Zalai Kozlony 1874 018-026sz marcius.djvu - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.32 MB
Keltezés:	2006-08-30 10:32:42

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1823
Megtekintések száma:	7762
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1874. március - 18-26. szám A következő honlapcím alatt egy hivatkozásgyűjteményt talál, amelyből megtudhatja, hogy mely honlapokon és milyen feldolgozással találhat még Zalai Közlönyt: http://www.nagykar.hu/hivatkozasgyujtemeny/1/392.html A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. XAGY-KAJíLfóA, 1874. marczius 1-én. 18-UK Tizenharmadik évfolyam, sa. ZALAI IOZLONT A lmp uellemi reaiei lleus illeti óitemenyek 6 h«iibol -p» 7, miaodiior 6 ? mindío toTibbi iorrt 6 ki. SYILTTÍRBEÍ; ?orttoJuot 10 krert ? -.eotek fel Kineitiri illetik miod«B ül3: r. fi«etend6. ualMtú. Bírmentetleo levelak csak Utoert mtrokatár-laktól fogadtatnak el. Kéiiratok Tinta nom kuldataek. előbb: ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY' Nagy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkOtönbsa a .^alaaiagysí gazdasági agyesfllat", a .nagykanizsai kereskedelmi t gőzhajozásj részvénytársulat, ugy a .zala-eaerszegi torna-tüioltó egylet- s több megyei és városi egyesület Hetenklnt kétszer, vasárnap- .< csütörtökön, megjelenő iparbank", a .Zala-Somogy' vegyes tartalmú lapc Zalamegye monographiájához. ) Mezriczky Péter nra „Zalai Közlöny* 10-ik számában f. é. febr. 1-ról Zala megye monographiájáról irt czikkében többek között azt is mondja; miszerint mnnkás pul^ánár-sainktól egy évtized alatt, egy századdal is hátrább maradunk, hacsak a szent-grútbi, türjei. tihanyi, és német-ujvari okmánytárok őrei a kutatandók kutatására, és közlendők közlésére fel nem szólittatnak miként a Zalamegye monographiája érdekében feltételezett hazafasága, és hazánk ismertetésére terjesztendő tudományszeretett! csorbát ne szenvedjen! sat. Jólehet én ez előtt ötven évvel a nagy mélt. Batthyány nemzetség ifjabb, vagyis grófi ágának német-ujvári levéltárát, melyben számos szt: gróthi és lürjei birtokot érdeklő irományok is léteznek, rendeztem : de megvallom, azokról specifice tudósitást adui már nem volnék képes, mert 1832 ben bold : grófom Batthyány János halála után a levéltárát örökőseinek átadtam, annyi évek után biz számos tárgyról megfeledkezvén, tüzetesen nem akarok avatkozni e nagy horderejű műhez. — Azonban mégis egyik tárgynak balleirásat elhallgatni nem akarom, és ez Hunfalvy Magyarország, és Erdély czimű eredeti munkájának I-só szakasz 11-ik kötet — 337-ik lapján Felső-Örs helységének leírását illeti, melyben azt mondja, Felső Őrsi helységbe — érvén, hol hajdan prépostság volt, mely már 1358-ban létezett, nevezetes templom köti le figyelmünket, figyelmetlenség csak ) IRCII nrveudlink, QjidGn A tisztes aggkorliftii levők ifjúi mu:.kt erőiül lelkesedre a niffje inouo- graphiája érdekében kiUpuck a nyiltlórre. Elismerés eiért 9 kö«l5tiet a munkálatért! Sterk. azt mondani, hogy hajdan prépostság volt; mert mai napig, is feitíH, a prépost^ a Batthyány uerczegnek védnöksége alit, melyet az időben életbea volt B&ttby&fiy Fülöp herczeg — volt prépost Niklesz Ji-nos halála otán, Köves Jinos, volt enyingi plébánosnak, s jelenlegi prépostnak confe-rálta. - Mikép került ezen prépostság a Batthyány nemzetség védnöksége alá? Kár volt tovább nem kutatni, mert nemcsak a templom régisége méltó a figyelemre, hanem a prépostság eredete is, melyet hajdani Örs nemzetsége közül egyike alapított, kik közöl az első Ürs már 9 7 2-ben Magyarhonban Balaton, Zala, és Veszprém vidékeiben Árpid alatt vezérkedett.; 1230 ban Miske de genere Ürs volt fölső Ürsnek (most Örsnek) ura — ki a megromlott ósi palotát helyre igazította,— mely is Miske palotájának neveztetett. -Ezen palota az idők viszontagságai miatt omlaáékká válván, helyére néhai JS'iklesz János volt prépost egy kőfeszületet emlékül fel is állíttatott egy különálló esnesos hegyecs-kénferdén,ngyhiszem mai napig is fen áll? A prépostságot vájjon Miske, kivel az Ürsi ág kihalt, vagy annak örököse kővágó Ürsi Mátyás de genere ürs, — vagy tán még ezeknek eldődei alapiták? nem tudni; elég hozzá, hogy Miske ) 230-ban birta, Mátyás pedig még 1299-ik évben is fölső Örsnek nra volt. 1333-ik évben kővágó Ürsi Miklós Batthyány Jánosnak Katalin nevű egyetlen leá: nyátvette nejéül, kivel is a Batthyány férfi ág kihalt. Miklós Batthyány Katalinnak, nemzette kővágó Ürsi Györgyöt, kit Kis Györgynek is nevezték, s kit Zsigmond király Szabadbatthyány: és polgárdi tágoá birtokokkal megajándékozott, és Batthyány nevet felvenni megengedett. Ez által évnegyedenként pedig egy requiemet szol- gáltatni köteles lészeu, — Schőllingen Fe- a többször nevezett prépostság a Batthyá-niak védnöksége alá, — mely a'folytonos törökháboruk folytán ismét pusztulásnak indult; későbben a Batthyányak Luther vallásara térvén, azzal még kevesebbet törődtek, mig a 17 században első gróf Batthyány Ádám ismét a kath. vallásra vissza nem tért, és a fölső őrsi prépostságot helyre állította, ezt azon kivül Fehérmegyében volt di nyesi pusztával meggazdagitotta, szón kikötéssel. hogy a hányszor ez megürülend. a Batthyány grófi nemzetség Seniorja couferálbatja csak. is, halála után többen bírták a prépostságot 1786-ig midőn II. József császári rendelete folytán ez is megszűnt, és birtokai a vsllis alaphoz csatoltattak. Végre 1602-ben dicső emlékű I. Fercncz császár és 1370-ik évben Ürs nevejmegszünvénigy jött I rencz 1703-ban túrjei prépostnak neveztet- -•'<-'—' ~ ? I véo ki 1718-ig élvezte által a e pré- király premontrei rend vissza állitatván, r. _ prostság a csornaival ismét egyesittetett. Visszaemlékezem, hogy Buday prépost életében volt szerencsém a tűrjei prépostlak-jában többször megfordulni, és az ebédlő teremben néhai Gróf Batthyány Ádám ! mellképét alatta levő fal báni Írással bon a sz.-gróthi uradalmat, melyhez az időben türjei prépostság is tartozott, Hagyma siaktól megvásárolta, 1659 ben történt halála otán maradott két fia, Kristóf és Pál között a Batthyány nemzetség két áfrra szakadván, az öregebb grófi ugy Kristóf után, ki utóbb hercz* gi méltóságra emeltetett, lett a fölső-örsi prépost ságnak védura; — az ifjabb gróf P.-il utáni ág pedig türjei prépostságot conferálta, melyet is Pár gróf mS-ben Paodnerky Mttiály rolionc.i plébánosnak adományozta. — Ez ulán minő viszálkodásokoa aient át Gróf Batthyány Ádám a 17-ik század- \| „Hagymásy transidarit, Batthyány resti- tuit" láthatni, utóbbi időváltozással azonban mind a uiellkép, mind az aláírás elenyészett, ezután hihető Schőllingen apát részéről kötelezett szent misék is őrökre leszolgáltattak, azon mondattal : tempóra mutantur, ct nos mutamur in ülis. Beati sünt possidentos. — TÁENOK ALAJOS. Jegyzéke a kholera járviínybun elhaltak drodi ftlugilyt-most j litíre főitpán ur Ö méltósága áltál rand»t»tt nak 1874-ik évben Zala-Egerttégm. (.-olvUlás). Laglep>M&riska ariiölgVj Kapolc», 1 do-hánytartó, 1 házi sapka hímzett. — Eóaey Juliska, Kivágó Ón; 2 gyerlvaUrUira vató disriték. — Kóssy Eszter, Kívánó Örs, I dohány Kflcskd. —? Kössy JulÍBka, Kővágó Ón, 1 lámpa táleza. — Plihal Horváth Gábriel, Kanizsa, 1 varró váukns, 1 köti kosárka selyemből, 1 tollnyél iroonal és tolltörílóve). — Szollir Fini, Kővágó Örs, 2 fehér kötéo j. neveze:t prépostság, bővebb felvilágosítást \| ^í.tfí'í.í'^'í'í11" tárgyak-a csornai levéltárban lehetne szerezni, végre 1703-ban 2-ik Batthyány Ádám gróf országbíró, és Horvát országbánja — Schőllingen Ferencz pernekai prémonteéi apáttal egyességre lépett, melynek folytán a nevezett apát Batth3'ány grófnak lefizetvén négyezer forintot, és lekötelezvén \| a rendet, miszerint a Batthyány nemzetség fentartásaért hetenkint 2 sz. misét TÁHCZA. Gróf Heleznay Luizának. költeményére.) l'jr.n, iijra olvasom VB Dalod, m»lv h">n-iizer»-l »<•' Meki^lt mitideii kis bKtnju kemény mosol/itol Im.g. jtt-uy n.-i.iEetre l y Egy »/.obb A iliM-'süd itr.-!,.t penvtölien Jtlentnvt l^tud i« mAr .... Vagy tán, kebledbe oly fín/ei SugÁrt M.A «i níirt aiott, A l.-á!do2 -?(]-. napút? .. Nem, nem ! — dalod hdrOi forral, Melyból elég agy eaeppecü.a, Hog-v kÜxQiiyünk lonhi iörnye Kbrodjtn : muakira, t-ttre. S « műnk kérget keiéről ípit.t, fel * h&jlokot, Hol egykor tiép arany förtíl* Jóllétünk Bney! lakoU H ha mAr ez ott, — pab« igyit Vewen azon irtenaSoek, Kiuek homloka fénj«i nap 8UM igái — neat törréoyek. S majd ha mu n k a im tadomAny Kfrymka ölén hfi teitvérkin' ?rő< dicső len e némtet Boldo giAg benő, b«cafl let kioo. A boa isemfi álaokság A pártvíaiíly zsarátnokát Ingyen ixitja, — tuert az ember Társában testTÓrt ölel, • tát. S e jámbor nemxet siirere Mely pnsxU. féaxekként áll ma, VisüT.a tér a síétriaaetott Ői-h italom gerle párja S ba mosolygó eg(lnk «latt Már minden oly lioldoggá lett Kebledben az fldv reazketőbb, Lelked teremtm tegttett! .. . Már szívem tiazta tflkréro Fényképexre betűd, dalod. S mely ott forr A véremen élt A kitkedés uéma haJott. S tiamviból egy Ouérxetes SxeÜd alak, a hit ébred. Igétet<-» ajakával Mit sag nekem ? — mondjam n«ke<1 T I Nem árai A, — hiax nnm titok V-le a világ Uiijea el: A n-mzet, kinek oly lánja MínS U vagy, nem Tesihal el 1 .... OUOTH GYULA. Egy elfeledett Írónő. ! . (KVgénycj életraji) I (Kolytatáj.) I Mennyi idd folyt le »KÍU! . Meonyire két lény lett as akkori éa mostani Aíui! . . Szé- 1 gyenében egesxeo elpiralt a moctani Aúsé, hogy ; ason időre emlékestetik, majd haragra lobbant 0 arcaa halránylett, aserette volna megsemaiiu- taoi eion vakmerő embert, hirtelen essébeju- > tottak a fekete orvos szavai, és mosolygott % előterjesztésre, söt még örömmel fogadta azt.— És csakugyan dalolt A isse! Fölvette is- : mét igéző, festői ruháját, 8 a társaság zajos ki-; áltásai között jelent megamaodolinoai kezében, I és dalolt szerelmet, de most már valódi érzés-\| sel. — Kifeledte hogy hol vao, azt hivé, hogy \| a máltait, látja ismét, és oly szépen dalolta ön-; versét hogy az orleansi herczeg elragadtatva szemlélte őt. De midőn a társaság zajosan ki vánta, hogy a szép dalnok köztük maradjon, a gróf hidegen, és határozottan kijeUnté, hogy nem lehet, és A issét vissavezeté ismét szobájába. I És midőn Aissé egyedül miradt, előbb föl s alá járt szobájában, átkokat Bzórva a grófra j majd leborult a pamlagra és sírt . . De még i sírnia sem lehetett, a szolgák hozták az étke- : ket, bort, szivart . . . E» A isse megnyugodott , laaaaokint, és örült, hogy egyedül lehetett. — } A gróf nugyon jól számitott. Az orleansi herczeg nemcsak hogy megvolt elégedve az ea- télylyel, söt inkább Aissé szépsége, regénjes fellépése annyira meghatották őt, hogy a leg- szivélyesebb lett a gróf irányában, az estély , további folyamán csakis őt tunteté ki, vele tár- . satgoU azért, hogy teljesen kikérdezz a grófot \| Aissét illetetőleg. — ( \| ?s a gróf nem is csinált titkot Aissé élet történetéből. Kimondott annyit, nem mondhatott többet, hozzá tevé,hogy ezentulAissé iskö-rükben lesz, és szívesen fogja látni a herczegöt. : Nem azért volt politikai a gróf, hogy sem a í kedvező alkalmat elmulasztotta volna, sőt in- j kább örvendve tett meg mindeni .épért arra, ' hogy a herczeget magáhoi vonja. És a herczeg ' már is annyira íogva lett, hogy az estély után nem volt a .p, hogy a grófoál ne lett volna. — És Ais«é közönyösen engedte folyni a dolgot. — Teljesité a gróf parancsait, é* a her-czeggel társalgóit, sót később, habár semmi vonzalmat sem érzett a herczeg iránt, szívélyesen \|elbeszélt]vele, ami pedig a herczeget illeti, mindennap mélyebb vonzalmat érzett e szép leány iránt, ki ártatlan n&ivsága mellett is oly szép szellemmel volt megáldva, s elmésségével nem egyszer fegyverezte le a társadalmi bőst • — Lassanként Aissé megszokta a társadalmi életet is, nagyon keveset kellett figyelmeztetni a grófnak öt, hiszen éppen sajátságos, a többi nőktől teljesen elütő modora, társalgása, termé szetes nyíltsága párosulva eszmeiséggel tette őt oly vonzóvá, regényessé, hogy kevés idő múlva, — a hogy néhányszor a színházban megjelent, — az egész Paris vele foglalkozott. De Aissét nem vakitá el ennyi fóny, nem szédült el, mi ként rendeden a nők. Ugy tekintő e külsősége ket, mint melyeknek lenniök kell, s ha szobá jába zárkózott ábrándjai között, visscavá\|rya- kozott a sziklák közé, hol egéez benső világa létezett. Három hétig minden uap ostroraÜ ssereU méve) a herczeg B hullámzott körülte ai imádók csoportja, a ő három hét óta fenj között élve, mindennap várva kedvesét, nem hallott arról, egy szót sem, — kedélye gyakran levőit verve, a könyek lopödxtak szemeibe, siukséget volt körülte a saj, & hullámzás, hogy a szórakozásban feledjen pillanatra. — Megcsalt a fekete orvos acavai nyújtottak vigaszt iraki, * miket az távoztakkor mondott, de a mint a negyedik hét is eltelt, kínzó aggályok tornyosultak föl szivében, teljesen le tett hangolva, majd hoas- — Di»k»7 Jo8<-.f», Kivágó Or», 1 rózsa „hi-jnezve rimával. — Fodor Lóri, Kóvágó Ors, 1 gyapot kosirka. — Czigány Károljné Kővágó Órs, 1 pipára való till.. — Eösze Rózsa, Kivágó Örs. 1 pipára való ül!. 1. virágtartó táloza. — Borbély Irma, Kivágó Ors, 1 saal rózsaszín gyapotból, 1 sárga nyakkendő gyapotból. — Czigány Károlyné, Kóvágó Ors, 1 nyakravaló gyapotból, 1 pár reggeli ctipó készületlen. - Cséry Lóri, KivágóOrs, 1 könyv-jel?/>. — ESs»y Róna, Kávágó Ors, 1 könyvjelző. — Ernszt Ferencz Kivágó Ors, 1 könyv-jelzi. — Fodor Lóri, Kivágó Ura, 2 vánkosra és ablakra való horgolás. — Ságváry Illona, Kővágó Őrs, 1 pár harisnyakőtó. — Ságváry Ua, Kivágó Örs, 1 saál nyakra, 1 gyöngy lálcza. — Bereesky Maii. KóvigóGrs. 1 nyakkendő gyapotból. — Fodor Ilonka, Kóvágó Órs, 1 óratartó. — Mezriczky Péter, Kóvágó Ör» 1, minislereket ábrázoló kép. — Bárány Andrásné, Kővágó Örs, 3 kép. — Polgár Janoané, Kővágó Őrs. 1 üvegpohár eltörött. — Nagy Vinczéné, Kivágó Ors, 2 üvegpobár. — Bellagh Jánoané, Kóvágó Őrs, 2 üvegpohár. — Hirsch Charlotte, Sz.-Bekálly, 1 diszvánkos. Eüsay Eszter, Kővágó Óra, 1 pár pongyola ?, czipó. — Polgár Izabella, Díszei, 1 pár hímzett papucsnak való. — Bárány Jolán, Díszei, 1 asztalkendő szorító, 1 virág tálcza. —^K^jfcy LajosnéV-FT-Rajkj 1 asztalravaló diszitelETl szivar tárcza. — Frankovics Károlyné, Szt.-Hihálv, 1 tálcza. —Skubhcs Nunkuvice Paula úrhölgy,Gétye,l illaiszerlartó szekrényke illatszerrel. — Frankovics Károlyné, Szt.-Mihály, 1 pamlag vánkoa. —%>_ifj^JtCjiiky Zaigmondné, F. K»jk, 1 üveg p ihiir, 1 (ryiifalartó. — Baán Kálmánné asszony, ri^abar, 1 Umpára való diszilék, 1 szivar tárcsa. — Merkly Antalné asszonyság, Szt.-Mihály, 1 üveg pohár, 1 kötő kosárka. — Kovács Károlyné, síi-letelt Stroh-mayer Izabella, Z.-Egörazeg. 1 czukortartó szelencze. — Szigetby Giella kisasszony Z.-Egerazeg, llábváukos.— H--rt i ndy Károlynö úrhölgy, L. Tornaj, 1 kártya as/.ial. — Her-lelendy íren kisasszony, L. Tomaj, 1 kártya prés. — Herteleudy Kóza kisasszony, L. Tomaj, 1 üveg hordó 5 kis pohár aijával. — Lövin-ger Friderika, Kanizsa, 1 dohány tartó. — Hencz Kóczián Malvin, Kanizsa, 1 dohány-tartó. — Laky Kristófaé asszonyság, Kanizsa, 1 zsámoly. — Bűtfy Júlia, szül. Zellinger, Kanizsa, 1 virágtartó. — Gelich Carolin, Kanizsa, 1 gyöngy tálcza. — Zadubanszky La-josné. Kanizsa, 1 szivar tárcza. —Barts Marié Kanizsa, 1 lámpára való gyöngy* diszitók. — Vizlendvay Magda, Kanizsa, 1 szivar tárcza. — Beius Emília, Kanizsa, 1 pár hímzett pon gyola czipo. — Martinkovics íjyöry Vilma, Kanizsa, 1 hirozelt kép. - Gelich Caroiin, Kauúsu, 1 kütő kosárka. — Varga Imréné úrhölgy, Kanizsa, 1 virtiglálcza. — Martinko vics Győry Vilma. Kanizsa, 1 varró vánkos. — Hencz Kóczián Malvin, Kanizsa, 1 varró vánkos. — Varga Imréné. Kanizsa, 1 asztal- diazrék. — Dauscha Oltóné, Kanizsa, 1 lálcza gy:ip'ilból. — Oroszváry Lujza, Kanizsa, 1 köuj kosár. — Blau Eugénia, Kanizsa, 1 virág tartó lálcza, 1 falravaló fogas. — Leszner Her- uiio, Kanizsa, 1 hamu, és g/ujtó tartó. — Chi- nyorány Gézánó, KanizBa, 1 virágtartó tálcza. — V^lansics Jánosné, Kanizsa, 1 nói kézi kosár. — Babóchay Garolin, Kanizsa, 1 toll törüli, 1 album. — Gelich Emília, Kanizsa, 1 virág gyapotból. — Vagnér Hermin, Kanizsa 1 asztali disz. — Blau Eugénia — Kanizsa 1 folltórlő. — BeluB Emília, Kaniíza, 1 szivar-tircza. — Barts Mária, Kanizsa, 1 limpafedó. — Blau Eugénia, Kanizsa, 1 óra vánkoa. — Ge lich Emiha, Kanizsa, 1 tütartó. — Csizmadia Adél, Kanizsa, 1 vinkos. — Oroszváry Lujza, Kanizsa, 1 varró vinkos. — Martinkovics Gyfiry Vilma, Kanizsa, 1 csengetyü húzó. — Laky Kristóíné, Kanizsa, 1 női munka kosár, 1 porczellán tintatartó. — Hegedűs Józsefné, Kanizsa, 1 szivar és óratartó. Vidos Ilka, ur- höl-v, Lenti, 2 fafaragvány. — Kuthy Lukács ur, Kapolcs, 2 kép. — Sohir Jánosné, Kozma dombja, 2 pohár. — Sohár Anna kisasszony, Kozmadombja, 1 zsebkeudő. —Vasdényey La jos, Kozmadombja, 1 szi var szipka. — Kreiner Turéz, FskoB, 1 pamlag vinko-. — Lérint Ilka és Mariska, Szt László. 1 pár pongyola czipó. — Békesy Marcsa, Letenye, 1 falfogas. — Hayden Csempész Vilma, Letenye, 1 bár sony dohánytartó. — Kécaei Teréz, Letenye, 1 arczkép tartó. — Vésel Anna, Letenye, 1 gyapot asztalteriló. — Kállivoda János, Le lénye, 1 szivartartó. — Kohn íiainu, Letenye, 1 szőnyeg. — Döry Anlonia kisasszony, Zala bér, 1 virágtartó. — M. Gr. Pejacsevita úr hölgy, Zalabér, 1 diszes üveg, 1 szenteltvíz- tartó, 1 függő fakosár, 1 virágtartó asztal. — Kohn Samu, Letenye, 1 tálcza. — Remete Gizela, Z.-Egerszeg, 1 virág tálcza. — Szigeth- viri József, Z.-Egerazeg, 1 baba bábból. — Skublics Isabella, Keszthely, 1 török dohány- tartó szeienczé,' 1 dáma arany óra, 1 illatszer- tartó album, 1 czukortartó szeleucze fából. — Gleiman Györgyike, Keszthely, 1 kicsiny fal fogas. — Veltuer Lujza úrhölgy, Keszthely, 1 nagyobb falfogas. — Gálba Emília, Keszt hely, 1 íróeszköz, 1 levél nehezék, 1 illatszer- tartó Bkátula, 1 nyakkendő, 1 szivartárcza. — Király Vilma, KeszfRely, 1 visitkártya tartó tálcza, 1 szappantartó skátula, 1 kis ezokor- tartó szelencze, 1 ivó pohár, 1 album, 1 házi sapka. — Gyulai Gaal Atala, Keszthely, 1 kosárka fából, I füles kis üveg pohár, 1 ék szertartó, 1 óra vánkos, 1 virágtartó. — Kay- ser íren, Keszthely, 4 irágurtö, 1 compólos tál. — Preisach Hermin, Keszthely, l gombo lyagtartó. — Presach Eroest, Keszthely, 1 tü vánkos. — Lesaner Lujza,Tapolcza, 1 iromány- tartó. — Arvay Lajosné asszony, Tapolcza, 1 szivartartó. — Gombás Jánosné úrhölgy, Bekehiza, 2 virágtartó vasa. — Gombás János ur, Bekeháza, 1 török pipa szárral. — Csutor Zsuzsanna kisasszony, Salomvár, 1 házi sapka, 1 virág tálcza. — Csutor Imrénő asszonysága Salomvár, 1 díszes nagyBzerü album. — Cautor Lina kisasszony, Salomvár, 1 asztal teritő. — Háry Vilma kisasszony, Z.-Kgerszeg, 1 házi sapka. — Háry Irma kisasszony, Z.-Egerszeg, 1 szivartartó. — Kummer Gyula, Z.-Egerszeg, 1 ezukor diszitmény. — Ismeretlen. Sz. Gróth, 1 visitkártya tálcza. — Szeider Teréz, Csány, 1 kendiiartófalfogaB.— Talabér Zsigmondné, Sárszeg, 1 üveg pohár, 1 asztalkendő szorító, 1 szivartartó. — Kafka Katalin, Kanizsa 1 pohár. — Veszter Berta, Kanizsa, 1 evő esz köz tartó, 1 csöngetyü húzó. — Manhardt Berta, Kanizsa, 1 illatszerUrtó. — Csertőn Emília urhölgy, N. Apáti, 1 csöngetyü, 1 al bum. — Csertán Emilia úrhölgy, Ns. Apáti 1 szivartárcza, 1 női kézi táska. — Hajmásy Iatvánné, Ola, 1 virágtartó tálcza. — Névtelen, 1 függő, és broche. — Neubrun Ignácz, Z.- Egerazeg, 1 Kossuth album. — ifj. Isoó Fe- renezné úrhölgy, Al»ó Lendva, 1 hímzett kép. 1 pirpongyoU eripí. — Svastiea Róza úrhölgy, Korpad, I látogató jegytartó. — Ramaseíler Vinczéné úrhölgy, Süraegh, 1 házi sapka, 1 pamlag vánkos, 1 hozen rager. — Hertelendy Kálmán ó mélt, L. Tomaj, 1 ezüst au&alz -Szabó Jolin, 1 hímzett tilds. — tiubó B-ria, 1 fakosir. — Szabó Ida, 1 límpa födő. — .Mii nár Victoria, 1 függő kosir. - Juhász István ur fiai, István és Lajos, Z.-Egerezeg, 1 varró vánkos. — Nagy Károly nr, Andráshida, I iromány tartó hímezve. — Bogyay Elvira, SU ,u-.g, 1 pamlag vinkos. — Ismeretlen, Sümeg, 1 varró, viukos. — Szűcs Magda, Süme^, 1 szivartárcza. — I'losz Irma, Sümeg, 1 óratartó hímezve. — Ismeretlen Sümeg, 1 fénykép ráma. — Takács Laura, Sümeg, 1 k.rsiék vánkos. — Hetyey Isabella, ükk, 1 oralarió. 1 asztal díszítek, 1 illatszertartó. — Hiczky Aranka, Cs. Kendek, 1 diwvánkos, 1 ékszer tartó. — özv. Hertelendy Lászlóné, Vind. Lik, 1 ékszekrényke. — Pa'-aky Mariska, Keszthely, 1 toillette tükör. — Botka Jinotnd Hosz-szu falu, 1 ékszertartó, 1 gyufa és szivartartó. Gorzó Endrénő, Hosszú falu, 1 virág tálcza. Sporzon Gizella, 1 hímzett ruha fogas. — Spor-zon Pál, 1 gazdasági könyv. — M. Novak Ferencz ur, Cuiny, 6 ozsonázó ezüst kés. — Deák Mariska, Tárnok, 1 virág tálcza virig tartóval. — Vörösmarty Gisella, Köveskilla, ) virig tálcza. — Vörösmarty Teréz, Köves-kálla, 1 csinált virág üveg pohárral. — Györffy Jánosné, Köveskilla, 1 pár pongyola czipő. — Veisz Lőrincz, Esztregnye, 1 üveg gyertya-tartó. — Rozenberg Josefia, Kanizsa, 1 üveg-gyöogy tálcza. — Oesztreicher Mór, Esztregnye. 1 virágtartó. Zala-Egerszegen, 1874. február hó 34". CZtTKELTEB JÓZSEF, Helyi hírek. — A nagykanizsai figymnasium múzeuma részére Tárnok Alajos ur egy tengeri rákot (aatacuB marinus), Varga Imre alezredes ur pedig egy példány elhullott barna kacsfőd, majomfajt (cebus apella) adott Fogadják kö szönetünket szives figyelműkért — Két nyugalmazott kapitány febr. 23 án délelőtt, gyermekeik s folytatva nejeik bőbeszédúsége miatt összekoezczanván, tettleges bánUlmazás fejlődött ki s egyiknek arczin mély kardvágás ejtetett, orvos által mielőbb ösBzavarratott ugyan az arezbőr, de sokáig íog szenvedni bele. Ez eset közbotrányt okozott Nagy-Kanizsán, annyival is inkább, mert mindkét tiszt magasabb műveltségűnek s egy más iránt bensőbb baritságban levőnek ismer tetett ? Többször felszóüaltunk már az igás lovak tulterheltetése miatt, de agy látszik a rendőrség nem jár el szigorúan e barbárság megtorlásában. Febr. 24-én délelótt a Csen-gery-uteziban két gyenge ló atin oly nehéz teher rakatott, hogy egyik ló megszakadt s az utcza közepén adu ki páráját. — Hónapok óta halomban hevernek a főutezán összerakott sárdombok, kíváncsiak vagyunk, meddig türetik még meg. Mi bátrak vagyunk azt tanácsolni, hogy az Eötvös-térre kellene hordatni, hol jó talajt képszne B az oda ültotenda fik gyor» növésért kívilólag szolgálna. — Zalii-EgerttMegről írják lapunknak: Az id<:i farsangi vigalmak ,árapály-ja az emberek sziveben, a jótékonyság kelleni™ s boldogító botudalán.'k, uem . mint nsskor a bubinat oyomainuk, hátrahagyásával csendesült le ; - az idén, szükólködóink tSldjét ' ttírmékenyilé, éa a legdusabban mindrn reményünket tulhaladóUg. l'euig az 1873 mostoha, inm.l-n embert egyaránt ostorozoll .-vbun, ni-kalma zható az irAí 8z:.va: .Ha szegény vagy, ilc Uijczulj!- Bar ezen szomorú lec^i-it.iluti, u^y látszik a gazdagabbak is reflektálnak, de szem ben, a járvány okozla anyátlanok és özvegyeket keserűen sújtó Ínséggel, hála a gondviselés, nek, hatálytalan maradt. Hanem ezen körülményben, haladó századunk az embereket a testvéri szeretet lánczával szorosan összefüzé, a sziveket nemesítő jó szellemének müvét nem szabad félreismernünk. S enuek kifolyása az, hogy városuuk közönség.; a testvér s emberbaráti szeretet kötelmei teljesítése mellett, az erszényt igen érzékenyen lapositó édes — keserű élvek közepette, egyéb közérdekű jótékony czéjokról sem feledkezik meg; áldozat-készsége a tudomány szent oltárára is kiterjedt. — Ugyauis erről, — illetőleg polgárságunk a jótékonyság iránti kimerithetleo hajlamáról, a mar bizonyára közlött torna és a megye-gyülés alkalmivalirendezett orssághiru fényes bál és tombola után közvetlen — a farsangi saísont bezárólag január 16 án Czit'rak János ur által a helybeli felépítendő polgári iskola javára adott polgári bál fényes sikert,— a mennyiben lyO o. f. kiadás mellett 290 o. I. tiszta jövedelem mutatkozván fel, elismerésre méllólag tanúskodik. Áldás nemes törekvésein-! Felülüzettek: lek. Isóó Alajos 1 frt SO kr. uk Iaoó Ferencz 2 frt 20 kr. Keszeldorfer Mihály 1 frt 60 kr., Hajniisy István 60 kr., Kuzíts Karoly 1 frt, Udvardy Ignicz 60 kr., Donászy Ferencz 60 kr., Usgeudorter Alb., 50 kr., Orosz Pál 60 kr., Dr. Gresz 1 frt, Bozsán Enni 1 frt 20 kr., Skublits István lfrl 80 kr., Eiienstadter 2 frt 40 kr., Muzur 50 kr., Svastics Benó 6 Irt 20 kr., Skublils László 5 frt 20 kr., Kageudor- fer Samu 50., Bérsek 40 kr., Hideg József 40 kr. — — A Kis-koHUiroiui láuczviguloiu leiriaában nyomdai hibából Zólyomi Mariska k. a. neve kimaradt, mit ezuunel kiigazítunk. — Sümegrőlirj&k nekünk: Tekintetes Cseh László iskolaszéki olnök ar, a sümrghi r. k. Ilik oszt. iskola javára sajit költségei! s/.-- rezte meg a terinéazetrajzi ábrákat. — Kugadji a fent nevezet tek. ur e nagylelkű bfikczüség>: éa jótékonyaágiért hirkipilag is, mint az i:z os/.- tályt látogató tanulók, és a tanitó hálás koszö netét — KövágóEörs febr. 24-én 1»74. Kedves és nagybecaü ajándékot nyert kóvá^"- eörsi evang. Anyaegjhíc, illetőleg iskolája a legközelebbi napokban. Cziginy Karoly ügy - véd ur oda ajándékozta, iskolánkkal szomszédos m. e. 800 Qöl beltelkét, iskolaksrté alakiuis végett, hogy at iskolás gyermekek tanóráik közbea, a járványos gyermekbetegségek ellen is testi üdülést, s egyúttal a tornászat, kertészet és fatenyésztésben gyakorlati ismereteket nyer hessenek. — E kedves ajándékért midőn nyil vános hálám adóját készséggel lerovom, teszem azon óhajtásommal: Sok ily ügyvédet az egy háznak ! ? ö s z e I B t v á n esperes-lelkész. — — szabb ideig elzárkózott betegnek nyilvánítván magit A herczeg jött mindennap, ha a szobiba nem juthatott, szerelmi leveleket küldözgetett. Szenvedélye elkibitá őt, és titkot sem csinált belőle, ugy, hogy az egész város tudta szerelmét a szép töröknő iránt, s a hölgykozönség irigységgel nézte Aissé bánatos, halvány alakját, ha a szinbázban megjelent. Aissé csak a máltairól akart hallani, csak annyit legalább, hogy él, hiszen a legsúlyosabb beteg voltaz, mikor elhagyta. De bár mennyire törte fejét, hogyan láthassa öt, hogyan ludjon valamit, minden körülmény ellene szegült. A fekete orvos nem jelent meg, és nem is izeot semmit. Aissé pedig nem bízhatta senki™ legféltettebb titkát Lassanként gyűlölni kezdé körét, hite megingott az orvosban is, oyu^talau lett, de még ez is szerencsétlenségére vált, mert a herczeg most még inkább ostromlá.Egyszerre azonban megváltozott Aissé,a herczeget többször kitünteté, kedvezett neki, csak azért, hogy rábírhassa őt arra, miszerint egy vadászatot tervezzenek a gróf ama birtokán, hol a vadaszlak állt Aissé, mint fuldokló, egy nádszálba kapaszkodott ezen tervébe, és nem tágított A gróf, ki a herczeg által az udvarban nagy előnyben részesült, a legszívesebben teljesité a herczeg kérelmét, és kitűzte a vadászat napját — Vájjon mit csinált ezalatt a máltai, s az orvos ? — A máltai halálos betegségéből, az orvos lankadatlan buzgalma által teljesen felépült A sebek, miket a kiálló sziklik okoztak, nem voltak oly veszélyesek, mint inkább a nagyfoka meghűlés. A sebek mar begyógyultak s fi még mindig az agyban feküdt Midőn teljesen visszanyerte öntudatát, azonnallevele atán, tudakozódott, de midin megtudta, hogy az orvos azt elküldé az illető helyre, sőt Máltába is megírta a lovag betegségét, melyre a vilaaz tetazés-Bzerittli szabadság élvezetével ruházta föl a-lo-vagot, — ez könyek között köszönte meg az orvos buzgalmát, d-j majd szomorúan monda neki: ho^y kár volt megmenteni őt a bajáitól. A fekete orvos kiszámított mindenperczet arra, hogy megismertesse a helyzettel a lovagot. — Napok, .... hetek egy vagy két alkalmas órájában történt ez ... A lovag gyönge volt nagyon, az orvos karjára támaszkodva tett sétákat az erdőben, megtudta azt, hogy hol van ő, kinek birtokán hogyan került ide. . . de A isséről még szó sem lett. ... Később azonban, midőn már elég erősnek érzé magát arra, hogy egyedül járkálhasson, majd lassan — lassan vadászott is, akkor beszélt az orvos Aisséról, körül keringve előbb a dolgot, kiszámítva azt híven, hogy elviselheti hatásokat ébreszBzen fői. Nagy psycholog volt az orvos ... A máltai minden közlés alkalmával örült az uj felfedezésnek, areza lángolt, szive dobogott . . . tudni vélt sokat, annyit, mennyit csak kíván ez életben, de az orvos agy tudta előadni a tényt,hogy való és látszat, öröm és szomor vegyültek össze kGzlé-sében, igy elérte azt, mire számított — Te nem vagy ember, te több v»gy a bölcsnél is I — kiiltt föl egyszer a máltai be szélgetés közben — te gyógyszert adsz még szavaidban is 1 — Midőn apró kétségéé tételekkel előadott az orvos mindent, a máltai nyugodtan, ét ábrándozva mondi neki: — Te sokat tud« orrot, engedd, hogy atyámnak nevezzelek, hiszen ugy sincs nekem. Te regényeket beszéltél nekem, én tudom, hogy az igaz, és azt is tudom, hogy nem igaz, most kérlek beszélj nyíltan, én nyugodt leszek. . . Csak ezt kívánta elérni az orvos. Most már tisztán elmondta a tényt. Elmond ta a ?róf alávaló tettét, el Aísse szerelmét, szóval mindent élethűen az utolsó betűig. És a máltai nyugodt maradt. Nem nyu-godtsig volt az mit ő érzett, hanem inkább olyan tett, ó egész testében, míniha az érzelmek megmerevedtek volna banne. KJ angyalt szeretett, és az ki előtte állt, bukott angyal volt! . . Nem ejtett ki ajkain egy hangot sem, az orvos hasonlag, bevonult szobájába, a máltai átvi-raaztá az egész éjt, merodt szemekkel, az őrületként hevert pamlagán, és csak sóhajok törtek föl kebléből. A miot igy órjöngo'tt bensőleg amint az érzelem hurok az elpattanásig feszülve voltak keblében, a halványvilágu terembe belépett az orvos, szótlanul leült a pamlagra, megfogta az ifjú kezét, aztán a mély érzelem hangján kezdett vele beszélni. Es amint beszélt, miként a haldoklóba tagonként jő vissza az élet, ugy az ifjú is felrizta magát álmaiból, szemeibe könyek jöttek, ráborult az orvosra, és zokogás között susogi: Mindenképpen szere tem őt, de most inkább szavaid után. Egy nfi, ki öntudatlan bűnökbe merült, ha midőn ön tudatit visszanyerte, angyallá lesz, . . . ai nem is lehetett bűnös soha 1... A orvos ia szivéből örült. Nagy és vonzó vonásokkal ecsetelte Aissé alakját, ártatlanságit, áldozatkészségét úgy, hogy a máltai szivéből kihalt minden keserv, é« lelkesülten mondi az orvos nak: — Éa Btambe állittom magam a világgal. A mit a világ, a közdivat erénynek tart, az előttem semmi, mit egy erkölcsi alappal s igaz-sigérzettel bíró egyén szemben a világgal helyesnek tart az előttem erény! . . Az egész világra tekintve fájdalom fog el, de ha szemeimet elfordítom onnét s bensőmre, e kis világra tekintek, öröm fog el. . . Most is ez a kis világ szab törvényt elém, és én szeretek úgy a hogy bensőm súgja, nem a hogy a viligakarja,'. 1 . . Majd a grófra tértek át A lovag indalita tetőpontját érte el ez ember ellen, — Megölni ót! kialtájörült dühhel, és midőnaz orvos nyugtatni kezdé, hidegen mondi: „Ha büntetlenül hagynám azt, ki megsemisiteni akarta azt, kit én mindennél jobban szeretek, akkor bebizonyítanám azt, hogy nem Bzeretem Aissél 1 Tudom én jói, hogy „megbocaátani mindent" isteni erény, de én ember vagyok,s végzek emberül." Hadd it nekem orvos, vagy ölj meg, akkor nem ölöm én meg őt! 11 . . . A lovag elszántan tekintett az orvosra, mintha minden rábeszélésének ellent akarna allani. De a kis fekete orvos a helyett hogy lebeszélte volna őt, büszkén fólegyenesedeit, hátruimitá fürtéit, ? tüzes nemekkel, ökölbe szorított kezekkel, a legnagyobb izgalom között mondi: BTe megfogsz engem előzni tudom, mert én ia megöltem volna ot, még csak egy hónap az élete ! 1 . . A lovag megboraadt a mint az orvosra tekintett GOLENICH KÁBÓLY. (FolrL kdv.) jtyy &eent-andráH ember mcntbi uz ott levő rendéglöbe éikuzui, a rendel; étel .-Ikultése atiD «** wólitja a vendéglöat éefixeL A miot ez számítja a fizetendőt, szemébe ötlik hogy a vendég eiébe tett evő eatköz ninc« ott ^nit azonban kevéssel előbb nejevettel onnan) .1 vendéglőé a számításhoz mondja essczájg ia vuli, a vendég azt gondolta valamely ételről van szó, feleié, nem parancsoltam azt,nem ettem ni jut, miűt pecsenyét, te-hát csak azt fizetem. — ÁUategészség ügy. A .Zalai Küz- luuy " 16-ik. számában & helyi hírek sorozatában húzott álUtegészségi állapotra vonatkozó közle ményre hogy C s é b i községben (lövői járás) a szarvasmarhák nagy számmal hullanak ! hite les értesítés folytán a t. gazda közönség meg- riyugUlására jelezhetem, hogy a nővéreit Csíibi k'iiztiégbuu csak CÍ2~ ' éve) borjuk rósz spu- la», "oudviselés, telelés következtében részint luajmcieiv üuu, részint tüdvbajoau, hullottak el, s ÍL'v utt & szarvasmarhák között semmi nemű jíirváuyos B ragaJyos lermészeifl. kóreset, még- kL-vésbbé marhavész tünete nemész- 1 e 1'. e i <• 11- X Kanizsán febr- h.i 2li-án lí>74. ilaar Nándor megyei állatorvos. — Csáktornyáról kővetkező ftoro- kat vettük'. A „Zalai Közlöny idei 16-ik számáoan közölt csáktornyai tudóstLÁS a való ságtól aouyiuan tér el, mennyiben í'eesurnik Jauüu iökulaszéki elnök ur által a tantes tület tiszteletére rendezett estélyen, Bója (jiir^'ülv <;lúub zalamegy el most Budapest íúvá- r.«»i kir. tanfelügyelő urat a házi ur maga kÖ- nzüQtöLte lel ? u Molnár Elek iikolaszéki elnök ur csak az általános ielkeskedéssel fogadott föl- küszüntésuek távirati közlésével volt megbízva, mely tavsúrgoayre Bója Gergely tanfelügyelő ur ku vet kezű lekötelező levéllel szi vaskődet! válaszolni: — Tekintetes ügyvéd és Iskola- széki Elnök ur ! — Hozzám küldött igen becses Lávirati tudosiiásábói Örömmel érleltem, hogy az általam oly hón tiszteit iakoUszéki eluók c. Fecsoruik Jáuos urnái a tanítók tiszteletére es telv tarUtott, s hogy eieu alkalommal róíaia megemlékezni kegyeskedett. — Kzen mdóai- iaa legedeab öröm-és legbeusóbb hálaérzettel lolié el sitivemet. — Fogadjak kérem ebbéli kegyes emlektízeLökért forró köszöuetemet, — Hu önöket, kik irántam még most is oly meg- tiszielű indulatul viseltetnek, feledni Bohaajra lúgom. — Muraköz kedves emieke áldás közt él lelkem mélyében s igen boldognak fogom magamat érezni, ha ezen drága vidéket, bol az űsziute barátság s hazaÜBag érzelmeitől lelke- siilui tanultam,—ismét láthatom. — Esedezem kegyeskedjek átadni baráti éá hazaid uj üdvöz letemet t. iVcsurnik János urnák, a tanügy többi lelkes pártolóinak az általam bentŐleg Bzeretett tanitui karnak kik Muraköz serdülő liait és leáu; UÍL. jó erkülcöbon ha.7aii.18 s honle ány, szellemien nevelni s képezni buz^ulkud nak. — Továbbá igen becses emlék^zelökbfi és szíves hajlamaikba ajánlv.in ra.igainat kiváló liszielettel maradok t. ügyvéd s elnök uruak, Budapesten, február hó 2Ü au 1874. lióu tisztelő barátja Buja Gergely s. k. budapesti unfel- ügyelü.- — A Franklin Társulat kiadásiban iu?jileut llugo Viktor legújabb regénye: nlji»a, vagy : A polgári háború." A vi lághirú ro^éiiyirunak u müve, melynek m-g- jelenedét Luropa össze sajtójk hetekkel előbb, a legnagyobb várakozást keltve, hirdeté, 12 nyelven e^yszerr^j eleut meg, s hogy a magyar kiadás hatni:>LI uem maradt a többieknél, .% a Kranklin-Tareuiat érdeme, mely e czélból nem níijnálta meghozni a teteme áldozatot. Meg jt:li:iiétt nálunk is cseiuéujt képez. A hazai najlu kivétel uclkul a legnagyobb magautalás- sal szi>i rula, s ami csak rilka müvekkul szokott iii-giuricnni, niHJd niiudeii lap bő kivuukiukut k../,..k belőle néhány nappal ezelőtt, s mar e kivonatuk mindenkit meggy Őr heltek arról, li'-gy e regény a lángeszü s uwltirheden kép- /-'?Imii köliö egyik legnagyobb alkotását képezi. Mutalványt mi is közlendüuk.A magyar fordi- Üst A I d o r 1 mre és György Aladár ismert n vü Íróink eszközlék. A liiirom kötetes mü i^un csinosan van kiállítva o ára 5 frt. 0V Olyan egyéuek, kik lakásuk é MdckukrOl, hibátlan irt adreazokat állítanak ítésze, melyért jutalmat kapnak, szíveskedjenek Uínnonte német levélben M. M. 1000 llnni-bur^bft piiMte rr«lan..8 nap alatt fordulni. — „AK Anker 1874-ik év január havi ú/.ietkimutalása. — K hóban a társulatnál be-i- ujtatott öwzeseu 357 bevallás 722.583 frt í isztositandó összeggel, és pedig: 244 bevallás f> U.ÍNJ6 frttal halálesetre, és 113 bevallás 220. üli fnul életesetre. — Kiállítva Ion 241 köt-rny 424.3b 1 frtul halálesetre, ás 138 kötvény L'i2.72Ü írtul élutetetre; összesen tehát 379 Kötvény 057.107 írtul. — A havi bevétel volt 108.319 írt halál eseti dij, éa liy.73ő frt letételekben, összesen: 228,055 frt., halál-esetekérs pedig kifizetteti: 49.055 frt.— A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 5.241.428. frt, é* az 1873-Ík tuléléai társulás (Awociatio éredménye)726.577 frt volt, mely összeg 732 tag közt aránylagosan felosztatott. Yegyes Mrek. i — Egy ertdeti kápoitelö rilasstási beszé det tartott közelebb egy követjelŐltOhio állam ban. „Polgártársak !* monda ő, „én tudom, hogy ellenjelöltem igyekezni fog minden hibáimat és bűneimet előttetek fölfedezni; de miután ez hi hetőleg oly időben feg történni, amidőn nem leaz módomban egynémely valótlanságokat, — me lyek a legjobb akarat s a legjobb czél mellett >s ellenem felhozhatók— megczáfolní,annál fogva: miután már jó tulajdonaimról beszéltem, ezen nel nyíltan hibáimat is beakarom vallani. Én tehát két embert öltem meg; gyámleányomat minden vagyonában megkárosítottam. A szom szédállamban nem'is szabad matatnom magam, mivel lótolvajlás miatt akasztófára ítéltettem. Most tudtuk rólam mindent, és h» az én ellen jelöltein büuro^ásommal jönne elő, akkor tud hatjátok velem hányadán vagytok. — Egy amerikai rtkhim-ról tesznek em lítést alapok, mely szerint egy new-yorkiszer kesztő előfizetőinek igéri: hogy ha két dollárral előfizetnek, akkor minden negyedévben egy hírhedt gazember képét kapják, husvéira tava szi kabátot s Iván napra uj kalapot: az előfize tők haja uiiuden 6 hétben megnyiratik, ük ma- j gok a himlő eilen betiltatnak ; ki 3 évre fizet I elő, halála esetében pompás halotti jelentést, egy koporsót vagy hat ezüst, kanalat kap. A non gut! — Műkedvelői elöaááa lesz a folyó hó el BŐ napjaioao a várszínházban, jövödelmea kolera árvaház e* a núiparegylet javara van szánva. A közreműködők főrangú hölgyek és urak, köz tük tfóí Gryürkyné, Keglevich Béla sát. ÍZÍDda ra bol s zenekölteményeket adnak elő, köztük gr. Zicby Géza ,Zách Klára"-ját is. Elsőrendű páholy 25 fnon, másodrendű. 20-on, zártszék ötön és négyen lesz kapható, s előjegyzéseket gr. Szapáry Gyuláné (Buda, szentháromságtér, a belügyminiszteri palotában) Tisza Kálmáuné (egyetemi utcza 2. sz. a.) s a Rózsavölgyi-fele mükereskedés fogad. (Hat a n.-kanizsai műked velők még mindig a nyugalom háboríthattam álmát aluszazáfe V ... ) I — Bankó hamintá. Tolnamegye sitnon- toroyaí járásához tartozó Hidegkuth, Gyönk és Szakadáth községekbeu 3 hamisított lOfrtos bankjegy forgalomba hozatala miatt Kocsis Jó- tsef nagyttokolyi földmivee a járás szolgabirája által január 24-én letartóztatván, ezen alkalom mal nevezettnél 2 ötven frtos, a házánál eszkö zölt kutatás alkalmával pedig még 2 tiz és 1 ötven forintos hamis bankjegy, különféle festé kek és ecsetek találtattak. A tettes a gyönki kir. járásbíróságnak átadatott. — Mőcidltírefc. Brcznóbáoyán nagy tüzvész dühöngött. — Tatrangí Sándo Özou- ban (Háromszék,) volt üreg székely káplár egy népiskola építésére 24 hold szántót s 12,000 db. cs. kir. húszast »dott. —Csacskó Imre kir. curia legfőbb ité^széki osztályának bírája meghalt. — Kecskeméten Mocaáry Lajos egy hangúlag megválasztaiott országgyűlési kőpvi- se'ővé. — A ministerelnök ugy hangzik, hogy király ő felsége hazatértekor lemondását be- ajja, _ Martius 15 ét a főváros fényesen fogja megunnepeiui. — Edelsheim Gyula báró. Ma- gvarorBzág uj katonai főparancsnoka Buda- pestre érkezett. — Bock Ernő a terméazettu- doinányok és az orvostan jeles népszerűsítője, közelebb hunyt el. — .Lovasberéoyben kato nák és polgárok közt véres verekedés történt. _ A berlini urakbáza elfogadta a polgári há zasságról szóló törvényjavaslatot. A nrtsy-kaiilzsal takarékpénztár 1873. évi Qzletforgalmának mérlege. TARTOZIK. Kft tel érvény számainak . Váltó .... KiSlfgfréat « (értékpapírokra) l/uior .... Krtékpajiir .... Hixt-irtok „ Khitlt>vu kamat „ HáibtT hátraK-k „ Nngy-kaiiix^ai éa viUékt- srgélyzfí cgy- 1 elén t-k..... l'eut&r fejtámlának ;kéupéos előlit) . KÖVETEL. arany frk. frL kr. Résnény tőke számlától . . 30,000 — Osztalék szám. (fel nem vett osztalékok ... 709 44 Hetet Btám. . . . 1.S04.31X-2G BctCt arany es frankokuan u. 847'/, 830 4 825 4Í> Hetét kamat sx. . . 34.<>M-19 Tsrulck-alap sí. . . 96131U Átmeneti mérleg kainat sa . 15.03098 Nyugdij-alan bt. ? . ü 473-"t> Iskolai oaztöQdg sz. . 40 — Adománvoiiu sí. . . 1,06211 Költség u (késelési koltséf ) S.18S 3-t Vegyes SlámlaUiI 60 6'J Kincstári stáialek . GO y6 llázjovedelmi , 6.0OJ-22 Állam külvény-aselrény s 883 50 Résivénj tükf kamat . 2,100-— YeKteiségé. njereméDy, 12,018^8 847'/. 8J0 1.4S* 458 34 Papirszeletek. — Mi az oka, - kétáé »cj ki^ixonj baritné- játol — hogy a tiTÍrdatiast arak mostaniban oly if«u nosOiiken^sk T — Mert ran «leg idejOk arról go»dlkosiii — Tolt a f«l«l«t — Két fiatal ember be»«lget«tt, kiknek •CTike, ba irgronestiljii kaüetr, mindig a tettlegesség- bei folyamodoUL Egy ízben ez utóbbi tagi ej tejekkel kSxeledetr barátjáboz. — Távozz kérlek — mondi unu — mert \| gurombasigodat messziről U «Ugg4 iimorem.Dero írUk- Bég közelebb jönnöd. — Hojty nerezik a biriapok azon eljáriait, midSc kipUlioyok raegfejtézére bivjik fel az olvz- tÓkat, a bm ralaki nem eaak megfejti a talányt, de birálo nézeteit ia kapcsolatban el6a<ij» — agyonball- Kérdezd meg a a8sékeifeje>TÍrtúl." — Csakugyan megnósfiltc barátom ? — Meg ám, ODÚK pedig mielőbb — Már látom, hogy a te eszed is elmeut, ho lott okulhattál volna rajtam. I Történeti naptár. Hácziui 1. 1456. K.r. e. Uótea halitou. — 1849. Bem gjizelme Medgyta it KApusnál. 2. 1835. Ferenci esitzir s király ha-lilozisa. „ 3 1407. A kuook egész Magyaronzi-gon vámmeatességet nyernek. — Ib53. Nosvlopy és társai, Pesten ki-végeiteKek. - 1858. Bajz» h»Jálo-záu. — 1860. Gr. Széchenyi Döblingben kimotottatik s levelei elvetetnek. „ 4. 1173. III. István, magyar király megmérgeiteték. - 1849. A horvát bán megtagadja az eliliítt magyaroknak a tisuajöhetéal Horvátországba. 5. 1326. Nagy Lajos, m. király síüle-tése. - 1687. Carafa 30 bakót fogad s Eperjesen az első lenyakazla-táaukat esiköiié. — 1849. Damjanich szolnoki gydselme. — 1850. Báró Bemer László, püspök, akaat-tófára ítéltetik. , 6. 909. A magyarok Altottinget pasi-üUk. — 1480. Mátyás király Pet-taut é> Radtersburgul elfoglalta. , 7. 1351. NügT Lajos auDupolyui be vonulása Budára. >. Hivatalos piaczi árak Ntigy-Kauiztaváro piaczi bittotdióL Nftgj-Kaniisán, 1874- évi február 35-^u Gabona-? emüek : alsó aosU. raérS saerint Basa 87—90 font 1.60 kr. 85 -86 font 7.25 kr. 83 — 87 font 7.26 kr. Koc< 74—78 font 5.50— 26 kr. Árpa <6rfö»ésr« 68—70 font 4.90 kr Árpa ttote.ro 4.50 kr Zah 2.26 kr. Bap-cse —.— kr. Lásztnemuek : béoai máasa tE«rint. Ijisst legfinomabb 18 — kr. Zsemlalint 16 — kr. Febír. k«nrérii««t 13 — kr. Fekete kenjerlisst 10 — kr Bn-taáara 18 - kr. Biu 16.— kr. Hüvelyeavk : alsó austr. mérS SKennt : Bor«<S 9.—kr. Bab 6.50 kr. Len-ce K.50 kr. K(tle> —. kr. Hajdin pohinlA) 5.— kr. KukoricM &.— kr. Burgonya 1 6U kr. Ku» : béci iont sieriBL — Marhabua -Jtí kr. — iJiaiuóhus 3- kr. Jol/hu. — kr. Borjubus 30 kr. Znirfélek : bíc.i font Bsetiut Distuouir 50 kr. Marhazair 6U kr. 8u.louna 46 kr. Stappan 24 kr. LámpaoUj :>6 kr. Steftrin-gyertya 65 kr. Fa^gyn-gjert/a 32 kr. Bor: «lo auntr. akó, 40 pint szerint. O-bur 13. — kr. Ujbor 6.— kr. Sör: alaö-autr. sQr ako, 42 pint szcriuL Legmagasabb 7.— kr. L«galacsonyabb 6.— kr. Tűzifa: bécsi SÍ, 36 búr. hossza szerint. Bakkfa 14. — kr. Tölgyfa 10.— kr. KSszen egy bécsi máasa szerint 70 kr. Pusen egy merő 70 ki Uecai mázsa szerint széna 1.50 kr. Ssalma-ssup 1 —Napszám: egy léiii élei. mezessel— — kr. élelmezés nélkol 1.— kr.Egy u<1 «lel-mezéasel—.60 kr., élelmezés nélknl —. kr. Egy gyermek élelmezéssel - — kr. éleimesés nélkül —.— kr. Árpakása mázsája 20 frt. (P. H.) Pap Ferencz. Üzleti szemle. (8. 8.) Nagy.Kanizsa, febr. 24 in 1874. Időjárás: borns, nedves. — v- QabnaQzlet: — A mullbeti bstiváaárok csekély élénksége egyedül a murakSzbSl b.ho.ott néhány száz mérS kukoriczának tnlajil^uithatií. Kgyéb nemek rsak a ssokott lanyha módon voltak képviselve. A helybeli fogyasztás szzmnra ma knkoricza hamar vevőre akadván, e czikk multheti árát min-den változás nélkal mefrUrthatta. — As flxlet egyátalában csendes, s saállitás igen csekély mennyiségekre szorítkozik. — Finomabb bnzákra caekC-ly kés'letek nellett számos kérdezSskCdés tétetik. Finomabb — erfősére alkalmas — árpára megrendelések már kimaradnak mintán a ssSkségletek részint fedezve lévén, tovább! vevésoktSl a rendkivfll felssoritoU ár mellett — gyárosaink tartózkodnak. — Hoae párgazdáink részérSl keoyernek nagy-mérvben kerestetik és vétetik s ismét 5—10 krral emelkedett, — KésileUk fogyu k. — A borflalet sem öltött czideiff IcedvesSbb szint, s s következő hónapokra még további árcsökkenést várnak. -? Seprfl pálinka valódi minőségben még ne« kerül s kereskedésbe, ezt csak néháiiy hónapra — a borok lefejtése nlán — várjuk s ára kSrnlb.llll 23-26 írtra mehet — Alsó-Mastriai mirS sxeriut: Basa 80—81 int 6.SO-6.4O, 81—83 Art 6.45 -6 86, 84- 85 fnt, 7.30-7.43 kr. Sozs 76—77 fonto. konkoljos 4.65— 5.10 krrig, konkoly nélkül 5.16.— 5.80. 18—80 fnt konkolyoi S. 10—5.25. konkoly nálkal 5.90-45 kr Árpa serf!zésr. 6 . 5.15- 80 kr. irpaststean 150-80 4- früg I.korloaa iM— —Í frtig Zab S.SO—. 40. kr 60 fonrla Hüvelyesek: Borsó 8.40 kr. Bab fehér nj 5 - 5 -10 faisT ó 4.50 tarka b»b 4.20-40 kr. Lenese 6 80-7.80 tói! Hajdina 4.30- 70 kr. Hajdinskásall—13 kr. itozéje — Köles 4—4.20—50 krrig. Köleskása 7-50—8 50 krig Lenmag 4.—60—6 frtig. Undekmag 4—. —4J0-I krig. Lóhermag 2»—30—81 frt bécsi mázsája. Kendermag miuHen kékzlet nélkOL Bepcze téli 4.60—80 kr, nyiri 4.6 U—I frtig. Zabos bUkíny 3.80—90 kr vámmazsájs. Malom vám atisch!ing4 50—80 kr. egész 5 frtÍK. — Busa-oesó 1.40—60 krig. Bozs- orj.-i 1 — 1.40 krig. — Ó-bor S—12 frt. ni fehér 4 40 —5.20 krtg. pir., 4.-4.1O—4.9O kr. schiUsr S 80-4 541 kr. Törköly pálinka 24—!6 frt, seprtnálinka— ?SOuegh, február hó 19-éo, 1874. Bnza 6J0 7 — kr. Bozs 1.80 — 5. —kr. Árpa 4.J0 — 4.10 kr. Zab 2.40 - 2.46 kr. Knkorieaa 4JO— 90 ar.W Burgonya 1.80—2 frt. kr. Bab — kr' Hajdina —. ._ kr. Harhahns 26 kr.' Borin-' hns 3« kr. Disznóhns 88 kr. Junhns — kr 8<alonna — kr. Ujbor akója 4 80 —5.50 — kr. Óbor akóiz 12.-14.- kr. Szína m. —. k, szalma m. — frt. Keményfa öle 18 -14— frt kr— eti 1-161 sitrilii 7-lg. 1874. us nap- f rutestáus Tn nap I la r 1 naptár 5) K. és Pr. ET A aiölön nnkásokrol. Máté Xt—Q Ev. Lak XVIIL 10—14. 1 Vasárat) D 2 Be in n ' D 2. Anto. 2 HélfS SitophciUB Janoaria ff 3 Kedd Kno,enn Onndz ^? 4 Azerd* Tfaeophil 1 Kázmér 1* 0 Csütonnk Kusebius Kii.biua U Péntek Krigyes Frigyes 3EÍ 1 Szombat Aq T«m 1 Felieitás S5 Feleló^ szerkesztő : Bátort! Lajos. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül. Revalesciérc (In Barry Londonból. Minden betegségnek gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a samaioí du Barry Róva lesciereje állal, a mely feln&tteknél és gyerme kéknél 50 szeresen megkiméli az áráL — Kiró nat 75,000 gyógyuláaból, gyomor-, ideg-, alfél-moll-, tüdő-, ny.ik-, tor.>k , lálekzeti-, mirigj, vese és hugyhcilyagbajokboi, a melyekből lei ránatra ingyen és bcrmenlesen küldetnek mi •ólatok. Mióta pá\|>a ő szeiitségc x zamatos du Barry Kevaresciére baaználaU állal meggyógyult éa sok orvos és kórház htást elismerte, senki sem vonja többé kétségbe ejseo zzinztoa tápszernek erejét; egyszersmind idézzük t.sou betegségeket, a melyeket gyógyszer és kölbieg nélkül elUvolit: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, mi';-, mirigy-, nyakliártya-, léleksési-hugyhólagés veael>i>jok»i. melll.etegségeket, szédülést, nehéz lélekzetrctcll, k^högéat emé^ztbetetlenséget, dngnlást, hismenést . álmztlanságut, gyengeséget, aranyeret, vixkört, láxt, vértódnláat, fulzsibongást, ájulást és hányá.t nég a terhesség folyamatában is, hashártyalobbot, melakőrt. aoványodist, caázt, köss-vényt, sápkórt. — Kivonat 75,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszerrel ds-csoltak 73,877-ik bizonyítvány. 588. Wieiierthorgasse, Budán 187S. febr. 28. Huszonnyolcz napig élveztem az Isten által küldött dn Barry Revalesciérejét. Ezen isteni természet adomány kétséges helyzetemben rajtam csodát művelt, a miért rtem átallom ezen gyógytápssert a saenved5 emberiség valódi jótéteményének neveani. Ezen pompás Eevalesciére egy igen veszélyes tüdg és légcsönyáktól, szédoléstöl és mellszomlástól szabadított meg, a melyek minden gyógyszerrel több éven át daezoltak. Ezen terroészetadomany ezek utásx a legfőbb dicséretet érdemli és a szenvedő emberiségnek legjobban ajánlható. Köller Flórián, ca k. njagalmazott katonagondnok. Táplálóbb Uvén a húrnál, 6O-as«r<Mz> meg kimili a gyógyuer árát, felntitteknál uyy, mitt gytrnukelölii. Pléhszelenczékben •/, font 1 fr>. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr, 5 font 10 frt., 12 fout 20 frt. 24 font 36 írt. K«vile»ciére piskóták szelén-ezekben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Kevatesoiére Cao-colatée táblákban 12 csésiér- 1 frt 50 kr., 24-re 3 frt 50 kr, 48-ra4frt 50 kr., poralakban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120-ra lo frt., S88-ra !0 frt , 576 ra 36 tn. Megrendelheti Barry du Barry & Comp- áltaJ, Wien, WalMwhgasM Nr. 8., N.-Kaniudn Lóvéi Károly gyógytxtrtdrdbmt: Aradon F. Tonea és társánál; Debrecenben Mihálovits István gyógyasertárábaji a kigyófaos^ Kaasin Wondruchek K.-nál; Manwváiárhelyett Fogarui Dömötörnél; Pesten Török Jótaefbél; SiAeo-Fehérvárolt Dieballs Györgynél. Temes-vártt Qoiriny A. városi gyógysierészllél; Ver-aecien Fiacher Móriéinál. A béoai ctég miaden vidékre küld poata. utalványra vagy utánvétre. •) K rorat alaU kO.lőttért felelSméget aeaa SzőlOvesszo eladás. Gróf Deym Nindorur L.-tomaji gaz daságában többféle fajú szölővessző ela dandó, ezeré 5 frt. 128;—i Utolsó posta Tapolcza, Zalamegye. j Versenytárgyalási hirdetmény.! Pálvázat. ZALA-EGEESZEGEN, 1874-ik évi febrnár hó 20-án. 3000000000000000000000000000000000000C HöaEtartrt>.olfl)nii néllftüö^hetlen f közhasznú vegytani készülékek.: Bntorok s egyéb tárgyak felfrissitesehea IUn iMkkJ. foUtt. nem fnjat»tt bak" ik sáJkoaftr«kitkt at . l fontos 4T«f frt t rt»kf^ Folyékony enyv és itün6 ragaaztó-pepek. NulW bidv rIy itiaénr, 50 kr. -megye : MuraközbeD alsó-Dombom községbea r. k. Ukolánii egy al tani tói állomás megürült, a melynek betöltése aeooDal szükséges, évi özetek készpénzben 2ŐO f. o. e. köiségi-péoztárból, 21/, ölnyi lüzífa, csinos »»gy Bzoba szükséges bútorral ellátva, a fenti fizetéshez számíthat 50 ft. privát jövedelmekre, fc folyamodótól kiváotatilc, ho>jy uútten és hogy horvát és magyarnyelvben jártas legyen: folyamodványaik a képezde végzett okmányokkal legfölebb f. e. marczius hu 20-ig ezen iskolaszék •lnŐkaéghüz benyújtandók. Kelt AUó-Domborun február 18-án Í874. ? S„ ? Az alsó-domborui ,278-3 iskolaszék elnöksége. Pránumerations-Kinladung „H Y M E N" 1277-s (Ehestifter). „Es ist nicli: gat, dass der Mcnsch alléin sei." WHclier Mann, dem d-> treiie, liebevolle Lebensge-fá'irtín f-hit, welfhcs weibliche Wsen. da« oach dem zürt-lii'lifn. aufopternden híi-sclifluor setifzt, fühlen nicht dir W-ihitatir, die in iliesrn Wnrtí'n der líibcl iiegt. Die Aut-wort in kurz: W.iher kommt es. data es jetzt so vieli Un-verheiratete gibt? Es fehlte eben ein, von den edelsteiq reellsten Absichtea geleiteter Kactor, de&sen Hauptaufgabe daria bPBteht. die vielen vou einander Fenatehenden tu-s^mim-n zu brinRTi. Her .HYHEN' soll difiin schwergefühiten Mangel ab-helf«n; er soll der ScMaelpaikt seii. &uf dem sicb allé Jtine ein Rt-ndetvuua g»ben und sieti fmden werden. die ds Bittere dei uiiheiinlichen Alleinseins schon durchge-kostet habén Der HYHEN- erscheint seit 14. December 1373 jeden SonnMg in Wien und Pest und enthalt ausser den Heirats-Aitrágea Növelten, Hltcellen etc ttc. tmd ist ein gut redi-pirt v v.,m einst.-.ten átrebon g-leit.-tcs lateressut gehal tenes Blatt, das díe bewahrtesten Sdirifuuller zu s^iaen üi-^: li^iter ziililt. Man pránuiiKTi't mittelt I'obUnweisung : fiir eio Vierteljahr fl. 1.— , n halbes J»hr „ 1.80 Wien, I. Parkring 2, Per Badgtisze 4. ?V Prinnmerations-Sammler erjialtfii lou;o Habatt. "M\| A legfinomabb minfaégú Húsvéti Szilvorium kapható Pollak & Roseiiberg kereskedőknél Sziszeken. A nag>méltóságú kőimunkaés közlekedési magyar kir. ministerinm folyó évi febrnir hó 9-én 22! 17 - 1873-ik sz. -'-U kelt magas rendeletével a lapolcza-nagr-kauizsai államut balaton-magyarodi ut-meateri szakaszán a Zala folyón lévő 53-ik száma megkárosult jármashid helyreállitását 4297 forint 66 kr.-nyi költségösszeggel engedélyezte. Ezen építési mnnkálatok vállalkozás utján leendő eszközöltítesének biztosítása tekintetéből az alulirt hivataliroda helyiségében a szóbeli árlejtés kizárásával csupán Írásbeli zárt ajánlatok felett folyó évi <nár-czius hó 23-án délelőtti 10 órakor a megrendelt versenytárgyalás megfog tartatni. >A szobapadiák Önmaga be- l eresztéséhez .miminiitt ngtlje ? JkU- MAIIT r. c. roatebne-p4pt« , i t ^rtékony féreg, bogár, egér, patkány sat irtó szerek A szabályszerűen szerkesztett, jól bepecsételt alol-irt hivatalhoz czimzett írásbeli ajánlatok, melyekben megemlítve legyen, hogy a versenyző az engedélyezett költségösszegböl hány százalékot enged el, — számmal és szóval tisztán írva, — hogy eme építkezésre vonatkozó részletes feltételeket ismeri és magát azok Priscbe Eier regelmássig wöchentlich zu liefern, gesucht Cassa wird bei Ablieiernng in Pest bpzahlt. PreisOffcrten mit Aufgabe der Referenzen beffirdert sub Q. H° 336 die Annoncen-Expedition von Rudolf Mosse in Ham burg. 11!48-1 ooooooooooooooc pontos megtartására lekötelezi, megérintv, — 50 — kros bélyeggel, és az engedélyezett kőltségösszeg után számítandó 10 szártolijav&l, mint bánatpénzzel ellátva és a borítékon ajánlat a Upolcza-nagy-kanizsai állam-nton levő 53-ik számú helyreállítására jelezve a fentebb kitett napig és óráig annál bizonyosabban benyuj-tassanak, minthogy később érkezett vagy az említettek szerint nem irott és fel nem szerelt, vagy feltételes — ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Tájékozásul megemlittetik még, hogy a magas ministerinm fentartja magának azon jogot, miszerint az ajánlott vállalkozási összeg mennyiségétói eltekintve, eme építkezést azon ajánlattevőnek engedi ál, — kibe az eddig tapasztalt pontoságróli meggyőződése után a legnagyobb bizalmat helyezheti. Eme építkezésre vonatkozó művelet és részletes feltételek alulirt kir. mérnöki hivatal helyiségében naponkint a hivatalos órákban betekinthetek. A mag}-, királyi mérnöki hivatal. xxxxxxS Ercgnemüek tisztításához Ubom* fl.-féU EIn Jirjwit pnr , kittit pú- rlJ «IKII* ser. d»bou frt UL Okj of»l «flitiuflai mppMa, W kr. iiniMF esttaitUstlM \| i«ru>«a kltOnA pnű #r H<r« , l«T:íkb>'n 6 kr . i UB J0 kr. k«r. dobösokb* tl>tlt6 k^k, ti 4a frurfl 1 frt M k l( ^?•díitluit r»i\|n»«y, a»glp4 liatáiuIOkr. ^ roztdati^li tiiititiiihoi, ' térslj 80 kr. "raneita rotuirta «lleo ?»« aalr, 73 kr I dobó tbutltA-p«r iötil 60 kr. Kwizda állatgyógyseerel. '/( tonto* plh-dukot1wii S^ET. J,ítíi6\éntti macjk 6" kr. TCIIIJBI \|«>I!II»>1T « »bk4r • rwMttaéf < ellu. Ui)r> trt 1. 3 Pxt«-k«H6M, d«fc« frt US. Különfélék. - ln^-iicidfl Tiet. l^jofc* parid rv«rlrt«-B éé tm .oljlrtd f«4r»d«k 10 kr. i, » kr. . t7dkBM)M-karikák, taflnt> IS kr, * ? k 00 to. nőirnhabelméket mMwmmttMM% <w«B«xlUit 06 kr, frt 10. Eaa d« e Lrmod, M kr . Uffi«»»ib frí 1 l>«iilnreeUo Fiald tó kr Tl«btp«r hU k i«a«k, « krttfl 1 frt M krlf _jM(t»6-, » UUksaat «dlU, 4«-•IUeliW ltMie»k, 50 kr. U«fi, rfi Jíklrt , TSIMÍ tagol Krarmek-forrc&iMrrftk, frt I. knj f»t«»r« oUiití.u!, frt JJO. Kitűnő pecséttiartitá-Bgerek DI«-«1«O. Wru - fak»U kajkot, lklt OI-k«»CS, karú •• feketa kajkoV frt t. IM«-klT«aC, u<k«, karú • (Mata Anyák különös figyelmét ajai.lj ?inymay f kák frt 1 , tit- pkrjt frt ).«. ajsáar5 'KERTÉSZ ÉS ElSERT okkAzclebbi IstHUllt Un.l i fm«<kéT«l HÍT«M« KolMlank ^kV ^^ ^kk ^k^k k ^Lk 1 ooQoooooooaooooooo József kiadó-, Up- és njomiUtnUjdonog gyomijtó nyomisa, Nagy-íUniisin ooooooo V«r»on Ujot61 14 kx. qa« í tar. AsMrtkml «É)lv«rsW Btil Si ki. kittní ripMUiiunt tír pnroellaa, Ü»r, krirtily, B(7af, tt^Mk- P«H7 Márkin lak * kr. Jt«lln« frt i finn m««««MUr\|« 1 jaltUntil, klphkb U«Ot ?»! UrUtBUé . frt Lfto. IlMTtaU. t* > «tk4 lml«4>hm, ti kr. Kék le-M14 t«ate «5 kr , l ftohé fikb « ta, infrti EiiftaS niáiol«-l«lU. 3S • 66 kr. Tloln k«k tr4t«nt. 16 kx AalUa lAta,ío.iok Kitünó fogtiflztitósgerek dt BoiUaard tlUtoa tfpém H ít. üt. Ffaffommaa tf+ép* (rtlM. Pupp J. Q. niTénj-fosvitm O b. «n* tfae Fohérnemfl-jelBQ, irótent&k. I I O K u kt n Elsó s legtöbb kitüntetéssel jutalmazott Dr. HANDLER MOR orvos- és sebésxtudor, szülész és szemes* gyógyít gyökereién fényeséi tartón siker biztosítása mellett mindennemű TITKOS BETEGSÉGEKET 1. az Anferlöiésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gyengeségei, ai ondófolyágf, különösen a tehetetlenséget (1156—24) (elgyengült férfierőt). 2) húgycüöfolyÁMokat (még oly idülteket is), H ncnizórészek buja- kórns fekélyeif és mámidrfndű bujakúrt minden alakjaiban és elcsufításaiban, a legjütányosabb árak mellett egyedül AUER JÓZSEF cs. k. szabadalmazott chrononeter «s műórásnál kaphatók SZEGEDEN Angol diploma Arany értw Felbátorítva azon kegy és elismerés alul, mely szériát saját tanulmányul aráim számos bel- és külföldi kiállításnál a legjobb sikerrel versenyezvén, teet 4. fris és idült nyákfolyásokat nőkDél, az úgynevezett frhérfolyást és az onnan eredő magtalan ságot, 5. bőrkiütéseket, 6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponkint: délelőtt n órától l-ig és délután 3 órától 5-ig, és este/ órától 8-ig. Lakik Pesten, Lipót-város, nádor- utcza 13. sz. 1. em. 14 ajtó sz. BV~ Dijj&l ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek megkuldetnek. szerény telenség nélkül kell kijelentenem, miszerint í c«. kir. felségétől aranyírem, a londoni és bécsi világkiállításnál aranyéremmel felérő angol diploma és kitüntetés, a kecskeméti kiállításnál ezüst diszérem stb. áltsl lettek jutalmazva. Midőn tehát leszállított árakkal ellátott aj árjegyzékemet a n. é. müpirtoló közönség pártfogása végett bemutatom, bátor vagyok e szerinti megrende'ést annál is inkább ajánlani, mivel óráim mind szilárdságra, mind pontosságra, mind jutányosságra nézve minden más hason üzletbeli órák felett előnynyel bírván, a rendes és ponto járásért 10 évig kezeskedem, Órák ur»k réaiére: -'--- • Úrnk hölgyek régiére: 10-12 frt. E2Üst hengeróra 4 rubinnal ? „ , , , d. tokkal 14-16 , , krist. üv. 13-15 „ „ d. tokkal 16-18 w horgonyóra 1& rubinnal . 15 —18 „ . „ „ d. tokkal 17-21 , angol horg. óra krist üv. . 18—23 . . . „ . d. tok. 21—27 , valódi kulcsnélkuli remon loir horgonyóra . ugyanaz dupla tokkal Ezüst hengerórák 4 os S rubinnal 12 — 17 frt Arany hengerórák 24—29 , zomáoezozva arany köpeny nyel , zománc és gyéra. „ kristály üveggel , dupla tokkal . -horgonyéra 15 rubinnal . . . , krUt.üv , , d. tokkal valódi kulcaaelküli romon toir 28-34 34—28 Kukoricza-eladás. Pénteken, márczius 6-án 1874. délelőtt 10 órakor Lakon a főherczegi igazgatóság irodájában 30-35 35—39 41—47 38-40 44—47 44—45 46—48 48-65 54-60 75-lflO 25—58 . Ingaórák : Arany horgonyóra 15 rubinnal , " ugyanaz dnpla tokkal . . v.lódi kulcsnélküli remon- toir kristály üveggel . ugyanaz dupla tokkal 54-100, Ingaóra 8 napi felhuiaísal . . . 21-21 . . , óra s félóra ÜL 37-42 55-80 „ , . , negyedsóra üt. 59 — 69 90 — 150 , Havi regulatorok 35 — 38 Ingaórák bepakoltai dija 1 frt. 50 kr. Ezenkívül serkentők, zenélő* franczia bronx és mindennemű órák, valamint arany és ezüst, talmi és aczél láncok is igen jutányos árakon kaphatók. mely 1873-ki saját termésű, árverés utján a legtöbbet igerónek fog eladatni. Az árverezési feltételek kívánatra az igazgatóság irodájában megtekinthetők. Kelt Lakon, posta, vasúti- és távirdai-állomás: Baranyavár. 1283—2 a vagy becserélése g Regulázásért külön dijak számíttatnak. a bellyei főherczegi jószágigazgatóság. (1129 — 7) Vidéki m igrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy postai utánvét mellett pontosan telj esi ttetnek. py Ór&k javit&ara vagy becserélésre elfogadtatnak "—'--"-i-. t«ls„ díj,!, mitnittatnak. SENSATI0N maciién nachstehende probate Erfindnn^n. > Minden am tetszl tirjy yajy vlitu vétetik, vaiy aás Urjy által Moteréltetlk, htzoiylték a tartós jóságuk Kein Zim erpntxer mehr. Si lht Xbrb4 ErspamiM. Eln Sieg der Wiisemchaft. lik »aii> , ? > tt caattmirtca z^oaomeblU D«JI « th Ti km r»tt él 6; rubint, bt.! > i.tl>if:stn írt j \| ) Eine WoUthat ft a Itcbrl 4. Sr. feat:il an Qíeíb, tífcmii ott Ml tlK s tr. Ft na. B aterlal Tana man tU.tB Valtai 3a« Hadart catut aaVtt bal ffcacni IBI ChB, mai tt \|a Kt<B. «b Sn» MtKa ffsa íft Unit, eal W fcft Inait \|fl fcaaW ÍB Bab Tana baa ira) W tenfeSm jtUnsa BU ait ti-.a arc»taUa)a et(tUfai tal i»f-»du atfc\|:t vn-n. I «U1 la'BI •« Isf« IUI I ISO. Penisohet Haarf&rbemittal, BUna eajraíaülí ftaoa Out aa Sdletai aiaBB oMt f4~n icfUt atitoa laaa; ettrHU 6<t irt. 1 -'dit. MAIT (ara Icbr Ictt tfrrí:. -a otafi) tt rc4! ober ff.: m €lI H«n. nt \|tpcr ia felben vea DÍKtertnrft K ftftr San a 6ff fiUf4 t « Stiai ( k<c fla^nnt fBeift. olt aM t bVt, SSKIUI ar TOÜtttt tivmte %ta á 1 «** • ^ íj ékenségek, , legdiratosabbak nj aranyból, mely folytonosan meg-.. '.. : . „ , . ft urij» arany színit és nagyou hasonlít a valódihoz, keresztek és szivek, 2, 3, 4 ft vea DÍKte itbt K ittre bteftr Srfi. nrft iM>ti ug Kar is fáO fc. utámott kövekkel, i Ai OröWke illatos ékesség 4t ben áa»e««\|cr b « 6 a^lanfl rint ttn rtííTjL etűd Bod«B-Wlofcbftrt foftet . .Hí. AmerikanischM Patent Broch, finom, 1 db. 40, GO, 80 itr., 1 ft. .... ^ o ^,_, __ , * romok szerint van készítve. Pampában még eddig nem haladták fel és 20 kedves illata miau közkedvességüvé lett. Ha vala- legfinomabb 1 db. 1 ft 50 kr, 1 ft 80 kr,! 2 ft, 2 ft. 50 Itr. Egéis giroitun, broch és fülbevalók 80 kr, 1 ft kr, 1 ft 60 kr, finomabb 2 ft, 2 ft 50 kr. 3 ft 50 kr, 4, 5 ft. Braciet, finom, 1 db. 50, 80 kr, 1 ft. legfinomabb, l fi 50 kr, 2, 3 ft, 3 ft SO kr. Neueste chirurgisehe Erflndung! ltTifT..it.h<«»ni«t TlytiT aitSuftriimi, bei tiibect nt Qx»o>t:t"C.i űniuwentci; fel&S ..-+4^4^, fM.U fedetten fönnri t>)kc I - mtí vm bttfrt ílifflitT je i>« hatf Mt ittiftt •WT JtrSítt iUt^t ttuf Ditff* 3nftrrm at f.Blt gnvit •* ttiocK $*<< &?<. t Ctui 3 Jí_ Ebi intoretsanter Fedarbalter. Vtf ?c W«: »4ifet Scyclen 1U. u* IBoT Oattmi ai'«-fl s. §«t a ra It nófi [tata txiut ter t}tj.biitiefttii riKs ^eiÍJlítr u« dutnn Kajabc *ea UffeM, bMtit et tlftit Cin<iu4ai«ti>att»^bf, sxb t»tTHutt t :1a i •vdlwi tlKl txfc-Tt tf tniftt mely nő e diszszel valamely terembe lép ugy az 1—2 perc alatt illatos lesz. 1 broche 80 kr, 1 ft, 1 ft 20 kr, 1 ft 50 kr. l pár függöny 80 kr, 1 ft, 1 ft 20, 1 ft 60 kr. 1 braclet, 50, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr. 1 collier. GO, 80 kr, 1 ft, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr 1 únilalic, illatos^ 1 ft 40 kr. DÍHI.'I, divaton és lötéleten : nj roccocu-nk, mely a középkorban csak fejede meknél volt található. 1 garnitnra broche és függöny 2 ft 50 kr, S ft. «M4 fc a« Shfc <«BM ttiB tmüd BB» » fiai BBMIMia). 1 lattal \|aamt Zahsperlesll <t et. Bil tk IKM \|#n hl líra b tt Ml Jtfaa mtttMBKi r t [ Gu'den 50 kr. ein Dampf-Apparst IBÍ X'rtlitfrrtioi ker f+ÍMUbu tmft. fb « f&Stt&l SfclA 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr, A legszebb nySBravalólt 1 ft 50 kr. t. Bil tk IKM \|# M 3« tant Ml Jtfaai mttM CctidBaa. &« aBR'asat ac\|a Vittel aamea Ma mnHta j«batrt<B, aetaX Ks Hatata fJ U Mrt «ld4>< kat (> M ! FQií féiflk. oj tr&ny dúxilményuyel, 80 kr. 1 ft 1 ft 50 kr, 2. 3 ft. Érmek, fin.,m, 1 db. 20, 40. 60 kr. iefii.omabb 80 kr, 1 ft, 1.50 kr. Gyúrok i»pea utánzatt kövekkel, 1 db. 60, 30 kr, 1 ft Szép férfi iSrslánc, rövid, 50, 80 kr, 1 kr. 2 ft. ,ti* nítMUs a fgefnbtt, fe Nr\| (te * I Kxpt» ,t)tttfl*)> b.l «k el BKTOI rcn. 1 «rltf lejbt I ti. <tiai .rUl^t ?<itafttti»tt-fr1ií« H te ^oin Sohntxa der Person - int* inr Ci^crtrft M 9i*mt^mm H mtriiíliH aett)ivaiM«, dac («K ScrtlyOí. > XfkKftTl Ma mnHta j«batrt<B, aetaX Ks Hatat UBCB Mrsrt «ld4><n, kat (> M«qlc Un 3i»a« rtalltm Jtttu chlt C4s<i as i Pnlvar gegan FaMaohwaiM. c »4 a»4 bt6t«it , % i Cütf 60 fla>o'fonbct , b bem ^wtdc tr.tirroAíB \|« •-": a « 'tiacm 2\|inafl.kCT. iftm!it«n W b<rct:. bd\| tib I^rdhtii ft.in, e\|nt itkt cfcn Ctr ?btt arlktií mnl mim e tafltblín, btica^^ f n, 64* f" re. llftK 40, 60, finomabb 4 ft"50,'6, 6 ft. ft, 1 ft 50 1 érem, 1 ft 60 kr, 2 ft, 2 ft 60 kr. 1 finomabb 3, 4, 5 ft. mjfflt gTropfan, bn4 M* <Ia«la\|stM. tokftrasf, »K. bt' BBb SnW»SBí«íe«irilrt riillilaaii. tBtasrv K. falait baciBb Vtfcabca actktfl. Brit aatB> f(ri 1 afelil SO tt. 1 pár fej tű 3, 4, &, 6 ft. 1 karperec, 6 ft, 6 ft 5o kr, 7 ft 50 kr. 1 colliere 3 ft 50 kr, 4 ft 50 kr, 5 ft 50 kr. A fekete disz. E divatos ék köszörült tehát nagy fényt fejt ki é> mégis igen olcsó. 1 garnitúra broche es féoygyöngy SO, 50, 80 kr. 1 colliere 1, 2 és 3 soros 1 ft, 1.60, 2 ft. 1 pár fejtű, 15, 25, 30 kr. 1 diadem, 60, 80 kr, 1 ft 20 kr. Nyskláncok, finom velencei alakúik, 1 ft 40 kr, 1 ft 80 kr 2 ft. 1 Tojótok férfiak számára; 20. 40, 60, 80 kr. Gsllérgombok 5 kr. és 10 kr. Eíéiz Karniturok chmiset éa manchet gombok szép kiillitas. 50, TO kr, 1 ft 50 kr. katej orafüggelékek, 60, 80 kr, 1 ft. Ijaii arinviyürük kö«ekkel, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 •zOstlánc tozaranyozassa! rövid 1 Ctfiitf 1 SiUTtawiö f. T» lOOVctresa t K~ I t 17. tutm tflíljt. Einiig» Hilfo Iteatt \|5S ; BBT SST Ut taiSdM . IttBVIe Mas Mtic* fOctOiOtltBCt lUrkolM-EManx. Hd.«J«.lkrtti U>CraftBS>aitti>l«\|LM KaartaM , l» «Tti. «utBaq<I \|a l.'tatts aal u tűn, BttfeiBhtrt »a\|.T MM BB bfls ctfta S'CrSBa aal «ufalfa Ut «<oR. aeMiialfntt Ht Bsrlaaacsca etaorni SBB ««titiia<it Kn ~ itbBBS. 1 9lacaa f«auaa s»«fsa« M >; PnktUota. und Miiig. l, : Oabxak .M«ttr (rter T»dtMUlv Ütfrt »o« tifcansí «Mrbcatfc et»ttdM\| KI ín '?.ermésiet indisi növényből, mely természetes jó illa-iát mindig megtartja, és az uj ---"»' ewawint .«„ J.!Ss bu, 1 CMtf l'.a IS tt. iil Bi WtÜ4Bi-ie»o-itci. ni ait kcrlrfrtn »;cb itt f 13 litoi bé!v«gzeu ezl 3 fi 50 kr, 4 ft. ,A is M« jn , Slektro-galvuiiiolie Binge, A divatos fekete disi, (lvegböl, valamint jet, dava bivalszaru, és rug- gyantáboL Egy broche 20, 30, 60, 80 kr, 1 ft. pár függöny, 25, 35, 00, 80 kr, 2 ft. karperec, 30, 50, 60, 80 kr, 1 ft. nyakcollier, 50, 80 kr, 1 ft. rövid óralánc, 15, 30, 60 kr. nyaklánc, 30, 80 kr, 1 ft. inggomb, 4 kr. pár manchettegomb, 15, 20, 30, 40 kr. tttzó fésű, 20, 40, 60, 80 kr. 'oiassal és zominco- \|sS\|Cnb fftrr.S Sl«arna, R. 1. Mediiinisoho Thaeraaifa, faant Mc QrtnMtt avergfcaKf D) (Uvcnl Wind gí:« it tfcun c«a-»dí. lalWat. itta ügysnezek bosszú nyaklánc, 6, 7 ft. IS latos ezdat érmek tüzaranyozáss; 3B. Bilax-trln akee Sartraaki tia (aa\|» feir MMa) ar»irt<f Hf\|sM lamatt rarinHi " ü»t»ffeiiBa>ita<B«\|a)t«iBai4ct ««rt. BBB VttTtfcTVt-.'fcL aBcl IMfiaBSKB fal daca bts ««rtea U$it! IM Ti k. Xistt B&CÍB Haila-•t ertift art Siaso 3<tm K V auavobcs. 1 €tfltf fABBt Mjriacftía\| ss &. Kein Zahnschmers mehr. r. .st ia icbti »r trr Jniog* tinc: ... , , _ trCfter Mt mtefjllt.cí SStrÍMí *t. ta wrfcütni Stter áaVnfa'KT}' L — - -- - un- )» (ctín «fl« WUt-, XVnB" «^ Krtrc:> )Rtcie«ci, ritt ta cinen b'esMttf \|e\|df. bon [Jí^n. jflimt, a.pjw* ic. Oii f»iAcc í«-tR bit «f«« 9ni BCT >ibolwi>em. DÍÍ Mtarontk tf IBJJ.1, 2 ft 50 kr, 3 ft. Fiiiiimxn rlkénziiHi brilantediax. Maga s szakértő ÍB csalatkozhatik ez által. E diszj valódi ezü»me van foglalva, arany túkkel ellátva ; az ulátixutt csillárok legfinomabb hegyi kristálból kitt 10 tt. Neueste Zsubemsdel-BOohso. (tst at« fUttmmt. ••»? adt Sf frfata let. "' t AaHraaMlB aa. mit tíatt jBaKU st>IBlat H.bcl aa« __.. . Sct.iXa tmt UUCI tSBB. i BU katai* BB> xata untául MI ttotcs etttír, 1 Biaüt u s. nlagen-Aa&ar I,.»•?«. eal^Bl Klaat«««t<<.t vannaií. melyek tOBÜket soha sem vesztik. I broehe 4. 5, e fi. l pár függőn} 4, &, 6 ft. \|CB(»CB a?trt. 1 gUcaa stt lBBctfBB\| SO tt. Praktische Erfindnng. « -KB íp r< sttua^ea. tii jtiatravalm 1« 1 \|il tr«flC« . . IaoftpSUUr, ie tmM'n oln Kf I BBN, fa an Itr^ It4 UTt «» maUt tm -- X. nb ta> H* t«t« I >«U tnaait t CUU- M.41 a.«JB, IH aa* aa "W ctacfTMtltMIci Hl Bth (B)BU K íl«" \|IUt. * alt 6ií mflCO ? c .' t^ii í arÍB\| m <«. Hl aiaa th* fiötftct tai t,tiaftca SaiBI BBteraiBatB ftan, W^WM BUB tit «a!t SnutfOft. 1 «tU I. S W 4 Uoniebíiitf •ríila' ftab für bit ÍPtrrti* \|tt I pár ing gomb, 2 ft 50 kr, 3 ft 50 kr, 4 fi 50 kr. , J db. tn, 1 ft 80 kr, 2 ft 80 kr, S, 4 ft. Ez árak ily uinóség- is árban csakis alulírottnál kaphatók. Árjegyzékek ingjen küldetnek síét. Dy- I (1191—t példány mindenkire nézve érdekes. í ( «tsxic und ríltla m bet \|tfntijtoi SittKTUt1 I" W Bazár FRIBDlíIAanB ut W EN,13rflttr(.rttr;e ttr. 26. iBazar Friedmann, Wien, Praterstrasse 26. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdaVtoUjdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. Melléklet a „Zalai Közlöny • 1874. évi 18-ik számáhozi ^^m IIILBL J. J. FEH?Rflllll> MtlH — I I A gyártmány előnyössége s a tiszU kezelés valódi SOlidsiga folytán leghíresbnek ismert s legjob hitelű h'lici riili;iü);irii KtiLBL J. J.-nek Bécsben, TuclHauben21. választékban levő leojutányosabbra ajánlja magát tisztelt legújabb divatu s minden alakú Len-férfi ingek 2., 3 , 4 , 5., 6., 8 10 írtig. Angol Snirting ingek, (szebb mint * viazon) fehér és stiaes 2., 2.50, 3., 3 ín SO kr. Legnnom&bb&a hímzett ingek 4.. 5., 6 , 7., 8., 10 egész 20 frtig. Oif.rd ingek angol 3.50, 4, 4 50, 5 írt.g. Flu.ll ingek, legjobb min5ség 3.50, 4.50. 5.50-6 frt. LeD-gatyák. német éa franczÍK szabás ? zerint 1., l.