* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
3.91 MB | |
2006-08-30 11:11:39 | |
Nyilvános 1067 | 6549 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1874. augusztus - 62-70. szám A következő honlapcím alatt egy hivatkozásgyűjteményt talál, amelyből megtudhatja, hogy mely honlapokon és milyen feldolgozással találhat még Zalai Közlönyt: http://www.nagykar.hu/hivatkozasgyujtemeny/1/392.html A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. -?A>'1ZSA, 1874. augusztus 2-án. Tizenharmadik 1O *r. Hlríettse* 6 hasábos petitaorbao 7, másodszor ?'• s n>in er tuvábbi sorért 6 "r. „roDkint 10 íren »-KinoMári illetik *•»* 30 kr. ZALAI IOZLOIT elóbb: -SOMOGYI KÖZLÖNY' Wiutluht?. BermenteÜeD ]«T«l«k eaak ismert nQokatár-Mktól fopadutoak el. Kéfiratok riassa nem küldetnek. Maov Kanizsa mos helyhatóságának, nemkülönben a .^alamegyei gazdasági egyediét", a. .nagykanizsai kereskedelmi s iparbank'-, a „nagy-kanizsai takarékpénztár" a Zala-Somogy' gózhajózási részvénytársulat, ugy a zalaegerszegi torna-tűzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heienkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap, A vasmegyei régészeti egylet tevékeny működése /Mamegyít iskozelebh-rti érdekelvén, kötelességünket teljesiljnk, midin aJáradlxUlanbnzgalmn titkár LH,V Vilmos tanár urnák jelentését égés: terjedelmében közöljük: (Vége.) Yasuiegye nyugati szélén Szent-Gott-hard Ujékán szintén a volt római élet többféle jelenségei mutatkoztak. Így Fel-sú-Rakson egy szép római követ ástak ki, melyet a gyanafalvi község régiségtáruuk-uak' ajándékozott. De hogy e szép, hazafias tettre elhatározta magát, az nagy részben Kéthelyi Sándor, a szent-gotthárdi járás erélyes szolgabirájinak, tagtársunknak érdeme, ki a gráczi múzeum ügynökeinek fáradozásait meghiúsította, kik e Keiért már jókora összeget Ígértek. Gyuna-lalviról északra Királyfalván pedig több sirhalmot bontotuk szét, meljek római tárgyakat és érmeket tartalmaztak. E tárgyak a királyfaWi plébános ur szívességéből szintén régiségtárunkba kebeleztettek, sí.t alapos reményünk van, hogy még ez ív folytán a hely sziuén, ott megyei or-vus útmutatása mellett, ki azon vidékről e»y egész adathalmazt szíveskedett a va-la°sztmáDynya] közölni, nagyobb ruénü kutatásokat fogunk eszközölhetni. Megemlítendő még az is, hogy tavai let: Ígéretünk szerint a helyi viszonyainkra "vonatkozó fölirattárt összeállítottul;, és tisztelt tagtársaink számára a jelen évi jelentésben kinyomattuk. Csak azt sajnáljuk, hogy e tekintetben sem adhattunk már egészet, mert igen sok fülirat vagy nyomtalanul eltűnt, vagy más czélo.-ia használtatott. Így magunk tudunk három TÁRCZA. Hegyek között. — Biraun — Maean tetSkBu, a főli.3k felett, H..I » vis fíitket uk biEti.sliolvrn. — Mereng a sEem, s a táganlt litlKitár : Kfy r.silafrsátur csendes e«l*-krn — S a wép nap kelte, a bájos korány, Iliborral festi a zordon tetői; — Ki-tót mélységek stCk ösvényein, Bámulva látják a virág mexfit. A )iegy pataknak lágó habjai, Murmogra szórnak kristály cseppeket, — S 5rlilt rohammal, vad sziklák köEiítt, Dörögve liajtiiak sulyus köveket. — Le haladva a liijtűn, l&asudan Kanyargnak ismét lenn a völgyeken, — S i-s»k a morajló cnhatag laja Kelt t.-mpa zajt, a néni tereken. - A *z<lk ösvényen a, paSEtor 6u. Bátran halad föl kisded nyáj ut.-iii ; — 8 az alpi roEsa rongyon öltönyén Díszes palástnál néki több talán. — A nagy tolóknak rseng«tyus nyakán, E síép úrifMl, függ a kosioru, — H a piazlur ifjú oly elégedett. Mosolygó arezán niucs soha ború — ....Ha dalra uyilnak hangon ajkai, Viithangot keltnek, a szikla íaUk, — S a rengetegnek bn* vadonjain A víg dalok, caak halkan hangzanak. — KÖViKI BKLA. a mait évtizedben Szombathelyen kiásott föliratos követ, melynek egyikét ismét egy ház alapfalába rakták, a másik kettő pedig egy, Szombathely tőszomszédságában levő vasúti hid oszlopának vizalatti részébe került anélkül, hogy csak leíratott volna is. Habár romai gyűjteményeink mindegyik ága igen szép példányokkal gazdagodott, mégis e téren legnevezetesebbnek mondható az éremgyüjtemény gyarapodása azon két, helyben talák nagyobb részlet beolvasztása által, miket vétel utján szereztünk meg. üzekbea igen sok ritka s értékes római ezüst s nagy bronz foglaltatott, melyek az eddig tátongó hézagokat az imperatorok sorában sok helyütt kitöltötték. Érem gyűjteményünk körül csak néhány mozzanatot akarunk kiemelni. Az Octavianus rokonságából származott császárok, továbbá a Flaviusok, Traján, Hidrián és az Autoninuk tulnyomólag nagy bronzokbau vaunak képviselve a sa-Tanai talajban ; tjeplimus Severus valamint közeli s távoli ivadéka majdnem kizárólagosan ezüstérmekeL fordul itt elö. A későbbi császárok közül, mind szépségre, mind rált .zatossagra nézve a Probnsfélétt I kiválók. Carus és családja sem szerepel megvetendő módon gyűjteményünkben; a Dioclctianussal kezdődő ízléstelen érmek évenkint ujabb s ujabb fajokat szolgáltatnak; kivételt kéjieínek ebból Severus Caesar érmei, melyek épen csak a közel- I múlt időben merültek fel többszörösen ; a constantiui korból pedig leginkább a Del-matius, Hannabaliauus, ilagueutius és Yet-raniolúlék érdekesek. Valóban csodálatos s majdnem meg-fejthetlt'ii, mennyi s hánytéle pénz maradt a rómaiak után nemcsak itt, de mindenütt, A fekete lovag. ^Kredeti beazély.) Irta. Xémeth Elek. (Folytatás.) Kz fUatt Albaziir a gonoszok fflfcidűzéáé-re mindent megtett, dti ezek érezkelték a go-úusz ilUlot, — jól ellabaltak. Magaviselete a királvo&k nem változott ; mindig szeretetteJjea és nyájas volt. U szerette leáuyát. Érte boldogságát is feláldozta legszebb és régen megérjeh terveit ; habár eleinte nem is volt ment szive a vigzás és kellemetlen érzetekiöl, de midÖD a végzetes gyürü kezébe ke-rult egészen leánya Luldugitásán fáradozott. Leóna lassankint fólüdült s ha néha arczán a fájdalom vonaglott is, de vidámsága rövid idö múlva vissiatéri. Nem is csoda, ha buslakodott, mert még most is félté kedvesének, kit esen esemény után még t'orróbb&o még lángolóbbanBzeretett, életét. VIII. Kiérkezett a pillanKt,Tnely bep az orvosok megengedek Leónának a lovaghoz jövetelt. A fekete lovag halványan últ lefüggönyözött ablaka melleit, midőn fólnyilváo az ajtó Leóna és Al* bazur leptek be. Mind Leúna mind a lovag egész lényén a boldogság és öröm hajnala csillámlott, — Sliy boldog vagyok én, miuden sze-renesétleobégem közepette. A halál küszöbén álltam eiübb s most a boldogság mennyországa nyílik. Fólséges ur! előszjr bocsánatodat kérem, azon vakmerőségemért, hogy leguebb kincsed birtokáért vágytam ... ahol hajdanta laktak. Mert ha számba veszszük is azon kegyeletes szokást, hogy holtjaik mellé mindig emlékképen néhány érmet raktak le, ez a sírokon kívül elszórva létező tömérdek éremről még nem ad fölvilágositást Legfölebb csak azon egy körülmény képes némileg e homályt földeríteni, hogy minden római császár uj érmeket veretett, és elődeit a forgalomból kitiltotta. A forgalmon kivül helyezett pénzek beváltásának azonban nagyon hiányosan kellett megtörténnie, ami a császárok és ellencsászárok sokszori változása miatt nagyon is valószínű, s igy sok hasznavehetlen érem maradhatott meg mindenütt. Szombathelyen s vidékén már közel két század óta ezerre menő különféle római érmet ástak ki; — volt idő, midőn pusztán ennek keresése miatt túrták mindenfelé a földet, s pedig sikerrel, sót mi több, haszonnal is; mert külföldi ügynökökben sohasem volt hiány, kik a leleteket összevásárolták; s még most is mondhatni, hogy majdnem minden asónyom egy — egy darabot dob földszinre. A taván leltározás szerint római gyűjteményünkben 125 név szerepelt 81)8 külön fajn pénzzel, — az idén a már megvolt, de időhiány miatt meg nem határozott készlet föl-haszaáltatván, az uj szerzemény is besoroz-tatván éremgyüjteményünk 151 nemetszámlál lllOfajjal. Fém szerint van G arany, 400 ezüst, 846 bronz, tehát összesen 1252 kiállított római érem. A közép s újkori érem s fémergyüjte-inény 391 darabbal szaporodott, melyek között sok érdekes s ritka példány van. Bátrak vagyunk az egész egylet nevében Dr. Szukics Nándor orvostudor urnák s tagtársunknak Kanizsán e helyütt nyilvánosan kö- Hallgass jó lovag, mindent tudok, leányom boldogsága előttem legszentebb. Igen jó vagy királyom, de te nem is tudod, kilétemet, hátha csak kalandor, szerencse fia vagyok. Tudom, a fekete lovag híréből nemességedet ; — jó szivedet ismerem Arbúztól, vitézségedet láttam, ti ennél uagyobb bizonyság ez! orvosától átadott gjürüt mutatá fel, Ah fölvagyob fedezve — — most vagy boldog, vagy boldogtalan leszek. ? koronás gyűrű a tied ? Igen. Lovag te fejedelmi házból származol, úgy hiszem boldogságtok elé kevés akadály gördül. Leónám, életem legdrágább kincse ! óh mily boldog vagyok ! A boldogság kölcsönös derék lovagom i felelt Leóna. De fájdalom, midőn boldog vagyok, a rettegés mégis ürmöt kever örömeim közé. Sorsomat azonban békével tüíöm : mert tudom, hogy szerelmedet semmi sem fogja tőlem elrabolni. Minden bánatodat és rettegésedet mi lefogjuk csillapítani monda Aibazur. Megfogjátok tudni, de elóbb életemet előttetek felfodöEÖm. ÉnSzaladiu aegyptomi kalifa 6a vagyok, ki mont tudjátok, a Fátimiták trónját meg-döntvén, uralmát Syria és Palesztinára is kiter-jeszté. ? miatt összeütközésbe jött oly népekkel, melyek a földre boldogságot, áldást és isteni tanokat hiotenek.?zek részint Palesztinában laknak részint idegenek s Palesztinát a aseld-caukok keiéből kivették uért, mert exek rseg- szönetet szavazni, ki maga is szaktudós ér-mész lévén, ebbéli jó szolgálatát nemcsak hogy fölajánlotta az egyleti választmánynak, hanem már ténylegesen az egyleti munkalatokban, — az érmek meghatározása körül — közre is működött. Ezen gyűjteményünk ma 1459 darabból áll, u. m. arany 10, ezüst 1004, bronz é3 egyéb érczből 445. Az érmek meghatározása és érmek osztályozása most már egészeo be-fejeztetett. s csak rendszeres fölállításuk van hátra, a mi ez év folytán szintén még megtörténik. Többi gyűjteményeink is összesen 200 targygyal gyarapodtak. Kiválóan érdekes két emlék, melyek a török világ után maradtak megyénkben. Az egyik egy selyemhimzésu kendő, mely eddigelé s ke menes-szent-mártoni templom birtoka volt s a melynek négyszög szegélye, valamint a középpontot kerítő kisebb hősnőkig négyszeg hímzett török föliratot matat. ? tárgyat a szombathelyi megyés püspök Szabó Imre ur, egyletünk tisztelt elnöke' értékes viszontajáudék utján szerezte meg s adományozta régiségtáruukuak. A másik egy török föUratu márránytábla, mely egy ismeretlen áldozatkészsége folytan jutott birtokunkba. Fölemlítendő még a 107-ik honvédzászlóalj zászlaja 1848-ból, mehet Frideczky György plébános ur. a tulajdon jog fentartása mellett, régiségtá. runknak engedett át. Attól tartunk, hogy nagyon is hosz- szadalmasak lennénk, ha régiségtárunk ez idei gyarapítóit névszerint mind elószo- rolni akarnók. Fogadják az ünnepélyes alkalommal öszszesen és egvenkint az | egylet őszinte köszönetét és azon meg- i nyugtató biztatást, hogy nagylelkű adomá- szenuégteleniték azon helyeket, melyeket Krisztus Jézus az Isten fia részint születése,részint tartózkodása és látogatásával megsseBtelt. Isten fia ? monda Albatur, hiszen Istennek nincs fia... A te ősi vallásod szerint nincs Albaxur. De ezek vallása szerint van, ki lejött, hogy a bün tengerében fetrengő emberiséget megváltsa és fölvigye a mennyország dicsősegébe. Hogyaü váltotta meg — — hol van a mennyország, kérdé Leóna a legnagyobb figyelemmel. Megváltott* szerelmesem, halála i'-*l, t oly jó volt, hogy meghalt a csúfos keresztfán érettünk és igy eltörülte as emberek iszonyú vétkeit, s kiengesztelte az Atya iBtent, ki most fiaivá fogadott bennünket. Ej lovng, ha ő meghalt, nem vihet ő föl senkit a menyországba, szolt Aibazur, mert a ki meghal, az többé nem élhéV Kmber nem dicső király, de Isten élhet megmutatá ezt Krisztus Jézus, ki három nap muiva föltámadott. Krisztus Isten — — hogyan tudjátok? okoskodék Aibazur. Tudjuk mert bebizonyitá élete csodatételei és fóltámadásával. Csodákat tett, miket ? A vakokat, sántákat, és más betegeket, egy szavával meggyógyitá, a halottakat töltá-masztá. — Óh ez valóban hatalmas lény lehetett monda Leóna, te szereted őt ? Há; akkor engem nem szeretsz, mert ket tőt szeretni nem lehet ? ^^ Kedves L»ónám, téged szeretlek és ÜM-tellek, mint ember tud nreretai, de ox mii u«< nyaikat oly helyre tettékje, hol izok legjobban felelhetnek meg rendeltetésőknek. Méltóztassék az igen tisztelt közgyu- , lésnek egyúttal tudomásul venni, hogy a vasmegyei régisHgtár összes kiállított ] tárgyai 4564 számot tesznek ki. Mindé- | neselre oly eredménye ez az egylet két évi működésnek, a melyre mindig megelégedéssel tekinthetünk, s a melyről Trefort j Ágoston, m. kir. vallás és közoktatásügyi minister ö nagyméltósága ie, midőn 1873, október havában régiscgtárunkat meglátogatta, egész elismeréssel nyilatkozott. T. közgyűlés! Az igazgatói választmány a mull éri jelentésűnkben résziele sebben fejtegetett tudományos feladatával csak ugy boldogulhat sikeresen, ha a működése területén elszórva létező régészeti és történelmi emlékek körül határozatlan tájékozhatja magát, ha azokról általános átdézettel bir. Ezen meggyőződéstől áthai va, a választmány egy oly intézkedést rendelt el, mely ha egyrészt egyletünk sok tagjának közreműködését veszi is igénybe, másrészt az óhajtott siker minden elóföltételeit foglalja magában, ha ugyan a tisztelt tagtársak, mint bizton reméljük, a bennük, illetőleg űgybuzgalmukba helyeselt bizai-mnnkat jóakarattal fogadják, s annak a lehetőségig eleget teendőek. Értjük a most szétküldés alatt levörovatos ivek betöltését. Kérjük a tisztelt tagtárs urakat, kikhez iveket küldünk vagy küldöttünk, hogy azon ügy érdekében, melynek előmozdítására az egyletbe léptek, szellemi támogatás ús közreniunkálásukat a választmánytól ne tagadják meg. Hátra van még, hogy egyletünk belál-lapotjának előterjesztésével befejezzük jelentét linket. Mindenekelőtt örvendetes tényként hozhatjuk fel azt, hogy a magas kormány is tudomást vesz egyletünkről, amennyiben a m. k. vallás-és közoktatásügyi ministe-rium minden a régészetet érdeklő rendeleteit közvetlenül az egylet igazgató választmányához intézi. A mi pedig a testület belállapotát illeti jelenthetjük, hogy az ma 2 tiszteletbeli, 29 alapító, és 5Ü3 pártoló-rendes tagot számlál: elhunyt pedig a múlt egyleti év folyama alatt 11 tag ezek között 2 alapító. Hogy a tagtársak létszámának tetemesebb szaporodása iránti táplált reményünk a múlt évben csak igen csekély ?érvben teljesedett, azt a csapásokkal telt idóviszonyoknak kell, hogy tulajdonítsuk. Hanem annál szomorúbb az, hogy meglevő tagtársaink közül néhány, dccsskisnélun.v, a múlt évi 1 frtnyi tagdijilletéket megtagadta. A választmány elrendelte, hogy ezek még egyszer udvariasan szólittassauaic fel a 3 évre nevök aláírásival elvállalt kötelezettségűk teljesítésére, föntartván magának ismételt megtagadás esftében a további intézkedést. Végre bátorkodunk t. tagtársainkat összesen és egyenkint fölhívni, hogy minél több flgybarátot gyűjtsenek zászlónk alá. Mert az egyletnek, ha feladatának megfelelni akar, miBdenféle irányban tetemes költségei vannak, miket csakis egyedül az évi tagdíjakból fedez. Kívánatos volna azon kedvező helyzet, hogy eme jövedelem forrásunk kissé bővebben szolgáltassa a szükséges pénzerőt, meri akkor az egylet mindjárt többet is eredményezhetne. Záradékul az igazgató választmány kijelenti a közgyűlésnek, hogy, miután az egylet életképességét és ezen különleges tudomány ága valóban üdvös voltát már eddigi eredményevei is bebizonyitofta. mint eddig, ugy ezentúl is mindent el fog követni, hogy haiáskörében a régészet ügyét tehetsége szerint előmozdítsa, s ezáltal az egyletet képesítse arra, hogy magasztos czéljának mindinkább jobban megfelelhessen. Xagy-Kanizsa, jul. 30.1874. Tóbb oldalról lehet hallani azon ör-vendetea nyilatkozatot. miszerint a helybeli polgári tilanoda vizsgái aluíabau meglepő eredményt mutatlak tel ugyaooyira, bogy legelfogultabb ellensége sem tagadhatná meg lűlük a sokszoros elismerés nietló corollariu-mát. Ami pedig részletezését illeti, a ma-gyaroyelvtannál például meglátszott a tanulók feleletein, miszerint ismeretük nem felületes kapkodás, hanem & legalaposabb oktatás eredménye. — Mig az eltó osztálybeliek értelme-seu definiáltak az egyes beszédrószeket, B szóllak azok alkalmazásáról, addig a második osz-tály aszóképzés terjedelmes szabályain mutatta be ügyességét; s véleményünk nzennt ez volt a nevezett tantárgy legkiemelkedettebb vizsgái része, habár a harmadik osztály mondattanával szintén remekelt. Szóval kitűnt, bogy előadójuk ac ujabb didacticai elveket nem c-tak magáévá tette, de másoknál is képes sikerrel értékesíteni. — A terméoyrajznai júl esett tapasztalnunk, hogy a tanmód kizárólag szemléltetésen alapult. A tanuló nem recitálta a látatlan tárgyak gépies, fárasztó s miuden érdeknélkúh leírásai, hanem az eléjök állított természetes példiuvok-ról tflvasák le—ugyszólva— correct feleleteiket. — Ugyanezt mondhatjuk a természettanról is. Földrajz, toriénelem. Ez utóbbirúl neves megj.-gyezui valónk van. Betanulták folyékonyai] az évszámokat, eseményeket, kiemelve nevezetesebb szereplőit; Lelkesült előadásaikon eléggé meglátszott, hogy e tantárgy iskolájukban főleg a honszeretet ébresztésére voll felhasználva. Földrajzi vizsgájuknál bárkmek is azonnal szemébe tűnhetett azon táblára festett vak mappa, minő a becsi világtárUtból U minden | szakértő álul mint legczéüzerübb földrajzi taneszköz lett jeleivé; s ha valaki azt hitte, hogy a tanulók ez üres vázlatnak csak főbb pontjait fogják kitölteni, nagyon csalódott, mert kiiöl-ték azt legkisebb részleteiben, nem késedéi mezve, biztoian s oly ritka tájékozottsággal, minót csak buzgó szorgalrm>tapintatos és szak-művelt kezelés eredményezhet. A városok fekvését nem csupán kijelelték, de egyszersmind elsorolták azok statiotikai hozzátartozóit is. Lerajzolták helyeikra a BZÍ geteket, folyókat, tavakat, hegyeket: nevezetesebb magaslataik kitüntetésével; felismerték az öblöket, rámutattak a szorosokra,. Tanulták a földrajzot nem beirt mappáról olvasni, de stralegiaú és kereskedelmi szempontból is ; ha tárolták az egyes tartományokat, a vaauihalu zatok B csatornáknak nevet és alakot adlak ; kimutatták a különféle kereskedelmi közlekedés irányait. Igy folytak vizsgáik minden tantárgyon keresztül.*) írás és rajzpéldányaik oly minu-szerűen sikerültek, hogy minden kit méltáu csu-dálkozáaba ragadott. Osssehangzó dalaik pi-dig hazafias örömre emelek keblünket azon édes remény felett: ha békésen fejlődhetik, haladhat e nemzet az újjá született tanügy leréo, nemsokára elérendi azon magasztos időponlot,inelyet hazánknak a.legna-gvobb" magyar jövendölt. Ennyit szón általános nyilatkozat igazolására, melylyel soraimat bevezettem ; önzetlenül, minden utógondolat nélkül. HAJGATÓ SÁNDOR. 'f Torn&ttatnkröl nem utálok, mert nem ér- demes. H Toplicza (Várasd mellett)., jul. 25. 18H- A fentirt nevet viseli egy tán a hires Terepénél is szebb völgyölét óriási hegycsúcsok lábánál elzáró urna kies horvátországi fürdőhely; melynek gyógyfurráaa, mint Isten aldasa a Btenvedó emberiségre tán csak azért nem szállhat egész nagyságában, mert — ugy látszik — nem használjak fel és igy nem érdemlik meg azt — magok az emberek. Várasd — Toplicza főleg ama nagyszerű hatásnál fogva, mely vastartalmú kénköves vizének azon isteni erőt kölcsönzi, mit orvosi tudomáuy megadni képtelen — es erdei 8 hegy-vidékéneü éltető üde levegőjére való tekintettel Európának bármely gyógyfürdőjével kiállja a versenyt, — s mégis mint elrejtett kincs itt a rengeteg ölében — szerény ibolyaként húzta mti^ magát, s mig hazánk egyik vagy másik fürdőjébe mint Mekkába éi> Medinába sietnek annyian minden év nyarán, addig Va-I rasd — Topliczából sokuo elmaradnak még azok közül is, kik egyedül itt találhatnak fel enyhet fájdalmaiknak. S váljon ezt mi okozza? .Semmi más miot az, hogy már a fürdőket is u^v árulják szerteszét, mint a fűzős zsidógyerek, sípjával a bécsi piros keszkenőt, s hogy az „Eo Kix Vilma" fele hirdetések humbugjai melleit maholnap a valódi értéket észre sem veheti az emberiség, a valótlannak és hamisnak kápráztató ködfstyolképei, silány foszlányai éa rongvai alatt. — Várasd — Topliczáról nem olvasunk lapjainkban rőfnyi hirdetéseket, de mert mégis van elég, ki az igazi aranyat megtudja különböztetni a taln itói és hangzatos annonezok nélkül is felkérem azt a mi jó, — végre, mert a jó bornak nem keli ezégérrigen számosan élvezik e fürdőnek gyógyitó hatását szakadatlanul, messze vidékről, bel- és külföldiek. Várasd lói délkeletnek unva, többnyire regényes magaslatokon fel és alá vezető, s jól cultivált szőlők árayaá pihenők, itt-ott gyö nyörü villáktól övedzett hogyi utak között ereszkedik le az utas egy meredek völgybe, s midi',0 még észr-i sem vette, hirtelen láij*, hogy kocsisa Toplicza nagyszerű conforttal berendezett, épen a hegy tövében épült vendéglőjének kapuja alá hajtott. Emlilett hotelból, mely egy páratlan szépségű yo ni hosszú corridor által a fürdőépülettel légmentes os8zeküttetésb>'n áll, B a beteget minden meghűlés ellen bármely idŐBzakban megóva közvetlen a fürdőkádba vezeti —- egy izletfcs EszUoadera lép ki a veu-dég, melyen Grünbaum jól reodezett zenekara Nagy-Kanizsáról, esti ü —S-ig válogatott horvát, magyar s német darabokkal mulattatja az ott körül sétáló elegaus publicnmot. A város hegyre épült köves utczáiban itt ott emeletes házak, s városi csínnál kiállitolt boltok láthatók. A sétányról alig néhány lépést haladva, a kutforrást körülövedző nagy ? szerű park helyiségbe ériink, melynek egy része a hegyen és oldalán, alsó része pedig az egyenesen,közvetlen a kut közelében pompázik. A parkban a természet nagyszerűsége gond és müizlésael párosulva egy a legszebb képet nyújtja az e nemben készülteknek s Füred és Rohitsch párkjai.ehez képest szűkek, sötétek, egyszerűk éa kisszerűbbek. A figyelem, gond és pontosság, mely a zágrábi főtisztelendö káplalan, mint a fürdő birtokosa részéről itt általánosan, s mindenben feltűnik, alig található fel egy fürdőben is. Már magában azon ritka kedvezmény, hogy a vendégfogadót s illetve a fentebb emiitettem bérházat, a czimzett urodalom nem bérlők által, hanem maga közvetlen kezeli, s azt minden lehető kényelemmel ettáblirozva a vendégeket saját felügyelete alatt látja el a szükségesekkel, mi több: hogy a főutezában épült saját díszes várkastélyában is kapható szál-lások,és ugyanottani fürdők berendezésével ama kényelmet elősegíti csakis a vendégek iránti különös figyelmét tünteti lel, a valóban említésre méltó. Eredete a fürdőnek a legrégibb idők homályai között ven el. Bizonyos az, hogy már a rómaiak is használták gyógyulásukra, roe lyet ama WT^lUpI*" latin feliratú szobormű H márványlap, — mely itt minden lépten, nyu mon látható — tanusit. 1100 ik év körül már jelenlegi birtokosa a zágrábi főtisttelendó káp talán uralta e helyet, mely ama korból miül .praedium Toplika* fordul elő, s melyet a czimzett káptalannak Simon bán Elek ne vü fiának lelki üdvősségért szolgált egy miséért adományozott. Ezen időtől 1830-ig több ízben háborítva lett a káplalan Toplicza bekee bírásában, ekkor azon ban III ik Béla király által Dyonisius bán köz benjáráaára abban megerősítve lesz, B azóta szakadatlan birtokosa e fürdőhelynek. A 45—46 R° foknyi, meleg forrás hűtőben mérsékeltetik, s onnét vezettetik a fürdőbe, a 34 óránként 70—74,000 akó kénkö- ntet, mint a melylyel Iaieot at ég ? föld urát uerétam, imádom. — — Hogy van az, hogy te asoa népek In-teáét é» Kriazlusál szereted és imádod. Atyád a dieaű Saaladin, kinek hirét júl ÍKiuerem s dolgom is volt fájdalom vele, as meg ellenók báboriukodik. Mert mái valláaa, ő hitetlen, hatalomvágyé I non akarja megismerő i ezen isteni vallás föuágét. Pedig beszéded felőle nekem tetszik. Uh király és dicső királyi hölgy, ha sze. rétitek hallani, éa hívok hozzátok egy jámbor férnut, ki a pauiában lakik, s ki ezerszer többet éa szebbét tud beszélni mint én. — Igen jó laaz lovag, de folytasd élettöriéue-tedei. Atyám fajdalom ezeo jó népeket,,mivé! keveaen voltak Tiberiáanál lev«ré « országukat ?Jvevé. De én megismerkedem keresztény fér-?ffiakkiil, k&lönöaea egy jámbor szentéleiü emberrel, ki engem oktatott a meg i* kereaztelt. Ez volt életem legboldogabb korszaka. Atyám mellett éa máa népek ellen hada kostám • itt a bajriváaban kitüntetéseket nyer tem. De moat nem maradhattam olthon, mi dón atyám hiuoraoeaim ellen vi«el hadat, Bem húzhattam ki kardomat olyan eszme elles, melyért minden pillanatban megtudnék halai. Azért indultam kalandozni, tájak és or-aaágokat iamerni. így jutottam ezen vidékre, s nem mesaie a tenger partjától, egy jámbor ke reaztéuy embernél voltam ? vagyok szállva. Itt tadtam meg a harcijátékot. Ezen láttalak, hMgrek legaaebbika eHaaör. noha szépséged hit* már régw Ulláa említeni. A pusztákon többszőr bolyongék, s ide is eljöttem hogy téged lássalak, a többit tudjátok. Mig egy gazlelkü, orgyilkos ezen meréuyt nem követe el. a szereucsótleu nem mert velem kiazállai lovagi tusára, mert a harezjátékon szinteu megjárta, velem. Ah ujit mondasz lovag, Talma volt a gyilkos r Igen ő volt. Látod atyám, mily rósz lelkű, ő téged ÍB elámított midőn itt volt. Albatur arczán pír ömlött el, s nem szólt, de látszott, bogy igen boazankodik. Meg fogod boszulni te is —? monda Leóna. En neoi,%zt mondja Jézus Krisztus : bocaáS' satok meg ellenségeiteknek, és szeressétek őkei. — Óh mily jó ezen Istennek fia, az öreg ember ha eljő,mily figyelmesed fogom hallgatni. Adja ehhez kegyelmét a mindenható. — A rettegés p«dig, mely engem gyötör, az,hogy mis valiásu vagyok,másodszor te dicső király te ellensége vagy atyámnak » igy nekem is. Krisztusod ueriot, én megbocsátok atyádnak és téged szeretni foglak. — Mily nagylelkű vagy Albaznr áidjon meg ezért Istenem, kit ha megismersz, bizonyára, fogsz szeretni és imádni. Legyetek boldogok gyermekeim, ez a legnagyobb áldás, mi osztály részemül juthat. Van e jobb atya az eoyémoél — monda Leona atyja kezét csókolgatva. Lovag elmondád életed rövid vázlatát, ds n«v«det kihagyád. Ah! igaz, eredeti nevem Abderrám de jobb szeretem, ha keresztségben kapott nevemen szóiitatok, ez pedig János. Most fiam én távozom, mert dolgaim vanDak. s a te ügyedben még oem jártunk el kellően, legalább az egy orgyilkosnál többet nem tudunk. Albazur eltávozott, Leóna maradt. Érzelmei és szerelme, mely atyja jelenléte által némileg gátoltatott, most tul áradóan ömlött szeretett Jánosára. Oh Jánosom mennyi kínos órát éltem át szenvedésed alatt, csaknem szivem szakadt meg. Mily angyal vagy Leónám . .. s ezzel hálatelten foga meg ennek kezét. Angyal ? — — mi az kérlek 1 Angyal édesem az égben van, ezek ártatlan tiszta lelkek, kik bün nélkül haltak meg, ezek stuntelen Isten körében vannak.At imádják s peki szolgálnak éa az embereket őrizik ; de van minden embernek földi angyala is mini nekem vagy te Leöoám. Mégsem őrizett meg angyalod utadon monda szomorúan Leona. Nem, mert Isten ezt igy határozta, hogy annál boldogabbak legyünk. Lásd csak Isten ujját: Ha én meg nem sebesülök, ki tudja, mikor juthatok nyíltan atyád udvarába, én ki ellenségének fia vagyok és keresztény. De szenvedésemben megszánt, Isten meglágyitá szivét s nekem megbocsátott s téged is mint legfőbb boldogságomat átadott. Mily orom lenne ha ezeket tudnám. Atyád engedelmével mindezt megtudhatjátok. A két jegyes sokáig együtt maradt-e tár aalgásuk ezután szerelmükről folyt,tehát jónak látjuk őket nem zavarni s figyelmünket e helyről máshová fordítani. 0 * Talma a borzkdály színhelyéről vigan távozott el, mert halálos ellenségétől és gonosz-tette tanujától vélt megszabadulni. Haza érvén folytatta kic^apongó életmódját, mintha . semmi sem történt volna. Pár hét múlva ez esemény után, épen összegyűlt barátaivá: akart mulatni, midőn egy poros lovag jelenlété be magát nála. Jöjjön monda Talma. A lovag belépett, egész kinézése a hosszas lovaglásra mutatott, tetőtíl talpig poros volt, s lépései ingadozók. Na Bajar szolgám mi jót hoztál ' Kegyelmen nr, bocsáss meg szegény szolgádnak, biz az semmi jót, sőt igán rósz hírt hoz. Egy areztép előtt! Linjka I mirt tennél magadra <ket ? As levonni bájaid csupán; A teradissí falrabásott túg«d K.llomekkel Itted hajnalán. Holdvilág, arany, etflst tenálad H>ITTS bajod vet csupán TÍUfOt. (Rohitseb) KELEKDI. d.) Az igazgató tanáé? 4 tagja, ketti a jegt-zui küldöttek közül. e.) A titkár óa választmányi tagok 3 évre választatnak. f.)A titkár és válaattmányi tagok az igaz ga.14 tanács által titkos szavazat utján vilass-tatnak. 16 §. Érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül a választmányi tagok jelenléte szükséges. Valamennyi választmányi tag hasonló szavazattal bir; ha a szavazatok egyenlők, az elnök szavazala dóot- A választmány teendője a következő : a) a felvételi lény, és járulékok megha tározása. b) A kifizetendő nyugdíj megállapítása. c) A testületből való kilépés ellenőrzése. d) A létszám nyilvántartási könyvek ve zetése. e^ A nyu^dij alapkönyvek vezetA**, és ellenőrzése. f) Az intézet tőkéjének elhelyezése.és ke zelése. g) Az évi jelentének előterjesztése. h) Az alapszabályok netáni módozataira vonatkozó indítványok tétele. A választmány által kiállítandó okmányok, az eluök s egy választmány által aláírandó. A kezelési bizottmány hivatalos teendőit díjtalanul végzi. A kezelő személyzet azonban a nyugdíj alap jövödelméhez mért jutalomra számithat. A választmányi t&gok utazási általánya a pénztár által utólagosan megtérítendők. 17. §. A nyugdij alap bevételei a megyei pénztárba folynak be,honnét a tőkésítés a ke-zelo bizottság köréhez tartozik ve. viret ad ki. Hatás, a kftszrény, rh-uma, l k bjokban reodkiriUi ea bá- d y l rokon bajokban reodkiriUi ea bá- K«» nvoroorékok, kiköt hordárok i b fa A,.* far- á :„o«leTáe>J»i, vagy loló-ékbeo a far ? be sánták, bénik, kik mankOo .« alig képiek gyalogolni, a kitüoí forrásu.k cwpán éaUj biti használata útin mar segély nélkttl a eldobva a mankót szabadon járnak, •"»«? t .orok Írója idejövetelekor egy jobb Iában meghűlés folytán támadott dag és Mjd»Io™ m.u bot sogéiye nélkül járni képtelen volt, hala.gondvuelésnekiaz áldott m 14 n.p. használata után, - eddig k«erte«n ne.külu zott járási képességeit viaszán yerte! A eTÓeyvá hatásának előmozdítására » derák fürdoorvo. Dr. R.kovecz Elek ur „agy betolat gyakorol. E kitttno ferfitt oly farad-ballau .zorgalmat H pontosságot fejt ki bete gei iránt, melye, meg egy fürdőben sem tapa»z-taltam. Fölkeresi betgjeit nemoaak szállásaikon, hanem jelen v..n mindenütt, a sétányon, „ parkban, » akkor u> o:t ad tanácsot belegjé „ek, tuiKor az meg sem gondolja. Dr. Rakó vec-í ur egyébiránt mint író is kilünú egyéni-,e.. z áliala in .DieSchWeltherme Toplici-\?iJu 1SU3. IVÓ I. elismerést és dicséretet érdemlő uiak éí históriai munka, a bármely könyvtárnak difiiére válik. Szórakozásul a legjelesebb bel és k al-taldi szerzik müveiből összeállított kis könyv-tar áll • vendégek rendel kezesére. A könyvtár az ü>yi» éa erélyes urodalmi irodavezető Lao?-koviős Mihály ur tulajdona, kár, hogy magyar „velveo irt könyvek nem találhatók benne, ezt némileg pótolják a kávéházban található loji-jkr hírlapok. Ezek között látható ai öreg Jozipovica a turopolyai gróf és a világtalan Itubrise- ezredes, ki állítólag a magyar b é A többnyire Variad, Zala, Somogy s Vasoiégyék osaládaiból álló fttrdóvendégek száma, értve az állandó vendégeket — jelenleg 345. Ezek között látható ai öreg Jozipovica a volt t f lál Ibi v,cs ezredes, g k úron a feltalálásában részt vett. K számos itten gyógyuló és mulató egyházi mellesig körül pár nappal ezelőtt tevékeny szellemi hazánkfia főtiszlelendö Tallián Ede zágrábi kanonok ur is körünkbe érkezeti s mint a fiirdi egyik birtokosa már is sok tekintetben ugy rendelkezett, hogy ittléte óta a sai-aun elegantia, > élvezet tekintetében csak nyert és emelkedett. A jó zongorával ellátott ékes teremben vasárnap .Anna bál- tarlatik, melynek H»kl Károly iiletes jó konyhája melleit uaak kilüno sikert jósolhatunk, — ez utóbbira nézve azon ban megjegyezzük, hogy jó lesz, ho<ry ha pin-ezérjoii;ai „itexék- és „azájtlik- randewhb meg-uiérésére utaaitja. Végül, mint a mai világban cunosumot említem fel Toplicaiuak ama fóelőuyét, hojry itt a szállás és fürdők élvezete mis hazai iiir-dőinkbez képest nevezetesenolcsóbba k e r u '? • TUBOLY VIK.TOK. Alapszabályi tervezet Zalamegye területén létező jegyzők, s uzuk özvegyei éj árvái nyiigtkjazásáról. Ili, Qyermekekre nézve : a.) Ha valamely bűntény miitt elit éltének. b.) ha életük 18-ik évét túlhaladták. c.J Kiházaaitási általányban részleltetnek ha lH-ik éves koruk előtt férjhez mentiek. d.) Ha meghalnak. i'ó §. A nyugdij megállapitása a kezeld bizottmáDy által foganatositlatik, a nyugdij™ jogosított fél szabályazerüleg felBzerelt folyamodványa alapján. A netáni sérelmes végzések a megyei közgyűlésből küldendő, vagy pedig a íóisp-in által szervezendő 3 tagból álló békebirósághoz felebbezhető, kinek határozata már nem íelle bezhető. A nyugdij kifizetése szabályszerű bélyeggel ellátott nyugtára, ugy az illető lakhelyének lelkésze, jegyzője, és elöljárósága álul együttesen kiállított álelbízonyitvány elómutatása után történik. Özvegyeknél e bizonyítványban még azon körülmény is kitüntetendő, hogy az illető özvegy. 14 §. Az esetre, ha a nyugdíj alap any- nyira szaporodnék,hogy a kiadásokon kívül fele részen felül maradvány maradna, ugyezen f.ilösleg a nyugdijak szaporításához adandó lészen. Azon nem vélt esetre pedig, ha a nyugdij alap annyira vétetnék igény be, hogy a tőke ia megtámadtatoék,akkor az állandó választmány határozatához képest egyedül a szükség tekin--.btéból. és annak időtartalmára u évi járulék l'/a-ji» gyarapítható. 15 §. A nyugdíj alap kew!.'» egy külön ketelü választmányra bizatik, cnely valaazt- ?ainy z következő tagokból áll: a.) Elnöke az alispán, b.) Alelnöke a fíjegyző. c) Titkir t jegriü tastttlet álul válasz-Undó táf. ?Ai BnW«l*.í. laafita, tartalmak;ar"a tulajdonsága, hogy IKU kii nzért&bea, a korláton b«lfll jelantkezik — tiazuletre méltó M iiuil, sall.elt leiekre mutat; ha asonban a mértéken tsl, korlátlanul fizetik, a vétkek legcaanyább,-legnyomorajtáb -bika, mert ilyenkor nem figyel, Ban tart senki *a eenamir*; s«m ea«mények a«Bi fcotelasaigak aaia Hanták többé i-tőtte.' A nagy-kanizsai takarékpénztár 1874. évi július havi forgalmi. BEVÉTELEK. [j| Frank ri. u Pénztár számla II 19. HitelezSuek. II Betét számlának . . I 70,588 Váltó . C7,336 OS Kötelezvény . . . | T*im n ? u ii |- i 11,336 1 875 - xaoiegvzesi „ . .1 BélyegillMék . . . t 4159 Kötvény én s üti kautai s*. . i , ? :<Uílí»lt>2 BeiratAni dij r . i 5750 h.wedelini kamat r jl I00|4S KOltség 2=0 Szaxalék I : 4l|88 HázjS«edelem 33750 Hiibér óvadék 1 50,_ Kintlevü kamut „ 1 i t28|i6 Ar*uy éa iraak. ,. Értékpapír , 1,(100 >1 Értékpapír sxelvésy. > 1,32b •a Nagy-Kanizsa éa vidéke aegély- KO egylete 1 1000 Betét arany w betét fi«Jik — 6 51'/..; ot 165,18. 71 agy kiskora gyermekei Vilma, és István nevében szomorodott szívvel jelenti szeretett nejének, illetőleg édes anyjuknak Méltóaigos Kimpáni báró Puteáni Ödönné szül. Chernél-házi Chernél Ilka úrhölgynek elte 25-ik, boldog házassága 5 ik évében Szigligeten, f, bó 28-án reggeli 10 órakor agybántalmak következtében történt gyászos elhunytát. A boMogultnak hűlt tetemei f. bó 30 in délutáni • 4 órakor fognak a szigligeti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sí. mise áldozat augusztus hó 4 én reggeli 9 órakor a helybeni egyházban fog az Urnák bemu-tattatni. Kelt Szigligeten, 1874. évi július hó 28 án. Béke hamvaira ! A nemes csalid fáj-dalmát enyhítse a kózrészvét, melylyel Zala-és Somogy-megye « messze vidék gyászolja az életvirágában elhunytat. KIADÁSOK: 15 Adós Pénztár számi. Bitit számla . I váltó „ KQteleiréay ,, | Betét kamat „ i KBliaég B hloteleivény és — Donitth Károly a csáktornyai kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál működőit írnokot f. július hó 20 ikán reggeli 7-8 közt j Bzélhiidés érvén hirtelen elragadta a halál élete javában, mint 45 éves férfiút. Utolsó napjának estéjén derült kedélylyel többek társaságában beszélgetve tölté idejét, végperczei elölt fél őrá- j val nem sejtve a borzasztó catastrophot talán jó kedve tetőpontján állott. Bár viasza vonult csendes, józan éleiü volt, de mindenki szerette, pontos értelmes hivatalnok, leggyengédebben szerető testvér veszett el benne. Temetése szép rendben, koszorút vivő kisded ártatlan lányok, kir. törvényszék, telekkönyvi hatóság, kir. járásbíróság, ügyvédi kar és számos polgár köz részvéte mellett július 21-én délután 5 órakor tortónt; mint halljuk a tisztviselők Buját körükben gyűjtést szándékoznak rendezni és egy maradandó egyszerű vaskt-reszttel fenntartani emlékét. Bár szülőföldjétől távol, de az általa hi- 67.35; 64 94.7621U líj. §. Minthogy a most létező jngyzók I ven szeretett közös haza {Sídében nyeri nyugvó szolgálati idejük, éa eddig tanúsított tevékeny- | helyet; legyen könnyli a hamvado porait fedő ségUknél fogva, nyugdíjra elsó sorba illetéke- I hant, és siri álmai felett lebegjen örök zavarta- sek, éa mivel a azulgálati idő tartam közliik különböző, ezúttal következőleg osztálvoztatik a) Az 1871 evi XVIII t. ez. életbe lépte- tésekor létezett jegyzők az időtói fogva számit, ják a nyugdíjra nézve szolgálati idejüket. b) A törvény életbe lépietéae előli telje- sitett szolgálati idejük a szakadatlam szolgálat figyelembe vétőiével hár»m évet egy évre szá mítva jön tekintetbe. 19. §. Ha a nyugdíjalap bármely körülmény miau felotzlattainék, akkor a pénz-kész-let és követelés mindenekelőtt a létező kötelezettségek teljesítésére fordítandó. A netán maradandó pénzkészlet az életbe lnvő tagok közt a befizetett átalány arányához képest osztandó f ' - --i-- - i -*: .„ tület határozatán helyezendő át. 20. §. Minthogy ezen intézkedés követ-keztéljen a jegyzők s azok özvegyei és árvái sorsa fslett intezkedéa tétetik, kell hogy a szabatos eljáráa a jegyzői testület által minél inkább elösegittessék.e végből járási jegyzői egy-lelek alakítandók, honnan egy megyei jegyzői egyesület szervezteasék, eunek közbejöttével a nyugdij ahtp választmányához a szükséges tagok küldendők ki. lan béke!.... 109 BC aaníl váltó kamat a*. „ • asámla . j Tiasti nsetvH Értékpapír Kloleee.éii Adomány osási Ssásaltk Öaxtoadij Arany éa frank —Zala Koppén községi két osztályú iskolájához jul. 28 án pályázat u:ján Klein Lukács devecaeri néptanító lett rendes tant | tóvá megválasztva. A segédtanítói állásra nem .100) - női— I volt jelentkező. — Balaton-Füredre a 14 ik tzámu kimutatás szerint július 28-ig 915 sorszámban 1394 fürdővendég érkezett. — 186 931164 351,117(35 Ös»e> forralom. SS " lri Heti aasajsitas 2-t* aasa»tss8-l|. 1874. — BtkOídtUtt. Nyiit levél a tekintetes városi kapitánysághoz. Több gazdaasszony azon nyilt kérelemmel járula tekintetes városi ka- pitáoyBágboz, hogy végre is lepje meg a tejet hozó asszonyokat a vizsgálattal, megvagyunk győződve, hog/ bámulatos eredményre akad; a Pt otestáus Hn- éa beti-aap 31) K. A farizeusok éa pnbUkino.ról Lnk, XVIU. Pr. Lnk. XVI. O Mát O1V. D lü Portin. látván fit. l>o monkoa Kav. B. A. Dr«z. v. Kajetán Czirjék D 9 Oust. Lídia Domonkos Olvald Ursz. v. Ulrik Ctirjék fel, vagy pedig a'jegyzői tea- j tejnek fele viz, túróban Isten tudja minő a ve- vn képest alapítványi tőkéül I gyiték, tejtel liszttel keverve és ez mind drága i pénzért; egy kis erélyes bünletés után van re ményünk, bogy piaczunkon ismét helyre áll a régi becsületesség, ajánljuk a kapitányság fi- I gyeimébe. I Vaaáraap HétfS Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szumbat ,&z Anker" 1874-ik év jnuins bavi Dz- j letkimntatás*. — ? hóban a társulatnál Ijenyújtztott [ Ssazesen 431 bevallás 8S7.371 frt biztosítandó Oaazea;- ] geL éa pedig: 28U bevallás 627.968 frttal halálesetre, | é> lói bevallás 239.40j frttal életeaetre. Felelős szerkesztő: Bátor fi Lajos. Kiállítva lőu 261 kötvény Ü66.76G frttal h>lál-eaetre, és 151 kötvény 253.268 frtul életesetre; Oaazcsen tebit 4U kotvéuy 821.U34 frtul A havi bevétel volt 110.582 frt baiáleseti dij, éa 105.205 frt betételekben, Qaszesen: 215 7öö frt. Melji liirek. — Lupánk mu birdutéae kőit a Huitairgfeftl lakó Lázir Sémt Ctlu lyereil kü^leaéiye küiouown Ügyelem re méltó. E»eo Qzlet tadvAÍL-vóleff« legrégibb in lepaxerénesétib; s a kihozott *or»jegj--«kre mijm a jnnio* hón»p>kbmn 5s»ce»en: 200,(J0ü tallért tisetett ki; A mi által ltok ember takepínxoaaá lett. Ismét kioil-koiik m jó JÜkalom ku tétel által egén 300,000 ?fcra emelkedltető nyerő mén/1 c*Luilui, mely uyerc-menyeket ezen his kiterjedt tljt-tiakfitte^fitíia^l fog-T» mkárhol ki tadja fizetni. Á minit uánosb megr»»-deléít bistou várja &i pontono teljeniti a LÍE. Bim*. Coho ceég Hamburgban — A nagykaniwai felső és alsó kö zös népiskolák növendékeinek név- és érdem- sorozalál vettük, mely szennt az összes növen- dékség száma 986 ot tesz ; az ismétlő iskolák két osztályában 157 tanuló nyert oktatást. — Játék -nyttág. Morgenstern Mihály marczali ker. rabbi ur azon ritka jótékonysá gáról irnak nekünk, hugy a szegényebb tanu lókat nemcsak a szükséges tankönyvekkel látja el, hanem rubanemüeket és készíttet szá mukra. Éljen ! — 8 tanár Veszprémtől kezdve Keszt helyig gyalog utat tesz, hogy a balatoni tájt s vidéket tüzetuaebben tanulmányozhassák: a helyes iuiézkedést JrH^iu^JJaig^nd pest- gymnuiumi tanár kezdeményezte. _ — A veszprémi k. r. nagy g^mnasium ifjúsága jul. 27 én tartotta zárünnepélyét egy szersmind szavalat- és müénekből vizsgálatát, a megyeház nagy termében. Kitűntek Kőszegi József, Szabó Lajos, Kik Gyula, Acs Sán dor és Óváry Ferencz. Hallgatóság nsgy szám ban vett reszt, különösen a hölgyek s általános megelégedés nyilvánult. — Sümeghen jul. 28-án este fáklyás- zenével tisztelte meg a város polgársága ott időző Arenstein arat, ki a sümegbi reáltanoda alaptőkéjéhez 5 ezer forintul járult, ezenkívül az ifjúsági könyvtart s önképzó kört töob jeles folyóirattal s könyvekkel gazdagította. A vá ros nevében Cieiner József reáltanodái igazgató ur beszélt a megtisztelthez, örömteljes hosszú életet kívánva neki.Vibaroséljenzes közt a leg nagyobb renddel végződött a rögtönzött kitün tetés. SőOO forintos csomagot vesztett el Szent-György és Marczali közt múlt szombaton a posUkocsis, egy újfalui nő találta meg az utón és felbontatlanul elvitte az ajfalusi biro* boz, kitől hiánytalanul átvétetett. GóMMr. B. Putaiai üdóo ujit ?s évben beayujtaiott 3311 bevallás, 4,736,113 frtt.l, éa kiállíttatott 2198 kötvény: 4,324.787 frttal; ngyan ezen idSben bevétetett 1.346.056 frt;— halálesetekért pedig kiüzotleutt: 3*9.606 frt. aeekért k fi , táranláa (AsaoeiatioJ eredménye 3,680.774 frt volt, — BOrid hirek. Kolozsvárott is létesítenek irói s művészi kört. — A pápa és Liszt Ferencz kibékültek. — Városi Mihály k. r. áldozár a helvét hitvallásra tért és Sahay Róza kisasazonyt nőül veazi. — Szalay Zsigmond 108 váltót hamisított. - A nezsideri tóban nemcsak kőkori tárgyakat, de czölöp építészet nyomaira akadlak. — O felsége Szenürmay József, a veszprémi püspökség uradalmainak igazgatóját, darvastói elónév mellett a mngyar nemesseggel dissité föl.— &>tschild hagyatéka néhány asiz millió, 3 fia, s 4 lánya örökli — Pensylvaniában roppant irvir. állott be. — A budapesti tud. egyetem renora Dr. Kovács József lett. — Az országgyűlés ez idószerinti utolsó ülése valószinülog kedden lesz. — Fal -kovics József k. r. tanár Süitseczbányán meghalt. — A bécsi kis lottón u utóbbi húzásnál másfél millió írtnál több fizettetett ki. A láraa-tág mfikodése kezdetétől fogv* halále-aetekért kifizetett 5,6^'l.o85 frt,és az 1871-4-ik tiíléléai Miuden betegnek erő és eg gyógyszer és költeée uélköt Revalesciére (In Barry Londonból. Szerkesztői üzenetek. 1373. U. SzaDt.Qróth. A kiránt asimot aaon- nal elkBIdoUtk. 1374. C BaOlannea. Válanoltink. 1316. W. Oy. Zfiricb. Soraidat Srommet vet-tak ; vesér«lj«B iatam asereneaeaen I 1376. K. SOm.gh. Ksaaonettel veszaafik. 1377. D. Véged. Jovó számunk hozza. 1378. Sz. Eomarbad. Magán levelet írunk. Minden betegségnek gyógvszer és költség nélküli eltávolítása a zamalos du Barry Keva lesciereje által, a mely felnőtteknél és gyerme-kéknél ö0-ss»resen megkíméli az árit. — Kiró aat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, al-iélmoll-, tüd4-, nyak-, torok-, lélekzeti-, mirigy veié, és hugyhólyagbajokból, o melyek-Mi kívánatra ingyen és bérmentesen küldetnek másolatok, Papirszeletek. ,H» a megaüáiáí, magát mentegetni, valamire, mefidenthettS, u akkor asoo körílmény, hogyha a ma^ít iMgalaaé, a mag* diuirotére i» mondhat Minden asenvedöask •faisaaif a aamatoa da Barry Bevaleseiereje által, a nelj gyoRyazer baazná-lat nélkül következő betepéprkat távolit el: tyomor-nall-, t*dE-, máj-, miri(y-, nvakkártya-, Uleks4si-httgybólaa; éa veaebajokat, mellbetegaig^ket, azédOiiat nehéa lilekzetvételt, ksbocéat eméazthetetlaia)<t)at, dvg-nláat, hasmenést , almatlanaagot, gyengeséget, aranyeret, viakort, last, vértódnlaAt, f&lzaibonzást ájoláat éa hányáat még a terbezaég folyamatában ia hasbártyalobbot, mélaiírt. aováoyoiáat, élAat, kosz-Tényt, aápkórt. — Kivonat 76,000 bizonyinánybol fyofjitáaokról, a melyek minden tTogyeserrat «a-eaolták. annyi Kasa kUloofélesére ép mint uRft ,A ?lellemek hoabJU l«tr* •) E rovat alatt MsUttJrl Mct, 18TS. april W l8-á«. Mif 7 b«r«, hojy TifMrtalh.tíau UUpotbao Toltam. Moll- At Ideg-bajban azanredtetn, o(ry. liofj asponkint fogytam n«ail4t6maxt éa racélfofva hon-- utbb íd*if> háborgatva Toltam Unulmiojoíitomban H*]Jo*t»n> *s 8n <*so4a.t«ljen ReT«.l**eiér«jér5l, igínybe T.-IUJÜI és bistofitbJLtom önt, hoyj ar flo xaaatoi én tápláló ?*TaÍMCi4r*}« husniUta áltjű, tökéletesen e*l ^u*eg«*4tik •* *ro*p«k inam magamat, ugy, hogy nriodtt TMiktttfl nAkttl vetethetem a tollat. Kötéles-t4ff*met viUm telJMiteoi, minden aieiiyedőnok, e»eo aránylag igen olc*<í é* isleUi tApusert mint legjobb oiért igioUai, *t maradok tiutelettel Tetchoer Gábor, a ayiWáttoi íelio kereikintétet hallgatója. 78.468. btaoftTttrfayJ Mitrtwltx, 1871. apr. SO-an. Ko*xoa«t a jelea lisztnek, a Belyiivk 3 faarl használaU köretkestibea noVérem, a ki id«g« fSbaj-ba.n éa álmatiamlgban urnTcdett, a jaruli* utján van. EgyntUl tiszteletteljesen kérem önt, otiu vétel utján 1 foat kOE8nseg*a R«Tal««ciéret küldeni, K .»-nAlati Qtuitiwal egjQtt 8 hete* gyermekek asán.Ara. Tiartaletul Kortita 0. Mikolas. 73,704. bUoDTiWáoT. Prilep, n. p. Holleacbao (Morraorsm ) 1171. május 7-éo. - Mintán ax Ön által küldött du Barry Bev»lciciérem már reg elfogyott, és gyomorgyenge*égem éa eménthetleotégem ellen j4 gyógyiter.eoQélfogva tisi- Uletul kfeun Col, n*k*m 9 foat BeTalw«t*>et a r*>- lódibSl ntánrét otján köld.ai, méa; p«dlt aíoél «18bb. Teljes tlaxtoleUel S.ib*etek JÓKsaf, erdess. Táplálóbb Uvén u húsnál, ?0-w«r«««R megkíméli a gyógy$Mer árát, felnőtteknél ugy, min gyermekeknél. Pléhsseleaoxekb«o '/, fout 1 fr-. r.O kr., 1 font 2 írt 50 kr-. 2 font 4 frt 50 kr., 5 font K> frt., '2 foot 20 frt, 24 font 36 frt. B«ral«aciére piakoták sxelfn- csekbeo 2 frt 60 éa 4 frt .V) krral. Revxlenoiér« Cbo- ' eolaUe táblákban 12 caéstér- 1 frt 5U kr., 24-re 2 frt I 50 kr., 48-i-a 4 frt 50 kr.. poralakbac 12 csészére 1 frt 50 krn 24-r« 2 frt 60 kr., 4S-ra 4 frt 50 kr., r2M-ra ! 1U frt, 288-ra 20 frt , 576 ra 36 frt. Megrendelhető B&rry dn Birry & Comp üui, Wien, walfflschgassft Nr. 8., Íf.-Konit»ín Lovak Karoly gyógytzsrtdrában; Aradon F. Tones és társánál; DebreczeobfeD Mibálovits látván gyógysierti'ábaD a kígyóhoz Raasáo Woodntschek K. nál 5 Marosváaárlie-lyett Fogaraai Ddroötörtél • Pesten TörOk .ló Zaefuél; Székes-Fehérvárott Dieballa György-üél. TemftaTárott Quiriuy A, városi gy^vaze-résznél ; Verí»ecwH Fischer Möricznál. A bécsi cég minden vidékrw küld posu dutalvduxra vagy utánvétre. TÓTH SÁNDOR Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. saját készítményü bútor gyári raktár Szombathelyről. N.-KANIZSÁN vasnl-nlcza, a városházban, Raktár ruganyos ís FJsoUgyví'iii-íisjnölil-irodii. Vidéki agyrúdtársaimtúl, egyletek-,társulatok-, kö/.st'-gek-és magánzóktól stb. elfogadok minden megbízásokat. melyek törvénykezési vagy közigazgatási ügyekben a Budapesten székelő kir. ministeriumok. kir. earia, valtó-és egyébli törvényszékek, társnlatok-és egyleteknél közbenjárást, kölcsönügyleteket, szorgalmazást, értesítéseket stb. igényelnek. Gszközlök czégbejegyzéseket, készítek vád-és vádiratokat. Czéija ügyvédi irod:vmnak: a vidéki ügyes-bajosokat a jövésmenési. utánjárási, költségektől megmenteni, gyors, kimerítő, alapos tudósításokkal szolgálni, hol akadályozva lennének képviseltetni stb. A dijak előre küldendők be. Egy féli napi időnél töb bet nem igénylő eljárásért —3 frt. Irodán helye: Pest, lövész utcza 5. szám, l-ső emelet Résö-Ensel Sándor KANITZ C. ?1=1 UJJA. PESTEN, Dorottya-utcza 12. szám. bimuUtos olcsó árak mellett következőket ajánl. n 100 drb. levélpapír névvel l __, I 100 , levélpapír és 100 db. boríték névvel csinos dobozban .... 100 „ látogatójegy dobozban 1U0 , levélpapír fekete nyomattal 1000 , lenboriték , . . 5000 , lenboriték , . . 10000 , lenboriték , . 1000 . pecsétbélyeg . . 2-50, 1 teljes íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 . gyertyatartó gyufatartóval 1 . óratartó . . . . _„ Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és letélpapir, s borítékoknak ttgy KÍntén minden e szakba vágó czikkeknek. Irómappak, jegyzökönyvek, rajzszerek, váltótirczák, díszes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron. KUlSn&s figyelmébe ajánlom t. ez. közönségnek a tulajdon gyáromban készített monogramotokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva. Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legponto sabban enkteöltettnek. 1313-2 ft. — kr. - ft. 50 kr. - - ft. 80 kr. 4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ít. — kr. 3 ft. 50 kr. 5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr. - ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr. és YOGLIR hirdetési ügynöksége Budapesten, Bécsben és Prágában. alaptíUttott ISSB-brn, uámos Démet, outrik, tv^jezi, hollandiai stb. htrl&pok Ilirdelniény-hérlöi, • Havai, Lafltt, Brtler í C* ét Ck. L«|rutc, Cirf 4 C* piriii tár- mlatok egyedüli képviselői m«jd mindes ugy rárítl Mrlipuk ií 200 elij rlngu frueiU prtl»i«- Biial la^duuk; » braueli Mépntfaaef bdge" (világlap) s több mii •éHtoruáfl. uttrill ét ívtjoii lapok berlii, eszközölnek hirdeti- Mk(t ?!??»? hirUpbao, szaklapokban, arkeleti él utaiáji kön;?ekb«, naptárakba ét egyéb hirdetési ködönyokbe az axok álul kiszabott árak werist ajillattkjlt Mrdetitekre elfogad és köiretit minden dijfelszámi- tás Délkül, hírlapi és hirdetési vissonyok tekmtetébea UDácscsal sxolgil köluég-yetétok, hirlapjeg;zékek ligyei i« biraortvi. (1398 -1) W«jdit» Jóaef ktwló-, Up- és nyonMUtnJujdoBos gyoraiajtó nyomása, N«gy-K»aiisán. Haszonbérbe kerestetik a a megyében vagy a szomszéd megyék szélén egy 300 — 500 holdnyi területű birtok. Akiadni szán dékotok e lapok szerkesztőségében bővebb értesítést nyer- I nek. (1322—2) Gazdáknak fontos. Majdnem egész Kémetorszag és Ausztriában jött alkalmazásba rövid idó óta a két ember álul kezelhető és csodálatos eredményeket czéÜó kézi cséplő gép. — Ezek minden gabnanemet oly tisztin csépelnek ki, hogy a kalászokban egy nem sem marad, s egy órában annyit, mint bárom csépifi egy nap alatt. A vételár igen csekély és a gép kiállításához képest otzt. ért. 150 forint franco Bécs, — Megszerezhető az ifj. WeU Mór-féle ezégnél Frankfart a. M és kívánatra bér- mentve küldetnek szét — Megrendelések levélilegiseszkő- zolhetők. Nagy-Kanizsán, Scberz Lujza asszonyság keres kedésében. 1SOo_3 A nagy 205,'JW markos sarajtf; '? évi máju*19-án •ilu nyentttt. COHS LÁZ s.ÍMS 456. számra mint tudva van markos sorsjegy f. évi májas 19-én nilm oyeretett COHN LÁZ. SiÍMS 205,000 mark-os sorsnyeremény és jutalék ivat*]os nyereményRoroiat szerint most i8 mint íiibbnzör a jeltzíivii Szerencse és áldás Cohnnál! L«l«ni njíretett; ÍSkép » f. ívi mian é« júniusi i.JiTeniéii)niiii... alkilmival timtelt írdekelteimnek Mhb mint 2U0.UUU ullér, av»sj UH)^'^ km. nyeremény-ÖRSíeget hivatalo* kimotatás szerint fi/eit.-ni k ismét! 300,000 mark. Harabnrg állam által biztosítva, 2 millió és 270,000 tallérul és a kormány kezessége alatti nagy pénzkiaorsolás inlllft n>e reményekkel imgyun »iapnr»<lott> mely csak (38,900 sorsjegy Ml áll és kevés'hónapok alatt5 osztályban következő nyeremények biiunviiHxu nverelnek: 1 főnyeremény eset ,lef lÜO.OOOtallér; részletesen : 80,000, 40,000, 30,000 20,000,16,000. 2 szer 14,000,1 szer 10.000, 3-szor 800U: 3 szór 6000, 4szer4800, 1 S-szer 4000, 11-szer 3200 ll-szer2400, 27-szer 2000, Iszer 1600, 54 szer 1200, ISÍ-szer 800. 3 szór 600, S58szor 400, 408 szór 200. S szór 1*0, 486 szór 80, 1770O Bzor 44, l275S-uar 40; JO aat. Tallér. A 3 dik osztálya nyereményhuzis f. évi aug. 5 és 6-án. ismét hivatalosan állapit'-atott meg, melyhez *«)' egem eredeti sorsjegy ára 9 írt. — kr. o. e. egy léi , , ? * ? ?? ' " , negyed , „ ,2„X&n». Ezen a korniánj címerrel ellátott eredeti sorsjegyeket az árának bérmeytes beküldése után a legíavolibb vidékre t. rendelőinkhez azonnal küldöm ; agy a hivatalos lorsozasi jegyzék s a remények is a húzás után titokba tartva F. résztvevőimnek küldetnek meg. Kiterjedt összeköttetéseim altsJ lehetséges a nyeri-meny mindenkinek lakhelyéi! Bietletni. CoUn sams llamburgbon. Fíiroda, banktár és váltó-üzlet, X Conn.L általános korpa-olaja, x Gyorsan és biztosan mnködó gyÓRSrer minden- ^ kiDek ha erós fejkorpa képződés terhét sxenvedi.Gyors és ^? fényes erodménrn anélkül, hogy a hajnak irtana. Egye- / dali szar a fentnerazett tsrhes szenvedés meggitlisára. A f^ bisonyitTanyok megtekinthetik. Ára egy aiagnak 1 frt 60 w Féraktár a feltaláljnál, Bécs II- Bezirk. Afri-iuu-3) kanergasM Nr. 3. . kr. bementei pénibeknldéssel ragy ntinvittel rendeké. / 5ÁGI-KANIZSA, 1874. augusztus 6-án. 63-Us Ttaeiiharmadli érfolywn. A lap «Uo>i rtaetj reuét illái k&siemésrek p«dif s Uadtboi Mnnm a- NAGY-KA XIZ8A Wla»tlo«Hj. Bírment.tidi leielok esftk ismert mnakatir: •aktái fogmdtatuak el. ZALAI IOZL előbb: ,ZALA-BOMOGYI I sa *árw helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegye, gazdasági egyesület", a.,nagy-luniz«ai kereskedelmi » iparion*'- a nanv .Zala-S«Mgy' gozhajözási re«vénytár«uUt, ugy a .zala-egerszegi torna-tiUíltó egylet- . több megyei é, vár.* egyesüleí hSaStteÍS Heienklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, .negjeleiio vegyes tartalma lap. tárgyára, & közmunka tartozások gyér be^ fizetésére, ugy a hanyag iskoláztatásra fordította figyelmét, az ebö vagy is s közmunka váltság tárgyában ?>. tapolczai-keszthdyi- és kanizsai szbiróságokbau kintlevő hátralékok miatt szólalt íel, nem akarta elhinni, hogy a fizetés lassúsága a a lakósok fizető képtelenségében keresendő, sajnos, hogy a fizetés képtelenségről kell panaszolkodni, de ha ugyvan ,az másként nem lehet, nincs és nem is lehet mindenki azon szerencsés helyzetben, mint ó méltósága, ki illetményét*) rendesen meg kapja. Szólt továbbá a hanyag iskolába járásról, e téreni beszédje főleg oda irányult, hogy a tanfelügyelők nem felelnek meg a várakozásnak, nem látogatják az iskolákat, már hogy mennyire felelnek meg kötelmüknek, azt csak azok tndják, kik közelükben vannak, hogy mulasztás nem törlénikszcmbenazon végrehajtó hatalommal melylyel rendelkeznek, többet nem is tehetnek, de hogy hatalom kezökbe nem adatott, arról magok sem tehetnek ; annak orvoslását a törvény hiányosságába kell keresni, mit ép utána szóló Nagy István sújtön plébános ur csendesebb banga s igy higadtabb, parlamcntarisabb beszédjében megkísértett igazolni, ki a tagosítással a birtok részletek eldaraboiásával iparkodott igazolni, hogy a gyermekek azért nem járnak az iskolába, mert a szülök őket barmaik legeltetésére használják, mert birtokuk eldarabohatván falkába őrizni nem képesek, igy lehetlen, hogy az iskolatörvény teljes szigorral rajtuk végrehajtható legyen, ezek után Glavina Lajos tapintat teljes szép beszédben felelt mind az évnegyedes jelentésre, mind pedig az előtte szóló nyilatkozataira és teljes tetszést aratott beszédében felvilágosította a kételkedőket, hogy a bajon segíteni lehet, csak akarat kell hozzá, megmutatta, hogy a szülök a szorgos munka idő alatt gyermekeiket is felhasználhatják, mert 10 éven felüliek amúgy is hosszabb szabadság időt nyerhetnek, mint a kezdők; igy tehát csak akarat kell és a baj elhárítva lesz s nem kell a tanfelügyelőket tehetleuség vagy mulasztással vádolni, még ezen ügyben Csertán Károly bizottsági tag ur is felszólalt, ki hasoniólag a mondottakat világította meg, sőt a tüzrendőrí szabályoknál eltérve a mások nyilatkozatától a községi autonómia megtartass, illetőleg épségben tartása mellett helyesen indítványozta, hogy a községi képviselő testületek a szbi-rák által felszólítanotok, mikép a vagyon biztonság érdekében az utczán és csűrös kertek körüli dohányzás és gyermekek előtt 9 gyufa hagyása vagy pedig a boltosoknak ezek részére leendő eladása szigorú büntetés terhe mellett tiltassék meg. ép ugy a fecskendők beszerzése és ne a megye bizottság rendelete, hanem a községek ön elhatározása folytán létesittessék; ezen találó indítvány természetes, hogy elfogadtatván csak hogy üdvös kivitele lehetővé tétessék, ott pedig a szbiró urak crélyétól legtöbb váratik. — Ezzel az évnegyedes jelentés berekesz-tetvén, kezdetett a tárgy-sorozat, hol is a pótlagos felvételek első sorban kihir-dettettek, ebből tudjuk, hogy a cseléiiren-szer, a hegy rendőri rendszabályok, a jegyzői nyugdíj és más több tárgy felvétele ? kihirdettotvén, ezek után a megyei bizottsági tagok kisorsolásához vagy is az ; 1870 évi 42-dik törvény 28. §-sa végre-| hajtásához a kisorolás s illetőleg küldöttség véleményes jelentése olvastatván fel, mi is határozott jellegénél fogva helyben j hagyatott, ez után következett a többi , tárgy, mi is majd egy, majd más szónok ! hozzászólása után helybenhagyatott és az j ülés szétoszlott, tekintve a távoli bizott-niányi tagok távozását, azt lehete következtetni, hogy a 2-sod napi gyttlés meg szegényebb lesz — bizottmányí tagok jelenlétét illetőleg — az első napinál, melyben a 600 megyei bizottmányi tag közül alig 20 jelent meg. y>alamegyén«k blzotimáuyl évne-? gyedes közgyűlése. - Aug. 3. 