Zala 1885 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	15.31 MB
Keltezés:	2010-05-26 15:44:53

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1438
Megtekintések száma:	2544
Leírás:	Zala 1885 október Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 40. szám. NAgT-KauÍ2S&,4885. október XII évfolyam ■■ I M kt M0«AM« ........... an- TT WT nAmrtm ÍM "" 7 A I A rr lÜiiMt—4i nrfniBlliiHm JL Ig^l I Mgjk ' ^m- —— ^^^^^^ íwéiihii M*nm «imm •akfctt h^ilinü a). íiwéí i «(\| Ikéll^ ^ - ^ POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMI) HETILAP. T^^^^t!1 ___A Zeltmegyei igj^degrK a Nagj Kmímí> éi Dilealii lakarélpénttárak, BankegyeafiK gyHttér ZHUfi Hír. u Alaá-merekM taitrékpéiutár rtttvósitártait ó á«egéK«á tvAretk hivatalos kftalfene — ■ — Mryjeienik Ntgv-Kfmixson httnkint : FasHrn^p. Budapestre! A (flTirmlwn mo»t folyó oratá- 1 bői egy körülbelül &00 tagból álló társaságot akar ttsssetobotaani néhány jóakaratú fórfia, kit c tömeget kirán- I dúlás remietéénél a lefelismerésre-n éltóbb motívumok indítanak, At om kiállitáa ugyanis mai) basánknak a külfoldhtit viaaonyuló \| helysetében mindenesetre epoohslia, : (Vstea gasdaaági életében pedig- leg- I elébb n nevezetet moasanatot képet, \| csakugyan arra való, hogy a kflifttl- \| dön kivül-jtrlynek itt. nyílik ugy \ saóiván fwnflr alkalma Hrm I ogy ' l>rt»i«llfik« t más atiuben is megiamer jen. — ne csak a hol hamis, hol iwiv uti leráaok alapján — tehát hogy a külföldön kívtil a haténak mindama polgárai, akik oaak némileg ia meg tehetik, ne atjnálják a költaéget és táradtaágot ét tek nték meg. At rr- \ köle»i ltatáa mellett, mely e látogstáa kilvetk estében a nemteti ttnérse^ emel-kidésében rejlik, bitonyára megtalálta j kiki a }raknkus haasnot ia: a maga \| figlalkosáaából, a maga sssk májából ctt találja a legremekebb, legctélase ifibb, legújabb aéstiiményeket ét hala-dáaokat. rendaserea ösaseállitáaban Ni mftrak httftkélkedlietik hanem tauul* liat ia / Legkiválóbbképeu a hasai ipa* r í> a o a s t á 1 y as. melyről kivánatoa, hogy minél több tag n látogaaaa meg aa oras. kiállitáat Hiascn kétaégbevon-hstlan tény. hogy sma kitűnő ered \| mények kösül, melyeket a kiállított tárgyak tekintetében a kiállitás elért, épen as ipaHárgyak kiállitáaa, as iparkiállitáa a lt gfmitossbb. E* — te- j gyük hottá «— l^görvendetesrbb ia. Nemcaak a külföld. de magunk ia igen kieainylőleg, aajnálkotólag ás leggyakrabban ptnsaskodólsg fsoktunk I mege mié késni honi ipamnkrM. A külföld ugy iemer bennünket, mint par excellence agrikuliurálie államok éa iu bon ia as a mqggyűtádé* aa uralkodó, bngy ipares&kkeiak nm kéuvsek mag^ állam a versenyt a kíllftudéivel Ni adunk a kAltodnak gabonát ét buat — már amennyit adhatunk éa a meny nyit veesnek tőlünk — a viasont un a külföldtől vttatük aa ipar eiikkait ma- Seket as ola>ób£en ét jobban tud Őállítani, mint a mi iparunk Et ti uralkodó telfögás a hogy nagyon tok alapja van aa it tagadhatatlan. Oaakhogy épen as volna a ase rencsetleiu»ég. ha es ss a tp mara dandó volna $sinte egyértelmű lenne a gasdaaági bukáasal. Miért? A felelet ugyssólván késselfogható. Ssemünk előtt folyt le. aőt jelenleg ia benne vagyunk a gabonaválságban. \| Mesőgasdaaági terményeinknek ne exportja, te ára. A küllőidről vajmi kevés péns asivárog be hossánk Már \| moét ha a,mi pénsünk máa oldalról kimegy iparcsikkekért a külföld sae-bébe, — a bekövetkeiendő aaomoru » állapot nagyon könnyen elképaelltstő. Valóaágoa gasdaaági ébtkéfdé leas tehát előbb-utóbb: ctakngyati a j küjföldről vagyunk e kénytelenek magunkat indttKstrlálla termékeikül ellátni ? Ha erre a kérdéare igenlő, lenne a felelet, akkor igen asomoru jövőnek nésnénk elébe. Hála iatennek, a körülmények nem olyanok., hogy erre a kérdéare ' kimondani, vagy akár oaak anliotipálni ia kellene as igent. Sőt ellankesŐSeg.. A peatsimisták éa jajgatók, kik »em jelenéi nem iajne* rik el, nem jövőt nem ígérnek a ma gyar iparnak, hatalmaaan meg ^an* nak csáfolva ti oraságoa kiállitáa által. A magysr iparnak^ sem ft^ryen késnie, sem írjlAAOdnw nem kéli a knlNthlé előtt Dg) shog> ott t ktálli látón repoaentálvt van, bátran mel Mie aorakoahatik, ugy minŐaég mini Ip dolgában. Ha ss iparkérdéi életkérdésünk, ugy at ipaikiállitáa impo ttnt bitonyiték arra ttétvt, hogy igeáw Jelképetek vagyunk. 8 igy aa t kiállitáa felette haéa-noa ugy aa irtgyaég éa kioainyléa hai^ iának elnémítáaára, mint a magnbk megnyttgtatáaára, A boni értelme* ipamtvilág pedig, melynek át kell éretnie a reá nelie-tado miaasió aűlyát. aatánd koltóu oda a kiállitáaba. Aki még nem volt olt aa menjen oda, amiff lehet; láa«o$ tanuljon, hogy majdan értékeaitheUM tapaaatalatsít önmagának éa Öi<4ea iparunknak javára A példa l«gjol>bán busdit a tt egvre nagyobbodó var ranyben ía oaak ai állhat meg aki minél jobbat éa minél oloaóbbat pn> dukál. örülnünk kell aaoo, hogy ina* runk egyre hatalmaaabban leudül, hogy kivált tpen kiállitáa aegit-•égével - kivívta magának aküUbld teljét mérvQ eli^miiéeét it de koráut* aem csabad elbizakodnunk, vagy ast hjnnüuk, hogy imt otélhos értünk már, tnoai magáit a podluilu uk. Dehogy Ea még mimlig oaak a keidet. Előre I et maiad a Jelntó 8 amely iparos felmegy s fő váronbs, megtekintendő a kiállitáat; sa vigye magával én hoata vinasa kebl>'* ben éx akarn'ában est a jelusót Nem dokkal kevéabbé (onloit ét kivánatOM a kiállitáa mtglát gatAna a polgárfáir minden oastályárs nésvs A tbldmiveanek alkalma nyílik, megatim lélni a metőgaadtaág ŰohntkuM a«féd eatköteinek haladását a maguk vfcló* tágában Mokn#mQ«ég(iben Kiismer- heti belőlük, melyik lenne oeálateHí alkalmatható at Ő gtedaaágiban Mert fMdmivelŐénknek egyik lóbajt a tulknnservttiviamuft a fi^lalko^át gyá korlátban At e téten létrejött óriási haledáeok daotára legnagyobb réttök, még mindig a l«>gőaibb atokáa aserint mflveli fn djeit, ugy «nánt, vet ét arat, abogy aeántotuk, vetettek éa aratták elődei tok ávttáaaddal etelŐtt. A kiállításon láthat praktikua ét olötó eegédeteköaöket melyekkel me»köny(t-heti éa jobbá teheti munkáját a étái tal megaaaporithatja Jövedelmét i» ■ Látni ét tanulni valója akad elég aa értelmiaégi f»»glalknaáauegyénnek^ K< gyönyitrrel éa liationual aaemlélht tik a kiállitáat a nők ia kik a háti ipar, háaigatdálkodáa atb nakik való terein sok ujat, saépet ét hamnowit Iáinak ott. a kiállitáa minden látogató* jára nésve a aaját toglalkoaáaán kivül eŐ tereken ia uj látküre nyílik, vagy a meglevő tágul ki $ gyarapodik aa általánoa iameret éa e gyarapodásnak minden lépten nyomott veheti haainát a gyakorlati életben» Nagy hálával tartoatk ennélfogva vároeunk éa vidéke polgáráéra sma férfiaknak, kik eryedül s kflejó iránt vsló őasinte érdeklődéaből, (elénleg aaon iát adósnak, hogy a tntg véből, a lehető legkönnyebb éa legkényelmetebb módosatok mellett, tömeget kirándu-láat rendesnek s kiállításra Ha — mint bíston reméljük aaép torvök megvalóaul, akkor felma^ het \| legserényebb aorau polgár ia akár oaaládoitul a (Ővároabe, mag' aaemlélheti s kiállításon kivül ia a jogoa büaakexégünk (Argyát képetŐ Budapeittst, a maayar világvároat, mely ragyogó hírnöke, diaaea blsonyaága nemsetí lejlődéaünkuek. A ki felmagy, biaonyára emelkedett hangulattal, de rült ketlélylyel fog onnét vineastérni Táxcza. Dalok. / l Napom tragr, ó leá n y kl Na\|MH» vagy, ó leányka, — lírádon e impot! Szünetlenül ktiröited Kermftnek soiidolaifin, E bolygó csillagok. D«, ó müven ionáksftgi -I«elkeiu mit bíxvs várt: ; Kixérö bolygóidra, Látom, nem bintts egyetlen Halvány remányiugar'J i 1L A Kárpátokntk .. A Kárpátoknak bütxke ormit, Melyekrö! kMlök zengenek — Kti még fólia, «»ka nem láltam, ÍWk ke)«eleaH( tiógy milyesek * Olvas nagyok lehetnek, mint a Ktfetanbta ttótó ítótalcBB, f$ ply jtfftsikIákat borttnal ItjftkAo, smbi Süvében ss éa Aigytkss i Wé Frrelies. - \| ____I Színészet istaiéízih éi win- \| Mrilit (Vgg liv átafeai iai»ajáí) — i JUl (H M) A vidéki hírlapok aem igen állt- ( tel t ttifpr kirábta t viéekti níaéswttt . KWÍ igy üü a2t fogják reájuk, hogy \| Klerenlyp megjogyzÓH"lk vtnntk satui bírá* ltitikl»tn, a melyek alatt érthet ím valtmil aa ember, nem is érthet, minők például etek: N. N. remekelt. X. Y-nak kitOnö mamkja volt. Z. megállhatna a KWároa axinperiján ia, atb. ath. Máa réaaröl meg axt sotMÉk. bogy aa a pár ingyenjegy, t mit a vidéki axintáraulat igaagtlójt a nirlapok «terktaaM* bégéinek ad, exsket már eleve iaarra köte-le/i,\ hogy a tán-ulat dicsérnfét songja, ha ennkk elöadáaai meg oly kevéaat felelnek meg t kOaöoaég igényeinek. Ven t/ekben t vádakban valami, 6t aok igai, habár van-ntk ugy tx egyik, mint a máaik rétaröl dicaérttat kivételeit. Hagyományokból nagy nebaxen bonta-koxik ki sa tflür, txokat btaonyoa kegyelettel vtasi körül még akkor it, bt s BMgMxokott dolog már lel)tata idejét múlta, a máa nóta jáija már ott, a hol s belátáa elég nagy arra néxve, hogv hát tUxteli&k a hagyományt, de ne hánitus, nt éljttnk vélt a. lOrOdjönk fejÜc ta qj vkronfolbi. A vMékt/axinéaset életében ilyen hagyomány maradt ÍM ss Otvaott évek xégérAI a a hatvanat wek eleiéről ilasalyág járta a temttftaégaek, a a magyar aaiaéax bixosyoa tekinletbes méltán ■ btexkétkedhetett nemxsti mbaióvtl, a vtlt-miflt égy Időben s legderekabb magyar iriiotk art taiiouák, kl odaállvt t rxigány elé. -filébe faftxfctu a Mnatgytr nótái a kendőjét lobogtatv«, kurioegttva Járta a reárdáat - sgy t tiO-ta évtkben, de külö-aAtee et MHneaékbas, mikor boldogéit Vtboi Imre bátyánk dáridóavs )ártá bt Munyal Kálmánntl. e madarak pattátá-vai as onneágét, — pártolták a asteésst mát sátor ka, mikor negi Melt meg s nunpwabb ndét igényeinek. jMsrt akármily aa rabot játssotl, a netiléeélg a nemxstieaaégre Ve-aaikotA mindée p$mm* tajoa tttstéaayilat- koxatokra ragadta e kAxOnaégtt, mely tahé érxelmtinek máaké\|»en. mán alakb tn éa máa helyen nem la adbaloil kirajaxéal. Ax Offenbaeh oporol!ok világa ia éask kéaöbb tÜltt (él, a magyar axinéax (kQl^n5-aen a vidéki) maidnem egéaieti natnxetl aaxintvllágban élt, a a ledér trencxla Ope tettek nem tették még léi komédiáaaé Höolta axerepekben pedig eleget ImloK paUogSl f t htaaflaa Iráxiaok aoknxér igtn jóltrilavar-gatták a darn.hultntk eexmébsn éa valódi drámai nyelveset ben való fogyat koxáaal). Alóla citgyol lordAll a világ karakt, NéliixetiaégQiiket nem kell óva féltenénk, aOt lerjsaxitei iparkodunk] A kormány ál-kotmányoa 6- magyar, ntm kell félnünk ellól, bogy germanixálni log)a aa lljthli ntmtédé-kej, mint akarta axt tenni, u M) « években alfáakod^ Hadi Thun léit kormány, A axlntaa aem hivstkoxhatlk arra, hogy eeki miaiiiója van a magyar toyelv ttgyebeá, a haxafűág éa nemaetWg femiUirláaa éfde-kébeu. Btt a iniwlót moai téljeaíti a kormány, a lárasdslom-, a ktfamflvtlódéai ügyletek. txen t réven Itbál k<>xóoaégtt a xxinháxba vnnxtnl már nem lehet. A MMflpi, aég isláae Ía gyarapodott, ntm tatbb Mii egyréaaról, pattogó fráxiaok nem alégfilk ki már. MájéáíurAl pedig la)éaé romion. A fraaexía irodalom ledér iránya bódított egésa Ettróps axinpedjain — egyréaarAl a ÍMbe aiáasó aenéjü, psraml lényea ktállitiaii operettek által, máaráaarfll ea érték oaiklsa-doalató, aenaelM hájhástó háasaaágtóvéal drámák által a ftoomebb nainmttiredalom terén. Ax operatit állal, mely át ttöbbl éneket vtadevllá-böl keletáesgti, oj etem játt a aaénmivétxeibe, mely t videti k/Maoé-gtt, metyseá möifényef nem igen terjednek mtataebb, miat arra, ml a aatmaek aáép éa s fülnek iteflemea, azintén tjMfg árAaen vonttá OéHnptn at optralie kónnytn aabeabeiö Aehilléa iwrkn a vidéki nlumOvéatetntk. Ntkttn nilndlR lureat gondolataim vahnak, \| üilkor elíílegea axlnl jalentéal lálok a a köae > ItdA atlniámiilsi abban magái i dráma-, r\|g» I játék- é« o\|«eratia láraulatnek mon4\|a, Mln> ! dig.kérdtxtm magamtól, hogy t aaintárau-latnak legldliabb 16'-H0 atámbavabtló Itgla kótQI kl fog drámában, kl vígjátékban, ki optretibeh magltltlni. HorrlbtHfttx t kiváhaág [ la, hogy egy axínéaa, t kl t »(lero!ele!ni nagy-beretignO 'ben komédláakodlk, tgy Irtneaia drámában, vagy axrfiotivígjátékban megállja helyéi éa vlaaont. 8 úgy hlaatm, hogy ntm nagyol mondok, ht tat mondom, hogy I txóti, mfóla aa optretlt annyira vlráttik, t vidéki aaínéaaét, daetáre sa életrivslóbb aaarvéikedéanek, daetáre a atlnéstl taao-I dának, 4 hanyatlik. Olyan tgybtvAgó vígjáték Vágy drámttlótdáNl a vidéken mai ntpaág Már ritkán lehel látni, mint láthat tank aaeiott, At operttla elósdások \|ie dlg t Válónak eatk árnyéktl. A hatáa \|edig egflf tmgy adag bóenftaág. Mert at optfMltk rendetto nagy axfaélyttlét Igéityélnea, Ilyen t vidéktn nlnea, — a kláwtáaéák léaytanek kell lennie, étert egy pár eatfrs aelyem rongv mellett annál M-lönOl'b a nagy aaefé^gféli a sa énekbea többé kevéabbé velameaayleek kellene konyl-taai A Mystt legfótditaor hallani ktegokat, miaths répedt tstékból m^lan^mik ki. A kt eat tártja élveaetstk, hát l»oldóguljon Utétel. A ai agyar vidéki misééH, mely egytS elébb ia ktuyérkerettt vett, hátam s nem-attí mim in idtt Ha vtrátaártl voh kAHUvéve, nem egyéb ktayérktveaetnél moat már, t mely mindig coaeerrtatlávtl jár. Aaért bé tetem atertat, a vidéki aatalgfgatónak, tkárki legyen tt, jól meg keltene fcmtohria, ndg ve Itfevá váljon képeit tt IMia Várói IgVtyeiaek ategleúbd, a váljon asm 0» ktrnatU km IMfáu m ^k át vÍmmImíi, UaMvo % IAtm RM litMif §a KmmmIÍ flrÍRk\| 4t llMPl>li ll 4mm\| Hyaft afkéUan Miiyi éa Immmmu ily— flméi iM\|u\|mJM!liii mwi agf W©r tét eman* Mg gy4- •á^tt arról i^yy Khiiim vár' A* e wMk* n«\| (ijpi ngMliti a* IIIUIIMI, H MNMf>« kiréÁ(iiil4i Idfrnjtf é# caak ngynai iflmgw Un Ra m lax kgnttl/b jutalma tagok nak, kík m figy ben oly 4erlk lwt\|6' maggal (4iwWAÍÍ. Ax fwlgánág báláját é» <fl Mncf' (t-mink ki makik F«l»lvá. A btédapeetí kirái«iuláx rnidn/S kOrktrrrU küvttkex/'klp biAfiiki • Táaxtek urnán! A- MkéuKNí ornxégoa átallna aéaékax MMmi'^fií a baxafi«ég mafbrti fc^ WllllftjiKÍ iHck, bog) SXl Wtyfllll \|;4ti ktaónaége íx, mfly Mirt<A<Mik', mmH gaadak, iparamik-, Ali, lÚnffMItA HMlgtéi0geetf. Caak egy nt voíi trtt a Jhe«< érek ts» föők lámogaá«a! agambva, a m#gf«lf«kiilf ée Oui ÍM magába fog- rf rtfi'te/«tf n^gAMepUOlJe, bogy egy kttión vonalot rendet. a axt f été okiobar hó Ift-én a lel- é» lentaxáai nem tfíáJftfryg ex oraxágoa ki^llnaara hnr«»m papra, ha 44iU- 600 egyén jelentkeznék, ui-mui itt$íj«. A lérv A déli varpéJtaiáraexég b a bodeptmii xxállénoléat btxotiaeg h lftHhsg)oí»h kedvezményeket adták n^i, n i\|) ibln • k-rfve/í» bely?efbe foloti i hogy « kg axegenyebb wiktD'li i Itbíifitc fwtjH leírni • lelaiexént, mert h let- ée vioxautftxá»f ex oil laiWxko'láH 3 nipi rxélláxl, a kie!lnái 1 eíf'pfí jegyet, H tgy Iftindrni Í^WMr4.BÍlVl, nem fi/étend(i fee 1AM> 5 frtnál Aiwxmn, Kxen ftweg axonbim a /. alant Ív l#. lolifpe mellen aUire lefí/etetidfl, wz fam/eg tm jf dr Tuboiy tfyuijibox beküldendő, bogy a jiéfty, általunk Un él líu<ÍMi<^fre lelkű d-betn legjen, * aa flleiAnek arról u)ngtA adandó, a vele a kóve'kexó i>iogran in —» uli ierv — koxlendó. úgymint: ulasbainak: Ír Férfiak éa nők »' tinxieenége* mélyük — éf)iaénJ. > 2. Mindenki enek tixxfenáégea rabéban u<a/ha(lk, a amennyfre ielte^ég^, tipgy aa nn>xég ffitárp^hun mrg^nk niéii/pégéhox Üi6iti jetéiibaMibiik mag, kiTanaioo, lm mindenki ve»éroa\|'i éa Üi}fí<'j'í ruhíijV«l»H oiio/ik. 8 KleltmrOl piindauki anjftf magx én arMKénjélitíi gundoftktMÜk. 4. Aa tfíduldui NaaV'Kanixaér/»l a vénüli ind6héxlA) Inlyé évi öklól/tr bó 16-éti reggel H órfeknr^ a vínaeauiaxan iH^én e«ii H Arakor lórtétotk- miudénkl leitál ugy ké«/ttli<m, bitgy legaiabb 2 nrétel aa InduléM megielenjék, hogy ebtök^ é» la!nxália» tenn-akadéat na okna/oa 6. Nyugiljái a lefi^eteti meneijegyek' rIM afb. magéval hoaxa, man aa klvénaira feJmuinlendó, a jegy raak aoiallali fog ki-adalnl. liéménréljttk é/ékuién, bngy Onfamin-(bn) el íog kiWeini bogy a labaiöiiebb égyé-nekai exen kíréndula«ba és i(»mene« réM> véira ré birja, i^i axt a kérélmOnkei ia lel-l««Heiii log)n, bogy mini rende/üaégi tag ax uteréban ia réaxi veend. A randaxAaég. t/Mtlifi igér-e mí/if a fneiinylt maglaflani ké\|4>t> MmI egy igHxgflló, a kibe nem vél'ja mm vél » /. nlénni jAvAknek tO aaxléndöre ii k^pta alroniani hneiet a köxnnaégnel, meii a vidéki knxéiwégiiak lumta naéaaélyéi vannak A miol inegtftrtanik, bogyeaéaxéiy-böl parioljé é mmx iér»nléioi4 ngv maglor-léaik. bogy aaiHixéíyl^il nem cirtoj- égy kttlftoben naémbitabéiA lanmUlol, A mondotinkbél n«in akarok kAvaf-kaataiéat vonni a vérwuukban jalanlag; aittkodA Mikló»y»Me léruléira ii<úvé, A mittií éi «ml»fr oiiia\|m»/oijan rufg oaut gtteAdoli, tfrtA né bé^an. fíé — kogy viüMwMrjak kbndoiéfti pontomra, faltOnA eKateoi nagyon, hogy a M^béli lapof, melyek kftlteben a varununkban idAaA téfMlelokéi ia) ^aoklék karolni é« mé>égnn périoim, «y élt krtükéi kMinaémik a tér-aiitual axawkaa Hé é lé\|mk «alokén inlmééaat •tékin-téibén \| kAtvén-menynak, akkor bajnakéiaf kft), é$ Ihktfer, a réjp, gyakiHrtott «aéni\|ax« gün mag ■MiHNg "égfihm a balon )okb tt> gék •»rr»Ad»ma»» ■ a» gfíal h«»g> • komi mmy véttntnkiaabb rep«rt(»ir \|áu>áwil té^d lafcmnvé. Kat igy ktau»oaagank, mtai tíílkVy artntjéié'é anyagi éi ark<M «akagnlnM •rtiaéitie kMlóite <4nj*n4oiak taH)«ik, taéat kngt \| kttaAméi oagiobb Mkrvi tárfafiaél lakm lé^nkkén a»agnyatn^ 4a két még mai am M^i S s^Spl N)<«ralf a aa ftt»xaié>tan pl •éImm éamkuk neg nUmiti wéggvé<JimÉ é kéM«api érvei, bff \|Nfcm»y (ignin In Politika f 0i4ifié»i <m\|é 9* 114, n. A ángy aMMiké,ékéfmMrtavirclaraa \| kar van laycwn, an avaépa* fcmmnég ía ki" ! ytpHüé mfr fe taMMmnk téffft^éh A \ litaNi knakkn <i«>inapN u egéM j aéxva nmgéMiyélé a aa agyaa vkÉéfcsk fiftaf \| k/étnUfftu. • mwnké eraápénté? A OtenA-i mányr l^ogy lvkioia<tit réfaimi • gnx4é-I flégt vtvxnnynkaak ajahkna ktUka maiik f taféra, a aa eMAf támta kíH^Avédeíam 1 ima waaan toéaAlitutuM; wéf ag^ftámkorékbéa i és oréiéff fíxzíö l^ji^fiMim) lU nfiin' \| tmn vpii \|0lvévéffts motl I4§ mé&ór wél-llfftkitl hi, a aa agya* vidékekén éMordnA I amnylalanaijnk N kkguiiiiUiik, farkat a huál&ntt tmadé OÜÓftfÜéé-iannfék m aMg hoxrdé é PHdndAnak \| lArvésyftag karmíneskéf niHlafl kon-Heganféif Adwagéi A IMrb>d/> a karékbí ikafa /WaMra aiafiAn tft'r pércxamban t vok n>egélin\|aiva# a kiionyu', bogy nwsrt i midőn a liamn jovódaimn In^xélkunioti.ana •xér< sléna ax agéax konünireoiAb ndó\|8vh-(Mm& xk«r)uk be« annít ekkor a &4dA< egy cge«e (ensnuMtl k^Aoe <me)ni. Atrn-> ban artnf mondtuk, a péftxügTl kimoély boicnai é igNMüMfl lekinie^bé 'ad ax onotég gsxiimégí éiléfiotainnk rnexatdmléaéi I • így A loidaiki kőiméi véiioxuiléotii ^egyjé-j Yx elbaiéroaéa pedig annyb jelééi, bogy ax i orvsáé löJdadája egy «aéxalékkai leaaAMtt-lik a kaiaxatari wtmkéljU beJijMkének ered-i loényeklni A pAnxAgymínmeter kijeienieue, í ltogy a torvén ihoxéxnak a régi W/i vA»a-j leköt fogja javaxobii, aa-f ax ad* AMxegé-nek mtéaféi milltóval véló lmi/é4Hé«éi fo\|-lalji angéban, A méx/^mxdeaégi belyzeire vak) lakín-\| ihiH kaiéroxta ei «x« é pét.xAgyBjgtexter; I bér Bitodenki ludja, liogy ax áliavba/Úriadnak ncBuaek ív, o»«xegre. de nagvobbnt le vao nxbkréga, bogy ax ornxég (ejfAdére bkU^illaaaék, Knaélurgva vilégoa, hogy ax igy aleiiA n>éf(él millíönyi lédexetet ax or-\| ?7ég éráméra n^rg kell nenlenl ig. ha axi a Irtldbinoknil levaaxoxftk, axt méaadA-iii oiiík úbikiixi kliMétéutk igenybevéielével, I írbéi max lorráa^iknak arényoaan nagyobi* I megnyífé^érgl kei) el6ieremifn0nk. H/i ki kélted mondanunk jó elAre.ho^y a/, ivi-n rérxlepe* é* oakély — cvak a (Anti elutarad/i lAdexei laHiéeaia rneoA — adó b >lea•elén l/írére lémado alleuxéki bxndx-banda a kAzAn«ég kArél«n a vélemények lélrevtaaie^ét elA ne idéxbame. Ax ornég anyagi éx erkAloxi Nxpknétrléieinek kiaiégüéxé' ; rOl Kondo«kodoi kéli, de másrévxt a kön gMcdttéégi vinxonyainkban a mexOgaxdafági vélxég !o!)ién baélli, ramél}0k nem örökké \| lartó. m<graiioaoti éllupol ix figyelmi.bé veendőigy x ennek folytén urálii!telik la a foljladój a liegyeiilitéaoek ixonlnm méx forréapk arénylagoxan íoko/olt igéuybevéié-\| lével mim kell lAriénnie, mert Ax orxxég íüVlMlelinrinek legcsekélyebb réxxéi xain nél-j KÜlíj/Jitíti, bacaak állami éx uemxeti mi«xÍAjé-j rnl lemondani nem akar. 8 mély magyar 1 emtxr kivanné, hogy lemondjon, a mely l<olgar klvanbainé éxt, mikor a miaaió a pulgarAg oaarexége anyagi a erkfteai virég* xéHénak élAmoxditéftéban nyer kifé)éxéat? A amam jm mm \|Mla émb a — Aa „eMNm tfl a ima, Aa' Hamm MMa a wmm «M lyaamkejrl, Méniaéft Mamám éfm qm/i mm* *g a aaim hg éém mmt kal\|aH m§rm UHmhm m má m\| aM%ym tütífc?« kamaam kma Tollhegygyel. J4 tllátH Mlak. n«f7M'VdJcyfia Ukoilllom dlaoauliNMn, dárfdé. Htlrat foly aaabaé, MMlO'ftri/-vári, Wtój bafota- gáMpár-, virág, Araéaesl «tb. hacrafc«a. Cm\|m aialmaác, miatta aa« volna uagéaa vitépM ara a—\|éay ratwr. ara — luklcilö. A afjik Uráu»« «k aki amavaéétjpaa aralat' ■áffrtaM, már ntliípy Bspja mh warak, a kftadiba fllal. A aéaap ia alilll a kabátja imUbaa agjr rakéta. Mart a aattrat itaJJAUk aélkél mak nljjaa, alal a aalakéa \|irtaw4oaaa ítélkfil. 'Mikim; arra axt aunutya, baay U/^a (a ««\|)éfja. Aa iyax, kogy mi aMxJáiink vein) á tax^áiékat kftvaJJ aa tllamlaáaal.é, wolynak dacaira ifaa aak a foMlléa igy mint láb \|é>aa. a Aai araadják, Uogj aaéaaM »y a mgyu tytlp. Aljka ráfalra I Mllyaa lixgy lániaaéc rááll a ailaap agyÉti; a láraaaéc ailadra tagja agyaaaat tada, aatarad ték.Jaatjrj I A méliltfXt, 1 A liaa^paMt V la vall kéMva, ' D Mlbf sa«l I kaka pautatt f pi^éfcaavaH 0 W/vatt éénwlv 1 Ümptt magát, I ka vall kát, i gpni í, kraMt, M ka v»i\| ajaln, II Iá vall Mmaéva, ^ 0 Mm van, \| U mH aamaéaiélva, AlamivaH.. A kaiaara T lé vaH lArétkaam, V V « ..ÍL.. Éi Ha «ijm» UH vaéaa «a v a\|ÉfB eaa4«nrAunk imaM aUaa kaka i II Mt aa AIUH av^raa - Jé. a 1 ia Mamai, ném Maite Mim NfMü Tartat la ker aa af Md aynénaiéiy kiataéraM ragMalaa IM\|Ma éa akétktakanaHraaia AB taéaél «ffam aléall/aé éa. Baaéé agypér É^éalra — ara b Nifk ■ Hliüai éaéfaa A ,< aaf»W ama H\|)aAil a^lé. A Ab Atorakabaa aaa afjr \|áaaa kél, te 4f«ttéaik nyíltam Tahéi kaaiaiaA, lapniTraat. éá aa acyfk mtmád kta Irtáért if tea* Agyraraa aaabbl vAénaaéf laaa a aaaéákra A aaáafadaa agraaia ragjatolk agy bflgy, éfé gyirlyt val baaébaa . í «< A bű batarkáié aa»abaa taaébb bumAéi, temcmmA, mtm iraaiihm aaara awaabaa Miértf A (fart/éa bMgy agyfér paraaral karikbaa %an a lalapaéra. kaitett vaiaa éa igy ragiaéa-léaaa CatéM* aanmwlétw baala a két «r»t ▼égaa « agyft fértraíl, atyaa kalkaa kagy ax « 9gám kamaaig mcgkal^a — Ma^m vtaaaafl! A gyartym btlgy fjaltm aifiklk a kalhaaik ■M a a kél m ayagiÉn lerébb balarfcálbm aa aj aMélaégbaa. A teéatb raépyr* Aa ,öiéég riaaé>baa a aégtyén Ítélt éalaab Météapal éaHal, l^gy éaakéval atagtégylte a király aa'vél. Haája BMfayiUb, éa ijaétékaa ayHra rarai aaéUMl kagy eaak agy haag ia fakadja tarkákéi Miért? Mart éaakalaI falig aaaéélf aalvtllaélt Ttlapaéaa rak aaaaklairal ratfan aaaktak. a aémbarWa paétg rab agy aaél bikiHllig ara—uéll^i - bűm vaa. a lébbi falvaaéa a Uja éta kJaa («Udu «agéi Ax éaakalal vágyé éalaak — vfailaatl agy igaaéa kaévaa méégtebréaaeS karagMaa Magrik a otthagyja aaaiapaéat, Vavatm éa pliaaigéi a kmőiég karéira A Aggéapl aarratlk a a kaáUym mteite, karawtenatel, vakkagy albaanujék a ■■■■ all komáikból. Aaiáa njra falganlll a fbggfiay a ajra kasé-éik >• Jalaaat. Mondják kagy a >kanaaatar> mikor aarar-káayéat tettek aaki. «at fa alte t — HaUJ; aak agéaaaágrak Ugyéakl a Triaaaba éa Gaaáat. Aa ánaéayaa Cajealat alaé látegatáaát taaal a aaép Vaa dar Paffaéaái; Ülpaa aat a paaa^aM mondja aaki: — öa akkor ateg ara iaawrte Kall kareaagol. Aatáa várakaaébjg magáll, Klaatay, da kliuíi pimaa ara ni valfaéggal ráordít: — Oa akkar Lég aaa iaaarta Kail karra agat Ifi ... Miértf Mart aa atáa a rétadat aláa ka kallatt volaa jéaalt a aaobaJaáayaak éaml a jaltaléawl, hogy: Aaaaaayra, ^mll karcaag Itt vaá. Da ara jittt ba tÜktbrra, aaért kallatt ajra aH ■aaaydbragal a mondatot, l# \ Még agy caoatóval malgálkataék. da talán alég bbél annyi. Miadabárra adaatébaa padig na a vicc, bogy ara Kanaánon, vagy fji^abéaáa aaaO mag, kanra Kaalaaáa, abnl n vára évaakial aaar farlatol tasn falra állaadé mlakáa épiuLéia. Padig na ilyaa aUgneett ndemák képawb alvaanl n publikumtól n aalabékiálagntánl Mvet akár agy fáUaáaadra. Különfélék. Kaima Méaaaltar kii, fAOgyéaaa bélen néhány napié vénmnnkban idAxAü, évi renden kremléjéi levén a helybeli klf. Ogyénxaégnél éa a kAr fogbáxlmn. ö mélté-aága é lepaaxtaliek Mait való lmt\|nn meg alégadéaénak adott »Á\|éiiáat elotaaéaa eloii — A faménjaaM klréélaléa HetfAo, exapiambér !h6 M én délmén 7,1 Arakor a Hndapeetrk randaxandfl tAmagaa kiréndnlAa lArgyébén troli Ar Toboly (I)«1a ur lakéaén érlakaalm, mélybén mint' egy boanonötén valt« réati. Aa Arlakmila-len df- Tnboly Cfjpa elnököli, n jagyxöt fnnkexiöi padig Harvélk Kéroly vérnél inné^ana végemé Aa Értakaatai mindé* nekelAM Arvendeiaa \|ndomá«ul valta a kiél-litáai alanallani l.íaolináf mániáiéi, mely anarinl A falréndul^k mindegyikének bárom aapm adnak aaélléa Agy ioHat dlfert, — lékéi agy napra kArklbalAI karmlninkénna krajéaérert. — A UvAn4l^ HWiiaNnak faladaiéi mtwi már a lAvéáimml aal a raaaéf kMmvanénéA aki eéngl^-knn falé magrnmraAm kagawNNb, ex égtalei-Igi nnbiai Htkmi Láaaée igpéif.b^f kaknéaáiaéanní Hn4a^cmm^at«aaéA a a éri Hugi Aalafíja tjan^réga ~ aí mydlakll. Kt Matáwataémi mrél >a kgf fa laénián ■apiÉim nam — méfl* aandtoleg tavv#n«e » enfa — okiéfaar II, 14 éé IMk. hmm 15, If áa 17-Jk ifaaákkL ^ Ax értéke* lm fvékkA MfiUmiMki n Vidéki pafak-hm. jégyx#kkén, ifanÉUkkmi attr. anérkéltfamdA bftbfa aafavagK k. C Wrknér aaéflAI ét/m é» aradaaénje mmétmmtftt $ lg§> jnkfa laax. A déA vnant Aatmigaxgménéga nMtoléfcéa, ok. l-jéfa, déWáft lévfrmAag indefta fWrAik laaéu naaal n kAÉaneanm índnéaénak laioHaimi. E/ek axaráM •'/>» exeméfy exáaéra KamxaéfAf Bnénpertre I td> Irt M krért indfanak kfikmrun^a A viaBxantaxáa éra la balé vaa né* mAva n iemi úaaxagiie. Minden tnvAk-ki azeody man t fti 80 kr. Aaeiendö. Cfabna képem — ka aikartl a kivAnintAara 600axmnélytfraxmokorxani, na oda- viaxa-niaxée agynak-égynek nem kerö 1 többjébe kél forint Ötven krnjesér-n él, ami eankogyao aknyéaxAen oakély öMxeg — Kieaxköxölték tovébbé a reode aAbix<xi«ag faxi, bogy a kiréndnlAx tagjai a kiáUiláam bOax krajcx árja vei kapnak belépii jegyei. A azéllé* károm nnpon I frt ax ntaaáa, xxálléx éa ktáilMéa látogatás kök-adge lebái 6aaxaaen négy forintba aam ka-rAlne, ha — mint fBtiekalö — meglett ax Un kiránduló. — A rendező bixoilaég tei-biváeál, mely egyntial magába foglalja a rérsJele»> mi pro grammot, máx helyen kö-juWjQk. — Klramrarft haugvermeay Gr&nfeld Alfréd, ex eoropai hirfl xongo-rainOvéxx, ki e mali liél e e.e óla véroannk-ban idöx, ax irodalom- én niflvéasmpárloló-egyeaOietnek megígérte, bogy javára \|wng' véraenyexni fog ittléte alatl. — Kaoixaának ilyen bengvemenyre egyetlen megtelelő be Jjtaége vaa: a Hsarvax-axáMó nagyterme Ext tudvalevőleg jelenleg Miklóay xxinláran-l«ia tartja megaxállva. Ax egyexOlet elnök-aége lebái felkérte Míklöay urai, hogy a termet egy eatéré engedje ét a hengveriteny megtanáaára megfelelő kárpölláat ajánlva fel ex exlére. Míklöay ur axonban kijelentene, hogy a termet caek axéxölvea foriuléri engedi át. llykép ax egyeaAlei-nek nemexak hogy jövedelme nem igen lett volna a hangveraenyböl, de tekintve ax egyéb kftliaéget éa a helybéli bengveraeny-látogaláai vixxooyokat, — még defiexillöl ir méltáii kellett félnie. A hangveraeny tehát elmarad, a harminca bérletea irodaJom- éa mtívéMxetpártoló* egyesület eleaik a jövedelemiül, é kanixxai kögönaég pedig a ritka mflélvexeitól. No de van e helyett máx él-vexet — a axini elöadáaok. Olt i van műéi vexet, — docli fragl mich nur niebt wie. mondta axegéuy Heine, j — Beklégyllkimág, Pákáról líjlk lapunknak: Sxéplember 2i-áról91-ére lorduló éjjel kMt fegyveres ember bebaiolt Hermán Dániel helybeli laköa iptállAjába a ax olt levő négy loval kihajtották. A gaxdn axqnhan neaxöket vette a vejével Ráex Mihélylyal ufjokat álta. A kél rabló fegyverét haaxnáltn; liácx Mihályt bánba lötlék ugyl hogy ex a nxenvedeli aeb köveikexié-ben máHiinp reggel meghalt. A rablók a/,lilén \| eliramodtak xnékmbnyvkkal PördelAld feléj uxnnlmii a fellármaxolt nép QldöxAbe vetléökal.mireelovakat exúlon bétrubagyva. bemenekttliek ex erdőbe a ott nyomtalanul ellAbtek. — Sxetóélyökről caak mmyii tudni, hogy ax egyikeu gatya, dolmány éa kalap, a mú-ikon nadrág, dolmány éa kalap volt. — A megyei alixpáni hivatal a legaaélea ebb körű intéxkedénakei tetté a gyilkoaok kéxre-kerlléaé iráni. , \| — gifahéa. Miklóay nxintgargat^ nr nagyon balyeaen tette, bogy a vidéki axiné-axétégyik leajeleaebb mAvéaxnöjét, Bényei-né Haraiaih Emmát több aaiére lerjedA vandégaxrrepléare \| nxareaie meg láranlaia aaámára. Aa taien öl jámbor ember kedveén még akart kegyelmexni a bftaöa Sadomáoak éa monMNrrkánfak a mi agy jó uinéaxnó kedvéért éivexeieanek találnánk éay-egy aat él, ka á többi axereplA mindjárt olyan volna ia -r no amilyanék. — Bényeiué jriaö ven dbg ját ék a aaombaton volt aa »0 I d ö g réaaé* ben; agyanakkol maiatatte be magái a xanekar ia, válaméntkogv aa vok aa etaö »énekea« ma; Béayeiné jéiéke éa éneke nagy élvenmm aaarami a kóaftnaégnek, annál kévAaekbm e aane-éaegveb kar. Vanfefna^ a Piroa bugyallárla TörAk 7>ÓA axerr péken brittiroaou a Jéiea vendég, kkmk majd mkilen dalát meg keAmi ^jráani a reogvr-teg iapa kövmkeatében la eatén vok eiaA MMfié Hagy ham lanmlxiAnnl, kkmk axép, kantja keltemét nuiglepméa volt a frfaiJorgA kfti Al»i eayek kAal. JélékAlaKóaaa iiyoeka aanrrpböl nem UélkHiAk meg, ma^d _L 'V ) kásfibb A többi is iparkodott - ugy ahogy —■ tata at tatén. — Hétfön Moóri jutái* mAtti Tri cache ét Caooltt kerüli aaiort csekély kóaönség étótt, igán gyártó előadással. A jutahaassodóa kivül agy eem tudta a szerepéi — Keddeu a Három pár cxipö réfi bécsi éoskaa életkép került ttinre, ■slykaa tanét Be ny sínének nyill t lkai ma teljes mértekbsn ragyogtatni művészeiét. Kö-aöeség mindig ettkéty számmal volt jelen. — Saerdán — roppantul kévé* néaó előtt — ai irodalom a művészet pártoló egyesület javára Boaóti Mártát adták. Et előadás »\|ő vedelmé« vei ugyan nem lógja kifisetni aa egyesület sx uj helyiség bérét. - Csütörtökön Eip van Winkle kedve* zenéjü operettet adták meglebetöe előadásban. Hényeiné (Lisbeth, Alice), igen jól volt dieponálva ét sűrűn ragadt t aajoa tapsokra a közönséget. Elég jó vólt Csatár (Ríp) is, A két kis Miklóty-gyermek pompás volt Adrién ét Alice tzegepében A közönség nyílt jelenetben kiladaolta ők et. — Pénteken mérsékelt hely árak mellett, a Csikós került sxiare. Ttkaly Viktoré* a madár.k. Olvasóink biaonyára emlék e/nek még arra ax annak idejóo nagy feltűnést keltett esetre, bogy T a boly Viktor helybeli ügyvédet xsandárokkal akarták a letenyei kir járásbírósághoz kitérni. Axt la megemlítettük, akkor, hogy Tuboly Viktor ex esetből kifolyólag legyeimi panaszt adót be Nunkovics Sándor letenyei aliáráabiró ellen. Aa ügyben ex évi julius hó 14-én boxott batároaetot a kir. tábla, mint elaó fokú fegyelmi bíróság, nem adván helyt a fegyelmi vizsgálat meg-t indításának a ekkép at aljáráabiró eljárását j felettes bírótág igaxoita. — A kir. tábla határosaiénak indokaiból érdekeanek tártjuk kiemelni a kővetkezőkét; , .....fent nevexett kir aljáráabirónak prtnasxlott eljárása törvény-, vagy azabály-ellensek nem tekinthető s igy abban a figyelmi vétség jelenségei lel nem ismerhetők. Ugyanis Caepregi Andor a társai ellen megiodinditó eljárásban pantssló ügyvédre tiVrtállvéu bivatkoxás mint tanura: panaszlolt kir. aljárásbiró, mint azon Ügyben eljáró, törvényes hatáskörben bocsátotta ki ax idé-xéat általa kihallptandónak talált mgáupn-nasxlóbox, a kinek tanuképeni kihallgat áa ellen annál kevéabbé sxokált gátul ax 1814. XXXIV. tcx. 49-f-ának rendelkezése, mert epaa megbixója. Milei György, hivaikoaott magánpanaatíóra, mint tan ara. Továbbá magánpanasxló ügyvéd önbe-ismerése aaerint egészen figyelmen kivül hagyván a hozzá intézett idététt, tannkép leendő kihallgat tat au végett a pénzbírságban i marasztaltálááa megfelel a kir járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és ki-bágánok eaeieiben követendő eljárás tárgyá ban JÖUHK80 I. M. E. -/.