üu., 2.. 2.Ó0—3 frtig. Nyakgallérok legnjabb alak 2., l.'M, i írt. vastonbM á., 6 frt. Kézelők lepujabb alak 4.40, 5., 6 frt, vázonltól S-, 9 frtig Vidékrei megrendelések gyorsan ús jutányosán pénzbeküldésre vagy utáuvételre eszközöltetnek Nem tetszők kifogástalanul btfC3eréltetnek. Mrgrcu«leli;«rk bármily nyelven a követkeií ciim alatt iört«Jn)»nelr ? . J. rt3ixé>r-r-ixtiararyt=irosn.ta-is: BÉCBBK iNT JUCHUUBEH 21. vevőinek és a t. közönségnek, nagymérvű fehér-ruhaneműit, eladja és elküldi a gyári áron: K Z é a z « t- g-j c k o k gyapju 2., 3., 4., Éji 5 frl, melyem 6 , 7 , 8' frt. ; nadráguk gjapju 8., 4., 5., 6.,;N6i ser/vmb.'J 6 , 7, 8 frt. lí&pctik él lijri^nfik 5., 6. 7., 8.,< N 6 i 10., egéai 15 írtig < Zsebkend&k tiszta 1 -nbol S.fiO, 3., 4.,> 6., 8 — 12 frtig, battist, finom asegőlji.^ 3, 5,8. 10., egéti 16 frtig. finoman? N 6 í himeiTe 90 kr , 1 , 1.20 - S 'rtig. i Melltxk&rók Esum shirtiag 5Ű—76 kr.,) E 6 i 1., 1.50 krig, finom TÍIUD 80 kr.,j 1 , 1.35, 1.60, 3 frtig, finoman himexTe< Bor 1.60, 2., 3., 4., 6., 6., egén 10 frtig.f Yiizon nó ingek 2, 2.50, 3 lrtig,: Iliméire igefi elegáns 3., 4,5,6, egészé 8 frtig. ! szállított és téli nőingek houzu ujakkaj 4., 6., 6 frtig. nadrágok, perkail is barcbectböl 1.50, 3., 2.50, 3., 4 frtig. coreettek perkailból 1.60.2.2.50, 3 frtig, himezre. igen elegáns 3., 4., 6., 6-10 frtig, barchentbSI 2, 2.50, 3 frtig. a la 0 9 lton; 8., 4, 5., 6'10 frtig, barchentböl 2., 2 60, 3 frtig. m e 111 y ü k franczia, 3., 4 , 5., fi., 7 frtig. otráló-löppeny, s reggeli CltÖDY (Negligée) 6., 19—40 frtig. Saját Byirtuány. LMl«tá«v»t«M tr. meny. forhios Bazár l Pratorítraaie Mi kőlelezs&k magunkat, gyártmányunkat kizárólag a bécsi kéaliunényeiik egytscgyedOl a czégnél találhatók. Az első tajték-, mütajték- és borostyánkő-társulat 1182—11 fi» i Minthogy aiosítrák-magyar monarchia legképi-scbb gyár gyártmányainak eladására a kiiárólagoe jogot megaiereatem, netórttear"11 ulTÍbl»dlcséret. minthogy e gyár rilágiiprt ismert j .liga és olcsósága minden ajánlgatait már elére nelkalöa- Kivonat az ezer mintát tartalmazó árjegyzékből. 66,) raktáriba aiálliuni tt John Buli-pipa faragott alakkal tokban ......... John Buli-pipa boroatyáokŐ nél kül tokban Jon Bull pipa finom és nagy . Magyar pip.i szarral és bojtul Magyar pipa meggy-szárral s bo rostyánkövei a c'iinaezüst pátit. Xémt.'í pip Ul nagyaii fluom, toklaü tón.or, dombor farag- Német píj- Aatik pipa vánjos Török pipa ííüüinliöző rajtu . . Töröli iiioa meggy Bxárrl és bo-rnatyáQssup..káviit ..... Törők pipa inom bronz fedó>el Kívéliizi pipa, finom, páot nélkül Török vizpipa (uargilé) kpllemei kü.rtnfts -n oóknfllí, minthogy-a vízi-n megy át a füst és Üdi-t ik'g i.at, darabja . • . . . U^Tjuaz, nagy és finom . . . Meg_'yszár borosijJQSzopykával 1, 2. - _ Szivar-éi tzijareu siopóka száz nál több rajzba.ii ílyeoelv ; egye nes, hajlóit, koroaaalaku, fa- jek. csoportok. álUuUkok. ugy- sziatéu Uatasia-szopókik da rád ja. U^y-íuüz finom .... , L'gyanaí íet'jobb minőségű,- nagy Jajjal]-:-* >póka, ralódi borostyán-kivt-l és mozaik mimkávil fluom Stágonian soUd MOlgilat. i r d e t Első tajték , műtajtóH és borostyánkő- társalat. figtedüli rnktár ai ossstr.-m&gyarbirodalom részére: Gulden- bazár Wien, Praterstrasse Nr. 66, Prateretrasse 66. gygf Borostyán-garnitur, BZÍTUT és sxi- varkiknak tokkal . . Garnitúra, tartalmaz : utvar, szi-varka és Tixgiuim gxopókit bór- tokban gy garnitúra, ciigarette Aopóka, dohinypapir, és tüzsterEzám- tartó tokban Egy garnitúra, píp, Exivanxopó: ka, st-lyt-inzacskÓTml, birtokban Kgy garnitúra, törökpípa, szét-nzedheió uxánal, borostyánnal, szivurazojjókávaí, bdrtokbaa Kgy garnitara,Jotui Buli-pipa, szivar és CEÍg&rette-uopdka bór- tokban Egy garniioxa pipa Bzét&zedhetó elefántcsonuzár és ctígarette- azopoka, bagaria bőrtokban . . Teljes dohányzó-garnitúra, mely áll pipából, szivar- és cziga- rette-stopókából, tüzszerBzámbóI. dohányzacskóból. kanócxból, és czigarette-gépezetből stb. . . Ehhez illő elegáns szekrényke . Nemkülönben megrendelés folytán 5 frttól 100 frtig érö darabok is k éaaitteuiek és gyári árakon számíttatnak. lORSCH-HALiil-ZSIROLAJ, A logtiaztíbb éa leghatkatóaabb orroai aser Norrefia oegr.ib.il „«,n caen'lendS fel > lueatoraegeaeo tiaititotl halnájalir-olajjaL A v»!ódi Dtrsch-hal.ajnlr-.iaJ Bell- és tOÓ-.-»J»kiál, inripbt Ins. éa r«Olaltl..bet.gs.gekben legjobb gyógybatással van; nurtyógyitja . ,..„-T],iliel,l,kguv«ny- é.osálbajokat, valamint a> idS.iaki UrklttHktt. Ara I üvegnek használati utaltassál I frt fíaktárak 2iraff//-Kanifxán: Belua J. gyógyu Lövik K. gyógjaz. Feuelhoffer J. éa Koseofeld F. uraknál. Lftnyt KaliToda J. gyógysz. UnaMu laztl Nándor ?Mwk-Szt-fyfc.'fyfci Fibie, J. gy. SZMakttíieiyeal Pilioh Ferencz gy. Slircayiaa Uezey Andris gyigT". Zigrikkaa Mitteihscb Za. gyogy»i , Ceyleck J. J. ó Itrweisz Fr- ff B»lovár.tt I>akoviea G. Csáktorayáa Kárási H. Ctirfól Kreular Dirid Kan.svárítt Eobn Jakab KaprMOláa Werli Sánd. gjígi" Keaztktlyra Wnnach F. KervutM Brerer Jakab fiai KSaZtfM Caaesinoriu Iatr. gjógysa. IOLL A. SEIDLITZ-PORA. M i K porok rendkiTüII t a legeltérőbb esetekben bebisonyolt fjógj-bKtúnk által minden, eddig elismert )<ási axerek kösütt, tg«dha.ttJa-nul ax elaS helyet foglalják el; mit az sok ezer, a CMtasárí birodalom minden részéből kezeinkhez küldött hál-irtok a 1«gré«sl«MMbl)«o tanúsítják, hogr e porok íOgzütt sionlAtakiál. eaétzilwtetleMéftkMl, fyt ?orhevael, to.?:,.,* lörotök, vese éa idef-bajokba«, szlvdoboajátsál, íd* letaág okozu fi fajit, vértolilis, égfil hysterfara, bákér ém luzaaa hiayitr* bajiamnál a legjobb sikerrel lknlm»ttttik, a a Uirtartoah ryúgvLatÁsi eredraényectak. 1091 -iO I Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. t I A K-^iiir^bixhAtdlib orvoMxer a sten>edő emberiség segenel- \| iiii-rc i.iiri.leii ticlső é« kftUH (rynladáv, legtöbb betegttig, mindenn nC seb-. Tej-, .".il- ,"s -o^fi'}i, regi «ervek éa nyitott seL-k, rák, f'" S»enn?jnlinilán. bonniii(t é» mindeunBmfi sérülés ellen, atb atb. paiaczk ára használati utasítással 80 kr. ???»??»???????????»???????????{ A valódi orat. asab. legljlkku ő Felaege által k-i T ráltsággal kitOnte'ett, aa (r«MÍ kartál a>e\|vlzafált, a sike-rcsnek Ulált eserfélekcpen kipróbált titkos a»er a ptttíi-ay»k búi a nzel (terek, vakanlok ea tvtttk teljes ki v irtására, (melyet sokfelé megpróbáltak feamiaan ntánoani i amint,) lutaJaitlaal mioőaégben Nagy-Kanizsán ROSENPELD ADOLF ur o ke kedésébeo, Peaten Schneider Q. Lipót-atcsai kereskedé sébeo kapbató. d227 1) Egy nagy bádog 1 frt, kis bádog 80 kr. Egye* bádog megrendel éne is utánvétel mellett gyorsan tel- 4 t T jealttelik. ^ 4 ' Ugyanott kapbató OZttTMHlOTfca egyedüli iser 4 * fyagok éa tynktzm ellen, egy tégely 50 kr. J Kivonat egy. naponta érkező hasonló dicsérö-levelekből: v Kerek számomra még két adag arcanumot küldeni. Hatása i , . feldlmnlhatlao : pinctémhen tömérdek patkány volt, • at BD ar- f > W _^__Tavai „ikerük őket kipasxtiUni. Tisitelettel Leoben, sept. 9. 1873. ' Schritzal L«obeDb«n. Kérek arcanomiból ismételteo egy adagot küldeni, mert ? iiid<>nUtt, hol vele kísérlet tétetett, kirüu5nek bisonyult • Tisztelettel M ay r Jo«. • LembrechUo, FeliS-Autria. 4 . Kérek aroannmából itimomri meg 2 adagot küldeni, mi-1 után hatása kitQoŐ, mindenkinek késtaéggel fogom ajánlani. Ki-' x ^^ó tisztelettel Caiiale (KUatenland) aug. 2. 1873. H 5 D Í g P. Egyik barátom önnek arcasamából meg ajándékoirán, inint- ^ ' hogy hatáaa teljesen csélaserflaek bizonyult, kérek számomra ii . 4 6 adagét küldeni. Tiaítelattel ~ ? Boitiy Jimi, ttoarnohi (Bánát), földbirtok©] ???????????????> NAGV-KAMZSA, (874. marczius 5-én. Tlsenluraudlk ± lap tseUtmi rtttét] (1 uerkeuiAhcr, — : myfi ré»K« ÜlMtS j; tönfemecye pMig a ;t«endi5k.' I.1 WlftMittkftZ. BérsieiufliUil leve ZALAI KÖZLŐIT előbb: „ZALA-SOMOGYI IC ö 2. L O 3NT" Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ^alamegyei gazdasági sgyssűlet", a „nagy-kanizsai karasktdelni s ipariunk", a .Zaia-Somogy-józnajézási részvénytársulat, ugy a ,zala-egerszegi torna tűzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület Wvataies értesttéje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap Ml lesz abból a muraköil kérdésből? — Hoszonbetedik kOtlemÍDT. — Közelről lévén érdekelve ez ügyben, mind magam, mind kartársaim, de főleg a jó muraközi nép érdekében napról napra vá- i rom e bőven meghányt kérdés végleges megoldását. De csak húzódik a dolog, csak halasztalik, s ugy látszik a jó horvát testvéreinkkel szerencsésen megkötött kiegyezkedés-nek föláldoztatik Muraköz ügye is. Jól van bizony barátim! adjon a magyar kormány a tótoknak a Kárpátok mentében egy külön hospodárt,Podjiebrad vagy Hurbán névre; adjon az oláhoknak külön knrmányform&t; messe ki a megyék beosztásúnál a Rumtiliak teriiletét; a ráczoknak adjon szerb Knezevinát saját kormány jelvényekkel XJiletits vagy Kresztics, vagy liabe< jogara alatt; a vendeknek Vas-és Zalában egy külön marchionatust ; a Vas-rioprony- pozsonyi horvátoknak külön jogokai valamely ics-vics lobogója alatt, — akkor azt tartom, a szláv -román fajokat jó Tormán kielégítjük, s az orosz emissariusok jobb relatiiH adnak rólunk. Méglegfölebb a Kőszeg vidéki hénczeknek kell egy örgrof-sá^ot s az erdélyi szászoknak egy Comest öröködéii joggal, külön kormányformával juttatnunk s akkor a porosz zsoldban pöffesz-kedö bécsi, soproni és nagy szebeni lapok azonnal tisztességesebben fognak szólni a lovagias magyar nemzetről, mely érezvén a két ijszaki nagy hatalom gravitálását dél fi'ii'. idején korán hatalmas czar, és még ha-t.uMiusb Bismárk tekintélye előtt meghunyászkodik. — Aminap egy Zágrábban lakó ösniert foldink a ,Magjar Politika' ban, rendre utasítván a .Reform" ellenkező közleményét egekig emelte & horvátokkal történt egyességet, egekig 8 mostani jó (horvát) hazafiakból álló Mazuranic féle kormányt, és megbízható (narodoyák) hivatalnokokat; egekig emelte a zágrábi érsek urat, kinek az uj horvát szövetségben az oroszlán részt j tulajdonítja, s dicsetvéssel említi magyar I létére boldogságát e viszonyok közt, jeleM-n. , hogy ő naponta szívesen látott vendég .íz érseki palotában,és hogy az érsek ur keg^ cs-sége irányába, daczára annak hogy magyar, soha egy perezre sem fogyatkozott meg. Már hogy lehet magyar nyelven, magyar lapokba ilyesmit irni ? azt a jó Isten tudja. Az értekező ugy látszik egészen rendén találja azon lelketlen nyegleséget, melyei Mazuranié valamennyi magyar érzelmű hivatalnokot Horvát és Sziavon országban hivatalától megfosztott, hogy hely ők be hivataléhes híveit helyezhesse, S ilyesmit egy régi magyar nemes név örököse ír — s ezt magyar nyelven irja, magyar lapba! Hát ily föltételek közt köttetett meg az nj lúegyezkedés, hogy vérdijás minden régi edzett barátunk Horvátországban hivatalától, s családjával együtt tán kenyerétől fusztassék meg ! Hogy a magyar érzel mü horv»t-szlávon testvéreink irántnnki régi ragaszkodásuk, s e miatt a hosszú sanyarú évek során szenvedett ezer vértanuságuk jutalmául földönfutókká váljanak ?! Hát ez a magyar köszönet, ez a magyar hála, s ily alkuval kötötte meg kormány elnökünk a horvátokkali uj egyességet? — s ezen két világrészre szóló műveletben volna a zágrábi érseknek azon oroszlánrésze, me- lyért most í — a magyar — Zágrábban a kMregyelet, hatványozás tárgya? "Wie heist? Mily néven fog ezen diplomaticai re meklés a magyar-horvát történelemben neveztetni ? \| Jó, hogy Mazuranic kormányzó-hatá«a a papságra is ki nem terjed, majd meg- ' látni értekező ur, hogy küldenek köszönet ' fejében a most kielégített (naradnyák) bor- ; vátok az érsek urat, legalább két kanonok- ; jával, s egy kis töredék magyar érzelmű j megyés papjaival egyfltt a Dráván át — ; hogy helyökbe megbízhatóbb pártbiveiket .tegyék ! ! A sót ízlelt kecske több só után nyújt ja nyelvét. A kormányunk gyöngeségböl ' kedvezmények, — eoncessiokat nyert horvá- ' tok majd uj és ujabb igényekkel, követelések kel állandnak elő. ! A pancsovai és nagy- szebeni botrinyo- ' kai, s az ezek iránti interpellatiokat, senki nagyobb lelki gyönyörre! nem kiséri, mint most kielégített horvát atyánkfiai, — sisak \| lesik az alkalmat, midőn uj hasznot húzzanak országgyűlési és kormány-zavarainkból. S azért a magyar becsület, a magyar jellem nev ében 6 Ti Bt kell tennünk azon téves imputatio ellen, mintha Szlávy kormányelnökünk, s azok kik a magyar kormány részérói, ide értre a zágrábi érsek urat is, kik a fön jelzett horvát ki- j egyezkedésbe legjobb szándékkal befolytak, vagy abban oroszlánrészt vettek — óvist kell tennünk az ellen, mintha ők miveletek-kel csak legtávolabbról is, az unionisták bántalmazását, károsítását, lealizisát ezé-lozták vagy előre láthatták volna. A mi most Horvátországban hivatal fosztogatás és más sérelem neve alatt törté- nik, azt a horvát kormány lelketlen poétikája, boszuja teszi, hogy gitlannl alapja* vethesse délszláv törekvéseinek. Magyarország a horvát kiegyezkedés-sel jót akart, azért * lehetőségig elfedett, csakhogy t nyolez századot testvér kapcsot újra megprósitse. Ha az unionista pártból senki sem akarta a kényes báni széket elfő* gadni, s ha a magyar kormány azt végre egj higgadt kormány férfiúnak látszó egyénnek adta át,de tán ebben is csalatkozott:—azért ne nehezteljenek magyar érzehai horvát testvéreink reánk, hanem-éber figyelemmel kisérjék az ügyek menetét, mint alkotmányos országokban ez történni szokott, hogy Jut fordul a koczka, ismét helyökön legyenek. De az egyház és iskola ügyeit Muraközben minden politikai bullámratektól meg kell mentenünk, s azért mi ia kérjük országgyűlési képviselőinket, hogy majd ha az egyház és állam közti kérdések szőnyegre jönnek, Muraköz elválasztatását a zágrábi érsekségtől sürgetni el ne mulaazazák. Miért mi ii ajánljuk nekik a , muraközi kérdés' tanulmányozásit. , . A budapesti honvédegylet f. évi január hó 11-ik napján közgvu-lésileg hozott határozatival, Mikár Zsigmond egy le ti főjegyzőnek azon indítványát, bogy az 1868 évi LIV. t. ez. 399 §. nak az 1869 évi apríl 8-in 998. szára alatt kelt igazságügy ministeri rendelet 32 §. nak, s egyéb kormány intézvényeknek, a kör és magántisztviselő és bonvédtisztek tiszti illetményének végrehsjtásilagos lefoglalha-tisit megengedi szabványai módosltásí.ille-tőleg megszüntetése tárgyiban a törvény- TÁKCZA. A rózsa románeza. Hrmtfjyí<njEyö», fényes k ert öléln»u, A Irg.fzebb tí!n virultam serényen ; Ariny élet, égi gyönyör mj»«.i: Kjiyéin volt S szép kisasszony Szelíd mosolygása Mosolyogva, telkedezre jÁlsxék Köziünk, mikur jttlt az cnti árnyék : K^yszer aztán len/.rikiton ungfin, Oh ! mi boldog érxetm'ruy volt Hd kebelén lennem. Piht-g-éa« ringatott haséggel. Híg ö kii/.JöJt SEfríjlem tűsével, — Meg >a jött &z iíjU nem lakára, S csókba szédüli a utivekaek Hou susngák ; „egymáaé Örökre 1 S leloéztek a csillagos egekre . . . , Nem szeretnek ott Be boldogabban ; ') beti jo A% emberek kost I f''>iiduíám magamban. ^íleB üröm d«rüjében iltűnk, ^?K nem eltűnt délibáb remény&nk : Tova átallt t ifja, sxerelmévet, Ilasztal«a rút m leányka, „A leg&sentebb kincsem megritbultad, tok leend bá emléke rajtad I- — Forrón halltak kOnnjei ?aegénysek, b én a kOortSl leberradtam, — Jobb ii, ha c-m «l«k ! . . . H VJGATÓ SÁSi>OR. Egy elfeledett irónő. (Regényes életrajz) (Kolyuti. ia lif.) B Egyet len leiovom volt — suogi ax orvos — nfim meghalt, 6 volt mioden reményem. Szép volt mÍDt aogval, okoa, sselid, de mégis csak nő volt . . . Eltűnt > viuajStt évek multán rongvokbaöltöKve,öauero«kadva ajtöm előtt . . . B elmondá, ho\|_'j a gróf megcsalta 5t, és idehozta e helyre hol vagyunk, astán Bsám-űzte őt, durva lett iránta .... Én meg bocsátottam a nőnek, de nem soha a férSnak. Azért vagyok én itt, hogy kínlódva kimúlt leányomért boszut álljak. Akkor akartam őt megölni, midőn legjobban szereti az életet. Az idő itt van, s leányom halálának napján neki is halni kell !.. Jó, engedem a* elsőséget neked, tégy mit akarsz, de ason nap, melyen leányom elhalt, u enyém!!.. A máltai néma maradt . . . Napok teltek el s a két ember alig szólt néhány stot egymáshoz, csak midőn a máltai menni készült, monda neki az orvos: TG még maradsz, én fogom neked mondani, mikor menj és hová .. íme ily szomorú, és a máltaira nézve mégis boldog nap-jk teltek el a saiklák között. As orvos fölmutatta Aiasé kéziratait, melyeket 6 itt hagyott, s a máltai csókokkal bi.ritá azokat, s elgvönjőrkSdött bennSk. Kgy röv<d leirásra, illetve merengésre talált a kéziratok között, százszor is elolvasta azt, hiszen róla zengtek e sorok, válaszért esdett annak minden betűje, rokon hangokért, és a máltai lel -kesedve ragadta kezébe a tollat, és a papiros másik oldalira irt feleletet .... Néhány nap múlva a párisi hírlapok egyikében megjelent ismét keresztjegv alatt egy szép mrreugés, és mindjárt eulalt felelet a merengésre. — Az orvos m&ve volt a közlés . . . Orult az irodalmi kör, hogy a régi ismeretlen megszólalt. Aiasét a herczeg figyol mez-tette a szép czikkrt:, és a mint az ironó azt megpiJlanta, amint a választ reá dobogó szívvel elolvasta, oly örömbe tört ki, hogy környezete csudálkozva nézett reá. Vájjon nem volt-é oka örülni! Kern tudta-é most, hogy a lovag él, sőt még ennél többet, . . . annyi sokat, mennyit ki sem lehet fejezni egy szóval. . . Jött is másnap mar viszonválsss ugyanazon lapban. Ezt meg az orvos adta át a lovagnak, bocsánatot kérve azon merészségéért, melyet elkövetett. . . Ugyan kT«e-bocsátana meg ily óriási bont! I . . Azt mondják a betegek legnagyobb gyógyszere a boldog kedély és az akarat. így volt ez a máltaival is ... Többé nem érzett már gyengeséget, ismét erős volt, és csakis az orvos tilalma tartá a sziklák között. — * • A vadászat napja elkövetkezett, de nem tárlaton meg. Előtte való estén a gróf beteg lett, azivgörcsőket kapott, majd szédül len rogyott le gyakran a pamlagra. A gróf, miként as indulatos emberek, kivert szobijából mindenkit, csak hü inasa volt ott, most nem gondolt semmivel, féltette életét! .... — Éjjel sebe* vágtatva jatt egy szolga a fekete orvosért. As orvos a máltaival beszélgetve alt egy sziklán .... A mist a gróf parancsát hallá az orvos, félrehivU a máltait, s balkan monda neki. — Én megyek, é< azonnal elküldöm Aiasét!.. A lovag örömkiáltást hallatott. . .. — Csend ! — smogá aa orvos. — Ma gammal viszem emberemet, vele fog eljSsni. ó jól üli a lovat. . Töltsétek el as időt holnsp estig. De akkor viszaküldSd I . Adá szavad, hogy vissajön! . . A lovag nemin nyujti kesét Ai orvos pedig bement a vadászlakba s nemsokára a siketnéma emberrel z a ktUdonczcasl otban volt Lenn várakozott két ló. Az orvos ielflltetésaol-gáját az egyik lóra, maga a másikra tlt, a kaldőncznek pénzt adva, a közeli faluba kuldé . . . A máltai pedig türelmetlenül bebarangolta az erdőt, majd a rejteken viauamsnt A isse szobájába, s ledultapamlagra.SsenHV»l leste sz órát, s türelmetlenül járkált Mattb fel s alá 1 ... Három óra telt el azóta, mióta az orvos elment: A máltai kezdett szarni tani, . . elmúlt ismét egy óra. . . A máltai most kiment a szabad ba,s a néma csendben hsllgstódzott miadan neszre, majd leülve egy sziklára elmerült ábrándjaiba . . A caillagezrek, a halvány hold, a lágy esti lég oly regényessé varizslik ez ábrándokat — A nyugtalanság elűzte innét is. Visxa- ment Aissé szobájába. . . ismét elmúlt egy óra. .. . Egy könyvet vett elő, s lapozgatni kesdé . . . elmosódtak a betűk mind . . . . s szive do bogott, s fojtó légzés foga el Ébren álmodva visiok tolultak lelke «lé ? elmerülve ez édes álom játszi képeinek szemléletében, szt hivé, hogy ama sebes léptek uja is, mely mindinkább közelebb jött; puszta bozo'íéstíflethez a napi eseményekből vont -.Jiatisnak indokokul való alkalmazása mel- ^Téft kérvény iníSztessék, — egyhangúlag ."?elfogadván, tisztelettel alólirt választmányt bizta meg,miszerint a jelzett irányú és tar- Uima kérvény szerkesztését, és benyújtását a motatkozó "veszély elháriLása iudokából minél «16bb eszközölje. Alólirt választmány a nyert utasításnak egész készséggel eleget teendő, bátorkodik a kérvényt tisztelettel a következen-dókben terjeszteni elő. Melyen tiszteit képvU-lűház! Megengedi, sót tudja az aióiirott választmány,hogy mind u törvényhozást, mind pedig a volt igazságügy minister urat ükkor, raidőn a koz, é« magán tisztviselők, s honvédtisztek tiszti illetményének 300 frlun telüLi részét végrehajtás utján lefuglalhatúnak mondották ki,— a közhitei emeléséből és a jog egyenlőség elvének alkalmazásából és keresztülviteléből me-ritett indokok vezérelték; de azt is tudja, hogy oitj hol parliamüutHris kormány forrna az ural-kodi), oly törvények és rendeletek, a melyek létezésének hatása az államni vagy nemzetre veszélyes befolyással van : és az általok nyújtott előnynél a nyomukban támadó rombolás mérlegbe vetésedét az utóbbi az előbbit a nem-"«etl«8tben felüJnialja; törvényes utón meg-.- Táltoztathatók. Megengedi tehát amelyen tisztelt képviselőház, ha az alúlirt választmány liazafias gondolkozásától vezéreltetve, és baljóslata'sejtelmétől nyalva kérelmének indokolásaiul a hivatkozott türvéuy és miüisieri íntéz--'ény kérdésus rendeletei által uyujtott előnyöket, a támadt rombolást muri. gbe veti azért, hugy a nemzet éleiére gyakorlón hatás egybe vetése által azt, hogy a kerd^b-'n forgó intézmény által nyújtott előnyny.i ;i veszély sokkal nagyobb, alaposan kimutathassa. A hivatkozott törvényezikk, éa ministeri iotézvény kérdéses rendeleteinek más indoka nem lehetett, mint az, hogy : a közhitel emeltessék, és hogya jogegyenlőségeivé keresztül vitessék, és a köztisztviselő vagy honvédtiszt magán viszonyaira az ál- 'Iámban kivételes állást ne foglalhasson. , Aton kivül; hogy ezen indokok még pusztán jogi szempontból Bem ereszen támagotják & kérdéses intézményt; mert akkor midőn a tisztviselő vagy honvédtiszt 120 % sőt még nagyobb százalékot kényeién fizetni, a hitelt emelkedettnek tartani éppen nero lehet, mert a közjó érdekében sem annyira a hitel emelésén mint ink-ább áron, hogy a tisztviselő biró és . honvédtiazt hitelre neszoruljon és függetlenségét, megbízhatóságát megőrizhessefkelleU volna gondolkodni, a mert vég™ annak, hogy a koz * tisztviselő és honvédtiszt 300 frtig kiváltságos illáét foglaljon, azon tul pedig nem, — értelme . annál-kevésbé van, miután egyrészről ajog — .egyenlőség elvével úgysem egyez meg,másrészről p^dig a 300 frt arra, hogy valakinek a megélhetését és megbízhatóságai biztositfia, kevés, — arra nézve pedig, hogy öngyilkossá legyen egy kisaésok; az alólirt honvéd egyleti választmány a megczáfuIbaUtlanság egész biztoBagá-yal kétségbe vonja azt, hogy mind azon eszmék, melyek tán szabadelvű színezettel bírnak, spe- cialU magyar hazafiui szempontból a aetnsetre, é# államra hasznosak & üdvösek legyenek. Magyaroszág oly belalakz&ttal bir, oly haeterogen elemekből áll, hogy azt intézményeiben idegen kapufára ütni azonos lanne as öngyilkossággal annál is inkább, miután minden- j napi tapasztalásból tudjuk, hogy még a nagy \| oonpact nemzetek is a nemzet gyarapodásiszeni-pontnak minden egyéb érdeket alárendelnek, asttartván, hogy „Öalus republicá snp rema lex esto," egyedül nálunk sikerült a kon sár politikának Öo tetszésében oda vinni a dolgot, hogy ellenséges érzelmű üzórek pénzvágyának a tősgyökeres magyarelem egy igen nagy része áldozatul odadobassék. Nézzünk csak körül, s látni fogjuk, hogy a szerény illetményt élvezni kényszerülő, politikai és bírói tisztikar és honvédtiszlseg a kor megmérhetetlen igényeivel, az élet szükségeivel megküzdeni nem tudván, olyneinü hitel intézetnek hiányában, a melyek elviselhető kamatok mellett költsont nyújtanának,— kéuy-talen olyíéle üzérek karjaiba vetni magát, H kik az általános pénzválságot a magul* hasznára kizsákmányolandók, nem átallanak » r-szomorult áldozatnak 120 °/0 söt 18U%sz.... lék kikötése, és irgalmatlan behajtása áiul egyenesen a vérét szívni kif mert az, akit ama nadályfaj karjaiba űzött b a 3 so r sa, a sza bddulást mégcsak nem is remény élheti, kivált ha ama szerfelett magas kamathoz igazság-szolgáltatásunk rendkívüli drágaságát, az ügyvédi kar egy nagy részének elviselhetetlen zsarolását, és azt, hogy a szédelgő alapítók által leginkább a közép osztály rántatott be, és foBzUtott meg sok éven át megtakarított fáradozásainak gyümölcsétől, hozzá adjuk. Az alólirt választmány a megciáfolha-t&Uanság bizonságával ad kifejezést azon meg győzGüésének,hogy a hivatkozott törvényczikk és minis téri intézvény kérdéses rendeletei egyenesen a magyar államiság érdeke, és a nemzet élete ellen intézett méreg raagvát hordja magában, mert: a semmi magasztost, a semmi szentet nem ismeró üzérek karjai közé tévedi tisztviselő, és honvédtUzt lefoglalt illetménye miatt hivatásának,rendeltetéaének megf';l«:lui nem csak nem képes,söt az üldöztetéstől, peüengrrre állít tatástól, az erkölcsi halállal egyértelmű csődtől menekülendő, tiltott módok és eszközök igénybevétele általi pénzszerzésre ösztönözve és. kényszerülve lévén, megbízhatóságát, alkalmasságát veszti; nagy állami érdekek u: m: nemzeti szellemi) közmivelődéa a közigazgatás, igazság szolgáltatás, jog biztonság, és maga a honvédelem veszélyeztetnek, mert: a tisztviselők, és honvédtisztek álul leginkább képviselt hazafias középosztály az üzé rek agyonölelő karjai közt lassan, de biztosan elvérezni kényszerülvén, helyét a társadalomban oly egyének fogják elfoglalni, a kik a magyar nemzetet idegennek tekintik, a magyar állami eszmének a véez idején áldozatot nem csak nem hoznak,sol nyílt ellenségeivé válnak. Pedig ha a nagy Széchenyi ama mondatában, hogy „politikai szempontból még az apa gyilkosnak is megkel-lene kegyelmeznünk, mert ke vesén vagyua k" nyilvánuló magas látnoki inten-tiót felfogni képesek vagyunk, és a haza fen-állása iránti érzelem ki nemhalt belőlünk, — az előadott indokokat figyelmen kivülhagyni nem lehet mert: a szédelgA alapítók ellenében, kik miliárdokra menő menyiaéggel károsították meg a közép osztályt, a törvénv semmi g.imn tiáról, semmi óvó intézkedésről nem gondoskodott, még a köztisztviselők és hoove-dtisztek irányában oly intézkedeaek keletkeztek, melyek azonkívül, hogy piszkos magán anyagi érdekeket mozdítanak elő, magának az állam imk legnagyobb, leg életbe vagóbb jogait, «.-dekeit veszélyestetik azért, hogy kifelé grwvi-táló elemeknek kedvezzenek. Ezen iudokok ellenében ugyn.n fellőhetne hozni, hogy az eladósodott tisztviselők én honvéd lisztek helyett mások alkaluiaztmsa-nak; de ez, a léteső baj orvosla>a>a bármily radic&lis gyógyszernek látszasoék ÍB - kuránt sem elegendő, mert eltekintve atu>!; li> gy a nézve, hogy az alkalmazandó egyének az ulbo-csájtotuk üorsáranemjuiandnak, ki lenne képes a nemzetnek azoo veszteségét pótolni, a tuv y a köztisztviselők é» bonvédtisztek elmozdítására és tönkretételt) álul a hazafias közép GÍZ-talyban támadna az által, hogy az elbocsájtas, az clboce.ajtottaknak családjaira és gyermekeire is belatbj. .jiJan messziségben ki hatna? — ki lenne k' ? megakadályozni azt a megmérhetetlen \... ueimet, a mely a trón és haxa védelmezőinek elbocsájtasa esetében elő állhutna — bizonyára senki! A icititő baj, — ha még nem kéaő — csak az által lenne orvosolható, ha a hivatkozott törvény és ministeri intézvény kérdéses rendeletei minél előbb eltörölte tn én* k akként, hogy annak visszaható erő ne tulajdonitassék, de jövőre kötelező legyen, a mi által semmi igar-lalaaság aecn követtetnék el, mert még egyrészről a már nyert jogokat érintetlenül hagyná, addig más részről a pénztűzsérek magukat tájékozván, a kölcsönzés tekintetébeni szabadsagukat nem korlátozná, sőt azou valóban bo-szántó körülmény, melyszerint a magyar honpolgár laj tán túli hi valtai uok adujának 6ze-tését nem foglaltathatja le, az osztrák alattvaló pedig a magyar tisztviselő illetményét lefog-1 altatja — valahára megszrnnék, és azáltal a kölcsönös igazságnak, a sokszor hangsúlyozott paritásnak elégtétetnék; éd meg szűnnék a közhadseregbeli és honvétisz-tek közt a miatt támadt egyenetlenség és viszály magva, hogy a közöshadseregbeli tisztek illetménye csak, egy harmadrészben — a honvéd tiszteknek illetménye 300 frtoo felül foglalható le. — végre megszűnnék azon szégyenletel állapot, hogy a honvédvég tartozásának czimén megszavazott és kiadott milliók az üzérek feneketlen nebébe folyjon ói az állam védelem nélkül maradjon akkor, midőn majd a vészharang hangjai meg kon dalnak, mert hogy egy tiszt táborba szálljon és életét áldozza ellátás nélkül, diját pedig lelketlen üzérek élvezzék ; még csak álmodnunk sem szabad. Miután állami közegek úgymint a köz* iga7gatási, törvénykezési tisztviselők, közmi-velódés teréu működő egyének és honvédtisztek feladatuknak, rendeltetésüknek csak ugj és akkor felelhetnek meg, ha azon illetményeikre nézve, melyek létezhetésük indokából munkálkodásuk vagy honvédalmi kötelezettségeik fejfben biztositva vannak, kiváltságos állásba helyeztetnek, s miután továbbá az ál- lam a köztisztviselők és honvéd tisztek munkásságát, védkütelezetségét csak ugy veheti ti'ljci* joggal igénybe, ha azon illetmény, mely a kötelesség teljesítése tejébe í megszabatott, egy :sek ellenében is biziosittatik ; mután R7, hogy a magyar honpolgár az osztrák hivatalnok illetményét le nem foglaltathatja, el lenben az osztrák alattvaló a magyar tiszt viselő illetményét lefoglaltathatja, és az, h'ugy fl közöshadseregbeli tiszt fizetése csak ecy harmadrészben foglalható le, a honvédtis/t fizetése ellenben 300 forinton ."elül lefoglalható : az igazsággal nemcsak meg nem egyez, sőt az említett tisstek közti viszály rnagvát hintette el, és a honvédtisetet lealázzn, s miután végre még egyrészről a jó közigazgu tá, igazságszolgáltatás, személy és vagyon biztonság, köznevelés, mivelddés és' honvédelem csak agy és akkor leszen elérve, ha azoknak, kik ama szakmák teljesítésére hi-vittvák— megbízhatósága, harczképessége, illet menyeiknek minden iránybani megóvása törvényi!'g garantiroztatikés személyeik a végrehajtás és caőd kér hetes aluli üldözéstől meg men-icn-jk ; más részről pedig a hazafias közép osz t.ily it;cn nevezetes részét tevő tisztviselők ön közmivulődés terén müködű egyének és honvéd-lip/u-k csak uj:y lehetnek a magyar állam fuly-;on<>h i:>mogatói és nemzetiségünk oszlopai, h;i az ü/órck álial elleuük mért csspás alól felszabadít! atnak ésamagyarhazáoak megtnentelnek; az nlolirott honvédegyleti váiaszimány bátorkodik a mélyen tisztelt képviselő ház kcuye-í színe elé iolyamodni ón azért esedezm. miszerint a köztisztviselők, hivatalnokok, nev»; lesüti szakemberek niegbizhatóságának, u honvédség harczképességének megóvhatása in-dokábói az 1868 évi LIV t. ez. 399 § nak, az 18ü9 évi april 8 dik napján 9lJ8 száui alatt kelt igazspg ügymioisteri intézmény azon rendeletei. melysztTint a köztisztviselők, tanárok, kozne velők, éü honvódtisztek illetménye 300 frtun fe lül lefoglíUliaió és csW kéréssel üldí.zhciűk eltörölni, és azi, hogy a nevezett álloraiisukun le vök illetmény-j su le nem foglalható, sem pedig ellenük ha privát vagyonuk nincs csőd nem alkalmazható törvényileg kimondani méltoztna-sék. Tisztelettel vagyunk : a budapesti- hon védegylet választmánya. A másolat hiteléül O6ZKTZKY ANTAL. ionvéd őrnagy. RIMANOCZY KAROLY, Pót-kimutatás a cholera járványban elhaltak özvegyei és árvái fölsegélyezésére főispán ur » méltósága által rendezett gyűjtéshez. 1) T: Csesznák Sándur csáktornyai járásbeli szolgabiró úr folyó hó 12-én kelt 2178 száma jelentése mellett 4 rendbeli adakozásu iv szerint főispán úr ö méltósá gához beküldett 17 frt 53 kr. 2) ugyanaz a folyó hó 13-án kelt 2178 számú jelentése mellet 1 drb. adakozási iv szerint beküldött 5 frtot. 1) 1) álom de a mint a zaj élénkebb lett, a lovag hirtelen felugrott s egyik kezével az asztalra támaszkodva, másikkal fuldokló keblét leoritva Tárt Nem kellett sokáig várnia. A titkos ajtó hirtelen, nagy zajjal csapódott be, és benn állt a világos teremben Aissé gyönyörű alakja. Ugy állt í ajtó előtt, miként a legszebb ÖZO-bor, srép nemeit leeüté s ajka néma lett . . . A lovag pedig, mintha visioját látná tovább, fojtott légzéssel, dobogó szivvel mereven nézett egy kii ideip az előtte álló alakra, majd elit-tasodra kéjtől, kiterjeszté karjait, s ajka hal-, fcan sufioeá : Aissé ! ! . . Halk sikoly hallatszok, és Aissc ott pihent . t lorag kebelén, át kulcsolta karjaival, megcsó-.kotta őtj s ajka csakis egy szót suttogott: Sset-etlek! í . . Aztán eltikadian a kéjtől íié-min, lezárt szemekkel, fejét a lovag vállára hajtva, aludta legszebb álmait. Minek is folytatnák tovább e képet. Jobb, h* szép olvasóink mindenikére bízzuk annak átérzését s képzeími folytatását. — Lassanként nyugodtabb lett mindkettő. A pereink, az órák gondolatlanul futottak tova, taindkettő elmondta egymásnak szerelmét, . el élettörténetét, s egyiilt terveztek a jövőre.— Tervezni a jövőt! ... Ez legkönnyebb a _ szerelmeseknek, és mégis ez volt legnehezebb a máltainak. — 0 nŐtleneégi fogadalmat tett — De most ?xámüzve lett, a lovag előtt a világ minden rideg sxabályaj, Aissé csókjai adták a szelle- .Tn«t, az él etet. E« a lovag határozottan, szilárdul '. -el volt tökélve, hogy kilép a szerzetből. — Aissé ellenszegült ennek. — Hasztalan lett minden rábeszélése * lovagnak, ő, ki eddig nem élt a viíágtÖrvényei, szokáaa szerint, most mindegy lett ránézve az, Ö Bzeretett, Bzeretett kimondhatlanul, örökre, ez neki elég volt, s áldozatot követelni nem akart. — A lovag Bzerelmi hevében nem is kívánt gond- I ni a messze jövőre, inkább szerette volna hosszabbá tenni az időt, hogy Aissé ne távuz-zék t. - De válniuk: kellett . . . Örök szereimet esküdve egymásnak távozott el Aissé, meg-igérve, hogy nemsokára egészen a lovagé leend. — Ki átélt már oly jelenetet, minő a fenebbi kép, avagy azt képzelme elé áliitá, elgoudoi- hatja, hogy érezhette magát a lovag a követ kező napokon . . . Három nap telt el, és Bem a fekete orvos nem jött, sem egy hírnök. — A lovag százszor határozta el,hogy távozikPárieba, és ugyanannyiszor megmaradt a fekete orvos tanácsa mellett. Minő messze esett most a lo vagtól Málta!! . . . ha néha eszébe jött hely zete, a karátosán elodázta azt, s leginkább arra \| gondolt, hogy Aissét a gróftól megmentse. — I így teltekel napok. A hetedik napon a siketnéma szolgát beküldte Parisba a fekete orvoshoz. Elmúlt két nap s a szolga sem érkezett meg. ekkor már elhatározta, hogy maga megy, s elkészülve egy estén megindult, Zulej-mának szólva néhány szót .... Elérkezett Páriába gyalog, as éj kellő közepén. Fáradtan és kissé elgyengülten megállt & gróf palotája előtt és hosaxan nézte azt, — majd szilárd határozattal csengetett annak ajtaján. — A kapus felnyitotta .... A lovag a fe-; kete orvost kérdezte. A kapus látva a. szerzetesi ruhát, 0 a méltóságos alakot, alázatosan meghajolva vezette üt fői a lépcsököD egj ajtóig. A máltai kopogott és beDyitott . . . Egy asztal előtt a fekete orvos ült, kezében arczké-pet tartva, észre sem vette a lovagot, amÍDt hozzá meot. A lovag az orvos vállára tévé kezét, ez hirtelen felrezzent, de a mint megpillantá a máltait, köBzönt, s könnyező szemekkel monda a lovagnak eleibe tartva az arczképet: Ez leányom! . . A lovag mughatottan nézte az arczképet. Gyönyörű nőt ábrázolt a kép, barna arezcza!, gyönyörű hajjal. — — On "tioszuért jött! — monda aztán az orvos. — Aí idő éppen kedvező, jöjjön ve lem ! — azzal karonfogva a mákait a hosszú sölét folyosón végig vezeté őt, % megállt, egy ajtó előtt rámutalva. — A máltai kusé megrettent e váratlan helyzet miatt, de aztán Bzilárdan, büszke fővel benyitott a szobába. — A fény majd megvakitá amint az orvoe előtt belépett ... és megrettenve állt meg az ajtó előtt ... A nagy terem kellő közepén, óriási ravatalon, mely ragyogott as arany s gyertya fénytől, feküdt a gróf holtan, borzasztó arczczal. — — Nem öltem meg becsületemre I — susogí ac orvos meghatottan, — ai Isten megelőzött mindkettőnket! , . És az orvos valót mondott. A gróf elhalt természetes módon, ai orgiák felemésztették ifjú életét. — Jerfiok ionét! — swoga megbor zadva a holttesttől a máltai, — és hirtelen el- hagyta a termet az orvossal együtt. Két pap térdelt aztán csak a gráf ravatala előtt. — * A mi ezután következik azt röviden mondjuk el. — A gróf végrendeletében tekintélyei örökséget hagyott Aissénak. Utolsó óráiban megbánta tetteit, s az orvos bocsánata után halt el. - Aissé elhúzódott a világtól ... A fekete orvossal egy házban lakott egyfitt. A máltait szerette haláláig, B érte elutasitá még Orleáns herczegének is kezét. — Pár év múlva leánygyermeke született Aissénak, ki Londonban jött a világra .... Szerették mindhárman e gyermeket, a máltai, az orvos, és Aissé. — A máltai Parisban lakott, A issét mint nejét tekinté, és csakis ennek ellenzése miatt nem lépett ki a rendből. — Aissé ezután folyvást dolgozott szépiro- j dalm'i müveket. Nevét ismerte az egész Fran-cziaorazág. — Szépirodalmi levelei oly páratlanok, hogy Voltaire két kötetbe gyüjté össze Tenein és Lafayett asszony müveivel együtt, s megdicsérte azokat. — Aissé 38 éves korában halt el a máltai karjai körött, a máltai nemsokára követte őt — Most napjainkban elfeledték már Aiasét, el müveit, melyek közfii egy sinos magyarra téve. Én bemutattam őt a t. olvasó kösöniégnek, megjegyezve, hogy e regényes történet nagyobbara élethfl. és valószínűleg pár irodalmi müvét is közlőm e rokonszenves Írónőnek. — GOLENICH KÁBOLY. Pénztár asámla IS. Hitelezőnek. Betét námláaak . Váltó . K"Ulejv<nj . . \| ElSlegezéai . EStelesvinv ii Tiltó kamat ?> KinüevJ kamat arimlának BiajOvedelem HÍ.WrhauiUk í Bftít kamat f, ] HázjOvedeltm Kolizeg n KötelezviDv és váltó kamat az. Ssizalék esámla trtekpapir , B.rtor pi Aranv é* frank „ 3-or Mcltávágos Marki Ignác/ vesz-pívmi püspök helyettes úr folyó hú 21-én kelt levele mellett Galambok, Alsó-Páhok, Szent-Balázs, Mercnye. Kis-Gíirb"), Paloz-nak és Tihany községe részéről jegyzék >zurint összesen beküldött 90 frt lOkr. ösz-szesen: 112 frt 63 kr. •Ebhez az e lap lő-ik számában köz-Jött fükimutatást véve, tesz az eddigi eredmény ÜÜ23 frt 59 kr., lü db arany, 1 Napoleuiidor, 4 tallér s 8 egy frtos ezüst pénzt. Z.-Kgerszegen, 174. február hó 23 án. C/L'KELTKR JÓZSEF. Helyi hírek. — líöpirat jelent meg Dr. Virava Jó zsef."'! s Tcül<íiteit be hozzánk, melynek cziroe : A Jet'iiiyt évek történetéből levont országgyűlésen kívüli nézetek a jóvu iránti kötelességekre juí'jtvc." A röpirat 19 oldal tartalmú 8 a Dtják-páitu: okozza egyedül a helyzet tarthatlansága-én. mely ujryan elfogult nézet, mind a mellett lué^U coalitiót ajáal a pártárnyalatok közt. — Az ?ujonezozási törvény hiányos v.iii.t mily szembeszöknie^ kiiünik a követke- y.'iLlí"!: & csurgói tanító kópezdét az állam jo ? >s=ü"? piMr/.zií! tartja ffnn. bt-nuy öt tanárt fizet - s iclrriile^ 53 tíiivóu hallja'ója van. ezek k'izül lií a jelenlegi ujoncz-zás alá esvqn, valos/i nül«!s a képez<iéb''»l kilépniük kell * az eddi.; éive/.ett állami segély fulytán nvert pályát itijííH kell hagyniuk. A Bachrendszor aUu :i taiiitú s lanuló kivétel volt. váljon nem ji>bb volna-f: moai is e kivétel alknimazása ? Krre a mindinkább gyérülő tanítói krr hiánya felel. ,— A mull hé végén történt, ho»y az Srd-g-bcDei hegyben megjelent fgy i'g.v<ín» ki bi»r vevóuvk adta ki magát, e amiot iiwi.dá azon msándákbo. ment oda, hogj. borukat v.isá-jon'^sze. Mentők U ki az ela.iúk, végig kóstol-latiák n liei:yb-a eladó borokat, és jul meg-viíDiliígültékf sokan .-izon reményben, hogy n»r'jkat megveszi. Eite azonban eltávozutl ancl-küÜiogy vett volua valamit. Pár nap múlva tudták meg a rásed«rttck, hogy valami hnnye fráter élt visza bizalmukkal. — A vasmegyei régiség tar számára ÍjiM- kezeit adum ui_) ok. fuly tatólagos kimuu- i.ráü. l'iid- c:iv Gynrgy, nardai pUbánuá ur a :ul:iid'»nj^ ffiirarláiía m^llbit átengedte ki- Áliiias vé„'-u i. 48 ki 1U7. honvédzászlóalj zászlaját. T-Jiiiiirl J-'erencz úrtól egy ezüst «T^H. ,M":i«>í=iOri Béla urlól 2 caerépudeny CA 1 g.'lvii.- Va>/. J.izsefné asszonyságtól eg^ régi ml?.: var himz-><;l borítóit vászon casul;i. Va- clm!.ka nríikostíiiúl < pv kulcspuska agya s ér- nik. A rohrbachi község elöljáróságától 2Q .bir-tb középkori ezüst érem. Tulok Laj"s ur- !«1 fegy ezüst s egy bruuez érem. Grűnwald Ig- uácv. urtól 4 ezüst emlékérem. Pór János urlól - -íz n'i:n:ii eséáZtf & ni ccs. Schwarcz Gusztáv ur- :?.». ':.">.Irb ?zü<t ér-ítn. Illés Furenczoé Asznny- sijrtui e^ry r.imai .sír ni: fi szobrocska csoníi-ói. UjróSáud'ir u^tol 14 ilrb k ül íj ti féle érem. Jiruek- neraé aszóivá ig^ol r.gy régi magyar korsócska. Mindezen aitouuinyukéiL nyilvános köszön -tet mond a v:isjiH-gci rcgcíázrti t-gylet jgazg.iió választmáiiyn. — Hibaigazítás. Lapunk clűbbi szá- Ni-iiiak tlsi* czikkében Hagvmásy trausid.-.vit h Ivt-it „Lruiridavit" érttnidű. — Lapunk f. évi fojyamából a 7. 0. lU. 14. éé 16. számai teljesen elfogyván, na^y k<>azoiiut;e! vcnucuk, haa kik össze nem gyűjtik, Ukiiidciii sziveski'dnéiiek. Vefityes hlivk. — Egy horznszió f.témény foglalkoztatja j-Iciilug m.-.gyénk lakófl-:igái trja a „ToronUl." A7. esiiinény kövutkc/.ó : I.lvarnok községcbL'n c-v uémet lakos, ki egyszersmind egy kis korcs- in.i lulajdnuosa. n-tjévul összeveszett, s azt meg i& akarta verni. Xi;je ismerve férje düliűs ter- iné.z'jt«t, elszaladt, s t;rje hívására nem jöttbe a szobába. A férj dülié.b^n elöfogta 3 éves g/er- lüt.'Stct, s annak ícjéit-.gy konyhakéssel levágta ; Í; C tette után elment a községházához »?> ott felj-:lentette magát. Midűn kérdezték, l->„'y miért ölte meg ártatlan gyermekét, azt .ilaszolta: „hogy azt bitté, ha gyermeke ordi- i.iiíí f'»g, bogy akkur feleöége szabaditására elü- j-ivend, a ezt kedvére megölhette volna. — Most börtönben várja büntetését. — Az nngol vimtukon 1872. évben 400 millió ember utazott éa 1500 szerencsétlenség történt; a purosz vasutakon ugyanazon évben 62 millió ember utazott és 782 szerencsétlenség történt. A« egyesült államokban 1848-ban még csak 6000 murtfüldayire volt a vasat készen. 1873-bau raár 71.000 ménfőid volt használat ban és 8000 mértfóld munka alatt. — Jaj annak ki elaő fosja megzavarni .Európa békéjét) (Malheur á célúi qui troublera le premier la paix en Kurópe!) állítólag e eza- v.ik.u mondta volna a 74 éves Gorcsakoff ber-czeg Audraasy grófnak Szent-Pétervárott. Kívánjuk, bogy e szavakban Oroszország politikája buszélt légyen ! — Michelet utolsó napjáról a következő ket írják: Michelet az utolsó háború után szív baj bau szenvedett. Érezvén végének közeledé sét, kettőzött sietséggel látott hozz.í ujabb mun kajához, a XIX. század történetén az. Még a ha lála előtti napokban is szokása szerint szorgal masan dolgozott. Midőn utolsó sétáját tette, még nyugodtan feKüdt leésreggel vidáman keltfül, de már egy negyed óra múlva ágya lábainál találták összerogyva, hanem a gyorsan jött or vosi segély után nemeiig magához jött Az orvos azonban kiju-lenté.hogy halálát minden pillanat ban várn; lehet, de az Öreg életereje oly nagy volt, hogy mégnégy napigélt. Míchelet az utol só óráiig nyugodt volt. s szelleme megőrizte tisz taságát. Nem lehetett volna lŐle hallani egy pa nasz hangot sem, s a halált stoikus egy kedv üsé^- gtil fogadta. Határozottan kijelentette, ho^y temetése felekezetnélküli legyen, és hogy az egy házi szertartások végzéseért fizsttetni szokott összeg a szegények közt osztaasék ki. — Vérátömlesztés hatása. Egy 23 éves fiatal embert, kinek pénzveszteségei folytán tes te megmervvetÍMH, bösz-clési tehetsegét el vesztet te ée minden érzéki behatás iránt érzékellenné leit, L -i<ie»di»ri' béirs-i lanár u legkülönbözőbb gyógymódok alá vetette, de sikertelent.; még a villany sem használt- Étkor a tanár az utolsó eszközhöz nyúlt: a vérbuömleszté-ihez. H.árura unczia vert fecskendett ereibe. A művelet hatá sa nem maradt el. Az üiér, mely azolótt csík 40 —45-öt vert egy perez alatt, még a. íiiLivu- lei alatt 80—8ó-rc emelkedett egy pun,'b^.i. Néhány óra malva, még a visszaható laz be;i in előtt, a beteg ismét tudott bes/élni és hároiu heti niurcvudeit állapotáról mondott el egyet IllátU. — A hoUtetft'nek eUyetese vagy eiteniri'.^ sruiek kérdése ujabban igeu éléuk vitákra aduit ÍI! kai mai az angol lapok hasábjain. Nemrég, lieclam, a hires lipcsei tauár js tarlóit erről fel- ulvasáai, melyről a következő ismertetést oivas- suk: az érickezó eiúadta, hogy a talajrojnóség a liikiík táplálkozása és j elleniért minő hatást gyakorol; KirnutaUa, bogy az emberi tetemek elunnetése áhal a ial:ij niegmér^ozletik ős az éliitbru maradók egészségi állapota igen hátrá nyosan beíulyiwoitatik. A tetemek raegégetése régen Lu is szokásban volt, caakhi>gy e szokás akkor sok költséggel járt. Hrunetti tanár Pádu- ában telt ily kisárieteiiet, de azok nem vezet tek teijes eredményre. Értekező azután a maga rendszerét adja nló, a mely szerint a holttetem egy tüziuente kuvekbői befalazott térbe jaln , a hol izzó bü?é;et bociáuinának reá; a hÓBi'g 20 perez alatt megemészti a testet, a gőzök és párák H kéményen kibocááttatnak és a holtte- tt-mből vgy kisraká* tiszta ftjbér hamu marad, mehet létezés szerint össze lehet gyűjteni,— vagy szélszórni. Egy egy „temetés" kólwége 2 — ó tallért tcotic; az egóáz b'-rend;zéá 1ŐOO0 tallérba kerülne. — Jó gyomor. Egy paraszt ember a múlt héten ngy délután betért az ugynevezet Nagy- Kávéházba, ott egy magányos asztalhoz letele pedvén, fekete kávét kért, a kávét egy pohár vízzel megitta; újra kért másodikat és harma dikat, egészen 7-ig, és minden kávéval kiitta a puhár vizet egészen, azután valami húsfélét kért és egynegyed ludat megevett, vele 8 mész- szely. ö bort megivott, ekkor igy szólt: „ most inár jól usik a kávé, kérek egy pohár kávét "; a kihozott fekete kávét megitta a pohár vízzel, azután a másodikat és a harmadikat a tizen harmadik kávéhoz néni adlak vizet, ekkor igy szólt a vendéglősnéhez: „ejnye ifiaszony ne füsvénykedjék, adjon egy kis vizet is", a hozott vizet is megitta és még a 14 iket, vagyis összesen 21 fekote kávét, ekkor fizetett cs szó nélkül távozott. {369 Olyan egyének, kik lakásuk é: vidékükről, hibátlan irt adreszokat állítanak Össze, melyért jutalmat kapnak, szíveskedjenek bénneutc€ német levélben M. M. 10U0 llaiti-hur^ha p)>-t< reslanle.8 nap alatt furdulni. — Jelentés, A ni agy. kir. világkiállítás kormány biztosság neveiben. A i összes kiállitÁM tárgyaknak a kiállító urak s illetőleg a vidéki bizottságok részére eszközölt szétküldésük befe jeztével a m. kir. kormánybiztosaiig azon hely- zelbe jutotf, hogy tevékenységét legközelebb megszüntetheti; s működési köre egyedül csak az egy^s kiállítókkal függőben lévő számadási ügylelek legombolyitáaára s az esetleges recla- matíók elintézésére fog szorítkozni. Minek folytán valamennyi kiállító urak, ugy azok képvjsulói, valamint mindazok, kik az alólirt biztossággal bárminemű számadási viszonyb:in állottak, ezennel felhivatnak, hogy: í. ha netalán valaki közülük kiállítási tárgyait vagy épen nem, vagy hiányosan kapta volmi vissza: erről — az illető hiányzó tárgyak pontos leírása és az annak idejében való elküldési helynek megnevezése mellett — legkésőbb f. é. márczius 10-ig a m. kir. biztosságot (Bécs, Nordbaíinstrasse, 32) annál bizonyosabban értesítse, mert az ezen idÖn- túl érkező reclamatiók többé el nem fogadtatnak. 2. mindazok, kik kiállított tárgyaikat már megkaplak, de & kézhevételt igaxoJó téritvényeket még el nem küldték : est a feoérintett időpontig annál inkább eacközóljék. mert ellenkező esetben a kiállítási tárgyak keihez jutottaknak fognak tekintetei, s későbbi reclamatiók figyelemben nem részesülhetnek; 3. mindazok, kiknek a kiálliiái alap ellen bárminemű követelésük van, agy azok j is, kik az említett alap iránt fitetési kötelezet- ! ségben állanak: követeléseiket márczias 10 ig annál bizonyosabban érvényesítsék, illetőleg a . fizetéseiket eszközöljék mivel netán kérőbb j felmerülő igények nem lessnek tekintetbe ve- ' hetők, esetleges hátralékok pedig, törv. behsj- \| tásuk végett, az illetékes hatóságoknak fogná- \| nak átadatni. I Végű! köz tudomásra hozatik: hogy — a i bécsi világ kiáll itás cs. kir. vezérigazga lóságá nak értesítése szerint — a kiállító uraknak a 1 nemzetközi jury által odaítélt érmek és okmá nyok kiszolgáltatása csak június vagv július hóban lesz eszközölhető, mert azok elkészítése sok időt s munkát igényel. Bécs, 1874. febr. 20-án. KEMEl'H, j kormánybiztos. . — Rövidhírek. Fiume város 200 frt \| évi segélyt szavazóit meg a honvéd rokkantak ; részére. (.Éljen !). — A gráczi egyetem erdélyi szász hal Iga. tói is csatlakoznak a 34 képviselő , tiltakozásához. — A magyar kormány és az ' Oláh -Moldva nagyfejedelemségek közt a lo-j lunczozási ügyben tárgyalások folynak. — I Hudoutta inoűieuegroi vajda és senátor nyüt I uiczán orvul agyonlövetett. — Királyunk Vic-{ tor Emmanuel olasz királyt és megfogj* iáto-, gaini. — Tóth Kálmáu költeményeiből egy-kötutet Zerkovitz Sidunía németre fordított. — í Múlt héten a (űvárosban született 284 gyermek ! elhult 14íi egyéu. — Budapesten a vásári uj ; igazgatóság 800 kettős fenekű űrmértéket, 60 hamis sulymértéketés lőOkurtaröföt kopzottei. (Helyes! A vidéki városokban sem lenne roaz utánanézni.). — A ercaii takarékpénztár választmánya 100 irtot adott báró Eölvös ercsii Biremlékére. — Nyilas Samu leikész és ismert költő. — gr. Széchenyi János Egervár örökös főispánja és cs. kir. kamarás; — Déezsi Zsigmond a győri szinhái légi dós b tagja és */k,-iki honvéd főhadnagy: meghalt. — GrófSzirmay Károly honvéd százados Ungváratt fűbe lőtte í magát. — Deák Ferencz nagy hazánkfia job ban érzi magát. — A 9-e albisottsiig eddigeJé 14 millió megtakarítás lehetőségét muiuLta ki részleteaen. — A budai színkört Bukodyazin-igazgaiónak adta ki a nemz. színház igaigaió-ságfi. — Gr. Lázár Kálmán, az ismert termé-' szei búvár, iró és országgyűlési képviselő" el-I hunyt. — A világkiáJlitási ^Siékelyhá- tulaj-1 donos 3182 frtig bukott, mely összeget aláírások 1 álLal kárpótolják. — Papirszeletek. — latén veled kedvei feleségem — uált ai orvoS fiatal nejéhez — sietek egy nehéi betegbei ! — Légy irglm«< a beteg- irict — felelt m«- r»aztaJol»g A QO -- hagjd még &? életben, mwad- jál itthon ! BuftKQ bnlltr Hxrcti ctiginy xz Dlcián Tégip. efUlálji. K tiszteleudü és kérdi : I - ilii bajod Marcii? tin megélt a felué- 1 ged. (rv-rmeked. vagy kevéa a kereset ? I — Á»9 még megjárná, h»Dem annál iu n.i- gjubb báj ran : — igen «ok a pandnr. — Nemde jó itleiem van? — kérdi egy menj assxouy esköví'.je napjáu ismerösétűl, reá mutatva vőlegényére. — Bizony nagyaád nem hittem volna, hogy ily Qgyea TÜlegényre tegyen asert. j — Magyarázta atudóst jitssó ember bárom ia- merS'ének hogy: Kolotnhus feltalálván Amerikát \| menj-dörgé* é* villámlás kött lépett annak földére, a az OSJIZC csödűlt beinitllötteknek terjedelmesen bir- 1 doté »nati felUli küldirténét. Halgatóinak egyike kérdé: \| hogyan beazólheteit velük holott nyelveiket nem tadU: I Hja'barátom felele a tudós tolmács által. De bogy * I tolmácsot hol keritötte elő, «rr* nem volt felelet — Egy cflerkfgraxiábó'l fölfegyvérzett vailiit, a ki a iflvéMol, anyira félt. bogy minden idegen lSvéare megrendült, egy vadáazat alkalmával dicsekedett aa elejtett vadak suímávsl. Ejpy éltei vadaiz ki a dicse-kedéflt úp ngy nom szerette mint a félénket, ait monda neki: éti pedig Krttlfik, bogy Sn is a megszabadult nyálukkal épen maradt. Szerkesztői üzenet 1163. P. Juccgeveci. K^ssség^el várnak. 1161. Br. .Ulr» teltem- kSiSIjak. 1165' B. Zililmviud. HibitUn megk>pt»i». M&rcxins 22 ^n riszam Badapestre. 1166 Belltiaesr4l a eiáfolatot megkaptak. 1167. L. A. gasd4fs«&~'%zikk>'k«t k0azan«tt«) ?•ttok- Maflán lnTelQokben tdbbet. 116S. K. Nr.lt levél Míjnc.kj Pél.p qrboi. k 1169. Valaai a Peti ' apU ko.l«mínjír«, nem j, mert a bel/i polémiát a fSvárosba TitUk a nem e videk, d» a> orsiág ?xine elútt tim.dtJitT&n yiiiMa TÁro'a; mi által a t. .tfibb aala-gy nem a leg»ebb jeliemet árnlt eL Ha valaki ?írtre érri m»f.it, »u kell eUftet«li ueresni, hol tnegsArtetett 11 nem tele jajreaaekelni ai ortaif«t Á nagy-kanizsai takarékpénztár 1874. Január havi üzleti forg»lm». BEVÉTELEK. ,M 36,680 — 6.6S1 — I0.S7O — 10.M9ÍS SJtibM 666K &10 15 Ií 11 SÍ -- 10 4161 8110 Százalék Koluíg Vesiea Aranv ée frank MIK 5S19G 12 Adós Pénztár sziml. KIAÍDÁSOK: taámla B-tét vám KölUÖQ 144.800 11 43,601. 46íl»_ IT.SSO — »ÍS0 4,U2tt5 584 J8 84 ts 7.161 "ti 4 — 10»S5 fur^aion Üzleti szemle. (S. 8.'. Na^r-Kaoizaa, mároz. <-«o 1874. ? ldSjárán derült, kedvest „Oabnaízlet: — minden véltonáa nelktl. - A forgalom igénytelen. — Pénz rU.onrok kr-Utoluk — AU6-aoatriai mér8 uerint: Bo«. 80-81 fnt. 6.SO-6.40, 81—83 fnt 6 4»-6 80, 81-86 fot, 7.SO-7.45 kr. Rou 76-77 fom»o. konkolyoi 4.65- 5.10 krrig, konkolv nílkíl 5 11 — 5.30. 18—80 fnt konkoljoi 6.10/-6.25 konkoly »íikül 5.30^45 kr Árpa •erfozi.re 5—. 5.1S— 30 kr. Arp« etetézre 3.50—80 4— frUi. Knkorioaa 4.SU- -5 früg Zab S.30-. W. kr. 60 fontja Hüveljezek: Borsó 8.40 kr. Bab feliír aj 5 5 - 10 kri» o 4.50 tarka bab 4.20-40 kr. Lenue 6 80 -7.80 krií' Hajdina 4.30 — 70 kr. Hajdinakása 11—13 kr ittséia — Kílee 4-4. 20-60 krrij. KOleekáaa 1.50-S.SO iri,. Lenmag 4.60—S írtig. Lendekmaa; 4— —4 20 krig. Löbermag 29—30—31 frt benai mizaája. Kendermag minden kéialet nélkal. Bepcse téli 4 50—80 kr, nyári 3.60—4 frtig. Zabos bakon. 3.S0—JO kr Támmáasája. - Halom vam (HUdűinr) 4—50—80 kr egész S frtiir. — Büza-ocso 1.40—60 krig. — Boza- °°í'''J~'-° krig- — ó-bor 9—la frt- ») «•»' 4.40 —5.20 krig. piros 4.—4.10—4.90 kr. lohill.r 3 80 — 4 50 kr. Torkolj-pálinka 24-16 frt, seprűpáUnka.--. szilvaliua S8—30 frt. also-anaMrizJ aWj. bor«4' nélkal, franco itteni állomás. Érték- és váltofolyam nurczius 5. b'l, metsüqaee 69.65; 6'/, Benn. kSloton 73.95: 1860-ki ill»<i»lmi kóletón 103.80; buk-réaiv. 970—; hitalintéietí ré«»ir«Dyek 241^0; Loniiun 111.25; magjar földtehonnoDliíei kSt-vénj 75.25; te-nes»ári földtaherosoMn kít-vénr 74 5O;erdélji fáldtehermutMi kötvtoj — .74; horvit-tlavon fSldteharmentthi ketvéoy 75.50; aifiit 104.75 ; c. kir. truv 6.36—; Nspoieond'or 8.88. V asut 1 menetread. Indnl Karoiuártil: Eszik Mohács (Zikánjna^ Zigiab Fiooílt / 6 óra 18 peraartr'- 45 . déjalia. 18 . regnl. 48 . MWítán. 48 „ estra. 43 „ reff«I. Ifi ^ dilntan. 56 eeU. 3 „ '•»•!? SS ,. dilt"-.. Badiij r^ * 6 I 6 f 10 , Szombathelyig (innét djSlntio 6 ora 26 perez Becsbe) 5 Bécsig (Szombatit. Beoaujh. fele) S Pragerfaof fele Triesztig fi ,' „ „ „/ es Becsbe t „ n I 11 » 3S exik Kauinára : Ellik, Mohács (Zikanjnal), Zifribbol 4 ors 19 peres r«ff«4. „ ,, ., Dom- 81 , UlsÜn. 64 • MM. 43 44 . UlaaaB so •eta. MtaUlt. Sí 18 " .?•.. 60 9 ti •ette boTir, Fiume, Zágrábból 1 , Zakiny-Fiuine-Ztaribbol 9 Bndiril 4 H 1 „ 9 ! 8aomb.tkel/tol 10 , Bitsb51(Bícsnjh »«ODibatk.fel51 4 ,', 3t „ 10 , (Pragerboí felSl) S Trieszt- ia Wcabtl 1 Felelős sxarkesztó: Bit»rt UJM. Trieeatbúl 10 , Hirdetmény. Mi kötelek magunkat, gvártmínvunka, kizáró^ a Meri Mta B«W (Pr.tW.tr.... 66,) raktáriba „iUiu-i i. mütftjték- és minthogy e gyir rüig«erte innert Kivonat az ezer mintát tártai mázó árjegyzékből- Első tajték-, műtajté).: és borostyánkő- társulat. Egyedüli raktár u outr.-magyarbirodalom réssére: Gnlden -bazár Prateratrawe 66. Wien, Praterstrasse Nr. 66. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO I Versenytárgyalási hirdetmény. A nagyméltóságn közmunka és közlekedési magyar kir. ministerium folyó évi február hó 9-én 22117 —1873-ik sz. alatt kelt magas rendeletével a tapoleza-nagy-kanizsai államat balaton-magyarodi ut-mesterí szakaszán a Zala folyón lévő 53-ik számú megkárosult jármashid helyreállitását4297 forint 66 kr.-nyi költségösszeggel engedélyezte. Ezen épitési munkálatok vállalkozás utján leendő eszközöl te tésének biztosítása tekintetéből az alulirt hivataliroda helyiségében a szóbeli árlejtés kizárásával csupán írásbeli zárt ajánlatok felett folyó évi uiár-czius hó 23-án délelőtti 10 órakor a megrendelt versenytárgyalás megfog tartatni. A szabályszerűen szerkesztett, jól bepecsételt alnl-irt hivatalhoz czimzett írásbeli ajánlatok, melyekben megemlítve legyen, hogy a versenyző az engedélyezett költségösszegből hány százalékot enged el, — számmal és szóval tisztán írva, — hogy eme építkezésre vonatkozó részletes feltételeket ismeri és magát azok 8 ZALA-EGERSZEGEN, 1874-ik évi február hó 20-án. Dr. HANDLER MOR orvos- éa sebéaztvdor, nxülr'-iz és szemest gjégyit gyökeresen fényes és tartós siker bii1' silása mellen mindennemű TITKOS BETEGSÉGEKET 1. az SnfortAzénnrk minden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gjengrnrgef, az ondúfolyátit, különösen a tehetetlenséget (1156 — 25) (elgyengült/érfieröt), 2) hlígycHÖfolyáHokat (még oly idülteket is), a neniz&réntek baja-kóros fekelyeil és lllnMiidrendü bujakórt minden alakjaiban és elcsufitasaiban, 3. Hugrycsöszüfctaóaeltet. i. fris és idült nyikfolyasokat nőknél, az úgynevezett fehérfolyást és az onnan eredő magtalanságot, 5. bőrkiütéseket, 6- a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponkint: délelőtt n őríktól l-ig és délután 8 órától ő-ig, és este 7 örától 8-ig. Lakik Pesten, Lipót-város, nádor-iUcza 13. sz. 1. em. 14. ajtó sz. ' ™ Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek megküldetnek. Cs k. szab. déli vasút tár- sasáfl. E hó 14-én délelőtti 10 órákkor lesznek a kanizsai vasút ál-Ilomáson több, a vasúton talált I * ?tárgyak, melyeknek gazdái nem ?jelentkeztek, árverelve. Kelt Bécsben 1874. Iczios 4-én. 1298-1I A vezér igazgatóság. már- Börmend Gyümölcs és diszfa kedvelőknek különös figyelmébe ajánljuk hol a legújabb és legnemesebb gyümölcs és díszfák gazdák választékban találhatók Becses megrendelésüket következő czim alatt méltóztassók intézni: Oroszvárt nffrénymlvelő intézet igazgatóságának Oroszvárott '291-1 (Mosony megye). Pályázati hirdetés. A keszthelyi községi magyar tannyelvű népiskola I-ső fiosztályánál a rendes tanítói állomás üresedésbe jöven, erre ezenael pályázat nyittatik. — Járandóságok: évi fizetés 415 fit., 120 frt. lakbér illetmény, e helyett esetleg megfelelő lakás és 50 frt. failletmény. Erről a pályázni kívánók azon megjegyzéssel értesit-tetnek, hogy a pályázat határidejéül f. évi márczins 20-ka tűzetik ki és hogy az állomás 1874-ik évi april 1-én lesz elfoglalandó. A választott egy sikeresen töltölt próba év után erö-sittetik meg véglesen. Folyamodványok a helybeli községi iskolaszék elnök ségéhez czimzendók. K-eszthely, 1874 inárczius 1-én. 1293-1 Az eliiökség. ROSA LAJOS vegyészeti termények gyára Pesten borseprót préselve, szárazán s borkövet jutányos áron minden mennyiségben vesz. Tőrköl és seprő-égetőknek szívesen jár kézhez az ezekben foglalt s eddig nem használt borkő előállí tásához szükségelt berendezéséhez. 1294—1 A legfinomabb minőségű Húsvéti Szilvorium kapható Pollak & Rosenber^ kereskedőknél 1281-s Bzfezelten. »OOCXXX»BÖOOOCXXX»OOOOOOOOOOOOOOC Árverési hirdetés. Nyavaládi gazdaságban márczius 9-én reggel 9 órakor el fog árvereztetni az összes gazdasági ingóság, J nevezetesen: gépek, szekerek, vas ekék-, vas\|és faboro- nák-, hengerek, 300 akó boros hordó-, is más egyéb eszközök. ia>2—í L fölösleges minden továbbidicséret, hetSvé tesz. John Buli-pipa szárastul, tajték , és borostyánkőből tokban . . John Buli-pipa faragott alakkal tokban ...,.--.- John Buli-pipa borostyánkő nél kül tokban Jon Ball pipa finom és nagy . . Magyar pipa szárral és bojttal Magyar pipa meggy-Bzárral s bo rostyánkővel Német pipa pántosan .... Kémet pipa finom chinaezüst pánt. tal - Kémet pipa nagyon finom, tokkal Antik pipa. tömör, dombor farag- ványos Török pipa különböző" rajra . . Török pipa meggy szárral és bo-rna;yinsxopóká<ral . . . - . Török pipa .Qom bronz fedővel Kavcba.ii pipa, finom, páot nélkQl Török vizpipa (nargilé) kellemes különösen nőknek, minthogy a vizes megy át a füst és üdi- tóleg bat, darabja Ugyanaz, nagy és finom . . . Meggysxar borostyáoszopókával 1, 2, Szivar- és czigarett szopó ka. aáz- nál több rajiban ilyenek : egye nes, hajlott, koroaaalaku, fe jek, csoportok, állatalakok. úgy szintén fantasia-szopókák da rád ja Ugyanaz Unom .... . Ugyanaz legjobb minőségű,- nagy Japán-az >p oka, valódi borostyánkővel és mizaik munkával finom 1182—12 jog"t megaxoreztem, mái eleve nétkülöx-Fortttoi-Bazár borottyánnopóka tokkal . . . Ugyanaz nagy Borostyán -garnitúra, szivar és tuti- varlcáknak tokkal Garnitúra, tartalmaz: ;«var, sxi- varka és virginia szopókit bőr tokban Kgy garnitora, czigarette uopóka, dohánypapir, és tflzszerszám- taxtő tokbao Egy garnitúra, pipa, tzivanzopó: k, aelyenuacBkóval, bőrtokban Egy garnitara, törökpíp, szét- uedhetft azárraJ, borostyánnal, azivarszopókávai, bőrtokba . Egy garnitara,John Boll-pipA, szi var és czigarettó-szopóka bir tokban Egy garnitara pipa azétszedhető elefántcsontszár és czigarette- szopok, bagaria bőrtokban . . Teljes dohányzó-garnitúra, mely áll pipából, azivar- és ciiga- rette-sxopókából. tüzsxerszámból. dohányxacskóbol. kanodból, és czigarette-gépezetból stb. Ehhez illő elegáns szekrényke . Nemkülönben megrendelés folytán 5 frttól 100 frtig ér5 darabok is kéuitb>tnek és gyári árakon számíttatnak. Megrendelések e czim alatt ia-tézendők : 11.-ti pontosan eszközdltenek. -^ pontos megtartására lekötelezi, megérintve, — 50 — kros bélyeggel, és az engedélyezett költségösszeg után számítandó 10 száztolijával, mint bánatpénzzel ellátva i és a borítékon ajánlat a tapoleza-nagy-kanizsai állam-uton levő 53-ik számú helyreállítására jelezve a fentebb kitett napig és óráig annál bizonyosabban benyuj-tassanak, minthogy később érkezett vagy az emiitettek szerint nem irott és fel nem szerelt, vagy feltételes — ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Tájékozásul megemlittetik még, hogy a magas ministerium fentartja magának azon jogot, miszerint az ajánlott vállalkozási összeg mennyiségétől eltekintve, eme építkezést azon ajánlattevőnek engedi át, — kibe az eddig tapasztalt pontoságróli meggyőződése után a legnagyobb bizalmat helyezheti. Eme építkezésre vonatkozó müvelet és részletes feltételek alulirt kir. mérnöki hivatal helyiségében naponkint a hivatalos órákban betekinthetek. xxxxxxxxxxxxx A magy. királyi mérnöki hivatal. Anatherin szájvize, Dr. POPP J. G. bécsi cs. k. udvari fogorvos Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. üvegekbe I frt 40 kr, a lagkitfinőbb SKeracsdzostopfijd&Imak-bsB, gjralada<oknal, a foghna daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létexó fogkgvet és megakadal/otxa annak uj képzSdését; aa ingd fogakat a foghat erSsitése által ssilarditj* , s midSo a fogakat és foghnst minden ártalmas anyagoktol megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz és már rorid bassuálat utáo eltávolítja ? kellemetlen szagot. Anatnerln-fovpaata Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen késsitméor a lehelet frisetég-ét is tisztaságát fentartja, azonkirO! a fogaknak hófehersigat kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghnst erősbiti. Kaphatók: Kagj-Eanizsán : Belas József gyógvsze., Sosenberg Sosenfeld, Weliach, J. és Fesselhoffer J. kereskedésében. — Pápán : Taehepen J, Keszthelyen: PGszterer gyógyszerész, Siager M. Weisi A. Zala-Egerszegen : Is6o F^ gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógj szerész. Vlraadon : Balter gyogyszeHaz. Sümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: PiUich Ferenez és Rndolf gyógyszer. UatárSrridéki Sz.-Qytir-gyön: Fibie E. C. Veszprémben : Meyr Tnazkan, agy Gnthard Tivadai is Sainil. — Székeefehénrárott; Legmann A. Braun J. gyogyzz. Lovaa-Berenyben: Heialer gyógysx. Kalocsán : Horváth K. gyótTsaerésa Kecskeméten : MUhofer és Hachleid gyógy«. Pakson : Flórián J. ryogysz. Börmeiiden: Horváth J.8omzenreni gjógysz. Kaposvárott- Kohn J Bögl, Belns és ScirSder gyégysz. Siegszárd: Brahsay gyógysz. -Bonyhádon: Kramolin J. SzigetvárottiBarwarth, Salamon gyógyzz — Kaján: Itiehitsch 8t. és HerzMd flai, agy Herzog IgnirznáL -^ Pécsett: ísolnay W. és K. Zách, 8ip5cz gyógys.. Kárádon: Zadabánzzky gyogysz. Marczaliban: Kis. gyógyaz. — Tolnában : Oraff gyógysz. — Dnnaföld-rárott Lakács gyogyas. — 8zeot-Oyörj;5n : Nöthig. — Alsó-Lendván Kiás gyogysz. _ Bohonesou Simon gyógyszerész araknál. Wajdits József kiadó-, Up- és nyomdatulajdonoe gyorssíjtó nyornis, K«gy-Kani»Báii. NAGY-KANIZSA, 1874. marcrius 8-án. 3O-1K szám. Tizenharmadik évfolyam. A :&u tieilemi rea ll sz.-rxe.zti'dn'z, — •tautetMz. Bérmeutetles levelsk csak iamert aaiukatár-saktól fogadutnak el. Kéziratok riasaa lutn küldetnek. Hirdetések C hasábos petitsorban 7 másodszor 6 s minden további sorért 6 kr. SYILTTÉRBKK loronfcini 10 krert veiéinek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért külöaj 30 kr. fizetend ZALAI KÖZLÖNY előbb: „Z AIJ A-SOMO'Q'Z'I KÖZLŰ3VY1 ank', a ,nagy-kanizsai takarékpénztár" a .Zala-Somogy* uőzhajózási részvónytársulat, ugy a ,zala-egerszegi torna-tttzelto egylet" s több megyei es városi egyesület hivatalos értesitóje. Uetenkint kétszer, vasárnap- s esflnmflkfln, megjelenő ügyes tartalmú iapt Naov Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület-, a ..nagy kanizsai kereskedelmi s a Zala-Somogy gőzhajózási részvónytársulat, ugy a „zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet" s több megyei és vá titokban folynak le. Hány oly párbaj viva-tutt már, melyek a nagy közönség előtt e-gészen ismeretlenek ! Ki tudja, nem a párbaj titokleple fedi-e lyricus költőnknek Petőfinek halálát is? Nevezetes egy körülmény, hogy a párbaj mindig az intelligens osztályban uralkodott. Tehát a párbaj számtalan szellemi tökét ragad el a nemzetektől ÍE. ÉS ha semmi más ok nem volna kezeinkben a párbajnak kárhoztalas:ua,cz az egy, hogy tudniillik fogyasztja a nemzetek szellemi tökéjét, elégséges arra, hogy tönkretegye, zugba szorítsa mindazon okoskodásokat, melyekkel a párbaj barátai auuak fennmaradása mellett kardoskodnak. Épen azért nem tudom eléggé csodálni, hogy a józan bölcselet álul elitélt párbajhoz ujabban épen azok folyamodnak, kiktől a nemzetek az irányeszméket várják és veszik. Értem a honatyákat, s a külföldi minisztereket, kik között csak az imént lefolyt napokban egész serege fordult eló a párbajoknak. A társadalmi bölcselettel foglulkr.zó ebből nem jó következményeket magyaráz ki. Márcsak az hiányzik, hogy az egyházi i niberek is párbajt vijanak'. S ha az az áram-Ist. mely a párbajt illetőleg ujabb időben oly magas helyeken is a kisebb 'személyügyek egyedüli elintéző eszközének tartatik, tovább is fenntartja magát; nem mondunk naryot, ha kifejezzük azon meggyőződésünket, me.y szerint e párbajokat rövid idő múlva egyes nemzetek közötti egyenetlenségek paraly/á-lását ezélzó háborúk fogják felcserélni. Az áruezikkeknek folyton emelkedő cur-scusa, a pénz roppant drágasága s az arany és ezüstnek mindemellett csökkenő árfolyama, valamint a nyomornak meggátolbatatlan szé-lesbedése mind oda mutatnak, hogy Európa fogalmát; — [fogják némelyek szemünkre vetni. — elég lenne kijelenteni, hogy annak ellenkezője a rút. Mi nem igy vélekedünk. — Előbbi , czikkeinkben mi caapán az eszményi szépséget, mint olyant kisérlettük meg meghatározni, mely fölötte ritka és daczára az eltérd nézetek ' és érzelmeknek, a kij lóit sajátságok hiányával, i kivel sem azonosítható, de nem állítottak,hogy ! ki ezen kellékekkel nem bír, megszűnt szép ; lenni, ergo rút, (Valóban fölötte azomoritó ál -lapot lenne.) — Nem akarjuk egészen köznapiasan meghat árotni, hogy mi a jút, mert nem azon elvektől vezéreltetünk, őielyek jelen v iszo oyok kost ax érzelmek és éreékiségnek alá rendelhetők lehetnének. — Röviden szólva, nem valamely termesteti ferdaség, vagy hiá nyoe&ág fejtegetésébe bocsátkozunk, hanem ason öauhangsatlan vonások, vagyis „kuszáit" aratok jellemzését kisértjük meg, melyeket közönséges szóllam sserint rútnak nevetne-í tünk. — j Nem szándékunk e helyen hivatkozni ' előbbi csikkeinkre, csupán azt kívánjuk ismételve hangsúlyozni, hogy: az osxményi szépség és a rút közötti különbségeket nem fogjuk egymással ellentétbe helyezni. — A rút azükségkép ellentéte aa eszményien Képnek és habár kizárja is az esxményiség fogalmát, nem követkesés, hogy az eszményi szépsége igényt sem tartható nők rútak. — A rútság tehát sem viszonylagos hanem önálló ttjátsig. A szabálytalanság alapja a rútságnak, a szabálytalanságok mérve szerint haUros-hatok meg a fokozatok is. A szájnak, agy az ajkaknak és orrnak rendkívüli nagysága, vagy A párbaj Napjainkban igen divatossá kezd lenni a párbaj. Nem lesz tehát idószerütlen,ha meg-emlékszii nk róla mi is, elmondván felöle né-zeleinket észtani szempontból. Mindazok kimondták a párbaj felett ro-szaló ítéletüket, kiket az emberi nem mtt-velóciési története a bölcsek koszorújára érdemesített, ügyetlen egy sem találkozók közöttük, ki az észtanban ugy minta lélektanászok által c felett kimondott kárhoztató elvekkel ellenkezésbe jött volna. Mindannyian határozottan tagadták anaak szükségességét, mindanyian határozottan ál-lituk, hogy azon összeütközések kiegyenlítésére, melyeket némelyek csakis pár-bajj-il vélnek elsimítani, a józan észszel sokkal inkább megférő módok is léteznek. >li mindezektől eltekintve, egyedül >»jM meggyőződésünk alapján, a hideg ész élveinek fürkészése mellett akarjuk c kér-ilést tárgyalni. Saját érveinket szembesi-teixljük az ellenérvekkel. Mérlegelni fogjuk egyik érvnek súlyát ugy, miut a másikét, li'igy levonandó következtetéseink miudeu ellenmonii;i>tól biztosítva állhassanak meg. Mielutt ezt tennök, két kérd&sel kell tisztába jönnünk. Az egyik a párbaj miben-lélét, a másik a párbajnak in universim ok-nyomozó történetét tolja előtérbe. Láí.suk az elsót! Rendesen a becsület megsértése az, ami két erkölcsi egyént vagy testületet oly ellenséges álláspontba helyez egymással,melyről a kettő egymásra ló, egymást Tágja, vagy szúrja. Két erkölcsi egyén között fölmerülhető ily ellenségeskedés ekképi elsimítása párbajnak neveztetik. TÁRCZA. Anyám emlékének, Behintettem a kopora6t Szemem bulM könyöivel. Még egy hideg fagyoa csókot! ? Aztán — — aztán — — vigyétek el. Ne báboritsnk álomit, Tegyelek rá a szi'mfedöt! De nem, ne mép I Euy percig caak Hagyjátok még szeműm előtti Hadd tekintek rá utószor, Hadd boruljak még Mébe ! Zárva .t izem. S mégiA, mégis, Mintli:i aziílDa, mintha élne. Itt az apa áh sötéten, Ilit meg az árvák zokognak; Hullatják jó auyjok után Kőuytijét A fájdalomnak. S én csak illők, mint a halvány Kgy könyfit se hullathatok ; Ali}; birom ezt a két szót Kiiaondani : „Ne sírjatok I S még magam is árva, — Skót Az árvákat eaititgatom, Észrevétlen konyet facsar Szemeimbe a fájdalom. Ke sírjatok t Minden csepp köny Leszétl égetni — szivéig. Szegények ! azt vélik, hogy tán Siralmnkkal fölkelthetik 1 Jortek innen, liadd borítsák Arcxára a stefefedelet. "* Óh ! hogy tépi szivem a hang : Anyám t anyám 1 Isten veled ! Két erkölcsi testület közti ellenségeskedésnek hasonló utón való ?kiugreuliléiii megkisértése már háború nevet visel. Jí kettő, tudniillik a párbaj és háború két egymással szorosan összenőtt fogalom. Különbség a kettő között csak annyiban van, hogy a párbaj háború kicsiben s a háború párbaj nagyban. Szoros értelemben tehát nincs is külömbséga kettó között. Míg tág értelemben roppant nagy különbsrj;ra találunk, amennyiben a párbajnál csak eg ? es ember, holott a háborúnál nemzetek vaunak majd teljes, majd részleges veszendőségnek, avagy súlyosan érethető kárnak kitéve. De válaszszuk; el a két fogalmat egymástól. Ha egyedül a párbajt vizsgáljuk: azt vesz-szük észre, hogy a párbaj egyik félre sem jár haszonnal; mert a veszendüsóg eshetőségének vagy egyik vagy másik fél ki van téve. Sót ha az egyik elvérzett a golyó, szabivá, vagy tör alatt, a másikat is vés/ fenyegeti, mely elöl a segédkezökkcl együtt földönfutóvá kell lennie, tudván hogy a szentesitett törvények a társadalmi rend őreinek egyik kiváló kötelességökké teszik azok üldözését, kik a társadalmi egyensúlyt törvényellenes tetteikkel megzavarják. Hány család marad igy fentartás nélkül, ha a párbaj olyanok részéről vivatott,kik családjuk fentartásáról gondoskodni hivaívák '. Menynyire ki vannak téve a lelkismcreti furda-lásnak a szerencsétlenséget előidézett győztesek? Mindezen kérdésekre bizony bizony bajos volna határozott számbeli feleletet a-dunk. Kern is adhatunk mindaddig, míg a párbajok statistikájával nem rendelkezni;k. Pedig hogy ilyen mű megjelent volna a világirodalomban, arról nincs tudomásunk. Nem is lesz'. Mert a párbajok közönségesen laoit bocsátják le a földbe, Le a flírírik mély ölébe. Szivünk nehéz bánatának Lesz-e vájjon, lesz-e vége T 1 Van-e túliét? És ha igen, Melyik jobb, — ez, vagy a másik! Látlak-o még? Soká kell még, Várnom a feltámadásig?? I ! Pihenj anyám, pihenj addig Kis, virágos sírod alatt. Te boldug vagy, — ámde néküük Ennuk csak a romja maradt, Kifelejt szived a .irban Mindent, — art is, hogy létezett, l)v szivedet snha el nem >Vlojti az emlékezet 1 BRUCKNEH KALMAN. A nők eszményi szépgége. — Ln Vievx Aehinor oUgróf után. Forditá : KŐVÁRY BÉLA. ? II Közlemény.) IV. A rútról. (ni fsOrnyH vigí«t; ?soiéreeL — ; BEBTRAND Olvuóink bizonnyal igaxat adnak nekünk, bo^j nincs olyan kérdés, melynek megfejtése több akadályba ütk&zoék, mint épen a jelen.