Zala 1885 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	16.07 MB
Keltezés:	2010-05-26 15:30:11

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1081
Megtekintések száma:	3234
Leírás:	Zala 1885 június Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 23. szám. Nagy-Kanizsa; 1885. juniua 7-én, XII. évfolyan^ léi Imftamál a t«p mékmk rmmn IMéMvMlli wánakémUim l Hwiiihím í»fliak cárit Uri MkUt fasateiMk M. Késir»t«k rima Mái HkMtA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A íalamegyef ügytédegylet, a Nagy-Kanizsai- h Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület. az ilaó-muraközi takarékpénztár resztéi;társaság és önsegélyző fzövetí. hivatalos közlönye. Megjelenik Nogy-Knnizs^n hefmkint egynxer; Vammnp. ELÚrontA ÁRAX 6 M - kr t i W. * . 4 K\|ím ém , , , . rH ér n . . . .. «. . . , Rirdetémk jutiuivosw Amrl«i • egyéb hinUloa hiriebeé-M) kr. WljtfiQ« felöl 1W mtif « frt, UNtil ■iiéw nőért ' . kr. flyilttér petitsora 10 kr. A vidéki sajtó kongresszusa. — UptArwiaJt Hllili figyriadfea ajiato. — A többi között egyik ign üdvös é>* • elérhető eredményeit tekintve -nagy fontosságú oldala a Budapesten moat folyó orazágo** kiállít/innak, hogy a legalkalmasabb találkozási helyéül szolgál az ország legkülönbözőbb részeire nézve azoknak, akiket hasonló foglal* koaá. hivatás, állá közös czél, vagy köaöa irányu munka közö* érdekekkel bírókká tettek. A kiállítás folyama miatt a eszel kapcsolat pan, a fővárosban ta< tandó konyrruniHok a legjobb alkalmat raol-gáhatják nemcsak a hasonló nem fi j vagy irányú testületeknek, egyésüle teknek, hanem a m^j. formális testíl letet nem képező, de épen aa érdek-közösség által egymással kapcsolatban levő egyeseknek is arra, hogy közös érdekeiket közösen megbeszélve. szakszerű Munec^rr inditvanyi-k felvetése { s megbeszélése által e közös érdekeken \| a viszonyokhoz képest többel-keveseb bet lendítsenek Ab érdekeltek közül minél többen j vesznek részt, aa ilyen kongreaszuaban, ! annál mélyebbre menő hatást annál 1 nagyabb eredményt várhatnak tőle; -ea a dolog természetéből foly s épen azért kétsaeremsn alkalmas a 'minden-ifié oly nagy vonzerőt gyakoroló kiál liiá* aa ily en kongresszusok létesítésére Szép számmal is vanuak beje I lentve ezek aa oraoágoa értekezletek; a tudomány, ipar, kereskedelem leg-különfélébb ágainak művelői és kép-viselői találkozni és értekezni fognak kai társaikkal, érdé ktáraaik kai a as ér tekealetekuek mindenesete* meglesznek a maguk h nzno« eredményei Azonban a megtartana t kongre** aznanak eddig ösaaeállitott laitromá ban igen nagy wiftialitiuukra szolgált nem látnunk gy«t, amely érdekea? gém és fontosságára nézve egy ke lem a legkiválóbbaknak üdvös hatásaira nézve pedig mindenesetre szintén a legelsők között foglalna helyet A vidéki hülnúnvdnlom komjrasttu-&át értjük az — eddig még, liogy ugv m-iidiuk, hivatalosan nem tervezett de. ha megtartanák, bizonyára mép és örvendetes eredményű értekezhet alatt. Vártuk erre nézve ^ainicaiativát nálunk nál hivaiottabb, előkelőbb helyről, de miután aa eddig meg nem történt, tudva azt, hogy még nincs későn, ez alkalommal éae helyen vagyunk bátrak felemelni szerény Hzavunkat. mely vélemény fink szerint élénk viaazhangra fog találni nemcsak azoknál, akik az ügyben vei (luk együtt közvetlenül érdekelve vannak, hanem méltánylásra • s helyeslésre fog találni az eszme a vidéki közfaistynél is, melyet a vidéki sajtóval benső szellemi kapocs füz össze s mely a vidéki sajtó haladásában, felvirágzásában a saját szellemi életének, kultúrájának, intelligenciájának haladását és felvirágozását kell. hogy lásea. Ha valamelyik kongresszusnak, ugy ennek volna hálás alapja és tere a működésre Kulturális intézményeink között aligha van magára hagyaiottabb, aligha van elhanyagoltabb a vidéki sajtónál, de aligha vau olyan, melynek némi kép zöld ágra juttatása a pzellmi közérdek szempontjából kivánatoaabb éa Udvöaebb volna, mint épen a vidéki Bajtóé. Ninc* szükség arra. hogy ez álli fásunkat bővebben megértelmezzük, — valóságáról mélyen meg vannak győződve'azok, akik tagiait képeznék az általunk óhajtott kongresszusnak. L« azt sem akarjuk ez alkalom* mai fejtegetni, annak aa elhagyatotUág-nak annak az elhanyagolt állapotnak, mely a vidékisujtónak a fővárosi rétiéről való lenézését kicsiny lését eredményezte, mik az okai. Culpae noatri«- simae ez »k é* az önáebek nyilvános lelsxakgatáva egyrészről nem egészen esztétikus dolog. másrészről feietté fajdal inas szokott lenni. Be kell érnünk egyelőre ni n'av konxtatálásával i annak a kijelentésével, hpgy a magyar vidéki sajtó olyan beteg, aki a saját művelő n kivfil más orvosra nem számithat Ez' a kongresszus egyszersmind konzílium volna egy nehéz beteg felett, kinek egészsége, talán élete függ e tanácskozmány eredményétől Eredmény pedig annyival bizonyosabban várható, i mivel a tanácskozók a saját ügyüket beszélvén meg, ezt minden-esetre a legnagyobb jóakarattal fogják tenni, maguk a tanácskozó elmék pedig olyanok, melyek eszmék ben nem. szegények, melyek már gen sok üdvöset alkottak éa akarnak alkotni tovább is Azaz. hogy a tnlkiknéletesség el fogultságuak ne látszaasék hozzá kell tennünk, hogy: azok, akik. Akik a vidéken mii vei ve a hírlapirodalom rögös talaját, éztt * alóban lelkiismeretességgel és liivaMtssiggal teszik. Akik a hírlapirodalmat nem tekintik fejős tehénnek, mely megadja \ mindennapi teiöket, liánéin akik a nyomtatott szó hatalmát arra valónak tartják hogy vele az izl •st fejleszszék és jót teremtsenek. Akiknek egyedül ezek az érdekek vezetik a tollúkat s akik bírnak bozzá annyi hivatottaággal, hogy valóban érdemesek az irói névre: erre a névre, mely — fájdalom már igen sokat vesztett tiszteletéből, amióta a léha koutámk nagy serege vél reá igényt tarthatni. A vidéki sajtö Kongresszusának egyik fő s talán legfőbb feladata lenne ezektől megszabadítani a vidéki hírlapirodalmat. Ezek ássák alá tekintélyét s rontják le azt, amjit mások nagy buzgósággal s odaadással építenek. Purifikálni a vidéki ssjtót a t 'hetetlen sa hívatlan elemekt'iir ez volna a legczél«z*rübb mód éfitfei önteni abba. •ami ma a szó szoros értelmében csak tengődik -1 . \| Magasabb niveaura, a kor sün-vonalára emelni a a vidéki hírlapirodalmat, mely-a szabadsajtó korszaka óta rohamosan emelkedik quantitati^ de érték, qualitás tekintetében—épen a hívatlan elemek sokasága következtében egyre csökken. Megalakítani a vidéki hirlapirók otsiiffoi rtfjftsülfJét, melynek jogai és tag ainak kötelességei kÖBÖa erővel, közös hozzájárulással megállapítva, a megfelelő legfelsőbb ft»rum részéről nyernének megerősítést és ellenőrzést Tanácskozni ama módok felett melyek segítségével az érdeklődést a vi/ déki sajtó iránt fokozni és ébrentartani lehetne Körű írni. meghatározni a vidéki Bujtó valódi feladatát melyet igen sokan, j akik vele foglalkoznak, épen nem í látszanak ismerni Nagyjában vázolva, ezek volná-I nak főleladatai a vidéki hirlapirók I kongresszusának, mely egyszersmind j kezdeményező volna a közös érdekekkel lrró vidéki zsurnalisztika személyes érintkezésének, melyre nézve eddig egyetlen lépés sem történt. Ka részt vennének benne a vidéki Ispok kia fáj is, kiknek sorsa szintén nem nevezhető a legirigylendőbbnek. Lehetetlen, hogy együttes eljárás segít ségével segíteni ne tudnának az előfizetési és hirdetési rettenetes misériá-\| kon, melyek a vidéki hírlap kiadáaát . valóságos áldozattá teszik; úgyhogy ! egy uj vidéki hírlap keletkesése ma joggal fakaszt szánskozo m solyt a \| hozzáértőnek aikán. Eléggé tág éa eléggé hálás tere . lenne te'<at e kongresszusnak, melyet \| örömmel üdvözölne és pártfogolna a. \| főváros aajtójais. mely a magyarorazá \| gi vidéki sajtóban nem bir aizal a hathatos lámaazszal, melyet a külfö'd i vidéki újságirodalma nyújt a külföld tTáixczsL. Barna legény elbujdosott... Curialis hatnoreazk. - a JUk* Htiáijs. - Téoy, MMStrint árkus Harci csínos Ru voH. Beigasoiási nyeü njru kurüUuény MMuerfofiaek e^U ehangzó nyilatkoaaian ki-vü! tóég aax.'ii nem kevé44ié joagy luirdeffjü v»Homás által í», melyei Csordás JOsaef saab«yinester. — kinek üziete egyébként a kisipar köréi túl nem kaiadta, de hónap véfén nértegv elkés^éSe alkalmftval — a tíarvenyMéki iitMÍ«i\|»i)inis ur saine e4Mt Htieilé'demUiabkban tett Ariiislaratnék dij-gnuii )ar«iMt% Mgai^ak a saáu laiariosie kie g)ealiib«Hew log^Uaünsílandó lehe- MUtf vÍHaaaiariasa lántyabun, a noha íu a larvtey TeMikiwatos "iikinára való bival-iualwal kenasüofiwtolaf meggyőzték fit klviM«Beak leipélheOwwáf lelől mégis • MMtf tebadalitfa daczára lo rablka is tsMarUaia korábban t«H nyflatkoaalAi. bogy Arkaa mr rose ftaetö, ée egyébMmt ea>ai#.la, aM négy mer ékben aa fi nmbo-•Stweemi* tata dotiSaadó U veM teimaii.miot vx kaiiin bu tatja, aaenei «ise»ek, mw Caatardhy Agy-vtd ar rtfÜkai és karaáeHnyrai. lelNr-vtcyes, akar a lifn^tni tdrvéay ■ Csal egy icwli tofyaikoaBaa teli. MK étm agy ám i voN WMrtlaynaÉfcl HMk ur I Begisáas, a M\|y pmmh Iftkkeadsl n* lm mjébm, aa «ffH ifMnlHM réaa-bm BÉipiisnil vedfiié •la.Herkoftier kfly tmt MMMsa, a* aíkóH»B\|i kBpoiaa rtÉaek etütklpOtI termflft éa MgMtf ■I taMltas Hü ^lfcB LelelijiviBs ij w raBwÉiiiatl Mit Imára, kegy tmftefciíB ev Üft «4B B vyea t#a M9mt kmifb-to ABBBMIh rnnávéif+im U rzeuésben leledrik. — Eéri azonban Q, — tekintettel a folyosó szük s viiagitátbin Voltara a hogy ez okból vigyáxallainsáu sem vélhető asetáére, -7- vélkesíteni nemiehet. A kis BojtosLizinka is, — a néhai ifoda-ipaagato ur duserenyű kiskorú gyermeke a ' atyja hagyatékának legértékesebb darabja, — teljésen figyelmen kívül hagyta e körfil-menyi a nebez szívvel varia napoakéat aa bdvöziiö {6 érAi, midőn szive Mártonja gyors leplekkel kőzeteden az óriás-olcza ltan S6. néíJsoiszámu házban levő lakásuknak udvarra néző ablaka leié. Ilyenkor megeredi a nemhivatalos, de annál édewbb tartalmú artbesqéd. Marcii elmondta, hány oldalt irt le ma — UtBgra-phia alá mennjil osaioti ki neki a dtrec-tor ur: de ritka jó napja is volt, sgy kezébe kerüli terjedelnu s perben nagy bélyegkjányt fedezett fel, a szüksége* lépéseket Ijlyamaiba tette a a nyerendő ieietjvtaiék egy ajezipö reményére enged jogos következtetést vonhatni Mladaaik ellen a legkisebb ellen veié-mb sincs, aem tagadom, hogy ön— Árkos ur. - eltekintve pootaitan Utkb^firiHésétÖl — törhető iatal fml«r, de leányom jóhirnevé-nek BNfuvása azes^ootjabő) halározótlan ti jetenlem, hngy én h át«d számítandó láláv-lél hosszabb lenninnst nem adhatok: ha Lixiakávek tervbe veit házassági egy bek e ktnnek iehéiáeül kikötöd, fenokká torté-nerdo kiaereaieiévé er idő alatt sem fogna bekővmkszni. aa srre vnnaiknaólsg tetl igéretemet viBaaavontnak tev intem 1 önnek minden Iftvtht* meikérdeaietéPt nélkül tele-ifiaaMemet adom, hegy leányom Hrago Ródi udvarlásait fugadhaawa el, annyival i' káhh, ■art lőhbnsveiett fiatal ember a taagánlak magi triÉBáiv jranyalé legkisebb raébmt nét-kli s aemkevéshbé i>M«i) ssaudákkal köze- ifsajtó szózata, az úfflatSAotl ugyan, raunya lehetett, iedte kellőméiből ónnak le a fejlő-llevö s majdan Így hsngtott kőxbe özvegy anyának ~ akin I hogy valamikor rettenetei \| de orczüjáóuk jelenlegi rác «:• meyiebetfs s/axalékot \| dése kezdő stadiumában Kiált('«i«y onos állal lörvényízéki boneztits-gálatilag a halál okául ipi^statalandó t»rr-porezwv-v iQneiei. fc elborult komoran aj lisztes matróna Breza, mint májusi égre sóiétió vikaroa felhő, vagy ax óreg írnok arcza. midőn leírási hiba miatt elnöki negdornüksiiea leit része. Ssepfav Marcsi, azcaéav gyerek.~ Ások az epedve bánkiidó sóhajok a kecsegtető <ájryk saelmm>4<ai» me'yek á\|katrcl néma é.eken ln\jirp<««fllek. mind álnyeletve vnlának a száijnto tfre( awzony lerlelheflen hideg hetkőaifs\|iiss)mgatól., — Ijlaiáiitékán még furíangonabp cmgáliá teke-ijeden a leoiaks sok saép éi-jenlürl. agyalar* tan osazehúzrkdva, mint —4 a bélyeg- és illeieksxahalyok legreiltflet\|> passnsai Hat Ismap! Cívilis eom\|MitaÍio saerini 180 nap .. rő\id idő egy jólétben duskálkodó afod.stisztnek, mérbetlen ^éilelenség azonban egy HÚ kraicaáros danáknak. 1 - Alök, átok .. m«t ö^eai mvídeWj mini aa iga<aágiigyniini<ier ö papstleniájának .t j Nincs mas mit tHiöil mint folyamodni njjrakra-fóre; A »Hedapesii K5xlőn\|y,\| es a mnlaltaió mtáay sauirgalmasabb otvaw\|t álmáhan se imálhawi vofea, mini amilfMné a mi jö Mfiir?öiiúnk te^caapou. A VPálfáaat* revat tjexeiöje e^ákhamnr kiárdemélta Maraai teljés awge'egedsssi. Rőt-en proli ott áÜBs Jl Ingvári, alhai tói véttyszikeknéS Írnoki, Ur. láblátt láralnoki, \| ImAweaei láboly-dftnál a^gsdhHyenes ImUfetOgyakortMmt áliásoÉ. Metnfi stempttiáhf fcHUt- 0? a jó If^rtoftuakr Martáaihar. iiijha. )nÖ«bH aa ápiasfaraa kilátásoknak áwl naplegkfcasg- tédhb belkelléke, a proteelio, jó távol áll löf«, mincUzáltül ennek daczára időt a fáradságot nem kímélve ernyede'lea azor-gal<Uumiinyújtogatta be páiyázati kérvényéit. »1 Történt aaor.ban, mi — súlyosító kü-ri^ényül legyen leihozva - csekély elővigyázat melleit elhárítható lett volna, — bogy Árkus barátunk — az iktató ur ídő-legtta megbetegedése alatt — ideiglenes minőségben egy beadványhoz csatolt felaetre nem vezette rá a * szabályszerű érkezési dátumot A rettenetes mulasztás megerötlenít-betlen láaonyitékokkal lön felfedezve. Senaa-tió! A je!es l»azgaUnu vizsgálóbíró, jiasontó esetekre jaló vonatkozással már a vizsgalati fogság wlfntleifc iraat előterjesztendő vég-zé^nl lőne kopaszodó fejéi, midőn hivatalból oonstaiáltatoit, hogy Árkus Márton csak díjnok levén, bűncselek vénye as esküdt bl-hívaiaJnokni kiszabott első tokn fegyelmi büntetessél való sújtásra sem képez alkalmas lényálladékot. Minden jó leit volna így, de jóit dübörgő léptekkel, — hogy azinte reagett belé a rozzant emelet — a nagyemlékű vult nagyságos elnök ur. atelsöbbrage teljes tudatatiSD belökve maga előtt az aj^ tót, harsogod ektpen; >Hé, amguk hallják! Hé, Arkns' £nésemre esett. Ea elnök vagyok. — Szolgál tudásai. Ou esek dijmjk, bú? Haltja kendi Elesapatik. Értette? ho hál. szolgai tadasol, irodaigaigatóság, gon-doskodtassék inasról! Márt eaao Árkus névé individuum a vesetésem alatt álló kir. tör-vénysaáktó) mai napon kitépik. Miheztartás végett saenneJ elrendelem 1» Még ki aa aludt a aagrnr tajUkpip^ja. már az titeztyo bolyongott Márton. t» holnap lett volna a megörült járáahiróaági írnoki állásra a candidáió ftléa megtartva a im egyszerre vege auadsnnek.. Öty eo-h^lis anl)iya< orfimedeit elhagyuii leikére valami mondhailaniájdakra, müthaa azsr- ihánm majáik Náláak dole« Ni eal etlmiktnd mMon aaagv tardiir* Ül A vidéki au\|á larfaagvobb réM Mtv««j> indirekt aurr»ámme annnk. amit a köefloség \| aapilapokböl már untig álvaaatt és immár M imién f eli haeauot homm tehát én miödenMöl eliemeréot mn ki ea aa áráekeeiet Létrejöttében csak butgóeág én jóakarat kell aaok résééről. akik első lorbio a maguk érdebét fogják elő mondíiani által. • £• étért reméljük, hogy moet felvetett eaaménket laptársaink nem lógják elejteni. Vegyék kaaftkb* if figyel; — valemenny ien ~ erfinkWI ki-telhetőleg ason lessünk. bogy aa ered-mény olyan legyen mely a magyar vidékí hírlapirodalom nehée. Kanyaró hely setét joobá tagye a eaáltal valódi baaanot lmjta«>n nemaatí btiemiveld déettnknak. . \| Jelen csikkünk már Media ilaii vofi, midőn a tóvárosi újságokból arroi értesUl-Ittak, hogy tokbek biitetaáre Koboi laiván veterán irőtársunk, a »8umogy« jeles aaer-kaaatöje, augOMiuabo 10-ára Budapestre egybehívat ssáadékoeik a vidéki (gptaarkess-lök koagressiusái. Felelte ftrvendönk, bogy ea eaamt hsngotltiáaávtl mar kendéiben mm állunk agyadul i bogy ai bgy olyan kipróbált kétbé kerüli, nini a milyen « Robot litváné. Ily tn«píeluatok Melled aiiate biitoart veaaaittk a kongrmssus léire jövetelát éa aiael kipcsoietban ilkeiet, mely el nem maradhat. A íruraktf?! magyarosudas akadályai. Csáktornya IHI$. juniua 4 llrnapi körmenetről jövünk — reménylett lelki vigasstalódái helyen a imwhoirA tikosáé — a falbaboiodaa keserű énetéval: a /.rtnyivár elölt lelftlliioii lombeátor-nál etuiial elmaradi a mefyar efyliáii ének * mint elmaradt volt at alkotmányiéi-fUggeaaiés koraekaaleit, — mintha a bivak lelett most ts aa akkori Kieiien rendel ke* nék *** véraaemet kapva a m sajnos — minden oldalról lipisiiilheló kflaömbössé gn, — sőt ugyláisstk, mintba moet tnár sgése vakmerőséggel lelhaainalai kéeattlne aa oltárt ta megyerelleaoe i&ntetérekre. Ka njtbbi kísérlet mindenkit igen megleped, n>eit boesree kftadtlem után l& év elóit siketül kteukösölnt, hogy » mint INS. alott aa urnepi kút menet Iérben leibaimaaoii nyomtat ványamrse lett volna... Véne, vége .. A siőnfeg1 íorgé Biy lebonyolít idoli, — aa Uétet amreei-tab volt. Caak ti agyik lörvénymékl kéebesitö tad oly buonyiaianal lépkedni, ahogy hetink hetatániorgott. i«edlg aa agy#bkéni oly nagy horderejű enyhítő körfllmény, a ráeaegség, aem vou Javára leihoebniö. v\| » A teanivelókoa aem sokáig töprenghetett. Felebbeaéenek ntnea bolya, • nőbe 0 aat nagyba jól tudja* hogy eat — a betyi kir. törvényeseknél otvá u\|abb ntlOrö mély-bolcaetmtt pretia aseriat — at Ítélet klbir* detiaének napnál ti baieatamitvn I nap alatt keltene beayéjianie, de a kivetalbOJi vicaaa* utaaitás béatos lodataben még mUO időben sem fogja benyeftani. At órtáatttcaai 66. népaonaámu faaa titrwfl még sóba aem látott oly bá-natben, bőben megtart saeavadö aieaot, mint a Manooé volt. Falból) Piate t aat a I Biuart vtaasaotaMtott páiyátnti kérvéayl L örOk amlékU bagyom egy oki Urt untat. I Sománk baaoaht amma«va.. Adhat belűtak aa Óreg tegédtaMűíanyweeeiO arnak au Imükeeaék reám) la a kedveaaaalékl \| iiagycN tártaa legyta at tredati»ai oré, kit aaayMear igyekestem memmnatei mkena> Iggd; — nagy a preinm. Kgfebt ia^Mágana { tngvaMk — w sayéóa tovakáia ta, apadi\|as j amiélem padig a nad - ok iéifka' le meab Htyteii Miblsilgdáe % méla baapi teli. mftm a métrigida \|í\|tilHt. 1 máma a Jagftii aaiak aaéva m^gaíaliiil Ham NnK Mlma«fm» bagy jmu Un ** M r Simult a W bnagy, a HbaHh Mié-Üt ama aü bat etmmtmm efeH amUnaita \ m a aaép LM - Ü \|ái jmggmMftta m \| HM a \|ÉÍ III. hM — ■ aaan i ábalaÉval a IHafi var ehMt feltíKíaaí ma-kwt ^amrohami) magrar ének amUett vé gaatamék aaMeat wmlga>aitn aOi aébaay \| év ma a betybeb m lir albém iinitáképer de aOreadékm lépési tették aa ebbeli éfVe* raat vallásos as hasaftaá kbtelemégat. átért maradi el aa ma} aneek okát nem kiránjak kutatat, mert baaoaM m»gtspmések nem uMm, - de ssaporodai éa iánHétlódni lógnak mindaddig, mlg a Nvnbi a ságrábi agybátaNayétA) tetUag elválasitva, a vagy a vestprémi, vagy e saombelbelyl dteoeests-bea csatolvs nem laai, ~ mii Zniamegye két évtiaéd iMa asakedatlenul tlrget a kor menynél fáfdülotti — aeadmény nélkQI. Kaen évek fartő eredménytelenség okjl* nak kutaiátéiol lartOakodunk, de egyet oon-aiatalni haaattut kAlelességOnk, — ésatai. hogy ii égyet e magyarellanes elemek most már végleg alapleltnek htaaik a blrdattk, mi* nek kirívóbb jalenaégei gyanánt tAbhek koai telemiithöijúk a megyéaek teát éHnteil n>bb* saérOa lelterjesalésaivel - éa a Makmiuiaa-lernek e hoaaá intésed vonal koaO Inter* pa)latiokra adott válaaaatval aiamben etfoglalt anon sllenkeiö álláéponiot, melyei e perlaki asperas hirta\|tilag is kOiaéteti nyilatkoaetáUn elfbgta!, ^ továbbá ason kftrttlményi, hogy a Zágrábi bihorttokéraek 0. eminentiá)ának aem neon iniétkedése, hogy a murakAsi iskola Ogyaktien ai agy* háai loianfelQgyeMség rendéleteit magyar nyelven a^ja kt s ason nyelven kOvetel\|en jelentésekét —» aem ason renUalata, hogy a osákiornyni lemplomban mihdan vasárna* pon és Ünnepen magyar srt ttok latok i* tar* laaaanak i- nem foganetoailitlnak, • nam ia amliive, hogy ai anyakönyvek most sem veietlediek ai állam nyelvéé, hogy a kulönléls kimuiatásokra .vonatkotó nyom- iai ványok horvát nyal van sierkesatve küldetnek /ágrábböl a muraköii pléhánosokhos éa hogy n vállánalapilványl murakitai tárákra — valami láthalailan t»elnlyásnak rendeden sikerül magyarellenes egyének álkal-inasását klesskösölnl. Meddig tart még a bitonyialan * annál kíiioeáltli álladói í — Többan asl hlssik csak addig, inig a kormány akarja, ml raményljök, hogy sokáig nem lógja asl tür ni 11 Aman. A hudrppHti magyar dal< ciántól. a pap boltin tanul, uián diitérd n napot, és alkalmachaio sok léffbm mim Ingt Haémaa Aat mondják t meg hogy nyugta Két npgy igaaság mindenre. Ime, én a mult héten altnentam basánk édes aaévil e. hi gy «l)4 Mép ltudepeeittnket ée a bemar nagy biimé lati n agyar oraaé goe kiállitáet sstvam sierinl megreodáljem és mikor már iietell a lelkem everféte gyÖ> tiynrOaéggel, a majdnem si^iáleánynyáhámul-tsm magamai a váróéban éé a városligeti iQndéikenben látottakon, ekkor egy heti istaeileo köborláa mán, kilárédlan, a mesés dolgokon alálmétkodvg, a sek lényiöl éa mOvéssetttM nredOletes álmodotáalia ringat va, egysaer megálltam agy ftiijos ulcm aar kán #a olt a nemiig épül megver dalmar* t<ok astnm hirdetése ötlött képráaá vememba. Ki sem otíasiam, mi mindeni Igér; (így el voltam lalvn nemaett btteakmékgei, onereedel, hogy hasaftaa tittag^tságomban elég volt a magyar vállalat etlaiéi ntvaaUom, s rögtön etbeiároslem, hogy a»agnésem Megyar deleaernok? fej adtl Fár* tolni kell mindent, ami magyart CabatatUa köteliaeég! Oly sok kádere* alán iamái egy lelkes kleértei, melynek a fövároa magyaro* tSttáeábea derék mlsatléla vaai Ml aanfúl)on battérbe a nagy várakcÉée, a maéiti ar* sák követslOmlm, In beiaának kél iktitl mindenek fölöd! IgygondofkoaismeamtMa tiffoM s rém )ó Komlókért, meg ffiT—mafr istenem, náayaaor daplátiaai meg olt g taksái, mikor a magtér máaee atlbáiglt pepkit a papoött éa eeánetmaa vergfdéamket ammátiem. A atán meg. ml tagadás, nam aagtk-e a megyei gyMaakea ilámair basa* Am kBrmáétmibgl a btoettmányt tagok be-dagfn Ivébe. a etiboa névaeyaor, umm éa am* ily baaetás alkatommal, nem banfoetatom-e Mvtaai, bogy n basa mla* áea aimi> Kgy aaá. mmt^siv — aknagyek a magyar dntmmnakbn a ULklmbi Igáay aeélt, usapáa Jámbor. laaNmm, nagy* lelki jp haaaláaaághált I magkemaiem a dottánytttóm 441 aaáma baali. melfMÉ bemlelaa a dalmar* aak klvümtett aségéra My \|6 belyea pib Jegygi eaMaiiam A» belépiam aa^Atf adeerra. RMmaa, berdál' má* * rsé saamaamuá. no, a éalmmaoá btmmy» ssa valnmelyé somiba eaa stéagva. mi f Da. m, as ndvar viféa I^B. VHV i^^HI IHSIHBB^S SV SWSv SSIH1SIW éa mi mafkmm mm AbU á\|li- emkbnty el nem állt á léiekamem l\|lab képi (íyönyara miy, saallaa, marim kariba léptem, matymtk kAeépéa örtaat mnraot tMett eaeleaet amalkadiek dákeégan tartva a magyar éaNmék nagy tetöaetét Kerti ssökdkai, bokeak lombos Iák kftat iNaaes kerek eaalalok. km kaenaa mtorpáboly, al-dalt két aor aáH pábely, pompát aainpad, httmoriwMíkttstn felett aaép llggöay. jö la tét, tetaam alak .. áb ab, ét tgaaán kad-vm hely I Ügy látásik, aem Urna amg. hogy bamá vagyok ! Leotiam. FNnoman öKöeöti inm állt elém nemseii kokárdával a mellén, a étel* lappal ktnáti. Véfág náatem Ua )ö éa viitoaatos (Vmaeáiaiáa és — letittaöea olcsó árak! No, biaonyömn rosss láss minden I De megint cmlwtam ügy meg^acaoráltam, hogy leggurmánebb esperes-barátom assta-lánál sé lehetett volna különben. De htssen ea mesés' Voltam én (tau Ms aat) á német aangere\|okben ia; da olt valAaággel nyűanak. tosstogainak a boraikat, étamUiei négy napig is megfeksai aa embarl Itt meg aametos bort ittam, klittnö sOltei ettéir, rá jö baaai a^iiot,' tf egy gartaael sa kerüli többe, mini bárinely tlsstességes vendétöben, Kaalflt a imátkar a Hanradi LáMlö* nyitányát iáiaaoilti. Milvenaenekart Micsoda karmeaiarf AkAramlylt sainháaba beille^ nének t \|' Keadatt mielégem lenni. Ka aftölymosi Klek, es a jeles mű vám, agy latsaik még se aaért lektatell bele a dtsim magyar dalcsarnok lm sok áterloHniöt éiCÍÖ lagttöl állö siemélyaetét niagyár, Iranmtá, engol, román éneklő, elöedá Na lánoaoló mQvésaeket és Itt lagböl állö ktittnö aenekferi nem aaért steraödletnd, hágy látogaiölnak puatláncsak haaattas elnéaéitáre, heaaltm nagylelkűségére saámitson I Meg ia gyjöcödiem én etröl csskhamar. De ne kívánja htaki tőlem, hogy pontrál-\|Miitra elmondjam, mi ragadod sl' Cmk annyit mondhajok, hogy egyik megle\|ietéshöl á másik he mtip VégQI mársteredem volna a a Öesres jelentőitek al sorba ölelgetni örömemben I A rendkivUlt váltosaloaaág, a mttvétal elrendaaéa. aa I egéeren elömlö egésaségea Mellem, —»mln\|t aat blaonyltja. hogy nólymosi Klek mQvéeai imklcalöja és haRanas lörek-vese teljes tudatával, \|elm ávatodeággal éa alapcm Ismerniak kel logod nagyon síép föladáia megoldáaáhoa. A magyar ilalcmmok aarmélyaeie valö< ban kitttnö Karmester^. Krdödl János, elsőrangú aanei erö, aki pom\|>ánn dirigál és sok is léssel lanlljn be já aenekarf Bokor Jusst, a derék, saakaijaioü m&veaeiö, egyulial laen \|elea komikus j IKdioamiiyl llynla, a vilék egyik lagismerltilib tlatel axinéase, kacaag látó kupié énekm éa nagy aertt ssáaer sal* ném ; l^engyel J»«j»el itép bobgo népénekm Nagy Jakab ttgjm ttltnkáaá vtrtnöa. éa Ja-Mtenaakv LaiM,ie aséfi btl^knr meelere tátael, béiiál, bédftl^esen roé)a a tátmaoi. A nöi énmkar meglépő oeeakanggei énekel s gyu\|lá deleit al jts (áisse, á ml még negy aiiiihásaknál Is aa^nrácsiöe tlnemény lenne j fo a nöi mágáfi^aéerepltfk mind képesek kl- ' elégttanl a legtötmlgáFOdabb várakozást ís. tmííy Ujae Igéaöan mosolygé (raiov.it énekesnő , igaa (raneait elegancsia (ellemal énekéi, ruháit, tooMái^i Verseiiyiárm, a magyar llerseeoyi muke, ekl egyenlő ketlvea* aáfg-! m bájjal dajtaUe a tw^ytr és íren-ttie varaekét ( MrHilT Harolta, Beke Ulti a \| e töblrfek siiílíéii emelik g mernélyiei érlf j kid melyei Magkeronéa a niflvéeaipaagaM n nvéainö neje, Icttymoslnét á táramat pii* madotméia etekhéa watletnetk tnégy ro retn énekes leányos, kik kösfil e tegsisfl^ bik bet évin a n agyér né\|<deleival aa\|oa bátáai. raodgivfili rnlsamt arat. l#fUtol\|áira fia Páine^ aa amerikai molövn kapitányt, amiitern, íte már asián ennél meséeatfb Npdái igaaán soha élelem-Inm nem lálkudt lm Fatne tálhvi eranvórá\|áröl a dlöt. a nétkot, lio\|ty ág árának beje ennék, lélö kM öveggol]^lt melyeket A mega egysterre étfr a levegye. lelő egyet km tegy vérből — anaéikfti, bogy ejm inlieaé -4 sgymásatae II gr aggot yM tlmáaodpérea alett, átlövi ea élém álllioti papirost. lélövi ragyogö saépségá nejnek lejéről g dlöt amnetkösban atb.4 slb, - lg] aaövaJ lm Falna ethema lyoaUia g ám»éfc legandák nagy bőseit. mert ily rostáé mwH mái a iega>erés<»M< kapsetm m bir dftátai, mtat éftit lm Fatoe a valómgben, aaa^lnk láttám, magnaalakaalk MH ir)aá tÁkgiY ftotymoai ifaigfftá a vIHaamidaaNIe fifááertlkaaágelt ansrmos-igMMf, blimmlk láneanmkai m rémüli-•Ééaégakai aorbe:aseryődteil; Mtiaő borokat, kHlaő konyhát áarl, aok oMntt előadásai eaia I őráinI ^ftgg esskaáattea agymmrnéa-Imin a léaaeörskmtmebb éhaaeiai, mniat' maoi tyuplfv Am maadem ttítál, kagy alam asflaéi aammt kaailaa bnag^áfe* A tf amrsd memmeMién magéNlémii a lepm* nM pán ama. Ptbl »eáaam»njár. aárn^ mnHh mgtjan al a wleaemokbe, let&mmiÉlia mm tanbeit Májgt sebeif A laáigwi ma-flkr ántamrael a MmKiaÉlk a * Kíllöflféléfc •ATfM tmimaiü «émémr,mrvaaysné koak aj elaőMaak, eaalád)a átseáDHám m végtagm IdaköliAeamoaélfábőt vett aaabaáaág ideje lejárván, m ehfflk ar e lé 4-án vtraeu nkbeérkseett át etloglalte a Ktstatady^ utómban, a Heacs^báabaa^ levő lakáséi <Jm>. ládja ts lagkőtelebb Hdaérkeatk x* Aa iraapl klemaaal at tdéa kiválóan im\|Msám m InbapéJyes volt, jDrtáai népeokaaág vall benne rémi; a él tk sor-éared ketnnaaága aa egym mi raknál aortl-aet adott; menm kőaban a ilaollö aenekar jálaaott, még pedtg m atka lomami meglehe tőaélt jö!