Zala 1887 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.35 MB
Keltezés:	2010-06-03 09:57:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1109
Megtekintések száma:	3267
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (401.1 KB) Zala 1887 október Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 41. szám •Kanizsa, 1887. október 2-án. XIV. évfolyam. avMa S ál IIAUfllM Mrkál iMitea M «Mn IkléUnkl Vtrwká* ttan 1. MnkmIMIm Uvakk csak InmH ktmk- Ml al Mátrátok M kttotiMk. 1" 111 ■■■ »'" IImM 3Pollilifcai és yrmsym tártaim.in tilap. jl ] A Zalaroegyei ügyvédegykl, a Nagy-Kanizsai- ét Délzalai talutruptoitárik, Bankegyesület aa Alsó-muraíözi takarékpénztár részvénytársaság és ttaa. sfcövetk. hivatalos közlönye, Mi\|)t\|ialk H>U'iasÍi»áD hetenklnt egyszer: ▼maArnap. r5-f i an ~tf. I] t H M - I i.s. '. m.. txx: . m— HT~ KLÖf^STÉN átAS Mi 4n » , « ■ lwt« ... \|. * . >miam . L. • »\| SlrinUÉ )itÉ>yiMi taariMataafc. árarial • «vék kivCUlM MiIiIbM 90 kr MMMm Mti I f"4 «mM aiaéM aMn Hl W HjriltUr ^ttlwri II kr. fi cxs :. in i. IMZ3BJT Deák Ferenci szobra. A dőrék mb « aa idők mohitól, A kopanéból kittr ét kár. A nemzeti kegyelet fényes ünnepet Olt a hasa ftváiosában. 1887 szeptember 29-ike nevezetes napot jeles a nemzet történetében. Mondhatják, hogy aa or-aság ssine előtt, mert hias Magyarország képviselői ott vannak most aa ország fővárosában — a koronás király jelenlétében húllt le a lepel ason sso< borról, a melyet a nemset kegyelete emelt as 5 valóban nagy, kegyeletre méltó, dicső fiának. fit Deák Ferenci valóban nagy volt Évek fognak elmerülni a végte len idő tengerébe, évszázadok fognak letűnni, s nem lessen kor, melyen a magyar nemset hálával és sseretettel nem emiitheti dicső fiának nevét, ki a polgárerények gyakorlásában mindenha tündöklő példa lehet és legyen as utódoknek. AsŐ élete oly példa, mely .túlragyog időn és enyészeten/ s melynek követése csak dicsőségére és javára vál-hatik aj nemzetnek, melyet Ő annyira eseretett s melynek erényeit Ő magában egyesité hibái nélkül; s es erények Deák Ferencsben hatványosva voltak: tiuta becsületesség volt as, melylyel Deák győzedelmeskedett s mely ríőt kortársainak annyira fölé emelte, hogy mindnyájan tisztelettel vegyült szeretettel tokintettek nemes alakja felé. As a szilárd jellem, mely meggyőződésétől egy tapodtat sem tér el, s mely ; praedestinálva volt arra, hogy a nemzetet a tévedések ösvényéből kivezetve, kibékítse a királylyal és egy ujabb, egy szebb, egy boldogabb kornak kapáját nyissa meg; uj időszakot as al- J kotmányos szabadságnak, melyben a nemset Önmagának vissz&adatvfán, Ön fnaga határozhassa meg sorsát, jövőjét. Talián épen a Deák szobor lelep leséee, mely öasaeesik as orssággyfilés I. megnyitásával, uj korssakot jeles a ma» gyar nemset életében is. Vajha 1 A nemset figyelme ismét fokoaottabb mértékben' [fordul dicsőült nagy fia \| alakja felé; nemes életének egyes vonásai felélednek ismét lelkünkben, és üjra elmélkedünk annak élete felett, kinek halálában csak as as egy vigasz taló körülmény volt, hogy a miénk vala. hogy a magyar nemset vallhatta magáénak őt. kiért minden nemset irigyelt bennünket. Valóban, -ha volt a nemset múltjában férfiú, a ki megérdemlé, hogy emlékét -nemcsak kegyelettel Őrizzük meg, a hanem, hogy őt honfiúi és polgári eré-I nyeiben utánozni iparkodjunk, akkor i Deák Ferencs volt ss — a kinek tündöklő ragyogású emlékét aa ávssásadok I zivatarjai nem moshatják el 8 hogyha büszke reá as egéss \| nemzet, mert hiss a mit tett, a nem-! zetért, a hazáért tette, még inkább lehet , büszke ő reája ssülőmegyéje I — Zala-j vármegy ej melyben a gyermek első benyomásait byeré. s a gyermek- ifjú \| első tanulmányait veivé, As ő halba-I tatlan neve. melyet tettei vlel vésett \| a hazai történélem lapjaira, fényt árasz-' tott és árasat most is arra a szerény söjtöri házra, melyben született. Az a szobor pedig, melyet a nemset há^ja emelt, legyen zarándokhelye a törekvő ifjúságnak, mint a nemset leendő oszlopainak. As s szobor emlékestesse őket a hasa bölosének áldott életére, mely a kösjónak volt ssentelve, s egéss lefolyásában bármennyire zajongott is körülte a szenvedély harcsa soha salakot nem vitt magával. Tanulják meg tőle a szigorú jog és igazság gyakorlását, mely nem erőszakoskodik soha, J de méltányos tud lenni mások joga iránt is, a nélkül, hogy a magáéból eugedne. Tanulják meg tőle, hogy mi-kép lehet as ember tősgyökeres ma-gyar-ember, magában Egyesítvén egy- I ssersmind as európai Hifi vel Még öss azes teltételeit Valóban alkotmányunkra nézve nagyon korán halt meg Deák Ferenos, de as élete ssent örökség a\|z utódoknak. Használjuk fel a javunkra, és akkor előmozdítjuk hazánk és nemzetünk hol-dogságát, jövendő vMgjáaát i A zalamegyei gazd egyesület nagykanizsai kiállítása. Míg e sorok megjelelnek a salamegyei gazdasági egyesület Ivárosunkban rendesett megyei mezőgazdasági és kesti termény úgy gyümölcs- szőlő és borkiállítása megnyittatik. Azonkívül 2 án délután tenyészállat aijjasást is rendes. Mind a termény és borkiállításnál, mind pedig a tenyészállat dijasásnál csakis a megye mezőgazdasági és kerti ter ményei. valamint szőlő és bortermelése, I állíttathatnak ki, illetőleg csak salamé gyei tenyészállat dijutathatik. A salamegyei gasdaaági egyesület teljesen felfogja l hivatását, mikor ily vidékenként reíjdesett kiállítások által míg egyrésst gabona gyttmöloa és bortermelésünk állapotát iparkodik feltüntetni s es által megismertetni, s dijak kitüsése által a I rationalieabb gaz daUodást előmozdítani, figyelmét egyszersmind a mezőgazdaságra nésve oly azükaéges állattenyésztésre is kiterjeest-vén, minthogy as e4yik előmosditjs a máaiknak cséljsit is, a bel terjese bb gaz-dálkodást téve lehetővé 4- addig más-résst megyénk gazdag termőképességé ről is akar felvilágoeitftst nyújtani, versenyre hiván fel [a termelőket és tenyésstőket, hogy terméseik minőségét mutassák be és tegyenek bisony-ságot arról, hogy megyénk termékeny földje, mily kincses bánya még mindig, ugy a mezőgazdasági, mint kerti terményekben, valamint a gyü- I mölcsben és különösen a borban. Tátrczei. Két hizasság. Hámorunk. Irta: lialsasaásrt W A ,Z«Ja" emloti tárosba. - j \| (Folytatás.) / III. Levél. / M .. . . A . . . K . .. . D. L .-oek. Kedves Dsoim! Nsgyon ssépj tőled, hogy bölcs tanácsomra hallgattál, s (elhagytál udvarlásoddal, mely úgysem vezetett volna aemmira Ha megmentet lelek Szőke Etelka skámára, est csak nekem köszönheted. Leendő hitves társad pedig 'U tu^js, fog e nekem köszönetet ssoodani, hogy ssámára megmentettelek. Cser bocsánat 1 Nem czélzásból legyen mondva, ölelni való teremtés vagy te, és egyszersmind irigylésre méltó. . Msgváltostaí a körülmények, esodála-tossn megváltoztak. Pár hónap ss ember életében 'Valóban sok idö, gyskran mi nem történhetik pér hónap alatt Te most Pesten sétálgatsz. Rendre j4rod a sstahástiat, és délelőtt koptatod a véczi'Otezai járdát, megállsi a pompás kirakatok eftOtt, és egyel mást rásápolss is — tadoé kí ssáaiÉrs, la mi itthon ülök, és melengetem hihess* remélt botaofaáfom Mayes mmriUn Ceoéaietas érseism as a sasrelsm. Ast mondtak hegy a essrelsm min ésal* kétaMétai Ka em WÉ htaaem Bern* artttütem mapmst, nem vol-aék késes fy árva rytksntf leírni Irmám As< Mim, imlfll as évseto, ha SMk taaek el sem haméli aa smhar, partéra sem tessi, ki afm afomat)a. Pedig engem is oly boldoggá less a szerelem, miot asokzf, kik oly ékes ssavakbs bírják öllözlelm - érzelmökei, táft még boldogabbá. A mi másnál ábránd, az nálam valóság Még pedig oly valóság, a mslyérf ss ég angyalai ís megirigyelhetnének. Irmát mindennap látom, gyönyörködöm benne és jó tnlsjdooságsibsn, siámit-i gatom as órákat, a ospokat, aúg egészen enyémnek mondihaiom. Ha nagyon kicsi volna, megígérném neki, hogy tenyeremen hordozantiom; de haxudni nem akarok, mert végre mégis bele fáradnék. No de nem olyso nö ax, [ki ast kívánná, hogy imádják, megelégszik a valódi, az igaz szeretettel, mely egyszsrüen de ennál össiniebben nyilatkozik. — Azt érzem,] hogy lényem egéss átalakuláson ment keresztül. Derültebbnek tűnik fel előttem as ég, tisztábbnak a napsugár, vígabbnak a madárkák éneke, Üdítőbbnek a tavaszi lég, osillogóbboak a reggeli harmat és édsssbb-nek as élet. Mily szegény nyomoralt ember lehet as, ki est nem érzi, súly ridegoek lehet annak élete, ki d reménynyel szegényebb. Lehetnek annak boldog órái is, ki magáask él; M boldogabbak peresei annak. ki öröméi megoszthatja oly réasvsvö lélekkel, kit al öröm boldoggá lesz, s kinek bánatával] is ssivessa osztozik {ama réssvevö lélek Mint reeskétetl, mint párolt sl, mikor Ossiatéa bevallám aeki, 1 hogy J fMMML mikor msgkérts4 kesét, a melylysl boldoggá s ktey kéay engeov Nem dók iemmit LesAfmts 1 szemei leJiisnlll \|j \| i tte elán sórdAJt Ez idbb Kemény g ■Mas MeJtfaéL vagyok máskölfinljso ; de mikor Irmát sirni láttam, kevésbé mull, •hogy én is el nem pityeregtem msgsmat. Meglógtam kesét ói íorró csókot nyomtam reá. Alig bírtam kimondsni, s pár szót: Jerünk a mamához, Íh azután mentünk a barnához. No! Es a jslsnet megérdeméJte vnlns, hogy valami ügyen festő által festessek le. Oda állunk a matna elé, a én akadozva eleinte, de azután bátrabban mindig előadtam mondókámat. I Irma ott állt mellettem, mint a megléieuilett galsmb, de mikor bevégestem, ajkkor a mama ía sírva (akadt s mindkettőnket karjai közé zárt. Azóta vagyok éo boldog barátom, s hál* Istennek nem látok aemmit, mi boldog-aágomat megzavarhslnáj Meg is elégszem •orsómmal. De aproposlj Boldogságom közepette msjdnem megteledkesem kis városi viszonyainkról is valamit irnj. Hiszen tudod, mikttnen növekszik egy egy jelsntékleien bjr e kii városban óriása nsgygyá, minden házbsp, hol ilysa ártatlan kis újdonság megfordul, tesznek hozzá valamit, végre nem lehel ráismerni ss eredetire. Engemet is szárayrk kapott a pletyka, a mielőtt Irmám menyssásoayom lelt, ugyan msghurcsoltak bennünkét keservesed. Még áldom as Istent, hogy Mattam Birkenstísl valami veszedelmes tiikos jáivulst tagjává nem lett, ki msjd sgy szén reggelen Irmával együtt elpárolog, s üthwac msjd nyomát. Volt snayi sssem,hogy jmeksl s pletykákat semmibe ss vagysm, mis végre assal bo-ssalism mag ssafamst nsmsssc, hogy Irmát meaysssoaysmmá tettem. Te is hineves skker letlél, mióta Pestsn vagy, s veled b paroláiban S Szőke Etelka beaséd tárgyává léti, aa s ssende, áftetlan teremtés, n mé\| égy legyei Ss megbántani képes nem volm. Odvösöljük a gazdasági egyesületet e nemes UWekvéee miatt, melynek áldásos következményei kissámithst-tanok. Tagadhatatlan as, hogy egy népnek, ha haladni fejlődni akar, első sorban anyagi jóllétének alapjait kell leraknia. Hzegény népnél hiányzanak a biztos fejlődéi feltételei. Még mindig a mező-I gasdaaág as, mely hazánk nemset létének alapjait képesi. A magyar nép jóllétének forrásai ott vannak aá anyaföld ben. mely megjutalmassa a aaor-galmaa fóldmives munkáját. A fejlettség aaon foka, melyet még eddigelé as ipar terén felmutatunk, biztató kea-detnek elég jó, ,s talán a fejlódéa esi* ráit is magáu kordia; de hogy már moat is azámot tegyen a nemzeti jólétét Megalapító kényesőkben, ast nem \| mondhatjuk. A nemzeti vagyonosodás-nak főforrásatihát még most is s talán még sokártv mssőgasdaaágunk és állattenyéestésünk, gazdasági termelésünk különféle ágai. Est mentül jövedelmesőbbé tenni, mentől magasabbra fejleszteni érdekünkben íekssik, és ennek legkiválóbb tényezői ások a gazdasági egyesületek, melyek orsságsserte oly ÜavtA tevékenységet fejtenek ki Hogy ők ason-ban teljesen megfelelhessenek szép hivatásuknak,- aa ujabb időbe^, a köele kedési esskösök Utal is tetemesen köny-nyebben létesitkető kiállításokat rendesik, a'TfteJyékkel a mezőgazdaság ál találás és Hülönöe érdekeinek . téve Ionto^szolgáljot a termelőknek js kedvező alkalmat nyújtanak arra,> hogy a látattak ée tapasztaltakon okulva, est t törekvéseikben érvényesítsék. Es/a nemes osél a salamegyei ^gasdkslCgi egyesület sseme előtt is lebegett, mikor időről-időre vidéken ként s most Kanissán kiállítást rendea. A kanizsai kiállítás a dsarvas vendéglő nagytermében van, melyet i u/vábbi Vslóságos Dáhiel vagy, nem az oross-lánok, hanem s kávénénikék barlangjában, az a szerencse hogy tbgod sem téptek ősssa, csak ugy meghurcollak egy kicsiL As előbbit Etelkád aligha megengedte volna. Most én már békét azereztem magamnak, neked nem lese, míg haza nem jósa és útját nem vágod s találgatásoknak. Már as én, illetőleg s mi fülünket la megütötte a hir, hogy nem jőss vissza tObbé a mikor Eleikéről van' szó, sssal vigasztalják. már a mi saját gondolkozáamódju-kat illeti: (fyöogyház. ha leszakad, less máz. — Már nem hiassm, hogy Etelka ezzel vigsaslslódnék, a jó gyermek ugy látásik nsgyon szerel léged, oly nagyon, hogy talán meg sem érdéin led. Megszokta látogatni Irmát, s ilyenkor Örül, hs rólad vae ssó. A világért asm árulná el, hogy leveleket irss neki, még kevéshbé est, hogy ól meg válaszol. Jól teszi I As ily érzelmeket nem kell mások előtt ugy elárulni, s a mi sseat elöltünk, ne tegyék ki mások Ítéletének, kik ast ugy felfogni nem bírják, mint éL v Volt elkalmsm megismerni Szőke Etelka lelkületét a mondhatom, hogy gramlálhstas magadnak, ilyen leáayok nem uiinden bokorban nőnek, okos, komoly, joszivft és a mellett gysrmetsg kedélyű. Ha az UHalén rólem nem gondoskodott volns; smM megirigyelnélek, s talán telhasználnám ss alkalmat, magamévá tenni as angyalt, ki léged log megváltani a nyugtalan élet rideg unalmas-ságálól. Iparkodjál hogy as Iminél előbb megtörténjék, és ne hagyd fitslkédst sokak várni, és sokáig a kávéoéaíkék ajakán tarogaT Ezt as Ida mellékelt kányát pedig ledd el, e alkalmilag matasd meg haritsiak-nak, a tiedet is esea minta sserint készít-tesd eL ía nem seket indok írói, mikor érdekesebb teeadolm vannak, áaért kH — edieu. ittgi tetv). Mtí bieuttaág igen aaípen feMíaaitett. MágáMI a kiál'itáar tl lapunk toáa héja lytift talál aa olvasó rOvid értnítéit. Adj* latén, bog}* aa eaen j kiájli tá«ho« kötött fetnétiyek teljeed I jenek, 9 álul* n o«4l - megyei gazdaságunk tolytnjiai emelése olénuék. 91 Nimzetí ünnepélyek. fcfcgeaiu* é* lélekemelő ünnepélyek-' nék tanjuia voli • főváros lakossága é» inind-aaok, íiik 1 a vidékről oda zarándokoltak, hogy * honfiúi igaz lelkesedé«beij ok is réaat vegtenok, i két ulolsó napjatljan. Saerdán a nemzeti színház ünnepelte 60 éves jubileumát; csütörtökön a haza ' bölcsének, Deák Perenczuek szobralemeztelen la. Mindkét ünnepélyről, áejy miftddri hazafi ni vél a legbensőbben érinti,. a kjuvetkézö ludáHÍiAfl közölhetjük. • A namseti színház jubileuma. I A {nemzeti színház nézőterének külső képe vijjóban ünnepi vplt. Ggjr a földszinten, mint a [páholyokban és karzaton leljjes díszben jelent meg a közönség. A j földszinten lulnyomó számban vol- \| , lak férfiak, legnagyobb részük frakkban. A i ; páholyokban az í arisztokráczia színe-java j foglalt Helyet. A király fiegyed 8 órakor lépett be ' páholyába a otí [József főhet^zeggel együtt j \| foglalt helyet. Kiióretébén. voltak Faar gróf j főhadsegéd és Popp báró altábornagy lő- j hadaegéé, Hoheulohe berezeg föüdyarmes-• ter, Trajttmannsdorff berezeg lüszertárioestfr. Jelen voltak, többnyire a páholyokban: \| Tiaaa Klímán miniszterelnök, s többen a mi- ' niszferek közül. OM voltak továbbá Rálh, Kammerma-yer és (íerlí'czy polgármesterek a főváros, j Szapáry] István gr. főispán, Földváiíy alia-^ , l pán a njegye lésééről éa mások. Az előadást a m. kir. operaház zenekara nyilolta meg az »Ünnepi uyilányj«-nyal melyei Érkel Ferencz irt ez aJkalomra. A zenekart [maga az ősz zeneköltő dirigálta. I A közönség a nyitány befejeztével lelkesölt I \| tapsvilmnba1 tört ki. A ftözzene után, melyet Erkel Gyula 1 irt, a függöny felgördült s kezdetéi vette J I Jókai •CÍlympi, verseny, czimü ábrándké- í \| pének előadása. AlMgórai drámai költemény ez, lendületes, költői 'eszmékben gazdag a óriási Ihaiást kelteti. Lelkesült lapevibar hangzott : fel, mely pillanatokig tartott. A szöveg közé szőtt képek remek kiállításukban szjíngaz-dag, pompás látványt nyújtották. A felvonás közben a zenekar Liszt \| Ferencz Hhapsodiá-ját (1. sz. F. adta elő Erkel Sáádor típeraiga/gnió vezetése alatt, mire Vörösmarty Mihály »Árpád ébrédóse* czimü müve került előadásra. ölvén év elölt is ezzel nyitották mug a nemzeti asinbázat A' Hirszellera (Alszeghi Irma) felöfön és megcaáválja szjtívétoiekét, mire megnyil-Ijfo az omladozó sírhalom, mely alkiU a jhonalopitíi Árpád (Nagy Imre) fekszik] Árpad felébred, körülnéz, de caak Buda barnáit ismeri fel. Kkkor a költő i Mihály fi) hon, aki elmondja neki, bogy egy lezredév alatt mi mipden történt, egy ezredév alatt Mennyit szenvedett a magyar nemzet. Aztán mindketten távoznak — a azin megvulto/dt s a háttérben a színház látható. Ifjak, nők jelennek meg, a kik a részvétlenség vádja ellén védekeznek. Majd megjelenik a színésznő (Hegyesi fci.), egy wreg rómaiak éa szenvedély állal üldözve. Árpád azonban oltalmába veazi őt éa a azaméiyeailett Részvétlenséget átadja marfsiékuj a többi fezen vedéi ynek. A drámai költemény a költőnek azzal a szjivaiva\| végződik, bogy • Éljen a házal* Mihályh, aj ki Vörösmarty maszkjában ivóit, érre auánj a lámpák elé lépve, csengő hangon kiáltotta: »Éljen a király N, A köOó#g erre felállva, viharos,szűnni nem akerój éljenzésljle tört ki. A királyi páholy felé fordult mindenki. Perezekig tartott az éljenzéa a ö felsége mosolyogva, föbq-táaaal köszbfile meg az ováeziót. EzutájnCsiky Uergeiynek »A színésznő ■ czimü drámai költeményét adták elő, melyhez a nyitányt éa aenét Sárosi ferencz irta. Ac előadó utólsó pontját a Rákóczy induló képezte, mely négy lelkeaültaéget keltett. ElÖadfts iitán bankett volt a Hungária azálló Idisstermében, a hol az iroi és művész világ előkelői s az arisztokratia képviselői .voltak jelen. Lelkesült áldomá-tét hangzottak fel, melyek elsejét Tisza Kal-,»an miniül ejrelnök mondotta a királyra és királyi oeelirire Szólloiiak még Orczy Béla báró Bercsényi lléla. Keglevich István gr. ajaáeok; a becsi UargMinháa nevében: Levinazky, ktoek lölkőswiotjöji zajos Isik esed éet idézett eW lg) én véget ez ünnepély, mely a magyar színművészet lörléneiében teled-keleUen leaa. k0oailAlekedéa slol déltájban reW JózjJ féret. 30 Icfvaa I verandáról. A látták el a Fóréhoz I qéa 100 gyalog NbdŐr vonulj kf aaa faképp j táqy maga inié^kMett fetáUiiáaa iránt. Csakhamar a közőnvg ia iömegeaen kezdeit gyülekezni. Kédl órakor már 2C001 lOnyi ' közönség várta az ünnepélyes jeleset jófo-I lyáeát. Am egyelemi if\|u«ég 60 lagu renrio-atf bizbtiaágot kjüldött ki, mely ez idlsben ! fngiálta ej. belyftj a azobortéren; moat kez-\| dödött a felvonulás fényes fqgaiok^nn J robogtak elő. effmá»utáa a diazmagyarba I ötföaötí főurak ée főpapok. \| \| Jelenvolt' a magyar kormány; az osztrák kormány képviselői; számosan a feáijzlósurjtk, a főpapság s a hadsereg tagjai közül; a főváros polgármesterei,,számos képTÍ«elöbái lag a a itegyék képviselői. A szobor tövében álllak Deák Ferencz fokooai: Ozv Sib-I rak Antal né, dr. ífeiz Jenő, f^z Lijjos, Pelz k Vilink, Kiss Vilmos, Kiss Ida «« Vilma, Nedeczky látván éa Teréz, Szeniczey Jatván, Ödön éa Akoa éajSibrik Adorján. . Kevéssel háiom óra előtt étfkeaett meg I a király, a jelenvpltak lelkesült éljenzéaei-löl fogadva; kíséretében voltak Klotild főhér-czegasszonyon kiv'üj József lőberezég éa leányai, Mária Dofotiya és Margit föbeecsegnök, József és László fpherczegek, NyáH báró fö-udvarmester, Bozberg Paula bárónő udvar-I hölgy, Ho'dbázy \|apátkam>nók, Páar .gróf ! főhadsegéd, Fiiesör őrnagy szárnysegéd. \| A disz sátorban foglalván helyét, TUea Lajos gróf az emelvényre lépeti lelkes beszédben ünnepelvén Deák Ferenczej, 0 felsége engedélyét kikérje, hogy hulljon le a szoborról a lepel. \|A jelée beszédet a király éltetésével végzi, mit riadó éljeozaj követett.. Egy ütésre ■ lepel lehűlt a szoborról s az impozáns szojbormü lelje fenségében ott állott a téren. Több Jperczig nézvén a azöbrót, kíséretével megindult a szobor n^gtekia ésére. Ezjitán a király ismét 'visz-szterven a sátorlia köveikezelt a szohj»r átadása. Tisza Lqm gróf rövid de lelkps szavakban a szobrot a (öfáros örizetére és gondozására bizza mire Riih Károly föp^l- ( gármester lelkes j lis beszéd kíséretében a szobrot átveszi a [király és hsaa élijetésévjel végezvén azavait. r Ezzel véget Mft az époly komoly, mint lelkes ünnepély. ; A „Gazdák lés Iparosok ált a- lános hi a sgőttllt Alig mentek részébe előbbi felhívásaink lársrink érdekébe dalmas eset teszi hogy fióktelepeink tényi kötelességük elszövetkezete^ Felhints 'itt fiókttlepeihcz t azét az ország mioden I veszprémi tag-hi már is egy ujabb' fáj szomorú! kötelességünket, tagjait >elszólítsuk Ikeresz-I leljesitésére. Sümegi fiókifllepünkhöt tartozó Oobron-cza község lakóit érte ujabban a t&azvész által való károsodj, a e lakók kökölt 20 részvényes tagiArsuók könyörög most adományért, pár fillérart azokhoz, kikkel boldogabb napjaikban egy szent eszme zászlója alatt szövetkezett I Szövetkeztünk sok küzdelmes harezok közölt, s e ha rezeik bennünket közös bajtársakká avatlak! Iby tehát nem ca^k tagjainkat, de egyszersmind bajláraainkat is érte ama azomoru eset, kiken segíteni ke vesztényi kölelesnégilnk! Minden részvényes adjon össze pár krajezárt, s ezen krajezárok alapját képe* tendik ama szerencsélteti sorsra jutott 20 tagtárs jövő jólffenbk. A fióktelep tj bízol Isága értesse meg tebát felhívásunk Uélját a tagokkal s a begyült adományokjat vagy az alulirt igazgatósághoz, vagy a Sümegi fióktelephez küldje be, mely beküldött összeg a szövetkezet Időszaki Erteeilöjében nj ugtázva leend. Még egyszer jkprjíik tehát 1 fidktele--peinket, kérjük a dpbronczai leégetlek nevében az irgalmasság tettének e gyakorlására, melybőt 20 részvényes tagtárs\|jóléte boldogsága és mindennapi kenyere függ! Kelt Budapesten 1887. szeptember hó 24-én. (r Am igazgatóság. -!-r 'TTMI I II il 1. IIIWgl\|HM'MÍM>ÉMÍÍiLliwnr Jegyzö-egyleti közgyűlés. Jtgtf2\"lcö1uf9. Felvétetett a kanizsai járás kázségi és körjegyzők egyletének N.-kanizsán IVÍVJ I. kerület) 1887. éli szeptember bó \|9 én tartott közgyűlésében Jdm \roltak. A fiem kevéahbé BNgbatö Ünnepély volt é aieoélk ka, aMlyaek páratlan tényét etoité a király pMite. A Fereacz József I ér bár ári** hriiilliM aáaslódMt aJHm. Fo«pée ■MMtti Mh#I etKak minden háena; • Uoyé-éftalel, a n* íadelvftpArtcltthh* M vaa, m,i vaU leWiaaitve. Három Iil\|f lijfc flftBfWt aiá aa Slingly Károly I égyletí elnök gelsei kör jegyző, Komlósi Jözaét egyleti helyettes jegyző, Ferenrzy Jánoe ki^-komáromi, Unger Alajos langvizi, Dénec Béla bkkótmki, jBtar* zsinszky OyOrgy ga amboki, Szemző Gyula murakereszfurí kör égyzők, Hoffer Ferenc* nagy-kanizsai városi jegyző, Toppler György ét Benedek János otteveleá segéd jegyzék rendes egyleti tagok Távol maradiéi i GrönfeM József ciykvi jegyző sormást, Paitfur Fwenca sár^eá, Dénea Fereoca atepe ne« ée Wehofríta Ánf ezt. balázai kör^etval \| Lépoéf Béla léMli községi jegyző, RJüC ovits Ferenes 4a Kua-m»ca Fereoca ovletilae aegédjegyaök egy-Ifti rtadee tagok. I. Elnök a rtjpgjelénf égylelj tagokat éalfélyas szavakbatl Üdv(özúlr4n a gyűlési J megnylioithak nyllmifjal íéplvasfaiía aa j wlffi jelentési, me(\| éazjevéfel nélkül tudo-] niásul vétetik. 1 Felöl vaslatja lováig Sormáson 1897. I év máriiua hó 24-éi tartott kisgyűlés jegyr i aököuyféf, kérve annak tndemásu! vétel ulánnf hitelesiiését. \| Klnök bejelenti, [hogy a Sormáson 1887. évi mártiué ho 24-én megtsrtott közgyűlés határozataihoz képttst, Talabér Gyula Őavegyéhez részvélnVilaikpzai intézteted és 10 Irt segély megkttf)Ietet\|. Tudomitul tflelik. 4 A távol maradt tagtársakat illetőleg elnök bejelenti, hoga Paadpr Ferencz sárszegi é« \|>énes JTerenqz szepetneki kör-1 jegyzők elmaradásukat bajéleni ették,, felolvastatja elsőnek igazolj álicatéi, utóbbinak pedig szóval adja (jtő anbaó, hogy ennek mint körjegyző é* póstsmestérnek jelenleg segédje nem levén, elmaradása igazoltnak jtekinlhetöj a többiek elmaradásukat 'mivel aem igazolták. A közgyűlés szomorúén veszi tudomásul 7 téglának elmaradását, mert ez csupán ez egylet iránti körinfaiöáséftek kifejezésére vall, miért is ezeket illetőleg következők jelenleinek ki Dénes Ferencz elmaradása aa előbb jelzett' indoknál fogva igazolt, ürünfe'd József egyleti jegyző elmaradása 11 igazoltnak véietik az általánosan ismert ok miatt, de mert nem emde mint tag, hanem mint ttaztviaelQ ia az egylet jránt mindig odaadó buzgóeágqt laousitoit, épp ennek kellett volna fll ara bírni, hogy a kötelességszerű írásbéli gazolást el ne mulassza. Pandúr Ferenc i által felhozott azon in tok, bogy begygyüliis lattása gátolta őt a megjelenésben, az elmaradásra ugyan elég ok, de arra hqgy ai fogadhassa — nem, mert a közgyűlésre szóló meghi1 igy neki elég ideje ivott, a közgyűlés elelég jókor lellek ók széiküldve és ügyeit ugy rendezni, hogy megjelenketésAnek semmi sem dolf elmaradását tud la közgyűlés álljon útjában; Wehoifils I illetőleg caak sajnálkozni midőn veterán tagja jly magatartást tabuéit a helyett, hogy ezép példával serkentené az i(jabb nemzedéket az _BJ_____ I bqzgó felkarolására, Lápori Béla elmaradá-I fára nézve pedig azon tekintetnél fogva, mert 6 éve bogy az egylcinek aagja, soha egtr gyűlésen sem jelent Ineg, és ugy az egjlet léte öt érdekémi scU látszik, ezen-meg az egyletbe történt önkéntes belépése ált\|tl[ plvállalt anyagi köieluettség teljesité-Bét; is a lagaági dij pontos 'fizetését illetőleg elmulasztja, a mennyiben 3 évi tagsági díjjal van hátralékban! mely hátramaradáat még iráabeli nyilatkozattal aem iparkodik igejaolni, kénytelan az elnökaég utján a közgyüléa ót felhívni arra, nyilatkozzék az irápt, kíván e mint jegyző a jegyzői egyletnek továbbra ia ligja maradni s iránta elvállalt anyagf és erkölcsi kötelezetteégei-nel{ eleget tenni? A beérkezendő válasz a további intézkedés mektétele végeit a jövő közgyűlés elé terjesztendő. ö. Elnök elöteriéasti, hogy az egylet érdekébeni posta dijai és egyéb kisdásai fejében 15 frt, az egyléli jegyző póstakiadá-sai bzimén pedig ennek 5 frt téríttessék meg. \| Elnök posladiiai és egyéb az egyletet érdeklő kiadásai lo frtban megállapitainak és énnek kifizetésére pénztárnok utasillalik, az egyleti- jegyző a gyűlésen jelen nem levén, nem tudhatni, váljon maga ezen költség megtérítéséi igényli-e,. az előterjesztés második része fölött tehát a közgyűlés napirendre tér azzal, hogy jövőre az egyletet érdeklő bárminemű kiadására vonatkozó számlák az év végén a pénztárnoknak utalványozás melletti kifizetés végett ói adandók. ti. Slingly Károly egy eti rendea tag jelenti hogy a megyei jegyzői egylet állal 1885 és 1886 években az országos jegysői gyűlésre kiküldve volt, a hozott határozathoz képest a kiküldöttek JO fiiban mint uliálalányban voltak réazerftendök, e czi-men 18H6-ra kielégitéxl nyer i 1885-re azonban nem, bár kiküldött társít ezen uti átalánya ia kifizet teteit, ! kéri [tehái hogy az ez ügybeni öszszeg a megyei jegyzői egylet részére fizetendő tagsági dijákból visszalar-taasék. Az 1885. évre Slingly Károly egyleti tag mint a megyei jegytől egylet kiküldöttjének járó 80 frtnek a megyei jegyzői egyletnek fizetendő tagsági dijazbóli visszatartását a közgyűlés el nem ren^émefi, azon- \| ban mert a panasz indokolt] ezen jegyzőkönyvi kivonat áttételével mngkereatetni ha-tároatatik a megyei jegyzői egylet az kánt, hogy kiküldöttje utiáfalánya \|megteritén nyerjen, mi annál métiányoaabbJ mert a kiküldött Ián [kielégítve lett 7. Nagy Ferenca jalanjboki okleveles segéniegyzö az egylet lehelébe magát lel-vétetni kéri. 11888. évi január bó l-től 5 frt év! tagsági dij fizetés köteleietlséée melleit Nagy Fereacs rendes taggá felvételik éa a név-jegyaékbe kendő beve etéaáe pénztárnok íelhivjatik. 8. Ferencz Jánoe í gylett tag indítványa az Iránt, hogy á j aniriai járáa k(& aégí és körjegyzők egylet i az országos jegyzői árvaház alapító Ingja sorába lépjen. Az indítvány egylu ngulag ée kAslel-kedésael eMogadtalváa, tlhainroaaa a köz-fyft», hogy a kanizsai járás körséfi- és körjegyzők egylete az országdk jegyzői ár-vaház alapító tagjai sorábi 100 az az agy-száz forintnak egyazerj kifizetésével belép ék utaailja az egyleti pénztárnokot, nosze ríni az esetben, ha az év végén pénztári maradvány mutatkoslk ebből, ^ölönbétt pedig az egyletnek a takarékpénztárban' el-hflyezett készpémüéből kivegye és 188. évi jaauár hóban illetékes helyére aMgszavazoit Öészaget bekOldje, minek megtöri ént érői a jövő közgyűlésnek jelenfée less teendő 0. Elnök a fövi gyűlés helyét ée idejfeu megéllapltatm kéri A jövő gyűlés helyéül Szepetnek, ideiéfii pedig májue bó 2-ik fele állapiitatik meg. Egyéb Urgy nem levén, eloA^a megjelenteknek a szíven megjelenés é/kfíf remükődésért köszönetét nyilvánitje Ajk gyűlést bezárja } Komlón Jómf Slingly Károly egyleti b. jegyző. egyleti elnök. Különfélék. — tiazJaaágl klálllUb Hagy Kanizsán A zalatnegyei gazdasági egyesület állal Nagy-Kanizsán rendezett kiáfUiás október 1-én oyill meg. A >Szarvas szálló csinosan feldíszített nagytermében elrende-aelt tárlat igen kellemes benyomást keli, mert habár tagadhatatlan, hogy a kiállittás a kiállított lirgyak igen csekély szárnál tekintve, egészben véve gyengének mobdhatő, de a mi van, az valóban érdemes a megtekintésre. Sajátságos, bogy a gazdaközönség ezen, öt oly kiválóan érdeklő mozgalomtól annyira lávol maradt, az alsóbb földbirtokos osztály pedig majdnem teljesen képviselet néfkül van. — A kiállítást d. e. 10 órakor •Saulit8 fienó föiepán nyitotta meg, mely utífcn a kevésszámú közönség körikijárta a tftrlatol. A kiállítás osztályai a következők: 8j z 0 \ ő: kiállítók Dtrvarkt Imre, ki-npk 77 fajta zzebbnél szebb ssöiöi a tárlat legfigyelemreméltóbb részét képezik; Gúápór Ferencz, Tmánczky József, ifj. Hegedűs László, 7T«oy Mihály. Borok; Boán Kálmán, Karczwj Béla és István, Czigány Bertalan, Káll iroda János, Jlauter Jánoe (1848. szentgyörgyvári, versenyen kivfil), Srastit* Károly,. V 'arga István, Győr ffy János. Gyű-m ö 1 c s : lalabér Zsigmond és Kálmán sok-I lile éa feliűnö szép fajtákkal, Karcagj\&-viérek, Badn Kálmán, Sáringer Károly, Bon József, Janda Károly, Hlatko Jánoa, Knautz Holdizaár, Ebenspanger Lipót. V e t am é-nyek és mezéi gazdasági «o-vé-n y e k Janda Károly, Roller István, Kar-czag/esl vérek, Tersánczky József, Szritl jánQtf. Gabona: Badacsonyi Yacht-egylet, Jufabér Zsigmond, Badn Kálmán, Koller István, Svastils Károly. — BswAalclett l>dnper. Azon bü\i ügyet, melyei a nagykanizsai képviselt!-pá/oszlással kapcsolatban állítólagos választási visszaélések miatt Talabér Kálmán és néhány tárba a szabadelvű választók egész tömege ellen indított, —a nagy-kanizsai kir. törvényszék büntető tanácsa szept. 24-én tartott ülé' sében intézte el, s a feljelentést olyannyira alaptalannak találta, hogy a további eljárást beszüntette. — milyenek a rablék ? A kis-hartai közvetítő intézel igazgatósága részéről kiadóit körözvényből érdekesnek tartjuk közölni aion leírást, melyet aa onnét megszökött e azóta nagy hirre vergődött három veszedelmes rablóról kiadott A leírás bizony csak azokat a siereotyp megjelöléseket foglalja magában, melyekről ' . ugyan senkire ráismerni nem lehet; de sae-rencaére a három zsivány mindegyikének van egy-egy > különös ismertető jele is. A leírás szerint Ren'kó Kálmán többrendbeli rablás és lopás mialt 20 évi fegyházra itélt legyeocz, egész ősz ember, feje jobb részén egy vágás nyoma lálhaló. Oroszlán Pál rablpgyiikosság miatt halálra itélt, de ke- , gyaíám utján 20 évi fegyházzal büntettetett; a jobb mulató ujja csonka S a á n t ó István 7 éfri fegyházra ítélve, két hátulsó foga hiányzik. I — Deák Ferencz »s»brának. leleplezésénél Zalavármegyét a kövelkesó tagokból álló küldöttség képviselte: Seas-tits Benő, Csertán Károly. JhUhsánf Gáza báró, Taráyi Ferencz, Koeáos Kálmán és Qfémírey < iáspár. ' J. — Találaaány a taalgy levéa. Jnmss Bker nagy-kanizaai tanító qjg gép-aaen .taneszközt talált M, mely a betűk éa ézámjegyek szemléltetési utón valá ta-■íténnál az eljáráet negyban megkönnyi-tfeni e az eredmény elérését gyoraabbá ée Uambbá tenni, leaa hivatva. E találmányra mái Magyarországon és AuaatriÉban, valamint Belgium lerttleléa szabadalmat ia nyer. A gépet moat készületi a mihelyt annak birtokában leaa, bemutató tlftadfcrt tart vele a kösoklataaflgyi ininiaateriuaMál, ta-vábfcá a megyei tanleMgyeiOaég a a nagykanizsai iakolaaték előtt. A 100 koeakával a a \| szerző által irt utasításokkal •UünU 10-11 bika kerül péidáayookin 7 i - A r«lh«(U»« ellen egy amerikai gaxda a kov»tkexó e^járatt ajánlja Mihelyeti a rothadátnak a legkiaehh jala éaarevehetA, a MAlAtAn minden irányban legalább nég> lábnyira mindenféle gyomot é általában mindenfele nóvényt iritunk ki, a e területet oltott tné»x«<tf vonjuk be Uak annyi me* ei kell alkalmain, hogy a talaj epén teher lágyan, a aaoloiAi kAavet-len ove»A ta'ait körülbelül 4 hüvelyknyire nem kell hexálui Ha h ben.ea/eléat naay mft követné, aa eao után iamételni keli Ex eljáráa ajánlója igen jó eredményekel «rt el eaxal, unni a taéaa abaxorbealft képea»e gének tulajdonait, a melynél lógva ax a levegót a aaolo körül megliaalitia éa a rot-hatáat lehetetlenné teasi. Ugyanaxért a ki-aiedeit burgonya rothadáMi eilen ia alkat-mau a oly módon, hogy a halomra vagy ládába rakott gumók kóué menet fectkeudex. - Megyénk buagó kir. tanlelügye Ifcte ÍV. fteaiéal Kii/min mult hA 14 26 éa JHi an váacaunkban idAxAlt. Sxombaion takolaaaéki üléat tartott, melyen tobb tonlo* tárgy vitattatott meg meglátogatta a hely-ball iparoa tanonc* iako'Al éa a kAxponn ovodát. Hétion távoaott iámét kóiüukbAl. - HegUj»K AIh«U«. l.egleUobb ^•lyen — a axom bal helyi megye püapók tulajdonát képexo xala egeraxegi legalejog uak eladáta helybenhagyalván a a varoa a II* exer forintnyi vételért kiftxetvén, * regáléjog ten> !ege« átadat* I. é. axepteml.er hó í6-án történi meg. K napon lelett lehat Zaltt- Kgeraxef városa a regálé jog birtokába. - Al karamta. K heten ax aa ujabb renihir terjedt el. hogy a rablók Sebestyén gelaei birlokoahoa letörtek * tóié — miután oaaxekiuoxlák — 700 Irtot elvittek. KbbAl annyi igax, hogy Balog Hadare Mihály né gelaei awuony egy levelet kQUlAtt Sebeatyénliex. melyben a rablók nevében Ö00 friot kert kiküldetni. A caendAraég axou-ban * akhamar kivallatta ax ármányt aaasonynyal, hogy * rablók exégére a'ait A akari aaarolni. Halognét cxinkottaraával Ssabó JósaefTel együtt letarlóxtatlák. Kráálenek Jó% áhmu} a lodmtveléa, ipar- éa kereakedelemügy i mi ntaxterium a csornai prépoetaágaak türjei a /.anka kostég határában tekvA a a Se-' beatyén család tulajdonát képesó, Petnke-reaatur kAxaég kAsbirtokoaaága, Heirikereas-tur kAaaég halárában lekvó, Tárnok kAitég plébániája. Tárnok koxaegi taniió, AlaA-Orox-tony ko/aeg volt urbereaei erdeinek gaxda •ági terveit jóváhagyta. takUv. KrdAal (Hiba) Kornélia úrhölgyet axepiember ?5-ikén « kora reggeli érákban vetette oltárhoa lh>jM Lajoa nagy kanuaai vár. tanácsot. A uaMbatkel)! Iparklal. Illáa okt. 3 en tog ünnepelyeen bejáratni. — A kiáliitáa folyomán fényesen bebtx<>-nyodott a vaavármegyei ipar lejlettaége éa veraenyképeaaége — Külónósen a axovO éa lono ipar, valamint a bulor ipar tarén lerón mutatott fel oly dolgokat, melyek ax oaxtrák ipartermenvek lókelelet nélkülóaheto éget biaonyitották be. - A kó«»égi 8 poaa-lógyár valamint a pinkatAi 9 <1arOoxgyár nagyban leimeles a gyártmányok jelensége, ax árak ver»enyke\|>e^'ege tekintetében egy-tormán mrgálja helvét a piacion — A •uuaaxia:oa.tag, ipar, parkett gyártáa atb igen Arveodeie»en lanuailja. hogy Vaa-vármegye ipara igen a kellő gyáraolitáa mellett jelentékeny t/erepre van hivatva. — K határaxeii megye ipartermékei kell, hogy mogg\öxaek hasai kOaOiiaegünket arrvM, hogy nem kall többé axük«égleteink«t a Homwtéd oaxtrák piacaokról fedexni A kiállitá.a bírák, btaottaágai mar végleg befejexték mükAilé-aüket, aot a bírálat eredménye ia kihirdettetett axep hó én - K axerint aranyérmet nyeri exünt 137 éa b onaot »54 kiállító. A kiáliitáa anyagi aikere ia axem-beAUO a mennyiben annak tinta jOvAdelme leleniekenyen meghaladja a ?ÖU0 Irtot. A kiálliiát kiválóbb látogatói voltap: JenA 10-hercxeg, gról ErdAdy l-tván kir, tölovánx-metter, gróí Apányi Albert. Krnuaat Kele-men. gról Krdódy (íyula. hg h^aterháxy Iái gról Keatenc • l>enca, gn\t Sxéchenvi Jem», gról Erdedy Károly, Kenyvea«y Ke-renox, Paxmándy Dénea, Sze^edy Hela, dr. Harger Ignácx, SxecaAdy Kálmán, Stájbély t.yula oraxágoa képviaelAk, Fack Károly képxitelo a a m. ny vaaut \eter.gaxgat..ja, Badaire pár.x«a hirlapirA atb A kiálli'áa ténye tikervl legkivált Varaady Károiy oraxagoa képviselő, kiállításai elnAk, Eben t.yula üg\téd alelnök. Maxer Kde gépgyára alelnök rtodkivüli ügy^aereietének, a lankadatlan buagalmáuak kOaiónhetjük. - .4 lton % é«lek. kik hároai heti időtartamra ax Aaxi hadgyakorlatok idejére a pécm aáloriáborba voltak bevonulva, aaep-iember Vb-ikán délután tenek a érkextek viaaxa Kanignára. A tegyvergyakorlaira be híva vol\| legén^aég máanap haxabiH^áitatott. — Oiigjtll>uuA\|, Kovács nagy-kanu»«i börtönőr tiatal 'eleaége axeptamUr hA 3&-ikén éjjel Angyilkoa módou vetett végei életének. As Angyilkoaaágot aként kóvei'e al, hogy a a/oba padláa gerendájára érOmteit kötélre akeastotlafel magát. A axe-reocaeileu aaaxi»uy hátrahagyott levelében Aegyilkotaágának okául lábbetegaége által okojotl i agy Ujdalotái ami té "A hal Atoii melléit I halA.«hra — Írja a H. H. roai idAk járnak. Ax egykor haldua Halalouban nuvit rilka«ág a hal. A haláfsok arról j^naaskiHlnak, hogy bár gyakran egéax éjiel a \ixen vannak, nem lógnak tAbb halai, mint a mennyi egy ebédre kiég. Ha valamelyik koxülök egy 0- ti kilAa logaat tog, as már me»e»xámba megy. Mert a leggyakoribb ax ax eet. hogy kilógnak a vubAl t-3 mása* apró halat, a melyek kAxt ninca egyetlen egy két kilóa aem. — t'aAd. A negy-kanixaai kir. tAr-vényasék, mint (^AdbirOaág /WAU Kde nagy -kanuaai teatoaru kereakedó ell-n <>a0d0t nyitott, tlaodbiito: Hela. tömeg gondnok : l>r. Neuaiedler Antal. — ToUhJIa. Kia-KanisaárAl ax idén xokaUan nagy axámloit: veaxiek el ekek. ugy hogy majd minden máaodik gatdának volt e mUtl panaa/a. Ho>asa kulatá** éa nyomoxódáa után végre nyomra jAtt a ren-dAmég a alapoa gyanúja TaJ^cs Gui Jó-«el rendkívül rovott előéletű kia kanis«ai lakotra nehe/edik, a ki to»4» tüxvolgyi lakodnak adott el ekeket, néhányat pedig megtaláltak nála, melyekben lAbb tuli\jdo-noa a aajátját lamerie lel \|»»l«ar" alátriual a .K<athl.v» cm K-tiUj. kiült >Ua>AKa ra WrUlt >»t«ki a .Zata" »s\|>tubr Vö-ikt iniMhu .AagVAlmiaalaB ra I.«utl ki Qnkrv, • % t»< aWsajrálat b lj^inW AÜMI 0aU4lk«>aát«Mak »>Ut kiírom at ul köv»thaUt%« •bbal. h Cv valaki vat valakik n«ai t«l>aitik a » U Qc.vwut. Ml kaioaa (árváa a Oologaak B^st.^ aWliak » (rv«yUUa l a rad'..r \|»"«oa wael, aaok ku«krat orvoailag a»«vimajréluiaak » ,>a a K.rl.,.i kteWaiva.vr« okolt ! maolcaltatolt r^tUa U « k«lti hi.k.i.i U)>>irt«Ult, Mialhoo «a»iiBl Biulaaatáa va«V kaa>a<»4x ^akit BBIU It-rtii-IKrl. aa icama^ .rürk.hrt. ajtaljtk »>« » .JHxlfir-»áaaak italul jobba a inforualta«»« aiacat I>íb<>b><ui vlMtr utaa rK^tra Nnitr!** .I.'lc»k frUti. naiv oiMlalkoaáMBak ár a.ljoa biíbJ jári kirlaj'ilag kifaj«a«at. — A llrlukt¥leg)ág)»ierlárat Nagy Kauistán, annak tulajdoooaa Helua l^jo* ur e hét loiyaman tényleg átvette a a/t exentul onálUSati lógja vexetni. — átvonuló kálónak. A gróf Condrecourt nevét viaeló 56 gyalogesred plevlyei, uovibasárt axadxaákaAgi állómáaá-ról haxauraslában Nagy Kancán u«egál la\|vodott a a velük volt katonai xenekar Mxombaton eate a • Koronában* xeneetélyt 1 adott. KmIiIAvIIAk Balataa melleken. TihanyU'vl írják A balalonmel-léki megyékben garáxdálkodo rablók köxól mult axombalon ette ax itteni Fogaa korca-maban negyén mula'lak a eaak a véletlen nek kiVaxonhettek, hogy okét A/W»«í/ Jáuoa tihanyi korjegyxő caendórokkel le nem tar-tAxtatta. A keaO délutáni órákban ugvania három legyveret rabló kooaixott át Örve nyeaen, a mely lalu a Italaton partián fek-axik. A aseker elé togotl \|0 kidőlt, úgyhogy a rablók kénytelenek voltak leaxál-lani éa a tóparti nádatok koxé rejiAaai, a melyeken át Tihany ba mentek ; Molmir ér-teaütvén erról, három caendArt a rablók után indított. A otendóroknek aikerült ia ny.omra jutni, a tihanyi Fogaa korvwmában axonban mar rsak hült helyét találták a rablóknak. — A iegyxO ekkor ejtvén, hogy n.i vexelte a négy rablói Tihanyba, aegéd-lét a xárdába küldólte, hogy tigyeluiexte»e ax oliani plébáuoai, hogy a< ejjel ne bo-itAttHiiak senkit a koloatorba, bármily ürügy alail catmge nenek ia be. A rablók buonyoaau ui(y koveikexiettek, hogy as apátnál aok penx lehel, meri a balatou-fü-r«di fürdó ex idei jóvedelmét moat vette ax igaxgaióaági^I. Moai mintegy 80 caendór hajaxolia e vidékén a rablókat ; 27 én délelőtt 11 csendőr érkezett Füredról én Ör vénye^rAl Tihanyba a így valóasin t, hogy a rabioknak nem fog -ikerü ni a asókéa. Mint a caendArók beaxélik, a rablók el vannak teljeaeu vágva a Hak<^nyt«vl éa a nyugati vaautlól delre tekvA erdőben tanytvnak. K vidéken 16 éltogaláa történt, b'ileg a Somogy i parton. Hir axerint a c^opoki éa axentgáli erdőkben axáinoa rabló lanyáxik. — < atrru». Legköxelebb Sihlegel M tnülovarda lulajdonoa érkesik vároaunkba, liogy kitűnően sxervexett táraulatával a laktanya melletti téren alAadáaainak cyk-luaát megkezdje fKoxOntégünket figyelme/ tétjük ex elAadáaokra, melyek mindenütt eliameréal vívlak ki a kitüuA táraulat iránt. — Egy, nagy ulcxal óm 1 udvari Msoha, hálótülke •alcov,'! élé»kamra, padlát éa pincséból álló nagy lóld»xinti kát November hó Mól bérbe adatik. HA. vebbel Fiachel Füiópurkónyvkereakedéaeben — A helt tolj ólrMlok klhor-tlajkr« éa uj elófíxetók gyüjtéaére meg-bishato, habár már elteaebb egyén keret lénk, ki a magyar e» nemei 'nyelvben ét írásban jária« tixum ét proviaió mellett JWAW /Wó^i toytkerrXr<l<« által. 1) Hocv a aartold! >a<\|.a«k UlAljak. aW aurb«B • aaka^fr* hoor jó énwl kuu al a IraUt a a>,t rf aiM-frk nvxraübk. a a Hit caak a UUg tud Mé\| laavolai igv tr »gy k mii .««k«a ét K 9m Ur I^aVait a árí adó hoa»J iktató a SokU-ufkifchea i UaaaUa BH-rt aaaak wi.l, uUa miadig •l«bb Mihutki tátott jWra#l kat át Ktfodal raiodi aiiatW(N-i ka\|>k«u a vrdjw alatt (kma' ko«oay-ayal) v; lit OvBfkUB » u>aika; '/, L 6 «4a • . tiUraa V uárka a tr^TaaarUrakUa r« a káaixxit Ua Svkalta M Humtw», lUkux Vasúti menetrend. F. évi október hó 1. a deli vaaut magyar éa horvát vonalain a téli menet-reod léptetvén életbe, a vonatok kóvetkexA vál'oráat rxenvednek. A Hudapeat d v. éa Kanixaa kAxt koxIekedA ?ll ss vegyeavo-nat Hudapeat d v -ról 12 óra délben helyett már lo ora aó pereskor delelőn fog indulni é» Kanixtára 10 órakor e«le ér-kexend; Kanixaáról a VII ax. vegyOavonal 7 Ora reggel 10 percakor li>g indulni éa Hudapeat d. v.-ra 6 ora 35 pereskor eate érkexend. — A :t óra 15 pereskor délután Hudapeat rol induló 251 ax. ét 10 ora 14 \|>er\ xkor délelőtt Hudaj^eaire érkesó 152 as. tehervouatoknál a budapeal axékettabérván voualréaien, valamint a 2ÍI t. vonalnál a Csáktornya pragerhofi v oaalréaxen a axe-mélyaxállitáa beaxénleMétik A budape«t pragerhoti vonal egyébb vonatai váltoxáat nem axenve<lnek. A asékeatehérvár-ujtsAnyi vonalon a 711, 712. 713 éa 714 ax vegyeavouatok bet/untét tel ven, «xek helyett Sxekeatehér-váriul reggel 6 Ora 50 jverexkor 712 ax. mátodrangu axemély vonat éa d u 4 «»rakor 752 as. axeinélyatállitó tehervonat tog Hj-axónyre kóxlakednt, a hová Hxok 10 óra tM perexkor d. e illet&eg H óra 31 \|>ercx-kor e«te lógnak érkesni. <- UjasAnjKd « 711 as. másodrangú axemély vonat d. e. 11 Ora 45 perexkor éa a axemély»xállitó tehervonat reggel 4 óra 40 pereikor tog Sxéket-tehérvárra indulni, a hol ai elAbbi d. u. 2 óra 52 f>ercskor, ax utóbbi pedig d. e. 9 óra 20 perexkor érkexend meg. A sanixaa-bécaujhelyi vonalon a 313 éa 314 ax mátodrangu vonalok kóxlekede>e Sopron Szombathely kAsAll, éa a «xemely-asftllitáa a 327 ea 3;>6 ax vonaloknál Kamxta Sxi. lván kAst lea/Onleitetik. A 311 éa 312 ni. végy e.t vonatok Sopron-Héctujhely kóxt ctak a Sopr.»nt»an tartandó helivátárok napjain axax minden hét fon éa pénteken lógnak tülekedni A Hécs-Sxoaibalhely kost kóxlekedo 3t>8 tx gyoMitolt t/emélyvonat aneyiban axenved válioxAal. amennyiben eme vonat Sxombathelyre eali 9 Ara 1? percx helyen, eaii t» óra :»S perexkor fog érkexm A ateinbrück-axiaxeki vonalon aj menetrend lép hatályba, melyhez kép»t Sxi-asekrAl reggel t» óra 20 perexkor, délután 4 óra 45 perexkor éa ette 7 óra 15 percx kor, Zágrábból pedig reggel 8 óra 25 perexkor tog egy-egy tsemélyaxállltó vonal Stem-brüek telé induini. Steinbrückrol reggel 4 órakor, d. u. 12 ora 50 perexkor éa d. u. 5 óra 10 perexkor, — Zágrábból pedig d. e. 10 Ora 08 p rexkor éa etle 8 óra OS peri /kor fognak axemélyaxállitó vonatok Sxísxekre indulni. — A S»itek. Zágráb étSleinbrück állomá-aokon fennálló eaatlakoxatok rntnlotiiat nélkül továbbra it érvényben tartatnak A menetrend váltuxáaok koxelebbi adatai a menetrend talragaaxokból vehetbk kt. A déli vatut egyéb vonalain, valamint a harca pákráexi va-uton a jelenlegi menetrend axintén módoaitáa nélkül marad hatályban. Közgazdaság* vilerl eraeui uiacaai »tj u) uuiurutl aakí olv R-v»njr,... k olv Ka>adiaakV UuH \an £Y<'tti«ró(v>aea, mi. rt kl "ilnd^a' Ujr- m n.iórt traak kallóm, itm ^va^kán i«l «ajaih«ii? MUrt van nt-ka tarka . tvájtvaui a miért nudorodvBi ma-k-r nuadrn tájtlálrktól? no. rt \«x.v«k gyakran k«tlvi»\|. n. bákoator I. v»rt? anttrt r. l<k s.vakr«n köpült vaaa. lyaknd « raourk »«iHM r.