&& alatt kiadott rsndeiet 79 $ nak, a még exulán aem jelenvén n.eg paaaaxló ügyvéd a letenyei kir. járásbíróságnál a bottá intését* ujáb idézésre ugyanénak at idézett iö fi Rendelkezésének megtelelő volt t mágánpanasxló előveaette-tetéeo iránti intézkedés. At idézés a at igazolatlan elmaradás miatt péozbiraágot megállapító végxéa ellen az idéaett axsbályrendelet 8tf. f-s értelmébe raakia a véghatározat meghoiatala után lévén lelebbetésnek helye: panaszlolt kir. aljáráabiró nem követett el vétkea mulasztást magánpanaatló lelebbeséai beadványának a (első bírósághoz csak ax eljárást lafejezö meghatárossta után eszközöli íelter-jtaxiáaével. ... Aa előadattak aterinl nem lévén törvényét alap pansaslott kir. sljárásbiró ellen s fegyelmi eljárás elrendelésére, ellene a msgánps naaa ló állal kért figyelmi eljáráa megindítanának hely adható nm volt atb. — Kel! a budapesti kir. itélő tábla legyeimi biróeágánsk 18HÖ. évi juhus hó 14 ik napján (ártott ölésétól — M)hajlóvica a.k.elnök; Banekovich János a. k. jegyző. — A neetgylrgyváH gjllkae-mAc lellaaal — elfogva. A Sxenl-Győrgyvárboa tartosó mándi passts batárá-baa elkövetett rejtélyta gyilkooaág tetteaei kézrekerültek A meggyilkolt hullája a múlt fcó tfiáa Bokahát község kóxelébso t Zala partján találtatott a benne a hivatalos vizsgálat mtfitrtáat alkalmával Kovára Sándor rthss8ktvéay ismertetett fel. A ayomoxáit teljeseit Neieesmtghy Kálmán cssndőr-flrtater kiderítette tat la bogy a meggyilkolt a gyfkosekksl fraatskftftetéabta állott a a Cseaztreg-Toma^on, 7. -Szántón éa az abó-aaéé szőlőhegyben elkftvftét Itt betörési lepett együtt követték < t nagyon valfr aaiat, begy s gyftketaágot vsgy a Matti Mükiikliga. bogy a már rég körözött Kovács j lüéfttÉts esetében rálak vsilomáat téve. iligHÉtakit dOeegHaté, vagy pedig aa 4> teiveieft kenetne történt e—leakedH tlktl-mávtl követknék el. A tetanóetatott Fekete Kepaet látván tltó-saéé kasáét, Titl Jkáss Jóasef agyaaetteai eaikóe ét Cterdát Mami aaáayi kanász tagadják agyas a gjrifteoAg tik Avatását, de s fáink \| leült kMeMt Haftliá est uljim belga- í tolják. vteagálatott Csesznék Miklós áljáráabiró vtttii. fredatétylelat ArUJMst , tartottak a helybeli k(r törvényszéknél s mull bó t5-én At egyik s könyvkötői mun-kálaiokra, a másik a tfhifsaaállitáará vonatkozott az 1886—1888-ig terjedő három évi időszakra. — Az nj árlejtés most október lfc-áa d e. lesz a törvényasáki jrodaigaz-gatói helyiségben, hol az árlejtés! felléletek ez árlejtéa napjáig megtekinthetők. — UJ mentes. Lázár Bernát a.-szegvári földbirtokosnak érdemei elismerése-ül 0 felsége t magyar nemességet s »szegvari* előnévvel díjmentesen idomán y ott t. E kitüntetés alkalmából s s.-asefvári lakoa-ság szívélyes ováczióban réaseai lette aa aj nemeat, fáklyáazenével tisztelvén öl meg, mely alkalommal at üdvöalö ssónoklstol a a.-stégvári plébános mondta, kinél atulán díszebéd is volt a kitüntetett tiaaleletére. — KltéatHéa Écsy Láatlónsk, a balatonfüredi érdemes lüfdöigaxgatónak, ö felsége a király legközelebb a kir. taná- \| paoni cximet díjmentesen adományozta — Allatketegeég. Megyénk gulácai, gyslakeaxi, káptalantóti, disksi, nyirádi éa tapolczai vidékein járványaaerüleg lépett fel a szarvasmarha atáj- éa körömfájása. A közigazgatási hatóság ennélfogva — az állami állatorvos megkeresésére — egyelőre betiltotta a köveskáUai éa gyulakeasii orazágoe vásárokkal kapceolatbas tartatni sxokott marhavásárokat. — Orsmágss ráiárak oktober hóban: 4én Turniachán, 0-án Pérlakon, I 10-én Kácz Kanizsán. i2-én Nagy-Kanizsán, \| 13-án Oáktornyán és Beceehelyen, ■ 18-án Alsó-Vidoveczen 26-án Sümegben és Léte-nyén. 28-án Zala-£gersaegen, Alsó-Lendván \| és Kapolcson, 8l-én Caesztregen. — Ealamegys klttatotott lilái-liléi. Az oraxágoa kiállitáa jury-tanátiaának határozatai alapján megyénkből kitüntetést \| nyertek: as állati termények csoport jánál kiállítási nagy érmet> Gróf Festetics Jenő urodslmai kitűnő lermeléaért; Skublica Sándor (Zala-Sst.-Mihály) haladá-aért At erdészeti'csoportnál kiállítási nagy érmet: Gróf Fetleiict Ttatiló (Keszthely) kitűnő tenyésztésért. A bor és \| egyébb sseszea Italok csoportjánál kiállítási nagy érfcnet: gróf DeymNándor gazdaaága (Leseti cze-Tomaj) kitűnő fehér muskaiály borért; Fack Gedő (Badacsony) jeles lehér rizling boráért; gröf Featetica Taaailó kitűnő fehér lomaji boráét; a flandriai gróf paüni uradalma jó pezsgőért; köveskállai három bortelmetö gyűjteményes kiállítása, réaztvevők: Csekö Gábor kitűnő fehér asztali boráért, Ssakály Laioa kitűnő fejér bajor éa kéknyelű boraiért; Vöröamarty József jó aaxu boraiért; Keöd József (B.-Fűred) jó fehér aaztali boráért; nuigyarorazági kegyes laniiórend alté-dörgicaei fehér asztali boraiért; Tákpyi Ferenc/. (P-SaU-Láazló) jó fehér aiutali I boraiért; Ramasetter Vince utódai bornagykertakedök (Sűmegh) kitűnő fehér, somlai, muskaiály és kéknyelű boráén; a zalamegyei gazdasági egyesület gyűjteményes kiállítássá Résztvevők: Angyal Antal (Vaabegy) jó 1893-iki vegyes fehérboraién, Baaa Kálmán (Btabár) kitűnő fehér olass rizling boráért, Bödör Ferencz (Rezi) kit Unó lHf^lki vegyes fehér boráén, Bogyay Máté (Badscaony) kitűnő lehér kéknyelű boráén, : Bogyay Ödön (Diós) kitűnő fehér rizling \| boráén, Botka Járnia (Zala-üjfalu) jó IH83-( íki vörös oporlo boráén, dr. Csanády Gusztáv (Oerateg) kitűnő fehér Haling boráért, Dani Jótsef (Lenti) jó vőröaj burgundi és kadarka boraién, Friach Lipót (Badacsony) jó 1882-iki vegyes lehér boraién. Gelencsér j Ferencz (Rezi) jó l8P3-iki vegyes fehér 1 boráért, laóó Ferencz (Aljtó-Lendva) jó kadarka boraién, Karmomi Vince (Széesi-i Sziget) jéles fehér furmint boraiért, ötv. \| Magyar Károlyné (Badacsony) kitűnő borai-I ért. Nedeczki Jenő (Fekerekastély) jó 1K82-íki lebér muskotály éa vörös vegyes boraiért, Xfj Somogyi Zsigmond (Balaton fűred) kitűnő boraién, Osv. Skublica Gáborné (fiedtcaony) kitűnő fehér 1HH:Mki niksláa botién Skab-Ücs Gyula (Badacsony) kitűnő fehér kéknyelű i boráén éa jó törkölt szeaaén, Stocker Antal (Tomaj) jó (888 iki vegyea fehér boráért, Trtyántaky Lájoa (Badacsony) kitűnő fehér oiaax rixling boráért, Vadász József, (Dobri) jó 1881 iki vegyes fehér boráén. Az épité-I ti iparnál kiállítási aagr érmet: Kpateia VUmoa méazégeiö (Sűmegh) veraeny-képeaségén, ifi Scbtiber üpót mész- ét bamnzairgyároa (Sűmegh) vsrveeyképe»égén. A neveléai ét közoktatáaOgyi eao portnál kiá)lytáai nagy érmet: ataltó ltndvtl polgári Mtole jó maÉkáén, s atmegh városi reáliskola kitűné Munkáért. Közreműködői érmet : TtfKsmer Béla tanár (Sűmegh) Kssssi IVándor rajztanár (Ala6-Leadva). — reelal aJlUa. A Postai Rendeletek Tárának legajabban megjelsnl (szept. W-iki) sxáms a 4kővetkező — kivált a kereakedövilágnsk igen keiieinea rea-delatt kősb . . Folyó évi október hé Möt kesdve t minden pottakivttal által t belfargalomhon kösvtti'ttt köxAnségea és távirati posUotsl váayok (ideértve t ponomtettttket is) •lánvételot küldemények ét poalal megbízások eddig 9 0 inul meghatározott mtziam-lia összege 800 írtra emelieilk fel ») inig tsajedő poataatalványok agy . ktseletidftk. mint ax eddig elBirva vek a I tOO forintig terjedő ntalványokrt nézve. A poatantálványok, ütánv^telfk éa nügbizátojt kezelétére lennálló egyébb azabályok érintetlenül maradnak. A fentemlitetf időponl^^l kttdvt a megszállóit larloujányokból osxttják Magyarországba 9U0 frt. maximális Öassejm terjedhető közönséges és távirati póstauuí-vásyok küldhetők éa Osztrák-Magyarországtól a megszállott tartományokba 800 fit aiesí-mális össxegig terjedhető utánvételen külde % méoytk és poslti megbízások fel sdhtt^k. A mtgsiállott tanományokból Oastrák-Ma-grsrországha Intézett, 20tt f\|toa póatsutalvAniy dija Bó kr.'— A póetautslványok, uiánvóté-lek éa megbixáaok a megszállott tartotnánypk-kal való forgalmára vonatkozó egyébb ats-bál y ok változást nem szenjrtdnek. — HmimuI kts«4c 1880 évi jjiá. l-én a köv. Orsi körjegyx^aéghex csatoltatik át a köves-kállai kÖrje^yaöeégből. — Babona Molnár Ferencz cser-szegtomsii lakosnak 6 évesMari nevűleásya játszás közben a mait bó 19-én a víztartó gödörbe esett smire segély érkezett, belefúlt, A teljesített orvosrendöri vizsgálat talán elrendelte a kath. egyház asenartáaai aaerint a temetést, atonban a hatan gozásl a babonát Elöljáróság megtiltotta. A babonáskodók ellen a vizsgálat már folyamatban van. — MaekalÉa volt e bét elején a Csengery-utcxában B e 111 h e i m Szigfrid lakáaábanl A kár srintegyj 100 frtra rag. — BralAlle férj. Andri Vilmoané ss. Kovács Kati kiskanizaai, asszony e bó l-én este 7 éa nyolctóra között htzajöyén nem találta ollhon urát, Andri Vümoa, utkaparót Aa asatony tudván, hogy férje tt ntp ktpta meg havi bérét, elindult felkeresésére s meg is lalálla Andrit a Mar-tlnecz-féle korcsmában. Ajndri, kedvetlenül bár, mogorváu és káromkodva, — de engedett neje unazoláaának éa liazament. Otthon atonban megint felöltözött éa azt mondta, hogy kimegy a hegyre. Ak asszony kérte, níe verje el a pénzt, mikor otthon olyan nagy a nyomor; erre a rabiátus émber a pénzt dűhöaen odadobta alfeleaége lába elé, azután előrántotta aaehkéaét a mélyen beledőlte a nő mellébe A seb meglehetőaea hulyoa. Andri ellen megindították a vitagá-latot. Lazsnaki táncrmulatság. A pstini uradalomhoz tartozó úgynevezett »Lazsnak «-i vendéglőben, ss uradidmi bérlők éa tiastek f szeptember bó 26-án •zártkörű tánczvigalmat* rendestek. A Palin éa Nagy Kanixaa közötti útban egyedül álló tógadóház elé már a kora esti órákban számos uri fogat robogott és hajtatott be, nem ctupán Nagy-Kanizsáról, de t vidékről iá. És t fogatokból szebbnél szebb hölgy-közönséget emelt ki. s fogadott a rendezőség — és belépve a szépen dfsxitell, tágas terembe, előjelét adtt az ott megjelent hölgyvilág annak az ékes vtndégkotorontk, mely nem cssk tavtussal, de össze! is t virányntk, t fakadó természelnek vtrázt-képét lárja elénkbe. A négyest 26—80 pár táncxolá és s csárdás még aa idegen a ko bérlők és a hölgyeik állal ia — dicséretükre legyen mondva — kitartással lejlelett. Czigányaink — nem tudom mi okozhatta — nem igen tettek ki magukért et éjjelen, legalább a csárdásokban nem volt meg a kellő pattogós összhang. Annál löbh dicséretet érdemel Blumeusebeinur konyhája ízletes olcsó ételei és jó boraival. Kár, hogy a férfi táncaoa világ gyéren volt képviselve; mely oly körülmények kötött, mint a minők Nagykanimn ék vidékén -j-valóban kirívó módon divatoxnak, — bogy t, i. egyes családok és környezőik még oly magánjellegű mulatságban, piknikben -r is mint a milyen a lazsnaki voll —apróbb cotteriákat alkotnak, nagy veszteség nem catk t táncsosnékre, de s lelkiismeretes rendezőkre nézve is, kik e szerént azt, bogy mindenki egyformán egyenlőn jól mulasson, a teljes megelégedésati távozton a malatságból: el soba nem érhetik f Ugy az ia kár, hogy a nők a meghívókon »egy szerű öltözetben kéretlek megjelenni, a ennek dactára nemegyet láttunk ott — a divatnak hódoló ieijea káli >toilletf«-beu f No, de csakhogy aaért a vigalom ki-tűnőea sikerült. £s legalább az egyhangúságot, de még s bút, a szomorúságot is egy éjjelen át ismét slkslmunk volt jól ellazsna-kolnií (értsd: élpáboloL) Ugy ígaz; hs s >Zalának* hetenként csak egyszeri megjelenése miau asokat a a kiket ott láttnok már el nem fejtettük — emlékeset nláa ide írjak a jelenvolt — kedves emlékű — bötgykoaaora névsorát lat ott voltak egyania; DauscbsOttóné, Clement Lipót né (PSMn), Pleheisx Guastávné, Sebea-tyén Uűoané. Musstttné, Zatkarersky Zai-gáné arhölgyek; továkbá Daráta, Damm, Hartmsnn, Horváth Lük, Hegedűs Margit: Höha Malvin (Igricsa), Kmei aö vértk, Karnál, Niesner Fsnny (Piliin), Ráca nővérek Sornsslch Katioka, Táncaoa aövérak (Rád), Téboly nővérek, Wagner Aranka, Viosa Mariska, Quhpill nővérek, Wieber (Hallm) kisasszonyok ttb. Ttboly Viktor. Közgazdaság. I ' ÍT" '•■' " "W " 0 ItSr vásár fásra kétaégkivül leg-! olctóbb éa legjobb forrás aa o r.a a A g o a mintaplncge. Ez ax állami keselés, t kereskedelemügyi minisztérium vezetése, alatt álló nagyaterű intézet fannáilásánsk aránylag igen rövid ideje alatt kiterjedéa és üzlet dolgában óriáai dimenziókra tett leért, ami egyaránt örvendetes ugy t magyar boroknak, t túlhajtott éa inaaolid konkurrenczia a a aaámtálan hamisítvány kővetkezlébén már-már illuxóriusaá vált jó hírnevének, mint a logyasztó közönség érdekeinek szempontjából As orsságos mínfapincte t magyar borkereskedés fejlődétében új, egészséges epochái van hivalva megteremteni Legkitűnőbb bortermelőini, kiknek már neve it úgyszólván garancziál nyuit termelvéuytlk jósága mellett, odaküldik legjobb vidékükből eredő bóráikat. A miiitapincsében eteket valóbau iitinlaszerüleg kezelik és olysn o'caó. árakon bojoaAt\|ák a köaímség rendelkeséaére, hogy a többinek ugyancsak öaaae kellastd-nie magát, ha meg akar állni a mintapia-czével való veraenyhez. — A mintapincn-ből grl. Andráasy Aladár, gf. Andráaay Gyula, gf. Sxtáray, br. Kernén v Gabór, Kerkapoly Károly, Korpélv Géza, gf. Nádaakay Pereset, Tisas Kálmán stb. saját termésű bora kei ülnek eladásra, még pedig egyenlő árakon a nagyban és ki csínyben való eladásnál. — Városunkra éa vidékére nésve mindenesetre kellemes hírt regisztrálunk, e helyen is felemlítvén, hogy az orat. mintapincte Zala- éa Bomogy-vár-megyék számára vezérügy nők séget létesített Nagvkanissán Rosenberg Ernő éa Richárd uraknál, kik a megrendelésekel eredeti árakon közvetítik. A lapunk mai atámáhot csatolt árjegyzéket pedig különösen ajánlók olvasóink szíves figyelmébe. * A df II vásni 1411 menet rendje Es évi oki. l-én a déli vasút vonatsina téli mentireud lép életbe. A m. vonatokon csakis a Kauitsa-Zákány-Barcs kötött közlekedő 209\|o04. tz. vonal 2 perctotel korábbra tételeit ál, minek folytán eme vonat Kani-aaáról reggel már 6 óra <48 pereskor fog indulni Á sziszek tteinbrücki voetloo a fcudepest (Bécs) Zákány-Zágráb Banjaluka közötti összeköt letétnek elönyőtaebbé létele \| czéljaból az 651. éa 66'/. az. vonatok me-netreode módosíttatott éa ennek következtében az 662. az. vonal Színsekről délntáncaak 4 óra X6 Jperczkor indul éa eate 6 óra 26 pereskor érkezik xágrábba, óöt szám vonat Zágrábból déletőti már 10 óra 10 perexkor indult éa Sziszekre délelőtt már 11 óra 10 pereskor érkezik. E módosítás köveik estében sx 611. 612, ss, vonatok később indítást is váll ssükségessé. A mtrburg-fraa-senfetie vontion t (éli idény tlttt t 401. és 40.' sx. gyorsvontlnk csak Kltgenfurt és Frsnxensleste között fognak közlekedni, mig ellenben a 403. és 404. ss. gyorsvonalok, 407. és 408. számú ssemélyvonztok, valamint a 413 és 414. az. másodrendű vonatok, nemkülönben a Klagenfurt Villach közölt közlekedő valamennyi másodrendű vonat kötlekedése megatűnik. E változtatás folytán a Budapest és Prágerbof kőzött cettlako-sásban a mórburg-franzensfestei vonat vona-taiboa közlekedő 201., 20/M 203. éa 904. at. vonatok Pragerhófbtn, illetve Márburgon csatlakozási nem találnak Franzenslesle félé. A tiroli vonalon as innsbruck-boseni 3. és I 4, számü gyorsvonatok vslsmint a 13, és 14. szám ezernélyvonalok közlekedése megatűnik A háló- és kötvetlen kocsik közlekedésére I nésve a személyvonatoknak ez évi október I 1-től érvényes menet tervében erre vonafko-I zólag foglalt halárotmányok mérvadók és a \| közvetlen kocsiknak eddigi forgalmában cssk i a következő ujitás, illetve módosítás lép \| hatály la 201. számú vooat (ind. Budapeat-I rőt este 66) éa I. sz. gyorsvonattal, vals-I mint a 2. és 202. gyorsvonattal (erk. Buda-; pestre déleüőlt II ura 17 perez) Budspest déli vaaut éa Gráos kötött Pragerhofon át 1. éa II. oezt gőzfűtésre lerendezett kötvetlen kocsik fognak kötlekédui. A 203. sz. vooat (indal Budapestről reggel 7.30) és t 204 az txtmélyvonattal (érk. Budapestre i eate &30) Budapest-Innsbruck köaötl csatlakozásban az ínnshruck -zürch -párisi fut ár-vonalok hoz közlekedett L és IL ont kötvetlen kocsi folyó évi steptember 30-án lorgtkxpból botalik. A köxelebbi sdstok ss uiioosn kiadott mtnetterv-flűrtgtttban foglaltatnak. , Mrel. A lefolyt bét s asűret hete volt, melyet a bét végével vidékünk legtöbb helyén már be ia fejeztek. Ax eredmény olt sboi nem volt jégverés, ugy mennyisé-gileg, miol minőségileg kielégítő. Ott ahol a jég kisebb- nagyobb károkat okosott, a \| mennyiség ebbex képest természetesen meg-\| apadt, de a minőség mindenütt jobb a tavalyinál. (Mae árak. Nagy-Kaaiasa, oki. 4-án. Butt 7 frt » kr. 7 frt 46 kr. — Rots 6 trt — kr, 6 frt 20 kr. -Ama 6 frt 60 kr. 7 frt 26 kr. — Zab ; f In - kr. 6 frt 25 kr. - Ttaftrt j 6 frt — kr. I trt 80 kr. Felelőt aserkestiő: V 4 R il 4 I. á J O H Társszerkesztő: farkas Inra' t ! Ttrco! Térne! Terne! I ^r^Sr^l^'r!!^ I ITerno! ITerno! ITirne! __ .__ _ . . j a aa b, fr>. 70 Muin»kai mAr AaaaJiUl.a AÜEmiI. .Tekintete* lllliullk Jéno* mürnukmUiU kmmm arm<lmok« m L ! f urunk Hn<l>>p.'.«'U, UnipíJlH 74 nzáiu Uw" NBtte.....■— kAd\|áMak, I . Hugy unalmáé ne legyrk riiviifen ludatoui k<> l emelet 7- nju. famdapaolam. VAmIUMImI fa aa í 'JTT?4* kyá-te fmü, Tóth Anu* ^UlM A Mrdt ambarieég Javftii pulgártamim f^¥.,fr4<Ml.,ÍTr"01 .T^",!! «H,ni!,r hablogiiAaa coljától jatuum aorete.at kóztu ..mAara Ht borban fct»\|l> m igaaaég. ug.v ilMku aa J g ttTr\| áintottnm • "■■W". HWos»- „,„„ inrlkatom vbataa wglllll, (Nff'M IrikMtMI, MM. Atinvi igaa lagv m At«m a valóxaggal a >wwa i I h biizdilftuiu wWftáruilul, ■iawríll tartéabadéa fa •■aaa na laaaaatva arrt vagy Nrhf ae^mUit, _ ' . .. ,J_ ■ . I i halndáaok aétkll UulaartalJeM forduljanak Mihalik no eaoiáa — am«aa«á.i 4 Igok " foglalkoat:.irak BJtlváao-aa Mai alj. JaülM( vilá\|ti irU MtkaMtklkaa nrhojtj ki -ry^öl falt álawakbaa ImteU ! , jg* VWjTgv a .• flvó-net im fokén b»gy üidoménU állal bánat jyMtn^ mindönkin!, kj en n «* klvAa^..id-rnl^ka y j (>A\|Ó, m, óvJou Unn«.kTl>indr, aébé.* «a tokéfeumea ignn bizonyítja « alábbi «•»>• btealu^al foidüljon Té\|l» ,iun« nrah«z , ll)V.,,H. , ali( ki, <iwk,lv wifin krrttl. Ki mek rajum titánt mag éa a melynek több ím- ! *** J?""4^ * ffi fcgja (fanakuatnal aa atkalM hagy aáfcael a l»ton. Kata 4a baráton, tannja. j ■"f**1 t"J UÍtíÍT UU. mévéaaeta aaamm naiv urbo. forduljon. kannán- Italt brtaa tnlvén In -bár- évi katoaaaági Mta \| ÍSTL^JO^S- £ TSr^Jt ——* kaartériaam alkalmából. hu Mmnr volt i Mk (U^lllU-^iadea a tao ia^M. .iH- I ^^MJÍ, J^A 22. nálunk twáariaaim kúiib 1 a kik .^a örtaialiaa I r-IüluiaiT I 1 "pt k^roleui aUn ayart fal. 15 w«A- anabadnlán UaapWra kfitómbnél kliöab JókiTánaacgal ' j wafakal a b+ml ha>aaa f ho 7200 állították ha. Javtbaa beroaUak már midőn a tarán. KivjiK> ti«i(.\|é»lel I **** Unt41 nyelem. ■ég agyfa tagja liaa Vinczt- ár helybeli polgár éa TTidaa-Rév THRB fWpteaiber ;(Wa Knivaarn kkia vagyok Uikiaak in Mrilagoeiláa- kádamanlar pnbarnl emelt egénaaégemre, aat hivaara I v I \|* na) anolgélni aki aaovni vnjry irnabailjpg kraA nat kagy nMat mar anabad lévén aegitaaa aa lataa vabuni j Krrku Hlbúl) t<>lnm mart Hibalik nr iráat táplált Mlám * elinma- Vagyonbaa, bog}- magam haadha—k áanállóaa iiale- knf«akcd«> . ri<aam nly katártalna bogy aairvnl Mfelkai anarnthém tat A kQfcznntő után egyik ia uiásik in ajnabitta, \| cn. k. tdrtnUkoa Unod-'- kikiállun aa egéaa viUgbnn^ hagy éal vkgyob aaoa kagrna lakat vngroabon jatai. mig rtfiv fent aera<-tt ' % 1(1 'mevancnáa cm bar aki IlibaUk Jaaoa ar tad<>mányn ár azt niáalá. kngy lardaljab aa qjaigahbaa kinlri. h l i ié\éa jntottnm aa ranoaémhan, mert aa ó aagiia%a Tóth Anna arnftbáa a kiaértm* mag a áton ue- ; Jana nrnékftl rzinurU Irt élek- L folytán rngyok a égedatt holdag e- bef. • Na bar». Naemanit Röviddel anntin tá óztak vtadrgaim i he" 3 Mmrmk 3 krva Iri^lWIjeg ■aelléfalaa* n^reljr -nifcl e ann»hnt. mivel azok a tfaatn valf»%ot úé tálaawdiam. éMj i—1 ! : uruimaanak toljon hilalt érdamal ab \|« miadeakit aki Ladakráa gyofMn alaledtam > álmoakaa eb-ttoai \| 1 haasaát akarja venni, haldagitaaak. —, A rilág rala. áUaU aa ágén tárnaág ngyna ngy mikor Kím ár • ...... ■ ■ j ! ^ 1 ninuuvi müvolt m-paim k "j c odukóut ln>k fal Mil.ulik k&Bzöntnjét monda. Külön.^n a Tatfa Amam aáv \| ; . . ' i - - \| i ar bámulatra ragadó tmloiuánya. mlndan «ztáJ át a ■ j i ■ '■ .. . . '■* trtu l I , J > » -lj '^f' . ■_I _ t ■__jl i! . iÉET'i • ■ > l- f1"-'] I n Ar cls6 osztrau a \|Ajtó-, ablak- ús szobatalaj-gyári\| s? társaság '4T)(j-isi§ § BECSBEN, IV Hmimniil^se 13 nliip. 1817. ! S A WarkeH H. fiitthi alatt Q w njwilja nagy áru raktáréi, melyben késs ftilók ég ab iakjok b ev.íirólag koí pcsok ko lt ngyn/jnléu puha bajólala- W lj jok ál (Ügyiéből amerikai Iriea- ék fierquetlalajok. i Q l j A gyér arérasia-anyagjénuk vagy raki^ra AHal, minlniinlén két<z iruinnk vnpv kéaxlele kövei kentében nme helyaei- I 4 bef van, hogy minden sxbkaéglelei lentnevesett érukból a legrövidebb idöl alatt tbljexisbet. A (Z A gyér véludkozik poriélé k eltiélliifeAra, kaaxülnyft k, kir b á xia k, i a k ol ák, i r odé k aai. aat. berrn ? dezésére ia, nemkblöubrn mindenféle, gépekkel ekiólliilmió I a :nti v e k tikmiteeta, adott rajzok és minink uién kivéve a C J béxi bútorokat. TT T T \ \ • I N S ARVKKÉSI HIRDETMÉNY. #o003GOOOCOOGOOOOOOGOOOOOOOOOOOf § Kundmachunff. § o . 1 „fi Q Beim Truppén Spital zu Gr-Kaiiisaa findet túr Sicberatdllung Q 8<ler tra iteOiDittaaigen Au^speisiing aowie der Srztliclien BedUrfuiaae una O rtlo Ki'ini^ui g und AuabjbH»erung der Kranketi Leib-und Spitals Wk«cHe D ü lüf (ina Jabr 1886. die Mfentliche Verbandlung. bei welclier kow..1i! O ,fifí^SR??^"MSfiBBBSBHH O tii Ondliclie als aucb rcbtilüichn Anbote gemacht werden köin.en ím = j A Irglobb g 19 Oklobvr 0 ülir VotmitiagL atnit. 2 S Z I VA R K A P A P I R Q l)ie OffereDleo lmben deu Persenk-Nacblaaa don aie von den lest- Q \| a valódi Q gefetiítti Kinbeifnpreiiien gewtthren anzngeben Die jtthrliche Verdieatt- Q \| \|Jltfi\| IQS U aumme iai gtgcii 40Ű0 Gulden, Die beilüufigen jáhrltdien Erforder- O I f 111III111 MlW 0 niaae, die feaigwetaten Einbeita\|)rewe lür die Atmsipeitung flberbaupt V frgneÜa ^rtnSi^-^ Oö dm nUberii Bcdinjrniaae (Ibér diian Sicberatellung aind in der Kund JJ I A T ° ••11 1* láP amle éa llemry-lél Pártabaua. it maciimig ini Siadihau^e zu Qr. Kauizaa oder in der Spiulakn^zlei q --- O » " ÓmltWjaul- az Mtánzáfobtü. JL eniaueeben Q _ , , , „.. . u ... M Q W K papírt dr. J J. Pobla, dr. M. Lndvig, Dr. M. X A Lippmaaa arak béraj tgya emi vagytanárok knló- Gr.-KatlÍEHA im Okkober 1885 A ^ ajánlj kit^ miafiaéga, abolnt tiantnaaga U I éa anuatt, kon abba eemmi ártalma* aayng nincami r \ O I balékavarm. 431 S—36, A jfoa d«/ k k tftiwaltaags-GomissM z 81 "goo/fanLig' \|\| ^^ Q 454 1-3 du gruppén fytUl zu Qr ganizsi. Q j gj^^^P 8oooc OOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOQOQOS L 4451—i jegyző BBBKflBW^ffttf^É^'^r r* 'é^^jS^S^^f^^^^W^B 'BMIWHI^S^I xnxxnxxnxxxxxKxxnxxxnKXKXXxxxxxx i Miik—junm, »ifabitiii ihii un— l I gjooooooor^^^íoeoeoí^JoocA S SZépes Csatlá.d.1 1-a.pojs: i s Zongora raktár. \| * VU1 érWyaménak / ' t ./- L •». • 8 ' i Nagy vála-atóka 2 * r' * * má «a.«. ; 8 fi ÜJ ZÖNGORÁKNAK x B Tartalom: Aa atoU rév (Élbesx&és.) Tolnmy LnJ».UU A JSrdeí roméncs B S . \| ' - . W M (KoHemény.)%H«elai Baajmalél. — Oasi eete. (Tárcsa) lkrlkl«i\| JanmatAl. K \| m " l£jobb béoai gvártmányok Q H — llarababao. (ValrM^ei lönénei) Télh Bélfaltfl. — A Un-xurksny. (Tlieai- J\| X 1 1 . . . Q fa# rlei A»4r# rcgínye.j Ap ^lletnk eröképesaége. (l«»«riető léresa.) - A mo aa * R 6 K I. Il H H /; D H \ I /0 lt £ o r A k kle«erMtfl*Kh W M la nilka t^tegeoj ) Tabmrl IUfertlfal. .__ 5 fi M S MT K l«f»se».k é» letekerjediebb aré\|4mda,n»i M Jnp -'9 Q1 A W M UaérgUTÉIIllglIl eg, •egyedével Irt 50 kr,félévrr«frá* fi ROSeUDerg ACUS1 JJ fa tgéaa évra • frt y ' ' fl ' I 1 4469—4 Tl«t MJrna ügyvéd ur bAxában fi A Unt totói! Ltjé tóiiiüfitili MekierTitfaas. Bpesl, paptiTEHt-iteu ra \| fcooooG<>ootoG>»ooo< x fi 46M-J HM O , Sxxxxxxxxxxxxxxxxxxrxxxx)\|xxxxx)él mmmammmámmm^mm^semmmmm MyostnloU FiacbeJ Fölíip lapinlajdonoenál Nafj-Kaniaaén. ; 1 : ' ' • ' - : ^ : ^ ' ' ' I ■ ■ 1 I I •■ 1 - - : ' lt _ -llOi^' ^t ' __g=_1_I_1 OOOOC^XyJOOOOetíGOOGOOCXXK Zongora raktár. Kagy yá1a4itéka ÜJ ZONGORÁKNAK fiéprjobb bécsi gyártmányok li n h /. n m i I io h c o r A k klener^l Rosenberg Adám Tfalli Lajna ügyvéd nr bésébao 4463—4 ! Ttmo! Terne I Temo! Taklaiam Tétfa Aaaa arnéaak, n M-laie- L tana** lett* ■anianaa aaAaaafa klada\|Aaak, faaapimiB. VámlÉa hlral fa aa la barbaa fakaeik aa Igaanég. agy élamhaa aa / MM. Annyi igaa logy na tba a vairóággal a bw>ii aaaaa vaa lapaaafva mait ragy Narhf megtörtént, vagy eaaiáa naagtH«anaaér d Igok fogtalkontati-ak éiawnklma haanSakai Htjgy aa MbMaiaaaa igaa blnonyitja aa alábbi aaa aaty rajum tetkl meg én a melynek több iaaa j fiaim éa barátom taanjn. Mait brtaa tnlvén ia hár» m évi katonakégl iddm j aaaMaaaén bnaataréaam aikalmáliól, kia tánmaag vo\|t nálnnk i,«marámim kóráb I a kik i«aa artetal\|aa anaWdnláa inaaplaaéra kttaabaél kllónb jókívánsággal j állították ka. Javikaa baroataak már, midőn n tárna-aég agyfa tagja Xiaa Vincze ár helybeli polgár éa kédaimaalar ppbarM emelt Hgéaaaégemra, aat hivaara I bagy wtotl már szabad lévén aagitaan aa lataa valami vagywbaa, bogy augam kaadkaaaak áanállónn iizle-tet. A ktataU után egyfk ia mánlk la ajánlotta, I bogjan lakat vngroabon jatai, mig rtfn fent nev««0 ér aat aiánlá. kagy fordnljak aa njaágakbaa blnliit.tl \| Tóth Aaaa nrnábáa a kiaártar* amg a niou aaa-MKamL Böviddal aaa ti ■ tá óztak vendégeim Lnfakrén gyataaa eialrdlam a álmomban »b<tiam \| állott aa agéaa téraaaág ngyna agy mikor Kím ár j köszöntött monda Ilifiaiana a Tóth Anuu mt \| laagaaM faUm tebbaaéHkaa a falábulv aaoaaa) fatam I iSmIi Aaaa éralaak, ki aalvaa volt ntglmi válLmolai a aa fi, 6r>. 70 aaéíaaket mér kmnaélUtka étkfüdad. 1 Hugy aaalmaa aa i«g3'i<k Tivtaan tadataai bogy a tmaapvári baaáaaa lanti, Tóth Aaaa eotftAlpapMt . aaoa frtoa irralt ayártam maly IWa gbéí már ki balatrt állltettam fal n baiayliá, bagv baUocn-lok val«u- . Kiif-nö atom nyilvánosan kiváiíom lumni, oly. I módon bog ktené taaem a valé eérirt, MaBáHtva I • gyattnl mindonkint, ki aa a ab kivéa Imléflgaltf bo y telji* binaluniinal fardtiljnn' TéCk ,iun» nhiöhAz 1 Bnda pert re vámhAakArnt J adn nla meri a Rajtam magtartAaU aaM (aam takintv 'a aaémlalaa bámuatoa eredményt, mclinkát aevaaatt. árafi átért) vilngnMin bizonyltja aat,-bagr Töth Aaaa htUMeiyncartbaaui-aak AaéiaAllitAaa. miaééa a torán iam4r»t»a mlvLaatet falllaMŰ. ] ,1 Kivklö tiszidéttel ITldaa-Rév 1HWi fkeptember iíiu Kerticax llb«U karakódé I ea. k. fadrtnUkoa tjaadea. Tétk Aaaa úruűkitn ealniaeU levelek- l kea a darak 3 kre* leíVlfaeljrg mdléklem* 44 tálnaindAwn. éWj1—1 - " — --- "M 11-1 — I n fa I ■ \-tk- •• I ■'• .. . I ITerno! ITerno! ITirno! ■Tabinlelaa Hlliullk iánaa MAanAemfeiáé araamk aadapaaiea, karapaai^it 71 aaAto l rmakl ,7. ajlát A aaaayadé embariatg ja váré, puigártaanaim baldagjiéaa raéljából jutiut' oi aaralmft aóata oaMara nam tarthatom viaaaa aingamat. haga-aa UlkaH«am> aa baadilaam rmlrartáraaimat, mlaaarinL tárténkodéa b haladáaek m'lkíil Idaaloartoljama fnrdukjanak Míbahk Jáa«m világ' irt amtlmaiathlhaa nrbojt,: ki aryidül fill á flvéanat aaaa fokáa kugy Imloamya állal bágat gond éa bátél mrgóvjon bennünket, g iht>id>z aébéik ■orayi lavélim. a alig kis nwkúly kMMgba krrUI. Ki fogja ahanlnantnai aa elkahaat' hagy iakoannl a lu-mn. lataa mflvévnutü nemin aaivl nrboa fortjn'jon. baaaen-nal navea Aa taijaa caimam alairáan mallatt kije ebtam kagy Nlkallk JAnaa aaámfelté arlol a>gy-aicrft kéreleen uién ayart fal. 2. 45. atá mokkái a kéewl hmAaan f. ka NM>m 700 frtaa Urnát aj rrlrm. Halvaam kkm vagyok bárkiaalt ib falviiágoaitáa-anl aaolgélni aki aaóvni vngy iráabailjpg k»r>^ aat tőlem mart llihnlik nr iráal táplált kálám éa etbma-W<aam oly katártalna bagy aairvnl léNkel aneratbém ktkiAitaa aa ^géaa vllághan hagy áa vkgyak aaoa aaaraacaaa Habar aki Itiballk Jaaoa iar tad<'máaya révéa jntottam aa rvaoacmboa, mert ^a 6 aegitidga fol)iáa vagyok a égedatt kaldag e~ bef. i — Na baea-airdjr aeaki a aon»bat, aűVai aaok a tizta ralMkol tartalmazzak taljea kitelt érdamal ak ia! miadaakit aki haaaaát akarja vaaai, boldwgitaaak. —, A világ vaia-amaayi müveit nt'mulnoít uj c udaküut áaig. fyl Mibnllk ar bnmuUtrg. ragadó tudománya. ■ládán aatgl' át n , a népabaak Irammal téUi « aaoa gaadnlat ka y végw aikarnJl agy atnlx-rnek, éke <aaaa éa faradtkatlaa tanul utÁiiVa által a nnáiamlvéanát lagfataAbb fokát alérai, mely fa alárni. niely öt'krpoalti arra bogy a lottAbaa haaaadá aaámobai aléna staaAmltani kApal Ugkbl., abaabl^a a aaagaey anatáiyt érteti a tndat a valóban öramlaljaaaa d^ldma aalva a vagyaaUiaaaak kn m^g gundolja, kagy aarkéU k-ilu.-g «a farodkag mellett kéfkati a aaf» anéa mm aaáaiokal, -amlyak jóllétet év batdagnágot .btetoatU#nk aaáméia. fca aaArt lnm4a\|taa ^ró titok M miadaakit ki al nlon ki vau mmu>, lanni: % égjek Agjaiaimk e emrefamt, halnáék nélkül maaaaal forduljanak kUalanuaal Mihailk JAnoa watkeinatlkaN nrkox, mrrt kiaaea alig karfal AradaAgba a akayAaaWag eaek'ly, —. majdnem ««uíini knllaágllr. A ■araacia boidoc ■Ag elégadattaég éa jaiadaa földi javak birtoka ewkia éa egymlai Mtballk Jfaaa ar mlveaaata utján érheti aL Ki nam fog Iparkodni? KI tag k'-aal ;i ieváileiV KI nam fordul rAgtOa ailbalik nrboa 1 Ki akar ftaaaa-raacaéjéaak alli^iaégp. — «inkaAja laaai? Hinonyár. aeaki OU a hol ktdarg t aam kall taaai a biafaa nyereményta réaaa blnak, aam laaa aaaki aki kéaai n kirea matkamnlikna llt nlik JAnoa nrboa aaaraawa aaAmakért folyamodii. Uáiánaairval maradtam, ünrgrr Jaaoa, kárpiioa t'j Diaan, Fcrrnca at na 4 aa. a korona kávákén mellaU. Mlkallk Jmuo-. muoiHuiIrjtü arkma Badapeal. krrrprai-ut 7é. j»a. I am. 7JatA. •Iá raimwnidfl lévélelrtitti í írb 5 km gélyeg mellék' Inadd yálanaadáa cxéljabiil. 45.1 l-l xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx S Éppen moet jelent meg S H én Ing/en knpliató m ü' i EZépes Csstlá.d.1 S H VIII évfolyaménak / II e I n I a i á ■ a. fi Tartalom: As eloltó rév (Élbeas^és.) Tnlngiy LaJmmléL JSrdei roméncs B (KoHemény.)^Haelfali iaajmalél. — Oasi eate. (Tarosa) Ifciltlni JanmalAl. K H - Iterababao. (ValrM-jei lönénei) TfaCk Béláttfl. — A böp&rkénf. \|\| rteé Afatllré rrgéafe ; Ap fiaink eróképesaégfe (lajnertető léreait.) — A axo B Igirtiika ^iegény.)Tfal»#rl I\|faf»«ril4llr . • ■ S^h K legaael l» éa kgéberjedi ebb a/é\|<roda mi iieti tep X U^HUTtaiilli fg) wg)«44trei IHMkM»lévrairr« Sagéaa é»N § • • f •• - ^ J á Küfi CaiMí Lapok liadökíTatala MehierYilaos, Bpal, papi&ielMa 8:5 fi 4611 3 8 S uu*u%uu**uxni nnunxxn Nyofaf>alott FiacbeJ Fttjöp iap^nlajdonoenil Nagy-Kaniaaén. xxxxxxxxoaoooocx sar vhio.II --am ORVOSI MALAGA SECT :^)0000000<VWKKXXK«00(XaX)0' íooooooooooooowx: Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyáris társaság BECSBEN, IV üeűiulllilgftsse 13 nlnp. 1817. Warkeít H. resetést alatt ajánlja nagy AruraklArét, melyben kéas ailúk éa ablaktok besért}Iég kgpcaokkal,ngyHxinlénpuha hajótalajok a tölgyféból amerikai Itiea- ék parqnettalajok. A gyér arérasia-anyagjénuk vagy raktára ANal, minlniinlén két<z iroiiink vnpy kéaxlele következtében nme belyset-bef van, hogy minden sxbkaégielet lentnevesett faruktól a legrövidebb idfl nlatt ikljeHishet. A gyér véluükosik portélé k elóélliiArftra, kunzuinyak. kórházai;, iskolák, irodák nal. aat. heren dezésére ia, nemkUlAubcn miudenféle, gépekkel-eíCéllitbnW^ ^a 7je k rikeazileeéle, adott rajank és minlftk uiftn kivéve a béxi bútorokat. i i T T A K X « V^tKXKXKXKKKKXK«XXK«K •oooocooooooooooooooooooooooooo #fa [ 1 Kundmachuner 8 0 o '. . J' . ü Q Beim Truppén Spital zu Gr.'Kaniwa findet snr Sicberstdllung ^ 8<ler tra iletiiDittaaigen AufspeHmg aowie der Brztliclien BedUrfuiaae und u rtlo Kei iii^ui g und AuNbjbHaerung der Kranketi Leib-und Spitale WRsche w Q lür daa Jabr 1886. die ^ffentlfehe Verhandlung. bei welclier aoW»bl W O niflndlicbe aln aucb rcbráltlicbel Anbote gemaebt werden kőimen am ** 9 19 Október 0 Ülir Voi-mittagL atatt. t% t)ie Offereiilen bsben deu Peraent-Nacblaaa don aie von den lest-gefetitt ti Kinheif^preieen gew&hren anzngeben Die jtthrliche Verdieant-aumme isi gigni 4000 Gulden Die beilüufigen jühíKöhen Erforder- O niaae, die ícaígeeetzten Eíul/eitapreise lUr die Aus^peiipug tlberbaupt w dja nilliern Bcdinguiaae ttber dieae Sicberatellung mind in der Kund JjJ macbuug ini Stitdibnuae! zu Qr. Kauizaa oder in der Spiutl aknkialei- q einauaeben Q H Gr.