* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 4.31 MB | |
| 2006-08-30 11:16:19 | |
 | |||||||
Nyilvános  1175 | 8364 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1874. október - 79-87. szám A következő honlapcím alatt egy hivatkozásgyűjteményt talál, amelyből megtudhatja, hogy mely honlapokon és milyen feldolgozással találhat még Zalai Közlönyt: http://www.nagykar.hu/hivatkozasgyujtemeny/1/392.html A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAG1-KAJÍIZ8A, 1874. október 1-én. Tizenharmadik árfolyam. A lap taellenu r«ax*i 'illeti kaalwnenyí i sserá-eaatóhea, — uiTafi rétiéi :h*v< kösíeményefc t>*rits s tiadókoi berami.tr.. lu. Ámdik: SAÖY-KANIZ.SA WlualMia:. Mrmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Késiratok risiza nem küldetnek. fél , 6 kasáko. petiUorb I! 7 mücdMor 6 • •»»*•» ' torakbi sorért 6 kr lorooaiftt 10 sr«n ** -.emec fal Kincstári ilUtík rnindsn ' «,e. binUtesírt k«10nf | 80 kr. dSg ZALAI KÖZLÖNY előbb: LA-SOMOGYI KÖZLÖNY1 Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalaaagysi gazdasági egyesület", a .^oy-kanizsai kereskedelmi s iparoank", a .nagykanizsai takarékpénztár" a .Zala-Sosugy* gizhajézási részvénytársuiat, agy a .zala-egarszegi torna-tűzoltó egylet* s több megyei es városi egyesület hivatalos értesítője. Uetenklnt kétszer, vasárnap- s csútönökOii, megjelenő vegyes tartalmú Előfizetési felhívás „ZALAI KÖZLÖNY folyó 1874. év oktoberdsCMmberiéraegyedére-Bizalommal felkérjük lapunk mindaion tisztelt pártolóit, kiknek sliiurtMk szeptember hó végével lejárt, azt mieióbb megajiUai Buvesked]enek, hogy a pontos szétküldésben fannakadás ne történjék. Lapunk előfizetési ára: Évnegyedre % frt. Félévre * . Egész évre 8 . Otbdik közleménye a leégett bvcsu-szent-lásM templom s zárda felépítési költségére gyűlt adomám/oknak. ( SártMkán koníg ríítíröl : Hotrith Bolditsar 10 frt. — Ujj Boldisiar 10 írt - Sándor Antal 1 frt. — Saador V.nclel S írt — D»rixi Bédi 10 frt. — Ör. Sándor Bódi 10 frt. _ Ár. Jóu.f 10 frt. - Oal Bódi 6 frt. — Uasló Ká- roljní 5 frt. — Foki ADU 6 frt — Lanlo Veodsl 2 f*t — Sándor Jiooi 10 frt. — Sándor Mesyoárd 10 .VL _ Ujj Uttsn 5 frt. - Tiki Mikiij 10 frt. — Ujj Grfirgy •> frl. — Liítlai György 2 frt. — 8*epi lítTin 5 frt. — Újriu Jóisef 5 frt. — T6th Jidi 1 Irt. — BsJ»i Teneialné 2 frt. — NsJJ Jánoi 8 frt. — Kamin J»noi 8 frt — Bsfai Bódi 10 frt. — Kor pici GyorjTní 3 frt. — Ki* Karolj 20 frt. — Egyed Jónef 15 — frt Xadrai Jánoi 5 frt. — Fdka Jóasef 6 fit — Varc* Ábei 2 frt. — Beisi Játtól 5 frt. — Sándor Menrnárdní :< frt. — Király Bódi 6 frt. — Ujj Pit«rné 2 frt- — Eafsi Jóuef 5 frt. — Safai OySrgy és Márkus Treni 2U frt. — Lippica István 5 frt. — Király J6- ítrf 5 frt. -Sebestjén Menjhárd 2 frt. — 8ándor fs- reac-i fi frt. — Király Jánoi 20 frt. — Sándor György 10 frt. — Ujj J<Su«f 5 frt Lásslo Vendel linó 2 Irt — Bolla Vendel 5 frt. — Salamon János 5 frt. — Héry Ilié, 5 frt. - Kadrai Bódi 3 frt. — Molnár J«n.u 3 frt _ Kiss Menynárdn4 S frt. — Egyed Mwirhardné 5 frt. — Nadrai József 3 frt. — Csássár Jái.u» 5 frt — Királj Henyhárd 6 frt. — Varga Jó- tiefci 2 írt _ Bets István 2 frt. — Palánji Józiefné 5 frt. — lútuna Károly 10 frt. — Fater Károly 10 frt. — Ohirski Joisef 5 frt. — Zttjgó Bódi 5 frt. — Gál Istráa i bt. — Píka Bálint 5 frt. — Subo 1b-ssef í írt — LiasU Károly 6 frt. - BJá-rr Anpa 10 frt s- Ba«s»*~Pílar S frt- — Zubó Jóuef 1 írf — Tóth latrán 2 frt — Siabó Bosa 1 frt. — 8zab< Jánoa 2 frt. — LátaU Ifsáta 5 írt. — Lasaló O^S-gyoé 5 frt. — AU Király Un* 6 frt. — Ábrahám Imra lu frt. — Sándor Joaaaf 5 frt. — Bódi. István 2 frt. — Rafai János 1 frt. — Haláu Bódi & frt. — Caéei JóaMf 2 frt. — Saabó Iáin 1 frt — Pálf; János 1 frt. — Varga MenTbardne l frt. — Csobor Dániel 1 frt. — Kis Jeremiás 1 frt -- Takáts Vendel 1 frt. — ifj. Sándor Bódi 6 frt. — Kámán Jóuaf 5 frt — Halál ÉT. 1 frt. — Kis Imre 2 frt. — Knstán J .„,.,. 6 frt. — Baakál Lásaló 5 frt. — forki István 2 frt. — Horváth Andrásne' 1 frt. — Kostán Antal :>0 kr. — Királj Karolyní 4 frt. - Lóránt Károly 2 fri — Rnmi János 1 frt. — Léráttt í'ersncx 1 frt. — CKÓUS Antal 5 frt. — Salamon Ábel 1 frt. — Kassái Zsig mond 1 frt. — Összesen 600 frt. 50 kr. Egyesektől: 8ipo> Ferencit 60 frt. — G. Festetics Taszilo 30 frt. — Nagy-kaniznai takarékpénztár 40 frt. — L»ól- zalai takarékpénztár 5 trt. — 8xab<ín« asszony 1 trt. — Znggó Ferencué 1 frt. — Pintér Antalné 1 frt. - Sziva Antal 1 /rt. — Kiss Borbála 50 kr. — Agg Anna 60 kr. — Névtelenek 2 frt. — Összesen : 132 frt. EgyOtt a jelen közlemény 632 frt 50 kr. Előbbi közlemény 1985 frt. 50 krt tesz, ezzel együtt a fő-összeg : 2618 forint. Hirdetmény. 7085. n. i. 1874. A nagyméltóságn uiagy. kir. belűgy-ministeritim folyó évi september hó 2-án 30262. sz. a. kibocsátott intézvényével a jöTÓ évre szóló megyei költségvetésnek küj-gyttlési megállapítását s a megállapított költségretésnek felterjesztését f. é. october hó 15-ig mnlhatlanul eszközöltetni reodel-Tén, ehhez képest folyó évi október hó 12-én Zala-Egerszegen d. e. 10 órakor bizottsági közgyűlés fog tartatni, melynek tüzetes tárgyát képe-zendik : — a) Az 1875-ik éri megyei költségve tés megállapítása ; — b) A legtöbb adótfizetó bizottsági ta gok kiigazított névjegyzékének az 1870. 42-ik t. ez. 22. §-a értelmébeni megerősítése. Ezen közgyűlésre a megyei bizottság tagjait ezennel tisztelettel meghívom. — Zala-Bgerszegen, 1874 évi september 23- án. HERTELENDY KÁLMÁN s. k. főispin. Készes kiírás Zalamegye áliandó választmányának 1874 ik évi september 16-ik napján tartott ülése jegyzökönyvéből. Czukelter József megyei számvevő ur jelentése mellett bemutatja az 1875. évi megyei költségvetés tervezetét felszerelve. - 1874. september 13-4n 1875. sz. A bemutatott 1875-ik évi költségterv tárgyalás és lehető vizsgálat alá vétetvén, a Vllí-ik tétel 2-ik sorszámánál ielho/.atott, hogy miután a megyei levéltár és telekkönyv a nagy megyeházban van elhelyezve, hol családi és birtok viszonyokra vonatkozó számos értékes okmány őriztetik, az eshetőség elejét veendő, az állandó választmány véleménye szerint czélszerü volna az érintett épületnek villámhárítóval leendő ellátásához terv szerint kivántató összeget az 1875. évi költségvetésben előirányozni. A X-ik tétel 3-ik sorszámánál szóba hozatván, hogy a megyebeli szolgabiró urak által elövizsgálati fogságban letartóztatott és később a kir. járásbíróságokhoz átkisért fegyenczek elövizsgálati fogságuk tartama alatt felmerült élelmezési költségeikről szóló számlák megítélés eszközlése, behaj- tása és a költségek viszszatéritése végett mindenkor a szolgabiró arak által a kir. járásbíróságokhoz átteendők volnának, az állandó választmány a javasolt intézkedést czélszerunek találván, tisztelettel véleményezi, miszerint a tekintetes megyei közgyűlés a járási szolgabiró urakat erre uta sitani méltűztassék. — Minthogy továbbá a magas magyar kir. belügyministerium f. é. september 2-án 30262 sz. a. kelt leiratával az elárusított megyei fekvőségek vételárának, s így az úgynevezett megyei törzsalapnak kamatait is a tőrvényhatóság bevételei közé felvenni, és az állam által nyújtandó fedezetből levonni rendelé, miuek bekövetkeztével a központi megyei hivatalokat igen szűken befogadó megyei épületek kiépítésére szánt i.lap növekedni megszűnvén, a szándékolt czél elérhető nem lesz, mivel tehát ezen magas ministeri intézkedés nem csak a kérdéses alap rendeltetésével, hanem az eddigigyakorlattal is ellenkezik, — ennélfogva a megyei állandi választmány véleménye oda irányul, hogy mielőtt ezen kamat jövö-delmek a törvényhatóság egyéb bevételei • közt előirányoztatnáoak, az ezt elrendelő ministeri leirat megváltoztatása czéljából, a magas m. kir. belügyministeriumhoz, a ' tok. megyei közgyűlés által felirat intézendő volna. Ezek előre bocsájtása után "a kiadások-i nák a tényleges szükségletekhez képest történt számbavételével előkészített jövő 1875-ik évi megyei költségvetési előirányzatot a megyei állaudó választmány tiszteletteljesen azon véleményével mutatja be a tek. megyei bizottsági közgyűlésnek : miszerint azt megállapítani, és két példányban TÁRCZA. Elmerengek... Elmerengek, Démin eltfloSdötn, EMhanott, rig' lefolyt időkön. Multak álma 1 fon/ad A ririgok ! GondoUtUl kertetekbe' járok. Csitt I eMudesen, Uuw ! Ssinte félek Oda lépni lelkemmei közétek. Nem U kert et ; — a magit kiúrta Boldogtagn&k temetője, tirja. Mennyi emlék, mennyi boldogsig van Eltemetve leim a föld poriban I Mint virágok ismét TÍHU j5nek Uj itfllíitti elmeit nép időnek. Mint « sxorgos, fürge méh, közétek Méxet •xedoi TÍaaxa-viuca ténk. Olr jól «sik vélatek a régi Örömekről s bánatról binxéini. Ftlkftresai i tcltid. biut, Hol Btivfttnnek «1M& '4gja timadt; — Vinsaluvin ? stép gy*nnek-élet Kamiikból sgj k«t boldoff évet 1 Jönnek aztán »^P- t&sdérí clmak ; 4lmai a boldof jfjoiagnak. Olyan éden, olj*B **ent ez emlék. Mintha meuyek orstigib* lennék ! Aztán régre minden elsötétül K önjeimnek hulló tengerétől. S bof7 kitUitoJ ismét Utbatárois, Egy aj kép' feltámadását látom t Kertben ölök, ki* virágos kertben, 8 jó anyám, kit réten eltemettem Keblen ajra átölelve tartja, S csókot nullát ajkaimra ajka I Ujabb képek. Mind megannyi árnyak ! BÚJ emléki egy letűnt világnak ; Mit maginak Tiaaxaint s lelök, — Bomba dSlt vágy, Összetört remények ! Elmerengek, némán «UünSd5m Elviharxott, rég lefolyt időkön I Mnltak álma ! Elfonjadt virágok, Mint a kii méh, kelyhetekre szállók I — - VÁSHALHI KÁLMÁN. A nevelő ur. (Folytatáii.) — Azt nem mondottam, annyit atonban feleletül megjegyezhetek, hogy én adott szava mat beszoktam vál jini. Mariakat még at utón felkértem, emlékezhetik reá, a négyet a tani keringöre és moet atetak igeretemet teljesíteni Adieu madame! — ?s ember ugy latszik játszani akar velem, és érzelmeimből gúnyt üi? — dünnyögé magiban Janka, a távozö után haragos pillan tásokat vete. — De nem, azt még sem hibe | tem ! Kötelességét ment teljesíteni. Igen, ugy J van ! &s mégis, ha reá gondolok, hogy mily jó-j izüen csevegett Katinkával, a vér megfagy í ereimben ; szerettem volna oda menni hozzájok | és szétválasztani Őket. Hátha caak a világ ámítása ezéijáböl teszi ezt? Igen. azért teszi, ismerem jó szivét, nem akarja, hogy megtudják s engem gúnyoljanak. Igen. igen, A szeret engem EB ha ?sak szembekötósdit akarna velem játszani akkor, oh akkor? meg ölném e csalfa szivü kalandort..... Ezalatt Béla meglehetősen kifáradva közeledett és Janka mellett foglalt helyet. Janka épen készült egy-két kérdést teoni fel, midőn az egész társaság a lejárás tele for-ditá tekintetét, mely azt jelenté, hogy elkésett vendég érkezett, miért is mindnyájan kíváncsiak voltak látni az illetőt. Egyszerre csak elterjedt az a hír, hogy Péterdi jött meg. Janka összerezzent, rosszat sejtett. — Bélám menekülj innen, hallod férjem jő! — szolt Péterdiné a mellette ülő Cingáryhoz kétségbeesett hangon. — Hová gondolsz kedvesem ? én, és me nekülni? Mit tettem, hogy bűnösnek érezve ma gam, fussak az emberek szeme elől. En tetteim ura vagyok B azokról bárki előtt ia számot me rek adni. — De itt, e pereiben gyanút keltesz fér jem szivében, jól tudod, hogy ő ixnádásig szeret — Tudom, s ép azért, mert princzipáli- som jellemét ismerem, nem fogok elmenni. — Az istenért — mond Janka, szüntelen hátra tekintgetve — kérlek, tedd meg érettem ! Ah, már késő, itt jő ! — Jó estét kedvesem ! — üdvözlé Pé terdi nejét — hogy éned magad, jól mulatsz nemde ? — Isten hozott édesem ! Most már jobban érzem magam, mióta láthatlak. A gyermekek jól mulatnak, én azonban unatkozom. — Ej, ej Ciogáry ur, hallja mennyire pa naszkodnak. Mikor én olyan fiatal voltam, ha lálra szegyei tem volna magam, ha valaki körü löttem unatkozott volna. — Bocsánat princaipális aram. éa oka aem vagyok, mertén tánczolni szoktam. Talán valami más baja lesz ő nagyságának. — Oh nem, épen semmi bajom sincs ! Mily jó vagy te édesem, hogy kijöttél hozzánk és tagja le He tsz e szép társaságnak. — Hol vanoak a leánykák ? - kordé Pétei'ü szemeit körüljártatva — Beholsem lá tom Őket. ? — De itt vannak — sietett felelni Cin- girv — Katinka amott Bétái Balatoni barátunkkal éa Mariska Orsi Arthurral. — Az ám a kedves kicsinyek! Kérem do mine Bpectabilie Mariskát ide szólítani. — Azonnal. Mariska, midőn Ciogáry tói megtudta, hogy Gero bácsi ÍB itt van, a csodálkozás egy nemével kiáltott fel és könnyű léptekkel mint lepke szaladott jó bácsija üdvözletére. — Jól mulatsz kis leányom ? — szól Pé terdi az érkezőhöz. — — Igen jol kedves bácsikám. De hát miért van az, bogy velünk nem akart eljönni ? — Dolgaim voltak kedvesem s minthogy már elvégeztem, utánatok jöttem. — Ily koráu ? — Hüvüs kezd lenni, ideje, bogy haza jöjjetek. Hisz te már ugy is fázol. Jer csak kö zelebb ! — és szeme közé nézve, magához szo- rítá B homlokára hosszú csókot nyomott. Péterdi e tette nem c*ak övéit, de sőt Cin-gáryt is bámulatba ejtették. Ki nejét is csak otthon s hozzá még nagy ritkán csókolta meg, most itt e perez ben, oly nagy társaság jelenlétében a fogadott paraszt leánykát forrón ssoritá keblére és homlokára nyomta az első atyai csókot* Ha szivébe láthattak volna! elkésxitTÉ a wgyméltásigu magyar kir. bel ügy minis teriumhoz megerősítés vígett /elterjeszteni méltóztassék. — Végül tisztelettel meij'-gyeztetvén, hogy az Í875-ik évi megyei kfilfségvetési előirányzat jeleu vélemény kapcsában a törvény értelme sierint a központi indában közszemlére kitétetett, és minden bizottsági tag urnák kézbesittetett. — Kmf. Kiadta: BOTFY LAJOS w. k. náaod alj«gj* '? Imreiek a londoni borkiállfffisiól. (Folytatás.) Hogy ezen jogtalan intól kedését » nagy közönség etóttnémileg tetszetőssétegye, a kiállítási commissió hirdetményeit oly féltkép formu-láztatá, hogy a borkinllitáBba 6 perceutnyi (25 kr. ezüstben) külön bemeneti dij fizetendő, a melyért azután a látogatók a kiállítva levő bo rokat megillethetik, hallgatagon hozzá tét-e, ha ugyan ai illeti kiállítók azt megeng»dik ! Ezen minden tekintetben illoyalis föllépés azonban véget vetett a kiállítók türelmének, én midőn a külön bemeneti dij beszüntetése tárgyában kelt tiszteletteljes kérésüket az angol cnnmisiió meg-fogbatlan udvariatlansága még csak válaszra Km meltatá, végre egy közös nyilatkozattal kijelentek, miként h* a külön bemeneti Híj továbbra i> azedetik, ok kiállításaikat niindany-nyian bezárják. Ez azután használt és » com-missiómidin azindignált kiállítókkal s/ inben másként már nem járhatott el. végre ni szánta magát visszavenni azon in'érk' dését, melyet Unni programmja alapján sohasem szabad vala. Mindez azonban legalább is hűt hcu^ tartott küzdelmet jelez, a mely alatt elriasztanak a kiállítók, el a közönség. Ez rövid futőlagos vonásokban ecsetelve a londoni borkiállításban résztvevő kiállítóknak helyzete s most nézzük egyenkinl az esryea országok kiállításait, ismertetve azoknak részleteit, hogy azokból az illető ország bortermelési viszonyainak kisebb nagyobb életképességére következtethessünk. 1. Az erdélyi collectiv tánUittU. Magyarország és Erdély bomi két orszá" gos collectiv kiállítás és Lápossy Ferencz és társa pesti borkereskedőknek magán kiállítása által képviaelvék. A két collectiv kiállításnak egyikét a magyar országos gaed. egyf sülét, másikát as erdélyi gazd. egylet s az erdélyi pinczeegylet együttesen rendezték; az „e r d é-lyigacd. egylet éserdélyi pincze-egylet ? collectiv kiáiliiásábao réazt vesznek : 1.) Apor Károly bán'. ; 2.) Bánffy Albert biró ; 3.) Bethlen Sándor gróf; 4.) Bornemisza János báró ; 5.) Elekes M. 6.) Gerendy István; 7.) Kemény István báró: 8.) M'kó Imre grút; 9.) Paget János ; 10.) Sámi László ; 11.) id. Teleky Domokos gróf; 12.) Teleky Gusztáv gróf; 13.) Zeyk József; 14_) As erdélyi pinczeegylet. Ki vsa állítva mindössze 55 borfaj, vekből vegyes szüratelésül 18, fajbor 27, vöröe faibor 2, asm 6, peagfl 2. A vegye. artretaMrt borok között jelestege által kétségkivttl első helyen áll az erdélyi pinczeegylet törökhegyije, melyet azonban kereskedelmi tekintetben a kttküllőmenti borok, ugyancsak a pinczeegylet által kiállítva, határozottan felülmúlnak. Ezek mint úgynevezett dry borok az angol ínynek inkább felelnek meg, mint a testesebb és ezu-korban jóval gazdagabb törókhegyi, a mely édessége folvtán korlátoltabb körre van szorítva, de a sherry' és portkedvelőknek idö folytán könnyen lebet kedvenezévé. Mindezeknél alkalmasabbak a kisebb rajnai borokkal megküzdeni a tasnádi és mesüséri borok, a melyek vékony tealük éa nagyobb savanyák folytan természetes versenytáncaikhoz közelebb espek. Az első gróf Mikó Imr. az utóbbi a piuczeegy-let által van egy igen szép példányban kiállítva. Ugyancsak gróf Mikó Imrének 1X34 ki PS 1846 ki termésű szilvási borai ritka szép és jeles borok, kár hogy eladási quantum belőlük a kiállításon nem lévén, kereskedési szempontból meg nem figyelhetők. A kiállított fajborok között van; 8 baka-tor, 5 Riesling, 1 Welsch Riesling, 3 Leányka, 3 Som, 1 Sauvignon és 3 Muscat. A bakator borok kózótt kétség kívül első helyen áll Sámi Lászlónak 1862. szódeme-teri bakarja. Ezen gyönyörűen iskolázott bor nemcsak versenytársait előzi meg meszire: az oly szép, hogy az egész londoni borkiállítás alig ha mutathat fel annál tökéletesebb bort. A bakator bornak esélyei Angliában meg kétesek, zamatja idegenszerU, teste vékony, bár azt szesztartalma némileg ellensúlyozza, ahhoz az angolnak szoknia kellene. Annyi azonban mindenesetre áll, ho~y Sámi László sződemeteri AZ angol piacz számára készítendő bakarbornak ideálja, ámbár ezt annak, — különben elismerjük indokolt, — magas árára alkalmazni nem akarnók. (Folytatása köv.) A keszthelyi gazdasági tanintézetnek további JennáUását, sőt az ily intézet igényeinek megfelelő kiízélesbitését és lehető UgczéUzerübb berendezését a fóldmiviiés-, ipar- s kereskedelmi m. kir. ministerium véglegesen elhatározván, ezen tanintézet tantervezete az 1874/ö-iki tanévtől Jolyta-tólagosan következő leend: A KK87THELYI M KIK. GAZUA3ÁGI TANINTÉZET TANTERVEZETE AZ 1874,5. TANÉVTŐL JFOGVA. Az intézet iiiljn. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet czélja a mezőgazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő földbirtokosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket jövő hivatásukra korszerű tudományos, valamint gyakorlati szakképzéssel | is a gazdaság minden ágában kitelhetőleg ala-i posan előkészitni, és megismertetni e mellett J az erdőszet főbb elemeivel ; különösen pedig a ! környék természeti viszonyai által kijelölt és nagy mértékben támogatott szőlőmivelésben és boraszatban kellő kiképeztetéftt nyújtani. A tanfolyam tartama. A tanfolyam az eddigi két évestől eltérő-leg, eWBtul három évre terjed. Az első év folyamában a tanulók kiválólag gyakorlatilag foglalkoztatnak a különböző kézfogások elsajátítsa végett; emellett azonban az idő kellő kihasználása czéljából néhány előkészítő tantárgy is adatik elő. A második és harmadik tanévben a szaktantárgyak foglalják el a legtöbb időt, ezekkel párhuzamosan mindazáltal a gyakorlat is kellő méltánylatban részesül. Az első tanév tanulói a második félévi vizsgák befejezte után is, eltéróleg a következő tanévek számára megállapított beosztástól, — tnég augustus hó vegéig az intéiet kötelékében maradnak; ezen utóbbi hónap alatt azonban csupán gyakorlati teendőket végeznek. Tanév közben az első évfolyam hallgatói, a gazdaság folytonos menete miatt, a különben szokásos karácsonyi, húsvéti stb. szünidőket nem élvezhetik, sőt olyanok, kik a gazdaság körüli foglalkozásra, mely főleg felügyeletből s a lolyó munkák ellenőrzéséből áll, kijelöltetnek, vasár-es ünnepnapokon is tartoznak a rájuk bízottakat teljesitni. A tanév rendszerint október bó 1-éu, ez idén kivételesen azonban október 15-én veszi kezdetét, és július hó 31-ig tart, az első tanév pedig, mint fbnnebb említve volt, gyakorlati beavatások végett augusztus hó végéig terjesz tetik ki. Tanulmányi kirándulások. A tanulmányi kirándulások, mint az oktatásnak nagy foulosságu kiegészítő részei, minden hallgatóra kivétet nélkül kötelezők. Ezen azabály alól csakis az igazgatóságnál bejelentett s kellőleg indokolt kérelem alapján lesznek egyesek felmenthetők. A Miratasok határideje. A beiratások rendszerint október hó 1-én kezdődnek és 8-ig tartanak. Az idén kivételesen csak október hó 10-én kezdődik a felvétel és 18-ig tart. Félév közben felvétel nem történik. A tanintézet hallgatói. A tanintézet hallgatói rendes, rendkívüli vagy vendéghallgatók lehetnek. Rendes haligatóul az tekintetik, ki magát minden előirt tantárgy hallgatására 8 a gyakor-latokbaní részvételre minden kivétel nélkül kötelezi; szabályszerint végDizonyitványt csak ezek nyerhetnek. Rendkívüli hallgatóknak azok tekintetnek, kik kellő iskolai és uebizuoyitott gyakorlati előképzettség mellett az eloö tanév kihagyásával mindjárt a második tanévbe lépnek. Ezek csak kifogástalan magaviselet és kitűnő szorgalom folytán nyerhető küioiios engedély a-lapján és dij mellett Docsáttatnak vizsgára, melyről lélévi bizonyítványra tarthatna* igényt ; végbizonyítványt minő .máltai a tanári testület ajanlatára, csak a nmitgu füldmivelés-, ipar- és kereskedelmi m'niatenuin különös engedélye alapján kaphatnak. Vendéghallgatók azok, kik csak egyes tantárgyak hallgatása végett lepnek az intézet kötelékébe. Ilyenek csak önálló és nagykorú egyének lehetnek. A rendes és rendkívüli hallgatók egész tandijat fizetnek, a vendégek csak azon félévre, melyben az intézeten tartózkodnak. FtMttti fdtiuUk. Ki az intézetbe rendes hallgatóként fe|. Tétetni óhajt, tartozik kimutatni: a) 1. jó sikerrel végzett legalább hat gym nasinmi, vagy öt reáliskolai osztálvt; 2. jö erkölcsi magaviseletét; 3. hogy életkorának 17-ik évet bi-t.,1 tótte, és 4 a fölvételre jelentkező a szülék vagy gyám azon írásbeli nyilatkozatát is tartozik előmutatni, hogy ezek neki az intézet látogatá sát megengedik és ittléte alatt a szükségesek kel ellátják. — Ezen szabály a rendkívüli hall gatókra is kötelező. b) Rendkívüli hallgatóknak rendazeriut csak olyanok vétetnek fel. kik 8 gymnásiutui vagy hat reáliskolai osztályt végeztek, é» let; alább egy, a gyakorlatban töltött évről tnuut hatnak fel hiteles bizonyítványt. Utóbbi bir.o nyitvány mellett az intézetbe lépésük előu a gazdasági gyakorlatból leendő — dij alá eső - vizsgára köteleztetnek. c) Oly önálló egyéneknek, kik hosszabii időt töltöttek a gyakorlatban, de az előirt felvé teli feltételeknél is kevesebb iskolai előképzett séget bírnak felmutatni, az intézetbe való be lépés kivételesen szintén megengedhető. d) Minden oly esetben, melyre nézve az itt felsorolt pontozatokban határozott szabály nem foglaltatik, a tanári testület dönt. ^Végeköv.) lielyi hírek. ^^^ iipuiik mai MXámával mp-gkezdet-tük :iz uj éviHigt/edet, lUzteUtlel J'M"'jUk la punk azon pártolóit, kiknek elöjizetr ei idejö'k g*ji-tember végévellejfírt, hogy előfizetésüket mielőbb megttjitani szíveskedjenek. — L>r. Zlain&l VUmO» ministeri ez. osztálytanácsos urat, ki épen vidékünkön erélyesen működik a marhavész terjedésének megakadályozásában, ő fölsége a következő legmagasb elismeréssel tüntette ki: „Szemé lyem körüli magyar ministerem előterjesztése toly tán dr. Zlamál Vilmos czimzetes osztály ta nácsos és a földmivelés , ipar- és kereskedelmi ministerum állategészségügyi osztálya vezető jének, közel ötven évi sr.olpilata alatt az állat egészségügy előmozdítása ko; ul szerzett érdemei elismeréséül a harmad oa/.taiyu vaskoronaren det díjmentesen adományozom. Kelt Buda pesten, 1874. évi september hó 21-éo. FERENCZ JÓZSEF, s. k. BT. Wmckheim Béla, s. k.' — A mai számhoz mellékelt könyvek árjegyzékét a n. é. olvasó közönség figyelmébe ajánljuk. — BiüChitzky M. ur hangversenye s mai napról elhalasztatott. — A nagykanizsai közős népin- lakbannz 1874 5-ik tanévre a beiratások októ ber l tői 5 ig a városi iskola épületben mm denkor reggel 8-órától 11-ig délután 2-töl 4-ig tartatnak meg, miről a t. Bzülók hivatalos tisztelettel érteaittetnek. Az igazgatóság. — Tankönyvek. Wajdits József dísze sen felszerelt könyvkereskedésében a tőgymna- siumi, polgári- és elemi iskolai igazgatóság megbízásából minden OBkolai tankönyv a meg határozott árért kapható. ó tudja, ő érzi csak, hogy ki az, kit keblére ölel. — Menjünk gyermekeim ! NYiude »pec- tabilia ön is velünk tart, hisz már megelégel hették a táncról ? — Párancrolaljára princzipális ur ! — ég sietett a nők öltönyeit magával hozni. Katinka kifogásolta az ily korai hazamenetelt, de sógorkája — mint nevezni szók a — oly szépen kérte, hogy lehetetlen volt bele nem egyeznie. Aí ismerősöktől és a társaságtól szívélyes bucsut vettek s siettek le a kocsikhoz, melyek már elindulásra készen állottak. Az egyik afocsiban Péterdiné, Katinka és Cingáry foglaltak helyet, a máBÍkban Péterdi és Mariska. — Gyorsan, a mennyire csak lebet! — volt a parancs. A kocsik elrobogtak s Péterdi m»gához ölelve éa jól betakargatva Mariskáját, nehogy a hOvos eati acél ártalmára legyen, égése utón caak a levélke végső Mavaira gondolt: ,És ea ártatlan leánykának soha sem szabad megtudni anyja nevét!- VI. Két hétig Péterdi hazánál nem beszéltek másról, mint a festleirt majálisról, csak a kis Mariaka Tolt egyedül az, ki mindig kereste az alkalmat, valahányszor Katinkával volt, hogy nevelőjéről elmondhassa, miszerint egy idő óta még kedveaebb, nyájasabb, mint volt eddig s azázszorta több kedvet érez a tanuláshoz. Katinka pedig ilyenkor rendesen komo-yabb lett. Minden szó, melyet dicséróleg mon- dottak Cingáryról, tőraznxái voltszivecskéjére. Sokszor haraggal fordult Mariskához es kérte, hagyna fel unalmas beszédeivel. Mit tartozik az reá, hogy Cingáry ilyen meg olyan kedves ember a mikor tanít. Tartsa meg mindenki maga-o..k a mit tanul, neki nincs szüksége eiőadáaok-; r:u De ha ugy néha, mikor együtt ültek ket-:.-cakéu s beszélgetés közben meglepte a ni-veló : ur : elpirult, szemeit elfordítá s szive oly han-i goaan dobogott, bogy bárki meghallhatá. És ha kérdést intézett hozza Cingáry, oly nyájasan és gyorsan sietett arra válaszolni, csakhogy valaki meg ne előzze. A harmadik héten azonban teljesen megváltozott minden. Péterdi Gerő, a ház ura megbetegedett. Már lefekvése előtt pár nappal tudta, hogy valami baja van, de mivel határozottan nem volt képes megmondani, hol érti a fájdalmakat, fennjárva akart uralkodni azokon, míg végre oda jutott, hogy tagjait nem bírva, ágyba kellett mennie. Az egész udvarban aggodalmas arezokat lehetett látni fel s alá járkálva. Legjobban észrevehető volt azonban a mély bánat Jajkán, ki éjjet-napot a beteg ágya mellett töltött. A legközelebbi városból két orvos járt ki naponta, megállapítani a betegség nemét, mi azonban nem sikerült nekik. Minden orvosszert megkisérlettek, de mind hiában, a beteg nemhogy jobban lett volna, de sőt napról-napra érezte, hogy ereje kezdi el hagyni. Végül a két tudor abban állapodott meg, hogy az előrehaladott kor vett erőt rajta, melyen caak a természet segíthet. ', Mariaka, ki eddig a bánatot nem ismerte, moat reggeltől estig könyezett Szép szemeit annyira kÍBÍrta, hogy megpirosodtak. Édes anyja, kit ő mindig ugy nevezett, haldoklik, bácsijárói lemondottak az orvosok. Oly kétCBa-pás, minek elviselhetésére egy tizenhat éves leány nem elég erős. Kern volt többé kedve tanulni, hanem mindig arra kérte nevelőjét, kísérné el őt édes anyjához. Ha onnan haza jött, bácsikájához ment s hogyléte után tudakozódott. A jó bácsi aztán megfogta kezeit, közelebb vonta magához, B feleletül mradannyiszor megcsókolta. Sokszor kérte a nénit, engedné meg, hogy ő is ápolhassa a jő bácsit. Kérelmét nem lehetett megtagadni s Janka az ez által kőtelea-Bégszerüleg nyert szabadságot arra használta, hogy a kertbe ment sétálni, vagy ha kellemetlen idő volt, a nevelőt kereste fel szobájában. Epén egy ily alkalommal lepjük meg őket, midőn Cingáry ülőhelyéből felkelve ajtót nyit a belépő előtt — Végre szakithaték egy kevés időt — mond az érkezett — hogy veled beszélhessek. — örülök a látogatásnak. Hogy van a princzipális ur ? — Minden nap rosszabbul s minden nap- közelebb a sirhoz. — Szegény jó öreg ur! — sohajta fel a nevelő. — Én már ki vagyok békülve a sorssal — mond Péterdiné — jöjjön, a minek jőni kell, engem készen talál — Es ha meghalna a princzipalia ur, ak kor? — Akkor!. .. akkor tied lenek tettettői, lelkestől. — Köszönöm Jankám, ily áldozatra nem vagyok érdemet. — No, nó 1 ne ily korán, még nincs ideje a hálálkodásnak. Apropóé 1 Még a majálisjn figyelmeztettelek, hogy beszélni fogok veled s miután azóta sem alkalmam, sem időm nem volt, most foglak kérdőre vonni. — EB ugyan miért r Mert ottlétünk alatt hozzám nem i> jöttél, ha csak nem hivattalak s Katinkával oly különös modorban társalogtál, hogy szivemben féltékenységet ébresztettél. — És ez az, a miért megakartál dorgálni ? — Talán niocB is eléggé indokolva ? — Természetesen ! Ti asszonyok nem tud játok elgondolni, hogy az ily dolgokkal, ha kellS óvatosság nem alkalmaztatik, mennyi bajt, ke serűséget okozhattok magatoknak és azoknak, kik sziveiteket bírják. Mihelyt kiérkeztünk, barátaim azonnal körbe fogtak s kérdéseikkel ostromoltak, ha váljon igazi az, bogy én téged szerellek B te viBzont engemet ? Nem felelhett m egyebet, mint azt, bogy biz abból egy tzó sem igaz s bebizonyítandó állításomat, elhatározáro, miszerint egész idő alatt Katinkával fogok be szélni és oly feltünőleg viselendem magam, hogy gyanojok alaptalannak bizonyuljon be. Ugybi- azem, feladatomnak megfeleltem. — Én is gondoltam erre, de bocsáss meg, Bélám e gondolat mellett még az is eszembe jutott, hogy te játékot űzöl velem. Most azon ban bízom szerelmedben 8 kételyeimet száni- üzém keblemből. Mi szeretni fogjuk egymáit nemde Bélám ? ét sokkal forróbban, mint eddi % mert elközelg az idő, melyben Isten és emb'-r előtt beválthatjuk, hogy mi együtt fogunk élni ét meghalni. (Folytatása köv.) -Tanulóifjak felvétele. ^y tali polgár' csalW klSl kisebb tanulót szándékolt jutányos feltételek mellett égés*, ellátásra magához venni, minden közelebbi e lapok kiadóhivatalában nyerheti. — Dr. Schreyer Lajos t. munkatáx- ,unknak a Győrött tartott magyar orvosok • természetvizsgálók nagygyűlése alkalmával előadott értekezése méltó figyelmet keltett, a jeles értekezést lapunkból több tekintélyei lap átvette, örömmel láttok a .Gazdasági Lapok" hasábjain is, azonfelül a nagygyűlés évkönyve .zinte közölni fogja. — Magyar imintársulat érkezik Nagy-Kanizsára és pedig Gerö J. és Völgyi Gv. színigazgató egyesült társulata október |0 én megkezdendik előadásaikat. Az itteni nyári bukás utáu hiszszük a ÖBZÍ idény kedve xóbb lesz; a magyar színészetet mindig meleg rokooszeovvel üdvözöljük: körünkben. — Bagolyán közelebb tüz volt, 3 ház s h pajta égett el, a n-kanizsai önkéntes tűzoltók csak hamar ott termettek s egész erélyt fej lettek ki a tüz elnyomásában, az oltani községi elöljáróság buzgón segédkezett, mit a tűzoltók dicsérettel tüntetnek ki. — A niéter-rendsner az 1874-ik éri tórvényczikk alapján általános használatra irta Honthy László, .ara 50 kr. Kapható Szombat helyen a szerzőnél. E nagy mfigondd il s szakér tőiig irt müvet több helyütt iskolai használatra is elfogadták, ajánljuk a t. közönség figyel mébe, egyszersmint felhívjuk lapunk mai szá minak hirdetési rovatában foglalt s erre vonat kozó hirdetményre. — SxinéHzet. Sümegben Gerő J. szín társulata által f. évi sept. 24. Szentesi Ákos javára adatott: .Egy szó a ministerhez" vagy .A zsidó tolsranlia" czimu vígjáték. Canicula — a zsúfolásig telt teremben. Virágcsokor és koszoi u üzön a színpadon. A személyzet e darab ban kiválóan szerepelt. Tomanocy az aggas- lyáD szerepekre is alkalmas. Miskolci (Hinzi) csizmaliszlitót oly sikerültén adta, hogy a da rabnak vigsigát 5 küztetsréssel élénkité. — Ezt követte : tizenlesi által helybeli kis müked- veiűktít betanított „A fösvény ugy nem mehet ki s síobából" cimü vígjáték; irta Kisfaludy. 8 gyermek él a jutalmazandó által elóadva. Ai eloadáa uuo tánc. Ezen azini játékot két szemüvegen lebetett nézni: a szüiőkén és azokén, > kik a nevelészet lépcsőjén szemlélték azt. Az elsőn észrevett látvány bizonynyal azt mondatja: j»j be kedvesen, mily jól játszottak, mily szépen tudták a mondókát súgó nélkül is, mennyire illett a leánykákuak a férfi ruhastb. — A masouií üveg nézője kénytelen mindezt eJismerni, mondván : biz ez mind igaz; azonban az óriási baladás mellett, mit a tanügy hazánk ban rövid idö alatt tett, azt hiazük, a még tankö telezett leányoknak egy kissé igen is kora a kö zönség előli (Kgyed kedvese) stb. szerepeket ját szani, bennük elhinteni, fokozni, a tetszés vágyat és több a neveiészettel ellenkező csirákat megfo- gamzódva elősegíteni. — Különben mint em lítem a szemüveg kettő volt. — Sept. 26. disz előadás Kisfaludy Sándor koszorús költőnk születés napjának évfordulójára. „A Király hizosodik" vígjáték Tóth Kálmántól. — Ezt megelőzte Kisfaludy Sándor apotheozisa, néma képlet — bengali tüzfénynyel — az összes sze- mélyzet álul sikerültén előtüntetve. E darab ból ki kell emelnünk magát Gerőt, ki (Kiskop- jai, nagy kopjai Kopjai Imrét) ugyancsak kittt- níea adta. Marton (Dochissimus Guidót) Gerő Lina (Banilla) midőn agyagot hozatván elő, mű vészetét a tiszta szerelem képlete nyomán akarja megkisérleni, dicső jelenetnek mondható. 27- én ftA betyár kendője" népszínmű, irta Abonyi Lajos. A terem tele. Szentesi (Bandi) a haramia lelki tusában, a lelkiismeret gyötrelme kifeje zését, az imádkozást kísérletet — nagyon di csőn adta. Gerő L. ismét tapsvihart, aratott. — (Buzi) nem alkalmas időben bukott le a székről, mindázáltal a szereplőknek a beállott perce nyí szünnt helyett helyesebblett volna a darab nak használni fel, az egyszer nem sikerült él- czet. Sajnos, hogy a^ női személyzet kevés, e szerint a kénytelenig némelykor nly szerepe ket is juttat, a minők épen nem az illetőknek valók. X. — Pályiíxat. Postamesteri állomás tiszti szerződés s 200 frt. biztosíték letétele mellett Zala Szt. Ivánban évi járandóság 400 frt. tiszti fizetés 30 frt. irodai s 1884 frt szállítási általány. A kérvények bárom hét tartama alatt a soproni postaigazgatósághoz intézendők. ?Sopron, 1874. september 22-én. — Röl-id hirek. Az ezust-árkelet pót lék f. é. október havára 5%kal állapitatott racj;. — A boltoni gyapotfonók strickoinak. — A budapesti népszínház kőmives munkálata készen van. — A horvát országgyűlésen legkö zelebb a csőd törvényjavaslat fog tárgyaltatni. — A nemzetközi postacongressus gyűlése 1877- ben Parisban lesz. — Az éjszaksarki eipeditió által fölfedezett helyek közt Deák-fok a van. — Az államnyomdából ugy mennyiségű váltólapokat loptak el. — A porosz felsőház v. Szerdahelyi nevű tagjának halálát jelenti. — Liszt nj oratóriumot ir, melynek czime és hőse Szent Kristóf. — János toszkánai fhgnek any- nyira megtetszett honvédségünk, hogy, ugy mond, áthelyeztetni magit, ha tfizérsegSk volna; lehet az iz, válaszolt Jozzef fhg. — A népszínház gépberendesé** 18,000 írtba kerül. — Arad város főkapitánya gyémántot gyűrűt kapott Királyunktól a rend példás fSntartásáért. — Garibaldi fia egy gazdag angol leányt meg szöktetett. — Boroszlóban f. hó 22-én égették el ai első emberi hullát. — Bécsben és környékén hamis forintosok vannak forgalomban. — Dezső Szaniszló oraz. képviselő meghalt. — Bokodi színtársulata okt. 10 én kezdi meg Székes-Fe jérvárott előadásait. — A Hortobágyon felfc dezett keserüviz kútja egészen ki van építve. — A honvéd lovasság szaportttatni fog. Nyilatkozat.