ialés hauyadásának kélaégteldn felelt láthat uk abban, mikor Ily irány lábrakap. A hat yatló mfiialéa kétségtelen jala n azin-Ugy I anyalláaá FrauoaiaOrézágot kivéve, a hol at gyii\|ta lirradalom mellen az uralkodó ialéa] aaolgilatába a aainmUvoaaet ia {állott. Sarak Bernkardi alakításai, a miut a lapokIiÓl mindenki ludbatja, aa uralkodó reáliát lua boraaaaló lidségü utánzáial, a mely által magyaráahalók mag Lódiliaai ós vívmányai. A legújabb kor hatjyalló • iáiménak egyik ítgpraegnansabb törni fko aa opnreite. És alig a^jilaigoa, hogy a társadalom aaját ioá\|iuak eeangónyos preriiflágait lacjobban aztirotl lálnij.A tartalmilag Ifi r oa, ajléoye f[élten atodoru, éa lilsaalira mégia hohó átok bam társadalmunk ntotoaaii rajtolt kipe. n — Kvak la semmilmoiidó léhaaigék ha-ayilló] ialiaéukoak, mely jnindig aa alla-karba latién jfelOlelessfggel jir, Irgbittoasbb jelei. 4- Nem kaiaalliik moil már a ariuhátban példákjai, hogy jelkUülhosslli^k, valami nrmes eszméirt ialiievUljjliik, ezelj nagyon ideilis eailokj tóllajt, a moalaui sail — stóiakozia, S a költők arnt igjrii aletnek lélektani proh-lámák j megoldására, a aa optjretle uralkodik, a mivel aa operaitb uralkodjk — a skiamll-véiset jó rétaben komédia, a szinpad pedig nemanemaaan muláltaló taéb\'alés, hanem a lOuő étórakoaáa jáuyája lajt Minek a lé laktani problémák mego\'dáia oly kprbau, mikor \|i léleknek fMuioiidottiU a lakákt ? Nem frdaktolpl) kutatni aaon okokat ia miért fka az idŐpoiApt, hogy Imikor kekd romolni ia ialét ? —]lla a görgök haiyallá-aiból aanjuk la a ó\|ldil, akkor igy bitirba hatjuk meg. A tulUgot sa^degaág jp olv kiálló t\|ai«gényaig nwllett oka a fény tizéének a inivaj aa alaibb kórlk mindig uiánoazák a felsőbbeket, a ftatBaóe OrdtUnek hódolnak epeit -ia — an pedig kitségénkivUl tjgy aa aJiibk, mial a folsBbb kOrOajben maga utin 8-9 r 1 n .10-11 . , a 12- 18 „ . I 14-15 a j . . ,\'fog kivettetni! A város halárában a a város bei-leikétől egy lei Ioinptor távolságon tulfekvó Szabadltcgy ét Cseriéi hegyekben illó présházakbau \| időnkénti laká>ul, vagy tartózkodásul ibetendezett, renden ablakkal és kályhikkai! ellátott, szelek elleni meg-védéere idomított azobik és szobácskák, az 1881. évi [törvényesített pénzQgyi törvények ét szabályok hivatalos Ősszeálli-tiainak a hitadóra vonatkozó 1. fejeset 27. §-a értelmében at I. fokozatú biz-osziily tdó a)i esnek, tehát éveukiutcaak 80 krt fizetnek házoőtály adó fejében. Kem hagyhatom érintetlenül as alkalommal aaon körülményt aem, bogy az 1881. fogyasijtisi adótörvények iltal a pénzflgyminianter felhatalmaztál olt, hogy mindazon városokat, melyek lakosaiginak lélekszáma a ftO.OOO meghaladja, vagy vonja a corrupliói, s oomi^ó^eJlgTöiikre taaai aa ialéa fsgbialoeabb éa aaQaaégee folté teleit Nagyon lerméaaeiea, bogy oly hamar nam történik aa, éa aokason agiat időaaakok saükaégeeek aoatk laasu magiriaira. Néaaltnk aa u)aub kórból egy máaodik példát. Ki na ismerné XIV. Lajoa lOrténalét éa udvaré\', ugy hiszem nsnl aaBaség bővebben eosatelnem. At a oorrupliój mely aa ialét romlására ve-téteti, XIV. Latot romlott udvarából teljoa aféjévtl oaak JXVI. Lajoson boeaulta meg njagit, ki a vérpadon fiaetett őee bűneiért. Aa eraOlot, a lirvényttarflaég, a otólaaerUség éa a szemérem mijit aa laJé«nek foltóteit hjlnlollonlll nemi sérti meg tan ki aem. A mai kotbau aaonbai mir aaémtalauok aa eaakö t\|k, melyek iltal at ialéa rohamoa ha-nyailáiál fal llehol tartóatatni. A mit mai ntpaág nálunk k finomabb ipar, vagy a ml-véaaat alsóbb Üayege teremi, aat alkalma van miudeukinak látni, a aaon izléaét ml-vélni. A saánéalan folyóiratok jobb vagy róearabb képeikkel, aa énitéeeei, atabriaaat, fmtésaet rameaeiuek utánzatoa ábrázolása aiinak eaer és ezer módou próbált elierje«U e, mindmegtnnyi esik özei aa ialéa tinomodáei-nnlf. Pereae .nipoa megadva miodankinek, hogy a« ily dolgok valódi értékét (elfogja, da a \'gyakori fczemléloi Önkény tol énül reá veteti az Osaaehaaonliláara, éa meg nam caá folható lény aa iia, hogy aa ialés tarjad étének nam oeekóly eaiköze maga a pho\'ográfia it, melyet mir máír kavia embernek niuoa alkalma litni Hógy ennak folytán a legújabb koraaakban aa tmberek életmódja általiban ialéaaaebb vagy ennek biaooyotan megtela-lőbb, ki tagndbkait A kényelijm aaUkaégét biaonyoa takin-latban minden amber érzi, a aa aa éráét ie ritraeet aa ialéa jalkalmaaiairn, mely aa ess-kOadk aokaaiga folytán ma már a legategó-nyneebb lakkjában ia lehetségetabb, mint oaak egy aaáaaddal li ezelőtt. De aaért valami túlságos apologiit aam irhatuék jelenkorunknak ialéa dolgában. Meglehet hogy peJeimiamue kifolyása, éa — ny^gOpk a viizobyok aélya alatt, a ka nálunk agy oaak ialiairni mir it atép fejeseteket \|fgp tateeaál többet számláló, ét él HM báabénAé alá tartató váratokat P kteaégakH I Mftbifkn lépett \| fogytáét áti léében tárt váreaeá wyllváui-rani — már pedig Ur várouokbau a tStí Mii, tágé éa M»bb tnaihák, torja, jak ét kecske, Hiányok, tildék, •ertetek, f r 11 • ét ftstölthui után t allük eddigelé alkalmazott fogyuz-táal edO táleltk 60\\-ei mtgtaabbak. Hafcy tehát a magas komálj K Kanizsa vftrbaát 1883-ik évre at általáuoa ház-hértdo kötelezettsége alá tartozó Tárotok torába aem emelte, kizárólag anlak Ibhet következtetni, bogy a TátgtfT terülc\'tM (Wleét tve Szabadhegyet és Caerfőt isjr Osmirt 8718 szoba éa 807 bolt, öez Ktesen 8026 lakrészból 4Q65 szoba és 221 bolt Összesen 4277 lakréaz találtatott bérbe adva, tehát a nem bérbe adottak a létjfc lakrészek felét, vagyis 4512 lakrészt 22$ lakréazzzei meghaladja. Hogy végre ezen lakrészek szabatos és pontoz nyilvántartását töryényszabta módon vetetni lehessen, az államkincstár ) ugyj a közönség érdekében, a lakosság évehkíntí szobáról szobára történendő zaklatásának elhárítása, nyugalmának megóvása czéijából szíves figyelmébe ajánlom m innen városi képviselő nruak, hogy azon körökben, melyekben megfordulnak, azon egyéneket, kik a pénzügyi törvények- és subái)okban kevésbé jártasak, figyelmeztetni szíveskedjenek, miszerint minden, az év közben előforduló\'Ukűresedéseket, átalakításokat, melyeket hásaik alkatrészében eszközölnek, azonnal a várost adóhivatalnál akár szóval akár Írásban ja fenéi ló szabályok \'által adta kötelezett Bégéknél fogva bejelenteni el ncmulasazák, aját érdekekben igyekezzenek is, hogy a várósi hatóságnak a lakrészek mikénti használatáról folyton alapos tudomáat legjjta. 11a vissza pillantunk tehát az 186$. tórtl&utokte, élénken feltárul előttünk, hogy ép lakkor, a midőn a magyír törvényhozás 1868. évben a házadóra vonatkozp XXII törvény csikket tárgyalta; kellett Kit- éa Nagy-Kanizsának egymástól közigazgatási tek iJetben, -r néhány önérdeküket hajhászó^ és az adózó közöuség \'-állapotával, békés életével mitaem törődő ember hehtelen izgatásai folytán elsza-ksdni, ezáltal az idézett törvény 7. §-át a (lázadó kivetésénél alkalmazni nem leheteti, bauem fen kellett tartani Nagy-Katizura nézve ugyanazon türvénj 4 §. rendeletei alapján az általáuoa házbóradőt, ami a két szakasz közt a városra nézve évenként nem kevesebb mint 18000 írt. adó különbözetet tesz; számitsuk most már 1868. évtől 1880. évig, — tehát 12 éveu át Xagy-Kinizta városa\' által viselt, —- meg nem éidemlett, csupán a két I város közti meghozón látnak tulajdonítható óriási köztei beket, ut fogjuk találni, bogy azon esetben, ha az előbbi áliapc/U\'k még néhány évig Itartanak, beállt volna N. Kinizsi, de ugy Kis-Kanizsa várót középosztályánál az adó képtelenség, — ée ez mint mondám, néhány - haszonleső, közérdekek előmozdító-ái nem ismerő önző ember műve. lehe\'be írni, ott a hol a társadalom Önaaélete nyilát kőzik, bölcsebb a hallgatás. S mivel ugy hisaem, bogy önök a böl-cseség mellett (minő szerénység I) szívesen felruháznak aa ialés tulajdonságával, ha el-hallgktok, bocsánatot kérek aa ízlésük ellen elkövetett aUentátumért éa a\|ániom, ma-gainajú [ ^_ Ne bántsatok... pe bántani ok 1 Minden vlgaaz Keserűség már énnekem, Reményem ainoa, hogy valaha járva szívem bo dog legyen. Néma, mély szívem fájdalma..-. A sok íájó, édes emlék fel fe ltjai; ágy zokogok kajtok, mintha gyermek lennék. I Üt a háta\', megyek, futok k aaamerá temetőbe. Ott nyugeaik saép álmaimnak, $elvviiágom let tat képe. JUtorniak egy jeltelen, árván maradt kis halomra, Étaal a madár víg dalával téd fájó sóhajomra. tnaete a sír, hlaytfi ázott, Vrfágak nem nyílnak rajta,} $eo tfGe titkon aueog, inmtyál a gyepágyra hajtja. S\'pnaneeiem : mi fáj nekem, IMynn mély ea éa báaalem. Oh nagy a kla, mét aaeevadek léagy eaf még ki eem mondhatom. Ám Oké. Mindetekből következtetv i tehát látni való, bogy a két város ízesítése álul a közvagyon kevésbbé vei érintvé, ellenben külön-külön bizony jelen lékenyen nagyobb él éreahetőbb volna a közterhek viselete. Jtelt Nagy-Kanizsán, 18H3. évi márcziut 7-te. Oszeszly AntaLv ellenőr. A mestermüszók gyll (Fölhívás az ipát társulatoké oz.) A magyar tnd. akadémai dományi bizottsága egyik tagjÜnaFreca kay Jánosnak indítványára a következő felhívást intézte az ipartársulatokjhoz mee-terasók gyűjtése iránt: Kormányunk és társadalmink egyaránt azon vannak, hogy a magyar ipsjt felvirágozzék. Ez együttes m már ia van sikere. Mutatják ezt i ködésnejk egy óv- tizedról gyűjtött itaáisztikai adagok, "mq lyek tanúbizonysága szerint az száma tetemesen növekedeti De tése- nyelvtu- iparűzók nemcsak ea örvendetes jelenségben mutatkozik az iparélet föllendülése, hanem a iban il, hogy számoa oly intézet koleUezctt a részesül általános pártolásban, melyek mindmegannyian as ipatűzés elől bviteléi, haladását tűzték ki czélul. Ilyen intézet a technológiai muzeum, a közép i] ariskola, ipar muzeum a az ország több pontján felállított különböző tanműhely uk, . melyek saáms, mint azt előre lehot látni, évről évre azaporodni fog. Mindezen intézetek, iskolái nyelvis a magyar \| mindannyinak azoh feladata mellett, bog}- értelmes, szskukbi n jártas iparosokat neveljen, még az is i czélja, bogy a hazai ipart nemzetivé, magyar szelleművé, magyarrá tegye. Ee utóbbi törekvésnek egyik feltétele, hogy az egyes iparágakban használt eszközök, izeraam-mok, mesterfogások, műtételek h ilyes al kot ásu msgyar szókkal neveztesse lek tnegi Eddigi szókészletünk, mely szókra! inkban van lerakva, a mesterszókl an nagy fogyatkozáat mutat, sőt a . mi il; féle izé ott fel is található, az ia jóbbidán az önkéntes alkotásnak köszöni U telét. B hiány az emiitett intézetek élén álló férj fiak hazafias igyekezetét nagyon mrgbé^ nithatja, minélfogva a megy. tudományos akadémia nyelvtudományi bizottsága el hs tár ózta, hogy egy szerkesztendő iparos szótár előmonkálataképen az Iparoeok körében gyűjtést indit, azon szók gyflj téeét, melyek az egyes mesterségek mű helyeiben vannak eltemetve, sí melyek életiekeltéee minden magyarnak \|hazafia^ kötelessége. A msgyar ipar nem mai I keletű. Régi okiratok adatjai szóluak artjól, llogy a magyarság mesterségeket űzött a arról\| bogy magyar kifejezésekkel élt. UBrröl a!\| régi czéhszabályok a leg különbözőbb iparágak köréből tesznek tanúságot A megy. tud. akadémia ny61vlüdö[ mányi bizotlaága meg von gjlórŐdve, hogy eme felhívásával foganatba vett rendszeres gyűjtésével e régUsóklinct egy jó rétzét fogja fulelevoniteni s ez által a műnyelv oly anyagántk fog birtokába jutni, mely csak annyiban fog Hiegészi tésre - szói uhi), a mennyiben az egyea iparágak a mai rohamos haladéiban uj n ű veletek kel gyarapodtak. Midőn tebát a megy. tujl. aaadéjmia nyelvi udományi bizottsága az Ország Ipar-társulataibor, mint oly testűletejJbez fordul, melyek as ki tűzött czélt munkássá gukkal első sorban vannak bivalva támogatni, az általuk űzött mesterség körében eszközölt gyűjtéssel^ egyszersmind azzal kecsegteti magét, bogy eme nemzeti ügyben bibocaátott felhívása részük ról hazafias készséggel fog találzozni i az űgy fontosságához mórt buzgalommal (og teljcaiUeini. A mesterszók gy Ojiéaéock, illetőleg ásszeirásónak könnyebbségére s éendlee reeaégo érdekében jónak látta a bizottság eme felhíváshoz kérdő-Ivet .caatoliii, mely] utóbbi az a«ittlot-ipartársnlatok rélsé-rfll nemcsak megtűri a kiigazítást vagy kiegéazitéat, főt azt meg is klváqje. A kérdő Ívben feltett kérdések ugyan fölöslegessé Iázik a külön utasításit mind amellett egy aváinba veendő köt Élményt nrm hallgathatunk el a es az, hogy ha bá\'mire la nem találtatnék tlafettmtgytr azo és reak Idegen nyelvből átelakolt azé állon rendelkezésre, et épek ugy mint amizok jegyeztették fel, mert Unu tágaul aaolgálbat nyelvink fejlődéeének a annak, meaaytri bir átbaaonlttó erővel a magyar t)eh. í Figyelmébe ajánlja továbbá a: bi-zoitaág a t. ipartáisnlstoknsk és azon ebeseknek, klkhed fblhikráaonr éljut, hogy a mely vidéket1 Valsknely jmeater-.szónak nem ismerik megfelelő németi szavát, ne mulasszák el ahnak a izpnalc fogalmát néhány kísérő sióval megmskya-rápol A fentebbiekben kifelólte a magyar tufl. akadémia nyelVtuMnényl bitat^ága felhívásának eaéljái a él eszközöketj melyekkel azt elérhetőnek hiszi; már most a t. jpartársulatokón állj hogy nyelvűnk sxégatdagságáoak uöjelétére irányuló lezen törekvésünk tőlük telhét6leg fölkarolják, a ezt — (ugy vagyunk meggyőződve — bizonyosan meg is teszik mert inem felejthetik el: Jny elír ében él a nemzet.w Az árveréti csarnokokról — Törvényjavaslat. — I Körülbelól njásfél évvel edelőtt < fővárosi aajtóban s általában a lársada lombtjn valóságos Ihsjtza indult Inseg az árverétek hyeuáir ellen. A nyári oső gyanánt hirtelen \'támadó és hirtelen le zajló mozgalqmnst aaon ban nem sok közvetlen eredménye maradt Mégis a ketjeskedÓk egy psükebb értekezlete fölfogta ia lölvort kötértűlet zajából az igazi szűkség hangjain a bogy védelmet a menedjéket nyújtson a kellő lutéamények híján lovó ingó vagyoafor-galominak, főképen a kényszerült forga lomnak, árverfci ciámok felállítását hozta javaslatba i erre egy társaságot is alakit tott .álurfánoa bbosti. árverési és áru-csarnók" czim alatt. A cselekvés azopban nem meni to> vább \| a czlmnél. Itt niint megannyi más alkalommal bebimnyosodott,\' hogy nálunk igen aokat beszélnek, de annál kevesebbet tudnak caelekeéni. Maca a gondolat ii elvesíiett. volna, ha a kezdeményezők az állam segítségét uem veszik kénybe * ezzel nem támasztják meg a tervezgetés düledékeny épületét. Elvégre a minisztertanács az elmúlt évi e\|ején egy értekezletet küldött ki, mcjly az árverési csarnokok ügyét meg-viasgálja a tegye meg a szüiségea ja-vasjatókat. Azóta egy év mait él, Amréi .csarnokok ugyan m^g mincíig tincsének sehol, hanem van egy tvjavéslat, melyet a miniszteri bizottság mégbizásából dr. Schulhof Géza kószített. Aj mrviiéiiktt ag Igazaágflgyi mit jóváhtgyélt mei vlasgáUlotl is ke zottaág előtt ott kirendelt ás feleik t - dött blttámk vi zjétlkl\| a -kikriek előzetis I teunlök egy külön b ide vonatkazöi törvényes szabályreaUeletel bői, la eaarndk ügyvezetéséből és\' a becslóri képéeégból. A biztosok több kevesebb joggal mint birói kiküldöttek . ia alkalmazhatókl a mikor is a hansági könyvek feldössége alá esnek. Végfljl • 42 szakaszbój álló tvjá-vaslat réwletcpcn intézkedik laz árverési eljárás felpl s miután\| elrendeli, hogv a bírósági eljárástól kifolyó árverések az árverési cSarnok {terűletéa In la végrebal-táti törvény rendeletei szerint ejtendok meg, e tprvénv iszámos intézkedését it csarno kbslL eljáiiú követelményeihez képeit médemtja I l\|t I Ij\' I Különfélék. E tvjavaslat lényeges ittézkedései a következők: . Az árverési csarnokok ■ rendelteiéit az lárveréii forgalom biztonsagának eme léae s szabályozása, a nyilvános ái verőtök öeszpoutoiitáaa áltál. At árverési cssrnt* i kok működéii köré éiak ingó tárky ákra terjed kl. Árverési esartokokat eaak a; koresk. mm. engedélye mellett- lehet nyitni. A csarnok a kijelölt területen a kilátnia gonág jogát élvezi. NyUvájioi ár verést csak a csat nok közbenjárása mallatt le-bet teljesítőül. Az engedély kljelö\|t pi$> tckhitii visszavonható, . Az árveréli Ciarnok holyiségoi(ieij foganat witandó érvéréi kén^izeio nem terjed ki: az önkéntetárverétek tárgyát képető tárgyakra; a közlekedési valljatok által a fennálló Ozletl au\|>ályok szerint elárverealietd tárgyakra. A csarnok belyiségelu kivűl elárve-i rezendök; a mezőgazdaság terményei, állatok éa nebezeu azállitható tárgyak, Á peiea éa adóbell végrehajtások alá eső tárgyakat a vállalat, ba több Ígéret nem tétetik, fele éltéke erejéig megtartani kötelei. Aa önkényt eladéara letett tárgyakii a letéti jegy (cs^ruokjegy) birtokosának hitelezői végrebajtátt nem vc-í vethetnek. A csarnoknak szabadságában áll az önkéntei érvéréi czéijából átvett tar-j gytkrt tlólegeket adni. Klólegei éi dijai \| erejéig a letett tárgyakra törvényei zálog- j joga Van, mely követeiéleit a bojutt! vételárból levodhttja. Á csarnok kezelési dija i letett t&rgy \| SV. ából áll. At átszállítási dijak külön t/,-ot mig nem haladhatnak. A cttraok t károkért felelőt. At ártéréinél t iveyók összebeszflló-lót (1879. LXj. 22t. 236 ) a ciamok közege) még a rendöt^ég FCgltiógével li megakédályózhatják í ti ily vívókét nyombin tltávolllhálják. A vétsen k az idézett kih^gási törvény 128. aukaaiában kiz\|b<itt büntetésen fölül at árjrfiiéil pályásátjogától 1—fi évre megfoizlha lók, amiről minden ösafnakot at ítélet íMm állal értaaftHű kei. — IvUslUko^tm. A mint már lapunk múlt számában1 le említettük, l)f Neumann [Ede tisztelői hivatalának elfoglalása alkalmából, disalakomát rendeznek tiszteletér^ a kíjszinónaii. A kik netán résatvennii szándékoz lak. EbentpeUger L"ó urnái\| jelentkezhetnek. •— A keszthelyi o<ó\|iakáaó egyUt e hé 11 -én tzrtá rendes küzgy Ülését, melyen aa évi kOltlégvetéa áll \|sitt«tOtt\| meg, a azzal kapeaolatban aa egylet belybell aiapitó tagjainak évi egy frttnl I való megadóztatása mondatott ki aaéal a kikötés«el, hogy az éri hosaájáruláa tisztán <aónakok baezerzásáce fordítható csak. Elhatároztál ott, hogy éz évben az skylet tászéra B.-Ftreden két eeónak fog [rendeltotnlr A tiszt iditáa kötetke-zŐleg ment vágbe. Elnök : dr. Csanády Ousz táv, alehiÖlt Gseétnák Miklós] hajóparanci nok Kies JMzeef, pénztárnok Bnmny Miliálj, jzgyaő Hparszara P. Választmányi tagoU: Csesznék László. Lipp V. dr.jHaláe Árpái, Fábry Pál, HoffJann Soma, (Jaray Sándor, Koller Fenonoz. Végül a .Halaton-egylei11 alapszabályai felllyaslátván, 1 tagok közéi aaon egylelme azáhjosan jelentkeztek tagm« — ■néehenyl Intvén gróf egy kiadztlau, evele. A „Keoakoióéti. KötlönJ1 Ozimü uj lap elaő szánjában grói Sséohanyi István egy jeddig kiadatlan latealét tnlátjuf, melyet a „lognagvobb Uagyar" 1858-ban döblingi tépo\'yhátból intízett \|a magyar tt dományos nkadímláhöz, abból áz alkalomból hogy aneak alamaabmjsit az osztrák ko mány megváltoztatta, i levélljől közöljük la következő aaaaauapkal J Én ngy vagyok { megiqiőzőflve, hogv felaégaa uiiíik a fény kbitil augirtoU Ftsanm Jóasef oaásJér, elébb tióbb, de alvég re bbd-nyosan ál lógja látni^ hogy \|a ónéiba vejt amtlgtmltáaaiójt la nétueteaitáao a küzbin) dalmi népeknek ntm egyéb, mint a mostani államlárfiak éasfioátmlqtt Ütaorlája éa keaerll önmlastifikáUló, uogy ssáiuos, tán legtöbb népei ha\'tgysser tlvtlkrra kélnek aa idők mi\' alkalqiaaot nem igen fog késai — kifelé gravitálnak, mig a magyarnak aioos a vili gou rokonai niuesl más baaájs., mint a négv folyam ktal taalhárom alatti alkotmányon paradicsom i hogy ehUt képest a magyar jóllétét, tzelenoaéjit. boldogságát egyedüli dyuaatiálja is törvényé királyának védpa tea alatt remélheti, kjsreai, lelheti ée hogy ennélfogva a felséges .esásaár nem eaak nem fogja tünll, ha majd egyezer a legköatfébm síkeretleu knérleiet at állam réeaéről, me lyek az thaaea köablroualme! á lagproblemal tikusabb helvzeibe aUlyeszUk, kellőleg falvi légoeltandják lelkit és untatni keadindilj legmagaab uii kfuélyélj nem eaak netn fogja tllrtli, mondóin, juj majd eten idő be áll -r mli\'Ől én aehogy aSni luéek kélejkediil — hogy aaon irompetet gyenkítség, gyilkol^ \|ák, olvá4saák,< 4elylyél lovagi ft\|é4HtU kit szerelj „madarát féghe!,\' ée mely értej ha kifejlésének, blosülerjőnek] dlosíaégénekj nem engedi Ltját illni, ISŐI Ily klnoaeknek hl pártolója, utolkó oatyp vérét kiontani mindig kéaa volt 4- éa mti napig is tdlnden! pillanatban kész volna éá kása lest. En tat szeretem hinni i; fiatal fejedelmünk, ba1 láknl éa hallani akar éa egyedül aaját ve ejánlk tnnábsát kpvoitjntli, éa egyedülj aaját saivé augallása után Indul — bizony, mondóm — Magyarország tekjujiotébén még Oervln di^sfi korát is bomábba állitendjtJ Igy látván a jüvandOt ée biaván a mennyel végkéabenJ mely namaatakat, valaj mint f»ledvlmeket il hibáikért bontat ugyani de valamint lelkea népaket t meggyiikelai nem vnged, ugy tiszta nrénk\'ü uralkodókat il elvégro \|bizonyomat legÍvill\|goab maleanljá ugyan el kell fogadni, vémŐ nsirvel, de lepeceé telit étlen kedéllyel, minden legkisebb megjegyeéa nélkül 4- elfogadom. Egyszersmind akonban tnnepétyea éráét tasnek, hegy a „justum ae tenaaem propoaití virúm" díoaő elve azérint én, a benn oltárára tett áldozatomnak kamatját aaon pillanattól kezdve fizetni nem\' fogom, ka tapaantalnl volnék kénytelen, hogy az adomány de taoto — mert hiaaan azép szavakra éa Ígéretekre bizony én nem adok semmit — más ▼ ágáéba szoríttatnék mint azj mely á magyar akadémia eredeti czéljávkl megegyen, éa mely nemzet és fejedelem\'közti törvény állal megerősíttetvén, iel ia atenteltetett; mely anán-dákom aaerint tudom, Brtköaaim ia hívta éa tasÜ\'eteeen eljáranduak, mikor aatán, ba ezao szomorú eset, pizodalom éa minden jő remény dacaára, tán mágia bekOvetkennék, — én, valamint öroköeeim aa alapító levél értelmében, járu\'éknnkat a megmérgezett Akadémiáiéi elvonván, valami máa hazai ezéira Xorditándjqk, mely czélt azonban znját magunk tüzendjj^k ki, a foglalatosságtól mindenki máat határozottan felmentvén. Éa e tekintetben oaak anyagi\' erőnek fogunk engedni . — Lármée tlu Salat Az üdv hadterege Budapestre készül. A svájezi hatóság tudvalevőleg lehetetlenné tette az hadseregének, a vallási rajongók e hatalmas szövetségének aaját állami terülotén való. tevékenykedését Franciásországban, nevezetesen Páriaban stj\'ó annyira csipkedte; éleseivel a sereget, hogy senkieem vette komolyaa. Nagy nehezen méftis sikerült Párísban egyi .ezredet ilakittniok, mert tndnl való, hogy ez,a valli«i ttekta katonailag van izojvezve. Maga a szekta: flaz űilvbad-prégel, melynek aa egyea rparochlák egy egr ezredét képezik. A püspök tábor-raayi czimet visel, az esperes ezredes, a liözönséges lelkész kapitány éa igy to- vább Az üdv hadseregének fejei jelenleg Orosz" és Msgysr^rizágot szemlélték kl a tléritésie és mindkét országba hat-hat ezredesi ranggal bíró térítőt küldöttek mi<tfó képen,\'bogy az otttni viszonyokat! tanulmányozzáf. Hogy az egy hét ótai már1 Magyarországon levő ezredei urak kedvezőnek találják-e az ottani talajt az űdv hadjserege számára, tat természetesen még nem tudják. val megáld t alapszabályi Ingkevétba mi Memélyemet éa alt pitványi joiomat lill^lU- a-. me\|tál\|oiet , malyfakoj kaldattöl végi\| I ludok megbarálkosoL bi kat, waii^ánl^a ai aaakkk MMM^^unsIu -4- Tlrá\|gfémyÍli^si Franeaia-oraSughau. A Páriaban élő virágokért* naponta kiadott Aaaaeget 100000 frankra becsülik. Most a legkapósabb éa (ogdivatosaab virág a gerdeniijt, hiolyból egy virágot 6 frankjával árulnak. Továblm a völgyi liliom, melyofk egy oafjrnpe 10 frank \| a király ró vsa áa biporoa rózsa, a spanyol eaek tű éa aj viola, a legtöbb ibolyát Nizaából hoaaák, de a pánti ibolya illatával nean versenyezhet. At egykor oly ünnepelt éa oly értékéé kameUa moat tolnáén kiment a divatból* A páriát főrangú világ kert-j« iljen uj difat kezdődött, A kastélyok előtt readeaott virágoa kertek-boa, a kerítenek agy állítják ösete a virágágyakat, bogy aa illető földbirtokosoknak a i családi otimore látliatő a virágok aoraiban. Néhány Ímrkban; mely a legltioiinták tulaj-lonk, óráal fleur de lia-ket lebet találni arnnyoi virággal. A nemeeebb gyUuiUÍcafajták kiválóbbjainál a ker-téelek gtft a itobiit vették, hogy aa fin\|.ktadő g^Qmöltaöt vékony, köny-ny»n engedő formákba burkolják e mikor a teljea fiáa bekövetkezett, a gyl\|h»iv1eére tapadt forma etéleaakad éa a lek ja látható a gyftmOlciön. A kajilain fi aa őaai baraoak leginkább vetVi fel a foimát. — Ilagy leket nyarai n lutrin t Biaoty sok ember térte már ezen a lejét* Ki ia iparkodtak zsákmányolni aa emberalt-nbk eat illető kíváneaiaágát, de bét Orliee uramat és sok követőjét mind leverté*egj bodeabaelii oseb parabzt, a ki a kövatkeeŐ osalbatlan módaaeit" tuadálta ki: Prágában i lutrihttaás rendcsen d. a. kettőkor aaokoll lennt, mig Bodtabscben aa nap d. a. háremig lehtt aa illető húzásra számot rakni Gat azért engedték meg, mert egéez báromig nem aaabada kihúzott saámokat aabevasea megtávirktonai. A mi osebünk nem ia aaaá amkat táviratozta magának, hanem valam közömbös mondatot, teaaem eat: wiáaet beteg, gyere sietve,. Ooaéd Piéta." Annál, < ki evt a táviratot ellilüdtn veit egy tabella malyan mép anyában lel valtak jegyeaea i ,Jfrsa Sek, a .beé^ Sak, a gjssl.sk é még ek »ée afauÁ maglelelé mám. Ugyaeee i iiUIK mag vnh a Mbbaiki IMMitaél K kinek iljentsniAa km toH \|fM» é^fS mini iUm iW, mit Jelentenek as UkMé számok, slseeledei a lutrira, • mivel a távirat J3 ra mérni uála volt »ár, m^f uiafrt vett megrak ei aa illeti saá\' •ekaL Mivel aaonban a }6 eeek ember MffN enkeear íjrtrt, a dolog feltfinS kes-deti lenni, A lutriigaagatóiig utánna járt éa igy aaláu rájöttek a} csalhatlan roódaser nyitjára, mér mo«t aammi haesnát aam ve-kati a tollaiáléja, .beeenkatédván" 6k igy elme a prágai tvaaék bOrtOnében. — Ab arvaa Jatalma. Valaki Fmneaiaoreaágba utaaott éa alköebea beteggé lön. Barátainak egyika orroat hivatott aa aaanbaa vonakodott elöállani orvosi tanácsával, mart attól tartott, bogy fárad taágáért megfiaatni aam fogják. Erre a beteg barátja eWvett agy aaáafrkoa bankjegyet, a igy aaól-lott: „Akár megöli, akár meggyógyitje, a Máa franko bánkjegy bármelyik esetben aa öné.- A beteg meghalt, eltemették s aa orvos, minthogy boeeaabb ideig nem kapta meg a pénzét, figyelmeelette ea alhaayt barátját ígéretére. „Hát meggyógyította a beteget ?■ kérdé eme. — .Nem." — „Megölte talán ?• — „Semmi esetre sem.* — „Akkor aammi vei eem tartoeem önnek uram 1 Jé reggelt." — Aaazony mint (érj. Egy Petrewa Alexandra nevű moeskvavjdéki parasztasszony Öt évvel ezelőtt Szt Pétervárba költözött, hogy itt munkát keressen. Mivel neonban mint ní nem kapott, férfi ruhába öltözött, baját H»-vidre ny íratta a Petro Sándor nevet vett fel. Nemsokára megismerkedétt Avdotja nevl leánynyel: aa iemaratség vége básaaaág lett, ée a két asszony törvényesen egybekelt I A háaaaaág után kitűnt, hogy Petro Sándor uram — asszony. — A fuross Ügyet moet a I bíróság vettet kesébe. — AJ Amllk g erárnak. Egy Stern-Salamon neVO órás, miként a mosakvai „Rueskije Vjecíomosti" irja, eredeti ajándékot készített az uralkodó párnak a koronázási ünnepek alkalmából. Egy nagy inga-óra ez, melynek g+peaete fölötte sajátságos, s 6, 9, IS órakor as óra sjtaja kinyilik s a mosakvai kerenáeéei saákeesgy hás tűnik eH. A kivel* keni ptlUselbas kinyílik n nUkeeagyháa ajtaja a aaaa kilép n mosakvai meirepoüta, több püspök, pap és diakónus teljes egvháai diaiban. Nemsokára rá egy meUékajlán ál mcjgfelen a oaári pár ftnyea kíséretével. A metropolita mély hódolattal fogadja, megáldja éa aaentelt viaáel kia ti be éket. E jelenet alatt ea órábaa egy elrejtett hangszer ea orose néphymnust játsssaa el. Csakhamar eantán aa öeaaee saerspHk ianiét eltűnnek a saékesegy báaban. 8lernperg a müvén III. \| Sándor esár trónralépte óta folytonosan delgesik. ! — Pstli egy ideg ismeretlen levele kertllt a Pstöfi-társaság eréklye-tárába, melynek Frankenburg Adelf aa adományozója. A Kecskeméti Anrálbee intéseit levél igy saól: Psst, jánnár netn tom báayadíks, 1846. Kedves Aurélom I Amint megkajptaml leveledet mingyárt válaszoltam; de Isvslemet sas-bembe dugtem, s addig herdestam, mig ... elveaaett. Ebadta, ea kutya veta, de ki lehet róla; moet már ugy pótolom kira mint lehet Ha haaudni akarnék, aat moedenám, bogy aa fél árkuaoe levél volt; de nem mondom, mert ugy eem hinnéd. Leveledre bóssankod-tam egy kínait, mert igaatalan vagy benne irántam. A mit éa Jókairól írtam, eaért egyik barátom sem aprakendálhnt... mit én Jókai iránt érsek,-aa igeeaág tiem is barátság, nem is testvári szeretet, vagy tán a keltőnek keveréke, vegy talán jmind a kettőnél több... valami le nem irható s tagadhatatlan, hogy a világon eeaki iránt sem érzem aat, egyedül 8 iránta; de abból aeut követ-keeik, hogy máeokat ne eesretkessek bár, mily mértékben is, s minthogy (adod, mi* sseriut a saantimeatális ömlengéseket nem imádom, tehát oank saimplioiter köpöm ki, hogy le is aaok egyik* vagy ás léaa, kiket aueretak, lelkemből szeretek, ha \|m sem elég, akkor..............tudja kend ? .. Én m<£ eaért aprehendálok, hogy a második béesi levelet már nem hozzám ozimeztad; ismer ss, e szerint tudni fogod: büszkébb vagyok, semhogy a többit elfogadjam, lia már egy* szer degretáltál. Egyébiránt as sgésa nem valami világdöotő baj. Holnap {aaaa pénteken) megyek ismét falura, hol máreeiuaig maradok, míg [t. I. „Tigris és hlesa\' ejumfi drámámat edjá\|. Be nevetnék, ha ekkerm téged is Pestéi kapnálak. TVdd meg aat a lré£U öcsém, nagy örömet ssersess vele nekem, a ki ölelve ölel, és sásrehcsét, jó egésa-eégetkiván. \| r. 8. m. pr. - MiaareuBielta a vadkan. Lokeaáról irjáld: Utóbbi lidőben a Vadkanok Árvamegye hegyeiben nagy mérvben elsaa perodtak • nsgjjr károkat oloosnsk. A mull héten agy ks\'duyes társaság as Alsó-Kabintól egy órányijalekvő Párnidaa község melletti hegyekbe rándult vadkanvadászatra. Egyel le ia terheltek minden baleset nélkül. De nem sokába sgy másik bukkant elő, melyei aaonben nem sikerült elsjteei, esek megeebesiteni. A több golyótól talált vad tevább rohant, irnig aatán kimerülten a vér-vseateségtől egy fa alá feküdj. Nem messze attól a helytől, hol a vádkan lefeküdt, egy paresst fát vántt, a ki jmeglátva a nyugvó vadkant, odasompolygott hozzá s hátulról fejszéjével hatalmas osspást [nért a vsdksn bálára. Errs a fölriadt kan Légiójául} földhöz sújtja cllonét a losle alsirészét szélmar oaangelta. A segély kiáltásra ott termettek a vedássok, s lelőtték a vedat, de a szeren-osétlen paresst harmsdnsprá meghalt. — Kleflld főhercxegné, mini Alesnth-ról írják, jól érni magét. — A háti ss. ke-resstségben es ujssülött íőherczegnfi máros. 10-én d. o. 4 óra és 20 porcakor Erzsébet Klotild Mária nevet kapót\'. — Keresstvisre Mariik a lÓhsreéegnŐ tartotta. Erzsébet f5 herosegnó s Jordán v\|séve\| keres? tel letelt meg a felesnihi plébános állal. ;— Jelen voltak : a fenséges sps, József és Lástló gyermekeivel, aa udvarhöliyek, Holdhásy János apáikanonok, br. Nyájy tábornok, dr. Braun. Aa ünnepélyes egykási assrisrlást dr. Sioior János bibornok érsse fogja végesni, ki e hé 18-án indult Aloutlirl Eutergomból. A bibornok-primást nsgy Ünnepélyességgel várták. j— EgJ khlnnl szébirónek sikerült több évi fáradságos munkai ulán egyetlnn risssasmrs 83 móbol álló költlménj t bevésiu, melyet ssonban lermésssteieh osak nagyító Ovegkel lehet olvasni. As jérdekss művei késsitőjs egy kitinéi haressgnék ajándékosts. Ilíh ld hírek. \|Jj totin^ ltja kdkgr^Mzui kénül (\'l\|emnitzbeti^ 4- A „jjJalatijn-egylet v4lM\|tménya el-hátárffU a uaray-kunyhó ffllípitéiét a tilijtnyi rpiiH\'telaknál, környékének befá-glUsál; b kogr kirándulásoira kiiebb regattát rentjez, • balaton melléki boroké bol kiálli\|(ás(\|. — A becsehcIW országot vásár (min. jmgedélylyel) folyp hó 20-án fdg megiarUtni. — AoiztriajMagyaror\' i^ágot a mottkval koroiiázásau Lariscli gr. fŐ-ndvarij raarscliall fogja \|kéjlvÍ8cltn. 4- A keszthelyi jbirósági fogházban egy ghajtogatás gyanúja miatt letartóztatott asszony felagautotta magát. — Mont) ^Iánkon a hózivatar több angol turistát cisodort. — A telefon — m ntmegpró* bálták 4 t(inger alatt ia alliolmazliotói 4- Btrapai iJánóa hirnevea zenraicrz^ magyar állampolgárrá lett. <-4- Az idóij Itjsz Szerifc-István a z c n 11 é avatásának nrolczazázadáa évfordulója, mit a ntagy. katíi. világ fén^éa jaheliumniál fog meg-Uiinepoltötnl. — Egy debreczeui uri cm-bor ncnfulandi kutyáját alkalmazza Inp k\|bordójának a postáról, mely azt Ogye* n teljesiti ia. f— Párisban » városhát ren robband azereket talállak a e fajf ból más készülékek is ftdöLtettek feli 4- Kosfnth Lijos az oitz. régészeti éa einbortaél Ujruság sorába lépett. A I Bajkflldeleit Gy^omorbaj Isi 11S n. \|E g g e r szods paaatillái; legkelle-meaebb sser gyomorégés, gyomorbetegségek dlspepsia\' elleu, a roses emésatéa iminden esetiben alkalnisiandó, különösen tedig a bor g lérlékldtlen élvésele án a bórsav össze írlódását aUadálj ózzák meg. ~ Eredeti artonoliban 30 kr as alább jegyzett rak-Irakban. KöhögéJ rek ed taéL\'torokfájáé ^len legjobb Foldó sser Egger mellpasstillá. i betegnek ujem válnak terhévé, gyomonavat pbm képesaA megakadályoazák a légaéli skervek kiscájtadáaái. Nagy-Kaujzsán kaphatók Práger lléle gyógyszeclárában. A vasúti menetrend. 111 f \'!, ...... í \\ Kaelsse • I l; íi-iih: ufij \| . 1 írVftít í ludtil ^ i ; •tfíní it4 is pÍ a bn v«sri4mi ] \' (IIIfíBpS ) • 1 to sü [. II * I p ■ \| ••aj\'ftéeat iti. . 354\' í n.ttf. • iT» r !f«el!•"■i\'ieai l»J IUici -Ilici- 1 T I \'! I ujluly t II án IS f\'1 fí\' i «•!.»» a 6 </. 17 \|i S <> II f. t<SS: XtIJ- » \|i.f 1 rss. % tt-\| rsássem) t i I a 41 f- t 6. M p d. a rrgj. rU II. a) itj-cit j . j PraferW 1 t 6 D p. 1 > «5 p <1- » aast W-nu t ISá.SOp. 10 4. ÍO p tt\\< i^lffM 3 4 6. 31 y 4 17 p l«»tJ tuu, rfati f (.v) k) fiaim fcsíj ) Bptat L ft 6. U p. I ó P p rwjei! v\|í«i í: 1 i- « ! iw. vU< a (as. v.) jii s. Sl p. <-ju«i ; rtgy. <Sm( íiepenwOTMiHaimLan^^ Felelős iaerke«zl5: VAIUM I.AJON. Tárasserkmealő: IIOFFJIAJV1V MÓR. pWjíllETKG S ÉGEK Ilik na Idegek ? ái Msfá \|ttla\|L«i4^ei LSmtítái etinée* tnh^. R . mindm irl1S besreimiel Ur-f ; vetlaa a> U)\|>t sSfvetkavrl AriIIt HllaMsII at ultriL Si IfliPiifoléV at U^IxUi^. jr- ia. Elfá Hit4s w idecsá \'SaasebaSédasa. Itférji-\' mtdál és títrMntdét, n fit (Irt ö tlffrwyélht np-,otantii^ pjj»H mngOmlrnk »» tmM%• rrkii ic\'g ffWi«y»«. e«\|i#4t arw, t\'-o- tt. lék áMt I izem k. I\'ff\'t IWelyaJUfol: aliu^llati-i-. ta^rkal r\|>o\'dnln Ifófajas). f«]ti.lRi»l> IfriMnnlie - -kálftnmcútn l<vatrríkBS gftntúk. dagulM, •»<i> v-kúti »g(óÍM. tSrsaaagi)! kerlléa n-\'d aéfek, fyeégrfttf «u«\|o4<k, vérsseféeyt^r. Unj e* sae»eakaaUlwat.kea- éi Ubr>«»ittr« Az Itt elősorolt öpases betegeé geket egy, a syOgylémében eddig előfordult gyógyszer leoni gyógyít oly blznnyrean és töueletesen mint DB WBUN FSBUIN-POPA (Peiula növényekből készitve). — Arial mftloniáférl kizeeiégvállalak. Egy j dobos ára utatihiitnl ejyll\'t \' í l Itt. 80 kr. \' m \'. L I lUtbr Napy K.-ni»sn Tr.^ n. V. ...i ij ftgysökWfl Ciíchntr A oki. tíHí" 11,l> \'\'l Kairer Jwkfattaaa» II. 1271 »■ ISI T. cz. Van szerencsém a t. közönség becses figyelmét fal hívni diM raktáramra, mely a bekövetkezendő tavaszi ée nyári idényie való legfinomabb bel- és i szövetekke van feliserelve, melyéket $ lehető legolcsóbb árakért azámitok. Hogy azonban a t. közönség igényelt teljesen kielégítsen, munkaerőmet Bécs- éa Budapestről szerezi cm be. Megrendelések pontosan eszközöltetnek.. Tisztelettel Hlatko János ssahó. Nagy-Kanissás: főtér, a .Szarvú* szálloda közelében. 89 4 -5 Zelevármegye eliapáojától 3861 m. Ötí3. ZalamSgye törvényhatőeági bisottaága 1888. évi] február hó 19-én tartott közgyűlésének J™ arám slsU hozott s a nágyÁ méltóságú m. kir. belügy mi niezterium folyó évi 18600 anámu rendeletével helybenhagyott határozata alapján, a megye részére engedélyezett 11 köaigaagstáai gyakornoki állomásra, ezonnel pályázat hirdettetik. A pályázati folyamodványban Igazolandó as 1808 évi I. I. cz. 8. § ban megbatározott képzettség, illetőleg az idézett Iftrvány 8 § d) pontjában ejótrt szabályszerű tanfolyam elvég-ze er. utóbbi minőaltvénynyel bírákra nésvs mindazáltal n törvépy 6 §. végbekesdéaében előirt feltétel alatt. Felhívatnak a pályázni kivásókt hogy a lent megaznbott kellékeket igazoló pályává ti folyamodványaikat s jeles hirdetménynek s hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől azánii-toll két alait ée pedig kftahlvstslbss állók hivatali főnökök, mások illetékre kOaígaagsláei hatóságok utján alulírotthoz unnál bizonyosabban benyújtsák, mert ss el késetten érkekett, vagy szabályellenesen beadóit kérvények figyelmen kívül fognak hagyatni. Kelt Zala-Égerszögen, 1888. évi márosius hó 18-án Hl i-\| ITliTITi RRIVÓ, S. k. aliapán. DAS BESTE ö9aretten.papie/, LE HOUBLON Fnnzbslsches FUrikát VOI NACHAHMUM6 WIRD GEWARNTIII Nar Idu ist llaa Cicsmttn-Papicr, wenn laks Blatt acn Smnpd Lg HOUBLON cmhlk und jeder Carton mk der untenstchcndcn SchetssaariM eod Signatur vembee Ist Mi? A Brtx rt oawlhv a Hian v, iiüiiig* fiMimus. raau mk fítrtuH* >miHi fm k»im ) OMMVS ^tláíUülá^ MaaawStaai f\' MKOKOLDOTrKONYV nekem asgj aiolfaUtikal lett, mert tájt tienieaab és, a II mar teljesen reuióiiy-Mw teleii valék, faanem namss Ismerősem ^ is ■ lisnne fnflall Usáemkaak kSsstts-hetik egéaiséalh kelyraallllásat - Kisiet Iria «kj esereee«4sea klé\|>táli a\' .Dr. Ank f/ófjrmódjaról." £ 416 lepra tiiiedé kltaaé ni un kában nemcsak a ketessifek leírása foglaltatik, bimarii eíjsseramlnd oly tf^iJsstifl la tannak felsorolva, meljsk tonjhiK jóknak blaonyoltak, a\|j kegj a beteg a fslealefee kladlaoktdl meetre vae. Xfjls stanvedlMk eee kellene telist elmslaailaaal;«, kOiIyv.mtg-nenéeSl, m»\|j RkbWr klaé^la\|4ssUbea l,lp. easbea ielent meg. P klnjv 75 kr. bekSl44e» Berlschsk K. sf jeleml kknyvárua alul latfán-tér0 se) klváaatr* bérméntve J nva is lé HARLANDI kötőfonál«. orsóczéma ^^^ A béeél ée MHal llál ^gtiK 1 ^^^ émskksl ^QB^ kífs41JSÍÍ kltlatavi 1 asis-raeai\'B a rsé eiéralr illialán kedvelt kllflnó mlnőeépsért kjpkei Osstrák\'lsgyarersság aiadea nagy éa asvssst ss késs* MULLER J. L n 1 LLATSZF.lt ÍS H I\' EH l -SZ A P V \\ N (i Y A KOS i BUDAPEST. Oyár: Ylll Kottrubllt({r ut<<za :»•». aa. a., hajai biz. \' Raktár i IV. XepaebereMf-atrae i. s., a ^Ylrápklrálynlboz". AJáalpm ssiál gvaiteáevi tllaiaaerefaaSl ée jd)>ére-aaaMpaiialaut öpy oaryVaiű el Adásra, mfnf a CfufjrasetA fediStia^gaeá j<w««iiijíi>l rtp«Wl»Wr». — Aa általam tt Muiioj j. L.-wie I Pompadour Crome. . j. _____1______Fjvi airr. inrlylrel a klfn r»BM> I MUlldi szappan. . ] M un- Dr. {dEBIIAROT LAJÍlS eiyeteml tartóul, tanát: éa léka»-lérkáz\| lB»watrt «r J"\' " tT", fítfí , * általlneknii kiadott bliáajltUa, ae- íri^ffíC Hat, a lasm asee^o f^atmám.1. ^^LU^Ü-fíffiS^iv miséién akes LÖtlíll kthetvlmíniekaek kr ¥ tfkMbleeea mesfelet • a\' bőrnek Ián\' Mfetyljel 1 Irt Sű kr. sáaAl éa ISeséfM Méstirll. Darabja \|x\|. i...... W dobokban 1 frt. ^^t ^lVL i,u.«rr., IIIiHmL lflh\'inf.M\',1\' í- taNSaMM sitit Carbol-szappan. IMk"«JT Sr. mInwS Jewf Ik 4a «r- Mr. ,.Eill dO ColOgOö", ml Síit ii utm kaMi hmtHiMn >»n(i wje (^ulmn«>i> KW>«\' n f. f ( ■ . ■ iSaaS hmm m»ty» leMmipallaSmk^t. <k> ha, MM«k • wm 4 M«tii a «>«■, >mn . nllS Utbaal Ur « a UmmMM eMvaMJe. I- U laliilfil 4a H»imw ^ •■• • ..• M M> SS to., S 4ib MeSMI bt IS kr. «a 4 nmOv-S wi..r\' h. Poiidre de Sérall, ^vi^^\'iv^t;" lUflnema¥b areapev. HU IVl.ur.A (Mr4 KpUnylit^) I aSIlS^iS tUtm, l i k. Í^kim, th-r -s Hr«u>. keStUll artiyara 4a IliaU a IStaUreS aSrefe «• IU1, mmnm. mI4S». Al\'M iat , kai ISaUIMaSI kl t J».«,n. V.mcíalr. Mtli- Saw, Ve Tléuit ninér J. I.. SMnamaMa. iM«a llay ntfkaall, sp-l t fl\\u i . fí.tra. lUae-lUaa, tkMW Sr \|it»>: Saf aJ* 1 láaln 4a bnll, aitlját nf<li»)»)t. tiia I m ft kr. 4a I f.4 le kr. afete riS\'ir^^S Sallcll szájvíz és fogpor. r«aiii UtuiiUtidil IrtamBÁMaalm tlM ti mn»\' KlaaW kMaaaM Ur a WW f , , • PlT khlMta >\'4<konj katSM oOM,\| »la.t «4e \|\|\|«M ai ,».. . . - aSM ■■■íkHi i»il mm Síné lka. mH j.r, m méMiIW k< i - w ki <o kirkn MúSaMHSit laM IMtaM an* \' J l\'.z,. • ml, MrikUrM t^a kmailil <4a ao« nvfk Brillantine, j TintaWtUI SUBA I.UZi. I .\'"umI • Tmn JTjÍ/ » > á rlaára 4a Nialt kk4r. rSiaa Sa aSna \| kalkaU « hkSiUhm 4 «í V MlaVa ^a»kais. Kff 4ku a ni ee kr. f I fn. \| t(fr> » k\' >»,-.. it^ > H 0 /^jj?^ UMsa M M aaai lellliiijyw- 4a Saiw. <if«wi»l aliliaaiwl. ■ •• aSaai afy nlwilUhi k«(\\ii.