-cton a l«k.«.t t> aa ra « nnórt I.-a.-k oh \|M\|\|\|\|^ Biinlka uAy nMjf fanvoc^tna' Mit J^ Iratra, k a l»npa, ru^aalUttul ki»vr« u>f^jM>k, a havra aaívdt'bugáMok. a Uaa» a\u<rKat»tl»n»a* aa ejj^K u»a dia, a i^vuxtalan alu.»kti.\| mr^aa\art alváa, uialv fal adito hvuKalow k.uti a l«kina«bi» aloailatáa^k bur-ialtuai\ al t>..t.r. A f«4rlrt mind.«kr« raak uiala-t»\|ra>«g ~ di»\|ir\|viia — kortanatai. m»lv < caakn»iu tuin.Un •mbari k rnak k«adrt« óa al^\|a«,t)a. Aa anwastrikai^g a oMora.tlvrk arOtk>n«•« krptrlruaógvItM áll. aidoa aaok »«■ k^.ark a lái>-láWk»t a M IrnnlArtáaára alkalniM aUkban frldol-toa»i I^sgyakrmbbau asaUlvialan étrend \ajcj ca<rl »a.roilra Uplalkosa. éa «aatsdbn való kall» » kiaava f 'lvlan all aló. Aaoi.Un al&dóaMik Ivtki fai dalm >k röfftoiti nagjk BaniaiaélliaaÉgik. — áaWtkt rAak«HÍtatások álul ia, lul»á^>. aar laaii va«v taati ■Mc-roltrU^k baxi vajev Omlrii rd,»k nuiakwí atb álul naivban rltfapcittrtik kiáji.aok as.>r rl o ia idéatrtik. Ha a • tuor aiiadis raadban tartatnék av a kalál áalaJ 4a örngrkr. nrava ránt M»ir«aaBa« ijaalu rtm l«oa». . Ilaiibaa jo baralnak taklntrtnék ki rgy U.\|d.«u\| • k-llamr-u ráoll«>lt kunaau él. l alkonvan iai.«alaaX\al üaatrl a>«g Aa rU" atlrka^K. »<lv »x«»Mk-a.«kai b b»ld»c>aguiikat alaa»«« taiadis aa r»óaaUllB^( Nioc trbat a«jrá-talan ktVavabbulóa, niac* asrr nima gyó^aiod • aóg rllaa ' kiadiK aa « diapapaubaa aarOTrdO iaaiau r^tkark k^olAaa. A aatl kaagnilni kall a« olr K.vv%v«»rr. rn-lr áltat a (TuaMM Utak »á) ^^ \|-B».a rwndba koaataak éa aa . m^aatéai uarvak makvv k.tlkttkUu (voraan fa kaUa,\MB tam-^attatnak éa atalv e^vidajaiac aa id«( éa iaonirt>ndasan>«k aradati rn jit ^ luaaatha Saar«a< Utaaik ily g.vósvaa«r Aa orvoai ulatman>ok tomaatébrn mint aa Uaankét évi alapoa viaasálat által bifaaoltAlott, aiég nam találtatott KVortabUa ható biato«bb a oh bániutatM aikarvk által kiaért aaar aa a»é.atkatl«>nai« alltu mint a SrtiNVrr-r \tr«ci. Tia érvrl aarUMt m>t Anfliá Kan ia taaiaratlra volt * «u* aiar »\|r«ua Kantban acvadáli s.V'óxvaa.r syaaáut kaaanáltatik aa aBirastat-Ixaaé* Kv.vcviiátár* \aoukivtl nagT mérvban »\| van tarjadv« Áaaia, Vlnka vmanka oraaájraiban éa aaá mo« avilvaaoa bia.«n.vitváuv valamint magán .sjróaak. hivatalnokok kalotiak. bankáik, k.n.kadCVk. h^Wka l'itanv ok kéamuxaaak Ka<lak •«, k najri á laánvai-tol efv haa«ulas biaotvv uják asan aaar bámulata hataaát yy uvo« Skaaar-axtract ara 1 fH íó kr. Bgy dobos Soigvl labdava ára 60 kr. láasvaruraaáfi »rak-tar ltudapoataa. k.ralv uti-aa U iiíb Toivvk J. gyógy-■aarláiáKtu é« általa aa oraaág windan gjo(.T>aarta-rábaa kapható m\ HAvrr Ma, Mtu iyH" ' W«i it> 7VA»f r<H^áád A>«.-/rr NdWor tdivbuH Zaia-fyrtttrym A kl a Jóinak ta\|>a»tal, asl iar«\| hitelű, uéples gjógjuerok hat/nálata ellen harexol, exxel ugyan a kevétbbé jómódú, a txegényebb néinvaxtály-nak nem tetx temmi jo tsolgálalot. Mtndeu korban, a meddig ctak emlékexetünk elér, voltak oly gyógyaxerek, u melyeket minden ctaládban háxit/erekQI hatxnáltak. Ax előhaladó tudomány nyal esek ia mindinkább javullak, tokéleieeediek, a a páastorember keoActe. a iavt\a aaaxony bájitala a caoda-caeppjei helyéi oly háxiaxerek foglalták el, melyeket tyakérlÓk kipróbáltak a ajánlottak Kx áll fAkép a ko/onteg által már oly aok év óla kegyelt Hrandt H gy«Sgy»serétx-léle MVájcxi labdactokra néxve. Legelnó orvon tekintélyek a asáxai a gyakorló orvo-aoknak ajánlották, mint legkellemesebb, leg-bixtotabh a legártalmatlanabb haahajtó axert. Kp exért teinmiféle gánctoakodó nyilatko-xaiok állal ne engedjük magunkat belolyá-aoltalni, hanem legyünk kiaérletel a avá)esi labdacMokkal, melyek doboxonkint 70 kr. a gyogyaxer'árakbaii kaphatók, a ax orvoaok ítéletének igaxal jogunk adni. Felelóa axerkeastA: \ 4 It <J I I. A J O M. IfllltDKTKNKK. fíCy & gcH^r Ve4\|e« Peiagé vx AYALA vV 0a KgyaHÜi rak tár \a«)liaul»au Feselhofer Józsefurnái. w-too Preservatives UiÍ\M}\ ihifitl gyártmány, a francaiánál sokkal megbithalóbb. Ax angol pretervahvek mindeddig a bevitel oehésaéget miatt nem voltak kaphatók; ext megkerülendő, a gyár kOlAn raktárt txervexett éa gyártmányait ax eredeti gyári arvn eladja. Vidéki uiegbixáaok rv^g-lón, utánvét vagy ax ár beküldéte mellett toganatosittatnak Arak lucxalonként 3—4 is .s -ti irt. Külónárjegyxékek u.gven t berment ve xárt levlobén, t.xim; Angol gyárt raklár Hudapeat IVák Ferencx uicaa t7. ax. ax udvarban t>alra ^ 6 "lU Valódi csak ezea vedjegyfjel. Dr. Í.IKHKH Uiuu- @ ideg-erositó gjrógyitala Urtoa, 0ttNM é» I ntat.M.I , ^..ka. .akk Mukfckaak i blatoa t) óa.v lláaáia. Mtaára MRH____________uliw«raai«a. UiuUat. UM.WOV n« fta), .—Ud u.ar^k ^ rsaar X'tt a.»^ W^ahh ta^aaaUlatal alapláa .U^ratO aaaXtrklatéW által ^.»»Uo»iat»a, wHk ^tkV.téVí. uu^ ÍLSuL? fralrbkl mt«.4»latct^ t>kUt#téW»_ K4aa i ÍM >o ár . a «u WátWáaa »ay •linVi JSTraau nmmy&XL.* ^Oj^gaaaitár aa tgjaaarntáoa ílh.tÍ-g/ógJ^r ra K.gal A gyó«rBM róaaarl ^grábba. - Kóalg V-c-d g>ógy- warta-a Marburg .Kin tűmmé* (irnlo* Novrtla voa Notite-He obllice* Koataa voa Nov«U« voa V " " , M O R ITZ ] Ó K A l § Fridrich Spielhagen Y MrprvHliihiioarrl'agara l»a« nrurota war« Ura grfriAitr« i'i« ián Nw.lla voa a\|4BBBdrr llaadluax und ma»n .Irm Komor ambatat voM >»\|'t ab ■«r Itat Budapester Tagblatt ® Budapesten Tagblatt OOOOOOOOOOOOOO^COOOOOOOOOOOOO vm~ lo»it I. Okiol.fr „eu ei..ltl.>«« AbWBWU,. - ^ K«rlwl.uTlür»..U 7 ... I....... ..— Hori. »»•<« B»cb\|(yli»'«H. Uaai\|áhrl\| n»iajakr«c 16 1— X PrMaaaieratleaapretNe: N. II. \| >ltrkl\|ahrl« a. T.— I ■•aalllck D1K ADM1NI6T1UT10N a. a.ae a i.ee ■M „Budapester Tagblatt VM lk«rulhea«aaae »r. * (W»«r»ik.r) éá ÉPES CSALÁDI LAPOK eaimi ik^rwéalal, Iámmal mí. liMfNtlfrjMilé kttllap f'tjljtV é\t oklobcr hé I rje%cl tizedik évfolyamába lép. Kv ffiiiM mkgr M még ma ember M«Ulwa <l«s még nagyobb egy matgjnr narplr- mmmmm H aálwi t»p éleiében. I ..Képen (műMI Lapotf^, n étÜMé alill t>16«A\|0i IrMialal kiicwl\|iHlpll41«U M ■ Wm cjar éa n külföldi Írok tráböl, u •lilurf kl\|ilaaé\|Mk. Éa m kortknUem lulnott AIIIMa, inert M»k » kl- If«rir41k riluOsM. • rarllrklrlrkrl, «limlkr\|K'krl •láuibii fétr, 117 HMm irót«W I rt\|él\|\| • NI Tlbtfcfc nnéplnn-émiml ■■■kál 107 névén művéétől IM képet lariálnii. Ölj SaelleMt krtim ea. nmeljret 10 Manyiért w lekeáne n««H«mil, mint m tmrmmyl n Képen ('NnUdi I-apoknuk" na eléinelénl ám. — A .tépw Caaládí Lapát" tizedik évfoIyamálj«h k á legoicaább'a a lag-élénkvbb, k tartaloimln.Halib szipirihlulmi lajija toenil u magy-r kirUo-irmlalnaaak • ép aly nefnen k laléifteljen irányban eaarlwfaklJl arfni eddig élénk-•cg > állna Hi—ei; tekiatetébea azealna tál fogja aaárayalni afe eddigi é> folyamokat. mán aaáral, oly upirdalni, mulattató w Ite jejrtteneantf olvaamányok-kal látja el aa otvaaóit a melyek valóban niüvlfik, ízb'Nfejleaztők, win 'éa ér—hímnemenilíik a -niittdo'i tsépindabiaibai némul teznpk> -j- Jé lKápca (WlkU Upuk* tizedik évfljolynmfe a szépirodalmi, támdalni. úmerefterjrijictii küzloiiifnyokuM jdviíl még két «rdapw regrny»yel.(„áklaek aiaa Iétajw., ,H4«égért kleéget) kedveskedik wlvaaáiaak. — _Nö a házban" caial awfkkkt* divatképalval aantia ta kft. titkára káatprtáa « a ditrát tata JiöJgyai.eknek, miért \|a tioateiettal kéri ktílóatueu hazánk hölgyeinek hathatós támogatósát i addigi kilőne? ávós dbltlz^Uiin-k párt/qgáaái ^ ..ki pn ( aaláál lapok* markeeaté áa kiadóhivatala. « • F 11 1—5 A ^KépfN Oaládl Lapok1' «l6fizHéi árm Effésa érret « frt. Félévre i 3 frt. Negyedévre * 1 frt 50 kr., mely Mmk Néknrr VÍlmon ktudóhlvatájébn (IV. ker.« pnpnüvetdc-utczu S aa.) kildndv. Nalattáafuánal Ingyen éa bérmentve küld n klnkéklvnial. ^__A'wjJtatAl-: Flaekel I". kUayi kfreakvdéaében M.-tnnla»an éa Cwaklnrnyán J Én, ( alllH Annn JM ctm. honnzu érláal Loreley-fca-IninmnX, aialyataaál Utam föltalált baka II kari haaaaálaU atáa nyerten. mely magaka dályoana a hajkíhnl lánt, elóaeftti a knl-■ttvéat éaertbitl aknj* bórt, araknál elö»egi« egy taljee erén aaa-kélnttvént, rövid Ide ig vak kannáin! akt a hajnak, valamiét * etakilmk umáenüa, wlnt k aflrfiaéget kol-eaSnán k megóvja karai fa«aiáel«\| a kttmmaM korig. Egy ára 6»» kr. 1 frt. t flt Páa* távol ktldk nLakéat n pénz elkeger kakSfc dáae vagy póeUntánvét-tel mellett es egéas ü-lágba. CIILLáti én T Alt NA. Bndnpent, király utexn 90. ítM 12—20 mái^MÉÉi BBmiii.il IBSaj sosiaij aitfinű katámű vajt ' eaacgatáa ollefi ~ " [catllapit é»megsfeüutflt\| minjdon fog PfívhflPCT^M fájáat. külunown állaudú haaz úUiUülMDiiní aáUt nellétt. nÁnlinnnonnniu''^'^11'111 »««ánal magMŰateti n'f i j ]J ráláat I \|1 k aaongyongaaájkot teljeem awgmhatrti k eríeití a szem idegeket. ItitflaA hatáaa van béauláaok uugorok ellen, kllftakea ajánlatoe a'naaaage gyógynfckil. a leghatásosabb kg-\|k wjjjtkn titó ezer. íMgroa ajánlatos fejmosásra, haj-liditgek eriisitésére k a fejkorpa Mtávolitáaára. firázai Mmmn Brázay sósborszeszt írazay sósborszesze irázai sósborszesze Védjegy 319. éa 320 ax. Használati ntaaitáa minden Irerhea meliékel- tetik. 997 1—12 J ^^ Hnmlnttánoktél övnkod\|nnk. 3> A Bráaay-fále aóeborazán palaczkal az itt feltüntetett védjegy gyei vannak ellátva k a czégfelirattnl önitvt), aa ólomkitpjikokkvl együtt. Árt ti kitt bb jialarA-uuk 40, n nagynak 80 hl Kanutá : Buda petiten. Brázay nélmánaák amztnm-körot saját háa és Nagy-Kanikaán Boa^afeld A .ScHiirz k Taaber, Strém éa Paaaelhvfér J., Belua J. Szörcsöka B.. I'rózlmnyor k Proger B., Karton és Huber, karton A., Arantk N. Deatacb, 997 8-1 XXXXXXXKXk**ltXKKailX*IXXKXKXKXX \| Scla-oiacLlDer C. ós FisLi c«. kir. ndv. szállítók. — ca. kir. szab. hidmtrleg éa gépgyánnok. ^ GyárT1 Tj» Roitenblllernlm 1S-14TT D A P C N T Raktár: Indránny u( giak gépazateiatk kibövitéce folytán azrn agynak kogy kareakedelmi tiawlex nérlegeiaket aa alálbjegjzeti két>z\|iéazbeli — árak mellet izállithatjak gyárunkból. ^ helyzetben Venlnmériegek súlyok nélküli ■árkgaléna . Isi X«rhnnaérlegekK hídmérlegek A-WMrk_■ Bal W M t\ I u3 s. a. t. 180. SOO. S50. 500. 7B0. loéŐ\|Kl(5ra ÁBAK: 51 II fii Ilf síi iíS ití ML' xli nU X k * I____ _ MBM^W^MP )( Arjtgyzik ingyen h bérnemre. I ?85 5—-5 XXXXXXXXXXXHXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX OOOOOOOOOOOOOOO 0 oc cococcoooooooo 0 o ,ií o o 0 o o 0 o o fa. 50. AA —--.— 13.50,15.75,18. , 24.M 81.25, itH.- A07-38. H.BO, 11.35,14.75.17.-, 19.-. -.4, — .— 00 — — •— 18.38. 18.7,18.—.20.—. 38.4-, 36.50, 48. 5 Szálloda a,,Magyar Királyhoz] Budapesten y A févárnn kOaepén. n géaknjéállnmánek, • ténede ntb. Ili tíz vetlen' közelében. Alálirot t'aatelettel érteaiti a a- é. köabMégot. nineriat ezentúl un ja déli valamint a kpapon indóházhoz minden romit érk*h' é clindulámkur nujút tirwakictojait■ kőzUkcdtttr, aa irak a déli vnapályátél nnemélyenklnt 38 kr. n ktíapontl vnapályátél aaemélyenklnt 10 kr.f EgyMajlleg alkalmat veszek análleidániat a ■ t. ktaönaég Inmmc ligyelnéba ajánlani. Nanbák naponkint 1 frttél fél felé-A téli idényre ajáalak lónapoa saobákal éa lakkelyiaégekat legméMékeilebb feltételek meljett. MéW ti»ztelcttel N T 6 B 1 A. J. Haállodáe a -iíaHar Királykoa* Budapest. XX vx XX XX VXVX XX XX XK XX XX XX XX jt ! ■ .Mindennemű X x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x J* iirniiv én (\|xilNl\|iénxek / X véte.le éa eladása. * N zc h é vt y c k én ktiaoraoll ériékek bojvaIt/iHH ós lesz/iniIIoAIKH ipeatl k péeai X X X X X x X X X tőzsdén mérsékelt fedezet k előnyős feltét. t'zúltetnek. — Vidéki megrendeléeek a legnagyobb Ivilágitáa lelkiiemeretesen adatik. Tőzsdei megbízások Liltp gomblal teljesíttctnok. Mindennemű \| ígérvények minden húzásra. Előlegek állaajpapirok k vidéki takarékpénztári réaavéayaM álcái kanailáb mellett. PKKI8Z ÍR9IIN « bank é« vAII^Aile(é Badapealia, IV.. egyelem-uicza I. az. 12 3 10 K X X s X X í í XX XX XX XX XX XXIXXIXXIXX XX XX XX XV XX XX XX 9mmm^mmmsrnmmmm mmmi Alulírott {lüzlrlttltl értesitt w a u. é. közönséget és tánczkedcetö ifjúságot, \|É\| /j- miszerint /. éti okjóber hó 2-án a ..Zöldfay-kert szaletli helyiségében egy hatheti 1 • ' M \| I (Tincz-tanfolyamot \| a heiratfook lektycmon fíorh koalcs-féle házban Német-uteza eszközöltetnek fff Wi naponta, délelőtt U- 12-ig, délután 3—5-ii. W <É\ Egyszersmind tudatom, hogy mindazok, kik e/foglaltsáf miatt a namtall jjÉ ■ órákban részt ttem ehetnek, esti órákban 7— ragy 8-10- ig nyerhetnek tánezoktötást. U Kiránatra házaknál prirát oktatást is adok. _ B A n. é. közönségnek még tndc mádra hozni báttrkodim miszerint az[idö M V) rötidségé miatt az idén csak 'egy cureust fogok X.-Kanizsán tartani. • ' jn 1 \| ; I 1 Ti I i v * Tisztelettel . * jt H [ \ f L Rechnifx József Hl 22 • l-j ' r ' ! ^ tdnamirüz, ámmmm^^m^mmmmimmm^ I I R II i I Hl ■ XXXXXXXXXXXtXXXXIXXXXIXXXXXXXXXXXXX X X X X X X * X i X X X i i s s p p X ÜNajj-KaiíiÉ, a laktanya mellett téren!! -' i T.ÍTI1IAT m Schlegel lovardája MgH i i (exlrkaaa.) Mr^Wf Van azerencaétn ÍN.-Kaiiíaaa éa vidéke nagyérde- \ f * mll közüHHégénel\| beéaea értéaére juttatni, hogy a leg- * éli J legközelebbi heten hirnévea 1 MŰLOVAR TÁRSULATOMMAL ! megjelenek éa egy előadási- cycluat fogok megnyitni. \| Táraulalom elnő/endíi műlovar éa mfllovarnőkből áll, rendelkezem j 25 elegána éa kUOiiően idomiioii lóval, nagyniáno í IjeleHen idomiioii kutyával. Személyzetem n legfinomabb éa elegáns öltözékkel lép fel. aj Az els6 eloaüáa külön fog hirdettetni. / \| Teljes tisztelettel I 24 1-1 j SCHLEGEL M. \ yazpató. J X X X X X X i I X X X OOOOOOOOOIOOOOOOCOOOQPOOOOOOOGOOO XXXXX XXXXXXXIXXXX1XXXX xxxxxxxxxxxx ljjrttü^jaomil _Jm. rifcb _ Az első osatraa Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társaság nl^pŰ IV Hejuitifihlgasse 13 ahipHUIoít 1Q17 922 9-12 Markert H. Teaetéae'alatt lOll ♦ ajánlja nagy ániraktárit kész ajtók éa ablkokból vaaalAaaal figyfltt, továbbá lágy fa padlók éa amerikai tölgy fa-fiiea éa parkett padlókból. A gyár annálfogva, bogy dúsan fel van szerelve Látót faanyaggal, Valamint kész árainak tmgy• mennyisége folytán abban a helyzetben van, hogy I miMian megrendelésnek e téren a legrövidebb ftd\| alatt eleget tehet Továbbá elvállalja portálak ejkészitéaét, téliét berendezéseket, kaszárnyák kórhá- wj\| iakoltk. irodák atb aaámára, továbbá bárJinemO gélpekkel kénitaodd £imunkákat előirt rájJok éa minták anrínt, szobabútorok kivételével ? Wf t 1 42. szám. NagyrK^izsa, 1887. október 9iáá f sn ur m - m ■■■ »erfc—itáaági J ^ Bankját? ¥ Itafcledj-aima earkáa. fl ltw latéwwdí » lap é)Umi ránAn vasat kaaé alasaa keaUaány. I Kiadóhivatal VároaháMteaa 1. ! ! BáoMateUaa levatek csak tawrt kmk-Ml fogadtatnak «L Kéziratok Tiwxa aaa kilraUMfc, ZZZ XZZ—ltr~ TI! XXX rj^ ZALA XIY. évfolyam. . Eólitiic,ai és rre&yeo tartalmú, b.ktllap. K Zalamegyei ügyvépegylct, a Nagy-Kntífesai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeafllet az Alsó-muraközi 1 lakarékpénzIár részvénytársaság és .öns. szöveik. hlvatajos közlönye. xxrr xxx xxz ixr xxx RijOnzrrtst ÁRAK: K\|én im.....6 frt — kr. FéUrr* ......1 „ «0 „ Nagyedérre . . . . 1 „ M , Jiriatteak jutányosán aáarittataak. Arveréál • egyéb bfvalalai klrietmén/ek 10 kr;ibélyegi«\|on Mit tOOeaáig I frt •gontol ■indán uUft egjr Al kr. INyilttér pstUiora 10 kr. rz^rxxx i xzx xxx,. nrr.nx: Megjelenik Nayy-Kanigián hetenkint egyezer: vaiárnap. A pititio. Megtörtént téibát e nagy actio, melyet a bukott ellenzék már hónapok óta hirdet: aa Inkey párt kérvény* nyel támadta meg Herteleihiy megvá-laaztáaát; a vereséget ezenvédett párt nem viaelbeti el a szabadelvű pórt győzelmét a erőszakoskodásait most ia folytatja, habár .jól tudja, hogy vádjá nak alapja nincs1 a hogy a választás törvényessége as országgyűléstől ia meg fog erősíttetni. 8 mire alapitja a mi ellenzékünk vádját, és melyek az ő érvei? Három csoportra- oaztja ez utóbbiakat Azt mondja ugyania, hogy vesztegetések történtek.; hogy jogosulatlan szavazatokat fogaduk el a hogy közhivatalnokok befolyásolták volna a választókat, Ez .p köntös, melyet az ellenzék a szabadelvű párt nyakába azeretne akasztani, egészen ő reá illik. A vesztegetés Ügyében már a kanizsai törvényszék is szólt, megszüntető határozatot holott abban a vesztegetési bűnügyben, melylyel az ellenzék a azabadelvü választók egy nagy csoportját . álaptalaqul vádolta. Csakhogy épen ellenkezőleg áll a dolog. As ellenzék nagyon Jói tudja, hogy ő etetett és Ütatott hónapokon át; hogy mindenütt napidíjakat fizetett; hogy roppant ter rorismusti fejtett ki azzal, hogy inti-« sémita jelszóval lépett actióba, hogy zsidó pártnak nevezte pártunkat, hogy életveszélyesen fenyegette és bántalmazta pártunk embereit, s hogy gyű lölködéat azitott mindenki ellen, ki nem as ő összetákolt pártjuk hívévé szegődött. Ki követte el a kihágásokat? Nem ők támadták meg választóinkat? Nem ők kuszálták le több helyütt pártunk tagjainak éretlen kukorioaáját gabonáját? Nem ők Ígértek erdőt, rétet azoknak, kik reájuk azavasnak, a as erőoakoskodásokat nem ők- fejtették ki a szavazás napján? Szembe- szökő valótlapság a nevetséges fészkelődés as, mik)n ast mondják, liogy jogosulatlan esavaaatokat fogadtak el? Persse, persze: náluk jogosulatlan ások szavazata, kik mint helybeli illetékes hivatalnokok « alkalmazottak teljes joggal léptek al szavazó urnához Hát arra mit szól minden józan ember, azt is vádképen enditik, hogy -r- többeket nem engedtek szavásni. Vagy nem voltak ott] bisalmi férfiaik ? Ugy lm, de a mieink ia ott voltakra kik ellenőristék a szavazást, a az ellenzék turpisságát senámisitették meg, mely-I lyel más ember éket szerettek volna le I feavaztatni Éppen olyan tőről asedett igazság as is. hogy néhány Inkeyre ssa-I vazó választót Hertelendyre irtak. Öze-I gény ártatlan,£ jámbor habarék-tűgget-len ellenzék, dd nagy igazságtalanságot követtek el rajlkd! A közhivatalnokokat, szolgabírót, törvényszéki bifákat is azzal vádolják, I hogy befolyásolták a választókat Mintha a féktelen terrorismu» és erőszakoskodást elkövető Inkey-pártot befolyásolni lehetett volna. Ám 'e petitio-náló derék ellessék egyetlen. egy con-eret ténnyel sem képes beigasolni, a \| mit mond Íme tehát: az előbbi választások alkalmával hallatlan erőszakoskodások árán győzött, s, most, hogy nem sike-I rűlt újra elbolojnditani a választók na-, gyobb részét, tikimagát nevetséges szin-I ben fbltüatető dolgokkal járul az ország I szine elé A szomorú társadalmi viszonyok I melyek voltaképen azóta váltak oíya-! nokká, mióta aj 48-asoknak s a habaréknak természetellenes szövetsége ütötte fel tanyáját^ másutt is ugyanazon okból állottak [elő. Példa eiTe as a \| sensatiot keltett levél, melyet as „Egyet értés* közlött légelébb, s melyet álli-I tólag Talián, pomogymegyei főispán \| ift volna Orczjn báró belügyminiszter-i hez. Akár myslificátió ez a levél, akár Tátrczsi-A zsivány szive. — Jelenet a régi betyár világból. — l ■ — A „Zala" eredeti tárckája — Ha Valaki- a régi magyar betyár világ történet keit é* mondáit akarná összegyűjteni, bizony nem teljesítene háladatlan feladatot. A sok megkapó lélektanilag fölötte érdekes jelenet; nem ritkán a hősiesség ssinvo-oaláig emelkedő bátorság, mely asonbeo a vakmerőségig sohsaem fokozódik; kérkedő nyíltság; a lovagiasság bizonyos foka, jelma-radhailan árnyalata a jellemben, mely a betyár életnek mindig kölcsönöz némi romsn-tikus színezetet; könnyű észjárás, párosalva eleven furfanggal; nyegle hányavetiség; fo-- Ifiletes könnyelműség még a gonosxtetlékben is, melyeknek soha sincs elég méljj^ lélek tani alapja, s melyeknek tömkelegéből, mint setét romok kőtül a íéuybogár, ki-kifébylik a nemesebb emberi érzés egy ingára, — eiéffé tarka'dekoráciióal szolgálnak a betyárélét érdekességéhez A magyar bel vár étet oek sohasem képezte rogő ját, sem vallási osztály, sem politikai érdek, mely a Balkán, Apeaniai, és Pyré esi iéMgefék bhgsnti aiaál többé-kevéabhé ló.'vsgy SMlJékgterepet játszik. Aa éhség sfein sakfcrfte, mim Loadoa nyomorultjait; vataanet a kapsséséf se hatotta annyira, mint a kontinens nagy vároaainsk modélD I zseb-•HaaOit. A magyar helyárt többnyire kicsinye* ekok: a. ek a read és lértéay etóeai őseink P lÉ^H aiekscsaáf; a katoaai sah-er^aanaMMt tefi elöl vaMmsaakltés; ttéha 1 Hpli amlai iadalaihaa efköveten kertelik a kaisados éiet jrflMtayi IMMsea as lUU aéMes- taly előtt msi napság is bizonyos nymbuasal körülövezett vadonába. A pénzt csalt azért azérezte, hogy legyen mit csakhamar elmulatni, aőt néha vele oagyletkQskőeoi, meg hogy rajta a szeretejének sttlyemkpndöt és pántlikát vehessen. A Pityke Bandik a magyar betyárvilágban csak kivételek. tíeografía tekintetében a magyar be-^yár-kulturát bánom csoportra oszthatni: erdélyire, alföldire és bakonyira. Mind a három kőzött van bizonyos fokú jellegi eltérés, mel}\|\| az illető vidék helyi viszonyaiban leli egyedüli! magyarázatát. A valódi magyar betyár jellem legtisztábban nyilatkozik as alföldi •oslyárban éa legkevésbbé as erdélyiben. £o a bakonyi betyár-világ egyik legnevezetesebb alakijáról, Sobri Jóskáról akarok néhány érdekes vonást feljegyezni. 1835 tájánI volt Sobri az asiványdi-csősége tetőpontján. Négy vármegye rettegte neVtt: Zala, Somogy, Vas és Veszprém. Váltosstosaág kpevéért azonban el el rán-dtíla Sopron, Komárom, Tolna, Báranya és Fehér megyékbe Is. Leginkább szerette meginvitálta! ni. magat! a kereskedőkhöz és papokhoz, jóf tudváp, bogy azoknál legbiztosabban megleli a magának valót. Bírkanyi-rés 'óján asonnap a nagyobb birtokosokat ia meg megtísstflle a látogatásával, melyet ojt bejelenteni, plt, valamint minden bakó a Oahos, mely ma is a íárhetleaehb részé Bakony-érni, ha valahol nfeg-fáí én inneo három ejár-hirta kizavarni, pt^dig I hem, a tartalma a somogymegyéi tár-\| aadálmi viszonyokat épben olyanoknak \| tQnteti tel mint a milyenek nálunk s \| szomorú fényt dérit arra a hazafias !. működésre, melyet a szabadelvű párt megbuktatására egyeaült ellenzéki pár [ tok kifejtettek éa kifejpuek. Trefort levele. : 1 (K.) Trefort mininzter ár egy tsnulságos levelet inléxett a Budapesti Szemle szerkeax-tőjébez, melynek sorai élénken jellemzik társadalmi viaxonyainkat. Bár lenne e levél csakugyan tsnulságos, bár tanulna és okulns belile a msgyar ember a maga haaxnáral Nem azt akarjuk azon óhajtásunkkal1 \| kifejezni, mintha a magysrtíaf önérdekét oly \| kevéssé tudta volna eddigelé felfogni, hogy 1 modern átalakulásában mindig csskis kárt i vallhatott, úgy akkor az uj Magyarország I 07 óla nem fejlődhetiéit volna a* ez európai \| roivellség szinvonalára; de igen ia hangsu-j lyozzuk aat, bogy öoérdeieink helyes felis-I mérése ben nem haladunk! oly gyorsan, mint ! az kivánatos volna. A mezőgazdaság terén elértünk azon fejlődési fokra, melyig pusztáé agricuilurá-val jutnunk leheteti, de most tovább sokkal lasssbben tudunk fellépnu a következő fejlődési fokrs, az iparra. Miért P mert a magyarból még mindig nem veszett ki eléggé azon hajlam, mely a kézimunkával szemben erősen reagál: az umatnámság. Nem szerelünk, sőt restellünk dolgozni, > a kézi munkál, az ipart lenézniük, sót megvetjük. Ggy nevetséges elbitélet még mindig elég hangosan azt hiteti él velünk, hogy tár-sadaltni helyet elfoglaló egyén vagyis úr, \| csak az lehet, ki szellemi képzettségével szerzi kenyerét. Mintha bizony a másolás msgassbb képzettséggel járna, mint a találmányokkal és tökéletesbiiések kigondolásával összelüggö iparűzés. Azérl nálunk több ember akad egy maximum 36 frtos dijnoki I állásra, mint egy minimujn ugyanoly fizetésű s százskig emelkedhető ipari állásra! Azért van ax, hogy a jómódú, vagyonos és gazdag iparosok között aránylag igen csekély azámban van képviselve a magyar /aj, a \| azok legnagyobb részét jelmajgyarosult betelepültek képesik. Amit e tekintetben jtanulionk azt minden esetre ezeknek köszönhetjük, viszont ők is nekünk tulajdonitbaljáz, hogy sokan kő - ,.„ i -— zfylük már apáikban és tökéletesen smalga-mizáiAdván, gyakori esetekben úri tempóinkat elsajátították. Pedig nagy és égető szükség van arra, tyogy a msgyar faj miai minden, ~ugy ezen téren is kifejtse képességé* és tevékenységét, frert osakii így lesz elérhető, Kögy a domináló magysr laj állása inteosiv érvényre/ jusson saját hazájában. Csakis akkor les» erősen consolidáli, igaz (nagyarállam, ha minden téren ssámot levő tényezők leszünk. Akkor hiába lesznek hazafi a t la n és nemzetiségi ágt-lációkkal ingerkedő izgatók, mert azok azonnal megsemmisülnek as óriási hatalom alatt, melylyel ellenök minden téren fölléphetünk. Ma még nem teljes a tekintélyünk s ebből érthető meg, hogy egykor-máskor, mint legújabban is két municipium majdnem hihetetlen hangon merészelte megtA* madni a kormányt Zágráb fölött nincs mit csodálkozni, mert jól ösmerjük a Starcaevics-islákat, kik a tartománygyülés padjaiból majdném teljesen kiszorulván, most legalább a városi képviselő lest lilét ülésein zavarognak ; de nagyon kellemetlenül lepett meg a dédelgetett Fiume, mely csakugyan >rút gyűlölséggel fizet, Itz isten tudja mértU A fővároson és s szerencsétlensége által kivételes helyzetbe iutott Szegeden kivül nincs az országnak városa, mely csak megközelítőleg is annyit köszönhetne az államnak, mint az egyetlen magyar kikölő. Szemünk féúyének, tengerünk gyöngyének nézzük, mert tengeri éa tengerentúli kereskedelmünk és kivitelünk egyetlen és fontas közvetítőjének tartjuk. S azért szívesen, áldol* lünk, költöttünk rá mesés összegeket, mert az orazág érdekei kivánták. És a jó. fiumeiek az ország érdekében tett javnk emelését szívesen is vették, • most avrau;hálásak, hogy nemzetiségi izgatást csapnak,«mert a küklekedési miniszter kicsinyes szempontjukat alarendelle az országos érdeknek. Hisszük, hogy mindkét város ügye érdemleges elintézési fog nyerni, s ha nem is mindkét félnek megelégedésére megoldatni, mert túlzókkal szemben ez nem lehetséges, de bizonyára oly lebonyolitáasai fog végződni, melynél az \|áliam érdeke csorbát nem sxenved. Mikor ily kfiibefolyások ellen keil küzdeni, óhajtandó volna legalább, hogy magunk közt legyünk békében. Együttes erővel köny-nyebb megállni. De alig ált ősszeaz országgyűlés. már megindult a hajsza. Most .leleplezéssel" kezdődött As „Egyetértés" meg—1 elég gavalléros Fő féaxke ayi kuilegájána legvadabb s hoz nak. Ide szokott szorították aQ megye pándtma de sokai savaii i ▲ haoiája éstpedige kOveii Pap Andor, Király Jaaesí Menybárt Józsi, Lakat lDisl,ar Fűmag vagy Kaiarábi Jancsi, Torma Józsi, Gömbölyű Pisti, Sziládi Jancsi, Lisztes Vendel és Si-pócz Jancsi akik közül mint a jnóta mondja: .Hirea vitéz a Sobri. j fiitor gyerak Milfai. Ji vigyázó a Mógpr, D« a legjobb PapUádaé.* Az öreg Pap Andor volt a bandában a legerősebb, utánna következett Miifait. Ez utóbti régi módra, gombosán viselte a baját, melybe övön alulérő tenyérnyi széles fekete pántlika voll fonva^-Mjoflig igen bő inguj-jítl hordott, a melybe piros pántlika voll fűzve és mindenféle szinre kivarrva Dani Antiné (juhászné) által, a ki azért hat évet Ült Veszprémben. Különben Mi Kait volt a legkiválóbb és rokonszenvesebb alak a bandában. Mini vezér, örökösen komoly s ritka erélyt éa bátorságot fejteit ki. Nem gyilkolt soha éa ast hacsak teh< t e, akadályozta társéi közt is; de a rendet szeret le. As 0 éle-feéri még az általa kirabolt Hurbán nyugal-mazoll tábornok is könyörgött a bírák elölt, mert szerinte mind 0, mind neje egyedül Mílfaitosk köszönhetik élitöket. Sobri, családi béveá Psp József a bőgőiéi kanász fia voltL Szüleien Soboron Sop-fonmegyében s ionén mairatit rajt a Sobori, yngy Sobri név. Tesmetej plasztikai, bár a középnél kissé siaosopyabp. Atcsa barnapiros és oly liszla, hogy megűngyettielte volna a legszebb paraszt leány. Haja sötétbarna tél göndör és apró bajusza kanltomdott, mint akár a kos ssarva. I Saejneibén ast mondják, a szelídség és b ltor t, a éli aos keveréke lobogot ily bizarr haeoalatti tkortájban Hseehat tagból, állott. Miliait Fsrkó, ádám, Reese Marcsin, Jénos, Zsidó Jókai, fitaná a középkor fteális ágy rettegett haram mnlia minden íjbndjA éa\|rsatfD tég ha oask tehette. A szeféoységUez tüzének fajátsá-efy! őt, ha szabad inkább hason-lovegisiboz, mini rbez. Meg ís bá-isazonynép- ssivi volt és nem egyszer segilette a valódi szűkölködőt; de a gazdagokat nem kímélte. Rablásaiban nem annyira a nyers eröszakot, mint inkább a ravaszságot hssznália, és pedig nem egyszer bámulatot kellett; — kivált miután Milfailól, kinek hátyja plébános volt, megtanult irni és olvasni Ast mondja róla a nóta is. „Sobri néha változik, Kittaaoayaak öltözne, Aranygyűrű meg flggfi Rákacsint a eümegi fölügyelő, r Leaa ma barát, holnap pap, üregeetót, vagy hadnagy; A kői a mint kiviqja, Sobri Jősci helyét mindütt megállja. Répa Rozi, a hires szép juháss leány volt a szereteje; de vala ezenkívül még egy jól ismert salamegyei uri kisasszony P. Antónia akiről ekkép szói aa ének: p......T6nÍnak a taoknjája.' Libeg, lobog páaUikája; ás aen aa 6 péaae ára. Sobri Jéaai votte rá{a.a Vagy: Tóni lelken Tón! lelkem. Misek ftj a taired lelkem? a Éém aayáw Uea anyám, fáj a Sobri Jóui atáa.* Különben, hogy Sobri a szép szemek kérésére többet hallgatói I, mint a nagybajszu Kaszás tPandurfaadnagy) minden fenyegetéseire, mulatja a következő epizód is. A harminezas évek közepén lakolt báró M. földbirtokos Dörögdön, három leányával, melyek közül a legszebbik teljesen néma volt — A bárót annyira unszolták leányai a hires betyárveséraek és bandájának láthatása végett, hogy végre a sok kérésnek engedve, egyik cselédje áltál magához hivatta az épen a határban portyáaó SofatÜ. Jfgpfc Wtö Béla somogyi ftypén egy Msalma* tstatéaéf a bejügymiaiasisriufebos clrtcheayi Fii gröt auaisimr válassiáaártl ia tthmík a téli MJtatöt aual akarja ejkeadsni * Állunk elébe! I - 4 ! Ibi Iffyanesm tdrffrn wnatkúáótati még a hvetér/ó köeteményt rrttik: J •» ' i B. Megy társadalmi 4a állami életünk regé neráúójának van egy nagy akadálya f aa biaonyo* Húsa éve* alkotrrfá-nyóá életünk fejlődési folyamata a afok a jelenségek, melyek táraadal-rtluiik átalakulási procea\|uaát kisérik, aj legvilágosabban bizonyítják ezt. Meg van aa a jelsió ia. mely alatt aa Jld vOa kibontakozás remélhető, a e jelszó alatt, a^ legnemesebb törekvések szemtanúi vagyunk, de hiába, réazint a megrögzött avitikus szokások, aa ezekkel járó előítéletek stulhalsdott álláspontra \ ír)ulátó gondolkozásmód; réazint pedig az indolentia, melyet ne hogy nem va gyünk képesek levetni, azokat a törekvéseket csak sporadikusakká teszik, s lehetetlenné azt, hogy a fejlődés rohamosabb, gyorsabb és biztosabb legyen Sehol a világon nem dobálódznak annyit olosó frázisokkal mint nálunk, a iminek következtében aehol a világon nincs annyi experimetátió a czéj-tudatoa előretörekvéa helyett, mint ná Ilink. Ismerjük a bajt, látjuk a hibát, tápláljuk,, bogyjfran, szeretnek megszüntetni, de a helyett, hogy őszintén be-ismernŐk, éa vasmarokkal ragaduók mjeg a dolog végéjt, — bizony-bizony j kerülgetjük csak azt, mint a macska j a iforró kását, mert hát azt akarjuk, I hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta itt megmaradjon. \| Ilyen éa hasonló gondolatokat éb rejaxtett bennünk Trcfort Ágost közokta* rásügyi miniszter úr levele, mely egészen jól rajzolja állapotainkat a nagy ighzaágokat tartalmaz a társadalom irá nyában, mely nem tud megbarátkozni a modern kor igényeivel s még mindig idegenkedik a gyakorlati élet kö-H veitelte ipari és kereskedelmi szakképzéstől, s évről-évre tömegesen küldözgeti gyermekeit a gymnáziumokba, le-nézéaeel, ha nem megvetéaael tekintve a kereskedelmet éa ipart. Ez a baj kétségtelenül létezik amragi fejlődésünk és gazdagodásunk ntíjgy kárára. Hogy az így van, annak népétünk szerint egynél több oka van. Nem kereshető pusztán abban, a miben sokan hátramaradottaágunk forrását akarják találni: a munkától való irtó-áaban; sejm pusztán közgazdasági 'vi- aaonyalAk évek ban,mí a pröl ta Jfrtó hanyatlásá-uktív ipar4 éa keres- • A cseléd, midőn Sobrít föltalálta, előadta, hogy tiszteli sa uraság, másnap eooyi órakor láioisasák meg valamennyien; bajuk misem less.] I —- Attól ugyan nem is lélQnk, szól bujbri — ás uraságnak pedig mondd meg, hogy köszönjük szépen a meghívását, elfő- üfjuk. r * Másnap a kijelölt időben mind a tizen-heiedmagávál pontosan megjelent Sobri a bárónál. Fegyvereiket az utolsó darabig künbagyták a folyosón; mert hát nem lett volna illő az igaxi betyárbov, bizalmatlanná] 01 mutatni a kastély ura előtt. Gonrpiesen volt öliösve valamennyi a köztük legnyal lábban a vezér, A tizenbatszál gyolcs gstyi iölótt nehéz vOr^a selyem kendő vo\|i a derei ára csavarva. A lobogó insujj, ■elyneksiéi körül a gyönyöiü varoilastP. Antónia róiiás ujjat végezték, — a földet seperte s bt a ne ragyogó piros pántlika volt dujppla csok im kötve. A tizei ihat legény a teremben koronás félkört alaki ott s caak Sobri állt közepén egy lépéssel előbbre; ki miután a hárókis-asszonyoknál gavallérosan kezetcsókolt, —. ieléntstte a I sstely urának, hogy parancsára imts megjelel t az egész banda; de nem (rabom) és a jói tágéi pusztítani: mert a méltó-ag< urat valamint eddig ugy ezután is respektálni f gja. Padig lasudolt Sobri, mert életében talán ekkor i abeUa a legnagyobb kincset t a • Elment a betyár. Erdőn mezőn üstéi a kaiaeáorrág\| éa a Tánasgyi A bárócsalád-nal is atteUa ék riyeol vagy legfölleb caak akkor kim: ik róla, wur egy egy ujapb vak meri, vag ( furíaagos Mtteréfliiek \|Ötl ffijsg a aíftá Csak agyedál a néma beroaaas naai twu feledni a daM rabló vsáért sefca. Caak q yaaar látta. de akkor aaoyira vtyatta. ko f laMkuabii egy kia papim veit el f faivá© rárajzolni, bogy a l«g HH latagraya féf* aem tehette volaa hü-H még a 70-ea évek éltjén kedelem nagymérvű pangását idézte . éa idézi elŐ; abbinsom egyedül, hogy a kisebb gaada és földbirtokos általában nem adja gt irmekét aem aa ipari, sem f kereskedelmi j szakmára. mert aa -efŐzŐ' évek dimokraíikua irányát ujabban is .aa ametokraljikua irány s a vele járó társaflilmi bomlás váltotta fel Mindezeknek égy (itt van többé ke vésbbé része aminiaster [úr által vázolt állapot előidéaéaében.i A táraada-lom itt is egy nagyI tévedésnek áldozata, s a baj 'csajt akkor szüntethető meg, hogyha ismerjük a 'baj forrását Mihelyt ezt bedugtuk, megszűnik a baj is4 Ámde, fogja mondani valaki, ha a bajnak sok forrásai van, hogyan .Üehpt e források mindegyikét bedugni, s egy-általán lehetségese! ez? Mert azympá-thták, és antipáthinJc ellen hiába har-czol az ember; kjeuély dolga ax,a rá' I kényszeríteni vajaaire, hogy gyertne^ j két, ha mégoly kjervés hajlama éa te-! helsége vaj) a tudós pályára, ne irassa i a. gymnaaiumba, nem lehet. Itt va- j I gyünk a baj fótdrijásánál, ez ti tenórja i a miniszter ur levélének, a azt hisszük,; \| hogyha itt leszünk képesek a bajt megszüntetni, a toobi önmagától meg fog szűnni. « Már a boldogult Eötvösnek is az 1 volt vágya, hogu i a nemzetet a köz- i oktatás terén is n {többi európai jállantokkal egyenrangúvá tegye, a ebben Ötó%ery Antal lévén leghivatottabb segédje, a polgári i iskolákat, miijt a melyek már általánosabb gyakorlati irányuknál fogva jis hivatottak lettek " volna réazint az ipar — részint a kereskedelem számára előkészítőd 1 IrzoI I gálni, állította fel, s(z általános tanrendszer keretében a gymnázium és reáliskolák között adván nekik helyett. A \| polgári iskolák azóta meglehetősen felszaporodtak az országban, de még mindig a Jcief/észités stadiumában, sok helyűt egészen felesleges intézeteknek tartatnak, különöaen ott a hol gymnázium is van, s a két tanintézet különöseni növendékeinek számarányai tekintetében összehaspulitásm hív fel. Ehoz még az a nagy baj járult, hogy az orazág pénzügyi viazonyai ez iskoláknak gyorsabb kiegészitését es fejlesztését hátráltatták, a minek ihmét az a következése volt, bog}* mindenütt, még a legnépesebb városokbitn is, a felső osztíi lyok vagy kevésbé látogatottak vagy egészen üresek; mert vagyonosabb szülők nem küldvén ide gyermekeiket, azok, a kik tanuljuk' idejében épen ■v1 11 ■1 ! I . 1 mindenre reá aaorulnak, I ároijn legfeljebb 4 évi iakolalátogat ia jitán ott hagyják aa intézetet; mart a öualificá-tionpa törvény kevés és Kev/jset jöve dplo(iaző ágakat hagyott funn szok számára, kik a 6 osztályt é! végiik; más mag)aaabb intésetekbe pác ig már a 4. után mehetnek, épen ugy, nini a gym-násiumbóJ Eltekintve át ól,' hogy a polgári iskolának (a pár expellenoe gyakorlati oaéloknak szolgáló iotáset) még utaajtáaa sincs, mégis az egész oa-lamkást abban a viaaonyi »an találom, mely a gymnázium éé a p olgárí iskola között fennáll . {A miniszter úr a mtlt tknév vé • gén iparkodott ugyim valamit 'tenni, a metinyiben az állami g) ftlnásiumok-, ban ;k tandijat felemelte, de aa ujabb i beiratáai eredmények biaói yítjfk, hogy ez«a magasabb tandij ser kit aem n-aaztott vissza a gimnázturilm való bei-rátáétól ! Máshol látom én( a bajt, és más-I hol a biztosan segitŐ eszhöátj A gymnasiumban a leendó szak-. tudós általános műveltségének alapjait \| rakja le, egyszóval élőkénzit ka egyetemre; tehát-saiát körvonalazott teendője jván. Kerek egéazet fugy hiszem, hogy nem tévedek) ,az alsó 4 osztály! nem nyajt? mint nyújtóit a régi tiaoli korszakbeli tanterv. A tapasz' tlat világosan azt bizonyltja, hogy; a gym-naaium első osztályába ^ bpirt tanulóknak csak negyed, vagy [harmadrésze megy a 8-dik osztályig; mi történik a a többivel? Kétségtelen, időközben látják be a siülők, hogy gyermekeik nem tudós pályára valók, \|Miáthkiveszik on nan, a adják máa páK íra, néháijyan már az elsőből, néhányan a második, harmadik, negyedikből lépnek ki títatiszV ti kai adatok h:<nyában, « melyek tud-' tómmal ner is léteznek, bsjbs dolog a fölött p'.iectálni, mi leaz ezekből a tanulókból. Tehát már nemi vigasztalás. . hogy a gymnaaiumba i tódulók nem mindegyike özönliel ir tudós, szak-és hiv^alnoki pályákat. Ezekre nézve azonban kétségtelenül tldvöaebb dolog vólna, hogyha polgári vagy akármilyen más szakiskolát látogatnálak. Hja! igeu is, hfc az az előítélet nem volna s hogyha az emberek egyáltalán p«>gékonyab-bak volnának Baját javuk felfogására Ez hiányzik. Ámde az ia biaonyoa (hiszen a miniszter ur sokspor mondta), hogy nincs megelégedve a középtanodálc kai, nem igen érik el * kitűzött czélt Én ennek az okát, a mennyiben áll, abban találom, hogy a tanulok csekély, rossz elégtelen előképzettaéggel lépnek a is auml v piéUeoa iMrtekábaá) Az éleipiroa hólsy napról napra mélá-zóbb, komorabb és nálovftnyatib lelt. Ked-vencz foglalkozásával a festésiét lel teljesen fölbsgyott csupán égy képet festett még, \| egy gyönyörű allegóriái; de melyei akkor nem értetlek meg. Á kis tengerszemen egy szárnyatlan hattjat ábrázolt, a mely haldokló ! lejét egy vízi Hliomija hajtja és végső tekin-j telével a felette lova vonuló setét felbőda-! rabot kíséri. Fél, sőt egész aapokig is elcsatangolt \| az erdőben egyedül, csupán azt sz ábtala ' rajzolt arczképet néZvé, éa azzal beszélgetve ' az ö néma nyelvén. ' Mintegy félévre Sobrinak a bárónál lett j látogatása után, a néma baronesz Ismét kedvencz helyére, az jerdöbe ment. Alig ért I azonban néhány assz lépésnyire, egy batal-' mas tölgyfa alatt megpillantja az annyira I keresett rabJóv^ért bandájával egyQtt, de mily körülmények közölt! Egy embert akasztottak, vagy legalább I is aboz készültek. A szerencsétlen ! áldozat valami elfogott pandúr volt, ott ált közvetlen a fa törzsénél erősen összekötözött kezekkel. A betyárok épen {azon tanakodtak, hogy I az áldozatot fölakasszak-e, vagy ne? a mivel közakarattal nem tudtak megegyezésre jutni. Sobri szavazási rendeli, melynek az lett eredménye, bogy T megkegyelmezésre, 9 pedig lólakasstásra szavásott a azonnal hozzá is fogtak az itélet végrehajtásához. Már nyakán volt a deliqueosnek a kötél, midőn a bárónő, non bírva magán tovább urallodoi, előssalad a Ka mögfil, a mely met lett meghúzódott s egveheaen Sobri elé lépve wndentéle ért bet len hangokon, kísérve heves gasstíkulácziókkalJ kegyeimai kért aa áldozat számára. — Majd öwuekuleso ta keséit, s lelkes ssép asejneit oly angyali aze-lidséggel éa aNfhidító\|ag emelte a ssiváuyok vszerére, bogy as éreite azoknak emberfő-UMti befaUsát, rógtÖn bdakiállott a két nar-kos legéavnek, aki\| aj bóbér szerepet valá Bak tejjasitsadök - A kM veáráfek la a nyakáról a) Kend pedig — a delinqiienshéz fordulva — mehet isten hírével; de inkább köszönje meg az életét ennek a dmga szép uri kisasszonynak éa vigyázzon, bogy többé ne , találkozzunk. Azután a bárónőhöz főműit éa kijelentette, hogy parancsát örömmel teljesítette s egyszersmind biztosiloUa, Bogy szt a jóságos tekintetet nem fogja, elfeledni inig él soha. A baronesz ugy látaiik megértette, mert szemei sugárzottak a UoldogB&glól és szemei, ajkai egy édes moaolyban köszönetet rebegtek. A betyárok látták, midőn a bárónő Sobri kezét távozásakor megszorította és még á távolból is viaszainlelt neki egy utolsó istenhoszádot. Sobri csillaga ezen a napon kezdett el lefelé szállani, mert ezen a napon mutatta meg, hogy van szive, a melyre inkább hallgat, mint a társai iránti ^telezettségeire, Ha szive nem lett volna, csillaga nem bukott volna oly rohamosan alá: mert hat az életben ugy exokott lenni, bogy a szivekkel ín-káb barátkozik a szerencséilénségL mint a szerencse. \|A banda egy részé ugyajiis hevesen kikelt ellene ezen »tönényléleuapgérf,« a minek ax lett a vége, bofty kelfelé szakadtak, s különös, hogy fnég Milfait le a ki pedig a dslinquena megkegyelihezééére szar vazotj, as elégedetlenek pártján állott, mert azartalte, a vezér a többség aljaraianak tartozott volna eogedelmeekédni A MOdának nyolez tagja Milfait vínsérieie alá meot, Sobri vezériele alatt pédík maradt hét pobri később Lápa<0 köjül Tolname-gyében, midőn a katonák körülfogtlák, <Abe-UHté magát, a lüép hit aaerint asodban még ma is él. Annvi tény, hégy halála minden kétséfH kizárólag még máig sinea bebizonyítva • A néma hölgy ezea ielenél lián nem ment az erdőbe többé sobr; [hanem azért egyre fogyván, csak fogyott éé két] évre rá, •Mön meghalt, ott találták a anve fülött Sobri ercaképét. Méámk btváa gymnaiiumba. A néptakola 8. 4..oaitá-lya azt aa előképiettaéget a kalló mértékben nem nyújtja, nem nyújthatja Ez aztán okozza, bogy a gyermek vagy nem biija végig, a időközben az egyik máaik osztályból el ia marad, vagy ha birja ia, örökös betegség marad, egész föl as ératteégi vizsgáig s erre alkalmazhatók Goethe találó szavai a Faustban; b ertun «lrli öwets ood Baekte, Wt$ 0ÍM ewlgo KnukWH $nt A milyen előképzettaéggel most/ lép a tanuló a gymnaaiumba. lekeUtf' len a sikeres munka, ha még oly MÜíg! az a tanár. De egéazen megváltoznék lanü-gyünk képe s a középoktatás eredménye, hogyha ugy mint Osztrákország ban öt népiekolai oattályt kívánnának a tanulótól, s oly felvételi vizsgát, mely jó bizonyítvány daczára is elutasítást von maga után', ha teljesen meg nem fele).! Vagy pedig előkészítő osztályt a gymnasiumnoz, a bol középtanodai tanárok által praeperáltatnék a tanuló az i^zután nyerendő középtanodai iktatáshoz. Csak akkor szűnnék meg az a csoportos tódulás a gymnasi-umbal; a melyről a panasz évek óta folyton megujul, mert a 10-11 éves [gyermeknél könnyebb megítélni, hogy mire van hajlama, tehetaége. Csak akkor azünnének meg a túlterhelési panaszok, melyeknek igy van alapjuk de sem a tanárban, aem a tantárgyakban; é a polgári iskolának, mely növendékeit már a 3.,esetleg 4 osztályból vehetné föl, meg volna a maga con-tingenite (s készítene elő hivatása szerint az iparos és kereskedő pályára Akkor szűnnék meg oonourrenae lenni a gymnaaium a polgári iakolának, melyből ne legyen oly nagyon könnyű az átlépés a gymnaaiumba. Az ipar-éa iparosmunka becsülése pedig csak annak a kifolyása lesz. ha az iparos intelligencziájával az önmaga által is becsült versenyképes munkát fogja kiállitbatni, s intelligenciája fogja ké peaiteni arra, hogy a munkát érdem* szerint becsülje. 