— Mi nem akarunk udvariatlanok lenni a „szép nem, iránt és mégis e kéoyes kérdés fejtegetésébe kel) bocsátkoznunk, hogy a csélnak, melyet magú ok elé tüxlünk, megfelelhessünk. í — Midőn meghatároztak a essményi aaépaég szárazán rövid idomulva roppant nagy változásnak kell beallani. Most pedig vegyük fel beszédünk másik, szélesebb terjedelmű ágát. Szóljunk va- I lamit a párbajról nagyban, vagyis arról, melyet nem egyes erkölcsi egyének, hanem tes-lületekjillitóleg nemzetek vínak egymás közt. A szélesebb értelemben vett párbaj, azaz háború ugy bir előnyökkel, azaz haszonnal, mint kárral is. Csakhogy amit előnyeiben nyújt, azt az eszközlött kárral százszorosán di'struálja. Részemről nagycób hasznot nem látok benne, mint csakis azt. hogy befejeztével a győztes fél némi előnyökben részesül, melyek öt talán erősebbé teszik. Minthogy azonban ugyanazon előnyök a háború előtt már megvoltak a másik legyőzött nemzetnél, azért bölcseleti szempontból azt I mondhatjuk, hogy az emberiségre nézve a halmi ú által nyújtott előnyök épen nem te ívűinek többel a status quora, mint ahogy állott az emberiség status quoja a háború előtt. Kllenbcn a kár, mit a háború hoz az emberiségre, nemcsak nagy, de még ki is s/.ámithatlau. A társadalomnak munka erejét csonkítja. A vezértehetségek elejtésével a nemzetek szellemi tőkéjét mindkét részről fogyasztja. A földek termését tarlóri teszi. Zavarja a lég rendes mérsékletét, mi épen oly rontólag hat az állati mint növényeiéire. \| Különös tényezőt képvisel e részben a ki-! ömlött vér párolgása, mi a földköri légre i dögleletes hatással van. Innen a kolera. Ha mindezeket összehasonlítjuk azon előnyökkel, melyeket föntebb zéróra redn-j ciltunk :csakhamar belátható melyik tirsa-d.iimi rendszer előnyösebb az összemberf-ségre; az-e, mely folyton háboruskodik nagyban ugy mint kicsiben? az-e, melynek u- rendetlen alakja, melyhez parányi szemek járulnak, már magukban véve előállítják a rút arczulatot. mely fájdalom sokkal gyakoribb, mint az eszményien szép. — A homlok függélyes állása, vagy szokatlan alacsonysága hihetetlen mód csökkenti az arcz kifej esését, — ds ismét ki kell jelentenünk, hogy magában véve az itt elsorolt sajátságok egyikesem oly fontos, ha csak természetellenes fokban nem mutatkozik, hogy a máskép szép női arezot egyszerre a rútak osztályába sorozná. A rut fogalmát következőkben ' Öszpon-tosithatjuk : — Nagyobb foka a természeti hiányosai- 4 goknak, egyes testrészek nagy mérvű kifejlettsége, vagy elsatnyulása, as arexnak jellegtelen kifejezése és végre ax ösxhangsatlanság különböző fokozatai. Ezen határok azok, melyek megengedik, hogy a női arexot rútnak nevezhessük. — A termet viszonyai, ugyan azok lévén, melyek ax arezé, axzal össhangsatosan vonhatók bírálat alá. - Igen természetes, hogy itt 's nem szeren csétlen eshetőségek ssüleményeire, hanem a ; természet alkotásaira kell figyelemmel lennünk. A nagy láb és kés azon hiányok kosé ? txrtozik, melyeket az arc* jellemzésénél épee túl fejlettségüknél fogva nevezünk hiányoknak. — A rút nők minden aemzet női kös&tt nngy számmal léteznek és e tekintetben nem is tartjuk helyesnek az eltéréseket nemzetiségek szerint fejtegetni; habár Haracoort szerint ez az alap, melyre állatiunk MÜkség-kép kellene. — A rútság fokozatait ismét as Ülés illett- jíbban ismét akadt egy bátorsrivú apostola. az angol parliamentben, a tisztes Richárd képviselőben? Most veszem észre, hogy beszédem már is türelmetlenné teszi olvasóimat. Pedig még meg sem fejtem azt » kérdést, mely a párbajnak in nniversim oknyouiozó történetét volna hivatva megvilágítani. Egy társadalmi lap szűk kerete ennyire térrel nem rendelkezik egyszerre. Azért most azon Ígérettel teszem le tollaniat, hogy legközelebb ama kérdés tárgyasával lépők e lapok szives olvasói elé, SZERÉNYI KNDRK. Belatincz, 1874. február ts-kn. Igen tisztelt sz.Tkealti' ur ! Becses lapjának f. é. 15 ik sz:i[n:iuan .ve szélyes törvéoyelleoesscgek a vi-mlnjku népii kólákban* czim »l»it S. M. „mini illetékes megyei liizotlmányilag" gr famosus közlemény -ijyel lepte meg a közönséget, mely azon kívül, bugy magyarul írva a elkop'atoll latin phrasy-•okkal garniruzva »an, a többek kúífttt azon par ex.-Hence érdemmel bir, hogy H majd min-deD szó után kipontozutt helyeket lulazés szerinti értelmezéssel lehet kittíl'eni. Vártam, hogy a gyűlésen jelen volt bízott-luáuyi tagok kőiül valaki neki ront azon közlemény szerzőjéu i k-, azonban idáig senki sem telte • az ily .kényta nemzetiségi kérdéseket" agvonhallgatni czélszcrünek néni tarlváo, ezen ? nem egyéb indukból kérem igen tisztelt szerkesztő urat; engedje meg, hogy a mar többszőr említett S. M. féle közlemény! illuntralhassam helyesebben, hogy azt valódi wokére leszállítsam Nézzük tehál mifeletl airj:i el a nagy böjt kedvéért S. M. Jeremiás proféin fajdalmait ? ... . . . „Az alsó lendvai közigazgatási bíró hivatalos jelentésében — ug moud körlő ur — a többi közt az is foglaltatott, bo^y vannak ke- rflletében oly iskolák, melyi'kben a magyar nyelv nem tanittatik, eőt maguk a tanítok st-m tudnak magyarul.* ? Ismervén ezen állitái szomorú valóságit, mohón fntotum végiga sorokat; azt hívem, hogy S. M. a szolgabirót szándékszik megezá-folni. De mily nagy lett meglepetésem látva, hogy ellenkezőleg inkább az állitutik.miszerint a szolgabiro jelentésében foglaltakigaz tények; sít egygyel több: hogy ennekaz 1868 évi 38 és 44. t. czikkek értelmeben így kell lenni! ? Sít meg ennél is tfibb, mert a hivatkozott törvényekkel S. M. oly ritka hazanui buzgalommal bizonyítja be, hogy Magyarországon a magyar nyelv a felekezeti iskolákban „nem kötelezett tantárgy- csak agy dagad az ember kebele örö mében. A hivatkozott törvények helytelen magyarázatán kivül alig hiszem, hogy valami az olvasol bámulatra gerjesztette volna mint azon me rész tény : állítani sót helyeselni — haigy volna is — hogy a törvények Magyarországon a magyar nyelv tanítását nem kötelezik. Ai 1868.38. t. ez. 11 §. igen i. kötelezi a magyar nyelv tanítását, mert ennek 3 pontja d) betűje alatt olt áll .nyelvtan' mint kötele- zett tantárgy; hogy ebből hogyan vonja le S. M. hogy ea alatt nem magyar nyelvtan, hanem az 6 szája ize szerint ,-vend nyelvtan' értendő, aat valóban caak ó tudná megmagyarázni; mert az 1868 évi 44. L ez. 1. §szerint Magyarországban az állam nyelv ,a magyar" lévén, a törvény általánosságban mást nem érthet, mint az állam nyelvét; mert akkor világosan kikellett volna mondani, hogy minő nyelvtant kelljen a felekezeti iskolákban tanítani; ezt bizonyítja az általa hivatott 1868 44. t. c. 14 § is, mit különben k6-!' ur annyiban jegyzett ki hiányosan, hogy e zárjel közötti tételt: „az országos iskola i törvények korlátai között" — kihagyván ráfogta, miszerint a hitfelekezetek ni oktatás nyelvét — kérem ezt jól megérteni — maguk határozhatják meg. — Mit gondol S. M. ha az 1868 évi 38 t. 11 § át 3. pontjának d) betűje alatt nem a „magyar nyelvtant" értette a törvényhozás, miért kellett a 44. törvény 14. § át megteremteni? De menjünk tovább. Zokon veszi S. M. H megyei bizotmáoyi gyűlésen történteket. Zokon veszi, hogy ki merték mondani, miszerint a magyar nyelv N hgyaronzágnn köteles tantárgy. PTorreudum ! különösen az keltette fel nemes indignatioját, hogy a magyar nyelvet nem bíró tanítók állásaira „pályázat" kihirdetését is merte valaki indítványozni stb. s Bszük-látkörü" „elfogult" „korlátolt" stb. az ultra-montán szótárban ékeskedő elnevezéseket használ azok ellen, kik épen agy mint őabizottmá-nyi gyűlésnek illetékes tagjai lévén legszebb jogukat gyakorolták s a vita tárgyát tevő kérdéshez szabadon hozsé> Bzólottak; hozzá szólottak pedig a nélkül, hogy nem magyar KJk.u vagy ha jobban te Űzik „vendsláv" polgártársainkat, azoknak nemzetiségét, jogait megsértették voljak. Mondta e azt valaki a megyén : a vend-nyelvvel caak a magyar tanitaasék? ugye nem ? kiért veri tehát öo félre a harangokat? azért e hogy azon 3—4 magyarul egy szót nem tudó tanitóts családját megmentse? vagy azért, hogy megmutassa : hogy ön nem magyar? teheti bármi okból, de legyen meggyőződve, hogy az elsőt akadnlyo/.ni nem fogja, az utóbbival pedig senkisem lörőd ik, mert azért „eparsi mouveu mondja J'>kai. — Azok a 18—20 év elütt megválasztott (értsd a Bach kormány által oda tuszkolt) tanítók, kik ön szerint állomásaikou „olisinerüleg működtek' — mellesleg legyen mondva az elismerést leg fennebb azzal érdemelhettek ki, hogy 100 vend közül, kik különben munkás tiszta jellemü s becsületes honpolgárok 1 alig tud írni és olvasni, — ha mondom azon tanítok elmozdittatnának, számithatnak a magyarnemzet nagylelkűségére a „nagylégttrbe a szélnek" nem fognak eresztetni; pedig ha 18 — 20 éven át sziták a magyar levegőt s a nemzet nyelvét élnem sajátították, valljuk meg őszintén egyebet nem érdemelnének. — Hogy számilhiisson Magyarország nyugalomra, a polgárok békés egyetértésére? hogy lehessen az nagy? ha annak majd minden részében találkozik egy Mileticz Svelozár, akartam mondani egy oly merész amboi-i, ki magát jó hazafinak tartja, s még is jajveszékel a felett, hogy az a nemzet, melynek szárnyai alatt az általa védelmezett nemzetiség is IOIX) év óta a barátság és testvériség édes köteléke mellett él, mely vele jó és rósz sorsban osztozott — nyelvét iskolájába akarja bevinni! 1 hisi ezt kötelesség érzetből kellenn megtenni;de ba ez hiányzik, azért is martai érintkezést fajunkkal el nem kerülhetik, habár bizonyos emberekutik Horvát és Staier ország sokkal inkább keze-ügyébe esik is. S. M. ugy látszik szereti a deák közmondásokat idézni; fel teszem róla hogy van tudomása azon igen régi, kosmondásról „si fuerii romao romatus vivito more" s ha van, ne felejtse azt, hogy itt.Romábsn'vsn — Dgy-látszik: Kosztios, Miletioset consortes példájára jónak látják többen es idő szerint minden csekélységből lármát ütni még ott is, hul az egyáltalán nem létezik, - eröszakot nemzetiségi kérdéseket inproviaálni 1 mikor lesz már ennek vége ? . . . Igaz hogy a magyar nemzet loyali-tását a nemzetiségek irányában még » „Gólos" is diusérőleg ismeri el, de mit hasánál mind ez? ha még „Zalában" is, hol eddig soha nem volt nemzetiségi kérdés létesik, t azok kik ezt eléidézik még a vizespakróczot is ránk akarják teríteni ! azt állítván, hogy azokat mi idézzük elő ! ? szegény Magyarországi hová vitt túlságos engedékenységed ! Megengedi S. M. hogy a magyar nyelv tudása „lehet sok tekintetben hasznos, lehet kívánatos, esetleg szükséges"— tehát ezt kegyes megengedni. Szép ! Ez egészen aj felfedezés. És ellenkezőleg vagyok meggyőződve, mert a mint Francija honban a francaia nyelv,ugy Magyarországban egyedül a magyar nyelv as, melyet minden polgárnak saját érdekénél fogra tudni kall, birni kötelessége ; mert különösen bogyan érintkezik azokkal,kikre bármi tekintetben szüksége van ; mert hisz megtanul igaz az a magyar ember mindenfele nyelvet, s ezt nem is szé-gyenli, de hogy minden egyes ember ralame-nyi az országban divó nyelvet exoffício bírjon, a lehetetlenségek közé tartozik, — Megemlíti & M. hogy a fara-iskolában „a kinek tetszik megtanulhatja a magyar nyelvet" az igaz, de es nem az ő érdeme, hanem azon ritka buzgalmu s tiszta jellemü tanítóé, ki tisztán baaafiui buzgalomból vitte be a magyar nyelvet a fára iskolájába • azon közönségé, mely a tanítót e nemes buzgalmában hathatósan — még pedig mint köztudomású dolog, bizonyos oppositio daczára is — támogatta. E tanító neve Murkovica, a közSnaég n?vo pedig Belatincz. — Midőn S. M. másfél hasábot töltött be azon jajveszékeléssel, melynek sem oka sem alnpJH UMLI létezik, így kiált fel: Enyit azon tényitllodékra következményeivel együtt, melyet az alsólendvai kerül. közi. biró ur — vendajku elemi és tisztán felekeseti nép .... iskolákban mint törvényellenességet „födő-zött" .... ipsiasima verba. . . Hogy mit födözött s egy általán födözött e ? a k. i. biró ur ? azt nem tudón, de arra csakugyan kíváncsi vsgyok hogy maradt-emég valami a tollban ? mert hisz a szolgabiro indis-cret eljárását annyiszor hangsúlyozó .diseret" kürtő anyira ment discretiójával, hogy aszol-gabirót jónak láttm denuntiálni, azt állítván, hogy ő meg egyéb rendetlenségeket ia feltudna hozni stb. . . s mind ezt mért, azért mert a szolgabiro hazafias és hivatalos kötelességének eleget tett. Lám! hová viszi az embert az aa .illetékes tagság". - A legcsattanósabb pedig az, hogy midőn S. M. a szolgabiróról még a keresztvizet is levette, kegyes neki megbocsátani s kéri hogy legyen dara pacta s «k maradjanak - bon; amici természetes ezt isistinni kellett mondani, mert a magyarban nincs rrre kifejezés ! Legyen ! Clara pacta ha ugytetszik ez S. M. és a szolgabiro dolga, de ha S. M. jónak ? látta közleményébe „az éjszaki sark jigd-i nyére's a bnrkus sisakokra oly megvető, különben igen helyet — pillantást vetni; legyen i szivet a megyét, a hazát igazi hazafitágáról az ! álul meggyőzni, bogy ó a magyar nyelvet, a 1 vend nyelv mellett tanittatni szükségesnek, ! jónak látja. Használja fel —haván — befolyását erre, mi különben semmi megerőltetésébe nem kerül, s meg lehot győződve, hogy általánosan tisztelet tárgya lesz, mert ma nálunk még a kötelesség telyesités is .Érdem'. — Egy nem kevétbbi illetéke* megyei bízott-tagi tag. Uelyi hírek. - EUxmerésml értesítjük t. olvasó közönségünket, miszerint a „nagykanizsai U- karékpénztár''igazgatóváiasztmánya lapunkat \| hivatalos közegéül választotta; mi által egyrészről hírlapírói komoly törekvésünket teljes méltánylásába vette,agy másrészről a nagyközönség iránt Unusitott szép figyelmet, mintán havi kimuUtásait, s egyéb nyilvánosságra hozható minden közleményét híven s gyorsan lapunk utján teszi közzé.E pénzintézet évek hosszú során át nagy részvéttel áldozott minden nemes köz-ctélra,« Dunántúlnak nemcsak egyik legrégibb, de legvirágzóbb intézménye lévén, kétszeres örömmel üdvözöljük lapunk homlokán s hazafias kézséggel igyekezünk a bennünk, helyzett bizalomnak megfelelni. — Vesxprémbil írják nekünk: Váró sunk üzletköréből nem lehet örvendetest írni, mert a múlt évi mostoha termés miatt, a pia ezon csak is annyit árusiunak el, mennyi vá rosunk szükségletét is alig fedezi, de minda mellett, oly nagy szükséget nem érzüuk, mint sok más vidéken, mert a Mindeoható balatoni környéküoket bő borterméssel áldá meg,me!y vidékből a veszprémi magyar vaspálya állomás nál 180,000 akó bor azállitatott el, ezenkívül még érdemes „magyar tengerünk" halászatát, felemlíteni, mely szintén szép jóvódelmet haj tott, Különösen Kenése (innen 2 óra vidékén) ; A veszprémi 9 év óu fuunálló segély-egylet forgalmi-tőkéje; 1 milliót l^a< ki, ezeo egylet forgalmi ideje az év vcgüvul lejár és már is újra megalakult; ezenkívül meg egy ,betét és közvetítő egylet jött létre, mely egész éven át az 50 fcroe részvényekre előjegyzéseket fogad el.—A veszprémi 36 ér óta létező ukarékpénz- tár dividendája 86 frtot tesz. A m. é. augusztus hóban alaknlt kereskedelmi segélyző-egylet alaptőkéje eddig 268 frtot tesz.—Ismét egy uj casinó, illetőleg olvasókörnek birtokában va gyunk. — — 1864-íi államsorsjegyek 49-ik húzása marcz. 2-án következő eredménynyel történt: 316, 940, 1544, 1717, 2025, 2340, 2669 és 3189. A 200,000 frtos főnyereményt, 2340 sorozat 57-ik száma nyerte el. . ; — Zalamegye történetének megírására vonatkozólag, a márcz. ö-én tartott magyar történelmi társulat ülésében jelenté Thaly Kálmán titkár, hogy a kért intézkedéseket a társulat nevében megtette. Nagy Imre társulati tag, ki a szomszéd megyék monographiájának megij rásával foglalkozván, sok Zalára vonatkozó ok- leg aa eltérő nézetek igen bőven meghatározzak ; tehát erre vonatkozólag minden elmélet fölössé Tálik, mert minden egyesitész Ízlését eltalálni, lehetetlen lévén, az haszontalan tinta pazarlásnak bizonyulna be. - A miss Paslrana féle csuda szülöttek természetesen minden kep-zelnetoeégen kivül esvén, nem jönnek tekintetbe. — Áttérhetünk sz égbsjlat befolyására, mely tudvalevőleg az emberi teát minden részletében oly nagy mérvft változásokat képes eazközölni. ( V. ÁM éghajlat befolyása. — .A forró Indiának holgró, Szépek Mtétea areuikkal.. ? „ TEUBAÜT. Már az ős időkben általános volt a meggyőződés, hogy az emberi nem különböző éghajlatok alatt élve, nemcsak erkölcseiben és szokásaiban, hanem az arczszin és egyes tag jainak különféle változásain megy meresztü! — Rendkívül fontos kérdés az, hogy ezen átváltozás, mily időtartam és körülmények között jiibet létre, azonban ennek eldöntését a termii.zet tudósokra bizván, áttérünk tulajdonkénem tárgyunkra, mely azon befolyást tár-gyslandja, melyet az éghajlat az emberi arca és termetre gyakorol. Európa éjazaki tartományai, mint Svéd-«°rvégország, Orosz és Dánország női finom és febér hártyaszerü bőrrel birnak és s bám-lásnak majd sóba sincsenek alá vetve — A hájazat legnagyobb részben világot és finom, de sz ázsiai népfajok hajának selyemfényét . »«g sem közelithetik. - Az arca részben ktt-WoSsen az oroszoknál gfimbSlded és pozagáa, az orr kelletinél tompább, a száj u általán véve °agy> mig a rendszerint kék azemek kicsinyek. A forró Afrika női Berberhon és Egyp-tombno jobban megóvatnak a napsugarak behatásából, mint Szenegambia és Kongó szerecsen uői, kik közt a gyapjas haj, az előre álló arezcsontok, hát a nyomott orr, terjedt száj stb. daczára nem ritkán szépek is akadnak. — ? nők tudvalevőleg a legaljasabb munkákat végzik, tehát teljességgel nem csudálatos, hogy a szellemi eltörpülée mellett testileg som mérkőzhetnek Európa kényelemhez szokott nőivel. — A hottentot és capföldi nők gyakran szabályos és befejezett arczvonásokkal birnak, de termetük számos utazó állításaként, oly roppant nagyságú emlők által éktelenittetik el, hogy rútaknak nevezhetők. — Malsburg utazó látott a hottenlotak között oly níket, kiknek emlői térden alul értek. — Dél-Ame rika, Tüzfóld és Patagónia tartományaiban az indián nők roppanttermetüek, szálasak és izom teljesek, mit ismét csak az edző hideg égalj befolyásának kell tulajdoniununk. Több utazóra hivatkozhatunk, kik állítják, hogy Ceylon szigetén igen gyakoriak.— Török és Görög országban, agy Spanyolhon déliréezein is a nők a heves éghajlat befolyása alatt szerfelett hamar fejlődnek, agy, hogy 12—13 éves korukat elérve rendszerint férjhez mennek és daczára annak, hogy maguk is gyermekei általában igen termékenyek?— E koraifejlettséget, mely egyedül meleg éghajlatok alatt ésatelbetó, korai bervadá/követi; ? huszéve. görög noeléri azon időpontot,{néhány gyermekkel meg áldatván) midin aa arcarozaái hervadni keidének, az aa hanyatlani indul. Indiában és Chinában ily korai hervadás nem igen sttrüen fordul elő. — Igen különös sajátsága az európai török-nőknek a nagy mérvű kövérség, mit ugyan a kényelmes életmód és az örökös henyélés kellőkép kimagyaráz. — A ködös BritáMÜa, Holland és Éjszak-némethon, különösen: Hecklenberg, Olden-burg és Hannuver női ai éghajlat befolyásolása álul ritkán birnak tökélyes szervekkel; nyúlánk testalkatuk magában hordja a mellbetegségekcsiráit. Franczia nőink azonban képesítve vannak teljes mértékben, mind anyai, mind társo-dalmi állásuk kifogásulan betölthetésére. — Az olasz és magyar nők azok, kik e tekintetben a francziák mellé helyezhetők. — Huynal hollandi irÓ igy ir az éghajlati befolyások körüli tapasztalatairól: — „Ne feledjük soha, hogy a létezés föltétele a természetben a nő, és hogy sokat kell fektetnünk arra, miszerint a köd és nedves éghajlat által testileg eleatnyult gyermekeink a megszokott hagyományok, hanem a józanész követelményeinek megfeleloleg testileg is képezteese-nek." — Mi csak átvitt értelemben használhatjuk föl a híres író és a természettudományok avatottjának e tanácsát; oda magyarázván, hogy a nők fejlettségi foka az éghajlat és elemi viszonyok álul legnagyobb mérvben befolyásolu-tik.— Közeljövőben a társadalmi viszony ok befolyását az alakképzodésTí fogjak fejtegetni. Andor bácsi Csnd« ij. Á fik levsle sfif esak mag- •• raasen, S a hold teljes aresula^a Font mosol/g aa (fen. KBrfllBtt. a sc«m fíojlö CsiUaftmgert láthat; EgyelleDecj kóbor falhl S«ra Tet rajok árnyat. Kitt tóparton fehsrlik Andor bieai háta Bágyadt Mart rtt rá a kaidnak Halárán? orocája. Andor bácsi boldog abar, Murnj honol liiitbig ; Édsnt bír S n«nr«f hosott Saip ifjú a.jtbsn. Nana eaand uralg a tájon, Nrngsaik mindsn 415 D mi es I — a has alütt kit Alak: íirí t. nt. Amaz a ss6p, fiatal n8t Hírrel átkarolja, 8 •• kis fejecskéit annak KshsMre hajtja. Kejtttaiaa ast susogják Ajkaik: szmtlekt — Oh istsatm, istensm ! bah Boldogok lehatnak. * Bent & básban Andor bieri Alnraik D71190 dUn. — A songon egy hnrja moat ZürSgre lepattaa. ő nem ibni, — almiban esak Ajkait mozgatja. Álmodik a boldogtagrol . . . Si Andor bátja BRD1ÉLYI KAROLT. etwttek csaladjainak 2214 frt. 75 kr. segély ! osztatott ki. — A fSvárotban marcz. 5-én caak e?y temetés volt. — Jókait Berlinben számos kitüntetéssel halmozzák eL — Vámbery Londonban tart felolvasásokat. — Körmöczbinyin m. évben 4.516,695 frtnyi Ssueget bocsátottak ki arany és esflstben. — KoIoisVár városa, di-szesen ünnepelte mega városi ajtisxtikar beigta-tását. — A fővárosi rendőrség fabr. hóban elfogott összesen 1366 egyént. Papirszeletek. — Érdekes párbMted. Ki, a sinta bolond I — monda a perlekedő n5 íérjíhoz. — .Én sántítok — T&lisxolt a férj — mint Jákob az ó testamentumban, miután az angyallal küzdött. — . Bizonyosan a roiz angyallal ?" — . Teled, angyalom, veled. 1 " — A mnlt farsangon tortént egy bál alkalmi val, bog/ egj fístal ember kézaioritás által akart* kifejezni imádottja iránti vonzalmát, s a merénylet a négyes alatt sikerült iz. — A DÓ azonban Stogatni akarván hóditáai ké pességét neheztelést színlelve oly hangosan támadta meg Ro'meoj&t vakmerőségéért, hogy a kosell vők fi- gvi-luiél is felkRHütte. A fiául embert meglepte ngyaa e .non \|mtarcm" azunbttn csakhamar feltalálta ma gát é» nyugodtan válás 'olt ?. — ijocsáuat nagyzád, de nem Önnek volt szánva. \| — A n5 bonznzan fordult el, a korulállók pe- \| dig mosolyogtak az élelmezségen. — (Ell.é) Bariméin- monda a fanang végével — egyik deluS a máaikuak—valamely jo cselekedetet kellene teni-Unk a bojt alatt. — Igen — én iz gondoltam már arról — felelt a másik z el is határoztam, hogy e saent ezél tekin- tetébSI egész hétig mrgbojtohetem cselédeimet. — (Étbe) Egy bizonyos kereskedS egy kisebb ntezából a fSntczába költözvén — Oreseo maradt bolt-ajujára a következe* tartalmú csédolat ragaaztá ki — ,Es«n bolt jelenleg a fSntesában van.* Üzleti szemle (8. S.) Nagy-Kanizsa, márea. 6 án 1874. 1 i 5 j á r á s: tartós derfllf Gabnaűzlel: — A szerdai hetivásár egy kissé élénkebb, a mai iámét nagyon elhanyagolva. — A hangulat némileg javalt. — Buta valamivel keresettebb, fokép nehezebb minSaégben. Ezé't ma 10 15 kr. több érhető «1. — Kosa, Árpa, Kukoxi-cza 5 krral magasabb, egyéb gabnaárak változat- Alső-auaztriai mérS aserint; Búza 80—SÍ fnt. 6.45—6.60, 88—83 fot 6.60-6.00, 84-85 fnt, 7.S5—7 60 kr. Bozs 76—77 fontos konkolyos 4.70— 5.16 krrig, konkoly nélkül 5.20.— 5.36 78—80 fait konkolyul 6.10—5.30. konkoly nélkül 5 30—50 kr Árpa eerfSsésre 505. 6.35 — Árpa etetésre 8 60—? 4— frtig. Kakorícaa ---_-- lk8ny3.90—. «rt vimmizsája— Borsó 8.40 kr. Bab fehér nj 5 - 5- 10 krig, i i M Larka bab 4.30—40 kr. .Lencse 6 80 -7.30 krig. H.jainz 4.30-70 kr. Hajdisakása 11—13 kr. itciéie. — Eolei 4—4. 20—50 krrig. KSleskása 7.50—8.50 krig. Lenmag 4.6X1—o frtig. Lendekmag 4— —4.20 krig. Líhermag 29—30—31 frt bécsi mázsája. Kendermag minden készlet nélkül. Bepcse téli 4.50—80 kr, nyári 3.60—4 frtig. Zabos bflkony 3.80—90 kr. vámmázsája. - Malom-vám (Muchüng) 4—50—80 kr. egézz 6 frtig. — Bnza-ocao 1.40—60 krig. — Bozs-ocsó 1.40— krig. — Ó-bor 9—13 frt. nj fehér 4 50 —5.50 krig. piros. 4.—5.50- kr. — schiller 3.90-4 60 kr. TorkSIypálinka 23—26 frt, seprnpálinka.—. —. azilvalicza 27—30 frt. alsó-ausztriai akója, hordó nélkül, fraaco itteni állomás. Heti xi.BLX>téLTr. sUriist 7-tíl aisrtln 14-lf. 1874. és heti- Katholikna oap- «ap \| Ur \| Protestáns naptár Pr. Ev. Jézns Srdogott Sz ki. Luk. M— Oor. Márk. II. 1—12. D. 3 Oenli Franciska 40 vértana Rerakl. Gergely Rozina D 8 I. Ján. CVT M.th. Etelka Rozina Gergely Krisztina Matbild 8 Vaaarsas 7 HétfS 10 , Kedd 11 !Szer,la 12 ' CsOtjrtok 14 Szombat I aUthild Vasntl menetrend. Indul Kanlnárdl: Esiék Mohács (Zákánynál) Ságláb Finnéig 6 öra 18 peres reggel , Zágrábig S , 45 . délután Budáig « . 18 , reggel. 6 . 48 . délután ~ - 10 . 43 „ estve. Szombathelyig (innét délntán 6 óra 26 perca Becsbe) 6 . 43 Bécsig (Szombath. Béesnjh. felé) t „ 15 .. » W ,, 66 Pragerhof felé Triesztig 6 reggel. délután. este. reggel. délntán. eMe. is Becsbe t 11 SS ?rkeiik Kaulnára : Eszék, Mohács (Zákánynál), Zágrábból 4 óra 19 peres reggel. ii TI i> Dom bóvár, Fiume, Zágrábból 1 „ 21 Zákány-Fiume-Zágrábból 9, M Budáról 4 „ 43 ,. > ., 46 l I. » BsombathelyrSI 10 „ SS BécsbSl(Béesujh.S<ombath.felol 4 „ 31 „ „ „ „ 10 „ J8 „ (Pranrhof fold) 3 „ 50 Triesst- 4s Bécsbíl 1 „ 9 TrieotMl „ 10 „» délután. eat«. reggeL délután. esta. délelStt. reggel. est. dáhitáa. mány birtokában van, ez okmányoknak felhaiz-nl.-.sái a páljaíűknas; készséggel megengedi. Hasonló igéret«t tett Stagovios pannonhalmi levél lárnok, ki a Zala múltját érdeklő okmányok rogestait be is küldötte. — Kotnlossi X<U»KÍ» adóvégrehajtót, kinek viselt dolgairól lapunkban unnak idejé- ban bí leírást közöltünk, a legfóbb itéiíazék 4 évi börtönre itélte.! — Zerkwoitx VUmos, ki Nagy-Kani zsavaros egyik tevékenyebb polgára volt, febr. ÜS-án jobblétre Bzenderült s marcz. 2-án nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. __ ? ,Haxa" életbiztosító és hitelbank Ib74 január és febr. havi üzlet-kimutatása. Be-nyujtított ab. bevallás 314,849 frt., kiállítatott 3U4,130 frt, 43 kr., ez évben befolyt dijak ösz-Bzege aO,63ti frt, 27 kr., ez évben kiözetett káruk összege. 38,740 frt. Az összes érvényben luvö biztosítások összege 17,102,869 frt, 56 kr. H" éltbiító é hitlbank igazgatósága luvö biztosítások összege 17,102,869 frt, 56 kr. a ,Haza" életbiztosító és hitelbank igazgatósága. Következő felhívás közzétételére hi vattunk fel: Kalmár Béla .Rövid élet hosszú szenvedés" ozimii 2 kötetei regényére tesz fel hívási ; megjelenik ez év májusban, szerző arcz képével, buzvü az elfiíizetók névsorát, miért is a uevuek pénzncliul lerDdű beküldését kéri. Kgyízeramind tudja, hogyj,Szerelem egéről" cziinú kolleinényei, valamint .Ujabb költemé nyei- 1 és 2 írtjával folyvást kapiatók.Ki ÖM- tzes munkáját rendeli meg, fűzve 4 frt. helyett 3 frt. 50 krért kapja. Gyűjtőknek 10 frtig ter- jedú megrendelések után tiszteletpéldány ! — Egy német lap. szerint nem rég Uaiuban \|,Ualmá«iában) két férfi, névszerint: L'binnn Uvíirgy és Parbukovich József a szó szoros értelmében az éhség áldozatai lettek. Az élelmiszerek mindinkább drágulni és litkolni kezdenek, a bevitel pedig a partvidéki lakosáig eszközeinek hiányában valósággal képtelenség. A nyomor irtóatató. .R- S. "• — Korszerű, kiadvány. Örömmel tudatjuk a t. tanitó urakkal, hogy a .beszéd — és értelem gyakorlatokhoz' legközelebb 40 szi- nes nyomatú kép fog megjelenni. — GyászMr. Hencz Ignácz és neje Bó- ciai HoDoria, Rezső és Honoria gyermekeikkel; — Heuoz József — Hencz Flórián, Oszkár, Vilma. Olinda, Zoltán, Irén, és Margit gyerme keivel, és Tikos Ferencz boldogult Hencz Alo- iza térje szomorodott szívvel jelentik felejthet- len auvjuk, nagyanyjuk és anyósuk özvegy Ueocz istvannészül.Dorffuer Annaasszonyság- ua. 1874. évi márczius hó i án reggeli fél 8 órakor életének 72 -dik évében, szélhüdés kö- - velkeztében történt gyászos elhunytát. A bol-dogultnak hűlt te'.emci folyó hó 5-én délutáni 4 oranur fognak a keszthelyi közsírkertben az ürok nyugaiutnnak átadatni. Ai engesztelj szenimise áldozat pedig folyó hó 6 án délelőtti 8 órakor ing a keszthelyi aoyaegyházban az Urnák érette bemutattatni. Gyászoló és szereti gi érmekéinek hálája s az Ur békéje lebegjen porai föleit. —J, IV-ik m. kir. jotékonyczélu atlam-eorsjáték, melynek tiszta jövedelme 0 cs. ét apóst. kir. Felségének múlt évi deczember hó 23-áii kelt 1. f. elhatározása folytán részben a mukolczi és budai közkórház, továbbá a kassai báüa^üteict, és a budai jótékony noegylet felsegélyezésére.— részben pedig a„hon v édala p" javára fog furdittatni, legközelebb fogván meg indíttatni addig is, mig az erre vonatkozó hivatalos hirdetményt közölnök, a. t. közönaég méltó figyelmébe melogen ajánljuk. — Boít/eUörés voit marcz. 7-ére ti- radóra aFesselhofer-féle kereskedésben,honnan bélyegjegyeket, váltólapokat, finom szivarokat B néhány forintnyi készpénzt tolvajoltak el. —A xalavári apátság ügye végmegol-dást nyert s a napokban — mint a fővárosból értesültünk — AZ apátválasztás megtörténik. — .Magyar kompatm,' melyet Mi hók Sándor szerkeszt, május 1 éo jelenik meg; elólegesen: 1873 év végéig 22 hitelintézet, 4 takarékpénztár, 2 népbank, 1 segélyegylet 12 iparos részvényegylet és 4 biztosító intézet; összeaeD 45 bukott meg, vagy olvadt egy má sik intézetbe; múlt év végéig hazánkban ér vényben volt 110 hitelintézet, 346 takarék pénztár, 54 népbank, 178 segélyegylet, 180 iparos részvényügylet, 17 biztosító intézet összesen 885. — Hymen Dr. Dietrichstein megyei t. fSorvos ur jelenti barátai — és ismerőseinek, miszerint Fáni leányával Mezey László miuiste- n:ilÍB számtiszt ar jegyet váltott. A frigyhez »"k szerencsét és tartós boldogságot kívánunk uz esküvG í. évi május hóban lesz. Vegyes hírek. — (Eladott leány) A .Keesk. Lap"-ban a következő történetkét olvassuk: A besztercze-bányai kapitányi hivatal a napokban megkereste a kecskeméti kapitányi hivatalt, hogy az ott szolgálatban levő Micbnai Zsuzsi nevű 15 éves leányt — miután anyja haza kívánja — küldje haza. A kapitányi hivatatjmeg is tette erre az intézkedéseket; azonban megjelerik a kapitányi hivatal előtt S i gr a i János köncsögi birtokos, és előadja miszerint S a leányt nem en- gedi hasa küldetni, 5t visszaköveteli, miután a nevezett leány "az fi saját tála jdon a, mert azt megvette Féket eT er a nevű vén asz-szonytól, és pedig 60 forint készpénz, 15 véka árpa, 10 zsák kukoricza és 1 disznóért. A vén boszorka előkerestetvén, a fenntebbi alkut be ismeri; ő a leányt 13 éves korában adta el a nemes urnák, ki háromnegyed évig tartottamagánál, de a mait évben ujjsbb requisitio folytán elkfildötte ; most azonban már újólag viaszakövetelte mint saját jószágát. A kapitányi hivatal az ügyet a törvényszékhez tette át, mely, reméljük, meg fogja értetni a nemes úrral, hogy Magyarországon nem lehet rabszolgákat tartani. — Vanári Pál gyürüjit, melyet az 1849 ívijul. 13-dikán midőn a liuntinei szorosban lesett, ujján vísselt, B melyet dr. Szabó me gyei pliisikus NykuUj Corcierutúl 74 írtért megvett, a inagy. geűlog. társulat elnöke K u -i n y i Ferencz fogja megvenni 14 aranyért Ezen összeget dr. Szabó egy általa toroklobból megmentett 10 éves árvalánynak fogja ajándékozni. A derék férfiú, adatokat gyűjt, hogy azon helyen, hol Vasvári elesett, emlékszobrot állíttathasson fel. — A vngyétzeti ipar otltélybnn, melv a bécsi világkiállításon kitünó szereppel birt, \| méltán okozott feltűnést dr. l'Ül'PJ. U. os. kir. j I tdvari fogorvos (Bécsben, belváros, Bogrner- \| gasse 2. sz.) 25 év óta híres és az egész világon elterjedt Anatherin-siáj - vizo, Anlhe-rin-fog-pasta, yegetabilis fog-por és a magán használatra alkalmas fog-plombája az üres fogak I kitöltésére. A fogak — a mindkét nemnek kiváló dísze — épeotartása már Olim idejében a cultura íőtörekvéseihez tartozott és nmr a görögök és romaiak ismertek szereket a fo gak ápolása, és szépítésére. — Itt is nagysz. rii eredményeket mutat fel a haladás, és az időszerű fog cultura tő tényezőihez számlál tatnak aDr. Popp-féle találmányok, melyek mindenek előtt a még használatban levő számos megavult fog-szerek káros hatását — a fogak szépítése, azok tartóssága rovására — végkép gátolják. — Az Anatherinszájvis már tán millió embernél bizonyult be ugy hathatós gyógyszernek mindennemű fogbajoknál, mint kitűnő ápoló — és szépítő eszköznek lés — mint a .Novara" féle világ expeditó tudományos miivei világosan előadják, — az Anatherin szájvíz, ugyanazon hajón a járvány kész kitört scorbut ellen megbecsűlhetlen szolgálatot tett. — Az Anatbe-rin szájvíz, fűszeres és aromaticai izénél fogva a szó legbensőbb értelmében, valódi fog arca-num és a világtengeren innen és tul a legkedveltebb dentisticai gyógy-és ápoló szerekhez tartozik. —Bdzauági ajánlat. .Egy higgadt férfi, j 30 kr. Árpi ki biztos és elegendő jövedelemmel bir, hitves- i 5j~'í'S<' ?" társat keres', így sióit egy vidéki lap rövid hír- : " r"° detése. E házasaági ajánlat nem maradt ered mény nélkül és az illető több hölgytől kapott leveleket, fényképpel felszerelve a mondott czi- men pgste restante. A jelenkezők agyike az il lető által kiszemeltetvén, levelezésre és végre légyottra került a sor -Ez azonban az elsú ét utol só is volt, mert a, higadt férfi biztos jövedelem mel,' a helység sírásója volt. A házaságookapó nő, mint az", Ung. L.„'-nak irják, annyira m«»- borzadt e találkozástól, hogy megbetegedett, s sárgaságba esett. A sirásó pedig állását voszité. , Vájjon miért? \| íoyí.. Péntek — Egerek ellen. Rendkívüli csapása az ' egész gazdászatnak és legkivált a föld mivelés- nek az egerek kártékony serege, melyre nézve tökéletesnek bizonyult vegyészeti irtó szereket általában nem igen kaphatunk. Saját tapaszta latom alapján, számosabb kísérletek után ajánl hatom a következő nem költséges irtó szert. Tudva levőlegezen állatok rendkívüli nyalánk ságuknál fogva mindent megemésztenek s ez okból ép ízlésükre is gond fordítandó. Vegyünk 1 font közönséges tengeri lisztet, hozzá ve gyítve 4 lat finoman megtört finomított arseni- J cuaot, melyhez adjunk l/% rész apróra össze l vágott ajókát, vagy bármely Bájtot. Ezen I vegyitek oly módon kevertessék, hogy az egyes részek minél inkább elveszítsék különbözősé güket. Használatnál ki kell puhatolnunk azon helyeket,hol egerek leggyakrabban pusztítanak és mely házi allatok előtt biztosítva van. Egy szeri használatra az egésznek 8 része veendő, mely lyel a házban létezi egerek is gyökeresen kiirthatok. A készítés egyszerűsége és az egész anyag költsegtelen volta leginkább ajánlják ez irtó szert. A megújítás időszakát a körülemények határozzák el. NENDVICH GY. — SierencsitUmig. A multhéten Pomo- gyon, a Fertő mellett vásár volt. A Fertő tava bé lévén jól fagyva, sokan a jég hátán szeke reitek át. De a mist visszafelé is ezen rövidebb j utat vá] aszták néhányan, a tó közepe táján a langyos idő folytán beszakadt, több szekeret, lovat elnyelvén. A merész fuvarosok nagy ne- nezen menték meg saját éltüket- De a jószág ma is a Fertőben van, lovak marhák benvesz- tek. — BSvidhireh. Budapesten mnlt hé ten született 266 gyermek, meghalt 252 egyén. — A főrendiház javasolja a f ény u lé si adó behozatalát. (Mit szólnak éhez Majoros uram védenexei ?..) — A kőbánya közelében történt vasúti szerencsétlenség alkalmával áldozatul Nyilvános hála. jól erik ax ke»wrg5 ?úvsek, bt ^y veuteaég fölötti lelki fijdaOmibu Siztnifl rákonneoTrel, meleg ríaivéttel Ulilko.uk; s gond-riaelét által reánk mArt bonM%tó c*p»U ke^éibbí «Jtó, ha l«Iki kinjaínkbivn mixok íi o»tosnak. é «ÍTflnk TenS «eb«i kevésbé ujgók, h* tv rin-<t kOnyti ooyhit5 ír gjanint bnlUntvk ni — AhtlirUk, kiket s aora legkegjeüenebb c pátival meglátogatott, midífn oaládnuk difxít, et feledhetlea Zerkoviu Zngmoad arat, a kérleliet-fen fa&lál elragadta, noDom de enjbilS Tigasst Utáltunk tuoa általános . osztatlan réirrótben, mely a boldogalt végÜMl8Bkié városunk lakós-lága reasérSl oly n&gj mérvben nyilvánult — tsivbeli kűtelességflnket teljesítjük tehát, mi dói io& tisztelt testtlietek, egyletek és egyetek Lrá ayában, kik szeretve tuztelt olhonytonk temetkezésén megjelenni caivesek voltak, lssjbensSbb hálánkat kifejexztk K.-Eanizsáo 1873 mart. 4 én a gyáttoló család. Felelős szerkesztő: Bátorfl LajtS. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és kftltség nélkül. Revalesciére du Barry Londonból. Hindeo betegaégnek gjógyuer és költség élküii eltivolitáaa a zamaioe du B»xry Beva le»ciereje álul, a mely feiaóttekaél ét gyerme kéknél 50 szeresen megkíméli az árát — Kiró at 7ö,000 gyógyuláaból, gjomor-, ideg-, alfél-moll-, tüdő-, nyak-, torok-, lélekseti-, mirigy, ese és hagybólyagbajokbol, a melyekWl ki pánatra iogyen és bérmeatesea k&ldetnek má ólatok. Mi ii de p sxenved'ínek égésin ég a Kamatos da Barry Rev«1e«riereje által, a mely grágyner baamná lat nélkfll köretke»5 betegségeket távolit el: gyonor-aell-, ttláB-, máj-, mirigy-, nyakhártya-, Jélekxeti-, iQgyháUif én vesebxjokat, mellbeteglegeket, tsédtUesi, lebéz i^tekeetvótclt, köhögést eménzthetetlenseget, Ittgolást, li.ismetiést. álmát)aaságot, gyengeséget, ranyeret, vízkört, lázt, vértídoláít, fBl<ibongást, ájolást éa hányást rat>g a terhesség folytmtában is, haxhártyalobbot, mélakrfrt, suváuyodást, <-ji»t. kosa-vényt, lipk^rt — Kivonat 75.OÜO biaonyitványból gyógyításokr<51, a melyek minden gyógyszerrel da-czoltak. 74,670. bizonyítvány. Becs, 1672. april ho 13-án. Már 7 hava, ho$j vig.usu.lhatlan álUputbaa voltam. Mell' és idegbajban szenvedtem, ogy, bogy 4naponkint fogytam szemlátomást és ennélfogva hosx-szabb id«ig háborgatva voltam tanaluányoaiáflomban. Hallottam az ön csodateljes Reval^aoiérajérSI, igénybe vettem és bítUmthatom önt, Lógj a» ön zamatos és tápláló Revalecié>eje basználaU által, tfikéleteun egészstSgetuiek és erSnnflk érzem magamat, ugy hogy minden reazketes nélkül vezethetem a tollat. Kötelességemet velem teljesíteni, minden szenvedőnek, ezen. aránylag igen olcsó és ízletes tápszert mint legjobb gyógyszert ajánlani, és maradok tisztelettel Teschner Gábor, a nyilvános iel«5 keresk intézet hallgatója. 73.668. bizonyítvány. Hitrowitz, 1871. apr. 30-án. Kötxönet a jeles lisztnek, a melynek 3 havi használata következtében nővérem, a ki ideges f6 bajban és álmatlanságban szenvedett, a javulás ntjá> van. Egyúttal ti ? ítéletté íj esen kérem önt, utánvétel utján l font kOzfiiuége Revaleiciéret küldeni, használati utasítással egyfitt 8 hetes gyermekek számára. Tisztelettel Kostitf O. MikoUs. 73,704. bizonyítvány. Prilep, a. p. Holleschau (Morvaors* ) 1871. májm 7-in. Hintán az ön álul küldött du Barry Bevales-eiérem már rég elfogyott, és gyomorgyengeségem is emésxthetleixégem ellen jó gyógyszer, ennélfogva tisztelettel kérem önt, nekem 2 font Bevalwciéret a valódiból utánvét utján küldeni, még pedig minél elSbb. Teljes tuztelettel Bohaeiek Jósaef, erdész. Táplálóbb lévén a hutndl, 5O-tseresén megkíméli a gyóaytxtr arái, feluBtteknÁl ugy, min-gyermekeknél. Pléhszelenczékben >/, font 1 frt. 60 kr^ 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 60 kr., 6 font 10 frt, 12 font 20 frt, 24 fórt 36 frt Revalesciére piskóták sselen-eiékbeo 2 frt 60 ea 4 frt 50 krral. Revaleaeiere Cho-colatee táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24~r« 2 frt 50 kr., 48-ra4frt 50 kr., poralakban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-r« 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120-n lo frt, 288-ra ÍO frt, 676 ra 36 frt. Hegreodelhetd Barry du Barry & Comp- áitai; Wien, WalttUdigasse Nr. 8.r tf.-Kanitán Lovak Károly gyógyisértárába Aradon F. Tones és társánál; Debrecenben Mibálorits István gyógyBxertáriban a kigyóhos; KAsain 'Wondraechek K.-nál; Maroeváaárholyett Fogaraai Dömötörnél; Pesten Tőrök Jtfaaefhél; Ssékes-FehérrárottDieballA Györgynél. Temes-vártt Qairiny A. vároei gyógysserétBnél; Ver-aeczen Fiscfaer Méricsnál. A bócai ezég minden vidékre küld posta atalványra vagy utánvétre. «) E rovat alatt koalottért f«lel5«iiget a«m vállaj «o», TiohlukM 21.1 A gyártmány előnyössége s a tiszte kezelés valódi solidsáoa folytán leoWresbnek Ismert s legjobhitelfl Fehérruhagyára KELBL J. J.-nek Bécsben, Tuchlauben21. ajánlja magát tisztelt vevőinek és a t. közönségnek, nagymérvű választékban leví legújabb divatu s minden alakú fehérruhanemüit, eladja és elküldi a legjtrtányosabbra szállított gyári áron: Éji é< teli nóingek hoaon njakkal 4., 5., 6 írtig. Nói nadrágok, perkail él barclientbol 8 Egímég-jaekok ; 6 frt, aelyem 6. nint j a nadrágok 2., 8., 7'.; 8 frt. ' 8., 4., 5., 8., férfi ingek 2., S, 4, 5, I 10 frtig. il Shirting ingek, (Mebb g "a viazon) fehér i. "..ine.'S., 2.50, 8., S „ „~ ser/emból 6 , 7„ 8 fit; 3 frt bO kr. 'Kapóik éa htriiDrák 5., 6. 7., 8.,;. N ó i Legflnomabban hímzett i a g e k \| 10., egéaa 15 frtig. <? 4., 5., 6., 7., 8., 10 egí.x 20 frtig. ZaebkendSk liíita lenből S.50, 3., i., ' Oxfordi iugek angol 3.50, 4, 4 50,/ 6., 8 —12 frtig, battiít, finom .íogéljl.í 5 frtig. ; 3., 5,8., 10., egéfa 16 frtig. finoman N ó i Flanell ingek, legjobC minöaég 3.50,' bimeare 90 kr., 1., 1.20 - 3 frtig. ; 4.50, 5.50-6 frt. M e 111 a k a r 6 k finom •hirting 50—75 kr., K ő i Len-gatyik, német is franciia n«aba« : 1., 1.50 krig, finom viason 80 kr., »ío-int 1., 1.50., 2, 2.50—3 frtig. 1., 1.S5,1.60, 3 frtig, finoman bimeive," B o r o t T i 1 4 - k S p p e n y , « reggel. Nyakgalierok lesnjabb aUk 2., S^O., ; 1.50,2., 3., 4., 5., 6., egeu 10 frtig.j 51töny (Negligie) 6., 19-40 frtig. 3 frt, viízonbil 5., 6 frt. Tilion nóingek 2., 2.50, 3 frtig,^ K í x e 1 o k legújabb alak 4.40, 5., 6 frt, ] himesTe igeo elegáns 3., 4., 6., 6, egéaz; naionból 8., 9 frtig. i 8 frtig. ! Vidékrei megrendelések gyorsan és jutányosán pénzbeküldésre vagy utánvételre eszközöltetnek Nem tetszők kifogástalanul becseréltetuek. MiRrcndtlé-fk bármily oyeWen a követkeiő óim alatt lörtéojenek: . J rebérrulxa-aTyáxosnalE BÉCSBEN TUCHUUBEN 21. "»• <>»"- Szigorúan tjolid ssolgálat. Saját gyártmány. I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I Ajánlható mindeiikiiiek! nőirnbakelméket jotánjM áron visiirotai ki rán: Hamburger Adolf dlTatáru flilctc FIST, wri utam l-t6 nám, FárM itám. báthoTá lnarts it UT-mmtn Mlittntk é. m«4T«n7elé.ek otan-Tét mellett gYoraai aukotóltetnek. patkiny,eoér, meze! egér.vakan-dek, svibbooár-lrtos2erének Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdoiwe gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. -os törlési kölcsönt földbirtokos 0"°° bérházakra közvetít az'Ingat lan - forgalmi ügynökség, Bu dapest: főút Tüköry-fóle pa lota Levelekre pontos válasz, IM7-1 valamint tervezet ingyen. ROSA LAJOS vegyészeti termények gyára Pesten borseprőt préselve, szárazán s borkövet jutányos áron minden mennyiségben vesz. Törköl és sepró-égetökn^k szívesen jár kézhez az ezekben foglalt, s eddig nem használt borkő előállí tásához szüksrgi'lt berendi-zéséhez. 12M-2 3O00O0O0OOa00O0Oa00CPO0OCX>D000OOi Árverési hirdetés. Nyavalódi gazdaságban mircziiis 9-én reggel 9 órakor el fog arvereztetni az ős<zes gazdasági ingóság, nevezetesen: gépek, szekerek, vas ekék-, vasésfaboro- nák-. hengerek, 300 al,<> i,n .s hordó-, és más egyéb eszközöli. IL>9J—2 Orvosi bizonyítvány Wilh(ílm-félc köszvén^és csúz elleni v é r t i s / t i t ó theara. A sxuiiwJÜ -inlwn^iii-k ..'..veC'-* szolgálat .1 {> tenni, midiin A kitünS Wiih. lin-fél.- vt-rii»r.t!i.'i tlient kiválAlag (jgyeimébe ajÁulom. Ei igt'uyieleur'ek Utató cn/kíi/. légjubb (iyígyszfrrc ugy a belső, mint miii den «m* kutő bajoknak, -udytk többnyire romlott nedvekből •reduek. Ht Amerikában! térje.Mme gyakorlatom xtatt eledendö alkalmam nyílott e tlieÁl alkalmazási).! hoini «* mindig csuk hálás kövétketmó-nyeket ruedmÓi>7et»-m vele. kiitiinüien A köveikexü hajuknál : a) a lélekzésl orsaatmokban eredett betegségekben; főkép a bron- chiák niegmorulíUáhaii lm például n reggeli kil.áiiVÁsuk jgeu terhelők és kitizúkká Ifinek. — Tovii.i.á A-tlitn.iti.-iti panAKzokn.il ; ez esetben az eredmény kitflntt volt. bj Mlndeanenti nyomor betegségeknél, ™int eynmor-'.«niláí, pyomor- gürcB, a romlott RV niorbúl en-ii-'í i.itUjisnál. liypurli.Midria, pyomor-, seb- é- hysteriális azen re^ífi-k -??!- <-) Aranyért bajoknál f.>rsús:i?, erős ideg-. z-, én ugb»joknál, ka-lönöíOE pedig, b» az illegek alt eM.** omlásban mppcls^H'ltak, s ilyenkor ax erSltetíatnMi <>Ux .kaitván, 01 űa vvrz-.-it oker.uk. d) Eredeti azivbajoknál -Ki.-pi'<"»fei.l-rn). e) typbílifl és syphflistikos bajok minden neménél, fűkép a7.olcnAl, m hol a kenücn-gy'-gysztTfólfk liuxba alkaltnaztxttak, a liol Jodkalínm hóna]>ok óta eredmény nélkül víLetett be; tehát üilült sj-philisnél leg- inkábl). Eíekntin a Wilbelin-IV-lu vírtísctiló thea Amerika gyiigysser-kin-cait ít jóréasben ga/.dagitju. — New York, «rept. IG-án 1872. Dr Med A GroyeB, ? emel gy k orvn.« New-Yorban S«rent!.-S; c- 7:t «. néb&t númól uatona-tói /.s-orvos. Óvás a hamisítás és felcserélés ellen. Az igazi WHbetafele antiarthritis és an!Írh'-.imaHs vér tiszt iíó- uer csak az etsC nnmxeti Wilheln féle rérüszüto-tiioagA-árhan Neuakír- chenbeo Bécs mellett, vagy áluíain ax újságokban kij<i lt raktárakban kaphat) ik. .-' , Egy doboz 8 adagra felosztva, orroai; hanzr.ilat- és utaeitáss&I ellátva 1 frt., a bélyeg és pakolasi áij ICkt-. A t. ez. köxöusúg kényelmére a WMieltn-félfí vértisztitó szer kap- hatrt : Nagy KaiUtan: Rosenberg FerenciSí Lovak Károlyaál; Zágrib- fcao: Mittlbach ^sigmondaát; K^izegen: yGsfesinnvita ^yogybserésinél; Eeixthi-lyoii: Rosenborg Kmanuirloél; Kaproicin : WYrl gyógyszerész nél; Sopronban; Wrchovszky R-nél; Szómba, thulycn ; I'illich Fci-eocz égyjiyaz,'Ténnél; Sxatmirott: B.JÍSÍD J. gyógys^t-rúsznél. 1214—7 Disznózsír és szalonna mindenféle fajtája a legolcsóbb napi-árak szerint számítva kaphatók Beiméi és Herznél, 2% -í Pest, holdutcza 4 sz. Kívánatra árjegyzékek bérmentesen küldetnek. ? Ktalttat u <«n »M» mm ilitta, ' I I I I I I I I 1 I I I I I I I I I I I Gróf Deym Nándor ur L.-tomaji gazdaságában többféle fajú szölövessző eladandó, ezeré 5 frt. Utolsó posta Tapolcza, Zalamegye. 1287—2 i Alant jegyzett tárgyakat, bámulatos olcsó áron ajánl KANITZ C. Papír c:» dísiműarú rabtára, Dorottya-utcza 12. szám. Következőket: Íróasztal felszerelvények, bronce-, aczél-, rez- és öDtöttvasból, szivartárczák, barnótszelenczék, gyufatartók, irodai és zsebténtatartók, utiszertartók, legnagyobb választékban. Igen díszes vai rókészletek, dolgozó kosárkák, kézitáskák, látogatójegytáskak elefántesontból, tekenősbékahéjból, albumok zenével vagy a nélkül, pónztár-czák, tekenősbékahéjból, kagylóból és bagariabőrből, kesztyű- és zsebkendő-sodrok, latogatójegytalczak, bronce, ezüst-platina és faragott fából. Képeskönyvek, iskolatáskák, festékdobozok, takarékpéuztás-kák, rajzeszközök, valamint ezer egyéb mindenféle itt fel nem hozott apróságok bámulatos olcsó áron. 'Cotillon rendjelek és tánczrendek legnagyobb választékban. Egyuttal bátorkodom a t. ez. közönséget nagyszerű raktáramra levélpapir-w ,umw vagy 8zines moBogramj, agymiat fekete é dombor (1295-) figyelmeztetni. d nag, p 1.60, 3., 2.60, 3., i frtíj. ctieltik perktilból 1.60, 2.,2.60, 3 frtií, himesTe, ig«n elogmm 3.. 4., 5., 6-10 frtig, b.rcbenlbSl 2, 2 50, S frtig. »l»ó0H6ny 3., 4., 5., G-lO frtig, b«rohentböl 2., 2 60, 3 frtig. melltyak franexia, 3, 4, 5., K-, í Legjatányosabb i Cs. k. szab. déli vasút tár- " Míg. E hó 14-én délelőtti 10 órakor lesznek a kanizsai vasút állomáson több, a vasnton talált tárgyak, melyeknek gazdái nem jelentkeztek, árverelve. Kelt Bécsben 1874. már- czins 4-én. 1298-2 A vezér igazgatóság. 5AGY-KAMZ8A, 1874. marczius 12-én. azám. Tizenharmadik évfolyam. \|\| (él ent. - ? ? * i II sxdm 10 fcr. G baaábol pelitaorbai ;, máiodazor 6 ? minden ' további Borért 5 kr. SY1I.TTÉBBKK ?oronkint HJ krerc i -.emek íel Kincstári illeték minden egye hirdetésért kOlon 30 itr. fizetendő. ZALAI IOZLOIT elóbb: ,Z AL A-SOMOQVI KÖZLÖNY1 A lap ssaUcmi illető k6zl«mézr) uerkeaiuShít,— anyagi rémiét Ulati kazlemenyek podig tókes btnuntr. im- SA8T-KASIZBA Wlssstisaál. Bnn«rtrtl.D ImUk csak ismert mraakatix> aaktol fogadtatnak el. Kéziratok viatsa n«m kaidéinak. Nagy "anizsa várm helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a. .nagykanizsai kereskedelmi s ioarhank", a .nigy-kanizsai takarékpénztár a .Zala-Somogy' gőzhajózási rószvónytársutat, ugy a .zala-egerszegi torna-tüzoltó egylet" s több negyei és városi egyesület hivatalos értesttije. IIcteiikiiit kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank /. é. april hó 12-ín dtltlött 9 órakor N.- j K'iniztnn $»jdt helyitégébm a hatodik rendé* : közgyűlésit tnrtcndja, msiyre a t. rittvint/et ' uruk (uztelttltl meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: a) üzletjelentés és a számvizsgálók jelen- tésével ellátott zárszámlának előterjesztése ; b) 6 igazgató tanácsosnak és három tagból álló számvizsgáló bizottmánynak választása ; c) a részvények kevesbitése, ugyszintc az alapszabályok erre vonatkozó s több czik kének módosítása iránti igazgató tauácsi előterjesztése. Azon t. részvényes urak, kik a kőz-g; ülésen részt venni óhajtanak, felhivatnak, hogy id. részvényjegyeiket az alapszabályok 47 .§.) és 53. §.) értelme szerint, folyó évi marczius hó 27-dikétöl bezárólag april • > 47 6 Kr.teyOlisen csak azon részvényes bir si.vazzti joggal, kiuokrészvénye legalább is ll nappal a kozjyllK" elSn, slapkonyvireg «• 6 oa»r«vasi beírva, a részvények átírását és az alaplonyvberi be-iezvzéiát «» Í^SZKMÓ tanács eszközli, melyért a ízabályizerll bélye(illet«i4Djen kivQl egy egy riii-vény Qtin ezy o. e- forint átmbázÁsi díj fizetendő. Err részvény utsai ff! az^vazat, kettó után 2, három után 3 stb szsvazat esik, tiz szavazatnál többet azonban nem gyzkowlbat senki, bármenynyi legyen részien.^ ^ ^ ^ közgyűlésen személyesen vagy meg-üijoltjaik által ré.it vetni szándékozó részvényejek S nappal, vagy a 43 §-bsn megemlített elnapoltatás t.etében 5 nappal a kozgydléa elítt részvényeiket lelismervényeikel) z még le nem járt szelvényekkel, «.g>im » bink pénztáránál, innen i.yerendS téritvény ?ce'lletl, mrlv egynttal beléptí jegyül szolgálsnd, le-teuni tartoznak. A részvényeiket letett részvényesek öévjegyzékébm mindenkinek neve mellé, egyszersmind az általa lelett részvények és ai üt megiUetS szavazatok száma is kiteendő. hó 4-diliig, naponkint d. e. 9—10-ig, d.o. 3 — 5 óráig az intézet pénztáránál téritvény és szavazójegy átvétele mellett letenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán, 1874. évi marcz. 11. Ai igazgató tanács. Keszthely város közönségének EMLÉKIRATA a IcépviitlShd* 21 ti biiotudgdioi a 9a albi- toittdg aton javailnta Um, mely a lutithttyi m. kir. gatdatdgi ftUöbb tanintittt vugtsiln Utétírt vt» irduyotva. Mélyen tisztelt országgyü-lésileg kiküldött 21-es bizottság! Kégen belátták, hogy a mezőgazdaság, bár elvitázhatlanul gyakorlati üzlet, csak ugy fejleazihetó és emelhető magasabb színvonalra, a szaporodó és szükségletei kielégítésében követelóbb lakosság fokozódó igényeihez képest, ha az a tudománynyal szövetkezve, annak segélyét hasz-nositni iparkodik s örök életű elveit a maga körében is érvényre juttatni igyekszik. Ezen belátás adott létet az okszerű gazdálkodást hirdető bármi néven nevezendő és eltérő berendezésű gazdasági szakiskoláknak. Már a Krisztus születése első századában gazdasági tárgyakról értekező római iró Colwneüa panaszolva mondja : .vivő-, táncz-, és szép-művészeteket ápoló iskoláink vannak, de a leghasznosabb tudományt, a gazdaság tudományát sehol sem tanítják." Mégis csak a mnlt század vége felé kezdték a legelső rendszeres gazdasági Mtkiskolákat szervezni, s a mozgalom e részben Kémetországból indáit ki. Hazánkban a jó példa csakhamar követőre talált s a feledhetlen érdemfl, a haza nagy gazdája Festetics György gróf az eszmét emelkedett leikével megragadva, Keszthelyen saját költségén felállította a hírnevessé vilt Georgicont, mely a hazának oly sok gazda-kapaczitást szolgáltatott, kik a jobb gazdálkodás terjesztői és buzgó apostolai lettek. Később Mohonczon is keletkezett egy gazdasági tanintézet a jeles KlauzálGóhor vezetése alatt, de ez egy rövid évi fenn-illás után ismét megszűnt. — A keszthelyi Georgiám áldásdús működését az 1848-iki évig a legszebb eredménynyel folytatta, ezen évben azonban a tanárok, valamint a tanulók is a szabad?ágharcz-ban osztakozván, ez is feloszlott és többé fel sem támadt. \| Egy másik gazdasági tanintézet Ma- i gyarhon területén, de német oktatási \| nyelvvel Al'iert szász te>cheni licrczeg által alapítva, szintén migán jelleggé, 1819 óta létezett Magyar-Óoárott, de a szabadságharcz zavarai ezen intézetet is magukkal sodorták. A szabadságharcz leküzdése után, az \| akkori kormánynak első gondjai közé tartozott , birodalmi költségen egy gazdasági tanintézetet életbe léptetni, s azt a ha- \| zánkban ezen idő óta jól ismert Pabst, volt hohenheimi igazgató javaslatára Ma-gyar-óvárott alapitá meg, ámbátor akkoriban számos hang nyilatkozott az ellen, hogy magyar területen egy birodalmi intézet tartassák fenn. De Pabst jól tudta, mily nagy elónynyel bir az, ha egy régi tisztelt név valamely ifjú intézményre ru- házható át, és erélyének sikerült is, az akkori kormány határozott magyar-ellenessége dácsára, — az intézetet mégü Magyar-Óvárr> telepíteni 8 ezért a nemzet hálával tartozbatik emlékének, mert etál-tal hazánk ga/.dasági fejlődétiére közvetlenül nem kevés hatást gyakorolt, s igen szam.is gazda kereste ezen, bár országunk területen, de idegen nyelven működő un-intézet szép sikerű tanítását. Nemzetünk az ötvenéi évek folyamában a szenvedett csapás alul l&ssankint felocsúdván s a politika teréről erőszakosan leszoritutván, nagy Széchenyínk tanait követé és figyelmét teljes erővel a társadalmi, a nemzet- és magángazdasági fejlődés terére ősszpontositá. Mindinkább általános lett ama nézet elterjedése, hogy ai egyoldalúan földmi-velést üzó Magyarországnak teljes erővel tápláló anyját, a nálunk minden számi- -tás alapjául szolgáló fóldmivelést. egyes ágaival egyttt kiválólag istápolnia kell s annak ügyét nevezetesen tanítás által is előmozdítani szükséges, — még pedig a haza gyermekeinek, a haza nyelvén kell oktatást nyiijtani. Az országos gazdasági Egyesület ezen időben soha nem gyanított pártolásban részesült és tagjainak nemcsak száma, hanem válogatott minőségénél fogva igazi erkölcsi hatalommá nőtte ki magát, mely nek a hazánk történetében mindenkor em-lékezetes 1857-iki pesti gazdasági kiállítás által nagyszerű politikai jelentőség is jutott és jól tndjuk, hogy Felséges Királyunk 10 évvel utóbb ezen díszes testület tagjaiból szemelte ki magának egytől egyig ama férfiakat, kiket az önállóvá lett ország .kormányának élére állított. TÁKCZA. Kikeletkor. latén bozott l&ngy fuv&lmn, Életadó szivvigue, Kígte vágy beteg keblem Gyógyítója: *4p ÜTU. ! Istee botott sxivvinlgim Fejleutöje : kikelet I Te vagy, mely úi virágzásra Kelted lebbedt lelkemat. 8 mit lengető siárnyan hosál Ajándokul énnekem,— Hitál minden njra éled : latén hozott azerelem 1 HOTTEE AKTAL A görög szlnirodalom. — Iroó!alomtört4oeti tuolmioT. — A költészet a nyelv éa vallás után ai emberi szellem elsó nyilatkozása, s igy.megelőzi a művészet minden egyéb ágait, főleg Akkor, ha a népre, melynek életében minden valódi s eredeti költészet forrását leli, az éghajlat, vallás, erkölcsiség és állami kormányrendszer bén'tó nyomást nem gyakorol. S vájjon volt-e nemzet, mely esek korlátozd kötelékeitol annyira raeDt lett volna, mint a görög? — hisz boninak kedves ege ciak fejleaití befolyással lehetett költői hajlamara; vallása szájad, egyéni meggyőződésre hagyott istentirctelet volt, minden önkénye papi aralom és szigora rendsiabások nélkül; erkőlcnsége alapjául ter- mészetes erkölcs — érxelniek Bzolgáhak, melyek önálló fejlődésénél büszke önérzet és nemes mérséklet a legszebb öszhangba olvadtak. A politikai szabadságol illetóleg, már a hőskorban sem nehezült as egyes polgárokra zsarnoki erőszak, és az idők folyamában a kisebb — nagyobb államok alkotmánya akként módosalt, hogy a nép öoalkotta törvények szerint éli, s e törvényeken kívül seDkinek alattvalója nem voltjly elősegítő körülmények kösött nem csoda, ha a költészet Görögországban oly korán gyökeret vert, később oly gyors fejlésnek indult, s végre a virágzás oly magas fokára küzdötle fel magát; ez annyival inkább érthető, minthogy a görög szellem teremtő tevékenysége a polgári szabadság fejlődésével oly Bzoros összeköttetésben állott, bogy egyik a másikkal egyenletesen haladva, a legmagasabb pontra egy időben értek. Innen fejthető meg, hogy midőn a görögök szellemi élete a nagy Perikies korában majdnem a tökély magaslatára hágott: a költészet is, mely nemcsak a többi művészeteknek, hanem a tudomány összes fajainak elébekerült, — megteremte legnagyobb remeket: a drámát. Peri kies előtt a költészetet csak az ion, aeol és dór törzs müveié határozottan ; ai első as epika körül sze-zett magának örök érdeme- I ket, e két otóbbi inkább a lyrához hajolt, s ez irányban fejtette ki tevékenységét. A drámának mindazonáltal, melyben az epika éa lyra elemei magasabb egységgé ölelkeznek, Attika lón bölcsője, miaun i perzsa háborúk óta, s nevezetesen a lánglelkft Perikies kormányának időjében a görög szellemi élet Athénben összpontosul L A dráma első kísérleteire termé- ! szatesen több helyütt akadunk, de a teljes mivészi álláspontjára még csak Attikában emelkedék. Ama gazdag talaj, mely a drámai alakításoknak életet adott, Dionysos vagy Bak-chos cultnsa — tisztelete, imádása — volt, mely a görögök összes cultusai között legtöbb drámai elemet hordott magában és legnagyobb mérvben birta a lelkesités hatását ki-lejteDi. A görögök eredeti képzelme szerint eme ssemélyesitése, oly lény, az ébredő és kialvó növényvilággal párhuzamban, öröm és gyáBz, üldöztetés, halál s feltámadás között a földilét minden keserv — és élvének részesei, s ezen felfogáshoz hűen Bakcbos ünnepein, melyek a tél s tavasz kezdetére estek, osztozva az isten ség sorsában, majd az ujjongó kedv, majd a komor gyász hangulatába mélyedtek, mihez mérten a satyrok)jelmezét öltötték magákra, hogy igy az istenséggel lelkűkben együtt szenvedhessenek, haftaoUMSUUlak, győzhessenek. Bakchos ünnepeinek dala a dithyramb volt, melynek majd vig, majd borús tartalmát az égő bak- áldozat körül táoczoló kar énekeié; innen a tragoedia neve, mely a komoly, bas,eredetileg Dionysos harczait, később a hősök viszontagságait zengő téli dithyrambbél fejlett ki. A ditbyramb e neme, mely Sykionban és Árion álul Korinthban műveltetek, Athénbe,is be-fészkelé magát, hol a tulajdonképeni tragoedi-ához az első lépcsőt képezé. Sajátlagos alapját a tragoediának Thes-pis vetette meg Athénben Peisistratok alatt, } ,8ok tekintetben állatforma erdS istenek, hegyes föllel, tzarwxl vagy azarridoma. goeaesel, farkkal, néha kecakelábbal a több eíílÍTeL A laty- rok Bakcaaa kiiéretébes tartoztak, 4a a DTen 4rz4- kiaefyt t pajkoaaágot jelvsojast4k ; a romaiak gyak ran «<sz«T«t>tt4k a fasBalokkal' . Fisai H. midőn a dithyrambi karral egy színészt állított ; szembe, ki ugyanegy darabban többjrendbeli ' szerepet vállalt magára, és a kar vezetőjével beszélgetésbe bocsátkozott, miáltal a játék cselekménye bizonyos drámai színezetet nyert; .de a lyrai elem mégis túlnyomó volt, annyival inkább, minthogy a szüneteket a kar éneke töltötte be, melyben a cselekmény álul felébresztett érzelmek tolmácsolutUk. Thespis utódai: Phrymtchos Choiiloa ósPratinas megtarták az előadás előbbi alakját, mígnem Aeschylos egy második színészt is alkalmazott; csupán Pratinas volt befolyással a drámai fejlődéséii, a menyiben a tragoediát teljesen elkülönité aa u. n. satyrdrámától. A tragoedia ugyanis tárgyát mindinkább a hősi mythologiából keadé meríteni, s ennek folytáo komolyabb, fenségesebb jellem mezébe öltözék, minek követket-tében az előbbi pajkos ésalacsony érzékiséghez tapadó kar, mely magát a satyrok seregének tekintette, nem lehetett továbbad a tragoedia kiegészítő része. Ez okból a tragicua kar más egyénekből Un összeállítva, de, hogy a régi dionysosi játék vesztét ne érje, a dráma egy különös neme: a satyrdráma nyert élotet,moly-nél a kar tagjai satyrok valának, s a cselekmény anyagit Dionysos vagy a hősik tettkS-rében lelte; mindazonáltal aaajátképeni tragoe-diával Összefüggésben maradt, minthogy a játékok alkalmával három, tragoediát rendesen egy vég satyrdráma követett. Első izben a januári ienaeek nyitotUk tért a tragojdianak, később asonban nemcsak eKn,hanem Dionysos nagy, vagy városi ünnepein is adattak elő siomurajátékok, sőt komoe-diák is,még pedig több egymásataa következő napon keresztül; midőn egyrésit a> tragikusok, Ezen az ország legvilágosabb és legképzettebb főiből alakult diszes egyesület. a kor intő szavát s a valódi szükség követelményét átértvén , a gazdasági tanügy i rszágos szervezetét kiváló gondjai közé Mirozta, e téren is foganatosította áldásos működését s a nemzet hálás szivében ezáltal maradandó babérkoszorút alkotott magának. A nagy buzgalommal folytatott tanácskozások ezen irányban nem voltak eredménytelenek. Az ország akkori kormánya a m. kir. udvari kanczellária Bécsben s a tn. kir. helytartótanács Budán a feuhangon hirdetett óhajnak eleget tenni hujiaiidu Jvi>lt és elhatározta, hogy az országos niagyar gazdasági Egyesület ja-^aslata és kidolgozott tervezete alapján kész egyelőre két magyar tannyelvű gazdasági tanintézetet országos erővel életbe léptetni s erre Ö Felsége engedélyével a budai vár kiépítésére szánt, de e czélra fel nem használt 240,000 forintnyi ösz-szeget jelölte ki. — Ezen elhatározás akkori időben igen nagy vívmánynak volt tekinthető s az ügy győzelme országszerte öröinriad.issal fogadtatott. A két tanintézet létre jötte ekként biztosítva lévén, helyüknek kitűzése képezte a legközelebbi lépést. Az első sorban életbe léptetendő gazdasági szakiskola helyének kjelölése iraut'az országban alig létezett vélemény-különbség, mert habár Székes-Fehérvár nemes város dicséretes buzgalommal szurgalmazta, hogy a dunántúli részen emelendő tanintézet az ó kebeléhen állíttassák fel: a magas kormányszék s az cnsiágos gazdasági Kgye-sület egyhangúlag, valamint az általános közvélemény különbség nélkül Keszthely mellett nyilatkozott. A Dunántúl életbe léptetendő gazdasági tanintézet mellett az országos gazdasági Kgyesület akkoriban a következő erveket hozta fel: „Különösen a innántúli gazdasági „és erdészeti tanintézet sa MU kapcsolatba „hozandó fóldmives iskola hovaltamarábbi „jdállixását több tekintetek erősen sürgetik. Mellette szálának a Dunántúl nagy „mérvben fejlődésnek indult s előre haladó „gazdasági állapotok, mely örvendetes törekvéseket az ország ezen részén állítandó másrészt & komoediaköltők egy mással verseny re kellek, a mely szokás hihetőleg Thespia feunoiu-litelt utödai által emeltetek érvényre. A ezini előadások azonban nem valának köznapi kedv-töltéaek a görögöknél, mert például Athénben az egész év folyamában csak két alkalommal reudeztettek, de ekkor roppant íéuy kÍBéreté-beu. főkép Dionysos nagy ünnepén, melyre nagyszámú tömegekben sereglettek. Görög hon minden részéből Athénbe össze. Az ünnepet a drámai előadások koronázák: ekkor a kiVkúk csak uj darabokkal leptek fel, és rendesen három tragoediát s egy aatyrdrá-mát mutatott be mindegygye saját részérvl. A színház épülete Dionysos szentélyeként tekintelek. Kezdetben az athéni Bzinelőadások a városban fekvó Lenaionbao tartattak, midőn azonban ezeo fából készült gyenge alkotmány 500-ban versenyzés alkalmával romba dóit, a vár déli lejtőjén emeltek egy kő-színházat, mely síirtbe vágott ülősoraival 30 ezer embernek adott helyet, és egész Hellasnak mintaképül szolgált. Közepén a színháznak az orcheslra (tánezhely) volt látható : körídomu tér az ülőhelyek és az emeltebb állást elfoglaló színpad között, mely aí orchestra köralakját felső oldalán megcsonkitá, és annak hosszát kétszeresen meghaladá. Az orchestra központjában a Thy-mele, Dionysos oltára, magasodott, mely előtt a kar hármas sorbau állott, a színpad felé fordulva, hol a színészek játszanak. Jelleme ki- tán a drámai müvek tárgyát a roythoai bősök nagyszerű tettei képezek, a színpad alakjai az akkor élő nemzedék fölé helyetek magukat. A fellépő személyek nagysága jóval meghaladá a közönséges mértéket: lábaik alatt a kothurn,* fejőkön az álarccal összekapcsolt diszitmény szembeszökő magasaknak tOnteté őket tel, mi- )g És &x egéu lábat elfóáG Mrn v. topán, talppal, magú sarokkal, melyet Tadisxatoo, OceD pedig a tragikus szinéacek buzoáltak. Fioalj H. .tanintézet és példány gazdaság által leghamarabb lehet a tökély magasabb fogára eljuttatni; másrészről pedig, a hol , annyi Jejlémek indult gazdaság van, mint „túl a Danán, ott kiolthatathn vágy él a „nagy gazdakb'zdnsé/jben is oly Itely után, „melyen a gazdálkwlús authentikus méretekét látván, saját gazdaságát hozzá-„mérliesse, melyen egyszersmind a gaz-„dálkixlás tudománya Jorrását jőllelhesse. „Nem kisehh fontosságú kérdés az ilyen „vidékre továbbá az is. hogy kebelében midnél hawaráb'j örvendJtessen egy olyan in-„tézctnrk, melynek alaposan képzett és „gijakftrolt növendékeiből, becsületes és „ügyes cselédekre teliessen szcit." A tanintézet közelebbi helyének kitűzését pedig ugyanezen Kgyesület következő szavakkal indokolta: . A mi pedig magát a tanintézet he-„lyét illeti , habár az Egyesület Székes-„ Fehérvár sz. kir. város és kivált vidékiének virágzó gazdasági viszonyait, birto„ „kosainak e téren kifejtett buzgalmát s a „nemes város hazafiul ajánlatait teljesen „méltányolta; de tekintve, hogy a hajdan „Keszthelyen virágzott nagyliir'ú és becsü „Georgicon,valamint az ott levő megye-ud-„var épületei, a nevezeteserdö-Jüv észkert, „s az uradalom birtokosának hazafias kész-„sége után remélheti) terjedelmesebb gazdasági Jöuitérnek a gyakorlati guzUfjság „tanulmányozására való hasznáUtlu., „oly nyomatdiosan szólaltak Keszthely iueC-„lett; és te.intve, hogy ezen mezóváros a „Dunántúli vidéknek inkább központján ^fekszik , — s a határában levő erdőség „<iz erdöxzeti gyakorlatot és kiképzést is „Ültetövé, —? uz ottani terjedelmes szolok „pedig, a napjainkban annyit igérö szölö-„mivelés és borászat körüíi korszerű ala-„pos beavattatást eszkb'zülhetövé teszik; „mindezeknél fogva az Egyesület Keszthelynek vélte az elsőséget adhatni.' ügy a nm. m. kir. Helytartótanács s az orsz. gazdasági Egyesület kebeléből menesztett küldöttségnek csakugyan sikerült a felállítandó gazdasági tanintézet részére oly előnyös feltételeket és ajánlatokat kieszközölni, hogy annak létre jötte véglegesen biztosítva volt s az orsz. gazdasági Egyesület annak idején az azt hálásan fogadó gazdaközönségnek köztudomásra hozhatta, miszerint: „A. hazafias áldozat- hez képest a test s annak tagjai kiíbmés által jóuek a magassággal arányba. Kuházatuk tarka szinpompában ragyogott, melyhez azéles vonásokat hordó álarc járult. Természetes, az álca használatát a mimika tökéletesen háttérbe szo-ritá, mely a sziuház roppant nagyság* mellett nem is érhette volna el czélját; ennek hiánya azonban annyival kevésbé liint lel a görögök eiőtt, minthogy a Bzereplő hősök kedélyi hangulata a darab folyamában alig változott, B így az arcvonások állandósága Bemmi visszatetszést sem szülhetett. Ellentétben a szinjáték halalmas hőseivel a kar közönséges embereket ábrázolt, de a bakehosi fény t61e Bem lőn megtagadva. Eleimé lijenkéi, Üophokles óta tizenöt személy, bői állittt, kik a fejlődő cselekmény ideális szemlélőiként szerepelve, a darab nyugpontjainál, oktató majd vigasztaló, intó majd bátorító tar-t&lmudalaik által érzelmeiknek kifejezéstadtak. A tragoedia fejlődési történetében a legdíszesebb polezok egyikét Asschylos, „a tragoe-diák atyja," foglalja el, ki 500-ban lépett föl először, midőn még csak 25 évet számlált, és azóta majdnem egy télszázadon át a múzsák szolgálatában állott; de emellett nem felejté polgári kötelmeit, és a marathoni, salamitii a plaueai csaták ünnepelt hőseinek babérkoszo ruja ót ia méltán megilleti. Azáltal, hogy a dráma színésze mellé még egyet állított, ki szintén több rendbeli szerepet vehetett át, megteremte a valódi tragoediát, mert ekként a szabályzott dialógus és a cselekmény szakadatlan Iftnczo-latu előadása vált lehetővé, minek folytán a fő-su!y ezekre hárult, a karlyrai eleme pedig kénytelen volt visszahúzódni, noha a dialógussal Bzoros összeköttetésben maradt, miáltal kerek- j ded, benső kapcsok által összetartott egész ke- \| letkezett. Aeschylos drámáinak tárgyát az ösi epoab.in találta, miért is költeményeit „Morzsák Homer gazdag asztaláról" névvel jelölé, melyeknek száma hetvenre rug, reAnk azonban caak hét darab maradott. STAMBORSZKY LAJOS. (Vígé ksv.) készség ily örvendetes gyátnolitásival, a keszthelyi gazdasági és erdészeti tanintézet a nm. m. kir. Helytartótanács 1865 évi september 26-án 72774. sz. a. kibocsátott rendelvénye folytán, ugyanazon évi november hó elsS napján megnyittatik.' A tanári testület, egyelőre az igazgató, egy rendes tanár kél segédtanár s egy földmi-ves iskolai tanárból állva, nyilvános pályázat útján csakugyan ne.w sokára ki is neveztetett és megalakulása után működését az elóleges munkák teljesítése körül-megkezdvén. — az intézet Festetics György gróf ö líxcellentiája, mint királyi biztos elnöklete alatt, az orsz. gazd. Kgyesülot fényes küldöttsége, egyéb testületek s a környék földbirtokosai és gazdáinak tömeges részvéte mellett 1865. évi novem-berhó4-én ünnepélyesen meg is nyittatott. — Az első évi hallgatóság minden vára kozást felülmúló számban, t. i. 59 ifjú jelentkezett a fölvételre, ugy hogy a szerény szabású tanszobák csakhamar fölötte szűkeknek bizonyultak. —Megjegyzendő, hogy kezdetben a gazdasági intézettel egy erdészeti osztály összekapcsolása terveztetett, de ez a tanán testület iudokolt javaslatára elejtetett és csakis a gazdasági osztály lett megnyitva. — Mindenki érezte, ki ezen lélekemelő ünnepélyen megjelent, vagy a távolban értesült róla, hogy a nemzetnek ezzel egy hó is jogus óhaja testesült meg s az érdekeltség az uj intézmény iránt számos meleg ütlvözli'tben talált kifejezést; mindenki reménytelj "i tekintett a nagyhaaznunak ígérkező itju taniutéeetre. — Az első magyar szó megcsendült gazdasági tanszéken ; ennek jelentőségét a hazai gazdaság fejlődésére nézve csak az kicsinyelheté, ki minden nemzeti haladts iránt közönyösséggel viseltetik. A tanári testület első feladatának te-kinté a nm. m. kir. Helytartótanács magas figyelmét arra irányozni, hogy a tanári személyzet a jövőben elégtelen lesz és hogy a megyeházból átalakított intézeti helyiség sem fog a jövő igényeinek megfelelő lenni. A magas Kormányszék ezt bölcsen belátva, azonnal nemcsak a tanszemélyzet szaporítását, hanem uj, elég tágas tantermek építését is elrendelte, úgy hogy a második évben teljessé vált tanfolyamra összefereg-lett 94 hallgatót, — oly szám, mely bárhol keletkezett kezdőgazdasági tanintézet történetében példa nélküli, — mind szellemileg megerősödve, mind egyébként a czél és kívánalomnak megfelelőleg fogadhatá kebelébe a tanintézet. Következett az lS67-ik év; a tanintézet a nm. m. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi Ministerium alá rendeltetett. Nem szükséges azt különösen kiemelni, mily vérmes remények fűződtek ezen tényhez ; mindenki s igy a tanintézet is a legszebb színben látta maga előtt a sokat igérö jövőt. A Ministeriumnak nemsokára egy szomorú kötelesség jutott osztályrészül. — Az igazgató személyében változás történt s akkor a tanintézet jövője még derültebb színben tűnt fel. — Akkoriban ezen tanintézet rendkívüli látogatásnak örvendett és ha valamely iskola kritériumát a tanulók száma képezi, mint azt közönségesen fölveszik, — úgy a keszthelyi gazdasági tanintézet bárhol létező e nemű szaktanodával kiállhatta e részben az összehasonlítást. 1868-ban a hallgatók száma kizárólagosan magyar tannyelvű gazdasági tanintézetben soha nem remélt és aligha többé elérhető számra, t. i. 125-re rúgott, mind annak daczára, hogy a fölvételi föltételek szigoman kezeltettek. A tanintézet túltömöttnek volt mondható — több volt a hallgató, mint az a sikeres tanítás és kivált gyakorlati útmutatásra kívánatos s az ország minden részéből sereglettek össze az ifjak, nevezetesen Erdélyből akkoriban 20 hallgató volt (VégekSv.) Egészségügy. A himlSröl. — Közli: dr. S c h r e T e r. — I. Most midőn a hiinlfik vidékünkben is terjednek és számos áldozatot követelnek, n-m lesz érdeknélküli azon intézkedésekről azólaoi, melyek ezen rettenetes betegBég megelőzése — és veszélyeinek csökkentésére szükségesek. Az eszközök közül, melyek által elérne tőnek tartják, elsősorban a gyermekek tehén-fa i m 1 ő v e I i beoltását emiitik (vaccioatii)), — és a felnőttek ujraoltását (revaccinatio). Ismeretesnek feltételezem, hogy a véd himlőoltás 1796 óta Fenner angol lelkész által lett teltalálva és hogy azóta ezen betegség ereje megtörelvén, rémitó terjedése, de még inkább a velejáró pusztítás tetemesen apadott ugyany-nyira, hogy míg a múlt században az embert-k e g y t i zedr és ze himlőben halt meg (Eum-pában évenként mintegy 40U,000)iná8Í k tizede a himlő által elékteleuült: a tebénhimlúohás behuzatala óta a haiálozás legcsekélyebb mértékre bozatolt le. Kzen tények daczára mégis vannak orvosok és nemorvosok, kik az oltás hasznát kétségbe vonják és szükségét tagadják, sőt némi tekintetben ártalmasnak tartják. érdekesek voltak ez irányban azoo tudományod viták, melyek a bécsi világkiállítás alkalmával Unott uemzetközi orvosi gyulesbeu a vedhimlőol tás szükséges vagy szükségtelensége, — hasznos vagy karos beiut-taaaról támadtak és melyeknek eredménye az vult, hogy a jelenlevő orvosok, túlnyomó több sége íóo szavazattal 6 ellen kimondotta: hogy a vótlüimiőollas haszna elvitázhatían és a kur-manyok telkerxnuók ai általános oltás-kényszert törvényui behozni. Érdekkel kisértem ezen vitát, a mennyi-ben Bseroucaéd voltam az említett gyűlésekben reaztvehoini, ea miután e lapokhoz nem tartozik aaon vitat bővebben leírni, rövid kivonatban hozom. Az oltás ellenzői állították : a) bogy az altaláo&n a betegség ellen óv- szernek netu tekiüihtjtó,nuulaa számos,beoltott is megkapja, sót m>-g is hal benne. b) nogy az oltás alkalmával egészségtelen gyermekekről vett oltóanyag által a máskülön ben egészséges gyermekek verebe kórany ag vihető at, miáital azoknak egészsége megron- tatik. Kzen tételek mellett mindöB8ze három szónok beszélt. Azonban azeo megtámadásokat sikerüli az oltás mellett küzdő számos, több mint 2<J szónoknak fényesen megezáfolni és pedig következő érvekkel : aj az oltás befoiytaa, a betegség terjedése és veszélyességére számok által be van bizonyítva. Ha nam is hiszünk azon jegy ze teknek, melyek Bzerint a 18-ik században a himlőesetek legnagyobb száma halállal végződött és a himió következtében megvakultak és eltorzultuk száma tömérdek volt: az utolsó években tett tapasztalatok csalhatatlanul tanúskodnak a himlő- oltás haszna mellett, ugyanis : Párizsban 1871 ben 8000 himlőbeteg közül az oltottak közti halandóság 9— míg ellenben a nem oltottaknál 38 százalék volt. Bécaben 1872 ben 5053 hitnlóbeteg vult és ebből a beoitotak közül átlag minden 100 bál 5 halt meg, míg ellenben a be nem oltottak közül minden 100-ból 34-től 55-ig. Erén számokhoz nem kell további magyarázat. b) Uogy az csalhatlanul biztosit himlő ellen, azt állítani nem lehet, de nem is kíván ható az egyszerű oltástól, a mennyiben olyan betegek is, kik már egyszer az álhimlő vagy valódi ember himlőn keresztül estek, sem egé szen mentesek, attól, hogy a betegségbe újra ne essenek. c) A mi a betegségek védhimlőoltas ál tali terjedését illeti, ez az oltó orvosok és véd- himlő oltó intésetek vezetői óvatossága által kikerülhető. Oltó anyagot csak olyan gyerme kektől Ezabad más gyermekek oltására hasz nálni, kik teljesen egészségesek és kiknek szü lei is egészségesek voltak. —Van még a himlő oltás egy neme, melynél ezen félelem egészen elesik : ez a tehenektol vett védhimli anyag beoltása, mely oltóanyag azonban nem olyan könnyen kapható éa melylyel az oltás sokszor nem sikerül. d) Az oltás csak bizonyos időszakig hat és tapasztalás szerint minden 10-ik esztendőben megajitandd,;minélfogva az iskolás gyermekek és felnőttek ujraoltása (revaccinatio) igen szük séges részi ot azért, hogy talán az első oltás nem volt sikeres, részint mert nagyobb biztos ságot nyújt Eien okoknál fogva az oltás és ujraoltás erélyes és lelkiismeretes foganatosítása szolgálhat óvszerül ezen veszélyes betegség pusztítása és halálossága ellen. Mikor járvány uralkodik az egén esztendőn át kellene oltani és újra oltani, kisdedeket már 6 hetes korukban. Hogy pedig az oltás rendesen megtörténhessék, u oltási kénys«er-törv<ny szükséges, mint azt a nemzetközi orvosi gyűlés javasolta, mely több országba már be ;s hozatott s a birodalmi gyűlésben most fog törvényé I emeltetni. Hazánkban u oltásra nézve ugyan törvény nincs, de azért a közigtzgatási közegek, szolg&birák, oltó-orvosok, jegy tó k és papok Lmzgósága sokat tehet az oltás nagyobb terjesztésére. Népünk egészségére még szörnyű gondatlan, minélfogva nem is várhatni tÖle, hogy önkényt keresse fel az oltó orvost, annál kevésbé pedig azt, hogy áldozatot hozzon gyermekeik beolthatásának elérhetésére, — miért is részint tanítás, részinl kényszer által lehetne elérni azt, hogy az oltás alkalmával minden anya részesítse magzatját a beoltáa jutétHinényéufn. Azonban nagy nehézségek gördülnek az dlui.T. ??fl'k működése elé. Miután számos község orvost nélkülözvén, az oltó orvosolt nagyobb kerületekre küldetnek ki az oluU véghezvitelére, meg-lorieink songkor, hogy egy orvos 30 hely-SC-JKÜ is kény telén az oltást magára vállalni, ez pedig suk időt tía utat vesz igénybe, mely épeu mucsen arányban azun juulom-iua.1, melyet az orvosuk az oltásért kpuak. Knoélfogva megtörténik, hogy az oitá-, a t.rpessog közönyét is számbn véve, tókélet-l^Éiul iu^'HunaitUitik, a népesség feie vagy íiurui.-ii^ abüau oem részesül, a IUI járványok uikalinaval Itíu^ajn'iaabbau érezhető. liiun baj orvoslására a községi orvosuk álium kúliSL'géu létesítése szükségei te tuék, vagv p^dig egvelőre az oltó orvosok jubb juiuiiuuza^H ed működésüknek, szigorú ellenőrzése. Va' va varjuk e tekintetűin ia az egész-ségugy reudtizcbéröl uzólój már kész tórvéoy-javaslat lftrgy»lasnt. .Miután aíoubao az évek által elmu-iasíiuiuikat egyezerre javítani nem lehet, gondoskodói kell a baj nagyobb terjedése miiMudoiii »kndalvozasaról, t-rrűl jövü czik->uukben tuguuk uzolaui. kimutatás I. KZUU pénz ősszegekrul, melyek főispán ö méltósága ailaí 1874- evi február ho2 áu Zla Eger-ö?,:geu rendezett tombola alkalmával a beme-nmi j<í(jyek kiadása alkalmával felülfizeléaek- bői befolytak: Urosz Fái 1 Irt óukr., - Tarányi 1 fn. — Milialyovics 1 frt. — Cberuel N. 1 frt. — F.UjijtiiLi X. 1 Irt. — íiteru Farkas 1 frt. — Csaoy X. 1 írt. — Bezerédy Elekoé 5 frt. — Ijeivalics Junos ű irt. — Kollár János 2 frt. — Loviuger lguacz 4 frt. — Lehrner Márton .12 frt. — Név-^elea 2 frt. — Bessenyey Ernő 4 Irt. — tjzily IJezsü 1 frt. — Farkas Dávidné 1 arauy. — JSévtelen 1 frt. — Belua József 1 frt. — Kbenspanger Lipót 1 trt. — Hrá- kuvszky Flori 3 frt. — Kóhler O to 1 frt — Be&senvey György 5 frt. — Lackenbacher N. 1 ín. — öoos János 1 Irt. — Csillagh Gyula 2 Irt. — Czil'rák Janoa 1 frt. — Gráner íí. 1 fri. — miudössze ÖU irt 50 kr., 1 arany, azaz ötven íorinl ötven k ajezár és egy drb. arany. U. Főispán ur ő méltósága gyüjtú ivén befolytak : Királyi l'ál 10 frt. — Tolnay Károly 10 frt — Batthány 10 frt. — Csillagh László 10 frt. — Moln:ir lJ:il 2 irt. — tízabó tíamuné 10 fri. — Svi.eixs Kiélné ü írt. — Kosár Kornél 'o l!'.. — lliilka l'eter 2 fri. —Berger Terézia 2 Jit. — i^ubu Faui 1 Irt. — Molnár Rozália J irt. — Heinét János 1 frt. — Varga János tiO kr. — N'edeczky Emma 2 frt. — Nagy Trsztyánszky Fáni 2 frt. — Bolla György 1 frt. — Péntele vitai lelkész 1 frt. — Öeptey Adáui 1 fi t. — Töreky Ferenczné 3 frt. — íSvasiics Elekné 2 arany, összesen 75 frt 60 kr., 2 arany. IU. A zala-megyei alapítványi választmány gyűjtő ivén befolytak: Xemesi pénztár 500 frt. — Csutor Imre 10 irt. — ülávina Lajos 10 frt. —- összesen ö2'J forint. IV. Deák Lajos ur gyűjti ivén befolytak: 63 sz. adakozási ivén. Deák Lajos 1 frt. — Deák Lajosné 1 frt. — Deák Maroaa 58 kr. — Budai Ferenci 50 kr. — Kaiser JózBef 50 kr. — Bee. János 10 kr. — Simon József 10 kr. — Horváth Ferencz 10 kr. — Szúnyog Ferencz K> kr. — Simon Pál ör. 10 kr. — Fazokos Fe rencz 20 kr. — Vörös Károly 10 kr. — Töb ben 1 frt. 18 kr. - Tóth Péter 20 kr. - Ber talan Imre 20 kr, — Varga György 10 kr. — Deák József 1 frt. — Horváth Erzse 1 frt. — Fáti Mihály 10 kr. — Sipos József 20 kr. — Horvát Dömötör 10 kr. — Horváth Ádám 10 kr. - Polgár János 20 kr. _ Szolke József 10 kr. — Tóth János 4 kr. — Pálos Andor 10 kr. — összesen 9 frt, V. Szekeres József ur gyüjto ivén befolytak : 62. az. adakozási ivén. Szekeres József 10 írt. - Kayser Vilmos 1 ft. — Smaiszli Péter 1 ft — Wocher Lajos 5 ft — összesen 17 ft. VI. Nemesvitai Nagy Eleonóra kisasszony gylíjto- ivéu befolytak: a 12-ik sz. adakoiási íven: Nagy Eleonóra 5 frt. — Kovács Jáaosné 1 frt — Töreky Miklós 10 kr. — Ádám Mihály né 6 kr. — Ko/ács Jánosáé 20 kr. — Savanyó Má ria 20 kr. — Szenté Józaefné 20 kr. — Füst Mari 10 kr. — Schvat Regina 20 kr. — Gerits István 20 kr. — Gerits József 10 kr. — Gerita László 10 kr. — Kiss András 14 kr. — Szenté Gergely 5 kr. — Kiss János 10 kr. — Szita Ma riska 10 kr. — Kovács Pál 40 kr. — Karácson József 10 kr. — Gecie Koza 10 kr — Sofá Ró za 10 kr. — Töreky Anna 10 kr. — Kovács Fereocz 10 kr. — Sofát Márr 10 kr. — Pahi Jánosné 10 kr. — Kovács Pál 20 kr. — Pahi Károlyné 10 kr. — C«om Lajos 10 kr. — Pat kó István 20 kr. — ÖÍV. Szita Istvánné 20 kr. Bicsérdi JózBef 20 kr. — Bicsérdi Mihály 20 kr. - Szita Liza « kr. — Pahi Treszka 10 kr. — Erdélyi Fire.iczné 10 kr. — Erdélyi Regina 10 kr. — Varga Lajos 6 kr. — Siinoo Anna 5 kr. — Töreky Ignáti lOkr. — Töreki Lászlóné 10 kr. — Csőm Mihályné 10 kr. — Betti 8 kr. — Csőm Mihály 7 kr. — Schindler Örzsébet 10 kr. — Hoffman Ignácz 1 frt — Kovács Anna 10 kr. — Hidasi Anna 10 kr. — Gesz- tonné 6 kr. — Bicsérai István 4 kr. — Nórák Auna 10 kr. — Kovák Pista 2 kr. — Bicaérdi Ferencz 4 kr. — Töreki Ágota 4 kr. — Bicsérdi István 5 kr. — Pető Jánosné 10 kr. — B<micz Mihály 10 kr. — Bolla János 10 kr. — Vida Andor 2 kr. — Ör Orbán István 5 frt. — Csu- ry Jánosné 10 kr. — Bránát Trtzsi 4 kr. — Szavaié Giboroé 10 kr. — Veisz S/á!i 10 kr. — Töreki Zsigáué 4 kr. - Tóth Mari » kr. — Tóth Zsófi 2 kr. — Török P«l 6 kr. - Csa bi Marton 4 kr. — Légman Janosué 10 kr- — Presics Naui 9 kr. — Piriciné íj kr: — Orbáu Marczella 10 kr. — Törek Vendel 20 kr. — Töreki Doua 4 kr. — Összesen 19 frt 25 kr. VII. M. Marki Igoácz, veszprémi helyettes püspök ur állal beküldőitek : Galambok község rúzérdl 5 frt. — Alsó-Pahok 8 frt. —Szent Balázs 6 frt. — Merenye 26 frt. — Kis üörl.6 32 frt — Paloznak 8 frt -Tihany 5 frt 10 kr.— Összesen 90 frt 10 kr. Hogy ezen másolatok az eredetiekkel meg-egyezuek bizonyítom. Zala K^erszegen, 1874.martius hó 7én. CZUKELTEE JÓZSEF, m. ssámreró. (Koiyt. kOv.) A nagy-kanizsai takarékpénztár 1874. febrnir liavi üzleti forgalma. BEVÉTELÜK. I Frank ft. ki Péaztir SKÁIDIA 13. HiielerSaek. Betét BZÁinUuMk 96,077 — , «ranjí» frankok. 116 400 Váltd 27,810 _ i-5teiezTéuy . . . 3,15 - Klőlegezésí 3,16 j — Kot vén j él vilit, k»m»í is. . 48 7,134 62 HAxjövedelem s/.ámláuak 303 48 Bélyeg Illeték 7 29 Siiolék ?22 50 Hicbérbítralék 257 10 Kintlevő IcnmAt . 635 l>3 Árv&hix alp , 100I-- Arany és frank . 8CG 27150 _J 866l- I J138 965 12 16 Adós Pénztár számi. KIADÁSOK: 78,276 17 29,822 15,800 1,300 400 83 10 18 15 73 19,250 256 71 130 671 5,795 320 4,593 46 Betét uímla . Viltó „ K&tetesvvny »t Elfilocöíéii ., Betét kamat ,, HáijÖTödolem ,( Scátaiék , Bfflyeg illeték r OstUlík > Kötelezvény éa viltó kamat im. Bábirtok nxioila . Aöltaég - Értékpapír „ Tiwti fizetés „ Arany é fraiilt „ 20— a gymnwiami mníentu ja-?ira .... 100-100-60-50-S0--i:w-130- 50--30- 100 70-60- 100-- a népiakolinak kCnvTtár-rx, ét isegény aorsn iskola, kötelexrttek, Un-enközök út teli r.ihi-zattaii elUtástira . az izraeliu iikolik jav. . a polgári iak. kCuyvUtrra JII evangélikus iskolának a pörög iíkolínak . E kereaxtéoy bazi Hegén. as itraeiit* . M.% önkéntef ttUoltű egyletnek . a beteg «egely»5 egyleta. k helyben letesitteodS ir-T&liái alpr a kereisteoy körbisnak . a> israeliU „ as iotézeti izolgiosk l,0»0l- jéljMé. . . 3969481 ÖHIU Helyi hírek. — Bymen. Zal»meg^éne^ köztisiteleta föispinja Hertelendj Kálmán nr 6 méltótiga Lesencie-Tomajon marczitu 21-én oalidi öröm-ünnepet ül. Ugyanis e napon vezeti oltárhoz Toreky Aladár zalai földbirtokos a bájos Her-telendy Irén kisasszonyt, főispán or egyik.kel-lemdus leányát. Megvagyunk győződve, hogy Zalamegye összes lakosságának érzületét tol-utácsuljuk, midón az uj pároak e szeat frigyhez a jó ég bfi áldását kívánjuk, övezz körül 6ket folyton a boldogság Srökszép virága s a honfi erényekbun tündöklő édes atya sok éven át magasztos gyönyörrel szemlélhesse őket, szir-bői örvendvén boldogságukon. Adja Isten.1 — TiU volt SUgy-Kanizsán a Teleky utczában marczius 10 én este; Kilik Péter ur pajtája égett el. tisereocse, hogy az nap dühön gött szél este felé megsiüut, mert különben ré mületbe ejtette volna a várost, de különösen a Teleky utczában lakukat. Helybeli tűzoltóink őrtanyáján hamar észrevették a tüzet, de mig s trombita baugjara öbsz- jöüatiek s a fecskttn- dókE.el a helysziuere rueheuek, atüz telj^-ser6t vett a pajtán n cask arra lehetett már szuntkoz- niok, hugy a szomszeuépületak meutesseaek meg. Első volt a tüzuel H=UCÍ Antal tűpuraucs- notc. N..gyon feltűnt a viz hiánya s a város szélén levó veszuely körül föliüut tüzoliúink Ujékozatiaasága, csak az hallatszott: hol kap- balui vuet? — ÜAiaruzuttohüjuaa : hogy a IUÍ- oliu egylet iegulsú s Icgsiirgótfb leeudöi köze szá- milsa a varusbau levú kutat usrtzoirasat, azok- bjl nyereadú vizmeuiiyiségtítesaile^es »lkulma- zasaijbogy a tüzoiu>K miuaeu egyes >xgj-t üroerjo a váru« Uclyrajzavul t» ILULVIZ trkazvrü » gyors felhasználását. Uj kutak ásatHaa be legyen ji-lettive s ,akaittK nyilvántartó knnyvébo" je* gyuztcsseuea ba. Varusi ko^ótiségütik tuegnyug- laiásara ezeuuel felhívjuk az önkéntes tűzoltó egylet tiszieh fóigazgmóaagál, h<>gy velünK a varosbau létezd kuiuKstatistiaájat közlés végott tudatot sziveskeajék. — wKi» I>olnok' czimü dal s scaval- mány gyüjteméuyre hirdet előfizetést Kobány Uihaly ; e hasznos kiadvány óvodák, gyermuk- kertek, elemi népiskolák és családi körök hasz nálatára szolgálván, ajánljuk az illetők figyelnie és pártfogásába. Ara a 10U verset magában fog- lalu könyvecskének csak : 40 kr. — Előbbi számunkban emiitett boltfel- lörés téuyezóje egy 16 éve.-* fiu elfogatott, ki este rakasz alá bújva, észrevétlenül be Jiagy'a magát csukatni s reggel a bolt felnyitásakor kiosont, hanem éjjel az édes p:Uiukából többet vevén he, délelőtt elérte a buzgusúg s a vasútra liadonázva ment, hol erélyes rendőrségünk el csíp le. — Ipnrlovoff. Ugyancsak Feszelhofer úrról buszélik,hogy egy nevével ellátott ezédu- lát vitt egy kópé a másik kereskedőhöz, kérvén: kölcsönözzön 100 frtot; a kereskedőnek feltűnt ez uBet, mivel F. úrral niucs intim barátságban, az irattal egyik meilckajtón átszaladt, megkér dezendő a tényállás valódiságát s ekkor kitűnt, hogy sz aláírás hamis s az ipse 100 frt kölcsön zés helyett elfogatott. — I?ályiíxat postamesteri állomásra tiszti szerződés s 100 frt. biztositék l,etétele mellett. Andócson (Somogymegye) — Évi já randóság 240 frt tiszti fizetés s 24 frt irodai á- talány. - A kérvények három hét alatta soproni postaigazgatósághoz intézendők. — Sopron 1874 évi marczius hó 5-én. — Lapunk előbbi számának hírrovatá ban Zerkovitz Zsigmond elhalálozása megemlí tésénél, Zsigmond hclyett„VilmoB" közöltetvén, ezennel helyreigazítjuk. Vajha a halál is oly könnyen helyreigazi tana egy halálozási hírt, mint minekün's: sikerül. — Ax ujunexozá* javában foly és si kerültebbnek mondható a műit évinél. — Ma, csütörtökön van Zala- Apáthi- ban az apátválasztási előzetes gyűlés. Nem szenved kétséget, hogy a rend egyik legidősb tagja Hodrovics ÓergelyCsácsban lakott lelkész fog apáttá választatni. — EgyenruJia viselésre hivattak fel a távirdai tisztek; egyenruhában ntezára meaniök tiltva van s csak hivatalban hivatalos működés kor használhatják. — Zala-Egersxegett lapot akarnak megindítani, és pedig mint halljuk lilographi- rozva. Uram, azaz t. közönség! bocsásd meg nékik, mert nem tudják mit cselekesznek. Az első számban mindjárt Bszemorvosokat* hinak a megyébe, csak aztán több ne jöjjön mint a- hány előfizetője lesi. — A f&utCMai sárdombokat egyik ol dalról már elhordották, de a másik felől inkább többitették. Kíváncsiak vagyunk: vájjon a nyaralásra dombositották-é oly kiváló figyelem mel? — NéwáUottatás. Strauer Antal ba- latonfüredi lakos vezeték nevének ,Utassi"-ra kért átváltoztatása folyó évi 9500 számú bel ügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. RlMdMrek. „Budapest, czimen uj lapot ad ki a „Franklin társulat." — UjPesten a napokban zavargás történt, mely hármas halállal végződött. — Maros-Vásárhelyt a székely vértanuk Török Gálfi Horváth évfordulati em- lékünnepét f-bó 10-én fényesen Hitel meg. — A király szententette azon törvényjavaslatot, melylyel a horvát-egyetam megnyitásának előmunkálataira 40,000 frt. szavaztatott meg. — Jókai visszatért külföldi ntjábdl. — Liszt pesti hangversenye 5483 frt jővődelmezett. — A népszínház épületéhez f. hó 10-én tették az első kapavágást. — .Történeti Lapok" czimu heti siakközlöayt indit meg Kolozsvárott K. Pspp Miklós. — Zilahon gyermek-kertet terveznek. — A spanyol csatatérről mé^ mindig érkeznek szomorú hírek. — Pozsonyban „Pozsonyi Toldy kör czimen írod. társulat alakult Többen megszóUtottak már: mi oka lehet annak, hogy a helyben megjelenő uj lapról nem teszek emlitéat? Ezennel kijelentem,hugy a programmjaban íoglali oknélkuh megtámadást csak is hdligatagaaggal akartam viasvnozui ; azunbau a Up folytonos magatartása, dj Különösen K 9-ik BÍÍIÜ ériő kitételei kényszerítenek e nyilatkozatra. Méryen becsült munka-társaim iráuu lis&^eletérz^ttlul podig ha'zaiias kütelesüégemuié teszi a „Kanizsái L .pok" gy-nusaó, sértő kitételeit haiaro^o^tau vi»üzautai-taiii s kijelenteni, h-'gyhn. ezeatul u husoulu C^eUádOivkal vitfeltetitc trányuotibau, a ,ZxUi Közlöny" uiiud szellemi, uiiuii auyagi leiord-jere irauyzu „unudcuu^ioú" mtiglaiaáua»ért a torvéuy reude uijau ~\| fs§, elégtételt fogok szerezni- CLHpc»oUtoaan t. kÖzöa«égtiak előtt ie-gyeo dZaU^U. * hi'SiHd.ua il^r aitai azerktssiiett s FtSChel Fülöp nlüil k.iad'Ht ^KtuizSaí LapoK." azun humbugtfzerü progr^iniujtibeli kitételét tényekkel csatolnom: inidzeriut a velünk a vrr-ptiii) t itiiiid'ii tfrrii ki.illjd" i> „elismert tfkiatt-lyrn iiiunkatrubWrl r« ndt-ik-sik" az ez évbeu megjelent számainkban foglalt mindkét Up munkatársainak neveit közöljük, megjegyezvén: miszerint eddig a „Kanizsai Lapok" 5 számában minden megjegyzés nélkül vétetett át tőlünk czikk, ezenfelül 41 legtartalmasabb hir ollózta tolt ki a „Zslai Közlöny-bői és pedig 7-nól (Z. K-), 1 nél Z. Közlöny és 33-nál minden betű megjegyzés nélkül, z átvett czik kelt és hírek 1944 sort tesznek. „Zulai köilönj ? azon munkatársainak névso „Kanizsai Lapok" egéaz él etében i munkatársainak névsora: ra, kiktől az idén czikk közöltetett : gr. Beleznay Lujza, iírvay Károly) Belus József, (H. M.)») Bruckner Kálmáu, (Hmnn,)) Dr. Buehwald Mór, Hoffraann Mór, Czigány Károly, Lévay Lajos) I Erdélyi Károly, (S-i) Farkas László. Somogyi Ede, Golenich Károly, Tinta,) Guoih Gyula, ITóváry Jenő,) Gyórffy János, I Hajgató Sándor, Hanty László, Horváth Gyula, Jenőké, Kovács János, Kőváry Béla, Liebbald Béni, Mezriczky Péter, Mihály J. Endre. Molnár Istvdn, Neusziedler János, Notter Antal, Nncsecz József, Orsi, Pataki Géza, Rákosi László, Singer Samu, Szerényt Endre, Stamborezky Lajos, Szentgyörgyi B. Zsig., Dr Schreyer LajoB, Tárnok Alajos, , .Styi- Tersánczky Jó»ef, I vik '\|1Ü._- Udvardy Ignácz. gyakorlatokéból Zslay Lajos, sat. JHofftnaon M<ír rejlik. Ezekhez aztán nem kell commentar I annyival is inkább, mert a „Kanizsai Lapok" rö:uuukatárs« az olló. Nagy-Kanizsa, marczius 12-én 1874. Bátorít Lajos, Szerkesztői üzenet. 1170 A. Tata. — Br. Sümegh — L. Partak. k6ssön«tt«l veUDk. 1171 .Efr/ feiezet ZalamecTe aoooffrapbiájá- bAl. BielSbb kOiOljOk. Altaliban mtndu Zalame(;ir« kÓ kQlét &S«] v«(fiak TooatkOK ky 1173 K. .A fehír torony- Torj,nj«w banÜTi kS.Ol esskoislt forJitáit k0nínrtt«l TttMk. Mnnk«.U- godst beoaS tliioeriuel OdvSuHjak! Haltkori talilko- uUojik»t..íaleii»i ftilj jitolí 1175. li»-UnJTÍr«. Bocsánat, kozj uak kiro-oatoaan kOtolhettak Jorőre U korjak. 1174 Q. Oj5r. Mefkaptak. Ipm jo ia bű, 1 a»erkent5j«. 1175. B. M. Bécs. Intézkedttnk. 1176. Sz. 0. Berlin. Levelünkre Iebet5 tttaetes választ kérünk. 1177. O. K. KSvágó-Eöra. Becses levele sze rint intézkedünk, számítván szires igéretere. 1178. U. Zala-Egerszeg. Hueszn leveledet hosz- • id sajnálkozással olvastuk. Volt nekünk egy . ... no I-se baj! TSbb is vestett Mohácsnál! Tndod eat a JallT 1179. Gy A hatifia" dűrrent^s bizon nem artl- „»! Mikor utazol Z. Ipáthiba? 1180. E. Kesathrly. Készséggel iulézkeüUiik. 1181. B. József. Velenczén. J5v5 számaink eRi- lebeii. 1182. R. M. Egyet kivivé - igen ! Ürieti szemle. (S. 8.) Nagy-Kanizsa, márci. 9 én 1874. 1 il S j í r á s : havas, Izeién, egyaránt száraz » a laVA.zi vetésekre igen kedvezőtlen. — Attól is tartanak, hogy e szárazság sokkal kártékonyabb hatású ieeud az i~zi vetésekre is, mint a lefolyt túli Urtós fagy s némely gazdák eső kimaradására egy újbóli rósz aratást jósolnak. Gabua üzlet:— Há belfí'.ldi^iendentiák je-len'eg a külföldi után tartana iránjt, ugy emez szerint csak lanyha és alábbszállt árakat jelezhetnénk. — Mintán pedig ez idén csak ba- és nem kivitelről lobot szó, azért üzletünk csak piaczunk és saját fogyasztásunkon alapul ezek körül forog az árak roncatartása. — Mind a kettő pedig nagy horderejű DCm lr-het, provincziális vidékünkön s ennélfogva csak kevés mejTJegyr-eudöYe akadunk coDJunctaránk monoton maradása mellett. — Utóbbi tudósításom óta is az árak abban maradlak, 9 a közelebbi időre csak zab és árpára várhat/, némi áremelkedés, miután kivált az elsőben fagyasztóink nagyolibroérva vásárlásokat tesznek a gazdászatra jelenleg kedvezőtlen időjárás okából. — Alsó-aosztriai mérő szerint: Bnaa 80—81 fnt 6.25 — 6.50, 8!—83 fiit 6.60 — 6 00, íii- 88 fnt, 7.3S —7 60 kr. Rozi 76 — 77 fontos koukolyos 4.70— 5.10 krrig, konkoly nélkül 5.20.— 5 35 78—80 fnl konkolyos M0-6.80. konkoly nélkül 5.SO-5O kr Arp« ••rftzíere 606. 5.35-80 kr. irpa etetésre 3 60—. 4— írtig. Knkorieza 5 —.6.21) írtig Zabos b0k5ny3.90—. 4írt Támmázsája — Hüvelyesek: Bor-ó 8.40 kr Bab fehér nj 5 5 - 10 krig, 4 4 50 tarka bab 4.20—40 kr. L«ircse 6 80 - 7.30 krig. Hajdina 4 3') — 70 kr. Hajdinakáaa 11—13 kr itciiie — Köles 4-4. 20—50 krrig. Koleakáaa 7.50—8.50 krig. Lenmag 4.60—6 frtig. Lendekmap i— —4.20 krig. Lúhermag 29—30—31 .rt bécsi mázsája. Kendermag mintoi készlet nélktll. Repczo téli 4.50—80 kr, nyári 3.5 U—4 früg. Zabos bükíny 3.80 — l'O kr. vámmáziáj.v _ Malom-vám (Miscblinf) 4—50— 80 kr. egész 5 frtig. — Buza-ocsó 1.40—60 krig. — Eozs-ocs.. 1.40— krig. — Ó-bor 9—13 frt. uj fehér 4 50 —5.50 krig. piros 4.— 3.50- kr. — Schiller 3.9J — 4 60 kr. Törköly-pálinka 23-26 frt, seprdpálinka—. —. szilvalicza 27—30 frt. alsó-ausztriai akója, hordó nélkül, franco itteni állomás Felelős szerkesztő r BátOrfi UjOS. W. B n felszolitatik 1 frt 9 kr. DTÍ adósságát annál is inkább 2 nap alatt lefizetni, mert ellenkező esetben egész neve kihiraettetik. M. K. Mindenkinek különös figyelmébe sjánltatik Dr. Forty-féle általános S 3E H3-T A. I» -A. 8 25, mely rendkívüli grófryereje, elvÁxirtó. érle.5 ék fij-?i almát csillapító hatáss ilt&t leggyorsabb, legbiztosabb a egystermind gyökerei gy<SgyolÍt eszk&zQl ) K rovat aJatt köílöttért t«li>lf.»«4get o«m TÁJlaJ »«>. ktlonaemí bajokban. — Ily bajok a torokgrillaais-leraolmnt, b «r k í s-barsáí, nirtyásgyili (Croup-anlina) n,indenem0 megsértések, narapá, e»nráe, vágás vágj égés iltal támadható sebek, megforrá-zások darán- vagy méhsanrások, konok-fekílyek, alltatok (oontoeiok) — m«gl'\|.« gyors fájdalom eaiUa-pitással — rogaatt daganatok, gflmök, tályogok, pokol-Var (carbunenlns pustula maligna), megkeményedéeek, genyedések, vérkelések, mninden n>irigybet«gsí jek, gOrvélyes fekélyek, fajjdaganat, njjféreg, korommérog, vadboa, tagszivaca, csontsad, kificzamitáa és megrán-dulások, helyi cséz; továbbá a szülés íoljrtáni láb-felfakadások is sebek, fájós íekélyaett vagy már genyes n5i mell. — Sok n5 már csirában volt emlőráktól, — a különben elkerulhetlen életveszélyes sebéssi mntétnek mellőzesével — egyedül exen jeles sebUpasa naaanálala által menekült meg. Vigre a testbe >»Ij»»en bemélyedt bárminemű szálka, vagy darán- és mebfalánkja csupán r«en tfpasznak roid idei hasanálata folytán annyira előtűnik, hogy aaatán a testből közönségesen szabad kézsel, sebeszi mítét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gjbgjvií** nemsokára bekövetkezik. Ezen megbecsOlhetlen gyógyszer, melynek jeles-sége leghitelesebb egyének számos s különös kivá-natra bármikor felmutatható bizonyítványai által más régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemObb esetekben megpróbált hatásánál és feltűnő aikerdds eredményeinél fogra, melyek hasánál-lata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett birét kétségbevouhatlannl (gasoljs. Egy csomag ára 90 kr., nagyobb csomag I írt, hasxnálati ntaaitássai együtt, postán küldve 10 krral több. — Egy frtnyi csomagnál kUebb szállítmány nem telje!»ittetik. Jil Központi kllldeményezo raktár: PHtU Tirtk Uf gyógyazerész mmál kiraly-uteza T-ik szám alatt. Továbbá kaphatók : Hagy-KasízUl : WAJtNTS JÖZSEF uraál. Pakwi: Malatinazky 8. - PécMtt; SipScz J. — SIsMfU : atamborssky. - SL-Fakérvá-,-ttt: Braun J. — SUafcatktlyM: PilUch T — VeufréaMa: FerencsyK. Zá\|rákkU: MiUbaeb Zs. Sop.Wakaa: Bock J. Hti. íyógyszerésa és kemkejí urak, kiV raktárt elvállalni bajiandok lennének, felssolittataak, miszerint e reasbeni ajánlaiaikat eaen gyógrssar késsi-tőjéhea FOÜTY LÁSZLÓHOZ cximeive : Budára, (Báe-z Tároa, fSnteia, 5^0. szám) beküldeni ssireskedjenek, ki megrendeleaeket is pontosan teljesít- p^> Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések ai árnak késapénabeni beküldése, ragy posu utalvány ragy ntánvét mellett tüstént és legpontoi aabban teljeaitt«tnek. Vasúti menetrend. Indul KantuÁról: Emk Moh?.r« (ZálulnyM.; Ziffrib Fiúméig 5 6r« 18 peren reggel Zágrábig 2 ,45 ítuaáig < . 18 . "igei. * e . « . délaU,,. ', 10 . 48 „ estve. Szombathelyig (innét délután 6 óra -25 perez Bécsbe) 5 . 43 „ "egei. Héetig (Szombath. Bécsujh felé) 2 „ ., .. •. 10 ., 15 .. „ 55 ,, déluiin. este. Pragerhof felé Triesztig 6 „ és Bécsbe 2 , 3 „ , 23 „ reggel. delntán. „11 , 33 „ elte. Brkexilt Kaniisára : Essék, Moháee (Zákánynál), Zágrábból i ora 19 perez reggel. bovár, Fiume, Zágrábból 1 , , 21 „ dilnUn Zákány-Fiume-Zágrábból 9 , M „ este. Budáról 4 , 43 ,, reggel. 1 46 „ délotáo 9 ', so „ este. gto'mbathelyrSl 10 , 38 „ délelőtt BécsbolíBcesujh Szombath.falol 4 reggel, •ste. " (Pragerhof félSl) " 3 " 60 „ reggel. Trieszt- és Becabol 1 délután Triesztből 10 .. eatva Szőlövcssző eladás. Gróf Deym Nándor ur L.-tomaji gazdas féle fajn szőlövessz<5 eladandó, ezeré 5 frt. Utolsó posta Tapolcza, Zalamegye. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatnlajdonos (fyorssajtó nyomása , " Lapunk mai számához fél ív melléklet van csatolva. Disznózsír és szalonna mindenféle fajtájn a legolcsóbb napi-árak szerint számítva kaphatók Beiméi és Herznél, 12% -2 Pest, holduteza 4 sz. Kívánatra árjegyzékek bérmentesen küldetnek. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. DA legtisztább és leghaülatúsabb orvosi szer Norvégia hegyeiben nem cserélendő fel a mesterségesen tisztított halmáizsir-olajjal. A valódi Donca-hataajiilr-.la] aell i, tSdö-baJoknál. aoropho j, Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-KaniíHán: Belus J. gyógyai Lovak K. gjógysi. i'easelhoffer J. és Koseuíeld F. uraknál. lut- in r«chftls-l>eteg\|ígekben legjobb gyógvbal-isflnl van : m«trív^<rritia I '••P ésosizkajolUt, valamint az időazak Belovárst! Lakovics 0. CUktereyáa Kárász II. Ctirgál Kruisler Dávid Kaiesvarott Kohn J.k.v. tUpreiozál Werli Sánd. gyígysa. Knztkelyn Wüu.ch K. KsnsztU Breyer Jakab Bai ^sacsinoviU Istv. gydgysa. Lttsayea Kalivoda .T. gyógysz. lUrOIsJlkaS Is,ti Nándor Báswk-SzL-tyirgyü Fibicz J. gy. SzMbattelyM Pilirh Ferei.cz gy. SdprBBybaa Mezey András gyógyna. Ztfribkaa .M,li,:lh».-b Zs. gyi'.gysz , Cryleck J. J. gyógysa. l'rweisz Fr- gyóygsr. MOLL A. SE1DLITZ-PORA. E porok rendkívüli , a legeltérőbb esetekben bebizonyalt gyót-v-hatások ált.l minden, eddie elismert l.ázi szerek kozott, tagadhataUa-nnl az első helyet foslalják el ; mit az .ok ezer, a császári birodalom minden ré.r.C-böl kezei.ikher. küldött hála-iratok a lerrészletesebben tana- s.tj.nk, h„By , p„rok lögzstt szornli.iok>il, raéuthatetluségekaél, m ?orh«v«el, továbbá görcsök, vese i, ideg-bajakbu, szlvdoboaaínü W« inssi okozu fifábis, vsrttliltt, végül lysteriári, búkor és hazisns kuyisre hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, s a 1-rurtosb ryogybatxal eredményeztek. 1,) j t j Ara I eredeti doboznak használati utasítással l frt. CRANCZIA BOASZESZ SÚVAL. __ ? A legmegbízhatóbb orvossaer a szen.ed." emberiség segedel- ? mére minden belső és külsS gyaladái, legtnbb l.etegség minden., ml seb-, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és nyitott set-k, rák, fen ezemgyulladás, bénulás és mindennemű sérülés ellen stb stb I palaczk ára használati utasítással 80 kr. Gyümölcs és díszfa kedvelőknek különös figyel-' mébe ajánljuk bol a legújabb és legnemesebb gyümölcs és díszfák gazdák választékban találhatók Becses megrendelésüket következő czim alatt méltóztassék intézni: Orosz vári BÖvénymivelő Intézet igazgatóságának Oroszvárott 1291-2 (Mosony megye). Mefrrendelesi levelek : dr. J. Q TOPP a. kir. odrari fogorvos úrhoz Bécsben Sudt, BogDergasse Xr. 2. T. ar! Egész udvariasságzal kúrem, hogy számomra küld-jön 12 üveggel az on AlatierU tzájvlzbskól. Ára ide van zárva. Tiutelettel Malzahn-Almáij báróné. in Bolkrathsnihe, Meckleobarg-Scbiverin. Tisitelt kartárs ar; Miután u on Asitturls uijvlzéytl a kísérlettét el sikerült, ax ön ugyoa A;ásn2tt fofrpioslb-já- val szándékozom kísérletet tenni; ez okon kérem, küldjön nekem egy tartálylya! mind azt, a mi ahhoz vald, a b&szaálati atasitással együtt. — Kartárs urnsk tiszteletül ajánlom Dr. F. Mártii, Brauuscbweigi udvari orvos, udvari tanácsos és tanár stb. T. ur I A[ ide zárva küldött osszletért szíveskedjék nekem ar őn kitüniSnek bizonyult Auttwrla SZaJyllébol és fogploa-Jáböl baszoálati utasítással küldeni Tisztelettel báró Wassilkó Sándor, 1232—2) Berhometben Bukovinában. Kaphatók: Kagy-Ranizsáo : Relns József gyógysxe., Rosenberg iosenfeld, Welisch, J. és FesselhorTer J. kereskedésében. — Pápán : Tschepen J-, Keszthelyen: Pfiszterer gyógyszerész, Singer U. Weias A. Zala-Egerszegen : Isóó F;, gyógyszerész. Kaproneaán : Werlí gyógy szerésx. Varasdon : rialter gyógyszerész. Sümegen : Oorner Kajet. Szóm bathelyan: Pillich Fereocz és Bndolf gyógyszer. Határirridiki Sz.-Gyor- an: Fibic E. C. Veszprémben : Ueyr Tuaakau, afj Outhard Tivada] fiainál. — Székesfehérvárott; Legtnaan A. Brann J. gyógysz. LoTas. Berényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Keoa. keméten : Hilhofor és Machleid gyógyaz. Pakson : Flórián J. gyógysa Bormenden; Horváth J.Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. Bogi, Belns és ScbrSder gyógysz. Szegozárd: Brahsay gyógysa. — Bonyhádon: Kramolín J. Szigetvárott:Rarwartb, Salamon gyógysz.- Kaján: Michitsch St. és llerzfeld gai, ugy flerzog Ignáeznál. — Péeaett /.solnay W. és E.^ách, Sipoct gyógysa. Kárádoo: 2adnbánssky gyógyn Marcsaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunafold- rótt Lukács gyógyaz. — Szent-Oyorgyon : Notbig. — Alsó-Londván: "* gyóicysz. — Bohonczon: Simon gyógyszerész araknál. hirdetés. A keszthelyi községi magyar tannyelvű népiskola I-ső fiosztályánál a reudes tanítói állomás üresedésbe jővén, erre ezennel pályázat nyittatik. — Járandóságok: évi fizetés 415 frt., 120 frt. lakbér illetmény, e helyett esetleg megfelelő lakás és 50 frt. failletmény. Krról a pályázni kívánók azon megjegyzéssel értesit-tetnek, hogy a pályázat határidejéül f! évi márczius 20-ka tűzetik ki és hogy az állomás 1874-ik évi april 1-én lesz elfoglalandó. A választott egy sikeresen töltött próba év ntán erő-sittetik meg véglesen. Folyamodványok a helybeli községi iskolaszék elnök ségéhez czimzendők. Keszthely, 1874 márczios 1-én. ??»?»»»»»»»»»»»»»?»»»?»»?»???? valódi —v—: ona. sub. leglJaMu S T+Utf sUtal k-1 T váltaaij-al kifflot.l.U, as triHl kirUI MfVla\|Élt, • sik«- ^ résnek talált eurf«lekepen kipróbált titkos saer a ftOÁ A •ytfc, tázl s Mnl aivtfc, vaku** és urába* ulj.s ki- ,, irtasára, (meljet sokfele mogpróbáluk hamisan atasani a Z árulni,) kuUlttu toin6ségb«i ^ Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ar Kaposvárott: POLJTZER R. úr k»resk«desíben,;Pesten Scbneider Q. lápit-utcaai kereskede seben kapható. f 12á7 2} Egy nagj bidoj 1 frt, kU bádog 80 kr. Egyes bádog megrendelése is utanvítel mellett (jorsan tel-jeslttetik. Ugyanott kapható ozltrosl-keasolJS egyednli saer 1 TMyM-lytKk és tyikun ellen, egr tégely 50 kr. Kivonat egy, naponta érkező hasontó dicsérJ-levelekbSl: Kérek saámomra még két adag arcannmot kaldeni. Hatása felülrcnlhatlan : pinezémben tömérdek patkány Tolt, s as on ar-cánunlával sikerült 6ket kipniatiUni. TUatelettel Leoben, sept. ». 18T3. i SchritES.1. < • Leobenben. Kérek arcannmábé) ismételten egy adagot kaldeni, mert 4 , fts miudenatt, bol vele kísérlet tétetett, kitttnoDek biaonvult. Tisatelettel llayrjoa. Liembreohten, FelaS-AutHa. Kérek areannmábol saámomra még- t adagot küldeni, n után hatása kittmS, mindenkinek készséggel fogom ajánlani. Ki- < ? 1 ráló tisatelettel 4 * Canale (KSstenland) ao». 2. 1873. < > Honig F. <? Egyik barátom önnek areannmából meg ajándékozván, mint- * * 1 bogy hatása teljesen eiélsserflnek biionyslt, kerek Slámomra is < ' 6 adagot küldeni. Tijxtelettel * Boisaj János, -r ' : . Illo«moU (Bmái), földbirtokos, i • ???????' >»—»»???????????? Viziiualom eladás. Felsó-Szemenyén a Mara folyón (Lendva- és Letenye közt) jó karban lévó vizi malom örök áron eladó. A feltételek a tulajdonos Sümeghy Ferdinánd arnal tadható meg akár személyesen, akár levél által. Kelt Felsó-Szemenyen up. Letenye 1874. márcaus 10-én. ia04_1 ^^fafedbftdtotafe4a^^ az imilislol! Jó. olcsó. szép ; Hideg ellen legjobban véd a jó világító szerek. { téli öltözék. Legújabb pctrolemolátopik, j<i sterkü'-iü uk-trékossági égö készülékKel(l láiif^iíg/ertyfclAnifj ketir-jí'kivü! a Irggz.'bb világítás és mégis 50", B tak-iritás más vi-lágito asterek élk'néiicn. Hogy rer-•env ne is támadhasson, az árak hallatlan olcsók. A legfinomabb K%? darab koivtta-lárap tel-jesen üveggel és lit-.lel 45, i»0 kr. K^v db konyti i, fnl ós függó-lim-l'i, toljes fi-Uzi-r.-li- ,sel 85 kr., 1.2D. 1..MJ. K^y -li- csin»» .-.zolia-lánip* telje* M.x. nlénél 1 frt, l.,"t. 1 .0. I s<) KÜV db axy&nrz, i j 3. — Kgy dlnalou-lamjn (faziUj; kulliúitsil. igtrii finom 4. ">. li. 8, 111 frt. Kgy (11) tanuló- vagy ilol^ozu-lámpi ellen-«<Wel 1 frt í.-r>" 2. — Kuj-dli ú!t lamj.a. isullnk. i'lósxobáít aíli. í.z;irnari yO kr. \| .2(1. Kgy dh füigó-lámpa gyár.ik, mi'i helyek, lUletfk számára l fri, 2.ÍV", 3.5a Kgy db függő iáinpa csifta-v.j. tjtivrim'k Hám ir.i. igen tinóin J. 5 frt. K»y ilh u-y.ne/. legfinomabb mitiósi.1^, ar.iu) ÍIIOEÍ bronz-.>.,. 1 ?. -»O ?"> frc. A lámpák áraiba az üveg ét bel bele értetik j-jjj- lumpi L-lk-uzo, kicsiny, küzépfinom 5 kr., linóm 10 kr., 1 ?gtiuomabb l'> kr., K:y ugyanaz kjíepűaíyiágu k^zó <nnom 10 . finom 15, Egy legiiumaabb'iO kr., ugyanaz mgy, koz.'pfinotn 25, finoui 3U, legfiuoin-ibü 45 kr. Egy il'-i J4ui!>bél 4, 07 8 kr. Kgy db U apAollö üczélb >l 2ó kr. Egy dl., lámpa-óvii (elógáj ellen) 5 kr. fei db ilidó ( Q ?J.í>:t. db ( g psa ell :o) 10 kr. Egy db ciiiiodenisxmó (mcchftaiktu KI r-kezettelj 20 kr. Kgy db lampA-UICIH, legszebb 20 30 kr. Egy db uiliaderfcdS, I ^iiebb 15, 2ó, 30 ÜT. Egy db csiga llggo lámpák Uatnuxt 1.4u, l.ÖU, J.20. Egy czi-uiIlJ,-r-Qveg 4, 5. 6 kr. Egy db üeg-golyó 20, 25. 30 kr. Egy pléti-bodön 1 fout petróleum ixí-m&n 30. 2 fontra 5J kr. Nagybta vásári ékstkjitüyt* irakit (lamlt Krjtdmatin basár, _ B é c s. Práter-utcz. 26. az. Eső-köpönyegek ataxók. gaxdák, vasúti üsztvuelók s minden más esóoek kitett egyén számára, ax angol esS köpeny e g ek jaritott elpoistithatlan, és vízhatlan uövetból igen ajánlhatók. E köpönyegek csin é> tartósságra telulmuinak minden eddig ellóállítottat. Megjegyzendő, hogy varrás nélkaliek, miért is j&viUsoiJc nincsenek elávetve s ugy vannak készítve, hogy szép időben a belsó oldalnk mint divatos l^lóltó használható. Kgy db közönséges nagyságú 4^ UJJ hosizu 1U frt, minden további 2 ujj 1 írttal több. Fej-védó ikapucz) darabja 1 frt. (?o hl és 8a, manchester gyári főraktárt. <!VVVsWM»a^Mt^^ Cs. k. szab déli vasút tar sasig. K hó 14-én délelőtti 10 órakor lesznek a kanizsai vasút állomáson több, a vasúton talált tárgyak, melyeknek gazdái nem jelentkeztek, árverelve. Kelt Bécsben 1874. már- czius 4-én. 1298-8 Wajdits József kiadó-, lap- és nyomditulajaonos gyorssajtó nyomuk, BascUtktk legjobb kelméből. Téli czikkek Egy db uép xtíoórxott l.—, 1.50. 1.80, legfinomabb selyemmel himzett 2—, 2.6Ö. S.—. Egy db gyermekek tximára 90 kr., 1.30, 1.50 kr. tiszu g^Apjnból, melyek t, teslet minden ártalmas időjárás ellen védik és így tz e^ú^Eség meg-óvásihoz a rideg Ri és téli időszakban nélkalö/.!i.Uuoe}[. Keztyik lejujal'l. angol bul-kiog gyapotból. ügy pir urak stámára 50, 70, 90 kr ; bilcll 7U. 1)0 kr. ; 1.20. dnpla fin ÍIIÍU kivan >» I f. t. 1.20, 1.-10. Kgy }iir liul;vek bX imára 40. 0(1. "l kr., linu:,.'.iu l»-l.-lt GO, Ö<l kr., 1 ÍVi, du])!a tliionian kivárva 30 kr.. I .'2U. E<y pár gyer-mukek számára nagyság sxerint, 30, 40 50 kr.. bélelt 60, 60, 7U kr. Ultli és egyéb sluwlok. legtinoinalib gyajxitbul, zep mio- tával. Égy db urak szám ^ra 70, 90 1.20. 1.50.. dupUliOü^zuságu 1.50, l.áo. 2. — Egy db gyrmekek számára 40, 60. 80 kr. Kei sielejltík l.-^S.i mit.risóg. K^y pár urak számára 25, 30 (0, 50 kr. Egy pár hölgyek somira 2s, 35. 45 kr. Egy pár gyermekek számára 16, 2ő kr. Eje.ziéf i«jM>k«k tiuU punt »l UH- ét fyertMk uft Egy db nők mamára, divatos 1.80, 2.—, 2.50. Egéai garnitur, muff és ayak-ATÓ (collier) ..50, 4.50, 6.—. Egy db leánykák síi-mára. 1.50, i.—. E\|éaz aj ez Idéiyre No"! korit* tzjiekboo: fehér, Jbelyaizli vftria. kék.. risr.L* berlini pamutliól a leg-tiiK.tnabu beszüeött mintákkal. Egy db hölgyek számára 1.20, I.8J, 2.20, 2.80, nagyobb minócég, körfllkötó 3.50, 4.50, 5.-. Egy db leánykák szamára 60, 80, 90 kr., 1.—20. EBgM.»fejkBt&k legfinomabb berlini pamutból, selyemmel bélelve éi sülagcsokrokkal gazdagon díszítve. Egy db ára .5O, nytvk-órórai 5.CÜ Kllaieflesflg férlak azáaira Igen tx«p uri ing-el fi Ium^b^ gy» polkáiméból, fioomau '..' mellel, gallér és njjlyuk.4ü4a, agy hogy minden ing fölött hordani lehet, díszei és jé meleget nyújtó, darabja 60 kr. My fyP Ez-:k télen mioaeu megbulés ellen megóvnak s igy igen ajánlattok. Kgy db urak szaruira 90 kr., l.L"0, 1.30, legfinomabb 1.50,2.—, 2.50. Eíy db hölgyek szamára l.L'O, 140, legfinomabb 1.80,2.50 Egy db gyermekek számára 70, " ' ' lfib 0 Vadáu-toriuyák, ii\|ti iz«n Egy pár uagy. jó jninóaég 1.30; legjobb éi legmagasabb náru 1.60, 1.90, 3.30. GftBteiaB-Ok, finom minőség. .í^if TAHJ^ ! »V7j^frCT5taoibb"i^: 1.8.1, Egéutig aadragak. ügy pár urak azimára l frt, 1.50, i.—, Ieg6nomabb 1.60, 2.—, 2.50. ?gy pár hölgyek ssámára 1 20, 1 80, 2.50. Egtutég-atriwyák ét ktasiák utzta gyapotból. Egj- pár féri kapeza 30, 40, 50, 80 kr. Egy pár magát nói harisnya 70, 80, 90 kr, 1 frt. Egy pár gyermekek számára 25, tfó, 25. 60 kr. Téli lagtk legűaorsabb gyapotból, divatosak, selyemoiel kirarrt iog- elórel. Egy db urak számára 2.60, 3.—, 3,60, gazdag kirarráatal »5Ű, 550. Uri ét i«l toUlaa-ak, ig«o dira- tosak. Egy db 20. 35. 4.5. 65 kr., selyemból 50. 6Ü kr., 1 frt. Nagy választék férfi és női ayak-kaadSkaea lyoni selyemből. ICicsiny, febér 1 frt, bimzett 1.50. Sagj különféle szinQ 2.—, 2 50. 3 50 frt. AltettMlenitlk gyapotból darabja 60 kr. FajMtők. tők ét laiayUk tit- ?ara, a legüirato íabbaK, legujab- bik és legszebbek. EgT db nók tzimára 1.80 2.50, 3.50 Egy db leánykák számira 60. 80 kr.. 1.20,1.53. Egy pár magas sxáru hölgyek számira 1.20, 1.60, 1.80. Jögy pár gyermekek számára 60, 70, 80, 90 kr. PtlfriM •. ftllérsk, magasak és diratosak, bálok és látogatások alkalmira! a belépéshez. Egy db 2.5'), 3 50, 4.50,5 — fiytrMk-rakáetkák gyapotból Egy db 00-80 kr, ojjacs-kákkai s finom kiállítással 1.20, 1.50, 1.90. Láitalpak, malyek a csipába rak-ra a lábat gzírazm éi melegen tirtják, s igy &z egéuség meg-órásához sxOkidgesek, darabja hölgyek és gyermekek laámára 'is kr; urak számára 30 kr. Legújabb • téli idénybeli Caak 5 forint egT teljes angol egészség Slioxék. Ex ralódi amerikai tsrméáXtttes kapp-pamntból iuvetett éi a kauuchukhox hasonló nyulékony-sággal bír - sajátsága. hogy a testet hamar ki melegíti éi folytonosan enyhe párolgásbau tartja. Ennélfogva óvószer meghűlés i mis betegségek ellen. Egy ily öltözéket arak »agy hölgyek ezámára képezik ; I H, I alsó udrá\| 2 pár ?arisayt vagy kapóra, egy pár kézaBlefllté, I pár lábtalp. Mindez óaszeréve csak 5 ftriotba kerül. Bécs, Praterstrasse 26. A vezér igazgatóság iBoroltaruk ily minő - PD I Vfki A \ RA71RRi "^ N«íyb.n árulók vedül csak kaphatók a f Illljlf Jl/lll Ll D/i/j/it%D A'.Hy rabatot nyeroek. Mindazon sok hirdetmény koaől, melyek már megjelentek, találkoznak melyek caak hálót* Wn na b .. v6t. Óvakodjék tehát aiindenki oly órák váaárláaálól, mrlyeknél nem elég jótálláM k«Tó1«Táaarlo órák »agy viasza .etetnék, vagy mátokkal cseréltetnek Iri, bizonyitéknl a aatüd báaásssódaeuik a kilOoóen tzabályzott órák, melyek 2 éri joiillisjejygje] adatnak cl; t tnrezett órák kSmkezi olcaó árakon kaphatók, csakhogy nagy aralát eszközöltették ; tehát a" mu!aüsza tnuki az ?lr«tiHtt a hazbac oly tzftktéti's Jolon til'SitrlasáiUl WtndfB áráért jónill. mint bnrniHy ór"»«»l. 1 ít 30 kr. 1 ft 60 kr. 3 ft 80 kr. EgyigeDtlép^ . , ugyanolyan porcellán-tappal .......... . viTógéppel MinJezek efy felkeltÓTel (wecker) 20 krral ubbe kerül. Egy óra nagy, szép, poreoUán cifrazattal 2 ft 80 kr. S ft 20 kr. finom cifrazattal gazdagon tziuezie, rerógép . . . 3 ft 90 kr. 4 ft 50 kr. , , finoman fetteu elórézztzel él araoj kerettel ragy ínom keltét faragá.sal verógéppel ? 5, 6, 7, 8 fi. — Teremóra hroneból Qreg bnraval igen saép egy db 2 ft 2 ft 60 kr. Kgy db nagy 3 ft SO kr. 4 ft 50 kr. db. jól azabályzou angol utazó-óra íeUceltóTel borítékkal 5 ft — Jól szabályzott belrét zsebóra 2 évi jótállai uj-aranr lánccal 4 ft 60 kr. Finom niekel vagy praecii óra gép 6 éri jótállás; ezek a legjobb órák, melvk mai napit; kétziteitak. Egy db. henxer-chronoaieter dr-i t ft fiű kr. I ar»~l •- - -A • Egy db. henger-ehrooometer 6r-i db. tflzaranyozáttal , db. kriital üveggel a db. aranyozott . dh kettői köpeny „ d j^y-nez aranyozva Amerikai duplex óra kettős gPPl éz előtti arak volt 40 ft most caak 18 ft — Horgony óra, pompásan kiállítva kriztál I Mindennemű óra, tót azok is, melyek itt nincsenek kijeleutvo. olcsóbbak, mint bárkinél Egy jól ata I bályzott napóra compataal, melylyel minden óra igazítkato, etak S» krba kerül. Óralancok talmiaranyböl. uj pompát, atelyek az ifasi aranylánccal kuonlók. Egy db. rövid 70, «0 kr. 1 fi 20 kr. ét 1 ft 50 kr. I K«y db. ugyanoly, finom S ft 60 kr. 3 ft 5) kr . db finom 1 ft 50 kr 1 fi S M> • « I «- ' ? '• ' ...... ... t ft 50 kr- ".reggel " U ft 60 kr. 10 ft 60 kr. I Angol órák ínom géppel 10 ft - 10 ft 60 kr. Kgy db. remontoir kulcs nélkül ÍJ ft 60 kr. 11 ft. — . db. finomabb 14 ft. — IS ft 60 kr. . db aj kettót kristil OMJIel, ugy hogy H ft 60 kr. a gép látható, az óra nyitást oílkOl 10 ft 60 kr. Egy db. agyaanez, finom horgony 13 ft 60 kr. Noi órák íjam egy db. li, li. lb ft. db finom 'l"ft50kr.a"firsTt^ 60 ét"s"ft. hottzn nyaklánc 1 fi 80 kr. 3, » fi. db. igVal ls'latos ezüst 3 ft 60 kr. 4 6 ft. db. ... ho.tw 6 ft 60 kr li f l 60 kr •szebb fajntO, 80kr 1 ft 60 krí,« ftl Egy M«a§ órára Ta!ó 6 kUtabJzo alakkal karol 1. ezDstból 2 ft 50 kr. 3, 4 6 tt \| 60 krtól 1 frtig. FRIEDMANN BAZARJ ÖAN, BÉCS, Praterstrasse Nr. 26. OOOOOOOOOOOOOOOOCXKJOOOOC Bármely terem ralódi ditze&l izolgálnak a hírei bécsi ingtórák 2 napi járgéppel 13 ft 60 kr. 8 napi : járgéppel » ft 8 napi járgéppel és terógéppel 32 ft. RÓSA LAJOS borsepr6t préselve, szárazán s borköret jutányos iron minden mennyiségben vesz. Tőrköl és seprő-égetőknek szívesen jár kézhez az ezekben foglalt s eddig nem használt borkő előállításához szükségelt berendezéséhez. 1294-3 oooooooooooooooooooooo vegyészeti terniéQyek gyára Melléklet a „Zalai Közlöny' 1874. évi 21-ik számához. A maga nemében egész Európában rgnagvobb, tíibb oMalr.Sl rendjelek- i 12 érpmme] kitflntetett FOGL E.-féle első cs. kir. udvari fehénnűek gyára hilf llauplglrassr Hkfnr: ^0 H.uin -lv wr^rna ?rt«'l«m..«il vti nxilÁr^mti^it H minden dxrat.on I.I»!'»II Iiirtmtó árak. a gvÁrttniujsinxk roppant mérvű elriál-ain* altul már «Dnrira vitte, ..ogy & nagybani kivitelt, valamint , kisebb rtísiletokbeiii eludÁgi illetőleg venuníféie kórkedS kecelted" almi elérbetot, ereiifelíll toliea jáliUláj mellett reudkí- (liil-R ..lró legjfil-b mínőitégü ámrtikkeket nyújt s biitoait t. C.E. verőinek. : egéaz Magyar- ' tm~ Levélbe!; kívánatra a i iM5 darabok via.iavéteUiek. i»fs! cnifftalngtk gallérral v.i N4I aJSS azOkayák porkalló! T. L-ikiíl, siebbek, mint a vásconjfinom barch-tből 4 frt, hímzett ;-k Icvi-ibcli wecrendeliaek Wittel 5, 6 — 8 frtig, mzálvlja! 1 a nyak köri.yületmértékeiiiin-'vacy disz<lh5>etnez. _.i)kor mcckivautatikj.dbial frt Nöf harllayik vagy féri kap-Ijll kr., L>, ?-' 50, 3—3.;, a lefrc.i- Mik, tuexatja 5, S, S—10 frtif a Rumburgi vászon férfiingek., (M, Nőj fűzők, fasoré C derék kör- nvAknu-rlék u>rgkivatitatik) '2, 'S, nyOletmértéka icegkivántatikj 'J. 4, ö, 6 írt, ? Wi.,tjt>ak. '-l, 5 frt. Gallérok legújabb minta. : tu- i tucsat vaszoaziebkndó" 1.50 caat nra2k,3 - 4 frt (nyakm. míg-;2 frt, nagyobb ? finomabbak 2.50, kívántatik. 3.60, 4, -—8 frtig. Férfl «yakravalók vagy taloe. l tacutKjrn batiizttendó 5, nyakkötök dbja 76 kr.l,V!,3 rtig:7, 9— !U frtig a legfinomabbak. - lügmabb. ' Aulai- vagy tírifkÍ2-k««o Ferii libravalik 1 frt, 1.50, 2, tgciatjaeaak 5, 6, 7 —S frt, dara. !>", o fit, lovagtzabáj. l'raircaia. >g> ma^var mintára. ] aazUIterllék váeZOnbÓI 6 8ie- 6yapot egészségi ujjatok Jac- mélyre (1 abr^Bisial ahboi iüű !i.\| 2. 3, 4 frt, selyemből 6— 7 kendőkkel ? :j,6, 8 _JÜ frt. 12 «is. frt, kodmönoa vagy uövött láb-.raelyre mégegyaaer annyi, ravalók 2. 3—4 frt véd a kon-l 30 r6í ailMt igyMMi, darabja véi.jr .ll.n.1 7.8,9— iOfrtig f) Női yajzon-lnjtk simák i.öo— 30 röf fehér.tett kézi fonálvá- ft 2 frt finom liurokvarrAal 2.50 szón, a dupla cxérnaból lehéritet- kr , valamint svijcii forma, ujlen 7.&U kr., 9.50. 10. 13—15 \| minta, bimtésael 3., 3.50 4—5 frt,jfrtig, igen ajaniliato. ugyssinte Ip^nnoniabb nímbnrgi 30 röf * 4 siéles maibargl vá-váisonin.-"k liinxiaiel is ciipké-l«iól. dbja 12, 13, 16—18 frt. vi; c. s— íu fn I 4o—i2 r5f kitooC tikin-v- NŐiéJi v.i,;y teliiDgek iiotBsa nj-;tZ0B (fioom ágyneműre ragy 12 jal 3.S" kr.. binizuttel 6-7 frtig.InSi ingre) 14, 15. 18. 22—ü4 Irt. Nöi láb avalok vá^on pcrkil 48 röf belgái takáoiriazoa 22. vsfy bar.-lK'ib.ü 2., 2.ŐU—3 frtig,'25, 30—35 frt kitűnőiig í^ép. Női pongyoia ••&? éfi ceraetteki 50—54 rCfhaaonlitba'Jan jóroi- lejfinomalib ehirtingbOl 2., 2.50.'n5iígü rimblirgl vagy bollandi !>»nc7.in ijatiSKtból. tiimzésael 3., vifiZon (késifonat a /( SEéles.i 30, :i :')'), 4 frt \|3őt 40, 50—6U frL LEVELBELI MEGRENDELÉSEK (bármely nyelven irra) a vi- dékrűl kés?péti7. beküldése vagy utinvét éa jútailáa mellett gyor- i..i: n )>Muto«aii eflzk'izöltetnek. ! f&~ A megrendeléai levelek ekkép ctimzcndSk : EJ. FOGL, Wien, k. k. Hoflieferant, i (Mariahilfer8tras8e 25.) \|l. 50 frt'g terjedő bevásárlásnál 1 Limietl női garnitnra ráadi- I I >u\| adatik. ^(53—) Hirdetmény. Mi köteleiaük napiul, n gyirtmányiinkat kiziríiag a kétMl f»rl»t»$ Btur (Pr«l«r»tr«M 66,) raktáriba aiilliuni éa ké«iitmenyeiik egyMegyedal e ciéfi.Oi tililhatók. Az első tajték-, mütajték- és borostyánkő-társalat nw-u iogy ai oaitrálí-magrar monarchia Ifgkepc-scbb gyir gyártmányainak ilaiiáaara a kizárólagos jogot mefraxerprtPm. továbbidicseret, mÍDthogy e gyár világatprtt: israprt joiága éi olcs-iüága rniodtn ajánlgatáat n.ár eleve nélkülöi- miadeo fulóalegeí mi hetSvé tesz. Bor<>styánssopóka tokkal . . . Ugyanaz nagy Borostyáo-grnitur&, szivar és szi- varkáknak tokkal .. Gami[ur&, L&rtalmas : szivar. sÍ-r&rka és virgiuU stopokat bór- tokünu E^y garnitsra. czigaretto szopókn, ü Iliién ypipir. cs tűzazerszám- tartó Uiklran ra. pipa. szivarsz(ip:i: ziicskóv.l, börtokUan i a, torokpí, a. szét- yárral, boroatyáunal. l bb Kivonat az ezer mintát tartalmazó árjegyzékből. Jóim Buli-pipa tzár&itul, tajték és borostyinlfóból tokban . . John Buli-pipa faragott alakkal tokban ......... John Buli-pipa borostyánké nél kül tokban Jon Ball pipa finom és nagy . Magyar pipi aúrral és bojttal Első tajtek-, mütaj tél? es borostyáukíí- társaUt. Kgiedüli rnklár as osstr.-magyarbirodalom, róssére: Magyar pip* meggy-szárral s l»o-rostyinkóvel ....... F.jiy ka Kgy Ném>-t pipa pántosan .... Német pipa finom chiaaezüst piat- ul . . - sztvJrBZ0(0hanl. butOb Kgy gürmtur.i.JoiiU Buli-pipa, szi var éi czigarette-szupoka bor tokban Kgy gurui túra pipa szétszedhető flvf&ntcsoDtszár és cxigareite-szojjoka bagaria bőrtokban . Teljes dobányzó-garmtura. mely áll pipából, szivar- es cziga-rette-szojiókaból, tUzszergxámból. doháuyzacskóbol. kanóezból és czigarette-gépezetból stb. fUhhez illÓ elt-gans aiekrényke . Német pipa nagyon flűoro, tokkal Autik pipa, tömör, dumbor farag- ríayot Török pipa kQlönböiij rajza . To>Ök pipa meggy szárral és bo-roatyánsxopokávaJ . . . - . Török pipa inom bronz fedóv«l Kávéházi pipa, finom, piot nélkfil Török vizpipa (nargilé) kell eme kölŐDÖ9«n nőknek, ounthngy a vizén megy it a füst <;s üdi- tőleg hat, darabja Ugyanaz, nagy és fioom Mf>ggyszár boroitvángrejí -ik-.ival 1, 2, Praterslrsase 66. Nemkülönben megrendelés folytán 5 frtiól 100 frtig érő darabok is kébzittetnek és gjaxi árakon számittatoak. Szivar- éa czigarett aiopóka szíi- nál több rajzban ilyenek . egye nes, hajlott, koronaalaku, fe jek, csoportok. állaulakoV. úgy szintén fant&sia-sxopólcák da rád ja . , Megrendelések e czim alatt in-tézendók : Ugyanaz finom .... . . „OTXLalDE N-BAZAR' Wien, Praterstrasse Nr. 66. Ugyanaz legjobb mínöségQ,- nigy Japin-szopóki, valódi borospyán-kóvel éa mozaik munkával flaom Eladások kicsinyben és nagyban. — Megrendelések utánvét vagy aí össz-^iieküldése mellett pontosan eszközökének. Keller Ignácz ?Ajánlja gazdjigon felszerelt urak-, hölgyek és gyermekek számára való topónrak-tárát, R legjobb minöségiieket a lehető jutányos áron. szinte ligjelnnibe ajánlani bátor vagyok n cs. k. katonaság s 1. közönségnek, hogy '"BKrendeléseketRlügjobbbel és külföldi borból elfogadok és kéazituk, az árt legjutanyo-sabban számítom. Az én raktáromban vásároltakat kijavi-lásrn elfogadom. Empfiehlt sein reich assortir. 33 Láger aller Gattungen Iíerren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von bester Qualitát und zu möglichat biliigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militiir und verehrungswürdiges Publikum aufnaerksam, dass ich allé Bestellungen vora bestén In- und AuslanderLeder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mír gekauít; Waare zu reparierftn angenommen. ??????????????????^ Piiuiumeratioiis-Kiiiliiduiig „H Y.M E N" 1277-3 (Iiliestlfter). ?VA iit uicht gut, IIKSS der Mensch alléin aci-" WelcliL-r Maim. (Um die treiie, lfebevolíe Lebensgtí-fftiirtiu feblt, weJche* weiblichc W'eiea, d&s nch dea. xirt-licbeu, atifnjiftirDden Beecbűt^er eeufzt, föhlen nicht dif Wahilieit, dió in diesen Worten der Bibel liagt Die Ant-wort itt lturz: Wnhcr kommt es, du es jetxt ao rtele Un-verlieir»t«te gibl? Ea ftlilte eben eic, Ton den edel&teu rerlliten Abüicliteu f^leiteter FacLor, dessen Haaptaufgi.be dari:i be«tebt, die Tielen ron einander Fernítehenden m-Hsminea xu briagon. Der FHYHEN* BOII die«cin ichwergefQbltón Hangéi ab-l.elfeo; er toll d«r StaatipvRkt •«!•, auf depi sich allt-Jene ein Rendesrous gebec und lich fioden icerden. die das Bitter« det unhetmlicheD AUeÍDieros sebon durebge-kostet h&beo Der , HYMEN" encheint teit H. December 1873 ieden SooDUg ÍD Wien and Pest and entbilt aasser den Hurttt-AntrififtR NtvetlM, MltoellM etc etc und ist ein gut redi-pirt-s, vom eraitesten Strebeo geleitete* Mrwtut \|«kÍ-twwi Blatt, dtt álfl IwwilirtettM Schríftateller xa teÍDeo Mitarbeiter rábJt. g fl. 1.— „ 1.80 „ 3.— , , g , „ Wien, I. Parkring 2, FeM, Badg<u» 4. Pr&Dumer.üoni<0ammler erti»ltea 10% Rabatt. - , gaos Pki Man pranomerirt miaeist Potb für eíü Viertaljafar , „ halbea Jahr KELBL J. J. FEHÉRRUHA GYÍRA. A gyártmány előnyössége s a tiszta kezelés valódi solid8ága folytán leghiresbnek ismert s legjob hitelű l>liiTruliaii.v;ir;t KELBL J J.-nek Bécsben, Tuclilauben21. ajánlja magát tisztelt vevőinek cs a t. közönségnek, nagymérvű választékban levő legújabb divatu s minden alakú fehérruhanemUit, eladja és elküldi a iegjutányosabbra szállított gyári áron: L e n ? f é rf i iu^«k 2.. 3 , 4 , í , $., 8 E g ó ? * a é g-j a c k o k gyapjú 2., a, 4.,^ Éji é* téli nőingek faoijKQ ajakkal 10 Trüg. 6 frt, flílyem 6., 7,8 frt. í 4.. 5., 6 frtig. Angol ^birtiiif itiirok, (sEebb mint ;' . nxdrftgrok gyapjú 3., 4., 5. 6.,; N ő i nadrAgok, pprkail éa barcheotba! a vajxon) fehér ét ain«i 2., 2.50, 3., '? „ „ sely^tnból 6, 1., b frt. 3.50, 3., 2.&0. 3.. 4 frtig. 3 frt 60 kr. 'K»pc« ák ét bar i ? n j-ík 5., 6. T-, 8.,: N 6 i c o r • • tt e k perkajlból 1.60, 2.. 2.50, Lcgfliiomabban bimiatt ingák! 10., egífla 15 frtig c 3 frtig, himozv. igeD elepana 3., 4., 4.. 6., 6, 7., 8., 10 rgéts 20 írtig. ZubktidSk li«ta 1 :nból 2.5<). 3., 4.,; S., 6-10 frtig, b^rchentbSl 2, 2 50, Oxfordi ingek angol 3.50, 4, 4 60, ; 6., 8 — '2 frtig, battiit, 6nom »iogMy%. S frtig. 5 írtig. ' 3., 5,8.. 10., egé»« 16 frtig. finoman; N 6 i alaóültBny 3., 4., 5., 6 — 10 frtig, FUn.ll ingek, legiol.b minfiflég 3.50,. himeiTe 90 kr , ]., 1.20 3 frtig. ' barcbentböl 2., 2 50, 3 frtig. 4.50. 5.50-G frt. [Melltakarók 6nom .hirting 50—75 kr.,i !? 6 i tn • II t y ü k francsia, 3,4, 5., fi., Len-gatyik, német éj franeiia itabaa ) !., 1.50 krig, 6nom Taaion 80 V.r.,' 7 frlig. lorotTáló-kíJppeny, ? reggeli oltönj (Negligée) «., 19—0 frtig. szerinti., ].5O., 2, 2..'-0—3 frt^g. } ... 1.35, 1.6Ö, 3 frtig, finoman bimenve, N/akgaliérok lpguj»bb alak 2., 2.50.,; 1.60,2., 3., 4., 6., 6., egásx 10 frtig.; 3 frt, vánonbM fi., 6 frt ÍViiion níüngek 2, 2.60, 3 irtig,1 KécelSk legujabb alak 4.40, 5., 6 frt,' liimexr ig«n «legms3., 4 , 6., 6, egéw váatonbiS. 8., 9 frtig 8 frtig. / Vidékrei megrendelések gyorsan és jutányosán péuzbeküldesre vagy utáuvételre eszközöltetnek. Nem tetszők kifogástalanul becsereltetnek. Megrendelések bármily oyelren a követkeeí erim alatt tortéDJenek: TUCHUUBEH 21. "Pl EUgomu K>Ud ?solgálat HirdttKUk ? bimibot peliuorbao 7 múodiior 6 ? miod«r 'loiibbi iorrt 6 ki. mronimi 10 krer: -.emek f«l Sinc.tiri illetik mind" „jye. hird.téfirt külr' 3U kr. fit«tend5- 1874. marczius 15-én. Tlxenliann&dft évfolyam. A ip ueüeai r«Mi illeii U<i«aésr«k • mw illttó Mra SAGY-KANIZSA Hte«kál. B4nnuUtlail Urálik esak Umart mdsk&tár-•aktiil fotidutoak «1. Kisíratok rtacu njtm kOMeta.k. ZALAI IOZLOIY elább: KÖZLÖNY" Hagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület", a jiagy kanizsai kereskedelmi ioartank", a .nigy-kanizsai takarékpáiutár* a .Zala-Somogy' gőzhajózási részvénytársulat, ugy a .zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Keszthely város közönségének EMLÉKIRATA ípvÍHlSMI21»biu,tt.ág»ko. a S-M atti- ir- gwintAgi ftltoU tanintiut tetétiré «i« irányo»eo. ( tt 'itt.) Áz inthet nagy látogatottsága annak berendezését és fölszerelését illetőleg, na-gvobn tővetelményeket tett jogossá, — néhány kisebb-nagyobb hiány előtérbe lépett s a megalakulás örömmámora a rideg valónak engedett lassankint tért; az ügy melletti lelkesülés a lépten-nyomon mutatkozó hiányokat nem volt képes eltakarni. Az elégtelen fölszerelés kiegészitésé-Dek sürgetése mellett, a tanári testület végleges szervezését s a valóban csekélyre szabott fizetések fölemelését szorgalmazta. — Ugyan ezen időbe esik egy itt el nem hallgatható sajnos tény, hogy t. i. az intézet egyik kipróbált és legelesb tehetségű tanára azt elhagyni kénytelen volt, mert családi viszonyai jobb állás keresésére kény-szeriték, periig 200 frtnyi fizetés javítássá] megtartható lett volna. Egy másik Minis-terium a kért javítás háromszorosát megadhatta, a földmivelési pedig megtagadta e csekélységet! Mennyiben volt jogosalt avagy czélra vezető a tanintézetnél szembe ötlö hiányuknak az intézet feje résiéról a nyilvánosság előtt s oly módon a hogy történt kifejezést adni, — arra feleljen a távolabbi jövú. midőn a nézetek tárgvilagosabb Ítélete: engednek majd. — Ténynek konstatálni lehet azonban azt. hogy a presszió gyakorlást épen a mérvadó helyen. — a magas kormánynál — téveszté el hatását, mert a hiányok nagyítása és gyakori feszege-tése szón véleményt kelté fel ott, hogy kár minden fillérért, melyet egy ilyen .elveszett vár' fenurtásaért kö'tenének s a közönségben a hiányok nyilvános kürtölése lassankint azon hitet táplália, hogy az intézet oly szerves hibákban szenved, melyek javithatlanok, — és meghidegalt irányába. — Az intézetfenállásának negyedikévé-ben az 186V,-ik tanévben a hallgatná; száma a tetőpontra bigott; ezen időtől fogva azonban évről évre következetesen és erős mérvben fogyott a fölvételre jelentkező ifjak száma. Ezen tényből kiindulva, némelyek a keszthelyi gazdasági tanintézet életképtelenségét igyekeznek kimutatni, mit a ki-lencz évi frequentia számainak száraz összehasonlítása bizonyítani is látszik, s a hallgatóság csökkenését az intézet állítólagos helytelen berendezése és szervezetével, szellemi és anyagi elmaradásával szeretik kapcsolatba hozni. Mi ezen nézetet nem osztjuk s annak tévességét azzal véljük kimutathatni, ha ezen legidósb magyar tannyelvű tanintézet viszonyát a később keletkezett magyar intézetekkel feltüntetjük. Ugyanis az 1867. év őszén megnyitották a debreczeni gazd. fels. tanintézetet, csekély számú hallgatóval. Ennek természetszerű következménye az lett, hogy a Tiszáninneni és túli vidékekről ez időtől kevesebb hallgató jelent meg Keszthelyen. 1869-ben az országgyűlés követelésének eleget teendó, a cs. kir. kormánytól a hazai kormány birtokába átment magyar-óvári tanintézetnél a fódolgot képező német tanfolyam mellé, segédtanárok al- kalmazásával mngyar tanf lyamot szerveztek. — A keszthelyi intézet ezt is csakhamar megérezte, mert hazánk főleg éjiak- nyugati részéből a gazdái pályára készülő magyar nemzetiségű ifjak azontúl Jíagyar-Óvárra sietlek, annál is inkálib', mimhiigy ezen különben kétségtelenül jeles Uointczet felöl soha gáncsot nem túllőtt a közönség, só' ellenkezőleg a legnagyobb, több részrúl talán túlzottnak mondható, dicséretekkel li.ilmoziat.itl el. Ugyancak 1869 b-n a Kolozsvár töszomszéd^ag.iban levő Kolos Monostoron nyittatott meg egy gazdasági unintézct, mely lSrdély viszonyaihoz alkalmazkodva, kíválólag a gyakorlati beavatás és oktatás irányát vette fel. Ezen tanintézet megnyitását a keszthelyi szintén azonnal megérezte, mert azontúl alig mutatkozott benne néhány erdélyi ifjn és jelenleg egyetlen egy sincsen, — mig mint föntebb ki volt mutatva, 1868-ban 20 erdélyi származása hallgatója volt. A felsorolt tanintézetek fclá'litási-val Keszthelyen tehát teljesen következetes arányban mindinkább csökkent a hall--gstók »am», — is jelen időben, — az intézet fennállásának kilenczedik évében, — a kezdeten aluli számon van. De ez önmagában mitsem bizonyít az intézet életképessége ellen, — hanem azt mutatja ki, hogy akkoriban, mikor minden verseny nélkül egyedüli magyar tannyelvű tanintézet volt, akkor benne összpontosult azon évenkinti tanuló-gazda kontingens, mely mostan egy kis szapora-lattal négy magyar tannyelvű intézet között oszlik fel, s azt bizonyítja, hogy az állítólagos „hanyatlás csak látszólagos, mert az intézet első éveiben a hallgató- ság száma kétségtelenül innormálú nagy volt és csak must jutott a normiüs létszámra. Sót Keszthely minden kedvezőtlen viszonyokdiczára tua is aránylag a leglátogatottabb magyar tannyelvű intézet, mert pl. a tavalyi, az a/ 187'A-iki tanévben Debreczen 4L Kólát-Monostor 3 éves Unfiilyamb.in 79, illelőlig 53, (az öiszfhasuiili á^nul a számnak egy harmad* U-hat elesvén), a magyar óvári magyar Ua-folyam 49, és Keszthely 64 beirt hallgatóval birt. A mostani létszám tehát csak az előbbi nagy számok átellenében csekély, mindazonáltal a többi testvér intézetek számát mind jóval felülmúlja Hogy egyébiránt a tanintézet szellemi ereje nem csökkent, s ebből annak hanyatlására nem lehet következtetést vonni, az onnét ítélhető meg. hogy a tanári karban a kezdettél fogva miudössze .kevés változás történt, s a mi történt, az nem az intézet hátrányára esett ki. — De különösen kiemelendő, hogy a tanerők s kezdet nehézségein gyözedelmesked-Yén , mind jobban és jobban bele erősödtek hivatásuk gyakorlatába s a mostani kisebb számú hallgatóságtól kevesebb elnézésre számítanak, mint milyent az intézet első éveiben a tömeges hallgatóságtól jogosan igénybe vehettek. Anyagi ereje az intézetnek szintén nem csőkkent, mert habár nem is sok, mondjuk ki nyíltan: nem is annyi történt az intézet emelése körül, mint a menynyinek kivált utóbbi idóben történnie kellett volna, — de évenkint egy-egy lépéssel mégis csak előrehaladt s a mostani kisebb számú hallgatóság teljesebb tan- TÁRCZA. Az ibolyához. Szeretek én minden virágot A ik mezSn a ablak kStött; Mu ssUx kezek hű gandja ápolt 6 az ég harmatja öntö/í-U. Mindet feledve van tavaausal; HidSn dal teng a illat marasctal S hol a világ ateme nem lat Berkek koae : Hegyek kereaoi ibolyát. Te vagy as én kedvenc virágom El nem cseréllek semmiért; "Hisz engem ia mint téged folyvást Pái.vimun csak tOvia kiaért. Árnyékban íolydogál le éltem, Jobb napjaim már rég leéltem; Jelen, multam caapán egy vád Hisz ép azért: Megyek keresni ibolyát. Tarolt meifí, lombatlan erdS Daltól nem haugoio" berek Aljában -led zárt világod Epedve várnak szerek. sfig én a vésznek keblem tárom, Hogy czélbox jnssak miodcn áron Kire gondoljak mint ta rád t Hia* ép aaért : Megyek keresni ibolyát. A szende lányka eljg hoatád Töviiek költ is megrabol; A mig belSled csokrot kéuit, 8tive valódi bangvaboly. Hogy eloe sxáradj könr.y« árja, Mint barnát kebled által járja Emlekefll kedvesének ad; Uisa p aiért: M«nt S kere.ni ibolyát. Mnló távúi szelíd virága Jöjj el boiíáak iámét híven ; Nem bánt késünk, ott fogú virulni Fájó Btivfl.-k emléktben. Hogy dal, tavaii emléke folyvást Mint éj otáo nap váltsák egymást. Feledve éltttsk sok baját, Vidám aEÍrve! : MenjOnk keresni ibolyát. GYÚROM ANTAL. A görög szinirodalom _ Irodalomtörténeti tanulmány. — (Folytatás éa vége.) Azepoi régi, mythoei mondáit »kként ?JakitotU, hogy három-három összefüggő tartalmú tragoedia trilógiává egyesült, mit az erre vonatkozás! levő atjrdráma tetr&logiává egé-szitett ki. Fóciélja volt a maga* lelkű költőnek a mjthosbaa rejlő erkölcsi eszméket megteste-íiteni, ezekből mellíive minden érdekíestitú bonyodalmat, epikai egyszerűségben T«ati drámáinak meséjét a végkifejlethez, miként ax éleseszü Quintilián ta írja: . Aeechilos rndis ÍD pierísqae et incomposittu.* (Iost Orat. Lib. X. 1. 