-Kani ma im Október 1885 454 1-3 y<ut der Jt k tfeiwaltungs-domissioa du gruppén fpitti a Qr -ganitsá. •OOOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOfa A kloHtérnonbtirgi (ááat. kír. borklaériatl Állomén vagyélaaaéaai aaaiiát KÜéiitf J4, malaga, mint kittaó cröaltö-nter elaréüenrdett ketegek, üdülők, gyermekek atL Hzámúra, a vérne-gémyaeg éa gyomwrgyemgeaég ellea legkitűnőbb hatáan '/, éa (/t eredeti palacakokban a Mrré-ayenen kejegyaaa védjegy alatt a VINADORA SPANYOL GORKERESKEDÉSNEK Béra Hamburg fr. 2.50 r$ l .ito eradoti árak amllatt Kapható XagyKmmlaaéa MAmdák Uj. Nándor nr gyógyanartárában ; Nckwara éa Taa-brr nrak flUaerkanaked^aében ; Kaortarr Fr. ar aaállodéjávan éa Regeirlrdcr Jóaaaf nr vaanli éttermében. 444 g—% Továbbá küblnféle igen Unom kaifllldl eredeti A vegekben éa eredeti Arakaphatok NagyKMÜaaAd Honon fel cl r f&aaerkereakedéaében. Kala^Egeraaegea nr gyégyraertárábaa. S^T* A .VIKADOB" pecsétre, valamint a törvényesen bejegyzett védjegyre méltáztaaeék flgyolemmel lenni, mivel cank ez eaetben állhatnak jdt a borok valódiságáról éa jéaágárél. A Ifgjabb S2IVARKA PAPÍR A VALÓDI ILON franexia pjArtmány 4646'ik. 885i janius 16-én. AEVKKÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-knnixsai kir. törvény»/.ék tkkvi oaxtélya részéről bózbirré létetik, hogy Komlóay Ferencx nagy-kanixsai iakóa végrehajtatnánk Kanizsai l'él és Kanizsai Jfro^ mos végrehajtási szenvedő túiszerdahelyi lakóaok éa pedig Kanizsai Jerconoa elleni 310 frt löke, ennek 1873 évi marexius 31-161 ifró 26 % kamatai 37 Irt per, 37 Irt 65 kr. végrehajiAxi és becslrsi.iigy Kkni/sai Fél elleni H7, Irt löke tb73mfarcxins hó 18 napiélót jéró kamatai 36 Irt per. >9 trt 13 kr.. végrehajt Én kérelmi ea liegalrai 10 Irt jelenlegi a- még íelmerUlendű kMb<é-gek irénti végrehaiiési ügyében e lentneve-xeu kir iörvény>zék lei Öleiéhez tartozó tólsxardabelyi 75. az. tjkvben I 1—6 sor. as. alatl Kanbcsai Pál éa Kanixsai Jeromos tulajdonéul (elvett u9i írtra becsült ingatlan 1885 évi 110vem ber lió 23 ii'tpján déjelftif 10 érit kor Tdtaxerdabelyen a kAxarg házénál Kovács Ujoe felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános érveré»eu eladatni fog. Kikiálfári ér a fennebb kitelt beexér. Árverezni kívánók lartoxuak a becsár 20t-ét késriiénxben, fagy óvadék képes pa-pirbati a kikiiidött kezéliex letenni. Nagy-Kanizsán a kír. lArv^nysxék n»iní telekkönyvi lutióaégnak Is8ő évi arepletnbV hó f> ik napjén tartott ülésül. CSEBESNYÉS KYELL elnök. 445 1—I jegyxO ( amle éa llemry-lél Párlnbaua. ÓívlvdjuHÍ' az uláiuátoktil. E papírt dr. J J. J'oble, dr. M. Lndvig, Dr. M. Lippmaaa arak bérai tgye emi vegytanárok kfilö-aoara ajánlják kitbné minfiaéga, ahaolnt tiaataaaga éa amiatt, bog> abba aemmi ártalmas anyag nincaaa balékavarm. 431 S—38 ll.mHm-iPAWJ 41. Mám. Nagy-Kanizsa, 1885. oktober 11-én. XII. évfolyam. \|MvkMalAa4\| i B^m 4. i Ms <«iiii«ié* » Uf wiIIibI riiBiri wOiii a,falsa kaiimiay. UMéélhakUi sárssMawfcM f. SéfatsU— \|it«\|A c«üt Imim ti ks-HkUi fepátoiuk «l. táairatoé kUéstask ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TAKTALMU HETILAP. A Zalamegyel ügj védegylet, a Nagy Katusai- Délialai takarékpénztárak, Ban kegy rat let. — áss Alsó-murnkftxi takarékpénztár reasvénrljárgáság ét finnagáljaó szövetk, hivatalos köelönye. /lot - IT — —— V f V Mi«jéém RuAnnrÉm ASÁI • At - lr • , II, i n. HIHiHiiIi )fltiny«»o iMatask .f. \| • AmrAgf • «c/éti ktfalalas hlr<út». avsk Mi kr. MftféljM MII 100 satig » Át. aaaalal tsUdn* mUrt '}, kr. Nyttttér pstltsers 10 kr. Megjelenik Nagu-KnnÍM$tln heteulUtU egy*er: Vnnlrtwp. Közművelődési egyesületek. I Atnas ideális törekvések, melyek egy-egy nemzet kebelében időről-időre felszínre kerülnek, annál tovább ma- \| radnak ott ienn a annál nagyobb ter- i jedelemre tudnak ott azért tenni, j minél mélyebb volt takadgauk forrása j a minél több as as ember, kinek \| keblét ei s törekvés dagaastjs. Ások kösöu ss e fajta Utokvé I aek kösött, melyek ujabb időb-n felmerültek a msgysr nemset keblében, ugy terjedelem, mint élénkség tekintetében egyike s legkimagaslóbbaknak a kulturéffyktek alakítása a esektárao-gatása, fel virágostatása I Mire valók a kulturegyeeületek ? \| Mai alakjukban legtöbbképen a nrmteiiUgi érdekek ápolására, fejlesztésére, megvédelmesésére. Sőt nálunk e tekjn tétben még többre is. Az óriási német nemset nagy aaeretettel éa lelkesedéssel pártolja, támogat ja aulferájnjait, melyek a német nemzetiségi, érdek asem pontjából ugyan • olyanok, mint a magyar közmivelő I dési egyletek. 8Őt mondhatni, hogy as utóbbiak épen a anlferájnok mintájára, egyrészt esek ellenébe is kelet-kettek. Hogy mennyire jogossn a hogy mekkora alappal, mutatja aa a való ban páratlannak nevezhető buzgóság és 1 Hl kesédén, melylyel a magyar társadalom a legújabban megalakult erdélyréssi magyar kösmüvelődési egylaület ügyét a magáévá tette, aaellrmileg, erkölcsileg éa anyagilag minden lehetőt elkövetvén, hoy ez as egyeeület megfelelhessen kitflsött cséljának As alig megalakult egyesület mária ssásezerekkel rendelkezik a ss érdekeltaég koráutsinoa iránta cök kenőben As ores4g legtávolabb SÚgsiban iá tudnak erről as egyeiü létről a h<»l magyar aaziv éeas elme, ott megbosatik ás áldozat s magyar hazafiság oltárán. Bi/ony hazafiasabb cselekedet es-idő sserint s magyarra nésve alig is képzelhető, mint hogy nemsetiaé\|fe Ugyeért cselekedjék éa áldasson ; hogy nemsetiaégét aegitse megvédelmezni sma hstalmsakodó törekvések ellen, melyeket ss önállóságuk érsetétől él-kapatott egyéb, spró szomszéd nemietek ápolnék, kikfrek vakmerő logikája (?) oda mer immár nyilatkozni, nogy es s íöld as á földjük, mert es ő vérük, ss ő nemzet/J k lskji I Kiváltképen a h&ss legkeletibb vidéke, s asép Erdély ellen nyilvánulnák ss efféle szerény óhajok. A román irredents felütötte fejét a igzs bár, hogy eddig a félelmetes sárkány helyett c»ak egy nevetséges torsalakor láttunk, de a komoly és erélyes intéskedések, melyeket a kormány tett és tess es „irredentiastikut* motgslmak elfojtására, sst bizonyítják, hogy a kormány azt ,s böloa elvet követi, mely aserint „jobb félni, mint megijedni4 Éa ha ss oláh Cetilinák nem ssámitbatninsk arra hogy s magyar-orssági oláhok köst termékeny talsjta akadnak ások a esikrák, melyeket s leggyilkosább forradalomra lásitó kiáltványaik tartalmaznak, nem ia mernék s mozgalmat ily slskbsn és irányban meginditai i Ott a\pópák és oláh meaterek képesik s közvetitŐ köseget mely s mételyt terjeasti éa s hazaárulásba csábítja a tudatlan, nyera tömeget \|S es enged, mert tudatlan éa nyera Ha asonbsn ennek s tömegnek kulfurája, magyar nemzeti kultúrája, volna, akkor egy csepp veeiélyt aem rejthetne magában as izgatás íogrnér gesebb neme asm 8 nem akadna iigatd aki ott izgatn próbálna. Tehát hs egyéb ozélja sem lenne annak a közművelődési egyesületnek; mint as idegen izgatás megaksdályo-éa dicső lenne es a csél. De van ott egyéb is Ott vsn Erdély* ben ss eloláhoeodott helységek egéss léipója^ melyekben a közoktatásügyi kormány erre vonatkozó intézkedései következtében eddig is folyt ugyan a viaszamagyaroailás nemea éa nassnoé munkája, de smely munkát tökéle teásé tenni épen s kösmüvelődési egye* sóletnek leend egyik legtöbb hivatása. As erdélyréaai kösmüvelődési egyesület tul ven ss elaő kezdet, s meg-alakulás nehézségein. Ai egyesület létrejött éa ások ss suapiosiumok, melyek kösött a megalsknUs történt olyanok, hogy s kesdeményesők legvérmesebb reményeit ia biaonyárs felülmúlják Hsdd kiabálja s külföldnek biso nyos oldalról felbujtátott asjtójs hadd panaszol iák el a magyar állam ellenségei, hogy chauvinisták vagyunk, hogy elnyomjuk a többi nemsetiaé-geket. — Sem s jsjveasékeléa, aem s fenyegetőzés nem fogje viasassrisastsni azokat, kik a magyar állam belső megssilárditáaán s msgysr nemzetiség tnegas lárditáss állal tárad osnák A ohauviniata ásót legjobban s németek eteretik reánk slkslmsani, persse s szász testvérek informáosiói alapján 8 ezek az informáosiók bizonyárs nem a leghiselgőbbek reánk nésve És mégis csodálatos, hogy nem átallt nak bennünket obauvinistáknak nevetni ugyanazok s németek, kik as síig több mint tis év óta birtokukbsn levő Elssászt és Lotbsriogiát — még erősttkot sem kímélve —4 úgyszólván gőzerővel germsnisálják. A mi magyarositási törekvéseink és raelekedeteink t jog és méltányosság slspján állanak. Hogy e mellett t szükségesség ia ugyanezt psranosolja, egyebek köztlegfényeaebben bizonyítja tt tz országos lelkesedés és áldotst késaaég, melylyel a nagy éa tiép mü vet támogatják fts így a siker bizonyos. Meg vagyunk gyóiődvii arról, hogy s hazafias és praktikus misszióból városunk, vidékünk ii kiveszi s msgs részét A gyűjtés ss Erdélyréssi kösmüvelődési egyesület javárs most iolyik a alapos reményünk vsn srrs nésve, hogy si adakozók sorában Kaniissváros nem álland leghátul. fia ha — amit esintén bizton reményiünk — nemsokára itt leás ss idő, hogy létrejő a dunántuli kötmive-lótUsi egyesületi melynek felvirágsáss némileg kösvetlen érdekünket képezi, amikor épen megyénk less legfőbb-képen érdekelve, ekkor minden erőnkkel igyekezetünkkel támogassuk azokat, kik a munka élén állanak. Megyénknek ttfbb mint nyolosvsn-eser horvátja vsn, kiknek nyelvben, érselemben magyarrá tételére tevékeny éa hatalmas tényeső less a dunántuli kösmOvelődéai egyesület. A megmsgyarositsndók tőszomszédságában vannak városunknak és vidékének. Nagyrésst rsjtunk, áldozatkészségünkön éa buigóaágunkoo fog múlni, nogy megyénk teljesen magyar legyen. Stebb ctél nem képzelhető • meg lehet követelni minden mtgytr embertől, bogy ilyen őzéiért annyit áldotton, tmennyit tud. Politika. Budtptfl október 1. n.— A horvát fartományiyüléa történetei eddig sem voltak valami nagyon dica-teljeeek a horvát népre nésve, de ami most as okmánykérdéa tárgyalásakor történt, as valóaágos gyalázat: oly jelenetek csak pálinkás-bódékban történnek; akkor is caak olyankor, mikor a zsidó legmaróbb bunda-pálinkával szolgál vendégeinek a előre oem Tárcza. A „Kaaba." Mot^iaűdön a pelilikai események oly gyakran vonják figyelmünket a próféta utódaira; midőn a távíró csaknem óránként i^abb s ujabb hireket bos a mohamedánok viselt dolgain'!; midőn as álpróféta küadas igazak' ellen, — aem less talán érdek teleti a tnohamedtnixmus egyik legteleolákonyebb vallási szertartásával^ — a •Kaabá-hoa való saráadokláaaal megismertetni olva-aómkat. / A ntohataedánismusnak négy elsőrangú aaeat helye van éa pedig: s »Kasba* <8eMk Allah, Isten háza) Mekkában; a sírja Msdmaban,; as ősanyának, Eváaafc, eyogbsljs Ifcrhiddahan, s régül a jtnwáltw awecbe. £zek között legnagyobb isklafátybsa réae»ül a Kasba, rely nem egyéb, aunt egy négy szöglet ü nagy fekete ká. a symbetumát kápeai a nap jólákooy-aágáaak, anrly ss öa srsbitk istene vott, a metyet több bedam-tórn mai napig iamint s laflöbb lányt taaád A K«bárrt\| azt tartus s népaionds, begy addte Ábrahám ifkáiát akart épé-teal, íatee eagyalsi áltál köldie s iseonyböl 9 kével aeái e laimms alspkávéM Makeeiid. — latra SgreM prelátáia, s«t readsü, kegy. minden igsskivt, Ifilákk egy sav életében Makkéba 'sarán* áaWps^ a ott s Ksabái bétsaer ir«a körül aseiv isaekat rebegve s^keia. á igy lett Mi a w&Mttitimimok kfepeaiie, e kiiáakitifl semssrtaegá 4eagy fpi wraaefc gyifMiá s es latfliA ffü hejy a bmU-asateaé, egyeáew tsíyteaos áHatkeaé^ W álaask. s aeeraiiek meé napég Nakke át fcais»fcfl tánc, BMly • kilwkflafl mohsmed törsseket öss/elQsi, s tóbb zarándokot von* magához, mint mennyi keresztény látogatja a szent sírt, vagy a római 8«ent-Péier egyházat* A Kaahánál talál kosnak a hívek Surai-bsvából, Jávából, s Magadoschábói Afrika keleti tengerpartjairól, a Komors asigetek, Semarkand éa Turkeastán lakói, a Duna és tíangea partjain elszórt törzsek, s a Csendes Óceán partjain tanyázó bivök. Minden igaz bivö t legnagyobb kegya-lettel gondol Mekk ára a naponta ötször fotj-diija arcsát a szent városban levő Kaabe kö irányába. Évenként áagy karavánok vonulnak Mekka felé; száz és ssás tévén, ezer ét eser zarándok halad a szent város telá. S habár mai tap«ág nem oly lömegéa is a zarándoklás a Kttbábos, mini volt HaraS ti Rtachid idejében, vagy t ttzsnnegyedii ssássdhan, midőn egy ily bocanáráá alkalmával tSO eser teve legeit Mekka körül, mégis jelentékeny ina ia t stráadokok száma. A dsmasku»i nagy karaván most ia 7—1.0 ezer stráadokból áll áveskint a ha e szám nemi tehiék ki igashivökböl, Utee elküldi aagyalaitt bogy azok pótolják i báteatr száeaot. Így hiszi s rege. J Kérsesténybek igen nebáss Kaabábot %tnif mert a Beifk AUáh kapain caak igsé Wvő téphet ál. Oek a nyelv ás ssertartáj-sok tákéiaUs ismerete, e mohamedán iro-dsbmbani teljes jártaaMg, s íáfnasnekfeMi s Korán könyvnélküH isaMre'e által siketük egy nem swikamedánnak. aaráadok alakjál kas a Ksabái msgáflaelBeet 8 hogy mfty nehéz a m<ndlm e»er meg eser kiiOstále sgtrtartáasit eléajámási egy nem awhamedátaek, eléggé kit isik, ha esek egy példát említünk is lel, a ss az ivás sssrtartáas. A valódi wobamedáa, he visel Mk, sssel üiéle aaevtertá* kit öasaá áé pedig: I. fl poharsi igsa srősse a markábá szorítja, 8. mielőtt as itstt szájához emeli, e szavakat rebegi ajka. • a jó és irgalmas Isten nsvében, 8. a poharsi fenékig kiüríti eayazerre s bizonyos srczmosdnlsttsl fejezi ki, mily jól esett ss ital, 4. S poharat Ich téve: »áldott legyen allsh« kiált fel. s 6. e melletle állónak kiváonia kéli, hogy: slbih engedje, bogy egéazaégére azolgáljon ez élvezet.* A zarándoklással egybekapcaoff számtalsn szertartási, még a valódi igűhivö aem tndja mindenik, mert misdazt »cnsk a próféta maga volna képes megtehni, mi elő vsn írva, mondják magok aa igasliivők. A mekkai zarándoklás, melyről az arak közmondás azt tartja, hogy: >es ulszás diadalmenet, nem pusztán vsllásos szer* tartás, banein gyakran inség, nyomor, sőt élei veszély lyel kapcsolatos utazás, melyhez teljes odaadás s valódi lelkesedésnél kell megindulni, A zarándok elhagyta hazáját, elbúcsúzik családjától^ netn tudva, vájjon láija-e Őket valaha Megindul a karaván, a ievék hosszú sors, melyek farkaiknál lógva sgymáahoz vannak kötözve, hátaikon viaal a zarándokokat, öl, hal, sőt tis is egy taré bálán a s igy hslsdnsk át s forró pu«ziaságon As ég kék boltozatáról láogragsrakst lövet a fényes nap; s lég moxgásbs jő s íorró talaj felelt ; a kopasz gránitMÍklákról — a megtört nspeogsrsk forró léget árasztanak széli mintha egy nyitva hagyott sütö-kemea-ess elölt állsnánk; egyetlen fű, egyetlen növény nem látásik a láthatáron s a károgó boCókoo kivül — melyek mint sötét-fekete féibök röpködnek a légben — más élő lényt nem talál aa ataa s farrá bomoktengeren; HIotJ látssik igy-egy nyomás,'melyet riőhb áthaladt karaván hagyott msgs etán, de a fdtóhomok csakhamar eltakarja azt; jobbra, balra tevék ás emberek csontvázai és kopo-áfái beverask a bőrnek-baoskáken. Elbul loii tevék, eibsjt saráadosbk lölái marad- ványt! ezek. A homoktengeren könnyű t halál t A zarándok támolyogni kezd, feje hevül, elbukik s kiszenvedett, Társai nem gondolnak vele. Mert ö boldog, hs oem lát-hal in is a Kaabát, ha nem ízlelhette ia mag a »Zemzen« szent kut kesernyés vízét; as-rándok útjában lett mar'yr s »mint győzelmes berezeg röpül as örök boldogság ölébe, mert a paradicsom kapuit a próféta nyitja meg elptte* - tartja a vakbuzgó hit. Lassú, vontatott lépésben halad t karaván előre. Szótlan ül a zarándok tevéje hátán, legfeljebb néha-néha morog egy-egy csendta imát a hőségtől lekacrspeeedctl ajak. A nap lenyugszik, tz ég megtelik csillagokkal s sajátságos féhyt vet a hold a homoktengerre. A zarándokok kutboa Jutottak. Magas pálmáktól fedve áll a kut, fria vízzel várva as utasokat. A karaván meg* Étben, ss éj frimi tő lége meghűtötte a homo-of, a aaráedokokat lelüdilettea fria tíz,— mindenki lepihen De a pihenés nem tart soká. A kora hajnel talpon tslálja őket s halad a tftmeg s messze látkörben feltűnő Mekka felé. ■Itt vjtn a szent város* hallatszik egy-azerre eser a\|akról. * Hozzád siettem éa, ínségemben, szent Kaaba* rebegi a zarándok tömeg B a tevéket lepáayvázss a aseat városon Stvil — msgs aaseni köbös iádul. Meztelen lábbal, leborotvált fővel s ss •lhrem4ltftsybee lép s muaulmsrf a asea-télybe As iíhram-öltöny kát dsrabböl áM, Az egyik, me'yet sí igazhivő derekáraöveés, vörős-labár gyapju«ővtiböl kékült s k Őtény alaka, ang S másik sbssH a »el vsn vetve t bel vádira Is s jobb váll egészen msztetea marad. VslósAfes művészi kép e zarándok csapat, mely bétsser körüljárja a Kaabát, ajkul közi worogvf sa előirt imát, megcsókolja a fékei" szent-kftvet, aztán felmászik as •Ararát* begy dácsáira, hol a gondoskodik UlA nti esőadbistoaitó kMÉftf awokrQl, Stsreaevícsék markuk ha eeetb»inek. bebizonfttotttk bogy nekik hiába hsaiéit Possegábsn a király « lörvé-syaa állapotok tiastsisthen tartásának azűk-aéfM, a kérdés, bofy e horvát nép pűve IsUssségéask tekintetbe vételével a király szavait éa intelmeit megismert ók •« a horvát íSIdön, míg aa teljesen bizonyos, bogy a Starcsevíöa-pár tettei mint a horvát nép erdekében végbevitt hösíségek lógnak ma-gsastslstni. A bán eréjyeaen tartja magát, a nem-seti párt pedig a botrány hősöknek a tar tománygyülésből kixárásával megmenteni igyekszik a horvát alkotmányosség becsületét, amennyire leket. A nemzeti párt erkölcsi bátoraága s érteke' most állja ki a tüzpnjbat. Hg szorosan ÖssseUrt, ha nem engedi magát megijeszteni a vitának atczára vitelét lói-vető fenyegetéssel, akkor iámét vkvzstérbei a rend a loiyhatik a törvényhozói munka Ha a botrány -csinálok el lesznek hallgattatva, először is az okmányűgygyel kall végezni kiírtán, alaposan. A bán pörbefogásáf illető nevetségea indítvány soha sem hírt az elfő-gadtatás legcsekélyebb kilátásával sem, s igy caak a másik két indítvány marad, melyek különböző formában az ügy feletti napirendre térést inditváayozsák. Mindegy akármelyik fogadunk el, cssk a kormány eljárnának formális jogosultsága ismertették el. Tényleg a kormány annyi előzékenységet tanúsított, amennyi csak tekintélyével össze-rgyeitetbelö. £ tekintély követeié, hogy az okmányok Budapestre küldésének (örvényessége elismertessek, ha aztán azoknak egy része, melyek a törvényes sutonom horvát ügyekre vonatkozóak, utólag átadatnak is a bon ál tartomány i levéltárnak, az már jelen- t lésnélkuli dolog lesz. A nemzeti pártnak határozni kell azon j indítvány lelett is, mely a királyhoz a bán ' letétele tárgyában mtezendö felirat küidéaet j czáiozza. Es indítvány oly élesen belevág s korona jogába s oly egyenes ellentésbeu áll » s lörvénynyel, hogy es egyáltalán nem lár- \| gyaihaló, hanem egyszerűen v i a a z a u l a-s itasd 6. A nemzeti párt teendője tehát ez. Kímélet nélkül kiutasítani a tartománygyüléabőí j a bot ráoybösökei ,gyorsan elinlézni az okmány -ügyel s visszautasítani a bán elleni merényletet. Ezt kell a többségnek tennie, hs hs-záját áz alkotmány további fenálláss ítául ! biztosítani akarja. Ha aztán a Surcsevicsek ; i beváltani akarják lény égetéseiket a csakugyan >az gtczára mennek, ott majd szemben találják a hatalmat, mely bizooynyai , megad,a nekik az obajioii martyri dicsőségei. I Aki Horvátországban a valódi alkotmányos szabadságot akarja, az) megUlálja a főnálló törvényes állapot karetéLen, aki nem tissieli s törvényt a s hatalomra apellál, annak aainián a hátalmai kell azembe állítni. A horvát oppoettió és pedig ugy a Slareaevícs mint a Strossmayer-iéle, nagyon elszámítja magát, midőn a hovál alkotmányosságot lehetőilenoé igyekszik fenni csakhogy a bánt lebetlenné légyé. Elérheti ugyan azt, hogy a horvát alkotmányos állapot megszüntettesaék, hitrege szerint — ssázhuszéves elválás után ismét (eltalálta Adám elvesztett negál, az ősanyát Évát A zarándoklás ideje alatt igen élénk Mekka. Nemcsak búcsújárás sz, hanem csere-vásár is a szent városbau. A karavánok tevéi bálán a zarándokokon kivül nagy csomagok vannak eihe- ; lyeave, melyeken shawiok, perzsa saönye-gek, dohány, bruseaai selyem, arabs köpe- I nyék, ssappan s több efféle vancMsnagoUa, mit a zarándokok datolyáért, kávéért, bal sssm, kúrálok és tüílűsskóvekert cserélnek be. •8 a kát szent városban (Mekka éa J Medinában) »aa Ördög lakik* -r mondja a I lőftik köaaaoedáa,' s igaza vsn, mert ss ily bacsajerás alkslutáva) a legtöbb lopás történik A zarándokok, hs el végezték ájtatos-aáptkat, betejeziék oereváaárekst, azt oé-sfk, sit lehetne könnyebben elsmslni a mit szemük mágiát, ke essk lehet, kezük asm igaa asoku otthagyni. A zarándokok ez átjárását szépen jellemei egy srab kösfeeedáe, mely est tartja. a tyak elment lábait Mpeal s folyóhoz a beptartkaHs sít laaappel A mobstóedán elmegy a Kasfcebos béaeli msgbáasl, heoeai telki weeayen s viaBaatár ai bonokkal ter-kstlsa, bosvs rnsgávsl s«ayt lopott tárgyat, miasyire omk szert lebeNSt láss, ea s saent Ksaba borsajériaa, ss a mnámewáéi ask egyik legnagyobb «a-sekün. I ds azt nem, hogy a bán állása jsegretdttljóo. A neauetf párt kötelessége a liánnál vállvetve megaksdélyosni, hogy a túlzok bűnös 11 éa káros merényletei eredmény nélkül sm-rsdjseik. A szabadelvű kör. Abból as alkalomból, bogy a nagykanisaai szakadeJvü kpr felhagy klubjellegével, megsnntetí kaszinóját és tisstán politikai ssövetkesetté alakul, ném mulaszthatjuk el véleményünk nyilvánítását arra nésve, mi legyen jövője, további teendője ennek s körnek, mely s maga nemében megyénkben egyedül áll baját ügyünk es. valamiennyiünké, kik e megyében s asabadejvü párthoz \| tartozunk kiknek óhaja, hogy e párt i — mely a legutóbbi képviselőválasztások eredményei dsezára korántsem vesztette el alapját Zu la megy ében — I vígasshóditsa egyelőre elveastett térre numeit, bogy ujrs felvirágozzék, megerősödjék és hasznunkra, áldásunkra I váljék. Abbsn, hogy a assbsdelvü kör nem tart többé kassinót, sem a körre, ' aem s pártra nésve aem mi hátrányost i nem látunk. A ksssinőtáa úgysem \| volt eredeti czélja, intenczkója azoknak, kik e kört alapitottákl 3 bogy a kaszinót megszűnteik most, mikor \| annyi táraas egyesületünk van;mikor j uj életre ébred as igen régóls fennálló és kedvelt polgári egylet ís, - szt 1 cssk helyeselni tudjuk, Annyival inkább, mert asiabsd- ] elvflkör ezentúl tisztán politikai csél jainak élvén, bátran remélhetjük tőle, hogy pártunk érdekeit — ez Jévén kizárólagoa feladata kettőzött mérv ben ingja ápolni, fejleszteni és meg- i védelmezni. A szabadelvű kör a leg utóbbi idők alatt külöoféle Upasstala-tokát tehetett és bizonyára tett is a pártsservesés és megerősítés tekintetében. Eseket s tspsastslatokat érvé nyesíteni éa s belőlük vont tanulaágokat alkalmazni fogja, hogy mire uirs itt lesz sz akczió ideje — sz idő pedig igen gyoraan múlik — ez fel vértez re, barezra készen találja pártunkat, melyre e legutóbbj választás alkalmával asen védett vereség ily képen olysn hatással lehet, mint volt az ókori mitologia hősére a földöz v veret és, melyből csak uj erőt merített A szabadelvű kör tehát esentul a társadalmi exkluzivitást még formailag is mellőző tisstán politíksi egyesület lesz. Egész tevékenységét, erejét politíksi elveinek disdslrsjutts fására fogja foidfthstip. / Amilyen szép mnnka, olyan nehéz is. Ne áltassuk msgunkst vérmes, de hiu reményekkel. As ellenséki áram Ist — különféle okoktól elősegítve, igen nsgy tért borított el Zsfsmegyé-ben És — ami aaját kerületünket illeti ha büagkén hivatkozunk ia arra, hogy ima a legutóbbi válssstás-kor is velünk volt s magasabb társa dslmi osztály sz intelligenczia zöme, sránytalanul túlnyomó része, — a p zitiv eredmény megmutatta, hogy as eldöntés a quentitáatól. a tömegtől függ a az , erkölosi siker4 jyeő ön-tudatot képes bár, de a boldogulásra nem elég. És Ispasztaltok azt is. hogy az elkésett ekcsió mekkorát ront s siker esélyem. \|, Eseket s tapssztalatokat, eseket ss esélyeket tartsa szem előtt s asa badelvü kör most, mikor — i véleményünk ezerínt - működésének uj aerájábfc lép. Fáihagyni mindennel, eltekinteni mindentől, ami nem tartósak esoroean a esabadelvü körnek, mint tisstán politikai esélu egyesületnek, fel-adatai közé A befolyást éa erőt nem a vároei ügyek tgssgafáséra kon csentráhri, mari a városi ügyiák nem a sssbsdelvtl pártpolitika Ügyei éa viszont. A kör politikai sikereire ogyis oaak bátráItatólag (adtak hatni a KOT városi skcaiói. Máa tekintetben is, de épen • kfUbbképsa a k politikai aeá^Msa vsló tekintettel sehogy eem volna helyes, ha a szabsdelvtí kör megmaradni akarna politikai és városi egyletnek. Vagy - az egyik less, vagy s másik. Pártérdekeink szempontjából -t mint mondtuk egyenül as lenné kívánatos, hs s szabadelvű kör ezután tísstáp oaak a politikai pártérdekek előmozdításával foglalkoznék, És e tekintetben ss akpziót nem lehet eléggé korán kezdeni. Nem mondjak, bogy ez ss skosió kiterjedjen sz összes választópolgáraág szabadelvű-párti részére A polgárok nem érnek rá gyakorlatilag is politikát fizni Elég dolguk, ügyflk-bajifk van vele a választások idejében De bogy a szell'-m megmaradjon, bogy az elv ki ne veszítsen, hanem megerősödjék, bogy s párt szerveztessék a hogy uj hívek szereztessenek számára; hogy ekképen a jövő ténylegee aikraszállás idejére slspoaabb reménynyel. bistoa kilátásokkal léphessünk ki a válasz tási harcsra: ez jelenlegi feladatunk, ennek a súlya nehzedik a tisztán politikai szövetkezetté vált szabadelvű körre a első aorban ennek vezárférfiaira. Az ellenzék, a legutóbbi választások afkalmával, győselemre került ellensék, folytonosan ad msgáról élet jelt Az egé^s megyére kiterjedő el lenzéki kört slakit — as igas, hogy nsgyon régen slakitgatja már. — de denique folyton csak hallat magáról, gyülekesik. tanácskozik h egyre ébren tsrtjs az együvé tartozás érzetét Vegye kesébe a szabadelvű kör a szervezés munkáját. Dolgaszék, fáradozzék jókor. A siker igy el nem maradhat Mindenesetre pedig meglesz a megnyugtató öntudat: megtettük, amit tehettünk. KiilBnfélék. - A társaskér ktsgyAMte. A nagy kanizsai Urasakör e bó 4-én d u. 3 órakor, tartotta közgyűlését, melyen körülbelül 50 tag jeleni meg. Tö 11Ő s y Béla elnök megnyílván agyüiést,dr Neusiedler Anlal fiikár felolvasta a kővetkező titkári jelentést: •Tekintetea közgyűlés! A körnek ez idei válaaztmánya — a lefolyt' év eredményeit összegezve — örvendetesen jelenti, hogy a körből ki s abba belépett lagok asáma közölt évekig mutatkozott nagyobb mérvű hullámzás megszűnt, és ugy íálasiS az a jövőre ia megszűntnek tekinthető, r- A választmánynak még az idén ia figyelembe kelleti venni a mull évek ezen jelenaégét minden működésénél, különösen pedig sz alapezabályokban érintett táraadalmi mozgalmakban való réazvételénél és a kiadásoknál. — A lefolyt évben a ki- és belépett tagok azáma körülbelül egyenlő volt. — Es évben a rendes tagok száma 97 akűltagok-é 86; az összes tagok-é tehát 182. — A Ugok azáma — ugylátszik — emelkedni nem igen fog de —• hihetőleg — apadni aem, de a tagoknak már eddig elért száma — figyelemmel a városunkban levő táraadalmi körök nem csekéjy számára — oly tekintélyes, hogy sz teljesen lehelövé teszi, bogy jóvöre a kör slspszsbálysibsn kijelölt minden irányú feladatait sikerrel megvalósíthatja. —■ Ezeket elörebocsájiva, a választmány a íelolyt/'évi működését következőkben terjeszti elő: A válssztmány 12 ülést tartott, melyesen a lelmeriilt és hatáskörébe tartozott ügyek mind elintézési nyertek. — A pénztárnok ur állal eiölerjeszieil é^ a számvizsgáló bizottság állal helyesnek talált szamsdáaok, illetve pénztári kimuisiás szerint az évi bevétel volt 343(1 {frt U kr akiadás %A'9 frt. •7 kr. éa igy a mul évi pénztári maradvány nyal egy ült a kör pénztári vagyona készpénzben ötiO frt. 40 kr. — mi minden esetre, — ha tekintetbe venaxük, hogy'egy bizonyos összeg beruházásokrs is fordíttatott — oly örvendetes eredmény, a misöt s kör lennáilása óta eddig felmuUtni képe oem volt. — Ezen kivül maradt Ugsági díj hátralék ez évről 310 frf., ezen valamint a régibb hátralékok behajtására nézve á válssztmány s kellő intézkedéseket megtette s iyy azok remélhetőleg nagy részben be-tolyanduak. — A társaskör könyvtára ss előző ávekbes képért jelentékeny mérvben szsporodott; ugyanis es évben vétel utján 60 darab könyv szereztetett be. As őaszeá könyvtári állomány jelenleg a bevásárolt éa ajándékképen kapott könyvekkel együtt •790 könyvet tesz ki. — A kör válsazlnlánya szón indokból, márt a kőzgyűlás a tavaH évre könfviár kiböviláss czéljábol 100 (irtot aasvssott meg éa esea 100 Irt akkor igénybe sem vétetvén egy drfa könyv sem asereate-teli be, továbbá mert a lefolyt évben némi pénzkéazlet rendelkezésre áilótl, a tavalyi évre könyvtárra msgazataaoU, de igéoyke mm veu 100 Irtot sa idsilsluiyi ápti mt§ \| aasvssott 100 frtisl együtt, óssseeee tekál 200 Irtot részben s könyvtári szekrények caáfckerü átalakítására, egy u» aaekráar* léteiére, nagyobb részben pedig áz előbb ! említett drb kőayv meg vételére »könyvek bekötésére fordiiotts. — Ezt tette s választmány azon tó reaiányben, bogy ezen valóbea hsszoos, ds ez évre elő aem irányzóit kiadás s lek közgyűlés jóváhagyásit \| kinfereodi. — Végül fájdalommal amiéke i zűnk meg Kincs Samu sóit bonvédhadpagy és Sckrott József közős hadseregbeli főfcsd-I nsgy isgtántaiokra, Iákét s beléJ móHioii el körünkőj. Ezen jeld^és indomásni vételét kérve sasrsd kiváló tiastáletisf a választmány. I — A közgyűlés s jelentést tudomásai vette, úgyszintén s számvizsgáló bizottság ienf'éaét kr Ezután következeti a kör évi üöltaég vetésének tárgyalása. A költség vetés kiadási rovata jóvsl nagyobb a tavalyinál, mintán I — mint már más sikslommsl említettük — s kör jelentékenyebb botor-éa egyéb bevá-sárlásokst eszközöl. A közgyü és köUségve-' fést elfogsdfs A közgyűlés utolsó tárgya volt s tisztikar és választmány megválasztása, mely s következő eredménynyel ejtetett meg: elnök Töttösy Béla; aleluök Somssich Lőrinc/; titkárdr.Neusiedler Anlal; ügyéaz dr. Tripsmmer Rezső; pénztárnok Bogyay Ödön; báznsgy Erdőd y Lajos; könyvtárnok Evell István; válaa/tmányi Ugok: Cseresnyés Ssndor. Clé ment Lipót, Gulyás Jenő, br. No,r-msnn Acost, Rózsa Bertálsn, Jsnky Károly, Weber Károly, Bsboss László; választmányi póttagok Pezselhofer József és dr. Szűkíts Nándor. — .Számvizsgálók : gr. Hugonnsy Kálmán, Simon Gábor és Hchmidt. Frigyes — A vlmakért tlasleletjegy. Azok s referádák és egyéb megjegyzések, melyek Miklósy Gyula színtársulatának helybeli működéséről lapunkban megjelenlek, uzylátHzik sehogysem voltak a direktor ur ioyére, mert a legutóbbi azám megjelenés; után azonnal visszakérte s szerkesztőségünknek adott ital elet jegyet. Mi természetesen 1 szíves örömmel küldi fik viaszs s jegyet, i most már lel lévén mentve s szinházbajárás j é« e társaság krilisáláaának Iszonyára nem ' irigylendő feladata alól. Nekünk igen I kényelmes a dolognak ily * 4don történt megoidása; a direktor uri* Jtzooyoa lehet, liogy egy betűt sem írunk ró\|* éa tánmla-! iáról a így nem kell félnie további »gyalázko-, dás-októl; de részéről talán mágia csak ildomoKsbb eljárás lelt volna, s tiazteletjdnr j vms/zkeréae helyett jól megszidni, esetleg elhocsálani s lehetetlen tagokat, belyökbe ujakat szerződtetni s erről érteaiteni a \| közönséget, melynek bizalma e lársaaág iránt most már tőnkre van léve. Vagy talán olyan felfogása van Miklóay urnák, hogy s aaerkenztőségi tiszteletjegy fizetés a közlendő dicsériádákért ? — Nekünk nem ez a felfogásunk. Mi legkevésbbé sem lebettűok s aem I lehelünk most sem rosszakarói Miklóay urnák; mi nemcsak élénk örömmel vártuk öt és társaságát, hanem már elözefeaen buzdítottuk harauguiruztuk a közönséget arra, bogy Kziubázba járjon. Eat letlük abban bízva, hogy Miklóay oly táraaaággal j fog idejönni, mely a közönséget ki fogja elégíteni. E várakozásban igen keserűen csalatkoztunk. Felüllünk