7- Hogy a dolgot többi oldalairól ia megvilágosítsuk, erre a tárgyra még alkalmilag víbbzii-térünk / Különfélék. — Király 0 felaége névnapján a helybéli plébánia templomban Qnnepélyes istenil tisztelet tartatott, melyen a polgári és katonai hatóságok, s a tanuló ifjúság teljes számmal vettek részt. —■ MlalArlum. Zalaeármegye területére t félééi időtartamra a rögtönitélő bíróság a bel-és igazságügyi minisztérium által elrendeltetett. A statárium kiterjed a rablással párosult gyilkosság, vagy emberölés elkövetői, rablók és mindezek bűnrészeseitt. I— Kgy dróton lét éagyllkaa. ftága* Egy elszomorodott szegény drótos t/H emelje msgs ellen a gyilkoló szerszámot, hogy véget vessen egy hányt-vetett nyomorúságos életnek, mely örökös barangolásból áll Beroi Imre rovnói illetőségű drótos tót egy késsel a nyakát metszette el, de bár seheje-lentéseny, a kísérlet nem végződött halállal, s a boldogtalan embert most a kanizsai közkórházban ápolják. Tettének okánl azt vallja, hogy vele levő egyetlen gyermeke nagy beteg ia az ö apai szíve nem nézhette tovább a kis Jsnó szenvedéseit. - Gaiduágl kiállítás, melyet a salamegyei gazdasági egyesület e hó 1. és 2. napján Nagy-Kanizsán rendezett, mull vasárnap délben sáratolt be; a kiállítással kapcsolatban as nap délután pedig tenyészállat-dijázás tartatott. —A gazdaaági kiállítás bevétele a követkéső volt: belépti jegyedből befolyt 95 frt 10 kr. és a kiállított tárgyak elárverezéséből 62 fii 12 kr. — összesen 16? Irt 22 kr. — A kiállítás díjazási jegyzékét lapunk jovö számában fogjuk közölni. Kossuth. Gróf Majláth K. József Bécsban Kossuth Lajos nagy hazánkfiának arczképét adta ki, ugy hpgv a vállalat ered-méúye bagyrészben jótékony czélra fag íor-ditlajni, A díszesen kiálfílott, barna asiooyo-mata nagy arcakép Kossuth I»ajost jelenlegi koriben ábrázolja, s összebaionlitva legújabb arczképeivel, a kép igen bfinek mondható; I - tijllkaa UlvaJ. Sötét ióaset osáfbrdi lakos, a sseatgróti urodalomnak dib-ronri pasztáján alkalmazott mezőpászWr, folyp hó 1-éa éjjel a kukoricsa földekan tol-vájj vévén észre, midőn azt üldözőbe vette volaa, néhány perez múlva agy lövés dördült el, me'y Sötétet arozbsn találta. Ea imb nytaftsá ni. r A' iikiAibi^ hegy s l»ea nélkül mfortlult és tártai M Indult rkpa, di Ái üáffl fW»l Hallatták ugyan társai a lövést,fde azon hiedelemben, hogy a ma !jorgaxdajl6völdi»-'. nem lörödtek a dologgal k a nyugtwjtan tovább altattak. Reggel aztán ott utáltak {i halálra • sebesített Sötétet, j ki ált ug)«n m»g. de a roppant nagy véryeszlé* minit lx izélni nem tudott. A lettesnek si-; rült el ón oekUlni, kit a nyomban megejtett alkalmasai kinyomoz- legyver Sdtfct mellett erveivé meg-, mibOl biatoa következtethető, I \|rjlkoa«ág boezu müve éa a afegyé-ejö ardult rablásokkal Összefüggésben afecaen. - Sötét Özvegyet s árvákat hagyott \| maga után. \ — U amAret Xagy-Kairizsa környé-kéíKmár javában foly. Gserlön, Förhéocsen és a Szi bedbegyi szőlőkben a szüret már belejezea hez áll közel, Szentgyörgy váron és Bagol to pedig holnap, Jiétfbn veszi még kezdetét. \ — Éifsstkely várai képviseli-teelftle ének fblyó évi aaept. hö 29, éa folytatva tartolt ülésében a következő közérdekű ■ latározatok hozzál lak: A jegyző fizetése ovi HOO frt. készpénzben és természetbeni jlakáa ax' ujonan épült városház első emeleten és 6% köd éves pótlékban állapitlati >tt meg. Az elemi iskolai tanítók fizetése i ivíiásakép az 5-öd éves pótlék az !870-ik (vtöl kezdve megaxavazlaioflt ezenkívül fai Italányuk 10 írttal javíttatott A két r. ki hl káplán hitoktatási dija 120 írtról 160 I rtrs s az izr. rabhr hitoktatási dija 00 írtróljlOÜ írtra emeltetett. As eddigi két városi repdőr helyeit hat városi rendőr fel-logadáaa [kimondatott. A polgári éa felsőle-ányiskoláa államivá tétele iránt a minisz-leriumnánkérvényézietik. A marhahús árának ssabályoa ksa iránt, ba annak árát a mészárosok maglik le nem szállítják, s megyéhez te- fog tetetni Elfogadtatott végül s j —• A 4lIaragsiM Mm helybeli tür-I tfő, as újabb bér ét alkalmából dérét bér-I fője: Balázsi GjUla által lepesen renováltál-ván, úgy liutasMa,- mint exélsxetik betjsn-dezáfével a melleit, bogy a kényesebb gél-I nyeknek is lebeíqleg megfelel, általában a ! tegiiutesebb — i y nemű — fürdők sorába emelkedett. Egyik! előnye továbbá még a4 iá, i hogy fürdő. nojiwte/ vehető, jutányos ár* ■ pvabáa melleit, r wrTOcagu Irodalom. felterjesz közgyülésfek száma-, ideje- és Ügyrendjére- '.ugy kanizsai tség szervezésére vonatkozó sza-hályrende lel. ,apáa a rinUbau. A nagy-Szén t-Ferencz-rendi szerzetesek zárdáját éz idén már körülbelül negyedízben látogitják meg hívatlan vendégek, kik lak közül rendesen nagyobb meny-nyiségfí pjenzt visznek el. Legutóbb a hó 2. éa 3'ika özti éjjel törtek be a zárdába s onnét 10 üveg pálinkái és 106 frt. kész-I pénzt vittek el ismeretlen (ellesek, kiket valószínűleg ez uttsl i« az örökös ismeretlenség jótékony leple fog eltakarni. A lopás akénl követ letelt el, bogy a tettes a szőlőskertből n vasrácsos ablak kifeszitése ulán behatolt n folyosóra s onnét az irodába, j melynek ajtaja szintén feltöretett. A rendőrség letartóztatta Szilágyi Ferencz zárdsbeli íütőszoignt, kii már a mull lopásnál is gyanú terhel. — Ifjugalnaiái. Végh Sándor volt merenyei! plébános, kinél az Oroszlán Pali 'rablóbandája nemrég s rablást elkövette, végleg nyugalomba vonult s lakásra Veszprémbe kfliösik. {• — MaáMadás éa köaatlnet. A nsgy kanizsai trolgári Egylet vigalom aendező bizottsága £ é. június hó 8.-án a zalamegyei jtüzkárosultak javára kerti helyiségében láncz-lestélyt rehdezvén, es alkalommal a kiadás frtíi frt. f)8j kr. a bevétel pedig: nevezeieaen kegyek után 81 frt. felülfizetés 39 frt. öss-szeíen 120 frt. voll. Ehhez képeat tiszta bevételként maradt 4tf frt. 42 kr. Ezen frt. fi? kr krból 28 frt. 42 kr. a afljiöri, 20 frt. <bedig a ktakanisaai lüzkárosullak javára tűr-pillatolt . Felülfi/etni, -szíveskedtek : Ujlaky \|Qirsebler urak 10 frt, Clemeni Lipót ur 9 frl, Inkey László ur 5 Irt, Varga. Lajos úr 4 frt, Loslay Jeromos ur (Zala-Apáti) 2 frt, pyörffy János úr 2 frt. Vioas Ferencz úr (Leienye) 2 frt, Zewodnik Alajos úr 2 frt, raiis Lajos ur 1 frt, Klein Illés úr í frt, Oszeasly Antal ur 1 frt. kiknek ember baráti adományaikért köszönetet nyilvánít a bisotl- fty . I- , -» aflrell klláláaak a vidékem. Z,-Szent-drótról vettük a köveilmzö sorokai: Vidékünkén, ne vezet éten az aranyodi, csá-ibrdi, koppftnyi, kailosi, kehidai hegyeken a szüret általános megkezdése f. hó 17-ére tűzetett ki. Szüreti kilátásainkat illetőleg elő tte is jeleshetem, hogy mennyiaégre néxvejó középes termésünk mutatkozik, míg a jpinö-ségre nézve, ha e kiválóan kedveső időjárás a szüretig és alatta is így kitart, agy ez 1887-iki évet a legjobb bortermő évek NŐiölt lógjuk emlegethetni. — A keaalkeljrí Jétékony al* tg) t«f ex évi rendes közgyűlését szepK hó tt-an tartotta meg, mely atkalommal az egylet elnöknőjévé, Stöcker Antaíné, alelnökökké Hanty Károlyné és Holman Mórné, választmányi tagokká! Hegedűs Béláoé, Cor-deliáné, Déininger Imréné, Kiss Jóxsefné, (Javállár Joaaeloé, Fsrber Jóssetné, éa Károlyi válassieiiak. (kai Eadréné és Qtrk Vilmoané tekintettel aa egylet iráni ts-auMioit teradhaiatlan tevékenységgel páro-Min kMOaö erdemeikért aa sgflet lisatelet-heti tanaivá váiaatatiak. As egylet vaeyoaa es idő ssenat a következő: etaptokébee •tál H melybes az 1886/7 évi Itt Irt, pénztári maradványt hozzá ssáaritva Öesse-sea 8S80 <n. less. • — TalAM éra. A aagy-keaissai rsa-dflrságaél éfjr p remtoir aaker órát ad'afc al, mely a fMczáe találtaiéit. A kel-}őm i«eao<t mlajdoao. at órtt a readőraég-■ étveUtl Alálráiil fethlváa a MsgyarTudomá* nyos Akadémia könyvkiadó vállalatának ötödik cyklusára. A Mágy. Tudományos Akadémia I könyvkiadó vállalatában oly eredeti éa fordított munkákat bocsát közre, meSyeknak megválasztásában irodalmunk legszembetűnőbb hiányainak ijetöltése és a művelt kö-I sönség szellemi szükségleteinek kielégítése a fő szempontok. Al ezé!, melyet e vállalat megalspiiása alkaUmával maga elé lüsött, , nemzeti jelenlőségíi. A mi kallurális viszonyaink közölt feladatának ismeri a tudománynak nemcsak szakézerü mivelését, hanem terjesztését ia. Megfelelően ama folytonos és általános érdeklődésnek, melylyel a nemzet I kiséri, munkásságának legalább egy részével minél közvetlenebbül s minél általánosabban törekszik összeköttetésbe jutni vele. Nemcsak gyarapitni kívánja szellemi kincses házát, hanem a szónak igazi értelmében, nemzeti tulajdonná lenni atf. [Munkásságának ezt ax oldalát főleg a könyvkiadó vállalat képviseli, melynek cséljánp a tudományos ismeretek terjesztése s s tudományos előadás művészi és népszerű formájának kiképzésé lüzeieiL Keretébe a kölíöldi tudományos irodalmak jelesebb termékei, s a tudományokat mai színvonalukon előadó eredeti magyar művek uialtsttak. A vállalat eddigi sikeréből az Akadémia azt az örvendetes és biztosító megg\őződést meritheUe, hogy a nemzeti mfvelődésünkre oly fontos vállalat a magyar közönségnél méltoj fogékonyságra talált. Ebben a meggyőződésben inditja meg új. immár ötödik cyklusát, s értesíti a közönséget progrsmmjáról., Azí emiilett általános szempontokon kívül, főleg a történelmi és irodalmi sorozatba fölveendő munkák kijelölésénél a Könyvkiadó Bizottaág tekintettel j voll arra, bogy az eddig kiadott müvekhez az újak, tárgyokra nézve, tolytalva vagy. kiegészítve csatlakozzanak. Az új folyamok ez irányelvek alapján összeállítóit tervrajzs a következő: Első sorosai: Történelem. Sebestyén Gyula: Ausztria történele, (Eredeti.) Első kötet. Ostor, Római hódoltság, Népvándorlás1, Karo-lingok. Babenbergek, Az első Habsburgok.J— Mac'Carthy Justits: Anglia története korunkban Fordítja S/ász Béla. Harmadik kötet. — Ranke Leojpold: A római pápák, egyházuk és államuk a XVI. XVlfszázsdbsn.. Fordítja Lehr Albect. Második és harmadik kötet. — Katzel Friérikfkt ember és'a föld (Anihropo-georgraphia.) Fordítja Símocyi Jenő. Egy kölet. — Sortl: Európa és á forradalom. Fordítja Szathmáry György. Egy kölet. ~ Thierry Amadé: Elbeszélések a római történetből. Fordítja öreg János. A köveikeső két kötet. I. Szent Jeromos: a keresztyén társadalom nyugaton. Egy kötet. — 2. Aranyszájú Szent.!János és Eudoxis császárné: a keresztyén társadalom keleten.Egy kötet.— Második Sorosat: Irodalom. Beöthy Zsolt. A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. (Eredeti.) Második kötet. — A Kisfaludy Táraságnál jutalmat nyeri pályamunka. Heinrich Gusztáv. A 'német irodalom története. / (Eredeti.) Második és harmadik kötet. — Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv eredéla, története éa jelen állapota. (Eredeti.) Egy kölet. — Sainte-Beuve Károly ÁgoSton: Irodalmi és történelmi arcsképek. Egy kötet. — Vwemain Femez :• Pindar. (As n-és középkori lyrai költészet,) Fordítja Csiky Gergely. Egy kötet. — Harmadik Sorozat. Jog-és államtudomány. Coneha GySzi: Újkori alkotmányok. (Eredeti) Második és hsrmádik kölet Medreczky Frigyes: Társadalmi elméletek és eszmények. Történeti éa kritikai atfaűékok] (Eredeti) Egy. kötet — (tíerrysr AVer Atl: Válogatott tórvéoy-széki beszédei. Ismerteti és fordítja Tóth Lörincz. — Lsroffpémdim: A oollectitiamu. A socialis elméletek jelen •állása.) Bevezeti Kauts Gyula. — fiw'fié Hfppolit Adolf: A jeniekori Freaczisérsság alakulása A Iotm-dslom ú\| kötete. 4- As Akadémia, midőn jelen váüalalára aj kasai közönség flgveiméi isieét lelbivja, teljés Csalómmal recnéti, hogy aa a nemzeti mlvéUMés érdekében, méltánylással és pártofáseát fog találkosai Bada-pesiea, 1886. nőíttóber hó 12-éo. A M. T. Akademiaa köf^Vkisdd bisollaács. Mfhy /JBmMraköayvkiadé MsoUaeg előadója. Ttojort Afaim, a könyvkiadó bizottaág elaök. Csarn Kit Uiút ok. A' hetlrásárak forgalmában, s mi különösen a marfia vásárt illeti, az utóbbi időkben sem állt be semmiféle élénkség. Szarvasmarha rendesen igen nagy számbsn van a piacion, de a kereslet gyér volta az árakat rendkívül leszálltja, agy hogy az üzlet irányzata igen lanyha. , j 'K • ' I' •■ — Egy, 3 aagy nleaal éa I nd-varl szoba, halóíülke (alcov,) éléskamra, padlás és pinczéMl álló nagy földszinti, lakás November hnl 1-től bérbe sdátik. Bővebbel Fiaehel Fuipp ur könyvkereskedésében. ' ílumbrewk Irta: Mami a sp a N 4 ar. (Vfgí.) H ' IV- Elelka-Angyalkámak. Kedves Angyalkám I Tel annyit kér-< néztél egyszerre tőlem, bogy bajos dolog volna reám nézve aésdeseidze kimerítően felélni e levélben. Iw mm ÍQw- bocsátani nemde Angyalkám, hk késdésejd;közül csak azokra félelek irásbapL a melyeket érdekesebbeknek i ártok; a tfipbit hagyom akkorra iáikor majd; ölethetlek émerl bizonyosán elvárlak); és • szóval efaondbatok mindent, amit ftídni kívánsz. 1 A hír. melyei idlain nallduál, való. fin menyasszony vágyók édesem. Szeretnék elmondsni mindént, mii azöiá erezek, mióta menyasszony vagyok. Seá^gysam tudnám én ast.leírni; s tslán mégis! igaz, mit rólunk npkVől mondanak hogy! (jobban tudunk" éresní, mint , imi. Majd mepisérletn. De mennyit kelleti szenvednem édes barátnőm, h igazán tapasztsltam, hogy rOsz a világ. Meúnyit nem beszéllek jólsm és vőlegényemről, K . . . .-röl, m\|g ez\| végre eljött és megkérte kezemet. Es képzeld csak, n vegy órnsgyné Dobófaivá kodík, és éltől, kinek bűnél meg, legtöbbet kellett ssei ivejláem. Sokszor zirva fakadtam elölte, s mégsem bsgyott fel ingerkedéeeivel, l— s)kszér pedig bementem szobámba s ott siftam! ki magamat, hol senki sem látóit. Néném, aki most haragudni látszik reám, mert K , . . . mégis : vőlegényem lett (pedig azelőtt mindig] avval boszsntoti igynéném áz öz-ról nálunk tartóz az Isten bocsássa .-t, nem jön az látösaiást lelt, a beszedte, s mikor \| hogy csak leesem K . . \| el értem soha) ott a hol \| különféle hireket mind öss hazajön atok a hírek, csak jugy repüllek j ki szájából, mint a rakéták a ilnozjjárból A mama pedig (hisz ismeret) a kedvest) csak \| tűrte az ily oktalanságokat s azt mondta. \| hogy nem igaz. Most mejg a \| néni haragszik, hogy a mamának igaza volt. lassankint a néni isi belenyugszik ám j a történtekbe ; s hs nem nyugszik bele, I akkor nem lehetünk róla.l £n\|meg lelkem* ! bői örülök, hogy megszün em lenni beszéd tárgya; mintha az embereknek nem is volna más dolguk: szüntelen másnak a bsjáVÍil loglalkoznak. Tehát menyaaszonv vajgyokiédea Angyal-! kám, még pedig egy uyeif kedves (előliem legalább).férfinak arája. Az aj sok köny a mit előbb sirf&m, öröm sönnké változott át eljegyzésünk ulán; s aaóla (olv sxép ne kem az élet, hogy azt kívánnám, miszerint mindig ilyen legyen. Szegény barátnőm! Mit tudsz le még ak élet örömeiről, ha még menyasszony nem vdltál. Mennyi varázs, mennyi kéj van csak azon gondolatban is szerettetni,, imádiainj égy férfin-tói, ki viszoniszerelmünket megérdemli. Gondolataink sem kizárólag a mieink többé! Mindig ö van előliünk, (követelve részét. Hs mellettünk van, örülenk jelenlétének, kicseréljük gondolatainkat, élvezzük, mit a jelen nyújt, melynél lobbal Mm kívánunk s tervezgetünk a jövőre názvel mely mint a pirkadó hajnal a keleti eget -— a képzelet ragyogó szinpompájtuval ékesíti életünk kö/.el jövő láthatárát. Ha vőlegényemet matti látnád, nem ismernél reá! A mint té ismered, elég feszes magatartású. E lewzesHég egészen eltűnt, s oly szeretetreméltó és fesztelen lett, (nem azérl mondom, meri vőlegényem) hogy sokan kik 4 hó elölt pele (társalogtak, nem iamernek reá többé. S miért ne vallnám bal hogy szerelem; szivem mélyéből szeretem, j Miért titkolnám az emberi érzelmek legszebbikéi, mely belénk lett olivb-a teremtőtől. Zongorámon egyre járja most ez a nótaj •A virágnak megtilisni nem lehet, Hogy ne nyiljék, hs jön a szép kikelet« A néném meg haragszik,! nem szenvedheti, ha az ember árjailae örömének engedi át magái. De — szegjél szeggel, azért is játszom és éneklem azt a dall. Esténkint ki szoktunk sétálni. Ismered a városnak keleti oldalán emelkedő dombot, mely tavaszszal oly gyönyörűen díszlik űde zöldiében. Ez rendes sétánk. E dombról gyönyörű kilátás nyitil minden oldalról, a igézőbb látványt 'mm képzelhetek magamnak, mint mikor e' dombon állva pillantatunk a nyugaton let&nfl nap vég auttkrain akad meg, melyek a messze lát- I máyek teljesedésbe soha sem mehetnek. De én hiszem a lélek, halhatatlanságát, hiszem, hogy boldogult atyám örömmel tekint le azt égből leányára, látja könnyeit, örül kegyéleiének s osztozik szive boldogságában. S /nem jól esik-e ily hit. E hit nélkül mily I riéeg voloe ez élet, mily reménynélküii az I ém( folyása, s mily szegény a szív, mely vigaszát leli e hitben Nrf de hafcyjuk est, ugy-e nem szerelt d ha prédikálok, a szerelem mosolygó I aigyalai pajzánkodnak vélem, s a homlok. a elyet'az imént a bánat fellege boritolt el, I it mél derült lett. Hs K . . . . nincs nálam, zongorgB&a 0 ök. eljátszom kedvencz dalomat: »A vj-I rtgnak megtiltani nem lehet* Néném sm ő nagyné zsörtölődik, ki nem állhalja az4ta I k Jdvenoz dalomat, S mikor játék közben si jjeni ^kezdem, bogy K . . . . jő, felhagyok a zongorázásáéi és sejtelmem ritkán szo-kitt csalni. .így múlnak napjaink. Nemde untatlak Angyalkám? Mit beszélek neked oly dolgok-r< 1, melyek téged csak lávából érdek^íhet-n iks hs mégis érdekelnek, meri kérdéseid-b in kíváncsinak mutatkozol, akkor essk a on barátságnak köszönhetem, melyet irányomban érzesz. 1 Csendes boldogságunk olykor s zajosabban is szokott nyilatkozni. Nincs mn-laiságosabb mint, mikor K . . . . és M . J. egymással szóváltásba bocsátkoznak, ilyen-koi én és Irma áljg. tudunk hova lenni nagy neveilünkben. • I M . . . . egyre mondja, hogy megkívánja. miszerint K .... fiúi tisztelettel viseltessék irányában, mert nélküle én menyasszonya nem volnék; K . . . . meg repacál, s váltig vitatja, hogy megérdemli M ... .-tói az alázatos kézcsókol, mert boldogságát neki köszönheti. Mikor azután már kifogylak az okokból, reánk bizzák az annyira fontos kérdés eldöntését. Mi meg azt mondjuk, 'bogy az Ornagyné nélkül feinmii sem leszünk, r- El is mentünk egyázer 'hozzá, elmondtuk a dolgot, s meg kéráezjük tőle. hogy hát voliaképen kinek van igaza. — Nojszen, mulatságosabbat nem képzelhetsz, mint nagynéném böjti prédiká-czioját. Az első leczke nekem és Irmának szóll. Bajos dolog voll komolyan maradnunk/ Azt mondta, menjünk iskolá^s. mielőtt á féiaekmenetelre gondolunk, s tanuljunk vasrni. M . . . .-t és K . . . .-t pedig ugy lehprdla, mint kél bűnöst, kinek más dolguk nincs, mint a leányok fejét tele be-axáni oktalanságokkal. Azután kegyeseh elbocsátott bennünket. Míg pedig mifcd s uégyen majdnem görcsöket ksptunk a nevetéstől. ' H A néni nem akar semmit sem tudni a lakjodalomról, pedig két hét múlva jesz. Ha nein látlak msgaiánál örök ellenséged leszek. Osókol és ölel' Eleikád. ' Közgazdaság. llanalallásoklól óvakodjuuk! mai pénzsóvár-vílágban rendkívüli mérvei :et öli a régi kipróbált és elterjedt gyógy-és házi szerek utánzása és hsmisilása. Sőt vannak kereskedők, akik az ily utánzatokat jobban ajánlják a vevőnek avval, hogy épen -olv jó mnit a valódi, de olcsóbb. A legtöbbes ezt csupán önérdekből leszik, mert olt valószínűleg több nyereségük van. Mivel a nires Brázay-féle sósborszeszt iz erősen hamisítják és utánozzák, kötelességünknek -lantjuk a közönségei a saját érdekében figyel--mezlelni, bogy vásárlásánál csak Brázay-íélé sósborszeszt kérjen. Nyilttér) [ Faraige nrldmr Faltte Fraafaaie .Snrab. ^alln.mrnrlllrni AUmf,Dia—l>, b4m und Taflella I I. IS per Neler báa S 1 45 ver, in einzelnea Bobta nod ítüeken sollfrv. ia'a Haas du! S«i<Uaíabrik -Dvpot u. Heiaekcfr k. nnd k IIöT liforant) Zürloli. Mustár omgebaadi Briko kwtea 10 kr, Portó:- 824 (8) Farblger. aebwara- und weleeeeiéeaer Attaa ni f-r npr MAfppw- f íaw 18 I Kr per lUtJWír^jKfoekge, Qulit&Un. vorj űiidnt ia aiawlaaa Bobea und Stáckaa aatlfrai iaa Haoa daa 8eidbafabrík•Depot U llauorbrrg i'k. k. Hoflia ia Sarteh. Mostar aa^ekaal Bríafa kiwou lo kr. Porto r 824 (I) Erddkerilé, ki magyar nyelvben szóban ,és írásban, s német nyelvben legalább szóban jártba, felvétetik. Megvételre kocsi is kerestetik. \ Bővebbel Fischel Fülöp könyvkereeke-dédében. hatftrt piros biborral íeaii nresengünk el e látványoi migj a bűvös esti szellő süáKböl s hasafelé veszszűk bé. Gyakran mind ketten. I Mverj merengé-utuakat Ilyenkor gyakran talákozunk Irmával éa M . j . .-vaf, a van akkír cssvegéa kö-söltÜnk, míg házunk kapujápál el nem vállunk egymáatól. Se boldogság kösepelke igen gyakran kínos érzés tölti el kebleme. Bonognli édes atyámra gondolok, ki két ét -előtt oly várét* lanul, oly hirtelen halt m§. Mily boldognak', mily tejesen boldognak érezném magamat mist, ba atyám élne, ha tanaja lehetne i otdogságomnsk, be u is örömét lelné ebben. flia vagyok tudóin I já nhor óhajtások, Lg Felelős szerkesztő: V. á Éltt 4 I. 4 J O N. HIKDKTKMRK. !! Presemtives Lwttl! Angol gyártmány, <a franesiánál sokkal mé ibishaióbh. As angol préservativek mindedé ig a bevitel nehézségei miait nem voltak ka >hatOk; ezt megkerüleodö, a gyár külöa ra) tárt szervezeit és gyártmányait az eredeti gyiri áron eladja. Vidéki megbízások rögtől .tatán vét vagy az ár beküldése melleit tog inatoatttatnak. Arak tuczatonkénl J-j4 is 3- 6 frt. Külön árjegyzékek ingyent bérment zárt lévlében. Czim; Angol gyári raktár Bmiapesl Deák Ferencz-uicza í (. ss. az ud- ban halra. 999 6—10 k ÉPES CSALÁDI LAPOK raiaaS ••plr«4alml. iámm»l Af J1_ Avrínlvm vnAkn lép. K«y éiUa4 mmkj léé m+n mi. l.wrt<l0rH>« kctlla* IlZCfllH C VIOly tt lUa Ud « fnkr Hmiéb-f Is. 4 még f.l,* «l ukMkher I «ejr«el i , r ■ L ---, i >i i ■ i«\| ikiNCjjnr niéplr* <t«!m( t\|» rlfbei, A C»altll l.apoU" n ^AiiH ftla(l iklénáfM Irodain! UmwI inI\|A1\|MM 11% X mm- U«r ém a kÉlíblél írok Iánkból. m «I«m4 hli«p>^(«rh> A" n k«ráalM« lalwU allliá». f«)MM\|\|«Ml • ki-l«arar«llk H följaui. • Mrllrklrlrkrl. Alkrpekrl NKMl»« 14? WVN INI4I 4 Mféiíí I Ml felMfc uéépif 4»l«l auku 17 a««ré wiirtiuM IN képi tartalmai. Olg ufllfal kinn »»«t II Mólért me IwkvlM.IMMMMli mla nwaajl • ..Képea £aal4l Inpokuak" a* rtrilU««lr»l ára. r- A „Ká\|w« (Valád) lapok" l\|lMk évfolyainátMUi (a I MaMaéUi ja » !•«• tHlaHbk, WurUlowduMMi K«\|iir.nlalmj topja Inwl « U\|y»r hirlap-irodalmiaak ■ >p tly irMM Is liléaUyw lléaybalj aiarka alnllk mm midid álluk* .Hí M vá(M«tuMá« liklslrtébn moiIhi, III fogja náin.valil nx tddigi folyamokat náa iáival, ily isépIradaJinl, mulat tüUV tá la«arvlMrJtWilfl\|«lv»H\|itrtit3>ok' kJ liijs i-\| m olvoaüh. a in- Ivt.-k valábia mflv'lök, iaUafrJliiaUik, mum ás éreilaamaMalllk a iiituijon >»>\|iinMl«l»mliaii »a«mot Inank. • -- CaMÜAdl U\|wk* Usetflk évfolyamút a nlpimUtmi, társadalmi. iiusirattetjMitS kOsjoinényekoii kivfll s»ég kél érdftko* riglayayil. („Akluok alata Iitaijafi ;llal(lK IrtNeat") kídmkállk olvnoFaak. NA • kásbu* oslmi SMlUkkta divutkttwlvul natái ia liH fiik»rii lial a káataMáa «,a «Hv«t Mii hlUgyijakhalj. líllrt la tinxl«l«lt')i kéri kah«úna hsaink hiiljEyilask kathalik t4»of«láaát a midig! jkllciucx éna nli'illxeííjlukk párl/Ufáaát a „Kt'pn* <)mU4I Lp<a«M anrknitl la kiidlkJtaiaii. » ¥ «_ i_ \| I T-""®^ A „K\|m»n ÜMiládi (Nitpuk" flAfixrléiil ár« óvrf t 6 fi. Félévre l-l Irt. i I fri W kr., naelj lwit\| Ntkarr VIIiumn klaléhltalallba (H kar., l>«puü%el<t<>-iiteKtt a m.) kíiljrndii MT * »»"••»« éa bératralír küldi a kla«Ukl«jaUü. ,________A«fiA<it4 l'kchrl I'. klaytkwakHilaélta W.'kaalials én l ilklarajla. A Irgjolib SZÍV ARKA PAPÍR 1 VlUPI LE HOUBLON írsncaia gyárlmAiif l.h-n Onindjtmi lámífU \|»á\|»lrL ér. ,1 J. pokl] ér. K. Ltévlg. Űr. K >Í)ij»Hiiiiin arak blaal súateari vtfjiaaürak klU- kM )aaljak kittel MUtstf, lkadat UaaUate^ aaUtt, tef; akl«Ma»< irta\|MM ujru Makimra. ma na i/étmi»r«a \|f. m Wfnyi . \| ridli Badapait. I8S6. dics. 14b. A MékufUikltt •!• kiliMáiUi Ilié • ön&k álul Miflitott 2 érk I as-bioikV> Is fcsaaréflp minden tik la ti* Im esHÜarliak la ék/Mé Níuuyul* u.ídun wt kbaaltfal igaioijnk, Widijülcf kijohnljuk. kifT griiúkit SiMaadkaik kiknek llywsl (inra asükié-fik van latJiMaa fbjrjak I ajánlani. Grand Hötal Hnogarla Untimnin f-k k. \| nndatwNl 1880. niv.l 14a. , Ta)Mstalat ftly'&u • motA- él /acaardgvp lilll 'úirwMi Irtmitasi í)a<>kat, isÍM«riit klfiat»lia tiasts mii, a kkérMSBlav k i rntilt «tí, k«s/» nyű k«Mléai ni'id, ratniniiit ssaspas éi léi nio([(aksi llaa taklatAtiblI séprik tiklli-liacs RMgfalalark • aa4st bizvlil ijlslkaton. Mrrléss Tóilor a. k. j Danttjra-atcsa I. as. ilatt A nagymosás kellemetlen- BH««nt rr ^^il-mert 877 mosó- és íacsaró^siiUel (Strakosch Os Bonon ssabudalna) rsy aa^mély «g,v aagyolik háaÜHIa foh^rnnmiilt nrkáa/ óra alatt i íolnriimnii rfadklnlll klaarlrM. tuppaa, llirliuijaii m i<lő ■aftikari áaa uielletl holVkérré iiio«aa. \| \ aauiáiiforlék cstaas «» caélasarl kiálliliaaal, \| Ka\|>kar4 MifjarJinAf agyidiili vcsfirttgyni>koinil Schleinz K. és Társainál \| Budapeston, VII. stáczió-utoza 47, éa V. harmlnczad-utoá. 4. Prlkasmlnminimairrdla 4.s. .'lórnk. Résxletflxités mellett la kapható. Árjegyíékek ingyen éa bormentve. 1'arami Iird. I"é8 nor. ! Rliainarijn, bt^jr a rl Auimru küldölt I. a, taw.1. i fasardfip minden tikls »lbM nagy in PMl«ori\| aMf NOnyiijboit Jár. s a kii tar* llalian sKMlMkitlia. Orí Bflklca Mérk a. k. L'VikinrAr 1887. téres, lamélolva caukia a lá^jnb-hal mnnd bilik BHWÓf^\|ijlk> ró. Tdüli iatwa l«n ti* ! mdva neon liólytoloní kijn-ImiiM miaRorint s puliit ruaUaá. padig blstoÜt h«)gy is nem áll, mart StlbM idlbai agy ag««s Msyun-Bkoirl kclfágyút ma tan a lgi\|ipil fa a avajral klnluiaik utynisti l frani'sla !cdp* kik, a lafkarasabbat aen asnsvadtik. Ilrklal Kllisla a. k. Gastorima. 188 !. dac. 14a. As Onfikiici niegiendpll S aslnn aUagorlóglp igjm Jé [niiinkát »ff»-S. Toljosou wog Vágyik volo elégodvi.l Itojucr Agara a. k. OOOO00000oocooo oooooooooooooooooo Cl.kir.oflitrák-magyar szabadalmazott S Farugony-matráczoko frt. Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett lécto aUtali i. A megrio IIKC8, I ttasú tartós éa JstAnyoa. kOlönösen alkalmas iatézrtekn«k ós kórházaknak. Kugyobh metfrondi léiakníl; megfelelő árlcengcdéa. A negraodaléaikn^i Agy belső uélMaéve éa hossza tudulninió. Körakt ár: IIKCS, I Neuer Markt 7. sz. Q OOOOOOOOOOO000000000300000000 /OÜOÜOOOCXXXXXXXXDOOOOOCXXXXXXXXX BM1 Hirdetmény. I Nagy Kbdíxm véros r. laoéCM Állal kötbirré létetik, bokjr a vörös java-dslmiji és pedig ■ bor és sör logysaatés oléni p6l adó ixedhaiéatl jog évi 4000 írt, — a bélsfl piacai belypéoa saedé»i jog évi 12 820 f lf aa Ora/é\|\|oa marbavéiéro-ni bejjpéna aaedési jog évi 1680 írt. kikiéliáfi Ar mellel 1 1888 évi január 1. 101. Mámiít 6 tgfmAa uiAti kivetkező évre ' f. Október lió 20-áu úfMCií 9 órmlrnr a vároébAa laiiácíTférmében aróbeli érverés uijAo, tnindén egye* j javadalom külön kijjOn a legtfíbbet igérAnek kifog adatni, a mely árveréare a bérleni aaándé-kozók ezennel megh tainak. 9 I Dánat pénzül kéaa pénafev. itiksrék-pénziAri könyv, va\|y óvadék képet papirdkbao a kikiáltási Ar 10%-ka á kQld6itaég kezére leleendfí.] I As árverési íeliéie!ek,\melwk a azerzCdéa pOLtjail lofjái képeaai, a városi tanács termében a bivaialoíTorék alatt, as árverés megkétoéséig bárki állal megtetinlhetd. Kelt Nagy-Kanizsán 186? évi Októb. O áo. 38 1- 2 , A várnai lanáca. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx gxxi00()00()00(»00(\|x)0000()0000(x)0iwi s i X Rechnitz táncziskolája. A Zöldfakert fedett helyiségében Lejolíb bíiO téi.ratskclávban naponkint viteleinek lel jelentkező ta-nulók, a a ■Hdern 0»nee táiiftokban tddig utol nem ért módszer ne rH>t tctiitlaUiak. Tanítási 64k 6-8, és 8—10. este. la lÉBia belépeti linnlóh kérriiirli rg> fél ürAvail Hfibb JOuul. Hechnitz Jőtsef I fMIJSlsrfnf, nnkkkakkkkkkkkkkkMkikkkMimiui 5 IpHB XXXMXXXXXXXXXXX líra!! ' i Itt X X K ■ g 2. nagy réndkivUU elltíadás f f n aa clid <1 éliitlikii 1 érakar. « iiáajidlk Nle 8 Irakír, X MH (p.Irbil.M ) vuirtni) 1887. okiolwr Mii. XXXXXXXXXXXXXXX XX g ÜNan-Kaoiiili, a jaktanya ■ellett * Schlcgcl Iova\|rdája s x x X n x X X I 8 S * 8 8 8 I As lissxes mlivéssok éa \|iUvéssiiOk lelléfte k aa össaes lovak elóvesalése Aa elAadás liefejextéül, iit még sohasem ad nagy kit SgiUnntoft iih") hdli/ I íRanknélküli katonák 10 éven aluli IlitAsí darab H K l y A fri U»li htly 70 fc gyerinekek ax 1. 2. 'ÍM fon olctóber 10-tn NAGY I" \|4 II F O It < IMindenrtap H énillor Mte HAadis lartaiik. as egyik 4 óljakor délután, a Srámoa láingstJséri esédexík 24 2—12 X X X X tolt: n \|>rklllKl iliinrpélj bemulálja aa egésjt lirsulal. A K: 2. Hely 60 kr., U, hely 20 kr. •ik helyen 10 kr. és .'I, helyen a leiét fiselik. -^M uti 8 ómkor. ^ 3 i; K íj 0 A n A w. X Vasár • éa Unnepnn\|iokon 2 elAndás, X ipAsik H órakor eate. X 8CI1 LEGEL M. tyeeeeié. UUUUUMUUHUXXMlHUU\*UnHUUU* yy^XXXXVK XX YXlxIYX' V X* X* X XX X PC . mslraarail X f( H X I x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek * í iirnn.v én egQNl\|iéiiifk I I f 1 v é g i 35 8 í 8 Q 0 , l vétele éa II J 115 li él k I liová 11A Hit óm h»M/ Tőzsdei megbízások ffl gonddal IllJasiljitBakl lllsdissisil filvili Igérvéinyek mindt Klliligik állanplpiroW Is fjdéfti tskarékplasUri pkginz á bankm ^álléAalil IV., egyelem-ulrst XX XX XX XX XX Í(X\|XX\|XX\| s d á a a. o r h o I t A m I f o A I mii T- # r I fi U «• A vita lati lajjM tiÉ^iiei! Vas aaisanciáai s nngyitrdnné kfta<1np* t Ar-twitisl, hogy tlmaaskidva tftbb Hl Upa\|«Ulitoa ra li liolylamaiintmiri Itt É»<É\|(se<Ö> ügynöki és bizomártyi irodát uyltottani. , VAllalahim a vidókon lakó L é. k&slsaéi klsyslsilra raa twnsdisvi, isH^isriUas alfigadok eeMf 50 kmktiirnyl dIJéVt f MI>togjkl)U Is bi-káldlailfly uiiudé'i alvis smaiBdé ruogli[sAit uMr magán nyt/hni, skir hinitnUiL'ml; IfirfétygttíkrJcnü tmlahotiU4aM, knttkttlmi (lyyfk rtmlreM, bt-nrrtéatktt, tfadduoknl, nrmktHőnUm tri kilét ki-ntbSlIMt iitf/dlhiiiükrti ltOO firtlól I kiadva birtokok varén •ládán, vagy bsawmtlrfii Idillt stb. pt^loa Is IsIkilaMfitia illalMs w<t. Alksloa fartllk Ilkái a vidéken lak/) a é; Mi goek mí<g kási aslkséglitili la. >lki^tv jilf alást ja fá-[ raéaágot aigbiaatásiai állal i i MváhaM ivigy bármily caikkit Is Éagsalriakital. Hséssas mwU-aést kér Uaslllfijil GernanuN WHreel M l-j-í Bndptt, y iír mMi U. uém. í X X 2 X H XX XX XX xx XX XX xí [ral valódi Karolinenthali ávids-theája hírneves éa Jónak blzo- méralkill fadaait tm elöarta filllti. Vidéki aignadaléaik a ligaagyibb itáa lalkilamantaiiB adsUk. n húzásra. réasvéayebri olcsó kaaaalláb nallatt. it n i n Uiids pest ss, I. as. 13 4—10 m nyúlt mell éi tlld^báj- ban szenvedőknek. VlttMV. I Szt. Jak b cjippek Mlnapu ihj ayaslir li iMjnak. mi-ír'k ailklaa IMIgt nfnnmif> tiieNápiiak ikoifi-lüla«a MSllt arawyaws. • ST»-\|iftnreyyncf-«íd( killál gefaelS, nap mMÍh. amanHii, Mfüi«. Mb, iMMt H Mám iitfjaiilil I A ni Jahak naSaptfk. la ASlra arl tlHhr iMaM mmltiA. mm kavMM a kn<>. '^MÍial««\|»StfirM«éu-M\| <»tialk«trA, piNfken iMMnyfri kuio'kliss wdm n la áa aan nB it, jrt ln«Wi«u mytte a aafjSPMi taanllm KA Rn ÍMÉiM mai iwlMtifi SiflaM as km Ml Kral valMI Kanllais Ikall DliléMklIJa min-éiésoal IftdétaOokBlI, ilc klbinlns §4g-t ittdő-, VrfflW- ét hurutnál, lusééi m köhújtétníl ét li igya-í/flli énatr u mrrmdát (Tsbarkalon) alln, mily lawklapl irídmétiynyfl kaMsáltatlk -• Egy mai-Iji ári: 10 kr. Ováa. Néhány IpirtM Kral A<ll l>ávlilN-tli<>éjA óriási Ml«rj(idí:étci k»-_ jli v«, mngklaérlnttdk bsaitilláinkst furgalnsibi kiiai, ■ kugy s (ailddái annál toljenlib iigyn, lép tigy nnstagijjlk, mint aal éa Wnnttis Jiini-hliy mlnd«n llyn kaaiMlvéay katámllkllt kmrlk, !y minit Mtru látnik ilkibnivi Isaal. k«gv a HMialMI Karsllnvnltiall MvldMkn ataniinak bisonynllon; nnk folytán llks\|4» jim minden ranmtgoMkáfa alálrsadmat kik aal \|ksd la UWgyntt vldlsgyiswal a kálsi aniiagiUm fcllanallair am Igyi^Jnik a Kral valAdl Kérolln«nlball Mvléa tkn t la. ilármiili. Jf»gts kárán mindm IimihibI gyárt mái.v-^nt, majyaktn Rlálráaom Is lwj«gyx«fl vl^jigy** Lilay-alk • vbasMtasHaal aalvnkiéjnak raiitéa;aé\|, pls\|wé\|, fakévklt, kitr* ^hée ÍSkrojwlo) léig gyraguig, u. m. lanmi allbrlagaé\|>k li\|Jmn —ggylgyil a Mm, Jét Iniri n i&bb Wl laaiuslél nvni Mtiatétyiklél ajánlott, tlrtlastlid rst vosezukorja folyadékban* llagír nMWja narlat sMálliiva, swt; flnt if utoiiaks által Prlgábu — a „Fakír kigyi Mibn. rtMfeSWi ■ nm, S^MIHnnm lalsalai gyAgywrlár Is Ilfal k. gyigy^ lésUil tágribkaa. - JUslg fissal g;lgy- aesrlén Markáét. I ?«é Mt Javítva, to lva\| Irsi I frt M kv, % ftvag e* kr. Olaatropha'n, pijjasai énigj lalanégiil, eaaéasé* hásivéa. \|\|i«amrwih' és \|4a Mlaa I tvag Am 71 kr, Fftfit JÓMf gyagynaian a #Pak«r Aagyal'-kn PrlgáMa. Vinklér TdKOK iéMKf gj fgjisariniét INiapal. Ilrl\|f«\|«n !• Un. 0 «á 4 kllal kMtl r T IMmJ fVr Wpuiejdowál lm JLii ÉPES CSALÁDI LAPOK $ t] évfolyamába SMETödL* ^ firijA fii •ktokrr k4 I»■ • - ■ ■ . ..... . -Z. ■ -— -■ > saocMi rf} aaépira lap .4 ^Képm OhűMI Lapok" n étUtMl il»U %alé»áy«m lr>4»lal UmmI »mI\|1MUMI at,. \| ma- amt • kalfolrfi Irok tazdlkéI. u kéi»iMn«rk. fii m kwtalMM talsotl Alllida. meri eftjrdftl emrnk a kt- MÍtUMk ■ MrilrkJrtrkri. dltalkrprkri wátaka »f lílf. 147 arrra iréíál > Nffljt S 141 klM>kk wéptr** <■1^ muiktl 1V7 Mm méiniIíI IN képét Urtalauu. ,(Hj wrlItMl klimoa, kaflfl !• Mijiérl w kbHM »f\|«wrmi, Mittt m aaeaa)! a „Képes (\uUMI aa rtéltyiM Ara. A „Képes Családi Uj«kA,ib«lik évfolyamában in a bfpkjmbb » » Uf Iléakikk, U iaruli'UidüS'l'l' —Isjya l«mi a magyar tirhjMfwl^aMl • é\|» nl\ acme ^ laieistrljra iráaybaa aawka stoUk wintf «Mi( áléak-a«C «•» rÜUiiMti itkiiMrka asdntaa, tel fogja nyilai aa eddigi í<wumU( ama nini. a^MiM laiktlaU aa is«iffttotjwM jdvmaaaayak-ki la^a «l aa olvasóit, a avij^l nliiki ainMk, ialM^kaaték, mom Aa MahaaaMiilk a mittdou ^pindilniM aséam* fcaaaek. A Jtiyaa (klkti luPC Uif^lk éiírni,a«a aeBÉpfcWahBi. tiraadalei iaamttfafi<wsia ké^Kméayskaa klvil ati két fntakaa ragiaysyel. („Akisek aisoi Itw". .Bklflrt . Wr» k«Jv»k«iik oiiawMBak rJíö a kásbaa* csimt mdlékMs divaUdsaivat aaatáa ia kl titkába » ttixtárifo a a divat torén fcilgytikkaek, n iárt j a tiaatdattd kéri káUamwn Jtaxaak kwicytiask kaüiahla tismfstáaát a add ifi küaaca éoaa eiólteáóiri. k sártftfáaál a taalédl I ápókj^ aatrksastt ! 4a kjsfckivstsla, ^ • L ' " ' 1 ^ \| ]« .4 „KlpeM faiiládi Lapok" rltifiwtAii ám: ^ l^éai évrti « fk Félélre i t frt. wlém« I frt 90 kr., mely iativi Mfkarr HUaaa kia^ékltalaléka 1(1% . ker„ ] papaitvelde-ulrsa ü u.) ksblydi'. Naialiáajiaáaial iagjra éa kénéfaitr kIM a kiarfakltaial. iir.i-; Fluc-hcl F. kla)i kmaktééaébfa l.'Haali*a fkáklaraiia. ■ ■•7-~—-z======3smmmmmmmmmm A >««Jabb SZIVARBA PAPÍR k YAlélM LE HOUBLON franeséa gyártmány « amte éa Wwary Ul ftHakaa ftnila^ifaad m rrffu i íufclff Jl pspirl dr. J. J. pofel 4 B. Laéwtg, Dr. B Uppaasas arak bécai \|inm npkkwk ká»-a^PUák kHtal alaSaéga. abaslal tiacUséga la Attlatt, kagy abkaanaai áitaüaaa HfHiM , , balakai a n. pM »^naaafanawm tTrwStnati tfftn Badipart IflM. áqea. 14a. A ■aaákaáykéakbaa al' kalaaaiakaa álló a östk által asáüitoit á ák I aa. amaá» éa bam%ép aiaáaa takiata'baa <éksar«aak éa aHaywaaá haaayal«ailk •at kViaNttrf ifMMljak, «gjrMs\|llatkéakaliak kagr gújiáket fxis^aaoknak kik-vak íljfital épra aalkáé-gtk raa lig^iakaa ffjü ajaslaai. \| Oraad Hátai Hungarla liarlm lttn f t.k- A nagymosás kellemetlensége megszűnt Pffl li mert siesd- cs facsarogépuskk áadapact I8áá. aar.tUa.1 (StrakosohBoner szabadalma) \| fakvafalat IWr éa • amsé egy ntaily a(T aagyvbk Uiiirfii Mnmtll éa ilWróávp W4I aaivMaa nrkAii/ éra alatt,, a (al>ér»a»a roudkiviiU ij»ra Úaíikst, aiuanriat kiMrlm. taappitn. iMirlátajai •■<• idő k iraai. )«■ é« liaata inaaa, a aieftakari aaa mellett Uofekérré am. V a>aitt\|urlék ni aaa éa caélaaartt kiaililiml. { Kapkat'A Magyarorsaár agyadtli taaérlgyaókaiail ajé kasaiért im.Hl, ralaaiial íxspjan éa MÍ wajukai itáa taktalMéUi M\|»ik tűkéi, taaaa awgtaMerk a laáil kiaviat ajanllstow. Krrtéai féder a. k. Dsraltya-atcn I. as. alatt. IVfwai EH. 1^08 náy. J9 ElisnJfrsii. )tofj a r» nan ktMdtt 1. aa. SM«é \|is fkcaarógép ■ia^aa'takia Itatbas asfj^aeséUsart «Mg kftajraj*** Jár,. a a káatsr-jtéabaa séiktlasWtlas. R3rí. Bethlen Márk a. k. VaMrrár. 1887. mtrts. lsmév»lra csakis a lagjab-t aoMkatak BM)sófé(ijlk-Tőbh isbaa meg lat tudva asoa hfllyteíon kije-áaaet akaa-iil a rabét kvatsaá padig, bixtwltaffi hogy aa aaai all, mert utóbbi Mékaa agy agéw asaysss paaayl kslsagyét muUnt < éa a svájexí kiniéaak btysaiata a (kutii eép két. a tagkarasabbat aba taaaradtak. tlrklnl KálnaAna k. ÜNaij-KanitíiJ i laktanya melletti téren * Schlogellovardája x X X * X i (eiIrkNMi) Mn vaáirnap 1887. október {Mn. 2. nagy rendkívüli előadás a> rl>á délután 4 draltar, a mAnudlk ráír 8 árakor. At Öaxxes müréatekl éa mQvéestifik tel lépte a at osaxes lovak elovasete^e. SchleiD2 K. és Társainál Budapesten. VII. stáczló-utcza 47, V-, harmlnoxad-utoza 4. -18 Prákananá* wInéra sarriláa d. a. Sárai Késxlatfizatéa mai la tt la kapható. Árjegyzékek ingyen éa bórmentve. Eéátstgoa. 1881 dac 14a. Ua tavkaéi aajneadaltS nÉnm autagortágéa ifáa'jé ■kakát trgra. TaUaaaa otog ^^gyok >ala alégsdva. Rn\|uer .ignea a. k. XXXXXXXXXKXXXXXXX XXXKXXXXXXXXXXX x !!Nau-Karáiáo, a lattanra melletti téren!! ^ J X x X X X X X X X X X X K 1. 0 A DÁN. x és ttrnitptinpokoR t elfodAü, X \|t A« «lS«dt» bcTcjuUDI, III mé{\| aoiiaHin adatolt; a \|>< bInul ÜNarp^lj nafty ItiHliital rianh, htmalaljt u efe« tinulal. 9 H K I. V A H A K : K S.;lmn;nlt MM) 1 J/W; M My 70 ir.. t. Mf 50 kr., H. AWy 30 lr. RmigtiílkUli katonák « 3-ik liílyfn 10 kr. X X > s A« X Mindennap 8 10 éven aluti gyermekek at 1. ^ éa helyen a llHfJk oMbtr Hy.n nfi tf ómkor. leiét rixeiik. Y P Arakor áKFOKU: éate elfiadáa lartaiik. Vaaár X az egyik \|4 órakor délután, a máaik H Őrekor eate. Jf Srámoa lálogalápéri esedezik '5 5 2-2 ] SCHLEGEL 3/. y * J M xxxxuun***xwiK'Uuu\x*uxuxnK OOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO I yx vJC XX xx XX xx XXIxxlxx xx xx xv xx XX xx vx O A ^ r Q X L MiadeaaraiO X O x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x szabadalmazott Cs. Ur. Dntrtó-magyiT ^p^ Farugony-matráczoko 6 frt __ ^ frt. Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett tinta tartós és jntánjnt, kálóaóaeo alkalmat intézeteknek ét kórházaknak. Nagyobb megrende-léteknél, megfeleld áríeengedéi A megrendeléaskn^l at ágjr belaó uélesséire és fiottta tudatandó 8 O O o o 0 í 5 i X X X x s S 1. V jnrNH\| ém fiONlp^nxek vétole és eladáNA. v é n y p k 6* k I t o r i o I t'érl ék r k hevja I tásn fx Ioh/.ú m I to íi I mh ób néraákstl Maast»és jlftayAa faltéi. Vidéki BMgraadalésak a i«fa^Vobb goadjál taljaaitlÉKsok. lliadtaaaM falvilágitáii lalkiiaaarataaaa adatik. [górrények minden/húzásra. ; és vidéki tskarékpéastári résavéayakra olcsó kamatláb mallctt pkkinz Ihmin Tőzsdei megbízások l«k MelUit aaakbaftltataak. - bank ft iálléAtlele Budapettea, iy., egyeiem-uieza I. ez. 12 4—10 u K 5 X X í X K X Főraktár: BKCS, I N^uer Markt 1 sz. Bit a—II A OOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOO DOOOOOOOO /OOOOOOCXXXXXXXXXDOOOOOOOOCXXXXXX^ 8280/81 Hirdetmény, r Nagy Kanixaa váró a r. (anácaa állal közhírré lélei ik, hogy a város javadalmai é» pedig a bor éa tör iogyatatáe utáni pót ádó iedheié«i]jog évi 4600 frt, — a belső piaczi helypénz azedéri jog évi IV820 fi, ax Ora/ágjaa marhaváaáro-ni helypénz aaedési jog évi 1680 írt. kikiáliáti ár mellett -18B8 éji január 1. tói. axámitt 6 egymás uián kDvelkezó évre f. évi Október lió 20-An déMtit 9 óraiul a városház lanáea termében szóbeli árverés utján, minden egyen < javadalom külön kIllőn a legtöbbet ígérőnek kifog adatni, a mely árverésre a bérleni szándé-koaók ezennel me\|b>vainak. V Bánat pénzül kész pénzben, laksrék-pénziárí könyv, vagy óvadék képes pspirokban a kikiáltási ár tü%-ka a kQldtttlség kezére leftendó. Ai árverési leltéte!eJr, melyek a szerzfidés poUjait lógják képeani, a vá* rosi lanáca termiben s hiisialos órák alait, az árverés megkezdéséig bárki álla) ■tglekioihetA. ✓ Kell Nagy-Kaniasán 1887 évi Októb. 6 áu XX XX XX XX XXJiXIXXIXXIXX XX XX XX XX XX XX XX rKral valódi Karolinentháll ^ Dávids-theája hírneves ás Jónak blzo- A vita látó iidiíM kazönséjEhez! Vaa asarancaási a aafyérdafl ktsőaséf^-t ári tsaitstti. bogy támaaskodva tftbb évi UptatUlatomra hílviwarftamra Itt Ilndapjrsícn ügynöki és bizományi irodát uyUottainJ ! Vnllnlatum a vidéksa Ijikó a. é. kteüaaég klajtladra vaa bsrsadaavs, saeaavibaa dlbgadsk cteWljf 50 Irvkrím^i díjért rUmgdtbét ia t»o4 káMImU altdsa aévaa asvsasadá BMgbtaáat Mr aiafda flyyávs, akár himtaUt^ál, rors4a^atAwMI tmUyui44$olimi, IvrralW^wil'lnw irmitzMt. be saaradwbé, iMMmt, mttM/Mti sfrsl kitti ki-mMlM htyatfamhvt 600 (írttól [tnadva birtokok iavtsa aiadáas, vagy h^gsoáWrim aliaát atb. poatoa és lelkiiaMretaa aliatáSéa ajlgMt. Alkalom nyilikj tehát a vidéken laké u i. kjixöna gask még káai jsslkséglsmit is. > lkefttv« lAltai#H éa (&< ralaágot amgbltatásoM által j a ftjráraabál avagy bármely csikket Is mmiainiltíil [tlsámáa amgU* aiat llér jT\| ' ttfeatalsiml GerMaatts Witreel 26 l-j-1 Btdmpttl, \|]Wr iMkta él. sala. I ■4—— 11 i n i-t A városi In ii A cm. vaon. MXtatia oly sjrotn tinjunk. SMlyak Wlí uintiiani k étlcunl alaái Wtll kvotiii ■ma)6—1kalta raaa taliila • »í rrjfdjáí. Uh. lyAntUtlnmÉrfk xxxxxxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxx! Rechnitz táncziskolája. i A Zöldfákért fedett helyiségében \| (>ejotib hiitt tátiCaiakolátrbefc naponkint viteleinek le) ijelentketó tn- S nalékf a a nrxdern (Vssea tátictokban tddig utol nem ári médster sae ffi , rint tai.i ti Hűink, 1 ® Tanítási 6iák 8-8, és 8—10. este. , Is ujoüxn belépeti taimldk Atérriiirk t\|\| fél érávdl r Ifibb Jönni. RtchnUu JfixKej f^aiéaifdar, Nyomatott FŰM ft^f UÍpUjdonoWJ Nap-fai—éa 188?. Szt. Jakab km efMtot attak .kUS. turui. a itfatia, kaaamcáa, w 4a maaa U Jaksa-raliaek. aa Aetrm fSrSir lÁiSakall a>wHi _____Ji»sh karélap mpl a ii-M . m lif)abk\|\|aaraldw> (St áteaaalkana. mlnlia IMama amta ktu* mét ma la aM maaft fttti tL ja imadids mbma atnn kaaasiiata maáiw kiráflf atoáedeirt Mina.l l m KaskatS SS ki«a éa I M Sé kiajn> itf«kur nvmVIA mam* lam, t Ilii waa aaa Nslrslor-f vágysaartár mamái fÉgrtákaa - éa áigat K. RŐníg TaUsd gyégy- asartárs Markai HM 1»-4W Ü ■ ^r - nyúlt mell éa tüdőbaj- ban szenvedőknek. Kral valódi Haroltara-(hull Dévldo-thaaja min-daaaaat ttdAbajoknál, de klhiaSaaa I Máit* i$ hunitndl, oasWiw MNfámd ét as \HUi ófmr a asitarfda '(Tabarkalom) el Ion, áaly BMglapS sradadayayal ksaaaáltatik. — Bgy naai'j foeaka éra: S0 kr. Ováa. Néhány iparts^ Kral vaJAdl IMvMo-tkv^Ja óriási allorjed^lűi ko> ma(ta vö, aiagkiaértattak bamisitáaokst IbrgsIoatbB kasai, a kugy a csalódéi annál toijasabb Isgysa. ép agy catms\|«yák. mint aat éa wvsasttsm. Mint-jbnjry átimlen ilyw kamldtváay katásaélklll ksvsrtk. amy Élad arra látaaik alkalmaava laaai. b<«gv a Kral valódi Karaliaeatfeaii DátidMkea isaaűmtaaaaak bikooyuíjon; aaaek Idjrtáa alkalán rostám miaden csoakfoeskára aláiiáaoaiat kák tala« kaa éa briagjadt védlagyaamat a kfilaö waagoláasa felbaaxnálni, mra ügyeljenek a Kral vatódt KaroMuenttaali' Dávida tkea t cs •lara itöi. saaéláigva köram minden kssoaasml gyártmányukat, mslyakan aláirássm és b^agyaatl vwagyam biény- alk ~ viaaaaatadtaai aaivtaksdjsaok s VénM«ésraé\|, gylaieaéi, fabérkár, kM vélykér (8kf«pala»t Ideg gj tagrafg. n. m. mUsaaeatt aélbatigaégtk ts^aasa maggyigyai nak a kim, jél krnm éa több M» ás káMlál arrasi tokislálysktá) ajánlóit, vérUastité FUrst vasezukorja folyadékban, Dr. ltafsr nvwlj* amriat aUáttltva, aaty Itrat Masat tréayaaaéaa Ha\ Prágában — a iPskér ▲agyai-ms t- btt javítva. Bgy Inf árai . I MK hr, '/, ln\|« Kr. ' O-oötropixari, kltáal Ijécjaaai éldpmiaiiéyaél, aaataaá batlamaif.. káafáa-, g\| immlralk* ás abaa I Ovaf ára 70 Kr, Fürat József a ,Pddr áagyal-kaa ritkjÉbai Wraktár; ráaóá Jéiur gfágyaasmas«áL\| Uada\|»cat, Klrtlj aiaaa l» aéúm. •J O, 43. szám Nagy-Kiuiizsa, 1887. október 16-án. m zn xa ra va rf^ b \| ^TP Ti 1 iP' '1 • jPC I fi BMéttaftal: Ttwáli n [J ftfewkhUn kni* iMMrt kwb Ml fa«4taia k «L téalrfttak vtsssa mb kZtntqgk. É' Tur^m ju-jui. JLU ; IFolltiieai é© vegryes tartalmú liötllap. & Zalamegyei üxyvédegylt a Nngy-Knnizsni- é« Délzalái takarékpénztárak, Btnkejgyeafllét ar Alsó-muraközt takarékpénztár részvénytársaság éaj öm wiövelk. hivntalo) közönye, j Megjelenik Nagy-Kanizsán betenkint egyszer: vasArclap.4 XIY. évfolyam. ur.: m '. m ni 1 zzzr KI^IZZTÉSI ÁZIK: tScéu lm fÜlm N«lfiMm I írt - kr • • W .. 