-. /ISCfHJnl rwtel ""srwaSrW^k atSa«Mrll«l »la«aiaa uyHtWaíV. lQMHBÜBl A^esyzéket kívánatra bérmentve köldök. ybtdtttulik tMeé^w/r< tédjf{j(j\'lráaaium, itHémtftu kW < NW^y reeteSM putalaiA Katii m alSISljaiáali a«S»a«l U\|k<W ■ j Nsgy-Ksni/pn: Btrluarh 1. II. és Hosnjfcld Advll uiaki\'áU —-L - StikM i mim ■ -- - — »3 $ n H/IHU. Nagy-Kanizsa 1883. szerdán, márczius 21-én X. évfolyam. ««tfctYta\|< flaekel Pltöp kSayv UWimkii tttOM. US sa Maté«l arat - Kg«» évre 8 frt félévre 4 üt Nsye^K.e t frt ni«e« vek l\|tk«N T ki 4 [ haeáltos petitscr flri hirdetésnél 6 kr. Bélyegdij 3U kr.. Ai^rHut • fvtk hivatalos hirdetmé-1 ayák > t írt, atom kr. héljragdijon falul 100 eaóid leoatsl minden eeéért \'/t V. J ZAIuM MEGYEI ÉS HElJn ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TAfilALMU LAP. BzerkseztOl Iroda. Hava a lap sael lemí rWt illaté közlemények küldendők Bajza utcU 4. aaárn BérnwuUKlen levelek osek i«iu<?rt kenek bÖl fogadtatnak al. Kémratok vie»aa nem küldetnek. ayill ttér: petítsora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű \|tir, aj Zalámegyei llgyvédégylet, a Nagy-Karnisai- és Délzalal takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEfilELEKlK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN E8 SZOMBATON , óhajtanak, mely a tartalmi valór^ annak megítélésére; mire alkalthas \| és hassnálliatóra irányul, a \| máailc j egyénisége. Azután annak eldöntése, A középiskolai vitánál löbb iz- faetió pedig egyetemesebb nevelóJi j mivé lesz as iíju, igen sok, néha, eliten merült fül az egységes] köaépis- j elvet hangoztat, mely az embler esel I hárithatatlaq körülményektől filgg. Az egységes középiskola. itánálFtöbb iz- ! lemi valóját eeak ugy miveli, mint 1 reális oldalát, aa eszményt, érzelmet ugy ápolje, mínt a józan! (loiubiná-. ti ót és poeitiv deductiót. j Az egységen középiskola jadika\|-lissbb elemei fölöslegesek nelf tart-Ják a gymnasiumokst, a mérsékjplteq-bek a transaotiót ajánlják. liogyon, mondják Ók, as első négy osztály közös, legyen azonban a reális okta-tás túlnyomó, eeak a fölső osztályodban történjek az elágazás. A kik tuj-dományoe pályára térnek, azok hallj-gassák a classikai tárgyaltat (Felh méry csoportokat állit és a váloj-gatáet ajánlja), a kllk pedig it orj-vosi vagy a polyt"chnikai nzajcra lépnek, tauulják a matheeiat éa a térin, tudományi tautárgyaaoportot. Egy hatalmaa argumentumuk van as egyeégesitő\|cnek a ez amá tény, hogy a nálunk kedvelt és tüll aottan látogatott gymnaeiumok alsó oeztálybeli diákjai nagprobbára kilépj nek az életbe és esak kevese jut íöi a fógymuasiuiubz., A másik érv volna aa egyediség figyelembe vételei, mely nem töri minden tárgynak egyfor-1 maságát. Nézetünk szerint as ajánlutt ket-j tészakitás pedagógiailag nem. indoj kolt s n fógymnasium bifurcaliója vagy tri- és quadrifurcatíója (ha a tárgyak csoportosítását behozzuk)! gyakorlatilag ki nem vihető. Nem azért, mert — tapasztala-! taim deductiója — 14 -16 éves korit mieink) inkább reálisabb képzést \' ban még nem eléggé érett a tanulói kola követelése. Annyiban jörvende-tei e thetna pöngetéee, hogy (legalább paed\'ig^giai eszmec-erét vetnek vele a tisztelt felszólalók a végtelenül elnyújtózkodó szóáradat hullámaiba s pillanatra elvonják a tigy elmet a felekezeti izetlenkedéaektől, molyek-heu egyik-máaikfcz<\'»nok magának — (vft^y válaa/tóinuk ?) — afear tetszelegni. [De nen» Örvendő tea másréezt a kiivoioHí/ő ée elitélő axigorti hang, melyjlyel pilezát törnek az elldlgi nevelés .meneti) fölött: Osazeakarják nimh\'ilni a létezőt, hogy beikébe egy problematikus nevcléei ée j tanítási módét honpsit<niiak meg, középiskoláinkban. Két irány kílsd itt egymással. A szak tani tás és az •\'gyetemoa tanítás trndfstiája, reálismus ót huma-nistikai irányzat. At egyik az életnek és az életre nevel, a másít nem a közvetlen jelenre, de as earniényie-seb b< jobb jövőre, az általánosabb ée maradóbb emberire vezeti az ifjúságot. AmSz a modern kor vívmányaival, eulturájával a a nemzeties ki miveiéssel akar képesni, emez a tanítón főszabályait a klaeajkua kor értelmezésére fekteti a az egjyotettieB-ael kívánja a külöiubségest a ucm-xetit magasabb niveaura emjnlni.a A nemzeti nevelést "mindkettő követeli, csakhogy más uton. Mindkettő képezoi óhajt, csakhogy az egysAges középiskola hívei (legalább — A pályaválasztás legtöbb eöet-b n nem a mi kezmukben van. — A tehetségek kifejlődése éppen minősen évek hós ós osztályok számához kötve. Ugyan álmodta volna-e Leverriers midőn dohánygyári fölügyelő volt, hogy reá várakozik Nep-tuu fblfedezése ? Hát a mi Aluiiká-csink Sejtette volna-e asztalosi,nas korában, hogy Párisban atolierje leez ? — Igen keserű csalódás az Onésa-lódás. . Pedig legtöbb fiatal emjber nem iemeri önmagát. Mert az Önismeret éretteb, élemedettebb kor prae-rogativuma. , A főgymnasium követelt irifuroafiójánál éá szakbeli ké-peztetésénél félő, számosan< lösznek, kik cszk akkor látják be választásuk elhibázott voltát, miután a szakcsoport tanulmányozására tObb évet i elvesztegettek 1 A/ét t a törvényjavaslat inkább megfelel reális körülményeinknek. Ez elitéli a ketté vagy háromfelé valló ágazást és a gymnasiumokpan a humánus nevelés alapján az fju minden tehetaégeit akára egyöntetűen, harmonice kiképezni éa így általános nevelést és bisonyos egyetemes miveltaéget ad, a reáliskolákban pedig a realiráuy van túlsúlyban, előkészili a szaktánuUst, de mérsékli a realizmus túlzását a modern nyelvészet felkarolásával.\'! Mindkét iskola Önmagában egységes és kerék e^éiz. — A tárgyak okos elosztása követeli, hogy ilyen legyén, I Az a gyönge ellenvetés, sok hazánkban a fél g-meddjg való gym^ nssium és reáliskola, imvlaem nyon} a latba. Ahol loégy osztályt gymna* stum vagy reáliskola van,\' alakitsálj át polgári vagy inariskolájra. Ma* gya^országnak nincs szükségie a kaf bátos pralntársKgra, de igenis miveltj tanúit polgiári én keres ltodéi mi elemre, Ahol meg issUljségét\' érzik a gymna-stumoknaU p. o. nagyobb városokban, forga mi politikai centrumokban áll itaának teljes kOzépiékolákati Ugyan nukiő jövőjo és hivaUsa van egy priviUyei, trsstibsi, bártfai, po-dolini vagjy más jelentéktelen hegyi mOpO\'.ti viroa gymjiasiurnának ? És micsoda ihpulausok^t talál ott egy törekvő éi tan^lbi, Haladni akaró kOf zépiskolai tanár ? Nem váljnék-e az ottani kispolgárság nagyobb hasznára ha szegényes 60 -70 tanulóval bír algymnasimnukUt áialakilahák pol\| gári vugy\| ipsr-u\'skólára ? . \| Perest, rni neiii a loealis és másféle érAeket itartjuk szepneink elüti midőn ezt pur et jiimpie kipiiondjuki Előttünk Ilebeg\' a- magyar haza ösz-szes, egyejemofl qujtur-emélkedéséuoli gondolata, előttünk a mag)\|ar társadalom alakítása j— s ennél a Inca] Iis s a részleg^ érdek (ha\' ugyan ez?) elnémal. Mi o szjunpontoói örömmel üdvözöljük a középtanodai törvényjavaslatot I L\| . Ctirbuu Oita. Országgyűlés. Uárosilns 10-án. A középiskolai trvjavoslsl tárgya-! lása még egyre növekedő érdeklődés közt folyik. A mai vitát Uoffgrűff János szász képviselő kezdte meg — aki egy másfél éráig tartó hosszú beszédet olvasott-fel, mikor aztán közmegelégedésre elhallgatott; termé? jelesen jGull javaslata mellett izzadott. — Miehl .Jákob tüzes beszédben védelmezte a kath. clerus álláspontját s sz egyházat, \'személyes felszólalásra is sdvá^ okotf mi megint slkslmul szolgált Ifémeth Albertnek, hogy általános derültségre hangolja a kifárasztott „honatyákat." Gyóry Elek a függetlenségi párt zsjos helyeslése közt érvelt az autonómia bellett; beszédének ok helyén valódi szónoki magaslatra emelkedett. — A mérsékelt ellenzéh részéről Nsgy István iratkozott lel mára, -a trvjavsslstot védelmezve. Szóltak még részint a javaslathoz, részint személyes kérdésben Rossiwal István, Krisztinkovieh Ede, Moesáry Lsjos, Ueniczky Gyuln, Grünvald és Szabó Kálmán. Általános \'figyelmet kellő beszédet mondott Polit Mihály. A jzvsslsthéz —- természetesén 1 — nemzetiségi szempontból szólt, de beszéde folyamán egyéb dolgokra is kiterjeszkedett. -r Kemény vádskst mondott a kormány • ellen, egész tbeoriát az államnyelv körű) s végül s nemzetiségek egyetérlésének szükségességét hangsúlyozta. Már.eaijus 17. Jó Ossnády Sándorból megint kitört az elkeseredett Uonfibn; egyébként sz e\|nök ma nem vónta el tóié a szótf — csak kétszer rendre utasította. — Utána Romín Sándor szólt nevéhez híveit és oly buzgalommal, bogy Kinizsi Pálból is majd hogy „rumunyt4 nem csinált. Mezei firnő s tárgyhoz szólt Steinscker Ödön 2\'j, óráig kinozts a házat unalmas beszédével, melynek még sz a hatása sem tolt, hogy mint több fy Zala44 tárczája Üdvözlet hazatérő honfi- lArnalnkho/i. Reg ideje, hogy n magyar .Saemlátomáat fogyni k«>zd, Nem c*k testben és erőben asám sterint is érsi est I Isten indie mi as oka Hogy igy puezlu\'unk vesztink ... N«pról napra erÖilaoSl Bajdun erős nemzetünk, Haráoknak most sokat ér Iksr rokon magyar vér 1 Akárhogy sn saÓpítgetjOk ; Kornak a nyomor kora — I •Haép kevés rajtsnk aa áldáa, tfok as ísLen ostora! 0<é erkölcs? rongydarab már: Mit s szét véss messze vitt.. Összetartás, még ea aa egy A mi rwjtank tán eagit I Ily Lalyzetbea kincsei ér, Km rokon magyar vér I Hasinknak sok ellensége lifté, oláh, saáes ée lét f I Hm érdemes veealegetní Meéieh s magyar aótj^. Mm elég, hegy s ssabedeág Iftsreshas reásk tértetek?! j HSiaew, kegy még ms ie veltták Ti egyel nem értetek \| Héiíí«>k kái többet ér Unt rofces magyar férj Hsáaedekig sem Aríháwtt ^ NS^wsk tSrSfc, tafl^kl ... Csahliagy egyet értetitsk Illa dm as volt itt s baj f í>» sJf aséft él a sameet t •Meglsgy a bár j törve nem* — Htm (éíiish-k ssás vihsr kSs» ÜMpmekSlt seamstns I Ki«áii mmi — asiksl ér tim esésá mag/ar téri Isten hoaaon I bár jönnétek Hsáa annyan, száz ezrivel — „A nagy világon a kiflii Nincsen eaámotokra lie\'ytí. 8 ha majd köaös édee anyás k A hasának kebelén, Szivetekben dobogui fog Tisala honfi érzemény ; Akkor — akkor sokat ér Ezer igaa magyar véri 8 bárlehetne kezetekben Osi légy ver, Sei kard, Mint milyennel Árpid apánk Idehoata a magyart 1 Hogy itt Összezúzhatnál ok Közöttünk ]a párt viszályt, , 8 ismét nagygyá, ée dicsövé Teheesétek a hasát 1 Mert ha foly — még többet ér Eeer drága magyar véri Eeér évee ünnepünkhez Elö emlék ti leestek, Bsebb jövönknek easrnokáhea Uj oeklopot helyeztek I Jé eeángók I moet nemzetünknek Ti vagytok as örSme I Vezéreljen Utatokban A magyarok Istene 1 Mert veletek visszatér Eser rekon magyar vér I Tuboly Viktor) Csehi Gáspár uram bogara. — Raja.— Irtasak pedig akkoron ezerhétszáz éa egynéhány évet. Épen asoé idöhan történi, midőn vitée Rákéeey Ferenoanek s szatmáriakkal egyseilett hada diesöségeeeu nyomait aa ersaág löváress leié. A vi.\'ézlÖ nemesek kSsI volt Kis ée Nagykajdl Oeeld Gáspár sram Is. USen szolgálta hazáját, részt vett Bákées/nak legtöbb esslájábaa. Mikor aatás Feleö Magysrorsség b alos kés alatt állott, tél r\|« id\' fAu aa ms\'^f eem hábesgatls a .....Uu 44 timnlU VmMf VStar 4 ké If-éae, *mmámm\\ ii i j . I a, icabadségért klsdfiket, 1 beiésakello msgát agy oeapat a dadai Uroé uraségi majoijna, melyet aéhény nap alatt elég lakhatóvá tettek, e ott liöreaögmódra aaándékost#k a télét kihúzni.\' Aaon télen prdig csúnya idők jártak. Olyan lu\'deg veit, hegy a farkasok ősapa-{ tosan vették körűi a ulajorör»égol, s olyan nótára orditoaiak, hogy beon, a tlía küiül, a vitéall nemes nrak ngyaeosak illesaigoliók s bokájukat. Sxoronose, hogy iával, s eleség-cel jól ellátták magukat. Esténk int minden-kinek egyenlően kijutott a saalonnás kenyér, s egy mlkulaes jó érmelléki, minek ejfo-gyasztáia után folyt a saéraa mulatság. Víg is volt mindenki. . Caak Gáspár uramba fészkelt egy eets a sátán, mert, miutáu egy falat szalonna a torkán akadván aat keeerjree köhieeeláeeel végre - rendeltetési helyére jut tat la, oiy hamar elhallgatott, mint -a rnisg állított aielomkerék. Neiu volt soiiki, Itki egy eaót kitudott volna esikarni tÖle. . Mikor astán megunta a sok leggatást, magára terítette bórbusdáját, feleiatolta bfi séges kardiát, s egy odavetett „elmegyek h«aau-val kinn termett, a mintáu néhány fark aat láreatval megetetett, útnak egyen-gettsT lábalt >\', Btígara völt... i Mag ia ijedt ám a vitézlő nemeeaég Qáanár uram eonfusiósjis-teuhoazadján I Més ejöro akármily nagy bolondét téti, nem oeodálták, de hegy Gáspár, jéaaneesQ oaimboréjoji, akkora bolondot legyen, nem hitték volna el. Most, télvíz idejlio, aa oresáp egyik hatéjrától a máeikig gyalog menni, njég gondolatnak ia elég nagy bolondig. Oka pedig eaen rögtöoi elutazásának ea válof. hegy as s fennakadt eaalonaa darab estébe kosta stép, de\' roea feleségéi, ki egyeSer hasonló körülmények köal majduétn megliiagyá fulladni. Hejl ha Gáepár urlm aaon időkre gondol, végig eaidia magát, mért hozott asssesyt a háalios, Pedig nem le elered ÍÖt, agy mössakolták rá. Uióvégrelia srahsdUlniá kejlnit jőle,! ugy SsOkötl ujpg IUI iWy láboráM. iDsit, miuőn aa aa átlln sott áss Ion na esMhs jaiiaiá boldc^ialan olt I_ .1 ............. i lioná\', nem ál ha<á n\|fg, hogy uiegjne tekintse balfelét, uahogy még wégyent is hoaaon nevére. Ee aa ige téelté lön, — inondjn aa imádeég: Vitézlő Nagy ée Kis Éajdi C«lii Gá«pár uram kétheti keeervee gyalogolás után egy éjial váiiHnjékára érkesett. Uauiar-{ában nem ismerte mag, de midőu saját oaimerét amúgy homályoeiui a felig megmaradt kapu párkányán megpillauts, egyeneeen b\'felé v«tl« nijái. Oly eötét akoliban még sem volt, hogy vitézlő Qáspár Inrarn ki ne vegye, jnískeriut hajdani vára helyén oeakl romhalmaa1 áiK l Term\'éeaeleseu. aa oljiő pillanatban megállt szemlélni e kellemes meglepetést, esak miután raagearosau elkáromkodta msgát, fal-. tette megábss, hogy aaonnal ámt«gálja aa egási épUleiromot j telsavarja aki benne lakik, ha tnesa a sátán Is, liogy neki falvi-1 lágoeitáat fdlen. Aa ogéu épületnek egyeden szárnya Volt még némileg 4p, e Gáspár uram • lóg gyorsan kilúadálta, kogy nem azért én, mivel \| nem lakik benne lejiki, hanem elleukesőleg. Megzörgető tehát aa, ajtót, s hatjalmas hangjával magUeané Sa nstroiuot: . . — NtyiJd ki, akárki fia vágy 1 A bennlevő akárki hajlandónak mutatkozott néjni alkadoaáa stán kapitulálni. Hogyne? ílisa namiaa övé volt la lakás. — K[i vagy ? U kérdé. ! — Ehilier, ki liaia jött I J Aa ajtó leltárult, vitézlő Gáspár uram besétált —J - hajdani moeókouyfiáfába, mely most kováos: afihelyjyé lŐu áulkkitva. Egy barna férfi fojsdta halvány méasetel, midőn megismerte i rát, aláaatoean kaaat csókolt neki. — Ha hal — kakegott Gásáár uram — hát Laesi esi (ány, tk vagy ülést a vársr T — ín i emaetee uram. A\' biz saeronese rám néavej h így ennyire vi<tamL De hát mi járatban vas namaeMe uram itt [él közepén ? Ugy-e easayi világ vas Idahaaá ? — IISko i) L <rai \'»ÍÍ3"i. H l nem boM-ld j aaak röitö i, mi ibrtáait lávelétam alatt ? — tUj flissiMs akarom mondani aa veteéges, vagyis inkább nevetségesen csömörit história az. De háti\'a som ie mondja nemzetes uram, mégis tudom, hogy éhes. Azért hál, mig a pipáim a gyuj\'ok, jól esik egy darab hal, mely vaosoráról maradt meg. Vitézlő Qáspár uramnak ugyan jól ia esett, Laeai bácsi meg; talál kibúvót a fia tön, ha netalán a kömre elkeed potyogni. Aztán elkezdi mondékáfát: — fiát aa biiony; ugy volt namastee nram, hegy sa a gonost aaeeony — tudom hogy megengedi, ha annak mendem. mikor annyira yitla, hogy ncáiaotes uramnak meg kellett ugrania a háatóli egy lábanea hadnagyra biata a várnagyságot, ki zagy kedvében járt. Miután aa aa alsttomoe ember minden latáUtaió értékeéet sutiamban kihordatott, utóvégre saját irháját ie elhordta, pereae ssinlép snitombaa. egyedül aa aassosyt kegy la itt. De akkor as már bomlott utánna, magában érthető, ée ntárnia indult, bogy mai napig eem hallani ^irt róla. Aaköaben s labapea őrs^g boszuból, bogy nekik más nem futott aa Srae falaknál, felgyuitötlii e várai, s valamennyi eltávoaoti. Vitézlő Ceehi Gáepár nram egy kukkot sem szólt, eetumi fájdalmat eem mutatott, hanem kihajtotta kulacsából aa utolsó adagot, asaai állásba helyim magát, s a caigányt álulános örökösévé ^sjgyva két vígabban lefolji bét után ismét j a dadai majorban termett. Akkor még jobbat) folyt a mulatsága eaimborák köi ében. A [tarkas hangverseny bslyett el elkosták a falsbéli muzsikás om gányt, a a jó uisgyaí I séták vaiAashatáaa alatt senkinek eem volt iiaiUjahb kedve, mint vitézlő Csehi Gáepár útiamnak. Bogara volt... Mikor kérdeaték, mért oly vig, háromszor nlrpinteit egymásután kulacsából, a sasai megadta a kívánt fel-ftlágoeiUtM: — Éljen a saabadéág I Mig ti itt vérrel küadiek érte, addig én váratlanéi megnyertem i mÍsireenwkemi a feleeégam iu-gatökölt^ Bogara .vstt »w«4i4 efaameaéáara 4oU %taa alkalmat. <~ Beülhetett í nitt elart, eeftkl M ae vette Tina Kálmán p\| m Martiéi veit. HmMéJ Ml tftbk helvét a kamat - a nem se -tW\|i klpv** -«-k kiválóiévalosztatlan M M) valee kMte Különben kéay-Mn aiüditkl elismerni, bogy i m\'iiisz-•aveinOk valahányszor a különféle nem-, artiuégjrk képzelt sérelmei, magyar állam ellene* törekvései és nagyzási ábráadjai kísértenek, asiudig a legszilárdabb erély-lyel a meggyónó hazafisággal védelmed aa egységes állameszme követelményeit, — ée könnyen lehűti j némely felhevült nemzetiségi ultráknak mérgea (Özét. — Általános zajos helyeslést kelteitek azon szavai, melyeket * nemz. képviselőkhöz intézett: „ . . Ifövetéljék, bogy a ma gy ar állam ue tegye azl, a mire ssQkségo ven. hogy magát fen tarthassa • II á r a a i u e 18. [Szerencsésen tul vagyunk a középtanodai törvényjavaslat általános vitáján. Megtörtént a szavazás is. A javaslatot részletes tárgyalás alapjául, usgy többséggel fogadta el a képviselőház. A zár-beeiédi\'k nem költöttek nagyobb érdeket. S at egy edalt momentum, mely nemcsak erdekemé, hanem élvezetessé is tette a mai ülést, Trefort Ááoston közoktatási miniszter urunk szellemtől szikrázó po lemlája volt. E polémia, bár aa egész vita anyagát felölelte, sehol sem vált nehézkessé S bár nem egy helyen élessé vált benne a személy eskedés : a juizá modor, mely az egéaz beszéden vé\| ;ig vonult, nlm engedte, hogy sértéssé legyen. Egy miniszter, a ki — \'mini Trefort — oly sokai megenged máaokisk: élhet néha a )uggal, bogy némely bólékat viszonozzon, Ezekből álllak a szemé yeskedések-, \| De nem cFak azt bi c.ony itoti a Trefort mai beszéde, bogy Tre bi t szellemes és euvópailag múvelt fö,M« nem azt is, hogy kiválóan szerencsés temperamnitum Az József, két heti betegen szólott jlmés. A nyilak, melyek az egész vita alatt szüntelenül röpködtek feléje, nem sebezték. Jókedvűen konstatálta, hogy a vita alatt személyőre, hajlamaira, hatáskörére és hatalmára nézve sok olyat tanult, melyekről azelőtt sejtelme sem volt. 8 ebben a vidámságban — mint; beszédének későbbi tartalma mutatta — nqtn cynizmus rejlett, hanem objektivitás. A többi zát beszédek kevés ujat tartalmaztak, a mi még inkább hozzájárok a cultasiuinister teljes diadalához. — Prónay Dezső br. és Hcrmjtnn Ottó lelkesülten és sok -igyekezettel szóltak ugyan, — de Trefort hatalmas speech-e után sokat vesztettek\' fontosságukból. ő helyén br. Eötvös makacs vita atáu mk volua. Trefort vidám éa K Ü L f 0 I. D As anarehlzmuii üli diadalait csaknem egész Európában. Otos/országban természetesén folyvást mozog a nihilista ti&izeesküvé* s nem épen birtató kilátásokat nyújt a c/árknrotiárártra. Spanyol-mazágban a ,feVetef?ztt bandája, Ff art-\' t-ziaországbsa a komoron nyugtalanítja a kedélyeket s épen mára brvezte nagy tüntetőét, melyre viszont a kormány ia nafy készületeket tett. Még a különben nyugodt Belgiumot is hómba merénylet zaklatta Angliát p»-dig olyan vak-m* té tett latija lázas izgatottságban mely e G»y Fawkes féle őszekÖvére\| emlékeztet (FDófwvan Kossá. a fénlek new-« riri Ín4ke átltlólag ki ia jalrntette, Ing) a e»tmtestet beii arány letet csak ugy an a fléaiek követték el, a hozzátette, hegy si a kísérlet seia ie utolsó, hanem téhh baimls fog még kdvetkexni. Nem le raaás. he aa angol közvéleményt ea még jukkán felháborítja KI aga a Bpec-tater, meiy eddig az k föld liga követeiéért fárielii, aseat azt mondja, bőgj M e ga/fett megfogja matatni as irekt Mfc, hkfy aa eng»l népet terrorizálni Htm Memt, még ha mtadea ejyee ember * müesakaa halállal volna fenyegetve. A meréhylet egyetlen hatása aa Iptx, hegy Anglia vaaealgnrral el Ingja határosai, hogy Írországnak semMtl aem engedélyez addig, a meddig aa írek dinamit-érvekkel élnek. A kormánynak ugy an azi ir féaiek ilyee érveire nem kellene hajtania a Ir-oraaágnak mégis igazságot kellene szolgáltatnia, ámde Anglia és Sffótorazág mai hangulata- mellett ez iéhetetlen. A színfalak mögött írejtőző ir agitátoroknak be kelleue látniok, hogy ily gaztettek Írországnak caak kárára lehet nek, mert az angol nép erőszakosság által uem oaikarhat kt magától [Írország számára igazságot, hulott a kormánynak ép at volt ssáudéka, hogy igssságot szolgáltasson as angol barliaraentj és nép által. [- Komául a londoni követe, Gliika heteze; kijelentette itard Graiivillenek, hogy semmi kilátás sincs arrjt, hogy korhiánya a dunai conjTctenczia határoza tait elfogadja, A Teinps e tárgyra vo-natkozólsg s a román minisstenlnök ée ellenzéki vezér mellveregetéseiije a következő megjegyzést teszi: Az e féle protestácsió uem jelent sokst, mindenki tudja, hogy Európának semmi iMudéka, erőszakkal rátukmálni akaratát I Karolu király kormáuyáts, s hogy a dunai királyságot semmiféle kaljonai exekuc/ló nem fenyegeti, As elleutállásrs való hivatkozás tehát tárgy talan ; sokkal hasznosabb és gy akorlatiabb volna Romáuiáni nézte ha azt vizsgáluá, hogy mily következményei lehetnek snnak, ha Európával szemben hosszasan elleuzékeskedik. Ha (Európa határozatához csatlakozni vonakodik, előbb utóbb kénytelen lesz kitevetlenUl Ausztria Magyarországgal egyezkedni a ez hátrá-uyoaabb lesz rá nézve, mint bs Európá. hoz csatlakozik. Törvényhatósági ügy. ,X Am utaxéll fáknak biaonyos eee-tek köaOlti kiirtására vonatkozó megyei aaabá\'yrendelet foganatosítóira körüli! etjáráa vidékünkön élénk visazaloUraést aaUlvén, aa eaet megitélhetéaének indokából tisztelettel j kéijuk a megyei alispán urat, hogy eaen ren- . deletét velünk közölni szíveskedjék. Különfélék. — Dr. Kenmana Ede a. kanizsai izr. hitközség megválasztott láb-bija ma márczius 80 án erkezeut körünkbe, bogy állomását elfoglalja. Mielőtt az uj hitszónok fogadtatásmiak részleteit elmondanám, megemlítem, liogy a {fogadtál ás valóban szivélyes volt s a meleg vonzalom és rokonszenv afcon bélyegét hordta magán, melynek Dr. Neumann Ede hitközségünk körében j máris örül. A reggeli vonsttsl égy 4 tagu küldöttség ment Boglárig az érkeáó rabbi elé. Mikor a budai vouat Boglárra érkezett, Fischl Pál ügyvéd üdvökölte melpg éa szivból fsksdt szavakkal az! érkezőt. —* A kanizsai indóbázbsn a rósz esős idő daczára is nsgy közönség várta a vonat megérkezését. A község tagjai a váróteremben félkört képezve, a küldöttség által bevezetett rabbit éljenekkel tagadták, mire a hitközségi elnök öelseil Gtyf-mann Henrik rövid és $zép szavakkal üdvözölte, igy kezdvén: Áldott áz, ki az Űr nevében jön. — A: rabbi látható megindultsággal válaszolt ; a napot melyen keblében a fájdalom és öröm érzelmei hullámzanik, a legszebbnek tartja Az indóházból I egyenesen a templomba hajtattunk, hol ünnepélyes istentisztelet tartatott. A kkr Kartschniaroff Léén fókántor vezetése alatt egy megható zsoltárt énekelt, mely után ak estima következett ; erre dr. Nenmsnn Ede az emelvényre lépett éa beköszöntőjét iartá meg. Rövid, velős beszédben a községgel való frigyét, azon frigyhez hssollitá, melyet Isten Izraellel kötött A szónoklat, melyet megható Ima fejezett! he, emelkedett saellemQ, magvas tartalmú volt: otánna aa énekkar Kölcsey mm-nesát énekelte, a mivel as ünnepélv véget é t — Bata nyolca Órakor több mint ázás teríték! diaalakomára gyüllQak a kaaaiao helyiaégébe. A 8. f<«áaeál Oelsei Ontmsnn Henrik i királyra és királyi Családfa emelte pokafáL A Jelenvoltak a felköszöntőt állva hallgaták végig, és végül háromszoros éljaube törtek ki. A má(nd\|k szónok Ét. íjlchreycr Lajoé izr. iskblllszéki elnök nr Volt a k\| a hitközség nevében lelken szsvakban emelt pobaraé a község uj rabbijára Dr. Neumann Edérej, Visszaplllalitást vetve a községre és fntiak iutézméivelré, Valamint ezek fejlődésére, meleg szavakban aposUpfálja EjrJ Nenmsnn <Bdét kifejtve mit vír, mit óhjsjt és remél ja hitközség as A> papjától. Á beszédet sokszor zajos éljenekkel szakitötták félbe és Ugól szónokot melegen Qdvökölték Iiarmadiknák Ilir-schel Ede, közügyeink e tevékeily fé fissaől-lalt fel, szolk^noscu polutirozott beszédben a kormányia emelve po\|isrát. Megemlékezve JSffijős Józsefről, mint a szemináriumi eszme megteremtőjéről, Tre-fortról mint aimnjk megtestesítőjéről, élteti a kormányt. Bztel a hivatalos tossztok véget értek, pe1 miként az áradat ugy kezdett hullámú a beszé d járja. Eben-apdnqer Lipót iit ja városi hatóságra és annak elnökét e a polgármesterre emelte polla ráf, Plihál Ferenci a hazából kiiudulva a rabbira, Dr, Neumann E a várókra és köz-iégteHoffmannn Mór a közs alól jár óságot élteti, Kováén János a rabbi suyjárs, Garay Benó hosszas, igen Sikerült be-szódben s társadalmi emancipátióra, Dr, Rothschild Jsksb Dr. Neuihinn Edére, Dr, Bettlheim Kossuth Lijnra, Iloff mann Mór a, község volt ősi rabbijára Faasel H. ü.-re; Dr. Rotsch^ld Samu a rabbira. Fischl Pál a lauitói karra, Alt-mann tanító a községre; Hittchel Ede szellemesen Plihál Ferenczrei Somogyi Henrik a lelépett és belépett rabbi fa szép tslmudi hasonlattal, Svastics Károly azbiró lelkes szsvakkal a derék magyar izraelitákra, Dr. Rotschild .Jakab a hölgyekre, Dr. Srhreyer Lajos Eperjesyre, Wolheim Ernő a rabbira \'—! és ki tudná hosszát ós ki tud uá végét. A szép lak* ma éjfél utáu ért véget. Nem tehetjük, bogy meg ne emlékezzünk azon derék höl -gyekről,.kik a lakoma rendezését Ízléssel szépen végezték ezek: Ebcnspanger Szi donia, Szomtner Sindomé, jRosenfuld Adolfné és Weiss Fáui úrhölgyek. — Hymen. Grünhut Henrik ur e hó 25 én d. u. 8 órakor a hely boli imaházban tartja egybekelését Vidor 8sbin kisssszonynysl. — Gyáas. Rapoch Gyula ügyvéd urat nehéz caapás értő. Atyja Rapoch Mihály ur f. hó 18^n Győrött elbonyt [ —j Hangverseny. 4 Osángó testvéreink hazatérési költségeinek fedo zésére márczius bó 17 én a Szarvas vendéglő nagy termében rendezett műkedvelői hangverseny és tánczmplata4g az esős és táros idő djezára igen jél sikerült. A műsor élsó darabja Tuboly Viktornak tárcsánkban közlött csiuos és hatásoa alkalmi költeménye volt, melyet maga a szerző hévvel és. lelkesen siavalt. el, minek jutalmául a jelen volt elégáns közönség szerzőt zajosén megtapsolta és megéljenezte. Igea szépen sikerQlt a műsor második pontja: Nyitány aLPMctf néma\' czimtt dalműből ; elragadó listáét keltettek a kedves Ottop Imrént úrhölgy magyar ssövegfi dalai, ugy (rnop Ernő ur „változatai magyar népdalok felett-, melyek gyújtó hatással voltak a közönségre; Rauscker Béla ur is aoki érzéssel és 1lnom technikával adta elő hegedűn ,Beiot változatait ;] uem kevés művészi, élvezetet nyjUjlntt a Biaitzkjr Miksa, Olld$ Ernő és Btern Zsigm^d urak! által előadott Trio a Norma czimü dal-műből; Pajzs Gézának Ulinkón i előadott tmagyar népdalai és román jiépdala" eredetien kedvvs benyomást .telt. —♦ A hangverseny után következett la tánca, melyen élénk részt vettek a lelenvolt hölgyek. 8sépeink közül a következőket jegyeztél fái. Fóldtsinten s Bika Náa donié, bruódy MJoané, Grobelüné, Gall mann Vilmosoé, Kraaas Vilmosáé, Le^znernt, 0\|lop Imréné, Piakor famáseé, Plihál rifffj^aé, Ricz Antalué, 8vas títJ Kártyáé. Varga Imréaé,\| Váguer Károly ítél Weiaemé, Vidor Beranné, — Belus növéreki Gröbetti nővérek, He-gfejüs Mlrglt,\|Kov^ts Etel, OlldpFauny, Rátz Ilöa, Somsaieh Katinka, Svastits Árpádin,llrén s Margit, Tuboly Aranka, Vápner Araika, Zaduliáuasky k. a. Kartaton: Bogy ay Ödöuné, Glement Iíipótné, \|Dsii]cha Ottóné, Hornth Fe-renpzné, Bebusterné, Sebestyéu iLajosné, Zstpureczky Zslgáijé, Kaán Irma, Schus-ter FlorJ, Svsstijs Ida, Welikh Ida, Wdber K. a — A raulaUág S óráig tartott, s a tiszta jövedelem ^00 frt körül van. - K U-Kmniaisár6l írják BdkHa)ks . jTegnap 19 én egy nagy-száein czigánylords a nagy korenna előtt megállapodott; a lestauracziő nem tartett aoká, midőn 3 rendőr -gyet (táján Jóskát] lctarLóztnu\|i a\|kará, de ez nem volt ám oly könnyű dolog, mert azok össze röff intek coilegájukat kisubaditaudók, és oly csata vívató tt 1 melyben kard villogást i, ost^rcssnásT és Qtlegek kiosztása hns ;iráljalbtt, ]A jiép is Ökszecspdait és a Ujdiik helyzete oly tragikáa volt, hogjr a\|aid aivtlek I közbenjót te szabadit hatá meg ók-t szorult állapotukból, 8chjndlberger bsjdunsk s fejéi be Is ver Mk s csak nagy nehezen sikerQlt\'a morét hüi helyre tenni. Haba Józaef még puskát is nozolt, de ez nem is beáznál^ (tán a tóit vény hiányzott?) 8 mire Nafn-Kaiiimróh rfndór csapat érkezett, a többi Oigány felgyujtás fenyegetése alatt kereket oldott, a város \'Iskosait IQskár rémületében hátrahagy va. b. m. . — JséTlimpok. Mult szombaton Eperjebay \| Sándor ügyvéd nr fllie meg csslidi és szűkebb batlli körben névnapját, tegnap pedig Dr. Szekeres József onos urnái jött össze egy nagyobb száiuu vig társaság megülni József usp-jál, Simon Gábor elemében volt, csak ugy I foly 11 ajkáról a bibliai szó s csak ngy szikráztak elméjéből a derült hangulatot keltő elmés gondolatok. A kedélyé . wOlaUág kéeŐ éjjel ért véget. - Keazthely váron részéről n^árcziuis 19-én egy 50 tagból allt tisztelgő, illetve üdvözlő köldöttség jelent ! meg ^ Festeticsek keszthelyi ősi kastélyában ifj. Festetics Taaziló gróf előtt1 A tisztelgő s üdvözlő kQldötlség szóuoka Ambrus Mihály spát volt, a város Iskosai ne kében intésé a grófhoz QdvÖló éa kérő szózatát, a gróf igéré 1 válaszában, bogy ősei nyomdokában óhajt járni,\| Kessthelyt gondjaiba fogadja. - Ketté névnap. Viilend-vay József jés Sándor, vidékünk csen két derék és közke\'dvcltségü fisul földbirtokosának duzanaki vendégszerető bá sáuál díszes lés szép számú társaság ülte meg ^iult vasárnap Sándor és József napjáll, moly a legbőkezűbb szívességgel nyújtott lakoma és egyéb ssórakozás molletit késő éjjelig áldozott a barátságos együttlét különféle élveinek. 4- Featatlea Taaziló grót már caiui 17 én egéss családjával egyQtt Keszthelyre költözött ón ss ősi kastélyban darad állandó lakásra; Keattbely városában naáy az öröm, hogy a grófi család oda teite lakását, mert remélik, a város ez által lélésikainl s emelkedni fog; dgróf mk éjjel külön vonatul uu-zott ej Budapestnól birtokára. A vemiprésnl kjr tvaaék tastflle letileg Kritlól kbk, V ▼Skban let éa limtelgatf a tvaaék ^slnöka Dr. Laky urnái névuinejle alkalmából. Saóno argha liijosj tvijséki bíró, meleg s«a adott kífejpaéJt aaon ősalnta tisala saereteUrlek, mblylyai a törvénys«ók aSemély sete a dkrék elbOk iránt méltán ti-aalletikj Eaen alkalomból mi ie Orömmal )deaaUa, bogy t méltóságát bájos neje név-flnnepe előestéjén, egy egéaaaégfS fiu gyrer ■akkel\| eféeilljmnl meg. - Beaáelel. (7880 sa. Sopron-, Moaon , Poasonyj, Nyitra-, Trencaén-, Árva-, 8áros ,Xe«plén-, Ung-, Szepes, Mármiroa-, íJJé-J Vaa-, Zalamegye közöeaégéoek. Tekintettel arra, hogy az Ilaó-Aeeztria-, SUjer-, Oseh-, Morva-ország, 8zlléria és\' Galleziában a sertések között járvány szerűen föllépett a .száj és kÖtömfájM* az oeztrák belügymin. vett értesülés szerint jelenleg már esek igen szórványosan fordul elő, sőt Aisó-Auaztriábau már teljesen megszűnt, s m. é. október 29-éu 44.480. az. a. kelt intézményenlmei elrendelt zárlatot sz emiitett Urtomáayohkal szemben Gáli* czia kivételéivel megazüntetem, áUzá\'li táiát avagy áthajtáaát a Galicziából származott sertések kivételével, ezennel ismét szabsddá teszem. Erről a közösséget meglehjló további intézkedés végett ezennel értesítem. Budapesten, 1883 márczius bó j 2 án. Matlekovict. — Aj „KŐzegéazségflgyl Kalnni>Mban a következő pályázatot olTassuk : Zala-Eger.-zeg mezővárna közegészségügyi bizottsága a megörült községi kórházi főorvoai (!) áilomésra pályázatot hirdet, melylyel évi 40 frt (11) tiaztelet díj jván egybekapcsolva. Pályázhat eaen ailomásra minden okleveles t T i orvoa vagy érvostudor. A pályázni kivá nók kéretnek kérvényeiket f é. ápril hó l-ig a z.-egeijBzegi közegészségügyi bizottság elnökéhez benyújtani. (Képzeljük, mennyire áldja sorsát a z -egerzzegi csősz, bogy valamikép nem orvosnak született 8zerk.) • rr Pórul Járt raklék. A fél egy házai takarékpénztárban egy tanyai ember nemrég 4000 frtot vett fel. Este két caendór kórt éjszakai szállást a gazdától, a ki azivesen engedett is kérel • műknek Éjféltájban kopogutuk sz ajtón, fegyveres rablók követeltek bebocsátu-Ust. A caéndőrök szt Unácsolf&k a gazdának, begy bocsássa be a rablókat s sdjs át nékik pénzét, msjd ók sztán elbánnak vtlök. A gazda bebocsátotta a zsiványokst s midőn azok pnakát szegezve mellének, pénzét követelték, vonakodás nélkül áUdta nekik. Erre a caendórök mind a bárom rablót lelőtték. A gazda a .zsiványokban azokra a parasztokra ismert kik jelén voltak,; midőn a Ukarék-pénz tárban a pénzt föl vette. X A p4esi réaaeklálllMa jaiiine bó kaadetéo tartatik meg. A kiállítás napját saért nem (ebet még megállapítani, mart a randtvő. pées- bet anyai kertészeti egylet akkor akerja a kiállítást megtartani, a mikor a róaaák tjrijo* virágaisbon leaanek. — Est pedig még nom lehet meghalároani, ka* uem oaak 14 nappal előbb fog a kiálliUe megnyitásénak1 napja kössétéletni. A rósaf kiállításon minaenfele róa«e, virág, gy OinOles, Ufóitok ée kot yhnkerti termények, csokrok\| kortésseti estküaOk kiállithetók. A kiállítás léhát a női munkásságnak ia tág tért nyit. A juUlmak, disaokmányok, elismerő levelek kertéoaeti oeakbaflk a kisebb pénEjuUlmaki leaanek. A kik a róaaHkiálliláaon mint kH állilók réeal okarnak venni, ebbeli aiándéf két b. Majthényi Jóasef úrral (Péeaali) ta< dassák. Helypsnat a kiállitáaau nem kall fiaeini. ■cgjelemt a „Nemaati Uj«ég ea. képe* politikai napilap. Polényi Géaa or^eág. képviselő eaerkesetőségo alatt — As nj iapi a függetlenségi pártnak leend egyik orgánuma I főesélja a 48 ew elveknek minél eaél«Mbb körben terjesztése. Proggrammja: a: 4S-iki I0i vényekben léfoktotett elvek móllalii luí kftUeűui. Magiegyaandó aaoobaa, hogy u. aj la£ a fUggetlenségi párt méreékoil akrme-íuek kOslOitya s a aaeriat a pereonal uníoj alapján áll. —j filŐfiaetéai ára egéaa évra II frt, fttévre 6 frt, negyadévra 3 frt agy tóra I frt, o BekgMetstt a Rátb Mór kiadé hivatalában megjelenő B Arany Jáaoe Oeaaes mnnkái-\'uak I »B fQaete. A aagyaaabáeu iro dalmi vállalat oSélja Arany üasaea, eddigelé! mégjelent művelt olosó ámkon a megjár I köaOneégnak hotaáférbelŐvé tenui. Ae egéaa i kiadvány 9 kBbtben ée 36 ftlaeiben tog megjelenni. Aa kleŐ iflaat 128 oldalra tarjad. Ikiodon egyes funat ára 00 kr. éa a füaate-kai ée kötetokai kttlön kapni vagy magma-delni nem leliel.\| Aa utolsó kötet v. itaetliec a keltő aroaképstée disaee bekötési tábla fog méllékeltetni. — Melegen ajánljak aa Issti talaa vállalatot J kSaSnaég támogatáaába. — = FftM Sa4lktl termett téli bnrgo-aya. Qréf Bolai Jéaeal Tisoa-KörtrŐl egy iáélka vékony, ikajdnew fnm kméaéefl ber-gneyát kaldöil be e flM. F." aMrkeeaKeé gahee, malyak a lélea Md éa vilégssaég aét- %4 taMiI A kövaUeoéief történt: §É\| ÖN páMt\|palft egyik vemébe * burgonya haHott, Mlyiln ■ gtftfci feaifasdi répát rakott A vá-WWtem mamit agéee télen Moet ta> k felbontották a vermei ée « répa iHaglhen a vápák koeti héeagokbaa táp "éfeaé barfonyatövet lehetett látni, arabokon a r%\'i gumók mellett u] tyúktojás ua^aágu gumik futniuk helyet. Ae uj gu mflk tokát a télen terseettek a répa köaött kittmik eb két in, hogy egyetlen egyet aem lehet találni kOatűk, n mely gömbölyűéi, mm DtllMI lenne, mert yalamennyinek kiknél lehet hátont vagy négy aima be-mily léin látni, melyek nyilván aa által jöttei^ Ikra hogy a gumók a répák között nő-vén, «nk állal Oeaaenyomattak. O A frnncalnornaágl leigasdaság nagy jelentőségét Hangon JServé tanár egy frapczia gazdagy Ülek oaoten nemrég a követ keeöleg jellemezte : Frannsiaorezágban annyi tejet termelnek, hogy aa egy \| méter mély ée ít méter széles, éjjel nappal folytonosan luáfodperozankiul 1 m. eebeaeéggal folyó csa-tornát kép«e volaa táplálni £ roppant meny-nyihégü tejnek egy réséét a fiatal állatok, egy réeiét aa emberek fogyasztják, a többi-hólt vajat éa sajtot oeinálnak. A moaógaada-aági egy ága sem fejlődött ea utolsó 60 év alait Fraueziaorsaágbnn annyira, mint a vaj-\' termelés. Jelenleg ávankiut 34—35 millió klgf vajat vinnék ki Franciaországból, miből aa országnak étenként 100 millió frank belétel* van. lennek egy karmod réssé a Laklak\'ebe vidék re eik. \' Anllllhernlla fbldrongée. Ja nuijr olajén Pékingbeu és környékén bor-zaaitó földrengés volt. Kaung-fu császár erre kíséretével a sárkány isten templomába ment, hogy áldosatot mutasson be e a templom padjait luegkérdeeae, miért haragszik rá ea aa Isten olyan nagyon. (A klímáink Ugyanié aatjhissik, hagy a földöt a sárkány-isten rntselí.) A papok aat felelték, hogy a sárkány-isten nem a^császárra, haaem hivatal-nolmira haragszik, kik folytonosan réformo-katj osempésanek be aa or»aágba s aa idegenek szokásait egyre terjeeatik. Két nap múlva a pekingi hivatalos lapban egy osássári prok-lamacaió jelent meg, melyben a hivatalnokokat árra intik, hogy óvatosan járjanak al a reformon dolgában, „hogy az ietenek ne haragudjanak ezután is; gondoljatok arra — végzi a jelei kiáltvány — hogy családjaitok vannak." \| -f- A legnagyobb templomok a világén. Egy statistikus szerint a templomok közt a legnagyobb a római sa. Péter templom] melyben 54.000 ember vfér al. Eautáo jön [a milánói dóm, 37.060, a római aa\'. Pál templom 36.000 e a kölni dóm 80.000 ember [számára. A béoei szt. István templomban! ée a pisai dómban már oeak 12,000 e a vplenczei szent Márk templomban cisk 700D ember tér el. -f HSsles tanító Miakolcson s minap néhány fuvaros a nagy inévbon kiáradt Sajó palsőcai bidjánál lovait itatta. Egyjft kocsis négy egymás elé fogolt lovával annyira behajtott a rohanó árba, hogy as egy pillanat alatt eleodorta a lovat ia, ssaasret is. Szásákra rugó néptömeg nézte a veszélyt, de iegiteni senki sem sksi-t. A leg-válaigoeabb peresben érkasatt a véss rainhe-lyére Pongó Gyula borhai tanító, f ki jutalmat ígért annak, ki megmenti n lovakat. Akaat ia vállalkosó agy legény esfmélyfben, de-es is viaazatért, mikor aa ár aréját érezte. Ekkor a tanító falait a legény lovára, a nem gondolva nejével ée apró gyermekeivel, a lovalt felé usntatott. Félúton kisodorta alóla aa áé a lovat e ő a kantárszárat fogai közt tartva, usaolt éa ugy érte el a logatot. Negyedórái fáradságos munkn után sikerült a bároín ló Bsoashevert gyeplőjét, lat rángjál elvagdalni s tarlóláucsát kikapcsolnia; igy aatáá a három ló megmenekült A btislelkü tanítót, mikor a partra ért, aajoaan meg-éljelslék. V O Mps kisithelyl vesatveaai Pápá városának t hó 18-én tervesett kös-gj Illésén dr. LŐwy Lászlónak ason iuditvá-ny a, melyben a páps-keeaihelyi vasú\' vonalnak kiépítése iránt a képviselőháahos falirat intéaéeat ajánlja, elfogadtatott a felterjesztés storlte Ütésére Kiss Láealó, Aatal Gábor, Hananar Béla, Uwy Láealó, Horváth Lajoe e a várán főjegyző küldettek kl. /\\ Am •rreérsésL fiatalabb egyének t&hg gyermekeknél nagyoa gyakori bántalom, \|e némelykor ely arás, hagy alig meg-álbthaui, kslOriOeen midőn maassQntatéeére Ma médsnsrt alkalmasunk. Aa orrából vétnl sHrehajleil fejjel, ée állva hideg vlael mippant Isi orrüregábe; eaen manipuláltét nem Jseffeaefjűk, mivel ilyen poettiébaa a váranb "íiissf íyáss a kjééi e eaévbea mag vaa éséálynta ée ne errvéfsás megáJlítá • aye ae q^jsnlslos vár koringéé." Aaért legeaélsserűbb ha a hefel haayatt fekraik {ilyenkor ugyan kevés vért nyelni le fog, de ee nem nagy Uej; hldeí vinet, melybe vagy eene\' 4 adnak, vagy tim] sót felöl vasalunk, (egy kie kanálnrivsl egjl liter viaban) feleaippaatatunk a beteggel él szigorúan tiltják orrát fújni, aat tUrÖlgetn vagy nyomni; nagyon ajáalatoe a vér meg szüntetésére a ihély belégzés. Vonlak hete gek, kiknél eaeu eljárás nem eoaat vagy épen semmit eem hasénál, kiknél a vérzés oly erős, hogy el ie ájulnak; esekhos minél előbb aaahértő orvos hívandó, hogy as orr-\| üregeknek mfllegea tötneszeléso által a vért aéet ctil\'spitss. — Véren knrdpárbnj Bfájrl. 18-án. A Polónyi-Verhovai-ügy egyik fŐvároai vívótermében vivott kardpárbajjal véne megoldást nyert. A párbaj d. e. 9 órskt r történt meg a Cail-féle viróteremben. Vorhovri segédei Hentaller Lajos ée Saaderhé jyi Nándor, Polónyié pedig \'Zierer Ákos és Déri Gyula voltuk. A pá baj fellételei a\|esabály> sserü bekötéaekkel a végkimerüllaig voltak megállapítva. As első hevee Oeeseesspésnál Verhovsi karján kapott könnyebb végéét e mindjárt rá ő adott Polónyi mellére lepvá-gást. A má«odik yosssosapáenál Verhovsy előbb oldalára, majd rögtöa\' után na mailére és fejéro kapott súlyosabb eobeket, mire a sagédek a párbajt befejeaettuek jelentették ki. Verhovay sérülései súlyosak ugyan, de remélhetőleg semmi komolyabb baj nem fog bakóvetkesni. — Egy niáeik tudóíjlóuk -astj irja, hogv Verhovay homloksebe igeo veeaé-* Ipree. A két fél addig vívott, mig s harca-, képtelenség konstalállatott. A mint öeeSc-oeaptak, Verhovay, ki külömben szintén ki* IQuŐ vívó s már több ksrdpárbajt is átkOe-dötl, eaonuel mellén kepott eebel, mely erőeen vérsetl. A vénéét\' elállították e s párbajt tovább folytatták. A segédek a hareaképteleasé jet Verhovay bomloksebe folytán koostaiálták. A sebesült a ,mai nap folytában türhelőleg jól volt, láa nem je-lent kezelt. -f- Dugványok biatosan maggyöke raeednek, ha ason eljárást alkajmassuk, melyet ss smerikaiak már évek Óta hass-nálnak drágább s nehezebben eredő fs és cserjéik gyökerestetéee végeit. Ezen eljárás sbból áll, hogy veszünk egy ssélosssáju üveget, s ehbs egy -langyos viaből kifsosS t esi ve-csőt helyezünk olyképen, hogy a szivacs az üveg fenekét egéezeu ellepje. Most beállítjuk a szivacsot a Jiéoyaeebb s keményebb faja dugványokat, s sz üveget meleg helyen (kályha feleié tartjuk, arra ügyelvén folytonosan, miszerint a saiveos soha hil ne ezé-rsdjon, hanem Isngyoe viesel, pótlólag meg-nedveeitteaaék szükség ssarint. Eeea eljárás által 8—151 nsp alatt minden dágványuuk , biatosan meg fog gyOkeresedoi, a mikor is ások kissedetvén, egyeukint\'oeerépbe\| leesnek átültelhatök. t = A fettnnönén módjai köat leginkább elterjedlek ssok, melyek a nap mag-lalalö részérő vonatkozó jó kívánságokat tsrtalmassák, pl. „Jó reggelt,* „Jé napot? Ds sok más még joilemaöltb jó1* Ivánét ie vau as Odvösietek kösl. A régi görög „Öltéire" „(Örvendj I)* sióval kössönletle ss ismerősét, s török „Sálem alejkum-\'ot „(Béke volUnk)" mond. A /braallwi köeaö-néshtód : „Até logo I" „(liLjd asutáa,)11 a Sandwiqh-saiget. lakóié : „Aljoha oe „(szeretlek.)" As ujsaalaadi mao>ik, midin orrukat egymáaboa dörzsölik, est mondják : „To> nakoe* „(Te vagy 1)" Aa arabok köleöntéee „Baid al bele alik 1* , (Legyen Udol tőled minden bej)" a soluksfferaké „Takn hona1* „(Láttunk léged)" a bocausn-négereké „T.u-mella" „(Légy barátom)", s Fidsei Lsigetek lakóinak reggelixköeaönée „8* ysndref „(Fölébredtél.)