1874. - Mezőgazdasági viszonyaink. Ha van Európa kultur-államai közt egy is, melyben a földmivelés képezné * a nemzet kenyérkereset módjait, ugy ennek tartható Magyarország (ide értve Erdélytis). — Ha bár tagadhatlan azon örvendetes tény, hogy a magyar nemzetnek a fóldmivelésen kivül — ipara is nemcsak középszerű — I jelentőségre jutott, de ez még nem oly általánosan elterjedt, hogy igényeinknek megfelelne ; ekként tehát inkább földmivelő. mint iparos államnak tartható hazánk. Alig van egy ország, melynek a véletlen annyi kedvezményt nyújtott volna e ; | tekintetben, mint Magyarországnak: — U-I laja jó, — éghajlata mérsékelt, helyrajzi viszonyai kedvezők. — Egy szóval nincs egy ország, melynek mezögazdá^zata oly kedvező körülmények közt, kedvező külső és belső hatások befolyása alatt állana mint a mienk, tehát mezőgazdászainak a legririgzobb, kell Augusztus 3-4n d. e. 10 órakor Csu-tor Imre alispán ur a megyei bizottmányt küzgvülést jól átgondolt beszéd kíséretében megnyitotta, értesítvén a bizottsági közgyűlést, hogy bónszeretett főispánunk, méltósá-gus Hertelendy Kálmán ur, részint gyengélkedése, részint családi ügyeinek rendezése tekintetéből a magas magyar kir. minisztériumnál is bejelentett szabadság idejét élvezi, e miatt a gyűlésben részt nem vehet, ennek megtörténte ulán elnöki székét elfoglalván a gyűlést niegnyi-tottnak kijelenté, és a szónokok nevei felírásával Botfj Lajos II-od aljegyzői bizta uieg, a gyűlés az alispáni évnegyedes jelentés felolvasásával kezdetett meg. egy kis ipooolyra sióinak. Szerk. *) EE &a .illetmény" ÍDdítji IX embert; köselebb II Ezen alispáni jelentésből értesült a bizottság,hogy megyénk helyzete hogy van, hallotta az elemi csapásoknak az elmúlt évnegyedbeni rombolását, a tüz esetek számát, az öngyilkosságok és emberölések végrehajtását, az egyéni és állati közegészség mibenlétét, szóval a létező állapotok összesítésében, mint egy tükörben a helyzet mibenlétéről mindinki magának tudomást vehetett; alig hogy az émegyedes jelentés felolvasása — melynek dus tartalma mind a három jegyzőt igénybe vette, — elhangzott, azonnal Novak Ferencz ö méltósága szót emelt és midőn a nagy^gonddal és odaadással szerkesztett alispáni jelentésért, mely a me-Í;; e állapotát tekintve,minden legkisebb részletekig ecsetelte, a bizottság nevében köszönetet nyilvánított, a jelentés részletezésébe bocsájtkozott, és a jelentés két TÁRCZA. A fekelelovag. (Eredeti beixély.) Irt* Jfémeth EUk. {PoljUtia é» víg*.) Nos mi az? kérdé Talma megdöbbenve. Szörnyű gonosz! Ez előtt pár héttel egy boltnak vélt egyént hoztak he, Albazur kertje melletti ligetből, B négyet elástak ott, e négy között volt Abdul rabló főnök is, ki ezen gyilkosság előtt itt volt. Tovább! monda remegve Talma. Az egyik, kit behoztak, lov»g volt, ki azonban fbigyógyuló félben van, mivel eebei igen veszélyesek voltak agyán, de nem halálosak ; mivel a kelevést nemesebb rétieket sem ért. Ezer gonosz szellem — tovább tovább! E lovag hős, Szaladin Zuhan második na Adderrám. — —Az orgyilkos nevét iölfödözte a most óh aram ez borzasztó lösz! szólt a hírnök remegve. Az utolBÓ szavakat már nem hallá Talma mert iszonya félelmében eszméletét vesztvén u földre zuhant. Alig jött magához, jött a másik hírnök, ki Albazor vezérének Tubáidnak kérését hozá — mitseri&t a rablókat engedj o ezen tartományban is kutatni. Kát még mit, ordított Talma, dühében, táa engem is vinni akartok,de apóm szellemére megtanítom őket királyofttuí együtt — OrdÖg és gonosz szellemek, most segítsetek és jöjjetek I Ezek megia jöttek, mert őrült tényt sugalltak Mondjátok meg e hitvány esőcsel ék népnek, hogy tüstént menjenek haza, mert valamennyit karóba huzatom. Tubáid nem ment, mert neki, parancsolata volt urától a rablókat fölkeresni. Talma őrült dühébrn megtámadtatá 6ket embereivel. A halálharcz iszonyú volt, de végre a tulszám győzött, Tubáid elfogatott néhány emberével, s csak ugy tudott menekülői. Kem sokára Tubáid a vérszinben leáldozó napot karóban ülve, s el terpeszkedve bámulhat á, mert meg üveges ült szemei meredten nyitva valának. E tény még jobban fokozá Talma vérszom-ját, a ezt ki nem elégíthetvén, czínkostársairal őrülten tobzódni kezdett, még azon eatéo. A környéken nők és ártatlan szüzek elrablása, ezután napi renden volt, és ezek védői vagy leöleUek, vagy elfogatván Tubáid székébe ültek. Ü« ez nem tarthatott sokáig. A halálosan megsértet A1 bazár megesküdött, hogy kedves hívének halálát megfogja boszulm. IX. János végre felgyógyult betegségéből; mily örömmel üdvözölte a természet legcsekélyebb művét is, képzelheti az, ki oly közel volt a sir hideg kebeléhez,mint 6. Boldogsága tetőpontját éré el, midőn a királyi kert kanyargós utain i árnyai bokrai alatt sétáihatott mélyen szeretett jegyesével, kit betegsége alatt tanúsított fáradozásai és vigaastaláaaiért * bála minden kifejezésével halmozott el. — Drága Leónám, holnap menni fogok, hogy annál hamarabb szoríthassalak újra do bogó kebleiu re. — Még egy napig caak — csak egy napig maradj. — Nem lehet,lásd a gonosz szomszéd érzi előre a veszélyt s minden dobzódásai is kegyet lenségei daczára sem feledkezik meg a közelgő zivatarról, mert már fegyverkezik. Nekem tehát sietnem kell, hogy a táborban idejekorán megjelenhessek. — Hiszen van még idő. Ha elmése, azt gondolom, hogy boldogságom csak álom volt, s hogy attól örökre válnom 'teli. —Ellenkezőleg most m"gyek,hogy boldog ságunk azután za váratlan a 1 folyón. Meg kell hoznom az arany koszorút s atyám szereucseki-vánatait éb segély ót,Meglás»f mily gyorsan visz-szarepül hozzád a te hű Jáüosod. — De hamar ám —igazán én mindig rád fogok gondolni, meglásd tr.on idő alatt, meny nyit fogok én a jó Ágoston atyától tanulni. — Hát hogy tetszik ax én ömgAgoston barátom, agy e mily mésde* szavak csörgedeznek le tisztes szakáltárói. Mily ékesen tudja hirdetni Jéxos Krisztus, a világ megváltójának igéit? — Igen—igen szépen; sokszor szivem el szorul és sírnom kellene. Mig te visszatérsz én egy imát fogok Unulni,melyet tőledfis hallottam. — Atyádnak hogy tetszik Ágoston ? — Mint nekem ; 6 is nagy figyelemmel hallgatja a szt. igéket. De most ideje lesz haza térni, atyáin vár mily sok gondot szerzett az a gonosz Talma,de meg fog lakolni. Estei a ke: boldog hazatért. Másnap kora reggel, mielőtt a nap föl* emelné bíboros fejét, János csekély kíséretével azerencsekivánatokkal terhelve útnak indáit. Mig ez történtAlbazár kiadá a parancsot, miszerint tartományainak minden fegyverfog-ható ifjú táborba gyűljön Ssadek alatt. A parancs következtében a vidék Ias6*n-kint megnépesedett: Sátrak, lobogók tarkáiuk be az eddig egy hangú térséget Tárogatók, kürtök s más hangszerek hallattak csatára lelkesítő hangokat. A daliák arczán bátorság szülte Öríímró-zsák virulának, mindenhol jókedv, mindenhol öröm uralgott Albazur leányával sokszor kirándult a tábort megnézni, a ilyenkor Albazur a méltó büszkeségtol egész felhevült volt. — Ennyi szép vitéz, ennyi lelkeaedée.és ügyszeretet mellett nem veszthetek. —De a legszebb vitéz még nincs itt,monda Leó na némi szomorúsággal. —Megjön Ő,kedvesem,AegiptU8 nem egy ugrás km ide. — De már 10 napja hogy távozott —Ne szomorkodjal,mire kell,János itt leaz ő derék vitéz, ki iparkodik: második apját megsegíteni. Tubáid kedves nemes vitézem megless boszulva, mint a jó Ágoston is mondja nax Isten bfíoteléee előbb ntóbb eléri a bűnöst" és én nem tudom hogyan vas,de erősen hiszem, miszerint ez lesz az Iflten büntetése a gonoszra. A tábor egyre növekedett, naponkint ujabb és ujabb csapatok érkeztek a szerint,kiki messzebb vagy közelebb lakott. Egy alkonyatkor A)bazur,Leónaé« Ágoston ki tán tudják olvasóim, nem volt más, mint uon jámbor kereíítény, kit Jáocn elhívni ígért Őszi búza: 'önköly: [étszeres: Rozs: Őszi árpa: szi repeze: avaszi búza: hogy legyen! — ki hazánk mezőgazdászatát , nem ismeri, csak a helyi körülmények le- j irisa útin itél — az erről ezt állítaná. Sajnos azonban épen az ellenkező áll: & mezőgazdászat nálunk nemcsak hogy nem virágzó, sőt már oly erős enyészetnek indult, hogy csat erélyes és legokszerflbb intézkedéseknek sikerül ezt a végveszélytől megóvni. — Miben rejlik e viszás helyzet oka, azt felesleges is mondanom — jól tudjuk! — — — Mily állapotban van mezőgazdászatunk. ha Dem is tndnók ezt, elég felvilágosítással szolgál az, hogy míg a külföld egyéb államai a mezögazdászatot legalább 30% sót 45 százalék jövedelemmel űzik, mind addig nem csak hogy jövődelemmel, sót néha tényleges .deficit'-tel tesszük ezt; mint mutatják a következő számpéldák. Magyarország területén 16.253,485 kat. hold szántóföld van*) 1871. évben 14,430,754 hold volt mivelésalatt,s ez termelt 118,446,57 6 mérő gazdasági terményt (gabna, bükkönymag. borsó, bab, stb.) — 18,759,159 mérő és 12,018,859 mázsa kereskedelmi növényt(ilyenek len és kendermag és olaj ; burgonya stb.) ezenkívül még 11,356,242 mázsa lóher stb. efféle, melyeknek összes értékét 500 millió forintra tehetjük. A 14,430,754 hold földnek értékét 150 forintjával 2,164,612,500 frtba számítva, ennek 6% kamatja 128,876,750 forintot tesz ; hozzá adván ehhez a holdan-kint 2 frtba vett adót (mely tenne mintegy 30 millió forintot) és a mnnka költséget egy holdra 20 frtba számítva (mely tenne 288,615,000frtot;—a föld,kellene,hogy teremjen évenkint 447,491,750 frt értékűt s mint fennebb láttnk többet nem is termel. Tebát tiszta jövödelemről, ha p. o. a föld értéke után esedékes 6% kamatot nem vesz-szük, annak — nem is lehet szó; de ha a kérdéses kamat esedéket vesszük is, annak akkor is csak 6%-it hoz; a mi pedigakül-földi államok ily jövedelmének 5 — 6, sőt 8-ad részét képezi — csak ! — Az 1871. évi aratás eredményének statistikai kimutatásából kitűnt, hogy ekkor —mint szántóföld, — mint egy 18,422,948 kat. holdnyi terűlet létezett, — ebből mivelve volt 14,430,750 kat. hold, — tehát ugarban hevert 3,992,194 hold, tehát az egész szántóföld területnek majdnem '/, része!!! Így kárba veszett 1 — 1 '/2 millió forint. — A külföld, s különösen .Angul és •) Lili Sutiitikai ÍTkBny. I ÍT I.— ^Ai 1867-iki adókiigaaitál uarint.) künn sétálnak a királyi lak előtt; midin a tábor tnlaó réazérSI erőa trombita hang hallauzou. — Atyám,mily édes hang, ez Jáooa lesz. Nem csalódott. János gyönyörű fegyve rnek élén lovagolva közeledett. Midőn közelebb ért csatlósainak adva hú Zacharája kantái-szárát, gyalog köteledéit Al-bazurhoz. — Üdv nektek dicső Albaznr, kedves alv ára. szeretett Leónám és jó Ágoston ! — — Ezzel Albaznrral és Agostonoal kezet szorított, Leó-iát a boldogság legnagyobb bensóségével keblére voná. — Kedves atyám, hós Saladin, szívélyes üdvözlete mellett ezen levelet küldi neked di cső Albazur,—ezzel egy nagy iráit nyújtott át mely a következőket tartalmait. „Üdv neked hős Albazur! A sors ttgy akarta, hogy azok, kik nem rég ezelőtt ellenség készen állottak az-mben. most miot jó barátok,mint vérrokonok az <ritsa-nak kezet. Legyen feledre előbbi viazonvunk,* le gyünk jé barátok, szövetségesek jó és balszerencsében. Kedves fiam,Alderám iránt tannsi-tott nagylelkűségedért fogadd az atyának legforróbb kBsaösetét, ki legbensőbb áldását adja leányodnak.kinek azépaége és jósága ide is elhatott fiammal kötendő frigyére. Azért a segélyt elkfildöttem Alderám, fiam vezérlete alatt azon kívánsággal, hogy fegyvereidet a szerencse, miot az árnyék féov mellett a mozgó testet, hiven kövesse. Szövetségesed Saladin." Albazor, Jánost kinek megkereszteltet* sérül atyja nem todott,ör9mrepeave szőritá karjai közé. Az est hátralevő1 részét azon ajándékok szemlélésével isitek, melyeket a hós Saladin fia menyasszonyának jegyajándékul küldött. Poroszországok, ugar mivelést nem ismernek, az az ismerik, — s mert ismerik.alkalniazni azt vonakodnak ; még csak nálunk divik ez ,ósi szokás'; de hát hiszen mig a külföldi gazda jólétnek örvend hódolván az újkor szokásainak, mi isszuk az „ősi szokás' keserű levét. — De ne menjünk tovább, nehogy bukkanjunk még több setét fellegre, mely hazánk egét bontja, egyelőre tán ennyi is elég — — — A fennti számok eléggé tanúskodnak a .Zalai Közlöny' 50-dik számában közlőit czikkem a statistika czéljára s feladatára vonatkozó része mellett. — Kbból a statistika czélja eléggé világosan magyarázható ki, s egyszersmind feladata is; mert migastatistikának czélja|egy részt ismertetni, addig feladata másrészt, a föld-miveléssel foglalkozó közönséget a helyzet, illetőleg a veszélyek nagyságára, vagy tán egy felfedezett áldáshozó napsugárra figyelmeztetése — a legczélszerübbnek találandó; további intézkedések megtételére nógatni. — Hogy minők lennének, s miként volnának végrehaj tandók ez intézkedések, a sta-tistika feladatai határvonalán át — a szakemberek feladatába vág. Hogy a mezőgazdaságról egy oly statistikai képet lehessen összeállítani, a mely a statistikába helyzett igényeknek kifogástalanul eleget tehetne, ez nem csak oly elemekből volna összeállítandó, mint a minők tennebb közölve voltak, hanem ezeken ki-vül még számtalan másokból, a minők felhasználása lehetetlen — mert birtokunkban nincsenek! Uyek volnának a fentieken ki-Tül a lég-,viz-és helyrajzi viszonyok; — a talaj vegyi minősége, a munkaerő és ezzel járó körülméDyek, a föld javítására használt trágya mennyisége és vegytartalma; a munka véghezvitelének módja és ideje, és több e félék kimerítő ismertetése, mert csak ezeknek a termés eredményével való összehasonlításából tűnne határozottan ki: mely körülmény szolgál előnyre vagy hátrányra, hogy ennek alapján a szerint intézkedhessünk, mint a körülmények tovább folyását vagy előmozdítani, vagy pedig megakadályozni volna szükséges. Áttérve ezektől, lássuk részletesen, miként s mily gyümölcscsel jutalmazza a föld szorgalmunk és fáradozásainkat: 1871. évi aratás eredménye, országos összegekben, párhuzamban Zala vármegyével (Zalamegyét illető adatok az országos összeg alá irt C u r s i v számokkal jelöltetnek). - Különösen szembetűnő volt egy ékkövekkel dúsau kirakott korona, melyet János mindjárt föltett arája márvány homlokára. Két nap múlva a Bereg megindult. Albazur és János bacsuzáita igen megren-diu" vult. Leó na eresnek akart látszani; de a gyermeki szeretet s lángoló szerelem erőt vettek rajta. Szemeiből a könnyek, mint mosolygó égből a harmat duBan peregtek alá, s zokogó hangon csak eteket rebegheté: — Áldjon benneteket— —az érettünk föl-fttszitett Jézus — Krisztus és terjessze fölélek védp&jzsít — — s a bacsu csókok után hölgyeivel visszatért szobájába. A harcz kétes szerencsévé] folyt, majd Albazur majd Talma lön győztes. Meg kel! vallani: Talma igen érezte a közelgő veszélyt s küzdött vitézül. Végre elérkezett a döntő ütközet napji A nap sugaraival megaranyozá már a vidéket, mely kevéssel előbb még a köd szürkés fátyola alatt nyugodott. A természet, mintha ünnepi köntcsbe öltözve akarná bevárni a harcz végét ragyogott Albazur és János a szép Berag élén lovagoltak buzdítván a vitézeket A harcijel meg adatott A két Bereg, miot két ellenirányú ár zúdult össze, törve, zúzva egymást. Mindkét fél vitézül küzdött, férfi férfi ellen. A csata sokáig elkeseredetten folyt. Albazur s János mint boszuló Isten villámai dön tötték halomra, az ellent Az ellen sorai ritkultak katonái hátriltak majd megfutottak. Talma erős hadoszlopot képezve küzdött. János feléje törte magát, előtte hullott az ember, ki közelébe jutott a bizonyos halál rideg szárnya árnyasa. Az ellep vezére mintha le lett volna bűvölve a bizonyos halál, tói, nem menekülhetett János közejgett, de Hőbb meg kell jegyemi hogy * 18,422,948 és a 16,253,485 hold közt Iétezó2,169,463 többletet képező különbség hihetőleg a rétek éserd. irtásokból szántófölddé változtatott terület apadásával egyez, mert Magyarország rétterülete 1867-ben Bevetett terűiét 2,923,436 hold 61.118 . 7,939 , 453,752 . 460 . 2,170,333 , 707,024 , 48,541 . 858 , 135,163 , 1429 , 350,067 , 337 „ 43,977 , , repeze , árpa Zab: Köles: Knkoricza: Tatárka: Rizs: Bükköny mag: Borsó, lencse, bab: Len magnak: Len fonalnak: Kender magnak: Kender fonalnak: Dohány: Burgonya: Répa nemek: Lóher a egyéb 853 , 6,449 , 145 , 1,461,665 , 24.207 , 1,690,471 , 19.633 . 88,813 . 2.198 . 2,431,232 . 69,835 „ 44,947 , 2.317 , 60 , 87,094 . 6.162 , 79.887 , 2,963 . 12,099 , 266 , 13,478 , 1.023 , 45,967 . 790 , 123.682 . 2.694 , 65,216 , 620 , 628,711 , 15,678 , 105.227 , 3.292 , 452,548 „ utána négy férfiú szintén ádáz dtthvel rontott Talma felé. —Jer közelebb,ne hátrálj gyáva orgyilkos kiáltá János, midin Talma kissé hátrált vagy rettegsz a haláltól ? — Ne bántsd őt, hős vezér, hagyd nekem ót, kiáltá az egyik férfiú. —Nőmet rabolta el,kiálta a második.Leányomat becstelenité meg-, monda a harmadik. Atyámat fojtá meg a gaz! rikit a negyedik. Aki az első szólt Jánoshoz, zzivszakgató hangon könyőrgött . . . —Társak, has öljem én meg ót, egyetlen jegyesemet csábitá el a hiéna, ha én elestem, bo-azuljatok meg engemet is. — Elér az Isten büntetése karján,éo meg-bocsátók. Vannak kiket jobban megsértettél ; kiáltá János és megtorditá lovát A négy férfin, mint kölykét vesztett tigris rohant a szentségtörtre a gyilkos és csábitóra, de nem is állhatott ellen az ádáz dühnek, s futni akart, de lova megbotlott leesett éa föl-konczoltatott A nagyszerű győzelem A1 bazuré lett. —Édes fiam János a telítened volt velünk legyen áldott az o nevel Kevés mondani valóak van még. Albaiur a fényes: győzelem utie hatalmába kerité Talma országát, de a fejedelemcserén Talma népei örvendenek, mert fölöttök ezután egy atyáskodó fejedelem uralkodott János iegnagyobb boldogságát, miért csaknem életét u veaste, elnyerte. Azon napon volt a meoyegzó, melyen Albasnr,Leona • több mások Ágost által felvevék a szent keresstsé-g»t- Mira boldog volt, mert megéré úrnőjének legszebb örömnapjait Arbui nem adná sokért, hogy hallgatott Zacharának fájdalmas nyeri tósere. 6,243,025 hold volt, 1871-ben már 4,202,473 holdra, tehát 2,040.552 holddal apadt, a mi a fenti különbség honnét számazására vonatkozólag elég útbaigazítás. Termett átlag egy hóidon összesen 7,23 mérő 23,123,961 méró 8.84 ? 451.860 , 14.28 * 113,315 , 8.89 4,033,162 . 7.74 3.562 , 9.58 21,745,500 , 9.39 1.004.971 , 10 45 507,037 , 12.92 11.084 . 7,57 1,022,571 . 12.83 183.48 , 7,43 2,602.103 , 70.82 4,296 ., 7.74 340,601 . 9.47 7.889 , 8.31 53,599 , 808 1.166 , 13,29 19,424,589 „ 13.84 3&5.037 , 13,57 22,947,016 , 13.23 • 338J94 , 8.16 w 724,946 , 9.76 m 21,443 , 8.24 20,041,21 „ 9.36 m 659,384 , 6,67 284,206 , 4.36 » 10,110 , 10.00 600 , 10.88 947.860 , 9.26 56.164 , 6.69 534,269 . 2.05 6,066 . 5.36 63,581 , 2.49 663 . 7.47 100,728 mázs* 12.60 /2.S87. „ 5.98 mérő 275,087 méró 642 4,285 6.68 , 826,279 mázsa 11-49 29.800 „ 7 73 504,217 . 4.16 2162 , . 29.30 méró 18,420,491 méró 28.06 439.937 . 100.62 mázsa 10,587,635 mázsa 66.47 * 218,836 , 25,09 11,356,242 „ 27.37 A rétek természete, ugyan nem egy | a szántóföldével, miután azonban az sincs egyébként kimntatva, mint a tér nagysága holdanként, átlagos és évi összes termés összegei szerint, közölhetők, itt egyszersmind erre vonatkozó adatok is. Magyarország területén van (1871-ki kimutatás szerint)4'2^,'4^ hold rét tennéazetes ka száló ; termett átlag egy holdon 15.30 összesen 64,304,635 mázsa. „ 77.58 „ 2,047,571 „ Végre, tán nem lesz érdektelen, ha megjegyezzük, miszerint a Magyaroszág területén termelt, s külföldre elárnsitás végett kivitt nyers termények értéke 1870 ben 86,493,600 frtot képvisel, — még ellenben ugyanekkor a külföldről Magyarországba ilynemü nyers áruk behozva nem lettek. — Magyarország 1870-iki mezei nyers termények és iparkézmúczikkekből kivitt áruk értége 342,876,945 frt; — a külföldről behozott gyarmati árak és kézmü-áruk és gyártmányok értéke 344,976,877 frt; — tehát a behozatal 2,099,932 frt-tal több mint a kivitel. — Ezekből látszik, hogy a nyert termények csak '/s része ada" tott el, mig 7s rész a rendes fogyasztás alatt itthon maradt. — BALLY ISTVÁN. ?Civálilag ajánljuk e nafy izorgalommal irt kimstaláit « olvasóink, kulBaötan t lalamefyeíak ftzjelmibe. Sserk, V baranyamegyei gaidasagt , által jdy6 1874 év öaén tartandó j _ kiíbb gazd. gépek * exkötok ! kiállítási programmjo. A kialliti* el»S ré««tt targjait nemcsak den gatd. t«nnények éi tak«minvm»gv»k «Jik, hanem egyúttal kiterjed m.-den h. és diaxkerti - nemkülönben a* « .d« t éri gyümölMnemüekre e. ped.g terme-SS - J2t * egyéb állapotban .végre ",iló tekintettel a „SlSgJ'ümülc.re e. borra. Mi* a kiallitaí második ré.ze magabau („Hlal.ndj. mindazon ki.ebb gépek é» e.ík.ufi-kft mellek a kül- és belgazdaság, kouyha « f 2 é.^íí»uS előfordulnak & hU«.*J- Ul"k- Hely- . ideje. A rendezendő kiillitasPécsett aRnthkert s 1 akito-féle raktárhelyiíégekben leeud ; olaúbbi .'termények, utóbbi a gard. kisebb gépeke, .,»k.«ók siamára kiszemelve. A m«gnyna» ,z,p,,mber hú 27-én reggeli 10 órakor történik üia'iiuui tar: folytauW«goa»n Ü». é. 2)-éu „Ház eaü 6 óráig, - a midOu is a jutalmak kwsltása és a sorsbuias megtörténte után bezáratik. kiállít"!*! módozat. MindeD jelentkezett kiállító turtozik kiállítandó lármát jól csomagolva e <ai-mell. A baranyamegyei gazd. egyesü. let kiáliitasi rendelő bizottságának' szeptember 20 iktól bezárólag 24-ig a Ralhkert helységébe (vasúti indóház mellett) szállítani, hul is az átvételről, elismervény mellett, gondoskodra leend. Kivétetnek itt a kevésbé el larihatu gyümölcs és basonnemüek, melyek a megnyitást megelózú nap déli 12 óráig elfogadtatnak. Gazdasági termények 5 itciés zacskók-[,uu — a kellő felirattal, melynél a termelő „ev - lakása s. a. t. jelezve legyen — kül-drud.Sk be; mig kerü magvak s több ily félék k.i«ebb mennyiségben kiállíthatok. Boroknál a .zukasos palaczkok használandók — feliratok-kal ellátva, kellten bedugaszolva és pecsételve s miuJen egynemüből 3 palaczkkal beküldve. A kiállítás mán ? kiállított largjak 3 nap alatt visssaveendSk, mert ez idö multával megmaradt tárgyak az egyesület javára érlé-krstlve leendoek. Ciél. Az egyesületnek jelen kiállítás álul általában czélja lévén a közönség figyelmét miuden jeles és kiváló fóldtermelvénrre fordi-laui * aiok helyes rendeMM áltaj öaazohason-litó ntnézelet nyújtani. — Nem különben egyes ujabb és czélazM-iinek bizonyult kisebb gazd. gépeket és eszközöket a közönségnek működés-bc ' bemutatói s igy azokat megismertutni. D: egyúttal alkalmat szolgáltatni megyénk ai.'.n e'loretörekvS iparosainak, kik már évek ota gazd. eszközök készitésével foglalkoznak, h.,sv azokat bemutatva, érdemlett elismerés- és terjedésben ré»zesülhessenek. Jutalom-dijak. Első rendben a nagyraélt, fóldmiveléa , ipar és kereskedelmi m. kir. mioiszterium segély ; ds ezen kiviil egyes nemeskeblu adakozók íehetségL-ssé lettélt, miszerint kiválóbb ler-melvények, úgy megyei iparosok által készilelt czélszerü gazd. eszkörtk juUlomdijakban ré-Bzesülnek — nem különben elismerő oklevéllel tüntettetnek ki. Nevezetesen pedig: 1-ízür A megyében készült legjobb vasekeborona — kapáló vagy töltögető- és sielelő- rosta 3 darab araDyoyal jutalmaztatnak. 2-Bzor Jelus gazdasági terményekre és takarmány- magvak bat rendbeligatdasagi eszköz, mint jutalom van hatirozvi és pedig a következik : Egy vaseke — egy kapáló — egy töltögető — egy rosta — egy sieoskavagó és egy Cahonféle syakbukusthatd ixorva veU. 3sxor. A konyha és diszkertészet köréből szintén hat kiállított tárgy lesz jutalmazva — nevezetesen pedig kouyha- és diszkerti eazküzgyüjteménynyel, úgyszintén 4 szer. Hat gj üinölcbészeli eaxküz-gyfijteménynyel ai erre méltónak talált és kiállított gyümölcsnemOek lesznek jutalmasva. Mindezen eljárás azonban nem cárja, ki a maga helyén a dicsérő és elismerő oklevelek használását sem. Bírálat. A kiállítást rendexó bizottság a tárgyakat 4 csoportra osatá és pedig 1. Gazdasági ter-melvények — 11. Konyha-, disz- és gyümölcs-kertészet, III. ázolő- és borászat, IV. Gépek ea eszközük csoportjaira.Minden csoport részére egy tnbb tagból álló szakbizottság kéretett fel, kik a rendezést eszközlenaik és saját cso-purtukuál, miut birálúk szerepelnek. Menetrend. A kiállítás megszemlélése 1Ü kr. o. é. belépti díjjal lesz oeszekapcsolva, mindazonáltal a kiállítók ingyen belépti jegyekben részesülnek. Hogy pedig a kiállítás érdekesebbé tétessék, három értékes gasd- tárgy és pedig egy Wcil féle kézi cséplőgép — egy ujabb szerkezetű borsajtó s egy franczia erjesztő kád fognak ki-orollatui ; — ezakre egyes sorsjegyek ára 20 kr.o.értékben van megállapítva. Kelt Pécsett, 1874. a rendezübizottság július ö-én tartott értekezletéből. N'ADOSY ISTVÁN B. k. K reiidenii l>izoiuá? elnöke. LIEBBALDBÉNU.k a rend«5 bi«ottaig jegrr°ie Helyi hirek. —Kerkapoly Károly volt minis ter ur múlt vasárnap Nagy-Kanizsára, jütt. A „kanizsai dalárda* múlt szom baton este tartotta ez évi második kerti dal estél vét, melyeo oly számosan jelentek meg, hogy nem egyleti tagok csekély belépti dijából 95 frt. jütt be. Az előadás általáoos tetszést s tapsvihart ara.ott. Az egylet derék elnöke Lö- winger lgnácz ur tevékenységét tudósitóük méltó elÍBraeró«sel lúoteti ki. J?ymeii. Csesziiyák Sándor Zalámo gye csáktorayai járás Bzolg&birája »ug. 15-én vezeti oltárhoz Laky Amália kisssssonyt V-s-megyéből. Aldáa frigyükre! A szent lászlái egyházi tűzkár hivatalos felvétele, s illetőleg & leégett templom B zárda felépítési költségvetése jul. ^8 án Pe-teruics József szbiró ur jelenlétében felvett jegyzOkonyv srerint s leégett lemplom felépítésére 17,104 frt- &0 kr, a zárda helyreállításira pedig 12,324 frt 60 kr. öszesen 29,429 frt 10 kr. szükséges. Jelenvoltak : Simmer József ácsmester, Heocz Antal építész, Sckóky Sükösd zárdafőnök, Kerkapoly Mor, Faicd József, Beukó LAJOS, Kálmán Imre, Leránt József, Kéfy Lajos, KaezáB Zeigmond, Balá*8V Károly, Szabó József, Vecsey József és PetÖfy István. — Keszthelyről írja cekünk egy nem keszthelyi Uuügy-barát: Tisztelt szerkesztő ur ! K lapok hasábjain sok szépet olvastam már a keezibelyi iskolák ügyeiről, — most rajum a sor, hogy hirlapilag elmondjam aminek ott sxemtanuja voltam. Július hó 30 án reggel tartatott a zárünnepély a leunyükola udvarán, hol Balázs Árpád ískolaszéki elnök ur nagy horderejű szavakkal üdvözölte a környező tan-ügybaratokatjéa megnevezte* kitűzött jutalmazási üdftzegot, uwiy állott 10 drb. ezüstforint, 63 drb. '/* ed ezústforint;és 50 drb.„I)olinay--féle jutalom könyvből. A pénzüemek gyönyörű csillagkeretben voltak nemzeti színnel díszítve. Kezdődtek a kiosztások : osztályonkint felhiva lettek a jutalmazásra érdemesnek talált növendékek, s ezeknek feltüxve lón az érdemjel. A i kiosztások utánUjlakiMátyás kozs. nép tani tó ur megható szavakkal ödvö»6lte t. Beischl Vencsel városbiró urat, ki 400 frt. alapítványt tett oly kikötéssel, hogy annak kamatai ezUstpénzben a községi népiskola jó maga viseletű és szorgalmas ltnulói kíizt évenkint kiosztassanak. A terjedelmes és helyes dicsértékbe bocsájtko-zott ékes beszéd e szavakkal Ion befejezve: „legyen áldott a gondolat— melylyel a kegyes adományozó a tanügy felvirágzásáért áldozni szíves volt!"Orom és éljen kiáltások kűzt fogadtatott a nyilvános ki tüntetés. Adjon Isten min- i deo községnek sok ily nemeslelkü emberbarátot a nép — és a tanügy jólétének előmorditá- I sara! — Jialaton-Jftíredre a 15 ik számú névsor szerint aug. 1 ig 982 sorszámban 1500 ' furdovendég érkezett. ! — A kinsingeni fürdőből következő ' érdekes sorokat vettük: Nem lesz ulán érdek telen, a nZal*i Közlöny" t. olvasóival tudatni, ; hogy a BDmogybeli Marczali Barcza József ze nekara merre utazik,miután f. é. április hava , ban egynéhány urnák az az eszméje volt, hogy | ezen teoekart Garay Ferenci zenekara helyett ' Kaposvárra lakóképen helyeztetnék át. Ezen eszme kivitele nem sikerült, és igy kénytelenek voltunk, mint máskor most is a legrosszabb hónapok előtt külföldre menekülői. Vajmi ne hezen tudtunk a ross időjárások miatt Horvát- és Stájerországon keresztül felső Ausztriába jönni ; itt Gmunden fürdőben a részvény ca- sinó termében zeneestélyt adtunk, a melyen Ö fels. hannoveri király családjával Károly, tos canai nagyherczeg és több magas vendég sze rencséltetett bennünket jelenlétükkel. Innen Kammer, Unterach, Mondaee fürdőkön keresz tül Salzburgba vettük utunkat, a hol Ő ca. fen. Lajos Victor fúherczeglschlből visszautazva, elő adásunkatMirabell nevű kertben végig hallgata, de nekünk őszintén megmondva nagyobb hasz nunkra, lett volna, ha a nevezett magas Bze- mélyiscg az előadásunkat egy órával rövideb ben, de 100 frtial hosszabban hallgatta volna meg, miután az egész előadásunkat végig hallgatva 30 krnyi belépti dijnál többet nem adott. — Münchenben tartózkodtunk 6 napig, a hol is a híres Piloty Károly festesz zencesté lyéu zenéltünk, innen Norinbergen keresztül idejöttünk Kissingen fürdőbe, a hol csütörtökön july 29 én este, Bismarck hg. szerencsés meg mentése okából csinált illuminatio alkalmával a fürdői zene által exeeutált darabjára aCursa- lon első emeletéből harsogó Kákoczyval felei- lünk, mire a meglepetett fürdővepdégek közül i bennünket Bismarck hgnő családjával — az itt I tartózkodó magyar urakból p<*dig a többi közt Hollán Ernő ur 6 mltaga, Lónyay Gábor ur ' családjával együtt jelenlétükkel szerencséltettek A zeuekarunk működése annyira megtetszett, hogy másnapra is, azaz jul. 30 ára meglettünk fogadva Gróf Pappenheim ő mltaga fürdő elnök ur által, de erről bátor leszek még egy jelentést tenni. (Igen szívesen veszem. Szerk.) Miután itt külföldön mindenütt magyar nemzeti ruhát kérdeznek, ée nekünk tehetségünkben nem volt otthon olyant csináltatni, sem oly pártfogónk nincsen, a ki azt nekünk, noha megérdemelnénk, megszereztetné, elhatároztuk, hogy utunkat hazafelé vesszük; Május 3-án elutaztunk Marczaliból és október első napjaiban ott megint megjelenünk. — Vj zálogkölcsön-intézet. Az osz-rák magyar I. általános tisztviselő egylet pesti helyi választmánya által Budapesten zálogkölcsön- intézet alapiutik, 500,000 frt alaptőke, öOOOdrb.lOOfrtosréwsvénynyel; a befizetés ií;en előnyös s ily részrényekre aláírni lehet Nagy-Kanizsán Kumlóssy Ferencz és Lenkey Károly uraknál f- aag. 10-től 25-eig. — Rövid hirek. Az Aetna kitörését várják. — Az uj missisippi híd eddig a legnagyobb 7 évig készült, egy angol mérföld hosszú s 20 milió frankba került. — Beudet léghajós budapesti állatkertből száll tel s a gomb aljában mutatja teftgyakoríatait. — Ksats Gyula 0t-tendébe utazott. — Lánbac 80 hác égett el. — Sudler Endre budApesivárosi alkapitány meghalt- — Borsos Sándor hírneves rabló a Jássaágbao e]fugaiott,— Reményi E. Marieod- ban hangverseny**. -1- A varsói kiállításra küldendő lárgyak bejelentési határideje aug. 13. — KirilyBénk a Wight-szigetre izerencsé- sen megérkezett. — Parisnak 2360 ntcsája van. — Gr. Lóny»y és Pulszky Ferenex oroszul ta nulnak. — Budapestről Nizzába 50 éa fél óra alatt érhetni. —Csengery Antal Emsbe utazik. — A bodeni tóba egy magyar ifja beleugroit s elveszett. — Bokody Antal színigazgatónak a kormány ez évre25O0 frtal subventiót adott. — Debrecsenben egy bankóhamisitót fogtak el. — Esztergomban lap indul meg. — Koth- schitd hagyománya 5 száz milió frt; örökösödési díjul az osztrák állam ebből 6 milió frtot kap. — Magyar Óvárott aug.végén méheszuti kiállí tás lesz. — A kalocsai érseki könyvtárban 30,904 munka van 51,837 kötetben.— A nem- setközí magyar gabaatőzsde na^y leLkesedéasel nyitatott meg aug. 3 án. — A fővárosi nőipar- egylet javára a „Császárfürdőben'' rendezeti tombola ezer frtot jövedelmezett. — Sopronban ás; árvaházi ellenőrt az utcián kirabolták 5 ezer frt. erejéig.— Uj üstökös csillagot fedeztek feJ. — Budapesten 300 egylet van. — Sopiftn- megyében a marh*vésa kiütött. — Vasmegyei Izsakfáo 60 ház égett el. Papirszeletck. 0 o<Sm« fél «. Ciörg n megyén; mi rAg .Zala hire volt; a ti no... rak, >I?g Kasizaán La érék, sem exak a rl« köieUn; Most KaoiwiiD ia ered „Zala,- ámde a medre kicamt Xed« ca^kély ; féltjük, m^ bele e»b«t a rik. SOKET EAFEL. Szerkesztői Qzenet. 1379. Srhitlfr .Alpesi vadiiax' forditúaa ji, d* Bg}' emlékfitluk, mintha mis leforttitrji volna 1380. Ei<mék ? skepticua vilÁgli..! .kOxKljOk.* 1381. F. R. Keamthel?. Örüo.moi ulvnatak át, sok kr.uLTÜaéggel TÜU irva a »%Óp érxévt >rul el. K*t- Téi ráltoxáat igéoyel. Hanem egy a büikkenS : ilnér- v«i beküld&ttet nt>m kősölhetűuk. 1382. Dr. Paipsip«k nroak helyben Mar m«g- bocsisaon L)<*. ur, de ily vad yenét még satu lehet a lap hasábján kösöloi, hanem a nyílt tér ben s»rou- kinti 10 krért igen; már miu5 vers et : BoktiB a círcoitábA bejre tyu tyo tyú, Felugrik a ló hátira bejre tyu tyu tyú Nagyot fuj a trombitába héjra tyu. Btlsike is a circmiaba bejre tyu tyu tyo, B akt ifi ur nagyot prüaien bejre tyu tyu tyu, Mert a lova aii Qreaen faejre tyn tyo tyu A trombita a keiében hejr* tyá Hinti kett? leteritre hej re tyu tya tyu. Felelős szerkesztő: Báttrfi Lajss. — Bekiüdetett. Gazdákra nagy ér-tékü. (Cséplőgépek,) A gazdákra nézve egyik a legfontosabb találmányok közül az ujabb cséplőgép, mely két ember áltat hajtva, egj óra alatt annyit csépel, mint 3 csép lő ember egy égési nap alatt. Minden gabna neműt egyenlően oly jól kicaépel, hogy egy mag sem marad a szalmában, azonban a mag meg nem térttl. Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán 130 írt. bj. Németországban ezen cséplőgépük eser számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. Bh. Mayfarth & Comp. Frankfurt a.M- ezég a legjobb beszerzési forrásul ajánl-tatik. Ugyanott a megrendelések levél által tetethetnek meg. *) E rovat alatt kSxlKttert felelSaaeget nu vállal a Sierk. Ijí S-g ÍS| ti * Pályázat Birtok Kerestetik vételre 200—300 holdnyi területtel, ajin-latokat elfogad Berghofer Alajos p. Fürstenfeld, Bluiaau. A .,dél-zalai takarétpénztár"-níl üresedésbe jött az évi fizetés kétszeresének megfeleld biztosíték letétele kötelezettsége mellett, 600 frt. fizetéssel kapcsolt másod Aönyvelói állomásra pályázat hirdettél ik oly megjegyzéssel, hogy ezen állomás egyelőre csak 6 hónapi próba időre fog betöltetni. Pályázati kérvények í. hó 29-ig a déizalai takarókpénztár igazgatóságához beadandók. Kelt Nagy-Kanizsán, 1874 augusztus hó 2-án. Az igazgatóság. (1421—n MOLL A. SEIDLITZ-POKA. E porok rendkirüli ? 1 I«g*lt_r6bb «aet«kben bebUooyolt pógj-batitiik álul minden, eddig elismert hasi narek kötött, tafadhatatla • nol a« eU6 helyet foglalják el; mit ai tok eset, a csássári birodalom minden réssébSl keieinkho* küldött hala-iratok _ legréusletesebWn t«n_- iitjik, hopv e porok lögxött szarilisokiál. •aészt-etetlMségekiil. cy* ?orMnél, to-ábbi |lros9k, vese és Idsg-UjakbftB, szivtftboffisBál, tda-ftcséi okoxu liftjét, vértelilta, Tégüi hystoriara, kikér éa LMZ-BM kSJiyisra bajiamnál a legjobb likerrel alk*lm»it»tn*k, » x leffUu-tiSab ffjógyhatást eredményeztek. ]4O7 —5 Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL ? A leg_egbi«b»t<ít>b orroBKer a IIBU>OJO emberi g I móré minden bulaő éa kUlno gyi.i__á*, legtftbb be.0gt.eg, iniudeimt-DI6 iiob-, f«j-, fül- éa tog-fijá*, réyi sérvek ói nyitott a«L»k, rák, fene, «re(n(ryalladáí, bénoláa éi miodenoemfi aérüléa ellen, stb stb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. DORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. A Ivplmstabb és leghathatósabb orvoai ater Norvrgi* hegeiben nem rseréleudíi M a mejttcraúgeacn tisztított baJioájzair-oUjjiil. A T.iód, D«p«cb-«al«ájialr-«li| suli- éa tidi-ba|tksál, sorspia lus- és racMtlS-betegségekben legjobb gyógyhatásúi vau; meggyógyítja a lepdllltebbktuvéiy- í»C>«Zblj,Ut valamint »a idö.i.ki bfrkittltktt Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kanixa/in: Belns J. gyógysz Lovak K.. gyógysz. Feas«lhoffer J. és Rnsenfeld F. araknál. Ittnyéa Kalivodz J. gvógyss. ?arozalibaji Is.tl Nándor 8áMk-Szt-|yirf)ri< Fibic J. gr. SlMitatMyai Pilicfa F.rcoea gv. StfTMybu Mesey Asdras gyógy«. Záartibaa Miu.lbaeh _. i , CeyUek J. J. , TTrweiaa Fr „Paritás" HAJ-IFJITÓ-TEJ. A „Parit*** nem hajfeetók, hanem tejneoiü folyadék] mely majdnem azon csodálatos hatással bir, hogy faz hajakat! -.ejpfjit,ax_i lassanként még pedig Ifgkénöbb tiseniM' nap alatt ama szint v_ssa_dj_, melylyel eredetileg bírt! A „Puritat." nem tartalmas festékanyagot. A haj tetszés szerint vízzel moaathatik, lehet fehérrel bevont ráakosooj LJUDDÍ, a festéknek nyoma sem Tehető észre, mert a nem fest, hanem ifjit. világon a legegyszerűbb. A tejből a kézre öntetik, s addig] iörzaöltetik vele a haj, mig kellően meg van nedvesítve, s ez, minden nap egvszer ismételtetik. Kbből áll az egészr Ha a haj riswanverte eredeti természetes színét, mi rendesen tíz tizen két nap mnlva történik, további fentartására elegendő a tej ek hetenkiot 2—3 szór való használata, f> ugv bajusz, pofa-j Í8 teleszakáll , valamint a leghouabb aoi haj is megifjittat-latnak. Egy üveg .Puritán" ára 2 frt. (postai szétküldésné Ira 20 krral több) s készpénzzel vagy utánvétellel kapható Pranz Ottó és tárnánál, Bécs, Mariahilferstraxxe 38. «ám. Főraktárak : Bécs : M'eiss József gyógyszerész, Stadt, rachlauben. — Prága Fttrst József gyógyszerész, Schilling!-se . — Brünn : Kder Ferencz. — Pesten : Török Jómé!' JÓg) Kiírtamban, királyutrin 7 ik szám. Gulabeli marha-eladás, Britváratt Lakcica Q. Caaktonyá* Kírút n. Curfil Kreialer Dirid KapMVáritt Kobn Jakab KaarSBOZáa Worli Sánd. gjó Kuztkelyn wi„.,i F. Kcnaztsa Br«y«r Jakab fiai KŐSZIfn Caacainovio Iatr. A pesti központi papnövelde Zala- megyében fekvő kis-komáromi ura dalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „számfe letti" eladásra bocsájtatik. A« marhák Kis-Komáromban (Posta helyben, vas úti állomás Komárváros) megtekinthe tők, mig a venni szándékozók az ura dalmi tiszttartói hivatalhoz kéret nek fordulni. O4l6_3) 1381— 4) A kis-Komaromi uradalmi tisztség. pPQQOCpOOOOOOOOOOOOOOOOQOQOQTO Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni. szörp, ralodiiag _osatTa!|nak ajánlhatók. Egy doboz ára 40 kr. PASTILLES FORTIFICANTES (PAS- T1LLE DE ROMA.) Ezen pastillák igen ajánlhatók mint erősítője és élesztő szere a nemi rendszernek és a nemi életben, anékül, hogy túlingerel- néoek vagy ártanának; a férfias gyen geséget elenyészük még magasabb kor ban is és a legjobban ajánlhatók; egy VETORINI BALZSAM, havasi nívé- Öreg ara 10 frt. VALÓDI DOR3CH MÁJZ31R OLAJ, kiváló gyógyszernek elismerve minden ideggyengeség, gSrca, wí'v o!daíszuraj||nóségtl és tisztaisü° egy Oyef 1 frt ANOUYKK .NSCKLACfcCdlL.DKKNs, KEANCZIA-KOLVKÜÜNV HAJKfe-' tiü KO>l.il.N ut JDUVE.SÜÜ] L.lüBt,K-FÉLIS tüÉSZSÉü- .SOVK-Téeth, angol foggyöDgyök gycrmekpkjTÖSZKK, a hajnak kedYSierintfeketéreJliOLDKS miDden hajnak ai iltaiancso-INVEK. A legkitOnábbnek bizonyult aser, [mell- és tüdőbetegségek, hnrnt, köbö- dál; aranyszőke szint kölcsönzi a leg- Kamira nyak korái hordozni, a mely|bamára, szőkére legfeljebb 10 perczj [alatt tartósan festetni, melynek hatiaajtőkéletesebben és meglepóbbeo, Áralgét él rekeduég ellen. 1 oomag 1 frt. 50 kr. 10 frt. oly AlUlinoaan elismert, hogy további! dicaérge tétre nem szorol. Készülék hozzá; két kefe és két eséssé 60 kr. Egy 2 frt. által a fogakat könnyebben kapják. Ára 2 frt, tncxat 20 pret. olcsóbb. EAU DE BOTOT. AR0M. SZÁJTIZl nlaghirfl kiralóan kellemes illatja és i ll é jl hUl f4| LIEBE LIEBIG - FÉLE TÁPSZER i_e által és jetes gyogyhaiUárxl *'fájói|GYERM_KEKNiiK a hires Laliig-leves| roszssagu fogak, valamint esek rotba-jkéssitésére. Egy üreg ira 70 kr. 0D0ST1NE (fogpaata) porciellin tégelyekben, ara 80 kr. o. é. Tudatnál 2O| prü. olcaóbb. Ezen fogp.su a legjele-aebb izer a fogak tiattitiaára, úgy SZEtf-ESSEííCZIA Dr. Romeranaa- fogak épségbe.* és fehéren tartására aisen. a literi fentartása, szilárdítása és|<Üsa"eUe_. Egy~üreí 6° **• fügaaTaoyoak ártalmatlan módon eltá-ierósitésére. 1 üveg használati utasítással) FOGPASTA, C3. K1H. SZAB. PFEF-i FERMAKN-FÉLE. Ár» 1 frt. 25 kr. [együtt 2 frt. 60 ír. FOGPOR PÜRITA8. Ara 1 frt. NVAK BALZSAM, üvegekben 40 és 0 kr. volitására, a foghns erősítésére ugy a vérzés megakadályozására, A CONDEXSALT TEJ, kéazitre Anglo-Swiis condensed Milk Co., Cham, Srájcz. az egyedali Liebig báró által elemzett és háztartások, kivándorlók, gyermekek (kisdedek) száj—ára ajánlott eondensált tej. Ára 65 kr. PASTILLES DE CHOCOLAT fer ír u g i n e a i vas-csokolád a rértisstitásra ésjés sápkór ellen. Egy skatulya áraWkr VALÓDI CZŰZ és RHEÜMA GYAPOT PATTISONTÓL. 1 csomag 70 40 kr., tag szaggatás ellen ii. POPP FOÜPASTÁJA. Arai frt.20kr. PASTILL DIGE8TIV DK BILIS (B i- 1 i D i eméixtesi exokorkík). A hires bi- ? " ,mell-| CACHOÜ AR0MAT1SÉ a ro«z szag Qak a dohányzás útin a BZ&jból eltávo lítására, úgy ai eves, szeszes italok, mint bornak és sörnek írása után s. a. t- aélkulöshetlen finomabb és jobb t_r- saságok, -dnháeak, bálok és salouok látogató számára. Kren CACHON tiszt*, az egészségnek legkevésbé unalmas no- ' áll, és a foguk roi- PAGLIANO, igen kedrelt, felolrasztó, TértiMtito szörp, ralödilsg bozatTa, PAGLLANO tanártól Tlórencsben. Ára' 1 frt 50 kr. SEBBABNY J., növéoyi elleni pilótái biztos szer, u acut l é megrágni egy piluiát, mely álul a rost ssag megszanik. Egy doboz 60 kr. illó fel . talju ára 60~kr. SVÁJCZI Q, csengés, fájdalom, ftUuturia, nebéz bal- |lái ellen; ára i frt fai- lés rendszeretlen köszvény gyors és ala-ipoB gyógyítására, as ideges kössvény, jmindeoféle csúz és esek ut<íbajai ellen: mint lép- éB majdaganat, gyomorbaj, megrögzött hasdugolás, viskór, altesüj bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s fel hónapra, i frt. 60 kr. mint mindenféle szepiők, aiömürc>ök, ,,. 1Gr.riDj-.t /.> t-p kiQtések, foltak eltávoStáaára. Egy flTeg|*l"lSBUBGI bLET ára l frt e t 9 fr j g| jBSSESTIA fíi. Kie- Dr. MBDiC. ét tanir 8C_UüT ^*>-...... B1AÍÍ MIKSA, fájdalomcsiUapitó, scor- kUlt~eJuiet> r0M e" boaeUenei erósitö fogtiucturaja. Kxen aeartétnél, waDy-tioctura, az eredeti rendelvény szeriotíeres bintalmftkoál. elkésiitre, a fogfájás ép oly gyors csíl-lj^y avegcie basi lapitisira, mint erőaito szajvir gjanáut1 már egy félszázad óta nagy hasznúnál alkalmazuták. Két előnye van: 1., igeu hatásos és királóan olcsó úrit minit minden más fogcseppet fölóslégesse u-az. Üvegecskékbea liABzcálmi utahiiaisal 0 , a. ára l frt., egy tnctat 9 frL FOG-CÉHEST, a. kir. szabad, a fogak únozáaara, ara 1 frt. WEISZ JÓZSEF, ANATHERINSZÁJ VlZ.cs.kir.sisb.vs lídi, Popp J ü.-tíl általánosan mint legjobb fogerősitő sser ismerve. Egy Qveg 1 frt. 40 kr; postán 1 frt 70 kr gyógyszerész a ,Sierec«enhez" Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27. uto-itással 50 l frL Tuczat pr^tte a közönségnek legjobban ajáalja & következő szereket. kr, szim_ra 2É olcsóbb. — Postai küldések csak a csomagolási dij 15 kr. hosxacsatolása mellett eszközöltetnek. együtt 40 kr. I tuczatnil 2óprct. levouai BCSKÁI. úblacsták csalhatlan elteDtuteréOl ajáni_fttók a bél férgek ellen; igen kellemes uQk Tan és gyenoekeknek i BÚS-KIVONAT (LIEBIG-FÉL_) leg. Jobb minóséga 1, 1 fél, 1 negyed és l jnyolcsad fontos fasékakbao. lovak számára. Ára I frt. 40 kr. Dr. GALLON FÉREG TÁBLÁCSKÁI.I REsTITÜTIONS FLLÜIÜ jelei s»er| en úblacták csalhtl ltéOl EGYETEMES ÉLETPOK Dr. Gelie. ddi tl é Dr. MAYER GY0M0RE3SENT1ÁJA, görcs, puffasztó kólika, gyomor gyengeség, hasmenés, Talamint biztos azer a teugeri betegség ellen, azután a Eddig ntol nem éretve hatisában az l<_"* "ak TM| J_ F™****** i. eméJte. és vérüsztitásban, makacs ba- »«**k. Arf 40, to.,ik_uűj_kb_ii hM_-| MOH NÖVÉXY CZDKOEKÁK, Dr Schneeberger orvostól Pozsonyban, ki' t_6 gyógyszer köhögés, rekedtség, hn rút ellen. I skatulya 38 kr. jok; mint: emésztési gyengének, mpllé-j011*11 "tasitiisal együtt égetés, altesti bántalmak. bőrkiütések, STÁJER XÖVÉJÍYSiSDV, mell- és tö- befésskelt idült csúz. Nagy doboz ára dóbetegek számára : köhögés rekedtség 1 frt 26 kr, kis doboz : 84 kr. elled, agy mint öreg gyenge személyek FRANZENSBERÖI V_,kó- és egyéb hugybetegségek gy<Sgyitá&ára, amelylyel nyilvános és magán gyógyintézetekben a jegjobb eredmény éretett el, amint ezt orvosi bizonyítások és köszönS iratok, melyek minden üveg mellé mellé- ? 8ÉE7TAPASZ. K^atóan „_.«- _'--lh"<- *" "~ *"-?T te FOGPOB HEIDER tanár elóirats| {szerint, 1 akat 40 kr. KIR. SZAB. TANN0CH1NIN PO- l>r. KÍiii, bMeli~^"akorlatíV^7o"TO8*|M:ÁÖÉ.iA legbiztosabb és legjobb haj- tól. Plcbdoboiokbán leirattal együtt frt 60 kr. o. é. |_öve*ztő szer 3—10 napi használat ot_n s haj kio állása tartása megazUntettetik, nöTéie elősegitteűk, és termésxetes t*i-loében paoán, fényesen megurtatik, a ható altesti sérveknél, készitre és ajáaln| EGYETEMES TAPASZ, Dr. Buroai! 'árisbs—? Ez a páriui és loudoui fa-jL^-coltasok diplomájáral ellátva, magasabbJEz IUK, meiycjc minden aveg melle mellé-1 HINT0 POR, alUlanossn isnert jeles keltetnek, valamint az évról év;« emel-lházuzer, honit, rekedtség, köhögés ellen. kéregkipzea p«dig megakadálroztaik.Ifjjldín legjobban biaoniifjak. |Ez sok orvosi tekintély által ajánlutik.J kedó elárasitás, agy a bel- mint a kfll-| i helyen megvizsgálva és nyilvános el-j adása helybenhagyva- Ezen tapaaz kOIS-nSsen tynkszem, fcgj. miaden lehetó sér-tés, harapás, ssoráj által okozott sebek görvely, (eanyedés, bélférgek, kőrömfo-lyis ellen. Egy tégely ára 30 kr. nyekbSl és drága essentiákbóL a cs. kir galiezia országos kormány által megpróbált jelesen és biztosan ható szer. SEEHOFEE MAGYAR SEB- éa GYOMOR BALZSAMA üregekben 40 kr., ki- es ssámos elismert lérél áU mindenkinek megtekintés végett rendelkezést-.1 Gyönyörű kiállitásával a legszebb toi-i _..8™™. ?, lett asztalnak is díszére szolgál. Ára! váló hatása és biztos szer az •xolgáló dobosnak 2|«laaint rögzo^T^é^ag.lásol'To^l lemésztés és gyomorsar ellen. |gynladaa." Egy Pveg ára lfrt óo kr. w 8 «' "'? "" frt. o. é. Ás _LL"_M POK. Ksen K»r elüii a ]áb___daat és az általa ltoiott kellemetlen sz_gi>i Ox egészen irulmatl«_. Egy doboz ám 2 frt. Dr. QU-R1N hire* kdüug.^ éx hunit elleni pora (kOlönöien erőteljes s_emé-yekoél. Egy drb. ára 65 kr. NEUROXVLIN, havají növényekből :ész_lt nŰTé—jkÍTonat, csúzot, k<iizvé-|_y«s ÜUláa gyeng-lt állapotban. 1 i_t; erősebb 1 frt 20 kr. PRÁGAI KÖSZVÉNYTttEA, csoma-okb-D á 60 kr., és WEID1NGER-FKLE ÁJDALO_LC51LLAPITÓ KÖSZVÉN'Y-;APASZ, HO. 1 á 52 kr., No. 2 (keuóa >reja) á 1 frt. Legbiztosabb szerek, tagszaggatis, kösz vény csomók, daganatok saL ellen,azonnal csillapítva a fájtaimat. PREXMNI-FÉLE PAST1LLÁK-'ekedtaég ellen, énekesek és szónoko k, ' jálhtk E db á 40 k FRANZBBAN'NTWEIN egy üveg 80 '. vagy 1 frt 50 kr. Dr. CARNERI SIROP Dl PALERMO a leghatásosabb vértisstitó szer, mely mai nap a kereskedésben elófordo1 és különösen alkalmarható a Tér tisztátalan-ságánál,nyálkás araoyérnél, bőrkiütések [néi, siphüistikus daganatoknál, kőszvé-nyes és csuzos lerakodásoknál, altesti bánta Imáknál, szék uílk üléseknél, roaz étvágynál, vértoiulásokaál, fSfájásnál. Egy üveg ira 1 frt -0 kr. C0PATINE MÉGE, szerencsés egyesítése a copaiv-balzaamnak más kitü-nóen ható blzsamoi anyagokkal, uj és idült magfolyásoknál. Parisban a kórhazakban használ tátik. Cxukorhü ve] y ékbe vannak takarva a ku ácsok. Az eredmény biztos. Ára 1 frt 80 kr; erősebb minőségű vassal 14 frt [mell- és tüdőbetegségeiméi; kiváló Í8O kr; egy tnczat Óveg*Vétel«nél „ STURZENEGÜER SÉRVTAPASZA ALTESTI SÉKTEKSEL legjobb sikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., erősebb 3 frt 70 kr. Németország alsó orvosi-coHegamai által me_vizs_ált és helytartó-tanács által kitűnő alkalmazhatóBála^ -* ellen biztos sikerrel alkalmasható mint gyorsan * üdít, kiadő-, !NY-VÁSZON-^MH!_ttTéliy_ •*& ('»*«*«•-*», keretttcsontfajás,) orbincz mindenféle SÍ< ^^^ ^S08 A J**61^ lábakban, erekben, fejcsúi, dagadt Ugok, oldaluorás t^V a z irt 10 kr, o. é. v> ??? "--—--—- -^?-?>..°6^o^sc»^^l a legolcsóbb arakon. *P| ^X rt29SSöSSSSööööö__3Sl_^ r ^^ ^ ^^ ^T~T^ll~^~^í~^»~^_F^B^^^^^^—*^—*^^^—*^—*^_>^_0^_^^_P^_|I^_P^_V^_V^_ff^_l*^_a^_sf^_^Na 'WW _2__r^^ >TAG1-KA>'IZSA, 1*74. augusztus 9-én. 64-lk Tizenharmadik évfolyam. A lap uelletsi részét Jletí anyagi részét iUeU tóaiemenvek pedig a kÉadobns bénnentTe in. Msraásk: IJ-MíT-KA VIZ8A Vlssslsská;. Bénnentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadlatnak el. 10 kr. Hrrsttsssk 6 hasábos petiuorban 7, másodszor 6 s mindéi további sorért 6 kr. soronaint 10 Lrert Kincstári illetik minden egyes hirdetésért kólóa7 JÍ) kr. «««•»«; ZALAI Kisiiatok küldetnek. előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLONT' Naov-Kanizsa <árM helyhatóságának, nemkülönben a „aUameqyei gazdasági enyesQiet", a. .nagykanizsai kereskedelmi s íparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a ,Zala-S«Mgy* gózhajózási réuvanytársuiat, ugy a ,zala-egerszegi tofna-tüzoltó egylet' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitije. Heienkíni kétszer, vasárnap- s csutórtókóiu megjelenő vegyes tartalmú lapc Nagy-Kanizsai adókerület Csáktornyái » Zala-Egerszegi » Keszthelyi » Letenyei > Alsó-Lendvai » Súmeghi > T&polczai . Mennyit fizet Zalamegye az idén tUlamadót? Hizosztilyadó Házbéradó Telekadó zemélykereseti adó 30289.67 6639.15 8206.33 5753.17 1177.18 1966.83 3540.64 5585. 4'A 40617.77 27466,32'A 33227.12'A 2U075.18'A 2Ü362.41 23499.70 'A 19054.271/, 26234.78 7486.40 6516.80 8637.50 7231.30 4306.20 5338.50 5341.80 8371.80 121,085.22 119,192.11 100,370.46'/, 97,865.68 84,920.40 91,204. 4 69,587.89'/, 90,274.30 '/, 53230.20 63153. 1% 216.537.59'A 783,500.11'/, Jövedelemadó 31725.27 16067. 3 26928.35 20222.69 9170.63 lA 12388.66 14493.40 20309.24 151,845.27 V, Egyenes adok frt. kr. 231,204.33 175,881.41'A 186,369.79 157.147,92'A 120,476.82 'A 134,397.73'A 112,018. 1 259,775.17 1.268,271.20 Busás Zaignond 10 Irt. — Csigán Jouef 10 (rt _ Kálmán B6di Andiit 1 frt. - BaU«j hnHrt-Ssabi Eóaáli. 1 frt. _ Albert Imre 15 Irt. _ tVv^i Gergely 5 frt- — Sémeft Károly 5 frt - Balía lak vánr.6 1 frt. - Tóth UtYánr,! 10 frt. _ Vwrtrocay Sándor 2 frt. - Deuo Jónrf 5 frt - Albert Károlyno 10 frt - Ventrocy OábomS 1 frt. _ Kálmán Imt, 10 frt. - Balá»y Fer. ocs 5 frt. - Vine.e F«.»d«? 3 fit — Siemes Káról y 2 frt — Balássy Károly 12 frt. ~ Kálmán Karoly Andris 1 frt. — Mihályi Grörn W frt - Berta Jáno.no 2 frt. - K„dó István 1 frl — Albert Boldiasár 1 frt. — Caiíáuv üyörrT 20 frt Fábián Jánoi 3 frt. — Santa Gáborn6 1 frt. — Büki Joaief 1 frt- — Jotto Károly 10 frt. — Varga Isti án 1 frt — Olass Márt Kia Bodinö 2 frt — Takát, Ju|, Csahok Vendelné 1 Ért 50 kr. - Kámán Ovónrv üreg 6 frt. — Mindosiae : 918 frt 70 kr Hetes, július 30-án 1874. PETŐFY néptanító. Előbbi közlemény tett 622 frtot, ezzel együtt a főösszeg: 1540 frt. 70 kr. Harmadik közleménye a leégett szent-ldszifii templom s zárda Á költségére gyűlt adományoknak. A Szent-Ferenci rendjén lévó szerzeteseknek Szent-László egyházi kolostora és temploma folyó évi junias hó 19-én a villám által sujtítvAa, a lángok martalékaién. Minthogy pedig nevezett szerzet századuk hosszú során át, a haza és polgárai iránt mindenkora legnagyobb ragaszkodást és önfeláldozó szeretetet tanúsított, a magyar hazát soha, még legsúlyosabb napjaiban sem hagyta el, hanem a népeknek ugy szellemi, mint anyagi fájdalmait mindenkor a legnagyobb részvéttel és kitartással törekedett enyhiteai, a nép vallásos nevelésére pedig a legjótékonyabb befolyást gyakorolt, e végből felhivatnak az emberbarátok, hogy a sors által sújtott szerzet részbeni felsegélyéséhez jótékonyságra szánt filléreikkel járulni szíveskedjenek. — Zala-Kgerszegen 1874. jul. hó 10-én. CSÜTOR IMEE alispán. Ujabb adakozás: Leránt Jóisef éa n6m Kálmán Zsófi 200frt Viucze György 3 frt- Balaasy Lajos 6 frt. — Uereocsér Sándor 1 irt. 60 kr. — Jskabfy Menyhért J 10 irt — Jakahfy Oaif^f 1U Irt. — Farka. Karol; I 2 In. — Magyar József 5 frt. — Lipiei Illés 2 írt. Makaüca József 5 frt. — BaláBsy János b" frt — Si'noo Imre fj frt. — Tiitb József 10 frt. — Kulcsár Farkas 5 frt. — Leránt Károly 10 írt. — Nagy Lászlú 20 frt. — Tornyos Gábor 25 frt — Tótb Sándor 10 frt. — Péntek László 5 frt. — Albert József 50 frt Magyar Sándor 10 frt. — Vecaey Jósaef. ÜO frt.— Petőfy litván tanító 5 frt. - Szabó József 20 frt. — PélerS Jáno« SO frt. — Kálmán Béla 20 frt. — Ja-kabíy Bozalia 1 frt. — Kulcsár Anna 40 kr. — Kanta litván I frt. - Varga Jóatefnö 1 frt — Kanta Katalin 1 frt. — Ki" János l frt. — Kénén Joaaef 1 frt — Jakabfy Karolj 3 frt. — VorOi Ojorgjr 1 frt. Molnár Qaspar f 1 frt. — Tuboly IgaácanS 1 frt. — Kii Antal 1 frt. — Szabó György 10 frt. — Sümegi János 1 frt. — llompo Korenc* 1 frt. — Cai-gán Sándor 5 frt. — Magyar István 1 frt. — Horváth Sándor 2 itt — Balássy Sándor 5 frt. — Marton OyorgjoE 1 frt. — Marton Imre 1 frt. — Her- eseg Értse 20 kr. — Kamáo István Sf. 1 frt. — Kánián Pál 5 frt. - Fii. Jóaaef 1 frt. — Kámán Qer. f«ly 1 frt. — Láncaik László 1 frt. — Jakabfy Vendel 1 frt. — Jakabfy Imréné 5 frt. — Térdik Gáspár 1 frt Borráth Baláas 1 frt.— Horváth Ferenci 1 frt. — Oebér János 1 frt. Kamán Bodinó 20 frt. — Kaczogi Jóasef 2 frt. - Herczsg Imre 2 írt. — Ve-eaei Katalin h frt. — Kálmán Isuáu 1 frt. — Ujj Péter 3 frt. — Knlcaár Pál 1 frt. — Nagy Jánoi < frt. — Kulcsár Imre 1 frt. — Kámán Sándor 1 frt. — Molnár István 1 frt. — Németh Jánusno 2 frt — Hémeüi Imre 1 frt. — Kémeit Boái 1 fit. — Nemei .József 5 frt. — Mskatics György 1 frt. — Tuboly KárolynS 1 frt. — Péntek Gáflpárnö 5 frt. — Pánczér Imre I frt — Németh József ifjo 1 frt. — Kesstheli Uatpár 20 kr. — Péntek Menyhért 2 frt. — Péntek Sándor b frt. Péntek Imre 5 frt, Kuraogi Orbán 1 frt. Kálmán Sándor Andris 1 frt. Keaxi Bódi 2 frt. Szemes Mibály 3 frt. — Horváti Péter 2 frt. — Kálmán Zsigmond 10 frt- — Magyar Lukács 5 frt. — Bene dek Jouefn6 1 frt. — Bödon Imre 5 frt. — Kámán Imre ifjú 3 frt. — Saimon József 1 frt. — Leránt Lánló 2. frt. — Kántáo György galambos 5 frt. — Milraly Qy6rgyn6 10 írt. — Kas Antaluo 1 frt. - Kámán Menyhért 4 frt. — Jámbor János I frt. — Kálmán György Andrii 1 frt. — Kálmán Ferenci 40 kr. — Kámán Jouef Gergely 1 frt. — Németh J 6- tnf 1 frt. — Eiúnger Ignacl 2 frt — Butái György 20 frt. — Bub Dániel 10 frt. — Péntek György 8 frt. — Olasa litván 1 frt. — Saemei Jouef 5 frt. — Le ránt Liaa 10 frt. — Gerucaér GyOrgy 1 frt. 60 kr.— iílategészség ügy. Kis-Kanizsán folyó július hóban 25 darab ló hullott el; — hivatalos bonczvizs-gálatok alapján constatáltatott, hogy a lovak lépt.ályog — lépfenében (Miltz-brand, autrai) hullottak el.— A t. gazdaazati közönség tájékozásául nem tartom érdektelennek egyszersmind fölemlíteni, miszerint ezen betegség nem éppen a ragályosalib természetű betegségek közé tartozik, de veszélyes, mert gyors lefolyású lévén, midőn az állaton ész-lelhetfl már igen igen ritka, egyes eset kivételével általiban gyógy ithatl an. Ezen betegség különben vidékünkön is minden évben és évszakban itt ott szórványosan, nem csak lovak, de szarvasmar hák között is mutatkozik; azonban jelenleg a Kis-Kanizsán csak egy hó lefolyása alatt elhullott lovak szamát tekintve, a bajt j ár-ványos alakban föllépettnek tekinthetjük. . TÁHCZA. iSzép vagy lányka mint a tavasz. SH-JJ vit^y lioyka, mint a tavast. Tele virájf-illatirrai; A terem U-s elhaim>i»oU Augyali kec«-, égi bájjal, Mig magad egy rúasatS vagy, Kis ajkad a fesln bimbó. Addig halljam furtid mellett Nyakad, vállad legtisstább bó Csengő Langoil « situios Évreak enyhe, lágy fuvalma Benne c«ká« lélek, Tarái, 8 a eierelem lánghatalma. Ah, vigyást, es év saakában Lepke*er«g s méh is rajoog, Mely virágról virágra Stáll . . . KDyelg, édelg *s tuladbe svoiid. VigyÍEz ! ha egy hamis fellep H kizsarolja saÍTméaedet: Szép érnakod, bájsival, Lányka, bamar bevégessu. . . NOTrEB ANTAL. Ltl képek Török Bosnlábél KÖNYVES* JÓZSEF. Utam vig tánmaig ét j6 kedv kört stép idí kedveiméoye melleit gyonau baladt vifi- nyos U.J, söldelú lombok, caergA patakok kost; repült hegy, hulom, én minél jobban közelegtem a tőrök parthoi, unnál jobDan ébredett bennem a vágj és kiváncaiBag, hogy váljon mit fogok látbatni,lapasstalai él ismerni. Ámbár üres óráimban többször foglalkoztam a kelet népeivel, élénk képletek tűntek fel elAttem, de ezeket mind csak a természetben láthatni volt óhajom, eddig ha alkalom nyiloU, kiművelt nemzeteket kerestem fel, melyek büszkék mú-veltsegökre, páratlan irodalmukra, babéros hódításokra, virágzó ipar, fényes kereskedelmökre, előre haladott gasdáazatukra, hozzá edzett, gondolkozó, tudvágyó, szorgalmas, kitartó népeire rendezett statusára, igazságos törvényeire ; és most mindezen szépnek ellentétét fogom feltalálni, mert a műveltség előtt nem lehet más a kelet népe kevfe kivétellel, mini (él emberek, megvan ugyan a test, de a felvilágosodott lélek, a gondolkozó ész, a műveltség hiányzik, őszintén mondva félve bár, mert az életbiztonság még nincs oly helyzetben, hogy aggodalom nélkül lehessen itt utazni, mégis a kíváncsiságtól áthatva, gyorsitám utamat. A vad Szára folyó partjára érve, önmagámba tórve még egyszer szánjot vetettem, mert életemet féltve, amely Dem egészen as enyim, még ezzel családomnak tartozom ; önmagámba térésre eddig még nem volt szükségem, mert ha nagyobb utat tettem is, tettem oly országban, ahol szent volt az alkotott törvény, az élet és vagyon biztonság, és most oly földre.lépek, &hol nincs tőrvény, nincs igazságszolgáltatás, de van a gyilkolásnak helye, mert a fanatikában megrögzött fél népben, meggyökeresedett uon rögeszme, hogy Mohamed szívesen látja a keresztények: gyilkolását, és hogy a nagy profét* átkozott kivánstának megfelelhessen, a keresztények gyilkolásában gyön/ört talál, és mégsem rettentem vissza, bízva jó órgeniusomban, mely már addig is nagy részét életemnek, megvédett, tehát Isten segita, és előre! Legelsóbben is borzadt testem, lelkem, nincs híd, nincs rendes átltelés, és sulyosaSzáva vize, itt egy magas aovíny laégett arczu, vörös sapkáju török egyén a szó szoros értelmében egy nagyobb kenyérsttti teknyó formával eló-áll, és int a beleülésre: négyen bele is ültünk, hanem Bzent Jemine ! volt hidegem, melegem, megemlékeztem bűneimről, megeresztek a tek-nyőt, még nézni sem mertem, kínos gyötrelmek közt az ég tudja hány gondolat, óhaj és remény válta fel egymást, még a török partra ki nem szállhattam, ez, az élet veszélyes kis kínos ut ugy megviselt, hogy jól ideig nem bírtam szabadon lélekzeni. Hanem most már a török parton vagyok, kocsira, és előre! Alig egypár órányi fóldet magam után hagyva, kinyíltak szemeim; oh minS szép föld, bájos táj, valódi kánaán földje jó ut, és mennyi természeti szépség, hol szereztétek ti vad sötét népek, ezt a nép hazát ? és ti, kik azt sem becsülni, sem művelni nem akarjátok. ?n a természet szépségnek életemben nagy tisztelője voltam ; őrömmel kerestem fel Európa több vidékének természeú nagyszerűségét és bámulatos szépségét, és mégis mondanom kell, hogy Európa természetének gyöngyei Törökországban utalhatók fel, ezt én nem önmagámtól állítom hanem álli'ijs, ki valaha itt utazott, és állítani fogja az, ki valaha itt utazni fog. Az itt foglalkozó frauezia és német mérnökök WbbszörmondákhogjTörökországnak ezen rísz* szebb a romantikusabb Thüringennél,ssebb ai Lombárdiánál, szebb a bűvös szépségű francaia Provencnál,szebb a nagyszerű Sváicznál,és éa még hozzá teszem, szebb a bámulatos Kárpitoknál és szebb a gyönyörű Balaton vidékénél, amelyre mi, tókép zalaiak büszkék vagyunk, és ezen magyar paradicsomra büszkék is lehetünk. Törökország ezen tájának alapos leírásához nincs elég időm, és ezen lapok sem adhai-nak hozzá ennyi tért,a mennyit elfoglalni szükséges lenne,külön könyv lenyomatbanpedig költ-séges,igy csak egyes képletekre kell szorítkoznom. A svaiczi ;mérnökök állítják, hogy oly szép vidéket, mint Jalce város és vidéke, oly nagyszerű vízesést, mint Pliva, Vrbas mellett az elragadó siépséguSvaiczban nem található fel, valamint a szemet gy önyörködtető Neretvai óriási völgy, a folyton uj képletekben felváltva hegyek, hegylánczolat, a bámulatos szépségű völgyek a költészetet ébresztő folyók, vízesések, virányos halmok és völgyecskék, ez mind óriási számban és * természetnek pazar fényében, ez mind oly szép, hogy az aasthetikától áthatott lélek ábrándozó szellemek legékesebb tollai sem bírják visstatükröztetni, és oly nagyszerű, hogy a legmegdermedtebb keblekben is az áhitatosságot felébreszteni képesek. A Törok-BosnU szépsége abban rejlik leginkább, hogy a szemet folyton éber feszültségben tartja, mert egyik szép gyönyörködtető panoráma, a másikat váltja fel, temérdek 4—6000 lábnyi magasságú alpesei, óriási hegj lánczolatai,ékes foly ói, és vagy 8000 különféle viz forrásai És még egyrészről elmélyedve a termi- A betegség Térfelbomlással, járó vér-betegség lévén.előidizó oka, a* állatok rendeden éleírendszerében, rendetlen táplálta-tásáhan — haszuiltatásában, valamint az időjárás légköri viszonyainak befolyásában keresendő. Minélfogva kórelúzményül ajánlhatom miszerint az állatok életrendszeres tartásban s haszuíltatásban részesittessenek, az illat testi s vérhevitö hfis istálón vagy legelőn tartás, s gyakoribb tiszta fris vizzeli itatás, s a?, állatnak fris vizzeli mosogatása, vala mint salétrom sós viznek itatása által kell mérsékelnünk, a kövér jól táplált állatoknál a vérbocsájtás is tanácsolható. Nagy-Kanizsán 1874. jnl. ho 31-én. MAÁK NÁNDOR megyei ill&torvcf. Sümegh július hóban 1874. Caendea kis varosunkban oly békés és rendes folyamban történik minden, hogyha a nagy hÓ»f-g, gabona takarulás és más napi dolgok a: oem akarjuk elé sorolni, agy alig találunk valamit, amit leírni anélkül, bogy a t. közönséget oe uatassuk elenged he tűnek ne te kintenénk ! Az unalmat hoztam fel, nem — nem, ebből bontakozzunk moet egy kissé ki, van oly eselekméoy is, mely városunknak a tanügy iránt érdekkel viseltető közönségét figyelemre ébreszté; elmondhatjuk: öröm és vidámig ér sülét támad keblében minden unfértiunak, ha latja érdekkel és lelkesüléssel viselieiik a kuiönBég a nevelés terén történő mozzanatuk iránt. Kiváló érdeklődést muUtuti Sümegli közönsége élén érdem duB iakoUbizou mányi elnöke T. Cseh László ur általában a bizuttmany összai tagjai álul is a lefolyt vizsgák wruma alatt. A vizsgákon, mít még néhány évvel ez előtt tapasztalni szerencsénk nem lehetett, a legnagyobb figyelem és kitartással vettek részi iskola bizottmányunk tagjai; sót mi több, Tafferner Béla rajt tanár álul csinos maizléssel rendezett, a rajzteremben néhány napra kiállított tanulók rajzait a város nagy része meg-oézte és a valóban megérdemlett dicséretet nyíltan ki monda, oly annyira, hogy Tafferner ur ezen mükiállitása valóban az összes közönségnek gyönyörű élvezetet nyújtott. F. hó 28 án megtartott torna vizsgán is igen szép számú közönség jelent meg: már-már a tanév befejeztének Déztüok eleibe, midőn egy a tanügy terén is bőkezűségéről ismeretes vendég látogatásáról vehettünk tudomást. Nem is késett polgárságunk őt, a tudományos férfiút, meglepni érkezése estéjén. 2í5 án este szokatlan tömegben csoportosult a nég az iskola helyiség udvarába, honnan nem Fokára fáklvafény és zene mellett indulva csak hamar kört látánk képezni ns. Kamazetter Vincze ur háza előtt. Látni lehetett lovag ur meglepetését, ki az ablaknál megjelenve hall gatta vendégjeivel a hurok rezgése által felhatott hangokat; végre beállott a néma csend csak a táklyák serczegése hallatszott, melyet t. Ferber József Ügyvéd urnák e kÖvetkwő csengő hangon mondott bestédé szakított meg: Nagyságos ArenBtein József ur! Hagyaromság igen tisztelt szülötte 1 „Volt egy időssak, melyaek átka volt a közönyösség és az önzés, — voltak és vaunak hazafiak,kiknek elvök ahol jol vau dolgom, ott VUD hazám;a hu! tudouiányos vagy kézművószeti üzleteiket legbiztosabb remény kecsegteti, ott van harajok. Az ily egyének rósz hazafiak ! — Az ánatlan m»«iár messze túl tengeren telel ; ae at üdítő tavaszi szellő eszébe juttatja a kedves hazát — a sz^p tájat, hol Ő íeloöve-ki-dtíU hol kicsinyeit iulnevelte.