( ktUőnőa dicséretet érdemet padig a pótéért takola énekkara, mely ktlOaö preóatiiiiásmi énekelte aalgyhátt dallaimkát W f Ari láneama t m ts a§ • b. Nagy kanltan éa vidéke Aatelaágánek több tagja e ho ll-én mrtkörQ nyárt tánosmplaiaágot ren dea a aéncsi vendéglő kertjében. A lely* beli polgári iskola tanain iQueágn e bö I4én a Bmrvas- málló nagytermében tar^já hangvamenynyel egybekötött nyárt \|ánct-vigalmál. fannal B. Hlraahmali, a nagy-kanliael Itr. htlköaség ntgytiavo ral>bi\|ának a hilkömég által kagyeletböi emelt sírkövét e hő 14-én d u. fi órakor leplmlk le ttnntpélyeaeu a helybéli lar sírkertben. Ai ünnepi saöttoklnim dr Neumann Kda fó-rabbi lógja ibrtani - Rmberkalái emy réeu miatt. Ama kávés világi javak Elláé, melyekkél a aora fi a a k áo a Iván mihoviváni (muraköa) hmvát paraaalgáidál megáltioltá, iinonoll nél y réoia la, melyak hlhalöleg uiyanaaon aaűőklöl vévén mármaaásukal, aainhen éa j külsőben, valamim hajlamokban éa itoká-I sokban teljesen egyenlők dalának a égymka irányában ia elegnegyobb ragáaakodáál lanu siioiták A négy réria mindig agyütt járt ingyenlürdőbea Plevnyák AndNiudvarán levő pocsol^ábl. melyei a falubeli réoáé-birtokosok töiil többan hasmáltak erre a caélm. Haakácsné egY nem csekély megdöbbenéssel látta, tlOty a IMsvnyákéknál megfürdött négy réeie köftll mik Három tért htaa Nvomban el ii küldte kia Hát i Flavnyák udvaHhoi, hogy nagyadlk s mitiián hiányioit - IggkaaVmebb récaéjét hossa heae A flu kikflldetém eeonbenatéd-ménytelén itiaVidi, mert a réme ott votl ugyan a Plevnvákék udvámn, de heaahal-laui nem engedték a Amkácsék aaomsaM-jában lakó ífubek Féler és lelesége, kik nat mondták hogy ea ni ő fémélök- A gyermek ml odhon elmondia anyjáttgA, ki a knrll-ménvak köveiketlében kényteienfdetve érmie, migít, aaemélyesen elmenni e féltéért Kai' aaonben nem kaplá vtsma Bubekéklöl, hanem e helyeil a tulajdonát reklamáló aaegény assaonyt agyba«ÍŐlm verték, a htiáböl la kiléplek eiy moim»t m ^ récae nélkül -vérm fe\|\|el kertelték bem Mikor ti ma atony elrvt m jtjgtlvt htaaérti épen ikkor ért I hím férje. Haiiáua Iván la tmatőrOl, kl — t torlénitk hsiisiárs isiiiömlilve, agy ahogy volt, kapámn ment ál Pleyntákékboe és a rémét kihajtoiia aaudvarröl, Ai utcáén á réeas megint ttelement egy pocsolyába; Mátkát* utáni metil és kipávil kifelé temlie, Ot magát t ksemtédelmesö fütekámot aaonben Üubek mlniAn kapáyaiés felesége beljebb teteliak i poomlyábit ameny-nyilieu ennék pertiáröl mlyumomn lökdös lék a nem engedtél kiiönni. Halkáns végra megama a lökdösmt, kikipia t kápát Nubek keaéből éa klföll s vlüb(il; Mulíek aaonban viaem ikarván venni t kspefát, Htakámői Hiba üioHe, mire Hubek tiefmolt agy bá«bai i aiy dorongot b<mvt mtgávtl, nekiment Hsskáoanak, Terméssetesea m 'am eagadte magát i ujthb verekedés lámedl kmitlk, melynek eredményi. Balfék aulym, sőt étét-veesálym msgsebaaitáse és Batkáesnik is apróbb aériimil lettek. Babek a asanva-dett aérllm követkmiéban kát hímtp maivá megkeli a varekedéa kösben Hmkácsné hasal* pál adaliajioiia a bárom moeát, metya* kel mealálva a negyedik, nagy orommal hosatjei esedekosoft m agy Ad ballaglak baaa mind e aégyen, eml léfvitágnmbbaa MminyMie bocy ft récae wkagyén Baakáeaéké rdlfí - Maakám Iránt belák olanoit tadym tgalt aánm miatt balymiék vád a»é a Igya-íben g bó Ma tartetla a véaiárgyelasi i aagy kaaieaelktr. iftrvényseákltlnrf ér Nareldk Femaea, Mrák Mekiy lleeaő m Krdlff l^ajoa; ttgylm ár. laia Omaér; a vím& lakat Varga Ujm IgrvM rililmmn. A ádl (fi\|m aneáMiawe bivetkoaati, meDag nam a Mkatgia tárváayköayv Htg \|a, llíhSW* g pFNfc m aaaak la t tk paatja marmt, I. I. a rendkívüli smbaa kárümaavek teám-farfám malledi rnlaőm(a mslsn togtaM ét )Éa, A Mrvéavasm a \|agm őavámiam mami karwmasyét aem mgadte g, banaal megáítepfaotti a halált Hatan atd?$^teed eanm MmtanéaeÉ a vada áKál Is Mim art eaybéáA esgm m Imlám Ivaat egy áfl báriaara, aiel\|imsi kmg mujtlnimim ál m Osvsgy résaéee 100 Irmt áÜM»gtf meg kénéiéiésm. At iMAm éta a váá«M la a — A ■•\|7>kuliMl 1y«sc7 11 v»4n>«n e ho 7 én d. u 8 Órakor ax egyesület laxanaki helyiaégeben kosgyttléat tart kOvetkexO tárgyaoroxattal I. Ax alapszabályok tárgyalása. As egylet vá-la*tmányáoak megalakitáaa 3. Koltaégvete Bgalapttáa. 4. A» egylet tolyó Ügyeinek tárgyalása t>. As ex ex ben tartandó dijló véaxetek aaámának 4a napjainak meggállapi taM 6. Netáni indítványok tárgyalás.— Társadalmi eletünk elénkaegenek es kellemesség -nek érdekében óhajtandó, hogy a derek egylet koxgyül*el>en minél többen vegyenek réaxt hogy « kóxgyüléanek lehetőleg a legjobb eredménye legyen. — 4 mrk) knuliMl kocaegl lelaO-e* alaO népiskolák rárvuagálatatnak telo'iáa IHHh. evi .uniua hóban; KVen d e l, 11 lelaO leány omI. e* III. ft -oaxt. I.r> d. u. I leány-oaat., IV A.-oaat es Petöti-u I. ti-oaat. 16-án d. e. 111. leány-oaat.. IV leányosat. é* p. h a. 1, leány oast. 16. d u. II leány-oaat. p. h. II. leány-oaat. e« Peiotti-u I leánv oast i7-en d e. p. h 111. Ii oaxt I ti-oaxt e« Megvár u 1 leánv oaat. 18-án d. e. II ft-oaxt, p. h. II fl-oaat ea Telek) u 1 A-oaat. 18. d. u. Nagyér-u 1. fl-oaxl e* p h. b.) 1 leány-oaxt. 11* en d. u Tor-náaxat tO ah d e, a VI. ea VII kerületben il — ít.-éa nOi kéximunka kiállítás V I* 3- vS lg í-án Te l>eum A aárvtxagálatok d e 8 ea d u. )í órakor kexdetoek Nagy Kanixa* I8KV má>. 5»-An As igax-gatoaág 4 uagj'ksHlMat lar. UksUkan as ea évi iArvugAlatok kOvetkeaO rend ben tognak megtartatni juniua 13 án d. u torna a ker.iakolAhan . ttMUk d. u MM. aa V ea VI. oaxlályban kéximankakiállitáa juniu ho \|\| éa tt-tn kereak iskola kJ. d • l AuoMiály i'3. d. u. 1. leányoaatály Í4. d. e tiuoaatály <4 d. u. * és 3 le-áuyoatály i II. d e 3. tiuoextaly d u. 4 liuoMtAly . ttti. d. e. 4. leány oaxtály. ft. d u V tiuoextály V8 d. e. 6. leány oaxtály ea ének d. u. 6. tiuoaatály. A vtxagálat nyilvános lévea, erre a tanügy barátok exennei liaalá-tetlel meghixatnak. As igaxgatoaág — 4 klmkAllsl atkléla és « aiparlpa xerkrii) május liO én nagy koxonaég jeleuléteben m legMvbb rend ben ment régbe. Fo érmeket és dijakat nyertek a gyaloglásban Kraus M. a kexdok xatparipa veraeo vében Halog Hodog. ax akadály tutA-ban He y M a táxugrásban maga* salydobáaaal Verne* Ijgoa. nagy xelocaipéd versenyben Ka»/A* latxán a stkveraenybeu VorxXamarty Mihály, a auly-emeléahen iámét Vörösmarty Mihály, ki bá-■ulatoa teeti ereje által a neaoket trenetikua i sósokra ragadta a kardviváaban kúttal Hély Mihály, a mnx aspartpáxáatn Nemen l .aj oa aiatott dicséretet a kulugráában Verme l^o* Heh M A jury tagjai a kovetkexok voltak elnök lhá«x Lajoa, lorintei nagyUrtokos titkárok tiyorlTy l'ongravx ea Vei mea l4goa; legyxOk Halogh HOihxg ea Sxékely Kani termerOk Kovát* Re/aO ea Takái^a Imié, indító t^einer Klek. idOinerOk Sel>eatyen (» ea Kedey latxán eiOkiegvea lito Sxalka Mauo. xeraenymtéxöVórOamaiiy Mihály. - A xei^enyeket a di^ak kK>extáaa koxene. exután pediu a tiaiaUág terme-a/eleaen — iáuoxra Kerekedett — OesaiAaj bilMlall iai«U lartox. tátott le e helybeli kir. törvénysxék vuagaK* bírája ry dtw'ó ki ugyiátasik reudaxeie»en loglalkoxik a raagxatelhájtáa undok mesteraegexel. Legutóbb egy tixenki-lene exea caeleitleányon xegexte veMedel-mea operáesióját, de oly axeremiieilen ered-meny nyel, hogy a bokto^taau teremtea élethalál koaott lel>eg s ax orvoai x-eiemeny axeruit kevea retneuy vau le gxogyuláaáhox.— Aa aljaa aaaxony ketsegkixttl n eg togja kapni illo büntetett, de i^eu kivauatoa xolna, ha a hattSaág erély es rassiAt tartana a magxat elhajtó nAk ellen, akik videküukon vak^aAf-gal uextö m»nlon eiaxa(H>n>dtak ea amúgy sem léoyee nepeseiléi viatoayainkra néave a legrettenetesebb veMélyi ke^xik Majdnem minden k0<« ségnek van ilyen >tudOa« aaaxouya, kiket nagyobb táradaág nelkftl ia ki lehetne nyomoxni ea ártalmatlanná tenni. Nemileg aegitve lenne eaáltal a koxerkoleai eg rohamw aülytdesen ia, melynek egyik lotenyexön a«iuten axok megaerak képeaik Itt valóban aürgOa éa erélyea mtexkedéere van sxükség. — »>arl Mulnt»a««l rendé* a aagvkáaiaaai ookeinea lüxolbYegylvt aaját xenekara alapja javára J. évi juntu* hó 14-éu a .Zoldta. kert helységében ; keilsexOtlen id<» eaeteben kOvetkexO xaaárnapra, vnn)h luiuua tl-ie halaaxtá'ik KettCW. zenekar tog uiükodm a kerthelyiaeg uléaea kiMlágitá aárol kellőleg gouditakixlva van Ktelek éa Üilok jOaágárOl a vendeglOa kexeeke<tik Helépti dg oaakéTy, telültiaeiéaek axonban kOaxOnettel logadtalnak s hirlapilag nyug-táatatuak A jO'^konycxélu nyári mulataágbam résivételre leihívjuk a t koxonaég Ügyeimet éa buxfo páritogáaát. — A „Vs«)sr tradsUm>ea m« séaaet párteté fgjfstlel axon tagjai, kik a xene aaakoaxtályba mint kesdAk kívánnak (elvétetni, axiveake^jenek héttőn I ImS h-ab eati 9 Órakor eaetleg hangaxereikkel Vennél Kexaö ur. a xene axakoaxlály elnökének, la-káaán (Kolcaey utexa 13 axám) megieienni, hol ia a Morgalmi Orák exentul hetenkent keta«er. meg idig hettOn éa .-uuuiokon eati 9 10 ig tognak megUrtatni. Zerkovttx Lajoa, aene aaakoaxt. jegvxO -llliaaaajtár kellemetlen a/ag árad mindenfelé a kanixaai utcxai oaatornák« bííl — Kérjük ax illetéke hatóságot legven annyi tigyelemre a/okra, akik nem axökhet* nek a por, gOa éa (\íai elol (ÜrdOre. hogy legalább raend«« időben. e«e, ne kelljen belogott orral megtenmok >üditO« étAj«>kat Kxt igen mulatágivnak találhat ia ax i<t«gen, de ax itt lakóra (etette hoexanio. - !4illiictol« «J»k garázdálkodnak megint vároaunkbau. Sxentsn, e ho 3-An eate 10 ea II Ora k..xt Sxigricx K l»ert vendéglőmnek ax ujutcxAban lexO uj IimsA nak kapujárv-l letörtek é e loptak a ke* kiltncekei A lopAat primitív eaxko/okkel hajt Ak végre a kilnu-aet egveaxen oaaxe tohk, míg kvehettk. ugy hogy tiaxtán oaak réxérieket — 30 4" kraicaárl kapnak ax ertékea n>unká\|u kilmoén a toixajok. Nagx nyomor lehet, mely igen \andali«mu- , ra biria okéi. éa a reodOrOryárátok ebiraége tol ia ugy látásik nem igen tartanak, ha garáx dálkodá»ukat holdvilágok* eten a vama kOxe^tén merik vegt»eviutii IrtlSk a UaadSU aaá««il a M«kv>lt \altuaat«« larlaloaiaMl Altokialv aa>tka« ai((\.>a«tiiSBk koc> • jól <ark«atrii «a4\|v«m4hai Uulap a vállalaH4 kMI ktvsM t.^l.l •t auért la Méttaa a pattfoc4t mIvWi •Ivaae kOaaa«c%ak l<4MfMii iv«a««ti Kal.»a.Wa »»(L.v ^rtekal aUaak a la^ak Tulaal L^Jm aa . t'J Ahjiái - cual rrf<i<r» mrlvbaa aa ra* a "••C"'1 Wl %uaaarkwiMk vllaa l..r laaa«al — P. SaatMary KárvlvM a Sarkal; Uaia.i M^kah ba»a torVaetv o-^av, ad\«M pUm MMk a UómMW J»kkac.v>A-aaUáa otat aM«kapO«a mridi Marftla.v UaaaA aa « aaokott kaérhaa iral\a\at a X- caia.a tar aatlalaii raféayH tatja «ak bmIUO a kai «Mt rvavavirodaloa, a^ik t^.oáWht. k^pviaaM Marát K . A (raaatko^M umui\ aa«x MlSaM kaltatt rac»>a>v»l lalalkuaaak l\|> aax..hh Jolr^aal^ ko«. kaikaiM pikaaM a>«glaaak Hmiaar 7v>ig»>«4Í Aa tfaai' albaaa. >» Ki4aoca.v Joa^nAJ tHakoaad I a«\|4ra MÉÉbl \ aiaaaxt lijalalot . Aa arak tya kn alWaarléa, - Banka K»a»+tAI MU>n aiaravlt Saaiu batxaa. a«gWt4a.v altxoaaW - akar kay Kra»> r^aa A laWr rtaaa. Kul aat Kraó kl iaa.«a>>» A t«r«AWt atjaa BalAaa SaaJor kakil nf^ja ..Ak ka raadac at»4k * - áAdar IaTria ki lajaak aak w aaortal»aa te Uk'tmifm aaakataraa. rajaa A mlra a kAviric ktajrlUk A kontikoa A macyar caadaaaaa«a> mral káa ka tlakair artanali oaava Tacyi«k • aiaaak alatt kaaaaoa tadaivalókat, a Ulaajrok ravata ki. hjtóró fucialkoaAat avajt A vaaár aapoakiat m()U4 0«adSaA aak atAAaaMai ara Hy ^raacvadra 1 frt 40 k/ tUérrm * M féaa ém á frt K\«áaatkeUt a kladóaál (i^kalv AU<tir Bndapaalaa áob atcaa 14.) ki Miaé^iaak «iTa.aa kAM aiatal«aay aa aaiot i»f vaa éa Wnaaatva kt • rkfatt koaaaíordol «a«ktikaia uéukawiM. SaaaUvak. kik (yoaior katarrkaabaa aaaa\adak va«> k>k gjrosor gyvi.-a-.kaak vaaaak kiUra »«a»a+c«kat rv>tid td.% ■atvka viauaayarkalik ka MOH. «alé4l «M>tatUa-purat kaaaartjak Kr» ^oho* ara t frt A vidékaa BiaJaa gT^vaaartarbaa «• <Wwrkrn«Uaöéaka« kaU r»aottaa nul l. Ui.iMin aaaak «yan ,alriayaal «a alairaaával karaadA. •csoNüládóit CACAO A? >y »vJ««I csokoládét V CACAO Közqazdasay. (ial.ua Arak. Nagx Kanixaa. juniua ; éu. Buse N Irt 34» kr h trt bo kr. ^ Ho** 7 Irt - kr 7 frt 30 kr. Ar\|«a 7 Irt — kr í Irt f»0 kr. ~ Zab 7 trt - kr. 1 Irt v5 kr. Kukorica « frt ?ft kr. H Irt 60 kr. Szerkesztői üzenetek. r. ú ..A vtrua aa viéik a»»a caikk »« H^ft a^vaavva bm« a^aalaiakkat aajaálatu akra aaw kaaalkalluk M. N . > J A U^iUVMt WkaMott k»lta»a> kaUroaull katadaal atutal Aa alnlaa ativpkákaa «a»j> aaaaM u \aa. <»akk«o é\|>aa aaaak a «tr<.pkAaak a Wrka'kája a Tála a ma« írSax — aa aa a Ul>a<x»aa Mlacfaj.lalm a - jofckaa alka Alaa r /AairM .i A jataa »uar« atar alkéaali aa0aak4j«k valaak ta.Ulai kirAaJa-a. kot* a Jv aaaaikaa k.xaoljSk- KeielvMi xeikeMto % A H U A I. 4 J O H lAraerkeaxtO r a r k a a Imre \ irdetések: X Hsrksa >N xxx xxxxxxxxxx^cxxxxxxxxx^x: Harkányi gyógyfürdő \| H",Unv' tlsuj araraiAy Baraaj aiArmr\|(j eben fHréMIUlítj 1-lél Mgeplember SO-ltf. Hab.r .M fkrü.x kiraava oly humu Mak Mblyaaa .Ha aaAaiUlaa kivaW v^V" J«s.trat altat ac u Ml alapilxa at^i. • iurü..lKaair»t.-«»* M>k vt ta\|>»-.atalat alaj.iáa kt,»aWalka»i aaaa .auda^aer g 4«yA»rráa«ál «v aaarrk a larwMikac^t.l. te »bb Utar^«akbaa U "C^ateK«kat , \|», Kakrt v iwai < artak a anárt »» a a.i»a»an«t arxlaaili. K flrdo « aiaa a^kaa ac.vKlsli BtaJaa a»ii> akár UlfoMi. akar kSlf^Ui ka>a<a g>»«yá«' gv4«rkata« lakialrtáhaa Ma aiat a »il kSUatwa aa »vrikUra a»a\|.roa« »aatl«>rak -aau... i. hia»a« it nia.^yiv Kaa 40» K lmteaataa u>. artaai kaaforra. klISau cv»«.xila»l k ta«al kir rM»a«»«. k«avea>, lUuli ^rklatmrkn-. araajfr. u..báMlalui»kra, loK»u.a.l kta.j.k. M-k.^k, Uat.u.iok Kv«%>^arak .Ital ..k..a..o ia»enieae^kr^ tavakba aj U\|\| altatéa Uilritj-4a«aaal«kra. arkri hallá. 1411 a«-att«jk ra UanaarO kSalalaiak rtlaa ^ haikásytl Aa utaaaara ajaalkato BuUaMat pte.i vaaai \a.v iVli vaaut k dajNit kaaia^a bawai rmwla all..waa rewk all'ólji vauul K-aAaa at \ tlUavlc M a.ut. alttetea Vlllaa.t »Wa -a ta\ írvla alloauu H.»akk taü.Mita«t a larBa«\obk k.».a^«al l»r llrllrr Jrta-rl t»a.U» fknkkuvoa a.vtgl srkáejr. oet& 1'ilrtU.lKHiKHlóság. lHarkkajl 9é& á— it ! ___:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx ooc > WXKDHXKXXKKWHM Cs. k!r. Oáitrik-T.smr % yjt i x i b a d a 1 m a i o 11 Fa r u a jy« maftr é ^; :o Exj frt/ Q frt K r ^•íS'-lc:^^— V ÁJ .ai»»a— I - ■ - m~mma .......... Pótlék szalmazsálcok és sourunyuetó ck helyett Oaxta larto> jaUajnxa kalduOM»u alka.iM .s anő t '>». k k.»rl.a/ak»»».k Nagj-obh iUo U^aét. mttftlolA Arleenx<aiea. V mt-srendele««kii.-\| V/ o I... - ...... a tudatanaé. ( Főraktár: UKt'S, I. Keui r Karkt. 7 ÉHÉT'"Budapesi, Kctz6 Ttuik 'xtjitkinttni gépre ktcicmm 111 aaai caala kaiar\|a ffav.aalt . ktattliaal \|r^k-\ kaaaai Ia4ara aaAal ifprk .aaaak falálTiOa ükHlOnö. HgjeiiMn ...éllOkü R Garrett & San K. Carrett & Soa mftmi }.ia«.un ti tűni o gca\ai 40„ lael«MUt »k kaaayaakaaá(>rkalA ksS'4 «a»lar .1 tar'4a> vk a. lal \|aj iaiowW \|ii tt fadaik Itiuaakraa ifal J^J^esialhl^^ Ny ujimink ke/et»Hirenio«éiiekl 500000 márka fAjaiai%imn yuil ka4««aA «aikaa _ a\|> peaklaaraaraiéa a.alj a »(•• Üftiy al lat te ki«lwalla aaa. kiaa u tanaial a^ya akkaa all k«»\|» aau lafoljaM alatl 7 aoraolaakau M,N0 ayemwaxesk .>kvMta kia«>ra^>laa alá kall karAlaia. .♦.UH tal.UaiU 500 000 frlajl fajara»te\| raailag \| aélg I 1 jar. I jar t ujar. 1 h>a. I »jn t uja I )ai I jra». I ttját 6 aja» al 300,000 waefo imi.tHHi ItjQOO te'.ooo 70.000 eowooj S a;ac. A ■ tá,(K0 M jar. a. m. I0 0»a» 106 ím. a. ■ ftOOO SM ajar. a m ti ajar. a » W0» 115 ujar s. m 1000 „ iOM> ajar. a- m. kOO Hl.oowyíioío ajar a. m. U» fU.«0é.Oai lá H0.i\|aia«i4avak. !U00la«;aakUi. SOÓ. AW IkO, ' 14. 1011 #4, él.éo, to « Kiaa nj.raw4jak kAaSi alaá aorka kW i\|»«MM>Ua«a lllOÍai • <«atailAkkaa A> ala.. JO.OW) l«» te U.ktf«.i>« t od é0,OU0. 5-ad 70.000, 4 ad •OOISi. O.IOO, áod 10Ü.0Ü0. 7-ad fáéig «aat< V iiSMAio aj^c. K).00o. s».oeo mark. »u A hU.t.hU ,M •» élUm Ul teatoao^l af» Jy mér Jmm, 10. „éké^HH 4, I a (tel árrá. tara), ara «ak I ■ t.lM kOkr.a é 1 Ml . . a 3 a 2 » • t.aja4 . . . - a Val.waaajt i..»fcbiaaa ai mi»k alAlgaa aak ildaaa «»gy \|....\|«atal»aaj u.ailall atoaaal te . ia,{«.«j«bk goaééal aa»k»»kllalik u.ia4aakl iuag.1 a« al «u. c»iuiaratal allaU H ar-.lati a«ia-i«i«trt k»pan láiui.k ka4ka«\| A H'giaada'«akba »agki»Aataki kit.talaa tanatalaW Uij aalkol wa.l4ka<lakaak. uitaéaa ku-.a ala a I^iig (alaxMitaa maikkl kUdjkt rteakva-««.ii.kark a kUatakta kaaaat jagjtskal. kitiuVi a klvaUK'a Wrraaalal al ra at-kl djSk b4riua«(Va u.atlakial^a »4gall a kteaak-aak atiUlkuittak uai^Ut.«aa aaaUkau a aorúa-Kj»kat aa iiaaaaftaataaa iMatWUhaaaa a»U tíaaaa«aaai. A imtacatejrak ktásaltea \|>aloaaa a »acv aiariat tortanik taliwtaal Jaiállaa n.alMk. Vallalataakaak uoateauar kad«aaall a aaa raiivaa .-'k u.aa takiaWljaa Mjaiautaaj k0a6» lútul XA44.4»4»te IS4U U4»«» •»• ••• Ml» «•«.«> ««,<!OO .tk Saallattak ki. A» 11/ a Irgaaiiaféakk aU\|»a ajn»° ulataal. alo.alatl.aUlag unmia».a!4 kuteaaaggal • lagaKiuakb ra.»»aMra .aa-ilkotaa karaUk taar . kOiai. butaa^uiMlk ia rnuidaa b Dkl-aakot laUaai Kauliiiaiiu & Simon, bank ea válté axlet Hamkurgkaa, U i. ko*onetünket tejexzük ki exennei a irántunk eddig tanuaitott bujűomért, fel-kerjuk hogy a hivatalos terveaet megtekin-té>e által uieggyOxOdni meltóxtaaaék a nagyaxeru nyeremény-kiiáiásokról melyet ket e kisor»olaok uyiytanak.IV <39 S— Vétele és eladóba »ladaaaa.u állami jara4ek.k, n>l^t«kar-■iraleiieal kOI»ajk aAJa^Ua^lek rMkka^il kaoeajtk, rtearéa/ak, —rm-lM)rkafk aib, 4a ralaUkaak aapi kriol^aai f»T.t If4rv4a)'ak m.adaa kuatakoa Táa^l MrakliSMk \|.«»l««« ea l»«rU« lall aaikftiOllrtark Sr«kUkaU Imfl-■ali4k lat^a a. ke.aa^CT^l . Fortuna' bank- váltóüalet Herzfelder Ignác és Tim Budapssl. (Narts kaxar) vareaáaiter 9. si. Telelaa ésaieklltl«s 39 -ia _ uliÖI-U, lö SZ ____ Tusik m$ittktattm géprktármatir ka) a gvakorlatkaa ta\|akkaak ^ ^ klrJ" laalkal«k, ■»gV<¥»HI •»•■•^ !! K Ulönö- ÜHj rlrmr* wéllék I! R. Garrelt & Sti jama»«^ tiaatita Markaaal te a aklkAl ka\|xwolalkaa golaó-íMa aaabad karaaK\|r\|Aa; akkal •tk atk Sé4 t-ia Túáfhuú cstpUi ! ftsab. 4-aaar (ordtlkata acaál <i aak kai Tftbbat 4« jobba, •to^aai a«v g3rArl»Aa.v mm k4\|»a kediexó tUrtl»l felléleiek. MAom krajrÁrral naponkint lehet iMiüi.knek aUi\|KM kiliwdiiA ■ Máiul áfy bei+ffticntk rijái v#hei\|lkmel\ek h tá\|Uálkoxá * »<»«• a •h remit* raen«ink mtt«nviirá«lM>l rekib»v Kyoowr-. mái-.* «»i>^K«i<»k. nrmiy-trt«t bAiitl\|iiitk vArlolulás MváKY hátt>' »b> iT.tlltfk Hí.ühII K g\Otf\xaNt>'>' «VH\|04I l«b ili«catt ertjük • uiMiilA«Nuk«wi nl>n ui*l\bA\| «ií\ iloU>>»tl 70 kreii k;i\|>li-«iui .« uy<>t«/«r-iurakb.it> ViiiiImhiv M»tYHi»rx«fc:bai« Ci uxlt K fyotftcrtS4 »vAl««i UlHbKMrtitmk kulon-'4t ulái»'«iMi uUhxmm ktKMittk itrra kell KootloMAn Kg\lni. hogy ii»hhI«-ii tktbojon. c^Hüenvül, l»h«r k«T04i v«vis » mezőben HrHii.li K névaláírás metrlegten V»UMI \| ORVOSI MALA6A-SECT A kliMacaa übwii caka. ktr burktaarMi allvaaa wrin OODOOOOOCXKKXX>00<XX)OOOOOOOOOOOOX A t< Ifvj<>tb I.aUL ji •írlk ' lArokqn k /si IJscmlök' <> » knal.t «<a kiránt** * l»«r«v a.-k Ku.Ul trva.j.'k.aark <« Slaftuu.. tr>a «<k.Mak. IW luk* l,.«ak xalaa.at kaUakutk tilaatiikaraak Mvk4tw«»< .. aa IVv'v HM(wi ktallllaa kalAtal rtUtxa IU ktallllaa ka\|At » krrrl kaptat* ««tad«l >«ki> táS 4 mikkM) viiu in «lital MkttikM»\|it«W« rv< íi Wim aí. lagak takratakk aaaMfrakk kan.tak »a«».l >• l)u>iu itaitaaat. k h««1«k tak • iá • aiak alkit k lltflaa JA. iiIMI aaa»la«a •aUt liittl ll^liU ... rWr4U«MMkil aAalak. Drrwrkrk - «•• á tfreir U "'""mj rlka •• •» ». «.«étri< K"1 • Urtr- ajeaea te4\|e«j klall VINhAOOR SPANYOL 30HKCR£?Kt0£SNtk lUHMIKt. I tM >IW r«4rlt »r.k <u frJrlt w+frtk—i .•« mA'i 4r«4 u.'.aU k-}.kaU kkaalaaaa N..a4a4 líy. Naa4»r aaarl.i k~ >«4«.... ri Tmmitt (tu<. Kmart ttr V a4.ll.44 « a i* J'ayaaMrWar IaU »4<rmr«rM 4 Itala, av . , Hm^mHf X.l. \|f \|]4jrH4tl«k«\|, M/ fafUnM . ,viméir «Mlatf • trr kDf • • •U'tf. Az első magyar gyapjumosó- ós bizományi résivény-társ&ság B^idapisten. ig^rkk . r^krOlm kekeké. .IMUUI.U MM«I M^, al » yapjutermelOk tvs gyapjukeresktxióknek u imMm« a killkWt MuNtktm- uiém tM W • r#% rtjHál latraik. - »—»' iaMMtak »U»w>rt WU e* »ak»»n kr.elf. Állal kar«h a. Alialaak ——«^La^ll-lUl UII" >1 ad klnftM ^.ivaa. ka«> -I-Ae.au elAaajei »4>Ar«lMllk. _ ^ .__ . _ ... ________ N.^^kua .MIAW. MfOM ■^•'^^V^ttífJJP MMhé A WfMtik WyjvfcU ki«IH(áki t»l«k ! kW Bjta .IkalwaaA.l •4 (iftAk^li. kUaiaiv.A«k. k ..A mk. U alku. ~ k«.m<t Wá a^ÍMII a. \|WJ 4si \t a.irW»Wa t«uik- ...... MIMI líMV.x.ki'ui H>0^3UO ÍHfyi jov,tlv!ei»»rv A 4al»KA a logklk^aAa »a. mm a«Mai .................* I J .4 flMrv.i A04* aa UraAkoa HI'UAI'»TIÜI J Ti ^iHbHdnUMEoU 30 itKINTBA 30 kviOl efy, a leitu)«bb ro<kx«r wniu >x WuUu kéiuOli. It^oM s cikt tti, aj S nyer-f ie csaadi vanu^dp Ukkal kajiuwkv ai»Jaa k»asa%a).> k.maaWkk.l H I;KI LIIXI r i .4 x 4 L ca. #a4»», f^'^i^ii. r.u X A « v • M A U I u V «.<>ea.rlo«jr4a kainknak « l.a-kra.al^k rkaakUl I. kraaa^ la^onakk •a K j^Uk kgBMla^na. kanátkuáll. Mfutpa^,). kéaMká. kg.Aa kal.A»k>, H^aiiMit.t, i^aaJ^. •ak.4 kaívk. «.a la.« a»aUl wul^ a. SrWIU-< kacakakr. »u.. U ^yr^tt arua, k^U. k^takarvk ^ aJtal a ^ rWk.tal IttakMU 'W i irt aiu^vt MlMalat A aav^ká «a.iaaJ.v Ml \| ttMl»M4lMln4!4AO\|\| lÓlUf la d^Títü 1 á» LLel ikl aa a» Aa aaa^TZL « " » >« IrkrlA lAA alaki kaVI«k .^k."Ut.aak Mykftü a Irkr.a " arakaa tladl^krtlr. kel>«'ll ««ak ^-.M. k aa ..I kutoYWfU^ ia^k k. -k .. k,«4t.a «,ki»kkrkic lalajaaaa rmkaa. ,Allalaiaak triul Unta. .traklai aaaAallaaal iivirlintok at\| .aUU "^nt-t, alk..a»« kakaa wk.—l} • k lelőné . hMi a^al.k. .aJaak a,. ,.rk.alkatok a. ea knM a^Oa^k.l i^Ük -k.au^kv «.MU.ak r. ke.rle.Aak kliaaa u.aA.arre a. kh^ l.t^T!^" .^ mix.1 * ..Uoa., U ou .a , kll^l.-l^iai klAlliU^ a aaa kkU«44»A« AI4a1 ém • »>«V a^N.. aa»fHlt. • mM^t, ...ka.lrl„»%4ti te Irn^ati k Ali U->k»» ara«, ee«a w a let éllel 4«a4e4le»44 k». ______. . KI alalaak >«• iula^t.- Wl. u kk aalMi alaAeaaeaa« O-Hl-' «< .a.ra r. Ma.aaaaaj t rUAa.ra. ea«Al«« c«k k!aaaaaaj I eUAA^a __ Ki* i>4li * h.-aiauk tta. .^fH MAtf* kaKla.^ gy^m area lkakat iw+j+m k l.«t.«uk ajkait a.lMt koaaalr. elAle«ei ajaliaak 4a «4la«k rakáfM-«i i Mk tar«4\|J ea Mai—UA-I lllelek aeaai É.eleaAA-a ali il .a kalM.1 a..aJra A»jea aAaAk Al4al »elie ia«jaak. % a,a,il«« -al-ak —«u «ja\|»\|ak kaaeaa. aakl- klauaaAa^l rlaAAa te«r4i keaaaak kmIAMI aalaAeaaeaaA k4la««aartk ttj'M. Mar e- lla.a^k»lal »,.r-a . Ir.a.^" Arak aaellel. aAMalfk ek \|r\|multak aa kart«k a k«M aaavakal ja.ai«»a« «»a««akt> •Cl-4 M««)«r liixouiáiivi U>apJUIIK^O- níixv tancság HuiUjH«Att»n 4a Lv«mi tortéaik 4a a U<t-kl.rak> A a iwalal \ >>aaa «a a«waa »<wa>lkn uliarwi alktkMúltf a«watik U «t»a a tata rMa<r.W a (ta^aHllHIO U A\|»\|a ArAl e. aa Mr«klialak keaelkea \|al»al\|ak _ ^ . ------ . kit aaaira Wt MtlU^.laaX ifil .Oa«»k 4* k.Mft».» ******* ^wmmHmm kUAaiate 14. k>4. k rOAk«. \ l««»aial katkak I a.il.i rlaak llaa««rr Hlkaa. alelaAk karaal klke.i karral llearik kak 14Áralj. »eaerfeaa«a!e. Mt»4aa ki< aai khrtkfiA>Éi tkraU la aralj-karai S. aa. Nawulr-I la ka\|»kalak IMII.UIO BUlinktlil SAaAar. rlaak i»er> UJaa NaaaAr l«i»4a >Aa.l l-)nU IraAAakkaa >eayekaaer i.jmim iá i»kf«Ma«ala4aik Ö vXXXXXXXXXXXfi NAGY PÉNZ-K1S0RS0LÁS. KRONDORFf akk 50,000 aik* a kiM^vAk k\«r%a>.a.\ a kail>at\|i k>>«ataa\ alial klaiaKiitit a.»u» \|taki>ui-. . '»Ui Jv>ak< yaa \|ai4l( ataw Márka I a 300000 I á 200000 a 100000 I a 90000 1 á tOLOU 2 á 70100 1 a 60000 2 a 50000 I á 30000 5 a 20100 3 á IÍ000 -Hi a lOOOO •r»(> á :>(KH) HH5 á ;íuoo 258 á 2 00 6 a 1500 •>15 á 1(KH) 1 "•'»(» á ;00 t»020 á 14:» A ka»t>arki tUa<k<i»aa) akal aa a«««a __ . »• «'«aal kai. .Ur»U. MiMMMayH Üf aalj.kU X^MW - taUi Maaal U'kh - ka< a»>AMMa» UaáN\| ««a alyaaikaa a a rílak.., krt.t. kt «r.a ^-i-rak . a ki 9^50,450 mátka. A» a ^y . iIm. -^, kaaa^A. r»atr««.4 a ^^ kAa.Mail Uka - ....... »4aatl . Mautea a.<aw.aai> W»k.. I«ar-,iilaiak Ka ak» tar* . ».^íaa ktal »• «ka aliai á •-•» .^.4 r^amaa. •ateaaa la.aa.um, awaa aa MM a^r "'» a.a/< aa pc, / a»a «aV«* rla.at,M Aa akAjaata't a^akAI taa. » .«a.a7« auav aarkM. a Aa kMM* a a^rka. O.MI •k'AV a kaiwiia lt«t.MV a«k* aa a kataAka UUW a.a<fc» I. KVMV a araat atk. Mk k fca.. - U. Hiail laa i l aa aki k.t a.raaka4«lai ru« « a a—kaa»a. - — \| al 14 .«wti (.rvag^ak ta«a» akai -T n-.am uVaiLL a ra^ka. A ■■af^lúA al\aakri^aa«k aa tfWM I ■ i V F VI // 7 1 iyyMj^y "I Savauui Kút STEFANIA Koroniherczignó férrts: V taawlal»aaj«k a taly at»i aak Aa aka aa^t ka-aara «aala ja«yak a.. Vk t^m * irt kr. •fy f«l r«a»\|i I frt 76 kr »«\|y40 itttkli anr«j«\|DMk tN) kr aynliHa.1 aa aákai ........a «Ma Ma kMlaa » . a W. M..;Maa4Mt ktaiAa'. A/a .a a k« va haM. alai)vAka vaM - »M«« taka«akA - a<«a«4 iwaai a Maaa wmu kaaiáaa a k.»a«a..a Mm taa.aa a^.tea a a4aj»' U. raa.■ »«»j ,o.6áu uyArvttituy „ ^ki»at • n IkiAl^k láttak 5 kauap aUll 7 hu a. bau kiMtv»<tiuini sav I-? aMi a nvn.'^" Maa.«. ,aaakM^a^aá aa aa a«a ka^-'t aaaa.«a< Mi«aa.« .......................ki>aaal>a M>a maA»4>aiaa aagatl t^j.a KÉMM.a MalaAt.. Maa«. «aaa a -Méaa almáiul \|aal.aaa mM k'tjak a M^H^^Mdi I b85- i juiiiiib 10 en •f1 " aialia^aaA A Ml..i\|.atiM. Immím 9 kakl.aai H Valentin & Comp. XXXX^ XXX kXX\xx axxxx <xx^cxx.ooocx XXKKHH**HXHXHH :********* X X X X X X X X X X X X X 5 X X X X w £ K ul vállInI K r..N.l44rfl»H4k K»rUbáil m+ll+ii. Kaktar Na >v-Kanixsán Weiss testveknél továbbá II kgitMOi llMwrUt^kailáabtk v<a4»gl«»b— m. !-> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X XXX XX XXX »CXXXX XXXXXX^ MCXKXXXXXX RUSTON PROCTOR ES TARSA lUidu^H'-st Nsulor-iitiza ís 41. sí. (iMakkia . i.«.i.a atj.ak.i bi.aai.i.ti _______lúaeplMet (íikiuajiiUi ^SÉhK^^k x -'fi""*" iá is uaMaUin ^HRjjC * ft^ÉM. s itatbé* WalWliMlff kiv A ^HB^^B ea le«aiakkaa lleijwniasDüai Sjtru-Atrvlu* urw» »tr alk»nka» Mnaii)évi. ■ J • ióM«r«rk, fvoM.tr ^ b . »!• I m k i A ^ f J" tHH legalá,. iMklfklal#l)rlNk llálele aaeriul rM kfljH ,M,lnal • IkAilklI^ +t .Mtutl.rk klYAl. * s M i § X tt S IC lkaaMk«i\| Ru»l( alraaav ^O ^ •fl aa 4.U . .v^.k.t U.«U», i«kM «t>i.« aaAM i'Ma. . M kt,«Mkaa I I^M.aaavI Wkaa4 i^r. 4da «a<M«a Mkll " k.Ma. . ^IjVaa aa«. aaJTa H MHMPB AU m ■ •AH aaaaal a ka.a. aAa akAaa Mo tta. mIIII — aa aMti aa^jakai a i i. Aa aa i^.xWaUMMi a a4aa a.»aa».