1 - » , BlrltllMk jsi\|«jsaa aáalttslaik. krmM « tfylb Urául* klréstisksys* 10 kr kllraéltee MII 100 «M« t »ri umM mí mm Hélh 10 ál kr. Vyllttér pttttaora 10 kr. - m - m^nB > in m Félre a sienteskedéssel' Ha ai ember as * Egyetértés* október XHki számának veiérczikkét olvassa. melyben a íwggetlertségi párt közlönye Somogymegye közgyűlésé vei foglalkozik, mely köagyűléeen a törvényhatósági bizottság tagjai Tallián főispánnak impoeatis majoritással bizalmai uavast&k és az „Egyetértés" e csikkét kritika nélkül oUaaaa. köny nyen azt hinné, hogy Magyaroraaág va lóbtjjn a corruptió hasija, hogy valóban a Tiasakormány as, .mely romlottsággal szaturálta közállapotainkat, hogy a ssabadehrtt párt megveaatege-getett, léha emberek Ml áll, ée hogy as ellensék oly derék és kedvea, politikai morálja oly kifogáat&lan, hogy aem mi kivánm valót nem hagy; egyszóval a derék ellensék tiszt* é* ártatlan, mint a ma született gyermek As „Egyetértés" feljajdal a somogymegyei bizalmi nyilstkozat mi-' alt; közállapotainkat a legsötétebb színekkel festi,, mikor azt mondja, hogy a somogyi főispán levele által .feltárult a korrupczio legmélyebb örvénye, és a rothadás illata fojtóan \| szállott a kösvéleményre,* — mikor Somogy vármegye közgyűlésének bizalmi nyilatkozatából kifolyólag azt akarja oonstatálui, hogy: 9 így Magyarországon a politikai vesérlet nem leez más, mint hogy a nagyobb gazemberek a kisebb gazemberekből pártot kerítenek maguknak és a közérdek kizsákmányolására nyilvános viaskpdást rendeznek." Ugy hisszük elégeczikk hangjának jellemzéséra ez a két citátum annak a i bebízoijyitására, hogy meny nyír* viheti a pártérdek fanatizmusa, az alkotmányos dolgok megítélésében az arkdlcsi felháborodás szent leple alatt As ellensék taktikája különben mindig ilyen volt, felhasznált az minden Ürtlgyet,. hogy asüsiejr tisztasága politikai morálját szembe állítsa a azabsd-elvű párt oorruptiót (teremtő működé* eével, oly ártatlan amscssl, mintha as ellensék viselt dolgairól senkinek sem volna tudomása. Hasonlóan tett a mi ellensékünk a kanizsai választás ellen b adott peti-tiójában, ynely választás ügyében, ad* dig, mire e sorok napvilágot látnak a képviselőház biráló bizottsága iá határozni fog; a e határozatból meg fog győződni az ország arról, hogy azok a bűnök, rAelyetkel ás ellenzék a~Vor-mányt és pirtj&t vádolta, reá magára hárulnál vissza. Bennünket (a szabadelvű pártot) vádolt az ellenzéki petitló veaztege-téaael; a be fog bizonyulni, hogy a kerületnek nem volt községe, a hol áruczikk gyanánt nem kereste és vette volna a szavazatokstj ugy a mint azokat kapta 30-50 frtíg; pártunkat vá dolja vesztegetéssel, pedig egy községben. a mely több százakra rugó csatornázási költséggel tartózott, maga a szabályozási társulat ilnöke a! ki egyt szersmind az ellenzék pártnak elnöke, ezen ezázakra rúgó tartozásnak elengedését igérte meg; Bsakhogy a köz ség választó polgárai az ellenek zászlója alá szegődjenek ; de még rétet és erdőt is igért és ado t is az ellenzék; Abban a gyönyörű kérvényben, melyet az ellenzék a kanizsai választás ellen beadott, azt is felhozza, a mint már egyszer emli ettük, hogy több jogosult szavazó elutai iItatott, holott az illetők réezint nem í>irnak szavazati joggal, réazint maguk oda nyilatkoztak, hogy nem is akartak szavazni; más választókról meg azt \| bozta fel a peti-tió, hogy nevükben mások szavaztak, pedig ezek nevei réssi it nem foglaltatnak s leszavazottak iwvei között, ré azint pedig itthon vo Itak és szavazáai jogukat gyakorolták. Azok pedig, a kikről azt állították, hogy Inkeyre szavaz- tak és Hertelendyre írattak, jesdk maguk mqgcsáfolták ezt. , Legnevetségesebb (ha igazán vérig boszanto nem volna, mezt teljesen valótlan) as ellensék ason vjádpóntja, mely a! válaaztási szabadság megsértésére s a választók terrorisálására vonatkozik. Ebben a vádpontban igaaán diadalt ül az ellenzék politikai morálja!? Mit szól a jbsaneesü alkotmányos polgár az olyan vádhoz, mely azt mondja, hogy a válásstám elnök a választók közé lövetett, hogy e miatt több válasstó nem is szavazóit, másokat elfoglak, holott aenkieem volt letartóztatva, — s ily vádat merésske-dik emelni akkor, mikor a választási elnök tudomással aem bírt arról s csak a választás végén értesült ról i, hogy a osendjraég önvédelemül fegyverét volt kénytelen j használni Ily vádat mer haipMui szembeu a M. kir. VI sz. esendői parancsnokságnak A. sz. 4 szakasza 399-ik sz a. a helybeli kir. törvényszékhez benyújtott jelentésével, a melyből tisztán láthntój mily óriási terrorismust fejtett ki as Ellenzék a választás nspján; mennyiszer oaődult össze. hogyjpfa)aiAi ürügy \| slatt vérekedést kezdjen < s a törvényesen végbemenő választást meghiúsítsa: mint szegült ellene a rend fontartására kirendelt osendőrség jóakaratú figyelmeztetéseinek; mennyire félemlítette meg féktelen kitéréseivel a válatttókat, min denkinek utánna tódulva a ki végig mert méinni az utcsán, utánna rohanva e kiáltással, üad a zsidót! s mikor a csendőrség vissza akarta tartóatatQÍ' a (éktelenkedő tömeget, me y kp«6 délután mikor körülbelül előre tolt lát* hato a választás, eredménye, a caend* Arökre támadt, kiáltva: üsd a kutyát! kövekkel dorongokkal dobalva nemcsak a csendőröket,,.:ícík közli 1 néhányat körbevettek s letéperni iparkodtak, hanem a kirendelt honvédséget is. Himien kaniaaai választóiig közül sokan ki se mertek e miatt az utcaám menni, s némelyikre nézve valósággal életveszélysei járt volna, ha a szavaláshoz akar jönni. mindezeknek dacsára ők vádolnak torrorisáláazsl. No hát, megcsinálta a mi ellenzékünk aa ő petitiójál, és jellemső as ő nagyhangú phráéisaikra, három hónapig hásoltak a bizonyítékok Ösa-saeaz^rzésére, a kaptak mindössze néhány, bizonyítványt, tanukul pedig zaját korteseiket hívták fel I Ezzel szemben a szabadelvű párt választói tömegesen tódultak bizonyságot tenni akkor,* midőn az ellenzék egészen jogtalan és alaptalan petitiójáról értesültek ; még Inkey pártiak ia adtak bisonyité-kokat, hogy meg lettek veastegetve, \| mert más top1 netn szavaztak volna reá. 8 így az ellenzéki petitioval szemben, a miénk alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy a mi ellenzékünk és viselt dolgait as orsságban megismerjék. 8 ha megismerik, talált as »Egyetértést sem fog megesküdni as ellenzék poli ti kai moráljának szüziei tisztaságára; a ha meglátja a szabadéivtlpárt szemében a szálkát, talán csak ráismer az ellenzék szemében a gerendára. Szép az az erköloai felháborodás, de — aa-pienti pauca. k ' ■■ . 1 1 1 I A közművelődési egyesületek £ congressusa. - Nem a congressui lefolyásáról I akarunk referálni; post festum jönnénk; de a tanulságot akarjuk levonni a ' a oongreasus tárgyalásaiból. 8 est meg I kell tenni mindenütt, ha azt akarjuk hogy a sok elhangzott szép szó a pusz tában kiáltozónak szava ne legyen. Egy szóval is végezhetnénk Azt mondhatnók, hogy a közművelődési egyesületek congressuaa azt a nagyra Taxozst.-_ , „Alfréd." — A aZlaj arsdsti tAraafja I. Krancslaores^f N. városkájába vexeten nyájas- olvasóinat. Selliér Alfréd—egy körülbelül tb éves, csinos ktüsejtt fiatal ember — kényelmesen pipázgatva! ül szobájában, midőn as ajtó megnyílik és ssoaj egy városi szolga lép be. •Selliér Alfréd arat keresem szól a belépő. •Aj és vagyok« hangzik s felelet s Alfréd átvessi a nolga által neki nyújtott iratot, mélynek átvételét miután igazolta, a szolga távostk. ,Végre, valahára!* mondja, miután magára maradt, a (elbontja as iratot olvasva: •Seltkk Alfréd ur eaeanel (elsaólittstik, kogy f- ko SO-áa re«íei 9 órakor N...,. \aros poJ\|Zraestfii hivatalába okvetlenül meiüítlenjék," Asetáo ism Ömshsjtva azt, kalapját \ ás botiat sasi. távozik- • Kiviaraé vagyok mit fog felelui* saó) aa etesara érve fláissaiáiwa, rnialatl a város föntcíéja leié iráamaa lépteit, hol megáll egy kas itty msírask kapuja (eteti kopott eeágtabiaa a' kdeJieeá leiirat dtasslfut; „H*im Bmrik (fmi <swdrs«ii h kmpum Atfasi p\|\|Í»iq a kás eMagöfét. Nem-salára agy IstsíJ rsffe#6 etépaéffl ieáay efüta mm a kapf. 1 Aéh smM I mR\|Alfréd mipiüaz MHl k«téa> »Valikén aem Is i jsmllsi. (így flyaakar leaa aakte • TtNNflk klM (« A Uréd aMtss^ssaa klW»ZM, "fckzlálzg elfogultan követte a félszólitót, arczárói lehetett leolvasni a savari, végre így ssólt: •Jesnette kíassss^nf, atyja távollété-, ben sssbed-e önt egy kis mágánbestédre j lel kérnem ?« • Msgánbessédre? Engem? No ez érdekes kezd leooi,« telel a ljuiyks, arcza pir* jávai hazudtolva meg szil vájnak látszólagos I közönyösségét >különben] eltalálts, atyám I sincs hon U E közben egy udvarrá nyíló szobába \| léptek. As ablakon át gyotjvörü kertbe nyílik a Kilátás. * Pár pillanatig szótlsjá jáll s két fiatal egymáskal szemben, mig végre a csendet f Alfréd töri meg. >Kieasssony< keidi roepélyesen •mielőtt elhagynám e várost, bagy hosszabb időn át Tunissban legyek eleget Indám iránti kötelességemnek, egy rég szivemhen táplált érzelemnek akarok kilejeséat adni. öl évi ísme-rettségQnknél logvs tudol jiogja ön, hogy kedvelem aa öasinieséget, p asért ha talán aa, amit mondandó vagyok netn találna önnél visszhangra, bocsássa meg merészségét egy fiatsl embernek, jtf oly áilspojban áll Ön etött, mint én. fls megbsjlgatj a világ legboldogabb emberévé lesz, ha nem. akkor —• . — — — nem, nem, aldior nyttgodiajn fogom tárni sorsomat, de eXtttuAm, hogy mást saeretai sohasem lógok, .mért csupán öot essreibetem !• Jaaaette egy szót ima ssólt, de sresa-oak kifeteaése vuágoesn e'fWrtttjm szike érzel-m«t, ssézsieeatve áll ax! iQp eföjtJ ki osak a smmIasö peresben oly Öésiatéa , val>etts ke neki szerelmét. í i •Selliér ur« szól fmiép bangón aem tagadom, éa sem vagydfc Mfiayfis on iránt, C ptlUnalkao kóMÍ\|6 léptek aafa kal- ö Rxomei való ax ösaxs-regény •Imánott Jsanettel ne (éledje azt, ki ntolsó csepp vérét késs önért ontani I Öt év múlva, ha\| elegei téliem haséit iránti kötelességemnek, visxoni latjuk egymáit! Isten önnel N E szavakkal Alfréd as ablfknh kiugor-va, eltűnt Jeanetle utánna mereng elöl--U - A nyomban belépő apa, kölrti ben váróéi tanácsos és hsngasorksremrodó, pótban tiflália leányát. »Jó/ napol édesem kezdi >ugjy látsxik búsulsz. Hagyd kérlek abba, nsnt fiatal lánysak.« • Dehogy alyám« felel Jesaeiii rezzenve tcsak egy imént o\|rapoli tölött gondul kod lam.* ir öt évvel a történlek mán all—-be vezető orsságutról egy hintó közeledik. A bennülő egyenruhás ember, tyi a (renezis hadaereg taniaxi ezredének kspitánn rangját viseli, egy levelet olvas. •Majd fog örülni sz én Gáspár bárálom mormogja magában —I nem w számit reám. BebsheU a sssal Ssebre vágva a levetet odaasól a kocsisnak. L . t .-ben megállunk Isi Némii ulbaigasiiá* mán slér m káresett házhoz. Eggr gyönyöre kerttől kiWnjjessit sz. Belépjve a kapun, totyoeéjn taiáljia mázát, melyen szemben véle ^y tírfj jön Miadketten egymásra néznek. ifiáinán hsngzík hirtelen a belépő ajkáról. vÁlfrédf* kiált a másik » s aö perntbén egvmás nyakába boraira a vkaoatiátaéörömkAareit hullatja a két barit •Alfréd* ismétli kis idő éulvjd Floavi-ao .öt év klán, ók meenyire öralöklvissoat-llif^iA^. Be \|Ó(Í aOaifcSs, ő m Örülni fog térje barátjának.* •tgu, hiu ludodlollál nősOlésedröl — késdé Selliér Alfréd, mert 6 az — a levelet épp tftost olvastam. Bisonyára hozzád méltó nőt tsláltál. Eköaben egy ssóbához értek, melybe a háx ura benyitott. A gyürige világosságnál, I mit a lenyugvó nap még a ssobába vetett, i egy női alak látható. A szokáMOs kölcsönös Qdvöilések után, i Iriouvien közelebb lépve nejéhes igy siói' •Engedje meg asszonyom, bogy imént ; érkezett 'legkedvesebb barátomat, Sellier 1 Alfréd kapitány urat Önnek bémuitasssm.« E név ballatára, a nő egy lépési hát-i rál, miáltal ercsa a világossággal szemben I van s igf látható less. Alfréd elhalványodik - Houiiér Jea-I nettet ömnerte meg benne. •Igen örvendekhebegi kis vártatva» első látotttásommsl azonban nem akarom Önöket sokáig háborgatni A nap fáradsl* mai igen megvisellek.« •Nem, nem akarónk lartóststsi sas-kttja meg a házi ur. caák kis tfirelemmel légy édes Alfrédem, mig etssállásoliáiáaod /elöl gondoskodtam. Rögtön jövök I 8 estei elsiet. Alfréd mintán egyedül msradt Jeaneht, teval, egy karsxékbe döl. •Jeeaette* tör ki bélöle bogy esi meg kellett élnem l< Jeaaett Össsesaedi msgái és köse-lebb lép. •Uram kezdi • mondok vslaadt önnek. Meghaügal?« •ffaóljonl* börgi a kérdesett. •Csak ezt akarom mosdani* folytalis ss előbbi >bogy vesse meg ama leányt, ií Önnek öt év elöU sseralmét bevallott* és ast megszegte, ds könyörgök, légyen méltányos azon nővel szemben kM apja kéaraae-rftatt Oly kásassagra lépai, mely öt keídof-gá soka nem teheti N , . IfjffSS ■Wím^ mely omáfwhe in p$Wí megindalt; éi pedig i kUftMMM arósítéar, s \| magyar terfesstése oseljából, •nt a mozgalmat a* lefolyt congrosatts aseatesitettá ST Ka nem ia bosatt hs-tárosatnksd (* mi különben nem ia lahetetP Am)s) aa eszmecsere, mely. a * kétaapi viíi alatt kifejtétett; a msgras gondolatok J a tartalmas eastyék. me. Iveket kiálló atónnkok hangostattak,; mainak aj társadalmi mozgalomnak, s aa^n eatméáek melynek, légiét kttszftn-hetv praecmziroaáaa, termékeny ma£-vakként fognak hullani! a ftutgyar társadalom minden readü éa rangú lakó-aának ssivebe, a bizonyára hathatós lendületet Bog adni azon törekvések-nek, melyek végeredményükben nem , kevesebbed mint aí ti ráad alom egységét czélozzák. Különisen két kiváló moaaanata volt a két papig tartó congreeauauak \| Aa elad napon aa elnöknek: Ti a* a \| Lajoa grófnak tartalmilag éa alakilag I egyaránt kMtó eunnciátiója, mely egész \| program mj át togla)va magában a köt művelődési törekvéeeknek, nazy elmeéllel határossá meg a közművelődési egy- I jetek bstáikörét, cséljeit éa etzkössit, j irányt jelölve egysseramind, hogy e kiváló táraadalmí moagalom miképen érhet biatotj sikert Ik gróf Károlyi látván beaaéde a második napon, melyben aa oraságos közművelőt éai egyesületek centralisá-tiéját fejleg ette. A nagy figyelmet kel- tet, hévvel jsllemsésért hi lelkesen elŐsdott beszéd néhány markánsabb pss- aust kiemel ttnk. Az elfaló, ki a sssth-mári 8séchmyi társaaág nevében aiól, fejtegetéaéb sfl abból indul ki, hogy a társaság azt aa álláspontot foglalja el, mely aa 18H2-ben ssenteSitett alapatabá lyokban ele van írva. Czélja az állam eatme érvényesítése a a* állam nyelvé-nek terjsasiéee saját hatáskörében. ifŐ-dolog aa és (ez marad is i Magyarország politikai és kulturális fegyaége A po> litikai egység sehol a Világon nem tekintetik aultur-kérdásnek. NAlulik aaoban e lét dolog sajátságos viaso nyainkra való tekintettel nem válasst-ható el egymástól* 4* Ez különben öasaes közművelődési egyesületeinknek vé\|eméuyeJ s es előttiünk fekvő kordéd félre nem érthető s különben is elég világa stövege által igaaöltatík. Ha J>edig kulturális törekvéseink fő-ekéiját, kiinduló pontját és elvét a politikai egyéég képen, énnek meg vannak a mágft különös oönaequentiái is: államérdekről van ugyanis szó, melyet sem az állam a társadalomra, sem a K -savakkal odahagy la a szobát ás benne taéimarczsngoll ssívvtl Alfrédet — — A vistssiérő Klotivién bárálja isgslott-ságál at ui Ifáradalmáioak tulsjdonitoiia, mi-érl is ssonnal beveaede át a neki kijőJÖlt ssobábs, honn hu nem sekárs 0 is távozott Az elmúlt események súlyától lenyomva, Selliér Alfréd egy székre roskadt. ^ Felzavart képzeteiében ott lálta msgs előtt tttji kedves léoft, kl neki öt évvel stsi<M\| vissontsstrelméi megvallotta. Látta •agái, a miat saer veszély, közepette már-■ár tssksdoi keadö ereje u) életet nyeri, BMdöo s lényre goodolt a most, — — — Isiugroti helyéről, nem biiia elvi-telei atoo tudatot, bogy Jesnttts más tsle-láp. Mint égy örült, inkább fuiott, mint járt fal a alá asobá\|ábes, Hirtelen megáll. Sstmm tgy falon fQg-\|0 ravetverts akadtak mag llorzssstó goo-doteis támadt. Ukapia á gyüket sssrssá-mst ás eda rohsn a aytibti ebtakkes. KátÜöttt aárt esesd, áress most réaHUtitsss megváliosik, mtaiatt a revolvert temtgfl késsel stájábot § pulsastben kát ares kás iám\|lt \| táraadaloth az államra # nem utalbat. Itt éppen sft államaik és tár4adalotti-[ nak skoroa mövetségben sgymással leli rdolgoaniok. Aa e Ufrákvéeek aikeréhet ssükséges essköcökh^i nem elégség* aa áldovukésaség «Va önkéntes jótékony-tág A ctél nagyaágs QraéágOt egyeetl lést kivan és x>ly Játftadalmi actiót, a mgly által aa anyagi jés erkölösi ténye-sók (tmsehatása kivettetik éa biát^> siUátik. tűi legjobba^ tok.ii^élyeá köz i ponti bizottság azeV^ekéee által érhető el, a melyben aa Sfrzágos egyeaülé* j megtestesitve jelennék meg«. ♦ i\ ^ A4 szóttok kitejtji eautáa, hogy mi l képen kellene e központi testületnek i seerveatetnie, hogy ás egyesületek ár j dekének megfeleljen^ Oly módon tartja a központi testületet szervesendőnek, í hogy sa országban fennállt] egyes tár» aulatoknak terhére ne legyen, továbbá, hogy ssociális mtiködéei körükben ne akadályosss. As egyez társulatok fel adatai olyanok, hogy többnyire lokális természetűek, z igy ezekben a központi vezet ós önmagától elesik Van azonban aok a dologhos tartozó olyan ügy. mely a társulatok uak ugy hatáskörét, mint tehetségét fölülmúlják s a kös-vetítésre reá szoníIhak >sól ssután Erdé^'oraságról s áz árdélyországi kjOz-mivelődési egyenüll^tPŐl. A ssükséges pénzslsp előterjesztését illetőleg pedig aat a kérdést teszi i fel: Vau>e valaki közülünk, a kinek az egész országban törvény által behjoskndó kultur ádó pótlék ellen valami: kifogása volttá ? Szó ti olt azután bavAben fejtegetvén' indítványa anyagi njaaláiiftk módozatait a ^tArsaaág zajos éljenzése között s követkefő szavakkal I végzi beszédét: Ha lelkesülve .tiagyj l'éladstunktól m^ fogjuk tnnului azt.i hogy más nemze tiaég fnjérzelmét ne érintsük, s a jog és igazság határain bálől osakis a mn-gyár érdekeknek szolgáliun\|, akkot1 a legnngyobb liazsfi jóslala teljesülni tóg: Magyarország nem Volt, hanem léss. A mint termésSétes, gróf Kárölyi , latvAn beszéde élénk lés érdekes vittra adott alkalmat, melyben a szónokok pro éa contra (oglaltik élláat Végre olynemll resrílutid f^giidtalott el, hogy ( egyelőre központ neiijj alakittatik. Szltk-aégeanek tarlja ugytui a congreasul a közmivelődési egyet(l)etek állandó Öss-szeköttetését, de sKgségesnek tartja, hogyha as az összespltetés a magyar iskolaegyesület által kgybehívandó cpri-grrsius által es^öztmetik. Nézetünk ssnrinla kérdéz ilynemű megoldás tekintve ast, hogy e mozgalom tulajdonkéné^ \| csak most fog nagyobb mérveket ölteni, igen belVes j igysketetél a revolver ISegtteriétárs láissik \| fordítani. lAitégbeeteiten kbtedenek. Egysterre lövás jdbndQlt el ét s félo-csudni kesdő He\|\|ér jlölt, olt fekstik OTou-vien (táapár, a legjobb Inarát — Mm. A \|du* lakodát közben elsült révolvér folyója Ssl-\| ven találta öl. Egy pillanatig rátsftllen, mintegy njeg* kövttlvs áll helyén Aiíréd, asooban a lövés I zajára elönieiök láptsira, ugy a hogy van, födsileo fövél menekü » nyitott ablakon. A löriánisk utál L . . . I vásárra jövfl len ember hulláját A közel) érdö egytk fái^i KÜálét mivel s sgysnrubájái viseli, ki i tani. Hellier Alfréd v< pár nsppal, neb\|uiy psrssri egy fsmeTet-ts a kösság hátára. B felsksastvs ialállák. tuniii etrsd kspilteyi nnyü volt mefállápl-líi - töf r bojy m&m í pü fordei, ás li ttp — M tHfmmltom&t* áUrti magánki m s mm nÜlm m»yáw, M lg Midőn s n>insp vUá\|hirQ lábol yds a\|\| tgsn érdekes betsi ír fisakét éve,' éi mág sem sikerüli bAl. Mindig eask sgy a \| atA: >Alfréd. Ü Kftlásbes sy lérli sem mstsí i barátomat as N , I vását meglátogfttitus, sl volt slkslmsm Itttoi. ss intését ben Vsn l\áyótyilsoi elmetiáiá-atéi lehet löle hallani Ím viteti magái. <ak HM látei. - j tikén m I volt Szorosabb azflvsWigrnl taláa szó I lebet tehet majd ikkft aiíkor az ar-aság Mbbi réakáu is \| M sédig ily nemű egyesületek nem léttwiA» fog-nsk ilyenek keletkesni^ s általak ugy szólván aa egéss orszi\| Imm behálózva. Étiben a tekintetben m&izivlelésra méltó gondolatokat tartaltÁsz gróf Károlyi István liesalMe. t)« hol Ő Ma-' gyarnrazág politikai és kulbtrilU egységének szükaégéről szól, a fején.találta a aaeget; ezzel egyszersmind világosan ki van mondva ast hogy fékünk ily köamfivelődési eftyssületekne hssánk mtuden vidékén szJnkeég van. Azért hsngostattsk mi sokszor, igen sokszor, hogy nekünk ha boldo gulnj akarunk, a társadalftfi osfttályok egyetértésére vsn zsükségzlnk. Mi e nélkül gyengék és tehetlenek vagyunk, s sst a. szükségek egységet ott is fel bontjuk, a hol több ésstserjtség 'mellett hszsfisa törekvéseinknek, taraadálmi és nemseti czéljsinknska 1eg\|opb tzolgáls tot tenné Hogy ez eszme iá oly helyen, oly férfiak köst éa oly férfiútól hangoata-tot ekt már magában vétre is nagy erköldei nyereségnek tártjuk. 9 as£rt bizton hisszük) hogy s e<űtgrsssi\|iiiak igy ím h mult lefolyj lc<s eredmény^, less hatása, mert a magyar társadalonj cask saját káfárk sárkuzhstik el az ott élhaug sott itiagasstos elvek elől. Különfélék. \| llerlalandy liéla nrazásiyfllési képviselő mandalum figyel a képviaelnbár. II. hirálri bitoltaága e híj 14-pkén délután 4 ÓrakorAelle tárgyalás glá. A képviselői Hr. Dnrmi Fülöp (Büdiipeslii éa G^fy János, a válasttókzl r»iy Menő és dr. ftíüp! Rátmér ügyvédek védjék, s kérvényezőkéi pedig dr. Knilik Lajos budapesti ügyvéd képviselte. Hnilnpestről nyert sürgöny i iriesülésOok sserinj s balárosai tsom-bslon délben leli kihirdeilve. melv szerint a választás ellen a vitsgálsl elrendelteted. KIAIIIIAal Jutalmait, A ss'sme-gyei gnzdnsugi egyesület atisl e líd I. éa I. nspján Nagy-Ksnitsán rejidétBli gatdasági kiáliilát beUrása uiftn a juialmak íövetks-röleg ott latiak ki: Kmrzotfh lléld éa Harütogh Mm uraknak nagyobb lenedslmfljeltos meséi éa kerli termény, úgy netees fjijö gyQmbloa ét stölö gyfijleinényea kllllitásükért együtlá-sen, valamint különösen S kiállított borok listta kexeléseérl általábati első rendű diesá-rö oklevél; Jimin Kálmán urnát iűvSsti busáért r. dios. oklevél \ IKolU • bttán ur-nsk östi butáért másod r. dlrs. oklevél Ikdacsonyi Yaéhí iórmsáfnak fhev^ller ár . — A lata^ r it' et lamján. ' páéri s. r. dics. oklevél: flwm/tfá Károly urnák oregon árpáért m,>. dici. ok.; ffbí-ler Irttán urnsk Isksrniátjy réptárté r.dicá oki; Haán Kálmán urnák iska mánv cirrtfc-érl m. r. d. o«; Jnnda KÚroly urnzk eredeti obemdorfi isksrmány i4páér s kerti vs-leipényekért e. r. d. o.; fleeí// Lipót urnsk kerti vetemény ekén. különösen ttép sallerért e. r. d. o.; tiocskay JUstMf ok kerti vs-veieményekért m. r. d. oj KoUtr jHtánnf önsgirdágáiisk hópehely bui gony ftért é. r. d 0. Knautb Hold már urnák, sinerilai burgonyáért m. r. d. o,; Tertáhcity urnfl 16 fontos cantalup dinn,véért s> r. ÍL o. UyümöleBérI:. JOlabér Ztiymoid éa Ihán fra Kolmdn uraknak S. r. dl Xnohis fíoldináf ursknsj dm Károly, Sáringer Kih uraknak egy-egy db. tli Jgfrton Jómf ét íhr§ Jí két db. etütt két foi Imre ur e. r. n J&iuf iurnsk m. r. d. o., Turai Mihálynak egy-sgVI srsSfJ//7. Hegedű* Láum egy-eA db. esQat két fór Baon Kálmán, Ikrtarii* d. Q , Ird^Nfr Ftrnc$ urál frstikós srsny. Fsbér bó! re, \Bfn K<Umán} Oyérá s. r. 4 ^ífe Wáífiksá, 1 db. huta frankos srsny. Birk (kakit ur Klllmáobsn koriam ás msgéssbb (oka uskismersUt la monati mébiesyásaiést lasositö síin- é lé\|ás métk(állításáért s. t\ A oklevéllel tön istieisil ki. ! + A aártla MlrH A lapunk mslt ikámábas smttlstl sann betöréi tetté* ast -4 mely a nágy kasnyi H«ent Ferenrs rsadi asersetsszk kisstm^ábsa Mvsttstetl Epetieuy éa r. d. o.; Jan-fyhiiW Jóaaéf akós arany, se/ líraksak két-. t Ssőlöérl: o.J TettÓHcak* Gátpár \|Ferenci, 4b. J tis Irsokta Yftéga Jfr<inttok los. Vöröé borért: rt urakiisk S, r. k Kél db. buás Dymih lm • fánot uraknak tí, — ststtal vahVisiiÜsg alvsiaík másé bftatstásAket Rmktsttik már Skkötf kegy á raaáflraág IttartástsHs SeiUgyi Fsiaaes tár-dsbsli fMötsol\|át. Most jeMketjtk. bens me^sditoti stőnyoroorat feaaláa á retwör-•é« Sntágyi v^éi, Rmvéth KVsaatet ás ss nek foivá'n aevt tkát ssstsrágnyvt lakoeokai ssiatáe btartástsits t miaáMrmat á«áol' gáltatta k kir. terveayasekiiek. A vádlottak most mág tagadásban vessek agysn, de erősen IsHelmtA, Kegy a nyomón bizonyítékok aÉlfe alatt amgtftrtk mekaesaágat. B6-vabb ráístetskei s visaftlst séksrs érdekében sgysWrs nem kotsibetttak Rakiv#. Vmüty Hit a vám sankbaa általánosan kmzrt dárdai ke^tgysé, e b6 lt-Se vetette oliárbna ftagy ffanlisin Mmái IjSopoltKa trisaataoayi. pár sakOvA stás Dárdára etasoii Aton ssisos kőmisynyet stembeo, tmgjr s megye sgyasólvln egyetlen helyé* aem vetlek tudomást oki. 6 ikáask jelentőségéről t at örökké emtékesetes napot nyomtalanul engedték eWuhsnm, — saiste föl esik azon hszslizk Únnspély, melyet e napon épes st oazág halárán a derék oaáktorevaiak reo-destek. — Dgyánis a szsbtdsá^tarct vér-tanulnák emlékét Csáktornyán as idén ia megünnepelték. F. be 6-án reggel á érakor a Fsrshctiek templomában gyászmité tarts* lo\|t, amelyen megjelentek a 49-íki honvédek, at intelligeoctia asámos tagja, több gyásza öttösött hölgy, at állami képetde tanári les-Iftletz és növendékei t s t. A ditset ravatal kostorukkal volt megrakva, t a ravatalra helyétett 18 vértanú aresképe cserfa ko-tsorukksl körülvéve. A gyássmisén at Ali. képetde növendékei alkalmi gyászénekekel ét s magyar hymsusi énekelték. — Ette libben Ss értelmiség férfi és sŐ tsgjsi költ ül a »Hattyú< vendéglő éttermében gyűltek össze, amelynek falán et alkalomra a 13 vértanú megkoszorúzott képe tUggesste-leit ki. Aa etaö fslköasöntöt a vértsuak emlékére Margítai Jőtssf képesdei tanár s s „Mursköt" sterkeastöje mondotta; Béánqi Tivadar képesdei tanár általában a atabad-tágharct még élö honvédéit s különösen a jelenvolt 48-iki honvédeket éltette; hWáriis Mihály kir. sljárátbiró hatásos alkalmi költeményét stavalia sl általános tetstés nyilvánítás melled; Stirby tíyörgy körorvos és volt 48iki honvéd, a 48-iki honvédek nevében köstönte meg'a tnegemléketést; Msr-giisi s'jelenlevő hölgyeket éltette; Kouarits és Belftnyi sikerülten hatsftss költeményeket stsvslifik el. A msgysr hymnu«z eléneklése ulán Luperatbek Jössef urad. tisatisrtó és voll 48iki honvéd megköstönve at össte gyIliteknek s megjelentnél, a lárssság egést^ ségére emelt poharat, mire at össtegyültek n listái éltetve II öra tájban stéiossoliak. - Noha kicsi volt a társaság, mert sokan nem voltak ott, akik ott leheüek volná, mindaannálial a jelenlevők réstvélükjksl éti Itlkssedésükkel ujabb jelét sdlák annak, hogy a hasáért vértanúi halált zienvedett nagyjaink etfflékét lenn óhajtják tartani, ami nem a legkisebb befolyással van eten exponált határvároe batsflas értülelénsk emelésére h fejeli artámadás E hó 18. és ll-íkaköiii éjjelen csendesen hsllagot na ulosáti it]. Dávidovics Antal kiskasfziuti lakos,; mikötben Makk Dsnek János hirtelen eléje ugorvs, minden sió nélkül ugy siklottá íöbe egy ásóval llávidovicsol, hogy es vértőlI elborítva ösaterogvolt A rendőri Ör-járat nagy duhHtödás Qtád tudta Málekol ár lalmajlsnná tenni. r fiÜCfr*** ösv. Vioat Lásslőné kedvéé leányát, Vioat Mariska kinssszonyt N-Kzoitsán, el,egyeztsSserdaát/\|ft(Sch#sra) Károly gyógysterést, cz. és kir. tsrtslékos hadnagy. 4- Faatablvalalak fceeattateté-se. AIsoproni poslsigssgslóság megyénk területén alftbbl 91 póstahivatal beszüntetéséi kéri, iiint melyeknek fentáriáss a lorgalom csekélysége miatt ss állam káráfái jár z különös érdekek leniariásukzt nem igénylik: Dagonya, Bszai, Héliosz, Bőrönd * Felső Orz, FrStemenye. Uutorföld, Háshágy. Ker-ka-Némeifalu, Kis QÓrbö, Kustánsaeg, Lasg-vis, Mdrs-Stsnt-Mária, Kagy-Bakónak, Nemes-Apáti, Nemes Pécsely, Petrí-Keresstur, Pölöské, Piissla-Magyardd, fieti, Szent- Adorján, Sri. Ilékállz, Szoboticzs, Tzllián-Dörögd, Zfllz-npgftnln, Zsls-Hsláp, Z-Koppány, MerenVe, Z, Stsbsr, Zala tár, Zsid. — A közigsifaiási bisotlzág a járási fössolgsbi-rákst selhivts, bogy z kérdéssé helyekre nézve s helyi viszonyok és forgalmi érdekek ttem előtt terlása mellett jslsntéseikei tegyék meg,- mely jelénlések alspján ss ^pitésseti Hivftlsl a \|övö ülésre terjessaaen elő véle-méoyt, melyhez képest fog ez Ügyben végleg határozni. ' - Ml a taraflr T Erről as érdekes toalel(csikkről kövstkesö meghsiározásokst moádtsk tgy vidám Nrfliárssságban. A jogban Á lényleges állapot túlzása. A iftar-tanban As elemzavar zaimptómája A the-oloiiában: Az emberi test bOoős tltsvfliáss. A bölezéssetbeo: A oegstiv tét s pozitív léten A nyelvéssetbeo idegén rag s boai lArssöo. A töri énei bsn: A Í9. szássd második Mének kinövést. A Mkábss: Termé asetsiltnes slmotditása s talypoatssk. Aa jpÉÉHblSt Egy helylen pontos álkslme- Jlékoráczlö. Az ssafketikákfta: n stép itáatTértei tévelygésének jele. A kereake-déliben 2 A közösség fáiravezetáse. Általános-aáflMA: Bura—Iá badarság. H « iHftiMi u Írnokok klit A nagy ksnix^ai kér. törvényszék, járásbíróság éa Igyésuág Írnokai köet héaOayux jogát {eSiáborodéa uralkodik, mely axou moxg ' lomul Ali össsetf\|esbee, s rail • aaegedi m Mrvényaaék irookm indítottak ax írnokok emmének megváltoztstása iráni A axegedi collegek ugyanis egy kérvényt szerkesztettek m ocsxággyWéanea, melyben ax eddigi „tv" etn\|veaée helyett aii, hangzsJosabh ősimet kérnek, • ezen kérvényt hozsájáru-lés végett ksniasat eollegtákcak ia megküldték- fcsek axonban aat irták viaasa, hegy a kérvény tárgya a fixetéajobbitéa legyen, ok «-saa így teaxik magukévá a kérvényt. A szegediek erre megígértek, bogy ehex képest dolgoxxák át a tf\|terjesaiendö kérvényt, minek folytán a kanixsaiak ia eléírtak a hozzájárulási nyilatkozatot. — Ennek dacxAra axonban mos/ a szegediek még • is ax erdUeti tervesetet nyújtották be, mely- ben caak csimst kérnek. —Minthogy tehát azon kérvényben 42 tűrvénysxék Írnoki karának óhajára történik hivatkozás, — a kanizsai írnokok egy hoszánk beküldött nyilatkozatban kijelentik, hogy Ok ama kér-vényhes boéxá nem járulnak, „a miután a 42 torvéeyaxékhex hozxá van aaámitva a nagy-kanizsai is és igy ennek Írnokéiról ia feltételeztetik a jómód ée rangvágy: kijelentik, hogy sem jólétnek nem örvendenek, sem titulust nem najtiAsxnak, sőt ellenkezőleg gondolkodnak, éa a titulust aaiveaen feláldozzák a vltuluaért. — llj asieii. Dr. BedS Béla nagykanizsai ügyvéd eljegyezte Steiner Mnriska kisasszonyt Z -Sxenl-tíróihról. — A sáskái hatalma, Egy fiatal \| bíró, a ki a fenyitötörvénysxékbes van be- > osztva, szerelmet vsll egy hölgynek, de ex öt kikosarsxss. Mire a btró e szavakra fakad: j í — Laura, ön axi mondja, hogy engem nem aseret. Mit hozhat föl védelmére? — He\|bluis\|l rablás, it1 pafadi imstahivalalba I. hó 6 án délután 8 óra táj-oan egy kopottas kinézésű, közép termetO 1 i egyén lépeti be batyuját könnyedén ax ajtó melletti aublálra dobva, mintha a családhoz j tartozó, vzgy bizalmas házi barát tolna, a • keselönöhes ment, vele szemben leült és be- \| sxélgetést kezdve, két levelező lapot kért. Ex előadatván, egy 50 Írtnak .felváltását kér-fve, hogy a levelezőlapokat kifizethesse, mert, mint mondá, nincsen apró pénxs. — A ke- j seiőnö értésére adia, hogy nincs aanyi pénz a póstán, kevés a forgalom, de meg e hó ' el«ö napjai vannak, tehát nem válthatja. Az idegen felkelve, k.őselebb ment a kezelőnő-hex éa a pénxlár kulcsát kérte, majd talál ö mond — pénxl. mert póatán kell pénznek lenni. — Mikor látta, hogy kivánaága ne.n leljariilelík, a tudva, hogy a házbzn, a keselönön kivül senki sincs, a pénztár kulcsát erőszakkal akarta magáhox ragadni a a kezelőnőt földre taszítva, száját tömte be, igy aatán a pénstárknlceot kivette keséből és a pénztárt akarts felnyitni- A kexelönö az slait mig as idegen a pénstár felnyílásával volt elfoglalva, felocsúdott, lel ugrótt, siájáhól a kendői kivette a sikoltozni kezdett, mitől a liáxieb hangossn ugatott, A gas ficskó félve, hogy a kutya hangos ugatására valaki jöhet én leden kapatik, a kertre nyíló ablakhoz szaladt, ast leitárta éa azon próbálkozott kiugrani; de máét gondoli, mert hirtelen megfordul, a kezelőnőt Isméi s földre taszitá, a pénxtárkulcsát ledobta és ax ajtón ál elmenekült a nélkül, hogy a pénztárhoz nyúlhatott vqlna. — Senki sem lévén a háznál, üldözőbe nem vételen s igy sikerült a gax-nak szerencsésen elmenekülni — — Veszedelmes fréfér, Bklog Márton bexerédi lakós f. hó 7-én délelőtt 10 óra köröl a Hegyre igyekezett menni; de letért a rendes útról s ax uradalom birtokán át, közelebbi tiltat keresve hslsdt. Ut-köxhen találkozott \|a erdőőrrel, ki kérdőre vonta, hogy miért jár ax urodalom birtokán Ebből szóváltás, utóbb dulakodás támadt, a miközben az erdőör fenyegette Balogot, hogy agyonlövi! ha nyotsban nem távozik. Balog el is ment, mert félt, bogy ex erdörfr fenye* I getését végrehajtja. Nem messze ment még, I mikor aa ittas Tóth látna erdöör lekapta fégyVérét a Balog ttyn lőtt, ki elöfér által ; találva, összerogyott. Tóth skker hasameat, aa e»etel kijelenté a* uradalmi ispánnak, kí w aaonnal kocsira l\|ti aa erdöőrt béviite a ' astgréti sabiróeáfkoa, hol lelartóztatfalott és I a kir. bíróságnak Átadatott. Balog aértéeei ] súlyosak "ugyan, de nem életveaxélyések. — Arlejté. A mai napon tnegtar-: tott papireiálliftáti«árlejtés alkalmával a 1 nagy-kamatai kir. törvényszék ée hozzá- tartozó terület' rémire Fischel Fülöp nagy-kanizsai könyv- és papírkereskedő, lápunk \| kiadója nyerte cl inból a szállítást. — Főlapéul éli kár, Szmoéis Viktor ur, murasxeitjalielyt löldbirtokoji kine- \| vastetett Zsla vármegyébe főispáni. titkárrá. — A balatonfüredi tárélvss-déicek axáma a kiadott 16. ás. néyjegyxék * szerint ax idei évadban összesen I8ÖÖ. volt. — Veaxéljea Itsyagtlk Egy. fiatal embert a ki egy nagy gyárban volt alkalmasva, elbocsátották, mert nem bírt meg- I férni s gytri személyzettel. Távozásakor • dühösen azt kiáltotta: — Elboosálitaláaom I legalább eser ember -életébe fog kerálni. Ezt s fenyegetést bejelentenék s rendöráégpek, ; mely a veszélyes (egyént rögtön letartóztat-\| is. A kihallgatás alkalmával a rendőrtisztviselő szon kérdésére, hogy mii akart fenyegetéseivel mondani, a fiatal ember akt felelte; Én azelőtti orvosnövendék voltam és axavaimmal csupán arra czéloxtsiji, kogy most folytatni fogom — orvosi tsnulmánya-imat. • — Nxemleláloifatáa. Jelenteik Vin-cxe honvédtábornók. kerületi parancsnok, e hó 12-fkén a Nagy-Kanizsán állomásozó hon vódféldandárnál lett axemlelálogatáat. — Rradérl lilr. Vnszusz flf Imre nagy-kanixaai lakos s hegyről linzi jövetel, belért z „Hall yuK vendéglőbe a njire ki-mant, szekeréről egy xsák slms hiányzott. Értesülvén, hogy elméjét Vida György fővárosé vette magához, elment ennek iétállójá-ha, hol az almát fel is találta, de öt magái Vida uram bocsánatkérés helyeit jól í elverte a kidobta. — Képzelhető, hogy ex uAvariat- j lan fogadtatásnak meglesznek a rendőri következményei. — Egy, 2 nagy iitcznl és 1 ad vari Mxol»a, hálólUlke (alcov.) élékamra. padlás éa pincééből álló nagy töldaalntw \|e-kés November bó 1-től bérbe adatik. Bővebbel FiacheljFQlöp ur könyvkereskedésében. \| kövstkexö értesítést vettük l»tíoldbergsr belga főaooaul KcHínbé'h: s oapokhao Vifót I királytól fogadtatott s ugyahaz aspoa kosz-I saabb kibailmiáéoo vpjlt ttbrn4tH miniszterelnöknél. Mindkél fOnfersmián a német i ipar réazvéteje tárgyeitsiotlj a Isgkóaeéebbi nagy világverseny alkalmával. lT\|y a belgák kfrálya; mint a balga miniszterelnök a berlini liM oníul előtt féfts geítck a vállalat hordérejéi\| és fonloaaagái. ! ezt tekintettel koeioly tslam'sire és rxe\|jsira ajánlották, a a fökoosalt megblxták, hogy miadent elkövessen, ln)gy ffémetoráság mél-I tóán kén viselve legyed e Iveraimynél. Már \| hetekkel ezelőtt fordult « végrehajtó bizottságok, a német keresk$deinji éa Iparkamrák-boa, hogy ezeknek támpesláMáVál á liisteletbeli biaottaág - alakitAs\|il Németorazágkan eszkö-\| sö\|jék. A nevezett ipsrkamai^k nagy «<áms, mélyeknek irodáiban a, vállalatnak .felvilágosítást nyujiö irománysl béjekinühetők. meg-nevezte a bixottság elftt at illető kerületek sxön aa ipari és társadalmi téren kiválió létjfiaii, kikkel exen tftjsteMbeli blsottságok mtjgalakilandók lesznek. Azon német kkres-I kedélmi kamarák köxtu, kik/ a bixottsázgal I már öaaxeköttetééfisn T«nnsk megemlit\|ttk s I kővetkezőket Drexdai Hildesheim, Allén-I burg, München, K8ai\|»berg, Stirfberg, Biele-leld. Mels, Manheim, ILudvigshalen, Meinin-geo, Heidelberg ée'Opbeln/Ax illető bixott-ságok alakítása moat már á bejga föcooaul keseibe van letéve s a* alakítandó buottsá gok kebeléhői fog Nftmetorsxág hivatalos képviselete alakulni. 4- A mint halljuk, a francaié kormány hivaUlosan fog réaatvenni a és ügy elömoxditáaáfa egy mfillió forintot fog megaxavazni. Ily; váratlan zlker arra biila s vállalat vezetőit, hogy az zmugy ia terjedelmes terrenumot nagyobbítottak, s s kitgésxitő építkezéseket megkezelték. Kirs oruA\| iiriiurii kftMaév* a rou eiuészlÓM i modornoM «'•»»! ptoderti Asis votink • tmj nzUMí, mely' váratlanul IbeasSskrl. A kehig, fájdulniiit íTír a mólIIh'II Hl olduUklmn pa aekas kátá-lian. Leveri álsMaaak éral :S>urái a Utsft» nzájias nws, klMnúwn ragzulanként. RaaadAs jiynlk* borítja n lb-gakat. As étvázy kiáayoi. [pijraalérafaa van, mintim • 0olnorban milyon lehsr vulha; néks Z^X* isirsfeottsáf éraahetO s ajuamrasájbaa, pjinly asnabuU lápláiék áltat nem alAfitknlé ki. A ssmm\| bMajiak, «{! k«a«k slábak htdaz-k a tapadd isaailainral Uttonvlk. Kávés idá ■alva kökflafc kftasSnt I. tUinitn vaAraana. aékáajr Mssp aalva aaoatwa rtUe salak kApal! üsnkMn, 8 knaban a bal az Uvartsak éral SMfSti Afe aa alvás ssauni adaiést asm Uülsaik syiyla il. Rivid idft nmtva idasra isfatottaáf áll In ái Irtom i alfléhrtak RjOtrík, BaMflléa éa oly érséa frgjs <\|l ha b irtaira Mail minth^ S tmm isliatéskn, él ka mm <sy kd #la«lt • Mkkt kitmUst a sltSassk, srival sam assk a vsüét kslsf aét kaftasrtal asssk jjéfjaaaia a akatar^stnkt ás mItbI labivs Kzn>( a bt annyit rány oknak kétséfka-vasftllaasl UaMi^Oak gy^tyití katáaál KapkaUl ■Suéra yrágyfarlarbaa. Rfjp svsg tnukaesxtnrt Ara I frt M kr. a» Sai(t-Ukéam ára A0 kr Mazymrensáft árak éspsMs. kirá\y-aUaa II saáa Tnék í. gy%r-átaa áa áltaJa aa snsáf sriaésa gyégyssiriA-kajélá 801 'Aiiivr JMa, Bm li IMs«<. 4<é»a tér Ki rila /VI Ti XmU-Kfft \ A Felelős < ii a a I. A J O I mmmraf Aa nj modem batepüff iifasroadotta^g atlv •II ea aiadaa tabatA erfiS aaako(ikoa praapiraUunok aial Morphioa alkaluattalnak laftiistMabtás a legjobb és lafáríalautlanabb rrr I Dr. IJabar idd elixerjv- -vei gyégyitkstó. KgytdBl vnlódi aiadaégbea kaphatu a védjegy alatt (kcrpst horgonvayal) '/, UL Afegekbeu ■t mi' ka: '/\| 1* 4 mi' ka) •/« "taraa S márka a gyógy-•aartárakbaa és a, kftspoatban Seknlx 11. Hássovara Raktár. Irodalom és Művészet. — littaipcl Róbert (WodianerF.) kőnyvkiadóhivatalábkn legufabbana kővetkező munkák jelenlek meg: Gyakorlati angol nyelvtan uj tznmódszer alapján; irta Daíloi Gyula; ára 1 frl 60 kr. — Ezen nyelvtan oly gyakorlati rendszer alapján van kidől-goxva, melynek segél Vével ex angol nyelvet a lehető JégrövidelM) j idő elatl elsajátít hal ni. (gyakorlati tót nyelvtan. Dr. Abn F. tánmód-sxere szerint átdólgóita Glóu Miksa lögymn. tanár, Ara 80 kr. A mngyar szentkorona országaik megyei térképe, rajzolta Matsek Ignácx a m. kir. ztaiiaztikai hivatal Iérképé-aze. Az egéaz atlasz Hl. térképből, melynék ára ha egyezerre rendeltetik 20 frt, 60 kr. helyett a diazUítésben 18 frt. — Nésiafélgj I ée társa xene-műkereHkedésében mecjolont. Bffat négyes férfikar■ sserzé Kinjer Gyurgy; tartalmazza a következő dalokat: Ifeggeli kép, Borún ax ég halára, Alföldi legény, Honfidal. Ara? Közgazdaság. Aa Ipar-tudamámy e mivé-sari eemiatklsl verseayi Brfteeel-bén I ban. Ajbrüaaeli világkiállítást illetőleg a brtisseú versenybixotlaáglól a forogna vala mtaden. A ba\|f)k eld és klünkint farrá; a vár Bagolrtal fokáija aáigá bpvoaatot nyor\| a w avátauék karvsbnlik és aAlét asinA, álláa utáa 4b>dék atbltMl a bavolt táplálék s ay.inf rt édmaa laa-l, as gyakraa tv doaáai rohamoktól kísérte'íl s IA poatok látasaaak a «aem elétt let és nadktvAti gj'eagoeég érset«» iel tok folváiltvs vannak jalek Ki aoadjuk. hogy aa oraság laposoág inak kósal M ved exen betegnég valamely ;foko& •zlrael ulvkf-p hat ax essiutó hogy aa áuIxkHjx a gyaSorbo anyaggá, mely képoa a gyowo le-lant, melynek kóvniketméay\| a jó ha tán s nnnlivul tialáaofi. Mill adatnak el évente oraaágais\|ban i ajftket bUoayltó kálairatak itanoat ■ járót. SaáaaJ a kQlOabasA nevü be gnlnsk. A bór aaáraa dik ásjpong: a aaaai- rakva le. Oyokraa 31 aavasya, ivdobbgáe é« futta-áa .gybngll a ssinoa »gai. aagy lovrrtaég hl kral k Kxen tBno-!•• véltünk, ha aat- jlátkun] A Nbaltt r ■arvak t'rjanyagara, jutott tápaaort oly bak táplálékot nynj-pgésaéég. Kxen aaer > és Ulllló Avsgok a kátveaó aredmá-dnak gyógyító eer-ogséfékáok erődnek UIHDETKHEK. 4jb7l\|lk. 1887. julina IB. 1817, \| ARVTKÉSI HIRDETMÉNY. A n.-kaniassi kir. törvszék telekkönyvi I (jsxtálya részéről közhírré tétetik, hegy öav. Vajda Jóxselné axtkl. Horváth £va esa-tmregnyei lakos végrehsjtatón&k Vajda Fs-Ltjencz, Vajda Jóssal éa Vajds Éva férj. Tóth Péterné végrehajtást asenvedö esstsragnyei lakosok elleni tö frt HÖ kr per 7 írt 06 kr. I végrehajtás kérelmi • frl 86 kr. jelenlegi s i még felmerülendő kőltáégek iránti végrebaj* tási ügyébon a fentnevexett kir. törvénysstt területéhez tartozó eazteregnyei 18 sstjkvben 1.1-13, 15—21 hrssám alatt Vajda £ra, Tóth Péterné, Vajda Ferencz és Vejda Jó-xael tulajdonául leivett 1488 frtrs becsült intatlan 1(887- évi tlfczember lió 15. napján délelőtt 10 órakor fiaateregnyén a községházánál Varga Lajos lé'pereaí Qgyvéd vagy helyeijese közbejöllével ' megiarlandó nyilvánox árverésen eladatni fog. Minthogy azonbsn as Essteregnvei líl sstjkönyvben c. 1 alatt ösv Vajda Jó-xsefné szül. Horváth' £vs javára bekeblexett öxvegvi jiasxonélvexeti sxolgslmi jogot meg-slöxőTeg c. a./l. alatt ax esxleregnyéi gyámi-pénxtár javára 105 frt töke a jár. iránii-jel-zálogos követelés van békebeleive, nnnálíog-va az esxteregnyei 18 sitfkvben I. 1 — 13, 21. hrsxám alatt felvett ingatlan as ötvegyl bssxonélvexeti sxolgalmijog lentartá-sával bocsájiatik ugyan árverés alá,de csak ugy ha a jelzálogos követelés teljes kiele* gilíéaére sxQkségesnek tnuiafkoió a H00 írtban erennel megáNspilot összegei a bei* gért vételár megüti, ellenkexö ebeiben ax árverés hatálytalanná válik, s sx ingatlan s axolgalmijog fentsrtáss'nélkQt a kiilfttúll határnapon ujsbban elárverexteiik. Kikiáltási ár a lennebb kitett beeaár. Arverexni krvánók tarlóinak a, bápaár 10%-át késxpénxben Vagy óvadék képes papírban a kiküldött kexéhex lelenni. <-Nsgy-Ksnizsán a kir törvénysték telekkönyvi hstóságs 1887. juliui hó 16, 29ÍI —1 tírf. HUGQNNAI kirénd. tsséki biró. XKXXXXXXKXXXXXXXKXXXMKXXXXaXKxXK X I I s 1 I 1 I n 1 I X I X X 1 XXXXXXXXXXXXXXXXXjXXXXXIXXXKXXXXXX * X X X X X X n x í Ax első osstral \| I Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári társaság Rt^lh^ Henntfibkatige 13 alapilUlott iái/ 322 10-12 j Markert M. vezetése alaU . iAT 1 * ajánlja nagy áruraktárát kém ajtók ée ablakosból vasalással .együtt, továbbá lágyfa padlók é^ amerikai tölgyfa-frie* ée parkett padlókból. I A gyár annálfogva, bogy duean fel van axerelve ftát^i faanyaggal^ valamint késs áruinak nagy mennyisége folytAn abban a helyzetben van, bogy 1 mináan megrendeltnek e téren a legrövidebb idó aliifl eleget tahet Továbbá elvállalja portélék elké^zitéeét, Mljee berendezéseket, kaszárnyák kórbá- I aak, iakolák, irodák eü>. etámára, iovábbá birijúm^xü gépekkel késvitendó famunkákat előirt rajaik minták azejint, szobabútorok kivételével. I t Schlegel lovardája ^^ > (cailrkáisa.) j 1 ■ ^ I t Mii vasárnap 1887. oktober l(»-án. ^ X Visszavonhatlanul 2 utolsó és búcsú-elöadás. \ MrjjLESZÁLLÍTOTT HKLYÁRAKKAL "pl * t As első éMems il Arakor, aaí luósodlk rslf 8 érakor. \|\| t Fellépti a WILLFRED testvéreknek. I [ ét a: összes mütészek és fyüvéstnóknek \ \ralamint ui Összes lovak elővezetése. II ^ I A>. előadás záradékául' \ M A rahipk Kl fél Kor vnicy a plrosltA* ar. erdeiben. \|\| f PM7 tuhóiatop Joloaot olteérsjaa T" tároalst által £ \ JtKWrÁHAK teássá!! Qlflistv i 80 kr. 1-oft Imty BO kr.. V-'tk kolv 40 kr., 8-ik koljr 20 kr - E \ Bsnnakllt katoaáka^-ik Mjoa lO kr. — lOévoaslaligronMkoksal.r.ést.Myoaolblét áaotik. H ! Száuios lálogstMrt( esedezik I k l\| ! 24 3-3 \SCHLEQEL M. w«é S ^ ' ' 1 » ' " •llí ' • r ' ,r ' T y .'•'•■ • ' \| ' « I \| j t . * v I ! í ! /ÖOOOCX>OOOOOOOOaXIXXXX)OOOOOÖOOOOC\ Jj JELKNTÉN. , r X ^ I I TT' j\| V 2 Aluliról! bátorkodom % n. é. közönség bcjcs^s tudomására borai, flX J \| xlirQCiHlCny. r, 2 hogy ízleli utazásomul visszatérve, j [ • I f X I I * i X A grt 1 X—.X A A JLA, _ f X Nagy Kanizsai váro» r. tanácsa álul kötbirré tétetik, bogy a város java- V ICnyHCpCSZCtl mtltOrZXlOXZl I U dslmsiéspsligajboréstar togyssaiás utAni póladó szedbetési jog évi 4600 frt, CJ T Q — a baleö liacsí iwljrpéox szedési jog é?( 12.320 fit, aa országos marhavására- Q tl veaetéaéí átvettem, s főtörekvóeem Ieend nint eddig, úgy a jövő- I \| g ni helypénz szedést jég évi 1680 írt. kikiáltási ár mellen 1868 évi január 1. töl. Q * ben s a legmagasabb igényeknek megfelelő arcztópek készítése által a f A számiii 6 ef ypás utáti következő évre A 4f n. & közöny tehes megelégedését kiérdemelril [ , f X f. ki október hó SO-áu délelőtt 9 érakor ' K 4 ^Magamat a J). közönség pártfogásába ajánl vaj maradok A f • ] X 4 p Kelt N.-Kanizsán, 1887. oki 12. ibáöj jf V "J^CÜE Tlu u,ián, niindene«ys. javsdalow kü- y • +' . . . _ LJ ' ^ _x._ji.ui. IÍ iJ ,ön külön s legtöbbet]Ígérőnek kifog adalqi, a mely árverésre a bériem szándé? fi A 311-1 FODOR JÓZSEF, ff X koaók ezsnnU mágbivLnak. 77 X a Ií ■ fényképész, . 'ff € Bánki pénzül [kést pénzben, takarék-pénztári könyv, vagy óvadék kédm X * [^O^y^qqqqn^ U psplrokbao á kikiáltási ár 10% ka a küldöttség kesére letseodö. T Q ■ ---—— i\| j. ; 9 _____j-J__1 - i J Az árverési tóliételek, melyek a szerződés pontjait fogják képezni, a vá- Q M_XXÖX XOX— 1J- j ; ; ' \|r —-Jt Q rosi tanács )érmében a hivatalos órák alatt, as árverés msgkezdéséig bárki áltsl Q • j . 7T ___L., • \|\| megtekinthető. X Honl gryapjia. Cast^I ujaet ü Kell Nsgy,K.ni«^ 1887 évf októb. 6-án. X őszi és téli Idényre V x Hiürk e, sötétkék, drspp/iln és bjtrna V/ 2-2 ; ,J\| A vároal UniActf. Q J , GYRRMKKEKNEK: PKRFIAKNAK: !J Í^VVVVVVWVWVV VTV V^AAA^AA^A^vO A 8—11 éreasek ÍZ—1;» éressek 1 lá—18 éveasek ' kicainy I i közép \| W M ^AAÁAaA AA^AA^AA AIA AAA^AAAAA^XXAAJr J/l. asám ft 14S II. aaám ft 1-60 Ili.>úm ft fSO I. rassi ft S-SOiH. reám ft a- III. azáin (\I-SqU T fl(ni;«k\|i[ I ®á{JLfl T Oimiahh I I__ O írrtiaknak nflrks dnippaist bsrss \|K»«lór»l b«sefre t' frt 50 krtiM S Irt 80-kfig. Q liü\|[PIIII! . rrCSGrVftUvGS Jj°PjűDll ! ! —mmm C • "tut** BrsMMkl \|QMpjnk«Iméket. siíböm uuinUt l«jobb minőségűt. SltÖn^ Sknek, felttltők- Q Angol gyártmány, a tfánoziánál tokkal Alapíttatott HfPfP'í f\| AlapItUtott ■ek. kOprnyegeknek 6«i «s UII Idtsyre sjánl. gyári áhikbss JL negbiihalóbb. Az ango pré«ervalivek mind- j W Dlü/l ljg « \| 27 1,-6 BOCK M. MÓÍR. eddig a bevitel nehózté ;ei mialt nem vollak l061, 1 1WL Kivitill rsktár: \| kaphatók; ezt megkerü endö, a gyár külön % z • j i • • ■ . , Feketéhálom Brassómegye. raktárt szervezett Jós y trtmányait az eredeti 4021 gaZaaS^gl CZltieE tZ gef 1C Ktvisstrs misták kslswkrü Unssstrs ktldaissk — KiasolpMtatia ásol iá és gyors. j gyári árOD eladja. Vidéki megbízások rög- (MrÁPA. XWvávváW * i U lön, utánvét vsgylsz ár beküldése mellett f/mn» —_JLXOX.XOXH ~ ' logsnatosiilatnak. Árak luc/.aionként 3—4 ia alagyaroi$iág legrégibb é$ legnagyobb 5—6 frt. Külön árjeRyzékak ingyenes bérmeni VarrÓgéDrAkfárit ve zárt levlében..C'dm J Angol gyári raktár nrinmnnm m o I 4844 tk. 887. jnliu* 27. 