és felkeresi azt; egyedül a hon szülöttei kost vannak olyanok, j kik ünzésteli kebellel hagyják el szülő föld-jöket és csak akkor gondolnak vissza édes hazájukra — ha elfoglalt ujabb honokban a re mén) lett azereucse csillaga reájuk uem derül. Mag varországon sok konuy hullutt, tán még több honfivér csurgott—mint ha sikerülne Össze gyűjteni, bárhova lépnéuk könny és vér borítaná lábainkat. A jó öregek a mi ősapáink, Bot édes apáink is azon végrendelettel és remény nyel hunyták be szemeiket, és alusszák örök álmaikat, hogy a íejlődő unokák okulva atyáink hatra-maradásán. — boldogítani fogják az elhagyott hasát. — Századok vonultak el ma már moha lepte és kő nem jelelte sirhalm*ik felett — és hála Istennek ezredéves imájok alakot kezd nyerni. Azért ma egy jobb kor hajnalán,melyért buzgó imádság epednzett százezerek ajakán a hon javáért, a köz jólétért — a haza felvirágzására — különösen a tanügy fejlesztéséért fáradozni — közre munkálni feladata e» legszentebb kötelessége minden igaz és jó érzetü haza* finak, — a ki ezt nem teszi, nem érdemli meg hogy a nap rá süssön, nem érdemli meg, hogy Magyarország szentelt földje, melyen félnevel-kedett — egykor neki nyugágyul szolgáljon! Ezen átérzett magasztos honszeretet vezérelte nagyságos Hamasetter Vincze urat. Sümegh város első polgárát akkor, midún néhány évvel ez előtt a reáltanodát dus alapítvány nyal s városban alapította —Sümegh városnak jó nemtője ugy akarta, vagy tán azáldást hozó véletlen ugy kívánta, bogy az alapitó úrral Nagyságodat ma, ámbár e hon szülötte; de alsó austriai birtokos és lakos, szívélyes barátság jobban mondva, testvéri szeretet igaz és őszinte lánczolatába találjuk. Eme szívélyes barátság, de különösen imént jellemzett táotori thatlan haza szeretetének köszöni Sümegh városa nagyságodnak a városi reáltanoda léte lenn állhatáaa és biztos előrehaladása czéljábol letett 5000 frt. alapítvány áldozatát. Ugyan annak köszönik az elemi és reáltanodánk — mégis önképzőkör a tudomány megszerezhetésre és a tudásvágya felébresztése tekintetéből koron kint ajándékképen küldött tudományos folyóiratokat és könyveket. Mindezen nagy mérvű és egyelőre haladás tekintetében fel nem szimithato aldá* dus adományaiért fogadja Nagyságod a város mélyen átérzett hálaját és köszönetét. Ez alkalomból a fáklyák fényénél, s melyek egyszersmind a világosság — hála és elism eréa jelvénye is, biztosítja a város nagyságodat, hogy tini éileányai szivében hála virágokat ültetend, éss on hála virágokat, hála és elismerés fáivá az könny harmattal éitetendi anokáról unokára, nemwdíkrfl — nenuedélcre őrisven át tiszteletbe tartván drága emlékét. Végül kéri Sümegh város* as Istent, hogy Nagyságodat és mélyen tisztelt nejét, nagyságos Errt Mária aszonyt áldásos életük fénykördben az Istenség és természet megszabta lehetőleg hosszabb évek során állandó egészségben megtartani méltóztassék ! ! Az éljenzések szünete után Dr. Areosteiu ur, meghatott érzülettel nyilvánitá, hogy 6 a bécsi világkiállítás utáni fáradalmait (Dr. Aren-stein ur a bécsi világkiállításnál, különösen a földmivelés és kereskedelmi szak osztálynál, mint a bisottaág vesetŐ eJttíike v«>lt nzives kösre-müködn lézereié ti bazájfcbsc ceveseteeeii Badacsonyban óhajtá kipihenni, midőn kedves barátja szive* meghívását elfogadva Süraegbre jött, nem kevésbé érzi magát áthatva ezeo váratlan ,Sympathiá"-nál,melyet ő Sümeghpolgá-raioál jelenleg tapasztalni szerencsés; adományozására vonatkozva fel e mii te", hogy tette után kívánja, miszerint a nevelés terén köz szolgálatot téve teremje meg az iskola a kívánt gyű. mólesöket és hiszi meg is fogja teremni, — ha j az ifjúság felhasználja az alkalmat,melyet nekik a tanoda uyujt; ezen tudatban boldognak érzi magát hogy Sümegh város utókorának is kiképeztetése alapjához csekélységével hozzá járulhatott. Ismételten kifejezte köszönetét a megtiszteltetésért. (Eijensés!) Az elhangozott zene után Cseiner Jóssef reál tanodái igazgató üdvözölte ő Nagyságát a tanári kar névében, kifejezvén köszönetét mint az intését jótevője iránt; mire ő nagysága ismét rövid de lelkesült szavakkal válástólL Ez után ns. Bamazetter Vincze ur és közszeretetben levő nejét is, szűnni nem akaró éljeozések közt haladott vissza a menet elindulási helyére, melylyel az ünnepély véget ért 29 én na. Ramazetter ur és neje, akedvelt vendég és becses családjával jelen voltak az óvodások kisded sereg vizsgáján egész délelőtt 10 óráig,inDöii meglátogatták a reál tanodát és a polgári önképzőkört végre Csigó Mari tanárnő magány leány intézetébe jöttek, hol a már ugy is városunkból együtt levó tisztelt szülék és kis-kisasszonyaink igeukszép Bzámát növelni sxive-sek voltak. Itt is vizsga lévén a növendékek épen franczia nyelven szavaltakmely után alulírott, mint ezen intézetnek a IV. V. VI. osztályában a tantárgyak előadója a természetrajz, Dr. Arenstein ur kivánatára különösen a számtan és természettanból lehetett szerencsés a tisztelt vendégek előtt tanítványai szorgalmát bemutathatni; továbbá még magyar és német szavalmányok, végre a zárszó után vendégeink megelégedésük legnagvobb kifejezésének nyilatkozat után tőlünk eltávoztak. Fogadják ily dicső példa állal a tanítványokban is csak szorgalmat keltő megjelenésükért mély köszönetünket! Ugyan ezen nap délután a lövölde helyiséget nézte meg a becses család; Sttmegnről pedig 30 án távoztak itt hagyván közöttünk emiéköket. 30-án tartatott a város templomában az ünnepélyes .Te Deum* ez után az iskolában osztattak ki a tanulóknak adományozott jutalmak, hol szavalmányok és öazbangzatos ének mellett fejeztetett be az 1873/4 tanév. Egy év elmúlt,itt a várt vacátió, és moat mi is bucsut vehetünk: egy időre a poros falaktól mig az uj munka ideje ismét bekövetkezik melyre midőn pályatársím — ugy magam ssá- mara is Istentől aj erőt ké>ek;kiváD0m : adjon hazánk védő Istene sok tanügyért lángoló nemes kebiü szivet a neveiéi felvirágzása, hazánk, boldogilására: de valahdra a Unitóknak jobb lét előmozdításuk juvára is ! iBten ve! Üuk ! BRUCKEH ALAJOS Helyi hírek. — Következő tanodái értesitűk küldet tek be huzsánk. 1) A kegyes tanító-rendiek vezetése alatt álló nagy kanizsai kath. főgym. nasiumé. Pfeifer Antal tanár urnák nagy szorgalom 9 kitűnő figyelemmel irt jelea értekezését közli a magyar é* latin nyelv nek név 6B- igeragozásáról. Az I osztály 68, II dik 52, lll-dik 47, IV-dik 37, V-d.k 24. Vl-dik 26, Vll-dik 41 és a VIII dik osz tálynak 31 hallgatója volt^összesen 236. Érett- sági vizsgán 33 volt,tí közülők visszauttaaiutou. — Őrömmel látjuk, hogy adományozások tör téntek és pedig az eddigieknél nagyobb szám • ban. A segélyzo-egyiet alaptőkéje 782 frt. A Sümeghy-féle 60 frtos ösztöndíjat Aodalics Kál mán nyerte el. — 2) A nagy kanizsai pol^. fia-iskola második tudósitványát szerkesztette Teesz János igazgató. Tartalma, szakavatottat! változatos. Létssám 55. — 3) Az alsó-lendvai polg. fi tan oda második értesítve ny ét szerkesztő Gy. Csókás György igazgató. Létszám 44. Az iskolának rendezett állapota a helyesen szer kesztett értesitvéoy szeriDt. A lendva és vidé kének dicséretes figyelmét s pártfogását tanú sítja. — 4) A csáktornyai községi tanintézeteit érteeitvénye. Várallyay Sándor és Valló Vilmos tanár araktól hoz érdekes közleményeket. Lét szám 35. A néptanodák tanulóinak létszáma 331, és pedig 182 fiú s 139 leány ; az iparis métlő tanodát 76 látogatta. — 5) A kessthelj i közsági népiskola növendékeinek létszáma 569. — 6) Peti Vilma győri leánynevelő és taniu- tésetéoek értesítője szerint a johirü nővelde ta nulóinak létszáma 75. Jövő évre a VI dik osz ? tály is megnyitutik; benlakó 250 frtot fizet, bejáró I és II dik osztályban huvuakint S íriot a többi osztálybeliek 4 frtot fizetnek. — SümegM reáltanoda egyik szakta nára : Tek. Tafferner Béla nr, július hó 25,26, és 27- én a nyilv. reáltanodái épület rajzter mében, a tanuló ifjúság 187'/* tanévi rajzaiból mükiáilitást rendezett. A látogatók száma az 500-at meghaladta,kik közt több szakértő svi déki egyén is volt; mindnyájan a kiállított mintegy 4500 drb. kézi m& állal meglepetve voltak s méltó elismeréseket nyilváoiták az il- léto szaktanárnak buzgó fáradalmaiért.A rajzok között kitűnt Taschek N. életnagyságu s töké letesen kidolgozott fej alakjai, több természet utáni rajs, részi a t gypes, részint élő- növények után, igen ssóp kompositiók u toll rajzok, melyek közül Jagasits és Bin - der toll rajzai remekek voltak. Kitűntek még Benacsek, Bakos, Ctágoli, Heiner, Kosár.Stam- borszky s többeknek igen correct rajzai. A mü kiállítás mondhatni igen választékosán és szé pen volt rendezve, rajzai kitűnőek voltak s ál talános elismerésben részesültek. Sz. K. — Benedek Aladár, ifjabb költőink egyik tehetségesebb tagja következő felhívást bocsátott ki, melyet melegen ajánljuk a t. kö zönség figyelmébe: Megrendelési ív as .Epedés óráiban" czimü díszes, gyémánt-kiadású lyrai költemény •füzérre, szinesett művészi ezimkép- — — szét gyönyörén szemeimet legeltetem más részről síit a lelkem, hogy annyi terméazet-gyöoyör oly tespedt népé, kik azt hidegen né lik, mert, nincs érzelem, megölte azt a fanatie-mus, a melylyel tán as alkotó természet is fukarkodott, tehát nincs munkakedv, nincs gyö-nyftr-r nincs családi, nincs társalgási, és nincs socialit) élet, de nem U volt soha, — hát még g&zdászat, kereskedelem, ipar és millió drága iiranyat érő parlagon heverő termőföld, óriási ffi, dús gyümölcs és ez buján terem ; a méla, tespedt folyton, alvó torok uem dolgozik, és mástól a munkát még nézői sem szereti jólelme oly silány, bogy még kenyere BÍDCS; húst ritkán eszik, néhány lat rizs vagy bab elég egy napra, csak fekete kávé legyen, tehát önmagában boldog, mert vágyat nem ismer, és ezt mint a gj ülöletes és megvetést érdemlő koránjának köszönheti, mely emelte ugyan benne a vallási rnjongá&t, hanem tiltja a haladást, azért is, ezen folyton Ülő nép a haladásnak legkimigesz-telhftetlfinebb ellensége. Oh nép! multadban nincs öröm, és jövődben kevés a remény ! mert a mely nép nem halad, az marad, te pedig Habom ed születésétől eddig keveset változtál. M A török állam bel gazdálkodásába nem 'hatolhatok, eléggé ismerjük azt lapjainkból, f)*g *z, hogy ismételnem kell, miszerint nincs törvény, és hol törvény nincs, ott igazságszolgáltatás sincs, és oly íliam nem érdemli meg hogy létezhessék, mert szent a nép törvénye, ex oltalmit, ez tzemefénye^az állam szomorú gazdálkodását bizonyitja azon sajaos körülmény, bogy a török katonaság titenkilencz hó óta fi-celést nem kapott, sem as ottan működő fran-«si* é« német mérnökök, vatnti és eürgöayi hivatalnokok s. a. t. már 5 hó óta ily mostoha körülmények közt valóban bámulatos, hogy az országban csend van. A tőrök vére oly hideg, oly nyugodt,hogy még bcszé'ni nem szeret, hát még kormányja oilen véteni ? . . . A városi elöljárókról is sokat lehetne írni, bármily előforduló tétben, perlekedésben, sőt gyilkolásban a korán szériát, csak a török egy szóval a Mabomedán vallásu kaphat igazságot, ha a törökök közt van perlekedés, ast a khan kedve kénye szerint intézi el, nincs apellata, ezért seckinek, de még lelkiismeretének sem felelŐB. Curiosumkép egy esetet jegyeztem fel, egyik torok a bírónál jelenté, bogy a másik néki 15 arany nyal tartozik, a birn ezt zsandárok által meghivatja, reá perel, és a 15 arany lefizetésre azonnal kényszeríti, a török elhozza az aranyokat, felolvassa a bíró elŐtt,kt fáradságáért mindjárt S darabot megtartott; a perlekedő neheztelte ezen e!jará8t,mormogott,és ezért a bíró még kettőt elvett azért, hogy szólni mert, — és ez való. A keresztényeket csekélységért befogják és azokat nyomorult börtönökben helyhezik, a hol 3 naptg n«m kapnak eledelt, hanem a koldulás megvan nekik engedve, 8 nap után as állam vagy a város tartja,gondolhatjuk, hogy mily nyomorult ellátásban részesülnek, minden fr>golyaak megvan engedve a koldulás a bör- I töoablakokbdl egy kis vasi apáton kéregetnek ; | sanyarú ember kínzás, de ha ez tőrökös, — és I hány szenvedhet itt ártatlanul ? dácsára, hogy a keresztény consulok erélyesen fellépnek, óv- I jak, pártolják híveiket, de ha nincs törvény, ' és nehéz a nyers erőt ellensúlyozni. Török BosQiánftk, és áHaiáo Törökorwif- nak Konstantinápolyi kivéve legszebb varosa SarajeTO, törökül Boeuasaraj, a mely városra ép agy a bosniaíak, mint a törökök büszkék e város 1465-ben keletkezett, és ma már több 80,000 lakossal bir, 6 consul lakhelye a sok bevándorlón által e város meglehetősen épült, különösen a keresztény városrész díszes nagyszerű kertek, némelyekben oly fény, hogy a kertben és udvarokban * szőnyegek vannak, ezen városrészt a törökök Latinjuknak nevezik. Sarajevo város környéke nagyszerű, a várost Miljacka folyó metszi át és nem kevesebb, mint kétszáz mecsettel bir, széles utcsái meglehetős kövezetft. A csendes törökháxak emeletesek, többnyire fából készülvék, alul istálló, kamra, felül lakosztály és a hárem, minden házban kert és néma csend, belépni senkinek sem sza bad, jogában áll mindenkit lelőni; egy sióval Sarajevo város szép, és dácsára, bogy Miljacka folyó metssi át, a tÍBZtasig frokat hagy maga után kívánni valót, kivált a török restekben, utczáikon trágya, és szemét-dombokat eleget láthatni, valamint a kutya rendszer, melynek czélja előttem megfoghatatlan, e városban ép ugy, mint minden török városban eserekre menő gazdátlan eb, különféle fajból futkosnak és esek éjeién ként egymást marják és szörnyű diszharmóniában törnek ki, ctilatos őket látni,, fül, orrnélkfil, véresen marva, esen meleg éghajlat alatt futkozik, és kivált esténként nem tanácsos erős bot és lámpa nélkül az utczára menni, ami bámulatos az, hogy nincs eset reá, miszerint török városokban daczára, hogy gazdátlan kutyák ezreivel vágynak, köstük a vessettaég k]ütött voloa, A törökök a kutyikat nem mvik báotalmajni, mert ast hiszik, bogy egyik vagy másik ebbea elődjük lelke lakik ; a torok babonában gazdag, ha nehés álma van, olyan kenyérfélével jelenik meg a hasa előtt és azt a kutyáknak szétosztja és ily félét számtalant lehetne felhozni. A török városokban tiltva van esténkéut máakép az utczákon megjelenni, mint égő lámpával, legyen az bárki, a nagyszáma zsandárok tói el tóga tik, és börtönbe helyheztetik. (Folytatása köv.) Isten veled ábránd, szerelem 1 — Loong Frijfjes — ŐK hajjal éa rosktdntt t&gokk&l, Sz^delgnk ax élet atoo már; — Meg nyugodva Istea T&g%etében, Melj ast mondja: itt vas a határ. Nem óhajtok TÍMU hoshaUtUnt, Nem óhajtom ifjosigoiost, Nem óhajtok ajra Karajra kelni 8 meg nyugodva áldom koromat. Viatsa nícek,viasKa a mikor még A ki mórt n«m ifjú táayka volt; — Bajn, idő te őai romboló gép, Vasfogad mi mindent letarolt 1 A uivekben akkor a remény még : HA kihűlt ú ajra áledett, B most a bánat, bogyba nyomja vállán, Attól felek, hogy már elt«met ! Ifjo voltam, a kedvesem, ki nfíw most ; Játasó tártam, gyermek éveio, Ugy pirult, ha isirem érseméiiyit, Elsoroltam néki annepin. Most a* aggtág s.ürtölö korában, Híven fi i* eláöesog velem, Néha S U elmereng a mohról; B1M«« TCUd ábráad, ««W»m !? KŐTÁRT BaUk pel. NÍBC« talAn ember — legynn «i férfi, vagy ] uA — kioek lelkében legalább egyazer n^m j •?bredt fel ax as érxés, mely egéu lényünket ...dta, plle&áUhfttUo vigygyal, szenvedélyei a úriaddal 8 minden egyéb érdeket kisíró uemes hevülettel a ragaukodásul tölti el egy lény iránt, kinek állandó birhatasáert át tudnánk keseregni egy egéu életet, föladni minden rgv'ébs talán legszentebb hivatalunkat s kinek ^fveoztége ránk néxve ilyenkor egynek tűnik M a halállal. S Dined uUn ember, ki es igaz B íurró szerelemmel szeretett lény birba-tásáért nem kÜxd, nem várakozik i nem álmodozik B ki e küsdelem, várakozás és álmodosá* kö2t nem sxenved, nem áldus és nem eped, t'őleg, ha éneiméit megértve 8 viseonwTa látja a csupáu a víaavás helyietek B váratlan balko-tülménvek állják ntját az örök drága egyesülésnek, boldogságnak. S végre nioca talán em ber, ki uiidón mar szerencsés volt feltett egyesülést kivívni B kétóbb « ai«retett lény — bár kis idúrt! is — eltávozik, hogy ujulaga talán még erősebb vágygyal s azenvedélylye! ne epeked-nék, szenvedne a lázas nyugtalansággal ne ál-' modoznék a viszontlátás édes megnyugtató gyönyört* után ! Íme e ki* könyv tartalma, érzelmi foglalat*. Mindenkivel küzoa ax. Axt jól esik hinnem, hogy a müvésiet kegyei isten-QÓje sohasem állt inkább segítségemre, mint e költemények alkotásakor, mert sohasem éreztem igazabban müveim tarulmát, mint épen must Magamat a t, kösóoség a különösen a köl leszetert Deiuas érdeklődő hölgyvilág ssivea kegyeibe én pártfogásába ajánlva, maradiam Budapest, 1874. júliusbóban teljes tisztelet tel Benedek Aladár, — A könyv csinos kis alakban, finom vastag vetin papíron, lesz kiál-litva, üzioezett allttgorikui caimképpel és nzt-ptetuber elejére teljesen el kés etil. — Előtí-ztíieoi dija fúxve 1 frt, igen elegáns arany-köiés be D 2 írt. — A megrendelések m t e 1 é b b kéretnek bérmentve beküldetni ily czim alatt: Benedek Aladárnak, Budapesten. — Után vételi megrendelések ii seivesen fogadtatnak. — Szive* gyűjtőimnek 6 példány után egy fűzött s 10 példány után egydisekötéeü u&zLéleipeldanynyal kedveskedem. — A aámeghi ötme* reál és fiVslenu taniuji kar, valamint a kisdedovoda intézet-vezető is f hó lén meghívást kapott hazánk-szerte ismert ngos Kamawetter pár udvarias szívességéből a kies, híresboru Badacsonyra átrándulni. — Az elindulási idd vasárnap, reggeli tí órájára rendettetett. Sümeghről egyórai haladáeunk után láthatárunkat az őskorra em lékettető barna várfalak érdekesiték, — hegyesen kiemelkedve a bérezek közól Szigliget romja, messze átél ion ben e magasabb Csobáncát, mint egy kihaltán i&tongra egymásra időtói bámult falaikkal. Élénkbe táralt a haragos kékvegyülékben kigyódzó Balaton, mely kis teugerünk széles tükre hánylanvetetleQ nngatá a uagyszerü szélesvállu Badacsonyt — hol Nagyságos Arnenstein József urat, bájos nejével Uamasaetlerék kedves körében üdvözölni szerencsénk lehetett. — A fogadtatás, melyben részt vevénk, felejthetetlen emiéket vésett lelkűnkbe. Körülbelói 9 óra lévén, társaink nébá-? Ü lelkt^ülve mászták azon magas bérczet, mtílyn'ik tetején a 42 lábnyi magas köfeszület diezelg, a mrisik tél pedig azalatt elvesé ax üde balatoni fürdót; — így lettek as érák p«r-czekké, következett u Ízletes ebéd, mely alatt uivélyes felköszöntések mondatuk, a Ka-massetter párra, valamint Arnenstein 6 nagy-?ágaigra is mint a hazai nevelés és tanügy buzgó pártolóira. — Gyönyörű képletül hun- nálá fel Braeker Alajos fóelemi tanító, kedves j barátunk azelőtt néhány órával látott várro- . mókát, mikről magát körülbelül igy fejezé ki: ' most nem olyan romlandó várakat építenek a nagy emberek, —hanem ürökidŐkre kitartókat t.i. a szellem képzésére tudománytemplomokat. Vége lévén a kedélyes társalgással fűszerezett megvendégelé&nek, — Ramassetter Vincié ur e sorok írójának egy összeget adott át, melyet három részre felosztva, a pesti nagygyűlésre költségül kegyeskedett adományozni.—így ha- tározatilag egy részlet: Tafferner Béla reál- rajiUnár;Lisztoer József elemitanitó és Németh Béla óvóé, — kik az áldozatkészségükkel ssünni nem akaró Ramanetter párnak legbensöbb hálájukat és köszönetüket uyilvá- , nitjftk. Németh Béla kisdednevelő. | — A maffyar gazdasszonyok országos . egyletének árvalány intézetébe ujabban 10árva ' vétetett fel, köztük Nagy Kanizsáról Plichta ; Györgyike és Somogyból Krecsjper Izabella. — Munczi LajoH kitűnő zenetársulata ! néhány napig Nagy Kanizsán időzött; H classi- ' kus darabokat meglepő szabatossággal s küay- ' nyüdséggel adják elő s élénk tapsvihart arat- | nak. Innen Kessthilyre távoztak, felhívjuk az ' ottani zenemű élvet kedvelők figyelmét. I — Stiasxni lovardája Kanizsáról Sop- , ronba távozott, pénze hogy bukással. , — ÁUalánoH Örömet kelt ZaUmegye hatoságának közóhajjal találkozott amit intés- ' kedése: miszerint a „cselédrendszert* lidol- ! gozta s még az idén érvénybe lépteti. Lapunk I mielőbb kúzü e jeles dolgozatot, előre is figyel- i mertetjük reá a cselédtartó közönséget. | — Perlakvároa tanácstermének ajta- , ján az absolitismus korszakából maradt felirat olvasható még mindig „ObcinakaCancellaria;" felhívjuk a hatóság figyelmét e felirat megsem misítésére. — Vesxprétnmegye a tan fel ügy ti űi intézmény beszüntetése tárgyában az ország gyűléshez nyújtott kérvényét pártolás végett Zalamegye bizottságának u megküldi, itt azon ban tudomásul vétetett. — A xcUa-ogersxegi polg. s kereske delmi tanoda felépítése tárgyáttan tartott árlej tésnél — mint annak idejében közöltük, Kolosi épitesx ur a minisztériumhoz felebbezett, mivel Bem őneki adatott ki, mint */% százalékkal ju tányosabb ajánlattevőnek ; az illető miniaterium kijelenté: hogy az árlejtés keresztülvitele nem ót illeti, a város tehet ugy,amint jobbnak látja, csak azt kívánja hogy a tervszerint készüljön el. ? szerint a szerződés a szombathelyi épilész- szel köttetett meg- — A* országos tanítói gyűlés költsége inek fedezésére Znlamegyéből a következőszi- vesadományok folytak bé:GlavinaLajos ur aján dékozott 10 frtot Weísz Jo«l 2 frt. Dr. Horvát Károly 3 frt- Dr. Graner Mihály 3 frt. Babó- chay János 5 frt Bexeredy Elek 3 frt. Modro- vics Gergely 11 frt 25 kr. Zalavári Apátság 10 htot Német Gábor 12 frt. 50 kr. Nucaecz József 3 frt összesen 62 frt. 75 kr. — Verekednek a finánezok. A por- táunkulat bucim alkalmából ss. Királyról jött egy földmivelő legény fiával, Podturenbea a korcsmába tértek be pihenőre, hul már két Ű- náncz volt együtt^az ídőelhaladtával ezek távoz tak a korcsmából kimenve,az egyik ónt ját akará megnézni, de nem találta; mire rögtön azon gyanúja támadt, talán as ugyanazon asztalnál ült legény lopta el. Visszatérnek a korcsmába B rátám adnak a mit sem sejtő legényre, kérdőre vonják az óra iránt. Klósxör lárma, szó vita s axtán verekedés követ- kezett, a fináncsoknak még két tanok jött se- | gélyökre j .. a huzavona közben egyik fínáncz • kardot ránt, és a paraszt legény jobb kézcsak-lájál levágja, ugy hogy egy vékony bőr tartá csak a levágott kézfejet; erre az összegyűlt néptömeg elól futással mentettek meg magokat az öubiriskodók.Az óra megkerült, reggel mint mondják egy az utczán járkáló ökör szarvára volt akasztva s Molnár Pál jegyző illetékes helyre kuldé; a nyomorékká tett legényt pedig Csáktornyára szállították vérében. A tettesek feleit ítélni fog a bünfenyitő törvényszék ; ki vánatos, hogy ítélete példásan, szigorú legyen mert először körbiztonsági köseg volt; másodszor önbiráskodásával, talán alaptalau gyanú jával egy embert nyomorékká tett — BekÜldetett hozzánk : Óhajtandó e, hogy protestáns tanintézeteink az államnak átadassanak ? vizagálja Mányoki Tamás r--f. lelkész. Felekezeti színben van ugyan írva, de átolvasása ajánlható ára 15 kr. s Veszprémben kapható Krauss Ármin kereskedésében. — Dotinay Gyula szerkesztése és kia dásában megjelent a „Hasznos Mulattató" czimu vállalat 17 és 18-dik foxete, mely sziote mint A tübbi méltán ajánlható mindkét nem beli ifjúság számára, különösen szünidői olvas mányul ; minden 10 napban egy ily füzet jele nik meg, Öoszesen egy évben 32 B ennek ára 6 frt félévre 3 frt. s évnegyedre, vagyis 8 füzetre 1 frt. 50 kr. Megrendelhetni a szerkesztenél, Budapest 1 Belváros uri utcza 4- szám. — Kéjutaxást rendez a Schröckl féle 1866 óta fennálló társaság, Kanizsáról Bécsbe és vissza, kerül a II-dik osztály 9 frtba.a III dik osztály 6 frtba; az indulás aug. 14-én este van s a jegy 10 nap érvényes. — Rövid hírek. Schwiz belvecziai köz ség kijelenté, hogy a nők nemcsak választók, de választhatók is minden községi hivatalra. — Az aranyos-maróthi postát 12 ezer frt ig kira bolták. — Oláh Miklóson*, képvisel* meghalt. — A székesfejérvári uJBzinbáz aug. 20-án nyit- tatik meg ünnepélyesen, Jókai prologját neje olvassa föl. — Erkel uj operát ir, tárgya : Szent István király. — Marseille-ben Lulu arciképé vel levéljegyek készültek I V-dik Napóleon alá írással. — Szerkesztői flaenet. 1383. U. KSrigó-Eör*. Kiküldöttük. Fogmdja ÜdTÖtletöoket I 1384. Ss. RSmerbad. Igeo kiváncaiok vagyunk a dé. A leveleséinek kölönben Brültönk. 1S86. Br. A. Qronabban irt* JövGre oT*to»Eb-bak leiiünk.. 1386. N. B. RöTiditre lehetett, 1387. Argni KI. Könönöm t Mihamarabb TÍU- ?Kolok. ti jenek & derék ifj*k ! — m — 1388. Balatoniak. UdTÖtöljflk, ? xz Ígérteket kérjük. 1389. A bellatincsi postatint arat kérjük la- punk poatoi kiadására e^yik azon vidéki e!6fizetSnk két httif nem kapta lapnnkat; a reclamatiót aioonal kérjük megtenni, ha netán nem érkasik mtg a lap, noha mi rendeaea ei uediáljuk. 1390. Ketzthelyre. Ssiveaen Teausllk. 1391. Z. Sí. Oróthra Nem lehet; igt ii sajtó perrel fenyegettél!! nk. Papirszeletek. ssif e'Stt aI]5 te^ háuuág utáa pedig a legdrágább. .A ki itellemektCl tart, a felül bixtonak lehetünk, hogy saját magának nincs szelleme." Brün jul. 29-ÍB 68, 26, J4, 63, &4, Béo, aug. lén 81, 76, 85, 52, 71, Heti xta-iptój-. tf> UfMtM 1S-1» 1874. H... »• hoti- Kxiholikiu i cap tár í 32) K. A~iiitetu<-nár<il." Mirk. VII. - Prl.uk iS — ü. 1U1.XVU.U—S3. . » V»árup I) II Kom. 10 Hétfő Lőrinci 11 K-dd ' .Snuuii 13 Siordi Kiirt ii. 13 i C«fitSrt5l ! 1|>»1. 14 i l'éui«k li'SlDi Urino ^ H8 »»»» (W Kl.r, , Kf | | Enwbiiu t | N. b»M. UU. Ipoly i * Felelős szerkesztő: Báttrfl Lajos. Mindenkinek különös figyelmébe ajánl tátik Dr. Forty-féleáltaláiios S ES B-T A. I» A & Z, mely rendtivttli gí<5gjereje, elválantó, órtulÖ é» ié^ dalmat caillnpitö U»tá*a álul leggyorubb, legbisto-?abb n egyazermind gyökerea grógyoiiat o*íkü»íil külöuoemü bajokban. — Ily bajuk a torokgyujladáa-lúgcaülmnit, b 5 r k é i-baraág, iiártyiíjtj-it ^Crutip-angiuaí mináeneoaü Diegsértéxek, barapá*, ssurú, vigaa Taorígói által támadható % e b • k, m«fff..rfá-ziaok, daráxa- vagy méksxurások, k.uauk-?«kúlyek, zu&atok (contöiiók)— meglepő gvurt ?ájd*ioni ciilln-pttúsal — rögaött daganatok, gŰtuSk. tál/ojok., pókul-var ^carbaucolnj paitala malignaj, m«gkeuiényedéatfk, genyedéiek, rérkeléaek, mninden niirig/b«tegségek, itOrrélrea fekélyek, fagydaganat, ujjíórcg, kbröaimérwf * vadhuB, tagaiiTaoa, caonUxá, kiticx«jjiiúj úi tnegriu-dnlisok, helyi t»tt további a *z(Ilé* TolyUni láb-felfakadúok éa tebek, fájói fekélysett vagy iair genyea n3i mell. — Sok nS mar ciiiában volt emiű-riktól, — a különben elkerülheti életveazélyw sebéasi mfttétnek m«U5sé««v«l — «gyodUI »«u jeles •ebtapaat haaxn&lata á3Ul menekült m«g. Végre a testbe teljesen bemélyedt birmioemfi ?ülka, vagy darám*- éa mtihfaiáakja cjupán «zeu trpaaxnak rövid idei haaznáiata folytán anujir* «13-tünít, hogy asntán a tettből kSzOnaégeaeu stabad kéuel, »ebé«si mfitét éa fájdalom nélkai könnyen kihatható, mire a seb gydgyuláxa uamsukir* bokö-vetkezik. Kzen megbecattlheüen gyogywer, oiciyaek jolei-•«ge egliitules«bb egyének námoi • különöi kívánatra bármikor fel matatható biEonyltváoyM! által már régen a legfényesebben elismertetett — rendkivflü, t legkUonnemabb ecetekbea nagprofeált Utasánál és feltOnS sikerdúi eredményeinél fogva, melyek kannál-laU által még elavult hajukban U el éretnek, jól megalapított és elterjedőt hírét két«égbevonba[lsutal jgxsolja. Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, használati otsuitásáal együtt, postán kfilávt K> krrml több. — Egy frtnyi csomagnál kitebb »íáUitmány nem teljejittetik. Koxpontí kflldeményezŐ raktár: PutM TlrHt JéZMf gyógyneréu urnái király-ntcza 7-ik asám alatt. Továbbá kxpbatok: Nagy-Kajdzaáj : WAJDÍT3 JÓZSEF urnái. PakaM: Malatinazky 8. - Pécattt; 8ip5ci J. — SlMfM: SUmbonzky. - Sl.-FtJiervA-rttt: Braun J. — SitslbtOrtlyM. Pilüch t -VetZfréaUa: PereaczyK. - Zagrábiai. Miübach U. S«|rMfetl: Boek J. A L CB. ^yúgyaserésK éa kereskedő urak, kik I raktárt elvállalni hajlandók lennének, felitőlitUta«k, ' misterint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer kéisi- I tőjéhez FORTY LÁSZLÓHOZ uximezv.: Hadira, (&*«*. I város, főatexa, bWJ. szám) beküldeni izivenkedjenek, I ki megrendeléseket ts pontosan teljesit- i flV Vidéki bérmeotes lev«l«k általi megrsai I delének ax árnak kéítpénslieni VkQldése, vagy poata' 1 oUlvány vagy utánvét mellett tojtént éa le'gponto- sabbMi teljesittataek. *) ? rovat alatt kOxlOttert falelSiaégat B*f* villái a Sierk. Továhbá honosítva Köln, Lausanne, Lipcse, Lübeck, Lazerne, Magdeburg, Mannbeii Hetz, München, JNenchatel, fNorinberg. Solothum, Stettin, Strasil Hotel Mihalek Buda,peaten. Alulírott jelenti a n. é. közön-égnek, hogy az ő saját házat, rvita-téren 7. sz. alatt szállodává alakította át és leg-' pompásabban berendezte. < Szobaára: lfttól 3.50krig.< Zürichben TováUtá íiunositva Basel, Berlin, Bern. Biel, Boroszló, Chemnitz, Chnr, Drezda, Erfurt, M.-Frank fürt, St.Gallen, Genf, Halle, Hámba rg, Hannover, HiASENSTEÍÍí BS VQGLER hirdetési ügynökség Budapesten, Bécsben és Prágában alapitutou 1855-ben legrégibb és legnagyobb e nemű üzlet szorgalmas naponkint hirdetéseket a világ minden hírlapjaiba, eredeti árakon, minden posta- és mellék-dijak beszarni tása nélkül. * Nagyobb Urdeléni - nirg-rrudtléoekDCl urán l árleengpdés. Pelvilágositisok. költségvetések és hírlap-jegyzékek kiriiiatra ingyen éz bérmentve. (1398—1) MIHALEK F., S niUoiatolajdoDOí. Gulabeli marha-eladás. A pesti központi papnövelde Zala megyében fekvő kis-komáromi ura dalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „számfe letti" eladásra bocsájtatik. A marhák Kis-Eomáromban (Posta helyben, vas úti állomás Komárváros) megtekinthe tők, mig a venni szándékozók az ura dalmi tiszttartói hivatalhoz kéret nek fordulni. (wie-4j A kis-komáromi uradalmi tisztsége TÓTH SÁNDOR saját készitményü bútor gyári raktár Szombathelyről. N-KANIZSÁN vasut-utcza, a városházban. Keller Ignácz gx>oooooooooooooooocxx2Arverési Hirdetmény. * Elérhetetlen! V •> 1 Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. Ajánlja gudagon felszerelt urak-, hölgyek ét gyermekek számira való topáor&k-tirit, * legjobb miDÓaégüeket a leheti jatáoyoa ÍTOD. Ugjtxiote figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s i. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bortól elfogadok ée kéoitek, ax árt legjntányo-tabban uánútom. A« én raktáromban vásároltak a t kijavi-láara elfogadóin. Elérhetetlen! ; Conn.L általános korpa-olaja. Ojonm éi biitos«n nűködó gjógjsier minden-li»ck, ba oöe fej korpa képiódét terhét «ieo?edi. Gyors é> línyei u^aéiTl loélkül, hogy a hajuik «rUn« Egye-dtUi sjwr A UatneT«tett tarhes ssecvedéa meggatlágíra.' A biuHiritrinyok mef«tinti>ít<5k. Ára egy adagn.k 1 frt 60 kr. Mmenlm pénibakaldéaael rigj utini-íttel rendéire. Főriktir a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afrí-I41t-5' kanergasse Nr. 3. DOOOOOOOOOOOOOOO< Raktár ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, (1345-7) tükrök és ggy EmpHehlt sein reich usortir.őJ Láger aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von beater Qualitát uod zu möglichst biliigen Preisen, Ferner mache ich das k. k. Militar uad verebriingswürdigee Publikum aufmerkBam, daae ích allé Bestellungen rom beaten In- und AuslánderLeder verfertige und prompt und billigst bereohne. Auch wird von mir gekaafte Waare cu reparierea angenommen. .*.*.* S * I * * S tartókban. Az alólirott urodalmi igazgatóság részéről közhírré .tétetik, miszerint folyó éTi szeptember hó 2-án a Nempthy, szeptember hó 3-ik és 4-énazalsó-lendvai gazdasági iro-ban nyilvános árverés utján több vendégfogadók és korcs-'imák, vizi őrlőmalmok, nagyobb és kisebb területű föld, ét és legelők Tőbb évekre, s nem különben az idei tölgy- és bükk- -Vnakkoltatási és gnbacsszedési jog. haszonbérbe adatnak. f Kelt Alsó-Lendván 1874-ik évi augusztus hó 4-én. {j Az alsű-lendvai és Nempthy, ^(1422—1) arodalmak igasgatósaga. ?»»»?»?»?»•»»»?»»»»»»?»??»»??»?? A valódi orn. iub. legBJttbu 5 Felsége által k-i .«.»/.KE.< kitüntetett, as fjTVMl káliéi Mfvlzifáli, a sikeresnek taJált ezerfélékben kipróbált titkon u.er a pattá- ' ' ?ytfc, házi s mutí eftrtfc, vakavdtJi «• tvtbafc teljes ki-* ' írtánira, (melyet sokfelé megpróbáltak hamisan után o* ni -árulni,) frjW**1***" rainSiégben Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ar Kaposvárott: POLITZER R. ÚT kereskedáftebeiíJPestea ScJuieider G. lápdt-ntcsai kereskedj- i * seben kapható. M227 1 ^ Egy ntgy bádog 1 írt, kia bádog 80 kr. ^"* i bádog megrendel éne ii utánvétel mellett gyorsas tel- 4 t jeiittetik. lyt«*k é. itt kapbató ultrO*-kMÍOI egyedüli ellen, egy tégely 50 kr. , t Kiroaat egy, naponta órkeiő haaonló dicaérő- levél ékből: Kérek iiimomri még két adag arcanamot küldeni. Hstása Bt>l»«Un : piocxémbeo tömérdek patkány volt, * *? ön ar-cáonmával sí került Sltet kipusstibnii. Tíi»t«lett«. Leobea, sept 9. 18T3. Bchritu I Leobenben. Kérek arcanamából ismételten egy adagot küldeni, mert as miudenött, hol vele kísérlet tétetett, kitflD&Dek bisonyult. Tiastelettel M » y r J o a. Lembrecbten, FelfS-Anatria. Kérek arcanamából számomrs még 2 Adagot küldeoi, miután hatása kitünS, miodeokiaek késuéggel fogom ajánlani. Ki-Táló tisztelettel Caoale (Köitenlaod) ang. 2. 1873. Honig F. Egyik barátom önnek arcannmából meg ajándékozván, mint hogy hatása teljesen cxélsxeranek bixonynlt, kérek saámomra is 6 adagot küldeni. Tisztelettel , Boitty János, Ittoarnohi (Bacái), földbirtokos. WEIL uj cséplőgépei két ember kezelése vagy két vonó marha általi hajtásra a gépek legolcsóbb, legképesebb és legjobb neme; nagyságukhoz képest óránkint 6 — 12 keresztet csépelnek és árak szinte nagyságukhoz képest i" oszt. ért. lőO—375 frtig. : franco BÉCS. Levéli megrendelések ifj. Weil HÓT gépgyárába Frankfurt a. M., Seilerstrasse 2, vagy pedig SCHERZ LUIZA asszonysághoz Nagy Kanizsára intézendók. (1305—2) Dr, Handler Mór orvos- é gyógyit gyókereMD féoye« és tartós riker biilo-ilána mellett mindennemű Titkos betegségeket, 1) « fafertfzMnek minden következni»nycit. úgymint : zxi affö zxx 1 é> s e l? e t, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófulyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt), 2. húgyetéfotyáukat (még «iy idülteket is), a nemzőré»zek bujakóros fekélyeit és nátadrendO bujákért minden alakjaiban és elcsnfitásaiban bö t 3. gy eKet. 4. fris és idolt nyákfoyásokat nőkaéi, az úgynevezett febérfolyist, és az onnan eredő magtalanságot, 5. öör-tcltltöselcet. 6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket. RENDEL NAPONKINT: (lMS_, délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig. Lakik Pesten, belváros, kigyó ntcaa 2-ik BZ. »., kigyó-én városházoteza «arkan (Rottenbiller-féle házban) I-g« emeleten, bemenet a lépcsőn. elütött levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek ?V megkűldetnek. Alulírott tisztelettel tudatja a t. ez. gazdász közönséggel, hogy Szombathelyen, ró'piacz I. sz. alatt. gazdasági gépraktárt nyitott és következő gépeket folytonosan készletben tart: Mozdonyok és cséplőgépek legújabb szerkezettel. Samuelson és társa féle javított gabona-aratógépek. Wood féle ujonan javított fO-kaszáló-gépek. Kézi-cséplőgépek, kitünó szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Széna-forgatók, széna-gereblyók mozgatható aczélfogakkal. Sorvetőgépek, Garett rendszere szerint. Sorvetőgépek egészen vasbói, legkőnyebb nemüek, hátulról kormányozhatok és egy személy által kezelhetők. TQzi-favágok, gyahi- és fúró gépek. Répavágók, ganajlé-szivattyuk sat. sat. detik. Kitüao anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve kül- Uofherr N. (1S87-Í) gazdasági gépgyár-tulajdonos. Bécs, Favoritén Erlachgasse, 22. Wajdita József kiadó-, lap- és nyomdktttUjdouos grorasijtó nyomiaa, Nagy-Kani»4n. ???????????????? 1874. Mgüsctns 13-kn. Tizenharmadik évfolyam. 7 Bátotaor 6 • «?>»*•" toribbi •»'<It ' k' loroofcns 10 ki*rt íinotiri illetik BÜsd.B „u hirdotí^ri kUM 30 ki. fiwtaodS. ZALAI KÖZLŐIT előbb: .ZALA-BOMQGTI KÖZLÖNY1 (tefly-KamzM vtra Éwlyh«tó«áfláiiak. nemkülönben i .^alamagyíi gazituagi sgyejfitet", a.^agy-kanizsai kereskedőim' t ipartank", a .nagykanizsai takarékpénztár a .Zala-Somgy' gézhijozási részvénytársutat, ugy a .zala-egernegi toriw-tüatto egylet • t több taegyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. Heteoklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjeleuő vegyes tartalmú lape Deák Fereuei ésSzent-Lásaló-E«y- háatu ; Nem szenved kétséget, hogy nagy ha-linkfia Deik Ferenci sem fogja kikerülni mindnyájunk közős sorsit, melynél fogva egyszer, ó is csak ugy válóperbe fog keve-reíai a földi élettel, mint bárki más. De rsjha mathuzaJemi idíkig húzhatna e pert'. ?z volna minden jók óhajtisa nemcsak hazánkban, hanem anaak határún tul is, messze. Nem életirast szándékozom adni eso-rokban, — erre hivatottabbak vannak ná-l»mnál. és lesznek annak idején. Miután azonban agy szokott az lenni, hogy a nagy fát is csak kidőlte ntán méregetik inkább, mint általában, s állják kórul, bámulva mundogatván: mily gy5nyorü. mily izmos és felbőkkel játszadozó sudarn veit! Azért e .nagyfa" leadó megméréséhez nem ugyan a történelem iró, hanem igenis — azok számára irom ez adattoredékeket, kik ama .nagy fit* most is inig áll: gyönyörűnek, izmosnak, s felhőkig érőnek ismerik el. S ngy vagyok meggyőződve, hogy ezek még meg is köszönik nekem, hogy napfényre bozom ez sdattöredékeket. em keH-, & eiöm , hogj- Deák Ferenczról akarok valamit irni. Még az utolsó falusi pórsnhanczot is mpgütögetnék:p*jtásai, ha egy lélekzetre mee nem tudná mondani: ki az a Deák Ferencz ? Azért tehát én sem azt akarom megmondani ; hanem igenis azt: mi viszonyban áll Szent-László-Egyháza, vagy mint sokaknak tetszik, Bucsu-Szent-LáEzló, Deák Fe-reBczünkkel ? Azt ngyan sokan tudják, hogy Deák Ferencz Zalamegye Sőjtör nevezetű hely- ségében született, de hogy mily iszonyú dk- ) ooklesi kard f&ggott drága éiete fotóit, mf- ! elótt világra jött, s azon közben is? azt ugy ! hiszem, alig tudják sokan. Ugyanis: boldogult anyja nom tníi megszülni gyermekéi! Az összehitt ot 'osnk azt véleményezték, miszerint vagy az anyának kell meghalni,mielőtt szülne; vagy hogy az anya életben maradjon, a gyermeket kell tőle részenként világra hozni ! Szerencsére sem egyik, sem másik nem történt meg. 8 miért nem? ; Élt az időben a szent-laszlói zárdában egy Ferencz-rendü szerzetes, kit sebészi szerencsés s talán jeles műtéteiéiről ismert a vidék. Deik Ferencz édes atyja ezt hivatta el a végveszélyben forgó két kedves élet megmentésére. A szerzetes megjelent, magával vivén mütószereit. Megérkezése utia nemsokára a szerzetes, oromtól sugárzó arczczal lépett a tekéző teremben kinos aggodalmak közt várakozó apa elé e szavakkal: „mindjárt meglesz a gyerek!' E szerzetest Tietl Lakácsnak hívtak. E szerzetest az akkori orvosok érzékenyen üldözték, s sebészi működésétől a hs -talom-által «Kiltotttt'. De a feataJom, meggyőződvén a szerzetes sebészi tadományárói, ót csak hamar visszaállította nemes működésébe, s mint ilyen 1815 nov. 12-én halt meg Andoeson, Somogymegyében. E szerény megemlékezést talán megérdemli szent Ferencz azon fia, ki egy Deák Ferencz életét mentette meg a hazának. A szerencsésen szülő édes anya, fiit kegyeletből szent Ferencz rendje iránt — Ferencznek keresztelteté. Arról pedig,hogy maga fe, a még éló Deák Ferencz, mily ke- gyeletet tanusit Szent-Ferencz rendje, s ne-imacieii.*-atmt Bariét zárda és templom iránt, — a nagy ember irinti tiszteletből ezúttal hallgatok. Nem akarom sérteni szerénységét. Majdha Szent-László-Egyház* zárdája és temploma a romokból települ, meg irom, avagy irva hagyom : mi érdeme van Deák Ferencznek Szent-László Egyháza ujjiteremtésében ? Addig is, de ezután is éltesse az Isten öt sokáig, igen seküg!'.! SZKÓKT StTKÖSD Felhívás a magyarországi központi Fróbel rwegyUt részéről a szülőkhöz és a hazai összes nö- egy Letekhez. ff7 gy feai-i ffileg erkölcsileg képxS- inléssl «*, * malj o«küak miod«D i üél ^ hogy II ember en5t, ten- 9 % feU6hb i&fit-elSd^R iránti fog« koiiy isiv éa télikkel lépjeo ki i g7«ns«kaiobit>t.i * Gróf boden a ?getőbbes mint valaha, hangzik fel a kortan a a6k íenle s hézagos nevelésének panasza, továbbá rendeltetések ismeretének hiánya, mely gyermekeiknek — már leggyengédebb koruktól fogva — természetszerű s tapintatos neveléséből áll. Ha azonban, tekintettel a nők termé-szet-szülte: gazdasszony, nö- s aüyai hivatására, ók oly felvilágosító ismeretekben részesittetnének, melyek képesítenék őket ezen kötelességek lelkiismeretes teljesítésére, akkor ez által a jellem és kedély, tudás és cselekvés ezen hiányos volta tíkéletesbbel felcserelve, — ugyszinte a fonákosnóeman-ápttrómüi*- kteöctaek ineHöiw***, * -BHÍT tények épen gito^ik elérését annak, hogy a férfival sok tekintetben egyenjogn nők a társadalomban ugyan oly fokra emelkedhetnének — akkor ók képesítve lenijének annak természetes utooi elérésére. S csakis így lehet a nő, a csalid lelke, gyermekének— a szó legnemesebb érteimé-ben— nevelője^ csakis.ex által tekinthetné át a haza és emberiség irinti kötelme nagyságát és szentségét. De a legteljesebb mérvben javitott tanodák sem lesznek képesek soha eszközölni azt, a mit a korszellem mindenki számára s mindenkitől igényel, ha a fiu, ugyszinte leinytanodik, a társadalom minden osztályn kisdedeinek javított és elóitéletnélkali nevelésére nem alapit-tatnak. A nagy többséj azonban még mindig nem fogja fel, hogy a kisdednek, a tes-tin lávül még szellemi szükségletei is vannak, s mindenoldalú tehetségeit fejlesztve, az iskolához előkészíteni kötelességünk, hogy a tanoda oly sikeresen működhessék, mint kellene, — mert a termé-| szetben szukségkép mindennek meg van a maga átmenete. De nevezhet jak e természetszerű fejlesztésnek azt, ha az első gyermekéveket, — mely idő tagadhatlanul legfontosabb a gyermek testi s szellemi előképzésére — hirtelen megszakítjuk s minden fokozatos áthidaló eljárás nélkül a gyermek gyakorlatlan, tehát képzetlen s gyenge erőit a komoly, kimeritó tannlásra kényszerítjük, testileg pedig természet ellenes bánásmód s elkényeitetés által elnyomoritjuk ? ! TÁHCZA. Petőfi emlékezete- (JÍJH jttliüa ül-én bili)ám.k oegyi sxitados év-íordulój* »lk*lffli**l í*»rilt* iserxS KotourárutO Hutxaoöt ére m» tűnél ci ÓJ ott iixnt StóttSrt i kard, ksittOrt A UtaL Fii kttkl&nk, sért í»g»di n if Mafálio* élUd reggeli , Kag7 Toltil ekkor ii, de taily Tiigj lettét voin* méf delin '? At ég nem Tolt i.oi*á4 fa kar, 8*ikrübúl adou neked; 8 lingoatlot>-klni viláíuia iak oj »ok éneked. Tolt UtterW «*re, A nép >fAz a i)Sbo» tsiLárd. Liufielked milliók kO«Oi MiDt »«U«m<Snia klrlh. nif huádat oh Sxer«tted ót, miot a«oki aetn : 6 írtle d»!til, éítil ét lieghftttil bátran « bír«n. roll U oams«t«d hoatid »i ifu, 8 euk níd, biritoá é, ho fil«r«let?ben TOU i Jatalm** *? «18k ko»«tt tf*f a riliC, ki utal tör: K*r*ttt • oiáflfirm viui St « ba ktblc már kibOit ? ek«p f*l «gb« nilU lalkc már ! l>ár FóíiftenQi imádja Éltébe mogköret N«tn tudjuk, boí uyufúk porod, De •julékfű m«igU.o itt KöriLskbes él, * hasinkat hÜu SMi-«tni lelkesen Unit. Tekinueu hát uéi>edr« ic ü cap dic*6üít iMÜwed; M.ut dnB«p«ljak t áldjuk im Ör5kr« ?tttnk'be írt neved 1 H«dd olUak el a fájdalom 8 örOakicaalta köuüy.iuk. A lángol, m«ij relCdfip ég, (Gjajtraii kéMtt habáraid) Mert aiglen él ctak egy magyar, Kinek boaáftrt ver auxrt: Nevednek mindaddig leu«o K«e/elettelt áldó bire. Ki bőgj ha tán m&gjv Kiveaaa«, aunt hervadt virág : .Esűéked él ... ienerva j&l S értvén mfirid egiaa riiág I r. ! VÉOH LAJOS. Ltí képek Tftrffk-Boenlából ina 'KÖNYVES JÓZSEF. (FoIjUtéa.) Sftrajevo TÁrosában Ukilc a, török boeniai j, magasabb rangú törsz tiut.több hivatal ás katonai lakta&ya, stratégiai ssem-pontból, Sarajevol footoa hetjook rétik, majd megmutatja talán a koxelgö idő. — BistoB statisticai Qasxeirást, kimnUtást o« keresvOakvaxt ott ily »T«rt k&rúJmónjek közt ki vihetni teljes lehetetlen, mert itt nincs adó-, leiek-, anyakönyv,az Öaste-irás felületes ép ugy,mint mindea ec országban, tíarajevobao, mini említem sokkal több, mind 80,000 lakót van, és m Iö61 eí ösazeirásaál oem voitak képesek többet40,000-nél Összeírni, esek kőit 30,000 mahomedánt, 5,500 keleti go-rögűt, 500 katholicuat, 3000 irraeliUt és 1000 y Adót illetőleg : egyik űzet, másik nem, a tisztviselők a gazdagokat rendesen ac össeirá*-nál kifelejtik, Ők tudják, hogy miért ? vannak olyanok is, kik túlságosan nxetnek, szegények ?aarolva lesanek, bison sorsavar minden felül. Élelmi saerek kost legtöbbet fogy a ri», bab, kukoricta, buta, rois, árpa és Eab kevés, marhahas és ssárnyas illat, bú ka és kecske több, as ételek fagyával leesnok elkészítve, nem ixleltem, de hossá mindenkinek jó étvágyat kívánok. A marhahuí fontja 10 — 12 kr., a jáhhuaé ellenben 20 — 24 kr. » mi pénzünkön ssámitva, a városoknak temérdek ronda fából kessüJt kávéhásai vannak, kis nndssa kitűnő fekete kávé ára öujkr. A tőrök -tgéaxn&p,mikor caak easebe jut kávét Uiik, napjában 20-szor is, kenyér helyett olyan langiüó tóiét, étvágratlan kéxxel as utcsákon sütik,6k pogácaáaak oevezik, hanem hasonlít nagyságra néire a nálunk készített langalóhox és magasságra pedig a ssidók haBvéü dönaölö la*káiknos,ReÍb maoet, jó 2—3 h&veiyknyi magasadé hogy minő litst kererék-bÓl sütik, axt nem tudom, meri kegyetlen roaz ísfi; állatok lemészárlása színtan étvágyatlan kézsel az utóikon nyíltan történik, a mészáro-tok a leolt birkát, keikét az utcsáo égésiben mégis antik és tiaétállan baJtükkal scet darabolják, a tálat hatokat némelykor 10 — 20-an is kézbe v«űk,megszagolják, visszadobják,míg gazdára talál és ha megmaradt a sütőnek eledele, a török keveset és magányosan étkezik, as étúí maradékot pedig nejeinek küldi, minő elösé-kecyseg! Sokan állítják, hogy Török-Boaniában, több volna a nő, mint a férfi; a görög nők as utceákon nyíltan sétálnak, ellenben a török nők árosai fehér kendőkkel födve vannak, mégis némelykor, de caak lopva asép szenteket is láthatni a városokban, hanem aa utakon a török nő vidéki előtt elfut vagy leül és a földre nés, a finomabbak pedig ernyőt vonnak arcsaik elé, ben máskép van ez mi nálunk! — Nem tanácsm egy török nőnek után nézni, könnyen megtörténik, hogy *T lövés az embert & földre teriti, ée eaért as illető lövő még kérdőre sem vonatik, bizon Uv körülmények kost ai ember élete peresenként veszélyem van, egy arabbal beuéltem, ki már 16 keresztényt legyilkolt es exen hős tetteért török ismerősei, nevét tiasteiettei említik., mert es által a prófétának nagy ss >lgálatot tett Könnyű a törököknek több nót tartani, öltözetük egy egyszerű reverendáhos üMoaiit,éleimök nyoma-rult, a török nőknek nem azabad írást éa olvasást tudora koránt is a leány anyjától taaulja,do nem is jár hozzájuk a franozia és német Bazár, fagylalt, rizs por, álhaj, fodrász,páholy, brüsz- , szeli csipke, panama kalap, néger iánk, cham-pagner és szódavizet nem i«mernek, oh Alink mennyi megtakaritás ! — Török-Bosniában élő gOrögök létszámának* kipuhatoláaa a lehetetlenség kosé tartozik, miután a püspökök anyakönyvet nem vezetnek vagy pedig valami ok végett art nem nyilvánítják, többen azt vélik, hogy az eltitkolásnak Azonban a szegényebb sorsn családok snyagi életküzdelme, sót ojbb módúk eddigi ferde életmódja is lehetetlenné tette a gyermek szeretetteljes, helyeMrán; n, természetszerű fejlesztését; de tz ujabb idóbeD felmerült humánus szellemirány fi gyeimé o I y mérv ben fordnl az emberiség kifejlődésére, oly fontos gyermekhertek felé, a mily mérvben enyészik — eddig a gyermek megvédése és vezérlésére adottnak hitt — őrangyalban! bizalom, s e közmondás: ,segiU magadon s az isten is megsegít" mindig nagyobb tért nyer. S ha torábbá átgondoljuk Pesttloizi eme szavait: .Ha az anya magasztos fogalma s erőinek szemléletébe merülvén, felébredve egy oly világban lelem magamat, hol ezen anyát hiában keresem — mert az életviszonyok oly terhesen nehezednek az emberekre * - beláthatjuk, bogy hazánkra nézve misem szükségesebb, mint hogy ennek eltávolításában a nugyar nép minden osztályából magyar nök működjenek közre: Ennek czéljiból pedig szükséges : 1-ör Hogy a leányok, a családok alapitói részesittesseoek oly tanokban, melyek által természetes hivatásnkat.mint gazdasz-szonyok, nők s" anyák, hézagtalanul s teljesen tölthessék be. 2-szor Ha eme természetes czél el nem érethetnék is, épen ezen kéjezés által mégis egy önnálló, s érdemteljes állást foglalhassanak el, t. L mint mások gyermekei ? nek nevelői, tehát mint magyar gyermek-kertésznok. Exen kettős czél elérését lehetségessé teendő, a magyarországi központi Frőbel nóegylet 1874 évi september 1-tól az elsőn kavfll, gyermekkertészno- képezdéjének má-Bodik tanfolyamát is megnyitja azon kéréssel,hogy különösen magyar leányok — a társadalom felsőbb köreiből is — minél számosabban jelentkezeznek az egylet első alelnöké-Bél — Bosenzweig- Saphir Sarolta úrnőnél Budapest, Tükör utcza 2 sz. — mint hallgatók, hogy előkészittesenek a haza s emberiség iránti kötelmek betöltéséhez. Szegényebb leányok nemcsak a ha-vanta két forintnyi tandíj lefizetésétől metetnek fel, hanem néhány hónap ntán, a viszonyokhoz képest segélyben is része-s&jhetnek, hogyha szorgalmak és képessé-göknek jelét fogják adni. Mindenik tanfolyam 12 hónapra terjed. A képeidébe felvétetni akaróktól megkíván tátik, hogy 16-ik életévöket betöltötték, » a leánytanodák 4-ik elemi osztályát kellő eredménynyel elvégezettek legyenek, ellenkező esetben felvéti viszgáaak lesnek alávetve. A mind két tanfolyamot jó sikerrel végzett hallgatók — az 1874. márexto 29 én 7905 sz. a. kelt s a m. tir. vallás és közoktatásagyi ministeriamtól nyert fel hatalmazás folytán államilag jogosait oklevéllel láttatnak eL Jelen fekzóliitás az egylet azoa kívánattal fejezi be, hogy a hallgatók mindegyike legyen oly szerencsés, hogy a tanultakat majdan saját családja körében alkalmazhassa; de azok, kiketesorsnem ér, működjenek annál buzgóbban oly gyermekek nevelésén, kik szülői szintén nem oly szerencsések, hogy saját kisdedeiket önmagok nevelhetnék. Budapest 1874. július hóban. Az egylet óévében: ?Á Az új mérték- és súlyrendszer. Ha körültekintünk e nagy mindenség ékes templumában ; ha a természet rendjét bé-inileg igyelmttnk tárgyává tessszak : önkén;. lolenül is asoo szilárd meggyőződésre jutunk, missel int mindenütt folytonos vailosás uralkodik s csak egyben van állandóság és ez a váltossa-dóság. Hogy mennyire áll ezen elv, azt talán felesleges részletesen fejtegetnünk.Vessünk asak futó pillantást az emberiség történelmére és ott sxámtslan esetre akadunk, mely állításunk helyes voltát igazolja. Ai emberiész küzd, teremt ujat i nagyot s talán azért, bogy ezen kivi vott szellemi nsgysága,mini az idők viszonyai folytán később csekélynek feltűnő, egy más század által teljesen megsemmisitiassék. — Két erő működik minden stásadhan s e két eri: az ujiui és romboló erő, melyek asonban egymással harmooicos össshangzssbsn kell, hogy legyenekl Hivatása ennek folytan- mindea századnak, hogy ems két erő közreműködése álul minden diesébb eredményeket létesítsen. Semmisítse meg s múlt korszakok téves s ss uralgó korszellemnek meg nem felelő intézményeket, de csak azért, bogy ajitó ereje által belyökbe a jelen kor igényeit teljes mérvben kielégítő eszkötök teremtessenek. — Aztázsd romboló és ajitó ereje jelenben legssembeszokóbbennyilvánal a mértékek rend-ttereailésésel. — Bég- érezte s* emberiség ama (erceket, melyek aiait a readesetlea mértétek miatt évszázadokon kareszUU nrögölt; rég érezte azon nehézségeket, melyek a különböző. száz- és százakra menó mértékek sokas iga mimtt a kereskedés terén felmérőitek. A nemes és csélirásyos eszmékért oly lelkesülten küzdő századunk egyik tó- feladatának tartá e nehézségeken a lebetó legudvósebben segitni. —? Általánosítani a mértékeket, valamint magán a természeten alapuló mértékegységet venni fel, «z volt % vezér eszme. A |leiméssulec alapuló mértékegységért már rég kttzd ss emberiség. Már 1670 ben Moaton franozjs csillagász s délkor hosszának egj misodperez alatti kiterjedését sjiabi axV-tékegységul. — A világhírű tudós Laplace egy názsddsl késóbb Hoatoa elvét felksrolá oly módositisasi aiooban, hogy t s föld délkor negyedének 10 milliom»d részét vette fel mértékagy őségül. - Laplace elve a mértékegységre nézve elfogadtatott s most a legfőbb feladat volt a föld délkör negyedét pontosan kiszá miLsni, hogy annak alapjai, maga a mérték egység is pontosan kiszámítható legye* E végből tóhb frsnesia tudós vállalkozott ily mérésekre. így Meebaia és Delambn 1791 ben a Dsnkirehea és Barcelloaa kSiü délkorivet mérek meg, mig Btot és Arago e mérést eijóia s Formenlera szigetig kiterjesztek. E tett mérések elégségesek Valinak, hogy azok segélyével s délkör negyedének bostza kiszámítható legyen. A délkör nagyede, a tett számitások nyománö272916 b. ol vagy 1313.23 o.mértföld. Ennek 10 milliomod része 0-6272916 b. öl vagy 3-163446 b. láb, vétetett teUát mértékegységül és méternek neveztetett. Esen mértékrendszer a tizei (dekád) szintrendszeren -i-p-"^ Maga s név; mater, s görög metrón ásóból vétetett s mely mértéket jeleat. A lobbi alosztály is vagy latin vagy görög szsvsk által fejeztetik ki és pedig s magasabb osztályzatra görög, az alaosonysbb osztályzat kifejezésén latin sasvsk használtatnak, úgy: deka = 10; hecto = 100; kilo = 1000 ; myeria = 10000 ; mig deci a 1; centi = 0- 01; milli = 0- 001. Miután mind s latin, mind a görög holt nyelvek, sz ok, mély ezen nyelvekből vett elnevezésekre késztette a tudományos világot, egyedíi ss vsla, hogy igy mindsn egyes nemzőt könyeb-ben elfogadja az elnevezéseket, mig ha valamely élőnyelven történt volna as elnevezés ugy mindegyik nemzet magának iparkodott volna tulajdoni tani sz elnevezési jogot vagy legalább is törekedett volna ssját nyelvéből vett szavakkal látni elaxokat. Lássuk már most s meter-rendazeren alapuló egyes mértékeket. A hossi-mérték egységét képes a méter = 8- 163 b. láb, mely deci —, centi — és sailKmeterre assz 01.0-01, és 0.001 méterre oszlik, mig sokszorosai közül deka (10) és hecto (100) méter nincs hssssklstean, saig s tSbbi atmérésre használtatik igy a- kilo (1000) méter és smyria (10000) méter. A felület-mértéknél mértékegység a nSgyset-meler és alosztályait megkapjuk, ha méter alosztályai elé ezen siót négyzet(quad-rat) kapcsoljuk, igy négyset deci —, négyzet centi — és négyzet milliméter. Földméréseknél a négytet dekameter, mely ar-nak is nevestetik, vsa használatban s mely 27.804 [~f és a négyset beetometer vagy neotsr (lOOari mely 1-738 o. hald. - A köbmérték egységéül szolgál e köbméter, s neki megfelelő sl- és felosztályait nyerjük, ha a méter megfelelő osztályai elé szén szót: köb, csatoljuk. A folysdék- és ármértékeknél egység s liter,mely nem egyéb, mint egy decimeter hoss-snuágú, szélességű s msgsnágn kócska; százszorosa a hectolitar, mely a jelenlegi akót és merít fogja helyettesíteni, ugyanis egy hectolitar = W67 ako vagy 1-626 mérő. A liter al-ass'tályai a deci — és oentiliter. A .Olymértéknél egység a gramm, egy ksbceatiatter vh ü44ys 4* C^és 756 nui. légnyomás mellett. Knn.k többszörösei a dekst — beoto — és kilogramm, melyek közül azon baa leggyakoribb s kilogramm = 1.786 foot, vagy 1 Iont 25 lat — Hogy tisstább átnézetet scerezhessDnk sí ép most elősorolt mértékekről, sz elnevezéseket, szók rövidítéseit, valamint s nekik megfeleli értékeket táblázatos üaszaálliláabao küxoljuk: n) llsosl-SBértrLrk. Egység : a méter. Mai = 1 myriaawlar ==- 10000 in. — 1-4Ö geogr. mfld., KM =- 1 kilonwler ^^ loüü m. —D 0-726 geogr- mfld., HM =- 1 bectoma ter = 100 m. =? 52-829 b. Sl., DM = 1 d«-csmeter = II)m. —= 527 b. öl, m = 1 méter = «gy«% = 3-163 b. láb, dm. = 1 doc.mo tor = O-l m. =^ 3-796 b. huv., cm = 1 coaú-méter = 0-01 m. = 4-556 b. von, mm = 1 milliméter — 0-001 m. = 0-466 b. von. b) Felület mérlegek. Egjaég: a négyzetméter. MégyasstMM — 1 aégyaz. myriameter= 100 millió négyss. m. = 1738 négyn.o. mfld., nágyaz. KM — 1 négsz. kilomoter =? 1 millió négyss. m. — 173-773 o. hold, négysz. HM = 1 négysz. beetometer = 10000 négyss. m. =--1-738 o. hold, négysz DM = 1 négsz. decs-meter — 1UÜ négysz. m. = 27-804 négysz. ól. négyss. m = 1 négyss. méter = 1 négysz. m. = 10-ül négyss. láb, négyss. dm = 1 négys. deoinwter = 001 négysz. m. = 14-4 négysz. hüv., aégyss. cm —= 1 négyss. centiméter =-CKlOl négysz. m. = 20-8 négyss. von., uegys. mm = 1 négyes, milliméter = UOOOuOl négysz. m. = O-2 négyss. von. (^Vége k«v.) UDVARDY 1QNACZ. Helyi Hírek. — Bymen. Méltoságoa Hertelendy Kai mán köztiazteleta főispán or bájos és müveit lelkű leánya, Herielandy Kósss kis- zanont aug30-án vezeti oltárhos&ollerlstvánur, azuj párnak midőn tellegtelen boldogságot kívá nunk, az egéss megye osztozik főispán ur atyai Műmében s sssnnosekivsnstát benső, üdvözle tét nyitváuitja általunk. — WUuutic* Gyula L barátunk, SZ ifjú nemzedék- e nagy MBéaytt.tagja, jelenleg Hel Teczia havasai közt gyaxafiitjs ismereteit, mint a szorgalmas méh a mesan távolt is felkeresi, hogy annál többet hmmtálhsssoa basájának, melyet, eddigi munkásságát s munkásságánsk csélját tekintve, szeretni nem szfinend meg soha s minden kasai intéassény felvirágersuért. as» retettet küzd, s mig más fiatalok ss ephemer ifjúsági bohóságokért rajongnak, addig ő s ko- molysbb tanulmányok mezején hslad; benoüo- ket beesés közleményeivel felkeresett s bizonyára kedvesen veszik t. olvasóink, ha utóbbi levelé ből a követkessket idéssük :.. eoraimatSuropa legmagasabb hegyének as 14.312' magas Mont- blanc-nak tSvébea a gyönyörnChamouny völgy ben irom-Mindig szerettem a természet szépsé geit, da most már nem csak szeretem, hanem bámulom is. 8 tán e bámulás s csodálsz igazait is, k* sorain éolébe e helyet Írtam „Chamonay-* Sokszor érzem toltam gyengeségét, de sohasem — — a fóok* aa volna,bogy a kormán; rajtok aa egész ?dót meg » vehesse, mert mai hitfelekezelnek nemotak * papokat és püspököket kell elmrta-siafc. hutám éren keni > Constsntinápolybu átó pátriárchának u 22,000 garast küldeni. A zsidók szinte eltanulják létszámukat, egy részt vallási szempontból, mm* részt ado végett, az izraeliták ilt mint másból jól kiisme rik magokat, a kort hnények bei mérten ügyes kereskedők, valamim bebizouyult az ia, bogy egy hitfelekeiet aein szaporodikTörökorazágbsn, oly feltűnő gyorsaid mint ők. Csak egyedül a katholikns papok és a szt. Ferenoz-readft. atyák vezetnek pontos anyakönyveket, és évenként aa élőkről, nősültekről újszülöttekről, vslanúot megholtakról rendes kimutatást adnak; sí 1864 ik megjelent kimn-tatás szerint Sarajevoban 76 kath. család élt 63 nos, 239 lélekkel, az 1848 iki aserint már ISbb mint 100 csalid volt; O gyors szaporodás bevándorlás állal történt. A zsidók 15-dik században a jezsuiták által Spanyolországból kifizeietvéa,itt menhelyet találtak, 6k beszélnek lor&kQl, aswbül, de magok kört folyton spanyotml, és annyira unák meg szánnsxssi nyelviket, hogy több ni van köztük, kik más nyelvet s spanyolnál n?m is értéaekj orvosról vagy gyógyszerészekről szó sisos, kivéve a katonaságot, hof külföldiek vsa-nsk alkalmazva, hanem ezen spanyol zsidók török mód szerint ülnek a fabódékban és árul-aak gy ógysaert, de minőt ? az már titkok titka, magam is azt hiszem, hogy tyúkszem fájásra ípecscuanhst, szakáll nyöMm, mag doveri porokat kapnak, no de se baj .mindest pénzért, még is feltűnő, hogy annyi igeo öreg ember látható,* koplalás teszi e ezt. vagy ép sz, hogy orvot és gyógyszerééi ainot ? Esnek megviav gálását s kiváncsiskra bizom, annyit ssonbsn hallottam, hogy betegség esetén caak a férfi gyógyitutjs magát,a nőkről szó siacs,hias a torok nem tiszteli oly sunyira a nőket, mint mi, a nő szenvedése nem hat reá, elveaités esetén szamát könnyes pótolja, vagy tán azon körülmény b, hogy a nőknek még betegség esetén neui szabad más férfivel beszélni, sem pedig orvuaask a has kussóbét átlépni, szegény sxeu vedökl Sarajevobol kormáoyostatik ss égess Tőrök-Botnia, itt több mint 600 hivatalnok* van s kormánynsk. A i&roksk z czigányokst ép ugy, mint mi a törököket fél embereknél nevezik. A czi- gányotnak Törökországban két iája van, fehé rek, és feketék, esen utóbbiak kórülmetéltettek és mohamedánok, hanem a mobamed imaházsk- bdl ki vsának zárva, és lakásaik csak s váro son kivul lehetaek, beszélik az ország nyelveit, de magok kszt csak ozigányuL , Ssnjevoban miadig nagyobb stámu hely őrség vsa, gyalogság, lovasság, tüzérség, ezen utóbbiak csak törökök lehetnek, és nagyobb mennyiségű ssandár, a kiket mindenre felhasználnak, csend, rendre figyelni, vezetokfll, utasoknak pedig véiMklIsaH. Sarsjevot izasaa erfts és egésaségaa nép lakja, á férfiak többnyire 5 és fii láb magasak, a sfik gömbölyS arezusk, közép termetaek, és igen tfties szeműek, Sarajevo ritka aaép laéayai egész Törökországban híresek; e város minden évben két igen szép leányt kaid a sultáanak, e vidék kányái feltaao gyorsan fejltdnek, 14 éves leánykák ugy kifejlődtek mind nálunk 18 — aO, mennél beljebb megy ss ember Egyptom felé, annál korábban fejMdnek ki a lánykák, oly annyira, hogy magában Egyptom-ban nem ritka nyoka év<4 leánykát anyái)! ta- lálbatni, de életök is sokkal rövidebb s mién-kénél. A férfiak és nők szemei többnyire feketék és kékek, barna szeműek nagyon, ritkák, hajaik többnyire gesztenye szinttek, könnyen őszülnek, a nők tömött hájnak örvendenek és es képezi todiszöketós büszkeségüket. A bevándorlón spanyol zsidóké többnyire vöröses, hanem Sarajevo hölgyei egy fódiaatol lesznek korán megfosztva, száa|alan 20 éves nőt találhatni fogak nélkül, est sokan as erős diainak, víznek tulajdonítják, mások pedig abban keresik azt, bogy a leánykák korán lesznek édességgel tulhalmozva, mert ezen baj legtöbbnyire a vagyonosabb osztálynál található fel. A török férfiak hajakat laberetválják, cssk közepet eresztenek egy csopfbt, melyet a turbán alól össsegöngyőUtik, ők szt hiszik, bogy ezen ékes ozopt, arra való, hogy esés emeli be Mahanssd okét a paradicsomba, csak várjátok! A tfirSkSk a zsidókat Juhsdiiának nevezik, és s bevándorlónak snyira selimaüzálták magukat, hogy a baaszalötteklol csak nehezen lehet megkülönböztetni. Egy lörtéaet kó aat áUitja,hogy . keleti zsidók legjobban megtarták a régi fornsa és szokáasikat, és még ma is hasonlítanak aKriss-tas 'SXttletéseiMliekiMa. Sarajc™ g?rögei kozt,vannsk aéhiayaat, kik nagy keresi edeitei cxég taiij-doaona^taokast kisebb kereskedik, pékek, és-épteszek. A kathoUkasok posztó, raka, aslyszs kereskedők,épitészek, kovácsok, lakatosok, és kitOnó kávé orlőkészitők,a szegényebb atnoak napszámosok. A zsidók közül lobban hivatalnokok, iparosok 6k, a faszer kereskedést nagyban ksdvalik. A csigányok faszereket készítenek és többfélét vssbói ép ugy mint nálunk, kóbor életet élnek. Minden töröknek & óhaja egyszer életében Mekkába zarándokolni és a nagy próféta sírjál felkeresv»,s* áldozatot megtehetni, mely abból áll, bogy a sir mellett handnsrjávsl néhány juhot teol és ezért a nagy Mohamed bűneit boessjtjs, ha valaki betegség által ss utazásra gátolva van, ugy költségén ss útra Dervisek vállalkozhatnak. A spanyol zsidók, ha megöregszenek, ugy üzleteiket utódjaiknak engedik át, és Jeruzsálembe zarándokolnak, hogy önmagokat ss Istennek ajánl vas halálra elkészülhessenek, mely abból áll, hogy Jemaalesa földén maradnak, bőjtőlnek és imádkoznak, szemtanúja valék, a szávai gőzhajón, hol két kivándorló spanyol szidó,feahaagon majd három óráig egy húsomban imádkOMtt> kftleeosea Ssnyevobol éves-kint legtöbben »«--»«»? Jeruzsálembe, mert reményük szerint itt kg a Messiás legelőször megjelenni. (Végeköv.) Rabod Raaoi vacjok kain* láajraasi, í.li.i.nUri SSJTSSWSI — •ki ka CSÍBU wúíf kis mist ji psal sssj<u íurnok lanai B«f»sSasal ás Ksfsalíatasd imásui ; (s) Ast, ki s%ed ol/ Itfba sswst, N*ai ep«nts* a bánat. — POX8OOÍK OTÜLA. inkább «int e pillanatban,midiin a MWbtanc t Chsmounyt sksrem leirnL Fettíibb vonzó ri-dék vsn elég Európában, de iinpotantabb nincs. Hó s jégkéreg födi aa égbeayutó fcegy-ormokst s a nap srsnysugarai ezeraseres K.Dvegy»letben, tündökölnek a béreteken. A begyorWt ketté hasítja a jégt«g«-« ~«- ,«.tt Kirde glaees t mint egy folyó járja ._- ( rul t .Mont blanc-*.