^a -7lni jiiniiijiital taUÜUtt araiu a t letMatttt futai fettételéi nUitt. Továbbá jéiféMy sséfióMUilitrttt mlmkt. vakmml mmáétumi fi «á\|i jp4k<t u iijMiAM Á'JrvixéJek htfft/rn és Wrhü/drinsk. o 11) Kyoiraicn fucbrl FtiOp ItplulaM"! ÜAf y EA.. 24. szám. Nagy-Kanizsa, 1886. junius 14-^n. XII. évfolyam. I4» laNMál * Uj> wsUeai »émtm nmiM nmám hkWv ■Éiiamuli Mnálumi 2. IIwiiiNím Itniak esek Imii k-skM< fopdletstk el. Keir»t«k víimm mm kliásmsk POLITIKAI IÍS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Znlamrgjei. flgyvédegylet, a Nagy-Kanizsai- és Délaalai tsksrékpinztárak, Bankegyesület, ax AM-muraközi takarékpénztár resztén v társaság éa tttjisegélyzó azftmk. bivataloa közlönye. Mojelenik Nagy-K<miz<ln heienkint egyxzer: Va»úrn<p. ■Löpurrtn Aui. M évű . rai tvft 6 frt - kr w. I » W. Blriiltiik tetáayema ■Irtlilul Arearési • K7t> klntatet klMM ny.k 10 kr. ttljttfUJoa MII I0U atéif i frt. MMUl alafaa «4ért \, kr. Nyllttér pttlliora 10 kr. iHJimittt éi kirriinittt. Ama aok pro- é« kontra-érveit5 nek, melyre a csáktornyai tanítóké' pesdének Perlakra szándékolt áthelyezése okot adott, immár vége lett, — ninoa többi aaükaég reá. A mininster eldöntötte a kardéit a bizonyára jól latba vetette mindkét hely előnyeit én hátrányait, a írtig arra határolta e! magát, hogy a képeidét meghayyja Csáktornyán Olvasóink bizonyára emlékesnek arra hogy a kép»zde-kérdéaben mi ia határozottan Cbák tornya mellett fog-la ltunk áJláat. Meg voltunk éa meg vagyunk győződve arról, hogy Oaák tornya, — a Muraköznek ha nem ia terménél ee. de mindenesetre szellemi éa értelmi középpontja,— a legilkslma-aabb hely olyan intését námára, mely abból a rtélból létesült, hogy a szeí-lem éa értelem fegyvereivel terjesssze a magyar nemzeti kulturát a 72 tz»r lakóval bíró Muraközben. A képasde tehát Csáktornyán marad a mi — kik ennek előnyöe éa czélsserü voltát annakidején tüzetesen fejtegettük ezen őeainte scivből örvendünk 'Kern CVáktomva k ed teért, mert hiasen ilyen ctél mellett háttérbe kell aaorulnia minden kicsinyes, lokális érdeknek, hamm nagynak a fontos miaatiónak éid#k»ltn, melj el a tanító-képeidének teljesítenie kell a melynek ieljeitéére a kifejteüOk (okokból tornya mindeneeetre alkalmasabb hely Periaknái. Nem mintha ooak legkevéabbéiaki* raiitylőleg vagy odavetőleg akarnánk fiyilatkoini Muraköz ez utóbbi derék meiővároaáról, mely haladásának éa fejlődésének annyira kétaágbevonhatlm jeleit adta, hogy a tinitóképesdének szándékolt áthelyezésénél Caákttrfnvk melleit Vgéaa komolyan azámba vim\|k a megyei aajtónak egy réaae ia erősen pártfogásába vette tőt köményen síkra ia szállt Oaák tora v a ellen, i jó ideig ! valóban nagyon kétaégee volt, nem j veszik-e el a képeidét a csákt- rnyai-aktól, a nem teaiik e át Perlikra r Ebből ii látszik, hogy Perlik, a ! Muraköz gazdagabb réaaének 0 tefmé-azetea czentrumá, biztos léptekkel ha Ind a fejlődé* éa felvirágozáa utján a . a haza fii* huzgósági ól a áldozatkész aégből. v melylyel Perlak a képezde Qgyét felkarolta, azt láttuk, hogy e község hazafiam ág tekintetében ia méltó módon állja meg helyét ott, ihol i horvát érdekek, jobbanjfoondva: a horváioaitáa érdeke — aajnoa — bizonyoa oldalról oly burgdn legyestelik, mint épen Murik Őzben Hogy melyik ez i btvcnyoe oldal, » annyira köstudomátu éa oly sokizor ventilált dolog, brgy talán külön megnevezni aim kellene. Foly* tonorak éa életek a pmitrok, melyek a muraközi kitb. papság - tisstelet i kitételnek — horvátoeitó, illir azellime ■ ennek ugystéhán hivitaloi teijesté»e ellen felhsrgzsnak. Lapunk legulóbbi ftímában ia kesetü, de j< goa kifakadta volt olvmhiió, mely tgy havafiaa érzelmű, tekiniélyea caák* loinyai polgártól erid, ki a fölött éisett megbttiátkóvásának, felbáboic-dáeának ad kífej<ré»t, bogy mig egy* oldalról a legnagyobb ei£megfenités történik a magyiroeitái érdekében, addig máafelől ii egéss Mursközsel eg) Ott a zágrábi egyházmegyéhez tartotó Csáktornyái baiátok ugy intéaték az ottani urnapi köi menetelj hogy azon mm magyar szó, aem magyar ének nem volt ballhttó Es egy ama azámtalan < ffijta eaet közül, melyek ugyazólván na' ptukint más-más alakban fordulnak 1 elő a Muraközben, melynek bazsfiss, nemsetien fejlődéséte lenyűgöző átok ként nehezedik a zágrábi egyházmegyéhez való tartósán A muraközi papok-\| nak többé kevéabbé nyíltan kifejeltéire jutó illir törekvéiei hatnak bénitólag ama derék tanítók müködéaére, kik akár Csáktornyáról, akár máibonnan hozva magukkal a jd magyar eiellé' roet, ist i Muraközben terjeazteni akarják. Valósággal megfoghatatlan előttünk a kormán) nak amaz idegenkedéae, melylyel a jó haaafiaknak, a megyének, sőt maga a muraközi nép nagy réazének nkárhányraojr nyíltan éa biva* taloaan kifejezett óbajfc iránt viaeltetik Elazakitani a Muraközt a zágrábi dioe oeeiatŐl a odaoaatolni a azombathelyi \| bez; \|ez az az óhaj, mely igen régi ugyan éa aaámtalanasor jutott kifejezésre, de azért égetően aktuália marad mindaddig, amig nem teljeatll Akiken múlik, azok láaaák be valahára, hogy mm rokat ér, Caák tornyán jó bizifia\|kal nevelni a ka ibedra azámára ha Zágrábból illíreket küldenek a templomi taóazékbe; láaaák be, bogy véghetetlenOl károa éa t<zon-felül megazégyenitő állapot, ha i tcmpicmi ezóe?ékről éa a pipink i n/p kötött akárhány egyéb módon való n (iködéae közben leion'i'ik ii, •mit ii irkola nagy fándaággnl éi I buzgéaággil /pit a haza »z/máia A muriközi iin)tóképezdétiek ekkép — njnoe - aohaiem leas meg as I óhsjtott, reménylett batáss, aa a baláa, ] melynek eléréaére létrejött: megmagya-roeitani a Muraközt. A ságrábi pilapöl-aéget est Láaaló ! magyar király alapította. Magyar \| király- k tették alapítványok éa ado mányok által gauiggá. Bizonyára [ nem avért tették, hpgy onnan ellensé-j gei áramlat tóduljon reánk bogy I onnan el lenrégeket \| küldjenek a nya-\| kunkta. De ha iiiégia így van, ha est tetsik: az ellenalget mielőbb le I kell rázni nyakunkijób Gladstone bukása. Debuiaaet prídem. Jelentéktelen belügyi kérdéi tárgyaláai alkalmával bukott meg ai angol kormány elnöke Gladatone, akinek h>as, kftvetkezetlfen, méltóaágnélküli éa károa külügyi politikája miatt kellett volna bukáaaal lakolnia. Az állami bevételekre vonat-kozó kormányi előterjesztés ellenében Sí ellenzék azon indítványt tette, bogy abból a aör- a pálinkaadó íölemeTé-aére vonatkozó pont hihagyaaaék. a ii indítvány ellenében Gladitone Elvetette i bizalmi kérdést, minek rá nézve tragikus eredménye az volt, hogy a parlament tizenkét azónyi szavazattöbbséggel as ellenséki indítványt eltogsdta a így a Gladstone- kormány iránti további biaalmat megtagadta. Mi Glsdatone bukásának tulaj-donklpi oka ? As sngol közvélemény ssért fordult végre ellene, mert nem tudls megóvni Angolorsság állami beoÜletének fényes piizaát iz elho mályoat dastól, Anglia meggyűlölte a tehetetlennek bizonyult Gíadal otíet, mert az angol jnroazlán nem akarta eltűrni azon megaláztatásokat, melye ket mind Francsía-, mind Német-, mind Orospoiszágtól kelle szenvednie Glsdatone habozó, hibás politikája miatt. Gladatone már a sudáni kaíaitróíák óta tudta, bogy ellentétben van as sngol kösvéleménynyel, de ennek dacaára a kormány polcsán maradt, mig csak nem menesztetett, mi végre megtörtént A kharlumi eaet, illetve Gordon hsláls után a Gladatone ellen az angol parlamentben beadott elitélő határozati javialit csak tizennégy szavazattal maradt kisebbségben. A kormány-mijo-ritásmk ezen törpére olvidáai már ikkor szemmel látható bizonyitéki volt innik, hogy Anglia jóllakott' Gladstone gazdálkodásával Már akkor tudta mindenki, hogy ily többség csak ITáirczsL. A nagybátya ajándéka. isK Irta T«Im«I laj«e. ftuka tiaaiaaeé\|, péoa emberség. Jinoasy llléa kataaatan titkap »szeretnék fenni or« is így gondolkozott s ebhez ia tartotta magSl, mikor mint vOlegéoy, a fáidig Jlnoeey Gábor földbirtokos udvariba még korín reggel bebaiiilotl. Milyen udvari milyen nép parit) atrO, lombos, mekkora vén hársfák! Soka máéi •aabb juhar-, köm- éa gyért) In lak Talán a \|A isten ránk «allitja — a^bajto/ott as il)tt ember - bísa egy gyermeki sincs a la vigyok i I^Mékt alyila. Nem ia állhatta meg. hogy oda M si&lioo a kocaéeboa: Öffjf-a n i kmHy, Bugyi lOUad? iMati Üyeo kasiélyt? — M volna \ -m Qgf4» aa aa irdo, Bagjri bt\|di? lünt Hym mim? — in j<> tolna1 Na, hat vilasaüMir la Ml laignaél-gadmtem Mf magit Tadm? mkm kiáll Hm? * — IMme> A hatyim mir ttí veau betvama Cmk Ma ki kfiaM be i loyt* km; mm liksiim kan a magam fcittljM fcaárnak k Mű a a»4p Ír mlvarM t)t méh a laainig téjmm W 00g\|t béom Ligf# nyig»at», Ima mimlaii A Mffktftyam máma imrdM imbm a a iám Mria gMamaoay. tkytk, Bagyi Ind, 4i atom klridia, aH ammmyt maga fifi aem litott, ml a vfiegea vm. áseft » AMÍ m*k»tm bteedai-mmm kauUplul luaaml, keeiéa^, aftMr-jaai a imkümagt rar mám pl Ninca es(it laajtony, uram, \|m gaz- I dag. Milyen a Salamon /sidóné, mégis sehol sem easuek-iastiak annyit, meg olvan jut ; mint ott. Jánosa jr llléa ur leráiia magáról a j port, a bégjeién, nyalkán ÍAifiietetl i már- 1 vinylepeaókOn a mivel még igen kon volt, egyenesen a nagy bál jja lak oaxt áiya felé kormányon a reménysége hajóját. Fen van a bátyám kérdd sí kis tömzsi, magyar ruhás, asivírzö inat. i S már nyílni ikirii i nagy, fnragoll tölgyfa ajtót. — Pipázik. — Akkor iö, bemehetek. — Nem lehel, uram. — Ila én ia Aeacae vagyok. — Tudom. Ismeiiem a téna ur édes atyját jiSÍ, likioa mesterember volt Uolgoa-iiiiaok nála aeeknek elölte. Mit locaog egy inas, efféle aUietlae-aégvket? r- N6 ex Va> lartosik inost ide, nekem 1 aiéiöe a* fetam. 1 — mlml; mig a uagyaágai Ur a kávéját noNMo meg nem itta, addig a (Aéspán ural aem ntabad beereasleoém. As I a törvény — Nekem ill nincs törvény, tudja? fia aa Oesoe vagyok a bátyámnak. DMii a kis mnberkei i a karcsú, laaaoa Itfé Wlárta ni ajtéi. Ott mkéli i fiadig nigvbáiya, diaaei selyvm ágyán, aranyos aráiakkal MmaHi vaaiag saAnyegtil meUett, léiig Mágoii n J pnmnna, kfcafuti, kávéazin barna mjl-kéaa x aég ás ffcMit alni-KWtl, batlimmn; Aae , lilát Itíwe bttómpka to#e, w szakállát, : Inbérns bíjmsát beatohoaHoUa aAldia Hifi ' aainnal i véaaág áá a kövér életmód; vörAa, \| léraa, rlpaeaoi areaán kinárt komolyság ! böazkaaég, erO ült, labéree, apró mjain reisé- I fw, fcavna rtbrt gyirak eaíllogtik. Egy kia márváiy-jaajrtalkán étt hevert ax arany foglalaté pápa«em, meilelíe egy tnrooli nagy lárca-, ágy revoivér a egy s/öles vadáiukáa. A kájpolnisxerü, bolihaj-láaoa, drága lestemSnynkkeldáaiomégrikolt báióaaobe épen illeti! égy gaxdis öreg emberbss. ' T — Jó reggelt, i l\|exBtt csókolom ked-vea nigybétyám — kiáliqit már injeaszirGl a vftlegény iljú, de haraggal, éleset), íminLbi is udvaron volna. — Ki is? dörgölt mély, hatalmas hangon n pipázgató ággaaiyán. ..— fin vagyok. JájioMy llléa, a ipáran-caotelira, kedven báiyáml Képzelje] majd kHamiUdtam ezt i azémaelen Ina aj, nem akart beeraazteoi. Cngamnt .. —] ilol tette. — I De engemet"? i — Bankit — bejeiét lés i^'ktt). Es i parancsolatom. — Nem tudtam » — Eredj ki, mig UiiUtlak. — Di ígm sOrgúa ik ügyem... eaúko-lom i kegyes kexeii... — Akkor kát véflnd bnnmr, Ferenci gyere ba Al(j oda. - * Ha merte volna, megkéntezie volna a ■vőlegény iljú; De" háti ml löiem kedve* bátyám? Hisz nem iopok, nem ötök. én épen bázaaaági Agyban járok, alafiehb dotogtun. • lm vannak esetekJ mikor i sxagSny nem mer óaamte lenni hanem n helyett káromkodik a^wive mérfyépeo. — lAiázitos tiMdéjétfel kárném édes jó bátyádat ... As öreg agy kiesk! llííelé fordította i ángy hm lejét. 4 — jfta lenni oly aágyan éa amgftrvsw-desietne iiennOnket, am\|m[naákeiia\| > ' — He hssudmtsáL 1 — Hogy hiaudnimp ükMbkamnn hívom, Holnap lam.. 1 — Kii vrazel el? — A nádisi jegyző leányál, igen szép és okaa leány. í>i>pensáCzjó... — Szegény? — No, tisztességei aiafirungot adnak vele lliríelen kell menni a délogaak. — nzereted, hogy olyan lóhalálában mozog ? Mini ax iatent, úgy axeretem Ágnes-kámat. » — No, akkor jó. Elmehetsz, — lp« megnyerhetjük egy kii lakodalim ünnepélyre?... Holnap? .. — Hogy én fUesaeot a lakodalmatokéi ? Neéi, fiam. Hasx. ntalanaágra nincs , pénzem. Aki azereti a muzsikaszót: fiieaaen. Ipiszen... hiazin... ób! — Ilinem idek egy tinácaot, ax többel log énni harminczexer (orloloál. — 6h, asedexem, kedves bátyám! Tudtuk mi, hogy jó bflyt járunk. 8 az ifjúnak kieaordollak a forn'i kónyei. Oda borult i derék ftvfcgbéx, a alázatosan megcsókolta a pipál szorító kasét — fen még kQlönb legény voltam mint le.. — öb, beszélte alykm, a himlő osak később .. — KiiOnó Ügyvédi diplomával jöttem basa a reszketett a szivem OrMnébén, bogy egyenam i ' régi uaralómhéc rapOlbétek. — He meghall, ugy-é? — Méai is él; — valámi saegáay ddklonié Biraiyábae! Solt gyírekkel 1.. — Apám Bégáitilotl. Fism, monda; az eyéu Jáioesy eselád koldús, le azép fti vsgy, nagy tárcioa, btras énekes, mnssikns, szednéd nsate az eszedéi. \|Ma délután elvisz-lek i Sánti Nigy Jueskoa Hodokrs. As áll kéissá^eiér póngö fdhbüg- Egyetlen egy leái»fá a IRákí. as a kány ösmér légedet a amí aumd^i: ka?éd merne. JlenjOnk el, t • kormány tokánál jelentheti • hogy OWakiM araiménak utolsó órfjl kflndfani. ii azóta kővitksanM eaemeuyek mmk még fobbu aróai tették meg e kítiL AnfÜn kölögyi bonyodalmai •'•porodnak, • Gordon basa áldozatul vetésének BWfn^yeai^ tényéhez Járult ma lealaosonyitó dolog, bogy Anglia na angol «oroas vimályban oly aa^gyenletenan meghátrált, Nyilvánvaló oí\|t bogy Anglia közvéleményé a ne matti bdeakeaégnek e sémimét nem lel dbeti. s aaért csak na alkalmaa időpontot várja Glidstone buk tatáiéra. Anglia népe mámitó nép agyán, de inkább elviseli n bábom áldozatait hegyiem nemzeti becsülete gyalázatot ssrovedjen. ^Glsdatone Oroesorssággal szem bon Upítuploft msgnviaelete által basájának nebéa sérelmet okozott, Anglia tekintélyét a külföld eldtt lealacsonyította a politikájának gyámoltalansága tette j meg ason laŐ lépegeket, melyek as , angol világuralom megreoditéaére ve aet botnak, Gladatone moet megbukott de kérdés, bogy általa te emtett \| nehéz helyzet oly könnyen orvosol hatd-e. Bizonyos, bugyi az ő azatóoa szel-leme volt ss, mely Angliát egyik ve- I reeégből a másikba sodorta 'Nemzete I a hatalom polcsáról letaasitá őt. a bukása sehol an;ná\|atot nem kelt A jelaaavak, melyekkel egykor a Ibera I lia Eórópát megnyergelni tudta, ma már elvenatik becsüket Mi különösen ép«n nem gyászoljuk Őt, hias ellensége voll monarchiánknak ép ugy. mint uralkodó családunknak. Hukááát meg \| érdemelte, s annak időpontjától fogva aa európai viszonyt k jelentékeny javít- I láaát remélbetjOk. A Gábor-utcza. Nem kosegéasaeglígyi értekezés. (Ajáh* kátém docteraak.) • A <ábor-utesáról zeng értekém. Nem rimea versekben, miiil Tuboly Ytftore hajdan a Király ntczáról, — hanem cmk rémsége* \|»rOzában. Most ugy hivják, bogy Batthyány* aicia - No, as as elnevezés ujryan oem I nagyon ilieli meg, mert a berezegi név éa a I falu i alr oem igen ÜUk usasa. ' múltod be mii ludsa s ha meaexibb látsz j as orrodnél: a megye áfaö embere lehetsz. •• No, de első embere is a kedvea j bátyáin Már as igaz Niaee olyan lisztes* i rég, snuheu a vegye ne reszettetle volna a kedvea bátyáméi. Tehette ia Átinti alapit- j ványt nem tett nég Hiölifie n egyébensenki mint Janóm üábor. Tehene is. Kimen1 ttnk Sánta Nagy Jánoshoz* j mert agyon aksrt Ríni aa apám. ha el nem i megyünk Noa ttam. en mégolyan fertelmes etil arctu Inánrazeroélyt áddig nem látiam, műn a milyen Nagy Háki kleiaazony voll. Sírtam, vertem magam a felhős, aat gondoltam, megormok Apám nem tágiiolt: Látod Nem, éterekkel lehetas Jóit minket segélsz: még a haló i óraidat la áldinl fogják. Vedd el Rákit megesoked, mégaeereii'd —■ a van \| ám még rOme, ie fiam — máa tőn ia I CSek vedd el, a leány bolondul utánad 0 adja nagy biruksit, te tdaadod érette a itiiileágodii. Ingyen nincs vásár. Ki tudja, a Károlymk. Zichy ek. Telekiek hol vetették meg a boldogságuk fundamentumát: neas-é sírva, nem é vérükkél? De ma kis királyok Hál én. Öcsém, elvellem Hákit. Ma mindenki áld. n kedvemet keresi, mert adnátok. A töopsi tőlem ker tanácsot, aa altapén nálam nélkül a száját aem nyitja ki, aa egykáz, aa iskola jubilál, meg iák'yá* ammikai, daiárduái — meri adhatok a adok is, na nreakápamet a meg)é a négy termébe tétellé, á metbaobromai kiíarsgtalla, lia uteaát rOkim nevezett el M városban, tizet meg a falaeé-gemröl. No ocsémfr l^owam, mennyi eszed van? A Nagy famíliából, a tőrbe Nagyék tamibáiábói, öli a Nagy Josei leány s, Sára. épen mynn agyatlan leány, mim na én We-segem vtdt, s tpen üt üt most nálunk. Aa hassa be minden reggel a kávémat. Néad meg jal, arnrettead meg vnie majiilat — elég saépi Ii nfy, a ragadd meg a szeren esét- ffc ahoT p a leányka. Snstsnsad meg - iácsikám, aanbnd $ Kukkantod be egy tálcáival valami sántái Menti, frkme aénréakepü, vén leenysesmély. ÍJ 1 — CeékaHak fiértkám, — BÉÉ be as tife eank, gél rank. A Inány nagy, horgae fcsfaivai fgfnrgait-vigyefiatt a seép iltárn s sáinl 1 KeMt éásaünná, Imtt-éa-wantM » i Hím admn iMt , p uiokó aleaa ez a mi Gábor-ai esáak Már aa is s^mdáim sajátsága, bogy minden ntnktol eliértleg aem vezet Kdmába hanem a dáh vasat ét ál mály beváfáaAbn, melyen áléi ember aem át nem mehet, aem ál oem rOpftlbet, esek bele eabetik, —- azaz hogy bele eabetoék, ha etóbb bele nem tt-né az onrát T. doolor or aUkém keritéaábe — fiz megmenti e biaonyoa haüllöl. Csodálatos, \| bogy ézt a aaeri másbúi nem alkahnaiták a doctorok, pedig milyen sokszor hasznát vehetnék, ök is, még a palieos ia. Emlitésre méltó még a (íábor-ntcaáoái, begy itt ván a Semál kaszárnya, meg a H. Tóni kuglisója, a a legvigabb kuglizó kompánia, — lakik benne három biéö, három doctor; aztán az sem utoiaó dolog, hogy itt vao a szerkesztő ur kertje. De hál sem e szerkeszti) ur kertje, sem a három hiró nem teszi nevezetessé a Gábor- ntczái; hanem az már caakugyan nevezetes dolog ás snjálaágpa szeszélye, ^ vagy talán bölcs rendelése a aoranáa, bogy épen abban as uiczában lakik három doctor, melyben Kanizsa öeállapota. a térdig érő sár éa a nyiioll kanális még máig ia díszeleg, a mely a másfél láb széles, göcsörtös klingerflasztert leszámítva, épen olyan állapotban van, akár Kanizsának legújabb, még á/smi állapotban levő, nagy jövöjü utczája, a cbipai uieza, akarom mondani sugárul. így Ölelkezik a (íáborutezában mull és a jövő. Tehát a nyitóit kanálul Erről akarok dtcebymnusi zengeni a három doctor dicsőségére, Nsiiyon meleg vaa, a gry i'mkéntelen&l vonsCdik az emler a kanália leié. mert minden kanálisbau viz van. mikor van. Hál még a tiáhor-utrzaiban milyen viz vao, különösen ott, a hol as egyik oldalon T. doctor, a másik oldalon R. dodor háza éSötl a gyatogjárónak a kanália lenekéig leaOlyedl hidjánál n-egioikollik a nem loly-hat lováhb. Kz a viz fim olyaa közönséges viz, i sziu ssag és ia néikQl. Ennek vaa szine. \| melyei láttam, taiga, mehet ereztem, no az ivét art nem ismerem, mert látnom és szagolnom muszáj, mivel ott járok mellette de arra meg nem tiil rá a kény leien-aég, boy meg ia kóstoljam- A asine hol kék, hol baina, bel zöld, hol meg olyan vörösbe játszit sárgát* mulató I szőke; de nem a l>uns szökeaége. A szaga olyan leirhaiaikin. Aztán mi mii den van ebben a vízben! Nrm aleneatem ugyan górcsövei, mini T. drcinr ur nem tudom kinek a pótkávéját, neg mm ia akarok róla kjfoegéeraégQgyi szén ponibol tudományos értelurzési írni, I mint minők' eddig a Zalában megjelelitek, hanem a mini ugy, laikus ssemme! bélé fe\|tinletlem, láttam benne injáebéjái, mlbetáhát, sárga* iépát, bableves maradékot, meg egenL <7 ? est 1 em fntve, hanem hanyati fekve, aminl haséi s napon piritja b nékeni épen elégvoltt toválib lem vltsgálism, (edig tudja áten, mi mit dint tnláibaitam vn'éa még bmre. Igy tan sa olyan időben, nikornebn* néha az esö is esik Mpor aztán jön valami jotézony stárasrig, ékkor e'iftmk a csatorna nedve, de a sjdne a aedeiben. a ^saga s levegehen megmarad. Ilyenkor pelrfflkálódtk 011 n fenikén az ös becillns, mely ta legközelebbi asó, vagy nagymosás alkalmával^ — '"mikor á sssfpanos visel az uiczára ereasiUtJ — láfnizként aefajalva felelevenedik, szint ád a viznfk, s terjeszti azt a paHumtllmOt, melyre a laikua orr eMacearoikk. — s rtwlyet ctak a doctorok nem éréinek. WinO snrrenraea orv! Pedig mindrnnsp három áoetnr jár nrm, Igás, hogy as egyik karma; • ennek orrát eUetd a télkatart por, netyben núce becitlnsj «»>de s másik" kellő gyalog jár közvetlen a beetllmof Jka-nátts meileii, s n ég rrm jutott még eméte rgytkieá rm. begy az rinca Irtodén. PtNhg hát reándaek a nssáj tflasfJ H ^ S nndnéna!éá raenerek rrndei ■ cainálni. így vail ea s Oéborn'eaábsa. > fia esmmbe jat, Imgy fette igen régen dtkstsm á bel)leli IsiokUn agyát donor mnak Ksnmse város igás m ágé gyí Mást méy étárkIMéN ternsáa náikM styol, li^gy Iá' ^HeffCak e, vagy taásol, hogymM tfláná, m<\|sa kieéi iámé, \|á akarnak laam. — a ka ■i^noitnltisi, kegy em n szereottt étlen kanálist épen ott a doctor ar atysáa alatl találtam lalfednanl: önkénytelenát eánembe jui Arany János Us ááan, kiről az lamaralns manskahláriábnn azt énekli a kftbfc •Köayv^t frt a bfllesaaégről bajos I B akkor eaatt ea a bolond hialórisrtyla.* TUtim BéU Tollhegygyei. Aa s>ftiéS ama agy vaaaák aa t^ágtiánal, ■lat 1878-ttta a gÉasMkink ntuk s gesOJttksI. KM Wsaiétt s Sraek. laibU a - mrmy-■fsaks aiasa á tkaakámkf kteSl • kmésa vtUgkaa abi ilawalsiL. megyét mséai psreplti Aralal. vsjy — Aasrlka trSkálfei («m aa ítékkÉt u M taissklit rwUk«dtk) - m Hééfci e)ségü^ swf ^m! bms ■kel «fjik tárgyal alat méeraikkslal Oladsieas kekm&rtL • Hátha aa Naiékeelu W s Isry k i t éa rákáO Ba Olaésteas kátjáak aekSak lajasnelAkaak mm velaa jé > ákkor irkétaáak eljraa vsafecallkst, adat s«p-He HJ vidéki IwLlak. á ralkk mkü caéra igy kaaÜiMl: .Bé( ■neiiáik aai Bismarckaak . 4 áa igaa, kog\|r Binaarck Éladig irIB—ré aurád. Taláa sU( a aaiila siáa k Ds sek vaM baasM lehet majd réla 4nmé»alt e RgTékirsai katsaa Mftet kiváaaak ateéréavasa •aikaréask, klask kSMaksa is alaps kiiátáaai vaaaak a kecaaa 4lstr. msrt tudtuakkal seto Bariia. esa Varzla fötareia asa Uteaik — nrUts risflspM. RbMl aeysa kljat asklak. Aa tgyik állá ká-ram hHIg esiatít a mi fUsiakaak kiatoraftt, a miher shaaat. a fMM Ufcaáak - 1 aaldlk b, mm hál m44ák la lakask ia IMérsa — ^hrfrf* moadátlak a baritok sál éa aa^aagtfgáhea: de hanasdaapra riasaa-kérték a mlHdltykat. - msg\|éii a aviM(H kacélha-jáeé samrikal nkfUpwl tésaréajr<4áraaaée.k A msertmiam ealaaét méy aaasiraáaaMbk s eatMQa. Kern nsdÁ mióta m»f)M. 6u, t»l M-saUH K\|aiaséa a ratta áfa. . Vattára! léjéa «ao aaesmka je. kop a aagy-kaalasai .waodá"-aak a kélra tftlést ra^fayttéaá" kaa aaa'vett rémit a táaahá-aaaakar Padig task a éarék hiT-kaa\|searéaBek mladaat mg aasktak szítai Aa asaadéml rtaláa aaért ttuk krtétsll, mart a elaat asm igaa kadvelik. As aaaeda mtfayltáséaak \|edl\| aa IsW a ká-vstkatarfay. ktrt jnéaap mrgkSvéaéáMt aa idá éa kldrg vta I ftj-rtl t>l»í. kabátjaik)>a kajtak aa nakarek. glaes mawaasij» Blrkler aramaak a fkrdá-kérlla>k. A mia»\|j péoutotts el, ásgy ktflifW taa-áéfvit alrslgik a aerSgsalk. a»aat áteg a hidegdeacb* ée tsaeda tSTrdehaél ÍUaal ttmi a hatk tdájárée. Ne de ilyrS aáatoségaél el kell késsltn kaai árva, kegy a raliv pradaytl rtaaé válwk. I apaima Különfélék á Welaer-féle épllheiéaaél t öi lé ti I i.sgy sittet csétlemeg Ogyében — mini bálijuk — s vizsgálat serényen halad előre. Osszmen mintegy 4U egyéni czitáli maga e'é kthallfmásra a vizsgálóbíró sarak körfil tényleg kjiiülbelDI k6-bt ki is haltgn* toll már, ufy ko^y nmlmriietl srorga'om n ellett a vizsgá'at e hó vegeig be leaa lejevbelö. A vizsgálat már eddig a többi közi Ii nsiatálta szí bojjy a.^ereneiétlrnségalkalmává I meghall Hoeh Károlya hilbeomláea ntén arg vigy III j erezfg ell és aefinégért kiabálj Sőt leje én egyik keze is kilálasoil a rászakadt omladék lés mées elől. de s éteren* cseilrrsf^ atit>helje aniyira n egkőseiiibe-tétlen voll, bogyiavgmeiiiéaére éjien semmii Azután rármlott a többi mely agésstn eltrmetie —* A vizsgálóbíró által sem 'ebeieti térni tőin elek re netz. a sir gény eml ert. meibbott taákémőá. K beiadl vnsnti lömér* nők1 és Eperleasf la- a vasúti osztály-mérnők már átayii\|tnliat a vtsa^'^buáttik iteriédelaes wak írtöi véleményt «•» 1 terk-l ikii praioseágnsl kidolgosotl beiyriptol. f Iá. Msel verik Aat mimé mftl. Szfrsbii Terézia, a éaáktornyni poigáriazazo-nybk egyik Meeiisebbie es legisireietiébb)e e bo 11 m bo»«li* tacaveááá mánt6iévei knrábsn, jobblélri SundmAlt. Trmsiése más nap It-áa, délmáa é ősnkof nagy résszel mellet reei té\|ia Béke lengjen porai feleti 1 — Ai esetről a követkesö gyáaa* s^elwiéK vmtak: m. Sseivetik AnUű velnmml > Verufekel Antul a énnek M(je Beblbl Unka. lika i fétje AlmMi Alajos, oftvére Miriib-eséviea ióasetaé, nem kMBabea unokái fart, Lrnos, Vimorjtoim, Stefánia, fanln ás hmi lájdilmis ssmvel jmeatik ieiejtbetlea fő ne* Jénel, illetőleg Mén ssmmeti siyjoknnk nővérének, nngyányiaknak éa anyóiaknnk NL ftisivsrili Anuiné sgAI. Hatrabm Turánié nmmnyásk I. M IMn reggel J n>. iMüf táMsaáfláánááil etében bnansna msnvaééa lkán t őrtánt gyá ama dbanytáL A boidogaltna% hüh tetemei í. hó. It-én d. a I ómkor fognak 1 helybeli sírkertbe őrök nyugalomra tétetni; az eagaeztelfl snanl mise áldozat pedig tS^n raggal 9 áfakor log % minden hatónak bemn-íattatni. — Csákiornyin, latlö juniua ll-éa Aláás éa báki lengjen porai Miül — fiirém K hó 8-án d. a. 6 és 6 órnkösótt H o%válSs t.-Miklóson egy pariaztházban tOsatött ki- mily rövM ide alatt ét lakhásat és esek mdláképOieteii bnmvmtotti el A mentéiben kIBönőeen kitűnt a hely színére gyojraan kivonult nagykanizsai ittzoltiiaág, melynek sikerült é tim lokilizálnii Különben agy egész utezs égett volni le — Taantl kaimat A deli-vasútnak fragerhofből Kanizsára menő nznmélyvoni-Min i hó I04n délben 1 kraljevemn állomásnál baj történi, amennyibén a postát nállitó vaggoo tengelye — melyet Mbetőleg elmnla<<stottak szsbálvsserúleg megkenni — meggyuladt. A Ibajt idejekorán vitték észre, I viggont kikapcsolták a vonalból a a postát átszállították egy !Q ík osztályú üres I kupába. A személyvonat ezután íolytitU u^át i háromnegyed őrei kéaéaael árkeaUt I Kiniziára. — Wnjálte Jánaaf, helybeli könyrv-I kereskedői, a «ftalai Közlöny czimd újság I kiadóját 1 belvbeli kir. törvényszék három \| napi fogházra léi IfiO frt pénzbirságra ítélte, mert Wsjdiis ksuczió nélküli lapjában politikai czikkek jelenlek meg smert elmulasztóim a kötelei példányokai az illető hatóságoknak megküldeni. — Axkir. tábla meghagyta 1 9 napi logházbbnteiáit, 1 pénz-biraágot pedig 16 írtra szállította alá. — Wsjdiis ezt az Ítéletet ia keménynek találta éa felebbezeit a kir. Curiáhoi, melynek I. j bOnieiö-Hnácsa a hó 10-én tárgyilván et 1 ügyet, Wajditaot egy hivi fogháttaés 15 frt fiénsbirságri itéHe, Tizenkét kéiaég rémié Kend-kivAi érdekes btknQgyei tárgyalt 1 helybeli I kir. (örvényesek e hú 10-én. Vádlottként f H i r s e h I Mikse, előbb pákii, jelenleg alsó-lendvai lakos szerepelt, kii a törvényszék a I következő böntellek elkövetése miau helye ■ zen vád elá: 1 Fehér János k.szi.-miklósi lakos kárári elkövetett himis okmánvkássi-lés büntette: továbbá Csondor József iklódl tokos kárára eiköveiett csalás vétsége; — Mitráncz Ferenos orisbázi és Dancs Vendel né seheczkei Iskosok kárára elkövetett caaláa éa hamis okmánykészjtés büntette ; végre Tompoa («ábor estimödéH lakos kárára •Iköveiett rnláa büntette. Hiracbl Miksát különben meg Magyar Mihály, liléi Jánoa éa Molnár János eaömödért, Tóth Jóaael pákai, Tata Ignáez csörnyaiöidi, Túrén Pál és Ssinger József szintén .csörnyelőldi. Baki Albert és Csáazár Pál iklddi, Bocskor Péter, Málék István, (íáspár («yörgy és Belső János kit-szigeii, Pes'leg Pál oliirczi, TóihJózael k «azt.-miklóai. Köimendi £rase dömefbldi, I)anes Eme iklodi, Bedö Jóssel snbeczkei, Kandikor Uszlö, lovászi, Végit Jósait k.-sil.-miklósi, őr. Végh Isiván k ml.Hniklósi, Fehér Jánosné erdöbáti, iíj. Peszleg János hernyéki, Peiö Frrenoz mizefai, Bohoncgi (iábor pinczN, Bakon József szt.-pélerföldi. Csigán y József kányavárt, Windisoh Jakab lovássi, Szén (tergely mikefsi és Ooodor Sándor k. aaf.-míklősi lakosok jelentették fel ugyanennyi tendbeii csalás, zsarolás és hamis okmánykészítés büntette miatt; azonban ezekben gs Ügyekben a törvényszék nem hozott vádhaiározatot: — A vágtár-Ityaláa gatdig volt érdekes mozzinitokbin. Így 1 vádlott jeHemzéeeQl felolvisásra került II z enhét község biionyitvány i, melyek mindinnykini vádloUit kősvwzéíyni csaiónik álliiják. Mikor eseket (elolvésték, . 