1887. ' ■ Budapest Deák FérenclulcSa 17. az. az ud- i)UUAr£flSTt VI. SZerfiCieD-DtCZa 35 A R V E R B S I H I R D E T M É N t I M "'r ^ A nagy-kanizsai kir. lörvszék llkka osztálya részéről közhírré télelik, bogy I ^'^ÍL'VIfEfr^/?'^' ' ilÜ^ . AJ4nIJa "lílBráft"A"Jr 1 bfíoha Imréné átül. Keié Katalin sormáti lakot végrehajtálónak Vsjda Ferenct nős ■ ímJ " rT, 1 t J£SL ****** ^It Menke Juliávtl végrehajtást srsnvedó sormási lakas elleni 40 frt töke, 188$. évi ■ I W idegfOSitB gyOgjTltala \| iW julius 14-»k napiától járó 6/0 kamatai 1 frt 20 kr. per, 6 frt 20 kr. végrehajtáH ■ r^Sh^bi)1 T> Ml 'odronyágybetitrit tm- é fikflrö- \| kérelmi, 9! írt 60 kr. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehsjiási ■ urXpOkmi ^Sd^-iiáUr^ úiZ , mvJvffl wtben. smer. mdnsrt koeti-a/- ügyében, ugy s c.sallskozoü délzalai takarékpénztárnak 6IK) frt löke és járulékéi ■ ; BWW sülffi." iránti végrehsjiási ügyében sz ozieregnyei és homokkomáromi ingatlanok, ennek ■ M • ^nacraM ™MméwUkat,ruko/aem,rA. követelése kielégítése szempontjából is s sormási ingatlan, a szintén csatlakozóit ■ lumaniin ih fjjilazi.U.......................\| f Itat w nkouirUhleai; továbbá Vsjds Péier és Vsjda Isiván sormási lakosok 10 írt töke s jár. iráoli kövelélésük ■ iSn^sT^MCTi^nfi''^^ i . jSTBm csipéusk i> tór- kielégiiése szemponijáb«)l is s fent neveseit kir. törvéntrszék területéhez tartozó H 1 u9Ant4bcs uijta kto^nawTto'sysa s \ l ksnsksdik ná^rs «s frssesu. normás, :i37. sztjkvl.en I. 1 -6 hms. a. Vs»ds Ferencz tujíndonául felvett 211 írtra Ili SSSTaStt ±9SfRE I leesültingsUan, T a homokkomáromi 60Í, szljkvben jUl* hrst. s. felvett in- \| I "d^tVl.™^ uSSSftleaRÍÜ gstlanból Vs\|ds rerencset nös Benkó Júliával illető 3861 frlrs becsült fele (V\|) ■ > siáara ■•Dat ' r miidto rasdsscrfl fa Isgjobb ayártnányn torri- réaz, továbbá ss esxieregnyel 408 szljkvben -f Ü9 hrsz. a. telv. ingatlanból ■ u Í^.SmkL^SKí^ é« ■Ikstrámket dáa késslstbts tartok. Mis- Vsjds Ferenczet (nőt Vajda Júliával) .............32 frt. ■ \| 1 d«nrfesiü gépjsritás' gyáronbM q»«ss é> olotón u.1,kbení «j3»^■ ^v.id.^-i^v^j^u. I ^-sxA > , 791 , , , • ! " 31 frt. H 1__mrtárs Mkfbnríj 78626_—^—mm ; ff M ; . '0 ír.. \| OOOOOOÓOÓOOOOOOOOC00000000000090 : \|Z : : : : fe j \|SzálIodaaLlagyarKirályhoz"Budapestén.© Í !u-!l * * " * )í!r!- I X A' fő»ár«Hi kOirp«i. • \|cósh«Jéállomá»oU. m lőtmdr stb. köivrtlea kösrlében. 2 » • - - 1004 > • » > „ 17 in H y Alólirolí tiasUletni értiUtJ s * k6s«Btéf^ aissdHet sssatnl agy s dili Tsls&ist s k&spostf □ • • - - 2043 • » » * s » 74 frt, ■ Q Iséókiskos mi)dr* rbnat 4rktb' é rlidvláakof mijét tdruatkoctijait kösltlctdteii, u knk A » ' + 2281 • » » * • » • n ^ ,rf. \| X t éfU vi^MUjatSt MCMéljMklil 20 kr. V • • -f 2681 • • . 7 \ 28 In ■ ! ac » kjlxpontl TMpályától személyenkint 10 kr. U • » 4- 9790 ' , » I \|j\|.\|' I Efridíjttltd slkslaut vttmk ntllodáast s m t. kteösaég bocMS figyelmébe ajáslssi. Q 1 " L ' 90 rt' ■ I X j >Mbak naponkint 1 írttól ffclfelé. X T ü.í » 1 * 29 ■ O A téli idényre sjánlok liósspoa isobákst és Iskktlylségskst legaén^kaltsbb feltételek mellett Q , 4- 2949 . . • • » n 30 írt, ■ r\ T Mély tltttaMtsl S • • + 2959 • • • • , lifct.f 8 M T dl R T A J 8 . 4_ 2977 . s lé frt ■ O » i W K £ A. «f. Q . . + 3394 . ... . ; 42 írt* I Q 16 \ í Silódé, s .lUgysr Klrályk.-B«Up«l. g becsüli fele rést és pedig a sormási ingadsn I ÖOOOOOOOO OiOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOO IHH7. évi decrember hó 16-án dé1«l6U S órakor I Xíf XX ÍOC XX XX XXIfctf (XX XX )Of X* X* XX X* X* 'Jj i .■ . TI j ' ] H JS 1 llndennruiü X Sormát kőtség házánál .z esz.eregnyei tng.u.nok ■ sorsjegyek, részvények, záloglevelek, u. aanap d e- 10 órakor ■ jft \| ^„y & eEB«lpéii«ek * Kszieregnyén a község házánál a homokkomáromi ing^naa u aznap vagyis I X I vétele és eladása. X 1887 évi derz hó 16. napján d. u 4 órakor I J • 11 • 1 T f "V éa k « a o r a o I t értékek * Homokkomáromban s kőtség házánál Vsrgs Lajos és Dr. Tsboly ííyula utóbbi a I Ö I bOVá'tása t»s leszáIIII tOk I 811 fi délzalai takarékpénztár. ■ f TXee^ai msfrítieáf aV * W<» ^-dés 'mérsékelt fedését és elBsySs feltét. ■ V 1 0ZSCLG1 megDlZaSOfi M mellett enkta<atssk. — Vidéki megrendelések s legnagyobb X Kikiáltási ár a fennebb kileli bee ár. ■ S \|0nd£l leüUttatast Misdenssml Mrilágitás lelkiiameretéMn adstik. C Árverezni kívánok tartoznak a becsár 10^/,-ál késxpéozben vagy óvadékká- I I f TirÁrvÁTívpV mínHon íiiiTájam pes papírban a kiküldött kezéhez leiesni. \| X IgervenjCK UllllUeil ütüMörd. * « Kelt Nagy Kamssán, a kir. tsaék. mmt telekkönyvi hatóságnak 1887. évi M % bwsgsk állUpspfrok és vidéki taksrékpésstári réssrésyskw ölesé kamatláb mslMt X jal. hó 28 nspján. I y \| PBEI8Z AB9IIH X Gr. HUGONNAY ■ 3 l> nn k- és vá11 é-ii xIete Bu d n pesten, \ 30 1—I kirendelt kir. tszéki biró. I y T^ I f ^lyétts^BUns \|. az. 12 6—10 ^ JMMMBBBBBBBBBMI 1 XXXXXXXX XXWIXX1W\|»XXXKXXytXXXXW jl/ÉPES CSALÁDI LAPOKI S§M Ií ■ MM lyjA Mgskadilyosss s h»J- \| n \ /, ■ fn Vr klkalUM, sWs^W s m ratmt siépiredtlml. tánsdsl> A2 1. ± - JL lp. ésttsed mmcj Mé met ■ kstilféa éa srtsiti« l ■■ ml. IsmM-rttterfeulé hetilap UZCulll G VIOIV8XH&D8 ss ember élsléfcáaás,é» még ■ Miu\ kfljMfft, mksál slá- HM fel)é évi eklsber hé I »ejéel ; - w ssgysbb (gf mspsr méplrs I £BQBflk\ ságit J toljsa erél 9 M dslmi Inp eleieken. A ..kepe CsmlAdl Upoku n éillted mlmtt vmléaAgM Irsdslml Usmet sssIgáltsUtí ét. • mm- ■ sssktlstiéet, rétid W ■ ■ ki ar éa a kSltSMI Irak lárékél. ms ehsaé kSsSmségmek. ts es kwistorm ImlsmU éllliAs. mert epedll nak a kft- ■ • ^Hm T idsig tsM> bssssálat etAs IH leseaedlk évfatfama. a mrll^kleiekei. éh al kepe kel ssánba se véve, 147 seres I rétéi S regényt s 242 j klHfjkk aséptra- I I a bajnak mllbint a ass- I] éalaal aa ankét 107 wtn mliésslél ISO képet larlalmans. Oly metlrmel Utmes. amelyei 10 mányiért se lekitme mefsseresal, ■ HBBB^I I « kábsk Immtsiilii ssist ■ I mslmt • ssearnyl a „Képes Oatédl l apoknsk1' as eléftseléal Ara. —\| A vUpes Családi Lapok« tizedik évfolyamában isis IsgSlmékk a a leg-■ ■ I és sZr&séget külcs&nta M étésk»V»É u tarlsl»mdsesM> wipir dslmi lapja levsd s msgyar kirtap-irodsWssk s ép oly simss éa Ulésteljes irasybu sserks«stsak mind Sédig Másk- H wJWB 1 és SHgéejs korsi éssá- \|\|l mi és Hűtasstas^g ukistslébm sssslaa, iái áigis ssérayshii ss eddigi é íolramokat más sSóts), siy saépiradslsű, Snüsttalé es Isi awláiijsssti Slvsmséayok ■ oAflkM Uatél s Isgsmgi—bbk» il ksl itijs sl ss olrtaMi s mtlysk tsMkss mtveMk. isWfsjlamitt. mm b érsskéis«ssaiták s ssiadon ssépirsástamlms ssámot Usssok. — A LKépes (Wlidi ■ eMÜA ■tyf'n rig. Igy ktcaég én » « iiaeélk ésfalyama asaépirmlslml. társadslmi iaswratUrjrntt kkslsa^sy^km kirZl még két éréskw rsgéaysysl. (.Akisk sMcs IsUm', Jlilglrt ■ J^H ■■1 kr. 1 m. 1 trt Nslá H kimtii') ksávssbsdik •Ivaséissk. - s báslas rsimt mslléklsls di«Étké\|mivel euotás is kt titkára Issa s kástsrtás a s dirst Wréa kftlgytiaksak s iért ■ iflV eal ktMés aspsakést s ■I is Mssaéstm kán kSMatsm hssénk hftlgyeinsk kslkslás támsgslésát s eddigi kilőne* éra eififisetőintk pártfogását s JKépea Csalánt lapok" sssrksaslft ■ B^S péas sHIsgss bokZléé« (■ és UsáéMfs^ta \|T T] I I I J Él 5—3 H flB^m MBK^^ v«S7 V'aimtaIIliimot" fi A „Uprn Caaládi Lafok" rlófiarléal ára . £]-. ■ ^fflftiP^? ^ M * I Bfé«s évesi a frt. léftésra • S frt legyséérni I írt SS kr^ mely Smnsg Blékmer Vilmos ktadéklTatsiláka (IV. kar. I ______ t \|\| ps»ssistds sims a aa.) kálésaét. » Watmtra^ymsÉmai isgyea én Mtsaemtse kttlé a kÜMékl a)al\| ■ \| caiLLAéi és Táláá, Baiaptsá, kftrair \| 2s M ^^ Njomatoli FVdwl Ftíty leptalejdoMmaál Nagy-Kaninán J\|M7. I \| k±±±ic±±±±±±k±± 3bbbbüüább<bübbütx 1 jnBIiBUTÉft. jjív I 2 Aluliról! l)átorkodom/ff,n. é. közönség bot'öj;s tudomására, borai, L i hogy utazáson)]^! visssatérve, ; í j fényképészeti műtermem [ veaeléaét átvettem, s főtörekvöeem Ieend nint eddig, úgy a jövő- f W ben s a iégmagasabb igényeknek megfelelő arcxnfepek készítése által a f 4 n. é. közönség teljes megelégedését )ciéxdemelríi. f i ^Magamat a h. közönség pártfogásába ájánlvaj maradok * . Jf f Kelt N.-Kanizsán, 1887. okt 12. I üváií tttstoiattai J 1 31 1 -1 FODOR JÓZSEF, W i íényképéaz. , W tf -tfyúyyúyy * Honi gry-apj"u. Cast^z ujast;' őszi és téli Idényre ' \| ( GYKRMKKKKNKK; FÉRFIAKNAK: I í 8—11 érssmk lZ~-i;» éressek 116—18 éressek ' ki'eaisy I: j kAsép \| 'asgy M \|/I. asám ft 1«4SII. asám ft 1S0 Ill.esám ft SS0 I. ssám ft SSejlI. ssám ft S- III. sséjs ^320 VJ J férfiakaak szürke drsppasist éa baras poatéral baasagre 4 frt SO krtdl S Irt 50' kfig. a \| Ssistás Brsaaél ayapjnkeliuéket, minden uemiit legjobb minöségfit. SltSaySksek, DelSIIék- Q nek, képeayecekmek 6asi és téli idényre ajánl, gyári árúkban IT 27 1—ö BOCK M. MÓCR. i Kiviteli raktár: Feketahalom Brassómsgys. •C Kirásatra misták kalmékrü bérmaalra káldatnék — Kissolgáltatas ssolid és gyors, r^g 8188/8? Hirdetmény, Valódi csak ézii védjegygyel. Dr. LIEHER tanár 9 ideg-erösitp gyógyitala A ssgy-knnizssi kir. lörvszék tikkai osztálya részéiről közhírré téislik: bogy 1S0H Imréné szül. Kele Katalin sormási lskos végrehsjtalánsk Vajda Ferencz nA« Benke Julijával végrehajtást szenvedő sormási Iskas elleni 40 frt töke, 188$. évi juliua 14-tk napjától járó 6% kamatai 1 Irt 20 kr. per, p frt 20 kr. végrehajt áH kérelmi, 9'írt 60 kr. jelenlegi t még felmerülendő költségek iránti váfrenajlási ügyében, qgy a csatlakozott délzalai takarékpénztárnak 600 írt löke és járulékai iránti végrehajtási ügyében az czieregnyei és homokkomáromi ingatlanok, énnek követelése, kielégítése szempontjából is a sormási ingatlan, a szintén csatlakozott Vsjda Péler és Vsjds Isiván sormási lakosok 10 frt töke s jár. iránti kövelélésük kielégiiése szempontjából is a fent neveseit kir. törvéntrszék területéhez tartozó tormás, .137. sztjkvhen I. 1 -B hrsz. a. Vajda Ferencz luüadooáoí felveit 2ll írtra lecsüll ingatlan, — a homokkomáromi 50:. szljkvben -f-{ 618 hrsz. a. felveti in-Katlanból Vajda Ferenczet nős Benkó Júliával illető :I36Í frli-a becsült fele (Vt) réaz, továbbá az eszteregnyel 408 szljkvben -f 4i9 hrsz. a. telv. ingatlanból Vsjds Ferenczet (nös Vajda Júliával) .............32 frt. u. a. ikben -f. 610 hrsz. a. felv. ingatlanból Vajda Fer.-^l (nös Vajda Jul) 14 Irt. bámtrly, még s l>-nsalaacaabk Higkdalssl tartde.gy5kerce4alkioagje(Qiláf4ra. Minden i rflasdérl Ailafetak, Japklr, \|uíni«r4»ri», r«jr«jü, -f(JI.<uWf.itlrétktni, Rjr«a«rhaj, i«fuM»l urartk \| atb. tartót ■MgsytcyuáaaJ Aa iirir trlitlí rftnlUl.lmlnd az S vllágHaa legiemasabb altsmslbll, [aa errsal tsdoméay ' legújabb lapautalstál alapján egy elör»npu i 1 atáklekintély által 6aáaSalkoUtra, ennek , kővctkrztébrn leljéa btztdaltékot Is nyidt a -fentebbi bajok mbgsstamtésa ésklalsUMa. Mladea bdrabb talalraiét slmoad s BÉsIm ÖTfirbea mellékelt kWsréLiAia'/.tTagaakfftt, tféii trés l ftt 60 kr., a flJJ baktltáM vagy ulánrét mellett ' Főraktár: Vwta Boksa gvegysa. %Oyo«^ssartár as ^gyssm^skas mgálta. SslTStor-gydgyiMrtér és Kögel A. gyógy H»kl Zágrábban. - KsJig Vancsal gyógy-__ssortárs MLbnrgj 78616 OOOOÜOOOÖOOOOOC » » 14- 791 » • » • S s 31 fi , • (+ 831 ■ S .! f a »' a r S f\|Ö f* • • + m a a » . a „ , 6 It • '» + 1599 a a a 1- a , „ 58 ír ' • Ff 1798 . a \| , a \ a I' „ B lr • » tf 18l»l a a a a - , , lr » » 4- 1864 a a a • » n lf ifi • . s -.'2043 a » a » a ' a 74 fü » • -f 2781 a a a a „ „ 14 ÍÜ • 4- 2681 o a .a V „ f „ 2$ frt » • 4- 2790 a a a a . 12 fzi • » tj- 2923 a a a , \\ . 28 Írt » a -f 2949 a a a . • . ' „ 30 ÍH a + 2959 a a a 'a . fB fH » a 4- 2977 a a » ' n s ™ I* • a 4. 3394 a a a a „ I „ 42 írt becsüli fele rést és pedig a sormási íngattsn IHH7. évi drezember hó 16-án délelftU 8 órakor Sormás kötaég házánál az eszieragnyei ingatlanok u. axitap d. e. 10 órakor Eszieregnyén a község házánál a homok komáromi ingriRan u. aznap vagyis 1887 évi tlrrz hó 10. napján d. u 4 órakor Homokkomáromban a község házánál Vsrgs Lajos és Dr. Téboly Gyula utóbbi a déltalai takarékpénztár. • ! I » Kikiáltási ár s fennebb kileli bee-ár. Árverezni kivánok tartoznak a becsár 10%-ál késxpéozben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lelepni. Kelt Nagy-Kanizsán; a kir. tsaék. mnt leiekkönyvi hatóságnak 1887. évi jul. hó 28 napján. j , Gr. HUGONNAY 20 1—I kirendelt kir. tszéki bíró A' főváros kwepép, a gőzhajóAlIomások, a tőzsde stb. kftsveUem közelében. J{ AlAIirott tiaateletiel értasiti a n. é. közönséget miss^ist sssatnl ngy s déli valamint a köiposti (Q iadákáskos mímm nm( érl:'* ia rlindulémkof tájét tér$a$koctijait IcMAtitet; as árak: a a deli vaspályatől ssemélyeaklal 20 kr. m a központi raapAlyAUi személyenkint 10 kr. U Egyidsjtlegj slkslaut vesaek azállodámat a m t. k&sösaég becses flgyslaéba ajánlani. ft SzobAk naponkint 1 írttól ISlfolé. A téli idéayra ajánlok hónapoa aaobákat és Iskhslyiségskst Jegméraékeltebb feltételek mellett Q Mély tiastslsttsl Q H T 6 R I A. J. ft 15 8—1 Szállódáa s „Magyar Királykos" Budapest. X jooooooooooooooooooooooooooopop ! xx xx yx lyxi xx xx vx x xx xx xx xx HimdonmomS X állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, g arany éa ezüstpénzek * vétele éa eladása. X Szelvények és klisriolt értékek ^ beváltás* ós 1 esz/iniItoálsa fi T2bmJa« vMAisVa'aAfiaV a budapesti és bécsi tőzsdén mérsékalt fedezet éa elffnyBs Isltéts. i OZSuel mePOlZUO* lek mellett amktMlUtsak. — Vidéki megrendelések a legnagyobb jf gonddal teljesíttetnek. Mindennemű felvitágitis lalkiissNratétss adatik. ígérvények minden húzásra. jt Előlegek álllmpsplrok éa vidéki taksrékpésstári részvényekre olcsó kamatláb mellett \ PKE18Z ÁKniü X bank* és vállé-Aalele Bsáspetles, X J í , IV., egyetem-utezs I. zz. 12 6—10 ^ XX XX XX XX XX\| XXIXXIXX xx xx XXX* XX XX XX Én Csillag AaaalU rtm. koaasa éHámi Loreley kajammial m«lyet as általam Eltalált kasica 14 kari baaa-aalata ntáa ayartaa. maly megakadályozza s haj-kiknlIAsU elótegiti a baj növést és erisiti« hajbőrt, uraknál elősegít agy teljes eria s— kAlaivéat, rérü Máig rali kaazsáJat atáa t bajaak valaiat s kalsak liimlsiilii ssist és sartsigst ktlcsisii és SMgávJs karai éssS-láatől a legmagasabb k» rig. Igy kiesig ára » kr. 1 Et • »rt fértá- vsl káMéa naponként a péas illlsgsa bekfildése vagy pőstantáBvétal mellett as eglta vflágka m rsImS «ar pl rodalml. lAraadal- A£ mm • lm JL Trfn 1 —_ „ ___ 11.- l+n. t^y »vtlsed naav Idő ms^a ml. lsmrrrtler\|«a.l« krttlmp TIZeCllli O VlOly aXHtt D8 su eml^r élelébeTu, te méc HH fal;o évi rktabrr hó I aejével ■ j w nagyobb rgy magjar sséflrt* Lfl ■ dal ml lap élelébes. A ..kepe* Családi Lapok4 ca évtlsod mlmtt vmléaAfaa Irodalmi kloeaoi saalgáltatotl át, a mm-■ ■ gyar éa a kSIfbldl trok Ikrából, az olvaaO ktUaaégaek. ÍSm ez karialaem ImlzoU állllAa. mert epeill eaak a kl-Isaeaetlk évfolyam, a mellékleteket, divatképeket agámba ae a éve, 147 neves Írótól S regényt a StS klacOaS asépiro-dalasi maakát 107 nevea mSvéastSI ISO képet tartalmas. Oly mellemi kincs ex. amelyet 10 mányiért ae lokétme Ésegszerezal, mint a mennyi a ..Képes Családi l apoknak" as előfizeléjű ára. —\| A .Upas Családi Lapok tizedik évfolyamában isis agskáttb s a leg-éÜakakh, U. UrtabmésaaMi arépir dalmi lapja Jerml a magyar biriap-irodaWsak a ép oly simss éa izléateljes irányban szerkesztetik mls\|d sédig éltek-ság as Tállasslaaiág ttbistatébw asaslaa, (ál Iktia esérayalai aa eddigi évfolyamokat; más akivali alj szépirodalmi, ánűattsli as \|s ■ slftlcijeaztS olvasmányok-bal látja sl ss alvssÁS a melyek valikas mivsMk. islHkjlamtft. esesse és érsakasesMaétik a ssiadan asépirodalomban számot tesznek, j— A LKépei Családi Upisk* (iafdlk é«folyama a ssépiraislml. társadalmi iamerattrrjeaati kUleménrékra kivál még két éréaksa ragteysysl. („Akinek slscs IsMm", ^Htsigért báaáfaá) baávaakséik •Ivaaáéaak. - a básbaa" caimi melléklete éityképalvel saatás is ki titkára less s háztartás a a dlrat terén k&lgytieksek s>ÜVt b tkStaktM kéri kiltatam basánk hölgyeinek kslkatia témogatésát a eddigi kilőne éves előfizetőinek pártfogását s ^Képea Családi LapokM sterkaaslő és kÉs«klTS»ata JT j lí ! j ft 3—8 MT A Vmmláéí Kapok" rlőflaHéai ára Bgéas évroi S frt, léiévro» S frt lepaéémi 1 MM kr; asolj imatg Békmer Vilmos kJadéklva talíáka kav^ gapassalds alma S na.) kiMaaéi. Mt" NllUtitef«sámei tngyea éa báesaemtvo kttld a ktsidékliatal, _riaebel r. kemnkat^a^sdéaébam M^ltsteis éa CzáblsrayAm._t CanXAO éa TiBáá, Bodapoai, királyául SS. 854 IS-Zl FVefcel Pfljflp IrpfolsjdoDOeiiál Na\|y-Kaniiiáij 1887 Nyomatoti 44. szám. Nagy-Kanizsa, 1887. október 23«án. f- ___rrf Má^álháMHMiW y \| Hi^MliluMilwiMimt- B ksM aÜSSM klaltai** " H glsAóklvatsl Yánskás-atcsa l 9 MnanMtaa lre)»k tmk tnasrt kw«k-R • UI ágaink 0. litiratak vtaima mm kSIrr ««k xxz xxr " ? I ÁL A VXI. évfolyam. t ZXZ 'IIT "XXX Hl —ZIX RLónirrási izzít ■f U Kffaaftyf R FSim fi H^jmkkm • frt — kt I • 80 .. 1 tfi . Polltffeali ée vegyes tart.alm.vi lietlla^. : rffl A Zalamegyei Qmédegylcl, a ,Nagy-Kanizsai* és Délzalai ^akarók pénztárak! Bankegyefiülgt as Abó-murakÖzi lákarékpémstár részvénytársaság és öns. sjíövetfc hivatalos ktfziünye. '-1—----S—í-:----4-—r- Meyjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. WrdftltMk JmAnfOUi sásilltatazk. H ÁmrW • «yéb hivatni klrfatatfafik \| 10 kr Mlv»«<ii\|on MSI 100 nM« I Vt J uniiI minim néfc* KT ai kr R Nyllttér psfcLfcsOrs 10 kr. pt—wt - qr "« ~ II\| izz: Ál Fiat jnstitia! A képviselŐ-héz bíráló bizottsága * határozott. Elrendelte a partialis vizsgálatot. Vizsgálatot azon körülmény kiderítésére, bogy vald-e, miszerint Hertelendy párthívei elkövették azon vesztegetéseket, amelyeket as ellenzéki urak véresszájú petitiojukbsn felhoznak és hogy való-e, miszerint Inkey párthívei elkövették azon vesztegetéseket, etetéseket és itatásokat, melyeket . a petitio ellen beádolt nyilatkozatban a választás .yédői bebizonyítottak. Mi bátiian szállunk szembe ezen vizsgalattal, és nemcsak mi, hanem összes páhhiveiilk. Nem tagadjuk ugyan, hogy jobban sserettUk volna, ha semmiféle vizsgálat el nem rendeltetik, ' de nem pártunk érdekében óhajtottuk volna est, hanem e választókerület nyugalma éa békéje, e város társadalmi viszonyainak javítása, a felizgatott kedélyek megnyugtatáaa, a személyes ellentétek és súrlódások mielőbbi kiegyenlítése érdekében De miután sz ellenzék mind esen érdekekkel nem törődik; miután az ő hívei nem a békét, hanem az izgágát kedvelik és keresik; miután sz ő táborában a demoraliaatio, fájdalom 1 oly mérveket öltött, hogy nem irtózik a saját kebelében évek óta meghonosodott irtózatos corruptiot az egész világ előtt felfedeztetni és bizonyittatni: ' tehát történjék meg, amit az ellenzék kívánt: legyen vizsgálat. Á bíráló bizottság nemosak ta- I pintatosan és helyesen, hsoem egy- j szeremind igazságosan és bölosen járt i el, midőn est a vizsgálatot elrendelte, j Hadd tudja meg as ország, milyen elemekből áll a n.-kanizai választó- j kerület egyesült ,balpÍrt-ja! Hadd lássa a képviselőház és hsdd tudják meg mindások, akik még eddig nem tudták, hogy as Inkeyre szavazott , Összes választók között száznál is jóval keverfcbbre megy azok száma, akik .napidíj" nélkül, szavaztak! Hadd tudja meg as orazág, hogy ebben a választókerületben melyik as állam-és társadaloméikotó elem, ée melyik j képviseli mind ennek ellentétét, as izgágát, a veszekedést, az anarchiát! 4 A vizsgálatnak nem lehet más eredménye, mint reánk nézve rehabi- ' litáló, ée ss ellensék re compromittáió. j A vizsgálat, bárki legyen is annak \| teljesítésével megbízva, nem deríthet 1 ki egyebet, mint est bogy Hertelendy I többsége nem 96, hanem 8ö5nél is tdbb, ka as ellensék féktelen izgatásai, társadalom bon tó bajtogMásai, trlgyuj-tássaj tald fenyegetései és kifogyhatatlan napidijai eaen számarányt nem ajteiittáfc. Tudjak- agyaa, bogy aa ellessék koctesoi a vieigálat elrendelésének ki fára már \|J\|Mlimttieaen falusnak láwléíkhil ás UaaJnal telt asebak kel. Miként aat a Hl—tás előtt el- tudjuk, as ellenzéki táborbsn már megfújták a harsonát, mely eláotitott ée vmegvesstegetett híveiket as ellenségeskedések és erőszakoskodások újbóli megkezdésére hívja fel: mi mindazonáltal nyugodt lelkiismerettel várjuk a vizsgálatot és üd^ösöljük városunkban a képviselőház kiküldöttjét. ö teljesíteni fogja pártatlanul éa hazafiasén kötelességét és mi a vizsgálat befejezése után. újból, éa reméljük, az egész választóik erülettel együtt fogjuk kiáltani : éljen Hertelendy Béla kéfftiselőnk! I A nagykanizsai választás ügye a képviselőház bíráló bizottsága előtt. A képviselőház ?T-ik számú bíráló bizottsága f. jió 14-íén és folytatólag jlö-én tárgyalta sseretettképviselőnk. a Hertelendy Béla választása ellen beadott kérvényt. — Jóllehet a választás törvényességét védő Dsrvai Fülöp budapesti, Győrtfy János, Garai Benő és Fülöp Kázmér helybeli ügyvédek által beadott nyilatkozatban és szóbeli elóterjraztések folytán teljesen megezá fal tátott kérvényezők vádaskodása, sőt as ellenzék törvénytelen eljárása kimutattatott, ugy hogy a bíráló bizottság körében nyilvánuló hangulatot ítélve, kétségtelennek látszott az azonnal való végleges I igazolás: mivel azonban kérvényezők kép viselője, Králik Lajos budapesti ügyvéd, megbízóitól nyert informátiójára hivatkozvai, teljesen valótlan adatokat hozott fel•• a: vizsgálat mindkét fék érdekében hivatkozott vesztegetési körülményekre nézve elrendeltetett. — Ily valótlan vádak valának ellepünk, mintha a párthireink ellen vesztegetés miatt tett bűnvádi ügyben a választók részéről a vesztegetésre nézve beismerés tétetett volna, azonban ez jegyzőkönyvbe nem foglaltatott volna; mintha kérvényezők magán bizonyítványait a közjegyző nem hetelesitette volna, mintha a mi hiteles bizonyítványaink a főszolgabíró pres-siója alatt állittattak volna ki, — A legközelebb megejtendő vizsgálat esen vádak alaptalanságát a legfényesebben megfogja ' czáfolni. — A bünfigyi vizsgálat részre-hajlatiansága tekintetében felhozott vádat illetőleg Remete jGésa a „Pesti Napló14 oktober 18-iki esti kisdásában Pilátusként már mossa kezeit J hisszük, hogy a vizsgálat folytán haaon Jó sorsra jutnak kérvé- j nyesők többi fogásai ia. Hogy sz ellenzék már most is mire {kaszaáljs fel a vizsgálat I kimondását, lapunk más helyén szólunk. £ helyütt kösöljfii Győrtfy János és Garai Benőnek a bíráló bizottságban a választás védelméül tett előadását Darvaí Fülöp budapesti ügyvédnek kason tárgyú hatásos előadásáról a budapesti lapok méltánylás sal emlékeztek mag. \ 1 \|l I r — Garai \Renfi beszéde. — Mélyen itssteii bíráló bizottság! I Ásók után, mlke) igen I. védötársaim előadtak. aaoo, a kérvényezőkre nézve két* aégtetotOl compromilláló éa lesújtó elleni ti-zahyi'ékok u'án. stnélyjsket előterjesztenünk, aJ én ieia/ólaláaonjm, sz éa védelmeouv, szí hiszem, seei megválsaatott kép«i»eíónk aek, sem az 0 velissJótnak szftkséys sincs. Ha aripáesJiáJtal MssólaJai báidr varrok, lessem ast/estessek asért, bogr sm«-kizstásesaoak s^fM némileg eleget tegyek, ksasa ttg esoa oábái, tiMI szeret eém rá-laastOkeHlleiABkaek fipí éár aea ia ad koc, bmm ~ egy letseÉ '- Mkn vagy lsg- okai elj lermé-I: b., Ihogyazo- aláhb egyelőre meg nem határózhfló időre fusionált több pártárnySlatu igen ti. ellenzékének a kérvényben s ii tárgyjalásifolyamán általuk felhosottakksl ivemben égéss össin t^óggel és nyillsággsl elmondani lázon Valódi okokat, melyek Hertelendy Béla meg\|-váláaztalását eredményeklék. Sokat éa aokfélét beszéllek \|é« írtak már Öaaxe a jelen lárgfaláa alapját képező kérvény nyél megtámadott n.-kisnussi választásról ; egész 'czikkek zengieki róla ugy kormánypárti, mint ellenzéki jlapokban, olt dicahymnusxokal, itt döraödelmes kritikákat. Sokan, nemcaak B\|>esien, ahrs ezen válasz-táa joggal aenaaliót kelthetek hanem még válaazlókcrOlei&nkbeU IS nem bírják, vagy nem akarják megérteni, hoflf micsoda isteni, vagy az ellenzék azerinT pokoli mozgósítások éa csodák makjödieklitl közre, hogy azon kerületben, ahol áky Jókai, egv Zichy Antal s egy Fslk mellet kijejteil j lázss tevékenység dsezára a szabadelvű párt jelöltjével elbukott, ott moat egy [egyszerű, szerény, sem ragyogó névvel, sem óriási vagyonnal nem liró, csak rokonszenves és tisztességes férfiú, aki c»ak 5 nappal a választás elölt lépett f^l, fényes győzelmet aratod. Pedig ezen győzelem szelesek és világosak, in t kai, hsbár a válaazlókprüfeiÖnkiöl távolabb eső a sónak specifikuá viszonyait nem isméi ő körök és egyének nem Is, de szón t urak, kik a választás elleur kérvényt aláirtak és benyújtották, eagyod jól ludha'.nák és bisonyárs tudják is. Csakhogy ők ezt i most már lérmészelesen bevallani nem akarják, saját, moat már eíy 'kijisé Complicált álláspontjukból beismerni e ég önmegtagadással és igazságérzeitel nets bírnak és inkább erőszakosan vágikk azét a gordiuai r csomót, azt állítván \|kérvmyókben, hogy részint nagy mérvQ veasiegetjÉsek, részint s választási küldöttségek törvényellenes eljá-ráss, részint végQI bírósági és lösigszgs-lási tis7viselőknek a büntető és legyeimi tör ; vényekbe Qiközöbeavallqozáaiueredményezték i az ö bukásuksi. i Miután az elölietnj szólott igen t. védő I társaim a kérvényeső uraknak ezen három rendbeli támadására kellőlel megfelellek; miután ök a kérvényezők állal elajene>ztell bizonyítékokat kellő érlékókrk leskállitoilák, és kimutstták. hogy azok á biaonyiiékokl nem bizonyiianak semmit és hogy azok a bizonyítékok semmi esetre asm nyujihsinak számba vehető (ámpontpt a vizsgtflat elrendelésére; miután lehál igen t. véuötársaim bebizonyilották, hogy a i kérvényező urak által lelhpzott összes álliláiiok \| valótlanok a a boazu nemtelen érzelmétől sugall gyanúsításoknál nem egyebek: esnélfoava én felsda-lomnsk tekintem a czáfolás [és tagadás óljáról egéazen letérve, kimulatni azon poaiiiv okokst, melyek a azabSdelvQj párt győzelmét eredményezték. í Ugyanazön okok,l m. I. bt bl hasonló viszonyok közöli hasonló eredmény eket szoktak létrehozni. £a én, azt his sem sem léve-' déU, hs azi áJliiom, hogy haai»n\|óakok eredményezték s n.-kanizaaf vali isZióMerÜlelbeo a mérsékelt ellenzéki Mrl af^gaiakuláaál, amelyek magának az arszáMs [mjellenzéki pártnak is életei adtaki Ezen nliiiáiom meg-indokolása s as abböl folyó köjetkezmá- I nyew illustrálász czéljáll'ól legyen szabad nekem egy kissé távolabb esői időkre és viszonyokra választókerülei Unkilo vonal kozólag visácspi' la n tanom. i Bizonyára méllóziatik luduij m. t. b. I bizottság aal, bogy. a aagy-kauiz^i válasz- J tókérüietet több orklnspn kereszt ál hazánk nsnr fia, bofd. emlékű KÜsengery Antal képviselte. As ^ megválaastaiáaaj minidig egyhangúlag töri ént. A vaíaszlólcerRléiben — ftgyj azólván, nem is solt opposilio. Volt i ugyan N.-Kanizsán a függetlenségi pártnak j néhány hazafias érzelmű, a aszta \| meggyö- j aodéstöl vezérelt hite és én kijelentem itt I iá, uogy én kzen urak irántj as fl politikai I meggyőződésük iránt a \|legnsáyobu tfsztélet-tél wiséUeilem mindig, mert most Is és min- i den\| időben kalapot ebeleki azon zássló I elöt, amelyet ők lohysttsp, ajsudaddtg, Éjg azon zászlót, amelyre Maéyaroiazágsta- ) hadsag". függetlensége a les elvek és eszmék vaknak és noesoktslannl megőrzik. j. De esen urak egynek, ás köknek kivételével, ski mosi keséreg Jerlebo romjain, sz saSttépett zászló foezláayain, é^iki \| magasz-elirvá, tiesián 6 veit elnft-etyjmagábsn elhagyotl és I ski, miután shterasi Által oserben kegyalott és aekl,M I állata lobogtatott zászlónak jelöltje nem ! volt,, tartózkodott minden beavatkozástól és j természetesen a szavazástól is, ssen urak mondom — feladva magasztos elveiket I a ott hagyva a vasért magái a szent zászló alatt, egy másik zászlónak szolgálatába ase-gödiek, még pedig egy olysnébs, melyre nem volt éa nincs éa előreláthatólag sohs nem ia lesz felirva más, mint ama pártnak azon örökös denique cenacoja: »Le Tisss Kál-[ ntánnal és az ö pártjával. Pedig esen zászlónsk nem volt választókerületünkben aoha egyetlen hívesem. Midőn s bold. smlékü Caengery halála j után a n. kanizsai válasaló-kerQlet részére jelöltet kellett kereeni, akkor a választóké-J rület egyetlen számba vehető, compact pártjának, a szabdelvü-párlnuk n.-kanizsai vezéregyénei a párthoz tartozó vidéki gentry Inegkérdezéae és elözeiea meghsllgatáaa nél-■ kül aaját kezdeményezéaökből állítottak je-i löllei. Ezen eljárás által sms, vidékbe! urak, i kik pedig a szabadéiv'i-párlnak mindig nemesek lelkes, de egyszersmind tekintélyes' éa befolyásos tagjai voltak, annyira elkedvetlenedtek, hogy a párttól mindennemű acliót meg-J tagadtak és egy ideig .teljes passivilásban, l procul ab negoiiis maradjak, sőt többen kő* ! zölök nem ia szavazlak. De mérsékelt ellen zéki pártról még ekkori sem volt szó/ választókerületünkben. . Az ily módon fejlődőit azemélyea ellentétek éa surlódáaok még joblian élőkre állíttatlak; midőn 18K8-han N. Kanizsán a szabadelvű-párti vezérlárfiak, okulva s kép-viaelöválaazláson keresztül szenvedett ku-darezon és szükségét látva a párt azervel-kedéaének és tömörülésének, szabedelyü-párlkört alapiio'tak,'melynek hivatása volt visazahódiiani a párt részére az előbb veszteit positiól, dé ez( ismét a vidékbéli, az állilölsgos előbbi sérelmet moat már felejteni nem akaró uraknak hozzájárulása nélkűfC A 48-as függetlenségi párt, látva a I szabadelvű-pártnak szervezkedését éa aora* kozásái, lemondod szon reményről, hogy sz ö jelöltjét még egy választáson, a 84-ikin, győzelemre vezethesse, ugy, bogy ielöltet nem 1 ia állilotf, ss imént emiilettem vidékbeli urak I pedig, akik a szabadelvű pártnak n-kanizsai vezetői állal negligálva és sértve érezvén 1 magokai, duzzogva visszavonullak volt, moat I kaplak az alkalmoa és miuiáa sikerüli nekik s válás/ló-kerület függetlenségi pártját közös actiora megnyerni, fölcsapiak mérsékeli I ellenzékieknek, csak azért ia, hogy a n.-ka-I nizaaiakon bossut állhassanak. Ima, m. t. b. b. ez kerületünk m.-ellen-zéki pártjának létrqötlének története, nem elvi, banem személyes ellentétek és súrlódások hozták azt létre. Daczára azonban ezen közös aciionak, daczára annak, hogy az azon évek eaemé-[ nyei alatt neveli. aniisemits elemek is esen pártbsn kaptak helyei, meri hiaa egy ily sokféle pártiakból összeelegyedett párt prog-TÍmmja igen lág éa sok mindenféle elemet vehet fel magába, daczára tehát az ilyetén sokoldalú mi ggyatanodásnak, daczára a mindennemű eszközökkel, a szllz Má ia zászlóktól a légfék lelenebh ansrehiára vezető izgatásokig, éveken ál folytatott aknamunkának, lehetetten lett volna s szabadelvű pártnak már s 84-lki választásnál megbuknia, ha magában a párt kebelében nem lett volna baj. A szabadelvű párt ügye nem volt nép szerű kezek AltaJ vezetve, a párttiagok nagy része kerülte, ha nem ts a pártot. d<£ a pártkör helyiségeit, mert annak vezetésével os'ii voltak megelégedne éa a szenvedett vereségekei a helytelen vezetésnek tulajdoni* tolták. Ily állapotok okozták éa csakis ily állapotok okozhstták s párt vereségeit, mert különben nem azon kellene csodálkozni, hogy mifcép győzhetett a szabadéiv&párt, banem inkább azon, bogy miként bukhatott az meg, mikor maga N. Kaniasa városa ssolgálistfs a választókerületi összes szavazatoknak majdnem felél, s akkor sz egész városbsn néhány Jüggetlenségi párti embe rea kívül alig volt, aki nem e párthoz tartozott. De a költő, sseriat, haj, est visszavonás okosá mind és durva irigység 1 Ilyen viszonyok közön érett ránk as estdei választások ideje. Már egy bét sem választólí el l^naOnket a vélasstés napjától éa a szabadelvö-kör választmánys, amelytől a párt jelölt felállítását várta, nem tudott ilyet kapni. A párttagok isméiéit sürgetésére csak június iS-árs, tehát kai nappal a választás elöli Uvatsti össze elössör a vtftesstáképMiÉ f»ártériék$léK MüMlf-\| est a ér<kor vásf«atMnya agi jelentetlek * v hogy JiaBNf kspöi nem sikeriM\| A péH ia* i t»lbgai tajanak Üatalahb tpgjai ai-óabaa, akii I M>ftf< áiár régta lel l«««erCék ttotí, érezv# é* .tudta. Iwtgy a -aebsdeívt^ért e kerékben • nyílt e* Ha-iftm»ott N&épéa jk aljéra* ineiiett meg nea bukt<«Mk Mftön njii kezébe valta ax ár-lettó* t-iké« éljená** é* jóváhagyass kő. aff a ptet.Sgyái és ás értekezleten jeles* kr« ? * w«z<it>jéiei\ u-ftsrti vala«st<> polgár e«t hangú isg MiálKuta Hertslendy IMát je L * H ti iu«Hti« l?-ée, ejieli tét Jf órakor. M«r »«twt adtruilaitaek cigourfuitfi, t. 1 t». kegy .van-e abban ésak fidksi lehetőse, hogy agy. Hánmn ezoígabirói ikrás terű Mén s/tM&órt, 54 JUtoégbóJ allí választó kerue'rt 6 nap alatt as ember %ejárjon ée a tátoaiAkzsI azokat a vesztegetési üzel-mekrt is el végezhesse, amelyekéi a kénre ' k ayr'ől eüenünk lelho/n.ik. I eljes lehetetlen ségí Alaptalan' koholmány as egéaa' veax legeli vád, melyet a nyilatkozatunkhoz ke- I csatolt 'A . * büntető bírósági határosat kQ- ! \| lönben is tnár alaptalannak nyilváníttatott, j de melyet előveszted egvéb bizonyítékainkkal is lény esen magrxaUtl'uuk. • A £abntielvftpárii választokhak junius j 12-én megkezdett lelkes é tömör aorakuzá*, sz egyhangúlag kíkiáboty jelöltnek ax egész j választókerületben ismert s általánosan kedveli egyeoisege. aa ó igazi, a tö nemes er i leimében ven democrata jelleme, amelynél ' ingva ö a néppel nemetek annak nyelvén ; szólni, hanem vele erezni is tud, — ex i ereds<ényeaie as ó megválasztatását. Van esen kivül még egy oka Hertelendy Béla megválasztatásának, melyei csak röviden, néhány sxóvsl kívánok (elesni, m i t. b. fe Bármennyire tagadták ,i« kérvénye- \| zők és ex ő, áltálunk igen t. képviselójök, \\| az ahttaaemitixmuteal való .«zőveikezét. I annyi bizonyos, hogy a b4«iki tálasziásnál hatalma* kort eszköze, volt a I. ellenpártnak sz anüsemiia hóbort. mely akkor nagyon divatban volt. A SaÜz-Mária xáazlók, I melyeket végig urc'olfak a válaaxtókerület* ' nek mind ax 5u községén haslmsa vonzerőt gyakoroltak — enáyire meg proinni-sálva sz Isién asszon)a sohasem lett — as anlisemiia tannak kilátásba helyezett botdo-giio ,'ek elboloudíló következményeivel, a nem 1 keresztény ember tulajdonát képeső vagyonúik szabad loexiogaiásáról és elkob-sásáitil hirdetett elmélettel lehetett- még akkor a réagin! sötétségben le>pedÖ, részint nlvakitott népet ámitsni,ég bolond ii un i. Meg is érett, ursim, as akkor elhintett vesxedel mes mag után a gyümölcs, de mivel termékenyítő estit felülről nem kapott, elfajult és I egy másik gaz njíítt ki belőle; azon a terű I leien, ui. I. Ii, nM aJcknr sx auiiaemiiizmus 01 ie1 teglekielenebb orgiáit, olt most, mintegy kél héttel ezelőtt hirdették ki a statáriumot. Kxen kot trslegyyer a mostani választásnál nem sül^ el, varázsereje elveszett, meri a vek eszközül felhasznált nép a törvényszéki teremben megtanulta, hogy az álpróléták ígéretei nem lógnak beteliesülni soha. 'De hogy a kérvényezők párt in a mostani választásnál is sntiszemits programmal korteskedett, hogy ők antiszemita jelszavak-ksl izgultak, azt. ha lágaduák. bebizonyíthatnám többi kijött a.következő körülmény-nyel is. Miután s választás reggelén a vidéki választó polgárok a yálasxtáa székhelyére bevonultak volt a a t. étlenpárfnak lőkortese bevonult párthívei! isegaxámlálván, már reggel, a szavazás megkezdene .elölt a bsa* tát elvezettnek látta, akkor párlja végre-hajló bitott^ágának több jeles tagjával la-nác^kosárra ült össse s ezen tanácskozás eiedvényeulyérielmOhslárosatvnlt.hogymosi nemmsrsd más liftira, mint jelöltjüket sniise-mita jelöltnek kikiáltkni, mely eljárás által remélték párthivrlnk egy részéi az ö táborukba áicsábitstii. Ha s mindenre oly készségesen esi üjét kínáló lökortes ur ezen körülmény vslollsnságara is le merné as esküi lenni, akkor skár huss isnuvsl bizonyítom beesiöje hsmiaságái. Ké»öbb hallottak, hogy eren Irpeslöl mayának a jelöltnek határozol! tiltakozása tartotta csak visssz a pártot. A kérvényezők pártja axonban még ézen körülményből is fegyvert akar ková* cvo'ni ellenünk a sxt raját előnyére felhass* nálni- Méitöststik emlékezni, m. t. b., hogy a petitiobsn egyik állilólagos sérelmökkén* penasty'iák, hogy a sorshúzás^ döntése ellenére a választási elnök előbb Hertelendy-pénisksi engedett szavazni. Igenééin, mert miknr s szstszSs rilár el volt rendelve, ök ss imési emiilettem bonboldogitó eszme lö-tÖtl tanácaknzlsk ás minthogy asiát válaaz-téikst, akiket Arguassemekkel őriztek foly Ion. msgek a kortewk rezedák a válassiáaí urnalaiz. Inigy a'már IsBáetett vitelárért )áro sasvazatot bizonyára as ö jelöltjükre ádják le, kolett s mi pérthivstnk egész nap szabadon srra jártak, amerre nekik tetszel!, a teaértk pedk keöö Időben jelen aem voltak é* Inksy-párti assvesék hossssa varako* saa utsk aem \|eieatek meg, ennélfogvg a valesaiáai etaök, miként s« a valsaitási jávbsa is el a« SMiadvs, megengedte s sn^asast iiUklméláa teklatetébOl a Herie-ientfy sért ask. 4 kérvéay«g\|k pénja különben ia m- Ml sár győsakvk bem l^kstatt, ka Bár j s ksesHi kortyot leeyemt Mett, agy legalább magféeaitik est 1 kosau ádei Ittssá révei goodo^odeak árrá), hogy a mi örömpoharoak fenekén jegyen; egy kts üröm R feltaláltak e végbtá a petitfo adatain I IMI egy büntetöjoire togalmaiL melyet a btkv. egykori revleiéláMlI tatán telhaMmál-I aak majd \| cnmiüaiis Jogászik, leitalálták ugyanis a'váláaziáai gyojlogstás .éa a vá lasxtáai ratyoot^ngálás' gyönyörűsége > fe* i- galmsit. Ném akarok gysnaaitani, m. t b.. - senkii, de annyi bizopvon, ho^y a válaaatés utáni napóUs S váiaszio4mrülSi több közs4-' géhöl tüzet jelentettek é» eajátaágos aát* aogj csupán kormágypárti .embereknek égeti le a viskójuk vajgy ax istálló)uk s öp olf sajátságos as ia, hégy csupán kormány párti embereknek kaa^Miak le ^j\|el topea a sséná)Okai és gésoltlk le á gabonaveté-pöket. ts és a párt,. aMly annyi visztié!éit követett el, mely éveleu át izgsia, felxak^ , latta és demoralizálta majd ax agóax vá- . laaziókerületei ea a i>árt még mo>t a választás után sem tud pegnyttifodni, haneai még fokozatiabb ixgaloniaak akarja a kerületet kitenni Meri ije utéljöztassék azt ! hinni, m. t. b,. hogyíj a kérvényező urait t azért adták be ezt a \|(eiitiot, mintha attél azt as eredményt vártiák, amelyet bevalla-nak ea kérnek. Nem. tik nagyon jól tudják, ' hogy a válssatáa megwiiimisitésére nincsen j törvényes ok, ök nagyon jól ismerik exeti válssstás egész történőiét éa tudják, hogv í mindsxon bűnök, moly eket a mi fejünkre j olvasnak, általuk let lel elköválve. Kx a petit io innét csak kortetesxkös, ö\|t, mini I. képviselőjük is ismételten hsngsulyosta, csak vizsgálatot szeretnének elrendeltetni, hogy párthiveiknek elmondhassák : »Irt t ját ok, mikor mi győztünk, nem jöit ide senkiaem vizsgálni éa (aggatni benneteket őket pedig j most sorban fogják beleken át ezen mulatságban TO>zeiiiieiii.« Hu csak ennyit is sikerül nekik elérni — gondolják amaz uraz, I —• akkor is megéri ea a mulsliág ast a k\|s költséget, amibe Letekerül £n azoiibau teljek megnyugvással sá rom be szavaiméi, megnyugvágaal aziránt, hogy a in. I. b. b. bölcsességével és igaxaág-szereielével a tárgyalás slaiii kérvényt. \| mint teljeieu alaptalant és csupa valótlan* aágot tarialuiaxói, egyszerűen eluiasiisndjs. ' II. JAm* Oesirtie, fiyőrfTy rellectált á benyújtón kérvényt védelmező állításaira, Konstatálta, hogy Krá-lik előadása csak informatiou alapul, de in tormát iói ép oly valótlanok, mini a mily alaptalanok a kérvénybeli összes állítások, hogy dsezára a kérvénybeli összes alnj>-talanságoknak, melyekben sx ellenxéki vá-Issxtók ss égből alászállott bárány axelid* aégü angyaloknak, eilenbeu a kormány-párti válaaxtök z sötét bűnök fold alatti birodsImábóLvilágosságra jött szörnyetegeknek vannak leltünietue, kénytelen volt I a kormánypárt a felpsnsizolt okmányokat be szerezni a ezen költség ok védelmei ki/ejteni, mert igax as a peld bot is elsül. Konstsiá zökönyv adataival, bo\| ideje alall ax ellenaék -égben, hogy a 300-al párli ^többség csak szállani, lebát már ez ibeazéd, hogy néha a la a sxavaxási jegy -y a szavazás egásx ohasem volt többség-meghaladó kőrmán y-e^tefelé kezded alább okból sem lehel való a kérvénybeli azon él itás, hogy sz ellenzéki meghaladó szavazatok szái nbavétele esetén válssxtók as elnökség xankénl szavazás uélkül leié a csendőrség állal Ezek után a véd Miulán szonbi^r a kérlelheilen s magya rásstot nem lürő »aá mok ménnyiságében ny Béla képviselő ur me\| ámadoll győzelmének törvényességei a a kél nak larthátat lanaágát — de igazán — a sza így például a« eléeA résalflekksa féh taatsiasa- I IWÖakstAnél tttat, az Ös\|ms\|pMMi St-et t Haenifealéssoái tő-öt si iTi, 4^at 9 flakéaakaál semmit as J • I Ü-et 4 Ksreneaayaél lé ss \| » r U«W £a megengedem, bogy sz sgíjsaaril téve déi, aaért aem ia basoamoái ssf a. beás* pesii tejárusok azon ügyes manfnwaJtójához, mikor a üssia tejet vtnel Miöltw éa eieg-sxapofúják, hanem annyi mégis tysónyos, hogy tttsr magával, essél as áriapaa kis té-vedásaaí, olyan tiszleaaégfa [össsecét kosnak ki kérvéayexők ax Inkey \|W»i f^tőavérei hogy fásai már magával még többségnek is, nemcsak Inkey ur, hanem bármely más népszerű képviteU^etöH ia megelégednélnéll. Aéide daczára esekess a iélfntékiften öeeaesd^si hibáknak és ssfreaésas téveds-aeknek, a végeredményül I kibosott lakey párti többség mindinkább eHörpljl s végre össaassiigurodva elenyészik sejnmivé leaa ex általunk pioducalí Itlsofljyilékok megsemmisítő sulys alatt. A [kérvénybeli, többnyire niteléiiietlen msgánt\|lnusiiványokkal axemlten^ mi hSele<ú* lett okmányokkai, birói hal árosa! [al ás egyéb • ! köxokiratokkal igazoltuk, bogy aHerléjhmdy-pártnál vesztegetés' nem tőként, bogy lévői* I levők sraivaaatai á Inkey úrra áijölt ssavs-\| aatok Hertelendy ur javára ijeii va nem lettek, f [\| Eáen felül aa általunk proilukáli okmányok1 a kérvénybeli állltölago^ Inkey-féle j többségét nemcsak megcxáfol\|ák lissem a \| bukott párt kisebbeégéi még alálih sülyedö 1 numerikus kisebbeégre reducálják a ex as árulkodó bukott párt bokáiét még szégyen* leteebbé leszi. (gázolva van ugyan is« hogy aa Inkey pár! megvesziegeiésHol ^serkei! •. I'ölőakelón \| Kscxorlskon, Stentbalássén, llőrzóaczén. \ Német $xt.Miklóson, Orosslonybán, Skalmr* ban, Eger-Arsceftn, KorpsvárottJ («oleo-8zi- < ge en, racsán é» Bakónakon a Q-től Sig be csalóit }iitelea okmányok sserinl 193 Mava- I aatot. A kérvény II. r száma alatt felsorol* 1 tak ellenében ÍH-tól t/p.ig beokaiolt hite* \| les okmányok sserinl vesztegetéssel szerzett I as Inkey párt II Komáromban. M. Sserda* ! helyen. Bocskán, P. Tűllüsön, A, íjsjkon, üj-Udvaron, Küsvölgvön, í l«angvizen 150 szavazatot. Kx aa előbbi] 10Sjssavauilal egyült összesen 349 vesxlégeiésjiel nterzetl j szavazni. ( J Követkexik extán azon fbO-nál löbb ' kanixsai választó számbavétele, a kiket ax . Inkey-párti választók életveszélyé* fenyege* lései kihágásai és erösaakoskodásgi megré* \| mitettek s4i kik e miat! a sssvazáslól tar- . tóakodtak. Habár százakra megy eaelo azáms, én mégii e eziinen cssk sxon 111 szavazót ve- ! ssem számításba a kik erről, csupán a lenye-gelelt liely/ett jellemxéséüljhiteim nyilatkozatot adtak a ama nyilatkozatoknak M tnr (almát a rendőrkapitányi hivatal és csendőr ség becsaloll hivatalos jelentései mégerősilik. Kn a terrorizált 11 áxavaaaioi hozzá adva a megvesztegetéssel sverseit 349 szavazathoz s hozzá adva ehliez mag a Merte* I lendy Béla 6fi azavazatlöh hogy a megválaaziott hépv nem ilil sssvaxatiöbbséggi I gyát a tnérsé kelt ellenzéki jelölt felelt nsk partja a vissza elése ; meit ellnem követi, K« a a terrorizált kanizsai llerte viasssélései miatt azé-eltávoztak és este-szét ugrassia! tak. Imet igy folytatja: i választás eredménye még a töOO- at is meghaladt; Ekek ulán most mltr mélyen liszielt bíráló bízol sík oldalát. Eltekintve minden minden további eredményéi lomiisuk meg tság sx érsm má- lévá Ida vizsgálat 51, alapul févs sx Ivánul én Hertelendy áltelunk csupán esuital hit tles okmányokkal vényexök áiláspontjá-egyzxerűen, ssárasón vasalok mennyiségé- nek csoportosításával, á mennyiségien legelemibb művelete, as Összeadás alapján fogom kimutatni. Habár a kérvényezők állal a ezámaSé rüleg felsorolt álliiólsgbs vesztegetések sls\|> • lalansága be van ialhisosyiivs, még sem tnulaazilialom el 0 mélyen tiszteli bixotlaág szíves figyelmét felkérni arra a sajálságos körülményre, hogya kérvényezők azámadalai as összegezésben, még a legelemibb számtani müveleinél, aa ösaxéadáenál is hibás. Kérvényexök ugyan is felsoroyák kftx ségenkénii megnevezésnél az Allilólagos meg-vessiegeláasel aseráett ásavsaslok Összegjut s est óssseedvs aát mondják erre, hogy ez Összesen 861, holojt ez bsak IÖÖ. Igaz, hogy ez csak 1 szavasat különbség; és bat I szs-vszst nem a világ azoknak, a kik százakban beszélnek* az íz igaz, hogy hibázni emberi dolog s én nem is akarok ebből tőkéi asi-nálni, hsnem ssélt ez s kis hiba annyit még ii jellemez, hogyha már hibásnak a kérvényseflk: inkább rllhibáju\|ák szt s Hkr-telendy bátriayárs minisem Inkey urérs. Ez egyébiránt a karvénybes méltó tsr-méesetea dolog. De egy oéeik m^ját is kitalálták kér-vényezök az lukey-para többség essporiftá sénak. As Ossasfésésnél ugysnis nem mindig ast as finnel mutatják lel s mit srtr slő-zöieg ss sgyss köadUAháatl réesletszéanél fsttünistask, haneai MusU aoákaJ többet. beigazolt dolgokat éa lényeket I lássuk: mi történt volna akkor, ha In tey ur gyöz öB szólóbbaéggel a ezen most beigsxoltak alapján mi {támadjuk meg ax < megVálasflásál? Akkor mélyén tisxtell bíráló, bizottság menthet lenül történnie kellett volna a követ kesöknikH 1.1 Megkeltett volns dammisitenl megváláextásái mert hitelei bebisjqyilvs, hogy maga saját személyében Ssenlblt tőknek pénzt igéri, s szén nak pedig szénstermő rété ket adntt azért hogy axok (jó széna teremhet jaksbi választók wégél is kitűnik aelö nem 55, ha esőire, ha an-különféle ne* öbbsM azonbuu endy párti 200ai Has ö kmánynyal van Inkey Lántló ur pssqn a válsax jaksbi véliisslók-I, tehát pijnxórlé-reá szavazzanak, lazön a dáten mert a szent* cssksgvnn hsgyréeaben mind rá auvzztak 'Inkey tarra): ily faiboa pedig a házszabályok U. §. a.lp< ntjs alapján a ,v álaszlás megsemmisítendő. 