- A boraatztó tzépseg aes-th etikai fogalma ugy látásik itt nyert a termé-„ettil lért a megvalósulásra t a legpregnánsabb kifejezésre, mert mindaz a szemlélő elé tárul, mi at idegeket boraadáaba ejti s a lelket „égi. a szépség érzetének édes gyö«yörébe ringatja. Képzeld csak magad elé egy ónaa, pálfgó alakú jéghalmazt, képzeld jobb hozzá, a vaatag hóval borított Mont blanc-t, baloldalról at eget nyaldosó zöld hegyeket s állj a Chamousy völgybe egy olajfa alá: akkor láttad egy helyről a havasi alpvidéket, mely dermesat^gyatav • bámulás idegeidet vaczog-utjt; t másrészt élvezed a keleti dúl növényiét édet Bájait^aivod magadba az oson tartalmú lég vidámitó balzsamát — s esaed a narancsot. Nyár s tél egyszerre. Kelet, akarom mondani : l>él • iiaxak együtt S mondja valaki, bogy a kitételeatég nem természetes? De minek is igyektzem én körülírni a Mont blanc dermesztő' fegyát t a Chamouny-vóigí vidám kelletééit — hisz kedves barátom, „mered te aa élet fagyát épen agy, mint az élet melegét — s igy mig ha költó nem volnál ia, elképzeled magadnak könnyen, minő lehet az s paradicsom, melynek eeseteléséhez én fogtam. Paradicsom, mely fagy s virágaik. No, de ne ábrándozzunk tovább, ámbár bidd al, jól esnék messze, messze fH«ni gondolataimat, ha Btitánam nem itirgetne a tab-ie d'hőte-r*. Table d'hote, *) ábrándozás! Ugy e az anomália? Ne hidd 1 Albiosoak gyö jjyurü hölgyeiazoktak velünk együtt tabled'höte végén — éhesen fölkelni. Ábrándozni bó al-kalom nyílik. No de hát som tudok már egyszer kibontakozni? Ma kedresbarátom,nagy uUt tetiein,melyet mir neked nem ajánlhatnék,l«véo aMontanvert ClXXf mtgat, s éo ezt mászum meg Tallián Dénen barátommal. Sohase goadoltam volna, lju^y ily könnyen vitelem a hegymászás torbeit Kezembe vettem a szeges alpbotot, nyakamba vetem plaidemet s jó kedvvel indultunk a Mont blanc ez érdekei pontjára a Moatanvertre a 3 óra alatt az ormon már egy pásztor kunyhójában szárítgattok sa ioadságtoi átnedvesult ruhánkat De mi faradságunk arányitva azon élvezethez, mit a Montanvert kilátáaa a liont blanc legvadabb jégottlopai közé nyújtott? - Megvarlom féHem, 1»gy-«án meg frg ártani, de hála Isten még tánesotnék — ha az englitch ladyk nem volnának faradtak.Holnap elhagyom a szép Chamounyt, t visszamegyek Genfbe. Egyik köztártaságból ki, a másikba be. Igaz fájdalom, bogy as előbbi nem képes oly mély gyökereket verői s nép szivébe, mint az utóbbi. A Svaks igazi köztársaság. Fraa-cziaortzáf; csak a Ualánaaág nevével bir. Észre lehet ezt már Sevoyan it venni, hol e néhány ?aput lóllém. Genfból itmét Francziaertiágbe megyek • Mgaésem s kit Párisi, a culturtőrténelem e valódi k» Parisát, Lyont Lyonból vistza a Svaiéiba t idom fcátraléví restét a Berner Oberlandban e Csstói fekvésű s s Sváicz leg-dicsóbb vidékén töltöm tat — Ssinéaaet Sttnpa Andor és Hubsy Gusztáv színtársulata Keszthelyen nagy pártolásban réstesO.1. At eltadátra kitatött darabok oly változatosak, hogy a közöméi;igényeit mindenben leljiueu kielégítik. Szombaton folyó hó 8 án Nikó Lina javára adatott ,A tuavok* nagy operetté. A azinház ez alkalommal zsúfolásig megtelt, t ennek következtében kifejló-dfitl nagy bjség melleit ama tok futtát it élvezni, mely mintha valamely gőzgépből ömlőnek ki, oly nagy mértékben száll fel s tzi-rarzók sokasága következtében *eto vtlami kellemet élvezet. Lnkácay Sándor állandó ren-dozó ügyestége éa tapinlatoaaága eliamarétt érdemel, ugy a tártuUt többi tagjai is, da kfilS-nöseo Nyilvay Irma, Mikú Uaa, Miket, Saom-.hathelyi, Kuthy ét Váradi Miklós; Koröai tinaja kellemea bár, <it= nem eléggé iskolázott mindazonáltal, hogy jelei tehetség sít bekell ismernünk, s van reményünk, bogy belőle a axiuutuvsstvt egy igen jelet tagot tog nyerni. Kelkérjük a t sxinháalátogató közönséget, mi-aierint színházba menetekor, — ha sem akar az utczán MáUitnll lámpanélkiili — lámpa-fákba lltközni, — magával lámpát vigyen, mintás a hűld, mslynek megvilágítására sem bízva, a véres es időbeni kivilágítása gyakran megtörténik akkor. A keszthelyi dalegylet által szombaton, f. hó 8-án tartott rendkívüli daiestély, igen kisszámú közönség részvéte mellett folyt le,mig ugyan Manón Lajos soproni zenekara tiép pártolásban részesült; más nap Muocai Lajos a Hévvlz tOrdön játszott. — Magyar Szerdahely község derék tanitojs Sáringer Károly urat as egyetemei ta-nitogyfllésre 20 frt. útiköltséggel ellátva a (óvárosba Mldölte. —. fialtam lUrtdre * 17ík«»imu kimuUtii szerint ang. 8-ig 1113 sorszámban- )693Jurd5veadég árkazalL I — 0«fle Lafo* a keszthelyi dalegylet elnöke e tiaatéXl lokfitsont s helyette eraSkke Polgár József, 2-od elnökké Wiese Károly ' választatott , — Zalamegyei Légrád községének kérvénye, — olvassak a soproni keretk. t ipar- kaawra jegy zokfiny vében még két országot vá < sár engedélyezése végett Ez érdemben a titkár elSterjetzti: hogy a vásárok jegyzéké szerint Létrádon H vásár tartatnék, mit maga Légrád községe is, egy - 1866 ben bea dott kérvényében, melylyel vásárjait még négygyei sssporittatni kérte, beismert. Jeten kérvényében nevezett község előadja, hogy csupán négy vásár tartatik. Hogy mennyi vátárja van tehát Légrád küzségnek, az nem egészen világos. A kamara éten etóterjetztéfft tudomásul véve,Légrád községnek kérvényétoli elmoadittatását határozta s nagym.ministariuni' nál javaslatba hozaadeaak, és pedig azon ok ból, mert véleménye nerínt, ha Légrád község ben évesként csak négy vásár lartatik is, ezek az ottani viszonyoknak teljesen megfelelnek. — A „Vasárnapi Vjtag- 32 dik azáma következő tartalommal jelent meg: Mol nár Aladár (arczképpel). — A völgyi ér. (Köl temény Dtlmady Győzőtől.) - Theodor hősien aége. (Beszély.) - Izland ét lakói, I. (3 képpel.) — Wight szigete (képctoportozattal.)—Erdély : bányavidéke, iDéva, Vajda-Hnny»d, Hátaseg-^ vidéke.) — Otazát a tenger alatt (Regény képekkel illusztrálva.) — Az országos níképiJ wylet — A hódmezővásárhelyi rcf. lyceum másféitzázadot ünnepélye. — Furdoi '.ívelek. — A hétről. (Tárcia.) — Irodalom és művészet. tat. rendet rovatok.A„Vatárnapi U-aág'april - janiusi évnegyedi folyiiniból,melyben u,Ul»- zát a tenger alattt* czimA képekkel ilusstrált regény közlése megkezdetett még néhány teljét szama példáoy kapható ; elSfuetéti ár évne gyedre 2 forint; félévre 4 forint — A Fellegi Viktor álul szerkesztett .Apolló czimtt zenem&iblyóirat ez évi 16 16-ik kettőt számának tartalma : 1) Három dal szö veg nélkül. I. Csendes öröm II. Éjjel (Nocturne.1 III. Merengés ^Reverie), Kovarcz Emihíl. 2) Burla, Maguranyi Józseftől. 3) Hogyha nekem olyan rózsám volna. ?z az utcza végig sáros, ciardás, songorárs átirU Tiazaa Aladár. 4) Apolló polka, Nagy Bélától. 5)Két nép Uh I.Ei a kis lány szt hini, II. Még azt vetik szememre s pajtások. 6. Miért ragyog a sok csillag az égen, dal Ógyektol. — A borítékon: A pozso nyi dalárda története. — Vegyes zenemujegy- zék. ?lofisetéai ár egész évre (mintegy száz vá logatott zeneműre) 6 frt, félévre 3 frt A jelet) kettős szám eMfizetési árt&Okr., bolti ára 1 frC Ai elo6zetét vidéken legczélizeruebben t posta hivataloknál postautalványozát utján etscözöl betj, Budán az .Apolló' kiadóhivatalában, itkolautcza 681. tz. a Minden eddig megjelent szám és kötet folyton kapható. — GyáaxMr. Hor/áth Czeczilia maga agy fia Sándor szomorodott szívvel jetentik szeretett férjének, illetőleg falejthetlen édes atyának Vida Jánosnak, egy heti betegség után életének 49 ik, boldog háaattágának 20- ik évében, történt gyászos kimaltát A boldo gult hűlt tetemei folyó hó lO-és délután 4 óra kor tétettek a pölotkefoi sírkertben örök nyu galomra. A szent mise áMozat ugyan ott folyó Ló 12-én tartatott meg. Béke hamvaira ! — Farkas-vadit*%at. Raazínyáról ír ják nek&nk : Folyó hú b-án méltóságos Inke/ j Ferdinánd k. kamarái ur ratzinyai urodalmá-> baa farkat vadászat tzáuioa puskát ót hajtókkal ! rendeztetett, a többi között Oróf Apooyí Qéia Magyar országból, Qrf. Beroldingen ur Szlá-nyárul, ét Méltóságos Inkey Ferdinánd k. kamarás ur, Ücke Mihály titkárával jelen voltak. — Az eredmény követkéz!, az els6 hajtásban találtatott egy öreg bak, egy nőstény, ét 5 fia farkas, ezen hajtásban az iszonyú öreg bak far kat Qrf. Aponyi Géza ur által megsebesítetett, ét két kölyök larkaa a községi elöljárók Jem- brek ét Kopány által rögtön leterittetett, — a 2 oik hajtásban az anya farkai Ecke Mihály titkár váltai lövetett agyon, — A 3-ik hajfas- baa a Gróf Aponyi Géza nr által megsebesített öreg bak farkast egy 18 éves pór legény vég kép agyon iotta, egy 3 ik kölyök farkassal együtt, ét igy a 7 tagú farkat családból aa agyonlőtt apa, anya és 3 kölyök fsrkss a mgot Inkey kamarás ur udvarában (kastély előtt) 3 órai szemlére ki voltak téve, honnan a vadász urak, mint győztetek, a megvendégeltetée után örömmel saéledtek el. — A .Magyarormág is a nagyvi lág, 32-lk szamának tartalma: Képek : B. Rothschild Anzelm. — Egyetlen ha barit. — A svábhegyi fogaskerekű vaaat. — A fedélze ten. Szöveg: B. Rothschild Anzelm. — M. Flórt úrhölgy emlékébe. A halálhoz (Költ Horvát Boldizsártól.) — MariénbadbóL IX A metamorphotia. (Elbeszélés if). Ábrányi Kornél tól.) — áiivbeli tartozások. (Bagény) Msqnet Ágosttól. (Folyt.) - Tarosaiéval. - Egyetlen 1,4 k*rát — A tvábbegyi fogaskerekű vttnt. — A fedélzeten. — ütvén év. (Költ. Beranger után) Farkai Lajostól. — Különfélék. — Sakkfciadváay. — Képtsiáoy. - Starkasstoi Ozeaetek. Eiófiseten' dij: Negyedévre 2 frt. 60 kr. Évenkint 2 diates jutalomkép. — As 1874-ikí évfolyam eddig megjelent számai még. kephatók. - Gtrú J Mintártulata Alsó.Lendvárél Körmendre távozott A SzeDt-Láazlo-Egyház javára rendezett eloadá* keveset j?vedelmesvén, nég egv előadást szándékozik rendemi. - Beküidetett. A tekinletn nagy- kanizsai városi kapitánysághoz második fel- felazólitáa. 8ziveakedjék hivatáaának meg felelni ét pitezonkon a tejet, túrót, tejfelt ét vajat megvitagalutm, esacaalátoakmár véget vetni.Töboea.Megjegyezsttk.bogye tekintetben intézkedve van s a fővárosból rendeltek meg olyan tejminóség merít, milyent a budapesti rendőrileg haaznál.ezutta) mi máira it felhívjuk a t kapitányi hivatal figyelmét,ugyanis a kofák kora reggel a városon kívül elfogják s termény és baromfi ssállitokat t tömegesen ötez* vásáj roloak mindent, emiatt oly nyomott ár van piaciunkon, hogy Bécsben vagy Budapesten oietobbé lehet venni élelmi szereket Szerk,) - Sajtóhiba. Lapunk 64-ik számában a nagy-kanizasi fogymaásinmi ifjúság létszá mánál számcsere történt, 236 helyett 326 olvs- •aodó. Az adóösszeg kimutatásánál pedig a ta- j polextS adókerfüetben nem 269,775 frt 17 kr. hanem 150,775 frt 17 krt. tesz. A kanizsai adókerületet kivéve, a kétszázezer forintot egy adókerniet sem baladja tuL - SOvid Mrek. A .Neue Fnrie Pres se- t" Francziaország területéről kitiltották. — Gyöngyösen az ixr. templomot kirabolták. — Homonnán noilövéazegylet is van. — A tokaji hegyeket elverte a jég. — Csehországbso wu Unitóállásnál több van üresedésben. — Küküló megyében petróleum forrást találtak. — Buda pesten a hamis borok oagy mennyiségben gyár tatnak. — Az uj szepesi püspök 12 ezer forin tot adott jótékonyczélra. — A herendi porcze- lásgyár tulajdonosa csődSt mondott — Gari baldi veszélyesen megbetegedett. — Munkácsy Mihály hírneve, festést t».«*-HU zug. 4-én ve zette oltárból de Marohes Helene bárónőt — Az egyetemes tanitó-gyvlés elnöke Molnár Ala dár lett — A pannonhalmi könyvtár a 100,000 kötetet meghaladja. — A soproni tüzoltó-egy leti kötgyulésre 130 tűzoltó egylet van meghiva.— Petroleum lámpa feldolét következtében Uj- Harasztíban egy anya s két lánya megégett, egyik lány másnap meghalt Történeti naptár. Aug. 13.1849. A világosi fegyverletétel. .. „ 14. 1859. Pálffy a Schjrarcteaberg a. ve. zérek Esztergomot rohammal bevsvék- „15. 1000. Szent István Esztergomban ki-rályá koronázUtik. — 1849. Lagosi csata. „ 16. 1768. Krakót az oroszok elfoglalják. ,17. 1849. Bem, Guyon Oláhortzágba menekülnek. , 18. 1830. Ferencz József királyunk azü-letésnapja. , 19. 18Ö&. Concordatum I. Ferencz József császár ét IX. Piut pápa közt Szerkesztői üzenet. 13W. .Dririutoli barátaink* beivel, mi.ISbb kBioljOk. 1893. T. K. Kusthely. A 2 frt slSnietén pénxt átrcttOk ? f. évi májú — jnlin* évn^g7»dr« bejegruUlk. 139*. .Kii k.rUlnkbeo,1 — .Váláakor,* — .AkTkor éa moat,* tehetaég j«lei matatkosnak ngran, de koalésre »íg Km valók. Ai Ígért oortUa uláa jobb len ; KnlBabea levele^aét lagjobban a»er»tn5k.— 18SS. K. A Kgret na lehM k5>olni. 1496. H. Héra Eddig ueteokiat fgjaior jelent ""* 1397. K. K.a»the!j Itílr. as e4digi«kb<!l, jobbat ú renélhetfink. Paplrszeletek. K.-kmiif ti k o Bjbi-nytlf N. ajusnny a «olédbo«: Ug7>a U Miosika veddé 18 > aifonérbsl a luaipedi r&Út, a credéaesb6l néhánv tojáat • kwzt-4iból rgj fo»t padért, astán a rastrolt éa veidUogot, •gv kori. Obantet tetvél • topaíbe éa tedd bele a rehrbe, tatás rakj tflset a aporbertbe, fSad »«g a noast, rteraat, laas ape&at anapeia, dlnatelt kranapU-val *a sakardal garairaaggal, usrtli it K-grei aapikkal, a kávé malmot Beg kall n-? peráltatni, 00(7 fsiatoaan mónarossAa, mert holnap s gonverustsé vendég len, aa obaraatlieirteaaattal, majd roipradllt aflttbüt, éa kalbeachitelit, aAio maa-d>l anflaafot brodtortával kánál Snk, vagy ba nem érsnk reá, ttgy neaj e] K saeker^ekerhes, podér kraSl leaa a eompot, enardlnlettó > desut. Mierika eliMfelejta a sáapeiaoo anilaf lecyuii. éa a meetároa ae adjon aavi nvagot aaiat a mí^ap, boád be ha-aur a lavmrt, atnpfot, áa a reúpnlw«t, a ?ri*e«rn« be aoká joa T hol maradt a uajeinlafGat, ealgaomoa, hát még a tokáim, a kikirikim ia nagyobb legvsn, mart vendég lesz. Taaeék, Ig7 haagaik a ?s4p nyelv, a mely kevés kivétellel, minden hátban gyakorohatik. — Ka fi megtörtént. Efy mortkOai fí. eass laaákoa felaadlitá Ieaik eaapláfoat, adjon nekem 12 aké bort én aa egéaarSl moat adok obligatiót majd itese etáat leiaaom, Ioa4k gasda a Gtshlftnek Drúlve taiveara reá állott, a kotalesü boná it keadett egé-(aen aa iváthoa, egyaaar uonban Ieaik feUaolitja aa ivót a Isetétre, de as ivó errSl otdni aem akart, Ip « Otj perre kertit, ss ivó s Wrótáj tl«t sst biitmriti torr " puk ?:!<«> tk& inti m«r, kolot a kőtiíajbcü tintás as áll ha ttunkét akit mofÍMlk tutsi kSUlv i?j taliál mét hárosi ak<S ni bitrs. lesik fócor, már niv«HD •lill t bárom akárol eaak 9-«tns«aMO, á«]at ifi, határozottan ast voadá^ bof y ?S7 CfappM i«o sofiHlek, majd *grkftr»B trak ler/-taa ja k«d>m Ins »^4.io» a mtf aáln levS tá-roa akit <• »et*»rt«m as «t'*""- <eaik uram ?««-lea aresot vágott, de appalláa! aea« Bwrt. Piaczlárak. -. i. aaf. 7. Bsst 8 frt. _ í H — H»w 4 frt BU kr. — 3 frt. 80 tr. — irt* 8 bt 50 — í bt. 10 kr. Zab S frt- 10 lo- — í frt. 40 b_ Kakorima 4 Irt. 60—60 kr. SUa* atuája 1 fit,-•salma 1 frt. » kr. — Slttsssürtly, anru.ln. 7-io Biu 6 40.-t frt - Eou 4. — 4.60 - Ar«. S._. — 3.40. - Zab 2.—. -S.30. Knkorieu 4J0 Maraabaa aliSreada Ü8, Báiodresdll S6. Borj.ha. Utálja 30. eüje 28. borjilsulat 3z. DUsnohu S4. Blrkahu 18 kr. — Utaf. 1874. ?•{?Wu !>-éa. Biu 5.40 - IM Bo«. 4.W—tJO. Árpa 8 8J0J«b 110.—230. Kákorict 6—5.30. Uil le»í. i»*náj> 16 (t. Máid-lbst a>. 14 ft Bosalisn l«ff. 10 ft, kO^pínon 7 rt. 60. Dara, 1 «ír5 Is ft. Boní 1 m. 14 ft Lanew 1 m. 14 fct Bab. 1 m. 6 f<t —. Klllu 1 «. 12 frt Bargoara S n. 20. Bakfa batáb 5l« 16 ft, duroot 9 ft, toi(jrfa buáb tlt 11 frt, doroarj 6 frt S0 kr. pi-hab baUb Bla S ft M.rhihai f«ntj« 28 kr.. itirfootja 6U kr. Diasobha* foatja Z4 kr.. as;r fontja 4S kr. Hor-jooti. foiitj* $0 ki. ikrkabu foolji 18 kr. Ssiaa mi-saija 2 frt. — kr. gulau L30 kr. Érték- és váltóftlyu augottut 12. 5'/, metaliques 71.90; 5% nemi. kölcsön 74.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.-; baak-réasv. 947.—; hitelintézeti részvények 243. 7ö; London 109.75; magyar földtehermentéai kötvény 78. 36; temesvári foldtahermentóú kötvény 75.—; erdélyi foldtehermentéti kötvéuy 75.—; borvát-tlavon foldtebermentétí kötvény 80.—; ertst 103.50; <*. kir. arany 5.29 Mapoleond'ur 8.79 Vasúti menetrend. Kaalxaáral: Enik Hobira (Zákiariial) Záfrib Finiséit & Itt | ga , ZU»ráWf 2 , 46 , díl.iia B.dii, 6 , 18 , rifftl. 1 . 48 . díloláo. 10 . 43 „ ntv>. g (ét d«lntác 6 óra 26 perei Bééibe) fi , 43 „ regtől. B*°»ii;(Ssoiabath. Béeanjh M<) i „ IS „ délatán t, n .. H 10 „ 66 „ ««to. Pragubof falé Trientig t „ 8 „ reff«l. „ <i&-cb«S „ 28 „ düatáa. , „ „ 11 „ SS „ ette. Xrkraik Kaalnára : Kuek, Mokaa (Zikiarnál), ?á|rahb<I 4 óra 19 peres rflfg*l. „ „ „ DOBI- bovár, FianK, Zágrábból 1,11, dtlatáa. Zákáajr-tiame-ZágTabbol 9 „ M „ ««•. Budáról 4 „ 43 „ ngfel. „ 1 „ 46 „ dilatái. 9 ,. 20 „ .«.. SsombathelrrSI 10 „ 33 „ délalStt. Uícjl>6HBi<aujh.S»<>mbati.fol6l 4 „ 31 „ r«jg«L „ v „ 10 ,. 18 „ XU. „ (Pragwbof f«151) !, K , regfal. Trieaat- «• IMobCl 1 „ 9 „ dtttuán Trieutbil 10 „ 22 „ •«'• Felelős uerkesitó: Bátarf UJ**. If]. Skublk* Uszlá Mrnak. .. A zsemle piacion véletlenül áthatolva, azt tugjt valaki fülembe, hogy a Zala-Eger-zzegen gyűrött és a Nagy-Kanizsán kisttött .Zala* lapban valami fitcálit ur éket tollából volna ellőném irva-,de miatáB as egész város- V ban ezen érdemes lapot feltalálni képes nem : valék, arra lettem figyelmeztetve, hogy ennek néhány előfizetője csak Ztla-Egernegeo létezik ét mivel önnek irata nem lehet valami lényeges, tehát oda utazni költséges ét sem érdemet. Hanem fiscalit ur 1 hogyan it jutottam én a nerencséhez, hogy ön engem tisztelt meg, ékes tollával? Nem értem, Varga Lajot nr ónnel polemizál ét ön egész mát lapban intés . nyílt leveleket majd a felelót azerkesstSböt, majd pedig a kiadó tulajdonoshoz; még á lap-szedő, lapnyomó, és végre a kihordóleány o hátra, es utóbbinak, ha megfogja tisztelni ma-gat iratával, Vendel-Böske a neve. Végre mondja csak meg fitcalia ur, nin -csen önnek annyi knráasia, hogy Varga Lajot ügyvédjelölt úrral álljon vitába hias ez önnel tzemberaállt,miért bánt bennüoket ? mi békét szerető emberek vagyunk ; mitsem tehetünk róla, hogy Varga Lajot ügyvédjelölt nr a vitában mindig ön felett áll ;ön finom talon ember, kitttno tánozrendeaó.valóJi gentlement; ha jövőben hozzánk nyilt tereiét ütés, kfildje a mi lapunkba ét mellékelje hozsá a soronkinti 10 krt, ezt olvasom és erre már felelni is fogok, est vegye sd notam. A .Zalai KóOőny' kiadó tulajdtmota., <) E rovat alatt koajsttért feltlSaaáget vállalt ' fii Cs. Ur. szak. déli vaspálya-társalat Első s legtöbb kitüntetéssel jutalmazott a legjatányosabb árak mellett egyedül AUER JÓZSEF cs. k. szabasalBazott ehranomtar és ?fisrásaiJ kaphatók Gulabeli marha-eladás, A pesti központi papnövelde Zala- megyében fekvő kis-komáromi ura dalmában 28 darab tiszta magyar fajú gulabeli tehén és 1 bika mint „számfe letti" eladásra bocsájtaük. A marhák Kis-Komáromban (Posta helyben, vas úti állomás Komárváros) megtekinthe tők, mig a venni szándékozók a/, ura dalmi tiszttartói hivatalhoz kéret nek fordulni. tui6-5) A kis-komáromi uradalmi tisztség. „Paritás" HAJ-IFJITÓ-TEJ. A ,Paritás" nem hajfestek, hanem tejnemu folyadék paiy majdnem azon csodálatos hatással bír, hogy osz hajakat majpfjit, az as lassanként még pedig lrgké*ól>b tittaaégy nap aluli ama amint visszaadja, meiylyel eredetileg birtl A .Paritás" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tet-nés szerint vizze] mosathatik, lehet fehérrel bevont ránkoson dünni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a W Puxltaa "•? n fest, hanem ifjit. > világon a legegyszerűbb. A tejbal a kéve öntetik, > addig ionsfiltetik vele a haj, mig kellően meg van nedvesítve, s ex ' idén nap egyszer isméteketik. Kbbol áll ai egész. Ha a haj risasanyerte eredeti természetes színét, mi rendeaeu tíz- tásen-két nap mólra történik, további fentanáaára elegendő a tej Bek heienkint 2—3 ssor való használata, t ugy bajusz, pofa-4s teleazakáll , valamint a leghoaaabb uői haj ia megifjittat-aatnak. Egy ttveg .Paritás" ára 2 frt (postai szétküldésnél ira 20 krral több) • készpéozzel vagy utánvétellel kapható »>•?! Oltó é» Urnánál, Bécs, Mariahllferstrasoe 58. síén*. Főraktárak: Becs: Weiss József gyógyszerész, Stadt, lachlauben. — Prága Font Jónef gyógyszerész, Schülings-Grasse . — Brünn: Eder Ferenci. — Pesten: Török Jőnef W<8T»iertáráfca«, királyutcsa 7-ik stám. [1881—5) Árverési HirdetméDy. Azalólirott urodalmi igazgatóság részérói kozbirré tétetik;, ?iMerint folyó évi szeptember hé 2-án » Nemptby, és szeptember hó 3-ik és 4^azalso-lendTai gazdasági iro-dákban nyilvános árverés utján tíbb vendégfogadók és korcsmák, vizi Srlómalmok, nagyobb és kisebb terSlettt föld, rét és legelők Több évekre, s nem különben az idei tölgy- és bűkk-makkoltatási és gnbaesszedési jog, haszonbérbe adatnak. Kelt Also-Lendván 1874-ik évi augnsztos hó 4-én. Az ateó-lendvai és Nempthy, xtí2 1) Brodatmak Igasgatásága. M ~ÖLLA. SEIDLITZ-PÖRA. E porok rendkiroli i a lafelUrSbb caaukben babisoayvlt gjitJ' batáauk alul minden, eddig aliamart liási mnk koMtt, tagadhatatlanul ai eliű helyet foglalják el; mit az tok eser, a eaasairi birodalom minden reszébfil kexeinkhex kmdott bála-iratok a legrenleiaMbben tana- ?itjik, hon • p°rok ingott szsnuuksál, satétztaetaUetssttkstl, §ys-swrkéysX, toribbá lörosek, nn é>>Msi-lajtka», íliv-'jb.oaiail, U«-tnaé( okoiu flfaj.l, virtotalil, TÍ^I! hy.teriara. biksr é> auaaua háiytara bajiamnál a Legjobb sikerrel alkalmazlatuak, ? a legtartolb bU détk 1407—6 Ara I eredeti deboznak használati utasitastal I frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. mdenae- ák, fene, | mire min de D b«is5 és küUÍ pynlsdis, legtöbb betepiij, m afi ieb-, fej-, xQl* í* íog-fiji»T régi tirr«í és nyitott wl*k, )di bénulii és mindenoemfi sórűlis alivn, itb. itb. á á á palaezk ára használati utasítással 80 kr. D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. A legtisztább M legbatüatoaabb orrod aaar Norrágis B«gT«ib«i lem cserélendő fel a niesterség-eaen tiastított kslmájssir-oUjjal. A valódi Dtrsos-kaisújzslr-slsj sisfl- ei Oss-ssjskiál, ssrsfkt IsS- es rsoMtis*bet«gségekb«ii legjobb gyógybatáaaal van; meggyogyitja a legidolwbbkínvssy- essaáxktjsklt, Talamint a> időnaki UrkitSSSkSt Ara I üvegnek; használati utasítással I frt Baktárak yagy-Kaniwán: Beltu J. gyógysz Lorák K. gyógysz. Fesselboffsr J. és Knsenfeld F. uraknál. iatsvárstt Lakoric* O. | Lsttsyss Kaltroda J. Csáktsnyás Kárán a 1 Barenlikas u+ú Nándor CssTsés KreUln Dirid i iáask-Slt-iysriy»s Fibio. J. rr- ~ ' Sissikatatlysa PUi°b F.rmoa (7. p W.rli Sásd. |7OI7«z. Xnz«MTM WHn.ch F. KtmitM Brayer Jakab fiai K8 Cta Ietr. SsfrssjysSB MM«y Andráa fTOfyw Zátráksaa «iu«lbaot Za. tyofJ"- , Cayie«k J. J. 17^17**- Cséplőgépek kitüaónek biionyalt lefnjabb »cer-kexeUel. ériakkt uinjit csépelnek, mint bárom csÁplA ember efT u-poa it Ara (50 frt Béeibt uál-lit**, próbaiáS i g4ravn«i* mellett Ph. Mayfartii & Csap. fépgjára majDai Fraakfartku #J^-ügynökök kerenetnek. "«? (1333—8) Arán; 1'rweUa Fr- ÍK és vissza. Augttst 14-én este 10 éra 35 perezksr Nagy Kaoitsárél Bécsbe egy kéj vonat indul, melyre 11-ik osztály jegy oda és vissza csak 9 ftfaa, Ill-i- osztaiyjefry 6 ftbt kerOl 8 tetszés szerint jöhetni vissz* 10 nap alatt. ki-. véve a gyorsvonatokat. Érkezik Bécsbe ang. 15-én reg. j gel 9 óra, 24 pereikor. — Jegyek a nagy-kanizsai indóháznál kaphatók. Pf A résztvevők különös kedvezményül a jegyváltáskor szelvényt kapnak ingyen, mely-lyel a hÍPDevea Schwender»féle „Neue Welfbe, Colosseum, Aquarium s a Kahlenbergre sat. mérsékelt jegyet kapnak. ff^ Gyógyszerész gyakornoknak egy 4 —6 latin osztályt végzett ifin, ki a némernyelv-ben némileg jártas, könnyű feltételét mellett felvétetik TomoBá,nyl Ferenoz, xxxxg él Sít-Gottbárdoa, Vaaaegrébeli. (14ÜJ— 1) OOOOOOOOOOOCOO CODD.L általános korpa-olaja: Gjortm •> biztosan nnk6do tT°t7u« minden-, ha erői fejkorpa képaidéj tarbét uamdí.8jon és fésni eredménja anélknl, bőgj a hajnak ártana. Egye-dll! szw a fsamereastt tarhea ?zenredéi meggatláaira. A fciaoDjitránjok Beftekiatketok. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. Mrmentu pénibekoldéaael rag; ntáoTttlel resdelre. Főraktár a fsltalálénal, Bécs II. Bezirk. Afrí- (""-') kuerguse Nr. 3. w SZEGEDEN. oooooooooooooooooood KANITZ C. UUA PESTEN, OorottyaHJtcza 12. szán. bámulatos olcsó árak mellett következőket ajánl. n. m. — ft. 50 kr. 100 drb. levélpapír nétvel 100 1 ft. — kr. — ft. 50 kr. -fL80kr. 4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ft. - kr. 2-50, — 3- 3 ft. 50 kr. 5 ft. - kr. 30kr. 60 kr. — ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr. levélpapír és 100 db. boríték aéwel csinos dobozban .... 100 . látogatójegy dobozban 100 , levélpapír fekete nyomattal 1000 , lenboritélt . 5000 , lenboríték , 10000 , lenboriték , . 1000 , pecsétbélyeg 1 teljes íróasztali berendezés 1 drb, téatatarta florentini bronzból 1 , gyertyatartó gynfatartóval 1 , oratartó ... Úgymint nagy választéka legfinomabb- irodai és levélpapír, s borítékoknak agy szintén minden e szakba vágó ezikkeknek. Irónuppák, jegyzí-Wnyrek, rajzazerek, váltótárczák, dUzes pénztárczák, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron. Különös figyelmébe ajánlom t. ez. közönségnek a tulajdon gyáramban készített monogramotokat és czimeket leYálpapir és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva. Levélheti megrendelések utániét mellett leggyorsabban és legponto sabban eszkezflltettnek. isis—« Felbitorítva azon kegy és elismerés által, mely szerint táját tanulmányú óráim ttámot bel- ét külföldi kiáUUáanál a legjobb tikemi vertenyewt*n, aseréoytelenseg nélkül kelt kijelentenem, miszerint o cs. kir. felségétol aranyérem, a londoai és bécsi világkiállításnál aranyéremmel feléri antfoi Mploma ét kitüntetés, s kecskeméti kiállításnál etütt Oitférem stb. által lettek jutalmasva. Midőn tehát lettáUUoU árakkal ellátott uj árjegyzékemet a a. é. m&pártoló közönség pártfogása végett bemutatom, bátor vagyok e szerinti megrendelést annál is inkább ajánlani, mivel óráim mind tailárdságra, mind pontosságra, mini jtttányotságranéiv minden más hason uzletbeli órák felett el&uynyel bírván, a rendes és pontos járásért 10 évig kezeskedem. Órák arak réslére: Órák hOlgyek résiére: Ezttat hengerórák 4 él 8 rubinnal 12—17 frt Arany hengerórák 24-29 á 3035 Etfist hengerora 4 rubinnal . .10—12 frt. „ . . d. tokkal 14-16 30—35 35—39 41-47 38-40 44-47 44—45 46-48 48-55 54—60 75-180 , zománezozra , araay kSpenynyel zománc- es gyem. „ kriatily ttveggel , dupU tokkal! . horgonyon 15 rubinnal . . , . krutttv. . , d. tokkal valódi kalcanélkflli remontoir „ d. tk. Ingaérák : Ingaóra 8 napi felhusnal . . . 21-21 , , . , óra • felóra at. S7—42 ... » negyed• 4r» «. 59—69 Havi regulatorok 36-38 Ingaórák bepakoUa dija 1 frt. 50 kr. , ... krist.uv. 13-15 . „ „ d. tokkal 16-18 . horgonyóra 15 rabinnal . 15—18 , . d. tokkal 17-21 . angol borg. óra krist üv. . 18—23 . . . , . d. tok. 21—27 , valódi kelessélkuli remén toir horgonyon . . . 28—34 gy , agyasai dnplá tokkal . . 34—28 Arany horgonyóra 15 rubinnal . 26—58 , ugyanaz dupla tokkal . .54—100 . valódi koloaoelkaH remo.- toir kristály üveggel . . 56-80 . agyasai dupla tokkal . .90—150 Ezenkívül serkentők, zenéli franezia bronz at aÚE<íeunem4 órák, valamiot aranj és estet, talmi és aczel láncok ia igen jutányos árakon kaphatok. Vidéki megreDdetéaek a péMössteg előleges beküldése postai utánvét mellett pontosan teljesittetnek. Órák javitám-a vagy becserélésre elfogadtatnál^. ^— Regdázásért külön dijak azámittatnak. (11 Wajditi József kiadó-, lap- ás ayorndatnj»jd.oaos 0onaajtó syoroiss, —8) SAGT-KANIZSA, 1874. augusztus 16-áD. Tizenharmadik évfolyam. •«? [él éne. **• mn HirtttsMt petitaorbaa 7 "oiitooj.or6f»úsa« további sorírt 6 kr. ?oraaJcint 10 krért »*- fel Kioután illetik |u«i bird«é.ért kül8» 30 kr. SaslendS. Í3H ZALAI KÖZLŐ előbb: .ZALA-BOMOGTI KÖZLÖNY' T)». —> M A lap sMlleád rész* T illeti ZSzleawsVfik a urafi részét illittó ?ozmse&T^k pesi s kjaitókos Wnw» io- tesRodík: N'AGY-KAMSSA BílJüeMÍfjfuirf.k «ak baert znakatár- uktél fufadtatoak el Kéiiratok róss* nem i klldetank. Nagy-Kanizsa virw helyhatwáoának. neaWSnben a.jalaawgyBi gutaáoi egyesület", a ..nagy-kanfesal kereskedelmi s iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár* a .Zala-SNMgy' gézbajizási részvéaytársaiat, agy a .zalaegerszegi torna tűzoltó egylet* t tibb megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiü kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap< ! Tnl a Dráván dolgoznak, szántják a : földet, hordják össze a magot s részben { már vetettek, csak várják azon esőt, mely , az elvetett magot kikelti s kicsiből nagyot j hoz létre. — Egy jelentékeny rész, a mos tani gazdákként rósz gazdaságvezetók,mind- | ezt megnyugvással kénytelenek tűrni s j fájdalommal nézni és napról napra tapasz- i talni, miként romboltatnak le az általok | emelni szándékozott épület alapjai. j Drávántuli igaz barátaink, testvéreink , visszavonulnak, átengedik a tért egy szá- | mitó, nagy, de soha. el nem érhető czél után törekvő tömegnek ; s e tömeg nem akar mást, mint egy egységes szláv birodal mat alapítani, de Magyarország romjain ; hiába leplezik, hiába szépítik tetteiket, már látszik is a lóláb Hogy az ö tetteiket alaposan megbí rálhassuk, elfogulatlanul gondolkodhassunk merényletük felett, megkísértjük röviden egykét pontban jelezni a horvátok törté neti állását irányunkban s viszont; mert ezen helyzetet ismerve látandjuk teljes inezetlenségében a közös haza iránti hütlen- ségöket s csak akkor látandjuk be azon óriási veszélyt,amelybe ők önmagok indul tak, s látandjuk a sírt, melyet meggondo latlan, légből kapott terveik s törekvések kel a nemzet jobbjai számára is megás nak Zvoinimir, Horvátország utolsó nemzeti királya, midőn szemeit örök álomra lehunyta 1088. évben, ezen ország a zavar, a fékvesztett pártviszály s lázadás fészke vala; az előrelátó bölcsebbek röviden számot vetettek saját viszonyaikkal, tudván, hogy itt csak egy erős fejedelmi *éz, egy TÁKCZA. Lti képek Török-Bosniából KÖNYVES JÓZSEF. (Vége.) Sarajevoból Banjalukaig hosszú éfl nagyszerű útja van, valódi vad rumaotikai vidék; számtalan bóditó magassága hegyen kell átvonulni, a melyek csak lóháton járhatók meg. A kinek még nem volt alkalma hegyes vidéken lakhatni, nincs,és nem lehet fogalma, ezen leírhatatlan nagyszerű látványosságon több ezer lábnyi óriási magss hegytetőről lenézhetni a számtalan kisehu hegyeket, vad erdőséget a meddig csak a szem bir, előtte láthatni az erdőségek fölött nagy asámu nálunk nem is ismert nagyságú sasok mist a levegőben lengedeznek, napfelkelte és nyugta, ha kivilágítja a liegylánozolatot, oly nagyszerű látvány ahegy-'?-tokről, a minőt leírni alig lehet, ezen ut nagyon fárasztó és gyakorta veszedelmes, a közbiztonság nem áll valami jó lábon, zsándár ki-séréte nélkül nem is tanácsos utazni, bizon ezen a földön kevésre becsülik az ember életét. Banjaluka megerősített török város a V'rba folyó partján több, mint 20,000 lakóval bir, e város fekvése gyönyörű, és tája nagyon egészséges, ivó vize kitűnő, e várost egy gyönyörű hegylánez koszomként vonja át, valódi festői szépség, zöld lombok, óriási erdőséggel igen jó termőfölddel, a melyben fájdalom, csak buja gas tersm.itt ott egy kérés lesz munkálva, mely » fáradságot dó»«a fizali, hej, ha ezen or- szilárd alapokon nyugvó ország nyújthat sikeres segélyt, ellenkező esetben Clio csak annyit irhát fel örök történeti könyvébe hogy azon helyen létezett egy nemzet, mely önkeblét dúlta fel, önmaga ellen támadt, testvérének vérével mocskolta be önmagát; mint hogy Zvoinimirnak gyermeke nem maradt, utána a trónon neje Piroska, a szent hírben állott magyar király, a nemcs-keblü László nővére következett; ez szirén hordván egy bár idegen, de általa mégis szeretett nép érdekeit, ezen nép bölcsebb előkelői unszoló tanácsára meghívta a hatalmas, Europaszerte hírneves magyar királyt az ó bátyját a tartomány rendje t filldult békéjének visszaállítására, a lázadók szétverése s letiprása, ngy a horvát nemzet feletti uralom megszerzésére. És László az eléje kitűzött feladatnak nagy nevéhez illóleg, a legnemesebben felelt meg; zavar helyettrendet,nyugtalan-ság helyett békés fejlődést biztosított bölcs rendelkezéseivel, melyekhez csatlakoztak Kálmán királynak a lázadók leverése utáni tapintatos intézkedései; ngy hogy megváltozott állásukhoz képest mi panaszuk sem lehete szomszédainknak, de nem is volf; ezen idő óta átalában közös volt az öröm, közös volt a bánat a két hazában ; Horvátország lakosai a magyar alkotmány védpaizsa, a magyar nemzetnek velők közös intézményei és törvényei alatt biztonságban éltek;mely állapot megfelelt a magyar nemzet nemes jellemének:nagylelküen bánni a légyó-zöttekkel s meghódítottak kai s nem mint másnépeknél volt szokásban, mit bizonyít a „Vae victis" közmondás, — mely fentebbi elvek bizonyára nagyon kevés esetben találjuk fel a világtörténelemben életbe léptetve szagban néhány erer gazdasz elegendő munka erővel letelepednék, mely Európa piaczait mily nehéz gabnával láthalnák el. Baojaluka egy basa lakheiye, e varost 42 mecset disziti, magas sovány tornyaival, melyek a gyárok kéményeihez hasonlítanak, e városban is, mint a többi török helyeken minden mecset mellett sirkert van, e néma elhagyott barátságtalan kinézésü sírkertek a város közepén a legnépesebb utczákon a vidékiek szemeit rendkívül sértik, de ezt másítani nem lehet, mert ez tö-rökös. Van itt két gőzfürdő régi barátságtalan épités, ko és fából készült, melyek oly piszkosak, hogy drága pénzért sem lehetne a népünk-j bői egyet is a megfurdésre reá bírni. Az egykori ellenséggel hatalmasan daczoló vár elhagyatott és romba dóit, a használható lakosztályokban nagyubb száma katonaság van elhely-hezve, kik jól öltözöttek és élelmeiének. Itt készül Törökországnak legerősebb lipora nagy mennyiségben. Lskói törökök, görögök, arabok katholikusok, zsidók és czigányok, a kath. koldusoknak egy trapista és egy apácza zardájok is van, a várostól nem messze kies völgyben két meleg gyógyforrás, melyeket még a romaiak födöitek fel és rendeztek be. Banjalakán az osztrák- magyar consul szívesen fogadott és azonnal egy fegyveres arabot adott rendelkezésemre, ki ciceronim volt, törőkül arabul és francziául beszélt A varos nevezetességeit megszemlélve, ac irgalmatlan roez kövezet a járást kelést megnehezité, ezen kövezet valóban csak töröknek való, kik nem járnak, csak násznak, utczái élénk és nagyon népes, az utczán járó kelők élénk szinei a vidékiekre jó benyomást tesznek, e városban is temérdek a fa bódé, kulónbféle enportált áru- ngy, mint nálunk, a mit bizonyít az is, hogy a legyőzött, meghódított horvát tartomány lakosai velünk védték együtt a hazát egyetértve állottak ellen a törvénysértegetésnek, jött bár felülről, vagy egyes kötelességeikről megfeletkezett főuraktői avagy bárkitől; s együtt foganatosították a közös, mindkőt felet egyiránt kötelezett törvényeket. Velünk testvérek-kínt éltek a horvátősök századokon keresztül, oly viszonyban, mely azon nehéz időkben is emelte a nemzet tekintélyét a határon belül és kivül — egész a mohácsi vészig, illetőleg az ezt követett szomorn eseményekig. Az Ázsiából átlépett, úgyszólván első fellépéssel, Konstantinápoly elfoglalása a keletrómai, illetve görög birodalom romba-düntésével Európát elrémitett törökök nagy fejedelme II. Mohammed, híven esküjéhez: „ Valamint egy Ur, Allah, van az égben ngy egy urnák kell lenni a földön is' — a szilárd alkotmányos elveken nyugvó s neki atban álló Magyarország s társországai ellen emelte fegyverét; a nagy emlékű Hunyady Jánosnak Zimonyban 1456 évi augusztus 11-én bekövetkezett halála ntáo — eltekintve az erélyes Mátyás korszakától — a nemzet daczára a délről fenyegető zord és hatalmas ellenségnek pátrtviszályai folytán napról napra mélyebbre sülyedt; önmaga általi gyengítését az élelmes ellen ség saját hasznára fordítván, nem riadva vissza sem csel, sem szószegéstől — előbb Belgrádot bevette, aztán a pártos nemze tet Mohácsnál 1526 évben tönkre vervén gyors egymásutánnal az ország legszebb helyeit, a messze délre lenyúló Horvát ország nagy részével hatalmába kerítette czikkjeivel, a melyben a lanyha nép napestig tétlenül üldögél, kávéz és fogyasztja ma már a trafik dohányt, itt is, mint mindenütt nagy száma gazdátlan eb egész ármádiája lepi el az utczákat, amelyekben s tisztátlanság már tetőpontját éri, a merre az ember néz, mindenütt csak török rendetlenséggel találkozik es mégis as urakodó termeszei kedveli őket, mert oly szép cseresnyét valódi nemes faj és ritka nagyságút árultak az utczákon, a mily nagyságú nálunk nem látható. Hogy a török közlekedésről, a status rendszerről csak némi fogalmunk is lehessen, közlöm, bogy mint már emlitém a hatalmas Sara-jevo városának jóval több, mint 80,000 lakosa van, s szomszéd bár távol eső Banjaluka városának pedig több 20,000 nél és e két város közt hetenként csak egy lovas posta közlekedik, gondolhatják, hogy az ipar-, kereskedelem forgalom, mÜy szánalomra méltó, mennyi idő kívántatik még, hogy közlekedés terén csak azt az állást is foglalhassák el, a melyet mi eddig kivívhattunk magunknak. A távirdai hivatalnokokat az unalom öli, nagyon fel ftsltünt az, hogy a kocsi utón mind a két felül vannak a távirdai drót tartó fik felállítva az egyik felül két, a másik felül osak egy drót van hozva, ezt én vétkes pazarlásnak tartom, ennek okát csak később tud ám meg, mert két társalat tulajdona, a távirdai hivatalokban szinte két féle egyének működnek, mint törökök és francnak ; volt alkalmam ciceronim által a város-házát is megszemlélhetni, feltűnő lanyhaságotés rendetlenséget láthattam ott, a hivatalnokok fekve osibukkal fogadák a feleket, mások földön ülve as ottani szokás szerint késben írva, az iratok rendezéséről, számvezfltéséról, itt fo- s azt wj4 másfél -némten »t birU; ezen horvát területet pedig későbbi békekötések pontjai szerint a török mindenkorra megtartotta; a török foglalása alól menten maradt régi Horvátországból meglevő csekély rész az ország déli vidékeinek megvédése tekintetéből katonai véghelyekké alakittatván,a régi Horvátország megszánt létezni. Ez azon időpont, melyre visszaemlékezve, lehetetlen, hogy oly méltatlanul épen a horvátok jó része rontana reánk ; hogy ezen időszakra tekintve bene látnák, miszerint egyedül a magyar nemzetnek köszönhetik állami lételöket. Terület elfoglalásnak következménye igen sokszor a kivándorlás; a kivándorló tehetős rész félti nemzetiségét, félti százados intézményeit az uralkodásra jutott idegen elemtói,fél a megsemmisüléstől,ösztöne egy jobb világ felé vezérli; igy tettek a régi megsemmisült Horvátország lakosai, átköltözvén a szomszédos Slavoniába, hol is megtartották saját nelyvöket, szokásaikat, intézményeiket és nemzeti hagyományaikat, mely át költözködések nevezetes események és változásoknak tett forrása. Az orszig emez alsó részének állandó védelmére ide telepitett katonaság, indulva a beköltözött országot vesztett nép nyelve s ennek elnevezésére ez után talán bizonyos meghagyás folytán is ezen részt, a régi tulajdonképeni Slavoniát kezdték Horvátországnak nevezgetni s hivatalos irataikban ilynéven használni; a mi hogy törvénytelen volt, félreértés és tudatlanságból de részben rósz akaratból keletkezett.fényesen bizonyítja Kerchelich horvát történetíró és Zel-niczy Miklós zágrábi, püspök nyílt fellépte. galom sincs, hanem az iratok egyik évről a másikra, akár családi irat, végrendelet, vagy bár miiegyen is, ngy vászon zacskóba kötve a falra akaszUtik, ez azután rend. Itt egy tiszta fekete szinü szerecsen, valakinek rabszolgája lehetett, jnl megkaczagtatott, a földön ülve egy nagy tál aludt téj volt előtte, ezt ő oly ügyetlenül ette,hogy még a füle is tejes volt,gondoljuklcsak hogy minő contrast ez, a tiszta fekete arcz, és rajt a tej mázalék. A népes Banjaluka ulczain feltűnt egy valódi emberkinzás, a melyről még életemben fogalmam sem volt, sem láttam, sem olvastam, csak is egy bárbár néphez illó,egy urias kinézésü hintoban kit nő ült, valami tekintélyek lehettek, mert elöl igen szép lovak voltak fogva, a kocsisnak nem volt szabad a kocsira ülni, hanem a gyeplőt kesé-l-en tartva alovakkal meglehetősen sebesen fatni, PZ aztán mégis absurdum. Az egyptomi kocsik is nem kissé kőték le figyelmemet, a kocsik ép olyanok, mint Moses idejében voltak, egy haj-ijűat sem változtak; e rendetlen két kerek! íaszekér előtt négy ökör impracticuaan befogva as egész kocsiban nincs egy parányi vas, minő idomtalan kinézésü; az építkezésekhez megki-vántató anyagot, u. m. fa, tégla, és köveket lóhátaikon szállítják, itt a szarvas marha hallatlan olcsó, mert a kivitel tiltatik,egy meglehetős szép tehén vételénél valék jelen, nálunk érte 80 egész 100 forintig könnyen meglehetne kapni és ott osztr. pénzben három darab aranyt és két lázsiást fizettek, mely a mi pénzünkben circa hass frt, még meg kell jegyeznem azt is, hogy a mi ezüst, arany és rés pénzünk meglehetős része Törökországban van forgalomban, papír pénit ritkán látni,csak is a, Eres törvénytelenség ellen több országgyűlésen küzdöttek a rendek, de hasztalan; míg legújabban különösen az 1868 évi országgyűlés— felújítandó az 1848évi események behatása folytán megsemmisült százados testvériséget és barátságot -szentesítvén a törvénytelen állapotot hazát adott a honvesztett horvátoknak; de nem elégedett meg evvel a magyar, tovább ment. megadta mindazt, amit adhatott; megadta, a mije neki volt, nehogy valaha mint testvér a testvérnek szemére lobbant hasson valamit; — adott belkormányzati önállóságot és függetlenséget, minél többel maga sem bir; segítette pénzügyeiben, magára vállalván a testvéri nép kiadásainak fedezetét, illetőleg biztosítását; meghagyta sértetlenül nyelvét, nemzetiségét, magához hasonlóvá emelte, elfeledte a keserű 1848 évet.... A magyar nemzet felejtett és nieg-bocsátott; sót tovább ment, a kik lerombolni akarták ezredéves alkotmányát, azokat fogadu be testvérükül az általok megtámadott alkotmány sánczaiba. És ezen jó araknak ez is kevés; nem mennek vissza a történelmi mnltba, nem kérnek tanácsot az eseményektói, komolyan nem számítottak, az alapot, melyen megállniok kell vala, önmagok alól ragják ki s a levegőben maradnak függve, hogy az első zivatar és vész megragadván őket széthordja a világ minden része felé. Valamelyik túlbuzgónak eszébe jutott álmodni és álmodott egy nagy, hatalmas Szláviáról, felébredett s kezdett monkálódni ez irányban, s a kik előtt szép volt ez álom, követték... Nem tudjuk megmondani vájjon elgondolták-e ezen jó barátaink, hahogy siker koszoruzná valaha — a mit ne engedjen a magyarok Istene ezen vaktában sült törekvést, ugyan ki lehetnea netán létrejöhető (?) szlávia vezér-népe.Ük bizonyára nemimért kisebbek,hogy-sem parancsszavuknak tekintélyt és súlyt adhassanak; de népök sem érett még a kormányzásra, nincs képessége arra, hogy egy nagyobb országot több s oly különböző érdekek mellett egy kis huzamos ideig kormányozhasson ; korszakunkban talán lehetetlen is a különféle igényeket mindig is mindenütt a kívánathoz képest kielégíteni ; fentebbi esetben egyébbiránt bizony majdoünden népfaj ép oly joggal követelhetné a hatalomban a suprematiát, mint ezen urak; quid tánc? Nem gondolták meg, hogy egységes, egy czél után egyenlő érdek s befolyás mellett egymással baladó népek számára hazát alapítani, szilárd, megingathatatlan közvetlen Bécs, Budapest és Trieszttel összeköttetésben levd kereskedik fogadják el azt. Törökországban as élet rendkívül unalmas könyvkereskedések, könyvtárak, olvasókörűk, színház, zene, mulató kertek nincsenek, a vasút építése vont oda néhány franczia és német kávést, kik meglehetős kávéhazat nyitottak, kávén kívül sört, bort mérnek, finom jó izü sonka és e oemü húsételek is.kaphatók. Banjalukától búcsút véve utam Berbierig vezetett, mondhatom, hogy alig láttam oly nagyszerű költséggel készüli kitűnő kocsi utat mint itt, ezt a török kormány stratégiai szempontból nagy figyelemmel épité, építészete dicséretet érdemel, mely oly egyenes és sima, mint a szoba padlózata, ezen ut egy nagyszerű termo völgyet metsz keresztül, mely joggal Kánaán földének nevezhető, ezen valódi arany bányái csak némely helyen müvelik, hol gyönyörű búza, rozs, árpa, zab, kölee és kukorícza volt látható, az utast a gyorsan folyó Vrba vize kiséri, némely helyen harsogó vízeséssel" e költői szépségű folyó partján, több nagyobb-szerü malom épült, bár költséggel; de czélta-lan beosztással, a mieink még nem is hasonlíthatnak haxájok, de még ebben is a hátramaradás, ezen a szabad szemmel át nem nézhető, jólehet kitűnő, de gazdátlan termő völgyön kecskék, jubok, apró tehenek nagyobb számban legelnek; feltűntek előttem a törött lábú loyak, melyek elhagyottan és gazdátlanul Isten tudja már mily rég ott kínlódnak. A hossza utat hátra hagyva, megtörve fáradtan és bágyadtán Berbiert elérve, mely szinte török város, néhány ezer lakóval, több mecsettel és a török kormány szégyenére ezen nevefetes helyen egy tökéletesen elhagyott romba dőlt várral, mintán életveszélyes, agy alapra fektetni, hadsereget s pénzt semmiből teremteni,mai korban óriási feladat! Mi méltányosak,ingedékenyek voltunk, tetteink a nemzetek történelmében ritkák, elmentünk azon fokig, melyen túllépni saját veszedelmünk; de mert a jólét nem hozta meg remélt gyümölcsét; mert ax adott jogokat nem a közős haza boldogitá-sára, hanem megrontására használják, nekünk visszamenni, méltányosság és engedékenység helyett a szigorú igazság és joghoz kell ragaszkodnunk; ezt követeli a haza sorsa, ezt a nemzet ezredéves múltja, ezt követeli a horvátok nagyi-észének érdeke. Hacsak nem engedékenységünkért, de másért nincs okunk szégyt-lni magunkat Európa előtt; ott van a múlt, tiszták tettcink! Nézzük a jelent, mi többet nem tehettünk ! !! Még van időnk! erély, szigorú igazság s a közös haza érdekeinek megvédése legyen jelszavunk! s a megingatott, eladni szándékolt hazában újra a jólét s béke uralg! Felvirnlva belül és kivül tiszteltté, becsültté válik, s ellenségeink megszégyenülve hallják Magyarország diadalát !! TÖRÖK BENÓ. Az új mérték- és súlyrendszer. (Vége.) c) Köb - vagy testmérteket Egység. a köbméter. K MM = 1 köb miriameter = 1 billió köb m. = 146606 millió köböl, IKM= 1 köb kilométer = 10UÜ millió köb m. — 146606000 köböl, «HM=1 köb hectometer = 1 millió köb m. = 146606 köböl, * DL= 1 köb dekameter - - 1000 köb m. -= 146-606 köböl. K m =? 1 köbméter = 1 köb m. = 31- 667 köbláb, Sdm= 1 köb decinieter = 0-001 köb m.= 54-7 köbbüv., Kcm=l köb centiméter == 0-000001 köb m. = 94 ti köb vonal, K mm—l köb milliméter =0-000000001 köb m. = 0-1 köbvonal. d) Folyadék - és űrmértékek. Egység: a liter KL = 1 kiloliter = 1000 liter= 17-67 a. akó vagy 16 26 b. mérő, HL =1 hectoh'ter = 100 liter = 1-767 a. akó vagy 1-626 b. mérő, DL = 1 decaliter — 10 liter =71 pint, I ?= 1 liter -= 1 liter = 2-8 meszely, dl = 1 deciliter ^ 01 liter = 0-2827 meszely, cl = 1 centiliter =0-01 liter = 0.0283 meszely, ml = 1 milliliter = 0001 liter— 0-003 meszely. e) Slil) mértékek. Egység: gramm. MG = 1 myriagramm -= 10000 gramm = 17-75 b. font, KG = 1 kilogramm —1000 gramm = 1-785 b. font, HG=1 hectogramm = 100 gramm ^ 5-7 lat, DG^l decagramm ?" 10 gramm = 2-28 nehewsk.gr -=» 1 gramm a bemenet a várba mindönkinek tilos; e város ép oly, mind a többi, csakhogy kisebb, meg van minden tulajdonsága, gáncsolni elég, de dicsérni vajmi kevés. Végre a Száva partját ismét elérve-örült testem, lelkem, mert már kezdtem magamat bontásnak érezni. Hanem mielőtt Isten-hózzádot mondanék, mégegyszer visszapillantottam, oh Törökország benned sokat láttam, hallottam, tapasztaltam, ismereteket is szereztem, de legyen is elég ennyi ebből, nem vagyok többé kíváncsi, nincs is többé vágyam ti Mohamedán tisztelő és más népet gyűlölő, hátramaradt nyers tömeg, köztetek élni, amily kedves volt létem, az elismert műveltségű német, a fürgencz franozia, az őrökké vidáman danoló olasz, a munkás svajezi, a találékony belgák közt élnem, a melyre oly sokszor, oly élénken emlékszem vissza, ezen népeket tiszteletben tartva, oly megvetve visz-szataszitdn és belső örömmel távozom tőletek, mert ti vad rajongó, a haladást nem ismerő gyűlölő, a materiális jólétét, valamint a szellemi életet nélkülöző, tudatlan és munkakerülő, éhező nép, nincs oly kincs, a melyért veletek és honotokban élnék. Most pedi^ áldjon meg benneteket Mohamed, a nagy próféta mindkét kezével és Allah oszlassa szét fejetekben a megdermedett sötét fellegeket. Dalok. X. Nyugat fali repOln-e U ki> madár ? Kjafat feli s leiken ú veled aáll. EepnljSnk el kis galambom lakiig, Öre vagyok koporsó* besártaig. = 1 gramm=O-228 , gg = 0-1 gramm = 0 023 nehezék, cg = 1 centigramm ?= 0-01 gramm = 0-002 nehezék, mg = 1 milligramm = 0O01 gramm = 0-002 nehezék. Elősorolván az egyes mértékegységeket, sxükséges néhány sorban fejtegetnünk, mennyi-ben czélirányosabb as a jelenleg létező regi mértékeknél? Szükségtelen azonban mondanunk is; hogy a méter rendszer czélirányn* volta miatt minden eddig létező mérték közt a legtökélyetesebb. — Az eddig létező mértékek tökélyelesek nem lehettek, miután az alap, melyre helyezve vajának, egyiknél sem rolt biztos. A meterrendszernél azonban azalapmsr-ték a természetből van véve, ei tehát váltrahai lan, s miután a természetben mindig föllelhetjük, ez okból el sem vesztbetjük. Előnyét képezi továbbá a metarreodszer-nek az egységek csekély száma és esőknek egymás közötti legbensóbb összefüggése, k-y csak a méter, négyzet — és köbméter, gramm és liter képezik a mértékegységeket, mig az aíosztályozás minden egyes egységgel azonos. A meterrendszernél a számítás egészen a tizedes rendaseren alapszik.. Oly előny ez, mely már maga elégséges ok volna annak elfogadására. Mily nehézséggel járt s mennyi időpazar lásba került a régi mértékeknél az átal&kitás, hol is a váltószám majd minden egyas osztály közt más és más volt, ide számítva még az is, bogy ugyanazon mértékek majd minden egyes nemzetnél más és más nagyságúak voltak. — Ki a számtanban némi jártassággal bir, könnyen átláthatja, mily könnyű a tizedes töj-tekkeli számolás, ellenben mennyi nehézséggel jár s mennyi időt elrabol a közönség törtekkeü műtét. Pedig a régi mértékeknél jobbára a közönséges törtek használtattak, mig a meterrend-szer annak *?*-*"«'*"' teljesen feleslegesíé teszi, miután itt csak is tizedes törtek használtatnak. Ez ismét a meterrendazer egyik előnyét teszi. Mintán eddig maid minden egyes nemzet saját mértékrendszerrel bírt: mily sok nehézség merült fel a kereskedelem és ipar terén ép ez okból az átszámításoknál s egyúttal ugyanezen körülmény hányszor szolgált alkalmai csalásra, mig a meterrendszer elfogadása és atallánositása folytán mind e fáradságos átszámítás megszün, de meg a csalásnak is eleje vétetik. A kereskedelem és ipar ez uj mértékrendszer által tetemes hasznot nyer. De ha tanítási izempontból tekintjük az uj mértékrendszert, ez oldalról is meggyőződhetünk annak előnyös volta felől. A népiskola felsőbb osztályaiban mennyi időt rabolt el a tanítótól a közönséges törteknek a gyermekkeli megértése. De ezen kivül mind a népiskola —mind a középtanodák alsóbb osztályaiban mily sok fáradságba került a nevezett számokkali müve letek előtt szétbontás és összevonás tanítása, mikor minden mértéknél s annak majd minden alosztályánál más volt a váltószám, melynek közvetlen s pedig nem kis mérvben az volt a karos következménye, hogy a tanulók e váltószámokat rendesen összetévesztették. E hiányok s bajok a meterrendner folytán szintén mégsem misülnek. Nem csak a kereskedelem és ipar terén van tehát a meterrendszernek előnye, hanem még a tanítás sikeres kivételére is nem kis befolyást gyakorol. Pihenjünk meg ott s bárrfik tetején, Ha te ni it, lóhajtását leaem in 8 ha tán könnyem záporától megijed, Dalold neki : asereaeen egy bfi tzivet- Kerdeuflk meg gyönyörű virágait Elbenilte-e nekik h6 Tip.it? Mert s virág olyan, mint a lány keble, Érséjvilág van belejok lehelve. Hallgasauk meg a isellöt ?? mit aosog ? De vigyáuonk : lágy seuije gyajtni fog. Ilyenkor s szir megszokott repedni, 8 elkellene kettSnket ott temetni. Nyogat felé repülj velem ki* madár, Te tudod, hogy itt epedoem minS kár. Adott iatea éra!! érivel Mi basana ? Ha Ölelni kedveait nintt hatalma. Mozaik. Nagy emberek ntolao* esavai : A oagy Bonaparte Napóleon e Beával: tábornok vett bucaat s világtól. Byron: aludjunk Nelaon: egy odkot. Nero : igy tartjátok meg bllsegtek ? Aifieri: nsoritsátok meg *keieim kedveesm, mert meghalok. Hmler: aa ér megnünt verni. Oatae: rilágoaiágot, több viiágoeeágot I Erseíbet királynS ; Minden kincaemet egyetlen egy pillanatért 1 Beantort bib rook: Hogyan, hát ninea, nem lenne mód a halált teigáini. Grotraa Hngó : Legyünk komolyak I Tsste : keaeidbe ó Uram I Seott Wa'ter -. agy inem, mintha ajjá aafiletnekl Wsalnngton: J61 megy 1 Tayloc IgTSknem kötelességemnek eleget tenni! Coaeka: Sebet kaptam, de s eaapatok elén. {VmJT Legnagyobb bizonyíték azonban a méter-rendszer mellett annak az egyes nemzetek kő zölti gyors elterjedése. Mintegy 200 millió eai-ber használja máris e mértékeket, mint mellek sz egyes államokba kötelezőleg behozattak. Ami azon felmerülhető ellenvetést illeti, hogy mennyi nehézséggeajjár az elősorolt mérték-nemeket a köznéppel megértetni: erre ast -á-laszolhatjnk, hogy a felsorolt mértékeknek leg. fellebb egy négyedrésze használtatik a közélet ben, mig a többi tanodákban taníttatás: s a Hi-dnuiiioyos világ igényeinek kielégítésére szolgál Ezeu, a közéletben nélkülüzbetlen ismeret uz uj mértékekre nézve pedig, 1) hogy egy mei^r ben vanlOOeentinieter; 2) hogy a hectoliten.un van 100 liter s 3) hogy egy kilogrammban vau 100 decafc'ramm. Hogy e felsorolt bst mér lékeink legtobblét belyetesiti, annak kimutatása Ingkiasebb nehézséggel sem jói. A méter ugyanis helyetteaiti,a36büvelykei, összehajl ható mervessiiőoket,miután a tui-ter neiu egészen 38 hüvelyk azaz 1" 11' 5"'-laI hosszabb mint a nevezett mérvesszo'. — Mi a rőföt illeli ettől a méter már jobban különbözik, miuuiu 8. 5"-kel nagyobb a rőfnél. Ha mármost valaki a met«rrel rőföket akarna mérni, minden rfifre nera egészen 78 centimétert kellene vennie, miután a rőf = 77 cm. 7. 5 mm. Ha az akót hectoliterrel hasonlítjuk össze : ugy azt tapasztaljuk, hogy egy hecloliter = 1-767 ako vagy 70 pint és nem égésien 3 mesz-szely. A fél hectoliter = 35 pint 3.343 mesz-ssely; már most az akót és fél hectohtert egy -bevetvém, ágy 1 ako = 40- 000 pint fél hectoliter = 35- 343 • a különbség: 4- 657 pint azaz aa akó 4- 657 pinttel vagy közelítőleg 4 pint és 21/! meaazelylyel nagyobb a fél hectoli-térnél. — Egy fél hectoliter = 0-813 vagy közeli-tileg »/i mérő és igy a mérő körülbélól '/s mérővel nagyobb a fél hectoliternél. A különbség a kettő között. 1 mérő -=1-000 mérő fél hectoliter = 0-813 , ÖTÍ87 Tehát a mérő 0- 187 mérővel nagyobbá hectoliternél. A pint helyett a liter használtatik. A liter '/,„ pinttel kisebb a pintnél a vagy pontosabban 1 pint = 1- 00000 pint 1 liter = 0- 7O68Ő . 0- 29315 1 pint tehát 0- 29315 pinttel azaz 1 </t mesazely -lyel több mint s liter. Szintén azembeszSkő viszony van a kilogramm és font közt. A fél kilogramm ugyanis 3 3/i lattal kevesebb, mint jelenlegi fontuuk : • levonás utján ugyania nyerjük : 1 kilogramm— 1- 7855 font fél „ = O 8928 „ és igy 1 font = 1- 0000 font fél kilogram = 1- 8928 . 0- 1072 font - 3- 4304 lat. A font tehát 3 '/T "Utal tSbb a kilogrammnál. A bécsi font igen pontosan 6- 56006 kilogramm azaz 56 decagramm és igy egy mázsa 56 kilogramm. A lathelyett két decagramm használható, miután a kettő közt a különbség nem nagy, úgyis 1 decagr. = 0- 571367 lat, ennélfogva 2 dekagramm = 1' 142734 lat 1 Ut = 1-000000 , (F142734 E kftlömbség mutatja, hogy 2 dekagramm csak is 0- 14 latul több a bécsi latnál. Még pontosabban használható a dekagramm éi a latra e viszony : 4 lat = 7 dekagramm, minek folytán 1 lat =Y» dekagramm és igy egy dekagramm = k/7 lát. A mázsa helyébe vám mázsa vagy a vele egyenlő 50 kilogr. lép. A vám mázsa 6 kilogrammal kevesebb,mint a bécsi mázsa,vagy potosabban : 1 bécsi mázsa = 56- 006 kilogr. 1 vám mázsa = 50- 000 . 6- 006 kilogr. E különbség pedig körülbelül 10. 