*) A Nagy-Kanizsán megjelenő „Zala" czimu hírlap 36 dik számának nyilttér rovatában K. J. — F. M. és P. J. betűkkel aláírva egy czikk jelent meg „Egy minta járásbíróság" czime alatt, melyben a nagy-kanizsai kir. járásbíróság különösen annak vezetője Koch Adolf királyi járásbiró ur hivatalos eljáráaábani hanyagsággal, félazegséggel, titkos uzelmekkel és részrehajlással vádoltatik, a mely vádoknak mintegy megerősítésül a közvéleményre történt hivatkozás. Ennek ellenében alulírott Nagy - Kanizsán székelő gyakorló Ügyvédek, kik hivatásunknál fogva a nagy-kanizsai kir. járásbírósággal folytonosan érintkezünk és igy az emiitett járásbíróság iránti közvélemény tolmácsolására magunkat leginkább hivatottaknak érezzük, a kir. járásbíróság fennállása óta merített tapasztalataink után a jog és a részrehaj batlan igazság érdekében ezennel kijelentjük, hogy az említett kir. járásbíróságot illetőleg annak vezetőjét a felhozott vádak egyike Bem terhelheti; mert habár tudomásunkra van is azon körülmény, miszerint a fent czimzett járásbíróságnál BZA-mns ügydarab fekszik elintézetlenül, — mindamellett ennek okát sem mulasztásnak, sem hivatalos buzgóság hiányának nem tulajdoníthatjuk, hanem egyedül azon körülménynek, hogy oly roppant teendők elintézésére, minők a nagy kanizsai kir. járásbíróság illetőségéhez utalva vannak, az ott alkalmazott személyzet minden erőfeszítés és legjobb akarat mellett ia teljesen elégtelen. — Kelt Nagy Kanizsán 1874 evi Bzeptember hó 29-én. VESZTEK IMRE, MERKLY ANTAL, EPERJESY SÁNDOR, ALBANICH JÓZSEF, MARTINKOVICS KAROLY, TÓTH LAJOS, HERTELENDY BÉLA, SIMON GÁBOR, BABOCHAY JÁNOS. Dr. FREUND ZSIGMOND. LENGYEL LAJOS. Dr. HORVÁTH ANTAL, KOCH MIHÁLY, KAAN VILMOS. Vegyes Mrek. — Ndszutazái a ftlhSk fBlött. Flamma-rion Camille, a híres léghajós, e napokban megnősült, s a menyegző után Parisban léghajóba ültek. Velők volt a vőlegény öccse, Flamma-rion Ernő is, ki ezúttal először szállt léghajóra. A negyedik utas Godard, a szintén hírneves légutazó. Pénteken este szálltak föl, és szamba- | ton reggel Spaatól délkelet felé, Monnontban ereszkedtek le. A léghajót a különböző légáramlatok sokféle irányba vitték. Hét órai ut után ismét Paris fölött lebegtek, melynek kivilágított utcái és boulevardjai rendkivüli lát ványai szolgáltak. Ekkor a 2000 méternyi magasban uralkodó légáramlat sodrára bízták a gömböt, B hogy oda emelkedhessenek, a hajóból jelentékeny terheket dobtak le. Csöndesen szállt fel -jébb a „Lumen*, B nemsokára fodros és örvénylő : felbők takartak el előlük mindent Ekkor • kelt föl a hold, szorte hintve ezüstös fényét. A ; kép, melyet az ily megvilágoltfalhők nyújtottak, elbűvölő volt. Ismét könnyítettek a gömbön, melyet a megváltozott áramlat Pária felé ragadt volna vissza, Ismét magasabb légrétegbe emelkedtek. Belgiumban voltak már, midőn a nap kezdte szerte lövetni sugarait s a felhők rózsaféuyben úsztak. A hegyek, a völgyek, mind rózsaszín világításban tündököltek. A német határhoz közel 4000 méternyi magasságból, 20 perez alatt bocsátkoztak le, s Spaa mellett 6 ora 40 perckor földre értek. Mind Fiam-marion, mind Godard nevezetes észlel&déseket tettek ez útban, s azokról tüzetesen fognak írni Flammarion neje az egész ut alatt mitsam törődött a környező veszélyekkel, s nyugodtan merengett e sajátságos náaz-nt tandéri látványai fölött. — Egy nS toatttja. A Roabaiiben meg- *) Felhívjuk a aZtla- szerkesztőjét e közlemény átvitelére. jelenj lap a kővetkező pikias epizódot beuel-el, mely a diszebéd alkalmával fordalt élői melyet Roubaix törvényhatósága az ismerettár, jesxtő társulat tiszteletére rendezett. Az ebéden több nő is volt, akikre aztán természetesen toaszt is mondatott, melyet nagy tetszéssel fogadtak. Ebéd után ki ki szivarra gyújtott, minek következtében a társaságot nemsokára kék füstfelleg boritá. . Ekkor fblál[tegy nő, s mindenki azt hitte, hogy válaszolni akar az előbbi toasztra. Azonnal elcsendült a zaj, a nő pedig hidegvérüen, miközben igen furcsán tekintgetett a szivarzo férfiakra, csak a következőket monda: „Uraim ! A társaságban jelenlevő hölgyek megengedik önöknek aaziva-rozást!" ZajoB tapsvihar kisérte e szsvakat és az általános derültség mutatá, hogy a férfiak megértették a leczkél. — Egy porosz kerületi Ukola-tanácsol belépvén egy alája rendelt iskolába, ott a gyer mekek által el<-n üdvözlettel fogadtatott: .Di csértessék a Jézus Krisztus!" A tanácsos ur azt felelte, hogy „Mindörökké Ámen!" de leg ott hozzá tévé: .Ezen üdvözlet, kedves gyér- mekeim, nem egészen ülő; mert igen könynyen megtörténhetnék, hogy azzal valakit megbánta nátok, ha t. i. az ekként üdvözölt véletlenül zsidó vagy pogány. Ha tehát más alkalommal is mét bejövök ide hozzátok, hogy fogtok üdvözölni édes gyermekeim? .. „Jóroggelt". — tel, felelék a gyermekek. „Ugyvan, édes gyermekeim, s miért fogtok igy üdvözölni? " — „Mert maga a zsidó ! kiálták a kicsinyek egyhangúlag. . . . „Nem gyermekeim, nem vagyok zsidó," feleié a tanácsos ur. — „Tehát mert msga po gány!" . . . De akkor már a tanácsos úr is ki- aset paedagogicus szerepéből s türelmét vesztve haragosan ekként kiálta közbe: „Nem igaz,nem vagyok pogány, én keresztény vagyok, katho- likus !• Történeti naptár. Okt. 2. löOo.TiuudiSebestény születésnapja. — 1849. Komáromvár capitulatiója „ 3. 1848. V. Ferdinánd Magyarországot ostrom-állapotba helyezi. „ 4. 1570. Pázmán/ Péter születésnapja.— 1848. Kossuth Szegedre bevonul. „ 5. 1825. Xantm János született Caoko nyán Somogym. „ C. lt>49. Gr. Batthyány Lajos Pesten, Aradon 13 vértanú halálos ítélet* haj- tatik végre. . 7. 1848. A szegedi népfelkelés. — . X. 1848. Jelasics Brucknál serifével az osztrák földre lép. — lUBű. Sarolta, mexicoi császárnő elmeháborodásba esik. — Paplrszeletek. — Abbé Tenaj. XV. Lajoa pénzügyére a leg-fnrfangozabb adózási módozatokat Tette igénybe, csak hogy s kincatárnak fenekével a n*p guoyoló aranyiugarai közvetlen érintkezésbea De Jebesaenek ; egy alkalommal midSn iámét nj adónemmel lepte meg a közönséget, egyik ismerSse nem minden gorombasá-got uélktilozu igékkei kezdi meg vele a társalgást, állítván, hogy Terray az emberek zsebéből veszi ki a pénzt. Teljesen igaz, feleié Terray ; épen ez a kü-ISmbiég az én elődeim a köztem, hogy 6k ott kerestek pénzt, ahol nincsen, én pedi g onnét veszem et, a hol van. (N.) Ai iipánnr ii bever. Retoppan ** uradalmi béres egy ebédátán ispánjához, ki esetleg a pamUgon elnyujtázva szunnyadót*, és elkezdi : — BoctisoB meg Upio uram, nem tadUm, hogy herei-. — Hever az édes apád, bitang 1 mettydorge' rá a fulingerült gazdatiszt .Szolgáljon itt magyarázatul, bogy a gaxdatistt kedvetlen időjárás alkalmával mid5n a vonói jó-?*ág nem' dolgoztat naplóját körülbelül így tölti ki, pl : gabonát rostált 3. béres = hevert 6. ökör itb — igy t. „hever6" siót a béres ispánjától sajátította el- — A ki a gyümölcsét akifja élvesai. ne «sa- kitsa le a virágot azt, de ha tudnád, hogy — A Kirtelen VA6 határozna ostobaság jele; a bölcs kételkedik, a bolond tnlbütalran; *s ajjoaes axt mondja, „tudom, bogy igy vao;* a Unuítabb s tapaastabb ast mondja: .meglehet bogy ngy v»n de kérlek járj ntáo*. — Némelyiket megréssegit a kép- tel üdéi. — Ne bo.ulj pajta*, majd megsegít a ió Isten a ki est * nyomorait világot is, semmibSI teremtette. — Konnyfl volt xkkor teremteni, de tessék most ebben » drága világban. — Barátom doktor, nSd szépsége igasán el ragadó*! — Tudom ma&Byibe kerfiL — T.» Lajoa, annyira baataaz féltékeovségeddel, hogy aavarombaii ait s«jn tudom, hogy hol a fejem? Betette édes mama a kaastnlbaf sfólalt fel a i.S kisleánya. {A cbignoo értette a kú hamis.) Üzlet — BwtaMttM, azept 29-én. Vámmáisa szerint bánsági búza 4 frt 95— 6 frt 26 kr; tiszai baza 6 frt 10—6 frt. 25 kr; pestvidéki busa 6 frt 5—5 frt. 40 kr. j fejermegyei búza 5 frt. 16—5 frt. 60 kr. Róza 8 frt 60—65 kr. Árpa jerfSzésn 2 Irt 80—3 M. 15 kr; árpa etetéere S Irt 60—70 kr. Zab 2 frt. 6—10 kr. Kukorieza 4 frt 40—60 kr. — Pápa városának gabona árjegysSkOnyvébol 1874. évi sept 25. Buu jó 4 50, közép 4.—, als« 3.60 fioza jó 8.20, koaép 3.—, alsó 2.40. Árpa jó 2.60. kSsáp 2.80, alsó 2.—. Zab jó 1.80, kosép 160, alsó .40. Kukoriesa ió 4 60, kSzep 4.50, ilaó Í.4Í. Burgonya jó 70 kr. Széna jó m. 1.40, körip l.». Zsipp kévéje jó 8 kr, koaáp 7 krajcsár. — lyirl StaUM topt 29-dikén. Baza p m 90—88 fos. 6. 4.60. Basa 80—76 {ás. 3.60 — 3.30. Árpa 72—70 bis. S. 2.60. Zab 50 — 43 fna i. 1.60. Kukorica 88—86 fna. 4. 3.80. Kg. le< 85 fos. 2 «0 — 2.40. Bab 90 hu. 6 4.40. — PétWtt zzept 26. Biua S írt. 60 — 4 frl. kétszeres 2 frt. 90 — 3 frt 10 kr. Kou 2 frt 70 - 90 kr. Árpa 2 fit. — 2 frt. S» kr. Zab 1 frt. 65 — 7U kr. Kukoricsa 4 frt. 40. 8zéna mázsája 1 frt. «O ír Szalma mázlija 80 kr. — 8»arss lépt 25. Baza 4 — 5 frt ROM 3 — 4 frt Árpa 2 frt 20 kr. — 3 frt. Zab 1 frt 80 kr — 2 frt 80 kr. Kskorieaa 3 fn. SO kr. — 50 kr. Széna mázsája 1 frt 20 kr. Szalma 1 frt 10 kr. — SláUsfajérvarstt szept. 26. 1874. Bnza 4 frt — 60 kr, kétszeres 8 frt 60 — 80 kr. Boza 3 fit 20 — 50 kr. Árpa z frt. 30 — 50 kr. Zab 1 írt. 50 — 80 kr. Eakoricaa 4 frt. — 4 frt 20 kr. — SísseJÉ taept. 28. 1874. Baza 3 50 — 70 kr. Bozi 2.30—60 kr. Árpa 2 frt. 20 kr. Zab I.2Ü 30 kr Kokoricsa idei 2.20 — 40 kr. Marhattos foatja 2b kr. Burjobus fontja 26 kr. Rertvéshos fontja 24 kr. Óbor akaja 12 frtig. Ujbor 7 — 8 Mg. Keményfa ole 10 — 12 frtig — Snsakatkdy, 1874. sept 25-én. Hrtvátá- rnok. hihet&ieg a beállt vet6-idS miatt, o«m volt va lami tu!né}'6*. A gabens-piaezon a keresletet illet5- leg x legkeresettebb volt a jó, tiüzta rozs vetexre. A többi gabonanemre uézve az árban semmi lényeges válioia* neji torteat Az árak pozsonyi mérfinlcint a következek ,lUk: baza, 1-iS resda : 4 frt 60, J-od r. i frt 40, 3 ad r. 4 frt. Közi e. r. 4 frt 30, m. r. 3 frt. 80, bj. 3 frt 40. Árpa, e. r. 2 fn. 80, m. r. 2 frt 50 b. r. 2 frt. Zab, e. r. 1 frt 70, m. r. 1 frt. OU, h. r. 1 frt 3U. Kakoriezx, nj : 2 frt. 30. Hajdina oem volt Liszt, or. U legfinomabb 12 frt., l-es saámn 11 frt, 2 t5. izáma 10 frt. é> igj tovább. Dara mázsája: legfinomabb táblsHara 16 Irt, kSzépsseiQ 12 frt Feh«r kenyérlisst 10 frt.. barna kenyérlisat 7 frt Bab; fehér 6 frt., tarka 3 frt 80 kr. Borid. U frt. Árpakasa 16 frt Koleskáaa 8 frt. 60 kr. Horgonya méreje 2 frv — KsUSfM 1874. sept. 23-án a bon 5 frt. 20 kr. i frt. 6b kr. Kuzz 4 frt 4ü kr. 4 frt 3U kr. Árpa 2 frt. 60 kr. 2 frt. 4U kr. — Zab 1 frt 90 kr. 1 frt. 8U kr. Kakoricza 5 frt kr. — frt, — kr. - Liszt legf. 14 frt., inimdliszt 13 frt., rozsliszt 1U, barna (Hat 8 frt. —, dara mérője 16 frt Leocae 10 frt. Bau 6 fn. — kr. Ká>a 12 frt. — kr, Burgonya 1 frt 50 kr. Fa keotéuy 13 — ló, pulia 9 frt Marhához $6 kr., tebéiiMiir 60 kr. diaznólitia 34 kr., diaznözairöz kr. bor-jubia 40 kr. birkahús ?U kr — Széua a. 2 frt 10 kr. S*siuia m. 1 frt. — kr. Szerkesztői üzenet. 1436. K. B A knlon lenyomat elkészítése érdemében akkur intézkriljllnk, ha téged korunkbea ndvQzolhbtank. 1436. .Hóbortok- nem használhatók, az emlí tett költeményt nem kaptuk. A . dodlott tutya' régi élez. 1437. Sz. 9. .Sétáim- kozSljük mielSbb. 1438. H. Zala-Szent-Qróth. A 76-ik számot el- kaldOtlOk Másikra nézve nyíltan nem feleibetank, mtfrt irói név. 1439. A allmsgbi Ukolaasék eluoke ellen irt czikket nem közölhetjük. 1440. B. H. Ferenci költeménye nem adható ki. 1441 K. ~ .KeaergShez* sok jó van benne; de ax ujabb Iyra szereti már azt a .Léthe'-féle kifejezéseket elbagyui. Az ujabb irók a kSltSk «gyik szigorú feladata tisztáa magyarul Írni. 1442. T .Kicsi fémek", — egyáltalán nem, — .Gyilkos Peti* inkább kozolbetS volna, de oly bor> aasztó tárgy, mely tozeteab leiráa uélkQl csak iszonyt kelt. Egv balladában — Sn tollából — többet keresünk Érték- és váltófolyam tzeptenb. 30. 5*/( metaliques 70.60; ó*/. nems. kSlcson 74.—; 1800-ki álladalmi kölcsön 188.—; bank-részv. 988 —; hitelintézeti reszvénjek 249.50; London 109.10; magvar foldtehermenlési kötvény 76.75; teiiesvári fSIdtehermentési kötvény 76 —; erdélyi fóldtehermentési kötvény 75.50; horvát-Blavon földtahermentéai kötvény 79.75; ezüst 103.40; cs. kir. arany 5.24 Napoleond'or 8.77 Vas at 1 menetrend. Indul KaniMfírél: hin (Zákánynál) Zágráb Kiuméig 5 óra 18 perez reggel 46 , dél. tán lí reggel. *» . délután «s , eatve. . 43 , reggel. , 18 , délután So . elte. 8 , reggel. 23 , delatáa SS , este. „ , . Zágrábig 2 5 détaá Budáig í , 1 . 10 Szombathelyig (ionét délután 6 óra 26 perez Bérsbe) 5 Béesig(Szoi»bath. Bécsnjb felé) J „ „ .. „ 10 Pracorbof felé TrieszUg 6 „ éiBéesbei „ ,. , II Xrkexik Kanizsára : Essék, lluhács (Zákánynál), Zágrábból 4 óra 19 perez reggel. „ .? „ Dom- bóvár, Fiume, Zágrábból 1 „ SÍ „ dálatáa. Zákáuy-Fiuine-Zágrábból 9 , M , este. Budáról 4 „ 43 „ reggel „ 1 „ 46 „ délutá.. 9 „ 90 „ este. 8aombxthelyrSl 10 „ 33 „ délelStt. BécsbSlfBérsnjh Szombath.MSl 4 ., 31 „ reggel. „ ., 10 „ 18 „ este. „ (Prag»rhof felSI) 1 60 „ reggel. Tríesst- és BecsbSI 8 „ 9 ,. délután Trioiztból 10 „ SS „ estve Felelóe szerkesztő: Bátyi UJt«. Arany horgonyóra 15 rubinnal . 25—58 , ugyanaz dnpla tokkal . . 54—100 , valódi kulcsnélküli remon- toir kristály üveggel . .55 — 80 . ugyanaz dupla tokkal . . 90—150 QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖÖÖg HOFHERRM. gazdasági gépgyaros az 1873. bécsi világkiállításon a legna- gyobb úgymint: hal adási és érd em-ér e mm el kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlaciigasse 22. a közeledő vető-idény re ajánlja kitü inó szerkezetü Barett féle sorvető-gépeit, melyek a legújabb jav t-ásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúljak. További készleten tartatnak: Kézi Cséplőgépek legjobb szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarostak Lhuillier-féle legczélszeriibb kankolytisztits gépek és ilyenek Pernollet-féle szerkezettel. ' Richmond & Chandler-féie. u,<yszinte eredeti angol Bentall-féle szecska- ' vágógépek. ' ' Répavago és répazuzc gépek. ' OrIŐ és daráló malmok j&rginynval vagy kézzel hajhatók, ZUZO-malntOk sat. sat. ' Kitünö any.u^úr; és hijanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal eliaii>t: jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a ' Szombathelyei), főtér h sz. a. 1 "36-B ]év6 gépraktárban. I JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 3OO0O0O0O00OOOO0O0OO0OOOOOOOOOO Tanulók számára. A közelgő iskola-iri-»Qyra ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon és a legnagyobb választékban a következő iskolai szereket, u. m.: Rajzeszközök, író- és rajz-tárczák, rajzpapirok, rajz táblák, rajzvonalzók rajz- és színes irónok, toll- és yakaró-kések. könyvtáskák, töntatartók festékládák, számolótáblák stfc stb. s egyéb szükséges iskolai eszközöket. 1452—3 B9"" Ajánlom továbbá dúsan berendezett iskolafelszerelési eszközeimet, u. m. íróeszközök, levélpapír éa levél borítékaimat, czéggel nyomva vagy Bzines monogrammal, irodai éa boriték-papirjainmt, üzleti könyveimet atb. stb. szintén bámulatos legjutányusabb árakon. KANITZ C. PEST, Oorottya-utcza 12. szám. ?OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOod? A küMöbön ievo iskolai évben .und.'. „Méter reidtter* uouliailioi sJk&lmu könyvül ajánlja alulirt következő crimfl könyvt'-t „Méte^-rendszer. Az 1874. évi törvényczikk alapján. — Irta: Honthy László. Ara. 50 kr.' Nevezett kfinyv. mely már eddie 'is tr.bb iskolában elfogadtatott kéxi könyvül, áll két résebSl. A* 1-sö rési a mtor-reudíter történetét a má<ndil< pedÍR annak ismertetését tárgyalja, kz egyes, Iwtsztfcritot', tgajgr., jjr_, ét Mly»értékek leveíi-ii'si' "Ián külön-külön mind a* egyea atvaltoitatailok-, mind pedijt aa ár iWiámilá.-okra. a régiek ujakra ó» yinsoDt nimulan kidoljBZott ? kidolgozatlan példák «« egyet, Ulil lile táblaiatok vaunak felállítva, ki. előmntaüUtioxi .nírték ábrái, mámra 11, eredeti Miysáffeu tannak a ni VM k9zé Wveve, B miQd meganyi kíiav.-tlni nz^ínlélhető. .Nxevol'li megrendcléieknél 100 >tai 30. 50 »t«l 15. klseDbeklol |0 atil I ilfyei példány adatik. Megretidelhvtő SzoMbatielyei tlflllrtnáj vagy Bertftlanffy Jízaef kiiyvkereskedésébea. Honthy László. iOOOOOOOOOOOOOOOC Birtok eladás. Soinogy-megie, Barcs és Szigetvár közt Darányi vasúti állomáshoz fél órára fekvő kitunó minóségii földbirtok 5S0 hold, előnyös feltételek mellett szabad kézből eladó. — A venni óhajtók e lap kiadó-hivatalánál bővebb értesítést szerezhetnek. — (E. G.) (U58— 1) T Bl S & K; Ö cs. kir. apostoli felsége a birodalom tntfelénok polgíri jótikoDyczélra a XVI állam-sorsjátékot elrendelte, és legmagasabb határozata oda irányul, hogy ezen sorsjáték stta jorOdelme a dalmatiai tébolyda, továbbá a griezt nuog&ay grermekek korháza, a klagenfurti ?oegrlet le&nyneTelö iskolája én a felaő annstríai leleocz intézet réazére adatik Bzek legmagasabb parancs szerint nyitja meg a cs. kir. sorsjáték igaszgatös&g ezen sorsjátékot. Erén i résKtreTŐknek külünfl.ion '„'.ied*goii felszerelt é* rendkivül elGnyöi tonjíUk 4882 aye-reroénjt ad, én pedíg : 1 főnyeremény 80,000 frt. 1 Etüet forint k*m*t, | 10 nyeremény 1,000 frt- Ezüst forint k*m*t 20 500 frt. ( » kamat élve«éie 100 „ 100 frt. ( 1876. jannir 1-étt 200 B 50 frt. ) ke-dodik. 2600 soruám 20 és 3000 aoruám 10 drb. ezfl«t foriotot. 48 elő- és utü-nyeremény u, 1860-iki illamkClcaöc 100 frtoi sorsjegyének gtődével. A húzás visszaroahatlaDal deczember hó 3-án 1874-ben lesz. Egy sorsjegy ára 2 frt 50 kr. o. é. Bécs, 1874 éri szeptember 1. A cs. k. sorsjiUk társasig igazgatója FÖRSTER IGNACZ m. k., c*. k. tanácsos és sorsjáték igazgató. A. sorsjegyek kaphatók Bécabeo a es, k. »or«játék-iga*gatusig épületébeo (SaUgTies, 20. sr.) a jótékony cxclra aiint illám torijáték oattilyibi'i. Továbbá kaphatók Bécsben valamennyi ior*- játék-gyfijtÖdékben ; a cs. k. és a k. magyar tart'j.náoyokbaa - raíndea sorsjáték hiratalok-és »ors- jiték-gyöjtödékb sn„ ae adó- és postahivatalokban, dohioytGzjdékben, rasati és góíhajóxáai hiv«- talokban. 1460 — 1 Első s legtöbb kitüntetéssel jutalmazott sW órákl -*? a legjotányosabb árak mellett egyedül AUER JÚZSEF cs. k. szabadalmazott chronometer es műörásnal kaphatók SZEGEDEN Folbátoritva aion kegy éa elismerés álul, mely szerint saját tanulmányú óráim számos bel- és külföldi kiállításnál a legjobb sikerrel versenyezvén, ueréuytelenség nélkül kell kijeleaioaein, miszerint 6 o». kir. felségétói aranyérem, aloDd"i:i és bécsi viligkiállitisnil araujéremmel felérj angol diploma és kitüntetés, a kecskémé :i kiállításnál ezüst díszérem stl>. álul lettek jutalmazva. MidíD t^hát leszállított árakkal ellátott uj árjegyzékemet a n. é. müpírt.ló közooíég pártfogása végett bemutatom, bátor vagyok e szerinli megrendelést annál is inkább ajánlani, mivel óráim mind szilárdságra, mind pontosságra, mind jutányosságra nézve minden más hason uzle'.beli órák felett elónynyel bírván, a rendes és pontos járásért 10 évié kezeskedem. Órák urak re-iére: , Órák hAlgy«k remére : Kzüst hengerórák 4 és 8 rubinnal 12—17 frt. Arany hengerórák 24—29 zománezozva arany kSpenynyel zománc- és gyem. kristály üveggel dupla tokkal . lyóra 15 rubinnal horgo: krist. üv. d. tokkal , valódi kulcsnélküü remontoir 54—60 „ d-tk. 75-180 Ingaórák : Ingaóra 8 napi felhúzással . . . 21—21 . , , , óra s félóra üt 37—42 . , , , negyedsóra üt. 59—69 Havi regulatorok 35—38 Ingaórák bepakoliai dija 1 frt. 50 kr. Exenkivul serkentik, zenéli franexia bront és mindennemű órák, valamint arany él elüst, talmi és aczél láncok is igen jutányos árakon kaphatók. Vidéki megrendelések a pénzösszeg elöleges beküldése vagy postai utánvét mellett pontosan teljesítetnek. |9" Órák javításra vagy becserélésre elfogadtatnak. Regulázásért külír dijak számíttatnak. (1195—10) 20,000 frt. 10.000 frt. 5,000 frt. kamat étvexéae 1375. janoar 1-én kesdSdik Ezüst heogeróra 4 rubinnal . 10-12 frt. d. tokkal 14-16 , , , krist. üv. 13 — 15 „ „ d. tokkal 16 — 18 horgonyóra 15 rubinnal . 15—18 „ „ d. tokkal 17—21 angol horg. óra krist üv. . 18—23 . , , „ , d. tok. 21—27 valódi kulcanélküli romon- toir horgouyóra . . . 28—34 ugyanaz dupla tokkal . . 34—28 30-35 35—39 41—47 38-40 44—47 44—45 46—48 48-55 j i Egy kertész, 33 éves, nős, nemzetiségére német, a magyar nyelvben azonban tökéletesen jár tas, ki húsz év óta működvén a kertészet terén, a mezei gazdaság, virág- és konyhakertészet, valamint a gyamőlcs&tenyégztés kezelésében kellő jártassággal bir, elméletUeg s gyakorUtilag képzett s jelenleg öt év óta folytonosan szolgálatban van, deczemberben vagy 1875-ik évi január 1-én állomását változtatni szándékozik. Rendelkezésére a legjobb bizonyítványok állanak. Szíves ajánlatok e lap kiadó hivatalában fogadtatnak el. (1446—4) 5TAOT-KASIHM, 1874. óttober 4-én évtolftm. ; Hlrtetssei » 6 h„»bo. petitsorban 7 ni«od««or 6 i «M« ( 'w,ibbi sorért Skr. '?aroozmt 1(1 krtn vé- ? -.étnek fel I *-:ncrtiri illeték minden T«Ü hirdetésért külön 30 kr. fizetendő. ZALAI II előbb: .ZALA-SOMOGTI KÖZLONT1 A lap iKllenu része illeti urati részét illeni kozieaenyak podic < kiaáóhos bérmantva :n Bérmentetlen levelek esak Umert munkatársaktól fogadtatnak el Kéxiratok visna n«n küldetnek. Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a .„zalamegyei gazdasági egyesület1, a ..nagykanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár* a .Zala-Somogy gőzhajózási részvénytársulat, ugy a .zalaegerszegi torna-tűzoltó egylet' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitéje. Hctenklnt kétszer, vasárnap- s csűtört lkon, megjelenő vegyes tartalma lap. 1874. septerober 25-éö Urtotta következő nagy hatist előidézett beszédjét az annyira üdvös kisdeóovoda létesítése érdemében. Tisztelt közönség! Mint az orsz. kisdedvédő egyesület titkára és megbízottja a dunántúli kerület kisded nevelő intézeteinek megvizsgálására s a hol lehetségesnek mutatkozik ajaknak felállítására, illetőleg indítványozására lévén tiküldve: bátor voltam ez ügyben a minden jó- és nemesért lelkesülő Nagy-Kanizsa városát is fölkeresni. Különösnek tetszhetík, hogy egy képviselő és író. ki inkább a felnőttek oktatására van hivatva, épen a legkisebb emberek ügyével foglalkozzék ; de a politika és a nemzet-gazdászat terén igen rósz vizsgát tettünk le a nemzet előtt s nagy kérdés: hogy ha már hitelt adunk azon állításnak, hogy a corrup-cio nemzetünk minden rétegében el van terjedve : nem kell-e a javítást egészen alant kezdeni az ártatlan kisdedeknél. fen különben is azon 'véleményben vagyok, hogy politikai és államgazdászati betegségeinknek kóranyaga társadalmi életünkben létezik s onnan kell azt eltávolita-nnnk, ha azt akarjak, hogy amazokban is egészséges megállapodott viszonyokra tegyünk szert. Különben is a kiBded-óvás- és nevelés | ügye kivált hazánkra nézve nem csekély : fontosságú. ; Azon statistikai adatok,melyek ! nemzetünk szaporodására, illetőleg apadá- i sara vonatkozólag tudomásunkra jutnak, minden hazafira nézve komolyan megdöbbentők. Tény, hogy különösen a fiu gyermekek születését illetőleg, Magyarország a leg-kedvező arányszámokat mutatja fel Európában ; de az is szomorú igazság, hogj az 1 — 5 éves gyermekek halandósága szintén itt a legnagyobb; minek oka nem lelict egyéb a szülök gondatlanságánál. Így tehát a kisded-óvás és nevelés kérdése nálunk valóságos nemzeti és hazafias ügy. Az államgazdászati szempont szintén a kisdednevelés mielőbbi felkarolására utal ; mert ha tekintetbe nem vesszük is a magokra hagyott gyermekek által okozott tűzkárokat, melyek értékéből az óvodák '/, „ részét bizonyosan föl lehetne állítani : azoo munkaerőnek értéke, mely különösen mezei munka idején nálunk, föld művelő nemzetnél, a gyermekek gondozására elvonatik, oly tetemes, hogy abból valószínűleg az ország összes községeinek óvodáit fenn lehetne tartani. Mit szóljunk az emberiségi és nevelési szempontokról, melyek-minden nemesen érző szivet arra buzdítanak, hogy kisdedeinket a hazánkban oly gyakori elemi csapásoktól és erkölcsi veszélyektől teljes erejéből megmenteni töreked-jék? Magunk voltunk szemtanúi, midőn hazánk egyik alföldi helységének vigyázatlanságból okozott elégése után, egész csoport gyermeki bullát vontak elő a hamvadó üsz- | kök alól. kiknek megszenesült parányi kezei mintegy panaszként emelkedtek égfelé ama nemzet mivelt társadalma eiien.mely csaknem naponként látva a vészt, mely polgárai számát fogyasztja, nem siet saját vérét megmenteni. A mi már a nevelési szempontot illeti : néhány évtized alatt a kisded nevelés óriási lépéseket tett az emberi társadalom javításának érdekében. Disterweg, Pestalozzi és Fröbel neveik egy-egy nagy lépést jeleznek a kisded nevelés terén ; különösen ez utóbbié, ki nem elégedvén meg a gyermekeknek elméleti foglalkoztatásával : a foglalkoztatási játék tárgyakat egvuttal a gyermekek kezébe adja ; és igy a munkát a siker öröme által már a kisdedekkel megkedveheti. Oly eszme és oly módszer, mely hivatva van arra. hogy mig egyfelől a nézleltetés és foglalkoztatás által a tanmódszernek századokra szóló lökést ad, másfelől azösszesemberisóget munkára szoktatva, annak boldogsága tömegesen eszközölje. Hogy mily jelentőségű ez hazánkban, melynek polgárait munkára csak az élet kényszere vezeti, könnyű belátni. Kern kétlem, hogy Kanizsa értelmes és lelkes polgárnői és polgárai előtt mindezen érvek elmondása csaknem fölösleges . mert ezek ismerete nélkül nem lenneoly régiazóhajtáB, hogy e nemes városban, a kisdednevelést illetőleg, minden intézkedés mielőbb megtétessék; a kérdés csak az lehetett, hogy mily utón eszközöltessék ez ? Az állam, mint tudjuk azon kiadásokat sem győzi, melyek határozottan reá vannak utalva ; a község — kivált a helyiséget illetőleg - kétség kívül érezni fogja köte- lességét : de kétségtelenül a társadalmi egyesülési út az, mely legbiztosabban vezet czélhoz, a midőn a polgárnők és polgárok lelkesedése teremti meg azt, mit saját társadalmára nézve áldásul elismer s melyet folyton élő és buzgó forrásból mindig több és lankadatlanabb erőt merít, hogy sem azt bármely más pótolhatná. Különben is az, hogy valamit az állam teljesítsen és nem mi, — vagy csalódás vagy igaztalanság; igaztalanság, ha saját javunkra más községek polgárai adóznak ; csalódás, ha a társadalomra uralt intézkedés saját adónk alapján államilag eszközöltetik. Ha parancsszó eszközli azt, h«gy magunk részére jót tegyünk, nagyobbnak látszik a teher és kisebbnek az érdem; jobb és lélekemelőbb, ha a nemes intézmény czéljaira önként ajánljuk filléreinket s legkönnyebb, ha azokat nőink mosolya s a nemes tett önérzetében öröm könynyező szemeik varázsolják ki tőlünk. Föl tehát nemes hölgyei és polgárai Kanizsának ! KgyesQljcnrk önök egy nők és férfiakból álló kis-dedovó egyesületté és h a j t-sákvégre mielőbb ajózan okosság, a hon- és emberszeretet nemes m unkáját! A női szemek igen szépek a nemes tett önérzetében fölfakadt könnyükkel is: de kétszeresen szépek lesznek azok, ha fényükben száz meg száz ártatlan kisded öröm könyüi tükröződnek vissza. És azon kis kezek, melyek gondatlanság miatt üszkökké égve fenyegették a magyar társadalmat: a kis társaikon követett kegyességért Isten áldását fogják önökre kérni oda fenn az égben!! TÁRCZA. Ylszhang a „Vis8zaemlékezés"-re 1. „Zalai Közlön;* f. é. 76 ik sz. Dzlsrarnyon zenge a .Visszaemlékezés," Ihlett bangán arra madár teugedezés ! Felrezzent a vidék, felxajdnlt A csalid; Megismerte vándor madara daljzavát ; Tiz ere dnlta Mét fánkunk > forgószél, Boros lett e vidék, búj a cssládkedély, Crei a „Csendilla* a varázs hegyfokon, TOcdér képihez niucs aj búcsújára nyom De uj t&vasst hoz a „VisSBaemlékezés," Gyougybangverése saebb BrSmre ébresztés I Vidámul a vidék, rózsásul hajnala: Dallal kosztat reá reg clttlat madara ! Az aj idény zaján - megértve dalnokát, Viszhangra fakad a megénekelt család ! Dél volt, a testvén asztalt körül alék, S s dalnok flnnepst vígan ünnepelek! — A >zeruszállt Sok, — mint vándor madarak, Ha kristály forrásnál testvérre akadnak, — Amint osssejottek : lett víg pobarasás, Dalnok baráljokra áradt aa áldomás I — E táj búvárjai, mi nem hagyjuk visOnk, Ennél szebbet, jobbat csak mennyéiben bissfink I Hitünk malasztiban lelkflnk gySnySrkodik, Mit szemünk, szánk szeret: keséink t«rmelik I Ki megosst oromét, bnbánatot velünk, Annak szivén sebet — mi — sohasem ejtünk I Özvegy- árvából áll híveink tábora . . . Áldásos swtalnnk kos kenyér*, bora 1 — Ha — kedves dalnokunk ! — ngy hozná végzete, Hogy rózsásabb jövőt csak itt remélhetne; Jöjjön : varázs ölén ápolja e vidéit; S köztünk megnjnl a régi testvériség ! Siessen — ha szivén csalódás férge Dl, S titkon fészkelt odi önhibája nélkül 1 i — Itt a tündén kép sziveket varázsol I ... S a homeopathia mindent megorvosol ! Éltesse addig a remény, s emlékezet, Tegye otthonossá — bár hol él — a belyetl Hol a ssiv otthonos, mindent könnyen feled Boldog jelen, boldog jövendőhöz vezet. ÖKSI. A nevelő ur. —Beazélykr.— (Folytatás.) — És oh mennyire várom én ia e pillanatot kedves Jankám — viszonzá átkarolva Cingáry. — A hossza szenvedés után végre enyimnek mondhatlak, uh mily boldog vagyok már csak a gondolatra ia, hogy álmaim valósainak, hogy az, kinek atyja azivtelenül elutasított, ön kényt jő honim és szivével ajándékot meg, nem pillanatra, hanem a houzn, boldog életre. Szeretlek, igen szeretlek Jankám és e szerel mem BiáxMorta forróbb, mert te cöltéd azt fel ismét mély Almiból, melybe * megcsalatas ntin esett Köszönet, ezerszer köszönet érte! Ee a költsönös vallomás atán érzelmeik egy forró csókban olvadtak össze. — Most azonban sietek, — mond Juk*, kibontakozva a« ölelő karok közöl — férjem meglehet már TÍT reám. Isten veled a legköze lebbi viszontlátásig! — s az ajtón kilépett. — Meüj, menj asszony, ápold férjedet! ' — szól a kimenő után s halkan hozzátéve — I hisz mar agy is megölted. Légváraid nemso kára romba dűlnek. Kezeim közt tartalak Éra leánya, bajosan menekülsz meg onnan. Mily édes a bosza, s hozzá még ha a sora is kedvez! Egyszerre, mintha gyors lépteket hallott volna. Valaki az ajtó előtt megállapodott és gyengén kopogott. — Szabad! Az ajtón Mariska lépett be kisirt szemekkel. "Mily kedves volt e szende teremtés övéi körében, ha elbeszélésre nyitá fel piros ajkait s ha tiszta, csengi hangját hallata. A hyilt homlok, rózsa piros arciái, az ártatlan mosoly és a szike hajfQrtök, melyek természet alkotta tekercsekben omlottak villáira : bu-bájt kölcsönöztek neki és itlragadóvá tették a szemlélődő elótt. Ha hozzávesszük még a minden szép , jó- és nemes iránt oly fogékony tizenhét éves gyermek-kebelt, mely át van hatva a Dagyszerü természet nyitott könyve előtt, melyből dl ásni oly kevesen tadnak, de a kik a titkoa kulcsot megszerezték, vajmi keveset törődnek egyébbel; s ha végre közelebb vagyunk hozzá és meg Bioktuk mindig körünkben látni s hallani az átszellemült ifjú leányka mulatv* gyönyörködtető gyermeki hévvel párosait előadásait: — a kiairt szemek a meglepetés el*5 pereiében fé lénk borzadálylyal töltik el mindazokat, kik ne mes vágygya! csüngtek az ártatlanság boldog jövöjén. És váljon mit érezhetett a tettbuzgó nevelő akkor, midőn szeme fénye, egyetlen tanit ványa, s kinek kiképezhetésa volt az egyedüli czél, mely maradni, tenni kényszeritette ott, hol a múlt sirjaból feltámadott? Mert jól tud juk azt, hogy kimondhatatlan a Develó öröme és lelki megnyugvása, hiúság nélküli büszkesége ki van elégítve az által, ha fáradalmait, munkásságát, áldozatkészségét siker koronázza, mig ellenben leirhatlan a fájdalom akkor, ha a megszokott vidám, mosolygó arcz helyett könye-ket lát hullani Önmagát vádolja minden kellemetlenségért, mi a féltett kincs szivmetsző bu ját eredményezi. így érzett Cingáry is e prozben. Mariska könyei annyira meghatották, hogy alig tudott szóhoz jutni. Mi baj kicsinyem ? — mond végre a belépőhoz. Az istenért, tan csak nem történt valami szerencsétlenség ?! — Da igen — felelt fuldokolva a kérde zett — mert szeretett jó anyám meghalt I — Meghalt?! —mond megkövülve Cin- gyönge a nehéz fájdalmak elviselésére. — Oh de mit tegyek, ha a remény is elhagyott?! Anyám halva, Péterdi biosi éle téhez pedig nincs kilátásunk. Arvaleendek , oly árvt, kinek még jó akarója sara lesz! — Es én ? ! Engem el is feledett? — Köszönöm kedves nevelő ur,ön oly jó ! Öjnek sok hálával fogok tartozni. Most azon ban kérem, ne várakoztassuk a jó bácsit, ő küldött, hogy szólítsam be hozzá. Ismét hangos zokogásban tört ki. — Nem kicsinyem, még egy pwczig nel» mehetünk! így látva kegyedet szivem vérzik s félek az emberektől. Hallgasson reám ét fi- Levelek a londoni borUMlitásról. (Folytatás.) As eszmény iutíHfU mrg igen sok jeles példány férvén nteg. természetesen a It^nagyobb elismeréssel kell, l.^iry dzóljuok, gróf Bethlen Sándor, gróf Mü-<> Inir« s *z erdélyi pincieegy-let jeles lasnádi )>ak*r borairól, a melyek mindaonyUö igen szép keresktxialim boruk lelieméBHk, ba kiállítók riaxánhatuák magukat belőlük nagobb quanimnotbocafliani t-ladáara. A píocz<-egyl*U 1862 ki bakator borai ?