1 vádlott egész ttigmávi, belenyúl 1 zsebébe, kiveaz egy Írást és felolvastatás végett átadja a régtárgyaláet vezető elnöknek, e szavakkal: • Ebből látni, bogy mégis be-caületea ember vagyok!» Aa írás ugyanis 1 pákai község elöljárósága álul kiállított bi sonyilvány volt, aüly szerint Hiraohl egész ibsieraéges, beáőlelea embernek van fel-tüntetve. Asonbnn kUttnt, hogy Páka kösaág naak. azért álliiotin ki szí s bizonyítványt UiracblnsÉ, mert es izzal bútitti as elöt-larOaégotl adjon niki jő erkölcsi bizonyítványt, ikkor elmegy Pákáról lakni. Aminthogy oankngyin sf » költözött, ámbár mtí kÖlönben te a egtetíe volna mert Pákán már komoly okn volt n ielbőszőlt nép knrng)á!ől tartani. Rlnehl különben rendkívüli (Ügyességgel aniUie mk smbmt tönkretevő mneki-námtoit. A végtárgyaláa során esik na agy Caooáortiy ben sikerült rábéannvttaai nem iákat. A többiben 1 vádlóit kenők lagadásé-val ssemben eléglaleaak voiiak a biaooyilé-knk.^A Csondoebben áll djiondor Józsefet leányi Boai anyai örökségi lejében befarelie. Kit megindu Ilirsehi, ki erő aat aa mániáim lette Oaondornik, állitiűn ki neki 10 írttól adóslevelet, ö kőabeajár as igyében és megnysreij vele a pervel együtt I kérdéses bírtok út Az M) irtot oaák abban aa eaetken lartasik magi satui, ba n pari eanknmn ■agnysii, — ka far tanaiéi leaa, aem tani aamnmL Canaiar rásmnt a lápra í mmka* hogy m éa u nMigtnriü Bhoakl mNí jegy cseppet «• (ArtdMt Caooéor jlféíaf és ea ewkagyaa alveaotatis • part ■art Hiracbi magához Hivatta Cboodort • azi mondta neki hogy egyeanék ki vele, Mrt as általa Máttüott obtigácmó olyan, hogy minfftn teksAóna oélkft) 1—300 irtot la megvaba* rajta Gméw hiába hivatko-aott arra, boff afy egyeztek meg, hogy a pn—lü eeeitri aemmit wn fizet; Hiraiehl kj sietnie majd 110 (rtot követeit, any-ifift ráijesztett, hogy a jámbor puwt »ig» 60 írtra egyezett ki vele fen ezt az oeaaagel ki is Imíii neki. Később azonban feljelentene a turpisságot • miután nfy á vmagálat, valamin* a végtárgyalás során ki-derüli a tényállás valódisága, a törvényszék (elnök Cseres nyéa Sándor, Id ezúttal vezette törvényszék fiáknál as első végfárgya-iá»J, — bírák; Makay llesaö ésErdődy lájoa; ügyész : B o g y s y Ödön; védő 3e bástyán Lajos ügy véd) Hiraebl Miksát a Csoádor Józaet kárára elkövetett csálás miatt —■ a súlyosító körülmények tetinielbe-vételével — eg y évi- börtönre - 9f#gbttkr<»«o(l«it Ikrlkaak letl áldozata e b6 frén Anek György 80 éves toidmjvdö, As öreg ember a lörbéDCzi begyen egy megrakott saénás szeker tetején Alit, midőn a esek ér elé lógott Ökrök meg-bokroaodtak éa hirtelen megindullak Anek leesett • asekér tetejéről, még pedig oly szerencsétlenül, hogy azonnal szörnyei ball. - lakvlol rle»ll#a#k A nagy kannást 6 oaziilyu polgári fiúiskolában as IW4— 0S/év{ renden vizsgálatok junius bó !Mti veszi kerdr löket éa tartanak a hó 73-ig bezárt isg A magánvisegélstok június bó 94-én tartataak meg. £nek-, asavaial- és a jutalmak .kiosztásával egybekötött lárftn-nepély napjául juniu* ??-dike tűzeted ki, A nagy kaalzaat polgári-iskolai tanieetfiiét állal kninissieri engedely lyel — leányok aaá-mára —- rerdesett lantoljam I8M—86. évi sArvisagaja !l. június b6 \|l-én reggeli fél 9 Órakor as iáiéra! rajztermeken fog megtartatni Mindezekre s t ea. s?ülftk éa tanügy barátok csernél meghívatnak. —- A jkél geilaalaliáa) kaml-allé. kii a^hény béllel eraUMt tartoztatott la a ttáfybantsMi klr. törvényszék, még mindig a Iái) bab kir törvényszék log-házában vari A bal) balt kir. lörvéoyaaék nem illetéke^ ugyan ügyükben as eljáráa teljesítésére. \| miután a kél jOaudár' Ül, helyben, illetve törvénynél link területen nem követett al nttatateodö cselek vényt, da as tlléiékeeségi ktrdéa négy törvéoyaaék, u. in. a i; 0rt, srofebeibelyl, komáromi ^ ssekes-ífbérvári kogutt vitás és míg aa eldöntve nem lesz, ím a letsrtóstatottek itt aia-radnak - A; asg)>kaHliaal palgárl egjl+l választmánya ebó 12-én d. u. üléi tartott, mellen aa építést terven ujabban eukAslendo pekélyebb mödoniláeok állapi-i attak meg. j — As epitkesés szépén halad elért jts o»ane ha lass fejeave. - Kéj «»élháraus icalvért ter-lAalátott la Nito a héten a nsgy-kanissat kir. járáahlrófág tíasgálóbiráj* A kél asél-hámo, tiovdsohüt léd p. éa (>o1 ee b mi ed Ijantik légrldi lakoaok, kik ellen egéaa légniis 4 bünttgytknek van lolyamalban a akik — ttgyíáiaaik kiiMMurvi a bQnialO lArvéay által .nyújtón hírt é!) okai — égy re ujabb arédaUéafkvt kotatnak el, hogy asl Aaasbtetaiés ^Keaél lógva, s végtáryyaláai albalaaaaaák. Ka voH aaonbao (öindoka a letartstaté«uVnak, mélyre közvetlen okot saolgáliatoii egy vtliányt bortermelő íelje-iantésa, kit a!két neme laiévér éOO forint erejHg Inat be --A kei (kiMac bmiad biha-lOieg aaindadétg lataHOatalva marad, míg ftaasas ftg) fűkben végtargyaiáara mm kerül a aar. " 0. — A keljMI geliérbkelál ll> JaaAf f juia bo 2T-én d. a í \| órakor tánéeeial eggbekétoti xene és dalitélyl rtaéea, au al aagyerdemé kAsteaég becses Affélcél* ajÁnlam bátorkodunk. Ha valaki aa arra vanatkoeA aMbivái bármely okból n. sédig bm^ aern kapia Tolna éa erre •fényi iar<. #tvea«ad)ék hebulta Károly M^slaaár turbói festlw'nt - Mtaor : 1. «la»a* Vaeét ^'léí, eéaadfá aaétaekkar. 11, «Aranda Faaa«« IbwrMw MB . kél aongortn el6-ad\|éá Walae H és Pótlék Ss. kiaai—oavok. III éjLOaMéi aa ét MéeeMSl, b) w ■ ssél* Webes K -tA1.. e^adia as énekkar. IV. •Ali Iftsaarta* (iodermsna 0.-NH; goréoth kaa aéadjá Wnpita i. VI anet. taanlo •ftttsÉi fbnbsbaoa Ma HajgatoBéla t évas taatlé flt A ItHbiatlt gyéegyvt- atagtar ékvdll<)liTl.lél. Nafáéi , mm» W Sa k a VII. ♦WMaf egy i Mff; atéa^a aa énekkar fl{I H-ééMi flMMMtMi ÜMNlHa» táasi tfll: aeetgorén aUMfta Wafta R k. a- IX XfllHr K -ül; éüa^i aa étakkar. — I^má\|;arsalláaah KélM^y IM mém: §étt* aiajn Ffilöp negyedévea joghallgató éa Hartaiaaa Simon IV évet tanitóképesdei növendék, váaatéknavAkat belügyminiszteri engedéllyel K e m é n y re változtatták. — A gége kwlkelyl vaasi Iffa. Mivel as orajEággyftléaen szeptember előtt nem mtésbetfi el/ a közlékedéa miniszter megengedte, hogy a részletes (ervek a vonal egy részén készittesaenek s aa iráni a tárgyalás kitftaéee kéressék. A kérdéses nrinias-'eri rendeletnek erre vonatkozó vésse így szól: Tekintettel arra, hogy a pápá-keazt-belvi vasat iránt s jelen oraaággyftléei üléa-trarnak berekeaztéee mlalt már oaak as óast ülésszakban tehető a törvényhozásnál előterjesztés — kész vagyok a tervezett vasul agy szakaszára, mely két vasútvonalat nem kői — a jíótengedélyezési tárgyalási elrendelni éa aa építési munkálni megkezdhetése ezéljából a szükséges kormányt intézkedéseket a lehető legrövidebb idő alatt megtenni. — A vállalkozók ily kép a pápa-keszthelyi vasul Oáka-Kettthely vonalának részletes tervezése éa építésére felhívatván, a tárgyalási határidő kiittsése iránt a kérvény aaonnal beadalik a igy legnagyobb valószínűség szerint sikerül a jövő évben a pápa dákai-éa kaast-hely-Bzenigyorgvi rész kiépítése. — — A réaftüllaieai«lvaj«kat raod-őraégftnk e bélen kinyomoxla Taschner< Ijgoaéa Veínovica Vilmos lakatnatanon-czok személyében. A nagyreményű fiatalok át vannak már szolgáltáivá ez illetékes bíróságnak a a réskilinceae házi arak immár nyugodtan alhatnak. — A aaiykaaliiál riallrka-mllámjl hlval»l helyisége, mint értesülünk, legközelebb igan szükséges és czél-azerfl reformon megy keresztül. A hivatalt ugyanis megtoldják egy szobával, melyben a rendőrség bűnügyi osztálya lass elhelyezve. Tanhatatlan állapot is as, mikor a kihallga-láaokai ugyanabban a azobáhan kall véges* ni, hol egyébb lelek folytonosan jórnak-kel-nek. A kapitányi hivatal batorsalénak res-taurálasa. illetve qjjal való helyettesítése sem ártana, már a hivatal kflbö tekintélyének azempooijéból aem.) Jelenleg ugyan mostohául és tulszegényeaen vsn felszerelve. -7 Baleset. Seitl József, vasúti kalaus, a helybeli pályaodvarban a hó 11-én éjjel arerencséllenOl járt. As indolóíélben levő vonathoz még egy teherkocsit akart kapcsolni, mikösbeo sz egyik kereíejeakét waggon üiköfőjé közé kerüli, melyek ast ejte«zen ssétlspitottak. — S a i 111 anlyoaan mrgféiülve azéllilották a városi kórházba. ■álaé kawaálain. Ti\|^jéalaak, mm I é* ktoavtajrfa b«J«k. agy alaéaaMt zyaUadéMknil MOLL iaU4l Fereaea páUakáJa Éit—ia ; IrialM •ndmiaayal baaauállatik. Igy Ivag ára kr. A vléfkea alibi uéayrtirka> t* ftuairkeratk* áéakw katár—llaa MOLL káaaitataT* mmk gyári jalvéajétal éa alálfiaAval kéwái A közönség köréből.) Tiislelt Szerkesztő url A papkert előtti Eötvös téren levő kúl viza mintegy két bó óta már oly tisztátalan e zavaros volt^hogy pér peres múlva egén kis éllataeregléí és hulladék-rétegei la-hetet! látni a pohárba öntött vizben, meJv l-óra múlva egészen aárgás színi veti fel. iA ló és te 'énirágya ugyanis as eső segélyére! beszivárog a kútba.) Kél hét óta azonban gyökeresan segilva van a bajon, amennyiben nincs főbbé savaroa vis — sem. A kúl ugyanis teljesen elromlott, a most karja erőtlenül csügg lefelé, mint a szélülöti ember kese, háza pedig bedőli deszkáival hirdeti a városi gazdálkodás nyomorúságait. Tekintve, hogy ezen a vidéken nagyon kevés a kút, ihiss épen a hiányt fölismerve építtetett a közkot) s hogy as oly házak lakóinak, melyekben kot nincseo, nem ari* veeen, vagy épen nem engedik meg, hogy máa házból hordjanak vizet. — as áBapot igazán ssomoru. Kunyotálni kell minden pobár vizért, a ha adnak ia. as ötödik asomasédba kell érte menni. Ilyen köiülmények kőzött nem tebatai egyebet, mint ezen >már nem rendkívüli uton» ke esni orvoslást a botrányos faanyag* aág ellen. Kiiftnö tiaafalatiel Nagy Kanissáa 1WŐ jun. 5. / Egy közvetlenéi érdekelt. Tekintetne szerkesztő ur! Holt bó tl-én Turniae^a-fárábos tar tnaó (iamiHea kQnaéyében, illetva a kövégeo klvél a megyei m mellett már régtől lógva lennártó bkolaodvarin" tfis ftlőtt ki. mely tfts-eaa«e( idösierűt len ía lal-emlitenem, da a községi ahHiéiéaég repu-tét»ó\|anak «fgüvása- a Mag aa ifass* a méltéaynaaég tekintetéből, agy a >lfora-Szoütbsí s vidéke* esM lapka oolporíált s merő hs»grtgoo alapuló vegyeshirü kőa- •) B maaibaa alaa MdMmt, aM leaétyt valóéi értékére redukáljam, utólag közlöm, hogy aa iskolaépület leégett A (Ágas épületnek egy fétreeeft helyén Mótt ki a a gsadaaéfi épület meggyuladásával aa iskola tetőzete teljesen leégett íai ki Pallér Kálmán tornisebai tanító orral a vész helyén jelen voltam, láttam, hogy a lakosság által nemcsak aa iskolapadok, sőt a tanító bútorzata (természetesen ami volt) teljesen megsienteteU: kihordották as ulraj a közeli zzántőfőldebe; sőt nem csak ások, hanem a taaitéaak összes magán iratai is megmentettek s esek PaOar tanító ur által egyik szekrénybe sárattak, a kulcsot előttem a ueovedő tanító neje vette At Aé igaz, hogy a veszély beálltával aa iUetó tanító Kapnán, vagy bárból, da as otthontól — feledve a szorgalmi időt — távol mnlatott. A tűznek teljes kifejlődésénél többen jelen volunk; igy a tnnnooai a cserancsócsi kötjegy20k, valamint Bertalan Pál segéd-ssojnbirv) ur is, de a > Mura-Szombat s vidéke* as ez ügyben síkra szálló tudósítói közül, még a ganicaai állami tanító ur aem volt jelén s mégis azt tudatják as olvasó közönséggel, hogy a nép csupán az iskolapadokat mentette meg, de a tani tó bútorait elégni hagyts. Fiatér JósseL Irodalom — OriMoa tínaaUv kiadásában \| Budapesten a Levélszerinti oktatás a Irán-czia hyeljv tanulására Ti o n s s a i n t - lángé n se bei dt tanmódja mint tas eredeti 80- ; ik kiadóin után ftidolgoztá Sz. N,agy Sándor megjeleni bezárólag a 28 lik levélig. A Toussa-int-Langenacheidt-léle taniásmód kitűnősége , sokkal iamcreteeebb, semhogy' itt bővebb \| ajánlásra volna uükség. Caak annyit jegy-I lünk meg, bogy a magyar átdolgozás a lehető legjobban Idei meg ss eredetinek, 1 amennyiben a munka a magyar tanulónak ép oly könnyű ée alapos tanulást bistosit, miot ss eredeti. — As egées mő 40 fftsetböl illetve levélből fog állani; egy levél ára 30 kr. Előfizetési ár a teljes m&re 10 frt 20 levélre 5 (H 10 levélre S frt. — fcaepeai Lapok cximmel ügyesen sserkaamtl táraédalmi hetilap mutatvány- . száma lelent meg Iglón. A lap az év julina havának l-jéiöl fogva rendesen fog megje-lenni. Sok szerencsét kívánunk s hazafias vállalatnak, melynek ott, a német vidéken, azép míaakiója van. KBzgaztfatág. * Uaksa árak. Nagy-Kaaisaa, juaioe tl-éo. Búza 8 frt 15 kr. B írt 40 kr. — Rozs 7 frt 80 kr. 7 frt* 40 kr. -Árpa 1 frt — kr. 7 frt 60 kr. — Zab 7 frt — kr. t frt t6lkr. — Kuko-ríeaa 6 frt S9 kr. 6 frt 70 kr. Szerkesztői üzenetek. ftiliiaik MáAay kiísjtakl Wsytéwk voltaak mefviltoiUtai, OktiUg UkzQrai. «aus Jt-aü fpgra, Wgj bisaijM haagal Ma ngaéáak haa-aálai aég a flwutt ajilttirkM mm ; taaál ka«MU pséig a kBaérdakt hhaáiiltokaik Máat ■ a mmkm liaégi roralkoa laitni Mju. Ktltebaa mgár« u Igfia aisra i> élőnyöMbh, ka a dolog érdem ért vo-" aalkoaé viMaytakü 6«tintia klaaadjak. da a mmh wdéljM kitakadáMktdl aűaél jobban larVkkadáak. Iiipw! lapak. A oaraviMoajt kéanégsal •Ifofadjak Aí új vasúti menetrend. 1885. jwi. 1-jétil. Orort nm ngj. aaaai1 '•aa' I ntfá i «é.up. 11 o. aop. d. a. I «u Sió. \|i» á. 01 f. gj. BM.TM •ate nnti ■lm feL i á.tep.l unp.\|jo♦.!> «ásí a Koofau. \|wM ás. la. II> Mto iijo i p. FnkawrtMl-IU Ek. gyón vonat _ 14 lt\|j wa.náil n. T. mm.TOBa< d. u. mU 1,16 lt ó 55 p. ngiel \| 4. a. lad. It áT U aj « 4. U e-l «Ji iMMB. TOMt B«-» Kiiin.« d. a. fü—TM KuuW'huti irk 1 inap. 10■ U >\| áll m. Tonat n. vaa Í a. \| NI raggal II w p. tia.Me 1 Ml »M«I VOMt ma, <—> aa. v. M llt 1 r«fg»l 1 d. a. ! 11 á. » d. M b\ 110 \| Felelős szerkesztő: V A B G 1 IiUOI Társszerkesztő: Farkai Inre. Hirdetések; svájMi aMBF^""^"^yll CACA0 ÁM/s I ^//Gmfy I MmU jéy CACAO ■■■■■mhhm emn _____]_._:.. f I- '■--■ : j . , ,• .TTT. XXXXXX)cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx XXKMXM%XXKX**XXX*X* X X 8 X X X i X X X X X X X X X X 5 S L ki I %M X £ uWaH kéi. x „ tíiW, x 1 iáMwfi X C^^^^^B^B^B^Brív Tr""t iaü sa K S ^SÍH^^^^HII^^Hh i ■ cc ^ ^MSHpfTrMRIS:'^ Savtnyu-Kút STEFANIA Koronsherczegnő ftrríi! e. s & ■jtánk Mrt a OoarliaalA Ssénaavdua terméaaapiUkaHkoamvasyávls,egyaawsmiod é lég> é ősz érvek, gyombréa bótyag bántslmai ellea. A krasétri vis legelső aomktoktméftfolmk ítélete Mrial oéet helyet foglal al aa aavtriai i alkalikus savanyú vizek köst Iilfillalal EraadarfVaa KtrlaUi -ellett. Raktár ^agy-fonisBin Weiss testvéreknél továbbá a legtöbb füaterkemkedésben voodéglfiki sta. 198 1110 0 9PSF wmm m&i Orvosi bizonylatok MARGIT GYÓGYFORRÁSRÓL. ff Rl&ayda tu'aj.lonaága valamennyi aatkélefea \iaek Ur %ubad uéMt« Ja féttg kN.Wt ufiut Itrltln t kWtl, - va«yi alka(r4aiak aariwén teiMl4t«l.< HIHfKiiS B 1 rE-I^J Hl > jijjiipl iíl Hla^Ifi U Dr knránwi FriflUOC •ÍT*"" éa lanácaoa iO haláauaak lalálUm a Ugulak gyoi.K nyálk TV «%Uiaiiyi riiyyöb hjrtya^k huruton Ui.ulmn.ual K Sáliam-, Vtchy »tb v.aakKM kfttón í.itw, mnkllyakb uabnd u«a« tartaluWUni fv«va. » uért a vértéaak khelóaéganél. vagy a hol a vértemig* Mnrvek u^aláaálOl keli tartaai a u4.uvt.iY vutek föfeHl e kin y nyel kir Dr fiHhhArftt I airw .......... Rwk,4% hAt • uoul,aiul k-ajua wnAMlA- U vatMurrvtk hurotoe bA.italmainAl oly a.iayira Ko«\ aiAata <•> ásványvu l rhatunkban alig r»4el»elik , aekty «nh»d uut« tertnWuál fogva oly .^lekben uinre** alkalmnauk. a melyekben a Sellerat- Uiea.habh , Qle«r»i.t»rft-vuekaek IvkuMkltla határolta" károa rotna Dr. Navratil Imre JCr; volt jelen tanár Torok gyakorolt. Ka a emhteit «x«rv«k IV éa Wrbeteg.a^heu t\|«( ^ k'vAkS Kaláal padig talmival rokon tern.éaaeM gyomorba; iita!al3Jif áikfsillíi II-Síi1 Igílislffill sII-I:I § * b Dr PöÁr Imrfl HV* »4dflk gyomor viahdlyat idült hurutját aimtugy oaalnttm M«t a QtaaahaJi KMnye. ho,; a betegé Uve.eUel ia&ák. » V.gY aam. bewé wn Selélegeav* a fejben »agy ne... ok,a »«.»..,. vfrtorkSdáal Dr KfitlV Károly fi9™ianár.U«s4eméaalA tervek huruloa kánlaliitainál ,4 erlm.>nyayel alkaluvnitam . tAOklJ rvai UIJ ^\|Um> Q.e.ahabl, >uek ÍAkVU kiaehb wénaav lnrtnl..»á..ál fogva elonnyal b.r Dr Rarhá^ IfiT^flf ***** kOrháJU fóurvoa 1-égvno m VIMIO Mftvtk hurutoa bAiitalma uAl baii" Ul. LXtIUrtb JUZböl rmtm^M a k«l(Md. aukal^. 4.v4a>«»»kkal Dr. Bamberger Henrik éa Vwbv' vurkkrl D Duchfik Anriri Ww ía^rooa OuaetMal* éa k^lkntM uéal fogta ajénll>at.>a ÜUtMPR miUraS ^ ,Mrv»k UrállaiKMainAl .'w^r,^ ja; 3-öx-tooxsd.oi'f ísasr-íi-saí-^ssaB. aT.i.ÍLÍJÜÍÍÍIÍl r V .!í \|jA«y»üéa^ambe. a ..B^fét" furráa aytWyvu alkab.^aaáaa alul a .«ty(ak MIM .-Müy!^' ^^^ •«•• Mn^m ÍIUÍ ktÜYMM taffuatott. éa (Zi UArkaradort. 187 marcaioa Dr To4or iy«a atyai Uaár. udvari laaácaoa l.f<«K nnouUVaa«mÉ 'vlail hurutjainál tapaailali •radméftf bu^yitja hogy \|yt%yK«UUkan t«ljM«« MOnot a S^Uni (i.rothabli Ki lirdlajo fdraktir Borral btnálTi a ltwaasaageaabb aa l^kaUaaaaaM Ital • Édeskuty L. l advari asiUffir siállltMil Jn\%nnio-» kaphalo minden gy^yuarlarban fUuerkaratkadaaben aa vaodogloban < fl 8 ^ - - -o J 5: ii w fi 5 = \| III i - ~m -a I • i - * * "^Ili-Iga lllrh -1 JíiP'lll'Wí 1- f fiS £ \| l5 IlíMÍj iI? 1^13 k B e" 1 U3* tl = fi - -I = "í^phI Hí Ae e I s o osztrák Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári! társaság BECSBEN, IV HoHinllUirasse 18. alup 1817. tinrkert M. r<M«ji ai«n .H41 4 te. V,y ^ keaa áruinak va,y kellete koveikf.ie^n ama baiyiei- A^ IVJ vílíi teaiiKWfaeit arukM a Iff^v.ckbb .dO alatt találhat. .W..uWríUS Urí^JXlV^1^;^9^11^^ kí»r h á aak! kólák, .rodak aat. ham,-Ua. kJowkír lekkel a'oáu.ihá.o la»üv«k alk#»«iiea«ra, adut. rajtok ea aüatak u.án kum a ____ BUDAPEST, . ' ifaiMttAl tiUékiáTcmMí ' ' ^ ti, rU mé\iéÍL !! « Garrett i Sn R. Carrett & Sn ^^^ tméifMrm «« . káM>ya»knaaá>rfc»<aklat'é ictzó X^ÖLl ^ „I, ^ I^^SBri úlloi-ut 18 sz. Jaüél mtjtikuUMi £ipia:áiamat! I M a oakorlalbaa l««\|«kkMk aliaaMn tawlkaWk. M<r\|«rkrUk «• uviaal iirk«Uk. !! Iá U lón tÍK%>«lriair« méltók!! R. Garrett & 8eo tüéiJuiil aiplőt ■aab. ímm tonlitkato aca«l Markkvl TobWt tn lobbaa >k>l««UI »rtaiaa> k«j»a \| krdus6 Uwtito aaarkaaat e. a aéiktl kapcaolalbaa Kota^fel* >aabaü .tk .tb m* a— ia frllétrlrk. Arjegy^éki kivonat FILICZKY MIKSA BUDAPKST, VI. karálat Aadraaaj at 47-dlk uaai (aa Aadri^y-al aWbbi MW » nri-rulia és fehémemtlekröl. laiMlI ^árl ***** »a,U^Ukböl fH l(V tíl 30. »rtniiok tn a io ao wc a.!** M v a. a, ií tv X.dra«ok II» aa.% s 4. 5 H, u», h »lrll,u,, k (rt 8 a. fi I n.lrr kakalok frt Ö », 10. faérmaaai>a«b.l frt 4 a. IO, Ii »twlt»ajak nvapJa-aaowiakKM frt 4. « IO. 0Mr»aaa«xtkb.<l frt l>0 Jí 3 Ki k waakÉ^«liaa)«k frt 3. I «rl ■r»ra-knl»p«k I 1 1 ' 7 4 I rt-l«ck a k«jobK «ái8t«. »»\ford éa a» ^liiW&l Uhja frt I, I ». I 50 J ^aa»»abb 3. I rl nU.v-un«tr«t>k a«a«>B •>« km»atk»lairkk . Irt «HI I I » 1 \ot it4«rk I Ha «lua«>a »aknli vá-aoaM «k kiwaoawl v^ emsével frt —.70. I I M * \ol-nn«lr<ki(t>a trt T«» I »» \«i aauka«iank taaaaa ktMMNa tt - I l I vV>, a , 4, .V n<-tllilaOk »kér >a.\ »aiiM>a Jbta M — ^ V I i #». I .Vi i h i j ;t f\|Mi * frti* Ugaa(tx..bb raktár wiadMaMia ri laUják, kou.l.ik gallftx k k. a. lok aai> na ••wrajok i»t%»iai «nad»aiM>aiO ».•« aki aaaka>ék. knlraaa k»Mavk ka r natak \al.nli fr.imaia vrvtloaok éa aatiaak k\am»tl \|>a\|>íaa«>k t«i,»k iHM kaauar f > awuaatiabol aiia.lra «aiaWa, ajt> ra vak>k a ltvkw>M> émk •alMt KxatlrkSxk éa \|>oat<>aMl «ak .a.Jt»ta«k ktaw n».> Ai •«•!(* »• k»k kíviantra tagvaa fa Wiaieat** 314 1-10 A jaaMakk él legjobb kiallitaai twlrk LArokt 11 k >>t l kerdók! O faVéfi k ■ kiiN V iíljav » foaM\|K a< k Kudt'll ltiaMvl<«\|ik ii Stifiaia tn«-0t»k«»a«a«k Itiéf Ifiik; ■«>■• k \akanat niiililuviu iU»aiiil»iiik »u»k«\|»>ri «» «a IIM& i » k «llit»» k«)\rl ellát«a mak ««* krerl ka\|>)Mt« o\|\idal > aak la 3M V- 10 rui.a % átiu «ri divat .-a t«kí ia.a.aa»t«b«a H—ítífint, nlrjcafcM W, at l»K>k a>akta«al«k »>ilk«nl<k kariaavaá tai» a Ie\|r.<MIk »t»k a^lktt A jaaMakk éa layjcbb kiállítást rílak Vétele és eladáa^a tuiatltaaemii atlniMi \|éra4ek«k, UMleker-aiealealleal kkheajek iai«\|letelek el«4bbac(l kttlteajek. reaateajek, >»r» \|r\|)ekaek itk ulalákaak b«\|>i i •aanat i(,'r\ea>ek aiiadea buiaaKoa lua»«lrá we\|blUk«k paalaaau ea élacrtllo aiel-leli ea«ka«allelaek. HeikiikaU laUr-HtalUk lagjea k«>aikeitel. . Fortuna* bank- M váltúualet Herzfelder Ignácz és Társa Bad.\|»«at, (Haria karai > varoahartar 9. ai. TrlrtMM éaaarkéllrl^a 329 ío—i a IC Hlaloa kereael! WiM.l.ati >#« i% k('%»•«•! m , «j\|rak ii a«>-r allai.- aa Uij-.<>ir«,«k r«alo<a«a'a a.alk ti ataJaaa alial aa l»»a ért XXXI t««a>kk aawit l havoniH 100- 3t)U Irtot kerufhat aalaxh - Ajánlat, k a jel.a t. «taU ■«•« utgbivviMé' ««l II mmuMi .4 /imivii xi»,>mWr/ f.'r A.ller éa Uraakoa HI DAPKSTKN M7 3 Naráaa,. I I Harkaayi [ Harkányi gyógyfürdő aaiar^M.a- u___ Km J^i r itr^ii.i. ™ a eaSr ^^ Mkl! a^MteJak n wvakaa M um Aa auaáar* — rilea - - Ufbffntüí, iLaaXH'Ít uLTl 'JV * kaaia^-bareM ex«ala ^ ia,I»«4.-aii--»« VliU^^ aoknoa^oM aJlOMu «acy Déli „ b JapMt kaaiaaa bar^u tllléai K hai^JTl K \| A t II r 4 A-t Kos K * t é • A k. 3~ll fié.jiia RUSÍON PROCljOR ESiTARSA Budapest Xódor-utcza 39. és 41. sz. Mjaaljak OiaMklrtt —Imtewmt n IfgfUi «IIJ«kk»l klliaatelrlt lUmtwM ^fec^ (iiiiidijailit j^lwegiaiaYiitotfal tadlititt aratM ej a leceirocadhatább fiiOési fettétetek mellett loyébU áigéüjr csépióMésjlitűttt, malmoMat, vaűnnüitt ana^jwxnd getia sági tp4ktt ts $ukAAktt. %AKAJJ%ynékek és bérmmtre küldetnek. 34ö 6— 10 25. szám. Nagy-Kanizsa, 1885. junius 21-fen. XII, évfolyam. Mi taaaaaaSS •#> aaaatni tkmkm aaaUael miaém kSafcaAer Khliyilüli vári+imárm t HMMMa IinM taak Immi k •414 fcf dtataak 4 lWM4 vímu M ZALA POLITIKAI ÉS. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyti figrvédegjlet, a Ntgj Kanlseai- és Wlstlai taksréktjénstártk, Bank egyesület, ai A Isö-murák Ari taktrékpénrtát rawtfciuAiiiiác h ao^Jjiá sroyrtk. hivatalos kAtltafi Mmjeirhik Xtigv-Knniz<in lietenklnt egytr: Vaiirn«p. •LórniTÉsi Arak Ic4aa Ma f6 Sva ■ujaiéin IJH. - kr • . », J i ' Uráliink artáajaaaa aai ármtm $ tájik hivatala HHilal V«k 90 kr. tttjagétiaa MU aétg ú alada átfért L kr Nytlttér patltsera 10 tt Egy hit felvilágosítás. $ikiia füstét inul a/iflirtt. — A dunánttili magyar kötmivtlő déai afyaaülaikaa, jobban mondva árok bot, kiknek as egyaaQletet erkftk\|Bi\|\ ét anyagilag pártfogolni hivatAuik. / intés felette buidilA éa emellett igeií* tanulaágua somkai Béka itt Guastáv a Peati Hírlap jun. lS-íki asá * mában, A esik kiró. körvootlosván at alakul* ben levő egyesületnek teendőit a magyar»ttáe írtén, réaaleteaen tog-Itlkoaik a dunántúli, valamint a «U vontai megyék némtet i»égi a kfiktoO aen nyelvvísíonyaival, Ai érdek ea adatok Ml kí emelendőknek tartjuk a megyéukre vonatkozókat i Kiltai\|7élMi a «S aa k«rvM ksail M aa aaa ai aacarai a la mm mmi lati Ii aa aa kaaaél afalvkakaa Aa araaytag k«»vf« aSaaSaésriU MM aa ii aAIn, aal • avál a ta4 vaa rffu liialaa aki «a fclUa i^ka aa kari a\| mm MjwHaakst a mjMani aUteila «Ht tárd pe aa A dnninttH megyek lytiivaMnyn nak letarolt után ekktp lulyistya 'eiie-gilénait t etfikkíru ; Ima, a ifaaÉfttali ktmmövrH^i nylari mily • nMi taa laa a aSkéShai a Üntvla tmn i>>. A Otília éa a űré** kaat Hl—Ina ki Ml tsjlasi > apu kaltwit. kf f a Mabrtoa katala • \| auláikat la aacyar kaltaiáka likia^ék. K takta atka aagy kivataak vaa a Mttraal UaMa aaft • • tg/ a SMaaiavaelaaaaal ériataa* aéaaakfak ftaaaak, K a\|ia at at a a k, i Haaéaartaat. Ss»a kai kaiyaa k igen le vagyunk kOtnleav** a fitgy ktotettaégl (iikkirónék a ért, hogy vároeunk táratdtlmántk —* mert kúpén itt a mfikfldée oatk t lintdul mit iWetheti ■ mondjuk, bogy Ka nitat társadalmának ia ily nagyiont« -aégu hivatást imputál Ka aaiattatk mélyéből örvendenénk, bt e tekint* t ben igtttt tdbtttiánk neki. Annyival nagyobb sajnálatunkra stolgál kijeién- . U nőnk tbbeli megg) őtődéeQnk tt hogy spefttliter t m 1 vátevunk. t többivel egy aorbtn említett Ntgykt rcza. Kanizsai turdijievél. A .Sala* ataju tAraáá Stégen) ember vittel 16* ia ha aet . lett Kani tat n lakik, ktt Kaoiftri»l ir lürdfl-levelet Agtsdtg ember kttöabeo ratk a fiirdo l 11 saoktrft levelei mii. t »fttrdöletél« irtait Klraöai ep ugy. mint KaHahtdbaa aa odakénysmült atnWerra btaaa Kaatl pedig ugy \|árt el aa taabarak rfolpaM lattaO Ww aura. hssn atytaf 4oti iQle aarúpiaa fktt, taül ktrfiOtolta egy kit iftdo-, vtf\| \|\|«öftrbajjal Aa il)ta aaatta fMMtfvtl irtaival kenyai aieg a kin k5lt«ega(. Mnod-tatoa latit tapaaaialáaM kaatnn ag\| karaaai. Mo de ha a non uémeJj tekmWbeo ata ia lalelja el épaa aiiiniaittt tatUta ittak ktojnatlittstt, a tgrtiiaan tntttl aiityofcfc ttkaaa%fal mtiakeieil treü, kofT t pp taCaitaaaa aok te teeW^jik iafta aff hatyet % piMtal t tti aalfi vtf«Mtfnk-tta Ntfi t par. ktfy kiRHt vtnae-pt M0tada\|odkaiik attaa Htr tatt. lift mt§m ttii itraié atüi IÉWtÍt\|t\|tJ at fmll anaytra ktat-ftaat tÉttvt, tt; ttat t hüm nrtiHa Ptgl'KpÉA itttá t M\|«vtatt,totMtigy miv mÉmi (Mai tmkn htwnilwl fe tom* Cm t timiiil «tt MmImé t Cai\|MeaÜMi (ifi i^üttietoii tÉlikw ÉCÉ ttUkMt w M, « IpÉy t >Ztia. kM «p Jiratl i C frmliirili mám.) Rt* taoi tt^WkMk kft Ittatl, tkft ém-all IMtiaa >U> tt laiMMtitt, u i tat, atjmi ke\ea-t fog teljeaíttni ima reményekből, melyeket t dunán tnli kfitmivelődéai eg)eaOlet netalán booá/Qf A. mi vároaimk táratdtlmt -fájdalom régóta nem olytt^ hogy mfiködltéról bármely kultúrai cxál vtlt meivlklvOeet tárhatna. A mi „tárta dalműnk" nem tud egyflttaaeu butgől-kodni, nem tud egytttteeen tenni aem mit, mert várnai táratdtlom nálunk — mint est aokatpr kílejtrttük éa mint vtltmennyien tudiuk . ninca. Nagy-Ktnittának van értelmet ét réayben gttdtg Itkuaaágt, d« tárán-d 11 m t niooa. Et ami kUlttnOaen t duntntuli mtjpar kfttmivelődéei egyeatll^t ai/p (méljait illeti, bt Ntgyktiűsaántk volnt ia táratdtlmt. ennek t tártt-dalomnak elaő aorbtn magamagát kellen' tttkélettaen megmtgytmaittnit. NViii ulyan magyar es t Ktntsaa. mint amilyennek talán llekaica ur histi & nekQiik ktnisaaiakntk elaő tflrektéaUnket nem annak kellene ké-p^snie, hogy a Muraköi horvátjait éa vendjeit tegytlk magyarokká, hanem hogy magyar asellemet OntaOnk ttokba, bogy a magyar nyelvet megkedveltea aük tsokktl, akik uton útfélen, ktati nőbtn őa kávéhátbtn n é m t» 101 tárgyalják ttsleti ügyeiket, akik t l'eater Llo)don éa Neue* Peater Ji Urntlon kivlil egyéb magyar lapot nem iamer-ntk, akik etekből foeaQlnek .t mtg}'ar kulturális mosgtlmkkról a akiknek íeg-nagyobb réase ilyenformán itt aem ludja, hogy t duuántuli magyar kOt mivtlődéai egyeaOlet egyálttljában tla kulóbtn van, annál keVéabbé pedig \tn fogalmuk arról, bogy eni^ek ts g> eeQletnek mi t oséljt. Ha volna tárttdilmunk, olyan lelkea táratdtlmunk, mely egyebek kfltt t ntmaeUrég lontoa Ügyének ápo láaával ia tudni törődni: ennek t tár atdtlomntk eltő íeltdtta lenne tkár morália preesió utján ia, magyaroao-dáara kényaseriteni ttokat, kiknek .,netnzeties<égét" at előbbi aorokbtn rOviden váaoltuk. De hát tt at ekotkodáa ia ielee legea, mert , haladőt fejlődő, >«aép0lőti vároattnk annyira van, hogy táraa* dalma ninoarn Et st legkénytlmeaebb Ami nincA, ami nem létesik- at nem ia tehet nem mi Kanisaát illetőleg tehát Bekaica ur catlódott at ü ;óbiatem(l felteréaébeu. Et nem tudjuk nem járt é igy Péöa-oael, Siombaibelylyel Kapoavárral ia Mert — habár t mi városunk tártt dtlmi viasonyat annyira zilál ak hogy a tőbbiekfavk