* ~ A vnj kellemelles mellék izének eltávolit/kaára egy gazda aat ajáa\|ja, hogy a vajat édes tejjel, pirított kenyérltaj-jal és néhány sselet sárgarépával ferraljuh fel ée a hableeaedés után< egy saitán eeürjOk át Ha azonban a vej mellékizél hoesáksvort fsgygyu okozna, skkor oeak keveeet lehet rajta segíteni. A Háronaaaonsö borjn A állat-világ esoda példányai köaött bizonuyárs nem utoteó aa a háromssemü borjú, melyet kél nap óla eeodálaak Stőregen. A csoda-bor jut, Imolyneh Varga János sSöregi földműves 8 évee tehene adott f- hó 14 én éle-tat, a „Sseg. Napló" egy ottani barátja a hövetkeeőképeo irjs le : Nagysága rendes, feje esonbso msjdnsm gömbölyű sJaha e a homlok köespán, a rendes helyen levő hét esőmen hlvfl még egy harmadik, mogyoró aagyaágn önálló eserkeoetfl eaem van, melyet aa állal teteaéee sneriat — a máeik kél saemtől Alggallenal — kinyithat vagy be-esakbat Ritka tSaet as állatén sa Is, begy arra elyannyirs lapos, begy a fejéből alig éesretebeléiqg emdhi áih U a begy «%y orrlyukkal bir. A osoda borjú kOlösbaa a legjobb egéeseégaak Orveod. - Irdekea Inlei B. Füreden f \|hó 4. érdekes leletre akadtak, moly agy régiségre, mint nagy esárnJ állal bir kiváló érdekkel. AS oreeágutoo jegy oseré^ssékben több mint 4000 régi siost dénárt találtah, melyet a polgárság rtMöo fblwedvs, {mind elvitte. Reményffy Jenujurat illeti as érdem, hogy több mint 2000-et röatös össz^szedott, ktlrülbolöl lOOü drbot bedig as elöljfróság szedett Dssze. — iá dikárok IV. Béla, V. István és 1)1. Endre ideiéből valók s 85-26 drb esik egy ezüst frtra. Az sgésset S mu-ssumbs küldeni ssándékososk. — Teleion. Egv Ginoinsty környékén Iskó flldmives nem akiarja elhinni,]hogy a telefonon bármily meweife lehet beaS élni. Egysaer egy telefon láoáhpa vezették, hogy öt mértföldnyi távolaágljjáa lakó feleeágével diskurálhaiaon. „Ilsllo, Sára I" kiáltott a ta-lelonba aj paraazl. E percaben aaonhan a huzalt viliim érts ée a paraszt a földre zuhant ^ Sára volt, la csak ő leheteti," moadá a aaiék ember, á mint föltápaeako-dott a földről, „már éioet hieaek a telefonban." I 1 J —[JdB emnalán {kalitkájában. Rómában a Pe\|rueifélo állalkuálUlásban borsaestó ssetenosétlanség történt. Pernet, a tárlat tulajdonosa, a szép mis Nouma kíséretében as oroenlánok kalitkájába lépett, hogy ott a rendes produfaaiét elvégősse. Két hlm és egy oőstéáy orosslán volt\' e kslitbsn, a hímek engedelmesek voltán a jól viselték magukat, a jtőslénv ssonban azon pillanatban, midőn Pernet megfordult, hatalmas szökéssel hátra ngrolt A borsslomkiáltás lebbent sl s jelonvoltak ajkáról. Miss Nouma Saonban sddig Qlölte lovsgkprbéosávsl a vadállatot, mig: ss elboesátotu áldosstát. Pernet erre fölemelkedett, egy pohár merealei bort kért e folytatta a mulalványokat, Uár a köaönaég váltig kiáltotU „elég, elég !■ Peruet sebeiben még( aa éj folyamáo meghalt. — Bövld hírek. Gr. Ssapáry Géxa fiuint\'i kormányzúi állásáról Ismoad. —\| Ritniiiiben s király nDlotésnspjáii valaki pjjiArdát robbsitjott el i Vjktor Emánuel szobrát bemecskollák. —- As ír !ö88zoeatüvők Immár Londoni nyagts-lauitják moréiiylotelkkaí. — A botclepi-tendő ciásgókért s kflldfttség már oUont, moly s bon maradók \'számára is \| viss magával 5000 frtot -4-1 Frsncsisorutág 1884 ki löluégvetésébd s reodea beié* teli eluirknyzst 8.108,000,843 frank, s kiadás pt-dig 8.108,^1,198 frsni, e szerint fölöslegük lesj 269,660 frank. (Boldogok i) - Szardínia silgelén a azor-itámfákát beaósták a és áltaí — állítólag — a nap vagy más! lényeió bebstása alatt meg nem repsd. (Jó Issss megpróbálni.) 8bllfr Henrik asomhstuolyl tiyomilász megholt. — j A (óvárosi elemi iakolákbh lamét behoitált a loatl fenyítést. A Petóé-táraaaág vidék fololvsió\' Qliaét, májún 10 án SopronÍMto fogja moglisr* tani. -4 Üö codotfer t\|oiigors-gyái tulaj-dosos müliolyóboii inoít\| jiéasQl s tiisare* dik zongora — Svájciban roppant aagy hó van.;— A siombatbely! püspök fel-asentelése májúi hóra hslasztatolti — Egy aármolléki lakost a kófojtőbetf (a hol foglalkozott) leomló föld sgyonQtjött. — Ksgyvon katoos skgdemisi iiövondók KŐtecgról a húsvéti -fltttiépek alatt ps-Istcjiifttrédro rándul tjtiiiijiiiányözái véaott. — Moiutáoay Mihály fntő inflvéss ohgy basánkAa a oaá gók halsleplléséie 5:00, s as Arany-azoborrra azlolén 600 frankot .küldött Páriából. 1 DstmácxiáUn a zqoggi asinhás földig égstt. As ánanohhiU öazeoakflvéask Spsnyolonuiág* has ia sgyrs feoysgetóbb jelleget öltenek. — Hatói 8áodort még es iooig aem sikerült késrekerileal. — Bécalion socslslls forradalmi Iráayo röpiratokat szórjak szét. — A bécsi hlzóállat-kUlli-t&son a császéri dijat Linzsr Károly ás Fia budapesti tség nyerte él. — Bégben a főrangú világ (bupa berezegi; és grófi körből) műkedvelő slósdást fog tartatni — „Szilágy-Somlyó11 ezlmmol égy vldái láp jelenik msg.j — Oroszország\' hsa {ismét esirkusségés volt — Pólónyl Gésá „Ksmzeti Újság" esim alatt képes napilapot indít meg. — A szomhstbelyi czlgányokat (Horváth Marcsi) agy álho Letlsn impreaasário Béosbsn zálogba hagy (a mig majd le nsm maulkálfák as adós-aágot. — Kunazeoünártodbsn egy 90 dvss legényt (ki folyloo a Unyán élt) mindeddig leánynak tartoltak s Mikees Erzsinek ttivUk. ijU A .Pesti Hírlap" 10 arányát tűzött M tárczaczlkkre, a Magyarország éa a psgyvilág" 16 ara-nyst elhesiéléare; pályául! hatiridó május 16. - Vstsprímben Hemflinger István leatvérgyilkost as ottani kir törvényszék kötél általi halálra Ítélte. — A csári koronázás nspjs véglegesen május 97rérq vsn kitQzve, mihez máris nsgybsn fdlynsl* ss elókészflletek. Irodalom. Ó A Í.Hngynrornaág és s Nsgy-vilig pályááata. LégrádV testvérek, mini a „MagyatoreW és fc Nagkviiágf kiadó tulajdonosa^ pályáiatol hirdetnek egy rövid, legfőbb három ssám s terjedő elbeszélésre. Pályázatra csakié olyat eredeti do^goaatok fogadtatnak el, melyekt ek tárgye: a magyar .társadalmi éledből van merítve. A nejesett kiadó tulaj, donoeok 1( körmöón ára^yat listák ki s birálók álul logjoLjmJk toláll, 1 általános beosQ pályk afl jutalmazásra. A pályanyertee mű aseraŐ\|l kOtelea dolgoaatát köasététel végett a „Magyarar<Ság és a Nagyvilág, nak átengedni. EseukivOl a sserkeestőeég fönntsrtjs magának\'a jégol, hogy a birálók álta1 dicséretben réeses tett pályaműveket e szokásos irói tiisteletdíj mellett közsétegye. A „Pesii H rlsp" munkatársai a pályásstból ki vsnoek zárva As idegen késsel irt, jeligével e a nierső nevét rqjtő sért levélkével ellátóit pályLinüvek- IHH3 májua 16-ig kul-dendők be aLMsgysrirsug és s Nagy világ" esarkeeatőeégéliea, Budapest, nádor-utosa 1. saám, 1-ső imelel. A pályásat sredményéről saóló jelentée f. évi julius 1-én fog köaöl-tetői. A pilyabirói tisstei Bartók Lajoe, Dalmady Gyöső P. üsstmáry Károly srsk voltnk eeiveaak elvállalni i— A „Ma-gyarorseág as a Nagyvilág" eeerkeeetőeáge. [f A nFral\| Hírlap" pályáanln Légrájdy t«ilvérok, minj a „Pasii Hírlap" kiadó{tulajdnnosai, [pályázatot hirdetnek egy legfölebb nyjolos kiljmóf tárcaabaeáhbre, aaas mintegy 80D sorra terjedő eredeti láreaa-csikkre. A aeveeett kiadó tulajdonosok által fölajánl! 10 köriuöeei emnybél álló jutalom cenk abssolui beososel Itiró munháneh eda-tik ki, malypt saeraője Ijöaléa enéjjábél köle-Iss s „Pesti Hírlap" nan átengedni. A eser-keestőeég föbntartjs magának a jogot, hogy a hirá\'ék áljai dioeémlbén réeaasiteti léroaa-ceikkekel a ssokásos irót tiselsleldij melleit a lapban kössélegye. A „Pesii Hírlap" munkatéren! e pályásaiból ki vannak e árva. Ae idegen kés^l s• • „ saorsŐ nevét rejtő sári levélkével ^látott pályamunkák 1888 május 15-ig küldmdők bs ssorkeestőségönkhöa, Budspeet, nádor utoa 7 saám\' első emelet. A pályásat eredményéről «Ulé jelentéi f* évi julius l-én fog köaöltetaj. Pályebirák Borostyául Nándor, Mikeaájh Kálmán ée Törs Kálmán wrek leseitek. Iltidepéel, 1883máiee. I04u. A1 „Pesti lijrlap" ssarkeeetŐsége. lli^Jeleut as N0nAgyvá4<< eeimü mű tOsdik álsele. Irta kuorr A Is jós. Kiadja \|(], Nágel Olló Budapesten, a nemaeti ssin* hás bérhásáljsn. E (flaeleeu a saerső s váltéi peren kivűli, kereskidalmi eeég bejegyzésének módját, kösji aa értékpapírok meg-HmmWtése ItOrlIli eljárásnak ée ae értékpapírok elévQlheéitek nzalJályalt. Bsek uláa áttér e bUnleiŐ aljáréira; iamertetl s bUntalő blróeágokal, ason )ialá<aÖrét, és a blról lllelőeégel, járgyaljá a bOntatő eljárások kOlömböső iipifiell, iieveapteáen bttntetiek és a kir. tvaséljeklisB ál ad vétoégok ée kiké* gésók köiüli e járniI (L a kösiga»geláei hatóságokbos utalt IdhágMok körllli eljárás eesbélyaii, vigré értikeelt s jövedéki kihágások körüli ejjérásril, és esután megkosdi a ssjtóUgfl él járás iémoi tel éjét. Ifiaen igen \'érdekee fUaeüára 30 kr. i-t Hj lap" eaarkesat oslnoe ée gan és adott ki, követksnőleg hogy idői as uj ki ea\| vadáés vndássnttptár A .Vadára őségé kép álakjábsn agy igen alia vadáeanSptái t állított össze melyra vonatkozó ismertetés hangéit t lAaon körülmény, adáeeaÉ törvény, n vsdáessti idény j jrésabeu magváltentaüs, kadveaŐ alkui nul szolgált nekünk erre, hogy a tekintetben as áUaláuos tudnivalókat, egy könnyes áth kiülheti táblásaiba loglsljuk össze, e aat, iilut lasjink renjdkivQli mellék letét, n t vi dáea kdabneéggel msgiamerles eOk. As idfoJstolt „YádájsNaptár" e caélra legalkahnasaab j e mert a „Vadáse-Naptár" illasatrélt öseLaállilákára, annak esSkségM Bégén kívül ason Indát seolgáll OselOaSl . nnktlok, begt a haaai vadára hösönség tel-jos méltánylásával fogunk lalálheani: nara kunéitOak e+aemi kSltségst, bogy aa lehelé eaiaaal legyen kiállítva, a miadaa vadára saobájában ~ mint agy élő Igyalmeetstés, helyet foglalheeeoa. As előállítás Ütemes köWégei dacsára, melynek részben való fa-dezésére egy közvetítési módot találank: egy kép árát oaak 60 krban szabtuk meg, aaoo tekintetből, begy aa* minél többen meg-sserrabessék s a vadéessti időnek bélyee ismerete, liasánhbaa es állal ie miaél eséle-sebb körben lerjeestessék el. X VJ senensfirek. Táborssky ée Parsoli zeneműkereskedéséhen Badaprataa megjelent: „Négy magyar népdal". I Hol a Tisza vize... 2. Ne hidd,\' ne hidd 1... 3 Nem nézek. én... 4. Virágos fán... Éoekhaagra zongora kísérettel, vagy aoagorára ssersé Varga József. Ára 80 kr. — Aa „Ornuáf Tlláf" máresius 17-ikl seáms is slőilüuk fekssik. E larlal-mss, becses dolgosatokkel lelt számban ifjú Ábrányi Kornél folytatja Írói és mfivéesi jollemraje csiklusál, esutial Paulai Edét, a jeles dramaturgot és kitűnő aslabásigssgaiót válasalá jellemzése tárgyául, e a jeles Arfint a hl a nemzeti színház drámai ensembleját oly megee színvonalra erneJte, melyen Európában a „Tlieatre Prancais"-en és a bécsi Butgssinháson kívül egy asinhás sem áll, jallemaő sorokban mutatja bs, midőn egy ssersmind egy egées kor törtiostéro ie világol vet. Utána Héssáros Istvánnak egy rendkívül sikeralt költeménye a „Vegyenek esen-telt bsrkát" osimO megható, gyönyörű vers köveikeaik, mely egy kis leáay történetét, kinek anyja moghelt, atyja pedig a kórbás ban fekssík, remek eerokhao festi le. Ae! hisszük a hangulatteljes, asép költemény egy olvaaóra néava aem téveszti el hálását. — Vao még egy vers is, es a Láaoe Viktor humoros, jóisü balladája, „OOndör András uram." — Erdélyi Gyula „Nóé bárkája" ca>m0 elbeeséléee véget ér e Boámban, mig 8ienkiewios „A falu jegyeője" beeaélyének folytatását olvaesuk. Van egy c«inos rövid rajé: „A szalonka-vadása" Tölgyoesy Mihályiéi. — Saehrényaesy Káiaián a lőle megszokott alapossággal ir Zichy Mihály footraé nyeiröl, melyek a képsőmŰvéssek cearne-kában kiállitvák.,— As aklualis események ie hű tnlmácsólóra Ulálaak as .Orsaág-Világ" hasábjain. A világhírű tudós, Brelim fblolvasárait kitűnően Ö«eeevoova hoasa, egyúttal a híres férfiú araaképét, aa elhunyt Gor-osakov I élet rajtát a más ssámtalan kisebb nsgyobp fontosságú esetet Képei mflvésai kivitelűek. Paulai, Zíahy ée Mise Mary arns-képei találó hŰségüek. QyOnyOrű képek a „Tavass virágai" „Bőjli ájtatosság" és „Va> gyeoek saentelt bárkát." E derék és eM képes lap olőfisetési ára egées évre 10 frt, félévre 5 Irt, negyedévre 2 frt 60 kr. Bő Úsethotni Wilakeas és Waidl kiadéhivatalá-ban korouahareseg utsss Ö saám. KÖZGlZIMSk__ Takarékpáastáralak aser-vesésébes. Irtajdr. Qerlécsy Qysla nSsgyelsni tanár, A „Qssda\'ági Mérnök" ulan. A takarékpénztárak, neveöknél éa lerméseetöknél fonva, oly pér.elÖkegvŰjlŐ intésetek (vsgy pénsksssaá\'st végett, letéti bankok) melyek bármily oeakély péoaöesee-gaket Insaaálal végett as áltsluk dőlendő kamat iuellelt, elfogadnak és a pénabetevik-nek a belett pénatőke felett, a belevés fel- -tételeilidá képest, a szabad rendelkezést igéseen Oislosliják. A valódi takarék pénztáraknak lakát reudeitotéeűk, egvréasi éa főképen kellő alkalmul aaolgálni bárral csekély mofrtslaritolt péns gyOmölosOaő ée biatos elhslysnéoéra e ea álUM ugy\' a takarékosság, (Önuralom jé seneég omreláláa\' rendseerstetnek mint a lakarllé eHlv alapfellételeinek) valamint a munka fejléaslésére éa a pénatőke kéneödé-sére hatni, másrérat pedig ea igv apránkint ée InsraSként őssaegyűlt tokéknek produktív alkalmasásáréi is msgfelelileg gondoskodni. E raerlnt a ta kerék pénatárak, ha rendelte tésöket híven betöltik, namceah as egyensúlyt valósíthatják meg a pénalökehöség ée a pénstökehtány hiány köaött ée mint kösva-tilŐk működhetnek, hanem a nép erkolesi erejének e erényeinek űdvöe fejlraatéeéa e edséeén kívül, rendkívül Oselönöeaek ée elő-moadiljak még a magángazdaság bee le a jövő veszélyei, a sora csapásai ellenében alkotni raűhségra tartalékalap freservefond) képaését. eaáltsl padiga magángasdaeágokat iámét ssámoa aa vartól, sőt válságtól ie meg-óvhatják. Midőn léhát n takarékpénatárak rendeltei élűknél fogva agéaaben a termelő (prédák tiv) ibgvaaetáe aiőmoaditására ée eaáltal a nép erköiesénak javítására szolgálnak, a takarék pénztárak a usa msgángaadaaágra nésve, nagyon jelentweayek s megérdemlik, ltogy a kormány, a lörvéayheeái ra a saah-férfiak által kellő áboláshau ée állapotak ielytanaeaa kiváló figyelemben réraeaüljanek ; mivel épen a aálnna hiányáé takarénasaág megvalósulásának egyik legfőbb téaveafijéce a megtakarító erélyre (a tőkakénaéeéra) alia yakorol valami aagyebb ée )éléhss\|nkl mial a myíksiélaM plastlbénsk gyakarel befolyást, EGGER dijjutalmazott kültfnle-I Késségéi. a! ÍÉggjér-ÍÓU raellpHMMUlU álla-látioizn Miiért éi kitüntetett hü iHgó>, re-keiltiég él elNyálkéaodáa ellen, ielauurira, bofey íjrilnlói llfl- éi klllfüldi exkktudói e i neluben » n\|iMnib ismerte el. I A 25 ée 501 kroi dobozok Magyarország míuden ua-\| gypbb gyógyszéitár/ban kaphatók. ,0 j o m o r b ej ellen E g g e r féle NoriapiftMt illók, [ mindenfele] gyomot bn jok, eméeztáaljiány, gyo-inarhév, béTtuijiaiág, görvély, hal vényéig, \' ianjéltödjf ijófájél ellen. Ezen pásti! iák, melyek egy eneo mólra k éltült ée niabadalma-\'tolt gépeti kémüloek, kOunyen ]olveduek, kelemee ijjtlok ée elősegítik a köányü lólcg-néat. Egjr lluodoii dobni uiasiláimj 30 kr. fig\|er>mohan6yény cin- kyrkfil (liclioínis earraghen) a Ugtíuomabb ím tágbűi \|éazt)l\|,!hajáauk nedven 6, kühü géji inger \|oiillafiitkó aaer. Igen kellauioa gyü radtaizQéld kflUpee* óvják a lépéei mer-vetet izárétlásjó). Szónokok, birákj azinémek, tanitók h \|nlUi\|úMon mindazok, kik bivatá-aulnál fogjva ijúkui beizélnek, el jno niulaez-aaik oeei kiilljiő ozuko\'kákal hiitzuálni. Jólágukj dácsám künnyon beszerezhetők ; 1 Idoloz áru 15 lil KGOKK mandulaloni áju nhaláfa-czukorkái csamago\'va vamink amerikai hártya-papir zatUkókbao. Bitbe óv\'mor köhögél, rekedt-éa gégekimáladát ellen. Igen tiszta ma-\' lélkkívmiiíjból éa czukorbél vannak kéezitve! ée nem képeznek leiumiféle . gy\|omo> eaveL Egy ei«deti taoskó 10 kr. iT Fdra^tár NAGY KANIZSÁN : PRA PP B fflrégyi^ urnái. Zala-lsVermegeu: llcjllós.y Uy. uráá\'. Keezthely: (treub Pál yégyi4 drnál .Kaposvár : Babuehay K., Atiguwtan Agosi üraknál. Gaáktorilyán QOuea kjglégjysl. ufuél, C«urgóu : Flaoháer F. uráli. AUó-LaíJd^áii: Kisa B gyóayet. urnái. 1.120 Iftt \| í o«. kii. kizárólag izabadálmetolt kárpitos diszitő butorgyftrosníü Ruünpcafei, Feren\'oiz Józin I i.V it .« ..Lm Kiházasiiáii Az e. o. általános Balesetek ellen bmosiló társaság BÉCHHEN Tiljéen b.fiwlöti alapúiké] Egy millió forhtf owlrák értékben ]A lársaiág elfjogad : \| I. Kgyeuként való lalatqaltáaofcikl beletetek dllcn és pedig minden ionfi balelet e\|lkn, mely a bibli Mtollkl liivaláaában va^y azon kívül, ollhon v«gy utkOabno érheti. Pé da: Valamely bankár, orvos, ügyvád, irodai liiválalaok, hl a birioiilást 5 évre küti meg, 10 000 fiiihitlál m munkaképtelenség eaeiéié II irlót évi dij leHae\|éae mellett biztosíthat magának. — Tflbb koeikámUal \|áiló iiivaláatl egyénekre nézve, annyi egyént hivktáiaaeiQ kt, tóomtfya útra IlU. 1882 ik évben 550.000 palack lett l«áltltva.\' 1881 Ik évben 295.000 palac éa Rytlmülmöeé lekatft naabad ran- i tokkal ifmt** a a fUlMt ■ Ntíwk a oabaa a takarékpénztárak liMatá éee^ a WiWgaadaiági jeleutó Iw * batietaV att kU«U tiéikttlftaKatetleti vélt hmiami)( aeét\', mivel a Hym kera%a áÚauitarOtotén a Nllagyar lefti\'ébbi ki\|intaláea aaarint 3511. fagyaiora>é^viii 520, ttor-uraságban 31, Fiumebau 1) lé> ak^ a Vdael 300 mitlíö idegen tlikát, léea n^i^kitttk atapiiu mtnü nagyobb nyeraeiég kivza végett kezelnek, hanem mivel a meni kerwkadeluii tOrvéuykOuvv ie, (mely k nem léteaé intézmény aknák tér méltat-nnkalakepitéai táreultetnak fellételalt vigo-lau uiegállapitá) kttagazdaeágunknak éprn kiváló iut\'ainéuyét a takarékpénztárakat lalléate a botevők jogainak bittósi»áaáról, a tkaríté aréiy f«jleeatéeórtit ném gondoskodott. Ungy podtg a magyar államban, kdlO-0a -törvény Véikül U, ily tokinté)yei atárn iau takarákpéuaiáiak alakultak, éa aa euró] tiii államok koV.öj\|t már e aaára anerint- ia aal •tOdik helyet fugleliuk ef, é\'eirevalóaáguuk; nellalt ama nagy pénatAko azUksájgel tanú útja, j melylyel tnegángavdeaáaautk ée aaj ktlauibazdaaág folytonosan elég fcldoaaitall kOadmtek. Azért mikor a VII1 ik magyar jogátr. gy lilék 11. a&akoaatályébau aa 18H2 ik oöt! bó elején lArgyaláira kitllzíteit ama kór dó .ezttkségM-p tOrvéti)ho\'áM intétkedáa n taj karékpánztárí betevék jogaintk uieaóváiára áa lia igen, mily irányban a mily negy remányiiyel telVa a kárdéi kellé megoldáea iiánt éu ia OrGmmel jeleni cm meg aa illető izhUosztályban,- magam ia jolentkczlom a kérdákbea* boaaáitélni óe erre vi)na«kotó indokolj itiditváuvl ö\'olerjösatoni, épen oly eealédáaaal, kielugitetlenUl távoztam aa oaa tályból, a rnidöu UÜZ\'-1 12 vitatkozó után épen víótteiu » napirendre téróet logadtá el\| aa ostiály tobbaége ffikfpeu aaon indokbél, mivel ínég ninea alaposan megvitatva a eldöntve vejjou n lekarókp^uziári betát kül-osünuok (mutuum) vagy botitnek (dopositUm) tattandó«e? Ea toriéul a takarókpfualári ügyio vonatkozó b.eórkez^tt liá om kimeríts vélemény, o vélemónyek elRaflójának Dr. UeiichiH>k a táicválás inlytatávái éa bef»ja> aéa«t aUigető nagyon ia l elyeacu iiui >kolt indítványa én a napirendre tí-réat ellantök kéieliun" ellnn»\'r«», oly indokból, tn«»ly lub»i-donk« p> n a taknókpéiutári bi-tevíSk joKáinak inegóváaával, mint egéaaen közgazdasági ár- A fontoaabb ^álioaáaa aa alanti megy, hittlréanv. naatr- . megy. aianyjár. 6K b papirjár. aaatr.-magy. állam vei. magy. leeaámil. bank pmii keraak. bank aalgótaii, vaamtl magy. dij aorajegy \| t\\tzav5lgyi „ ci. kir. arany váli.é Londonra n Páriám . Berlinre árfolyamának Ultiik ki\| 0. rnáioa. 16 Sll.m) 311.50 flífl.QÖ ac.&o 341.4-9450 561.4 193.-4-i ljG.4J 100.7! Kim 1 KD.?b 47.45 58.50 4 tcrvoiflt onxtr. Járadék add éa na »a:r.tr -magyar bank. Duua\|ewaaky oaztrák pénzQgyminiittjr terveaeit uj járadék edó\|a annak ideién, mikori adójavealatát Isoeitrák képviaeléháanag benkujiotta, eok oldalú iiM^vitatásnak voji alávetvo, és aa érdekelt ée At doklödtl k(lrüK még ma ia sokat fioglalkoauak e faméana iavaalaiial. E járadékadé kiterjrdna miideii kamatozó értékpapírra, éa igy aa ostirák-magyer bank zálogleveleim ia. Tekiutva aaj, hogy az osznák-magyar bank küzdi intétet az tazirák-magyar bank zálogleveleinek Egyoldalú megedózialáia oly íntéakedéi volna aa oaztrák kormány rámáiéi, melyet a magyar kormány nem hegyim! hely bon. A ma gyet konnány már lübb mint «gy hónap elStl jegyaéket iutézolt az a^tlrák kormány boai melyben ti^khiteltől a inagynr tüivétíyek éa aa oiztrák-nÁigynr bank küaüaaágn által leretntett viazoijyokra, aat a kérdáat vutettje oaplrák kormány iulajdonk(ipop járadAziuló Ibrvkszelét iuegvfi\|áal-jegyzékre Üutntji wizky még A magyar kormáuy Allái- jltogy aa niikép vél inni. ■ Eitro a uém vámazolt pontja, mely na omlit- lt jegyaékben ia kH4* jevéit nyeibeMt, küvetkeifi t Aa oiatrák-iua gyar bank küzü, Iteliát magyar in(éaet iá, mely a magyar állam, róezéról óp ugy róeze fcUl a törvény ea védelemben é4 szabadul suakbnii AH5fita\|lf\|8- ÓB kfirpitoMiulor. Tübb izét azoba berendezéáére legoictóbb ár mollolt •njindüukor kémlotlili kapható Steinbach Sándor mi6f Au A ríu réatérfll zálngurnlvéllyek inegedóatatáiára dokkol, — a jelaett jogi aavmponlbél — alig bir üaetelüggémel; mivel akár muluumnak akár depoiilumnak laitha a jegám, ha a fakarókp-na\'ár a i\'vnt jelzett rendeketéeének taljeeen megfete,nivkiván, a betevők, jogainak megéVátán ál, a takarékpénztár kezelésének \'rendezéaéuél mindig lerméezetaaeiüleg mái követelményből kiindulni, aártelleaitl! megóvandó atepeliUl i máat elfogadni leheletlen, minthogy a betevő belét? felett a jíelét fel-táteleibea képm minden legkisebb veaateeég nélkül, biatoiau reodeikeeheeeék. Enuek tudatában elliatároztam, ha uém engedtetett üteg e aüigőe ügybet indokoltan e nem tudom mi éidekbül bozaáerólani a kém uáabeli indítványomat elfugadáa végett benyojtani, hogy a eajtóbau fogom aat legelié alkalommal kinyilvánítani. Mielőtt azonban indítványomat réatle-teaeu kífejteuám ós olöt«\'i je»zt«némr ctélaterü afit aaükságea leend előbb a föbb külföldi takarékpénztárak azután a mi takar ék pánt táraink stervrzelável, n üködéaívrl a köt] gaadnaági batáaukkaj megiamwkedni. tFoíyV küv.) Bu^dapeall értéktéaade. Korica Antal éa táraa, bank éa váltóháa hotijolentóae.) Bu^apeet márcziua 16. ikkor a tálog-birlokoinil kétater tartozná-adót lizetiVi, uiivel az van nétva a bank alapszabályai aamininftinU hl lároa^lot ueiu tartnlinainak ugyau, a miért is a záloglevelük megadóx\|aiá«a ellen álláit f ga ni, de a magyar adóíürvények • ellon. k<\'v.n< k a tervezeti \' járadék adónak kl^zün {egybank zálogleveleire való kitei jemtéaéve); mert a magyar - türvény i/erint az ilv áa haaonló papitok birtok oaa etek jUvcd<MÍinét a fenálló töke kamatadó befcajiáia ctéljából bevallani tartoaik, Ha tehát Dunaj<wirki lervf ii kerosetülvitctnók,\' vélek iuagyér nak ezolc ul\'áu tervben, hogy aa oittrák I:ndó mindjáit a iz\'lvénytSI vonaaiék le. Bt a magyar kormány álláspontja, melyet a türvény ízbiij-pontjából foglal el. AvonkiiUl azonban jop-loilunitáai meuipontok ie k^ziotik a magyar Kormányt arra, hogy Dénijewmki -terfn ellen\' állást foglaljon. A magyar foldhiMliii-tézet táloglevnloi lÓNzére ugyanié aa 1870-ki 34. lörv. Kzakaaaa lel jón edómenloieéget pin-toeit.a mi aa ormág ez elap zálogintézeiéjieK minurn c/imlolón ii áll. Az oaztrák pénzügy* miniszter állal tervezeit adpnak élelbeléplf-táae állal a kürüa bank aáloglevelei a többi magyar jelzálogbank zálogleveleivel eaembep hátrányt ne azenvednéneki a mi aziméin nem állhat Magyatormág j éidekében, mely a köaüa jegjbank tiszta inyereiégében ép 108 2-5 Mihelyt kiittnt, ;hogy i nem kell aggódnia a miatt, részére aa utóbbi napokban nyiaégü kéatpántt vontak el i pénzpiacinak hogy Amerika leluiuod meny-a nagy európai jegybankokból, a l&zada hangulata ia kedve-1 többre fordult éa már a hét elején aa elfitő \| nyolm nap zárlatához képen a«lárdabb irányzat érvényesült, Mindazonáltal nagyobb élénk aéget a lefolyt heti tőzsde ném mutatott föl. Kein azért, mintha a bizalom megazün\' volna. Ismételjük, a mit nyolm nap elélt moudoituuk, hogy a tőzsde alaphangulata aailárd, de most poeitiv tények, busditó kü-lülnitínyek nem forognak fenn, a speeu\'álié tóakodé á« innen van, hogy a forgalom éa az Üzlet eiUk kotlátok kü-Ki most tpvábbá ilyenkor a ugy ésaozik a törvény élteimében, mint Aumtrie. : Végül máltányoiaág szempontjából mág I ez a körülmény ia említendő, hogy eaál\|ál a küllöldiek ii megadétUünának a a hiW nagyon károaittalnák ugy, hogy aa u\| adói kinmtári eredmánye arányon kivül áll atokkál a hátrányokkal, melyeket diega ulán vonna. E küiülmáiiyek venáraltákl a magyar kormányt akkor, midén Bémlje fordult iwit a kérdésiéi, hogy miké,p aaáudékozzák otjl a tervet keremiül vinni. Nein tudni, hogy !n jegyzék bon vqttu.k-e tekinlettel arra ae ee-hetőiégre is, melynél lógva aa oeetrák kormány a mellett maradna, liogy aa uj adó át ortUák-magyar bankra ia kilorjesztesiiék.jlla at ostlrákmagyar bank -4 a mit különbeu lit nem hiatnek — ragapikodnék ehllea, a magyar kormáuy jogait az ádó jüvedelméü érvényeiiené, termésiet^sen osak annyiban, a mennjiban az omtrák jnagyar bankról van ezó. A jövedelem feloszlásának kulciátil líl\'Zik, bogy a bank jéltálog üslateinek aiág e I balesetek tjllcn é azon Pé da : ValaiHfly b meg, 10 000 fi ti halál fncSlott hiztosithaj magáinak. — Tühli koeikáiat a díj megfelelfi arányban drágább. II. lénig\'rs blatoaltAaahat a valamely gyárban vagy mái Ipar válla latnál alkalmáéit va fog la I k ováatt le á gyakorlása közben árheté tmli baleaeiek A mng^arorMaá\|gÍ VftérlliryiiSkNég : Hmlip1\' B2 5-6 Najv Kanizaai lóOjnnAkség: 8(ÍIIKHjí éa KNOLANDKR nrak^éjl HOFF JÁNOS maláta -kivonati egészstgl-sör. Ezar ember ennek köszöni egészségét aa örvend é\'atének. 58-szor kitüntetve. Jfyllvánafl kííNzöiirf éi ritka módja aa elért gyógy eredménynek 1882. augUBxloB HIítöI egy miyiít\'ff, ki tudja hnyy cta\'dd-fába] hnt\'irtalmi üiötn uralkodik, meil Uiinyi, ki ti légii I>\'zlaji1bb ft>. le leni adott okolt, a lioff Jómat )tf* maláta kÁzitmény«k, a mald/a kivonati tgfasitgi aör is a kon-csenlrtílt muftit\'t kirotmt kunná-luta folytán ni\'íjgyúgyiiit. HoíT Jáiiu" iraalí CS. kir sin Ili Ifi, o>. kir. \|«Nam««, a inay éiilrmkrresrt inlaiiitiiKna, a (tkb-Wn! é« német icril lov.<iíinn.ik a lf»fT Jum ifple MaUta litn<ti\|mt!l tj~ r»4í«link aUftékl»ear»riallaiaa>1 Mai-Bics. aimer Strs>m 8 a. Egyetlen leányom, kí már őt év éia Imveeköhögáe és mellfljéaban azenvjed, a legirlétlalébb félelemre adott okot; ekkor leltem figyel-. mezMtve önnek egy hírlapi hirdetményére, melynek következtében at Ön jelm malátasöréból egy kieérleti küldeményt hotallam. Eaeulidfi óla azaa jau. 1 tői, jaL elééig hn»tnálta leányom a ma-Já\'aaflit, valamint a koncaeatiált \' maláukivonaiot éa oly j»lentéka< uyenl javul, hngy már uioat ia tel-i«aeui egézaégo«nek . inondltatjuk. Mi iuindiiyájau gyermek link éle lénelq meginentőjekéut tokiuljtik Ont aj örök bálára köMeave frra zük jnngnnkat Nrmnirkl lb8Í ing. \'i-I. Tietieleiiel 1 ah ii. Ibldbiilokoei ő Miuiuailklinn Stájojoieaághau. A valóili Hoff Jánoa-féle maláta kljvoi at r\|H2i((l ifci árki llalaU »fáasa%i ifir I kuf ao kr.. f avtf ) frt 60 kr.. II (i frt. Jfs Irat 16 frt 58 aveff 9U Irt % kilo ciokBíiiJt I \| frt 40 tf. II. 1 frt. N kr. Ili I frt,(Ncvakkasaarl-s4ga#l saakoft) Miüta esiierta lsaaíkö ti) ki. (\'„ h tatai* Is) Praspanllt gjeimp- Uf-iii;.l»UII»íl 1 frt Ksalsee-tralt pasllUklvamt I kv»f 1 frt. M trárilta. Ilaléti«kavá tgyesaiaa(80^rt SO krdrt. Kgy Uh luilntn-fnrdA (0 kr, Vflr.il. sar iN.-\'Kiuiíxm KsaatlktfíTarJésaalt .SrtíllJ a Nl«ia; Imia-EftutMtm: Hu-ikianUy Aáolfi fapraJEm.- BaiUr P„ Knt4kiffm■■ W\'iui\'cli K-ranci; Kmimé remi lUyi\'nig Cy.j KttUttém ■ (Jaar II,; , ÁMMM; Km;. ifieekHafar r^siski Ufn4i lilwá Iji; Iwaiti. Ar/y; Kflrmei N.\' J.; kti\'aiMki: Smut \\piii [ffj\'ü\'y ; /Vei. S\|nlm fiinitiir-áriai: lutpi T.i\'»l>. ; VirMwalfi . ty^j". "gy Ép ki tgnep oailolták ki a iárzámadáa jeleniáiét, hogy aa ösaaea joltá- tari jo\'eniéktelen iCU mozog. találiffosan értékeny a gyengébb impuisuet ifl jeleutásei voltak «Ak, malyek hely küv el ni szokta külföldi töaadék azon egyedüli ténye-tőzsdéknek is iráityt szab- tak. Páiíaból nem a legjobb jeientéeek -fkeaiek. A traneiU belpolitikai viszonyok,\| at anarchisták sevargáaai, a pénzügy i hely-\| at sok meggondolni valót adnak a ha csak a«k WMyá^a esett volna laiba, a mérleg »ri p\'.-ny<\' l" bizonyára baiaee re hajlott volnn. U« ikaaboo a német töaadák jé atenoaÜWm, rriaUa a felmerülő kUebb jeleutőségü \|ke^-v«íí imoiivamok eüenaulyózták aat ék iga iftbbaaijifta. I míndanny iaaor kiaebb arhuí-táeiaAi után végeredmény gyanánt oaknem váitMetleu áHwIyamokat kuaa tatáiba tank. Aa egyen árékpap>rlailek k0aÖt állampapírok vátiovatkaaiMl joi k«rveUiivk • ttkaWisktetéa i ki\'elréaavéayoánél előállót! aa a \|«len^g. bégy aa oaa\'rák hitelréatvény a (•agyar U»4Távéay Aii»^atna fWá keraka-4ett, inerválkalati éa bsalmpté iutézntek rém •ényeí awlárd bányzatbao haladlak. A l#f-teU bdjifaysr malvéay -átkai kOOeteU eredete vételik. ■épviselŐháaban melyből az tűnik logüzteinek 68\')* százalék Magyarországra eaik. Különben aa la hírlik, hogy a magyar kormány jegyzékében ez aa eshetőség la kifejezést nyeri. Itteni mérvadó kürük nézete azeriut a kérdés megoldására nézve minden eeetbea a bank közössége marad máivadó, a ez oknál fogva nem lehetett aa oitlrák) földhitelintézet zálogleveleit aem bevonni e fejtegetések keretébe, mind a moll ott, bogy m aa intáeel zálogleveleinek nagy i észét MagyaYorstáába adott kölcsönök alupján .\'\'bocsátja ki. A ma gyár kormányt aa a nézet vezérli, hogy itlj nem oly intézkedéaről van mó, mely Ausztriának ciupán belügyét képezné,\' a atérl allia tái ózta, hogy aa ügyet egy élőre kérdés alak iában fogja fejtegetés tárgyává tanni. Midőn Dnnrjewaaky javallatait a birodalmi tanács elé terjesztette,* azok hirlaji \'noi»ág>a jutottak, iit igen nyozáa tárgyát képezték, aatáa a fünemlitelt \|«gyeélt, lUc^bőt hivatalos küaleméay ér közeit volná mii a nézve külön bon ok aem nyújtatott. Ma gáiél éit"\'lk, hogy a* osztrák kormány lamára itt aegyoa kiváneaiek. ffP, >k utján eyilvá behalé tnnulmá énekből indult k anélkül, hegy Iye»at« \|\| tooi IK evMeni 2U0.UUU pultiek, iöo^ í u i»en üau.uuu pninea ieiieiMxniiiiva« I mohai IllES-forrás! \| • •[ ll íj 1 4 : j • • \| \| ha/A iik CR-* ii h4»r.^naviliiaabb S savfliifi#lil I * I IlUlnff H/ol^«!nloí 11 íőlljtf mi rt1 n\'^/íó1 i. wtroUull n a írvoniHirn ik a« wlcg- ; \| fiMi\'lN/er l)iinl)ilni;titv iiln\|? 1(1. Iiajíiili.m. -V,;,íí,1,íl\'n a vi/ l,,ilM\' íl/on. kóroknál \| l\'S \| kiviló ngyHniH^iltint l. iit\'h\'OlJi iris\|tTvi élfl lAni(\|gít<MMa ói n\'/. iilrgívml- s N\'/.t r inúköilrHriit\'k Íü.ltiko/ají.l kíva\|iatos. !\| Borral használva i\|M is kitírjíd! knlv^ísógiibk örvend, ] Friá tőlksbcn mirjdonkor kapható I édeüievyt l. j I* m. k. udvari skállitónft Budapesten, Erszébettéren. 5 k llgyazinién minden á(yógjV9^er<iii\|ban, fi^s/xrkeretikedéMben és vendéglőkben. 101 a-12 j \| 1 fl A vasúti menetrend —;——j,— ;■■•] v-n, K jiiiUsa Nrjtlai traj______I * i fóiUri t I ImltO \| a) fetesaibs»y\' \' Rwn Lilié \|\| p Iára délután ragy. kwal ((bweal ) * j 2 \|ti 0. 20;p ll 6.1 a. tata ; vagy,vonat : («»• v. r.k kknylir) \' l r a.j U ii. ti j\|. ló Jp p raggal sxctifa vonal 1 bybfttta -tUrs-! I ujhcljr l.:; II éra 11 6 I p.! fjj«\| aaam voaat j a [l ü írja. I é. II p. raggal »sgy. veaai ;vm v, m.-h ; 1 kki\'yWtü t fi B . I é. \|\| ni I ó. M p.. d. u. \| vagy. voaat\' H. a) Bpsat—\|! l\'rng^rlitvf I d. \| jj. I 4. 41 p. \|Lu aasia, vonat I. - lOélOfelO é. » p r«t« > gym vonal 3 4 ó. 3t 4 4. IT p. rrggql taaai. voaat 1 jÍT- )••[; k) Pragarhol— I Itpeat t.; a I. \|\| k, I 4. I p. . ragst< gyoravonal ( 114. 14 p I 4. I p, d. o. ixéiii. vonni S. I (ft.v.)l fl 4. 05 p. mj«t : VfgJ. voaat ni4. io i \'. l\' ili i ......... Felelői »iz(jrkoszl\|í: VAKIXA I.AJON. I Társmerkemtő: UOFmANIV HÓK. ■ "- " 1- \' 24 HXMllt Nagy-Kanizsa 1883. skombat, márczius 24-én X. évfolyam. ftwM Futöp kSnyv-k» »kadee UpAfMkAfe uicM. 513. M. áiUk K«iee im 8 frt lőtérre 4 fel. Negyedév™ t frt. b hasábos petitsor •g)ur : k» többszöri hirdetéeuél 5 kr. Bélyegdij 30 kr. Átvetik • egyéb hivatalos hirdetmények Í0 kr. bélyegdijon felül 100 Szóig 1 ki. nooetnl inindeu szóért /e kr. megyei ss helyi érdekű politikai, közgazdasági és yegyes- tart almu\'láp. ttzeSkesztöl irpda. Heve a lep snel-leüii réezét\'illető közlemények küldendők Bejen uteee 4. szám Bérinentotleii legelek caak ismeri ke zekből fogadtatnak el. jKsiratnk v igaza nem küldetnek. NyHttAr: pet i t sora 10 kr. ■ ; ± I M: \| .\'II • P I. \' V iS \\ A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör.l a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzálai i takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. M E 6 J E LE NIK HETENKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÍM SZOMBATON. Tanulságok n kSzéptsa. tlrvésyjavsilst vitáiból. (ldbalismus, rsnlisans.) A középtanodai törvényjavaslat általános vitája véget ért; imposans majoritással elfogadtatott na-a részletes tárgyalás alapjául. A j«vaslat ezen sorsa elrtre létható valn, habár a f\|\'ifke/eti vitatkozás hullámai na* g-yoii is zajogtak, jobban mintsem aliogy a javaslat tArgyal.ua alkalmával kívánatos lett volna. No de lüegiüi iónt; a vihar hevében tis/tul a lég a így talán ezen hosszú, ittolt keserűbb hangokkal vegyült vitának ia a/ aa érdeme less, hogy tisztulnak általa as eszmék, s a mi bk\'lűle \\isezaninrad, aa az egyik éa másik oldalról végre is győzelme leas aa üdvösek Aa jónak. A vita iHolsó napjának külünös érdeket kdlcsönröti Trefort miniszter* npk csal tanús felstóllaláse ée annak külnnflsen azon része, melyben as ejfységea középiskola eszméjét ad ab-aárduui vezette. Ez felmenthetne bennünket attól, hégy njm éppen a tárgy ezen oldalihoz szóljunk; d* tekintettel arra, h(\|gy az egységes középiskolának, a mlint az a tárgyalások folyamában kitűnt, sokkal több híve van, mint a^t még nálunk feltehették Tolna, különösen pedig löbb oldalról felem* Hitetvén az ideális és reália irányok közötti elleniét, és pedig oh formán, mintha a kornak egyenes küvetelmé-njp volna, miszerint középoktatásunk egész rendszere most már az utób- bira alapíttathatnék :■ nagyon szükségessé teszi, hogy evvel a dologgal foglalkozzunk, és elmondjak, hogy as egysége* középiskola eszméje, hangoztatva a reália irány képviselőitől, lucuuyi ellenmoudákt foglal magában. fiitekintve attól, amivél itt röviden skarunk végezni, hogi a középtanodai oktatási reudsaernek a rna-tbematikára vagy terméezfttudomá-nyokra val^ állapítása to}\|es non* aens. Az egyaégea IjÖsápiakolp eszméje tagadása ar. egyik életei vnük, az ideál (sinusnak, és azért kereantulvitele is caak experimentum vol ia, mely caakhamar ki nem elégítőiek bizonyulna. — Mert apt caak lilán nem tagadhatják a realismus képviselői sem ott az országhásban, hogy ss idealismus hanyatlása korunkban a tulaágos anyagelvi iránynak tudható be, mely összefügg a t srmészet-tudományi kutatások leguabb irányával; máaréazt azt sem tagadhatják, hogy as emberi életbei \'fölötte szükséges az idealiamus ia, és azt fenntartani és ápolni annál is inkább szükség, mert könyebben t Iviselhe-tővé teszi még az élet nyomorúságát is, sőt minden ember éleiében az egyiknek a másikkal való kiegyenlítése idézi elő azon összhangot, mély boldogságának alapja. Nem az a baj, hogy maii napaág vezérelvként hangoztatják, \'hogy a gyermek az életnek tanuljoli, hanem az, hogy ezen elvet rosszul; magyarázzák, mintha csak egyedül az tanulna az életnek, ki megtanul ssá* : molni és megismeri a természet erőit, I a mintha aa nem tanulna aa élptnek, ki humaniatikua stúdiumokkal fog-lalkosik, melyek az életnek amaz oldalát megnemeslitik, szebbé teszik. Nem kételkedünk abban, h gy lehet ügyvéddé, tanárrá,\'orvossá az ia, a ki görögül nom tud, de ftytja a felelősséggel járó hivatáaát azon ma gasabb szempontból megítélni tudni a elassikus tudományok nelklil, »»s meg oly kérdés, melyre íeleljeiirk meg a sivár realismus képviselni, ba tudnak. — Hiszen Hoitsy és ller-mann Ottó, s az a sok más, kik el ítélték n görögöt és vele\' a elassikat irányt, ugyanebjből az iakolából kerültek ki, a csak aa fájuk keletkezésének legújabb elmélete;\' melynek problémáit ők teljes valóságnak ve-azlk, teazi őket annyira azószóltóivá S puazta realistáimnak az idealismus rovására, és ezeu alapul egységes középtanodájuknak rendszere. Nem lehet kételkedni abban sem, bogy a reáI tan tárgyaknak ia van képzőerejük; és hogy a mathe-maiikának formális képző ereje is lobét, a logikai gondolkodásra néave; de! a reális tantárgyaknak magasabb képsőerőt az ítéletre és akaratra nézve nem tulajdonítok és a különféle találmányok valószínűleg ép aneyit köszönhetnek a phantaaiáuak, mint az exac\|t tudományoknak. i Az ember szellemi képeaaégé nek egyoldalú fejiesstéae volna az, lOSUpa mathematikával és természettudományokkal táplálni. A tni pedig a gondolkodó tehetség, a felfogó értelem képzésé\' \| illeti: égy Iműegyetemi tanár nem . \| egyszer mondotta, hogy határozott \| előnybem vjanbak a gymnásiumból I kikerülj tanulók, a kik a mdegye- \' temi diéciplinák megértéaében több\'\' képességet mutatnak, mint a reális* \' kóláiból kikej-ultok. Es a -viszony yklószirjnlog! javujt azóta, mtytja s reáliskola is 8 Osztályúvá etoelk-de\'.t; dé ez aehogysem! szól amellett, hogy nJost már, mivel jiépünk Hoitsy Pál \| szeri n i ,ut\|listikui hajlamú" most már a gymnáaiumbjcból is csupa reáliékqtáknt csináljunk, mert ez « Volna* SZ egységes khzéptanodáoak egye(len kivihető inóüja, mely az njnbty időbén annyira hangoztatott tálterhefléet juiég ésak \'igazán előse-,, gitené. Ásláltalános műveltségnek az a mértékei mulyet a gymnázium nyuH, üagyon szükséges a leendő ügyvédnek, bírónak, hivatalnoknak, tanárnak éa \| ogyéli terén a közélet j uok kiiitkbclö férfiúnak. — A ki ne csak szakember (egyén, hanem legyen oinberj kinek utilistikus liajla mai mellett hagy adagjával kollbírni , az idealizmusnak >isi(ptely nélkül az ön-zetlenaég loheteJlon,) hogy élete egé- ] ezen.sivár no legyen. Hallottuk ielját hangoztatni az egységes közép^iidoda eszméjét, de ; czélszerüaégél éj kivihetóaégét a szónokok közüli egy sem i bizonyitá be. i Az elénk kitűzött tárgy e fö- \| vid csikkben koránt sincs kimerítve, : de bővebb i fejtegetése inkább egy,j szaklap kei étébe való. > \' ; \' Ihfjmauu Mór. A balaton-zalai vasút. Az slább következő czikket ezúttal már máüodszor közöljük. < > Midén azt elóször a „Nemzet" 1881. évi 119-ik számából átvettük, ezt azon kedvesé benyomás hatása alatt tettük, melyet ránk ezen közlemény, mint a Balaton-vidéknek és i\|y Zalsmegyének is jól felfogott érdekében irt magvss hírlapi ezikk •— természetszerűleg gys-koróit. > Az idó óta egy lépést elére hsladt a tervezett balaton-zalai varat ftgye. — Társas körökben, gyülekezetekben, a köz-vetlenfll érdekleUek összejövetelein élénk megbeszélés tárgyát képezi, sót mond-hatjuk, állandóan a napirenden van. Mindinkább terjed a mélyen érzett szükség tudata, bogy a Balaton-vidék megyéok és hazánk ezen eddigelé teljesen elhanyagolt része, kiemeltessék a feledékenység és melióztetés homályától s biztositlassék számára a hely, melyet orstógos forgalmunk rendszerében oly méltán megéidemelne. Az okokról, melyek e gazdag vidéknek a vasúti hálózatba való vonását oly meggyózóleg indokolják, itt nem kívánunk szólni; — eléggé\' kifejtf azt az alábbi csikk. — E helydtt csak ar^s utalunk, hogy egy részben hssoscséla vállalat keresztülvitele tárgyábsn Veszprém megye flietó érdekeltsége törekvésének buzdító jelét tyltn. Pápa város már foiiratot intés as orczággy üléshez. Azt sem akftrjuk es úttal fejtegetni, mennyiben érintkeznek érdekeink a vcsz-préramsgyeiek érdekeivel s mennyiben lenne kedvesó a tervbe vett pápa-dove* cser sünfeg-keuthalyi vonal Zalamegyére nésvé, de annyit bátrsn és teljes „Zala44 tóirczája* Német költőkből. A nom sem esgedé... íSrMW.) . iát ex élei rendje, hegy ne ember 4 róaiatőu mindjárt tSviem lel, 9 "ssgény >xivUuk hármi< remél ée várié A végp mégi« un, kogy válni k«dl. Egykor ■eaedbeii olruék t ■/er*ln»i eoldogaág fénye ifint lelkem elé... vo\'ed \' mi ti ép, mi wft UH uolnn, faen veted! a tort nem tngt<Jé Búi leltéui én, vihardúlt fáradt váador, KjSa gyllöle/g járt ösvényemen; álmodtam békét, e»endee ssép órákkt, 9 hőseid venérletl forró éraelem. Oyégynlni vágytam knijeidbnn, — a* hála Már étiemet le néked saentelé — lf\'% wtUd ! mi tsry, mi túf Ull tK>/na; fit09 nW « tort i«e tnftdi. A Mkt ttéII, lemben keresstüí eaél tág Zéponéi áaik erdé ée m«sö, An elváiár» jé IdS ep éppen — \' Sétát mennybeli előttem n \|SvÖ. Fp.da\'joa jéra kár, ísrdnlfen reesara — Mig éJ#k ssivee k< emlékedé... t n írttn tU4 \' ni titw, mi ttip \'tlt neéan. < vtltd \' n tmt nem tnftéé. rg; wpllaáÉ ,1 Ugy lepaleék, mini a Isdeg Ok, M a Iá) halasé kék, Böpke eeárnyin n sadleknek Meeeeeeégbe asállenók. Bimbó heted minden ágon Kék i boly ka nyílt ki már, ő« dalát madárka sengi Vi\| peosirU égb/i teád. Volnál eenlf itt, le szép leány •. Oh mily dicső, tavneakorány ! í fis ti fénynek túgarábau Ott n kék lislmok megec; Lnugy toveet, ssárnysd emeld fel, Lengj a legeeebb eres felett, Eser édes pillanláesal Rám mosolyg e báj vidék ... Mily gyöoyör es, Így fölöUom Eltéről a messze ég. Volnál ossk itt te aeép leány,« Ob mily diesÖ tnnnaskorány I le Isdd meg eehss Illem • (Prats Bébert.) J \' Ne Indd meg soha tőlem Forró szerelmemet; Szivemnek titka less sa, tfig a sir eltemet. Dalom ne vallja- azt be, Né esdjen Odvömért { Magad láeead szememben A mit a sziv megért. 9 ha olvasni nem bimd Aa éd», drága snét Osak álom volt ae akkora Na bántsd ae álmodéi lK M. A húsvét és a tavasz. Vv. s il M \' Húsvét; piros hfiiret, me\|(válláa Ünnepel hort • derűt és j/igspst léjdslmss sobjeiro a szenvedő emberiségnek.