66.) De müv-eioek erőteljes cselekményei nagyszerűek, jellemeit komoly méltóság B merész íenség Bemében mutatja be, mintha azokon a marathoni küzdő hósi szelleme lengene. A tragoediát fejlődése legmagasabb fokára Aeschiloe ifjabb kortársa, Sophokles emelte, ki mínt tizenhat évet és Atbéo egyik legdélibb ifja lejté a gy5s«lmi tánezot a s&lamisi ütközet utáü, melyben Aeschylos, mint negyvenöt éves férfia vett részt. Tizenegy érrel később a már agg Aeschylossal versenybe lépett a színpadon, és efölött fényes győzelmet aratott, melyet még számos ssini diadala követett, eianoyira, hogy nemcsak az athéni nép teljes kegjét nyerte el a kimoni a perikiesi idők magas mivel tsegét tisztán viasza tükröző müvei által, hanem magát Perikleat is részére hajtáf ki a termékeny költő drámáiban valóban gyönyörködött Munkássága kéaő éveiben sem hagyta el, s kevéssel 406-ban bekövetkezett halála előtt irta .Odi-pon KoIonosban' czimfl kedves ssomorújátékát, mely száztizenharmadik tragoAdiájaroit; remek alkotásai közül azonban csupán hét darab maradt fenn. Sophokles fökép azáltal kerekedett Aeschyloi fölé, hogy a trilogikát szerkezettel szakítva, három tragoediát hozott ugyan mindig a scinpad deszkáira egy satyrdráma kíséretében, de e darabok egymással semmi összefüggésben sem Vklának, s mindenik önmagában egységes egészet képezett. Ezáltal, hogy egy drámában egy főcselekményt jelenített, több figyelmet fordilhatotta finom érti sí iá alakításra, több életet volt képes egyéneibe lehelni, a haladó cselekményt művészíebben bonyolithatá, s jellemeit élesebben és határozottabban bírta körvonalozni: éhez járult, hogy a játszó színészek számát egygyel szaporította, s a hármas szám végiglen meg is maradt a görögöknél, kiknek egyátalában erényeik közé lehet számítani, hogy kevés eszközzel törekedtek sokat, nagyot teremteni. A sophokleti költészetet magas méltóság, megnyerő kellem és ami által kitűnik az ókor művészete — bölcs mérséklet jellemzi; egyénitett, sokoldalú mélyreható tapasztalás — szülte jellemeit Aeschyíos gigasi alakjaival szftmbeo as emberiség határain belől tartá, anélkül, hogy as etunényiség ezáltal csorbát szen- vedett volna, vagy mint Euripidasnél, a költői alkotás köinapiságba futt volna; szenvedélyei, dnczára rendkívüli erejó'koek, a szép törvényeit nem tiporják porba, halogató gonddal előkészített katastrópháinál a megrázkódott kedély vigasz és megnyugvással tekint az örök istenek igaz uralmára, mely előtt halandónak akarata nincs, mely előtt minden térdnek hajolni kell. A tragoediairók harmadik óriása a salamisi csata napján született Eurípides, Sophokles szerencsétlen vetélytársa, kinek sohasem volt képes a koszorút kezeiből kiragadni, sohasem egész életében, melyet Sophokles halála ^tt félévvel fejezett be. Euripides műveire rásüté bélyegét korának hanyatló szelleme, melyet az elme sophistikas kiképeztetése leterelt u egyenes útról, és annak oly irányt adott, mely érzéfciség B nemtelen szenvedélyek örvényébe vezetett. BármenjÍBzer emeljék is az ókor kritikusai Euripidest Sophoklessel egy rangba, a peloponneeasi kor költője mindig mögötte marad a maga* miveltségü perikiesi század finom, tapintatieijeB írójának; Euripides művészete már nagyon távol áll as eszménytől, drámáiban nyakára hág a prózai élet mexetlen való* sága a fenkölt tdalismusnak, személyei közönséges lények, kik köznapi szenvedélyek és gyengeségek rabjai, efölül a régi mythos önkény ileg nyirbált esemény kftrei nála zavart harmóniában jelennek meg, mit súlyosbít ama körülmény, hogy a kardalok és a dráma meséje között nem ritkán laza a benső összefüggés. De azért EuripideatŐl senki sem vonhatja meg a legméltányosabb elismerést: Arístoteles őt a .legtragikusabb' költőnek nevezi, mert a megható s lélekrázó jeleoetek és as emberi areeve-délyok festésében utolérhetlen nester, mit eszközökkel találkozik, mint azelőtt a nagy száma találkozhatott. Ha azokat az okokat összefoglaljuk, melyek belátásunk szerint a tanintézet hallgatóságának számát utóbbi években annyira leapasztották, ezt főleg három, egymással kapcsolatban levő okban mutathatjuk ki. Első és legjobb oka e jelenségnek kétség kivül a gazdasági felsőbb tanintézetek tal gyors szaporítása volt, ugy hogy azok egymásnak okoztak versenyt, — de mint föntebb kimutattuk, egyik sem vergődött határozott tuUúlyra, hogy abból előnyt lehetne részére kimagvarázni, .— hanem mind a négy magyar tannyelvű intézet nem lényegesen eltérő számú hallgatóval bir. sót mint meggyőződhettünk, Keszthely mindannyi között még a leglátogatottabb. Második oka a csökkenésnek bizonyára az intézet hitelének a nyilvánosság előtt történt aláásása és lételének hirlapi-iag minduntalan kérdésbe helyezése volt, ugy hogy a közönség szilárd fenmaradásá-ban bizalmát veszté. Nemkülönben az intézetnél létező hiányok, és hol van hiány nélküli kivált kezdő-intézmény? — oly gyakori éles és túlzott színekben való ecse-telése a közönséget az intézet hátrányára hangolta, a nélkül hogy segített volna állapotán, mert azon helyen hova a gáncsoló szavak intézve voltak, eltévesztek hatásukat. Ha a keszthelyi tanintézet erről, a bármely iskolánál legkönnyebben és mélyen megsebezhető oldalról nem nyugtalanítunk, hanem a fukozatos kiépülés és lassankinti, de biztos haladás a kellő türelemmel és következetes kitartással czélba vétetik, a hiányok földerítése körül pedig több ta-pintat, jóakarat és bölcs mérséklet jöa alkalmazásba : akkor mai időben hitele már meg lenne szilárdítva és senkinek eszébe nem juthatna léte vagy nem léte kérdését pengetni. — Az intézet hallgatóinak apadását végül még egy harmadik körülmény is okozza, mely csak a jelen időben forog fenn, de ezt az idő csakhamar megorvosolhatja. Tudva levő ugyanis, hogy ez idő szerint a gazdasági pálya olyanoknak, kik szolgálatra vállalkoznak kevés kilátást enged, földbirtokosaink fiatal nemzedéke pedig még aránytalanul csekély számban veszi igénybe a gazdasági tanintézetek tantermeit, a miért azok nem annyira telvék, mint azt nálunk méltán várni lehetne. — Azonfelül a lefolyt év mostohaságának is szerep jut e részben, mert pl. a keszthelyi intézetben azon ifjak csak csekély száma jelent meg tényleg a tanév elején, kik elölegesen a fölvételre jelentkeztek, miből arra lehet következtetni, hogy azok val&n-nttleg a súlyos anyagi viszonyok miatt maradtak el; ugyanezen körülmény látszik okozni, hogy mindannyi hazai tanintézeten kevesebb hallgató van az idén, mint rendesen lenni szokott. — De még az sem hallgatható el ez alkalommal, hogy Keszthelyen aránylag szigorúan kezeltetnek a fölvéti föltételek s ez a közönségben ismeretes. Az eddig előadottak után, tekintve azt, hogy az Országgyűlés most müködó 2l-es bizottságának » tagú albizottsága biztos értesülésünk szerint a keszthelyi m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet megszüntetését, illetőleg máshova történendő átszállítását határozta el, ama kérdés vethető fel: váljon azon érvek, melyek ezen határozat mellett liozattak, elég döntök- ef — és váljon érettnek jelenthetö-e ki a kérdésben forgó tanintézet a feloszlatásra ? A nevezett tisztelt bizottság ezen esetre alkamazott érveit nincsen szerencsénk ismerni s azért azokkal nem állíthatjuk szembe alapos czáfolatainkat, hanem kénytelenek voltunk mind azokat csak általánosan felhozni, mit tárgyilagos szempontból a kérdéses ügy mellett felhozhattunk. Igen nagy érvül kétségtelenül a takarékossági elv keresztül vitele szolgált a bizottságban a javaslat, megállapítása alkalmával, — sebből kifoi.ó:ag valószínűleg a gazdasági tanintézetek kevesbitése ajánkatik. * De erre bátrak vagyunk azon ellenvetést tenni, hogy épen a keszthelyi y >z-dasági felsőbb tanintézet feloszlatása töljb okból nem ajánlható, es a takarékosság elvével is ellenkeznék, mert azt nem lehet takarékosságnak elismerni, midón egy régibb, a szükségnek megfelelő, mar meggyökerezett intézményt eltörlüuk, ugyanekkor másutt egy bizonytalan jövőjű, de okvetlenül megint a kezdet nehézségeivel szemben álló gazdasági tanintézetet nyitunk meg, — s a szükség határozott kijelölése nélkül ugyan azon országos költségből, melyből a többi tanintézetek fentartatnak, a régibb enemű intézményekkel szemben, túlkorán egy versenytársat léptetünk éietbe, mely netalán a többiek rovására fogna fejlesztetni. Egyébiránt pedig: tekintve, hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet további fennállása mellett most is ugyanazon hathatós érvek harczolnak, melyek annak idején az országos gazdasági Egyesület részéről felso-roltattak és kétséctelenül kitűnt hoav ne-vezett tanintézet egy nagy fontosságú vidéken első rendű szerepre van hivatva ; tekintve, hogy kimutatásunk szerint a tanintézet állítólagos hanyatlása csak idtstSlagos, tót minden magyar tannyelvű gazdasági tanintézet között a leglátogatottabb, daczára az intézet feloszlatását okadatlanul Jiangoztatott sajnálatra méltó illetéktelen törekvéseknek, — és áldását* működeié minden kérdésen kívüli ; tekintve, hogy a tanintézet gazdaságilag fejlett vidéken van, hol a tanulmány és összehasonlításra bő alkalom nyujtatik s igy elhelyezése a czélnak teljesen megfelelő; tekintve, hogy a keszthelyi gazd. tanintézet a Dunántúli kerületben, tiszta magyar vidéken van s itt egyszersmind az egyedüli kizárólagosan magyar jeüegü gazdasági tanintézet; tekintve, hogy ezen a Georgicon országosan tisztelt nevét öröklő legelső magyar gazdasági tanintézet iránti kegyelet ujabban kissé megingatva, de a gazdaközönségben még mindig élénken fennáll; tekintve hogy az intézet feloszlatása által a tanszemélyzet díjazása s a rendes évi dotatió czimén csak mintegy 12—14000 ft. megtakarítás helyezhető kilátásba, mert a vele kapcsolatban levő és tekintélyes költséget okozó földmiv'es iskola, a felsőbb tanintézet feloszlatása esetén is érintetlenül maradna; tekintve, hogy az ország Dunántúli részén ezen számba alig vehető évi kiadás megtakarítása által nem eléggé indokolható méltánytalanság követtetnék el; tekintve, hogy Keszthely városa, melyben ezen intézmény már mélyen meg van (jjökerezve és'melynek jentartásához históriai joga van,az intézet eltávolítása által meg ne>ri érdemlett elviselhetetlen csapást szenvedi. ? tekirtve, hogy számos jelentékeny, a mostani alakban levő tanintézethez elvál-hatlamd kapcsolatos alapítvány és kedvezmény az ország nagy kárára örökre elveszne ; tekintve, hogy a tanintézet átszállítása a Jölszerelvények nagy részbeni megsemmisülésével és nagyobbszerü kindássil járna, mely teljesen elveszettnek mondható; tekintve végűi azon leverő hatást, melyet egy ily, csak helytelen világításba helyezett intézmény eltörlése a gazdaközönségre országszerte gyakorolna : mély tisztelettel az országgyúlésileq kiküldött 21-es bizottság elé járulunk és bizalommal kérjük: hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági felsőbb tanintézetnek a kebeléből kiküldStt 9 tagú albizottság által javaslatba hozott felosztását, elejteni méltóztassék. Keszthely város közönsége. Kelt Keszthelyen 1874. febr. hó utolján. EgéBZségtLgy. A Um&röl. — Közli: dr. Schrey er. — II. Hogy tehát az elmulasztottak némileg helyrehozásainak, szükséges volna a védhimlü gyermekekben és felnőtt egyénekben erél/es alkalmazását mindenütt, akár mar járványos iett az emberbimlí, akár csak még fenyeget— hatóságilag elrendelni. Reméljük, hogy a fenyegeti veszély által, gondatlan népünk is okulva, nem gördít akadályokat az oltás elé. Hogy pedig az oltás minél gyorsabban és sikeresebben történjék: tanácsos vnlna az oltásra minél több rendelkezésre álló orvost alkalmazni. Olyan egyénekben azoaban, kiken már némi jelek mutatkoznak, hogy emberhimlőbe esnek — védbimlővel oltani felesleges, sőt ártalmas, a mennyiben az oltás nem használván, a véd himlőbeni bizalmat megingatni képes- Midőn pedig már a betegség valamely vidékben járványos lett, a betegség ismert ra.-gilrossá^át tekintve, kívánatos volna a betegeket az egészségesektőTszigoruan elválasztani. Azonban ezt szigorúan foganatosítani majdnem lehetetlen lévén, azon rendszabályokra kell tehát szorítkozni, melyek a lehetőség körébe tartótnak. 1) A himlőbetegek számára, kik házi ápulásban nem részesülhetnek, külön himlő kórházak rendezendő. 2) Különösen be nem oltott egyéneket tárol kell tartani himlőbetegektől; a kinek ped'g kikerülhetlenül himlóbe'egekbez kell mennie, az legalább mossa meg kezeit eczetesvizzel, halrmész vagy carbolsav-oldat- tal és szellőztesse ki ruháit, mielőtt bim- lőbetegtól máshová megy, hóra a ragályt terjeszthetné. 3) Oly szobákban, hol himlósbetegek feküszDek, a levegő fertőzését megkrll akadá lyoznunk a szobák gyakori szellőztetése — eczet, halvmész- vagy carbolsav elgőzöStetése által és arról kell gondoskodni, hogy a bőmér- sék legfeljebb 14 Reaomur foknyi legyen, mi után a nagyobb hómérsék a ragályt nagyob- bilja. 4) Himlőkben elhalt hullákat azonnal elkeli a házból ukarimni különösen olyan helyeken, hol az egész család lakása egy szo bából áll; bol tebát halotti kamra nincseo, — a temetőben ilyenről járvány alkalmával azon nal hatóságilag kell gondoskodni. Ő) A himlősök ruháit és ágyneműit va^v megkell semmisíteni, különösen midőn az illeti betegek rosznemü, úgynevezett fekete himlőben elvesztek, — vagy pedig kellő í"er-tőttelenítés, halvány mész vagy carbólsavoldat-tal, .vagy lugbaní mosás által a ragályos anyagot belőlük eltávolítani. 6) Himlújárvány idejében szükséges olykor az iskolákat bezárni, és mindenesetre a tanítóknak arra ügyelni, nehogy himlőből felgyógyult gyermekek korán orvosi, bizony itvány nélkül látogathassák az iskolát. A mi végül a betegség gyógyítását illeti, azt értelmes orvosra kell bízni; nehéz is arra általános szabályokat adni, azonban csak azon téveszme ellen kell nyilatkuznom, miszerint a himlősök okvetlenül igen melegen tartassanak ; amint már említve lőn 14 R. fok elegendő, — a betegség mérsékelt melegben könnyebben folyik le, mint magasabb hőmársékben a mi- kilenczven két drámája közül ismert tizennyolc tragoediánalc mindegyike fényesen bizonvit. Bakchos caltasa rejté magában a drám» második fajának: a komoediának magvát in, mely a demokratikus szabadság talajában iil-j-vel nemcsak erős gyökeret vert, h;inem eredeti tehetségek ápolása mellett gazdag, lombod fává növekedett Attika falvai deczember havában, tehát szüretjük idejében, ülték Dio-nysoe kis ünnepét, melynek legnevezetesebb részletét a zene —, dal —, táncz én ivással egybekötött vendégség, az u. n. „komos^képezé, honnan a komoedia nevét nyerte. ? DHpokon vadai csapongó kedv, pezsgett a nép között; az áleziba bujt dőzsölők ittas seregei bebarangolák az egész vidéket, > maguk közt kart alkotva, Bakchost dalban dicsőitek, a szembejövőket pedig tőlük kitelhető tréfa — s pajzán guny-nyal boszanták. S ebben kereshetjük alapját a kumoediának, mely a művészi alakot a tragoe-diánál tovább nélkülözte, mígnem a perzaa háborúk korában állami segély Dionysos athéni templomába, hol a tragoediák is előadattak, befogadást eszközölt számára. A szomorú-játék alakját és berendezését csakhamar egészen magáévá tette, és az akkori viszonyok közStt Biabadon mozoghatván, kellő tartulmat is volt képes magának kerekíteni: féktelen könnyelműsége ujjat húzott a leghatalmasabb államférfiakkal, szilaj röpte nem akadt fen a társadalmi élet törvényein, merész ajka nem kiméit személyeket, és bátor elszántsággal támadta meg a kor ferde irinyeszméit, a kormány rövidlátó intézkedéseit; de nevettető álezája alatt erkölcsi komolyság és nemes, hon-tfui érzület lappangott, mely a hitványt, köznap:: .-.Árba rántani ártalmatlanná tenni iparkodó t. Az u. n. ó-komoedia, mely keletkezésétül a puluponnesosi háború végéig terjed,Ő8zinte nyillaágával az állami élet egyes momentumaiban kérlelhetetlenül bíráskodott: az erőteljes Kratinosnak, ki Aeschilosnál valamivel fiatalabb vull, merész támadásai, a peloponnesosí harcz idejében működő Eapolis keserű nyelve, a görögöknél elevenre találtak. De e kettőt nagyszerűen felülmúlja Arístophanes, (427— 388) kinek tizenegy komoediáját bírjuk, melyeknek az élez telje, genialis pajzánság, találó leleményesség, finom jellemrajzok, ragyogó pompa, kellein s a nyelv és rythmusok széphangzata adnak megbecsülhetetlen értéket. Arístophaaes, kinek legnagyobb mérvű tevékenysége a peloponnesosi háború izgalmas éveire esik, müveiben megismertet benünket korának mind nyilvános, mind magánéletével; békeszerető, ó-conservativ állás pontjából ki-mélyt nem ismerő élccel korbácsolja a nyugtalan demagógokat; a harezvágyó és ügyetlen hadvezéreket, a perviszketeget, könnyelműség és hiszékenységet, az athéni polgárok vállalkozó kedvét, a sophisták felszeg nevelését és kárhozatos üzelmeit, az ujabb költők fonákságait stb. rendre nevetség tárgyaivá teszi. így például a „Lovagok" ban az akkortájban nagy tekintélyű Kleon ellen emeli fegyverét, a , Felhők éle Sokratest éri, ki költőnk szemében az ifjúság keblét megmételyező sophiatika hive volt, a „Békák* Euripidészre szólt, s aulában a tragika sülyedésére, a „Darazsak" ban végra kikel az athéniek időöló esküdUzéki ülései ellen. A peloponnesosi háború befejezte után a tragoedia tarén figyelemreméltó termékkel többe nem találkozunk, a komoedia ellenben továbbad i» élénk művelésnek örvendett, s lassanként Nagy Sándorig oyuló második korszakába lépett, mély alatt közép-komoedia, nev ezetet viselt Szerencsétlen kimenetele a peloponnesosi háborúnak oly nehéz és ínséges viszonyok közé sodorta Attónt, hogy az 6 komoedia ereje végképen megfogyatkozott: a kar énekei elnémultak, hogy a jelmezeket nem volt miből megszerezni, a nyilvános élet szorult állapota mellett pedig a kormány és a politika vezérférfiai ellen intézett támadá sai a vígjátékoknak hatást tévesztenek, minek folytán az u. n. közép — komondia teljesen elfordult az állami élettől és legfeljebb a bölcselők vagy költők gunyoláaa által koldult magának érdekességet. Legkedveltebb alakjai a közönséges élet szerepvivői Valinak, kiknek együgyűsége a komikum mázával vonta be a művésziét len alkotmányokat, melyekben a személyek változatossága, éa a cselekmény labyrinthi bonyolítása pótolá a phaotasticns kedvet és egyéni satyrát Tulajdonképpen csak átmenet volt as uj komoediához, mely mai vígjátékaink modorában egyes történetkéket érdekfoszitő mozzanatokban állított szemlélet elé, szolgálatába szegődve az érzéki élvezet után törekvő életphiloeophiának, mely kizárt minden lelkesedést magasabb erkölcseszmók iránt, és a vili- got a puszta véletlen kezébe dobta. Nevezetesen képviselői: Fhilemon (358—262) ésMenander (.342 — 290), kik a görög színirodalom történetének utósó hősei.Utánok nemcsak a drámai, hanem az öaszes ó-görög költészet az ó-g6rög műveltséggel egyetemben az enyészet sírjába hanyatlott; a macedoni uralom a nemzet egész ön- és szabadság-érzetét kiölte, a görög szellem teremtő ereje, mely a szabad népéletben gyökerezett, örökre kialudt. Az irodalom innen -tul érintetlenül hagyá a politikát és honfiul érzületet s inkább tudományos irányt vőn, vagy a régi alkotásokon élódött; találkoztak ugyan egyesek, kik részint a dithyrambot, részint az elegiát és epigrámmát a hajdani ügyességgel kezelék, a syraoosi Theocritos pedig az idylli költészet terén példátlanul áll: de ezek csak a görög költészet beborult egén elő—előtűnő árva csillagoknak tekinthetők. Nagy Sándor hódításaival Hellas költészete lassan-lassan egészen összerjskadt: megválva a zenétől, mely később maga is érzékies s czikornyás hangokká aljasult üres, érthetetlen phrázisokba tnállott szét, s bár koldus-szegénysége a ronda föld felé húzta, czif-ra de erőtlen szárnyaival az egek hónában röpködött egy ideig, a hova pedig követni nincs szándékunkban, mert lelkünk előtt lebegnek Mirza-Sbaffy kővetkező sorai: Hol a kOttS a végtelenbe riac, K&ayTet, tanácsion, tedd le hirtelen : Mit meg sem ért a jdsan emberi*, Htanysik abban egy, — a» értelem. STAMBORSZKY LAJOS. hogy az időjárás oly erős, téliét, hogy tavaszi munkát végezni nm lehet, mi ismét nagy nyomornak veti meg alapját. — Zaia-Bgert«ffrM, lapuk egyik jé- barátjától 3 darab aranyat kaptunk, hogy azt a .Zalai Közlöny' idei folyamában pályadíjul tüziuk ki, a pályakérdés feltevésével a szer kesztőség bízatván meg, azt mielőbb meg ia teszszük; addig is az illetőnek hazafias köszö netet szavazunk. — Sdtneghen í. évi martius hó 11. Toldy János mutatta eró művészetét; társa pe dig, ki bűvészeién kivul megfejjél lefelé a fönt alkalmazott deszkákon járkált is. Vagy a péns hiány, vagy az ily nemű művészet iránt mind inkább mutatkozó reszvétlenség, nem nagyon jutalmazta a különben jelea elAadást. — Nyilatkozat A KesiL orszg. fels. gazdasági tanintézet hallgatói értesülvén Király Lajos úr azon állítása fe)ői, — msly tzerint Spor- zon Pál igazgató úr neve napján, — az intézeti hallgatóság által rendezett fáklyás zenét fenébb nevezett igazgató biztatása folytán — mintegy maga magának adatta volna, —kötelességünk nek tartjuk ezennel nyilvánítani, miszerint ezen állítás alaptalan koholmány, mertaz inté zeti hallgatóság — lépését jól megfontolván — R ián József "ffrt"- Horvát Gergely í igenis tudj. kinek adta, s elég érettnek véli ma--BaJaDj°? ^2kr-Kö«eMáílou \| gát annak megbirálására, váljon igazgatója " " megirderoli-e az ily kitüntetést vagy st-n. Kelt Keszthelyen mart. 13 án 1874. Az in.'«í»fi hullgatóstig. - Otlárban egy 38 éves egyen,ki 13 év óta nem beszélt, s teljesen néma volt, folyn évi hamvazószerdán reggel midón felébredt, m~gszó lamlott, azóta folvtooosaii s hibátlanul be.-xél. — Stinger Jakab keiuendi lakos, • a kemendi községi iskolaszéknek tevékeny ás köztiszteletben álló tlelnöke, saját házát két évig iogyen engedteat akózaégi tanítói laknak, míg az uj lak megépíttetik, mely nemes letté ért a község á'ta.1 hálás dismeré-ben részesült.— ' — Zaíu EgerMMfffrBl kaptuk a kSvot- kezo sorokat: „A&ten c»a>ádtól vallHskülöob-ség nélküli betegek számára alapiiott kórház _ ..ti- -1 ' ll !!#»? 60 szarait adakozási íven : Paner János 1 _ Sei.ienics József 10 kr. —Halász Píler ....-- ., • ,,• , t ,. , . i,,"-r - Varia Ferenci 10 ki. — CsiszárPé- Javara a korház, választmány állal f. hó 7-en 5 frt. — Fischer Henrik Csáktornya 3 frt. — Horváth J. aljbiró 4 frt. — Rosenthal J. 4 frt. — Gozony L- 1 frt.— Kraus L. 1 frt. — Stern B. 1 frt. — Lackenbacher P. sz. Gróth 1 frt. — Czifrák Józaef 3 frt. — Svastics B. fójegyzó 2 fru — Skublics Zsig. 1 frt. — Kummer Mi hály 1 frt. — Presinsky 50 kr. — Midón e ki- mutatátl ezen a megyében általánosan elter jedt újságban a nyilvánosság elé hozzuk, le gyen szabad a nemesazivu adakozóknak, a jótékony intézel és a szenvedő mberiség nevé ben legmélyebb köszönetünket kifejezni. AStern család alapítványi választmány. Kelt Zala Eger szegen, martius 10 1874." —Pályázol magyar férfi négyesre Az országos magyar dslár egyesület központi igazgató választmáoya, a folyó 1874-ik év au-goutus havában Kolosvárott tartandó országos dalár-és ze&eünnepély alkalmával versenyezni óhajtó hazai dalegyletek számára egy közös versenymunégyesfol gondoskodandó, e c»élra ezennel nyilvános pályázatot nyit. A pályázat föltételei kövekezók: a) A szöveg költeményre nézve: l.)A megzenésítendő tzo-vegkóltamény válatztáaa, a pályázók szabad tetszésére, bizatik A költemény iránya s hangulata lehet lyrai,hösies vagy haza?as,csak azünne-pélyetalkalom méltóságához illő legyen.2.) Alski szerkezetére nézve a költemény 4, 6, 8, soros verszakn, de a vertszakok száma túlságosan sok ne legyen B azok száma 24, 30, toron túl ne terjedjen. 3.) A költemény verslábai tiszta magy ar mértékűek legyenek, különös tekintettel szabatos prozódiára ét az arányos metszetekre, a.) A megzenésítésre nézve: 1.) A pályamű tíaztán férfinégyesre írandó, minden hangszeres kiséret nélkül s vezér könyv alak ban.2.) Ne strophikus, hanem szSvegileg átdolgozott (durcbeomponirt) Ügyen. 3.) Foföitétel: a m a-gyarszellem, a szabatos prozodia,és a tisita zené sieti kidolgozás. 4.) A pályaművek, idegen kézzel irva s a Bzerzo nevét rejtő szokásos jeligés levéllel ellátva — mely bezárólag. 6.) A pályadíj 25 darab arany melyet e czélra a, kolosvári dalkör, tü-zött ki s bocsátott a közp. ig. vál, rendelkezésére s mely összeg a pályanyertes mű után mz egyesület pénztárából az eredmény kihirdetése után azonnal fölvebeti. 7.) A pályadíj, otak a czélnak megfeleli a b s o 1 u t becau minégye-nek fog kiadatni s a pályanyertes mű, az e(rye-I iSÜet tulajdona marad. 8.) Az egyesület k6ip. •ent előbbeni idóben alkalmaztak ét mé* mott iilönöscn népünknél orvosi látogatás alkalmá-al találunk ugyannyira, hogy az ember ilyen , bateaszobában meleg ét rósz kigótólés miaU majdnem elájul. - (Előbbi számban Tenner I \|,c\|yett J e n n e r s bizodalom helyett ,német- Ibirodalom" értendő, Szerk.) Kimutatás „z0„ pénz onzegekről, melyek a ckoUra árvák \| í. özvegyek Kgtíyeziüre a z.eger.ttgi ssotjo iiroi járatból bt folytak. VIII. 64 számú adakozási ivén. Sövegjártó La jos számtartó 5 frt. - Kotter Jánotné 2 frt.- 1 S6 szám adakozási ivén : Thassy Miklós i irt. - Glezinger 1 frt. - Mária Sutte oOkr 61 száma adakozási íven Jankó József I, lr. _' Albert Lichtenstadter 20 kr. — N»gy ór^T 40 kr. - Záborik 30 kr. — Nunkoviu lEÍekTfrt 50 kr. — Tuboly Farkasnó 2 frt. — \|Tóth Józsefné 30 kr. - Ki. Dávid 20 kr. -i Gvörgv lü kr. - Hegyi Mihály 20 kr -fs.be.tVe.TGergely 20 kr. - Tóth István 20 b. 5b számú adakozás. íven : Polgár István ( 1 frt - Fischer László 2 frt. - Gráuer Lipót 2 fr; - Grauer Jakab 1 frt. - Pi'iú ?>in0<,1 ? _. - * . 1TT-. Itt IIAWVÜ O I 4 kr - Gál István 4 kr. - HajgalO József 4 kr i- VoriM János 4 kr. — Beké Józaef 4 kr. _ Imnk József 2 kr. - Zárka Mihály 5 kr. _ Koese Jaoos 2 kr. — Babati Ferencz 1 kr. _ Mag'ar Farkas 2 kr. - Horváti. János 2 kr _ Sém,ih István 1 kr. - Szabó István ?ikr — EslerF^reocz4kr. — Kovács Józsefoó Ikr- (isi György l kr. - Szuloeski János 4 kr. — Bete M^-ily 4 kr. — Hetyeynö 4 kr. - Zárka Péter 2 kr. — Bakos Józaef 3 kr. — Kag Józsefö kr. — Egyed Józsefné 4 kr. — Varga Józsefné 2 kr. — Máudler Jakab 10 kr. — Sobinoo Ignácz 4 kr.—Kovács Ferenci 4 kr. _ Simon József 4 kr.— Hegedűs Károly d frt. 2u kí. - öpigei Mátyás 50 kr. — Veber Már-tun40kr. - Hédtrváry H. Ferencz !Okr. — Léráut László «J kr. — Pintér Antal 10 kr. — Horváth Józs-t 10 kr. - Horváth Vendel 10 kr. - BolU Adam 10 kr. — Kovács Józaef 10 kr. — Korcsmárus István 10 kr. — 74. adakozási i»en : Marton Klára 5 frt. — Skublics Iréné született Tolnay ó frt. — 65. adakuzási iveu : Orosz Ferencz 3 frt — Orosz Pál i frt. — Tarányi Ferenci 30 frt. 73. adakozási ivén: EiseDStadter és neje 2 frt. 50 kr. — Suchs Arnold 10 frt. — Privát levél melleit Kozáry Lászlóné született D'«k Szidónia 5 fr: összesen 110 frt. 75 kr. 50 drb. sorsjegy ára 25 frt. mindössze 135 frt 75 kr. Hogy ezen másolat sz eredetivel megegyez bizonyítom. Zala Kgerszegen, 1874.martins bó 6»n. CZUKELTEB JÓZSEF, m. szátareTO. (Fo'Tt kőT ) Helyi hírek. — A n. kanUsai kereak. ifjúság 6n- leépzó kűre 1874. marczius ho 21-én, N.-Kani-zsán a .Zöldfa" vendéglő nagy termében kereskedelmi szakkönyvtárának jysrapitáaára zártkörű tánczvigalmat rendez. Személy-jegy 1 frt Kezdete 9 órakor. Bolépú-jegyek előre válthatók : Fesselhofer József, Weim éz Ledofezky, Ilalphen Lázár, Bachrach I. H. uraknál és este a pénztárnál. — A b. füredi ,Szeretetház"-at nem kis veszteség érte, midiin Valló János tanár ur SzioerRzegre ^Temes megye:) hivatott meg 8 ebbói kilolyólsg távozásra van utalva. — K lépés mennyire üdvös a távozóra és Szinerszegre, .•innyira káros az ügy — intézet és tanártársa ira nézve, kik fájdalom és forró óhajok közt bocsátják el collegialis kBrükbíl. — — Gyásxhir E ger váry Kár o ly nzül. T u bo 1 y E m i 1 i a maga,ugy férjé Eg e r- viry Károly s gyermekei Gyula ét Mária nevében szomorodott szívvel jelenti fulejthetlen édes atyja,—ipja és nagyatyjoknak tubolszegi Tuboly Jánosnak folyó évi martius hó II én reggeli 5 órakor életének 71- ik évében tüdóbaj következtében történt gyá szos elhunytát A boldogultnak hűlt tetemei folyó bó 13-án délután 3 órakor fognak & zala- lovii sirkertbea örök nyugalomra letéteui; az engeszteld sít. mise áldozatok pedig f. hó 16,reg- geli Sorakor ugyanott a zajalövo. anyaszentegy házban tartatnak meg. Béke hamvain! Hff, malr sa elffbbi ksdvftsB Ut^t esakaaskar aasf-hisaitja. — írj Mhát affodabnniik a vettsakrs nisve csak aj táplilíkot nyár. — OabitliUl: — minden íorjalom nílkol, haUTisink réfktf •lhanjafolTa. — kii- it rsvt hi-anrában ai iméot jela«tt árak njból lefaetnsk üáaT-sdok. — A borfixlet is njmTÓ korssakát agjfwaiáa Uprlsali, s csak íg« csaktlj m«iinrisitkk«l, — sidvak Sttjor- ea Trrol rinitt aaáUittataak ki, — kiMbbittaaek • kulSnbeo mag jé mennjiiíf* káss-lstakst — JaUstt áraink ssoobaa tartják mafnkat, aú-„tás tulajdonosok olcsóbb árak mdlnt UhetSlaf tar-toskodok s jobb korszakot váiock Tárbatai. - Alao-atUKtriu m«r6 szerint: Busa 80-81 fát 6.S5—€.60. 81—83 ?nt 8.60— 6 00, 84- 86 fut. 7.85—7 60 kr. Boti 76—77 fontos kookorros4.70- 5.15 krig, konkol/ aalknl 6.30.— 5.86. 78—80 fat koDkolTos 6.10—6.30. konkolr itlkol 6.30-50 kr i.rp» i.rfő.i.r. 606. 5.86— 80 kr. Árpa etc^ra S 60—. 4— titig. Eakoríesa 6.—.5.20 frtie Z«bos bOk5nyS.9O—. Itrt •ámmássája — BovelrsMk: Borto 8.40 kr Bab febtr oj 6 6-10 krij, 4 4.50 tarka b«b 4.20—411 kr. L«oc». 6 80 7.30 krij. M»jiina4.3«-T0kr. H«jdi»«kíía 11—13 kr itosia — Kiitt 4-4. 20—50 krrig. Kolsskáia 7.60—8.50 krif. Leonai; 4.60—6 frtic l^nd.kmac <— ~30 krig. Loberraag 29—30—^1 .'rt bieai mássaja. Kendermag mio<laD ksulot aslkaL R«pes« tslt 4.60—80 kr. njirí 3.60—I friig. Zabos bakoor 3.40—0 kr. rinunimxájí. — MalomTám (II Uehlinn, 4—50—«O kr. •gtss » frtic. — B.j.-oeíí 1.(0—60 krig — Roii-oc». 1.40— krig. — Ó-bor 9-13 frt. aj f.hér 4 60 —5.50 kri(. pir.s 4—5.90- kr — sekillar S.» i — 4 60 kr. Torknl/pálinka 83— tH frt, ifiprlpálinka —. axilvalicsa x7—3U frt. alsd-aosxtriai akoja kordó oílknl, fruico iluni állomás írják adtunk, ig. választmánya, a beérkezendő művek meg- g y, g birálására, pálymmu birákal: LisztFeren-eiet, Erkel Ferenczetés id. Ábrányi Kornélt kértefel.KehPaston,mart.6-ánl874. aaorsz.m. dalárgy. ig. viL meghagyásából közli: id.A brányiKorné l.egyea. titkár. — Uj genemüvek. Taborszky és Parsch budapesti zenemikerwkedésokben megjelent s beküldetett kozzánk : 1.) Csikós vagyok tágas puszták királya, csárdás, zongorára szerkesité Tisza Aladár. Ára, 60 kr. 2.) Concurrenzpolka. „Steuerfrei" polka francaise Beinprecht A- tói. Második kiadás. Ara 50 kr. — AUó-LendváróL írják nekünk, hogy utt-marcz. 4-én tartatott meg az „izr. jó tékony egylet javára rendezett Parim-tincs- vigalom, melyen valláakülömheég nélkül oly nagy számmal jelentok meg.hogy a tiszUjövede- leml40 forintot tesz. Különös elismerést szavaz levelezőnk e jótékonyság gyakorlásában ver senyzett izr. hölgyeknek, kik.ctemegetárt" ren deztek s kél érdemteljes társulati ni felügyelete alatt jó árért adatott el a legutolsó darabig. KönSoet szavtztatik ür. Moser Samu elnök urnák, ttgy szinte Hurkovics János bellatinczi tani.ó urnák, ki jól szervezett zenekarával díj talanul működött kőire. Heti TLBL- aarthi 15-tü surtitt RA- éa heti-oap Kacholikna DAp-, Prot«jitá»a 1U) K. • Pr. ET. Ji«a. Srdotit «» ki. L«k~l.— OSr tlárk. II. 1—II. i5 , Vassrttp 16 Hé f3 17 , Krdd ,8 «..,. 1^1 i Csatinak 311 \| Péntek 21 \| S»omh»i D t L4t» • Heríka O-rtrod vándor Jou.f Nicet s Bened. ap. D 4 triití Cyriak Fsldike Edn .rd Klaediiu i — Kexfthelycn Schmidt Gusztáv né met színtársulata umai ja pár nitpóta a közönsé gei — A ssinbirálatot járőre. A «zini előadások rendőri felügyelőt mellett tartatnak, miutáo az ifjusiig a síinéstek előadásai ellen zúgolódott. Történtek bezáratáson is. Ugy látszik, hogy a jámbor németeket a biróaág aaját beavatkozá sával akarja ugy, ahogy és a meddig lehat fen- tartani. Oh I I ! hlr Kelelős szerlcesztó: Bátort) Lajos. ) Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül. Revalesciére du Itarry Londonból. Minden betegségnek gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a zamatos du Barry Beva lesciereje álul, a mely felnőtteknél és gyerme kéknél 50 Bzeresen megkiméli az árát — Kivo nat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, alfél-moll-, tüdő-, nyak-, torok-, lélekzeti-, mirigy, vese és hugyhólyagbajokból, a melyekből Ki vánatra ingyen és bérmentesen küldetnek ma solatok. 61,210. bionyitrinr. Napolj, 1872. április 13-sa. Crsro 1 Eg/ májbaj kfiTetkesUben het ér 6ta r«ttsD6tei állapotban voltam it igen elaOTáaTodtaat. — Gntd"g koldui. Múlt héten fogtak el az uj-aradi járásban ^gy csttvargó koldust, ki horvátországi, zágrábi illetőségű és a lcgoa-gyobb ínséggel küzdve faluról falura jár. Az eí-fogtitt gyanús koldusnál zsebeinek kikulaiása-kor 100 db csász. aranyat, egy a zágrábi takarékpénztár által kiállított BB 1750 frtról szóló betéti könyvecskét találtak. Az uj-aradi járásbíróság e gyanús egyént a temesvári törvényszékhez kísértette, ahonnan máris kérdést intéztek Zágrábba ez elfogott koldus iránt. A „ Temesi Lapok" azsrint valószínű, hogy ez eset ben egy szenvedélyes fukarral van dolga,'ki öAszekoldult filléreit önmegtagadás»»l határos fukarsággal összegyűjtötte és a pénz minél nagyobb összegbeni birtoka neki kimondhatlan élvezetet szerez. milldig uM iitp^i„mi,x roluma msly folytonosan aion ide tova,«« egr perevig iem htgjoü orogtoa, e mellett o»gy mirrben mélakorot. Sok orros kifo- he* fordulUm, ét moit, miatin 3 hóig élTOStem, bilit mosdok a jó Istennek. A Keraleoeier* a legf bb die«ér«tet érdemli, egé.MÍpemet tokiletotan hÚjT* állitotU i* kipesU tett. tir.ad»laii alla-omat Ljmet •ÜO^aloi. Lefbensőbb hiUral í- telje* túitelettel Brenám inor<i«íaB5. 66,810. bUoDjitrínj. NenfchaUaa (Vogeaek) 187Í deosembar 28-i. 17 &YM leinyem, bari tíntaláaa kimaradisa által a lepiAgjobb ideproDcsoliaban avesTedett aa np/néretett Sí. Vinest tancibao, éa aa orroaok ket-séfbe Tontak a tatggjógjulis l«betOsegát. Aióta egy iiéQ Kalocsán lesz havét másnapján. — A* . ~»— -- aj-pMti zavargás okozói kteftl 41 egyín yu j ^^™ leUrtosUtva. — Síigligeti s nemz. srinhisi \| mert4k( tökéietweo ig&xgatösá^ról leköszön é* hoíjébo b- Jósika \| Kálmánt emlegetik. — \| ROvidMrek. Deák Ferencz életnagy-ságu erczképét a fővárosi tanácskozási terem számára Than Mór festi. — A bécsi burg-szin-ház pinezéjében lavo butorraktárban a napokban előadás alatt tüz ütött ki, a kár nem nagy. — A pesti műegyetem hallgatói ma is, márcz. lóén felkeresik a nemzet halottjait. — Vizvá-ry Gyula nemz. Bzinházi tag bírja Lenkey néhai honvédtábornok azon kardját, melylyel mint százados, jött haza awürtenberg huszárokkal. — Kolozsvárott a főtéren f. hó 9-én nagy tűzvész dühöngött. — Gr. Zichy Vilmos keletafrikai utjából visszatért és hozott agy négert, ki 10 afrikai nyelvet beszél. — Bismarck beteg. — Az osztrák-magyar követ Apponyi gróf tegnapelőtt Mac-Mahonnál volt ebéden — Lendvay Márton egészségi állapotáról kedvező hirek érkeznek. — Roui Ernő Berlinbe megy vendégszereplétre. — KeményiKrakkóban hangversenyezik. — Gresits Miklós fiumei tanár nyilvános felolvasást tartott e czimmel: Fran-cetco Deák. Sue vata e carrier* politika. — Gr. Battyány Arihur Gráciban meghalt — ; Németh József czimzetes püspök felszentelte- , eggTÓgyitottii; tokel.tes egéts- g Exen felgrógrnláa itt nagy feltluéjt okoiott, a sok or»os, a k,k eseo bajt gyogTitkatlaanak álli- tották, mott meg vaunak lepvt, gyermekemet teljes egesssegbea látni. Szerkesztői üzenet. 1183. Kessthelrn Dy koslemenyert nem ssá- mitunk dijt. 1184. K. Nagrságod srdekes csikket Stsinte kSsxonettel vettnk A kossornt még mindig fonják. 1185. A bakiabási lopás históriáját jov8 tzi- munkra hagytak. 1186. B. Ftlred. Mind.n lehetőt kéiatéggel el- követünk. 1187. F. Buda. I hlánysi tsámokat megklll- dsttek. Paplrszeletek. — Tas tan ég a háil kiáltá rgj saobaleánr bálban lakó gasdájanak. D» már ml kBsom hossá, volt a válass, aoo.d meg a hasi nrnak. Nemes boeso. A. Vilmos barátom te meg haltál? V. — H ogy mered ast mosdani- l. - As üiságiro irta. V — ArgUlosát! est meg kell boanlaom, U saolga vigy fel bárom flveg peasgot, mond bogy j<l érsem magam is üek^ Üzleti szemle. (8. 8.) Hagy-sUoiua, máres l8-áa 1874. Idijárás: bárom nap ota vigkép megrál-toaott, hamar olvadó hóeso ntáa erős hideg sil á« Martin, adóhivatali tisü. TdflaMbb Imin a hundl, 60-ttf—m még-kivUU a gyógyaer árát, fdnütttkuil uyy, n-i' gyermektknil. Plélisielenciékben '/, font 1 frt. 40 kr, 1 fo»t 2 frt 50 kr., 2 iont i frt 60 kr., 5 font 10 frt., 19 font 20 frt., 24 font 36 frt. Bsvalesciére piskóták sselea-uékben 2 frt 50 is 4 frt 50 krral. BeraleKiert Cbo-eolatáe táblákban 11 esetien 1 frt 60 kr., 24-re 2 frt 50 kr, 48-r.ifrt 50 kr., poralakban 12 uánere 1 frt 60 kr, 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 60 kr, 120-ra lu frt, 88-ra »0 írt, 676 ra 36 frt. Megrendelheti Barry du Barry é, Comp- által, Wien, WalHltchgatse Ur. 8., ít".-íaniz«fn Loodk Károly gyógyutrtdrdian Aradon F. Tonet és társánál; Debreczenben Mihálovita István gyógyszertárában a kígyóhoz; Kassán Wondraschek K.-nál; Marosvásárhelyen Fogarasi Dömötörnél; Pesten Török Józsefnél; Székes-Fehérváron Dieballa Györgynél. Temet-várttQniriny A. városi gyógyazerezmol; V«r-aeczea Fischer Moricznál. A bécai ciég miaden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre. •) 1 rovat alatt k>>slottirt falslonégst Tállal Gazdáknak fontos. 0 -os törlési kölcsOnt földbirtokos Ó""" bérházakra közvetít az "Ingat lan - forgalmi ügynökség,, Budapest: főút, Tüköry-fóle palota. Levelekre pontos válasz, valamint tervezet Ingyen. Majdnem egész Németország és Ausztriában jött alkalmazásba rörid idő óta a két ember által kezelhető és csodálatos eredményeket czélzó kézi cséplő gíp. — Ezek minden gabnanemet oly tisztán csépelnek ki, hogy a kalászokban egy szem sem marad, s egy órában annyit, mint három cséplő egy nap alatt. i»7-i A vételár igen csekély és a gép kiállításához képest oszt. ért. 150 forint franco Bécs. — Megszerezhető az ifj. Weil Mór-féle czégnél Frankfart a. M. és kívánatra bér mentve küldetnek szét. — Megrendelések levélüegis eszkö- zőlhetök. 1300-1 Wilhelm-"f éle köszvény és csúz elleni Vértisztisztitó-th ea T ?3 X, I - G- Y°Ú Q Y M O D a* egyedül biztos hatású vértixxtitó enxköx. mely [mömre kitüoö hatáat sxült, jelenleg egyenesen öahöi fordulok, küldjö l Kim ómra 10 dobozzal, a melyért járó 10 frtot ide mei léklem. TiKteletlell ' osstr. magy. aelyettot-ConsrÜL. Wilh el m Ferínct gyógyszerest urnák Nenokireliénben, Bollenitein, 1873. mire. 31. i Fogadja öo a legbeotSbb 4s tzivélyea kö«ön«Uirjot u ÖD WU- !h»lm-féle köirrény- ét cíátellenei vértisstitó tbeájáaak gjort kaldéaeért. I Legnagyobb réaz&t magam haszoáltam fel, raaiben •Eétoattám i barátaim «s ismer8««im kOzt A ci. k. fenaége ilUl a hamisít* eü«M A c». kir. adT&ri irodának Béri, 1B5Ó. deo 7-én költ hütirozst* ilul mer rőxitett „E u r ó p a" ílsó orvosi tekintélye1 által a Mindazoktól, aVjk az Öa Wilbslm-féle kOszveny- é* rsúzellensi :TÍrtíaititó theájjít hniinál.iák, felkere»taitflm es f«Utólittattatn. bojy kö-fiöljem öonoi koszén tflkot — KSkép nálam theijánsk bMinálata ör ro.detw h^tát matat Az én k9izv«nyea fajdalmaiul dácsára 28 TD kereaztü! tett %jAfrjktxÍn+t az öa Tértit ti tó theájából nyolca doboi-, zl hasznaira tclj----i' -n«-\|rnzniitek. Réc«, 1871. mircíiai J8. i Mloti-i én t rtn koesvénv-- éz caázelleni Oieiját jónak u gyógy- i«ltetelt. . Bsmmi má* a« uil cltáruliija birt-k^a. ; K«unkirrb«nben. >onberg, 1873 máj. 6. tbc* átjárj* «z «géax test réceit ii, beliŐ h«tnáil a ennyi ti«íti'-»lü bstegiéj^i anyagot, imia Ijixtos i<i b. mtl^adó. ~" A'tpOl ayóflyiZtr 4szv-énv-. cidi, adült me^rö^í^ti bKJ»k g«-y«debe utuv ebeic, vaiammt mín.iea tiemi- é* i>5.lciiitój -bategidgek i. test és arctou! borpr,rnéi«í. túmór és s/p .ilutiktu bajok ellen. Kitünd hátáu van e theáa^ic a máj és lép nzt.>dti.úáoál. rala-nint arnujéri itvtagnégeknél. forróiig, erős ideg-, iz- éa tagbajuknál, Cyomonxoraiáj, szél baj <k, aitestáxoruiáaok. ma^oailéjet, férficiÜgyenge-iég, nfiknéc ?érfolyásotcnál atb Bflteftígtk, mmt ikrophii. mirigy.laganat gjorn ét alaposan neggyógyitiatnak • tbea b&azuáiata által, miután as egy igsn aikkltns \|«r«iflnek t-< Alom, ti»t-leitel ieikérew, • 4iveaked:ék as ön kötzTÍny- 6* Lcnazellenva ve ünttito th Á ii.ól V2 4obouiü kflidtoi, melyirt as fttne- .- .Ar.imfco. m,.llkel m. T Xtelett«l UlteHt^Mf JÍMS, Wilbelm Ferenci gy gruzcÁaz ur H. Ker.m. tziv«ske^i«k ör, az Ön kitfla Kiviló tosM-tK-1 friWok J, u/nridmiTítt nrtdM- Óvás a hamisítás és felcseréles ellen. Ax igxi Wllhoia fel>- Aiitiarchritis ét antirheunatis rérüsxtlc6-jíixer caa.lt %t ebő a.:mAeu WHhetM-féle Tértitttitó-theagyirbao Neunkir-jclienbea B^ca mellett TI%J áluJam u ujtAfokbn kijelelt raktárikb ; kaphatok biiouyitrioy, elísmarfi- és dicaérS irat, melyek kivi- atra ingyen küldetnek, fcnt«hbiek belyeasé^t fényeién igAzoljik. Ennek ígaioláaira a kCretkex" elismerő iratokat kftiOljÜk : Wílbelm Ferenci gyö^yazeréaz umak N'^titikirchenben. , Bottusani. in áar Mold^u, 1673. mircs. 25. i KéUter rendeltem meg harmadik késbül öonek bir«n Wilbelro-, éla kSarTéoy- in raúreHen«» TértL««tit-í-tbeájit éa AZ legnagyobb Crö- Egy doko2 8 aétsr* ftloutva, orroai h&uuil&t- is atiiitiml jtiUitra 1 frt, a beiyeg es ^alcoUii dij 10 kr. A t. ez. kuiőiuest kényelmére a V"ilhelm-féle Tértitstitó wer kap a&to : N>8y-KiiliUi: ROSMIIVB Famez i» Úrik KÉrtlyBftJ; iigrib bán: Jtiuit)ch Zsigmoudaa! •, n,őix«g«D: OaacaiDOriu jyégyt^erénmél i Seaithelyea: Eo»enberg Em&oaelaél; Kaproncin : Weri gy6(ty«eré«- iél, Sopronban: WrchoTixky R.-nél; ásomb&thelyen : PUÜc Fc. •DCI i gyógy mérésinél ; Statmirott: B -astn J. gy^)gT«eré»néI- Ül 4 — ' Helyiség változtatás. Április elsejétől kezdve férfi ruha - üzletem az izr. kÖZtég hizában, a főtéren, az .Arany Korona" vendéglő átellenében leend. Bátorkodom egyszermind a közelgő tavaszi idényre mindennemű férfi- és gyermek öltönyök, ngy kabátok, nadrágok, mellények és egész öltőzetekhez Ya.ó legújabb és legjobb szövetekből álló dúsan felszerelt raktáramat a legjobban ajánlani; raktáramban nagy választékot tartok a legújabb férfi ingek, gallérok és kézelők, nyakkendők, kez-tyuk, plaidsok, shawlok, esernyőkből s. a. t. Megrendelések mindennemű férfi- és gyermek öltönyökre, libériákra s minden e szakba vágó árakra, a legjobban, legolcsóbban és legpontosabban teljesittetnek. Oda törekszem, hogy az eddig bennem helyezett szi gorú soliditás által mindenkoron feltartsam és az igények nek a legjobban megfelelhessek. 1308-1 N.-K&nizsa, 1874. márcziusban. Mély tisitelettel Weiszmayer M, irdetmény. Az aloiirt m. k. lottoif&zf&ttfsás mefiQiit^& a IV. vasyv Urályf ^iét mehn-k liutt Jör«doime 0 Feliejiock 1. jt. dlo.uiru- j l>ea K aiskolcxí in buiUi klzkórhü. — torábbá « k - tí babüiitixet. é« k batlu játikony BűFn^1 ftflMféljaxétérc, — réiz- uif u I8i8^—y 4rb«D rokk&sUkká i« maAk&képteltiBekké k-n .tk jarin ran •ziava. ?MS ?orajitek 6J20 nyvóuimot tarulm 240.000 forint o. é. körtük 1.000 Írttal, 6Oü . 100 . 60 . 10 •i L ftajtnmia; 10U.00O Írtul, 10 ortr«i • 11 . S0U.JŰ . 20 2 njoreminj S 000 , tu í , 3.00 J . SűO i . 1500 . HOOO A hoiál nuuronutUutü 1874. évi JlllM W JO »l Bui»pfitr; u aloiirt lotUigAZ^atjSKif 4lui l<% MZKoxehetat. fjay Egy sorsjegy ára 2 farint o. é. ^H Sorsjcgjek kpoi«k;: & Aiálirt m »ii. lottóijaf»tóiájoál, s. lottó gyOjt^knil, & louó — Ldó — tó és posuhiraUlotLaál, «? miaden nagyobb T4ro«oíbo létet5 pfyéb torajegy áruló küsef^kaél. A. m. kir. lotioi«*fató\|i^ iltkBUorajátéki osz~ái7& Baia^vtiM 1874 éri mircsiu hó !-ec M0TÜSZ » kir. oiltilytajiicaoi ét lottiígasjató. ntm dijatutik.) 1299— 1 j) I I II I III I I I HAztartá«okbaii közhasznú vegytani készülékek. ?A szobapadlók önmaga be kereszteséhez ..iiai ?f dob i frt ! SO. ?>y KUUaa A Tiiu>xk-p#f>Jt>, 1 fo't dobó: frt 1 3" .^> KailUa A- B>lMtpndl6 lat>iMéxarflJ* írt ?> l.t. rt f«i»yl»kk-iií#-»aU íri t 10,foljf .y> IOBJ UlapotViB TL-. , ejift[[ humiluti- ték«, I fc»to ortf ,i kr. ^r»éíropy féreg, bogár, egér, paücany sat, irtó szerek fttrtktaa Su kx. poloskáirt« fa>lj-tt4ák ITMCMJi Ofl kT- In.^tidd. Tie.t, i^jobfc páriu rovs.rtrt« ««r, ar«feaikb«B 30. iT«i IJ kr BtBc «• 1 mol7-frt« folrsMMlLat 40 ki, Szobafastölőfc ^ C POst«16^uUitc afűlt>-r7«i~tj-a^akA pnpir 15 ír TalAd r Labin ?xok>nUt«K r frt 1 0 E d i t61ö-pori> ír }Uafűl u kr FtWIbiA pnpi bt-vcfcldi rl L «K«BCXÍ4J >lf pecséttis7titó-szerek pcc»#l - TIS » ii 50 l: lr» Su fa, aapl p«e««t Lejknra H pratfi-vln ;, keuln ri kr llliktn > Br»nn«r- ff). Ji n. pb ep«-p«cs^ .._ l-l--in ÍJI '• eitr»rtor tenyíta k ií) tr , Bútorok s egyéb tárgyak felfrissítéséhez Jüan lak kJ", ftitoit, a.m fnT«M« tmto-rok. udkounicekt tat . 1 fosttx tif trt I nchm rH7e»ÍtA \|»«pj* laji#t4 bsto- MnW'j f«iV#kar MajMltAI «ar»- •it bnlurokhoi U tr. í»i** K. uo.r«r>«J-lkkJ«i M ki. fifatr Oftathcr Braáisa i kr. [Folyékony enyv és itttnd ragasztó-pépek. tidltr hld«f ratrkM7 as^rt, á«al 1+ Fj«ti>r rea«r rl7-«hsir «aarT«^a««akr tíf k>taiKCb« • fr»ldl>ui«OlÍBa,«Cir M«Dd Ki C«m«nt SO kr ma««atat«k Ynuaa L»jo.tol tt kr. C«meat>C«raral qn« &" kr Am«rlki nalT«rsll-««' ment ü tr . kitnaí rtpntótiuiz Hr;; percialtáa. ar«f. trirtálj , a«y»t;, ujUkLár (jut st ÍIÍJUT- Tehérnemft-Jelgo, lrótenták •rry MrklD« la^ kr. Jetalia* frt WMítr u>r«Biatr\|o i j.liíustit, ajpa>>. tomol ad UTUIWLSJ , frt JJC. Kl«B/«aw? lent* * tiileo* 1cTc)«c«.a«L, » kr. Kfc le-t^la»41j«n« tmt» U kr, laoa f«k4r f<-nU * ír. UrfBoaftakb e«mla.lMti> u.r Fr Uci. rf«r«-kÍTommta, anftii. k::ünl nA*l>t«ai«. 16 > «a kr. Tt«lai k«k Ir4t«at«, 16 kr AnlUaikk Ír letitasMkT Aliatauriai lr«t«»«,l0,>0ki Kitűnő fogtiflgtitószerek. jsuin d. BoaUturd lUa.tM tfpép 16 >r. »p« frt I-K. to^porm U kr, n« Ércznemüek tisztításához Ltfcoia EL-m Bl» (TaxF«3=t pnr . kítfiai ] 1 rUl s«atl* Mer, oobox. m LU. «kar aaa-oi naitntTM uappKBa, SO t ifntM kittió p«r«l «r«s(arrr»k ré- 2 sairt. laal«kl>aB t .t. nrj<i»b niam-ftl WtOb. kM»k fobosokbao 10. U • M k, TMmí fttaUM kft, 4 a 10 kr tarTSKMr«k aftttn.Kt.k tí«rtH«áboB, MŰI 1 frt M ki ,JwtrktiwV —ari».r.-t1T* ktio»k lüttter F svxlvaiT» »l±rtk te tfrm rntAitíli tlntituikot, ' ttnlj M kr. ruciU rtnéi «!!•? T«T awlr. Ti kz. marl k««UsiUl«-4M«kl«aak, 50 k 1 4bei tlsxtl(-por bottá 60 fa. Kwizda allatgyógysserei. R«stltBtlo FlBtd, lénk BUMára frt 1W. (t«tthnr nurhaa«r U«k br.k >? au . 1 lidiukm S trt. «KuL?Ja. 63 kr. CMBULCJI Bb. 4 Katjat-laUMsMswk M ebkír ét ftailii.! 4 Dllaa, iavl7» irt I. ^ Különfélék. - a sArlttt kenőcs a tj^jus«>n«« ! uLaMtrav. 81 ki. J (7tlkmB«<a-kmrlk4k, ttmrj* » kr, ] . _„,_ifu»U.kt>«.k i0 kr. ] \|T7t.luam-r««poIjok, » ki. (Trúk>u«m-k««k, 65 krvi! 1 frt 30 fa 1 " t*«t •Itirohtó UVdaook, 6u kr. Kaklacd . rari jákirC , T»lódi . bb, ttijtwss irlatlu aa! , frt J.JO. jnk nffka. bim TI«T f« . >7araa«n: Dl-«lstJ, buu • f«kU 1 Alant jegyzett tárgyakat, bámulatos olcsó áron ajánl KANITZ C. Papir é» Jísimüarú raktára, PEST ~^r Dorottya-uteza 12. szám. Következőket: Íróasztal felszerel vények, bronee-, aczél-, réz- és öntöttvasból, szivartárczák, bnrnótszelenczék. gyofatartók, irodai és zsebtóntatartók, ntiszertartók, legnagyobb választékban. Igen díszes varrókészletek, dolgozó kosárkák, kézitáskák, látogatojegytaskak elefantesontból, tekenős bókahéjból, albumok zenével vagy a nélkül, pénztar czák, tekenősbékahéjból, kagylóból és bagariabőrből, kesztyű és zsebkendő-sodrok, látogatójegytalczak bronee, ezüst-platina és faragott fából. Képeskönyvek, iskolatáskák, festékdobozok, takarékpéuztás kák, rajzeszközök, valamint ezer egyéb mindenféle itt fel nen hozott apróságok bámulatos olcsó áron. CotillOD rendelek és tánezreodek legnagyobb választékban. Egyúttal bátorkodom a t. ez. közönséget nagyszerű raktáramra levélpapír ban, dombor vagy színes nonogranm ngymlnt fekete ezégnyomatt 1295—2 figyelmeztetni. Szőlővesszo eladás. j Olasz Bizling Szagos sárféjér Pejér szigeti Kéknyeltt Badacsoni szolomból következő szfilo-faj vesiók rendelhetők meg : Fejér moakatily (mnskat Lfinel) 100 db. a rasuti állomásig . . . 6 frt. Rajnai Rizling , , - - ... 6 . . . 6 . . . . 5 . . . . 5 . ..... . . . 5 . ••^ur.itrtvölto'nolc. JVlJXiXiJOtli JíiÖ XJXOJJXVX «^inhá-MTÍ -r.eelot. K ' A TektJtHul vceTttlékelf. 1IH«KUAII<I1 n.»»-i.-Ji --i-~•-- ^ .•. - - —- • Asztali fajok biztosan és külön csomagolra' darabja 1 kr. isoí—i A megrens y ban megfelelek. Csomagolás szalma közé dij nélkül Kthl 1874 ái hób Ttty A megrendeléseknek Keszthelyre czimem alatt kaldre, a legpontosab- nélkü TrtztyáMZky Ltj0«, K W lAImanyak kA>:elell>\| leiriUilt tanaimacA fftzetkével ulrraen aroUáhnik. 'W X Eeszthely 1874. marczias hóban. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatolajdonos gyorasajtó nyomisa, Nagy-Kanizsin. NAGY-KANI28A, 1874. mareílus 19-én. 23-Uc Tizenharmadik évfolyam. Blttstssl ár: égisz erM . • a n-t. fél m. . • • érre . 3 HMatéssk 6 haaábos petitaorban 7, másodszor 6 • minden torábbi sorért 6 kr. STTILTTÉBBBK sorookini 10 krtn r4- uitriek f«l Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kílOi , 30 kr. fiieteudS. ZALAI KÖZLŐIT elóbb: ,Z. .XjA-SOB?O«3-'Sri KÖZLOKTY1 A ias sssUaiai rssawj Mni Ualsasazrak iisrr—irtlmi. — anvtfi rssztt Uletó toalasaeays* ptdig a MAOY-KANIZSA Bérmentrtlsn levelek csak ismert nronkatár-saktol fogadtatnak el. Kéziratok risiza nem küldetne. Nagykanizsa várat haJytatéaáflának, nemkülönben a „zalamegyei aazdaaágj egyesfllat". a jiagy-kaniztai keretfcedelmi • inai-tank', a ,iigy-kaaizsai takaréknénziár' a ,Zala-St«gy (rfahaiozaai réazvényiáraalat, ugy a .zala-egarazegi torna-tflzaité egylet- a tSbb negyei éa várotl egyesület Mvatalaa ' "M™"1" Hetenkint kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő .egyex tartalmú lap sagy-kanizsaJ karttkadelal te tparfaaok /. i. april hó 12-in dilelBtt 9 órakor lf.-iatúui tnját kelyitgH>m a hatodik rtniu íeiyyVtiút tartundja, mélyre a t. rimtnf urak titttiUttel méghivatnak. A közgyűlés tárgyal: gj ozletjeientés és a számvizsgálók jelentésével ellitott zárszimláuak előterjesztése; b) 6 igazgató tanácsosnak és három tagból álló számvizsgáló bizottmánynak rá-lasztása; c) a részvények kevesbitése, ngyszinte az alapszabályok erre vonatkozó s több czikkének módosítása iránti igazgató tanácsi előterjesztése. Azon t. részvényes arak, kik a köz-gyűlésen részt venni óhajtanak, felhivatnak, hogy id. részrényjegyeiketaz alapszabályok 47. §.")és 53.§.) értelme szerint, folyó évi marczius hó 27-dikétől bezárólag april hó 4-dikig, naponkint d. e. 9—10-ig, du. •) 47. 4- K&i?7üié»ea cí uon ríwvéiiyej bir •tATUJktá jeggftl, tinek rinrinj Ufjiiibb if 14 nap-pkl » kü«ff7Wi •15«I tUipkOnyrilef u 5 Der4r« TO -zWiTT,- itn.i'éu.vT)-:-Atfa4«t-4» at-i^&ívpUalbáy-jt>f7»»ls4t ai ir"?«-t<J tnica eixkötU, melyirt a ?MAbálytzsjrŰ Wljeg.lltnnio^«ji kívül gj egy réti-Tsinjr útin egy o. é. forint iirnbiwíji díj fii éten dS. ?gj réatTÍoj ütin ejj IUTIIU, kettó otin 2, három atiu 3, itb. »x4Tftwt •?ik, tit BuT«x«tn4I többet »onbaD nio gyakorolhat ••oki, bárm«B7i>7Í l«<fjen rérínyeinek acÁJna. — •) 53. $. A kötgj-fliéfen «x«mélj««eD vagy megbízottjaik által réait Teoni atiodékoiá réwrényeaek S nappa.1, rag? a 43. \|.-ban megtDlit«U •Inapoltatia HeMbtD 5 nappal a kosfrOU «1ŐU réacréaytiket (•Uamenf anyuikét) a sig U n«tn jixt atelvényekkIt együtt a bank pitutiránal, innen nyerendő téritT^oy meUett, mely •gyuttal b«lepti jegyül «olgaind, letenni Urtoenak. A riaiToyisiket l«t«tt rAasrinyeaek DTJ«g7»#kébfö mindenkinek HCT« mll«, «gyae< miad a áll! UUtt réiirények ?a ax St :" •tárásatok ttám* U klt«ndő. 3—5 óráig az intézet pénztáránál térít-Tény és azaTatojegj iuetele nuitett te-tenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán, 1874. évi marcz. 11. At Igazgató t«nar». Egy fejezet .Zalamegye mono-grapkiájiból. (Öakor. — Vezarek. — L (nal) Istránttl; 1 (.. n lÁlii) óstörténelmi forrásaink, mint az ama kornak rendezetlen viszonyainál fogva igen is fölfogható, nem terjednek az ország egyes részeinek alapos ismertetésére, sót annak részleges történelmére sem vetnek kellő világot. — Igen nehéz s talán kivihetetlen kísérlet lenne egyes megyék történelmét elválasztva az anyahonétól, mint önállót elég érdekesen tárgyalni, azért teljes öntudatával bírván csekélységünk, azt inkább, mint a megyére vonatkozó kivonatas a magyar történelemnek, mint önálló egészet , akarjak e munkába felvenni. Azon idíbei , midőn a most, Magyar ország név alatt egy államot képező részeket a rómaiak, lougobardok ét dákok a mai eláfeok, vagy renáoek «sei birtokolták, annak délnyugoti részét, Pannónia néven római tetrarckhák ') kormányozták. Jí tartomány, melyhez a mai Zalamegye is tartozott, fővárosa Sabaria; a mostani Szombathely volt. J) — ') Tetrarekba. — Eredeti értelme valamely birodalom negredreMenek kornaarzojit jelenti : azonban a rómaiak e Hot, alkiralT ét kormányzó helyett ii ba»na!tak. (Szabó Károly jegrsetei azerínt) ) Szombatnely-Sabaria Vatme^ében fek ? zik et minden jel oda mutat, bofj már mint romai gyarmat nagy kitetjedétnek örvendett. (Ste-phanni SehOnrimer, .Antiqnttarnm et Hiatorial Sába ríenzia." Némely történészeink szerint, azanban fajrokonaiAk, a honnak bejövetele előtt a harczias longobardok tárták elfoglalva Sa-bariát ét következésképen Pannoniát is. Már Attila idejében akadunk nyomaira e város történelmi szereplésének, mert Sabtria vároo kormányzója Macrinos, ') űgyeshadvezér, Attila ellen a tárnokvölgyi és zeiselmaueri (Czézömér.) ütközetet küzdötte, melyben Daminans szerint több volt a halott mint a/ élő. Több mint bizonyos az egybe vetett körülmények alapján, hogy azon korban Zala római és longobard pásztorok által népesített területhez tartozék; azonban a rómaiak korából semmi nevezetesebb emlékei nincsenek. Általában minél többet írnak egykorn forrásaink Attiláról, annál kevesebbet foglalkoznak hazájával, Magyarországgal. A nagy han király fiainak (Ellák, Imák, Dengisics) leveretése ntán még u eddiginél nagyobb homály borítja a megye történelmét éj ezután azt állíthatjuk határozottan, hogy a bnnnok kiűzetése után ott műveletlen szláv és bolgár nép törzsek telepedtek meg. — A szlávok és bolgárok később egyenes irinyn őseink & magyarok álul legyózettek és helyüket Zalában, Bulcs, Bogár fia és Ede, Ómen fia vezérlete alatt magyarok és knnok foglalták el.— Magyar honnak Dunántúli része több egykorú kronista szerint a Nagy Károly által császárságra emelt Frank-Német birodalomnak kiegészítő része volt. Árpád fejedelem bódításai közben nem feledkezett meg Pannoniáról, hanem ) Macrinnz. (Matrinna Materaoj) E kor- egredol hazai forrásainkba emlittetik föl. Eczilburgból kiindulva Pannoniát egén a Dráva folyam partjáig meghudoltatá, honnan Ztvla, Tolna, Somogy és Baranya me-gyéljpk keresztül a Dana partjaira vouit. Ezután Árpid vezérei öesöb, öae éa Urknn Vasvár elfoglalása ntán a Baltton partján fekvő Tihanyhoz (Thyon) értek, bol is a körül fekvő népeket meghoditák. Később a Bába ét Bábén körtli földeket is elfogtalak ngv a azláv ttrzsta karantánok által lakott Mura és Dráva melléket is meghoditák és ennek otána ezek voltak az oraxág határai. •) Sok valószinflséggel állithatni, hogy Baks nevű bolgár beköltözöttől, Idnek Zoltán fejedelem nagy kiterjedésű földeket adományozott, nyerte nevét Bakja mezőváros és Baksahiza puszta Zalamegyében, annális inkább, mert az ország ereszei nagy részben bolgárok és szlávok kezeiben vali-nak '.) Bulcsn némelyek szerint Baka;Ké-zai szerint Werbnlchn ; ogyaa ezen történész következőket írja róla: A seregek vezérét pedig Werbul-chunak nevezték vala ki Zalában a Bolo-tum mellett telepedett meg. ') I. István (szent) király alatt Kappány (Knpa) vezér Somogygyal és Veszprémmel együtt Zalát is birtokolta, mit a máig fönnálló Zala-Eopány nevű tála is bizo-nyit. Kétség kívül áll, hogy a tihanyi apátságot, illetőleg monostort I. Endre király '?: Béla királr nertelen jatriSjeniL XI. VH í. «7. L ') Ucrtfi. Halroér imarfati. S8L lap. <) Simoni de Kasa. Chronieoa H elefana opnaenliim L f. 11. J. 48. lap. TÁRCZA. Az ifjú vadász. — BOttger Adslf. — A berkek iUatoa bSaen, EgT ifjú h6. siet; Kesében fegyrer, bőgj radat Ejtbetae b5o epéd; Kis Ss es5rtet robes^a most A ssenge tak kdzdtt; Olr félve maat. oljr gondosan, Mikfat aa fiiaosMt Az >Qn saira feldobeg, K«a» teerrert rafad -t — S az Szee<keaek elete : BBridke pillaoat, De balk sikoltás banfsik ott; EfT kis bokor Úrin : — „Ne básted, ne bintsd kis Saemvt, Ne bántod St, 6 en7em !? — S a kis TSQ mintha értene A mentS szózatot, A kis bokor s a haag fel. CsArtetra robos^>u. — ,Ki TÁfj te hOlgr I —kirágj te itt!' Az ifji hSs kiált És stáz kérdéssel tarbeié, A piruld leányt A kia ?ze«ake n/ájaaan S saeliden néze rá, Iliként, hogj életere tort, Azt roegbocsátaná. • A kis faló a rOlgr Síén, Örűm napra riiad; áldozd (el csak rirágidat, Kis kert a ház alatt; Mert a laánr ssenrasaionr U Az Ifjs TÍlageoji A kis fali orombea él A bájos Y»lgj Sléa KŐVABT BÉLA. Nagy Alfréd. (Életrajz.) Alfréd angol fejedelem ngyinuon irárad-ba,D élt, roelyben Nagy Károly (Carolus mftg-stu) 6 871-dik évben lépett Anglia trónjára, vágj jobban mondra a Veat-Anglee. trónra. Dd exea kiralylág körülkeritre,fi minden oldalról a din tengeri rablók betöréaei íltal vol t fenyegetve, kik nem eléglék meg Nagy Bríttania partjain kiuillani, de állaadó letelepülést alkotának. Ezen nomitédiágAlfréd alattrzlóit nyog-talanitá,az éjazak radaága,poganyiága tért nyert a polgárosodás és kereuténywig ellenében. A fiatal király egy ütközetet kiaérte meg, de a aiker nem felelt meg hotiea bátorságának. A dánok álul legyóietve e> zaját államaiból kittire. Sommenetshirre kellett menekülnie, és ?segény páaxtori öltosék alá rejtőivé axöniTÜ el-lenaegei elöl eloaonnia. A királyi pántor nem feledé el királyságát önmaga, a néhány hű barátai által, kik jó és balaonban hírei maradának alattvalói bátorságát igyekezett fölébreuteni, és ai idegen rjyo-mái elles fordítani. Ezen koraiakból megható jelenetet beatélnek róla. A téli idoazakban At-I belnay helységben tartózkodva élelmi sserek ' hiányában már azon ponton állt, melyban elkel-\| le vesznie; a halászatot a jég akadálroíá, éa I nem maradt más a király nak és kísérőinek, mint egy kenyér. Elén pillanatban lépett be egy koldus átfáxva és a viskó ajtajánál alamúsná-ért könyörgott. Alfréd azoooal ibikelt, éa a ke nyeret ketté vágva felét a szegény koldulnak átadá vallásos érzülettel felkiáltva: hogy abban nyugszik meg a ki a pasztában ötezer embert öt kenyér és két hallal táp Iáit 1 As angol történészek honáteszik, hogy ugyanazon éjen álmá- ban, szent Cnthbertet látta, ki ót megálda, és neki megígérte, hogy az Isten dt nem sokára a trónra visszahelyezi. Azt is mondják, hogy Alfréd a dánokkal hadi erejét közelebbről akarván megszemlélni, dalnok öltözékben hárfával kezeiben az ellenség táborába ment, hol a vezérek előtt nemzeti és harcziaa dalokat énekelt a tenger királyairól. 0 nem ismertetett fel, és használva vizsgálódásait — a különböző népekből, kik Nagy Brittauiát lakták, nébány pártos hadosztályt összeszedve, Edingdonnál a dánokkal megütközött a Seluordi erdőség mellett és a pogányok felett tökéletes győzelmet vívott ki, agy hogy as ellen kénytelen rolt minden föltételeit, melyeket nékik elóssabott, elfogadni, így Anglia uralkodója lévén iámét meg-népesité ét mivelteté a barbárok álul elpusztított tartományokat, a tengeri partokat megerő-sitteté, és egy flottát építtetett, mely sz éjsza-ki tengerirablókat kedvenez elemük fölött ül-dözé és a békét használván, melyet győzelmei biztosítanak, mást nem is keresett miüt népei boldogságát előidézni. A földmiveléa, a kereskedelem,és a hasznos művészetek felroltak lelke-aitre, és slattralóinak a kulfölddeli viszonyait izélesbité, és még-moít is feltalálhatok Anglia levéltárában Norvégia, és Svédhon térképeik, melyek oly pontosak mint figyelemre méltók, és Alfréd király rendeletére készíttettek. Az 6 azerencsé* uralma alatt a városokat nagyszerű emlékekkel látjuk elhalmoara,a kőbW épült egyházak (oglalják a fából készalt templomok helyeit, kastélyok, paloták, erődítmények és zárdák emelkednek minden réazről,az oxfordi híres egyetem Alfrédban alapitóját üdvözli, mert katonai, és törvényhozói tulsjdooai mellett ezen király a tudomány, és művészet iránti szép és nemes ízlést egyesitette, ő maga is miv«rte azokat, latinból fordítván az egyház történetét Bé-dától a romai történetét Paulus Onsi&stöl, és á ,Bölcsészet vigaszait" Boetiustól. Anglia néki egy tökéletes törvénykönyvet köszönhet, mely a normandiak hódításáig kegyelettel fenntartatott, semmi sem zavara jótéteményei csodálatát, mit Alfréd népeivel éreztete, mert magán élete oly szép és tiszta, mint nyilvános élete nagyszerű volt. Buzgó vallásossága ót az alázatos, és jótevő szentek sorába helyezi, a szegényeket szerette, és bő alamissnáral látta el őket, pazar vérével és aranyaival, ő csak az idővel tudott fosvény lenni. Aton gondosaág,melylyal minden psrezeitszabá-lyozá, mutatja az ismereteket, melyeket szerztt és a nagy müveket, melyeket teljesített. Ezen nagy király a 900 dik érben halt meg életének Ötvennegyedik érében; oly emléket hagyva maga után, melylyel egy angol fejedelem sem egyenlő, mert néki jutott a dicsSség hazáját megszabadítani, és boldoggá tenni, a hazafiság, ugy a valláaoság legtisztább indokai alapján cselekedni. Két frandia költő Milleroye, és M-m. Qirardia Alfréd legendát irtak költői ihletsé-gflkben, és ezen fiául menekülő király pásztori öltözék alatt képezi költeményeik siöregéL A nevezetes gróf Stolberg a Nagy Alfréd erimí munkát is irt, és máig, Angliában sok tudói nyomozások vannak ezen fejdelem tettei, mUrei, törvényei, és azon hagyományok fölött, melyek Alfréd nevét körülresxik a népek ealéketété-ben. (Fmesiábél) LOVÁSZT BlNDOB. tkpitá és 1061-ben történt lutlila útin ugyanott e) is temettetett ') I. Béla, I Salamon és II. Géza alatt a megye történelme semmi említésre méltót nem matathat föl. I. (szent) László 1091. Horvátországot birodalmához csatolván, megyénket két izben meglátogatta és ugyancsak Horvátországból vissza tértében alapiti a sümegi monostort. Ugyan ezen évból származik Deák Balázs regéje is, ki a nngy fejedelem völgynek rohanó kocsijában a kerékszeget mely kihullott, ujjával pótolta s ekképpen ala-' pitója lón a kehidai Deák nemes család-uak, mely ma is Zal»megye egyik elterjedtebb családjának tartatik. E család szüle hazánknak és első sorban megyénknek Deák Antalt és a baza bölcsét Deák Fcrenczet. K. B. Felhívás: A gazda mint itllatorvoi a táblázatos leírása a lovak, szarvasmarhák, juhok, sertétek és kutyák leggyakrabban előforduló belaő és külső, járványos és szórványos betegségeinek és ezek gyógyításinak eiitsd maokámaftk megrondelísér'-. Okszerű állattenyésztés és ápolás nélkül ma már virágzó földipart, jövedelmező gazdaságot, nem gondolhatunk, s csakis azon nemzetek és népek mezúipara áll ma jólétöket biztosító ama ponton, melyek „az okszerű állattenyésztés nélkül niocs áldásos földmive'és" — jelszavát tűzték ki haladásuk zászlójára. Hasznos házi allataink agondviseléa áhal mintegy nélkülözhetlen és hasznos lények adattak a gazdinak a végből, hogy ezekkel okkal, mód'dal, kénye és szüksége szerint elbánva, különféle gazdasági munkáit teljesítse: vagy ezeket miat termelő gépeket a lehetőség és méltányosság határai közt czéljának felhasználja. Ezáltal házi állataink ősi állapotjuktól és természetes életmódjuktól eltávolíttattak. De valamint az emberek léte <— társadalmi és egyébb viszonyai következtében — művelődve vagy ellenkezőleg haladva nu^y változást szenvedett, ép ily változás történt természetet rabszolgáival — megszelídített házi illataival, s ezen változás következtében sok betegségnek, kórnak veté meg kutforrását. Miután pedig tndjuk, hogy minden czél-szerübben vezetett gazdaságnak jóléte és gazdasága egyik legfontosabb tényezőjét, mindig biztos jövedelmi kutforrásit kellő számu és egészséges házi állatai Upezik: - kérlelhetlen kötelessége a gazdának, nogy míg ezek egészségben tartására a legnagyobb gondját fordítsa, ') Simoni de Kesa. Coromcon Huagaricum posculum III f. 6. $. TI. lap. A papucs-kormány története. Hogy jutottak a férfiak papucs-kormány alá, illetőleg honnan ered ezen elnevezés? egy történész következőkép fejtegeti. Élt hajdan-korban egy hatalmas lovag, kit yashomloku Polypheanek neveztek. Harczban nem volt képes őt senki legyőzni és soha nem hajtá meg térdét ax alázatoaság vagy engedelmesség. Ugyanezen időben hosszas viszály létezett a császár és birodalom között; mig végre kien-gesztelődve megköték a békét s ennek emlékére nagj ünnepélyt rendestek lovagjátékokkal, melyre Európa legjelesebb lovagjai mind meghivattak. Szigorúan meg volt hagyva azonban, miszerint a vivók sisakjokon vagy a császár vagy pedig a birodalom színét tartoznak viselni. De Polyphes égro-földre eskurék, hogy ő biz sem az egyiktől sem a másiktól fel nem ttaii a szolgásig jelvényét. Ekkor a birodalom herczege így szolt hozzá: „Tedd fel sisakodra a piros szalagot, vagy pedig birtokaidat s hfibéreidet elkobzottaknak nyilvánítom." .Majd meg tudom én azt védelmezni is," felelt Polyphea daceoaan. Azután a kincstárnok ssólitá fel e szavakkal: „Tttid ki a feketetxegélyu aranycsokrot, különben száműzlek a birodalomból. „Nem félek senkitói a birodalomban," felelt hidegen vissia a lovag. De most nép ifjú neje jött hozzá s esde-kelve kérte, hogy tflzze fel vagy az egyik vagy a másik jelvényt, ha nem is a birodalom vagy a császár kedvéért: de tegye meg azt ő érette. Férje- azonban röviden tagadúlag válaszolt. Könyzáporba törtek ki most szép szemei a cokog-va kezdett az ifjú n& panaszkodni: „Oh tehát ezt érdemlem én ! ennyire jutottam már, hogy u nem is szeretsz többe ?? Beatrix uszony uép volt, oh de mennyivel igésobb Tolt most a könyékkel ragyogó saemében; férje sem tudott tovább ellenállni, tsive élet-halál harezot vívott vas akaratával, — addig az előforduló betegségeket vagy csirájában elfojtani, vagy ezeket fölismerni s okszerűen gyógykezelni megtanulja. Jól tudom, hogy az állatgyógyászat szoros értelemben véve az állatorvos dolga, ki e tant szakszerűen tanulmányozván, hasi állataink betegségei gyógyításinál általános elvekből inault ki; de jól ismerve hazai gazdasági viatonyaiukaT, falusi, pusztai, tanyai gazdálkodásunkat; jól tudva a hálánkban annyira hiányzó képzett állatorvosaink csekély számát és ezeknek aránylag igen nagy területekre, felosztását, — továbbá hossza évi gyakorlati működésem alatt eléggé meggyozőleg tapasz taliam annak kérlelhetlen szükségét, miszerint kell, hogy a gazda és tenyésztő a különböző betegségek kórtüneményeit fölismerje, errul az orvosi kellőleg tudósíthassa; a kór okait, ha lehet, eltávolítsa, az első segítséget megtehesse, a megrendelt vagy szükségesnek vélt gyógyszereket és utasításokat alkalmazni tudja s magát a bóven burjánzó kuruzslóktól falmenthesse. Ezen indokok voltak főleg mérvadók tib lázatos kimutatásom megírásához. Tárgyalja müvem mindenek előtt as annyira fontos kórtani fogalmakat, tüzetesebben szólván a betegség különböző időszakairól, a gyóg; szerekről és e»-kuek különböző házi állauiuk szervezete s természete parancsolta beadási s használati módjairól, a lob- vagy gyuladásról, a helyi s általános lobellenes gyógymódról, végre házi állatainknál oly gyakran előforduló különböző sebzések és daganatok gyógymódjáról. Magának e táblázatos kórleirásomnak szerintem abban fekszik a gazdára nézve egyik fisulya. hogy föntemlitett házi allatainknál előforduló egy és ugyanazon betegségeket könnyebb átutkinthrtes végett egy ét ugyanazon rovat tárgyalja, olyformán: — hogy eiólrül a betegség helye s megnevezése; — a beteg-cigi-1 előidéző okok; - kórtünemények a lónál, szarvasmarhánál, juhnál, sertésnél és kutyánál; — tovább gyógykezelés a lónál, szarvasmarhánál, juhnál, sertésnél él kutyánál; t vágro minden betegségnél a netalán szükséges megjegyzés egy és ugyanazon rovat alatt található föl. Munkám a vasúti térképek mintájához: hasonló 34—35" széles és 24—25" magas, szépen kiállitott s csinos boritéku táblázatból áll, melyet összehajtva vagy zsebben hordhatni, de mint fali tábla keretbe foglalva a felakasztva bármily reudü és ranga gazda szobájában díszes helyet foglalhat el. Ara 1 farint o. irt. Bolti ára 1 forint 20 kr. Szintúgy szerzőnél Keszthelyen megrea-delhető ?ily tenyószirányt küvestra jövőre a kisebb juhtenyésztf ? Ára 40 kr. Az előfizetés történhetik postautal-vány vagry posta-utánvét mellett a sxer-zőnél Keszthelyen. . keblét kinoe érzelem szorongatá s esküvék, hogy jobban szereti őt mist saját életét s ha kell, kész a viadalban tízenkét vívó ellen pán-czél nélküli fegyverzettel bebiaonyitani. Az ifjú nő azonban mitsem akart hallani s csak tovább zokogott. „Oh én boldogtalan ! Ha a szerelemnek csak egy szikrája van kebledben, ugy bizonyítsd be azzal, hogy valamelyik jelvényt tűzd fel,' s ezzel eltávozott. Ott állt a a hatalmas, rendithetlen Poly-phes némán s meseven a becsukott ajtó után nézve s ugyan e pillanatban megharsantak kUn n tárogatók. Gyorsan felkapá az arany-hiuizetii kis papucsot, melyet neje izgatottságában ott feledett, kitüzé azt sisakjára s ugy ugratott a korlátok közé. Az egyik felén ott állottak már a birodalom lovagjai a másik részen pedig a császáréi, most a herold ót is felszólít, valljon a birodalmi társ vagy a kormány pileza alá áll-e? „A papucs alá!' felelt daczoaan Poly-phes. Erre megkezdődtek a játékok, milyenek még soha nem voltak. Polyphee huszonkét lovagot emelt ki nyergéből s közülök ötöt ugy kelletett a küzd térről elvinni. A mint a virás-\| nak vége volt, mag * császár nővére nynjtá , át Polyphesnek a jutalomdijt, s mialatt a vitézövet vállán át k5té, mosolyogva monda neki; „Polyphes lovag! nincs ember a birodalomban, ki legyőzött volna; de azért csak mégis papucs alatt vagy!" És a mit a fejedelmi nó mondott, mondák axt a lovagok és urnók, monda az egész or&ság és közmondássá is vált; mert nem sokára bebizonyult, hogy a papucs alatt több hős állott, mint a kormány pileza és a sas alatt összesen. Tehát elvitázhatlan igaz, hogy voltak papucs ezredek, de hogy hány baUillon házas ember van, a felől még nem nyertünk kielégítő tudósítást. KÉKL. Szíves flgy-elmeitctfe. Miután a múlt ívben megjelent kél munkám, — u. m. A „tiarvatmarhm, ennek fajta es külemtana, fogismeje, t nyésztéw, Ukwmá-nyoás«, hizlalása, patkói*, tej- ét sajtgazdaság, betegségei és gyógyitalok" sat (380 lap 50 ábrával, ára 2 fit 50 kr.,) nem különben : „A* állatbonci ét élluttan, az általános állattenyésztés ét takarmányozás alapvonalai" (123 lap, ára 1 frt, e kt munka együtt rendelve 3 forint>né)kül, hogy nevet érdemli reolamot kerestem volna, — elfogyott, egy második javitntt és bővített kiadást van szándékom a sajtó alá bocsátani, d« ezt csak ugy tehetem, ha a nagyérdemtt gazda k8r.öns.