beható, ttlxetea bme* rete nélkül ia bátran tsomOru apecsitli-táanak neveshetjilk Kanisaa taraadal mát, — de talán Pgcaett, Kapoavárt, StomUthtlytn aem mind trtny aa tmi t távolból a fŐváma lelkea publi eaiatájt felé annak tény lik. Hiiony gyenge nagyon gyenge a vidék atellemi ét kulturália élete HiánViik itt* as üa^ietartáibau xyilke reső erő, mely egyedül képea tutgy eredmények kiviváiára Ea meg^sa-btditó Meatiáaként várjuk attts A'lain bAlcaet, aki illeiékea polcáról ea megfelelő e»skOstlkkel iton lees, hogy t bttatkén ét hatalmalian lölvirágsó tŐvá-roa m« llett a vidék vároaai ne mtrtd-jtntk egy egy tflritbokor: virág, kellem éa illat nélkttl. caa\|k mérgeaen meg-asúrva ast t kesét, mely belésök n\ úl, hogy vtltmikáp mégtiatiítaa ön ia. Bekaios kir, aki akkora elő aseretette) éa hiselgéa asándéka nél kUl mondjuk — hiVatotteággal foglal kosik égető tánaoalmi problémák megoldáaávtl, igen wfpen kérjUa t \ u — bt aok oldalú elfpgttltaága megengedi — tanulmányi tárgyává t vidék táratdalmi állapotait. Nebés. de hálák munka loas et. Ne ríatstst 5ut viaasa tt t ktitjulményrbogv megdöbbentő lent tt t atatiastik^ mely e tanulmány eltő eredményét lógja képesni A beteg megmentéaére tt orvot rétiéről' elaő aorbtn helyna ditgnóaiárt van atflkiég. A politika tudományában mind eddig eldöntetlen kérdés: a nemte-tiaég képest-e ts álltmálkotó lŐtlemet. avagy a társadalom Annyi taonbtn nem caak a noosialiaták előtt bitonyoa, hogy tt utóbbi ia fölényeső ta állam fundamentumaiban. Ne hagyják a vidék láratdtlmát jelenlegi primitív, silány állapotában. Láaaák bt, hogy et oatk ugy tn t aalua rei publicae egyik loglőbb kérdéte. A magyar nyelvtanítás Muraközben. Csáktornya 1885 jtnitta 16. A magyar nyelv tanittatra vonti-koaó tiWvéay végrehijtiait illető régibb rendeletek a vallü-éa kSaoktaltaügyi miniastemi'k es évi 20.301. sstinu rendeletivel isméi roegauporodtsk; — mivel pedig t kéltté** érvény márts 1881-ik, illetőleg aa 18M ik évben orastgaserte loganaiosiiandu Irti volna - önkényt merül tel t kérdéa: vajon ama törvény pontos végrehajtást most már butoatn remélbeto-e, vagy esen ujabb i rendeletet la as elobbitkotk asoitoru soraa logja-e éraiV -- HemiljÜk h legjobbat! — Asoobtn ts Hjtbbi rendelet t Ittr-vény eddigi oem logatttoaitisiatk pkit kisirolag ts iskola IsnnUtrtókrt hiritji — holott tt t tekintetben t/íiló leendők oroat-lán réass t kir. tanltiQgytlök viliit nyomjt, mert t rtasikra 1879-ben kitdott 17284. ssimu nunÍMleri nltsilás sserint — ts iakoSt lenn-inriók feletti ellenőrzést - a lelttgyelatet ia ok lartotDik gyakorolni Kérdés tehát: vtjot é kir ttoltlügyslök megfeleltek-e is emiitett »uttsitit«-btit kijelölt minden küleleaaégeiknek ? ia ha nem lelellek mer- vádolhat6k-e Ok is mulass-tiaaal? i 'n aaaaa— aat aagaéi hagy ttwH iwaw lemoani magtkro' t fisikai astnnyet ' Akikark mtntfaMittiitl tinraen Pftrtaacbhe Hatlen ba, Vrwlaulm, Marienbtdbt, vagy egyéb h a a a i fórdOlielyre való psnaók Vlittatk elhinni, a IflrdObe utaaiH wtlAdi iradH^ink-nil lógva gyaboi^A hölgyeim énnraíin. olyanok is vannak KanusSn. fia roaa néven vehető:eettől ta tlaó Uatatr kuHtetmhar-101 (ilyenkor elég ha eatk txredriast ia áll annak, amit ts ember mond), —- tehát ha ss t htlirosttlto astaiu ezivilisált íény is »(ÜrOdni« akar. htbir t>ak t sa6 legpn-miiivebb értelmeben b ? Akjk nem akartak sem karzénéi hallani, sem kurmacberet asmtati. legkertsbbé pedig kurta xát fisét ni, hanem beérik a/sal. hogy porlepte, kOeig-tataastoUt teatolst egy-egy aaent napon egéas terjedelmében érintkexAsbe bosáat-iák ttstl a (olvadékkal, mtlyrOl boldog em-Mkeacft Pliio iKitfemt aat mondta, bogy ts a legjobb. As taas, bogy PlAtó nemlakott a Btdaosony kostléhta s ijty msgleketOasn naiv Jogaiméi lehaltek a blytdíkcá leg-loiMaKi I Aktnak tektt lOrödni mi isi, kiket logttlkomtak ia egyéb viaattytink i rOg-kOa kötnek a akik akütioa haaltttü tékia-tönk t hintó ttit, mait a tyir beálltával a vtaüi aliotns ra riad a pétts emberének i^alsdjtt. hogy asirtyta fsayveaek, gyógyitó erejfl Vitwá mellett kipihenje ast, amit as év Hkks aaakáhaa — nem dolgoaoit Akinek ssfiktégs tolta aa KllÉwt antak ttart fpp kttsa. Is ttüa télga nyáron hi'ta tt igti t megsstkadáaíg. ts ki mtmküol se t kiaikalt me egttél tealeSlttl) Ira atiftatanrfHt, ■lat te expiooálisig fitOtt fOikaxtSL bkio-sftó aaütpil itfttrtaá t — Bkhhr saksayaif. S mflwr tn ti ivók alatt ts visrtatik titil, A a kristilyiiasta, hideg -ptppek, mikor s bő-ségtOÍ bédil^, lOktetO (islianiekait oly végtelenül iriieséteg eatpkod jt ádooehe: akkor— mint Cojumbus r-figge lí» mtlKatl hajdan aa OrOm íjnkivQle'éiel iilillnttili: "Föld! Mid!« ugy tor ki a Muk>, sibáli mell-bOl ts imqngó lelkeatill lijkltlia. »VI! vitt« Ilyenkor Ppftt<) idézlem n)rilttkosalárt késs volna megéakOdm még a legmegrógsAitebb poetütker\|IO i« éa nemesek a paradicsomihoz eltg kóseülltf iMo-haltiit qttttia aaaéhe a pjaradia-oniot. Nézzék kérem att a beteges szinü, aoviaf ifjút, aki tapkosstat ott gtmbere-d k ts iroáastal mellett, az iroda szorult. rekkaoO ttmoazféráliban. As írodtiirtntk vége van s ma van a hét ja ma napja, melyr 0 a ifirdO Ilit kepe^O aijá-loiialot szánta Kél napidíj. Ezért elvezni kell. Ka 0 élvei Rtliontiiier iftrdjk. K Obb, hogy lehűljön. ItelaOj a ItngyoS niWencsébe. Mir ketten vanttk ugyan bitbe, de még es az egy épen siür A bsrtaia szövetség igen \|ól érzi mágit t a/ftk bsijron, öt peseztg tart t •itagftlát. Aslmi ina t doteks. Ok t dotiche! Qlt Máűr mtosAoik a . quasi hivatalos komolytá^j sMÍylyfi is ilO-legeelebAlis jár^ Amint MetzktdikmAogvt. peregve ts t bidegvis \| íilyol, élvt^Olének egéas valóíát rolniit wyaserre mugszáliia volte a Irtyaoaaeg issüémk Nftjt\|t végttg-iáit kidöiítiazti nellétj hailadosik ttavt. httra. )abkrá, balra, Isgril, Hcsktadteik, ayaitéak'Hiil^ httra, maid Ibanyttt itkaaik s öoooha tiall a mikor f vígra nagynshezen otíktiyjn. kúgy ksirat I tijon t tlralaet leokedO fftrioiinams? tasté olyat jó hídig, oiat téimt, mikor tilatpMtkihat jir a Uvüttat A éoncéa után L jól kthöM tagok paraaor ktiflripdwik t «aéskMdtg ttin V loivtrao^ltláaatl siet ki ts OllOtOke, hol \| t jitszlvüi bidvtall iaki aÉár t ttkialt-tea eaimre is laKbai igényt, mert dIplo-\| mtt lka a masiniszta) gondosan betakarja lepedőbe, beköti t lejéi, leülteti t psbilagrt. \| megdOrsai'iU lébnit, bogy nsits oe ssálljon , beléjük, asatin Éteograi anntak t kétytl-j me nyiigalotnnak, mely ts eddigi élvtattek-I ktl együtji uj erflt Ont belé egy heti tovább-issmliart. Akárhány vi'^gd tk irhán y világ-I iordhben nem tud ekkorái élvezni De nem csak ss irods kiaszott ifja élvez tti t zuhany tltlt. Odtjir as egéas Hihotmaradt,még,vagy mir itthon levO société \| Ezek ttptkiat járnak t • suhany • -ba r~ \| nekik mar nem Itaaeresl ts élvezetei ennek ritka voHt. Itt azért ttzik azorgtlmtstn. Szépen, kollegialiier megférnek egymta mellett. Sokai í ttas tz egyenruha (Ha OrAmOtn telnék mas széjátékókban, egyenruha helyett att mondtam volna egyenruhátItnaif) Igy azonban ■sgetégazem ttstl, hogy idelklttok égy nem I épen uj, ds slkaimasiaibtt siksrűll ttktty-viecstt, melyét t minap riasklroson meg s hely asinin valaki. Ott Ült a zuhany alatt egy jókedvűéi gérOi is operee-etivetyticól iamert, alacapoy tsrmetft, kövér tegyksrmkedfl Mellélte xülianykodoM egy Igen honest ta igtt sovány fiskális' fismarjában rájuk aiondta ts attfefc emHletten valaki: — Hat eatk Igtss vta a Iraaeim köz-na adtanal «U> estrámsa ae óotékeat* Ltptlta. K kérdene ugy válaaaulhatiink legt.it oaabbiin, - Imi ágl^'ba " említett •iiiiumMMi * at abban a felügyelőkre biaoii ifwUn: a k>a'oa o«t\-hAx meltO komolysággá — reaxrehaitat »••»»• mén visagáljuk, vajon egvátalán kéjnek \|eh.n neke a tanfelügyelők •> •«'««'*• Un fájuk buott minden teeodOi teljesítői > Km- a keni éare i-mét - legaláht. Zalamefvei tekintvr — kaláro tollán «nem. n>el kell vátauroinunk. mert nettünk sxennt a aála megyei kir tanfelügyelő kerületének •xerfeletii nagy terjedelme s ehbol kito lyOlag teendőinek sokaságánál log's meg akk««r aem volna kepe« kOtele-egének ielje»eo meglelelui. Ka a zágrábi egvhax megyétől meg mindig ei neui válnsatati muraköxi kalamiláaok nem iétexnenek S axért ktvánc«ik vg\unk a küUmben werencséanek mondható u abbt kinev«aa folytan mükodo. jele* kepteiiségü - «torgal nm mostani kir. taiilelüityeío urtwk a jov<\ tanév ekvtt beadandó jeleuteaére, meiyie uéxve igen sxeretnOk. ha a* kitérj**-kedmkat \|H«l>-iki -«hm»« utaua-. minden egyes $ra kAhmöaen a I? $ abbéit reedeikexe«»re i, mely Mariul leltünoaákert taarooio tanítók megiutalmax (alá* végett * va?lá» e- kftaoktatásOgyi mintást ertumhox lelterjeaateodök. — exutobbi $ ra wnalkoxólag tudni Óhajtanánk, vajon terieaateitek e fel a megyéből néptanítókat jutalmat** vegeti * ■ ki«onOeeo leeteaxieitek-e tel csáktorny ál lamtokat* kik köaál, néhányán már 17 ev Ota nulködvén ahoxxájok ido folytan sorakotolt me to társaik koaremn kOdeaevel a magyar uyelv tanitásáUn axi a readkivttl ténye* w«4w«iyl muiatiak W hogy már a a tik elemi oaxtály ben a tannyelv is kixárOlag inatysr etaiitiyk* hogy a 4-ik eleim oastáht vege t tanulok magyar tat nyelvű gynuasiuml a • egvl k»epiakolákl»a lelvetemk. e-t kiknek tanítvány ai koxül mar többen .» budapesti eyéh állami keheidéi n képeaitést nyert* k ea hárman a helybeli kvusegi iakolánál ren de* tanunkul alkatmaxva vannak. — M.v bnxditása á exáltal a ».emea eaéi ltislu»bb n mielőbbi elérhete»e égeti tehát, mint köavetlen wemlélívk, óhajtaniuk a t-aáktív nyai tanítókat — ha et me« n.-ni tfcrtent volna — iu«alnn»«am ajanhi«u>. m<n a II ev ekmi állapotot, aaidOn a vagyonoaabb keieaatény >Ql<vk a vubv fkolálan lamt iának gyermekeiket — Aanatbaaonlitva a maival, — mely a >»t<k>kal telekeaeu iak»»-ljuk megiuunte«eaere a gyermekeiknek « jeles tanítok vexete»e alatti kOx»gt i-kn 1 Aki a járatására kénywnte — aa eie«t menyt vah'lian rendkívül «rvende»e»i.« k mondhatjuk l»e viaa»áterve telhtouii, aitalaiM^ meg jegy»á»eiakre ; a tantelügy előlegek tennAlláaa <>ia nyeri ta\|«a«aialákunk umnl - kOÜH»i»rn ami a magyarnyelv tanítására vonatkoió tör-\eny xegtvhajü^t il»eu. a ktr tanlelügyeUv •é^k cak akkor mukt^beiuéuek ered-meuynyel, ha lankerU eteik nem rnegyenkem. Itanrm — lekinteltel at eyve \idekekre a • R»Uk»eghra keinél* allaimtatnának meg. » mok nxmleiiv ikvhen keliO wemelytettel ellá tamkv taulelÜgyvKv»egek Mervaaletnenek ; — cakis eark u e)tti>rtenteuián lem ai ujabbi mi uiMteri m.deteiiiek várt eiedmenye, de Zala megyeien akkor ía »i»ak aa eaell-eu. ha MurakOá a lágrábi egy há»megy e»Al eUere elv állítatni hvg A viüékl sajtó kongresszusa. Lobot Utván urnák, ar »Somogy aiei keaitOjenek IvlhiváMi, melyrOl lapunk utolaO.elótn Márnának veterx^aikkável kap-cm^atban tetlttnk rni itetv. e héten neg-jelent éa hoatánk ia bekQideteti A bennUnket nagy mértekbeo iueg-vMrvendextetO lelhivánt, erdeme uersOjeo^k kívánságából kétévi, eget ter.e«lelmelten koxtMjUk Avideki magyar I a p m« r ke a a l Ok onxáeoa e0Hgre«au«a Hud«\|<fnieii A vidéki UMiyar lap-«»-ike-a- tou ek n eg i em vmi alkulmuk. hotty lalal-kuava, eayu«a»at keari ^auritva, eyymá^Mil uiegl>r«/e;heiték volna a/«m Hhiíon okokat, meiyek bénnAiag, «.i •nvagi tekintet Un nyou>atun> «k hatnnk a M-ieki )apiro<laUmi vexetAire. Aa orvuayi'ak «aAiiH»t uMUlvte, egy le'e, mteaeie lalal aikniwsi h«>gy meitl>e<uieije imi'dajoo tt>n\e<ok«t. «irvv«olia a^on kai, meiy»k erkoloai » aiixngi e\|lode»e, ha lüiusara u«i^a«kk, • . « »^leki ouroa-uatika eWai aiakuak m-u. juio^t mág awiálie . kogV »et»ieikei gy«vg>it«ák. nyhy^k«ol -uh dúljanak • leráJt'ák magokrM ac<>n kenyaaer hel)«set melynél n\ere-tke \ \állak^a«vk hátráltatták anyagi er^hülé-.tk a hatalmi allá»uk m«^giam,M«tdá«Al Ma többet nem említet* k, maga e.eg volna aton eN«»uuiiO lény iogy a hirvle te»i inglak a hir\let«% hátak • • mag«.,.»»ok 10I oa>i«ehalá»<«<ák. kunyorálok arert a hirvlete^ekei • o«lad.d<ják — n.mi kegyelem kenyeret a •aeekeoitAi m»»t ikba, melyek i oaak lehulló morx«ák a gaadag«»n teritelt. halirnvaoti aaxiákvk^l Pedig h« egy lai> magáUM kinlete«e<hOl nem ft-de/i leg«)abh ia nyomdai, pa\|»ir. bélyeg kimiáaaii. — w mar mtoiel annak anyagi Sa»>vatla».% * n» vid életére" túert bukunk halonua a vidéki i«}a»k. melyekben ha tOl vannak ve/etve — « kOxmUveiV-dexaek egy-egy «»k <i>adoJ ro«nt>M mindig a haia kárara Sem teheti.. «em irMdn ni kexUlueg gel nem t írvdi tanyái ülnek a \|nrn»«iwm. felcapn«k »jterke«itOkiiek éa oarrat dotálják a< ünuepeMeket: < /%-gert lüxnek ember <o-lanhtkl. a koiftuyekei derei«> fektetik. » ilyetirkre laida'om mindig ak.d o\|v»o aiián rövid ido aiaii írvnlalmi eaOd»»l moiv •tanak a többi la\|avk irkimely« nek rnva-ára' Tobb 'a\|> Biaicao }a>lllikai Ux. • rlhanyagv4\|a miatta a tar»adakun. kftx-gaxda»A\|( e» művelődé ter»kn axOkaege* trendek-t Maga* jHvImkát út bisioMiték nei kttt. mint nem politikai lap. Ime a versfl «el>ek . a >k koxul r»ak néhány, melyeket leginkább ax «t»axe neui tartáa. aí egvttiaat meg n»m érté^ dinek rajtunk ' A vidéki lapirodakmiuak mxjd mmdeu hol^tn xanhaloiija. a ie«»>et»" hvíyváal tart. « mm « rá ok leltamadaaV ' M > már a vidéki apiroitalom UviiUva lenyea<> a nemaet eleiében. Mi (oi^jiik lel kUUvi.««en a határ •xeii i^miokmi a nenueti^gek elaO ia-madáaait. Mi vagyunk ax >i>aemek, kik lelt adunk a ká»\|amlra« Inniy át ellenlel üteltami legvwrekkel támad^Kvu Hogy tud van a l»ajok loiráaa V li«»l a> tmit é« meg fíegt-de tanyáin ? M-»gy annak a eu'tura. a m^riWaxda^kg'1' at miexeiek. at iskolák? Mini a vihar ea \|«» idOre egilomián knell h«Vn>erO. jelexxiik a hideg ktaOnyt, a le'ke -ede* ea tellek hOíi«\ai. n x ihr e« »xei\««eu dei. hdylonoa ixgaiomln. u oxgá* e» har i tokban ott állunk ax e«em« nyek k«ut, h<vg\ »ag ea M«orgalma<« munkátokat á>aivn ben- unk a koa\|H»nii »ajio » n eghuxxa a nagy harangot, hogy bai van. tigyelmexieini, la-náeaolni. vkrvoaolni lel é« leleié. lapjaink kia lolyok tár a videken de híreik, eseményeik toiráaával mind beömlenek a nagy teugeihe, a k^xponti sajtóba, hogy ax erOa, l»a«a nia» legym « e«l>ifja a nemxet ragy gályáit: a kiwtvelenenyt e« íteletet. A vidéki tajlo utal egyenget, rle-xtt a letketedeM ajHvaiola a k«>i.yvek, lajavk. tolyóiraUvknak. hogy a np uiau a legnagyobb lény. a It0k \iK«>a»Ku behaiwou meg a axeg«uv viakok kü^/«»ben ia. £lOtixe-.•ket gyftjt a lro«t«la i lermékekre, i«»tekony cxeU k oltárán meggyújtja ax áldo-ttok lOmjénét; a mQvéaxei eíőhareaoaa, ax intexetak támogatója a nagy e«xmeknek talajt ke»xit, hog\ uagjai dn« kaláasokal hajtaanak . hu lükor, melyben a lOvánwi aajlO ax «»r«xág kepét néxi Haóval: hivatásunk nagy, ha be akarjuk toltem Kpen eaort gyengék nem leheiúuk. a »ak ax egy eaúleat>eu van erOnk. Konioanak találom tehát a videti magyar lapaxerkea<i«%k <vraaági« koogr.v. wunat megléteim bakinkat, arrehneinke Meg ii uiami a aoklele ooxágo* lanácakoxéá koxt. hogy mi ia elünk. llat^ár a congie»iiua oaaxehivá»ara lel-kertek ia, megt» aokáig g^>mk»lkodiam. meg-tegyem-eV Hiaxeu vannak aokkal illetékesei. t>ek, mint en; % eak egyben találtam testeit kedve- kollegáim elnexéaere bixtatást hogy 21 év Ota Merkeaxtem a .Somogy, politikai lapot, tehát ax egy lap mellein lolytonságot « 'dot tekintve tudtouira — a magy ar hírlapirodalomnak legrégibb sxer kesaioje vagyok ax oraxágban Kx ad nemi megnvugvá«i, h<igy er>'e mea társaim nem veaxik nxerenytelenségnek ha bajanik orvoslására en adom meg - axivea támogatásukkal — ax elaO alkalmat Tiaateletteljeaen kérem tehát érdemes koüegdimat. hogy a kiállilás idOaaaka alatt B -Pvaieu taHandO vidéki lapaxerkeaxtok oraxágoa kongreasxuaát elvt>en ellogadni, annak kereaxi Ulvitelét éa aikerét iámért belo-lyáaával támogatni. exen felhiváwvnuil pedig becses lapjábao kOaxétenni axives legyen. Kérem továbbá, hogy elhatárooáaárol rngeinet mielebb tud<vaitani ne legyen terhét e, hogy a kellO reaxv eielt látva — a határidőt is inegtxahlia .uk Maradván collegiális lisxielei e nagy-releosQlé^m melleit <b KOBOZ isi VAN lap »á«tt^yi miniaater aaoii teltételeit, melyeket a reformatua köaépiakolák-nak adandó állami aefélyre nétve ki kötött. Aa ello^adáat atonban hoaasu, élea éa elkew^redetl vita előate mef, .n.'l\bn a Moo«áry-téle kisebbaéf « retorma'oa autonómia elleni merény lettel vádolta as államot a a Trefrirt thltételeinek kouventi elfogadását. Honnét van aa állam iránti esen ntejfenaéu' éa lelté ken yaéf a reform! u a.»k egy réssét>en ? '1 erméaseteaen ré^i hagyomány at a régi utókból, mikor a rvformatus egyhás folyton védelmi helysetben. kényasei ült réaen lenni as elnyomni akarO állam, a n mUkttdéaét telték«-n>fii • llenóraő hallt, állami egyhás ellen, a e féltékenységet kiirtani nagyon nehés bár m«Mt at állam nvm lelekesfti « mindegyik egyhás virág aAaát elAm<>sditnni tjirekasik, ha c«ak at a háta érdekeivel magát ellentétbe nem belvrsi. a t.Sle annál kfvéablt.-félhet a ielonnátu« egyltaa, mert en nek ént^mei m iitagyaraág a kttlOnOaen a n^msrti eaxm« ápoláaa kívrül minden időben eliamrrt voll (Wk keveaet enyhít h dolgon hogy e féltékenység ápolása habar tan véletlenül ia. énen* aton egyének által veaéreltitik. kik politikai téren Tinta Kálmánnak ItatA rosolt ellenségei As a pelitio, mel\et a mull évben a ref. konvent a kormány hon intéseit, határvvaottan ellenénk at \|HH:t 3t»-ik telikkel a kosépoktutásrél IC kérvény esát eter forint «ubventiAl követel évenként a reform koaépiakolákra a atontul efvaser s mindenkorra sgát eter frtot inveatitiókra. de ugy mint paimál öe«aeget melynek sgetoastáaa s tttlhassnáláaa teljeaen a konvent hatAa kőiébe taitoa k at iakolákra való kormányi telttgvel*tr\?l s ellenórtéai jognM Htonhan hallani aem akar E kérvény-nyel asemben Trefort leirata nie"g igéri at állsm léatéiól a kért aubven-tiot, de aton határoson teltétellel, hog\ a segély kiosstáaára a kormány dttntó befolyáaaal birjon. a tanterv a kormányi tantervvel aaon a legyen a a kormánynak joga legyen a segél), arányában a reformatua kfttépiakolák tanárai egy réaaét kinevetni A moat együtt tllőkouveitt kisebb aége mereven viaaaautaaitni kívánta aa eten áron adni asándékolt Állami segélyt mert félti a proteatatia autonomiát. annak daeaára bog) a miniaater kfl'e lette magát ugyanazon leiratban, In-.- v a tanitókra eaó léazt't kttárólag protea tansok bAl a a valláaanl semmi Oaase-ftlggésben nem álló tanaaékekre fogja kineveani s hogy as esek feletti fegyelmi j« g is oak a uroteaUns egy hási a iskolai hatóság által tog gyakoroltatni. Óaaintén aserenoaét kívánunk a konventnek hogy nem járult a nyaka* kiaehlmég e nétetéhes Mert ea által uehét bel) tet követketett volna b^ mindkét rémen. A 29 rtf kotépiakola kötül maga a konvent mondia hog\ 12 tenu nem állhat a minlern igényeik nek megfelelőiig állami segély nél kai, eaeket tehát ha a konvent a« állami aegélyt viaasautaaitotta volna, , minisstemek beaáratni a uj iskolák felállításáról kellett volna goiidoakodm 8 ig)' olyan iakolák -süntek volna ^ meg, — melyek ha gyarlók \oluk ia elégtelen erejQknél fogva a tudománx áláaában. dn egy tói-egyig a magyar nemsetiség eróa tarát voltak. A k nvent h - iroaaU két okból kivált okoa Örömet, elós«>r aa állami segély aa igények aainvoualára emeli tudomány ápoláa tekintetében ia a magyarság erőa várait, a masodasor a ref. egyhás határosa tóival haulina-praeoedenst alkotott arra néave, hogy aa egyházaknak antouomikusérdekeiket a magyar álam érdekeinek alá kell rtndelniok. Ea irányban a Tiasa kor mánynak más téren is a kttselebhi dóben hatalmas akoaiója várható. Ra • karral Haéá Petaárs tol^rlUv k««>W> tál tg.i Waagatk Htaratítk a vtikki MnfMi • ^ l^a^til M. 4«gJ«a kiki aaaytt Am. tattV^ «C.v \|i atpi l>iiivi tart.Wk<4A l ál •Uáak m • >Mitn imj<I a stiui altaa\«.«i w ; u poiraHtr^ t* t»vátk u rwhwam ktnai kkt v»Wi»ii « IKY Upoki M^Jtik M aa4tplra >^kl ..rt«MiA\|..«\|rMiibn Kgv-aaált >,«\| • kinU«M <r»»l.t s At iratai«l \|«n,aiuk»i Ur « t. .wl ii atnKktak • »l tálak t l<«irMH«,i oksjíjsh %alaáwaaylse » «« Upaak pHááal mkt UagoaUlt mmKmi k«IWrsak ksMViJt « Uru«»fciH» K» U M^lO anwl^ra^t Ataa ^f • miUmm u • U kxUt^c* kil#vx\ i-tr fofiayjak • smgjar l r»aM«aáa »u káavalUaál a tulUuilta ......wj^Ktt askaa takaak «\|]raa«k,aklk»á at wai t\|\| kiiayWt ii MümO rl\|\|\|\|t«i\|«k wm. "Mkts ..Mjtk a k«máa.vt paauut ^ -t-lKWkUk álltuk kattant m»k sttsijt ^IUIUMI «M.\ks • w.«. Wkiiv Ml«akaak »ImI Ti.m Kálwaa •• HAt aasksa i« U iiuaMNqiH ' -g«a. skar t^i.. Mla^Mwtn. vállUksaát Ks aa Wcvaa ipu .iul aa »lb«Mk«kvu «n •aiWrark. aki \|»M« .v V,mvtU4 M »ika» Miit UIMu kagy • ikWki ^ácmt k^.^ •tM ki Ml UoW«tf> Uslvik s«rkaaykAkáá unjak • h»ak»n»i» Tollhegygyei. A református Iskolák és 82 Kooa Itlváa Utjiak aa sr- államseaéiy. ^^% ^ h ^ p^ • J , latargA^Jaak. ktesU «Malaakra m «si MagUt. ktp A trtormátUsok koltrell«t« nagy ; juk Urm ém (Jtkuutk tmm aák« ■■t.Jit Vtrt-lObb^ggfl «KVHdui 1'raJort kc^okU- j --------- f , ri ^^ Különfélék. Ikriaal (Mtveaa ilütuHigOn e ho i^-an Ke I a ft Bejkon. A tüx d. u. i • rakor tamadi ea eiOsegitve a hetek »vta tartott nagy xárax»ág. a rekkenő ho-«ég ea ax oltAsi es/kivxOk e egtelen«ege által, arány lág igen rOvid ido alatt «M v e n k e i háxat ea axánnva melleképiiietet hamvasstott el.— BtaloaNvs — mim hal'juk — igen kevéa >ult A ra ki tOxvesa«xel majdnem egy-tdobén, Iigyanaxon a délutánon uagy tüx volt videküi k egy tnank kOxaegeben ia. — Sxl.-balátaon i ugy dtluiáu í Om tájb»n ütött ki a tüx, mely Itten négy h a x at éa sok meilekepUleiet pusxtuoii el Mindkét kA#«eg\|,en nt^y nyomor jár a lüs-v »•» n\i>m.«lu«ii A kH)kfllklr l«rt^u#k ••el a aiünidei tgnácaolCae-r e a n y é a Sandít elmvk, M i k I ö » Karolj e grv f H ii g o n n a y Kálmán bírák og)ák k.'pe/ni - A légrádl hitjehld Og, e. Leg-r.id városa - n int mar régebben emiilet-lük, kérelmét intéseit a koxUkedesQgyi miniaxienuinhox, egy lírádon, a Dráva alao revénél, ete»iiend«» hajóhíd tárgyában l-égrád váios h^lyaniodványában leliyjánlolta a faanyagot a sXük«egeM kavics -táHitásál esa ua\|taxámoM kat,míg a koruiáayUM ama •/aki enM ea kesx\|>énxbeli k«vl(^gek viaele-set ké>«e Ax eidaoleg történi felvételek alpján — iria kvelexAnk — láttuk a hajóhidat teljesen elkésiQlve, iermea»eteen vaak a papiroson, a hoxxá valO költ»egveteekket együtt. A mimssteriuin eme folyamodványt ax osaxe tervrajxokkal és költségvetésekkel együtt axial küldötte le, hogy a város nyi-'atko/xeV mennyire volna hajlandó s mily aranyban tnuxájarulm a kénpénaleli költ-ségekhex A vsn»* e ho tA-án tárgyalta a leiratot ea moat is amellett maradott, amit folyamodványában felajánlott. a habár anyagi állapotáhox kepeat lehetett volna tőle kAve telni, htigy a keaxpéoxbeh koltaégekhes is hoxxáiárulion, még sem kell szem eJol té-veaxieni axt, hogy van még egy felsó drávai rév át\|áráa, mely még kritikusabb állapotban van emennél s melynek tejjea helyre-állitáaa a kOxaégi jövadelraeket tisxtára föl-emésxti. Most a város foltoxgat a csupán annyit teás, hogy a késlekedést látaxOlag lenntartsa, de ha ahajOhid lelállitáaa tányayé válik, köxlekedes axempootjából, a Drávát telaO a révnél iaaxabályotni elkerülhet len asük-aég leas a a köxlekedéat ott is bixtooáágbs helyesni kell. A tárgyaláson — e bO 16-án ~ mint kiküldöttek jeleuvoltak : Svaatica Károly járási atolgabm>, Ung Lajos kir atároök ás •íyOrlty Janoa v. ügyéax Moat várjuk a kormány intézkedést • m esetre, ha a késxpéntbeli koltsegek viseléa! elfogadja uiuvH kitárva uot körülmény, hogy mához egy évre már hídon kftxlekedünk Uráván ál a vasúti aliomás-al MHAnleté* A Budapesti KOt touv o ho lil-iki axAma a kovetkeao aoro-kai tMrtalniaxxa 0 o»ásxárt e» kiralvi M »og« Kraaábet királyné, a magyar aaeni koiona orwxágai vOrokere«xl-efy létének leg lObb vedaaaaonya. exen egylet körül axerxett kiváló ereeinek elismeréséül legmagasabb sajátkexü aftiráaaval ellátóit dia a okin A ny ok al a koveikeao egy lel i tagoknak méltóztatott adoatányoani: bethleni gröl Bethlen Jox»eluéiiek TörökBecsen. Smaany Krtaebelnek Temesvárit, Bihari Sándornak Maroava^árhelMi. Sxent mart ont Ifeniay Ka leiaimé Kitner Mariának Aradon. Kun Mik ■»ának Hódmezővásárhely II, id -z.dnoki Sebeflsik Kívánnak Szolnokon ^pillaner Karoly né voldorli Bentiek Annának Kogu rasolt, /ágoiil báró Kxeutkere-xly S ephame nak Kcxdivásárhelytt, Szél Karolvnak Kar xag m, Sxtarek Kerencxtié Kper\|e««v Krisx tinának Nytregvh.txán, 1'jlakt Jenőnek IglOn, sárvárt T 11 in a n n 1 a t v án n a k N. K a n i x a a. tabOdi Os fekéaháxi Tabody Jo taelnek Budapesten Kelt Budaneaten IIKV e\i luniua bó H-a« . Tiata a. k.» Kaxeriut a \oröekereaxt egylet nagy kaitix»ai iiokjának elnöke, l'l I m a n n őrnagy ur, is a legfelsőbb kitüntetésben resxesült A leg felsőbb elianiarea ax elnök szemelvében ax egesx Hokegy letet ti-xteli meg. Ilsztnténgra 'utalunk hoaxá mindakeitOnek Mlreimieklele\|»leae«. Kegyelv ie> ünnepélyt larioilak vasárnap, »»hol len délután a helybeli aaidól emelőben Kkkor lep exiek le ugyatua a nagy kauixa.«i zaidO-hnk«vgaev nagyludományu volt rabbijának Kata el B. H-nak dtxcs sírkövet. nely a hukox»cg kebeleben lennallo • sxent-egv !el» ichevra kaduuO költségén késtüH A e'eple xeai ünnepély délután fi óiakoi ment végbe s a nagy meleg dactára igen i agy koxon -eg jeleni inog a temetőben. A háromnegyed orátg tartó Ünnepi atónoklátot dr N e u tu a n n Kde a ntgy-káttitaái taidó hilkötség rabbija mondta uiagyai ul, ekes s/avakkal kiemelve « kegyeledel ünnepelt halmiak halhatatlan erdemeit a a nagy v»-z • eget mely elhunyta a tal ax egéag taidcaágol érte. V axép sxonoktat uián a Kasseloa ád ne vében dr. Krischauer becsi ismeri ügy véd u oi doii nemeiül nehAny meleg ko/Ono -tol Ax ünnri-ély dtsxet emellé a len plonu énekkar p éneke Bal óra lAjban veget »rl a kegyeletéé ünnepély »ot«IOifcMKMtoi jMt.lteuu. Ax K— a jun. IH-iki Mtima írja hcay l.axlo, a balaionlüiedi lürdO derék igarga toia, augusztus havában togia miftai\|»eliii •tven evi mükodeaenek jul ieiin>!»' A. « r«!e ti es Uxitü\ nagyatáa u tisxtviaeU • •:•■» koinyek ialeUlgeucxilyja ex Üt.nepe\r»- maris nagy előkészületeket testnek .4 is.lk »a. gy nloge* r»«l meg-sxrinleleaeiY ('.un i n altábornagy e het ket napján át idoxott városunkban. IJ ttiw Jeg) »«» Amagy kir iga< ^águgymimsxier Laubhaimer (>skaV «oproni kir koxjegyxOi hely en et ax alsó I e u d v a i ktr ko/jegy<»i állásra kinrvaat* >:»ltilvA Qollllll n Jaquea, a helybeli lioldaiein test verek vaMóüalet eeg tagja, vasárnap, e ho l-án, tartja eaküvtyet Sokért Matild ktsaaaaonnyal, Shera Albert helvbeli tekintélyes gabonakereskedő leánva-val. A frigynek lartos bold »gágot kitáaunk - Tlkltaaaie hft«é\|c voli e heten ginekig, midőn egy jotekony e»0 enyhulesi hoaott at embereknek á áldást n mexouek saerdán kivált eafttOrtnkOn vaKWágoa si-nx-eo süvöltőit at utcaákon, le.kavarva es «VriAai lelhokke gvmiolyitva a tengernyi'pori. mely. hála a kiiüuO OntOaéanek, minden utexánkat áa terünket ellepi Sxamtalan pa-MMi hallottunk e beién ax utcaaontoi* hiányoaaága e* elégtelenségé ellen A aürü lakoáaágu Utoeák legiobbjeben igy hogy vsak egyel emliiaünk pl. ax oriáa utexa ban. melyet «hajdan* megia ontOatek. m»»at •ohanem fordul meg ax Ont0t0-kw<ai s a la kosok annyira vannak, hogy már axobáikal «em axellOxteihetik, mert nem mernek ablakot nyitni a nagy \|toriol k polreie! lekeMekel imilldi gyáaa érte. A koxseg bikáját ugyania aa e hó 19-ikt kamxsai hetivásáron elárvexextetie at — adovegrehajto Nem ia adták oda neki \|0 axi v vei a yn i re leiek . uégy taandár segítségévéi kelleit elhajtaini V ttétgrol — A mHl»-eá..j \| íMegilrait k»x JeKjaei ál Iont Aa e hO 2?