\' Oyássrn, bébánstrs, enyhítő \'bulzssmOt, édes vigssstalást\'s o«Ug* gedÖ ssívnek. yilisrdult koholnék pihenést megiiyagvásl. Tévassosk sugarait^ meleogelő fényét, a hideg auiiihéoak, a sötét kuuybé nak. A tavasa élireutével esik Össze a meg váltás ünnepe. Langy snellő fújdogál kei észtül a sikon, a föld beUfjéhoti megindul a titkos élst, a mély álombél való ébredéa liljokzalos inűköllÓNOi ttoitélyos tnŰhplyo a természetnok, minő örűkaé tsrté törvények szerint végzed rondo tolásodat. A* megváltás Onnsns osak a tsvnssia nshetsiL, A löld, a Intmösael, a terméeaét KokCélo yMnyoi lélssa* bsdalásuksj ünneplik. \| Iloeaxu komor tél Után ss olső malegsbU (napsugáv dersngő féovnysl köszöni be és hirdet megváliást, snébadulást a térinéazei ezernyi lényánek, melyek ébredül aasdandk. mini as alvé o«e-ovemö édes eny\|s ssjsrelő oséklátél. A Ibid megsaebadul dorineszúS biliiicsőitől s msjdnsin észrevétlenül állj be szon váltakozás, msly sn emberi kedélyre olv jélékoaysn hat. Msgindnl a Ibid 1 belsejében ss élet. ezernyi élei kezd ébredezni qMr/jjában, a föld mólon geiő ölében, hogy aziitán a nap sngeránek osábité fényétől oiLlogMv\'n, kidugja lejeoskéjét n tiildből, kOasönlve,SilvDsölven kivé sugérl, a fényben ásvé (Mt, a kis teatvérkék ezreit, melyek aa életrahivéa nOezönele éa I bálája fejében Üde illalót tertjojiztenok saé\|jll. Ts vaaaoak naveaaUk mindázt a mi a>épy a mi varáasaaa bír; niindesek fogalmát fitésekOI- I\'Ukj a lavsasassl, [sa élW virágkorát, aa !iQu* iprt, i— mindenl, mindent, a mi lényes, kíedves éa kolleines. Ee\\ miért ne ? A komor télen, mikor berinaé ft hők taksrlák il sa egek s dühöngő aLél Vágtat, sivít aeresatSl a ajkon, s kedély (luk is a borongé ég (öklében elkomorul; a\| tnvasn ébredtéuek reménye egy pillanat alatt alvállonlalja a komor Iái kéfsS a oly ftnyeLsé teski, hogy keblUuk (a nsnkhemea eagnd a velénsenn, e alvlselke többé teazi «s ég kotutjr aűaéfjét, aa ablakjainkat megjáaé téllj vili kit. \| 8 mily vlgajajenáll saitöukbe, mikor a laVaea olső hiruökoi megjelenuek viaazajövo a méMse Jtávolból. kOissöiilve Udvösölve a régi \| hnjlésot; mily Ulekemelő bennünk e tudat, hogw a ktjuiorl é« bús téli időt fel-válljs a Tagyogé tkvkszi idő, s a szellők langV fu-iijina hóid illaiot mindeufelé. Tél és tavass, snyésasl éa éloj, lusrvadAs és virénsás, os as élőt readj^,á terméssel reedje luiiidnnUtt é inludsuboii, Azért nem asabad osllggednie ss nbm nifjiik s«in, (a bánst és aígyásá koinnr jíalpt wl véli ja as uj r«-tnéuy tsvásss, lavsfan al vigasslalédásnak. Ki liánatat küld, as örömet Is küldhdt s liilionl ess nyoinortjlUeijthori sziv, ss aoiüg MISÉ, magát eljrsspetlnek [hivÖ kebel, mely ben ss enyhet akié v\|gnsa nelogadésárs neiu volna még rgj, kis holyeoske. 1. Nem liiu éliránd k megváltás üqnepe, Keg)ieloles megkmlékeiéS alkalmas ap Ön-ms gáibatéréL re. A átjdi éleinek pedig uapon-•kint I gyarapodnak J rejteolő bajai. Nehés véndorJÁs iuviskps ösVényéti, mely megeeak-gatjai té,u á váuUoíjlök {lábait ruhéjét. Szükséges a támpont, iiogtt ne botoljék a töretlen utón n ÍÖldpek vando^a 1 Útfélen bőn, rétek hívogatja osklja vitégokkal asoaolygé rétekre, de virégok alatl Mérges kígyónak fojtó Ishelléte. Kinek a tjáuíboljjs nem a Visala erköldfi, köt nyeu eltévedhet a földi ösvéyuen. 8 fO\'ni uy >mor 1 holyeít j lelki nyomoru«ág, sasggitja kábelét! tépi, mslrja sslvét. De a megváltás Unnepslégi aJóant gysnánl hat le ss enlber «Ive mélyébei \'S valamint a kiko-lat löjtévol msclndaiena a földben a virágok mrei, s uj életén kelve ÜdvOslik, köszön Ük a t ragyign kajéali, ngy as embert saiv ts megnyililT d m^Éváltás ünnepe vigaaaá-aak. A sivár Aldi glot, nánielylknek nagyon a i vár, eltelik ae égj kegyélem sugsrávnls a kSadsiemteljss lérns na emberi akarat egy jobb jövő Veménywel táplálkoava, uj érti meril a tadkas fttól élet aokaaor kin ée nyeaerte^eei pályáján. A hit S«M ad; e mi volna e nélkül\|különítsen na aa ember, ki a ftldi boldogdkgol oeak hírből ismeri, de sql\|aiein élvezteI; kinek fülében a kir kellőnké rege gynnán! e«eng, e ki ellenáll-Imtlan vágyat érezhet uiagábWn e. boldogtág megisiaerhetéeéfe, de k> auuak reményét som meri aivében {táplálni. Ki lógja egykor megfejteni n valódi boldogság problémájának titkát ? Mert hogy mindenki mádtép magyaráeaa, ee annak a jele, hogy teljeeenegyik sem bírja.— Ast tartom, mindegyik abbén gondolná lel-találni! a mivel nem rendelkezik. A szegény boldognak tartaná magét, ka péose volna: de uiiért niitos otl mindig bo\'dogság, a kel fiéns Van í As f^gyügyü ember, feliéve, tégy nem oly nagyon egy ügy ü, hogy ogy-Ugyüaégél nem) érái, irigy végygyal tekint eases enftertársárn, s miért nem látjuk mindig a boldogságot as eszes, szellemes embereknél ? Teliét mégsem valami külső lebel aa ea emberi boldogaég, hanem oly vnlemiSek kell lenbie, melynek föltételeit magainagáben hordja minden ember, osak as a kérdés: van e neki nknrnta és tehetsége természetéhez képest e boldogság ré* eeeeévé lenni. Van valami mélyebb értelme etonek a kösmoodástiak: Minden ember a maga azerencséjéuelt kovácaa. — Hieeen kováo«bl is miudenki vajta, n mint ia\'ene eda neki, de a ménka »okszot különféle körülmények bekalása alatt inean és haszon lalan; i mínlán aa ejnbert természete mindig na elérhelet\'en felé Vonzza, mindig több lese a földéé a boldogtalan ée asereneeéllen ember, mint a boldog ée eserenosée, tslán aat a nagy tömegei vévb, melynek értelmisége az állati öaatönön tjii nem igen megy. üe melyik embír imiudanáezeket boldognak, habár ők elég boldogoknak áraik magukat. Snálljon le e thegváltás angyala ken-sánk, s n tnvnseeaal együtt kosson anyagi és erkolosi szahaduláht mindenféle bajainktól ; vira\'lbk jövtt a saeretelt heaánakl ■WfflBW tói, »itr ^ aa ÉHmiii mLih aegköauyí I k tiAIMU\\J tekiststtsl kitt a BatahWíiéi bó bortermésére, u< tttv, melysefc érdekében u tfcfcfc rttkk tratett, L I. i Veszprém-kefired-akiit kévigó sör galác* tapokzz-Sto tcs-keszthely zalavárkomárváiosi vi-eteatai vasút* — csakugyan kiváVólag ia majdnem kizáiólag megyénk éidekeire ▼M figyelemmel. ▲ Balaton-mellék hátinknak kétség-telenül egy ik legszebb vidéke A termé sart fényűző pasarsággal szórta el itt Áldásait. A történelmi váromladékok aljili hullámzó\' magyar teuger• szizados legendákat zúg a hajdani nagyságról; — • ások dgy ügyelnek le rá sötét borongással, mint szunnysdó óriások a rég elhangzott bÚ9 bölcsőd* nára ... A legeli agad óbb psnoráma olvad össze itt szin-gazdag potopábsn, mely a festót ihlett alkotiara készti . . . Ily vidék egy élelmez nép birtokában tőkét képvisel. Lám a sveieziak ezerével tudják magukhoz édesgetni a tóduló külföldieket, s egyetlen varázseszközük : vidékeik birbedt szépségp. Várromjaik és a „gleucberek" (havaf-ormok) köstulsjdout képezve, a legszorgosabb állami gondozásban részesülnek1; - nálunk Resi, Tátika, Csobánca és snnyi regényes várrom évről évre pusztul, — mert nincs, a ki érdeklődjék irántuk . . I Pedig a Balaton-vidék vettlkedbeiik bámu lj Sveiczczul ! Ezt nem mi állit-juk, — ez elismert téuy. Különben örvendetes haladást jelez a .Balaton egylet* alakulása; hiszssük, bogy e derék vállslat minél szélesebb kőiben rokonszenvre találatul s hozzáférhetővé tesz* a Balaton vidékét a külföld louristáiuak is. Visronyaink kezdenek más iráuy-ban is kedvező fordulatot venni. — Megyénk egy nj, fiatal a szép és jóért lelkesülő, tevékeny és hatalmas fóurral gazdsgodott, ki érdeklődését közügyeink iránt nyiltsn kijelentette. Mi szives érdeklődését örömmel vettük tudomásul s nyiltsn bevalljuk, bogy Festetics Tasziló gróftól sokst várunk! Ujolag és hangsúlyozva felhivjuk s közönség figyelmét Dr. Herczegh Mihály budapesti egyetemi jogtsnár umak alább következő jeles czikkére, kinek elókeló társadalmi álláss, befolyása, és éber érdeklődése is boizájáiulhsta baláton-zalai vasút ügyének sikere* megoldásához. Mióta a zalamegyei Balaton vidék a déli vaspálya vonalától elesett1,, naponkint súlyosabban érzr~BDMk hátrányait. Azóta jobb kÖskedéaAsközök hiinyiban, a kereskedőiXforgalom kiig mutat időnként nagyobb élénkséget lés kisebb piacúi megszűnvén, áruc mcei oak a legnyomottabb áron értékesíthetők. Pedig ha egészen el rnem alszuuk és megvan még bennünk csak eg)^ parányi része is azon élelrevalóságfiak, melynek a külföldi tavas országrészek előrehaladásukat és jólétüket köszönhetik: akkor , a balatou parti, különösen pedig a zalamegy ei balatonvidéki városok gyor-ssbb fejlődés utján rirágozbatnánsk. I. Nem a balatoni bsjótiat sks-rom én itt érteni. Ámbár ha a Kisfaludy gőzös, s termén) ek, áruk, lovak, kocsik stb. szállitáss, végett, rakodó dereglyékkel és kompokkal elláttatnék és egész hosszában naponként végigjárni a szép msgyar tengert, a benyúló földnyelveket és kiszillókat pedig egyelőre a haszonban részesülő parti községek eszközölnék : már csak ez egymaga sokat tenne a balatonvölgy kellő hasznositá sára. Hátha még csatornák és ssilipek utján a Dunával és Drávával is összekutathatnék e gőzhajózási De erről msjd miskor Rólunk. Hanem akarom irtani a balaton-salai vasutat, mely s nyngoti vaspálya veszprémi állomásilói kiindulva, S bslaton füredi, skall, kÓrágóöisi, galicsi, ta-poirzai, edericsi, kessthelyi és salavári ülnméaskos kar eszi Ül menvén, Komirom városánál egyesülne s déli vaspálya ve-aulával Hagy Msgysrorazág eses egyik Isf-pdMsfcÉ éi legkellemesebb vidéke slha- nysg-dt állapoUUl ina forgalmi elszigeteltség ssiaVtvető korlátai közül ki-emel tessék, s ss élénkebb és szabadabb közlekedésnek visszaadsssék, nemcsak ■ a vidók földrajzi fekvése, jfnyagi és ssel-leml jóléte, de kormány!\' és országos érdek is parahcsoljs Ilyen érdek a lakosságnak 18 ezer holdon termő 5 —6 százezer skóra teheti bortermése, Füred és llévir, e két liires hideg éi meleg {Érdének hozzáférhetőbbé tétele; könyeb ben való felhasznál hatása a dúsgazdag kőbányáknak, inelyeknek különféle termékeit faragás-., építkezés, utczai kőire-zés, lépcsők, ajtó&zárak és malomköyek s más hasonló czélokra lehetne alkalmazni; a kimeríthet len murvatekpék, melyekkel a legtávolabb oső tájakon is olcsó és szilárd utak készülhetnének; valamint a hegyekben több helyütt (Ede ricscn, Dörögdön) mutatkozó kőszéntelepek, melyek minden ketesói nélkül Ónként hirdetik magukat a vízmosások ál tsl, nagy előnyére a válslkozó szövetkezeteknek, mely saját egyéni n) ereségén fölül e vidéket s vvgkópi elszegényedéstől is megmentené, ha a világfórgajmi vasul, hálózatába bejuthatna. És ha ezek után azt kéidezzük, kit illet mindezen érdekek előmozditáss, fr-vényesitóse : a felelet alig lehet más, mint az, hog) első sói ban Veszprém- és Zalámegye balstonparti birtokosai!, má sodaorltau pedig az érintett megyék bel jebb lakó földtulajdonosait. Mert ha .egek uetn szeretik magukat annyiraj hogy nz eszmét megvalósítsák, mily okból szei\'\|t-hessék őket tuások. Pedig valóban csak egy kis öuszerttet kell hozzá és a gon dolst teltet öltött. 9 ezen parti vasnt oly fordulatot idézne eló e gyönyörű völgy jelenlegi szunyadozó, mintegy álomban szendergő állapotán ; annyira uevelné az egész vidék életerejét, elevenségét s oly hosszú láuczolatát vonná maga után a legszebb és egyelőre ki sem számítható fejlődéinek éi haladásnak, hogy s veszprémi, különösen pedig a balatonzalai földbirtokoeok ,és lakosok mintegy varás?lat által kiemelkedvén a mostani sanyarú köi ülményekból, oly bel) zetbe jöhetnének, milyen például a szép inájnsl tavasz a kellemetlen, ködös deczemberi téli estéhez képest Nehéz lenne/ugyan kimerítően megjósolni, mi mindent vonna maga után ezen bálstou-zslai vasul; mert az ilyen közlekedési eszközök, mint a tapasztalás bizonyítja, sokszor csodáltját mi veinek és szerfölött tágítják az einbeii életnek ugy hsszon és kellein, mint különösen társadalmi diszk Őrét is Egészen uj nemzedéket szülnek, megáldvs haladási vágy-gynl s élénkebb hazafias tetterővel. Az nj vasnt legelőször is kőszóii-izerzésre és a legjobban értékesíthető kóbányatelepek kiaknázására fogns serkenteni. Mert ha le>z fogyasztó, leez fel találó ii. Most mint a jelenségek márii mutatják, kimeríthetlen kőszén rétegeken, illetve a mostani cívilisatio becslése szerint, s lehető legnagyobb kincs főlútt nyugszik, álmodozik Veszprém és Zala-megyében nem egy szegény ember. Értékét síig ismeri még mostan; mert eddigelé sem maga, sem más nem hass nálhatts. A vaaut csakhamar! meghozná a bányászokat is, és ss ilyen\'földek ugy emelkednének as áiban, mint az oly te lek. melyen két, vagy hároié emeletes ház épül — Mi ösztönül szolgál arrs, hogy földünk mélyébe, gyomrába minél mélyebben behatoljunk. Az nj vssnt továbbá szorossbb és könnyebb összeköttetésbe hozná Vess-prém-, Zala- és\' Somogymegyék sajátszerű terményeit, gazdaságait az ország azon Vészeivel, hol ilyenek nem létoznek, pedig szükségeltetnek ; megkösellthetóbbé tenné, inkább megkedveltetné gyönyörű magyar tengerünket Budapesttel, ennek orvoeaival, köz- és magán tisztviselőivel, az ország északi, déli és nyugoti vidékeivel és arra ösztönözhelué ezek Isko sait, bogy ott nysralókat építtessenek és a külföld helyett itt keressenek edző pihenést, szórakozást és biztos fölüdülést. Munkafáradt ember, ba megpillantja a Balaton víztükrét, más életkedvet, uj életerőt érez ereiben csörgedezni. A tenger, igsz nsgyobbszerü látvány, de komolysága miatt sok tekintetben mögötte áll as ilyen kis tó küllemeinek, sőt ennek ssslid, ds kivált mlvslt partja, nyári lakhelyül, még felül ii muljs mindazt, mit a lordon teuger közelléte ajánlhat II De volna-s mindebből bsaina a részvényeseknek és ss s tájon lakó bir tokosaknak? Hogy s balaton partiak éaá környékbeliek általa Igen azokat nyelj nének, as sióttea kétségkívüli. Mert ezek sssicssk azon Uata nyereségben, illetve ebstslékbsn léssssilséssk, melyet s gősös s résévlkiyesikask keres, hanem Sssn felül még [ sacjn toppant asgy bs-■oubaa is, aay a közelfekvé telkek, hisak és földsklek előie ki seiu számit-ható, ssoubsu teljesen biztosnak juond-ható órtékemeltóedésébeu mutatkozik. KI\' araira, liogy a jkitni) ékjbóli laliósság ezen vasnt kfipitésk {l\'tal még akkor l\|t sokat nyerne, jhá tjésav\'énys mitssm gyü ifölesÖsne, sót (veszteséggel járna; — még akkor is e éggé kárpótolva lenne alton előnyök ttal] múljék a Balstóuvidék életre ébtjesftese áltsl előbb ntóbb, de elmarsdbatIsijul bekövetkeznének. —-Avagy föltévij, de meg nem engedve, hogy a részvépyI egyelőre semmit, vsgy lig jövedelmezne valamit: még sz eset-n ia paiiaszljouliatiiék e veszteségről az, kinek az ihgáijlana például közelebb eaő fekvésénél fogra jlOOO, £000 vsgy 10,00^ frttal emelkedj becséitékben; beszélhet-e kárról!. az, kinek a vidék egyik részén gazdasági, ipar (Vsgy kereskedelmi telepe vau, ine)y folj tpn összeköttetésben áll egy másik hasonló teleppel, ugyanazon vidék niásik léaséu, hova különben vssut hiányában csak nagy idő, erő és pénz-áldozattal juthatna el ? A távolság megrövidítése, bánni módú 11 töitéujék is az néha egész tájéknak, főleg pedig az elszigetelt városok és községeknek rögtön megkétszerezi, sót még annál is magasabbra emeli becsét. Ezt bizonvitja leg-aláb a vasutak története és a tapasztalál Mivel tehát ezen vasúti vállalat létesítés* első sorbsn s veszprém zalai biilokosokuak áll különöi étdekéheu, mert ók kisem moudhstó- előnyökben részesülnének általa, uekik kell ss Ogy élére állani Ha ók megmozdulnak, bizonyosan nem fog késni^ ott fog teremni a villái-kosó is, ki imbir az éiIntett vidéken senjmit sem blr s tán nem ia msgysr, kinek szive eiuiebbcíi dobogna hazánk előmenetelén, de azért nyugodt lelkiismerettel és azi snyagi haszon noiéuyévcl fogja kézébe venni a kivitelt. Mert a szakértők meggyőződése : hogy a balaton zalai vasút, mint vállalat is, megteremné rögtön gyömölesét. Ugy okoskodnak, hogy sz a sök százszer i mázsa gyarmatáru a tengerpartról, azüláti a só, kószén, a külóufóle torujéskljvek ezén a vasúton szálliíátnáuiik is dnnántult kerület uie • gyéibe és várossibá. Ét ugy számítansk, hogy a balatonvidéptl híres jó botok ene-feléi vennék utjnkat Horvát- és Stájer o s^ágbs. Várasd Marbuig, .Pettau, Lsi-bacb, ; Budapestro és tovább. Nein is említve azon u>k utast, kik urijé járnak és Balstón Fünedeij má> mostis.ioly szép számmsl megfurdulnak évenkiiiti és eltekintve azon. élénkségtől, és nj, meg u\| keresetforrások tói, melyek több-kevesebb idő \|leforgása utáu e vállalatból szármáz-nánik és a melyek s legvérmesebb vá rsknzást is mente maguk mögött hsgjnák. A vasút, hs mog vsu, mindenütt és mindig mogtsromti insgánsk a kalló forgalmat, meri a közlekedést könnyűvé s kellemessé tcazi. Ki a forgalom síé mély és árusallitisokbsii s Biláton völgyben még indst li alig sejthotólog növekvő mérvben idéztetnék sió. Mort hiszen egyik ntimzétgszdánk szerint csak s kő, fa, meg a rab ül meg egy .helyen, mig a lelkes é! ssábsd ember, kivált ha köiijiyou teheti! szerét, majd köselbfn, majd távolban,! de mindig mozogva, s cssk ritkán nyugodva gyakorolja erejét. 8 azután vajjtni adhatna e ki baísIon-völgyi birtokos [néhány száz forintot vs-Isml kellemeseimre ós hasznosabbra mint épsn ezen vasúti részvényekre? Bizony síig! A. tihmiyi, s\'ági és kessthelyi urs-dslmsk éA eselilios képest a többi föid< birtokosok nein gysispodnánsk-e . már esak egy év «ia[tyiar törzséi tékökben sokksl többet, mttf a mennyit tulsjdo-nosslk részvén)eikbe fektetnének. , Erősen hlaseÉlt liogy azon fekete szinü jóllét, és keiérü\|iiránkosás daczára mely tol moat o\|y erősön visszhangzik a levngó: (olyan meglepő átalakuláson mennének it ezen- uradalmak és fekvór ségek, mintha jegyi mosolygóbb és szelídebb világrészbeilotiuk volns átvarázsolva. A szándékjdt \| vasút kiépítésére, ise-tencsés talajvli\|zo\' yaiuál fogvs, mivel hegyi akadályok és msgsslatokksl síig kellene itt-ott megküzdeni, a már megtörtént kiszimitís szerint elegendő lenne méitföldenkiut j80{000 frt., beleértve s trsce-irozáisf, kisajátitáet, s fel és sléplt-ményeket, s hidak] éa kisebb csatornák rsoosséeátl pálylfBkserelését, a mozdony és isálliuisscrekjet, egyszóval s teljes fundus Itiilructuit. Arról is vss tudoaá som, hógí s szükséges tőkeösszegből 600,000 Htot lé^tVén)ek alján azonusl lehelne éitékalteni és hogy s körsyát* balé községek \|ts \' egé»s Vouáluu nagy kásaéggel jártaluának hozzá, [agy s sse-ksrss, alstl al kési Isgysn-asakával, sőt kó éa mufvatslspeiket is önként éa ia-gyen felsjinlju. * Fogjunk szén kezet Balaton, Veszprém és SsflsMgyei birtokosok. Ne ssj-ná(juk azon\' npliány azáz frtot; z melybe egy-egy réusény \'kerül. Hiszen endil Füreden Uk\| egy nyári évzd álztt is több pénzt (töltenek el igen sokan aösü \| Ilik bsszoilnélkali mulatságokrs. Cak \| egy kis önmegtagadás, cssk egy kis ál-• doiat a hazadság nevében éa a vállalat \' sikerülni jmg Hstékonyan fog ennek 1 előmo/.ditilsán<U ját ülni, erkölcrfi támo-gauaával, nemcsak Veszprém és Zsls-j iiiagye kötöttsége, bsnem a kormány is, rná-t ez ügy! fejlődése és si.kere országos érdek, -yh Sok\'U ojulasztottunk ug)sn már eddig is a késedélémmel. De azért semmi sincs veszve I ínég. Hazánk nsgy prófétája ( Széchenyi i inondá: bogy a magyarnak az elmulasztottak ihe\|yréhozásábaii reodkivüli, t csaknem a cáddával határos testi és szel-J lemi ereje vén. \| Dt. Hercsegh Mihály. K 0 LF I) I, D. Perier Kázmér, aá Aubo d#pailament kei társasági \| kepTÍ»alője, aa oriransi l«rcie-get kiüsetám fölön támadt viia alöestéján latit te masdatsmál. Perier barálai e lépést sUi* nisg) aráaták, hogy ű ugyan ssUksé* gasioktart a hercaegak ellen terveaett\'rend-ályokat, asonban nem akar esaládi ha-gydmáuyai ellenéi e a hercaagek ellen sas-vasai. A mnlt vasárnap végbement sálaaa-lá«sál Periert, nuha a ielOltaág«t visssauta-silolta, 6863 ssavaaatlal ujia megválaaatották, kMtársatági ellenjolOlije Churonat 8508 ■zavaaalot kapott. A esárkoronázás és a eáárí pár Pétarvárrs való vimalérte ulán ünnepélyeket rendeanek. As egész idö alatt ingyen flősidáaokst Iánknak valamaunyi ssiiiháxban. As udvarná< 12] hál lesa. A iiikolaj»vi vasúton megkezdték\' már a fugatok s a 3000 főre rugó cselédség szállítását. HusiouUt különvonat visai Mosak,váha a koronázásra szükséget esaküaüket. A saállilások április köaep^ig larIának. A franczia n<ndór»ég majdi eni !»»»•»-nyqsuak tartja,j hogy Michel Lujza még miiidig Páiisban tartózkodik. Mull vasárnap reggel a többek Iköat öav. Antónia assaouy-uálj aa elhunjft iBIanqui Ágoston nővörénál kerésték. Autbnie saseon\'y most a ssoosialista lapokban erőimiiMillakoaik a rendőrség emea erősaa kos to lak oldása ellen Aat hisai, hogy a rendőrfőnök ükyuökei ea esetet osak ürügyül . hasauálták fsl arra, hogy lakásában oly okmányok után kutathassanak, tnolyek "Ihunvt HvArei bsrátait kompromittálhatnák. Parnell, aa Írországi \'and liga veaetőja uiult vasárnap lübb napi tariéekodáara Pá-risba érksesá jé mint aa Iutiamigoaiit jelenti — yijágvasámnpját Cleineneeitu és Hoeheforl iár4aságában töltötte. , A német léngfjrésaet uj főnökei kapott Cuprivj-pwprai«• Moiileouooli tábornok saeuiél) éban. Mig nino elhatároava, hogy mint elődje B eái, meg fogja e ő is kapai a poros állatit ipliUzt«ri méltóságot. Capri vi a brünni lérparáneanok- lábol •ágn nok I8M bán U uiflködeil. Mord- AÜg.Ztg maisa. 21 ikieaik két aövetkeaŐ ag \\eadi: Romából Írják la punknak„hogr ju sseutsége L>deelio«akival saempen való ieáltoaa\'lanul jóisdslatái aa által mutatta a , h««gy a vatikán legjobb lielyiUgell, kmjsháiái ó« a pápa keiljeit readélkeeésérs Me4toita. Krre néave hiány« aik minden té tjflage alap. A oaikk továbbá Inegjlgyei, hogy los a kitüntetés abból a fel térésből erodj hogy\' Porossor«ság a májusi lörvéliy\' miatt \|Moehowsak> kisaolgáltaiását kövotelné Ola^Oraságiél, a mi teljesen alap-lialanl minthogy Ölánzors/ág eféle kUtolgál-tálásia sem jkjUielits, sem liNjiandó nem Ion na; Mémetebfág sem fog ilyen körete-léVkel LedoelwWéak inak olosé inártiiontságot ciiiáiii. Ladoekewsakluak, mint a lengyel és velf érdekek \| képviselőjének, érdekéb\' n áll, hngy aa fgyjliási viszály tailós legyen. A mdgegyaéa Ham siket üléséért sam k pápa sem á pöiosa állam, hai.om oly külöufÜe befol«áaok foUlőlnk, melyek aa egyházi kérdéttket \'vjáil énlekbőV ^asákmányoN \|ék- fi. , 11, Vagy isgatotttaágot keltett a dél. némel sajté sgip íjássébes dr. Slieber tiikse tanáoiessak a .Berliner Tagblaii\' ban mig. )elmi emlékirata Stiaber a néms< trsnesia badjácst alád a lábon rendőrség MaSks Volt. Emlékiratában esőket mondja: tFasÍ busmoatból mints^y BOOO lakost ssáaslá\|é kösségkőj S német dsepeiek iözeledtekdr\' mindenki eliavóaott á bessen-darmstadtiajc sssnssl \'hoasá fogtak a fo«ztogatáshoa, mit eem én 60 cjsendŐrömmel, sem Károly bsr-eseg uegakidályoani som birtutak Esek a besszen darnjatadliakf valódi hasdilák. Tar-méssetea, hegy s kessaeniek most tsgo l^dsak." A .Oasetta dltalU" jelenti, begy Feresoa Jóáaef király levelet intézett Um-bertoboa szU\|etésnspja alkalmából a kifejez^ amaa őszintej óhajtását, bogj mielőbb megtehesse a látogatási, melylyel as oláw kir. párnak Urazik. A „Gazella" hozzáteszi, hogy a magé résaéről fölöttébb óhajtja, bogy e fair valónak bizonyuljon. Közgyűlési jegyzőkönyv Frlvélolrti a ,Nagy Kaaiasai Bank -sgyesület.ftéiavéiiy\'Társaaág 1888. máieaius bé 18-án saját helyiségeiben tartott IX. /«vi-rendes küzgjjÜléséről. Jelen Voltak : Kareaag Béla, 8aommer Miksa, Lőviager Igtiáa, Stern Mór, Sxotn mer Sándor, jEbeSspangor Lipót, 8tsrn Sátj-do., Lőwy Adolf, Ebenspanger Leoo, Prager Béla, Wothesn Ernő, P. Ilák Ármiu, Löerin-; ger Mór, Wteiss Manó, Reelmilzer Vilmos,! Eisioger Hantik, Souimer Ignáos, ifi. Singéi] Saiuu, Tauber Alajos, Rosenberg Fnenaa 1\' Rothschild Sámu, Schwárx Satnn, Dr. 3mi klta Nándor,\'réav«nyea inak. Karcsag Béla igavg. elnök sr, ÜdvOali S megjelentdket, bemutatja a .Zala" hely bes ui\'gjoieafc lap 188S-ik évi 14, 16 ée 11 saáuiu péidadyait éa kitünteti, hogy • kSs gyűlés aa aUpsaabályok 81 § ának. áilelm « szerint kellői időben hirlapilsg 8-szor egy-másütán, defálrsgaaaok átlsl is közcététetett, igazolja továihá, liogy aa alapszsliályok 35 f-ának megfi\|lelv(\| az ioléaeti pénzlárnál 32 1 éssvéti; o« által 371 drb részvény letétetett, melyek 24Ó saavaaaiot .képviselnek, éa minthogy eé^re )S részvényes sr személyn-sen megjelena a kösgytllés s ker^k"delmi ll\'uvjAny 17S\'f78 (fii élteimében iiatároaat-képe; ennek folytán aat msgsyitj«. Eluök in s Jegyzőkönyv vaeolésével Stoleaer Qusttáv, inléaeli leeérígaagatút hi.ala meg ée annsk híleleiitéséra Eisinger Henrik és Pofllák Ármiu urakat km i fel. — A megejtendő válaaziás iszkOzlés ie nüksá. ges saavasatéaadő biaottaágba — elnök ur ajánlatára — köafalkiáltással Lfiwy Adolf Prágei Béla rs Wolheim Ernő urak vá lasalatiiakx Stolcxí-r Ossstáv igazgató fölolvassam igaagalósági íjs felügyelő bizottsági jelenté• kel, előteijesijii az 1882. évi üzletre vosat-koaó aánuérléget és a ráealet«e nyereség kimutatást, smlyekből a kAagyüUa ludiiniást vesz a társnlati vagyon elholyeaéséről, .rali) miül arról is, hogy a lefolyt 1882. évi üalet 0. é. I80I(ai2 krnyi lisatá nyereíégetj erediuéuyeseti ■ Elnök sr aaon kérdésére, rajion s felügyelő bisétiság véleményezésével támogatott nyereség felosaiáiára vonatkosó indítványt a ke^gyülés e\'fogad)n-<j ? -a kfta gyűlés a lársaámadásokat tudomásul vasai, aa igaagaié laiiács és telügjrel\'i biaottságnak aa 1889-iki ÜUetévie nésve a (•Imeatvésyt ag) hangslag megsaavaaaa és ni határossá, kogy a lefoljlt évi üalet tisata s;< reményé* bői 0. á. 18(100 frttal a 2000 drb társulati jrésavéuynek 1. é. áptil t-aejés eeedékea\' szelvénye már kelnaptél k*adte aa intéaeii pénztárnál da^ahonkint 9 frttal iMváltasSék; a fennmaradó 0. é. 1071 kr pedig uj számlára előirsiséa. Esek ítás a saavaantaaedö bieattság a ssomssád-helylaágke vonul, s Mátsmá legyeket átvesz és jasjokal Se«eeirván a követkaső tálasatási ersdMlnyt hirdeti ki: Ueadatoú 96 dtb aaavaaai — képviselve ilh szavazatot. Eaek szerint megválasatattak t lySrjtiHi Issiiowikii; EbiMfpattgej- liipét nr 116 szavazattal éa Siem J. Mér „ 916 B Felügyelő loiiiiciaSseálw: Hommer Sándor nr tl6 easvaasllal Sebmidi Frigye« n 116 , Tauber Alnjo. „ ^15 a amely váiasztísi etedm^ny lelkes éljenaá-sekkel tudomásul vátotik. A mai kiö\'gyStéahea előzetes indítvány bejelentve sem lévén, elsők sr s napirendet kimet ültnek qyihránitja; mire ssét kérvo Wolheim ErttS ur, as intését kiváló tspista-tea éa "helyes fesatéséről emlékezik meg é« meggy óUdéee Lairint a jelenlevők érzületét (olltláosolja akisé, midőn aa igaagatéaágaak fendkivüli ügyhu^góságaért teljoa elismerési és kössönetet azavaa. Indít ánya általános tetaaéssel hely^aeltetik. Eeael aa jülfta véget ért. Kiiiafiiék. Welt»ch Kánay kii? m^mm^wék Dtnwk ttuaó arral való •slnráfe tUKiiMilán 81, érakor rm a MytoH Isi. imaházban. Sok m» Míííi Mvát.ank • asép frigyhez. A k«k«ilMl iM\|7r«k ktta (tl^t m fedessérn folyó 1888. ér* MNim H ■»« MMfUliOlt haOgVSraeOJ éi liiwliwwni illilnifil felül űzeltek: Hk«ekk« testvérek A. Domború 15 in. Gj im€.» Jáwe« űuyvéd 2 n N\|ir Héla gyógyszerész 1 , Jóasef I n Fi^ohei Ödön 40 kr. H>guer Károly 40 rt Tripptiuer Uyu\'a 40 „ Gutuiatni Vilmo* 20 fit. Bliiu Lajos 40 i Dórát* ZxigmoMl 2 n Bal-ócUy Qvűrgy _I,_ Qodina Lnjoi KIN Ráca Kálmán Névtelen Qéldatein testvérek * 40 . «<>e 40 . 2 frt. 40 „ 4 . 40 » Móazátoni Antal tieattartó Ku-KomAromból 4 frt. Öhihfb 67 frt. 60 kr. E«m kímutetáekapósánbátrak vegyünk ni<k jagyeaui, bogy úgy ragyánk érteaűlve, uutaeiiut miuiljárl a baaafias mozgalom kezdetén a terv bevett haugverseny költségeinek biito»ilására való tekintetből, nziutén történ-tok adakoióeok, melyekuek, \'miután a költségük fedezve lennek, aaiulón a felfllfiseUaek kktliegor ájábH kall sorohaUpiak ; Iia teliát a biaoit»ág a nyilvánosság. előtt aaámol, a a femifiacléaeket birlapilag kiinunija, nem tó-vedunk, Iia aaon felfogást lauusiijuk, bogy a inai adomán} oknak megtörténte 4a haza-Haj voltuk felelii ehameráe már c-ak a jövő iianti lekinletből ia oyihánoiaégra hosandó. SZKRK. Groaamann alapihány. Etjdigi \'gyüjléeünk- eredményéül kimutattunk éa a Délanlai takarékpénztár ml M helyezi Uuk 122 frtot. Ujabban adjakoytak : Sál inger Károly Unité ur Magyar-Stertlahdyról 1 fit. Ko-váea Béla kir. jbiró ur 5 frt. Garat Bejuti ügyvéd ur5 frt, Kováca Jánoa j U^y\\íd ur 2 frt Oaazeg: 185 frt. 0 Kalaaéeael Wagy-Kaaliaia. A javaaai siínidéuy igen érdekesnek igérke- I aik T. i. biitoa forrásból tudjuk, bogy ilredy Qrtu a saegedi ée p/cai isinházak igaaga-tója a jövő liébau vároiunklm éi késik. Moat, midőn /na állandó aainbáa earméjn foglalkoztat nálunk mindenkit, kélesen-• örömmel látaudunk városunkban olyan szint ámulatot, mely a »ainiirodalom minden válfaját prae-ciae előadás éa fényea kiálli\'áeban képaa be mutatni, éa melynek rapartoiraja a budapesti nemaeti ée népaainliáxi legújabb darabjait magában foglalja. Aiady ur társulata mely 8 év óin Szegeden működik, bátran mondható a vidék legelső láraulaláuak, a mi kneg vag unk győs<dvs, bogy közönaé-gtink ily anyagilag éa asellamileg jól aaer-vezétt táraulat iránt a legmelegebb pártoláal fogja mutatni, részünkről oaak annyit óbajt-váii, bogy mielőbb körűnkben láthassuk a derék igazgatót éa láraulatát. (—4.) 1 döjárán. Aa idó iámét télire vált Hó, fagy egy mást érte az utolsó napokban s igy nincs kétség benne, bogy ba bem is egészen fehér, de bideg bus vélünk lesz. A legfőbb baj az, hogy gazdáink bátramaradlak a mezei munkákban. mrrt a mait kéti sok esti i a mostani fagyok nem engedték meg a mesei munkát — A kmkoYloml magyarék btsiepitéae Iránt, ilja az „Egyetértée", orfnáguerte nagyobb az érdeklődés, mint a bogy eleve vá\'Si leket. Minden oldalról értenek tudakozódások a lapokhoz, a béuxtsáfkos éa egyesekhez. Sokan a jövetel idejét éa as ntssás Irányát kívánják tudni, máaok as Írási kívánnak fel-ii\'ág»ítáet, bogy as adományomat Ita-mrgak íjaadél gyanánt osztatnak-e Izét, vagy vi«<»6\'rtenéé kéloki gyanánt. A mi •aa ui«»bbi kérdést illeti, orré nésve a b«intté ast a néaeisl telis magáé tá, bngy, minden het»irpski kélraén kapjon •g* \|iaa)ai áaaieget melyre nüksége \'aa u fte ayandék kéfCB. A ki mc^a-kSfMMé Irtértlbél vlsssa tnedmU, aa ds s ki arrt képtelen, s betegség, nyomor, vagy más akadály miatt kfltelezetUégMc épen uem, vagy oaak nebozeti tenet eleget, annak a bizottság elengedheti a tartozást A visakafltelett faasegek bizonyos tekiuteibea forgó lókéi fognak képesni, mely uj telepítések eaz-kézlésére less fölhasználandó. A ml a vé-laaztandó ntazáai irányi illet, juLegeiiye Hiliályin, Ujhelyen, Debieczeueti keresztül Szolnoknak lett megállapítva, honnan tovább bajokon történik a axállitás. Ily éi telemben sürgöny űzték Odeicaleby berezegnek* Nebézzé teszi a feladatol jelenleg az a körülmény, bogy a bukovinai magyarság, moat tömegében kívánkozik baza, bolott csak ezer dolgoa számára van mnnka éa települő boly. A mint a I birok érkeznek, húsvét után egéaz családok j készülnek kocáikon, szekereken baza El-látásokról éa véglegez elhelyezésükrój \| pedig nem lehet oly bit leien gondoskodni. Ugy értesülünk, bogy egyes vátoeok, s köztöi vény hatóságok, valamint magánoaok is készek tyrtokukbsu levő nagyobb • birtoktesteket méltányos áiou átengedni a települők számáré. Csakhogy ennek mind gyorsan kellene történőié, mert I máakülönben a dolog megkésik. Odeecalcby ! berezeg különben táviratilag felkéretett, hogy csendrsitse * türelemre intse aa ottaniakat, legyenek vátakorással, mig a sor reájuk kerül. — Rövid hírek, A fiumei koimányzó vitass lépéséi ól terjesztett bii tévedésen alapult. — A kormány bele-egyesetl, bogy a középtanodai törvényben a felekezetekre nézve sérelmes ssskaazok egy némelyike módosittassék. Igy például: az érettségire kiküldöttel kormány képviselőjének fogják" nevezni, (kormány biztos helyed) detto joga nem lesz, az érettségi bizony itváuyokat nem fogja aláírni sat. — Gcihában Wangcn beim állsmt tanácsost egy ember, ki hiábs kért slkalmazást, agyonlőtte, s utána magát ia. — Glasgow melleit s több belyütt is vonatösszeütközések folytén jelentékeny szerencsétlenségek történtek. — Pétervár két pontján is dyns-mit raktárakat fedeztek fel. A nihilisták különben kijelentették, miszerint a koronázás megakadályozására mindent elfognak követni. — A Tisza ismét ársd. — Fröblicb K., msgysr építőművész Komában meghalt. — Budapesten egy 17 éves feltűnően szép leány nyomtals-nnl eltürn — A .Biharmegyei gazda sági egylet* elnökké Tisza K. mitiiater-elnököt, alelnökké pedig fiát: Tiszs Istvánt választotta meg. — Bécsben nagyszerű knlyakiállilás lesz. (Volt egyszer ljudán is). — Egy frauezia pap uj szerkezetű puskát talált fel, melylyel 30-szor lehel lőni perczenkiht. (Haladunk.) — Triesztben 8 nyelvű lap indult meg, mely összesen mintegy 1000 nyelvtől ad egyra példákat. — Csemisevszki híres orosz iró és publiczisla szibériai börtönében megőrült. — Rafael születésének 300-dos évfordulóját Bómábsu ápril 6-án nagy pompával fogják megünnepelui. — Eszék mellett a Dráva medrébeo még mindig olt van a leszakadt vonatrész Vslóssinüleg dynsmittal fogják felrobbantani. — Érmei léken alig van ház, bol beteg ne volna. A BfkaUetell. Gyomor baj ellen. Eggar amoda paaziillái; legkelle-meaebb aaar gyomorégéa, gyomorbetagaégek diapepaia ellen, a roaaa emóaaléa minden aea lében alkalmazandó, kűlönűaen padig a bor mérllkletlen élvezete után a bórsav ömzq-tor lód árát akadályozzák mag. — Eredeti kartonokban 80 kr. az alább jegyzett raktárakban. KőbOgéa rekediaég torokfájás ellen legjobb eidé aaar Eggar meilpaaatillái. A betegnek aem válnak tarkóvá, gyemetaavai nam képeanek magakadályoaaák a légaéei snarvek klaaárádáaát agy-Kaniaaán kaphatók Práger Béla gyógyesertárában azer- KÖZGIZDWilí. Takmrékpémslármlnk veséaébfs. \' I Irta it. Ofri<q; O/nm lioCiajfb uil U h „Oaad^\'ági MfruÖk" utan. rH^ri A takur- kpénztár éziiuén kOlfb\'dön alakéit iutltzeiek, ézéljjukja éa a közhatóság (állam) I befolyásra, aaei veaetűkre nézve, léiiyegeaeu kűlijiböáuo) hazai takarékpéna táiaiukiól. Ug) anis mi { nálunk a takarék-pánatának fő oaéljs lak irék betétek nOveléee mplleiljj a réisvknytők1 nak minél nagyobb nyorcméiiybeii, daalalél Imn részeitéa, addig, Olaszország kivéketévell a hol lObb takarék-pénztár aaiutéu njrerkmkedő vállalat, az egéaz kűlftildűil 1 valódit lakarékpénatáraknak lő; ozélja ajótékooyaág ;(pliilaullii^pia ,huma-niamut) t. i. a szegény népnél a taknrékoa-ságot megfelelő kamainjlás által biato téka-helyezéssel felébiaealem, aa apró koiojben etveeaandő péuztpkéiieaj összegylljtését a ter malő alkalmazááát a nemzet javára- előmozdítani ; továbbá, mig nálunk, Schweiczban, O\'saaországban és Dániában aa állam befolyása a takarékpénztárakra úgyszólván semmi, tahót egékten áaabadok, addig Angliában, Fraiiozinprazágbnn, Németországban aa osatrák államban és Éeeak Amerikában aa állami befolyás k\'ia^bb nagyobb mérvben jogérvényaaen nyilvánul, aőt Belgiumban és Oroeaorazágbau az ál\|ami takarékpénztárak szervezése, léteaiéae állal, azok már mint valóaágoi áilami in\'éwtek inűkodhek, végre mig náluuk a lakai ékpénzlárak alakitáaa, éa koaeléee legnagyobb réeaben réeavén* -társulatok ál\'al eazközöltelik, addig Oroaa-országban, aa osztrák államokban kOzaégek állal, Olaszországban jótékony intéaetek, kOzaégek, megyén álta\|,^ngliában Frauezia-oraaágban éa aa lÉsxali Amerikai államokban pedig egé»aen .aabadon kelelksaett egyeaŰ-letek által iogauatoailiatnak. Angliában és Frenaaiaorsaágbaiv a betétek nagy résae állami érlékpapironba, a többi \'államokban iámét legnagyobb részt jelaálogűaletbe helyeződök eh E/en általános öszehasonlitá* utón Iáé auk már moat röviden a takarékpénztárak szervezését Angliában, Franaziaorazágban, Német- illetőleg Poroszországban, Ausztriá-bat. és Amerikábaa, Itovábbá réazleteeebben a hazai takarékpénztáraink szerveaelét éa műkddéaót. Angliában háromféle takarékpénalár ló-lazik : Magán takarékpénztár — melytől itt bővebben fogunk azólani — poelatakarék-pénztár éa belélíbankj Hogy a betéiibankok mily nagy afeerepét jáisafmak, nihil takarékpénztárak ia, kitűnik piiuad, misaarint (1874-ben) nálunk a betét 672 millió fontra, mig a valódi lakarékpénatárak betéte oaak 64 millió fontra tugoU. A magán takarékpénSiáraknak ugyan aaon betevőtől egy évben többet mint 30 font atarlinget, Oaszeeen pedig többet mint 160 (ont at,-get kamatozó baléiként elfogadni uem eaabad. Ha penig a betevőuek tőkéje éa kamatai Oaaiesen 300 font at-m (20QQ frtra) emelkednek, ez Összegei meghaladótól kamat nem fiaettetik. A balétek után fiaa-tandŐ kamatláb 4\'ljf ban állapitlatott meg. A takarékpénalár igaagalóaága kötelaa az előfordult UzlolekrÖl és a takarékpénalár ban maginarsdó pénzről hptonkint a]uamzetiadós• ság hivatalának kiiuutatáat kéazitoni, eat faltaijeeateui és a folt ó azűkaégletekrr fölösleges betéti Óm agakat oda baaaolgáltatni. A nemaeti adóarág hivatala pedig goudoakodik, hogy a katétfelaalégea vagy bankjáradékok vagy egyéb állam állal teljesen ibiatositoU liitel- vagy értékpapírok vételáré forditaa aanak, — Ea intéakadia jfojytán (1874 ben) a magántakarékpénalárjik betéteiből 88,463,000 font alarliog, (41 milló főút atorli^)/a poa-Isi lakarékpénztáj-ak haiétaijiől pedig 23 milfié fout al. kűzhiielpamr vétetett mega betevők réaaére. Végre sz angol tűrtéiiy, as államot kóteleai a betétel kész pénaben viasza-fiaatni. — Fiai.oziaországbai> a takarékpénztáruk lónyegOk szerint, ni ijíigol lakarékpénatárak asarvaaetén alapulnak e a legnagyobb különbség épen abban nyilvánul, hogy osak a megállapított balét maximumig asolgáliatik vissza a betét kéérpéuzbep, éa oaak a maximumot tulhájadó űaazegnkéK kűtéloa a takárékpénz tár állami járadékai vásárolni. A haléti réaxjmiim hetenkiul 800 frk ban ésaaeaao 1851 léik a töke a kaujatáTal aeíg 4,1\'öt Őa\'t le Hk4t kezelés, kőltaég enniúii lagfelje.bjl\'- ji^i\'Ot aaámitkat fel; a betéimazia^umof megbiladó Oaaaagen a ke Iára átlajCÍ járadék véaárlaadé linden héevő, kjndt ialale Oly ösezegrs emelkedett,j bogy neki 10 frlrayi járadékot lejiej vásárolni, k. lakalékpéÉiatár aagélyéval kér-\'méro \|magát a ttémaeti adóeeág nagy kOiiytéhe ieiralhatja. Hogjy a takarilmányok-mjk állami járadékba! helyezése éveiikíntj iiiilytakintáljrei össz^grejrughat, kilUiiik ouneii\', hogy 1871-bsn egyedál Jaj páriái takarók pénatár a UlevőkJ róeJérf Í04 millió frank állami járauékot vjáiárJlt.i; i Németországi nagy íjészében, kűlOoOsen Pproszorazágbau, a lakarékpénzlárak leginkább kézségek álul létesítve jótékony intéaetek és a lakarékoiaaóg előmoaditáaán kív.tjl, legfőbb eajljuk a betétek teljes bia-tejsaágát érvéuyaJiteui. Poroszországban az 1^73 ik évben kelt belűgjfminiaaterí szabályzat azerint p a bélét minimummá 5 garas luatimumaj 500 jtallér; a visszafizoiét 30 tallérig kijránalra bárjniljor, 60 talléron lul 3 hónapi mmotidáa maliéit, történik; a be-lélek kűakpleaOnqklie; jelzálogba, közérlélc-papfrokba na kla réazbi-n bizlos váltókba ia elhelyezhetők. . I \' % Az olztrák lllamakb\|ii alakult lakarékpénatárak aserveiate lélnyegök szeri ni, meg egy (íz a nimetoraaágiaakal, lőképen abban klIObbOaik .\'ezoktpi, bogy aa oaztr. takarékpénztárak állami llalOgfelet, alá taitoznak, a betéfminimum 25, krtél 1 fiiig, a beiétmazi-mum 500 mól 15 esel- ftig terjed; a kamatláb 8\'\|1» egéaa 6% kfízOlt ingadozik, a vizazaázetés pedig 60 liig felmondáa nélkül, ezentúl 6 Hónapig lerj«dő felmondáa mellett foganatoaittiatik. Esaak Amerikában a taka ók pénatárak a különféle államokban a kűlönbűző szarvé zattel biruak, részint kOahaaanu, jótékony intéaetek,1 résaint mint beiéii bankok ia működnek. A betélek némely államban köa-hitel- vagy értékpapírokban, némely államban bizonyoa azázalékig felzálogköleaöoba aőt bia\'oa eaamélyea hite.ben ia elbelyezteta^k, A valódi iakerfkpénzlárak azabadon alakul-• hatnak óa álami elleuBnéa alatt ninosenek. aa általuk fiaatetl kamat nagyaága átlag 5- 6P\|0 ra rug; a jelmileg legjobb szerva-retiel biry newyorki j lakaiékpénatáinál a betéimssimuma 5(X Ü. jloJlái. Itt a lakirék-pénz\'ár alapitól a a Suíjínlei.dant áltál helyben hagyandó, ki megvizsgálja arOkaégas a aa illető helyen a lakaTékp/nztár éa a la-karékpénziár 0sjlMéaéa\|ek Teltételei tény. lag nem biányaanak«e ? j A belétek CH<k ig helyralielők el ielaálogköleaöube, elleiiÚfn kOzhitel éa éiték-papirokba egéiaen 90-il ig ; -alaptőke ulán kiszolgál lati- aló 1 évi kamatláb 6°\|f és a ta-karékpénatárnak ezrnml azármazott évi nye-reaége felüloaztalékképan oaak három év múlva osaibkló fal. ] (Folyt söv.)i A vasúti menetrend. Fargalmi tataj K aalzsa a) HéoiuJlielj, Usiel f. Érkiliik la ó. ja ji. Sopruub.,1 0 6. \|0 p. luilul KMM 3 dra I délutánj 1 44- M ni L «, K Ék-káatW) ft ÓI15 p rsgtal ti) Usrci-Ht^i-1 njhalj óik IS 41 S p.! éjjel 1 4 11 p. jrtgpl H. a) _ , Praiarhoí í >S a j Cánybél.)\' apíé. ii p ír . -. L pj t é. la pi: IL o. 4. 5 p » 4 0 4.B0 a 10 i 1 é. ít P lé (v. te 11 Hlf ■h p«. íl p. mggal vigj. vonat vifjr. vonat ara voiut vagy. vonal vs(j. vonat saam. vonal pwnml aiiin. vonal bekebelezését megfefslŐleg előjeayeava Vaa, as 1881 60 t ez. 107 f-hoz képest;hely uem adatik, — Untai a fent nevezetű kir. tivaeék területéhez tjartozó karoei 42 aakjkv-btu A I. 1. 1 3. sorszám a felveit inSaSla aok bél Heke FerencW illető 61 frt \'80; kr beeeOlt J ftd réaa külön, — a karóéi 40 saljkvi A I. 1—20 tor ez. a. felvett fekvő-aégekkdl ugyan Bek* Ferenczet illetett — moat ileka Antal nkvén á>lé 201 frtra be-i-Öd réaa ^kűlön IB83 évi április hó J8. napján d. e. érakor Karóéban a község bíró házánál ftslp. ugyv. Simon Gábor v. hely. közbejöttével megtaitandó nyilvános Árverésen eladatni mg, azon megjegyzéaael, hogy uipjMt ingat\'aui résaletekra a báltíg-lani haszonélvezeli jog Beke öabomé szül. Horváth Ágnes javáj-a bekebelezve lévén aa érintetlen öl marad. ! Kikiáltási ára fennebb kitelt beeaár. Árverezni kiváltók tartoznak a beeaár \\ lüazázalékát kémpékabea \'agy óvadék képes papírban a kiküldött keaéliaa letenni. Vevő köteles a^ véta\'árt 3 egyenlő részletben,- még pedig as elsőt az árverés jogaréra smslkedéaétől azámitaudó 30 nap alatt, a 2 át ugyanattól 60jnap alatt, a 3-at ugyanalt ól 9\|0 nap alatt, inlndmi egyes réaztel után aa árvarée napjától mámilanoó 6\| kamatokkal együtt ss árveréui feltételekben megba-táiozott halyaá éa módozalak azerint la-fiaetni. Esan h\'ndelmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hív. órák alatt a nsgy kanis-ai kir taaék tkvi oszt. a a karoai kösaég elöljáróságánál meg-tekiniketők. Aa elrendelt árs-eréa a fentirt tjkvbeu fetjegypandő. \' Aa árverési hirdetmény a tkvi kaié ságnál kifüggesztés, Ugy a karosi a a aaom-aaédoe községek bei. körözés éa kifűggesalés la a belybeni \' egyik hírlapban agy iabao I beiki»táa álul küzaétételik. Az árverée teliaaitéeéra Baits György : I kir. végrehajtó küldetik ki. DL Árverési feltételek. 