/ augui közönség előtt igeii j<> K-tetali borok, d<-. azok a nagyobb számok hiauvKt nem pótolbitiják. A Hitísling"burok között baji* volna az eUfeégut oda ítélni-, báró Apor Károly tófalvi Bitmliog^, báró Keiu»:uy litván i-sombordi Rieshugv, l^Aget Jánosnak gy érési ésazöktí falvi Riealing borai, agy szintén ax erdélyi piocze-egvletoek Rieslinge, mindannyian kitűnő borok és mindegyik elég jeles önmagára, hogy verseny társaitól a koszorút elvitathassa. Ha a kiállított példányokat elemeizük, ugy találjuk. hogy a tófalvi, gyéresi és szókefalvi Riesiing borok finomabbak zamatban, a csumuordi s a pinczeegylet Rietsliugtí gazdagabbak testben; az elsők jobban szorítják a német borokat, as utóbbiak jobban vonzók az aogol ínyt Annyi mindenesetre áll, hogy valamennyi az erdélyi borászati reformoknak méltó képviselőié. A Leányita borok között első helyen áll gazdag teste által Gereody Isivánnak Leánykája, a melyet azonban R Paget Jánosé zamatra felül mnl. E kettő mellett igen szép 3-ik példány a pinczeegyleté, a melyet méri ekeit ára kedvelt kereskedési borrá íog tenni. Gereody István üt az erdélyi piuczegy-letnek, Som borai nidtunkkal már a mait évi bécsi világkiállításon állottak nemes verseny oyel szemben ; u el&óség akkor Gerendy tat van kitűnő borának jutott, és az t-ten <*lsuséget ma is igazolja, mindazonáltal igen szép példányok mellette a pino^eegylétnek 1802 ki t» 1866 ki nőm borai is. Muscat bor eddigelé kettő van kiállítva, egy Croqaant Musc»t és egy alexandriai Muscat mindkettő Zeyk József ur pinczéjéből. esek samatra igen szép borok, különösen a Croqaant Muscat, kár,hogy nagy savanyúságuk ezen jeled tulajdonukból sokat leront.A harmadik bejelentett Mascat bor a piuczeegyletnek alexand riai Muskatja, mely aznnbai még be nem küldetett. Erdély Ujborairül szólva nem volnánk igazságosak, ha P:ig>:t János ur Sauvignonjáról és a pinczeeg/létnek TramínerérAl külön meg nem emlékezuénk, mindkettő <gen jeles bor, a melynek az angol piaczon is nagy jovóje lehet, finom zamatjuk természetes eröteljességükkel párosulva, Erdélyuek legszebb uorai közé hb* lyezi azokat. Vörösbor Erdélyből csak két mutatvány van kiállítva, mindkettő egy szólót, a Carbenet képviselve. E szőlöfaji, hajói tudjuk Erdélyben P«{;et János ur kezdé meghoDOsitani, ő volt annak uttórtíje, s a kedvező ítélet, melyben & londoni szakértük iiéldte e borokat részesíti, midőn azokat az Összes magyar vörös borok fölé helyezi, agy hisiizük legszebb jutalma Paget ur hazafias buzgalniáuak. Erdély, mint kí-tünó fehér boroknak hazája ismert volt a nagy- közönség előtt, a Carbe&et azonban egy uj és ] következményeiben messze kiható vívmány, i mert midőn általa Erdély a vörösbor-termő -országok soriban is méltó helyet ígérkezik elfoglalni, egyúttal el van oszlatva azon mint a következmények mutatták indokolatlan balhiedelem, miként ha ez erdélyi talaj a vörösbor termelésére alkalmas nem volna. A mi vörös erdélyi borokat eddigelé : -"i-V. Czelna, Darlatx, Fugád, mindezek a ku^cp^.. j. színvonalán felülemelkedni nem igen tudták, a Carbenet egy szökéssel meassire bagyta maga után verseny társait s élére állott valamennyi nek. Idegen s a mi legtöbb franczia szakértők, tehát az e tekintetben legbjv-aioitabb bírók ítéleteit ismételjük, midőn állítjuk, hogy a Carbenet midőn testben valamennyi magyar versenytársánál gazdagabb, egyúttal azon fölénynyel bír fölöttük, hogy az nem többé specifikus magyar bor, az nem erdélyi bor, az a világ b o r a. A talajnak, A uolófaj helyes megválasztásinak vagy a gondos kezelésnek volt-e ebben legnagyobb érdeme, bajoB volna megmondani. Elég az hozzá, hogy az örvendetes eredmény meg vau, és Paget János ur második hazája körül szerzett érdemeinak nem tatni. Az erdélyi gazdasági egyesület borástati szakosztályának szebb feladat alig juthat, mint a Cerbenet termesztését minden lehető ess közökkel elősegíteni. A mint az évenkinti vándorgyűléseivel egybekapcsolt borkiállítások on jutalmakat tüz ki a legjobb Som, a legjobb Leányka és Ríesling számára, tegye ugyanezt a Cerbeuet-vel, melynek terjesztése meggyőződésünk szerint ac erdélyi vörösbor termesztésével azonis. (Folytatás* köv.) I A keszthelyi gazdasági tanintézet. (Folytatás.) Tantárgyak. A tanintézetnél következő tantárgy ak adatnak elő : I. Tanév. 1-BÚ félév. Mennyiségtan és gazd. kiszámítások, természettan, általános vegytan, (szervetlen rész), ásványtan és ÍÖldiame, rajzgya-í korlatok, vegyelemzési gyakorlatok. 2-dik félév. Gazdasági állattan, növényt szervisme, általános vegytan (Bz^rves rész,) gazdasági ügyiratok, rajzgyakorlatok. Minden egyéb idő a kézfogások begyakorlására, valamint egyéb gazdasági gyakorlatok eszközlésére van szánva, melyok szükség szerint kora reggeltől késő estig tejedhetnek. II. Tanév. I 1-ső félév. Talajisme és általános növény- I termelés, növényboncz- és élettan, állat bon ez és ; élettan íöldmivelési vegytan, erÖmütan, mértan, ógbajlattan, kertészet, rajzgyakorlatok, vegyelemzési gyakorlatok. 2-ik félév. KüiÖnlegertQövénytermeléfi, rét-mivelés, gazdasági növénytan, általános állatte- nyés*tés, táplálkoíietsn, baromfi-tanyéntéa, gazdasági gép- és eszközUn, szílŐmivelés, gyakorlati mértan, rajzgyakorlatok, vegyelemsési gyakorlatok. IILTnnév. 1-so félév. Nemzetgazdiazatlan, statistika, gazdasági üzlet és berendezéstan, juhtenyésztés és gyapjuisme, állatgyógyászat és egészségtan, íparüzlettan, borászat, erdéasettan, gazdasági épitészettan. 2-ik félév. Gazdasági becsié*tan, számvitel, az intézeti gazdaság berendezéséről, gazdasági törvényisme, szarvasmarhatenyésztés, lótenyésztés, sertés-tenyésztés, méhészet és selyem-tenyésztés, iparüaletUn, erdészettan. Az itt felsorolt tantárgyak igényeihez mérten az elméleti előadások mellé a második és harmadik tanév bit a is csatol tatnak gyakorlati okmutatások. A tanítás segédeszközei. A tanítás segédeszközeit képezik : a mérés természet tani készülékek ; a v egy műhely, állattani, állattenyésztési és gyógyászati, továbbá növény-, ásvány-, eszköz és gépgyüjte-mények ; ezekhez járul a közel 20ü0 kötetet tartalmazó könyvtár, nemkülönben a jól felszerelt olvasóterem. A gyűjtemények helyiségei legközelebb jelentékenyen Ugasbittattak. Gyakorlati okmuUtásul szolgálnak: az intézet saját, legújabban czélsserüen kikereki-tett és közel idűbeu újonnan felszerelendő gazdasaga, szőlője, füvész , konyha, és gyümölcsfakertje, állattenyészete, nemkülönben Festetics Tasziló gróf ő nagyméltósága engedőimével ok-mutatásokra használt gyümölcs- és minden egyéb fanemekben gazdag urasági kertje, az uradalom jeles gazdasagai, kitűnően vezetett ló , szarvasmarha- és juhtenyésztés, jelesen berendezett úsztató, a terjedelmes és jól kezeit erdők stb. stb. Azon ritka természeti előnyöknél fogva, melyeket Keszthely vidéke a stilőmívelés és borasmt üzletére nyújt, az intézet egyik ffitörek-véséDek tekinti: ezen, a haza szazaira b? jövedelmi forrást biztosító iparágat kitelhető módon felkarolni, s annak előmozdítására ugy az elméleti, mint a gyakorlati téren ís az erre alkalmas módokat és eszközöket felhasználni. Viugák is bizonyítványok. Minden félév végén vizsgák tartatnak, melyek eredményéről az intézet hallgatója fél-évenkint bizonyítványt nyer. A rendes hallgatók vizsgadíj t nem fizetnek. — Az egész tanfolyam sikeres bevégzése után a rendes haligatónak minden nehézaeg nélkül, a rendkívülinek pedig a fenn említett módozatok alatt végbizonyítvány adatik ki az összes, ezen tanintézetnél végzett tanulmányokról. Tan és ösztöndíjak. A tanintézet minden hallgatója évenkint 40 frt. tandijt fizet. Ezen összegből 20 írt. legott a beiratásnál, 20 pedig legkésőbb az első félévi vizsgák előtt fizetendőié. Szegényebb sorsú tanulóknak jó előmenetel, kitün6 szorgalom és példás magaviselet alapján a tanári karnak a nagym. fÖMmivelés, ipar és kereskedelmi mi-nisteriumaál tett ajánlatira az említett tandíj egészben vagy reszbsn elengedtetik. Országos alapból egyelőre 6 ösztöndíj van egyen kint 160 írtjával rendszeresítve. — Magán-alapítványok utján ssintén több azaz forint adatik ki; esek között egy 117 rrtnyi ösztöndíj u alapító (Vitéz) meghagyása folytan csupán erre érdemesnek nyilvánított helvét hitvallású tanuló által nyerhető el. Ezenkívül az Összes m. k. gazd. tanintésetek hallgatói az évenkint 300 frtnyi, Csiky Petronella grófnő által alapított Ösztön dijra folyamodhatnak, melyről a pályázat — Üresedések esetén — időről időre közhírré tétetik. Fegyelmi rendszabályok. Ezek as intézetbe felvett hallgatónak a beiratás alkalmival kézbesittet a ek, miáltal az e rendszabályok szigorú megtartására kötelezi magit. Szállás és éUlnuzés. Az inlézeii hallgatók szállásról és élelmezésről Önmaguk gondoskodnak. Előfizetési felhívás ahttenkint kétszer megjelenő ..ZALAI KÖZLÖNY" folyó 1874. év olttober-deczemberi évnegyedére. Bisalommal felkérjük lapunk mindason tisztult pártolóit, kiknek előfixetéeök szeptember hó végével lejárt, ast mielőbb megajitani szíveskedjenek, hogy a pontos szétküldésben fennakadás ne történjék. Lapuuk előfizetési ára: Évnegyedre S frt. Félévre 4 , EgéM évre 8 . Helyi hírek. — rA kisdedvédö egylet" alakulása érdemében Bellis József polgármester ur, mint a aiept. 25-ki értekezlet álul a szervezéssel megbízott, mai nap BzétkOJdé az aláírás íreket; felhívjuk Nagy-Klnizaa varos t. közönségét a minél tömegoeb aláírásra.á szervezi közgyűlésre mindünk megfognak hivatni, kik a jelenleg kibocsátott Ívre magokat aláírják akár mint alapító, akár mint rendes tagul. Némi téjéko- uu végett megjegyezzük : miszerint az alapító tagBágí dij alkalmasint 25 ín, » rendes tagsági díj évi 2—4 frt lesz, mindezt azonban aszervezú közgyűlés határozandja meg, mely közgyűlés mielőbb egybehivatik. Miután a t. hölgy- közönség gyengéd kezeibe tétetik le e nemei eszmének keresztül vitele, megvagyunk győződve ax áldásdus sikerről. Ez ugy folyamá ról lapunk gyors és kimeríti közleményt hoz s oda fog hatni, hogy Zalamegyében mielőbb több ily nemes irányú egylet alakuljon; elúre is felhívjuk különösen vidéken lakó t. olvasóin kat P. Szathmáry Károly tisztelt barátunknak lapunk mai számában közölt azon hatásos be szédére, melyet Nagy-Kanizaán tartott. — Perlakról írják nekünk, hogy ott a marhavésznek jele még nem mutatkozott s ezzel megczáfolják azt a nyugtalanító hírt, mintha már ott kiütött volna; egyébként Per- lakviros figyelmes s derék elöljárósága minden óvintézkedést megtett. — — gyeljen szavaimra. Kegyed nem lehet árva, sem elhagyatott. Nem fogom megengedni, esküszöm boldogult anyja szent emlékére ! — Mariskám! — íolyutá tovább, megfogva a leányka kezeit — im lábainál esküszöm, hogy szeretem s egyedüli forró óhajom, vágyam és kívánságom az, hogy kegyedet boldoggá tegyem. Ne tagadja meg tőlem e boldogságot, ajándékozzon meg szerelmével, ajándékozzon meg szép leikével, mely már eddig is oly élvezetessé tette kinő* életemet s melynek mindenemet szentelni s boldogságát eszközölni leend egyedüli czélom 1 Válaszoljon itt azonnal, legyen nyílt, őszinte, mi eddig legszebb jellemvonása volt! . . . — Nevelő ur. . . ngyau ... de kérem, kelljen fel .... én nem értem Önt . . — Szerelmét szivét, kézé* kérem Maris kim, — foly tata Cingáry még mindig térdelve — mert boldogsága, mi egyszersmint az enyim is szivemen iekszik. Mondja ki nyíltan, tanunk leend az ég és édes anyjának áldó szelleme, hogy szivének rabja vagyok s hogy kerestem az alkalmat kegyed előtt keblemet kitárhatni. ?1 vagyok készülve a legrosszabbra is, mert mindkét esetben kötelességet teljesítek és meg nyugvást szerzek önmagámnak. Mariska válasz helyett csak sirt, s kezei a Cingáry kezeiben remegtek. — Avagy talán attól fél, hogy ha ki mondja, hogy n e m s E e — Ne, ne tovább Cingáry ur, — szakitá félbe Mariska — félek ama szótól. — Ugy hát mondja ki, hogy szeret, csak azt várom, üdvömet, boldogságomat lesem ajkairól. — Tapasztalta-e ön az ellenkezőt ? — Nem, de azért hallani akarom. — Legyen meg kívánsága. Isten és sse- gény anyám szellemére esküszöm, hogy csak egyedül önt szeretem 1 Mint villám ugrott fel helyéről Cingáry B átkarolva kicsinykéjét, keblére szoritá és a szerelem mámoritó első édes csókját nyomta kedvese ajkaira. — így, így édesem, mi boldogok vagyunk és Ifiun fogunk, mert szeretjük egymást. Ne feledd eskünket, mert az esküszegőket az ég haragja sújtja ! És most jer, menjünk a bácsihoz. Ajtót nyitott Mariska előtt s siettek a beteghez, ki türelmetlenül várta. Gerő bácsi még most sem tudta, hogy tulajdonképen, hol érez fájdalmat. El volt az terjedve & test minden részében s a tagokat any-nyira tehetetlenné tette, hogy nem volt képes mások segítsége nélkül egyik oldaláról a másikra fordulni. Orvosai, kik egyszersmint Z. megye tekintélye valának, a lehetőségig mindent elkövettek, hogy általános szeretetben részesülő Péterdit egészségével s a test épségével, mely egész az utóbbi időkig megtarts rugékonyságát — ismét megajándékozhassák. Hasztalan ! A beteg nem hogy jobbulast érzett volna, de sőt naponként gyengébb lett. Az orvos urak mindennap tanácskozást tartottak, ma ezzel, holnap azzal tettek kísérletet, csakhogy kipuhatolhassák a betegség valódi okát. Hasztalan volt minden kísérlet, sajnálattal kellett hátrálni az ismeretlen hatalom romboló ereje előtt, mely nem akar tudni a könyörületről. De a miben a tudományod lók megnyugodtak ée a minek felsőbb hatalmit elismerték, melylyel szemben emberi kéz nem segíthet, s melynek a betegséget talajdonitik — ott, mondjak, egy igénytelen ember gondolkozni látaxók ? keserű mosolylyal tekintett azokra, kik ily gyáván hátravonulnak, mert nem bírnak emberismerettel s az arezot, az emberi lélek tükrét behatóbban nem tanulmányozták. Ez ember Cingáry volt. Midőn Mariskával a szobába lépett, Gerő bácsi könytelt szemekkel tekintett feléjök. — Nevelő ur ! — szólitá meg a belépőt alig hallb&tőlag — Mariskánk anyja meghajt. Szí veskedjék a gyermeket elvezetni, őrködni felette és rendelkezni az iránt, hogy a boldogalt szellem földi maradványai, az őt megillető tisztességgel takaríHassanak el. — Minden pirancss. szerint fog történni prínczipálís ur. Ha szabad kérdeznem, hogy érzi magát V — Igen roszul, félek, hogy óráim megvan nak számlálva. De ne kérdezősködjék, siessen az árva édet anyjának végtissteletót megadni. Mariskám! lépj közelebb, hadd csókolom meg homlokodat. így ni! Ne keseregj, nyugodj meg ax isteni végzésben, légy erőc! — szólt vigasz- talólag s könyei még jobban megeredtek. A jó leánykit alig tudták bácsija agyi- | tói elvonszolni. Gyaazrubát adtak reá. | És mily jól illett halvány arcsihos, be- 1 esett szemeihez a fekete ruha! i Midőn az ajtón kilépett Cingáry kisér*- | tébeo, a küszöbről visszatekintett és bucst-csókot hintett az öreg Péterdi felé. Gerő bácsi, kinek szemeiben még mindig köny ragyogott, a bucsucsókokra magában felsóhajtott, ismét ama végzetes papíron irt vég szavakra gondolva: * ,É s e leánykának még édes anyja nevét sem taabad megtudni lobtl' vn. Két hét forgott le ai idő kerekéről, mióta Mariska az édes anyának tartott nevelőanyát örök nyughelyére kitérte; két hét óta marcián-golá keblét a nehéz fájdalmak hosszú sora és e nyomasztó terhek alatt csoda e, ha a fiatal csemete meggörnyedve kétségbeesetten rimán-kodik segélyért? A kés axonban, mely atan mohón kap, visszahanyatlik a párnákra, tehetetlen lesz. Óriási bánat nehezül a szívre s a gyermek, ki eddig csak örömeinek élt, a kipótolbatlsn veszteség miatt még a szebb jövő iránt eddig oly melegen táplált egyedali vigaszt, a reményt is futó árnyként látja jllunni. Meg csak most veszi észre, mily puszta az élet, ha elveszítjük azokat, kiknek életéhez saját boldogságunk füzMött. Mariska, miután hallotta, és meg is győződött arról, hogy a jó bácsit is anyja után el kell vesztenie, — viga&stalhatlan lett. Rideg, kietlen, sötét sivatagnak tűnt fel előtte a jövő, árva leikével szttntelen bekalan-dozta a puszta térséget s kétségbeesése annyira megvakita, hogy ai egyedali útmutatót, ki minden gondolatát arctaról leste és ki telette egén lélekkel őrködni látszott, ki vigasztalta, bátorította s ki mindig mellette volt — nem vette észre. Avagy talán megfeledkezett azon férfiúról, ki keiét és szivét kérte s kinek mindkettőt szerelmével egyetemben oda ajandékozá ? Vagy talán épen ez az, mi leverőleg hatott reá ? (Végeköv.) A nagy-kattitmt kfl«JS« iakolál.a r Jóxoef sürueghi tanító viilasz-i 5*M?Í ZZala- és Somogy megye t. gazda- iám*" -— ,. ujabb betegedes l~t. Fitjehan, Peklenicza, Ferketinecs és Ljturen. Fityeházán ztept 20 tói rnaig 351 d»r»b marhaállomány kBiül elhullott 8, lebuo-tol!stott 6, beteg 15 • ápoltatnak; három nap óu ujabb eset nem fordult elö. N.-Kanizsán H .Recséo, Rigyáczon és Kaczorlakon 1 — 1 au-ba elhulláí jeleatetvén, állatorvos jelenlétében lelbonczoltattak ? tál jogos Iáiban el hallottakoak nyilvánitattak, a kanizsai ki-íételévcl, mely szivtágoláa következtében hallott el. — Marhavés*. Miután a Zalamegyében tiuuitt keleti marhavész miatt a horvát határ-uéleD életbeléptetetett uigorabb intézkedések következtében a marhacsempészetHorváloruág-bol megnehetittetett, ai m«t már Slavonián át keid nagy ">érv beo Űzetni,minek folytán a szar-n.a».-h:.uak folyó évi 5410. szám alatt kelt rendeletem ben megengedett gyalog behajtáaát jlsvon inból (Pozsega, Verocze, Szerem) folyó éri 213354. flcámu leiratommal betiltottam, f errtl Sumogy-, Baranya-és Báct-Bodrog határos medvéket, ugy nemkülönben a horvát-llavon kormányt értesítettem. A vasúton való szállítást tiouban » f«nn hivatkosott 6410. se rendele-lemben kifejtett feltételek szigora betartása mellett tuvábbrs i» megengedtem. A stíriai cs. kir. nely tartóság folyó évi 12945. szám alatt kelt értesítése szériát a Zalamegyében kiutStt keleti marhával következtében a kérAdxA állatoknak es eiektól származó nyert terményeknek Magyarországból a magyar határszél ellenében fekvS Pettau, Luttenberg és Badkersburg kerületekbe raló beszállitáait eltiltott*, és a bevitelt csupán Polstraaál vasúton engedte meg. A fildmicelit; ipar- ít kvnludtltmügyi m. k. ministerium. — Bagotiyán, Zalamegye szélén levő eme kies tekrésü községben a tanító németajkúi, iie a község által szeretett s hivatalában kiviió buzgalmat fejt ki, mivel jövedelme igen korlá tolt é& csekély, ctéUzerü volna gondoskodni arrul, hogj oda egy magyar ajkú segédtanító is alkalmaztatnék. i? szorgalmas vendajku népet kár elhanyagolni u állami magyar nyelv iskolai tanításában. Ha nem csalódnak, agy tudjuk, iiogv a Dagonyái iskola felekezeti, enné! lógva egvháo a honpolgári kötelességévé tétethetik a szombathelyi piiapökur fl méltósá gának, hogy a felekezeti iskolában a magyar nyelv is köielezöleg tanitt&s&ék. Felhívjuk e küriürnényre Zalamegye butgó tanfelügyeltjét. — A hitektorjegyek október 1-én tör tént húzásánál következő sorozatok nyertek: 77. 17u. 636. 910. 1028. 1103. 1233. 1666. 2547. 2569. 2770. 3594. 3793. és 4033. — Lapunk mai számához van mellé kelve Burger Zsigmond özvegyének a .Szegedi Képes naptárira szóló előfizetési felhívása. Az 1875-diki évre szóló tömör tartalmú s díszes képekkel megjelenj naptár ára csak 30 kr; többi közt Kozsa Sándornak bu és érdekfaszití életrajzit is hozta i képpel. — Marcxaliból irja levelezőnk, misze rint az ottani polg, dalkór által szept. 28-án ren dezett dalestély oly mérvben sikerült, hogy az mind a tagoknak, rendezőknek, mind pedig a karnagynak díszére válik. Anjal is inkább saj nálatunknak kell kifejezést adni azon körülmény felett, hogy — mint értesülünk, ezen derék dalkörnek alapszabályai még mindig nincsenek előterjesztve a ministeriumnál. Miért ne sorakoz nék ezen életrevaló egyesület Magyarország lobbi dalárdáihoz? — Nyilvános hüsnCnet. Mindazon ba ritok s jó ismerősök, kik Istenben boldogult • feledhetetlen emlékű kedvesatyámKósaSándor temetésén, f. hó 27-én, Ejer-Arscsin jelen toltak s igy ásnak az utolsó tisztesség adóját meghozták, — fogadják forró köszönetemet itt a távolból, s bocsásaanak meg, bogy nem le- hetett más utat választanom szíves réssvótikért kálái köszönetem kifejoaósére. Jinoshiaan 1874. Mptember 29 én. KOSA GUSZTÁV. — Beküldetett. Botrányosabb orajáiás 'nint a z. egerszegi nem képzelhető. Nincsen «nnak a bomlott gépesetnek egyéb regulatora, mint a süvöltő szél, mely nyikorogva üti előre hátra a mutatókat mint jókedve tartja. — A megye székhelyén, hol törvényszék, telekkönyv ÍJ járásbíróság létezik, melyeknél pár pereznyi késedelem kiszáraithatlan hátrányokat okozhat a feleknek, lehetetlen nem kárhoztatni, — bár honnan jöjjön is — azon indolentiát, mely Pata Pál úr cbinai fala mögé rejtőzve mit sem törő dik azzal, hogy hányat ütött az óra Egenzegen kívül; hogy nálunk már a természet rendje is kezd felfordulni, mert október elején 5 órakor délután már be áll a szürkület, s a nap nekünk esak reggeli 7-órakor szokott felkelni. — — LeUmye, szept: 25 1874. Legköze lebbi napokban fölmerült as»n kSrOlmsay, nagy Letenye (Bóbiczan) 3 db. marha a Weti marhavészbe esett, gazdáinkat nem kis aggó- j dalomba ejté; de vigasztalódva vannak a gyors I és erélyes intézkedések folytán, mert a beteg ' marhák lebankóztatván, a vésznek ugy látszik eleje fog vétetni, mely egyik legnagyobb csa-pasa lehetne e vidéknek, mert egyedül oda van szorítva, hogy pénzt nagy részben csakis a marhanevelésből vehetnek, s ha ezen forrásaiktól is megíotitatnának, a középszerű termés dácsára, mely itt csak a szükségletet fedezi, ilmét a mait évi szomorú esetek következnének be, mert a nép adóját fizetni nem tudván, utolsó bútor darabjának elhurczolWtását, kellene tűrnie, vagy pedig ujolag könyökig nyúlni az uzsorások zsebébe, melynek következményei szintén kétségbe ejtők. — Mai napon tartattak meg iskoláinkban a szokásos őszi vizsgálatok több szülő és tanügy barát jelenlétében, s mint halljuk jól sikerült, és a szintén jelenlevő, nemes kebluségérSl ismert M. J. kir. járásbiró ur által a szorgalmas fiuk közt pénzbeli jutalmak osztattak ki, nemkülönben a szorgalmasan működő tanítókat elismerésének kifejezése mellett továbbra ÍB kitartás és türelemre buz- ] ditotta. Általiban elmondhatjuk, hogy iskoláink , szép haladásnak indaluk, mint beszélik, a ta-vaazszal tornahelyiség is fog készíttetni, mi folyó évben csak a templom javítása miatt maradt el, mert közvetlen ennek szomszédságában akarják fölállítani. Különben megvagyunk az egyformaságban, jó szüretnek nézve eléje; csak néha ötlik egyik vsgy másiknak valami szemébe, igy a .Zala" czimti l«p 37. számában bizonyos letenyei (?) kritikus btrálgatja az itteni bíróságokat, a ki valóban szánalomra méltó intelligens ember lehet, főleg akkor, midőn leírja a letenyei kir. járásbíróságot s még azt sem tudja, hogy ezen bíróság hány kezelő személyből áll. HAJGATÓ LAJOS. — Meghívás. A .Zala Szt.-Gróthjirísi tanító kör* f. é. october 29 én tartandja a zala béri népiskola helyiségében félévi közgyűlését. Tárgyai: 1. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Elnöki jelentések. 3. A tisztviselők lemondása, s ax ezek helyébe leendő tisztviselők újbóli választása. 4 Mód szertani előadásuk, és Írásbeli értekezések. 5. Netáni indítványok. Fölkérjük az illető tag arakat, miszerint a fent jelzett helyen reggeli 9 órára, minél Bzámosabban megjelenni szíves kedjenek, nemkűlönbeu minden tanügy-bará tot örömmel udvözlendúnk körünkben. Elnöki meghagyásból: PoZSOGAR GYULA a „kör jegyzője. — Pór-Szombaton az aj iskolahiz elkészült, kelet felé 5 nagy ablakkal biró tan terme van, nyugat felé a tanítói lak két szobá val. Igen szép, magas és szilárd épület; dísze és büszkesége a vidéknek- — Légrádon és vidékén a torokgyik erősen dühöng. — Jtesxnek községtől Nemesnép közsé gig, igen helyesen egyenes utvonalat készíttetett a megy e,mi álul a sok apró mellékút megsemmi sül és több termőföldet nyernek az illető tulaj donosok. Alkalmilag felhívjuk mind a megyei kormányzatot, mind az illetőtulajdonosokat, hogy az alak széleire fákat ültettessnsek. Az erdő pusztítás nagy mérvet öltött úgyis, ez álul némileg kárpótolva lesz, de különben is elvi- tázhaUtlanul előnyös és hasznos az ntak szé leinek brfásitása. — MárokfMdjén oly rendetlen épít kezés van, minőüek párja alig található; volt alkalmunk az épületek közt kocsikazni s való ban azt gondoltuk, hogy nem Magyarországban, hanem Amerikának egyik ősindiáni telepén va gyunk. A házad varok kerítése görbén kivitetik az utczára 8 a hol csak lehet, tetszés szerint foglalnak tért a háztulajdonosok. Felhívjuk s t. szolga bírói hivatal erélyes intézkedését. — Rövid hirek. Dr. Quist fionland' tanár Szegeden nagy érdekkel nézte meg a ta nyai iskolát — Rohonczon másodszor érik a a meggy és cseresznye. — Szegeden közkönyv tár állittatik fel. — Vasmegyében a munkások kőit annyira dühöng a hideglelés, hogy mezei ?lankára alig kapnak emb rt. — A Saharát tengerré akarják átváltoztatni. — Herford an gol grófiságban egy száztizenegy éves nő még mindig versenyt arat. — Romiban sept. 20-án ünnepelték meg Róma elfoglalutásának évfor dulóját. — A bukaresti lövész-ünnepélyen a kolozsvári lövészek szívélyesen fogadutuk. — Az nrali kozákok a katonáskodás miatt fellá zadtak. — Quatemala tartományban földren gés volt és Antigua város elposztolt egészen.— Az ál-Veselényi pőrének tárgyalását megkez dették. — Herculanumban a Vesav tövénél egy életnagyságu ezüst mellszobrot találtak. — Horn Ede Párizsba megy vissza. — A Brassó ban megjelenő „Nemere" t P. Sít. Györgyön fogják kiadni. - 404 felvidéki cholera-árva szíllitUtott az alföldre, hol több nemeskeblü barát ellátásukról, gondoskodik. - Pápán ke reskedelmi önképzí egylet alakult.Mercur" czi- men. — Corvin Mátyás királyunkról olasz opera készül. — A német trónörökös a kosezeli nyil vános gymnasiumban tanul. — Deák Ferenci nagy hazánkfia egészsége állapotáról aggasitó hirek keringenek. — A nagy-kanizsai takarékpénztár 1S74. évi geptember h»vi forgalma,. BEVÉTELBE. 12. HitelezSnek. Betét mamiinak Váltó KolcsGn , EJSlegttéai , Bélyegflleték . Kötvény éi viltó kamat • Beiratási díj . K4te4el»i kamat . Koluíg Síitalek 47,007^6 7f..8*0'2íl p 2HO 1,142 W 4MI IBI 30 920 j H Hisbér óvadék Kiutlevő kamat , Arany él frank , Ijirtékpapir „ Értékpapír szelvény. Betét araov a Betét frank , Vegres Lejrgrzési díj , 387 50 60, 60 — : l.H«.402'*2 KIADÁSOK: 12 Adós Pénztár számi. 78,16641 47,786 89 900 — 1,748 94 1,202 43 218 30 940 Belát válni KOlttOn Betét kamat Kötvén; e> ráltö kamat Wl nzamla f 53, 320 Hiijfivedelem Tiatti fisetén Értékpapír ElSlei'ecéai Adományozaii Siiulék ö.iténdlj B l|«0 259,86'. Se" Pspirszelet. rj|? .A r é k ái i j ár á » i m áj a11 cím alatt a ,T>meti lapok* kovetkerS foLáiizkodist kiixoí : .Mi atyánk magvarkirálri iraztigflgvi luiniixterium ! A ki Budapesten vagy! Szenteltessék meg « te iutézke-désed, jöjjfin el a te határozatod, légyen egy reuiiea királyi járásbíróságod, mim mindectttt, agy UékáftoiJ is,— mindennapi tárp'sJásaiok kitűzőiét rendeM ?>! u^kttpk ma is, éa bocsásd meg a mi neuláni etkes kéréseinket, mint mi is megbocsátnnk R törvény leple alatt ellenünk elkövetett törvénytelenségeknek ; ne vigy minket a végsíi ínségbe ! . . de szabadíts meg a, jeleulegi sok ngyfi, de ngyeket f-lvégexni bQanek tarló rékási királyi járásbíróságodtól, mert ebben tied a jog, a hxtalom, éa az intézkedési tehetség. Ámen! ' Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsa város piaczbiztosi könyvéből: 1Ü74 évi september bó 30-án. Qabonamflek: egy alsó anszt. mérő sxerint, Bnu 07 — 90 fontos 4 frt. 76 ki, 85 — 86 fontot 4 frt 60 ki. 83 — 87 fontos 4 frt. — ki. Boaa 74—Í8 fontos 3 frt 40 kr. Árpa serfSaésre 68—70 fontos 3 frt — kr. etetésre való 2 frt. 50 ki Zab 1 frt. 80 ki. Bepcse -frt — kr. Lisstneoinek: egy bécsi mázsa szerint. Liszt legfinomabb 14 frt- — ki. Zsemlelisst 13 frt. - kr. Fehér kenyérliszt 9 frt. — ki. Fekete kenyérliszt 6 frt. — kr. Buadara 16 frt. — kr. Árpakása 16 frt. — kr. Rizs 16 frt. _ H í -v e 1 y e s e k : egy alsó ansst mérő szerint. Borsó 9 (rt. — ki. Bab 6 frt. — kr Lenese 9 frt. — kr. Köles 8 frt. 50 kr. Hajdina (pobüka) 3 frt. 50 kr. Ku-koricza 4 frt — ki. Burgonya — frt 80 kr Hm: egy bécsi font szerint. Marhahtu 28 kr. Disxnóhns 32 kr. Jnhhns — ki. Borjnhos 32 kr. Z s i r f é 1 i k : Dissnósair 50 ki. Harbaasir 60 kr. Szslonns 40 kr. Szappan 94 kr. Limpaolaj 35 kr. Stearín-gyertys 65 kr. Faggyn-gyertya 34 kr. Bor: egy alsó aosst. aka 40 pint szerint Ó-bor 10 frt. — kr Uj-bor 8 frt. — kr. 8 ö r -. egy alsó austr. sorakó 42 pint szerint. Legmagasabb 8 frt. — kr. Legalacsonyabb 6 frt. — kr. T 0 s i f a : 1 bécsi Sí 36 hüvelyk hosszn Bükkfa li frt 60 ki. Tölgyfa 10 frt. — kr. Kő.ten egy bécsi misaa 70 kr. Fassén egy mérS 70 kr. 8 z é n s tgj becsi mázsa szerint 1 frt 2U kr. Szalma 1 frt. — kr. Napszám: Élelmeiéasel egy férfi 70 kr. Élelmezés nélkfll 1 frt. — kr. Élelmezéssel egy DS 60 ki. Élelmezés nelkd! 70 ki. Élelmezéssel egy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 60 kr. Kiadta : (P. h.) Manisger József, v. aljegyzG. Szerkesztői üzenet. 1443. P. Qy. IgrD sajnáljnk, hogy a 78-ik számot njolag nem ktüdhetjnk meg, teljesen elfogyott. 1444. Korunk vívmánya a haladászat terén sat. k 1445 sf Ssékei-Fejérrii. Kiadónk n évre már nem intézkedik. 1446 P. P. Posony-Ss-QySrgy. M»i iáimtól kezdve intézkedtünk^ Heti xxBLntÉLjr. MtsSST 4-tB skt»»«r rO-ls, 1874. • és heti- Katholiktta nap- Protestina jj aap tár naptár ' Btj.i 40) K. s. Pr Ev. A királyi mesyenSrSl Mité XXU. — CWr. Luk. T. 1-11. 4 I Vasára** D. 19 Olr. Os. D. 18 8.. Fe.'|M 5 aétrs Placidns Placídus Itt 6 Kedd Brnno Fridr. Skf 7 Szerda Joatins Bulka 8 CsfltSrUk Brigitta Pelag 9 Péntek Dénes Dén« Ifi 10 Szombat Borg. Fsr. Oed»on A Érték- és váltófolyan •ktaber. 1 ö'i, metsüqueiT J&ÖO: 5'/, nemz. kilóson 71.15, ISeOtiiilwiaim; kacson 108.50; bank-részv. 983.—; nit«lintézeti részvények 249.— ; London 109.40; magyar fSldtehermenlési kőt-Té»y--7e.?e-, w uwiáii fWdtehermentési k6t-vény 76.—; erdélyi fóldtehermentési kötvény 75.25; horvit-Blavon fóldtehermentési kStvéuy —.—; ezüst 103.60; cs. kir. arany 5.24 Napolecnd'or.8.78 Vágott menetrend. Indul Kanizsáról: Essék Mohira (Zákányul) Zágráb Finnéig 5 óra 18 perez reggel , Zágrábig 2 . 45 , délután Budáig 6 18 . reggel. 1 . 48 . délntán 10 43 „ értve. &%ovabmthelyig (ionét délután 6 4r» 26 perez Bécsbe) 5 . 43 „ reggel. Bée*ig(Siomb»t.i. Biesnjh. felé) ! , Ifi délután »> „ .. i» 10 55 este. Pragerbof felé Tríeaztig 6 , 3 l reggel. „ „ „ éa Bécsbe 2 , délntia ., ,. M U . 88 „ eate Érkezik Kanizsára : Essék, slol,«rj (Zákánynál), Zágrábból ,» t- , Dom- 4 óra 19 peros reggel. bóvár, Kinme, Zigribból 1 21 „ délntia Zikiny-Fiome-Zigrábból 9 , °4 „ este. B'idiról 4 , 43 „ reggel. „ 1 , 46 „ délntin „ 9 v 20 „ este. Szombathelyről 3& „ déleirm. Bécsb81(Bécsnjh.8combstn.felo'l 4 ., 3? „ reggel. »i .t „ ,, 10 A 18 „ este. ., (Pragerbof felölj 1„ reggel. Trieszt- és Bécaből 3 , 9 '.'. délntia felelős szerkesztő: Báterfl Lajos. BékUldelett. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül. Revftlesciére du Barry Londonból. A kedves gyógy táplálék Kevalesciére du Barry eltávolít minden betegségeket, melyek az orvosságoknak ellent állanak u. m : Gryomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, hurut-, hártya,- lélekzés , húlyag- és vesebajokat, gümő-kórt, aszkórt, fuladozast, köhögést, emészthet-lenzéget, dogulast, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, vízi betegséget, hideglelést, szédülést, vérkeringést, fülzugist, émelygést és hányást még a terhesség idejében is, a mélakórt, elsoványodást, csúzt, köszvényt, sápkórt. — Kivonata a 76,000 bizonyítványoknak, melyek minden gyógyítással dacoló kóresetekre vonatkozva. 68,171-ik bizonyítvány. Pranetto, (Uondovi mellett) okt 26. 1869. Uram ! MeggjSsódhetftia, hogy mióta a caoda-teljea Revaleseiére da Barry-t használom, assz két év ota, öregségem terheit nem érzem, jóllehet 84 éves vagyok. Lábaim ismét élénkek, ssememvilága oly jó, hogy szemüvegre nincs szflkaégem ; gyomrom oly er5s, mintha 34 éves volnék, — röviden, ifjodvs érzem magam. .Én prédikálok, gyónist hallgatok, betegeket látogatok, jókora utat megtessek gyalog, eszem tiszta, goadolótehetségem frias. Kérem est nyilvánosan kosolni, akkor és ott, hol önnek tetszik Abbé CasteUi Péter. Bach- Theol és prnuettói plubánoa mondovt kerületben. 75,705-ik bizonyítvány. Bécs, Praterstraaae 2t. májusban. 1871. Köszönettel tartozom önnek ason sikerért melyet kitonS Bevalesciére dn Barry-ja által rajiam ta pasztalok. Én ngyanis tobbszSr gyomorgorcs-, kohSgea-és hasmenésben ssenredtem, melytől kitttng gyógyazere által megssabadaltara. Grosmann L. TdpláUbi kWn a hatnál, 6O-mr—an meg-kimííi a gyógytter árát, febiStteknil ugy, mint ddUl Pléhszelenozékben '/, font 1 ír'. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frtoOkr., 5 font 10 frt, 12 font 20 fit, 24 font 36 frt. Bevsiesciére piakotik stelen-ezekben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Bevaleaciére Cbo-coladé táblákban 12 caészér. 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-raifrt 50 kr.. poralakban 12 csészére 1 frt 50 kr, 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120-ra 10 frt, z88-ra 80 frt . 576-ra 36 frt. Megrendelheti Barry du Barry &. Comp által, Wien, WalMtthgaste Nr. 8., N.-KaniMtán Lovak Károly gy6gy$zértárdban'^ DebreczenbenMihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz ; Eger Tachecy Adolf és Valle Antalnál; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél ; Nagy-Becskerek Gbldberg J. M. nél; Ma rosvásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Uiskolcz Eszáthy István gyógyszerésznél; Sopron Eder Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Jó zseinél; Győrött Némethy Pál gyógyszerésznél; Síékes-Fehérvirott Dieballa Györgynél. Te-mesvárott Pap József városi gyógyszerésznél; Verseczen Fiscber Móricznál. A bécsi cég minden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre. *) E rovat alatt kosldttart felelősséget nea a aastk. 60 SÍ P 05 O Legnagyobb selyemárak-rakfáía. Bécs, Stock im Eisenplatz 2. sz. Ranozl B. X3. a szép tuilaxIiaMoz Hintát minden idobeu bérmentre küldök M61--1 kittlnőnek bizonyult legújabb szer-kerettel, oráskiit mnyit csépelnek, miot három csepló ember egy napod át Ara 150 frt Bécsbe uil-litva, próbaidS t ganncxi* mellett Ph. Mayfarth & Comp gépgjára Frukfartku. Cgrookök kerestetnek. -« (133S--101 A „BEF O Rf OS 03 > •i-i ,?3 OS Előfizetési felhívás „RIP0 B czimü politikai napilapra. Megjelenik mindennap reggel, hétfőn s ünnepek utáni napokban déliUán 3 órakor. A ,Reform* Ü jelen évnegyeddel fennállásának ö tödi k ó v é t tölti be, mely idd alatt as ortzág legértelmeaebb rétegeinek kedves lapjává lett. Terjedelemre oézve e^ynagyság^i a legnagyobb politikai lapokkal. Magatartása a közjogi kiegyezés terén belül független minden irányban. VesérlA elve a magyar nemietiiég vezérlő állása az onságbaa. A lap uerkesztésébeo kiváló súlyt fektet tárcza- közleményeire, melyek jeleatég és változatosság dolgában minden más magyar lap tárcsáját meghaladják. ElAMietéal ár; itó7—2 Egy hóra 2 frt. Három hóra 6 frt Hat hóra 12 frt. Az előfizeted pénzek beküldésére legczélszerübb a postai utalvány lapokat használni. belváros, Lipót-utcza 2-ik szám, első emelet. Tanulók számára. A köielgS Ukolaidóüjra ajánlom bámulatos legolcsóbb árakon ét a legnagyobb TálassUkban a köretkezó iskolai sierekot^u. m.: Rajzeszközök, író- ós rajz-tárczák, rajzpapirok, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- és színes írónők, toll- és vakaró-kések könyvtíwkák, tóntatartók, festókladak, számolótablak stb stb s egyéb szükséges iskolai eszközöket. 1*62—4 Ajánlom továbbá dúsan berendezett Ukolafelszerelóai eazköMimet, u. m. örfk, lerélpapir éa lerélborítékaimat, czéggel nyomra vagy szines mono grammal, irodai e> boriKk-papirjaimat, tuleti könyveimet ítb. atb. siiatén bamu latos legjutinyoiabb árakon. KANITZ C. PEJST, Oorottya-utcza 12. szán. . SEIDLITZ-PORA. IVI E porok rendkiTÜli s a legeltérőbb esetekben bebizonynlt gyágy-IVIbatásnk által minden, eddig elismert házi sserek kötött, tagadhatatla-nnl as elaS helyet foglalják el; mit az sok ezer, a császári birodalom minden részéből kezeinkhez küldött bála-iratok a legrészletesebben tann- sitják, hogy e porok isgaott tz<ralát.kiál, meazti.titlmtf.kiil, gys ?trMviél, továbbá (tjroaik, vese es ld«g-btj«ktaa, tzlvdtnsgáiaál, Idt-guaif okozta nikjái, yértoltlit, <ígi» lyttniára, biksr é. kuaans káiyátra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, ? a legtaniit, ryogyhatást eredményeitek. 1407- 10 Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. é I A legmepbichmtóbb orrouxer n asecvedo emberiség »egedel- I morc uünden b«US és külaö pyalmdi*, legtöbb betegség, mindeuae-mfi seb-, fej-, mi- és fogfájás, régi sérvek éa nyitott n»t«k, rák, fene, s««mf7alla.dÁs, bénoláa és mindeuiiemfi sérlllés ellen, »tb. (rtb. I pafaczk ára használati utasítással 80 kr. lORSCH-HALJAJ-ZSIROLAJ. I Á. legtiaslább és Ugb»tható«»bb orroii ss«r Norré ? xt JC í_t » . .i „__ »;__»; t,„»., t.