7 bécsi fontot tesz. E felhozott példák eléggé igazolják, hogy a fennen elősorolt mértékeknek alig negyed része szükséges csak a közéletben, melynek azonban a regi mértékek egyes nemeivel oly szoros összefüggésben léteznek, hogy azok elsajátítása bárkinek is nem nagy fáradságába kerül. Értekezésünk folyamában korvonaJoztuk röviden az új mértékrendszer tfirténelét; ismertettük az egyes mértékeket, azoknak megfelelő értékeit; feltüntettük a meterrendazer előnyeit, végre elősoroltak a kSzéletban előforduló uj mértékeket a ezeknek a régiekkeli benső össze -függését feltüntettük. Hiszazük, bogy t- olvasóink az uj mértékrendszerre vonatkozólag ezek által némileg tájékozva leendenek s egy-uttal beláthaták, hogy nem oly túlságos, elmefeazito tárgy e méterrendszer, mely ho-nnnkban 1876. január hó lén kötele*; leszen. Kik pedig a tanítás terén mfikodnek kétszeres oroxussl Odvosolnotik a napot, mely 1876. ja- nokr l-ia megvirrad, mioUn sok ét nebez tehertől fáradalmai, időt rabló munkától menekülnek mag «•» ~«taer életbe lepéa. által! UDVAKDY IGNACZ. Kanlzsa augusztus hó 10.1874. H» tekintjük a napi és heti lapok tudá-utásait, alig tekintünk egyik, vagy másikba vééig, ütni fogjak, hoBy — orMáS különböző vidékeiről tűi szerencsétlenségről van bennök tudósítás, de hiny esetríl nincs semmi tudóéi Us, és ha a mostani állapotot a múlttal össze hasonlítják, Ütni lógjuk, hogy mindig több és több hason szomorú esetek fordulnak elí, pedig alig hihető, hogy a tüi esetek rohamos voltához mérten a községek kiterjedése, vagy azoknak újbóli felépitése, az esetek számával párhuzamba vonható volna, és ezen tüzesetek íi Bulya leginkább a szalmás gabnának csűrbe takarítása után ismétlődik, s kérdjük mind ex miért ran? hol ezen káros állapotnak gyu-pontja r ha ezen kérdés lelett gondolkodunk azt tapa«ttaJjuk,hogy lakosságunk könnyelműsége ennek uka, mert különben, iehetlen volna » gyakori tüz esetekkel találkozhatni, hogy a könnyelműség az oka,mutatja azon körülmény, niikép vannak oly községek, melyekben ember emlékezet óta tttx aset nem fordult elo, míg vannak olyanok, hol alig múlik el egy tized év, hol egyszer tüzeset nem történne, és mivel ezen esetek száma tulnyomólag ismeretlen okból származók, csak igen ritkán szánt ízándokos gyújtás következtében, igy kéuégte-leu az uikep vagy a gyermekek a gondatlan sziilók által nyíltan hagyott gyufávali játszása vagy a dohányzás következtében fordulnak el6, kell tehát, hogy e téren nagyobb gond és szi-goruabb eljára. tbganatositaasék; — igaz ugyan, hogy az 1874 évi 42-ik törvényben meg van írva, hogy a szbirák őrködnek a község lelett, de mivel az 1871 évi U ik törvény a közaégeknek saját belkormáDyzatukat telje* mértékben megadta, igy most hogy hol keresendő a végrehajtó hatalom ? arra telelni nagyon bajos, és a mulasztásnál ki vádolható és érette ki vonandó felelősségre szinte nagyon vég-teleuül bajos, mert a községek önkormányzati juguknál fogva utalva vannak saját beikor-máoyzatukat a tórvénynyel össze egyeztetheti alapra fektetni, ott pedig hogy a azemély és vagyon biztonság az ó kezeik közt van letéve azt fejtegetni sem sxűkségez,pedig a tűz rendőri rendszabályok csak a vagyon biztonság keretébe tartozik és mégis e téren a mulasztásokból ered a legnagyobb kár, a legnagyobb nyomor, mert ki egyszer egyetlen tűz etetnél volt jelen, mely tüz eset a tomboló szél által féktelen kedeu és áldozatát kivette, az meggyőződhetett, uugy e téren lelzudult csapás uauy családnak dúlta fel jó létét, láthatta, midőn az éhező gyermekek szülei körül csügve azoktól kenyérért esd és etek adni nem képesek, mert azt is a tüz emésztette meg, van ilyenkor zugolódás, vau jajvesxéklés, «sak segítség nincB, mert a vész által sújtottak száma oly nagy, hogy az adakozók nem képesek a gyomor enyhítését eszküzölni, — az ily xxerecaétleneknek jajve-székLése hatott Zalamegye bizottmáuyi férfiai-naif fülébe, midőn a legközelebb múlt auguttus 3-án és folytatva tartott közgyűlésében többen felszólaltak, és a baj elhárítására vonatkozólag nyilatkoztak, a bajnak orvoslását a tűzoltó eszközök beszerzésében keresték, voltak azonban s ezek közt CsertánKároly bixottmányi tag ur, ki szabatos rendeleteknek kibocsájlázában és azoknak a legszigorúbb végrehajtásában kereste a megoldást, állítván, hogy a tűzoltó szerekkel csak ugy lehet a czélt elérni ha iparkodunk a tűz esetek számát kevesbitni, ezt pedig csak ugy érjük el,ha a legszigorúbb bün tetéz terhe mellett az ntezákon és szalmás épületek körüli dohányzást eltiltjuk és azt végre és hajtjuk, könyebben előállítható tűzoltó eszközöket, minik a tfizi csáklyák, hosssu lajtorják, pemetek, vixhordó vedrek, víznek az udvarokon edényekbeni készen tartását lehető pontosan végre hajtjuk, ugy remélyhető, hogy a szerencsétlenségek gyérüini, a véletlen esetekből elő idézettek gyorsabban elfojtva, azok tovaterjedése megakadályozva lesz, mint üdvös indítvány elfogadtatván és a mepyei sz. biráink hason értelembe utasítva lőnek. Igaz ugyan, hogy ezen intézkedés üdvös és végrehajtana nem csekély áldozatot ^nyel, de ha tekintjük a helyzetet és vele a pát huzamos nyomort nem kell vissza riadni semmitol, mi a czél élezésére vezethet, megkell hozni az áldozatot, hizs az zaját jobblétünk előmozdítására van s mint ilyen usak kedvesen fogadható, hisszük és reméljük, hogy sz. biráiuk tekintettel egyrészt a lakósok jobblétére, de I tekintve a bízottság határozatára elkövetnek mindent hogy járásukban e téren is a rend és pontosság elérettessék. Az általános biztosítás sem volna felesleges, sót ez egyik fő rugóját képezi a jólétnek, igen kívánatos volna, ha hogy mind a lelkész arak, mind pedig minden a néppel érintkező honnak e téren a népek felvilágosítására hatni iparkodnának, mint értesülve vagyunk az intézeti igazgatóságok a községek együttes biztosítása esetére kevesebb százalékot kívánnak, azt is kétreszleiben letizetbetőnekí engedik, éteren és könnyebbség állván be a könnyebb kivitel lehetővé tétetik*) •) E lapok n»rke»at5t«re FnxvSIgy j már huon mód n«rint járran el ax ottani lakótok nyug*luia bixlotitva vau, é» uolgilalát kéaaswgaaen a nagr kOxSnaeg rendelkexéaére bixya, parancsoljanak Tilt. - KOVATS. Helyi hírek. — örömmel értesültünk, hogy Zala megye bizottmányi közgyűlése f. hó 3-án és folytatva tartott közgyűlése 5699/210 számú végzése folytán Dr. Schreyer t. b. megyei fő orvos urat küldte ki a f. hó 24 és 29 itözti idő tartambanCryöriitt tartandó orvosok és természet vizsgálók nagy gyűlésére megyei képviseletül. — A nagykanizsai ifjúság 17 én tartja ez idei második kerti mulatságát a .Polgári egylet" nek alkalmas kert helyiségében, melyen Munczi Lajos jeles senetársulata lafiko-dend közre! K társulat Csáktornya és Alsó Lpndvára rándult; szombaton ugyanis Csáktornyán s vasárnap Alsó Lendván mftködnek. Erősen hisszük hogy mindkét helyen kiváló pártolásban részesülnek, mit méltán mégis érdemelnek. — Rendörtégi. Augusztus 6-án Usz tódról ellopott 24 db. sertvés közül 19 db. Puszta-Magyarodon a tolvajokkal együtt a hahóti foglár tizedes Krosedli Lajos által letar toztatván Letenyére állíttattak. — f. hó 11-én a tekenyei lelkésztől kocsisa két ló kocsi és szerszámmal megszökött a lovak, kocsi és szer szám Borda Dávid kanizsai foglár tizedes által feltaláltatván Kanizsára állíttattak. — Folyó hó 11-én kiskanizasi Hajdú Knáusz Józsefet a fa az oltárczi erdőn agyonütötte. FUzvölgyi lakói Horváth István uradalmi erdősnek 6 db. 2 éves aertvése ismeretlen tettezek által aug. 13 dikán virradóra eltolvajoltatott,a tettesek ttldöx- tetnek. — Kovács Gábor ujabb zenedarabot irt a következő cximmel ,40 ik honvAdhustár zászlóalj indulója" mely Palavicini Hyppolit őrgról ur ő méltóságának van ajánlva. — A *ala-egemegi nyilvános polgári fiu-és községi népiskola első értesitvényét vet tük, szerkesztette Udvardy Ignácz polgári isko lai igazgató, ki a méterrendszert ismerteié ex értesitvényben.ez ismertetést lapnnkbais átvet tük. A polg. isk. 1-só osztályába 43, tanuló járt, jövő tanévben a Ildik osztály is megnyílik. A községi hat osztályú iskola lét száma 585 növendék. Óhajtandó, hogy a na»v kanizsai tanintézetek értesítője szinte mint a zala-egerszegi, egy füzetben adaasék jövőre ki. — IAssiak Ferenc* ügyvéd ur a per laki iskolaszék elnöki tisztségéről leköszönt; sajnáljuk, hogy a tanügy buzgó pártolói mind inkább elhagyják a tért. — Balaton-Híreden valahára már a magyar vendégek száma jutott többségre. Örül is annak minden üzletbeli ember. Caak az a kár, hogy ezen kedves vendégek mindig a aai- son végén keresik fel a fürdőt Nincs is arra talán nagy szükségük; másban keresik ax üdü- lést. — E hó 10-én este egy hét országra szóló tánczestélyt rendeztek a nagy vendéglőben. Hét országra azóló volt már csak azért is, mi- j vei 25 frt- volt a belépd dij. Hogy más tekin tetben nem volt-e oly bires, azt már csak az tudja, a ki 25 frttal megkönnyebbitMta magát, s aki elég merész volt arra, hogy a nagy vendéglőbe menjen a nélkfil, hogy más — a vendégekhez alkalmazkodó — vendéglőben vacsorázott volna, vagy ha azt nem tette anélkül, hogy németül ne tudott volna, mert Bajoosan kell tapasztalni, miszerint a nagy vendéglőben magyarul írott étlapot csak elvétve, legtöbb esetben pedig még úgyse találhatni. Már pedig Füred Magyarország első fürdője volna. — Tapsonyi ,izr. ifjúsági Olvasókör" tagjai e tanév végén iskola könyvtáruk gyara pítására nép-azinmüvet szándékoznak előadni. Vajba sok támogatóra találna ! — Kefuthdy 1*74. zug. 12. T. szer keszti ur I Budapestről utamat Keszthelynek vevém. It: jái va-kelve, bementem a Nisarnr féle kávéházba i». Nagy csudáikozinomra zz«., kérdésemre, váljon jár-e e kávéházba magyar lap is, azon feleletet nyerem, hogy : nem; csak nemetek. Kérem szerkeszt* arat, « sorokat becses lapjába azért fölvenni, hogy tudják meg mások is _e vakmerő szemtelenséget. — BABA - BÁ8 GYÖRGY, sárvári fótaoJU. — Nyílt levét. Ft. Morgenstern Mihály ker. rabbi, iskolai igazgató stb. urnák Msrczs- libán. Iparkodom ft. uraságodMfc ezen hálát mindazon jókért mondani, melyekkel atyui felügyelete alatt álló 11 éves fiamat naponta el halmozza. — O uraságodnak köszönve ingyen ..: oktatást, élelmezést nyer és e mellett könyve- l ket mint ruházatot is kap ugy ft. uraságoduil - mint több helybeliektől. Kfllőnös elismerést - érdemel Stuiner Lipót ur ía nejével együtt, mindezért teljes szivemből kívánom, hogy az özvegyek, és árvák atyja ft. uraaágod ritka jó szivét kegyével dutau jutalmazza és engedje nekem, hogy valaha nem csak puszta szóval de tettel is hálás leheaaek mindazok iránt, kik keseredett szivemet enyhítik. Öxveey RÓTH KATALIN — ŰOVid lürek. Bécset a cholerávul rémitik. — Arens lipcsei nagyhírű tanár meg halt. — A románok Mehadian tüntetnek. Kómában az Internationale 8 főnöke elfogatott. Az erezi poatarablás tettesei kézrekerültek. — Thiersnek a oommnne álul lerontott háza felépült, a nemzetgyűlés 1,053.000 frankot szava zott meg. — Afrika felül pestis fenyegeti Európát. — Halász községben ax adóvégrehajtót majd halálig verte a nép. — A történelmi társulat Besztercxebányán aug. 19 én kezdi működésé L — Váczon egy menyasszonyt elutasítóit előbbi kérője megmérgezte. — A Ferenci Jó-zsef egyetem Zágrábban okt. 19 én nyittatik meg. — 0 felsége Ivacskovics Prokop gor. keleti érsek s román metropolitának szerb, pat-riárchává történi megválasztását megerőaité.— Bazaine tbnagy fogságából megszökött.— Kó-zsa Sándor kötél általi halálra Ítéltetett. — A fővárosi állatkertbe 2 fóka érkezett. — Ritka ság: N.Váradon egy héten 22 eljegyzés történt. — A sxékesfejérvári püspöki lak körül a régészeti ásatás folytattatni fog. — Budapesten állandó circust építenek. — asfsaztu IS-til asfzutaz 22-«j.l874. U6 - «a heti- Kalbulikna nap- Proteitina »' nap tár naptár olj. 33) Buldogok a nemik. Luk. X—Pr. Luk. XVIÜ. —Gr Mit XVIII 25 16 Vasáraas U 12 Koka. D 11 Ixiik n 17 Hétfő Liber $! 18 Kisdd Ilona Illona ia 8xarda L«jo. P. Sibald so Ciltsr.ök Istvás Ur. llt»áa Ur ?a félitek Bernát Bernit tixumbat Timoth Alfonx s Felelfa szerkesztő: Bátorít UJM. CI Oyonan és biztosan múk&dó grofjsaer mioden- fS kinek, ua erós fejkorpa képződéi terhét izenTedi.Gvors és fénjei aredméajtl anélkül, hojj a hajnak ártana. K8jc-doll szer z fentnerAzett terhei azenredéi mesgátlására. A kUonyitráiiyok meftekiatketók. Ara egy adagn»k 1 frt 60 1 kr. bérmentes pénzbakOideBael vagy utánvéttel rendelve. Fénűctár a feltaláltai., becs U. Bezirk. Afrí-aui-i) kaaargataf> Kr. 3. TÓTH SÁNDOR Raktár ruganyos Raktár saJát készitmcnyü asztalos és bútor gyári raktár JSSSL, Szombathelyről. á tükrök tartókban. bajtott, nád- ^^^— <ia ' *• i.-KANIZSAN szalma . , , Lil székekben, vnsut-otczü, a városházban. GoniLL általános korpa-olaja. ^ ^zz^zzzSzz^Solia illittatott össxe egy gép a gazdakö- Xzönség számira, mely oly gyors elterjedésnek és oly nagy Xjetsiésnek örvendhetett volna, mint ez. — Ennek bizonyi- Xtékául sxolgilnak a kö.etkezó számok: -87S-S873. évben ,' ja ifi. WeU Mór féle czégnél Frankfurtban hárttn ezer hat- ^Q^ k6zi.cséplógépi ^^ kétszáz - lón ^^ yonO- * icséplógép adatott el. — Bővebb bizonyság alkalmasint nél- " e gépek kitűnősége mellett, — Megszerezhetők: a fentebbi czégnél: Frankfart a. M. SoherB X*Ulza. asszonyságnál 1801—« Gyógyszerész gyakornoknak egy 4 — G latin osztályt végzett ifjú, ki a németnyeW-ben némileg jártas, könnyQ feltételek mellett feWétetik ~ TomoBáiiyl Ferenoz, éél SsL-GotthárdOD, Vasaee^éban. (142j—2). Hotel Mihalek: 1 ' Alulírott jelenti a n. é. közön-j nek, hogy az ö saját házat SServita-téren ?, sz. alalí ÍXIszállodává alakította át és leg-^ pompásabban berendezte. Szobaára: lfttól 3.50krig.- MIHALEK F. r. Handler Mór orvos- és sefcésxtador, sx&lésx és sxeaésx gyógyít gyókerwen fénye. és tartó, .iker billo«ilá»a mellett mindennemű Titkos betegségeket, 1) U infBIÜzémek minden következményeit, ngymint : m agö xxx 1 é s e Jt © t, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyeng^llt fórflerőt), 2- Mgycstfolyámkat (még oly idülteket is), a mmzőrészek bujakóros fekélyeit és ?ÉMdrMdO bujakört minden alakjaiban és elcsnfitAsaiban, 3. ü.w.sryosö BzrűLlttilésefcet;. 4. fris és idillt nyákfoyásokat nőknél, az úgynevezett febérfolyást, és az onnan eredő nagtalaraágat, 6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket- RENDEL NAPONKINT: (IMS-9 délelőtt 10 őritől l-ig, délután 3 órától 5-ig, és este 7 órától 8-ig. Lakik Pesten, belváros, kígyó ntcza 2-ik sz. a, kigyó- és varoshazatcza sarkán (Rottenbiller-féle házban) I-ső emeleten, bemenet a lépcsőn. ?V Díjjal ellátett levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszerek W megkflldetmk. "W Hirdetmény. A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmihoz tartozó O-BvldaVÉLr községbon található tigo-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 21-én reggeli y órakor a nm. m. kir. nu-nisterium jóváhagyásinak fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll: 900 Dől belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 41 hold 3063 öl rétből, 115 hold 1112 Hol szántóföldből, 124 hold 246 Piöl erdőből, 58 hold 1026 LÜöl erdő legelőből. összesen 303 catastralis hold és 390 lUöl. A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróilag történt becslési árhoz mért 10°/0 bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek. írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, míg az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fogúik. Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttarfósági irodában betekinthetek. Kii-Komárom, 1874. évi augusztus hó 12-én. (H-S-U A kis-komáromi uradalmi tiszttartóság. í A' '•* A-A A: A: * A: i I M Ír 1 ? " J I u^ — - *r ? *^^*^aaaaaaaaaaaaaaaM é Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni, LÁB1Z por elüsi a iábiaxadáit és az általa okozott kellemetlen sxagot és égessen ártalmatlan. Egy dobos ara 2 frt*. LLEBKR-FÉLh. BUÉSZSÉG- NŐVÉ-NYÉK. A legkitOnóbbnek bizonyult uer mell- és tüdőbetegségek, hurut, köhögés és rekedtség ellen. 1 csomag 1 frt 60 kr. ANODYNü NKCKLACECHILiiKIÍ.Na Téeth, angol foggyöngyök gyermekek FKAJfCZlA-FOLYÉKO.NY HAJKKS-I EAU KONTAUI UK JOUVENCE TÓSZER, a hajnak kedv szerintfeketére.kíOLDEN minden hajnak az általán cso- dált aranyásóké isint kölcsönzi a leg ?simára nyak körül hordozni, a mely barnára, szűkére legfeljebb 10 perez alatt tartósan festetni, melynek hatása tökéletesebben és meglepőbben, Ara oly általánosan elismert, hogy további iltai a fogakat könnyebben kapják. Ára 2 frt, tnczat 20 pret. ulcsibb. 10 frt. dicnérgetésre nem ssonü. Késafllék hozzá: két kefe és két eséssé 50 kr. Egy EAU DE BOTOT. AROM. SZÁJVÍZ rilághirü kiválóan kellemes illatja és i«e álul és jeles gyógyhaiásával a fájós rossszagu fogak, valamint esek rotha-?en, a láterő fentartása, szilárditása és dáaa ellen. Egy ll?eg 60 kr. 000NTIXE (íogpaiu) porczellán té gelyekben, ára 80 kr. o. é. Tuezatnál 20 prtt. olcaóbb. Ezen fogpafU a legjele-wbb szer a fogak tisztitására, úgy aj SZKM-ESSENCZ1A Dr. Romershzu UEBE LIEBIG - FÉLE TÁPSZER lói GYERMEKEKNEK a hires Liebig- leves készitésére. Egy üveg ára 70 kr. üveg hajfestöncs 2 frt Dr. QUARIN hirei kúfaögús és borút illeni pora (különösen eróteljes szemé-íreknél. Egy drb. ara 65 kr. fogak épségben és fehéren fogaavanynak ártalmatlan rolitására, a foghns erősitéBére ugy a vészes megakadályozására. erósitésére. 1 üveg használati utasítással együtt 2 frt. 60 kr. F0GP»STA, C3. KIK. SZAB. PFEF-FERMANS-FÉLE. Ára 1 frt 25 kr. NEUROXYLIN, hava«i növénjekból készült növénykivonat, esózos, k»uvú-lyes álulán gyengült állapotban. 1 Iveg 1 frt; erósebb 1 frt 20 kr. FOGPOR PDEITA8. Ára 1 frt. NYAK BALZSAM, üvegekben 40 és 80 kr. CACBOU AB.0MAT13É a rósz szag oak a dohánysás után a szájból eltávolítására, ágy as eves, ssesses italok, mint bornak és sörnek ivasa ntán s. a. L nélkUlözbeüen finomabb és jobb társaságok, sxionáxak, bálok és salonok látogató szamára. Ezen UACHON tiszta, as egészségnek legkevésbé ártalmas nö-vésyalkatrésztikból áU, és a fogak rot-aadasa, ralamint fogfájás ellen legjob-baa ajánlható. Minden használatkor keli megrágni egy pilulát, mely álul a rósz ssag megszűnik. Egy doboz 60 kr. A COSDKNSALT TEJ, készítve Anglo-áwiss condecsed Milk Co^ Cham, PASTILLE8 DE CttOCOLAT fer r a g i n e D x vas-csokolád a vértisstitásra és sápkór ellen. Egy skatulya ára 90 kr PRÁGAI KÖ8ZVÉNYTHJEA, csomagokban á 60 kr., és WE1DINGER-FELE i-ÁJDALOMCSILLAPITÓ KÖSZ VÉNY-TAPASZ, No. 1 á 52 kr., No. 2 (kettós VALŐDI CZb'Z és RUEUMA OYA-POT PATTISONTÓL. 1 csomag 70 és 4U kr.. ugszaggatás ellen U. AJUEzlr~Ovf la» czjaliavSli*^** jm<i». w^ v/iwiii) ——" í_._- , , Svájci as egyedali Liebig báró álul erejo) á 1 frt. Legbiztosabb szerek, ?demTett és háztartások, kivándorlók, Ugssaggatií, köszvénycsomok, dagana-gyermekek (kisdedek) számára ajánlott tok «at. ellen.azonnal csillapítva a fáj- POPP FOUPASTÁJA. Ára 1 frt. 20 kr. PASTUO. D1GE8TIV DE BILIS (B i ni emésztési cxnkorkák). A hires bi-lini aavanyuvuból készalt pastUlák, mell égetésnél, gyomorgörotnél, nehéz eméss-c esnél, a gyomornak étellel éa szeszes itallal megterhelése következtében el5-állé felbaáogésnél ajánlható. ?gy ska-talja ára 60 kr. rondensált tej. Ára 66 kr. dalmat PRENDINI-FÉLE PASTILLÁK-rekedtség ellen, énekesek és sxónoko k, nak ajánlhatók. Egy doboz ára 40 kr. HERBABNV J., növényi köszvény elleni pilnlái biztos izer, az acut idalt PAGLIANO, igen kedvelt, felolvasztó, vértisztitó szörp, valódilag hozatyi és rendszeretlen köszrény gyors és ala- PAGLIAN0 tanártól Flórencaben. Ára pos gyógyitás&ra, as ideges kössvény mindenféle csuz és ezek ntóbajai ellen mint lép- és májdaganat, gyomorbaj megrögzött hasdogulás, viakór, altevti 1 frt 50 kr. FRANZBRANKTWE1N egy üveg SO kr. vagy 1 frt 50 kr. EAU AN rHÉPHÉLlQUE. Ezen tisua növényrészekből készített víz évek ou kipróbált és jónak bizonynlt szere a bór szépítése, frissítési! és erósitésére, valamint mindenféle szeplók, szómórcsök, kiütések, foluk eltávolítására. Egy üveg ára l frt., egy tuczat 9 frt. Dr. MJEU1C. és tanár SCM1UT FLO BJAN MIKSA, fájdalomcsillapító, scoi boaeUenes erősítő fogtiucturája. tize tinctora, as eredeti rendelvény szeriut elkészítve, a fogfájás ép oly gyors csillapítására, mint erősítő azájvU gyanánt már egy félszázad ou nagy haszonnal alkalmazutik. Két elóuye van : 1., igen hatásos és kiválóan olcsó ára miau minden más fogcseppet fölöslegessé tesz. üvegecssékben használati utasítással együtt 40 kr. I tudatnál 25prct. levonat' CHINA GLYCER1N P0MÁDÉ, a haj Dr. CABNERI SIROP Dl PALERMO a leghatásosabb vértisxtito szer, mely mai nap a kereskedésben előfordul és különösen alkalmashatóa vér tiszuulan-ságánál,nyálkái aranyérnél, bőrkiütések nél, sipnUistikus dagaoatoknál, küszvé-ayes és csúzos lerakodásoknál, altesti bánulm^kuál, székszükuléseknéL rósz étvágynál, vértolulásoknál, főfájásnál. padlót erósitó és hajnövést elómozditó bajok ellen. Egy dobos ára, elég 1 s pomádé. Tégelyekben 80 kr.és 1 frt5()kr fél hónapra, 1 frt. 50 kr. SVÁJCZI HALLÁ8I-LIQÚEŰR, fül- csengés, fájdalom, fulszurás, nehéz hal- Iái ellen; ara 1 frt. AUGSBURG1 ÉLET ESSENTJA Or. Kie-»ow. Makaca hasszn-küléseknél, rósz e-Sésnél, aranybán uluaknál. üvegcse hass- FOG-CEMENT, cs kir. uabad. a fogak óDoxiaara, ara 1 frt WEISZ JÓZSEF, ANATHER1NSZÁJ- gyógyszerész a .Szerecsenhez* V1Z. cs. kir. ssab. va-ÍEgy Üveg ára 1 frt 20 kr. lndi, Popp J. G.-tól,j álUlánosan mint a legjobb fogerósitó COPAT1NE MÜGE, szerencsés egyesítése a copaiv-balzsamnalt más kitűnően ható blzsamos anyagokkal, uj és idült magfolyásoknál. Parisban a kórházakban használtatik. Czukorhttvelyek-be vannak takarva a ka ácsok. Az eretlméoy biztos. Ára 1 frt 80 kr; eró-* *i minSségü vassal 2 frt. Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27. Egy nálati utasítással 50 kr, és 1 frt. Tucsat szamara 16 prctte & közönségnek legjobban ajánlja a következd Bzereket. saer ismerve. Egy Iveg 1 frt. 40 kr, postán 1 frt 70 kr Postai küldések csak a csomagolási díj 15 kr. hoizicsatoUsa nellett esz kúsöl tétnek. olcsóbb. — HÚS-KIVONAT (LIEBIG-FÉLE) legjobb minóségQ 1, 1 fél, 1 negyed és 1 nyolezad fontos fazekakban. lovak számára. Ara 1 frt. 40 kr. Dr. CALL0N FÉREG TÁBLÁCSKÁLI RESTITUTIONS KLLUIU jeles sser Ezen táblácskák csalhatlan ellenszeréül ' ' ' ' - - EGYETEMES ÉLETPOR Dr. Gelle. Eddig utol nara éretve hatásában as emészté. és vértisztitálban, makacs bajok; mint: emésztési gyeogesék, nielié-égetés, altesti bánulmak, bőrkiütések, befészkelt idalt csűr- Ksgy dobos ára 1 frt 26 kr., kis doboz : 84 kr. Dr. MAYER GYOMORESSENTIÁJA, görcs, puffasztó kólika, gyomor gyenge ség, hasmenés, valamint biztos szer a tengeri betegség ellen, arntii a STURZEXEGGER SÉRVTAPASZA ALTESTI SÉRVEKNÉL legjobb sikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., eró-8 frt 70 kr. MOI1 NÖVÉNY CZÜKORKÁK, Dr. Schneeberger orvostól Pozsonyban, ki-tuno gyógyszer köhögés, rakedtség, " rút ellen. 1 skatulya 88 kr. ajánlhatók a bélférgek ellen ; igen kellemes izük van és gyermekeknek is adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban használati uuaitással együtt. FRASZENSBEBGI VIZ.kd- és egyéb hugybetegségek gyógyítására, amelylyel nyilvános és magán gyógyintézetekben — - a jegjobb eredmény éretett el, amint s»er S—10 napi használat után „t orvosi bUonyitások és köszön6 ira- "' ^VT ?!?f?°tííUe!Íí' H*- mel/l!k nlÍD<1"1 üte« meUé mellé- STÁJER NÖVÉNYNEÜV, mell-és tü-dóbetegek számára ; köhögés rokedtség ellen, agy mint öreg gyenge személyek lek ajánlható. Egy üveg ára 87 kr. SÉRVTAPASZ. Kiválóan alkalmas-ható altesti sérveknél, készítve és ajánlva 14. Krisi, baieli gyakorlati sérvorvos-: OÍ. Pléhdoboiokban leirással egyou 8 ?><>«»<? frt 80 kr. o. é. POGPOR BEJDER Unir elóirata szerint, 1 skat 4U kr. CS. KIR. SZAB. TASK0CHIN1N PO-MÁDÉ. A legbiztosabb és legjobb haj- PAST1LLES FÜKTIFICANTES(PAS-T1LLE DE ROMA.) Ezan pastillák igen haj HTNTÓ POR, általánosan iámért jelet -—-r, hurut, rekedtaég, köhögés ellen. növése elósegittetik, és természetes szí nében pohán, fényesen megtarutik, a kéregképzés pedig megakadályoztaik keltetnek, ralamiat az évről évre emelkedő elárntitás, ugy a bel- mint a külföldön legjobban bizonyítják. EGYETEMES TAPASZ, Or. Búron Parisban. Ez a párisi és londoni fa- csitáaok diplomájával ellátva, magasabb Ez sok orvosi tekintély által ajánitatik, helyen -megvizsgálva és nyilvános el- " --'--- -?•- -• •—" "? ---'-^ adása helybeBhagvva. Ezen Upasz külö- ajánlhatok mint crósítóje és élesztó sxere a nemi rendszernek és a nemi életben, anékül, hogy túlingerel nének vagy ártanának ; a férfias gyen geséget eiö?yi';sztik még magasabb kor ban is és a legjobban ajánlhatok; egy VETORINI BALZSAM, havasi nftv*- ""« *" 10 ÍIt- nyékből és drága essentiákből, a cs. kir ~ " " és számos elismerő levél áll mindenki nek megtekintés végett rendelkezésűi- Gyönyörű kiállításával a legszebb toi lett ' ? : SEEHOFER MAGYAR SEB- é» GYOMOR BALZSAMA üvegekben 40 kr., ki- galicsia országos kormány álul megpróbált jelesen és butosan ható szer, ooaen tyúkssem, fagy, minden lehető sértés, harapás, száras álul okozott sebek VALÓDI U0KSCH MAJZS1E OLAJ, kiváló gyógyszernek elísmerre minden mell- és tüdőbetegségeknél; kiváló mi- tainak is díszére ssolgál. Ara ráló hatású és biztos sser az aranyér, hónapig szolgáló dobosnak 2 valamint rogzött síékdugulások, rósz görvély, gennyedés, bélférgek, korömfo- egy 8 görcs, csáz, oldalsznrás, uőségü és tiszuisü; egy üveg 1 frt gyoladáa. ügy nveg ára 1 frt 50 kr. lyás ellen. Egy tégely ára 30 kr. frt. o. é. és gyomorsav ellen. SO kr; egy tuczat üveg vételénél 2b pret. leronat he^uí^'c.VuTíSőiíkZílh'.^ag^uí.1 eXtde^ett31- *' 1-fKöszvÉNY-vÁszoN-wiS^^ i^J^ss^f tzzrrr^^s**? T'-?-^ <r( vj~u «= uuiuu. gyógy.*. *~». -;••"»»»?»" • ' i" "v «r; nnpta erót nehezebb bajok eUen J frt 10 kr. o. é. Ir^Wftgobb raktára a külföldi, különöaon a korwett fraooaia kttlönl«gea»égekbíl a legolcsóbb arak. ellen biztos sikerre, alkalmasható mint gjo&, és bizusai^gy^ ^^^"«T ' l &' í° *• ^ «• »*-•» I^WS, 10 &?*"• "***+ ^^ *"*• ^""^^ '""-01** ^ ^looö— 1J) M^T1 ljes&kígmhh rmJttara a külföldi, kölönöaen m, karAwutt fr&n^*;. Unis-t _-^™«LUXI „ 1 I„JLL ^__I ^^— <*L f&Z ífiP^í Wajdiu Jteef kiadó-, Up- és nyonvUtnlajdoiMt gyorsssjtó ny.om4a», »agy-S»ni»áji. 3A6Y-KA9IZ8A, 1874. augusztus Tizenharmadik éTfolyam, (?Matass* 6hs«*bos oetilsorban 7 oisodssor 6 s minden ' loiábbi sorért 6 kr. STO.TTÉBBKB saronkiDt 1° krtrt vé- Xo<k faL rfincrtari illetek mindu legye* hirdetésért kSlon JO kr. fisetendB. ZALAI KÖZLÖM előbb: „ZALA-SOMOOTI KÖZLÖN A Imp szallead réssel ületó kozliven uerEsanohes, _ ur/agi 'es*«t Oletó pedig E ía,-tfemidok: SAGV-KAXJ28A Wlusfcastz. Bénnentetlen lerelek eaak ismert arankatár-asktól fogadtatnak el. KAnntok riscsa nem küldetnek. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a .^alamegyai gazdasági egyesület", a ..nagykanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takartkpmztir* a .Zala-Somogy* gózhajózási részvénytársulat, ugy a .zala-egerszegi torna-tűzoltó egylet' s több mgyei és városi egyesület hivatatts értesitije. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Ismerjük el egymást! (N.) ElmoadUm egy időben nézetemet e lapok hasábjain aziránt, hogy bizalmas összejövetelek, társalgási tömörülések és egyes egyletek mennyire hozzák szorosabb kapcsolatba az emberiséget egymással, s ezen együvé fűződött csoportok által menynyire erősödik maga is — a nemzet. Sokan lelkesedtek hasonló eszmék fölött s úttörőkké lőnek, gyakran nem minden áldozat nélkül, csak azért, hogy meg legyen mind az, mi eddig hiányzott s annyira kívánatos. Ma, ha végig nézzük az egyes lapok kereteit, majd itt, majd ott olvasunk egy leverő tudósítást, hogy ezen vagy azon egylet — természetesen összetartás hiányában, feloszlott; kérdezzük: miért? Az ember, e szabad akarata lény, az alkotótól nyert e magasztos tulajdonával gyakran ellentétes fogalmakba ütközik. Ha Fortuna istenasszonya esetleg magasabb polczra emelt egy halandót,én végig szemléli álláskörét, s mintha a porvilág közül teljes méltósággal phoenixként emelkedett volna, ki jóléte közepette lenéző álláspontra helyezkedit s isteni hatalommal elárasztott-nak" képzelt kis birodalmi székén megfeledkezik arról, hogy—ő is csak ember .Ugyané rovatba jegyezhetnék akárhány szegényebb sorsut is az iparszakmából s tán jóval többet, mint a most idézett vagyonosabb osztályból, ki a világ piaczán hasonló, mondhatnám feltoló szerepet játszik, mig honn a gyermekek keservesen sírnak kenyér után. Tekintsünk körül, — mindenekelőtt sajnos, de való, hogy felvilágosult századunk egyes társalgási köreiben legfőbb szerepet játszik — a fesz, ki egyszerűbb öltözékben jelent meg, vagyonállapota Un korlátoltabb, sz4v. kebb körű, avagy hivatására nézve a másik- j nál kissé alantabb áll, azt vállvetve mér- ! jük tetőtől talpig, ha mig ugyan figyelemre méltattuk volna, s illedelmes üdvözlésére legtöbb esetben egyszerűn böffentjük oda: ,jó napot!' már pedig az .adjon isten'-re a .fogadj isten'-t elvárja mindenki s jogosan annak rendje, módja szerint, fiz üdvözlés viszoDzat egyébkint az utczákon és sétányokon is rövid idö óta valóságos korállapottá fajult, — az .alázatos szolgája' vagy ,van szerencsém' s a t. viszbangja egyenlő emberek közt sokszor csak egyszerű ,jónapot'-ban dördül el, — megmatatja a művelt, de tán kissé egyszerűbb embernek, hogy ugyancsak érdemetlenül tiszteltje isten képére teremtett alkatának bizonyos főbb részében — beteg. Szánni tudnám az embert, ki csak azért emeli magát annyira fel, hogy embertársát annál jobban lenézhesse, miként a felmagasió üres buzakalász gazdagabb természeti terméke alatt alázattal meghajtó társait. — S ilyen torzképeit látva a világnak csoda-e, ha gondolkozni tudó emberek visszavonultan egyes szebb véleménynyel alakult egyletek és társaskörök is felosztanak, vár gyanánt csak foszlányait hagyván vissza az egykori erős akarat zászlajának, melyet a gyáva elbizottság éles körmeivel szétszak-gatott? Van egy fokozatos érdemsorozat, mely elkülöníti és bizonyos mérvben elválasztja az embert, — mely követeli, előírja illemszabályainál fogva is, hogy állásához képest mint fóbbrangu s tehát előrendelt méltó tiszteletben részesitessék-,ámde ejfoko-zatos érdemsorozat nem jogosítja fel egy-szersmint arra is, hogy túlcsigázott aucto- ritást fejtsen ki még sétaútjain is aláren-deltjef~v»gy egyátalán embertanai iránt, kiket csak annyi figyelemre szokott érdemesíteni, mint kesztyűit és sétabotját,me-lyeket elbizottságában bárhol forduljon meg egy akármily szegletbe vet. És aztán hallani itt ott zúgolódva a panaszt, hogy ez és ez velem találkozva még nem is köszönt! Hja, mindenki maga után vonja saját árnyékát, melyet a szemes kikerül, hogy annak eredetijével össze ne ütközzék, — a rövidlátó pedig átugrik rajta, gondolva, hogy az egy ott fekvő otromba gerenda volt. Ugyanazért ne feledjük, hogy mindannyian emberek vagyunk, s tehát ismerjük el egymást. Kanizsa város és a kisded órás ügye. Kicsinyes dolgokat hangoztatok. Erdek-telenek s tán ismeretlenek is, minden esetre azonban több figyelmet érdemlők, mint akár a megyei székhelynek hová helyezési kérdése, akár pedig azon vita, hogy melyik városnak van e megyében jobb — ezélazerubb s csinosabb börtöne, mely vitára csak ugy per taDgen-tem szabad legyen megjegyezni,! miszerint ha Kanizsa oj bőrtön épületét veszi az ember szemügyre, akkor sem városi tanács, sem pedig a kormány megbízottja valami különös dicséretet meg nem érdemelhet, azért hogy azt a köz morál és józan érzés ellenére épen a város kellő közepén a piaczon engedé felépittetni a helyt, hogy valamely rejtettebb zugba helyezte — s helyére inkább valamely közhaszna intézetet emeltetett volna. No de térjünk viasza tárgyunkhoz, a szerény ibolyához,melynek kellemes illatát hazánk majd minden városa ismeri annyira, hogy ipar- • kodik mag,, részére élvezhetővé tenni, igon a | magában vére érdektelennek látszó kiad ed -: óváshoz, mely ttdvís eredményeivel a jótékony szivek ezreit egyesíti az ügy .t^rjesztéséro, ápo-| lásárs és fejlesztésére, s mely a legközelebb lefolyt évben két országos egylet alakítására bírt befolyással. S majd hihetlenek látszik,hogy mig Mára-maros — Szatmár s más aDyagilag sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt levő megyénk vetélkedve iparkodnak a kisded ovái ügyét legalább is minden népesebb helységükben megho-nositni, — mig más megyékben a helyiviszo. nyok szilárdsága mellett is honi erényekben gazdag nőinkpártfogása mellett legalább ez ügy megérdemlett méltatásra talál, s mig végre Zalának kisebb helyét, mint Keszthely, Z. Egerszeg és Sümeg jónak, czélszerunek és szükségesnek találták egy egy kisdedóvó intézet felállítását, addigKanizsa sem nem mozog,aem;hajlamo: nem mutat az e téreni mozgalomra, mintha szüksége nem volna rá — mintha nélkülözhetni s mintha hiánya inkább hasznára volna. Csudálkozni lehet felette, hogy város, mely oly kedvező anyagi helyzetbeu,van,me!j'-nek oly nagy számú intelligentiája — OIT Isi-kes l»koasága,a szép és jóért annyira hevüló női közönsége, oly derék polgár mestere, tanfelügyelője, kitünü taniió kara jól azervezett tanító egylete van, meghagyja magát a tekintetben előzni sok kis jelentéktelen hely által. Pedig ha van város, van falu, mely a kisdedóvásnál hasznát veszt, bizony hasznát vehetné Kanizsa sok tekintetben százszorosán, s a mennyire e város derék közönségét ismerjük, ugy hisszük mit sem koczkastatunk annak kijelentésével, hogy egy kezdeményező a nép mélyen érzett hálájára bizton számíthatna. El mondjuk-e okát ? Mért ne ? Hisz ismerjük Katiin^ lakiWá-gát, mely három osztályból áll: a földmivesak, iparosok és hivatalnokok oaztályából, ? ezeknek bármelyikét vesszük is tekintetbe, elmosdhatni, hogy a kisdedóvoda felállítása rá nézve áldás volna még az esetben is, ha a nevelés pusztán negatív alapra volna fektetve. Nem volna-e áldás a földmivelésre, ha mezei munkájára menve kicsi gyermekét oly biztos helyre, TÁHCZA. D. M. boz. Ábrándokba Tan merO-We lelkem. Rajtad csöggnek gondolatjaim .... Mtot a kedve* szende gyermek anyja Jó sznlije ringó karjain. Mint rofcdir a nyíló rózsafája Ugy száll feled lelkem egi Unj I Elmerengek bájsngirral feoylo Kék nemednek bnv tekinteten. Sierelemtól lángló asivvel illők Kosait arezod bajai elStt Balzsamával forró csókjaidnak Önti bele mig lángolóbb erőt. Hagyd pihenni bnllófnrteidnek Hüi arnyában 4*5 lelkemet. Mert e sajraek ssSrnjtl kínja, béja Nem sokára ngyis eltemet. VÁKHALMI KÁLMÁN. Szemlélődések a világ Irodalom terén.*) I. Költéssel. — Hajtató Sándor borítómnak. — Az ábránd világot, a költők hazáját választottuk szemlélődéseink első tárgyává, e virágos *) Esen cim alatt idffhoz ~em kotott rendben a világ irodalom minden ágát felftelo közleményeket fogunk aozni; kCnnyobb Ujekozhatás tekintetébe) rerid idézőkkel eJenkiEre. téren, ezen babér ligetben óhajtunk olvasóink számára a világ óriási irodalmából egy igénytelen füzért gyűjteni. — A lelkesülő szivek szellemi gyémántjaiból kívánunk töredékeket nyújtani, melyek habár egészet nem képeznek is, szerzőjük jellemét hiven tükrözik vissza. — Nem fogunk időszaki rendet követni szemlélődéseinkben azon okból, mert czélját nem látjuk. Ama magasztosult fogalom, melyet költészetnek nevezünk, nem az érzelgö lyrai költeményekben éri el czéljának ne tovabbjait, hanem azon hazafíui lelkesülbégben, mely létet adott a .Marseillaise, Szózat, Rnle Britannia, vagy a Jeazcze Polazka nie zginiela" czimü nemzeti daloknak. — Ezek azon költemények, melyek agyszólva lefordithatlanok ; a szavakat képesek vagyunk vissza adni, részben az érteimet is; — csupán egy van, mit nem vsgyunk képesek pótolni s ez : a szellem ! — Olvasóink legtöbbje bizonyára ismerni fogja azon franezja hadvezér üzenetét, mely így szól: .Küldjétek tekintélyes segéd sereget, vagy «gy kiadást a .MarseUlaise"-Wl. — Szinte megfoghatta azon végzetes lelkesülés, mely meg ragadja a francziát Ronget De V lile1) költeményét hallva. — Másrészről, mily nagy-szerfi, mi megragadó e világhírű költemény utolsó előtti verauaka: — .Vezesd boszuló karjainkat Hegszentelt honfi szeretet I Szabadiig égiek leánya, Védjed viszont védőidet! S zászlóinkhoz a diadalmat, Szent intésid vezesse át; — Az ellenség még haldokolva ?) A aláaneUaiM1 ssenSje. Lássa zászlóink diadalát! Fegyverre férfiak 1 H&rczrendbe álljatok ! S a barázdák között Ellenvért ontsatok 1" — Ilyen hazai irodalmunkban koszorús Vörősmarty-nk .Szózat" a és Kölcsey „Hym-nus'-a. — Talán nem csalódunk, ha állítjuk, miszerint a költészet legmagasb ihletét és leg-magasztosabb czélját ily nemű müvekben kell keresnünk, mert azoknak alkotója bizonyára a legtisztább lelkesültség volt — Camoens is a portugálok koszorús költője mily elragadólag irja le az ösztönt, mely müve megírására vezérelte. — ,A tiszta kéj, a luxitán erélynek Zenghetni hírét, a honfelek szerelme, Ez volt a szende Minták ihletének Egyetlen ösztöne, hó gerjedelme." Világhírű bós köhecénye az ,Os Luzia-das.' telve van leggyönyörűbb tájleirásokkal eleven humorral és emelkedett szellemű lelke-soltaéggel. — Hogy mily körülményesen írja le a Oáma által beutazott airioai tájakat mutatja u ötödik ének, 12. versuaka: — „Es délre tartva folyton éles orra, Hajónk egy öblöt ért, mely messze terjedt; Oldalra a zord-mord Leona orma Maradt, sa fok, mely .Pálmafok'nevet nyert A nagy folyó, hol ismert szirt csúcsokra Csapkodva haBók zajlani a tengert, S a szép sziget letűnt, mely annak vette Nevét, ki megváltónk sebét illette*)' - Általában ai egész világ irodalomban nem találunk költőt, kinek versei annyi kerek- Tamás. dedséget és öszhaagot tartalmaznának, mint Camoens-é és Firduzi-é. — A képzelem ragyogó szinpompája szintén e két költőnek jutott legbővebben természeti osztály részül. —Az olasz-föld két szellemi óriása : Dante és Tasso,egéezen külömbözö, önálló modort teremtettek, mely csak azok elótt lehet kedves, kik a magasabb muköltészet terményeit érdemlegesen méltányolni tudják. — Az előbbit méltán & nagy és borzalmas eszmék utánozhatlan mesterének kell tartanunk, az utóbbit pedig a szakadozott előadás daczára az elbeszélő költészet terem-tejének. — Ki írhatná le a kételgőket rém^t^bben mint Dante a „Pokol1 3 énekében ; .így kell jajongni körben, A nyomorult lelkeknek, a kiket Nem tüntetett ki fönn se büű se érdem. Köztűk találsz angyalt is eleget, Kik gyáva szívvel bár nem lázadtak fel, Nem is mutattak Istenben hitet " — ^ Tasso TorquaUS költészete nem oly folyt kony, mint Dante-é, de a leirások következetességében messze elhagyja azt A német Klopstock, habár egészes ellenkező szempontból, mégis > tárgy eltérősége mellett és ugyan azon mélységgel és modorban irta .Mesiás"át. — Milton János, .Elveszett Paradicsoma" (The Paradise Lost) Szintén a legmagasabb mftköltészet terményeihez tartozik, mely habár a mély eszméket nem kereső olvasóra nézve unalmas is, mégis páratlanul áll az angol irodalomban. — Önönmaga jellemsőleg emlitémeg verseinek terméssetét a harmadik énekben : — „Eszmékben élek, mint zengő sorokba Mozdulnak önként; mint éber madár, mely adhatna, a bol minden bajtól mentre láthatná i nem aggódnék a felett, hogy egy vigyázat la-DQI eldobott gyulától hasa, ruhája mindene egy perez alatt semmivé leaz ? Nem volna-e haszon a kézművesre, ha minden lépteo nyomon síró gyermeke rak látásától menten zavartalanul végezhetné munkáját ? S nem volna e áldáa a hivatalnok, családokra, ha gyermekeiket egy gondos neveld úr ködése alá bocsáthatnák a rósz lelkű gondatlan cselédek helyett? S ez az éremnek meg csak egyik oldala.de ez egy oldala in elég arra, hogy megbecsültessék és fel karol Üssék. Hát még, ha az érmet megfordítjuk B megnézzük másik oldalát is? Mit müvei az óvoda ? Óv, ápol, és fejleart, óvja * gyenge csemetét a vihartól.— Ápolja segélyezi növésében. Fejleszti t-'.sti és elki erejét, kell-e még több 'i Még mást is müvei. A Fröbel-féle foglalkozások rendszeres gyakorlása által a gyermekvilágnak kedélyes időtöltést szerez, B ami a f6 s amit ép exért kérek jól megjegyezni, bittoa alapját veti meg a mu|ka szeretetnek, mely henyeséget nem tűr alkotásra tör, kutatásra ösztönöz, B mindeDre, ami a becsületes munka által a társadalomnak hasznára leh t kész segédkezet nyújt. Ez előnyükkel szemben minő terhek várakoznak ? Egy ház megszerzés, melyet a város és urodalomtól egészen ingyen is sikerül hetne kinyerni, de még ha ez nem történnék is Kanizsán még, tuost nagyon jutányosán lehetne szerezni — más városokhoz képest potom árun. A nevelői személyzet javadalmát fedezné a havi dijjak összege. Őszintén mondjuk Kanizsa a tekintetben rendkívül kedvező körülmények közt van. Anyagilag jól áll: a. sok minden oldalú egylet! zaklatástól ment. Nőegylete még nincs, ha találkozik csak egy illetékes egyén, aki megkísérli az anyákhoz szólni, aki eszükbe hozza azon aggodalmakat, melyeket gyermekeik nevelése közben annyiszor átéltek, nki a jótékony nőí szivekre bir appellálni, aki e korszerű intézmény hasznát behatólag ecsetelni birja, akkor nincs kétség abban, hogy Kanizsa város derék közönsége sietni fog egy oly áldás után, mely érni fogja az uj nemzedéket, s érui fogja azon egyént, aki ez áldást részükre elősegítette. Ajánljuk ez ügyet a városi tanács, a la kosság,különösen pedig a tantestület s a derék tanfelügyelő komoly figyelmébe. KOBANY MIHÁLY. A nagy-kanizsai járás szolgabirájától. 3410. szám. Körrendelet. Niocs és nem lehet képzelni a szerencsétlenségek nagyobb fokkát, mint micTm tűzvész esetében nem ritkán egész községek ezzel az ottani családok teljesen sujtatnak,ezen szerencsétlenségek leginkább a szalmás gabna nemii-éknek caürbe gyűjtése után tünedeznek, és ha vizsgáljuk a tüzesetek számos keletkezését, többnyire ast kell tapasztalnunk, hogy azok vétkes gondatlanságból szármáénak, terjedés ük pedig a viz én az oltó eszközük hiányábn'i leli megoldását. — Noha a jegyzőaégek számos e helyről ki bocsátott rendeletek és körlevelek által lettek figyelmeztetve és úvólag intve, hogy a községi elöljárókkal szoroB egyetértésben kövessenek el mindent, a mit az óvintézkedések tárgyában meglenni kell,de fájdalom mindeddig kibocsátott rendeleteim, csak közönyösen 8 nem ritkán semroib'; sem vétettek, mit elegendfileg bizonyít axon körülmény, mikép u megrendelt íüi-oító peuetok, hossza lajtorják,vizhordó vedrek, viz tartó edények se be szerezve, se pedig elhelyezve nincsenek. Ttkintve azt,hogy az 1871 évi 18. t. ex. értelme szerint a községek saját .körükben oly fényes hatáskörrel vannak felruházva, hogy ha ezt átéreznék, ugy minden további beavatko-zás.vagy hatósági intézkedés illuzoriussá válnék, de mivel ettől eltérőieg a közbiztonság érdekében mind eddig igen csekély, vagy épen semmi s<-m lÖrtéut,^tekintettel az iránt,hogy az 1870. évi 42. t. ez. 61. §. alapján a kanizsai járásba osztott községek felügyeletem alá utal-vák, az innét vont és a megyei szabály rendeleten körvonalozott felelőségnél fogva rendelem, bogy 1-ször minden községben annak kiterjedéséhez képest minden 10 ház után egy egy tűzi caáklya beszereztessék és az nyilvános helyen száraz helyre kitétessék ; 2 szór minden 2ü ház után egy oly hosszú sorú lajtorja szereztessék, melynek segélyével a legmagasabb háztetők is könnyen megmász hatok legyenek; 3 szór minden ház annak épületei meoy- nyieéghez mérten egy,sőt több vizhordó veder rel látassék el; 4 szer a kézi és szekeres fecskendők közköltségen beszereztessenek, és azok a lehető jó karban mindenkor készen tartassanak ; 5-szer minden ház több pemettél láttassék el, melyek szükség esetén az érkező sziporkák eluliaaához használhatók legyenek ; D-szor minden gazds zsuppos épületei arányához képest egy vagy több nagyobb mennyiségű edényben az udvarán vizet készen tartson, mert nem ritkán fordult elő eset,hogy egy sajtár viz álul egész községek a tűzvésztől megmenekedtek ; 7-szer az utczákon szalmás épületek körüli dohányzás, a gyufának gjerinekek előtti szabad hagyása, annak kereskedésben gyermekeknek való árulása ezennel a legszigoruab-ban elül tátik, s minden eziránt tapasztalandó vissza élés 5 frttól 00 frtig terjedhető pénz birsággal, azon község tüzoltószerei javára fenyi-tendő lészen, melyben a cselekmény véghezvitetni fog. 8-szor a csáklyák, lajtorják és vizhordó vedrek beszerzésére és helyre állítására rendeletein vételétől számítandó 8 napi határ időt tűzök ki; 9-szer a pem etek és vizedények kiállítása és megtöltésére rendeletem kihirdet éaétől 24 órai időt engedek; 10-azer a fecskendők beszerzésére hosz-szabb időt igenyelvén, s mivel ennek b ?svu-rzése tetf.niesb költséget igényel, e végből a képviselő illések tartását rendelem el, és az ott felveendő jegyzőkönyv hiteles kivonatának beküldésére a jegyző urakat utasítom. H-szer munkaidő tartam alatt az uruk éjjel nappal íeálhtandók; hogy egyrészt ezek a tűzi eseteket meggátolj ák,másre6zt a munka mi- att távollevő lakósok vagyonát a kóborló egy é-Dektől megóvják ; 12-szer az esetre, ha a szülők kiskorú gyermekeiket a munka teljesítés véget ti távo-sásuk miatt egész napon -U elhagyni kénytelenek, ugy gyermekeiket egy a szomszédban lakó nagykorú gondozása alá bízzák, mert minden mulasztás, szándékos gondatlansággal párosalt kihágásnak lesi tekintendő- és mint ilyen fenyi-' tendő; végül tudatom, mikép jelen körrendeletem közlésével a foglár állomás parancsnokok oda utasittattak, hogy a neáui mulstizuisokat rögtön feljelentsék, hogy így a vissza élük érdé mlett büntetésüket elnyerhessék, egyúttal minden egyes lakos a netáni visszaélőt polgári kötelességének ismerje feljelenteni. — Az elöljárók pedig oda utasiU;ttnak,hogy jelen körrendeletemet pontosan kihirdt-ssék és hogy ezt közzé lettek arról a bizonyítványt valamint a gyufaárusok nyilatkozatál,hogy e rendeletem velük közöltetett kihirdetéstől számítandó 48 óra alatt beküldjék és ezek vé^r*; hajtásáért a jegyző urakat teszem felelőssé. N»gy-Kanizsán, 1874. augusztus 9 én. KOVÁTS. szolg*l> iró. Cselédeink. E becses lapok néhány számában — legutóbb ugyanis az 42. számban volt szerencsém Tersánszky urnák „a cselédek erkölcsi és vallási romlására, haszna vehetlensége fejlődésé nek gátlása én orvoslatára vonatkozó a szakavatott tollal irt észrevételeit olvashatni. A megpendített tárgy — egyéni nézetem szerint — a laikus olvasó előtt figyelmet sem érdemlő lap tol teleknek fog az első pillanatban feltűnni; mert hiában! — míg Fául de Kocknak sikamlós kitételei lángra lobbantják képzel-miink fáklyáját, melynek fényénél azután sóvár pillanatokat lövtll lelki szemünk a homályosan gyönyörködtető titokzatos ködbe: addig holmi kéjelgö gyönyör élveket épen nem ígérő czimezetü közleménynyel csak amúgy kutyafuttában Bzoktunk elbánni. Pedig jól fontolóra véve a dolgot, a fölvett thema sokkal is nagyobb horderejűnek bizonyul be, mintsem azt az első pillanatban gondolnók: mert határozottan állíthatjuk, miszerint társadalmunk egyik igen érzékeny sebe, hogy nem mondjam rák fenéje: a cselédek erkölcsi és vallási romlottsága. Ezt gyógyítani, a sebnek minél inkábbi tovább terjedhciését, ha lehet szép módjával, ellenkezőleg pedig ha kell erőhatalommal is megakadályozni, ugy hiszem édes mindnyájan vagyunk hívatva. Csekélységem előtt legelőször is azon kérdés merül lel, váljon mi lehet ezen általános cseléd romlottságnak alap oka? — Az okot először is keressük ön magú n kbsn. Mert — 1'-gyünk cselédeink iránt lelkiismeretesek és igazságosak, soha ne jogosít-Buk magunkat — mivel gazdák vagyunk — cselédeink irány ábaniö nkény-éafolfuv alkod otigiigra: alacsony helyzetük lenézésével, ne sértsük emberi méltóságuk érzetét; ne kény szentsük cselédeinket erejüket fölülmúló és egészségüket veszélyeztetőmunkára; a betegség súlyától ágyhoz szegtett cselédet ne becsüljük ;lcev esebbre barmainknál, ne hagyjunk az ilyent minden orvoslás nélkül, továbbá miután a .példa vonzw ne fitogatHsaük cselédeink el'.tt neiáni erkölcsi gyengéinket, inkább ijryekez zünk minden alakalommal sziveiket a szép jó és nemes irányában fogékonynyá tenni; (hanmi persze a teins asszony bűnös tervei összes?.,, vesénél a főmunkatárs rendesen a cseléd — már mint a szoba-exiezus —szokott lenni;) és végre megszolgált bérüket és élelmüket szolgáltassak ki minden szemrebányás nélkül akkor talán majd pem lesz okunk cselédeink romlottsága felett annyit panaszkodni. Hátha mindezek sem vezetnek a kívánt eredméuylioz. mit tegyünk akkor ? — Szig.irunn nlkalraazkodjunk törvénye inkhez! — Vajha minden gnzda. tartaná erkölcsi kötelességének a felfogadandó cselédtől „cseléd könyvét" és a legutóbbi szolgálati helyről ho-zoit wrkölosi bizonyítványt előkérni. — ennfk hiányában pt-dig mint gyanús viseletül házához nem fiílíogadni.H:L ehhez szorosan fog minden cseléd tartó gazda rapaszkoani,kétségkivül szaporodni fog a haszna vehető jó cselédek száma, mdvánu^yanis az illető,hogy rósz bizonyitvány-nyal vagy épen bizonyítvány nélkül, semmi reménye sem lehet más helyre mehetni; bizonyára teljes Jelekkel fog arra törekedni, hogy ellene egész szolgálati idő aUtt legkisebb oly körülmény se merüljön te!, mely a jó viseletről tanúskodó bizonyítvány elnyerhetésben gátul szolgálhatna. Miután az eszmék kiilcsünös kicserélése, és a felvett themának nyilvános utón leendő megbeszélése és szellőztetése igen sokat hase-nrílhat a jó ügvnek. kívánatos volna, sz t-z ér-demb-'U nyilatkozó nézeteket e becses lapok nt ján|nyilváiiogságra huzui,éVncm engedni,hogy a fülBzinre hozott kérdés ujolag a közönyösség át-kos tengerébe merüljön. Poznogdr Gyula. Helyi hírek. — Ö Felsége, apostoli királyunk szül: tegnapja kegyelettel ünnepeltetett meg ; a. szent- Ferencz rendűek székesegyházában tartatott isteni tiszteleten a helvbeu 'Állnniásoző cs. kir. sorezredek s kir. honvédség, u^y a kir. városi hivatalok, tiszti kara s nagyszámú polgárság volt jelen, ugy szinte az izr. templomban is megtartatott isteni tiszteleten nagyszám bau vettek részt. A tábori mise az idő visrontagsága miatt elmaradt. — Gyáítxhir. Hild Krisztina, férjezeit Gruner Emőné, Emília férjezett Jack Frigy esne Rudolf, László, Karolina miut gyermekek. — Gruner Ernő palini nyűg. tiszlartó, és J:tck Frigyes mint vők, Gruner Mária és Emiim mint unokák, Gruner Ernő, ifj. Hermán, Lajos és Jack Emüia mint mostoha unokák, szomo rodott szívvel s mély fájdalommal jelenük hőn szeretett édea atyjok, ipa s nagyatyjok. Hild Gusztáv uradalmi* bérlő urnák, Bzelhüdésben hosszas szenvedés, a haldoklók szentségének felvétele után, életének 60 ik évében folyó évi aug. 15 én este 6 órakor tortént gyászos el hunytát A boldogultnak hűlt tetemei f. aug. — — Ejente dali s setétes néma árnynyal Borítja énekét — Milton szelleme kifogyhatlan hasonlatok- ! ban, melyeket ép azó tárgya niagasztosságánál j fogva, csak lángelme találhat oly bámulatos si- ' k érrel. — | Nevezetes a régibb kor költészeti irodai- j mában, hogy a kÖltök épen azon tárgyakat ; válaseták ki múzsájuk számára, melyeket, a : modern költészet, hogy ne mondjam elhauya- . gol. — E tárgy alatt értjük a vallást. — Az a 1 mi Dante, Milton, Klopstock hatalmas szelleme ! által nagyszerűvé lett, vajmi kiesiuynek lálazik egy Rohr Tamás, Tarkanyi Béla vagy Mindszenti Gedeon nem tehetségtelen Untján. — A századok vexér essméi változtak és innen kell kimagyaráznunk e nagyszerű tárgy elejtését is. Az angol irodalom atheistai: Scheiley Byron, Léig Hont stb. csupán gunytárgyul használták ast féktelen, nagyratörÖ szellemeik nek. — j Petrarka költeményei épen nem a vallás j költészet keretében mozognak « még e fölvilá- I gosodott lángeeiü költő sem emanczipalhatta | magát bizonyos kifejezésektől, melyek kizáró-lag*azou kor vallás tanához tartoztak. A nagy franczia vígjáték író a társadalom minden osztályából (az írókat sem véve ki) ' választá gunytargyait, csupán az egyházat ki- ! mélte meg csípős hasonlatot éfl czélzásoktól. — Moliere, kinek gördülékeny és kerekded versei ma is páratlanul állnak a franczia irodalomban egy ellentétes shakespearei szellem. — Csupán a „Tudós nők" czimú vígjátékát kel) figyelme sebben átolvasni, hogy a roppant alakító erőt bámulhassuk.— A „Misantrop* czimú vígjáték 2 jelenetében Alcest így felel a barátságát reá tukmáló Oroűt-nak. I — „ Uram, nagyon megtisztel; áinde, a Barátság kissé több rejtélyt szeret, S csak szent nevét szentetleoiti meg. Ki UIOQ — útfélen kínálja azt, Mi válogatva, nagy meggondolással, IS rgymást előbb ismerve, adható. Mórt hátha jellemünk olyan lehet, li"L-y mind a ketten megbánnók a vásárt?" — Az előbb is emiitett ^Tudós nők*-h-m M-uiage és Cotin írókat oly hathatósan ki^ú-nyolta, (ámbár az előbbi pap volt), hogy (,'uun kit legjobban sújtott, elvesztette írói hírnevét és valaki a következő epigramot alkalmazta rá: — „Savez — vous en quoí Cotin üiffére de Trissotio V Cotin a fi ni ses juors, Trissotin vívra toujours." — Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Cotin és Ménagsabé-kat nem egyházi kérdésekben támadta meg Moliere. — Bacine a nagy tragédia költőt verseinek szabatosságáért és könnyedségéért is általában csudái}uk. — Kicine maga számtalanszor ugy nyilatkozott, hogy csak eszméit becsüli valamire a mesteri kidolgozást semminek tekintette. — Egyik jelesebb tragédiáját „Phaedrá"t a nagy Schiller forditá németre. — A Kisfaludy társaság, mind Moliere, mind Racíne müveit jeles fordításban fogja nyújtani a magyar olvasó közönségnek. — El kell ismernünk, hogy a világ irodalom legjelesebb szereplői a 17. században éltek és írtak, valamint hogy a szi ?irodalomban örök beeső termékeit szinte ezen század nyújtotta.— Csak az egy Shackespeare-t kell említenünk, hogy ez állítást megfog hatóvá tegyük. Ez Örök becsü színmüvek változatos, sohasem hasonló, vagy egy öntetü alakjai, majd görög jelmez- ben, mínt angolok, majd ángoljelmezben, mint rúmai patricuisok kerülnek színre. —Valóban helyesen jegyezte meg Sir James Ruckle, bogy „Shackespeare szelleme oly gazdag, mint Kalifornia aranybányái, de kiuierithetetlenebb.* Dr. Matheus jeles könyvében nagy tudománynyal és alapos érveléssel igyekszik bebizonyítani, miszerint született lángelmék nemlé-teznek és igyekezete bizonynyal kevesebb fáradsággal czélhoz jutott volna, ha Shackespeare alakja nem állott volna a háttérben, ki tudva levőleg latinul sem tudott.3) — Altalános meggyőződés szerint Shackespeare született lángelme volt. — Ezzel befejeztük szemlélődéseink első részét, melyet a világ irodalom legjelesebb költői tehetségeinek rövid jellemzésével folytatni fogunk. II. Költészet. A német irodalom legnagyobb emberei kétségkívül Schiller és Göthe, kiknek nagysága, — mint egy elmés kritikus meg jegyzé — a eok oldaluság egyenletes nagyságába, rejtett. — Schiller nagy volt, mint történész; — ti ütne nagy volt, mint bölcsész és kritika- és mindkettő legnagyobb Volt, mint költő. — Pahlen agy nyilatkozott Schiller,Haramiái *-ról, hogy abban az eszmék, mint felfegyverzett hadsorok állanak a sorokban. — A nagy költő e fiatal kori mű vének legfeltűnőbb alakjai Mór Károly és Ferencs, nem a szellemi óriás .körmökkel született oroszlány bócsai-e ?- — „Teli Vilmos" Schiller egyik legjelesebb Hzinmüve tartalmazza legbővebben azon eszméket, melyek a nagy irót alkotják. *) Chateaabriand állitáaa sierínti — ,A kit csupán hiu fényleni vágyás ösztönöz arra, hogy iróvá legyen és nem azon vágyódás, hogy eredeti eszmeit felszínre hozza legezéi sztírübben fog tenni, ha tollat a lomtárba ha-jitja". SchillerFrigyes mest«ri irályát és nagy sz<írü eszmeit a német írók ma is utolérhetlen-nek tartják.!)— G&the a bölcsész költő, kinek „Fauszt"-ja a világ minden művelt nyelvére le van fordítva, mint egy óriási világító torony tüoik föl előttünk. — E költeménye azGőthé nek,melyben bölcsészi és költői tehetségei kivannak merítve, melyben a mesteri kidolgozás az eszmék változatosságával, és magasztosságával egyesül. — Szabadjon nekünk mutatványul >: halhatatlan mü egyik érdekesebb episódját BZ Ur és Mephistó közötti párbeszédet ide igtatoi: Az Ur. Cuak ezt akartad mondani ? S árukodást tetézni jöttél ? A földön nem tudnak boldogulni? Mephistó. Ne hidd l — habár ott minden bűnben él, S nyomor jutalma ott az embereknek; Beléjük búni és bizony reateltek. Az Ur! S Faosztot ismered-e ? * ' Mephistó A tudóat ? A«Ur. Szolgámat. ') Matatvinrnl ajánljuk t olva»íinkn»k e lapok fii. sxámiban megieient forditüt SchUlnr atán; s .Tnrandot* töredéket, mely korrekt fordítáitt Mirki Sándor «nkoiölte. (FolyUtása kö».). KÖVARY BÉLA. 17 én délután 4 órakor tétettek a naey-kani zsüi sirketbe Örök nyugalomra. A sient mise ; nldowt pedig aug. 18-án délelőtt 10 órakor nz«Dt-Ferencz rendűek egyhixaban tartatott Kéke hamvaira! — GyáSMhir. Csertán Paulin Dia<Ta éa gyermekei JóíseíésSándor nevében mély fájdalommal jelenti hön awsretett férje B illetőleg a gondos édes atya V iz 1 e n d-v a y litván urnák t hó 19-én reggel «xiv--zélhüdé* következtében;, életének 43-ik s boldog házasságának 16 ik évében hirtelen történt elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei aug. hó 21-én délelőtt tétetnek a duzsnaki temetőben örök nyugalomra. A szent mise áldoiat ugyanakkor fog a pölöskefói szentegyházban megtartatni. Kelt Duzsnakon, 1ÖÍ4. évi augusztus hó 19-én. Áldás emlékezetén ; Béke hamvaira! — Ritkaéletkor. Papp Mihály palim uradalmi nyugalmazott számvevő aug. 7 én hunyt el Magyar-Szerdahelyen, ki 95 éveti volt, másodszor nÖ8Ü.t7Séves korában,hátra hagyván keaergfi nejét, született Szorgóczky Anna asszonyt s édea leányát Papp Zsófiát, nem kü- ]iinb«D* két mostoha leánya Kelemen Kmilia és Máriát, kik a legnagyobb gyengédség » szere- tttttftl ápolták a ritka életkort ért nemes BZÍVÜ férfiút. — Ö Felsége Konigmayer Károly alsó it;.!., vai föesperesoek a pápoczi perjelségre való fokozatos eiúléptetését jóváhagyván, az ennek i.il iÁn megürült az alsó leudvai fúesperességgul egvb«kötüt1 utolsó kanonokságraCeontosFerenci ríiím hidvéffi alesperes plébánost nevezte ki- — A „Centrale' biztosiul társasa- üsy'ik hivatalnoka jelenleg Nagy-Kanizsán idú- z?k, bogy e jóbirü társulatnál a tömeges bizto sításokat eszközölje; felhívjuk a községek t. elúliáróit, különösen a közgyám urakat, hogy tfimiüres biztosítási szándékukat e lap szerkesz tőségében mielőbb jelentsék be, hogy a felvó telek a hely szinén eszközöltethessenek. A dij- tétül igen előnybe és a legjutányosabb. Hatig verseny. Érdekes hangverseny tartatik Nagy Kanizaán aug. 22 és 23-án a kőszegi önkéntes tűzoltó egylet derék zsnetár-sulauT által következő műsorosattal; melyet a t. közönség méltó pártfogásába melegen ajánljuk; a kiváló elismerésben több helyütt részesült jeles zenetáraidat 22 egyénből áll.l-sú n'ísz. 1. Nyitány, „Nabucodonozor" czimü opftrából, Verditől. 2. Wo die Citronen bltth'n, keriogó, Strausztól. 3. Vázlatok, az .Afrikai nő- czimü operából. Mayerbeertől. 4. Tűzoltó polka, Ny kodeintól. 5. Attilla operából, Verli-tűl vadászkürt magán. 6. Kettős, Mendelssohntól, 2 vadáBzkürtre.7. Emléklap, Polka-mazur Ny kodeintól, 8. RáWtezy Induló. II-ifc rész 9. Emlékhangok, .Faust, operából, Gounodtól. lU-Csükor-KeriDgő, Kaulichtól. 11. Tavaszi vi-ránj dal szöveg uélköl, Bachtól. i2. Csárdás. 13. Kcitős, „Trovatore" dalműből- 14. Gebirgs-Bleaméln, alpesi-dal. 15. Jngendlust, rezgő pulka, NykodemtŐl. 16. Viszontlátásra! induló NykodemtM. NYKODEM JANOtí, karnagy. — TöbbnzÖr tudakozódtak nálunk hogy httlűltrsetéknél a űalottak. körüli szolgálatot ki teljesíti s hol található fel'? ezen nel jelentjük, hogy Csillag Endre a .Polgári egylet" szolgája Nagy Kanizsán Kölcsey utcza 2Ü.sz. alatt lakik. KetfZtftely. Héviz fürdőjén egy oőnek fürdés alkalmával egyik lába a rendetlen fel ügyelet éj romlott padlózat következtében oda- szorult és ha többekkel t-Bőhm Bandi ur segít ségére a vízbe nem ugrik ; ugy sirját a vízbe lelte volna. — Ilyesmi történik nyilvános für dőhelyen, mely évenkint számos vendégnek örvend. R. S. M. — Keszthelyről irják lapunknak: A Nagy méltóságú vallás és közoktatási m. kir. MÍDÍ.sterium által rendezett ,G azdasági tanfolyamra" meglehetős számmal jelen tek az idén is meg a tanítók közül Keszthelyen. Ugyan is: f- hó 10 én a tanárikar kíséretében reggeli 8 órakor a város templomában V e n i B a n e t e tartatott: onnét pedig a felsÓ gazda sági intézetbe raenvén: T. S porzón Pál igazgató ur lelkes beszéddel a tanfolyamot megnyitottnak nyilvánította, és azután a többi t. tanár urakat bemutatván : ax intézet béren duzését szemléltük meg. Azután következtek az előadások. Ezekre vonatkozólag meg kell jegyeznem : miszerint a t. tanári kar oly tig-y- lüzgóságot fejt ki, hogy minden tanító keble • "~'>mtől van eltemetve, miszerint oly szerencsés t-hetett ezen tanfolyam hallgat hatására. Kei-d tett: 9 én, és végxődik 29-én. Az ég jutalmazza mind e tanfolyam intesójét, mind pedig annnk lelkes vezetőit is. Egy hallgató. — Színészet. Keszthely, augusztus hó IS. 1874. Sstupa Andor és Hubay Gusztáv ;araflzioigazgatók dráma, vígjáték, operetté éa népszínmű társulata állal csütörtökön folyó évi uugiuxiiu hó 13-án „Kuthy" javára adatott: „Narcíss a bohócz, vagy is Pompadour bukása* czimü dráma. A közönség e nagyszerű darabnál csak közép számmal volt jelen. Kuthy ügyessége, otthonossága és jártassága meglepő volt s általában véve benne a ssinmüvéssetnek egy jeles bajnokát és fáradhatlan tagját láttuk. Szombathelyi mist mindig agy most is nagy- szerűen játszott. Míkei kitűnő comicai tehet- Bégről nem csak e darabnál, hanem a többi | eddig adott daraboknál is ürömmel győződtünk ' meg. Igen sajnáljuk, hogy-e jeles tagokból I szervezett társulat rövid ido alatt — meglehet mire e szerény sorok a közönség elé jőnek — körünkből mint e sorok írója hallottaZomborb» távozik. Ajánljuk Zombor város igen tisztelt müpártoló kötonsége becses figyelmébe e társu latot, kiknekegy úttal jobb szerencsét kívánunk, mint minő Baján, Kaposvárott vagy N.-Kani- zsán volt. Igax ugyan, hogy Keszthelyen sem részesültek valami kitűnő pártolásban, de vá rosunk derék müpártoló közönsége mégis meghozta azt az áldozatot, hogy a társulat nem bukással hagyja el Keszthelyt, mint a fen tebb érintett városokban, hol s különösen Nagy- Kanizsán, míg a német színészet a legnagyobb pártolásban részesül, addig a magyar színészek, honi nyelvünk e művelői, pártolás hiánya ban a legnagyobb bukás közt kénytelenek távozni. XX. — Királyi Pál országgyűlési képvi selő ur ujabb jelét adá ismét szakadatlan fair- jósága - ligyelme- s az ifjúság iránti nemes buzgalmának; de szóljanak az e lapok szerkesz- V'jtíhez intézett soruk: Kedves barátom! liaksai választó kerület Bzeretve tisztelt képviselője és melegkeblu haza? Királyi Pál ur mai napon szíveskedett 50 frtot kezemhez juttatni azon atasittással, miként ezen összeget a bellatinczi, szt.-györgyvölgyi és csesztregi tanulók leg- jelesbjei közt mint jutalmat osztanám ki, Bel- laúnczuál gyengéd figyelemmel azokra, kik a magyar nyelvben is kitűnők. Midőn ezen haza tias áldozatot a tanooczok nevében nyilván-* ság terén elő legesen is megköszönném, kijeién - tem s ígérem, hogy a jutalmat kiérdemelt iu- nonezok számát és nevét is annak idejeben ve led közlendem. Alsólendván aug. 12-án 1874. tisztelő barátod NAGY JÓZSEF sz. bíró. — A magyar kir. jutalék sorsjáték aug. 14-ki 17-dik húzásában következő soroza tok nyertek : 309, 3ö6, 484, 69U, 1451, 223ti, 2388, 2462, 3284, 3474, 3790, 4014, 431Ü, 4619, 5184 és 5912. — A kolosvári Éeneconservaiorium legutóbbi közgyűlése Királyi Pál Zalamegye baksakerületi országgyűlési képviselőt s az or szágos magyar daláregyesület érdemdús elnökét tiszteletbeli tagjául választotta ; az erről BZÓIÜ hivatalos okmány a legközelebb műit napok ban kézbesitetett számára, — Beküldetett hozzánk a vasmegyei gazdasági egyesület elnökségének jelentése az 1874. jul. 7- 8. és 9-én Sárvárott megtartott aratógép versenyről, a füzet csinos kiállítású B az- egy let miiködéde eredményéről Bzép emlék. — A soproni tűzoltó ünnepély sorrendé: Sz ombaton szept. 5-én. Regg. 9. ó. A szövetségi választmány elő-tanácskozása a városházi teremben. D. u. 2 ó. A kiállítás ünnepélyes megnyitása. Esti 8 ó. üdvözlési ünnepély a kascinó helyiségeiben. Vas árn a p aznpt. ö-ikán. Regg. 6 ó. Ébresztő. . „ 7 ó. Látványos tornázás a csarnok-ban. „ 9 ó. A képviselők elütamícskozása a városház termében. D. e. 11 ó. DÍBzbevonulás a pályaudvarból. D. u- 4 n. Ebéd a különböző vendéglőkben D. u. 5 ó. A soproni tűzoltók látványos gyakorlata, melynél a kismartoni tűzoltók egyszerű létráikon is fognak szerepelni. Esti 6l/a ó. Kerti ünnepély az újkertben. Hétfőn szept. 7-ikén. Regg. 7. ó. .Ébresztő. „ 9 ó. Közgyűlés a k;.szioo termében Regg. 12 ó. Közös disz ebéd a kaszinóban U. u. 3 ó. A közgyűlés folyutasa akirándulás Sopron kornyékére. Kedd e n szept. 8 án Regg. 7. ó. A kiállított szerek vizsgálata. D. u. 5 ó. A dijak kiosztása s az ünnepély vége. — Vakmerő tolvajok. A régi, csáktor nyai várban elhelyezett kir. alügyészség szo bájában volt Wertheimzárral ellátót1, pénzes szekrényt augusztus 15. és 16.