<g pártolása által ennek nagy áldozatot Unandó költségeire nézve némi biztos födözetet remélhetek. Felkérem ennélfogva a nagyérdemű gsz-daközönséget, hogy azok, kik még e munkák-ka! nem rendelkeznek s ezt bírni óhajtanák, nevezett munkákat egyszerűen és előfizetés nélkül megrendelni szíveskedjenek. A kellő pártolás esetere a könyveket jövő évi augusztus és szeptember havában posta-utánvét mellett ai illető t. ez, megrendelőknek pontosan elfogom küldeni. ENGELBBBOHT KABOLY, s k«Mth.lji m. k. gasdataci f«l»5bb taniaU- •«tnél uiliittíDjiíité. ? íjitjí"ti rnda« tanára. Kimutatás IX. oson psns HuttgthrSl, mdtjtk a choltra árvák i$ önegytk ugilyttítirt a nagykaniaai polgár m—Uri JtootalixU üfolytak. Gelaei Guttnwnn csalid ivén: Bothó 10 irt — Karozag Bél> 10 frt. — Karcsag István 10 frt — Weisí 3 frt — Koch Adolf 5 frt — Botenberg Ferenci 2 frt — Hauser Jánot 3 frt — Schmidt Frigye 3 frt. — Fesszelhoffer Jó nef 3 frt — Grahek Gyula 5 frt — Zerkovia Zsigmond 5 frt — Sochor L 10 frt — Fftrst S. 2 frt — Iak.y Kálmán 5 trt — Gebei Gatt- man Henrik 5 ír. — Darázs Ilon 2 frt — OUop 2 frt - Gr. O"Donnel Malvina 10 frt - Tarnóczy Gusztáv 10 frt. — PalUvicaini or- grófné 10 frt — Tóth Lajos 5 frt — Sommer Johnn» 2 frt — Tárnok Alajos 2 frt — Nu- csecz Jóswf 5 frt — Benay Elek 2 frt — Farkas Lsaaló 3 frt. — Lovinger Iguácz 5 frt — Blum 10 frt — Schlesinger 2 frt — Rőten- b«g Paulin 3 frt — Guttm»n Verőn 2 frt — Martinkovics Károly né úrhölgy ivén: Martinkovics Károly 2 frt — Halajty százados 2 frt — Nos főhadnagy 60 kr. — Heinczmann hadnagy 60 kr. — Dr. Schercz főorvos 1 frt — Michellor főhadnagy 1 frt — Horváth Károly 1 frt — Takács Zsigmond 1 frt — Hertelendy Béla 2 frt — Talabér Zsigmond 1 frt — Talaber Kálmán 1 frt - Simon Gábor 1 frt. - Fülöp Káamér 50 kr. — V»rg» alezredes J frt — Belus József 5 frt. 50 kr. — Összesen 178 frt. 62 drb. torsjegy ár* 31 frt Mindössze: 209 frt. X. A kanizsai szolgabirói járásban befolytak: A 122. számu adakozási íren: Pervaiios Imre 3 frt — Dobronyi József 5 kr. — BS-röndy György 5 kr. — Bsdő Vincze 5 kr. — Molnár Ferenci 4 kr. — Böróndf Amandus 10 kr. — Bankó Lázár 3 kr. — öaszosen 3 frt 32 kraiczár. A 121. aaámtt adakoxáai íven: Svastici Károly 1 frt — Groas Ignácz 20 kr. Holczer Lipót 40 kr. — Sommer 40 kr. — Grünfeld Ignácz 30 kr.—MüJler Ignácz 40 kr. KrMMtf bérlő 40 kr. — Dr. GkSsinger 40 kr.- Sellyéi László 1 frt — Palkovict 50 kr. — Stingly Károly 48 kr. — Gebeniget község i frt 50 kr. — Újudvar község 2 frt 50 kr. — öwsesen 10 frt 48 kr. A 120. számu adakosási ivén: Godina János 3 frt — Uhr igoston 2 frt - VeUer Fei-enct 2 frt 50 kr. — Hoffmann 2 frt. — Olisahatlan név 5 frt — Vagnar Mihály 2 frt Sclüld József 50 kr. — Volf Józwf 1 Irt -Voif Lajos 50 kr. — Pallini uradalom 50 frt — ösmxoaen : 68 frt 50 kr. A 123. aaámu adakozási ivén: Nemet 8»t- Miklós község 3 frt 62 kr.- Láng Mihály Lán^rviaes 2t> kr. — Lángra kSsaég lakói 1 frt 71 kr. — A körjegyző t frt -Füivólgy község 1 irt — Pécs József Korpavár 10 kr. — Virth. János Korpovár 10 kr. — oescean 7 frt73kr. A 127. tsámu adakozási ivén: Kiakomá rom kfiuer 12 frt — Komárvárot 10 frt — Sem«tk» Lajos 5 frt — Sólyom Lipót 2 frt — Hanny Imre 1 frt. — Hnn y András 2 frt. — Berger Loaicz 1 frt — Lerch Antal 1 frt. — Legiay János 1 frt -. Bognár Mihály 1 frt — Gyurim Antal 1 frt — Tóth 1 frt. — Donit Get» 1 frt. — Krivány Jakab 1 frt — Papp Kátoly 2irt - Berger Mik* 1 frt — Ott Gábor 1 frt — Ferenczy János 2 frt — Péeseij Uinló 1 frt - Sereg Antal 1 frt '- B.Mgr»»d k««»íg B frt — S»ian»y Mihály 2 frt. — Boros Ferenci 1 frt. — Singer S. 1 frt. — 'is'zesen 57 frt. Ssámnélküli adakozási íven: Inkey László 50 frt. A 135. számu adakozási ivén: Hofcr Ferencz 2 frt - Hegedtts L»»«ló I frt -Kancsal József 1 frt. — Ki»kni«»» kSaeg 2 trt. - Plánde Károly 1 ín. — Bolf Józset M kr. — Gozdáa Ant»l 50 kr. — Plunder László 1 f^ _ MátisAdám 5U kr. - Dav-dovies Antal 20 kr. — Horváth György 20 kr. — Ütec'in Feren«» 50 kr. — Bagonyay György SS kr. - Miháleez Júzanf 50 kr. — Varga Jóawf 30 kr. — Haba Jósa' 50 kr. Hári látván 40 kr. — Varga István 50 kr. - Raach Jakab 20 kr.—Fleiscbhácker Adim 50 kr. — Handler István 20 kr. - Floiích-ckor Jósaef 1 frt. - Miekolczi Albert 20 kr. - Farkas György 20 kr. — Martinecz György 50 kr. — ösnesen 15 frt 75 kr. A 119. számú adakozási íven : Bakónak község 3 frt — Újlak község 3frt.— Merenye község 3 frt — Szarvasy György 1 frt. Horváth József 4 kr. — Turnauer József 40 kr. Horváth Ferencz 10 kr. — Dely Gábor 10 kr — Simon Pál 2 kr. — Iván Jóaef 2 kr. - Boros Mihály 10-kr. — Horvát Oábor 10 kr. — Simon Vendel 10 kr. — Lukácsi Mihály 10 r. - Zsiga Jówef 10 kr. - Tóth Gábor 20 kr. - Német József 10 kr. — György József 4 kr. — Bttky Jánotné 4 kr. — Tot- mártou József 10 kr. — Geresdi István 10 kr. — Tóth Imre 30 kr. — össseaeo : 12 frt 6 kr. A 118. számu adakozási íven: Horváth Antal 20 kr. — ileieh Ignáci 20 kr — Sebein Rozália 40 kr. — 8chvrc«tein Ignácz 15 kr. — Buchberger Erzsébet 1 frt. - Beich István 20 kr. — örünfeld Jakab 30 .kr. — Pulay Károly 20 kr. — GrOnfeld Leopold 40 kr. — Krajer Imre 2 frt. — Neúfeld Sándor 40 kr. — Bakonyi Mihály 40 kr. — Boncaik György 1 frt. - Mód József 20 kr. — Sriva Antal 20 kr. — Sipo. Lajos 20 kr. — Vöaköndy József 20 kr. — Horváth Józaef 10 kr. — Murakőzy 40 kr. — Grünfeld Ábrahám 30 kr.— Koltay Mihály 40 kr. — Kovács Vincze 30 kr — összesen 9 frt 15 kr. A 115. számú adakozási ivén. Dénes Ferenci 50 kr. —Berger Rudolf 1 kr. Leosch József 2 kr. — Kremár György 4 kr. — Poós József 5 kr. — Vukics latváu 10 kr. - Csi gaházi Gábor 5 kr. — Vobi-r Samu 3 kr. — Kreznár Jáno* 10 kr. — Rozgony Nándor 5 kr. — Pós Jónef 5 kr. — összeasen 1 frt. A 126. számú adakozási íven. Tóth Gergely János 10 kr. — Mikola Bódi 3 kr. — öreg Szabó János 17 kr. - Zaova.-V.odel 4'/, kr. — Erhettos Imre 41/, kr.—SbnM Fereecz 3 kr. - Odor József 51/, kr. — Horvát János 2V, kr. - Bedike Jóöef 2 kr. — N»gy Péter 1 kr. — Tóth Antal 10 kr. - Tóth Antal 1 kr. — Tóth kinosei Fereoomná 2 kr. — Oúra Jónef 2 kr. — Horváth István 4 kr. — Kis S*bó Jáno. 5 kr. - Bed Vine»e 5 kr. — KaJóciy Ferenci 91/, kr. - Kelemen Jioos 9'/. kr. — Vrg Jinosné 10 kr. — J»kfi P. 3 kr. - Tóth Sándor 10 kr. — Tótk Péter 10 kr. — Lancsák Gyírgy 5 kr. — G«ccneer Gáspár 8 kr. - Varg* Jino. 6 kr. - Bencse Imre 6 kr. — Or. Tóth Ferenci 10 kr. — Kápolna Jánosné 10 kr. - O»«pó Jirnm 10 kr. -Or. Si»bó Jáno* lí kr. -Űj. Sítto* Ferenc* 6 kr. — Kováé* István 6 kr. — Beacs* Aod-rás 10 kr. — GJambok közaág 1 frt — 0»«-sxasen 3 frt 28 kr. A 116 számu gyűjti ivén : Felaí Tálot József 10 kr. — Molnár István 4 kr. — Sóós Jónef 2 kr. — Kis Siabó Imre 10 kr. - Farkas Vendel 10 kr. — Györköt Mihály 10 kr. — Bálind Antal 10 kr. — Tóth Antal 10 kr. — ör. Tóth János 80 kr. — K»tn* Jónef 30 kr. — Szabó László 5 kr. — Héder János 10 kr. — Leodvay Imre SO kr. — Tulipán Jónef 10 kr. — Tálos István 12 kr. — Kit Tálos Jónef 5 kr. — Molnár Imn 10 kr. — Horváth Jónef 10 kr. - Kis S*bó Jóoef 10 kr. — Ifj. Bocs János 10 kr. — Nagy Péter 10 kr. — Hermán Gábor 10 kr. — Varga Ferenci 10 kr. — Csii- madia Jáno 20 kr. — Hermanics Jíeaefné 10 kr. - Tóth Imre 10 kr. — Tokj Jónef 10 kr. — Szabó Jónef csilla.; 10 kr. - Ifj. Szabó Jó nef 5 kr. — Molnár ŐySrgyne 18 kr. — T»- kács Bódi 10 kr. — Balus István 10 kr. — Tó dor József 10 kr. — Balázs Imre 10 kr. - G»- rabonczi község 1 frt oanesen 4 frt 71 kr. A 126 saámu adakozási ivén. Iván László 8 kr. - Molnár Jónef 3 kr. — Nagy Péter 10 kr. — Csordás János 10 kr. — Zsorán János 10 kr. — Marton Dávid 8 kr. — Fodor János 10 kr. — Horvát Jónef 10 kr. - Német Jáno. 15 kr. — Borbás János 7 kr. -Büky Vendel 10 kr. - Arany István 10 kr. — Nagy András 10 kr. - L»k»tos György 8 kr. — Arany Jónef 5 kr— Arny János lOkr. Siabó János 10 kr. — Arany József 8 kr. — Kovács Benedekné 10 kr. — Adorján Jónef öreg 10 kr. - Ifj. Német Jáno. 10 kr. — Bol- hasi József 10 kr. - Ifj. Adorján József 6 kr. — Ábrahám György 6 kr. - Fájli Jónef 10 kr. - Német Vendel 10 kr. - Margalics Fe renc* 10 kr. — Ifj. Mwton István 5 kr. — Marton István 20 kr. — Vid* János 8 kr. - Arany Ferenci 10 kr.-Fel. Nemet Fmna 10 Tóth Jánoiné 15 kr. — Nagy Imw 10 kr. — Cióndör István 10 kr. — Kó József 10 kr. — Csoodor Mihály 10 kr. — CtSndör János 10 kr. — ÖHHM 3 frt, 55 kr. A 114 száma adakozási íren. Német Anul 10 kr. - Weiai J«k»b 10 kr. — Spolir József 30 kr. — T»niik Ferenci 10 kr. — Talibér Zsigmond 2 fri Pök» János 10 kr. — Molnár Jánot 50 kr. — Inkey László 5 frt, — Sanyi Baján 20 kr. — Miltenbergerné 20 kr. — Nyerki János 20 kr. — Nagyrécsei la kósok 1 frt, 6 kr. — Nagyrécse kooég 1 frt. — Fülöp Mór 50 kr. — összesen 11 frt, 36 kr. A 116 számú adakozási ivén. Svercsics Domonkos 50 kr. - Német Jáno. 5 kr. — ' Entregnye közeg pénztára 1 frt — Rigyácz község 1 frt. — Sormái község 1 frt, — Veiii Lőrinci 50 kr. — Ambrui litván 10 kr. — Kovács Ferenci 2 kr, — Rónia László 10 kr. — Öiiterreicher Mór 50 kr. — Korád Jánu» 5 kr. _ Kémet Ferenci 5 kr. — Gerenesér János 5 kr. — Jánoey Béla 1 frt. — Hayden Mihály 1 frt. — Kati Gábor 5 kr. — Billege Jánoi 10 kr. - Farka. Mihály 10 kr. - Tóth István 5 kr. — Blau Bernát 30 kr. — Kelé János 10 kr. — Fehér Ferenci 10 kr. — Kelé Mihály 1Ü kr. - Vajda Pál ő kr. - Siabó György 5 kr. — Bokán Farkas 10 kr. — Kovác. József y kr. — Billege Jánoi 10 kr. — Mihácti János 10 kr. — Kelé Józsefnó 10 kr. — SMBÓ Ense ó kr. — Kale Mátyás 10 kr.- Kerner Mihály 10 kr. — Csilkovics Ignácz 50 kr. — Kraniez Pál 2 frt. összesen 11 frt 12 krajcrár. A 124 Márna adakozási ivén : Baternay Ferenci 1 frt. — Rozenberger R. 20 kr. — Ambrus Ferenci 50 kr. — Bárány Bernát 30 kr. — Krauam Siáli 20 kr. — Varga József 40 kr. — Blumenachein József 1 frt. — Kukor Jánoi bíró 50 kr. — Petrich Imre 60 kr. — Sóós litván 10 kr. — Petrich Endre 20 kr. — Horváih János 10 kr. — Danni Hugó 2 frt. — Héder József 20 kr. — Eisioger Jóiief 20 kr. — Kümivei Mihály 20 kr. — Ciiizár József 10 kr. — Adorján 20 kr. — Somogyi Bálint 20 kr - Páiffy Elek 1 frt. — Kováca Vendel 20 kr — Kováca Vendelné 3 kr. — Kovács lm- rené 4 kr. — Gy6rk5s Önae 10 kr. — Kovád István 4 kr. - Vidof Jánoi 10 kr. — Engler Jónef 10 kr. — Bogár Jói»ef 10 kr. — Kovád Ferenci 4 kr. — Fiberies Ferenci 2 kr. — Vialendvay litván 2 frt. — Gál Jóuef 8 kr. — Ciiginy Ferenci 10 kr. öntésen 12 frt. 15 kr. A 181 száma adakoiáii ivén : KelerZaiga 5 frt Dikenál 5 frt. — Koch Adolf 5 frL — Veiiter 2 frt. — Micocó 2 frt. — Richárd 2 frt. _ Veuterné 3 frt. Sanesen 24 frt. ösasaeen ai egén járiaból 305 frt. 16 kr. 60 drb. aonjegy ára 25 frt Mindössze 330 frt 16 kr. Hogy éten máiolatok al eredetiekkel megegyeznek, bizonyítom. Zala-Egerszegen, 1874. martini hó 5»». CZDKELTEE JÓZ8EF, m. iiámvevő. (Foljt. k«v.) EI6f zetéti felhhrit h 11 t n le i n ( k i t t % e r mégjelinÖ „ZALAI KÖZLÖNY" folyó évi második évnegyedére. Tiazlelettel felkérjük mindaiokat, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, miaierint ut mielőbb megnjitani szireskedjenek, nehogy a lap küldéseben hiány merüljön föl. Kfitön felhívást nem bocsátunk ki, átért legezélszertibb a postai utalványokat huinálni, melynél a bérmentei pénzküldés 10 írtig caak b krajciárba kerül. Lapunk előfizetési ára: Április — jnnius évnegyedre .... 2 frt. Április — szeptember félévre .... 4 frt. Április — decrember 9 hóra .... 6 frt. Helyi hírek. — Sagy-Kanima txkrtxoly ünnepélyességnek volt tegnap szemtanuja,mely felséges urunk ? apoatoli királyunk25évei uraikodáti jubéliama alkalmára, a hadjáratban réut vett liarczosok közt maradandó emlékét jelző" érdem-jelek kioutására volt szentelve, mely ünnepély alkalmára a Tf»ni~f» állomásozó 48 atámu gyalog ezred Urtaiék zászlóalja, agy a 77-ik számú gyalog honvéd zászlóalj és a 40. száma lovas honvéd azázad tisztikart a legénységgel együtt diazruhában jelenvén meg a gymna-•iam téren, hol is a legénységhez Pogrányi kapitány ur a köv étkezi lelkesítő benédbeo. tolmácsolU azt, mit az ünnepélyt veaénjló or-nagy német nyelven adott elS. — Katonák 1 2b év folyt le, mióta 0 felsége legkegyel-mesibb uralkodónk trónra lépett, — 25 éve, hogy egy megelőzőleg t!bb mini 30 évig tartó béke után, a birodalom különböző részeiben a hadlüze kitörvén, a hadsereg a becsület meziie hivatva Ida. — Ezen hadsereg, habir nem ii volt mindég győzelmes, mégis mindenütt fényesen igazolá vitézsége s kitartásának hagyományszerü hírnevét, — és különböző harcunezikön csakis becsület és dicsőséget vivott ki magának. — O felsége mint a leglovagiasabb magasztosságnak valódi példányképe, lelkesülve a legvitézebb katonai szellemtől, ezen nehéz időkben majd serege Boraiban foglalván helyet, magas személyét, mint bármelyik kitéve az ellenség lövegeinek, majd meg annak élére állván, lelkesülten vezeté az ellenség ellen. — E mi dicső uralkodónk, felismerve hadseregének e nehéz időkben tanúsított vitézségét és kész önfeláldozását, e talajdonokat nemcsak becsüléés tiszteletre méltatá, de teljes rokonszenvét is feléje fordítván, — gondoskodott: oly hadsereget, mely Fejedelméhez annyi csatákban a határtalan hűségnek csalbat-lan próbáját letevé, legkegyelmesebb elismerésének jelével nyilvánosan is kitüntetni. Leg-óhajtottabb alkalmai szolgált erre, trónra léptének 25 éves kormányzási ünnepélye, midőn Ó felsége az 1873 ik évi deciember 2-án a hadsereghez intézeti parancsában, legkényelmesebben elhatározá, kogy mindazok, kik e kormányzási korszak alatt valamely hadjáratban résztvettek, külön emlék éremmel di sziltessenek fel, és ez által az egéiz hadsereget, legkegyelmesebb elismerésének oly látható jelével ohajtá kitüntetni, mely minden egyesre nézve minden körülmény között maradandó legyen. És midőn most ezen érmek kiosztásai megkezdeném, csak arra utalok, hogy valóuau szép és ritka pillanat az ember életében, ha a tanúsított hűség és kötelesség teljesítése látható jelvénynyel is jntalmazíatik, egy oly jelvénynyel, melynek jelentősége minden katona keblét büszkeséggel töltheti el, és a lehető'íj alkalomnál őt ismét lelkesedéssel uj tettekre hevíteni fogja. — Meteorológiai ésileletek a nagy kanizsai főgymnásiumnál 1874-évifebr. hónap ban. Közép légnyomás : 749.0 milliméter; legnagyobb légnyomás: 761.0 milliméter, 13-án reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 737.2 milliméter, 17-én este 9 órakor. — Közép hő- ménéklet : 0.89C: legmagasabb hőmérséklet: f9.9C 8 án és 16-án délután 2 órakor legala csonyabb hőmérséklet: — 13.00 3-án reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 3.82 milli méter. — A levegő közép nedvessége százalé kokban : 77.2%; legcsekélyebb nedvesség: 42°/, 14-én délután 2 órakor. — Közép felhő zet (Ótól 10 ig számúvá): 5.3; egészen derült ég észlelteiéit 14 ezer, egészen borult 20 szór. — Közép izélei$sség (O-tól 10-ig számítva): 3. 10-én este és egész éjjel erős vihar dühöngött. 84 éltlelet közül észleltetett összesen 77 szél, éspedig: északi 28, északkeleti 2, keleti 3, délkeleti 7, déli 23, délnyugati 5, nyugati 3, északnyugati 6 ; szélcsend 7-szer — A légköri csapadék (eső, hó) havi összege: 28.3 milli méter. Eső esett 6 nspon, havazott 5 napon. F. — A sümeffhi ,Nép-bank és segélyző- egylet mely Sümegben 1873 január óta léte zik, a helybeli kisded- óvoda részére f. évi marc. hóban 23 frt,50 krt volt kegyes adoma nyozni, fogadja ai ifjú egylet jótékonyságáért a kisdedek háláját és köszönetet 1 — Zala-L6vöről írják nekünk s a .Zalai-Közlöny* 22 ik számában foglalt gyász- birbez kiegészítőié* közöljük a következő tu dósítást : — F. hó 10-én halt meg Zala-Lövőn az általános közbecsülésben állott postamester, Tnboly Jánus ur 71-ik évében. — A boldogult a lövői postahivatalt 50 éven felül szorgalma san kezelte. A temetésen jelen volt, a vidéknek összes intelegentiája, és nagyszámú közönség- mely jeléül Bzolgál, hogy a boldogult általában tiszteletben részesült. — E napokban kíváncsiságból meg látogattam ? marctali izr. hitközség tanodáját, mely körünkben nem örvend a jó hírnek; azon ban örömömre az ellenkezőről győződtem meg mintán a derék Práger Benjámin igazgató tanító úr előadásait hallottam. — Valóban meg lepettem a gyermekek bátor és határozott fele leteivel.. Elmondhatjuk teljes őszinteséggel, a marczalí izr. néptanoda példányul szolgálhat száz ilynemü tanodának. Elismerés a fentne vezett tanító es Morgenstern Mihály ker. rabbi mint a tanügy barátja és előmozdítójának. Ne vezett rabbi úr kerületében levő magániskolá kat éveokint több ízben látogatja és díjtalanul könyveket oszt ki. Éljen! (R.) — A. MaUtv&ri magyar benezések can- didatíonalis gyűlésében Plosszer Ferencz vesz prémi székesegyházi kanonok volt a püspöki biztos s mint lapunk 21-ik számában jeleztük csakugyan marcs. 12-én tartatott meg s mosta magyar kormány utján ó felségének legmagasb elhatározása várható. — Zala-Egerseg és vidékéről maros 16 án ment egy 12 tagból álló deputatio Budapestre a megye székhely és törvényszéknek Zala-Egenzegea történendő meghagyása érdemében. Ugyancsak onnan vesszük a hírt, hogy egy jelentékeny conaortiam alakult, mely az ottani lapot kiadja, de csak aion időre, míg a fen- tebbi két kérdés végmegoldást nyer, act U ir- ják nekünk, hogy „Zala-Egerszegi Híradó' len ! a ctime s nem litographirorva, hanem Tahy j Rozália nyomdájában jelenend meg, Sterkess- tőnek Hanty Lászlóéi főmunkatársnak. Dd- ' vardy Ignáczot emlegetik. ' — Vétkes bravour. Egy Kotiis nevű íiatal ember nem rég N. F. korcsmájában foga- ! dásból összetört egy poharat és azt megette; ? iszonyú kínok közt szenved most, mert az üveg- { darabok belső részét össze- vissza metszették. — GyástMr. Piringer Mihályné, szü leteti Zellinger Rozália a maga, s leányai: Pi ringer Mari, férjezett Baán Mihályné, Piringer Klára, férjezett Zadubánuky Lajoané, agy szinte összes rokonaik nevében szomorú szívvel jelentik szeretett, s felejthetlen leányának, il letőleg nővérük s rokonuknak Piringer Rózá nak hosszas szenvedés következtében 1874 évi márczius hó 15-én éltének 4%ik évében reggel 11 órakor történt gyászos kimultát A boldo- gnltntk földimaradványai e hó 17 én délutáni 4 órakor létettek örök nyugalomra. Az engesz telő az. mise-áldozatok pedig következő napon reggeli 10 órakor tartattak meg a szt. Feren cnek templomában. Örök nyugalom porainak 1 Temetése nagy részvét mellett történt, jelen volt a népiskolák mindkét nemünövendéksége, a be- tegségélyző egylet gyáazlobogójával s mind a háznál, mind a sírnál a magándalárda gyáaz- éneket zengedezett A boldogalt jeles zenetehet- ség volt, Joacbim- a kitűnő zenészszel folytonos levelezésben állott Biplomaticos nevelönő lévén hosszab ideig magánoöveldét is tartott, mely szép hírnek örvendett; nemesszivü, müveltlelkü s lelkes hon leány volt. Emléke sokáig élni fog közöttünk 1 ?^"Lnpnnl. előbbi mániának hirdetési rovatiib;.ii jelzett TmtyánHky Lajos keszthelyi flgy véd nrnak badacsonyi »xöló vesxzribol nem 100. hunéin 1OOO (eier)i.z-,l adatik 6 és 5 Írtért. Mely nnny külömbnégre az érdekeltek figyelmét felhívjak. Vegyes hlr. — Alfréd angol hercieg éi Mária orott nagyhereugnd menyegzői ünnepélyei alkalmá val Bálint borsodi zenekara Pélervárott időzött A walesi hercieg,. ki Magyarországon tartóz kodása alatt igen megkedvelte a magyar zenét, saját költségén utaztatta a társalatot Pétervárra és vissza, és magyar nemzeti öltözetet is készít tetett számára. A társulat, mely nem csak az udvarnAl, hanem több előkelő körben is játszott, 3 heti •tttartozkodása alatt 5000 rubelt keresett. Május, június, július hónapokra igen kedvező föltételek mellett meghívást kapott egy pétervári etablissememtól, és két tánezos párt visz magával, akik minden este a csárdást fogják lej teni. — Apópavdvara. A pápa udvarát képező személyzet a kővetkező: 20 főadvarmester ; 190 udvari főpap; 270 udvarmester; 6 udvarmes-terí karddal; 30 óniszt; 60 nemesőr; 130 tiszteletbeli udvarmester, kik diszköpenyt hordanak; 200 tiszteletbeli udvarmester viola szijü öltözékben ; 14 tiszt a ivéjcziórökné] ; 7 brentő ala-miisnaszedó és osztogató; 50 ugyan olyan tiszteletbeli; 17 ugyan olyan extra űrbe; 20 titkár 10 palota őr, 10 küldőnez összesen 1160 személy, hozzá nem számítva még a 150 személyből álló szent kollégiumot — 600 testőrt és mintegy ezerre menő alsóbb szolgaszemélyzetet Ezek nagyobb része a Vatikánban lakik. A roppant palotában körülbelül hatezer szoba van mellette egy 18 négyszög kilométer területű kerttel. — Már boadnatot kelünk szerb bará tainktól, — írja a „Torontál" czimü hetilap — de az itt közifitt sorokat nem helyesel hetjük, sőt megvetéssel fogadjuk. Mi békében szeretűnk élni minden egy es polgárával a hazá nak, mindaddig, a meddig azok a törvényt tisz telik. De mikor némelyek ily sértő dalokkal élnek, ott már fel kell, hogy hívjuk a kormány figyelmét — Ugyan is Mileticsnek következő dalát énekelték a pancsovai képviselő-válasz tásnál, a fordítás magyarul így hangzik: Maga san repül a sas, alulról csak kutyák ugatják meg. De azért ne félj Miietics, mi mindnyájan veled leszünk, ha az alkalmas órát megjönnek hiszed, hívj csak minket és mindannyiunkat hívni fogsz. 2. Elég soká tartott az idegen ura lom itt az idő, hogy szabadok legyünk valahára. De azért ne félj Miietics stb. 3. Svetozár, igaz fia a szerbeknek, te vagy a mi fejünk. De azért ne félj stb. 4. Miietics testvérem, ne félj a ma gyaroktól ; érted egész Oroszország és mi szer bek egytöl-egyik síkra kiszállunk. 5. Miietics, te okos ember, vivd ki jogainkat. Mi császárhoz (vagy ciárhoz) küldünk téged,honnan arat ka punk, ki fehér zászlóval jön az onzágot fölosz tani, hogy lássak a császárhoz vagy Szerbiához tartozunk -e?^ magyarok még is soha sem leszünk. De azért testvérem, Miietics, kösd fel a kardodat, ne tarts a magyaroktól, az alkal mas pillanatra szálj fel a lór* és barezolj jogun kért, hogy magyar rabszolgaságunk megszűn jék és nyelvünk megmaradjon (Hit még nem kellene valami? ). — BatdrBnidékm történt — irja a „Nép- BeveUk lapja, — a tanfelügyelő egyik ottani községben iskolalátogatóban járt Megelőző napon ugyan ezen szerb község sserb tanítója ugyancsak ráijesztett az apró szerb eeemetékre, — mondván: {Gyermekek 1 Holnap iakolánkka jön a magyar L-níolügyelo, vigyázzatok, mart ezen magyar ur a szerb gyermekeket utón út félen osszelogdoass s aztán rendre fölfalja. Be lépvén a tanfelügyelő as iakolába, gyermekik helyett tiszta üres padokat talált ősapán. A ta nító ur pedig farizaoi módjára jobbra-balra haj longván, alázatteljes kézdörssöles közt kijelen tette, hogy épen nem tehet róla, hogy a szülék gyermekeiket otthon marasztották. Elég ohssa- ritas egy tanítótól, ki népnevelő .lehetne.' BővidMrek. A bécsi úrhölgyek egylete által rendezett tánovigalmak jövedelméből 500 frt küldetett a hazai kolera árvák segélyezésére, -- Múlt héten a főváraiban srtletett 295 gyermek s elhall 241 egyén. — Kölcsey kiadatlan leveleiből Vajda Viktor egy kötetet rendez ssjtó alá. — A tud. és műegyetemi olvasó-kör maros. 15-iki kirándulását az igazgatótanács betiltotta, (Helyesen jegyzik meg a lapok, hogy ez országos botrány!) — Csengery Antal még folyvást beteg. — A néma. asinház bérházát lerombolják. — Patti Adeiin hírneves énekesnő húsvétra Pestre jön. — Aradon uj varosházat építenek. — Nográi- megye t«rületén rögtön bíráskodás rendeltetett el. — A rumén pénzttgyminister külföldi ezüst pénznem k elfogadását betiltotta. — Az ors». közmunkák tanácss fel fog oszlatni. — A bolt tetemek elégetése az olaai királyság egészség ügyi törvéuyébea fakultative föl van véve. — A n. körösi erdőből 400 hold leégett — A leve lezési lapok forgalma Ausztria- Magyarország és Románia közt 4 kr. dij mellett életbe lépett- - Történeti naptár. Márcz. 15. 44. Kr. az. e. Július Caesar meggyilkoltatása. — 454- Attila haÜL 1830. Reményi Ede születésenapia. — 1848. Sajtószabadság. — 1849. Bem Verostoronynál győz. , 16. 1457. Hanysdy László lefejeztetne Budán. . 17. 1594. A törökök Babonát felgyújtják s gr. Zrinyi Györgynek halják. — 1848. gr. Btthy«ny L»jos, felelős minisztérium alakításával bi-zaték meg. . 18. 1861. Szemere Pai halálozása. , 19. 954. A magyarok Wormsban. — 1832. Vámbéry Ármin síületes-napja. — 1848 István főberczeg magyar alkirályi hatalommal ru-háztatik fel. — Í854. Nagy Ignáez, iró, meghalt. , 20. 1792. A guillotine behozatala Frsn-cziaországban. — 1849. Bem Brassóba vonal. . 21. 924. A magyarok Páriát bevesnk és feldúlják. — 1804. Zsedényi Ede születésnapja. — 1849. Badectky fényes győzelme Olaszországban. Üzleti szemle. (g. 8.) Nacv-Kaiúoi, mire lS-áo 1874. Idtjáráa: borait, ml, OabnaHilet: — BUM, kwmttsbl,; ktas-let egy k.Tíuí nfikak. — Bou ilslmusin i k rra] dráf ibbss Tttetik, Drr'tintín kskorícsa. — Zab ktrrit tsanojiiirokktl ktpviMlra. — ir« 3—5 kn-al .m.lk.d.tL — VeKire alkalmai árpáért 5—10 krral ti bt., kioáloak. — Álár«Ddalt micStégH változatlan. Lóbermsc k««t • mindinkább ritkuló cilkk. — Ara naponkiat «ni.lk«fik. — A mnlt otpokkan már 83-3:1 forinton vét«t«tt bicai másiáji. — Valódi francija lncs«rna jobban képviselve éa 36—3$ forin ton kapható. — Kmdmaaf ii tflnik fol kinbb mennyiségekben, de kitanS morvái ?üao'eágenel fogra ő krijesáron arai sem vebeiff. — Altó-saistrisi mérff neriot; Bnas 80—SÍ fnt. 6.80—6.50,81—88 fnt 6.60-7—, 84-85 (nt, 7.Í0—7.60 kr. Rose 76—77 fontol konkolvoi 4.16- 6.10 krig, koakolr nélkll 6.Í0.— 5.40 78—80 fnt konkoljoi t.36-5.36. kirnkolj nálkOl 6 35-60 kr árpa serfotéire 5 40. 5.60— kr. — Árpa eleteire 4—. 4.30 frtíc. — Kokoriou 5.05—.6.26 frtig Zab 2.30. — 2. 40 krsjcárii mereje. Haveretek: Borto 8.40 kr. Bab fehér aj 5- 6—10 krij, ó 4.50 uxka bab 4-20—40 kr. Lencse 6 80-740 krif. Hajdina 4.30-70 kr. Hajdinakása 11—13 kr. itezéje. — Kolei 4.80 — 5 früg. — Koleakása 7.50—8.50 kri(. Lenmag 4.60—6 frtij Lendekmag 4—. —4.20 krig. Lóberaag 29—30—31 frt bécsi máuája. Sen-dennai 6.60 krajesár mereje. Bepoe téli 4.60—80 kr, nyári 3.60—4 írtig. Zabot bOkOnj 4 frt — kr. rámmásaája. — Halom-vám (XiieUinr) 4—50—80 kr. egén 6 Mg. — Bua-oesi 1.40—60 kríg. — lw-oeio 1.40— krig. — Ó-bor 9—13 frt. íj fehér 4.60 —5.50 krig. piroi 4.—5.50- kr. — ichiiler 8J0— 4 60 kr. Törköly-pálinka 23—S6 frt, leprtlpáUaki.— —. ssilvaliess 27—30 frt. aUd-suattriai akója, lordó nélkül, franeo itteni állomáa. 8Smegh, martitu U 16-án, 1874. Bnsa (30 7^0. kr. Eou 4.90 — 6. lOkr. Árpa 4.90 — 4,40. kr. Zab 2.40 - 2.50 kr. Kukoricái 4.90—6 krjrtig. Bnrgonyi 1.80—2 frt. kr. Bab . .— kr. Hajdina —.— .— kr. Karbanu 86 kr. Borjn- hnj 26 kr. DúiBohua 28 kn Jnkin. — kr. gaalsana — kr. Ujbor akija 4 80 —6.60 — kr. Óbor akdja 12.-14.— kr. 8«»na m. —. —,— kr. saalma m. — frt. Cserfa öle 9 frt —10— frt. kr. — idSjáráa dereit, mintbogj gabna nem kével levés ai ár kiué emelkedett. felelői uerkesztő: Bátort LaJ»5I. fii Wajdits József kiadó-, Up- és nyomdatnlajdonoe gyoruajtó nyomiu, Nagy-Kuüiain. Disznózsír és szalonna i/iinaloii) eladás. mindenféle fajtájú a legolcsóbb napi-árak sie-rínt számítva kaphatók Beiméi és Herinel, Pest, holdutcza 4 sz. 1M6 _ Felső-Szemenyén a Mara folyón (]jcndv.i- és Letenye közt) jó karban lévő vizi malom örök iron ekd i. A feltételek a tulajdonos Sttaeghy Ferdinánd nroal tudható meg akár személyesen, akár levél által. Kelt Felső Szemenyén up. Leten-e 1874. márczius 10-én. i3,v;—2 Kívánatra árjegyzékek bérmentesen küldetnek. Hirdetmény. Mi kfit.lez.flk magunkat gtártmánTnnkat ki«irAia« a béotl ftrMN Buar (PntentrMM 86.) raktárába «álliuui ét kt'isÍtmQyPük •'(yMegyedfll e cxégníl találhatók. ._„ lfi Az első tajték-, mütajték- és borostyankő-tarsulat uw-15 Minthogy at oaitrák-majjar monarchia legképesebb gyár gyártmányainak eladátára a kTMárílagoa jogot megimrtiMin, foloalegei mind»» továbbidlctéret, minthogy r gyár riliftamr itmert jotága ét oletoaaga minden ajánlgatált ttár deTjnéUrtUoi- Borottyánatopóka tokkal ... I Ugyanaz un 9 Kivonat az ezer mintát tártai mázó árjegyzékből. John BaJl-pipa tíár^stul, tajték oroitjia^uailan, nrkákuk Ukktl Ganitart, Urttlmmi: uirsr, ni TWkm és Tirgiii nopókit Mr- tokbu Efj guainrt, oifantu wopókt, dohánjp»pir •• tara«rMÍm és bo«wtyinkf'.\|..il tokban . . John Boll-pip* faragott alakkal tokban ... John Ball-pipa borostyánké nél- kat tokban ....... Joc Bull pipa finom i nagy . . Magyar pipi axúrai és bojttal Magyar pipa in\|gy-Kárral a lm- tartó tokban Egy ganütora, pipa, anraranpo: ka, Hlyazuactkótml, Mztokbu 'Egy gamitara, torokpipa, aaét- izedhetí aaarral, boroatyánnal, uiTartzopokiTai, bcrtokbaa . Egy garniturajohn Bnll-pipa, tai- rar ét ciigarette-taopoka bir tokban Egy gamitara pipa aaétiaedhwto elefantcaontuár ét caigarette-tzopoka, bagaria birtokban . . Teljét dohányzó-ganüt$2ra, mely ált pipából, szivar- ét cziga-retto-tzopokábol, tflzzzeraiámbol. dobáiyzactkobol, kanóczból, ét czigarettc-gépezetbol ttb. Ebiét illő elegant ttekrényke . raatjinkóvel ....... Első tajték', éa borostyánkő- társulat. EgyedA raktár Kimet pipa pistoian .... ííémet pipa finom chiaaartit pint. tai . . - Xém«t pipa nagyon naon, tokkal Antik pipa, tömör, doabor farag- Táayos Ttrok pipa kttlanbőaí rajra . . Török pipa meggy uárral ét bo-iókÍ] Török pipt 4nom broni fedorel aa OMtr.-migywblrodalom rétiére: Golden- bazár Pratenlrasse 66. Kávéházi pipa, finom, pánt nélkül Török rizpipt (nsrgilé) kellemes kQlosöteo nőkaek, minthogy t Tízau megy át a fait ét ndi- töleg hat, darabja Ugyauaz, nagy és finom Meggyszár borostyásatopókával 1. 2, KtmkfilSnben megrmdelét folytan 5 frttol 100 írtig érS darabok it kéoittstnek ét fjn arakon asamittatnak. Szivar- ét czígarett atopoka taáx- ná! tflbb rajzban ilyenek: egye nes, nsjioct koronaalako, fe jek, onpurtok. állatalakok, ngy- tziatén fautatiz-tzopokák da- radja UgYaaas niiom .... . . JIL.DElMBA.Z. Wien, Praterstras«e Nr. 66. Megrendelések e csim alatt téiendók : Qgytnaz legjobb minűségO,. nagy Japáo-sz^póka, ralódi borottyán-kór^l ét mozaik nuukával floom BV" gladátok kictinyben és nagyban. — Medrendulések n:ánrét ragy at összegbekuldéae mellett pontoaan eazkötoltenek. >,TnUukM2lJ LTMklukta I KELBL J. J. A gyártmány eKnytfssege s a tiszu kezelés valódi Mlldsága folytán leghiresbmk ismert s legjob hitelű Fehérratiagyára KELBL J, X-nek Bécsben, Tochlauben 21. ajánlja magát tisztelt vevőinek és a t. közönségnek, nagymérvtL választékban leví legújabb dhfatat nbidm alakú felwrniltanemürt, eladja é« elküldi a legjutányosabbra szátttott gyári, áron: .Ege'auég-jick.ok gyapjn 2., 3., 4.,. É j i 6 frt, «elj»ai 8., 7., 8 frt. j , nadrágok gyapjn 3., 4., 5., !., N ó i Hlyemből 6, 7„ 8 frt-( Kapctak ét haritnyik 5„ 6. 7., 8.J N 0 i 10., egén 15 trtig. ZiebkendSk tinta lesből !.5O, 3., 4., 6., 8-'2 frtig,battUt,?nom negélyi. ét téli n 6 i n g e k botitn ujakkal 4., 6., 6 frtig. nadrágok, perkail ét barcbentbol 1.50, 3., 2.60, 3, 4 (Mg. conettek perkailból 1.60, 2., 2.50, 3 frtig, bimetre, igen elegant 3., 4., 6., 6—10 írtig, barcbentbol 2, 2 50, S frtig. altodltony 8., 4., 5., 6—10 frtig, bambentbn 2,, 8.60, i frtig. m e 111 y ü k fianetia, 8, 4, 6., 6., 7 frHg. o t TÍI ó-k ö pp e ny , ? reggeli oltony (NegUgée) •., lt—40 frtig. Lan-férfl ii[>k 2„ 3, 4, 6, 6., 8 10 frtig. Angol Sbirting ii( «k, (nebb mint a vaison) f«hír éi ninu 2., 2.50, 3. 8 <R Ml kr. LírlsoaibbtD hintitt ingek i., l., 6., 7., 8., 10 eg<» 20 Irtij. Uifordi íag«k angol 3.60, 4, 4 60, 3„ 5,8., 10., egén 16 írtig,finoman Hói nimetre 90 kr, 1., 1.30-9 frtig. M.llt.k.rók finom aUrtinf 50— 76 kr, H5i 1., 1.50 kiig, fiúm Tittoo 80 kr., 1., 1.36,1.60, 3 frtig, finoman bimeiTeJ Bor 1.60,!., 3, 4., 6., 6, egén 10 frtig/ Vá.ioo noingek 2., 2.60, S Írtig,' bimetTe igen elegau 3., 4., 6., 6, egénj > 8 frtig. , 5 frHf. Planallingek, Itgjobb mindig 3.50, 4.50, 5^0-é frt. L. e n-g a t y i k, német éa francait ezabia iterintl., ÍJiO, 8., Í60—3 frtig. ÜTakgalIérok legnjabb alak 2., S.50., 3 frt, Ti»onb61 5., 6 írt. Kí.elSk legnjabb alak 4.40, 5., 6 trt, Táaxonból 8., 9 frtig. Vidékre! megrendelések gyorsan és jotényosan pénzbeküldésre vagy utánvételre eszközöltetnek. Nem tetszők kifog&atalanul becseréltetnek. Mdlk birmily nyelvoo a kSretkesf csm alatt történjenek: • J- J. TUCHLAUBEN 21. 8tí«oruan aolid arolgal»t. Saját gyártmáiy Gazdáknak két ezer mázsa legdnoniabb réti takarmány mázsája kapható 1 fi 50 kron Mtserán. 1309—1 Fo^fájdalmak, ének >ir CBUK, terménretea, ragy foghnt okt>«ta bajok Dr J. 6 P«pP Aun.heria-Hiiíj vizének uusnálatt folytán bizonyoiao s mittlSbb m«gizaanek. Ugyanecen frgyítja a fogak iogasát, a foghns TÍreéiét &a daganatát, a f fogak rothaditát é a légzéa roHizagát eltárolhja. Ár« egy avegg«l 1 frt 40 kr. Dr \|. S. toffpépe olj in ódon tiiititja ? fu tán «i 0I7 alkalmatlan rh444 é klÁ ftt. hogy eaattk foi/tOQOi ba»Eaál»,t» foly eaak •itiTolittatik, hn«m a fojak fényét, mindij megtrtj* IS8S—S Ajáfilhatő mindenkinek! i nőlrnhakelméket jatanjos aroo Tiaárolai kiriii: Hamburger Adolf ?iratára flilete FIST, 16 mám, Párisi hám. 0C MiaOk barkóra lamn éi M<> BUtn Hlittuk éi BefrenaeléHk ntin-rit mellett gyortan aaikttaolUtMk. "•? Kaptuktők: Nagy-KauicMn : B«lo« Júsavf gyógja., K«««ab«r aoi«nf«ldt W»UMÜI, J. ii FuMlliofTcr J. k.r».k«ii»^b«i. - Pipáa : Ftofaspen J^ Kantbalyen : Pfiister«r fyógjMrU, S'mfr M, W«tH A- Zala-Ec«rM«f«o : »66 Fi, gyágysierin. Eaprones?a : W«rli fjógj- nwin. Varajdon : flaiUr j^ógyi»«rí». SQmeg«n : Dorner Kajct. Ston- üatt«iy«: PUUeh F.renct ÁM Rudolf í7óff7i«r. Htéx8rrifi4U ái.-Qyör- I7&&. Flbic ?. C. V«tprémb»a : Umjr Ttt»k«a, Ufj Oathard Tivmdmx b fliiL S4kÍ«bérrárott; L»na«xui A. Uraan J BrAnj« H«Ulv l/ágy"- Kalooaln : Horráth K. gr6fj kamton: MUfcofer i» MacbL.d &6&n. Ptüuoa : Flórián J. grn B9rm«Bdn; Horrátfe J.SomKanntid fjóf?* Kaposvárott: Kohn J. BOfi, B1OJ ÍM QduSit g/ágyu. áaegnsárd: Br»uy Bonybádoa : Kramolin J. 8síg«tTárott:Daj«rttrtb, 9al«tt aián: Mlehitacb St. «i H«rxf«ld fiü, agy H»r»og ifuÁcin olnay W. és K. Záek, SlpScs gyágyu. Káridos: Ssdabáaasky gyág/n Maxoaalibaa: Kim fj&gj- — Tuloában : Gr&ff gyifT"- — I>uaaf5ld- •árott Lokáes cfófjrm. — &wat-O/0rK/Oii: Kothif. — AUéLdá KÍ ^ — Bokonesoa; Simon i DORSCH-HALMW-ZSIROLAJ. . r A legtiitlibb él leghathatotabb orroti iter Horrégia hegyeiben nem eterélendS fel a melteraégeien tilttitott halmájaair-olajjal. A valódi D.raoa-tatm«Jialr-««a\| awll- i. art ?»kl\|1, tcrt'ki hu- éi r«tltia.betegiégekb.n legjobb gyógynatáaaal Tma; meglyógyitjt a legidaltebbklanét-y- éiCtilklJ.Ut, Talamint at időszaki Mrkttaftkft. Ara I üvegnek használati utasítással I frt Baktárak Nagy-Kanisán: Beim J. gjógjis Lövik K. Feuelhoffer J. ea Rosenfeld F. uraknál. Mtaviratt LtkoTici G. Ctáktarayii Kárán H. Ctsrfél Kxeitier Dirid bHHtntl Kohn Jakab KtirtHzia Werli Sánd. gyógyn. KautktlyiI Wameb F. KtnaztM Breyer Jakab 6 ti K6ut\|H Ctaetinoriti Iatr. gyogyaa. Ltiaayaa EaliToaa J. gyögytt. ?ITBTlIfcll Itttl Nándor Biuk-Szt-tylrnrh Fibi-» J. fy SlMlktttaiyai Pilisi Ferenet f! SafruykU tletay András gyogyai. ZéfrtÚu Mi«.lbael Ze. gyógyu. a Ceyleek J. J. gyogyis. t nrwettt Fr ? gyoygtt. MOLL A. SEIDLITZ-PORA. E porok rendkirfili t a legeltérSbb esetekben bebizonynlt gyógy-hátatok álul minden, eddig elismert háti starek kStott, tagadhauUs-nal zx elsS helyet foglalják el; mit az sok éter, a ctáttári birodalom minden réstébS! keteinkhes küldött hála-iratok a legréstleteeebben tasn- sitjik, hogy e porok togiott tionlánkaál, tttézztketítleitéjekiél, jyi ?őriénél, továbbá ilreilk, vese és Idaj-bajikbu, ulvdottgátiil, I" Huég okozta fífajit, vértel»lát, végol lyttertára, Hkir éi buaa.i Ittayisra bajiamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, s a legtartóib lyógyhatátt eredményeztek- 1264- 10 Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. - ri Bj A legmegbízhatóbb orroattor a tzetvxiS emberiség ta(ea.l- \| mére minden beltS éa kUlsS gyoladát, legtöbb betegség, mindena-mí seb-, fej-, ffll- ét fogfájás, régi sérvek és nyitott i.L.k, rák, feo«, szemgynlladát, bénnlás és mindannemfi eérfilés ellen, stb. stb. I palaezk ára használati utasítással 80 kr. NAGY-KAÍílZSA, 1874. marczlos 28-én. 24-lk azéixn. Tizenharmadik érfolyam. attztttal ér: í A isp lEPÜetm réi 'üeto xölicnaeiiTek A izarketzttfbec, ~ aiivafi rmm Uleuí pt«u( funa is- Hlrtetsstk 6 huáboi p.tiUorbM ' ttuibbi iorirt 6 kr. >ÍYILTTÉRBKK •oroDkint 10 zren •• ?.étnek fel Kincstári illeték minden^ tgjet hirdati^rt kr'~ Ci 30 kr- fiet«Dd6. SÍT" N'AIV-AA NIZ8A Wtasslesaai. BsroKDt-tlea lertlak csak Uiiiert muakttár-taktól fogadtituak •!. KéúMtok TÍWI nes kOWrt.ek. ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,ZAL A-SOMOGYI KÖZLÖ1VY' Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalarnegyei gazdasági egyesQlet", a.,oagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank', a ,nigy-kanizsai takarékpénztár* a .Zala-Somogy' gőzhajózási részvénytársulat, ugy a .zalaegerszegi torna-tűzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesittje. Heteukl.il kétszer, vasárnap- a csü tör tűkön, megjelenő vegyes tartalmú lap. A gazdasági szakérteleni fejlesztéséhez (Kit kö«l i»é> J-.) - I — A falusi népiskolák növendékei legnagyobb részben földművesekké lesznek s daczára ezen megdönthetlen állításnak — sőt, ama paedagogiai elvnek is hogy: .Nem az iskolának, hanem az életnek tanítsunk' népiskoláinkban mégis minden tantárgyra több gond fordittatik, mint éppen az úgynevezett kenyérkereseti szakmára — a gazdászattanra. Különös, de való; hogy népünktói azt ki -vánjuk.hogy a föld termo erejét esze és szorgalmával fokozza s ellen-esetben vádoljuk tudatlansággal és hanyagsággal; de éppen midőn ezt teszszük, nem jut eszünkbe, hogy hiszen a népiskola volna azon legbiztosabb hely — a hol a fogékony gyermeki szivet életfeladatának megoldására leginkább elő-készithetnók. Igaz ugyan, hogy a népiskolai tőrvény e tantárgyat rendesei közé fölvette s tanítását elrendelte sót gyakorlati útmutatásokkal meg is toldattá, — de hogy mindebből mennyi az óhaj és a való — ezt kevés figyelemre' méltatják. Pedig bármily intézkedés is, mint irott malaszt, sohasem hozza meg azon gyümölcsöket, melyeket a várakozás a remény fonalával hozzá kőt. Ily körülmények közt a gyermekek oda vannak nlalva, hogy gazdászati ismereteiket szüleiktől nyerjék vagy tán jobban mondva, egykor ugyanazon kerékvágásban utánozzák, s ha ezek felnőve irás, olvasás és számolás mellett rósz gazdasági rendszert követnek, — erősen azon vagyunk, hogy hajlítsuk azon fát, melyet zsenge korában életviszonyaihoz nem idumitottunk. Ezen hiány mint veszélyes seb mutatkozik az állam testen, melyek orvoslása I nemcsak kívánatos, hanem égetően szükségessé is vált; mert ha való az, hogy az anyagi jólét a nemzet felvirágzásának egyik hathatós emeltyűje s ennek elérésében a munkásság a mezőgazdászaira van utalva, ugy nem szenvedhet kétséget, hogy itt mihamarább tenni — alaposan orvosolni Ml. Ke ringassuk magunkat ama képzeletben, hogy az idő megérleli a gyümölcsöt s azzá fejleszti, mivé lennie kell ; — igen elősegíti — de mielőtt ezt tenné — hogy korcs és kinövések ne támadjanak — elénk tárja 6 is feltételeit, s ha ezeknek megnem felelünk, — várakozásunknál csalódásra ébredünk fel. Koránse higyje azonban bárki is, hogy a szakoktatással a népiskolákban, elég van téve a mezőgazdászat emelésére — avagy, hogy ez szembeszökő eredményeket tüntet azonnal fel, éppen nem, mert valamint az épületnél fögondot igényel az alaptétel és szemre mégis keveset mutat, épp ugy a népiskolai szakoktatás, csupán biztos alapját képezi egy jövő felvirágzásának. Itt a működés még nem érte el azon pontot, a mely elégségesnek mutatkoznék arra, mit hátra maradt gazdasági állapotunk követel. Európa észak s nyugati államai virágzó mezőipamkkal sokkal élénkebb színben s feltűnőbb mintánl állnak előttünk, mintsem hogy a szakoktatással egyelőre is megelé gedni lehetne csak akkor is. ha egyebünk nem volna a puszta jóakaratnál, helyrehozni az elmulasztottakat. Pedig e téren sem a jóakaratot sem a mutatkozó mozgalmakat kétségbevonni nem lehet De vegyük továbbá a gyakorlati éle- tet, mint ez a maga valóságában naponkint "Sénk ttrul. Föltéve, de ez eddig megnem engedve, hogy a gyermek, midőn azon évét befejezte, hogy az iskolát elhagyja, kellő ismeretekkel bír azon mérvadó irányban, melylyel azokat a gyakorlati életben érvényesíteni hivatva van s reményteljesen közéig a gyakorlat teréhez a hol a tanultakat alkalmazásba hozhatja s íme akadályul útjában saját szülei álian >k kik még mindegyre nem tudnak szakítani á régi ,apátn uram" féle gazdasági rendszerrel. Ezen akadályokat, ha már kikerülni nem is lehet — de hatásukat és befolyásukat gyengíteni még mindig hatalmunkban van. Itt kínálkozó alkalmai jó elénk a felnőttek oktatása, de csak ugy, ha itt is több tekintettel leszünk a gazdaságtan elveire, mint ez eddig voltnnk. Itt volna azon hely, a hová a szülék bevonatva — lassan kifejtekeznének hagyományos előítéleteikből; — itt volna azon hely, hol a működés magának utat nyitna a balfogalmak száműzésére s ha már nem is lehet-a vén {át meghajlítani teljesen, de elgondolkozik a hallottak fölött, s gyengébb akadályt képezend a népiskolában elvetett magvak, gyümSItsózeshez vezető útjában. Hogy itt is gördülnek elő nehézségek és akadályok, — ez tagadhatatlan — de hogy ezeket is elhárítani hatalmunkban áll, erről következő czikkemben. LIEBBA.LD BÉNI. 1 dalkör Jelentősége a társadalmi életben. Mindennemű tárau kör vagy egylet, m»ly a polgárisodás alapján alakalt, ét e neme* feladatnak mellóképen megfelelni törekatjk, illeti közönségének párioláaát két alapot oknál fogra megérdemli. Először ii a nigyon hatáJyot ÖDtég, mely tudvalevőleg mindenből első torban nm [fel, követali sót határozottan parancsolja a tár-aadalom eme intézménye föntartását, «ert kiki itt kereti ét leli fel azon respiriüót. élvezetet, mely a munkát életnek folytatására olyannyira uükaéget tea ti ét szellemi raganyottigot megadni képet. Továbbá az egyletitagaseu önéire-let mellett közvetve a haza ueat érdekeinek annyiban ii tzolgál, amennjibea a egriét egy czélszeruen berendezett ét jól kexelt könyvtár fóntartása, — ét a haza ügyeit híven tolmácsoló napi irodalom pártoláaa álul a kötmiTolódést elömosditja. A képzi körök ét társas egyletek e minta szerinti fentartáu világoson ét élethíven jeli a társadalom erkölcsi erejét ét értelmi haladt-' aái. Ha a társadalom e biztos hévmérőjére tekintünk, ugyan szemlére vesztzuk az országban ét megyékben a polgárisodat alapján fönálló egyletek sorát és sorsát, örvendetes elégtétellel eon-ttatálhatni azon észrevételt; h 'gy a képzi egyletek már szép számbani elterjedése fennen hirdetik a társadalmi élet fölserdttlétét ét értelmi haladását. Lelök pedig annál biztosabb al.pon fekszik, minthogy ez fönebbi rajzolatom awrint az életszfikség kutforrásábói ered. De keletkezési phuisaiban vajúdik jelen időszakban széles e bazán egy egylet, mely bár nem éiettzukségo, de végeredményében, minthogy képző és nemesítő hatása a nép ét a társadalmi életre minden kétségen felül áll — nem kevétbbé hasznos, és ez — a dalegylet. Minthogy a műszak csarnoka mindenki előtt nyitva nem áll, azaz ezen egylet érdemlegességébe kiki be nem hatolhat, bátorkodom mint e tzak avatottja ezen Agy érdekében e becses lap hasábjain a t. közönség előtt egy pár szerény szót koez-k az tatai. A népdallam ugyan a népjellemnek hü kinyomata, melyet is alapjában ét sajátságában TÁRCZA. Ismét egy álom .. . Ismét egy álom. ilom volt cjopin, Eltűnt midőn fölébredék ; De itt hagyott gyötrő fájdalmiTal, Minőt szivem nem éne r^f ! Fájó felét oe tépd a ?(•nreáí-uek, Oh mert helyébe égetőbbek n'nck ! Mért üldíWM még álmaimban is? Nem Tolt elé? a Kurredéa ? Arapy talán megcsalt szerelmem ára Szomjns sxÍT«doak még keret ? 1 Nem Tolt élig a köny. ? a néma bánat ? Aiért oem hagysz látnom nyugalmai álmát ?! Ob hagyj el! Hagyd e puista »ir«t itt Fájdalmira! s könnyűivel. Iszó tekintet, hajoló mosol; Cak fájóbb ssenvedétt DCTCL Eoyem a «ir, s a SÜT baj énemén/, Hit hűtlenMJ t« (Uttél beléj. Gondol*.- rám vájjon, ha mis Ölén Boldog, síeli d l«sx életed ? Gondolw-a majd a ssivre, mely a bú Nehíi saljától megrepedt ? ! As én ?xarelmem ott ü érted lángol á airba' hol rirág a6 liftm porából. BRUCKNEB KÁLMÁN. Csók ablakon kt (Utalestk.) Több százra menő szerelmi kalandjáról vult nevezetes Ferhősdy Lacii. llinden néven nevezendő hasznot foglalkozatnak — kivéve ha az a széptevét mesterségébe vágott — ha nem is ellensége, de bt-zonnyára szorgos kikerülője volt a mi Laczi barátunk ; — a tudományok mezején barangolni, vagy magát a politikai nevezetességek sorába falkuzdeoi, aohatem jutott eszébe. ! Ha néha néha ilyesmire figyelmeztették őt — mint nevezni szokta társait — „czimbo- rák," mesterkéletlen elegantiával vouta elő zsebéből nem épen nagy terjedelmű tárczáját, I melybe kalandjainak lajstroma volt rejtve. .Gyerekek! szolt ilyenkor közönyös egy-kedvüséggel — e két fogalom; Szerelem és száraz tudomány épen ugy, mint két egyne-mUen villanyozott tett egymást taszítják; ezek egymáshoz vonzódni, egymás mellett (megférni csak akkor fognak, ha t. i. a szerelem házassággá gálvánitáltatik. Készétek gyerekek ! e lajtaromot 1 im itt vannak fáradozásaim eredményei, — sok itt még az üres tér! hanem ennek betekével olyan bolondságot teszek, melynél nagyobb már nem képzelhető megháiasodom!" A legfontosabb esemény it, — mely talán másokat képes volt napokig a legnagyobb izgatottságban tartani, — érdektelen kicaiség volt rá nézve ; egyedüli és legfőbb élvezetét a kalandvadászatban leié; hol ilyetmiről volt szó, ott a mi Laczi barátunk mindig mint kalandhős szerepelt Kitűnő rábeszélő tehetsége, finomul kicsi-azolt modora s nem épen megvetendő csinos külseje, a tzépnem előtt majdnem ellenállhat-Unná tevék Őt. Egy csinosb nő megpillantásakor már kész volt as olradozásra. Minél több akadály gördült czélja kivitele elé, annál érdekesb volt előtte a kaland ugy, hogy ilyenkor már annak tovább folytatásáról beszélni akarni, hiába való idővetztegetés lett volna. — Egy helybeli nyugalmazott megyei tisztviselőnek báj ét kellemdus — de n mellett ka-ezer leánya a .szép Róza,* szintén nem eshetett Laczi barátnak figyelmén kirül. Találkozott vele bálban, színházban, de miután a .szépek legszebbike" igen is jól érté szerepét, ismerte fiatal emberünk gyengéjét — hiába kérte őt széptevő barátunk csak egy másoktól megkulönbozhető mosolyra is, — üres frázisaira, hízelgő szavaira egy egy akarva roszul palástolt kaczaj volt a válasz. Mindez azonban korántsem riasztá vissza Laczínkat, annál inkább sem, mintán erősen hitte, miszerint az, kit a szó magasabb értelmében hun tudna szeretni, az csak Rtza lehet. Eszébe jutott már a legnagyobb bolondság is: a htzststg. Ha már annyi százan, ezerén hordjak nyugodtan a szent házasság édes igijít,miért ne hordhatná ő it?— meg különben — fűzé tovább gondolatait — nem it lehet oly valami rettenetet dolog az a házasság, mint a minőnek ő tartja. A „szép Rózát" magáénak nevezheti, pokol fekete szemeinek bűvös varázs fényében szakadatlanul szemlélheti a mennyet és mindent a mi boldogít, a szépek királynéjának mézkelyhtt ajakáról részegitő forró csókot színi fel, — mindezeket összevéve ugy találta az őrületig szerelmes Lsezi, miszerint az ily boldogságért feláldozható minden a mi jó, szép és nagyszerű, sőt még féltett legénysége is. Laczi nagyon megváltozott. — A köny-nyelmu csapodárból sohajtozó, — ábrándos szerelmet lett. A .ezimborák* előtt e változás, megfejt-hetlen talány volt Ó, — ki ezelőtt minden társaságnak éltető elemét képezé, őa kalandbős, t szépnem bálványs, hogyan hogy ily seramittevésre ha-tározá magát el 1 .Laczi te! te nem vagy többé a régi !" .Bit nem tudjátok, — jegyté meg má- ! sík czimbora — hogy konoly szándéka Lászlóvá lenni ?' \| Eh! nem ngy állnak Laczi barátunk dolgai — ingerkedék egy harmadik — eddigi I ragaszkodásait jóvá teendő, remeteségre szoo- j telendi hátra levő napjait; csendet magányá- ! ban hilomra morzsolandja majd a .miatyán"- I kot s jól lakik sóhajjal.' I De hiába! Laczi barátunk magaarSptQ képzeletében, a „szépek legszebbikének* lebilincselő arezvonásai sehogy sem tudtak elmosódni ; meg volt biz ő lőve, .puska nélkül, mint a bak.* * Május elseje volt. Talán nem várta senki türelmetlenebbül e napot mint épen sz;relmet Laciink, tudván ugyanis, hogy a közali erdöcskében rendezett tánczmulataágon Róza is jelen leend, szíva' • nsptól — nagy súlyt fektetvén előérzetére — igen sok, szépet és jól remélett. De bogy it ne ! hitxen msjot elseje volt kikelet 1 Nem-e azt mondja Petőfi it: . Kikelet a lány, virág a szerelem* stb. mindennek pt-dig teljes tudatában voh hősünk. A fiatalság szine-java hacsak ép tagokkal bírt, özönlött a 4áncthelyre, a ugyancsak járta a kállai kopogást, vagy a mit épen talp* alá raktak azok a barna .gyerekek.* örfllt galoppban ragadta Felhősdy a mtl-lén pihenő Rózát, szemei a boldogság szikráit Ifivellék, ajkain kéjvágyó mosoly remegett, és .... lelkét akarta átlebelleni önmagába a legszebb Terptychorénak .Felhősdy ur, mit kivan kérem . % . ." „Csak egy mir- liárdnyi részét bíbor ajka mézének .... Rózám! - — . . " .Ha esti tízkor — sugi Róza — ablako- megőrasú minden nemsemek erkölcsi kötelme. A műszak értelmisége a dallam taglalásánál föltalálja a népies alapeszmét: as árnyéklatáról pedig, mely természetesen a miveltség elóhala-dásától é> kifsjlódött ízlésétől függ, megbírálni képes egj nemzetnek értelmi álláspontját az államok öszlétében. Sajátságosán és egyszerűen nyilatkozik a nép eredetileg dalában, mely bár a nemzeti ze-nészetnek alapját képezi, de a miértelemben kifejlődött ízlésnek meg nem felel; mert minél magasabb fokon áll valamely néposztály a mivelt-ségbeo. annál kevésbbé elégítheti ki az egyszerű népdal. A zenészeti tudomány a népkedély e szülöttjét fölkarolja, csiszolja, átdolgozza, mi-szerű öszhangzatba hozza, miáltal neki zenészeti alakot kölcsönöz és átszolgaltstjaa dalegyletnek. Ez ugyanitt Teszi fel működésének és hatáskörének fonalát. Mennél szabadabban fejlődik és lélekúk a nemzet, annál gyakrabban kínálkoznak mozzanatok, melyeknél a dalkör feladatát teljesítheti. Működésének köre sokoldalú, a társadalomnak élvezetet nyújt; az oratóriumban áhítatot kelt és nemzeti ünnepélyeknél lelkesedést gerjeszt; de általában főfeladata a nép keblé-b«n azunnyadozó zene iránti hajlamát felébreszteni, ízlését idomítani, a mi végeredményében a közönségre csak képzoleg és nemeaitóleg hat. Természetes, hogy hatása a működés minémisé-jétől függ. Hogy a dalkör moszerü működésével illeti közönségére képzoleg és nemesitoleg hatni bír, fényesen tanúsítja ama történelmi tény, hogy hajdan Olasz-Német ésFranczia ország fővárosai fogadott dalkarokat közköltségen tartattak fen. De ezek később nemzet ellenes irányuk miatt a nép kebeléből össze állított énekkarokkal váltattak fel íönebbi idézetem elritázhallan bizonyítéka még annak, hogy a tudomány és zenészét mindig egy ösvényen haladának, minthogy utóbbi csak a mívelt nemzeteknél talált tenyész talajra és a zene matadorjai csak ezek sorából kerültek ki. Logikai következés szerint tehát az ének és zenészét ápolása a nép művelődését bár más módon, de épen oly mérvben mint más képző egylet ezkózli; miért is aluliban az egész nemzet, különösen pedig a közönség pártfogását a többi egyletek közepette hason mérvben megérdemli. A magyar nemzet önálló-képességét azzal tamuitá, hogy ősi alkotmányát, hazai nyelvét, kedélyes dallamát mostoha körülmények és sok viszontagságos idő daczára szorosan megőrizte. Mindamellett pedig hogy ősi hagyományos szokásaihoz kiváló kegyelettel ragaszkodék, a hasznos és képző intézmények meghonosításában egészen hátra nem marada. Teljes reményünk van tehát, hogy idővel a most még mostohán tartott dalegyletek a közönség gondos támogatását kivivandják. Főleg biztosítja a dassgylet jövőjét első sorban a zenetanitás általánosítása. Előbbi időben a zongora, a házi hangszerek e legtökéle-tesbje, csnk mint élvezet hajhászat palotákban és kastélyokban honolt Jelenleg a miveltség népszerüsitése folytán a polgár szerény hajlékában is megzendül a zongora húrja. Ennél fogva a zene iránti fogékonyság folyton terjed, és az ének iránti azenv eo ipso növekedik. Továbbá a magas tanügyi kormány azon Udvteljee intézkedése folytán, hogy az ország számos kisebb városaiban, a nép polgárosítás ér- mon át' ... És visszhangzóit a zene részegitő harmóniája. Ismét tovább rohantak a szerelmes istenkéje által megnyilalt, átszellemült boldogok • im egyszer csak Lacii barátunk alig pár órai idósés után kapja magát a eszeveszetten fut - hazafelé. Miért e távozás ? Alig várta a perczet, hogy Rózával találkája lehessen s most .... . ? . valóban megfoghatatlan ! Szobájában találjuk. De csodák csodája, az ábrándos Lászlót e néhány perez ismét a régi vig Laczivá változtatá át. Boldog mosolylyal arczán a BZÓ valódi értelmében fut föl s alá szobájában, érthetetlen szavakat morzsol ajkain, — kezeivel pedig — mintha a katonai .hatvágás" művészetét gyakorolná — merész mozdulatokat tesz a levegőben. Végre hanyagai veté magát egy-az ott állott — pamlagra, de nincs nyugta, ismét föláll s újra fut, — majd óráját vonja elí s fölismerhető rajt, hogy kínos várakozásban tölti idejét Midőn már nzobáját isten tudja hányad-szor ujolag keresztül nyargalá, iró asztala mellé ülve naplóját kezdé lapozgatni, melybe végre az öröm láztól remegő kézzel ezeket jegyzé: .Májas 1. 0, szépek legszebbike az angyali Réza szeret! szerelmének tanúbizonyságául ereklyeként álljanak itt ma mondott szavai: .Ma esti tízkor ablakomon át fogom megcsókolni." Oh kedves olvasó mit tesz ss: „Ablakomon át fogom megcsókolni" ffileg oly ajkakról hallani, mint milyenek a bájos R6záé valá- eneKcan IB Buvaioan »JWÍ»"», ». tehát már mint tanoncz átesik »z elméleti hézségeken, és az össhangzat iránti kedv " megfojransik. . . De jelen időben ezen egylet meghonosítás; érdekében felszólalni és a közönséget serkentem nem felesleges. A megyében is van elég városi hely, a hol ezen egylet létét mind az értelmi mind az anyagi erő megengedné, mégis könnyen nélkülözik exempla sünt odiosa. Ahol pedig fen-áll is, nagyon gyenge lábon áll birodalma, minthogy a tánczczal összekötött daleetályek alkalmával minden figyelmező azon meggyőződést szerezhet magának, hogy hitregés kifejezéssel élve, Polyhimnianak bizony csaK Terpsichore szövetkezésével sikerül részére egy pártoló közönséget biztosítani. A helyi viszonyokra áttérvén registrál-hatjuk, hogy a népdal ez ápoldája itt Keszthelyen már 1870. febr. 2. alakult és azóta bár szakadatlanul, de változó sikerrel működött Ezen egylet sajkája a nehézségek veszélyes zátonyain már néhányszor összezuzódott volna, ha egyesek ügybuzgalma ezt a vég-megbutáatól meg nem mentik. Jelenleg ezen egylet ismét szilárd alapra van fektetve, és azáltal a legszebb várakozásra jogosit, miután nyomán sikerült részére az itteni polgár tanodánál államilag kinevezett Klug József énektanar urat karmesterül megnyerni, ki ii szilárd jelleme és ritka szakképzettsége folytán a városi közönség minden körében becsültatik. üj életre serditi még azon kedvező körülmény, hogy az egylet élén jelenleg 2 férfin áll, ugyanis Gödé Lajos ur mint elnök és Polgár József ur mint másodelnök, kik ezen intézmény érdekeit szívesen és lelkesen képviselik, ét néptzerüsé-gök miatt általános tiszteletnek, örvenehetnek. Továbbá nyilvános elismerést erdemei Oppen-heim Ede ur ki ezen egylet megalakulása óta fáradhatlan buzgalommal működik az egylet lendületén, ki is finom, ttpintatos életmodora álul nem csak dalártársai hanem az egész környezetének tiszteletét kivívta. Ily körülmények között vérmes reményeket táplálhatna a közönség dalegylete felvirágzása iránt, ha egy versenytárs ngyan egy a múlt évben a nagyon tisztelt m&barát Belke Tivadar országos gazdasági tanár ur kezdeményezése folytán alakult női dalkör, reá hátrányosan vissza nem hatna. A megoszlottság pedig méhében hordozza a gyengeség magvát. Nézetem szerint ezen két egylet egyesrlése és összolvadása a következő oknál fogva volna az egyedüli ut és mód ezen intézmény föllen -ditésére. Minthogy kisebb varosokban a dalkör hangképes dalárokban nem bővelkedik, továbbá tekintettel azon énektani elméletben megállapított alaptételre, hogy a különféle hangcaoporto-zat között az úgynevezett vegyes énakkar, ugyan a mely a pubertasi kort átlépett férfi és női hangok vegyüléséből vau összeállítva, a legzengze-tesebb és legkellemesebb hangzatu; a dalkörök ily alakbani szervezése kisebb helyeken annál-íogva a legalkalmasb éslegajánlatosb, minthogy a fönnebbi indokolás szerint egyrészt a művezetést nagyban könnyíti, más részt pedig azáltal, hogy közönségének képes mennyei élvezetet nyújtani, fentartáaát biztosítja. A hazai polgár nem a kénytelen egyenes nak ; e szavak nemcsak az amúgy is fűiig sze-relmeB Lsczit, de még a leghidegebb vérü nő gyűlölőt is szerelem ittassá tették volna. „Ne neked Laezi!* — kezdett ekkor fönhangon monologizálni — még is caak gyerek vagy tea talpadon! — fényes győzelmet vívtál te ki ma 1 — Monteculié kis Miska csak ehhez képest* .... „Ma esti tíz órakor veendem át a legyőzött vár kulcsát: a megígért csókot." .Hanem csak különös kis lány ia ám ez a Róza, — folytatá tovább — kulönczködő szeszélye egy vonalon áll szépségével. Ablakon át csókolni! Ha, ha, ha! valóban eredeti gondolat! — Hogy játékot űzzön velem, az nem lehetséges, ő szavát, igen szavát fogja tartani.' ,Oh én a szerencsés halandók legszeren-csésbike! Tehát végre mégis győztek virágos szavaim a magát kőszívűnek hivő nő kemény szivecskéjén; a hónapok óta esdett csóknak tehát mégia élvezendem a hetedik égbe ragadó gyönyöreit — Tegnap még éltemet, mennyei üdvömet adtam volna áldozatul e nem remélt boldogságért, és ma este .... most egy fél óra múlva, ót az angyalt .... Oh imádott Róza, oh gyémántoe ablak, oh boldog Laczi oh — órájára pillant — átkozott óra 1' .Lakásomtól az imádott Róza háza legfeljebb egy negyed órányi távolság, sebes galoppban öt perez alatt ott termek, — ablaka alá sompoly- gok, és 6 kidugja fürtös fejecskéjét, és én .... szent Jeremiás! . . . nohát megcsókolom és punctom." Pouogár Gyula. (Végeköv.) adj pontot lerovásában, hanem Inkább apóig* rositást elősegítő képzi egyletek föntartáaában tanúsítja a valódi hazafiuságot. Minthogy tehát a dalegylet a képző egyletek körében méltó he lyet foglal el, ennek minél nagyobb azámbani létesítése és fentsrtása azonos a közmivelodés előmozdításával. A közművelődés eredményezi pedig a hazának anyagi jólétét és teljes fölvi-rágosását. Keszthely, február hó 1. 1874. LÓWINGER JÓZSEF. Csány marcz. 18-én 1874. (Idei ele3eitém Kaloukara, kirándulta Pipa vidékére, egy eo-lékeíetei találkoiiaum.t A tavasz előpostája acol bárfája a fütyülő böjti szél, mely itt a Zalavölgyében oly síró hangon játaza természet alkotta eoncertjét, egyszersmint figyelmeztet, hogy megérkeznek ma vagy holnap a messze távolból érkező vándor szalonkáink is. A szenvedélyes lövess előtt misem lehet kedvesebb mint a szalonka les állás, csak ki kell mondani e nevet, s a lövess arcsa felderül. — Hiszen sokan emlékeznek azon kellemes estékre, midőn a nap leáldozott és a pintyek ét rigók danája közé a szalonkák x korrogásával adatott a természet legfenségesebb concertje,— vagy ki nem emlékesik kedvssen a napokra, midőn cserkésző vizslája nyilsebes futtában egy bokor előtt mint villamütéttol találva egyszerre megállott s előtte felröppen a szépmadár, mely a lövész által jól ezélzott dörrenéssel elejtetett! —nincs kellemesb mint as üde tavast, midőn mind ez újra éled ét mely a szárnyas rándorok melancholikus dalnokait visszavarázsolja honunkba, — ily 18 tavaszt élveztem már a szalonkásással keresztui,és hogy esen évek képezték éltem legszebb, legnemesb korszakát, a szenvedélyes vadász előtt állítanom felesleget: azonban ellenkezője jut ki jelenlét; e nomád Zalavölgyében, hol régi sportbarátimtól távol, csak azok emlékével foglalkozhatom. Zalamegye, daczára, hogy hullámot és televénye* jó földrészekkel rendelkezik, azonban azt tapasztaltam, hogy a szalonkák húzása legalább a múlt kétévben vidékünkön nem volt kielégítő ; okát abban találom, hogy az évnek mindkét szakában tavassazal és ószszel nagyban lövetnek, gyakorlott sportmennerek-től haliám, hogy kivalólag az angolok roppant pusztítást tesznek köztük, és mire hazánk határát elérik, nagyszerű vámon kell keresztül httolniok, — a mai estéli lesen általam egy elejtetett, mely jobb lábát emlékűi alkalmasint az angoloknak hagyományozta. E szép madárnak két faja van az egyik ecolopax rusticola parva, a másik pinetorum mely utóbbiaknak lábai kéketek és előbb is érkeznek. Múlt napokban meglátogatám a Bakony aljában fekvő élénk Pápa városát, melynek nem rég született és már a sírba szállott „Bakony és vidéke" czimü lapja felett a pápai nagy harang méla bus hangja léteztéoek hirharangja, zúgott; azt hittem,hogy nevezett lap tok érdekes bakonyi nagy vadászatokról fog minket időnként értesíteni, azonban szomorú, hogy pártolás hiányában — vagy a lap éretlensége következtében el temettetett: pedig vajmi sok érdekest közölhetett volna az ős Bakonyból, hol még egy contignitásban 100 ezer holdra menő őserdők vannak, ott a híres bakonybéli teknyő, vella, lapát-gyár, mész és szénégetések, s tech-nicus czélra használható amilliókatérő (maríné) tölgyerdők üveghuták, a herendi porczellán gyár,- van a rengeteg közepében két nevezetes kolostor, mely egyszerismint apátság, — végre Bakonyban van a bires szentgáli erdőség, melynek derattátiójáról mily sokat közölhetett volna. — Cselbe érve, hol a magyar nyugati vasút társaság keret Udommal rendelkelő konduktoréi által figyelmeztetve lettünk egy mát vonatba leendő átköltözésre, — csak hamar egy Il-od osztályú coupót választék, melyben szerencsémre legyen mondva, e lap közkedvestégü munkatársával G. G. árral, ki Győrré volt nta-zandó találkoztam, szívélyes fogadtatás és egyről másról történt párbeszédünk közepett felemlítem azon érxelemdut líráit melylyel oly sok szivet már megindított, és hogy ő azon irók egyike, ki érselgi szenvedélye ét nem pénzkeresetből dolgozott ekkorig, — megbeszéltük az ,uj év reggelén," czimü költeményét—melyre e lapok egyik számában oly fenséges választ nyert, mely forráshoz hasonlított, és melyből minden halandó meríthetett; — mondhattam, hogy a költő legszebb emléke műve, mely öt halhatatlanná teszi 1 és így a választ adó úrhölgy kimerített költeménye szellemének halhatatlanságát örökitó meg előttünk és e lapok tisztelt olvasó közönsége előtt. A pápai indóháznál elváltunk restemről azon óhajjal, hogy a viszontlátás édes pereseit, napjait mielőbb élvezhessem. NEUSZIDLER. Kimutatás x. »» fim itttegekrül, melyek a dMara árvák <> Btvegytk ugUytzitin a sfimeghi szolgabiroi járásból befolytak: 21. ss. adakozási ivén- N. N. 1 Ért. — gipos Oszkár20 kr. — Nyiráü községi frt. - Rózsa János 10 kr. — Bencze Ferencz 10 kr. — Bencze János 10 kr. — Nagy László 10 kr. — N. N. 40 kr. — összesen 3 frt 22. sz. adakozási ivén : Bogyay Antal 10 frt. — Takács Alajos 10 frt — Poók Alajos 1 frt - összesen 21 frt. 23. ss. adakozási íven : Paar István ő frt. — Isoó Alajos 5 frt. — Szily Desso 6 frt. — Szűcs István 5 frt. — Forintos Kálmán 5 frt. — Svastics Gyula 5 frt. — Bessenyey Ernő 5 frt. — összesen 35 frt. 25. sz. adakozási ivén: Kereatenyi István 1 frt — Háczky 20 kr. — B. János 20 kr. — Epstein Mihály 20 kr. — Hamburger Ignacs 20 kr. — Gyümölcs Imre 20 kr. — Benacsek Jákó 20 kr. - Vörös János 10 kr. — Hegyi József 20 kr. - Csemba Mihály 20 kr. — Ssi- lágyi József 20 kr. — Kozáry Lajos 20 kr. - összesen 3 frt 10 kr. — 26. sz. adakozási ivén : Takács János 1 trt. — Barcsa Kristóf 1 frt. — Mojzer Imre 50 kr. — Steiner Albert 40 kr. — Scheiber 20 kr. — Kaufman Rudolf 20 kr. — Markos Salamon 15 kr. — Binder Péter 66 kr. — összesen 4 frt 27. sz. adakozási ivén: Késmárky Flóri 1 frt — Markovich Antal 50 kr. — Schek Márton 50 kr. - Holly Rezső 40 kr. — Szako- nyi Antal 20 kr. — Kaioinger József 20 kr. — Bakos Mihály 10 kr. — Koráét János 20 kr. — Tiborcz István 1 frt. — Komjáti János 20 kr. — Jagasits Mihály 20 kr. — Kovács János 20 kr. - Németh Mihály 10 kr. - Ja: gasits János 1 frt. 50 kr. — Pálfi Katalin 3Q kr. — Halász Pál 10 kr. - Németh Mihály 20 kr. — Németh Sándor 20 kr. — Németh Jásos 10 kr. — I. Lővy 10 kr. - Fuss Jóaef 20 kr. — JsgasiU Alajos 40 kr. — Német György 10 kr. — Németh István 10 kr. — setén 8 frt. 10 kr. 28. ss. adakozási íven : Jagaaics Sándor 1 frt. — László Sámuel 20 kr. — Morocz Mi hály 10 kr. — Nagy KároU 50 kr. — Paál István lfrt — Ssalay Sándor 10 kr. — Mar ton Mihály 20 kr. — Kovács György 10 kr. — Kurucz János 4 kr. — Grűnbaum Márton 5 kr. — Veiss Sándor 5 kr. — N. N. 50 kr. — Né meth József 2 kr. — Barcza Ferencz 1 frt. — Pe ezer Nándor 10 kr. — Dömötör Imre 2 kr. — Weiaz 5 kr. — Fazekas József 10 kr. — Polgár Samuelnő 5kr. — Polgár István 5 kr. — Kováu József 5 kr. — Zolner Zsigmond 10 kr. — Nagy Péter 5 kr. — Sass Lajos 30 kr. — Esés Mihály 2 kr. — Horvát Jórsef 5 kr. — Reberger Simon 10 kr. — Galsa község 50 kr. — Karácson Isi- van 5 kr. - Szabó József 10 kr. — Horváth Mi hály 4 kr. — Kiss Ferencz 6 kr. — Ciili János 5 kr. — Hogyir Mihály 5 kr. — Ho váth József 2 kr. — Kassa Antal 2 kr. — Fülrpp Ferenci 5 kr.-Király Horváth József 4 kr.°-Gombár József 4 kr. — Kiss Gáborné 4 kr. — Sulok János 2 kr. — Caili Mihály 4 kr. — Moger Já nos 2 kr. — Helter József 5 kr. — Varga Imre 5 kr. — Falkner Gyula 50 kr. — Egér Jánosné 2 kr. — Szalóky János 2 kr. — Soós Ferencz 4 kr. — Kasza Ferencz 5 kr. — Horváth Juli ánná 6 kr. — Horváth István 5 kr. — Szalóky Ferenci 4 kr. — Klener János 5 kr. — Helter Ferencs 4 kr. — Horváth Antal 3 kr. — Berta Örase 4 kr. - Szélessy Dániel 50 kr. - Hor váth József ifj. 2 kr. — Tima József 5 kr. — Péter János 10 kr. — Ovadi István 4 kr. — Baranyainé 4 kr. — Koppány Ferencs 10 kr. — Péter Mihály 10 kr. — Kovács János 5 kr. — Edelmüller Henrik 5 kr. — Görög latrán 5 kr. — Szántó Vendel 1 kr. — Krauaz Fáni 6 kr. — Görög János 5 kr. — Szita Ferenci 10 kr. — Gáspár János 5 kr. —Takács Mihály 3 kr. - Döbör János 10 kr. — Farkat János 2 kr. — Márkus János 3 kr. — Polgár Sándor 10 kr. — Bekk Jóssef 5 kr. — Karács György 10 kr. — Nagy Ferencz 2 kr. — Topa József 2 kr. — Varga Jánosné 5 kr. Hegedűs Gergely 4 kr. — Bahos István 3 kr. — Szalay Károly 10 kr. — Kálmán Henrik 5 kr. — Csiszár Jó zsef 5 kr. - Antal Jóssef 1 kr. - Perlaky Gá bor 1 frt - Nesnera Béla 50 kr. - Hirsch Sámuel 5 kr. — Móger Ignácz 5 kr. — Krák- síuer Mihály 10 kr. — Bodai József 10 kr. — Molnár Mihály 5 kr. — Molnár Józs»( 20 kr. — Szilágyi Pál 10 kr. — Molnár Mihály ifj. 10 kr. — Albert Mihály 3 kr. — Móger Fe rencz 5 kr. — Bekk Mihály 3 kr. — Bodai Jó ssef 4 kr. — ötssesen 12 frt 64 kr. 29. sz. adakozási írén: Kopasz 2 frt — Leány ház 50 kr. — Cselédség 50 kr. — Kobn Zsigmond 60 kr. — Horváth Imre 2 frt. — Nemsnr Ignácz 50 kr. — Kohn Mór 50 kr. — Magyar István 1 frt — Horváth Boldizsár 40 kr. — Nagy József 50 kr. — Küllői József 3 frt — összesen 11 frt 40 kr. 30. sz. adakozási ivén: Klán József ifj. 1 frt — Névtelen 50 kr. — Névtelen 40 kr. — L Istris 1 frt. — S. Ignács 20 kr. — Névtelen 80 kr. — N. N. 20 kr. — tatm 3 frtflOkr. 32. tdakozáti ivén : Tarányi Fcrencz 5 frt — Chernél Olivér 2 trt. — Orosz Pál 1 frt. — Tarányi Mihályné 10 frt. ö»»iescn 18 frt. 60 Jrb. sorsjegy in 25 irt. Mindössze az egész járatból 144 frt. 84 kr. Hogy ezen másolat az eredetivel meg-egyes, bizonyítom. Zala-Egenaegen, 1874. martiul hó 6án. CZUKELTER JÓZSEF, m. számvevő. (Folyt. köv.) Előfizetés felhívás htté«kint k.éfiir megjelenő „ZALAI KÖZLÖNY" folyó évi második évnegyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elótizetéaök e hó végével lejár, mitzerint azt mi«16bb megújítani szíveskedjenek, nehogy * lap küldésében biiny merüljön föl. Külön felhivást nem bocsátunk ki, azért legozélszerübb a postai utalványokat használni, melynél a bérmentes pénzküldés 10 frtig csak b krajclárba kerül. Lapuuk előfizetési ára: Április — június évnegyedre .... 2 frt Április - szeptember félévre .... 4 frt. Április — deczember 9 hóra .... 6 frt. Helyi hírek. — (A vasúton.) Múlt évi október 28-án a déli vasúttársaság egyik utazója Kanizsán, ki Zágrábban 3-ik otztályra váltott jegyet, a tönnemlitett állomásig azonban a 2-ik osztályt vette igénybe, a megfeleli többlet utánfizetesére kbteleztetvén, e kötelezettségnek megfelelni vonakodott s ezáltal egy eléggé heves jelenetnek lón okozója. Ugyanazon vonaton utazó Nathan Mór gabonakereskedő ugvanis — különben is heves vénnérsékletü fiatal ember — emiitett utazó ellenszegülését még azáltal fokoíá, hogy kelletén tál pártját fogván, a mozdony vezetőt arczulcsapással fe-nyegelé, az állomás főnököt, Markó urat pedig agy annak helyettesét sértésekkel illette. Al állomás főnök jelentése folytán Natbannak, ki Bécsbe utazni szándékozik, ügye kedvezi fordultáig vitsza kellett maradnia, ót illetőleg azoonal jelentés intéztetett Bécsbe, melynek alapján ügye f. é. jan. 24-én a hernalsi kerületi biróság Által tárgyalás alá vétetvén, vádlott a nyilvános állsm közegek megsértéséért nyolcz napi börtönfogságra Ítéltetett — Nathan Mór ezen Ítéletet föllebbezle s ügye marcz. 