1) Arveréa alá boeeáttatik a fentirt ingatlanok. \' Kikiáltási ár a beeaár, a aa ingatlanok a kitűzött egy határnapon a becsáron aluli* elfognak adatni. 2) Árverezni kívánók tartoznak a becs-ár 10\|-át kéasotnzbea v. óvadékképee pa-pirbau a kiküldött kezére letenni. 8.) Vető kétalea a vételért három egyenlő részletben, még pedig as elsőt a/ árverés jogerőre emelkedésétől saámitva 30 nap alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a 3-at ugyanattól 90 nap alatt minden egyes vételár részlet után aa árverés napjától járó 6$ kamattal egytttt a bírói letétek tárgyában 39425\'.81 az. a. kibocsátott ig min. raodalatben meghatározol t módaaerint a nagy-kaniaaai kir. adó, —\' mint letéti pénatámál lefi\'zelni. A\' bánatpénz az ulolaó részletbe fog beszámitta\'ni. 4.) Vevő köteles aa épületeket a bir-I tokba lépóa napjával tűzkár allén biatoeitani 5. Az árverés jogerőre emelkedésekor I vevő a magvett ingatlan birtokába lép, meg-\| jegyeztetvén, hogy a vevőnek vételi bmooyit- váfy az 1881 évi 60 t cz. intéakedéeékaa j képeat oaak aa esetben fog kiadatni, ka aa árvei éé napjától azáuiiiot lő nap alatt aa idó-zelt t cz. 187 §-á intézkedésének megfelelő utóajáulat nem tétetik. A birtokba lépée napjától a megvett ingatlan haszna éa terhei a vevőt illetik. 6) A tu\'ajdonjeg hakeblaaéae csak a vételár éa kamatainak taljee leáaetéae. után fog a vevő javára hivtból eszközöltetni. A kincstári illeték a vevőt terheli. 7.) A menüben vevő .ka árverési faitélelek bármelyikéiiek elegei uem tenne, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kórelmére aa 1881 évi 60-1 cz. 186 $-a értelmében vevő veszélyére éa költaégéra bánat pénzének elveaztéee mellett ujabb árverés alá bocaáttatik, a csupán agy ha^ridf kitűzésé melleit aa előbbi beea, illetőleg vételárén alul iaaladatik, a a mulasztó vavo a vételár kűlömbOzetet megtéríteni tartoaik, melybe azonban elvaaatett bánatpénze ke-aaámiltatik. Ha aa ingatlan aa ajabbi árverésen aa előbbinél nagyobb áron adatnék al a vételár löblilot a mulasztó vevőt nam illeti. Kir. t«zék, mint tkvi hatósóg. Nagy Kaniasán 1882 daozembar hó 6 ik napján. 131 l-l é. W J I é. k p. ó. 14 pJ í é. I p, I u y.) ii a. ia P (i ta. top. \| I . rlmil gyorsvonat 4. «. I ma. vonat SH vsgy.voaal - ■sés Falalőa i Társaaerk merkesslő i esdtő: Hí IkUtíA LAJOS. HOltMáVR léB. 8609 deesl i 1882. ÁRVERÉSI HBPEÍTMÉXT. A nagyjkaniasai kii. taaék tkvi o«at. réaaéről kűahttré létetik, iibgy Nagy Péter éa Nagy Jóaakf karóéi lakék végreliaj istók nak Baka Fpréncz végmnajiáét aaenvedő ma fiaseaeu löDilölla a wae a uamauva. . JW¥^^ ffiftf®0 »tnair \|J. Lrtnft t... I Í... nnrn Ll ,aia ! í ^ H kamalek, 22 frt 40 kr per, 12 egyfltt 1000 frkban, Hlőlt 8000 Irk. veit) • ^ ^ kf 9 J 5o]kr jjj^ \' H\' • \' lg, ha ai állami já- , mjR feW.w-blendő kűltoUek irámi végre- I hajtői ügyébkn ja M ak. hirdetmény \| lialájyon kívül belyeaiettési ai kérelemnek a karosi 42 aátjkvbW 41 aaljkibtn A 11. 1—18 [Fbatját utáni kamat radékoV párin alul Ikilnek Bj^ bán, Iia padig paris tel\|l állanak Sl-ben állapittalott meg. Aa ságséélyaaaUlakaMkpéaatárak megvan aak hatalmasra pékemet aa áHamkiaestái aál felyé aaámlára aielyaani, mely a mka rékpéaaiárnak a iSavkay további btáakedé sorszám a; lel veit injpUlanqkazk Beke Fa raneael illem jj-űd réaaére jaéave, minthogy erre a tulajdonjog tlTMM sk a. Tedar Jóaaéf javára a végrvkajlaiók éálog jogok 74l6\|lkv. az. Érk. oki. 21 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagv kanizsai kir. tazék tkvi eeat rést érői közhírré tétetik, hogy Rosos Gyula vaaapr^mi lakós végrehaj tatónak Zidó Katalin Kósa Jóasefné Végrehajtást seenvedé meianyei lakós elleni 20 frt tőke, 1875 évi évi maroaius hó 23 i\| napjától járó 18\| ezentúl pedig 8) kamatok. 14 frt per, Süt végrehajtás kérelmi 9 Irt 60 kr jelenlegi, a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási 0gyében a fent neyanatt kir tvazék ta-1 űletékea tartozó meranyei 43 sztjkvben A L t—12 f 1 aoraa. alaltii ingatlanoknak Zsidó iKaii férj. Kósa Józaénói UletŐ 234 frtra bealll egy negyed réasie 1883 évi ápriliebó U-ik uspján d. m lOj érakor Marenyén a kOzaégbtró hásánát falpi Űgvv. Simon Aábar vagy helyetteso közMjöttével megtartandó nytlváuoz árveréaan e adainji fog, épeégksai maradván aaűl. OOaeal Juli \'öav. Zsidó Jé-«eefaő javára bakeblaaati haszonélvezett szolgalmijog./ Kikiáltási ár a Mnnebb kileli baoaár. Árverezni kívánók taitoanak a beaaér 10141 késanóitabee, v óvadékképee papieben a kikáMKl kaaéhek letenni i htteW aa véleiért 8 egynelé résa- «aibe» »4\| I t aa ekét ea árverés jojjerfles ♦tfti »aámttaadé 15 ms alatt, a iktlMliltkal i igya iattál 90 nap alatt, m kar- ÜMHlkai HM ana.t iéi 46 uap alatt, minden t®* >\'• wt 11 iái aa ái verés napjá\'ól vwniuv \\ %% kai inatokkal egytttt aa árverési IsÜMiiili t\'-ieb an-it« tatái veatt helyen éa módoaa- Kaes i hiul-\'t lit, iu- ny kibocsátásával egy tSsklag n lafallab iu.tt ái veréai feltételek a klvataai é«ák a lati a nagy-kanizsai .kir. ta-rk tkvi • aaa\'ály áttál s a merenyei közeég uó-icá^ál moglvk iallMifik ■i—-tK——i- ideit irv fentirt tjkvben Ab árverési hirdetmény » tkvi haló ♦ágt>át kiftiggezzté« s h helyben! „Zala* eaimU hírlapban egy ízben b»iktatás által k\'tatététatik. A a árverés teljesítésére Karfa Qjörgy végrchujtó kfeldotik ki. Arvtréal lel tételek. I.) Árverés alá bocsáttatik a utérenyei 43 ezljkví A I I —12 tor f 1 aorta, alatti iogatlatioknnk f.iidl Katalin fér). K4aa Jó- 7W •k becsérték e ■ aa ingatlanok a beosáron alul HftnM iiiato i ríNk rae 284 frt. Kikiáltási ki n becaár a ki\'Uxiítt egy hatéi napon ia el fognak adatni. 2) Ái vei 07ni kívánók tartoznak a beoe-ár 10\| át kin\|M>utbfu vagy óvadékképea pa-pírban a kikfcldtttt kezére letenni. S) VevÖ ktHeles a vételért 3 egyenlő réaaletbeu még pedig aa elsőt. aa eleŐt aa árvaréa Jogerőre emelkedésétől számítva 15 uap alat a másodikat udyauatól 80 nap alatt, a harmadikat, ugyanattól 46 nap alatt miuden egy nn. vételár léaalet mán aa árverée napjától játé 0§ kamattal együtt a bírói letétek tárgyéban 3945,81. sa. a. kibooaájtott ig. min. rendeletben meghatároaoU mód aae-riut a nagy khnizaai kir. adó mint latéti pénztárnál letuetnj. A hánatpén; utolsó részletbe iog beszámíttatni. —- 4. VocŐ köteles aa épQletet a birtokba irués napjával tUzkár ellen biztosítani. 6. Aa árverés jogerőre emelkedésekor vr?" a megvett ingatlau birtokába lép, — uicgji\'gy eztel vén, bogy a vevőnek vételi bi-»\' nyitvány az 1881 évi 60 t. ea. intéakedé-\' eébea k<\'pe«t esak aa eelb»n tog kiadatni, ba aa árvarés napjától, nzámitott 16 nap a. \| az idézeti t. cz. 187 §\'a intézkedésének megtelelő u\'qajánlat nem -tétetik. A birtokba lépéé napjától a megvett ingatlan hasain <•* t< iliei a vevői illetik. 6.) A tulejdoiijog beki-bh-zése oaak a vételár és a kamatainak teljes lefizetése után fog a vevá javáia liivutnlbó! eszközöltetni. A kincsiáii illei<\'k a veyőt terheli 7 ) A mennyiben vevő ez árverési foltélelek báimetiikének elegH n-ui tenne, a ui-gvvti ingatlan aa »-rdek eltek bármelyikének kérelmére az 1881 évi 60 t. cz. 186 \|. érlelni\'ben vevíi veszélyéro és költségére bánatpénzének elvwztéso mellett ujabb ár veiéi alá bonsáitatik « e-upán egy batáridő kilttzése mellett a/. előbbi becs illetőleg vétel áron alul ie eJadatik, a a mulaaztó vevő a vételár különbözetét megtéríteni tartozik, melybe azonban elvesztett báuatpéuze beszá-mittatik. Un «/, ingatlan aa ujiihhi árverésen aa előbbinél nagt<bb áron adatnék el, a vételár többlet a mula»zló vevőt neui illeti. \' MIT. aa. fcrk. aaept. 1$ 1881 ÁRVERÉS HIRDETMÉNY. A nagy kanizsai kir. tszék tkvi oszt. réaaéről közhírré tétetik, hegy Zalamegye Össaesitett árvatára végrahaltalónek Linger József végrehajtást szenvedő csörnVefiildi lakós elleni 61 Irt 99 kr tőké, 1879 évi julius hó l-sö in. p ját ól járó 7t kamalok H a félévenkint lejárt kamatok 7\| kamatai 14 Irt per, lO fit 16 kr végrehajtási 9 irt 40 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrekajtáaj Ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a csörnyefüldi 63 aztjkvben f 68 hrsz. a. falvett ingatlannak Linger Józsefet illető a 244 frtra be osDlt fele része j — mégis a csörnye földi 306 sztjkvben f 431 hraa.\'a. felvett váltság köteles itlgallaubak Linger Józaefet illetett de a foglalást követöleg Vörös István uevére átírt a 159 frtra, beosOlt 1,2 ed része 1883 évi máius hó 1. napján d. e. 10 órakor Qsöruyefttld község házánál felperesi Ügyvéd Málies\' Jánoa közbejöttével megiertandó nyilvános árverésen nladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beoaár Árverezni kivánék tartoznak a beesár tOg át kéeapénsbeu vagy óvadékképei papír-ban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő kötelea a vételért 3 egyenlő részletben, még pedig az elaőt aa árvaréa jog. erőre emelkedésétől saámitandó ,80 nap alatt, a másodikat ugyeuallól srámítandó 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól saámitandó 90 nap alatt minden egyes réaalet után aa árvaréa napjától azámitandé 6\| kamatokkal egytttt aa árverési feltételekben meghatáro sott helyen éa módozatok ezerint lefizetni. Ezen hirdetmény kiboosátásával egyidejűleg megállapított árveréei faltételek, a hivataloa órák alatt a nagy-kanizsai kir. \',lrv-saék tlkvi osztályánál z Csörnysföd köaaég elöljáróságánál megtekinthetők. Az elrendelt ái verés a l\'enUrt tjkvbau feljegvaondő. Aa árverési hirdetmény a telekkönyvi haióeágnál ki lOgeeeatés ugy Ceömydlöld a a aomazédoa kötaégekben körönéi és kifttggaaatés z a „Za1- eaimtl hírlapban be iktaiáa által köaaé tétetik. Aa árveréa teljeeitéeére a letenyei kir. jbiróaég megkerestetik. N. Kanizsán a kir. tivazék mint Ikvi hatóság 1888. évi jznuáf bó 81. 186 l-l gen «ok botén ÍÍJ^Sft fJtaia fféf isssrsli iniodjari IsiéstWa kfiaét lennének. Knnétfogvs si.el; kley* íT dini a jDr. Airy ;A\|jia6dnsrs."«slj nemcmi a kb(W(tl laiilsét tartatausia, hanem agyútUl orvostlsg kipióbélt s sssraas reien jhnak blkonjult káslsserekst sorol fal-aiindén\|bete\|r« aésve a legnagyobb becseset blr As einl\|t»tt s Rlchter kiad»iui«taUb»u Llpcáé-ksu megjelent röptril. inelyuek iiOvege stámOf abmvnl, ran sltalva, BorlteekK ►gysteuil ktavt-arnt átint (Bécs. I. Istvántér. 6. es.) 75 kr. bs-kQldésshUn Mnacatre kütdstlk meg. 1230 6-7 A ni « könyvi hatóság. tbzék mint telek\' 139 l-l 534. szám 1883. ÁRYEÉÉS1 IURDETMÉ jt \'610. fcrk. 882. okt. 24. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kaniraai kir. taták tkvi oaa. ré ?ér« l Vözhiné t\'l••tik. hogy Zalamegye ij^azeaitett árralára végi^hajlatónafe Krezuár £va \\épi ehaj á«t eaenvedő Iwc-eh^lyi lakós el eni ti6 -írt 90 kr. tőke, 1881 január 1-től járó 7} kama\'ok, 13 irt 97 kr. per, 20 fit 86 kr végrehajtási, 8 frt jelenlegi a még felme\'ü eudő költ\'égak , iránti végrehajtás lágyéi en a f<nl navazett\' kir. tacék tnrllleté-I az tartozó brcsehelyi tí$t» aztjkvbon f 688 lm;., a. Kreanár £vsi férj Varga Jánosné tulajdonát képező váltság ki telez tnrtoiékkal 446 fiira bvcattlt ingatlau 18H3 évi \'április lú 17 ik napjá/t d. e. 10 órakor Becsehely kozaég I Ézánál fe\|j», ügy v. Málíci János v. helyettese küibejöttével\' megiariendó nyil-\\áno« árverésen eladatni fog. kikiáltási áé a fennebb kitett benaár. Árverezni Viváiók tartoznak a beoaár IO( át ké»zpénxben v. óvadákképea papír ben a kiküldött kezljbez letenni. Vevő kötrles a vételárt 3 egyenlő résziéi ben, még pedig az elrőt a« árverée jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap nintt a roéeodikal ugyanattól 60 kap alatt, a bar medikai ug«a»at<A 90 na\| alatt/minden gy»e réat\'w után ar árverés napiétól ará- I \'MÍ\'au\' ó 6\| kamatokkal \'gyütt aa árverée- I Miá «\'\' kb« megbatározott helyen éa módozatok ezeikat klístM Ksi» hirdetmény kihoorátásával egy «4ejuteg m<gálUtitiolt árvnréei Mtéiolek a klvaial^e ófák alatt a ilsgy - kanizaai kir. lenák tkvi nn/.tályánál a lieosehely köaaég eUljáráaégásiái megtekinthetŐk. Ae aheadat! árvetés • fentírt tjkvben ialjagynaaéő. Aa árveréai híiéaiméay p telek kvi ka-tóaágnál kifuggeaztá, uf j \|\|aasali>ly a a sesm snédas koa^g\'kkaa karOaés ée kilaggeeelée által köziátélatik. Aa ár varáé t«l\|9e< télére a lataayel kir fbáréeás laraaMik meg. K»r. wák iuíi.í ikvi hatáság. Hagy-Kaiiiasáii IMI. évi dszaembar bé 27-én. Itt l-l Alulitt kiknldöll végrehajtó aa Iffil. évi LX. t. cz. 102. § h élteimében.eaetinel közhírré teszi, hogy a nagy kanizsai kir. Ibi-rÓiág 9371 saámu végzése által J. Sinrn bécsi ezég végrehajtató javéra Honseimky Qyula ellen 288 frt tőka s jár. erejéig el-reudelt kielégifési\' végrehej\'áe alkalmval bíróilag lefoglalt ée 349 frt BO krra beeáült arany, gyémánt g)Urllk, medailonók éa fgy Vartheim Cassából álló ingóságok nyilvános árveréa utján elndalnnk. Mely árverésnek a helysaiuéu, vagyia Nagy Kanizsán alperes lakáaán leendő eszközlésére 1888 ik év április hó ö ik n^pjájiak d. e. 9 órája határidőd! kitUzelik ée aljlmz a venni , azándékonók ezennel oly mrgjegy zéasel hivatnak meg, liogy az érinteti iagó-ságok ezen árverésen, az 1881 évi LX- Uez. 107 élteimében, a legtöbbet ígérőnek beosáron alul ía eladatai fognak. Aa elárveresendő ingótágok vételára aa 1881 éti LX< t cz. 108. l-ában megállapi tott feltételek saarint lesz kifizetendő. Kelt Nagy Kaniraán 1888 ik éti már-oaiua hó 20 án. KÁDJÁN 124 l-l kir. bir. végrehajtó. 1000 FORINTOT . • a.on hölgynek, ál széplö balzsaiiioiu hnaapérata iitáu a azeplÓket a\'amint máj-jte^hesaégi foltnkat, napsütést vagy egyális\|láu na areabÖiie nézve hátrányos ezinl el honi venné Küldök alánvét mellett 1 tégelyt 2 frt. 10 krl. Epllatolre az arezban, kezehen karoh lavÓ aiéraak teljen olpuaztltáoára A sáőri a nem teUzőa helyekről eltávoli-tauiJ/hégy azok ismét ne nöjjouuk,. mai napig snép óliaj maradt, mivel egy szer sem elégített ki. feltünéJt fog tehát kel teui lan \|éu nzereni mely uemcaak a szőrt iávo\|iti«i el, hahem. annak utánnövésót ia lálfllla,1 annál ia inkább, mert leljeetb:Z luaijékoj Ujaitok a siker » nem sikert) lés esetében az egé<z Öanteget visszatéri teui. Áin I kis üvegnek 6 Irt, gy íiagy nak. 10 frt. Oyógjráaaatí kovái ozhomok I\' t statulya t fi t A0 kr. FI»oli«r siÖMef vegj észtiidor 45 8-8 fswJkbswns^MMl!. 8861 m. 883. Zálavármeirjre alispái játél. JPéJl-yé.zo.t. aéae tOrv 400 meter má^zsa I-ső rendű széna eladó. Puszta Anna-major u. p. Letenye. xLijöí-" 129 1 — 3 i » I p $ i i $ 1 • i I 1 \| Znlnknagye tDrvéitylintóaáfri \'biiottmiga 1883 évi február bó lí9-6n tartott köz^yliléének ^ a/áiii alatt linóit a a. nagy-méltpaágu ni. kir. \'belügyminisxtrriuin f»i>lyó évi 18600 r/áuto reiidelotévol helybenhagy, tt Imtáruxntn ^lapján, n ni<gyo részén* en^o<lélvezett 11 \'kOzign/Katáei gynkofr^okí állnmáera eze»h"l pályfizut hirdettetik. A pályázati folyamodvány bau ig\|»)laodó na 1888. évi I. tl cz[ 8. §ban megbatározott képzetteég, i Íjétól cg \\vi, idézett törVüny 8 g d) péntjában előirt azabálraxerü tanfolyam elvégez utóbbi miiiŐBUvényn/el bírókra nézve mindnzáltnl u íny 5. n. vég bekezdésébon előirt fellétel alatt. Felhívatnak a pályázói kívánók, flmgy a fent megszab- tt kellnkeket Igazoló pályázati folyamodíányaikat a jelen hirdet-ménfnek ti\| hivataloa Ibpban harmadszor tiiei(j. \|enéaét<5l számított négy hói alatt ée pedig kOihiVninlliati állók hivatali főnökük; másoki illetékes közigazgatási hu lóságok utján alulírotthoz nnntl bizonyoaahban benyújtsák, mert jaz. elkésetten ói-kezeit, vagjr saahAlyelleneaen beadott kérvények figyelmen kívül fog- nak hagyatni. \\ ] i K«l\|\| ZaU-Bgerszegent 1888. évi mWiua hó 13-án Hirdetmény. A Kalamegyében rendszertsitett 11 köziicazí:. gyakornoki állomás boiöltésére vonatkozólag a f. évii márczius hó 13-án 3861 szám alatt kibocsátott pályázati hirdetmény kiegészitéyeül megjeuyeztetik. \\\\oky az emlitett gyakornoki állomásokkal Hl Ml frt. évi) rendes fizetés és (50 frt lakpéitó összesen 360 frt.\| illetmény van összekötve. Z.-Egerezeg 1883 márcziua 21. 1123 b-t NTAHT1TM a k ! alispán. ! « t i 1 1 i 9 i I í í í t I fe i i UlkinJ^^UaStaSmaes SBCQL F#rflal \|)»\|Né\|vk, SMfgrnaigáU Idegael üi kos ifjúkori «él kék és kiess pon gáaök. 1 Dr W^uufélo Peruin-por S7C4S. ss. £rk. deea. 6. 188t. árvebé8i pót-h1rdetm. A nagy kanizaai kir. Ivszák tkjvi osat. részéről közhírré tétetik, hogy a O\'öniiyeföldi 63 aztjkvben 63 hrsz. ingatlannak iulnger Józsefet illető a 244 frtra beosült ll^ed rá-azére 1883 é«i május hó t ik napjának d. e. 10 órájái a kitQzö\'t s Zala megyé Össze-kitett árvalára éidekében 0217)82 az. e. el-re§d«lt árverés Nagy István későbbi végrehajtató érdekében is, ennek 100 hl tőke, ennek 1880 január I tői 8\| kamata) \|] frt 42 kr per 9 frt 90 kr végrehajtáa kérelmi a még felmeroletidő kéltségekből álló köve te\'ée behajlása végett meg fog tartatni, Nagy-Kaniasán a kir. tsaék mint tkvi halóáág 1883 évi január bé 81. 127 l-l 69/56 ea &k. okiéber 6. 1882. ÁRVEBÉSI1 PÓT-H1RDETM. A nagy-kanizaai kir. tsaék tkvi osxl. tésaéről közhirré tétetik, hogy a oaörnyer fbldi C3 ad. tjkvben f 68 hrsz. ingatlannak Linger Jéasefal ijlető a 244 frtra baosült 1\|9-ed réséére 1888 évi máiaa hó I. napján 4. e. 10 óráiára hitOeölt j2ala-megye össze, eitett árvaiára korábbi végrehajtató javára elrendelt árveréa, llírtohl Miksa későbbi végiehajtató éldekében ia, — ennek 60 frt 69 kr löki) ennek 1H80 évi April 23 tőt 8\| kamatai, 16 ín 16 kr perbeli II frt fO kr végrehajtási a még f elmei ülendő klllaé ■ékből álló követélésé behajtása végéig meg jog tartatni. N. Kanizsán a kir. taeék mint tkei ha. téság 1888. jen. ftl«ée. 198 1-1 (\|>sittl ilitétiielv t kvsiitii I ^gyádttl osák a pernln-por alkalmas a nemző és aaülö saerveW ura-dennamO igyengeségeiuek elháritására, »i (f a férüaknái s Uilieáetlesiaég (férüug -eege eégei) s it nőknél a asaglfInnéAg ellálo^ lilására. Nsm kölömbeu pótolhatlan gyégysaer aa iije grand szer minden hánlalmainál, A nedv, ée a ltaaatt\|sek (állal előidézett elerőtlenedések, nél, s novéaeteaen a kiosapongások, önfertőaée éa an éjjeli magömlések \| (inlnt a tahetftleuság egysuüli okoaójn) állal élAidézeit férflui gyen goeégi állíjpoloknál, valai\|\|lnt a kés és lábak idegéa resaketésénél, ar állal oly szer vau nyujkva, ímnly állal aa{ elntaradhallan ered mánk oktetlen elérhetik Minden a lant elősorolt betegségeknél, egynllen szer sines/Oly alkalmas inlnl a Dr. Witiu Ppruiü\'pora. Atthallansácáért \|él állunk. Kgy sőeg ára használati utasítással 1 fH 10 kr. 1270 B -i 12 Raktái: Nagy Ksaliaa ; Práger B. Vesirtlgynükaég: Blschner A oki. gyégysz. B\'oé, II. Kaiser Joselsiraaae 14. m M M m I M m M m K # M M M I e H ♦ N # M V H 7 MULLER J. L lliLáTHXKR- ÉN I\' I P I. It K S /. \\ V V K X « Y k R 0 S Oyárs VII. Retteakllleratm :w. sa. a., naját ház. \| BaMár t IV. Kereaakereief ateaa 1 ttzJa ^Vlréfklráljaíkas4. a II Máalaja sajál evartiaáave tllatsserelawt wiJrt\'rpaaaifanaiBKt un aafrksai »i \'v V Miaraíwlst s l.r«fyaaaiA kf»«iWfn»k \|l».taMtl»i\'l - A általaai k^salim nfjasau ■ttlac J. L.-féle családi szappan. fKIIIUItirr hAJOH esyrteail irléa R4k«»kérkáil Isaieaté er RaaárL iltal kelem klaéett klteayltvánj »ae< rlnt, a (Intim ssaitpaa fonnlmának M mlunijn skeskVtlit kltetelméaiskuek tlkéléteaea tneafelnl a a ktfraek lázi-iaáiátlés tldvaéRét léést elő. DeVakJa la kr., • 4arak áekeakaa I trC Carbol a/nppan. ^mmamfammmmmmmm Knimai jh** Bértnentetleii 6: ingyen küldi 9iéi legnagyobb terno i.yeremény jegyzékét 1888 ra. qtoiaicl: jünpoiiF tsnér, mats^iatlasl Iré^ Té 3-t Berlln-Heateiid llr. UmibiI J»r# III. tsel«iii h M\|f. w. \|MI«I. fit M MMS MM WwutMM} ami miaui lrii ttfaa M tmliirit \|nit\' baml Ur • s hNMMMSM »IW».lni« -MjTsa Vr., i m iiiisii i rys isvt Poudre de 8erall, I agft nomabb arezpor. Ht.iailLtJSI Ikéts npNiirtaei a s\'IIWa kHitll mwtfi a Huta s MIMIMI ewi. lal ilalallMNl II i tln.Ull nstlar J. I. iSaüMitw >imI SeSa fr.lm. J i fseSfs <tf Imii. (Mint • Wi»un, »«\|i». kas kllSaS li im\'lfi i\'émII.h, m ,m\\ hUu\'iom U(Utt1\'«n H IMW., 4S\|}«iaiiM rciiilf. t>%i.mii lfaiviHnM\|K Ml4 ív Wwta It Utw** UM< i UjtXMtl,». ahb I arff lliitsa Mmmmmk Pompadour Crenio. Kien mr« iaelyhel a kirak Vomjni ildiif aa»#ea) esadafta^aéeét IMI nn-kenllv fVnn tuülii tartani, aaálkll, kot) ai\| e(ét»ét^nek ártott vetaa, általam lervtletl tlzstaaáskan (tllttta-tik elő,ja azt attMtett litíUjvItAanak a Iftkatkatésakkaa alánlhatntn. t\'n lévetylyel t frt eo kr. „Ixla ly88u. • I\'íImhiM a lteaS«anaM illklMar, Mii tltataei, MIwwm «• uns^sja sltal isbU alt fc\|w)» 1 m ae as. aa a irv ,.Éau de Cologne", mai tartására* KH»»j as* ríj. Sa <É> ifn, eaMaft a Nl«i m mmm taaaa » 1. rv.i i» Mkkaass! " aSwifsl MmMi. aa am \| w ti\'ti«\\ ksaaaa^M i^ika » ae> ■mmí«ih »fi» aaSaaMM nktalt. IIW a««z ae \\i, ain ím e la __]» lliiiiif Wm«U illstetml: I H«m aSsaee. 0\|«aaaa. ttnfJí, TaSe* i v <■>!.• i-i riim nnn 4s Kii, \'neltsieafr, Jarlstle, Mn^it, awa, anu Sars lia, h«< ■•«■ tlaf laM. r»lfh«aU% Kottái S«»r%, Vtaaelh<M, Violetta S S»tala \|M w ka. Ss « MN U. Sallcll szájvíz és fogpor. Ml feNplV \'■■pVfl ■\'ri.mtl lii.i )•■: t\'-i ..úMlk Hwrawas aa lm l MNKI MT. I We MlfMH UfMlM aunr itwi. t NM" 4» mii Ma, raa a am lakta mWi rR\| Mntnasn.s«tm. niaiM mw mi la a HM ktlii jA«nllM Mr«vn imiaaMrfiMia -u SS li ki liiaán ar., «t aM lOffM ss Brillantlne, ■iM k(iMi Mh a aabtl a hiw HM * lakj lf«>.\'i la licíatll eMUI, • a IMiiesi IftOSMaáin r Y\'t I Bp »imii ak- »c atis»> t ai ■blMal WiaMMn otbm aa« a\|W«. faatel aumlikal aMatSMkl fialnia aQuIIMaa. Árjegyzéket kívánatra¥énaaatra küldök. V-4frtiéu vrtbytitfitit re^Mfa/faasnsiM. »áWa#aie/ Mvt( IHIUM rie^iiia r»uSf M ittwtftiirti MSeeSl S^SiHI Nagy-Kalil\'ie: Bacbrirh 1. H. éa Roefafeld Adolf araknál. H ♦ M m M H ♦ M m M e M # M II M m H M ♦ N m B fi! 1 II I I VMal Klllöp laptnUfdouoanál Nn«>--Knribaási 181 t«Y HfJkItt. «»fclaial IWsM hHf k«ayv> • aiiit atiai, Htjnéiini. SÍIM itnftMé«l áruit Rgéea #m l frt Nhn 4 Irt- NsQraéivri I frt, I hafáb^a MIHui lf][«Mr í hr. KibbwBn hirdstétnél S h. Hij»g4«i Se Itr. A><-vé«i t agvéb kiritalM l>írd«(fv)4^ \|»«4k Wfcr. bélyagtlíje» íaiül 1004% f t Irt, ihiIvI uiiudeo szóért \'/» kr. Nagy-Kanizsa 1883. szerdái márcaus 28-án. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ rpUlFIEAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS Vlj»YE8- TARTALMÚ LAP. X. évfolyam. ftcerkesatöl Iroda. II©* » íp Um tétak iilctC M«l—hifnk küldm-dik Bataa\'talcaa 4. aaám. mmmíitlen leva\|efc mk wmmx ke-i aakböl fogadtatnak el. Kéiiritok vieada nem küldetitek. Hf uttér: petittora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzábii t^kajrőkpőnztárak, Baokegyesfüet ée Kereskedelmi bauk hivatalos közlönye. MEGJELENIK HETENKIKT KÉTSZER SZERDÁN Ét SZOMBATON Az országgyűlés alkotásai. j Az országgyűlés téli ídőazaká-n;ik eddigi eredményével minden te kmtetben meglehetünk elégedve. Aa alkotott vagy még munkában levő, dtt irányukban már iamereteala két* «eMgtoleuUl létre jövő törvények mind nlk neműek, bogy azoktól a magyar állana éa a magyar nemzet anyagi éa szellemi emelkcdéaét bizton vár-\' hijt] ílí. I Törvéoyalkotáeai tevékenységűn* Irat gyakorlati felíogáe jellemaé, nem eftgi\'dtuk magunkat theoriák által vezettetni, melyek ködében gyakran saram elől tévednek as államélet valóságos igényei. 8 bármily kicsiny* iőpeg nérznek is a magsából aa el-\| érv eredményekre at „elvi vívmá-njok* babórai után vágyakosók, aa lény, bogy eokkal nagyobb anyagi éa £jrkülc«i károkat okozott neaUak a \'{külföldi mintákat vakon utánzó el* 1 iné let uralma, bogy aem örömmel ne ooBstalálbatnók annak háttérbe szorulását a a mindennapi élet eiQkaé* gdtro tekintettel levő a azokra alkal-j mázott gyakorlati politika oredmé- 1 Az dléeezak első idejét adója vallatok foglalkoztatták. A honolt adótörvények alapját aa igaaeágoaeág és > méltányosság képezi sason törekvés, mely aa adóteher igazságos aaét-os^táeára irányul. A kávévám Auas-tria éa Magyarország kormányaínak koköe megegyezése alapján jelentöke nypn föl emeltetett, ennek következése a kormány aaon törvényjavaslata, moly a kávéra vetett fogy asz táskád ók el (őrlését idézte elő törvén ynyó éme-j léeé által. Igazságtalannak bizonyult a latonamenteeaégi adó kivetéee; a a kormány elfogadott uj javaelftta megszüntette a régi törvény hiányos ságfct s aa alaóbb nép osztályokra nf-besadő igazságtalanságát. Ugyanezen kategóriába tartozik azon törvény is, mely a siapaaámoeokra vetett kereseti adót eltörölte. A hiány, mely o té-liexmöDnyítő törvények életbelépő folktán aa állam jövedelmekben be-állandó volt, pótolva van azon törvények által, melyek a takaréktári fúkpbetétek megadóztatásáról a a r^apény társasági Üzletek illetékeinek fölemeléséről intézkednek. E törvények adófelemeléet vonnak ugyan maciik után, de saerenoeéa conoep-tíojfiakoak nevezhetők, mert oly rétegéit érintenek, melyek as adóterhet\'köeaybben viselhetik, amelyek a korábbi adórendszer hiányossága mintt az állam terhének viselésében eddtg aránytalanul kieebb mérvben réasreullek Ea n) adótörvények aaon kelte* pénzügyi politika kifolyásai, amiy caélnl tűzte ki a Iörvényesen kimondott egyenlő teher viselésnek aa .életben »gvalóeJtásái, a enea aa utoa a Tieaa kot ■áayt melegen ödvövöl jftk. A téli ulámeak organikus reforméi Im a meyyerandeaéeea tul, melyre a ann aagykerueiláae, háai péna-lárral ellátás tette fcl a kornál, iM amUa Ali a kóaépiekolei löf* téetfavaaUi, mely seáf eeak átalá-1 noaaágbnn van ugyan elfogadva, de áglegee elfogadáaa iaj biztosítva van. E törvényjavaslat megvalósulása megtestesíti az államnak eddig eaak papíron levő ellenőrzési n irány adási jogát a középiskolai oktatásra, mely eddíg úgyszólván kizárólag a felekezetek domlniuma volt, s íjiolynek hiányában a felekezeti autonómia köpenye alatt a nemzetiségek Űzték magyar államellenes leidentiáiknak as Ifjúság kebelébe átültetését. Nem kicsinylendő a törvénynek azon biztosan vált hatása sem, hogy a középiskolai oktatás eredményeit töké-lyesitol, nivesuját emelni\' fogja, de főérdeméul mindenesetre ekt tekintjük, hogy a középiskolákból alnemsetiségi isgatást kiküszöbölni fogjá; a magyar állsmeazmének oly diadaja ez, mely egyik garhneziáját képezi a magyar állam fokozatos s meg ijem akadályozható megazilárduláaának. Ha megemlítjük mé£ az uzaora törvényt, mely az uzaoráí bUnné bélyegezvén a a néprontó kórusmahitelt megtaoritfán, a társadalom erkölcsi értékét hatásában mindenekéire emelni fogja, elsoroltuk a téli Ülésszak mű-ködéinek főbb eredményeit, melyek aa állami és társadalmi élet azttk-aégeinek felelvén meg, bizonyosak vagyunk, hogy azok a magyar állami éa táraadalmi fejlődés történetében maradandó nyomot fognak hagyni maguk után. Nagyszerű egy Onismertetés. (T.) Bocsánatot kérek, \| do ezt nem mellőzhetem bsllgatámal. A elálmosodá-slg megy sa igaz, amit a középtanodai törvén)ja^vaslatról összebeszéltünk, ds-czárz innak oly valamiről írok most, melyet a közönség is érdekkel fog ol vasai. Az , Egyetértés" ugyanis a román izgatásokról szólván, megint csak azt teszi, amit már nem egyszer tett ugyan, bogy L i. a nemzetiségeknek Icczkét ád, de ily eredeti modorbsn, már t, I. ily előzmények ntán mint most, aligba tette még vaUha. A középtanodai törvényja-váalatról írván ugyan is, elvtársai elébe és aaját maga elébe oly tflkr\'öt tart, melyben lebet ugyan románf fa látni, de mindenek elótt a szólsóballt ismeri fel benne sz ember, és pedig azon rövidlátó önbittségévsl,melylyel másdkksl szemben fellépni szokott, szidván L \|. másokat azért, amit ó jó maga Ijépten nyomon elkövet, ámde minden sorából kitűnik a privilegizált hazafivág: Hogy mertek ti ilyesmit tenni, kát azélbslisk vagytok ti? Tehát mondom, azkor mikor a középtanodai törvényjavaslat ellen már egy hónap éta becsesei, és adja a példát a nemzetiségeknek, hogy, miként viseljék msgakat. Tehát mikor Is nem-setiaégek szavát fogadják s a Ijsvaslst elles sgysacwk sorompóba lépni, skkor igy ir rólak at ,Egyetértés:\' # Könnyű dolog lett tolni, kalösö-aaa as eláb lakosaággal • snbén ugy intéaal s dolgot, begy a kösépéakélsi ok-UÜaról szóló törvény mmmi nemfl bfa* imUgd fdm ütím. Cbak a keleti egyház pflapöbeinek és papjainak tanácsát kell vslá kéidezni ép ugy, mint ahogy a római epiijkopatus meg lett kérdezve. (Valamint a reformátusok is. Sz.) Ezeket kellett! volnk legelső torban megnyugtatni a törvény htljjeuégéröl, ba az csakugyan helyes, a oda ksllett volna működni, bogy sz alpapság Is sió legyen készítve a pflipöki kar által. Mert igss ugyan, hogy a \'törvény rtem támadja meg a nemzetiségek jogalt, különösen pedig as oláh nemzetiséget oly mértékben,! mint ahogy aat a- dévai gjülós izá-jaikodó prófétái hirdetik. Dc számítani Ml fit elforjultiággíü, a könnyű histemü-séggel1 éa tudatlansággal fa, mikor a nép elhatározására n^ar< ez is tényező. Ha elóre informálvk lett volna a tömeg, ha a papok a falakon eleve megmagyarázták volna a hozandó törvények igail jntenaióit és igazi Ivpnatkozásait a román néppel izcmbcflj akkor biionnyal hiába próbálkotoU volna bármely iigató at elkeseredés feltiltására.• Csak ennyit az vEgyetértée-b61, noha az egész czikket érdemes lenne közölni, ba terünk Iennje hozzá. Teliát mit mélltóztatnak szólni ezen arany tanácsokat osztogató bosszú képQ fellépésről ? Iáikor azt mondja példánl bogy : .Osak az oláh papokat kellett velna felvilágosítani a javaslat helyes-síéről." : iUgysn ugysn l\| Hát a szélsőbaloldali papokat és prófétákat? Az „Egyetértést például ée 4z „Egyetértés" embereit? Lett volna je olyan szent Pál apostol és arsnyszájn szent Jánoi avagy akárki,\' aki őket a ípártoskodás megcsö-könöiödött smirkáazából kiösztökélni képen lett volns ? — Aki egy Mocidryt vagy egy Thalyt, skkor mikor a kormánnyal való kötekédésról van szó, megnyugtatni, aranyba foglalt >és brillantokkal kirakott érvekkel bár, dé képes lenne?. Pedig még csak nem is nemzetiségiek, hanem msgyarok, ahol épen a nemketi Bég megvédésére homük törvény, és Zk éppen oly dQbÖsen ágitálnak minta románok, sót példát sdnsk a románoknak. Hol itt a nsgjjobb konzekvosezis : s románoknál-e, kik jnémzetiségfik védelmére kelnek, vagy s szélsőbalnál, kik nemzetiségük védelmé ellen agitálnak? Ha pedig a felekezeti szempontot vesz-szftk, az a románoknál is éppen ugy megvsn. És ime a oiólióbííl, mikor ő egy bónspig megy eiolf a jő példával 1 egyszer csak bosszú k\|tyet vág, és elkezd aranyianácaokat Osztogatni, Íme a szélsőbal önhittségének, saját maga által festett Inagyazerü kifejezése. Hogy mer Valalm izgatni, mikor arrs csak ő van hivatni. Hogy mer valaki egy jé törvénywvaalatot rossnak mondani, mikor arrs cUk ó vsn hivatva. Hogy mer valaki basspktlsskodni, mikor arra csak ó van bivatm ? Szóval egy nagyszerű kép sz, melyet imé, elónkbe állított ss .Egyetértés . . Budapest, márcz. 26. J883. i (—al) A msgyárojrszági szerbek kaaiysboiyában nagy a sürgés-forgás; us fssstliság, mely Áagyellcs pürl-artjba s világi bívsiaslf nagy réssé köst eleitől fctpla mik kellejöet en hasavooá- I niak volt okozóija, jajs Epár nyílt ellensé-geskedétben tőrt \| kl a s kormányhoz sppellálvá enne\|[ határozatában ptovokáljs eldöjitéséj. j Ml ezen i)gyi látszik oébezen gyógyítható ellentjétnek hzUIő oka? Mért ellenségei a izjsrb görög keleti ■ egyház rilá^i hívei a {JatriaUkoak ? Annak solj oka vatj, már Angyelies bácsi püspöksége óta. A szerb világi elem a hajdan nagyi Mileties veszélyes befolyása alatt állva, nyÜlt ellentétbe helyezte mkgát a magyar ájlameizmével, t titkos tervelnek hatalmas eszközéül a szerb egyházi aatonoslia révén a szerb egyházi vagyont szemetie ki, mely több millióra megy, s s ézeib egyházi kon-gressust, melyben ennek ssjáiságos szervezeténél fogvs állandó többségben vsn. A Miletics párt s szerb congresrutból, ennek egyházi színe slstt sksrt ursl-kodni s szeib egjház alapítványi vagyonával á magyarországi szerbek felett, s túlzó felforgató titkot tervei megvalósítására munkálni* J2 pártnak volt hatalmas, félt, s tekintélyes ellensége Angyelies bácsi püspök^ püspök társai többségével; bogy harczának okai többségükben a msgyar állameszme, a hazafiság köréből kerültek-e, azt nem szükség keresni; elég az, bogy Angyelies magatartáaa e t^kinlefekben mindig ki* fogástalanj volt js Mi)eticaék elleni küzdelme, melyet 4 szerv autonoinia körében egyháza kánoni; alkotmányának fen-tarlásaértja szerb hierarchiának tekintélye érdékébenj folytatott, a magyar állam érdekéível Összeesett, ezeknek bssz-nárá vált. AngjMlict sztán a szerb egybáz pátriarcháia lett A \|választó kongressu-son kisebbségi, sőt nagyon is kisebbségi pártja vált ogjjsn, 1 így kétszeri vá-Issztásnál is midoritálibsjn maradt, de a magyar király Olt törvébyeaen fentartott jogául s állami okokból ót mint a kisebbség jelöltjét! Kanóckai pátriárcbává kinevezte. Bz eljárás teljesen törvényes, a szerb anlonomlát biztosító törvényeken alspoló, s igy abban a szerb híveknek meg kellett vólila nyugodni — ba csak edyedül 1 a szerb egybáz érdekei volnának szóban. A szerb vjlágikk állítása szerint nincs is egyéb; tbert , mint álliUatík, MileticB politikai \| isjkolájá teljesen meg-bukojt, maga s xaester s végfeloszlás kü szöbdn, nemesebb Udtvknysi közül, ki Montknegriban, kiToterbiá Rltztica pártja közt Iparkodik feledni mágyar állampolgárságát, Polyt visszavonult s a múlton elmélkedikJ a ssera nép országgyűlési képviselői mind hazafiak j— s csakugyan közüfyk tfien ily hl nőséSb\'én Is mutatták be magnkat Tisza miniszterelnöknek, hogy mint a szerb egyház yílági híveinek küldöttsége a szerb kongrpasjis mielőbbi ött-tzebivámért folyamodjanak ; "hogy a kon-gressnt itélien\' Angyelies kárhosatos tervei féletti melyek u tnrb egybáz hierarchiai jelle^énék viimállitását 1 a kon-grwas világi képptt számának lessál-litását czélozzák. 1 j Angyélics páitíMvebs szihlén a kormányhoz fordult aj ízprb püspöki kar em-lékUHávsl, mely a hMrafcbii tekintélye kongramnai mlbebjÚáéa vksraálUlásáaak {S e óéiból s congremas világi képvlse* küi megkevesbftéeéaek szükségét fejtegeti A harcz tehát kitört Angyelies hitei 9 a még nem rég is Miletics hívei álul vezérelt szerb erfybáti köztégek között A dolog ngy áll, bogy ez arak már a pstriárcbs válssztáskor is Miletics Polyt nevére esküdtei/, de ma már égre földre erősitik tnestereík megtagadását s törekvéseiknek a magyar állameszme tekintetében ártatlan voltát —. Afagyelicset azonban, ki mint patriárcha hazafiság tekintetében teljesen korrekt, a msgyar állam felügyeletét megvalósító középiskolai törvényjavaslat ellen a többi nemzetiségi egyházak pásztorai példájával elientétnen nem reifionstrált, a magyar nyelv oktatását iskoláiban bevitt, mondjuk e hazafias főpáaztornkat halálosan gyűlölik, éa méltósága jogosultságát l-h álltyott bszafitágnk s törvénytiszteletük nem csekély kárára — tagadásbar veszik. A kormány még ezután fog dönteni e kérdésben. Meg vsgynnk győződve hogy döntése olyan lesz, mely sem a törvényebet, sem a fennforgó vitális érdekeket sérteni nem fogja. A kormány bizonyosan értesülve vsn s dolgok állásáról azon vádak tekintetében, melyiyel a két párt hírlapjaiban cg} inást kölcsönösen feketíti; Angyelies ellenségei szerint Angyéljcs terve s j magyarországi szerb égybázát a püspöki hatalom alá centralizálni s sztán az ~ erosz főegybáz kebelébe olvssztsni s czár-pápánsk szőrös-tül-bóiöttül kiszolgáltatni; Angyelies , hivei ellenben a világi elem befolyása csökkentésének szükségét avval indokolják, nehogy e kongressns alkalmas idővel egy szép nspon a lázadó szerbség konventjévé büvöltethessék . . . Mondjuk, a -kormány bizonyosan tájékozva van a dolgok állásáról s eszerint intézi határozatát. Mi nyugodtan várhatjuk azt s nincs szükségünk S közvélemény irányzásáxa rokonszenveinkkel a hazafias magatartást tannsüó Angyélics; iránt s kételyeinkkel a tegnapi Mileticahósök mai teaden-tiáiban. A oioJaiizsai állandó sziiUi tyc- - A Dél-zalai lakarékpfaitár rtaavénylánstág Tekintetes I^aagatóaágának A}agy-Kanizsán. Hozzám intézőit becsei átiratából örömmel értesültem\| arról, bogy \' a Tek. Igazgatóság a Nagy-Kanizsán építendő színház jsvárs 5000 frtot ajánlott fel.. Minden magyár embernek, de különösen Nagy Kaniisr város minden egyes polgáránsk kell, fcjgy ezen hazsfiaa ajánlat -folytán örömmet telt szive, a szokottnál hevesebben doljo^jon föl, mert ezen sdománynyal már \| lerakva van alapja azon templomnak, liol a felekesetiséfre való tekintet nélkül a magyar nyelvet terjesztik, a hazaszeretetet melengetik és a máviitetet általánosítják, egyszóval a \'több oldalról megtámadott magyar érdekeket llőssozditjákJ \\ I\'y nemes tettek sem szóróinak dicséretekre, . aagakee hordozzák már a nagj azerüséfaek aaon fény körét, méj I aagyar tmWmsk aat éskéayt fMtfcwrifrk te® h a kalappal. Np$§ I Tekintetes Igaiga 1 tfttf •Wéa téesewről fm um wHá Uaért«h» mélyéből eredő éw^MiH é* kötsönetemet njü-nkm . agyaiul tisstelettel kijelent mpitoitut beeset átiratában ki-t ltafeeknek mielőbb leendő meg tó-polgáii kötelességemnek tartom. Hazafiúi tiszteletem kijelentésé mél-j vag)ok a tekintetei Igazgatóságnak alázatos szolgája IHikál Ferenc. Kivonat Balateasgylet slspsukálystbál látogatásra alttal mai pontokon ürüoliat Hsarlk 2 írt, Kbeespaager Lak v f: \\ 5 frt, Weiser Jólueí 6 frt, Osv. Kairnr Ví» Bándorné 5 Irt, UeUler Jósa. Kfposvfr tOfr ség«ksi a ietálUaal. A sport ssakowtály feladata 1. Aa egylet cftime, oaélja, asékbelye. t. §, Aa egylet csimet „Balaton ylet" 2. §. Osáljá: a gyógyftlrdSk üd\'itŐ basának általános emeléeéu kívül kirándulá-ik, versenyek rendesóae, gazdasági érdekek ftiéoeditáea s irodalmi ismertetések által a •alntou vidékét mennél szélesebb kűrben — el- ée külfüldön — népszerűsíteni. \\ 8. §, As egylet székhelye májú* t-lől laegttember 30-ig Balaton* Füred, okt- Möl kpril 30-ig Bpest. II. Aa egylet jelvénye és jelmondata. 4. \| Aa egylet jelvénye tojásdad keret s feliratúit Balaton egylet; kösepén egy sellő, egyik keaében cserágat, a másikban nádszálat tartva. A jelvény aa egylet peosét jén ée lobogéin is feltüntetendő. A jelvény alatt as egylet jelmondata: „Jé kedv b&eég l* 111. Aa egylet tagjai. 5. §. As egylet tsgjsi alapító, rendee\| ée tisateletbeli tagok. Alspité tag, a ki egyszer mindenkort 25 frtot fizet as egylet pénrtárába. Rendes tsg mindenki lehet, kit a választmány (felvess és a ki 2 frt rendes évi dijat fiaet* Tisateletbeli tag as, kit az egylet czél-jai érdekében kifejtett éidemeiért a válását rtnány megválaszt IV. A tagok kötelezettségei és jogai. 6. As alspitó tsg gyskorolja i rendes tagok minden jogát. Rendes tagok köteleevék ss egyletbe lépésükkor 2 frt tagilletményüket lefizetni; azontúl minden év máj. l-ig az egylet pénztárnokához beküldeni. A tiszteletbeli tag tagdíjfizetés kötele-aetteége nélkül élvezi az egylet rendee tagjainak jogait. Aa egylet tieatvieelójévé vagy választmányába azonban nem választható. 7. §. A rendee tagok jogai: a) aa egylet által rendezett kirándulásokban és versenyeken méreékelt áru jegyek kai vehetnek részt•, b) aa egylet évkönyvét a bolti ár feléért rendelhetik meg; e) a közgyűlésen indítványozó és sza vazati joggal birnak ; tisztviselővé éa a vá lasatmányba választhatók. V. A tagság tartama és megszűnése. 8. §. A rendee tagok aláírása 3 évre kötelez. 9. §. Az egyleti tagság megssttnik: a) haláleset b) a választmány által való kizára-tás által. 10. §. A kiaáratás egy válaaalmányi tag indítvány ára a választmányi tagok legalább egy harmadának titkoa szavazata alapján történik oly esetben, ha aa illeti valamely hazai törvénybe UtkuzŐ cselekmény miatt (sajtővétzégek és pálbej kivételével) almaraaatal tátott VI. Aa egylet berendsaése. 11. V As egylet öt saakoaatályt alakit, éa pedig: a) gyógyászati szakosztályt, b) kirándulási szakosztályt, e) sport saakoaatályt, d) gazdasági szakosztályt, e) irodalmi saakoaatályt A gyégyáazetí szakosztály feladata: 1) a Belátok kére jövő, gyógyulást éa üdülést kereeő közönség egészségügyi igényeinek támogatása, 2) a Balaton mentében sok helyen felaseiSlő ásványvizek gyakorlati ée irodalmi ieswrlotéao 3) es éghajlati ée fltr-élssti easeeeyek tudómét -yosan kizelt ismer-teséee ss sás ei elegei kimnietássel; 4) e szőlő-gyégjméd megimertetése. A kuáade\'áti svak ess tély feledet a !«■ ksiSleg á 1 1 a a d é kirándulási öaaa köttetiaskei beeai létre Baletea Füred Sen*, A\'eádi, a eeeetiri vö\'gy Tksay Bedecoay kls<j láváiké mennél gyakoribb ksiásda\'ásekei inéest e Belátón partnak Baletea Fluáill lásolebh fekvő étdekesebh IM\'jiss, a salai vámmsfcia- Yeseprémbe 4a Msajééése , Wejelsaee e«ag álé fcslyi epoitet megkedveltetni s fejleszteni, évenkint a közgyűlés alkalmával nagyobb szabású versenyeket rendszerint a alkalmilag ilyené-köt másból is rend néni, a as egylet lövéséét-, vadáeaat- ée halássat kedvelő tagjainak minden tekintetben kesére járni. A gaadaaági szakosztály feladati a vidék gaadasági, kttlöuöeeq borászati érde- ! keit minden tekintetben előmozdítani, aj bo-rásüt ée gyümOlesésaet emelésére kiállítások 1 rendezése, faiskolák alapítása, esetleg ára-csarnok felállítása által tOtekednl, végül a beltenyésztés, továbbá aa utak és kópár terek befásitása érdekében gyakorlatilag és irodalmilag működni Aa irodalmi szakosztály feladata: 1) a kOzgyülée alkalmával megjelenő évkönyv sserkesaiéee, 9) bel- és külföldi hirlajpok által a Balaton-vidéket mennél ismertebbé tenni s iránta as érdeklődést íentariani s fokozni. fogadják a oeraes adakosók aa sgyesült legmélyebb köisOnlUt Székely Tivadar kv egyleti titkát. [ •j 4-j HyLen. Városuuk egyik szép hölgynek TPWíM Fáni k. a. eskflvójl Dcutsch Manp árral Budapestről, e bo 26-án tartatott itaeg. A templom es aU-kalommal is vfcufiláaig megtelt, A fiatal pár mátnap hasai ssss Budapestre utal-sott. A szép triglbez s rnsgaok részéről is iniudeu jót kiVáuuuk. - NyUváiion kttszttuet. \| Vidor Samunjé ss. Gelsei Quttmsnli Hedvig nnié tt nsgjsága Sabina leány ál ( nsk (étjhez nenetele alkalmából f. évi márcziuS 25-éu a nagy-kanizsai kisdqdnbk velő egyesület cséljsiuak elómozditásáta 30 frtot adományosul kegyeskedett, mer 12. §. A szakosztályok a kirándulási , lyéít hálás liősáönetét nyilváultja as szakosztályon kivül, molynojc 2 eluöke és 2 egylet elnflks^geJ titkára van, állanak : egyiegy elnOkböl, a j titkárokból, kiket a közgfülés válását, to- 1 rábbá határoaatlan számú tagokból. A vá- ; laaatmány tagjai tetszésük szeriül iratkosnak be a saakosatályokba. 