«,_i;_.; , „.júzbajlkat, ráT.mTnt ai idő.iaki Mrklttgeke't Ara I üvegnek használati utasítással I frt Baktárak Na^y-Kaniinán: Beim J. grógyai Lovak K. gyógjaz. Feaselhoffer J. és Kosenfeld F. uraknál. LttSiyta Kaliroda J. HarozmllklI IuU Nánd BáMk-Szt-tyirnii Fibi Sz»kltiKly« Pilieh Fe SasruykU Meiej Andrái Záiriklia Min.Ib.ch Za. , Cejleck J. J. , FrweiBs Fr J. í7. Bett-Vintt Lakoric< Q. Cláktarayái Káráaz 11. ClSirtt. Ereialw Dávid Kaatavárstt Kohn Jakab Kafrttezál Werli Sánd. Kesitkelyaa womch F. ' XtretZtM Breyer Jakab fiai KSaztfH CiaoainoTita Iztr. j EAASSNSTSIH és YQGLgR hirdetési ügynöksége Budapesten, Bécsben és Prágában. alaptítatott 186S-ben, számos nénet, osztrák, srsjezi, hollandiai stb. hírlapok Hirdetmény-bérlői, a Htvu, Ufltt, Billler L C* és Ck. Lagrasje, Cvt 4 Cl. párisi tir- ?ulatok egvedflli képviselői majd minden nag}' párisi Urlapaak és 200 első rangú franczia prsvin- uiai lapakuki a brasseli ,lMl<s«*duee bdge- (világlap) > több mái MBeiorazágl, autrial éi avajozl lapok berlói. rszkozelnek Mrdeté tekst aiBuen hirlapban, szaklapokban, árkeleti és ntazási köDjrTekb^. naptárakba és egyéb hirdetési közlönyökbe az azok által kiszabott árak szerint ajánlatokat hirdetésekre elfogad ée közvetit minden díjfelszámí tás nélkül, hírlapi és hirdetési vissonyok tekintetében tanácicsil siolgál kölnég-retések, hirUpjegyzékek lafyea ét bérBMtve. (1398-10 j 1-.Í ríírr »!*• ír S áUaái»'iÚ.ok™ A magy. kir. mérnöki hivatal. Zala-Egerszegen 1874-ik év Szeptember 28-án. <U6S-1) Wajdits Jósef aiadö-, lap-és nyomdatnlajdonos grorssajtó nyomása, n „«t WszObon Ier5 ukolai élben omágizerte tanítandó ,»et«r-reidtzer' unnlásáboi alkalma kiíi-onyrfll aján^a alnlm koveUeiS czimO könyrét : „Méter-rendszer. Az 1874. évi tprvényczikk alapjá.n. — Irta- Honthy László. Ara. 50 kr.' °"lT *ddÍS U tíbb "kólában elfogadtatott keli k«orval, ál! kit ré.xból. A« V'í01^ P-di? annak i.m.rt.tí.ét tárjj.lja. A. .l7.., l»sszt*rillet , "etéie ntán knlon-kalSi. mind u egye. itváltoxtltások-. mind pedig ., ár ^/""u "•»«'»» kidoi,«ott . kidols„»tl.n példák é, egyel. külOl áll. vagy Bertaluffy József kiayvkertskmiésBbei. Honthy László. Avis: Heinén geehrten Kundén macbe wJk biemit 4it erfebras Anseige, dui ich aach snr hetn-ígea Herö&t- und Wtntcr-Sttfs&tt tan reicUuütiffea L»gor der n&cbfolgeodez. Artikel fixen Preue pr. Elle, Stnck oder Paar KLEIDERS TOFFX Popelia, Eiaengarn-raye Comanoser nnd Fran-blan nnd brana Jfoch JV karrirte Wnr. w. (rewaacheoe . Mena ,e, Kipi etc. eebtOrbin d>t PerkUiü; ; pitreifte nnd ríB g9e* teand .cb«erite Garn-Craus, berte Ztcirn-nnd ServieUen, CoOon-Tücher, 27kr. Lein- Stuht Btttmeugc, gesrreifte ond geblumte Damást-Gradl. MöbtlGrndl, BanátOcher 'i,™*'!, fetiuter CHJfFON-Teppiche, «eiue ÍHnen-SttckUtcher, eehtfirbige ^^^.^,^.^r, vanchiedene Sortén Scltafwoil- n. SeidattOcher, SetdenCravatten, Bandtchuhe, Strtlmpfe, Socken, ScIMncn nnd nocb víele andere Artikel, allé ina fixen EigkanfapreUe von per Elle, Stück oder Paar. 27 kr. M. Winter. 27 kr. Central-Consum-Halle, Wien Vin., Mserstrasse 53 Árlejtési-Hirdetmény. A nagyméltósága közmunka és közlekedési magy. kir. Miaiszteriam 1874-ik évi szeptember hó 20-án 12484-ik szám alatt kelt rendeletével, a zalamegyei bnda-graczi, tapolcza-nagy-kanizsai, mohács-varazsdi és pozsony-yarazsdi állam-utak rendes fennurtására 1875, 1876, és 1877-ik érékben eszkSzlendó kövecs szállítás biztosítása czéljábál a szabályszerű verseny tárgyalás megtartását elrendelni méltóztatott. Ezen kérdéses kövecs-szállitas biztosítása tekintetéből a zala-egerszegi m. kir. mérnöki hivatal irodájában folyó évi október hó 30-án délelőtt 10 órakor a szabályszerű zárt írásbeli ajánlatok utján a megrendelt verseny-tárgyalás meg fog tartatni. Az ajánlatok a fennkitett három éven tul terjedő további három, tehát hat évi idő tartamra is tehetők, mely esetben a két különböző időtartamra szóló ajánlati árak világosan kiteendík. Felhivatnak- a vállalkozni szándékozók, hogy írásbeli ajánlatukat az emiitett m. kir. mérnöki hivatalhoz czimezve a tárgyalási napot megelőző nap déli 12. óráig nynjtsák be, minthogy később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlat a versenyző szabad választása szerint vagy bizonyos államnt, egyes ntmesteri területére, vagy egy tőrvényhatósági területen belül eső egész államntra, vagy egy mérnöki hivatal kezelése alatt levő összes utvonalokra szólhat. A beküldendő és 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatokhoz az ajánlati összegnek 5% százaléka mint bánatpénz csatolandó vagy készpénzben, vagy pedig a napi árfolyam szerint számított m. kir. állampapírokban. Az ajánlatokban az egységi árakból teendő árengedés számokkal es betűkkel világosan kiírandó. Azon ajánlattevőknek, kik a kövecsszállitást el nem nyerték, a letett bánatpénz az ajánlati tárgyalás befejeztével azonnal, vissza fog szolgáltatni, az illető vállalkozói pedig a szállítás befejeztéig biztositékkép letéve marad. A tett ajánlat az illető vállalkozóra nézve azonnal, a kincstárra nézve pedig csak azon naptól fogva kötelező, melyen a Ministerium által jóváhagyalik. Az ajánlatban határozottan kiteendő, hogy ajánlkozó a helyi körülményeket, a szállítás összes feltételeit s.a. t. teljesen ismeri, és azoknakmagát minden kifogás nélkül aláveti. A szállítandó kővecsmenyiség, annak egység árai a részletes szállítási feltételek és a szerződés mintája az illető mérnöki hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. )iíAGl-KAx128A, 1874. október 8-án. 81-1K szám. Tizenharmadik évfolyam. A lap szellemi reaiei] 'illetó i bérzwncvti ÍB- MAUY-KA3IZSA Bermeotetlen leTelek csak iamcrt muakatár-?aktái fogadtatnak el. Kisiratok Tins* oen küldetnek. ZALAI KÖZLÖNY előbb: .ZALA-SOMOCfTI KÖZLŐN^- izu vára* betyhatmginak. nemkűlönban a ..zalaategyti gazdasáqi egyesület",a .jugy-kanizsai kereskedelmi s iaai-nank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .Zala-Somgy gazhajózási részvenytársulat, ugy a .zala-agerszegi torna-tlzalté egylet? s több negyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiu kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Hatodik kbzleaéaya , uigttt bacsu-szení-ldaiái templom t zárda si költiégéregyűlt adomám/oknak. 365 Ksgyon ti* ízlelendő zárda-főnök urnák B.-8st..Láa<lon. ZiUm«(T« reúpinj« Hertelendj Kálmán or 6 """^1 „, -iiulii xárd. e. leoploa. telaef .I7.««.ere '1- .L ti áwíuK »í»». lotfakedni - » adakozók . jót.»Sk B.«i< d 5 67 <* te" l'Ld° H """rí D-y- s 1U frt - 5 f4 _ H»7»Jd Lsjo. «r „ j frt. _ 6,T. Hertel-ir FETERMCS JÓZSEF, tzMro. Előbbi közlemény 2618 frtot tesz, ezzel együtt a fó-ósszeg : 2685 forint. Hirdetmény. 736Í . 1874. A nagyméltóságu magyar királyi bel-ügyministeriura folyó éri october hó 1-éo 4U25Ő sz. s. kelt rendeletével, a szomszéd somogrnipgrebéü Horvátnszentmiklős, Li-szó. Surd, Belezna, Bagolya, Sáncz és Zákány községeknek ezen megyéhez leendő csa-toltatásuk iránt benyújtott folyamodványát oly felhívással küldötte le e megye közönségéhez, hogy a fennforgó kérelemre nézve saját érdekei szempontjából nyilatkozzék, és arra vonatkozó nyilatkozatát e f. october 1 "> <ig * magas belílgyministeriumhoz felterjessze. — Enniifogva tisztelettel értesítem a t, bizottsági tag urakat, hogy a folyó évi TÁKCZA. Anyám slrjan. HoldriUjo. niai ijben ln> boasád jovok; Anjim ! _ kinek n*lid kipe, Keblemben OríSk. BOMU, csendet •óhajokkal ÁrTa gyermeked Sírodra dal, i fajóa ssÍTVel így ?uog neked : .Nyogodj' - békén elcradegüt, Nrogodi' jó a»ja! Siilljon lelked if lionabi. Mely aenea rala V— TSled tanultam inira KuK-aolni kes«n ; : Ttled hmllán, mojim e l«6t. ~ .Édef gjermeken I' Itt nyapiKol muat némán s méljeo Sirhantok kOiött, a?7j imiaai gyermekednek Poraid ÍSlttt!' POZ8OGAB GYULA. A nevelő ar. —B«**Hyke.- (Vége.) Mari.k» jól tudta, hogy Péterdin. Kereti Cingiryt ? « otóbbi mag»TÍ»rie<*b4l é**Tevette, bőgj nem idegen Péterdinéhei. De ellenben ait '• úpa»it»lt», hogy Katinka c*ak »kkor volt jó kedvű, h» Cmgiryval bes*élbelett,ki egyMen-mint mindig *» miadeskor, k&töafiMa DJÜTÍ- október hó 12-én tartandó bizottsági közgyűlésen, a már közzé tett tárgysorozat értelmében felveendő ügyek közt, a feothi-vatkozott magas belügyministeri rendelet és nevezett községeknek ez érdembeni kérvénye is előterjesztetni, illetőleg tárgyalás alá vétetni fog. — Zala-Egerszegen 1874. octb. hó 4-én. Az alispán távollétében SVASTITS BENÓ m. k, főjegyző. Tervezete Zalamegye IS75-ik évi szükségletének. A tisztviselők rendes fizetése: 1 alispán szabad lakással 2400 frt, 1 főjegyző 1600 frt, 1 első aljegyző 1100 frt, 1 másod aljegyző 950 frt, 1 harmad aljegyző 800 frt, 1 tiszti ügyész 1200 frt, 1 számvevő 1000 frt, 1 számvevői irnok 500 frt. 1 fópénztárnok 1000 frt, 1 alpénz-tárnok 800 frt, 1 levéltárnok Í000 frt. 10 szolgabiró egyenként 1400 írttal 14000 frt, 1 szolgabiró 1500 frt, 1 szolgabiró hivatalos helyiséggel 1200 frt, 13 járási irnok egyenként 800 frttal 1040Ö"irt, 1 központi irnok egyenkint 500 frttal 3500 frt, 3 központi dijnok egyenkint 400 frttal 1200 frt, 1 főorvos 800 frt, 12 járás orvos egyenként 350 frttal 4200 frt, 6 barom orvos egyenként 200 frttal 1200 frt, 1 főmérnök 1200 frt, 1 másod mérnök 900 frt, 12 szülésznő egyenkint 100 frttal 1200 frt, 1 közigazgatási igtató 700 frt, 1 közigazgatási kiadó 700 frt, 1 közigazgatási laj- stromozó 700 frt, 1 kőnyomdász 400 frt, 6 iroda szolga egyenkint 200 frttal, 1200 noe helyeken, Katinka körül forgolódott s őt, ac árvát, a tanítványt elmeiltete, egy-két siót caak ugy félválról dobott oda feleletül kérdé-aeire. Sokszor hajlottá a nénit férfi hűtlenségről, caalfasigról beszélni • nem csodálhatjuk, ha u irányában legszentebb érzelmeket tápláló sziv ömlengéseinek hitelt nem adott. Mert, hogj ő szerette Cingáryt, aztaz etso napokban, midőn mint nevelő a házhoz jött, észre lehetett venni s talán ssivecskéje megnyugtatására tette ama vallomást, mely még keblében szüntelen vúi-hajigsott. Hegborzadott mindannyiszor a sötét gondolatra, szemei megteltek konynyel s hangos zokogásban tört ki. Ilyenkor a jó bácsi, kinek egyetlen gondolata Mariskája volt, szivét összeuorulni, ló-leksetét elfogyni érezte. Magáhozsióllitá a siró angyalt, kérte, hogy hajoljon közelebb hozzá és mindannyiszor vigasztalólag csókolta meg. A betegség most már annyira elgyeogité és erőt vet rajta, miszerint belátta, hogy eljött az idő szeretteiről gondoskodói. Cingáryt megbízta, hogy küldjön jegyző éa tann után, Mariskát meg távozásra kérte, mert úgymond, gondolkoznia kell a teendők felett. Kérelme, mely Mariska ereiben még a vért is megf&gyasztá, teljesittetett. Az alatt azonban, míg a jegyző és lanuk megérkeztek, Ciugáry a beteg szobájába lépett és annak ágyához közeledve, halkan valamit súgott föleibe. Qerő bácsi halvány arcsa a hallottakra kigyulladt, megjelent még azon utolján az élet pírja, mely <• en betegségéig soha sem hiányzott. frt, 1 árvaszéki elnök 1600 frt, 5 árvaszéki filaök egyenként 1200 frttal 6000 frt, 1 árraszéki jegyző 1000 frt, 1 árvaszéki számvevő 1000 frt, 1 közgyám nti általányuyal 1400 frt, 1 igtató 700 frt, 1 kiadó 700 frt, 1 irattárnok 700 frt, 1 horvátnyelv fordítónak tisztelet díjul 100 frt. Összesen: 70550 frt. A megye állandó választmányának észrevétele. A 12. sorszámra: a 200 frt költség többlet a sümegi járás szolgabiníja részére hivatalos helyiség tartásáért a nmlgu m. k. belügyniinistcriunin&k f. é. joüus hó 19-én k. 39789 számn engedélyéhez képest véte tetett fel. A közbiztonsági személyzet és tiszti legénység fizetése: 1 focsendbiztos lótartással 1400 frt, 5 alcsendbiztos egyenkint 600 frttal 3000 frt, 1 foglyár őrmester 300 frt. 19 foglyár tiiede? egyenkint 220 frttal 418n f,:, 140 közfoglyár egyenkint 200 frttal 2»ttOiJ frt. Tiszti legénység: 1 őrmester 300 frt, 15 tiszti katona egyenfcint IÓ0 frtt»1.2250 frt, 2 lovas katona egyenkint 330 frttal 660 fr össse-sen : 40090 frt. A közbiztonsági személyzet és tiszti legénység mellék járulékai: Szolgák fegyverzete beszerzésére és fenntartására, valamint a lökvén vek beszerzésére 500 frt, 1 foglyár őrmester, 19 tizedes, 140 közfoglyár, 1 tiszti katonai őrmester, 15 tiszti, 2 lovas katona. 6 iroda szolga, és a füredi fürdő biztos hajdúja ruházatira 12500 frt. Összesen : 130U0 frt. Kezét igyekezett felemelni, hogy megszorítsa a derék nevelő jobbját, de az erő hiáuyzott. Cin-gáry lehajolt és megcsókolá azt. Megfordult és távozott. Az erős férfi szemeiből, ki tűrni éa szenvedni lett teremtve, az érzékeny jelenet köny* nyéket sajtolt ki. t Csöndesen vonta be maga után az ajtót i 8 felkeresve Péterdinét, kérte, bogy menne be a beteghez, mert beszélni óhajt vele. ?a mihelyt látá, hogy Janka az óhajnak engedelmeskedik, szobájába távozott, leült és mély gondolatokba | merült. ' Péterdiné is kijött nem sokára a beteg szobájából s bekuldé Katinkát, ez pedig utoljára Hariaká*. Mindháromtól elbúcsúzott a jó Öreg ur, Mariskávali búcsúja azonban legtöbb időt vett igénybe. Mindhárom kiairt színiekkel, leeresztett lőve! távozott, mert Oerő bácsi a jegyző és ta nukkal kívánt értekezni • ez idő alatt elszéled- tek, és átadták magokat saját gondolatjaiknak. , Péterdiné azonban, használva az alkalmat, ! Ciogáryt kereste fel. Midőn a nevelő szobájába j lépett, ez csomagolással foglalkozott. A neszre I felpillantott és a különböző alakn tárgyakat asztala fiókjába rejté s gondosan bezárta. — Mi volt az édesem ? — kérdé Janka kí váncsiságból. — Avagy uem szabad tudni ? — Eljön az ido, mikor még elég korán tudhatod meg — volt a keserű válasz. — De édesem mi bajod, hogy oly leven vagy ? Te reszketsz, remegsz, veled valami tör tént ! ? Szólj, nyugtass meg kérlek ! — Kérdezhetsz e most is? Hát ninu-c mindnyájunknsk okunk a bánatra, midőn elvo- ssitjuk azt, ki szeretetünket birta! A ezirkilyó foglyár csapat azil-lásbérére, ugyaszükséges tűzifa, petróleum, égető olaj és szalma költségeire: A foglyárok laktanyái útin járó évi bér 2345 frt, a foglyárok laktanyáihoz éven át szükséges ágynemű bútorzat, tűzifa, pet-roleom sát. 1793 írt és 24 kr. összesen : 4138 frt és 24 kr. i Útiköltségek és napidíjakra : A megyei tisitviselők útiköltségei; és napidijaira kiküldetések alkalmával 600 frt, ! füredi hatósági biztosnak a fürdő idény alatti illetménye 400 frt, füredi hatósági biztos szolgájának 50 frt összesen: i050ft. ; A megyei épületek fenntartási költségeire: i A megyei közp. úgynevezett szállás- ház kijavítására 2016 frt és 8 kr, nagy megyeház kijavítására 397 frt és 45 kr, nagy megyeház tetején 1875 évben felállítandó , villámhárítóra 304 frt és 10 kr, a zalaegerszegi fáskert kőfalának kijavítására I 319 frt és 79 kr, a lövői vámház kijavitá-' sara — — sümegi megyei épületekre ; 1094 frt és 2 kr, sümegi megyei épület j bérbe adott részének kijavítására 60 frt, ' szántói katonai laktanya helyreállítására 810 frt és 17 kr, tapolezai épületnél padlás i feljárásra 70 frt, perlaki épület tatarozására 60 frt, kanizsai épület tatarozására 60 frt, kanizsai börtönhelyiségnek katonai kórházzá alakítására 810 frt és 74 kr, ugyan Kanizsán úgynevezett várta ínegye-I háznak katonai koródává átváltoztatására ! 368 frt és 28 kr, kéményseprő évi illetmé-? nye 150 frt, gyepmesteri tisztogatásra 300 frt, tüzifecskendók jókarban tartására 50 I — Igazad van, hiiiz az én fájdalmam is ki - 1 mondhatlau,de azért nem csüggedek el, mert Is-I ten meghallgatá imámat s ha férjemet elvévé, viaz-: szaadta azt, kit elveszettnek hittem és ki egye-I dül birja szerelmemet. Igen Bélám, én gazda-| gon kárpótoltattam, mert ismét bírhatlak téged ! és enyémnek mondhatlak s azért megbocsát | nekem ss is, ki a világot kormányozza s meg-; bocsátasz te is édesem, ki bírod szivem egyedüli '• titkát, hogv itt e perezben, midőn férjem az i élettől bucsusik, én egy uj élet reményébea I bátran nézek a jövő felé. — Boldogtalan asszony ! — sohajta fel Cingáry. — És miért lennék boldogtalan ? Sőt el lenkezőleg, határtalanul boldog vagyok. Elia merem édesem, hogy ily órában, ha valaki meg hallaná beszédemet, koczkáztatvaes pelengérre lenne állitva nevem a világ előtt. De miért tar tózkodjam előtted édesem kimondani azt ez órában is, mihessz ifju&áglegszebb álmai van nak kötve 8 midőn az oly hosszú idő alatt ma gasra emelt válaszfal porba omlik és két szerető szív minden akadály nélkül egyesülhet. Nem Bélám, ezerszer sem félek kimondani — foly- tatá Janka átkarolva Cingáry nyakit — a vi lág előtt, hogy én. téged végtelenül szeretlek, szerettelek eddig. Imádlak ez c'rában és bálvá- nyozni foglak a jövőben. — Jó asszony! — mttogá Cingáry és igyekezett az <>lel«st viszonozni, de szemeiből vad düh sugár/ott ki — te oly jó, oly szelíd és oly szeretetre méltó vagy ! Bocsáss meg, hogy szavaidat nem tudom viszonozoi, mert elfogulttá tettek azok I egyszersnjiot rabszolgáddá is. ? kimondhatlan boldogságra nem számítottam ét frt, a megyei épületek t&ikáf ellesi biztosítása 325frt. Összesen: 7195 frt és63 kr. Egyéb rendszeresített kiadásokra: A megyei ingatlan vagyon ntin fize-teDdó adóra 76it fr! és 84 kr, megyei szolgák gyógyítási költségeire 200 frt, a megyei szállásház tisztogatására 150 frt. Összesen : 1119 frt és 84 kr. Elóre nem látott költségekre.- Előre nem látott költségekre 1000 frt, ujonczozási költségekre 1000 frt, elővizsgálat alatti fegyenczek élelmezésére 300 frt. Összesen : 2300 frt. Fekvü ja vakbóli jövedelem: Nagy-kanizsai kórházért 800 frt, kanizsai zárda utczában levő épületekért 350 frt, ngyan ottani kertért tapolcai épületekért 350 frt, zala-egerszegi fáskertért 50 frt, perlaki megyei épületekért 381 frt, zalalövői kertért 20 frt, sümegi épületekért 120 frt, sümegi épületekért öO frt. szántói épületekért J00 frt. Összesen: 2231 frt. Kiadás: 145875 frt 15 kr. Bevétel: 2231 frt. Fedezendő : 143,644 frt 15 kr. Levelek a londoni borkiállításról. (Folytatás.) Ax erdélyi piaczeegyle: pedig, melynek a menynyire tudjuk szintén Puget ur terme séből került kiillitotl Carbenel mutatványa, kétségbevonhatlanul t&out>itja,hogy jeles anyagból gondos kezelés mit tud alkotni, vegye fel árjegyzékébe az eddig szerényen meghúzva ott álíotl kék kadarka mellé a Carbenet, s adja meg ez által az uj vívmánynak az üzleti jelentőséget A kiállított asstuborok között első helyen az erdélyi pinczeegylet 1864 ki Rózsamáli aszúja érdemel figyelmet, gyöngébbek annál, de miodazáltal igen szépek ugyancsak a pincze-egyletnek fiatalabb aszuborai, valamint a Paget Jáuos én id. gróf Teleki Domonkos ur részérói küldött Leányka és Muscat sszuk. Egyébként fölfogásunk szerint Erdélyben kár aszubort termelni, kár ezen végre is kereskedelmi jelentőséggel nem igen bíró czikkre nagyobb súlyt fektetni. Az aszubor szerepköre mindig kisebb térre szorul, e rétzben még a tokaji aszú helyzete sem kedvezőbb; az édesszinborok, uz ugy-nev«ze.t „Aualesek- foglalják el a bolyét, ajánlóul hozván azon kettős tulajdont, hogy olcsóbbak is, kedvesebbek is az ínynek. Gereu-dy Istvánnak Sorabora, gróf Mikó Imrének Szilvásija, a pinczeegyletnek Törökhegyije ezok a borok, melyek az aszú termelését tölöe-legeenek mutatják, e borok bátran oda állhatnak * Rajna legjobb borai mellé és versenyképességükkel világképességük is biztusitva van. Hátra volna még szöluunk báró Bornemi- sza urnák erdélyi pengíborfnil, es aionban -( mindeddig be nem érkezett. Erdélynek borai ma először lépnek az angol piaczra, először várják az angol közönség-| nak ilélelét; ez Ítélet, nem kétkedünk benne, kedvest leend, kár, hogy annak kivívására" nem egyesültek az összes erdélyi bortermelők, idejekorán megértve, hogy itt közös érdekükről van sió.* A kiállított gyűjtemény bármi szép, nem egy jeles szám hiányok abból egy FSld-váry Ferencznek jeles törókhegyi Leányka bora, Bethlen Camillo gróf radnóthi szinbora, Felszeghy Sámuelnek kitflno székhelykocsárdi MuíC»t borai, Szent-pétery Antalnak eRerbegyi, L-ngyel Ádámnak egerbegyi, "zdi, Grün Izsó nak kocsárdi, földvári, mind-szenti és felvinczi borai a raedgyeai borok sat. mindezeket kár volt otthon hagyni akkor,a midiin egy uj kereskedelmi piaez megszerzéséből van sz<i. K borokban egy kitűnő contingens maradt el, melyet azerdé-lyi collectiv kiállítás minden jelességeí daczára sem nélkülözhet. És még most is fölmerül a kérdés, nem volna e indokolt a hiányoknak utánpótlás* ? Mi mfg vagyunk győződve, hogy Erdély jelea borai számára az angol piaczon tág tér íog nyílhatni, de csakis ai összes lehető tényezőknek együttműködése esetében. Tehát előre ! 2. A magyar orizágot gatd. egyuUUtntk colltctiv kiállitáia. A magyar országos gazd. egyesületnek collectiv kiállítása a portugált mellett az egész pinezérek legszebb, leggazdagabb kiállítása. E kiállítás mint az tervezve volt, Magyarország legjobb termelőinek és legelső borkereskedőinek egyesülése kívánt lenni oly czéllal, hogy a magyar borok legválogatotlabb példányait hozzák a világváros piaczára; ha a terv nem egészen sikerült, ba a legnagyobb magyar borkereskedő házat, Jálica Ferenci és társát, a szövetségből hiányolni látjuk, ha a becsi világkiállításon kitüntetésben részesült nem egy jeles bortermelőnek nevét a londoni borkiállítás katalógusában hasztalan keressük, est ugyan sajnáljuk a közös czél érdekében, e körülmény azonban nem vonhat le semmit az egészgyüjte-menynek érdeméből, a mely, ba nem teljes is, még is eléggé gazdag arra néive, hogy a magyar borászat haladása mellett tanúságot tegyen. A collectiv kiállítás mindössze 48 kiállítót számlál 260 kiállított bormutatványnyal. Ezek között van fajbor 58, vegyes szüreteléaü vörös 62, fejér 86, aszú 44, pezsgő 10; kiterjed u az országnak következő bor/idékeire: Arad-Ménes-Magyarál, Baranyamegye apécsi és v il lányi hegyekkel, Eger-Visonta, Érmeilék a szilágysággal, Pozsony, Neízmély, Pest-Buda, Sopron, Kust, Szegszár d, Szerem-ség, To k»j-Hegy alja, végre Zala-és Veszprém megyék Somlyó és Bada-csonualfl a kitett Balaton melléki borokkal. Hogy a betűrend szerint először is A r a d-Ménea-Magyaráttal kezdjük, e borvi- • Az erdílyi piaczesgylet mindent elköretett, hogy a gyujceménT 'eljes legyen,—felbivU ut ölszes Deresebb termeiket; sőt klilon, német nyelven, szer kesztett köriratukban kérte fel & Nagy-Szebenbeu ?lékelő erdélyi sziaz g»zd. egyletet * bazgü részvé telre — de dicxiri ezen figyelmeitek, előttünk isme - reüeo okokból még váluzt sem nyert Szerk. dék miiH-rt" 6 moUtványnyal van kepntelve, ebből Magyarátra esik egy azám Abeles Dávid pesti borkeretkedő ház pinczéjéből, Ménesre négy, három Abeles Dávid, egy Bisztriciky Józtef aradi borkereskedő által kiállítva, végre Pauliara agy, Nagy Zoltán paulisi pincséjéből. Legtöbb kiállítása ezek közfitt Abeles Dávid 1863. meneti vörösének van, melyet tzép tulajdonai mellett olcsó ára is ajánl; Bisztriczky és NagyZoltán borai ngyan kitűnő borok, de nem igazolt magas áruk venenyképeaségttknek útját vágja. Szükségesnek mutatkozik itt az általános versenyképesség kérdését néhány szúval megbeszélnünk. H» igaz az, hogy a természeti viszonyok sajátossága folytán kiviteli borkeren kedésünknek alig jut az angolnál kedvezőbb piacza, ugy igaz az is, hogy e helyzet előnyünkre csak is akkor lebeteud, ba a tért versenyképes •égünk által egyáttlában duidjuk foglalni. Az angol borkereskedési píacz nem olyan, hogy arra elég reá lépnünk, hogy vezetékei kezünkben legyenek. Keánk itt az uttorésnél nehezebb föladat vár. At eddig csak is port és sherryhez szoktatott angol inyt a természetes ét igy kevesebb szesztartalom borokhoz szoktatni; e föladat nehézségeit nagyjából elvégezték a franczia és német borkereskedők és ha a köny-nyebb vörös borok az általános „Claret" és „Burgundi", a fehérek pedig a Hochbeimerből leszármaztatoit „Hock" elnevezéstel hozatnak az angol közpiaczra, ez eléggé érthetően jelezi; hogy a tért itt előttünk mátok foglalták el, ét bogy a mi föladatunk itt első sorban is abban áll: ezekkel üzemben fölényünket kimutatni. E fölényünk egyedüli kulcsa versenyképességünknek. Olcsóbbat is kell adnunk jobbat is; vagy legalább is olcsóbbat vagy jobbat. Fehér boraink tekintetében e faiadat nem valami nehéz. A rajnai borok elitmert jelessége csak is magas áraknál kezdődik; a kisebb borok gyöngék testben, gyöngék zamatban. A mesterkélt Bzeszgyarapitát, a Rajnán otthonos illaUuaa sokat segíthet ugyan, de főleg a testben és zamatban gazdag badacsonyi éB szamorodni borainkkal szemben az meg nem állhat. Sokkal nehezebb föladat vár vörös borainkra. Itt az árban szerfelett olcsó franczia borokkal kell megküzdeni. A franczia borkereskedő 1 Bhillin-gért (mintegy 50 kr. o. é. ezüstben) állítja ide olcsó borának palaczkját. Hogy ezt mi is tehetjük, hogy mi észszerű kezelés mellett a fran-cniákénál jobbat is adhatunk ez áron, azt GregerMikBa kétségtelenül nagy érdemü fisggonrenószerével kimutatta. E rendszernek titka abban áll, hogy Greger ur 3 itezét (1 '/, kupát) tartalmazó öblös üvegekben árulja borait oly módon, hogy hat ilyen üv gnek ára 19 shilling (9 fr. ÖO kr. o. é. ezüstben), tehát 1—1 itezéé mintegy ) shilling, miglen itezés palacz-kokban ugyanazon bornak ára tuczatonkint 14 shilling, (azaz 12 frt. o. e. ezüstben); az öblöB palaczkok a fogyasztóknak természetesen csak kölcsön adatnak. ? rendszernek keresztül vitelére G r e ge r ur ezreket költött és a roeunyiben az törekvést jelez a magyar borok versenyképességét megállapítani érdemét készséggel ismerjük el. Másként áll persze a kérdés vájjon az alkalmazott rendszer az a nagyhorderejű találmány -e, melyet benne G r e g e r ur keres. Mi részünkről alig hisszük ; hibája először, hogy gyakorlaliatlan, hibája másodszor, hogy fölöt- leget. Gyakorlatiatlan a fogy autónak szempont-iabol,roert a kiaivónak bora, ha ily quantumban kapja, mire meginná megeczetesedik vagy legalább ellankad, és fölösleges mert boraink olcsó árai annélkül is hhetők. A kis bornál, az n. n. szegény ember boránál az üzleti nyerésig a minimumra szorítandó, ez legyen a jelszó; elhagyandó a palaczkozátjnál minden fölösleges költség, el a kupak, <?! a czifra aranyos czimlap. s akkor az olcsó ár előáll önmagától annélkül, hogy mesterségesen kellene azt keresni. Az olcsótág szempontja a nagyobb vörös boroknál is első sorban irányadó. A febér borok rendet eladási áraink mellet', is megáll hatnak, a vörös borok csak akkor, na áraikul a lehetőségig mérsékeljük Ezért vonjuk mi kétségbe BUztriczKyéeNagy Zoltáu borainak verseny képességét. 40 shillinges (20 frt. ezüstben az itezés palaczkok tuczatjs), árakkal lehet ugyan megállani már elfoglalt területen, de tért foglalni azokkal nem lehet. — Arad-Ménes borairól szólva sajnt'atial látjuk ecollectióbólaNeumannfélep&ii I i si píncze jeles példányait hiányozni. E boruk a bécsi kiállításnak legjobb vörös borai küz-tartoztak, és jellemző erős zamatjuk és gazdag szesztartalmuk folytán az angol piaczon kétaíg kivül nagy szerepkörre találtak volna. (Folytatása köv.) Helyi hírek. — Ő Felsége nevenapja a nagy-kanizsai Szeot-Feienczrendiek templomában egyházi unnepélylye! tartatott meg. — O Csástári ét apostoli királyi Fel sége legkényelmesebben méltózutotl: K u- k u I j Péter ezredest, a 48. sz. Ernő főher czeg gywlogezred tartalékparancjnokát, tábor kari tisztté s a belföld katonai leírását esz kozld iroda főnökévé kinevezni. — IHjlóvésxet. A .nagy kanizsai czél- lövész-társaság igen tisztelt tagjai értesittetnek. hogy 1874. október hó 11 én, esős idő esetén pedig október 18-án a délutáni órákban Las nakon dijlövészet fog tartatni, melynél a tagok vendégeikkel minél számosabban megjelenni kéretnek. A beiralások délután 3 órakor kezdődnek B Ő "r.tkor lezáratnak. Kelt Nagy-Kanittan, 1874 október hóban. A választmány nevében Kocb Adolf m. k. fű- lövészmetter. — Tanügy. Előre is üdvözöljük Nagy- Kanizsa város t. iskolaszéke és tanácsa «ma elhatározását, hogy felső ieányosziályainkb:i. a törvényileg előirt tantárgyak, minők : hit- •« erkölcstan, magyar- és oémetnyelv, fizámtan, természettan és terméBzetrajz, történelem, föld rajz, gazdászat, női kézi munka, Bzépirás, rajz és ének rendszeres szaktanitása mellett a fruu- czianyelv, zene (zongora) tornászat, tőt esetleg a táneztanitás is be fog hozatni.) így teljeseu megfelelvén az igényeknek, a szülők nem lesz nek kénytelenek leányaikat egyik vagy másik tárgy hiánya miatt tetemes költséggel más vá- roe ilynemü intézetébe küldeni. — Később bő- vebben; addig is ajánljuk ezen örvendetes kö rülményt a helybeli és vidéki t. szülők méltó figyelmébe. — Ax országos vásár Nagy-Kanizsán október 12 én tar ütik meg. e boldogságot megköszönni nem birok elég szo-bőséggel. — Kincs szükség köszönetre, csak azt mond, hogy igazán szeretsz s hogy kezemet, szivemet itt e perezben kérve meg túlem, örök búséget esküszöl nekem. — Ugy hiszem, volt alkalmad megis merni engem, és bizol bennem. Kívánságodat most nem teljesíthetem, de kifogom választani a legalkalmasabb és legünnepélyesebb időt, mi dőn izgatottságomat leküzdve, bátran állhatok meg előtted. — Hiszek szavaidban, bízom őszintesé gedben és a legszebb jövőt reményiem szerelmed által elérhetni -kedvesem ! Most jer, nézzük meg a beteget, talán eddig végeztek. — Menjünk édesem. A folyosóra érkezve Mariskával találkoztak. Most is sírt, zokogott a midőn tekintetét Cingáryra veté, ez egész testében megrázkódott. A megcsalatás, gyűlölet és megvetés tekintete volt az a keserű bánat vegyülékével. Szegény Mariska alig tudott szóhoz jutni. — A bácBi végzett már ugyan, de beszélni nem tud többe 1 ? — monda alig érthetőleg. Mindketten meglepetve tekintettek egymásra és távoztak. Mariska a távozok után mizett, kebléből hosszú sóhaj tört ki és virágai közé ment vigaszt keresni. VIII. És az idő eljött! Elég korán még arra, bogy az, ki utolsó évében egy boldogító gondolat rabja volt, bnasut vegyen az élettói. A osimereB kapu felett gyász lobogó je- len té, bogy Vá Íj ogiPé térd iGerő nincs többé! Megszámiálhatlan vendégsereg lepte el a termeket. Ismerősök, jó baritok, közel- s távoli ro-kuu.>k állottak körül a ravatalt, melyen a bol-d(-g><it földi maradványai voltak elhelyezve. Az összesereglettek közt ijju arezokat is lehetett látni, kik s szomszéd megyékből rán-dultak át, nem tudjuk, kíváncsiság-, vagy más szándékból-e, de azért nem csudálkozhatuok megjelenésökSn, mert hisz Péterdi neve és gazdasága megyeazerte ismeretes volt. Délután három órára lett határozva a temetés. Három óra előtt — ősi Bzokás szerint — ahagyomány- levelet kellett felolvasni, mely időre a nagy terem annyira megtelt kíváncsi hallgatókkal, hogy az örökösöknek alig tudtak helyet szorítani. A jegyző volt első,ki iratai- és a két tanúval a terembe lépett, utána Cingáry jött Péterdinével s ezeket Katinka és Mlriaka Balatoni kíséretében követték. Cingáry, miután helyet csinált a három nőnek, visszalépett és a jegyző mellett foglalt állást. Péterdiné tekintetével Cingiryt követe; Katinka a környezetet vette szemügyre és Mar riska maga elé nézett. A jegyző megtöré a csendet — Tisztelt résztvevő közönség ! A néhai, kinek végtiazteletére összegyültünk,utolsó óráiban a mellettem álló két tanú jelenlétében következő hagyománylevelet mondott tollam alá : „Én Vályogi Péterdi Gerő, mielőtt as élettol megválnék, jónak Láttam az alábbiakban ren- delkezni és utódaimat keresztülvitelére kérni. Nősülésem előtt magamhoz vettem — mint sokan tudják — Képes Mariskát azon határozott akaratul, hogy ő legyen halálom után örökösöm. Később e határozat megváltozott, családot akartam teremteni. Házassági frigyre léptem a szomszéd megyéből Fejérvári Janka kedves nőmmel, ki első volt életemben, kit szeretek s megválni tőle egyszer nehezebb, mint u élettől százszor. Vele a boldogság hajlékomba költözött s ha ax ég frigyünket gyermekekkel ajándékozta volna fneg,mi leendettünk a legboldogabb pár. Fájdalom, a teljes boldogtág e legfőbb kiegészítő része hiányzott. Ezt tudva, eszembe jutott ismét első határozatom s oda igyekettem, hogy Mariskának megadva a kellő nevelést, jövőjéről gondoskodjam. Szeretetemet két lény bírta s e kettő között kívánom mindenemet, a mivel birok, törvényesen felosztatni. Egyik nőm, a másik Mariska." A jegyző perexnyi szünetet tartott, mialatt a jelenlevők Maritkára tekintettek, ki meg mindig t padlóra nézett s nem Utazott észrevenni az általános érdekeltséget Janka az utóbbi szavakra felrezzent " kétkedőleg tekintett a jegyzőre ét kérte, hogy folytatta tovább. „Midőn igy rendelkezem, egytzertmint hozzáteszem azt is, hopy nőm csak addig leend vagyonom fele restének tulajdonosa, mig nevemet hordozza és férjhez nem megy, vagy bármi tekintetben is mocsoktalan nevemre szégyent nem hoz; ellenkező esetben az örökölt rész visszaruházandó Mariskára és ennek leendő férjére.- — Ax lehetetlen, ainemigail — vágott közbe Janka az ingerültség hangján — férjem igy nem rendelkezhetett! — Asszonyom ! — szól a jegyző hivata los komolysággal — két tanú van jelen és meg tiltom, hogy hamisan vádaskodjék. Ha az el- .hunyt emlékét nem tiszteli is, a törvény embereit tisztelni tartozik I A dorgáló szavakra mély csend lett. Janka ajkába harapott és sértett büszke-tégében megvetóleg tekintett a jegyzőre. A törvény embere pedig folytatá: „Hogy nyugodtan halhatok meg, azon áldáttzerü körülménynek tulajdonithatom, mi-szsriot egyetlen nevelt leányom torsát oly férfiura bízhatom, ki Bzivébena legszentebb érzelmekkel jött hozzám az utolsó peresekben s foga dáat téve, kinyilvánitá, hogy egyedüli czélj*. óha)a és kívánsága: leányom boldogitása. E férfiú, kinek kérelmére én beleegyezésemet és atyai áldásomat adtam: Cingáry Béla." Janka, mint megsebzett tigris rohont a jegyzőre, kinek azerenctérj elég ideje volt hát ravonulni. Cingáry mozdulatlanul és kárörvendő mosolylyal nézte a jelenetet. Mariska a halott mellett kéretett menedéket, Katinka pedig kétségbeesetten bámult. A tömegben zaj támadt. — Fogják meg — kiálták többen — a szerencsétlent, hisz megőrölt! Janka a kiáltozásra megfordult, körülnézett. Tekintete oly vitszaUszitö ét borzadályt keltő volt, hogy nem tudták kiállási. — Örült az a ki ama végrendeletet irta, a ki feialvasts ét a ki mondotta is! — Asszonyom ! — mond hidegen Cingáry Folytatás a maUikletaB.' Keller Ig'nacz 1258-U Ajánlja gaxdagon felszerelt arak-, hölgyek éa gyermekek ssámára való topánraktárit, a legjobb raimW^üeket a lehetAjutányos áron. Ug^Bziate figyelmébe ajánlani bátor vagyok a ca. k. katonaság a t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőr-Ml elfogadok és készítek, az árt legjutányo-sabban számítom. Az én raktáromban vásároltakat kijavi-lásra elfogadom. TÓTH SÁNDOR Raktár ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök és függöny tartókban. D 27 kros csarnok.! Több helybeli és vidéki t. vásárlóink által felszólitat-t hogy nagybani vásárlásnál előnybe részesítsük. En-'°k folytán bátorkodunk a t. közönség figyelmét kikérni az °jjbt,j sorozatra, a melyból kitűnik, hogy nagyobb vásárU-7-jíl csakugyan az olcsó árnál még olcsóbbra szállítottuk. Kz által reméljük, hogy a n. é. közönség ösztönözve érzi _.ffit megrendeléseikkel bennünk szerecséltetni, ?