-ka közti éjjel még ismeretlen tettesek as ott talált válalkosói sB3rz6désakkel elvitték. — Birtok eladás. Ríedl Károly cs. k. nyugalmazott huszárkapitány traipeí birtokát Dr. Szirtoy Oyörgyné szül.Lülley Mária barcs megyei sétán lakos asszonyságnak 25000 írtért eladta. — Elemi csapás. Nedelicz mezőváros ban f. augusztus hó 15-kén az átvonult nagy vihar alkalmával lecsapott villám egy házat felgyújtott, s el is égetett; egy héttel előbb, vasárnap rövid negyedóra alatt négy izben ütött le; káros hatásáról azonban nem hallot tunk. — AlsŐ Lendváról írják nekünk, hogy az ottani képviselő testület — anyagi erejéhez mérten — szinte elömozditá az egyetemes taní tói gyűlésben résztvenni óhajtókat ugyanis a rom kath. néptanoda három tanítójának 8—8 frtot, ösazesr.n 24 frtot utalványozott. A polgári iskolai tanároknak pedig Lendvától — Csáktornyáig egy fuvart oda és viasza ajánlott. — A ,Zené*zeti Lapokéban olvas suk, hogy a d<-rík, tevékeny kanizsai dalárda felett sajnálatukat fejezik ki, miszerint a ko lozsvári országos dalárünnepélyen még képvi seleüleg acm vesz részt, holott tagja az orszá gos magyar dalámgyesülétnek ; mi e sajnálko- ! zás mellé méltó megrovást csatolunk. i — Balaton-Füredre a 18 ik száma ' kimutatás szerint aug. 14 ig 1189 sorrendben ; 1790 fürdővendég érkezett. ' — A Sümegh városi államilag segély-zen 4 oaztálv u reáltanoda idei értesitvéoye beküldetettt hozzánk. Közli Cseiner József h. igazgató. Tafierner Bélától figyelmet keltő czikk van benne a .Rajzolás jelentősége" czimmel. Azután történeti adatok s egyéb statistikai köz lemények. Az intézet ifjúság száma 871 von. — Balaton Füredről írják nekünk: Hogy mennyire káros a kis magyar tengernek a kies Balaton tavának a Sió általi lecsapolása tanúskodjék a következő adat? Miután Sióiok és Füred közt közlekedőKisfaludy gőzös a Ba laton és vele egyetemben a Sió leapadása mi att a rendes kikötőhöz nem játhat, a szállítandó utasokat csulnakkal kell ki- és beszállítani a a hajóra. — E hó 12 én egy ily alkalommal történt, hogy a közlekedő csolnak felborult és a rajta levő utasok a Balatonba zuhantak. — Köztük volt gr. Zichy Manó ő excellentiája családjával együtt. — Veszély nagyobb ugyan nem történt, de gondolható, hogy nem kelleme se u hatott ezen varat Un fürdés, a velejáró ijedt ség az utazó publicumra, és ezek között a te kintélyes gróf úrra is. — — Jt&vi/I hirek- Az országos magjar daláregyesületet i?576-ra Szeged hívta meg ; költségre elÖlegesen 2 ezer forintot szavazott. — A Lampelféle könyvkereskedést Wodiaoer vette meg. — Böszörményi László sírjára em léket állítanak.—Szegeden Dugonics szobor alap tőkéje javára nagy hangversenyt rendeznek, melyre Liszt Ferencz is felkéretik. — Porosz országban okt. 1-től — 15-ig fel lesz függesztve a házasság érvénye. — Az egyetemes tanitó- gy ülésben 1200 tanító sl50 tanítónő vett reszt. — A képviselűház okt. 24-ig elnapoltatott. — A Gellórtheg/re hegyi pályát terveznek. — Báró Wesselényi József volt ministerelnüki titkár meghalt. — Franczia országban 15 milió embernél több dohányzó van.(Hát még nő?) — A szeri) patrisroha ünnepélyes beigtatása Kar- loviczon aug. 18 án volt. — Garibaldi nem be teg.—ADanielik család sarja meghalt. — 519486 vaseke van Magyarországban. — Vegjes hír. — BUmarkról a múlt hóban art írják a lapok, hogy amazokon sétálgatván, egy kaszásnak kezéből kivette a kaszát és oly derekasan forgatta, hogy a munkások, kik a legtávolabbról sem gondolták kivel van dolguk, megbámulták és megdicsérték. Egy fürdó vendég, ki e jelenetnek távolról tan a ja volt, későbben tud tokra adá a munkásoknak, hogy ki volt a derék kaszás. Erre az öreg paraszt, a kinek kaszája ritka szerencsében részesüt Örömében össze vissza csókolgatta kaszáját, s daczára, hogy a fürdőben idözó angolok mesés összeget ígértek kaszájáért, attól megválni nem akart, írják, hogy ezen helyet Bismark mezejének fogják nevezni s ott Bismark bak bronz szobrot akarnak emelni. Történeti naptár. Aug. 21. 1527. Frangepán Kristóf Várasd alatt orozva meglövetett. — 1614. Báthory Erzsébet a csejtei szörny halálozása. — 1848. Ferczel álul aŐidézett nagy parliamenli vita, — 1801. Ferencz Jó- raef király leirata at orazággyüJés fel osztására. „ 22. 1009. A pécsi puspÖkaeg alapulása. — 1832. Kazinczy Ferenci halálozása. — 1852. Haynau Brüsszelben kigu- ny öl tátik. , 23. 1456. Zsigmond kiráí/ Prágába ünnepélyesen bevonul. — 1684. Az <fju Zrínyi Boldissár el foga tik s bortönbe vettetik. — 1849. Mehadiai ütközet. * 24. 79. Herculanum és Fompeji a Vezúv lávája által eltemettetett. —1572. A párisi vérnász. — 1838. Kölcsey Ferencz halálozása. — 1842. A budapesti lánczhjd alapjának letétele. , 25. 1709. Simontornya bevétele. — 1849. A magyanereg utolsó maradványa leteszi a fegyvert Ziibónál. „ 26. 1849. Munkács vára feladja magát as oroszoknak. , 27. 1812. Szemere Bertalan születésnapja. — 1849. Bem Viddinba érkezése. Paplrszeletek. - J6(II«ÍJ. Egr SUjor borkereikedS jött : tfj ksl/beli Teadéjiöbo, u eUapbaa o«ig« roll jo- gyesre, egy adagot hozatva iges jéieten «Mf«tt«. A pinrrír kérded ídott A cűga ? ig«o j<í esak hojj jiorciiigósmn volt fiúre. Elhúsem, monda a pinciír, mídCu hiiaitol ameuté meg. Eusék • teepttui vibzfkél 1. Subidiig genini. Olyapnsba esak akkor boctájtatik be, ha bosontos baja megféa&lve, aresa mosdva, kalonSsen hosscu körmei megnyirbálva 2. Centriliiitlí deeentralisatíá. ETT61 raár lókat írtak, sokat beneltek, — pedig a tájékozás röviden eitol fejezheti ki : ,Hol Angias iütilója Tmn, as eentrsÜsatio, — bol az kiÜKtittatik, a decentralizatiö alkalmazandó. 3. Beliebttb c r a t i a* Ha oclocratia. aria- tocratia, democratii jó izavak.akkor a beixebiibcra- ti* is, ba valót fejez ki, kanyaró—s alakja dacsárs ií igényt tartbat ax életre. Ei ott létezik hoi: 1-MÖr. Az erény szóval, a bfln tettleg gyako-roItaUk. 2-sz^r hol „ zSlduztalnál »z11nft nélkfU „a honizerelem- haugoztatik, tiikon pedig nagy mérvben az ffnxvfl miutlaga tenyénr.. ü-nxnr hol .álarca' a divat 4-sxer hoj & jók gyávák heljet-belyet a bel-zebnbianosokkal coqneteroznak,ídffrikéi.t magok is kezeiket beszennyezik, mind ext n bvluehnbrratia bó-tégmen kíxsákmánjólja, s uralmát erSúti. 5-AzIlr A belsetmbcratia el VAU terjedre minden pártnál, társadalmi osztálynál, alig van cjialud, mely ban legalább egy tagot ne azámiuou. 6-stor A beliebub-craiix aac-n fúreg, — mely a tárftaiUlon fájának gyökerein ráyód.k, melyrSl ku-Rznrun knltőnk monda : Nézd a tOlgy, melyet az éjszaki Szelvén le nem döntött; a benne termo* Férgek erűa gyökerét meg őrlik. S egy gyenge izéitől földre téríttetik. Üzleti szemle. 8. S. Nagy-Kanixaa, 1874 ang. l!í. IdSjáráa: borúi hüvöa, QabnaUzlet: A mai betiváiiár n barátság ? talán idő mellett egy kiitsé kc»rfbl,-n élénkült meg, — és általában kissé elvűit hanyagolva as atuisO béliekhez képest. — Az árak folyvást hátrálu irányt követnek ró-B»int a roppant keszletek, nagyobb ré«zt pedig K Tétel kedv végképeni hiánya mellett.—A kQlfÜld múK mindig rezervált magaLartásn és szárabavehett* megrendelések exideig hiányzanak. — Piaczi áraink aln. aosztriai ntérS szerint. Bnza—minBiégébes aráayisg :í. — 5.20 kr. Koz« , M 2.&0. — 3.30 Árpa „ , 2.15. — 3.— Zab 50 fontonkint 2. — 2.20 Repcee 5. — fj.30 krig 7J fontja Lendekmag. „ 'iJiO. — 3.20 Szerkesztői üzenet — 1398. R- L. Sissek.Ugyanazt, bár rürldeb -ben, már k&zoltfik lapankban. 1399. O. Jász-berény. Magán levélben fogunk felelni. 1400. P. és S. KentheW. Csak keddeu inté«- kedtetünk. Bendben van 1 1401. S. Hftmis gasztasa lehet a liázasiág'ÓI. Mások rettenti: példájára köböljük: Oh be szép a házas élet; Én is veszek feleséget; Kutat pedig! nyelve nem lest, Ha nem benzél sémit sem tesz. Mind két szeműn vak is legyen, Ha náutit is meg engedem. Ha nagy papot bordn* hátán, Szentem úgyse, azt se bánnám ! Haja iebet veres, sárga, Teste sovány mint a spárga ; Vagy ha éppen kövér lenne, Beám nézve mit sem tenne. UdTarlót tarthatna százat, Nem Üldözne érU bánat. Hanem Crozus kincse legyen, Háthoz szép szobalányt vegyen, Fátyolosán járjon keljen, S idű előtt oda menjen, Az ordogok országába. Maradjon csak gazdasága! SOMA. 1403. Keszthelyre a n&gym. gróf Festetics T»-sziló ur jog-s jószág kormánya részére rendesen küldetik lapnnk a nem értjük, bogy gyakori reclan-^i'o érkezik; igen sajnáljuk : a 64-ik Bzám teljesen elfogyott n igy Dem küldhetünk;. 1403. ?üket Hsfel njabb papirszeleiei tulbor--. sósak: Az erűsböl aztán vi&ar.ajattatnak nekünk is. Vasúti menetrend. Indul Kauixnáról: Eszék Mohács (Zákánynál) Ságrab Fiúméig Budáig reggel, délután, estve. 5 óra 18 peres regjei „ Zágrábig 2 „ 45 , délután « - 18 1 . 48 10 . 43 Szombathelyig (innét dói után 5 reggel. dí-lutin este. reggel. délután. este. óra 26 perei Bécsbe) 5 „ 43 Béoiig (Ssombath. Bécnnjh. felé) 2 ., 15 Pragerhof felé TrienKtig 5 „ 3 I „ „ „ é« Bécsbe 2 „ 23 | n ., . ,.H „ 33 I Krkeiik Kauiisára : Essék, Mobáu (Zákánynál), Zágrábból 4 ora 19 percx reggel. bórái, Fiume, Zágrábból 1 „ 21 „ délatáa. Budáról 4 ü 43 ,", reggd. „ 1 „ 16 „ délután. „ 9 „ 2u „ este. Szomb«theljrről 10 „ 33 „ délelütt. Béc«b51(BéciOjh.Sio roh.th.M51 4 ,, 37 reggel. n >i „ „ 10 „ 18 n este. „ (Pragsrbof felül) 3 „ 60 „ reggel. Triesst- és Búusbül 1 „ 9 „ délotin Trieaitból lu ,. 22 .. estre ? Felelóg szerkesztő: Bátsrt Lajas. Pályázat. Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához két oklev: segédtanító kerestetik, évi fizetés 325 frt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra. Kik ezen állomásokat elnyerni óhajtják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-ig alulirt elnökséghez beküldeni kéretnek. Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17. Vágner Károly, iskolaszéki elnök. (1426-1) MALOM bérbeadá*s. Folyó évi szeptemb 20: Baltaváron az uradalmi tiszttartói irodában déie? lötti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekü, két kövekre alkalmazott felülcsapó malom hozzá tartozandó föld és réttel együtt folyó évi november 24 töl fogva számítandó három évre nyilvános árverés utján bérbe adandó a bérleti feltételek a fennevezett irodában bete-kinthetök. (1427-1) Hirdetmény. A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvfi kis-komáromi nradalmához tartozó O-I3'U.<3.El>V&iI' községben található tago-sitott birtoka regale jogg&l együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisteriom jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe '-.ötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll: 900 Dől belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 4 hold 3O6DJ>1 rétből, 115 hold 1112 |_[öl szántóföldből, 124 hold 246 F|öl erdőből, 58 hold 1026 LJöl erdő legelóból. 303 catastralis hold és 390 131. A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek. írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, míg az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetik. Kis-Komárom, 1874. évi augusztus hó 12-én. <I425-2> A kis-komáromi uradalmi Uszttartóság. Árverési Hirdetméoy. Qdras fogak betöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint cs. k. udvari-fogorroB POPP J. G. Bécs, Síadt, BognergaaseNr. 2. Fog-óloma, ntfllyct nüsd«nki saját mag» kSnojea i* í?já»lom ntíkiÜ -tehet a fogba, a mely aztán a fogrenekkel és a foghuaal ivilártloB egyasOl, a fogat toribbi romlástól mftgórja s a fogfájást meg- BsftnteU. 1238-s Anatherin-fogpép CB. kir. fogorroa dr. Popp J. Q.-t51 Beea, Stsdt, BogoergasM Nr. 2. Esen kénOlék fenntartja a l&legséi (ríntmégét és tíasta- ?ágát, eceokivftJ rakitó fehérséget kOlcsOnOs a fognak, azokat a megromlástál óvj* ? erfiiiti a fogatút. Anatherin-szájviz dr. Popp J. O. cs. kir. fopórrortól kéasitTe Bécabsn, megóvja a fogakat a kitöréatSi, elhárítja a fogfájást és a fogkőképxSdest, és eltávolít mnden rosx saagot a ssájbóL Mint z legjobb fog-. ssájtisititó1 aser máltáo ajánlható miodazoknak, kik mesterséges fogakat visetnek vagjr foghas fájdalmakban szenved aek. Moigó fogak e szer által ismét megcrSsSdaek. Kaphatók: sTagy-Kmaizsia : Beim József gTögrtze., Boseoberg-KoseDfelá, Welisch, J. éi FesselboEfer J. kereskedésében. — Papin . Tsehepen J-, Keszthelyen: Pftszterer gyógrszerész, Sioger ML Weis-A. ?ala-?gerazegf ? : Isoó Ki, gyógyszerész. KaproBCkán : Werli gyógy-! nerézs. V&rasdon : Haltar gyógygzeréss. Sfimegen : Dorner Eajet- Ssom bathelyen: Pillích Ferencé éa Rudolf gyógyszer. Határirvidékí Bz.-OyOr gyQn: Fibic E. C. Veszprémben : Meyr Taszkan, agy Oathard Tivada1 &i fiainál. — Székesfehérvárott; Legmann A. Braun J. gyógysz. Lovas' Berényben; Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Keos' keméteo : Milhofer és Michleid gyógysx. Pakson : Flórián J. gyógysz' Körmenden; Horváth J.Somsenxand gyógysz. Kaposvárott: Kohn J. Bogi, Belos és SchrSder gyógyss. Szegsxárd: Brahsay gyógysz. — Bonyhádon: Krunotin J. 8*igewárott:Barwarth, Salamoo gyógysz.— Baján : Hiehitach St. és HerzfeU fiai. agy Herzog IgnácznáL — Pécsett: Saolnay W. és ?. Zách, SipScz gyógysz. Kárádon: Zadnbáatzky gyógytz. Mai-csaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában ; Orall gyógyss. — DonafOld-árott Lakács gyógyss. — Szant-OyQrgyon: Nothtg. — AIsó-Lendván; Kiss gyógysz. — Rohonczon: Simon gyógyszerész araknál. Az alólirott nrodalmi igazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint folyó éri szeptember hó 2-án a Nempthy, és szeptember hó 3-ik és 4-én az alsó-lendrai gazdasági irodákban nyilTánoe árverés utján több vendégfogadók és korcsmák, vizi őrlőmalmok, nagyobb és kisebb területű föld, rét és legelók Több évekre, s nem különben az idei tölgy- és bükfc-nakkoftatási és gnbacsszedési jog, haszonbérbe adatnak. Kelt Alsó-Lendvan 1874-ik évi augusztus hó 4-én. Az alsó-lendvai és Nempthy, 11M—2) nrodalnuk igugat iaága. 19" Gyógyszerész gyakornoknak egy 4—6 latin osztályt végzett ifjú, ki a németnyelv-ben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik Tomoflányl Ferenoz, 1 8ft--Gotthirdon, VaaaiegyélKn. (U23—3) M OLL A. SEIDLITZ-POR A* ? porok rendkivflli i a legeltérőbb eaetokbeo bebizonrrtlt gyogj" hátink áhal műiden, Diáig elismert házi szerek között, tagadhatatl*' DDÍ az elaS beljet foglalják el; mit aa Bok ezer, a caáazári birodalom miaden rseaebol kezeinkhez küJdStt bála-iratok a legrészletesebben tann-•itják, bog? • porok lOgzott aiaralúekail. at>iutb«tttlMSSf«lMél, |yi-MrMnál, toTibbí ajroíök. vua és Maf-fajtkku, •zivfekntuál, idt-|M*é| okozta Mftju, «irt*M*t, rigül >yatar<ára, bákér ét kuaaH Mpllll kajlámnál a l«gjobb nkarrei >>kalreazt«tiiak, • a logtaxtóib xjogjrkatáat •r»dj«í«reilok. UO7-7 Ara I eredeti detieznak használati utasítással I frt. CRANCZIAB0RSZES2 SÓVAL. ^M m^ A leg-megbUhstóbb orrosszer * szenvedő emberiség* segedel- I mere minden bel*6 ei kflisS gyiilsd»a, legt&bb betegság, miudenne-mfi seb-, faj-, föl- és fog-fajás, regi sirrek és nyitott seL-k, rák, fene, McmfTufladi*, bínolis es mindennemfi tei-tUés ellen, ztb Htb. I paltezk ára basználati utasítással &0 kr. D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. . _ Jl Iftgtíiatább éa l«gbatbatótabb orroai izer Noi-rcgia begysibei nem caerilend^ fel a mesteraégeaeo tisztított balmajaiir-olajjaL Conn.L általános korpa-olaja. Gyorsan és biztosan működó gyógyszer mindenkinek, ha erós fejkorpa képiódét terhét wenvedi.Gyors és fényes eredményű anéJkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli sxer & fentnevezett terhes szenvedés meggátlására. A bizonyítványok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bérmentes pénxbeküldéssel vagy utánvéttel rendelve. Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirfc. Afrí-<141*-«> kanergasse Hr. 3. ^^ZVS^^^Vp^^^Va^^^aa^^^^S^^^eiB^^^V^^^^hiS^^l^^^^e^S^^^BlS^^^lK^^^VB^^^VS^^^vZS^^VB^^^VB^^^BZ^^^Vp^^^vtS^^^S^^ i *ilodi Oaí.oh-lulMitZlIr-alíJ mW- é< tillí-ltjtkaáj, aoraata I**- «? ruWUa-betegaígskben legjobb vifjhHU$u. vau ; mefg}6gjitií • l«gidaK»bbM«»iiV «ic«értaj«k.t, ralamint az idö.zak. Mrkitafllwt. Ara I flvegnek használati utasítással I frt Baktárak Nagy-KaniMiin: Beltu J. grogjai Lovak K. gyógjai. Feaselhoffer J. ée Roaenfeld F. urnküil. "(aMVántt Lakorica O. 11 Llttiytl Kj.liroda J. gyóg;aa. CtákUnjia Uraaa H. I aarUallkU I'.tl Nándor Caarf>> Ernáin Dirid 1 Bi»k-SlL-|yir|yi« Fibicz J. gj. K«H»árttt íohn Jakab SUBblUltlyta Pili=h Fer.ucz gj. Kl*r««Uáa WerU Sitid, grogba. St^raiykU Meio- Andráa KMittMlyta WOn.eh f Zifrtkku Miti.Ibzch Za. Ktruzttl Brejrer Jakab 6ai , Cevleek J. J. " ainofita I«tr. gyógyn. , Wrweiaz í> i r TJDA , Dorottya-utcza 12. szám. bámulatos olcsó árak mellett kővetkezőket ajánl. u. m. r e d é P 100 drb. levélpapír névvel — ft. 50 kr. 100 KANITZ C. 1 ft. — kr. — ft. 50 kr. -?ft.80kr. 4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ft. — kr. 2-50, — 3- 3 ft. 50 kr. 5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr. — ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr. levélpapír és 100 db. borit<:k névvel csinos dobozban .... 100 100 1000 5000 10000 1000 látogatójegy dobozban levélpapír fekete nyomattal lenboriték . . . lenboríték , . . lenboríték , , - pecsétbélyeg 1 teljes íróasztali berendezés 1 drb. tént&tartó florentini bronzból 1 , gyertyatartó gynfatartóval 1 , óratartó . . . .-„-.. — ™ «.». uu m. Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak agy szintén minden e szakba vágó czíkkeknek. Irómappák, jegyzökönyvek, rajzszerek, valtótárczák, díszes pénztárnak, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron. Különös figyelmébe ajánlom t. ez. közönségnek a tulajdon gyáramban készített monogrammokat és czimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva. Levélbeli megrendelések otánvét mellett leggyorsabban és legponto sabban eszkSzöltettnek. uis—B! "Wajditi Jónef kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nigy-Kaniisán 5AGT-KA5IZ8A, 1874. augusztus 38-áö. 68-Uc Tizenharmadik évfolyam. A. lap ueileai résxm| Jletí lónemea uerketxuíbex, — irati resset illeti koaieaéByek pedir ? kuulókos Mraeam 10 rtsxmr ct t ...... MAQT-KAOTZSA tofákbi toitó 6 a». JTHLTTÉBBKH ; 10 krtrt •»- levelek csak ixmert atinkatár-•aktól fogadtatnak el Kisiratok TÍMU BMS kaldMsek. ZALAI KÖZLÖNY előbb: ,ZALA-SOMOG YI KÖZLÖNY' Naay-Kanizsa vártt batybatMágának, nemkülönben a „zalamgyci eazdasági agye«01et", a. jiagy-kaniaai kerukadelmi » ipar-bank'-, a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .Zata-SaaMgy" gézhajózáai részvénytáraalat, ugy a »zal»*garszegi torna-tűzoltá egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos órtesrtéje. Heteiiklnt kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. JM jk- Zalavarmegyének 1874 éri aug. 8-iu tartoUbkottsági köigyüUtébenmtgáUapitott CseJédrendtartási szabályzat. 1 .§.Oselédet a gazda,ennek képviselője, vagy megbízottja fogad. A cselédfogadás érvényt nyer, ha a cseléd foglalót, bérlevelet vagy mindaket-tót elfogadja, a gazda pedig annak bizonyítványát megtartja. — Hol foglaló adatik a cselédnek, elsó fizetési részletébe beszimit-tatik. Itt cseléd név alatt a gazdasági és házi cseléd értetik. A gyármnnkások, kereskedő és iparos segédek, kikkel az ipar törvény foglalkozik, ide nem értetnek. 2. §. Szóbeli egyezség vagy irott szer ződés szerint kitűzött napon, a gazda cse lédét befogadni, ez pedig beállani tartozik. 3. §. A szegődéssel érvénybe lépő szolgálati idó, ha az iránt az illetők más ként nem egyeztek volna, egy évre szaba- tik. Köteles a cseléd február hó első öt nap jaiban sn>lgálatbani megmaradása vagy távozása iránt gazdájának nyilatkozni. — A szolgalatba áüás napjául április bő 24-ik az az Szentgyörgynapja tűzetik ki.— A cseléd szegódési időre legfeljebb, két na pot tölthet. Kivételt a tekintetben csak a kerté szek és vinczellérek képeznek, kiknek szol gálatba állási határnapja január hó 1-je fog lenni; siegódési idejök pedig november ho 15-ke. » ? szabály ellen vétő cseléd 5 írtban, a gazda pedig 25 frtban büntetendő. 4. §. Ha a gazda a cselédet befogadni vonakodik, akkor a foglatót elveszti, és a cselédnek hely aéiktl nmMa esetében, ha a szegődés egy évre történt, negyed éri bérét kiadni, ha pedig rörtdebb idő tartamra szólt, egyhavi, ha 1 holnapra szegődött, félhavi szerződött bérét és élelmét kivetni köteles. A 17. § ban foglalt esetekben a menynyire már befogadáskor alkalmazhatók — se bérét, se élelmét nem tartozik a gazda a cselédnek kifizetni, sőt a foglalót is vissza követelheti. 5. §. Ha a gazda, személyét vagy gaz dasági viszonyait érdezlő ok miatt a cselé- I det szolgálatába nem fogadhatná, ugy azt e | felől a beszegődéstől számított 8 nap alatt értesíteni, a foglalót meghagyni, és a cselédnek helynélkttl maradása esetében, ha a felfogadás egy évre szólt, egy havi bérét kiadni, — ha pedig rövidebb idő tartamra szegődött, 15 napi bérét és élelmét kifizetni tartozik. — 6. §. A cseléd köteles magát tzon házi rendhez és szokáshoz alkalmazni, mely a gazda által kitűzetik: parancsait, intéseit és feddéseit pedig tisztelettel és engedelmesség gel fogadni — szinte tartozik. 7. §. Mind azon szolgálatot, melyre a cseléd szegődött, valamint egyéb és méltá nyosan érthetőket, a gazda rendeletéhez képest pontosan és zogolódás nélkül telje síteni tartozik. Cselédek közt keletkezhető egyenetlenségekben, hogy ez vagy ama munkát, melyik végezze, egyedül a gazda akarata határoz. Halaszthatlan mezei munkák ngy kivannak, hogy csak bizonyos foglalkozásokra fogadott cselédek is alkalmaztassanak annak véghez vitelérc, a gazda kivánatára tartozik a cseléd ilyféle szolgálattételt is Fogadott ünnepnapokon nem szabad & cselédnek magát a munka alul kivonni, ítendes ünnep és vasárnapokon a közönséges lázi és azon munkát köteles elvégezni,mely a gazda kára nélkül élnem halasztható: a gazdának azonban megkell engednie, sót szorgolni cselédjét, hogy ily foglalkozás korai teljesítése után az isteni tiszteletben részt vegyen. A gazda engedelme nélkül a háztól eltávozni, vagy az engedett időn tul kimaradni, tilalom ellenére idegenek látogatását elfogadni büntetés alatt iegszigoruabban tiltatik. 9. §. A cseléd társai közül ne tán ész revett csalást, sikkasztást, vagy lopást gaz dájának bejelenteni tartozik. A maga által okozott károkért a fennálló törvény szerint felelni köteles. 10. §. A cseléd ruháját, fehérneműét s egyéb holmiét a gazda engedelme nélkül, a házon kívül nem tarthatja. — Ha a gazda bármi okból megtenni kívánná ládáját vagy egyéb holmi tartójái,tanujelenlétében való megmutatásra kinyitni köteles. — Szolgalatának elhagyásakor mindent a mi gondviselésére bízatott, gazdájának átadni, a maga holmiját pedig elvitel előtt megszemléltetni tartozik. 11. §. Erkölcsös és illedelmes vise letre szorítani a cselédet, a gazda köteles sége, e czélból ötét komolyan feddeni, és dorgálni jogában áll. — 12. §. A gazda köteles a kialkudott bért annak idejében kiadni, ha pedig a bér módja, és mennyisége iránt határozott egyezkedés nem történt, akkor a helyben szokásos bért tett ktawrtgáHani. 13. §. A cseléd eledele egészséges, és elégséges legyen; — válogatnia nem sza bad. — 14. §. Ha a cseléd megbetegszik, kö teles a gazda annak orvosoltatásáról gondos kodni. — A gyógyítási költségek csak azon esetben vonathatnak le a cseléd béréből, ha az önvétke által betegedett meg. — Ha, négyhétnél tovább tart betegsége az eset ben szolgálatában való megtartása a gazda belátására bizatik. 15. §. A szolgálati szerződés, szóbeli felfogadás, kölcsönös megegyezés mellett mindenkor felbontható. 16. §. A gazda halála álul csak ak kor szűnik meg a cseléd szolgálata, ha a gazda örökösei megtartani nem akarják, de az esetben kötelesek az elbocsájtandó cse léd egy évnegyedi bérét és élelmét kiadni. — Ha a cselédnek, már a meghalt még életében mondotta volna fel szolgálatát, akkor az említett kártérítést csak azonidóre nyeri a cseléd, a meddig szolgálatának még tartani kellett volna. — Ezen határozat akkor is érvényes, ha a gazdaság vétel, csere, vagy kibérlés által más személyre száll. 17. §. A gazda felmondás nélkül, és rögtön elbocsájtja a cselédet: 1-ször Ha azon szolgálatra, melyre fel fogadtatott, teljesen használhatlan ; 2-szorHa szolgálati kötelességét durván megsérti, t. i. ha gazdája vagy a felügyeld parancsának makacs engedetlenséggel, vagy akaratossággal ellen szegül; 3-szor Ha erőszakos tettekkel, — mocskolódó, és szitkos szavakkal, vagy TÁRCZA. Szemlélődések a világ Irodalom terén. II. Költéscet. — Hajffató Sándor barátomnak. — (Folytatás.) Mephistó. No mondhatom derék egy szolga, Ki a tudást vágtatva hajtja, Ki égtől, fáidtól mindent köretel, 8 távol B közelben mindig remekel. Esze hiányos, azt tán tejti is S nyugalmat nem hagy szellemének is. Azür. Habár, ka ingadozva, szolgál, Világossá teendem ót, Ha a fa hajt a bimbajánál Uyumolcs jutalmazandja a termelőt. Mephistó.) Akármibe fogadni mernék, Lelke fölött győzelmet nyernek; Csak laaaadan, magam módja sierint. Ai Ur. Megengedni a azokat n int; — Míg a földön jár meg kiértheted, Nincs is még olyan, ki nem tévedett. Mephiató. Ennyi elég. — Csak ilyent szeretek, Kinek orcsája has és vérerek; Útilom azt mi már halott. — Ami és mire som megyek, Sttambe maeaks éa egér jutott Az Ur. Neked adom tehát Fausztot, Kisértsd szokásitól elvonni őt, S kísérted el téritni a azédelgot. — Vonjad magadhoz szellemét S látni fogod az emberét, Kinek az ösztöne jelel utat, S a jó felé moxdithatlan mutat. Mephisto. Helyes! helyes, de fogadásom Hasznát Uram ! mond mibe látom ! Ha czéloma t elértem én már Sarat fog nyalni a hires tanár, S mint a kigyó bűnös ősi séném, Dicséri majd ! — Ezt a jogot kérném. AzUr. S te bármikor is erre járhitn, Nem gyűlölöm a fajodat; S a kételgók közt te ki át hatsz, Ki vészem a bolondokat. — Az ember szellem elssaoyad, ha Soká fásultan meg pihea; Te ingereld, majd osédaságra És alkotó erőd lessen. — De ti az Isten való kedvencsi, A boldogságnak örök szellemi! Mi uj életre születik, Ai fültön össze mindenik, S ami a képzetemben élhetett, Oszolva a valóba' lehetett. (Az ég bolt bezárd) Mephisto. (maga) Derék egy öregúr ez, mondhatom ?<i hébe korba meglátoga tom. Szép az akárki mit mondjon bár, Hogy ax ördöggel konvertál már. A „Fanazt rege' kidolgozása 30 évig foglalkodtatta Gothét, mely idó alatt nem egy szer azon ponton volt, hogy félbe hagyja a ha. ladoi nem akaró munkát,3) sót egyszer azon ponton is volt, hogy az egészet tűzbe vesse. — Nem hasonlíthatjuk ,Faliszt".ot Gothe többi munkáihoz, mert a különös tárgy e találékony | szellemnél különös alakot teremtett. — Olvas suk az „Ifjú Werther keserveit" és meg fogunk gyózódni a világhirtt tragoedia önálló|nagyságá- ról. A költői beszélyek általában a német, angol és svéd irodalomban legjobban virágoznak ; a svéd Tegnér, Lozensterna, Franzén és Runeberg e nemben ritka szerencsével működtek. — Tegnér,FrithiofSaga" ja, vaióban egyike az elbeszéló költészet virágainak ; fjyóri Vilmos jeles műfordítónk után egy kis töredéket mu tatványul ide igtatunk: — .Frithiof a tengeren. Tenger partin áll ) Setét leikével, ' Helga a király ', S Trolihoz esdekel. S im az égbolt elsetétu! S dörd&letre dSrdfilet, Forr a hullám lenn a mélyből S tajtékot ujtékra vet. j Felleg öblét áthasitja | A villám, mint vérázalag; És a hány madár, visítva Mind a partra acállasak. Vén közéig barátim Mar a messzeségben, *) Uwa: ,Lu* ef GSta..' Hallom, szárnya csattog De nem sápadunk. Ülj te a berekben S gondolj rám epedve, Könnyezón is oly szép, Bájos Ingeborg ! Két Troli a hajó Ellen harcim kél: Egyik Hejd, a hó, Másik, Hamm, a szél. S im a vésznek szárnya bontva Ei a mélybe csap vadul, A hab ott egekbe rontva Ugy kavarg, ugy tornyosul. Mély, fenéktelen, kitágult Sírjából kikéi a rém, S hab lovára kapvm száguld Mind a zajló hab szinén." — Iaaac Lusensterua*) költői beszélyei inkább elbesz élések, mint Tegnére-i, melyek az utóbbinál aránytalanul több költői eszmét tartalmaznak, szépészeti tekintetben azonban La-zensterna müvei magasabb fokon állanak. — Nagy költői beszélve, mely .Draeckernas Bid* (Sárkányok ágya) czimet visel nagyszerű alakító tehetségét és magas költői ihMtaégét elsó pillanatra elárulja. — Hagbart király czimfl költői beszélyének V. éneke így hangzik : — „A szent bereknek illatos virágit, Inning e közben a templomba gyűjti, A szelíd Oden-nek nentségea alakját •) E Upok miit iri SO i. 74. niaában U- ' rauttnia Iuák kit k Oltói b««élj. jelűt °>er « M- rok irtja által (ordítva. K. B, becsület sértő rágalmakkal a gazdát megbántja, vagy cseléd társait a gazda ellen felhajtja; 4-srer. Ha lop, sikkaszt, vágj' cseléd társait ilyenekre csábítja, Tag; azok csalását .lopásit, a gazdának benem jelenti. 5-ször. Ha megintés ellenére tűzzel vigyázatlanul bánik, a reá bizott marhát kinozza, vagy rosszal gondozza és gazdija tulajdonát konokság — pajkosságból megrontja rag; eladja; 6 szór. Ha gazdája rovására annak tudta nélkül adósságot csinál; 7-szer. Ha 8 napnál hosszabb fogságba esik; 8-szor. Ha részegeskedésre, játékra, vagy egyéb kicsapoogásra vetemedik. 9 -szer. Ha gazdája engedelme nélkül éjjel távozik, vagy idegeneket hálásra tilalma ellen befogad; 10-szer.Ha önhibája által ragályos és undort gerjesztő betegségbe esik; 11 szer. Ha a gazda hibája nélkül négy hétnél tovább betegeskedik ; 12-Bzer. Ily esetekben a cseléd béréhez tartozó földben fekvő minden terményét bár mi kárpótlás nélkül a gazda javára elveszti. 18. §. A cseléd viszont, szolgálatát idő előtt, felmondás nélkül elhagyhatja: 1-ször ha szolgálatát egészsége rontása nélkül tovább folytatni nem képes ; 2-szor ha a gazdának a házi fegyelem határain történt túllépése biróilag felismertetvén, megállapittatott; 3-szor haa gazda a szolgálati időnél tovább tartó hosszú útra akarnak alkalmazni, vagy lakását hat mértföldnél távolabb fekvő helyen üti fel, és a cselédet akarata ellen magával vinni akarja. — A 2-ik pontban emiitett esetben a cseléd bére és élelme a méghátra lévő időre és ha ez egy évnegyednél tovább tart, legalább egy évnegyedre kárpótlandó. — Az 1-só és 3-ik pont alatt emiitett esetben mind élelem, mind bér csak szolgálatból való kilépéséig követelhető. — 19. §. Egy évre szegődött cseléd hat heti, '/j évre szegődött egy hónapi, egy hónapra szegődött pedig 15 napifelmondás sal a következő esetekben hagyhatja el szolgálatát. 1-ör.Ha a nőcseléd férjhez megy: 2-or.Ha örökség átvétele vagy más fontos ügy a cselédnek más helyre való távozását muLhatlan követeli; 3-or. Ha a cseléd szülei a beszegődött szolgálatba lépése után oly körülmény változás alá esnek, mely gazdaságuk vezetését, vagy ápolásukat illetné, s ezt a szolgálati idő leteltéig nem halaszthatják. — Valamint a 17 és 18 § §-ban emlitet- tek, ugy a 19 §-beliek is, miadenkor az illető községi elöljáróságnak bejetentendók, és a gazda tiltakozása eseteben hivatalosan bebizonyitandók. — Mind a 17 §. szerint rögtön elbocsáj-tott, mind a 18 és 19 § -ban szolgálatát felmondott cselédnek cselédkönyvét a gazda kiadni köteles. — 20. §. A gazda, ha a szolgálati idő előtt, törvényes ok nélkül bocsátana is el cselédjét, nem szorítható arra, hogy azt akarata ellen ismét felfogadja; azonban bé rét és élelmét a még hátralévő idón, s ha ez egy évnegyednél tovább tartana egy év negyedre kárpótolni tartozik. — 21. §. Oly cselédek, kik szolgálatukat szegödési idő letelte előtt törvényes ok nél kül önhatalmúlag elhagyják az illető községi elöljáróságnál bejelentendők, s az által a gazda kivánatára a szolgálatba való visiza térésre kényszer által szorittandók ; s azon kivül, hogy megbüntethet ók, a szolgálat tilos elhagyásából keletkezett károkat meg téríteni köteleztetnek. — Ha pedig a gazda az elszőkőttet újra felfogadni nem akarja, helyelte mást felfogadhat, s a megszökött által okozott költekezés megtérítését kö vetelheti (Végeköv.) Asör. A régi romaiak.C e r e v i s i a'nevet aduk a sörnek, ezen ásótól Ceres (termény istenasszonya és ,vii" erő) több nemei vannak a készi tett sörnek ; úgymint: aziklft,&rstlán,aszok, már-tiusi sör, sörkivonat, és esek mind szép n evek arra nézve, hogy a külöoböcö hamisított gyártmányuk annál biztosabban elkeljenek. Az egyszeri! édes sör, mely csak csirán árpából készül és igen kevés ideig van kitéve a forrásnak, nem tartalmaz semmi idegen anyagot; az ily sörben sok táperó van, akik tehát ily egyszerű édes sört issnak, nem lehetnek ha-miaitásoknak kitéve, sőt ily sörivás táperejé-nél fogva ajánlható is, de ha e helyett egy pohár czitromos vizet innának, sokkal egészségesebb volna a testnek, mint a sör meleg nyárban és nem drágább a sörnél; atonban az eltompult izléeüeket ki nem elégítvén, fölkeresik inkább. A keserű sört, melybe már sok mérges anyag van vegyítve, még pedig minél erősebben csiposebben és keserűbben van készítve, annál több benne a komló, szesz, bors, aloé, eleczke és tarnicagyökér, nux vomic* (ebvészmad), cocculus (halmaszlag), mind megannyi mérges tartalmú szerek. Sokféleképen hamisítják a sört:ha megsava-nyodik, akkor soda és mész segítenek, ha állott ize van, akkor a pessgípor javit rajta, ha pépig romlani »kar, megakadályozza szintén a pezsgőpor, de nagyobb mennyiségben és hogy jó habzása legyen, timsó és réziel vegyítik ; ha pedig zavaros színe van, megtisztítja a tojásfehére, égetett csontlisst, és az enyv. Valóban csodálni lehet, hogy a műveltség embere, a természet emberével szemben míg emuk Osstöne eredeti állapotában van, addig amazé anyira el van tompnlva,hogy mindenféle hamisításokat eltűr feltűnő ártalom nélkül. Ai erős sörnek ártalmas következményi ugyanaz, amit a tabág™ borívás és pálinkával vafc élés szokott előidézni, tudniillik a réazej-ségi állapot utóbajai; sajátságos as: hogy a páliilkától részeg embernek rendeden tántorgo járása van és inkább előre esik ; a sörtol részeg egyénnek ellenben mindig hátra bukik a f.-je a fold felé van függve, -nintha minden lépten bukni akarna, míg a hortal részeg ember fel emelkedett fővel dorbésal. A folytonos sörivásból támadt kihágások nak utókövetkezményei esek: restség, tompael méjüsé?, beleg elbizás, és esnek következtében vértolulások a mellre, szükmellüaég, elnyálká-sodás, vagy Tértol a Iái as alhaa felé. emésztési pangásokkal, és kedélysavarok. A szegény ember kenyerét essél is megdrágítják. „TERMÉSZETGYÓGYÁSZ- Helyi hírek. — Hivatato*. Vsllás-és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére a vessprémi ssékeskáplulaaban viliéi Pribék István székes egyház' föesperesnek az őrkanonokságra, dr. Némeih Józa*f zalai foesperesnek a székesegy házi főesperességre, vizeki Tallidn Ldiár so mogyi föesperesnek a zalai föesperességre, CM- ciinovia Ferenci pápai fóesperességnek a somogyi föesperességre, Plotter Ferenci següsdi föesperesnek a pápai főesperes- ségre, Poták Jót»ef első mesterkanonoknak a següsdi föesperességre, dr. Pttka Fertnctnsk az első és Ouldtn JUtvdnnai a második mesterka nonokságra való fokozatos előléptetését jóvá hagyván, az enoek folytán megürült utolsó mesterkanonoki ssékre Kiaoviet Jóutef nagy bajomi alesperee-plébánost nevezem ki. Kelt Laxenbnrgban, 1874. évi augusztus hó 12-én. FEHENCZ JÓZSEF s. k. Trefort ÁfoeUm. s. k. — EUéinerénsei közöljük a következő helyes intézkedést: ,A Nagy-Kanizsa város és pályaudvar reggeli 4 és déli 12 óra a 45 peres kor, ugysziste este 9 órakor közlekedő posta kocsira, illetőleg annak hátulrul nyiló ajtaja külső részének közepére, egy kis alakú levél szekrény alkalmaztatott oly végből, hogy a levelező közönségnek alkalom nyíljék levelezé seiket még as utolsó perczbtfi is feladhatni. Erről a t cs. közönség oly hozzáadásssl ertesit- tetik, hogy a postakocsin alkalmazott levél szekrénybe elhelyezett levelezések az itteni pályandvari postahivatal által kissedetnek és még azon vonattal továbbittatnak, melyhez az illető coupékocsijárat csatlakozik. Nagy Kani zsa, augusztus hó 18-án A m. k. postahivatal. —Felhívás! E becses lapok hasábjain volt szerencsém már egy alkalommal a, magyar hivatalnokok országos egyesülete" érdekében szót emelni; miután azonban ez idő óta tekintélyes idő folyt le anékül, hogy az ügy érdemében activ is tettünk volna valamit, ast hiszem, nem fogok szerénytelenségről vádoltat-ni, ha ez alkalommal ismételve ez eszme érvényesítésére vonatkozólag csekély erőmhöz képest e közös szent ügyünk érdekében tevékenységemet tovább fűzöm. Egész tisztelettel hívom fel ezúttal e város és vidéke Ti. tisztviselő karát, f. hó 31 én esti 8. órakor a fo-gymnasium tornatermében tartandó értekeslet- re, minél nagyobb ssámban megjönni, hr.gr így közös eszmecseré folytán a további rnur,. I kálatokra vonatkozólag tervet dolgozhassunk | ki. Nagy Kanizsán, augusztus 10-án. ZAL.XY , LAJÚS. | — Adomány oxátt.k Budapesti kötlöm. ben olvassunk: Albanich Kálmán kir. td.-'., I könyvi írnok N. Kanizsáról a szerencse len Niklss Sándor családjának t<:l»egélrzésér>-:j6 friot küldött be, mely összeget Albsnich «r > következő urak részéről ^yüjlftttr: V!af.,,-, ' Antal 2 frt, Lak} Kri-tói 2 fri, Koch A.l If 1 frt, Gabelics Imre 1 frt, Babuchuv Uvúrsv I frt, Molnár Alajos 1 irt, Plihál Ferenci' I frt, Skublics Pál 1 frt, Wlsssics Ede 1 frt, Z»U1| Zsigmond 1 frt, BogysyUdin lfrt. Kántor Fái 1 frt, Sisknvics Jenő 1 frt, Háry István 1 fn, if). Skublics László 2 frt, Plichta Ferencz 00 kr,Lovák Ede 1 frt, Darázs Zsigmond 1 frt. N. M. 50 kr, Horváth Lajos 50 kr, Simon Qáb.r 1 frt,?sperjesy Sándor 1 frt, Freund Zsigmm.d 1 frt, Koch Mihály 1 frt, Osseszli Antal 1 frt, Braunstein Pál 1 frt, Oroszváry Gyűl* 1 frt, Merkly Antal lfrt, Kaán Vilmos 1 frt, Kov,io> Laj os 1 frt, Hild Károly 1 frt, Lskosy Józs.-f I frt, Pais Farkas 50 kr, Rattmas Béla 1 frt, Albanich Kálmán 1 frt Összesen 36 frt, mely összeget rendeltetési helyére juttatjuk. j g aninylakadalroa. Pejacsevicb gróf és neje múlt csütörtökön ün-| neplék meg Rumában házasságuk 50 ik évfordulóját. As aranylakadalmas párnak ez ünnepélyen ugyanazon tanúi voltak,mint 50 év előtt: idősb gr. Pejacsevich László és gróf Althanné; ugyanaz a pap is végzé az egyházi szertartást, a ki félazizadddal előbb eskette össze az ifjú nászpárt. A közönség rokonszenves részvéttel kisérte ez ünnepélyt. — Hymen. Honig Jakab bellatinuzi m. kir. postamester ur jegyet váltott Reiter Ceczilia kisasszony nyal Kaposvárott. — Perlak, 1874, augusztus 18 án. At egyhangú napokat felváltotta városuokban a pezsgő élet,hulláuuik a honvédáii^ utcza hosszat a fárasztó gyakorlatok bevégezie után.Epezsgő élethez járult ma azon magaitztosultság is, mt-Ij- nek énete áthatotta leikéi minden magyarnak. — Ó cs. és apostoli királyi felségének szül<-tés napja; — tömegesen luluii a város mind--n osztályú lakója as imali:i>l>«, hálát adni a ? Mindenhatónak, hogy fcldó^es fejedelmét, u királyát népeit boldogítva dicsőségesen ural kodni s születés napját egészségben megérni engedte. A honvéd 78 ik zászlósi j tisztikara, és legénysége mar 8 és fél órakor kivonult n templom előtti térre, kibontott s pazar fényű vörös bársony szalagos lobogójával, s az isteni tisztelet alatt háromszor disz tüzet adott, — a mise berégeztével a helybeli főtisztelendő e>- peres ur, sx, 1848 évi önvédelmi harezoknak egyik bajnoka a templomban lokey Kázmér alezredes urhos, mint ő felsége a király képvi selőjéhez szólt, s hangsulyozá az ő és népénei hódolatát. ó cs: és apostoli királyunk, és csa ládja iránt, hivatkozott a honvédségre és badse- regre.kik ő felsége iránt tántoríthathatlan hűsé güknek már többször aduk kifejezést.—Ezek után kezdődött a Hymnusz, melynek melódiája közéazászlóaljdiaztüze hatalmasan accordált,— végre a diszmenet következett század oszlopok ban, — jói esett látni a daliás ifjú sereget, kiknek egy része horvát ajkú, de büszkén vallja magát magyar honvédnek. BERNI. Fiizér s csokorra! ékesen disziti; Majd ének hangzik el a mente téren, Inning dalolja bájoló danáját, Helyet tanult az énekes madártól, • ? ' S szeretve hivja szive daliáját. Most ménnek hallik távol vágtatása, A szent berekhez egy lovag közelget; Setét haját a szellő bátra hányta, Disre« sisakján sólyom tolla lengéit. Inning örömmel néz a messzeségbe; Szivében édes titkos énét égett, Föl iöl derengett arcra azüzi pirja, Midón Hagbart alakja már kitetszett." Lnzensterna Izsák alnémet iskola* tanít* ványs., mely egyenes irányban a történtek el sorolásai tűzte ki első sorban törvényül. — III. Költészet. A német1) költészet egyik legtehetsége sebb képviselője kétség kivttl az általán kedvelt Bfirger, kiről egy kritikus nem jogtalanul je gyesite meg, hogy : „Bttrger sajátságosán alkotott ember, mert szive is képes beszélni. — A balladák nagy mesterének jellemzésül leg jobbnak látjuk .Lenora" cximú költeményének töredékét ide igtatni, melyet egyik napi lapunk is közölt: — .Lenóra virradat (elé Nehés siómból ébredt: Halott vagy-e, hűtlen vagy-e ') A nagrarkOlUnaUt síért hatról, ki,•um-liii.iii.il. k karibii, zűrt u .okkal ismersUMbb, Biatao-Qr kU rásIsUinkkal atH írtttaíok. Meddig remegjek érted ? Frigyes király hadához állt És Prágában táborba szállt, S bár írni fölfogadta, Hogy él, jelét nem adta." így kezdődik a ballada, majd a 9. vers svakban Lenóra a végzetet átkozza : „A veszteség, csak veszteség! Anyám, de árva lettem 1 Reményt nem ád se föld, se ég, Jaj, minek is születtem ! Aludj* ki, hunyj el életem, Fogadj be, mély sötét verem! Szánalma sincs az égnek, Oh jaj, nekem szegénynek!" Bürger valamennyi német költő között, legsikeresebben egyesitette a népies hanggal a válogatott irodalmi kifejezéseket. Lessing, szintén egyike a legjelesebb német költőknek ; könnyed irmodora és a majd minden müvében föltalálható váratlan fordulatok és csattanós befejezések, kora egyik legkedveltebb Írójává tették. A ssin irodaimat Kottebue Ágoston müvei tették virágzóvá, ki irt drámát, társalgási színmüvet és vígjátékot és • különböző műfajokban egyenlő sikert aratott. (Meg kell jegyeznünk itt, hogy a német költészetben mai napság oly nagy mérvben ma tatkosó anyagiasság, sem oly régi eredetű, hogy azt a régibb német írókra is viaszavezet-hetnók.) A költeményekben ma már megszoktuk nem csak csengi rímeket, hanem eszméket és jó alakítást is keresni és ez oknál fogva nem ajánlhatunk fiatal Íróinknak tanulmányul jelesebb német költőt Uhlandnál, kinek gyönyörű költeményeiből ,As ifjtt Sigelina" czimüt ismertetjük meg töredékben olvasóinkkal Ábrányi Emil korrekt fordításában : — ,Az ifjú Sigelinda Felöltözik korán, S templomba megy asonnal A hölgyei során ; Angyal se járna szebben, Selyem ruhája lebben, Ah 1 annyi véss ül ebben I Három mogorva hárs áll Az imola előtt, Jó Heime itt sóhajtoz, Bú ringatá el őt: Hit ér a kincs, a pompa ? Omoljon össse romba, Csak egy virágod volna birtokomba 1' Ubland költeményei nem ason magasztos tárgyak körül forognak, melyek Hiltont és Klopstock-ot lelkesítek, mázsája a minden napi életet karolja fel, vagy a történelemből-seritett balladákkal bájolja el olvasóit — „A valódi ml értő nem lehet egy oldala, mert egyöntetűséggel a hivatott költők között ritkán, vagy sohasem találkozik. ?*) — Hidőn tehát egy költő müveit biráljuk.oe hasonlítsunk hanem vegyük tekintetbe az illető költő eredeti álláspontját. — Egyedül az irályt hasonlíthatjuk Sssse és est kell is tennünk, hogy as irály szépségeit kellőleg méltányolni tudjuk.— J e an ?) TkeopiiU. Jess BrUles-. .Kiiukai lsvslsk." Paul ast mondja a* irályról, hogy, a hány ember, annyi fále a stylus. — És ki ne erezné annak iganagát. — Uhiand költeményei a magasabb mű. költészet örök beotQ virágai fognak maradni min • dig. - Hogy ujabb költőink legnagyobb része buzgón törekszik kerülni a ,valószínűtlent," míg s múlt század írói e tekintetben kevésbé ,. voltak lelkiismeretesek, sít csupán a változó korszellem ésislés befolyásának kell tulajdonítanánk. — E század első felében már felváltották a jámbor egyházi költőket a gúnyolódó atheisták. — Az istenfélő Hilton helyét Schelley, (ki 20 éves korában könyvet irt „Az stheismus szükséges voltáról") Byron és Leigh Hunt foglalák el. — Mily egyszerűen és mégis mily találó hűséggel tünteti ki Sohelley természet bámuló bölcséssetéta követkeső kis dal toredék : — „Nézd hegyek az eget csókolják, Egy hullám a mást öleli. , Virág s lomb egymást átkarolják, Szerelemmel, vágygyal teli Földet csókolja napsugár, Hold sugár a tengereket — Ei a sok csök, mondd meg, mit ér már, Hs te nem csókolsz engémetI ?? — Lord Byron tagadhatlanul a világ iroda lom első rangú szereplői a .Don Jüan" és „Childe Harold" annyi nagy eszmét, annyi irá ly i szépséget, oly gyönyörű verselést egyesíte nek magukban, mennyivel talán egy Msem ' dicsekedhetik. . Folytatás a mellékleten. K X X * X * X X C X X I Hirdetmény. A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komiromi uradalmihoz tartozó O-BUtiLELtréLX- községben található Ugo-átott birtoka regale joggal együtt a kis-komiromi tiszttartősagi irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterinm jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajanlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkalat szerint áll: 900 Qöl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 4 hold- 306C J>1 rétből, 115 hold 1112 >_6 szántóföldből, ... 124 hold 246 ~iöl erdőből, 58 hold 1026 ijöl erdő legelőből. Összesen 303 catastralis hold~és 390 ;Döl. A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróiUg történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek. írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, mig az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. A Az árverési feltételek a kis-komáromi aradalmi tiszttartósági irodában Betekinthetik. KÍ8 Komárom, 1874. éri augusztus hó 12-én. (I42r,-s> A kis-komáromi uradalmi tis/ttaríóság. Dr, HandJer Mór orvos- és sefcésxttdor, sxilész és sxemésx gyigjit gyökereién fényes é» tartós aiker biitosiláaa mellett miadeDoemtt Titkos betegségeket, 1) az infertézétaek minden következményeit, úgymint : XXL a. ar ö ZXL l é> s e l? e t,, az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült ferflerőt), 2. húgycsőfolyáwkat (még oly idolteket is), a nemzfiréuek bujakdros fekélyeit és másodén (Mi bujakárt minden alakjaiban és elcsufitásaiban, ö tHülé 3. y . 4. fris és idült nyákfoyásokat nőknél, az úgynevezett fehéfolyást, és az onnan eredő magtalanságot, 5. txSr-JsitXteseltest, 6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennemű vizelési nehézségeket. R E NDEL N APÓNK INT: 1S6á_10 délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5-ig. és este 7 órától 8-ig. Lakik Pesten, belváros. kigyó ateza 2-ik sz. a, fcigyó- és varoshazuteza sarkán (Rottenbiller-fele házban) I-ső emeleten, bemenet a lépcsőn. - Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik, és a gyógyszeek gtf- megküldetnek. ~MI *U*****************************l DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ^^^^.^^A^A^A^A^A AAA_ A . *_ _*- ^A A. _A_ * A A A A A. A _A_ A^ A^ A^ A^ A^ A^ A A A^ A^ A A^ A .A _*_ _*_ .*_ *? _A_ _A_ _A_ _A_ _A_ _A_ A A_ _A_ _A_ _Á_ _A . A _A_ A A^>T^ A A^ »^i^ Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni. KRANC21A-F0LYÉK0NY HAJ KE--! ÉTÜ FOS f IS DK AS fcCiilLDRfcNs . „ „ -, Técth. angol foggyöugyük gyermekek TÓSZEK, a hajnak kedv szerint feketére, izároára nyak körfii hordonii. a mely barnára, aiűkére legfeljebb 10 peres által a fogakat könnyebben kapják. Ára 2 frt, tucxat 20 pret. oiciAbb. WEISZ JÓZSEF, gyógyszerész a .Szerecsenhez* Nr. 27. Bécs, Tuehlauben Nr. 27. a közöuségnek legjobba a ajánlja a következő szereket. Postai küldések csak a csomagolási díj 15 kr. hozzácsatolást mellett eszközöltetnek- C3. KIR. SZAB. TAKNOCHININ PO-MÁDK. Á legbiitoaabb ét legjobb j 3 nÖTe«tó axer 3—10 napi htttnáltt ntán a baj kihulláaa tartása aegszflnttttetik, tok nöYése elösegittetik, ét teraéaietot aai- f -oében puhán, fényesen megtartatík, t kéregképzés p*dig megakadályoxuik. .gasabb Ez sok orvoti tekintély által ajánltatik, ét tzámos elíimerő Ierél áll mindeaki-oek megtekintét végett rendelkezésül MOR BALZSAMA Öregekben 40 kr.. ki-próbált jeleieo és biztosan ható TÜó hatású é« biztos aier az aranyér,'1 ' - ' " " Talamint rOgzött ssékdagalátok, rósz mésztéft és gyomoraar ellen. Nétnetortság oltó orro-i-collejiimaj által raegrizigitt és a magas m. kir. 5Hs^B^TrASZVÉNV-VÁ SZO N ^^MsB köMTéttT. csú*. (tagsiaggatás, kereaztcsontfájás,) orbánez mindenféle helytartó tanica, által kitaaó" alkaímaxható»i?a miatt engedélyerett I^^W ?*»-^-'1^^ ? •**!* J. » AUUVH ^^W görcs a kezekben, lábakban, érékben, fejcsóz, dagadt tagok, oldulsrurás ollea btztoa sikerrel alkalmazható mint gyorsan és biztosan gyógyító sxer. Csomagokban 4 1 frt W kr; dupla erót nehezebb btjok ellen I frt 10 kr. o. é. (1338-10) BsV* Legnagyobb raktára a külföldi, kftlönöwn a kereaett fraacaia kíÜÖDlegewégekböl a legolcsóbb ár&koo. I! I 4 UÜONTINE (fogpasta) porczellan tégelyekben, ára 80 kr. o. é. Tucxatnil 20 prti olcsóbb. Ezen fogpasta a legiele ».-bb szer a fogak tisztitáaára, |úgy i fo^ak épségben 6s fehéren tartásira a fogsiyanynak ártalmatlan módon eltá-Mtlitaaára, a foghat erónitósére ugy a vént-& mejfakadályozására. tt.g-ÖO CAUHOU AEOMiTlSÜ a ro»x Qük a doMnyzia utio a azajbol eltáro-lititan, űgj ax eves, aseaces italok, miüt bornak és »öraek ivása után i. a. t. Délkfllöxheüen finomabb éi jobb cir-aaaigok, uinoásak, bilok ét Balonok látogató szamára. Kz^n CACtiO.N tiszta, AX egéaaségnek legkevéibé irtaimat uö-Tény*UkatrésxekbüJ álL, ét a fogak tot-hadait, valamint fogfájá* ellen legjob b&n ajaalható. Minden haaznilatkor keli megrágni egy piluiác. mely által a rósz t?.g mvgbzonik. íügy doboz 60 kr. E. Ezen tt»iu növeuyréazekböl kéaxitett vit érek ota kipróbált és jónak bizonyult szere a búr ir-piiése, friasttése es erÓaitésére, rala* mtut miadenféle szeplók, ttomörctók kiatések, foltak eitÍToliía*ára, ?gy *'«! ára i frt., egy tnczat 9 frt Dr. 3ÍEUIC. és tanár SGMIDT FLO-HIAN aiKS.l, fajdalomcaiUapitü, scur-bnxellene* erósitó fogtiuctaraja. Ezen tinetara, ax eredeti rendelrény ueriut elkészitTe, a fogfájás ép oly Kyors csillapítására, mint erősítő aa-gvi* gyanánt már egy félszázad óta nagy baszonna! alkalmaztatík. Két elúiiye Tan: 1., igen hatasoi és kiválóan olcsó ára mi»i minden mai fogcsei>]>et fölöalegeasé teaz. Üregecskékben hasxuálati ut&sitaasal együtt 40 kr. 1 tncaatnál 26prct. levonat EGTETKMES ÉLETPOR Dr. Gelle. Eddig utol nőm eretre hitiiib«n u emésxtús é% vérúsxtitáibfto, makacs bajok ; tbiot: eméutúi gyengétek, melléégetés, altfsti b&utalmak, b5rkiatések, befészkelt i.iült este. Nagy dobox ára 1 frt. 20 kr, kis doboz : 84 kr. SBRVTAPASZ. Királóan alkalmasható altetti sérveknél,kéaiitTeéaajiQlTa Or. Krisí, baaeli gyakorlati fénorros-tol. Fléhdoboiokbaa leiriaul egvttt frt 60 kr. o. é. BOTETEItES TAPASZ, Dr. Boron Páriában. Es * piriti es lobdooi fa-cultisok diploaájiral ellátva, ^ bélien mefrásfálra, ét Djilrinoi el-a4áu UerjbeoliagTTa. Eien Upatz külS nOtea tjákuom, lágy, minden lehetó ser tél, harapás, tnirál által okoiou i;bek. gorrély, teanyeiés, bélférgek, kíromfo lrá« ellw. Egy tégely ára 30 kr (iOLDKN minden lujiuk as általán cao-Jált aranytxóke ixint kölcsönzi a leg-alatt tartósan festetni. m«lynek batáaa :ökéletesehb'-n és mcglepúbben. Ára 10 frt. EAÜ DE BOTOT. AH0M. SZÁJVÍZ riUgbirO kirilóan k.'llnsrs iUaya é> :EI' alul én jelua gyóx) üa:isá»al a fájós roasssaffQ fof>ak. valairiii: esek rotba- oly általánosan elismert, hogy további dicaérgeté^re nem szorul, ivt-sittlék ho»i: L i. két kef<- ét két csésze 60 kr. Egy üveg hajfestönct 2 frt. ésJáaa ellen. Eg>- a ver. M kr. BZEM-ESSENCZIA Or. Romertlian. sea, a láteró íen tartása, szilárdítása ét eróaieétére. .1 üveg használati uUiit4»«a! együtt 2 f rt. tiO kr. FOGPOli Polli TAS. Á/a 1 frt. NYAK BALZSAM, ovegekben «0 és ~ kr. VALÓIH CZÚZ éa RHEUMA (i POT PATTISONTÓL. 1 caomag 70 10 kr., tagszagseatis ellen ii. PA-iTILLKS DE CHOCOLAT fer-rufineui ras-csoknlid a vértiutitásra él és lápkor ellen- Egy skatulya ára 90 kr. PASTILL DIGESTIT DE BILIN (Ii i ni eméiiíéti cukorkák). A hiret bt linf azTaoytmzból készült pastillik, m^ll íitetésBéi, gyomorgörcsuél. nehái rinésa-éanél. a gyomornak étellel és szesset tállal meglerh -léte kóretkeztében elo-ÍUó felbnffógúsn<H ajánlható. I'^gy sku-tulja ára üU kr. POPP FOGFASTÁJA. Ára 1 frt. 20 kr. HKRHABNY J., nüvényi köszvén) ?llcni piinüi lústoE .«er, az aent idült s* reodsí-Tctl'.-n kósivény gyors & ala->os próíyitására, az ideges kttszvéoy. mindenféle csűz és ezek atóbajai ellen: mini lép- és ínijdaguufU. g/umorbaj, megrögzött hasdogulás, vixkór, altesti padlót eróaitó ^B hajnöréat elómocditü bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s CH1NA ULYCERIS POMÁDÉ. a h»j- fél hónapra, 1 frt. 50 kr. pomidé Tégelyekben 80 kr.és 1 frt 5J)kr. A UG8BÜRQ1 ELET ESSESTIA Dr. Kie->ow. Ifskacs hasazQ-kaléseknél, rósz e-mésstéssél, arany-eres bántalmaknál. üvegcse használati utasítással 50 és 1 frt. Tnczst iára 25 prette olcsóbb. — Dr. BIAYER GY0M0SES3EIÍTIÁJA, görcs, puffaaitó kólika, gyomor gyenge-i Dr. CiLLON FÉREG TÁBLACSKÁLl RESTITUTI0N3 FLLüID jel« szer] Exen táblácskák csalhatlao ellenaieréal lorak izimárz. Ara 1 frt. 40 kr. ajánlhatok a bélférgok ellen; igeo kel- -lemet iadk raa és gjenaekeknek ii adhatók. Ára 40 kr^ ikatalyákban használati alantassal együtt. ?ég. httmeoé* tengeri b ralamiat biztos szer a ; ellei STÁJER NÖVÉNTXEDV, meU- ét tüdőbetegek számira ; kAhögét rekedtaég ellen, agy miot firég gyenge tzemélyek aek ajanlhatd. E«ty Öreg irt 37 kr. FRANZENSBERGI V1Z,M- éaegyéb hugybetegségek gyógyitisára, amelyiyel nyilvános és magin gyógyintézetekben * jegjobb eredmény éretfltt el, araint ezt orrosi bizonyítások és kőatönE iratok, melyek mindön üveg mellé mellé-k«ltetnek, valamint aa éfról érre emel kedd elaruaitáa, ugy a bel- mint a kfll földön legjobban bizonyiijik. Gyönyörű küllitasaTal a legszebb toi-~ asztalnak U díszére aiolgil. Ára egy 8 hónapig- szolgáló doboznak frt o. é SEEHOFER MAGYAR SEB-ét GYO- ELLENI POR. Ksen lábizzadást és uz általa |)or elil.a NVEÜ. A legkitünobbni k t>izoutii[ &z s, niell- és tüdőbetegségek, lmriit, köliö- é é kdé il 1 1 f | ala gg és rek^dtség tíilea. 1 kr. 1 frt okosott kellemetlen ssagot éa égessen írtalmatlau. Egy dobos ára 2 frt. LIEBE 1.!KB1G-KÉ1,E TÁPSZER iYERMEKK.vNKK S lures Liebig- lcye» céasitésére. l'^y aveg ára 70 kr. Dr. QUAR1N hirei köbödét és hurut dlleni pora (kulüuuken erúlcijt.'* szemé-Íreknél. Eíy drb. ir* 65 kr. FOGP >STA, CS. KIR. SZAB. PFKF-r'ERSÍANS-FÉLE. Ár. 1 frt. aó k NEUR0XYL1S, havaii nörénvekbdl készült növénykivonat. csozos. koszvé-ajes iltaláu gyengült állapotban, l areg 1 frt; crósebb 1 frt 20 kr. A C0ST)E3sSALT TEJ, készítve az PRAGil KÚSZVEÜYTHEA, csoma-„okUo á60kr., és W?lDINöER-fÉLE KAJLIALOMOÍILLAPITÚ KÖiZVÉNY- j) g , tagazaggatás, köszrénycsomók, a»gaa«-toh sut. olíco, azonnal csillapítva & i'áj-uaimat. Anglo-Sviss condensed Milk Co. Cham, IAPAJZ, Xo. 1 á 52 kr., No ?> (kettói JTájcz. ai egyedali Liebig bárú által erejű) á 1 frt. Legbiztosabb «zerek, Icmiett és háztartásuk, kivándorlók, tá köéók gyermekek (kisdedek) szumára ajánlott ^ndensált tej. Ára 65 kr. PRBXDISI-FÉLt; PASTJLLAK-1'AGLIANO, igen ktdvclt. fflolvas«iíjrekeduée ellen, énekesek és Mónokok, _-; Li.'.i ?. ^.líj:i_ _ l _. -... inab i. lu ni Kb I Air l«4*rv rl tfx&i^tw úp. Ali 1.*- k Hjaulbalűk. Egy doboz ára 4U FKASZBKANNTWE1X kr. vágj 1 Irt 50 kr. egy üveg 80 • értisztito szörp, Talódilaj; hozatva. PAGLIANŰ tanártól Flúrunczben. Ára l frt 60 kr. SVÁJCZ1 HAXLÁ81-L1QÜEÚR, fül-| ca«ngéa, fajdalom, ffllszurás, nrbéz hal-| lii ellen; ára 1 fr^ " j FOG- CEMENT, ca. kir. SEnhad. a f , ára I frt. A2ÍATIIERIN'SZÁJ-V1Z. cs. kir. szab. va-lndi, l'uj.p J. G..tól,| alulánosan mint legjobb fogert'isitö szer iám erve Kgj av«g 1 frt. 40 kr; postán 1 frt 70 kr Dr. CA&NERI S1R0P Dl PALEitMO leghatA«o»abb vertisttitó ucr, mely jmai nap a kereskedésben előfordul és ltii alkAimazkató a rér tisztálal&u-tiginái,nyalkát aranyéruét, bőrkiütések oél, (iphilístikus daganatokuál, kóizvt--nyei és caíuoi lerakoditoknal, attesLi bautalmakaál, K»éktxükalé#eka«l. rósz étrágyaál, vér:oiutasoknál, föfájisual. Egy üveg ára 1 frt 20 kr. ;ó blzaamos anyagokkal, uj ét .g folyások BŰ. Parisban a kór- CUPATINE MÉGE, axerencsés egyesítése a copaiv-bül2*amnak más kitil-nóen ható blzaamoi idolt mai. HŐS-KIVONAT (L1EBIG-KÉLE) leg-jobb minÓtégO 1, 1 fél. 1 negyed és nyolcaad fontot fazekakban. uátakban haamüutik. CzukorbQfelyek-bu vannak ukirva a ku aciok. Ax eredmény bistos. Ára 1 frt 80 kr; eró- r vattai 2 frtl MOH N0YÉ5ÍY CZUKORKÁK. Dr. Schneeberger orvostól Pozsonyban, ki-tOnó gyógysaer kbhögéa, rekedtség, hu rút ellen. ! ^katnlya 38 kr. STÜRZEN'EGGER SERYTAPASZA ALTESTI 8ÉRVEKSBL legjobb .ikerrel alkalmazva. Ára 3 frt 20 kr., erősebb 3 Irt 70 kr. FOGP0B HEIDER Unár előirata szeriot, 1 ahat. 40 kr. HIXTÓ POR, iltalinosao ismert jel.-* :r, hurut, rekedwég, ktthOgé* ellen. YETORÍNI BALZSAM, havasi navé-nyekbfíl .:8 drig& essentiákbóL a ca. kir. galiczia országos kormány által mng- PAST1LLES FORT1KICANTE8(PAS-i.Lt, DK ROMA.) Kién pustillik igen ajánlhatok mint erósitójc és éle»xtó iaere a nemi rendszernek és a. nemi íletben, anékül, hogy tuliugercl-nének vagy ártanának; a férfias gyengeséget elenyészők még magasabb korban is és a legjobban ajánlli&túk - egy Qveg ára 10 frt. ggyjg, gorca, csua, oldalízarás, gyoladaa. Egy Qveg ara 1 frt 50 kr. TALÚDI DORSCH MÁJZilH. OLAJ, kiváló gyógyszernek elismerve miuden mell- és tQdóbetegségeknél; kiváló mi-aóségtl és üaKtaixQ; egy üveg 1 frt Öü kr; egy tuctm üveg vételénél ^6 prci. levonat. ^ I oooooooooooooooo ooooooooooooooooodpc ^ A nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank ezennel értesiti a t. ez. közönséget hogy a l f.é. május 12-ki közgyűlésben í elhatározott alapszabályi módosítások a nagyniélt. magyar kir. földmivelés-, ipar-, I és kereskedelemügyi minisztérium által 187^-ik évi 10482. sz. a. I i l I megerősítettek. Ennek folytán a részvényes társ urak felhivatnak, miszerint részvényeiket kevesbités végett, ugy szinte miuden érvényben maradandó részvény után 12 frtot ez év october hó 1-től ugyanezen hó 31-ig i az intézet pénztáránál letéteményezni szíveskedjenek, mivel ellen esetben az alapszabályok 16-ik §-ában előirt eljárás fogna alkalmazásba vétetni. < (M30-1) 1 ^oooooooooooooooooooooc Illllllllllllllllll Ilii Elsó 27 krajczáros csarnok. Alulírottak bátorkodónk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy 1^~ Zala-Egersze^en aw§ a főtérén, Kaixer-féle házban lévő röfös kereskedésünket njooan rendeztük, é. p. akép, bogy abban minden néven nevezendő czikkeket azon OlCSÓ és egyMQSS áron u. m. 27 Itrért eladni határoztuk. Mintán a legelső gyárakkal magunkat érintkezésbe tettük, tebát abban a kedvező vásárlási alkalomban részesitetbetjak a t. közönséget, hogy a legnjabb és legjobb minőségű czikkeket azon bámulatos olcsó áron megszerezheti, a melyről bármily csekély megrendelés által meggyőződhetnek. Reméljek tehát, hogy ez által számos látogatásnak örvendünk és becses megrendelésekkel szerencséltetnek bennünket. Az eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva .- Legújabb */, széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós színű cosma-noti parkalinok, Batisztok. Bríliantinok és Cretonok. Perkalinés Batíszt fej kendők. Elkészült kötények nagy választékban. Uri és női ezéma kesztyűk. Legjobb minőségű fonal creász és Hollander vásznak. Színes Kanavásznak, Szalvéták és törülköző kendők. Finom chiffonok, Moll és Treppeliss, jó és '/', széles schnirl Parkét, ngy színién színes Parketok. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, ugy szintén zsebkendők, selyem Boch kendők, és régül szőnyegek sat. Vidéki megrendeléseket n tán vétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra kész mintákat készséggel küldünk. First és Goldner. (1428-1) Illllllllllllllll Ilii I I I II I III I I Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város közelében fekvő Batthyányi Lajos grőfné uradalmihoz tartozó sánc/.i korcsma f. évi Szt.-Mihály naptól szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők. Sánczban, 1874 aug. 20 án. Vágner Ignácz, (•««-•> Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője. VWVi Weil-féiecseplögépek megrendelhetők Bécsben. Franzensbrűckenstrasse, 13. szám. Frankfurt a. ?. Seilerstrasse, 2. és 21. szám. 1304 5, vagy pedig Scherz Uliza asszonyságnál Nagy-Kanizsán. pocoooooooooocooooooo »teUenl gyakornoknak egy 4 —6 latin osztályt végzett ifjn, ki a németnyelv-ben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik Gyorsan ét bUtOBan működő gyógjsier mindenkinek, ba erős fejkorpa képxádéi terhét wenvédi.Gyors és fényei eredményt! anélkül, bőgj a hajaak irtana. Efye-dfili ss«r a íeDtnevexett terhei uenvedét meggitlisan. A bi«onjitrányok mefftekinthetót Ara egy adagnak 1 frt 80 kr. bírmentes pétubekfildéuel v*gj DtÍDT<tt«l rendelje. Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri- Tomcaányl Ferenoz, ' éél SObád Yéb ooo (14W—9) kuergasM Nr 3 sooooooooooooooooooocS Malom-bérbeadás. Folyó évi szeptemb 20: Baltaváron az uradalmi tiszttartói irodában délelőtti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekü, két kövekre alkalmazott felülcsapó malom hozzá tartozandó fold és réttel együtt folyó évi november 24 tői fogva számítandó három évre nyilvános árverés utján bérbe adandó, a bérleti feltételek a fennevezett irodában bete-kinthetők. Empfiehh »ein reioh auortir.as I^ger aller Gattungen Herren-, Damen- and Kin-der-StíBetteo von beater Qualiut ond ia magliohat biliigen PreUen. Ferner mache ich das k. k. Militar und verehrang»würdige« Publikom aufinerkíam, daat ich allé Bentellangen vom bwten In- and AtBltaderLeder verfertíge und prompt and billigit berechne. Auch wird von mir gekaafhi Waare m reparíeren angenommen. i gyorssajtó n/omiM, Pályázat. Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához kétoklev: segédtanító kerestetik, évi fizetés 325 írt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra. Kik ezen állomásokat elnyerni óhajtják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-igalulirt elnökséghez beküldeni kéretnek. Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17. (U26-2)' Vágner Károly, Keller lgnacz iskolaszék] elnök. Ajánlj* gmnlagon felíierelt arak-, böl-gyek é« gyermekek nymára való topanrek. tárát, a legjobb minöaégtteket» leheti jaUnyoi iron. gjreote figyebnébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság í t. kftlönségnek, hugy megrendeléaeket a legjobb bel és külföldi bór-bfll elfogadok é> kéaritek, az árt leejutányo-?abban uáoütom. Ai én raktáromban vaaároltakat kiiaTi-láara elfogadom. Melléklet a „Zalai Közlöny" 1874 évi 6S-ik számához. — Magyarormág nemzeti ünnepe, Stent-I»tTan király napján közmegbotrinko- ia,rs nemcsak a cs. kir. soreared, hanem a kir. noarédség is gyakorlatot tartoUNagy-Ksniisán, mlg ai ország fővároaában maga aherciegpri- más nagytekintélyű katonai t polgári notabili- Uiuk részvéte mellett fényesen tartotta meg. _ Witsenhausen zongoraművésznő Rotterdamból Kanioán kereaitUlataztábaii a napokban hangversenyt tartand. _ furcsa intémkedés. A 19-ik század másodfelében : Jánosházán Kohn nevezetű ke reskedő építtetett egy keszthelyi építőmesterrel. Az építkezel kezdete után pár napra jánosházi kerületi rabbi magához hivatá Kohn kereske- dót » ineghagyá neki, hogy szombaton a hazá nál dolgozó kőmiveseknek a dolgozást ne en gedje meg, sót még azt is, hogy szombaton őt (Kohn) az építkezés alatt levő haz felé közeledni ne merészeljen. A rabbi nrnak e jogtalan eljá rása kárára van az építkezőnek, mert a szom bati napot, melyen az ott dolgozó kömivesek neui folytathatják munkáikat neki kell ezek részére kifizetni, de kárára van az építőnek is, ki, az általa tán kiszámított határidőn tul kény telen segédeit egy kényszer uralmat gyakorló rabbi helytelen intézkedése folytán ugyan azon munkánál tartani. Mert mig más városokban nemcsak szombaton,de van eset rá, hogy vasár nap ifi dolgoznak, addig egy ily eljárás a munka napúk szamát caak apasztja s szaporítja az ünnepeket, melyeket napjainkban sokan in kább eltörü!ni,mÍDt szaporitnióhajtanak.Nagy- Kamzsán 1874 évi aug. hó 21-én. P. — Ma, f. hó ül-éu délután '/, 2 órakor érkezett NagymélUjságu Bartal György, föld- miveles, ipar éo kereskedelmi m. kir. minister ur Keszthelyre a felső és alsó gazdasági tanin tézet megtekintésére. Minister ur a tanári kar tisztelgését délután 0 órakor fogadu a grófi lakban. Jövőre többet! — HaUUon-Filmdről kővetkező hely reigazitást vettünk: A „Zalai Közlöny" utolsó számáDaFUredre, illetőleg a hajó közlekedésére nézve téves értesítés küldetett, annak folytán rüpideo a következőkben van szerencsém a köilernényt kiigazítani: Igaz^ hogy a Sió csa tornájánál visszaélések^ történtek, de ez a hajó közlekedését nem akasztotta meg, csakis a csatorna lassú tiszatája akadályozta meg a nagy vihar alkalmával, hogy a gőzhajó biztossága iránti tekintetből nem ment be a Mosóba. Jelen ség csendes helyre köt ki. A magas kormány is intézkedett mar ez ttgyben. Gr. Zichy Manó ur nem is volt a hajón, több hét ótaFüreden mulatott & történt eset előtt. As egeazben csak az igaz, hogy Gról Zichy Nándor ur 4 drb. málnája nedveseden meg. A hajó vizzel telli- lése a gőzhajó mellett egy hullám becsapás ál- t il lürtént. Vendég nem volt a hajón csakis 3 ajos egyén, akik minden baj nélkül a gőzhajó lépcsőjére léphettek. Ismertetésül szabadjon a „Don Jüan' első énekének töredékét ide igtalunk : — ,Szép enyhe nap volt, és virult a nyár; A nyár veszélyes évszakot jelent, A tavasz is, ha véget járja oiár, Mondják: az égő nap cselekszi fent De bár raikép van, háovja-vesse bár Okai a bölca, előttem annyi szent: Vau hó midőn, a természet mulat, Kőt május igéz, tnárczius nyulat. Szép nyári nap volt, juuiusnsk épen Hatodika: pontosnak lenni jó; KD nálam ér s Dap föl van írva szépen, Mert minden dátum egy-egy st/iczió, Hol, kimerülve a futás hevében. Lovat cserél s ugy megy tovább Ciió, Nagy státusok, népek fölött forogva, — A más világ néz caak a theologra. Nos, júniusnak hatodika volt, Alkonyra járt, — félhét állott az órán, — ,S Júlia ott ült. hol lugusb* folyt '. rózaa és lomb; szebl>e, mint a Korán Lombágva, melyről Mohamed dalolt, Vagr Moore Tamis, ki dala édes árán hlnjrrte köztünk az elsők helyét, — I-i.ká díszítve a babér fejeli Oa ült, de nem magában ! tudja ég Jlikép tévedtek e Ingasba le! Aiubár ha tudnám, isten u^yse, még Akkor se szólnék bamba mód bele ; Bár mist eaett tén;, — és ex itt elég — Hogy Don Juánka szemben ült vele; Ha két ily arcz egymásra néz, szemet Behunyni bölcs von, — ám sahogy se megy.' (Folytatása köv.) KÖVARY BÉLA. — Mablás. 5 fegyvere* rabló nyugtala nítja aa alsó Muraközt, ugyan is folyó hó 20-áu éjjel Hodoaánban egy polgárt kirabolni akartak (mint mosdják as iatálóbol a teheneket) az ablaknál zajt hallván kiment, ellenök szegült, meglőtték ás felgyógyulásához kevés remény. A rablók elillantak annélkol hogy valamit magokkal vittek volna. — Talált gyermek. Mura-keresztáron a kukoriczában aug. 20 án egy meztelen féléves fiúgyermeket találtak. A lelketlen anya keres tetik. Ai ép fiút apát ur ő uga Keresztúri Já nosnak keresztelte azon esetre ha már megke resztelve nem volna. — Értesítés. A csurgói állami taniló- képeedében folyó évi október lén nyittatik meg az 1»7 Vi tanév. Az 1868. évi 38. törvény- czikk alapján: „A tanilóképezdébe olyan ép- testű növendékek vétetnék föl, kik a 15. évet már meghaladták s as anyanyelv, azámvetés és földrajz ismeretében s a történelemben lagalább annyi jártassággal bírnak, amennyit a gym- naaium, reál-vagy polgári-iskola négy első osz tályában tanítanak. A belépni kivánó nővén dék erről vagy nyilvános iskolai (bél/egmentes) bizonyítványt köteles előmatatni, vagy fölvételi vizsgának kell magát alávetnie." A beírások szeptember 28 — 30. napjain — a felvételi vizsgálatok október 5-én tartatnak meg. A föl veendő növendékek közöl 5—6-an a Belevári féle alap kamataiból,40—44-en pedig államilag segélyeztetni. A segély köztartásból és azálasdij bol, vagy ennek megfelelő ösztöndíjból áll. A Beleváry-féle segélyért valláskülönbség néjKiil bárki folyamodhatika belsősomogyi helv.hitvall. ev. egyházmegyéhez (nagytiszteletú Mezey Pál esperes úrhoz, Csökölbe, Somogymegyébe czi mezve.) Állami segélyért a képezde igazgató tanácsához lehet folyamodni (a képezdei igaz gatósághoz, Csurgóra, Somogymegyébe czi mezve.) A segély iránti kérvényhez keresztlevél szegénységi bizonyítvány és az iskolai bizonyít ványok melléklendők. Az igazgató-tanács a se- géiyzée iránt beérkezendő kérvényeket október ti—8-án fogja tárgyalni; csak azokra lesz tehát tekintettel, kik megelőzőleg már fölvétettek a növendékek sorába. Az intézet köztartásában bárki résztvehet saját kölnégére, öthavi köztar tási dijat azonban (47 fi 50 kr.) előre tartozik lefizetni. Csurgón, 1874. augusztus 7. Bárány IgnicM, igazgató tanár. — LégrádrtU kaptuk a következő levelet: T. szerkesztő ur! Engedje meg, hogy. én mint Zala-megyének egy igénytelen polgára benaő érzelmeimet kifejezhessem becses lap jában. eletem már meghaladta a télszázadot s mégis szeretett hazámnak még sokáig óhaj tanék szolgálni nemcsak pénzzel, hanem a szükség ugy hozná magával s csootjaim meg engednék vérrel is. így gondolkodva —az ország kulellenségétől megszabadítva — megint caak ott volnánk a bol előbb. — Én az orazág fen- tartáaára pénz, vas éa véren kívül mint a fő tényezőt a szellemi mi vetődést elismerem. — Ezen mivelődés hasson ne csak az észre,ham-m a leiekre is. Hozhatnak bonatyáink igen jó törvényeket, de ha azok szellemileg nem fog nak becsültetni, jól lehet értetnek mégis, nem fognak megtartatni, mert hiányzik a szellemi mivelődés. Hogy ez csakugyan ugy van néz zük — bizonyos időtől kezdve országunk fegy házainak státistikáját — a rosszul jellemző egyének nem hogy kevesbedtek volna, hanem majd hatványnyal szaporodtak. — Jol hangoz- zék,,jöjjön a te országodmivelődés".Szükséges i a jó oskola és a hely es tanitáB. Sok idegen ven- I dégen kivüi magam és szem is fül tanuja vagyok { egy jó oskoláról s ez a légrádi oskola, melynek probatéién 1874 augusztus 17-én észlelője ! valék. A gyermekek minden osztályban oly j szép feleleteket aduk minden tantárgyból, hogy j a legtudományosabb ember is csodálkozását < fejezné ki a kia apródokon. Nagy érdemet szer- 1 zett itt a plébános ur éa a tanítói kara, ezek j vasszorgalma, amannak oskola szeretete B a ' gyermekek kitűnő felelete a jelenlevők szemé ből kicsalta az örömkönyeket a szép haladás felett. Fáradságuk jutalmául legyen meg a szép hála. ROHEL RUDOLF. — Rövid hirek. Kaposvárott tűzoltó egylet alakul. — A magyar nemzeti színház 100 aranyos népszínmű pályázatára 23 mi | érkezett be. — Európában 56,660 postahivatal j van, osztrákmagvar 5,660.—Sok hamis 20 kros van forgalomba. — Kiderült, hogy Bazain" a legnagyobb kényelemmel a kapán sétált ki a várból. — Yegyes hir ' — Egy írói iUte ©^Mintegy ti* bővml eselótt Lipcsében egy berlini tudomány ked^eló több rendbeli jutalmakat türött ki két-két wái tallérral a köaépkori történet, caillagtan, köl- tészet, geológia, közgazdaság és alapbölcseletről irt legjobb tann)mányokra,ugy szintén öt—ötszáz talléros páiyadijt a legjobb novellára éa versre. A jutalmakat a különböző egyetemi fakultásokbúi alakult bizottságnak kellett kiosztania. E pályadíj kiosztás múlt csütörtökön ment végbe Lipcsében. A pályázat igen nagy volt s a pályások jeles műveket küldöttek be. A metaphizikai tanulmányért egy Markmann Miksa nevű fiatal ember nyerte el a jutalmat. Midőn neve felolvastatott, halvány szegényesen öltözött s rendkívüli nyomorúságos külsejű fiatal ember lépett elő, kit élénk tapsokkal fogadtak. Haja már őszbe vegyült volt s egész megjelenése nagy részvétet keltett a gyülekezetben. Miután elfogad ta a jutalmat, csendesen és szerényen léireállt. A csillagászati tanulmány szerzőjében szintén Markmannra ismertek 6 midőn neve ezúttal is felolvastatott rendKivüli lelkesedés ragadu magával a közönséget, az agg fiatal ember elvévén jutalmát, még levertebbnek s kimerülttebbnek látszott. Fáradtan leült. A most következett pályamű a történelemmel foglalkozott.Ekkor is Markmann nyerte el a jutalmat. A közönség még fokozottabb örömmel fogadta. A jelenlevő tanuló fiatalság vállaira akarta őt vennL — A költeménynek is Markmann volt szerzője. A költemény gondolatmenete öbakespearenek, vagy Göthének is becsületére vált volna. „A falusi iakolatanitó" czimü novelláról Auerbacb Bert-hold, ki a bíráló bizottságnak tagja volt, azt mondja, hogy a legvonzóbb elbeszélés, a mit valaha olvasott, lüinek is Markmann volt szer-zője. Ez volt az utolsó pályamunka, alig lépett elő ismét a diadalkoszoruzottMarkmann, midőn rögtön elájulva a földre rogyott, .a közönségben egy sikoltás volt hallható, aztán halálcaend állott be. A beteget kivitték egy mellékszobába, orvost hittak, magához is tért, denégyóra múlva m eg h al LAz éhségn e k 1 e 11 á 1-d o z a t a. A lángeszü, de végtelenül nyomorult anyagi viszonyok közt élt fiául tudós egy félreeső utcába egy sötét kamarában lakott, melyet telve találtak kézirat halmazzal és nevezetes mechanikai készülékekkel. Mutathat-e fel a lángész történelme ennél szomorúbb fejezetet V Válasz a .Zala- valakiéhez. Most az egyszer csakugyan volt alkalmam a bülca „Zala" Sdík, igazságosan csak 7-dik számában személyem ellen intézett draaticus záport végig nlruni, ennek as írója finom tollú gyerek lehet, de hogy kihez van szerencséin ? azt nem tudom, mert a csikk elején axt mondja, hogy „lapomban," e kifejezés után itélve a kiadó tulajdonosnak kellene lenni, de miután éten ember körül-belül már húsz éve lakja hazánkat és még nem tartá érdemesnek szép nyelvünket elsajátítani, tehát o a czikk írója csakugyan nem lehet. A szerkeszti lenne-e az ? hisz ez meg nem szajkó, hogy a páva tollaival dicsekedhessek, tán enyém és tied kost is tudja a különbséget, mert tanitd Kern is tarthatom oly elfogult Jankónak, hogy egy irmadia ildomtalan, — a szó szoros értelmében a pálinkától ittas nyelvgyakorlathoz hasonló kifejezésekkel élhessen. Egy nagy hirre vergődő, ismert egyén eugU volna-e azt ioilába ? — No már, ez egy kissé gondolkozásra nyújt alkalmat, mert hasonlít a „Zala'-ban megjelent bécsi Eogel-féte czáfolathoz. — De legyen, ezen művelt twrok írója bárki is, vegye azt tudomásul, hogy ildomtalan, durva kifejezésekkel minden kanász élhet, de s műveltség nyelvével nem, — mindenesetre hasznos lett volna reá nézve, hogy azon időt, a melyet bölcs czikke írására pazarolt, az ildom tanulására töltötte volna, mert egyedül a műveltség a mai kornak jelszava. Ugy hiszem, Hogy engem a város mint békét szerető egyént ismer, ast is tudja, hogy napestig annyira lefoglalnak üzleteim, hogy csakugyan polemiázni nem érek reá, de nem is léptem vnlna ki a nyíl van óságra, hogy ha oly nagvon a békét megrontani szerető ifjú Skubiitf László ügyvéd ur engem erre nem kényszeritett volna, exen egyéntói provó kátva lettem, reá felelni kötelességem volt, nem is értem, hogy e magán viszály hoz mit tolakodik a „ZaJau? tán ö is a kis ligába óhajt lépui, mely oly magasan kívánja fejét hordani; mindfa mellett a közvélemény által ellenük intézendő nagy súlyt nem bírják ellensúlyozni és ezt nem is fogják bírhatni soha, a reményben, hogy ezen állitásomat, már a közelgő idő eléggé be fogja bizonyítani. Lapunk t. előfizetői kevesen fogják as il-lető„Zala"-t ismerni és még kevesebben olvasni, ugy bátor vagyok ezennel jelenteni, hogy érintett számában ellenem irt csikk 28 sorból áll, és következő müveit, az újkor kívánalmának megfelelő (?) kifejezések fordulnak elő, u. m. illetlen, sfiletlen, otromba, eületlen, goromba, huogBágok, faragatlan, durvaságok, lüket, hó- bortos, elfogult, irigység, otromba, sületlen, un~ dórral, sületlenek, sat.ez a „Zala* lapnak mo-dern-cultur Journal is tícai nyelve, éhez azután nem kall commentár, tehát magas müveltoégü és mély tudományu uraim, ildomot és ismét ildomut! WAJDITS JÓZSEF, • a „Zalai Köalöny" kiadó tulajdonoia. Üzleti szemle. 8. H. Njigy-K&nixei, 1874 *ag. 2l. IdÓjirii; axelet, botos, Gabuallxlet: A. folyvást bariuáfUSou td? mellett a mai heti-Yáaar ia caak tiUnyal volt lito>>tr*. — As árakra aioaban befolyást nem gyakorol a ''.'<-megea keszletek es megrendelések hiiojoiíg* mellett Hogy mennyiben csalatkoztunk a minőseget illetőleg ia, napról-napra lép mindinkább elStérbe. — Bnxx nagyréttxt nedvesen kerül itinre, é* as *da*-vi>-vesbou Jűkíple alkalmatlanaagokra, uolgálLac okot. ~~ ROXÍ miiiőiége, nem kuionbeu árpa «J rabé sok kivinni valót enged. A majd nem világszerte sikeres aratasaa! szemben tehát nagy nehézségek gOrdittetuek forgalmunk, kereskedelmünk kérdevebe, meJyek előlege* hatása máris a jelenlegi atagoatió. — Az általános ügyelem a pesti, de leginkább a becsi oemsetkBfti gaboa és vetemíny-Fásaira vult irányozva és ennek tuUjdoníwttÜ s deritS képesseget kereskedelmünk lendületére ; azoubaa ez ia elro-nult a láthatáron snnelknl, hogy eddig mntatkozsá-nak némi emliiéate méltó eredményei. -- At árak daczárx naponkint, TÍ ássa menéseknek még most sem érüetttík el acon pontot, hogy nemflink kedveltebbig* mellett ia a különbsége mellett is a külföld combi. natióinak kedTezŰk legyenek. A borüzlet sem akar jobb jelleget últeoi éa egyaránt elhanyagolt csikk; a jelenlegi idÖjirá* ugyan nem a legalkalmasabb rí éa ha a jövő holuap nem orvosolja, a bajt, agy utat fog migának torul az 187ij-diki termés. Piaczi áraink als. aasstSei mér3 szerint. Búza minSségéhez képest 4 f-t. - 6-Sü krig Ko« • , sau - a-6y Árpa „ t 2-2-- _ 3 _ Knkoricza 5 frt. méreje. Zab 1-80 kr. _ 2 írtig 50 íootja Repcze 5. — 5-20 kr. 7f> L«sdekmag 2<K> — 3 írtig. Borok: nj frt. 550 kr. — 6 frtig piros 5. ~ 5-50 krig. tchiller 4 50 — 4-80 kng. magyar akó axérint. Szerkesztői üzenet. 1404. Az alsó-tendvai t. polgári olraaó körnek. Sajnáljuk, hogy a 64-ik szám teljeses elfogyván nem szolgálhatnak vele. 1405 H. Keszthely. Csak a most megkexdett cicero-exikk ntán kötölhetjfik. Másikra nézve intet-kedTe Tan, 1406, T. Sümegh. A kivánt iiim elfogyott, l uguttii 29-lfl 1874. H4 - in heti- Katboliku Dap. Proteitáut Ti> nap 1 naptár otj. 34) K. Ev. A tii bélpokloiríl Lok. XVn. Pt.Mirk. va Q. Mit. XIX. 16 2S. 23 Vasársaj D 13 B. Fal. D 12 Zsch. 1 * •2i Hitlő Bertalan Bertalan KW 2fi Kadd Lsjoí kir. Lajos A 26 Szerda j Samud Samu tv 2? | CsQtörtbk K. Jó«.rf Gebhard 28 Pintek Ápoat. p. Ajost. ! 29 Szombat Jin. lefej. Ján. fej. Vasúti menetrend. Indnl KaniiBáról: Eník tlohao (Zákánynál) Zigríb Vlkméif 5 óra 18 perei reggé í , Zigi_..ig 2.4.'). dílatin Budiig 5 . 18 , reggel. 1 . 48 , délután. 10 . 43 „ eitve. Ssombathelyig (ionéi délután 6 óra 2& perez Bécabe) 5 , 43 „ reffgel- Bécig (Síonbath. Béoaujh. felé) í ., 15 „ délulán „ 10 „ 55 „ ette. Pragerhof fejé Tríeaatig 5 „ 3 „ reggel. „ ., „ «? Bee.be, „ 29 „ délstáa. >i i, » 11 » 38 „ eau. Erkesik kaulnára : lék, Uoaáci (Zákánynál), ligrabból 4 óra 19 peres reggal. „ „ „ Dom- boTár, Fiamé, Zágrábból 1 „ 21 „ délntáo. Zákány-Fiaaie-Zágrábból 9 „ 54 „ elte. Budáról 4 „ 43 „ regg«l. 1 „ 46 „ délután. „ 9 „ 20 „ eite. SiombatbelyrSl 10 „ 33 „ délelStt. Bée«bűl(Bi<san.jh.8aambatlUelSl i „ it „ regfel. „ 10 „ 18 „ Mte. „ (Pracerhof fe!6l) 3 „ 50 „ regg«l. Trieast- éa BécsbSl 1 „ 9 „ dilntán Trie..tból 10 „ '13 „ értre Felelős sxerkesztó: Bátarfl Lajss. H. 3P Mj»«ylték , M tttarf Urw > tartél Olcsó ékesség hölgyek és férfiak számára. Ezen ni érc nevezeteién ulmíar«7b.,l készített ék mellőzhetővé teazltz igazi arany és ezttat dilat, mWel mind ffayTnűnd aUkr. üaso-lit aozzá, » a melletl csak negyedrészbe te kerül annak, mo.l aa ^ariiS1^ faoouért S.etu.k. MaF. a »•*«*» ^I"*01**6*' ° ' iWírrTft 60 kr gj 2, 3, 5 ft Keresztek él u*rek, í, 3, « ft. Ai SrAkké illata* ékeaníg g természetet jo UU- készftríTParupiban még eddig nem haladtak fel ét i kkdéé l H l par függny 8 , , , 1 braclet, M, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr. 1 coliitr, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr, 2 ft, 2 ft M kr I óralaoc, illatot, 1 ft 40 kr. Diftxr*. diratoü és (Okéletea ai nj roccoco-ék, mely a középkorban csak fejedé i meknél tolt találnato. 1 garnitúra broche et függőn; 2 ft 50 kr, 3 ft. finomabb 4 ft 50, 5. 6 ft. ftSOkr, 2ft,2ftoOkr. . , , finomabb 3, 4, 5 ft. r ? •. 1 par fejtú 3, 4, 5, 6 ft. 1 karperec, ö ft 6 ft 50 kr, 7 ft 50 kr. 1 colliere 3 ft 60 kr, 4 ft 50 kr, 5 ft 50 kr. A fekete disx. E divatos ék köszörült tehát nagy fényt fejt ki ét mégit igen olcsó. 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 1 garnitúra, broche íi fénygyöngy 30, 50, 80 kr. 1 colliere 1, 2 ét 3 loroi 1 ft, 1.50, % ft 13 latos bélyegzett ezuttlinc tuzaranyorazsal rlírid 1 par fejta, 15, S6, 30 kr. 1 diadem, 60, 80 kr, 1 ft 20 kr. A divatos fekete disx, üregbóL valamint jet, dava bivalazaru, gyantából. Egy broche 20, 30. 60. 80 kr, 1 ft pír fdggöoy, 25 35. 50. 80 kr, 2 ft. karperec, 30, 50, 60, 80 kr, 1 ft nyakcoilier, 50, 80 kr, 1 ft rövid óralanc, 15, 80, 60 kr. nyaklánc, 30, 80 kr, 1 ft inggomo, 4 kr. par manchettegomb, 15, 20, 30, 40 kr. tűző fétn, 20, 40, 60, 80 kr. és rug- Ex áruk i|y miaóség- él irbao ciikia aluürottnil k»pb*tók. Árjegyxekek ingyen küldetnek uét, Iiy- (1191— 5 példány miadenkire nósre érdeket- Bazár Friedmann, Wien, Praterstrasse 26. llr Oestörreicti nenesier ErflnflünseiL .« oj aranyból, mely folytououui meg-Mihít és nagyon huoalit a val^diho^, atánsott köTekkel. Broch, finom. 1 db. 40, 60, 80 kr, 1 ft. 50 kr, 2, i , 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr, legfinomabb, A legszebb surrirtUk 1 ft 50 kr. 1 ft 50 kr. Fizó felük, uj arany diizitménynjel, 80 kr. 1 ft, 1 ft BO kr, 2, S ft. Érmek, finom, 1 db. 30, 40, 60 kr. lefinomabb 80 kr, 1 ft, 1.50 kr. Gyuriik népen otanzntt kövekkel, 1 db. SO, 40, 50, 60, 80 kr, 1 ft Szop férfi oralanc, rövid, 50, 80 kr, 1 ft. I fl 60 x é kr, 2 ft Nyakláncok, finom velencei alakúak, 1 ft 40 kr, 1 ft 80 kr 2 ft Tüzótnk fér.uk tzamára, 20, 40, 60, 80 kr. Gallérgombok 5 kr. ét 10 kr. Hgész garaiturok chnüset és manchet gombok szép kiallitas, 50, 70 kr, 1 ft 50 kr. 1 köteg órafoggelékek, 60, 80 kr, 1 ft Igád aranygyűrűk kőnkkel, ft 60 kr. 3 ft 60 kr. 4 ft Ugyanezek hossza nyaklánc, 6, 7 ft. 13 latoi ezüst érmek tOzaranyozással és zomaneo- zassal, 2 ft 50 kr, 3 ft Finoman elkészített brilanledisx. Maga a szakértő is csalatkozhatik ez által. E disz valódi ezüstbe van foglalva, arany tűkkel ellatra ; az ntánxott clillirok legfinomabb hegyi krístilból vannak, melyek tüzuket sutm sem vesztik. t broche 4, 5, 6 ft 1 par függöny 4, 5, 6 ft > Cin fltsén Bmtoi ba «ríi* |tfl«Wt l Citti ta ^*1| it-taft io it„ i et>M ti e-rfa u tt„ i *öá ' " italiir mb Vcffa M tr., i ttvfcl-t*T bsri ttrmtt ftsftfcA, '• rt. i Srft, fit |cU ktdei i« tt -rtrt, all —, ——»- ??»..MÍtW>rta30tt. • »lr 3cab*rt?ta, t> r 2utr, Hittt fettft btv « kies, bsc bu KMwqni ticn |tf 1 pír ing gomb. 2 ft 60 kr. 8 ft 50 kr, 4 ft 50 kr. 1 db. tű, 1 ft 80 kr, a ft 80 kr, 3, 4 ft. --^ —— "wi"^w# |BT* r^*BT*^ v"^^t™** ter MC b« M4«tta RntM «_„ „ , . BHttd |v<btfanM -la «•*-af EciSMsb. Cetbe laiTakm «t«ff-— ftmk ont twm 6u|U nb "' i fera Mit C>sUf*«r ™, !«*« *.ÖM»9 Üt*«r ^^_ (Mut a brr DlMMtini fa ttt btuftc ííefctí fH< Ijvta^w dsftbda fn, tat Wrt fcu-•Uf4lMiil«Bt tnpc.fi* *let tS le. 9*itBa(«ti,iif«[í»nri*ijBM( x^t J.it-i fijiati ct4tfctti^t-4u« rtltm ober EaUfcfam V . IX HaaOc^ toftalKai, ka b fetcaiutt w tOt l b :ot (CH< Kit I Idd <> •er^ u»tTiMí4t ic .ven ?ulUWtKtlíutCTtr. b fetcaiutt w fmwabta ftepontsin ftOt srlKaDi bat; l» M>|UH líkctlii, aat r» ia Ulsra jriaaH |i ebnak 1 gú t JaJjaKiytkBaOtTlI *- r- *r- Vos«Kla^ctt4 aní«nl ta dnia« édasiiai a tBmet Ráad kOtut*n gltAs BOB b»ft focrtrífft i 1 i< b« ol Vinbt' lut tfi ^^ .n •!«». f - ? " — • -^ Mont tolt K. IftarO .WS?'- rtmttio» Mer ftaea it*at tfUitai*. 1 etW TO. ** fr. M i ft. 1 6C&I ar»ét ait VoUtt bea QW|jnf|aitb aíit d«t ibei CatKdlialtit. 1 («^~ ti h . in «* eriaih tarttbocaí, t0t Bab b BAZAE Frledmann in wun, Xat •««*« tl»í»í«. -- fbi. Met)J . .ih ,? btics. ? KrfmUtvi^vbn^ pa MáVn rfa kbt&mi«i»iaiíb(-» #•*• fc ba| 1 ber ctoca Aetxx bk Wate a!»árft. Xxr f-t __ .„ „ -io* l* »otU|a;_Hci(« na afinboK Stutd BMT- tóflt <- raxtk tu iO ti. ti ba. 1 ft^jBl ft. ——^— Ccbrntfftai Mit aalBlttlf4afatVj tfaat Wf ?^" -wft t*U Oíptxt W*M. bal »«to- ?effn Mldte ix l«ffou l e*aű?tc: 11 b. bk - - ?- ?- ? Mit | 6 obart) KIK a ÍSft SM i^t Siban tl.aMra M »jttt!5tr. AllMÜultktlMn wl]4 atelit) vl bttt* kit MraCK X«f4KU • Vtttroftopt, iS4t 10-, »•, KK W lOOttal ícbai #t3». ftssb »tf|ta>CT, (* ba| m*n (tO5 bic ifit: tm ctóKS Zriara«),tt beat.itS (t6ea Ins. srrt fiai biefe StttrcFrapc ftfc cttífmdj |c »o»o.-bn. i. S bti Cúnstoi i.s i^ÖL gn4:, Mlratír^ta, dreimtot, CcbCM«n^, a^u. Wt», fUtxrfoti4n|ca te. i CÍBII tr. *w, «, W, fi. l, í.M. i.*o. 3akS ai4: aat Mztiaat|*zt>uta, hatna t*ijt =« »tt Ka Io*> bSdta ! V,™ ?eaSta vata e«aua. C*«kca, íltnia, *"*- - ' »«--'a STH so it. i «* brr ^Kltca "-•? IU.4 f**. B BBH adt fHaaMMta |aa? tar4 Mt nt ofatbtM, 1 o o o s Q o o o o o o o s o o o u o u o o o o o o o o o o o o o G G G O I o o o Q 5 O Es gilt uur eine Probe, H4 MttHni faanniD «Bijt» ISniTn itt Mtt. •• nttr OorutU <•» trliaxtkt Hab. Ok S<rfts. b.i ftaHi .u u* bk Deaaaaa, . b^aata *rl4d>(a taflartet aU IBJiS.i ?•tt* «WB H«a«tM: VB4 ttillit IBaAn Issii |nt fds! M HftaMT* «<*rfi«ft»rTÍj«. tutx>>ft a»t pnK|4, 1 *?« VI aa^V BJ eagl.áV'ntí, M, 10 Ir., tuJ «db* «0 ft., |l. JJO IJHt. »«« *s« . BcMmtfftt. boi CtU ifi, >5, 15, «?' * ft., fí. l, l xű. BeaaBVa [tqaifítfB, *r «>ru tt S, A, 5, I, L r— «ia Hft)t Zaí*atvxr,txst. alt az» akja oal<. 1 tSt. » St, 40, 10, It S. F4r Barran sahrbravnohbar. b4(a JV lett etntnlrU BaltarlttM, f| Bda>t Is tdata ^«tt«B«Itt fellta faBn. 1 Gt Jrou«t< Imái »o t.,í. i, lo. i e«4 paK e>nn «. i.<« it. aitf 10 ü. 31BB10 It. i>ntV.i"iBiu»«d(<MBabtda-nfM). Dk. fIi|iM>lItllil>ailWI Htjenflóníif Bírt Bejre íl 'Wiener Ledenraaren.^i - I.i.atViluMa art e>a»^a(. i ».» IT «;., T , M. U. i, l.»: s. .íiían ^ )-?U *fXfÍmm gt^-»g»tw 4 ti. ( > s-i- -^.fc pnMfex VmoBMMtc* fftr Ta-c í. l, i 51. KÍM* Ctrtai i CL ft -. 1 w. 5. • Ci^nartaMn. l 6lU. 40, ftiuftt ócfim L i, L «, I, f.»(t|bf - -- - — -b. », 1 «t I.I.Í !M. ..«•< IT. n, ao, n. i, i.o fc. K) ft. 1.50. í. MT Wus k-Album. .Ub*M fpte.t N:« OtffnntKtlftftal gw btr afwftM beű *«a I.^ii fid ott* O.txa, -«í itttt.Bcn Ö- 1KT bal Ubcal nui ff, 9, 10 1 St« ir.tt) UBTÍ etttf frcftcl C-Wt,Vr.*tHÍift fl U .cU^ iatrcnmi » ft. *, ÍM, LM, i.M. T.H W 4a ,i IT.HI, P To. b fU, fi. i, LM, i, *, f. r Imit* *>rrt* «*•«* fWfc •t btnMVaBlcM. *<< aabret RtteO, 14 fc*r bMn^ft Inti Habi ÍKBCT KCtt >Kk aű ti Nctl.CcUfftffc>1ötTtIl"Ix. rftttcst i> ? *ai«a5e| í- l-l*. 5 BOtTt. 1 0«bliaébt. I ft«tra«, I ga<nrl|aXt, (tkr HM4 D> deaiaialidilttsab Hs buli l iStlb.KiffdiBiatdatt.fLiJO.ajtL 1 . kufc tJ.!«B. J ue. S.M, >.io. 1 • awa «?•*?*- leUste Alfa«a-Lnekter. "«J tiyi: «'. 1-, a-, V, f, »-, 10-. ttal.4, «brt JUM, tt. 90, «". » ?a r#<«r ?utón tr M, w. ft. i, ui. frrftt: l^Bt. It. w. ~i f4ik ítl. O f tXitOe4t. »p l.vu.l.w;,!. tio. « CtdtOo. kkk. soitffer it«;ra. 1 fkua I. «,5 fL BIN lUkaKtr 10 ír., mb Xafft 11 b. 8fftc Z«f4eB.?flKrat&. kkr BnldfA 1 6t alt Bltn&jirf. |ifct rtata fcir jra*ca «4tfwU. It.BO. rtiitt matt ft I.*Í. OprildK getmpen alt faten 9un1. jBomm unrsíbfíjríid). '^ff *•»* TTsJv*rmaX -Ota.ta<* •Utttt«-1Caaiaett«, Otfl, fftn, föírrt. J ? 6*OTtn. a;: íitítl i^i «i{.' tt. a«*altt itt J Bt&í SSjsiOU-ifdft l Siaect *^rfj», i a*. UAca. 1 So K *<f» 0 w, SO b., fi. 1,1. *>. t «?, 1 euablum t ffl*í»ü •jlntn^fc i Í>*J-' 'tr. I etUjikMOt, i 5.*..D Q««ro:. i t^r-Z*t(éaI«nK. i etulíarp*, i t^umn^u, Í*«JKI, 1 HtJdici-i nk #tter. 1 *-d*ír»i:fc. ..*!*, 1 Sífdtfc+i. ] Sflküírih «Ocf »»? isn«r Cawlttit sst rrfet ittfnnMa t>M |. tj*. •kB blstitt 15. llnafi Utca* t3dko«t>at>rl .Di.ll. 1 J Hctft IJSű. as Mbkfete, laMfn.kl ktTíd.* .U at ttt |d*t aWacatajfaa. CHatMOUkkm <lhUab1ii«. BB1 arIart]aaMti|l aJ.B>p>tllBBg Bafaptlaa: rt ttbictkiaciBlift lu*ttr fOFÍttoltlBa, .McBtaaAiaboaialia,, M aab BAZÁR FRIEDMANN, Wien, Praterstrasse 26. 0 I 1874. angnutin 87-én. 69-UC Tiienbarm&dlk évfolyam. ? Hlrtstsssk 6 haaibo. p«Msorb ti maaodaaor 6 ? minoas ' további aorirt 6 ar. re. hirdetésért k«Wní J0 kr. naetendS.{ ZALAI KÖZLÖNY elóbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY' stsrMisuSan, — anyagi részét ül«r, XASY-KANIZHA Wlusteatu. Mrnestttlen levele* oaak iamert mnmkatif • aaktol fogadtatnak cl. Kéairasok küldetnek. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nsmkűlönbsn a ..zalaiaeqyai gazdasági egyesüfeí •. a .^ajy-kanlaai ksreskedelmi s iparban*:-, a .nagykanizsai takarékpénztár* a ,Zala-S«mogy gizhajözási részvényiárstiat, agy a .zala-egerszegi torrp tűzoltó agyief s több negyei és városi egyesület hivatalos értesitije. Hetei.irt.ii. kétszer, vasárnap- x csútörtjokftiu megjelenő vegyes tartalma lape Hegyedlk közleménye - leégett bttcau-izent-lászlói templom » zárda kSUtégért gyütt adományoknak. Biess-Sí*sl-Uszi. kOieíg réaiért!!: Neubaner Minálr 6 frt. — Benkü Lajoa 10 frt. — Bi«bó Feroccí 6 frt. — Mikiit! látván 10 frt — Ki. Búd, 5 frt. — Dirin Jino. 5 frt. — Korita Uali-jr 1 frt. 60 kr — Farmén AnduU S frt, — Hoff. r Ujai 15 frt. _ Miklita Mátváanü 10 frt — S.oi.bati Jianf 1 frt. — Ceáaaár Laj» S frt. — Ünuap Janó. 2 írt — Vili Ferenc* 16 frt. - Hanti MiliAly 5 frt — Tóth JinoanS 1 frt. — Simon JA«ef 1 frt. — K0rp8] Feres*a 1 frt. — öreg Sxií- nemő 1 frt — Kon Jossef S irt. — Bats AnUl 2 frt. 50 — Kamin Ferenc. 1 írt. — Albert Jaaoa .'?0 kr — Tóth istvánnC 5 frt. — Bsifoer Jiooi < írt. — Kouiri István 1 frt. — Katona Minőn 2 írt. — N»gj Jóuof 2 frt. — Németh JinoanS I frt — Németh Miaálv 1 frt. — Kis. Agnea 1 írt. — Tóth Rosi 1 frt. — Katona Jóaietnfi 21'rt.Horvatb Iawán 6 frt — Major GyorgrnS 100 frt — Kollár B4dio5 1 frt — Tóth Vendel 30 kr. _ Saij Jóiaef 10 frt. — Nagy Jánoe 3 fa — Uoslag Gjargj 1 frt. — Agnaatiea Jinoa 1 frt. — Egli Marton 1 frt. — Tincaoa Ferencs 4 trt. — Oav : CirikinS 5 frt.— Weiner Joaaej 1 frt. — góa lfaaei 1 frt. — Gonzola Matyia 1 frt. — Pados JóasefnS 5 frt. — Mikiit. Anul Ü frt. — Piai Jossai 6 frt. — Liklnm Gergely 50 kt.— Saab* tarolj 10 trt.— Balog Jóaaef 5 frt — Kisfát Samoel 3 frt. - Serei Petcr 1 frt. — Swieodl Jóaaef 10 frt' — Porpác/ Ferenci 6 frt. — Horvats Antal S frt — Jakab fj Fater 5 frt — SÓAa Gábor í frt — Kamat Sáador 5 frt—Scbulci Jinoa 10 frt. — Pál Vendel 1 fit - Pintir Vendel 20 frt — Pillik Imre 2 frt. — Jakabfy Andii. S frt. — Tenlorita LassU 5 írt. — Juhiaa Jino. 1 frt. 60 kr. — Gottlieb Bemard 1 frt. — Tóth Kiről; 6 frt — Németh Jóuef 3 frt. — róth Jóuef 2 frt — Mitaia Vincié 2 frt. — SibaJd l'rani S írt- — Kattfer Mítyaa 6 frt. — Horriűi Borbil. ífrt. — Tóth Sia.or 1 frt — TiboU Imre 1 frt. — Németh Gyorgy 6 frt — Katuna. Károly 50 kr. — Guri.sk Jinoa 5 írt, — Térdik Jaooa 1 írt _ Weiu Kndolf 1 írt. — Egyed J<S>a«f 2 frt. — Winhoíer 5 frt — Kovita Kirolj 1 frt — Böbm KirolT 10 frt — Ostmann Ea. 50 kr. B.-8>t-Liail6 I|>artáranUt 20 frt— Mildí.axe : 444 Irt, 80 kr. Ekébbi közlemény 1540 frt, TU krt lett, ezzel együtt a fejösszeg: l985frt,50kr. 5608 194 jk. Zalavármegjének 1874 évi aug.3-án tartott bizottsági közgyűlésében megállapított Cselédrendtartási szabályzat. (Vére.) 22. §. Azon gazda, ki tndra szökött cselédet fogad, haza vagy gazdaságúban olyannak todva tartózkodást enged. 'i:> frtig büntethető, azon kívül az elszökött cseléd volt gazdijának kárát, és költségeit — a 6zökött cseléddel közösen pótolni tartozik. — 23. §. Minden cseléd köteles magát cseléd könyvvel ellátni, melyet gazdijának, kinél ntolszor szolgál — bizonyítványára azon község elöljáróságánál köteles meg szerezni, a melyben lakik. — A még nem szolgált egyéneknek szinte azon elöljáróság ád cselédkönyvet, melyben liknak. — Kiskorúaknál, kik még szolgálatban nem voltak, a cseléd könyv kiadásához a szülő vagy a gyám beleegyezése szükséges. 24. §. Zalamegye területére nézve csakis ezen -várinegre altat "nyomatott cselédkönyvek használhatók. — Az idegen törvényhatóság cselédkönyve ezen vármegye cselédkönyvével cserélendő fel azon községi elöljáróságaiul — hol az illető szolgálatba beáll. 25. §. Ha a cselédkönyv elvész és ez bebizonyittatik, vagy hasznaihatatlanná válik, az illető községi elöljáróság aj cse lédkönyvet állít ki, azon megjegyzést bele foglalván, hogy ez második cselédkönyv; ha pedig egészben megtelik az nj cselédkönyv ^kiadásánál megjegyezni köteles, miként az, az elsőnek folytatása. 26. §. A cselédkönyv kiállításában a cseléd személyes viszonyaira vonatkozó pontokat, úgymint vezeték- és keresztnév, születési hely, kor, vallás, családi állapot, és személyes leírást a községi elöljáróság tölti be. 27. §. A községi elöljáróság a cseléd könyvnek kiadásiról rendes nyilvántartási könyvet vezetni, a cselédkönyvel számozni, és a község pecsétjével ellátni köteles. 23. §. A cselédkönyveket a vármegye nyomatja és a nagy községek jegyzőjének, ngy a kis községek körjegyzőjének a jiris-beli szolgabirák által, Nagy-Kanizsa város rendőr kapitányságának pedig Kanizsa város polgármestere által számadás mellett szolgáltatja ki. — A cselédkönyv megszerzéséért a cselédek 15 kr. bélyeg illetéket és 12 kr. nyomtatási költséget kötelesek fizetni. 29. §. Cselédköny vvel nem bíró cselé det szolgálatba fogadni tilos.mire a községi elöljáróság, és Nagy-Kanizsán a rendőri kapitányság felelősség terhe alatt felügyelni tartozik. .. ...., . .... Azon cselédtartök, kik 1875 april 24-ik napján tnl cselédet, az előszabott cselédkönyv nélkül szolgálatban tartanak a község elöljárósága által 5 — 25 frtig terjedő pénzbirsággal fognak megbuntettetni. — Cselédnek szolgálatba lépteker cse-lédkönvét a gazda magihoz venni és erről a cselédnek adni köteles, szolgálata lejártával pedig visszaadni. 30. §. A cselédkönyv rovatait a gazda, ' az írni nem tudó helyett pedig az elöljáró- ! sig tölti be, és nevét aláírja. A cseléd tu- lajdonaira vonatke»6-k«ÍTe»Hlínesetbe»,*x illető rovatok csak vonalokkal töltendők be. Ha a cseléd a gazda bizonyítványát magira nézve sérelmesnek tartja, jogában áll annak ellenkezőét az elöljáróság előtt bebizonyítani. Ha a cseléd sérelme bebizo-nvult, akkor a kivonalozott rovatok a bizonyítókhoz képest az elöljáróság által töltendők be azon megjegyzéssel: hogy a betöltés hivatala! tárgyalis folytán történt. — Azon gazda, a ki cselédjének todva valótlan bizonyítványt ád, az ebből következhető kámak megtérítésén tul — érdeméhez képest meg is büntetendő. — 31 .§. A cselédkönyvek nyilvános okmányok,ki azokat meghamisítja, vagy atánozza, vag} önbasznára idegen cselédköny íet használ, vagy magáét másnak adja. a fennálló törvény szerinti büntetés alá esik. 32. §. A gazda is cseléd kötött jelen cselédrendszabüyok értelmében felmerülhető' fontos kérdések eldöntésével, agy & bírságok megvételével Nagy-Kanizsán a a rendőri kapitiny, a nagy és kis községekben pedig a község elöljárósága — beleértve a község és körjegyzőket — bizatik meg. Viknek határozata ellen fellebbezés nagy éa kis községekben a szolgabirákhoz, Nagy-Kanizsán pedig a városi tanácshoz történik. — A cselédrendszabályok folytan befolyandó birsigokról a községek számolni és azokat a munkaképtelenné vált cselédeknek és azok árváinak segélyezésére fordít-tani tartoznak. Kötelesek ezek bevételéről és kiadásáról külön számadást vezetni, és a községek Den a járásbeli szolgabiráknak, Nagy-Kanizsa városában pedig a polgármesternek félévenként bemutatni, a szolga- TÁRCZA. Prolog. (1874 angnafctiia hóban aa orasi(t>a dal&nnepely alkalmira Koloaarirrt) Üdv nektek aaep hasim derek daJárai, Kik lelkeafllt- a derülten jöttetek Korunkba ! Ég hoaott es P'-ljbjmoi*, Hun Srkodjek e n»p fölültelek' Harci TÍT ti ritok ia, de ob mi eaibitó : Nem irmia7 e« Bem boaaao. éra«ti Mik harcára, keltenek ; jó fegyrerilnk a dal S Ulkünk nemesb erxelme Taseti. S a eail, mi measazirol körünkbe VOBM raa, Mi nagyaaerll, lelke. dalirMreg: Alkoaaatok augaa Suslunfloboit! Igen t Neasek feloD a remiire u egek ! RAgadjilok keblünk aaetsajyú inetit A mind magmás a maga*)* tatáré fel ; A tér .«fl <U • int: egy lea* a végtetőn Aa eraelem, mit rejt ex«r keb«l... ? példa int5 asó magjarboD Depei : Hofj annri baj éa aok Tiaiil; atin TBrjBBk agy ihr nemea, aseU csel fele, a kik Imádattal eafingftnk e asép oaain 1 Hia< egjetertéa id erít a <n eletet, S nem élni ... oh raljon ran a ki vigj... ? MegaemmiaMseak mind, orokre. hogjba tán Elhagjta róla' keblünket ?« e rágj. Emeljünk bál egy nagy, asilará oaaahanglobort Búin minden afi népe, nemaete; Jutalnnnk boldogaág leaxen a boldogtalan Cbaoabaa élni, mondd csak : ilet-e . . ? 1 KOidJ miodaaért mi asép a a mi ncmaa, mikép ? nap fiiteng • tüditra ri a dal Aa oaashangért a ekép aa egyetértésért, Kyomiba lép bizváat a diadal. Torjen t«nát — édt-s mámorba ringatott Zenegre — fel egekbe bS dalnok ; Ott éa aaiTünkbeD ia Tiaabangot keltre majd : AK égiekkal egybe olvadónk í ! ! VÉGH LAJOS. Szemlélődések a világ irodalom terén. III. Külténet. - Hivató Sándor txurtfmuuth. — (Folytatás.) E ki» mnUtvány eléggé megiimerleti aiOD könnyed aiaürikm nellemet, meljbes BjroD halhatatlan müveit irta. — Hogy drimai irmodarit úmarteHak, ide jegrentk, „Marino FaJiere" ciimft drimájáoak: néhanj jellomio sorát: RH. F. a veieDcaei patrícxiaaokhoi: As árulók ti vagytok valamennyeQ! A születésben veletek egyenlőt, A% érdemekben nálatok nagyobbat, Elvontatok külföldön, tengeren, Harcxmecején s több rendű városokban Végzett diooségteljes tetteimtol, Mint aldoottot megkosiortuctatok, Hogy lebilincselton, seg<Uytalen Allnék as oltárnál, hol áldotok Csak ti valilok • — Igen helyesen jegyzi meg Ilundt, hogy: Byron lord, mindig egye marad a legsajitosab-ban alkotott embereknek, kinek ssellemét oly sok és oly nagy aélok vevék igénybe, hogy ast csak ai foghatja föl igazi nagyságában, ki előre az elborkolt jövőbe képes látni. Lord Brougham (olv. Brnm.) Byron lyrai költeményeit illetőleg agy nyilatkozik, hogy : Egy háborgó féke vesztett elme zagyva szüleményei.*) mire a költi ,English Bards and aootch Keviewers" czimü satyrá-jában fele). Byron valódi ellentéte volt s szelíd lelkű Words-worth William'), kit általánosan galamb költőnek neveztek. — Költeményei mégis iskolát teremtettek, a természet iskoláját, melyDtk ht-vatottabb dalnoka alig volt 5 nála. Egj kis költeménye égésiben szolgáljon mutatványul: A visszatéri. Én idegen vidékeken, Keletre messze utasam S nem sejditattem mennyire Szeretlek ob oasám! Nem is kelendek útra már, S a mull, mint álom lebben el; Félek másodszor általam Hazám jobban szersttetel. Mert ifjn szivem béreseid Határi közt él boldogan. S a rokka kedvesem előtt, Csak ott perdalt vígan, vígan. ') A költemény fUér saiara: .Honra of Id- lenéi ') E lapok idei folyaminak 39. aaimibai., e sorok írójának ,Ai angol Irodalom vialata* caim< eaikke jeleit mag, kik aa itt eloTordoló angol koltSk rövid élatrajíi adatait iamemi ohajtiak, ásón caikkra ntaljnk. És itt setétalt, itt derült, Hol i játszott az éj < a nap, S virányaid tennék meg: oh ?' Sírjára a virágokat. ? költeménykének végsó érzékeny fordulata adja meg becsét, melyet minden müérto magasra helyez. — A .School of lakeri" alapítója epicai kísérletet istett,„mely azonban nem azon ut vala, melyen a .galambok költője* haladhatott.* — A rranczia irodalom történei nem oly gazdag nagy nevekben, mint ut angol, de Ben-zerade, Béranger, De Vigny Alfréd, Lemoyne André, Lamartine, stb. világhírt nevek. — Lamartine e sok oldalú j:-ss kdltoje a francziáknak, méltó azon hírnévre, mely nevéhez fUzodik, lantján majd a vallási érzelmektol áthatott keresztény,majd a lángbevQ szerelmes, majd a természetet figyeli pssttor hallatja megragadd dalait. — Lantján mindezen kfiJSmbözó érzelmeknek volt húrja, mely oly nagyszerű harmóniát képezett, hogy a zenész neve az elsó rendű jrok sorába lőn emelve. Észre vehetjük költeményein, mit msga oly xnegragadólag énekel: — .Hiába kerget nap napot, Lelkemen nyomot egy •*' hagy, Titeket ki nem olthatott: Emlék, ábránd, szerelmi vágy !• — Lemoyne A ndré gyengéd eszmék dalnoka; oly költi, ki a tárgyat az ábrándok hónából merite és Mormannál szólva; — az élettel csak kiszínezte költeményeit. — Egyikéből párbeszédei költeményeinek jeles Szász Károlynuk után töredéket közlünk; birik és illetőleg polgármester pedig minden ér végével a bevételi és kiadási összeg-ról a megyének jelentést tenni. 33. §. Ha ezen rendszabályok hanyag végrehajtásából a gazdin vagy cselédre kár háramlik, azt a község elöljárósága, il letőleg N.-Kanizsa város rendőrkapitány sága az illetőnek megtéríteni köteles. — Ezen kár esetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatás köréhez tar toznak és a károsított fél keresetére ott Ítél tetnek el. 34. §. A járásbcli szolgabirák és Nagy- Kanizsa város polgármestere őrködnek a cselédség felett, és ezen rendszabályok vég rehajtására felfigyelnek. F végből kötelesek a cselédrendszabályok végrehajtását a köz ségekben, illetőleg Nagy-Kanizsa városá ban ellenőrizni, a cselédek szabályszerű maguk viseletéről és cselédkönyvükről ma guknak csendőrség utján tudomást sze rezni, valamint a helyt nem álló cselédeket az elöljáróság jelenlésére a rendőrség által helyreállt tt&ni. — 35. §. Ezen rendszabályok 1874 éri október hó 1-én lépnek életbe, ésa várme gyében azonnal körözés ntján kihirdeten- dók. Az éves cselédek még a jelenben szokásban levő októberi szegódéskor a 3-ik § ban meghatározott büntetés terhe alatt, a felek megegyezéséhez képest vagy 1S75-iki Szentgyőrgy napig, vagy 1876-iki Szent György napig fogadandók fel. — A kertészek és vinczellérek pedig november hó lö-iki felmondás melleit januártól januárig veendők fel. — Jövőre a felmondás csak február első őt napjaiban történhetik és ennek folytán a felfogadás. — A juhászokra nézve kik már eddig is Szentgyőrgy naposok voltak, a félfogadás már az 1875-iki évre február első öt napjaira határozUtik, és finnek folytán a félfogadás. — Mely határozat a járási azolgabiró araknak foganat szerzés, a községek közötti szétosztás és az 1870-ik évi XL. t. cz.6-ik 7 § § aihoz képest leendő legtágosabb köz-hirré tétele végett, Nagy-Kanizsa város tanácsának pedig foganat szerzés és közhírré tétel végett kellő száma nyomtatott példányokban kiadadatni rendeltetik. — A kisdedóváH ügye. Társadalmunk egyik legjobban felismert szükségletét jelenben akisdednvás ügye képezi. Akiuek figyelmét a zajos mozgalmak közepette 6 körülmény kikerülte, ne sajnálja magának fáradságot venni, betekintői a napi , különösen pedig m nevelészeti lapokba, örvendetes meggyőződést fog szerezhetni arról,hogy ex inléz- ményt, melyet elsőbb Brougham Henrik angol parlamenti tag Wilaon Józseffel egyesfilve az első Napóleon szárazföldi zárrendszere álul mnnkátlanságra utalt angol gyári munkások gyermekeinek megmenteiére 18ltf ben Westminsterben honosított meg,ma már a társadalom kariillve a kormánynyal teljes erőjéből törekedik terjeszteni. Teszi ezt emberiségi, társadalmi- és financiális tekintetekből. Emberiségi szempont vezérli a társadalmat ez ügy terjesztésére, mert uiig egy részről statisticusaink szomorú adatai szi-mu, különösen az alsóbb osztályn gyermekek nagy halandóságát közönnyel nem nézheti, uiáarészt szerzett upaszUlaUi élő argumentumokkal szolgálnak annak bebizonyítására, miszerint kisdedűvás ügyünk terjedése állal éveokéut több ezer gyermek mentetik meg e bizonyos haláltól- 8 több azaz ezer a testi eluyuuixrodáa- s lelkielaatnyuláslól.Társadalmi iuduk teszi életazükséggé ez intézményt, mert leveröleg ható halandóságunk egyik iegfőbboka a gondatlanság, a rósz, a reudetlen életmód, melyben gyermekeink általában részesülnek. És végre financiális helyzetünk aggasztó volu számokban muutja ki a milliókra menő veszteséget, meiyet a szülői gondozás álul munkájában akadályozott s visszatartott önmagának okoz. Mióu nagy Széchenyink hazánk anyagi és szellemi emelkedésének első feltételéül az anyagi jólét szükségét kimondotta, s xnióu boldogult Gróf Brunazwick Teréz Széchenyi ez emiitett elméletével homlokegyenest hazánk javát a nemzet szellemi emelkedésétől tételezte fel, a két nagy honszüiött fáradhatlan buzgalma s határt nem ismerő áldozatkészségei hazánk viszonyait egészen átalakították^ báreszközük, mellyel hatni kivánuk nem egyforma volt, utjok legalább látszólag ellentétes irányban haladott, de mert czéljok egy és ugyanaz volt, végre találkoztak mégis, találkoztak ott, ahol mindegyiknek szive lelke hazája javáért dobogott BrunszwickTeréz nem volt financiere,nem csuda tehát, ha a nemzet annyagi javának előmozdítását, Széchenyire ruházu át, megmaradván hűségesen kitUzött zászlója mellett, melynek már neménél fogva is a leghivatottabb harezosa tudott lenni. MegkapvaWilderspinnek a kisdedóvás meg-támadói ellen intézett 1823-ban megjelents kitűnő szakértelemmel szerkesztett munkája megjelenésének alkalmát, test és lélek kel törekedett a szerinte nagyfontosságu ügyet hazánkba átültetni; de az akkori viszonyok oly kedvezőtlenek voltak, hogy midőn egy alkalommal ez intézménynek a népnevelésre való áldását, kihatását magyarázgatá, válaszul azt nyerte, hogy a népnek inkább engedelmességre, mint nevelésre van szüksége. S ha a nemes grófné akkor közönséges nő, bizonnyal telbagy további törekvéseivel, de ó több volt mint közönséges nő, magas gondolkozása felületnejé őt a hétközaapiasságon, tudta és látta ő, hogy ez eszme uut törend magának kedvelt hazájában ia, érezte nagyon jól, hogy önoállósága őt cserben hagyni nem bírja. ElmentAngoihonba meglátogatta az emiitett intézetet, B midőn onnan visszatért hozott magával egy uliz-mányt, mely dicsőséggel kisérte útjában, győzelmet aratva mindenütt, s megszerezve részére az elismerés és halhautlansag dicskoszoruját 1828 juuiusl-én nyitá meg első intézetét Budán a KxÍBZtina városban, „ángyaikért" név alatti. Az intézet működésének kezdete is szerencsés volt, nagyon hainar kedveltté lőn, ugy, hogy egy második felállítása Ion szüksé- . gessé; létesült is a van, nemsokára a vizi ' városban, azután Pesten, majd később Beaz j terczebányán.Ez idő ÓU terjedett ez intézmény j egéaz országban, terjedett a 48-iki eseményekig midőn hazánk ereje a barcz terére kin BXÓI litva. A beállt szünetelés szerencsétlen catas-tropba után is megmaradt, nem ugyan honba ink sxükk-blüsége miatt, hanem mert a társas élet el veit tiltva, ez intézmény pedig tisztáD társadalmi utón indult meg; csak i» alkotmá-nyo* konzakunk ÓU t különösen a legutóbbi két év alatt a létesült országos kisded véd agylet buzgó felkarolása mellett kezd ujabban, de most mondhatni,hogy rohamosan, minél szé lesebb körben terjedni. És mi indította a tár- : aadalom különböző rétegeit, a kisdedvéilegyle- I tet, valamint a kormányt arra, hogy mintegy helyre ütve a mulasztásokat teljes erejéből igyekezzék a kisdedóvodákat terjeszteni ? kétségkívül az előbb említett három indok, úgymint ax emberiségi- a társadalmi és fiuáncziaíis tekintetek. Kissé soknak látszanak, de csak látszanak; mert hogy valóban elfogadható indokok, iparkodni fogunk a következőkben kimuutni. A kisdedóvás czélja első sorban a gyermeket megóvni a testi és lelki veszélyektol. Eszközli pedig ezt as álul, hogy a munkára menő sziilúk különben felügyélet nélkül hagyott kisdedeit 2 éves koruktól bezárólag 6 évig összegyűjti, s viradattól alkonyatig felügyelet alatt tartván, elhárítja tőlük a lehetőséget kútba, vízbe, folyóba esni, magukat valamely éles eszközzel megsérteni, vagy a rájuk zárt ház felgyujtása által magukat osszeégetni. A lelki veszélyek elhárítását pedig az álul eszközli, hogy élvezetes és hasznos foglakozásokat nyújtván a kisdedeknek, a felügyelet hiánya- vagy hiányosságából eredhető henyeség-,kapzsiság, lopás, koldulás, rut beszédek, káromlások helyett beoltja gyenge • jóra hajtható lelkűkbe a szorgalom, a tevékenység, a takarékosság, a közbecsülés-,felebaráti szeretet és erkölcsi önérzet csiraképes magvát,melynek szerencsés átültetésével szembeszökőleg jog apadni,a munkátlan csavargók — csalók s tolvajok nagy száma, kevesbedni fog rendőreink dolga, megfog kevesbittetni a testinyomorékok nagy menyisége, 8 általuk társadalmunk nagy rétege erkölcsi érzetének felébredése álul a legjobb irányban fog áulakulni. Az itt elósorolUk után axt a kérdést tehetné fel valaki, hát csak az alsóbb nép. osztályok gyermekei számára vannak szánva az óvodák'!" A felelet azonban nagyon egyszerű, mert amint ez osztálynak megvan saját teendője, mely gyermekeinek gondos nevelésében gátolja, ép ugy mjg van a műveltebb osztálynak, s valamint eltörpül testileg a elsatnyul lelkileg annak gyermeke, ha gondviselés nélkül marad, ép ugy elromlik ezé, ha vagy épen felügyelet nélkül, vagy pedig a lelkiismeretlen cselédek telvigyázására hagyatik. Aztán mindkét osztálynak van egy közös hibája, mely a szegény ember gyermekében ép ugy megboszulja magát, mint a gazdagéban, s ez a veleszületett emberi gyarlóság. Legyünk őszinték a ne ámítsuk magunkat, a műveltebb osztály családai közt felmerült— s nem is ritka bel békétlenség, s egyenetlenke dés annál több roszra vezeti gyermekeit,minél inkább emancipálva vannak a gyermekek. Az a szegény neveletlen ember gyermekeit sem jogosítja annyi bizalomra, mint a mfi-veltebb, következőleg amannak gyermeke kissé érzéketlenebb — s unalmát pajtásai körében iparkodik elűzni, ha tehát szülői kön agyenetlenkedéz támad, azt vagy nem is veszi észre, vagy P*dig ha észre veszi, előtte közömbössé válik ; — nem igy van ez a másik osztálynál, mely gyermekeit mindig ma^a körében tartva, a véletlen felmerült czivódát álul a gyermeket nagyon figyelmessé teszi, s ha a gyerc-ek egyformán szerettetik mindkét Bzülőjétól, akkor kellemetl<-u tusát érez lelkében s nem tudva, kinek vau igaza, mindkettő iránt bizalmatlanságot kezd táplálni, ha pedig egyikétől jobbau kedveltetik, vágyai egyik által inkább teljesittetnek. ukkur az igazság rovására rokonszenvétiek hozza m.-í.sikal áldozatul ; de legyen bármiként, annyi tény, hogy a házi vagy családi békétlenség sokkai kártékonyabb hatással vau a műveltebb osztályok gyermekeire mint az alacsonyabb Borsuakéira; igy ez intézmény, miut pusztán negatív irányú is életkérdés minden osztályú gyermekekre nézve tisztán emberisééi szempontból. KuBANY MIHÁLY. kideduvii Pest mÁria intíiet ig (Vége köv.) llelji hírek. — JS lapok felelős szerkesztője Nagy- Kanizsáról husszabb időre távozván a lap tény leges szerkesztését Mihály J Endre tarsszer- keszlű vette át. — Ö Felsége jul . 24-én kelt legfelsőbb határuzváuyával legtegyeimesebben megen gedni méltozutott, hogy dr. Blau Simon nagy kanizsai lakos IV*. oszt.Medjidie rendet elfogad hassa és viselhesse. — Sjáantéggel közöljük a következú czátolatot A, Zalai Közlöny" 68-ik szama mellékletében azon alaptalan hír közölteteti: hogy szent István KíraJy, hazánk védünuepe napján a m. kir. honvédség gyakorlatot Ur lolt volna. E hír megczáfulására s a tiszta valóság felderítésére luialom, miszerint a honvédség nem csak hogy gyakorlatot uem Urtott, hanem a legénységük szabad ünnt-jje volt. Mely közlésem uiau ínegkülönbözteleLt . tisztelettel maradok. VARGA B. k. m. kir honvéd alezredes. , — TOx.E hó 22-ére virradóra Arács községben (B. Füred mellett) tűzvész ütött ki. A vésznek áldozatja lett 14 épület és egy emberi élet. A tűz eredete nem tudatik még. — Öngyilkosság. Balykon, f. c. aug. hó 21-én Csuka Péter otUni -közbirtokus, szobája padlásán levő gerendák egyikére, felakasztotu magát. A szerencsétlen — iniut ? egyszerű polgár, igen szorgalmas olvasója és pártolója volt a mulaututva okutó népies folyóiratoknak. Tette indokául némelyek zi Iáit anyagi helyzetét emlegetik. — Bécsből irják a.Zalai Közlönynek": Szent István első apostoli királyunk ünnepélve Bécsben. Magyarország első apostoli királyának Szent Istvánnak ünnepét a dicső emlékű, nagv királynő, Mária Terézia kegyeletes alapítványa folytan aug. 23-án ülték meg a nagy szentet megillető fénynyel s egyházi pompával Bécs- - — — , A költő és a fecske. Fecske. A ki szeretne hát, oh költő nincs-e no ? Költő. Ke kérdd ! Kit szeretek: zöld füvei pást alatt, Lehajló cziprusok árnyában pihen ő. Fecske. S Müvedben nj szerei'm azóta nem fakadt? A rózsatőn, ha, egy rónája elnyilott, Ugyanazon bogoo, hol az lehnlla már, Gyakorta láttam aj rozsát fakadni ott. KölW. Botdog szived legyen megáldva, jó madár! De án meg ismerek erdők hoz árnyiban Virágokat miknek csak egy nyílása van 1 IV. Költészet. As ujabb időkben a nemzetek érdeklődve fordulóik saját népköltészetük felé és a legjelesebb tudósok.fáradoznak, az egyszerű írástudatlan pór álul dalolt dalok és regék oasxegy üj-tésével. — Saját népdalainkat és regéinket a Kisfalad j társaság éten jó szelleme szép irodalmunknak gyűjti Sane és adja ki. — A külföldi népdalok közül kétség kivül a skót és angol ősaépkölfenet terményei he-lyextot&k első helyre, melyek nagyobbára történeti tárgynak, és hiheti az annyi éneket gyártó és annyiszor megénekelt „kóbor lan to»" ok elme szüleményei. — Az angol irodalomban két gazdag gyojte méuyt találunk az As aogol-skót-walea i walla- dákból, ugy mint: .Keliques of ancient eoglish poetry by Percy. London 1775." — és: „Specimen of the ancient Welsh poetry by E. Evans. Loudon 1764. — ; Mielőtt az európai nemzetek népköltésze- téből mutatványokat hoznánk, legyen Bzjioad a népköltészetet általában, röviden jellemeznünk. — A nép költészete nincs öaszefüggésbe a nemzet irodalmi műveltségével, mert például .Spanyolországban ésFortugalban a .dalok hazájában* a nép irodalmi ismeretei vajmi korlátozottak, sjt még az írni — olvasni tudásra is ritka esetekben terjednek ki. — A spanyolok és portugallok némi részben a mórok költői szellemének örökösei 8 nem egy nép dalok az .Alhambrafénykorá'-ból veszi eredetét. — Az ujabb költészetre a népdalok felkarolása kétségkívül nagy és előnyös befolyást gyakorolt; hogy saját irodalmunkból szolgáljunk példával: tekintsük koszorús költőnk Arany .Toldy'-ját, vagy kisebb költeményeinek legtöbbjét, melyekben a Dépies hangra van fektetve a fdsuly. Minden nemzet népköltészete, saját keretében forog, azaz : az illető nép önálló gondolkozás módjának és ízlésének szüleménye. — Helyesen jegyzé meg Darrn T. német népiró hogy: a népet leghelyesebben és behatóbban népdalai és közmondásai álul ismerhetjük megmert etekben hamisiutlan lényegével ulalk&I xunk a nép érzelmeinek. — Az os angol-skót népköltészet ismertaté-H&1| egy terjedelmesebb történeti alappal bíró balladát igtatunk ide, mely eddig tudtunkkal nyelvünkre le nem forditutott: A chester-i párbaj. Wales-ban két vitéz lakott; Pembrocke-nak hívták egyiket, Nagy birtoka a parUkon Sok mértföldekre terjedett. Edward király vezére volt S ax ország legjobb lordja ő ; Hős karja a vadászaton S a harezon egykép rémitő. * * * Fönn ÉJBiak- Wales szélein : A hősi Chester lord lakott; — Szép kastélya és parkjai Néki sok vendéget hívott. Egykor, hogy ültek lakomán Chester • vitéz vendégei: Hírnök kopog az ablakon. (Azok a hírnök jelei.) Parancsot ád a hős vezér : ,Hozxátok hát mindjárt elém, Ne mondja senki, hogy talán Elém jőni sem engedem.' Büszkén lép be a hírhozó S Chestert gyorsan köszöntni mén; Nem volt már ifjú, ámde még Túl sem járt élete delén. „Nemes lord im köszöntelek (Illendőn 8 könnyen meghajol.) Nemes uram Pembrocke vitéz, Ki Pembrocke-ban honol. „Párbajra hi, mert öt vitéz (Mind annyi szentül esküdött.) Állítja, hogy megsérteni Mered lovag hírében őt." Meghallgatilak jó lovag, — Vitéz Chester felel hamar: Bámulva hallom, hogy urad Megölni engem mért akar. ,De ő ugy véli sértve van, Tehát én mindig kész vagyok; Jöjjön urad bár mikor is Teljes elégtételt adok! A hírnök ezzel távozott; Fejében tollas kalpaga. — Karján a czimeres paizt Csörgött, midőn elballag:. A gazda és vendégei Tovább mailattak reggelig ; Forogtak as ezüst kupák Egésx a hajnal jöttéig. (Vége köv.) KÖVASY BÉLA. ben I*k6 msfrjar tettvéreink. Ai üonejxSly fényének emelésére a fáradbatlan buígalmu k8i-^retelben » becsülésben illó Wcíi magyar aiook, nt. Fekete Fidél atya • tartomány- 1/ 10 órakor a capucinus atyák lem-„W előtt a helyben illomasoxo Badeteky husiárok képei'ek sorfalat Báró Wenkheim jüt minisujr « a kirily siemélye körUli minis- . cerium összes tagjai, » m. királyi UaMnég fu- j „araDCanokuk grófIUller vezérlete alatt aBécs- . beu idSzi s lakó magyar fű urak é« siámos ha ! ,.ankti» v»lának jelen ed emelek ai ünnepély : mélu.*Agát. A magyar egyház, beszédet, mely j nyomtatásban is megjelent már s az ünnepély- ; ben részi vett magyar lesUérekuuk kioaztatott, : .Szauier Antal Féwnek kedrslt szónoka elra-zado éiicHízólással és stivet megható lelkesült-sú .»ül larti. Az ünnepélyed mónoklat befeje-zé»° után a legszentebb áldozatot mélt. dr. Kó-Doy Jácint, czim. püspök és pozsonyi nagypré-uusi ur féoyeí segédlet mellett mntatá bu a mindenhatónak.Megható jelenet volt, midőn a 6z. b':széd után a zenekar Kölcsey: „Hymnua'-ái s az ájtatosság bezárásával Vörösmarty : „szózat" ál adá elö, a mi a jelenvolt nagyszámú hallgatóságot szent lelkesedésre buzdított*. Délután 3 órakor pedig báró Wenkheim Bél* exceljs az ünnepély alkalmából diazebédet ad jtt, melyre a Bécsben lévő főurak közül többen, s az ünnepély rendezője, s a mélt. ponti-ficens ur hivatalosak valának. — Egy elméleti gyakorlati czimba- lom iskola, melyhez hason ló még eddig nem jelent meg, fog annak szerkesztőjénél és kiadó jánál Schumda V. J. m. kir. udvari hangszer gyárosnál Budapesten rövid idő alatt meg jelenni. —Balaton-Füredre a 19 ik szama név»or ízerint aug. 20-ig 1253 sorszámban 189G fürdővendég érkezett. -- Bartal György ministor ur (Reszthelyen) a felsőbb gazdasági tanintézet helyiségéi 22 én délelőtti 10 órakor vette szemle alá, mely alkalommal ez itt levő gazdasági tanfo-Ivtun néptanítóit is meglátogatta, atyai leeresz-kedéssel buzdítván őket, hogy szerzett tapasztalataikat a foldmivelő nép között értékesíteni iparkodjanak. Ezután Juháss Péter nagy-kanizsai tanító, kartársai nevében következőleg üd-vüzoUo: „Nagyméltóságu minister ur! Kegyes intézkedése folytán, őrömmel jöttünk ös»ze a haza különböző vidékeiről, ismereteinket, föld-mivelő népünk korszerű oktatásaira gyarapítani. Sokszorozza pedig örömünket azon kedvesen meglepő körüimeny, hogy nagyméhósá-godat szerény körünkben üdvözölve, forró kö szünetünknek kiíejezést adni személyesen is szereDCsésseklehetlüok.FogadjaaztExcellentiád tjzun benső őszinte kívánalmunk kapcsában, hogy magas személyét, a Mindenható, hazánk népe boldogitására igen sokáig tartsa meg!uIn-nét 3/t 11 órakor a tanári kar kíséretében az alsó gazd. tanintézethez kocsizott. Délután tá-vuzék. — Mint halljuk, az intézet léte vagy nemléte feleit is kimondatott ezúttal a döntő hautrozat. Alkalmasint Keszthelyé a győzelem. Egészen bizonyosai azonban csak néhány nap múlva tudhatunk. — Ugyancsak Keszthelyről tudósíta nak bennünket, hogy a múlt heti kellemetlen idő miatt, a fürdővendégek majdnem mindnyájan eltávoztak. — Csáktornyáról írják nekünk : Minden nemzet, legyen bár hatalmas, avagy elnyn. mott,mindenkor kegyelettel őrei őeei emlékét; hogy ezt késő évszázadokon jó és balsors között is festarthasaa, egy napot szentel, melyen jeleseinek tett- és eseménydús életét visszaidézi emlékezetébe s a késő kor ivadékainak követendő például állítja fel.Avagy ran-e oly egyén, ki ne gondolna visssa elhunyt kedveseire ? a szülő magzatára s a gyermek ssüleire ? testvér testvérre, jó barát a jó barátra ? — A nemzet is egy nagy család lévén, kell, hogy hú gyermekeinek, a haza oszlopainak ő is áldozzon : vesztének indult az a nép,mely megfeledkezik történeti múltjáról s megfeledkezik őseiről! ! Ily emlékezeti ünnep reánk magyarokra s a magyar hazára az ország védszentjének, sz. István első és apostoli királyunknak névünnepe, mely napon Csáktornyán nem ugyan a szent Ferencziek,de igen ii a dárék Novak Fe-rencz nedeliczi esperes-plébános tartott egy hazaüaa, meleg érzelemtől áthatott magyar egyházi szónoklatot. Igen helyesen jegyzé meg szónokié esperes ur, miszerint Kárpátoktól A d-r i á i g kell, hogy minden magyar hazafi kebelét nemesebb, magasstosabb és emelkedet-tebb hangulat lebegje át e nagy nemzeti ünnepen; s kell hogy egyetértés vezérelje tetteinket, s ne szavakban,de tettekben mutassuk meg, hogy édes hazánk jólléteért cselekszünk! Valóban elérzékenyülve s odaadó figyelemmel kellett e templomban ritkaságánál fogva is kisérnünk, a különben is oly emelkedett, nemes honfiúi érzelemtől átlengett szavait; csak hogy fájdulom, nálunk sokszor beszéddel, szóval, tollal kell harczolni,előbb, mig tetteket vagyuuk képesek előidézni; igy most is sajnosán kell iel-emlitenünk, hogy bár e napon az egész haza nemzeti ünnepet ül s a haza összes népei örömüket törekszenek nyilvánítani jelvényekkel is, csak Csáktornyán nt.ni volt kitűzve a Tárosházára, mint középületre a nemzeti zászló ? nem láttuk a városi igen tiszteli elöljáróságot testületileg megjelenni a 11 órai misén, a mint ez általános és elmulaszthatatlan szokás más városainkban. — Karodról írják lapunknak : F.aug. hé 18 án, Ó Felsége születés napján osztattak ki nálunk is a hadi érmek; a kedvezőtlen idő miatt 3 század a templomba vonult, mig a 4-dik század a templom előtt felállitutván, az előirt 3 diszlövést adá a mise folyama alatt, mise után pedig a zászlóaljparancsnok ur ai alább következendő alkalmi beszédet mondotta, végeztével következett a hadiérmek kiosztása,mi 4főtisztnek egy tettleges szolgálatban^álló dobos nak s 4 tartalékosnak tűzetett fal.„Ö császári s apostoli királyi Felsége, királyunk s legtöbb hadurunk elrendelni méltőztatott, hogy uralkodása óta dicsőségesen letett 25-ik év fordulója alkalmából, mind azon liszt urak és katonák csapat külömbség nélkül a kik ezen ural-kodási idő alatt valamely hadjáratban részt vettek, az úgynevezett hadi éremmel maradan-dólag diszittessenek fel. A 70. honvéd zászlóaljnak van szerencséje 726 ilyen bajtárst ezen magas kitüntetéssel díszíteni. Kekem az ily kitüntetésekről mindenkor a legkimagaslóbb fogalmam volt, és kívántam volna, hogy mind a 726 érmet az illető hadfiaknak mellőkre magam tűzhessem fel; a viszonyok azonban 6 a körülmények ezt nem engedik.minthogy a jogosultak legtöbbje a nagy megyében szétoszolva családi tűzhelyeihez visszatért. De azon keveseket is, kiket a mi érdemes bajtársaink közül itt szemre láthatói szerencsénk van, üdvözlöm örömmel és legnagyobb szerencsémnek tartom királyun k Ó Felsége által nekik ajándékozott becsületes emlékjellel őket személyesen díszíthetni. Honvédek ! fordittátok pillantásaitokat ezen érdé mes bajtársaitokra és igyekezzetek eskünk és kötelességünk értelmében ezen feldíszítettek nyomdokin haladni, ha nagyon szeretett urunk s királyunk haza védelmére szélit; igyekezzetek szüntelen legszentebb kötelességteket telje siteni és legyetek meggyőződve, hogy Ó Felsége minden derék katonai tettet nem csak látszólag kitüntetni fog, hanem a sereg öntudata, és azon megnyugvás, hogy kiki kötelességét mint hú, engedelmes katona teljesítette, a legszebb babér a mi kiküldhető. Ezen ma kiosztandó becsületjel maradandó, és az utóvilág is még tisztelettel fog tekinteni azon férfiakra, kik röviddel az előtt hivatva voltak a legmagasabb trónust és a forrón szeretett hazát védelmezni. A mai napnak ezen kivül még egy más jelentősége is van, mi 44-ik születés napját ünnepeljük igen szeretett urunk s királyunk Ó Felségének, kinek sok éveken át hú népei javára kívánjuk, hogy éljen! Éljen a király ! Éljen a Haza! — Rövid hírek. Bécset árviz fénye geti. — Budapest különféle pénzintézeteknél 1,528,127 frtot gyümölcsöztél. — Técsőn egy gyermek négy fontnyi régi ezüst pénzt talált. — Baria János zeneszerző meghalt. — Rádi Mihály bajai ügyvéd bünpere 40 forintnyi sulyu. — A Unitóegyletek országos szövetségét a kormány betiltotta. — Történeti naptár. Aug. 28. 1532. Kúszeg hős védelme Jurisich álul. — 1749. Goethe születésnapja. — 1848. Asbóth ó-moldvai győzelme. — 1754. Krisztina, spanyol királyné Madridból menekszik. — 1861 Smol- ka a birodalmi tanácsban védelmezi Magyarország alkotmányos jogait. , 29. 1177. III. Kalixtus pápa, született magyar (Ooly vas János) a pápaságról lemond. — 1526. A mohácsi gyásznap. — 1647. Zrínyi a költő horvátbánná neveztetik ki, már ekkor Zala-és So- mogymegyék főispánja s légrádi főka pitány volt — 1852. Garibaldi Aspro- montnál megsefasittetik. 