1 13. §. 1 szakosztályok mÜkOdéattkben a vilasatmánytól függetlenek s csak utólagos felelftsséggsl tartosuak, kivéve aa egylet vagyonának teihére tOiténendö állandó be-fektstéaek eaetét, melyekre nézve a válását-tuány határos. _ Különfélék. 1 X Fényre eeküvO volt e hó 25-én délután 3 órakor a heljbeli isi. imábáaban. Vidor 6eabina k a. esküdött örök hűséget QrVkhut lUnrik urnák. Már jóval a sserlar-tás kezdete elöli á ssulolásig telt meg as üunépélyeeen kivflágitott imaház. Aa el6-csaráokban, as udvarban, söt ss ulozáu ia kivá\|ioai néptömeg várta a templomba érkezőket. Sokan a kik be azereltek Volna menni, kinnrekedlek. Pont 3 órakor érkezett a templom udvarába a nászmenet: a menny-asszony, a vőlegény és a családtagok, kik közelről és távolról eljöttek tésztvenni a család örömünnepén. Sokkal kevesebb avatott sággal birok a női divatbán, mintsem hegy a hölgyek valóban fényea toilettjeit leírhatnám, esek a menyasszonyét jegyezhettem meg, ki ltoeezu usaályu tehér brocat ruhában volt, fején myrthus koszorú és hoaa-. szu látyol, mely a ruhát végig foljá;ezipöje felér atlsiz volt^ kihimzelt monogrammal, helybeli iparműnk ifj. Keller remek készit ménje. A c»eW d távolabb lakó tagjai közül feljegyeztük: Fóliák és Pollákné BéesbŐl, Glut-mann Ödön, Izidor, és Alired, urak Tarnócai Quaatávné BudapeatrŐl, megyeri HLrauaz Mayer ugyanonnan, Fürst Jakab atb. A Bzertarlág igen szép volt. Fiatal főrabbink, Dr. ÍIíu marin EJt megható eeketési beszédet tartott, melyen a fiatal hássspáit a különféle eié* nyek g)slioilás4ra hnzditotts. Négy órakor ért réget a szeitsitls. Esti 8 órakor estebéd volt-a SSzeivss v^údéglő nsgyteimében. A menv a következő volt: Potsge; Poissons, •aauce tsrtsre. Rsgout auz poulets Iruífea-Bocuí suz poia verts. Ponch a la romaine. Rotis, sslsdes oompolee, aspergee en breuolwei glaees; buits divera. Pattisseiie, Csffé» liqueuis. A hsngulst doi ült és kedélyes v^lt. llogy minden jó kitánság a fiatal házaspár felé iiányuit, aat nagy Ón lei méazelesnek fogja találni mindenki, s hogy ennél fogva a felkOazöntőkbeu sem volt hiány, szintén. KülOtoŐe feltünlsl kelteti a Fóliák család kedvea leány saijs, Pollák Alieenek (ldvözlő vtisfzele, melyet ss mini Flórs, virágcso liotrál jelenve meg, a fiatel liásaspér el&tt, a virágok symbolil u* jelentőségét msgya rázva, elmondott s mely nyomtatva ie saét osztatott a vendégek kőzött A lekoma után tánca következett, mely 2 óráig tartott. HétfSu délután náakutia indult ea iljn pár. Legyen életük mindig oly derült, mint ez a nsp, melyén egymáséi leitek. - ft- A uknsilaanl izr. nőegylet által 1883 márcziua 10-én rendezett vigelom tiszta jövidelme 210 irt 18 kr, mely alkalommal következő felülfiaetések történlek; Rotseluld San.ú^2 fii, S>ommer íguácz 5 frt, 8zommer Sándorné 10 Irt, Danneberg Jakabué 3 frt4 Meyéihtffer Henrik 2 Krt, Lbwinger Móricz 6 frt Rezenbeig lareelné 5 frt, Kürsehner fgnéeSDé 2 Irt 50 kW Leazner Henrikné 5 frt, Eisinger Henrikné 2 fit, Es»inger Bemuné fr«, Selera Hómé 3 frt, 8eheree Tivadar 1 Sí, Scheioz Rikhátd I frt, Vidor garnüU 5 fjt, Blsa Pilné 5 firt, Rosenfeld Báador 0 frt, 8cheroe Albertaé 2 frt, M M 1 frt, Uiviagrr Ignácé \| frl, Oeleei QutmeSn Vilmee 10 frl, Gelsei GUimann Lásslé 10 fit, Oeleei Oatmean Henrik 2 frl, Viifor Beautt 1 frt, Wolheim Kral t ^ ^^F lmie 2 Irt, ttenpas«sr Upétaé 6 frt, — Kévágé-EörsOu msrez. 4 én ss isr. ifjnság egy jótékony cséla sziuL előadást; tartott. Ok maglik, tán szárén) légből uciü tudatták ezt blrlspils& -4 de én örömteljes kötelességemnek tartom megírni ■— elkésve is. — Öröm\|> mel (mondom)\| mivelődési és msgysroso dási szempontból is. Nem lehet agyon hállgstni ily toegliató jelenetet, midőn 8—10 ifjú ember és leány kik Ily vi déki községben szinpsdot látui is ritkán látnak, ily fesztelen Összevágó játékkal lepik meg közáégök értelmiségét. Egyik darabjuk volt „Box és 0«xu naiv bohózat. Másik a í,Leány-kérőku népszlutnü Jól volt választva és jól kivéve, tiszta bibátlaű magyarsággsl a kiejtésben, da lókban és öltözetben. Szereplők voltak Fiscbl Pál, Scbvari Soma (tanitő), Scbvarz József, Friedrik Soma, Kobu Simon, Kobn Mór, Kohn Sarolta, Ullmann Róza, Veintraub Gizella, Roth Fánni, Pfeifer-vFraiicziaka. Mindannyi tul tett a\' várakozáson. A rendezés sikere ugy látszik a}2 elől nevezetté, a terem és ninpad csinos feldíszítésében pedig nsgy \'része volt Ullmaun A. helyi postamester 0 á ValstsaE\|ylft ideiglesss fá\|aastaáayé máit 23-áp ss Iréj és mtvésal kot lielyiségélJin gr. Mádssdi Fersnes aleln. elnökilajajj ttiéit tartott Ott voltak töllbsk kik is UnOkOn kívül Odeeesleby AiSOr kg., fiUlay \| Imre, dr. Fssy veeay Far., .jpálamón ^dain, Huray Ist asakoaatály elriökök, ^omlpdyj Oyula saakoaatály titkár, dri HeresM niblily, Kállsy Gyula, Sziklay Jákos egylJ utkáf. A titkár jelentéséiül Oryendetewnlinekált s válasaUnány, hogy a tagok ssáma m)iroz- 1-tŐl a mai napig \' ujábbán 6 alapi tó éa 40 rsndea taggal aza-porodott. j A \|\| válaastmáoy elhatározta a kiiáudulásj éaakoéztály által indítványoaott Oáray kunyhó felépítését, a tihanyi remete láttok körtiyjéklnek befásilását s elliatározla, bogy a kirákduláé alkalmával kisebb regst látj rendes, bbsb vitorlás, aaandulin éa halász csónak ve^aennl;, eaeken kivttí a gssdaaág ssi kosstály11 ífellavja egy balatonmelléki bo okból villű kiállítás rendezésére as első kiiánduláij Uipepf olhatározta továbbá, kogy a kuijyjhó felavatása alkalmára kis füsetben kiacijet a kirándulás által érintett helyek tOrtéáe^t a felhívja az irodalmi aaak oaJtályt, (slnbks Jókai Mór) hogy égy kis fénykép-album! kiadása iráni inléskedjék. Némelhy Brad beteginge miatt lemondván sportoástil4 titkárságáról; egykangulsg a lövő küzgéalj&aig dr. Mihálkovios Tivadar (Győrött) váiláJzlatotl l.olyób- \| — líagy idők tanul. Nem* rég a sajtó baji azt az eszmét pendítették meg, hogy kis 1848-diki oruággy ülésnek még életbeij leró tagjai gyűljenek egybe még egyszer az ország fővárosában megújítva cbt&él áma nagy napoknak, melyeknek tabui valának. Ebből az alkalomból az „fryetértés" egy barátja beküldte asl 1848-iki képviselőház ama tsgjkfnak névsorát, a kik az ő tudomása szerint még életben vaunak Ezek a nagy bujdosón :k\|vál a következők : Ányos Jlstván, Beske János, Boér AnUl^ Csíky! István, Dáüiel Pál, Gaál János, Gliiczy\| Kálmán, Hmul József, Háziuán Ferenc, Horváth Bbltjizsár, Hunfalvy Pál, Irányi Dániel, Ivánka Zsigmond, Kovác Xajos, Karácsonyi János, Korbuly Bogdán, Lónyav Menyhért, Lónyay Gábor, Markbot Jfmols, Madarász József, Ma dacász László; Németh Albert, Pompéry János, Pnkfckjy Ferencz, Perczel Mór Urnák. Igy azt^n igazán magyarosodunk, paj,p Zs(íUnd^ Popovics Zsigmoud tán behatóbban: mint a névmagyaritással J m\|8z Sziláid] Spelletich Bódog, Simay Gergely, S^ui yey Pál b., Sembery Mór Szibadhegyij Antal, Tanárky Gedeon Tahcsies Mmlly, Tóth\' Lórincz, Tref^rt Ágost, Vlád klaíjos, Zeyk Károly. - A Balaton A Balstou mel lókéról a kőJetkezóM írják az „E" nett: A szegény hal ászoknak ros» sor suli. vau. Február málodik felében a Ira lászat megnflát. 25: és 26-án a nagy szélvész aj jeget a vízpartra lislomba ralíta. 27-L;28-án alig voltak képesek a llalászok; a najókat a uagy jéghalmok miatt a vure szállítani, és midőn a ha lászat megk^zdódbtt volna, ismét a szél keaiett dühöngni, mikor ez megállt annyira fagyott, hogy a halászok uem. hálát, líaned jeget fogtak. E 10. és 11 Hőn meg a nagy havazás miatt halász ni nem is lehetett; és 12-őre vir t adura a Balaton I\'befagyott, most imeg épen Behogyseip lőhet. A midőn az idő lelletnessé i válik, beérkezik a tilalom 12 fen este! oM nagy szél támadt, bogy a zjalai halászokat,\' kik a vizén voltak 8omogyba liézta át, szerencse, hogy senki belé nem hajt, 13. 14 re a Balaton tökéletesen tíemfjyott éa a halászatot nagyon gátoljál jobban mondva megszün- de az egyszeri jjezigánytői is mikor kér- \' dezték hogy : I .enni, ysgy melegedni azerotne-e ?u fóly formán telelt hogy: .miudakettŐt ágyütt 1 . r. 1. = A llnlnton-egylet pünkösdi kirándulásánsk \| programmja, mely iránt asélea körű érdéksltség mutatkosik\', a jövő héten fog ssétküldetni aa aláiráai ivekkel. A hét eléjéu aá sgyleti titkár B.-Füreden és Ksssthelyen volt as slőintéakedések ügyében. A tihanyi Qaray-kunyhó épiiéséhes mindjárt húsvét után hozzáfognak. 8sép helyen less, kilátásáéi a Balaton egéss felső mededosé-jére. Most még meredek ösvénysk veaetuek; a remetalakokig, a kirándulók- már vágott utakon fogják aá érdekea barlangokat esem-lálhelni. \| As \'egylet által építendő kikötő-sarkantyúi ól láaitott ut vsaet majd a barátok kerijéigj hol a kunyhó fog állani. A felava tandó épület tábláját Jókai Mór emlékversei fogják dissitoni/ A tagok szárny Örvsndétessn gyarapszik, ui^r slérte a 800-at, köztök márczius ÍB-is 25 alapító volt, ujabb alapító tagnl ÜtUptek gr. Festelioh Tasziló, gr Cziráky I Antal, \| Kray-Zichy lrpia giótuö Kray Wtackheim Mária grófné, br. Puteáni Ödön atb- A puuköad vasárnspján Balaton Füreden lartandé borkiáliitás iránt is élénk érdeklődée nyi vánal. Miklós Qynla borássati kormánybiatos smátén mslegeu érdeklődik as Ugy iránt si msgigérte támogatását A keszthelyi ©sónakegylet ée a gaadaaági tan intésst kőiében léléuk mozgalom indult msgj\| teltlD. a khándulók fogadása végett. Többen gazdasági intései belgáiéi kösül osónakjuk lkai résst lognaU venni a csónakverseny ben Is. A msgánoeoM érdeklődéee\' negy tá masat nyújt ss egylet későbbi mfiködéeénsk, gróf jFeatelich Taatild Young lüredi hajógyéres hál kis éaavárgösbkt rendelt meg, ugysneaak {Young hajógyárában kémül gr. Nádasdi Ferencz t-agysleiü ysehtjs,\' mely méltán magára vonja ja saakárűlk ée láikueok figyelmét. A kiránduláe által érintett helyek története ée leirm dióhéjban öesaeloglelve, stÍLién egyik Umléket lógja képeani a Ikiránduláanak. Iláiom hét malva aa egylet breehe-ie\'veayei la kaphalék . lessnek, még pedig kiállítási álén, darabenkint 60 krjá?al A jelvény Igen I aikerSlt, ae egylet jeísssa dalával ellálett Sereiből áll, kSaspéaa ágai ée aádal leírté kakleni eeU aké\|ávnL — Hilton Sándor rablógyil-és baé-siösevény Zalaiáegyébeu. , A kos keszthelyi jtirás szolgabirójától az alls szerint Wt Sándor U hó JS-éu a dé(-előUl oráUban egy üatoi János oevfl gyolakeuii cseléd rokonánál fél órá^g JdőzöU i nevezett cseléd a rabli-gyilkosnak öUöaetét ép ugy írja le,(mint minőben Ulbei Jőzsef munkás Kes^tbé-lyen IáUa. Eseo Összevágó körülményeik folytán biiton feltehető, bogy a szökevény rablógyilkos megyénk terQletéü vas, miért Is ézen, a közbiztonságra ii^zve oly veszélyes egyén kézrekerítése i^ást az alispáni hivatal iészéiől legszigorúbb nyomozás eszközlése végett a szükségei .intézkedések azonnal foganatba vétettek. — A Bzöbvény rablógyilkos!. ruházata: katona kék kabát fekete goidbokkajl, fekete némét oyári nadrág, Jynkas tetejű fekete parpsztos sapka, kezében bot = OrIAs medve. Egy gotlaebei (Stájerország) fOldmivee kis fiával kiment aa erdőbe tát vág ni. Ken volt ugyan asán-dékábas vajdáazuí, hanem asokáabél mégis magával vitte puskáját. A mint egy dombou tlépeti, nagy medvét látott mega előtt a földön feküdni. Ijedten knpta kezébe fegyverét s a fénpvad mellének irány ózva, .-elsütötte. Meg sem várta milyen eredménye volt lövésének, bauetn gyorsan megfordslt s futásnak eredt. Miyisze volt már, mikor vissan mert tekinteni s nagy örömére Telte észre, hogy: a medve nem Üldözi. Ovatasan visszasiklott a hely ssinére a ott találta a medvét élelteleuüh a golyó melle közepébe fúródott. As óriáai állatnak, mely^van olyan magaa, mint egy kösép nagwágu csikó, annyival isi nagyobb értéke .van,, a mennyiben színe inkább fekete mmt barna, mert a fekete ssinü medvék köaép Európában .igen ritkák, mig a barnák kösöneégeeek. \' - Hzorny NzUlolt Az eszéki „Drauujnak Csalmából a következői hihetetlen esetet irják. Párna]) előtt ugyanis a nevezett helyen egy különös teremtmény .jött a világra. At egész lény sem ember seoQ kecske, hanem félig ember, félig Leuko. A szöiny-szOlött formája hasonlít egy ujonszfilött reudes gyermekéhez; leje, test éa lábszára egész rendes emberi, csakhogy a szája kecske száj, a fülé kecske fül és a lábfej helyet kecSkaáb formájú végcsont nyul elő. Orra embem, de karja helyett csak két> csont láljhaku, Nem szerint leány, a test.1 csupasz, mint az emberi test. HiaJva született j: áz anyát uem ismerik. Azt hiszik szülclpkor az anya észrevette a szörny stüluttét és messze elvitte, letette^ bogy könnyeu ráakadjanak. Még eddig nem puhatolhatták ki az anyát. A holt; testet szekrénybe zárták és a caalmal polgármesternek adták át. + Rejtélyen holttest s foldheu A »Szeg. Napló* írja: Aa uj távíró huzalok felállításán dolgosé muukáeok a Dugonicstéri N.-féle telken tegnap délután ásáa köe-ben a földbdo egy oaxláauak induló ember-fejre akadtak. Feltűnt, hogy a lej közelében ruhadarabok] feküdtek, mig a leet többi részeit nem <találták a fej kőiül. A munkásak jelentést] tellek a rendőreégnél, mely ma reggel megindította a vizsgálatot A fej, mely mintegy egy és fél méter mélyen fekOdt a földben, olyan állapotbae van még, melyből laikns is követkestetbeii, bogy egy nemrég elhunyt emberé. A főkapitány rémi\' . Őri telügyemt mellett ásetoll tovább ma délután a salaett helyen, de -a test többi részeire nem; találtak. Aa éseleh körülmények határoiottan valamely bűntettre k&vet-keztetnek. A\' vizsgálat ki is terjesztetett minden irányban s mint kiderült, a jébrtl helyen ennekelŐlls roszlurű korcsma vall ée asta füldréss, hpl a fej találtatott, a koiosma egy ik félre eső helye veit — Kublczkoló \|(ép. Bécsi czipéssköröaben uagy fultüuést kelt egy uj találmánjr, mely hl gyakorlatinak bizonyul, nagyon meg fogja apasztani a czipőiisstltok keresetét Egv bécsi ipar- pádi hivatalhot érkezett jelentós szerint intézetben (ugyanis most ki van állítva Hat-\'s Sándcr rablógyilkost és hsdnöke-vényt f. hé 14-én az esti órákbau bizo-n\\oB\'Öbl"i József nevü keszthelyi munkás, ki a azqkévényt jól ismeri, a( város Végén látta, iie a szökóvény ót észrevevén, mieléit határozottak) fölismerhette volua, zseikénkéjéi aröza elé tartva, egyik mellék niczán, nyomban ellüut egy szabaialmuott ciipómázoló gep, mely szakértők véleméuye szerint egy-szeiüség ésjkönmü kezelés tekintetében semmi kivááni valót eem hagy bátrai A gép lábbal jvaié hajtásra van berendezve él két kefét hoz mozgásba, melyek kö» sül as egyik a puzuk levakarására, a leáaik pedig a csipé bemázoláaára stol- Hogy azonkahjcukugyan a tablógyilkos gál/ Míuthoky a kefék szabadon mozog volt, igazolja aton körülméay. bogy a latnak, teljésen mindegy, bármfy irásj tapolczai járási csesdbiztoeaak a készt : ban vag) helyzetben áll a kifénj ewlesdí helyi szolgabiréeághoa istésett jelestéee I saifó. Kgyiáőie azonban még az vigasz i u\'WtJa i kerasmánt ökbeu veszély ejtetett cn^itauuiat, hogy aa említett gép l«s M fri, é» igy aligha fog aagy ke-Inrtinfratk örvendeni ama körök keit, matpfc a oiípótisztitók klientúrájához HStoeaak = llnanjárá lélek. FiIiWm-ríí tvjáh e kaposváii „Világosságinak: Falu Saemosou nagy gondban van a lakossá* Aa ntaaágt gépéeslakaál már körttl-belal kél hete, bogy minden eete 7—8—0 órakor majd aa ablakot, majd a konyhába eydó ajtót erőeen zörgetik, mintha ököUal vernék. A jelenet miatt a jépéez oealád már akg mer a lakásban maradni. Kosdstben a bátoresivü gépésa a merre törgéet hallott revolverre! öt-hatesor lőtt ugy, hogy egy aata buea-harmínoaetor ia lött, természetesen as ablakait nagyobb rénben mind kilödöate do agy lelket sem talált. A sok lövést követte, bogy esténkint Öt-hat stráaea is állott háza körül, valamint most is, esek, a mint mosdják, zörgést hallanak, de nem látnak eemmit. Hint ilyen randkivttii eset, a nép kösött elbirüit, esténkint eeregesen tódulnak > a saiubslyre, de nem látnak semmit. Most már > au elVg monda, hogy lélek jár Itaaa, ; valami halottunk a háznál lehet csontja ée aat követeli oda vinni, honnét elhoaatott. — (aróf klMaesiony iz <>rosz-lánketreczben. Bidel, a híres állatszel)-ditu, most Brüsszelben mutogatja mc-r«Vz művészetét. Egy nsp meglátogatja "Bidel! de Ilsuteftullie gróf k. a , s belga főváros előkelő köreinek egyik legbájosabb jelensége és kéri sz orosslánszeliditót, hogy vigye be ót magával a vadak ket-roczébe. Az udvarias Bidel teljesítette a fiatal leány kiváltságát és másnap este kezénél fogva veaette be a gyönyörű teremtést sz oroszlánok kalitjába. A fenevadak örege, ifja elbámult a szokat-lan jelt nségen, de csakhamar neki kedélyesed tek a látogatásnak és körül ugrálták s gijóf kisasszonyt, ki aztán bájos mosol) l)lil lépett ki a kotrecsból. A roppaut kÓzőnség viharosan tapsolt, a ztnekar pSdig ráhúzta a nemzeti hymnuszt, a Brabanconnet. \| O Aa árnyék ksaiss én kárn a gnzdnaágbnn. Aa árnyék hasanos söt nélkülözhet len n meg kiosiréaására, valamint a lifttel növény fejlődésére. Ssttkségee a vég bő\', bogy a növény megtarthaesa üde zöld színét, valamint oly növényeknél, melyeket átül tett Üt k. Ilasunos a dugványok k ^gyökeresét ére és szükséges oly növények számáré, melyek a sötétből hozatnak világos helyre. Szükségéé beteg növényehnél és olyanoknál, melyek be voltak födve. Mélkű-löabetlen aa ojtásiál -ée eaemaéenél. Aa árnyék lehet háros is. Árnyékban nevelt I fák nem oly kemények e n róthadásnak I inkább ki vannak téve, rovarok által köny-ny.ebben megtámadtatnak, mint a napfény-ben növekedtek. Aa árnyék azonkivtll meg absdilyorsa a növény rostjainak megsailár-• dillását, hosszabbítja a kifejlődés idejét. Tartóé árnyékban a növények hamar ret-l hadnak, leveleik lehullanak. Aa árnyék eok rovart is vons, melyek a növényeket elpu titják. Teljes homályban legföljebb csak néhány surmó a a szarvasgomba nő. — IJ leiekesel. Az Ural folyó mentén uj felekeset van alakulóban, moly vasárnap helyett a szerdai napot Qonepli meg. A felekeset tagjai akt ál litják, hogy az ördög mostanában ellopott hájrom napot, ezért a vasárnapot szerdán kell megünnepelni. A hívet vasárnap dolgoznak, szerdán pedig ünnepelnek ás pihennek. . A Ea In beenttlet nérlén. A berlini törvényesék a minap érdekes ügyben hoaott határozatot: aat illatőleg, vájjon sértésa, ha valakit antiszemitának neveznek ? Aa aleő foka híróság e kérdésre igennel válneaolt ée a panaszosI 60 márka pénabireágra ítélte. Aa ítélai indokai a követkeaők: Sértés, valakim fáiagai, hagy olyan politikai pártban tartamuk, mely has tényleg nem tart ősik, A anjté ás a kSaOeség egyértelmű nézete sasvial aa aaiissimitJsmna aem egy eshető meg kornak mSvelieéfévsl és a keresztény LumaaKáeeai Ükért aa ontieiemiliesiua vádja sa\'akil sHeneiaok sesnlkss nagyon ie kisebbéibe. X sásául a legfeisébb fokú lliéa% is iaéyasstt o Vttlsmsa aalpéhsUtk Egy fcaéeni indás, valami ér. Ayrten asaurég átérése felolvasási tartott a villamesaág \|ae#)MI. IitlliMi benne, begy elföa aem seáára aa aa léi, mléla a villsaass erét armassk nagy, haaam kis gépek aaafaté >árs n lefiáá lisisaálkatni így pl fcgaah keSMraálp egy kééit, sae\'y elyaa kéaaáiékre leea erőét tve, begy a villamosság hosaa msjd mosgásba. Ilyen módon astán elérhetjük majd, hugy a háztartás körül előforduló apróbb muaháhat ie, pl. svőeeakös tiestitáet stb. mind villamos gépenskék által lehet majd véfoatstni.) — Rövid hírek* A szegedi árvízkárosultak javára Nagy-Kórö-sön begyült 6000 frtot sa ottani polgármester még csak most küldötte Szegedre. — Dr. Tauner, a híres amerikai koplaló megtébolyodott. — A honvédorvosok neut tartoznak dip* lomáikat a közigazgatási hatóságoknál bemutatni, — Oossitth berlini levél hordót 8obb* kereskedő segéd ütötte agyon. — Egy, Mopzkva éa Péter vár küsti faluban lev<5 dinamitraktárt jelentettek fel. — As oroszok aa Örmény batáron 100 ezer főnyi sereget koncentráltak, -rf As időjárás Guropasserte hideg. A prágai cseh egyetemen a magyarnyelv és irodalom előadására tanszéket állítottak fel. — Nagy-Enyodeo a minap egy 116 éves asszonyt temettek. — E hó 10 én a oettinje! fegyver* gyárba a villám belecsapott. — Angol lapok igen sjánlólsg czikkeznek a nád ültetés mellett vizek\' partján. Bodolán (Erdély) tífuszjárvány ural* kodik. Másfél hét alatt több mint 40 élet esett áldozatául, s még folyton grassál sőt a vidéket is rettegteti. — Aliakolczon egy Laczkó látván nevű csizmadia legény azért köpetett el Öngyilkosaágot, mert megutálta a gasdája felesége főztét. — A azinpadon már villamos ksrdok is szerepelnek. — Székely munkások özönével költöznek át Romániába. Elég szomorú 1 Igy tehát a mit nyerünk a réven, veszítjük a vámon. — A m. t. akadémia Teleky pályadiját P. Fenyéri Mór vidéki színész nyerte el yKéső ébredés" czimü színművel. A pápa -j- ez idő szerint — a legjobb latin költő. — Olaszorsrág enyhe egálja alatt is közelebb rendkívüli hóesés és ÍSgy uralkodott, mi a gyümölcsökben sok kárt tett. — Piony Venczel egri ópitész oly kályhát talált föl, melybe csak minden 20-ik napon kell apróm tört 100 kiló kőszenet, s minden 5-ik napon 16 liter tizet tenni, s 13-16 fok meleget ád s Önmagát szabályozza szelepeivel. — Legújabban Anglia-, Belgium és Hollandiába hazánkból igen sok burgonyát szállítanak ki. — Szombatból yen ezukorgyárt készülnek felállítani. Csak élőio I úgyis sok a keserűség* — Bécsben ápr. hó 7—16 napján rendeztetik a második általános madárkiállitás. —: Leoo Donnát hiteles statistikai adatai szerint az Osstrák-Jfsgysr birodalomban ogy-egy polgár fizet 8 frtot, tanügyre pedig csak 1 frt 96 krt. Majd ha megfordítva lesz, jön el s béke óhsjtott országa. — Tisza Kálmán néhány napra \'Gesztre utazott. — Tiaza-Abádnál a halászok egy óriás nsgyságu mammuih aaarvat halásztak ki. — Rómában a hullaégetés mindinkább terjed, sőt már több helyütt is. 4- A párisi községtanács még nagypéntekem is akart színielőadást tartatni, a színészek azonban nem tágítottak. — Aa első m. ált. bist. társaaág tisztviselői a csángók költségeihez ezer frttal járultak. — A máaodik országos tanítói képviseleti közgyűlés f. 6. aug, 20-án fog egybehívatni. — A magyar állam-vssutak összes fabidjait vashidak által szándékozik a kormány helyettesíteni. — As iskolai takarékpéna-tárak saaporodoak as országban. — Ir o 4 • I óm.______ X áitaHs.H láiss, leabsaa. Ó esáaa. és Speoi királyi felsége főksmsráe mesteri krvalaia msgkésls as síelheti mSki sééi * ál Isis tat a legfelsőbb meghagyásból i fmmmJémi király és Jtinaélbe királyné \| f felségeik nsk 1867. juaius 8-áa iádat várlemp lomban történt koronás tatását ibrááolé* résmsl esetet köesé tenni ée áruba booe^tani. A képet fa té; Epgerth Ede lovag i- motesette r Doby Jenő. (A résibslaset méretei: 66 otm. aalleeeég és 64 oUs. ma gaseaág.) A legfelsőbb mSghsgyás értelmében eaan kiadván/^jövsdslme S birodalom mindkét isiéből szármszó, képesített fiatel m(tvéssek segélyesésére mg fordíttatni. A kép eredetije, mely á budai királyi várlakban van elhelyezve, legfelsőbb megbegyás folytán lett feetve Engerlh £}de müvéss által; \'azon Űrökre emlékezetes éio lek vényt hiveu tükrözi vissss, és Ss sbpsn résstvelt ssemélyi-ségek nsgy ssámáásk hl srcsképeit tar-talmasss. A művéssi tökélylysl készült rés-meUaet legfelsőbb {Aváhsgyás «s s ci. kir. fŐksmsrásmesteri hivatal megrendelése alapján,) a több nagyobb munkája kövolkestében előnyösen ismert Uoby • jenő rnsgyínf rés-mOtaő által lett kivivé, A megrendelő íven fel vennak sorolva a nyomatáé külömböaő fajai; vBsmarque éyomatás11 és as „irás •olőttíű példányokból isránylsg csak kis ssám késsül, ss ilynemű példányokra taliát mentül előbb kérjük a uiegfendeléet. Aa írással el-\' látptt példányokból j kétféle kiadváoy Issz köarebooeájlva: Msgyar és 1 német izüveggolt Minden példány mdl{é a számos srosképet msgysrásó öfssehssouiuó Isp adatik- Bátorkodunk tehát esen hsssi érdekű kisdvány aláírására felhívni; minden msgyarhoui mű-éa könyvkereskedés esőn helysetben vsn a metssel megrendelését gyorsén esskűsölni. Ilegrendoléseknél kérjük ss Ide csstolt bár-osát kellően betölteni és azon könyvkereskedésnek áladni, mely által az előfiselési felhívást venni ssiveskedetL Kiváló tisztelettel Artarla és társa mű* és térképkereeke-dők Bécsben. — HJvatkenáaaal ss ids csatolt tudósításra van ssereoosénk egyidejűleg tudtára lioani, miszerint még egy második nsgy történelmi becsű kén.kisdását is msg\'ankrs vállsltuk és pedig Sevojai Jenő lieroseg seulsi győselme (s törökök felett IG87.ssepL II-én), festette: t^ngerth Ede metsaett^: Doby Jenő (s melszet méretei: szélesség69 cm,, msgsstág 47 em.) Jenő beroseg tábornokai s győzelem után csoportosulnak körülölje, mig egyidejűleg azok legiljsbbika (Loiheringeni Vaudemont beroseg) elindul a gy őselem hírét s oeáazár és királynak meg vinpi. Engerth Ede eredeti feelménye a budapesti váriakban vsn elhelyezve; s metszet 6 Felsége snyegi támogstásávsl Doby Jenő által vonalmodoibsn jŐU léire. Esen művéesi tökélylyel készült mülspot snnál is inkább bátorkodunk 6gyelmébe ajánlani, miután épen es évben igen\' élénk a vissssrmlékesés a XVII. fzásad vége felé s törökök ellen vivttt hősies barosokrs. Krgyoe megrendelésénél kérjük ss ids csstolt jegyet hsssnálni. Kiváló tisztelettel Ariaris és társs. Kérjük a kívánt \'példányisámot és nyomstási fujt as illető rovstbsn betölteni éi e megrendeléei jegyet bossánh jutU^ni. I A Vndáas naptár A KVadáaalspa •ssrkeeetősége köselebb egy igen csinos és s \| vadáazatkedvelőkio különösen érdekee ké-\' pet sdolt ki, mslyen a lilalmi éa vadászati \' idő, egy könnyen állek\|nlketŐ táblásaiban I van feltüntetve. A táblánál körül, basánk msjd mindsn érdekesebb vsdjs csoportosítva vsa oly bivea találva éa oly azép kivitelben, . hogy s kép msgs még ha nem is as volns czélja, hogy a vadáeeaii ée lilalmi — időnek helyes ismerete hazánkban as által is minéj szélesebb körben eltorjessteesék keretbe foglal ve, bármely vsdássssobánsk diszéro szolgálhat. As egészet Tuboly Jeni ur késsitslte tolrsjssai, mely astán photoli-tographia utján sokssorositva lett. A kép, s „Vadászlap" szoikesatőségénél (Budapest, hatvani utess, nemsetiycaiiuó) rendelhető meg; árs 60 kr. ( i 4- Arnny Jánns össses műnkéinek ezen első teljes diaakjedáss 8 nsgy nyeleead rétű vsskos kötetben, vsgy 86 fllaetben jelenik meg a köveikeső tartalommal: Össses kisebb költemények. — Toldi, Toldi see rólam, Toldi eetéje, fiuda halálé, Hurány ostroma, Katalin, Sat-Lásaló, Első lopás, Keviháae, Bolond Islék, Elveszeit Alkotmány, Nsgy-ldsi caigányok, Jóka ördöge, Kóbor Tamáe, Elegyed darábok, Prózai munkák, Shsksperáfordítások t Hamlel, János király, fisat. Iván éji álom, Aríslpphanos vígjátékai Egy ss kötetek vsgy fősetek külön nem kaphatók. Egy egy füset ára 80 kr.; as aláírók es Ösásee 8 kötet vegy 80 fflsel mrgvételére kötsleaik msgukst. Dissee bekötési tábláktól gondoskodva less. As utolsó kötethes vagy fttaatbas s költő aros-képe fog mslIéhellatalJ - (Kephatő és mag. rendelhető FirchaJ Ftflöp kösyvkereskedése állal Nsgy Kanisián é< Csák tornyán.) 0 Megjelent as fösete. Illa Knoir Als ,Os«\|yvéd\' II kiadja ilj. Nagal Otlé Budapesten, s anhssti ssinkás héihésá-bsa. Jt ntsstben isersől befejssi a sajlóOgyi aaljárás isiberl4té«él, ééláttér a közigazgatási baadiányék ttr^yals«ra, a legelőbb ia is-\'ipertJü J\', községi ki elékbe \' való felvétel Mlételeítlée módjait, liután közli a magyar áüampéllgariág msgssmésérs ée elveeztéeére ugy sa uiasáai nsgedéurekre vonatkozó szabályokat j tárgyasa a nullási ügyek körül as áttérést, n vegyes háaaiságbéli ás hásssságon kivtil liemsett gyermekű viasonyát, a vallás-felekeaetea egylUzi Hnrtarfáaait, ünnepeit, tkmetkisééét éa segély La éepit, illető szabályokat j kpsli a ítébiskoliű közoktatásra vonat-kosó UirSényes intézkedéseket; ismerteti a véd kt\|lemetteégre vMatkoaó szabályokai, és kűlonuson Jtár^yslja s fegyveres erő sl-kstréaséitj a Lzilgálaji kötelezettség tsrtal-mát, a bsdseijag kiegéssitéeének módjait, s hedseregbe lénhetáe kellékeit, as ideiglenes menteeság eeejeit, as őijkéntes belépés módját, ss igvéves önkéntek szolgálatra, s sorozás ide érp, ss el bocsátásra és honvédségre vonatke zó inliakndéséMet, ismerteti s had manteeslgl dijakét illetmeg^alkotott legujebb sssnályijkát. E dús tártslmu szöveg árs 80 krsjUr. \' j X A „ffl(agyar tlaalvlaelO" czimü hetilap legulóabi (husvéli) ssáms igen érdekes tsrtslomdal jeleit meg. Első csikkét Dr, KeletiEerénez irts: „A hivatalokÖssse-férjtotlonségo a parlamenti tagsággal Angliában." Ezt k(jveti egy érdekes közlemény (Tuberólól) „A magyar köztisztviselők gazdasági helyzetéről." Serly Anlai kir. aljbiré nA vasárnapi knunkaszűnet a hivatalokban" csim alátt irl o számba egy kitűnő czikkot Nádory Nándor liáromizékmegye állsmépi-tésseti blvsta ánsk fpnuke a tiistviselők anyagi < helyaétének javításáról értokesik. Csikkének esime: ,A mi bsjsíuk." Ezután követketik még 8 oaikkJ As egyik szól „Az uj fegyelmi tői vényről Ausstriábsn," a má sik, melyet Ragyóezy E irt, aA tiszti bizto-sitékok kamatáinak megadóstslásárs" vonatkozik. .Végűi a harmadik ozikk szól, „A péns ügyi kosigazgatási bióságról.11 A tárosá. bsn a aiorkesstő (CsiktAry Jákó )tól vau egy rövid elbessélés s tissttiseJői életből: „Ok as álholyesésref\' jcsirn alatt. A lap többi résaét „kétdések i ésj felelélek, vegyesek, pályásslsk"slji. foglalja el. Alap előfiselési ára egy évnegyedre II frt 26 kr, mely a kiadóhivatalba : (Budapest, rósss-ulosa 01 szám) aűldenaŐ. A hassí tisstviielők minden legyes\' tagja jó basanát veheti es érdskeeen izpikouziett! lapnak, mely s pártolást minden lekinlelbcn megérdemli. Xj Ani „Ornság-világ" húsvéti siáms* vslóbaip s legkUUnŐlib dolgosstok tárháza, képeit] illetve egy nem nagy ssámu, de snnál1 jbcoaseebb képgyűjtemény. As uj évnegyed j elején melegen felhívjuk e kitűnő a s magyar képéa lapok köat pátatla nul álló Upra, melynek élőfize\|ési ára egész évre 10 ttt, félévre ölfrl, évnegyedre 2 Irt. 60 kr. üUőfisibetni Vilckens és Waidh ki-1 adótulajdoJiosok kiadúhivftálában: Budapes., I koronahemseg luloss 3 ssám. — Tatknrékpéaaláraliik sserve-^1 séaéről nSgyéjdskű oaíijksoroastot iudiiott* meg dr* (lerlóésy Ojula műegyetemi tanár \| a „Gazdái ági Mérnök] czimU mezőgazdasági és műszál i berilpp legutóbbi slámábsu. Aa j eddig me\| jelent oliő közlemény s takarékpénztárak valójdi czél AnSk rövid jellemtése után isme teti k külföldi takarékpénztárakat a ások ssi rvsséeére néave igen érdekes adatokat közli. Ugyané skámban vessikezdetét a világhír I ancol kir. gasdssági egyesület k iimertetése, a mely gasdssági nk iservekeséhes sbk érdekes történetén! sgyesűlelei snysgot n rujthst. As I tykelandl mslomipsr ismertetésd után kösl el lap e^y gasdssági sseisgyár réaSelea rspsalt és Ismertetését, úgyszintén é Berlier íéle legczélszorübb rend-sser leliés it a vároion esslorpásáfárél, kap-csolalkan a Bérller fém Uváttyu rajzával, Végűi egy érdekes csikk is fég éa bidogviz-neh a te gaaueaégbaa Való álkalmasását tárgyalja i\| ;en Ssgy slspoisággal. — A meg-előső szám ián la többi j kösl Bebuls János lővárosi elekelő épitéea aj ssiaUisskról és s hasai ssanerők pfrlolaáról éftekésik egy igen érdebes ée figyelemre méllö csikkbon; egy hosszabb csikk a lén torínesztését és olőkészitéeélt, agy másik a saaba4almi ügyek jrefoimját tárgyalj! igen béhátó riesleleeeégel Bodols Lajos főmérnök iiuneitetí a aséklai önlöső éa .riaatsrmélő iolrjp I8Q. évi sred-qiényét, tigysne szám >ai\| tönh; képben be van mutatva egy egys^rűée csinos nyaraló továbbá egy uj bkerkezolü Vasntí sorompó ée jelsőkésnűlés, végűi kftpskbdl is illusat-rálva, ismertetve \'vannak! a aaőlölő gomba bstagségei. I — A (alálmáilysk rovatából kiemeljük a következőket\|: Sodronykötélre\' berendesett aösatl vasul (lábr.) Új burgonya mosó gép fl áhr.)\' Ujitásfa vizi kerekeken (i áhr.) fslscak timliló (I áhr.) Lámpa léayvtrő (ll áhr.) Bargonya áaé gép (1 ábr.) stb. - A\' vegysa ÍtÖslUkyek< a kérdéeek és falvitégealláaek, valamiül a vállalatok re vala salaién aaindaa eaámtkn lele van érde- kesnél érdekesebb kőeloanéayekkel. — A „Gazdasági Mérnök* megjelenik mindea bélen ^en díszesen kiállítva s képekkai ée asaksserű rajzokkal gssdsgon illusztrálva, CÜőŰsetési árs : Egéee évre 10 frt., félévre 8 fri., negyedévre t írt 00 kr. Előfizetéseket még ea év elejétől kezdve is folyvást elfogad s kisdójiivstal (Budapest, Csillagutóim 8 as. a. cuuaixom. pk f Ili MM u II l\| • I ( \| p I Iphigenia Taurisban. Dráma Oötbatől. Fordítási nalstráay. I Harmadik \'felvonás. 1. pELEHET. Iphigenia, Oreatsa. .Iphigenia. Bo\'dogtalan, bilincseid leoldom FájdsJmsssbb végzetnek s jeléül Melyét a szentség nyújt, azon szabadság, Hsláluirnök — mikép sulyoa betegnek VégsŐ, világos életniilantása. Nem vsllhstom, és nem szabad magamnak, Hogy vessve vagyliekl S gyilkos késsel én Mikép áldozhatnálak s halálnak ? 8 a mig Diána papnője lessek Hajnalotok se bántsa senkisem, Bárki legyen. Kötelmeim, mikép E bőée király kir&bja, megtagadva, Kiválaeslis esflseimndk egyikét Utódomul; s igy ferró óhajommal Leszek cssk képes védői bennetek. Ob drága iöldi; a legkisebb ssolgs Ki láils istenoiuek tűzhelyét, Idegaft földön, üdvös áltsluuk: Mikén fogadjalak tnéltú\'örömmel 8 áldással heunetek, kik hőeök képét, Kiket már:otthon lisslelni tanultam Elém _ hozzátok, s fájó kebelembe Uj szép remény gyógyírját öntitek. \' 0 r e s t e s. Okos ssándékksl titkolod neved Es származásod ? Vsgy tudnom easbsd Ki \'fi olém, mikép egy égi lény, f I.p bigenia. Megismersz majdani. Most mond el nekem Mii lestvéred csak léiig elbeszélt, Végét azoknak, kiket — Ilionból Megtérvo nem várt a kemény végezet Némán fogadott lakíok küszöbén. Zsengo koromban hoztak bár a partra De emléksssm s félő piiisntásrs Melylfol csodálva ée aggódva ie Nésém a hősöket Kivonulónak Mint hogyha megnyílt volna sz Olympos S as ős korunk dicső alakjait Leküldte volna Trója féijriméro, S mipdeu fölött dicső volt Agsmemnou! Ob mond I fiásáha iépyd hullt sl ő As álnok asesony és Asgisthss által? Oreatsa. Igazi : f ] Iphigenia. Oh jaj neked boldogtalan Myoén 1 Átokra átkot igy vetettek el Telt vaak esek kel Tantalus utóéi! S mikép a gaa, megráava vad fejét Szórván körül esersseree magot, 9 nems öiökös ée kölceönöe dühére Gyilkost, kösolrokoht aa unokákhoa I Tárd fel, mert fivéred szavából gyorsan As ijedtségnek éje eltakart, A nagy törseuek utolsó sarjadéka A deli gyermek, ki kivatva vsn Bőszülni atyját, mint kerülte ki A vemapot r Talán hoszuló sors ölelte át Averaus bálóival ? Megmentve tán? Él ő? ki Es Elektra? 0 r es t es. ők élnek. Ipk\'iganin. UH aranypsp kölcsönözd Legszebb sugárid, s hálául letedd Zeum elé néma sékegéuy vagyok) M 1 0rje-steL endége fsgy ts s királyi hásnak Vsgy támMorosb bspoos tűs téged kossá? Mif épj örömöd elárulja oeksm; UgV mkeid esivedet, es lágy ssilárd Mert á vmámrs néave tűrhetetlen Ua sojiten visssstér a fájdalom. Csak Agamsmnon halálát tndod. I ph I geula. Es nem elég még nékem ne a hír? ^ Orestes. Te oeak felét haliád a saömyüiégusfr. Iphi genisu &íit féljek én ? Orast, Elektra élnek. Orsstea. 8 KlyleatHetiál nem félted semmikőp ? Iphigenia Nem meatí meg remény, .sem félelem. , Orestes. Elvált Ő már remény honátél is. Iphfgenisu Dühében bűnbánóiéi ontá vérét? Nem! ée 8só\|) ^tletőn, Orestes. ját vératjH vett halálL I philgaaia. hegy ne eeká tüaé^eml 1kns om kértt pp otmytffw » wsajtakaság. Otíiln M Ml m tatunk t ktonlkévé, Melyet mmí Aa tbikliil IMM, zajtalan ftimba Htoeékt » ellenem re kéttyMertt; én követeiket PlfMMMat ia 6a meglopja tat Am^u^m, melyen u ulyia kait, finktva öeeeét meulőleg rejté el, fogadta Stropnius, nagybátyja, S eeiái iával fölneveltető, 8 aa, Pyleéee, aa érkenett köré l^g—ibb kapósát Maé a barátságnak. 8 a mint nöttnk, ngy nőtt lelkükben is An éfő végy, báláiét a királynak Bnaaúmi meg.....,, höZGUIUSUi. A n.-kanizsai bankegyeslllet réMvény-társaság\' sár mé« lege aa 1882, ki-lenosedik Hálótérről. Vagyon : Pénzkészlet Válté-tárcsa levonva as kamatokat Értékpapírok Arany-érmek Sanlvények Bátorok üéritg-toámla. ke. 20ÖeWb. 21&69 684236\'17 32892-90 1742 99 95494 800— 6Í129Ö— réenvény VU* Réssvény tökei k 100 frt. Tartalék-alap Résavény uelvények (ki nem vett osstalékok) Betétek HitelesÖk folyó ssáinlábsn Jutalom dijak Nyeremény: enját érték papírjaink megadéetalolt ée adómén les Maivénye 0.4. 135148 Tisata nyeremény 1ÖÖÖ9.24 200000— 5000\'— 229— 12819260 289371-94 149178 18010-72 04 ÜM- VtuUtíg ét nytretig ttátnla. Tarioiik Költségek 10028-79 Tartalék-alap 6 kamat 21701 n alnpsaábály ezerinti dotáczió 422-67 „ rendkívüli dotáoaié 20-07 Jutálomdijsk 1491-79 Nyeremény: enját értékpapírjaink megadóztatott és ndómentee ssel vényn o. é. 136148 Tissla nyeremény 16659-24 1801072 3019104 KövtUl Kamatok 27376-28 Értékpapírok 181604 Érmek\' és suelvénynk 147-24 Haját értékpapírjaink megadóztatott és adómentes eselvénye 1361-48 30191.04 Negy-Knnízsán, 1882. decsember 81. N.-kaniziai bnnkegjeettlet részvény-társaság. A pénztárért: A köny vslöeégért: Uirtchler Sándor a k. ifj. öinjtr Samu >. k. Karcsiig Béla i. k. 8tolceer Outtídv s. k. elnök. igazgató./ A jelen mérleg-eaámla, Veeuleeég és nyereség-számla megvizsgáltatott és a lé- és mellékk öny vekkel ösizebssonlitntván, aaokknl valamint a tettleges állapottal teljesen öeeae-vágó s helyesnek találtatott A felügyelő tankos: ScJtmidi Frigyét i. k. Taubtr Alajot s. k# tantér Sámdor e. k. Takarébpénsláraink sser-vesésékrz. Irta dr. Gericcsj Gye la uGagjetemf tanár. A „Gezduiági Mérnök0 utau. (Folytatás). II. A msgyar korona oreeágnibnn alakult tnkarékpénttárak agy alakulásokra, oséljokra vkíamint müködéeükre és természetszerűleg bniáeukra gésve is, lénysgeeen különböznek n külföldi takarékpénztáraktól s egéesben-vévi takarék pénstársink osak név Mer int •nek, valóságban pedig pénabasanálat végett léteeéit letétibankok. E torméenetök kétségtelenül kítüoík állapotoknak ngy általános, mint kűiöoös. ismertetéséből. Mm\'kegy n törvényhozás, n takarék-pénztárak ■lekoléeáf kllönöeen nem aa-káftyenie. a takarékpénztár alakulásihoz engedélyénél nem MOkeégM, egyeoül e»ak ekkor, ka nisl réenvény társulat n lakarék-staelílri üzleteivel foglalkozni óhajt, ama keitéknt kimutatását kívánja meg a kormány, •elyeket t halába s n réMvénytársulati tÖrvény Megkstáree, főképen pedig Igényli a réMvény társnhMi térvény, hogy 1. aa évi tísntn\|öve áetom slipiiilily Mertet MSghntárMkaté réenéké tartalék llke érkell vssataségnsk annak idefékea leendő Muhi végett; 2. a betett idegen péanek elf értékpapirekbu fektethetők, melyek a budaposti vagy béosi tönedén hiteles folyammal jegy mietnek és esnk magyar vagy OMtrák állampapírok vagy aa állam által biatoátott vállalatoknak kötvényeit, zálogleveleit képe zik; bogy 3. a közgyűlésnek. jegysőköny veit, aa évi forgómat, vagyonmérleget n kormány elé kell tetfeszteni és a hivatalos lapban köaaé tenni E saerint n takarékpénztáruk, as állami benvatkosástél és köavetlen fel ügyelettől mentelek. Nincsen a törvény által megbatárosva aa alaptőkének nagysága, melynek alapján a takarékpénztár . felártható; valamint a viszony sincsen meghatározva, melyben aa alaptőkének éa u tartuléktökének a betétek-hez ée a betétekkel foganatosított banküsle-lekhez kell létezni. A betét mennyisége egésaen á betevőktől lügg, nincsen egyéb által korlátosva, vslamint a kelétek elhelyezésű is a takarék pénstár belátáeára van bisva; azért a belétek ludat-lanaág, gonoazaág avagy gondatlanaág álla] különösön válság ecetében, rendkívül veszély* lyeatotvo lehelnek. E vessóly annál nagyob^ pusatitáat okoshat ée a takarító erélyt hosszú időre íiiegzsibbaazthatja, mivel a betétek \| része épea a kis betétekből tehát sdegény emberek keeervM takaritmányából ered, De növeli takarékpénztáraink hiányait és m asokat környező vessélyeket még az is, kogy takarékpénztárainknak főonéljn a\|\| részvénytőkének minél negyobb kamatozását \| biztosi Inni, a minél j nagyobb nyereségből a réMvény ezeknek minél nsgyobb OMtulékot űzetni. Innen van aalán, bogy takarékpénztáraink e nagy nyesnaéget blzloaitandók, n betétek után lehető kis kamatot fizetni, ! aa általuk adoll kölezüottk után lehető negy kamatot snedni törekednek, nőt kiaebb mérvű muorát is húznak, menynyiben n fizetett és aaedett kamat közötti különbaég i-S%-oi teM éz a aaedelt kamat nzgysága 1 — l&V»g is tarjed; innen vaa lovábbá aa is, bogy takarék pénttáiaiuk majdnem mindnyájan (2 azOvetkezeli és négy kOnségl takarékpénztár kivételével) részvónjy-táraulalok tulajdonát képűik. A ta kai ék pénztári Ulzlet fÖnlvei pedig áltnlában következők : A • betét legkisebb öMzege 25 kr., a kamaloaás (4—8%) azonban caak a belelt egy frt, után kezdődik ; a belét legnagyobb ösesege nincsen megbatárosva, osak fenlartja magának a takarékpénztár igazgatósága egy biaönyoa előre meghatározott öeanegen (pl. 6000 It) tul terjedő kamatlá-bol, mint s betét visszafizetésének feltételeit, n belövővel egyaseég n\'ján megállapítani A betevő betéti könyfnnskét knp nyugtató képen, belelt, kivett\'tőkn és kamat rovalókkal } a félévsnkint hl nem vett kamat a lökéhez csatolva tőkéaittslik. A kamaloaás a belételt követő napén kezdődik, és a kivételi megelőző napon esi-nikhtog. Felmondás . 