*» frt | kr. frt | kr. db 30 róf legiobb minőségű fonál vászon 6 80 és 7 60 fhéít Cá á 8 j 30 , j * 50 „ i * 30 „ j * 30'/. fehérített Creász vászon . 8 — finom Hollander vászon . 13 — legfinomabb chiffon ... 8 — minden szinü ágynemű . . 7 50 és 8 — széles finom schnflrl parkét — — 8 — ,],,.' . Pitét Pa^et . 8 - i tőtz. fin. fehér gycles zsebkendők 3 — 1 tin. fehér Batist zsebkeudők sziues szélüek 3 — ugy szintén egészen színesek 3 — ] Gyolcs Damask szalvéta 3 20 1 db. 30*róf. Damask törülköző kendők . ... 8 -• Több ezer róf uj divatu legjobb minőségű cosmauesi rerkálinek. és '/, széles gyapjú ruha kelméknek rőfe 27 kr. Kzeken kívül szolgálhatunk: fehér és szines nri ingek darabja 1 frt 1.20. 1.50. 2 - 3 frt. Xagy választékú ingelók, gallérok, manchettok, és nvakravaíók ^ugT szinte nőknek való is) olcsóbban, mint hirliol. Moll és Creppe lisse, széles futó szőnyegek, uri plai-dok 6 8- és 10 frtig. Xagy választékú téli nagy és kis kendők, bámulatos olcsó'iro'n. Több ezer darab nagy és gyermek kötények a legjobb mosni való kelméből. Darabja 27 kr. Miután a legnagyobb hazai és külföldi gyárakkal érintkezésben vagyunk, tehát abban a helyzetben vagyunk, hogy bármely nagy városi raktárral vetélkedhetünk és ennélfogva reméljük, hogy a t. közönség szükségleteit tőlünk fogják megrendelni. A róf számú tárgyakból, kívánatra mintákkal is szolgálhatunk és posta utjáni megrendeléseket gyorsan és pontban utánvétellel teljesítjük. - Tisztelettel maradván Fürst és Goldner Zala-Egerszeger. Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. J Empfíehlt Bein reich attortir. :s l^ager aller Gattungon HerreD-, Dameo- nnd Kin-der-Stifletten von bester Qnalitat und zu möglichst biliigen Preiaen. Ferner mache ich du k. k. Militir und verelimugawürdiges Publikum aufmerluam, daM ich allé Bestellungen vora beaten In- und Auslandar'Leder vertertige und prompt und billigst berecbne. Auch wird von mir gekaufte Waare zu repariernn angenommen. saját készitményü bútor gyári raktár Szombathelyről. (1345—14) N.-KANIZSAN vasut-utcza, a városházban. Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni, z 0 i Sl 111 *- E- 2Í^ ..i.h-»ZSÉU- NÖVÉNYEK. Alegkitün'.l.-'u-kbizoBvuit sxer, mell- és tüdőbtMi giések, liurut, köhögés ót rekedttég cJl«a. 1 Ciomag 1 frt 60 kr. LÁBIZZAUAS ELLENI POR. |por elttxi a lábiuadist és at általai kotott kellemetlen sxagot ét *| irtai mattan. Egy dobos ára 2 frt. mcglepúbbeu. Ára ANODYNKNKOKLACKCtilLUKKNoj KR NCZtA-KOLYÉKO.SY HAJKiCS-j EAU FÖNTATN DK JOUVE.N'CEJ iVi1,.. nűj;['i foggyfingyök gyermekekjTÖSZKR. a .tájnak kedv sxeriot feketére,jGOLDEX minden hajnak ax általán cso- a.:ii&ra uyaJc körül horilozui. a melyibáróira. azííkére ].-gfeIji'i'l) 10 perez dátt aranytiöke »int kölcsönzi a leg- !lt! & f,jL'Akat könnyebben kapjak. Áraj&Jatt tartóvau foatetni. melym-k 1>aúa^jtökéletesebben ' 10 frt. t 2u pret. olcsíbb. oly altalánosao elismert, hogy további Dr. QDARIS hirei köhögés és karát |elleni pora (kQlöaösen erőteljes tsemé-kél K.f- drb. ár* 65 kr. Sdicsérgetéare nnm szorul. KészOÍ^k hotza: 'L i. két ktfe és két csésze 50 kr. Egy llveg hnjfestöQcz 2 frt. KAÜ DE BOTOT. AROJL SZÁJVÍZ) filághirü kiTildan kellemet illatja éi IEC által és jeles gyögyhatisiral a fijóij rasisxAgu fogak, valamint esek rof csldisa elleo. Kgy Qveg 60 kr. L1EBE L1EBIG - KÉLE TÁP3ZEK|l IGYERUEKEKNEK a hircs Liebig-lev itha-lkéaxitésére. Egy Qv.<g ára 70 kr. NEUR0XYL1N, havasi növényekből késxfUt oörénykivonat, csúxos, knszvé-nyes általáa gyengtllt álla otban. 1 Qveg 1 frt; erósebb 1 frt 20 kr. Dr. Romcrtbau , a literÓ feataxtasa, Bzilarditáia erősítésére. 1 Qveg busnálaú utatit&stalj 3 frt. GO kr. FOGPASTA, C5. K1R. SZAlí. PFEF-FERMANN-FELE. Ára 1 frt. 25 kr. FOGPOR PURITA8. Ara 1 frt. ?KÁGAl KOSZVENTTHEA, CSOI__ jókban á60kr.,és WEIDINUER-PELE FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ IÍÖSZVÉNY-TAPASZ. NO. 1 á 52 kr.. No. 2 (keuós erejű) á 1 frt. Legbiztosabb szerek, juigsx&ggatás. kösivénycsomók dagana-itcl; tat. ellen,fcxonual csillapítva a fáj tlalmat. NYAK BALZSAM, avegekben *0 éi 30 kr. OiMjVriME (fogpasta) porcxcllin w-;.:iv,-k6i'ti. ira 80 kr. o. é. Puczatnál :H •rü i'Iciotib. Ki.tn fojípasta & leciele-,ebh jzer a fogak u&xtitásara, (úgy u rog*í cpiégbes és fehéren urta&ára a " Yiaynak art&lmatlan módon elta-iirfc, a fügbas eróiitésére ugy a< eizes raegakftdil.yoxisira. PASTiLLES DE CHOCOLAT fer- A CONDENSALT TEJ. kéwitve VALÓ1H (JZÚZ és RHEUÜA ÜYA-| r u g in eu i taü-csokolid a véniiatítáara Anglo-Swiu condenscJ Milk Co., ChamJ Jés sápkór ellen, lígy skatulya ára 90 kr. ,POT PATriSONTÓL. 1 esorug 70 és| j k ll i Sraica, elemzett gyermekek (kisdedek) szamara ajánlóul condeaaált tej. Ára 65 kr. egyedali Liebt? báró álul és háztartások, kivándorlók. CACHUü AR0MAT1SÉ a rosx sx«g-k s dohányxás ntán * szájból eltávozásra, úiry az eres, szeszes icalolc, tniut bornak és törnek ivAsa után s. a. n.-lkOI6xii«len Snomabb ét jokb táf-j4" kr- ta»«iag<;.LM ellen i«. POPP FOGPASTÁJA. Ára 1 frt. 20 kr. i eméixtest cxakorkAk). A híres bi-i lini uranyuviaból késsfilt pastiUak, mellJ égetésnél, gyomorffőrcsnél, nehéi eméu-tesnél, a gyomornak étellel éa sxesxes' itallal megterhelése következtebea előálló felbOflogétnél aj in Iható. Egy ika-jp*" talya ára 60 kr. t«iu»a.ak^ bálok és salonok pAST1LL müEsriV DE BILIN (B i-i éi kkk) A hi bi . „ „ legkevési énmlkatrésickból allf és a fogak rot-.djisa, valamint fogfájás ellen legjob-Ü ajánlható. Minden haunálatkor kell igrttgni egy pilulat, mely által a rosx &g megszOnik. Egy doboz 60 kr. PRENDINI-FÉLE PASTILLÁK-I HERBABN'Y Jn növényi köszré&y elleni pilolái bixtos sser, as acat idtlitirértiaxtitó szörp, valddilag hozatva!' éa rendazereüen kösnéoy gyors éa aU-[pAGLLANO tanártól Flórencaben. Ára PAGLIANO, igen kedvelt, felolvasxtójrekedtíég ellen, énekesek es szónokok, * ' - aak ajánlhatok. Egy dobos ára 40 kr. itisára, a* ideges köurény, 1 frt 50 kr. egy Qreg 80 IniodenféTé csús és esek ut<5bajai elten: mint lép- és májdaganai, gyomorbaj. |megr&gxÖtt has dugulás, rixkór, altesti EAÜ ANTIIÉPHÉUQÜE. E«n tisiuj éJf*^ ^' í^Wtt T11 é?ek "^ . haj-i di SVÁJCZI HALLÁ8I-L1QLEŰR, flÜ- Dr. CABNERI SIRUP Dl PALERMOJ leghatiiosabb vértisxtítö aset, mely jmai nap & kereakedékben olófordal és kOlönöíeu alkalmaalialóa rér tisitatalan- araujéruél, d kr. vagy l frt 50 kr. "elleo. Egy "doboz ára, elég 1 s'icieoféa, fajdalom, fültzurák, u-ú napra, 1 frt. 60 kr. 'lás ellen; ara 1 frt. _ eróiito és »"é Té.elyekbTsO kr.és I frt 60krJfé7 hónapra, 1 Eu 60 FO&- int mindenféle ueplók, szömörcsökj, TTr.QbITDr,t A, P~ ütések, foluk eltáToíitá*ara. i^y üveg; -^GSBURGI iLET ?a ' frt., egy tacxac 9 frt. P, .^giaii.njilkij araujéruél, kótJ kir. ttabad. a fogak nél típhüi„ikI1, dapuiatokaál, 1.„, i„ , f« i ^ i lkdikl E3SENT1A Dr. Kie-so w. Makacs haaazfl- p, lerakodiaokaal, almül iséksxOkUléiekoél, roa<| i>cosásárd, ira 1 frt. bantalmakoal, . MEDIC. é> ttnár S0M1DT FLO-ÜlAN 3CIKSA, fájdalomc«illaDÍU), tcor-losellenes erósitó fogtiLCtaraja. Ezen inctora, az eredeti readeWény izerint lkésiitre, a fogfájás ép oly gyors cail-lapitására, mint eröíitS ssájvi* gyanánt aár egy félssfciad óta nagy húzóssal .Ikalmaztatik. Két elóoye van: 1^ igen atiBOs és kivilóan olcsó ára miatt linden más fofeteppet fölöslegessé tesz, Tegecsiékben Wszoálaci utasítással gyütt 40 kr. 1 tamtnál 25prct. levonat WEISZ JÓZSEF, köleseknél, rósz e-méaitésoél, arany-báutalmaknil. üvegcse hasi-loálati utasítással 50 , és 1 frt. Tncxat j ssámára 26 prette ASATHEB1S SZÁJVÍZ, cs. kir. lub. T»4 lúdi, Popp J. G -tói iltaíanosan mint > legjobb fog«rAsito saur ismervt;. Egy 0v«g 1 frt. 40 kr; postao 1 frt 7U kr étrágynál, rértolulátokuál, fSfájásnál. ü üreg ára 1 frt 20 kr. gjigjoeritt a „Szerecunhez' Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27. C0PATINE MÉÜE, sxerencaét egye-l titéae a copair-balxsamnak más kitO-nóen batb blsaamos anyagokkal, aj és idült magfolyásoknái. Párútban a kór-j házakban használtatik. Czukorhflrelyek-b rannak takarva a ku ácsok. Aa Á a közönségnek legjobban ajinlja > követkeaí uereket. Postai k&ldések csak a csomagoláai dij 15 kr. hcurácsatoliUa mcL esr.k'iaöltabiek. lolcsobl.. — eredmény biatos. Ára 1 frt 80 kr; er6- Dr. C4LL0X FÉREG TÁBLÁCSKÁI.! RE<TlT0T10SS FLLÜID jel« sier] HÚS-KIVONAT (LIEBIG-FÉLK) _les-| i 7rí jobb mmósírí l 1 fél 1 negyed'6,"l|~„b |nyolcaad fontos fazekakban. ' [Ezen táblácskák csal hadán ellenszeréülj lovak számára. Ára 1 frt 40 kr. ajánlhatók a bélférgek ellen ; igen kel-J lemet izflk van ét gyermekeknek is| adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban hasz nálati utasítással együtt Ür. MAYER GYOMORESSESTIÁJA, görcs, paffautó kólika, gyomor gyeoge-tég, haimeoéa, valamiot bixtoa saer a tengeri beugaég elki, aiatio a STÜRZENEGGER SÉRVTAPASZA /TESTI SÉRVEKNÉL legjobb aiker-l MOH NÖVÉ3ÍY CZÜKORKÁK, Dr.! [Sclioeeberger orvostól Poasonyban, kí-| |tOnd gyogyaser köhögéa, rekedtség, rút ellen. 1 skatulya 38 kr. ALTÉ: rel alkalmasra. Á: sebb S frt 70 kr. .ra S frt 20 kr., er6-. STÁJER SÖVKSTHEDV, mell- és ta ?aamara , kdhOgii r.kediség; lellen, agy mist öreg- gyenge uxméljek |nek ajaalliatii. Egy ÜT«g ara 87 kr. FBANZENSBERGI VlZ.kí- éi egyéb bugybetegsegek gyogyitására, amelylyel nyilrános és magán gyógyiatéxetekben a jegjobb eredmény éretett el, amint est orvosi bisouyitáaok és kósxönS tra- EGYETEMES ÉLETPOR Dr. Gelle.! í Eddig utol nem éretve hatásában ail emésztés ét vérasztttasban, makacs bak ; mint: emésztési gyengétek, mellélégetét, altesti bántaimak, bőrkiütések, lefésxkelt idült CSÚE. Nagy doboz áraldőbetegek frt. 26 kr.t kis doboz : 84 kr. 8ÉRVTAPA5Z. Kiválóan alkalmasható altetti sérrekDéLkésiitTe elajánlva] r. Krisi, baaeli gyakorlati térrorvos-II. Plihdobozokban leiráasal együtt 3 t 60 kr. o. é. C8. KIR. SZAB. TAXSOCHININ PO-j KÁDÉ. A legbiiuaabb ét legjobb baj-ó -acer 3—10 napi haamalat után , PASTILLES FORT1FICANTE8(PAS- FOOPOR UEIDER tanár elíirata TO.LB DE ROMA.) Ezen pastUlikigen terint, 1 skat 40 kr. [ajánlkatok mint eróiití.je és élesxtó életben, rendszernek és a anékal, hogy túlingerei- ^ j g keltetnek, ralamiot ai érrül én-e emel- elárnaita, ugy a bel- mint a knl-| • baj kihullása tarUsa meguOntcueük, w]^ meljci núodon Qreg mellé mellé- íTéie eKsegittetik é> terméaaetn ni klttk lit a éül é l HINTÓ POR, általánosan ismert jt'las Ihaaiaaer, borút, rekoduég, kShsgét elies. g nének vagy ártanának; a férfias gyen getéget elenyés^uk mug magasabb korban is és a lexjobbau ajáulbatök; egyl EGYETEMES TAPASZ, Dr. Boron 'árigban. Ex a parúi éa londoni fa-. o r-— t ultitok dtplomajiral ellatTa,magaubb|El wk onroti t kistály ilUU ajánlutik, aíTéie eKsegittetik, é> terméaaetn ni-nében púban, fényercn megtartatik, a kéregképaés p'dig megakadályoitaik.|fj)iaeD legjobban biionyirjak. VALÓDI DUUSCII MÁJZSIK OLAJ, kiváló gyógyszuruek eliumerTe minden mell- és tüdőbetegségeknél; kiváló mi- és asamos elismeró lerél áll miadeoki-| nek megtekintéi régett rendelkftsésol. Győnyora Iriillitáainl a legatebb toi- lelyen aaegvitsgálva és nyilvános el-| helyet ladáaa Uelyl ?ra. Kxen tapaw külö miadeii lebetÓsér- 'beaaagrvm. ttceai, fagy, VETŐ RÍNI BALZSAM, havasi jnyekbSl és drága esseotiákból, a cs. tor. SEEHOFER MAGYAR SEB- é* GYO-]galicxia országos kormány álul meg- próbált jelesen és bistoaan ható tzer, ftseo rrokszeai harapás, mirá/'iltal okosou >ebek,|lett ántálnák U duére saolfáL 'Jeggyen?eség, görcs, csoa, oldalsxorási|níaégO és tiatuisol egy üveg 1 frt| MOR BALZSAMA Öregekben 40 kr.. kiírató batasn éi bistos sxer ax aranyér, íy. geosyndét, bel férgek, köröm ío- ll ? i á 30 k 80 kr; egy tucaat üveg vécéiénél pret leronu. y g át ellen. egy 3 nőnapig lK>!;áló doböanak ajralamint rSgiött sxékdagulasok, roujgyoladái. Egy Qreg ára 1 frt 60 kr. r téfely ara 30 kr. Ifrt. o. e. ét gjomorur ellen. I! I i ••••••••••éééé •••••• ••»??#?< I ••••••< ,R E F O R M" Előfizetési felhívás „REFORM" czimU politikai napilapra. Megjelenik mindennap re-igei, hétfőn s ünnepek utáni napokban délután 3 órakor. A .Reform* •> j'-ien évnegyeddel fennállásának ö t 6d i k é v é t tölti be, Kelj iái alatt ax onzág legértelmesebb rétepeiii-k kedves lapjává lett. Terjedelemre oézvi- egvnagysagu a legnagyobb politikai lapokkal. Magatartása a knrj>>i;) kiegyezés terén belül független minden irányban. VeseVló elve a m a -gyár Demzetiség vezérlő á!i:Ua az országbaa. A lap szerkesztésében kiváló ealyt fektet t&rcza- közleményeire, melyek jelesség és váltoia-tosság dolgában minden más magyar lap tárczáját meghaladják. E I « r i i e I é > I ár: (H57—3) Egy hóra 2 frt. Három hóra 6 frt Hat hóra 12 frt. Az előfizetési pénzek beküldésére legaélszerübb a postai utalványlapokat használni. belváros, Lipót-utcza 2-ik szám, első emelet. Megrendelési , dr. J. 6. TOPP ca. kir. ndvari fogorvos nrhoz Bécsben Btadt, Bognergasse fír. 2. T ar! Egész udvariassága*! kérem, hoity szánomra kaid* j«n IS Oventel u Sn AutsWrfc ajtáJvllMkol. Ára ide vaa zárva. Tisztelettel Halzahn-Almásy bároné. in BoUtraibsruhe, MeckUnburg-Schwerin Tissu-lt kartárs ur: Mintán az ön AiattMrla siaJvHlível a kisérlettétel sikerült, az ön aa|)"> íjiriltt tkt-pfattb-já val asAndékoxom kísérletet tűnni; ei okon kérem, ktUdjon nekem egy tartálvlyal miud azt, a mi abboz való. a használati utaaitassal együtt. —'Kartárt urnák tisztelettel sjánlom Dr. F. Har:k-, Brsmischweigi ndvari orvos, udvari tanácsos és tanár biu. T. ur' Az ide zárra küldött összletért szíveskedjék nekem az OD kitűnőnek bizonyait Autkerll azijvllékfl és fejplozr Ukol használati utasítással küldeni Tisztelettel bár6 Wassilkó Sándor, (1232 4) Berhometben Bukovinában. Kaphatók: Nagy-Kaniss<íi : Betűs József gyógysze., Rosenberg. Rosentela, Welisch, J és Fess.-ilioffer J. kereskedésiben. — Pápán : Tsehepeu J.. Keszthelyen : Pruzterer gyógyszerész, Singer M. Weis. A. Zala-Kg«rs*eg^n : Isoó F:. gyigyszerész. Kapro&ezán : Werli gyógy ?KArAav> VADIHIÍOII : fla>lt*9r TTÖffTasortíu* Süiiifi^^n I Oornor KAJGL Bvorn b&thelyes: Ciilich Ferenc* éa Rudolf jyógy«er. ílnúrÖrridiki áz.-O/Ür íylín. Flbic E. C. Veszprémben: Mayr Tuatkau, ugy Qathard Tivurfa ét fiíiniJ. 8«<ke»f«h orr írott ; L«gmftnn i. Hr.mii J. gyógy»Jt. LOTU Berinyben: H«isl«r pyágyax. KJJOCCÁH : Horvith E- gjógynerén. Koc» kemeteo : lülbofer «? K&ebleid (ydgyax. Paluon : Flórián J. gyógys. Efirmenden: Horvith J.Somzeiirend gyógyít KapoavároU: Kobn J Bőgi, B«lna *? Sclirorfar gyigy«- S«eg»«ird: Br«.bi«y gyógy»*. - Bönyhidon : Kramolin J. Szig«tTároCt:Bftrwa,rtb, Salamon gy<Sgy«». — Baján : Micbitoch St. *? Her»feld fiai, ogy Hor*og IgnáeuáL — P4c«oi Ziolnay W. *i E- Zách, SipScx gyógy**- Kirádon: ZadnliinMky gyógyi Harcsai!ban: Kiu gyógyaz. Tolnában : Qraff gyógyaz. — DHOAÍÍÍI rárott Lnkáca gyógyaz. — 8«ant-Oy5rsryön : Nötbig. — Alaó-Landvii ?CÍM. iy6c7««. Rí.bono«rti.: Simon gyógya»«rA»« uruknál. A hirdetés történik mert a birlapok TáUsatisánil a czél figyelembe Tétele, 9 a leg«15nyöaebb rtidezés mert az egyes hirUpokkali külön leveldés legkényelmesebben, SgUa"TÍatt°SdnLi|y példáB'lm11 "ak" mert postaviteli, elSlegi. kimotatasi, és minden egjébb költségek meggszdálkodutnak. ha valamely hirdetés, a hirlapkiadókhozi egvcnes beküldés helyett, Haasanstein és Vogler hirdetési -ügynökségéhez | Budapesten, Becsben és Prágában ; k3*íi ütés vére-- Audatik melj intézet minden lapnak csupán erasjstl- asr-áralt siártt,arel, ucyszintéa ?jáVMatl MvHeltrt stk aatMlflle dijakat aiaaaüáM M ku. (1397—2) Wijdiu József kiMló-, lap- éa nyomdat«]zjdoiKM gyoranjtó nyomása, N»gy-Ksvuií8iii Birtok eladás. Somogy-megye, Barcs «s Szigetvár közt Darányi vasúti állomáshoz fél órára fekvő kitünó minőségű földbirtok 5S0 hold, előnyös feltételek mellett szabad kézből eladó. - A venni óhajtók e lap kiadó hivatalinál bővebb értesítést szerezhetnek. — (R. G.) (1458— 2) A kOSKGbSn lerS Ql »j«.lj« alulin k5 ián onizigHzerte UoiUndá „Méter-mriCier* Unalaaihox alkalmai kéxi-nü ktSnyv' „Méter-reüdszer. Az 1874 évi törvtíiiyczikk alapjáa. — Irta: Honthy László. Ara. 50 kr." Mcmttt kSnjv. mely mír eddig; ii tabb Ukolibao elfoíadutott kési kHayTlI, »" kit r黫b51. Ai l-«o rí§« a méter-rendszer WrUnttit. a mÁ^odilt pedig annak ismertetésit tirí^alja. Ai egyes, nOHZtérflfet-, ™«r-. S1"- *• •?•yslé-tékBk levexetíse atin kdlün-kttlön mind as ejryea itTittoztatisok-, mind pedig-as ir átstamiúsokra ? rí<iek ajaírd és risiont íxáoulan Udobjazott s kidolgosatl.n példák és Bjy«l, Ulti álli táblaiatok v»„„»k felillitra. Ai .15 nut»taih '«? m*rték ábrái, szánra 11 ertdttl nagySáfkU yaoliak a 110-»»g klai *»*»e, . mi.id neganyi köxv.-üen .z«nlélhet5. N^ryobl. metrendelíseknél 100 ital 30, 50 Hiú 15. klnbkakiel 10 Itt! I !•»«« példiir adatik. Mugrendelb.tu SnakatMym akllrtaal vagy BertalaBffy Mzuf ksiyvktrtlktdétakM. (1469-3) Honthy László. '^ooooooooooooooooooooooooooooooc Tanulók számára. ö A köselgff iskola-idényre aiánlom bámulatos legolcsóbb árakon és a legnagyobb válaartékbaa a kővetkező iskolai szereket, a. m.: Rajzeszközök, iró- és rajz-tirczák, rajzpapirok, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- és színes írónők, toll- és vakaró-kések, könyvtáskák, töntatartók. festékládák, számolótáblák stb stb. s egyéb szükséges Iskolai (1463—5) eszközöket. •BF Ajánlom továbbá dúsan berendeiert Ukolafelszerelési eszköieimet, u. m. iroeaikazölc, levélpapír és lerélboritékaimat, cnággel nyomva vagy szinea monogrammal, irod«i éa boriték-papirjaimat, üzleti könyveimet »tb. atb. azintén báma latos legjutinjosabb árakon. KANITZ C. wOOOOOOOOOOOO Oorottya-utcza 12. szám. oooooooooooooc Gazdáknak fontos. Majdnem egész Németország és Ausztriában jött alkalmazásba rövid idő óta a két ember által kezelhető és csodálatos eredményeket ezélzó kézi cséplő gép. — Ezek minden gabnanemet oly tisztán csépelnek ki, hogy a kalászokban egy szem sem marad, s egy órában annyit, mint három cséplő egy nap alatt. ry A vételár igen csekély és a gép kiállításához képest oszt. ért. 150 fgr»t franco Bécs, — Megszerezhető az ifj. Woil Mór-féle czégnél Frankfurt a. M. és kívánatra bér mentve küldetnek szét — Megrendelések lev<'lilegis eszkö- zölhetök. Nagy-Kanizsán, Scherz Lujza asszonyság keres- kedé8ébe» 0300-4, rrr Árlejtési-Hirdetméoy. A n»gyméltósaga közmunka és közlekedési magy. kir. Miniszterink 187 4-ik éri szeptember hó 20-án 12484-ik szám alitt kelt rendeletével, a zalamegyei buda-gráczi, tapolcza-oagy-kanizsai, mohács-varazsdi és pozsony-varazsdi államotok rendes fenntartására 1875, 1876, és 1877-ik években eszközlendó kövecs szállítás biztosítása czéljáből a szabályszerű verseny tárgyalás megtartását elrendelni méltóztatott. Ezen kérdéses kövecs-siállitás biztosítása tekintetéből a zali-egerszegi m. kir. mérnöki hivatal irodájában folyó ávi október hó 30-án délelőtt 10 órakor a szabályszerű zárt Írásbeli ajánlatok utján a megrendelt verseny-tárgyalás meg fog tartatni. Az ajánlatok a fennkitett három éven tol terjedő további li wom, tehát hat évi idő tartamra is tehetők, mely esetben a két különböző idótítnamra szóló ajánlati árak világosan kiteendik. Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, hogy írásbeli ajánlatukat az emiitett m. kir. mérnöki hivatalhoz czimezve a tárgyalási napot megelőző nap déli 12. óráig nyújtsák be, minthogy később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlat a versenyző szabad választása szerint vagy bizonyos államat, egyes utmesteri területére, vagy egy törvényhatósági területen belttl esó egész államutra, vagy egy mérnöki hivatal kezelése alatt levő összes utvonalokra szólhat. A bekfil.iendő és 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatokhoz az ajánlati ősszegnek 5% százaléka mint bánatpénz csatolandó vagy készpénzben, vagy pedig a napi árfolyam szerint számított m. kir. állampapírokban. Az ajánlatokban az egységi árakból teendő árengedés számokkal es betűkkel világosan kiírandó. Azon ajánlattevőknek, kik a kövecsszállitást el nem nyerték, a letett bánatpénz az ajánlati tárgyalás befejeztével azonnal, vissza fog szolgáltatni, az illető vállalkozói pedig a szállítás befejeztéig biztositékkép letéve marad. A tett ajánlat az illető vállalkozóra nézve azonnal, a kincstárra nézve pedig csak azon naptól fogva kötelező, melyen a Ministeriura által jóváhagyatik. Az ajánlatban határozotton kiteendó, hogy ajánlkozó a helyi körülményeket, a szállítás összes feltételeit s. a. t. teljesen ismeri, és azoknakmag&t minden kifogás nélkül aláveti. A szállítandó kövecsmenyiség, annak egység árai a részletes szállítási feltételek és a szerződés mintája az illető mérnöki hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. A magy. kir. mérnöki hivatal. Zala-Egerszegen 1874-ik év Szeptember 28-án. (KSÜ-2) Jutalmi nyeremény 250,000 birodalmi mark _ továbbá *3.300.szor, 1x5,000. 90,000..60,000. 50,000 40,000, 36.000. 3-szor i 30,000. 24,000 2-szer k 20,000. 18,000. 6-szor á 16,000. 23szor 12,000 sat. nyerhető Hamburg szabad város által ojonan rendezett nagy pénzzorsjátékoa. Ezen sorsjátéknál kfliönö-sen kiemelendő : 1 Hem ng/, mint más sorsjátékokban* nyeremények'ávek alatt hnzatnak ki, hanem itt valamennyi nyeremény 6 hónap alatt hét hozásban eszközöltetik. 2. A nyeremények biztoaitását az állam intézi s mindazt húzás sxán azonnal kifizettetik. /~ 3. A betevés felette esekélj azon nagraserd nyeríményekiei képest, meljeknél kis ríaicóval jétf Htni Mindezen eltnjokitt ágyalembe véve, alulírottak kiválolzft ajánlják, remélve, hogy t. megbízóiaknak ismét kifizethetjük a tagnftgyobb nyereményt. Az elStt&nk Iev6 bnzás első osztályában •IjfertdetlíieaiMrarítySV.frt. íjy.fél I frt, 75 kr, m ?«»•< oaak 90 kr melyek a pénz beküldése után azonnal a legtávolabb helyekre is elknldetik SarataM kel! kenBsk. kogy VsgkizitallUt •ktoker 22->j ataftanl tiiveakeajntk, mert csak igy felelhetttnk meg pontosai a kívánalomnak. Hivatalos tervek « minden további hirdetmény ingyen. Strauss & Társa Banküzlete. (14*7—1) Hamburgban. Mellék leta „Zalai KOzlOny" 1874. évi Sl-ik számához. ttinfjnet. GenVJ. arintár ma érkezik Kanizsára, a igényeknek minél tokéleteseb ju.cn, Völgyi György Bzinigarga ta- fogotli kineal neje és Leovey-, ||ka, ki most vsn szerződtetve, Gerö tát. a vidéki msgyar szinészet jelesbjei -"* „.„leljük, ''"KJ « °"' 'iéa7 mint legal !*f «sbb idifHint, helyre üti a csorbát, mely t.Kanizsát utóbb érte. Tudva továbbá azt, '**" Gerfl igazgat*! ur a közügyek iránt haza U-runiifl víselietik, kellő méltánylást A süineghi kisdedovoda javára utóbb juiekunyczéhi előadás azintK 24 frtot azKtt- _ Kt'kuntxMai unitónak szótóbbség-j Horváth Veudel gauiási kintortanitó vá-,tott tn.g- - Sxitiáizet. Sümegben sept. 29. (irrS siar=ulaia által Berzsenyi Adél és Margitka ,pját<;kftul adatott a ,A strike* vagy a ;Ü*IZ forradalma. Képacinmö., irták Szig- es Balázs Sándor. Kiemelendónek tartjuk ^Lsjos tönkre jutott takács) további Bér inél ; sajnos, hogy a koszorúk mellett több ;.- nem volt. Hunyadiné (Eszter) aike-Alín jstszs az anyóst. — Okt. lén a helybeli líiti óvoda javára .Csizmadia mint kisértet* íet Qepszinma irta Szigeti J. Marton (Sass u„ú aizmadia) Geró (Fodrik Miska inasa) gitran kimondhatjuk, hogy biz ók kitűnően átsk Maister uram, midón szab, ha Marton nui-tttt csizmadia lenne, sem adhatta volna kíbbeo. lieröné. mint mindig, ugy most is je-leaeo iátetull: meglátszik az otthonosság a színpadon, mi hatását nem szokta téveszteni. Szen-'tai iK»Uosi molnár mester) már többször vettük észre, - az aggastyán szerepet jó lenne u.isosk engedni; ha nem lehat — ngy legyen Ifjabb a maskiroiás arányos az 50 éves mun ii.hoz. - Elismerésre méltó a társulattól, hogy a uevelészet agyét előmozdítani tőrekedvén, a lisita jóíedeiem felét készséggel az óvoda részére engedtt át. — Okt. 3. Gerő J. igazgató iiuslomjatékiul: .Angolosan" vigjiték és 5Va-rázi hegedű" operetté 1 felvonásban Offenbach-tól. A vígjáték sikerültén adatott elő, megemlítjük Hunyadi Emmát, ki ez alkalommal jól adu (Szívni Adél) fiatal özvegyet. A jntalma-zoti tapivibart aratott. Geró Lina ma énekelt ii: először, ily kis színpadon kellemes hang. A. — MurakOxből aggasztó hírek érkez-oek a marhavész terjedését illetőleg; dr. Zla-mii Yilmua ruinisleri tanácsos ur leérkezett s Muraközueu Vhn, megyei főorvosunk dr. Grész Jáoirs urrai erélyes intézkedést tesznek ; főorvos ur panaszkodott a nép közönyössége [elöl, azért horvátnyelven egy röpiratot ad ki, melyben fóhivatusk saját magok érdekében is az évin-lezkedések segédkezésére Igen helyes gondolat a röpirat kiadása, kívánjuk sikerét! — Bagonyai közleményünkre vonat- k..,.;lsg illetékes helyről ama tudósítást vet tük, njiKzerint múlt számunkban szellőztetett Sfcyrc uéí !?? a zalamegyei iskolatanács megke reste azumua;helyi püspök ur ö méltóságát, ki - nem illik a holtakról így nyilatkozni, kü-Ii.i'u.-^D hí az illető férj volt. — üh nem is így akartam én, de szóljon <w, ie«i-e mindet, és igaz e» hogy én 6rttU va- fvok? Mentsen ki az Istenért Cingáry ur, vi- lieoeiuon tel, mert így valósággal megfogok <>ülni! — Jól van asszonyom. Megígértem volt, kiigj a ItgUunapélyesebb alkuimat fogom tel- buzDálni kegyed azon kérdéseire felelni, me lyeket egy ízben hozzám intézett. Hallja tehitl Igaz. hogy én Mariskámat szeretem és boldogult oevelí atyjától kezét megkenem. Az is igaz, búg; kegyed nem (rült s ezt merem állítani, mm ismerem természetét és tudom, hogy lelke •ukkal fásulubb, semhogy ily csekélységre még csak változás is állana be ; sít többet mondok : ai ezutániakat is átfogja élni, mert itt még nincs véoe a drámának. — Miféle drámáról beszél 5n ? — kérdé Janka pár lépést hátrálva. — Emlékezhetik asszonyom, midin s na pokban becse> látogatásával tisztelt meg — inlviatá Cingáry gúnyosan — beléptekor o»o- °i«Kui rejtettem aaztalumba. Kegyed kérdé, ':"^y mi volt az,és én ezeket mondám: még elég korán fOgja megtudni. Fájdalom, kegyed elég korán tudja meg, de azok, kik eredménynyel használhatták volna fel és mi, kik egy életet Tesztünk az által — igen későre tudtuk meg. Azon csomag dobozkákat tartalmazott, mnlye- ketén átadtam az orvos uraknak, kik azokban többféle ételt és as emlékben lasaan, de bizto san ölo mérget találtak s kinyilvánitak, hogy kegyed férjgyilkos! Leirhatlan a meglepetés, mit Cingirynak ezen szavai okoxtak,de még fokozódott az által, midőn atarem ajtaja, megnyílt és helyet aduk arr> hazafias Bzellemben válaszolt; jelezvén, b"cy » magyarnyelv taniUaát mközölni f<HU», addig ú, míg ez egy alkalmas segédU nitó állal tKrténnék, az ottani plébános fot. Raiszár István ur annak tanításit elvállalta. — Hanmo* és gyakorlati könyvek jelentek meg Zilahy Sámuel k6ny vkereskedésé- ben Budapesten Madzsar Jánoa tk. igzgató- tól. 1.) „Vezérkőnyv aazáintan i t ás ban- néptanítók számára, 1 kötet, első és iná- sodik osztályra HU kr. Ilik kötet, harmadik a nngywlik osztályra 72 kr. 2.) „S z á m t K n i s gvakurlatipéldutár" 1. füzet »z elsu uaztály számára, ára 12 kr. Ilik filz<:t. második osztály, — III dik füt.-t h;irm»dik osztály, — IV ik füzet negyedik oaztály számá ra egyenkiat 20—2U kr. — Fellegi Viktor .Apolló- czima .-?Dcmüfoljóir»;a legújabb (ltf.20.) kettős számának tartalma: 1) Elet és szerelem pályanyertes keringő Büky Györgytől. 2) Andalgó, toborzó és fris, Buzsitskalg- Dác z tol, zongorára átírta W achtel Aurél. 'A) Ácsai emlék zongorára négy kézre. ? r n e y Józseftol. 4) Két kedvelt népdal. I. Csere bogár sárga cserebogár II. Eo vagyok as, én vagyok az, aki nem jó. — A jelen kettős szám ára külön I frt. Előfizetési ár egész évre (mintegy 100 válogatott zeneműre) 6 frt., fél évre 3 frt. Az előfizetés vidéken Icgcíélszwüeb ben a postahivataloknál postautalványozus utján eszközölhető Budin az .Apolló* kiadó, hivatalában iskola utcza 681-si.a. Minden e'd digmegjelentssám és kötet toi}- ton kapható. — Bővid Mrek. Székes Fejérvárott a „Vűröamarty-kör* szept 28-án megünnepelt- a nagy költi nevelő estéjét. — Az északisarkex peditió két tagja Payer és dr. Képes f. hó 17 én tartanak felolvasást Budapesten. — Zanath* (Ungmegye)községben az iskolaszék tagjai közé egy nőt választottak. — A 100 arany népssin. mű pályadijt Tótb Ede színész nyerte el .A falu rossza ,czimumuvévol. —Kerkapoly volt penzügyér politikai hetilapot indit. — Bazaine Spanyol szolgálatba akart lépni, de ajánlatát nem fogadták el. — Az aradi honvéd egylet tegnapelőtt nemcsak fényesen ünnepelte meg a 13 vértanú kivégeztetésének negyedszázados évfordulóját, hanem gúla alakú Gránit szobrot is emel. — A porosz felsőház volt tagja Szer dahelyinek ose a hét éves hádoru alatt lett fog lya Nagy Fridiiknek. — Topolyán egy 92 éves aggot saját fia gyilkolt meg. — Ricbter X Fe* rencz, ki hetvennél több oyelvet értett, elhunyt Münchenben. — Ohio államban a nők fellázad tak a szoknya ellen és férfiüLtözéket követelnek. — Szegeden börtönköny vtárt állítottak fel. — As aradi gyász ünnep alkalmára Damjanich özvegye 13 halál fot hímzett egy fekete lobo góra. — Mazuránics horvát bán fia, ki honvéd kapitány, veszekedés közben egy embert halálra szúrt. — Az erdélyi gazdák vándorgyűlésén Déván I&f. tag vesz részt— Az Al-Vesselényit 10 évi Bulyos borlönre ítélték. — Rudolf fhg. 16-ik születésnapján nugyatyjától uyert másfél ezer forintot,a sarkniazók nemzeti ajándékára a törvényszolgikoak, kik felsőbb utasitis folytán körbefogták Péterdi Gerooé, született Fe jérvári Jankát, ki irtozatos dühében hajit tépte, ruháit szakgatta, itkit és szidalmait szórva az emberiségre. A szolgák egyike követésre szolili fel, ő azonban nem hallott és nem látott semmit, a földre veié magit, honnan felemelték és erőszakkal bnrczoltik magokkai. Ea a nép, e kivánczi tömeg a törvény-szolgák után nyomult s hangosan nyilvánitá ítéletét a gyilkos fejére. A szobiban, mely alig pár perez elolt zsúfolásig volt emberrel, két egyén maradt, kik a halott lábánál térdeltek és áhítattal imádkoztak. E két alak Cingáry és Mariska volt. * * Kevés mondani valónk vau még. A fenntebbi jelenetet követő napon nagy azimu közönség részvéte mellett fényes pompával helyezték el Péterdi Gerő hulláit az ősi családi sírboltba. Katinka még azon nap estéjén eltűnt és azóta nem hallottak semmit sím róla, sem szülőiről. A férjgyilkos Janka börtönében megőrült s szüntelen férjéről beszélve a kinos képzelő dés nemsokára életével adóztati. Cingáry és Mariska a végrendelet értelmében az oltár előtt örök hűséget esküdtek s a Péterdi vagyon egyedüli örökösei lettek. Boldogságukból nem hiányzott semmi, végnélkül szarették egymást és öveiket Hanem azért Mariska s o h a sem tudta m eg a» y J UMU MIHÁLY J. ENDRE. adu. — As északi sarkfóldön .Rudolf korona-herczeg-fold" ia van. — Tolnamegyében a lovak kost takonykór uralg. — WUcsek grófot, ki pór ruhában ment vadászni, elfogták. - Deák Ferenci egészségi állapotáról kedvező hírek keringenek. Vegyes hírek. — Uj fajta pottanadar. islandbau a madarak között egy oly fajt fedeztek fel, mely oly sebesen repül, mint egy meteor, vagyia órán- kiöl 160 mérfóldoyit halad, s ezen kitűnő tu Újdonsága mellett a póstagalambok honvágy ösztönéivel is rendkívül nagy mértékben bir. — Egy ily madár néhány nap előtt Parisból An golország keoti kerületének egyik félreeső helységébe 1 '/, óra alatt száll itatott egy sür gönyt, eszerint képes Parisból 1 '/, óra alatt Londonig repülni. Ezen madarakat a tengeren túli szállításra szándékozzak kiképezni, s azt hiszik, hogy az Európa és Amerika közötti madár-postajiratot már jövő nyáron szervez hetni fogják a madarak ezen faja által, mely ez esetben e madárposta egy nap alatt szállítani a sürgönyöket a világ egyik részéből a másikba. — Bataintról a párisi „Figaro* a követ kező adomát beszéli: .Midin az Egyesült A.1 latiokkal való diplomatiai bonyodalmak követ keztében a franczia csapatok TÍsszahivatuk Mexikóból, III. Napóleon csiszár arra akaru biroi Miksát is, bogy a franczia katonákkal egyidejűleg hat-rja el Mexikó földjét, mely tele van árulókkal » megbízta Bazaiset, hogy ez irányban kapaczitalja Miksát Bazaine ki is fejtette minden ékesazólásit, de Miksa hajlít haUrnn maradt. „Síre. könynyen csatákat veszthet* — monda Bazaise. .Megint gyór-ni fogok — feleié Miksa — .De fogolylyá teszik" .Akkor összetöröm lánczaimat.' — .Nem", — moadá Bazaine, — .ha egyszer itt' valaki fo golylyá tesz, akkor ott reked. Francziaország- bao akadnak emberek, kik megszegik köteles- ségöket, hogy másnak visszaadhassák szabadsá git, de Mexikóban csak olyauok vannak, kik azért köteleaségaértok, hogy mást eláruljanak.. — Rövid dé velBi. A tivirda föltalálása óta divatba jött a laoiczizmus. Egy párisi bör- ziáner, s így természetesen spekuláns U. Mac Mahon marsall körútja alkalmával mdni ki- vdnta a közhangulatot a vidéken, ho^y ehhez alkalmazkodvavegyen, Tagy eladjon. Mmthogy azonban nem akarta, hogy a távirdai tisztek tudták sürgönye tartalmát,a vidéken levő leve Usűj^nek csak annyit surgönyzött: ? ?" — mirt; a levelező szinte távirdai utón azt vála szolta hogy: „!" A borzüner tehát nem adott el, hanem vásárolt. — Történeti naptár. Okt. 9. 1683. A párkányi fényes győzelem a törökök fölött. — 1862 Bismarck külügyi s mínisterelnök lett. . 10. 1812. Garay János költi születésnapja. — 1848. A magyar kormány Szegeden 480 olasz fogoly t szabadon bocsát. — 1849. Caányi László közlekedési minister kivégeztetett. .11. 2856Guyon Richárd halálozása Sku-tariban. . 9.. 1552. Az egri győzelem Dobó alatt — Í&48 az osztrák "^r—^1* bucsumani-festuma. „ 13. 147a. A kenyérmezői csata. — 1813. Hencslmann Imre születésnapja. . 14. 1793. Lengyelország második felosz tása. - 1848 Kossuth a képviselőház ban előadja, hogy V. Ferdinánd cs. kilencs oldalról rendelte az országot megtámad tatni. . 15. 1598. Nagy-Kanizsa 44 napi ostrom útin Paradeiser György cs. vezér által Ibrahim nagyvezérnek átadatik. — 1848. Bécs védelmi állapotba helyezése. Papirueletek. — Ede* n.vgy»id! n{tágot mondok, Gtiyciy be- faosia ám a luxus adót. — No«? vilMlott tV Ca-iDUlU) IlK — 'n i*g fOl.Lb f* rj«B ért fofom a*t flictat. — EgyvtSnbakaa honvéd T«IÍDJ teórí L I^crik vidéki katonai gjaioriaton egy rigi katoat ki faonv-iddé lett, haUráo a tiszt ? magyar TetL^oysaaTát: , Derékon i-takadj mcij ! • meg Mm moKdnlt, banem t>én5d*s ify f&kada ki: HKét kapitulációt kinolgáhan már, de axt méf Mta mondi nekem leki, hogy .derékon iaakadj »eg f Plac-d árak. Hivatalosul jegyzett piaodirak Nagy Kanizsaváros piaczbiztosi könyvéből: 1874 évi október bó 7-én. Qsboasnllek: egj abő aaast. a«r5 aaerínt. Basa 87-90 foatoi 6 frt. — kr , 86 — 86 fontol 4 frt 10 kr. 88 —«7 (ootos 4 (rt — kr. Bon 7«—78 fortes ( írt W kr. Art* ssrKaisrs 68—70 'ootos 3 frt — kr. eutéare Val6 2 frl 50 kr Zab 1 frt SO kr. Képese fn— kr. Lliiluimlit: tfT bi-si maisa aierint. Liaat legfinomabb IS frt. — kr. Zacaieliaat lt frt — kr. Fehér kenrirusat 9 frt. — kr. Fekete kenrérliaat 7 frt. — kr. Boiadara 15 frt. 6n kr. Árpakása 16 frt. - kr. Riaa 18 fit. — H « - Tilj.iik: egr aleo anaft. m#r6 aserínt Borao 9 frt. - kr. Bab 6 frt. 00 kr Learae S frt. — kr. K0- 1«. 