30. Szilágyi Sándor történetíró szüle tésnapja. — 1848. Gr. Batthyány Lajos és Deák Ferencz ministerek Bécsbe érkeznek a horvátok és szerbek ellen segítséget kérni. — 1861. Schmerling a bécsi birodalmi tanácsban azon tant állítja fel, hogy Magyarország Itií9- ben alkotmányát eljátszá. 31. 1848. Teleky László gróf, mint Magyarországkövete Parisba küldetik. — Ferdinánd király egy leiratban a magyar ministeriumot Jellasicscsal egyezkedésre hivja fel. Szept 1. 1839. Guzmics Izidor halálozása. — 1851. Kossuth Kiutahiát elhagyja. — 1860. Táncsics Mihály 15 évre Ítéltetik. , 2. 1031. Imre herczeg halálozása. — 1541. Soliman Budára nagy pompával bevonul. — 1848. Kiss Krní perlaszi győzelme. 3. 1526. Mohácsnál elfogott négyezer magyart Soliman leméstároltatja. — 1670. Nádasdy Ferenci, országbíró, elfog.uk. — 1849. Klapka az ácsi éi azőnyi sáncsokat megszállja. — 1855. Maár Bonifácz, történetíró halálozás* Balaton-Füreden. Szerkesztői üzenet. 14o7„R4s»s tf.TÍa- . .. „nni fSkellek • „i-Ugmentijrtaég s utig ez dioc* mog beoae. 1408 s*. MGipar és kereakodelem basinkbu • rrániff becse* csikket igen köSE&njQk 14U3 A N A«,.„o«l intetkedtdok: 1410. P. Qj. örrendOnk ssirei Ígéretének. 1411. I.. S S^.jci A mnglMxást átadtuk 1412. Lana ! A aaiiío asomased nem hosott semmit, szert a enomagban ne keresd. írjatok ! Üd* nektek ! Vasúti menetrend. Indul Kaniiitáról: Essek Moha™ (SUMnrul) Zigrib Fiaméig 5 óra lo peres reggel 45 . délotia 18 . reggel. 48 . délután. 13 „ estve. 43 „ regjei. 15 „ lUlaláa 55 „ este. 3 23 „ reggel. „ dílntii 33 .. este. . Zigribig Í Badüg « . 1 . 10 . Szombathelyig (innét délatio fi óra 26 perei Becsbe; 5 „ Bécsig (Ssombsth. bécaujh fele) i , „ 10 „ Prsgerbof felé Triesstig 6 , „ „ „ és Bécsbe I „ n ., „ 11 „ Érkezik Kairiunra : zék, Mohác iZikiuynál,, Zigribbol 4 óra 19 peres reggel. .. n t, Dom- boyir, Kiu..ie, ligribból 1 „ ül „ délután. Zikioy-FinmeZÁgrsbból 3 „ 64 „ eau. Budiról 4 „ 43 „ reggel. „ 1 „ 46 ,, délotio. „ S „ 20 „ este. Szombathelyről 1U „ 33 „ délelfftt. Uícsböl(Bécanjh SiombaU f,-IEI 4 „ 37 „ reggat II ,. .. „ 10 „ 18 „ eau. „ (Prsgerbof felSl; 3 „ 60 „ reggel. Triaast. éa Bécabol 1 „ 9 „ délután Trieaxtból In „ 22 „ eatra Felelős szerkesztő: Bátwf Uj«t. — BeldUdéUtl. Oaadákra nagy értékű. (Cséplőgépek.) A gazdákra nézre egyik a legfontosabb találmányok közöl az ujabb cséplőgép, mely két ember áltaj hajtva, egy óra alatt annyit csépel, mint 3 cséplő eaber egy egész nap alatt. Minden gabna n&müt egyenlően oly jól kícsépel, hogy egy mag nem marad a szalmában, azonban a mag meg nem sérül. Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán 130 Irt. bj. Németországban ezen cséplőgépek ezer számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. PA. Mayfartth & Comp. Frankfurt a. M. ezég a legjobb beszerzési forrásul ajánl-tatik. Ugyanott a megrendelések levél által tétethetnek meg. aéget nem Sserk- *) E rovat alatt koiluttort felelS* Pályázat. l{ lom hozzá tartozandó fold és réttel hez beküldeni kéretnek. együtt folyó évi november 24 tői fogva számítandó három évre nyilvános árverés utján bérbe adandój a bérleti fel tételek a fennevezett irodában bete-kinthetők. KtpatváTltt Kobn Jakab KmprMGlál Werli Bánd. gy (MZtaelyn WBnaeb F. Ktrtutn Brejer Jakab 6»i r<SU4 |M Oeaoaia.Tit. U». X BlérlaeteUen! V Conn.L általános korpa- Gyorssá és biztOEan működő gyógyszer mindenkinek, faa erós fejkorp& ktipzódéa terhét szcnredi.Gyors éa fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak ártana. Egyedüli szer a feainevexett terhes szenvedés meggatlására. A bitó nyitván yok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr bér mentes péozbeküldéupl vagy utánvéttel rendéire. Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri- (i4i<-9) kanergasse Nr. 3. w ooooooooooooooooo Malom-bérbeadás. Folyó évi szeptemb 20: Baltaváron az uradalmi tiszttartói irodában déie lőtti órákban a baltavári határban levő ugy nevezett Hegyalyai, egy kerekü, két kövekre alkalmazott felülcsapó ma- Nagy-Kanizsa város községi népiskolájához kétoklev: segédtanító kerestetik, évi fizetés 325 frt, ha azonban egy évig sikeresen működnek, igényt tarthatnak a fizetés javításra. Kik ezen állomásokat elnyerni óhajt- ják szabályszerűen felszerelt folyamodványokat aug. hó 31-ig alulirt elnökség- Kelt N.-Kanizsán 1874 aug 17. Vágner Károly, -3> iskolaszéki elnök. OLL A. SEIDLITZ-PORA. E porok rendkívüli a a legeltérőbb MuUkben bebisonyolt gyógyhatásúk álul mtadcit. eddig al iá mert liiti Biarek köaött, UgadbaUUa-ul ix első helyet foglalják <;i; mit «.i sok e*er, a c«i«sari birodalom miadeo restéből keieinkhei küldött hiJs-imtok a legresiletwebben tann- 7 p ^ . tovibbi g8ros5k, vese Béff okoau lífájit, vérttluiaa, háayáSTt hajUmnil a legjob.* sik óhi exedmeny d •itják, hog7 e porok ib^ciu szontláigkúl, enészthetetlntéfeluél, m-éi ibbi 85k ese é. Idefl-btjckbii, >zivd«b»s*túl, Mt- «gai hytteriára. liikéf éa twzusa rrel xJkalm»utnak, • a Ugtart4ab ógjhatijt exedmenyeiteK. 1407 — 7 Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. _ ?^ A l«fmegbUh*tibb orvom«r & wetn-edS enberitif ««f»d«l- . | mire minden b«U6 és kílUÖ ^yaladá«, legtöbb b«t*g«6f;, mindenke- mfi aeb-t fej-, fül- és topfájis, r«gi sérvek éa nyitott •et-k, rik, fenő, * dá béoalú és mindeoaemfi sérdíú ellen, itb. stb, I palaczk ára használati utasítással 80 kr. ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. A liábt é lhfaóbb i Hi á á á 8 D A. legtiaxtibti éa leghatbatóasbb orvosi aser Hor*igia begyeibea cscréleodS fel a ini-ateraégeaeu tisstitott halmijuir^iiajjaj. A valódi Derani-kalaiáJ*air-e|ag B«U- éa tldi-lljtkaál, lírtatt l«a- ea raeWtit-betegaégekben legjobb grógjrbatisea.1 i meggrógritja a legidultebbkiuvny- i.oaálkalokat, vslamint aa idSasaki MrklttftiUt Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kaninnan: Belua J. gjógju Lovak K. gyógyai. Feueelhoffor J. és Kosén féld F. urakail. L ttssyM KaltToda J. fj MiruülkU Inti Niaior Bsssk^it^ysriyt* Fitioa J. 17. Szsakatfctlysa PUiob Ferencs (7. S«prtsysaa Meiej Andris Ztsrttkai Hittelbssh Ze. cjj , Ceyleck J. J. cjófjrss. , I'naeias fr- i Bettvirttt Lako.ic 0 Oltttanyil Kirías H. CMaTfél Kreislv Dirid I I I I I ! I ) Hirdetmény. Nagy-Kanizsa Táros közelében fekvő Batthyányi Lajos grófné uradalmához tartozó sánczi korcsma f. évi Szt.-Mihály naptól szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők. Sánczban, 1874 aog. 20 án. Vigner kjnacz, i üss 2) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője. Árverési hirdetmény. Alsó-Dombom község részéről, ezennel közhírré tétetik, miszerint Alsó-Dombom község tnlajdofiát képező rakovniczai három kerekü szitás malom, mely a Kottori vasút állomáshoz 10 percznyi távolságra esik, folyó évi szeptember hó 7-én nyilvános árverés ntján, 1874. évi november hó 1-tól három évekre bérbe fog adatni. A haszonbéri feltételek a község tanácstermében mindenkor megtekinthetők. Alsó-Dombom, 1874-ik évi augusztus 6-án. (UM-i) A. l?é>E>-<rLsel<5 testület. ) I ; : i: i: i: Hirdetmény. A pesti központi papnövelde ZalaiuegyébeD fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó OBUdaVÉir községben található tago-sitott birtoka regale joggai együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-éo reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterinm jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll: 900 [jöl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 4 hold 306Ü öl rétből, 115 hold 1112 ~öl szántóföldből, 124 hold 246 F|öl erdőből, i: i: : : 58 hold 1026 _2öl erdő legelőből. összesen 3Ő~3~catastraÍis hold és 390 Q61. A venni szándékozók azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek. írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, míg az uto ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. i: i: i: : : i: Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetik. Ki8-Komárom 1874. évi angusztus hó 12-én. (uas-4) A kis-komáromi uradalmi tis/tíartóság. XXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXX Ajánlkoz&s, Egy müveit, mi gyárul és németül Fgyeszélő nő ajánlkozik ara ?gtnwywn.lr| ki e szakmábankellő járrassággal bir. Értekezhetni szóvá] vagy levélben RE8SEL VIKTOE1N asszonyságnál Nagy-Kaniz&án, Csengery-utczs. Schönfeldház. HOFHERR M. gazdasági gépgyáros az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: haladási ésérdera-érémmel kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlacligasse 22. a közeledő vető-idényre ajánlja kit ün ó szer keze tü Barett féle SOrvetŐ-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják. Továbbá készleten tartatnak: Kézi Cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek, Hornsby-féle gabonarosták. UwUIIer-féle legczélszerűbb konkolytisztitó gépek és ilyenek Pentollet féle szerkezettel. RteiMMod & ChandJer féle. ugyszinte eredeti angol Bentail-féle szecska vágó-gépek. Répavagó és répazuzó gépek. Örtó és darálj malmok járgánynyal vagy kézzel hajhatók, zuzo-malmok sat. ?at. Kitűnő anyagért és hibanélkttli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér 1. sz. a. 1485—1 lévő gépraktárban. A nagy-kanizsai I kereskedelmi s iparbank ] ezennel értesiti a t. ez. közönséget ho-y f.é. május t2-ki közgyűlésben ] elhatározott alapszabályi móiJositások a nsgyraélt. magyar kir. földmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium által *? 1874-ik évi 10482. sz. a. megerősítettek. Ennek folytán a részvényes társ urak felhivatnak, miszerint részvényeiket kevesbités végett, ngy szinte minden érvényben maradandó részvény után 12 frtot ez év october hó 1-től ugyanezen hó 31-ig az intézet pénztáránál Vetéteményezní szíveskedjenek, mivel ellen esetben az alap- * szabályok 16-ü; §-ában előirt eljárás fogna alkalmazásba vétetni KANITZ C. papír ke resketfés BUDA. PESTEN, Oorottya-utcza 12. szám. m. — ft. 50 kr. bámulatos olcsó árak mellett kővetkezőket ajánl. u. 100 drb. levélpapír névvel 100 1 ft. — kr. — ft. 50 kr. — ? ft. 80 kr. 4 ft. — kr. 18 ft. — kr. 35 ft. — kr. 3 ft 50 kr. 5 ft. — kr. 30 kr. 60 kr. — ft. 55 kr. 25 kr. — 45 kr. 60 kr. levélpapír és 100 db. boríték névvel dobozban 2-50, — 3 100 „ látogatójegy dobozban 100 , levélpapír fekete nyomattal 1000 , lenboriték , 5000 , lenboriték , * 10000 , lenboriték , 1000 , pecsétbélyeg 1 teljes íróasztali berendezés 1 drb. téntatartó florentini bronzból 1 » gyertyatartó gynfatartóval 1 , óratartó . Úgymint nagy választéka legfinomabb irodai és levélpapír, s borítékoknak ngy szintén minden e szakba vágó czikkeknek. Irómappák, jegyzőkönyvek, rajzszerek, váltótárczák, díszes pénztárczik, albumok, stb. legolcsóbb gyári áron. Különös figyelmébe ajánlom t ez. közönségnek a talajdon gyáromban készített monogrammokat és ezimeket levélpapír és borítékra, arany és többféle színekben legdíszesebben kiállítva. Levélbeli megrendelések utánvét mellett leggyorsabban és legponto sabban eszközöl tettnek. isis—X lap- as üyomaataUjdoaos gyorsaajtó nyomása., Nagy-Kanizsán. VAfiT-KANIZSA, 1874. angusztns 30-án. Tizenharmadik évfolyam. f pilist* st i sr—-- 5 bMibo. p.tiuorb.n Bi,„d»»": •-??'•' f„_ibbi Borért i .kr. ZALAI KÖZLŐIT A Up ueltetni rou*ij <i tanba* hísrmmtcr*' t*. <.UiY-KA.VIZ.SA BármtsnUrtien lerelek «s*k lítnort Dinnkatár- 10 kr. fiiewndő. előbb: ,Z ALA-BOMOO' : ö as n. O ixr "sr* Kiftiratok TÍHU kttltUtaek. Kámzsa város heiyhatétáQának. nemkülönben a ^alamegyei gazáasagi egyetóíetí,a.,nagy-lcaiiktai kwaskedelmi s ipariunk'-, a .nagy-kanizsai takarékpénztár" a ,Zaia-Somogyk gőztaajózási raszvénytársulat, ugy a .zalaegerszegi torna-tflzoltó egylet" s több megyei ós városi egyesület hivatalos értesítője. kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú Nasy-Kanlzsa, aug. üó, 1874. Tekintetes Iskolaszék ! — A magyar országi néptanítók — Budapesten, aug. 9, Hí, 11, és 12-én tartott — második álta- , lanos gyűléséből, felküldetésem eredményéül I van szenrencsém a következükben jelentést i tenni. — j Alkotmányunk hajnalsugarai a hazai ! társadalom egy rétegébe se hatottak oly I ébresztoleg, mint épen a néptanítói osztályra. I Szüksége volt erre elsó sorban a viharok I miatt hatramaradott nemzetnek, szüksége i azon testületnek, mely részint a byerarchia, részint egyéb viszonyok keserű nyomása alatt századokon át várta a felszabadulás és vele egy jobb sors vigasztaló nappalát. Küzdött a sötétség méltatlan fegyverei ellen, hallgatva tűrte fájdalmait, önmagát megtagadta a nemzetért, bizva egy szebb jövő remén veiben. . ' Végre eljött a várvavárt időpont: az elfogultság bagolyfészkei leomlottak, a közművelődés kitűzte zászlaját; hangzatos érdekeltség, általános óhaj melengeté fel az elhagyott népnevelést. Szerény munkásain volt c«ak a sor kitüntetni, hogy képesek-e a nemzet várakozásának megfelelni, rajta voit a sor sikra szállani már csak azért is, mert bemutatandott életrevalósá gáhiiz lett kötve mindazon fényes ígéretek beváltása, melyektől anyagilag nyomorult állása emelkedését remélheti. — A nemzet nem csalódott. A népnevelök egész lelkesültséggel tömörültek,egyletekké alakulva meglepően kifejték kétségbe vont erejüket, nemes buzgalommal hatottak, megalkoták az ügy magasztosságát, pályá-jok eltiport erkölcsi tekintélyét, gyarapi- totlák az irodalmat, megtették kötelmüket a haza és tőrvén} iránt. S midőn a tanító1' testület derekasan kiállta próbáját, meghagyták neki jutalmul a legszánandóbb minimumot:,nesze semmi,fogd meg jól!"... A sebek újra felsajogtak, aszéthangző panaszok máig is hirdetik törvényhozásunk kicsinylő szűkmarkúságát; mindamellett a tanítói kar tulemelkedve csalódásán, nem csöggedett. — Megtartá elsó egyetemes gyűlését; kitárta keble fájó érzetét; a sajtó nem dicsérte meg zajos kitöréseit, de nekünk jól esett . . . Nincs okozat ok nélkül. Azóta négy hosszú év repült el (az idó nem jár mankón). Ismét összegyültünk Budapestre. Azóta sok megváltozott, csak a tanítók sorsa nem ! — Mindegy, mi megtartók másod'k egyetemes gyűlésünket is, higgadtan ,ugy a mint a magas ministeríam kívánta, minden zaj nélkül ; a lapok megdicsértek bennünket — Bár mi is elégedetten nyilatkozhassunk majdan a nyugdíj-kérdés szentesitett eredményéről . . . S most áttértek a nagygyűlés kitűzött tételeire, melyek habár az előlegesen hozzászólók nézetei nagyrészben találkoztak elég élénk eszmeciejére adtak »iir»i»»at 1. „A tanterv r észle tes megállapítása s a tananyag csoportosítása' czimü tételre elfogadtatott a következő határozati javaslat: a) Neveitessék ki egy bizottság,mely nek feladata lenne általános és részletes óratervet kidolgozni, s azokat a legközelebbi tanitó-gyülés elé terjeszteni. b) Szóllittassanak fel az ország vala mennyi tanítótestületei, hogy azok minden tantárgy tanmeneteit kidolgozzák és a lapok utján közöljék. Az ekó ponttal inkább hiszem, hogy ezétt érünk, mint a második terjedelmes chaosival. 2. „A tankönyvek és taneszközök meghatározásának módja." a) A tankönyvek és taneszközök meg határozására a legelső rendben a szakérte lem illetékes és ezt képviselik a tanítók. b) A lia/:M iskolákban használandó tankönyveket é. taneszközöket egy kebelük ből éven ki ír riasztandó tankönyv bíráló bizottság ajánlata alapján határozzák meg a tanító- testfiietek. c) A várni' gyei testületek a már meg jelent vagy csak megjelenendett tankönyvek közöl kiválasztott és használhatónak talált tankönyvek és taneszközök sorát terjeszszék fel tanfelügyelóség utján a közoktatási mi- nisteriumboz helybenhagyás végett. d) A felterjesztett tankönyveket és taneszközöket a közoktatási ministerium fölülbirálatczéljából vagy az országos közokt. tanácsnak adja ki.vagy saját kebelében bírálja meg. Az el uem fogadotuk egy kimerítő indokolás kíséretében az illető tanítói tes tületnek volnának visszaküldendők. e) A ministerium által helybenhagyott tankönyvek és taneszközök közül a több tanítóval biró népiskola tanítói testülete és az egy tanítóval biró népiskola tanítója belátása szerint választhatja az iiletü iskolá ban használandókat. f) Az így véglegesen megállapított tankönyvek- és taneszközökről tudomás- vétel végett a helyi iskolaszéknek jelentés teendő. g) A közoktatási ministerium meg engedheti oly tankönyvek és taneszközök használatát is, melyeket hitfelekezetek, tár- saságot, községek vagy egyesek ajánlottak. Be az ezek által fentartott iskolákban nem szabad más tankönyvek- s taneszközöket használni, csak melyek a közoktatási mi-nisteríum használhatási engedélyét bírják. h) A felekezeti iskolák tanítói a használandó tankönyvek tekintetében akkor is egyenjogúak lehetnek a közs. tanítókkal, ha akármíféle tanító- egylet tagjai is. Ezzel kapcsolatban szó volt még az irkák czélszerübb vonalzás-,papírminősége-, tankönyvek alakszerinti egyöntetűségéről sat. Az eszme általában nagyon szép,csak a kivitelnél hajótörést ne szenvedjen. 3. „A tandíj a népiskolában és annak kezelése' czimü tételre kimondatott: A tandíj Magyarország min den népoktatási tanintézetében, — így tehát nemcsak a szorosabb értelemben vett népiskolákban, hanem még a polgári és más felsőbb népiskolákban,valamint a tanító és tanítónő képezdékben is mielőbb eltör- lendó. Ugyanezt véleményezte a zalamegyei ált. tanitó-testület központi választmánya is, minthogy a tandíj szigorú iskolakötelezettséggel össze nem fér. 4. „A népiskola viszonya a közép- tanodához* czimü tételre elfogadtatott a következő indítvány: a) A népiskola vitzonya t középtano dához és szakiskolákhoz •?églegesen csak az által oldható meg. ha c. nemzet zöme 16 — 18 éves koráig teljesen egyenlő kép zésben részesül. b) Mig ez elérhető nem lenne, emel tessék a népiskola méltósága a tankötele- lezettség szigorú keresztülvitele által. A a) a) TÁRCZA. Szemlélődések a világ irodalom terén. IV. Költészet. — Httfgatö Sáad&r barátomnak. — (Vígé.) Pembrocke-nak lordja ez al&tt Boszut haraggal eskü&zik; Körlilte lándzsa a kardjukat Viteti szörnyen rengetik. Ezer lovag volt fegyveres A hősi lord kiaérete ; — Meganuyi bátor walee-i S ezekkel Chesterbe mene. Mac Thnm a bátor ir-honi Fegyvert vele viselni kén, Waitford lovag nemes vitéz S velők ment Eckert a merész. Sir Edward Ponrel jó íjász, Chaucer regi igaz nemes Brotticld, kinek mind lelke, mind A tette mindig egyenes. Elérték Chester úr lakit (Sokáig kellé menni im.) Es illendőn kopogtauak, A kastély tölgyfa kapuján. Meglátta ezt a kapu őr, (Biztos angol ijasx vala) S jelt adni rögtön termébe A hósi Chester-hez futa. Felugrott ez s vendége is Kész volt mind harczot allani, Ha Pembrocke lord a várt talán Akarná meg ostromlani. De Pembrocke lord most fölkiált Hej Chester hallod-é szavam ? Jer ki és kastélyod előtt E vassal átütlek magam ! Hej jó vitéz oem tudhatod ; — Gyorsan emez im igy felel, Hogy melyikünk a porba ma Éltén utoljára lehel! Ezzel indul sietve és Fegyvert magára bátran ölt, A hősi Chester, ki csatiban Ezernyi ellent mar megölt Vele kilencz-ssiz nyíl lövő S ötven kilencz nemes lovag. Kik oldalinál nem egyszer Oroszlányokként vittanak. Az ifjú Sprun lord véle ment, S az agg John Watercooek, Northumberlandi Sammeraon Mindnyájan hősi lovagok. Üew-Castle grófja hos AUow S vele a bátor Andersen, A skót Sir Patrick üwerwick, Ki megfordult sok harctokoo. Ezek amint kiértenek, Ki szaltak a vivó tanuk ; — Vala setét gyász mellükön, Setét volt nehéz pajzsuk. Pembrocke nehéz dirdit emelt, Elett hegyesre fenve ám : Chester-nek is lándzsája volt S hosszú nehéz kard oldalán. Majd a tanuk jelére meg Harsaot a számos trombita S a két lord vad bősz haraggal Bogiin egymásra timada. A pioczélt vér borította, Landzn üvegként öaue tört; — Most kardra keltek újra ók Benyargalvan a pilya kört. Sokáig küldtek hüba Mig végre a hos Pembrocke-on Cheiter sebet nagy mélyre vág, Nem Ülhet immár a lovon De a has lord egy végcsapast Mér Cheaterre olyat, Hogy melléből hüvelyknyire Állott ki oak a markolat, A két h&s egymás keséül Elhullott ottan szörnyű mid ; Seregük bámulva látta A két páratlan jó vivót KI is temették ókét ott, Siratván kora eatüket Akkor éneklék e rémes, Fájdalmas és bús éneket. Hogy birt vittek a királynak, Nagy fenn hangon megsiratá ; Edwárd ruháját és haját Siralmában magszaggatá. Hol van két olyan jó vitéz ? — Bujában Edward igy kiált; — Kilátott két ily jó nemest, Bár három országot bejárt? Emlékkövet emeltének S rá vések a gyászos helyet: Hol a Brítt földnek kéi lordja Egymás kezétől elesett német angol l Különös tünemény, hogy mig népköltészet varize történetekkel, g hősi énekekkel foglalkozik ; addig a spanyol, portugall és olan kizárólag szerelméé történetkéket dalol. - Irodalmunkban az elszórtan megjelent külföldi népdal fordításokon kivül, tudtunkkal csupán egyetlen gyűjtemény létesik: Gregius Agost-é, mely .Népek lantja" r)czimet visel.— Honunkban tudvalevőleg a népdalok nem csak a nép aj kin forognak, hanem a magánabb társadalmi osztályok is sokat foglalkoznak velők. — •) Ajánljak « jolas mörrt mhulasok igjümtbt, kik a tllBnbbo népek kotteueta iránt érdekűdnek, Legjobb ismortoiéanek tartván jellemzés helyett néhány népdal fordítását közölni Gre-guas Ágost és Szisz Karoly után néhány dalocakit kosiunk. felső nép- és polg- iskola közt létező különbség szüutctiessék meg, s a jelenleg fennálló polg iskolák ezen értelemben alakíttassanak át. c) Mindenütt, a hol a népiskola által tanított tantárgyak képezik a felvétel kel lékeit, a népiskolai bizonyítvány teljes jog- crvénynyel bírjon. d) A szakiskolákra nézve egyelőre fogadtassanak el az ö állalok előirt köve telmények. e) A középtanodákhoz állíttatni ter vezett előkészítő osztályt az egyetemes tanitógyülés a népiskolára nézve károsnak tekinti, s ennélfogva annak felállítását nem óhajtja. f) A 6 osztálya népiskola mellett, falun ismétlő iskola, a 9 i Oosztály mellett városon a felolvasások rendszerittessenek. (Valóban üdvös leDnc.) g) A 9—10 osztályú népiskola az al sóbb műszaki s közigazgatási pályákra s a tanitóképezdébe lépőkre okvetlen felvétel legyen. h) Addig is. mig minden tanitó egy főiskolában nyerhetné kiképeztetését, a polg. tanitó-képezde főiskolává alakítandó, s abban a tantárgyak s szakcsoportok szaporítandó. Óhajtandó volna különösen a 3.és6-ik pont mielőbbi valósítása. HAJGATÓ SÁNDOR. (Vége köv.) uií .ve. A kisdedóvás (Vége.) Társadalmi szempontbúi tekintve ez intézetek czélját, terjesztésük még inkább látszik szükségesnek. Az első pontban ez intézménynek csak nemleges irányáról emlékeztünk meg,most tovább menve iparkodunk lehetőleg kimutatni azt, hogy kisdedovásunk a puszta megóváson túlmegy, nevel az az életre, nevel a társadalomnak, nevel az iskolának. Lássuk miként: Kifoglalván a kisdedeket egész nap, rendezett és szabad játékokkal,nielv játékok mindegyike a gyermek valamely erejének vagy tehetségének lejlesztésére van irányozva, a he-nyeség szülte tétlenség helyett, mely egymagában is elég eszköz volna A gyermek elromlására, élvezetes időtöltést szerez nekik megkedveltetvén egymást, meg a jó irányú időtöltést, megtanítván általa őket a társas éle: szükségének alapos felismerésére, mert hisz társas játékot, melynek pedig nagy barátai, sem játszhatnak egy magukban társaik segélye nélkül. Tehát a kölcsönös támogatás, közös felebaráti szeretet erős kapcsát fűzik össze közöttük, nem tekintve némi nem rangi külömbségre, hanem tisztán morális tekintetekre, s épen ez okból kisded óvodákban a vallás felekezetiségnek még ár- nyéka se legyen. TU»teljék,sz<iressék egymást, mint jóra való ? ermekeket, de ne mint kalho-licust VHgy reformátust, vagymint zsidót; amire annál kevésbbé van szükség, mert az ily apró gvermelíekns nézve a dogmaitan érzékeltetés alá neni<ísht:L(í ismertetése haszonnal nem járhat ; sőt eltekintve az ezáltal Bzitható tiszteletlenségtől, még fogalom zavarra is szolgáltat okot. D- n kwdedek időtöltése nem pusztán játékokra szorítkozik, el vannak foglalva idő-Ló .inként r odszercs komoly munkával is, melv által megkedvelik a munkásságot, megtanulják becsülni a szegény napszámos gazdát vagy iparost, mert önmagok munkája folytán tap:tsz'alják. hogy a munkának ára és értéke Tan. d<: megtanulják azt is, bogy minden embernek csak anoyi értéke van, mennyit szorgalmával kiérdemel. Munkájuk nem száraz gépiességból áll, játszi modorban élvezettel tanulják meg, minden.miértnek az azért'jét. így például a kerti munkánál ('u^yan kérem t.olvasóim, nehogy valamikép elnevesséK magukat, mert tréfa uélkül komolyan beszélek) megtanulják miért kell azt ásni '{ mely eszközök szükségesek a munkák végzésére V kik és miből, s miféle más eszközzel készítik ezeket stb.Vez utun a természet mindhárom országából megismerkednek azon tárgyakkal, s terményekkel, melyek kisded körükhoz közel állnak anélkül, hogy tudnák, mi-szerin t ók most tanulnak és pedig természettudományokat. — A magragasztásnál (dinye — tök, borsó lencse, kukoricza s más egyéb ma gokból képet állitnak össze) a magokon kivul megismerik ezek termesztési módját, hasznát, s különösen a takarékosságot, mert látják,hogy még a parányi magot is külőnfélekép lehet felhasználni. A Fröbel-féie eszközök alkalmazása által pedig a gyermek cselekvési vágyának kielégítésén s a vele töltött élvezeten kívül még az ötiszes tehetségek fejlesztésére is eszközöltetik. Például a 6 szinü labda felmutatásával fej-lesztetik a gyei mek kulönléle érzéke, megismeri a szineket, az alakot, nagyságot, a tömörséget, szerzett tapasztalata folytan öregbedik,ismerete goudulkuzik, f'-lette kutat, észreveszi a köztük levú hasonlatot és külömbséget — fejlesztetik általa értő és érzó ereje, melyek cselekvési vágyának is tápot szereznek. Fróbel második tárgya a golyó,henger és kocza fokozatosan eltérő tulajdonságokat mutatnak, ezeknek ismeretével a gyermek ismeret köre terjed. A 3-ik 4-ik 5 ik és 6 ik tárgy összeállítása és szétbontása által az egész és részeinek fogalmát sajátítja el a gyermek. Vezényszerü építkezése álul a szép és jó izlés,s reud,a pontosság,a szabatosságismeretére jut. .Szabad foglalkzás által alkotó ereje erősbül. Az ezeken kívül levő számos munkanem mindegyikének meg van saját czélja, de mind a kisded természet világából merítve. A foglalkozások mellett ott vannak az értelem gyakorlatok, meiyek által a kisded mondhatni egy kis tudomány gyűjtemény birtokába jő. Sziv és erkölcs nemesítésre szolgálnak az erkölcsi elbeszélések ; nyelvtisztitásra a szavalmányok, érzelem finomításra a dalok; szóval a miben csak lehet,neveli a gyermeket, neveli ugy, hogy terhére nem, de mindig élvezetére vállik. Mégis konyití ai iskola feladatát, mert a kedélyes besied ás értelem gyakorlatok által a gyermek bixalma önmaga iránt folébresmtetik, bizonyos előismereteknek jut birtokába s a foglalkozási esmiozök használata mellett az irás alapvonalaival meglehetősen megismerkedik. Sokat lehetne ez intézet hasznáról még elmondani, de már is,bárcsak nagyon kurta kivonatban nosasura nyúltam, nem akarom tehát a ssives olvasó türelmét próbára tenni, hanem az érdeklódóknek ajánlom egy ily nemű intését megtekintését, hol személyesen tapasstalandják az elmondottakon kívül még azokat is, melyeket egyelőre leírni sem mernék. Meg vagyok gyStódve, hogy egy ily paradicsom megtekintése, melyben kiesi angyalaink játszák el ártatlan játékukat, sokkal maradandóbb és sokkal becsesebb emléket ad vizsgálóinak, mint untató száras leírásom. Financiáli okokbólí szüksége nagyon ki ri, ha számba vesszük, hogy a kisdedei gondozása által munkájától visszatartott anya mennyit veszít el ez utón, s ha még hozxá vesz-sziik, hogy hány falu és város keserves keresményét teszi semmivé egy felügyelet nélkül ha-gytt gyermek cselekvési vágya, midőn csupa uaalomból egy véletlen elvetett gyufával felgyújtván a házat, lángok martalékának veti oda egész falu építményét Minden tekinteteknél fogva a társadalom és a korminy iparkodik ex ügyet terjeszteni és Begélyével támogatni, hanem hát mostani pénzügyi viszonyaink közt kellő számú intézetet létesitni teljes lehetlen, egy jövedelmi forrás erre nem elégséges. Tehetnek azonban egyes városok saját érdekükből s egyes jóltevők a közügy iránti lelkesültségből, s amazok bi-sonnysl nem vetik sárba meghozott áldozata-kat,mert ha ez utón csak egy kis számú elnyomo-rodott gyermek örökös eltartási terhétől szabadulnak is meg, s ha gondmentesen hiszik polgárai csendes hasi munkájukat végeshetni, ha nem kell aggődniok a felett, nem éri-e veszély futkoió gyermekeik valamelyikét, ha nem kell fálniök, hogy valamelyik gyermek rájuk gyújtja a házat, iímétleji, ha ez intézmény pusztán a megóvás, vagyis a nevelés nemleges irányával foglalkoznék is, megérdemlené e teljes felkarolást. MUy kevé« áldozat kívántatik e czélr* ? Számba alig vehető ; hiszen ha a város egy e czélra alkalmas helyiséget adna (ami felett alig lehet kétség, mert valóban elszomorító dolog volna, ha azt kellene tapasztalni, hogy börtönügyre van áldozatkészség, mig erre nincs, s ha azt kellene látni, hogy a nemzedék javítását a börtönökön hiszik elkezd-hetónek) a gyermekek által fizetendő havidíj az összes kiadásokat fedezné. Vagy tán attól kellene félni,hogy a lakók fizetéstói visszariadnak ? Szomorú dolog volna,ha be nem lehetne kézzel fogbatólag bizonyitni bárkinek is, hogy az itt megtakarított pénzen nem lehet Istennek áldása soha. Hint e megye szülöttjének többször volt alkalmam tapasztalni hiányát itt a fent ismertetett intézménynek. Láttam nyomom bénákat házról háira mászva, kik szánalmas helyzetüket a felügyelet hiányának köszönhetek. Láttam erkölcsileg megromlott gyermekeket, kik pedig ha ez intézet áldásaiban részesülnek a társadalom legjobb munkásai lehettek volna Láttam hás akat hamvadni e), melyekne k « pusztulását a honnhagyott gyermekek idézlek elő. Láttam különösen Kanizsán egész seregéi .i aprópiszkos,rungyo»gyermekekiiek,akikaiiiip.a szemeteit kapargatták, hogy maguknak valami enni valót találjanak, mert ha kérni mem,.^ épen azért, mert oly elhagyatottak voltak eluia. sittattak, sőt a város hajdúi által üldöztettek is -láttam nagyobbakat 16—17 évessuhanczok:it kik megszokva a csatangolást munkához állni nem akartak. Tények ezek, oly tények,melv. ,v előtt ma a városi hatóságnak szemet hunvni nem lehet. Kitaszitni az apátlan,anyátlan gv,.r mekeket a világba, nem szoktatni munkán eltiltni nekik a kéregetést, de nem adva sza. jukba egy falatka kenyeret is, ez annyi mmt egy sereg zsebmetszőt — utonállót, lim-loiu csavargót nevelni. Okuljon csak Kanizsa város képviselő testülete Keszthely — Sümeg és Z. Egenzeg példáján,állítsa fel a kisdedek szereiét hazát, de egyúttal vas következetességgel kéuy-szeritse a kelló nevelésben nem részesülő gyermekei az intézetbe járni, egj év elegeudú lesz ann;k bebizonyítására, bogy ez utón aesa-vargók, munkakerülők s naplopók ssáma a leghamarabb fog megapadni. KOBÁNY MIHÁLY, a Pert mária ntcui kidedóvú |. intését igazgatója. Nagy-Kanizsa, augusztus 27. 1874. Hogy édes hazánk különböző vidékeiből a budapestiekhez csatlakozott vendégek együtt siettek Kolozsvár város vendégszerető polgárai kebeléhez, az kétségen felüli dolog; de tisztelt olvasó, — azon nemes vendégek, kik ép most Kolozsvárra sereglettek, ha szorosan vesszük, nem is vendégek,azok csak szívélyes testvérek, mert ők, mint a dal hívei, művészi tehetségüket megmutatandó, mentek Kolozsvárra,hol a szeretet legédesebb örömei között testvérileg fognd tatlak. — Midőn tehát mi Kolozsvár derék lakosságát, bájold hölgykuszoruját,kedves ven-dégeit a távolból üdvözöljük, szabadjon egyul* tal üdvözölni azokat, kik a testvér haza hú fiainak, kegyeletes hölgyeinek megmutatják, hogy e nemzet, bár súlyos anyagi terhek viselése alatt küzd: a jó és nemesért lelkesülni tud; hogy as érzékek iegnemesbikére oly fennenható dalnak, mely a magyar embernek bús óráiban ugy mint az öröm perczeiben egyaráut kedves, mely » nemes érzelmeket keblében fej-ébreszti s mely bájló öeashangjávsl az égtekhuz emeli fel lelkét — hogy ez a nemzet a dalnak élt és annak élni megnem szűnik I — A mesz-sse távolból küldjük tehát forró üdvözletünket ama nemes kebelnek, melynek dobbanása éda mindnyájunké s melynek ttalajdonoea a ti»z telet és becsülés érdemdús bajnoka, küldjük a közszeretettel párosult üdvözletet ama férfiúnak, ki fáradságot nem ismer, odaadással küzd a haza javáért, a nemzet becsületéért a ki ne in más, mint Királyi Pál, szeretvetisztelt képviselőnk, az országos daláregyiet elnöke, kit tartson meg az ég a huánac, tartson meg barátainak, tartson meg tisztelőinek, hogy a bizalmat, mellyel megajándékozva lett, a művészet felvirágottatása által örök hagyománykép, vi- S p a D y o 1. A virágzó szép hazán Iocz a legszebb leány. Arczát, melj miatt ppedten Szüm oly régen gyötretik, Hó és rózsa színeikkel, Hind a ketten ékítik. És sem a tél nem fonyasztja E rózsáknak bíborát, Sem a nyár ei nem olvaszt) a Szemfényvesztő bőr hava A virágzó szép hazán Inc« a legszebb leány (G. A.) Portugál). Oh ne mondj éltednek engem : Ah az élet egy pillangó ! Kötve éltünk fúldi testben ?s a test, tudod halandó.. . Hogyha elvadozaz ölemben, Hó szerelmi indulatban Mondj inkább telkednek engem : Mert a lélek halhatatlan. (riz. K.) Olasz. Messze távozzék körömbSl, Ki nem iazik, mint a csap; — Ki legjobban tudja nyelni Borvirágból ordót kap. Hoztak; ide a kóstolót, Mert igen szomjas vagyok ; Sok legyen, — azak véleményt, CD csak akkor adhatok (K. B.) Svéd. Éledez a szikra tüz már, Szemben ég éa — szívben él, — Knyhet tőle lelkem ugy vár : Valamint a zordon tél. — Mint a tapló szikra tüz, ha I Lángra gyújtja lassan ég! — ! Boldog tapló lángra gyulva ; Hamuvá válnál te rég! — : „ , (K- B0 | i. kis mutatványok eléggé feltüntetik a I népköl [észét szellemének változatos voltát. j Az olasz dalt csupán azon czélból fordítottuk | le. hogy az aljassab tárgyakban is rejló költói-' séget feltüntethessük. KÓVÁKY BÉLA. A táborból M eg ne ijedj nyájas olvasó ! Láthatárunkon a közelmúlt hónapban feltűnt bolygó fény, a babonások ijesztő réme, amaz u s tök ös CB i ] 1 a g, mely a természet-vizsgálókat és csillagászokat oly Bzépen rászedte, hogy éppen akkor lett láthatatlan, mikor legfényesebben, egész pompájában kellett volna tündökölnie, — ezen üstökös, mondom most az egyszer nem hozott r i b i H i ó t nyakunkra és ne hidd, hogy én az ágyudörgések-nek puskagolyók BÍvitásában egyesült borzasztó harmóniájában szétzilált hajjal, véres fővel s reszkető kezekkel irom e pár sort csikóm tetején! De még azt se hidd, hogy a* északi aark-eipediüé egyik tagja leven, ép e pereiben ké-szülünk ékí-halálharcot keadeni aa emberi- ságnek egyugyan létező, de még a Jókay :„Jö-vő század regényé"-bensem említett ágával,melynek nyelvét a.Hunfalvy &Comp." összehasonlító nytlvéazet készítőinek dédunokái fogják beszélni és kisütni, hogy azok csakugyan a magyar-ugur fajhoz tartótnak. Hanem ast se hidd, hogy felhasználva caniculai időjárásunkat, hazánk szépnevü nagy (magas) fiaivai elrándultam a melegebb Egyp-tusba bölény- vadászatra s ép e pillanatban ajánlom árva Ielkemet a megkezdendő bikaviadal előtt — a hatalmas Iris kezeibe 1 Oh nem, ezekből egy sző sem igaz ! Sokkal közelebb vagyok hozzád kedves olvasom sem hogy hinnéd. Nagy-Kanizsán vagyok. Hihetetlen előtted nemde ? Pedig ha egy kis fáradságot vennél magadnak s .Szentgyörgyvártér'enát a temetófmelletti tarlóra jőnél(mely ugyan most nincs", könnyen feltalálhatnál táborunkban, honnan én egész nyugodt lélekkel ugyan, de azért agyon ngrándoztatott testtel irom e pár sort, melynek czélja nem egyébb, mint röviden megismertetni veled a helyet és életmódunkat. Azért tedd meg a fentebb emiitett utat és én bevezetlek szerény körünkbe. Nézd csalt amott a két sorban felállított és a pesti kofák .Regenschirm'-jéhes hasonló kupiüakra kifeezitett ponyvákat, melyek fisz- szesen 19-ig "*™li'ln«h azok a mi kaszár nyáink. Jöjjj csak, ne félj essuronyos embertől, ő nem bánt, hisz csak tempóra silbakol. Nézzünk, be a tanyába. Miiat lithatod kör alakú. Itt a földön szaltnapárnák vannak köröekörül,mely ekén mi 25-30-an pihentetjük kifáradt tagjainkat éjjel. Osaseazor ólunk ugyan némelykor, mint a juhok as akolba, de aaért nem panjakodhMuiik, mert ilyen a tábori élet, s így legalább könj-nyebben fejthetünk ki a hűvös nyári éjszakákon — meleget. Ez itt az isterázsamester ur asztala, az otta fillér uré, e meg a káplár uramé, melyeket .azt. ne bántsd" :nak hinak, — ép azért jer kotródjunk ki innen, nehogy itt érje-nek,mert könnyen bajba keveredhetném... Tekintsük meg az inspectiós ofilszir v a k-c i m m e r i t. Mint láthatod zsúpból van megle-hetősen összetákolva. Czélscerü ugyan,mert bs hideg van — meleg, de azért tüz ellen még sincs biztosítva. Nem veszel észre az építkezésben valami élethfl paródiát ? . . . Ládd^a mi kékvérü embereinket jobb kunyhókba nem helyezhették volna, mert hisz tudhatod, hogy a j e g e t is szalma közé dugják... Amott balra a .Hanptvárda" szintén szalmából. Kissé tovább a konyha. Megengedj kedvesem, ha oda nem vezetlek el, mert félek, hogy elvesztenéd apétusodat; — hanem e helyett vágtassunk át amoda a túlsó oldalra, ott van a mi csapszékünk. Jó bort mérnek, kár hogy a csöndés nemazól hozzá. Igyunk egy {| kvaterkát. Igj ni! Csaplárosné, ide vele a javából ! — Szerencse, hogy még ihatunk, mert ha ez egytől is megfosztanának, akkor inkább. ? ? De mi az ördög? — Valami .tagraver f-félét keidének dobolni. Az iga* hogy még le sem feküdtünk mii iga*,hogy még ez egyhangú komandószót sem értem — ép azért bocsáss meg, körülnézek. Majd ha idom lesi, s örömest hallgatod, a mit mondandók ; többször is látogass el,mig az őaszigyakorlatok tartanak, én mindig szívesen rendelkezésedre állok. Tehát a legközelebbi viszontlátásig pá ' ÖNKÉNYTELENF1. leibeae • Kolonviri kiküldetésben a testveri ...y.térléBt uu legbirtotabb alapra fektesse, , i/ly a inagfar SlL Hiromsigbau: a fa i t, .„íny és mr«t«tb«« assipontwul, hogy igy nevittíulóLor hálával emlegesse ••— Helyi Wrek. - Honvédség koréból. Nagy Károly magyar kir. honvéd tábornagy ux egy paranc. ortSit kíséretében csütörtókön, folyö hó 11 én atesti vonattol Perlakrél Nagy Kanizsára érkeiett, B itt pénteken a honvédség felett „agT^emlét irtott. A gyakorlat felett, melyre az egéa. honvéd tisztikar kivonult, megelégedést fejezé ki, mely fgyréu* » hoTvéd üMtikar tapintatossága é< fáradhat lau»ágaaak, másrészt a legénység szorgal minak tuiajdoDÍthatu. Meglátogatta egyúttal * honvéd laktanyát, a honvédség pötraktarát á fegyvertárát u, s Varga alezredes urnák kijelentve, hogy szép emlékkel távozik Kani- Marói, szombaton e hó 29-én a reggeli vonatul Karadra utazott. - Ax ifjúság tSbb tagja álul f. hó 18-án — a kedvezíüen id« miatt a „Korona" veodégló éttermében tartott — zártkörű táncz- vigalomról hosszabb tudósítást vettünk, mely a «iép hóig} koszorú névszerinti feljegyzésén kiviil köszönetet szavaz a rendezőségnek upaszUlt ta pintatosságáért s buzdítja az ifjúságot, hogy AZ ilyen tarsasössiejövetelek számát igy ekezzéksza- poritani. Miután már meglehetősen elévült do log, nem adhatjuk egáiz terjedelmében, miért a jelenvolt hölgykoszoru annyival is inkább meg fog bocsátani, mert már jó hire a kitünó- leg sikerült balnak úgyis meszaze elterjedett. —Következő nyilatkozatot vettünk: A Zalai Közlboy-65 számában Légrád várost illétó vásárok iránti kérvényére a soproni ipar és kereskedelmi kamara véleményébíl azt olvassuk, hogy az engedélyezni kért 4 vásár a helyi viszonyokhoz mérten elegendő lenne, 's iSJ a további 4 vásár, hogy összesen 8 tartatnék megtagadandó volna. MiuUn Légrád városa e véleményezésből kérvényének, elutasító eredményét már most is kilátásba helyezi, 's okául engem vádol: ugy a közlemény megvi-ligitása czéliabol, » Mkép hogy az 186o évben beadott kérvényében mar 8 vásár tartást em-leget, ki keU jelentenem, hogy e tévedés az én irodámból került ki, de maga a kamarai véle menyből tény, hogy én e hibát akkoron már jóvá tevém, pótlólagosan folyamodUm, misterint a város nem 8, hanem csak 4 vásárt tartott eddigelé, •' igy valamint hogy egyrészről hibámal kijuvitoium, a kamarai elutasító véleményt azou részben találom helytelennek, mivel az általa nem világosnak mondott 8 vagy 4 vásár tartás a közigazgatási szolgabiró -.lzs- Eálati jelentésének eredménye után lenne sza- batalandó, és igy a kért 4 vásár, hogy Légrád 5 at megtarthatna, ép a helyi viszonyoknál fogva, de a becsatolt szabadalom levél alapján is — bol a vásárok tetszés szerinti száma nyil ván meeengedtetett — ez úttal is engedélye- rendinek tartatik. A kételyek eloszlatása, ugy személyem elleni magán gyanositás elhárítása indokából e nyilatkozattal UrtozUm. Perlak aug. 26. 1874. USZIAK FEBENCZ, ügyvéd. —HáZanyUatkomU-^m mulaszthatom el, hogy e becses lapok hasábjain is ne nyilvánítsuk íszin '.e köszönetünket azon nemes figyelemért és áldozatért, melyet nagyságos Királyi Pál képviseli ur olvaaó-egylétünk iránt tanú sit. E nemes és buzgó hazafinak olvasó-egyletünk iránti áldozatkészsége az, hogy három hírlapot járat egyletünknek. Mely ránk nézve nagy jótéteményeért a nemes áldozónak, nagyságos Királyi Pál képviselő urnák, ezen- nel ortímteljes és hali. köszönetet mondunk az olvasóegylet tagjai. Csesztreg aug. 27. 1874. Az egylet nevében LAJOS FERENTZ segédlel kóaz. — E lapok 67 ik szamában közzé tett azon hírt, hogy a hévízi türdöben egy ni a vízbe szett, oda módosítjuk, miszerint nem Hévízen tártént - mint előbb hibásan értesítettek — hanem Keszthelyen. — Hymen. Hoffmann Soma ügyvédje lölt úr a bájos és miveltlelkü Weltner Mari kiaasszvnynyal, Weltner Jakab keszthelyi előkelő kereskedő úr leányával e napokban jogyet váltott. — — A közte hadseregbeli tartalékosok felett 27-éu Kopál József vezérőrnagy tartott szemlét s megelégedését fejezé ki a tisztikar nak. — — Készséggel tudatjuk, miszerint Keszthely városától a vasúiig vezető, s rósz karban levő ut somogyi része (a hídtól az állomásig) javítutik ..ton óhajunkat fejezzük egyutul ki, bár a zalai rész is(Keszthelytől a tenéki hídig) szintén minél előbb ki javitut- nék s göröngyös és lyukacsos állapotából már egyszer jobb karba hozatnék! — Az izraelita fia és leányiskolák helyben — mint halijuk — szeptember hó el sején már megnyitutnak. — Színészet. Sztupa és Hubay lársszin- igazgatók operetté és népszínmű társuíataKeaxt- helyről eltávozott B Zom borban fognak pár hétig működni. Mint tudósítónk írja, a derék társulat maradandó emléket hagyott maga után a méltányosságig mupártoló keszthelyi közön ség előtt s megjegysi egyszersmint, hogy az utolsó előadásokon főleg az .Ördög pilulái'ban oly zsúfolásig megtelt a ház,hogy nem emlékeznek azinelóadásra, mely hasonló eredménnyel dicse kedhetett volna. Kiemeli levelezőnk mindannyi játékos között Mikeyt, ki jó humorával,meggun- dőlt s az illem korlátait tul nem hágó élczeivel nemcsak az emiitett, hanem mindazon darabok ban, melyek a rövid saison alatt színre bozatUk a közönség tetszését annyira megnyerte és ki- vivU részére, hogy bármikor teendi ismét láto gatását számithat mindig részvét és pártolásra: megemlíti még Szombathelyit, Nyilvay Irmát, Nikó Línát s a derék Lukácsy rendezőt; végül tudósítását azon óhajjal fejezi be:Vajha hazánk nagyobb városai követve a kicsiny Keszthely példáját, felkarolnak a nemzeti szinéaietet s ápolnák a nemzetiséget nyelvébeo,hogy az minden idegen elemtől megtisztítva — önál- I lóan tündököljön a maga nagyszerűségében! (Hallod Nagy-Kanizsa? . . . Szerk.) I — Balaton Füredről az Aradi Grerő jeles tehetségekkel bíró szintársulaU szeptember nó elején távozik el s a téli saisonra sátorát Arad városában üti fel. — Berlinből Írják lapunknak, hogy az otuni magyar egylet álul Szt. István napján az első apostoli magyar király emlékére fényes ünnepély rendeltetett t. hó 22-én. Az ünnepélyt Löwenstein Jakab — a berlini magyar egylet újonnan megválasztott elnöke — következő beszéddel nyitotta meg: .Tisztelt honfitársak! Önök becses bizalma álul egyletünk elnökévé választatva, kedves kötelességemnek tartom mai napon édes hazánkról, mely alapítójának napját ünnepli, néhány szóval megemlékezni. ' Mindig örömmel ragadom meg az alkalmat | kedves l*—in]r iránti tiszteletem - és szeretetem- | nek szavakban kifejezést adhatni; vétkes mu- , lasztasnak tartanám e nap mellőzését, melyet ; Magyarország minden fia legnagyobb kegye- | lettel ünnepel meg, s büszkén mondhatom el, | hogy mi, kik egy idegen, de legnagyobb elismerést érdemlő barátságosnemzetkőzéWkelve, maroknyi tömeget képezünk:azon boldog hazánkfiúnak, kik Magyarországban élnek, hazafiságunkban szégyenére nem válunk; minden alka- lom és minden időben be fogjuk bizonyítani, ha kell, hogy ama nagy nemzetnek mi is fiai vagyunk, mely annyi viszály és viszontagság után nemzeti öntudata- és honszeretetével az ellensége* elemek közepette új életre ébredt és melynek szabadságszeretete az 1000 éves alkotmánynak épségben tartása iránt a többi earopai nemzetek előtt is utánzásra méltó például szolgálhat, s végre a mely uralkodó fejedelme iránti loyalitása-és szereltdtévul ol} annyira kimagaslik. De épen, mert a magyar uralkodó fejedelme iránt mindig loyalitással és hódolat tat viseltetett, azért ünnepli Magyarország minden 6a és leánya azon nagy király napját, ki Magyarország alapjnt megveté, ki a keresztség felvétele által a harczias és bátor magyar nemzetet a ielvilsirosodnttság világába vezeté és vallási lételének is alapját megveté. Mindazon fejlődésnek, az állam jelenlegi alkotmányos önállóságának alapitója azon király volt, kinek számos fényes fejedelmi tulajdonai között bőkezű jótékonyaága a legfényesebbek egyike volt, mely tulajdon megörökítéséül Őrzi a hálás nemzet azon királyi kezet, mely oly sok nyomort enyhített, azon kezet, mely a kegyelet jnleül majdnem egy ezred után épen fenntartva ünnepélyes szertartás közt mutattatík az ájtatos népnek. Ha tehát nem is vagyunk azon szerencsés helyzetben, hogy hazánk fővárosában jelen lehetnénk ezea lélekemelő országos üonepélynél, melyhez a Bzéles hazából zarándokol a magyar nép, azért aljuk meg azt itt saját korúnk ben és bizonyítsuk be, hugy hazánk érdemes fiai vagyunk. Kern hiszem, hogy csalatkozom, ha önök érzelmeinek is kifejezést adok akkor, midőn ez ünnepély kezdetéül azt kiáltom: Éljen Magyaror-z-ig!" A megnyitás után az egylet jegyzője Langyel N. tartott beszédet németül ugyan, de melyben az ünnepély czélját lelkesedéssel fejté ki. Ezután a szokásos lakoma következett, hol a pohár köszöntések sorát az elnök következőleg kezdé meg: .Ma Magyarország első királyának ünnepnapján nem adhatok ünnepélyesebb és a magyar ember veleszületett loyalitasa - és koronás királya iránti hódoló szeretetének méltóbb kifejezést, mint azzal, ha önöket uraim felhívom, miszerint velem együtt emeljék poharaikat és velem egyesítsék érzfllmeik kifejezését e szavakban: .Éljen a magyar király!!* VégUl levelezőnk megemlíti, bogy a Horváthféle budapesti zenekar Berlinben köztetszésben részesül. — — A. jegyző uraknak. Zala-Sit-Grótliról tndósitaoak bennünket, hogy Aranyod község korcsmájában két jegyző a korcs-in árossal kártyajátékba keveredett, minek elég szomorú következménye az lett, hogy hajjal felé, fokosokkal, puskával rohantak jegyző uraimék egymék, Nevöket ez egyszer elhallgatjuk ugyan, de kérdjük: ba ily példával járnak a nép előtt, mikép tartják viaaza attól, mit ők oly szenvedély lyel (/tirkós bot, puska atb.) űznek?... - A „Nógrádi Xapo*'éB,Divat« t. szerkesztőségeit felkérjük, hogy ha lapunkból valamit átvesznek, legalább közlönyünk teljes czimét jegyezzék fel s különösen versek és nsgyobb czikkeknél a szerző nevét is müvé vel együtt vegyék át és ne válasszák el e kettőt egymástól, mint azt fentnevezett és igen tisz telt oollegánk a ,N. L." tévé. — Curiosum. A .Somogy" írja, hogy Pozsgai Gyulának Bogláron 5 hold földjén (1200 O 51)308 kereszt búzája termett, kereszt jét 20 kévével számítva. Tiszta szemet pedig (p. m. 90 font) 40 p. m. adott egy hold. Egy holdra 25—30—40 keresztet számítva, számos gazdaságban van példa. —Megrendelésifelhívás küldetett be | szerkesztőségünkhöz Szombathelyről. Honthy Xiászló ily czimű müvére: A méter-rendszer". 1 (Az 1874. törvényuzikk alapján.l Az ' 5 6 ivből álló mü megjelenik ez évi szeptember hó 1 én s megrendelési ára csak j 40 kr.,me]y csak a megküldött mü átvételénél | lesz fizebndő. Mint általános használatra irt ! könyvet ajánljuk a t.közönség figyelmébe. 1 — TerménykUMitás. A nagy-atádi : gazdasági kör, mely elnökének, gróf Széchenyi : Pál urnák buzgalma folytán rövid fennállása óta szép gyarapodásnak indult: f. évi okt. 18-, 19és 20-áa Nagy-A tádon (Somogymegye) számos jutalommal összekötött termény kiállítást rendez. A kiállításon résztvehet Somogy megyének minden gazdasággal foglalkozó lakosa. A kiállítandó tárgyak a gazd. kör elnökénél, Lábodon bezárólag 1874 évi szept. 30-ig bejelentendok, s október 10-től 16 ig a rendező bizottsághoz Nagy-Atádra elküldendők. Okt. 16 án tui küldemény el nem fogad Ütik. A kiállítás következő csoportra oszlik : 1 gazdasági termények ; 2 erdészet; 3. szőlőszet és borászat 4. kertészet és gyttmölcsészet; 5. dohánytermelés. Összesen 61 dij tog kioszUtni, melyekre 90 drb. arany és 45 drb. ezüst forintos van szánva. Az odaítélt dijak kiosztása ok to b e r ^ü-án a kiállítás berekesztése alkalmával lesz. — SOvid hirek. Crerő Jakab szintár-sulaU Kaposvárra készül. — A term. vizsgálók a jövő nagygyűlés tartására Szombathely, Már-maros-Szigeth és Élőpatak (íilrdő Erdélyben) részéről kapUk meghívást, valószínűleg ez u tóbbit fogadják el. — Id.Polgir Mihály budapesti jóhirü ügyvéd meghalt. — Nyíregyházán hamis bankjegyek forognak. — Budapest uj dologháza a légszeszgyár Berzsenyi utcza és temető ut között már elkészült. — Királynénk Ö Felsége a Wight szigetéről Londonba rándult át — A nagyríczei tót gymnaaium a kormány álul végleg feloszUtott. — Aj aradi uj szinha-át jövő hó 15-én nyitják meg, a sz. fejérvári f. hó 22-én nagy ünnepélyesseggel nyittatott meg. — Madridban kitört a ministerkrizis. — A Margit szigeti fürdővendégek száma tetemesen szaparodík. — Bécsben a posui nőszemélyzet a hivatalnokoknak előirt subbonyt viseli. — Hevesmegye az uralkodó inség ezéljából 300,000 frtot vesz fel. — A magyar illamvas-pálya német hivatalnokai f. hó 23-án tették le a magyar nyelvből vizsgájukat. — Rudolf trónörökös aug 21-én ünnepelte meg 16-ik születés napját. — Szerkesztői üzenet. 1413 —s — d Ai érdekes uikk, m tudjak m ekbtl, ?sakssett; |3vJ száznak nem Oovezlstiilt is Halietsjáak aztelleti eliéiMét ktrjük. HU. Sí. G, BerUn. KDuBojnk, nindig kedve; vendég leeud nálunk. 1415. K. D ZíUbár. Kívánságán u utulaó strófát, mint legjobban sikerültét, ide iktatjuk : ,Kie kertemben a virágok iroribaa, Ssíp ftümile bájos, édes dalában ; Aadalogva toltok napot és éjeit, A mig a halál engem is elérend." 1416. Ott a hol! Leveled soká késik. Opeiszla barátunk üdvözletét kdldi. Fogadd mseinket is Heti rLa,x>t?ur. aifaaztit 30-tól ueptsBbtr 5(fl-l874. Hú- is heti. é» heti- j nap ! Froteatáns naptár jKatholikna nap- ! tár |35rKTÉT7o^kTkélüHakn«irBiolgalb»!rMat«. [VI.— Pr. E. Luk X Qor.Evang, Máté X3U.33—12. D 13 Ró»a Paulina Ágost Absol. Majuvét Hjses Herkules gT Zeno Albert Soialia Victorin Felelős szerkesztő: Bátorfl LajlS. 30 ! Vasársai : D 14 Örao. *' ' HétfB . Biimund Kedd Sierda CidtOrtük . , Pintek 5 I Szombat T0TH SÁNDOR Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. Mi- készitményü bútor gyári raktár Szombathelyről. (1345—7) N.-KANIZSÁLX vasut-utczii, a városházban, Raktár ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök és függöny tartókban. ^^^^^^^^%^^^^^t^^^^^^^^%^^ ] Conn.L áífalanos koFpa-olüja. * GyorB&n és biztosan működő gyógysser minden- kinek, ha erős fejkorpa képződés terhét szenredi.Gyors és fényes eredményű anélkül, hogy a hajnak irtana..' Egye-dQÜ szer a fentneYezett terhes szenvedet meggitlás&ra. A bisooyitvanyok megtekinthetők. Ára egy adagnak 1 frt 60 kr. bír mentes péntfbekOldésael vagy utánvéttel rendéire. Főraktár a feltalálónál, Bécs II. Bezirk. Afri-kanergassa Nr. 3. ooooooooooooooooooooc Gyógyszerész gyakornoknak egy 4 — 6 tátin osztályt végzett ifjú, ki a németnyelv-ben némileg jártas, könnyű feltételek mellett felvétetik Tomosájiiyl Ferencz, óiél Sit.-íiotthirdon, Vasmegyébes. (His—t) r »-»?»? ?»"•??»»?»?*•»?• »*T--u» •?»»»»?»??»?» T ? ?» T V -V^FW ?" WWW ?* Ajánlkozás. Egy művelt nő, ki magyarnl és németül beszél, minden gazdaasszonyi teendőkben, ruhapipere készítésben,valamint a divatszerinti fpsflli'-sbcn jártassággal bir ajánlkozik g«»*"<1 «.«»oc«aqp;«-»-»-»ynn.Tr, vagy t.irsalkodónőnek, bővebb tudósítást Wajdits József urnái nyerethő. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város közelében fekvő Batthyányi Lajos grófné urodalmához tartozó siuC7.i korcsma f. évi Szt.-Mihály naptól szabad kézből bérbe adatik A bérleti feltételek alulirtnál megtekinthetők. Sánczban, 1874 aug. 20 in. Vágner Ignácz, U*29 s) Batthyányi Lajos grófné sánczi birtoka bérlője. I II Ilii I I II I I I I I I I I ? I I I I I I I I I I I I ; Első 27 krajczáros csarnok. ; Alulírottak bátorkodunk a n. é. közönségnek tisztelettel jelenteni, hogy » főtérén, Kai/.erfóle hizban lévő rófós kereskedésünket ujonan rendeztük, é. p. akép, hogy abban minden néven nevezendő czikkcket azon OlCSÓ és egységes áron u. ni. 27 trért eladni határoztuk. Miután a legelső gyárakkal untunkat érintkezésbe tuttQk. tehát abban a kedvező vásárlási alkalomban rés/x->iii-illetjük a t. közönséget, hogy a legújabb és legjobb minőségű czikkeket azon bámulatos olcsó áron megszerezheti, a melyről búrmily csekély megrendelés által meggyőződhetnek. Beméljük tehát, hogy ez által számos látogatásnak örvendünk és becses megrendelésekkel szerencséltetnek bennünket. Az eladandó szikkek következőkép vannak összeállítva.- Legújabb •/« széles gyapjú ritka szövetek, és Baregek. Tartós szinü cosma-noti parkalinok, Batisztok Briliantinok és Cretonok. Perkalinés Batiszt fej kendők. Elkészült kötények nagy válasziékban. Uri ús női ezérna kesztyűk. Legjobb minőségű fonal creász és Hollánder vásznak. Színes Kanavásznak, Szalvéták és törülköző kendők. Finom chiffonok. Moll és Treppeliss. jó és '/, széles schnirl Parkét, ngy színién szines ParkutoK. Férfi és női nyakkendők nagy választékban, ugy szintén zsebkendők, selyem Boch kendők, és végül szőnyegek sat. Vidéki megrendeléseket utánvétellel pontosan teljesítjük, és kívánatra kész mintákat készséggel küldünk. (14*8—2) MIM MIMII ür Handler Mór ógj'1 gyókeraien fényes és Urtós üiker biilo-iláxa mellett roindeDnemü Titkos betegségeket, 1) az ÜtlfertŐzésnek minden következni,''!! , u-ymint : na agő m 1 © s e 1E e t, az ingerlékeny ^venges&íet, az omldfulyáat, különösen a tehetetlenséget (elgyengült fórEerőt), 2. húgyciőfolyásokat (még „iy idülteket is), a nemzörészek bujakóros fekélyeit és aátOdendŰ bujakórt minden alakjaiban és elcsufitásaiban, Htxö diüló 3. Htxaryoaö sasdisülóseKet. 4. fris és idolt nyikfoyásokat nőknél, az úgynevezett fehéfolyást, és az onnan eredő magtalamgot, MSrl3cJ.tlté>selte>t, 6. a húgyhólyag betegségeit, és mindennema vizelési nehézségeket. RENDEL NAPONKINT: 1MÍ_n délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától ó-ig, és este 7 órától 8-ig. >Lakfc Pesten, belváros. kigyó utcza 2-ik sz. a., klgyó- éa varoahazatcza sarkán (Rottenbüler-fóle hasban) I-ső emeleten, bemenet a lépcsőn. BÚ***" levelekre azomnl válasz adatik, és a gyigyszeek megkflldetnek. ~ I fit jtbrt *inD, ob jutig ottr alt, ob rci* »bt! ora; aoi fínbet in Bicuhii !S'." S^f4?cbare"iatcnflantc uíjnfíbaMiie 6pitle für bú 6*«lia(|tnl>. fo amj ciné úwraft «ut-' m un intmflonlto <*ftlIMo.fUfi>idni fit lineti irttí Illeti it. H. 6tu tt. *>, ?^t»*t»tonm*€«,eiiifc.mtnta«*e»tM*. 60. », I. I. 1, I, <. ffft.1*, 10, W, «0, »,-*>. «? 1,'t'. *>M. «w< "» »•*. i een fc. m »• ti,,.'"., i^t^etbu. rkKKitii Í IUBKC n» WeA. b. 10. acv se*. onins. b. M. le. 5a ao. td», ml fifxaL, » 1JO. UO, L t. 10. Mr 44. M, W. irtl II. JO, », «, ». «0, «. 1. i. It. 10. <0, », K, í. 1. 1JO. J. ' "C. K>, 00, 10. 90, f. L1U, X. .,..!» t »-, •», (I. I, 1J=. •? I ». 1J0, «,•.». ?«iana. ZnoDdca. ZxsmclB. StoliKB. »nfcl, 0fnfnfpidc mb *atm*3nlhiuKMit íc^ *>il<* Kv«tM| SMt '«W-1«, tr"", Ű, 3 ', 4>. SaiÜiaac IVtn «1 «<<» *? '? "'? *> Xtlm H<| «««rt>4 oíjrtiW. « b- fi. I W í. 4. ' amnutwMt m K, K te tu (. >. etu fe io, is, », ts. u, *', fi i. i eaí >. 6»«1<»» tan aot Ht Hat . . lm Wt» Ml anai UWtff*Uts. 1 te » b.. K. 1-SC t. S. . bc« etfitf tr. SO, M, «. 1. 1 JO, I. 5ÍM ?•» KI. ^ K. «S. 85, S. 1J0. 2, S tU |L 6. ~ — 1 Krinf eioj . TuftntsKit , ncatnBl t<r BnsErofcl. Bnt4 »cl4c4 mu ben 4c|ang datf 9»fltU IftiMnb aoikafrBica hra; búfc* Itbc nlc nffaBlt tS»id|n| Eo^cl Mo* 15 b. B^^Tf^^B^flpc^T gcfttt atit cSca w ._ . >4ttd)bttrcv ?vCctiCfldCBf 1 NI|U! 11, t l.»,_», tM,», «, Mtfflbn Oda ffe Jtuöv, tr. K, M, " ^.^...^^ la jtSSta ma(rw«íl! jfc fiába as» tBlt^tn K» miío*. I epi" ao ti.. |. 1 SO, 2, 130, 3, 1 60. ' eaátmdaáa. hapftf mit npta&eten nA Qtn^Iira. fflr enM4fcac fttBba, tt. S r, %. i.io, f > ffU "ftlrf Wrrf WBftam tfa 5 h io <a4ct ÍIHBMH, ftx 9ttb<»ea ub Snaien, pa ©Ötf '. «0, 4o. «0, «. 1, >. Mt acaa ettw&twnoírtt, e^w dnca aMcn tk. i, 6, a, io, u. Der kleine Zanberer 5D»r Ftrc )? rtfea tm étiabc ift; dx HntÍK%mtiÍteT fi : >a fteftx. f'f Jn . U ft. í>.e Sflef mit a ^ « íiibet Zbrater, ft 3&, 80, (L l effíen. ft- !•>. », 3U. on-í^n ©rwlt. ír- s«, M «0, M. tr-epúkf ft- U, M, üO, t. 1 Hit vuiímrt, te 60. mü ^?fnert, ff. l.M, S, 1.80. ti m fdac. Kit ©^Uflttxtl, te. U. Hibcn €«!«, b. 10. IS, 10, 30, 40. Vtft irt, Sata*i.icr BBb ActK^n mit ftmall- ttffert, 1 St. ír. i», ifi, 80, B. I, 1J0, 1.60. eáM, MM Wí4, tt. tu, 90, tO, Mi 6laW, h. *0, R. i.«». B bit isi 4 , 30, eeq.ÜJB, í«ffíf, i)o> i 6lfí M4 «t3St. ír 60, 80, (I J, 1 1 . 2, t.'-o. •íiwtft inierífiflBt mit atnfiraat flnt für l Kin bit ÍMH B« julűmntnácfttaitn ^ou . «« ift sínt 6öt(*f *«fttt( mii KrfíitC ompliiirtm Sűuta-bwtalta, *?W mit am ^ [o tat 3tt<r mtt gnfra Pd*l (íttt bit Iftm ^ (i im f tjftflm Sefte) MAAO fana l fiaft BO4 Xi)a(I bet Bfipaxatt fL 1*0, 1.80, S.30. J 80, ; ti I«irt . g ibi r íí« onűl.it Zat i k tr. •Bt «5timaK, 1*« Zftim, ölt w . '-o, 80, ft- l, 1.50, l.M, K 9!r4 (ebt bmertaft t lt S BK 9!r4 (ebt bm benialtt S,mpag<a, Jtevriofai,6tta art, CemfertaMr ua^ asbert 6(040, «St l t >o (L 1 l»" wwt KnBKifBng tr. i", 40. ib oB 3<|ai«»u C i V hostflit r'Ri icbef fttnb |4«tD |Hit» onD n»rd!*n crl rnen. Cm Kepsnt ^r jcböi *«ge Sínk fescrtl ff. 4", 10, «a Stíi 5« M : 5«, M. rr *', ft. l.»0. nnunfrirf. Vfr hBrtfd), rr. i«. ?Bií.lta tt. W, *0, 70. O^CBWbrt 'r. 40. 90, fi l.M. I 4 tt 'O. B::« «:«6Í rí 80, V r tid'tt ffri *i Sititríp tBctttt. s *«tftt í í i ffU it^n. *int tomplrte, (tbt tftíhab onl 1 6ábcl mit ípf, -T. 1 íatrontaiitt, 1 Ijib, Süt* ft: eottt|l. e.M), J.10. ^bt 6lHRi :(«mD>tn ft. l.tt). [, BíUtfte* .i! . Itt - Sri cf ÍBtfí, bn Iroi}c fid) frt wil 6tt(9d 20 ír 3iatr klft.ít:íín«'5ii t(H aiit 3Rc4anítmu#, ffii ftfint ftnber irt u«rcfr«lttnb, 1 €röil rntttcL. tt. U, 4 , 8«t« Sk:K Í5tr. ^ Tit 3»,-«idarTtnf?Í,-(, barftíenb daen fr t«fi« if rtuid)t, bit 9naf anb be* ftti* kerocp. 1 6titf •0 tt. Pnfcmto cbír «n(| jaojt ®«(etIT*«(teii an[ ba-1 € cnmkpt TÍ, ba& «nr brr 8caB,rr berfeam bit «-f* ei< na-t gn B?igcrbBT4 1 étfirf Sb hr. 9(b nK.btbüVartn tai^nttLrcs » IÍ S :rrt-lltn< aber ^a? tftbtiatnin iB rtrjtBtn. T ? ft f?b«a 6)i lib nab ru* fennt fit Uií- , bra> tr<lx»e sinn f«4 ftr.ci uxtra.it «it«f4Jnttn taan. rb<i, f t. lati? fto fr. ' ? 0 ft- J rr. . ;« |ett»i.p nn>> wr«i*t{t nirb, t ÍB. I Uvrta, OUttr :c. fi. 2 60. wH Itt .í«* r íöörf.I, J-I|: uf »»?• | ma>», 50 h. WtlWntl.-f mü íoíidiö.'jiv 1. I.to. D tf I rt bo«( ben I ijlbat? »o« * w kib ;trbu, da » k XHt un.cmiftlt^t e*m i4« b;t .itfc tőrbe* U anb btunco) ifi fit A*ü(, ti tT. Í24t Ob b#ili; 1 «tw. bux lege .4 ci t mtláxm [ft rt ' 80 fr aí *<erir-f frtttaoBBait, tan •Acibcba i^.yet lm. 20 fr. De 9trtr.jtj«rttntafé>t, no .Mi«rrtV 46 ft. Xul ec-luaib(*«i, »tr foia efaaf-ftíQ */ ?' t f«vínbr: anb u( eUta aíal mit- (ituti.' a> n. i tet eaist, ft. 4. ím JíortC3|A-vT. ©o foff au Moxtt VM 9>in&>iNft4€iű ÍM 9tm^t '5 ft rrifttÍBCB ? «J te. Swr ?eratcb:u:.fff Srpajt ti. i.-.-o KaT1 S* Rí* >*4 Krfóicfene arb.TC Irraralr, it'Jcft mgra Í3ŰH(I an ff««m tan lio)t U« 9««nrt trtrtm űiite Wwifle an&erer ©pielroünren imb •ífeüfdiúftíftutlí. ölt ollc nid)( benannt twrften finnen. finf jn Cntftn $reifrn ttnjig unt* úíiern nur in itr gefcrtijttit XicMríüge ju ^aben. frtilblóíttt, wtldje kbr tnttrrefíűnt fin&, iDCrDtn ftruril ocrtbeilt. BAZÁR Friedmann, miirn, $JrnterBrnpc 26. Hirdetmény. A pesti központi papnövelde Zalamegyében fekvő kis-komáromi uradalmához tartozó O-BudaVÖ/T községben található tago-sitott birtoka regale joggal együtt a kis-komáromi tiszttartósági irodában folyó évi september hó 27-én reggeli 9 órakor a nm. m. kir. mi-nisterium jóváhagyásának fenntartása mellett zárt ajánlatokkal egybe kötött nyilvános árverés mellett örök áron el fog adatni. Az eladandó birtok catasteri munkálat szerint áll: 900 Döl belsőségből, melyen korcsma épületek vannak, 4 hold 306D öl rétből, 115 hold 1112 Mól szántóföldből, 124 hold 246 F|öl erdőből, 58 hold 1026 Göl erdő legelőből. 303 catastralis hold és 390 IDöl. A Tenni szándékozok azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint magokat a kikiáltási vagy biróilag történt becslési árhoz mért 10% bánatpénzzel ellátni szíveskedjenek. írásbeli zárt ajánlatok 10% bánat pénzzel ellátva csak az árverés napjáig fogadtatnak el, míg az utó ajánlatok tekintetbe vétetni nem fognak. Az árverési feltételek a kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában betekinthetik. ' KiS-Konarm, 1874. évi angosztns hó 12-én. 0«5 - ?') A kis-komáromi uradalmi tiszttartóság. i ii 8 0 0 8 8 |