2. Megkeltett volttá semalsiieat sx $ megvál ssztásái, mert hiléíeu okmányokkal van beigazolva, hogy ss laksy párt vessie-getés a tjén szerzett 849 assvasatot, bedig a. házasébályok 71. §. bj fontja! értelmetlen ily esetben a válasstés megsemmittendő. Z. Megkellett volns semmisíteni s vá-Issztást) mert kösoklrstokksl ván Igsvolva, bogy aa lakey nért lenyegeiésekkel, hit tele-kezei elleni gyűlöletre izgatan^l, büalettak vétségek és kihágások általi iigfal—iMilT sekket s válssziásra, lörvényieién bslolyast gyakorolt, ily eaetben pedig a \| válssstás s házszabályok 71. \| a) pontja álapján megsemmisítendő. Ax olysn párt, liszlett bíráló bizottság. —^Vébsa péns-ivesstoksi melynek s islöltje ksjsi Ígéretekkel és sdotsaayokkal i tyá)^ s mely pán kéaspakoa ksrssztfll siet-aát vssstáget, s ae)y párt véreagaásek, l bttatettek vétségei Is kihágások eiköptáeé I vei terrorizál, kltfrliksui alieoi gyfltöleira izgat és méi» megbukik: ss olyas pán nem bírhatja a választókerület /áiesstótőbé séfének Madaát. As ílyea párt elleaébeae sMgválsssto^képviselő —• kinek és périjá-! nak a MléptetétÖl a valeextás napjáig a i viaszsélések ktfhjtésáre még ftsiksi Htefe eea \| leket — tekintendő a többség htsslmérsl rendelkezőnek kérem azért a kérvényezőket elatasitani Hertelendy Béla arat igazolt , képviselőnek kimondani. Vidéki tirsuilit - fiszszel. Telve van nálank a levegő még most I is nolitikával. Másutt már jsváben előké>sii - 1 \| ietik asoksl a terveket, a melyek szeriül e társadalmi életet össssel és t len befogják rendezni Másutt - igazítják már a színházi toiletteket. kezdik rendezgetni a felolvasó estélveket, tervezgetnek, hogy afeokat a huss* szé téli estéket aen'ül kellemesebbé 'egyék, ai nem éritek rá sz ilyes dolgokra Bennünket s gondviselés srra kárhoztatott, hogy ujabban izgalmas politikai disrurauaokha elegyedjünk, mert a mi kedves szeretetre legméltóbb ellenzékünk megtámadta Hertelendy válaaziáaál, s aosl lalen éa s par>a* menti hiráló bixottság kegyelméből isméi átengedhetjük magunkat a politizálásnak, a ha akarjuk, hát bizony Össze is vesxhe* tünk mellette. Hs angolok volnánk te mik nem vagyunk) akkor a fogadási sport eddig már virágéban volna. Ilyen esel ben mint a mienk, saáxeserakei lesznek Augolországban fogadásul, de ennek a ssenvedéiynek mi még nem vagyunk rabjai, legfeljebb ha illőit egy. vagy más nsgyon ia érdeklődő léi. 10—íö cuba poriorioöra fogad, a mi 40—Hl1 krba kerül, as ily fogadé* pedig, a mini a tapasztalai.bizonyt!ja, nem lesz tönkre senkit. hajtunk tehát valóben bete(jesedik, Imgy mindig politizálunk, mos! mikor már ezt nem igen szerettük volna, most ia kénytelenek vagyunk vele. No hát caak végig politizáltuk még ezt e,dolgot is, a talán mig az első hópelyhek lógnak lesaállasi itt nálunk, tslán es a dolog ia a történelemé less. Bizony jó let! volna ax ösxi és léli évad némely kelleme* dolgairól is tanakodni; a miről mi még aemmitaen tudunk. A axini évad measae vsn tslán, eddigelé ssó sincs róla, s nsm is ballonunk, hogy valaki ide kivánkoxolt volna; hiuen termünk sincs; s melye! egy jórsvsíó láraseág kibérelhetne, vsgy pedig a melyei rendelkexésére bocál-halnánk; as egyesülelek pedig, a kik élénkebbé tehetnék a aaiaont, hs valsmi produktív eeamével lépnének elő, eddig semmit aem ^ hallatnak magukról. Ax irodalom ée műpártoló egyesület, mely régóta már egy köxgyQléssel lariosik, a me4 iyen el kollene dőlnie; széna-e vsgy ssslms,v lassan lassan hüs feledékenységbe* mer Ól. hs cssk azok nem emlékeznek róla fájdalmasan, kikel tagsági dijaik hátraléka miat! bepöröltek, s kiknek flxeiniök kell. Kddig még minden eeziendöben s ke-reskő i(jak önképző egylete volt sx, mely estflysii megkezdette. Kx meg is kezdette ösxi ssisonját egy nemrég tartott ösaxejöve-lelhen, mely elég élénk volt, s mely reményt, nyújt srra, hogy ss egyesület tovább is hü fog meredni elveihez. A többiekről pedig ast mondhatjuk • nincs semmi ssj, nincs semmi neexl* Bizony ninest Meglehet különben, hogy a most legközelebb lefolyt ssüretnek utóhatása az a méla csend; de még fóbban aat hiasem, hogy ax áldatlan politikai ellenaaenv aa oka ennek a merevségnek'éa köxönynek, mely lidérca nyomáéként nehezedik társa* dslmunkra, s as egymáshos valókat is távol tartja sgymáatól. Pedig baj ss reánk nézve, városunkra néxve, társadalmunkra nézve: betegség sor-vaaxt bennünket régóiá; s ugy tetszik, ki sem gyógyulhatunk már ebből a betegségből. v Évről évre épen ebben az időben ssok-tuak reményünknek kiiejezés! sdni, bogy . már, no most máskép less. Msjd cssk összekerülünk valahogy, s hs nsm sx őszinte barátság hoz össze, skkor a jótékony czél less ss, s hs sx sem hoz össze, skkor s hazafiság vagy valami más magas, nemes dolog. De hát pitim deaideriuüi ss csak. Nem hoz bennünket össze semmi, bscssk egymásra sem megyünk, skkár szóval, skár gondolattal. Így aztán igszán nem oeodaihstjnk, ha mindenütt többre mennek, mini mioálank, s szt sz őszi és téli életai, mely s vidéken smúgy aem jár valsmi nagy gaUetaskksl, másutt legalább mentül kellemesebbé igyekeznék tenni Másait ssépes össsevsrödik ss a tárasdslom. mely smügy is Sanyira egy-másra van szorulta; nálunk évről évre gyarapodnak s szétbontó tényezők, * S as a lagnagyobb baj, bogy senkissn törődik vsls s éppen esők nem érsik ezt, a kik lsginkább segíthetnének rajta. Mód nélkül jó dolgunk lehet aekünkj hogy saayirs néikülözbetjük egymást, s 'tslán vslsai Igen nsgy dologra volns ssttkság, s mely ben* nünket közelebb hozhatna egymáshoz. Különben elválik aajd. Most osefc bsdd nolillsaljbo aág apraja nagyia. meri már hát benne van as a vérünkben, de aajd ka asai lesz már gk a poliiiséláva, akkor t fottdeljuk meg. kotr m (wldogttó (t) teayetök Hsfttt má» is van, nemtwak a po Utfks, i* 'ai a más, telin még fgy kibsit szükségesebb fa, miW a politika, , Ktlöafélék. A ki^Mlrálaiitáfe ellesel rendelt vitagelat K^saitéaére a képviselőház keheiéből Dr. Krajraik Ferenci* budapesti ' agvtÁ >ayttraoirgyei grszgy. képviselő lett rúqcálóbittussl kikttldve; a ki erre Vonat-kötó cakóét a képviselőház elötf a f. hó 5/0 tki tttoebes fe ia telte. - OagylIktMk ilRtlaitlkáJs. Xala tármegye főorvosa által s megyében f. é. szeptember hóban észleli közegészségügyi állapotokról a közigazgaláü bizottság elé ier)eaziett jelentésből érdekesnek tartjuk leien liteni a kővetkező kis statisztikai,adatot. — Septembér hóban 7 egyén* követett el öngyilkosságot, kik közöl egv magát fela-kasztá (Kovácsné ss. Kiszelás Káli Kanizsáé,) egy (Csiszár Sándor sümegi) phosho-roldaiot ivott, egy (Panka Fereocz Lendván) basái (elmetszve elvéneit, egy (Streifer János \ VáfluHoni ku% agron, 3 pedig íReileneieia László Keszthelyen, Nagy Pal és Németh József Eger>ze?en) lövéssel vetélt véget éleiének. — Véletlen szerenoéi lenség állati balálnak 11 egyén eseii áldozatává és pedig ' vízbe fúlt 3 (Weher Kichsrd varaádi, szabó Mari csáfordi és Bogdán Uiván orehovíczaíi kocsi állal elgázoltától! 2 (HoM János újvári és Pintér István káplalan-í^ihi,) leomlott föíd állal eliemeileieii 2 (Varkó Mihály és unokája, i lólegyvernek véletlen elsülése lolytán agyonlövetett egy (Belek János Pákán.) vasúit kocsi által elgázoltaiotl egy (Horváth György fiiyebázsi.) tüsWszkor szenvedeti égérfi sebekben halt meg egy iHagyor Mihály nysvslád',) agy pedig <egy vidoveczi 1) eves fiú) a tárol való leeséskor agyrázó-dás tünetei kóxt mull ki. — E'mekórosk egy esete merült fel, az illető téboly dába s/ál-Kilátott — Hslaár Aladár emléke. A • Balatoniéi vidéki néptanító- egylet* néhai Molnár Asladár, a korán elhalt kiváló tanügyi szaktudós sírja fölé, Magyarország nép lanitói s lanügybarálsi adakozásából, a bala-' ion-füredi ev. ref. egyház temetőjében emléket állitQlt s ast folyó évi november hó b-án délelölt 11 órakor léfevaiván, et Alkarommal emlékünnepélyt rendes. Az Ünnepély sorrendje a következő: I. Karének, előadja a balaton-lOredi polgári dalárda. 2. Ina, Segesdy Miklós baialon-füredi ev ref. lelkész-101. 3. A szeretetni növendékeinek karéneke. 4. Ünnepi beszéd a a airemlék átadása a szerelel ház- igazgatótanácsának gondozás Nrége'i, Németli Gerö népi aniíóegy let i elnök állal, 5. Karének, előadja a balaion-Iüredi polgári dalárda. Est megelőzi d. e. 9 órakor a bulalonfelvidéki néptanitó-egylei közgyűlése, a lelsönépi.-kola nagytermében, melyen az elhunyt teleli emlék beszédei li tarl' Nagy Áron a balalon lüredi azereletház igazgatója A síremlék felállítása Üggében kiküldolt bizottság tagjai voltak: Segesdy Miklós elnök. Ksnovies György, Sváb Laios, Nagy Árón, Németh Gerő, Kemény Lajos Láogi Gyula. — Eslstárm»g)es vssstskért. Zala vármegye oktoberi közgyűlésen, midőn C. Gohn és (iuth bécsi lakosok kérvénye, melyben ax általuk Szent-Ivántól ZalaEger-szeg érintésévé Caáklornyáig tervezeti vasul • kiépítését a megye részéről tiz éven ál, évi 30,UUÜ írttal s ágy összesen 900.000 írttal kérték sogélyeztetai olykép, hogy ezen ősz •skeg erejéig a megye törzsrész vényeket kap nsf s közgyűlés sz állandó választmány javaslata alapián egy igen fontos határozatot hozott. — Elismerve ugyanit a helyi érdekű vasutak fontosságát mind közgazdasági, mind kulturális szempontból, s belátva ebből kifolyólag a segélyezés szükségességéi, de mivel te czélrs csakis a közmunka alap áll rendelkezésére, ebből pedig a rendelkezésre álló összeg csekélysége misit a kívánt mértékben a segélyezés nem eszközölhető: & I közmunka váltaágárái emelte fél a közgyűlés \| egy, harmad összeggel, mely válfságár fele- { meláse folytán évf 40,00" frt többlet réméi- \| belő. — E többlet kizárólag helyi érdekű j vasutak segélyezésére fordíttatnék, még pedig ! olykép, bogy első sorban tiz éven át a Szent- j - Iván-Egerpreg-Lendva-csáklornyaí helyi vss* I at a kén 80,000 írttal s így összesen 500,000 Irilsl segélyexteinák. — Egyúttal a köggyű- ' lés egy vasatűgyi bizottságot ia választolt, melyben mindegyik járás 3-3 taggal van i képviselte, mely bizottság vésné előaetes j tárgyalás alá á helyi érdekű vasutak építése tárgyában a megyéhez beérkezendő (olya- i mndványókat éa adna véleményt a közgyűlésnek. — Albelystések. Mmt György,- , st Krső-töherrsegtfll nevezeti 41. sorgyaiof-esred őroagys Nsgy-Kanizsáról Komáromba i helyeztetett át állomásra. — As áiheiyesett \| őrnagy sráaylsg rövid idei Ili tartózkodása I alatt lekötelező modors s' hazánk éa nyal- j vftak iránt issmstott sIóasarstsM állal álta- ! iMos rukoasesvB»k örvendett s távozását fisak lajsátei leáe». — timeritk Gottlried I «»«b6rbadnsg>.s kiaRenko rsb'óbaoda ! Illftsésa ás ketreáeráéséJssa esendőre! vsl ! kesdetw Ingva s lagasgyolib tevékenységet Mp M, — Nagy Kanizsáról PotaoayW mMr É p áffaeiyssáa sfyébkáaislfi léptaén jele, a menaflbea Emerich hsd-asgy Peaat«fflki saSra ypeisassaok kslyst- iss ím flr •. r- Ktaegées^gl acteaAlaá R.-IUslatáa, VáfusuAg és a \udék orvosai közt efcy üdvös moagslom van keletkuöbea, mafy abból állna, hoíy Sz orazágos kötegész-, aégi egyesülői részére Nagy-Kaoizsán át kör-syékén "vidéki osztály azervestesaék. A köz-egészségi egyesület úzéljaival bizonyára mindenki tisztában vsn,js ezek, < különösen azon egyik kfeiófcb ioieniiőjklhogy « egészség fen tartásra szükséges isméreiek a nép közt ter-jesgleslbnek • meghpoosiitassanak, a legteljesebb ügyeimet érdémii meg. Mindnyájunk irtaiéi érdekeire' való tekintetből öczintén óhajtjuk', hogy a mozgalom mielőbb eredményre vezessen. Káxss Nándor fia. Most, hogy Donántul a betyár elei ■ (elütőlle fejét, szóba került Rózsa Sándor hires betyár neve is. Ennek egy Sándor hevü fia maradi. Apja nevét nem is -viselii hanem -anyjáét, Selyem Ágnesét, ki híres sdépség volt sz Áltöldön. Egy bánáti uradalomban mint juhpásztor, lengeti életét a fiu, ja telet pedig ugyatlótí a tanyában tölti. Felesége alacsony termetű, pozsgás képű menyecske, szelíd arcafciteje-jezéssel. A derék Selyem Sándor szörnyen bánkódik azon, hogt apja iiy szomotu hírnévre tett szert. Apját semmirekellőnek mondja és elkésel-e<\|ásben gyakran . ^mliTi: •Inkább tekerte volna ki a nyakamat, minthogy nagyra nőni engedeti: - Néplfttbel* tlaaick. A honvédelmi miniszter Nagy-Kanizsáról Lengyel Lajos városi főjegyzőt, Dr. Rolheehild Samu ügyvédei s Lenkey [Károly éa Simon Antal lávirótiszteket néplelaeléi1isztekké nevezte ki. — A paróka tftrténete. Franklin Alíred nem régiben megjelent könyvének tanúsága szerint a paróka, vagy ál.- máské-pen vendég-haj, mftjr az ókorbsn ismeretes volt. Xenophon k<j>zlif hogy Asztisges, Az utolsó méd király,;alt Kr. e. 560 évben Cy-ru>#taszított le a trónról, kopasz levén, pa-rókát viseli Romában, különösen a t^ászá-rr.k idejében, bizonyos ünnepeken férfiak, nők egy arám parókái öltöltek. A romai nök akkoriban különősép sokra becsülték a fogoly germán nök szerfelett vékony bsjszá-Iáiból készült szőke parókát. A keresztyén egyházi atyák elítélték a parókaviseléat, melynek a nyugat-római birodalom bukáaS után nyoms veszett és rt>la s közép korbSn nem. is lehetett hallani. A XVII. században iámét éleire kellek a parókák. Európai uralkodók közül XIII. Ltjos idejében kezdetben a nemesség és polgárság, később a papság is megkedvelte XIV. Lajos '35 éves voll, mikor sz első parókát lel vélte j noha sürü baj fedte a koponyáját. Ebben az időben a nagykereskedők külöo osztálya alakult Párisban, m^ly ügynökeit elküldte Normandiába, Hollandiá- . I ha. kik bejárták s pórok lakását és meg\ ették a póroök haját A déli tartományok asszonyainak haja vaatsg s'álskból állván, nem volt keresett ézikk. A normandi nök haját ellenben nafjon sokra becsüllék és a helyszínén louliái 4Q-0O Írttal fizették. A \| kereskedésben három-féle bej voll: sz első osztályba tartozott az. melyet egyenesen az élő, vagy holt emberek tejéről vágtak le; a második osztálybeli haj vagy belegaég. vsgy fésülés folytán kerSll; a harmadik osztályba sorozták a rövid éij göndör hajat, melyből olcaóbb parókákat készileliek. XIV. Lsjos uralkodásának véffével több, mint ötven nagy kereskedője volt Párisnsk, ki baj kereskedéssel tisztességes vagyonra lelt szeri. Mióla a parókákat le kapták, az emberi haj olyan kelendő lelt, bogy elégtelen volta miait egyesek lószörböl késziiették a parókát. XV. Lajos a'att a paróka módosult; eddig magas és \| pompás toltál alacsony és szűk alakkal váltói iák lel, a tmtániékon és bálul azoplTal Iái iák el. A parókák hordása óta kapott lábra a kaJaplevevés ssokása is, mert addig csak köszönéskor vették le a kalapot A paróka magas frizurája miSH nem leheléit tenni a fejre, azért hónuk alatt visellek az emberek. — Hporl. Megjöttek a szalonkák! Ez a vig csatakiáltás yen (el unslmukbél vidékünk Nimródiait. Az idén raz első szalonká ka't környékünkön pzv,. Szalscay Farkasné petfi ventei urodálmában látták, a Szőke Fereocz kasznár veit a szerencsés vadász, a ki az első zsákajányt' ejté. — Hóbort. »Keszthe<y« cz. laptársunk mult heti szamában van egy •nyilvános köszönet, mélyben egy — különben igen derék — keszthelyi vendéglős kószóne-tet mond szón adakozásokértt a melyek hozzá »iparazonos társainak sz üctrleldébe való kikéeérés alzslmáliól ünnepiesb vég-tiszielet megadbalUsa* ezéljából befolytak. Semmi kétség, hogy a közlő az >űdvlelde« alatt a lemeiöt érti] Tulajdonképen nem ér-dekelpe bennünket a dolog, de lehetetlen ilyen űdvletde«-féle szduépze felett bosióságunknak kifejezést nem Mai. Vsjjon nem neves-hstaé-e et a^or akaoo'A joggal a vendéglöt •itda éa etdé«-nez,i a bormérési »bordá-nsk éa »dobdá«-nák a knglizót ? MSB alkalomszerűnek mijük ezzel kapcsolatiján feleleveníteni azt ja taJálds satyrát, melyei Caucsor Gergely JiH akkor, midőn á fővá- vigadót svtaai lá«-aak sksrták elkeresztelni hires nyelvű; Mink: 4t stsi ■oni. ssktl4>. [ {osspoafda? iHk.ssk^is ? álariaák kskáást siat táacs és tmkajm i (vtksiatk. -- la s smhsr stüf k Éák sá«s kaas dkwis T ,Hi0k vtgsris CjissgMs tatás, «o ysisssgAAs M\|fka Vsai — M sséka — Halálasás MeMHsBtfksé'ezll. Vidor Hzsbiss, rövid ZMSvecéi stAu, e hó Sl-Ás, 24 éve korában médiait,: ! — A pénz drágaláSa. Az oazlrák-i magyar bank Isgtgabb ijiiézkedése bizonyára általános sensatiót fog kelleni. Es intézkedés I nem kevesebbét, mint a pénz megdrágulását i' jelenti, a mennyiben a váltók letaámitolási kamatlábját V/f ról 4li %-js, a lombsrd-í kölcsönök utáni kamatot pedig öj^-ról 5'/t %-rs emelte fel. — A beljAr hajsza eailékel j' Emerich Gotlfried esendórhadnagy elbeszé- -, lése nyomán, — kinek átaelyesési. hírét I íspunk más helyén közhljükJ.— !i6bb spró i részletet ha Ilonunk, melyek' « Eénkóékra ? tartott helyárhajsza viszoniaaságós körűimé-; nyeire élénk világot vetnek! 1— Érdekéznek ! tartjuk ezalfal ésgk'azt lelemliteni, milyen emlékeket- hozott túsza a hadnagy, ki a. \| betyárokat Rédicstől a Küriós erdőn át s Mennyétől a Hakonybs szórijiolla. Nála vari az a töltény, mely-'Szántó Ispán fegyveréi i bén voll, midőn a bet yár szi a hadnagyra j akarta kisülni, de az őt árt levés ebben meg-j akadályozta. Oroszlán Palinak egy irón-! rajza, melyet azonban ásak férfiak nézhetnek . meg a pruderie nagyobb sérelme nélkül. — Renkó Kálmán tarisznyájáSak egy czifra sallangját azintén smlékül .hozta • Emerich hadnagy, .— kinek derék munkájában csen-dörjéi is Isnksdallan kitartással segédkeztek. -r ütiietezések. Az rgsztágügy-miniszter Wiener Ferencz joagyagornokot a nagy-kanizsai kir. törvény széfhez s'jegyzővé, — Hóm Károlyi' pedig ugyanod^ írnokká nevezte ki. 1 — Olzaaógép A alpokban volt al-' kalmnnk megtekinteni Jnhikz Péter köz- \| tégi tauitó ur saját szerkezqtO olvasó és számológépét, melyre nézve szaozdslaiat is nyert ugy Ausztria MagyarorazágJ mmt Ileleinmúi nézve. A gépre nézve, melyet a föltaláló a november 10-ki Öszi járáskéri közgyűlésen be is fog -mutatni, jirömmel cosststáljuk, hogy az igen használható eszközé lesz az ol-vasas és számoláa-taijitásának z általában szép sikert jósolunk neki. \| — KatonaI hirek. Trdter Mihály ! közöshsdseregbeli ny. százados hasonló rang-I ban néplölkeléai nyilaániarttó lisztté nevez- leletl ki Orsovárs. — Tretier százados tár-sssélelünknek általánoran becsült s a polgári éleinek mindenült szivein látott alakja volt. —: A nsgy-ksni/ssi népfolkejési nyilvántartáshoz Zrínyi József ay. htmvédfóbadnagy nevezigteti ki I — A aaAret vidékünkön úgyszólván teljesen befejeztetett. \| Az (eredmény ugy mennyiség, mint minőii^t leáinieiében kie-légjlö, csak az ársk kétségbeejiön alacsonyak. A \|mi- különösen a kanizsai áiaezot illeti, ide mijideokor nagy szálliimányban érkezik s rau.H:, de 3—4 krajczáraál fáljebb nem kel literje, kivéve midőn a Stájerból érkező kereskedők egy kútsé megéléqkitik s lanyha iránvzalot. A -videken egyébkent kedvezőbbek a conjunciurák; Cjsapin?—7'/w Galambokon 10 krajezárért Kel a must. I — Beléréa. E hó leikére virradóra PáN'ics József kis-kanizsai gazdz -bezárt kamaráját (eltörték s onpéi 13 zsák árpái loptak el ismeretlen let lesek, kiket a rendőrség nyomoz. ! •— Tűs. Vasárnap e hó lg-ikén délelőtt 10 órskor lüz üiplt ki Nagy Kanizsán, a Kinissy-utczábsn, mely Szabó József laka-losmeaiemek fakamrájst elhamvasziotia. A kellő időben érkezeti lüzolldi segítség azonban a lángok lovaierjedésél meggátolta. ^ f — Tamlték gj illése. A zala-eger-szégi lanitói járáskör pszi közgyűléséi no- i vember hó 17-én d. ei 9 ómkor lógja meg- \| tartani Ctács község iskola! épületében. — Tárgya Ieend: s helybeli tanító gyakoriali laniiása a vegyes 6 osztályú elemi iskolában I Tfikit Láftzió olai tanító értekezik a »házi j ipar 'köréből, Mendly Kánoiy z -egerszegi ipar. tan. értekezik a >faÍKmerej köréből, folyó ügyek elintézése, indítványok és liasi t/jiiáe. — llymen. Raeesbetg Frida k. a. Tspolezáról jegyet váltott Hirzch Lajos budapesti kereskedővel. — Hirdetmény 1H68XXII. l'-ezikk 4. §-a alapján Nagy KSnizsa zárosában, ismét életbe lépett általános házbéradóról 1&7-I889. évekre szóló llázbéradó kivetési lsjstiom msi naptól kéydvé 8 napon át a városi taoáéátensébenlaz I88J. XLiV. t-csikk 15. §-a értelméban közszemlére kitétetik oly cxölból, áogv ázok, kik a kivetett adómérve ellen teíszplamlás«al élűi kitjannak, azt 15 nspan belül s közigázga-táéi bizottsághoz, a kir sdálelügyelöség utján, — benyújt hassák] Kelt Nagy-Ksnissáa, 1887 éti oktdber 19-én. A\| városi Usáns. — Altéréa Szémző Gyuls murake-rastar-kollátaaegi könegyaö az izraelita kitvallásról i rám- ksth. hit^e tért át A kenszteléai aaertartái alkalmával kereazi-apakéot Étlényi Jáioe ar szerspelt — nmazd Gyula ur a na mkhas jegyet váltott Najgy-Kanizsán Á'ssas t kisasszony nyal i - Államiégaa laaákltadésllék A JfÖldmivelés, ipar éa kereskedelemügyi mÉaiszierium Szirtey I yorgf csak tornyai Is- kóst a etáktornyai járásra, Kránilz Kálmán alsó-páboki lakóst a- keszthelyi járásrs, Báoally Sándor perlaki lakóst a perlaki járásra, Gfömörey Gáspár gógánfai lákóst s sümem lárásrs nézve állandó gazdasági tudósítói liszttel megbíztz. — AlapeaakjMyaaegertaltés. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a • Balaton ayugati bozót-lecsa-poló társulat* alapszabályait s bemulatási záradékkal elláUa. — Intelligens ekjének Mellék roglalkozást kapnak, mely naponta 2-3 frt jövedelmet hajthat és egész müveit bármily állású egyének is el tállalhalják Tt> foglalkozási, mely nm sorsjegyek vagy keres-L kédelmí czikkek kolportálásából, hanem hg-J^ zsOaa és politikai természetű, igen érdeket müveknek (általunk közlendő) könnyű módon való terjesztéséből áll. Bővebb értesítést ad : Noszlopy E. Budapest IV. lövész uicza 5, ] — Déli vasat, l'jabbaa élénkebb formálómnak örvendnek a lombardok a tőzsdékén és árfolyamaik lassú, de meglehetősen állaadó lendületet vesznek z ugy lát-zzik, hogy az efajta papírok a mérvadó értékek első sorába emelkednek ismét, z hol oly aok évea át aralkodó szerepet vittek. A lombardok ezen lendületét föleg az igazgatótanács azon kiváló frntoaaágn és nagy horderejű határozatának tulajduoitják, hogy a vaast jövedelmeiből egy kttlön tartalék ké-pezteaaék, mely 10 millió forintig emeltetnék éa arra szolgálaa. hogy az osztrák kormány vételár-követelésének éa haaonló kiadásoknak legyen fedezete, A déli vasúton a gabnaazáliitás az idén egyre kedvezőbb' lest[ a személyszáJljtáz jövedelmei íz igen megn\nghzt4)k, éz a mait evivel szemben jelentékeny emelkedési tH^étnek fel, az zrany agio csökkenésének is kedvező hstáaz van a déli vasat mérlegére. Ezek, valamiét azon kielégítő megtakarítások, melyek az igaz-gatótanácz szigora korlátoló intézkedései (olvtáir s* kiadásokban elérettek, végűi ámult évi nyereségből visszatartott összegek 2 millió forint öasznyereményt eredményeztek z így 2 millió forintnyi nyereség áll zz igaz-gatéeág rendelkezésért Hz az igazyztóaág ennék daczára részvényenkint 2—3 frank oaztalékot javasol, és határozottan ngy hírlik, \|kogy ez fog történni, — ennek oka épen a fennemlitett plauzibilis és beczűlézre méltó körűlmépy, mert zz efért eredménynek egy része, és pedig lehetőleg jelentékesy része S nagy ktllün tartalék alap képzésére fordít-tátik. / ) 4 Közgazdaság. a A polgár mester tői lillelesltve Gata^(Morvaország' Tekintetes úri Tisste-lettsMudstom önnel, bogy óhajtását szíves készséggel teljesítem. Varrónő létemre ülő életmódot folytatván, már hosszaEb idő óta gyomrom nagyon fájl, étvágyam elveszed s emésztési zavarok bántollak, de a midőn az ön svájezi labdacsaiból egy dobozzal elfogyasztottam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szívesen nyilvánítom -bálás köszönetemel. Hatalmas gyógyitóerejü készítményét, minden bazonló bajokban szenvedőknek a legmelegebben aiánlvs. maradok báladalos lekötelezettje: Prohzaka Emma, varrónő, — Ez aláirás valódiságát bizonyítom: Vslenia, polgármester. (P. H.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, 1886, oklJ 16. — Brandt R. -gyógyszerész svájezi labdacsai (egy doboz éra 7Ü kr.) a gyógyszertárak ban kaphatók, de megkell nézni védpjegyéi, mely fehér kereszt vörös mezőbe íj, s Brandt R névaláírását. I — Egy fejeset a fogak temtar* láaához. Levelezőnk a következőket írja: Á minap tudatiam csak, hogy Popp J. G. dr.lúdvári logorvos, a már 40 év óla általa készített és kitűnő hatása miau as egész világon elierfedt Anádierin-szájvízből legközelebb készíti el az ötmillioihodik palacakot. Most azonban még azt kivánjuk konstatálni, ho\|y Popp dr.-nak nemcsak az Anstheria-szmvize, hanem egyéb fog- éa száj konzerváló szerei is hssonló kedveilégnek és kelendőségnek örvendenek. Aromatíkus fogpasztája, melynek ára csak 35 kr, naponta ezrenkint kü (delik azét és nagy előszeretettel használtatik a szájvízzel együtt. Aoatherin fogpasztám üvegtégelyekben (I frt 22 kr.) laz elő-kelp világ legkedveltebb fogtisztiió szere, mert egyéb előnyei mellett a száj husili és keoemes szagol kölcsönöz neki. A iogpor bssátsi előtt nagy kedveltaégnek Örvend dr, Posp fogpora (6Í kr.) mig oly egyének, kik stbaarsgolás következtében odvas logaksi ksntsk, kitűnő eredménynyel használják á PóBp-féle fogtömőt iPloníbe,! melyig mindenik i maga tömőszölheti el — utasítás szerint — odvas fogait. Mist a fentiekből látható, itt mindénféle fog- éa azáikonzerválé izerekröl van gondoskodva. Miodeoki tudja, hftgk az egészség egyik töfeltétele a száj és a logak ápolása, melyeknek elbayagoláaa súlyos következményekkel járhaL A fent elősoroli szerek mindén hasai gyógyazerása-sán és finoi abb kereskedőnél kaphatók^ de sjáslatos csak dr. Popp-fé'e kézziiményt kárai, pert számos siáasst és ksmiaitváay vsa Maloaésa a gmdoljuk mag. h®tf m emberi boldogító <1) téayeaófc kMi más it ven, nemcsak a politika, a aa a más talán aniég agy kieail sxÜkségesebb »i»t a politika. Etlfofélét A ké^vlaeléválaaa\|áa ellea el raadrtt vizsgálat leljeeHésérr a képviselőház kebalábAI j)r, k raj esik Ferencz budapesti átyvA-Vjritrtmepret orszgy. képviselő lett vinaálóbiatueel kiktlldvc, a ki erre vonatkozó eskttyét a képviselőház j előtt sr C hó jjOiki Ülésbe* ie is tette. áagjllksMk statUstlkaja. Zala vármegye főorvosa állal a megyében f. é. szeptember bóban észleli közegészségügyi állapotokról a kuztgazgaláft bizottság elé j terjesztett jelentééből érdekesnek iárijuk lel-emliieni a következő kie statisztikai* adatot* — September hóban 7 egyén követett el öngyilkosságot, kik közöl egy magát felakaszt á (Kovácsné az Kiazelák Kaii Kanizsán,) egy <C«iszár Sándor sümegi) phosho-roldaiot ivott, egy (Pan)ia Ferencz Lendváni basát felmetszve tlvérzett, egy (Slrieiler János i Vállusoni ku'be ugróit, 3 pádig íReiJenslein • László Kefáibelyen, Nagy Pál és Németh József Egerxzegen) lövéssel veteit véget életének. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnsk II egyén esett áldozatává és pedig vizbe folt S^Weber Hicbsrd vsrafcdi. Szabó Mari csáfordi és Bogdán falván olrehoviczai) kocsi által elgázoiiatoM 2 (Holcz János újvári éa Pinlér István káplalan-tóthi,) leomlott főid állal eliemeiieteii 2 (Markó Mihály és unokája,' lőfegyvernek véletlen elsülése folytán agyonlövetett egy (Belek Jánoa Pákán.) vasúti kocsi áltfl elgázoltalott egy (Horváth György fityebázsi.) tűzvészkor ezen-, vedett égési sebekben hali toeg egy < Hegyőr . Mihály nysvalád,) égy pedig <egj vidoveozi lg éves fiú) a fáról való leeséskor agyráxó-dáa tüneui közt moll ki. — E'mekóroak egy esete merült fel; az illető tébolyáéba szál-liHaiott. - Holmár Aladár emléke. A > Balatoniéi vidéki néptanító-egy let néhai Molnár. A alájár, a korán elhalt kiváló tanügyi szaktudós rirja fölé, Magyarország nép tanilóis tanügy barátai adakozásából, a hala 'ion-füredi ev. rel. egyház temetőjében emlékei állitott s sst folyó évi novemby hd t* án délelőtt II őrskor felavalváb, ez alkalommal emlékünnepélyt rendez. Aa ünnepély sorrendje s következő: I. Karének, előadja a balaton-füredi polgári dalárda. 2Jkna, Segesdy Miklós balatonfüredi ev ref. lelkésztől. 8. A szeretet ház növendékeinek karéneke. 4. ünnepi beszéd s a airémiek átadása a szeretetház igazgatóianéerának gondozás végen, Németit Geiö néptarahóegyletí elnök állal, 5. Karének, előadta •'a balaton-lüredi polgári dalárda. Ezi megelőzi d. e. 9 órakor a balatoniéi vidéki nlptanitó-egylei közgyűlése, a felsőnépiskola nagytermében, melyen az elhunyt felett .emlékbeszédeti tart Nagy Aron s balaton füredi azeretetház igazgatója A síremlék felállítása ükyében kiküldött hi-zottaág tagjai voltak: Segesdy Miklós elnök. Kanovics György, Sváb Lajos, fysgy Arón, Németh Gerő, Kemény Lajos Lángi Gyula. - Eala»ármrg)ea lasatakért, Zalavármegye októberi közgyűlésen, midőn C. Cohn és Guth bécsi iskosok »kérvény, melyben az általuk Szenl-Iváatól Zals-Eger-szeg érintésével Csáktornyáig tervezeit vasul kiépítését a megye rézzéröl tíz éven át, évi 3U,t)UÜ frttal 4 igy összesen 800,000 frtlal kérték sogélyeztetai olykép, hogy ezen ösz-szeg erejéig á megye törzsrészvényeket kap na, a közgyűlés az állandó választmány javaslata alsóján egy 1 igen fontos bstárosatot hozott. — Elismerve ugyanis a belyi érdekű vasutak fontosságát mind közgazdasági, mind kuliorális aaemponlból,s belátva ebből kifolyólag a segélyezés szükségességét, de mivel e czélrs csakis a közmunka alap áll rendelkesésére, ebből pedig a rendelkezésre álló őaazsg csekélysége miatt a kívánt mér-lékben a segélyezés nem esxköaölhelő: a közműnks váltsáfárai emelte fel a közgyűlés egy hennád ősszeggel, mely váltságftr felemelése folytán évi éö.OQü frt többlet remélhető. — fi többlet kizárólag belyi érdekű vasutak segélyezésére fordíttatnék, még pedig olykép, hogy első sorban tíz éven át a Szent-Iván-Egerszeg-LendVa-pákioroyai belyi vasút a kéri 80,000 írttal a igy öaazeaeo 000,000 írttal segélyeztetnék. — Egyúttal a közgyűlés egy vasafügyi bizottságot is választolt, melyben mindegyik járás 9-3 tággal van képvisehe, mely bizottság venné előaeles tárgyalás alá a belyi érdekű vasutak építése tárgyában a megyéhez beérkezendő Idya-módváft)okai fa adna véleményt a kösfyl-lésnek. - Átkeli wéaeti. Mu György, az Kroő-főbevczegröl nevezett 48. aorg)klog-ezred őrnagya Nsgy-Kanizsától Komáromba helyeztetett át állomásra. — As áthelyezett őrnagy aránylag rövid idei itt tartózkodása j jatst! lekötelező modora s -hazánk és nysl- i vüafc iránt tsaasétott siösssrttsis állal általános yokensxesttiek örveodett a távozáeét I Í$k sejeálni lehet. Emtrirá Gottfned \| *eo44rkadaegy,a ki a Rsakó-léts rablóbanda \| SldAsée és iéartkert'ésébeo csendőrei val i kssdst'öi lógva s legnagyobb tevékenységet i fltpi ki, — Msff-Kaaiaaéroi Pozsonyba j lwltesi«eit El übaiySsSs Sgyékkéateié léptetést HsAs mennyiben Kiasrfcb bed aagy Pesauayfia asarayparaassaflk helyei- ; 'á KlsélMlI miwAM IV.-lianUsAM. Váhodnk és a vidék orvosai I kőat egy űdvöa moiga\|om van keleikgpöbeó, : me/y abból állba, hogy as országos kösegész-aégi egyeaület késséee Nagy-Kanizsán és kér* 'nyékén vidéki;osztály sssrvoztasaék. A kös-egészségi egyesület czéljaivál bizonyára min* \| denki tisztában van s esek, különösen szón egyU illőbb (neolittá jhogy az egészaégíeotar-\| tárára szükséges ismeret ek a nép közt terjesét essenek gimegUoaOaittaaaansk, a legtel- ' e^Ieeebb figyelmei .éraemii meg. Mindnyájunk Vitális érdsksjrm \|aló tekintetből őszintén \| óhajtjuk, hogy a mozgalom mielőbb éred-, ményre vézesaen. . K ■ t Háus Nándor 41a. Most, hogy Dunántul s betyár elei telülötie fejét, ssólia került Kózsa Sándor híres hstyár neve is. Ennek egy Sándoijl jiieVü fis maradt. Apja nevét nem is'viaeltj haaém anfjáét, Selyem Ágneséi, ki bires llzépség; volt as AllöldÖn. Egy bánáti úrada ojtnban] mint juhpás^or j tengeti életéi a nul\|ii telet pedig ugyanott a tanyában tölti. Filesége alacsony termetű, pozsgás képű m« i pcske,; szelid srcskileje- \| jezéasel. A derék pelyem Sándor az^rnyen j bánkódik azon, ht uy apja ily szomorú hir-névre telt szert, Apját semmirekellőink \| mondja éa elkesei Másben gyakran emiili: . •Inkább tekerte vb na ki a nyakamat,'minthogy nagyra nőni\|éngedett.« — Né\|»löike»l4 tlsstek. A honvédelmi miniszter Nagy-Kanizsáról iMigytl Lajos városi (őjegtzöl, l)r. Jio(h$chiltl Samu ügyvédet s //fnWj j Károly és Simon Anlal táviról issteket népislkelériiiaziekkénevézieki. életre kellek a pa közül XIII. íjsjos A paróka története. Franklin Alfréd nem régiUep megjeleni könyvének tanúsága szerint a paróka, vagy ál.- másképen vendég-haj, mar sz ókorbsn ismeretes volt Xenophon kpkii, hogy A«ziiage, sz "atólaó inéd királyi kit Kr. e. 560 évben Cy-ru^iaszitotl le a trónról, kopasz levén, parókát viseli Homktan, különítsen a császárok idejében, biaOnyos ünnepeken lérflak, nők egysránt pareaát ötlöttek. A romai nők akkoriban külpnösen sokra becsüllék a lo-goly germán pök [szerfelett vékony bsjsrá-Iáiból készült szőke parókát. A keresztyén egyházi atyák elitéltek a paróka viselést, melynek a nyugairómai\| birodalom buká«á után nyoma veszel! és ijúla a közép korban nem is lehetett balilanij A XVII. században ismét okák. Európsi uralkodók idejében kezdetben a ne-I messég és polgárain később s papság is megkedvelte. XIV. La\|oe 35 éves voll, mikor sz első psrókát lelve te, nohs sűrű haj fedte a koponyáját. Ebben \|az időben a nagykereskedők külön psatálya alakult Párisbaií, mely ügynökeit elkbldié Normandiába, Hollandiába, kik bejárták á j»órok lakását éa meg\ et-] lék a pórnök baját. A déli tsrlományok I asszonyainak baja vaatng s álakból állván nem volt keresett! jzikk. A normsndi nők haját ellenben najiion sokra becsüllék és a helyszínén foi^t :&t {'40— 50 frtlal fuellék. A kereskedésben báramféle baj voll: sk első osztályba tnr'o/otjt az, melyet egyenesen az élő, vsgy bolt emberek fejéről váglak le; a második oazlálybdlí! haj vagy betegség, vsgy fésülés lolyián került; a harmadik osztályba sorozták a rövid ss göndör hajai, melyből olcsóbb parókákat jkészileliek. XIV. Lajoa uralkodásának végére! több, mint ötven nagy kereskedője voll Mrísnak, ki baj kereskedéssel tisztességes vagyonra tett szert. Mióta a parókákat fekap(ák, az emberi baj olyan kelendő lett, hogy elégtelen volta miatt egyesek lószörből késziiették a parókát. XV. Lajos a'att a paróka mftjlosult, eddig mazaa éa pompáa voltáj slsf^ony ét szűk alakkal váltották lel, s ffiáa ékon és bálul ozopffsl Iái iák el. A parókái hordása óta kapott lábra a kalsplevevéa azokása is, mért addig caak köszönéskor veti ék le s kalapot A paróka magaa frizurája miatt nem lehetett tenni a fejre, azért blmuk lalslt viseltek st emberek. Nporl. Megjöttek s szalonkák! Ez s víg caatakiál'áal! veri lel unalmukból vidékünk Nimródjait, nlz idén az első szalonká kai környékünkön j Bsv. Szslacsy Farkssné petrl ventei tprodaímában látták, s S/öke Ferencz kasznár \|ólt a szerencsés vadász, a ki az első gsákmányl ejté. — IIókori, .Keszlbe y« cz. laptársunk mnlt be i sz\|mában van egy »byilvá-nos kőezönetj mélyben egy — lülöhbep igen derék —\| kestlbelyi vendéglős kóezóne- I •let mond szbn sdakozásokért, a melyek hozzá •iparajmnos táraainak sz idtitla&e j való kikáaéréá aljinlináhól ünnepiesb vég- i tisztelet BMgadba\|\|mar ezéljából befolytak. Semmi kétség! hogy s közlő az • üdvlelde* alatt a temetőt érjii Tulajdonképen nem ér dekélne bennünket]a dolog, de lehetetlen ilyen • »üdvlelde«-féle azóképze* felett bosznaéfunk-nsk kifejezést nem adni. Vájjon nem nevez-hsttié-e el aMkor JhasMi'ó joggal aveadéflöt •ttda és etdét-aeaJ a bormérési »bordá«- \| nak és >dobd)i«nii a kugliéi? — Igsa alkalomszerűnek i ákjtik ezzel kapcsolatban fslslsvsnitsni jsst a találda salyrét, melyet Csacsor Gergely \|M skkor, midőn s fővé rom vigadói •itasi lá.-nsk sksrták elkeresz-lelai híres nyuva I VÉIt, #R«0ka vlgsfds. sáért mm asaHa míksMr, TaagesgíaT trjH^ééa tdia Nra0\|Mksj)éá« »bijdr? flusaagála ksMab^ mp farisála Ukééat lkai - kslrdüé \|Uv. aM, lásas As Manj / frfksiáik. Z lm • mtm atkf kipMé ssve taws. vétMés - I - Halálaaáa Orinhi t HéirikaA astl. Vidor Hzabina, rövid neavelés itás, s hó Ht'lú^ 24,éves korába! meJbalt j — A péns drágsláfa. osztrák-magyar bank legújabb intézkedése bizonyára általános asnssiiót fog ftslieo. Es intézkedés nem kevesebbel, mint k pénz megdrágulását t'eleutij a mennyiben sj vélték leszámítolási jamaujkbíát 4% ról ilL %-hij a lombard-köifSöaök utáni ksmatol piai,ról 5'/, Vafa emelte fel. j' í Li A betf ér k«Jssa eaalékri Enerioh Gottfríed eaeudörasünagy elbészé- lése okomén,. — kinek álhelyszsar hírét íapjink\|más helyén köSóliükJ -U jiöbb apró részletef hallottunk, melyek Hs Renkóékra tarlói i betvárbajsza visaontagságos körűimé nyeire éléuk világot '■ vtnek. \|Erdekeantk' tartjuk szanál cssk azi leletnliteni. mii ven emíékeijeí hozott visesa a badnsgy, kt a beirsrokat Hédiestöl a] Kütlós erdőn ál s Mennyétől a Bakqnybs asortjoíia. Nála van az.[a töltény, mely''Szántó haván, legyverében vólt, midőn a bel vár azt ja hadnasyr.i akarta kisülni, de az öl ért lövéa ebben mez* ak\|dályozia. ~ Oroszlán Palinak egy \|rón* rajira, melyet azonban éssk feritak nézhetnek mek a pruderie nagyobb sémimé nélkül. — Henkó Kálmán tariiumyájátiak égy dzifra aaaangját azintén emlékül boatá Emerich hadnagy, —J kiuek detpk mf nkajaban csen* dönei ia lauksdatlan mtsrlánSl segédkeztek. — 14Inrtrsé«#k. . Az igssségügy-miniszter IPieMer Ferelicz jdggyakornokoi a asgy-ksnizNsi kir. törvmiyszékhez a'jegyzővé, — //diw Károlyi pedig ug^aonda írnokká nevezte ki. ni ipókl iklian volt al-az Pétér köz-tll olvasó és azá-adalmat ia nyert mint Belgiumra lyjct a Eltaláló a jkráakeri közgylUésen prörnnjel cnsatstáljsk, — Ol vaségépJ A kalmunk megtekistcoi Jnh/ aéfi tauitó ur s^ját szprkczi mqlógc\|>ét, melyre nczsc szst ttgv Ausztria-liagvarénzág, nézve A gépre nézve,I meh november 10-ki óezi be ia fog mulatni, hogy sz igen bsaználfaktó eázköze leszazol vápás és avámolás-tssifássnsk i általában szép sikert jósolunk neki. — Katonai klrel^l 7Vtf/r Mihály kÖRÖsbsdsereglieli ny. azázadps hasonló rangban néplölkelési nyilaánisru tisztté neveztetett ki Orsovára. — Tretler azázadoa társasélet link nek általánosan becsülts s polgári életnek mindenült szivved latolt alakja volt. —! A nagy-kanizsai Mpfölkelési nyilvántartáshoz Zrínyi József ny. honvééfőhsdnsgy neveziéieit ki. j — A asttret vidékünkön ugyazólván teljesen befejeztetett. ; Az aredmény ugy mennyiség, mint minöéég lokinlelében kie-légitö, csak az árak kétiiégbeéttön alacsonyak. A mi különösen a kanizsai siacsof illeti, ide mindenkor nagy azállpimányban érkezik a müst, de 3—4 krajczárnál féijebh nem kel lilérje, kivéve midőn a Smvterból érkező kereskedők egy kisaé megélmikítik a lasiyha irányzatot. A vidéken iegyénrént kedvezőbbek a conjuiidurák; Qsspln[7—7\|/„ Galambokon 10 krajezárért lel a must. — He törés, ti hó Iftikére virrsdórs Pávica József kis-kaniksai gazda bezárt kamaráját feltörték a onnét 13 zsák árpái loptak el ismeretlen leltetek, kiket a rendőrség nyomoz. j — Ttta. Vasárnhp e hó l$-ikén\| délelőtt 10 órakor tűz űtptt kl Nsgv Kaniksán, s Kinizsy utczábsn, njely Ssaljó József lakatolj mesternek fekamrájll elh imvasstotik A kellő időben érkezeit jüzólMi segitség azonban a lángok lovát erjedéséi meggátol is, — Tamlfék aj illése, A zsls-eger szegi tanítói járáskor nssi vember hó I7én d. e 9 c taijtani Csács község skols Ttfrgya leend: a helybeli laililáaa a vcyyes 6 ostelfilyn Tikk László ofai tanítb ért özgyfilését no-Vr^akkrri fogja meg épületében, — ténaó; gyakorlati elemi iskolában késik a házi ipar köréből, Mendb ipar. tan. értekezik a íplyó ügyek elintézése uji ás. Ilymen li< lenbeig Ffida k. a Tapolezáról jegyet vál pesti kereskedővel. Illrécfmésr. 1 Hl inlsaá .4. B-a alapján Nagy K méft életbe lépett ál 18«7 -1889. évekre s4 téai Isjstiom mai nsf át a váróéi tanacstertáében t ézikk 16. f-a értflmébeji Idwtetík oly czölbó[, \|ogy vetett adómérve ellen Kár ily z -egerszegi •fais indii odrét köréből, rájnyok és liazl ott HÍ rsch Lajos bnda- 8 ÍXXÍ1. l'-exikk véresében, is- :alánoH bázliérséóról MáabéNdó kivé Mydva h napon sz tb8.K XLlV, közszemlére !zok,\|kik a ki* leíaz^lamtéa-sl élni kivkosak, szt 16 nspcn belül a \|közigsxga* téái bizottsághoz, a k r sdófelügyelőeSg st* jáij, — benyújthassák Kelt Nagé-Ksuisaén, LHKjf évi október 19-in. Aj vár^i Unács. M — Attéréo 6kiasd (Jlyulá murake-reirtar-kollátssegi kökjegyio as iznplita kilvallásról a róm- káth. h tre fért át A keresstelési szsrtartáS alks mávkl kerassi-apaként Etléayi Játfcs at szmrspelti — Szhuő Gyula nr a napokba i jegyet váltott Napr-Ksaiasás Aassef 'kisassonrnyal, \| - A llaaéé \|syéssá< (I téééollék A ! főidmivslés, ipar [és ki rsskMlels^ügyi mmiszirruim Szirtsy tiyörgy esáfterayai la- kékt a Csáktornyái járásra, KráaiU Kálmán slkó-páboki lakősi a keszthelyi tárásra, Báneily Sándor perlaki lakóét a perlaki já-rásra, Gyómőrey Gáspár gógánfsi lakóst a sümegi járásra nézve állandó gazdasági lu* désitói lissttsl megbízta. — 1 lapsaakélj ■segerésltés. A K Idmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi* n szteriuin s »Balaton nyugati bozót-leess-piló társulat* alapazzbályait s bemutatási s tradékkal ellétts. — laUlllgoas ocjéask Mellék f ági alkotást kapnak, mely nsponta 2-8 fit jövedelmet hajthat és egész müveit bármily állású egyének is elvállalhatják léglalkosási, mely nem sonjtgytk vagy keres-j Imdelmi ezikkek kolportélásából, hanem ha-7 nfras és politikai természetű, igen érdekes müveknek (általunk közlendő) könnyű módon veló terjesztéséből áll. Bővebb értsaitést ad : Noaslopy E. Budapest IV. lövész uleza ö. , — Déli vasút t iabhaa élénkebb forgalomnak örvendnek a lombardok a tőzsdék en és árfolyamaik laasá, de meglebetö-áen állandó lendületet vesznek s ugy látásik, hogy az efajta papírok a mérvadó értékek első sorába emelkednek ismét, a hol ély sok éven át uralkodó szerepet vittek. A lombardok esen leadűletét füles az igazgató-tanács azon kiváló frntoeeágu es nagy hord-ercjll bstározatsnak tulajdonitják, bogy a jSRrat jövedelmeiből egy kOlön tartalék képeztessék, mely 10 millió forintig emeltetnék és arra szolgálna, bogy sz osztrák kormány vételár-követelésének és bssonló ki adásoknsk legyen fedezete. A déli vasúton á gshnsszállitái sz idén egyre kedvezőbb lm, s személyszállítás jflvedeltnei is igen megnyugbstók, és a mait évivel szemben je-tleutckeoy emelkedést tüntetnek fel, az arany agio csökkenésének is kedvező halasa van a déli vasat mérlegére. Ezek, valamiül azon kielégítő megtakarítások, melyek áZ igazgatótanács szigora korlátoló intézkedézei folytán a* kiadásokban elérettek, végül ámult évi nyereségből visszatartott összegek 2 tnil-lió forint össznyercményt eredményeztek 1 Igy 2 millió forintnyi ^vereség áll áz igazgatóság rendelkezésére. Ha az igazyztOság ennek dsezárs részvénvenkint 2— a (ránk osztalékot javasol, és bstározottan ugy hírlik, bogy es fog történni, — ennek okz épen z fcnnemlitett plausibilis és bccsüiésre méltó körülmény, mert sz dért eredménynek egy része, és pedig lehetőleg jelentékeny része s nagy k Illőn -tartalék alap képzésére fordít-tátik. \ Közgazdaság. A polgfcr Mester tél hitelesítve. tiaya^(Morvaország) Tekintetes űri Tissle-lettsLludatom önnel, hogy óhajláeát azivea készséggel teljesítem, Vsrrónö létemre Ülő életmódot folytatvan, már hosszabb idő óta gyomrom nagyon f^jt, élvágyam elveazell a emésztési zavarok bántották, de a midőn az ön avájezi labdacsaiból egy doboszzl elfogy asz tollam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szívesen nyilvánítom bálás köszönetemet. Hsislmss gyógyiióerejü készítmény él, minden hszonló bsjokban szenvedőknek z legmelegebben ajánlva, maradok liáladatoe leköteleaetije: Prohzsks Emma, vsrrónö, — fis sláirás valódiságát bizonyi-lom: Valeota, polgármester, (r. H.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, 1886, oki. !Ö. — Brandt R. gyógyszerész svájúí labdacsai (egy dobos éra 70 kr.) a gyógyszertárakban kaphatók, de megkell nézni védőjegyéL mely fehér kereszt vörös mezőben. s Brandt-'R. névaláírását. — Egy fejeset a fogak teutar-lásáhos. Levelesónk a következőket Írja: A minap indattam cssk, hogy Popp J. G. dr; udvari fogorvos, a már 40 év oia általa kékzitelt és kitűnő hstása miau az egész vi ágon elterfedt Anaiberin-a/ájvizböl legközelebb késziü el aá ötmilliomodik palacakot. Most azonban még ast kívánjuk konstatáJni, bogy Popp dr.