vele, feiűjt a 03 bérlő, felült sz egész közönség. Ilyen rosz társaság — mindenki mondja — sohasem volt még Kanizsán 8 nekünk dicsérni nem lehet ott, ahol mindenki fel vsn háborodvs, — első sorban öumgunk. — EskAvé. Dr ti erő Jóazef, városunkban közkedvellségü fiafal orvos, e hó 7-én d. u. 4 órakor lartotta ésküvfijet Eugláuder Ósdiké kisasszonnyal, EnglUndor Lajos ur kedves, szép leányával Az esküvön nsgy éa díszes közönség volt jelen. Dr. Neumann Ede főrabbi fzen szép beszé det intézet a fiatal párhoz. A náazkiaéretben a szép nyoezolóleásyok: Grünhut Aranka ésSzida, Kronfeld Emília éa Wolheim Fanny kisasszonyok, nyelteit kü'önösen fel-tűst szépsége és pompás toiletteje által a menyaaazonyrokona, Ssmoje ssszonyRsli-bot-bóh — A fiatal pár sz esküvői követő napon nászútra kelt. Áldás kisérje frigyöket. — A kadaMstl lAsaegaa kl rándulásra valóban tömegesen jelentkeztek a rendező bizottságnál. Már mintegy négyszázan vannak a résztvevők és azámuk a kirándulásig valószínűleg eléri a kerek ölaaázai A különvonat e hó lö-éa reggel indul és les* gondunk erre, hogy e kirán-dulás lefolyásáról kimerítően tudósíthassuk az itibonmaradókai. : — IfaUUaáM. Ádásíteve'i Te vei y Pimgráczné asszony, Bogysy Ödön helybeli kir. ügyésznek snyóss, e bó 1-án Ki-Alberien meghalt. A halálozásról s kővetkező gyáusjeleotést vettük: Adáss-tevsli Tevely Poográcz maga ugy gyermekei Teveiy Mariska éa férje VártMgyei Bogyay Ödön, egy ennek gyermekei Mirss, Margit Ciabrielie; Tevfly Béla, Tevely László, Teveiy Ilona és léne Bonyhádi 'Percsel Ákos és gysimske áarutia; Tevely Irán és Tevely Elek; mégis ösv. Kaposlfy Jőaaefoé azflt Tevely Akábi szomorodott asiwel jelentik febjibeilea neje, anyjuk, nagyanyjuk anyásak és sógornője Adáss-teveii tevely Poagráeasá született Kseaovics Emillé ansaoeyaa'k élete 46-ik boldog házassága tÜ^ik évében, s halotti szentségek áitatos Wvétele utan, hosszú sasuvsdéa kavslkestábsa folyó évi afckéer kO lém áét lf órakor tfirtáai Iftflft. A boktogultaak hűlt te- I mart folyó hó Ma Műtéti I Arakor fugnsk 1 Ki-Alberton i családi sírboltba a rom zsth \| aayaesawagyiéi aaakáaai wennt örök nya- \| gafamra tétetni aa eageasieiö sseat mue ; éUocai pedig lolyé hó Ma reggeli 9 ön- I kor (luaafftsg; folyó bó Vf-éa reggak 9 éra- kor Kaposvárott a mindenhatónak bemutat- I tatai Ke Kie-Albert 1885. oktober 3-én \| AWáa éa béke poraira' — A pal\|árlt\|yl«t aj haxa mér \| tebeaen eQteetüit a a belső bereodesée maakájával ia hfttelöleg elkészülnek no vem- \| bor hó eletére, amikor ia aa Onnepélyee megnyitáa végbe fog menni. ' — l'J %a»ai. A pétb-balaton füredi vasoti érdekeltség alakulóban van s e Balaton-Füreden érdekelt magyarorasági birto-koaaég mind a tervbe csatlakozik. Aa (u pálva iránya ea lenne: A nyagoti vasúiról Peti gócaponttel Alsó Örs, Paloanak, Oopak, Arteaon at Babilon-Füredre. Balaton-Füred rOl part menti vonallal K ess helynél raal lakolnék, aa a) vonal a déli vaspélyéboa. « — Ihiasllté lAa dühöngött a hó 2-én a Létenyével közvetlen szomszédos B é c a községben. A tüx deletöU lia óra tájban ütött ki; oka még addig ismeretlen. Rövid méafél Mm alatt 5 háa éa 17 gazdasági épület lett hamuvá. A nép nagy réaae a meaöu lévén, ugysaólvén settkisem oltott. Aa égetlek nyomora igen nagy, mert mind takarmányok, mind gabonájuk aa épQletiel eggyQtt a tüx martalékává lett, Biztositva nem volt aemmi. — Aa atr«aéaité« biényoaaéga ellen számos panaszt hallottunk kivált a moei lefolyt hét axeles, poros napjain. Ilyenkor aa utcaára való kimeoée valóságos kinná válik a axél által sürüen felkavart por miatt. Kösegésxxégügyi állapotaink amúgy uhu valami fényesek a a haloaág igen jöl tenné, ba nagyobb axigoruséggal ellenőrizné ax nicaaaaiösökét. — Táanlaliala Reehnita József fáncxianitó áthelyezte tánc/is>. olftját a xőld-fa-kertbe. Reehniis urat a táneziakoláját ismételten ajánljuk a köxönaég jóakaratú Ügyeimébe. — HeiieltlIJ leengedés. A déli vaani társaság f. hó í-löl 16 ig hetenként báitunsxor és pedig bél tön, sxerdán éa pénteken október Iktöli) l-ig naponként 5" •/,-< mérsékelt menet éa térti jegyekel ad ki a budapesti kiállitáa látogatóinak. — Kél kllaag leval koaoU be a kanizsai kapitánysághoz a böraöncxei hiró. A lovakat a börnönczei határban találták. A kapitányság a szolgabírói hivatalhoa ula-ntdtla a bírót. A lovak négy évaaax&rkék. — Ir\|igraillalvaj, Kia-Facxér (Petrus) János rendőrségünk elüti nagyon ás ismeretes jó madár ki caak nemrég került ki a bortönböt, e héten egy 200 Irt értékű, lopott, stép szürke csikóval ingyenoxálláat kéréseit egy löibénczi siöUöegsxda istállójában. A gaxda aaonban véletlenül benyitott aa ialállóba, odabivta a sxöllöpásxtort a ennek gondjaira bixla a lovat és a tolvajt, mig ö maga elment a rendőrséget értesíteni. Azalatt azonban a tolva] megugrott A rendőrség nyomoaaa. Irodalom - lUménaklalah én beástatok, irt adr Neumann Ede nagy-ksnixaai förabi. Első kötet Nagy-Kanissán Wajdils Jóssef kiadványa 1886. — A nagy-kanissai szidó-hitközség tudós fiatal förabija »kedves híveinek* ajánlja a kötetet, melyeknek tar-tartalmát hallották ugyan már a ssóexékröl. de amelynek benyomása Így állandóbb laend, mert »varba volánt, aoripta monenl* fia a beasédek valóben érdemesek arra, hogy megmaradjanak aa oknak axivében éa sxeaMik elölt, akikhee íntéxve vannak. — A Ml oldalra terjedő kötet tixenhat ssóook-istot tartalmai, többnyire egyházit, valamint a föribbt ur által nemrég elmondott emlék-beszédet Faasel H. B. felett Valamennyi ^beeaM a tartalomnak megfelelő komoly, lendületes stílusban a kifogástalan, ékea magyarsággal raa ma Tartalmukból pedig kiviláglik, bogy a beaxédek mély valláai magfyóaödéa, nag** képzettség éa gondolkodó eNne szüleményei; e melletI a leifogás — agy a vallásiakban, mint a világiakban — ealókna liberális, mindenütt a korral kalgtlé é* igényeinek megfelelő. — Mint snéaok latok tecbnice ia jeteaen vannak ken-sirttklva agyea fejezetei a kötetnek, mely aa t nembeli Mtenrt urában bizonyára nem ntofcó biyet van hivatva elfoglalni. — Hígan lüéate RéUó f kötet tenuetőa, szép ktéUMaa ia. A kftt# ára' 1 írt 40 kr Dfcdk kotéafcaa Is k^hüé. K(2\|Ullll\|. A léklAllltá. Oraaágea tártefaak kirillkia e kó 5-ey»a méC • i aeeetköei MiáÜtáa, méltóan képviselve, hanem a nagyobb éa kíeebb méneaek tulajdonosai la bemutat ják. állami lólenyésa-inléeeteinkkel karöltve országos lótenyésztésünk isinél Javát, és igy bizton remélhető, hogy magasabb értékűt nemesebb vérű, fényűzési cxélokra aaolgáló lovaink jobb értékesítésének éa nagyobb kivitelének ujabb csatornái fognak léteeiiietni e kiálliláaon. Nagy munkába kerüli aa e feladattal megbiaott rendeaöaégnek a kiállitáa aikeres létrehozatala; de hogy mily fényes eredmény-nyel oldatott ateg a nehés feladat, ízt sxemlélheti s nsy kösöaség azon öt nagy istállóban, melyeknek kapui megnyílván ösaaeaen 830 kiállított lovai ioly képet mutatnak, mely — azt hiaazük — méltó a nagysxabásu kerethez, s mfl megalkotáséra minden oldalról hoxolt áldoxatokhox. Aa egész lókiállitás eredeti prOg* rammja aaerint — bárom lócsnportra oszlik. Ax első csoport a méneaek kollektív kiállítása, hol a nagyobb méneaek tulajdo-noeai külön keretben kívánják bemutatni méneseiket. Iu méltán első helyet foglalnak el királyunk ö felségének lipixxai és kladrubi magánménesei tg lóval. Aa uralkodó esen két méueaa nagy befolyást gyakoroll oraxá-goa lótenyéaxtéaünkre Is. Exen ménesekiöl fejedelmi kegy tolytáu számos U)rssmén került e asázad éltjétől fogva a mexöhegye-at állami méneabe a a méntelepei be, j a legújabban a fogarasi méneabe ia, hol csupán caak lipixxai vér tenvéestetík, melynek alapforrása a Trieaal mellet a Karai hegységben 800 , év óta fennálló lipxxai udvari ménes •Jlásodik helyen axerepebiek aa ausztriai állami lótenyéax-íntéxetek, a radsuezi állami ménee éa aa örökös lartományok méntelepéi 24 lóval. Exen istálló másik oldalát a msgyar állami lólenyész-intéxelek kollektív kiállítása foglalaIja él. A ki iameri azon fontos, apt, döntő azerepet, mely Magyarország lóieuyésx tésében as állami lótenytaz-inléxeieknjek I jutott, a ki ismeri ason fontoa, eöt döntő I saerepet, mely magyarorsxág lólen yésxléeé-ben az állami lótenyéez-intéaaleknek jutóit a ki 'tudja, hogy ezek képezik lótenyéazié-sünk eddigi haladásának s jövö felvirágzásának alapforráaát, aa lerméazetesnek fogja találni, hogy a/ állami lótenyéax-íntéxeiekhen tenyésztett minden egyes fajtát éa törxéöt mélóan kellett képviseltetni exen orsxágoa tárlaton; mert hisaen ax oraxágoe IdtenyéJz-tés teljes képét akartuk bemutatni, s a' ge-ografua ia, ki egy nagy folyam leírását tervezi, annak aiapforráaait tartoaik rés? léte sen kimutatni. Minden fajtából s minden törxsböl ki van állítva ax illető ménesnek agy egy törzs-ménje és kél törzakanczája a azonkívül a mén telepek létszámából is töraaek szerint 4—4 fedező mén. Általánosan megjegyezte tő, hogy nem egyea legjobb példányok választattak ki, hanem olyanok, melyen aa illető törxa álalános minősége leghívebben képviselteik. A II ez. istállóban laláljuk egyéb magasabb angol vérű magán-méneseink kollektív kiállítását, valamint néhány angol telivér verseny paripát és tenyésxenyegot.T A III. sz. ialálló különféle faitjju lés \| termetű méneaeink gyűjteményes kiállítását tárja elénk. Ezen kél utóbbi isUllóban^aasenen 38 ménes 268 lóval van képviaélveT Magyarországban ösaxeaen mintegy 100 oly magánménes létezik, mely a • ménes« nevet a beune lanyésxletl nemesebb és con-siansahb vérnél fogva valóban megérdemli. Tehát hármadréaxe van képviselve; axám szerint — kevés kivétellel — méneseink legjavát fogjuk a tárlaton Képviselve láfni. A második csoport tókiálliláaa azon kisebb fenyéaxlőknek, kik néhány kancza után, nem ménesben hanem gazdaaágilpg tenyésxleinek ; Ide soroxtstnsk egyea lóiulaj-donoeokoak nem aaját nevelésű lovai ia. Exen csoport a legkisebb, amennyibén csupán száztiz lovat foglal magában. Képviselve vannak benne a legkülönbözőbb fajták és keresztéséaek, kexdve ax aagol felivé* lótól egéaxen a nehéz, nyugati nóri, ardenhi, suffolk ée clydesdalei munkás ímláig. Külön alosxiályái képezi exen csoportnak a nyngeti nöri jellegű nehés igás lovak osztályai melybe negyvennégy ló van eo-rolva: még pedig részint magyarországi uradalmak, részint bel- és kűllöldi kisebb te-nylaxiök. islállóiból. A nóri vér nemesebb, könnyebb fajtával keverve majdnem kivétel nélkül haai-nálhallan korcaoaai ád, da homogén vérfel tenyésztve a megfelelő természeti éa gasdeségi viszonyok közölt inegliecaülbeiten, s jelenleg világszerte aránylag legdrágábban fizetett moukáalovat ia. Bizonyltja ext as ákaláana csoport melletl egyöntetűség kad véért ugyan* ason istállóban elhelyezel! zalamegyei, mura-kűai és mnrameiiéki népies kollektív kiállitáa bnaxotinégylova.A Muraközben ugjaniaöl év óta csupán nóri jellegű (pénexgaui, per* ckeron félvér éa Vdanni) állami éa magtn ■ének nlkaknaatalnnk epalovakként; minek eredménye aa, bogy a muraközi földmivaa lenvésaiö, ki tzelMl a sokkal nimaaabk éa jobbvéri, de nöri kancaáira nem alkalmáé angol, arák, nonins éa nortoíkl apalovak utáo eaikaM lagWtébb wi-iOa aáu ei, mnat a aórt • illn fiir Mimii k-l \ oármasot Irtárt \| korukban 180—200, Irton söi egyes esetekbaá I még drágábban Is eladkal\|a. A harmadik osoport a lótenyéaahizott-mányok által rendezett megyei kellektiv ki álliláeok csoportja, Esen csoportban huszoskét vármegye lótenyéestéae van képviselve öáazesen bárom-száz. nyolcxvan lóval, mely azám egytől egyig oaupán földmives tenyéastök istállóiból került ki. A megyei kollektív kiállítások rendesé-Bének fő oaélja ax volt, hogy as országnak kiválóbb teuyéeaiéaael hiró vidékei különböaö jellegük szerint jó példányokkal képviselve legyenek e tárlaton; mely e szerint hivatva van ax országos lótenyésxnek oly nagyssa* básu és hü képét mutatni, a minő még aobá sehol egy kereibe nem volt A legküiónbösőbb tényesök Qgybuagó a öassevágó kösramüködésére és jelentékeny anyagi áldozatokra volt sxükség, bogy exen a maga nemében u{ éa páradén csoportos kiállitáa tényleg megalkottaaaék; de sxükség volt reá axért, hogy ngy magurk Is megöa-merjök, valamint a külföldi közönséggel ia megismertessük orsxágos lóteoyésstésünk jelen állepotát, s exxel törekedjünk arra, hogü lovaink jobb értékeeitésének mérveit aaa\|>oritsuk Ax oraxágos lólenyészlés ügye ugyanié nemcsak bonvédelmi axempoutból felette lontoe nálunk, hanem e magyar mezögaxda-aágnak jelenleg egyik legjelentékenyebb éa legjövedelmezőbb lényeaöiét képezi. A a egyea megyék kollektiv Idálliiáaánál nem az vall a czéf, miaaerint a vidékenként egyes gaxdáknál található nemesebb vérű, ssebb, de a vidék átlagos lóminöeégétöl el* térő példányok küldessenek fel; hanem ason ezé! tarlatolt sxem előli, miszerint minden egyes vidék lólélsxámának átlagos minősége e csoportban néhány jobb ló állal képviselve legyen. A minő loval lekéi ax egyes vármegyék kiállításában sxemléllink, olyat nem lalalnek ugyan minden pillanatban ssáxankint eladásra I kéezen az illető vidéken, de igenis megta-I láljuk as illető vidék tenyésztőinek istállóiban ' asázankini. eöt ezrenkint is ax oly vérű I anyagot, melyből oly lovakai lehet nevalui, ' éa megfelelő gondoaás mellett oly condiiió\|tán • a vásárra állítani, mint a mioö példányokat ! a kiállításon axemlélheiUnk. 8xámoe tenyésztő remélhetőleg meg \| fogja tanulni e népies kiálliláaon axt, hogv < a megfelelő tartás és felnevelés nélkülöalie-I leflen kiegészítő réexét képezi ason jó vérnek, mely Magyarorsxág lólenyéaxtésénok meg-j becsülhet len kinoaél képezi, s hs exen élv általános elieijedésl nyer tenyésztőink körében, akkor meg lógjuk érui orsxágos ló)e-uyéastésünk aranykorát. A mint a lókiállitás három főcsoportjának a fentebbiekben foglalt rövid jelletn-séséböl látható, a kiállitáa össes anyaga egy sxerves egészei képex, és országos j6> tenyéssiéaűnk egységes képét mutatja nagy keretben és erős vonásokban. A küllőid meg fogja tanulni belölé basánk lólenyéaxtéei viagonyait, tenyéezlöink I pedig megismerik a hazai anvagot mindjeit I izében és levonhatják belőle ama haszon tanulságokat, a melyek megasivlelésétöl v^tf haló orsxágos lólenyéexetünk fölvirágzása. Gabaa árak. Nagy-Kanizsa, oki. 9-én. Buxs 7 Irt 40 kr 7 írl 46 kr. — Boss 6 irt ~ kr. 8 frt 40 kr. k Árpa 8 Irt — kr. 8 IH -4- kr. — Zab 8 Irt - kr. 8 frt 25 kr. - Tengeri 6 frt 80 kr. 8 Irt — kr. Felelős saerkesalö: VAR U A g. AJON Társszerkesztő: farkan lare. HIRDETÉSEK. I Ttr&o I Terno I Terno! I Tablaéataa Téáli Aaaa améaafc^ a ^rar- I mna4* laila .................kail\|émk\| ■náapaalaa, VánluU-klral a aa. , Tét i Aaaa aiaá aggodalea éa gaaé I aljréba —aa «ét ét fTBaWjm lététet i iránit I páratlaa aft, aki a lotlo iaánirajtély kim awgoldóji, makaaa leev mésMlklvtll 4Uaalalalaa wgitatnévsl al/ téléktervat áljltan éna. audraak kisaaélatával alaásaklaak eNvatlaált ayanita kall agyalat éa la aTééJb Aaaa nraéUl kagtU mámmkkml 7— farlataa laraaayaraaiéayt éeaai aL - Valékaa agém 1 vágyon asas Onaw oly ankarra sésva aki aaaMtt «£géar«a vlaaaeyakkaa élt • a aara vlMoatagaégalval káadMt I ftáay aaagéay, JéravaJé aabar lakatsa iw] I é4g Tétk Asss srsé éltei ka tsdéaéaa volsaa iia \| Ufttt kalgy létskasy alkléiaalreit — Maaayi Isiig I4 ayaaMr bérlttetaék al ka aaagéay aakartámla I wnél aWkk brdnlaáaak Tétk Aaaa araékta Bjn—éaykaa vaaatS másokért I — Oa aaa la ] Um a '.Portosa' lattaaaanaaaaaaéiaak klra a^g saa I a£ggé ftaét al a klalailglw. ka taktateAa vaia-aask kagy alat aa aélyaaaa niggylatlal valt alkái' •1 Siiapi lévM Ml alaM « aanak B^aiétll Mkasatti kZaaiaatlrat, aatyak felel feaaaaaaáma ék %k Tétk Aaaa araSá bagy lavaMbat kUSsAta afett ajaü aa haaaéam ayOváaaaégfS^ éa éaaaa IU fflfe ft Mfea, alve* igy aaa tarákat al feallAépaa ajka Tétk Aaaa srsí vaagaat III lénlalaiil laaaaAllHalt j aaaOkaa agyaéM .faataaa* laieétMklniiaik i , AMk aagpeaMAakaa. kagy isyall aabartenatn feéléagMaél aéallig iiaHlaiHia, tétatan feaaaé Héa gUláat k fclallHia agyattel a al aaafel a nagállasHkérs éAaasaálalt raréaMaatelaéeafei hala-ééfe aélkkl Tétk Aaaa aralMa oly kltlafl máaakévt, aűlyaaafe által aagaa la feaékgléaH. agy kagy «akM káUa aaléfeaaKUa fttgo* tartaal jéMaa alapltéjét, lifetatatea Tétk Aaaa arallá Klváté UastaUttel < tankart Battaa KaJU ataéraafe. Tak Aaaa éraéMi aalnasaH lavalék* hm a iaisk I kra lavéHkélfag aaaWHilaa 411 1— t ITerno! ITerno! ITtrno! aéanfalté Té aaAna Teklalelea Mlkallk JAaaa naaaaéaafal araak lalapalra. >arapeal«al I aaaalat 7 aju. Kgy kfaaaaékatatlaaal aaaraaaaétlaa. a kaliwa által gyötftrt amliar fbnlnlt nraségodlioa aaaraaoaaaaáaMklrt, mlatáu kéctadoiaáM kagy kagyaé kéaalataa taéa-rnásya éa alérkataUaa mlvéaaata éltei aarokaaaaattett, awwat aaatatt aag a nyomor ia laaég KarJalMI — Igaaáa aaaákalan, kagy aat* aaa kanalam aiar»> «aét a lottébáa aaapapéMvAgyáabél aafeal aaakla aaoa klaéat'a vaaéralt, aa.y aa nSnlt nyaniartél aaaka dalkaaaak; k dscaira a aak Ulalaak, éaeaéra a aak aáa fcjtAkaél tett klaériataak aaa Mrtea aaaal cáén Iral, alaak folytán aaa hogy ayartaa, da'aég kár la volt kallte. - Onfela aild«a taiakaaéaata IMytáa. malyakat a aok mrnaá ayartkaél tettem, tudtam aar, kagy fla aa •gyadlll akt klratva vas határosé néáaa Igaagits1 a aaaraaoaa váltósé karakét i aaak ekkor ajnon Ily kéaéa tudtam aag hagy la aaagy- ' dili tahatség aa ankartaég agyadttll JAllavhla, aaak akkar knialtea OahAa aaféaliwtrl - Ok auvaa volt a aaaraanaaaaánukat átkaidon! valékas arany asámokat aly aaáawkat, aalyaksak s\| élatanat kteaflatSa, melyek áaaraneaéttnt éa OrttmAmat alapiték mag. Karaaatemat kiéha vaaa'attaa a lottóra, aan alné addig aaa érten al ajarraéayt \|. nam aighaaaélkat-laa gyaagsaég* hogy rágtaa Itn á» aan folyamodtam V önhéa ktaak világra aaélé nava vaa, ki aaayi aaa- géayt éa nyoaoniltet adott vlaasa a jé Hatnak As én tél knpntt mámakkal aooo fariataa nyaraaaénft értem al a üpr kárpótolva vagyok még alébbt vesstaaágaiaért, előbbi báaaton éa goa* dómért ia. Mannyira aduélatrn aélték aiadaaak, kik aa In nagv-anarl k paraltan Máaalvéaaatl arndaéayatiél tuuo-máskai nao- bírnak I Miért Is jelen sorok ayllvánoaaá tételével art Iparkodna elírni, hogy felhívják mindönkit, kl engiteáget aalkaégal, aisaartal aialébb lordnl-joa Mibnlik Jaaoa arbon, alnt aaoa lagaagblabatább ssáaalvéankaa. kl alndankln eagitenl aea caak akar, de béaalatee tndoaáaya éa alvéaaata által aa\|itaal la,ké\|aa. Ta^aa tkatetertal Budapest, IX. kar. RiaeldaMtaaa II aa Cbaraák Jéaaaf, aaahé. ■Iliallli JésN mnaaénafajtt whaa Badapml, kerrpaalHit 74. as. I. aaa. 7 Jalé. alá anianandA lavalakkva 8 drb B kra.'kélyng maiiák-landé válnaaadáa caáljábAl. 44i 1 I 42 Téma Kgy hét alatt Terno 1 Terno! Terno 1 Ami manapság a világol leginkább éJli bámulatba, ax kétségkívül a feirta aaafhe-aaaflkaa Mlkallk Jéaaa ér aam* lépési művelete, kí Budapeaiea Kare* panloftl 74. aaáM, I. tat 7. njté alatt lakik. • NagyvaalUe laraa érelaM al a aihalik lánm nr állal legtlriimHaa ktmámlteU aaáaian állal agy hét nlnttl \| Kzen soha nem hallott, bámulatba ejlö lény a Lel- éa külföld összes lakossága között uiosgalmat okozott, a ninöt eddig senki sem láloit, mivel Mibalik János ur aa egyedüli a világon, ki oly kitűnő éssbeli tehetség felett rendelkeaik, kl oly osodálatoa műveleteket Visa végbe exámféjtéeei által. Mekkora ason szerencsés nyerők ssáma, akik már évek óta kérnek és kepnak szerenosehoxó számot e hirés mestertől, ba csnpán egy két alali 49 sgyéa ayerl állala lemiotT Hol nagy a baj, köael a segítség! — Kzen példabeszédnek még talán soha sem volt annyi jogosultsága éa soha annyi igazság nem logiallaiolt abban, mini most, midőn ipar és kereskedelem penganak^ mos! midőn munkaerő esrével van feleslegben, mart munkahiány van, — midőn ezrek néznek a nyomor elébe, — ebben a azoron-gattatásban küldöli Isten gyors segi'eéget, ezen nehéz időben jelent meg egy zzeren-cseosillag a szegények egén, egy eddig aoba nem hallott tehetséggel bíró ember, kioek határtalan tudományéi a' világ csodálja. £xen ember Mihalik János űr, kinek fenkölt eszéhez mindenki bámulattal lakint fal, as emberiség segítő nemlője éa boldogítójaként jelent meg. — Húsz levél ée V2 sürgöny, melyek egy bét alatt érkeztek be az ország legkülönlélébb részeiből, minden* nemű kössónetnyÜvániló tartalommal igazolják a világ bámalaiát — Exen halaleve lakai bárki megtekbilbeii Mihalik János ur lakáaán M»rep«alel 74 a« lr aar Irt 7. aj lé alatt. Óhajtom, hogy esen esemény, mélyet esen-ne) nyilvánosságra juttatok, mindenainak m* mutalóul szolgáljon, hogy ee oton közeled* jék szerencsééhez, a mennyiben mielőbb forduljon mindenki Mihalik János nrboa azon aaarencaeasémokért, melyek állni sse-rneéjét, boldogságát és jövőjét alapítja meg. Mbtdenki azon ludattal kjm Mibalik urnák, bogy szegénységének vége saákad akkor, midőn a leielet magánt aaait. Teljes Uasteleiiei Raudenadort 481 Bchmídeg Ferenci réaöotö. ■Ikallk JAsian arkea, laésgisl, Herrpsal él. 74. aa. V 7 éj<4 alá csimerendd levelek kas válssxsdásra 8 drb b krras bkyeg mellékelendő. ura MMU hegínnt búi Dét bcriebea BBfl RSo >3 HWOQÖOOO. »0í0)000000ü000ü00a ^ (XMr.oixtTák-miflyír ^^^ iiibidilttiiott Jj \| Farugony-matráczok \| \| Pótlók BzaliHKsákok és^(hironyhetedek helyett 2! ' , Itisata tartói éi latáayna. kftléséieo alkalma* latézHrkuHr h kérfcánknak. Ttsrynbh mrgrend-£ [ ■ \|lé»4kj>éi. meffeJeló áneeegfiée. .1 s»rendelékl sx igy Mfr uéionéce é» bwu teéetaedó. £ i]i Főraktár: BÉCS, I. Neuer Karkt. 7 mu-n t W«XKq»QOOOQOOOOCPOOQOOOOOOOOOQ I Zongora raktár. 1 9 Nagy választéka 1 S X UJ ZONGORÁKNAK I Q I <egjobb bécsi gyártmányok ' O 1 Kéül, h a h /, n á 11 zongorák k I eierél Ütnek. W jjj Rosenberg Adáa A C 44ft 4—4 Tálh Lajaa ügyvéd ur házában. 5 XXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXX M . M Kppen moat jelent meg ^ lagyrR kapható m J 2^épes Csailá-cLi Hstpoic S H Vm évfolyamának J X élné asán a. J 8 Tartalom: Az atolsó rév. (Elbeazélée.) Tolna) LaJ«»lál. — Erdei romáocz B X (Költemény.) Barfák Lajaalél. — Úszi este. (Tár. za. Nslklajr Jáimlál. X w —\| Barababao. (Yelenczei történet) Tátk Bálái41. — A boszorkány. Tkn J( 2 rlel A a4ré-regénye.) Ai állatok erftképeasége. (Ismertető lárcza.) — A azo a* g I bortilka (Regény.)Tábarl Koherllál S ■ X M^ E leitfrel.b éa legelterjedtebb a/épiroda'mi képes heti lap ^fcf K El<ériIKTÉNl ÁB A l egy argjedévrcl Irt 50 kr., félévre Sfrt Jj X egéas évre • frt II 5 A Képes Családi Lapot tíadöhmtaiá MehnerYilmos, Bpejt, papiiTeliMtoa 8. S 5 461 2-3 g XXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXX •OOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJ g U. Kundmachuiig. o §Beim Truppén Spirál su Gr -Kanisaa findet aur Sieheratellung Q der traiteurmieaigen Anasprt«ung aowie der Urztliclien Bedttríniaae und -u die Reinignng und Auabeaaerttng der Rrankem fjeib-und Spitala Wtaebe O O ÍUr daa Jabr 1H86. die iiffentlicbe Vvrhandlung, bei welclier sowvhl O 0 mtlodliohe al- stich scbriHliche ánbote gemaebt werden kőimen am V c 19 Október 10 Uhr Vormittaga ztatt. a r j Die Offurenleh babén den Penent-Nscblaaa den eie von den ieet* O L gti etsten Einheitspreiseu gewihren anaugeben. Die jlbrlicbe Verdienat- O C 1-unime iat gegen 4000 Guiden. Die be láufigen jábrlicben Erforder- 13 C niaae, die teslgesetsten Einbeitapmae lür die Auaapeisung, flberbaupt r 1 dte nlbern Bedingniaae über dieee Sieheratellung. aind in der Knnd _ 1 mácbung int Stadthanse zu Gr Kanizea oder in der Spitalakanalei k 1 ehtzneeben j 1 <r.-Haais»a ím Október 1885 \ Ö faa éu k k \|mnüufi-(MkiiiM \| l O 454 2—3 éu Tnppiü {piai n fr gietrtá Q •oooc qooocoooooooooooooooooooooÍ! kyÉk\|taBál Nagy-Kasimám. vagy nyilváuoa Kikiáltási Árverezni 10-át Twol Ttrno! Tmo! faálaMai ÍMáiaaaéralaiáa JNrtaaa" ......... 11 ilUfc ktslÉlissfc, Bmém gMMt, fÉalláili rt a aa. Aa ember lödíaae, — at emberi aalv leg beeaeaabb eaetekaaényt, a legaemeaebh ezél melyet ember magának kittubet, határozol taa a Jóievéai érzáabol lakadó, gaenved6 embertaraakért önmagái feláldozó wgitség, Ifiéaa a gyora aegedelem a nyomorban, mert aki gyaraan aegit, kéts/ereseo aegitett. — Ugyanezen eaélt tűzte maga elé a híres éa neméaieikfi Tótk Anaa arnfir midón elhatározta magát egy játéktervet dolgozni ki« melynek segítsége vei minden rzegény ember javíthatja a maga éa övéi sorvái éa een-ám, boldog napokat biztosit hal magának.» Boldog az aki Tóth Annna nrnönek, ut emberiség boldogítójának játéktervét ba«z-nálja, mert egyedOl ez mutatja a<e azon utat. melyen a szegény ember ererenoéjét lenini, egyéd&l ennek kaaznábta jnttat Ikíii- nfinkei biztos teraonyereménybe/. á Téih lasa araMI laylt, mtm \|ilék* Un mrlal •wuailltoU 17 aa, tt«stt«k a«aélxével mjmrfm» f ke aa-a« IsrMI Briuaal ka^ss MM forintos kraM, mely engem boidoa emberré tett, n iman onáÚó üzletet nyitottam beUtte, megaui ura le^aek, tehát nem vagyok kénytelen idegéénél azolgálatben lenni. Mily örömmel pillantok ma eeaiádomra, mily boldog tudat az, bogy kejiea vagyok gyermekeimet tiszteanégeaen felnevelni, művelt emberekké taniiialnit - És e azerea-caét caakia a nemes éa jótykonyTotb Anna umötöl kapott játéklervi számoknak köszön hetem, kit azáz és ezerszeresen javadalmazzon a gondviselés! — Senki, meg a leg-azegáayebb ember se ninlaasza el TÓ'b Anna urnöhöz fordulni. (»ondolja meg mindenki, bogy e nemei hölgy ségiirégét bál kinek ia megártja! (íoiidolja meg mindenki, bog) csekély lárad-»ág éa kölbéggel biato nyeréiiiényt ér el: (ú>ndolja »t«g mindenki, kogy e j/ilékony liölgybóz lolyamml^k mitideii gondd éa bánattól mégóvaii-ak bizica segedelme loly-lán éa ha mindf/eii körülményeket meg í« ntolta, akkor nem log^i ela ala^ztani a szerencse ez istennőjénekollalmái felkere>ni. * 4 Kiváló tiszteleilel Wieaentbal, Herrengasse 21>. 17. Schullz lláramt kereskedő. Aki Télk Aaaa iralkli Badapest. « ámkátkAral S. aa. akar (olyaaodni, n e a ulaaeza el levekhez 3 drb ft krroa I evélbéJyeget mallékelni válaazadáera. 7186\|szám lKb6 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirt kiküldőit végrehajtó az 1881 évi IX i. cz. 102 {f-a értelmé-ben ezennel kózbiré lévai, hogy a nagy4a-iiiz»ai kir. járásbvóeág i»h6:fc6 azámo végzése által Kibn Mát \ ás azaban lakos végrehajtató jajára Salamon Józael azal«ari lakna ellen 560 Irt teke. ennek 180 év Auguwtiu* hó 9 napjától számítandó 6% kamatai éa eddig ö^exenoa 112 trt 36 kr. perköltség követelés eiejéig elrendelt kielé-gitéai végrehajtás alkalnaval hirtilag lefoglak á* 708 írtra becrfill 2 drb. hámos ló 2 drb Oazö, 2 drb sertés bi/ó, I kocsi, 22 kereszt cséplel len rozs, % kazal azalma, 24 li étö ét \|»h éa rozs 60 akó aiuazoll aailva, .3 drb Qrea hordó, 1 drb bor prér, I páün-kás kazán, 2 ezekér széna éa üti drb mu»i-ra bu kábul ál>o ingóeág«'k nyilvános árve-tt-a utján eladatnak. Mely ánerében a 7i8t>jj«z. 0 kiküldési rendelő végzés lolytán a hélyszintn vagyw alperes lakásánál éa szülejénél leendő e—közlésére 18H6 évi okiohrr hó 22-ik napjának délrllill 10 <irá\|a batáridőéi kiittze'ik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéasel hivatnak meg hogy az érintet ingóságok ezen árverésen az 1&S1 évi LX l. cz. 107. fa értei-meben a legtöbbet ígérőnek liecsaron alul ím eladatni lógnak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881 évi LXt.cz \|(#. fában negál-lapltotI teltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N-Kanlzsán »8>6-ik évi október bó 7 napján. BART8 (iYÖWöY. 461 I —I kir. biróeági végrehajtó. Wvfl(885. tkv. ARVRRÉSI I1IRDETMÉKY javára ke van kebelecve, annak maradáaa mellett kftióa külön 18H& éri déerciHiier tlk 'napján 4élel(it 10 árukor (>ei«én# a községhiro házánál Varga Lajos ^fflpérest figy véd vagy bely.etfe>« közbé^óttéve! megtartandó nyíl várna árverésen eladat ni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár-' Árverezni kivánók tartoznak a beesar 1^'%-át készpénzben vagy óvadék képe* papírban a kiküldött kezéhez le<énni. Vevő kötele* a vételárt 3egyenlő üzletben még pedig azeíaöt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I hónap alatt, a másodikat ugyanattól t hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden eg)ea vésziét után az árverés napjától azá-mitanpó 6/« kamatokkal egyfttl az árieréai feltéteiekliea meghatározott aeijeu éa módozatok azerint lefizetni. Kir telekkönyvi hatóság N. Kaainaán 1886. augusztus lo én. CSERESNYÉS F.VELL elnök. 404 1—I Jegrzö. 4634 ik. 8hó junius 26. ARVRRÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye árvatára végrekajtatónak. Balázs János végrehajtást szenvedő boralai lakós elleni 514 frt. 45 kr. tőke i870; évi junius hó 10 napjálói járóul kamatok ti irt 87 kr per, 7 frt 00 kr végrehajtás kérelmi 10 Irt jelenlegi a még telnrei ülendő költségek iránti végrehajtatás! ügyében a lent i:evezett kir törvmyszék területéhez faHnzó Uiafaii 18 sztkvben I I- 0 sortz a. Balázs János tulajdonául felvett 407 Írtra beosOii ingatlanok a hozzátartozó erdő és legelő illelőeéggel egy üli, — továbbá azon Ikben + 1 aorsz a: íelveit, váltság kötelea 2;i2 trtra becaúlt ingailee 1885 < > 1 fiic/eMil»er lió 12* napján délclíitt 10 orakor llorsía község bá/ánal Zakál Gyula felperesi ügyvid végy helyettese közbejöttével megtartandó nyilváuoa árverésen eladatni log. Kikiáltási ár a fenneb kiteli becaár. Árverezni kjvánók tartoznak a becaár lOVá't készpénzben vagy évadékképea pa-pirtan a kiküldőn kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt bárom egyenlő részletben, még \|m dig az elaőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó I bó nap alaitf — a másodikat ugyanattól 2 bénap alatt, - a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt, — mindi n eyyes részlet nián az árverés napjaiul számítandó 6a kamatokkal együtt az árverési feltételekben negáliKpiiott bei yen éa módozatok szerint lefizetni. NKanizsán a kir. törvényszék tkvi osztályánál 1883 évi szeptember bó 5-éo. CSERESNYÉS EVELL elnök. 468 1—I jegyző. A nagykanizsai kir törrazék leiekkvi osztálya részéről köxkirvé létetik, kegy^á m állam kineatár képvkrletábro Bogyay Ödön itkeninsei kir. ügyész vegtehajtatóóak Koimár Jóaset végiehajtást aztmedö feiset láfcóa eUeai 1Ú0 Irt III kr. aégla Wt irt Ml kr táke 1 tH 10 kr. betslesé 0 frt M) kr jeifekfi a még teaeiüeadó kőüaégek ftrami vegieba^ági Igyebea e léi mi esett kir. tirvasek trrhleicbea tartozó pdsel 8ÍM aa. i\|kvbea A 4 IQBI kr. sa. aliit'Mveit •12 írtra beasiit ingatlan lettétlenftl a get-em W aa. i^vbea A + krsa a. lógjak Írtra betvi'l esOQO váksagkoie MígkeBÉB — tekíateMei hogy aa ájaln e-ies láiietMseia á s>olgalB\|pg az állam kmsviár IfiverMM megelóaóleg Káintár AaárM aa Kím Kergelj (mieaök) Aaaa 4647:8^5 tkv. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nany-ksü/sai kir törvéityazék lek-kvi osziálya lé^zeről közhírré létetik. bogy Arvay Ijiier Zalamegye tiszibeli ügyésznek a m állani kincstár képviseleteben Z.-egér szegi lakos végrehajtatnak Kálmán Katalin özv. Jankó litzán.é végrehajiáal szenvedő felső habótí . lakós elleni 48 frt 43 kr töke a végrehajtás logaaaiosilási napjától mint esedékes % kamatok 9h kr per, 7 frt '3«i kr. végrehajtás kérelmi 9 fri 5tl kr. jelenlegi a még felmerülendő köllaégek iránti végrehajtási Dgyeben a lent nevezett kir törvényszék területéhez tartozó hahdii 21 ik Ijkvben A I 21 hraztui ingatlannak a azon lévő 14 népsor szám alalli háznak 276 Írtra 490 hozam lekvőségnek 101 Írtra 961 hrsz. ingatlannak 366 írtra, - 16 44 ijraz. fekvő-séanek 16 Írtra becsüli Kálmán Katicza tulajdonát képező baaonfele birtok részle-lenként külön I t;\l ilrmmlirr líd 2-lk nap ján diMnliil 11 ómkor Hahóton a közaegbiró házánál Arvay Lejoa zalamegyei t. ügyész vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. Arvereani kiválik tartornak a becaár IiO/fálI készpénzben vagy dvadákképea pa pírban a kiküdóti lezéhez lelenni ^ Vevő köteles a vételárt hamm egyenlő részletben még pedig aa elsőt az árverés jogeiöre en elkedéséiől zzámiiandó 30 nap alatl a másodikat ugyanatlól 00 nap alatt a bartLádikat agyasaiké 0U nap alatt, — minden egyes résziéi után az árveráa nap-I jától száiiiiandó Oakameiokkel együtt az árvméai leltételekben megbatározott helyen éa mtáwátok azerint lefizetni. Kir, lörvéavaaék mint lelekiönyvi hatóságnak Nagy Kanizsán 185 évi julius hó 0-lk napján tárlóit BésábOI. CaKRKSKTtM I —I ÉVELL kirí törvazéki éfnök. kir lőrvaaéki jegyző, NI VERSUM rilusir. ZaHackhft ij BellelriaÜk, KunM ond Wiasenacbáft II- Jahr-gang. JákH. U Hefte balbmonail Jedés Heft i_. gr. lei. l'orai mit 3 lidn-dnmk Knnaibeflagen kóaiet aer 50 H. /U/onnementa bn «ámmil. Burhhd g a Postansfaltén. Mitarbeiier die bes-len und beliebteatenScbnfislellernnd Meiater der Kenat íiaa érste Heti int esachienen u. beginjit mit einer grówerea Novelle aaa dem aitrtbojachen Atrika „Die Naialiisna veeCrast Ctkstakf4 Zu báriehen durck Pk. Pischel'a Buchhand-Iting in Gr.