8 frt M) kr. Hajdina (pi.h.uka) 3 frt. 80 kr. Ki- koriexa 3 frt — ki. Bnrfonya 1 frt. 60 kr. H a a: e?r bt^eai font xteriut Marbxbua 'Jü kr. Diaandbua ?J-> kr. Jul.hu. - kr. Borjahoa 3: kr. Z s i r f t le k : L>i,t../m«ir ÜO kr. Marnaasir GU kr. Saaloim. 42 kr Saappan ^4 kr. l<?mpaolaj ^J6 kr ritearin-gvertTs 55 kr. F-ffffjH-zrertya 32 kr. lt n r : -gy alao anaat. akii 40 pint aieriill Ó bor 10 frl. — kr Uj-bor 8 frt. - kr. 8 o r: egy alaú analr. sörakó i X pint saerint. Leirmafaaabb 8 frt. — kr Leralacaonjabb 6 frt. — kr. T a a i f a : 1 béc.i bl .6 liQvel/k koaaan. Bakkfa 18 frt. - kr. TOljrrfa 1>l frt. — kr. Kösnea egr béeai máaaa 70 kr. Faasóu egjr mdrS 70 kr. 8 a É n a egj búeai miaaa saeriut 1 frl. 60 kr. 8 a a 1 m a 1 frt. S!ü kr Nipi-ia: Klelme<éuel fj íírí 70 kr. Elelmnía oélkOl 1 frl. - kr. Élelmeeéaeel ejj nS ftcl kr. Élelmesé. orlkOl 70 kr. Élelmeaeesel tgj ' -L 31 kr Élelme.*, uélkal :.O kr. Kiadu : (P. b.) Maninger József, íj — BBdasmtM, októb.r 6-án. Vámmátaa ».riat banaap baia 4 frt. 8A—6 frt '2b kr • tiaxai busa % frt. 10—fi frt. 45 kr; pwtr.deki buaa 6 frt. 5—i frt 40 kr.; frjirmetTei bnaa 5 írt. IS -5 frt 5U kr. Boaa 8 frt 60—65 kr. Árpa 'értőiéire 2 Irt 80-S frt 16 kr-, árpa etetiare 2 m. 6O-7U kr. Zab I frt. 10—U kr. Kakoriexa 4 frt. Í6—40 kr — Pt*a -ároainak gabona irjegraSkonTveMl 1874. évi okt i. Bnasio4 5<l, ksaep 4.— aláöSJO Boas jó 3J0, koaip Í.8O, aUÓ 2 50. Árpa'io 2 60 ktaep Í.30, alao S -. Zab iö 1.S0, kUai, 1«.O ,Uo 1 40. Kukoricia ió 4.60, koaép 4.60, alao 4.40 ÜO-- gooya jó »0 kr. 8iena j6 m. 1 30, kSsep 1 30 Z.oop kévéje jú 0 kr. koaev 7 krajcaár. — lyifi -aatZM okt S-dikáo. Baaa p aa *i —O1 faj. i. 1.6U. Boza 80-76 foa S6O — 3.30. Árpa 7!-7O fns. 8. - - 2.60. Zab 00—4a fu 2. 1.60. Kokorieaa 88-86 fna. 4. 3 80 Ki'. le. 85 fna. !«- S.40. Bab 90 fua. 6. '.t.iu, — PMSítt oki. 2. anaa S frt. 60 — 4 írt kéuaerea í frt. »0 — 3 frt. 10 kr. Soaa i frt 70 — 90 kr. Árpa 2 frt. — il frt. SO kr. Zab 1 frt. 66 — 70 kr. Kukorica* 4 frt. 40. 8aéna máaaája I frt 80 kr Raalma máaaája 80 kr. — Sssrsa okt. 2. «u«a 3.70 — 5 — Boas ' 80 —3.70Arpa2 frt. 30 kr. — 3 frt. Zab I frt. 70 "kr — 2 frt. 10 kr. Knkorieaa 2 fn. 80 kr S — SO kr' Saépa máaaája 1 frt. — kr. 8aalma — frt. 70 kr. — Székwisiérvárttt okt 3. 1874. B«i 4 S'l — 70 kr, kétaaerea 8 frt 60 — 80 kr Soaa 3 frt 20 — 40 kr. Árpa I frl. 90 _ 50 kr. Zab 1 frt 50 — 80 kr. Knkoricsa 4 frt. — 4 ín 20 kr. Szama,* okt. 5. 1874. Busa 3 50 — 70 kr. Boaa 2.30 — 60 kr. Árpa 2 frt. 20 kr. Zab 1Ü0 SO kr Kukorica idei 2.20 — 40 kr. Marhába, fontja 2li kr. Borjubo. foD*ja 2C kr. Sertrí.hn. fontja 28 kr. Óbor akaja 12 frtir. Ujbor 7 — 8 frtij. Kaaieayfa ole 10 — 12 frtij;. — 81-arkslMr, 1874, okt. 2-án. Baaa, l-«5 rends : 4 frt. 60, 2-ud r. 4 frt, 40, 3 ad r. 4 frt. Bois - r. 4 frt. 30, m. r. 3 frt. 80, k.r. 3 frt. 40 Árpa, e. r. 2 frl. 80, m. r. 2 frt. 60 h. r. 2 frt. Zab, a. r. 1 frt. 70, m. r 1 frt. 60, b. r. 1 frt. SO. Kukorica-, uj : 2 frt. 30. Hajdioa Detn Tolt. Liast, ar. 0 legfinomabb 12 frt., l-e. saámu 11 frt., 2-tö. aaámu 10 frt. éa így tovább. Dara máaaája : leffl&omabb táblalara 16 Irt., koaépaseid 12 frt fehér keayerliaat 10 frt.. barna kenyériisat 7 frt. Bab; fehér 6 frt., tarka 3 frt. 80 kr. Borii: 11 frt. Árpakása U frt. Koleakáaa. 8 frt 60 ki. Burgonya méreje S fn. — Mttetm 1874. okt. 2-áD abt«a5frt.2Ű kr. 4 frt. 65 kr. Boaa 4 frt 411 kr. 4 frt. 80 kr. Árpa ü frt. 60 kr. 2 frt 40 kr. — Zab 1 frt. 90 kr. 1 frt «0 kr. Knkorieaa 6 frt. — kr. — frt, — kr. - Lieat ;«íf. 14 frt., mundUsat 13 frt., roaaKaat 10 barna liaat 8 frt. —, dara miroje 15 frt Lencae 10 frt. Uab 6 frt- — kr. Kata 12 frt. — kr, Burgonya 1 frt 60 kr. Faken.é..y 13— 15, puha 9 frt. Harhabua 38 kr., teheuiair 60 kr diasnóhua 34 kr., diatnóaair 6S kr. bor júba. 40 kr. birkahús 20 kr — Saeua m. 2 frt. 10 kr. Szalmám. 1 frt. — kr. S&erkesitöl üzenet. . , 1447. Qy. Budapeat. Már elSbh iDtcakedtSak. 1448. Kiaaaeggel ktjelentjgk. hogy aa 1439. aaamu aaerkenatői flsenetűnkben erint«ti s rl I>«U fo gadott naikket nem Brneker Alajo. ur irta. Egyéb kent aat U kijelentjük, hogy aaeraSieuek n. rír elá rulnunk nem aaabftd, aa ilye'-ni saerkesaioi titok.. 1449. A .hóbortok* igen pongyola nyalreM vaa irra. Uokány Benai moodókajának a lóról irt i]ui- prnquo megjárja Nem erdem-a aira dolgoani 14&0. B. Nem ktiaolhető ; már mieaoda rím ea -buborék = álomkép, értelek = ..éretlek ! 1451. K. B. Biaonyoa okok miatt a megbiaájt méf komolyan nem teljesíthetjük. Türelem I a tfir*.-lem rósaát terem. 1462. Ra. B. .Emlékül főt. Pintér Endre kttat- belyi gymo Tolt igaagaio urnák' csimfi költemény gyengéd, aaép éraetat rejt ugyan, de k5aléare még aem raló. 1463. .A miaantrop* berált, mint a tBbbi. Érték- és viltéftlya-B akttber. 7. 3*/. m.taliques 70.60; 5'/, nemz. kAlcsoa 74.25; 1860-ki iiladalmi k<ilr»'.n 108.—; baok-razzv. 987 —; bitelintézetí részvények 247.85; London 109.60; magyar földtahermentasi kötvény 77^6; te-nesviri földtehermentési kötvény — 76.; erdélyi földtehermentési kötvény 75.25; horvát-slavon foldtehermontéai kötvény 79.75; ezOst 103.60; es. kir. arany 5.24 Napoleond'or 8.80 »ierkesitó: Báttrt T 3B 5OOOOOOOOOOC; iJtt ??»»????»??»»??????»?»??????»?? rcoooooooooooooooooooooooo ? I fl OENTUALE általános biztosító társas á «g Budapesten. Alaptöke 1,000,000 forint o. é. A nmg. magy. kir.ministerium által, 4241. sz. alatt tüz-jég- és életbiztosításokra eugcdélyczve. * Elfogad főleg épületek és ingóságok (bútorok, raktári készletek stb.) ^ < szalmás gabona, széna, szalma és takarmányok tűzkár elleni, ugy szintén a tükörüvegok törés elleni biztosítását. Ajánlja magát a t. ez. biztosító közönség figyelmébe, eleve is, a*legol-csóbb díjtételek és legméltányosabb eljárást Ígérve. Igazgatóság Budapesten, nádor-oteza 5. szám. VezérQgyoökség: Győrött Karmelita tér 69 sz. a. I emeleten. A zala-megyei föügynökség Nagy-Kanizsán Bátort) Lajos urnái. ocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx MeipHieierlap inr Oesterreicti nenester ErMmipL tMaiutnffllafd)im>L«tfttf; Ul liftje 6$i$a <tsb ifi jtgw tat ' b 6ÍW fiffcrt 1 etfi« ín 9»Ü : mtt ft«t<rl«íttt anb Wtf-fc #> te., 1 fl««d- - Uimj, füi brri Kntstc acnflaráb. >0 tt. etűd nmen - Rabiipncat. fttc Síd nnb baea titW *ulwtf ffitart mon Arit. ' T brft BBÍ »tib, ta arr&tc *ertfrrii babei ifi cat tic KJf*< BMh: gcfftrnl tsiit. alí ?it b! |rr 'nn (ín U R>, bet kic |.iBXÍfnB í( ilA 3üstt 20 ÍI k *Pff* W f*le*ttai ü » t 19* SUklfcdcrn. Irflfllaror • »rt<rBi |n« rié>reti ftr . jtfríoi *s*iíT, U 6ift« .... 1 í>l*- OMÍifCbc tn U ber btfira 6«ten u (cta idrtPtt) tn rtlftti émen aottntin. oOar fteft- trtHlL Sí i tn rinigea -Iámra ÍJa«(K !j«bít:íti: jjlote m ttter etíflMttKH e»:.. aolKÍjBie. CicMaowVxs-buli í&ttWfft ia jtisiT tSirtjuii aOc HBÜ-4m JHbrííaJt, bt d (tttí btc lattttc gtftc nbti4akti Ott ami i«Uu* t»ta - | U« bltíH- ata4 tft t/i-» Vápa fctrl ibert ja amfMIa- 1 fflaca* •o te. , fetatal wneörta), Mktntl u vaxistaa. i. B. ^*li atlt * •Lrf mi: feVtcCci. icfekatoaHcdi bk 1 Vli bf ib «f ft>9ai aá) MTbcs tBtifíai beritftta: aa,.. Mxbta ftfcs taica, «5««btn, iK^ua " " a arof s" fe. t | * BcosaLéWt SiUfEeit la* Ma* 8crf4tatkca OHatra a* taai lAca ftab. SOO Stltf f. 1JO, HOC CtU X«* Scft, aaí ka« «to frtfs) Ofealtea axk Cű>te* ofctt pori q all u* bn |Ots Mini. la i<K Scaatr ci*|4Iagr», Mad •>> A valódi ?>. ?>«>'. Irnjakbu " F-I-.V- «n»l ki «t ?I kitlnieiett, »i tnr.ti kartol »pgylm»lt, « >!««-<? ríniuk Ulilt eterftieképtu kijjróí.jiU titkon * - a patki- 4 > •yat, tail ? nnl eprek, vakulok ú> >vtk*k teij«> *?- 4 . irtanám, (roe)jet aokfela megpróbáltuk hamiitnii ntAnnuni «4 > árulni,) btajilltlu „.inö.éjrWr, ' Nagy-Kanizsán ^ RO8ENPELD ADOLF ur Kaposvárott: POLriZER Ji. úr ??keddiben, l-raltn rVhiii-nlrr (i. l.ip.li ulnai kcr»«k«iii i aében kakiul... MO97 1OX %J u«gj bido, 1 frt, kin b.,lug sll kr. ( -l-'J Egje< bidoj megreudelíae i. minrrkl ni.llctt eyoraaji l«l-X ?iuetilt. ~ Ugyanott k«pb«l,i uitr.akMiU «g)t 4) lyajak fi tyikUHI ellen, cg; tégely .W kr. J Kivouat egj", naponta árkesó hasoDló dicsórö-levelekből: * ^ : Kérek mnonn mée két adag ftrcanumot kflldsoi. HatjUa^ * felülninllia.ti»n : pincxémben tömérdek patkány voh, n at ön &r- j tcáimmival aikerült 5k« kipasatíu&i. Tisxteletwl ? Liobeu i.:pu ». 1873. ? Srbritu I. I-^obeaben. X Kirak ajeanomából iamételten epv adagot kfildeni, mert I X as mindenütt, hol rel« kiaírlet léti-tett, kitűnőnek bizonyult. X. 2 Tiaattlettel Hijiloi I LembreeQteu, Pela5-A.tistri&. 7 Kerek arcknnmiból M*momra még 2 adagot kQldeni, nü-? ' * utia batúa kitaoS, mindankinek kéttaéggc-: fogom ajAnlani. Ki-W ' * riió tiaxteiettel 4 ? C»„al« IKOalenlandJ ui. 2. 1873. < ? H S n i g F. • * * Egyik barátom önnek jin-aiiurnábil meg ajindíkoíván, mint- ? ' bof; bataaa teljesen CLélfzeriiuek buunyult, kerek aúmonira ia W * * 6 aJag-ot küldeni. TiMtelettel W i (.Basát), föídoirtokoa. » ???»»???»»? ???????»?? Z»q ta tk btwft C»«f taliR^aB,! dnftóda f«a. nt t*e! to ld ««|a>iadka fant tmttfv* 'W tS tr.. Il * t OlilkL tar SatfctBaBB aif i>daR4nb. «dt* axb aakent (tnrit B&O) ecs 6tabU aab " F i«tí «*tt»Bí ?tí<: tiDí ilbitfo)BB(li 6Wf«IIa«raag i ntta sstt-.groítótr. ^íltc Kanta Ettbtfcrügt. esi ebien ?ttt UKtlen: fSt -.groí Wff§" «# la>ftt tt »d<»c ttaiiBij. r««ítert MÍ impj tis>C fffctai t«, braait atr Uife mi! bíijtwi ttolr^r übttwif*! |Í rreríta aa* er trWIt m 6 Utfiitf Kufitbez ZHftct f«lstt í«»t n> pc Un Ur. tt>(atnfunb árit ciacc ibfTtf AcHbti e*BtülS!ei:. : e*í*M (aaatf Ba- kida Bttai l?*it fl . . . jiflaaM i^gtttaaittt. I tea* *ei JHnbrra. Brutni .. _ _ p atnaker. i C: W tr.. fLI.K,l. . . Atra bum. Ka 3Uccn intt C-T.tat, pattot Itr rtK gaa|t IRUtU •nattarv »w * t* te. CU»V« M KiiM, is Blnbt Haal tat aa * («x ••!>- mát eU 6 tt I kid» «er#*eri WucraB itixa BUta ia riai* .a W^sttn a'í <fl fii fübci»I«tttnc»*fl(S- E t ?* dkt »a« " IÍM franci ni StINt ! «iírt ÍJ rt. ^p» tta »f«fit.I«tt>r aOrr nbjrm aaV btc nguibtt esneaa' " *~ ,, Hí Stbtratom keftta* ia ( 3 C*tt1fdB i (. i Ctid ffic RdfdafOci BS, f'WUtr ti! •Ucia fc&e <*t BAZÁR Frieimami Ittoarnohi IBanát), fotdbirtokoa. ^ T4* n g fiab t-rt gtöá » SCmuloicr-íít-ír - - ias ett t« tintr. .-tb« tw frinflta t.i yro-fcVn. fnru aafl) tic ftirtflen e^tritűjt •ni-Qjna tana ^ €l. 14 ti. M«- eurrttödifc »dtrtitírtft «94ft pír i^» flutrottni) aÜnVtámU, ítatttn. Watpw BBÍ gtntwürfr. C«ifttt:a; ifi DieiÖarüiuc 1 mit »l«4b«Q>(t 1 fi. i Mag- Mati'aM Rínrl, aai 4>űl ge.n; ti.irt ntii fdinibtnc Biit:d t bfhíiigtn ont tri.t babtr TB 1(1 tT t;:sf* X«t«l in CtHtirti* í iXTuf-aVtcn «rnif«.tVU*. ire iffvivirtMiig in f-4 boi.í.thúot-is b.-kilij c. Ka íSiet&oN ftátltB tűt b*t«nt Nif [dMl oaf tojlca Ctti'O íűKab IftncDti ^eit ia M^rbítn H t» i*r!oniEi«ií« flfrf,4u»n 6ct!mittcl :ft t* i» tr.-.ű^n be t?»4t ltcftc }T«flr»íffír.*afta. ?ur bi(V flafla eiipJrt ma*. tJ» Wtfu riwa ia lafjca. l 6«adplc; ^ U. Unrotktkrlid) fúr irttn*«u»ltt Rab Ht nfn(» »«tiiit.2d>uifr ai ntt BIBSICT ín<«.|hit & eOcibOKTinift iewif alfa eOacibOKTitnift, iewif 64« K. in oac Sttsatc )4Fdica h-a. (í „ i itk awtaia Rlbt 6Atf r aaf EUKkt H*cs fh1a>ta i tt wlrdsIeUU-u! btc Hrnra Xafd»tn • «Kitr#f7ií» t io*, »*', so> Mf íoomal Kb.c *jh;ic ftaat atttíi^tra, (• W| e*j kttfi bfe Stic t H ttiaca InnWflJíc »mt.(á) febni faan, aab bta, i. 8. V« «tafaofca ic. l Ctatf tr. 4u, fcMatc- X«4 bitit A* *ia- I«K aua icac 9Iaf4t féntH nuk la^tbl^l rn.ocfn i edd M h i cián ftiei: e.-m m aUt fll(44iac tan fcOft dr íinb obM *^ kk ftftt? vertocttt ($Ufe>< cntloctn I. 1. , el Ifi kel ma U t..»tíH |é Vakír |a V btn4 bú ara ofaabcK. Jak ttu OttaM flfcmi. r^( (<» kit aigeat4*ft , SSifttfattai, fyctfdjaftt I nnDerr Sdjrrib-Hripnjilfn. ILUté fetnffer dualitát ju nntíjflcfienbett ®vott)jrcifcn. MoModM ftauaca: tud: biUige ©aart Taim gui fein. (Hn prartifeb* MOtert dífAntf fp bU mtm •Sirtibj=nitt*T «a>t eremet. ií, brtcKn* taa _ _ Brlefpaplerr "^m ait Önti* • StiipKÍ,Bii| }cbcr btlicMjt» Rasun , «?»• f. -.*S t.— W a. -.7& t. —.86 IL 1-— Jk»R)~a4R«|(T, 1 ttttKrartfóet sab cin t Db trj^tr. AIU HST M^M * b «B I.flcl H*# » R. l (látni aat ftwoi. 00 ettif Cít^e, frin «*i| , . «flL |«iWt obrr liRÜrt . geiiwi, ia Mclm girbea , Cnatt (cin mit XkidiitóBnf s«s Saffn trWt m •la::,Itnn. 1 6*j*tti ffl 90 tt. >»rl«gn ÍBr gewékilicbe iliirapatxrhe Srb feb!-entxtií i írft. rkiBrt jscaMt. ad 11 ^iniwitta „ «MI tníW* *t«t llntict , fwwnt.OtUs, Bfit - . (L — J , f. Óba, gtri^bt, fart. fai. fi. -.s . , firtij. (CTÍtiBt . (l. -.55 . DOH taata ttnaiHln (L - «?? , fitO»art.8fi1Cpl.ii-tirtí«?arlff B. —.64 .itvrt HWnV SaAftjbcn IJBITI Stonc » bfw aie*-rr»m_ cnftVirtfitn (JJ: btabmd 10 Wt. te fim esi 100 iát lm. Dlrno| a«iM 100 ifonKTtf ÍRoxijTJitin; 180 Sttek Visilkart-s n. awcftc Wcb«c, fa iái fAndí ifitnot |i §« aat DiUtaudtn, rcrfte rt, ftín Kiic roapteíeZelcliBeasfhole ft 14 ti. ia n. 9> te í ? r in tr. rr.ttr tea, sea rinta &«.*« ajcsbe^ í« ittt«n, »CB rrften €itiji mtftc ana<u »1«'«ii|-» bU int fjnjliotn tul gut b( ví;b-ntt JníCHb Wfsii Le '? ^efte [of:t:M«C ft. i K 8!tnlt>cB<ifi ?!'Stíft. |Tie« ip Ha icriiríT. ^|^Irt.tfI:l?^?l^.- I „ Dit btf J 45i!:4 rr*e; tH»l_lJ !? Ki4t t-at n-»<« » ^ '-3- I i '. i(» m »n a»<Iir x , i. i *tli»*(t. ! SU tr- i íraumai . 6 *t=tf ^ ? lld cl'IxbCB. í ^l, fa (t&adtt ( ciuJ ; n Km ÍRenatt btf.n.vi |* •?» |P«e S'hr .mOUalttKT fcM eltjai; rtn, iataaiaKii IMI l.TO. Sehilt:<a i>ea ftr i^r Ctud |<BBI MttK*. ria«4 r i', MI , tü,t ^< «n« ícbCT. IY 40, »«. «0. ; RU4 «-€*Pl-S.rí rmlr. Tt JT bette eiciitittc, gití 6cctt, IC lí I „ gd»nV» ?- « 10' 19- M X> fr .játjai*. Sioca trófea »#tt&cü •oo-ibím bit BCBÍI ^W VtafdtttKaMdftii'r,: «>?« rrtsiti baj kniáj títtífl! BRt tí scaen t«f »K*<n 6tt «rib« |«fiJ.-en etiitf ÍB íicli unajt 10 Er., 1 tfifid u lem i . h. _ ctftdaiiJSíbfTÍűltfT aatSmifri K>lt., i *4S«t[ii:I.ir3 fflc btti Knafi gailijtab, lu Cr., I Ct-Í Umoa . s:db>t fttatsi fb Siet an» Ziatt 1 It. ler teaőae fed ta Fcb>« fOiarnn atarWUtWft K * trr ul ?Ha |Bk<4>c« V«i|tS4anMca, aitt kk ItUUkUftt tjtM ant tln Rttt 1 €tit att *j« (ff tjM ant tlnatJl ab:rtif Rtstat. 1 €tit 40 fr. TUtc ti allén Firbeo, riact iaUrtf|«itta RílTe.'ÍJjLtsfTaíbw. i| na bca «twmtti# »cn li ft. pu «t»J. Vetait praTlrte Prt<chi(té mit febtafter 2«brt(t. le»te Rel»BteB;r. tr6cWIer80 ft., ti 1.—, l.». 1 ». • PW Carte, tea-.lct R —, - ? i Ciu4 (ít.»t fut 3$tiiont í l.-,a.so, IJ9, t.*J. i 1 ^irtíl íf tt, 1 fícircbtr t > rt í 1 5>a>ft«t(a ta»<m: -íialen «tf*I M ft., taM 30 It., íjait HJBKH :..«?«« HŰ^I, bcna>aa pffRfu laraut Rcattrt, (tiat ?«* _ifaj(aJKattett4Iaftca,BdtB«fe1liaf(t % 1001 *t*Rllft tuú t pr*tti>oViit 'fit Srai:<T rbn ? ( int a (CiyttT <ÍW6-.iin,- í. Ű.i'. - . ..--..— — Í5 MT föt e*fl!(t tK JtUflt 1 VtfitfU, 90 tt, t. 1-Utu i.,^, -? -, I w. i 6dM Bbt ftnUiaa t- 1» Í« *J0ID tfrlR, 1 Ctflítr. i. i ', li, A). Schralbe-TCappöa, _. ?gotoiat.ft'iitCbn.-tiiaJ «titö)lít fl (t i^v 1 tu. iitfd^ci al ( n tíitr 6At-d.-tl étid %. a, «.».., mj«r r# 4tt«f (tat., t i-t a *-^. L ! M, <, *.lu_ 4..-ÍI L-t*ti-ó rai't y I0 l r Briefílegelmarke 4Mí tn CWal . IB ftiafltt Cui Batvai, ffoaatn c*« n 1000 éStfii ft- l ertlí P « - Vlrl-'t-tACt • 6 -. S.lUtt 1 fcJ." Nt , >p«.ri"at HiiMtHlttkcmR fra-) Qcrir.-ni« i Mraj .T- 't as» lonfflf I toiúd tt, 10, 50. 60, i tt»ttr í4r, ?fiLtÍ1<U)u< «<«t«IU<C !? Usa>«- -:' gdibea tlM u :t. 'n í.irfnr fiualilat ttllriti ju Ijabtn h i ? , Jlralrrflrafif «r. 26. i SASI-KÁMZSA, 1874. október 11-én. ntenhannadlk árfolyam. 6 b*#ibo» petiUorban rsiaodsiur 6 • mind** ' rosibbt •orírt 6 kr. i illetik mindenJ hijdetésírt k010o( 30 kr ZALAI I0ZL0IT előbb: .ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY1 Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalaowgyei gazdasági egyesület", a.,«agy-kaníz«ai kereskedelmi s ipariunk", a .nagy-kaiimi talcarékpinttÉr* a .Zala-Sovogy" gózhajózási reszvanytársulat, ugy a .zalaegerszegi torra- tűzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos órtesitljs. Heteuki.it kétszer, vasárnap- s csa.rtriflkOt., megjelenő vegyes taralmú lap. A megyék beosztásáról. Hogy minő alapra féHeti a magái m. kir. belügyi ministerium a megyék beosztását, mutatja azon körülmény, mi kép f. évi október 1-én 40255. szánra leirata folytán a szomszédos Somogymegyéböl Zalamegyéhez csatlakozni óhajtó Horváth-Szt.-Miklós, Liszó, Siird, Belezna, Bagolya, Sáncz és Zákány községeknek beadott kérvényét Za-lamegrébez leküldötte, hogy uját érdeke szempontjából nyilatkozzék ezen szándokolt csatlakozás elintézésében. Hinni szeretjük, mikép Zalamegye bizottsága egyrészt folyamodók érdekét tekintve, másrészt azon körülményt figyelembe véve, hogy a tapolczai járásból elcsatoltatni óhajtó községek lakóinak kérvényét az el csai'iltatásra arról, hogy azok topográfiai heh heztetésüknél fogva inkább Veszprémhez sem mint Zalához tartozandók, vélemé-uyes felterjesztésében azon lakosság indokolt kérvényét pártolólag terjesztette fel, ép ugy most Somogymegyéból hozzánk csatlakozni óhajtó községek kérvényét hasonló-Ia» indokolni, s hogy ezen községek Zala-uieg_ éhez tartozó Kanizsa várossal mint kereskedelmi, mint szellemi szempontból egyforma és örökös érintkezésben vannak, nem csak pártolni, de igen kérvényezni fogja, magasztos állását leghelyesebben felfogva, módot és alkalmat nyújt azon lakosságnak, mely saját jobbléte előmozdítása alkalmával megragadta az alkalmat, hogy sorsán könnyithessen, mely intézkedés elérésével Zalamegye, az általa loyalitási szempontból a lakosság érdekét figyelemmel tartva a tóié elcsatolandó rész fejében kárpótoltatni fog. — Mert ha Horváth Szent-Miklós, mely- nek 1573 lakosa és területe 5387 .hold696 négyszög öl, Irtaxtó 183 lakossal 4420 hold 1522 négyszög öl, Surd917 lakossal 3750 hold 268 négyszög ül, Bagolya, Sáncz 583 lakossal 3243 hold 141 négyszög öl, Belezna 1310 lakossal 5111 hold 1280 négyszög öl, Zákány 845 lakossal 3U10 hold; összesen 6011 lélek 24,923 hold területtel, ezzel 2'/, négyszög mértfölddel csatlakozni óhajt a tapolczai járásból leendő átcsatolásért kárpótolva vagyunk, ezen átcsatol tatást annál inkább is óhajthatjuk, mert Ghyczy péozügyi minister or takarékossága oda mutat, mikép a megyék saját magákra fognak utaltatni és valamint adójok kivetését, annak beszedését és az állami pénztárba szállítását saját körükben foganatositni fogják, ugy az érdekeltek mindezt ott, hol terményét értékesitni, hol gyermekeinek a felsőbb tanintézetekbeni kiképeztetését eszközölni tudja, szinte képes lesz. Nincs s nem nyílik több alkalom, hogy ezen ügy kedvezőbb eldöntésre számíthasson, mint a mostani, épen azért ismételten szabadjon remény lenünk, mikép megyei t. bizottmányunk elfogadva a kínálkozó alkalmat lehetővé teszi, hogy folyamodók jogos igénye érdemleges elintézést nyerhessen. Levelek a londoni borkiállításról. (Folytatás.) B a r a n y a m e gy én e k gazdag borvidékei számos mutatvány álla*. képviselvék. A fehér borok között első hjyre tesszük mi itt LittkeLorincznek pécsi és Szeif. rici Antalnak villányi rieBlingi borát, bárha különösen az elsőnek tatmagas árával megbarátkozni nem tudunk:; a b é I y *s i uradalomnak villányi riesliug ( b o r a i jók, de mi e piaciéból jobbat vártunk; ': riesl i n gj e szép anyag, de még éretlen. ; Figyelmet és teljes elismerést érdemel még a I Ná d ossy testve reknek, István- és I Kálmánnak válatstékos gyűjteménye; ez j 9 számból áll, a melyek között nyolca fajbor | Tan, mint félreismerhetleo bizonysága annak, . hogy ez urak a borászati reformot komolyon I akarják venni. Idővel, ka majd a fiatal ültetvények megfogpiiA erősödni, több mint valószínű,.hogy a helesfai borok, Baranyamegyének legjobb borai közt togsak állani. A mu mi e boroknál még kívánunk, az mindöswe is as, hogy a termelőnek buzgalmát egy ügyes pin. 6zemes térnek figyelmes kezelése támogassa, hogy a nyert szép anyagnak kivitelképeasége ily formán biztosittaaaék.Apécsi, szilvás* és Bzentmiklósi borokat Szeifricz ; Antal állította, ki, de esek magas árakat meg nem Ülik. A kiállított vörös borok között természetesen avillányiáll első helyen; a legscebb mutatvány e fajban aRamasetter Vinne sümeghi pinczéjéből került ki, ez egy 1868-i villányi válogatott, a mely mellett azonban, Littke Lőrincsé olcsósága, az Abeles Dávid, Sieifricz Antal és Palugyay és fiai részérói kiálli-I tottak szép tís«ta izük álul aziutén figyelemre i méltók, a n a gy-h a rs á u y i borászati ? egy 1 :t azon igényekkel lépett fel, hogy a nagy -hars ányiborta villányi I mailé válfajként állítsa oda. azoabaa az áltála [ beküldött példányok mindössze is szép nyers auyagut mutatnak a kifejlettebb pincsekeselés-nek minden nyomai nélkül. — Knlön megemlítjük itt még a már fentebb nevezett N i d o s s y testve reknsk helesfáikadar és por-tagieser tájborait; ezek igen kedves borok, s a kadarnak elismerésre méltó jutányos volta (16 shilling 8 fr.) saportugie-sernek gazdag teste és az angolnál kedvelt sötét színe a versenyképességnek nem megvetendő tényezőit képezik. Eger - Visontinak hírneves borvidéke mindössze 6 mutatványnyal van képviselve. Ezekből egy fehér, Abeles Dá- vid vi&oatai rieslingje, SMS&ST isft vot~ ma^ikssLDb~i^éiiy ex uéikul és & vörös; uóvazerint 3 egri, 2 visontai. Az e g r i példái yofcat Abeles Dávid Budapestről és Flsndorff.r Ignácz Sopronból, » visontai borokat A b n 1 e s Dávid és Parragh Gábor Budapestről küldöttek. Mind az <SJ mutatvány igen szép, határoson elsőseget kell azonban közöltük a4nunk Abeles Dávid visontai borának, mely burgundihoz hasonló zamatjával az egész kiállításnak legfőbb számai közé sorakozik Kifejezést kell, hogy itt adjunk a fölötti sajnálkozásunknak, hogy Eger-Visontának ki-tűnő termékei ily gyér képviaeletet nyertek a nemzetközi versenyben; igaz, hogy a küldött mutatványok mind jelesek, de azért ások a hiányzókat nem pótolhatják.Egyátalában agy-látszik, mintha Eger Vistonának termelői os-ként adták volna fel a versenyt, egyetlen egy tem akadt közöttük, ki néhány palaczk borral a küzdelmet vidéke érdekében megkísértette volna. Pedig a mennyire mi tudjuk, S i r Antal, Jóo János, Berecz Fe-reuez, Kozmáry János ésUjhe-1 y i János nem egy kitűnő mutatványt küldhették volna ide, s szükség esetén főtiszte-lendő Janikovics Antal hatvani prépost ur pinczéjéből is igen szép példányok kerültek volna ki. Hogy egri és v i « o n-t a i b o r egyátalában van a kiállításon, ez derék borkereskedőiaknsk érdeme. TorswioUk nem tettek e részben semmit: ba rajtuk állott volna, ugy Ege r V i s o n t a a londoni kiállításon képviselet nélkül marad. Ily viszonyok között azután ne méilóztassanak az egri urak csudálkosni, ha az angol borkereskedő, mint árjegyzékei tényleg mutatják, továbbra is azt fogja hinni, hogy az egri bor Magyar országon a legolcsóbb, tehát a legkisebb bor. Ha nem fogja hinni, arról ők tehetni nem fognak. AzÉrmelléket és szomszédos területét a S z i 1 ágy s ág otl7 többé kövesbe jó mutatvány képviseli. Figyelmet ezek kosili a lecsméri, nagykágyaiésszé- TÁHCZA. Szemlélődések a világirodalom terén. V. Regény irodalom. - Mihály .7 Endre barátomnak. — .Szemlélődéseink első tárgyát, a költészet jellemzését befejeztük. — ? közlemények tagadhatatlanul igen hiányosak; uemcaak, hogy nem kimerítők, hanem még a befejezettség szinvona ától is távol állanak — Ariosto, Cal-derein, Körner Freylig(ath, Lonng, Böttger stb. stb. nevei hiányoznak és müveik jelleméről sem létetik emlités, mentségünk e tekintetben csupán az, hogy ha, mindeo kitűnő költő, habár inég oly rövid ümertPtcaét is adtuk volna, e lapok tárczáját legalább is két évre elfoglaltuk vala - Ki ded mutatványaink czélja nem más, niint útmutatásul szolgálni azoknak, kik a külföld, illetőleg idegen irodalmak klasaikusait tanulmányozni óhajtják. A regényirodalom jellemzésénél szintén RÍ oll vezérpontunk. K lielyen nem látjuk szükségesnek vissza menni a régen múlt századok, kurunkban kevéssé olvasott regények Íróira, mint: Chaucer, I>e Lorriu, Spenseu, Klauren, Lafontayne, Kot* z«!bu« Htb. stb. inkább az ujabbkori regény irodalom vázlatával vélvén szolgálatot tehetni. Korunkban legkedveltebbek az úgynevezett „sensatiooális regények," melyek tudvalevőleg minden erkölcsi czél nélkül megtörtént, vagy képzelt érdekesebb eseményeket nupán muiattalás tárgyául sorolják el. Az ujabb franciis regényirodalom kiválóan sok ilynemü és ssellemü regényt mutathat föl. — Hontepin, Gabrien, Gondrecoart, A bont, Ponson du Terrsii, Féval, Féré, Feail- I let és a kevesbbé ismeretes irók egész légiója csupán az érdekfeszitő események ügyes alakításában tűntek ki. Mit szóljunk Julee Verne regényeiről, ki az emberi fogalmat meghaladó badarságokat ir össze. — ? művek némelyek által, mint sza tírák tekintetnek és mint ilyenek, ha a ssatiri- zált tárgyak kevesebb fáradsággal volnának fellelhetők, páratlan leleményességük folytán méltánylásra tarhatnának igényt. j Verne sajátságos regényeinek valóságos .' jellemképe az .Utazás a fold kSzpoDtja felé," melyből elég lesz csupán azon egy epizódot idézni, midőn Ládenbrock tanár unokaöcscse és izlandi vezetőjük, a fóldközpontját fölkeresni indulván a .Sneffels" nevű kialudt izlandi tűzhányó tölcsérén leereszkednek, és huzamos uta-sás után a fold belsejében az épen működésben levő Stromboli tushányó által, épen és sértetlenül vettetnek ki a fold színére. Sue és ifj. Dumás már a társadalom javítása ée átalakítása érdekében irták munkáikat s mint ilyenek az előbbieknél maradandóbb becsüeknek is tartatnak. — Engén Sue .Párisi | titkok* czimfi müve legjobban képviseli ezen ' irányt. Hugó Victor áthatva az általános szabadság nagr eszméjétől, leginkább ss ember jogok fejtegetését és kibővítését tűzte maga elé czélul. A nagy író gyönyörű nyelvesete- -geniális eszmei megalapiták számára a hírnevet, melyet oly szép caélra igyekszik kizsákmányolni. ,A tenger munkásai" cximfi mivé s benne felhalmozott valóssinfltlenségek miatt nem épen a legsikerültebbnek mondható. — „1693U czimü regénye a forradalmi eszmék valódi tárháza. — Általában Victor Hugó a nagy regény íróban a szabadság rajongó imádója. A franciák ujabb regényirodalmát az itt alig érintett nevek alkotják; azért elismerve sz illetők jeles tehetségeit, mégis azt hisszük, hogy Frankhonban a jelen írói nemzedék kötött síig fog képződni egy Scott Walter, Charles Dickens, Thackeray, vagy Bulwer. Nem kell felednünk, hogy a franesia re-gényirók nagyobbára nélkülözik a humorísti-kai tehetséget, mely pedig elengedhetlen tartozéka az ügyes jellemfestőnek. Azonban a humor fogalmát mi elválasztjuk azon mindennapi élczeléstól, mely karikatúrák alkotásában fejti ki tehetségeit. Mi a humor név alatt egy igen ritka ée annál becsesebb természeti adományt értünk, mely Jeán Paul szerint felfedi a nagy dolgokban a kicsinyeket ée a kicsinyekben az óriásokat. A valódi humoristának felül kell emelkednie a mindennapi fogalmakon és a dolgokat ugy kell tekintenie, mint a ki asokat régen túlszárnyalta. Szóval a humorista némi részben ember gyűlölő és a világgal meghasonlott ember képét tünteti föl. Csaknem minden iró mutathat föl man-küban humoros helyeket, de ezek nem tükrösödnek vissza minden szóban és a munka minden izében. A valódi humoristák egyiklegjelesbbikét Dickens Károlyt akarjuk felhozni, ki a legcsekélyebb dolgokbél egész világot képes alkotni. A hallhatatlan Göthe egyik ide iüő sorára is hivatkozhatunk : — „Der stille Weise schaut und aicht geschwind, Wie iwei Extrémé nah' venchwistert sind." — Dickens .Bleack House" (puszta házj czimü regénye hemzseg a humortól; — Skiaa-pole Hsrold, Sir Leicester, Dedlok, VolumnU, Hrs. Pardigle szünetlnn mosolyra inditániik e regényben, mig Carstone Richárd, Miss Flite szánakosásunkat ébresztik fel, Jarndyoe Summerson Eszter, Woodcourt Allan, György úrtól. A beosülésünket nem tagadhatjuk meg.— Mr. Ouppy, Jobling, Mr. Buckót mulattat, Schmallweed családja utálatot kelt és mégis e sok s különböző szerepű ssemély, mind humorosán van elénk állítva. — As egész regény, mely öt testes kötetre terjed, csupán egy kan-czellariai törvényszék előtt folyó perből származik. — Szóval kis jelentéktelen és magában érdektelen tárgy, ami e kitunó és mulatságos regény alapját képezi. A .Nehéz időkben' aszájhőa Mr. Boun-derby, Mr. Qradgrind, Tom és Mr. Hartbouse, meg annyi remek példány sí s humoros leírásnak. .Barnaby Rudge"-ban Tappertit Simon és Miss Mi-;S e legkomolyabb embert is mo solyra indítják a nélkül, hogy kacsagna. — Dennis szerepe pedig szomorú kignnyolása ><a gyávaságnak. c Kétségtelen, hogy e kitűnő munkákról is ellehet mondani Lewes szavait: ,A gyöngy cssk srra nézve gyöngy, aki ismeri értékét. — így vagyunk a magasztos tárgyakkal is, melyek k e 1 y b i ár biltrborok erdemeinek. A bakator mini Magyarországnak egyik legkeményebb bor*, Angliában, ha jellemző zamatja egyszer érvényesülni tud, elórelathatdi&g nagy keletűek íog örvendhetni. T e I a g d )? Már-tuDoak I eci oi éri bakarja, samat és ízben az erdéh i bakurborokb-M küzel étre, JÍ?*11 jel°s bor, kar, hogy arányUlaoul magas ara lulytán szárnyai szigvék. — A n a g y-k á g v a i b a kart, miot tadjuk, gróf Fiii[rlc! Juj urnák 1858-ki termését P H 1 u g y a i és fiai egy kitűnő mutatványban állították ki, a melyet még mérsékel: ára ín ajánl. Ez kiáliiuisuokljKU a magyar bakar borokuak legszebb példánya. — A székely-bidi bak in természetesen gróf S t u-b e u b e r g J S> z s e 1 ur burai képviselik, sajnos, hogy e valu}>au kitűnő aüyag jobb pin-cxekciulesben nem részesül. i? borok jobbadán mind megszenvedték a tengeri utat, de már ezen ineggyeagult állapotban is figyelemre méltók. — Mayer Farkas nagyváradi borkereskedőnek, murgi laiésszunyog-di bakar borai, ugy ssintóa K o h á-nyi az erémi zöldje is versenytársaik mögött oagyoo elmaradnak. G o 1 d g 1 a n z J. V. a«ttágy--wMBry«í borkeretkoda - 1866 ki aződemeteri bakarjának pedig az a legnagyobb szerencsétlensége, hogy az erdélyi colltctióban SatniLászló állította ki nagyszerű nSdvmeieri bakar-borát, megmutatva ex által, bogy a s s ő-4 -_e meteri bakator, ott, a hol, milyen lehet Abaka'orok hossxn sora mellett teljes elismeréssel említendők még meg Nagy Lázárnak- kmtaii rieslingje ésFarkai Károly szilágysom-lyói aszúja. NeBimélynek két képviselője akudt: egyik Abeles Dávidnak, másik Zerkovitz éstársának pin-czéjéboi, miodkettó jó olcsó bor nagyobb jelentőség nélkül. Aneazmélyi bornak neve aflgliában eléggé i«mert agy azonban, hogy az á mit rendszeriot neszmélyi gyanánt árulnak, az egy vastag sötét szinü bor, a mely amitieszmélyinknek tökéletes ellentétje. Ugy Abeles, mintZ erkoviti-nakneszmélyijea sajátképi typust adják vissza, lesz-e ily körülmények között nagyobb kelendőségük 1 bevárandó. A pozsonyi borvidéknek borai az ao^ol piaczoo csak ,másodrendü szerepet fognak játszhatni; testük vékony, savanyúk sok, és csakis olcsó áruk és kifejlett zamatjuk ellensúlyozzák e hiányokat némileg. Elég szép mutatványok e nemben G&ntber Vilmos pozsonyi borkereskedőnek 1862-ki Fk oro n a" bora éa P a 1 u g y a i ét fi a i n a k pozsonyi r i e 8 1 i n g j e. Ugyan e kategóriába tartozik aCbateau Palugyay is, mely azon ? bao amazoknál jóval különb és magasabb igényekkel lép fel.Mérsékeltára, a rajnai boroknak nem megvetendő versenytársává teszi. A pozsonyi vörös borokat Günther Vilmos borai igen jól képviselik , e borok olcsók, kellemes izüek, és természetüknél fogva a kisebb franczia claresekke) esvén össze, azoknál jóval jobbak, — Névro-(áonságűál fogva itt említjük meg P a 1 ugy ai és fi a i u a k kitűnő Chateáu Palu-g y a i j á t a mely igen nagy közönséggel bir, mit kifogástalan kenksége és gy8ny«rt ssmstjs teljesen igasol. A pestbudai torvidék fehérboraiból mindössze két mutatvány van kiállítva, mindkettő hírneves termelőktől. Egyik Havas Józsefnek sashegyi riosli ngj e, másik Koriimics Lászlónak k i s t é t é n y i hockja. A mi az elsőt illeti, az igen szép zamatn bor, de mintha nagyon is angollá akarták volna tenni, a mi csakis fiuomságának rovására történt; jelen állapotába u magas ára mellett aligha fog tok vevőt találni. Gyöngébb ennél zamatban, de gazdagabb testben akistétényi hock, a mely az angol ínynek is tetszetős lévén, mint ju asztali bor megállandja helyét. Persze az asztali kitejezés itt angol értelmezésben veendő, n.-iu jelentvén az mást, mint azt, bogy e bor ax angul fogaltnak szerint még könnyű borok keretébe tartozik. Sokkal nagyobb, sokkal változatosabb as e borvidékről kiállított vörös boroknak gyüjte-menye. Első helyen itt kétségkívül at u. n. budai sashegyi borok állanak, ámbár ez elsőség inkább csakis s hírnévre vonatkozik-Qualitative fölülmúlják azokat a kistétényi: borok, Kiriiuui László es-Mórócs István álul kiállítva. Korizmica kistétényikadarkája igen szép bor, jellemző szép zamatul, bár nézetünk szerint az angolénál finomabb ínyhez való ; sokkal magasabban áll annál és összes vörös boraink közül mintegy kimagaslik ugyancsak Kőris-mics László burgundija, mely kitűnő tulajdonaival magasabb árát is igazolja, kár, hogy belile jelenleg nagyobb quanttun piaczra nem hozható. Mórócz Istvánnak kistétényi kadarja gyönyört zamatu ritka gszdag testű fisul bőr, kétségtelen nagy jövővel. A sajátképi budai s a 6-hegyinek Abeles Dávid, Havat Józsefés Ramasetter Vincte igen szép példányait állították ki, a melyek mellett Szarvassy Sándor ésZer-kovicz Zsigmond basoniaju borsit is teljes elismeréssel véljtik említendőnek. Mind e szép példányok közül nagyobb kellendóségre egy sem tudott eddigelé szert tenni, minek oka azonban nem a borokban, hanem az eddigelé Londonban ösmert borok hibás clasiincatiójá-bau keresendő, miről később részletesen szólunk. Sopron Kustnak borvidéke Magyarországnak azon fehérborvidéke, melynek termékei a londoni piacson legismertebbek, és a melynek borai kiállításunkban ily formán legkeresettebbek. Fájdalom a kiállítás rendel -ke. étére lévő csekély készlettel a jelentkező keresletnek megfelelni egyelőre nem leheti A Flandorffer Ignáoz ur részéről kiállított e faj béli 15 szám mindmegannyi kitűnő példány, melynél szebb e jeles borvidékről sem igen kerülhetett volna ki, nagyobb készletnek után-küldését azonban az eddigi nagy melegek nem engedték. Flandorffer ur nagy számai mellett dicsérőleg kell még megemlékeznünk Abeles Dávidnak ruszti aszújáról, mely mint ilyen kitűnően állja meg helyét. Szegszárdnak vörös bora az, mely fölfogásom szerint az angol ínynek leginkább felel meg; gazdag teste, szépen kifejlett zamatja, sötét szine erre nésve elég garantiákat unalmainak. A kiállított muUtványok egyike, Ábelét Dávidnak 1869-kiszeg-ssirdija, e foltevésünket teljesen igazolja, as csakhamar az angol közönségnek kedven-ezévé lett. E borból eddigelé több fogyott el, mint többi vörös boraink liol összesen. Legközelebb esik ahus Pa-lugyaiés fiainak szegszárdi válogatottja, a melynél mindössze is kissé kevesebb édesség volna kívánandó, jó olcsó bor aZerkovitz éstársának isekssárdijs is; a többi szegszárdi borkiállitók, A 1 b a n i c h György, a ssegszárdi bőrke reskedési r é t s v é n y-t á r a a a á g, Ferdinánd Antal és fi s i, eladúi ouantumokat nem küld vén, szép mutatványaik nyomot nem igen fognak hagyni. (FolyUtása köv.) Helyi hírek. — GeröJ. színtársulata Nsgy-Kanizsán tegnap este megkezdette előadásait. Ha vasár nap Abonyi Lajosnak uj darabja; „A betyár kend ője" czimü adatik; hétfon okt. 12-én felerészben, a létesítendő nagy-kanisssi kisded- oroda javára, „A falusiak" osámA vígjáték xerül színre. A társulat e szép figyelmeért elis mérést szavazunk s felhívjuk a t. közönséget viszontí figyelem- s meleg pártfogásra. — Örömmel értesültünk arról, hogy a világhírű Florentini négyes-társulat november hóban városunkat szerencsélteti; sajnos, hogy átutatuban csak egy előadással mutatják be művészi nagyságukat. OUop Imre ur Tan s rendezéssel megbízva. — Hirttk, hogy Kollay Bókns perlaki azolgabiró, és Csesznyák Sándor csak tornyai szolgabiró urak beadták lemondásukat; e hír valódiságáért azonban nem kezeskedünk. — SmenHmrei Elek országgyűlési kép viselőtől Kassán Maurer A. könyvkereskedé sében röpirat jelent meg l küldetett be botiánk. Egy komoly szó állam-háztartásunk rendezésé hez. E nagyhorderejű Ügyhez hozzászólunk. — Marhavész. Fityehásán szept. 