14-én tárg) altatott a tartományi törvényszék föUebbezósi tanácsa által Motloch tartomány törvényszéki tanácsos elnöklete alatt. Az elbeszélt tényállás azonban miben »eoi szenvedett változtatást, a mennyiben Nathan mentsége, hogy a vasúti szolgálattevők heveBkedő eljárása folytán ingereltetett föl, a három megsértett s tanukként szereplő egyéniség eBküje által megozáfoltatott s 8 napi fogságra, ugy a perköltségek megtérítésére Ítéltetett. Ennek következtében az eltö-birósági ilélet helybe hagyatott. — Silmeghröl irják lapuiknak : 1874. marczius hó 12. fejeztetett be Süineghen az ujjoncz állítás. — Had köteles yolt az 1-ső kor osztályból 226, besoroiUtott 18, hadköteles volt a 2 ik kor osztályból 157, bevált 3, had köteles volt a3-ik kor osztályból 109, betoruz- tatott 7. Hivatalból állitatott 16, bevált 2. így összesen 508 hadkötelezett egyénből katona lett 30. — — A helybeli nagy casiné tagjai ál ul idóazerint koszorúcskák rendeztetnek, me lyek a legkedveltobbek közé számíttatnak ; meri távol van azokban minden feszültség; vidám kedv, és kedélyesség fűszerezi, a tánczkedvelík mulatságát A hölgykoszoru bájos virágai teszik vonzóvá leginkább, a zenét kitűnően kezeli Bi- schitzky zongora-mester ur.Igenlivánatot volna, ha e kedélyes ostélyek a rendezők által szaka datlan torban bizonyos napokra megállapiltat- nának, köztok olyanokat is, melyekben mint a múlt évben — szellemi előadások előzik meg K tánczot - Kedves emlékünkben van még, midőn ama multévi mulatságok a kedélyest fö lül mnló hangulatot idézték elő e társas körben s humoristicus előadások ugy, mint ének-és zene daraboktól váltva általános élvezetet nyújtottak. — EUifixetéal felhívás halotti búcsúz tató czimü. mire. Tisztelt pályatársaim ! Bátor vagyok önöket szerény müven pártolására fölkérni. E műnek csak is leginkább tanító veheti hasznát, miután nem mulattató olvas* mány, hanem egy még fennálló egy házi szertar tásunk kiegészítő része. De ne veszítse örSk előtt értékét azáltal, hogy épen tanító tollából folyt, —sőt inkább adjanak önök pártolásul kai buzdítást mánknak is, hogy hasonló tettre bátocittttttntV Mi, ugy i, magától a sorttól, egymás pártolására vagyunk utalva, t ha egymást elhagyjuk : sztítoldott, inkább — fosztott kéve leszünk! Régi barátok! Ukolatártakl kik hivataltokkal osztoztok velem legnemesebb s nagyobb czél elérésében a nepnevelésben : forduljatok felém, fogadjatok el tőlem egy ágat abból, mit a temetőben nőtt szomorufa gaiyai közül leuakaszték. E műben nem költői képekkel ragyogó halhatatlanságért harezoló költeményeket írtam ; s nem a kemény itésx bonca kése alá; hanem saját tortáim számára adom át azt, mit magam a nép előtt eredménynyel használtam 1 Nem drága gyöngyök világítják meg sorait, hanem a tnemnek, inkább — a szivoek gyöngyei hulltok azokra, hogy meg-homályositaák I Nem a nagy világ piaczára adom, hanem a halottak ajkaira. — hogy azok — midőn elmondták, ai utolsó szónál ismét meghalljuk azokkal együtt 1 Nem gazdagodni. . akarok általa, hanem segitni magamos ! A mu mintegy 20— 25 egész darabot, ezenfelül töre dékeket foglal magában. Ára a mai vitsonyok hoz merten a lehetőleg csekély t i. fűzre 70 kr. A t gyűjtőknek 10 példány után egy ingyen példányoyal szolgálok. A mű f. 1874. évi június havában fog megjelenni és pontosan megkul- detni, miért it az előfizetőn iveket — e hó assz martius végéig kérem beküldeni, Özékelfejér- várraa .Vörösmarty czimtt könyvnyomdának kaarárnya-utca 151. sz. T. pályatársaim riwé- tét ujolag kérve vagyok teljes tisztelettol. Kivit Valenczén, (Fejérmegye) mart. 1. 1874. — Balogh József, b. h. vall. tanító. — lapát. Bakaaházán Szabó József Uta lójából 12-én éjjel egy borjú, fehérruha s egyéb tárgy tolvajoltatván el, a tehén szokat lan bőgése fölkelte a háziakat t csakhamar észrevették az esetet, s a csapást megtalálva nyomozni kezdek. Az orotztonyi határban levő Srömhegyen tel is fedezték a tetteseket,négyen fejtették a borjut, de őket feltartóztatni nem merték, mert puska volt nálok. Általában panaszkodnak a Ptcaa vidékiek, hogy a köz biztonság ott nagyon gyenge lábon áll. — A nala-egerttegi oontortium szán dékozik a püspöki fundusokat, különösen a .Bárány" vendéglót megvenni, ott egy nagy és díszes vedégfogaló építését Urvezik. Ez az tán helyes törekvés) — Pályázat. Postamesteri állomásra tiszti szerződés 't 200 frt. biztosíték letétele mellett Kottoriban (Zalamegye). Éri járandó ság 318 frt fizetés 36 frt irodai '» 480 frt szállítási átalány. A kérvények három hét alatt a soproni postaigazgatósághoz intézen- — Sopron 1874 évi marczius hó 14-én. — Postamesteri állomásra tiszti szerződés 's 100 frt készpénz biztosilék mellett: Zala lövőn évi járandóság: 204 frt tiszti fizetés 24 frt iro dai s 1020 frt szállítási átalány. A kérvények három hét alatt a soproni kir. postaigazgató sághoz intézendők. Sopron 1874. évi martius j hó 15-én \| — Beküldetett. Nyilatkozót! Alant írott ezennel a biztositóközönség érdekében nyilvánoaságra hozom, miszerint épületeim .Tisza" biztosító és jelzálogbanknál tüz ellen biztosítva voltak és azok közül istállóm le égett — Nevezett bank vezérttgynöksége ká romat azonnal felvetette, és a kártalanítási öszveget teljes megelégedésemre kifizette, mi ért is a .Tisza" biztosító ét jelzálogbankot mint különben is hazai vállalatot a biztosító közön ségnek ajánlani kedves kötelestégemnek tar tom. Kelt Téthen 1874 marczius 13-án. Gold Sámuel. Előttünk Czenge György Jegyző. Tömöl Sándor bíró. — Nyilvános kSSMÖnet. Alélirotí benső tiszteletérzettel nyilvánítja köszönetét mindazoknak, kik boldogalt sógornője Piringer Róza temetésénél oly nagyszámban megjelenve, a család mély fájdalmát részvétük által tanuti- tották,fogadja különösen a főgymnáziumi főtisz- telendő tanári kar, az elemi iskolák tanitó- kara, a magán dalárda, betegsegélyző egylet, sat ismételt köszönetemet. N. Ksnizsa marcz. 20. 1874. Zadubánsiky Lajos. -Sümeghen f. hó 18 án-Schall János cserepező legény, ki különben elme kórban szenvedett, magát felakasztotta. Vegjes Tűr. — Valíhitütig. Egy mármarotmegyei vi- sóvölgyi orouajku községben egy csinos fiatal menyecske halt el inlázban. E halott nő test vére, egy szerelmet asszony felszólítása követ keztében azt a bűntényt követte el, hogy a te ritőn nyugvó halott jobb kezén levő két ujját, mely csonkítás alkalmával még vérzett, és egy hajfürtöi levágott azon vakhitből, hogy az em lített asszony een hűlt tetem és hajban rejlő erő segítségével oda fog hatni, misterint szive választottja a katonáskodás alól véglegesen meg fog menekülni. - Rövidhírek. Erkel .Brankovics Qyörgy"-ét april. 15 adják elő. — Fabó And rás egyházi irodalmi férfin meghalt — A .Szép Heléna" és lipotmezői vendéglő közt tánaakocsik fognak közlekedni. — Krancz litván szombathelyi nagyprépost elhunyt — Albrecht fhg. a jövő hóban vizsgálatokat tar- tani Magyarortmágban jövend. — Budapest személy kereseti adója 499,920 frt 60 kr. — A Batthyány mausoleumra befolyt főöatseg 35890 frt 8 kr. — Csengery Antal, mint örömmel értesülünk, ágyát elhagyta. - A .Holt költő sserelme" Jókai legújabb költeménye, melyhez a zenét Liszt irta, nagy feltűnéssé, fogadtatott — Felekyné asszony Kecskeméten aratja babérait. — Szerkesztői üzenet. 1188. Br. ajsljeveca. KSssOaettel rettok; -on dóitok, hogy elfeleded 1189. D. Els-Komáron Magán levelink m- rint, sem küldhetjük risasa; mind kettSre ssuksé- günk volt. 1190. N. Páca. Megkaptuk > sxoniial cl >? küldött Ok. 1191. J. (J. Ciktorn.fi. Tudóméira! vettük. 1192. Syilt levél Tárnok Alajos úrhoz, közöl jük mielőbb. De a maiik oTitt letel1!.', virullak kell. mig as érdekelt közlemény el nem fogy. 1198. P. Oy. A költemények koiU válogatnak ? alkalmilag közlőnk. 1194. Sí. Kaniasa ? vidékének mupartolóihoz. KoiSlíttk. 1195 N. Visszapillantás a. 1868/9-b.n megalakult nagy-kanizsai ifjúsági önképzőkör törtenetére. Srinte közöljük. 1196. Kemeaffy Eltmeraek valódi nevét ii kér jük velünk tudatai. 1197. Péczre. E. agyében e lapok szerkesztője mostanában nem intéakedbetik, mprl s fővárosba utason. Történeti naptár. Márcz. 22. 1670. Tattenbach, Zrínyi Péter tárta tlfogatik. - 1771. Zschokke születése. — 1832. Qeöthe halálozása. -- 1848. a sajtótörvény nyilvános elégetése Pesten. — 1849. Peresei győaelmeSzőregnél.—1854. Az oroszok as Aldunán átkelnek. . 23. 1074. Rákóozy Ferenci serege Bécs alatt megjelenik. — 1819. Kotze-buet Sand György tőrrel meggyilkolja. — 1848. Amnestia minden politikai fogolynak hazánkban és Ausztriában. — 1848. Jellacaics bánná neveztetik ki. , 24 1381. Lsngyel országgyűlés tárta-tik Budán, Nagy Lajos alatt. — 1625. Zrínyi Miklós halálozást? Csáktornyán. — 1843. Üeniczky Lajos őrnagy győr-tuie l."4O!>ozoál. „ 25. 1420. a huszita hrií>oru kiltiréáe. — 1848. A bécsi egyetein-n H tanítási ét tanulási szabadságkihirdettetik. Karnis 22-tü tnrtlM 28-19.1874. Hó- és heti- Kathotikus nap- Protestáns sap j tár \| naptár 12 K. sPr."~A~ziiaík=níígaka7ik koveíT Ján. VIII. G. Mark IX. 17. i Vasáriat i D 5 Jndica 1 U 5 Octav. 23 ! HétfS 24 Kedd Ottó Gábor Gy. ol B. Manó Kuport Virány Viktori Oibor 25 Slsrat CsSUirtök Péntek Ssombst 6y- o. b. a Manó 7 fájd st. Gusztáv Üzleti szemle. (S. 8.) Mat7-Kaniua, mirei 20 in 1874. ldSjárái: Uraexias, de tobbnrire borult. Qabnaaslet: — A szerdai é« mai heti-vasár sem multa folul ai elStU valókat élénkségben ? as egisx behosott gabnanem tán nem haladja meg a saáxotven mérSt. — Ennek dacaira as árak oak nagj nnbesen birjik a multketiekbei képest magukat tartani; minekután itteni kereakedSk a piaexrx elégséges gab-nit kiáOitva; porgaadáinkat maglebatosen sakkban tartják követeléseikben. — Busa ssilárd magatartásu ; lendekma4 után még mindig éléok a kérdesoskodcs ; irs 10 krral magasabb. — Bab is kedveltebb rsikk s 10 — 1! krral drágábban kel •! ; nj már ritk»ie vidékünkben ; a forgalomban lévS ouUii » termiiObSI áll ; tarka is hiányaik. — Alsó-ausstriai mér5 szarint: ) Buta 80—81 fnt- 6.S0—6.60,8S—83 fut 6 70 -7—, 84—86 tat, 7.40—7.80 kr. ROM 76—77 fontos konkoljoi 4.80- 5.10 krig, konkolj nílkoi 5.25 — 6.40. 78—80 fnt konkoljoi 6.20—fi.30. konkolj nelkU 6.30—50 kr Árpa serfSsésre 6.20. 5.60— kr. — Árpa etetesrs 4— 4J0 krig. — Kukorieza 6.—J50 kr. Zab 2.30. — ».» krajcárig mert>je. Huvelfesek: Borsi 8.6<n>.fls* fehér uj 5.10 - 80 krig, i 6.— tarka bab 4.SO—4O kr. Lencse 7 50 - 8. —krif. Hajdina 4.60-80 kr. Hsjdinakása 11—13 kr. itcséie — Köles 4.80 — 6 Mg. — KBleskása 7.60—8.50 krig. Lenmag 4.80—6 20 kr. Lendekmag tiszt* I.1Í—4.30 krig Loheroag 29—30—82 frt bécsi máasája. Kendermag 6.30- 60 krajcár merője. Bepcze téli 4.50—80 kr nvári 3.60—t frtig. Zabos bnkonr 4 frt — kr. vimmáasaja. - Malom ram (MischUng) 4 80— 6. frt. asréss 6 frtig. — Bnsa-oeso 1.40—60 krig. — Boss-ocsú 1.20—40 krig. Ó-bor 9—13 frt. fejtett uj fehér 6. •) a. W. Belovarott Ámbár otmat nyelv4 meg.-ssóltitáaára csak aat tudjuk válaszolni, hogy bs nagy magyar BTelvanket nincs szerencséje érteni, vagy pedig tájékozatlan a kereskedelmi szakban. E lspok sser-kwtSje igen óvatos a munka tának válaiztasában.eny-nyit ssabad védelmemre mosdanom, hogy hiá és Sndi-csekvSnek ne látsiaasam. Énapiaosi árakat, tehát a bevásárlási árakat alsó-ausztriai mérd szerint jelaem. öntanvámmáaaasserintésakerct* kedStol is akarja tehát aa általain jelzett áron Tcazi > I . «. «. -5.60-6 Mg. piros < &0-Í.50-80 kr —eehtller 4.— 4.60 kr. TOrkolT-palinka S»—zo frt, seprtpáHaka.-. —. asUvaliesa 37—80 frt alsó-ausztriai aktja, kardi aelkal, franca itteni állómat Felelős sserkaizto': Bitorf UJtt. Nyílt gratulatló. Alulírott szive* grttulatíóját nyilatkoztatja T ... ét Q... uraknak a f. évi március hó 7-én Zalaegerszegen tartott tánczvigalom alkalmakor általuk megválasztott ét a Vasmegyei Figyelőben it közzé tett bmlldrály nők iránt-Egy -úttal figyelmezteti nevezett urakat, hogy máshol és nem tánezteremben ét temmi esetre sem oly hallhatóan elemezzék a hölgyek phitikai hibáit mert ama ,fameu» nagy kezű, ét egyébb phitikai hibákkal megáldott bfilgy kitűnően diadalmaskodott ,Balett tánczosBálki-rálynéik" fölött. Különben amaz uraknál ily hangos becsmérlés csak szakáitalanaágukat, ét jelemtelenségüket árulja el. Vegyék ezt jövőre „ad notam". TALL&ROSI SI1ÍPLJCIU8. Minden betegnek erő és gyógvszer és költség nélkül. Revalesciére in Barr? Minden betegtégnak gyógyttser és költség nélküli eltávolítása a zamatot du Barry Eeva leaciereje által, a mely felnőtteknél és gyeraie kéknél 50-szereten megkíméli az árit — Kivé nat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, alfél-moll-, tüdí-. nyak-, torok-, lélekzeti-, mirigy, vese ét húgyhólyagbajokbó^ a melyekből ki vánatra ingyen és bérmenteten küldetnek tmi so latok. Uiuden szenvedőnek egészség a zamatos do. Barry Beralesciereje által, a mely grogyiser haszuá-Ist nélkal kovetkesS betegségeket tivolit el : gjonor-m«U-, tOdS-, máj-, mirigy-, nyakhártya-, léleksesi-, bugybilag és veaebajokat, mellbetegsegeket, szé dlléát, nehés léleksetvetelt, köhögést emé>sthetetlenség«t, dugulást, bssraenést , álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, viakdrt, láat, vértódsjást, fulsslboagist^ ájulást és hányást még a terhesség folyamatában is, hajhsrlyalobbot, métakort, soványodast, csuxt, kosz-venyl, sipkdrt. — Kivonat T5.00U bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden gyógyszerrel da-czoltak 74,670. biaonyitvány. Bécs, 1872. april hó 13-án. Már 7 Uava, hogy vigasstalhatlan átlap«tbas) voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem, ugy, MOfj naponkint fogytam szemlátomást és ennélfogva hosa-saabb ideig háborgatva voltam tanaimányozásombaa. Hallottam az ön csodateljea ftovaleeciérejérol, igénybe vettem és biztosíthatom Ont, hogy as ön zamatos ás tápláló Bevalesciéieje használata által, tökéleteset! . egésftségesiek és erősnek érzem magamat, ugy, hogy minden ressketes nélkül vezethetem s tollat. KBtelea-ségemet vélem teljesíteni, minden szenvedőnek, eaea aránylag igen olcsó és isletes tápszert mint legjobb gyógyszert ajánlani, és maradok tisztelettel Tesehner Oábor, a nyilvános telaS kereek intézet hsllgstója. .^ ?' 73.668. biuayitvány. atitrowita, 1871. apr. 30-áa. KosaSnet a jeles lisztnek, a melynek 8 havi használata következtében nővérem, a ki idegee fobaj-ban és almatlacságbsn szenvedett, a javulás ntjáa van. Egyúttal tiszteletteljesen kérem Ont, utánvétéi utján 1 font közönséges Bevalesoiéret ksldeni, hasa-nálati ntasitással ogyUtt 8 hetes gyermekek számára. Tisztelettel KostiU 0. MUolaa. 73,704. biaonyitvány. Prilep, a. p. Solleschau (alonrsorss.) 1871. május 7-ío. Miután az ön által küldött du Barry Bevaiet-ciérem már rég elfogyott, és gyomorgyengeaégem is emeszthetlenségetn ellen jó gyógyszer,ennélfogva tisztelettel kérem ont, nekem 2 font Bevaleeeiéret a valódiból utánvét utjas küldeni, még pedig minél előbb. Teljea tisztelettel Kobat.sk Jóteef, erdész. Martin, adóhivatali tisst. Táplálóik Inén a búnál, őOtwrato. ntf-kimíli a gyóayutr árát, ftlnButJaUl ttoy, mim-gytrmektkrUl. Pléhsselenezékben '/, font 1 frt. 60 kr., 1 foat 2 frt 50 kr., 2 font4 frt 80 kr., 6 font 10 frt., IS foat 20 frt.. 24 font 36 frt. Bevaleaciére piskóták szele-caikbsn 2 frt 60 ás 4 frt 60 krral. Bevaleeeiére Cho-eolaUe táblákban 13 csésser. 1 frt 50 kr., 24-re 2 fit 60 kr., 48-ra4frt 50 kr., poralakban 12 csészére 1 bt 60 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 60 kr., 120-n lu frt., 188-ra zO frt, 676 ra 36 frt. Hegrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Wtll.tCbg.Ut8 Mf. 8., N.-Kaniuán Lovak Károly gyóniterfdráian : Aradon F. Tonet ét társánál; Debreczenbea Uihálovits litván gyógyszertárában a kigyóhos; Kattan Wondrasohek K.-nál; Marosvásárhelyett Fogarati Dömötörnél; Pesten TSrSk Józsefnél; Széket-Fehérváron Dieballa Györgynél. Temet-vártt Quiriny A. vároti gyógysaerétznél; Ver-teczen Fischer Móricznál. A bécsi ozég minden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre. I vállal •) ? rovat alatt kozlüttért felelősséget sem ttok. fii iO -os törlési kölcsönt földbirtoké* 0== bérházakra közvetít az "Ingatlan-forgalmi ügynökség., Budapest: főút, Tttköry-féle palota Levelekre pontos válasz, valamint tervezet Ingyen. Gazdáknak két ezer mázsa legfinomabb réti takarmány mázsája kapható 1 fi. 50 kron Misefán. 1309—2 w"Jdits József kMó-, lap. és nyomdtfulajdonoí gyoriMjtó nyomást, Nígy-Kimii^ 21. Taotlubn Beül Bees, TichlnbM 21.1 KELBL J. J FEHÉBRUrtt G-iBi A gyártmány előnyössége s a tiszta kezelés valódi solidsága folytán leghiresbnek ismert s legjob hitelű Fehérruhagyára KELBL J. J.-nek Bécsben, Tuchlauben21. ajánlja magát tisztelt vevőinek és a t. közönségnek, nagymérvű választékban levó legújabb divata s minden alakú fehérruhanemUit, eladja és elküldi a legjirtányosabbra szállított 1 gyári áron: é ? teli n ö i n g e k hoa»D ujakkal 4., 6., 6 frtig. nadrágok, perkail <a barchtntbsl 1.50, 3., 2.60, 3., 4 frtig. co nettek perkailból 1.60,2,2.50, 3 frtig. hiniesva, igen elagaas 8., 4., 5., 6-10 frtig, bsrchantbSl 2, S 50, 3 frtig. a Is 0 0 lto íj 3., 4, 5., 6—10 frtig, barchentbSl 2., 8 60, 8 frtig. m tiltjuk francaia, 3., 4 , 5., 6, 7 frtig. otváló-köppeny, ? reggeli ollonr (Negligée) «., 19—40 frtig. Len-férfi ingek 2., S , 4., 6 , 6., 8 I 10 Mg. in go 1 8hirt i ng i n % • k, (ss«bb miDt « rinon) fehír <• ??,.« 2., 2.50, 3., I fit tO kt Lígíaomibbn bimsett ingok 1.. 6., 6., T., 8., 10 efé.i 20 frtig. Oxfordi ingák angol 3.50, 4, 4 SO, S frtig. FUu.il ingák, legjobb minisig S.5Ű, 4.50. 5.50-6 frt. Ln-git;ik, német és franetia BEibia suriat 1., 1.50., 2., 2.50—3 frtig. Hvakgallírok le^jabb alak 2., 2.50., 8 frt, váasonbM 5., 6 frt. K « < • I 6 k legnjabb alak 4 40, 5., 6 frt, váaaonból 8., 9 frtig ,E (<?>? g-jiekok gvapjo 2., 3., 4.,, Éji ;' 6 frt, teljem 6., 7., 8 frt. ] ', „ nadrágok gyapjú 3., 4., 5., 6., N 0 i í „ „ salvemból 6 , 7„ 8 frt 'Kapesák éi harimjak 5., 6. 7., 8.,< N 6 i 10., egé» 15 frtig. j Ziebkeodök tiszta lenból i.50, 3., 4 , ! 6., 8 — 12 frtig, battist,finom «ogélyx.í í 3., 5,8., 10., egén 16 frtig. finoman? N ó i i hinun 90 kr., 1., 1.20 - S frtig. ; :M • 111 a k a r ó k finom ibirting 50—75 kr.,: K t i ) 1., 1.50 krig, finom váaion 80 kr.,< > 1., 1.35, l.íio. 3 frtig, fiooman bimeiveí Bor : 1.50, i., 3., 4., 6„ oV "géii 10 frtig.! Viicon il ingok 2., 2.50, 3 Írtig,' himeive igsn elegana3., 4 , 6., 6, egéwj 8 frtig. > Vidékről megrendelések gyorsan és jutányosán pénzbeküldésre vagy utánvételre eszközöltetnek. Nem tetszők kifogástalanul becseréltetnek. Megrendelések bármily nyelven & következő czim afatt történjenek: III I III J. J .BÉCSBEN ««-» TUCHLAUBEN 21. ? Legjatáajruaa* r. Ssdgonian solid uolgálat. í Kfcjf nélkttlözhetlen közhasznú vegytani készülékek, i Bntorok s egyéb tárgyak >A szobapadlók önmaga be itéBéhes J eresz tesehez-uí-iíi.ni,oi«tl;!»llil Lafcn H.-«l. ffltm tTwr>Bt yw . UttaC p«- «?Wi«hinW. pMdlo-ffnjrpf ple '> tlco ttsbluk »l#fcncú doboí frt kfri«pn«v i UU rek. B«B fá&yttatt Inti 1 ltato* tvoi frt 4 i-l-.1 VartstéU M«r, dobon frt Itt. 0kty unl tctUtnflvtM uap]»UW, 50 kr. >kk« 80 kr XtlltT T folT«k«a>j r«R bn torokból SS kr. • a. anlv«r41-ljtk IT»«T Obnthr K~1U.A Kkíllu A. »a.a.apndV '.>f r'nylftr " ftpndlo-it1]t\|>Ri«Ka;flJn m , -~kk-mA»ff«ja fri 1 30. foljr- k»U»IUpjiWno,,l[,ütr4,„,.iiui, ^1S? ?• T'*•<> "poaio-Tl.a»kr«. téka, 1 KDtof a* ;i kr. Lkja W IM. 2 kr. Folyékony enyv és itftno bu 10 fcr, k«r«k dobnokbu 10, 15 ** 10 kr. -Tcl ttnUU k, 6 te 10 kr fttti-TMMrtk «rtm«ft«k Untit&ttktK, 1 trtWI t frt 50 k'if. ragaaztó-pqpek. it»lo k Kártékony féreg, bogár, egér, patkány Bat irtó szerek _i>«aMlatlzwt. rvtny- UH1'?4 btvtin 10 kr. KtUUr F. »xi©»i r, 73 kr kk. » kr, 60 kr. „ «U«M inni kttttuUlMi 1 dobéi tl»«tl4-p«r Il« »UMh« a fr«M baM« M«m* al C«m«at W ki B T«w» LkJMtól t» kr. CaMÜ q« 60 kr. Aw«rlkU l ?•?tISb. Uttm< * ? 4 Kwizda állatgyógyazerei Mtlt«tl« Fiald, loTkk uAmin frt LM. nk Urc . t«Jtikiir Tehérnemfl-jelió, irótenták. in4.r«i7» uiil ranur JTÜnvT," Itwiobb r MnrktBf; (sh l ? kr. J«I«UM frt I ?wdr\|« i J«tttt«aUt, klpkkbe &iua« , frt Ii3. Klu-4«s« i UrstesfelsM, ti kr. K4k \|«-V tMKta tf kr. lm ~ - Zrémtté C»I41«k to^k it aukü d 30 tr, l UtUcska S frt. í o k •tlan, kUalja dt 1. i kr. Círtaf ma«14<t«m««, «5 «• 06 kr. TIín (•k lr«t«ata, • kr Astllmktfk lrA enlSHUkr. AUvwta lr«•?!>. 10,»kr Kitüno fogtifletitós-serek 3oin <U Különfélék. - 13SUSSZS mtj+hmmmmm X kr. M kr. «lr«k, SS kr Kttto6 pacséttisztitó szerek Ot«-«l^f. Uru «t frtoU UJaos. 1 éi í frt. Dl4-k«Bcm, btvru é fokaU kajbos, frt í. Ol«-klrn»t, nít,, ború 4 fekat* kajsál ' K. J. nüií 4mttm. 'Anyák különös figyelmébe ajánljak GEHRIG tobérek berfini Irt raji pénsaría ^?.nríiall.U: 5f"5f '••~lUIl^«r.«« Ar , l-l H«í~-j» Sfí™»a •"• h"w •aKMtuaa,],, mum, „. Uk.TutlriUtk, It fciüiak «a «sTr^! KERTÍÍSZ ÉS ELSERT k, 6S krUl t frt 30 krlf tf, • Ultk>4«t ntffU, do- itó ItMuuk, So kr. Helyiség: változtatás. Április elsejétől kezdve férfi ruha-Üzletem az izr. k&Ztég házában, a főtéren, az .Arany Korona* vendéglő itellesében leeni. Bátorkodóul egyszermind a közelgő tavaszi idényre mindennemű férfi- és gyermek öltönyök, ugy kabátok, nadrágok, mellények és egész öltözetekhez való legajabb és legjobb szöetekből álló dúsan felszerelt raktáramat a legjobban ajáubni; raktáramban nagy választékot tartok a legújabb férfi ingek, gallérok és kézelők, nyakkendők, kez-tyük. plaidsok, shawlok, esernyőkből s. a. t. Megrendelések mindennemű férfi- és gyermek öltönyökre, libériákra s minden e szakba vágó árokra, a legjobban, legolcsóbban és legpontosabban teljesittetnek. Oda törekszem, hogy az eddig bennem helyezett szi gorú soliditás által mindenkoron feltartsam és az igények nek a legjobban megfelelhessek. 1S0S-2 N.-Kanizia, 1874. márcziusban. Mély tisztelettel Weiszmayer M, IIIIIII Illllllllll 11-444 Hirdetmény. ^^ HirdfitiTifinv. Az alolirt m. k. iottoigazgatóság megindítja a IV. snfyar királyi —.tuarajitélut, melvn-k tiszta jőteiielme Ö FrUígének 1. k. elhaláru-aaaa folytán részben a miskolci és budai kSskórhis. — további a kassai bábaintézet, és a budai jótékony on ?gjlet felsegélyezcsire, — részben pedig az 188— 9 érben rokkantakká éi munkaképtelenekké lett honvédek javára van szánva. Ezen sorsjáték 6420 nyerőszámot tartalmai ; a nyeremények foOsssege : 240.000 forint o. é. köztük az I. főnyeremény 100.000 írttal. 10 nyeremény 1.00J frttal, a II. , Ü0.000 20 600 . 8 nyeremény 5.000 , 80 100 , í , 8.000 , 2ü« 50 . 4 , 1.600 . 6000 , 10 . A húzás vissaavonbatlannl 1874. évi fHlas M 30 4« BuJapesten ai alolirt lottiigaagatoság által fog eszko<elietm. ty Egy tofjeoy ára 2 forint o. é. 'W Sorsjegyek kaphatok: az alolirt m kir. luttoigazgatöságnál, a lottó gyfljtSknél, a lottó — adó — ső és postahivataloknál, és minden nagyobb városokba létezS egyéb sorsjegy áralú közegeknél. A m. kir. lottoigszgatóság államsonjatéki osztálya Budapastsi 1874 évi márczial hó lón. M0TUSZ tn kit-, osztálytanicsoi és lottoigiLZgatíí. (Utinnyomi* nem dijixUtik.) 12&9—íí I II II I III Illll I I 1 I I I III ü M Somogymefjébra fek>6 llkaual kir. kaialapit. uradalon,bjD a magas rallát és küioktatisi m. k. ministeriamuak 33780/1873 »i. alatti intezrényéTel több rendbeli oj épitk«zéaek felállítása engedélyeztftréu, eiek elrállalása érdemében f. e. april hi 9-én Lakócsás ai uradalmi tiszttartói irodábaa deli 12 óráig benrnjtandó sárt ajánlat (offert) utoui arlejtéi, illetőleg TÜlalkoiási Terseny nyitutik. — Ésen épitkezés3kaé! a kömires, ács, aaxtalos, lakatos és kovács, festS, gslsncsér és Qreges munkák dijosssege a költdégretések szeriut az egyes épületekre néxre következőleg állapitatott meg: a) egy Ck5r istálló munkadijában . . 2371 fi 2 kr. b) egy megnagyobbítandó magtár munkadíjában 1977 ft 66 kr. c) egy cselédlak , SSH ft. 73 kr. d) egy gnlyaakol . 1272 ft. 69 kr. ÖSS1 8936 ft. 9 kr. o. e. megjegyezvén, hogy az oradalom ezen összegen felal a költaég-vetésekben elSsorolt kómives és áumunkákboz szükségelt anyagokat tulajdon köitségén fogja előállítani és az építkezési helyre szállítani. A vállalkozni kívánók tehát azon megjegyzftűel hivatnak meg, bogy az általuk ajánlott vállalkozási összegnek 6%-ját — mely az építési részlet fizetéseknél 10%-ra fog kiegészitetni — akár készpénzben, akár értékpapírokban börzei árkelet szerint 60 kros bélyeggel ellátott ajánlataik mellé zárják, melyekben az árlejtésí feltéteknek, építkezési terv- és költségvetéseknek ismerete és a vállalkozó réaaérSli alávetése kijelentendő, valamint az ajánlott ösazeg betűkkel és számmal kiírandó; a ssáztóliakban kifejezett leengedés is elfogadtatván. —A kellSleg fel nem szerelt és hiányos, valamint ntóajánlatok sem fogadtatnak el. A megállapított költségvetés keretén belül a legjutányosabb és megbízhatóbb vállalkozóval a szerződés azonnal megköttetik; kiköttetvéa az aradalom részérói, hogy a vállalkozni kívánók, vagy az épitéa vezetők, szakértők legyenek. — A terv- is költségvetések, valamint az ár. lejtési feltételek a lakácsai kir. alap. uradalmi tiazttartstág irodájában legtekinthetdk. Kelt Ukéeaii 1871. évi márciius hó 14-én. 1310-1 M. k. közalapítványi urad), tíszttartéaág. ** .^0. Arl(jtési WrűetméDy. A zalameeyei tankerűlet tekintetes felagyelSségéuík f. évi mii-i hó 3-án 173-ik szám alatt kelt átirata sserint a totoveca-knrsa-ceczi községi iskola helyiségéül megvásárolt korcsmaháznak iskolsi czélra irslilrittsa a nagyméltóságu m. k. vallás s kízoktatáai Ministe-rium által engadménreztetett. Ezen munka vállakózás utjáni biztosítása végett f. évi aprilii ii 7-én délelőtti 10 órakor Knrsaneci községben ssóbeli és írásbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni. Az átalakítási költségek ajratkuön aaámjeluttek : 1. Kőművesmunka .... 1Í44 frt. 5 kr. ° 2. Acsnraika . . . . 638 frt. 3 kr. S. Asztalos-, lakatos-, Öreges-, mázoló- éa gSröneaér-muika . . 7M frt. 66 kr. 4. Kntmunka .... 140 rrt. — kr. Összesen 373» frt. <M kr. A terv, költségvetés és u építési feltételek f. évi márcaius hó 30-tól fogra ai alolirt hivatal irodájában, valaaint as árlejtési eljárás színhelyén a fentUtett napon megttkinthetík. ' Felhivatnak a vállalkozni szándékozok, miszerint a fenntkiwn napon és órában aa elíiránysott oaneg titán saámltaudé 6 száztili bi-natpénaael elUtva a kdtaiott helyen »agy személyesen jelenjenek meg, vagy pedig jogérvéoy.s írásbeli ajánlatokat a 10 azáxtóli bánatpénoes melléklése mellett idején ktldjékbe. Zala-EavsitfM, 1874, márcaiiu hó 16-án 1311—> imzett feltgy — A czbnzett felügyelőség nevében : kir. aéraOki hivatal. A 5AGT-K1MZ8A, 1874. marezlog 26-án. Tizenharmadik évfolyam. ar: atesc «m . ? S fél érre ..-? mered «• • 20 fc Mrtttitak 6 biiiboa petittorbae 7 maaodaaor 6 • mjinden to rabbi lorirt 6 kr. STILTTÉBBEK ?oronkint 10 krén ? »m«k fel. Kincatári illatik minden «? birdetíjírt kttlOnl JO kr. S«e»ndí. ? ZALAI KÖZLŐN előbb: „ZALA-SOMOQTI A lap uelleiu ttnJ '-Ueto Hűit illett petit a óadshos binnm ia SAOT-KANIZSA BtraiMtttlra Uvalek eaak il««l orankatar-eaktol fogadtatnak «L Keairatok rUta MB küldetnek. Nagy-Kanizta várw helyhatóságának, oeoikOlönben a „zaJaaegyti gazdasági egyesaiat", a.^agy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár* a .ZaJa-Sraogy' géznajézási részvénytarsnlat, agy a ,zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet' s több msgyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lape Zalamegye monographlája érdekében. Köszönettel tartozom t. Mezrlczky Péter unlak a Zalamegye monographiája érdekében tett többszöri felszólalásaiért, különösen pedig a 82 .-gróti-türjei-tibanvi és német-ujvári okmánytárokra tett hivatkozásaért, mert e hivatkozására szólalt fel Tárnok Alajos nr, mint ötven évvel ezelőtt volt levéltárnoka t nagymélt Batthyáni nemzetség ifjabb vagyis grófi agának a né-met-uJTari levéltárban ! — T. Tárnok Alajos árnak pedig azért tartozom köszönettel, mert t. Mezriczky Pétej- nr hivatkozására tett felszólalásában a felső-őrsi prépost-ságoak. melynek most én vagyok felszóllaló m- szerÍDt .beatus possidense,' históriáját igen becses adatokkal gazdagitá; nemcsak, hinem Hnofalvy .Magyarország és Erdély" czimú munkájában Felsö-örsre vonatkozó ezen — nemtiszta értelmű kifejezése ellen, hogy „felső-örsi helységbe érvén, hol hajdan prépostság volt, — mely már 1258- ban létezett" —aztirja: .figyelmetlenségcsak azt mondani, hogy hajdan prépostság volt; mert nui napig is fenáll a prépostság a Batt-hyáni herczegnek védnöksége alatt, melyet az időben életben volt Batthyáni Fülöp her-czeg, — volt prépost Is'iklesz János halála után Köves János volt enyingi plébánosnak a jelenlegi prépostnak conferálta! • Ezen szavaival igen t. Tárnok ar azok előtt, kik Hun-fa Ivy ur kétes kifejezése titán tán agy gondolnák, hogy csak hajdan volt, m o s t pedig nincs prépostság, — igen tisztán kivi-iagojiiotta, hogy nemcsak hajdan volt; de jelenben is van prépostság és prépost. Fogadja ezekért t. Tárnok Alajos ur ,olem, mint érdekelttől köteles hálám s köszönetem nyilvánítását. Ugy t. Mezriczky Péter nr nekem is jót eredményező fárad-hatlan ügy buzgalmáért fogadja szíves köszönetemet ! Kegyes lesz t Tárnok Alajos ur megengedni, hogy köszönettel fogadott nyilatkozatára két megjegyzést tehessek! Azt méltoztatott T. urnák a .Zalai Közlöny • 18-dik számában mart. 1-én 1874-irni, hogy a .Miske palota az idők viszontagságai miatt omladékká válván, helyére néhai Niklesz János volt prépost egy k ófe-születet emlékül fel is állíttatott, egy külön álló csucsos hegyecskén ferdén, agy hiszem mai napig is fenn áll?' Ezekre szabadjon tisztelettel megjegyeznem: én 1854-dik marcz. 8-án a felső őrsi prépostságot elfoglalván: a Miske palota helyén nem kő feszületet, hanem fa ke resztet nemferdén, de egyenesen állva találtam, fekeresztröl találtam alapító levelet, mit a hiv. okmányok közt őrzök. Vannak a prépostságban b: emlékű Niklesz János szent, dicséretes szándokáról — a Miske palota emlékének megörökíté sére nézve tanúskodó — meghiúsult tervek; de azok nem kőfeszületről, hanem igen szép csinos kápolnáról tanúskodnak, — tán több áldás volna e tájon, ha a szent emlékű hegyen e kápolna létrejöhetett volna! Másik tiszteletteljes megjegyzésem t. Tárnok Alajos nmak ezen állítását illeti: .Batthyáni Ádám a kath. vallásra tért, és a felső-örsi prépostságot helyre állította, ezt azon kívül Fejénnegyében volt dinnyési pusztával meggazdagitotta. Az itt állított helyreállításáról a prépostságnak igen is találtatnak itt okmányok, de hogy b: e: Bat-tbyáni Ádám, gazdagította volna meg Dinnyéssel a felsö-örsi prépostságot, — annak nyomát írásban nem találtam, hírét sohasem > hallottam. — A prépostságnál találtató okmányok, de a szóbeli hagyományok is együtt azt mutatják, azt állítják, hogy miit a visitában kifejezve találom: — .Adhanc praeposituram ex donatione principis Joannis Hnnyady pertinet posses-sio antea Dinnyés méd vocata" — számtalan okmány tanúskodik, még több tanúvallomás bizonyítja, hogy Dinnyés de jnre etab antiqno, atque ab immemoriali felső-örsi prépostsághoz tartozandó volt! Ezeknek nyomán szabadjon kételkednem azon állítás teljes hitelességéről, mintha a felső-örsi pré postságnak Dinnyéit b: e: Batthyánni Ádám ajándékozta volna. Annyiban megengedem, hogy Dinnyéssel gazdagította F.őrsöt, a mennyiben hozzá járult közvetlenül, és közvetve a prépostok által, Dinnyésnek visz-szafoglalásához; mert erről már ismét igen sok irat tanúskodik, hogy Dinnyés bitorlók kezében volt, és hoasxas perlekedés utján tandem Bíró Martos foglalta, és állította vissza azon állapotba, melyben jelenleg van. Ennyire t. Tárnok Alajos urnák a felső - őrsi prépostság dinoyési pusztájára nézve. Most szabadjon felső - őrsi prépostsá-gomról általában a zalai monographiá érdekében is kijelentenem, hogy vannak itt kezemnél iratok többnyire Körmendi hiteles másolatban, részint eredetben is, melyek állítják, hogy a felső - őrsi templomot Bainuld de Ürs építtette, — hogy Miske de Ürs gazdagította a 13-dik században.) A prépostságnak az Ürsökről a Batthyáni- ) A patronatatra neive egr kesémnél levő" eredeti keiintbol 131 7-dik étről e«ek»t jegyiem ki. aKoi Joaanei Braepoeitoj, at eapitnlum Eeelesiae Veiprimieneia memóriáé eommendamni, Zerore prae-leotiam eignifieantei qaibas expedit ttnrrerrit: Qaod dUcretne Yii Dominói OeorgimP riepoiitm akra átszármazáaairól egyeznek Okmányaim t. Társok Alajos úréival, a.Zalai Közlöny'-ben 18-iksz. márt 1-so 1874.kőzlöttekkel. Vannak királyi megerősítő, részint alapító levelek 1370-1430-1457-1489-ik évekből, mind azt erősitik, a mit a prépostságnál az Ürs nemzetség adományozott. Vannak kisebb, a prépostságot s különösen Dinoyést illető okmányok, legutóbbi igen nevezetes okmány az, melyben b: emlékű Battbyáni Fülöp ber-czeg Dinnyést a nevére szóló bérletből, miut igen veszedelmes kelepczéből kiszabadította, s örökre kivette s a prépost, — saját jogos — birtoklásába bocsátotta. Ezekben igen sok a prépostságon kivül eső dolgok is foglaltatnak, azért kezemből ki nem adhatom, de a monographiá érdikében hiteles tannlmi-nyozóknak igen szívesei megmutatom, s használatukra engedem. Látva ezen régi iratokat, ét a bensők megerősített birtokokat, — Kővágó-Örs Csopak, Fáisz, az ide tartoló jövödelmeket őrsi, csopaki, palaznaki hegyek dézsmáját: nem csodálja az ember, ha hajdao oly gazdag hírben állt e prépostság! de miután jelenben nincs se Kővágó-Örse, se Csopakja, se Faissza, bordézsmája egy csepp sincs. Mintán tapasztalhatták sokan közvetlen elő-dimnek kész koldusságra jutását, irgalombóli eltemettetését, s még is, hogy találkoznak, kik e prépostság dús gazdagságáról álma-dozsak, azon csodálkozom! Fngem csak az állíthat példányképül, a ki elfogadja cino-zurául életrendemet. Én az és életrendem Eeeleiiae B: Hieiit Maffdalt&aa d« EnrB, • o e ! n ? e t Canoniem n o s t« r, i««a Nieolane filial kf iehselil pro le penonalUtr, «t pra frat-ribu mis nterinia, ac Panlna, et Jacobua 1111 Ml-ikePi Ei történt 1347."ben már 1370-ben mag nlauk u Ór-?Gk ei keidSdnek a BatUrraniak. TÁHCZA. S... Minkanak KorOl álitnk tongoráda.. Mikor )iu.il atjad mellett; S mondhatom, boffy erstlineeeD Keioled a billentTtlket. Dalt bdroltíl ajkainkra. Dalra (akadt risukedruk -Egr nenelr a d.li caardáet El U bokilti koronánk. ?n jntalnul megeiákolini lexi pieci mes«a aiádat, Add TiKa mnjá kaakatoatol, Mikor két X len ntáaad .... HAJGATÓ SANDOB. Csók ablakon at, (FatalMak.) Ily lelki kOslelmek kSxStt — Lacii taraiunk kimondhatatlan Srfiméro — vígre val«hir» ütótt az in daliái ön; — m<geg7iur kereutOl fűti toilettjét • nem minden elfogultig síikül lépett ki nobájt négy fala kőiül... Gyönyörű Unni Mte volt. A nyiju hold nelid «ugar»kbaa lSvellé tnigát alá a földre; u emberek nagyobb réiie mar alomba merülve élvtsti k nap firadaimsi után u éde> nyugalmat. Cftendes mioden De íme egy köpenybe burkolt alkot lá-tank u ej homálrásu óratoua tovább tovább •urranni. A kérésbe megvilágított helyeken villám sebességgel tűnik tova, xnig végre egy »blak itellenébeni kapu alatt, nép csendesen meghuita magit. Vtjjon ki eien rejtélyes alak? s miért e bujkilii ? — Hogy éureyétlen kivin maradni, megstaggstótt lélektésébol eléggé gyanítható. De hallga t — fejével mozdulatokat tenni Utazik, s mintha az itellenben levS ablakon kémlelne valamit. A folhSk mögül elő bukkanó hold épen e pillanatban világítja meg bujósdit jitazó kémünk arczit, és caodik caodajal-ha liténé-kunk nem csal, Laciit véljük abban fölismerhetni. Mintha hiratlan tanuktól tartana,figyelve vizsgil maga körül. „Ax kellene még csak,hogy valaki meglásson, — kexdett most önmagával szoba eredni — most három negyed tízre — folytati tovább — még esak egy negyed óra, és psi(!" „íme gyertya világ dereng it ablakán, de semmi nesz! — Oh Búzám, szivem halványa, ki megérteted velem, hogy mily tenger boldogság van e szobán ötepootositva: szerelem; kit szeretek azivem legforróbb hevével, kit imádok mint aenkit e világon: hallasd már angyali papucsaidnak fület csiklandozó csosxo- gasátf ,De — szólt ekkor mintegy visza rettenve — hátha csak játék az egész! — Igen, igen I de ... nem, ez lehetetlen I — hiazen elég vili- goean szolt 1 . . s midin ama szavakat elmondta, hangjit reszketni hallottam. Kern 1 nem volt 6 akkor a játszi, kaezér Eóia, — a paradicsom rónáit megszégyenito1 arezon a szemérem pirja üttyt pillanatra tanyát, midőn roegigéré, hogy . . . hogy meg. . meg csókol. Igen ez mind biztos jele irántami szerelmének." ... á ha mégis — folytati lázas ingerültséggel — mégis csak játékot akarna velem űzni, — ha talán épen e pillanatban tanuk jelenlétében — bnv-hel/emet titkon szemlélve — mulat hiszékesy-aégemen, ha a megígért csók helyett az egész világ gúny tirgyivi eh! de hogyan is tudok Rózám szerelmén ily vakmerőén kétkedni ?" Óráját vonja eli. .Egy perez még és de im a füg göny mozdul . . .. 6 aa !* Mint a has forrásra bukkanó szomjas vándor, ugy repült Laciink a megnyílt ablakhoz. A szelíd hold és számtalan csülag rolt egyedüli tanuja túláradó boldogságinak. Szive halványával a szép Rózával esti tíz órakor tanuk nélkül •zólhatni, éa — de örülj meg te gyenge-emberi elme — a szépek istennőjének bibor ajkáról néhány perez múlva részegitő csókot rabolni el, mindezeket fontolóra véve cseppet sem csndalkozhatunk, nogy Lacii barátunkat ékes ssóllása cserben hagyta; sokat, nagyon sokat akart mondani, de nem sült el. „Rózám! — szilt az elérzékwyulés hangján — én kegyedet szeretem; — szvretem lángoló szivem osztatlan színt szerelmével.* Még valamit akart mondani, de oh gonosz fatum — nyelve megtagadni Utazott a szolgálatot, esze kereke megakadt, — bSlcaen hallgatott. „Oh kegyed oly jo .... igyekezett Laciink tovább folytatni — nem feledkezett meg ezelőtt néhány órával tett Ígéretéről. . . . . . . Siri etesd kivetkezett a most elmondott szavak ulio. — Laczink mintha p^ránon illna-olyat kezdett érezni, mint mikor az ember gőzfürdőben ül. A gondolat, hogy üdve kapujának küszöbén í 11, ujolag megoldá nyelvét. „Esedezem — sugi gyenge hangon — a ma ígért csók itadasiért.* .Tessék- szólt Róza, mialatt biborajakát a hirtelen bezárt ablak üreg tábUjanak belsi lapján csókra illeszté, — s a képzeletet való valtja fel Czikázó s dfirgelmes ég 1 és U szerencsétlen Laozi 1 Őnalkotta mennyéből ily hamar MIÍZP-hanni bizonnyara nem törődik Tele, ha Lótk feleségének sorsira jnt vala, hogy az ily ,poh kel végzMStt ablak kalandot tol ne élje. A mellette lesajtó viliim nem gyakorolt volna rá oly hatást, mint ama végzetet ablak reczegés. Mint egy teljes gőzerővel neki szabadult mozdony, rohant Lacii — düh, szegyes ét il/ nem remélt csalditeal keblében — arkoa bokron hazafelé. Az emberséget éji Srtxájtitva, és magára keresztet hányva bámult a vadai nyargaló után. Jaj annak, ki most Htját merné illani t Testi és lelki ériben teljetea kimerültén rogyott Lacii székei egyikére. Hosszas mozdulatlanság után, mely alatt gondolatait Utazott rendbe azedni, hom'okira, ütve felkiáltott: .Oh én bolond! . . . A midőn, mar boldogságom tetőpontján képzelem magamat, akkor kellé csalóditom tudatira, ébred- sssn«r Simon, Vájd. Alajos, Andert Karoly, Király István mint a járisi kör tagjai, továbbá Bátorfi Lajos, Hajgató Sándor és Jubás* Péter urak N.-Kanizsáról mint vendégek, végre Ve-hofsics Aladár gimn. tanuló mint érdekelt 1. Elnök Sáringer Károly a kör tagjaihos intetett lelkes busdiui beszédében a jelenlev«- ket üdvözölvén, az értekeiletet megnyitottnak nyilvánitá. 2. A múlt fllés jegystfkany ve felolvastat- rán, mielőtt az abban kijeiéit gyakorlati elía- dások megkezdettek volna, elnök s tanügyteréo történt egyes mozzanatok felemUtését tartá szük ségesnek u. m. a) A budapesti népnevelík egylete által a képviselőház elé a tanítói állás biztosítása s s népoktatási törvények rerisid alá vétele tárgyá ban kérvény terjesztetett, mely a NépnereWk lapjából felolvastatván.azt a kör magáévá tévé, s a többi járási köröknek is hasonlólag pártfo gásába jelen jegyzőkönyv közzététele által aján lani határozlatott. b) Nuosecz József ur.zalamegyeelso' tanfel ügyelőjének a népoktatás ügyében araegyei isko- laianács, s egyszersmind a közökt. ügyi mini sztériumhoz intézett évi jelentésében foglalt, s tanügy előmozdítását ezélzó szép eszméi t üdvös javaslataiért a kfir által megéljeneztetvén, neki elismerés é« bizalom szavaztatott. 3. A kör egy tagjának Szampel Ferenez volt pöloskefói Unitónak Kemena OUárba lett megválasztatása illetőleg előléptetése, agy helytele javulása feletti örömét, valamint a körből történt távozása feletti részvétét nyilvánította. ?i. Az áll. tanítótestület központi válaazt-m»nya részéről annak elnöke Hajgató Sándor felemlité, hogy miután a választmány állal Simon József pótrétei tanító ügyében a nagy mélt-vallás és közukt. ügyi minisztériumhoz felterjesztett kérvényére még máig is semminemű válasst nem nyerhetett, igy e tárgyban intézkedés nem történt, s igy fellépésének semmi eredményét nem tapasztala, ezért működését teljesen megszűnteié miud addig, míg jogos kérel* mére a tantestület elégtételt nem nyerend. Várakozásának teljes meghiúsulása esetére pedig habár mély sajnálkozással, de kénytelen kijelenteni, hogy a központi bizottmány tisztéről lemondani s feloszlani fog. Ezen nyilatkozatot a kör meghatva vévé tudomásul minthogy ezeknek megtörténte a zalamegyei ált. tanítótestület feloszlását fogja maga után vonni. 5. Elnök a pesti népokt kör által a ha ladö felnőttek számára kiadott olvasó könyvet azon óhajtással mutatá be, hogy az Magyaror szágnak bár egy iskolájából se hiányozzék. 6. Alelnök a körnek elkészült pecsétjét a jelenlevőknek bemutatta. 7. A gyakorlati előadásokban Sáringer Károly Magyarország történelméből szt. István első magyar király idejéMI a 6. osztályú tano dában követendő czélszerü mód szerint tartott jól sikerült előadást. Továbbá Scbmidt József a díszfák kezelését mutatta be elismerést érdemlő szaksvatott-sággal. Végre természettanból Szigethy János és Anders Károly értekeztek. 8. Az ezen értekezleten jelen nem volt tagok nevezetesen Kis Kanizsa, Bakónak, Uj - udvar, Qelse és Gelseiziget községek tanítói felhivatni határoztattek: magukat i kör elnöké nél levél álul minél előbb igazolni, minthogy különben a törvényszabta büntetésidij rajtok megvetetni fog. 9. A jövő értekezlet helyéül Fűzvölgy község unodija jelöltetett ki f. évi június hó 25 ik napjára. 10. Ezen alkalomra előadást tartani ajánl- kosUk : Anders Károly s terméesetUnból foly- Utólag. Sabján József a beszéd értelem gyakor latokból, Schmidt Józsaf a gazdáazatunból a méhészetről. Pulay Károly a számtanból. K. m. f. mellett megélek a f.-ürsi prépostfuigban, taa közvetlen utódom, közvetlen elődöm sorsira jnt. Voltam én enyingi plébános is, ott is megéltem — egy fillér adósságot se — de mindenemet utódomnak hagytam, és 6 nem tud megélni. — Ha Enyingen mások a a viszonyok ma, mint az én időmben — itt F.-örsön is mások ám a körülmények, mint hajdan voltak! Végül azt jegyzem meg: tekintve a jelenkori mozgalmakat, hogy a felső-őrsi prépostság privát családi alapítvány, hogy az alapító család tOrzs utódaiban föntartja, éi gyakorolja a védnökséget, hogy ugyan azon családnak, mely kezdetben alapította, egy törzs utódja Batthyáni Ádám a r e f o r-m a t i o u t á n ezen prépostsagot újra alapította s boldog emlékű Battb.váni Fülöp her-czeg minttőrv: védur azt nekem éltem fogytáig adományozía. Én pedig Isten nagy kegyelméből még elmondhatom ,Vivo ego" dicit Bominus! — KÖVES JÁNOS, íeliS-Cni Miris Magdolna prépoifji. Kanizsa vidékének mttpártfogóihoz! Nemcsak tudomány i ipar, hanem a művészetben w akt-rnnk párhuzamba, állói Kuropn tóbbi TÜŰ^^I' nemzeteivel ; mit legin-kauo az aitai érünk eh ha a nemzel minden 0»ztilvébnD érdekeilpéget idézünk elu a n:ű>é azét iránt , r pártolását annak ; mert igy nem kény i«li-ni'li-ltnének hazánk e téren kilünőiilijei külföldre menekülni afélr»-isine ré« s közönyösség elöl. Vannak ugyan Bokau,kik a múvéuzet pártolóinak lenni mwgukat avval képzelik,ha Krainer tele házalóknak filléreiket oly képekért adják, meljek erkölcstelenséget egész meztelenségben,vapy csupa vértől nem látható bombusticus történeti jeleneteket ábrázolnak.Ép ez áll a ezobráazati ágról.OlaszgypBZ öntők járják be váro»aÍDkat,öutvényeik még bírálat alá te vonhatók.Olaszországban,— hol ezen gypszönlők antik vagy ujabb kitűnő munkák többitésével foglalkoznak, —szebb mümunkák-jönnek áru alá.de hozzánk,sajnos csak.a salak ? kimustrált. Pedig hány ily alakot láthatunk házainknál kályháinkon, mintha egyedül arra Tolnának hivatva, hogy a legyek sokaságának menhelyül szolgáljanak. Ily kinövései a müvétlbtnek nem keltenek müérzéket bennünk. Ujabban hazánkban az országos magyar képzőművészeti társulat, melynek czélja : a hazai képzőművészetet minden ágában lehető tökélyre segíteni, a műizlést nemeabiteni, a roüszerete-tet terjeszteni, érintkezésbe lépett a „Vérein fűr vervíelfáltigeode Kunit" czimú mütársulattal, hogy a régibb s ujabb korú festészet gyöngyeit kifogástalan mübecsü rézkarcz s rézmetazelü másolatokban juttassa tagjainak. Ezen társulat pártfogását kieszközölni volna czélja e soraimnak mért is e társulat alapitó s rendes tagjaira nézve megállapított ujabb keltű kedvezményeit röTideo összefoglalva ide mellékelem : •) Szigethy János a kor jegy«Sje. Sáringer Károly, m. k. a kor elnöke. Kimutatás XL oson pint Butegtkrlil, mtlt/tk a ckoUra árvák it Bsvegytk $egily4MÍtir* a tzent-gróthi járásból befolyUk : 46. sz. adakozási ivén : Bárdio Ferencs ü frt. — Bardio Mihály 1 irt. Kozáry Antal 2 frt. — Erdős György 1 frt — Szent-GrnStbi plébános híveivel 14. frt, 34 kr. — Rechnits Jakab 1 frt. — Okolicsányi Amália 6 frt. — Erdélyi György 1 frt. — Viener Fülöp 1 frt — Hosof Lajos 2 frt — Berger János 2 frt — Holy József 1 frt — iLachenbaeker és fia 3 frt — Steiner Ádám 1 frt — Steiner Salamon 1 frt — Feigelstock Dávid 50 kr. — Steiner D. Ignácz 1 frt. — Botfy Péter 1 frt — Rnb- lin Dávid 1 frt. — Eichberg József 2 frt — Spiegel Mózes 2 frt — Surgoth János 1 frt— Erdélyi Mihály 1 frt — összesen 47 frt, 84 kr. 47 sz. adakozási ivén: F%ál Pongracz60 kr. — Steiner Salamon 1 frt—Bergcrno 1 frt, 60 kr. — Viener Falon 1 frt — Steiner Far- 1) A tanul** alapító e» rendé* tagjai » társulat iltal rendezett minden tarlatot ingyen látogathatják és családjaik számára amabad bo- lépti jegyeket kapnak, valamint a társulatnak szakmunkákban és mSfolyóiratokban gazdag könyvtárát ingyen használhatják. 2) Minden tag, ivmU egy 4, uttUg 5 mü- lapbíl álló albummal rétfittttik, melyntk a rmdf bolti áróhot tutooyitva, a tagdíj'íttvt- git UUmttm fellilmilandja. A társulat mii- a jöví évben fog gondoskodni arról, hogy tagjai ai album szamara művészeti kivitelű disskSlé- teket jutányos áron kaphassanak. 3) Az* általános műsoreoláson kivttl, mely- hes minden Ug ingyen sorsjegyet kap, jivSr* idötzakonként a táriulat tagjai itámára külön ét kizárolagat kifwrtolát fog rmitiutni, mely nek főbb nyereményeit, a mutatkozó részvét arányában, jelesebb hazai művek képezendik. 4) Azon uj tagok, kik f. évi január 1 jé- tol számítandó öt évi időszakra magukat tago kul kötelezik, a társulat három utolsó évi mü- lspjai közül egyet szabad választás szerint ingyen nyernek. Ezen három nagy mülap: Mária Theresu királynő „aschónbrunni várkertben" ; .Faust és Margit" mindkettő L i e c zeo- Mayer Sándor hazánkfiának olaj festménye után, és, SzüzMáris ? a hittérítők" az országos képtárban őrzött Murilló - féle műremeknek aczélmetazetü másolata. Ó) A társulat tagjai évi 10 forint árán tagjai lehetnek egyúttal a bécsi .Vérein für vervielfahigende Kunai" czimfi müegyletnek, s annak miudazon müközleményeib^u részesülnek, melyeket mások csak 15 frtoyi tagdíj fejében n vérbe' nek. 6) A mely városban végre a társulati tagok számi 1' 0 ra szaporodik, a társulat kötelességének isrnerendi minden második évben fioktár-lamt rend-zní; sót kész ilyeneket rendezai más városokban is, hol a társulat ozélja iránt fokozódott részvét mutSkozik, s hol a helybeli tagúk többsége erre vonatkozó óhajtását a választmány tudomására juttatja. Mindezek alapján szabadjon nekem is a társulat kérelmeit, melyet a mupártoló közönséghez és hozzánk tagokhoz intézett,itthiven viasza adni :bogy a tárBulat érdekeit,* maguk körében lelkesen felkarolnia előmozdítani szíveskedjenek, mert ugyan is elérkezettnek látjuk idejét annak, hogy a hazai műrészét közügyén társadalmi utón is, lendítsünk, hogy művészeink jeleaebbjei De majdnem kizárólag a külföld pártolására legyenek utalva. SZjSZ GYULA. Jegyzőkönyv. A zalamegyei általános tanítótestület nagyka-j nizaai jár. kör tanítóinak az 1874-ik évi mar-' CZÍUB hó 5-én HomokKomáromban tartott értekezletéből. JELENLEVŐK: Sáringer Károly a kör elnöke, Palay Károly alelnök, Szigethy János, i kör jegyzője, Schmidt József, Peer Antal, tíabján József. Széphegyí Gáspár, Oberschal János, Rum- (fok pedig azok. kik évi 10 írtnak lefizetésére egymi után kővetkező 3 éri időközre kötelezik magokzt. ) Allpitó tagok axo'.. kik egyscer vindenkorrs SOO frtul járulnak s tár«aíat sUptokéjéhei, rendel u- gyújtva — a csaló lábaihoz rohanok, i eedv kérem hogy .... halgaBson !" POZSOGÍR GYULA. nem ; — de hogyan is tudtam ajc álnok teremte Burainak hitelt adni 1 ?" Üveg táblán át csókolni! ha, ha, ha, hallatlan megaláztatás !" Szerelmes dal. (Heine) Be Hitetem a lelkemet A liliom kebeleben, Hogy ott együtt daloljunk Egy édes dalt kedvetemre. Ctáboi, édei legyen a dal, Mint a cjók ezep ajakában. BészegitS — mint a raínSt Adott nekem minapábzu. MONOSTORI BÉLA. ífég ezelőtt néhány perczczel mily felhőtlen rala boldogságom ege, — mily közel képzelem magamat lenni a ponthoz, mely jövő boldogságomat leendett képes megteremteni... ét most 1 — folytatá lázas izgatottsággal — most egy álnok ni személy, egy igen, egy pokoli fajzat — most, . . . talán épen e pereiben mulattatja környezetét ördögi tettének elbeszélésével; kd ilyesmit tudott tenni, képet leend engem a világ, a közvélemény neretség tárgyán! dobni.* Bangyihoz. — Dal, zenéje Kovács Qábortol. — Körbe flak! hadd csendflljon pofaartmk ; Bitka Met, Bog? egr a mi óhajunk ; Dehogy ritkái Össfik Bina Bsaporán, És kívánjuk : eljsn ax a kit leánr ! Nosxa Bangri, töltsd tele m«t; poharad, Bitxa eset, hogr itt egy az akarat Dehogy ritka ! nincs a ki ngr mulasson Mint mi, asért éljen as a aiep auxouv ! Bej de mi ez ? neszetek a Bangrira, Hem iszik már; mi bántja ót annyira r Imádkozik, — mart nála az imádság Ennyiből áll : éljen a bí barátsági „De nem I — szólt ekkor, helyéről felu-gorva — est meg kell akadályoznom ! nem ; ezt tul nem élhetem 1 . . 3ünhödjék gonosz tettéért 1 — Mardosaa gonou lelkiismeretét halálig axon öntudat, hogy egy érte lángoló szivet könyörtelenül taszított a halál karjai közé." .Határoztam — Véget vetek életemnek !? ,Oh ha gyanítottam volna, hogy csak az előbb ide naplómba irt aurák után néhány órára vég asavaimat kell megírnom, s ugyanazon kézzel véget vetni életemnek 1 ..." Rövid gondolkozás után pisztolyai egyi két óvatosan emelé le helyéről, mintán megtöl téséről biztos tudomást szerzett,egy sokat mondó sóhajjal huaá fel annak kakasát; . . . . szemei homályosan tévedésnek a köseli tárgyakon ; viaat sárga ajkon kosért mosoly látszik végig húzódni, most fölemeli s gyilkos kart, és a pisztolyt előbbi helyére teve. — ,Todom már mit teszek! kiáltott szivarra kasné 1 frt — Feikai György 20 kr. -Hoffmann 20 kr. — Salamon Stern 30 kr. — Keehnitzer 50 kr. - Wollak 20 kr. - Maog-ián András 20 kr. — Csiszár János 40 kr. — Stern Márton 40 kr. — Fülöp János 20 ki. — Seper József 30 kr. — Feits Ferenci 20 kr. — Doma Antal 30 kr. — Hirschl Mór 20 kr. -Josephins Stein 1 irt — Németh Zigmondné 1 Irt — Fiaoh Mór 30 kr. — Koréin Simon 30 kr. — összesen 11 frt 20 - 49 az. adakozási ivén : Nagy Mihály kr. — Lánca Károly 10 kr. — Márkus Imre 5 kr. — Kendli György 10 kr. Csiszár Jáuoa 4 kr. — Skáp János 10 kr. — Tsrsol István 7 kr. — Lórinez Mihály 10 kr. — Gyöngy Mátyás 20 kr. — Schlezinger Jakab 50 kr. — Klein 10 kr. — Volner Mihály 6 kr. — Kotzks József 40 kr. — Horváth Mihály ifjú 4 kr. — Molnár Mihály 10 kr. - Lukács József 10 kr. — DőmöWr József 10 kr. — Németh Forenczné 3 kr. — Tóth Gáspár 10 kr. — Szálai János 20 kr. — Szálai György 10 kr. — Prunnerné 4 kr. — Modler János 4 _ Gyökeres Péler 10 kr. — Szabó János 10 kr. — Halász Ferenc 2 kr. — Lejki Imre 20 kr. — Varga János 4 kr. — Torma György 5 kr. — összesen 3 frt, 22 kr. 50 sz. adakozási ivén : Caimei György 20 kr. — Kovács Antal 10 kr. — Egyed Ferenez 10 kr. — Lohonya János 20 kr. — KSszeghy Kálmán 20 kr. — Riczbaüer József 10 kr. - Gulyás Mihály 10 kr. — Békefy István 10 kr. — Kassás József 10 kr. — Ka szás Józsefné 10 kr. — Ágoston István 10 kr — Buda Imre 10 kr. - Kovács József 5r: 10 Czimer Györgyné 20 kr. — őr. Koszeghyné 10 kr — Béres József 10 kr. — Benko Ferencz 2 kr. — Beledi latrán 4 kr. — Kovács József 10 kr. — Pék János 30 kr. — Erhart Károly 5 kr. — Kelemen György 5 kr. — Péntek József 10 kr. -- Kelemen Klára 10 kr. — Kelemen Ferencz 4 kr. — Böröcz Péter 2 kr. — Benkí Anul 2 kr. — Gyulasi Ferenoz 10 kr. — Molnár István 2 kr. — Háry József 10 kr. — összesen 3 frt 6 kr. 51 sz. adakozási ivén: Borda Péter 10 kr. — Tamás József If. 10 kr. — Bodor Já nos 10 kr. — Tar Ferencé 10 kr. — összesen 40 kr. 52 ss. sdakozási íven : Tóth János 4 kr. — Mahovecz József 10 kr — Heri János 4 kr. — Cse József 6 kr. — Beledi János 4 kr. — Zámodics István 2 kr. — Horváth Anna 2 kr. — Lórinez József 4 kr. — Németh János 4 kr. — GF. 1 frt — E. N. 30 kr. - László József 4 kr. — Köller Mihály 10 kr. — N. N. 50 kr. — Soós Péter 5 kr. — Molnár Fe rencz 4 kr. — Sorok Fernecz 10 kr. — Sorok Péter 2 kr. — Tóth László 6 kr. — Kis János 4 kr. — Vincze István 2 kr. — Géringcr Mátyás 4 kr. — Tonna János 4 kr. — K. N. 50 kr. — N. N. 10 kr. — Fehér István 4 kr. — Zámodics Ferencz 4 kr. — Egyed Ignácz 10 kr. — Németh János 10 kr. — Németh István 2 kr. — Beledi János 10 kr. — Madarász György b kr. — Koller Rozi 5 kr. — Borbás Ferencz 10 kr. — NémethFerencz 5 kr. — CseLSrinca 2 kr. — Pichler 10 kr. összesen 4 frt. 12 kr. 53. sz. adakozási ivén: Németh Mihály 20 kr. — Gájer István 20 kr. — Sipos János ö kr. — Pintér Gábor 10 kr. — Szeglet József 10 kr. — Szóm György 10 kr. — Popper Jó zsef 10 kr. — Kocsis József 10 kr. — Eisner Samu 10 kr. — Kocsis Ferencz 10 kr. — Bor sos László 20 kr. - Kocsi István 20 kr. — Spiegel Mözses 25 kr. — Nyitray Antal 10 kr. — Báron Márton 50 kr. — Kozmán József 8 kr. — Holecz Gusztáv 10 kr. — Zala szent lász- lói plebániabeli hívektől: Csépi plébánus 14 frt — Tibold János 2 frt összesen 18 frt 58 krajezár. 54. az. adakozási íven : Kollár János 5 frt. — Rózsa János 40 kr. — Kovács Mihály 20 kr. — Magyarosy József 5 frt 50 kr. — Her- tich Antal 20 kr. — Tik Ferenc. 10 kr. — Sab ján János 3 kr. — Borza János 3 kr. — Kator János 10 kr. — Rajki Mátyásné 4 kr. — Varga Ferencz 4 kr. — Bognár János 3 kr. — Varga Józsefné 4 kr. — Bobár József 10 kr. — Tom- bor József 10 kr. — Flanics István 10 kr. — Horváth János 10 kr. — Bodor Ferencz 7 kr. — Markó István 2 kr. — Varga Gábor 4 kr. - Kis Ferencz 2 kr. — Molnár Gábor 4 kr. — Né meth György 2 kr. — Szűcs László 10 kr. — Major János 2 kr. — Futácsi István 10 kr. — Paál István 10 kr. — Papp Ferencz 5 kr. — Szeglet István 10 kr. — Papp Antal 8 kr. — Kehida község 36 kr. összesen 13 frt 23 kr. 55. sz. adakozási ivén: Hertelendy Imre 3 frt. — BarU Józef 1 frt — Mester József 1 frt — Rimmer Lajos 50 kr. összesen 5 frt 50 kr. összesen az egész járásból 107 frt 15 kr. 60 drh. sorsjegy ára 25 frt. Mindössze 132 frt 15 kr. Hogy eaen másolat as eredetivel megegyez, bizonyítom. Zala-Egtsrazegen, 1874. martina hó 6». CZUKELTEE JÓZSEF, (Folyt. EKfizetéai felhívás a héi énkint Utuír m e g j 6 i « n Ö „ZALAI KÖZLÖNY" folyó évi második évnegyedére. Tisztelettel felkérjük mioduokat, kiknek elöfitetésok e hó végével lejár, miuerÍDt fttt mielőbb megujiUui szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön föl. Külön felhívást nem bocsátunk ki, azért legczélazerübb a postai utalványokat használni, melynél & bérmentea péDzküldés 10 frlig csak 5 krajczarba kerül. Lapunk előfizetési ára: Április — június évnegyedre . . . . 2 frt. Április — szeptember félévre .... 4 frt. Április — deczember 9 hóra .... 6 frt. Helyi hírek. — Hertelendy Kálmán főispáo ur 6 méltóságánál, mint lapunk 2l-ik számában jeleztük, márczius 21 éo megtartatott a me- nvegzŐi ünnepély, mely egészen családias BzÍDe- zetet öltött. DéJi 12 órakor fényes fogatokon érkeztek a lesencze-tomaji templomba, hol az uj párt Svaatica Károly keszthelyi apát s ple- bauus ur eskette meg, mely alkalommal igen szép beszédet s imát mondott. Az egyházi ünne pélyre a helység s környék népe nagy számban seregiett össze. Barátságos családi ebéd követte ezt, melyet talpra esett pobárköszöntések egész iors fűszerezett. Kiadó násznagy Királyi Pál képviselő, kérő násinagy Skabhcs Gyula volt főispán, Örümanyák: özvegy Hertelendyné, a menyasszony nagyanyja, bkublics Gyuláné ét Bogyay Irén úrhölgyek, nyonzolyalányok Her- teleody Rozsa ésSkublics Izabella kisasszonyok, — vőfélyek Hertelendy Ferencz, a menyasszony nvére, éó Bogyay Máté valának. A meny asszony igen nehéz antikfehér selyem ruhában, mely három ráfnyi uazálylyal, művészileg ké szítve B virág koszorúk kai dú&an díszítve volt, kezében eleven e gyönyörű virágcsokor! tartva, megragadó bájt kölcsönzött; a DyoazolyaláDyok róznaszin selyemben voltak öltözve s a meny- asszunv kivánutára nővérének ruhája tekete bársony szalaggal volt diszitve Bogyay Isiván " Haláprói, ki súlyos betegségéből felépült, szinte jelenlétével örvendestette meg a családot. Isten áldása koszoruzza az uj pár szem irigyét ! — A megalakult uj miaissterium név sorát vasárnap hozta a hivatalos lap. E szerint elnök: Bittó István volt igazságügyé^ Ő Felsége személye körüli :W enckheim Béla; igazságügyi: Pauler Tivadar; vallás és közoktatásügyi: Treíort A g ostu n;horvát ?zlavon-dalmátországi : gr. Pejácsevich Péter; közmunka és közlekedéstgyí ifj. Zi chy József; honvédelmi: Szende Béla; pénzügyi iGhjcíj Kálmán, országgyűlési képviselő; belügyi : gr. Szapáry Gyuiaéa vé^re foliimivelés ipar-és kereskedelemügyi tuiuiázier Bartsl György országgyűlési képviselő. — Kovács Gábor jeles népzenész leg újabb darabja a „Bangyi csárdás" melyhez a szöveget lapunk mai száma hozza, ápril 1-én adatik elő a „Korona" vendéglőben. Kovács Gábornak ibmerve két eddigi zenetzerxeményét a „Flóra" és „Fülemüle" polkákat, sok reményt kötünk e legújabb szerzeményéhez is, s hisz- azük, hogy a közöDség tetszését kiérdemelve, jövőre is biztositandja a meleg részvétet. — Budapestről veszszük azon örven detes hírt. hogy april 8-án Szende Bélám, kir. honvédelmi miniszter ar Nagy-Kanizsára fog érkeziii e pár napot körünkben tölt. — Mappó Sándor ur beköszöntését német falragaszok hirdették. Nincs mit csodál kozni ezen; hisz városunkban a germaaizálás ezeu neméhez annyira hozzá vagyunk szokva, hogy kinevetnék, ki csak fel is szólalna ellene. Videant consules! Az előadásokról jövő Ka munkban. — A kanizsai kereskedelmi ifjú ság ön képző köre által szombaton, azaz e hó 21- én rendezett bál a várt sikert korántsem ered ményezte. Korlátolt látogatottsága részint az előhaladt időszaknak, fő kép pedig azon ténynek tulajdonítható, miszerint a bálanya az utolsó napon mondott le a megtiszteltetésről s ezáltal lehangoltságot okozott. Különben örömmel konstatáljuk, hogy a pazar költségek mellett mégis 50 frtnyi tiszta jövödolem maradott a nemes szivftek felül fizetéséből, mely összeg az egylet könyvtára szaporításinak van szánva. Jele ez, hogy ez egylet nagymérvben örvend a közönség részérőli rokkonszenvnek és Üdvöe czéljánál fogva joggal is ; másfelől azonban saj nálattal, de baráti indulatból figyelembe aján lani szükségesnek látjuk, hogy u egylet felvi rágzására, alapjának megerősítésére eddig kö vetett iránya igen is hibás. Kiismerjük ea-t rop pant drága egylet — helyiségéből, — e bálra tniságoeao furditott költségéből, s senkinek te lehet ellenvet**, hogy ez alka]ómmal a lega- lább egyharmadot meg lehetett Tolna megta-karitaoi. Csakis a takarékosáig egy ily nemű egylet legelső feltétele, alapja s fóczelja elsöia-ben it az, hogy könyvtárát tökély esitse, a szépirodalmi lapokat mennél számosabb mennyiségben meg&zerazze, nem psdig Uoyára fordit-son évenkint oly roppant összeget csupán azért, hogy alkalmat nyisson az ifjúságnak kávéházi játékok — ós éjjeli idd vesztegetésekre. Reméljük, hogy a t. választmány ezeket méltányolva magáévá fogja tenni s a bajokat lehetőleg orvosolni fogja. Visszatérünk ezekre később. Az egylet egyik jó barátja. — Tüz. Folyó hó 21-én ete 9 és 10 óra között Nagy Récsén tűz támadott, mely a dü höngő szélvész következtében 8 hixju és több gazdasági épületet hamv asz tott el; ax ezáltal okozott összes kár körülbelül 3540 firtot teszki. Városi tűzoltóink ez alkalommal elkövetett buz- góságukért nemcsak dicséretet érdemelnek, ha nem be ís bizonyiták, hogy a tűzvész színhelyén gyorsan megjelenni is képesek, mert szemtanuk állítása szerint, még azok sem hitték, kik jelen voltak;hogy oly rövid ídő alatt ki tudjanak menni városunkból. Jóllehet a szél teljes erejével dü höngött a mégis hogy a tüz tovább nem terjed hetett: az iskolaháznak tulajdonítják,— mint a mely téglából van építve s cseréppel fedve — miáltal a tüz elharapodzását megakadályozta. A tüzJeredete — utczfti pletyka szerint — sziln- dékos gyújtás lehetett; de a megejtett szolga- bírói vizsgálat szerint még csuk gyanúval sem terheltetik senki a károsultak által. — Sxent-Máriahelyiségben (Muraköz) mart. 2l-ón délben nagy tüz volt, 25 ház és 19 pajta égett el. Biztosítva semmisem voh.(Mint halljuk a tüz egy asszony vigyázatlansága mi ült támadott, ki beteg tehenét megakarta füstölni !...?) — Egy fiatal ember, ki magán végre a gymnásiami 7 osztályt, — s s ki már jelenben is előkelő uri háznál nevelő, — vagy segédtanító vagy nevelői állást keres. LeveleKet elfogad és bővebb felvilágositássatszolgálhat Juhász Péter nagy-kanizsai 'tanító. — Jffimlő. Somogyi izr. hitközségi jegyző ur fia Kis bőrösről hazajőve harmad napra himlőben lefeküdt; most az iskola tanács — félve nehogy a baj nagyobb mérvet öltsÖD — a gyermek korházbai szállítását rendelte el és pár napra az iskolát bezáratta. — Wajdits József ujabban díszített könyvüzletébe nagy számban érkeztek divatos arany és színezett, monogram mai el látott, levél papírok boríték kal,csomagonként 1 frt 50kr.Mo nogram m nélkül 36—40 kr.Ajánljuk a t. kö zönség figyelmébe. — Utoljára még azt sem tudjuk, kinek kelljen hinni ? ... Midőn e sorokat írjuk, olvas suk alegujabb tudósítást Zala -Egerszegről, hogy az annyira emlegetett lap megindításából semmi sem lesz. ? hírnek hitelt nem adhatunk B meg- czáfolását fenntartjuk magunknak mindaddig, mig a tények nem fognak beszélni. — Hogy mennyi bajt okoznak az utczákon felhányt sárdombok : azjeddigieken kivül bizonyítja még a következő eset is: va sárnap Gelich ezredes ur lakása előtt egy desz kás szekér állott meg, melynek gazdája pár perezre eitávozván, kocsisára bizta a felügyele tet. .Nem tudni miért, a lovak megiraouodtak » a legközelebbi sardombra futva összeropytak. Komolyabb baj az igaz nem lörtéut, mert ke- vés pihenés után tovább mentek, de történhe tett volna, sőt lehet kilátásunk szerencsétlensé gek bekövetkezhetésére. — Rávidhirek. „Neupester Beobach- ter* czimÜ napilapindul. — Czegléden önkény- tes rendőrség szervezkedett, melynek már 102 tagja van. — Biharmegyében a himlő nagy mérvben dühöng. — A dunántúli ág. hitv. egy ház főfelügyelőjévé Pronay Decső választatott meg. - Zichy Mihály művész hazánkfia az oroaz czárlól elbocsátását ké. te. — MR, mart. 26 án lesz a delegatio tagjainak megválasztása. — Devez János, az ősit. postatisx+ikar nestora 93 éves korában elhunyt. — Sidoli cirkuszát a kerepesiutOQ felépité és tegnapelőtt meg is nyitá. — Múlt héten született a fővárosban 255 gyer mek, meghalt 305 egyén. — A Petőfy-házat nem akarja megvenni Pestmegye, hunéra as országtól követeli, — Krancz, azelhunytszom- bathelyi nagyprépoat51,200 frtot hagyományo zott jótékony czélokra. — Mártonfi a „Hala dás" szerkesztője sajtóperében felmentetett. — Yegyes hírek. — Folyó ivi april hó 1-töl kezdve minden egyes m. kir. pos tahivá tálnál külön pénzes-le véíboritékok darabonkiot egy oszt. ért, krsj-ctárért fognak iroltatoi. Ezen intézkedés czélja az, hogy a közönségnek módja ét \| alkalma legyen oly borítékok megszerzésére, ' meíyek kisebb összegű papírpénz és bankjegy czélszerü s lehető biztos befoglalására alkalmasak, s a mellett alak és más kellék tekintetében a postai szabályoknak megfelelnek. Azért ezen borítékok használata nem kényszerű, hanem a fe!--k tetszésére van hagyva,kisebb mennyiségű pftpirpénz és bankjegyküldeményeit ezen borítékok bezárva feladói, vagy e ezéira mi, a pos- tai Mabályoknak megfeleló borítékokat hass-nálni. A pénze levélbőritékok .magyar királyi posta* visnyomatu feliratul vannak megjelelve. Az ilyoemü borítékokba hely tett péozküidemé-nyek le tárása hoz, habfpecaetelveáJlitóVgosér-tÁknyilvánitiasiil adatnak föl, kétaxoo szöglet-helyre, hol a két boritéksiárny összeér alkalmazott pecséüenyomat elegendő. Nyitva, a postahivatalnál tuelolvasott pénztartaiommal feladott ét ilynemü borítékba zárt pénzesleveleknél a potuhivatal ellenőrxő pecsétje a bori- j tékszámy mindkét végén, a faladó magánpecsétje pedig a két hivatalos pecsét közé alkalmazandó. A másféle borítékokba zárt pénzkül-demények be pakolására és lepectételé&ére nézve az eddigi szabályok ezentúl is teljes érvényben maradnak, vagyis azok ezentúl is Öt pecsétté! látandók el. — Hö$költemánySxpirj belügyérről.Egv elkeseredett szisz poéta rengeteg hoeazu verset nyomatott le a bécsi „Deutsche Zeitung' hirdetési rovatában, következő czimmel: „Heldeoge-dicht Ton dem ehrenfesten Grafen Szapáry. Akasztöfáravalóbb humor (Galgen humor) még sohasem döczögött sántább veralábakon,mióta a trocheust föltalálták s 34 stróphában több badarságot művészettel sem lehetne összehozni. A vers kecdote igy mennydörög: Honcfut Német war das Thema, Allén galt das An athezna I Deon nnr gut zum Steaersahlen. Zam Ertragen Pecter Qoalen Seien wir berechtiget— Ezek otio hossiu monológ következik, melyben a bel ügy ér majd kannibálnak, seytha emberev0nek van lefestve: ki a szászokat min* dig „kutyázsa.* Ugy látszik, a versi ró minden ároo négy lábra teszi a szászokat. — Küzdelem egy rablóval. Duna Földvár tói, mart. 4-ről írják nekünk: Városunk tegnap recgel egy borzasztó jelenetnek volt színhelye. Egy, a tiszavidékcu barangoló lókötŐ és rabló bandának egyik tagja, az utóbbi időben történt elfogatásakor többek közt bevallá, hogy helybeli Gyulai nevű egyénnel Összeköttetésben áll.Ezen lóköt<5 csapattól elfogott lovak egy része Gyulaihoz ideszálittatik, hogy azokat a vidéken elánt sitsa. Gyulai lakásához tehát rendőrök küldettek; de mivel őt nem lelték olt.mert Szegszárdra utazott, rögtön foglárok küldettek utána, kik At utol is érték,és beiybeo Őrzetalá vették. — Gy.lakásán pedig 3 rendőr maradt, hogy ott annak, czinkodatt meglessék. Kg ész éjjel hiába viraszt-vin reggel kelten közülók vó'vid idOre eltávoztak, csak Bartos András maradt v<ssza. Alig távoztak,cpy izmos egyén lép a szobába,és kérdi ,hol van Gyulai" ? „ó a lovak áráért jótt el., —Bartos gyanuskodott,az ismeretlen veodéjlól útlevelet követelt. Ez zsebébe nyúlván, útlevél helyett revolvert vont elő zsebéből, ót Bar-tosra tüzelt. — A golyó nem talált — a betyár Eartost, ki védelmezni kezdte magát — egy tőrrel meg gyilkolta. A lövésre, és zajra Összefutott szomszédok a betyárt szökni lát-lák,s Ót körülvették. Midőn ez látta, hogy nem menekülhet, az összecsódült nép közé lödözött (de minden baj nélkül) es végre sorsa felett kétségbe esve, főbe lőtte magát. Eeeo betyár, ki már több rablógyilkosságot vitt végbe, az annyira felt Bedé András. A többi czinkosai nyomozására egy lovas katoűa-csapat és több foglár küldetett ki. — Több gyanús egyén már elfogatott. A hivauli buzgóiiágának áldozatul esett Bartos egy özvegyet és három gyámelatlan árvát hagyot hátra. Papirszeletek. — E87 fela5«outriai templom ajtón a köretkeiS, •US pillanatra különösnek, miijebb vizngiiáááM után •ielletnduDk ? n»gj ig«s«áfot kifejeSoek Ulilbató felirit rao: Prieaen imp«rfectam et perfectam, plu-qam perfectum fmuram. Az as: jelen tökíl«tien, * a tökélete* «fykor még tokílet««b leeoá. — Uram — monda #gr tolakodá járdatapoií trj idegennek— nekem ogj leUnik, miutba. lAtrtJtm Tolna már it arat valahol, de teljeMÍjnrel nem todok reá TU«&emlek«'ni. hogy bol. Könnyen megeabatik — vi-lanoli nrofoduin as idegen — bau etitendS óta ??(Tok egj börtön fdiáój JSgy iép 9xr»f7 alhonvt férje tetvérbei m«&t n6fl! éa elaS ura arcikípét ebédlőjében helyetí el a tflbbi kép kftte. TaUkt edrernTen a teatméayt, • att ta ÜTÍB tSle kérleni: TCfclidjihoí Urto»k-e es«D ur ?• A uS DTogodtaa felelt: BOh •% tx%finj aájorom Tolt" — Egy qnaier ntfjoa «x 'p vak lorat adott el ? ast kérdette a TOT6Í51 .barátom láux-c valami bibit benne?- — Nem — volt a válaas. — Es B 16 »m fog- benned hibát taUlní — mond* as tfasaáfOi fir&a. Történeti naptár. . 1713. hg. Eazterházy Pál, nádor éi író halála. 1831. az osztrolenkai Un-gyel-orofts csata, 1000. II. Sylveszter pápa a m gyár koronát küldé. — 1443. Mátyás királyunk születésnapja,— 1849. Bem gy o»eknb VöteáL Márcz. ! 27. Hárcx. 28. 1667. Wesselényi Termet, nádor méreg által hai meg. — 1861. Döb-rÖDtey Gábor halálozása. — 18&4 s nyugoti hatalmak hadat &Mnnafc Oroszországnak. Harcz. 29. 1390. A nagy Hanyady János wft-l«tenapja- — 1698. Q-yörvij»zAfog-laláaa a törökök tó L — 1816. Koriz-mics László «aletésoapja. — 1S48. Az udrari ceniurahivaiaJ Bécsbsa sltArültetik. „ 30. 1831. Tóth Kálmán »zületé#napja Bajáo. — 1849. KoMath. öörgeit fővezérré tesn. „ 31.1387.Z«igm. királyija koronáztatik. — 1849. Peresei gy6saim« Bsorbeken Április 1. 1690. Nagy-Kaniwa vára, — miy 1688. január 20. óta 7000. magyar által OMromoUaiott. a törökök állal Baitky-iny grófnak átadaták. — 1801 Hévay Mi kló halálozása. , 2. 964. A magyarok L üt ti eh Tarosát pusítiUk. — 1819. GT. Festeticb György a keszthelyi Georgicon alapitója meghalt — 1849. A htv»ni győzelem. . 3. 1807. ürményi József születésnapja. — 1849- Perczel rohammal veszi be a azenttamáai sánexokat. Czletl szemle. (3. 8.) NigT-Kaniaaa, miros 24 ia 1874. idSjáráa: kerowe m«n<&kelt«bb. QibntBilet: Táltosstlsn. Alaé-aoMtríai mér5 izerínt: Bo«a 80—81 fot. 6.30—6.&0, 8l—88 fnt 6"Í0— 7—, a-85 fiot, 7.4Ü—7.60 kr. SOM 76—17 footo» kookolyoi 4.80—5.10 krig, konkoly célköl 626— 6.40. 78—80 fnt kookoljoi 6.90—6.30. konkoly nélkal 5.ÍU-&0 kr Árpa aerfSzisre 5.20.—5.&O kr. — árpa etetőre 4. 4.30 krif. Knkoriess 6. 6.2u kr. Zab 2.30.—2.40 krajcár* Bárej. HÜT«1/O,ek; Boraó 8 50 kr.Lsoeae 1 50 - 8.— krif. Bab fehér aj 5.10-80 krig, Ö 5.— tarka bb hiányaik. — Hajdina 4.6Ü—80 kr. Hajdinákat* 11—13 kr itexéte — KOÍM 4.80 — & frtig. — Koieckáu 7.30—8.50 krif* Lenmag 4.80—6.20 kr. Lendekmag tinta 4.10—4.30 krip.. »bo« lendek 4.10 kr. rammájuija. Lobermaf 29—30—32 frt bécsi mixaája. Franci ia laex«nia maf 34—35 frtis;. bécsi mássaja. K«Ddermag 5.30-60 kr. nireje. Repcxe téli 4.50—80kr, orári 3.60—4 frrig-, •irja nem kerül a píactra. Kerert (Miacblio^ 4 bOj-5. frt. Baxa-ocsn 1.40—60 kng. Kou-ouo 1.20.—40 Borok: fejtett aj febér b —, 5.60—6 frtig., fejtett píruB 4.50—5.50—80 kr , fejtett .chilUr 4—4.60 kr. Ó-bor —.— frt — SeprUpilinka —.