-Kanizaa á Caakathurn. 400 1—3 i ay ári kl aapekkea, rend eüeaí csekély vétség auan ia, lóaerreéekhea gyakran zavarok (székrekedés várteWéeael, sorááoÉi, t+ iájáa atb.) ily eaeiekben egy jó kául saér gyors alkalmazásával, aMiygp kóaettameráa azerint a Braodt R. gyógyszerész svá^czi labdacsai — más nagyobb bajokban mindjén elejét vehetjük. Minden valódi doboz (a gy ágyasért árakban r0 kr. kapható) eaág-jegye: egy lekér keeaat vóróa mezőben a Brandt R. névaláíráaa. 1 396 l-l x»»»)ooooaooa XXK ©: § ^ C». Wt. oaztrák-magyar UfiV BiibadAlmnott Farugony-matráczok 6 frt _ 6 frt Pótlék szalmazsákok és sotironybetétek helyett , Itisala tartói ét latáayns. káMaáteo alkalma latfzHrkaHc h kArhinknak. üsrynbti mrgrnde-■ \| léseknél, a efféléié ineeafeéés. A s^zrendeié»<>kn.4l sz átrr t/iWd bnasu taüauudé., főraktár: ItKCS, I, Neuer Karkt. 7 ^COOOiCDOOOOÚOOOCi 348 11-11 &!Oti&Q0O(X3oe0Qee&Goaoa Zongora raktár, j Nagy válasstéka UJ ZONGORÁKNAK I/egjobb bécai gyártmányok Régi. Ii tthzn á11 %0ngiirá k k I cher é11 e t n e k. Rosenberg Adám q Télk Lajae ügyvéd ur házában. 5 aeoGoo30oooi^x»eooooooocy I4f> 4—4 XXKXXXXXXXXXXKXIXKXXXXXXXXXKKXXX X . X Kppen moat jelent meg ^ fn legyee kapbató m 5 2^óp©s CssLlá-d-I ILsipojs: S X Tm érlo!r»míiuk M i 1 n x x ■x X X X fi X X xnáocs B •alél. X Tártalom: Az utolsó rév. (Elbeszélés.) Tolismy Lajastél. — Erdei romáocz fKhltemény.) Itarlók LaJaalAI. — Őszi eate. (Tártán) Nslklajr Jáa< —I Barababao. (Velenezei történet) Tátk Báláiai. — A boszorkány. (Tkea- J( riet A náré-regénye.) Az Allatok erőképeaaége. (Ismertető lárcza.) — A azo a bortilka (Hegény.)Tákarl KaberlICI. _ fi Mt^ K leusrel.b és legeiterjedi ebb a/épiroda'mi képes heti kp ^fef EliériIKTÉNl Ab A s egy argie4évrel Irt 50 kr., félévre Sfrt Jj egéfts évre 0 frt H A Képes Csali Lapot tíadöhmtalá MehnerYilmos, Bpejtt, papnöTelfleUcza 8. 461 2-3 I^■■■H XXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXX aooocooooooooooooooooooooooooooo Uv Kundmacliung. 8 Beim Truppén Spital in Or -Kanisaa findet aur 8icherataUnng Q der traiteurmiseigen Ansspeiaung aowie der ftrstliclien Bedttríniaae und O die Reinignng und Auabeaaerttng der Rranken Leib-und Spitala Wfiaebe O fór daa Jabr 1H86. die t.ffentlicbe Verhandlung, bei welclier aowyhl mjliidliche al* stich scbrihlictte Anbote gemaebt werden k&unen am 19Í Október 10 Uhr Vormittaga atatt. Die Offurenleh habén den Penent-Nacblaaa den eie von den ieat-gtietzten Kiubeitspreisen gewihren anaugeben. Die jKhrlicbe Verdienat-sunime iat gegen 4000 Gnlden. Die be Ikufigen jábrlicben Erforder-niaae, die fealgeaetzten Einbeitapmae iOr die Auaapeisung. Oberbaopt \| die iiKbem Bedingniaae Qber dieee Sieheratellung. aind in der Knnd n mácbuiig int Stadtbanae su Gr Kanizsa oder in der Spitalakanalei einanw ben «r..Haal OOOC0000000000 im Október 9915 fu új k k fuw§ltais-feawu én Jnppia fytUl n fr JiHní > Nyomatott Fmcbel FülOp 1 ■ pti lij■■ <1 Nagy-Kanizaán. 42. szám. Nagy-Kanizsa, 1885. oktober 18-án. XII. évfolyam. ............TT "W KLAnnTta iux " * SKAJST- V A I A HMéUvmtfi •raaM«lrw 1 M/gJL I JL^k ' ~ ■ A HlrillÉBifc huljmu nmlhluü H4mMtaUM lavatak cuk .««.n k. 4HH1V ^^ ^■■■V —~ ••kkat feg»dt»te«k ti. AmiW • ioH UvtUloa fcWml t^ POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Wwusgyd Ogrvádcgjf&t, a Nagy KjantzsZfj él Délzzlai takarékpénztárak, Bankegyeaület. Nyi(tUr ^i^ra M kr. — A Isó-inuraközi takarék pénztár reazvén\ lárzzság éa önsegélyző azövetk. híve talon köxlönje. — 11 — Mryjeienik N(igu-Ktmi%$rin hetmkint egyxer: Favlrnnp. Főváros és villák. Kilenczazáznál többen indultak el cailtörtökön reggel Zalamegyéből n fővárosba hogy megszemléljék nem teli haladásunk nsgysserft fokmérőjét, as orsxágoa kiállítást ée hogy megtekint aék egyúttal a fejlődésében folyton rohamos léplek kel haladó fővárost,melyre nézve több puszta frázisnál, ha ast as ország szivének nevezik A minap erről a kirándulásról szólva, felemlítettük ason kellemes és hasznos eredményeket, melyekkel ez n tömege* látogatás iár ugy első sor ban a* iparosok, valamint a t/írada-b m minden osztálya részére. Újból kirániuk, hogy a kirándulással ez as örvendetes eredmény valóban eléretett legyen. 8 hisszük ia, hogy meglesz És — eltekintve a kiállítástól — magának a fővárosnak megszemlélése is bizonyára nagy hatással less ama nem csekély ssámu kirándulóinkra, kik vagy most látiák először hazánk fŐvA roeát, vagy igen régen látták, mikor as csak főváros volt. de világváros még nem. Most as Netr.oak a mi hazafisá-gunk, büszkeségünk tekinti annak, hanem világvárosnak ismeri el a kAlföld ia, mely nagy politikai, gazdasági, sőt egyéb tekintetben való, kulturális, művészeti atb. fontoaaágot tulajdonit Budapestnek. Ások a politikai mos galmak, melyek Budapesten történnek, élénk megfigyelésben részesülnek mindama tényezőknél, melyek Európában politikát csinálnak; szoknak a politikai enuncziáczióknak, melyek Buda peaten elhangzanak, egéss Európa dip-lomacziája- szolgál auditóriumául. Bu dapeet az európai kereskedelemnek egyik empóriume. nemcsak szerencsés fekvésénél, hanem gabonapiscsáuak nagy asabáaánál éa Usleti viszonyainak kiterjedettaégénél fogva ia. Éa hogy egyébb kereskedelme éa as ennek alap ját képeső ipar asintén legalább ia nagyon kttael áll a világváros niveau-jáhos, nsi mulatja a kiállítás, melynek túlnyomó anyagát minden téren épen a főváros szolgáltatta, de mutatja est egy figyelmes séta is Budapest utcsáin : a fényez kirakatok, as Óriási Ősietek, a gyárak ée egyéb iparvállu'atok imposana légiója, a főváros minden 1 erében hatalmasan pesagő, lllktető élet, a minden irányban való közlekedés kényelmessége, a lakosságnak úgy szólván 'évről-évre bámulatos mértékben való szaporodásai ez összevéve a nagy váróknak, a világvároanak nemcsak ssink, hanem jellegét is megadja a mauynr fővárosnak. Az elősorol laknak ily nagy mértékben történt fejlődésével — mint futólag említettük — j lépést tsrtott Budapestnek kul uráls lés táraadalmi fejlődése is A tudományos, irodalmi, művészet', humanisztikus intézetek oly sorával dicsekszik hazánk fővárosa, hogy e tekintetben is kiállja as aránylagos versenyt a többi világvároaaal. melyeket a,mi haladáaunkat kicsiny lők nagy sokasága portentumoknak tart éa kiált ki bossánk képest. Ami asép. hasznos éa esüksége, as mind koncsentrálva van a magyar fővárosban, melynek külső disse máris olyan, hogy Budnpeet joggal számítható a világ legszebb városai közé. Nemcsak egyea specsiálitáaai, a Dunasor, az Andrássy ut, Margit-sziget, as épülő I körát, valóban olyanok, hogy párjukat ritkítják, nemcsak esek gondoskodnak Budapestnek külsőleg, iapom páa nagyvárroaaá tételéről, de a fiatal óriásnak minden tagja egyre uövekasjk izmosul, erősödik a ha meggondoljuk sst, bog)' es a szinte meaéa baladás, esek as óriási vívmányok alig néhány rövid évtized asUle menyei, akkor miután aemmi okunk, a további félvirágsáat félteni I — Budspeatne^ képe még néhány Tárcza. Az unalom. - A „SSalii* sWSl tárcsája. — Asszonyom! ön elég bátor, a szelle ürességé veszélyest élését öl való lelelem nélkül bevallani, hogy unatkozik. És be fogja ón vallani azt is, bogy részemről sem közönségéé vakmerőség, elmélkedni, as unalomról, sőt erről a théuiáról elmélkedni egy asép é* szellemes ssssony elölt, aki — nohát, aki épen unatkozik. Aa egész elmélkedésről azután nagyon félő, bogy nőmén jébeo egyszersmind benne van ómenje /is: éa unalmas vagyok, öamég jobban unst-kosik a as a mitaem sej'ö, jókedvű halandó, ht a sorokat saórakosás végett futja át, egyéaarra caak azon veszi magát észre, bogy ö is tágra nyitja az unalom természetes kapuját í akkorát asHt hogy a keveset elásott ember, aki meglátja, egészen korrekt fnfaiaaat kap a MmilOnis alagútról, melynek vakaötétseaétai hihetőleg igén pompásan lakai — aiedm. Rym kevéssé btzsfó auspicsiumok köaötl fogok kossá a tárcza Íráshoz, de a l hétnél ön adta a adott ígéretemen kívül, pefaaeaoiólag lén lel aa én kínzó szellemem, a asnrteaáépt PMa gyerek is, aki egy-kél dra metva kétfélhetfetjfi) Kt terem, bogy kárörvendő vigyorgással kéziratot kérjea az gjságsyir okmtegi molochja számára. fis néaaa, asasoayots, mintha aa idő, »,ki áiafe aakaak eme kétaégbevoehaikm téeyeaAje, U arra pM! kplr vagssaktld-pm as tm eket tetaadia -«Éuit (árgyhés Olyan kankan wüó. bors-s aarm fezi ítél-eláa vaef amUyetf eléeeemetisl saaktak Tilka i niV aa angol regényírók kMk ée klsalifc ua am párbeszédeibe Am eaft- évtized múlva ugy áll előttünk, mint olyan világvárosé, mely nemcsak a magyar hazának képezi csillogó gyöngyét, hanem mely as egész kuliur világnak egyik k msgaalaitdó dissét képese ndi. £ rsgyogó képet pedig nem puss-tán vslamij tulvérmes, hasafia* elfő gultság láttatja velünk, — a tények, a máris valóaájggal elért aikerek, garan cziut nyújtalak arra, hogy ez aa ideál cseppek is olyan láradtan, unottan verődnek az ablakiébláboz, n-intha most jöttek volna visssa gyalog Kelet-Ruméliából, miatán megintet wiewoliák volna Karawelow minisz-lerelnököt, kinek enuqeziácsiói tudvalevőleg nem épen vannak bővében annak, amil esprit alatt szoktunk érteni. Egy most a világra jövő gyermek a világot egéesen szürke színben pillantaná meg, olyan szürkének spilyen a theo^ia és az — unalom, mely kél logalom különben igen gyakran egybevág. £s én, mini a természet rajongó bá muloja, annyira átérzem ezeket a külső intéseket, hogy bensőm is szürkülni kezd; azürke szilje támad s valódi slizarin kellős kopirtintáqak is, melybe a kezemben Iszonyára unatkozó tollat mártom; lelkem egyszerre elveszti fogékonyságát minden iránt, ami a jelenben érdekelni tudja; közönyöséé válik előtte a görög-szerb mozgósítás, a beteg ember berlini köszvénye, a velszi berezeg budapesti mulatozása, a • Fekete Gyémántok •-nek közönséges iülözénné változása és valamennyi nagyvilági esemény, melyek iráni pedig, mint ■ vidéki lapszerkesztőnek, .tehát mini zsurnalisztikái •MAdcbeo für Mes« -nek hivatalból érdeklődni tartoznám. Sót — Issl bot non laast —• szivem esmérj obecúrájából hirtelenül eltűnik ás a pirosképü, kedves leányarcz, mely abba a régen beköltözött hstározotlsn terminusra s mely nemcsak erezni, de gondolni valói is ad nekem eleget EUfiuik. mondom, a helyette faáyar tsoaoijifai idelefepszik mellém m Íróasztalhoz fi ódivatú, hsmussiaA ruhába MtöaAt h^fay. fonnyadt attsozal és idomokkal, ajka sörül axxal a tétig günyos, léiig bánatoa kitejesésKei, mely ar aggestiakat laBma i Ámbár nem látom isten ments, kegy lássam, — dg ladeat, hogy kék ha-rmeya vaa r^jta a naha nem tartja eeftk- alósului, talán még ageb-bogy est előre képzelni ia meg fog ben. mint a tudjuk. Mindnyájan egyenlően éressük ast ss örömet, ast a büszkesége^ mely. azoknak kellét dagasztja, kik most ntt fenn a fővárosban annyi szépnek éa nsgysvatGneL láttára, élvestére kétszeresen bttykék arra hogy oly nem-setnek tagjai! mely a semmiből mert piszén mi volt Budnpeat azelőtt? ilyen köspontot tudott magának te tamteni. Ám. ha — mint terméasetea — teljeaen együtt érsünk a fővároet elragadtatással ajmmlélő vidékiekkel együtt éressük vel0k aat a legalább ia nyo-masstónak heveshelő érsést is, mely tslán már ott fenn ia belevegyült s büszkeségbe és örömbe, de minden esetre kettőai súlylyal nehezedik a főváros vidéki látogatóira, mihelyt a hasai csivilisácsió. haladáa. fénj és pompa köspontjából ismét hazaérnek — a vidékre Párhussmot vonni, összehasonlítást tenni a magyar fővároe és vidék kösött szinte bajos is a roppant nagy aránytalanság következtében, mely s kettő közöli létesik e megkisérleU összehasonlítás deprimáló volta annál roesabbúl esik, mert ime as öröm ki-^ törő hangjai után asonnal fájó húrokat kell pengetni Hogy a főváros több a hogy esenlúl ia tpbb legyen a vidéknél, ast értjük természetesnek, sőt szükséges aégesnek, magát bemutatói, "mégis rögtön ráismerek; közös ismerősünk ez nekünk, aasooyom, ez ö, a megtestesült Unalom. (Ámbár meglehet, sőt valóazinü, asszonyom, hogy öa más alakban ismeri 0 una!-masságát. vinnél hihetőleg nem miot matróna, hanem talán mint borzashaju, zseniális öltözetű lárczairn jelentkezett, aki haiás tekintetében méltón versenyésas én partéban Ielejtett vendégemmel) Ez léhát mellém ül, kezél nyújtja, — olyan aszott ez a kjéz, mintha tulajdonosa egy múmiától örökölie volna és nlyan hideg, mint egy kamésatkai ajiókilinm deezember közepén —- azután megszólal bágyadtan és olyan vonlatoti hangon, mintha n ioden egyes szavát a déii vasútnak egy külön tehervo-nata hozná elő torkából: ~ Lupulus ur, bogy érzi inarátV Ezzel a kérdéssel ssokiam kisdiák koromban megkezdeni a kurizál ás t a lelsöbh íeánytanodai Hálókban, pedig azokra aem unatkozni jártam. — Köesonöm kérdéséi asszonyom . — Kérem, kisasszony — Psrdpn; hiszen ludom. Estáfe Krsjczár jó. . — fccsodi bolondokat beszél ön össze? — Még egyszer bocsánat. Ast e léi-kegyelmű Száaki gyereket czüálom. Tetszik ludat; mikor magainnsk nincsenek gondolatai, akkor mindig ezitálok. — Szép, \| most már étiem. Éh mikor nincsenek gondolatai? Ilikor unatkozom. — E szerint tehát gyakran unt ikoaik? ■ ■- Aa h — Tesség? talán ieenl akart múlani? — As; Hanem igy KWitlehh. — Bra^ o; li már kevés nmakém less; hiszen öa már beszélni is laata. — As, ! — Tehát latija már, hóért ana!kőzik f nek is talál uk A fővároe mifilegy kénvixbli as oraságot minden tekintet* ben éa e reprezentálás minél nagyohb-szerű, annál többe vehető, annál jobb fogalmakat teremt magáról az oreság maga De kivánaloa volna, hogy a képviselő megfeleljen a képviseltnek hogy = a központ annak legyen a központja, eeeaencziája, össztoglalatja, ami körülte tényleg van. A fŐvároa fejlettsége, nagyaserűsége lenne képe as ország, a vidék fejlettségének. Éa ami ott együtt van a fényes keretben, annak részletei legyenek feltalálhatók a vidéken. A fővároe virágzása legyen as az ékes rámába foglalt fényes tükör, mely mutatja, mikép virágaik as ország Moat s fővároshoz képset nagyon is elhanyagolt állapotban van a vi dék Amott minden, itt igen-igen kevéa. Nagyon aoknak, ami ott kifejlett, töké-letea formában van meg, a vidéken még halvány árnyékát aem lehet találni. A vidék politikai, gasdaaági, kulturális, társadalmi élete, külaŐ éa belaő lejlődéee mérhetlen távolaágra van a fővárosétól Haladáa itt ia van ugyan — hiszen véghetetlen csapás lenne, ha nem volna — de a vidék haladása egyrészről olyan kísezertt,másrészről pedig clyan nehéskee. hogy ss amott folyó gigantikus fellendülés mellett es egéesen elenyéasik. Persze, hogy es nem jól van igy. Valódi a fölvirágsás caak akkor leas, ha kiterjed aa egészre. A vidék a maga erejéből aokat tehet, tesz ia, de es nem elég. A fővároe sem tudta volna ennyire vinui ha az állam, a kormány nem protegálja oly hatalmaaan. Nem irigyeljük e protekcsiót, mely ily eredméuyt bosott létre De a mqgunk részére, a vidék részére ia kérünk több aegélyt, több gondot, több figyelmet Mi is halsdni akarunk a ast sksrjuk, hogy hs büszkélkedünk a fővárosért, — Tslán, mert ön it van?... — Goromba. Azért, mart lusta. Ezzel lógta magát és kilebbeat a szobától. akár egy barázdskillegetö. Magamban maradtam a ráértem gondolkodni magyarázata felett. S es kielégített. azért unatkozunk, mert lusták vagyunk. Ennél s passzusnál ne lakadjon as én picziuy ajkairól is, asszonyom, as a 'méltatlankodó •goromba!« fel kiállás.Igazán nem ok nélkül fogadtam el min den ellentmondás nélkül Unalom-vendégem unalom magyarázatát. £a mégis, minden' félreértés kiderüléee vegeit, rekiifikákMn, jobban mondva enyhítem, azt a magyarázó szócskát. Jobbaa ia hangzik, meg talán igazabb ia, ka ebbeu aa éaetben a lusta szót (elcserélem láradttal. Unalom — fáradtság — lustaság. Ki vagyunk fáradva, asaaonyom, — unatkozunk. Azaz csak öa, mert az én vendégem már elment. Ha az öné meg nem lávoaott el, eddig bizonyára megadta önnek is a magyarázatot. S ön ia elfogadja, ön ia belátja, bogy igaz. Aaayival szívesebben adhat neki igazai mert igy ki vaa meatve a lustaság —bocsánat — az analom. Fáradt lélek pihenése. Senki sem veheti rósz néven löle. fis legyen vigsezáta, hogv ruganyos léleknek nincs szüksége hosszú pihenésre. Nem is birja ki soká. Ön as unalmat fogja leghamarabb megunni. Tartson meg tovább is kegyeiben asszonyom, s ha legközelebb e szsvakkal fogad: • már aem unatkozom,« - elég igazaagazs-retó ember vagyuk — as lesnék mosolyogni — hogy Azt az örvendetes hirt ne iglnjdo-aitaam ennek a azirks caevagéaimá. Lapstsa. magunkért ne kelljen aségyenkeantlnk mellette. timelje a kormány, az AlUm a társadalomul! karöltve — vidé ket Jutasson neki többet a kösmté-sebből, fordíts* figyelmét kulturális életére én visaotiyair, lendítsen oaak állapotján, — virágwsuuiaa tel a vidéket A tinink nem aokkal kevéabbé l*a üdvös, mint a Wváros felvirágoz tatása. Kélmunka leimé, ha csak aa utól> biliéi maradnánk A félmunka pepiig nem sokat ér Nyilvános felolvasások (. i, At őszi es teli hosszú estek ugyancsak megtöltik kávéházakat e- klubhelyi-•egeket. A férfivilág idejár, hogy a rövid nap táradalmait csendes pipa-, vagy kárt y aszó* val kipihenje Kgyéb azörakozáa nem kínálkozik számukra Tehát a lérfiaknak még «»k van találkozási, azórakczAai helyok a kávéház vs^y kluh. Kit zután fel ia használják minél ki terjedtebb mértekben. Olt ülnek ebéd után, vacsora előtt és vacsora után A azőrako-zásnak majdnem annyi ideje ju>, mint a mun kának. Hogy e mellett kevé* iut a családi kör-nek ei ax illetők dolga. Teljesen magánjellegű dolog. Kiki ott keresi ai élvezetet. ah<4 uegtalálni renklli. A férfiaknak megvannak ai 0 kávéházaik é« klubjaik. Hát a nők ? Nem lévéu nálunk szoká-vw dolog a uők kávéházi* vagy klubba járása, Okét széjten otthon (elejtik a tervm»és urai. Mulatnak ugy, ahogy tudnak Kgy olyan hoazu estén mennyi fehérneműt lehet megtöltömi! S ekközben beszélgetni is lehel ; — tehát van mulatság elég. Hát a harisnyakötéa én ruhafoltoxás bizonyára nnndaketiö igen hasznoa valami a háztartás körűt a hogy munkak«uhen meg beszélgetni is lehel, ei már társaságok számár is szinte kellemessé teszi eit a foglalkozási, mely elleu sem elvi, sem egyéb kitogása nem lehet senkiitek. MindakeKönek — » klubnak ia, meg a harioyakötéanek ia, — a mag szempontjából megvu maga jogosultság. Ámde ai mcgis csak igen kelleme, más oldalnál }»edig felette hasznos lenne például * mi városunk közönségére néive, h* ddig % míg * taraang mulatságainak ideje meg-j«vn, nemi változatosságot lehetne behoxni esti • szórakozásaiba* , ha időről időre valami magasabb, aztllemi élveset ben részesülne * kftaönség. Egy neve7eíes kongresszus. Kardnak kard a vége. Sok eet van na van arra ia, hogy a tollnak is kard a vége; de vajmi kevés arra. hogy a kardnak legyen loll a vége A karddal kezdett mftvel ritkán végezte még be toll; míg »ld m ni álnál szerkesztett békepontokat rendesen kard<lal szokták megpi oséte.m. A kongresszusok nem ia egyebek, mint néha elméaen, többször newisCgesen egy kap- • alar huiott olyan tragikomédiák, * melyekben soha aem játszanak z igazi szereplők. Midőn hatalmak öasxetilnek konfe remvásni a béke inegaxilarditás* végett biztosan lehet háborúra azámitani Olyan az, mintha egy tele bográca mel ki od* települne egy caapat ehes ember a folott tanácskozandó, hogy * bogrács tartalmat * tol falástól megkimelje. Tartják egymást boumottokkal, csenvö-bongö ürea dik-cziókkal, hogy mindegyik meggyőzze * macikat arról, hogy ő t>vm éhea. éa hogy csupán a kőzjöt akarja ;alaltouihan aztan Itelé tlendit a bograc«ba, kia/emelve msgá nak a legkövérebb kooeaot, mint végijeit. Kgyéhiránt u kongresszusokban nem in az a legérdekesebb, hogy m i t, hanem hogy miként végeznek. Az pedig néha igen mu lataágoa. Hozzunk tol egy példát, mely bár ezelőtt egypár századdal történt is, kis> halványabb vonáaokban ugya* d« napjainkban ia cak rvfcgi kosztümben ekeskedik. Az l7t)?-beu Rrazvickt.cn kezdett. Há gában folytatón, Hallban bevegzelt e ugyaninak Byazvickben aláirt Ikkeértekexlet ue-vetségca k»\|»et uvigiia annak a tvihaxzna intézménynek, a mii diplomacsiai kong-reaazuank neveznek A követek etoazör ia zon kezdték * tanácakozáat, a pedig ádv. hogyi ki hol 01-Ji«? A cftáazári megbixotiak az >ztaltet vindikállak magoknak, * apmiyol követ pedig zért iterzezeil, hi>gy az ö helye i4veilen ket e^áaaán kOvel közi legyen, kOlOnhen ha-amny A»atán i a\|<ok> etv<«.zekedtek a foloii, hogy egy-ajy kep»»elo hány maai. kocáit, Ivvat és kiOfl Unhat V A azolga Ennek * magatabb, szellemi élvezetnek a megazerzéaére pedig nem kell k«v\|t»ef, aem valmui nagy fáradaág, caak egy kia jóakarat a kozon»ég iránt éa a koxonaéf régiéről KftaOa igyekezettel igen köunyen volna érthető, hogy az Oez e« tél lolyaman — * «a joaabb uiulatKágu tarwangot kivéve — alkal-m\helyen heienkint egy«egy nyilvános t'elolvasás gyüjtené eg> be vároa inielligena kOzOnaégét. Máa vidéki várvMKvkban — akárhány kiaebben a miénknél — divatban, azokáhan vau régoia a felölva»á»ok iTodezéae ; a várva kOzOnaége aziveeen nzokik htvzzájok éa látogatja meg azokat. A váliozatoaaág. a kel-lemea MtVrakozáz é a« — ingfenea élvezet elég eróa három faktor arr. hogy publikumot tudjon vonzani. Ax egéas dolog attól tügg. van-e, kl z Ügyet kezél»e veazi, * rendexéat, * léireho \| aá»t illetőleg, meg zután, hogy kad-e vállalkozó, taz felolvaao elég. Nagy KamzMáu igen kvlunyü azerrei meg-található mindakeOO; olyan i» van itt elég, ki az Ügynek lény lege inicn Alapára hivatott éi felolvam^ i» van elég, kitol a kOxOn-m'K joggal remélhet valódi élvezetet. Az elftOre nézve olt vannak mindenekelőtt a táraaa egyesületek, melyek kOsül mindegyiknek nyiltAU kilesett czélja : »a váró* társadalmi életének tkifejleNztéae, kelleuie-»ehbé téte'e.* Volt ia olyan idő. mikor a tár-»a>korhen hürün tartollak (elolvasásokat; kél évvel ezelőtt — de már exkluzív jellegű kft-zOnaég, é\|>cncaak a kaszinó kózóm»ége elóti, a kasxinóhan volt egypár telolvaaA. volt továbbá a kereskedő-it jak OnképzOkóreben ath. A felölva«áaok lálogatoltaág tekinteleben úgyszólván kivétel nélkül aikeráltek. Az idén többiek melleit iitvan az irod-lom és művészetpártoló egyesület, mely kó xónaég réazéról elég pártfogáar* talált, hogy már most az egyesüket ilynemű élvezetek azerzése állal viaaont kimulasaa a kozon«eg iránt való háláját. Ax egyesületnek * jóvö hó elejéiül togv* nagy ás diaxea helyisége van, mely ilyencaélokrakiváK\anaUalina. Ai egyesület a irodalom éa művészet pártolására alakult a ehhez képest vannak egyes szakosztályát * Kendezzenek a a/akosziályok telvaltva irodlmi éa mnvéazeii estély eket ; a közönség szívesen fog ezekre eljárni és z egye-«ület irányában le leaa kötelezve. K mellett rendezhet lelolvaaáaokat a lobbi egyesület ta, sót, hogy e — társadalmunkra uozve igazan Umtoasaggal bíró - Ugy sikerét bizloiisuk, azt meruénk ludilványozni, hogy a fOvároaiuak éa aok vidéki városban létezőknek mintájára alakuljon vároaunkhau ia egy felolvaaásokal rendező személyzet közül hány viselhet kardv>i z oldalán, hány hordhat piutolyt a nyeregk* pajalmn és hauy járhat páloxuval ? Nyilvános helyen ki köszöntse a másikai, ki torién ki a másiknak éa ki menjen elöl ? A esáazári követek n»m akarta \ -v cellenciás uraimnak elismerni a vtó tejedeluiek megbuolljait, mire a brandenburg válaaxló leiedelem koveie kijelenlé, ha öt excellenciás czimmel nem tisztelik, ugy te-ieilelme kivonja csapatait Magyarorazágböl} Kz * nyomös rgumeutum azuun döntött. A osáazán kövelek maguknak imlotában külön helyiséget éa lovaik számár* külön istálót követettek; erre kijelentik a többi meghálál mázolták is, hogy akkor nekik ia azt ad a-nak Minthogy pedig * palotábanennyikütöu helyiseg nem karüli : azé\|»en megfértek a ki>vet urak egy közös terembeu éa lovaik egy kóxöa istáílöban. Kgy iben ax ajtönálló éj>en akkor lús.Hjtentelie el magát, midőn bijor követ mellette elment; * követ aat azemélyeelleni »sajnos* tiszteletlenségnek veszi s rögtön a í koügreaaaua »-le tezjesztette mint rendkívüli ügyet, a poiiásuak illó megbOuietéae végeit. Kst a haszontalan időtöltést és huzavonái, mely alatt tolylon ömlött a vér a cstaléreken, hollandi király végre meg-uuván, saját szakállára külön kontérencziát hivotl egy be. Kél katona (l'ortlandéaBoultler) öasiejon tehát Hallben éa olt uéhány órai járkálás közben megállapodásra juloU. Midőu e/en megálla\|H>dást a ki»ngreaszus elé ler-joaxlessék, Irauczia követ igy kultott tol: »lgxán sajálságoa, hogy mig mi iU veszekszünk ea aziljuk báboiut, két katona eszközli ki a békét« A béke léhát, miulán még uéhány napig a fölött vitatkoztak, hogy kinek a neve (egyen elöl, iobbröl, vagy balról és ki fog)* keiébe * tollt először, — szerencséaen aláíratott. fta ezután kongreMuu* utánlignégy-évre töllobogoll a^vanyolörökösödénháboiu. Vájjon * Konstantinápolyban miwi ük aezö kongreaazuanak le az e eredmény e? Ax Yiklix kkvazkbftn talán i»en; de Hus eliákan alighal HCli£Y ISTVÁN egyesület. Nem valami klub — ebből úgyis sok vau már — h«em egy igen csekély, vagy épen semmi tagsági díjjal egybe nem kötött szövetkezei. mely tisztán cak * fel-otvaaások rendezésére lkulo, tgjink nem annyira anyagi, miot inkább szellemi és erkölcsi közreműködésére támaszkodván. Külön helyiségre aem lenne szükaége ennek az egyesületnek; akármelyik másik egyesület a legnagyobb szívességgel áten gedné neki tdőről-idóre egy estére helyise geit. A tololvasáaokai rende/ö egyesület csekély (olyö költségeinek ledezéeére ixnhg a : váro» mint ilyen válllkozhtnék. tekintve \| ait * kulturáiis misaziöt, melyuek letolté-aére ez z egyesület vároa közönaégével szemben vállalkoznék. Nagyon sok közczélu indítványunk, ter \| vünk hajotoréni szenvedett társadalinuná kö-. aönyöaségen. Talán ez lesz sorss em ek a leg-ujabbuak is melvnek keieaztülvitele pevbg czélszcrüsege ea hasznosMág* melleit epeu nem kerülne valami nagy megerőltetésbe — Am h* most uem valósul is meg, él beu-nünk * remény, hogy valamikor kedvezőbbek lesznek társadalmi állj>oiaink a talán leaz akkor, aki erre az indítványra viasz-emiékezik s azt uir* teleleveniti, a sikerre való több kilátásnál. A budapesti kirándulás. A programm. A városunkból e hö iS éu Budapestre 'ndult kirándul taraaság részére a lörende-sőség a következő programmol állapította meg 1. § As ul tartama 3 nap; a vonat indul N.-Kanizsától oktoher lfv-én reggel 6 óra 41 pereikor; Budapestre ér 1 öra 03 pert kor. visszautazáskor indul Buda\|»eairöl tolyö ho 18-an esie 7 óra 17 perckor; N-Kanizsára ér é\|!él után t óra 3t \|>erczkor; megállás z állomásokon menetrend axertnt 3 § Az egész ut tartama alatt * vonaton és * fövái»sbn, valamint sxál-lásolási területen a rend és legve'etn lölölti felügyelet a förendezöség kezeibe van le-teve; a törendezőség és a társaság minden . tagja jetvényi visel. 3 § A löiendeaóségnél jelentendök t>e az Oaazea panaszok, eit illeti a telmc-rülendö bármely zavarok és kihágáwk elm-1 tézéM joga tjj A lörendezöséit tagjai Ur. Tuboly ttyula, Horváth Károly, ltaboaa , László. 5. § A közönség tartozik magát legye-lem és rend tekinteleben, a rendezőség utasításainak és rendelkeséaének alávetni 6. A rendezőség gondoakodik * közönség elhelyezéséről a vasúti kocáikon; az elszállásolásról; a vezetésről, tegyeleui e* rendről; a láraa«ág .»v«zeiarlásárol, a ót itleti a jog, határozatait ezek tekintetebeu azoni al legszigorúbban végre is hjtm 7. 8 Menetdi), elszállásolás, szolgáit, kiállítási belépti-jegyek fejében 5 frt tizeteudö — a erről igazolvány daudö; a ez a beszállásnál telmmatando és z egész ut (áriam alatt megőrzendő. S. $ Mindenki caak III-ad osztályú ülőhelyre tarthat igényt; II. osztályt kivéte-leseu — és a förendezöség által láttamo zoít jegy mellet — caak öregek, gyermekek betegesebb egyének ; rendezöségt tsgok : esetleg gyöngébb idegzetű nők vehetuek igénybe. 9. 9 A kocáikban Ülök létszámát a forgalmi éa vasuii szabályok határoizák meg. 10 $ A kocsikba telasállás a rendezőség kyelotése a engedélye mellen — az igaiolváuy elömuiatásával történik : en gedélyü és igazolvány nélkül felsaállni til-tátik. It. A kis'állá* a Héli-vaajvályatár-saság budai indu.oh^sánál történik, innét a társaság — av esetleges fogadtatás után — társaskocsikon (oiuuibusz) az alagúton, lánca-hídon, Andrássy uton ál, szállásár* (* régi lövöldébe) tér ahol (>odgyászál lerakja, honnét az állatkertbe mén. it. §. 16-án, nxai pinteken reggel a kiállitáa megtekintése következik * rendezőség bevezetése mellett; aki ia evégből reggeli 8 öra kor a lövölde elölt a 3 darab kiállitáai belépti iegvet — az igaiolvány telmutaláaa mellett — kiadja. 13. §. 17-én, a/at szombaton, a kiállítás másodízben) megtekintése; mindazáltal a napon axok, akik nem a kiállítást hanem * nemzett muxeumol, ax e!eriorokl és * kőz-vágóhidat, vagy épen a Margitaxigetet s Budát akarják megtekinteni, a csoportok megalakítás* végeit I.) * Mrgit sziget re: Horváth Károly és Kábián Ferencz. ?,) közvágóhíd és közraktárhoz lleucz Antal. 3.) Nemzeti muze-um Babosa U>lö, Tuboty tíyula urak nál reggel 9 órakor a lövölde előtt, vagy ekvne való napon a lakasán. 