20-tól október 6-ig 351 marhaállományból megbete gedett 46, elhullott 13, lebonkózUtott 6, mé szárszékre adatott 2, s így jelenlegi marhaállo mány 330, beteg Üö.Bajcsin egy 5 éves tehénnek megbetegedése fulytán nagy ijedelem volt, s 7-én katonai zárlat eszközöltetett; okt 8-án azonban dr. Zlamál Vilmos m. tanácsot. Ko vács János szolgabíró s Maár Sándor megyei áll-itorvos arak jelenlétében conautálva lett, hogy a tehén szivszervi bajban s részleg tü- dőiobboe c&Urrhusban szenvedett, szive körül több kiadmány találtatott, ennek következté ben a zárlat feloldmou s Bajcsán a közlekedés szabaddá tétetett. — Buaa Kálmán, a .Vasmegyei Fi gyelő" szerkesztőjétől tét kötetet regény jelenik meg „G o n o s s idő k"czimmel, mely nek tárgya Vasmegye múltjából van merítve. Az első kötet díszes kiállításban megjelent, a második kötet deczemberben sdatík ki, előfi zetési ár 2 frt. Szerzőnek élénk tollat, hazafias irányát lapunk t. közönsége is eléggé ismeri s igy e munkáját méltó pártolásába melegen ajánljak. — Srinésxet. Sümegben f. évi okt. 4. Gerő J. színtársulata álul színre került ,A jegygyűrű" vagy .ssient gáli vadászok." Éne- 1 kas népszínmű, irU Szigligeti. A terem tele. E darabból különösen megemlítjük Hunyadi Eui- 1 mát, (Amália), ki teljesen átérezve játszá a hű szeretőt; jól adván a boszut lihegő diadalmat, sikeresen a halál küzdelmeit. Okt 5-én utoltG előadásai tfizetett ki : .Kemény Simon" vagy „Meghalt a hazáért ;<? azonban közbe jött ak* dályok miatt adatott a régi, de még mindég jó darab „Vén bakaucsos és fia a huszár," ezeti rögtönzött előadást megelőzte: Az aradi véru- nuk emlékezete, allegóriái képlet, zene, ének <x gürögtüzfény mellett a dicső halállal kimúlt l,i vérunu és gróf Batthiány Lajos miníatereln^k nek arczképeikkel az összes személyzet által bemuutott jelenet. — 7 én távozott a társaság Kanizsára, amint érteiullünk, több jeles tag l,',u a téli idényre szerződtetve. Nekünk kellemes «»téket szereztek; a közönség pártfogását tiü megben szépen mutatta meg; kívánjuk, hogy Kanizsán is ily jó eredménynyel műkódhe« senek. X. — ReUter István, váczi kocsigyáron valóban becsületet szerez a váczi iparnak. Kö zelebbről a királyi udvarmester rendeletére 6 I Felségének négy hintáját javitá ki, és két tel jesen ujat készítetett, melyek ctin, soliditás és eleganúu tekintetében ritkítják párjokat és ke'ségkivül a fensőbb aristokratia körében ia nagy kelendőséget fognak szerezni Reitter 1. készitmé.iyeinek. Szolgáljon e vonzó példa buz dításul azon iparosainknak, kik folyton panaszolják az iparnak nehéz helyi viszonyait, de oly keveset tesznek arra, hogy kéazitni'ényriket a Közel főváros csikkéivel versenyképessé ' emeljék! — TamOgy. Zalsmegyei unitó iskolain nácsosoknak szavazattöbbséggel megválasztai. Uk: Hajgató Sándor n. kanizsai, Udvardy lg náci z.la egerszegi, Pöltz Pál keszthelyi és Pálya Mihály Csáktornyái, községi tanitók. BS vebben az e lapban közlendő jegyzőkönyv. - — A. türjei tiltauitói állomásra pálya zat nyittatott, dij : évi 80 írt. ktepénz, leljes elUtás ét lakással van egybekötve. A jelentitc ' zések f. é. nov. l-ig Hock Pál fóUnitó urhuz ' (u. p. Zalabér) eszközlendók. — Keszthelyen október 14-én .TO drb. kincstári ló árverés utján eladatni fog. — BOvtd hirek. Az aradi gyászünne pélyen Jókai prologját Felek i szavalta. - Szí. chenyi Ödön grófot a török kurmány felkért-, hogy a tűzoltóságot Törökország nagyobb váru saiban szervezze. — A nemz. szinhá7ban elía dásra ajánlott .Cserebogár" czimű népszínmű vetMargitai Dezső irta.— Téten Kisfaludv Károlynak szobrot akarnak emelni. — Olteáau püspök a nagy-váradi tüzkárosnltaknak 200 ftot adott. — Bihar és Arad határán három vésze- ' delmet rablót foguk el, kiknek fejére dij volt tűzve. — A minister tanács Ghyczy pénzügvi javaslatait helybenhsgyu. — A fiaméi tene'e részeti Unodánál a mosuni Unévre hárntn két- .' száz frtot ösztöndíj van üresen rnugv ár sfiat izi - mára. — Siófokon balatonmelléki "lövéui-egylel alakult, főlövéezmester Tsllián Lajos — As i aradi uj színház jelen idényét katona .Bánk- bán"-jával nyiták meg. — Horváth Gézs ma- | gyár népzenekara Amerikába kapott meghivást. ! — Lipcsében eredeti zenemű jelent meg: i .Gyászindaló halott égetésnél" szerzője Ráfáel. — Marosvásárhelytt toroklobb uralkodik a j — — csak nagy művészek kezeibe magasztosak," (dife of Gőthe.) Dickens írói pályáját tudvalevőleg „Sket-ebes of London") .londoni életképek" czimü vázlataival kesdte meg, mely annyira megnyerte számára az angol olvasó közönség kegyét, bogi olvasottság tekintetében Bulwer is alig álljaki vele a versenyt Dickens után kétségtelen, hogy Thakeray a legnagyobb angol humorista, ki „Vanity Fairé." (hiúság vására) czimü munkájában tüntette ki leginkább magas tehetségei..(E munka, ha nem csalódunk nyelvünkön is megjelent, általában igen ajánlható tanulmány fiatal íróinknak.) Jelentékeny *T^mmal vannak, kik Tha keray tehetségeit Dickens-énél magasabbra becsülik, mert alakjai nevetségesebbek és furábbak, mint Dickens regényeiben. — Mi óvakodunk összehasonlítani a két első humoristát, mert irányuk annyira különböző, bogy összehasonlításnak köztük helye nem lehet. Nem aiólunk a múlt században élt Smol-let humoristikus müveiről; .Peregrirce Pickle" és .Humphrey Clinker' czimu könyvei Saphir modorában vannak írva. — Egyszerű kariki-rozott alakokkal. Sterne, kinek egy müvét (Sentimental Jooraey.) Kazinczy Ferenciünk forditá le, már több önálló eszmél nyújtott munkáiban. Swift Jonathan (1667 — 1747.) a jeles szatirikus, nem bírt at előadás aosa könnyedségével, mely Dickens-et és Thakareyt jellemzi. — általánosan ismert more: a .Gullivere trs-Tela* (Guliver utalása,) majdnem minden nem-set ifjúsági irodalmába át van ültetve. A történeti regények sió szerint nélkülöz ' hetik a humort, e szakban főszükség minél közelebb maradni a valóhoz és ugy az ellenmondásokat, mint a valószinütlenségeket lehetőleg kerülni. Az angol irodalom történeti regényírói között Scott és James a legkitűnőbbek, müveik nagyobbára inkább korrajzoknsk, mint regényeknek nevezhetők. Scott Waltér regényei irodalmunk védtelen kárára máig sincsenek lefordítva, íróink csupán költői müveit mélutván figyelemre. — HallhaUtlan Jósikánk regényei élénken emlé. keztetnek a .legnagyobb angol regényíró'lset lemi szülötteire. — Legismertebb ét elterjedtebb regényei a következők: ,W«verley" „Gj M&oncring" „Rob Roy" .Kenilvorth" .Iván-hoeu stb. George James, Scott tanítványa, nagy mestere nyomain haladt. — Regényei az épen nem könnyed irály dsezára rendkívül elterjedtek s szerzőjük egyévé Ion as első rangú angol íróknak. —Több munkája francsia fordításban is megjelent a ezekről a híres Cuvier (ki sse-mélyes barátja volt) és Denon s legajánlóbbsn nyilatkoztak. 1825. évben huszonnégy éves korában irU első regényét „Richelieu" csimmel. — Kj. előtt e nevezetes munkáját kiadu volna, Wal-ter Scott bírálata alá bocsátá, elhatározva*, hogy ha a nevezetes férfiú zsenge munkájáról rossraiólsg nyilatkoznék, lemond azon pályáról, melyre épen lépni szándékozott. Azonban Scott reményén felül igen hisel gően nyilstkozott e regénye felől s ő nagy buz gslommal haladt a megkezdett ösvényen. Nemsokára egymást követték jeles történeti regényei, mint: .Darnley" ,John Masztos Hall" .The gipsey" .Robin Hood" .Henry Mastenton" stb. A társadalmi és részben történelmi regényírás terén Sir Lyton Bulwer baronet is egyik nevezetes írója az angoloknak. — Ő róla jegyzi meg Brillon jeles leveleiben : — „A ki nem érti tökéletesen és teljesen Bulwer szellemét, sz ne igyekezzék sxt fölfogni, a mit ő ir. — A gyengédség, s fájdalom álul életbbitett szellem k»t*lrnpf képzelő erejével, exek teszik Bulwert, mint írót nsgygyá. — E komor kedély alig hihetjük, bogy meg nem hasonlott a ^ világgal és ó még sem tanulta meg tökéletesen, bogy mi a ssrk&zmus. Müvei közül kiemeljük : .Pelhsm" ,Psul Clifford" .ZanoDÍ" „Ernst Maltravers" .Night and Morning" (éj és korány) ,Tbe last of the Barons" stb. As ujabb angol ragényirok közül még : Disraely, Washington Inring, Hawthorne Nat-haniel atb. érdemelnek figyelmet. Cooper, az amerikai erdő élet nagynevű ecsetelője szintén azon írók sorába tartozik, kiknek nere nem fog elteledtetni. — As ngy-nevssett .Bőr harisnya" regények igen sokat tettek, hogy neve népszerűvé váljék. — Gondol Dániel fordításában, nyelvűnkön is bírjuk e regények egyikét; .As utolsó mohikán' otjmflt A német regényirodalom ez idő szerint igen meddő, jelesebb művekben. Bon F. GjfcCTi Arthur Storoh, Haoklender, Maris Schwarz, azok, kik. a nagy csapat regényíró közül kimagaalanct. Hahn Hshn Ida grófnő csaknem félszázad óta megjelent regényei .Cecil" „Paul Fors-ter" máig k ai olvasottabb könyvek kosé tar- toznak. -~ E művek gszdag eszme tartalommal bírván, inkább a komoly irányregények, mint az érdekfeszitok közé tartoznak. Gerstacker Frigyet kiválóan amerikai uUzássibsn gyűjtött tapasztalatai nyomán irt regényei, mint ,Az arkanzaaii lókötők* érdé- : melnek említést. Meisner Alfréd, ki mint lyrai költó ia kitüntette msgát: a regényirát terén szintén szép sikert aratott- — Nagyobb regényeit a köny -nyed egyszerűség és természetesség jellemzi. — .Schwarzgelb" csimü nyolez kötetes kor-rajza egyikének tartjrtik az e szikban megjelent legjobb müveknek. Théodor Mundt szintén jeles korrajzini .Toossint" (E művét jelei Jósikánk lefordította nyelvünkre és „Egy néger szabadsághős" czim alatt a Franklin társulat kiadásában jelent meg.) .Mirabeau gróf, vagy a franczia forradalom története," legsikerültebb munkái közé tartoznak. A történeti regények és korrajzok irói kö-sött, mindenesetre elsőrendű hely illeti meg HOhlbacb Lujzát is, a kitűnő német regény írónőt. — Vonzó, kellemes olvasmányt nyújt műveiben ét kitárja gazdag történelmi ismere-reteit, a nélkül azonban, hogy a történelem ismertetésen ét néhány részlet elregélétén kivül, valamely komolyabb cselt látszatnék elérni akarni. Nem fogjak itt elsorolni szón utánzókat, kik minden kiválóbb tehetség után nagy szám-mai élosködnek, mint a nagy Schiller .Kant and seine Aasleger" csimfl epigrammsjában oly találólag megjegyzi : — ,Wie doch ein einxiger Beicher so viele Bettler in Nahrung j Pályázat. A sümeghi főelemi tanodán&l a segéd- és ezzel kapcsolatban a torna tanítói állomás megüresedvén erre pályázat nyittatik. Évi jövödelem: 320 frt. kész pénz, szabad i lakás és élelmezés a főtanitónál. Ezért tartozik az első ,A* osztályban tanítani, a reál és elemi tanulóknak ator-nászatot előadni, a kántori teendőkben pedig segédkezni. Pályázati határidő 1874. nov. 15. — A folyamodványok T. Oeh László ar sümeghi iskolabizottság elnökéhez küldendők. Az állomás azonnal elfoglalható. Sümegi! (Zalamegye) okt 8. 1874. Brucker Alajos ??-.?-?*.?.. iskola bizottsági jegyző. HAASINSTKIti és YOGLER hirdetési OgynUuége Budapesten, Becsben és Prágában. alapUtalott XSSS-ben, Szamos német, osztrák, ivajcsi, hollandiai stb. hírlapok Hirdet ni én j- -bérlői. Jutaimi nyeremény 250,000 birodalmi mark uey további 43.SOo-.sor, 125,000. 90,000. 60,000. 60,000. 40,000 K.OOO. 3-mior 1 30,000. 24,000. 2-.«er i 20,000. 18,000. G-..or A 15.UU0. 23-ssor 12,000 ut. nyerhető Hambnrg nabad város álul ujunan rendezett nagy pénuorajátékon. ?iu aorajátéknál sen kiemelendS : 1 Nem agy, mint máj sorsjátékokban " nyeremények évek aUu huzatnak ki, hanem itt valamennyi nyeremény 6 hónap alatt bét hozásban eszközöltetik. 2. A nyeremények biztositsj.it as állam intési s után azonnal kifizettetik. 3. A betevés felette esekély azon nagyszerű nyereményekhez képest, melyeknél kis risicdva! játazhatoi. Mindezen elSnyoket ngyelembe véve, alolirottak ajánlják, remélve, bőgj t megbízóinknak ismét kifizethetjak legnagyobb nyereményt. Az el5tlank levő bnzis elaS oeztályábaa say ersclsti agász sorststy 3>/, frt. ssv.ftl I frt. 75 kr, Sfy se|va4 Csak 90 kr melyek a péns bekSIHese ntin azonnal a legtávolabb helyekre i. elknldezik. SlrfttM kejl kénisk, s*jy BefMlÉSarkat sktéktr 22-kj SWftssal Illvsiksttsask, eaert uik igy felelhetünk meg pontosan a kívánalomnak. Hivatalos tervek s minden további hirdetmény ingyen. Strauss & Társa Banküzlete (1467—2) Hamburgban. Hirdetmén A győri székes káptalan tulajdonihoz tartozó zalamegyei Felsó-Zsidi erdejében 12 hold vigii irrerés utján eladandó, a venni szándékozók 300 ft. bánatpénzzel ellátva foiyő október h ó 2 8 -in a plébánia lakba hivatalosak, — az eladandó vágás az érdi órzö vezetése mellett előre is, a kötendő szerződés pedig az árverés napián megtekinthető. — Kóny, október hó 6-án 1874. Németh Péter, (l«0 -1) tiszttartó. egyedali képviselói majd minden nagy sártej HHsaswk éj 300 ulti ranfn franezia prsvai- exM la»«*aik; a brOsicli MipattaMt Mft* (világlap) s több más stBttsrsiaal, asstrtal és snjezl liftk berlói, eszközölnek hirésti- takst Bissisa hírlapban, szaklapokban, árkeleti és ntazási kfinyrekbe, naptírakba ét egyéb hirdetési közlönyökbe az azok által kiszabott árak sierint a|4»»atsfcat Urtltttsskr* elfogad és közvetít minden dijfelsiimi- tás nélkü, hírlapi és hirdetési vissonvok tekintetében unácscsal ssolgál kftteéf-TCttsek, birlapjegvaékek iatyM és kérMtn. (133S-10J -ekek kSaSU. Ol»awr»«ágbaii * vatinwii ffiSmplo" kuiuiiit egy rabló banda elfogta , iáO,(XX) lir» váltságot követei. — Breanóbá-„yin Lopussny Ferencz, egykor egyetemi tanár meghalt — Vorone« orosi városban egy wlrsjlással vidolt egyén nöl válaaztott védőjének, » trvszék elfogadu. — Lengyel országban &, 136 évei paraszt halt meg közelebbről. — A oultán legújabban született fia (váljon hányadik V) a hit kardja nevet kapta: Mohmot ,eu-ed-din Effendi. — Egy Oroszországi börtönben három fegyence kártyázott, egyik mivel nem volt miből fizetnie, életét tette fel, a jstsunát elveaité éa társai megölték. — A békés-megyei mivelődés történelmi társulatnak 102 rendéi és 90 pártoló tagja van.— Roget de Campagnoile Károly hamii gyémántokkal a bécci postaigazgatóságot 72 ezer frtig akart* megcsalni, mi aaonban nem sikerült. — Grf. NádaadY volt kalocsai ének 1700 db. arany burnót szelenczét és egy ládaaranykarperecmt hagyott hátra. — A sarkvidéki expeditió tag-jjit Fiúméban és Triesztben kitüntetésiéi fogadták. — Feigler Victor a nemz. senede zene-szerzési tanára meghalt. — Vegyes hírek. — Garibaldi U Vietor Hugó, Garibaldi következő levelet intésen a oagy francii* iróboz: C a p rer a, ssrpt. 8. Igen kedvei Hágóm! AZÓD részvét, melyet Ön ,MUlea ciimü munkám franczia forditiaasak aláírása iránt taDUBÍtott, gjakorlatlan tollam e sse^ény em-bryoját az Ön batalmu éa hiret védnöksége alá. helyezi. Köuönetet mondok Önnek turbói. Egész életére lekötelezettje „Garibaldi.* — Erre Hugó Victor igy felelt rima: Paris, Setct! Wenn die Könige baaen, habén díe K&raer zuthun.*) Kétségtelen, hogy kivalólag a német irodai ómban sok a vizenyős termék, mely hangzatos cziméveléiaallaagos Ön ajánlatával elfedi szerzőjének csapi u árny oldalairól ismert nevéL Nagy előrehaladását jelesi a kor ialéséoek ama jogszerű, kívánalom, mely a regényírók írám mai napaágnyilvánul sex abban áll, hogy az egyszerű mulatt&tás ma már nem tekintetik czélnak, mert mint ilyent csupán komoly erkölcsi alappal bíró tárgyakat szokás tekinteni. Az egyedül és kizárólag mulattatiaul szulgáló regények legfeljebb a vasúti coupékban lehetDt-k és vasnak helyükön. — Korunkban Örömmel tapasztalható, hogy a Paul de Koclc-ok átengedik polezaikat a könyvtárban Diekens-éknek és Walter Scott-oknak. Megszűntünk & regényben az egjrssertt regét keresni, jellemrajzokat kívánunk és várunk azokban ulálhatm. Egészen uj és önálló irányt teremtett F. Boro György az ujabb kor udvari életéből merített tárgyakkal B e parlagon hagyott tért hi-vatotuágat eláruló bnzgalommai műveli. — Erdekfeszitő történelmi regénye „II. Izabella *) Axoo OIVUÓÍDÍC ?simára, kik nem bírják « i«t tjyelTet, lefordítják Schiller epijnm m»jAt : Bámulok : 111117. ntgénjt, kagj tud táplálni & Ha A király «ipit, maaks akad nekik u. nept. 18. Kedves Garibaldii Levele maghatott engem ? érzem, hogy öreg testvéri érzettel eltelt szivem Önért dobog. Igen, ugy, ngy, beszélje el ön maga saját felséges tetteit, beszélje el azokat Olaszországnak, beszélje el Franciaországnak, az egész világnak! Az ezer hires lesz, mint a hogy hires lett a tízezer, azon különbségül hogy ások győztek és dicsőséget arattak, de nem azáltal, hogy visszavonultak, hanem »*Bltal, hogy előre nyomultak. Hint Xenophon, ön is véghez viszi előbb as epoat, aztán elbeszéli azt, de ön nagyobb mint Xenophon; ő benne csak Görögország szelleme élt, de önben minden nép lelke él. — Kedves Garibaldi, ölelem önt. — Victor Hugó. — 7em«re*1( egy nép fiatal leány esküvőjére készültek. A vőlegény jómódú falusi bérlő volt, de a leány nem szerette és osak I szülői parancsára hajtott. Az esküvő előtti estén a leány hirtelen eltűnt a társssigból, s később . az udvaron sírva és imádkozva találták. Azt mondta, azért imádkozott, hogy vagy ő ,vagy vőlegénye csak meghalna az eaketés órája előtt. Másnap levél érkezett, hogy a vőlegéoy nem jöhet, mert tüdőlobban fekszik. A meoysaazony e hirre megdöbbent. De még jobban megdöbbent a rá következő hirre, hogy már meg is ' halt. Ez egészen megzavarta, s most azt hissi, hogy az 6 imádságán halt meg. Hiába beszélnek neki a véletlenről, ő magát tartja a halál okozójának. A szegény leányt őrizni kell, mert már tett is kiséréletet, hogy s szülői házat el- Színészet. — (B.) Szombaton, okt. 10 én oyitotta meg Gerő J. színtársulata a szioiidéoyt „Hu. szarok és dámák" ciimű mulattató vígjátékká Spanyolhon elűzött királynője" „Eugénia" es BEgy világváros titkai," **) czimet viselnek. Bauman következőleg ir legújabb re gényirodalmunkról: .Különböző ezélok felé törekszik a világ s e ezélok mindegy ikénnk. nem is, de legtöbbikének akad azoazólója, va-lamel/ nevesebb regényíró személyében, ki munkájában arra fekteti a fősulyt, hogy as érintett terv egy lépéssel ismét előbbre helyez tessék.' Igaz, hogy e vélemény nem valami köl-tőileg van kifejtve s kissé nagyon is realiszli-kus gondolkozást árul el; attól az igazmondást elvitatni teljes lehetetlenség. Hscklender Frigyes az .Ueber Land und Meer* szerkesztője szintén egyike azon hivatottaknak, kik regényeikben bizouyos szellemet ültettek, hogy e szellem átalakítsa a kedélyeket is mulattatva nyerje meg az előtérbe helyezett eszméknek. .Az európai rabszolga élet" czimet viselő regénye tanúskodik emelkedett szelleméről. — Oly tárgyat vett itt alapul, mely a társadalom bizonyos részével éles ellentélbe helyezhette volna. — Pedig soha sem vállalkozott Pasquino szerepére. KÓVARY BÉLA. ••) A regBQjekrSI a „Zjüai Kíiíl folrunábau könyrUmortetójt köiöltflnk. gyér közönség előtt, az eM sorban csakis három úrhölgyet láttánk. As előadás kerekded s jól sikerült. Gerfl Lina igán kedves színpadi je lenség.kdnnyüdséggel játazoH,Geroné,Hunyady Emma, Gero, Márton, Szentesi dicséretet é rde-meloek. A közönség elégedetten távozott, kár, hogy felvonások kost lene nem volt. A Kezdet a társulat részéről jól sikerült, kívánjuk, hogy a t. közönség pedig jól folytaasa. Szerkesztőt Usenet. 1444. D. Q. Badspart. Megkaptuk a hnmoress-k.t Mi.Köb elolvassuk. A ssamál/ea Ofvre voast-kosotaf volt, van ea lees valami. 1465. V A. A reaivenvtáraulazok slakilása ér-desgeben Íjért eaikksoroaatot kárjnk. 1496. Or. Ov8r. Helvea I a távirati todísitás-tiftk orullutik. 1457. Q. L. Efer-Araeaán. Kesaiael intés-kcdtü..k. 1468. B. Bécs. EfrelSre megsúgnunk. M69. O Ai in karira per len belSIe. 144ÍO. .A ulret," érdekei koslemenr, aajaál-jnk, bőgj > JSTS >iimr> ralánk ktnvtelenek halass-tani ks«)éset. 1461 Ifj. T. J. .A. erdei virág- j!ni fog. 1462. G Koloorár. A helvreigaaitást kss»o. aettel Tettük a felhasraáljnk ; a máslkat sajoáljuk. setassr U-t* skts*sr 17-fcj 1874. - is heti- Kathoiikua nap- Protestáns tí aap tár naptár otj. 41) K. E. A király beteg fiiról Ján. VII — Pr Mit X. G. E Lak. VI. 31—36. U Vasári*) D. 30 Filom. D. 19 Kilra. lse. 13 HétíS Mii.! P. Mks. Ö IS Kedd Eolotnán Edoard ? 14 Szerda Kaliszt P. Eallist. 2f 15 Cautortok T.r.aia Teresia 18 Péntek (iil apát Oál A. % 17 Ssonbat Hedviga Florent. m Érték- és vált«fe.yaa október. 10. Ö7. metaliques 70.30; ö*/, nemz. kölcsóo 74.25: 1860-ki álladalmi kölosön 107.75; bank-réazv. 986 —: hitelintézeti részvények 244.75 ; London 109.85; magyar földtehermen lesi kötvény 77.25; te-nesvári foldtehermentén kötvény — 76.; erdélyi fdldtehermentési kötvény 74.50; horvát-slavon foldtehermentési kötvén v 79.75; ezüst 103.75; cs. kir. arany 5.24 Napoleond'or 8.85 P-'lelós szerkesztő: Bitorfl Lajos. BtkaldtUtt. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és költség nélkül. Revalesdére du Barry Londonból. MelMzése minden betegségeknek orvosáig és költség nélkül a fíoom egészségi szer Beva-lisciére du Barry által Londonból, mely felnőtteknél és gyermekeknél ötvenszeresen megtakarítja más szerek költségeit. a Hant, Ufttt, Kivonat ason 76,000 gyógyesetekbol gyomor-,ideg , altest-,mell-, tüdí-, torok-, hang-, lélegzet-, mirigy- és bólyag-bajoknál — me- lyakbAl kívánságra hfi másolatok ingyen I Wr-mentesen megküldetnek. 64.110. blsoavUvány. Hápoly, april 17. 18»2. Uram Májbebtgaég következtében két <v ota bonuUTtó aorvadáai állapotban Toltam. Nem bírtam olvasni vagy irni; ressketéa fogta el idegeimet ea egéss teafentrt, rósz eméaztée, tartós álmatlanság es mindnnUlaoi idegrázkódás ideatova hajto» a piUs-natra sem volt nyngtom, amelleu legnagyobb fokban mélaköroa valek Sok orvos bánt el velem a utlkBJ, hogy konnrebbalest szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésemben on Revaliaeiére hajsnáltam a moat, mintln bárom hónapig eltem vele, kossonom a jó istennek. A RevRlesf iére a les^bb elismerést érdemli, egéasségentat tökéletesen belvreállitotta s olj állapotba tett, hogv nílelem után néibetek. Mérv kosio-nettel s teljes ti.iUlettet Bréfaan saarqaisné. 65.810. biionvitvánv. Nevchatean (Végesekben), dec. 23. 1862, Leánvom, 17 éves, havi tisztulása kimaradása folytán a lagboreaaato'bb [degpnsxtnlas n. n. Veit-táacban sxriiredett. Asota efj barátom tanácsára Revalesciére-t adtam be neki és esea hathatos tápszer mindenki bámulatára, akt a ssenvedőt ismerte, ."t tökéletesen helyreállított*; 8 tökéletesen egéstsé-ges. E gyógyeset in nagy foltfinist okosott é" sok orvos, ki e betegséget gyógyitatlaanak tartotta, bá-mnl most, hogy gyermekemet trí*, friss éa tökéletes egészségben látja. Martin, offic ere comtable en retrsit. . TdfUUSblUvinaktuud^SO-tttrueoméc,. rsssr árát, ftlnötuhtil így, mint kimili a gyigyti gyerwuídmiL Plehsseleauaekben ?/, 'ont 1 frt. 60 kr.. 1 font 2 frt 60 kr., 2 font 4 frt 60 kr., 6 font 10 frt-, 12 font 90 frt.. 24 font 36 frt. BevaJeseiere piskóták sielen-<aekb.il 2 frt 60 es 4 írt 60 kiral. Bevaleseiire Cho-colade tábUkban 12 eaissere 1 frt 50 kr, 24-re 2 frt 60 kr., 48-ratfrt 50 kr.. poralakban 12 esessére 1 frt 50 kr., 34-re 2 frt 40 kr., 48-ra 4 írt 50 kr., 120-ra lu frt.. I88-ra 20 frt. 576-r« 36 frt- Megraodelheti Barry du Barry & Comp által, Wien, WaUtwhgaoM Nr. &, N.-Ka-nitadn Lovak Károly gyógytzírtár/iban; DebreczenbenMibáiovits István gyógyszertarában a kígyóhoz ; Eger Tachecy Adolf és Valló Antalnál; Eszéken Dávid Grynla gyógyszerésznél ; Nagy-Becskerek Groldberg J. H. nél; Ha -roevásárhelyit Fogarasi Damötörnél; Miskolcz Eszáthy István gyógyszerésznél; Sopron Eder Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Jó zsef nél; Gyórött Némethy Pál gyógyszerésznél; Székes-Fehérrárott Die bal la QyOrgynél. Te-mesvárott Pap József városi gyógyszerésznél ; Verseczen Fiacher Móricánál. A bécsi cég minden vidékre küld posta utalványra vagy utánvétre. — Bekuldeieit. Gazdákra nagy értékű. (Cséplőgépek.) A gazdákra nézve egyik a legfontosabb találmányok közül az ujabb 1 cséplőgép, mely két ember által hajtva, egy I óra alatt annyit csépel, mint 3 csépló ember i egy egész nsp alatt. Minden gabna neműt egyan-I Idén oly jól kicsépel, hogy egy mag sem marad a szalmában, azonban a mag meg nem séroi. Megrendelési ár franco Nagy-Kanizsán X30 frt. bj. Németországban ezen cséplőgépek eser számra terjedtek el, de e vidéken is több van már. PK Mayfarth ét Comp. Frankfurt a.SL. ezég a legjobb beszerzési forrásul ajánl-tatik. Ugyanott a megrendelések levél álul tétethetnek meg. *. C* és Ct Laarasie, Csrf 4 Cs párisi tár- ml*tok •) ? rovat alatt koslottirt feleloaaíget mn > Sserk. Bécs, Stock im Eisenplatz 2. sz. Ranozl ^ F. ? síké BalUiKliiMt! Mintátiaindeii idSkoo bírmonlv. kaldök (1*61 2 A vis und Hlnter-Saison pr Ellc, Ptflck oder PMr KLBIDER8TOF FF, Popsiin. EiMngam-raye Ca*nutnoser and Fratt- l.lau und braan Hoch ÍV ksrrirte Wnr. w ;«waachei.e g Guru- ?wanA. per Elle, Stück oder Paar. and franrö ! B«tellang»D werdea prompt st und 1H. Winter. 27 kr. Central-Consuui-Halle Wien VIII., Alserstrasse 53 Hirdetmény. Lakócsai -— Somogy megyébon tekrfí — kir. tOtutap araijjilnrn restéről köshtrrí tétetik, bog; rsndesméayébfn *v~> 187 i. évi IIXXJ mér5 majorsigi termésű bum, 1000. mérS krpx, ^<>>K) mérő sexb. »"' raerS Sisi r«pcse ; — él 1833 font egjnjrirfltn :-'?!? ^» '->?7 fo.it bárár' OHBeaen 213'>. font gyapjn f. évi tkttber M 22-éfl LikiQS&l *? •-??*zi*:- t6-ág irodájában regg»ti 9 órakor nyilváno> árverrseu tÁv;raí utján e*.i köxlendŐ felsSbbi jóváhagyía fflntartisával el fog adatm — A gab-- rák mak mérőnként, a gyapjú oiioden betnie«áláii °IV (cin ?» g) néikui *?* a svaujut tartalmasó itikok ára megtériUie melleit adato&k ei. - I A K«bona termi*oyékre zárt ajánlatok in — A gyapjokr* ar.o«lj&u «jye ? tfll oaik aátt ajánlatok fogadtatnak el, ha a viteti ár lo*VJ» n.cilÚke;- I x-ik ? ai árverési feltételek ismerete és elfogadása kijelentik. A | z:í.rt ajánlatok as árverési nap reggeli 9 órájáig fogadtatnak cl. Az ár- Terén feltétetek, a termények éi gyapjú az aradaimi ünzi<iótá.gni megtekintbetök. Lakócsán 1Ö74. évi október hó 6-én. (1469- 1) W. k. alap, uradl. tiszttartóaág. Első 27 kros csarnok. Több helybeli és vidéki t. vásárlóink által felszJlitat-tunk, hogy nagybani vásárlásnál előnybe részesitsüS. Ennek folytán bátorkodónk a t. közönség figyelmét kikérni az alábbi sorozatra, a melyből kitűnik, hogy nagyobb vásárlásoknál csakugyan az olcsó árnál még olcsóbbra szállítottak. Ez által reméljük, hogy a n. é. közönség ösztönözve érzi magát megrendeléseikkel bennünk szerecséltetni, frt | kr. frt ] kr. 1 db. 30 róf. legjobb minőségű fonál vászon 6 80 és 7 60 1 30 fhéítt Cá á gj g 30 , fehérített Creász vászon . 8 — 50 , finom Hollánder vászon . — — 13 — 30 , legfinomabb chiffon . . . 8 -- 30 , minden szinü ágynemű . . 7 50 és 8 — 30*/« széles finom schnürl parkét 8 — , , . , , Piket parkét . 8 — 1 tntz. fia. fehér gyeles zsebkendők 3 — 1 , fin. fehér Batist zsebkendők színes szélilek 3 — „ „ ngy szintén egészen színesek 3 — 1 , Gyolcs Damask szalvéta 3 2U 1 db. 30 rőf. Damask törülköző kendők .... 8 - Több ezer rőf uj divatn legjobb minőségű cosmanesi Ferkilinek, és '/• széles gyapjú ruha kelméknek röfe 27 kr. Ezeken kivül szolgálhatnak: fehér és színes uri ingek darabja 1 frt 1.20.1.50. 2 — 3 frt. Nagy választékú ingelók, gallérok, manchettok, és nyakravalók (ngy szinte nőknek való is) olcsóbban, mint hárhol. Moll és Creppe lisse, széles futó szőnyegek, uri plai-dok 6. 8. és 10 frtig. Nagy választékú téli nagy és kis kendók, bámulatos olcsó áron. Több ezer darab nagy és gyermek kötények a legjobb mosni való kelméből. Darabja 27 kr. Miután a legnagyobb hazai és külföldi gyárakkal érintkezésben vagyunk, tehát abban a helyzetben vagyunk, bog}' bármely nagy városi raktárral vetélykedhetünk és ennélfogva reméljük, hogy a t. közönség szükségleteit tőlünk fogják megrendelni A rőf számú tárgyakból, kívánatra mintákkal is szolgálhatunk, és posta utjáni megrendeléseket gyorsan és pontosan utánvétellel teljesítjük. — Tiszteletül maradván Fürst és Goldner Zala-Egerszegen. ^ezS*. Nla4« «? Mu* Hrfy vssjy vrtau vitet*, vafy Bit tar» által kMurtttetk, Mmylték „ Wm i tart.. jtttfMfc. ^ 1 B9> Legnagyobb t»g selyeniárulv-raliíard. Olcsó ékesség hölgyek és férfiak számára, j H-,rjl ™.«„_—_,— wlcd alakra hasonlít lwi»i, i a k M uj érc mivel mind fénjre mellett cuk negyedrfecbe ie kertU annak, most ax sbe ie , oly jól yból, 1 ft 20 nind fénvre sima ataara DINUU ,«,»_, . _ . igaxinil csak faunért fizetnek. M:iga a szaklértó is Vi rkeeiKgefc, ic.illlm ratoaabbak oj aranyból, mely folytouoaan meg - ---i. j~ „.„„„ i^,„B|;t % valódihoz ... kr, 1 ft 60 kr. V...* „; Ar(. Bevezet**en talmiaraDybol ké>xitett ék Imellozhetövé tesai az igazi arany t-s ezazt diaxt. ICaillam gyűrűk ar. 2, 3, r, ft. Keresnék és szivek, 2, 3, 4 fL illatos ék«wég utátnoU küTekkd. db. 40, 60, 80 kr, 1 fi-1 f 50 kr BUDIS, i uu. i*t, v~. »™ ~.., . legfinomabb 1 db 1 fi 50 kr, 1 ft 8U kr, bruch, t >. 60 kr, 1 ft : ft, 2 ft 50 k "^krTrft 60 kr. 6n S ft 60 kr, 4, 6 ft. Braclet. «?>«?>? 1 db 50, 8f) kr, 1 ft. tirmpsxet indiai növényből, mely természetes jó illatat mindig megtartja, és az ni romok szerint van késziur. Parupaban még eddig nem haladták fel és >s illata miatt közkedvességttvé lett Ua vala-uó e diszszel valamely terembe iép ugy az Heinén geehrten Kundén 1—2 perc alatt illatos lesz. 1 brocbe 80 kr, l ft, 1 ft 20 kr, 1 ft 50 kr. kr, 1 ft. II broenft o*i nr, x K, Í „ -v -., - .. -- — kr, 2, 3 ft, 3 ft 50 kr 1 par függöny 80 kr, 1 ft, 1 ft 20, 1 ft 50 kr. db. 90 kr, 1 ft Sí kr' 1 braclft, 50, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 50 kr. A légiiébe nyakravalók Fttxo féaok nj arany diasitménynyel, 80 kr. 1 ft 1 fi 50 kr, 2. 3 ft. Érmek, npom, 1 db. 20, 40. 60 kr lefinomabb 80 kr, 1 ft, 1.50 kr. Grir(lk szépen ntanz.u kövekkel, 1 db. 30, 40, 50 60, 30 kr. 1 ft-Szép férfi íralanc, r6vid. 50, 80 kr, Nvaklancok, finom velencei alaknak, 1 ft 40 kr, 1 ft 80 kr 2 ft. Tazotak férí.ak «•*••«> M. «. «. <*> kr crgcb«ne Anxeige, < reicbfaaltigei ' 1 collier, 60, 80 kT, 1 ft, 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft bo kr 1 úralanc, illatos, 1 ft 40 kr. 27kr. Di«xe», divaton é» tökéleten ncterhalte, n. zwar. Neneste ia reiebster Auwabl,Lajtre, Fancy, Rips ete. echtf&rbige xőttsche FerkaUins, Barchent, freatreifte ood and Schnürl-Barrhent, und HoUautter Lein-Leinwaud *z uj roccoco-elr, mely a középkorban csak fejede i meknél volt talalbató. 1 garnitnra brocne és foggöny 2 ft 50 kr, 3 ft. .,.,,„ 1 . finomabb 4 ft 50, 5, 6 ft 1 ft, I ft 60 j érelB, ! ft 60 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr. 1 . finomabb 8, 4, 5 ft l par fejiü S, 4, 6, 6 ft. 1 karperec, 6 ft 6 ft 50 kr, 7 ft 50 kr. Stuhl- Qremas, beste ZuHrti- Bettzeugc, ge«ir«ifu und goblumt« Damást-Gr/utl. MObet-Oí-ieU, l?andtüeher und Serviffttra * und •' felnster CHIFFON-Teppicht, weiiwe Lelnen^iarleHlrher, echtíkrbigt Cotton-Türiier. Taraehiedeiir Sorton SchafwoU- n SeidentUcher, SeldmCravaUen, Handschuhe, StrÜmpfr Socken- Schütten nnd cocb riela aader<- ,rtik«1, *lle xnm fixen EÍDk*af*pj-ei(i© VOD 1 colliere 3 ft 50 kr, 4 ft 50 kr, 6 ft 50 kr. A fekete disz. E divatos ék koszordlt tehát nagy fényt fejt ki és mégis igen olcsó. ft 50 kr. 13 latos bélyegzett i _ 3 ft 50 kr. 4 r Ugyanezek hossza nyaklánc 6, 7 ft. 13 latot ezQst érmek tuzaranyoziasal és zizsal, 2 ft 60 kr, 3 ft. Fínttmaa elLé»zl«'tt brilaatciliiis. Maga a szakértő i. csalatkoznánk ez által. E duz «l6di ezOstbe ... foglalva, arany rfkkel ellátva; az utinzott caillirok legfinomabb hegyi knstalbol vannak, melyek tuflket soha sem vesztik. 27 kr. 1 garnitúra broche és fénygyöngy 30, 50, 80 kr. 1 colliere 1, 2 és 3 soros 1 ft, 1.50, 2 ft id 1 pár fejti, 15, 26, 30 kr 1 diadem, 60, 80 kr, i ft 20 kr. ománco- A divatos »>kete disz, üvegből, valamint jet, dava bivalszaru, és rug. pár függöny, 25, 35, 50, 80 kr, 2 ft. karperec 30, 60, 60, 80 kr, 1 ft nyakcollier, 50, 80 kr, 1 ft rövid óralanc, 15, 30, 60 kr. nyaklánc, 30, 80 kz, 1 ft. inggomb, 4 kr. pár manenettegomb, 15, 20, 30, 40 kr. tnzó fésO, 20, 40, 60, 30 kr. Idaster renesde ieh anf Yerlangen l per Nachnabme effectnirt. •annak, melyek 1 broeke 4, 5, 6 ft 1 ] } Sír gyantából. Egy broche 20, 30, 50, 80 kr, 1 ft . 3 ft 50 kr, 4 ft 60 kr. Ily ""ÓM; "^ * "" ^d^; m^enk^TézVe érdekeV •Bazár Friedmann, Wien, Praterstrasse 2b. A „R E F O R M" Előfizetési felhívás „REF0R1H" czimü politikai napilapra. Megjelenik mindennap reggel, hétfőn s finnepek utáni napokban déitUdn 3 órakor. A .Reform" a jelen évnegyeddel fennállásának Ötödik évét '-ölti be, melv idő alatt ax ország .egértelmesebb rétegeiuek kedves lapjára lett. Terjedelemre űézve egjaagy&águ a legnagyobb politikai lapukkal. Magatartása a közjogi kiegyezés terén belül független mindeo irányban. Vezértó elve a magyar nemzetiség vezérló állása az országban. A lap szerkesztésében kiváló suljl fektet tárcsa- közieméayeire, melyek jelesség ée változatosság dolgában mtoden más magyar lap tárcsáját meghaladják. Előfizetési ár: (1457—4) belváros, Lipót-utcza 2-ik szám, első emelet. Egy hóra 2 frt. Három hóra 6 frt Hat hóra 12 frt. Az előfizetési pénzek beküldésére legczélszerübb a postai utalványlapokat használni. OLL A. SEIDLITZ-PORA. E porok rendkiTflli s a leg«Uér8bb e>.t«kben >>dbicoayatt gyógy- batánik által nlodeiu eddif aliamert l.i>i •?írok kosttt, UgadhatatlS' jk 1 üái bidl M l Tájékozásul bt f , g DBl as eUS b.lyat foglaljak .1; mit M aok eser, a fvüxári birodalom ?tiadea rimébCl keséinkbe* küldött hilx-irntok a Ierré«Ll«t«a«lili*n tana-?iljik, hojj • porok lepttt sisnilaioknil. MiiztkttttInMiekiel, ura-MM, további a*rnik, veH •• Weg lt|s*kas, ulvitAafásiál, ide- okon. mik; rtrtatalás, -íeül kystoriara, Wíksr é> t bajUmaal a legjobb nkerrel «lkalm«statoak, t eredmen7estek. a t. olvasó közönségre nézve egypár sort kockáztatunk a valódi' s^ U07—11 Wilhelm-féle antiartbritia, aotirheamatüiuB Ara I eredeti doboznak használati utasitassal I frt. CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL rA tbubtbl wmvt A aKtfu«'itt nmlitt vértisztitó thea CRANCZIA BORZ rA tafaefbubatobli orwom% mer. atisdeo b.ls8 A. kdijő ' fűlött, mint kovetkexik : ^ legtíilit) bulegn^f, n Í01- él lofüjiM, rifi ««rv«k «? i,yit„lt .,1-k, r adáa, bénvlis é. miodntDemB BérQíéi «lleu, itl> stb. palaezk ára használati utasítással 80 kr. Ot. Rsj«t, egy nyilrínos fyOlésen e gyógysxe.