100 III tőke kivélel%\' de rsujn idő viszonyúk kösött több eeeira rugó ÖSlzogokig is, uem kívántatik, különben pedig readkivQli viszonyok kösött 100 tói felfelé fokózatossn van a felmondási Idő meg-állapítva pl, 2000 ÍUél 5000 flig már báron hóoap. i A betétekből keletkezett pénatőke dl-helyeztetik: a) \'részint a fenljelaett minőségű értékpapírokba, rémint ily érték papírokra adott előlegekbe; b) iugallan kötasöqökbe (földbirtokra, házra adoll jotzálogköJosö\'ube); c) biztos váltók leszámítolásába (esoonpti-rozáabs). A tartaléktőke alepeaebálylleg rendsse-rint ss ,nlsptŐkénsk 10%-ig s titkán 30—40 "^-ig növelendő. A lakai ék pénaláraknak az alapéi abályi\'k sserint ügykezelése és ss alap szabályok kellő meglsrtáss felett a kormány, vagy hatóság állal kinövéséit felügyelő biztos őrködik. A mi már a takarékpénaláraknak működését és Állapotát kttlönöeen illeti, aa ktt velkoiŐ alatiaatlkal adatokból llnik ki: Magyarországban (Horvát, Slavonorsság és Fiamé nálkOl) 1807 Wns belétek Omega 63 millió frtra, 1C81 ben pedig 284 mllllé ^oriutra rágott, tta mármost keressük, mily vÍMonjban áll e betétösszeg aa sIsptőkébM, •aat vesszük ész re, hegy ratg 1867-ben volt alaptőke 1,913,972 fl, a betétössaegnek 8°\|t-át képezte, 1881 ben a már 91,391.100 fira emelkedett alaptőke a betétösszegnek már 7t\|-ál alkotta. Un aa alaptőkének rendeltetése egyedül ea lenne, hogy a teksrékpánsiár Osleteiéit bislosságot, keses»éget nyújtson, vsgy pedig másrészt a I akarók pénz! ár kitel peate \\ sőt M takarékpéaslárnál kimutatható, bogy a betét a befizetett alaptőkének toko-Mtosan 23-Marosát egészen 300 storesig is megkaladto. így például Ukarékpánatárak, melyeknek réMvény tőkéjük 80-50 éser frt, 3—6 millió éjri belétben ia réssesülnek renoM ssonban, hogy a takarékpénatái hitelének lányát s müvsleleinsk alapját aa alaptőke \|iépeai, hanem a betétek eserü késelésé, éa a takarék pénstár ígi táaával foglalkozó sgyének becsülaleséáge iránti snilárd bizodalom. A betétek bistossága tehát as alaptőke ssempontjábél nagyon sokat szenvedhet és sok óhajtani valónak, aggodalomnak (ég tért nyajl. Innen magya-ráabaló azon indítvány is, bogy némelyek azt inditváoyoseák, bogy az törvény bozásilag megél lapítandó, misaerint a takarék péodlár több betétet e) nem fogadhat, mint a valósággal befiaotíjlt alaptökének (boaaá számítva a tartaléktőkéi is) hússzoros Ösaaegét vagy még másképen is kÜemsve . aa alaptőke a betétnek legalfbb B0\|„-a jogyon. De ily iatáakedéa által\' a UkarÓkpénz-tárak blalosslga, a takarékosság mii sem javulna; mivel nempaak nagy nehézséget okozna vágrebnjtáaa, a mennyiben aa utóbbi esőiben a boték növekedésével az alaptőke folyton változásához kellene folyamodni, mivel nemoMk az első esetben iam.ót ss alsplőke megváltoztatási nélkül a belevési1 indokolatlanul korlátolná, hanem msgsas egéu alaptőke, mini biztosíték is VMsély idejében igen jelentéktelenné válnék, ha egyedül erre kellene a takarékpénztár ssilárdságát a jótékony belolyáaát alapítani. Ugyan mily blstoaaágol nyújt 6 it. alaptőke, 100 fl elbelyeselt tőke betétnek, vsljcm a betevőnek lenne-e kedve 6 fUrt 96 Alát a kárvessélyaek, sőt oaetlag a leijei elveMjásnék kitenni, hs a taksrék-pénztárba helyezásnek egjcdül aa alaptőke valódi bizteeitékot? ..." I (Folyt, köv.) , képeaaé Bsdapcsll érték lóande. (Korica Antal éa lám, bank és váltéliáa heti jelentése.) Budapest mártuius 23. As öszlrák hilelintésel kebelében fel merült oonfliotui, mely abban találta indokát, bogy a béosS Rolbichildháa egyik bitelintéee! igszgslóságába egy i ismeretlen egyént ajánlott, sokkal\' nagyobb hullámokatydru föl, aommint aa látták volaa. A coiifliklua áUő sisdiuma aa Intáaet elei tagja jóformán nőkének volt és bélé műveieleinek alapul szolgáljon, akkor u alsplőke aránytnlanul kevésnek tartandó;m még inkább killnik, ha tekintetbe veeaafik, bogy lakatét pét eláreiftk közül 13 volt, melyeknél n belátöeesrg a beáaelell alaptőkének 10 aasicsét, 38 volt, melyeknél a kelétét n»g aa alapúkénak 20-sgoiosál ké Wintersteinask lemondása wár Imkga es a körüla éoy a mult hét végén, ktjsyetlenül legutóbbi jelentésünk sárlala alán, lanyha Irányútól keltett. As sfTaira mkaodik stadiuma br. Rolbaebild Al bertnek kilépése volt aa igaagatóeágból óe» hlr már 1 nagymérvű baiate re aaolgá^atotl alkalmat. A lurmsdik atadiam a kibouta koaás volt, a midőn vgysnla a kedélyek m< gnyugiatálMia ki Isit jelenlve, hogy Bothiehlldháa 4s as OMtrák hitellntáaet kOstl saenttlyea lermáasstü differeullák lemondások di>osára sem Nyílttá r.) i j\'s uTe -t M-.\'i. \'f —Ja \'áfát IHNS-lkl frlnn Ulténll zolyvai, polenai és luhi Erzsébet ásványvizek d)8ze^oU kiállított üvegek bon meg Irondelbjottik: Muakácssa • és k Özpo\'n tbúl. ffyiro\|7hárán fiókraktárból Marsdlko Károly. mupkácsl urB()al. ásványvizek \|4 \|U$ lérlóje. változása as slstitl táblázatból tűnik kl i A vasúti menetrend. JmM wa tí IU««ujlnly Ikra í l« .V U p (Soer^b.) i 10 S. ) p. Íón BklV. Zári átfután! Vtjjr TOMt Mt nly. mml s Iá II I rf) il r r«fgtl uem »obI b) lUwa Blw li uiuif i.\| ti M I i fkftt • . i káMUl) tifii p. ti •) bm4- T^l I IIIá. S p-l jj«t aM«. Ton«i s á. IS p. r»(jtl vifjr. mai UMp.il V«gJ. VPMt lé II104 V iűrtí\|.4j elii. i i u p ab b. io 160 p. Illf\'i W Jjj\' Mp. 1 1 á.\\ II p. i s p. (sslu) lilln as p.\' hú. iá p.J á. e. 1 «M«\' v*Kel I ntm. TQMl sjent vomi ■át\|\|li voiut rsggtl I gyón vouat d. u. tiiiii. vuiiki álH vagjr. m>l felelős lUerkészlő: \|¥Alt«üA LAJOM. Tárasa®i kjeaztő ; 1IOHFMANN HÓK. " •) As e rovat alsjlt köslOltekért nem yékki felelősaégei a 8aerk.) V i -P7 Hirdetések: , ! 1 , lOti h. I \'■ ;\| i, , : ARVBÜlSl DlkDETMÉN\'Y. vtMony éa a mrgtörlést változott msg. j E msgnynglaté blalo«ltáira és a magyar hitelbank íévi \|elsntásébeu loglálf köa leményekije gs\'Siiolyainok hirtelen felMöktek és esak jlrguidhb banyatlollak lámát a Ion* doni péiispls\'mél \|slenlell krdvesőllen híreik re. £ inéháliy mosaanatnan képéi adtuk állalánosMgban a mail heti lőssdénsk s még osak Mt partjuk stükaégfsujtk mrgjegyssnl, bogy a franeala rnntnkonvoj-slóról ssárnyalé hirek ás ás sbsiehiats mosialmsktéli aggó ds\'oa szín W-n hoszájárnltsll althoz, hogy a tőzsde aa utóbbi napokban kedvMÖtleatl kaagollassák és\| a forgalom korlátoefasáék. A ml a iéMls\|iekel llléll, asl lllftkst-juk, hogy állsjmpapireiiik dránylsg asHárd iránysatban hsladlsk s különOsm pspIHára* dák krresett voll} továbbá vaattlak, bbieellé Intézetek éa < réaaUen malmok magasabban jegyeztetnek* A fontoaahb papírok! árlolyamalnak máros. 10 máros. 23 megy. bltolróláv. 311.60 311.16 OMtr „ \| 311.60 811.60 4\| megy. araéyjár. HH.fiO 33.80 6\| „ pspltjár. 80.60 87.- o»atr.-magy. államvaa. 341^— H44.— msgy; leavásk bank 94.^0 04.- pMtl keresk. bank 664.- 6714— salgélarj. vaam\'ű 123.— 123.- msgy. dljsomjegy 116.- 116.50 tiszavölgyi Mfsjogy 100.76 110.4 v. kir. srany 6.62 662 Nspoleon d\'o^j tt.47\| 9.46 vélté Londenig II0.7Ö 110.64 n Páriara 47.16 47.40 o Beilipra j tt8«50 66.46 iwl nak; kii. laljt hó, ha IsíM A uagk Itaiiiaiai kir. tiaék tkvi OMt. fői löíalrrái tétetik, hogy Shsre* l^ujan kaűiijiái Iautós véirehajtaléuak Illioil ily végils hallási SMOvedő nagy <kanissai ellsu\'81 it 16U tőke IHHür\'óvlooll nHtt)ájól Iáié 6t kámatok 12 IH végről llásl ö lflí őö kr je Isiilegi a még iiilmerü* ő költségek irán I MégrehsjlásT Ugyöbeu s mt uevMellllr. Iszák IsrüleléliM tartósé . na\|\|ykaMÍMÍi (Bl ssllavben + 7\|H hisz alatt loglalt ii gallsunak (hás) llltoal Mihályi I IlUtl a ilnOO jvt.rk Inkküll fele réáae 1B88 1 évi lunlus jbp lQjik nanjan d. e. 10" érakor J a \' lütűv-btiUal likvi hivatalban lelperMi I ügytéo Molnár lAlnjoe \|r. halyeltess kösbe jöllávsl mfgtsrmndé nyilvános árveiéMn ej- \' adstbi fog. \| \\ j Kikiáltási Ir s lenssbb kitelt beosár. 1 \| ArvereSni kívánók fstloanak a beesáf lp\|<át kéMpfaaUea v. évadékkápM paplii bsn k klkllpttj\|kózfhii letenni. p-J.ysvő KOtolée s vMalári 3 egyenlő réM I lel ben, még péalg ss élsől aa árvsrés jog- I etéré emslaedéféiöl aaálnilsndé 30 aap alatt a1 másodiksl agyasaitól 00 nap alatt, a bar ■jadikdl iinyiulfctlól 90 nap alatt, minden sáyek léanlnl tjlán as ^rverös napjától ssá-mjtaadó 6\| k-iatokkal együtt az áivsréa-fellátelekbeii maghatározott helyen ÓS módosatok sMrint leilaotnl. Magy«KsiiÍésán a klr. Issék mint tkvi hatóságyloSS évi okt. hó 14. 1)0 l-l 400 moter mázsa I-ső rendű széna oladó. Puszta-Annamajor u. p. Letenye. 129 2-3 NytauUoü ÜMmI lYÜQp jiptoiykif«nál %-KsM 1881. HOFF JÁNOS maláta -kivonati •sovgi^or. Ezer émbsr ennék köszöni egészségét és örvstid é\'etének. 58^-szor kitüntetve. Nyllvánoit kONz3net ée ritka módja sz elért syéyyeredménynek 18q2. aíJgUHzluH 21-ról > tgy anuától, ii tudja hogy ctn\'nd\' jában kaUiiiqlan öröm uralkodik, rntti tyiupt, ki n Uffirifalntiíb!/ fi-lelmrel adoU okotl, a ííoff Jnnot lile mufdta kináméiiythi o maláta iivouaít tgótstfgi Ár it a kok-ceentrait maláta-kivonat hatná-{(ifit folytán meggyógyult. llofr jSánUM útnak c». kir. il\'lvaii aullilá, cs. kir. tminit, e koreai* arany énlMnk> n!iit tuUH"eM>> ífkb poroai M néésel rend loogUnali a H-»ff JMoe fw innliita kivoaalssyefSH rja-rounnk, ta \|rftúhlienróf.linltmiu ití ssal lití\'-Ja. Mm BrSuner-Stratse 8. W f Egyetlen leányom, ki már öl év~, óla hevjog köhögéa- és mellfájáaban szenvedi, n legirlóztatébb félelemre adott okot; ekkor lettem figyelmeztetne önnek egy hírlapi hir-detményéra, melynek következtében aalön jeles mnláláaöréből egj kísérlett küldeményt ■ liosattam. Eaen idő óla asM jsn. l-IŐI, íjul. eleéig hamu ált a leányom 11 ■»** látasörti valamint a kduczentrált malátakivonatot és oly jelenléke* . nyen jajral, hbgy már .most ia tel* noseu edéeaségMusk mondlisljuk. Mi miudnyájnu gyermekünk éle--tének msgn>ent6)ekáat Aekimjők önt s öéök hálára kötelévé érra aűk msgunkst Nsumsrkt 1882. áug. 14. TíMtoletiel lob U. íöldbulokoanŐ Mrumaitkltfn Slájui orfexágban. A valódi Hoff János föle sutláls klvrínl i(étiiéti lör ársl llalata etíííiaígl »ér I «0 U.. «> S(«s s fii so kr.. u ai«e s fit. a liu 10 Irt IS \|Nf iKl frt tlli maláta éneidé* 1 f frt 10 kr. ti. V frl. AO kri II! I tit. \|Nagv.tbl.maenri-tégnél fiijbotl) Maláta etssarka Isasaká 10 kr. (j, le mcíkrt la.) Pneparáll rji\'iiuek- tíj\'-ut -.liUUi.il I frt Kvucirii-tratt aiátilliMMt I Svf 1 frt. SO áiévk ia. hl»Ui.t-k.nY egv eaemagBOtr 90 krtrt. Ku kéea aulata^ISidSSOtr\' Flraklsr ;N.-Kaaiiaa Fe»i>elbaff«rJóiiQf. Srtíni é Ilit in; Mt-farwiiw, Hu-hjitrikv áéelfi tifrwU.\' ndil.i P., KHMMmi Wletek f»n>n; ImmmI ron; l.aj\|Hil\| Oy.\' HoUchIh:; • Ilcíit M,; l«r««WM. Kii)\', UMklilltl \|I<)\|JIU-rSasiki Xdbnlki Kxiivr é Lsi; li^ato kalHiias N. J.; htrmtmém: taoil imm \|yi\'Jy \| fétt i Sjillasr Séiiár» IriM! KUlijrk T.V» \|i« VmiHiuntm taeUifi Virci* fjtfyas. Vh^kih Zsitottt ujrsa í\' II 13 17 E6GER dijjutalpazott különlegességei. Aa Kggnrléie miell\|snnnllllnália láaosan hmerti éa kitüntetett köhögés, re ! kaalség és elayálkásodás ellen, rhtumira, hegy ssámM nsl- ée kűKbldi asakludée ej nemben a legjpbbnnk hmerle el. A 16 ée 60 aroe duboink JUagyaroraaág minden na-gyebb gyégysaeilárénen ksnhalók. Qyomorbej ellen £ g g e r fólv Mesliipiintlllák, míudenléle gyi\|moibhiok, euiéaetéahiány, gyn moihév. béJtupy eaágJ nörvély, halványaég, ieméiiödö fófájka rllvil aUen naslillák, me • lyt\'k egy esen esélra/aéssült ás saabnilslnia-feott gépen kiaaűlnfk, köutt)en elvednek, ktHtmes iaüek ée elősegítik a kttnnsü léleg-Mési. Kgy eiediitl dobee utaslláasul 30 ki. v Kggff moll mi 11 vény mikor k ál flieisnis Mrreghen) a legüuomabb anyagból késaált, haiáaua nvdveii\'Ö, köhö géni mger osillnpiió Mer. Igen kelletuoa gyü-tuölöaiztlék, kü önöMn ó\\ jók a légzési Mer Veket ssáradásiél. %Ssönokok, birák, asinéasek, Uailók a kOlöttöMn miudanok, kik hivelá laknál fogva iákat bnanélnek, el ne mulaw Mák enen kitűnő Mukorkákat kaaaaáliu. Jóbáguk daeaára könnyen beséereabetók; l doboz ára 16 kr. KüQ&Ii mandolatornvá)u ■mlétsi^rftuláorkál Ssomsgo\'va vasnak smeükai hártya^paníi laékkóabea. Hintón évsner köhögés, reaeul-•ég és g^gekianáiedás ellen. Igen liazta ma látakivoastbél Is Mukorbél vannak kéeailve ás uem kénesalsk Mmmiióle gyomeiMvat. Kgy eredeti aaóské 10 kr. Főraktár NAGY KANIZSÁN: PKA GER B. gy ágyás, urnái. i&als-Egerae«^. r űolJéeay üy. urnái. Keszthely: Mrauo Tál ayégyau. urnái. Kspoavár: Bnboehay K., LugUMÜn Ageel uruknál. Oeáktemráe Oenrt Á. gyógy ss. nmét, Csurgón : Piachnet F. urnái. Awó-Lendván: KinB.gyégyas. urnái. 120 S—26 fi 6 agam. Nagy-Kanizsa 1883. szombat, márczius 31-én X. évfolyam. \'^^WW fleehai fttHsp könyv kassal sétae Ujvimhto sínes. Ili aa. lr«l Kgéaa évvé 8 frl nílm 4 trt. Negyedévre I frt. ^^•ényik b lasáksi iui»ir 7 hr» tébbseöri hirdetésnél ft kr. Ueiyegdi) 30 kr. Ajv<rr4i • egyéb hivatalos birdetmé-aj»k 30 kr. bélyegdijon fölül 100 ásóig I irt, imtil minden n&ért \'/t kr. BHBH MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TAKTALMÜ LÁP. HnlLMZtO\\ Iroda. Hon s lsp mel-leiül réssét illető közlemények küldendők Jlajta\|utczs 4. Mám- Bérmeutitleu lev«\|lek esek ismert Ife-aekbÖi fogsdtstnsk el. Kéziratok via^a mo küldetnek^ Nyílttéri pjetitzora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei Ogy védegylet, a NagyKanizsai- és Dótyalai takkrékpédztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi banki, [hivatalos közlönye. MEBJELENIK HETE NKI NT KÉT82ER: SZERDÁN É8 SZOMBATON. ■ ■ . ■ ■ \'\'" I" ■ t i , i. i ---- A Tiszakormány és a szabadelvű párt. Mióta Tissa Kálmán a kor-j máiiyra jutott, — a veretése alatti ; kot mány éa est támogató többség i sokkal hevesebb éa azon vadéi y esőbb i megtámadásoknak volt kitéve aa ellenzék léa/éről, mint elődei. A Tissa-korm&ny ée ezt támogató szabadéivö pártnak eok nehéz I feladattal kellett megküzdeni, sok akadályt kellett útjából elhárítani, \| hogy a kitűzött cséi felé vezető irány : baa haladhaason. Aa ellenzék minden egyes nehéz I kérdés megoldása, — minden egyes : akadály elhárításánál igyekezett ahely-■ Betel s alkalmat saját cséljaira, a ■J kormány és többsége ócsárlásával I kisaákmányolni. Ilyen, — a kormányra nézve I kellemetlen, — majd nehéz, — az i ellenzékre nézve pedig kedvező alkalom — egymásután tolult előtérbe, alighogy Tisza a kormány tanácsba lépett \\ I Ilyen volt mindjárt kezdetben aa \| elaő fokú királyi bíróságok ujabb szervezéséről alkotott 1875-k; évi I XXXVI. törvényczikk, tuelylyel az \| 1871. XXII. törvényezikk 1 § ban i megállapított aleő fokú királyi törvény azé ke k § zárna 102-ről 64-re le-! szálliitatott. Mennyi helyi és szóm6-\| lyes érdekkel kellett megküzdeni a kormány ée többségének, bogy eaen : törvényt az általánoe kör jó érdek é-. ben, a helyi és személyes érdekekkel : szemben megalkossa ! Természetes, hogy ezen intézkedés által mindazok, kik érdekeiket sértve vélték, nem a j kormány melleit fogtak, hanem el-tana agitáltak. Kedvoső alapot nyújtott aa el- \| lensék részére a közigazgatási bizott- j Ságokról szóló 1876. évi Vl-ik tör- [ vényczikk is. — Kongatta a vészharangot, hirdette a vármegyéje temetését, a közszellem kiirtásával vá-a dolta a kormányt. Aa ugyanezen év,i XII-ik törvényezikk a királyföldről,.továbbá a szász egyetem rendezéséről \'és as egyetemnek valamint as ugynevesett hét bíráknak vagyonáról, szintén da-ráasféssket zúdított föl a kormány ellen. — Mindezekkel csak ellenségei, de nem barátai izémét szaporította. — Jött ezután az 1876 évi XX-ik törvényezikk némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről, mely által nem kevesebb mint i7 szabadkirályi város vesztette el addig élvezett privilégiumát 1 Mennyi városi főispán esett áldozatul 1 Mennyi helyi érdek iőn megtámadva 1 Mindezek kétségkívül nem népszerű intézkedések, de szükségesek voltak. Ezeket kÖVetto az 1876-ik évi XXXIlI-ik törvényezikk, némely tör vény hatóság tet ületének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intéz-i kedésekrőL — No cz sem volt nép szerű feladat; ,sok helyi és személyes érdekbe ütközött, 18 törvényhatóságot érdekelt közelebbről; — csakhogy a kormányt és pártját termé szelesen nem helyi és személyes érdekek, hanem as általános közérdek vezérelte működésében. Aa eddig felsoroltaknál nagyobb nehézség és küzdelemmel járt a kor mány és pártjára az 1878. évi XX-ik törvéuyozikk megalkotása a magyar korona országai éa ó Felsége többi kiráh i>átfai és országai kösött kötött vám- és kereskedelmi szövetségről 1 Ki ne emlékeznék viasza mily ezen vedé lyességgel \| opponált as ©14 lenzékl . . . Minden lehető módot megkísértett a kormány él általa javasolt törvény megbuktatására, -r A kormány belysete kényes volt ugy saját nemzetével, mint a lajthántuli tartományokkal, s a közös uralkodóval szemben. A kormányelnök —- s kormány többi tagja, — a minden oldalról feléjük toluló nehézségek elöl nem akartak ugyani meghátrálni; — de midőn az ellenük való agitálás tetőpontra hágott : kijelenték, hogy készek helyüket másoknak átengedni, I s felhívták as sgi^lókat, hogy ha a náluk javssoltnáj jobbat, többet és üdvösebbet tudnaki keresztül vinni: i áljának elől — Csakhogy nem akadt legény a gátra ! . 1 A most. idézetttörvényezikk tárgyalása folyamában az ellenzék ál- j tal a közönségben Szított izgatottság még jfcl le sem lohadt; ujabb alkal-, mat talált az ellenzék az izgatásra az ugyanezen évi XXV. és XXVI. törvényezikkek tárgyalása folytán, melyek as osztrák-magyar bank lé teeitéeéről éa szabadalmáról, továbbá a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósságot illetőleg kötendő egyezményről szólnak I Az 1878-ik évről emiitett ezen három törvényozikk .mindegyike oly nehéz és fárzdságos s népszerűtlen munka voltj — azon időben — hogy ezeknek bármelyike is kormányválságot idézlietett volna elő. — A kormány és többsége azonban mind a bárom (örvény ellen intézett csatái győzelemmel viVta meg! A kormány és pártja; többségé- lték ily erős éá sok küzdelmei után sem következeti be még a nyugalmasabb helyzet, sőt ekkor jött még igftzán az elltpMkte nézve a legkedvezőbb helyzet u alkalom; Bosznia éslHerofeegovina megszállásai . No det est már csak \| nem élheti tul a kormány és pártja, — «volt sokaknál a hiedelem 1 Egymásután következő il j sok és erős munka s legerősebb s szívósabb kormányokat is lejárjs! És íme mit tapasztalunk, mi as eredmény ? Az hogy bár sz ellenzék számtalanszor 4- és pedig apodiulice —* meg jósoltai aogy a kormánynak, s vele együtt! a nemzetnek bukni kélT, mert ugy:; bel- mint kül-, valamint finanz-politakája oly tehetetlen és nyomorult; hogy, ily politikával cakk igen rövid ideig, napról napra lenet tengeni, de élni nemi; — hála istennek. I nemcsak hogy a nemzet, — hanem\| még a kormány fem bukóit , meg ! --- \| Az elleuzsk által oly biztosan jökendplt pénzügyi bukás helyett utak \' néhány héttel ezelőtt olvastuk a pá-riki szákértők értekezéseiben, hogy hat év óta mennyire emelkedett Magyaróra/.ág bitele, niely eddigelé az oastrák hiteltől\' él y messzire el volt óo\|arad\|vá I — A nemzet anyagi ere- ja tel vltyúi kii kl át nonj Izivatyúzta s nem szt-za ki az osztrák tartományok-tött vámárövjetaég; — a magyar állam hatalmi aulya sem hanyatlóit, az annyiba perhorreauált megszállás által!} És a kormány nemcsak aogy le qekn Járta magát,, —-lirtoem inkább enny i fáradságos küs-ben, erejét edz ve szilárd* bbaji nt ennek plőite! dig az ellenzék nem kímélte apuit; jeleget puffogatott; de Intel áll, m P. a pusk ■4 — a nehéz válijágos idők, tehát as ellénzékre nézvá — mint már említettük — alkalmas éa kedvező körülmények sem hiányoztak, s ezeknek •kizsákmányolását az ellenzék el sem mulasztotta; —[ nem válogatott as észközükben eetu I — Opponálása nem állt mindig elvi mzgazlaton; > átcsapott a személyeskedésre, vitatkozása nem egyszer gyűlöletes szenvedély lyé fajult] — é% még sem boldogult 1 j A kormányelnök, valamint a kormány többi tagjai ellen szórt rágzl-mak, viaazbang [nélkül enyéeztek el, valamint a többi, ellenzéki hangza-toa frázisok is! Ama hangzatos jelszavakkal!,. — hogy a kormáuy feláldozta a nemzet ércekét az osztrák ■ 6r<)ekuekí tönkre tette a hasát, — öez-szíjcsőditett proselyták tábora nagyon oszlófélben van i mig a kormány tekintélye napról napra növekedik. Az ez előtt hat évvel megkezdett s néhány evig sikerrel folytatott szomorú jövendöléseivel most már az ellenzék föl i ia hagyott; — nem rugyan saját jóvoltából és szándékáéból, hanem egyszerűen azért, mert ezen szomorú jövendölések utóbb már sehol sem találjak hitelre. \| \'Ezután következett s ssemélyes-1 kedéa, rágalmazás borszaka. —• Cor-r uptióval vádolták a kormányt és 1 többségét 1 A szeijeplő egyének személye^ — családi viszonyaik eem Jőnek megkimélve) A kormányelnököt fölfelé gyáyának, lefelé basának bélyegesték ; ra fogtak hogy az ud-(varnál kegyvesztett eeak tűrt alak, ; melyet lépten-njonjonéreztetnek vele. Hanem hát ez a fegyver is hamar \|[eltompult, m az élé bár z kormány Aa pártja elliu L-oll irányítva, még teZalau tározó ja- Arabs ntfk A1 többnajUség rílka a beduinok között, mert küsQlök kevésnek vaa két felesége. A hátaság sBerUnásü fgen egyszerű. Ba valamely létén egy leányi kiván nejévé topni, a család egyik barátját a laánj atyjá-koa küldi; de tekinteti) vétetik a leány j kívánsága it, ée ea u\'óbbi nem kéoysseritte-tik, kogy hajfomai ellenére férjhez menjen. Ha a leány beleegyezik, a házi barát hangosan mondja, mialatt as atya kezeit tartja, ! misaeri nt aat hiszi, kogy as atya meghallgatja a völegééy kérését, mirs amaz igenlö-!«g válaarol. A lakodalom\' eapja meghatá-rosustik, a a vőlegény egy bárányt boa aa atya •álova elé, s a bárány nyakát elvágja ta-< nk oliti %l>beiyt a bárány vére a földet asgaW««•>!, a kássseági czeremonia bevág-««iioek lakiaMtk, a a menyassaony lassankint ej (anyára bözaiik. \|>e a kSaayeo fűzött kapoos ép oly keaayén laleldbalé s as elválások ép oly gyakran m\'gtSrténnek. Ha as arahe felseégétel ninosen mag-elégedv, el vél t£i« ee igysewS szavakkal: M< el vagy aak válva; nőstény tevét ad neki é» viswahS\'di >saltd>élia\| Wani köteles okát ed tettétek, i aa ily elváüée non sérti srmmshp a né kendéiéi. A iérj bsrái\')i-sah INmIm állal falsiiswH. kik aat mond - ík, hafy lalislgii nees miselte. Vadnak # éves enbs férfiak, kiknek kWsi kii! hlnlgakeél iftbb volt és vaáAaa m, kinek ajadékoeci valé tevéje fáé, aan/t süfli eéftal < a mmujM akar. Ds a nőnek ie megvan aaoo előjoga, hogy iérjétöl elválhat, csakhogy változott alakban.. Hogyha snerenosétlen, menekvéet és védelmet kereshet családjánál s aaon esetben, ha a férj erösaakboa akar fordulni, bogy nejét a visszatérítésre kényszerítse, a nö rokonai aa ily bénáaoódot nem hagynák bdntetlontll. Ee ellenében aaaal boszulliatja meg magát, hogy aa elválás\' jelentő szavakat uem mondja ki a ekkor a nő újra nem mehet iérjhea. Aa ntolsó oaatályból igeo sok nő van, ellenben vén leányokat a beduinok köat nem lehet találni. Ha a férj elhal, rendesen aSnak fivére ajánlkozik a nőnek férjül, de a kettő közti! egyiksetn kénytelen a szokásnak bódolva házasságra lépni. Unokateetvé reknél a férfinak kizárólagos joga van unoka-buga keaére, habár nem kényszeríthető arra, kogy nőfll vegye, Visaont a .nő más férfi kesét el nem fogadkatja unokafivére bele-egtteéae nélkül. ^ Általában a nők a beduinoknál, dint más cpptttiKIStieu népeknél, a férjnek alá rendéit lényeknek tekintetnek, a habár nem hanyagolják el éa\' nem vetik meg, mindig ia-£étlik előttük, bogy fŐdolguk a főzésben és dolgozásban áll. A lány azonban több tekintélyben rénaeül, mint a férjes nö, ki megtörtént há-aatiXg után puszta dolgosé géppé válik, ki egéia nap el vaa loglalva, • lelhasaaáltalik, mig férje édes semmittevésben, pipáját aziva, aa érékei elálmodja. — így pldául: a nők kénytelenek a vitet hordani, a mi gyakrsto ige* fáradságos dolog, s a ssioai hegyi arabs leányok a jaknyájat levelire hsjtják őrzik egész napon ál ska egy tOrssCkttkbeli férfiú arra megy egy Hal tejet vagy ^iael sfsiU nak neki. Kí nem emlék mik Hl aao* ké^ pekr% melyeket a sasai kés a régi aamáé- oépek életéijől uy ujt aa olvasónak ? Aa idegentől gyakran elfordulnak a uők, ajándékot nem fogadnak el tőle, kivéve ha a rokonok köifll egy jelen van. öreg nők eok tisztelettel köjrnyestelnek gysnnekeiktől mig ss atyák ésj megnőtt fiaik közti visaony gyakran igen rossz. Sok törksoél rabszolgák végezik a család legalacsonyabb szolgálatait, sok gatdag arabs sóiknak több rabszolgája van, kik bi-eooyos Idő Molyáss után szabadságba he-, lyeatetaek, s saját osztálynkbeli nőkkel Oaa-szehásssittstnak. A vendégseeretet bizonyáré egyik erénye s beduinnknak, a mely^^zonban gyak ran esak a hinságból és! sdon kiváncsiságból származik, bogy fajuk más tagjai előtt kitinjének. Egy segélyre szorult utas a Mokka Dsmsskus közötti utat megteheti és biitosan saámithat a vad^Öraaek vendég«seretetére, mert s beduin, hs még ébee is, esekély kis ebédjét is megosztja aa idegennel. Ha aa utazó aa arabok lak helyei boa* jön, akkor a jobboldalnál foktő sátorba lép, mivel, hs e melleit elmenne, a sátor tulajdonosa magát aértvo éreaué. A sinai araboknál aa a szokás nrálkodik, bogy sí ki aautaaét távolról legelőtiiőrtnfgpillantja, jogosult aa idegennek hajlékot adni, Qyskrsn komoly Usszekoczczanáaok vasnak a törzsek közölt sa idegenek meg-veaáágeléee miatt. Baj a Iérj távo^ van, a nő okvetlen fel von jogosítva aa idegent fogadat és mogvondéáelni, a melynél egy férfi rijkon segédkezik.! Néhány arabs törzsnél mnjg van engadvs a vendégekkai me^-érkeséjukkdr kávét liai, feltéve, kogy a sátor taiajdöntMs jejjem van. \|leg ko\\l ssonkás vallani, hegy mtk löraaek, a melyeknél aa Húrnak látogfláaa folytonos, e ven dégtset tetet osak pénalrt lehet ineguereani s hogy ssegény Ugyiefogyott utazik a haji i uIon osak ritkán kapnak pénzt. Az idogen saokáaok befolyása, mint mindenütt ugy itt is befolyással volt aj; aikbokrégi srényoinek allnyéaatalésére, azokét zülönösen, kik Sayria határait lakják. . A holdfogyatkozásról. I Hltli\'t Fal ksmstein Adolf. Fogyatkozásnak iaon égi tüneményt nalreutla, a molvall 1 világité teli hold sgftsaen vagy 0ss^i\| xéézben — egy biao-idöré ~ eNÜfllLeit pályafutásán a nyios föld árnyékába léé 1 vagy amelynél a nap egftsaou vagy osak; egy íéstbeo egy bisonyos idsre láthatatlan marad\'; mprt a hold a föld és a nap kflsA lép ás légi tünemények első nemét hold-, aa utol bit pedig napfogyatko-aáinak novesaQk. Bieksb kivtll távcső segélyéve! Jupiter hod iaiaj szintén éazlelbelők időnkinti (períodisélib) el»ötétlléaek. Ha a napsügkralt érik a földel, ugy esin ulőbbi, amely I világolágot egyedül a naptól kep és sokkal kisebb anuát, egy kup-aláku árnyékot vei háta mögé a világűrbe, amelynek valódi Voéea 186000 mfd. A beid kerüléki alakú pilkáa (elliptisehe Rsha) végzi keringését J É\|d körül éa legnagyobb távolsága lőbolygéUtól Uem haladja meg aa 65.000 bfdet. KIW jáiul, kogy pályája a fold pállájájának kilja iránt oeak kevés el-ha láakaí bir I{y ttjkát időbkiut a föld ftr-nyjákábaa kell klréaatál hatolnia ée mival ön fényűvel nem Mr, 4 AMd árnyékában, ahol semmi napsugáj-tó hom találtatik, látkatlea marad. Ila aa áiUékba ngy teljes; bs pelig esak réssben ugy réealeges hoidiog}síkosáé áll elé. \'Földünk majdnem háromszor oly nagy átmérővel bir min ti a hold, a ebből könnyen k imagyarázható, hitgy es utóbbi több órákig lehst bolygódk árnyékábs merül vs. A föld árnyéka természetesen s naptól ép aa ellenkező irány bi esik, amiből Önként következik, hogy á hold is osak ugy léphet ezen elsötétült térije, ba s naptói ellenkező irányban áll, assa : holdfogyatkozás osak teli holdnál történhetik. De uem minden holdtölte van holdiogyatkoSáaaal egybekötve, még pedig aaért nem; íjieri a hold oly pályában moeótf a melynek síkja a fold pályának eikjs iránt egy Itiaonyos aaöget képez. A holdpátys a tOldpálját két egy másaal szemközt álló pontban maisai, amely helyeket esemó pontoknak nevessük. Hogy tehát boldfogystkosás létesSl-heseen megkivánistó : I -eaör holdtölte, S-aser bogy\' s hold egyidejűleg egyik cvomópoat-jábau álljon. A fO\'Ö árnyéka azonban eUg \'széles levén, a hold abba még az előtt be-ilép, mig épen pontossá s csomópoatkoa érné. Midőn tehát a teli hohl a földpllys .-síkjától már ossk áll, elkezd eotétSiai. — MindeaekbŐl Ushatjnk, hogy a holdnak a fÖldpálye sikjátéji távolsága a esomópon-tok egyikébea való távolságától függ; mert minél inkább eltávozik aa egyik csomóponttól, a melyben pályájának sikja épen s fúldpá-I lys tikjával esik Otese^ annál jobban távozik I el a fÖhlpálya siájátél. míg végre s két I otoa^nl közepéik átlót s legtávolsbb hely I setken áll. Igy tskat si telihold csomópont}-I inak távolságától thgg; vajjee Ifhet • kelé-\| fogystkoaás vágy i^emt A eaámitás s kövel- { ksaö>erediéayt ttMrti M: IVjea I gyatkoaásnak ksUj eMállsM, ka a 11 tt ew ><n«k, hanem maginak aa ellenaákaok ártott — A kormány-elnök nytíváno tejedeimi kitUntoté«-bee részesüli Most tehát iámét mit eÁkfttröl kellett gondoakodnt I Mi a»»k után agvéb alkalmat esaköa Kitalálása biáayában kisütötte aa ellenék, bogy a kormány szellem aaegány, tebet«tlee ; nagyobb szabású cselek résre képtelen; — nem tud nagyot és maradandót alsóin!; csak teng, toldoz és foldoz 1 & Ilyen a Tisza kormány, ez jellemzi egész iizúkodését! - Ez volt az ellenzék \\m/ "paripája; ezen nyargalódik egy ido óta. Nem tudjuk mikor fárad bele ? — de hogy ez sem less ál-láudó vesazfoaripája: az bizonyos. Ilyen elfcnzékr vádaskodás nem tarthatja sokáig fenn magát, s as írni és olvasni tudó, s e fölült gondolkozni is szerető köaönaég köst nem talál hitelre. Avagy azt hiszi a tisztelt clletozék, hogy a nemzet kormánya és országgyűlése működéséről uem üiierez magának tudomáat? — csuk az ellenzék vak lármájára hallgat? Ne hidje! — Valnak eo-knu kik ezen ellenzéki vádaakodáa-aal szemben nyugodt megelégedései hivatkoznak a törvénytárra, mely az aunyita tehetetlennek bélyegzett Kormánynak több nagyobb szabású intézkedését tartalmazna. - Föltalál-hatók ott, hogy példákkal szolgáljunk a váltó, jtísődí-, büntető-, kibágáBÍ-, erdő , gyámi-, közegészsAgi ügyekről, köztíssi viselők minősítéséről szólló s más egyéb törvények. •— Már pedig ezen alkotásokról caakrosz akarattal lehet elmondani, hogy toldotáa és foldozáaok volnának ! De ezen kívül visezaemlékezik » közönségünk méjr vaauthálózatunkra is; s ha h/ ezelőtti höt évi állapotot ) a jelenlegihez viszonyítja: itt is na- ! gyobb amibásn működést észlel 1 A 1 hálózat tervszert! rendszeresítése, a forgalomnak az oiszág fővárosába valA összpontosítása, a személyzet meg m ngyar oaitása, egyaránt figyelmet a elismerést érdemelnek a a kormánynak disz-re válnak! Az időkori osztrák állam vaspálya táraaaággal Lötür egyesf.ég pedig, rr ha fjldosó -zabó muiielyébül került volna is ki — oly tix/.teeségca munka, liogy 30 JO\'-uy. távolságban vuu egyik osomó-p0u\'itút, de történhet még skkor ir, bs a esőn ó\'ávoítág 70 Itt\'. Bésrhjges holdfogyatkozásnak elé kell ftliinti, h» n csomótávolság 7* 47\'-et lesa; ds történhet még skkor is, ha t 13* 21\'-it) it t-a ki. Éten estiben természetesen egy por. os s> ámítás dönthet a kérdés felett. A Loldlogyaikoaáeok egy lö évi éa közéj/ 10-11 napi időkös után msjdnsm "gfranstor rendben következnek és a régiek »■ ^\\■u petitdust bsiziiálták (amint aat a ba-bylóriink Sárosnak nevezték) a íogyatkozá-n i) előre való meghatározására. Mivel azonban eaen időköz nem találtatik meg a legnagyobb pontossággal, aem osodálkoihalunk, ha a régiek nagbatárosáaa biáftyos volt. Eaen előzmények után áttérUnk át 1881. juúus 12-én volt teljea holdfogyatkozás rövid leiránáie. Igáz ugyan, hogy az ily fogystko-sások nem legritkább égitünemények; mind-agáiul Szob nsgysserU látvány, mely mini a Laterna magica ériási képe fogatik fel af^ égfoiteaat által, a legmélyebb benyomást gyakorolja aa emberi kabátra. . A fogyatkozás 12-én 9\| éra 45 első éa más\'.dperczkor kozdödölt s teljességét 13 ét gei • óit 28 első ét 16 másod-(árukor hr tt el egri (Hevee-megye) idő start®\' üwit é\|íapotban\|a hold egy sötét résvOrtt éuiiü iömg< k\'pse, ds átért aem (Unik el egá»at. K tSiméay lermésztKanl oka ab« Ua rejlik, Ugy a föld árnyékát határoló tér) sugarak, amidőn földűnk légkörén keresetűi mennek még at árnyékolt tér bt ie behatolnak. Ennélfogva t vöröetain annál gyengébb, minél kSasltfeb van a beid ae árnyék ksaponijábae (Huktlitetsnlram) s mmk tgan titkán Utoék el afétata, akéal pl. ae IMInk évi apni Kiki ta#M heédfagyat uj, nagyobb ssabáeu öltönydara\|bnakj it beillik. Azután meg a taáaa-egyetem, aj saerb és] román egy báni javak mij kén ti keteléte tárgyában tett korj mányintéskedétek sem mentek telje-* sen feledékenységbe; itt ia cilyaii foldorások történtek, bogy a kormány e tekintetben* mdködéee legalább is beillik pépelésnek l Nem olyan szellemssegény és tehetetlen tehát as a kormány, mini a minőnek aa ellensék másokkal —j (mert maga tudja, hogy ntm aa) elf hitetni akarja. — Hiazen ha az volnál ily huzamoe időn At nem tarthatta volna fenn magát ! — Az a tehetőeL azellemdna éa leleményet ellenzék régen félre tolta volna a kormány* lAai pólósról I A Tisza-kormány a az eat táf mogaló szabadelvű párt működése tehát nom toldozás és foldozás, bal nem egy kitűzött magasztos czél, a magyar állam megssilárditása- s fej-letatétére irányzott, minden irányba kihaló, a körülmények éa viszonyok tüzelő* megfontolása melletti, — oeu erőszakoljt, de szívós törekvés I Eten törekvés nem erőszakolj nem rohamos ugyan, de annál bíato^ sabb s következetesebb 1 í A hálójmobs, mai)hsa a gyilkosság fajából, arrs s gyanera vezetis s Uró-történt, két ablakkal uéx az Albreokt-lt igot,-kogy Bsracs Sándor össasjátuott felé. A szoba igen ciinosan .van beren- a gyilkossági elkövetőivel Mártz 28-án a budai várban rémületes bűnesett történt, mely leirhatlan megdöbbenést keltett a fővárosban s bi-zonyára az egész országban. Maiiáth György otszágbiré, a fór reijdi ház elnöke szerdán éjjel a budaji várban, dísztér 4. szám alatt levő palotájában megfojtatott. I Egyik tudósítónk a kivetkezőket Írja : A gyilkosságot reggel Öt óra után vették észre. A huszár, JJeiccz Sándor bp sksrt fűteni a hálószobában, bol a gyilkosság töt tóut, de alig ment az első szobába, mely a hálószoba mellett viq. Az öreg komornyik újra beküldte a huszárt, aki most már azzal s hírrel jött vissza, hogy az ur a földön meggyilkolva fekszik. kosáa alkalmával, amindőn litvtl éstlelts est elöltör, mialatt aa ég ragyogé collsgokkal volt fedve és mialatt a hold újra -• mlkéat éji lámpás tündökölt ss ég boltesston. Szikrák. Nsm ludom, mi siásss meg s tudományt jobbtn : bogy bt fejős tehénné tltosf njittatik, vtgy vsssőptripántk haaanálttük. Egy ttoubtn biaouyosan a legirtéatatéub, hogy ha gjermekdzjka aaolgálatokat kall vágatait, hogy\' tt ostobaságot táplálja kövérré, e e t B, lanár arról veit ismsretsa deákjai előtt, hegy a találó Iréféa megjegyaéetktt nem vstts rtasa néven. Egy napon kérdseé barátomtól í Melyik Orostoreság számára t legjobb koimány lonnt ? A felelet ea volás Cblprofotm 1 Édeskés viaa van. színtelen, megg)ujilia\'atlan, a a mi t fő dolog, iel\|t len kábitólsg és \'béjnitólag hat. e a é A hadviselés sokkal humánntabb lett. Eat a modern pbrátist halljuk, t attrtUiŐk el ia hinni, ha aaon aaássstrnyi. slsastt éa éebtaOlt, tt égő éa puatlulé városok és Isi-vtk eat e hitet meg nem ingatnák bennünk. Kár a humanitást, a iegnamtsebb aaét egy 1 élekzetvétellel a legkegyetlenebb iogalom-mai kimondani. Aa egyiknek vas aattkaégatségs nsm sdhet tért a másik gyengéd Oukénytaeségé-aak. A mi a bábom szegény áldoatlai) javára esik, ss is eaak annak aaükaégsa kOvatks-íése. Ka mindet esetre emberi estltktáet. De t kumttitás valamivel töhb( mint t staktégte tmbtrittség, a még sokáig panrta eaaasény maiad. desve, Az 4{y, mely as ablak mellett állt^j (el van vetve, de az ágyi ruha még egéssen sima és igy nem valószínQ^boay-a meggyilkolt belefsküdt volna. A bálé-szoba másik.. ellenkező oldalán van a fürdószobs. A hálószobának két ajtaja van. Egyik jar folyosóra s másik u elfogadó tereiébe veset. A palota elió emeletén lakik s meggyilkolt > leánya : Pallavidné grfoé, A palotában nagy a cselédssemély-zet. A komornyik állítása szerint az Öreg ar reijdesen 12 óra felé szokott lefeküdni. Mielőtt aludt volna, mindig \| olvasni szokott Kulcsait, iratait és négy-rétüen összehajtott bórtárczáját, melyben reedeaen lÓOÖ 2000 frtnyi ösazeg is volt, as éjjeli szekrényen szokta hagyni. Mikor a huszár a komornyikot a tettről 6 óra felé értesitetfeTa komor-njik beszaladt a hálószobába és bor-zasstó látvány • tárult eléje. \'Az-^tfreg tír ott feküdt 8 lépésnyire a földön, ingbeli óh v gatyábaj). Kezei és lábsi össze voltak kötözve. A kezeket önzeazorjtó ezuj-korsüveg zsiubg .uyakjára volt húzva ék igy a kezek egéaz az állig fel volUk kötve. Az öreg ur\'arczczal felfelé, kissé oldal^ feküdt. Arcjta nem igen változott el. A kezek erŐseii megduzzsdtsk, az arcs kék szint öltött.j A meggyilkolt mellett feküdt a Pesti Napló esti lapja és egy franpzia könyv. Ugy látszik, épén az ágyba készült1 és olvasni akart. A komornyik azonnal fellártnásts s bázst. A pqrtáa jelentést tett s rendőrségnél. A blr nsgyoa gyorsan elterjedt miodenfelé. Kriszt János tvsréki. elnók, í ki a paJoU I közelében lakik, már bárom oeg)ed halkor értesült s szomorú esetről, s szonnsl felköltötte-, közelében Iskó Bizsgjich tvitékf bírót,\\lvei s helyszisére ájetett. Ajkkor már dát volt dr. Klbmpa orvos iö,\\ki azonnal Jhozsá látott ksél^stésl kisénatekhez>a> testet dörzsöljék ds villsnyaziarrUÍ hiába. Dr. Klempá felvette a látleletet, melyből kiemeljük a kővetkezőket: s meggyilkolt arczáu és kezén véruyomok látszanak és a, jobb ksr csuklója esés kösben megsérült. \| A rendőrség részérói Máltás Hugó rendőrtiszt kevéssel 6 óra ntán jelent meg a tett stinhelyén. Időközben s tvszék rétiéről még Tóth (leró és Januy Antal li tnegótkezlek és a bíróság fioat mát biizzálitott az eléuyomoiás reodéze-rei megindításához A rendőrség réátéiól még di1. Kovái h rendőrségi orvos Jelent meg, ki a hblteslst slspossn megvizsgálta. A meggyilkolt nak száját a gonosztevők a tötülközóvel bcgyÖmöstöltÁk. A jobb kéz teúyerin egy hét ezentiméter sséiss erős késvááást találtak. Ezzel egyldsjOle\| dsgemlitjük, hogy az nlcrstisztogsték jelentést tettek, a vizsgáló bíróságnál, bogy az utczán siy hosszú, vékony, rendkívül finom és éles kést találtak. A kést s bíróság tagjai msgvisagálták, Kgéizso nj volt. Minden srrs mntat, hogy s kéa okozts aat s 7 ezentiméter hos^ta vágást, mely s meg gyilkolt Jobb isséa látsslk. VsléaluO, bogy est s gyilkos közében dulakodáa kösben az\|öreg ur megtagadta, i igy történt a vágás. De az utczstiiztogafók még más tárgyakról is tettek jelentést. Tslálták ugyanis egy véres keutyüt és két kalctot. A kulcsok tolla ujdoast uj volt A bíróság megvizsgálta. As egyik kulcs s dolgozó ssobs, a másik ss elfogsdé terem ajtajába Illett, l tekintve, hogy * a kulcsok\' ujdonat ujak voltak, visáslsuyomst után készülhettek. Ktek a kulcsok mindig Berta Sándornál a meggyükéit huszárjánál állottak. Tehát ugy látszik, hogy Berecs kiadta ke* zébői a kulcsokst. Különben li ssvsit magaviselete, tettetett ijedsége, i as s kftrftlaéay, hogy a káléasoks mellett fc-J küdvén, a* halkét ssauait s iakkláái t áálfl A bifókág fezén gyanú a lapján Be-Báudéfjt azonnal letartóztatta, ds áls aemmf! gyanús tárgy sem találtatott is ruhája- sem volt vérrel befecskendezve. \\ A meggyilkolt szájából s kendőt cnak nsgy Seheaen tudták kivésni. A kendőt oly \' erővel nyomták s meggyilkolt szájába- hogy s fogsorok előrésze mind a felső, mind az alsó állkspocsbso netörött és; s nyel egésxen hátra nyoma* tett A szuilreg teljesen vértelen volt I Hogy Is huszár be volt avatva a dblo\|ba, abból a kürölméuyból [Is való* sainünek letszijt, bogy mikor fűteni ment, ckak rendellenségről beszélt, aztán újra bement a szobába és fél óráig! volt benn c^ak akkor jnlt ki azzal a tettetett két* ségbeesett Máltással, hogy a kegyelmes urat meggyilkolták, j A gyilkosok miután tettüket elvé-gbzték a hátnak az Albrecht-ntra néző oldala felé fenekűitek. A két emeletes palotának ugyanis két homlokzata van. As egyik —j főhomlokzat — a dísztérre néz, s ezen van s tágas kapa is. A má. sik homlokzat a lejtés Albrecbt-ntrs néz. Erről sz oldalról nincs kspu. A dolgozó szobából kimentek a gyilkolok i fogadó tirsmbe, mely a széles, tágss erkélylyel vén ellátva. [Ennek as erkélynek s karfájára akasztották azt ajz össze csomózott ujnji vastag kötelet, mély még ma lát* hstó volt. \\ ,! Eren menekültek le. A kötél untán egy kis kertjben ér véget, mely négy mater széles. Err^l s kertről szonban mjég le kell {jutnunk sz utczárs is. As K BI 8 n f é I é k. X Eakfivö. Martina bó t7 én ve-tette oltárhoz Pacsán megyénk köztiatteiet-beu álló jálat főjegyzője Oéson László msnyaasnoi^yát 8 ssa t b ib á.ly i Etelkát SztnUnihályí István legfőbb ilélősaéki bíró ar ktdvts leány át. Násznagyok voltak: Baán Kálmán földbirtokos és Oózony János boavéd airtdas, nászssazonyok : Baán Kálmánná ée Mtkty Detsőné, koszorús leányok : Qóaot Irma a vőlegény nővére és Bsán Msrgit s msnysassony utoks nSvére. Aa askstéai szertartást Gósony OytU pro-montori plébánia végezte ki raadkifttl »t/-p kitUnő egyházi besséddel fldrözölte az aj iftládi körben t mtnyasaaoay \|Mss helyszíni szemlét igen tisztán fog jup elképzelhetni, ha elgondoljuk, hogy Albrecht ul lejtől. A czinkosok k^r\'t végéről egy detzkábs kapcsolták bele vsikspocseii) ellátott kötelet, mely sl bas különbözik azjdőbbitől, hogy nincs csomókkal ellátva. Hogy a gyilkosok eiqen nieneküjtes, bizonyítja az ii, hogy vaskspocs t»u\|í)on erőien be van mély lyjedvo él niojnódva a deszkába, tehát vetlenül azt lehet következtetni, hogy kötélre ifceu jbigy súly neheiedett. Alt a ife iovéit, hogy i gyilkosok emn it utdn \| menekültek rolni fel pi lotába, telesen kizárja az a körülmény, higy s vaskapraok olyan klciioyek, hogy laokit s deazkábs él si erkély perem* telére alulról feldobni nem lehetett hanem fsát kelleti a czinkosok nak beakaat taniok, a kiknek boriaiitó munkáját nigyon megkönnyítette s sivító tiél éi nedves, h\'üvös, ceóa. koromsötét éj* ka. A biióeág tagjai megviisgáliák s köteleket és kijilsó kötél végét véresnek tálálták. Véfniomok voltak továbbá a! fNdöo Is,hol á kötél végiédik. Bizonyos! tanát, hogy miül áll az alsó kötélen uem \| Voltak görcsös, a gyilkos gyoraan eresz kMvéfi Is a löKélröl,; felhersiolU a tenyerét él ii Ily lebek tudvalevőleg nem iMktisk oly nsnsr gyógyulni, et li nye I mára vozetbelj a gyilkosoknak. \|! As erkélju találtak egy üres Szi-VMdoboit, meiyét i gyilkosok, ugy lát* un, klliitsttékj A komornyik álllláaa saprint a szivar de boz az egyll szekrényen iswolt áHanl. A kertben mutstkoió lábnyomuk) ól \'ndm Igen sokat Qehet következtetni, mert bírj iierint, egy rendúr korán reggel oda nujnt, éi s nybdok tóls is ssármszhstnak. ; A meggylllmlt éjfél előtt 11 éráig fenn volt a modlk emeleten véénél, rjtjlavicini őíjgröfnálJ A társalgás u örék ur nejéről (olyt, ki 28-án eite uu-xoii sl Bőcsbej A grófsönsk 89 én reggel röLiön távlrstnzlak. ]\| A1 halótt\'u hátnál egymást étik i látDgstők. A mlmsiterák közül it többen jrollsk már olt IA hás előtt s tömeg oly nsayou sisporodik, hogy a rendőrség Sli\|\| Jll elostlsltnl At Iréaejtal^a, si Iremáayek közt nki házaspárt. Az esketést szoros Kollár JáojDS földbirtokos édes atyjáaik sógoránál tartott kedélyes lz koma kövoile; magunk részéről is zaVartalaa I boldogságot kivétünk a seép frigyhez. — Kljegyzéa Góton Öáhdor a nagy kauizsbi kir. Uaék Ikvi osatályánál j alkalinttáskkn levő jeles és ttgybuzgé ikv- j vezető) a házassági frigyre lépett Qózoty Lástlé főjegyzőnek teslvérflesose, ugyancsak a héten tariotta eljegyzését Darázs Margit kisasszonnyal, Darázs Zsigmond OgyVéd ur kedves leátyávtl. Gratulálunk. = Beedörl blr. Folyé hé 2.". vzgyis húsvét ünnepén éjjel a kia-kaniasai , > agy-vendéglőbőli távozáif közben néhány tv. snea a aatét kapuazin alatt dulakodáat kezdett, , miközben Vebar Palkó György fajén oly módon sauratott meg, bogy a kés egérz fejbőrén végig hasittatott, miáltal egy 23 cm. hosaau vágta keletkeavén a sértés éMveszé íyes. A teJli sértés elkövetésével Hljri Fe rencz vádoltatik a a vizsgáló bii óságnak átadatott. — llymen Vávosunk egy kedv** fiatal-hölgyei U\'siss Irén k. a. a mult1 hétSB jegyoztotott el hager Adolf bécsi kereskedő fltal. Gratulálunk. X Dr* Lipp Vllmot ásatásai, melyeket a jples régésa már néhány . év óti folytat -Kssklhelyen, e várost ss arcbaeolo-gtai tudományra néave mind nevezetesebbé teszik. Dr. OLipp ujabban megint igen beesas koldeménynyel gyarapította a budapesti embertani museumot. A moatani küldemény 29 ktponyábél és több csontváz részletből áll. E ktpotyák arvél nevezőt esek, hogy összenyomott aaamOragUek és tulnyo mólag laposak ♦ még novesolesobbuk a láb izárcsoutoki a mtnnyibtn ezek a prachistó \'fiai népiajek jellemző platyknémiát (kerd alakú siposéntokat) mutatják. Ilyen „kard. /álaku" (két falől Ussaenyomott) sipetontjuk /á mai caivijisált népfajoknak ninosen, végy jegioljebb itt-ott kivételkép fordul taak elő 460 (ri kéupéii A Balaton-egylet addig jtlsnt-kezelt alapító tagjai következők: Bogyay István (Hakáp), gr. Oairáky Antal, Dőry L«ajos (Mosdós), gr. Esterházy Lássló, gr. Estsrhásy tássléné szül. Oreay (Sároid\\ Eeay Lámld (11. Füred), gr. Festetio* Tasailó, ér, Frotnm IPál, dr. Hsrtaegli Mihály, Uer. tslsady Fersnes, (L,-Tomaj), dr. Huray István, Jókai Mór. Jálios Gésa, Kállay Gyula, Krajy\'-Wenoklieiin Mária báróné, gr. Hádatdy Faétnba, Nedeoaky Jenő (B.