14. g. 18 án usaz vasárnap déMött a kiállitáa 3-ad i/bem n egiekintése, H <»rukor kivonulás * lóverarny térre, e végből 9/t 2 kor gy álekezéa * lövölde elán. If> § Mindeme n\|>okon a kiállitát területén tlálkozáaí helyül; a debreczem csrda. éa,délt ISf őr; a Város területén < operaházzal szemközt levő Buser vendéglő éa esti 9 öra á'Upittaiik meg 16, \| A lóverseny ir.egtekintéae utOi d. u. 5-kor ismét gyülekezés lövölde f öl, kiszállás * tár»«* kocáikra, 1, d kor indu lás * budai indulöháahoz s itt beszállás « 10. {\|. értőlme azerint; 7 ór* IJ pereikor indulás * vsuton haza. Kigyelmeatettk míu denki, hogy h*autazáara rendes időben megielenjék. mert elkéséae esetében vonaton igaziUvány nem érvébe* 17. jj. Ksen szabályok és réailetes útiterv mindenkinek miheztartás végett kiadandó Kelt Nagv Kaniisán, 18^3 október H. A lörendezöaég Aa Indulás. Az a mennyiéi vizvezelékigaigatö, aki miot.v a klasszikus istenség, Jupitervl Comp-, csődbe került, a ven IMuviust helyettesíti, ugy Utazik meghallgatta huzgO imádságát annak a ki.'e:«zs/az jámbor embernek, aki csütörtökön reggel Kamssáról extrra vonaton elindult kiállítást látni — Budapeatre Kgé^zen imütörtokig mindeunap sir«a köszöntön be a hajnal, melynek sxine a legkese rubb módon kitrv\nizália aiokat a fanta«zti kus \|toétákal, kik róla zengve ai ég azü'ie', l ijos, pirosságát szokták emlegetui aaenli-mentális Inizálasaikban. A csütörtöki nsp-kelte sem igen szolgálhatott volna ugyan valami Meazöly- vagy l.igcii-téle hajnalt tájkép illő modelijeül. de mégis kilenczsxáz az«vr«>ngo kebel számára enyhítő balzssa* inot kelteztek azok ai esőcsepi»ek, melyek e reggelen uem etek Az a Londonra em lekeztetö kod \|>eilig, mely ugy reggeli uégy és öt öra között ItoritoMa a va«utra gyalog és kooiu baktatok útját, ez kőd meg szinte jol esett a lokálpátrötáknak Kgyrészt nagyvárosias allure-t kap tőle az utoza, máarés'l •• eg elftWIi * nelroleuinlamivások mélabús pisiogAsai a igy legalább nem látni, milyen ruszul van az utcia világítva. Mindazonáltal ott künn * pályaudva-ron nem leheteti hallani etnmi komolyabb l^anaazl utkozl>en lórlent baleseteknél, sőt csupa derüli jókedvtől zsongott a nágy bejá-rvVsarnok. hol az egyiuásutáH érkezők szí-velyesen üdvözöltek egymást, mint leeudo u itáraak* Kolhatkor már te'o volt a pályaudvar, az et- c» várótermek éa a különvonat waggou* jainak tele. Kl volt már helyezve a motorúm genuuui-népség, melyre néive talán teles leges is volt a rendezőség t»ölca intelme, hogy legalább két órával az induiáa előtt tessék megjelenni, fuek úgysem aludtak egész é\|sxaka ai itgalollságtöl és már éjiéi uian kezdtek kiaiálling«Vini a vasúthoz, fc* \|>e is Üllek lelszölttás nélkül már öl őrskor a •társasági vonat* hálulaö, öriáai kocsi jatba, melyek közül egyl>e egybe ellér kár nyolczvan e id»er is. (A rendezöseg hihetőleg gondoskodott arrvM, hogy több is jutott mindegyikbe. — Nem barnák e<ek. h olyan ' l.s\|s.»ra összenyomva emek is IVstre, mint a heringek, vsak »ütazzjik« od-viaaza. • lakjanak • és la^aauak •világk'álliláat — mindezt ősszeaen ői hitvány ivengőért. Iga sán, a halál sem lehet sokkal olcsóbb ^ A többi \|»c«tig türelmesen várakozott ugv hat ora ta ig, vmikor megjelents messiás, aiax a főrendező dr, Tubolv tJyula, jobhr* l»alra eleg bőkezűen osztva az áldási a II odik kocsiosztályra azoló jegyek képébeu. Volt is ezeknek keletjök. Hst öra ulán már el volt he y ez ve ai egész ulitáraaaág a egészen elól egy má^>dosxtályu kupéban feihetkor. tehát háromnegyed órával ai elindulás elölt, tuár hároamor lógták el * pagát ot Ugy meaélték künn a pályaudvaron, hogy anu ik a kupénak a tárasága mihelyt behelyexkedeit. rögtön két négyes csoportba Osztott, a kupé közeikre álliloltak két pakk táskát látaiö asztalnak; arra a kéidésre pe dig nem ia kerüli a sor, hogy van e kártya, meri alig hogy megtörténlek a kéuyelme* előkészületek, a társaság mind >n tagja e(ő vette a zselkliM a uégysiuu bibliát. Kzi egy aem leleiteite oilhon, — a leleségv>kei igen sokan. l)r. Tuboly. Horváth Károly éa Babosa Lásalö, lörendezői szentháromság egyszerre liz helyen ia láthalök. Mindenüti olt vannak, mindenkit ismernek, mindenkit útbaigazítanak éa folytonosan ketségbe vn nak esve A ,ö rendesőnek ezek a tulai donsagai Ok a háromszínű karvhualagrend nagy s/ala^osai, a rendezőség löbbi lagjai — csak olyau piktusz tiiAszkuluszok — kes-keuyszalagosak ; ai egyazerü »ráudulők«-uak (>ettig kia kodárdájuk van a mellükvUi, kalapjukon. vagy a zsebökben. A vonat kocsijai impozáns aort képeznek. Huszonnégy kocái — többnyire valő-ságoa őriáskocsik - kelletlek atársaágosk, mely ily ránylg igen rövid idő alaltveró-dőtt ö*ze s melynek ••ag)»áf« felülmúlt a rendezők legvérmeeebb várakozásait m Legjobb eseiltcn ötazáara azámitoiiak a ime elindultak kileoczzázn. miután * ren dezők már szerdán vagy háromazás ember nek visszAkftldte a péuzét, mert több azA-mára nem voli hely. A kirandatok közt képviselve a vartw á* vidék valamennyi lAraadalAti oasiálya a Megye AÜspáujáioJ az egy szer a lólduovesig. i s kéayea «fidámétól a legkényelmetlenebb aiskácanéig. Csapa jókedvű, vidám arc, csapa éle), rwaps ferioi. Negyed eyotezkor indult útnak a mi eatreaágaak »Mehet? Zajos éljen as indulók éa aa itthon-maredó kiaérOá réseiről. A vonat kirobog a pálraudvarból Jó múlatás! asép időt! A. megérkeiés. (Saját kéléa taééaitéaktil). Haéspf«t, oki. 16. — Ép most érkéz -tiluk meg. Aa ut láradalmait kezdi kipihenni a nagy táraaság. — De tartéunk sor rendet. — A kanizsai állomáson a berakó-dás nehéz feladatát a rendezőség elismerésre méltón végeste. Mindenki kapott egy nem zeti aztnü kokárdát és egy programiuot. Nem lehetne ugyan mondani, bogy valami nagy kényelem volt, de az ilyen alkalmakkor elő tordului szokott t<tliö«ötiaégr<»l sem lehet panaszkodni. Vígan is haladtunk Komái városig, hol a 8. ss. 11. oazt coupéban Ölöket ép, midőn a vonat az állomásra berobogott, egy rendkívül erős éles csattanás riasstotta meg. A v aggon a velünk utazott K r i p p I vasúti lötelügyelö állal is megvizsgáltatván, n találták, bogy csak egy jelentéktelenebb rugó pattant Ir Erre telvéve a Kotnárváros és vidékéről összesereglei körülbelül 6010-nyi, csoportot, Keszthelyen állottunk uieg, hol szintén circa 20-an szálltak be. Innét gyorsan haladtunk Ssékes- Fehérvárig, s közbe-caü állomások legtöbbjének csak ods füttyentett s masina, mint a Körösiek nek. Fehérváron valótágos ostromnak volt kitéve ares-tauráczio, elmondhatni, bogy minden pohár mW egy-egy viaskodáabs került. Ut Fehérváron tüzetesebb szemle alá vették ezt a 8. sz. eoupét, és bizony kimondták, bogy aem-mi szín alatt nem szabad tovább utaztatni, mert a sérülés elég veszélyes. így.'-hát megmenekültünk egy esetléges veszedelemtől és a vasúti szetci.eéllenségak krónikája egy tejesetiel szegényebb lett. Dé ezen Rezidens-főj a társasag nem értesült \| A lehet vári állomásról már énekszóval vágtattunk ki. D. il í órakor értünk Budára, liol a logadts-lás, melyei szántunkra rendezlek, igazán ünnepélyes és e mellett szívélyes volt. Midőn as impozáns vonft a pálysbázba érkezett, nagyzzámu díszes közönség zajos éljeuséee fogadta A ránk várakozó táraaság élén álltak Dr. Apalby István letenyei, Inkey László kanizsai, U ngér Alajos ke^zhelyi, Ves a tar Imre leodvai, dr. U e r g e r látván baksai kerületi képviselők kikhez Halva a paksi, képviselő is csatlakozott A kiszállás megtörténtével a képviselők közül előlépett A pá t k y István, és gyönyörűen átgondolt, tartalmas, majd lel, kesitö beszédet intézett, a salamegyeiekhez-kik elhatározásukkal, hogy a kiállítás meg-tekintéeére feljöttek, a haza iránti azeretetük-nek éa lelvirágostatására irányuló aaép törekvésüknek adták jelét A széj» beszéd aaó-szerint a kövelkesö: •Tekintetes alispán ur! Hasiéit uraim és hölgyeim 1 Jelenlevő salamegyei képviselő társaim megbisá^ából miut ások legidöseb-bikének nekem jutott a megtisztelő szerencse, önöket előváros területén üdvözölhetni, önök-köa az első Isten hozottat mondani. Midőn ezt Őszinte azi.ből teszem, lehetetlen önök elhaiároeáaától a kellő altatást megtagadnom. Önök szzal, bogy az országos ktálli-táanak ily tömeges meglátogatáaára határozták magukat, valódi hsssfiskhoz méltóan cselekedtek; mert megjelesükkei egyrészről a kiásás asysgi sikere biztoei'ásábos járul-tsk, másrészről kétségtelenül igazolták azt. bogi hazánk szellemi és anyagi lelvirágosá-aa iránt valódi érdeklődéssel viseltetnek. A kiállítás, ast hisaem. gazdagon fogja öoijá fámdoaáaét és áüozatkéaaaégéi kárpéteisi Ott, ahol egyébkor s löváma kóaönaége üdülési és saérakusAat keres, felhalmozva fogják öetk találni mindazt, a mi agy nemzei szellemi és snyagi teivirágoaáaának kétaég-latna btaony itekáuf szolgál Önök ast s msg-neaáüst tog£ák meríteni, hegy Msgyaror-saág aMt saár aem puszta geographisi foga hm a hegy e lAMfte, aaélyen saayisaor apáink vére Myi, amtyhaa miadea sséet nevel ggy aared év sasioft, éJ6 nép lakik, aiy s tadieaéey, \| mtvérzet, as ipar éa kereste-állam hálásth»n> véve aajan a maga réeaare hmtasélial tnjjja áa sitije, hogy e a# má-ÍM léyéasklei ktirtek akkos. hagy s r#-icaátonk k«st ss K tnagllalft helym a-etefch sétoftalhaass Cttak rsBét)amhea és öoök kirándulásának a légjobb aikert óhajtva, ismételten üdvöslöm önöket. A lelkesedés teUtyont rs hágott és súgó él lenzlttM tört ki, midőn a nemrég felépült s még most is gyengélkedő képviselő, nemes tűztől elragadtatva, emelt hangon hirdette, bogy ez a föld, melyen epéink vére lofyt, mely bez minden szent nevet egy ezredév csatolt, fiainak ily lelkessége által haladhatott él annyira, bogy ma már as egész müveit világ előszavai kényszerül, hogy Magyarország többé nem csupán jgeographiai fogalom, hanem saámot tevő culturáliam/ Az éljenzés lecsillapultával Svaslios Benó alispán köszönte uieg a neui vári, szép fogadtatást. — Erre a kiállítási orsz. rend. buottaág részéről Maygraher nyug. ezredes mondott néhány üdvözlő szót és átadott az alispán kesébe ItffQ db. kiállítási belépti jegyet. Kezdődön a bevonulás a szállásokra. 80 oinnibus kocsira telepedett a tár-saaág s s láncihidon,fürdő-, marokkói-ulczán és Andrássy-ulon hajtaton végig a Király-ulcza végén levő régi lövölde helyiségébe. A hatalmas kocsisort minden stcsán sürü csoportokban nézte az ily siokatlansá-gokon kapva-kapó fővárosi publikum, több helyütt kérdési léve, kik ezek a felkoliárdá-zntt jó vidékiek. A szállások a sugát ut-, opera-, pipa-utcza több e czélra berendezett helyiségében történtek, a zöm azonban — mintegy 4—600 — ember a lövölde hatalmas termében talált vslóbsn tiszta, kényelmes szállást. Csaknem bajt okozott, bogy csak 76(1 személyt aviaált a rendezőség, illetve ennyi émber szán ára rendelt szállást, holoU tény-\| leg 080-sn erkezlünk. Az elszálláspláe nieg-\| történlével apróbb csoportokban oszlkdoz-I tunk azéj el a lö város látványosságainak meg-, tekintésére. Legtöbb ember a színházakba i tódul. A kiálliiást holnap d. e 9 órakor te-I ziritjük meg, hol — miként ezt a fenneve-i zett Maygraher ur kijeleutette. — ránk ün-• nepélyes fogadtatás vár. A hangulat általában kitünö, a rend példás és méltó elismerés illeti a rendezőséget, főleg, dr. Tuboly Gyula, Horváth Ká-\| roly és Baboas László urakat, kik iárndisá-\ gol nem iamerve, leijesitik a rendesé* nehéz munkáját a a . •. A náModlIc nap. Budapest okt. 16.—(Saját tudósi tönk-161.) Ma reggel 9 órakor vonult a lánjeság a kiállítási igazgatósági épület elé; Schnierer miniszteri tanácsos üdvöaöíle az érkezőket. Innét a fővárospavillonjá elé vonultunk melynek lépcsőzéséről Rátb Károly iöpolgáriuester, a fövároei törvény-, hatóság nevében mondott szívélyes üdvözletet. Mindkét fogadtatást az alispán Ikö-szöote meg. — Ez után a társaság apróbb csoportokra oszlava a kiállítás megtekinté-aére indult. ünger Alajos keszthelyi képviselő ur ugy tegnap a budai 'pályaudvaron, mint uia a kiállítás területón is szíves előzékenységgel járl-left köslünk. — Ma az egyik ceoporioi az iparcssrnok bau Bchuierer min. lanácaoa kalauzolja, lekötelezö szívességgel nyujlva szakértői msgysrázaiokst. — Délben Dobos, Pohl-vendéglökben és adeb• reczeni csárdában lesz a közös étkezés- — Mz d. u az állal kert, holnap még a kiállitáa a arután a főváros megtekintésé. Haza indulunk vaaárnap este '/»7 órakor, Káni-zaára érkezés hajnali 2 óimkor. A lakásaai általában meg vannak elégedve. A lövöldéi tanyán az éjjel mulatságos intermezzo is történt. A »hölgyek« osztályébtn ez] éj csencbébee liatigos sikongálás verte fél álmukból. A zaj a lelriadtak nem ceekély ámulatára egy nj honpolgártól eredi, kii akkor éjjel egy kanizsai czipesz neje hozott a világra, — a kiállításra. - Tsbleeuz! Különfélék. - A \|»e»/lak I jArA»hlréaég a Jővö hó l-jén kezdi meg müködMt. A bérák kinevezéséi e bélen kösölé s hivatalos láp. K szerint járáahiróvá Ö leisége kinevezte (iöts Ferencz muressombaii aljárásbirói, Almon Lajna Csáktornyái sljárásbtrót pedig ag)satlyea mtnöt^gben áthelyezte Perlakra. — Irgyal rlrlllslélr, Zalame-gye igazoló választó lánya ÖsaheAlUtolia a< IMö évra\ a leglöhb sdoA^etok névsorát, mgty idetstsee^ névsor kösanemiare kitétel" vét, a rellaináeziók legkésölib é hó végéig 7». Egetnzagt a as jgazotóválaszimányaál be< ■áeaiil'iV aert as elkéasllee beérkező kérvények a aorread végleges magaiiapnaaanal Bgyalembe vétetni nem lógnak. NagrK\|á-ni a a ár ól a következők vannak az idelfieaM névsorban: Kare<uig István, Karcssg Béla, Dobrin Béni, Tóik Lajos, (luitmann Lázár, tieilmann Henrik, (iutlmann Vilmos, Flibál Ferencz, Waiaer József, Roaenberg hrsel, Merkly Antal Stern J. Mór, dr Szukita Nándor, tirünhut Fülöp, Haha J.iaaef, Biau Pál Ijöwiugeti Izrael, Wagner Károly, Betlheim Samu, Lang Henrik, Ujváry Illés, Eperjeasy Sándor, Hencz Antal, Babóchay György. Keller Ignácz, Weliseh József, Hertelaiidy Béla, dr. Horváth Antal, Löwy Adolt, Gáspár Ferencz, Löwinger Ignácz, dr. Szekeres József, Vucskics János, Hirschl £de, Vidor Samu, Szigrits Hóhért, Hauser János Ter-sánczky József, Betűnyi József, Bécs Antal, Scherz Albert, dr. Schreier Lajos, Bosenleld Adolf, Tsuber Alsjos, Kilik Ferencz, Englán der Lajos, Ebens\|ianger Lipót, Ehenspanger Leó. — Baleset Varga Imre ny. honvédezredest e hó 12 en oete súlyos lialeset érte. As ezredes a Hein-kávéházból kimenvén, az uralkodott sötétségben hirtelenül lelépett e gyalogjáróról a kocsi útra a oly szerencsét len öl esett el, hogy egyik lábát kitörte. Hordozó-ágyon vidék lakására hol jelenleg orvosi ápolás alatt van. Az ősz ezredes balesete városszerte élénk részvétet keltett. —- Az utczai világítás logyatékos-sága ellen több isben emeltünk már szót. — ÜMlJtioaáe. Elkésve vetiük á kővetkező gyászjelentést gádorfalvi len kei Lenkei Karoly mint fia éa Lenkey Emma térj, burai Böck Berialannó tsinl leánvá, úgy aa-ját, miut gyermekeik és azáinoa rokonaik nevében szomorodott szivvel jelentik : néhai zádorfalví ós lenkei Lenkei Károly \|&(8\|49^ iki honvéd ezredes özvegye ssületett: PreidigíVMáriának folyó évi október hó l-én délelőtt 12 órakor élte 65-ik évében, szívszélhűdés következtében történt gyászos elhúnytát. A boldogulniuk bült tetemei folyó h-> 3 én délelőtt 10 orakor fogunk a tisza szalóki rom. kath. sírkertben örök nyugalomra letelni. Kelt Puszta-Taskony, 1K8&. októlier bó 2-án. Béko hsmvairn! — A roltlób lM»«/iija. Említettük a minap, Imgy Pákán Dávid László lovait ellopták, s a gazda veiéi, Báczot,agyonlőtték a tolvajok, akik elmenekültek. — Két nappal rá Orlaliázán próbállak szerencsét, honnét egy értékes ménlovai aksrtak eilmj-tani: de ez nem sikerülvén in;kik, bosxúböl a tulujdonoM házát fölgyújtották A tluejicl támadt; a göiweji stílusban (négys.-ög) gépilett házból megmenteni semmit nem lőhetett. A tulajdonos az é«<ú osz'opak közé rohant sz istállóban sxorult niaibát megmenteni^ de a lángok kőzi ájultan rogyott ösaze. Közel volt hozzá, hogy heniégjen. Néhány bátor ember a/onbau segélyére sietett s élet veszedelem közt kimenteite. De már skkor súlyos sebek églek rajta a aligha gyógyul ki. Marhái, lova a egyéb vagyona miud á'do-zata lett a rabló1! boazujának. KsliA»t. tielsei Q uI m a nn Aladár esküvőjerudini Pollak Ouiliakisasszotiynyal e hó 22-én d. u. 3 órakor megy végj»e a bécsi Seilenatetten-utczai zsidőtemplomban. .' — Kői-orvon \ Atnazt Aa. Sient-Balázs és vidéke körorvosánl Jung Ignácz csesztrégi orvos lelt egyhangúlag 4 pályázó közül megválasztva oly kikötéssel hogy Szent-Balázsra jő lakni. A most meg-válaaztott körorvos elödie is csak különöa kedveztDénvké\|>en lakbaiott iielsén, tuely az euiliiett körorvosi járás szélére esik. rr Kla'ÖUÖII inen>.er«ke. Fábián Ferencz rajki lakos- e hét egyik hajnalán airra ébredi, hogy drága oldal bordója, kinek születési neve nem épen poétikus, Tótli-Kopaas Julinak hívják a menyecskét, — ag éjszakát arra használta lel, hogv mindennemű holmiját öesxeosomagotva, ezzel és a térje Üti forintjával megszökött. As elkeseredett léri körözteti a 30 forintot s csak attól fél, hogy ezzel egyült még visszs kapja a feleséget ia. — LéiopAa. Halátz Márton aze-petki lakos zárt istállóját álkuloscsal ismeretlen tettesek e napokban kinyitütlAk és ab-ból két lovat, lószerszámul ellopták. A lettesek hihetőleg a vánd ír czigényok, kik ismét nagy mértékben mutslkoznsk vidékünkön. A hatóságot figyelmeztetjük reájuk. — A a épllé lpsra«ak laníalyts-bnh. Az állami közép-ipartanodálian a léten Kzünételö építő Iparosok, kömivasek, áesok éa köliiragók számára rendézeit lan-folyaia f. é. november bó elejétől tuárezius hó végéig tart; e tanfolysmoe aa illető épilö Iparosok rendszeren azakkiklpezteiési s annak sikeres sikeres bevégzése után jogérvé-nycs kötni ves-mesteri bizonyítványt nyernek, ianulókul fejvétetnek a 14-ik életével be-t«liöii azon köiuivea-, ács- és köfafagó-«e-gédék, a kik folyékonyan olvasni, írni és számolni Iadnak, s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelen ke-zök erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mp'y kló óla' uitiködiiejf a gyakoriéiban ée isoiyik szakban dolgosnak. Á beire-táaok az faszét liplyiHegébffn (VIII- ker. Fö hertűeg Öándor-tér 1. az.) n ivereb t hó -ik napjáig, a ki^nafiokon este H-lól í lg, a vá aár- ás tenepMpoáoe td»g débiui lt«m-W ti k Ivfátttít. Risfépe-f ÍR A. október hóban Az állaari közép iparisnods igazgs Maagn ' F^Sp^wi ; Irodalom — A kél 14Arai> I gréf, V.lóban alkalmasabb időben alig leketeiUvolns bemutatni a nagy közönség előtt Károlyi Sándor és István grófokat, mint most, midőn as egyik (Sándor; léirehuzfa a egmketközi gas-dskongreaszu»i, e másiknak pedig (István) visszhangra talált kilüaő .eszméje, bogy t. i. minden megyére pótadói kell valtai saját kel* turegyesüleie javára. As »0\|azágVflág megragadta a ködvető alkalmat, hogy. beeiu taaaa a ntgy közöneégnek az arisslokrscais e két kiváíó lakját, küiíli srczképükel és rendkívül érdekes jellemrajsuksl i(j. Ábrányi Kurnél tollából A lap többi részén is elő-nyöaen meglátszik az áj szerkesztő, Fekete József és szerkeaitöiáraainak: Hevesi Józsefnek és Benedek Eleknek sxakavatoitsága, flnoiu érzéke közlemények éa képek megvá-logsiásában A legújabb (október ill-iki) azám egy egéaz sorál tartalmazza az emiitellen kívül a Ingérdekaaebb közleményeknek. Az %0razA«{-Világ* előfizetési ára: január-—de-czemberre 10 forint, január—juniusra 6irt. juHps-szepietuberre 2 frl 80 kr/, jun.—de-czetuherre 5 frt. Az »r.^yetértés«-seleg)üil : egész évre ?tt frl, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 1 frt 80 kr. As előfizetési pénzek a Psllaa inaUlini és nyomdai rési-vény társasághoz küldendők, kecskeinét i-uteza ij-ik szám. - A „Magyar glAalasasaiayalK .\m\|»iám" ihho évre mar magjelent és lieküldeigü szerkesztőségünknek, A > Magyar Háziaaazonynk Naptára* nemcsak gondoa vev zetö és tsnácsadó a háztartás minden ágá-bau, hanem számos szépirodalmi közleményével kellen ea szórakozást is log nyújtani. A diszes kiállítású, 232 oldsl terjedelmű naptár tartalma, kivetkező : I Csillagászati rész. ,11 ÁituláluOK érdekű rész. III. Szépirodalmi és ismereti erjesztő rész, melyben a következő szerzők müvei jelöniek meg: Polgár Vilma, Andrea, Inczédi László, Sikor Margit, Lakos (iyuln, Tulgyexi Mihály, Dangi János, Dr. Murányi Ármin, Pelri Mór, (Sróez Lajos, Kisteleki Fde, V. (íaal Karolin, Barsy Irén, Murányi Ernő, Uyöry Ilona, Lipóvssky Bósa, Király Kaimán, Than Gyula, Csáktor-uyai Lajos, Mudsrassy lászló Lauka (íusz-, táv, Milkó bú-őr, P. rényi Kálmán, Szászvárosi W t'enö, Bacsó Ferenei, Városy Mi bály, B £rdy Bóberl, Móry Károly, Feledy Kornél, Mászik Pál, Barsy Elelka, Kapeller István, rS/edlarik Jsivénné. S«iklai P. (íyuls, Weszely Ödön Szalmás Arnold, Hálást Dezső, Keuézy Csatár, Sirisaka Andor éa Kiss Ferencz IV. Kouyhászaii rész: V Kertészeti rész: Vl. fláziartási rész: VII, Könyvviteli rész. Vili Hirdetések. Ara: jüzve I frU Disz-köiésben 2 frt Vidékre hérmenios ajánlott küldésért krrsl több. Megrendelhető (leg czélszer^hbeii posUiutalváuynyal) a »Magyar Háziaaszouy* kiadóhivatalában, Budape I, nagy korona-ulcza 19 Közgazdaság. tiskaa Arak. Nagy-Kanizsa, oki, 17-éu. Buza 7 frt 40 kr. 7 frt 60 kr. — Boza 0 irt 20 kr. 6 frt 60 kr. - Arim 0 Irt 50 kr. 8 frt — kr. — Zab 6 Irt - kr. U frl 40 kr. - Tengeri Ö frt — kr. G Irt 80 kr. Nyiltfér) ilnlUozal. Melynél lógva alább irt nagybakónaki lakósok exennel kinyilatkoztatjuk, miszerint a folyó éti szölöterméeünk as »Elsö Magyar" általános bístosiló lársülalnál jégkár ellen biztosit va lévén, a volt jégeső következtében a biztoailoit kár nevezeti lársubtl állal a legrövidebb idő alatt részünkre minden hiány nélkül a soproni föfigyoök-czég utján kH>. zeneien. Miért is az »£i«Ö Magyar állalánoá bit-tositó-iársolstnak eme eljárásáért nyilvánosan fejezzük ki köszönetünket* egyúttal kötelességünknek tartjuk, mint hiánytalan, gyors és penioa fizetőt mindenkinek figyelmébe ajánlani. Kelt Nagy-Bakónakoii, 1885. oki. 9-én Keadii KaiaHo Salamon Teréz Kendli József Zoltán Juli Iván János líere»dy József ügynök 466 l-l •) Aa a isváikas kbOttt^Htt aaa táltt aa* gára f I t'Víyt ... a aafk. Felelöa szerkessló: t % mu% ». » i ta ' Társszerkesztő: farkas I jss r e. 607 188 ABVERÉ8I HIRDETMÉNY. Alttiixn kiállást végrehajtó aa Jitttl. évi LX. t ea. IUS f-a értelmében ezennel kdshtrré Umü, bogy a n.-atádi kir Járásbiro-ág I0CS aaéUM végzése által Heim Adntf javára W«aa Jakab ellen 1W Irt 85 kr. tááe, ennek 1886 év január bó l-eö napjátéi aaámitaadó 9% kamatai a eddig öaazesen 81 fi lü kr. perköltség követáláa erejéig elrendeli kielágkési végrehajt** alkalmával bíróilag la éa Mi foglalt éa 6Ö frtra beégik zab, árpa, roza és buza gabona nemitek továbbá zab, árpa, rpss éaboxa szalmából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3123 1886 aa. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Vízváron alperes lakásénál leendő eszközlésére J&5-lk é? oUober lift 20-1* nap jának dél elölt 9 órája haférftdófll kitözeiik és ebhez a venni ssán-dékozOk oly megjegyzéasel hivatnak meg: bogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX I. cz. 107 f-a érlelmélji a legtöbbet ígérőnek becséron alul ia eiadani fognak. Ai elárverezendő ingóságok vételára ax 1081. évi LX. t. cs. ll»B. fában meg-állapilotl leltételek aaerint less kiftzéiendO. Kelt Tsranybao 1886. évi Oklober tó II aapiáo. na l-l MAGASSY RUDOLF. kir biróeági végrehajtó. ! Terto! Terno! Terno I TtklsMM Télk Aaaa inrfaik, a Nrar> taaa" Mla saarsaasa wi»ik ktaéé\|is»k, aMiapMliB. Váashás kárát s s. á —n rksmtogaágaitsJ pMImi aaaaAllíi* kiMfk, öakAa fordaltWB faiwért. — Olt Uámm mm-káaAaak tokintAn, Aa falytoa mds mhjW4Wri vet-taa bogy Óa Akai aujd aakaa is jut stysa aafM—, mist mkr aak kasaalá aaayar* MjiShi W asagAsy tsWfUnwuk jntbtt aa öa aaaalalki aagitA kAas-aága áJtaL — la mütacyaa aam r—liWt—! Isten ka-gya akaratával atikmUsi ltj\|w«H t A Msémkalá BMgkAayArtk rajtom, és a jó útra maat, hol aaa-wswáaal la'batAa f tfclraa aagaHatát ktvattoa Aa aa Oa vS&fklrtt Jhdilil\|Hii ktava. MkAatoa Watoaaya-nsa^M ram* .Fartaaa" aMMaMÉMt, aaakat atotaApAasMmal a pié\|alkaatiáaaauni<« á» llgaspiU ■^liinlnaai p 144a faatalsa lufiinaifi éwjai •11 — Ts-éoa. ks\|y isklstotaa Télk Aaaa atal mt« -Magi to Sh-iaton, talia. kegy sagytatkldjArtfl és Jétottaéiél at§$t thmjaét a M» aiaém'dé, éa atodaaslíaU ^ mm aal—Ihntia at Öat a Uanhh lírftl—natoaaf ligaitapkbaa aJáaUai. * aa Mása világuk kWátsJ. kagr Oa aa ki agy anigAay alaagyatt o£t aslra* párt-fcgáaka rstt, hogy Os aa kl mgam «aratoaAbaa bt látott. Un swfcla Télk áaaa ara4 ktoaa • Maaia44 és toaával ktoél aa^arkégaa Hfllitt, pawlaitl myhitosi, a aaárt aa aialaasaa «l siski Téli ássa amlkls faréslai toaáaaAvt. Aam iadattal kagjr nks agyait aaar aag aaac aaaraMefc ayaaA fakáeslwBk aa agak UrAbaa, tnwUal «\| » r<44 aalaáaa kiiitwfvel arialkl J6ltov&ia«t TAlá m kralt, suradtost Arik é kátoa UaaUtöja Okar Oaorgaatkal. kai Brttia, It aa. álak Aaaa. Télk Aaw araékea IsUutt levelak kBáspaat, Vámkás kttrot 9. mám exlrar-MaélL a kérslik AI«ura 8 drb. A kraa bAtyagal jBliéketaf. 408 l-l !Terno! !Terno! !Terno! IA azenvedé CnberlaégheiI Ham aa alal aaat, bogy atkalaua vas aaaak a aagy tiaxtolataak tosajs lenni BMÜral Magyarvracig lak ntgi aa « kiraa awtkaamlkaaéi MikaJik JAaoa urat kArtJévasi. Aam kijalmlto dacaira, kagy a kia \|«t-tomáeUtotott alflra ■agkatirnaal labataAtas, au aár NiámUlaa Maramaéa ayarfl örvaüdbat JAiélaik klkaiik ur ■áakáplatoi alapján, égy bogy • aaáaialvtoa régi attoaaibAi Aactoto barátok lattok, kik a«u gyAaik lli-balik ur Atáaarit dícaársi, Mibailk ar páratlan axáia-fajtraaival aaa caak a lánAaetoebaa, baam polgártir-aal aaivébaa • AUaaéé a»Uk«t aaaalt uágáaak. Mis-éaatlt, a hová azollema, Ari Aal lAsyd hatolnak, bábs-lókat, baritokat aaarm. Elaiato kartobé volt kmnatoa tovikmraéga, a Bont már ssrégsi hlrU. kliadan las-gisr ai kagy atoll taks MibaJIk arkss Umaaal tol*-gélyl talál. — Ím la rémasállam a aagy férfin espélyékee taanaylbaa aaAafajlleai oly ay\|n-■Aaybaa Jaltattak, hogy tagaai padaggá tott Aa A\|ts-mrt, aiely viébb takar voll, valáaAgoa. paradicaonénA változtatta — Aa latsa torina meg Millulik urat mt a alnlo aakariaAg valúdi a agváhájÁI aki m«r anivi jót toll fabartAraűval. — Aki ausved. aki aélktlÁs fonluljon bizalommal Mibnlik árkos, swrt caak a itt au láthat j aaattoét a Iwlwra lhUaiai alA. Ilnilajmat, Waondv n eaa 56 az. Kiváló ttostotottol » llakakck József. Mlkallk János arkat, Buáspeat, Ka rrpfal-at 74. m. I. em. 7 alté calasaiadA tovakk-ims rálaaaadáa eaéljábót A drb 5 kraa. kélyag aafttk- \| laadA 467 1 I Zongora raktár. Nagy Tálantéka UJ ZONGORÁKNAK legjobb bécsi gyártmányok Régi, hiak■ á 11 zongorák kIcserélletneh. Rosenberg Adim Tóth UJea figyvéd ur házában. ****U***MKU*********** Éppen moat jelent meg fm lagyen kapható m 8 lECépes Cse-láLd-i ILa^poic A 4464—4 VH1 évfolyamának • Iné 6 g á ai a. Tartalom: Aa aiolsó rév. fPbaaiéléa.) Telaay LaJmUI. — Erdei románca (Költemény.) Barták Lajaslél — Öaai eate. (Tárcxa) Halklay Jáuoatát. H — Barababao. (Velenezei lörlénet) Télk Bélától. — A bosaorkány. 8 rlel Aaéré regénye.) Aa állatok erOképemége. (Iámértetfl tárcsa.) bortilka (Regény.) Tákarl R«b^rflál K legazebb éa le^ierjAlt ebb azépirodahai képes heli lap _ ELériSBTfclI Aha t »gy segHévN 1 frl 56 kr , faiévre lírt g Ja egfss évre 8 frt X H1 IfyB Családi Lapot tiaiökiTitala MéhierYílats, Bpest. papDöretde-Dtcza 8. s fi 461 8-t II g UMM****UUUUK******XXK* Váaaslál. M y. (Tkem- k — A azo S -sn. 1 xxxxxxxxoaoaooote ORVOSI MALA6A-8ECT A klaatoramksrfi eaém Ur. baftiaArtoti AltoaAa ! vagyalaasAati imrtat 14 IIAn6 Jó, malaca, alat killsl ciMth+m ilallkaaéaM áslsfsk, Mklék, gyermekek alk wáatort, a téwe Kéayaég Aa gyeaaaegyeagwég ellen lagkül-aákk^alAai '/, Aa '/* wedatl patorskakbaa a AArvé- K nyma bajapaatl tééjao nlatt a VINADORA SPANYOL DOflKEftESKCOtSNEK ltoa Maankarg tr LM fc l.aa ceaéali árak aaltott Kapható Xagy-llaalaaAa SáaAák (íj. RAadar ar gyógyaurlárákaa ; Nskwars és Tam-b«r arak fl—rrkcf nkadá^bia ; KasrUer fr. ar asállodájA* as Aa Bagtarkéw Jéasmt ar vtpati AttomAbra. 444 6—6 TarAbbA kllflaflk Igaa laaa kaifaUi korok eredeti Avagaktoa és eredeti Ars* kaa kaphatok Bacy-KaaAmáa Baseafelá A4If i-t AasarkaraakadAoAkm. lala Bgeraaegaa Kaaatar RAadar ar gyAgyaaartArákaa. mt a .VntADOB* paeaAlra, valaaiat a tört- ! nyaaan bajagyaatt védjegyre atoHAstaaaAk égyatoaaal I lami, aivai eaak ta aaathra Allhalaak jól a borok valAdisAgáríl to jóságáról. N1VERSUM llluatr. Zeiiwhríít f. Bellelriatik, Kunst und Wiasenscbaft II. Jahr-gang. Jührl. U Hefie halbmonail. Jedes Heli i gr lex.-Form mii 3 'Lichf-druck Kunatbeilagen koslei nnr50 PL Tboonemenn bei aámmtl. Bucbhdlg. u. Poalanatalten. klitarbeiter die beatén und beüebieaienScliriflalell«undMeia(er der Kunst. Daa erate Heit isi ergcltienen u. beginnt mit einer grOaseren Novelle aus dem altrömiachen Afrika: „Dia Nunidiena voaEtatt Eek.teia" Zu besieben durch Ph. Piachel'a budtband-lung in Gr.-Kanizaa k Caakalburn. 400 2-3 ' D ) V. J KepMBl tlUrjHléaatk.i milyet máa hasonló szer megk6seíitólég sem érttetett 'at, örvendenek manapság a/ áltaiánoaan jan»ert Brandt R. gyOfysserász féle svájczi labdacsok B es eaak úgy (Ortánbelétt meg bogy bíiötó hatásuknál lógva p, o. mén lási zavarokban síb. inafB minden család gyorsan megkedvelte a ái saeiftl JaMogad-tsfvÉo. minden máa aaert, miniHbabarbaru, gyofetorcseppek, keaefCvis atb. kfasoritoft Minden valódi dobodon ^--(a gyógyazertárak-ban 10 kréri kapbaioi czágjegyftJ: egv fehér kereszt vürós me/Onaa a Brandl H névaláírása iáibató. V 309 V, i-l > * i ét JBkA Dr. rueker Kikért, itfjHuű tmior, dáké t Béca, I. ker., Jeks ssescaaae IL,, Jelenleg : Balagtal, iaérletaleia I, vegyéazali fcáténlninéfaá ragyaSlferaabaa MaaaS Hwawt ^ ^ a»usi Mh4» lawrtw mtg »»• m taa* a"aaáa«á m mimkék „Epllatótra" umm««#i tt> az arezrOl a hajat, loSíS, fc«Mkr«l t<v f.ifo M«r nui u\|>l« m tffijll, m*r » NeSéj toHaaaa fei«MSiia, wASat • k»J mi«m u im\|. rtitofhbat kiruimyi wd,^ m^l^m/n. 9tr SieplAkenóca. "mg •SSe trt Jaiat^n mm Mttmtk. kl mm k—rait U»/<jiU}« ato 017 a MipM>H, nlM'M a «•>-. Urkf^rfi- m mm«mUi Métal aa araaMf kémiám wJaalkHH—mm As Hl lácdyMk ttoSki. „Brasilin- bajfeatíkier álasüaate, aam a kaaajaaaliAI a«at«* ma** ktotonrisi »inr. aHi a rtkrlf aalatkMI mUSü a Urté»n Im. a ,Brmm* MI am mt >« mmki upMuAt t^i ma aatoaa. áa qjr m«imi s frt w tr. Felhívás a soványokhoz I 4aam«niMn.« LanUa» b wJm i«M. a y cm«aHaia» mai, a ta«^Mk Mt. i#íl»i»r« a yaaiMljl léaaiaka M a i«m k aw(U«i npt/^aia. Un, aytoiis a aaa Urna a i^toVA totf bCsMf, n«sMat k« maif «áaaaaa, kan havaafclal a Im4 m ZUAval aiavaa«4fc. InkHtiliflMSli, OrvoHl <\|nurzliomok latfaM oav » yattaa^k fcluiAMra. I ara I Sí M to. ffYaagrkt ál aoUfáal1' a ■xer vérÖM orr ellen aaaaaáM wlnm* Mar. art? wit> iMii armvm* laSa. I ám I fti M kr. ff: Székére változtató tíz 5 •vrmaa * ■ 8^ gyáaOre araayaaáke hajra H aaaAálam Maayal a»ál>Mkaiá, >•■ ÍMto kas#a «lé«l Mlakw. alMAaa toiaaá aaak waaaraaa váMatlk • má »rr wimma valA aaaáa áMal arttah. Sbkáa ia4akMÍ4AMkaAl k« r» a^ k^ sasa ■mami, hjmmi m»;miüw »ihmaa> tamaam. Ser imi aa I Irt M kr. Terméaietl rlzkpor tl aa aanaaa aaW Mér, alrw a aryAa a u\|\|m«m al l> Ilik II klialM •Ikmiaa. Ara agy Uwmt tafcr. JOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOO Kundmachung. Beim Truppén Spital su Gr.-Kanisaa findet sur Sieheratellung der traiteurmttraigeB Auaspeisung aowie der krvtlichen Bedflrfniaae und die Keinigung und Auabeaaerung der Kranken Leib-und Spitala Wftache für daa Jabr 1886. die öffentlicbe Verbandlung, bei welcber aowoW mtlndlicbe ala auch pchriftlicbe Anbote gemaebt werden kOnnen. am 19. Október 10 Uhr Vormittagi atatt Die Offerenten habén den Perient- Nacblaaa den aie von den íest-gefelften Einheilapreiaen gewkbren ansugeben, Die jUhrliche Yerdienut-aumme iat gegen 4000 Gulden. Die beilftufigen jábrlicben Erforder-nisae, die festgesetsten Einbeitapreise itlr die Auaapeiaung, Uberhaupt V dio nJtberA Bedingniaae Uber dieae Sieheratellung. aind in der Kund- g macbung im Stadtbauae cu Gr-Kanizsa oder in der Spitalskanilei X einsnsehen i Q CJr.-Kan Ixjmi im Október 1885. 8 454 8—8 gőM iit t k yirmltoMp-^omissica éu frupptn fpttúl a fr-guiui. A letJakk SZIVARKA PAPÍR A TALéM LE HOUBLON franczia gyártmány fftsk és Biaiy \|gj 8 pagéM ár. J J Nák, ér » Laéwig. Dr K. tt\|\|áim aaak Itáeal ammfal ragytoaMsk kAW-aSam a^AsUAk kMa« alulalp. akaatol tkrtaiéga AA mtm ba«y ahba aaaal Artotoaa aatyag ataasM , 461 é- " oooc c oooc oooooooooooooooooooooa mbOOGOÖáBOOOOOOOOOOOOPUiTN asatra a ablak- és szobatalaj-gyári \| Ai elsi I Ajtó-, II műk w társaság BÉCSBEN, IV Htómfihifrme 13. alap. 1817. II-1* Harkert M. ruüéu §Utt ajanlja nagy áruraklárát, melyben késs ajtók éa sblakek bezárólag ka pesnkkal, agyssintésipaba k'sjótsl a-j«k a lAlgyfábál amerikai Irtsa- és parqoettalajok A gyár azárasls-soysgiánsk vagy.rsktára áÁsI, miutanntée kém árainak vagy készlete kftvetkestáben ama belyast-bes gsn, hogy minden szOkaégteTet íenlnevezett árukMI s legrövidebb idö alatt ie\|)saitbei A A fyár vállalkozik portálé k előáll^iásáni, kaszárnyák, kórházak, lakolák, irodák nL «ai. herén Jj dsstklra Is, BsmÉilAnbsa mtoJasíéls, gépekkel előállítható Is ml vek elkészítésére, adatt rajzok ás minták alán kivéve a W I K)00000000000000000(00000)0000000000000f)00000i Njomuuott Kisckel Ftíőf laptala^donosnáJ Nagy- 43. sz&m. W /Nagy-Kanizsa, 1885. oktober 25-én. XII. évfolyam. MttaMii I^MÉM 4 aa, j Mi tattMMÜ s bf nll ^ MnAra llillltiililt ilmláuim l. IhiHiii bvsMt caak Imm b-aakNI fciiibl^ifc «L IWniii fbn M ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei üRyvédegylet, a Nagy Keniaaai- é» Délzalai takarékpénztárak, Bankegjesület. zx Alsó-muraközi takarék pénztár részvény táieaaág és önsegélyző izAvetk. hivatalos közlönye. MLbfuntn ímak: FM évn § frt - kr I . > . ». Hlié«44»k istáajrm--jtutwk nski ■ «fyék kivaUkc hírfeai-SM ie kr. Wlyagdljo.Mii 100% I frt, iwitil miadea nótrt 'I kr Nyilttér petitsora 10 kr. M^Ujelenik Nagy-Kanizsan hetenkint egywer: Vasárnap. Az állandó színház ugye. Olyan időről időre rendesen visssa- I térő felszólalásunk ea; olm^Dran coneeo féle Megbeszélünk e helyen mindenféle politikai, társadalmi. gazdasági, nevelésügyi, irodalmi atb. thémákat; azután egyaeerre caak itt \| vagyunk megint eszel a felszólalással; I „Hát as állandó aainháasal mi less?