-nsk nemésak ss Anatbenn-sskjvise, bsnem egyéb log- és szájkonzerváló szerei ia hasonló kedvsliégnsk és keleadö-ségnek örvendenek. Aromatikus (ogpásztája, melynek árs cssk 95 kr, nsponta ezrsnkint küldetik azét és nsgy előszeretettel beszoál-tatík a szájvízzel együtt. Anatherin fogpsas-tála üvegtégeíyekben (I frt SÍ kr.) as 'elő-koiő világ legkedveltebb fogliáztító szere, mert egyéb előnyei mellett a száj hűsíti és kellemes szsgoj kölcsönöz aski. A tospor barátai előtt akgy kedveltségnek örvend dr. Popp logpora (83 kr.) mig oly egyenek, kik eisanyágoiés kövstksstéb^s odvas logsket kapták, kitűnő eredménynyel használják á Pdpp-féle logtömöt iPlombe,) melylyfe mindenki maga tömöexölheti el — utasítás szerint — odvas logait. Miot a lentiekből látható, itt mindenféle log* és száikoazsrváló szerekről van gondoskodva. Mindenki tudja, hogy as egészség egyik föMtéiele a száj és a [fogak ápolása, melyeknek elbayagolésa sajfoe köveikesiétoyskksi járbst. A fsnt elowrolt szerek mindre hasai syógysaeréaa-né] és fhtói'Shb kereskedőnél kaphatók, de ajinlsios csak dr Popp-lé'e kéezHméeyl kérni, mert számos utánzat éa ham iáét vés y van a á Nyilttér) ii iii«wiHiw ralit riMpfci a. ■ sa ■ihUHim, Mftlla Uimv Af •mm. ilMiii, Rlyw rnmá TtfaMa fl I, ia pm Mim ke t. US (ív ca. l3f« randi. Uaal. wwí^i ia <■!»• Uci bku ubJ Stfickea aollfW ia* Saaa éea Saéésafclriá Depet 41. HeeeeWrg <k n k. Seftisteaall Zürich Mostar iiiinii SrieS ■MN JVrtu ■alaaaKoaa fíioflV M kr. IN (lí por Mater, U) (fiurbige, ge- avli \| I l.u^ «■) \| Lll ldaí__ straífNi aad arrMi Ueaaáas< MMatbáuSa Mm má Aidba^ aalUM ia1 Hm* ím MdahMK IVí^i u. ■Muwkerg (k. und k. Hf&iafcrant). ürtik Maé asfekesd. ftrítffe kaataa 10 kr. Parte Kötelességet (vélünk teljesíteni. midőn a „Atl-ti hi^hmtá-tárrnság" n.-kffnizsúi Jóügy-mibifinrk kfazifa-lünket fejezzflk ki ama nemes éa méltánylást érdemlő* eljárásáért melyben alulírott tilzkárosultakat a mnlt-há 7-én Mura Kertéetmron kiütött tübftri folytán történt kárunk lilán részesített Már * án felettit nevezett Intézet titkára a kárt 12-én pedig — teJtái al tűzkár után 4 napra kárnak teljes megeMgeaimnkre kifizettetett Ezen eljárásért méltó kthzöaetflaket kifejezve, ajánljak a Bécsi biztosító társaságot a biztosító közönség figyelmébe. ' " t Kelt Mnra-Keresztnr, ok. 18. 1887. TISLERICS ISTVÁN, ' 37 l-l FTANCSICS MIHÁLY, i i i ii l ' mnra-kereiztnri lakosok, •fás • rovatbea káaléttakért nem vállnl Magára felslfaeéfst i a szerk. * Felelős szerkesztő. V A K U I I. 4 J O N. 389 szám/1887} ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirt kiküldött végrehajtó az 181. évi LX. t ez. 102 #-a érteimébea ezensel • j közhírré teszi, hogy sz alsó-lendvai kir. já-ráabiaöaág 4629/86 számú végzése által Kort-maan Otília eseaztregi lakos javára Bráadl j •Sándor eseaztregi lakos elles 1000 frt töke, i ennek 1887. év Szeptember hó 2-ik napja- j tói száAttsndó 6% kamatai, és eddig ösz-ízesen u2 frt 46 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 651 frt 20krta becsült azobsbeli bátorok, konyha eszközök, és boltbeli árnezikkek, polezok és állványok ból álló ingóságok nyilvános árveréa utján eladatnak. Mely árveréaaek a 1887. zz. kiküldést rendelő végzés folytán s helyszínén, vagyis Cseszi regen alperes lakassa leendő eszközlésére IHá7 asv.2.Bflp\|áaakd e. 10 órája bamridóQl kitUzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel őly megjegyzézzel hivatnak meg: hogy azériatett ingóságok ezen árverésen. az 1881. évi LX. t. ez. 107. g-s értei- I méhen s legtöbbet ígérőnek becaáros alul ia elalatai fognak. Az elárverezendő ingóságok \ ételára az 1HH1. évi LX. t ez. 1(K §#an megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Alsó Leadván. 187 ik évi Okto ber hó Ik ik napján. '/AKÓ DANIÉI kir. liirúsági tégrehájtó. A Isgjskk SZIVARKA PAPÍR A VAUM LE H00BL0N a tranexia .gyártmány « aale éa Ilrnry-fől Nrislas Oímívdjmtd if uténrémkiél. dr. J J. Flakl ár. B. Üdvig, Dr. I Uppeaaa arak béc* «mi vegytanán* kölG-ma ajánlják kitűnő aftlitgi, ataslat tisztasága éa amiatt, hagy a bt* mm ártalmas anyag bírom belekéi-erve. 8C9 4—Ss x* x* xx xx xxx xxixivx xx yx xx y x xx xx x* X i I Slalwiail X jc állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x * arany éa ezIalpéSzek V Vétele éa elsdísa. # ^ >Zfl vészeik és k lisrzelt értékek \|\| ö hev a\|l I íihh Ah len/Ji tti 1 to á I hu fl f* TíMílfli moffKieáee^ .bádape«t{ ás bácsi táasda Bés#ádt faéaael és etfayts fcltéta. * % áOZSaei IQeg^lZUOX lat eaelMtoUat. - Vidéki ■igisal.lle.h a legnagyobb % foatUaJ aysinaojal, MisJiass— Wviiégitáa latlilsaMraÉaaw adatik. V ■■■■íhhibm s SboQyMtpjBl «tc-sonu ss fárnjintt id 17. rs» BérMff, j PARIS Istvilágftás Istkitsi Ígérvények minden húzásra. Elúlagflk Allaejatáirefc éa vidéki takarékpéaslán rtmréajwtn olcsó kasullilt asaűstt. F BEI SZ ÍBH ÍN bnnJk- éáttáitá>fiilete Baéapestea, A -I IV., egfetam ulcza I. az. 12 13—10 X X X u j .. -----— vj - x XXXXXXXX XXXK,XX XX\|XXXXXX XXXV XX XX XX T Én,Csillag Annál te ctm. hoMaa értést Lsrc lrjrksjssuul melyet as Altalass fóllá-lált kanóca Mksviks* aélsfa után nyertan. mely megakadályozza a haj kittullSul. aidsagiti 'haJnttYÓMt éa arŰtl aj haj bort. arak sál elfi ssgit sgjr tiiljas aréa asakáliéfésl, rúrid . . idáig való használat atáaj \| a hajnak valamint a i kálnak tanséssetss ssist és aZrtsügft kaksüafa és megóvja karai Isaá léstál a legmagasabb korig. Egy köcsög ára 6" kr. I frt. 2 Irt. Póstá-ral küldés 'naponként a péas előleges beküldése vagy pöaUatásréU' mI-lett as egéss világba. CSILLAG éa TAKSA. Budapest, kirAlj ateza SS. 9Ó4 H—J0 Ahottitfrarntí^itilnbuit^ fl •MM7 lil Jakab-csöppek. • Stlmlcft <4)r i)wiwr la M«r* bslaak. sflnk aitséia iMljrt jmtsvas^nirk r lle»H»tiak.kWi- 1 n^men Mik ai lanlarS, nt-Biujhiji i>i kóllka. \|iffia, ' laaawséa. IjMCMi kóllka. fi rasss sséM^, nlM írjfáJA«, IvkélHN és IsIltPS fT^óHáaiia. A Hst. Jakab isllsfk, ss Aetra aera gSrSc aáréaSell sarattI- __has barátok véaj> aaerint a k> w<.v. SS lrglobb aT«SX»®vénr-bSt iMMlkan, inelyrknrk iBlndenire kuia-ktite Ma ma la stal rsneot ftgtsl sl, as iNHtSia MyiAn a enSpaek kaaaaélata mfllrti Zlvést rrr«1«»ényt MMmH ( » ZaakaM M kroo sa I ftl M krsa nve a«kb«a, rinktár: S. SISFIJ, Bas-■•var, »aMWarat«aaaa Salvstsr>gydgjsssrtár és Kfigal A. gyógj8"® réassél Zágrábban. — Káslg Vaacaal gjdgy saartára Markarg. 7^6 tó—W ■'v.^mB aní gdü ilaMs fca^atj Saürkailaa\|»íánfl fflonnilirii I gm áea 76 (Pimrlfritrn. Urria- é za tfj. - as eta. Verlag von Benzigtr & Co. w Slaatadaln WaldaJwt (Baéra). brjiröís bu t> Pk Flaekela Guchcbandlungl íh Or.-Kanuea und Csatiihurn. 36 1- )Cxoxxoxk: Vlj&Bt S-U I. saái fi Sslstés sagr ián ft onl eryapjvi Caeto^ őszi és téli Idényre ■ sarké, sSlélkék, drappul n és kaéaa G VERMESEKNEK , FÉRFIAKNAK: évtaark If—16 étssaak 16—18 évrgack : kicsiny 1 küzip i i It 140 II. fiiai It \|-eeill saéai ft JZ'ZO j. náio ft asall. stám II ÍZ—'III. ■fiiaknak saftrks dra^pssial és baroa pontéval baswgve 4 fit 80 krtél S Irt SO krig. Pvassél pjapjnlielméket, minden maifit. kgjolb ai>W\|ll Slténjakark. frlaitók nrk, kapen^rgeknek 5»i éa téli idényre ajánl gján án.íjban 6 s ECCK M. MCie. Kiviteli raktár: Fskatshalom Brassémsgya. ' Ztváaatra aiiaták kalaékrál Mnasatva klkUtark. — Kiasolfáliatás sadid és zyerz 31 KXOXXOXX ■ z r l.p - 14 • - k í í ^ S í ^ ÍÍ) II* I It ííl-m?® 1U Lilil! t , I fll Sfw^ í n í ifp Sib hí 4 NPl 1 gli IU;-I'tI t'i'i'l^ g: Wémm H fll IIB BBil BBH H^ Badapwt '886. decx. 14a. A jmosókonykáakbaa ál-kalmAzásban illd s Önök által Mállitott -2 drb. S ss. aMáj éa iMsarégép minden tekintetben caétsMráaak éa slönybsnek Vixonyol s midfin sat Jl'—ségZ'l igauljnk, az7>dMlk\|\|aijalaat\|Sk. hogy gétalsi biadaaokaak kik-nyaraik g»prs ssSkaé-glk vaa lagjabbaa lopjak ajialuL QrandHótel Hangár la ' Marimmá fi ál I nagymosás kellemetlen- Erd. I< 80 sav. a rá- L Saaapesf 1886. aov. St-aa. lfcfsstelst My'áa • movv éa Sdcaari'grp felöl sairessa érlaaitM Oa»ket, aüaaahat kiffáat.las é» úszta bosés, a kbc!MBiek kiásássá. k»ay-nyú kaaelési sral, valamint \| aaappaa és idő megtakaritú takistMébAI gépHk tökéla lenen megfelel ork a ssnkat bízvást ajáalkalosL Kertész Tédcr s. k Dun<ttyn-utcza l. sa. aktt —18 &csú- ss facsarógépuskksl (Strakosch ,s.s Boner szabadalma) egy aaMély ■ agv nagyobb káatartis kbérasafilt •elsAagr éra alatt, a tel-érasai nadkltZII klsaéléae tzappan. iakzelounyag aa Idé magukari ása mellett kafekérré aaaaa \ aaaaéagorlék csinos és ciélsssrt kiállítással. Kapkat4k Magynrorsság agyad a ii vasértgyaökaisét Schiemz K. és Társainál Budapesten, VII. stácziö-utcza 47, és i V., jharmlnczad-utczA 4. l'ríibanu«B» minden aaerdéa d. a. Sérak. Kesxletflietes mellett ls kapkatá. Árjegyzékek ingyen éa bérmentve. Teremi i Eliámere n, bogy ssimre knld&tt 1. ss éa hirégip minden tekintetben aagyoacsékawl elég kónynyeii jár. s a ház tar tájban aélktlAskstka. Qrf. Betklea Márk i k Ss.-S«bérvir. 1887. aárts. I Ismételve csakis a legjobba* mondhatok mosigépjfik-r». Több ízbaa aeg Isti U-i swdra aaoa kalytales kije-lsatásaet aisasrist a nhát roataaá pedig bistoeitaa. I bocy aa saa áll, aart ntöbbi időben egy egész menyasz-szonyi kelengyét satu a géppel éa a svájezi hímzések agyasiata a fran-zia csipkék, a legkereaebbet sem szenvedtek. Clcklnl Kiklmáa s. k. \| Eíztergom. 188 dac. 14a. Aa öoöknél n ependclt I számn máhgorlógép igen Jé munkát vega. Taljaeaa Mg fagyok véle elégedve. Ra'ncr ignes a k. OOC OOCOOOOOC 0 OOOOO : OOOOOOOQOOOOI O Cs.felT. 08it:ák-r.»:y2- ^^ nabadilmaiott o Farugony-matráczoko g°6frt frtj Pótlék szalmazsákok é^ sodronybetétek helyett O tinta tartás ás iatányos. kfllönfsen alkalmai Intézeteknek é% kórbámknak. Nagyobb megrende-_ léseknél, megfelelő árieeagedéz] A megrendelécolmél az ágy belső uéleaiéc és bo«za todaisodá. 921.9—12 2 Főraktár: ÍÍÉCS, I Neuer Markt 7. sz. OOOOOOOOCOOOOOO OOOOOOOOO 300000000 r Alapíttatott 1861. ni, 44 házi gazdasági csikkek és gép-gyára j Magyarontág legrégibb és legnagyobb 'varrógApralMárf fiDDAPEST, TI- SzerezieHtcia 35. (Opera-ntczával szemben) saját házában. (Mér aea Jéaaaf-tár 4. sl) Ajánlja saját gyirteáiys a legjobb anyaglfii! goepeeaa; készített angol raadsaart Mmörrdsápyafc és gyrrmfi-dyyoLnl, ksah. rngaaySS su di asja(ygásW>si'n vsa- jk fakörö-zetben. amer. rea<kzer« kocn-ülé-acít, szabadalmazitt ji Kral valódi Karolinenthaii^^ Dávids-theája minden háztartásban n^kfitözhet-S»raaa/ len raAaadufsJéw/, rnAa/Waaré-kmt és raftssséraátMUj továbbá UriimfoU ^nyrit jxipésiek és bdr-kereskedők súmlra r eadasar szerint gyá tett kttáaf vasal akna vsa szerencsém a t. vevGkSz&n cl franezia- albkálvháit Kálit. Még kJ ágy«laét désáa Islssaralt asn df^i f&raktáraaua minden rendszerű éa legjobb nyAfonánta ftptlrt éa alkatrészeket dás készletbe ■ tartok liissir* gépjavítás gyáramban gyí rsaa aaaközóltétik — latelligaae atasék k IMhivki rorn^ . Kik-lés olcsfa Ilklásk éa na- gyabb vidéki városokban képvlaelftség <k alikitíaUuk LepjÉÜ Preservativei L«\|j!itt\|! Angol gyártmány, a íraadsiáoál sokkal megbízhatóbb. As angol préservativek mindeddig s bevitel nehézségei miatt oem voltak kaphatók; eil megkerülendő, i gyét külftn raktárt szerveset 1 és gvártmánzsit Sz eredeti gyári áron eladja. Vidéki megbizáapk h)f-tön, utáovát vagy az ár bekáldése taellstt fofanstoHÍItatnak. Arak loczatonként 3 -4[ to 5—6 Irt. Külön árjegyzékek ingyenfs bérmönt te zárt levlóben. Czimj Angol\|Kyári raktár Budapest Deák Fereocz-oicsa lT ez. ss od- hírneves és jónak bizo- nyalt mell ás tüdőbaj- v árban bslra. N/otmatoü Hsebal FfllOp Isptolajdonosnál Nsgj-Kameán l8Sfi m 9410 •ban szenvedőknek. Kral valédl Karoliuea-thall Dáitds4beéjs mindennemű tüdöbajoknál, de >különösen f4p-, tüdó-, idült- ds hmrutnál, otMrot kvhügtoü ét as spye-dili dasser a sorvadd' (Taberkaloes) elles, mely meglepő eredménynyel használtatik. —, Egy csomagocska éra: 90 kr. Óvéa. Néhány ipartzé Kral vsalédl D A vid sthr AJ a óriási elteijedését&l ka-casgte ve, swgkisértetlrk hamisít isoltkt forgalomba késni, a hogy a csalódás' annál teljesebb legyen, ép agy csnmagulják, mint ast éa bevetettem. Illat-kegy minden ilyes hamisítvány katlsnilkZli keverék, mely mind arra látszik alkehaasva lenni. h»>gy a Kral valódi Karaltaealkall Déilds4hea ressakatásaaak bizonyuljon; ennek lolytáa rlhatá-rostam minden csomsgncskára aláírásomat kék szin-bea és bejegyzett védjegyemmel s ktlaé csomagoláson felhasználni, erre űgye\jenek a Kral valódi Karollneatkall DAvtds thea L cz elarn'itói. ennélfogva kérem minden hasonnemft gy ártmányokak melyeken aláírásom ée ba\|agysett védjegyem hiányzik — vfaaaaatasitaai aaivaekadjanek. Vérasegeaymég. gyöngeség, fekérkér, kér-vélykée (Skrapoluit) Ideg zj öngeaég, a. m I séibetepé«rk t\|)saea meggyógyul nak a kires. jól isswrt ée lűbb bel- ée kllfWdi arvaei tokinlélyektAI ajánlott, vérüsstitó Fftrst vasozukorja folyadékban, Dr. Rager módja szerint előállítva, mely Várat Jéaaef gvágyaasrka által Prágákaa — a ,Fekér Aagyal-kes — ku javítva. Egy ttveg ént l frt %o ki, , Sveg as kr. ^ Gatrophan, kttáaO gyégysaar etvégy talaaaAgaAi, eaeéM kaileaeég., káaj«e> gj aasergárMSk. < gyesaaeégta a&aa i Sv«g éra TV kr, Fflnt Jótsef gyógyeaerfaa a .Fehér Aagyal'-kes Prégábaa. VCmktár: TÓZáS JáHgp gyógyszeréexaAL ■adapMl, Slrálrslsss \|S C." 45. szám Na\|jy-K!anizsa, ,1887. október 80-án. XIV. évfolyam- ■ ™ m m Szerkesztőségi íj Sattkjáaj- éa KWklaéf-ataaa sarkát J Hy Miaiaél i Ím wiIImI rééséra nui ír • kaaé mtoJisn kádamén/. 8 Kiadóhivatal s Véroakás-atsBa 1. [I Wrnmnlítlen Wralak gnk j»m«rt kssst- [I W álfád tatiak aL jj (átiratok vlaasa nem ktlntsafc 1 jj JXZ " CD txt ELŐFIZETÉSI A RAK; Eféss ér» ..... I frt — kr, utmi Nsfjradérrs zzx XXX ~ XXX IFolittlcal és Tregryes tartalma, ti hjefcilap. A Zalamegyei üg^jvédegylcl, a Nagy-Kanizsai-.es Déb^lai iakarékpénzlárakl Bankegyésfllet az Alsó-mtirakÖzi takarékpénztár réítzvénylArsawtg és öns. BZÖvelk/hirjitklQs közlönye. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: vasárnap. Halottak emléke. Szokás-e vagy valódi kegyelet? Az utóbbinak kellene lenni, e azok nál a kik igazán érezni tudnak, bizonyára — kegyelet. S mi inditbatjaaz embert az érzésre jobban, mint az azokra való emlékezet, kik tőlünk elköltöztek, oda, a bol minden ember . egy torma, a bol nincsen különbsége a rsngnak és állásnak, a hol a gazdag éz koldus egyaránt megelégszik azzal a keekeny térrel, a hová reményeivel ée vágyaival, eget ostromló törekvéseivel, erényeivel és bűneivel együtt eltemették? Vájjon mi inditbatja az embert kegyeletre, ba nem a sírkertnek látásé, hol minden tejfáról as őszi szellő siró hangja busáit felénk suttogja: Mementó moril? A bervadás évszakára esik a ba lottak napja, mikor as ágáról lehulló sárguló falevél a pompa és disz múlandóságáról beszél; mikor a futó fel- I hő fent a boros égen azt látszik mon- \| dani, hogy a búbánat (ízi; mikor a \| napsugár maga hideg és fagyos, mint í as a sziv melynek dobogása megszűnt, s mely ottlenn porlad a sírban. Elmélkedésre hív fel bennünket a halottak napja, es a magasztos, kegyeletes nsp, melyen egyesek, teetületek a \| kegyelet feldíszített oltáránál világot gyújtanak ss emlékesetnek, s megbarátkoznak a halál gondolatával, mely j a feltámadás erős bitével nem is oly I ijesztő, nem is oly rémletee. 8 mire valói volna e kegyeletes megemlékezés, hogyha a viszontlátás reménye nem élne szilárdul as ember leik .ben: a \| szil lő, mely az el Huny t gyermek kicsi lejfája lelett zokog; az árva, a kit a halál angyala ezerető ée gondos szülőjétől fosztott meg; a férj — a ki hit- J vesében gyermekeinek anyját siratja, \| s a nő, ki férjében kenyérkeraeőjét vesztette, fejét a családnak — gazdag és szegény egyaránt odamegy a teme- ! tőbe a visszaemlékezés keserU órájában édes vigpzzt keresni. S a kikér egy nemzet vesztettel, — a hon bölcs atyái, a nemzet lelkes lantosai, a tudomány és müféeset nagy tét fiai, kiknek helye oly nehesen pótolható, — ai ő sírjuk sem marad meg-koszoruzatlaijj, fölötte ^virraszt a nemzet kegyeieta, a hazafiak sohasem múló azeretete ea miqdig liÜ emlékezete. S hogy jott a zirok között a hol-# tak cSendea városában leróttuk a kegyelet adóját; nem illik-e viasza tekintenünk az é\|Ők vároeába ia, azon sok ezer fejű társadalomra, melyet az emberi szenvedélyek nagy sokaaágamoz-gat. Amott a csendes egyformaaág, itt a tarka, különféleség, az a zakatoló lárma, gz a zsivaj, mely az éle- I tet jellemzi, a társadalombait Amott megférnek oly szépen egy- i másmellett, a meghűlt szivekben nincs I szenvedély, jj- itt meg egymásra törnek, s az alaicsony érdekeket hajhászva \| rá aem érnek oda figyelni a mementó mórira, mely megállítaná egy kissé szenvedélyeiket, azt a rut visszavonást, mely oly sok rossznak az okozója; azt a kaján irigységet, mely agyarogva tekint a felebarát szerencséjére; azt ez átkos rágalmazást, mely becsületére tör az embertársnak, s a többieket mind, melyekkel ím; emberek egymáa életét megkeserítik, a helyett, bogy a közös boldogság ; előmozdítására szövetkeznének. Pedig csak egy pillantást kell vetni ss embefi társadalomra általában és különösen, mMjárt szembe ötlik, menynyi hiányzik még boldogságára, mint kavarog folyton az az óriási tömeg, folyton tévedve, folyton irányt vesztve, tévesztve csélt és eszközt, z fel nem tslálva soha ast, a mit el nem lankadó erővel hajhász, a miért fárad és izzad — boldogulását. Lassan halad előre fejlődésében, majd gyoraapban mozog előre, vagy f ennek látszatát kelti intézményeiben, ; —r majd hátrafelé teáz lépésekét, s a hót a modern kor jogállama érvényé-' süljön, a táraádalórn nem bír. régi avult formáiból kivetkezni. Pedig a jogállamot a kor követelménye teremtette még, S a kor követelménye á társadalom irányzatától származik. Mégis gyakori a tapasztalás, hogy a társadalom nem követi haladásában az államot, s hogy az előbbi igen gyazran az utóbbit is megakadályozza haladásában. Ennek végbka kétségtelenül az egyesek, kikből a társadalom ös»zesége áll, egoismusábsn remik. Ez az egois-mus gyakran egész csoportokat meg; ragad, s mivel ez légnagyobb ellensége a liberalismusuak, azért a társadalom gyakran retográd lépést tesz ott, a hol az állam érdeke a haladást megkövetelné. Nem vagypk optimista, nem ia ámíthatjuk magunkat, kik az emberek jó és rossz oldalait ismerjük, s kik iudjuk, hogy az egoismus a • legtöbb emberben a kelleténél nagyobb mértékben van kifejlődve, mondom, nem ámithktjuk magunkat,,hogy az emberiség aranykora egyn&mar megvalósítható legyen; s akkori mikor a holtak emlékezetét ünnepeljük, talán feldereng aejtelmttnkbeu ez a boldog kor, a melyet annyira óhajtunk s a melyet mi magunk annyira kéeleltetünk. De hogyha ennek gyors megvalósításához nem is kötünk reményeket, áldjuk azt is hogy az emberiség már \|oly lépéseket tett haladáaában, hogy minden nemzet most már íjra azon I eszközöknek, melyekkel boldogulását előmozdíthat ja, anélkül, hogy ézt másnak a rovására tenné. Ha találkoznék valaki, a ki egy nemzet fiainak kebláből Iegyszerre kitörölhetné az önzést, akk< r megvolna a boldogulás isi De igy bizony fáradsággal megy es, lassán lassan fejlesztve a társas erényeket, Amelyek mentül nagyobbak és szebbek lesznek, annál HirJrtéssk jatáajrasaa rsáadttatgak. árvafást s atyét kiralstas klréataásjnk B0 kr. béivsféiiea Ml! H»Q ssáfg 1 ári taeataí miaűsa síéért H7 fái kr. Myllttár petttsors 10 kr. TTT—VTT--ZZZ XXX M jobban szüntetik meg azokat as akadályokat, melyek a nemzet boldogulásának útját állják. Igy hát nincs mást tennünk, mint mentül jobban kifejleszteni a hasa szeretet erényét, a közügyekért való lel-keeülés szép tulajdonát, az önzetlenaé-get, mely áldozatkészséggel vesz részt mindenben, a mi az egyéni jón tul a közjóra törekszik. Mementó mori! A nagy kanizsai válssztó kerület bal párti végrehaj tó-bizottsága egy nyomtatott szózatban fordul a kerület vá-1 asz tó polgárzágához, melyben elmondva, hogy Hertelendy Bélának, a azábadelvü-párti képviselőnek megválasztatását kérvénynyel támadta meg, előadja, hogy a kéyv^nynyel és mellékleteivel bebizonyították, hogy a .választás körül a kormánypárt részéről oly visszaélések követtettek el, melyeknek alakján a képviselőház szabályainak 71. §-a értelmében a nagy-kanizsai képviselő-választást meg kell semmisíteni'" Azt mondja továbbá, hogy „ez okoknál fogva az országgyűlée kebeléből kiküldött bizottság a vizsgálatot el is rendelte, s es a kerületben rövid idő alatt meg is fö& kezdetni." > Erről értesíti a végrehajtó-bizottzág a kerület választó polgárait s ez eddig rendén is volna, ha a bizottság a, vizsgálat elrendelését pusztán a Hertelendy megválasztatását megsemmisíttetni kérő petítio ekaíra nem vezetné vissza, amit a szózatban vastag betűkkel nyomat Ennek az ellenzéknek ilynemű fogássit mi nagyon jól ismerjük már. Azt már azonban qem tartjuk az ellenzék végrehajtó bizottságának annyiszor és annyiszor hangoztatott tiszta elvuségével egybe/érőnek, <ami ez után következik. Mert a végrehajtó bizottzág jónak látja a dolgot úgy feltüntetni, mintha sz országgyűlés által a vizsgálat eszközlésére kiküldött országgyűlési képviselő csak az állítólag a kormánypárt ré- Tsuxozsu Magyarország kulturális fejlődése as ujabb alkormánytn aerAbtti. A bevezetéshél, Mária Terézia Mit. — Jezsuiták. — Piaristák. —- Mária Terézia utalt. Számom, vigaazoélküli idő volt a 18, százád első lele Maria Terézia trónraléptéig, s még néhány évig ez után. Az 1711-dikj szatmári béke után nyugalom voll az or-j -szágban. De mily nyugalom voll ez! A sael-lemi és kulturális, ds különös 4 nemzeti élet terén a tftlyedés kora. Es sz irtózatos nyugalom csak a nemzetnek a 16 és 17. században a külső éa belső zavarok elfojtáséra kifejtett rendkívüli eröféalitése állal magyarázható meg. Mikor a nyugalom helyreállt, beállott az elgyéngttés, melynek daczára azonban nem ssfta^ meg a jövfiben való remény, mert soksp sejtelték, hojgy s boswu álom.arüksé ges árünet as orsásg kulturális fejlődésében oly áéléjilss ertMéegteszMések után, s bogy a sesnsst ez álom után ujabb, erősebb tevé kenyfégre Ing fetéhredsú Aa etöhbí ssázs-éek Msstitései mindjárt s 18. aaásad elején hessabak M\| msgukat. A protestéaaek kaptak ugyan 9érsteket, as s sselM aazgé-koajpéc ok tek tatét bee meg vall sarsrva, ftéelyorarág őoáltáaéssk elveszte atsa veaaéeiBMs módon indult eoyésaetneá a "tsbi asoUsai «. JRabar a taőoaiéayoe törekvés ébbea a urkea mm saaaetelt egéssea, aa ifteie-■skéa ésjaée iskolákon jó taoertM Mékód-tsft ff a marnéuym troéákaa Is épallatoH a MfeMI Mst aem a fart ebiéi eeauaü; a \| hazai nyebs némcsak a tudományos irodalomban, haneoé a nyilvános társádslmi életben is elh'anyagollatólt, sőt a családi életben \| sem tartotta niég a nemzeti nyelv azon helyet, melyei joggal igényelhetett. A jobb osztályok nyelve a nemesség példája aserint a franczia éa német volt. Ezzel változott az érzület és váljoztak az erkölcsök is. Hosszú időn keresztül a kaibolikns Iskolák a jezsuiták k erei ben voltak; de jótékonyan foly ak be a nyilvános oktatásba a piaristák isi azon tanitórend, mely a magyar iskolaügy] iránt elévülhetlen érdemeket szerzett jpzen tanitórend alapitááa óta Ma-gyarorszagbsrj folyton növekvő kedvességnek örvendett! éa meig is számos középiskolát bir hazánkban. Kedvessége a múltban különösen azon körülményre is vezeibeiö visszs, bogy lagjai as elemi oktatással ia foglalkoalak, pk nem valának oly szigora szabályokhoz kötve, miat a jezsuiták. Náluük legelőwőr löeD-ban Prívígvén jelennek meg; 1715-ben recíbtállatiák és 1720 óta saját magyar provincsiát szerveztek. 17F8 óta felsőbb tanintézeteket ■s állit hatnak. Ezen szerzetesrend tevékenykégére még rissaalérünk. Mivel Jppm ritka dolog voll, bogy gyskrao lálnaélyekea éa kisebb városokban is kitftntf tstérök működtek, nem lehet csodálni, bogy fajost iskolákban Istis, görög söt héber nyaltrei ps oktattak. A szompru kép daczára, sselyst ezen karsaak a nejwseti %y teklsietébeo maist, eseo éímenelj IkorszákUn ia a jobb iövö elő-késsiláséoek afomaita akadhatift. Történi (valami, babér aem sok, agy a kormány, miit) az országgyűlések rétatröl, babér eree tétékenység sem ssgy hasznára roll a némg«i ügynek. A katbonkas egyház és as álla Ilik. év\| 14. As r pia— ■Hl egysek érezték a^gújti\| förvénypríkk slsö §-a gedi s ksiéaáeak a kalboHkas iskolák és Mímí dtélol rs való alapok lölötii fsltigyá- ! zati jogol, mely zülönbp n aj két fel közötti P kölcsönős viszonyban mg alappal bírt; a katholikus egyház az onzág politikai alakulására nem engedett semmit befolyásából. As 1723. évi 70. tijrvényczikkj elrendeli, bogy zz akadémiákban nemésak bólcsészeii, ibeologisí és jogi tanulmányok fizessenek, hanem más tanulmányok is. Ezen rendszabály megértéséhez azükléges tudni, hogy a I nagyszombati, később ludai egyelem aem cnliiválla az összes szszoksj. Az 1730-ki úgynevezett csrolingi reso-lutíó — 'az 1115 [évi 30.1 ez. áltlal életre hívott pesti bizottság leredkénye! — meg engedte ugysn a liemkajholi^usoknak kisebb intézetek íelá'litását egész a grammatikáig; meg volt egyszersmind án^edve, bógy magasabb intézetek feljdlitásáért folyamodhatnak, de ilyen engedély ritkán adatott. As iskolák \| ieláilifása [ tehát ebben a szomorú korszakban aem zz&netelt, sőt ugy mint NémáiOrszáglzn aJbúmknismús és res-lísmus szemben állanak egymásáéi, e két irányt Magyarországban is Kitaláljuk. Mindkét iránynaz meg vannak náluuk képviselői, s bizonyos tekintetben kiiejpésre is jutnak kbsn. De mivel á tannye'v nyilvános j élet nyelvében nemzeti lényfep, a visszamenőben vala azéift jezik a tötfékv^sek fán a] jóbb kort, de ma-áézvp meddők voltak, kölláársl Is hanystlást thulatOák s korbán. As Slópbi csjtk a szá-saH utolsó áviizat ében ujai meg, Igy érthetjük meg a mii ea itföaZakrél Toldy Ferencz mond: E« a (tsákiridalom ssegeacsássn a különféle iskoláfl a latin volt, sem jatott kifejezésre a minek követkei lében j a nemzeti szellem előkészíthették ug gárz es idössakrs Művészet kóf veti tet >e ez eai '>pai get, 'szellemében század köteoéiöl lelkes férfiak, kik felszöllsltak, s sgisa Upurilí mai számálioz oegyédiv mellókle idomáoyos mivsltsé-hssáüss yolt. S s találkoztak előrelátó, s atjmssa nyelv mellett > Wk egy vagy más ágon az elhagyott irodalmat újra megindifaSi igyekeztek; kettős jellemű kor tehát: a múlthoz képest és némely szakok és irányokra nézve a sülyedésé, a jövőt tekintve eleje egy uj kezdetnek, s kezdete uj irányoknak.* Mária Terézia irónlaléptével uj korszak ébredtelf fel. A nemzeti mozgalom uralkodá-aának utol ró ev tizedeiben vet ugyan nagyobb hullámokat, de törekvései, bogy a nyugati civiüsáliót Magyarországban meghonosítsa és pedig a germánisátio által, meri a nagy fejedelemnö erre s czélza elégtelennek tartól la a magyar nyelvet: (elköltötték a szellemeket hosszú álmukból, s a nemzet óriási lépésekkel baladott regeneráliója felé. • • a A Mária Terézia Irónralépésétöl IU József haláláig terjedő félszázad végtelen fontosságú Magyarország történetében. A politika, az irodalom éa az oktatáaAgy, a kulturális élet e bárom nsgyfontosságú tényezője újjászületnek. A nagy fejede'emnö gyümölcsöző fejlődés csiráit rakja le és közvetlenül ösztönzést sdca nemzeti irodalom megújhodásán: mig a közötte és a magyar nép közölt fennálló benső viszony, s a lelkesültség, melylyel a magyar nemzet segítségére siet, első magvait vetik el a magyar népnek törvényes uralkodója iránt való közmondásossá vált hűségének és löyálts érzületének. Ebben a kbrsukban a magyar szellemi életnek kózpos^e Bécs. Habár a királynő sokáig országgyűlést vem tartott és mindeot rendeleti ufón intézett el; intézkedései átégi" szt matatták, bogy Msgysrország jóllété szivén fekszik. Éles szemmel nmUffte fel különösen az iskolai oktatás elégteMágét, ás okosan kesdé tarvét megvalósítani. Kétségtelen, begy Négy Frigyes lőrék-váeeitőt, ki biztos tekieiettsl rakta le a porosz népiskola alapjait, vette ö első össtóa-zérét a népiskolai oktatás ssabályozására. (fiatolva. saértW történt veaatsfftéaek kiderítésére voasikkaaaák, nsgy bölcset elhallgatván — ♦ * választópulgarság tiszta lelkiismerete, axllAH jelleme és táátoritbatatlas hasafisá-fim hivatkozó — uWálan hogy s v/as gálat &s takey-párt által elkövetett vesztegetésekre ás visszaélésekre ia kiteljed; a hogy a Hertelendy partiaknak semmi okuk am<a a vizsgálattól visszarettenni, mely vizsgálat — biztos reméljük j- nem babérral fogja ékesíteni aa Inkey-párt végre-. hajtó bizottságának — a kerület váiasztó-polgárainak uyugalmit, békéjét folyton felzavarj erőszakoskodásaival még most is saklaté — működését, - Elég nevetséges módon hivatkozik arra, mintha a Pöloskqfeő és azt-bslázai községbeli választó!; már beismerték volna, j bogy fejenkint 10 irtot kapták napidíj fejében. Hát az 1200-1300 Inkey-párti vidéki választó kisebb-nagyobb napidíj nélkül csak nem jött ke választani, mikor még a kiakaniraaiaknak ia 2 frtpt fizettek, i A végrehajtó-bizottaág szózata tehát nem egyéb, mint fogás, melyet a választókerület vál. polgárai, daczára annak, hogy hamis esküről. Isten itéiössékéről, s rossz- J lelkű csábitókról is beszól, a maga értékére fognak leszállítani; mert az részint a választó polgárság megfélemlítésére, részint —: ágy látszik — meg nem valósulható remények felkeltésére van az&nvaj \| Az Iakey-párt részéről ez az u^ojaó horgony, melyet ajo remény tejében levetnek; mi pedig bízunk ügyünk igazságában éa j várjuk a vizsgálat eszközlését. Ugyanazt mondhatjdk választó polgárainknak ia: a \| jó 6gf minden akadály daczára győzni fog. j küz^as sJenyészölrg csekély aáki zászló akUtl « * t káraikéit ellen- I reikéat A megtámadt kanizsai man-datm A kánizsai választókerület pártviszonyai között az a sajátságos jelenség, hogy itt a mérsékelt ellenzéknek csak zászlsjs van, ellenben számba vehető pártja lény leg nincs. A •Pesti Napló* tudósítója, a ki a képviselőház bíráló bizottsága elült védekezett vidéki Ügyvédek kifigurázáaból egész sportol csináii, ezt a ftényt curiosumkéot recapítulálts, pedig ez a tény — bár mily aajálaágoaan hangzik is U- való. A kanizaai választókerület ellenzéki pártja kilencztized részben lüggetlensegi. £s es s tekintélyes számú függetlenségi párt Helfert báró érdekes könyvet irt ezen eaim alatt: Die oesiérreichische Volkaclinle, melyben bö résziéi ességgel ismerietí azokat a zálloiásokai, melyeken az iskolaügy szerve zéaének eszméje annak megvalósításáig kérésziül meni. Az uj iskolai szervezet .Vagyarország részére s kövelke/6 csimen jelent meg Balio educaiionis loliusque rei liltersriae per regnum Hungáriáé etc. a kétségtelenül uj idóisakot képez Magyarorazág szellemi fejlődésében a a kirendelt tanulmányi bizottságok behaló tanácskozásainak eredménye. A jeaauilák kiűzetése után s gymnasi-umok fele s piártsták kezében voll. Ezen (anitórend gymnssiumaiban már az előbbi szomorú időben is a szokásos tárgyakon kivÜ) mások is laniiialiak. E tantárgyak.voltak: földrajz, honi történelem, római régiségtan, chronologia és más ludományágslr. Körrtr János tartományfőnök adott erre buzdítást. A Ralio szerint az egyazerü latin iskolák 3 osztályból állottak; a heti tanórák száma 26 volt. Tantárgyai: Vallástan, bibliai tüflénet, laiin nyelv, Magyarország és meHéktartományainak loldrajza, boni történelem, számlás, általános földraj, köayvvi-telten, bevitelt természetrajz, német és más nyelv; görög olvasás; szabad tárgySk valának : pbiazkay bevezetés az ujságoh ssásba Sa költészetbe. Ez a terv csak egyes esetekben vüsiftt kérésziül A gymnsaismbol két bölcsészeti évfolyam csatlakozolI a köyeikezö tárgyú kai: logika, metsphiaiks, ethiks, bölesésaet tör-téaete; msgysr, sámet, osztrák töri énéi; egyházi történet; tiszta és alkalmazott mai bevallás; természetrajz ss ipar áa rnydáesat tsáinletbe vételével; phtsika. Szabad tárgyak valánsfe : Görög: általános történet; s kiassikus nyelvek jryskortáss. fis isaaét Jty piárala telt sz, f^fcw\Jásasf, í Jdsssf későbbi issárs a történelemben, a U p bftleaáiastet sa sristoielesi resdaasr kjtisasiMifil MaasMitá ások ss dOsááaok, zistjsfcbea s kiváló tö ss sriatotsled resd-m« 'aribaUiiaaségá' fejtsffie, Pesten tar- HS — i A Rstto sdasstksús az iskoUkdeyvekre \| kiiéfjaasiá Ügyeimét. tnpehiéjfcif 4 volt: Poason\| ban, (iyóröii, Kamáa éa Ugratta* A ascvwombeti egye- i y . I lem elismerésre méltó módon emeltetett, 1 1769 óta az orvejsi szakkal bövilleteti. Már í l7?7-ben leteteti át az egyetem Pestre. Még ! gyakorlati czéloknák szolgáló intézetek is i állíttattak, 1763-ban a selymeczi bányáitkati I^akadémia; gról Kestetieh György pedig a keszthelyi georgieput alapilá. A tanilói ^llo mások betöltése ifönt ia inlézkedeit s Ralio: s gymnásiumok ék akadémiák tanári állomá-1 sainak botöltése iránt a prímás ée az ország birája intézkedtek; a szerzetesi iskolákban ezt a jogot s tsrtomáoy-löoök gyakorolta; az igftgstók mindig felsőbb helyen erősíttettek meg. Ma, midőn ál nagy királynő törekvéseit objektív iekiolet!e\| méltathatjuk, be kell hallanunk, bogy ama csekély eredmény dácsára, melyet a Hatjo Magyarországon megérleli, es az osztrák oktatás ügyre oézve kor-I szak alkotó volt es slapját képezte sz igy jobb fejlődésének! Ha egy pillantás! vettek e fon>os okmányra, látjuk, hogy a Rátio edu-cátionis a nép viszonyait, a városi és falusi lakosság sajátságait éles és helyes értelemmel ilélie m^g, éa hogy benne még ma is lélreismegheletlén a nagy királynő magas és nemes szellemé. Hogy a Ralio auért nem érlelhetett meg Magyarországban ia jobb gyümölcaökei, azt különfék körülmények okozták. A magyar nép ébredő nemzeti ön-tndaia sz okiatáai rendszer eniformáló len-deoiiájábao, as általa ajánlott tskobtköoyvak szellemében abseuitislikus irányzatokat \|A-tott. Hiába hívta iel Máris Therezia az ország nagyjait, hogy iskolákat alapitaanak és ezekat segélyezzek. Egyesek tevékenységre buzdultak, de áiulábsn a pusztában hangzott el szava. Egy másik oka a protestánsok megujuló psnssaaiban tekOdl. Az Uáolai felügyeletre dem eogedteieit nekik befolyás, és ksiholikasok vslának a protestáns iskolák felügyelői is A protestánsok általában hidesen Jerdnkalt el a Ratiótöl, habár aea lagadható, hogy a protestánsok oktatásában sz időszakbaa ejiy-egy vonás a RsMors emlékeztet. Kát szerű terv végre ávi miniszteri jensi - a 11 km Saál yosta lahát a nagy* , —S minlsi 18.0—71 bevezetése ia B4g» _ t gsrmsntzáió törekvés, a z protsatáaa^ aetooomiájánsk korlátozása HOmiálUf MÓR. 1 Holott sz á zászló reá ás s\|rsirs tel* j jasen idegen. A több ouazággy ülést idössakf* egy-, haugulag SMgválSaztott azép smlekl Caengery 1 . Antal halála utáni a kerület lüggetlenségi pártjg faját neve alatt tömörült függetlenségi párt név ala^t lépett a választásosnál aetióba a as első i allfír, ímuttl \|30Í másodjik alkalomnál már öOO ij Mtgfajspjel* rjlsaitotia meg ünger Alajos \| lufcgerleapárii jelöllel képviselőnek. I 1 l' I I \| .1 .V j Az 1884 svi választáskor azonban llo- i ger Alajos a keszthelyi választókerületben j lepett (el a aj kanizaai kerületre nem re- fleciált. \| I . Ekkor a ijdcgetlenségi párt értskezletén f megjeleni egyik \| vidéki (öMíbirtokt^s ,9 'azt j az ajánlatot Utte, hogy a függetlenségi j párt ad hoc egyesüljöq ezen választásra a I mérsékelt ellenzőkkel"a harczolion azzal I egy zászló alatt/S0gilse ez egy szár gyöze-I lemre a mérsékelt elleazéki jelöllel, majd a jövő választáskor viszonzásul — a jáér»é-kelt ellenzék fog [a felállítandó függetlenségi jelölt mellett .tömörülni és s függetlenségi jelölt megválSaztaiáaái fogja elősegíteni. Erre megeredi az élénk discussíoa sokfelé, elágazó vélemények súrlódásai főzött sok lüggetlenségi —i köztük a párt előbbi elnöke f is, — hevesen ellenezték ezt a termés/el- I ellenes szövetséget- Azonban a kormánypárt erős szervezkedése — melynek erejét megtörni czélul tűzetett ki, ~ valamint a mérsékelt ellenzéki jelölt jö neve s compro-missumot—mindéi) ellenzés dsezárs — létre Sózták. A mértékeit ellenzéki jelölt a kormánypárt jelöltje ellenében képviselővé választatott. — Hogy ezzál a választással a kerület mit nyert, arról I alább leszeo szó, de lássuk mit nyert ezzel a természetellenes szövetséggel maga a kerület tekintélyes ellenzéki pártja a függetlenségi párt'? A Jutjyetlenségi párt ezzel elvesztette ss-rét, tekintélyét, létjáaát és önállóságát. Az 1884-ik lési választáskor a mérsékelt ellenzéki zászló alatt nem a mérsékelt ellenzék győzött, hanem a függetlenségi párt, ámde ezfa győzelem még ís egyedül a mérsékeli ellenzéki zászló győzelmével idenii-ficáltstolt. A lüggetlenségi győzelmez hadvezérek az idegen pártban nem a saját poli-likájok neve alatt küzdöttek, hanem mérzé-kelt ellenzéki jelazavak alatt s az idegen záazló alatt nem a függetlenségi párt vezé- repéltefc, hsném ásját partjokrs j sézvs névteleo hőafjkké káltalc. I l Az s párt, mely az elölt s választóké• rfilethén a helyzetet aajár sete alatt domi-\| sális, a mely aa előtt kát vslsfztásoa keresx-I jtül saját neve ás ármája alatt küldftt képviselőt a képviselőházba az jidei válaszlás-dál már teljesen a mérsékelt ellenzék vou-W. kötelére jutott. Az ipei választást megélőmet mozgalmakban,^ midőn gr. Apponyiék a választókerületben ni\|y ezeremóaiával megjelentek, már rnr ellenzéki többség, a ■hajdan hatalmas függetlenségi párt ujjongó öröm*! közepet le asgiíáty á^őre Vontatni Apponyiék disdalszsksiM í S thárom évvel ez' elölC történt. egyezmény (eiiálel^iröl sz ünoepéíyek változatai kpzött már teljesén megfeledkezel 1. Az idei. választásnál, s függetlenségi párinsk már" eszébe sem jutott a mérsékelt ellenzéket a három évvel ez eléli vállalt kötelezettségének beváltására! emlékeztetni, hanem most már minden paclúm, minden jöVöbeli garsutia! nélkül ment bele aa alkotmányos csajába s nemcsak a mérsékelt ellenzéki zászló ellen oem teli kifogást, hanem a mérsékelt I ellenzéki jelszavakat is sajátjaként hsngDztatva. küzdött a legkisebb pártlöredék émn a győzelem dicsőségéért. I . I 4 * &ak igy lehel megftrteni, hogy a Választókerületben a legszkmbavehetetlenebb, a mérsékelt ellenfüggetlenségi párt á legkisebb párttörédék, sék leiülkerekedett s s kegyelméből egyetlen egykuer: győzött mérsékelt ellenzék organuma a »Pesti Napló* most már kényelmes mosolylyál és ellenmondás nélkül emlékezhaiik meg a nagy-kaoi-z>ai \álasziókerületről, mint olyan kerületföl, »a melyben tudva levüleg mindig a mérsékelt ellenzék győzött«?} Ezt nyerte ezzel s természetellenes szövetséggel a kanizrsi válapztókerüietbeii függetlenségi párt Természetellenesnek1 mondom ezt s szövetséget azért, mert a! két különböző ellenzéki párt két különböző programmjában egyetlen egy közoa vonáa ain^s. A mérsékelt ellenzéki pár\| programmja: a közös ügy; jelszava: »pelreiorm« czélja:a hatalom; törekvése: TiszS Kálmán megbuk-! leláss. E párt tevékenységinek alapja: a bsts lomvágy; rugója: egyéni ambltioj mozgató ereje: azemélyes ellenszenv. Ettől s függetlenségi párt.minden részleteiben különbözik. A lüggeilenségi pán programmja, jelszava és ezé!ja.: „ÖnáUá független Magyarország" Összes tevékenysége ennek elérésében összpontosul. Mig ezt el nem éri, addig nem kell neki halálom, addig a létező kormány bukásában, az államgépezet egyes rugóínak s a halalmi tényezők egyes személyeinek puszta kicserélésében: a jhazára nézve nem talál nyereségei. Ennek a pArinak, Tisza Kálmán bnkása a az államhatalom birloka csak az esetben kell, ba mindez j urilán elveinek diadalra jutása eredményekép következik be. E nélkül a fQagetlenségi pá ira minden egyszerű 1 saemélycsere közönyös, söt a közállapotok ijzsmpcpijából káros, mert minden kormányvállözás ft közügyekre kisebb nagyobb rázkodlaiáslal jár, pedig az ország önállóságának éa függetlenségének elérése nélküli ráskóits ás előidézése s lüggetlenségi pártnak nem lehét czéljs. Egy ilyen rsdacalm irányú purílán ; hszafiaaaágot hirdető párti egy sulicu8 jellegű, ó consery'aiiv Hémyu párttal — bármily üjszteletre méltó legyen is sz, j— nem azö-vetkezhetik s bs még is je/zi: ezzel az ö létjoga megsztinL Ámde ha már ez a\| szerencsétlen fu-sió a két párt közöl t la nagy-kanizsai választókerületben még is megtörtént, lássak mit nyert ezzel a nagy-kanizsai választókerület ? Hogy mit nyertt azt baáos megmondani, hogy egyáltalában nyert, ast nehéz be-bizonyitsni. De beszéljenek! #re nézve minden efmmentar nélkül magok s megtörtéét száraz léoysk. As 186Í évi kppviselőválsaslás alkalmával megválasztod képviselőnek egy mér* •ékelt ellenzéki programmal fellépieteil jelölt, a ki s msgán életben igen derék, tiszteletre délió uri ember, ds Is ki u elölt nemcaak a\| azéleaebb körű szellemi tevékenység mezéjen, de s megyei közügyá munkássinsk tsrés ia, dsesArs nagy vagyonának a előkeld társadalmi állásaik szereplő egyéniségklánt ismerve aea félt Három éven keresztül képviselte a kanizaai választókerületet az országgyűlésen s ez alatt a három év alatt asm az ö sz előtti mindennapi egyéni sajátságaiban, sem a választó kerület szunnyadozó állapotában nem változott semmi. 6 maradt továbbra is a magánélet egyszerű igényeinek élő msgán I ember, s ki s kerület ügyeivel vsgy plqne \| országos ügyekkel sem bíbelődik, s kerület j pedig maradt az a csendes a'uSzékonyság-í ban tespedő kerület, 'minilja az országgyü-\| lésre képviselőt nem is küldött volna. ' Ez a semmit tevő el fásult közöny átragadt az egész kerületre épen ugy, mint I mikor az unalom áaiiozázs átragad egyuté-\| pea gyülekezetre. Tétlenül, közönyösén néx-te sz u/ra-megindult választási mozgalmikat. A heierogen frsctiokböl ily triódon összeverÓHött hadsereg felvette magára a »jbalpárt« elnevezést. Kortes beszédeikben, dekátokon, kiáltványaikban minden felé bal-náriot kiabállak. Ezzel a hangzatos elnevezéssel félre vezetett közönség, mely a bal-I nári«, név alatt a lüggetlenségi 48-as pártol érti és semmi esetre sem a mérsékeli.e'len-zekét, özönlött a mércékéit ellenzéki záazló ' alá. De nem jó szemmel nézte. A függetlenségi párt vállain felkapaszkodóit mérsékelt ellenzéki jelölt érdekében ; megkezdődlek' kerüleiszerte hónapokkal a í választás napja elölt a mulatozások és lak mározáaok. A függetlenségi párt hajdani kor-tesei — kik nélkül a mérsékelt ellenzék számba vehető sem lenne — bejártak a kerület községeit, harsogó lelkesedés közt hirdetve a válaszlóközönség közi a mérsékelt ellenzék kimerilö programmját a •Carthagi-nem ease delendam* mintájára hogy > Tisza Kálmánt meg kell buktatni.* < Ezért a mérsékelt ellenzéki programmért — habár az elég rövid és érlhetö — nem minden lüggetlenségi párti választó lelkesült .a es utóbbi rész a mozgalomtól vissza vonni!, A függetlenségi párti volt e)nök megkísértette az utódja alalt azétzüHölt párt tagjait ismét tömöríteni, de ez most már nem sikerűit. A mérsékelt ellenzék diadal szekeret vontaló rész nem hallgSlott reá, a mozgalomtól tartózkodó másik rész pedig a győzelem reménye nélkül elcsüggedve ^iallga-lott. Másod ízben is közel állott már a valószínűség ahhozf hogy a nagy-kanizsai választókerületből izmét, zz a párt (fog az orazágházba képvíaelöt küldeni és pedig ezúttal talán egyhangúlag — a mely legkevesebb valódi pártbeli választóval rendelkezik. J Ekkor mozdult meg a kormánypárt, -/mely eddig mozdulatlanul komoran hallga-/tolt, de lömörségéböl mii sem veszteit. A választás napját megelőző 5 nappal juniua bó 13-án, a midőn már a mérsékelt ellenzéki jelöli és korlesei a kerületben ezreket elköltöttek, kiáltotta ki a vidékről Nagy-Kanizsára nagy számmal beseregleit kormánypárti válaaztók értekezlete jelöltnek Hertelendy Bélát. A jelöltség híre, mint a^ fuló lüz terjedi el a válaazlókerületben, megelőzve kőrútjában magát a jelöltet, a ki mzga csak a választás napját megelőző 3 nappal junius 15-én kelt útra bejárni a kerület egy részét a mennyit ily rövid idő alalt bejárni lehel. Erre következelt egy rövid, de heves, a mérsékeU ellenzék által egész a végső szenvedélyekig fokozott küzdelem, s mely azonban a választás nápján a mérsékelt ellenzéki jelölt vereségével végződött. A zzavszás befejeztével Hertelendy Béla a kormánypárti jelölt f5 szótöbbséggel győzött a mérsékelt etlenséki jelölt Inkey László felet. — A mi azután következeti, szt már min- í denkl tudja s az elég szomorú a választókerület becsületére. , 1 A mérsékelt ellenzék vontatókötélre állott függetlenségi párt a a lüggetlenségi párt vállain felkapaszkodót! mérsékelt ellenzék szövetkezet* egymással s vereség alán a választókerület eddig megőrzött jö hírnevének eltipráaárs íz ^ Azt állitvs, hogy Hertelendy Bélz nem egyeoes uloa, hansm vesztegetések terrorismus égbekiáltó visszaélések otján szerezte meg a többséget, bevádolis s büntető törvény elé kurosolta s kormánypárti jelöltre ssavszot! Válaaziókat. Mikor pedig s > ádaskodáa alsp-(alansága ss slönyomozst során kiiüai, réaz* rshajlássál gyanúsította a törvényszéket. Mág sa ssm volt elég. Bséralta a kerületet az oraséggyüM* nek ás, pftilttt adott ké s vilasatás ellen I iklkáL- fi. I ezzel meg vsa hureeoha s ksHUst becsű-léte as omá\| kazvéleamayéaek ítélőszék* Ka m a\|pO és egyetlen Műi addig váíssz-lébraiefank történetében. T Tehát est nyerte1 a válsssiókerület a mérsékelt Ijleaaéki jekMt (elállításé vei. * 1 Aa áruiljMó bukott pmaga eleteti, Halott, veszleféteu honspokon keresztül, mg ga követett el békéa polgárokon vér^igaésskeí, w^ga ittál latlek a csendőrök ée katonaság megtámadva, békét polgárok véresre verve, egy szegény aaeiádapa agyon ülve, Hertelendy hivti a azavasástól visaza i\|eaatve, a ai egéaa vároe rettegésbe ejtve; mikor aautáe mind ennek dacsára aa.a párt még lg mqg-bukoit, ugyancsak e/, a párt vádaskodik fs árulkodik elpáholt gyermekként jobbra bslra a győztes párt nyeáába hasudvs át mindaao-kai a bűnöket, melyekét maga elkövetett, Vádáakodaaával a büntető bíróságnál nem ért cséli, érulkodáaára azonban aa or-azággyüléa bíráló huottaágs által a visagá-Ist e rendeltetett, de usért aa elpáholt árul-kodé gyermeknek nem lehel nagy oka aa ör vendesésre, mert a vizsgálat olyan Irányú les/, a milyenre aligha aaámilott. * As a fegyver, melyet a győzelmet hadsereg mellére szegzett, maga ellen fordult, mert az elrendelt vizsgálat iránya az 0 viselt dolgaira ia k{ less terjesztve. Crdekea dolgok lesznek , es ulon leleplezve a vádaskodó bukott párt nyíltan Űzött számos visszaéléseiről, melyekre majd annak 'de/ében meg egyszer vis-zatérünk. a * QjérMy láaas. Az első lépés államháztartásunk rendezésére. (F.) 8zinie szerelnénk siettetni az űüöi, hogy as eredményekkel bfeonyilhalnánk fá sz ellenzékrs, mennyire túlzott léielmen. vagy hslároaott roezsksrslon alapul a bizalmat j laraáguk, melyei Tisza Kálmán legujebb t tenei ellenében táplálnak. Igaz ugyan, bogy a hosszan tarló pénzügyi asvarok elég köny-nyen kelthetlek még a keváabbe félénkben ! is azon elkeseredést, mintha lölük szaba- \| dúlni nem is léteznék sséd, de es túlhajtott \| pessimismus; a jól tudjuk ast is, hogy as \| elléuzék sohasem röal mindenért már ab ovo a kormányslnököl híoázlsipí, ami nem máa mint rosszskaró ráfogás, de kétségtelen, bogy eseken s kormány már igen erős réseket lőtt, s Tisza Kálmán pénzügyi ezposéjávai \| meglelte ss slőkéazülslsksi, hogyMforgácscsá lörja a kél gátat. t' A minlsisreloöknsk reméljük es sikerülni fog, mert nem veite lel s hsrcsot hs-soaló értékű ellenfegy vérrel ss optimissiussal, \| hanem sokkai lébbet érővel és bi/tna sikerűvel, a realitással, e valósággal. Ö híven adta képéi a mai állapotoknak, sőt aaok praegoanasn még Inkább kitűntek s maguk nyomasztó valóságában, mikor oly kiváló államiéi II, mint Tjsaa, tekintélyi egész súlyával, tehaisége egész teljével lép \| a sorompók közé, hogy velők síkra kejjen* Kél egymáassl tagadó viszonyban álló lényssővel kellett szántót tartania. A kledé-sokat csökkenteni, s btvételekét fokozni, ezt kell megvalósít anis. , A kiadások rovatábsn szigora pontos i »ággi)l .