-Ederie>< bg, Odtaeálehy Artúr, br. Puttáni Géaa (Saigligtt) Balamea Ádám (Alap), Simon Zsigmond atát (Tihany), Sttlty Imre, Totaky Aladár (B.^Edcrios), gr. Zíehy nep. János Ziohy-Krsy Irma gréfaő. O Blikevlmel magysr testié* re Isik keulapltéas. ABukovinábaa id«V magyar kUMöttségtŐI máim 28 t kötethető távirat érkaLu: Aa andráafalvaitk. igazolványait ma vittek el mafarlsités végett t rada-ulti kepltájnysághoa. A radaatai kapitány Ostmovitbá\', a eaartoviti hatéság pedig Béniből kapott utasítást, a igy intet már nem gördítenek pkadályokat as igaaoWányok ki-adása és ntfatősiléaa elé. A kapitány most niár nam kilrán munkaszerződést a kivándorló bukoviuai a^agy arák léi. Aa utiigaaölváuy okat kél atp alatt kiállitjt a t küldöttség alkalmasint pénteken indul el aa első csoportul. Igen kivánatjos Unna, hogy a bevándotlók\'k(l-Ibn vonaton ntaalistnának egyiaarre, mert aat-mély vtntltkktl több csoportban nagy neh\'a eéggel jár a ssállitáa, — A küldöttség tegnap táviratozott ja vasati igazgatóságnak, hogj küldjenek msgbitoUaktt a saáUitási módozatol magállapitása végett, — A bevándorolni ké ssülő tép tllg várja as indulást Köméül valamennyién, hagy addigi sttnvtdéeeikaal vége Itat aaon a napon, melyen útra kelbe\'ud ly ptbnnukba. tnárea. 28. aa nti köUrégekr pénat oaatotlak ki köslttk. Aa^ráalalván i Ugettgéayabbak kötött aegélytlölegUl 150 frtot oaatott ki Odesoalnhy htrettg. Klopj mérnöknek Ntgy Györgyhöz sSrt"t)»ö« jelentése sstritl Andrásfalváról ttiakéuei állanak: 560 lélek, köttsk340férámutikás Hadikfalvár ól 60, köatük 46 férfi j iBtansegjiti i^l m. kSSiak tftO fkfij FagadjtitaaH 186, karnak 10 fcimtnkk Hagy mifti ,M«mmc ittuk aaagóay iMUaá edakat ur* tfcve jeüatmé világot vet ár 8eideeaky La\|«» legújabb levele, ki ü tljb— % kóvstkeaftket ir\|t: Hallattak m^Kih, kogy at aUtti Örmény ftléaa érná a kiró tapriak mir régóta szaladgál-tk a rtdáei kapitány koe; •gyutt suguak-fcagaak. kegy vtsnatnrthaaaák saját ét idegen ersnitf bejárak raksaalgiiul magány véreinkéi Hmm ka legalább kenyeret i adaiaak eekik néai a tegadjistani kastély és aradalom ttsaka arat (a káré Kapnak), akik afainai gtedák re v iaira" a nagy megkárosításával kerekítették ki, tagoeittatták földjeikei ia! Da mikor oaak arról Tán a a tó, bogy eaután • 90 kraioaár napaaám mellett kapáltaeaák lakorieaa földjeiket, bogy aa ékaaŐ nép aaéi l ia vereenyeave tóduljon hozzájuk munkára • « ta ők járjanak munkások után tiaataaaégaa napsaim tiaatés melleit I Bogy a fogadjiatani urasági ól s kálóságról fogalmunk legyen, elég olviunuuk aat a két levelet, melyek egyiket Bereoskvnek, a máaikat Tomkáoak . írta, a melyek azerint éesrevevén aa oltani magyarok basa kéaaűlődéaét „sürgősen kéri, kogy az urakágnak tartoaó kötelességeiknek (étösstiuk vellik elagot, mari többen vannak, a kik tartósnak agy gyei mássá\', mindenek udett padig biaooyoa Székely László Istváo I (mond oégy) o. é. forinttal tartoaik már régibb idő óta. Ezt a négy forintot kéri a földesúr két aajátkeaO levélben, bogy minél élőbb postán megküldjük neki; annak a kérésnek támogatáaára fordul levélben Tom-káhqa, aa aadrásfaJvai lelkészhoz ia: „azon kellemetes várakozáateljes reményben, hogy géréeét méltányolni ée támogatni fogja. „íme i fogadjiateni földesúr mit meg nem tesz négy forintért, fordulván érte Pontiuatól Pilátusig \|k hal a löldeauraságnak olyan nagy kárt lálssik okoani a sokat em lege let négy poriul elvesztése: milyen nyomorult aoraw leket a szegény pépnek, amely ilyenföldes úrra mórul! a • a A esángó bizottsághoz Eötvös Károly] Oraa. képviaalő aa alább követkeaő kötelező beadványt küldte, melyet a biaottaág márna. 29. ülésén kOeaOnettel éa kalyaaléasal fogadott,! elhatározva egy saeramind, hogy a mágnások at, osaládokat, intézeteket stb. eeeüegaa ajánlataiknak aaintén ily kOtalaső alakban való banyujtására kéri. „Nagyméltóságú Somaaieh Pál orasággyQléoi képviaalő úrhoz, mint a eaángó-magyar biaottaág alnOkékez, nyilat-1 fcoaata Eötvös , Károly meaősaent-györgyi (vesapiómmegyei) birtokosnak. Kegyelmes aram I Minden netaláni kétely nek éa biaony-iatanaágnak elejét veendő, indíttatva érzem magamat, teljes magánjogi kötelesetteéggel a követkeaő nyilatkozatot tenni. Aaon eaángó eaalád réssé re, a melyet a biaottaág hozzám ttaait esetleg, én Vaszprémmegya Mezőszent-OyOrgy közaégében n lepaényi vasút állomás tőezomaaédeágában ingyen adomáoyul teljes tulajdoni joggal adományozók egy liáaat két asobával, konykával a négy darab marhára faló istállóval, továbbá legalább 600 négyszögölnyi beltelket s végre 4 holdnyi (holdját 1200 négyszögöllel számítva) első minő-ségO szántóföldet, öszaáesen mintegy, 1800— 2000 frtnyi folyó belyi értékben. Ha pedig a települő ess iádnak pénze vzgy igyekezete és munkaereje van, kajlaadé vagyok neki 10 msgyar holdnyi első minőségű szántóföldet IS évi törleaztéare 6% kamatra folyó áron eladni, óhajtásom, bogy a kijelölendő OaaJádnak legalább egy munkaképaa férfitaga legyen. Megjegyzésem végűi, hogy as adományozandó földet haladéktalanul átadom, taljeean kényelmesen lakást és korlat ia adok lögtűn éa ingyen, az adományozandó házat éa kallóikét szánban oaak egy év múlva adhatom át, illetőleg építhetem föl. Kérem eaen kötelező nyilatkozatomat a oaáogó-bi aottség tudomására juttatni. Mély üaatelettal Budapest, 1883. máicaiua 28. líistalő híved CatvOe Károly a. k. Pótlólag Usatalettal asegjegyaem, hogy a kijelölendő eaalád uti költség ét is viselem. Kell mint feni. JEötvöa tároly a, k - •mbar bérire k min Utak már fotograáákat. Legalább a aaár addig laU kísérletek bizony! lőtték, kegy aa ember báréi ie leket ugy praeparálni, begy a fényképezésre alkalmas Ugyan. A bőrt a kiszemeli helyen aóa viaael l aautáa gyenge aalétromsavaa ezüst oldattal kell megnedvesíteni, mire a fotográfus igen könnyen vitetheti a bőr réaalatre a kiránt képel. Aat állitják, hogy aa ember bőre sokkal alkalmasabb fényképeaéere, mint pl. aa amúgy praeparált papiros X A asOlOk megújítása. A földmi veléaí miniszter aa oraaág miudea részében megkísértett különféle fillosara irtáai módok eredménye, illetve aradméaytalanaégiből meggyőződött arról, hogy a fillosara véaa mag-gátlására aa irtások egyetlea módja aem nyújt kell! bistositékot a a véaa oaakia a sző-löknek allanálló fajokbél való magijitáaa által irtható ki gyOkeraeen. Ennélfogva .re® daletet intéaett valamennyi vinea)lérképezdé-hea, melyben meghagyja aioknak aa amerikai elleuálló azőlőfajok azaporitáaát, ellenálló magonezok neveiésói, aa ujabb oltáamód tanítását éa begyakorláaál a egyaaaramind utaaiija aa igaagatókal, hogy a határukban található „Nádor tabella* ellenálló\'azőlőfajt gyűjtsék dasse a igyekeaaenek aat mielőbb dlaaaporitani. A már addig baérkaaett jalen léeek aaar int a budai Vinczellér-képeade, bonnan az Izabella lagelaő al terjed éeét nyerte, évenkint 1—2000 darabot küld szét résele tenkint egyes megrendelőknek. Eaankivűl leginkább Alaó-Lendván, Nagy Kanizsán Czegléden van elterjedve, mely utóbbi képaa évenkint mintegy 20.000 Iaabella venyigét szolgáltaim. x A aelyeoabogár versenytársa A párisi Ecole pratique d\'Aoeli ma tation egy tagja, a mint írják, Afrika partjain egy pókot ledeaett fel. melynek hálója a aelyem bogár által előállított sárga selyem szálakkal vetekedik. Aa eaen pókhálóeaájakból alőálli tolt növelek bemutattatváu a lyoni aelyem gyároeok saindikátuaénak, ez ami igen elli. merŐlag nyilatkoaolL A mint mondják, rovarnak meghonosítása nam járna nagy ne héaaéggel. Majd elválik I — A verea borhoz haaanált bordókat fehér bor tartáaára kétféle módon lehet alkalmaasá tenni. Aa egyik abbau áll. hogy egy hektoliter űrtartalomra {egy negyed\' — egy fél kilo aaóda vétetik éa 1-»1\'6 liter fonó vízben feloldatva egy negyed óráig mozgatlatik a hordóban ideatova; eaután a hordó meleg vízzel toló töltői vén, igy hagya-tik 48 óráig. A tömény aaódaoldat szétbontja a vörös bor feetanyagát, a a két napig tartó lugoaás állal még a fa likaoaaiban levő fssték ia aaótboatalik. A másik mód a festéknek aa vak ban való feloldásában áll. E végből agy hektoliter Űrtartalomra egy negyed kiló aóeavat vagy kénaavat töltünk a hordóba agy fél, liter viaaai. Eaután a hordót jól megforgatva meleg vízzel tele töltjük éa állani hagyjuk. Természeteaen, mindkét mód mellett addig kall a bordót a sav kiöntése után meleg viaael kiőblOgetni, a meddig a via tisslán nem folyik ki, Ezután pár liter bort öntünk bele és a nap folyamán tőbbsaOr megforgatva magkóstoljuk s a Bordót oaak aa ssetben használjuk, ha a bor minden mellékiztől ment marad. ss As Idd fegyvargyakorlatok ujabb fsaéelhanéa aaarint legnagyobbrésat fejje* ladotscályokban fognak végbemenni. Aa aj esredeSaél a agy súlyt fognak fektetni as ai ed gyek erialakra is. A badosatály gya-terlelek kórOsstSlvháiénél a nagyobb hely őrségeket fejjék kOapyat gyanánt kijelelni, kegy lehetőleg mind a kérem fegyvernem f\|gy#U legyen. A levaaaági hadosztályok afp 17—SS-a koat fognak megala kittet ni a ki nak i iákéiban. A gvalogesepatek, melyek a kadeaalilyekbe bersadeltelnek, fagy aer gyakoriéira ktakasf tartalékosaikkal lógnak bevonulni. A aa. kir. honvédség, a fralwgó mOhaágksa képest Minién beoeata-tik a keraiatW — fényképsk eanhari testen. Meat a/ »MMHak nav^gyeáet, psi sasié táteaó tsi kkm Msjhdpofchaf tttttas, = Elaaéa órát kéaaittetetl egy Ooft Darína nevű ember Piovideceebao. Magaaa óra ugyan már mintegy kéteaáa éves, da uj gazdája különféle készülékekkel ós a villamos erő aegiteégével egéaaau álaJakitotla oly mádon, hogy aa előoaarnokból aa egéaaháa-tartáat kormányoaaa. A báa kapujának kinyit-tása és bsaárása aa érát felkussa. A matató lapon belaJ levő kénaűlék aalrkllatkor aa alőasarnokot megvilágítja. Kora hajnalban, midőa a melédeégnek föl kall kelni, na óra a asslédsaebábán aseegetyOt boa moagásba. Egy áréval később más helyen aJkalmaaott eaengatyfl által f Láziak»t költi lel a iámét egy fél óra múltra reggelire bivja őket Ugyanez éra ösasakOfietéabea áll agy más a luft uonos szobájában levl órával aly módon, bogy mindkettő egyaaerre ül. X A Kanrtáallaápalyba való bevándorlás. A tőrök kormánynak igan sek baja van a bevándorlókkal A kelé i élal misaiieiamaaa éa varáasn aa agéaa világ aaavargóit Kooatantioápolybs gyűjti s már saayira aisasporodotl aaámuk, hegy a török főváros amúgy aem valami hiraa kOsbiaton-aégát raaaélyaalaiik. A porta moat köriratot atéaatt a külföldi hatalmak képvieelSibea, islybeu kiayilalkaalatja, pogy eaután eaak aly idegea illetőségű egyénekei fagaak a konstantinápolyi hatáságak a városba boaaá-, a kik ki tudják mutálni azt, kegy van mikéi élaiok, vagy begy tat bietea káreset farváatk. A parte a katársaala értelmében a Keaat aaiiaápoly be érkeei kapókat asgüai alá kgják. O kdtkáa legtöbb van 01—stsnág-baa, bel 2B mOUó! lakóéra 341 jut, Fraooaia oraaág ban 88 uiilliéra 8panyoloraaágbea 11 millióra 100, Németoraaágban 41 millióra 114, Angliában 32 millióra 160. Auaatria-llagyarnrsaágban 86 millióra 132, Orosa-oraaágban 86 náilliftrs 41, a Törökországban 28 millióra oaak 4. X 900,000 kellé ée assrkau Hogy mire kall ea a óaomó madár, magma* gyaráaaa a „Moaikovadktja Qaaelta,, maly a hó 22-Uű azájnában a kővetkezőket {elönti: A mosok vai aaáiayaekaraekedők körülbelül 200,000 hollót éaj szarkát óhajtanak Ossse-vásárolni, a a dologban a vidéki saárnyaa-árusokhoz fordultak. Egy pir lelőtt vagy agjonvert hollóéri a moukvkí kereskedők 5 kopeket, egy [jár asarkáért 10 kopeket fiaatnek. Azt nem; árulják el, hogy a húsát vagy a tollát akarják e a czár koronázásánál értékeaitni, annyi \' azonban biaooyoa, hogy a ?j)0,000 aaarka éa\' holló a ezári koronázásra vklók. Azt kiazik, aaak- a szárnyasokat falftjatOlik éa népnek folűlmulbatlan oaamage gyauáni fogják feltálalni. gnakat iettari a kMaiágj Bizalma, malylyal (<Uűptolefl\| arjól taéMtallb, hogy a nemzet zömének trztletét (ojmá!{aoJjukL Elég azt jtetdaaaam, Hogy a jPaafi Hírlap" igeg fog jeleibi a Majomnak a járőré ik ugy poli likai magljlarjáaa, mint (artalmaaaága által. Veaéroaik\|isin)iet BaUsioaj Gusztáv, Eótvöa Károly óJTöm Kálmája, kitűnő bubliciatáink Írják. „A L Házból! T^f rovatban, melyet oly gyorsa magkedvellek^plvaaójok továbbra ia Searron fog irni a parlamenti ülésekről Tároaarovktában naponkint két bárom, gyak ran négyl jobbadára eredeti tjürozaoukket kőzöl a „tfeali Hírlapi1 Állandó lárczairónk •órába tamoanaki1 Jüan Elek, Kűnyves Tóth Kálmán, Kűrthy eAíI, Mikszáth Kál mán, Radn Aantal, Szákig Jánoa, Tóth Béla éa Váradyi Aalal Frknkauburg Adolf jelea iróok ezenlui aaintén a IPasti Hírlap0 tár ezzrovatjál fogja gazdjigiuni közleményaival. „magaarangu" a musaka köz- — Hőt ld hírek. London középületei 200 fótjyi gyalogaág által őriztetnek. — Aa árvia által elpnaatolt Ho-pbsty köuég (Zemplénm.) lakoeái Sóstófalva név alatti egész uj községet alapítanak. — Rómában az apostolok templomában egy Palombi nevű órás öngyilkos lett. — Fo só-Örményország Cha-dáqne helységét \| hógűrgeteg elsöpörte. I4\| Déván egy (tfipészmeater féltékeny-ségból leharapta \'felesége orrát. — Nápolyban már egén tavasa van. — Eötvös Károly orszáiggyQlési képviselő bír tokára egy csángó családot telepit be. (Bár követnék taások is nemes példáját.) — Turgenyetv Iván kiváló teheú ségO s népuerfl oroez iró halálosan be teg. — Orosxországban szibériai pestis mntatkozik. — A városnnkból Vesz pr-émbe költözött lovardában nagy szerencsétlenség I történt A két gymnastikas Carlo testvér, a magasból lezuhant az egyik karját jtörte, s a másik agyrázkódást szenvedett. — Temesvárott e hó 28 áo nagy zivatyr éa ágihÁbora volt; a villám töbnazör lecsapott s jégdarabok is sűrűn hullottak. -—. A felsó vidékekről még mindig tart a kivándorlás Amerikába, i- Romániában aj szólóbetegség támadta meg és pusztítja a szőlőket — A finn gárda több tisztjét nihilista tendéjicciák miatt elfogták. — bó 29-én - A német zaidók a szombati ünnepeket a keresztények vasárnabjára, -szándékoznak áttenni. Az eszmét különösen Berlinben pártolják. — Párjában\' régi római ozirknsz nyomait a akadtak. — Az iskolai páleza-bfletetéa visszaállítását a lapok nagy ré sze elitéli. 4 Aliakolczou, f. hó 28 áu földrengés volt. ~ A asz ti iában a •lefolyt esztendőben mindössze 29 046 em bert Ítéltek börtönre, — Kossuth Lajos a nagyváradiakhoz, levelet intézett, melyben a neki küldött aranytollat megköszöni. — A elmúlt évek tapasztalatai ttán igen Jó ezflretet vártak aa idén á szakértők. — A peru sah nem jön miit tervesve volt, Eorépábs. -vvA székei-fehérváriak az pj, épületben kivégzett s a kerepesi temetőben ny ugró fehérvári ssabedsághósök sírja fölé emlékoszlopot állítanak. — A Köztelken (Budapest) kosárfonás! tanfolyam nyittatott meg a napokban. A vidéket Is elkelne. — Marosvásárhelyen a katonák közt véres verekedés történt. Szász Károly jelea költónk e filte meg ezástíakodalmát. — A Világvátjosokb.ól a LPékti Hir.lap" számos eredeti táuirati tudósijástlféa helenikiot több tárosalavjikt közöl. Bérlim lavelLaŐnkt Tá bori Robórt, Páriái levélezíjnk : Arányi Mikaa Londoni javélezŐnk: kádiéf L>pót. Chicagói levelezőnk : Sárkáuy Fajjkaa. Közgzzdaaágí rovatunk tartalmasságát és réjlozatoaaágát rég óta méltányolják olraaóink. Azon le-aaűnk, hogy a gázdftj-közöniég továbbra ia föllelje bépoe mindazt, a mi érdekli. A „Pesti Htt-lap" napojikiht két ^ljea iven va«ár- és (Ünnepnap harmadfél-j három iven, képekkel í éa zanamelléklettel jelenik meg. A „Pesti Hírlap" saerkeaztőaéga: Boroalyáni Nándor fósaerkeaaló. Dr. Kenedi Géza fala lőa azerkasatO. A „Peati Hirlap" előfizetési árat Ápri—decz. \| érre 110 frt]50 kr. Ápr —azept. \|j érre 10 Irt, Apr.-4jun. \| évre 4 frt 00 Sír. Egy hóra 1 irlSOikr. A „Ma gyzrorazác éa k Nagyvilág" képes hetilappal együtt: Apr.—-decz. I évre I6\| irt, Ápr.— azept. { éfre 10 frt. Áprj—jun. \| évre 5 frt. Egy bóia 1 frt 70 Jkr. dőfiaetéaek a hó bármaily napján elfouattaloak. Az alőfiaetéai pénzeket íegoaélazerünb postauialványnyal a kiadóhivatalba kűldapi, ily ozim alatt: A „Pesti HÍrlap\'1 kiadólivaialánakl, Budapest, Nádor-uuaa 7 szám. Mutatványszámokat szívesen l\|Űld iégyen a kiadóhivatal. Légrády testvérek), a „Peslil Srlap" kiadó-tulaj donosai. I + áraay Jáaes össses munkáinak eaen alaő teljes diszkindátja 8 nagy oyoloaad rétfl yaskbs kjltelbeni vagy 36 fűaatben ja lanik mag a Következő tartalommal: Ösaaae kisebb Altemányek.J —j Toldi, Toldi relme, Toldi patéje, Buda halála, Murány ostroma, Katalin, Bal. iikazló, ! ElsŐ lopás Keveházki Bolond Isiéig Elvészett Alkotmány, Nágy-Ijlai\' oaigányok, Jóka ördöge, Kóbor Tae>áa, iElegyda darabok, Próaai munkák, 8l»kapero-fordÍláapk: Hamlet, Jánoa király, Bszt.-ijváu-éjt álom, Aristoplianaa vígjátékai. Egjrea kötetek vag^ ftaatek külön nam kaphatók., Egy-egy föaat ára 60 kr.; aa aláírók aa öeszea 8 kbtet vagy 36 föaat megvételére kötelezik magukat. Diaaea bekötési Ttáblákról gond^akodya leaa. Aa utolsó kolethea vagy i füzethez a költő aroz-képe fog malléaa\|tetifL Í4 (Kapható éa megrendelhető Fisehel Fülöp könyvkereskedése által Na^y-Kanizsán éa Oaékloínyán.) A \' Bek II Idelel \|. Gyomorbaj; ellen. Bggdr sspda-nasztiljlái; legkells mesebb sner gyomorégés,, gyomorbetegségek diipepiia ellen, a rosss emésztés mio^au eeo-lében alkilmaaandó, ItUlÜnüsen pedig a bor mérféklejjen élvezete uUn a borsav Oai torlódását akadályoaeák meg. — Eredeti karionokban 80 kr^ aa alább [jagyaett rak* tárakban. K tí h 0g óa rikisdIaég torokfájás allaa lagföbb oldó aeer &ger maHpeaatillái. A betegnek nem válnak tarbévé, gyomersavat b képesnek magasadályoasák a lágaéai szervók kiazárauáaál. Nsgy-Kanissán kaphatók Prigf Béli gyógysaerlárában. \| I Az alaptőkénél aaonbeu footoaabb, a míadan vállalatnál előfordslbató vaaataaégak-nak (sdeaéeére szolgáló tartaléktőke; arról némely takarékpénalár alig vagy legalább nagy jOredeünékaa képest aránytalanul gon deskodik, sőt néms ysk már megkiséralték a tartalékalapot, vagy nagy részét osztalékképen kiszolgáltatni 1867-ben takkrókpéustáreiak tartaléktőkéje 606,903 ftraj 1881ben 5,794,996 fira rugóit, s igy még i867-ben az alsptőkének 8IVál nikotin, í88l-ben már esak 27 T%-át képezte; mig ellenben a tartaléktőke a be tétflasaagaak 1867-bjaa 0.9^-át tette. A tartalékalap csekélysége, egyék lé-oysgaa hiányok uieliett, leginkább kitűnik onnan ia, bogy Poroszországbzu a tartalék-alsji a baléinak (Traior aaarint 1875) 6Al^-át Ausflriábad 4.52\'l-ál, Fraoczíaorazágbeu 3:67, ál alkotta. !Innen aradnak folyton ajtón indítványok, kogy a tartalékalap, a betétnek legalább 6"J át képezze, az évL-\'tiszia-jövsdelelnnak legalább 10„ a tartalékalapra fordít testek ; éi a tartalékalapnak növelése , mindaddig tartaon, mig a tartalékalap aa alaptőke nagyságát eléri. A tartalékalapnak ily megbaláioaott részszel növelése a mily önkényes, indokolatlan, épen oly cjzélszerűtlen is, mivel aa aem aa üzlet veazélyeivel, sem a betétek nagyságával nincaen öaazefllgg^sben; valamint nam csélszerű a tartalékalap nOVelósénsk megazűateléae ia, ha aa már az alaptőke magasságát elérte, mivel ea által a tartalékalap rendeltetését bja nam töltötte, annak as alaptőkébea alig van köaa a mig a takarók-Ipénatár fejlődik, oljvallao fejlődnie kall, mig peginkább felel meg a tartaléktőkére vonat-kozó aaon inditványpzott törvényes iotézkedóe, bogy as a betétnek legalább 5«-At képezze, Imivel ez tapáaatalsjű adaton alapul, a meay-lyiben a legnagyobb kárveszély mellett is, rílj nagyságú tartslékalap a külföldi példák után, minden támaszthztó igényeknek éa aaéíyakaak "teljesen megfelelt és eddig kialégitŐnek találtatott. A mi pedig takarék p é uz tára ín k nak ^ balét öeazeggel foganaloaitoll hitelműveleteit íilletij azok föágap azerint követksaőkban nyilvánulnak: 1067 ben 63^644.042 ft. betét mellett jelzálogűzletbo helyeztetett al 24,667.611 fí., vagyis a betétnek 88\|-a. 1861 -ben 284,062.875 millió ft. belét mellett 87,327.561 A. v.30\|. Fraucziaorazágon éa Anglián kivűl, hol a betétek állami pénztárban helyeztetnek el. Európa egyéb állajnaiban a takarékpénztári betétek nagyobb mérvben alkalmaatstnsk a jelzálog üzletben. így Hamburgben a betétek 852. ScIiTveiczban 71 J-s, Bajorországban 63$, Poroszországban 52}, aőt Esaak-Amerikában \|is89\| Vaaa részt ai jelzáfogűzletben. Svédorazágbato pedig a betétek legnagyobb része oaak\' jelzáíogüzlelben helyez-tátik el Hegy nálunk ia betétek ily nagy mérv-Ibön vifszafizetési zavar nélkül, jalaóJogűz-leibe olhelyezhetőU a takaritáara irányuló állandó elhelyezést; keresi kis betéteken kívül, ehbea főképen \| még aa is járul, bogy a takarékpénztárakba árva-alapitváuyi pénzek, I bírói betétek ia gyűmöloaözően a baaaza időre ekötve alhalyeztotnék. Ha pedig takarékpénztárainknak 1881. év végén — na alaptőkében, tartalékalapban, nyugdijalapban, baléiban éa tolyó azámlában — lavő összes pénztőkéjének, vagy is 334 millió ftban felszámított értéknek mikénti üzleti elhelyezőkét kereaaűk, kővetkező érde-kea képet nyerünk : 1. Váltókban volt elhelyezve ebből 112-9 mii. vagyia- 29-92 2. Jalaálogköloaőnban 87.8 mii. vagyia 23 2\| a. Értékpapirokbaa 72-8 mii. vagyia 2\|-6\| ( 4 I Kötvényekben, éa f. saaOi. 5. Ingatlanokban 6. Kéasptuaben 7. Kézi zálogban 83 mü» vagyia 99{ 10.5 mii. vagyis 3>2f 9-9 mii. vagyia 2 7\| 8-2 mill vagyis 2-5} I r o d alom. - Mfaoléd felhívta a „Pesti Birlap" ápril—junioii folyamára. — Aa uj aagyad kOaaledéaa alkalmából a „Pesti llir-Inp\'-ot olvasóink toVábbi aaives figyelmébe ajánljuk. Aaok maradunk, a kik voltunk t előhaieaoaai aa igaaafgnak, mslyet pártoktól éa kórmátytól teljeeaa fűggatlen állásunknál fogva magmeadkaláaa jobbra éa balra agyaráét. Senki máa éraakait aem szolgáljuk, mial a nagy kűaőaaigéit, melynek Bsaaaaégo a nsmasi. Erős augyir tsmaaü álláspoalua-Iái, asabadelvtségűnkei, minden Makaaal éa láraadaimi eaaláiy iriánü réaarekajiallaasá- TakarékpéiislAralnk asrr-veséaékea. Irta dr] Osrlócky Oysla mfligjeumi tsasr. A „Gasdaiági Mérnök" után. (VlMykiiB). T\'l A séd én, a takarékpénatáraknál a betevők jaglinnk Walosiláiá végaü a aaűkaéges törvényhokási intéakedéel főkében nem az alaptőke él tartaléktőké B^agállafitására néavav, kívánom, lén ennél sokkal fontnaabbnak tartom épaa a katevők Jogainak kellő biatoai láaa végefl, a beteli összegeznék miként alhalyaáéaét, ksnsléiét törvéoykosáa által megéllapktal és a kOeéaségnek se uini teljes ilákm ayajlial \| Értékpapírokba nagyobb mérv a elhelye-aéat vehetünk éaara, Frauoaiaoiazág, Oroez-oraaág, éa Hollandiáé kivűl, melyekben a takarék betétek egéaaan, Állampapírokban balyeaeodők al feaaak Amerikában, bal a forgalmi tőkének 36\| Olaszországban, hal a forgalmi tőke 30\| éa Poroszországban, kel a forgalmi tőkének 23\| helyaatetik al éllami vagy egyéb bialos értékpapírokba. A Ipmbarddalét pálunk szinte kis ki-terjadéaae) bir (I-M) kelalt a biztos Oaletban a forgó tőke aokkal nagyobb mérvben vehetne réaat; igy Auaatt\'iában a lombard űa-leibea a forgó tőkénjsk 4\| Poromoraaágbea padig 8f-a szerepeli \' Nevezetes, hegy a nagy viaaaaűaetée mellett faűutáo a jriaaaa6setéa a belevésnek 96{-át képezi) ia, takarékpéaatárainkaak a a kepeit uagy értéknek 2-7\| e< (8 millió 900 eaer fia^ elégendő valt késspéosben kéaaan tartani (Fq\'lyt köv.) N y f 111 ö 1883-lkl frlM UII^H szolyvai. polenai és iuhi Erzsébet ásványvizek éia«Mi kiállított üvegekben megrendelhetők : Ifoakácasa és Eyiragyáázáa a k öz puütboí. a fi ókrak Úrból Jtotsalko Károly. . ■uokácsi\\radal. ásván vizek 134 S~4t \\crloje. \|_I 1 -!—1—ji A vasúti menetrend. Kiiiilt \' fpfm itílj — . Gtkttík indul * a) Wwujh.lj- Bvm I. 13 ú. 16 . . I 111 délután «»ty. voun) (tiBIIÉ) 8. 10a. só p. II o. Ii. «m 1 oal . , ii. r. ÍÉ\'M _ I Mayk) \' J I 4 4. II p I 4. 11 p rcg(»l m«b vonul >) Bsrcs Blcs- ■jbklj 1. II 4n II 4. 5 p 4jJt ! mmm nwl ti \' Só ti p 14. lik. »«(ty vonal <«x. v. ZA- . MbjWI) l l 4. 41 p 14. U p J. d. \' \\tgy. roeal ll a) OpaM- \\ Prtgirhoí I. 14 4 p . I 4. 4lp ! aw. v«h 3- 10 4-10 p 10 4. M p MM . g) ;M vonal a 4 4. ai P.4 4. 17 p. n-KKl tmm mii, (». v). • t) Prkfkrhot- BpMt 1. ö \| sj p. 4 1 p. raggal\' $ jva romai a. I 4. 14 p. a 4. i I>. d u. : mMl raal I im v.) 11 lap rytl , vegy. «aat -.. 114.10 p. i \| i Felelői uerkesztő . VAKOA LAJOH. Tármaerkeizlő: UOFFJIAB1V HéR. •) Aa a rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőiiégct a Szerk.) tlkvbeo A-f 1320 hm. áfaU feltett KováA Elem féfj. Qoaee Fereuonő tulajdonául falvett 768 frtia becsüli váltiég kötelez tngzilsfi 1883. éti április hó 28 ik napján d. a. ID óéikor kabáton a közaégbíré hámnál felperesi ügyvéd IKrosetz János v. belyetteee közbfv jöttével \| meg tartandó nyílváno# árveráééa. eládalni fog. \'Kikiáltási ár a fennebb kitett beceár j Art erezni kiváaék tartoznak a bemer .11 át kfopAnzben vagy ávadékképm papaj-bau a kiktUdOtt kezéhez leteqaí. Vatő kötelei a vételárt 3 egyenlő résjtj-lelben, tnég pedig az eliót aa érvérét jogerőre emelkedőétől czáinitandé IS nap aíafi, a máiodikat ugyanattól ixámílandó 60 bm alall, a harmadikat ugyanattól számítandó 00 nap, alatt minden egya részlel után ap árveréi napjától számiUudó 6\| kamatokkal egytitt ea árverési feltételekben meghalátfoi-•ott helyan ée módozatok szerint lefizetni. N. Rauizsán a kir. trvizék mint tlívi hatóság\' 1881 évi november hó 29. 139 l4-l iKVERÉSl HIRDETMÉNY 400 rnetér mázna I-ső rei^dQ gzéna eladót Puszta-Annamajor tL p, Leteüye. A nagy katiiasaí kir. lezák tkvi jeeat. réeeécől közhíué tétetik, hogy Zakál .fyala leteayai lakói végrebajlatónak Czerpán Pál OrBköeei végrehajtás eaenvedl borsfái \'lakó-•ok elleni 27 fn 50 kr. töke, 1875 éeepi. 10-tól járó 6% kamatok, 26 frl 30 kr per 21 írt 60 kr. végrehajtási 8 Irt jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a teel neveseit kir. tmék teri-leiéhez tartozó oltárai 16 sztjkvhen I 1—8 eona. a. felvett ingatlanoknak Caerpáxr Páll illető, tarteaékkal 453 frt 60 kita becsült tele réeze aa 1840 évi 60 l az. \|()l §«a ér leimében 3lí2 izém a. Csdrpáui György áa aeje állal bejelenteti idényre való tekintet nélkül 1983 évi áprilii hó Itt aebjánjd* o. \' 10 órakor Q\|iároeoa a kOasóg hásánál, felp. Zakál Oyula v. hely- közbejöttével megtartandó aytiváaoe átverésen eladatni íog. Kir. tttók mint tkvi hatóság. Kagy-Kaaiuán 1882. decz. hó ti An. UH ntKiami «it4»sr1 had kása InaMt. E»saf^fn •• e4y ■fel a Jk hiti o"t)a44Mw, kví a \'lalfHyit kúaAt tartafa a eíj\'iít! arverftsf tlyaill s • Ujmk Masaynál kMiáesM mtm \'mm aMal (Wim. I Mtvárar a. Wltaaa Msasaáse latésttfc ÍM C^T JI28 is Érk. nov. 14. 1892. iBVERÉSl IIIKDETMÉNT A neg> kaniasai kir. trvaeék tolékkv >iatál>a réeiéról kúkhirrá tétetikr hogy Kro telz Jáuos Zalám. I. tigyészének ez Öaszeei ett árvntár nevében végrebzjlatÓQak OOnt f"eren0s végrehajtáit szenvedő jpOlOekefll akós elleni 300 frt tőke 1877 évi juni\'is h í-ik napjától járó kamat 11 frl. 62{ ki régreliajtáa kérelmi 10 És a. 00 kr. jvlmleg i még felmeittlenéö küllségek írán\'i végr< laj\'áfci ügyében a lehl nevetett kir. Irtssél erQletébee tartozó pblöskeíői 9. sz. tjkvb K f 1, 3 ior B ée 067 b lirsa. a\'att l-l vei ngatlanokból Güecz Fereneaet illető.2t>7Ir 15 krra beeaOlt fele 1803. évi április hó 24 lapján délelfiit 10 órakor falperasi ügyi iioietz Jánoe v. belyetteee közbejtatévei P( öskelőn a kDzaégbiré házánál megtartaed lyilváuos árveréeen eladatni log. Kik (állási ár a fennebb Jótett beceár. Arvereeni kívánók Urtoanak a becai 10) át káazpénzben v. óvedékképei papii iau a kiküldött ket« bez l-?tei\\ni. Vevő kötelei a vételért 3 egyenlő réai letbea, még pedig aa elsőt as árverée jo\| ir6re emelkedésétől számitandé 15 nap alá i másodikat ugyanattól .30 nap alMl, a hl tnadikal ugyanattól 6Q \' nap alaV, mindi fgy»s léas\'et után aa árverés napjától ez. tnitan^ó 6$ kamatokkal együtt ea érvéré fellételekbe>. meghatározott helyen és mód iátok ezerint lefizetni. Kir. tsnék miut tkvi hatóság. Nagy-Kaniaián 1882. évi novemb hó 22 én. 138 1- 810. tkv Érk. 1882. drezember 7. AEVEBÉSl HIRDETMÉNY A nagy-kanixMii kir. trvezék lelekki >»ztálya iészéről közhírré téleiik. bogy elme >teg Fájli Antal képvi.e\'etében Kro»ec \'ánoe /a\'ain. t. Ugyóoz végrehajtatóaak Mag \'ános végiekajiáat sz^nv^dll karosi laki! illeni 200 Irt. iÓke tőke 1874. évi január h 9. napjától 1877 évi julius l-ig I2J azonii irdig h\' kamatok, 16 fi. 45 kr. per, 1 fr »& kr. ingé légi•kajtáa kérvényi 10 írt G »r. ingókra végrehajláa kieérléai 13 fr Í2 kr. inga\'len tégr»hajiá* kérványi 9 fr Ml kr. jelenlegi, s még felmerülendő költ•éw* ránti végr«ltajiáai ügyrben e fent neveze kir. trvnék tetlHeUliea tartozó karosi 2301 lik (ben A f &90 ilir. váltaág kötelee Jáiioi lulejifouát (téperŐ 3\'Jil frtra beasU \'iiga\'lau lb83. évi április hó 26. napján d. 10 óiakor Kei Ősben a kö/s\' gbii\'ó házán h\'lpereri üg) vid KtoiiOt János v. helyette közbejöttével megtartandó n) ilvánoi ár ver ren eladatni fog. j i Kikiáitáki éi a fennebb kitelt b«-csi Ár vérezni ki vái ók Urtoznnk a bi-Osi 10" át ké»zp«\'i ébfii Vagy óvadékképoa papi ifan a \' ikQidött kézéhez letenni. Vevő kötelei a vételért 3 egyenlő ráe ben még pedig; aa elsőt Az árverée jogerő; tmekedéeétől szimitandé 16 nap alait, másodikat ugyanattól 60 nap alatt, a ha medikai ugyanattól 90 nap alall minut ^gyea rémlet után az árverée napjától m miiafidó 6§ kamatokkal együtt az árverl le\'tételek ben meghatározott helyen ée mód rátok szerint lenzetnf Megy-Kaniz«án, a kir. tívmék lk »miálya 1882. d-ci. hó 20. / \' 181.l-l ÁRVERÉSI HffiDETMÉNÍ A m. kaniaaai kir. trvmék llkvi okziáljja rAaaetŐl kürhiiré lételik hogy Jámbor Kaiajm negy-kaniáAai lakóé végrelmjtalónik Bohm. latváii vloreliajláil szenvedő nagy-kanizsai lak ós alléét 286 frl. tőke 1882. július 10 til \|áré 6\| kamatok, 7 frt 95 kr. vógr«hajiái kérelmi Ölirl. 60 kr. jelenlegi e még felmé rülendŐ ktíftiégftk iián\'i végri hnjláii Úgyébtti a \|entaen\|tett kir. trvezék teríllHéhaa tartozó paliiiii\|2&l sz. likvben A f 263\|a hrm. a. Bohor b<i ván tulajdonául (elvett váltság kötelei 201 fii. 26 krra beesUlt iikgailafí 1883. évi ibájui hé 1 napján d.a. 10 órakor Pallinban ia község bíró bénánál felpeiei ügyvéd Varga Lajos v. helyettese közbe jöttével megtartandó nyilvánoi érvei éien eladatni fog. i Kikiátáii Át a fennebb kitolt bemér. Arveuvni kívánók lailocnak a bemér lOf-ét kéifménzben, v évadékképm papírban a kiküldött kealhea letenni. Vevő [kötelei a Válóiért 3 egyenlő rémben még ttodig : az éliőt aa árverés jogerére emelkuléeául számilaodó 15 nap zli(ti, a másodiaal jngyaiiattól 30 nap alatt, á bar-madikaf ugyanattól 90 nap alklt, mlndeb\' egyes résmit alán aa árverée napjától mámitaudép^ kamatokkal együtt aaáryeréli \' tnitutalokbeli meghatározott hely ea ée médoza j loh aaeriojt MÜtoloi. Ezea hiidr-tmény kibocsátásával egy-ideüleg m\|kállap;,."U árverési lellételpk k hivataloi ólák »laiia oagy-kaoizmi kir. tizék tkvi bmlályánlT I a pallin kbiié^ előljiióságnál megtekinthetők. Az eUeadalt árverée a fentirl tjafbak fe\'jegyaaaiU. Aa .uvaréii biidelméay a tkvi bztó-ságcál kinkgemtée, ugy a pallini a a izonl-szédoi ktizMgekben köiözéi é> kifllggUztéi e a baijMni gZela" mimU hirlapbaoj egy-iabea Uikjaiás állal kOzaétételik. Az jkrierée loljeeiléeétt Fábián Fmmi végrehajtó atddelik ki. Kir. UvMék M. Kiniziáo 1882. drok bé 6 ám f 186 lUl FIGYELMEZTETÉS. 1129 m Érk. november hé 14. 1882. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nagy kanizsai kir. trvszék tkvi osztálya lészérói közhírré télalik, hogy Kroiélz János Zala uh I. Ügyész aa lesaesitelt árvatár képviseletében v^grehajlalóttak Kovám Enim férj. Qönoz Fmvnranő vcgrehzjiáit meovedő nö öikefői leltéé dleni 24# fr«. l&ka 18?? évi június hó 2 áléi jálré kamatok 16 frt. F6 kr per 8 frt. 50 kr. ingó végrehajtási kéielíni VC Irt. 90 kij, ingé megkisértéai 10 frt. »2 kr. tagaiUa végrehajtás kérvényt 10 frt 80 lir. ealegí a a ég féjmerüloadé költségek iráálí tégrehsjtáai flgiéoaa a fairt nemeit kir irvmék larflkMékm lartoaó babéli 440 aa. NjomatoU Fiachal Ftlöp laptaJajdonoanál Né^y Kaníiaán 1883. . nf\'Tfti rl-iim s ? \| ; ^^g^gpi \|\| I , I f 1 »< MULLER J. L ii 1 A ILLATSZF.lt- ÉS P1PERE-S;ZA\'PPAX-GYXB0S A » V BUDAPEST. v { \|\| Oyir: VII. lUttraMller etna M. sz. m^ sa)át bit. Iá . j V Baktár: IV. Kerenakerearr^leta 2. a., a „t IráektráljaAec^. \' WAjiníom »sját gyartuúnra itUTMliiiasst is sfpks iMp\|sasÍBS» agj majt—i et- ll i) Adásra, adat a L hgjtmH kemCtiígmtá pastaatpiaá \|n<s1iiies. — As iHihit ínisan U i Mx&iiev j. l.-féie Pompadoúr Creme. \|\| i „-i\'jj _______ I Ezen un, sseljhd a kire* Pompa- F csaladi szappan. , i„irlum, e^a^^rétt^w- • t MDr. GEBHABDT LAJOS egfeteail },rál» II * tanár éa Iákzv44rkáit trazrató er Jl/J ^ J^\'S? !? \' Azáltal nekem kiadott bUoayltvány sze. } .ÍSSÍSSJSSS ki «1 riat, a finom szappaa re^lmáázk és Uk, ilS^í^í^SÍ N í minden ahoiUtSttklvetelakéeiekaeá » ltskathaU.?bfcaa#<jáaAaleas. Efl M y A tükéletesen mezfrlet a a boraek Ián- i«feljlf« 1 frt 09 kr. M\' fl U«át éa léeeécét Méri elé. Darabja \|x{a I VM- II »] (#\| r, kr., 3 darab dobozban 1 frt. I T „ „..^^TT\'n V 1 Mi IlUruki. Iitlwiiilii a un4n SlMl k\| \|\| Carbol-szappan. I53^ ? toíltru M » léi nr. uümi j~f kr. \| ..tan de Cologntf# i WB mit tuir « ISIS t-: a».lnuii» I mjU Wmtmi urr fej- <4 I^Mm ki I I kiMai ilir naUjrM >» »» I »!■«• M WlWk 1 la, iitwl • Uyt ét MmM iMlt, Mm • R 1 J itfPr—-1 kir k S MttKwW .:u»ri.lj». — 1 a.fMk ii i.!at«P\'i » kll fii M •>« \' J UP] Inlj* a b., I M jvWilM 1 (ti 19 fa I cHrt — » l mbIiIismI. k. " ■ M Poudre de Seraíl, Ij \\ «legftnomabb erozpór. U J I ILIM U4K1 <U>4 IfUkrlW) 4 aMIMn rM—. ifi\'M«M. rlm. Ifctyr. flww IV J Meii miNn a sluU • Utanik ura- j mmnm inani. fiai\| ta», 9 i Ul llaMtIHkM III \' h. «»»■•-«»». «U»« I«a>. Vt. W MtMU HllUr J. L. m* fio MI^M. ly rtkya. ly»M« f—w. k\| ( -Mi,. * I IUH IUÍJ. » vmwi lnili 11 í l ! twan-eiman. .y 4 A ^tJI\'SL ui^\'. j Saiicil szájvíz és fogpor. ^ J a II \| w • Brillantiae. V II vrr* u 1 n 1 pn4f» é* SmsII r>Mr. mm H u\'n •* kok«Mgk l m »if m - le » "" a mikbktn44ntn«n.Im. l .\'ir\'^i\'.m Netia. $ , fa / \' MM Hf) nM"tM >■»>■\' A; /srnSnwi r,,u\| iuhimIM >»■»»— mnimkit. \| Mlb04üJv3) Axjegyzéket kívánatit bérmentva k&ld&k. ki ytfwnsfcty Uictte/tesiif fíta tyrgjitn tíü.epíftitvitUíha, téháai&tti tesejrl " ,M- xffiWw fnlat náiMto»il r/akike iMHifH"\' waiíl bfkiM i Nagy Katiixsa: Backrark 1. II. éa ltaseiiíeld Adolf uraknál.\| I ^ ^^U^^gArfr ^aai^ 3, V r 7655 tkv. 881 okt. 30. . jf árv^bíési Hirdetmény. 1 A nagy-kaoizaaí kir. Irvmék telekkvi B\' omtálya jrénzéröl közhírré tétetik, hogy Ko- K váes Józ\'ff (Tüske) kia-kanizmi lakói végre- V hajtatónak Chri>ztián Jali férj. Horváth Isi- ff vánaé végrehajtási szenvedő kÍ8-kaniz»ai lakós elleni 65 frt. 16 kr. tőke 1869 [évi I okt. 31 tfel ijáró 6{ kamatok, 18 frt. végre- jL hajtái. kérelmi 8 frt- 50 kr. jelenlegi ■ még (Jf felmerülepldl\' Völleégek irááti végrehajtási j? ügyében Ia fent nevmett kir. trvszék 4erllle- K ték m tartozó n.-kanízsai 2131 iz. tjkvben I 0: A f 6871 hriz. a. felvett 89 frtra brcatllt ft ingatlan külön, a nagy-kanimái 2654 sz. Jf tjkvbsn A f 8065 hrm. a. fogléit 824 ÍVlrm K bemült ingatlan szinte külön 1863. évi imrjl B hé 28. napján d. e. 10 érakor ezen iai#. >«. trvezék irodájában felperm ügyvéd Varga IgT Lajm v. helyetlem közbejöttével meg\'sítandó Itt nyilvános árverésen eladatni fognék. I DL Kikiáltási ár n fennebb kitett becaár. \| K Árverezni kívánók tartoznak a-lxieiár K 10 izáaalékát kémpénzben vagy óvadékkftpm Wt papírban a kiküldött keaéhm letenni. ^ Veyő köteles a véte\'árt 3 egyenlő {éeá- 1L leiben, még pedig az eliőt az árveiéi jogé- JJ- főre emelkedésétől mámitandó 30 uap mait U J a 2 at ugyeoattól 60 nap alatt, a 3 et agj^aii- K í attól 90 nap alatt, minden egvee réaűet után ff c aá árverée napiétól azámitandó 65 kamatolj- k kai egylet aa árveréii feltételekben meghi- IV ; távozott lielyen ée módoaatok saerint Ja f, fiaetni. / K il i \' K \| Ezen hiidetmény kibocsátásával egyidé>. Jk jtileg megállapított érvérééi feltételek a hiv. IC érák alélt a nagy kaniaaai kir tmék .tk^i K\' omt. e ajn.-kauizáai városi taéécenál mea- MÍ lekin\'hetpk. 1 ■ Az elrendelt áiverée a fentirt Ijkvbep s feljegyzeödő. I » Az* árverési hirdetmény a tkvi haté ül tágnál ÚiiUggei-ztés, ugy a karosi a a szóm- K) szédos Idtaségekbei. körözés éa kilUggeeziás J^ ■ a hetybfni efiyik hii lapben egy izb«i \'j biikti t/.H által közzétételik. tóf At\|árveréa leljeaitéaére Fábián Ferenm Jf kir. végleliajtó küldetik ki. \| Kir. Irvizék mint telekkvi haiésák J> N. Kuuixiáii 1882. nov. l >. j m 136 l-l W . _ , _I jw rlli 1 ELJIEZTLTEO. j ^^^^ SÚSBORSZESZ I I . eyf » klkki fiparlűhn, . .eair» M«« \' \' 51 \| imir 14Maliira ii, a Ltfiétffk erwllacrt^ Jti\\nfAÍiytiátt mfmémáélfnmii ** """^Jj \| 4rR sir na\|) ltt\|\|il Ur.. va> UlaabU Aie\|«el iO kr A Bataaüatl uii»iUt engysr vifry i4ait eyelvkm kiiee^iaysilni sáM^id tWt»j -t dm ktkfkss iagym m4ilí ttik. , j\| fii i 1 Bráiay X Alván. L > faéaprstte, IV, MweaB-ietzt t ■ Knpkatél K -Maislaasiis! M»«rNsL\| J. W h á t j r tMUA H y«ésree« ú Twmim Vetim &ltr flirss h aulíjfi féméir Bleai \|K * Wélprm: J. Wmm A t^\' é tláii\|tmt ^énimry* fialeim>rlitémi IWhr ImY T»(i«l«xei> íkf JM laii-l\|»fs»\'\| Igtwe: lilmiiié AétifmmkaU. L j 150 i- 3 1 Hirdetések: DAS BESTE CvgareUea-PapJe/, LE HOUBLQN Pnnibsíscbea Fébrtktt TM MáCHáHiUH6 WIRO GEWáRWTHI A Nnr áebi ist dtcses Ciurcno-Psaicr. A Ia een nics Bün otn Stcapa U y< LE HOUBLON embih nod jeber A fjr Csrtoo mit der nniCMtehenden yf Y 5i kniniike and Signstnr stnebca in. \'] Pr/p? d» Briwet^) qawlst NKMiiY.dsmp rmama.paaii JM* Faémsmt annsii ém Vmsms AliJTigUHkí"1 Wtflty u c u ii t rt ü a p u l n Mik m* Ideiek T iK^jh ^ 7tV Kx Mf\|>it twtsjdvakepeai JO letkHítÜ asied»a fri»rit. ff* \|P\| minden klW bveyoMakt köt- v^ j fr&aüf\'isíw^ tnfu BrtV »lsfeí« aa M^aeetsfségat -kakéni m. £14 s«rbs A as é«fek érMrl.U.f Wm »f»4éi ét tltrli\'rmtért tfirpmi tiffmfélrt* <in-Mantk) és #jjsi mftimiini. «i tműrkni icéti-tf HMiyÉtiik. k»p 4t na. ktreU, .rk MiSleta M«a> «. levert keaelyál!ap«i. alatsttsaa^. aifris rfietéala (Ha)ks). Isjéalmaá krmtfmmlimm ét yMnan4«s, i.\|«ivrikM gOtesék -deaeLw. ekeit kii. >g( iss. MfnMfeb IkltitH n4i Ukf» Mul fyeegwaágí sllapimi. témmtéffttg, témj m samlsitklnil. In* es UWMSietrf atk. As itt cMtorolt Amim betagié-gekat egy, a gjógylemébOD töél\| alétorlalt ay^ayarer mn gyónit oly bizony«tan éi t6ka1taaiao mint DB W1DN PXBUlll-rOllA iparaia aévéayakból héatilve). - Arial ■alaaaa%érl keaaaaéfvállaiak . Apy étiét érm téttüittml tfféH ■ Í hU 90 k Ask tar Rify ksakm frafer B Vesér ttjtf\'i liaka A aki. u»fí" I lu>e Jusfcasni lé ÉP Itil 10-W