-en fog vála«x-láa utián betöltet ni frlaeléaké\|»lelei«»eg, AWeiaa Zsigmond áa T i v adar (Wiener-Weiaat helybeli nagyobb rOlOa- e« divaiárua cteg tiaetskepte enné lett. I'aaaivat uuul halljak körülbelül M)m<o írtra rúgnak Aí agyarkedáai kargyaiam4 a ktee»k^w«ieo oxéf é* a hitelerok kOxAti lolvamalban vannak. A MMg 3 ksaluial Iradalam* e* mAiéatripArtalA^iyetAlel irodalmi sxakoaxialya e ho t7-én d. u 5 éa lel órakor at egyesület helyiségeden ülést tartott Ax ti le* nek ugyaxAlvan egyedüli tárgyát ket^xie a saako»xiálv elnökének Bátorít l.t\joMiiak, amax indiixanya hintv ax írvHlalmi sxakoaxtálynak, ax eg\»»-ttiet lo-penxtarátol külOaváltau. saját \|>entlára legyen At indítványt a axakostlály hósa sxabb vita után e<t<>gadván. ax egyesület legköxelebl.i vala>xtmányi ülése ele lógja terjeaxteni jóváhagyás \egeit Kit) hi>K) let Illet eleaat»IA« I. e g r á d városa nnul lapunknak iriák e ho <(Ven targvalta es már el is küldte a belügy minisxteriumhox intetett inA»«vdik kérvényéi, melyben a ut. mihályi hegv nek e osatolásál es Zala 'negyébe kelde/é«A» kerelmeai A kervenynek hihetőleg !ex is sikere, imutáii ax t2U> begvbirtokos koxül -suj>an Hkl nem kivania at alesivtolást. a többi mind alairta á folyamodványt. A bnUlwuHIretlI lürd^iflugato sag tmkUldoiie hoaxánk a IÜrvU> vendegei uev sorának eddig kibocsátott 1-sO és )í dik oaátuát. Kxek -tenni junitis IH áig, be tar» lag, '^rtki vendége volt a kiea lurvlohelynek Itwroiul leli Népünk erkolei elvadultsáKárvV asoamru tamibixoaysáiot teax a kovetkexO. megd«>bl>eniO eset, mely Ki«-Kanitsan e ho IT en torlent Helxner János t i x e n h á r vi m eves \|>arasrt gyerek a legaltntibb etvVaxakot követte el Kar I o v i e s tiyoigy loldmiv esnek uégy éves kis leányán Boxtn V kis gvermek a Beu nerek udvarán sxedret stadeil ; a ltu behívta a szobáim ea olt kivette el a baromi tettei, melynek kOvelketteben a axegeny kit nver mek súlyosan megsérülve, Megen teksxik A sxttlek loljelenlet'ek ax eselet a rendőr--egnel, mely a ttxenháromeves sxOniyelegei aionnal le^arioatatta es átadta a helybeli kir. torvényaxüknek hol a vits^alal lolya-matl>an van >e«> Wlaérlell Allswáa A keatihelyi hűivv ■ kir gaxdxsAgi tanndéaeHel kapesolatl.an 'egujabban leláUutottak egy vegy kísérlet i állomást, mely re mint kivákolag a kOxOnség erdekében inukodo intéxetre. külono«en felhívjuk t. olvasóink Ügyelne! A vegyktserieii állomás igen olcsó dijak mellett esxkOali ax elenwo--eket. A dbjegyxékel és a vegykUérleK állomás rendstaliályaii leiünk sxuk volta nem engedi kOaOlnQnk, de a keszthelyi m ktr. gatdasági ilHétet magat»»siigii bizonyára saiveseu megküldi mimlatoknak. akik exiráni ho/aá tordulnak XjArl l»i»e» umiIhísAk Nagy-Katnxsa liaialsagának lobb tagja Által e hO 17-en a aánoti utula Okért ben rondexeii nyári tánctvtgaloni, a derüli, vak bau nyárt idojáráatol e'Osegiive, bár — kivált a léili tAnoxoaok restéről nem i^en nagy láto-gatottaájt mellett, de nagyon kedéiyeaeo lolyt e \ oxigány jOl huxta a talp alá valói s a tánox elég vigau lolyt esti 7 órától ejlel utánig A vendéglő* ellen sem hallataaott panast, a \|olenvoltak tökéletesen meg voltak vete elégedve. A Iái<oxo>n0kr0l ludOsi-lonk a ko vettet A névsort állHotta oaaxe Be us rau'H, l»aráxs ndverek (ilavina no vérek tirolol'i Malvin. Ilegeilus Mamit. Horváth Irma, IU>rvAth Lilla, tscsák l'oldi. Mister Novinaaka Le^a»ldm, BAcx nOverek, Bieder nOverek, Son-saich Katinka Stignii nővérek, Treiier Marcea, Taekirtt, Vioaa M>»ti"k«. Wagner Aranka kisAaaxo nyok, lovablvá Bogyay tkbuine, Ivák Ke-remxné. Krdody l^josné, Merkly Autalné. ti«/e»xiv Autalné uiholgyek alk A helyben All<imA»««ii kél ltuu% éxl a Aaaie«% J e ho 14 en e jel tert viaara PécarOl, a sáloriaborUd. — Aa DAliés tfrl kiilu»k el hanyagolt állapolt ellen lapunk mull oxamá-hali á kotonség koréból történt lelstOialás nak meglett a kívánt eredmenye. Már héllOn boxxátogiak a kut resiaurálasáhox s axt osakhaiuar be ia lejexték Ax KotvOs-iér lakóinak tebAt mar nem kell a saomaxéilba .kunyorálni« egy kis — vuért tllkldwj tilalársiilaU, mely hoasaabl> ideig voli /.ala Kger>xegen. onnan Keatthelyre ment. hol e hó itt-én kexdte meg előadásait A aaxykaalttal lilaulto e\|)< lel ayArl IAnetMiilMlaAgál a lehető logkedveaObb időjárás mellett vasárnap, e hó 14 én. tarlónak a xOldfa-kertben A mulatságon, melyen a rxigánybandán kívül a tüxoltotenekar i produkálta magát, a legjobb kedv uralkodott, sokan is voltak ás láradhailanul járták a tánctol reggelig — Tllae»s. Ctabrendeken e ho 11-en kigyuladt a templom. A tüx hamar harapOxott tovább és ax Uien háxán kívül még hat épület lett a dühOogO elem martalékává A tüx állitélag ugy keleikexeit. hogy áx ugyanaxon a napon legények piax-lolyokkal lüvoldöxtek. — A Meg;el e»eu«ldr«eg május bobao lotartóxtaioU rablógyilkosságért egy, méhmagxal elhajlásén rablásért 2, beli»-rásea lopaaert 4, egyéb lopaaert l\|. g>anajáért ti egyéni éa ti tgaxolvAny nélküli esavartM^t. Keljeientett gv i.ko««ág gvanujáérl egy, egveb lopásért tf. gytytogaiás gyanújáért S, xarórt l>e nem tartaseri egy. orv vadaaxatért 5 egyént Keljelentelt lovábl»a egy sulvoa testi-«erteai enetet. VI l»ei«»rees tofvási, II egveb opast, H karegest, S-aaor lovak bitangba jut.iat Sege^lkexetl ló sxoi etarlóttalasnal. l -/er segély sxolgMlatot ieljesi','11 14'S/er rat.kiserelel foganatosított, í sxer logv>\|y oriaelet. S saor elOvexetési,77-sxei egyeb szolgalatot, i5d-sior éjjeli Orok ellen.»rxe»ei teljesítene, 5 ax.^r vasuü Ügye letet, lü-«xer vasari ügyeletel tett a 4 szer buesunál ielje<iieiie a felügyelelej. I érelUéglt irH írjnk a nagy kimx«ai kath k»gv mnátium egélyzo* egve«nVte javára * /o\|dfakeHben, n»-/ hIo eselen a Korona-vendég 0 termében lolyo ho gá-en z a r I k 0 r ü l a n e x v i g a 1 m a t rendezi ek Belepfi díj l Irt Kerdete órakor > égtege<«lie%. A vallás en k<>' oktatá-ügyi miniaater lloek János nagv ka aiaaal p>'gári iskolai sege«lii.nit.\i jelen illa •ában veglegesitelie. l.o\|»ik«. li I a v a > le - lo/»el helv Mi veuveglüt e heten azt a pana«xt emelte a remlOiNegnel. saekrányébOl, valaki ."40 Irt kilo\|.,»tt \ \|«t\|>As el követesének erO* gvsnuiM lerbv itjiava«i, »nal saolgalatl»au levő Pál Juli ese!edleányl. kit Martoxlainak s ki ellen a rend. I>eg u vizagálaloi nagyerélvlvel tolytatja «»lra K)«it) »irr. llj»>«.. i Unj ha« lok trk sjaatislik k»ttlal 1«l I. vmIo«II Hirlálllt \|>ur», airlfrk • -k.lv kalW(Kl í t !»■!»\|1 Mt.h UrlusaMiit Ktti«M>iij«k IK4S.« UUII«MI ^V «• f M A viáékaa, wit.Wa o nuarr kmánlntva. knUmanll«« Hol I. k. »tit»<io«. »MM>k gvtrl hl>••>• sltntaaval krira.l.. UH Irodalom Klaa IJyArg) kposiol uwliriil• nak rajxat. me vekel a je'essxoh-rá«x a j»écsi s«ékesegybá/ra késxltelt, kOxIi ax -Orazág Világ, e le\|kitünübb ké\|>es ^heli'ap jumus IS iki szama K ké\|>eken kivül at or'ágCK kiállilAalAl ta'á unk "ép ké\|H> kel, igy Jungler mulakatoa nsgy feltűnést keltő kiáHiiA At. Kreysladl haxánkfia gyönyörű üvegtesiméiiyét a •Hungáriáit, to v abba ax ebkiállilásról enlekes karctolalo-kat Sxecby tiyulától. e/enkivül uuiveaxi ki vite ü ginte kéj>ei «A varróleányok cziin inéi - A Isp tartaimi resxe i* rendkívül gazdsg — Htltui Hud\|>r»lru IN, M Wialllta-S«U. Il\ . tiM tUll 0latra klálllUuu .•« ÍMolW \| ..k- likas baik<va<rv KUni bh>k .un<r4 »ktk a kitllila* alkaluiaM « filvámka rauJultak \ .ím- •gv<w tollal \al"icalj» ki. kuc^r »un> \n » >»Sk •T(* at \|J>K«-Bark Hn.lal->aU» »ru. u»».. u. I.l. koavvrt, hatrM kaasB>«t luvlm\al.Ak .I « iv »> kal talallai k mi rdJij aonj.-n u>«< ka autltait hiaawaui Útiunk tl>-r«rk \|>l. t Huda\|>ri>tr« \<«l,v (..bb \ "iiaUk l.itama • atrr«kll BH nrUrak aa ursa f..«U«a».N all>>waaiivl a t..\an»t»a a HUioiai krj.lar ♦» gvajW-M 0\.k kata!.>ira»a (t. k éra maaK»» ifttOwl irat ki atial iifirva lítjwl; • ••iabáti Ol.'-k larvn ll«Mrgra jrKVVthtaaál Ur)ktlotbvlira); alb. Kgy Mával « kalaut .ta. tara -taai.Mi ,-a »ikrix>ll kr\|<riB«k uoni »t.kjv \|ku>u a tb»u\|yl, haaai a movk kaaa,>a\rb»-i.>a4jt«-r» »bhwi n«u hal>». atek.a >tr lOKK»\|rkbwa at on>a oraa. kiálliiaa»n aj Uy. koual rvviJra d* rr.tl«l«h O K . mail. kl. 1.1 kr\|ai a var.« á Ua a>oai«.it at.\|> uikv\|H» ra a kiállító \abMlai p IfOntTMk ala\|>rajaai VlioJ a UklBtflbva aJkBlh^ «rgMkua\\ »ra «o kr diaara %a«t«Bk.>iah^J\|> . r aia^jvlrut Hrbko lljralá koav%kiadv> kixaUlaNau Huda- psttsa - Ké\|»e* uluMilMl* jeleni meg POsner Kandy l^ijoa kiadásábbn, nely nemcsak ax országos kiállítási, hanem at eges* lOvárosi i'i-n'o-an ismerteti. A szöveg köze nyomóit -ok kep a lováros monutiieniális épületeit es távlati kepeit tünteti tel. ezenkívül csatolva van a lováros es a kiállítás axinnyomatu torké\|»e Ax ules vászonkoies-ben kiallin>tt könyv ára csak 40 kr e« kap-halO minden lOvArosi es vidéki kOnyv-kereakedá-bon Közgazdaság. * ü) Ari bon) kwkertl ém X)A. mUttklállllAs At országon kiállisáai bi/otisAg t. evi jutuus ho ó— lí-ig nyári konyhakerti éa gyümoloakiátlitáat rendex, melyen mindennemű konyhakerti termény <« nyári gyümólc kiallithaio. A kisebb ter melók bu'.ditáaára összesen ItHHt Iranknyi jutalom lA/.eieii ki . exenkivül a jelesebb kiállítok restere <baxoklevelek éa bronxér-mek lógnak kiadatni Kgy négyxet méiernyi tér dija 1? frt. A bejelent és határideje juntus ho 30 lg terjed A lejelentett lermények lalius 4 ig küldendők be Bejelentő ivek ax orazago* kiállítási bixollságnál kaphatok; ugy tnexekkel éa e kiAllitAsra voaatkoto részletesebb lelvilAgo»itá»okkal Molnár István, a budai v incxellérképexde igaxgatOia mint váoportbiaios. is keszseggel szolgál ax ér«leklOdoknek. A kiállítás iránt creek iódokt^-k egyébiránt a hoxxánk beküldőn rcs/lele- ptogramm nlapjAn -xerkesz ttWgUnk is sxii e«eu szolgál lelvtlagositásaal * llelj relgatlIAa. Lapunk I. évi 5>I sxámAl^iu ax Aasn urntiobi tieneráli mérle gere voualkoxo kozleu ény linkben hibásan voli jalezve. hogy exen inléxet IS30 ban ala\|miatotl. mivel tényleg ax Aaaiciiraxioin tGeneráli ISJO-Inui leilalapnva mit ezennel helvieigaziluuk IJalius árak. Nngv-Kanixan, június IM en Buxa h in kr S Irt )t» kr Boxs 7 Irt kr 7 írt 40 kr • Árpa 7 irt kr. 7 Irt ftO kr — Zab 1 Irt kr. 7 Irt kr. Kuko rn x.i ii Irt ?o kr ti Irt 10 kr Az új vasúti menetrend. 1SS5. /MN. Újétól. K«i.iu< Hu.la )■*( lu.1 I Ka mU.% Kik K • i n. ' .» .•■V l lad 4 Ka ai»a k k Kani-a 14. H • Ki»»a K»k K tmM . arra M Har\a Ki>> Krk. Hl l.'Ml M\|l »••«.%• t is ^ I av \|v »••«.. >• ,<a ,t\|) . • ual <tlia>> ralr I <1 »A f » a 41 \|> .».!»« ,,-Ml 4 » »* ae _ I) • < Ml r«g«l % o IV f. •••i,i v«>Ml imih «■••al «0> !«(•> ii6 tv • > Ur U.M, , t>uat \|HB » —al X « ral i »n «á \|> u> * H r ; ••••>. 'OMt Min ll««l 4 II N'« «Mr tu ar •••m. IVMt - HM. l"Ml Ml* ••«!•' ti tft f. s á. ii ? at \oa. aaatu «oal d. u «al« II »t á Oá f V, ... u HOMI ie.a i«e e gy v. ••♦i«. i«MI r.la ••CV1 M ÍM IO •a » a«aa fvua' 4 a. ••!• I li it •> M f •a v 4. a tik _ •• írva ált aa «oa 7S aa v. 4. a. 140 KolelOa sxerkesxlO: % 4 It U 4 I. A J O N TárasxerkeaxlO . K á r k a • Imire Hirdetések: LéiyAak ailii«ll\| ellil«)A»Ak Mindazok, kik sürttvérbek * ennek folytán l^rkiutésekbdn. vértorlodáaokban — fejre é« mellre aranieres lkokban stb. sxenved-nek, ne mula>xs/ák el a tavasxi tisxtnO kúrát, mely naponkint csak keves krajexárba kerül, s a uiely álivl a leal fellrissül t minden betegsegtol meni marad. Krre nexve legjobb szer A Brandt B. gyógysxerásx-tele s\ji\|czi labdacsok, melyek a gyogyaxer* tárakban 70 kr. kaj haiók. Minthogy Magyar oraxágban Brandt B gyOgysxeréax svájcxi labdacaainak külOnléle uHÍnxalai létexnek arra kell gondosan Itgyelni. hogy minden doboaon, «/égjegyül, og> lehér keresxt vOröa me/- ! en a Brandt B. névaláírása meglegyen 340 1—I tOOtt'KfcKÍOOOOO »«DKXKXWXKW»ttOO« ^ k!r. oaxtrih-majyar íiabadilmaiott Farugon]f«snatráczok Pótlék szalmazsákok és so^ronybetóíek helyett torkáxaknak N^vobb megreade-l l»ö ueleaaége b> h.>-v«á tttOataiidü,. kUtxta tárta jutAnjoá, kAlOnö-eii alkalmai un. • korházaknak Nxgjrobb f léteknél. inogtelelA Arleeogvd. » V aegreiitlei.....km I . 4y Fiiraktár: 11 KIS, I NfUr Mbrkt. 7 MA 5-lt Biztos szerencse int aktaak, \|l mmmI taljaa UiMmmI klldl Hab !.»»«• fali mataaéa 177 l-l A bgnzeék és legjobb kiállítási emlk \ Arczképek zsebkendők! Ö kUf«k s kirily ki királyai i IssM-nak Rudolf InaMljiiarb és fftaftata tiaa-Irékiaiwk, Gróf Zichy Janinak. valamint Batlk<>vtai államtitkárnak NSÜlM éa Si i ÍM -magaa kiállttá. kifér) altátva ruk M krérl POLIJIHI UVIMk_,rjT\| I M fsg»k. nyakravalók, saabkandőh. kartaayak aagat én franc? la gjlértaéuyok gnndag rákién a ia\|t-l(4bk áras mrllatt. A legizebb e» legjobb kiállítási emlék! \| nr a ms £ 1 i f' 'ím illr IIP tiil r.!~?\| ifi 4:1 if \|= , Ifi iif! rii >! » =■= 5 ? S B 5 5 Orvosi bizonylatok 99 MARGIT" GYÓGYFORRÁSRÓL. \| íi, 1 irr Arjegyzéki kivonat. FILICZKY MIKSA BUDAPK8T; VI. kerület Aadreisy-ut 47-dik izaai (as Aadréaay-nt diM tm aagár-nt) uri-ruha és fehérnemttekríl. Mrgaaa laiaail én nj Ari lliaajék gyapja- Mövtjkból frt 10 lg. 16 20. 30. Ft-10II ők frt S. 10 Ift 10. 10. taraa kakélak frt fi, €■ I. ISt. Ifi. Nadrágok frt f sfi ? fiO I 4 A. H. 10. I. ftelléayrk frt Jf. t fi k. Laatrr «ac«a kakálak fri ft. s, 10. Moné-Alllliiirk nlrtMtétnUI frt é K 10 II Ila4ll«a)«k sjaytia-taarataklfll frt 4 é 10. Cg/nana cztfBS-wövaUikbfil trt l.'O t I . Kék aaikáa llla\|tk frt t'i t fiO. S. legújabb uri u«uni-k alapok frt 1 i XO Iüo t I 4 I li Imi k n logjobb rhifluu. oiford rMn m »>- phiarwl dbja frt I, IJO. I 50. '£ li-glm in&bli 8. t rl alaé aaSréfk fámon éa poa-atkahntkbftl frt — JO. - .70 — éO, 1. 1 JO 1 60 t. KéMa\|tk l-»ia cbilfon Aa valódi váasonlwl acb woitni aaakáa kiaikad éa miukévH frt JO. «■,«(• tSi I, 1 JO. t \ól-tia<lrKok frt —.70. .HO 1 1. 0 1 Kél káléklallalk fiaaaaa kiállítva frt • 80. I. 1 JO, I JO, fl 3, 4. fi. NftlfAaék frkár vagy aUaaa dl>\|a bt • tl. I. 1 20, l.fjO, I.MO. t. I egéad 4 Mtg. lagnagyokb raktár atiáaaat avt-bbtyek, nyak-kanélk. gnlllrok késalék. aap é aarrayúk ugymlnt aiadaaaeal ttöi alaó-aokayás. Ibdréaa kttpaaras huri anyák. valódi francait mttoaok éa satlnek, le varrott paplanok tarok paroailkól, (atkakr, vagr gyapjnaatínból atadaa aalakaa, ágyra valók, u, lagakaább árak mállott iUadaláaak gyei aaa 4a poatoaau aaekflaflhetaek. Ktaaa rttl iOagyackuk kívánatra tngyan éa bái mentve. d 814 2-10 Valódi ORVOSI MALA6A-SECT \| A klaatarsaahnrgi oéax. kir. korklaérUtiáUoa^avagy-taai cleaeaaaet aartat kitűnő jé, vaiaái Mina aaiat kitinéwlattá-e" rlrréilraedrll betegek lállik, gyermekek atl>. aténára. ■ ténaa> géafnég • » gy«taorgjeageaégek ellen eváb tan ak kaU'ii ' ,«••{, «-»a«lrti p»»ae »b u a tOrlé- a\|taaa bejegyaett védjegy alatt a VINNADOR SPANYOL BORKERESKEDÉSNEK HAIIIRO \|i aaa >iaa wbt\| arak weitrlL. Toval'U kUooi.W. igra /ttom lafyMdi korok trté#U naayrááaa aa errdéli értk mallatt. kalthafét: Nagy - KaalanAa Mémdák Q j. Sándor iyóry a»artar»k«i., Scáaara H Tanlrr fBa/aváa»aaledrarbeu Kaanrr Krlgjaa nalli dájalau éa fayaaraadrr Ojula vaaatl éHnaíakga. Xa la- llgernaegen: Km tar Sándor gjófj-futbiaa aa IMaaaly sdolf gyágjanailaiakaa. Jéi tffUadi a „Vlnnador" jVjyrc —hmm' a ttr. Uj. at, ti lvtl arai dán aa mda d/l laul j4t ■Ihow 9Ué»ééfár4l 4$ ^áadyréf \|\|l ft- ft iní.nit"! - 5 53 í1 Í3 ^ flifl'rií & t1:?®!!! ^ W / »r — j I — ff* fi i \| fe \| 5 rsSe-S-r4 S i e T5Ssi?a\| S 5 ^ s!s B■ f• b: í- te a 3 □ U.. \ -g-a C a R 1 1 S* S-í-S \| * ?\| 2 II F^ * 2 ? -1 S I arj. uri r. s f > ? • jr % a a B 2 ? fr Isi f ? Iá ih í fi % a 5 a * * . i i- Í\|í s I ! sie' — fc z »a ■ i\|\| - "" 5 f 1 ' « f ®aq ■ " Z. a Piflnyfia Uilsjdoiiaá\|a ealanaaayi anSUrfw vtvk kávés asakad szénsav, ia gatdaft, félig kötő'' aaéannv tartalana Dr. Korányi Frigyes késékb eaaftélyakS akabad anéaaav tartalmáiiát fugva. a aaért aaarvaá izgatáaálól kall lartaiii, á aaáannvaay déaabb viiak fölúti Dr. Gebhardt Lajos STISÍ^Í'ÍÍ alkata raéa áaváayvls kórtiáiaakbaa alig raa^tujbk. mtíli éiksraann alkal máztuk, a mai vak Wa a ■ rngyi aikalféanak nmm dlarai . UiaatbékO-. GkMie ■naav 'lartai^H akail liattnálata baléracc Túrok >H. ba V", «agr wilitetf Dr. Havratil Imre JC^ volt Jalaa _ I Dr. Poór Imre bevéva. aem balélagetva. a frjbaa vagy tOdélm nem Dr. Kétly Károly tS^gS^ Dr. Barbás József iBiayti a külföldi aiikélagaa ánvát tlld'ilc. ffomor, tiiaanhéMí. ElAm okoz aeuiifii ló tiatáaanak Ialéltam a légutak éa gyomor tfftík A Sdterai-, Kadnini-, Vieby- atb. makiéi kfllte-IraéMá lahalffaágáMél. vagy a bal a várkaringéai lyayal bír.__j Knlója. Kiválóan jé hatodnak bizonyult a lépé-, bún* alma inát oly annyira, hogy jelnnlflf mm fogva, oly eaatakben is Itan károa volaa. tiérbatájpégbaa igán jó, kiváló hatáat padig rak uántalmával rokon larméasetfl gyoawrW] 4 , - ,,-,,. ,, , Myag idült hurutját asiatngy oazlalja, mint a gy a batagak élvnattal iatazék! a hogy aem lódáaL _; / J a t'iotabnaiaél jó aradméayayH alkalinastani kisebb azéaaav tartalmánál fogva alónafal bír. éa malfi-awrvek huruloa háolalinaiaál bátran •kkaft Hv* DomKornor Uaniib tanár, udvari tanácxoa l.égzA- ernéastó-auirvak idült hurutjainál tapaaztall ur. Damuoryer nöllrlll «radi»ény baooyitjn. hogy gyógyhatMnn teljesen asoaoa a Selterai-, Oiesahttbli-éa Vichy vtíkkol. ! • _ . ^ ff\» Tliin(«nb A nflai na agvatemi tanár, udvari taaáeaoa OaesHétola éa kell^mea iiéaW fog a ajánlható a légió Ul. UUCneK Mnoras ^ mént6utmk kórállap^ainil. ______j sjr Et idó szerint Burópa; Intalaó /^H aTUOVp.J kai gyógyintézet a „ar\|it"'forráa gyógy illmatl- w^WX MÖJ.ÖU.JI1 halá«árol. - Sok oldalú Ifkadvasóbi. a laglálogatflttabb tldééetagrk klimatl- mdméayek alapján, maiyakn Íhii íjogymtéaatambaa „a „Barglt"-forrás wógyviz hurutot kaatalaaJaáJ tapaaetaitam, hivatva éraam magamat «aea hatagnim által kadvaaan fogyaastoO. éa jól tftrt gyógy alkalmazása által a légetek MAII ipaactai a tafairyéaibkia ajánlan uftrbarador MTI.' uiárcziua lA-áa Dr Kéatplar Téénr Borral hunáhi a lagagésnégesebk ég lagkaUttatebb Hal Kisáróla^oa főraktár Édeskuty L. ■. L idVUl ttTÜJ Ú' sxállltóníl Bodipésren ügyézlnlén ksphsio mindén gyogyssortarban. fDizerkereskédésben és vendeglóhon x x X X X X X x X X X X X X V X X X X X 107 0 tt ca M3 6 CT3 z %jmm\ k^K^M é Savanyu-Kút ?MaÍ..STEFAWIA v OnpJttH^^ Koronaherczsgnő Wwl s Tfe/^ arai-y #ra> SS CD Szén»avdus lerméB/elesalkalikus nnvnnjYivl, egyarenntind gyögyvla a légzőszervek, gyomor és bólyag bántalmai ellen. A ltr©nd»ri vi* legelső naaklelt Inlélj elnlt lléletr axerlnl elatf li^lyet foglal el as ausztriai alkalikus savanyúvizek k&st. líntváljalat Kr«mlorfban KarUbail nelleil. Raktár Nagy-Kanizsán Weiss testvéreknél továbbá a legtöbb (ttszeikereskedésben vendéglőben ala. 198 16- x x X X X X X X X X X X X X X X X X 21 X X X X X X XXXXXXXIXXXXXXXX kyrrnak i >/>k ab .ti kléayla nlkalmaaánt yakk, fiivaulantiok. k»r»aé>4ák. ai\|b fh nMirk ntfjir ilUm- áa dijaon>j«(yrk havoacéall laáaaiaaali ntlail tUdáaávil. aa IMS. évi XXXL t6rf»ii)t»lkk évtdaiétw. itUJk^P ékajia»ak o«ékaajaég mallatt iiuvoi.ként Km—3(ki ifit.yi jövedelemre •aémitkatbi, — A:énl«lok a jtl^a f< \|lalk«cé* omi<»»»-aésévtl baéaaolAa J Mt S'S A [héryt tliMiürt-^érts$dm Adlar éa táraákoa BUDAPESTEK. XXXXKXXIXaXXXXXZ. XXXXXXXMXXBXXMBM poawEa-féie .»M^pea l)ÍBUlalóté a á«d'/fM«fa « l'véttfttu n. Ufy aayyar mint né nwt bladáaibaa Jrapkaló. Tartalma ff a oldalra imfri. « adote >»bkiádá»baa. angol Táaaoa dlavkaiéabea, ára 4a kr. Ba. rradalkctfi a fkiérnai it aa Imaa vidél Vidít' klayv n.H- m papiiktmkrdáaakbaa. ífyaa peldányok ftft kraak paataauiváaybaa vagy tavéljrgyfkbna való alflMgn hfklIdéM után bér-tfeataaaa küldetnek. ; 76 1—4 A avgmdaUaaél világnaan jalaanl kératüt, váljon magyar vagy német kt«dá« klldaaaék-« Faaaar Károly Lajao. ra. k. adva I aiálUtó Badapaatta V. kar.. Enaébattér 7. asám, XXXXXXXIXXBXXXXX BUDAPEST, fusík n igHktntinl giprűktiremnt! I KIctzó 2Pé«. llllfii-Ut I e 82 aaa oaalé kaineja ftnyezatt ..klAHIIAal gépekM« kanca rlndénra anént gépek vaaaak felállítva. !!KBílB«a %}H(mrc Méltók!! R Garrett & Son R. Carrett & Soi Cajal jítaujtijii! ttiai gbmvpuyu 40"i, lliellaajaa klaayaakMaáflrkatl.kirá'é aaüárd; tartányok nélkül haj-takariiúuol. \| 11% tt fedelű táSHakréa«ayál I^aaállliaii árak. "Ii \| Ttuik aigUküUim gépiaktiramat 11 i hol a gyakorta!faea tagjabbaak elinnert gépek klfb-\| laaalkalék, megreketék éa aaaaaal Itvakaték. ÜKniSnd. li^>i lrmrf méltók!! R. &arrett & Son rűigiiJú csépiéi aaab. 4-aaar fonlltbaló acáU ataakkel. Tftbbat éa jobban dolgozni agy gyártmány aem Ufm. 1 , , ; •• * KedvesA flietéal feltéielek. jÁaoiivtitriJi Uaatité aaarkaoat és a aélkál kapcsolatban Kotsó-féla aaakod. karaadénéayakkal atb. atb. Ié4 4—10. oocx: Harkányi Harkányi gyógyfürdő 8 1 X x Hagyararaaég laraayaváraiegyébfB, fUrdAld^Mj tlájua l-lól Kirptrabrr 30-1. Habár aaa IMI ktraava nty knanaa évtk lafblj/aaa éta aaéstabui kiváló gyégyardaéiyai által aag in lett alapítva, aégfa a Itrdftlgaagatáaág ang évi Upaaatatal alapjáa kttihaikiH. kac eeaa nilainail gyógyforrásnál amt éa aoaeak a liflliallt éa kfnak.inkh kitnplgikkaa 1% ^éaa^sekii éa épadg^rt vtaasanjartik. a ndért ta a lagaagyobb atlaaaréat fcrdaaűl. a rardfi a aaga aaaéhaa agyadlU. nűadaa ada akár kaMftldl, akár ktlAUl kaaaa 0Ógyfor-«at sj'sybuiáa takialiiákaa BMTavI a alt kjHakao aa éviét-évra aaaparadó vandégak aaáau to Maaat.it. l8wn ftO* V uméB»HM aM értéai kéalanéa kitiné gyégyttkd k tárni Ur taarni, kéaaiéaf, \|Snét\|, HlttH MrkllUfakra, siauáv, aéháatalaakra, fagaaaaáal kléajak. nabaSank. éagsaatak a Vgaavaa által aáaoatl aévyaaéaakra, brtlát . ap. tíialáa aetrlcj Íafaiikna» aahéa ballba, lálN awkka\|ak éa Naaaaarvt biaiatlaai aMas. Aa aaanáai ^ealkoié MlgtyM vaaat, va#y Déli vaaat h éapaat-kaaánaa hatoal vapbla mé> Piaa, atf\|kii vaaat Baaakb taiitiae a aaatéay, UB» áá VlUiaytg. Bohém pá trt aaat, Itláaii VUMny. kéaaaégpd Bv. kaltw Jlnaaí aadaa ílillwiaa afnji Kukaő) ftgft á^ta H Harkányi RUSTÖN PROCTOR ES TÁRSA Budapest Nádor-utcza 39. és 41. sz. ajáatják tliagblrü éa alMieaAtl a legelaé dijakkal kitftalelell i ka tbé wmm (int kínjaikat ta éi stiMttMlisrt JSHf fe^A^ IsgUkélstsssbb itt: kssstkss éa legajabbab léayeccóav itásalAa aaalinatttaelő Iliiimiliillt leaUitill írüu a a MnÉtlIili ftietási feltételei Mell - Továboá: jérgáMj csépUkiszlsislut. matmikat, valamint alirftaaraI gudt sági gipsktt és tsikhiksL ArjegytéJrek inaues* é$ bérmentve küldetnek. 846 jO Ijbm>#u fmiti Uf kpéBUjdnanaaál UéfjXmimU. 26. szám. Nagy-Kanizsa, 1885. Jqniua 28-án. XII. évfolyam. tani mné«u» KW j. m. T^ TT TK^ W/»HZTfcHI ÁSál M. m—M . Uf r ^ I Jm ' ggA»ám 77] ' • i - kr imm mim— knhaiaj M M m ■ Mm fél t 0' §0, — ^ wjl ■ m m «•• . aaéifcl»1>l» ftfrwáémlrtw /. ^T MKtt^^ I AmA - ^ m ■ m B ^ V RirMM ■idtldnl aarMMMOn tornUi ««k íwn 4HHHB JHbn ^BHHHV a^Ba JRt wfctol f-gH'rtn»k ül Amrié • *y«b Uratok kirdrtmi- POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. TMrj^W,^ _, A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kaalznai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület. Nyiittér petilwn 10 kr. ÍT az Alsó-murakŐzi takarék péaztár részvénytársaság éa űnsegél) zó szóretk. hivatalos közlönye. —" . — Megjelenik Nag y-Knnist$<in heten kint egyszer; Vasárnap. Előfizetési felhivái. J alias hó l-jveluj sJőöaet«int nyitunk a .Saláéra. Lapunk harátjaii, illetve előfizetőit kiknek előfizetne juniua hó végével lejár, leikérjük, bogy aat mislobb megújítani esi-vrakedjjeaek, egy rézét bogy a lap szétküldésébe fennakadás ne törtéajék, máaréezt bogy előfizeb&nk száma felől tökéletesen tájékozva legyünk. , Lapunkat a . y.alá'-t. ojból a közönség figyelmébe éa pártfogásába ajánlani feleslegesnek tartjak. A lap sundea számával egy-egy bizonyítékát véljük nyújtani annak, bogy a „Xalar híven megtartja prograsomját beváltja, amit ígért Ebhez még raak annyit tehetünk, bogy főtőrek-véafink ezentúl ia mindig as leend, jól szerkesztett, érdekes éa változaton tartalma njaágnt adni váromnk éa vidékünk közön-aégéaek. Főgoaddal leszünk ezentúl ia a helyi érdekre; a közvélemény szószólói teszünk ott, abol a közvélemény helyes és mindig meglcaz aa erkölcsi bátorságunk, ellene nyilatkozni a közvéleménynek, ka elfogulatlan meggyőződésünk azt fogja mondani, bogy az ferde utakon jár. Ezt fogjak tenni ugy politikai, mint társadalmi kérdésekben. Egyéb közleményeinket is mindig gondosan meg fogjuk válogatni, mini mindig tettük, agy hogy a .Kain* eaeutul is irodalmi niwau-a álló ap lesz. Az rléftiétásl élj marad a régi: félévre .......2 frt 50 kr. Negyedévre.....1 frt K kr. i „Zala" oertectfety és klaáéklfBlala. A vidék és a kulturegylet. A mit a dunántuti magyar kulturegylet ügyében Bekaios Gusztávnak agy fővárosi ujaág hasábjain megjelent jeíkes felhívására tett megjegyzéseink kapcsában lapunk múlt heti vtaér-csikkében elmondottunk, ezzel koránt sincs kimerítve mindaz, ami a kultus egylet eszméjének felszínre kerülésével reflexiókat ébreszt bennünk. Kifejezést adtunk, mert kifejezést kellett adnunk abbeli aggodalmunknak, hogy a kulturegylet mozgalmának jeles vezetői, kik kösöU a fentnevezett publiozista kiváló helyet foglal el, a Dunántul egyes városaiban és specaialiter a mi varosunkban nem fogják megtalálni aat ss Őket megillető pártfogást szellemi és anyagi támogatást, melyet, as idésett csikk után itélw, találni reményletiek. És mert nekünk, mint jó hazafiaknak s azonfelül mint a magyar nemzetiségi flgy úgyszólván hivatásszerű elŐharczosainak, nagyon j is szivünkön van a kulturegylet ered-• ményes létrejöttének Ügye: szükséges nek láttuk, mindenekelőtt valódi mértékökre redukálni azokat az illúziókat, melyek társadalmi viszonyainknak túlságosan rózsás ssinben látásából eredve, nagy — de helytelenségüknél fogva annál zavaróbb — tételt képesnek a siker esélyeinek kiszámitásábsn Ha nem akarunk felsülni a kai kuluseal — és ebben ss esetben felette j sajnos, sőt megszégyenítő volna a felsülés — gondosan kell ügyelnünk arra, ! hogy a ssámitásnsk első sorban kiin-i dulási slspja legyen helyes. Ha itt eaik hiba, es a hiba végig kitéri munkánkat és teljesen elrontja az I eredményt. Jól tudjuk, bogy nem mondunk i ujat, állítván, bogy nincsen társa-I dalműnk, mely nemzeti kösmivelő-dési czélokért nagyobb cselekedetekre képes volna. Mi legjobbsn érezzük terhes voltát annak as állapotnak, hogy valahányszor bele kell vonnunk fejtegetéseink keretébe a társadalmat, tehetetlenül állunk a megoldandó problémával szemben; bogy a közügy csél-jsinak szolgáló munka után kinyújtott karjaink mindannyiszor csüggedten, j bénán hanyatlanak alá, mert magukban gyengék a nagy műre, segítségért pe dig hiába tekintünk körtil, mert • no igen, mert nincs társadalmunk. Fatális gyakorisággal tér viaszs , tollúnk hegyére es s kijelentés s még 1 sem tehetünk róla, folyton eszünkbe ! jut, folyton emlegetjük, mert épen es j a legnagyobb bajunk. 