* fia est nem csak mi kérdesxük; velünk együtt kérdési est aa egéea közönség, as a kanizsai közönség, mely nek fáj a isise, midőn a lapokból olvassa hogy a nyolczezer lakóval bíró, nagyobbára tótajku, Nyitrának állandó aainhásába most vonul be egy kilftnően aservesett mintársulst; fái a aaive a kaniaeai közönségnek, midőn tudja, bogy a Dunántúlnak ninca ugy* I szólván egy asámot tevő városa aem I állandó ssiuháa nélktll; Ssékeafehérvár, QyŐr, Péea, Sopron, Ssom batbely, Pápe stb. — mindenütt van a magyar azinmövéssetnek tfibbé-kevéabbé nagy- i szerű, de asilárd és biztos hajléka, \| egyaránt kellemes ngy a színészeknek ; éee köeönségnrk, mint smenyny ire megtelel annak a fontos ée dicees misssió-nak, melyet teljesíteni épen ca azinház vaa hivatva. Ea joggal tolul as érdeke ltek ajkára es a xérdéa; „Si potuerunt hi et bae, quare tu non. — Ha 8aombatbely, Pápa tudott magának asinbásat építeni, miért marad a asin-hásépités Ugye örökre vajúdási stádiumban épen Kaoisaán, amely váVos pedjf egyébként Méreti magát vala mivel többnek tartani például ennél aa utóbbi kettőnél? Akkor less pedig leghangosabb és legsürgősebb es a kérdés, mikor itt van aöaftflok valamely színtársulat eltekintve attól: jó-e roez-e, — a közön végtől már a térbeli viasonyok ia képesek elvenni a sainházlát^gatá si ked- vet, a aainigasgatót pedig már a helyi- I aég bére is képes tönkre tenni. Éa bisonyos ss ia. hogy a közön- 1 ség igényeinek valóben mtAlelfi aein-társulatot caak akkor fogunk kapni, ba I viszont aa ilyen társulatnek megfelelő 1 asinhásunk less. Helyee szempontból tekintve, a ( ssinhás a közművelődési intézmények közé tartozik a ezek között mdi áll utolsó helyen. 6 olyan váróéban, mint Kanista, melyrek polgársága annyit áldoskötm ^elídéeicré\|okrs,c»ahufrysn dtprimáló listással lehet a közönségre, ba ast látja, hogy ilyen fontoa ée szintén nfvelődési créloknak szolgáló intézet léteeitéte, mit mátult. kisebb helyin éa csekély mi ölökkel, arány lag igen lövid idő alatt hozott létre a polgárok lelkesedése egyesülten a hatóság buzgalmával, - bogy es as ügy itt minden btngossn és sürgősrn n) íl-vánitott óhaj. as ngyazólván égető szűkségeaség dscsáia. alig tud lovább fejlődni a t s júdás kétséges stádiumánál Örömmel fogsdtnk a ast hittük, hogy ime már a positiv létestllés lá-zisa állott be. midón a muh évi utolsó városi körgyűlés egyhangúlag elhatározta. hogy ssinbázalap csinén éven-kint 1000 forintot usz fel a költség-vetéa kiadási rovatábs a midőn ugyan es a közgyűlés bizottságot küldött ki a maga kebeltból, mely bizottságnak felsdsts leendett, a ssinhás ügyét ke sébe véte, est mielőbb s tényleges megvalósulásig megérlelni. Eperjessy Sátdc r. Plihál Ferercs és Ebenspanger Lipót utsk lettek s ssinhásbizottság tagjai. E bizottságbs való megválasztá>nk éta azonban — legalább a nyilvánosság előtt - egyi-kök részéről sem történt sm mi olyas, amiből a közönséf! ast a reményt meríthetné, hogy tégi óhaja csakugyan meg fog valósulni. Majdnem teljes* gy év lefolyása óts nem I ellőttük, hogy ss állsndó ssinhás Ügye es skkortör ténteken kívül csak egy lépéaael ia \| előbbre haladt volna. Hivatalos nyilatkozat aem történt es ügyben z ami magánnyilatkosatot hallottunk, az igen kevésaé biztató ss ügyre éa kilátásainkra nézve E magánnyilatkf satok ugysnia körülbelül igy szólnak: A mai kor \| igényeinek megfelelő színház épitése éa berendezéae a legminimálisabb számítás szerint ia legelébb 100,000 forintba keitll; s szit>bátnek «ddig meglevő elapja nem több mintegy 10,010 foiimnál; rmi tz a tthger sima tükréhez képest?" — fr-zép csendesen félre j ktll ..tebát tenni éverikint ss 10( 0 forintot és vámi, mig együtt lets annyi pénz hogy sz építkezést meg lehet kezdeni, ugybegy ss akadály nélkül folytatható és befejezhető legyen. -Azután — ngy mondják s pta>zi misztikusabb felfogásnak — a váiosra rmugy ia rag} tel er fog szakadni azzal, ha szinbáz* less Es nemcsak, hogy bssznot mm hajt. de ahány vidéki vároa eddig színházat épitett, es mindenütt örökös kslimitáaokrak, költségeskedéseknek, kelhn ttlemégtk-nek s kútforrása Ilyen' la baionló érvelésekkel ipsrkcdnsk nreiiHgtni azt, hegy az «gy a jeleriben isnét csak aluszsza idillikus á mait, vslamintbogy ezekkel ! ss érvekkel akar igsrolvs hnni egy-\| szeri-mind as is, ha a közel jövőben s<m feg tőit ér mi stnmi arra nézve, hogy. ss állandó tzinház ügye a kö-z6ns/g óhajához képest lendűljön. Pidig szok közflJ sz érvek kőiül egy ttm fogadható el feltétlen érvé nyességü gyanánt. Főt igen itvés ben-nök a való, vagyis ss ohan. aminek csakugyan m«gakatsió hatással keli' lennie a szinbázlpités Ügyére. Mindi nek előtt rum áll sz, hogy nekünk dysn óriási összegű kell sziiihézst építeliünk. A pápai ssinhás — egészen csinos, modem kenatruk csióiu éa berendeséaű épület — körülbelül 30,000 frtbs: a nyitni nem aokkal többe került, - és nekünk sem kell aem nagyobb, aem szebb Kétszázötven — báromszáz ülőhely a földszinten és emeleten. 25— 30 páholy; megfelelő tér állóhelyek számára; elegendő nagyságú színpad, nem tulaágoe azámu mellékhelyiségekkel, öltözőkkel, szertárakkal atb. — minderre nézve lehet egéazen szolid éa kényelmea tervet éa kivitelt kapni a perhorreekált nagy összegnek még felén alul ia, beleértve a berendezést, felszerelést, díszleteket könyvtárt éa egyéb kellékeket ia Éa feltéve, hogy a váróénak st mmi anyagi haszna nem' lenne ia az ekként létesített sxinbázbdl — ss ss 10,000 Irinyi áldozat, melyet s kösön-ség a magyar nyelv és miveltség oltárán hc •ina, busásan hozza meg szel-lemi, erkölcsi kamatait Megmutatnánk. hogy nemcsak nj utczákat ée kaszárnyákat tudunk építeni, hanem hogy a sellem>ek hint sem mara-\| dunk hátra az áldozatkészségben. Nem áll e szerint ss sem, hogy I ss eszme tényleg megvslósitáaáhos majd csak évek hosszú sorának elmultával lehet hozzáfogni, mikor már elegendő mennyiségű pénz együtt leez ene s. csélta. Tudtunkkal van már eg)es alapítványokból, adományokból stb 10,(00 fiion felül; Kanizesváro-sának pedig hál' Jatennek vsn még elegendő hitele, hogy e czélra akármekkora kölcsönt kap, melyet azután ss évenkini 1000 frttal törleszt De meg társadalmi uton, a magánáldosat-készség felhívásával éa igénybevételével ia bizonyára tekintélyes összeget lehetne teremteni. Egyéb jutón, mulatságok, n űkedvelói előadások, táncz-i vígalmsk atb. rendezésével, — ugyanerre a czélra, sőt kombináltabb de nem kevésbbé jó kilátásokkal biztató finánczoptráczió segítségével, például sorsjáték rendezésével stb. — igen rö- y Tárcza. Eiengés. Napra nap kél s minden nappal Testünk, lelkünk öregebb. Mit fukarkodsz s csókokkal? Halvány, elfonnyadt ajakkal, Hidd, caökolai nem lehet. He aserstas, hát mire vársz még? Jer, borulj el keblemen, Csókolj, mig véredben láng ég, Htaa tovsssAll, mint aa árnyék, Végy és ké\| és szerelem. Szivünk egy végy ben ver Beste, fdesem, mi kell egyéb? Ha érséaAnk egybeforrt. Méri ne hirdetnek s csókok Szerelmünknek szent Irigyéi? Engednéd, hegy ott saaradjoa A fatvds méa eikaduaT Kehied aeddta elspadioa. üde eresed eüenyadjoe, MlfU fhli ft pariagoe lereh hi Hm, é ae vond hál Caehos ajkad, iluw, MAeprtipak paka^ai, .....auEi: ■Mg Mm e aeeeélaea. BereTi hü ÉÉ végvhea. k^hee, ■Irt te MÉ'iiMftl A vfifli hAnaM heaaélfee. OéjmikM Mae as éghea HBl ae mii^i. Bajor királyi iüyltak. - A .Zala" ««M tárcsája. — Méltán nevezhetjük idylleknek azokat a kellemes pésztorórákat, melyeket s bajorok toüvész kirélys, II. Lajos, felséges magányéban, a világló! szorosan elvonulva él és méltán nevezhetjük királyiaknak, mert azokat csskis egy király élvezheti igazén! Az élénk müérzékü ée alapos müvelt-aégü királyröl, ki a a most élö fejedelmeknek kétségkívül egyik legérdekesebb alakja, már annyi szép jellemvonást, pikáns történet két és gonosz éleset hoztak forgalomba, bogy azoknak fele is Untig elég volna arra. hogy nevet ismertté tegyék as egész müveit világban. v- . A nevezetes király csudálatos keveréke a legszélsőbb ellenieteknek, összpontosítása ö a kelet fényűzésének éa puhaaágának nyagot böleseaégével ée tndoaaánvaaeagávaL Mig homlokáról a tizenkiieubzedik század nspjánsk sugarai ragyognak le, szivében addig egy világot hordós s középkor romsn-tikus ábránd\|aiból. A magasztosnak sarkában yár a nevejiaéges. El lehet moodaní róla, hegy taörgfc^páábae kérési s böicaeeég kövét Hihetetlen dolgokat tódnak beszélni saaaés pessrkbsiröl, melyek már egé* e caöd Hűiére juttatták; miédszonáltel abba még eddig nem eeett bele. Roppsnt lényüzé-eei már töiemésztették minden msgáavagyonát a am leiül Adósságai mintegy Ulaiái-mVU6 ha jer fehatrs hígnak. Azt moodiák, hogv le«közetebbaz áRamianáGs vasai keaéhe e király ftaaaosJahs ügyeit ha ugyan less heiaie veiaaá. « i \ A mlmAiiniik' épen nincsenek meg-elégedte királyuk ponpe«ifeeletével és határt aem ismerő köbekeséasivel, Marha as reppanl U H liask legssgyobb rétfét saárt tette, bogy városnkat széppé és a művészetek egyik legfényesebb központiévá emelje. Megházasodni nem akar éa valóexinüieg nem ia tog sobs. As aeszi.nyt csak a márványban szereti és a vásznot; de ott aztán igazén szereti Egy n üvészi ecsetvonás, egy szép dal napokig ellogialkoztal-ják lelkét. Ezelőtt mintegy tiz évvel a müncheni opere egyik primadonnája járt (öl hozzá a •téli kertbe« Es egy roppant pstotábs épitett kert, n:elynek pompás növényeiről, és as emeleten levő hajókázható taváról a müncheniek tündér n.esékfct irgélnek. bér abban a királyon, meg az építőkön kívül eenfi aem volt. A király caak egy élőlénynek, a primadonnának engedett belépni. A müncheniek már azt hitték, hogy a király ízlése végre tán a közönséges eletr örömök felé is bájol; de aa écekesnő megesküdött, bogy csupán énekelni jár AL A művésznő a kert bokrai közé rejtőzve >l.ohengrin»-ből szokott énekelni, - mig a merengő király a tó sima tükörén evezgetett ide e tova. Az emberektől mindig idegenkedett, kivéve a» egy Wagnert kivel a legbensőbb viszonyban éit. Sem hivatalos, aem magán-kihallgaiásokat nem ad, éa el nem foead soha senkit. Most siig neháqy hete történt, hogy nagy bál ps, Luilpold berezeg, ekart vele sftr-gőeen beszélni; a titkártól eiöazör azzal ntaaitlaiott el, bogy a király ninceen otthon a mivel a berezeg ez ellen aa elutesitás ellen eréiyeeeo kikelt a követelte bejelentését, a titkár bejelenfotte ugyan; de azt a feleietet boata, hogy a király senkit sem fogad el A berezeg erre dühbe jőtl a sajátkexüleg, fölnyitva as sjiöt belépett s királyhoz. 11. Lajos, nudönjtag) bátyját lielépni lutls, ki nyitott egy máaik ajtói a aat maga után beaárva, aaó nélköl eliávoeott Kllteöfen ajkat éa irállán panaarkod- nak királyi »passziói* ellen azínéazei, a kik tartoznak minden nap, e^e vagy nappal, a mint a király szeszélye megkívánja, játazaní. Az előadásokon renki más nem vebet részt, csnpán a király a őrá is gyakran órákig kell teljesen lelöltözve és maazkirosva vára-kozniok, bogy az előadást megkezdhessék. Gondolhatni, bogy a színésznek »üresház* -előtt játszani és pedig jól játszani, nem kis leiadat Már több ízben kérelmezték is a királytól, bogy ba másoknak nem is, legelébb katonáinak engedje meg az előadásokon való mepjelenbetést: de mind hasztalan volt. Bizony nem lehet rajta csodálkozni, ha oly gyakori eaetté vált a müncheni udvari skin-háznál a szicész-megszökésl ElzárkozoUságban azonboo nem unja magát sobs Kifogyhatatlan az nj meg qj különös passziók kigondolásában. Elmondok ezek közül egypár érdekesebbet Ezelőtt néhány évvel történt hogy — az egykori nagy Iranczia király iránti kegyeletből — odvat i ebédet adott XIV. Lajos tiszteletére. Tízennégy terítéket Aétetett aa asztalra a nagy király éa udvarinak legkiválóbb lérftai és hölgyei számira — a IL Uyoakirály egyesegyedül ette végig as ebédet Máakor meg szaal mulatta magát hogy lnnsbrnekba lovagolt — a saját lovardájában. Pontosan Kiszámította, hogy mennyi ideig érni el Insbruckba Lére ült ea ütnek indult ~ folyvást körbe, körbe. A kaOÖ időpontokban, midőn egy-egy»állomás-boa megér ke-zen, leszállt, pihenőt (tartott a elköltötte a magával as >utra« hozott elemózsiát fis caak a hírlapokat kellene 10-15 évig visszaforgatnunk, találnánk azokban mét sok érdekesnél érdeke»b adomákat éa epizódokat .meljek miodmegannyi apró tükrei e sajátságos fejedelem különcsködé-sekben oly rsodkívül gazdag életének. Bédáf 11% áss. vid idó alatt egytltt volna akkora Össaeg, bog) egyik leghőbb óhajtásunk* nak megvalósítás* tAuyleg realiaAI-ható lenne. Mindéi caak attól tttgg ki i'a mekkora butgöaággal veaai a» Ügyet kesébe; a ió veaetóknek a tArsada-lom mindenben de kivált a valóban köahaaanu caél leié — aaiveaett ut Antik indul lepjen akétiób* a már meglevő stinügyi biaottaág. jlolgoason ki ia terjesaaaen a virul kösttnaége elé el togmlható éa minél hamarább meg-valósítható tervet; ne a tttlaktupuló titáa aötét aaemüvegén At, hanem a haaatiaa lelkeWg jóakaratával tekintse a« ügyet; keltsen ennek érdekélt n AltalAnoa társadalmi mosgalmat. a aainh&a megless diaaére javára váto-aunknak éa egyateramind monumentális emléke less átok érdemeinek kiknek busgalwa aat letreliosta Talán iltAgAbb le-t valamivel, lta kölcaönpénaeii építünk de mi uem tudunk annyira ötuetlenek lenni, hogy eaak aa utókor asámAin akarjuk aat; ami jó A magunk butgalmAnak, a magunk áldotatkétM(gének magunk ia aseretnénk gyümölcseit elvetni. Kivált mikor ea már nem ia annyira élveset, mint atdkaég. Aiuztrii-Magyarország keleti politikája. Hudapeat oki. 19. A »C. de l\« nek bixalmaa kétltől a kovetkexőket írják: Kgy mag var Allamlérliu val folytató I beaié!geieem alapjait, ki diphtiuaiiai múltja koveikexiet>en a ax udvarhoz valn-aiint a Lajtán inneni és l.aitan luli kormányelnökhöa való lensö \i«on\i\ folytán ax oaairák-magyar-német aaövetsé-get illetőleg bizony nyal jobban van értesülve, mint unta hírlapok, melyek éek Ola \|el-lenuö egyformasággal értesíttetik magukat Sxenl-lltervárról én igámból Kálnoky gról és Bismarck heivzeg kötött telmerült állítólags néxei különbségről, — a köveike-aőket Írhatom: Uiamarek herexeg éa Káinok y grol kötött a bulgáriai ügy tekintetében aemmt-u e m uje I v i ne• ete11rés nem forog hüm, legkevésbhé Saerhiál ea Komániái illetőleg. tiiera teljeaeu liaxtáha jött axxai Kiiedertchsruhebau, hogy atoaxtrák-magyar-oénet sövetég értelmében Bismarck her-eaeg esett aiöveiaég belolyuaát a* egységes eljárás egéat sulvával érvényesítem akarja a bulgár kérdésben ugy Onaa-, mint Torok orax ággal axemben. Ax oroat sajtónak teihaborodása Szerbia ellen uunden esetre i^axeíUggéahen áll axzal hogy ax on»x külügyi hivatal teljes hítus-ággal tudja, mi aaerint a nemet birodalmi kormány, miut uem kötvellenül érdekelt ha-talont, eaak oly megoldáaáhox ndia • beleegyetéaét, mely e kérdésben AusxtriaM agyar ország koavetleu és kőtveleii érdekeinek megtelel. Mindkét nagyhatalomnak határotoll \éle-menye. hogy teuiminemű bevégzett lények, vagy egyenes megállapodások a porta e Bulgária kötött, mellek a berlini aterxödéa- Az aggszüz. kwik^v • Huszadik. axOletéae napját •hajdanit iMiveldeheli barátnői köti tölti • Kirándulási* tettek C.Monaka«tak ea táacxöltak a atabad-han A vin>Rle\ eleken számláltak meg, liogy me»yik kerül .főkötő* alá. Kx ax orákulum egyináaután háromkor döntött keilvexOtlentil. de A neveti a ei nem eaOkkeuti jOkelvét. Ha van e told háian némber, ki ma igax asivbOl boldognak árexi ui\gát, ugy Uaou^aia é ax. Jol tudja hogy ne u axép, de »axt ia< lud.a. hogy uem oly igen rüt Itaráiméi k»»-xül neháuyau, pl. .liuia. ea »Mari» léphet ineutek ug)au már, csakhogy amax nagyon ga/dag. emex \|-edig nagyon xep a igy uem e«uda, ha térjük akadt. HaUr axellem. tekintetben nem ia moudhatja magát •tüue-nenynek., abl an pillanatig «e kételkedik, ht»gy «a'amikor« megt« kap ferjet •Huaxonoiodik axttleteae napján ax üdvkUánalok pirt kergetnek arvaá>>a. O yaa valamit eret, u.iniha «xég\euka/nie kelene, a nélkül, hi>g) .okáu tudná Kox^akatakar hájáha tiiaui, <e »e»ttdálaloa!« egya^erre ugy \eaxi eaxre, hogy a »nVt«aaxiu« IObl»é nem áll jól neki. MidOn haxajO, meg kell ugyan vallania, hogy nagyon >vi luula'olt, sxonban ugy vette eaxre, miutba ax i\|jak vueleieben •tuUagoa. tinxtelet rejlett voma. Ha elokelé ugy eat atyja raugiáuak roja mu. ha pedig a • népiül* .oáruiaaik, ugy okoskodik, hugy ax il\|ak e>uj>au a hi Un exoanot. tiaxteiiek l enne . ^^ •Harmima dik. axülete<e napját asO kehb caaládi kűrben Ounaplik,ro«>ybex marO •iaetásbol. néhány .régi tatusrtia. isaiUko- ael elleniéi ben állanak, nem praejudieál n a k ea hixouyito exOvel m m bírnak a axer-xOde«t aláirt halai utaknak a veglegea eidOn-léal i letolen egyedül mérvadó határoxatára Vilamva eldnM. hogy a vgmpenaatio-thtoriák egjeore koraiak e« ed ligflé alaptalanok. Auaxlna Magyaror<««.ig en Ntaietor-Bág egyaégea dipiomaiiai e^ára<ok belolyáaátály tranyban ervenye^iuk Belgrádban, hogy Steihiat ehamariodoit leitektől Óvják. A axerh kv>rmi\nyuak tudtára van adva, h<^y minden kalandoa hadiváHalai, mely a nagyhatalmuk taná< «á\al homlokegyen«Ht elieu-kexik, kevea kilaiánt nyújt gyakorlati ered-mén>ekre inig ellenhen at eaxkOxOk egy-atalun nineneuek kimerítve. h<tgy hekea niou ikIm lehelten halni, miaaennt a bulgár ker-«lé< megoldásának alakja át lényege a«x>»in-»xd H«ikán-államok leilolteteleit ne eriinse. MikOut a m.tgyar lumtAXiereluok Tiaxa Kálmán a parlamentbeu kije>eui«ite, beto-lyáaal le«r ax osxirák-magyar kormány é< a többi uagy hatalmak elhaiaroxaaára axon netet veaxelye« vitának megfon-loláxa, hogy a axer/0<lé< inegiartás-t a Italkáu félaxigeien károa, annak utegitcgé-e l»eilig hssxmta. Mindeueaetre \|tedig el vau haiároxva a ket hatalom, hogy uiiuden fegyverea eoutlietuüt localixáljon. Kxen irányban máig hasonlókép minden nagyhatalom egyetért, minthogy IV.ntkotatag axerxódé^ea jogainak teljen liaxteleitten t«riá«a mellett a axerxOilutt hatalmak egyike aam, Oruax-oraiag aem Máudekoaik ax egyei Balkán államok vetélkedne miatt fegyvere beavat-koxa^al a bonyo«taliuakat <treghiteni A nagyhatalmaknak exeu ogyerteluiu igyekexete at árdekOaaxeütkOxéaek terét elatigetelni, Sxerbiának áa tiOnVg-oraágnak a legvi ágo«^bh u^mütaláa, hogy uiiuden háborua kalandba aaját ve axelyOkre éa telelöaaégQkre fogja-nak. Má^réaxl axonban ahhox kell raga<x kodni, hogy a axultan ea Siindor tejedelem kOxoit kiVivellen egyexkedea altul a Iterlini aaerst^lea határvu.tiNi et(>oldalulag meg nem váltott áthat ok oly módon, hogy a aaerxodeahex hu BalkámXI amok, miut p1. elad sorban Sxerbia, áll.nni lO'Uk alap-föltételeiben, fu^vei'.»naOgükl«en ea OnálhWá-guk védelmében ineg«érteaaonék. Mngyar\trax.1g külOinVteu (Vaxmte rokon* t<etivvei viaeltelik a BalkAn államok filg-getlenaégi tárekvéi iránt, a ex ér-leiemIhni ax oaatrák-magyar \|Htlitika a lél-axigel államaival axemben teljesen eon-aervatív irányt kiVvet, I. t exeu álla* mok tüggetlen^egdnek megAváaa idegen forradalmi belolyá«okti\l. Ha a berlini axerxnde«c:i ejlellt a«vrel-met uem akarjuk lolnugatni, hanem ha a axerxiWléauek viaamiytag larntaabb álla\|toloi akarunk teremteni, akkor kivánaloa e* ax uieg ia toiienhetik, hogy a halaltnak ráxé-rx^l a I u gar ea a<erb d»»«i-lenumok a rokon-ateuvra ignaága/eret«tet kaaonlO mertekével (oiitoüaaaanak meg. Auutria-M «gyaroraxág köxOlt egyréax-a Sxei-bia e* Bomáuia valamint a Rd-kunallauntk kOxdlt má»ré<rOl ártlekkiittVaaég annyiban áll fenn. a mennyiben Au«xtria-M.tgt-rorax.ig áa «x európai hékáre uéxve nagv lontoaaággal bir^ állandóai-lá* a a Balkan félaxigei államreud-tereinek megkivánja, hogy a Balkan leUxigeti király- . aágtk ea rejedelemaágek állami Onxeae, lUgellennégi eneke a politikai ea katonai önállóságuknak minden tennéaxelea töltetet bármely nagyhatalomnak idegen belől yá»ál ál teljesen menten lejlödjék a műveltség ea kvVxgaxduaAg leién vatO hala dáa által. toll. Miután teatvereinek gyermekei a •nagynénit* eltelték, egyik kó/dlOk kotnyelesen kérdi, uukOtben a jelenlevőket sorba néxi: — Mond csak. mama, hány éves tulajdon-keyen KAxsa néniV — llitaxonnyolet I teleli neje helyeit a .boldogtalan" atyja; ha épp iókedvel>en van, •huaxotiOlM* mond, mi-kOxhsn a>>gttrnAje fele mosolyog. — Már ily öreg? jegvti meg a kia axormeteg. A társalgás elakad, általános axünet áll be, melyet aterenoaére ax a axellemdü* megjegytés szakit leibe, hogy tna »rekken»"t. meleg van Ka minden egyednek »aailárd, orkolcai meg-gyAxOdese* ea mindenki hango«an igaxolja. A gyermeki kívánt aiság áldoxathárányaaxin-tén e velemenxben leliei, meri pillanatra taebkeudoiehe rejti ar\-«ál Hit* nagyon nevetséges lenne, ha éaxre vétel né konyeit. Axért, hogy husxoukileoctedik eveuek vegéig »ae lermestetea, se ervVsxaktvi halállal* uem mull ki, »idAshh« unokaftcc»ei, haltár caak Ha evvel flatulabhak ia, .vén caoroat-lyáuak nevetik maguk kóxt. A H^taJ leányok meg uem to/haiják, un kent nem mulathatnak a lerliak ily éHea h Jgvgyel. Kor-taraai \|>^lig ea id<Vb nOi ismerOaei általá-bau ugy vélik, hogy •nagyon kacxér Ha egykedvű, •nagyon is* könnyelműnek mondják. nogy mi e logia r»yla; ha vidám, Jókedvű, ex merő lenetéa enskhogy a tértlakat ed«>ges < ha komor, sot é\|tp mélabús, oem kelieoe eaxre vétetnie, hogy a • hoppon ma-radáa* annyira bossstaulja. Ha még vannak stQlei, •harminoxadik* éve után •fujdabnaa kifejexé* tálastk arvuu kon, mit járatlanok ax apánál kAavény-nsá« vagy •lejgOreanek tuiajdooitauak. Ha pedig árva, Ishai rokonai .komoly aggodal- Ha veraenygések"támadnak, ami igen terinésxetes a épen leleuleg ia ex as e»et i orv tg lenn, ludmok, esetleg lapasttalalok utján, uielvelet ionját térokkel ea áhítataikkal kellend megfUemiOk, megtanulniuk kell at iüeto ál amokntk, — hogy e verseit ygések kiegyenlítése legosé'aerQbbn t»é-kés utvm, a nagyhaialask kóxreműk«kléaével, eiheto et. Kröaaakhot valO folyatmtdá* eaetén ax illetők kitárólag Önmagunkra vannak utalva, miután axon atámtlá, hogy \a-latnaly nagy h tlalmat visxálkodas4ikl>a lele vounak, et úttal teljesen elhibaxoli, mert ax ax Osaxes uan y hatal inak ko tött tökéletes egyelértéa áll lenu axon negatív clhilárvtxáaáltan, hogy exeu ver-aeuygesck miatt háborút neui vitelnek Sj;oaágv>a politikai c»»nat»llátiot terem-f tett axou körülmény, hogy ax o r o a x i kormány torinasxerüleg a bolgár kerdea- Inek legcouservativehb iránybau való megoldása mellett loglalt állast. Kgyeni véleményeiu at, — teszi hoxxá ' a teuieuiliteK államlerfi — hogy Oroaxor-stagunk emo magaiartáaa lehetővé log\|a tenni, hogy a 1 egro Miahb esetben minden nagyhalalom a netö aterep pel megelégasik. Osztrák nemzetiségi politika. Budapeat okt 21. n.— Ausztria iMrlameuijébeu a leliraii vita foly a ex adta meg a pártoknak at eUö alkalmat mindjárt oly öaaxeüiköxéare, melynek élessége, hevessége, söl durvasága ielje«ena xágrábi tartomány gyűlés koivamává alaoaonyitott termeuek jelenelett ju'talja eaxünkt* A németek es a salávok e keseredett gyűlölete a a hatalomért való versengése ixxová heviié a reichsraih athmosiérá-jal a abltan, mini \alami keiuenezel»eu. a axenvedélyek u.agasra c apó lángjai kava-ntguak. Ausxlha \|tolUikai hely telének kulcsát éa ismerietö jelet Caeborsaág, Ausxlha i leguagtohh lariotuányain «k áll.t\|a»ta ke\|tcxi Itt kuxd hgelkeaereilenebben a németség régóta usurjtalt hatalmi \|Mt-iliöinak megttr táau végeit a lórténeii cseh nemxet ellen, mely a nntHiaui TialTe kormáuy ptditikája-bau aspirácxiomak tamoga«ását talál a K kőiühtény mellett meg ax is élesili ali:ircxol, hogy a klerikális németek a kontarvaliv kormány nyílt támogat \i a axonlul m iga C.aelt-or»ag nemet kerületei kóxűl ia egy oly kép\iseloi küldőtl, aki válaaalöi nevében a csehek s németek kil»ékűlé-ét a cseh jogok elismerésének alapján kívánja. S e kü.lelem-nek nagyon tanulságos jekusége ax, hogy u esehorxagi nemet képviselők a uemtcii-egi alia.«\|Htntr.i helyezkedtek a vezéraxóookuk Knoit egyenesen a Néun loraxág lele von-ytülasi s Austlría atéiltomlását helyeti kilátást. arra ax e»eire, ha Auaxlria újra egységes néin«t állami ala\|Htn a németség hegemóniájának vissxaáDitásával mra nem stervexteiik. Axért mintleu áron a minden esxköxiel a TaalTe-korinany tuegbuklaiasara lór, mint amely a tartományok oukorm.iuy-xali logninak kittövÍvesével akarja Ausxliia né\|HMi egymással kibékíteni, a tartományi aulonoima \|tedig a németaeget j»Ar kisebb tartomány kivételével luiudeuüil kiset b«egre juttatja s igy a uemeiek álmait uj'a vi>ata-ax< rxendo tiegemoniAjuk iráni egysxer mindenkorra a megval«>ulhat anság bixonyo— aágával sii\|lja. A TaafTe kormány megbuklatásának előidézésére kovácsolt alotis nemet uaesiona-lialák által axou vád, hogy TaalTe nemxeti-ségeknek kcslvexd \|m\|itikaja már mngah.it) a köxőa hadsereglteu is neuxetiaegi surlOdá- mákat* kexdenek tajtlaliu jóvöjét illetve éa é^jel-uappal axon tönk agyukat, hogy elhe-lyexxek. Hokonti közül aaok, kik »koruk magaalatau* állanak, ús-xe/e<ltk m uden ékeaazólá-ukat, hogy fcrfi-baráljaikat. kik uMtaiauig hőste-eu áltak etien Amor* nyila inak, utott ut télen arról győxődteaa«tk uvg, hogy megae j»t, ha az aiubor •egyediül* marad Ha et ae haamü, hog> leríkxxák nyakukul addig bestéinek neki életpályáról, inig he nem áll a • teher rubstolgák* koxo es nevelőnővé leaz, ha ugyan tanult valamit. Most már örvendhet, hogy el vau Iáivá. • Negyvenedik* sxuiete»napjat •egyedül ünnepit. Senkii se hivotl meg, csupán emiekeit. A •mirlus koszorú* helyeit ax élet a lemondás .lővis kosxoruját* nyomta homlokára* tis ha mégis élvesle axt a kira uid hatatlan bttldogaágol, hogy valanukitr ste-rették. e .boldog idő* axemlétéaéhe mélyed el. Kihalványuli fénykép, elsárgult papirla-ja>k, egy hajlüri, egy hajlürt. Hány caókkal halmozta már, melyek k«ut moat ia árxi axokat, melyeket egykor kapott! Mennyi könnyet hullai et ereklyekre, melyek a uép-monda azerint .halottakat* hintának lőltá-maaxtani, csakhogy a holt sxerelmet uem lámaaxUa h'»l! • ötvenedik* éveben ne>n .ünnepli* többé MÜletá-e napiát éa .hatvan* evvel csakta akkor, ha a * születésnapok* reá néttve beveg<eti tények. Ha nugd a jövő kornak emberségeaebb nésetei leatnek, tslán icegassbaditiák aa •agatOtsket* a nevei»égesség« előítéleteitől éa e aiavakra: Tiaateijéiek at agkortl talan tőlünk is uiegemlékexuek. L a. sokat idéaett elő, a e politika ha tovább tart. a hadaerege» alkalmas erejében meg bénítani. K vadai Kuoit, a nemet naextona listák sxóvivöje. vágta TaalTe arcxálta, a « vád. a Taaffenek heves, axenve<lélyes vette ke/éae a viasxatorláaul mondott axon vádja, hogy a német \|tárt axáudékoxik ily valót-lanaágokkal n a németek Üldö4tetéaenek hamis állításával a hadseregbe a nemxeti«égi Itgsláa csO váj tt bevetni, exek egyOttveve telték a reiehsrulh egyik utóbbi Ülését oly vihsro-aá, szenvedélyessé. A nemet párt s hadsereg kőrebeu égve csajtatok kttzi előlordult a bixonyuyal a világ min.len had-eregelieu atunén elő-lorduló ve re ke«le.sek el, melyek legtobbsxöra borlmn a valamely korvamai atépaég atemei-ben lelik raagyanxatukat, nemxetiségi tor-xs«lk«HÍaasa s g\ ü!o!kode-e igyekszik tel-tuini axon lakltkáliól hogy igy a dynaaliánál, mely a had-eregel mint leg'éltetieb kin-eset tekinti, TaalTe kormánya iráni bital-ma Hanságot kelt-oo. A tak lika mindeneseire szerencsétlen, uert a hadsereget egy ily keuye»iargyu vitába vonla be a ha őaxiute is a egálja, hogy attól a nemxetiségi súrlódást lév<talaini akarja, e etélt uem én el, meri ép ax ily iuatinuáctiők alkalmasak a nsinxeiiaégi küzdelem iránti rtgyelem tolkel-iéa«vn» a liadseregben is. Annál keveald le-kiülhetjük pedig Oaxintéoek e exel kiluxö«ét a nemet párl iéazéről, mert éjteu et élesíti a ueiu-xetiségi ixgsiás hatalmi cxéljai kivívása végen a epén ex helyette a német nemzeti axempont"! ax állami axempont tőié. Ily el>euaéggel pedig diadalmanan megkütdeui TaatTeuak t.nual könnyebb, mert ax ö polilikaja i axtrák ál lami, mely ax egyeujogusag aegise alatt valamennyi oattrák nép boldoguláaának toirásái keltetheti. A budapesti kirándulás számadása. A múlt heti budapeati kiráaduláa tdieudetőaége a küvetkead jegytókönyv kottététidére kért fel benuünket : JegyiékOnyv, Kel véve Nagy-Kauiiaáu, tHHV évi oktober ül-én Sxechenyi-lér a axám alatt, aa ora kiáliiia-ra 5 In nNaxvéli \|egy melleit 3 napi budapeaii tarlOxkiniásra alakult taisaaág péuxt árának tuegvuagálása tár gyáltatu Jelenlevők at alulírtak. A kiiándulök lOrxakonyve megvixsgál látván kílűul, liogr 4 tisxteleti jegy adaio<t ki, továbbá hogy 931 tag után á 6 Irt bevé- telextetett. . ......46Ö5 frt tuelyböl kilizeiteleti I. Külön vonatért . . . V313 írt 64 kr Lakasert.....H30 trt 3. Belépti jegyekért . . 36 Irt 40 kr. 4. A különvonat ki< stkftxléaeéii kiküldölt axámlájára 40 fn \ Omnibuaaért . . * . áö3 trt 15 kr. 6. Bérkocsiért .... trt >n» kr. 1. Kartéritéa..... 9 In K. Nyomtat vényokért . . 38 Irt 40 kr. Jelvenyek-éa elkéstité«eért 4H fn 5tí kr. 10. Behpu jegyek visstavália- mkért.......WIH U. Juiulma/iuokra ... ÜO Irt Sürgöiiy, levelexés. len ás, e\\|»eilialás a egyéb költségek ...... bl fn öh kr. vagyis ósaxeaeu . . . 4840 Irt 13 kr. mi leszámít ván a belőlyt <W- sxégltö , maradt meg , 414 Irt Hl kr. atax: négyaxáxiixeunégy forint uyolctvanhel krajexár. Mely többlet maradvány a tőrendező-.neg tuegallapodaaa lolylán ax alábbi jótékony cxélu iutéxetek kóxt wa/iaiötl lel. a) a megyei szegényeknek 100 Irt h) a felsö-rajk) tüxkárosultak- uak.......AO Irt c) a nag\ kanixaai sziuhaa-alap nak.......100 frt d) a xsidi tüxkárosultakuak 34 frt 87 kr e) at enlélyt közmivelödésí egyesületnek .... 40 trt I) a kanixaai árvaháxnak . 30 Irt g) a •stabadség* axobttrra 30 trt h) ax irvtk segél yegyletétiek 30 frt vagyis ossteaeu . . » 414 frt 87 kr. :«zaz: uégyaxáxlixenuégy Irt éa uyoloxvauhet krajexár. Kxxel a legyxökönyv annak megemUié-aével, bog- e jtttekimy cxélokra torditandö összegeknek rendebete-sűk helyére leendő továbbítására di\ Tuboly tiyula táraasági pénxtántok ur kéretett lel, bexáraiott éa aláíratott. Horváth Karoly » k Dr. Tuboly tiyula a. k. B a b o a a Lásstó a. k. Miklósy színigazgató és a helyi sajté. Miklóay tiyula sxiuigstgstó unrnk, mikor a színtársulatáról lapunkban kőxöll kniiká-kon tel bőstül ve. vts^akérte axerkSMinsé-gűnktöl a liatlsJeijegyei, megígértük, hogy e ativeaaégeért valő hala tyebeu eaeulul agy aaőval aeaa eaüigűk aeas őt. aem larsulstAL l Kés bü mos. Ha a felment benoüsketss mérnkét való hnaiankodáeifil. ni Mam-Jftk e mérgetödé iiol. Igái etünket mindene* et re b«vAilotiuk volsa. Lapunk mh had saáemban már míkro^kopömma! e<n volt laláihaló egy árva haM aam, aem a derék direktorról, aém jeles tár»e)aár>4. A színházból már nálunknál t* régebben kimaradt közönség eat egész megnyugvással vette tudomásul. &«é\|> csendesen megvottaak tehát egymás aéikel a szíutársuíat éa mi. A Zalát aaért aem olvasták kevesebben ea a szin-háaha tudtunkkal nem járnak tóhbea.' tinóval ktfitfaitunk volna tovább ia olyan mélyen, bogy a sir csöndje Mstusek-féle nniiflor ism shhos a néaisaághoz képest, eualylyei kileje/ttik volna Miklósy ur eljlk rása fölött érzett megelégedésünket* I)e a sors könyvében máskép volt megírva. Kenrelenek vegyünk — bár énen nem kellemes dolog — újra foglalkozni Míklósy- val. Aa újságoknak is megvannak fáiumsik. • Helybeli laptársunk, melyet különben sohasem érhet! a Zels* iránt váló túlságos jóindulat vádj», a ttlklösy-féle 'szabadjegy* -nek szerkesztőségünktől való vissza-vétele tMftt hosszabb csikkben mondta el néaetett Egészen helyes nézetek, melyeknek mi a magunk részéről a »szabadjegy* visz-azavéie>ekor csak asért nem adtunk kifejf-séai, nehogy bárki is valami boezuállás létét gondoljon a Mlkfósy-iéle eljárás illő bírálata alatt. Mi, miot közvetlenül érintdliek, nem tehettük, a >szabadjegy* birtokában volt laptársnak megtehette, meg is tette nem a mt kedvünkért, hanem a hírlapírói állás lüggetlensétének ée méllóságáuak érdekében. Vannak e csikkben Mikléay ar itteni szerepléséről keeerü igazságok, mik annál keserűbbek lehetnek neki, mert valóban igazságok. Igazságoknak tudja ezeket a kanizsai egéas közönség, mely Miklósyékat letiltod módon aem pártolja. Es igazságok mellett kellőleg és helyesen volt jellemezve Miklósy ur felfogása a színi kritikáról. Mi különben nem lógtuk fel a dolgot olyan tragikusan, nem tekintettük a direktor eljárását a sajtó es a közönség srczslcsapásának, hanem csak ssük látkúrü fel fogásitól, vagy elkeseredésből eredé ildom-talanságnsk, mely elvégre is elkövetőjén , boszulván meg magát, magában liordja büntetését. A czikk megjelenése után azonban annak az ügynek érdekében, melyet Mikiúsy , tarsaságs jelenleg Kaniasán képvisel: a magyar vidéki aziaésset reputáczloja érdekében, elvánuk volna Miklósy úrtól, hogy elkövetett hibáját belátja, jóvá teszi, bocsánatot kér a sajtótól éa a közönségtől a sértés és as elkövetett baklövések miatt. Ha miklósy ar aat tesxi, bizonyára nem leeodatt kárára. K helyett azonban mi történt? A czikk megjelenését követő napon Miklósy ur visszakéri a •szabadlegyet* a másik lap sserkesz-• tőségétől; visszakéri egy lakonikua imper-tiusncziáju levél kíséret eben, mely levélben Mtkbtsy ur elég «+■ bátor, a beiyheii lapokat a •piaakolódó* aajtó körebe sorozni, melytől joggal •kívánhat* aanyit, hogy •saját pénzén piszkolódjék.