—. TörkBly-pilinka 23—35 frt, MUVJJÍCXS 27—30 frt. llso-ttusV tími akója, bordó nélkül, franco itteni álló mi. Yasutl menetrend. Indul Kauisoárdl: E.ttk Mohád (Zikín.n.l) Zlgtíb Fmmí.g 5 ó» 18 peres r«^«t. . Zigribig 2 . 45 , délotin. Boáiig 0 B IB a rfggeL 6 . « . iélntin. 10 . 43 „ útra. Siombatheljig (inníl délatin 5 óra 26 peres Bé«sbe) 5 B 43 „ reggei. Bée»ig(8íomb»th. Bécaujh felé) í ., 15 „ délatin. ,? .. „ ,, 10 „ 55 ,. este. PrAgerhof f«l« Tríeastig 6 ,, 3 „ reggel. „ „ «• Bícsbe i „ 28 , delatis. „ 11 „ 33 „ e«u. Brkeiik K>NÍ»ar> : Ealék. Mohica (Zikinjoál), Zágribbol 4 óra 19 peros reggel. bori'r, Fiume, Zigribbil 1 „ íl „ delatis. Zikioj-Fiome-Zigribból 9 „ M „ e«te. Budiról 4 „ 43 ,, reggel. 1 „ (f , delotáa. 9 „ 20 „ este. 8.!.mb.th»ljT51 10 „ 33 „ delelitt. Becab81(Bécsnjh Ssombiih.íelSl 4 „ 37 „ rejgeL „ 10 „ 18 „ eau. ., (Pragerbof felSl; 3 „ f>0 „ reggel. Tríesst- él BécabSI 1 „ 9 „ délntia. Trieastból 10 ,, 23 „ estTe Felelős szerkesztő: BátSrfl Ujot. Herrn Moriz Prledenthal OR.KANIZSÁ. Da Sie im p«nönliohes Verkehre tehr brutal sind and briefltche AafforderaDgea aB-gelesen io die Nacht des P&piirkorbe rersen-k«n, mBueD Sie es gerechtfertiget findon, dw ich hiemit öffentjich die ernate MahooDg ao Sie ríchte, meine Forderuog TOD cwaoxig Qoldeo Qogeaaumt za bezahlen, aowie Ikre bereiU ttí-ligeu Accepte einmlöaen. Ü4. Min 1874. SIEGFRIED NATHAN.. Agenten! Für den Verkanf eiaea überall gangbum ArtikeU werdeo t&cbtige Agenten gegen gut« Froriúon goaocht. KaafmEaDÍtclia Kesntniiaa ?ind nieht erforderlich. OSerten sind in der Expedition d. BL anter dem Baclutaben A. •cbleanigat absogeben. •) S roi« alatt kSalOttfrt (alelSnifet aea TiUal . iMrk. A zaUaecyei tankertiét tekintetet felJgjelS.égének l évi nár-czius hó 8-án líS-ik szán alatt kelt itiratt uerint a totoTees-knns utol koxségi UkoU helyisetedl m«t»4iárolt korcnuliir^ Ukolai csélra átalakitita a nagyméltóságn m. k. vaUás ét k»zoktati«i Mlmiu rinn által engedméoTestetett. Ezen munka válUkozát mjájd btltotitáta végett f. évi április lii 7-en délelőtti 10 órakor Kursanecz községben szóbeli és irastxll ajánlst.jk elfogadása mellett nyilvános irlejtéi fog urtatoi Az átalakítási költségek kővetkezón nimjeliettek: k 1*** íft a73» frt. bí kr. A terv, kftltsegvetéi ét as építési feltetelek f. évi márciiut Ló 20-tól fogva az alulirt hivatal irodájában, valamint ai árlejtési eljárás színhelyén a fentkttett napon megtekmtbetok. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a fenntkitett napon és óráb»n az elSirányzott összeg után számítandó 5 tzáztóli bá-natpéuzzel ellátta a kitűzött helyen vagy tsemélyeten jelenjenek meg, vagr pedig jogérvényes Írásbeli ajánlatukat a 10 száztól! bánatpénznek maUéílése meüett idején küldjék be. UH—2 A nufly. kir. mérnöki bivatat. Alább köve-tke»5 nyilvánosságra hozása ama mtréri iratoknak, melyek Dr. Popp J 6 C«- kir. idv.fofOrVOS «T- »z,a vll\|hlrei Aitthf ii szájvíz elóállitójihoi érkeztek, felseatMek fjaíftu tgyéklil dlc»ér«tt«l benfiiket T, c. Pepp CM. kir. odv fogorvos ura Aa 5n Aoatharin izájvizét megviftagáltam.é's ajánlhat ónak találtam, Oppolitr tanár, Eector magnif. A ei. kir. bécsi klinika tanára. Szász k. ndv. tanác&os etc. Bűnnel eliimerem, miszerint dr. Popp J. 0. et. kir. udvari logtrtot Anatherin izájvizét már- hosszabb id5 óta uige ered-aié'nynyel bumtlom, és'annzk jóhatásáról telje-i megvagyok. győződve Báré Peniri Lajos •. k, Alólirott eaanattl Örömmel ét ax igusághoz merve elismeri dr. Popp J. Q. ca. kir. udvari fogorvos urnák, hogy Anatherin-iJTiiét hoimbb i d 5 óta hansnálja, • sít nem ik jósága, hanem kellemes iie miatt is általában mindenkinek legjobban ajánlja Bééi. Hercteg EszterházY Terii Igen tisztelt uram! Fogadja legforróbb köszönetemet azon ember- iteretet és jóságáért, melylyel Mária-Erzsébet-egylet ápolása alatt1 Iiv6 szBgény gyermekek irányában viseltetett. Erén gyermekek egy némelyike gümó'kóros »ájvérzésben szenvedett, ön ingyen kiszolgál- .tta nekik as 6n gyógyerejü Ana.:herinstijvizét és n ? buzgó eljárásának köszönik a gyermekek g T 0 r i * s teljes felgyógyulásukat. A gyermekek, kik fájdalmaiktól megszabadultak ét u egylet nevében, fogadja tisztelt aram háladatoi eiiameriaHoket i» kSszönstQnket. KitOaö tisztelettel 1234—S) Fries ^ófué. A Mária-Brrsé'bet-egylet elnökní Fofl-ÓiO». Odvtl fOfik ílkéudl UtSaétére. ára i frt 10 kr. AnatbeHa-fofpép, ára 1 frt 22 kr. N&véiyl fWtr, ára 63 kr. Kaphatók: Nagy-KaMÜsaán : Bel aj Jótaef gyógyizs., Ros«nberg aűs«nfoid, Weliich, J. ás Fsaaeüioffer J. kereskedésében. — f ápáa : Tschepen J.t Keszthelyen : PfUzterer gyógysceráis, 8inger M. Weia K. Zala-Eg«r»íegén : Isóó Fi, gyógyszerész. Kapronccáti : Werli gyógy-neréaz. Varaidon : Haltér gyógyííerést. Sümegen : Dorner Kajet. Ssom->sthelyen: Pillich Ferenc* ea Budolf gyógyszer. Határörvidéki 3s.-Oyör-Bn; Fibic E. C. Veszprémben : Meyr Tuskau, agy Guthard Tivadar fiainál- — Székesfehérvárott; Legmuin A. Branc J. gyógysz. Lovai B«renyb«n: Heialtr gyógyss. Kalocaán : Horváth K. gyógyszerész. Keca-[•msten : UUhofeT ia Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysx, S&rmendan: Barváth J.Somienrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. 56gl, Belns ia Sciirőder g/ógysz. 8egs»árd: Brabsay gyógysa. — Bonyhádon : Kramolin J. Saigetvárott :Harwarth, Salamon gyógysz. — íaján: Michitacb St- U Herxfeld fiai, ugy Uenor Ignácsnál. — Pécsett íaolnay W. éa K- Zách, 8ip5c gyógyst. Káridon; Zadnbánszky gyogyaz - Marczaliban: Kiás gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysi. — Dunaföld-rárott Lukács gyógyaz. — Szent-QyflrgySn ; Niitbig. — Alsó-Leodván gyógyí. — Eobonezon: Simon gyógyszerest nrakuál. 'rOrvosi bizonyítvány a Wilhejm-féle köszvény és csúz elleni vértisztitó theára. A szervd5 •mberiségnek lényeges szolgálatot vélek tenni, mid3n a ki«n5 Wilheim-féle rértisttitó theát kiválólag figyelmébe ajánlom. Ez igényt ele no ek látszó eszköz a legjobb nyógyszerre ugy a belső, mist miodec ama külső1 bajoknak, melyek löbbnyire romloti nedvekből n adnék. Itt Amerikában! terjedelmei evakorUtoru alatt elegendő alkalmam nyílott e tl>«át aikatmazasba hozni éi mindig csak hali* következményeket e<-edm»nyrztttn vele. kBlttnösen a kflve'kezö tmioknÁl : a) a lélekzésl oroanuaDkbtn eredeti betegségekben; főkép & bron- cblik rr.«KSz<>riilásnha!i hu például n reggeli katánrúuk Í^OD terhelők és kínzókká Ifinek. — Továbbá a^thmaiicai panaszuknál ; FI esetben az •redmeny kitűnt vi>lt. b) MlndeaneaQ gyoraorbaíegséfleknél, mint gyornorsKomlás, gyomor- fOrci, a rooilutt gy -luurból eri.-il5 főfájásnál, hypochoadria, gyomor-, seb- é- hysieriáliR szerrv-Htsek-.-l. c) Aranyéri bajoknil forrónájc. erSs ideg-, iz-. és tcbjokná!, ka- lön öten pe<iijr, bx nx idegek altests/orulá^biin megdngudtak, s ilyenkor aa ero'lt'-tést>"ti In. k d^»n. etői Ten.-»i oko<tAk. d; Eredeti tíivba:oknál iKi-ppenfoM-ru). ) ypbiliS BS typhílistikut bajok minrieu neménél főkóp azoknál, a hol a kt;i.ó'u->:y"?y'iz.-iféíc-k hasba alkalmazUtuk, % hol JoJkxlinm hótiapok óta eredd.íny nélkül vé;etett be; tehát üdült spbilisnél leginkább. Efkntán a 'Wilh»-lm-file vértisztitó tbe* Amerika gy<>g7sxer-kin-•tit ii jórészbeu gazdagítja. — New-York, stept. 16-án 1872. Dr Hed. A Groyen, nimel gy k. orvo* N.-^-Vo'baD Sh l néhai német ka Óvás a hamisítás és felcserélés ellen Az igazi Wllbelaféle antiarthriiis és anurheumatis vértiaztiíó-»er cak az első" nemíeti ?fllhelsl-féle vértiaztitó-theagyárbaü Neuokír-ehesben Béci mellett, vagy áJulam az újságokban kijelelt raktáraJtban kaphatók EflV doboz 8 adagTt feloutva, orvosi huználat- és uusitással •llátva 1 frt., a bélyeg e« pakolasi díj 10 kr. A t. ez. közönséit kényelmére a WÜhelm-féle vértisztitó Ezer kap- hto : Kany-Ktilitáí: Roteiberg Ferenoz és Lövik Károlynál: Zágráb ban: Mittlbach Zsigmondnál; KÖazegea: Gsacsinovits gyogyi^eréwnél; *eaztnelyeD r Kosenberg ?»in8>ou€lQél' KaprODcáo ? ^Vcrl (ryofíyszerész- lén; Sopronban: Wrchov&Ekv R.-nél; Szombathelyen: Pillich Fciencz ty^gyweréMoél ; Siatmárott: Boasin J. gyógyszerésznél. 1214— 9 Diszuózsir és szalonna mindenféle fajtájú a legolcsóbb napi-árak szerint számítva kaphatók Beiméi és Herznél, I 1296—4 Fest, holduteza 4 sz. Kívánatra árjegyzékek bérmentesen küldetnek. Árlejtés! hirdetmény. etek elTilimliM érdemíbra f. e. »pril h 9én Uót óuttartói irodiban deli 13 írtig benyojundó «árt finist (saart) utim. irlejtéi, UletSleg Till»lkoiá»i rereenj nyitutík. — Eien ipidtutwknU » kSmÍTW, id, uiUloi, Uk«tM ét köriem festS, golínc^ éi ürege, nunkik dijS>«eg« > k61ttgT<«Mk »«rtat u cgye« épületekre néxre kSTetkeiSleg áll»pit»tott meg: ») egy 5k5r útállő moBk^ijib.i. . . 8371 ft. 2 kr. bl egy megnagyobbítandó magtir mraikadijibaii 1977 ft 65 kr. c) egy celédlak . ?lií 2" II t d) en gulyaakol . 1872 fL 69 kr. Ouma . 8936 ft. 9 kr. o é megjegreiréii, bogy ai uradalom eim Saufen falai a kOltatf-Tetésekben eüiorolt kómiteí ét acsmunkikboi utdaefelt anyagokat talajdon kíluégén fogja eloallitani és ai épitkeiéii helyre atálUtasi. A vállalkozni kirinók tehát aion megjegyiéuel hiratnak meg, hogy az általuk ajánlott »allilkoia«i owiegnek 57,-jat — mely ai építési rétilet űzetéietaél 10«/0-ra fog kiegémtetni — akar ktMpémben, akir értékpapírokban bínei árkelet sierint 60 kro« bélyeggel ellátott ajánlataik mellé lirják, melyekben ai arlejtéú feltéleknek, épitkeaéíi terv- és koltaégretéseknek ismerete és a vállalkozó reaiérSli alávetése kijelentendő, valamint az ajánlott összeg betQkkel és számmal kiiran-dé; a sziztiliakban kifejezett leengedés is elfogadtatván. —A kellíleg fel nem szerelt és hiányos, valamint ntóajánlatok sem fogadtatnak eL A megUlapitoU költségvetés keretén belől a legjntányoaabb és megbízhatóbb vállalkozóval a szerzSdés azonnal megköttetik; kikSttetrés az uradalom részérói, hogj a vállalkozni kivaník, vagy az építés vexe-tík, szakert5k legyenek. — A terv- és költségvetések, Talamiat az ár-lejtési feltételek a lakócaai kir. alap. uradalmi tiszttarUsig irodájában megtekinthetők. Kelt Laksoaáa 1871. évi márcntu hó 14-én. 1310—2 ?. k. kSzalapitványi uradl. tiszttartítág. KANITZ €. papir&eresüedé Dorottya-utcza 12. szám. bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. 100 drb. levélpapír névvel 100 levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos dobozban .... 100 „ látogatójegy dobozban 100 , levélpapír fekete nyomattal 1000 , lenboriték . . . 5000 , lenboriték , . . 10000 , lenboriték , . 1000 , pecsétbélyeg 1 teljes Íróasztali berendezés 1 drb. téutatartó florentini bronzból 1 , gyertyatartó gyufatartóval 1 , óratartó . Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak agy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. Irómappák, jegyzökönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári ároo. Különös figyelmébe ajánlom t. ez. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva. Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban (a legponto sabban eszkőzőltettnek. isis—l Arl^tési hirdetmény. 876 txáaibos. Az áta 1. KomOvesmunka 2. Ácsmunka . '? Asztalos-, lakatos-, Qveget-, másoló- ét gSroncsir-mnnka 4. Kutmnnka .... Összeten í kr. 2 kr. 633 frt 721 frt 66 kr. 140 frt — kr. Ztla-EiersztgsB, 1S74, mardint hó 16-án. A caimsett felagyelSség nevében : u. m. - ft. 50 kr, 1 ft. — kr. — ft. 50 kr. -•ft.80kr. 4 ft. — kr. 18 ft. — kr 35 ft. — kr. 2-50, — 3- 8 ft. 50 kr. 5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr. — ft. 55 kr. . 25 kr. — 45 kr. 60 kr KELBL J. J. FEHEBBUIHI Hlll — \| A gyártmány előnyössége s a tiszta kezelés valódi tolidsiga folytán togMresbMk imtrt t legjob bitelfl Fehérraliagyára KELBL J. J.-nek Bécsben, TochlaBben 21. ajánlja magát tisztelt vevőinek és a t. közönségnek, nagymérvű választékban levó \| legújabb divata s minden alakú fehérnihanemOit, eladia és elküldi a lagjtrtáayMabbra tzálütatt gyári ártó: Len-férfi ingek 2., 8 , 4., 5., 6., 8 10 frtig. Angol Shirting ingek, (ssebb mint a válton) fehir és tiincu 2., 2.50, 8., 3 frt 60 kr. Le g fl n o m a b b an himsatt ingte 4.. 5., 6., 7., 8., 10 tgéai 30 fnig. Oxfordi ingek angol 3.50, 4, 4.60, 5 írtig. Fliiill iagtk, legjobb minSség 3.50, 4.60, 5.50-6 frt. Len-gatrák, német éi franczia ssabáa merint 1., 1.50., 2.. 2.50—3 frtig. NyakgalUrok legnjabb alak 2., í .50 , 3 frt, váuonbM 5., 6 frt. Késeiek legújabb alak 4.40, 5., 6 frt, vászonból 8., 9 frtig. • t.li niínf «k hoassm ujakkal 4., 6., « frtig. nadrágok, parkail <• barakasMMl 1.50, 8, 3.60, 8., i frtig. o o r s • tt • k parkailból 1J0,1., J.50, 8 frtig, IdmnTl, ign alsfans »., 4., 6^ 6—10 frtif, barehratbgl S, S 60, < frtif. alaogltSnj 3., 1-, &., 6—10 frtif, barohentbtl 2., 3.60, 8 frtig. m.Utjflk francsia, 8., 4, 6.,$., 7 frtig. o t T a 1 6 - k 5 p p • ny , s raffali » 11S n y (tfcgUffe) «., 1»—0 frtig. (Egtsasig-jaekok irapjs S., 3, 4.,, Éji ; & frt, sal^m «., 7^ 8 (rL i + B nadxáf ok tTapjn 3., 4^ 5^ t J N ő i „ „ s«lj«mbSl 6, 7, 8 frü Kapóik U haritnjak 5M 6. 7„ 8.,'N4I 10, eciai 15 frti,. ZsebksudSk Imti leaból 1.60, 3., 4., 6., 8 — 12 frtig, butist, finom ssflgÜTS. 8., 5,8., 10., egéas IS írtig, nnomanS N 6 i himeiTi 90 kr., 1, 1.30 - S frtif. j alalltakarcSk finom thiniiig 60—76 kr^> B S i 1., 1.50 krig, finom rii.on 80 kr.,í 1., 1.36,1.60, 9 frtig, finoman bimr - < 1.60, J., 3., 4., 6., 6, •gesz 10 ? Tasson E 6 ingek 2., 2.60, 3 hüBMTa ig.n ^egan. 8., 4, 6., 6, 8 frtif. Vidékrei megrendelések gyorsan és jutányosán pénzbeküldésre vagy utánvételre eszközöltetnek. Nem tetszők kifogártalanul becseréltetnek. IXJI J. J. Megrendelését bármily nyelven a kSvetkeiA csőm «J»tt tSrtenjsnek: éjmxtiBbae lSiT—lí TUCHUU8EN 21. 1 gyartamiy. Wíjdits Jázsef ki»dó-, lap- és nyomd«tnl«jdaiioi gyonwytó Brotoán, N««y-KAniaiii. AGY-KJLN1Z8A, 1874. marcidug 29-én. szám, Tizenharmadik gTai -? f BMzts* tr; fél évre. . • • * ?. !. .egyed éwe . i , 1 kr. KMltiilt 6 haaáboi petilaorbaa 7, nzajodator 6 f minden további aorert 6 kr. aoroukint 10 krtn vitetnek fel. Kincstári illetek minden egyez hird.twírt k«18n 30 kr. fizetendő". ZALAI IOZLOIY előbb: .ZAL.A-BOMOOTI KÖZIJONT' 1 UpsseUasi illstí koslmétv*- ? Berkssstíhes, UTM> rsssét Utetf MclsszáB.vek padig m BírmenWtUa levelek «ak iem«rt azmkatár-aaktol fogadtataak 1. Nagy-Kanizsa várts belybatótáaántk, nemkülönben a ^zalUM«yai jazáatági ggye«fliet",a.tiia\|y-ka«tz«aJ karaaksrielai s tpartank", a „uagy-kuizni takarékpénzttr* a ,Zala-Somogy? gőzhajézati részvénytársuiat, ugy a .zata-egeruegi torna-tűzoltó egylet* t több mgyei és városi egyetfflet hivatala* értosrt6je. Uetenkiní kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapc nagykanizsai kereskedelmi és Iparbank /. (. april M IS in düelStt 9 órakor lf.-Kaniitá* iáját hüyitégíbm a hatodik rndee keigyüUtit lartandja, melye a t. rietvinyee urai tiittelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: a) azletjelentés és a számvizsgálok jeleD- tésével ellátott zárszámlának előterjesztése ; b) 6 igazgató tanácsosnak éa három tagból álló számvizsgáló bizottmánynak választása; c) a részvények kevesbitése, ugyszinte az alapszabályok erre vonatkozó s tsbb erikkének módosítása iránti igazgató tanácsi eliterjesztése. Azon t. részvényes urak, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, felhivatnak, hogy id. részvényjegyeiket az alapszabályok 47.'§.) és 53.§.) értelme szerint, folyó évi marczius hó 27-dikétól bezárólag april hó 4-dikig, naponkint d. e. 9 —10-ig, d. u. •) 47 «. K8«gynl«een eaak aaon remvenyez bir zzavazati joggal, kiaek rézivíoye legalább ii 14 nappal a kOígyOlíj «16tt, aUpk«nyviU» «a t nevéra van beírva, a rézzvínyek áürázát iz az alapkOnyvbeol bejegyzését az ijrazgato taniez eeskoali, melyért a ezabalyizerü bélyegilletmésyen kívül egy egy rézz-véDy után egy o. . forint itrabázázi díj fizetendő. Egy rézzvény'utan egy euvaut, kettő ntan 2, hirom ntáo 3, ztb. zzavaxat ezik, tiz aaavaaatnal tflbbet azonban nem gyakorolhat zenki, bármenynyi legyen rélzvényemek etáma. — ••) 53. §. A köagyflléien azemélyeaen vagy megbízottjaik által réut venni ezándékozo rézzvényozek o nappal, vagy a 48 $.-ban megemlített elnapolutáa Hetében 5 nappal a kozgytUea előtt réaavényeiket lelizmervényeiket) a még le nem járt ae]vécy<kkel, rj^lut a bank pénztaránál, innen nyerendS téritvény ireür-u. mely egyúttal belépti jegyfll izolgáland, letenni tartoznak. A réazvényeiket letett reazréuyeaek névjegyzékében mindenkinek neve mellé, egyftxora-mind az általa letett réazvények é* az Ct megillető •aavaxatok zzáma iz klt«endu. 3 — 5 óráig az intézet pénztáránál térit-vény és szavazójegy átvétele mellet* letenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán, 1874. évi marcz. 11. Ax icaagaló tanács. A gazdasági szakértelem fejlesztéséhez. ^K é t közlemény.) II. Valamint népünktől okszerfl gazdásza-tot kívánunk anélkül , hogy arra azokat tanítottuk volna, ép oly furcsán veszi ki magát az is, hogy néptanítóinktól képzettséget óhajtunk a gazdasági tudományokban a-nélkDl, hogy ezí ti képézdében megszerezni nekik — legaláBb is kellő aránynlag — alkalmat nyitottunk volna. Már pedig ha valamit a tanító tanítani akar, azt előbb maginak kell alaposan tudnia, hogy pedig erre a múlt időkben a két éves képezdei tanfolyam nagyon kevés alkalmat nyújtott, ezt egy néptanító sem fogja ellenem kétségbe vonni. Hogy ezt maga a kormány is belátja, tanúsítja abbeli intézménye, hogy V?iÖj\|Lx óta a gazd. felsibb tanintézétetnéTa'nefSí' nitók részére néhány heti tanfolyamot nyi-tatott. De valamint ezen intézmény hasznosságát kétségbe vonni nem lehet, éppen úgy teljes elégultségunek sem lehetne nevezni Itt ugyan nyernek a néptanítók azon szerencsései, kik résztvehetnek, alaposságot; de további ismeret gyűjtés, a szellemi építés a nyert alapra, önszorgalmukra van utasítva. S ha hajlandók vagyunk is elhinni, hogy ez üdvös intézmény sokaknál nem maradt meddő és eredménynélkuli, mégis tán jogosult abbeli kételyünk, hogy sokaknál, kiknél nem a kedv és aliszeretet a gazd. tudományok iránt volt előtérbea, csupán utazás, táj s egyébb körülményei ismereteik bővítésére szorítkozott. De hát mi volna itt a teendő, mikép lehetne az elmulasztottakat csak részben is helyre hozni néptanítóinknál s mikép lehetne addig is a mezőipar emelése szempontjából hatni? Szerény nézetem szerint a gazdasági vándor tanítók alkalmazása álul. De lássuk közelebb: a gazd. vándor tanítók alkalmazása csak nálunk lenne valami újdonság, ismeri és alkalmazza ezt a müveit külföld, nevezetesen Némethon Ba-den nagyherczegség s porosz Eajua mellékén, már évtizedek óta s az eredmény mindinkább igazolja életrevalóságát, nagy horderejét és szükségességét a mezőgazdászat emelésére nézve. Ha az intézmény életrevalóságot árul d oly államokban, hol a művelhető földkerület sokkal csekélyebb területre szorítkozik kizárólagosan földmüveléssel, miért ne teremné meg gyümölcseit nálunk is, hol erre égetóbben mint akárhol, szükség van. Két kérdés jő azonban mindenekelőtt megoldás alá t. i. honnét veszünk hamarjában alkalmas egyéniségeket s mily iránya volna működésük? Hogy a gazd. szakerő hazánkban még mindig nagyon hiányzik, ez tagadhatlan ; sót éppen azokat kellett gazd. szakértelem hiányával, önvétségük nélkül, vádolnom, kik mint néptanítók hivatva volnának az alapismereteket a főlamives nép gyermekeibe csepegtetni, kik nehéz pályájukon megszokták már a néppel bánni, hozzájuk szólni s a. t. De hogy kerülne ki etekből gtxd. vándor tanító? Kétségbe vonbatlan tény, hogy száraoa néptanító félre magyarázhatlú jelét adu már ragaszkodásának a gazd. tudományok iránt, önszorgalmak által nyert iaaerejeiket nem egyszer bővítették ki annyira, logy akárhányszor találkozhatnak neveikkel 4 gazd. irodalom terén, sőt bírunk önálló ki1-sebb gazd. munkákat is néptanító .lerzíklpt miért ne válhatnék ezekből szakavatott gazdasági rándortanitó ? S ha most hozzá veszszflk azt, hogy nem volna lehetetlen a kormánynak az ily népunitókat megválasztva egybegyüjteni; eddigi ismereteiknek egy felsőbb gazd. intézetnél alapot adstni, rövid idő múlva kéaz gazd. vándor Unitokkal rendelkezhetnénk. Ha már ezek, feltéve minden megyében egy,atanitóegyleti gyűléseket felkeresve, azokon népszerű felolvasások éa előadások álul résztveanének; maguk a népUnitók között terjesztenék a gazdaságiismerteket a pedig kihatóbb és áluJánoíb mérvben mintsem azt a kormány ereje . a felsőbb gazd. intézetek korlátolt tere, az évenkint néhány hétig tartó folyamon megengedhetné. Emlitsem-e a hazánkban szép elterjedésnek indult felnőttek oktatásán való tényleges működési résztvevésflket? az ilykép alkalmazott gazd. vándortanitólauk; hisz ez agy hiszem önmagától következnék, mert alig volna kedvezőbb alkalom, mintha ezeket a vándorUnitó igénytelen helységükben felkeresné, előadásokat tartana, időszerű kérdéseket magyarázgatva előttük, őket az ügynek jóakarólag megnyerné. 8 ha a hegy nem ment Mohamedhez, mért ne mehetn TÁ^ZA. ! Ob ébredj fel, mlg tart nyarad! i Az ido robanva halad, SxirtSl Sm!5 babkent izalad, Gyermek évid boldog ilma S iíjtuagod ragyogáaa, Mint acaelrol a leheltet, Gyön aaarnyakon tova ?!«!, S oly korán a feledeatek Kodhomalyiba eltflnnek. - Nyarad i-^" éber eaamrael Égü vigygyal lened mint kel Az elvetett mag rjiraja. Mit lalll gylmSIcittd virága ? Léghajói remonyidnek Kiea tájak íolect lengnek. 8 orom e> kej arany arála Lelked ideaen hintáivá Lekotol {Ited nyaráhox. Arra, értz>e oszt. a az mit hot ? Önfeledten Bem íi gondolea — A fáreg, melyet eltipor* Tan oroméit •aimlalta, MidSn aaire nftbnuaU I OondoWt rat hogy napfény ktat Kaalld felbSben villám kllad. Scegany ember, k«T«lj perasam I Caepp a végetlen teofarbaa — Ha onS groayor közt talál gsrran norluii a halai 8 neg nyaradon fam aaalatatt ?gy tioj, n«ly máét boldoggá tett Az á r v a o»d3 ügy navát i Koldna kínyorg! íoíját ! Éc hog7 ? Upientlbb úllír Hivetíl áldoaatot vir Megérteni nem akarod. ! Bar van aok kineaed, aranyod, ! Kmbert, h a a á d áa lat éned \| fclv.\|>amotod koztfaledad; Oh! ébredj fel mlg tart nyarad! Tegyjót! — a homok leesalad — Mert, ha egy emlék Hm hallat KSnyet eirodra. — vtánnad, Besáf'nl az ég előtted HÍZT elveatted nti éveled! OÜOTH GYULA. Az erdők hősei. — Történeti beasily. — Irta BirMx rUfW Francaiábdl foriitá: KÖVÁBY BÉLA I. A Battro potítileuaai. — Kik nem avatkoanak a poUtikába 1 — TborcsaL Madrid, u irgmJmu ipanyol fóváro* 1807 érbeo non évek egyiket elte át, melyek nere-a»te»»ég6kriél fogva nem egyhamar fogaik % feledekeavieg homályába merülni. ?• esen isgalraak gyúpontja, SEOQ oca-máay hely Tolt, mely a fórároa egyik legueDy-nye»ebb mgit kepexi • ma, agr mint régen .El lUftro'-nak neveltetik. TSrttStMtOnk koribw, h. leheUege, még t jelenleginél ii itnrtaisbb ée bflihodtebb volt. A Butro bawtmt, nem igen tmgu tért képet, melynek ruratélysott ablakai eléggé tannait)ik, hogy a kik ott naponkint leggyakrabban megfordulnak, nem a legfeddhetlenebb beetttleleMégfi egyének. Át eltart tér éjaaaki oldalán egy rokkant épttlet meredet, mélynek kopott falán óriási betűkkel van felirv.: .Qodoi Hanohru." Nem igen kedves hangtára név. — Nem igen népaierü elnevetéa Madridban. Atonban ogylátstik, nincs vendégek híjával ; sokan ülik körül a mocskos aaitajt, melyen rer poharakban csillogott a lőre és a pálinka. Este van. — A vilagitaa, ha annak ne-vetheUS,néhány fenyő uilánk fttitSK tütébol all. A falon néhány mátolii fttgg, melyek kéttel foghatolag bisonyitjak, hogy a müvéti, ki asokat teremtette, nem Velaaguei Diego, vag^ Marillo Ukolíjiban nyerte képeitatéaét Nem fáradunk tovább at aljai helyiség festésével, hanem a vendég csoportosatokat fogjak figyelmünkre méltatni. Legnagyobb részben baromi arorok, vonásaikon a> elbatultaig és pálinka réexegtég félreiamerhetlen Jeleirel. VéreaeDerezett ste-meik és undok sápadt árosuk bennük a bunfik fiait rögtön elő térbe állita. — Esy rzoglet anUlnal hárman ültek az e fajta jómadarak kosai. — Egyiknek safrány-Eainü aretszine mellett kékbe átmenő orra, igen fekete haja éa uarotekintetO. nemei voltak. Et ember: akautofa Diegonak nevettetek. — Magitól értetődik, hogy ez nem rendes családneve, hanem az életei comborik által rá kereslteit ganynév voJt. Jobb felöli ssonusédjs, bonas alacsony ficzkó volt, nagy bajoszaxil és még nagyobb stakallal. — ót El Barbonak nevették. A harmadik: gySoyöru arotvonásu fia-Ul ember volt. Egyedül egy kisded ránct a szem alatt mutatá, hogy a korai élvek, korán elvéniték. Birsouy tima baja, kisded fekete bajossá, nagy kék s»emei,piros ajkai,tevék egyévé fit a legválasstékosabb féfiui szépségeknek.—Ha ké- V tes tisztasága ruhái helyett másokat látónk tagjain, bizonnyal a legmagasabb grand** fiának gondolnék. — Tanai ot Los Carras-nak hivlák. Büstke, megvető tekintete, mely akaratlanul végig siklott a piszkot társaság többi tagjáig, bizonyos öszhangzatlantágot matatott e férfin égést valójában. — — Nézd, csak nézd Diego! — keidé a társalgást ?1 Barbo. — A ttfirke Penrunt a „Rastro politikusai- kötött. — Látom, felelt egykedvOen a megszólí tott — a republikánus Pelegrasaal vitatkozik, ki egy isben már újság szerkesztő is volt, sír Qodoi beetukata. — Valiban ezek a politika- sok s leghitványabb nép Madridban. — Ne hidd, — síéit közbe most Los Bsxras — ók nem hitványabbak máaokaái, csupán éhesebbek. — Igaiad van, mint mindig Los Cárra; — dörmögé El Barbo — ok csak ugyan éheseb- bek mindenkinél. — Atután ez a Sennor Jotede Elvaa ha ez it eaak olyan gaz fictko, mint Csbarrmt a hegyek közt — Otit Diegö! — Cabarrat nem oly fajta gaz fiezkó, mint mi; o netn kornsiy. — Nézt eaak meg engem ?1 Barbo, én nem vagyok at többé, kit a .csapstekek lovagja--nak ne veztek a manolák. — Hm hm! Nem tudom mit forjatss tejedben. — Csak nem jutott estedbe, hogy a politikátok kosé keveredjél? — Hej erre már csakugyan nem lennék képet, ha rajok tekintek it utálom okot. Sast Mária! még Vellito is közéjok elegyült! — Mohamed a hegyhez, gazdasági vándor ta-nitó képében. ?? ? De azt találhatói valaki ellen-érvül ? ' felhozni, hogy a felnőttek oktatása csak a téli hónapokon lévén foganatban, mit csináljon a gazd. vándortanitó nyáron át? Nyáron át isniét megtalálüók benne, kit már régóta hasztalan keresünk. Avagy árva faiskola ügyünk nem eped-e már várva ? Tárva évek óta oly közeg után, mely a kormány, gazd. egyesület, a megye, iskolatanács intézményeit érvényesítse. Nincs-e égető szükségünk, ha csak nem mindig papíron akarjuk látni faiskola ügyünk felvirág-., zását, egy ntbaigazitó, berendező, tanácsadó s buzdító közegre? Itt ismét helyén állna a gazd. vándor-Uaitó, s ha hivatásában telyes odaadásával működik, a faiskolák ügyének óly lendületet adhat, melynél fogva nemzetgazdasági fontosságának földművelő országban megfele-: lend. Végre el kel lett készülve lennem azon . megjegyzésre is, hogy hazánk pénzügyi viszonyai nincsenek oly kedvező helyzetben, hogy ujabb kiadásokat megengedni lehetne. Ez mind igaz, ez mind szép, sőt magam is pártolom a takarékosságot, míg a határon belül mozog, de átlépi ezen határt s károssá válik oly intézménynél, mely a nemzet anyagi jólétének befektetésére történik s gazdag • , gyflinölcsözést nemcsak kilátásba helyez, hanem egyúttal biztosit is. Sok volna még az ekkörúli elmondandó,nem is lehetetlenség, hogy e tárgyra még vissza térek, ae egyelőre csupán az ésímét pendítettem meg azon nézetben, hogy . a sajtó egyik legszebb feladata korszerű eszmédet megvitatni, árny és fény oldalait feltüntetni, azért ám mondja el ki ki nézetét 8 —- győzzön a jobb. — György-bányatelep. ? • LIEBBALD BÉNI. Visszapillantás az 18G8/9-ben megalahUtnagy-kanizsaiiJ-jusági önképzőkör történetére. Ha visszapillantunk letűnt életűnk napjain, az édei emlékek egén tarhaza nyílik föl előttünk • ejtő pillanatra att tem tudjuk, a aok közöl melyiknél időzzünk, hogy lelkűnknek az el-virágzott korból üditő képeket meríthessünk. — A gyermek játszi enyelgései, — a serdülő ifjú platói szerelme, — a jövő iránt tápalt lég-Tarokra való visszaemlékezések noha kedvesek; de messze hátramaradnakazon emlékek mögött, melyeket a magasztos.szep mimét iránt valók, lelkeeüléa és az ifjú kebel első tettvágya vésett szivünk oltárkövébe. Ilyen kedvet emlék rám nézre az 186'/, ben megalakult „önképzőkör" . s azért megfognak bocsátani azok, akiket érde- kel, ha arról beszélek s ennek elmosódó tSrte-netét akarom egy kiasé fölujitaoi. Még most is előttem leb«g a kép. — Ar-cmnkon a remény hajnala derengett, —lelkűnkben a nagy eszme szent lángja egéaz gloriafény-ben ragyogott, — keblünk lázaa izgatottságtól hullámzott mindaddig, mig a nagyon tisitelendó igazgatóság kérelmünknek helyet engedve kitűzte az önképzőkör első megalakulás! közgyűlését. Örömünnepe volt ezen nap minden itjn honpolgárnak, s csakugyan ,az ige testté Ton.* Olvasgatás — számos egyénnel való érintkezés társulva némileg saját tapasztalataimmal, jneglehetos biztos tudomást szereztek nekem arról, hogy a lejtöbb önképzőkör születése alkalmával mar az anyagi gondok terhoivel küzdött és sokáig nélkalözé a kedvező viszonyok anyai dédelgetését Ha az alapitok i az utódok caak a pillanatnyi lelkesülés tusétól leitek volna áthatva, soha, de soha sem jutottak volna el azon czélhoz, melyet a kör megalkotásával magok elé tűztek; s-ha visszariadtak volna a nehézségektől, körűk nem érte volna el azon életkort, melynek most örvendenek. A nagy-kanizsai ifjúsági önképzőkör egészen más viszonyok között jött létre. At ő születése nem csak a mi órömittas diadalünnepünk volt, hanem öröm volt ez az igen tisztelt közönségnek is az által tanúsítván ezt, hogy nagy érdekkel s még több résztvéuel kisérték a kör minden mozzanatát. Hisz közölünk ki ne emlékeznék az ezen évben tartott gyűléseinkre, melyekben őrömmel üdvözölhettük ngy a városi szép nemet, mint a városi képviselőket, polgárokat ? A t. kóztfnség résztvétének köszönhető nagy részt a kör anyagi állopota. Szellemi munkásságunk emelésére igen sokat tettek Tettes Bátorfi Lajos és Wljflits József arak, kik az általuk szerkesztett és kiadott közlönynyel kedveskedtek s a kör minden mozzanatát ebben megemlíteni s bennünket buzdítani szíveskedtek. A mi pedig nagyon tisztelendő tanár urakat illeti, ők folyton kitartó buzgalommal törekedtek bejlünket bölcs tanácsaikkal a kezdet nehézségein átvezetnis néha csüggedólelkűnkbe a kitartás balzsamát csepegtetni. így akörnem caak megalakult, de virágzásnak is indult s öröm volt látni a minden irányból felénk sugárzó részvétet és érdekeltséget Mindezen szerencsés körülmények daczára a kör rövid — igen rövid életű volt volt s mi, kik e magasztos eszmét megtestesíteni szerencsések valánk nem hittűk, de nem is hihettük, hogy távozásunk alkalmával a lelkesültséget is magunkkal fogjuk vinni, s hogy a virágzásnak indult kör alig éli tul pár hóval megalakulásának évfordulóját. Mi volt e reményteljes kör elhunytának oka?Tán az alapítók hibás eljárása és cséltéveats-tett intézkedései döntötték le azon emléket, melyet nem önmaguk dicsőítésére, hanem a művelődés előmozdítására alkottak ? Tán a közönség vonta meg részvétét, tán a tanárikar hidegült meg e kedves szülött iránt. Sem egyik sem másik- A kezdeményzők ha hibáztak, a kezdet nehézségeit hozhatják fel mentaégekül s azon szent lelkesedést, mely lyel ugyanezen évben az .ifjúsági segélyegylet" — „ifjúságikönyvtárt" részint alapították, részint újjá alkották és gya-rapiták, s az ,ifjúsági szavallókört" megalkotván az önképző körrel ösazecsatolták. Különben is oly időkben élünk, hol a reformátiók napi renden vannak s az utódok belátva a kezdetleges mű hibáit, ugy intézkedhettek volna, hogy a kört nem pár év, hanem évtizedek sem lehet- tek volna elég erfWk megbuktatni. Ha est tették volna,nam kevesebb elismerést arattak volna mint mi/kik « eszmének léteit adtunk; . a re-fonnátkSt előidézhették volna annál könnyebben mivel könnyeb a meglevő résmkbíl egészet, mint a semmiből valamit teremteni. A kör tehát rövid élet után jobb lélra szenderfiltazon veszélyes közöny gyilkos hatása folytán, melyet az utódok oly nyíltan éreztettek velejde ha ezen nyavalát is kiáltotta volna, okveüen meg kellend néki égnie azon pártos-kodások emészti tüzétíl, msly a közvetlen utódokat feledvén ezen arany igazságot: .Concor-dia parvae res crescunt,discordia maxjma düa-buntur- oly briareusi karokkal ragadta meg. Mielőtt azonban a „requiescat'-ot elmondanám, lehetetlen csodálkozásomat ^titkolni afölött, hogy most,midon hat helyett nyi.lcz osztály létezik, mely utóbbiakban csak Ogybuzgó szép nemesért egyiránt lelkesülő ifjakat kell képzelnem, nem törekednek a vétkes közönyt ehörülni azon törekvéseik által, melyekkel a ked ves halottat ismét nj életre varázsolhatnak annál inkább, mivel a lelkesülésMI merített kitartással elérhetnék azt, miszerint elmondhatnák a sz. írással ,a leányzó nem halt meg, hanem csak aluszik* s meglehet, hogy halottaiból, mint a mesés Phőnix, még szebben ébredne fiü s igy elérhetné azon nép magastatot, melyen annyira óhajtanám látni. Azon édes reményben, hogy szavaim nem lesznek a pusztába kiáltonak szavai, teszem le tollamat fölemlítve koszorús költőnk Vörösmar-tynak szavsit: ,K»dj bucin, I már sokn menél ; halld, tíi niej- indolt: Mig porban íetruf. a beoje, gT«»» erő." NÉMETH ELEK. Kimutatás XII. oson Jletu buiégderbl, melyek a ckoltra árvák it ösvtgyek ss^siycz&Wrt a csáktornyai szolgabirói járásból befolytak: 151. sz. sdakozási ivén: Molnár Péter 1 frt 30 kr. — Steger AlbertöO kr.— Sebal Jakab 50 kr. — Mihók András 30 kr. — Sautek Valjeut 30 kr. — Kollay Jeromos lelkészt frt. — Guzmics István tanító 20 kr. — Jósef Nová- kovich 40 kr. — Schlezinger Mór 50 kr. — összesen 5 frt. 157. sz. adakozási ivén : Hartmann Adolf 1 frt. — Zsindár Mihály 50 kr. —PlemenUiU Rok 50 kr. — Oásperlin Sztánko 60 kr. — Voga József 1 frt. — Scbadl István 1 frt — Schadl Terézia 50 kr. - Czinczek János 20 kr. — összesen 5 frt 20 kr. 153. sz. adakozási íven: Csesznák 6 frt. — Göncz Lajos ifj. 1 frt. — Szy Sándor 5 frt. — Kollarits Mihály 2 frt. — Olvashatlan nevű 2 frt. — Olvashatlan nevű 5 frt. — Hlammer László 1 frt. — Vrantsits Károly 1 frt. - Ol vashatlan nevű 1 frt. — Stieder 1 frt. — Fie- cher 2 frt. — Zakál 2 frt. — Benedikt 1 frt — Konyáry 2 frt. — Horváth György 3 frt. — Saáry 1 frt. — Rosenberger 1 frt. — Dr. Hé rics János 5 frt. — Hérics Jánosné 5 frt. — Konik F. 1 frt. — Csáktornyai város 10 frt. — Huszár Nándorné 1 drb. arany. — Kayser La jos 2 frt. — Deurbány Róza 2 frt. 50 kr. — Deurbány Kar. 2 frt. 50 kr. — Pecsoruik Ig- náesné 3 frt - Peesornik Jínos 2 frt — Deák 1 frt - Olvashatían nevű 1 frt - Molnár Elek 5 frt - összesen 76 frt. és 1 drb. srany 158. az. adakozási íven : I-só hegykertt-lel község 2 frt - Ilik 2 frt - m->k 1 frt IV-ik 2 frt — Grabrovnik 1 frt — Vescaeza 1 frt - Gibina 1 frt — Ráczkanizaa 1 &•— Talsovecz 1 frt — Sitánetinecz 1 frt. — Tnp- kovecz 1 frt - Stridó 1 frt 50 kr.- Leszko- vecz 60 kr. — Martíncsevies János 5 frt — Nemecz Jizsef 50 kr. - Singer Moór 1 frt - Liszt Antal 50 kr. - Nemecz József 1 frt. - összesen 24 frt 10 kr. 154 sz. adakozási ivén: Fridnch Wranna 2 frt - Padusiczky Lajos 1 frt - Koch Izi dor I frt — összesen 4 frt 155. sz. adakozási íven: Tislér József 1 frt. - Megyeres Géza 1 frt - Olvaahaüan nevű 1 frt - Gregorinosik Sándor 40 kr. — Feriin Antal 1 frt 12 kr. - Varga Ferencz 64 kr. - Zselesnyák Rafael 82 kr. — Scbeel fel Moór 40 kr. — Saffarics Imre 92 kr. — Kukovecz György 23 kr. összesen 7 frt. 23 kr. Ad. 2178 sz. kimutatáson. Nedelicz község 5 frt — 156. sz. adakozási ivén: Karlsberger Mi hály 30 kr. — BlázaiU György 10 kr. — Bák- sza Mihály 10 kr. — Hermán Iván 10 kr. - Leitner József 10 kr. — Szénnek Iván 10 kr. — Kovács Iván 10 kr. — Szerinek Leránt 10 kr. — összesen 1 frt — 152. sz. adakozási íven: Bakács Ignácz 50 kr. — Prasif Demeter 10 kr. — Baráth János 20 kr. — Jámbor István 10 kr. — József Hoffman 50 kr. — Bsyer Msnó 20 kr. — Ro-zenfeld Jakab 10 kr. — J. Deutsch 40 kr. — Jauzsek Alajos 30 kr. — Ledennayer 30 kr. — Grosel Pál 20 kr. — Novosel József 20 kr. — Pata Mihály 20 kr. - Vagrinetz Mihály 10 kr — Robb József 30 kr. — Levacic Fe rencz 10 kr. — Borkovics Péter 10 kr. — Gra- hovecz A. 50 kr. — Kuzma Gyors, 10 kr. — Horváth Antal 50 kr.'összesen 5 frt. Összesen ss egész járásból 132 frt. 53 kr. és 1 db. arany 50 db. sorsjegy ára 25 frt Mindössze 157 frt. 53 kr. és 1 db. arany. Hogy ezen másolat az eredetivel megegyez, bizonyítom. Zala-Egensegen, 1874. martius hó 7éo. CZUKKLTER JÓZSEF, if>. számvevő. (Foljt. k;,„.) Etffizetési felhívás oiilmitul k i t $ M a r megjelenti „ZALAI KÖZLÖNY' folyó évi második évnegyedére. Tisztelettel felkérjük mindazokat, kikuek elófizetésök e hó végével lejár, miszerint azt mialúbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön föl. Külön felhívást nem bocsátunk ki, azért legezélazerűbb a postai utalványokat használni, melynél a bérmentes pénzküldés 10 frtig csak 5 krajezárba kerül. Lapnnk előfizetési ára: Április — június évnegyedre .... 2 frt. Április — szeptember félévre .... 4 frt. Április — deczember 9 hóra .... 6 frt. — Ha én lennék a razziánk alkalmival őket fogatnám el legelőször, nem csak a meg térő bűnösöket, ha ha! — Ne beszélj Diegn! Mi nem tartozunk hozzájuk, — Igazad van El Barbo, nem tartozunk közibilk. — Hál valljon mit gondolsz,bovii fogunk tartozni ? — Nem tudom. — Csak nem maradunk hajdani hóstelte- ink színterén ? — Nem. — Előbb letiltottál, hogy Cabarrasról szóljak. Ej, ej nem épen rósz! — Mit értesz az alatt ? — Tán bis guerillák leszünk és fracziikra vadászunk? — Ugyvín. Akaaztófa Diego gondolkodón tekintett föl éa csak hosszasabb mormogás után nyilatkozott : — Meg gondoltadé Los Carras a tervet? — Kicsinált dolog. — Helyesen. De számba vetted-e az oda- jutáí nehézségeit ? — Nincsenek nehézségek. — Ejh de rövid feleletek. — De kielégítők. — Ugyvan, de én többet kívánok. — Többet? — Azt mondám. --? Magam is agy hallottam. — De mi ai a tobbV ? -— Határozottabban fejezzem ki magamat? — Határozottabban. — Nos tehát az a több, hogy a zsákmány részleteiről egy szót sem szólt a nemes Don. — Hej Diego, — válaszolt vigkedvüleg Los Carras — a ssákmány oly nagy leend, lio^y el se tudjuk osztani. — No azt már szeretem. — Ezen fran- c-tia vadászat, azonban mégsem egészen tetszik uekem. — Nem e? És valljon miért? —Elő érzetem sugaija,hogy rostul járunk. — He, he, he ! mi és roazul járni! — Legföllebb föl fognak akaazUni bennünket. — Az ördögbe igazad van te fiatal öreg! — Tehát nem bánom megyünk. — De pálinkánkat caak ki iszunk előbb? — Az már igaz. Ezen beszélgetés után, melynek tanúi lehetni szerencsések voltunk, a három férfiú fölemelkedett és agy megvető tekintettel búcsúzott el a politikusoktol. Ismerkedjünk meg ezen többször említett sectával, melyről uj ismerőseink, kik épen eltávoztak, nem épen a ieghizelgóbb véleményt táplálták. A »Raslro politíknsai'-nak azon szemtelen és aljas népet nevezik Madridban ma is, mely kicsapott alsóbb rendű hivatalnokokból, silenciáriut ügyvédekből és zuglapok exszer-kesztoiböl alakulva az állam ügyeit sem tartá elég fontosaknak arra, bog; a takintetbeni illetéktelenséguk kimondható volna. Rendesen a leghitványabb kurta korcsmákban és csapsaékekben, vagy a bordélyházakban ütötték föl ideiglenes tanyájukat, elnevezvén az illető tust szeges helyiséget: .politikai caainónak" Tör'énetünk korában épen a.Godoi Manó" hoz \| czimrett, általunk imént leírt fogadó (?) szerencsés látogatói közé számithatni a „Rastro politikosaiu-nak válogatott társaságát. Azon asztal, melyet elfoglaltak, hosszú négy szöget képezett és uz elnöki hely fölül a rövidebb sarkok egyikén volt. Egy körülbelül harmincz éves ember ült szürkehsjjal bajuszszal, kétes tisztaságú frakkban, beburnótozott fehér mellényben, egy óriási hamis gyémáat melltüveí, ugyan olyan, t i. hamis aranyómláaeaczal as elnöki helyen. Ez elegáns Don, miként akaaztófa Diego megjegyzé a szürke Penztanz volt. — Nem rég még ngyvédkedett, valami kis városban, de csak hamar a beesfllettel nemépen megegyes tetheW dolgokat vevén föl ugyködésikórébe, a törvényszék jónak látta ót oklevelétől megfosztani. Jelenleg beszédeket tart a francnak erőszakoskodása ellen és szörnyű hazafinak mutatja magát. — Ö lelke a politikusoknak; nagy dip-lomacziai jártoastágot szerzett maginak. Különösen a nemzetközi jogot tanulmányozta, há rom évet toltvén váltó hamiaitás miatt ausztriai börtönben. Alig, hogy kiaaabadult e méltatlan helyzetből, már is élére állt a hason fajú gavalérok bél alakult politikus clubbnak, melynek tagjai mindig örömmel hallgatják magra és sokat mondó szónoklatait. Mellette jobbról egy gyűrött calabresere férfiú ült, ki minden bizonnyal Heroules lett volna, ha a természet fit oly rendkívül igénytelen és vézna testalkattal nem áldotta volna meg. — Ensgytermészeti botlás következtében csak szellemi téren érvényezitheté athlétai hajlamait E nevezetes férfiút: a .republikánus IV legrosnak* hívták. Rajongott a foradalomért; a tolerantiát imádta; Robespiere-t, Dantont, Harat-t, és Tallien-t Isteneknek képzelte; gyűlölte az aristokracziát és közvetve a monarchiát; sióval ő a republikánusok republikánusa volt.— Különben sokat tartott magáról s a legnevezetesebb hir lapok szerkesztőit kollégázta. Szomszédja Don Jósé de Elvanha valóságos ellenlábasa. — Mint született grand (?) fölötte arisztokratikus gondolkozásu. — Nála az ember a nemesnél kezdődik a többi eb. Előbb tekintélyes férfiú volt, sőt egy ízben a majok köze is felcsapott, de egy kávéházban egykor, nagyobb fokú azemtelenség miatt föl pofozták, azóta szinte egyike a politikusok jobbjainak. Pelegrosatal folytonos háborúskodásban vannak és csak a pálinkás poharak csengése közt váltanak néhány barátságos ssát — Különben könnyen lelkesülő, fölötte lármás és hóbortos. — Épen nem rangjához illőleg öltözködik és nem ritkán, csupán rongyokba parádéz, ámdeő azt az elvet vallja, hogy: nem ruha teszi az embert. Hőst miután a politikasok legjelesebbjeivel megismerkedtünk ügyeljünk, a szónoklatokra. — Uraim I (Ext Penzunz mondja.) Önök a nemzet aoavereaitásának fönntartói 1 —Önök Spanyolhon dicsőségének őrei 1 (Polrtatás k«v.) Helyi hírek. _ Banquette v»h f. 25-én a .Korona" vendéglő éttermíbeii,«elyet a.délzelai takarékpénztár- részvényeseit! alapítás évfordulájáal rendeztek. A fővárosból dr. Virava József volt jelen, ki első keidé meg a pohírkSazöntések hosszú Borit. — Wagy a* öröm Egy operetté ét vigjáték társulat közeledik városunk fejé. — No hisz átért nincs miért annyira ujjongani, mondaná egy somogyi atyánkfia, ha fúlhegyre venné. Et igaz ugyan, de nem is azért van a naey öröm, mert színtársulatot kapunk, hisz türtént az már sokszor, eljöttek s bukfenczet hányva távoztak is, de azért nagy u ujjongás, mert a hir szele Marburg felől fujdogál s a kik jjoek, nem a m agy ar Thalia papja., hanem a nercet hegedősök k a n k an i ro «<S 1. rM^uls meg uram minket" slb ! — Mint halljuk, a helybeli postán leg közelebb 600 db. külföldi szivar confiscaltatott. _ A nagy kanizsai második, vagy - húsvéti országos »**» holn»P «•» helfan f" hó SŰ án tartatik meg. _ Bappó ur ugylátstik nem sokat törődik a réttvéUentéggel, mert ahelyett, hogy elmenne mint azt csütörtök, falragaszaiban Vr_,,ü az este is tartott, sít még ma is tart "iA fiatal embereké, mondják : szép! Lehei, de mi őrizkedünk megbírálni azt, m. bírálaton aluláll. . _ Hymen. Balás Árpád keszthelyi m. kir felsőbb gazdasági tanintézeti tanár, Csett-nák Olga kisasszonynyal, — dr. Csanády Gusztáv ugyanott tanár Csesznák Eugénia kiasszony-Dt«l Csetznák iászló jótzágkormányzó s kirá-j'i tanácsos ur kedves, miveltlelkü és bájdus leányaival lépnek házassági frigyre. F. hó 17-én Schön A. Kálmán kaposvári kereskedő Műl-lerTherezia kisasszonyt vezette oltárhoz Pacaán. Fellegielen boldogságotohajtuok a jegyeseknek és házaspárnak ! — Orosxtonból vestszük a hírt, hogy <.y Szilagyi János nevű egyén, kit kocsin to lonczuluk haza, útközben Kis Récsén meghalt. — Az a német színtársulat, mely Keszthelyen üté fel tasyáját — mint Írják, fel is sztdte ínár sátorfáját és tovább lábalt. Nem tudjuk, hogy merre vette útját. — A veszprémi polgári dalárda veze ti, fölhagytak a szép munkával s helyettök Malauscbek László zenetanitá — ki a balaton füredi színháznál volt karmester s ki jelenleg a veszprémi káptalan templomában möködik — minden fizetés nélkül Unitja a dalárdát éssike- rüh tóbb pártold tagot szerezni, mely buzgóaá- gaért méltán elismeréatérdemel 8 hiszszük, hogy ' a magasztos czél: hírnévre emelni a veszprémi daliVdát ily vezető alatt sikerülni fog. — Halálozás. Az általános tiszteletben részesült Tusikau Mayer, ki a veazprémi izr, hitkúzaég elnöke-, a kereskedelmi-, valamint a segélrzó egylet alelnöke, városi tanácsos as megvei bizottminyi tag volt — elhunyt f. hó 21 en. Temetése nagy részvé tel és ünnepélyes séggel lúrlént, melyen a polgári dalárda is kitU- núkg közreműködött. Nyugodjanak porai. —3lagy.-Szerdahelyr0l irják nekünk: Kz elölt pár héttel menydörgést halottam, ma pedig marcz. 20-án többen d. u. 5 — 6 óra közt gyönvörü kettős szivárványt, esti 7 órától 9 óráig"nagyszerű és gyakori villámlást láttunk, mely utóbbi a balatoni réazen kezdődve, az egész égboltot bebarangolta gyönyörű tüneményével. A régi jó gazdák ebből bőtermést jósol oak ! — A Zala szabályozási társulat ked den folyó hó 2-t én Keszthelyen az „Amazon" stálnüa nagy termében évi rendes közgyűlést larlott. A közgyűlés igen látogatott volt s e közgyűlésen a társulat volt választmánya, letel vén "megbízatási ideje, lemondott s uj választ mányi tagok választattak. — A keszthelyi „Bizi"-féle zenekar legiijabban .Boros Jancsi" jeles zenészt szerződ tető magához priniájral, ki a nevezett zenekar hoz már mégis érkezett, Boros aa előbbi években Nagy-Kanizsán működött, nem csak a kani zsaiak, hanem az egész vidék ismeri. Ajánljuk e zenekart az illet*** zenekedvelők méltó ögyelme- és pártolasába.iiiiután hiszazuk, hogy Boros Jan csinak sikerülend azt előbbi tespedéséböl kira gadni s ez által a közönség figyelmét felébresz teni. — Keszthelyen f. hó 21 én tartatott ii'-.g amaz ünnepély, mely felséges Urunk, az k[io«to!i magyar király 25 éves uralkodásának rwlékére, oly harezosok közt, kik emiitett 25-év ulutt a hadjáratban resztvettek, kiosztandó órdemjelek átadására szenteltetett. A helyben állomásozó cs. kir. 4-ik huszárezred tisztikara és legéoysége teljes díszben jelent meg nevezett napon a grófi lak udvarán. Az Ünnepélyt Kre-nos ezredes 10 órakor nyitván meg, meleg szavakban s tisztamagyarsággal ismételé a jelenvolt katonaság, más szép számuközőnség előtt az ünnepély fontosságát, s a katonaságot bátorságra, bű és pontos szolgalattételre buzdította. Beszédét éljeiuéaek közt végezte; emtán az érdemjelekei az ezredes aajál kasfl'«g tüite tel minden egye* katona mellen. — Curiosum. Keszthelyen két üveget, segéd e hó elején, nem tudni miokbol, éjjel fel kerekedett, s két hasnál, a .kis' és .pesti" ntezikban sok ablakot bevert, misnap azonban tettük napfényre derülvén elfogattak ; ha nem volt dolguk azelőtt, lett most mert a bevert ab lakokat mind megkeUett otinalniok. — .A keszthelyi náidalkör" álul folyó évi január hó 31-én rendezett s sorsolással összekötött dalestélyéről megmaradt tárgyak, folyó hó 31-én d. u. 5 órakor fognak a dalegy- leti helyiségben nyilvános árverés Htján ela- datní Az elnökség. — Csavargók. Folyó bó 23-án a foglá rok két baltás csavargóval találkoztak a azt. jakabi pusztán. Miután magok megnevezésére éa igazolásukra feIszolitatU s e felszólításnak nem engedelmeskedtek: — hevet tusa fejlődött ki; azonban a jó madarak hátrálni voltak kénytelenek, mely visszavonulásnál egyik .lábasa* rába lövést kapott ugyan, de azért sikerült a miháldi uj vágásba menekülniük, honnan igen valószínű, hogy a szomszéd Somogyba mentek. Mint halljuk a kellő utasítások már itküldettek a somogyi közbiztonsági közegekhez azon felszólítás kapcsolatában, hogy az eredményről mihamarább kimerítő tudósítást adjanak. — Beküldetett. A n-kanisaai őnkéatet tűzoltó-egylet parancsnokságának! Folyó hó 24-én minket, békés polgárokat u éjfél előtti órákban tüzet jelző trombita barsogás riasztott fel. Midőn a legnagyobb félelem és ijedség kö- zepett rohan tank az útzára s kérdeztük : .serre van a tűz ? — azon egyszerű feleletet nyertük, hogy gyakorlatra hívják össze a tűzoltókat. E nyilatkozat, ha nem it bantólag, debotzantó- lag hatott reánk s non kérdésre adott alkalmat, hogy váljon kinek áll jogában a lakótok nyu galmát éjnek idején a rémület határáig megza varni ? E kérdést intessük mi it a tisitelt pa rancsnoksághoz s elvárjak, hogy feleletével megfogja tisztelni az alólirottakat. Addig it aion - ban biztositjak azon arakat, kik az ilynemü gyakorlatok vesetói, hogy kapitányságunknál lépéseket tenni el nem mulasztjuk. Tisztelettel, K. Kanizsán márczius 26-án 1874. Többen. — Nyilvános köszönet. Récte község ben marcz. hó 2l-én ette 9 ée 10 óra kózt kiü tött tűzvész alkjaimával a dühöngő szélvész kö vetkeztében magrémült köztégi lakosságot, vi gasztaló angyaikint a kanizsai tűzoltók közül többen telyes tűzoltó felszereléssel történt meg jelenésük által nemcsak hogy megvigasztallak, de ügyes és erélyes működésüknek köszönhető a tűznek megakadályozása, — mely önfelál-, dozátukért fogadják az egész Récse község közönsége nevében leghálásabb köszönettel párosult elismerésünket. Récse marcz. 24-éo» 1874. A községi elöljáróság. — Bála nyilvánítás- Nem fojthatom el tovább szivemben már régtol táplált és érzett iegalázatosabb köszönetem nyilvánítását Te kintetet Hanny Andor urnák határtalan szíves ségéért, aki a haladást és mivelődést BZÍ- vén viselve, már két éven tul a számára megjelent legérdekesebb lapjait is szerénységem nek naponkint a legpontosabban olvasás végett átadni kegyeskedik. Stita Boldxztir — K&vetkexö sorok közlésére kérettünk fel: A „Történeti Lapok* t. előfizetőit tisz telettel kérem, méltóztassanak megrendelései- ketehó végéig beküldeni, hogy a nyoma tandó példányok száma felől magamat minél előbb tájékozhassam, miután a felette költséges kiállítás miatt fölöslegespéldányokat nem fogoknyomatni.At első szám á p r i 1 3-án mármegjelenik, saz előfizetők a legközelebbi postával kapni fogják.. Előfizetési ára félévre 6 frt, egész évre 12 frt. Évnegyedre előfizetést a kiadó hivatal nem fogad el. Az elő fizetési összegek Kolozsvárra, a,Történeti lapok" kiadó hivataláhozutasitandók (Gr. Teleki Domokos ur házánál.) K. Fapp Mikiit, a .Történeti lapok' szerkesztője. — BövidJiirek. A honvédelmi miniszter urnák a Szt.-György-tér ét színház ntcss torkán a várban táját épülete lesz. — Bergheer Lajos engedélyt kapott, hogy uasoszinházzai bejárhassa a Dunán a királyságot- — A fővá-i rosban múlt héten született 275 gyermek, elhalt 329 egyén. — Tata környékén lovas tábort fog-n ak összpontosítani. — As Eötvös szoborra ki irt pályázatok közül a Haszár Adolf szobrászé fogadtatott el. — Szlávy ur érzékenyen vett búcsút minisztériumaitól. — Gyergyay Ferencz a magyar irodalom egyik veterán harezoaa meghalt — A köréppártelbatirozta,hogyazela5k-ségi választásoknál együtt válaszla Deák párttal. Vegyes iürek. — Ittonyatot tett. Trencsénhez egy órányi távolaágra ető Drietoma nevű helységben múlt héten tüz támadt Ezen alkalommal két paraszt egy háznak neki dühödt, hol állítólagosán az ezen gyujtogatási vétségben gyanús személy rejtőzik. A szerencsétlen még idejekorán értesült a raja toró' gyilkosokról. A mennyire lehetett, ai ajtót ét ablakot eltorlaszolta, de hasztalan. A dühös paraszt rátalált áldozatára, agybafőbe addig verte, míg csak félholtsn otsse sem rogyott. Es sllapotbsn egy fshozcjapeltík, egész tettet hozzá kötöztek, kétkezét pedig n* szeggel a fához szegezték. Dé es még sem látszott s parasztok vértzomját kielégíteni, mindkét szemét kiszúrták, és egyéb kegyetlenségedet vittek rajta végbe. Végre megérkezett ugyan s segély, leoldották keresztfájáról, de nemsokára kiadta lelkét Még borzasztóbbá s-zonbau e tettet azon körülmény teszi, hogy — minta .Fflgg. P.' értetfii — s szerencséden egészen ártsUan volt. — Egy gawdag koldul. Múlt héten fogtak el uj aradi járásban egy csavargó koldust, ki horvátoraági,zsgrábi illetőségű ét s legnagyobb ínséggel küzdve falóról falara jár. As elfogott gyanús koldusnál zsebeinek kuUtasakor 100 db. csász. aranyt, néhány nagy törők aranyat, egy a zágrábi takarékpénztár által kiállított és 1760 írtról szóló betéti könyveoskét ulálttk. Az nj aradi járásbíróság e gyanas egyént s te mesvári törvényszékhez kisértette, s honnan már,is kérdést intéztek Zágrábba ez elzogott kol dul iránt — Guribaldi it CatAar. Cattelar a nagy tpanyol vesérférfiu, titkára Lopez tudor által fölkérette Garibaldit egy a ksrlisták elles mfl- ködő .önkéntes caapat" vezetésére. Garibaldi válasza még eddig nem jött köstadomásra, de remélhető, a lelkes szabadaág hős nem fog kés ni spanyol testvéreinek tegédkezet nyújtani a karlista rablóbandák elleni harezban. Vasúti menetrend Intlnl Kanisaáról: Essek Mobtes (Zikáayaál) Zágráb Fiaaséig d.lttia. 5 óra 18 peres regvel. , Zágrábig 2 1 45 •>T^ indáig a 18 6 , 48 10 . 43 „ i Szombathelyig (innit derotán fi ira 26 perei Becsbe) 5 . 43 „ >esig(Siombath. Beesojh.feU) I 15 , „ 10 „55 „ , ragerhof felé Trieastig 6 „ 8 i „ „ „ ia Becsbe 1 „ 28 „ » " „ S» „ Érkexik Kaarnám : Bazek, Hoaiea (Zákánynál), Zigribbol 4 óra 19 peres „ „ Dom- dilatia. eate. reggel, dilotio. este. dileUStt. reggel. eate. reggel, dilitia M « 30 33 31 18 (0 bóvár, Fiamé, Zágrábból 1 Zákány-Fiame-Zágrábbol 9 Budiról 4 1 SsombathelyrSl 10 Béeab61(Becaojb Siombethfelol 4 „ 10 (Pragerhof felSI) 3 TKéast- íi Kec<ből 1 22 Heti Martin 28-ttV tsrOIs -if. 1874 ffroteetans oastác Hó- t< heti- iKatholikna nap \| tar Triesstbjl 10 uuiaaaröl JerBtaáieoTbe. Hirk X. 32. 13) K. a Pr. Jema "beVi Hit. - Gű, Psplrszeletek. Á rajukrajír. A frankfurti db j ká ált Vttiraaj Hitre Kedd Sserds Cdtortsk Piijtek Srombat I> 6 Virigv. Qairia' Beojamin Hugó N. CaOt. f N. Pint. f N. Ssomb. t D 6 Cyril (Juirin Kornélia Hágó X. CattSr. N. PMtk N. Ssombat jj alOtt efT darab vajat kenjár rongált s napokban corpni dellctikint- Történt ngraaii eselett pár bittel, bogr tolvajok Uruk egj Ukásba. Éaexk levin, u ott talált vajjal ? kenjérrol ulustek. As iát i6vid>ege, rafr a lessdt ktn.rír darab nagvaága, nea rtlt ki, roll»« oka annak, bőgj egr fii darab vajas kmjír s lopáa ninbelren maradt E kenyeret as Ugyín magává felelős sierkeaztó: Bátwfl Uj»». Titte 1 efj fogorroual biteles mását kiaiittette s kenréi nélen mutatkozott fogbeljeknek. S a legs»el>b a do. logban as, hogj egj a lopásban gjanu s»ebmeusS nek fogwrákos a miaolat talált: • as UletS bs ii vallotta a btln ressessögét. Minden betegnek er5 és egészség gyógyszer és költség nélkül. — A BoUuebad csalid egjik tagja dbsu sl bnaj-eml«kkenrvet kénittetett maginak, a ast egy fiatal muvenuek adu it, ason kérelemmel, hogy ast va Umi rajnai diisitse vagy legalább egy pár emlektor írjon bele. A mlren aa utóbbit viUnti. Emlíkaorai eiek voltak: .Kérem Rotbicbild urat, lS nekem 1000 lrrret a feledjen el engem.' Revalesciére du Barry Londoobél. — Midón V Kiroly oáatir Kranc«i«or»sigoi keresittil ouiott, s pirisi koldottaég a«íaoka 6t ttd voilő beuédében reodkirul Mdiuéne, nak! mind' gondolható kormánytól lé emberi erényeket tnlajdo. nitv.; a eaásiir ritka nerényaéggel osak aat vala-ítoli: A n«gy dicaíret, melylyel illetettOok, aiért ked-vea előttünk, mert emlékasetankbe bouk, milyenek' nek kellene lennünk. Minden betegségnek gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a zamatos du Barry Reva lesciereje álul, a mely felnőtteknél ét gyerraa kéknél óO-szereaen megkíméli az árát. — Kivo nst 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, alfél-moll-, tüdő-, nyak-, torok-, lélekzeti-, mirigy, vese ét hugyhólyagbajokból, s melyekből ki vánatra ingyen ét bérmeBtesen küldetnek má tolatok. Üzleti szemle. (S. 8.) Nsgy-Kaoissa, mircm 27-in 1874. 1 d 5 j i r i a : dertUt, Uvaasi ; ntajk jök. Oitnililtl: A kO.LübCn illó hnareti-ünnepek miatt piaciunk valamivel Utogatottabb folt a mai hetiviairon. Butiból tSbb érkezeti be aránylag, mint az idén mir megaaoktok. I^endekma; ia jobbsa volt képriaelre ea 5—10 krrai alibb adatott el. Tóbbi gabnairaink nemi igénytelenségek kiréte-lérel viltouUt nem aienvednek. Alaó-anastríai méri szerint; Bn.a 80—81 fnt. iiinysik, 81—83 int 6.J0— 90 kr, 84—86 fnt, 7.40—7.80 kr. Boia 76—77 fontea konkolyoa 4.80—5.10 krig, konkoly níllcal 6.96— 5.4a TO—80 fnt konkolyoa 6.80—5J0. konkoly nélkül 5.3U—50 kr. Árpa aerfSseare 5.1?.—5.40 kr. — Árpa eteteare 4. 4.30 krig. Sjiioriesa 5. 6.20 kr. Zai 2.30.—2.40 krajcárig o .ereje. Hfivelyeaek: Boraó S.óO kr.Lencae 7 50- 8.— kri(-. Bab fehér nj 5^0-35 krig, 6 5.—urka bab 4.80—5 ftig-Hajdina 4.60—80 kr. Bajdinakau 11—13 kr. iicwt — Kolea 4.80 — 5 frtig. — Boleakias 7.6U—S.M * rig. Lenmag 4.80—6.20 kr. Lendekmag tia«t» 4.-4 .!5 krig., ssboa lendek 4.— kr. vámmissija. LohanKSg 29—JO 32 frt bécai mássija. Fraocíia Incierna. m ag 34—35 frtig. bécai miiaiga. Kendermag á.3O -60 kr. mereje. Eepcae téli 4.50—80kr, nyiri 3.SO—4 frtig.. sárga nem kerlü a piaesra. Kevert (Hiaehlinir) 4. 80— 5. írt. Bnia-ocso 1.40—60 kiig. Boa.-oeao 1.20,—40 Borok: fejtett nj fehér 6.—, 5.60—6 frtig.. fejlett siroa 4.50—5.50—80 kr , fejtett Schiller 4—4.60 kr. Ó.bor -.— frt. — rSeprttpalinks -.—. Törköly pálinka 23—35 frt, anlvaliesa Í7—30 frt. aJeó-anmt-riai akdja, hordó nelkfU, franco itteni illomia A samatoadn Barry Bevaleaeíf-reje eltávolít minden betegeeget, a melyek a g/ogy-aserekkel daccolnak; ngymint: gyomor- . Ueg- , mell-, tlldS-, máj-, mirigy-, nyekbártya-, lélekaaai-, hngyhoUgés veaeb»joku. mellbetogaeVteket, asédUiat, nehée Kleksetvételt, knhSgéat eneasthetetlenaiget, dagoliat, basmenéat , ilmatlanalgot, gyengeeiget, aranyeret, viakört, liit, rértódnliat, Kkaibongiat, ájnliet ea hányáat meg a teraeeaég folyamatibaa :a, haahártyslobbot, melakort, eovisyodiat, caáat, kSaa-vényt, aipkírt. — Kivonat 75,001) biaonyitrúyból gyógyitásokrol, a melyek minden gyógyaaerrel d«-cxoltak. 73,621. biaonyitviny. Beca, 1871. február ke 1. Ön irinti végtelen hila. kényeserit, ünnekeiaa néhány aort írni. Én négy hó óta rettenetea lélekaéai bajtól voltam gyMorve ; aenki aem volt képea eerybO-l^at aaerexni, mig egy baritom tanioaire aa 9n jeles Bevaleaciérejibee fordnltam, a mely engem eaen bajból gyökereioo kigyógyitott. Bari Clarow Bódog. 56 716. biionyitriny. Pária, 1866. april 11-ée Uram! Leinyom, a ki aokat aaenvedett, eem alndai nem volt képea; as ilmsüanaig, gyeiujuaeg éa ideges felhevHIések égessen elnyOBtik. Most «gi-aien jól énti magit a Roraleaciére chocolade étvesete által, a mely őt égessen helyreillitotta. Ta» jo Avi-gya, jól emésít, idegei nyugodtak, jol alasik, tig, a mit annyi ideig nélkalQxnie kellett. Hontlonia H TáplaUbb Imin a hmál, 60-mrae* meg-kimíli a gyóaytzer árit, ftbOtttbUl UffJ, »» illomia. Szerkesztői Üzenetek. 1198. D.K. Komirom.Hiom bon, „ubina küldöt tem. Sseretném, ha ellatofsiaál bonink. 1199. .TObbeo." Hol/ben. Bocainat, sokét kellé villostatironk, jólelhet mindenben igaaat edank, de még nem helyes egy teatolettel ssemben oly erSa hangon bessélni. 1200 E. VeaspréaL Caai tévedeabSI kéaott. 1201. T-Sa-Fejérvár. Ba. kéaik ia, el nem ma-A többire keaSbb. 1202 Pest. A reád bisetlat aaonnal végesd el, moat az ideje, ba egyiknél nem aikerfll ott, a k. KOldeffiéuy mai postival. Aldjun meg a kunok istene. CdrBslet. llOt. H. L. P«L PWMni fognnk, a dolog sokáig marad nj. 1204 8. H-Sserdakely. Hosasn. ntal tett, as<( a boaaie krt. ueettnk. Pléhaselene»ékben '/, font 1 ff. 60 kr ' font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frtSOkr., 5 font 10 frt, la font 2U frt, 24 font 36 frt. Bevalesoiere piakotik eeelen-eséTiben 2 frt 50 éa 4 frt 50 krraL Eevaleaciére Cho-cohitee tabukban 12 cseasen 1 frt 60 kr., 34-r« í frt 50k.-, 48-ra4frt 50 krn poraUkbaa 12 eeeeaere l frt 50 kr í4-re * frt 60 kr., 48-ra « frt 50 kr., 120-ra lo frw í8-™ SO frt, 676 rs M frt. iafegrendelhető Barry du Barry & Comp. által, Wien, WalMwtagMN Nr. &, I r.d N.-Ka»ii» Lovak Karolj, gyigyturtárábaa : Arsdon F. Tonet éa társánál; Debreczenbea MiháloviU Ittván gyógyszertárábsn a kígyóhoz; Kasaán Wondraschek K.-nál; Msrotvitárhelyett Fozsrasi Dömötörnél; Pesten TSrBk Jdstefiiéi; SsékefFehérvárottDieballs Györgynél. Temet-?íirtt Quiriny A. városi gyógysseréswél; Ver-seeswn Fisober Móricznil. A bécai ezég minden vidékraj kttld posta mtalvinyra -rsgy utánvétre. viUeJ ??»»??????»??»»??????????»???? W/Iv Hirdetmény. Ax alolirt m. k. lottó ij.igatót-ig megindítja ? IV. Mgytr királyi áltaa«r»]átkt, mellnek tiszta jOredelme 0 FeUen«k Lk. elhataro-!»•>« fülytin rétxbea a miskolci, ét budai kSzkórhái, — továbbá a kaa> a.i bábaintéxet, H a btuUi jótékony ucegrlet feltegélyeiesére, — réu-b-H pedig ax 148—9 érben rokkantakká él munkaképtelenekké l-m Wuéd<.>k jarára TU aránra. Kieu aorajiték 6320 oreróuámot tartalmai ; a aytrtméayek fbOJUegt* : 240.000 forint o. é. köztük az I fonyi-reuénv 100.000 frttal, i 10 nyeremény 1.000 írttal 11 so000 I 20 . a 11 600 . so.000 , . S nyeremény S.OOO . ! SO , 100 * . 3.000 . ! S00 . 60 * . 1.600 . l\| 6000 . 10 . A húzás visszavonaatlauul 1874. M ]??)?• M SO il Budsoerten ai alolin loaóígmgatösig által foí Mjkíieltetni. »W Egy sorsjegy ára 2 forint o é. ~VM Sorsjegyek kspaztók : az alolin m. kir. lottóigazgatóslgnál. > lőtté gyujtSkuél, a iottí — add — só és postahivataloknál, éi mindeu nagyobb varotokban létezi egyéb aorsjegy áruló kosegeknél. A m. kir. lottoigaxgatóiág államsortjátéki osztálya Badajsstsa 1874 éri msrcziui hí l-én. M0TUSZ m leír. outáJrtanácsoi ét lottó igazgató. ,299—S (Utáii nyomát- aein dijaztatik. i Helyiség: változtatás. Április elsejétől kezdve férfl ruha - üzletem a2 ÍZT. fcÖZSÓQ házában, a főtéren, az „Arany Korona' vendégól átellenében leeni. Bátorkodom egyszermind a közelgő tavaszi idényre mindennemű férfi- és gyermek öltönyök, ngy kabátok, nadrágok, mellények és egész öltőzetekhez való legnjabb és legjobb szövetekből álló düsan felszerelt raktáramat a legjobban ajánlani; raktárambao nagy választékot Urtok a legújabb férfi ingek, gallérok és kézelők, nyakkendők, kez-tjUk, plaidsok, shawlok, esernyőkből s. a. t. Megrendelések mindennemű férfi- és gyermek öltönyökre, libériákra s minden e szakba vágó árakra, a leg-jrtban, legolcsóbban és legpontosabban teljesittetnek. Oda törekszem, hogy az eddig bennem helyezett szi- foru soliditás által mindenkoron felUrtsam és az igények- ?rt a legjobban megfelelhessek. 1S08_, N.-Kniz»», 1874. márcziusban. Mély tisztelettel Weiszmayer M, patkány,egér, nézet egér.vakan-M.tviUwgár-irtitzeréaek poloskairtó folyadékának iw«. wu vu ao>. ijnik PBBXB: KERTÉSZ és EISERT ??II MlflllllllllfH-1- ?"""° Arl^jtésihirdetméuy. A zaUmeiryti tankerQlet tekintetes felllgyelSségéoek f. éri már-ctias hó 3-án 173-fik szám alatt kelt átirata szerint a totovecz-kursa-aaczi kotíégi iskola helyiségen! megvásárolt korcsmahásnak iskolai ctélra átalakítása a nagyméltóságn m. k. vallás és közoktatás) Míniste-rlan által engedményettetett ?zen munka vállakózás utjáni biztosítása végett f. évi április hó 7-én délelőtti 10 órakor Kurianecz községben szóbeli és írásbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilvános árlejtés fog tartatni. Az átalakítási költségek követkoxön számjeliettek: 1. Kiíatvresaunka . . . . 1244 frt 6 kr. 2 Ácsmunka . . . 613 frt- 2 kr. S Asztalos-, lakatos., Öveges-, mázoló- és görtucsér-monka . . .72! frt 65 kr. 4. Kumonka . . . . 140 frt — kr. Összesen 2739 frt 82 kr. A tvrv, költségvetés és as építési feltételek f. évi márczias hó ' 20-tól fogvi az alulirt hivatal irodájában, valamint as árlejtés! eljárás I síiihelyén ' fentkit-u napon megtekinthetik. ' FelUrataak a vslIsUmmi szándékotok, misterint a feoMkitett sápon éi órab.o az elliranvxott összeg után tzámitandó 6 szaxtóli bánatpénzzel ellátva a kitűzött helyen vagy azemélyeten jelezgeDok meg, vagy padig jocérrényes írásbeli ajánlatakat a 10 tsáttoii bátttpénsaek stellékléae nüllett idején küldjék be. Ztla-EftrazafM 1874, márctinshó 16-án. 1311—3 A düaaett MogyelSség nevében : ? A M\|y. Wr. aéraSkl hivatal. Gazdáknak \|g"°!0 kél ezer mám legfioomabb réti takarmány mázsája kapható 1 tt 50 kron Misefán. íaoí—s rpooocpooococrcoooooocooc Árlejtési hirdetmény. Somogjmegrében fektS laktfeMl kir. kózalapit. aradalomban a ,magas Tallái ét köxoktatisi m. k. mioisteriamoak 24780/1873 u. alatti -inteivenréTol Uibb rendbeli uj épitkezéiek felülitisa engedélj-ezKtrén. leiek elrallalaaa érdemébea f. e. apui hó 9-éo Lakóca&a ax uradalmi Vtiaittartói irodiban deli 12 óráig be'sjujtandó cárt ajánlat (oltert) Qtooi árlejtéa, ületSlef Tillalkoxáai rtnenj nyittatik — ^ Ezen épitkezésakoél a kömivts, ács, asztaloi, l&katoi és koráét, _ /Vfe«5, g0l0iK»r él Öreges munkák dijOsuege a kUtaéfretérek Brerint/ az egyes épaletekre oéxre kőretkezSLeg állapiutott meg: ^ 1 a) egy akOr Utálló mankaüjában . .2371 ft. 3 kr. b) egy aagatgyobbítudo magtár munkadijibin 1977 ft- 66 kr. c) egy CMlédlak , 8314 ft. 73 kr. d) egy gulyuko] . 1S72 ft. 69 kr. Ötateten . 8936 ft. 9 kr 'o. é. megjegrexrén, hogy ax uradalom exen Összegen felal a költségvetésekben elősorolt kómires és ácsmunkákbot stükséf elt anyagokat ta-llajdon költségén fogja eloallHanl és az építkezési helyre szállítani. A vállalkozni kívánók tehát axon megjegyzéssel hivatnak meg. •hogy ax általak ajánlott rállálkoiáai Ssstegnek 67,-jit — mely at épi- ttéai réstlet fizetéseknél 10%-ra fog kiegészitetni — akár készpénzben, Jl [akár értékpapírokban borséi árkelet szerint 60 krot bélyeggel ellátott X .(ajánlataik mellé tárják, melyekben at árlejtés! féketeknek, építkezési » ' (terv- és költségvetéseknek Ismerete és a vállalkozó réazértli alávetése * .kijelentendő, valamint az ajánlott összag betűkkel és tzámmal kiiran- iii, a uáztoUakbaa kifejez.tt leengedés is elfogadtatván. —A kellSltg ffel nem aierelt és blinToa, valamint atóajánlatok aem fogadtatnak el. ! A megállapított kSltaégTetéi keretén beül a legjntányosabb és Jmegbiahatóbb vállalkozóval a asercCdé» azonnal megköttetik; kiköttetvén ^aas uradalom rétxérűl, hcfy a vállalkozni kívánók, vagy at épite* veze-Xtsk, axakertSk legrenak. — A terv- és költségtstések, valamint az ár-tflcjtési feltételek a lak&etai kir. alap. aradalmi üszetartóság irodájában ""egtekiQthetok. Kelt Lakéeaia 1874. évi stárcsiiu hó 14-in. 1310—3 ,Í^íaUBttvá«yiuf«lL^titzttartésig OOOOOOOO^ WUr" • tarUt loaáaűk' """ "" Tw~ »«?»». '"17 ?"• '"W »™ immmni, »m«jrut« Olcsó ékesség hölgyek és férfiak számára. Efn, »i.«je neretetesen tsJmlaranvból kéttitttt ék mellishetoTé teni az Igazi arany ét atfltt distt, mivel mind fényre mind alakra hasonlít hozzá, 1 a mellett csak negyedrétsbe te karol annak, moat at igazinál csak fagoaért ttttnek. Maga a atakértó is csalatkoshatik, oly jol fan utáaozva. Csillán: gyfirak ar.nyból, 1 ft 20 kr, 1 fi 60 kr. 2, 3, 6 ft Keresztek és szivek, 2, 3, 4 ft As örökké illatos ékesség {természet indiai növényből, mely természetes jó illatát mindig megtanja, és at aj romok szerint van jkészitve. Parup&ban még eddig uem haladták fel és kedves illata miatt közkedveaségQvé lett Ha valamely nó e dissazel valamely terembe lép ugy at 1—2 perc alatt illatot lesz. 1 broche 80 kr, 1 ft, 1 ft SO kr, 1 ft 60 kr. 1 pár függöny 80 kr, 1 ft, 1 ft 20, 1 ft 60 kr. 1 braclet, 60, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr. 1 collier, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr, 2 ft, 2 ft bo kr I óralánc, illatot, 1 ft 40 kr. Dinien, divatos é» tOkéleten az aj roccoco-ék, mely a középkorban csak fejedé I meknel volt található. 1 garnitúra broche éa függöny 2 ft 50 kr, 3 ft. 1 . finomabb 4 ft 50, 5, 6 ft il éren, I ft 60 kr, 2 ft, 3 ft 60 kr. 1 . finomabb 8, 4, 6 ft. 1 pár fejtő 8, 4, S, 6 ft. 1 karperec, 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft 50 kr. 1 colliere 3 ft 60 kr, 4 ft 50 kr, 6 ft 60 kr. A fekete tlu. E divatot ék köszörült tehát nagy fényt fajt ki ét mégis igen olcsó. garnitúra broche is fénygyöagy 30, 60, 80 kr. 1 coUiera 1, 2 «. 3 soros 1 ft, 160, 2 fu 1 pár fejti, 15, 25, 30 kr 1 diadem, 60, 80 kr, 1 ft 20 kr. A tUvalo fekete diai, OrefMl, valtadat jet, dava bivaltaarn, ét mg- i . gyantából. Se brockí 80, «O, 50, 80 kr, 1 ft. 1 pár függöny, 26, 35, 50, 80 kr, í ft. karperec, 30, 60. 60, 80 kr, 1 ft nyaicolir, 60, 80 kr, 1 ft rövid éralánc, 16, 30, 60 kr. nyaklánc, 30, 80 kr, 1 ft inggomb, 4 kr. pár manchettagomh, 16, 10, 30, 40 kr. OMÍ féiü, 80, 40, (0, 80 kr. ? ? : ? ' :'..ü- _;- Bazár Friedmann, Wien, Praterstrasse 26. >0 -os törléii kölcsönt földbirtokéi bérhazakra közvetít az "Ingatlan-forgalmi ügynökség., Budapest: főnt. Tttköry-féle palota Levelekre pontos válasz valamint tervezet Ingyen. nőirnhakelmébet jotánjos áron ri$ Hamburgé l'j lkfs»ésreli, legdivatosabbak aj aranyból, mely folytonosan meg tartja arany szülét és nagyon hasonlít a valódihoz utánzott kövekkel. Broth, finom, 1 db. 40, 60, 80 kr., 1 ft. , legfinomabb 1 db. 1 ft 60 kr, 1 ft 80 kr, 2 ft, 2 ft. 50 kr. Kgéts garnitúra, broch és fülbevalók 80 kr, 1 ft 20 kr, 1 ft 60 kr, finomabb 2 ft, 2 ft 60 kr, 3bh 60 kr, 4, 5 ft. BracleJ%nom, 1 db. 50, 80 kr, 1 ft. legfinomabb, t ft 50 kr, 2, 8 ft 3 ft 50 kr A legszebb nyakravalók 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr 1 ft 50 kr. FQZÓ fésűk, uj arany dissiunényayel, 80 kr. 1 ft, 1 ft 50 kr, 2. 3 ft Érmek, finom, 1 db. 20, 40, 60 kr. lefinomsbb 80 kr, 1 ft, 1.60 kr. Qyurak szépen ntáazott kövekkel, 1 db. 30, 40, 50, 60, 80 kr, 1 ft Szép férfi óralánc, rövid, 50, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr. 2 ft ' Nyakláncok, finom velencei alaknak, 1 ft 40 kr, 1 ft 81 kr 2 a TOzotttk férfiak számára, 20, 40, 60, 80 kr. Gallérgombok 5 kr. és 10 kr. Egéaz garnitnrok chmitet és manchet gombok atép kiállítás, 50, 70 kr, 1 ft 60 kr. 1 köteg óraOggelékek, 60, 80 kr, 1 ft. Igazi aranygyűrűk ksrekkel 1 ft 50 kr, 3 ft, ft 60 kr. 13 latos bélyegzett exostlánc tflzaranyozáaaal rövid jl 3 ft 50 kr, 4 ft. Ugyanezek hossza nyaklánc, 6, 7 ft. " '-'" ' é. tománoo- Finomao elkéaiitett brllaatedlu. ?J. a nakértí is eaiiatkothaök et UM. S üti ód. ezüstbe van foglalra, aranv líkk«l eflá^ 1 pár fQggony 4, 6, 6 ft