8 mikor halljuk, hogy a kulturegylet városaink i társadalmát tekinti felvirágzása egye- ] dűli talajának, nem akarunk a jó ügy- j nek ross szolgálatot tenni azáltal, hogy I pillanatnyira jóleső, kellemes ámítás ezé Íjából Potemkinazerüen virágzó tájá-kat fessünk ods, ahol sivár pusztaság van és panegyrist írjunk ott, ahol caak dorgálni, vagy — túlságos jóakarattal — sajnálkozni lehet A fővám újságai meglehetős ki- j cainyléaael fogadják, sőt akárhányszor j nevetséges színben iparkodnak feltün ; I tetni a vidéki sajtó „társadalommentő* I törekvéseit, vagy — as ő kifejezésük v\| kel élve—feljajdulásait; ast mondják, . ennél okosabbat is tehetnénk. Es % , I gúny, s kicsinylés és a jóakaratú, bölcs / ! tanács igen könnyű munka asoknak, ; \| akiknek togslmuk. sincsen s mi álla* \ potainknsk kétségbeejtően szomorú vol- j tárói Ha több alspossággal szerezné- ( * nek maguknak felvilágosítást, akkor ! \| elmulns s gúny. megszűnnék a ki ■ j csíny lés és velünk együtt faradozná-, nak ők is a ,,társadalommentér -«n \| j Bizony jobb szolgálatot tennének a j j közügynek, ha egy kicsit lelkesebb \| \| figyelemmel kisérnék a vidék — j as igaz, hogy gyér, de a támogatásra ■ I annál méltóbb — társadalmi mosgal-\| mait mint azzal, hogy nagy réasle-j tességgel teszik köszé a főváros akár melyik péklegény - önképző körének „kös"- és választmányi" üléseit Ok J I is csak a fővárossal törődnek, a vidéket j I pedig, mely msgamagát ia elhanya-I gólja, ők is vajmi .kéréséé kisérik fi- > g) elemmel, nem bogy kellőleg támogatnák törekvéseiben. Es s panasz tehát messzebbre szól; ami önmsgunkst, smi a vidéket, ami városunkst illeti. < Iparisssoltuk számtalanszor éa már magink is ónjuk ss örökös és eredmény, nélkül való ia* mállást Es íme most, a segély és kilátás nélkül vsló fel forgat ottaág közepette híre érkesik. hogy a Dunántul nagyszabású társadalmi egyesület van ala kulófélben Társadalmi egyesület, mely a nem magyar vidékek megtttagyaro-Hítííaát, második sorban pedig a köz mivelődési állapotokon való buzdítást tűzte ki feladatává. Esez az egyesület a mi társadslmunkra, mely maga is a legnsgyobb mértékben igényli.s se gitgégét, erre a társadalomra támaszkodik, ettől vár segélyt, létalapot Nem mondjuk, bogy es merőben lehetetlenség; nem mondjuk, hogy a reményt végkép elejtettük. Ennyire kétségbeesettnek nem tartjuk az állapotot De hogyanok nemes fáradozás kárba ne veszazen, hogy a nemzetiség nagy és fontos ügye is megkapja a magáét, egyúttal pedig, bogy rajtunk is segítve legyao: erre egyelőre csak egy módot ismerünk. Fel kell rázni est a tehetetlen álomban sínylődő vidéki társadalmat. Fél keft rázni a hazafiasság és a szel-lrmrisdójévsl. De ezt a fel riasztást ne várják mi * tőlünk, ne várják a vidéktől magától Ml nem vagyunk reá képesek. Mi felszólaltunk, terveztünk, ajánltunk módokat, megkíséreltünk mindent, ami hatalmunkban volt. — siker nélkül. Egyesek itt nem sokat tehetnek A vi«ék emberei olyanok, hogy egyikök a másiknak nem imponál Jöjjenek a vidék minden egyes vi-rosába maguk a mozgalmat vezető szellemi srísztokrácxia félfiai; lépjenek fel személyiségük prestige-énekkösvetlensé- TáirczsL. / Szegény ember dolga .. ~ h'.tmU- —41 tárcsájk; Valami kemény gondolatok lehettek ssok, msiyek S^unyogbáthy Elemér ural olyan dühósen kergették fel-aié abban} a ssük sso-bábsn. (jak még ordltaats kellene és tökéletes hasonmása lenne a ketrecsbmi tigrisnek. As srczkitqexeae elég kegyellen hozzá. Ilyes mord képet u ember csak akkor rag. mikor \alaktt meg akor gyilkolni, vágy amikor — versel ir. Elemérnek elég társdiságahs került, mig éde be tudott jutni Ssáras-SsL-lssakrs jegyö-segédnek Egyelőre oem vágyik el innét, tagkevéabbé pedig Illavára. Kár i* rolni asi • aéf> •Münyogvideki' predikáltNSOt »fegy-básáral We-ertÜM. fia azután a lelkülete b sokkal isriiástb. semhogy emberiért asom-i«hosnék A kegyetlen arca nála csakabyaa a retsktsí lémii. (A* igaz, bogy s poétsság sokat képes levuaai * slakinek a szelíd éféböL) Tsián nam kftvetiak el iadisÉu éeskH«— btassa rsjtank vaa For«uaaias kteönyeae -« 6 bmracaébea lat kos, tfüe- istlmial as ifúassuűia tekvö paeárfasbs. Assa /mrearaost a ssellem iáig Mas MÜimtoyéBek sorai. MéKa<i poatossttgal vsa Hhipü egyraldbossianagak. Veksbeia Imaér • na tas varsirá. a fltiHtérHa irtat ugyimk vaa a áí\| ftrelmtaást hogy et, is flivsarta, saát a Mvaay üp kssúsiailss kéUÓI képér-3■ éssl Bmtr leik. áUspota Irtai vagyank réwvaitsi, - ijmkm • s rtssvai hsiyéa vaa - asrfs Wki ll^r Tsl itiggtt li—liss VSfpSNk, ba sl olvassuk a szflletendöfélben Iev6 lyrai gyermek nevét. A vers csime: »Hozzá< Most már skár ne is jellemezzük tovább Szonyog-háthy Elemér urai. Akár csinos, akár rút, hs okos. bs ostoba, ba vén. ba listai — mikor as ember »HozzA« ir versei, akkor egéas mirolla Asszefoly s szerelémben. Tehát Elemér szerelmes Másnak, mint a szerelemnek, nem is hozná meg az ö kényelemrehajló természete aztazáidozatot. bogy immár másfél óra óta törné a fejét egy mihaszna — rímen. Ezt különben már hivatalos álláaának komolysága sem engedni meg — más köt ültnények között. Hog) is tudóit az ö száraz, prózát aöi legtalálóbban elkeseredettnek nevezhető lénye egyszerre ilyen feileogöaé lenai?M. Es s rihsresspkodts. kiszáradt épület egyszerre, egy sxikrálóL lobbot vetett és ég olihatal-lanu'i A azíkra pedig akkor eseti belé, abban a pnibuaitan, mikor — vagy hat hónappal ezelőtt — megérkezel t ttstívásny Jáaos uramnak. a Ssáaz. Ssl-lssáki jegyzőnek,házábs. MenasirM jött; azelőtt sohasem járt ezen a téjoá./ Kopár, kietlen t^j volt es. Ssáraz avar, I boasokhonrkáfc Nem ia bíané aa ember, bogy ilyeo vidékéé róssais terem, Pedig termelt ám, éa milyen gyönyörű. Sstlvássy János uram leányának, a szép Katiesáask, párját bét ráramgyébea sem találat Egy ragyogás, egy kettem minden mozialala Ks ült a szftrs, mely olysa nagy ressodelmet okozott a ssegéay sefé^jegyső . ssivébea. A lájisilil fán is terem léryes gyt-möies; igaa saép ssllékask vaaask aéha iges csanys'gyermekeik s as érssimsk isf-szabbikéaík, a szerekmnek, U van egy ifn rtt váHbjs: s nméoytelea sssreism. A ssis, malv as élei kiaoseiből éna a isegény ságfil ajfeaMosts smg s lagbft- kezübben Elemért s szerelemből is pen ezt a speciest Ültette el s szivében Beleszeretett Ksficzába. Termésxeiesen csak ti'okhan Mzerelte. de annál Arülete->ebh hévvel. Öl nyiltaa szeretni, egyértelmű lett volna azzat, mini egyszerre kiüzelni magát a Szilvássy bárból. Az 0re\| jegyző köztudomás szerint igen gazdsg ember voll. mig Elemér szegéoy, mint a tépíom egere, vagyis az. amit rendeden semminek neveznek Tessék elhhinni, Mm irigylendő egy állspoL Közelében lenni, agy levegőt s/ini azz.iV, akit imádunk, egy mtztslnál ülni rele napjában háromszor, őrökké maga előtt lólni őt, érezni és szenvedni ás ki nem mond-hainLezt az (egy szót, mely majd szétveti a ■átvet. ... Ha olyan kopott nem volna az,a Tantalas-lé!e hasonlat, nem mnlssstoitam volna sl ist alkalmazni, * De ez még csak istenes ália\|>ot lett volna ahhoz képest, mely bárom hónapisulva bekövetkezel. Katicza élataaon Egy Ikeg nagynénje jőit el érte s Mr\|tia magahoz tal a Tiszán ra. Elemér kéaz lett vo'ma. abban a perezben oltbagyni Száraz-S/.t-lzsáko», jegy-sőstft!, hivaUüosial a olt Tiszántúl felcsapni akár kondásnak Látni, Órölké látni akarta Katiszál: a szive azt mondta neki, hogy •muszáj* s kérlelhetlenváló meg azt mondta erre, bogy a »muszáj* igen nagy ur, de s •nem ieket' még nagyobb. Kem lehetett elmenni i léhát ittkeBeU mar.iám. A lélekre as érásimskre sssabsa nem letjéd ki a nem WW« Az értelmek ^ ssÉrnyát aem szegi sem sitér. sem a eaays-rsaág. Addig tud árazni 4é as atobóssaéd-íegysA ssíve is, ssáf esas meg asm törik. Bemér ri volt bsUkmsirs, ezt sz idő pontot bevárni össbtén iwólvs, agiébre ■em is baiáruabstis vohm el um^át Hogy as idő ölomlália\|>tB járt bo^y minden pillanata egy-egy bslál roll, ez ilyen k&ülmények között annyira megszokott dplog, bogy talan leíesleges is külön felemlíteni. Elég az hozzá, hogy Elemér áüspots sem különbözőit nemmiben az ideáJjaiklól eisza kitolt, nményielenül szerető, többi eegéd-jegyzőkétől.- Nem s'ndt. nem evett, anmksküzben néba akkorákat sóhajloli, bogy megesbetett volna rajt: a szire akármilyen szolid kon-strnkczM,'jn kö5zik!ánaj( is én maga a munka is olyan szórakozottan és lanyhán ment. hogy Isten csodájának leU volna tekinthető, hogy a kümnben rettentő pedantériaju Szilvás) János ur el nem csapta a hassna-v ebet et lenség fokán álló. adjutánsát De Szilvásny ur törődni sem lálazott E cmér rendeüeoaéfévell Sőt egyre nyája-sabhan vbeikadelt iránta. Ez feltűnt még a vén Borbála asszonynak ia, ki a jegyzöné-uek sok év rel ezelőtf történt megboldogulása i»la koriátlaa halalommai uralkodott as élés-kamarában, p mezében és kon y kában és ezeken kívül teljes preezizilássai tanulta kiismerni Hzüvásey uram szirének meg a legrejtettebb zugalt is. — Lám — morogta magában a vén bázKárkáay — a Vereeházy ural. pedig miiven kedves, jóravaló ember volt, e csapta egy tinmpecsét miatt. — ennek s hanyagságát meg agy legyarssü, mintha flrúme telnék benne. Csoda, valóságos csoda! Pedig es épen nem volt csoda, bs oem, e lenkesőéeg. nagyon m természetes dolog. De ne vágjunk eleje ss események fejlődésének, ögyis igen rokaaos lesz ez a fellődés. Szun)0gbátky Elemér arral abban a pillanatban Ésmerkedtáak meg, mikor — munkaidőn kkál — vesset ir és rímet bajszol. Jkkáay percsayi időt izőta arra ftnfitoiMiik^ hogy s ttmslember bdsé étije- # 9 févtl. hirdessék itt költünk m igét, Melyet testté tenni óhajtanak. Ami neküak nem sikerült, tal\|n sikerülni fog nekik. Ad a Men' ki osztrák ellenzék. Aa oeztrák alkotmány hü ellenzéki párt, mely egykor keim közt tartotta Aoagtria aortát, melynek a mull legújabb általán-a választás többségre jutái helyett ismét csak uj vesztesége ket hozott, e hó 26-én tartotta meg értekezletül azon czélUI, hogy a Ml-, lőnféle elemeket egy kalap alá vonja. • a magát zárt szilárd párttá alakítva 8 mi lett a .vígé? Az, hogy az egyesülés nem sikerült, bár köztien V elfogadott határosaitól dicsőíttették az egység haaznait; e helyett égy húszon tftöa bizottságot küldtek ki az egyesülés módozatai lelett tanácskozni nson reményben. hogy 'talán n bízol Hág fel fogja fedetni azon varázsigét, melynek hatása slait a liberális mérsékeltekkel való egyesülést a nagy német prog-. ram véresszájú hívei niegkedvelleni H tognák. * Hanem hát, minden egyéni rokonszenvünk daczára, melvlyel a ked-• vezŐ esélyt remélni szeretnők, fájdalom mint higgadt szemlélők t majdnem J biztosra kell'v ennünk, hogy e törekvés eredménytelen marad Állíthatják száz apor is a párt organumai, hogy a párt belső egysége bevégzett lény mi azt azt el nem hihetjük Egyetlen pártkör be nem foglalhatja magába azon pártot, melynek töredékei a német nemzetiségi program kiiüzé körül oly homlokegyenest ellenkező nézetekkel állniuk ex) násl sztmbeu Most még 1 a látszólagos e térés ez elemek köxt ' abban fe zik, hogy mink nevezzek el a közös klubot, kiVőbb ki fog sülni, hogy nem a imv ben, hanem a piirt I töredékeinek a rzéijaiban vau a kii Idobség. Mert hút a néni-1 radikálisok megYélaazintúaáu ik cak ugy van érteimé, hogy azok a lakosság égy része azon óhajtásának kifejtzői hogy e bizalmi férfiak ne járják többé az egye- -sült baloldal uiait. t5 viszont a méraé kelt alkotmány hű képviselők megvá lasatása szintén a lakosság egy ré'te , azon óhaját jelenti, hogy azok ne \| téveszazék Össze msgukat a nemzeti-aégi élesebb hangnem képviselőivéI Hogyan lehet >r önben közösség fét fiak közt, kiknek egyrésze^r<ak a nemzetiségi szenvedély szavára hallgnt. más része pedig a nemzetit égi óhajtásokon kívül még az osztrák állameszme! is ápolni kivonja? Féifiuk közt kiknek ; 'gy rétié a nemzeteken kivlll még a j fel •kezeteket it^mgkülönbüstetm ki I vánná, másik réaae eréazgsi vével hó I dol a kereaatény ti)nlnpt,\| fa ember [ szeretet elveiuek ? Férfiak kfist, kiknek egy réaae -egyebet aem ismer aa ugy* neveseit „német szókimondás" bátorságán kivül má^Yfase pedig a politikai harcsok rági gyakorlatából a történelem s aa állsmjqgi viszonyok pontos ismeretéből ifmeri a mérséklet s igazságosság nehéz miterpégét ia? Fájdalommal látjuk ea elemek egyesületének lehetetlenségét Teljes khaosz aa. melyet e ,,hajdan erős' párt mutat, s ha csak valami rendkívüli véletlen majdnem est mondhatnók, valami csuda, közbe nem jő, alighanem ugy lesz it dolog, hogy a megnyitandó reicharMthban a kormány körül oao portosult többi nemzetiségi valóban {gyesült partokkal szemlén a német ellenzék az elzüllttttség. igétziláltaág képviselő e lesz 8 ezt sajnáljuk s valódi alkotmá nyosaág érdekében, ily viasonyok köst sz osalrák koimáuy csuk névleg lesz parlamentaris. Specsiália magyar érdeket ez osztrák zavaros viszonyoktól félteni azoubau ninc-t ok: Taatt nem zetiaégi többségesem oly erős nincs meg a kétharmad többsége — hogy tíz alkotmányon mely nz 1807 ki ki egyesében »ín pasik — változtatást tehetne « 'gv nem kell tartanunk sem a közjogi alap megrázkódtatását), sem a beavatkozás, önvédelem, viszályba jövés sxtlksfgétŐl. Tanfeiiigye fink és magyar nyelv tanítása. Örömmel konstatáljuk, hogy a kösok tsta«ügyi miiiiwleruek a lauilóknak magyar nxeivbeu vak> k.»'eleő jártasságéról szóló irtvle'ete /alamegye kir. taulelügyelöjéheu ei elves végrehajtóra laláll. Erről fényes bizonyságot iez a len* lelőgyelö urnák legiijnbb körrendelete. melyei egé/ terjedelmében k is>é'tt/ünk . iroiIHs:; ir. «/am. A jn.igjm ni. kir. vallás- ét kő/.oktntá«ügyi M ni-der ur A eietleueiája l&HZ. jun. Ű'én J2iu:t, aa. s. kelt mspi* leiratával a magyar nyelvet még nem hiró n- piskolai tanítók axámara magyar nyelvben vnk> júrtas-'ág s tanitási képesség p\|«ajátita»a czéb.nbol fisáklproyán s nyári szünidő alatt 5—6 hali magyar nyelvi \|»ót-tanfolyam megtartáséi elrendelte. A magyarnyelv kíítelezfij s a népiskolák Hi;. erve Un megallapitott tsnitását czélzó i i . nv.es intézkedések követelményeinek elegei tenni nem képes tsnitó urakat exennal Iclliiv.oiu. hogy exen pőUaufolyamon meg-jelei.ni s maglikat u magyar uyelv tanításában kellően siképetoi annál inkAhh 'köte-le-^éjiknek isiitek. mert a nagyin. magy. kir. vállá* ós kttxoklata»ftgyi Miuister ur o Kxe.lsnctájáiiak a magyar nyelv kötelezd tanitását vAgtegCKCit elrendelő 1885. évi májú* hó 28 an 20301, sx a kelt s halasx- lási naei türo májra* rendelet, ta a kard-leiem flstaet nem mefyir4a vegyes taiinyel^ü népiskoláiban általam gerélyeseken régre fng bsjtptai. Alig aiOkaégaw említenem, hogy a pót tanfolyamok! eddigi látogatátát igaxoló egy-sxerfl bixönritványbk e magyar nyelv tani-tasérk {ogosílójpottanfolyami képesítő hiányéban tekititöbe vehetők nem leesnek. A póltánfolyam eruttal is a szokott napidíjak és iagyeoes elssállásolás, nem különben aj közaég«ttöl kieazköslendö mi költség elfinvével lesz óatzekötve A pólisnfolyamra leendő felvétet iránti kérvények legkésőbb I. é. jolins hó 1-élg alólirotthox küldendők be. A jnlisa 14-én megnyitandó pút tan lolyamra felvaendú tanítók további tenndöik leírd, kérvényeik elbírálása illán haladékta lannl ériesitielni fognak. Xala-Kgerstegen. IMA. iunins hé ib-én. I>r Hitxticfka Kálmán, kir. lanfdügvelö ToÍHiegygyel, A kafliáay jtUaM t pkámmnk Mm kát aihil áw^M MaarL A pe)«ámMt«r Mf vsa tkaéu. - A várt* ereetál ettk mm ttttftMjt. kogr a ttját kása elétí a ksaálK • tdfea mtkérlü aélwlayl. et^M kárai IHmU m. * MwjrikM > "" T-----1'- ul Méaáte. álir ««immi Mmliiil\|l\|yt Mtalitáiatv lUc Menti Intétkadjék. A Hii\|hit\|lol bfiuillaéc kitdjt. t kspí táajatk, btgj lésyts iáié, — t kapltáajr kMjt u Iflinil, — aa ttmrnmm • káplárttk, ~ i kip Ur Mf i ranáénekf W orfaátjoB rtaéti - Ken rAndatk naná) HtaayL A HUffty méér ott rtt ekei »tlt.' Blfibh mm mmri • m»r« f^étO aaali Um t«ul — Mai Ma aa. Di Beat air vaa ám Ma Sm tan atausll. ka mm ktllfat kakaói. N» ••ál • káfláciak mm Aaléa t káplár mm kinti • raaélctAi m 'Iliié mbi kérdi a káplártól. > ktpiliay mm káidi m firaiMtartót, kogy történt* vájtad. ka a kAatfámáfAgyt hlMltaáf eiíelleme UUt ■ várni filitl. ■ «ri hit rAndnik ■ aeaáj 1 éaayt? vet kösMÜuk kiWeleliln ismére)ességet.^ Most ismét viasxaierheittnk hnzxá. Még sem találta m*g nxt ax átkozott rimel De hogy fa tudu\|t iheu sort sxünj bele á kölleiuenyhe : •S^efi^lem. te ohik ine^tiH'.., ^elalte kétset^s, vajon a sxep magyar nyelvnek van-e ejyalialalatn olyan szava, ately á * mester«te rimlik. Klemér jarká.vs neui lutlta luegta.slni: tnegkisérielte léi iát az Olve gnodoikoxást, Leült ax irtitMlalhox Key negyedóra ntniva exon vette ésxre masál, hogy gondilláiul legkevMda* sincsenek a • mester* nek Hiattuifél* sromxe'l á pálma lantét mik odatévedlek, aliol rendesen sxoatak jami: odáj. a ti»<ra\|iarii faluim meiyto' hai^ak a tenger ialn^ximA el, hál két** volna I* nderr* lenni S amis eat gondilla, a-ketelien letó toiia) gé\|iift«eii grkálla be ax •nnterlss«-i\|l f^oI^rI^ ceotnagoi" papirl kttkmléle alakú M Jietjttkket. Holdog gundc.lat<«k' Ök ott lehetnek nála s neki itt kell U\|nle s ItVprenveiyie a aieeter* likért est véréü l Végre idegunia eá a h.itxoniahn rengést a nár kesx iefj Volna a »n^e-der« batyeba •tanfio«>t lenni, widön haJkaantef-ntthk a kis suiíia ajtaja s aarn sí nya lanak lenm saáril H^ikieiAefl bekan-dékál flaüvisey JaMte mtm tije- — Samnovbétb) ar, a»t4 éde^ké* ban-paa; boraatuii. ba savafow. i^epi lebeiné Mtwmmiai ecy póbtr twrrs ^ \ • Oeaaér elkezdte Atfióipt e >seméi, fftajd a kéi Hti#M bepdi. a kelfén vsa e. Aa anaét aem tapogathatta af iMAnbea ennek e lé^aéaéröl is alapos a e^gydcMéal II ealaa amféaak Krrexni ttf« ksaglbae bmi eelt aafcfca. A rá/est kőtiiisnigigp Htotttáf. — Via N.-Kttít«a nronuik igjt ktatgfamkfkgvl lilatitiiiága n«é tmloai, KikMI áll, meri aiég tm volt RMitaüutm kaeaAJak. caak agy kirM tudom hog.v Iflleitk. Trthlwu t<«üai k"gv minién <«k atayíf tadaak rtta. Kt i bivwuág iioulatt • nuk biaottság kAiöU atig mm tehet u atM, « fa mm laéaai atitval «HSMlia«mlitaai, mini Magárai at w iitaaaal. mim hallattam tigvaa, hogy valamit i aran tett rulaa, kuM akkaa tgagyaeik aa ar Maatal. hogj láthatattaa oatkhogy míg at ur iitaa ale d«»alitt j«\|«a vtai addig ■ köewMi^glgrl Wmo. •ig «• hol ilatiat jalta. i aapokbfa aimku agy aagy- ntméay M ráatt tialaaakelltfákéi. — Ka ngvai ait \|a<taw nii tiiaok Hunyják. Ti.rtini pitiig kAratkaaoadAkMpaa. Rgy iráitadA raedflr ki liea Arübaa kirlapwl-railaail ia bgklMrit, olvaila a rZaU-Ui kagjr a (•áhoeatcaákta a éartar ar héia a to alakadl • kaaália. Krrü la eayi klaa, — p.»d..t>a ■ táhaa — Mar kál rtadaak Maiaá\| iteaji. a fáaékrkáplárkoa 'bedváa i Mim a Miit kóratkaaik rJaUaliM Iliim káplár ina i S et Sodw ar háti alélt kii kibt van, a kaaáliibta elakadt a ria. - a btaa irtrhaiHlai. - igy Írja a ^Eala" ujaág. — Nim hallgathitoM al ahlna a aag) aMlagbaa mikor még atjórsaágoa klállitáma ia félaak a knlaritil. — fLtáakadia Tr^t l.^i^lawlam Mar kai rAndnak musáj Matyi á káplár nagy a mlMriKirWi mint ftr vinyw Makrtk^áaaa: '-s^s „Jaleatom uáattit örrale aram a K -ex éer-tnr ar háta előtt[atgy a haj: — a kaaália tata vaa poshadt riaail Vkyáai rendfir olvadta a .Zalá'-kaa — 1btitkadéi fagt aateaitáia végrtt Wj>ka»a M«r kál rőnilaek oracaij lönnyi." Aa liaata atrg a kapitáayko: .JalattaM aiimjaa kapltágy uram a Qiktr niraabaa ttgyoa ra<t airointki — a B—ea d««r-tnr ar káat ellitt i nlj au illat árad a kanáliilril, ~ hogy at trrt jktálj itkáhh alktrlltak a atoawaW atraáha naakkngjr trrt aa k«l\|Jaa janiink, I atia-kadáa fagaaaiatitáaáaak lálaaitéaa vigali bAjaleaten. Mar kál rüí^aak aaatáj lAatyi. Különfélék la\|)areiedái a kertálek láéal. Ami a magyarság ügyét illeti, a kturakógböl neot igen sxoklunk örvendetes birokét venni. Az a nemzetiségünk ügyén Ajó sebet képező anomális, hogy Zelamegyé-uek e sttrti laknstéggal biro nagy területe annyi hivatalos én nemhivatalos feltsólafáa és panasz daczára tuég mindig a zágrábi egyházmegyéhez tartozik, nem engedi olf(a inagyurság ügyét nly inadon fejlődni, hogy ez ariuiylatn állana a nagy áldozatokkal, melyek e oxélra fordíttatnak. Annál nagyobb örömQnkte szolgál, as alkalommal oly tényt regtsxtrálbalni, mely a murakóxiinegaaokoti jelenségektől a legdictéretesebb módon elüt. A kellemes hiti H odofcáohól, a Murakft* c nagyobb községéből köxlik velünk a hálán «4Ülok. kik joggal büszkék iskolájukra éa tanitóikrs. A hodosáui állami népiskolában a magyarság ügyét oly derék kesek veretik, melyek a legsaebb eredményt érték el márin. A 189 tanulóból, mely a hodoaání iskola hat osztályát látogatja. eg)tölegyig jn magyar ember fog válui, A kezdők, kik a magyar szónak úgyszólván fogalma íjélliül jüttek el aa iakoiaba. riad egy évi okfa-lás után folyékonyan hesgélnek, Irnaji éa élvatnak magyarul; a haladottabbak pádig, a felsőbb nsslályok növendékei, s népiskola tfthbi lantárgyaiból, a hazai történelemből, a löldrajxból. sxá miauból stb. a legutóbb megtartott vizsgálat alkalmával oly gyönytfeli, ertelmee. preczix feleleteket adtsk m ag y q r n y e I v e u, hogy a jelenvolt szülök és vendégek valóságos elragadtatásra! hallgatták A vizsgálat sikerének benyomása alatt, a község számára* minisztérium által ki ne vasén iskolalátogató, 8 a s b ó Imre pusatskovecsi vele senkj, legkevt«l»hé pedig a különféle prinezi\|tá!isai S/Jnje iHitudniiaiiul liel>egett néhány ért hetei len szót. nxuián liogy yo'l, hogy néni: egy a terve esuk azon vette magái éaxre, hogy olt lil s jegyző ur legbelső áxobájúlian. Ax asxlai pzrp li^xta, lehér alaotxszal volt terítve: rajta két hosszunynku Üveg, mely-liól kie>illogoil ax atany neily. Ax üvegek Ini-ún pedig a esábito »Somlyai* felirat. Axlán még a kél poliár is ax * extrából* volt Finom, melsxett iivéjtpiharak. A jegy^ nr töltőn Kleméinek is. Atán koosiniotiak f — Isten éltesse (Vesém uramat! Kiles Istenem — gondolt a sxegéiiy (Cieinér — ax öreg megliotondult. Moat már. édes iHNédinek nevez : - sdha ilyen fami-liártá-t!) Igyák e^ak. drága Klemér a ráncx«m ravasx arez egyszerrekxé eaeltb leli anyáiissAgtol igyekt bliöl a Jó boroeskábnl liyeny ugy csak jő gyermekeiktől kaphatnak ás apák A Márton fiain, .küldte, aki alloaiáslöuők Vetxprémmegyélien. Igaxán . eső ajándék. Igytk, kedves barálom. Elemér ámulatba esett. Sehogy aem érlelte aa egé«a jelenetet. Ile azért ivott, mert ebbfa n >m ske- 4 dAlyoail állapota, > — Jó bor, nxy-e, Klemér 'öcséin V 1^1 ja, a báxas éleinek njegvah ax is^gyö-nyívi-wge. tjogí még késő vénségére is eaa ax Sbhernek, eai amvti. ■ l»e már erre aagym eóbajiMí a remény-leteltül sxeretö iljs. — Hnl^i, OeMéatV Ügy-e bér. wmf tt Ax Orag aprú szemei villogni kezdtef a homályos szobában; srcza ia olyan kítcije--zésl öltött hozzá, hogy most már ö hason-li'olt n lesben álló;tigrishez. De Klemér ezt'nem vette éaxre. ó előtte más kép állott, axé a rótaksképü leányé, ekinek ax apja most a legfáidaltnasbb húrokat rexdití meg ax ö saenvedú szivében. — Hát házasodjék meg, óciémuram í folyialta a kegyeden vén róka. Sxemre vált) legény, derék ember, szép jrása van. jól lehel hátánál tenni; a bajusza is ni, mily én pörge; cspk sxét 'kellen« nézni a lányok közöli ; nem hisxeie hcigy nem akadna kedvére való. Klemér rsajk «>h^jiott. Ha még úgy erőltette volna. tad»ti volna egy néngol sem kipréselni iMsjjeszotilotl tórkáliól. — bálja, eu nuudjárl tudnék egy magának való partiéi. Szép lány; a fiatal-sag aat mondjál hógy igen axép leány; eg ralién; takaros vagyon, mind rá száll; ax apja már öreg émbér; van kényelmes, jő jövedelmű hivatalai; már telje nyugalom utáa áhítozik; ikiyágyik s bivatalábói; át tudná báritsni á vejére. fipti magának való hivatal rolik Igyék eask öoaém uram. Elemér ivóit, de nem a bortól kezdeti körüle forogni'a vttég. — Noa báli öcsém uránt, engem mindenki egyen* embernek ismeri, nem se-retek Nnmiben' sokai biinéxni-hánjoani. Direkte tesxém fw e kérdést: akarta-e elvenné a KaUeza leányomat f A derült ékéi leeaspó MeanvkAoek ilyen esetekre ttotmaakaánl aaokmt baaon-lata aeaaii skliss as l^edlaé^iea képeat. mely Beáért ebe a kéráéwa ■ijlltiti röl. rámeresztette szemét e nyugodt mosö\|y lyal sxemköxt ülő jegyzőre, aki égési Hegmával kezd e kiveregetni öblüs tajtékpipáját Kinos pauza volt ez, mig végre Elemér torkából fel tadott szakadni a sxó: • - Jegysö ur. ex igen kegyetlen rrtla .. — Isten inents, hogy tréfa volna. Máskülönben sem vagyok tréfás ember, de sz ilyen dologbol meg épen nem sxoktaü tréfát csinálni. Nsgyon komoly volt a kérdés. De bát elmondom s többtt is. Jobb eaeb előbb átesni mint utóbb. Maga meg hadd leáyen tisztában a helyzettel. Tutaja, Öcsémuram. s leány azép, fiatal, tapsazlalsilan. Sokat járt a házunkhoz a nagyságos Üaer-völgyi ur fla, ax a szeleburdi jogász. Szerelmes volt a lánvba. Ugy beasélt és ugy tdi, hogy azt gonubliam, elveszi. Sok szabad-sügoi engedtem nekik.... A baj megesett .. A fiatal Ctervölgyl ar pedig gtember... Most mar mindem tud.. Katiczát eaért küldtem é hazulról. Holnap megjön. A kicsikél jó kezekre bíztak, meaaxe innét. Nyilatkozzék tehát öcsémuram. Még aiy ember nest szenvedett, mint Elemér ennek a rövid elbeszélésnek tseg-bsilpUAsa slsti Vlssxabsnystlott a székre Méa s szemét is behányta Ügy Ült ott, mim valami halott. \| — Nyilatkoasék tehát, öcsémuram.... Ax Ifya felkeli ; arass fakó volt, éaéax reaxkeieit. mint s nyáHslevéí. A fogk vsgÉkyn a láztól a inkább hörgés volt. miét beszéd, mikor est mondta \ - JCöaaöaösL jegyző ur; lüzxe"ki a ktofogó napját. .t íarkM Imre. földbirtokos ur. nyomban bét lorintot ado-mányosott éa ontott ki a legszorgalmasabb tanulók közölt , Pécsek Oyörgy tüske <zt -győrgyi pléháno ur pétiig emelkedett kaafuiaiu é* magvas beasédet intése)l a tanulókhoz. kul.«n.