* Ka a stílus tökéletesen jeitemsi azt a Mikióeyt, aki oeodedolgok ígéretével elöse-icaen beugratta a közönséget hatvanhárom bérletbet akinek előzetes színi jelentésén kiiüuően szervezett társulat, ismert nevű karmesterrel bíró zenekar, válogatott, jeles repertoire volt a — papíron és aki mi után előre százakéi söpört be bérletösaze-gekhöl, Kanizsára mert jönni egy szánalmas truppal, egyetlenegy esek középszerűnek is moodnató erő nélkül, zenekar nélkül, majd később olyan zenekarral, mely ez amúgy, te botrányosan roea elöadáaokat végkép éi-vezbetlenakké tette, úgyhogy még a bedők ia karesstet vetetlek befisetetl pénsükre s inkább otthon maradtak, vagy a korsón sétáltak, searimgy Miklósy •társulstá-lói és »zeoekará«-lól mafiraiUrcnUássák magukat. £s a repertoire is olyan Ütött, kopott, ba-szontalan volt, hogy épen beleillett a többi skandalum sorába, melylyel Miklósy a leg-meuthetlene bb módon 1 leiuiietie a kanizsai kóaóoséget. e ts es e közönség kígyót békát kiáltott nemcsak a direktorra éa társulatára, hanem reánk a sajtóra — is, mely szintén he aagmbe magát toani a csillogó igézetek ál tat, buzdította, lelkesttette a közönséget e •íetea* sziötársulst pártolására, a hazafiság Agyévei aaanoeiusta a azinpártolást, — ásóval, a legkifethéiöbb reklámot csinálta ez igért »eyémamaak. melyről nagyon bemer MHf, hogy üvegesembe m esek azért megy, mert igen világoimn keresztül latszik rajta « 'i • spekaláeiió Minket lámaduk meg, kik aainién lépre' mentünk, kiknek ssintén égen arcaaakoa a •egyy»ptr Aitor látlak' aa 'Abrakadabrát s mmor beantaak, idegesek lettünk estén-ké# a ssercfmáat auha aem tadó, kévetá* aéiáüh myáaaAeak e amapedee besseUtott Asenalatoa vergődtem s mt. Ka etker reaaéhaak a sskstarsalalre, eerhea, aujd. aMi láttuk, hegy es heasael, áMaall ia, da míadág a haiairnn belli. — Hi aModág láwseetiák e A káatoéi Iféshsi-R, ■liiiigfkss skéjóe-ssg éráihitmeÉ vsgyeaá mlaaélif é» akt szakét mepérti — itt pedig eklatáns volt a ■éretem — aaaak odavágnak érdem szerint. A1i!y-n atavabíhétöségre, milyen bizalomra tart bálnánk azámot, ha au himauao-kat zengnénk ott, ahol a kózönaég meg van botránkozva? e Ezeket pedig nem azért mondtuk el, hogy bebizonyítsuk, hogy ad nem pfssko-\| lóduok. C. vád ellen ieleslegee védekeznünk, de sőt tiltakoznunk ia. Beenünkat régóu ismer a közönség s mO\|t immár ki-] ismerte Miklóay urat la. Ks nekünk elég. Mi a közönségnek ígéretet tettünk, í bogy érdekeit tőlünk klielhelőleg védelmezni, fogjuk. Es m 1 tartunk valamit igéretünk teljesítésére^ Most már világos elöltünk, miért nem ] pártolták Miklóayt Kaposvárt!, ahonnét jött s miért nem lógják pártolni Szatmárit, ahova innét megy Valami! mágia elért ezzel a dologgal I Miklósy nr. Gyanakvóvá, bizalmatlanok telte a kanizsai közönséget és a kapissei sajtói a vidéki színészet iránt Tudjuk ugyan, bogy aem minden direktor Miklóay, de mégis felette óvatosak leszünk sz iránt, kit jogad-junk és kogyan fogadjuk. Ha ennek az óvatosságnak as ezután hozzánk jövendő színigazgatók vallják a I kárát, — köszönjék meg ezt a derék Miklóay tarnak. Most pedig befejezzük >szabadjegy \| nélküli* •piszkolódásainkau; jó egésa»ége< és —- szerencsés utat kívánva Miklósy urnák éa becses társulatának. Különfélék. f Isrks Ülik 14a. Zalamegye tiszt-viaelőí karát fájdalmas csapás érte. Egyik derék tagjs, Zarke Miklós lebenyei járási szolgabíró rövid, de kinoa betegség elán e I hó 20-án,Nagy-Kanizsán meghalt. — Zarka Miklós váratlan elbúnyta mindenfelé Őszinte \| részvétet kellelt; barátai a legjobb barátot, a megyei társadslom egyik szereteireméitó i tagját vesztei te el benne S a fájdalom annál uagyobb, mert oly megdöbbentő hirtelenséggel ért el bennünket, az életerős, délczeg , megjelenésűit éves lérfiu még a mult bét i vegén részt vett a budapeati kirándulásban. \| Akkor már megvolt a baja, egy jeleniékte-i lennek láiazó aeb a lábán, melynek azonban ö — szerencsétlenaégére — nem tulajdonított eemmi veezélyeeséget. A fövsrusben egyre mérgesebb jelleget öltött a seb, olt már ast isnácsoiták neki, bogy vétesae fel magát az egyetemi klinikán gyógyitáa végett, de ö még mindig azt hitte, hogy beje nem veazélyes A többi kirándulóval együtt vasárnap éjjel visszahozatta magát Kanizsárs. Ideérve azonban baja oly rohamoaan haladt előre, hogy nem volt többé megmenthető. A aeb üazköaödéabe ment át a a néhány nappal előbb még viruló ezinben volt, élete nyarán áiló, férfiú kedden, e hó %0áh délután 6 órakor Qrök álomra asenderült Holttestét itt Kanizsán bessentelték, azután elszállították az elkúnytaak caaládi birtokára, I Licskóra, hol a temetés csütörtökön délután I nagy résxvét mellet ment végbe. — Zárka, aránylag fialak kora daczára, régebb idö óta szolgálta a közügyet, tlöbb Kován, majd I Z.-Egerazegen s legutóbb Leteuyén volt szol-gshiró. Elbúoaiát általános, őszinte részvét kíséri. Béke terainl — A 'gail üsalua vár«»l sm-badel vű-kdr-' t bó 86-én délután Í órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: t A választmány jelentése a kör 1884/85. évi mfiködéeéról. 2. A szám vizsgáló bizottság jelentése s kör pénztári álTspotáról a es slspon s felmentvény kisdáaa, vagy megtagadása. S. As évi tagsági djjj meghatározása. 4. A választmány lemondása éa tojnak válaeatáaa. —, Klas Jéaacf Ragykaalmáa. Kpan etolaó asámankhaa közöltünk koez-aaabb czikket a nyilvános felöl vssáaok érdekében ée már ma vagyunk pzon kelle-saaa helysetbao, hogy rövid idd alatt váro-aeakban tartandó oly felolvasásról adjunk kirt, mely megérdemli, kogy a kösösség reá már jó eleve ügyeleiistesaék. Tadsnllik a kereskedő ifiaeág üaképaő egylete, melynek tevékenyegének kössőnbetjttk, hogy Éár több kttíné férüavál íelolvaadi minö-eágikbea megiemerkedkettiak, felkérte Kiss J éseefe t, hírneves költéaket, hegy asem k a te a, november ?4i vároeeekbAA felolvasást tartson, ■aaa meghivásaak Kisa Jóaeef meg is fe-leit ée már A lívél. melylyel albAtároiá-sál Ae egyletnek tndtára adja, oly érdakaa. kegy egy réaeét aaéaeeriat a kévetkapők-bae skaríak löeőlai: „Onók ast kivágják' ifja ae említett költő, „hogy aovembar 7-én falaliraaáal tartsak aagybeol kövük ken ée éa kii iilggil mgtMnmktám A. A —stiliaméhAeég oly nagy hírében állanak, kogy ily meghiváat el nem bgsdní Szinte lehetetlen 4a éá eleve is köaaösöm önöknek, kogy alkalmat nyuj* taaak aabem a barátságos ismerkedésre, As írére nézve mindig elóayöa, ka olvsaó közönségével küaveüea érintkezésbe léphet Ami felolvasásom tárgyát illeti, azzal még csak eeután fogok tisztába jönni. Mevez-zfik „Csevegésnek1; ennek a keretébe minden belefér. Nézetem szerint ez aa egyetlen felolvasásra alkalmas genre; no mag a költemény. Ast hiszem egy órát ngy eb trécselni, bogy ne unatkozzanak nem leez nehéz. Tudományt, ursim. ne várjanak tőlem, mert ast és nem adhatok, olyAa nekem niaoa; egy pár ceengÖ rím, egy kis aaivárványoe hóbort, eszel szívesen szolgálok ' Egy pár csengd rím, egy kis szivárványos hóbort Kiss Józseftől — nem hihetjük, hogy a felöl vssáson caak egy is hiányozzék ások közül, kik sz irodalom berátjai g „egy órát" eneUemeaen éa kedélyesen akarnak tölteni. —■ SiegH\|lláal laaspéty. A nsgy-kamzaai irodalom- éa müvéazpárloló egyeaü-siilet november bo elejéu vonult be díszes i^j helyiségeibe, s bzabadelv U-kör -volt termeibe. £ bevonulást az egyesület nagyobb-szerü ünuepélylyel, hangversenytiyel és táncz-vígalomtnal szándékozik egybekapcsolni. As egyesület irodalmi szakosatálya e hó 21-én este tartott ülésében elhatározta, bogy ez ünnepélyben ekkép vess részt, bogy tagja' közül egyel egy prolog, egyet pedig egy költeinéoy elszavsiására szólít fel. A szakosztály ehhez képest a prolog megirásával Farkas Imrét, lepünktársszerkesztöjét, — s költeményével pedig Téboly Viktort biz-ts meg, kik e megbízást mindketten el is fogsdták. — A zeneszskoftztály és s dalárda szskosztály testületileg fognék s hangversenyben közreműködni s az egész ünnepély igen sikerültnek ígérkezik. — A régi kórkAsboa tartóié UApotna lebontása most folyik. A város lebootatja s kápolnát sbban s biszemben, bogy e nélkül kónyebbee lesz elsdbstó srégi t kórbásépület és ennek telke. — Msgábsn sz épületben jaenleg s H. honvéd-zázzlósljnak egy százsds van ideiglenesen elhelyezve. Ez csak addig msrsd benne, még sz qjooczokUitás tart, mely slkslommsl s legénységi állomány akkora, hogy nem férnek el s zöldis-laktanyában. Ha a bonvédek kimennek a régi kórházépület bői, ezt újra árverezik, talán most jobb ereemény-nyel, mjnt eddig. — ügy halljuk, bogy az épületet, illetőleg telkét a nagykanizsai k a a z i n ó szándékozik megvenni, mely. e leiekre díszes épületéi akar emelni. A terv csakis helyeselhető ugy a kaszinó, mint a város csinosodása erdesében. — Meghlvé. A nsgy-knnizsai i.ini'ói járáskör I. évi november hó 12-én, reggelt 9 órakor, s nagy-kanizsai polg. isk rajztermében tartandja rendes őszi közgyűlését, melyre a kör tagjai a érdekelt tanügybarátok tisztelettel meghívatnak. Tárgyai: a) folyó ügyek elintézése; b) •Bírálatok a tanítói üléseken czimü s Weber Antal tagtárs ur által kidolgozott léteit megvitatása; e) gyakorlati előadások: Boroflksy Károly ur a magyar nyelvtan, a Altmann Mór ur a számtanból; d) netáni indítványok. Kelt Negy-Kanizsán, okt 22. (8d5. Hajgató Sándor, jköri elnök. — lálmoveaéa. A m. kir. igazságügyminiszter Kisfaludy László helybeli kir. ügyészségi írnokot, a pestvidéki kir. törvényaséki logháshoz logházfelügyélövé nevezte ki. —- Ktsfaludi urnák, a buzgó és tehetséges hivatalnoknak, azivüekböl gratulálunk e megérdemelt elöléptetéabez. — Baatasgnrlner Jlénaef sümegi járásbiróségi albirót ö Felsége kinevezte a salseg erszegi törvén ysaékbez bíróvá. — OyAeaklr. Kiss Béla slsó-lendvai gyógyszerész f. bó 7-én munkás életének 73. évében elhunyt, A boldogult az l&ÍB iki szabadságbsresben lelkesen küzdött szülővárosáért, mely akkor Jelbuncs seregétől sokat ssenvedett Temetése e bO 9-én ment végbe, me yre tisztelői a megye több vidékéről azép számban jelentek meg. — Ft>1 kai éa vsgrlaal aialat-vAR)«k. Sehneider Emil vegytanár. aki már vagy hat érvel ezelölt városon ban járt és oagy tetszést aratott mutatványsivat, legközelebb ismét Kaoisárs szándékozik jönni, hogy bemutassa finom kivitelű ködfát yolképeit (a többi közt kanizsai tatképek ia), továbbá a delejceeég, vllfanyotoág, szalonbCvészei Htt^j körébe vágó mutatványait Előre figyelmeztetjük rá a közönségei. — i katalsmlürvél Mcrsletkkz legközelebb jelentékeny edománylisn ránse-attt Ugysnis s Klotild szeretetháx elnöksége ssan Öaaz'gböl, pisly s Klotild löberczégnö hltnzéseinek kisoraolása folytán beliMyt, meherherátl nemes érzelmeitől vezéreltetve, a bivaifaát oly kiváló Atkervel betölti bek-loe-AreÍÉ aeerelothée. méel testvér égyésü let rendelkezésére $000 forinton buuuMott. — Vsréfcttfl rraééréh. Cfányi Léjos helybeli merten mber e hó II aa esie a Hoe véd at ezé ban öesaessólslkosoll egy rendőrrel. A'szóvitát caak hamar teüiegeaség követte, ameonyiben Osényi nem sléeedett meg a rendőr szóbél) bántalmazásával, hanem ad aroael is Ütötte. Erre a bántalmazott rendőr elment és segítségül híva két tárftf, visszatértek a <Uányit kegyetlenül megverték. Most az egész kompánia ellen folylsijs s vizsgálatot a kapitányság — A kaésprtlf kirándulók, miután — a legpompáaabb időjárás mellett — majd négy élvezetes napét DHóUak Buda* pesten, boi a többi közt Apáithy, Veszte r, fnkey, Berger, (Jnger képviselők voltak szíves kalauzaik, vaaárnap este 7 óra n pereskor indultak külöovonaljukoo a tövároaból hass. A budai indóháznál Veszler Imre a leodvai képviselőbucsú-zott el tőlük néhány szívélyes, meleg ssó- I val, a főváros részéről pedig Rósss-völgyi jegyző kitérte ki őket s mondóit I l\|ozzájuk isten hozzá dot. Kjlél után három I órs tájban értek Ksnizsárs. A kíránáujók ! mindnyájsn s legtöbb emléket vitték msguk-I kai á fővárosból, mi pejlig szivünkből örven-' dünk, bogy a kirándu'ás ilyen nagyszerűen I sikerüli ■ ezért a közönség nevében ujrs I bálát mondunk a rendezőségnek s as és-j nek élén volt dr. Tuboly Gyula; Hor-I v á t b Kátoly és Babosa László uraknak — JLrlkea tanftgy karát. Szmodlcs \| Viktor perlaki segédszofgsbiró ur a kir. tan-i felügyelőséghez intézett irata azerint mind I addig, mig azon járás tisztviselője leend. évenként száz forintot ajánlott fel a perlaki j állami népiskola azon tanulóinak megjutal-1 mazása végett, aki a magyar nyelvben leg-i szebb előmeneteli tesznek. — A kir. tanfelü-j gyelo úr e uagyletkü adományról a közigaz-i gátast bizottságot e hivi ülésén értesítvén, \| a .bizottság elismeréssel vette tudomásul a ! lelkes tanügy barát éa jó hazafi e nemes , sdománrát. —• Hiszszük, bogy Muraköz emez egyik legjelentékenyebb városában a magyarság Ügyének üdvös szolgálatot og tenni ezeu áldozstkészség. — Xsgysbkaiértfl verekedés volt vssárnap éjjel Kiskanizaán. Valami barmincz zubsnez verekedett össze éjfél táj-ben a niigykorcsmában. Kivált közülók Hegedús Ivicza Jó/ael, Mibálek István, Polai. Vörös (iyörgy, Bunczout István, Keliermann Málék József és (íyurírz (íyörgy. A kölcaö-no»« ütlegelésnek az lett a nevezetesebb eredménye, bogy Feltár (iyórgy kocsis gyereket tizenöt sebből vérzőn, uagyon súlyosan megsebesíive, szAllitotlák el a cestAtérről a még néhány bevert koponyáról lett kiá'lflva vísum repertum sz egész ügyre nézve a rendőrség előtt n őst folyó vizsgálat számára. — Flg)elaelelJAk t. olvasóinkat Kaufmann éa Simou hamburgi bankároknak lapunk mái számában foglalt hirdetését, Akinek hsjlams van érdekes és kevés költséggel járó módon szerencsét próbálni, annak nagyon is ajánlható, bogy részt vegyen e nagy és jelentékeny nyereményekkel ellátott, állsmilag biztosított pénzkisorsoláson. Irodalom — láelel. E czimmel egy költői szépségekben gazdag csikket közöl az »Ország-Világ legújabb (okt. 17) száma Ksas Ivor báró, a legkitűnőbb megyar publiczista tollából. E jele folyóirat legujsbb száma külöo-bep is — mind a többiek — bővebben van mint a többiek a kitűnő közleményeknek szén és kitűnő képeknek. Az f.Orsság?Világ« előfizetési ára: januér—deczemberre 10 forint, január jéniusré 6 frt, julius—szeptemberre 2 forint 6(1 kr, jun.— decemberre & frl. Az •Egyetértés-sel együu: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frl, egy bóra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Psllsa irodalmi és nyomdsi réssvénytárssg-hoz küldendők, kecskeméti ulcza 0 fk szám. — J«edagaslnl atslsreb. Jelesebb peedsgógusok, kiválóbb tsnférfiak arcakép és éietrsjrgyleleménye, lekinleliel a magyarokra. Ily czininiel jelent meg legközelebb Poaaonyban Orbók Mór szerkesztése melleit, prodlie* Rudolf kiadásában agy m vállalait első füzete: A vállalat rzime nyilván megmondta a czéli. Megismertetni a jeles peeda-gógesokst, ■ kiváló tsnférfiakat, azokat tekét a kiknek atyáink, mi magunk a gyermekeink a legsmgsaztossabbst, srásadsnk legszentebbjét —sműveltséget köszönhetik. A>Plutareb* első füzetének lartalms J} Előszó, Orbók Mórtól. 2. Báró Eötvös József, dr. rerenezi Józseftől. 8 Commenius, dr. Wagner La^ól 4. Zirzen Janka, Wollmsnn Emmától, 5. Peatlaiozzi, dr. Zzengcrí 9amufó4, 6. Wie-dermann Károly, dr. Tóth Sándortól, 7. Gáspár J., Andrásay Jrnötöl. A füzeiben islámetó sikerült srcsképek s füzet tartalma hatásának közvetlenségét mindenesetre lo kosai fogják. Ugy tartalmára, mint valóban pompás kiállítására (Wigand F K nyomdája állította ki) való tekintetből mi asép reményekkel nézünk a »Pintarok-aak további élete elé, mi hogy ngy legyen ast as áldozatkész hazafias kiadó minden bisonynyal megérdemli Hogy ariedenki könnyetre-ii/ü kart okába intbsason, a kiadó ss egyes füzetek arát eaak íll krra aastss s 5 tüxetre I Irtel, a «0 füzetre 2 frtal élöft/etést b elfo-lád. J Közgazdaság. Ab mfimé ijlall«klAlUUk > budapesti általános kiállitáa araaáfos bizottsága ta őszi gyümölcs- és sóldséfkiálliiást nemzetközivé uyüvánilá, leginkább aaon czél lebegett szemei elölt, hogy basánk gy ümöleslermelőí mtgismerked- f' >ntk áfoo gyakorlati iránnyal, melyet a Qlföld a jelesebb és nagyban termelésre alkalmas fa ok megválaszfáaa állal megállapított a másrészt axon eljárásokkal, a ma lyekkel a gyümölcs leidolgozása s legjobb értékesítése lehető leggyorsabban a legolcsóbban aaskösölhetö. Egyebekben — mml előrelátható volt — a legközelebb megnyitandó kiállitáso a hasai gyümölcs és konyhakerti termény a túlnyomó és ax idei kiválóan kedvezd gyümölcs termés a kiállítást oly itééa keretre fektette, iitiszerinl\| ax időleges csarnok tói eltekintve; az oraxágoe bizottság még idejekorán indíttatta érezte magét sokkal lága- L aabb helyiségről gondoskodni, s e minit a \ kiállítás megnyitásának határideje it október J 15-rö 18-ig haiasziatoU el. A jelenleg megnyílt kiállítás lényen tanúságot teás arról, miszerint Magyarország ugy éghajlati, mint kö ÖobÖző telsjvirtonya-inál lógva is t > gy Üqiölcsl ermelésre és t 1 konyhakertészei re leiette alkalmas K gazdad kiállításban képviaelve vonunk agy a hazai,# mint külföldi aaxlali és gazdasági gyümölcsfajok; ezeken kivül a kertészet Ssa/e őszi terményei. Eyes vidékek kevés, de nagyban [ termeit a méri a küllőidre importált gyü-mölcslajakul matatják be, meyjelölve h ne-Iye> és gyakorlati utat, melyei valamennyi vidék termelőinek haladniuk kell, ha a gyü-moh-siermelexi s egyáltalában a kertészetet nem kedvezésből hat.em jövedelmeién szempontból kivaják t jövőben folytatni Minién kedvezőbb gy űmöicsévekben a • termelt felesleg feldolgozásit a teljes értéke- \| Hitért egyike a legtöbb gyümölcs termelési \| czéloknak, gondolkodva van arról is, bogy ri a már eddig némely vidék házi iparát képező aaxalviny, gyömilcsiz és befőtt gyümölcs is bttnoiaittssék ; de arról is gnmlos-kodntt ta or»zágoa biaottaág. hogy a gy ümölcs értékesítésére szo'gftló aa a ók, gépek és egyébb esxközök is gyakorim! működésben mutattassanak l»e. \ A beállt gazdasági válság — valamin' t ezámos helyen konstatált pbilloxtni pusztítására! szemben —• a hszai gy fln ö'cs- Tés kertészeti termelésnek mindinkább nagyobb • í lesz. A gyakorlati alapra fektetett kertészeti termelés igen lonlos Inryása lehet nálunk J ia. min' a nyugoti államokban, ugy ax egye- j atk Jólétének, mint az ország gasdtsági lej- j lödcieinek, A jeenleg megnyilt impozáns gyümölcs éa zökhégkiállilá* tanulmányozá- ] aának termelöiuk nem kis htsxnát vehetik, I löleg ka üxieti álláspontra helyezkedve, igye ke* nek t nagyban termelcat ea ertekeiHH ! giadatsgaikba beho/ní. Mint t kiállítók névtorábol látható, e í Iwállitáaon a nagyszán u hutai gyümölcs- és \| iöldaégtetmelön kivöl résztvetlek a kiábitá aon Ausztriának majdnem összes tartományai Német oráxág éa Belgium is érdekefMermé-nyeíkkel, ugy, bogy ■ kiállitáa méltán i. evezhető nemzetközinek. E kiállítás a nagyobb vártéi és küífi»ldi gy Ümö'csfogyaszló közönségei jó és bixtos eladási kiírásra lógja vezetni, mire annál is inkább ÉSükség van, minién nálunk a gyfi-mölcseladás meg ünoen rendszeresen szer-vezve. A kiállított tárgyak 4 osztályra usx-tatnak, melyek közül ax I. osztály a ftis gyümölcsöt, a II, osztály a Iría zöldeégfélé-ket, t HL otxtály a feldolgozni i gyümölcs-áa vtgfil a IV. oszlély az aszaló ktmencxé-ket, kertészeti eszközöket es irodtlmi termékeket foglalj magában. A jury szabályzat érttlmélet ezen kiállít áaon a köteikézó kitüutetések Ítélhetők meg. 1. öt nagy díszoklevél tekintet nélkül t hazat vagy kilföldi kiálliókra. X. Három nagy disxoklevél, oupáu haiti kiálUtúk résxére. jS 2. Kiállítási nsgy érmek. X 4. Közreműködési érmék. Ezeken kivül tx országos kiállítási bizottság részéről ;a kövttkttö jtixxteleN-és pénzdijak engedélyeztetlek lj Egy ntgy tiszteletdíj (a kiállításon vásárolt műtárgy) 300 frank értékben. * -Kél db 800 frankos pénzdíj W0 , . I » » 3. Három db. káfsxáz frankos pénzdy 800 • . » 4. Két dk 160 frankos • >f pénzdíj 300 j »\ » Oaazesen 2000 Irttk aranyban. Gakaa érek. Nagy-Kanizsa, okt. 23-án. Buxa 7 Irt 5ti kr. 7 frt 70 kr. — Roxs 6 frt 50 kr. 6 frt 4 kr. ~ Árpa, írt kr. 8 frt 4 kr. — Zab 6 frt 50 kr. 6 frt 4» kr. — Tengeri 6 frt 40 kr. 7 Irt - kr. Felelőt sxtt készt0: ? A ftt ii á I. A JOM Tártszerkeastő: I' a r k a ■ Imre. N) ujtáun k ke/.et a ►rereiieséne k! 5000000 márka fcywstoyt aynjt kcdvufi e-tb»n a kambmrji asgjr tténgkiaormián, mely a; magái lutmámp által jóváhagyva 4a bintofcitva van. Kea nj terrexet előnye aklaa áll, hogy néhány hónap lefolytai alatt 7 aonaiáabaa SOJÍOO nprr-ménjmek okvetlen kúornoli* alá kell karfiinieJ kuzták találkozik 500,000 frtnyi fiajniiej réeaUg pedig: 1 ayar. á.V 800,000 ~ 8 ayaéTiCm. lftjOOO 1 ayar. á m. 20U.000 26 aya. L a. 10.00U t ayar. á m. inu,0 0 106 ayat. á. m. 60 0 1 nyer. A. m. 90,000 868 nyer á. a. 8 00 \ ayar. L m. 8-i.UüO 6 ayaa. L u. .000, X ayar á. u. TOJOOb f>16 nyer á. m. 1000 1 ayar. ám. 60, 0' 10 6 ayarv ig 600 8 nyer. á m. 60.000 88,08 • ny* Lm. 146 1 ayar. a. m. p» OÖaaa. 1>,990 ayarsmiayek íjrer 1 n it>. 0U f eakiat 80. 800, 160, 84, 10 , 84. 67, 4 >. -O.m. Raea ayarea^syek kisll aW aorhaa 1000 jat kikoraalaara 17^)00 m. ftMittktaa áa eiafi ontálya ftarsrrméaj 60,000 m. m éa (ukosódik 8-od 60,U)0. -ad 70,000 4-ad 80,0 0, 64d 80,00 . 6-od 1> 0,0 0, 7-ed pi g >eet-1 g 600,000 spec 90 0 0, z<0,0 0 márk rtb. A syeraményknnáwk t>rrasMáleg kirataieaaa agái a pH vb. Am tUi o:talf mjwrmfjáéafaéra a aera-jifftk éra a tíadleűi: 1 agésa ered. Koraj.ára tsak 6«m. v\| 3 frtöO kr.o.t. 1 « . , , 8 \|1 . 76 . . 1 ne.yed 9 a . B f '/, j— 80 kr. . Valamennyi magkiaia aa iaéng előlegen be-ktlééaa vagy poalantalyány mellett azonnal áa a legnagyobb gonddal aaakteóltátik, giindenki magát as állam esiamréval eltátott eredeti Konyegjat kap-ván tőlünk kaaáhaa. A magraadaliaakkaa magkiváataté klvataka tervezetek dij nélkftl mellékeltetnefc, minden knnáa után \|adig faknélitáa nélkül küldjük réastvevfiink-nek a ivatalos kaaiat jegyzéket Kívánatra a klvatajaa terveketet előre elküldjük bérmentve m gtakiatáa végett én kéneknek a/llatkoaaak nemtatnéa eaetékas a aorajegye kat aa kaaaig viaazafixetéae maUeU kaaáa előtt vhoaa venni A nyeremények kiflneUae psataaan a terv axerát történik állami Jótállás melle t Vállalntsnknak mindenkor kedvezett a aaa-raaeaa, ' aok máa takiatályna nyatvméay kőaött gyakiaa as >U főnyereménynek tirvendvén az, mist £30,000; 100,600, HO.tOO. 60,000 40,000 atb, áa«U ttek ki. ás Uy a l»gexiláidabb alapét nyugvó vál-lalatnH, előreláthatólag mindenfiU [biztonaággal a legélénkebb réaavétaire azámithatváá káratik már a k nali kaaáa miatt is minden njiegbísáat ainél előbb lagkáaábk padig aa év ektákar tl-élf sinli«t kaskkáakea intézni. Kaul'mann & íSimon, bank- és valb -üzlet Hamburgban, U i. köszönetünket fejezzük ki ezennel tx irántnnk eddig tanúsított bizalomért, lel-kérjük, hogy t hivatalos lervexet megtekintése által meggyőződni méltóztassák t nagyszerű nyeremény küáiáadkról, melyeket t kisorsolások nyújtanak [472 I. 1—1 gX50CXXXXXXXXXXXX<XXXXXXXXXXXXX !j Fi©dJ.©r G-3r-u.la, M 5fényképészeti műterme i NAGY-KANIZSA V4reelx4a>utea S. mrém Fényképek minden agakra és nagfságri, (il m. Iáloga(6-jegy, CabfKt-, Mákárt-, Boodoir, negyedrtlö-, áetnafyáágn) brillant feslett Jeten, túatán, ekgánaan kénóttetnek ei, frivétdek mirtden időben, bár-ntáy oftaan estkötölhetök. 3495)885 tkv ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagykanizsai kir. törvényszék teitk-kvi osztályt részérói közhírré tétetik, bogy Folly Bernát végreb«\|jiatónak Iván látván \| Végrahtitást szenvedő polti lakos elleni 116 frt 60 kr. és 88 frt tőke s jár, ugy 8 Irt viszárverési jelenlegi s még felmerülendő i költségek iránti végrehajtási „ügyében t fennt nevezett kir. törvénysaék területéhez \| tartozó polti 45 az tjkvben Iván István j tulajdonául lellvett I I -8 sontz. tartozékkal 777 írtra, — -h I a. sz. váltság köteles tartozékkal b2 Írtra,--h 2. aorsz. váltság ! köteles tartozékkal 190 írtra becsüli.ingatlannak a nkanixaai takarékpénztár mint hitelező kérelmére, Wesel Simon előbbi vevő költségére éa kárárt 18bá évi (Icoteuiber hó 3-ík napján d. e 10 órakor Pnla község házánál. Dr. Betlbeim Béla ügyvéd vagy helyettese köxhejöttével meg- ' tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. i Kikiáltási ár a lennebb kittit becaár. ' Arverexni kívánok tartótnak a btcsár { 10-át készpénzben vagy óvadék képes j papírban a kiküldött kezére letenni, Vtvö köteles a vetelart bárom egyenlő ! részletben mégpedig ax élsőt ax árverés ! jogerőre ^emelkedésétől sxátniiandó I hónap \| alatt, a másodikat ugyanattól 9 hónap alatt t harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — ( minden egyes részlel ulán ax árverés napjatói sxámiiaudó 6> kamatokkal eg>ütt ax 1 árverési teltételekben megállapított helyen ; éa módozatok szerint lefizetni. Kir telekkönyvi hatóság Hagy-Kani- mi IC>C«KUIIJ VI xsán 1885 május 3t-án CSERESNYÉS elnök. 473 I EVELL jegy«ö. l,„ »....... \ I 3363(1886 tkv. ARVRRÉSI DIRDETMÉNI. A nagy-kanitsai kir törvénya/ék leiek kvi osztálya résxéről közhírré 'étetik, bogy Spitzer Jakab becsehelyi lakós végrehajtt-tóuak Kovács Andor es iiju Kovács István végrehajtást Kseuvedöeg)edutailaköok ellem 200 Irt töke 1883 évi jsnuár I napjától jáió Hl. kamatai beszámít lámával aa 1n<4 május 7 én fixettit 24 frtnak 14 Irt f>6 kr. per, 10 frt 82 kr. végrehajtás kérelmi, 8 Irt 6J kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtáai ügyelten t feni nevetett kir. töyvéuyaxék területéhez Urioxó Iténzi 72 azámu tjkvben 4212 hra alttl. Kovtcs Andor éalljuKovAcs István tulajdonául felvett. 8OI0 fiira becsült valtaég kötelei ingatlan; a béexi 92 azámu tjkvbeu + hrsx. alaU felveti vá'tságkóttlea ingatlanból Kovács Andort éa iljn Kovács Istvánt illető 602 írtra becsült '/> (ket harmad) rész; az egyedutai 67 azámu tjkvben 1 l - n és 8 9soraxáin alatt felívelt ingathiuból Kovács Andor éa iljn Kovács Istvánl illető 873 írtra becsült axon 7, rész, melyet Kovács Istvántól vetlek, ax egyedutai 210 számú tjkvben I 1—2 sor szátn altit feli vet f ingat latiból Kovács Istvánt illető 194 írtra liecaült (/< rész, es pedig a béczi ingatlanok 1885 évi október Itó 31 impján Mlelöllt 9 órakor Béczen a község "házánál, az egyedutai ingatlanok pedig ugyan azon nap vagyis .1885 éti okiobor hó 31 napjüi dél uf4n 3 órakor Egyedután t hözaég hazánál Málic János ftlpertai ügyvéd vagy helyettese közliejöité-vel megláttandó nyilvános árverésen eladat ni lógnak. Kikiáltási ár a fennebh kilelt btcsár. Árverezni kiváltók tartoznak a becaár IP/g-át készpénzben vngy óvadék képes papírban t kiküldött kezébea letetni. Vevő köteles t vételárt három egvenlő részletben m^^gpedig ax elsőt tx árverés jogerőre emelkedésé'öl sxáinitaodó I hónap altit t másodikat ugtannüó) 2 hónap alatt, t harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes rétslgt ulán ax árverés napjától saámittdó 6% kamatokkal egylklt aa árverési I feltételekben meghálároxott helyen ésmödo ztlok aatrínt lefizetni. — Kir törvénysaék mint telekkönyvi hatóság N. Kanizsán 185 junius hó 20-án. CSERESNYÉS EVELL elnök. 471 1—1 jegyző. ! SrtaOjtkv 8to. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nsgy-Kanivai kir törvénysaék telek , könyvi osztálya rtatéröl közhírré tétetik, hogy a dábtlti takarékpénztár vegrehajtatö-- nak Kanizsai Márton gyám által képviselt kis kord Kobra István végrehajtást axenvt-dő mofeárit lakosuk ellen 3fk» frt. tőke 18í6-évi mártiua 10-étŐt járó Ht kamatok áa eatknek % késedelmi kamtlái 20 f-L 16 kr per 7 trt 9» kr. téjiéhtjflás kérelmi. 10 Írt. jelenlegi a még fetatrüéndö költségek iránti vágrehtjlási ügyében t fent ne* vtattl kir. 4örvéayaaák terültéhez tartozó moínári 39 aa. tjkvben ! 1—4 sorszám alatt {•Ivett ingatlanokból kia korn Kobra látván/ József, — Renocaee Ivánt illeMf 191 frtra becsült egy negyed rátx. — ugy t molnári Itl az. tben -f- I «ám a. t nevezet koruk tulajdonául felveti 16" inra becsült ingatlan 1885 évi uofeiuber bó 24 napjait Mielőtt 10 órakor Molnári köaaág házánál Hertelendr Béla felperesi ügyvád vagv helyettese könejötié-vel megtartandó nyilvános árverésen eltdtini fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett btcsár. Arveretni kívánók tartoznak a btcaár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban t kiküldött kezéhez letenoi. Vtvö köttlta t veielárt három egyenlő résxlethen még pedig; tz elaőt ax árveráa jogerőre emelkedésétől számittndó I hónap altit, t másodikat ugy attól 2 hónap alttl, t harmadikat ugyanattól 3 hónap alttl nnn-den egyea részlet után ax árverés napjától sxámittndó 6% kamatokkal együtt az árverési teltételekben meghálároxott helyen éa módoxafok szerint lafizttnL Kir. ttitkkönyvi hatóság N-Kaafzsán 1H85 junius bó 6-ik napján CSERESNYÉS KOVÁCS elnök. 476 1—1 jegyző. 2Ü04\|tk 886. április iján. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A uágy-ktnizsti kir. törvénrazák l^vi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a nagykttnizsai takarékpénztár réaavány társaság vegrehajiatónak Bencxe Anrtrús s neje Góbor Éva ugy Bencze István és neje Góbor Juli végrehajtást szenvedő galamhoki lakosok elleni i8 t frt 67 kr. töke 1878 évi november hól-sö nupióiol áró K% kamatok 18 frt HO kr. per, 7 frt 95 kr. végrehajláa kérelmi 9 Irt 60 kr. felenlegi s még (elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lent-nevexett kir. lörvényaxék területéhez tartozó galamhoki 74 sx. tkvben A 1 1 1 sor h9. 92. hr. .«. a. felíveli, a 339, 3ól tkvbe átruliáxás folytan átvitt ingatlanokra kérvé-nyexő részvénytársaságnak végrehajtáM zálogjoga uem lévén bekebeiexve f egyidejűleg a 74 az. tkvbeu vissxa maradi, I 859 hr. az. a. 116 frt — 1036 hr. ax. a. 44 frt 1484 hr. ax. a. 196 frt 1580 hr. ax. a. 280 frt. 2472 hr. ex. a. .4:1 frt. 2482. hr. ax. 49 Irtokra becsült ingatlan >k 1885 évi november hó 20 napján detolőtt 10 órakor a galamboki közeégbiró házánál Garai Benő felp- resi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvánua árverésen eladatni fog külön külön. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10%-át készpénzben vagy óvadekképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pétiig az elsőt ax érverés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap-alatt, a másodikat ugyanattól 60 nap alatt, éa a harmadikat ugyanattól 91 nap alatt minden egyes részlet uiAu ax árverés napjától sxámitaudó 6%-oa kamatokkal együtt ax árverési feltételekben (Meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. NKanizvón a kir. tszék tkvi osztályánál 1885 évi april bó tT-ik napján. CSERESNYÉS 470 1—1 . EVELL elnök. jegyző: ÜNÍVE R SUM lllusir. Zeítschriíf f. Belletristik, KuiikI und Wissenschaft. II. Jabr-gang. Jáhrl. 24 Heftp. halbmonatl Jedea Heff i. gr. lex.-Fotm mit 3 liobt-druek Kunatbeilagen kostef nur 50H. Xbonnementa bei aámmil. Bochhdlg u. Posltnattlftn. Miiarbeiter die beaten und beliébtestenSchrifístellerund Meister der Kun«t. Daa erate Heff ist erachienen u. begínnt mit einer gröaseren NoveDé aus dem altrömischeo Afrika: „Die Naeiwleria veaEraat Eokatsla" Zu bezieben durch Ph. Físchel's Bucbhsnd-lung ia Gr .-Kanirat A Csakathurn. 460 3—3 Eávé éa tea kiviteli Balét W Meinecke, Hamburg 6 kilós zacskókban utánvétel mellett, bér mentve küld: ajrara Itgf. Oylin Mi M: % kOa 41 kr # v AwilMkaifi . \4t kr. ,tewfla.o^wW , étkf. J Af kr. , A kr TW Paeesviráff láf kr., 8achosf//7 kr., Onaga llf)^. h«t Pacea Mnlaafn Ht kr. % küéfa. Ta4t aiMtuipIti gyaniat la MmÉáaaM h Ügynökök és ultxók fix ftzttéa ás provízió mellett keresletnek. NyoeiatoU Feebel Fftktp kptaltfdoeoaeál Nsfj-Kanieán.