állapíttattak meg az egyes tárcsák lététét, mi közben cssk s szükséges hagyatott sértetlenül, as elkerülbeiö pedig törfilieieti. I Igy történhetett, hogy csupán s közlekedési ! miiiissisrium IJ millió fopatfcfi megtekeri lást mu st. Vannak vjszdnt táresás, melyek- j ben s budgeiet magasabbra kelleti sasbni, mert nem ss voll e ezé), bogy épen cssk egy évre ónési megtakarítás legyen elérve, j hanem boaaesbb időn ál fentsrlbhtó össze-vonások lépjenek eleibe. 8 es matatja, bogy a nagyszerűen kidolgozott gazdálkodási terv nem ephemér természetű, bsnem tsrtós hatásra számit. Átmenetül már a jövő évben is a deáeii 9419,d73 írttal lesz kevesebb mint es idén De ez még cssk a kisebbik része sz ( államháztartás regenerátíójánsk. A kiadások Isasaliitáséiól túlságos és jelentékenyen érezhető jsrnlást nsm lebst rsíaélni. mert s közgazdaság ebben esek bizonyos határig engedhet, azon isi as állam s pisárai szenvednének fogyatkozást. Azért sokkal lénye-geeebb a bevételek fokozásé vegyis azoknak a wSkségteéeábss való szabása. Esek már linóra 7,901,000 írttal vaoaak többre siő-tréayesvs, aiál s folyó évben. De aem ám esek odsvstsn előrjgyázairóf van Itt szó; baaeta eladatott tétel ftzirssásréf. § kert sati adé tOOOW lUtal, a ssállMáai aáé M itóíióféJ, a házbér adé sgy millióval eéie* .tett aisgssslilss mínl 1S97 bea, ée mtaéss «sasrsatt ispasztolstsl slspiáe,' a kegy lg\| vsa, mér ss is igerofca, hagy máa tételek eáétriaysÉl visasat agysaasoa kasá-sfeászsaysiéra vsaaaá sssbva, tgy fi reáUitsák. melyeket, vm ügyminiaztetl lavasleték alakjában a sié lerieeatsk Ezek é bor, hüs, sör ssskásék segítségével; béasédis további lotysmán lárgyslt. liftébe IjÖ millióról 9-9 milliórs fog s hiánjj {leapadni, 190 ban pedig teljesen eleayéSálk. Akkorra t' I. már érvéoybss ás hetás-isaj, tesz a bárom iri törvény, melyet s pénz- M ti kás ás óu« korlogysszták a bélyeg és illeiék és a do« liányjövedékNil szóló törvények. Aa Ugyan bizonyos, hogy sem a lo* gyssztó közítjség, ssm s kereskedő világ es fljitásokat tújságos' örömmel fogadni nem lógják, po ii éri végre es Is csak adóemelés, a aa adóemelesnek senki sem barátja, ba ö> étiddé ea ussk mágás sssmpoat. K kérdés megitéléMsél ásottban ss állámnsk, s köznek érdeké irányadó, mely hangosan kő* vetéli S terűim vett újítást. H as állam es-ultsl oly áron vessí meg ezen dldózalot polgáraitól, meíytt esek jelentékenyen éreaui nem fognak í ja dol^nyjővedéki törvényoékk meg épenaégasl caak azt czélossa, begy or-aságazsrte emtfspódsotl viaszáélésdinsk elé^ Jét vegye. Tlssfl issa kajimán e lekinteibbn ügyes késsel nvuJt belé ss állampolgárok aton zsebébe, melyben legtOjhj) volt, meri as állam eddig uem vette ki ja^aga réssét. Kai igen nagy államférfiul tapintatnak éa essélyssségusz kell mondani. Abban s ssebben az áUsiu nálunk sddlg sokkul többel hagyott érintetlenül, [\| veiét mini máa orjutágozbsn. A közviitslt sdókat érijük a zsebnek tsrislms alatt\| melyeknek három fékaiegó-rláját képesis sz előterjeszteti javaslatok Ezen adónemek alkalmazásában a külföldön sokkal azigofühb a mérték, meri nálunk, a azért minden tekintetben szersoeséa kesdemé-nyesésnek! ée méltányos gondolatnak tartjuk módtNiiásskat illetve asigorubhá lételö-kei, De és még nem minden! Mátra a legfontosabb éa lenuevesetesebb van még Sssazadó »,..(* Erről asonbsn ma szólani korai volaa, mert sz még a jövő kérdése. Tisza Kálmán már is kijelentene, hogy mihelyt a a/eszadó törvény elkéasűl, a már msit ia gyű\|töit adatok alapján feladsiának fogja tekinteni ss iránybsu törvényjavaslatot, saetleg \|avasiatokat is e'öisrjsszteni, amit ha ezen ,űlásssakrs nsm Ígérhet is, de ha — amint 4poodá — Isten állet, és ba esen s helyen lessek, s jövő Űlésszsk elején minden esetre meg fogok tenni.* Ugy legyenI lesssük mi hozsá őszintén óhajtva, hogy a nagyaasrű munkát, állam-hástsriásunk rendezését, melyet oly tygyesen kezdett meg, sikerrel folyissss és dús eredményekkel végé/ze be szereteti hszánk jsvárs! Az örök szeretet nevében. ) A Mária Dorothed egyesület, mely Máris Dorotkea 0 Fenaégs védnöksége alatt s msgysrorsSégl isnitónök g y ermek kert ász-nők, uevelöDjök, zongora- s nyalvmesternök, egyszóval a basánkban tanítással ét neveléssel hivstálsaérttleg foglalkozó nők snyagi és erkölcsi érdekeinek megóvásé s lejlesz • láss végeit Ipö-bes alakult, Budapest fővárosában egy S fővárosi hatóság által s ozélrs díjmentesen felajánlott lelken • Máris Dorothaa intézőt• isim alatt külön épületet skar emelni,1 mely egyedül élö szegény és munksképtilda voji lanliónöknsk és nevelő-nőknek oiiboai biztosítson és egyUlts) központja f^tyeo a magyar nevelőoők törekvé nemek, sz ■ hely, a bonnsn s legilletékesebb egyénei egyesült erővel emelhessék fel szsvakst s asMsell lét egyik lesfonlosabb nemzeti nőnevelés reformjs ér- eseatsHs, joga vsa ily kérném mái járuln a msgysr társadalomból. Nemcsak fogé, Is ksnáessl iránt tálé kölelamége j«. K n n okunk remélni, oogy s magyar lársadslc m meg fogja bsllgapi kjlréstlakei Mertaséa ereiére utalt mttselt nő, mint Waüéoö s legfárasztóbb tsiijsáei [reszt magáré, a gyön is szervesetének maglssmUtt ersjávél küsd s áártsdslom árdskibeal tűr a assnved évski u ál nemes hivatása tsllesilékéheu. H lasoéfi lest kösöltük sgi íiHUjkibiiu egyedül telfa* gyatva, midőn aTgyengé ^tjaibeu lakott er i* lelek Is hanyatlik, hánynák lesznek elvá ltadat! kísérői sw egyedül lét ét nvoiaor! j Adakozzunk. AiffeUútt fel a Mária Dó-rotbeaisiásetet, megfilisná helyet s ssigáak elhagystott, rultjaniiénökMt, és\| egy közművelődési Cempmmoi\| meiy társadalmi él4 lüuk egyik iWsSsbb éi iegkényésébb, kérdé tél s nemzeti ntOpsvépjClápoljs éa eröaii meg. Uisslommslj kérsk fs miodenkii, kibe} jelen soraim eljutnák; bdakosksnsk gyűjtsenek . A msgysr étnilóhök agy legkitűnőbb! ke a legelső áUsmi bőnevalö Inléset tgs gstója Zirsen Jlánká arhblgy vélt kegyi sgyesáletűnk pésstáránsk kssSléail slvállslfji a as ö neve elél hisiosiiés, boga' s Már! Doroibea névvel \|disgilstt vgyeslllei résiér gytyjlötl pens rsnöelielésénkk megfslelősti fok felhasználtatni. De s mellált minjlen egyní küldeményt, bár jósak krszizárokb^l álljon,! háromszor nyugiásunk; a •Némreit flönsi eslmü havi lolyóirslusn, s iyűjiÖknsk küldött levelező jspon a s Máris Doroibea* iniéssl feléliiláaakhr kiadsnaó tmlékkóny vbeu, As örök ssereiet nevében iuiétl«m kérő szavamat 'J adakianansk éa gyűjaeuski Uudspeatea IHH7, sugusslus hóbgn. A „M.rlá Deratkst áflyssáltt" nevében- Mró Ayrfry Ailtl/né elnök. Ktlö&félék. ben rémes e-et ros lakosságál, ményeksn kivűl ásysgyllkss frAII fogls\|kosiptjs mely fM 1 egyél Egy valb mpsl s va követkéz y elméjében nmg/uvu rodoil boldogtalan ember tnült dáhéaek egy anya élele esett áldozjdul. A folyé hó WJán reggel 6—7 óra köst töriánt szórnyü iáét részletei a kövelkezw. 4- Tóib Jóisef ^agykanisssi, 36 éves ozlsészen sz elmegór jelenségei mutalkozvánl s köskórhásbs séál-Htot Iák megfigyelés véutlflbonnsu aaoobsn, m -10 napi megflgyeléi ulán mivel nagydbb fokú háborodottságnald jelét nem adta, fölsg anyja Öxv. Tóth Jándené1 Almos Anulmsk kériére és jólálléss melleit, kibéesátaMák. Tóth József ezután csénde^en viselte aágát s köittlbslül Ö nspi küntSrióskodáss iűslt löbb lábbelit is készített. E bó 36-éa jeete szonbsn hirtelen jfslksésksdstt, sebes léoltk • kel niosk fudaltsMsgyárstósán végig Lsisnsk felé. Környeseténék ssisftüovén, ulána iádul-lak, de nsm bírvánkövswIiaisoBlbsIyfék Tóth később haza lérvén, nindsa fsltüsés síikül nyugalomra lérf. Heggel felkelve, \|óbb xben erősen megrsgsdls snylát, s ki ssársatM étlen fis viseletétől mezijedvje, midőn ez si ud-varrs msnf, s ázobssj'ót utána mt gára sárla. Tóth errs régtsien indaUtba jöt e, ág ajfót fellörté s sgg básom ujjnyi taélss vágó kést rsgsdrs, azt tiarkolaiig haié isrvszáéaek 90,000 Irtbs perül mellébe mártotfe. néhány lépést telj szerogyvs, sllg 10 A szerencséJisn gst kifelé, küszöbön teltétel^ dekében A Máris Dorotbes-inlózet e lapon lát- A dühöngő őrült ézenkívül s megrémüli megvslóailáss mintegy Tsgtárssim nevében én, perdx mglvs kiszenvi deli mys aegélykláliáseira Bssresereglett sgomsi Idők a mé aéé mp\| s airw § aáé n\|.IK a jiÉMitf ■ m stb, MÉa iiask jngjMrtsá 414,000 fn \| lé4 míoi se egymüSst es IddtrsrinU elnöké, kérsk fel mindéokit, kihez jelen soraim eljut-l nsk: sdskosasaak ás gyűjtsenek. Ne ulaaiisé vissza senki kérelmünkéi, ha csak krajcárok lesznek Is, a mit körül-ményei folytán é csélrs sdhat; ne lsgyen közönyös Ügyünk iráat, míg akad egy isme' tűmé, kivel oséjunkát és törekvésünket meg nem ismertette; ne legyen habozó a ingadozó; fillére s Ögybuzgalma a msgysr köz-művelődés érdekét mozdítja elő, sz általa síért eredmény, bár cssk porszemként, ez őrök szeretet négy munkáját fogja gysrspliaai. Először fbrdalaak most a magyar ta-aüóaék segítségéri a magyar társaásiomhoz Első isbea kérnék gyámoiíiást azok, kikre blssistt s magyar oék és s leasdő msgysr anyák aeveláse. Kérelmünk anyagi bslyse-tünk jayüáaávéJ kspeaetetbas a nemzeti ső-aeveléa reformját terveli, s atsgrsr faj és s msgysr állam feamarsdása s áHvtrégsésa sgytk leJtéieléfjek sksraak ssetaálal sszsl as épaistttl, mely initeesfc kamaajsrtlktm ísté-sst less. ds eéyalial a zsmrai nőcevelés ügyével Iegla4taaéé közös érdékbői ssánaasú arares éassaiaéó kanosa De leese bére »HáHs l/orotheaiaté rst« kisárolsg bemsaisstikus Mérmány. késel lO.Ooü aWAl álló wmrnk, ast; éle- bőr-nyjs zoay ö«s- ruca Tótb szmoru oask midőn irat-(elől kérdezték s a aevetés tmm cséHáaak S fó%$ évről rss ÉWaaé, g J f'fi[1T kaié MÉmsftféi Méysk \| —n fc-—ts-rt - -m álkadmerlegek is^esegyw^yát bsty- t áá-migigTj.it közül Szívós igdáozod az ujjás és I Jánost hátán stimosen I megsértette^ — \| Józaef, — a ki ilost wtatióztsivs felügyelet almit van, -4 slsö kihallgatási el kaiméval uiinése kbssá (nJézeit kérdőre i%zts határozott fsMHe< atXoft, lenlő cselekményilbek ék a erre sdolt váíeszslból tjünl II, bogy lelki »lá-gának egyensúlya amgilsodülf. Azt sdta elő ugyssia, bogy anyját mindig yégfdlenfil perelte, de most mér ennek vége, mért rájött, bogy snyjs boszorkány, sz 0 dolgáé is stíod megboazorkáeyosté, szért például ha valgmt kl akar veaai, szt előbb meg keli ksHUste. — Es valóban minden (árgyat imára ktlmli ás msgssrs íéJlsriőtí kezekkel megiceíöl, mielőll félvenné, Rögeszméje vok, bogy anyja folyton hoesorkáay képében Isbsgpt éldUs s imádkozással skarts oiksrgetaf; tmut kl löabsa aem bánja s víWete sgéss oysgsdt msrhsvásári helypénz, továbbá s fogyasztás! nótádé sssdhstásl \|og 3 évre leendő kibérlése tárgyábsn msgisrtotl nyilvános árverés eredményének belerjetstése sliogsdtstlak; sonal is inkább, msrt a város tdőayöesbh ajánlatukat kapott a mull évieknél, Végül küldöttség választ utóit meg a legtöbb adói tizelök IfttjN. évre érvéayee névjegysákénsk kilgesliltéis. I»IJ a rattlélz ísjérs. A bél-ügyminissisr Zals, Bomögy ás Vessprém vármegyék tsrülstén s rógióitiiéló bírósági eljárás kihirdetése alkalmából gyilkosok el-fogstására 1000 Irtot, rablók ellogaiására 8()0 Irtot, eredményre vezető feljelentés ess* tén a megfelelő ósssegnek felét s mbdák feljeléniásére 800 Irinyi dijat lÜgötOJt) s erről kőshlrrététel végett as ősssss térvény hslöságokat ártssitstte. - tíslyás illaalla bamgvsrea* Mga, Igen érdekeanek igérkeső élvezetbán log réaasaülni városunk műértő közönsége november hó kóseps Isié. Ekkor ugyssí* (iulyás tüeslls kisaaasony hangvsrssnyl fog adni, mely ennél fokosolisob érdeklődésre tart-hsl ssámot, mert a fiatal műváasső es slkslom-mai uj iskolát igénylő s as eddigiek tő) elütő aserkesslű Jaakó-léle/longorán fog játsssni. Esen soiigoránski meiy Ksps drezdai udvari asálllló gyárából kerüli kl, sí s speoisliláta, hogy a billeniyOk sokkal rövidebbek, mind fehérasinüek és egy hangra löbb billentyű szolgál. , — A miagfal siagfed a\|Jagfa#l álláara a fóispán álisl Tdsigl. hélyeitsskáp — fártsl k«sg\|li#s atloaés s bó fi és éélatáa képvisstéség \|A fétasi 1 émlsr rövid klsgyllétá terMl. A képviselők kissbb száma aJ jslsavéa taft, a iltai^gMi skf poatjs. mely s Walks<t átié tslsk, s MP maliétU kiassiárt laUL k téglsvesá Mpittí aaéatétöU és a MhMM JwÖas ífc vételére vonatkor* - lévégfetl s nspieead-fél. A r. polféri bormérén )Og bérbeédásSról kátütt aastséáés, — s lsbflpmosásoratáfta Ta fém) j Vsrs f«sjot jogtudor és isrtalékos jboiivéd; i hsdnsgy nevsslsleil ki, — Ualálasás* Itövidsn már Ispunk \| mult tzáiuáhsn adtunk bjrt arról s rnagren- dllő csapásról, mely a Űrünkül és Vidor I családokéi érte a fiatal, kedves tirüahul I Szabiua úrnőnek rövid betegség után várai* lanul bekövetkezett halálával. A fiatal nö-\| nek, — kii é éves flacskájs beligágye mellett löllöil virrsssiása, a nagy aggodalom ét kin I dönlöii ágyba, vasárnsp délután 74 őrskor \| ismeiieleit el oly óriási ressvét mellett, ml j nőt Kanizsán még ritkán volt alkalmunk j Iái ni. Dr. Neumann Ede s halottas háznál tartott könyékre indító gyászbeszédet, a ssu-• ián s részivevöK megsiámlálhallsn hosszú I menete indult sNemelöhe, hot s boldogult léteméi eltsksriltsisk. Pár nappal később kis flsoskájs is kövstls s boldogok honábs, sz orvoai tudomány nem hirls öt meglsrtá' ni asm s mélyen Isaujtolt a pátiak, asm a lájídalomiól lelkűk mélyében megrendült nsgy-azűlöknek A kösréazvét azolgálion sémi vígan/ul azoknak, kikéi leien, ziluiésibst-Isn akaratában, Ily súlyos csapássaf meglátó* j gsiott, — t — MalMéssat t aáUtsrayáM. Tóth Kerencs én Szubobsy Imrs ígssgftáss alatt ssinlársulsi érkezett Tjáklornyárs s ott mu-ködénél — nem s legkedvezőbb előjelek Aioh — megkesdte. — tjj.uiia Maiét. E hó 14-ikén éjjsl oly halálozás történt s murskozi Vrr-hotlyáa köiségben, melynek valódi okát s viisgálsf less hivatva klderilfül. Az emlllslt nsp cstéjsn ugyanis l'ét^msnscs János, I különben jórsvaló verliovl/áoí gazda, mesei munkából hsss érkezvén, oilhon feleségét holt létzegsn fslálts; felindulásában először msgüüégsits, ssufán pedjg sz udvarra Is* \| szította as asszonyi, hogy ott kijóssaodjék. j Később kis ossládjs körében essébe jutván I gyermekeinek snyjs, kimenf, hogy ast Jté* \| azáüUse, ami nagy nehezen sikerült Is; s részeges aaszosyt szián rsgge! 4 őrskor j agyában hslvs találUk. Vájjon s lérj ülls-gei, s meghűlés, svagy a részagsskedét okozta e az ssszony halálát, az ésuláa less kideriiendő.A boscxolás megtörténvén koasfa* lállafolt, hogy s meghalt veszélyes tüdőgyu-lsdásbsn szenvedett. — k Mgyalasea iikcrrteg, A Csáktornyái liadgyskorlalok alkalmával, Vilmos löbsrczeg s Zríáyi-várbsn, Samu J. képezdei igssgató lakója volt, A főbsroasg III tartózkodásának emlékeül ksbiaet-srcsfcé-pét saját névaláíráséval, küldte meg Hamu urnsk, Grézlo J. a képszóei gyakori, isk. isnitó)ánsk pedig sgy igen ostansés értékes ssivsrtárczát küldött ajándékba- Samu ar viszont megköszönvén s figyelmet, a Zrínyi vár rajsát kaidé el Ő fenségének. — A IH—jrt MM rsallh, A leteuyeí Murs-bid ujabb, tetemes költségéi-dozstól Igényel a megyétől. Ugyanis a jobb bídlö a víz áltsl slásMMstváa, s megysf tftrf; tészetí hlvstsl egy psrtbtsosétáatilst é^ét-máayt készMtsieti eds, sssly IM0 frtba ksrttt. * — átlátnia* Péssstt. As ÍM-ík évi pécsi általáaus Ipar-, termény- és ál» Istkiálliiás IHaü. évi engussiiat bó IMA számitsodó é kátan át vagyis IM szspt, bó 9-lg tart. Az egyes tdflssakl kááljlléaok ideje külön sssbálysstab által ksiéraetatiá amg. — Kiéfltilmióá. Barasyssssgyéból mm-das mesflgssdssági, boráeraii, srdésssti, bár ayámmíí és egyéb fisurm^ési tenaáoy, va tárnia! áltaAzá- - KáUőtáréilsdii leraüay el esak saayikaa, s s^aayiiksa azok Msgyar-nrailgna rssk Igss gfépm, vagy épea asm tsrdtffal sli. — Káessé- ás g\|wpMflfeÉ Bsrsaya. Itatn- és Tottmsssgyéá, Wgyís a Mai isrsskfdeW és tarülalérvM. — MagyaronuAg egyéb megyéi böl olyan ipmrv cikkek. melyek aa 11 évi XUV. I. oa. alapjAn állami kedveaméuyek-ben résaeaUlo gyArakban Állíttattak eló. — A Király hAgöu 'ul levő megyékből fonó-, aaövö- e bőripar-csikkek. — Háziipari csikkek klagyaroraaág minden vidékéről. — V\ találmányú iparcaikkek, ui sxerkeaetU ipari munkagépek é* Haemaám.»k Magyar-onuág útiadat vidékéről és a kutbtldrtVl is. Műveseit é« rcgéaaeti tArgyak Magyarország égéa területéről. — t'écs-liaranya tanügyi állaootál leliumeto lárgyak - Kejeleuteek 1SH7 deca. leikéig esskoaAlhotök, a kiállt tás végrehajtó biaottaáflákoa itUéave IljMaeu liolinár Istváu ujonuan megválaaatott aaéosi SaigeU koriegyaö f. bö. J7 én veaette oltarhoa ÍM A'a/<i/i* k a.-t, Hajgato Sándor, helybeli te'ao léányiakolai taaitö nővérét FeUo-Saemenyén. Kísérje tariöa boldogság « Irigyet. - - Kiégett n)rrim>k Horváth Mátyás é« neje lipahocai lak.wok a sseaOre kimenvén, magukkal vittek 4 eve* Anna leányukat. Míg a «ju!Ok a veiével logtal-koatak, a ki* leány a dulö vegeben, oraö gyermekek által rakoll, de eiek á'tal akkor n ár elhagyod tuaboz ment melegedni. mi kOabeu ruhája tüaet logotl és oly annyira megégett, h«>gy más nap egén sebeiben meghalt. - 4 „UalaaikH aalaaikja. Ke- neru kiábrándu a^ érte Signor Uiovanni Oachia ola< tégláslegenyt a uiult vasárnap. S«éle< jókedvében mulatott ugysnis a "Fehér galamb hoa r/iuueti korvinában, ma-gáho* emelvtn egt rtancaa fcta nevű cselédleány aOI is, h ki ugyaucak eleg meUen Máilotl alá a hHjviam ártatlan ág magara tárol. A K\a aaián addig-addig ka- csiu«iatoll a jókedvft lábán aaen ébe, mígnem ennek X) Irdal terhétápénacs u»,aájat is keblére emelte. V regényen hajlamú hölgy eteg most a dutyiVan ábrándonk. a kalandvágyó olasalegény meg téftsóváKa morog valamit, hogy ma'adettoKvila, FveUt.a. KJvira! - eaatetl \|»eua. HorvAih Jóa^et nagy kaniaai »Oroaalan« veudegUut ériekeny vewteség érte K hó ¥6 ikán ugyanis sertéseket vásárolván, midőn aaok árát kitWeile, pénae» tárcáájá'. melyben 300 Irt voll, vala-hogyau elvettette. Daoaára, hogy a je.en-voltakal sorra kutattak, a táresa nem ke rákit meg ~ I>r Waiaa Samu, nagy bajomi orvos a mult uapokl>an jegyeaie el 1 alián Ittiogdo* Uwtaaohu Kamilla kia-aaaaonyt. — A smrr Ik a lala* At sateg) élsess Hogy a u egyei kbeu uralkedott inblovi'ág milyen sajátság os u«leti speculáttokra aduit alkalmat. a hogy Ml a keieskedoi léleméay mennyire kitudja has; uálni, mutatja a ko veikeao amenk«Uaa koalemn> moly egy lap hirdet eM rovatában állt /alamegysi rendelet. A uspokbau törtéül, hogy a léle pótk%vég> árnak rgy utmo.a Zabban iart a a rablók 'amadtak meg »Pén/eilet vagy életeviet'« kiábak a h< u»aiO átadta nekik útitáskáját, mely ben 300 Irt es több csomag — tele kávé volt. A rablók maguk kai viitek aa 0«»>e« kávé caoasaaokai s tovább nem i U'aiva, odább álitak Tekintve a káva kipróbált joagai s^ákmáuy ukkal •elie^eu u.rg lehatlak elegedve. A káve gyárosának megueveiését aiáiulékoaan hagytuk ki. aebogy as lataaassék, hogy l+u.üuk aa e.e » es uinak. a ki gyártmányéi ily es* kotokkal, a leghtSboriosat b revláa>iro«ás utján latja jónak teiieMieai. Jéráakérl kéa«>i4le«. A sa>a-megyei általánvwt laniioirs'Ulet nagy kamrai lárási kora aa ev» Osa» koag^uleaél november 10-én loaitOriftkta) reggei Órakor •ártja o.ea Nag^- Kamasáu a Hgán iskola raj«termiben, melyre a jáiási k&r lende* ea pártvlu tagjai lustalettel meghívatunk. Tan- I ugy barátok aaiveaen láttatnak A köagyule* 'árgya. I.) Meguyitás éa eluOki jelvnté.. iJ A tárnok ieleuié»e. 8) .ti jntkHmiiút roi. Fwadja JiimMy ik enekt ur 4.' Saját saerkeaetU olvasó éa sxámolO gep kJ>Jé** módjával egy Üt bemulat.a Jukúsj /Vfr», kuss. isk tant A ur 01va»man> keaeiéa a It, Ivanioaaial) ban. liyakodati eioaUá» Om,^ k. a.-W. A "agy mell «állás éa közoktatási Miumter ur»ak a phylloera tenedesét gátló miéa kede»ek ugyebeu kiadott readfleiének tár gyalása, kaKsolatban Motyml*, Jú^ l-olg i»k iga«gató urnák a pbylloxerái ■eriaio «<oadáával. - 7. Lditvanyok Nagy Kauusa 1887. okiéter IS éu. llo/hmMH Ver, járáakOrt elnök. á rsáklarayal >lláll)a«v«a aéKl«\|., iiialjuek bérlője edvtig lUusay volt. as ujabban aegiartolt árlejtés alkalmá val Aaoéfier KártKy »kta Knortw vette ki Uru, aawt lagtolbet igeio l'isscaetaré* Hlau Karv».y uagy-kaau»ai krra»kedO pit o«éjet e h v ikár^ Í4 tkéie átmenő ejiel (eltörték » UMt töW» aveg (v« laka lopatott ét. A gyanü Kabula JAcom iMit iM egényre e^u, kinek lakásáu aa ellopott pálmkátKVl talállak is - KeasUérl klrsk. A »aerdai hetivásár mán a Magyar Kiráy. kcusmábol IU».vskey Lajos ujudvari á-iaai u'Ou.ek agy pár uj c«ua áJé'. - míg ö i.el áay parvsra aa i«wvtobatn>1 távoaott, — elloptak - A roppan embert«^negben, mely mu t vasárnap l.rttahut Henrik né '•«. Hé^eu osm ee<eg lati, K. N. aé asabétöl elh>piák pécse eraién^ei, ■satyWa ktaapéiueo kivtl 3 arany gyuru ia voll. — /rinyi JOasef Kinisai ulcaai báaának padlásanM nagyobb lueunyiaégü almát tolva-jollak al. Mily crJu«tk inlMl l u\|>«akis( l»r Li»l Ur lU-t •Il\lrj-V«l. a cwsláral kk« Uroa ím It b»>a.vitrk. TwkiaUt««a <w^slak MMi>l utvtiol a alUMrl; wlúy«gt k»»olt<1« MAr ui.Mii u •r mm ftAcv mkerwl m«1\»1 •Icrtom ko«y ott •tilsai k<r«k Mlr s.<k««w i>wM kakUai atb. HulWui \l uaito KU-Htakcákaa. Nav SiaUcb l«U. Ko'^lal vIOdt ka\|>kll a v.^i^v alalt (karzat koriváva.va>) ' . ti» Av^kbaa S aurka , I. t aMrka' , marka a K><>«aoiUiaktw»u éa a kdt \|Maika Sckala M. ItlMar 6 H«saov«ra Raktér Közgazdaság. I«J aa luaulkuabul U«».lkan BYtt«aU r«^a.b>a mv«>aakirv gr,.í««l>.... é\| t'lrwanta Haha. •gy értalaMx éa Kaorcaluiaa i»«». kiaak asarvraati balas •écét éa Wffre ahM vaKt K>wra kt\|jr<%^«láaai aiia«la a&aak érdakébaa alt laaiarai ,Ky traa.ta.^^ km — ic.v Usaéli .\o1um alktlaiAtva TuI>a«.w. amaka kovalki>aléUit t«jf<oa»l kaataw, kuvHv* kalakui Cypax«wKt.>l g)w,«rUéantUíl, m\f véffrv ké\|>lvlaa vulUat Uiiuih táplálékot \af> italt a»a(aaiUii UHani K«a>Mwral\a wltaa aaaaiua k«li\| a^vaatat triwi X\ axaU»«M «•• )>iUm-<at>l ki»m> ja>al>a i%a»«t uiuaka u'« . n.atrat, d utakUiuar harna r^d«lwt éraatrai ukUUwUa. ui«\|> krvM \|J<> aialva aféi t«ataiuUu altarja«lai lat«aotl «•» aiiadau taff^aUn l.«ktat«tt kat k»k»«éa é* K(aé»l »rkéaa«( kovato, uv, k»> v« ra Már uaai tartam ma«;aai «t a Méaud laU a m ax.vU rotaa. aiiat utódára, kman^ai u. adk vécuraai lauusr koa»l \aa a aaaiékk tovabk «>ak aééif, aiiK a lak ki f«lv««aik aold Uva««t duaukat Kkk»r ti>rtaat. b.^V acv Shak. r rvpirat jutott koaoauUs Kár-taM auvaai.tt. k»aua aakaai a«v «>«« Skbrr~jrtw M. a>«lvat éa Sa uU>ita»k.>a kiwu kaadt. ui maadai, iu.k fal, t saak\« itMn U éa Ja\ulaat araataai alU\|-.t..a.l^«. l'twW Ul. Kaéc Mi Ivvt juaiaa kuSau k- a-l .l lt ét aagHaalua V i* Urtvlt. auU.ui a Sk«k<-r-a\Irattól k<-aJt> ui aa.lai l(vit ka\vaarl vautaa aiar késsa SiltaM konnjrabb aiuakak u^Mtv V költődé* lalkajt..tt ii ii aaai»vdU>M tobU Ufmuakaaf Uu M«»l laiiwar U»kvt< taaau v>%\ ultaai K ok Mlt\ boU^ \aa%oát Noa» tataik aaavakal kalaai kii. (ra.^ra. Mit a Skakar Kvtracl Iraat oraak M- a kall jaayaaaaai. kvrult-tuak i>rvoaai óva iaWt%ék a aéprt a au aklaaoa naar kaaanalatét.>\| Ul aiondvaa k^ aa naat jól éa k.^v a Nkakar rv\|«ratok satMMM aatU r rosila»át u»«jak okoaal aa nua smsI éa »a«»rnak k^.mOtu <«éM»éfv»«t a rO^ralut k>k dc^aoaUk alol\aa4« v^vtt • a tartokja,Un Mvó Miulrcjr b Mériloltln>l Irt utálat taN U k. arx.l koara 1 ia»aa>oKs MrlMdiw jotlrk aam%«éó aaaUn k clkérat aal t"l« a, kaf> aaaláa a.>>«0-a«>it \ac.vaaak. tudváa. n mai aauak kvV>a.>BUl«M. biat««a Imi kogv ju aloa járnak. K> a^aoayt i-atrn k ki u.4r a baki r«\aa a kit, a mmmmU ko«.> »«in..„k. j. -aiw tu4 >ua(áa «c>tai. kaUr u.ar <aaai«« otv«m laak-aál valta Is MajrU. a«o aaai ludoli rajta aifitvai. Ka baMaltaat aaki a >kakrr avlra. trol éa .Sw«al Uklat-okrbi. a^U.k •agjkUa !»ataa«liljak aa alobk kaival • u.iuükallo savét kiírta aaki. a<k«\ u taaa<«>ai4t k. x.u, >kakr-axtia\tol Vall aa nug fioat a l.(tv>bt «-aé>aaécuak orxaaU a aa oaiUiak iw«i«a« loM«aUaiul »ak .«oüao falavóoaláaál Kaau k-t aaar oly aikrrt aratott Hkkiskot». k«v aa aaiUrak aat mou^Ak ackik iuAr aiavit ia többé orvoa»A«va >^ak<««uk ok CMik >k« kar-1 xitavU'l «a Sai«v\| kkU. m.t K.M.a\éa>bwi »a»a\«slok. kik A«> ukat i.aWk aa ^okal la al> btrlak ai.>aüitaai. atr^ynyallak altala KarS latsakba x»lt a«> káay. kl vlaaa való AUaaaalkor uiagbult wa ét évig a.wa.i* aa A<yat katuulaa éa k.«a téayaa f^Ualaaakbaa aara\««l\éa oly »«rvUu k.fy atar aa oa\ilk»aA«ra foaóoll N, a» volt orvoa a ao« •aaóoa kattklakbaa, kik.a sa lovalt \olna ^fély.rl a taacéay baay aayja. «k auad ka«alataa! aijal.alk. barai Ali kala'aiukUu »rCilaai klsloa a lókk vallaéf baraagvl M«boaéalai kalloltak aiuéia aal (vidultak aa a>ar a«k> aaol. aa.>i>Ua a Vb«k«r ralrtarl ea Srlrl lak<la<k b..ga.uuk élrlal "»••« ■•Ar aly .Saaa>»«aa a..ut Uiki u.a«, Uaiid««iU JAr éa »iad«a matat auakAra k«\|taa lá.ndaaki Vaaiall uidoa ot«i kial járat ktta. tadvAa. a.ar é>ak ta ayoaila aa A«.vai Mtaa^a* Iraaiéiy rbb halat al tiaalt. tik iraalaw a >kakar-aatravléaktra joaa<a uaal." cuuttanra \iam \ ► a.v uta« Sáakwavlratl ára I M M kr . aay doboa Uif»l kUlaca ara 60 kr Ma«t arvrata<i lóvak Ur hud«)Htca kiialy altaa 1 aiaat Tónk J \|Vt%y »aa«iAraUji éa Altak aa »rut( anadaa iy.«t»aaria rabaa ka^Uto aai Mami Ifiinssén; M^ j, o^jóti á.mért >ówot yyiiyy^.tj.ulm jws-a\|sai.\|.» Keleloa aaarkéaatO; % % 4 K U A 4 J O ». hihui:tí:ni;k. Alapi Itatott léét. i t*i. . I 3 kázi guduági csikkek és gépgyára. -U.iyjruiwwj, Itf^M ú Ufo/yoít> tarr^praklára BUDAPEST. TI. SieretKiiloa 35. (Opera a te aá val aaembea) saját Uáaabau. iMár aasi Jéaaaf-lée 4. aa) Vjaa\|>a aa\|al gy artataay a a ka-jobb aayasbol foaáoaaa kWUH aa«ol roa«kaoxS rÓM^ raa^y.^ éa gjKtWVjuAft. saab. rafaayoa wij kfb^rtr./ t aa- éa kkdr» aatbaa a«ar raadaaará km-m éU h»i, aaaUdalaiaaoU m^mtf^f^U, iuiad«a bAatarnubaa aalktloaUt laa i «k/ár«HÓ- ki aa to«Abba mi* ca.\|>éMak éa bóc kai aok adok taaaiara éa fraacaia aaanat i>» »vit kiiAao t ajakait Uit. Itl« ia aaaraacai at a t. xatoáoaoaarg b S^yala^i dtaAa MaaarailaM^^ Arakuxtari Mbitai aal aa ataéaa nalual éa kfcjobb ayar(aiata •é^Aw éa aJ ka iramaikat uaa kaaaWiUa tartok M>a 4aaaa»A t»j.yatuaa fyAraabaa (.toraaa aa okaoa aaakoaAltalik lal«.U(aaa ataaaá fchatataaá éa aa gyabb t id aki taroaokUa lipitaatpl alakittaUak JM^Vu ráadtam Í391. tkv. 18K7. Arveréai hirdetményi kivonat. Aa alaó lendvai kir járáabirx^ mint telekkönyvi hatóaág köahirré twi. hogv Havaid Juli f liaál latvánné a aat eraW beti lakos végrehajtatönak tkvakl tiyörgv. thvald Sándor. OavaM KaUlin f. Tóth Jánosáé a aat-eraaébeti lakos végrehajtást •aonvfdók elleni 135 trt tökekévetel^a t^a járulekai iránti végrehajtá-Hi ügyében aa alaó-lendvai kir. járAabiróaág Urtlletén levő Alaó-Sat Krseébet köaeégében fekvő, az alsó-est-eraaébeti 45. sa. ^ivben A. I. t~ 4 sorsi, a toglalt. aOavald Gvörgv, tkvald Sándor, Osvald KaUlin neven állo a aa adó alapján 7t$4 frtra beosiilt, továbbá lienti kösaég haUrában fekvő, a lenti-i sa. tjkvbeu A f I, aorsa. a. foirlalt a Otvald tívörgy, OavaM Sándor. Oavald KaUlin nevén" áltó, válaág tökével terhelt éa aa adó alapján 138* trtra bsn-aült ingatlanokra ax árverést 7t>l frt éa 138 frt ban exennel megállapított kikiáltási ár ban elrendelte, hogy a fennebb megjelölt ingatlan na IVS7 évi iio\omlM'r hó 3-lk napján délelőtt 10 órakor aa a. lendvai kir jbiróaáf tkkvi helyiaé-gében megtartandó nyilvánoa árveréaen a megállapított kikiáltási áron alul ia eladatni tog. Arvereani aaándékoaók tartósnak aa ingatlanok becaárának 10°oát. vagyis 76 frt 40 krt és 1J8 frt sO krt kéaaKnaben, vagv aa ISSl. 60. t. ca. 4X S ában jelxett artoK ammal aaámitott éa aa l&<t. évi november 1 én 3.'i33. aa a, kelt m. kir. igaz steuirvministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes érték papír Un a kiküldött ko-sehea letenni, avagy as th81. 60. t-cs. 170. S a ci telmébon a bánatpénznek a bi róságnál elólegee elhelyeséaérol kiállított Hzabálvaaerü eliamervéavt átaaolráltatai Kir. lárásbiroaág telekkv.uyv 4 hatoag Alsó Undván, IS81. évi juliua M. ,. , , SZ1RMAY, 4* 1 — 1 kir atjbiró. 4661 tk. W7. iuliua II IWJ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY, A nagy kanuaai kir. tOrvéuyaaék lekkvi osaiá ya réaaéröl ko/hirré té'enk, hogy (.rün-teld Fanni lérj Holcaer Joasetaé Felad-HahOt i laköa v égre hajt akna k Fletschav ker Kegina Oav. Kei. ti JOaselaé e« társai végre hajtást a^envedök el em 37 I frt Ti kr töke s járulékai iránn végrehajtási ügyében a leüt neveaett kir. lortéu>»eék »erüle'éhe< tartoao halion aa. ^kOnyvb^i ♦ lOti hraa a. Keich J0aa#l, HeK"h ^erem.•a, Heich Ignáca Ken h látván ée HeutM h Jdaaatué aaöl Keuh Kuaália tul^onául lelten 1476 inra bécaO.I ingat.an, a bvuaA tarloaC berek, legeio ea erdO nleiOaéggel egyUtt Keu h lat-vAuné aattl. itoliiberger Naidi telaO kahoti lakoa árverés vevő aa árvaréai leliéte.ekuek eleget uem levő kárára éa ve^lyéra lvs? I uoveuiber Uó napjuu tl « 10 órakor Hahötoo a köaaég káaAitál Hertelendy Bé a lelp ugy v vagy hatyatleae koabejőtiéval aiegiartando uytlváuoa ái teresen elatlaiui tog Jeleu ár.eréa kére.ati kollaég tsrUulel I Fám Férj Holcaer Joasatué javára liokt berger Saidi jérj. Ksich latvánné edea ti írtban állapntaiik meg. Kik állási ár a tennebb kitelt becsár Arveraaui kívánok lartoauak a bacaát 10%-át kóHipeiuben vagy Ovadékké\|»e pa pirbau a k.kudott kaaébaa leteaui Kea Nagy Kamaaan, a kir t«>rvéoyaaék. uaint leiekkouyvi hatöaágnál 1^7 évi juliaa hO IÖ nap/áu. lir. HUGONNAY 40 l-l kireutkU kir taaéki bérv) Viléál wil H4NWH. Dr. I.1KIIKR tanár , ideg-crősitő gyoRyiUla kéatkraabaa lrUa U.aíaanóAo »• fcMcUbl bajok •a«a.du»r»éaa alAo«t atallati Kéraktar raaM Mlba® " rta^aaa^ sal^a^gyóárs^rtár és A gyéfy-' réaaa.i ZA«rAbUa K»a»« Vaacaal gjréfJ' aaarUra Marbar«. ^ ÍÖ-W Lemjartü Preservatives L^íjaíl «4yo/ gyArtaaAny, a Irancaiánál m>k megbiahatObU Aa angol pré-ervativek un. eddig a bevitel ueheaegei Mkialt ueai volt kaphatok, eat megkerülendő, a g>r ko raktárt axerveaett és gyártmányán aa ered gvári áron eladja. Vidéki uiegbuáaok rí tOn, utánvét vagy aa ár bekuide^e mail Ktg.nalttaiitatnak Arak tucaaloukéiit 5 -1 5-6 trt. Külön árjegyaekek mgysu a bernse ve a árt lev lében. C«m, Angol gyén rak Hudapeat Deák Ferenca utcsa 17. sr aa \| varban balra. *** " \ Kral valódi Karolinenthali Dávids-theája hirnavés ásznak buo mell áa tüdöbaJ- M ban uenvédöknak b.al talédl laac^Uae- taoli l»AtMs-lbaA\|a •a tadabajokaAl. Aa kulouoaaa fA* 4. kéáy^ és oa ^ J^r a ao.fmáá» (TttWrkuW) Ua. a..lt u.úit ÓS Hk éSa. - ww.Mm,.., V -■oaaUiM) ,.»li.t'i«tt»»l UaaaAltalik Ul rSka At. ac k. Ataa. N.kéa, t.laui UatMo-aaráj^ aliorjad ^ HSJVy A-a wg-abb a. acy »lal aal éa ^^ ^ b— IvAM UlAlk.h katjesk aiiad a»rt lat«a.k alkal^ta kü HJ • LrMlt.l^ai ar..aratbUI ^^^ «bataa«b S tKt - i • ' 4* * W 4 WI b«rtya^l vadiaajraaMok a kAUO caou.aa MkamoAT-v • Karoltaralbatl l»a»lüokk^ I ♦ telyaac « a a» tyml ^k a kir- H " .íüaarL^aUW MTMI wklauly ktol Ajakit Fürst vaj»ciukorja tolyadákban. tv Macar MÉ Mo^a aaar tat aMáBlt. JV1 «aaroaa alta I^AU. % JT^ar W ayoajraaaraM alva. r»A«atn.a a Aa^al-ko. - Wtt jav.iea < tfHWtit, « a»#a •• m uiété gyocyaawr ea» aa» Ulaa»kaAI, t I ^MmW l asaa ara 1* ke, FUrat Joaaof jyocyaa^a a .V^ IhH^ VrégéU. rárakta/ tOikOka JélSkl « Sadare.1, kMra^—S^ I KXOXXOXK Honi eryapjvl Caator öaxl áa táli Idényre Q\kK.VkKkKNKK ftaFUElUE évaaack l-16 »t»^k K-IS éaa^k kieatay \| ^ m J^taaí ' L aaáa II léa II aaa* ll lét 111 mám ti SM I aaa* « a-a^«l mám a S Ul » m wm fbiSakaak aaAtka éaa^fa^ak éa boxaa paaaééaal Uaaac«a I "t M knv,\|ktlSkn\| ISa.aua StSMél \|)tr\|kktla.tkrl » adaa a.MSt »b M.a -a4 alsasuakaek. I a«k. £a»ea»e«eka«k <Mt éa talt v' S?^ )7 SCCX 1 kivitelt rak kar rskélékalsa Braaeéasa«ya. BCT kitAaalra ai.uk k«la«áiél Utaaalva kabktaak - laaoJa^''* «xoxxoxx: PiiSia kM W\ Mi i •! j1' S. I \ 3 K" Nyoanlott ttacfcal Fttiöp Uptula^vuioauál Nagy-KaiusMu 1W7. Melléklet a jZALA" 1887. évi október 30-án, 45-iki számához. KTBörH Brázay wkm Estetem Brázay mkmm Brázay sösborszesze Védjegy 319. én 320 sz. HuuáUti itMdUi minden üregbe* mellékel telik. 9SJ 1-lH Bráray sósborszesze írszesze kitáaí test TU saazgatás ellen csillapít éa aipiliUt miadea fogfájást különösen állaadó használat mellett. _ csaknem aaoaaal aiifiitstt a fa} fájást. a saemgyeageséget taljsaaa megszünteti éa arflsiti a szem idegeket._ kittaó hatása vsa béaoJáaök éa aaagorok ellen, különösen ajánlatos a maaaage gyógymódnál._ a leghatásosabb fog- éa szájUsz-ti tó aaar. qagyon ajánlatos fejmosásra, haj-Idegek erősítésére ál a fejkorpa •(távolítására. IC Haariilláitklél étakséjaalu A Bráaay-ttls sósborssasa palaczkal aa itt faltáatatatt védjegy gyei vannak allátra éa a cégfelirattal öatve, aa ólomkupakokkaJ együtt. Ara o kitM palóaknak 40, a noyynak 80 kr. lúatkalá : Badapsataa. Bráaay I álmáénál, mnzeum-kunjt saját háa éa Kagy-Kaiiaaáa Boasafsld A. 4in és Taatwr. Stréa éa Klsia. iwlkoter J„ Balas J. Saórcaökl B.. l'realmayer és Deaiacb. Pragar B.. Martoa és Habar, Martea A.. Árauth N. 997 9-19 ÍBÍB i III mi Uul / ^HI HHI - ÉaOüllaf Aaaalftá etek koaus Irtási borclrf kaJaauaaJ melyet aa általam föltalált ksafca 14 kari hasa-j aálata ntáa nyerten, mely —gakedélyoaaa a kaj kikallást, elösegiti kalalvést és sráaiti kaikért, uraknál elő* segít agy teljes aréa ■sakálairést, rövid j ideig valö haasaélat ntáa a híjuk valamint a aza kálaak tanaésaatea salat j és atráaéget kölcsönöz \| és attgóvja korai flaaá pléstöl a legaugaaabb korig. Egy köcsög ára W kr. 1 frt 9 frt Fóatá •ral káldés aapoakéat i i péaz előleges bskáldéai > vagy poetaatán vétel m«l [ lett aa egéas világba. csillag éa tAk«A. Baéapst, ktrály-utcza 86. 164 16—20 Náriacztlli pmorcsöppek. I Kitűnő halásu szer a gyomor minden ástsgségsiáea. V«üw- KftlQlmnlliaUtlaa étvAjryhiiny,! jyoiWlgf'öugrség, mu Illatú IV-trk-1 irt. frtrtirode, Mvaa/a MUbttmé, \| k»Uka. gjroaürknrvt jKyuaa»nrfé.\| butánk- es dint«\|«M2i, (iMcmI DiihikMHfiiU. aáizaaáz. nnrfor «I liaoyát, toflUá* f ba a jryotnortól rrrd; I KfinoifAm, "i'-k-i-Tulí, a gyo-f unimk ÁtaltkkeJ «■» italokkal valő \| tiiltrrhrjMr. tfÜMtik, lép-, máj- <« I ■m/i>«rpi bántalmak owttilwn. — j Czy (üfirmr ára használati nta- ] sJtiaeal együtt tt kr., ketté* pa1 taezk SO kr. KAajMMtJ •artkúldói artéf KMf ] p?i} irrr»i alul KftilisrSeaíMor- Kapható minden gyógyszertárban. éváa' A raMdl'piárlacaHii triuaomopptM aokai \|k amiattiik m otánoaiák. A val#ál«ág Mttl rnlndru 1 vrnnrfe plras, a fenti válfaj!}'"! rllAtott borítékba r dl gOogrölra lennie it a mliulrn Avrtfbai toeii>kh Ik aaaaáiati atasitásaa mejr kell Jegyet** iráni, hogy L a Kraauierbea Ooaek Henrik könyvnyomdáiAan nyo-i atett mo Valódi minőségben kapható: Safy~Kanitán,I I pragar Béla gyógysz. Kadarkút Beek & gyógy-1 Isaert Kmpurér, Collaar Viacae éa 'Baboehayl I Kálmán gyógysz. Marcxali, Kőris Viklor '.gyógysz.I I Merényi, Fleiacksr 'Samu gyógysz. Saff-BajomA \| Körös L gyógysz. Mnrotxmhat Béles & gyógysz.) I Az els8 osztraní í \ j I I Ajtó-, ablak- és szobatalaj-gyári I I r társaság I ■ IV. HeumühlgaHBe 18 alapltta ott 1Q17 992 11-12 § fJUUO Markert M. vesetéae alatt"" j ÍOAI • § ajánlja nagy áruraktárát kéaz ajtók éa ablakokból vasalással együtt, továbbá lágyfa padlók éa amerikai tolgyfa-frieé éa parkett padiókból. ^ I A gyár annálfogra, hogy doaan fel van szerelve uirat faanyaggal, valamint kész árainak nagjy mennyisége folytán abbao a helyzetben van, hogy 1 minden megrendelésnek e téren a legrövidebb idő alatt eleget tehet. Továbbá elvállalja po tálék elkéazitéaét, teljes berendeséaeket, kaszárnyák kórhá- I Jn I > zak, iskolák, irodák atb. asámára, továblá bárminemű gépekkel kéaaitendó famunkákat étóivt rajsok és minták aaerínt, szobabútorok kivételével. 1 I Piizeni kiviteli ászoksör Al ELSŐ PILZEN1 RÉSZVÉNY SEftFÖZÖDÉBÖL - . Ntfjrb«ai rladái htrdékbaa éa palankakban. jy A palacakok ttitéaéaél használt oksasrt töltésmód s szénsav legparányibb veszteségét kisiija, miáltal a aftr minősége éa tartóssága különös jónak bizonyult "gj Árjegyzékek ingyen éa bérmentve, vidéki megrendeltek lelkiismeretesen eszközöltetnek. Főraktár: SCHLEINZ KÁROLY és TÁRSAI-nál Bodapaitea, VIII.. atáeilá-nleia 47. sz. Nagykanizsán kapható: KllOrtzer Frigyen urnái Arany Szarvas azálloda. I 4t 1—10 » k Óvakodjunk a haminltáaoktól. !! Figyelmeztetés!! Miután twkmáwera jutott, hogy 40 év éta lcésxitett kipróbált fejj az tfUt czirüúált riliif/bom hittel! fof- znjlynzercé1ó tmrrimrt nagy kcle dőségtk miatt krnmüritjdk illetőleg- máz, gyakran ártalmas szereket U hasonló elnevezései éa ktlsi kiállítással hoznak; forgalomba, ennélfogva mindönkit a következőkre fgyalsMztotek : A ki száját alapwan konzerválni. fogait a fbgkötöl megszabadítani, llghaeét felfriaitoni. a száj kellőmet len szagát és a fogfájást eltávolítani akarja, az kéljen: Dr. Popp-féle Anatherin-szájvizet. L Art: nagy üveg 1 frt 40., kisebb 1 frt és kicsi 50 kr. á ki fa yogó lc$ér$égii, tiszta fogakat Aa kellemes tiszta szájízt akar aa kéljen: Dr. Popp-féle Anatherin fogpasztát Ára 1 frt 22 kr. Aki a ktll-^e^n kabaó r« a fogakai kit tinóén tisztító fogszappannak barátja, aa kérjen: 3Dr. Popp-féle aromalilros fogpasztát ára: 36 kr. Aki a legjobb fogj-ornak barátja, aa kérjen: I 84 —12 l)r. tpopjt-félr fogport. Ára 63 kr. Aki adva* fogait unmaga akarja kitömni, az kérjen: j I lkr. Papprélf fog löm Al (Plsatbe.) Ára l frt. A kinek kitfini pipere és ryópysaappanra oan szökségc, az kinas: 3Dr. 3?opp-félé növÓ3i3rQ5cappant- Ára so kr. E ázattok az óstzef gyógyszertan k isn, illatszer tárakban es finomabb Bzlstskbas kaphatók. Dr. Popp J. G- '"/n > i" f'ytirrixt. Ú t asak a legjobbat naafalA^ kasatallaal. XX Xtf XX XX XX xx xxlxxlxx xx XX X< XX XX XX XX jf mindennemű \| ^ x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x X arany és eiOstpémek \| ^ X vétele éa eladása. T X X H i « 1 v é u y e k éi k 1 « a r s o I tiértékek ft beváltása én lenzá in lto ál sa fi rng.- J; a budapesti és bácsi ttodéa mérsékelt falasát éa előnyős feltété Sl 025(161 megDIZ&SOS lek mellett eszközöltetnek. — Vidéki megrendelések a legnagyobb Sf gonddal taljesittetark Mindenasmt ISI világi tia lelkiismeretesei [adatik. ' V ^ ígérvények minden húzásra. ji Előlegek állaaipaplxok és vidéki takarékpénztári részréayebrt olcsó kiunafláb mellett. ÍPREI8Z ÍBNII jf ksak «i válté-üzlete Budspriles, )( X 5 X X í h IV., egyetaa^icsa i. ss. 12 7—10 XH XH XM XX XX XX XX XX XX XX X^ a Gyógyszertár Bécsbe Vértisztitó labdacsok n Pserhofer J.-féle Singerstrasse 15. 111 „COLI. REICe'SÁPFEL" sesUtt egyeteuies labdacsok neve alalt; ss ntólibi navet teljes j«fgal anlréwlw, mivel csakncyaa alig létezik betegség, melyben «labdacsok esbdáa hatásukat tumenw be niem biaonyitotlák volna. A legmakacsabb etetek ben', minden egyéb ezer rikeitele-liál alkalmaztatott- csen labdacsok számtalanszor, s a legrövidebb MA alatt gyógy alt* eredményeztek, 1 doboz Ü Uudaesesal 11 kr. 1 lekeres; 6 dobozzal 1 .frt 5 kr., bérmentátlen utánvétküldemény 1 latint 10 kr. A léozwsezeg előleges bská'déae mellett, postawantea átküldéssel kerül: 1 lekeres labdacs 1 frt 25 kr. 2 lekeres 2 frt 30 kr- 3 tekercs 3 frt 40 k« 4 tekercs 4 fit 40 kr.; 5 tekercs S fit 10 kr. 10 tekercs 9 fit 30 kr. Keve. sebbét, mint egy tekercset szétküldeni nem leket. Számtalan levél érkezett, i\|ielyekijek faréi Italát menés nak a labdacsokért, melyeknek a legkülönfélébb J* legsúlyosabb betegségekben sgésisiatfr hslyreállitisit köszönik. Aki eaak egyszer kísérletei tett velük, tovább a>n<>. Mf* .A. IcőszönÓ leveleidül néh-ányat ide Írónk: I ésapafi; 1888. mijns 16. Igen tisztelt aram I ás .fia labdacsai valóban csodás hatásnak nem olyanok, mint wk zsás kidicsért szer; ezek valóhan minden baj ellen segitgit nynjtanak. Á húsvétra rendelt labdacsuk legnagyobb réasit barátaim és imaorAseiai kúaótt osztottam szét s valamennyien Ji hasznukat vették, még magaskoru és kt-lőníele bajban, betegségben: siny IWA személyek Is ezek áltkl. ka aeoi is teljes egészségiket, de tstoass javulást nyertek éa tovább ís járják használói. Fogadja az énjegbensöbb hálámat és mindazokét akiknek sze-reaeséak rótt sa ia labdacsai segítségével nyarai vüaza egészaégftket j Deatiager lárlez Béga-Szt-dyörgyj 18«>2. február 16. Tisztelt Uram ! Nem; Isjsilwlkss ki eléggé leg-mélyabb hálámat az ön láSdaesaiért mert Jstea segít-Kége után egyedil as öa lapdacsafetit gyngynlt fel aia, ki már évek óta szenvedett aűaétiknn. és kabár egy-•M^s sség néha be kell veasrie alábdacsekbil d egész aége Bár asayira helyreállt kogv fiatalos frisnewggsl tzketi valamennyi foglalkozását Kérem szíveskedjék a hálanyilatkozatomat sa összes szenvedők javára felhasználni és egyszersmind méltóztassék újból két tekercs labdacsot éa két db. cfcnai szappant kildeai. Kiváló tisztelettel mar dum alázatos szalgája Novak Alajaa, fűkntésa. Takiatotetos Uram! Ama füteeénbea, bogy az fia ralan eosyí gy igy szere egyenlő jóhaiisn, n-ist az ea kitűnő fagybálzaania, 'mely az éa családomban néhány idült fagydaganatot hamar megsemaűsitett daczára \|az ng\nevezet egyetames szerek ellsa érzett SÜdaijasTiimifk arra kataroatzn el asgimst hogy az ia vArlisztitu labdacsaikon folyamodom, hogy e Kis golyócskák segítségével osromn\|jam aok évi hamorthoi-dálís bajomat Nem baUYom noaek bevallani, bogy idült bajom négyheti használat ntán teljesen megsznat a hogy icaeröxeim kórében igen bnzgin sjiakás a labdacsokat. Kincs is semmi kifogásom az eltar kn-ia a sorokat syilváaoaaa. — de aéváláiiisont nélkil — közzé teszi. ^ Kiváló tisztelettel Bécs ]88<. febr. 90. C. V. T. Faavhalzs tm J-jtö(' r agyoaizs un milt i le^jito^u, ^ bamifiis Agybajok ellen valamint aagvos idült sebek stb ellen i<i. 1 tégely 40 kr. Bérmeatesj kftldéeael 6") kr. Golyvabalzsam, JÍU!^ tm kfeldilsd 65 kr. II Hh enepyek megromlottgya-r. lasz saiésatés mindenne-jnő hagiszer 1 fi regese S0 kr. ri 11 fri-^j,, általánosa^ ismert kitáni káziszerkz-UUIUHOUVUrkn. „L^L ssamárbarat stbbi Sllsa. I üveg 60 kr. S Uregcadattaréttol ltrtfiOkr. szer vény-fai fhenmaszerö bajok, tagsáaggatás is flbaaggatás ellsa. 1 frt 20 kr. Életesszenczia njU altostbajok ellen, kit Amerikai köszvépy-kenocs SSt^I Alpesi fü-likör 3 egy-fél éteg l frt 4»» Láb izzadás elleni por.1^5^ déssel 73 kr. Tonnanchinin hajkenocs C^évi"iS legjobbnak ismert haj "üvegeid szar elismerve orvosok által Egy elegánsán kiállított dobos 2 frt Egyetemes kenőcs Tt^SLIXZ indnlatn fekélyek és misdsanemi daganatok ellen, időszaki feltórésas lábtekéi vak. kftBnaéfg. s-»bek,.em" lőgyaladasi és kason li bajok ellen soksaarasss jónak kiaanyalt. Egy'égely önkr. Bémsates kfildéasel76kr. A.J W. ttl Egyetemes tisztitó-só _ Mindenféle megzavart emésztéssel lejlajásnál. tzádá-lésnél, gyomorgón snél, aranyeres bajlan. dagalaskaa. Egy oossag l frt Ferencz-pálinka. Egy tveg»kr D^ Romershausen;-íéle!szemeszenczia fl leg 2 fit 60 kr.. tél «veg B frt 50 kr. Ezen itt megnevetett IfniilsÉésjiksn kivul aa osztrák lapokban kiréstott fissnrs let- és külföldi gyógykiltönlegességek rüjctárou traak a a netalán készletben nem lesé czikkekröl kívánatra psntnsna M olcsón gondoskodva Itjend. \| \ PoNtal aaéCkOMééek jgyorsan facaantaaittntaak a péas elvleges bekildése aaeileU tagy nUnvétetlél. , Si —12 A pénz előleges beküldése leghelyesebben (postautalványnyal) & portó ol-csobbá tételét eszközli! mint utánvéttel