«H»i. kiemelve ama nagy előnyöket, melyekre e magyar ayelroek töké* teles elsajátítása által szeri leltek s melyek következtében mo-4 már bármely pálya nyitva all elöltök, - A bodosáni iskolának különben már régen hallottuk jó hírét * abban, bogy ott as oktatás valamennyi ágaival együtt különösen a magyar nyelv tanítása oly örvendetes sikert mutat lel, a főérdem természetesen a derék tsnilói kart illeti. A tanítók: Tóth Kálmán és neje, szül. Kiss Jolán, kikHodossnban valómükö-désök öt ére alatt i Ily valóban bámulatos eredményeket tudtak kivívni * kiket a hivatásukat teljesen felfogó éa betöltő tanítók valóságos mintaképének lehet nevezni: továbbá j Seb weiezer (Kálmán, megérdemlik, hogy nevöket a Isgssélesébb körökben ismerjék s a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel említsék. Schwetózer tsnitó ur a kezdő ket oktatja alig hárjm hónap óta,ezek elint-' jének hossza* be.egeskedése alatti meglelte tősen el voltak hanyagolva de uj tanítójuk a három hónap alatt jő elflmeuetelü la- j mt vám okká éa magyarokká telte. Ime mire képes a ldkiiatnerete* bujtgoság és haza-szeretet! Ilyen tanítók szerencséi képeznek községükre nézve es nagy szerencsét a 1 magyarsápiak sok helyűit mostohán! fekaroli ügyére. Megérdemlik, hogy minden jó hazali tisztelje és áldja őket. , f- —váresank szagén)ugy e. Ken-•tevésüket sürgősen követelő városi ügyeink e mostoha gyermekéről sem innal szólunk ( először. A panasz azonbanj— uiulán segítség mindeddig iiem jött - egyre hangzik, * bennünket ia annyiszor meginterpellálnak ebben a tárgyban, bogy kénytelenek vagynnk újra felszólalni, megtéve s magunkét a a várnai halóaágm bizva, hogy sárién megtegye n magáét a lioazantóan primitív és a közönségnek már nagyon i« terhére vált állapot megszűnteiesére. A város ügyeiért, haladásáért kevés helyen áldozik annyil a polgárság, m ntépen Kanizsán. Kétségbevou-hatlan is.a haladás, mely ez áldozatok arán egyik-másik terén létrejött; De például a szegényügy dolgában ugy vagyunk, bogy épen nem válik díszünkre, ami turteník. Az a nsfklörtökt keidusnap valóságos rémnapja minden bázlariásnsk. A szánalmas éa — gysnas alakok légiója, a 'hatóságilag enge-délyesett* koldusok egymás kesébe adják a kilincset; as' ajtó egy perrzig £em marad nyngton. Az' előszolÁt, konyhát atb. egy l>erczig Sem lehel Őrizetlenül hagyni, mert az irgalomra szorulok közi vannak olyanok ia, akik kiváló előszeretettel loglaikoznak felügyelet nélküli tárgyak efcaiátitásával A boltosok pedig kétségbe vannak esve az ajtajukat egész nap szakadatlanul nyitogató koldusok miatt, kikéri minden pillanatban ott kel) hagyniok a vevőt s akiknek éjn nem eaatéiikus könyörgése egéas nap idegee teszi ss embert. Azután itt vannak s nem osQlürtöki napon benyitogstó 'ormeraj zenderek, vándorlegények és egyéb «rendetlen' koldusok, kiktől alaposan meg lehet unni az irgalmasság gyakorlását a akik aaiutéu nem mindig bírnak helyes fogalmakkal as snyém és tied kősti különbségről. Ezek csak lárnsk kelnek. egy cséppel sem törődve ks-pitánysággal és helybalfoági slatutnmokkal. — Vajon csakugyan olyan nehéz dolog tte-giteni ezen ss állapoton, melynél rosaabb akar Piripócsön, vagy Kutya-Bagoson sem lehet ?... Nem fizetné-eminden adózó polgár szivesebben egvazorre, illetőleg többi adójával együtt, smit igy a legkellemetlenebb há- ; (•orgatások kőiben. krsjezáronkint ugyan. : de lorintoáksl felérő boszusággsl fizet V £« azokat az illetékes fórum által beszedett es kiosztott adományokat jobban, s áuyosabban j és méltán) osabban is lehetne felosztani, különbséget téve a valóban segélyre szorulók es a henye nsplopók közt, kiket a jelenlegi vinsooyokban — szintén caak slamizsna arán rázhat le nyakáról az ember? Nem lehetne-e most, a nyári hónapok nyugalmas rsaadjében. ott a városházán kidolgosni egy tervet, a»ely előnyére válnék ugy a kftnyö-rttieiesaéget szívesen gyakorló \|olgároknak. sum a sügéfvt megérdemlő szegényeknek? Ángy okveilenttl ssüksége. hogy nágy áron tétosúeit «otivituácziönk»-bőt minduntalan kálljon egy agy darab Ázsia, nagy lelki i'giMHri aa idegeneknek. kik amúgy is fitymálják» mi baíada-onka'. metvst ők még éa - lájdslom — némely esetben — csak <ája» nak aaeretaek tekin - MéalMBliaklAIIKás. A keíy báty izr iakola leáaynŐveadéksíaak ssévsa ál Wsaitatt kézimunkáitól meglcpóes ssép kiállítást readeastt Kleia k. á, ss intését kfateaakataaitóajp A kiállítás mka taa,e ká xtiáajvelt láthatd as iakolaasgv uvmébea bal - kivált déiutáa - tömeges vsát a látogatás a kicsinyek maakái iránt .léaiJüáf Wgpk arak rMR A kési munkák két teremben valtak kiállítva. As eleiben a kendőké, mig a másodikban már valóaágus kis remekműveket tehetett látni, A legnagyobb gytinyőrüaéggel ia assadél-ték az érdekes kitiltást a hossáértő hölgyek As elmenetele előtt egy sem mulasv totta el kifejesni elragadtatását és elismerését Klein k. a-nak, kihez az iskolának salóhan 1 gratulálni lehet — Elismerést érdemel Ecksteiu ur ia, ki a kézimunkákat nagy gonddal f* jó ízléssel rendeste kiállítássá. — Kár, hogy egyes, kiválóbb, darabokat nem küldtek fel az orsz. kiállításra Ott is méltó feltűnést keltettek volna. -A nag) kssli»sl isrsscgylct tagjai közül vagy UO-au pénteken, e hó 26-án, o«te Budapestre utaztak, ijeszt veendők a 21-án kezdődő orsz. tornsíinnepély ben. As egyletnek Budapestre (elránduló tagjai ez alkalomból külön egyenruhái készillettek maguknak. Az egyenruha, mely igen csinos éa elegáns, áll Jüger-szabáau kék zubbouyból és haaonlószövetü nadrágból; kék tornáasing. kék rojtos fehér övvel: puha, mkgyar kalap árvalányhaijat A fel-rándu'ást dr. (» e r ő Józsel, elnök vezeti. 1 íondoskodluuk arról, hogy a tornaegylet budapesti láiogalásáról kimerítő indáit ássál szolgálhassunk olvasóinknak. 1 — Iáét baltfoltftréa egy éjkta kán. Betörőink jol kezdik a nyári saisont. E hó líö-éröl 26-ara, csütflrtőkről péntekre, lorduló éjszaka ii város közepén kél helyen is történt boll leli ikres. J a c k János órás boltját a városházának szomszédságáén (eltörték és elvittek belőle lő darab gsebórál; ezenkivül'a Magyarulezan. Sl észje Ij kor-kereskedő boltját is feltörték, de innét csak a kezipénzlarliőkbitu levő 2 Irt £0 jkrj mertek elvinni az ismeretlen tolvajoki kik a a rendőrség telievése szerint azonosak a Jaok holtjaink feltöröivel. A rendőrség ovoinozza őkel. — A „(ar^rak". Kanizsai \|iecziá-litás. melyért ugyan nem irigyel meg bennünket senki. Privilegizált naplopók^ kiknek főfoglalkozása, a bagózáson kivül, aaphosz-szal ott lödörogui a piaezon, trágár bes/é- . deikkel megbolránkozialva a publikumot és elállva a járdái, melyről miattuk gyakran le kerülni a sárba, mert közöttük elmenti-Mllönléle ok ok Isti nem tanácsos. Kzek a mi • kössz<dgáink>. kik nagy kegyesen leereszkedtek néha egy lorint, sőt meg nagyobb napszatu es kellő/ jobban mondvá lőlös mennyiségű bor vagy pálinka fejében, dolgozni Ha valaki végszorultsdgbau — elhívja valsmelyikoket. 60- 80 kr. [napszámot igérve, megvelőleg vonítják- vállukat s azt lelelik, bogy jobban járnak, ha jolt sütkéreznek és szidják a hajdúkat — iugyen. Betörőink és tolvajaink nagyobb szájma is e problematikus ezisleccziák sorából Imiül ki. Nem lehetne tőlük megtisztítani a rájrost V Talán vagyunk riiár annyira, hogy halösági ellenőrzés alatt álló kösazolgs i jiátés ni e ii y t létesíthetne a város Mi erre igen szépen kérjük, az Összes közönség nevében. — lég valamil a Uáliar sle»á> rél. Ebben a-kolerás világban kettős gonddal kell lenni a kuztisztaságra, mint a közegészség ügyének egyik alaptényezőjére. B épen szért talán nem felesleges, na a hatóság figyelmét még ezen a helyen is felhívjuk a Gábor-ntczára, melynek n yitottkaná-lisa, igen alkalmas hely arra, bogy bőáé gesen beléjevéteti hulladékok, a ronuolt viz sth. a levegőt megfertőztesse egészségtelen miasmáival. A kanális nemcsak a doktorok háza előtt piszkos, hanem egyébütt is, igy különösen a volt Tárnok-féle ház előtt. A kanálisnak nincs lejtőn lefolyása, a ssemét és moslék minden hidacskánál összetorbslík; és a csatornából kiáradó büz vabiéágos veszélyt képes az ute/ában lakók egészségére nézve. A hatóságnak— véleményünk szerinl —- a legnagyobb buzgósággal kell rajta lennie a csatornázás végleges, helyen keresztülvitelén, ebben az utczánsa éfjugy, mint a többiben, ahol még nyitva van a kanális. Addig is, mig es megless, szigornan meghagyaiidó ss egyes háztulajdonosoknak, hogy ami js szemét gödörbe víüó, azt oda öntsék és veesék, ne pedig a kanálisba, mely minden ház előtt folytonosén tisztán tartandó. — Jfagjar népénekesek. Kft-m i v e s Imre és neie, magyar énekesek s héten Kaníitsára érkeztek es csütörtökőa este tartották első előadásukat az Oroszlán-vendéglő kertjében. A jó idő, a bíztató^ kedélyes programm, nielyel Kőmives ur ékes rímekbe szedve bocsátott ki, no meg a — «nemzeti érzület nagy közönséget Vonzott as Oroszián kertjébe És őrömmel konstatálok, hogy #msgysr énekesek elösdásán otí láttak városunk polgári' közönségének éléta-jél, ast. taely s fertályszoknyás német mózsflpapnők pitidakczióilOl távol ssokla magát tartpni, mig a ssngerak puliliknmj^ bői úgyszólván senki sem vófi Itt • — Aki s Kömiveséket megkatlgstis, annak nem volt oka megbánni sem a pár halonnyi kőH-sdast, sem as időt, mely valóban élvezetesen aiú t el. Nem iátluak eszeveszett bak-ksmtka-afrá okai: aem vágtak utálatos pi* u mássokai, oem hallottunk erkölcstelen kup- j léksi, de még csak sikamlós beszédet aem, lábikra kUüKtáa sem vdlt. sőt asf<k»-jargont Is az egész est folyamán csak egyszer hallottunk a«czüpász» msgánjeleneisél.sekkor i" igen diszkrété. Szóval a KőnUvas-pár nem gyakorolja a /zengersk' chablonszerii, izléa-teleb és sokasor szessérmetlen tempóit, hanem mindenfélekép azon igyekszik, hogy előadásainak megadja s Szolidság éa magyarosság jellegét. És ez az elaő est benyomásai után itélve — sikerül ta nekik. lCömives uron első pillanatra meglátszik a tehetség és a rutin: latszik, hogy hosszú ideig volt színpadon a hogy <^tt \| is a leghasznavehe-többek közé tartozhatott Valamennyi darabjával zajos tetszést klUfMe különösen a mező-földi boros paraszt legény módjára elöadoti népdalai ellenállhatatlan komikummal hatoltak s legkomolyabb hallgatóra is. Ezeket majd egy teljes örahoaazáig kellett — a folyton meg-megújulj lapa következtében dalolnia es még aktán is szívesen elhallgatta volua a közönség, mely a magyar dalosok kedvéért megelégedeti azzal a nagyon is patriarchális <«zeuekisóret»-lel. mely az enekesek előadásait kiaérle. — Kőmivesné igen megnyerő, szerény jelenség; kedves hangja van, ízléssel énekli népdalait és dicséretére válik, hogy a közönség elolt egészen felöltözve jaleuik meg.—A Kömives-párt örömmel sjánljuk közönségünk pártfogasába s hiszszük is, jhogy a magyar éSe-keaek nem fognak kelwmetlen emtékat magukkal \| vinni Kanizsáiul. •4 A n.-knulaaal iftréskerrszl* egylet választmányfAisk f. év jiin»us hó 21-én iílb. Fesselhofer Józseftió elnöklete alatt tarlóit gyűlésébe^ Ebensoan-g e r IJfNil egyesületi alelnökylefkag szavak kiséreldben nyujiolla ál sárwí I! Imo an u István urnáik, mint ú n.-ktmizsai J'irÖNke-reszt-egylet elnökének, az agylut/érdekei ktirül szerzel! er»len eiért nwr\,i cs. kir. felsége Erzsébet királynéként az orsz. vöröskereszt-egylet legfőbb védasszonya sajátkezű aláirásaval ellátott, dicsérő disz-okmányt. Sárvári üll inann István őruagy ur átvéve a diszokmányi, kiemeli, mikéut s kitüntetési nem tekinti mini kizárólag az ő személyét illetői: nagy része vsn ebben az egylet tíuzgó választmányának, ki Őt törekvéseiben lúmogatva, lehetővé lelte, hogy egyesületünk azon kevesek között fo-^ial helyei, melyek az országiján lélező miulegy négyszáz egyesület köpülj ezutlsl kitüntetésben részesüllek; miért is köszönetei uiond s választmánynak az jegrjel érdekében tanúsítói I ögybuzgóságáert.i kéri a/t a ővóben is gyakijrolni. Végül legmélyebb liódolatának • adva kijejezést élteti azi egyesület legfőbb védassz'inyái ö <;■» kir. felsége Er/.^bct királynét. A választmányi ülés mindvégig a legemelltedeliebb hangúi altban folyt le. ~ TásecniHlstság A zala egerszegi ipáros ifjak önképző és betegsegélyzö egylete lökéjük gyarapitáaáru 1885. évi jul. lvi 5-én vasárnap a Roseukrancz kertben zarikörül lánoziuulalsögot rendez. Kezdete d. u 5 órakor. Belépt idij: szeméi yjegy 411 kr. Felülruetések köszönettel logadiainak é< hirlapilak nyuglázlatusk. Kedvezőtlen idő esetén a; tánczmulslság vasárnap. ji!i«H bő II-én larlalik meg. -bkslslálsgáfék A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Nóvák Ferenc nyugalmazott szeptémvirt Alsó-Csány. Lénárd Ernő ügyvédet. Keszthely, Forsier Elek löljdhirtokost Némeiialu és Tiíaj és Fails Károly körjegyzőt I Búcsút a. Oilftrcz, Bánok Sienl-György. Szeut-lAsslo és P -Magyarod községek résaéré ideiglenes iskolalátogatókká nevezte kl j kádi »pr6 aaöl&evéa> I <üipett el rehdőpégünk ezen a ljéten. Mindakettű inasg\-ei«k, aki az útiköltségét gazdája pénzéből \| „elszerezvén," világgá ment szerencsét próbálni Ááj egyik Med ved János, egy valóaáualjcretinsserfi külsejű, 16 éves pékinaa, aki MUrfmrg mellett St-Josephi-orunndorfban Fis 11 a .József pékmesternél volt s az eladott zsemlyék árából vagy 10 forintot visszatartván, mintán egy csomó rézgyűrűvel kicsípte msjját ezzel a pénzzel eljött egé\|z Kanizsáig itt ebrfent llirsehl borbélyhoz éa szőke? haját barnára festtette. Most már meglehetősén felismerhet,lennek hitte msjgát de s kanizsai rendőrök épon mint ismeretlent tépték nyákon és kisérték be a kapitányságra, bol a buta ficzkó s lesnkgyobb készaéggel vallott bé mindent, és] kitűnő jókedvvel tekint ügyének további fejleményei elé. A másik dezentor K rau s z Adolf nevü 14 éves Üvegesinas, ki ffcékeaMiérvárott, gazdájának, G r o s s Jóes^inek, almáriomá-bol 9 forintot ellopva, Zsla-Egerszrgre "akart szökni — Miklóaiv szín társulatához, melyet a télen át is szblgált mini ssblap-kihotó. Kanizsán azonban már az állama-nál elfogták és bekísértek. Mindakettőt eltojonczolják illetőrégÜs helyéne — Aa érellséglUMt IQsk táoos mulntsága, máy e hó »idikt>n folft le a Szarvasban — mini haltjuk jól sikerült daesira annak, bogy, hiaeiöiea a lueleg nyáft idő következtéiben! nem igen sokan veitek benne réttót IM á kedélyesség és tánesked nagy voft a a raataág csak vilá-gosfeggsl ért véget. A láőcsosuök sorából tudósítónk kiemeli a Mrtkezftket Darázs nővérek, Hegedűs Marái.. Horváth irma, Morváik fcila, Kovára Mftle, Rüs nővérek Somssich Kai inka, Viasz Mariska, Wleber kisssssoéyok stb é Hal Ml ár«nlat (káktsrsvás. 5 i m a n d y Zsigmond színigazgató 29 tagból álló társulatával ju'íus bó 9-én kezdi meg előadásait Csáktornyán. Első előadásul ssinre kerül s •Sabénnők elrablása. Sok szerencsét kívánunk a^ magyar aaíné-azeknek a Muraközben. Harjut lapsty hó 2fi-án délután Kia-Kanizaau egy Szabó János nevű individium, ki csak a napokban'ksrüfl ki a börtönből; hol Őt évig ült különféle tolvsj-, lásoknsk miatta Most is rajisvesstett, mert a nyomozására kiküldött rendőr rájs sksdi a német-uicz'i végén Isvö vasúti őrháznál. A tolvaj —■ megpillantva <t rendőrt — ott hagyta a borjut és lulásrs vei te s dolgot. A praterbe futott s o't a bozótban elrejtőzött. A rendőr azonban megtalálta és bekísérte. Aa aJ-tAtrafftr4l fürdővendégek ez idei névsorának 9-ik számát küldte be hozzánk a lürdőigazgalóság A névsor szerinl jun. n-ikéig összesen 169 vendége volt a Kárpálok e vadregényes fekvésű hidegvíz- és klimatikus gyógyhelyének. Közgazdaság. Uahna árak. Nagy-Kanizsa, juukts 26-áu, Búza K Irt —» kr. 8 Irt 16 kr. ~ ltozs fi frt 50 kr. 6 frt kr/ — Árpa 7 Irl — kr. 7 frt 60 kr. — Zab 6 Irt ió kr. 7 frt —, kr. — Kuko-ricza íí jrl 4U kr. 6 Irt í0 kr. Szerkesztői Üzenetek. D E. n« }»tanll» urunk /.als lu-r. A mulat vj'my ••únnk dklltlrtirrt ní'zvfí latfokMtitk, Ajáilkosávál ki»«An«>Ui't fogadjuk rthrrntb latjuk Aat tadM« loiak Mritsi K f. liglitl. á jelea wUmra Mjnálalunkm nlkfwti. KnlAabni ldr«i»rA tm a jftvű kMaab. — T. Iftflfiúlnkri As Upaak vidéki t. baniiait Mkfijfik, kogy aa aratáa folyamáról twaiflakft Inkití4r( gyamaa r* kiaieritAbf tudcmUni nsifikad-j«a»k. RmSI«z felwrnló kfiHi4f»ik«l kén knnaőssttat foltjuk a^Héríl«ai Nyiittér) IVjllvámoa Kttwiset A uMagyar-franczia biztosító részvény-társaság, melynél boldogult férjem Szigcthy fétván csak néhány évig halálesetre biztosítva volt férjemnek folyó' évi április hó íO-án bekövetkezett elhalálozása folytán már rövid idő múlva a biztosított Ö0Ü0 firtot szóval Ötezer forintot teljésen és minden levonás nélkül nekem kifizette. Ennek folytán inditatva érzem magam ágy a msgyar-franczia biztosító régz vény-társaságnak, valamint a társaság Nagy-Kanizsai vezérügynöksé-gének a biztosított összeg gyors és pontos kifizetését körüli eljáribaért köszönetemet kifeiesnú és a .msgyar-franczia biztosító Részvény-társaság11 életbiztosítási módozatait bárkinek legjobban ajánlom. Kelt Sümegen, 1685 jnnius hó ?2 én KOXDOft JÓZSEF, bíró PINTÉR ISTVÁN, jegyző SZlttETRY ISTVÁNNÉ ! 383 l-l •) A$ • rovattal kriatútbkrtl nem váll lat-Sára lV\|elais»'gi:i a aaerk. Felelős szerkesztőt ÍV A H U A I. A J O H Táiaszerkesslö : 1 l a r k na I n r e Hirdetések: I i89$tk ^Bp ápril &-én , ARVERÉSlt HIRDETMÉNY. A ujksnizsai kir. lörvszék lelekkvi ' oszisfys részéről közhité tétetik, hogy \| Marion Jősssf kis komáromi íakóü végre-1 hnjlalöuak Kovács József végrehajtást szenvedő koaiárvárusi ía^ós elleni 32(1 frt és 48 kr. tőke tHbO ápiil 28-átol járó kamstok 1 46 ír* 90 kr. per; (2 frt o kr végrehajtás i kérelmi, Öj frt 50 kr jalanlsgi s még le)me-rulendu költségek iránti végrehajtási ügyében \| a fenineveiett kir. tvszák (erüíeléh» isrto-i zó komárSároai 199 sz. tkvbeo. A 1 t$\ 319, 440,1741, R3t, 1115. I3Ő3, 1196b lS5f\|b hrsá. a. felvett ingallaqokból Kovács I József tulajdonát képeső 104 frt £> krra i becsüli yi része 1 Ián tl. c 10 drikar a kontár a csapi 175 ss. tkvbso. A M7ia s foglalt vklságlötetes fekvősdgböl Kc Józsefei iltnö VSSfrt krra becsült ,,lV 18N&évlaifjpte«iher hó 2-lk nap Ián tl 6-1 10 órakor a komárom) brsz. Kovács része 1886 tWI f7.t'pleniiifr hó 2-án dt'l-után l érakor a c-npl kfíi^lilró liit/Jiiál Uerteléndy Béla (elpsréai ügyvéd Vfgy helyettese llüzbejőtlévet meghiftaado nyilvános árverésen eiadstni fog. Kikiáltást ar • íaanabb IUt«tt Arveresni kívánók tartónak • korsár II ssásalékét kéarpéaabsa végy óvsdékké-* pee értékpapírban a kiküJdíHt kezéhez Ittanat Vevó köteles a vételár* károm egyenlő táaslibsa. még pedig as «MM as ár verés j<>fM-6rt smetkadésAtöl naáaúfaado Ifi nap alatt, a másodikat Ugyanattól 80 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt. — minden egyes részlet u'án as Érverés nap-Iától azámuandó I kamatokkal együtt as árverési lel tét elekben saegbetárosoti helyen e« médosaiok sserint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásavsl eg>-idejOleg megállspitolt érvérééi (ellételek s hivatalos órák alatt a nsjry-kanizsai kir. törvényszék telekkfiayvi osztályánál s a komér városi éseeapi község elöljáróságánál neg'ekinihelók. Kir tvesék mint telekkvi hatóság Nagy Kaaizaán 1KM6 május hó l-én. CSERESNYÉS EVEÍX elnök. 3SI I- I jegyző. 734 tkv. Crk február 3-án 186. ARYEKÉSJ HIRDETMÉNY. Nsgy-KsJiiysai kir. törvényszék telekkvi iwztálza réfféról kösbirré tétetik, hogy a a nagy-kanizsai takarékpénztár végrehajts-iának Talán fí)örgy Talán Kati férj; Maiola tíyörgyné. Talán József. Talán Anna félj: Kárlsveer JózaelnénkornnakugyTaláu látván és Talán Marik kuniak végrehajtást szenvedők ellem 200 Irt váltóbeli löke (8:9 évi június hó 18-ik nspjáiól járó fif kamatok í \ váltó díj 6 frt kr óvási 14 frt 76 kr. per. 33 frt. 10 kr végrehajtás kérelmi éa logana-lositási 8 frt jelenlegi a meg felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lent nevezett kir törvény-rák területéhez tar tozó sömjénföid vagy erdősfai 30 ss. Ikben I 31 b. r. szám alatt Kii frt: 35 b. r. szám alail 109 frt; Itt hr. szám alatt !•> Irt 261 kr. szám alatt 66 frt; 311 h r. szám alaU H Irt, h. r szám alatt 48 Irt; 686 h r szám alatt 69 frt: 752 h. r szám alatt 13 frt. 780 h. r. ?ám a'ntt IO frt (J44 h. r. szám alatt I? Isi: 967 h. r szám alatt i0 frt. 1137 h r szám alatt 39 frt. 1152 b. r. azám alatt 38 frt, 1176 h. r. . szám alatt 188 frt; 1187 b. r. azám alatt , 33 frt fSOi b. r. azám alatt 125 forintra becsült Talár. György Talán Kati férj: Maiola Gvörgyné, Talán József Talán Anna térj. Karloverz Jözsefné nagykornak Talán látván éa Talán Mariska kiskornak tulajdonául felveti ingatiaook 1885 Ivl srfptfmbtr hö 14 nap* ján diktált 10 órakor Sömjtnlöld Esdősfa község názánál Her'eiendy bála lelpetesi Ügyvéd vagy helyettese közbejöttével meglsmsrdó nyüváros árverésen Hadat ni fog Kikiáltási ár a lei.nebh kilétI benér. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes papirbaa a kiküldött keaébes letenni. Kir. törvény izék mini leiekkönyvi ba-•órág 18-S évi mártias hé 6-án tartott Ülésből Nsgy-Kanissán. CSERESNYÉ EVELL kir lövényfzéki elnök kir. tőr. jegyző. 382 I -t Áijegyzékj kivonat. FIUCZKY MIKSA BÜDAPR8T, VI. kerület Aadrásey-et 47-dik sisa (aa Aadriaay at tlftbbl aafrtaagár-ai.i urmh is fehérnemtekröl. Ilmsi toíMct éa ■járt aMeagab cyaaja- ■AnbkM trt te. IS 16 10, J0. reiauaa m e 10 ia go io. •mn tutauk frt 6. a s, 12. is. Na4r««b frt t * 80 I 4. 6. K \|o, lf. ■clléayeh bt . 3 I. 8. Laater aaata babaiak írt a % 10 ■••a-aaiaBfSh rttiM^ibant M IJ, io I Fia 8Itayk gyapja —övrtaktat frt 4. 6 10. I'gyaaaa aaAraa-aafcvalekbAI frt \|J0 S S Kék awkki SHSaySk frt g,«S 2.60. 3. Lacajabb arl a«an kalapok frt I i.go Jijii Z 14 lrl-Iagek a legjobb ckiffoa. ojtord. creton fo. pbiwbol «Ibj» frt 1. IJ0. 1.60, * kgáaoaakk 3. t rt ahé aa drágák váama- áa pamut ktlmékbül frt —.60 -.70. —80, 1. 1JO. 1fcO t Sál-Ingek I-aa ekifoa h valódi rá-aoab»l aekwaétai ■ulti hinzto! m nn\|-kév»t trt • JO. —.70 -jB> 1, 1J0 z. R«Ua4rpk bt —.70 Jf) \|< I.f0 1 a él kiUklalMk I»mi ktfllftra frt - so 1, 1.20. \|Í0. I g, 4. 6. ■•Ilfaaék bbAr vagy raiaa» ilbja fn s. \|. 120. \| JO. I 80. S. I egéw 8'fHig lagaagyakb raktár miodcnnt nili ujrMábtyftk, ayak-kadlk gnllí-rok kMtt aap á márayák, agyniat ■lilnaal nfti abtó^aoknyák fodrára kfiinnk ka-r snvák. rátáéi francain crtttoaok 4a aatíaak, iarairatt paplanok iMk parrailból, eacbaniar, ragy gyapjaaiHakél aűaáaa aalafcaa, ágyra valók, a Itsakaáeb Arak aalktt labltwl rumi As pnatoaaa aaskáaSlutMk. Kla-ritl kritjnás»k ktráaat"a tafyaa h\ b^aatn. 874 8 -10 Meggazdagotfiii, boldoggá éa megelégedetté válni áll módjában mindenkinek, a ki bizalommal küldi be acoáral pontos rzimét Récabe. C. 9004. poate restante !Tmiö!t TenioÜ Terno T'btainr- MlbaMk iáaaa asttiaaMla araah ■■iipet Msesg— I Él, Ti ea. I- «aa»> l«S 7. »JU. A kaáaf«Mi\| afaégas klálüiáa aár máatataa raWaak Watt álááat áa wniaS alv«l a ktálü-ián Jávák kasát \|§ai aakaa MbnSii a kiaa aa0ar ■■tkwaatlkart Mtballk Jáaaa arai, laáapMl Kseapaal at 74 at., I. na 7 ajU bogy tála aaraMáasáaokat Mfjaaek. — Bakaaar iMgaiaaálal aaráaéakabwk a ágNal 6bajlák a felblnolbatlaa mám-aliréaákas. ki anéísfea ktt<aiMf, allkal afájaaaa fogad Is a kp4oakk kbaMlipl aasa Iparkodik látogatói BÍwkgylkét mmmmímI ktatlaa állal Mláaaa Aa gaaáafaá^aa Jat tatai —. Aa aeaáfaa klállKáa asgaálsAAaa vúgatt báyaal tartáxkodá aaa atkabaávaJ \|aása ia volt wiibíbIm a Utat aaáatyli urnák taaeetattataí Aa tála a krtaat kasáara ■awraaaaAaakksI rAnaaittaUi aaljaá i t hé 17-éa BMftJiai Brbaal bamáaban ki la kaaallak, a tgy tálogaláaoui aaa caakáljakb aitat 3100 fartalafl Saaaagal MvcáalacaU ne-k«n. - miadjlrt a aáv<dik Mát atáa. EaáttaJ aaae aiqj4tllia ijirta. kagy a ján ári tada atáaya. MtáaA asallaai lakrtajga áa ábatlarfaAga a tákkt snlbeawtikse** alad aa« a lat kaladja Ing} Mlkaltk Jibaa ar aávalatal fltltaalkalatlaaak a rtta-gaa agjraéáUak. • Bár káva* as eneágaa ftáliítá* aiiaáaa látagatá^a Mlballk w(Ü aairai rwaáankat akkor aiabi kiaaayajaJ raar acg awr mkrrtáraaai rika gyttt ast sanadaaá; nak fr kim tafaartali aatkaaatikaa. — j r»aV ifirtki rgy Jlhavéj a aaa-géay eekartge»k Uitaik a vltAgou a n Hlkallk JAan ar ladapnn-a. kmpnt al 74. a. I em 7. alM. Klvábi tMelriirl RUBl'llDKI. H. g^pfabizerelo PUlasavár babé aaAaa-atrsa ZZ. a A fáulbmsAttakról as adott krl/a exta alatt aaiaáaakl bénáikor amuldbllk. Mikalik /kW nrlifiK hihpli kmUHMrlrkkr 3 drbjfi kraa kAl)tt rwlal iid". :\|hJ p A Isgswkk ás leglefck i^éMhétl smléfc I ! Arczképck zsébkerfdók! 6 falaégaík a király ástfrályaA á baaAgá-Má Raáalf triaWábiil As,fHaAaia Ma-artkiwta-k Ut¥ '/.teli» Jíjaik, valaaíat MotMunriai W lattiitkirhJ.lt kmafcáaáial Aa tf 'lM. "t%ikfp» kláOHáa aápával állátva phab agyadSl akk W i/—10 reuJtti AiTtu ari dÍTat Aa fc Ui MpSaiWllkaa bnlapot, aáen'-^Craa 'tt. tx. tagak, nyakravalók, larbkaaáék. Jiariaayak aagal Aa fraacala gyártjaéayaá gacdag rak' tán a i»g»l<>óbb árak ■■llatt A legszebb és lefljojrft kiállítási emlefc I Ternyi glitaa kmatl Mt márnái líir fr I mnkákml (HnV\| a>tt«/ irtrék-igur állani- « ájtirjantk ié«alaáiaA MÜail Htdu állal ky. laSS. ciiZXzt tvraikk aaatb bs vonla K 0- 300 Irtot Veieshel aálaak. — IJIalMxl a Jrba A\|kb<á« val bliwmilk : A fémtirmm raf'«éUrMAia^f Áikr áa tánákaa Bt'nAKKHTKX 8S7 Z- S Terno! Terno! /látofái, a aaBMavivS tabfUrit fiiballb Jámm árboc. Uudupeaf. kerepcal f 74. aa. L fBL 7. alt ialitaa jelen aoraiauU, iránta való teiato táasUktm áa bálainataa fenaakátyakb JalASl -- őrSaUU raaakná ktaaal írom a ayilatkoutoi. kagy Vlkalik Jáaaa arrai asatty lagkáiáaakb kl afta laaK laáaMaa aaoa aagy asataaraáfrt* aalyal as A ■aivca ngilaágtra , az Ii bő\|<« taaáan által Arkattaa \| el. Ki irkál ja la brtmH agy ovnelr. ki a^g tagnap •Mgáay lávAa. aaa azáltal, kogy Hlkallk Jáaaa artél kftsbU I. 9 I. aúmokra a f. b« a-án megejtett Brbunl baaáabaa terno ag» reményi rrt rt. - ZOSO farlalayl baaseg blriakába Jatati. — -Kan találok szavakat Mikalik Jáaaa anwk kpzűci-tamet kalláaa aaadkaiai. ki nMgrnvrég 'lm aggaéalaak MyAka páratlan al-I iká /ha tan asAakfpiééai aaagitaégivel jólétet. MM raránalt. - Mtadwkiaak nját Hdakáfaaa aat taaá-rwilom: oakú Mlballk Jáaaa ártól. Umémpmmt, kwpnl al 74. aa. I. ra. 7. ajlá kérjen aw-reaeaartáaokat Áldja a^g At aa ég wa lattalért! — Hadd kt}a általa aég aak urgéay cakar kai-doggá. mint Imi r.rftké bálás faaiatr \|iaaU\|4ja BJKKOVSKI MÁRIA. Ha aaa vita 171. as. a. p. Brtaa. íMertaanaágk alkálik áaaa ar lakik Bndapeat. krrrpai'Bi 74. aa. L aa. 7. aJU. Káré-lavabkkM Z drb S kma Ww faatofandó Z79 l-l p/Jjal! i^mMJ íüb a p ESTTEctzőFiiT jutik n.t£((Jtintuii tfpiokíeicmttl ara aaa lé bAlaefa ffnymU »klálUláal gépik". <k l>BB(r elatláara ttáal gépek vannak (elállma. lllilllnia Igyeleare aiélték!! \| fiarreii & 811 R. Carrett & Son 1 jmpuL j/atíaii to !, ilwllaayag lalanbiiil. kiiiai gózmozgonyai kom>vt-a buzzáf rlicir. kivá'ó joiliid; tart Aayak aátkkt baj-\|it> II Mdl llwakrii' ayál Lfsgállltett árak. lillöi-ut 18 52 Tuiik aegtikintiBi gépraktáramat 11 kot a g>akorlathpn legjobbnak cliaaart gépek klvá taHzthatók, mrg^ebetók b aaaaaal áltekriák. ÜK Hlöiiö- figyelemre méltók !! R Garrett & Son vilighiiü csíplói auk. f«ar fnrititbaló aexet aiaakkaL Tikkal Aa jobba a dolgozni w gyártnáay aaa 1 kápaa. KeilyeiÓ flzefésl jAbcíAxyoi»jMIi I ix ti tó aaakaart éa a nélkll kapcsolatban Kotaó-féla aaabad. karaagjárgáayakkal tik. rtb. 364 ft~ia felfélelek. 138 S-a Harkányi gyógyfürdő aváraseg; laepteai MS{Ma aaáai A«n tapaaalal laaacaább la Hartáayt Slag) ataraaJg. Raraay atáraseg) ébra. flirdóldétiJ ^fájaa l-tél ftwpteaWr M«lg. Habár mm ftrdő hbaava a\|y kamm évrk lafblyaag/ áta aaáatalaa kiváló ayégyni áaAeyai AAat aag a tat atapttva, aAgb a ttidóigargatóaág aak Am tapantalal alapjáa kjblmtkstt. kógy •am aadi aiá gjégytiwráaaál aaaak Aa nank a ligamiaákk la bgaa^aakk kalagalgikkm b igiBM«gakii As Apaégáka vbmmjartAfc, a aifcrt. b a hfaAgyakk ilbaabi Arisali. g Aséá a aaaga intln agyaéáH j ateám aáa akAe kaMáldt, akár káMKéi kana gjágjla-Várt lyógfktái aataaakm Mt'aal; a atl UttaVa ás li»Sl4ua amponsdó raltal aáaa te ftAnapk u> a aateg ártákd klafcrrte ktttaA gyágyltáal k Iánál kir kAntlsf. sOrvéig. taait bbUáanán, aanagSr, ■tlistelaikn, ím%m Aapanak la Wgaayaa gyágymank által ab kláaysfc, aibalmb. MHÉb nMs Ha- áaS m aaiaÉl aMmb vmal »asa, a sala ballba, sl vasal, varr MM vaaat k iasitt I MtUartg. laÉAaafénl aml, ABAaAa ávgaaáaakra. MII kaaiaaa-bamt taali, iar< > snbmi sysfi' k rirdMgaigatésig. oocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx I Mertásyl I Mkll 1 xxxxxxx RUSTON PROCTOR ES TARSA \| Budapest Xádor-utcza 39. és 41. sz. ajáalják világhírű éa milmáemAtt a legelni dijakkal kllftnteletl -s . Mlipeitet ia is rint&nUsrt szalmal ílzelő (iiimuriiiit ijppama~ ...... - ligtíkélftutM tm ktrtibtt éa lag^\|abbaa léayegegjav iiázeita- ellátva limiolt rtlH ti a MMl fizetési feltételei lelett. < Továbbá a jérgUf etépUküzlttutt, malmokat, valamint miaéinatmi guéi-légi gtptktt ét m káték. ArjBQl/tiAek ingyen is bérmenU e küldetnek. 946 1-10; Wyoma'oM fmabel Foltf lapialajdoaaeaá] Magj rulaii Az elso ^^^^ Miirai \| Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári . társ3ság .t4»5 BECSBEN . IV HetimDlilpasse 13. alnt. 1817. Blarkerl H. rttMst alatt ájanlja nagy áruraktárát, melyben késs aj lók és ablakok bezárólag ka pi-M»kkafy ngyszinién p u ha ha j ót a i n-jok s tölgy l óból amerikai íries- és parauettalajok. A gyár szársála-anyagjának vagy raktára állal, mintszintén kész áruinak vagy készilefe küveikezlében ama helyzetben van, bogy minden srfikségletet fentnevezett átukból a legrövidebb idó alatt teljesíthet. A gyár vállalkozik pori álé k előállítására, kaszárnyák, kórházak, iskolák, irodák sat. sat berendezéséi e is, nemkülfnltn mindenféle, gépekkel előállítható IsmAv^e-k elkéssiiésére. edoli rajzok és minták mán kivéve a hán bátorokat.