-röl igy oy.lat-konék : A WUbetajféle vertlssiltó tbea sméraesalla lépgyétyuor ?evet, saert évesklii: ezer btoayliékát *oja kfiazvi'iiyet e« eaázat hásUlmak etltusJ hatékoayaáoáDaJt — egy oly uer, nelyhex a ák, í. ml ub-, fej lld IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. gasdag ugy, mint a ntegéoy Orocnest folyamodik és bixtoa segélyt vár; egy oly axer. melyet a legbiresehb orvoaok tapasztalatai ajanlaiuk. — Dr. Rider Irá a „?edeclalseae Wocbe.so«dff-bes (1871). .A WUtnla>-féle vértiutito Hn« ejy, u orvií tárvéaye* nt-rlat Ijea tikarilt vegyiléke oly «Sveay-aayaióki jk, melyek k5i- D" 1 le(tiastább (a legbatnatósabb orvo nem eaerélendS fel a meateraégesen tiaitütuti hKiiuÁjtair-oiajjjü. A valódi Dsvsok-kalszájziir-staj sieti- i, tUi-balekaál, t«r>th< ls»- és raaWUa-betegségekben legjolib Ky-gyb^túü^l vnu; meggyógyítja a lagidnltebbMuvéqr- íicsÉrtajikat, '.I..1U >» i.i-...-ki MrkitiHlut. Ara f Ovegmk használati utasitássai I frt Baktárak Nagy-Kant»»án: Belus J. grogja: Lovak K. gjógvu. F«s«elhoffnr J. és iOis.sufeld F. ur.iknál. (•Mviratt Lakovie. O. :i Lateayta K.li.od. J. CaUtwqris Kárába a l| stararallÉa. I..U Mindör Ctartta Creijlv Dávid «aMk-Srt.^yir|yia Fibies J. ty. Uftsvtrtrt Kokn Jakab U»rawá> W*rl! Und. XMttMyM Wíu.ck F. I Brayer Jakab nai ~ wtDOvita Imtw. gy vetlep ax emberí bőrre hatnak, A melyek által * csóxos bántal- mak einyomatbat<sk — Oppolcrer tuár és idvsri tuáotas >fy Muvtayn á|y« el"H a kivetkezőket ???dá: n, Wllksla fMt vér-HaitKi tkea aa|y pártolást ii BfyeltMt l|4tyc, sjert s*k ket«j-aek, kjktnk ajáalam, nagy kSnyennOltitt uenett. Ováí a hamisitás és felcserétet ellen. A vaJódt Wllbeta-féle U3tiarüiriti&, antirheoamtikns TértUi-titó-thea csak u első nemzeti WllkelB-féle vérti««tít6-tbe*fyárh»n Neankircheiibea Bécs mellett, *»gy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók. E|y toboz 8 tdagrt Mtcrtva. orvosi hanaálat- és au-?itáttal etláira 1 frt., a bélyeg ét pakolási dij 10 kr. A t- ex. kOsfiDiég kényelmére a valódi WIHWIB féle aatl-iiüwlöa U uthlwutHiu vérttoztfti tbea kapható : y Stcrnyku Memj Aadra. ZáaraUaa Uittelbach Za. , Ceylw^i J. .J. I^rwaiju Pr- z Naiy-KuUtU : RMHtorj ftrtmtz urnái. Zágribbao : TAittl- bach Zattgmond; Kőszegen: CsacsinoTia N, Ketsthelyeo: Eosen- berg Kmanaelnél; Kaproncaá* : Werli gyógyszeres*; Sopronban : WrchOTiakj; Szombathelyen : PUlicb Fcrencx gyósgyweréat, Bzat- mártt; BOÍBÍD J. gyógyuerétx urtvknái. (14<6—1) Wajdits József kiadó-, lap- ét) nyomcUtaUjdanoe gyorssijtó nyomass, , 1874. október 15-én. 33-JJE 89B&XX3 Tlnnharnuullk érfolytm. a (n j ífl •«• il Mlrutsssk 6haúko« petilaorba. 7 másodszor 6 s minden ' [„vibbi sorirt 5 kr. SYILTTÉRBBK foronmnt 10 rrtrt i •^tn&z fel. Kini-Rtari illeték minden egye. hirdetésért k«J»n 30 kr. fizetendS. ZALAI KÖZLŐIT előbb: ,ZALA-BOBlOGTI KÖZLÖNY' A lap SHASIBÍHI illeti Matassaarak s ksaiesMavek •Mttf i uUani Ncm«n la itBT.t.ininii WU csak imart ?vaakatar-nktal fogadtatnak ti. sUliratok viaoa xlMaOMk. Nagy-Kanizsa varas helyhatóságának, nsiakaiönbsna .^ataiaagyw gazaasági S8yssaiat",a.^iagy-kanlzsai karaskadelnl s ipartank", a „mgy-kanizsai takarékpénztár* a ,Zala-S«Mgy' gizhaiézasi részvénytárraiat, agy a .zala-ejertzegi torna-tBzoltó agylet' s tttb negyei és városi egyesület hivatalt* értatftfje. Uetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap, Is ÜTlfiinftn vfl a leégett bucsu-szent-lászlói templom s zárda fflépitési költségére gyük adományoknak. Sztot-Aalrás köníg résziről : Vii.v Jinos'oO írt. — Smdor Jino. 2<) írt, — Sándor Ferenci 10 írt — Simon Gábor 6 frt. — Cieke Dániel frt — M»gyesr áyoitnn 5 frt. — Cfelce Károly 2 frt. — Baliz* Imre Hl frt. — Her-nejr György. 30 frt. — baloTiea József 10 frt. — Nadray Liazlrt 15 frt. — Kis Áffoston 10 frt. — Id. Nagy Bodi 5 frt- — 8z«rka Kiről; 10 frt. — Szarka La>*«ló 30 frt. — M.gjíii József 6 frt. — Z«idi Fe-reicz 10 frt. - Najr Bádi 20 frt. — Szekere. Mihály 2 frt. — Hereseg Boldizsár 5 frt. -. Hereiig Károly 5 frt. — Horyát JSuef 6 Irt. — Horvát Vendel 6 frt — Csorba Beoedekné 10 frt. — Fogatni Pálii. 10 frt. — Ktter Karoly 5 frt. — Megyeit Vendel 10 frt — Hortát Istvánno 1 frt. — Kolarits Jó-«ef 5 frt — Király Lajosáé b frt. — Dőli Gábor 5 Irt. — Nadrai GyOrgyné 1 frt. — Prig-H Ferenc* t frt. — Kamin Diridné 5M6i kr. — Ujj K«r«nez u írt. — Dely György 6 frt. — Horváth PéUr 1 frt — Mikotita Bodi 1 frt. — Szabó Jóuef 1 frt. - Ujj Jót»ef 1 frt. — Szivia Károly 0 frt. — László Hi- hilvnc 5 frt. — Z.idi Jánoa .1 frt. — Nemet Imre 1 frt. ? Katona Bodi 1 frt. — Megyesi gándornE 5 fit — Megyesi János 2 frt. — Megyeii Sándor 2 frt 'M kr — Vixsi Qvorgy 100 frt. — Vizsi Bodi 15 frt. — l!«loEh János 10 frt. — KSUer IatvannS 13 frt. 6«stei.D : ?09 frt 14 kr. BlOU község részéről: Zab István 1 frt. - Id. Uódoa József 5 frt. — Német Imre f> frt. — Ambrus Istránné 10 frt. — Zab Imre 1 frt — Molnár afinály 1 frt. — Hegedős Urnrffrne 3-frt. — Heop* btvinné 5 frt. — HoHer Jii,... 2 frt. — Kulrsár Borbála 2 frt. — Molnár Anul 1 frt — Bosodi Mihály 2 frt — Eazter Pál ?2 frt- — Szpgi Kerenca 1 frt. — Kis János 2 frt. — Id. Mos.aüc. Uil.ály 5 trt. — Id. T6tb János 2 frt. — Német JAr.o« 1 frt. _ Tombol; litván 1 frt. — Mnszatics MihAly 1 frt — Ifj. Tótk János 2 frt. — IVter György 50 kr. — Ifj. Módos József 1 frt. — Mihatvks. Ádám 1 frt — Ifj. Molnár Ferenci 1 frt — Hjp Keren-z 5 frt _ Ifj Kis Jáno« 5 frt. — Tóth rVrencz 5 frt. — Kámán Bódiné 2 frt. — Tóth Ist- ván 2 frt — Kit Imre S frt- Összesen : 83 frt 60 kr. Előbbi közlemény 2685 frtot tesz, ezzel együtt a fö-összeg: 3277 frt 64 kr. Minthogy saját plebániabeli híveim névsorát ezennel végleg közlöm: egyúttal hivatkozva tek. Csutor Imre alispán urnák ez érdemben mcgyeszerte kibocsitótt gyűjtő-iveire, — honfiai tisztelettel kérem fel megyénk valamennyi t. jegyzőit és biráit: ha még az emiitettem ivek kezeik között volnának, szíveskedjenek azokat illető községeikben, arra alkalmas ember által köröztetni. Avagy, ha már a tek. alispani hivatalhoz beküldőitek volna: felszóllitani a jó-akaratu népet; miszerint szüret után, — midőn könnyebben jut pénzhez — utólagos aláírások utján is járulhat a szent ügy lez. KeltSzt. László Egyházán f.é.okt. 10. SZKÓKY SÜKÖSD, zárda-főnök. Savanyú takarmány készítés módja. Miután az idén is a tavasz igen kedvezőtlen volt különösen a takarmány termésre, de sok helyen kivalólag tözegtalajon a ffi egészen elfonyadt, hogy ez idén ott még csak jó legelót sem volt képes az ntóbbi esős idő előidézni, mindenesetre mesterséges takarmány termesztést kellett eszközölni ; de tudom, némely magasabb fekvésű réteken, hol más időben alig termett valami ; | ez idén sarja igen sok lett rajta és sok he-| lyen harmadik kaszálást is lehetett tenni, most, midőn beállottak a hosszabb, harmatosabb éjszakák és esőzések, gondolni sem lehet arra, hogy az elkésett nagyobb meny-i nyiségtt takarmány a közönséges mód szerint felszáritható és kazalba tehető legyen, de mégis van egy nagyon egyszerű és igen könnyű mód ezen takarmány eltevésére, akár évekig, annélkül, hogy szárittatnék, és pedig gödörbe. E czélra ásatik 4 láb mélységű árok agy, hogy talapzata 87. láb, föl*5 része pedig 12 láb széles legyen, hosszasága fQgg a takarmány mennyiségtől, ezen árokba belehordatik a frisen kaszált takarmánynak termesztett kukoricza, cxirok, köles vagy réti fű, azon vigyázattal, hogy az az árokban hézagosán ne maradjon, hanem jó erősen beletiportassék részletenkint, mert ha a penész belülről megfogná, agy sok elrom Ianék, hogy annál óvatosban eljárhassunk, jó, ha a felrakásnál a szekérre a rendre vágott takarmány szépen hosszával tétetik fel, nem pedig kuszáivá, kukoriczát még jobb kévébe kötni és ugy az árokhoz hordani, ott a szalmalíötésnél fogva beletenni, kioldozni a kötetet kidobni és benne szépen egy irányban eligazítani, a tiprás tovább folytattatik több emberrel, igen jó, ha a hengert vesz-szOk nyomás segítségül, ha pedig már a gödör annyira megtelt, hogy szekérrel is lehet rajta menni, tanácsos belejárni, annál előbb megy a munka és még jobban összenyomódik, mert ez fokellék s ettől f agg a takarmány jósága. A földszinén felül épen ellenkezőleg rakatik a takarmány mint az árokban, és pedig ngy, hogy talapzata 12 láb, tttejepedig 8J/« 14b széles legyen, a magasság ugyan az árok mélységével az az 4 láb, de ugy intézzük a rakást, hogy a kukoricza vastag szára kifelé essék, czimere pedig befelé, a rakással nem lehet az árok térfogata következtében függőlegesen felmenni, hanem az árokban és azonkívül levő takarmánynak koporsó alakot kell képezni, midőn pedig a földszintül véve a 4 láb magasságot elérte a jól keményen összenyomott takarmány, befödjük oldalait és felső részét legalább 2' láb vastagon földdel s ezt is ke- ményen reáverjük, ha nyilasok történnek a takarmány szálltával, azokat naponta gondosan megvizsgáljuk és becsináljuk, az eltevés ideje függ a takarmány növésétói, az a mint rendre kaszáltatik ugy azon friss zölden azonnal szekérre rakatik és az erre készült árokba a fentirt mód szerint eltétetik,-3 — 4 hónap múlva az etetés megkezdődik és pedig nagy darabon nem fogjuk kinyitni, hogy az eső vagy hó kárt ne tegyen kenne, hanem csak a napi szükségletekhez képest, közönséges szénametszórel levágjuk egészes fenékig és ngy folytattatik míg tart, ha netalán többet találtunk volna eltenni, mint a mennyit a téli etetés igényelt, tavauszai a maradottat ismét befödjük jól földdel és jövó télig ngy hagyjak, míg az etetés megint elkezdődik, nem fog elromlani. A takarmány alkatrészeinek vegytani változása a stllledés ideje alatt tudomásom szerint még nincs tudományos utón kipuhatolva, csak azt lehet látni, hogy barna-zöld szint kap és az egész szorosan össze áll,' ai árok felnyitásnál melegséget nem lehat észrevenni, a szár és levél sejtek lágyak és nedvesek lesznek és savanyu ízt és sajátos szagot kapnak, a táprészocskétből sem lég alakban, sem pedig viz részletekben el nem megy semmi, penész által sem megy sok veszendőbe, mert oldalai és a földdel takart rész vékonyán penészszel behúzódik és mintegy gátul szolgál a föld és a lég érintkezése ellen. Ezen savanyu takarmányt a tehenek, ökrök s a birkák igen szeretik, naponta szá raz takarmány etetés mellé lehet adni 1 db. tehénnek 20 — 30 fontot, 1 db. hizlaló ökör- ' nek 45 fontot, 1 db. birkának 5 fontot i Az árok ásatásához oly helyet kell ki- TÁHCZA. H. Mór és ff. Mina egybekelés! ünnepélyére. 1871. október 12. K?x keiben ?1 Mérnöknek mosolyából Tekiut le 4We*Ca A meretei; Ajk ajkOD i* ftjkak lehelleUb^n Mint egy Unj ír.-id el » élvezet Be5tty Zsigmond. — Föl, föl magmsr*, bereztetSre föl, Hogy lithaMftk É. Tegtelenben el .... Ktidfityolából kilépett a mp fi.s ü8»«tforrt az ej gyöngyeire.. Nap és ax éj fölváltott kejpohár, Légy « d T(1IÖ 11 •sereimet tnátkapirl Fenn éa fclaat egyforma vlgtltB, Mit a terméaset mfikCdeae »tü ; Fenn Jehora ajunj sátoriban —v ' S alant a nasuereg kOié vegyBl. K«ujlö betűkben reag a hitingir: — Légy fldTÖlölt imáió nátkapir! Oh, milyen üdv ex a taUlkoiái! — HGaégei kejbtp o«ó élveset. — Hfitgyek gvQngy* ifjo kaitÜjéval. Most moriij* as eakflrS kecet .... ?gy perec — éa tovább MOg ax énekir: — Légy adTSiBltiMTiDCiJimítkt UUloi 14f kartü az ajkakon .... K4t azelleafeniifaz oltár el&tt; N mvgtendtU 8zioo hatalmas baza CdvQzOWe a aeirjbSl {rk**8t .... Halljátok az iateiii harsonát — (ti) Hirdtti az BDDI pel t matkapart. . SZENTKIRÁLYI AURtL. Szemlélődések a viliig irodalom terén. VI. Regéavirodaion). — Mihály J. Endre bnrátomnak. — Elftbbi cziklcüukbeo kivál6Ug a frasexia, angol és német regényirodalomról •cóltuak. — I Jelso fejexetftnkben, mely ai előbbinek foK tatását képeci, befejesxük a német regényirodalomra vonatkozó rövid megjegyzéseinket Mondhttnók egyetlen a maga nemében Freytag Qusstáv .Soll und Habén' ozimü regénye. — A kerekded beszély, a korrekt kivitel, a befejesett siemélyrajsotc becsessé teszik e regényt, melynek egy könyvgyűjteményből sem szabadna hiányoznia. — Fdérdeme mia-densk felett a kedélyesaég; a kedélyeméget nemcsak rajzolni todja, hanem az iró maga ia kedélyes tnd maradni. Freytag irodalmi munkásságára alkalmazhatják Lewe« követkeii szavait: Ámbár a hivatott csekélységekben talál nevezetes tárgyat, melyet is közönséges szellem észre sem vess: daczára ennek igen kevés az oly nemfi tárgy, melyben a lángész teljesen kiterjeszked hetik. (Life of Göthe.) A „Soll and Habén* csaknem minden európai nyelvre le van fordítva; igy oyelvüQ-kftn is bírjuk ,Kalmár s Báré" cxim alatt;— ha nem csalódnnk — Dr. Récsi Emil fordításában. Byr Bobért Devétf»zinte előnyösen ismerjük. sikerült novelláiról, melyek legnagyobb részben folyó iratok és szép irodalmi lapokban jelentek meg. — Ezen író szereti rendkívül östxebonyo-litani a rege szálait és, habár a lebonyolításba* is rendkívül tapinlatosoak mutatkozik, mégis kényelmetlen az az olvasóra, s5t szépészeti tekintetben sioca helyén. — Egyetlen nagyobb re. génye, mit nyelvünkön bírunk a .Lejtőd utonk czimű. az iró egédz jellemében betekintést enged. Kern kedves az olvasónak a túlságosan érzékenykedö regény sem. — .A regényíró ne legyen tul realisztikus gondolkozásu, nehogy megszünjőu ksltó lenni, és ne legyen tul éné-kenykedo, hogy megszűnjön regényíró lenni." — Mondja Brillon és ki ne látná be ez állítás helyességét. A regényíróra is alkalmazhatók Schiller- j nek egy költjbez intézett eme sorsi, melyek ugyan más tárgyat érintenek, de az értelem egy : —„Láss dia Sprache dir teyn, was der Körper den Liebenden. Er our Ist"s der die Wasen trenat, und der die Wesen Tereint." Lamartine, midőn „Graziella'-ját irta, mioden volt, csak nem regényíró; — s munkája, egy tökéletes prózában irt költemény. — Nemzeti irodalmunkban feledbetlen Eötvösünk ,Karthausi''-ja, a magyar nyelvezetezen kincs bányája bir jeliami hasonlatossággal, Lamartine munkájához. Ha személyes érzelmek foglaltatnak regény be és annak meséjét u élet tapasztalatai adják, úgy a regény mindig tartalmazni fog bizonyos ad&g érzelgosséget,mely legtöbbször ön-szereielbSI szármaiik. — Igái. hogy nem volna tanácsom, hogy a regényíró, mint ilyen egészen külön lényt alkotna és nem saját szellemét on teoé munkájába, de más részről mindennapi élményeivel se terhelje az olvasót. A német regényírók általánosan szerelik a tárgyat rendkívül hosszura nyújtani, gyakran az érthetőség és még gyakrabban u élvezheW- ség rovására. — E különös sajátságot sok angol ironái is felleljük. A franczia és az őket majmoló orosz írók rövid ponfozatokban az úgynevezett »Nagy Emil styl-jében írják regényeiket. — Ez azonban külalak dolga leven, nem szólunk hozzá; — az olvasóra bízván a papiros vesztegetés-fölött sopánkodni. Az orosz regényirodalom, mely különösen az ujabb időkben egész a botrányig plági urna a franczia írásmódnak, Puskin, Karamiin és Lermontoff költőkön kivul; — a regény iras terén három önálló szellemet produkáltcsak úgymint: Gogol-t, Turgenjeir-et és gróf Szol-logub ot. E három kitanőbb orosz regényíró között kétségbe vonhatatlan Szollognb az, ki legtöbb önálló és idegen befolyástól ment nemze-tiességet megőrizett. Gogol az érzelmek embere és regényeiben ugy, mint novelláiban saját érzelmei voltak vezérei; — Szollogub, habár modora anyagiasabb is, még sem nevetheti realisztikus regényírónak. Szollugub gróf fo munkája a .Tarsntass" czimü, regényuti rajz, kalandgyüjtemény ; — •zoval olyan valami vegyüléke mindezeknek, me,i az ujabb kor szellemdus s*ifaragói sem iudtak-e minek más, hangzatosabb nevet adni az egyszerű „vázlatok* nál. — Annyi azenban bizonyoa, hogy e munkában annyi saját eszme, annyi uj gondoUt van, hogy az, dácsára sajátos kivitelének egy iko marad a világirodalom legjelesebb termékeinek. Turgenjew Iván .Vadász rajzai* és ap-rúbb beszélyei állal alapította meg hírét, melyek kSzül számos nyelvünkre is leforditta- I i. keresni,hogy vi2 hozzá ne jfibes8en,tekintetbe véve a távolságot, hogy a fuvprozis sokba ne kerüljön, vagy hó fuvások ne akadályozták napi szállítást, azért legjobb oly helyet keresni, a hol illaadóképen az írok minden érben használtathassák, ha a föld nem omlik, ugy felesleges az árkot téglával első érékben kirakni, de utóbb minden esetre jobb, ha az árok téglával kirakatik. Igen örvendenék, ha némi szolgálatot tehettem igen tisztelt gazdatársaiinnak, kik között hiszem, hogy kevés van, ki a feonebbi módot ne tudni, de mégis talán mind nem, és épen azok között találtai hátik olyan, ki a fennebbi eljárást épen használhatja. Kápolna, 1874. október 5-én. ??•??? LBGÉNT JÁNOS. FölUváH a szőlészet törüli csalások nehezítésére. Mióta hazánkban a szőlészetre nagyobb figyelem fordittatik, rakásra szaporodnak a szőlővessző kereskedők. Mintegy versenyezve megy az adás és vevés. 8ok kényszerítve v*n bizonyos fajok beszerzésére, nem is fél semmi féle áldozattól, de fél a csalástól, mert jól tndja, hogy az neki évekre terjedő anyagi veszteséget szokott okozni.A kinek szerencséje volt válogatni a fajokít, azokat hírlapi és magán hirdetések után bevásorolni, elég panaszt emelhet, s velem együtt jogosan hangoztathatja, hogy a csalások e téren hazánkban a legnagyobb szemtelenséggel fizetnek. Sokat tudnék e tárgyról szólni, de most hallgatok, doni fog azonban idője annak is, hogy hallgatag maradni nem fogok, és kárpótlási igén)ékkel állandók elő. Sajnos, de ugy van, hogy maholnap hazánkban nem is merünk vesszőket vásárolni, s így lemondani leszünk kénytelenek a különböző jó fajok napon tásirol, maradandnnk a régibén s leszünk « mik voltunk. Mintán a szólóvesszők árulása üzlet, haszon kereset, én az a körüli visszaélést nem nevezhetem másnak, mint csalásnak. Megcsalt az engem, a ki például paszatuili helyett chosselosot,csnqaonbot, piros muska-tály helyett sárfehéret, fehér furmint helyett fekete bajort, opporto helyett keveréket, fehér helyett pirosat, válfaj helyett minden félét ád. és ez által 3 — 4 ér mnlva azok kiirtására, másokkali kicserélésére vaggrok utalva, megcsalt tehát az engem, ki velem igy bánt, mert nyilvános hirdetésének tévedésébe vitt s cselek-vénye által tulajdonomban megkárosítóit. Ily csalást el nem tűrni hivatva van minden becsületes szőlész részben saját anya - gi, részben az érdekeért.nemzet becsületeért-Ebből kiindulva bátor vagyok f e 111 i v á s t intézni egy részről a vevő, másrészről az eladó szőlész közönséghez. A Tevő ha kényszerítve van idegen kezekből pénzen vásárolni bizonyos fajokat, írásbeli jótállás ígérete melltat fizessen csak s ha később megcsalattatását tapasztalná, pőrölje be jótállóját és követelje a teljes 3 4 évi veszteség kárpótlását. Tanuk álul ez könnyen kivihető. R mellett ne kíméljen intézetet, testületet, személyt, azért is lépjen fel panaszával nyíltan az országos hírlapokban, és mondja ti, hogy hol s kiáltal lón megcsalva. Ily'erélyes és kíméletlen, de teljesen jogos és méltányos fellépéssel reményi lehet nynjtani, hogy a szőlészet körül ilykép történhető nagy fontosságú csalások meg-nehezittethetnek, de idővel meg is szüntethetnek. Most, midőn a magas ministeriumnak kőzrendelete szerírt még az austriai birodalomból sem tanácsos szolóvesszóket bevásárolni a töke pusztító férgek miatt, könnyen oda juthatunk, hogy a kiirtott fajok ismétlő beszerzésének kárpótlása reánk is marad és ha becsületünket nem fogjuk a kért fajok ugyanazonosságához köthetni, kérdem: hová jutand a kölcsönös bizalom, ha látni fogják, hogy megcsalva lettek? Idője, hogy azon üzéreknek, kik ravasz hirdetésekkel, cselekvényekkel, másokat tévedésbe hoznak, másoknak tudatlanságát önhaszonból felhasználják és azáltal tulajdonaikban az előadott módon megkárosítják elvégre nyakukba kerítsük a .csalás* törvény paragraphusait. Együttértéssel ezt mind megtehetni és meg is kell tennünk,hogy győzedelmeskedhessünk. És ez volt czélja felhívásomnak. TEKSÁNSZKY. Helyi hírek. — FelMvás '. Lapunk mai számában egy érzelemdus költemény van; tehetséges szerzője Szentkirályi Aurél sírba szállt. Az, ki a magyar nemzet szabadságharczában ifjú lelke-sültséggel az elsők sorai közt küzdött, — az, ki honfiúi fájdalmában nem bírta az élet ürömpoharát önmaga részére örőmpohárrá varázsolni; az, ki tagadhatlanul kimagasló szellemerejével rajongva szerette hazáját, imádta költészetét, — az, ki szellemkiocset hagyott hátra a neki osztályrészül jutott életnyomorért — nincs többé, a bucsutai temetőben piheni a küzdelem kínaiban megtört sziv táradalmait. A jeltelen sir maholnap ismeretlenné válik, engedje meg ne-keni a L közönség, különösen a jobbsorsra érdemes költó barátai, ismerősei, midűn egy bár egyszerű emlékkő feiállitási költségének fedezésére tisztelettel felhívom, hisz „honvéd és ít Siti* sirjanem maradhat elhagyto ttan I < ? mivel kívánatos volna még a zord idó beállta előtt helyezni a sir fBlé, a kegyes adományok mielőbbi hozzám küldését kérem, melyekről nyilt számadást adok. Az aláírást ezennel 4 írttal magkezdem. Nagy-Kannaa, okt. 12. 1874. BATORFI. — A kUdedovoda felerészbeni javára mait hétfőn tartott uánelőadás jövedelme 20 frl, melyet Qero J. színigazgató ur N.-Kanizsa város polgármesterének kézbesített is. Elisme réssel közöljük 1 Ez érdemben következő so rukat vettük : Gerő Jakab színigazgató ur a folyó hó 12-ÓJ tartott színi előadás tiszta jöve delmének felerészét a helyben alapítandó kis- dedovoda alapjára ajálván fel az e czélra eső 19 frt 14 kr. általa 20 frtra kiegészítve hozzám beküldetett. Az ügy barátai és a lakuatiág kö szönetét fejezem ki, midin e szép tettet koz'u domásra hozom. N..Kanizsán, október 14-én. BELUS JÓZSEF, polgármester. — JegyzlH szigorlatot tettele Zalamegje székhelyén okt. 8 és 9 én Nagy-Kanizsáról Szentmiklósay Qyula ur, Muraközből Konyáry László és Molnár László urak. — A laanaki czéllóvézzet alkalmával okt 11 én az első dijat (20 frankos aranyat) Kromer Antal távirdatiszt, a második dijat (egy aranyj Méazáros Sándor t. sxolgabiró, — a harmadik dijat (kétforintos tallér) Vágner Károly városi tanácsos urak nyerték. A teke pályán az első nyeremény Varga Lajos joggya kornok, a második nyeremény Mészáros Sán dor t. szolgabiró uraké lett. — Zala-EgertmegrIH írják nekünk, hogy az ottani polgári a kereskedelmi tanod* épületének készítése erősen halad; kedden már az emelet építéséhez fogtak; sietnek, hogy az idő kedvezése mellett mielőbb tető alá vegyék. Az idén a zala-tgerszegi polgári iskola két osz- tálylyal bir,az elsőbe 42,másodikba38,összesen 80 tanuló íratta be magát. — Kollay Rókui perlaki szolgabiró ur nem mondott le állásáról, mit ezennel kész séggel kijelentünk a lapunk előbbi számában foglalt kózleménynyei szemben ; mig Csesznyák Sándor csáktornyai szolgabiró ur lemondása való, s helyére a novemberi közgyűlésen Mé száros Sándor t- szolgabiró ur megválasztását óhajtjuk annyival is inkább, mert 17 év óta e téren a megyében működik s szorgalma, ugy szakavatottsága ismeretes, mely körülmény ót eléggé ajánlja,de a méltányosság is mellette szólván, hisszük, hogy megválasztatása semmi akadályba nem fog ütközni. — Dobri hegyen múlt hét végén tar tották meg a szüretet, mely a várakozáanak épen nem felel meg, mert a múlt évihez arány lag fele bor lesz, de ugy látszik annál szebb keletnek fog örvendeni, mert pár gazda mustját azonnal 6 frtjával adta el. — A rendkívüli zalamegyei közgyű lésen okt, 12 én főispán ur elnöklete alatt, mint egy 30 bizottinányi tag volt jelen; egyhangu- iag elfogattatott a lapunkban is közlött 1875 re szóló költségterv, uemkülöraben a szinte lapunk ban is jelzett somogymegyei néhány községnek Zalamegyéhezi csatolása érdemébeni megkeres- vény általános pártolásban részesült. Végül a megyei tűzoltó eszközök a zala-egerszegi ön kéntes tűzoltó egyletnek használatra átadatni határoztattak. —Sopronból vesszük a gyászhirt, hogy Munzberg Ferenci m. kir. sótárnok élete 62 ik évében oki. 9 én meghalt. A boldogult szorgal. maa tisztviselő s gondoa családapa volt. Béke hamvaira 1 — TOXBétK. Puszta-Apá-iban f. hó 3 ;,„ esti 10 órakor Lnimer Ignácz ur majorjábuu keletkezelt tűi, miül a V. >'. jrja az 6s»*e4 gazdanági épüli-leket.uiiiirieu bcunök es küzelók ben volt gabona termésnél és takarmányé;, «l együtt mog»ommi»itette. Az elharapódzfi teus szándék s gyújtásból «redt — A leégett kis komáromi népranoda telkéhez u azomszéd birtokosnak telke is meg vétetvén, hozzá csatollatott s rajta u,o»t ,gJQ szép, tágas és azilárd épület umeitetik, kél nagy tanler-inme.l, a bélen már tetó alá kerül Ai oly méhiillanul megtámadott uradalom fi- gyeimé, áldozatkészségének egyik legszebb tanúbizonysága ez. — Vemprémből Írják nekünk, hogy ott tűzoltó-egylet alakul, ifj. Rapoch ur " ivet nyitott, melyre 40 önkéntes tűzoltónak . 45 pártolótagoak irta fel magát, mely kezdemé nyezési ív a város polgármesterének adatott ál hogy a nemes eszmét kerwztul vigye; óhaj.uuk a kezdeményedéinek legjobb sikert ! — Kis Komáromtól a komárvárosi indóházig vezető s egyik legjárhatatlanabb kocsiút erősen kavicsoztatik; elismerés az ille tőknek! . ~ .aymena, Qli"y JAn°» bakónaki körjegyző ur okt. 25-én vezeti oltárhoz Várdán (Somogymegyében) Néhai Mérey Ödön ur. dalmi kasznár siép a művelt lelkű leányát Mérey Hermina kisasszonyt. Boldogságot kivá nunk az uj párnak! — Löu, EmÁnueltöl egy igen caino aan kiállított ünnepi beszéd jelent mee Ka es' idején világoaMig támad '.' czimmel, melvet , szegeai zsinagógában tartott 1874 (5635) aá'toro. ünnepén. KUdja a szegedi izr. hitközség Szerző te.tvérnéuje Lów, férjezett Barach Amália em lékének szentelte. -?*? M>?f '4"ár alkaimával - szept. 29-én a megyei foglyárság és néhan» izr pol gártár. között feltűnő ös.ze«tközé« történt melyről terjedelme, közleményt kaptunk, dé mivel illetékes helyról vett értesítés után a lé nyéket elferdiive Upasuaiiuk, nem közöl botjuk. ? ? JL.7 ?'í1a Mrek A vajdahuny«li vár építésének folytatását a kormány beakar ja szűntetni. - Asaalay Józ«f . .Szellemi omni-bus* szerzője meghalt Egerben 77 éves korában — A honvédségnél zenebandákat akarnak al-ksWni. (Hát tüzérséget mikor?) - .Nagy Károly" czim alatt hetilapot ad ki Léderer lg-nácz. - A herendi gyárt fenyegető veszélyek el vannak hárítva. - A bajor király anyja kath. vallaara tért át. _ A belügyminisur megultotu a tutitoknak, hogy katonakürt jeleket haazáljanak. - Nagy Váradon Landes-berg o-heber nyelven lapot indit, czime : .Beth waad Uchachonim.* — A .Panna asszony le-. anya" czimü s a bírálók álul előadásra elfogadott népszinmüvet Abonyi Lajos irta. - Munkácsy Mihály a jövő hó elején visszatér a fővárosba és onnan Párizsba megy. _ A török sorsjegyek legközelebbi főnyereménye egy szabónak jutott (Félre most a tttvel!) — Széchenyi tott*) — .Füst" ciimű regénye Fiocziczky Mihály eléggé szabatos fordításában ; nem nyerheti meg olvasóközönségünk tetszését, mely körijlmenyen épen nem csudálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy e regéDy egyike a szerző leggyengébb müveinek. — A szöveg csak fele részben orosz, a többit franczia táraalgási jelenetek képezik. — Különben Turgenjew igenszellemdús író éi ccélja földiéinek ferdeségeit uato rozoi beszélteiben igen megközelittetik. Méltánylással kell említenünk, hogy az oross irdslomban még mai napáig is kuvés az olyan iró,-kiket szellemdús Greguas Agostunk így jellemez : — .Divat lön immár, hogy a versiró, Ha egy-két rímet összeró, Elzengi, bogy vso ő, meg felesége, Étvágya milyen, s pénze vaj, elég-e V Kalmár a költő most, mindent kiárnl, S beszél akármi ját-rosszat magárul, Nem koszorúért eped, ég. Beéri azzal, hogyha neve ezég." -?zen oeme az irói osztálynak, mely sajnos nálunk is már, már virágzásnak indul,Oroszor-szagban, illetőleg iruda.imában alig wlálható nyoma. A svéd Kúneborg, ki munkáiban annyi szép eszmét tár föl az olvasó elő t, minden fogalmat felülmúló nnalmaaságánál fogva, inkább a bölcsészek sorába tartozik. Flygare Cárién Emilig regényei, habár szintén sokat foglalkozna* a , fjordok kék hab jaival" sokkal mulattak'bb oivanmáuyoyal kínálkoznak. — E regényekben nem lelhetünk •) A .Zalai K»«l«ny" folyó íri foljioib.n je,l«Bt m»g a.sorok iroj* álul fordítva Targflojew rtáa ,P«Mr torony- csínt trMái novellája. oly mély eszméket, mint Kúueborg éiban, azonban szellemdús hasonlatok itt aom hiányoznak. S más részről azt sem kell felednünk, hogy ha bölcselkedni akarunk ; ez óhajtásuiiívnak megfelelendók ; nem a regényirodalomból választunk tankönyvet. — A svéd Hélius következőleg ir Kúneborg rep-íitveiről : Sohasem olvastam egy müvet sem nagyobb figyelemmel, mint tehetséges pálya társam e könyvét, de én bölcsész vagyok és mindent reméltom olvashatni az.Erdők leánya" czimfi regénybem, mint Kant nevelészeti elvei nek fejtegetését és Heinaius polémiáját ugyan e tárgyról." ' Flygare Cárién Emília sikerültebb ragé-nyei a ,Sziget rózsája" „Szeszélyes hölgy,* mely mindkettő magyarul is megjelent. Általános hibája a regényíróknak, hogy egyes felvetett kérdéseket felelet nélkül hagy-nak és egyik alakot a másik rovására, vagy felette nagy mértékben előtérbe tolják, vagy épen ellenkezőleg letörpitik. Ezen hibáktól legjobban sikerült szaba-dúlnia Féreal Emánuel franczia regényírónak, ki borzasztó tárgyú regényében az .Inquisitio titkai*-ban oly kikerekitett es teljesen befeje-zett személy rajzokat nyújtott, hogy azoknak párját a franczia irodalomban hiába keresnők. Megjegyeztük, hogy e híres regényt Cuao-dias Manuet kisérte történelmi jegyzetekkel, melyek nem csak becsesebbé, hanem érdeke-sebbé is teszik azt. George Sand és Paul Sauniere társadalmi regényeit is méltán azok közé kell sorolnunk, melyek kerekdedség és általában a kivitel je-lessége következtében elsíresdü helyet foglalnak el. Balzac regényei annyira el vannak ter- jedve a társadalom minden osztályában, dft-csára a makacs kritika tiltakozásainak, hogy vele csupán Ch. Paul de Kock triviális könyvei versenyezhetnek. Ezen igen kedvelt könyvekről az elmés Brillon nem igen kedvezóleg nyilatkozik s minden szavából félreismerhetlenül kiviláglik, hogy a szerző magas tehetségeitói többet várt volna. — **) „Balzac regényeit olvasva, bárki is megfog várakozásában csalódni; — egy bi-res író munkáiban bizonnyal senki se várná, hogy minden kert; séta, vagy séta hajókázás alkalmával, egy egy ujdon szülött iáason napvilágot. — Balzac sohasem fogja levetkezni hibáit, mert nagynak tartja magát és a mi leg főbb. csaknem hibázhatlanoak. — E sajátságát senkise fogja észrevenni, ha e szerény fér-fiuval munkáiról beszél, de ha megkísérli szavait le is írni; akkor Balzac ban egy óriást ta-láland.* — Lefébvre ellenkező szellemben igy ir Balzacról: — „Ha valaki, ugy Balzac azon iró, ki öntudatosan ir — rosszat. — Leírja a tévedéseket, hogy javítson. — És azt szellemével aranyozza meg." A magasabb műveltségű közvélemény a híres iró könyveit: .varróleányok és comis k regényei"-nek neveié el. De Kock Pál müvei hazai közönségünk előtt is felettébb ismeretesek ; — íróink szívesen foglalkoztak e semmiségek lefordításával, melyek legfeljebb bonmot gyűjteményeknek válhatnak be. — „A három szoknyás leány' .tíaoscravate" .Martin szamara* .Tapin saz- *"*) Tbeopbüe Jean Brillon .Kritikai levelei* igen tok holjt YesérTonalal ssolfáluk, uikksorosa- tonk foljtin, iSlemínjOiik kiipoiidálábaii. — Koltá- aaetet tárt/asó jecrzáseíDkail ú nem egrsser hasz náltak e jsles kritika, nmatatását. , szony" „Az asszonyok, bor és szerelem* mind gazdagítják (?) irodalmunkat is. E regényekből nem hiányzik a helyes vi-lág-nézlet, jó kivitel, szabályos nyelvezet, sót a háttérben bizonyos erkölcsi czél sem ; de ez semmivé válik a kétértelmű és leplezetlen erkölcstelenségek egész sora által, mely ezen munkákat oly kapóssá tette. Fel kell tételeznünk, hogy Paul de Kock ismerte nemzetét és annak ízlését, midőn e pályát választotta, semmi ese«'» sem jelentéktelen tehetségei számára. — A kritika elvetette műveit, de a közönség fölkarolt* és mig Hégé-sippe Moreau, úgymint Qilbert, kiknek munkáit mindenütt méltányolták kórágyon a kór házba, elhagyatva balták meg; addig a triviá lis regények szerzője Paul de Kock ; a gazdag jólét karjaiban töltötte vidám napjait. Pedig Francziaortxág épen az a haly, hol. a tehetséget nem szokták agyon hallgatni s ujabb időkben a kitünóbb franczia írókat, mint milliók urait látjuk rendesen a sírba szállani. Roger Barboix és Edmond Toumaunier, hazánkban egyszerűen tehetséges beazély íróknak, kik olykor, olykor egy-egy kisebb regény-nyel lepik meg a világot tartatnának; — Frankbonban a tárcaairó styl mestereinek vannak kikiáltva, kik még idővel „Jules Janin"-ná nci-beük ki magokat. Barboix rendesen történeti beszélyeket ir; — Zrínyi szerint ,fabulákkal keverve a históriát****) Toumaunier társadalmi novellákat gyárt, melyek nem ritkán igen mulattató kalandokban végződnek. A boát Edmond , A körjegyző orra" czimü **•) Barboix Bó(er ,As srdok hí.-i- c*imí nx- MrUosti b«»*lT.t U, . „rok iroj. üul f„. «•!>? Uill-ijr ű<ja ;,( ;|ía» hosta. Ödöo gr- » torok kormány meghívására Sztam-hülbs utazott. — Haynald ér««k a szabadkai .Míird« íiiniartisira 10,000 frtot adott. — ^kea-Fíjérvárott Mátyás király sirkápolná-jit megtalálták. — Budapesten egy uj katonai í-orházat szándékoznak felállítani. — Liebig-uek a Da?T vegytudóanak Münchenben szobit 'áJliunuk, mely 150,000 markba kerfll. — j[aga!ubb női iskolát tervei Trefort miaitter Budapesten. — Ai ipolysági nidó hitközség elhatározta, hogv hivatalos nyelve Mentül k i-i í r ó I » g » magyar lesz. (Éljenek!) — Egy 13 érés gyermek a fővárosba felakasztotta magit. — IU- Napóleon házi káplánja meghalt, ki Lulu herczegnek > a római pápának egyenként 150,000, szolgálóasszenyának 1000 s telol-ruó leányának 10,000 frankot hagyott. — Sze. mere Miklós veterán kohónk Kossuth látogatására ment, kivsl egyszerre lépett Zemplénmegye szolgálatába s kit 25 éve nem látott. — Károly román fejedelem Magyar- és Erdélyországon át haza tért. — Londonban a nagy csatorna leg-iiebb hidja alatt egy 100 máias lőporral ter helt bárka a levegőbe repült, mely nemcsak a hidat rombolta össze, hanem fél mérföldnyi körben tett nagy pusztítást. — Érd községbea (Fej. m.) a juhot kötött rüh betegség ütött ki. — Wnbl Janka és Stefánie Írónők anyja meghalt. — Romer Floris régészünk külföldi nagy uijáról visszatért. Színészet — (M.) Gerő J. igazgatása alatti szintár- ? ulat által vasárnap, okt. 11 én adatott: „Be- tjár kendője" czimu legújabb éoekes népszínmű 4 szakaszban, irta Abonyi Lajos. A magyar nép színmű irodalom e legújabb terméke iránti ér* dekeltség meglehetős számú közönséget gyüj lott a néző térre már csak azért is, mert a fóvá- rusi sajtó nem kis lármát caioált akkor, midőn e mű először hozatott szinre a nemzeti színház ban. Ma már a lárma megszűnt, mert a jour- nalÍBztika azon része, mely e darabnak a reper- furból leendő kiküszöbúltetéaét hangsúlyozta, átlátta, hogy hiába vesztegeti a szót, hisz az il - letők nem méltatják figyelemre. Jól tudjuk mi ia K sajnos körülményi, de azért sorakozunk azokhoz, kik Abonyi urnák nem gratulál- u a k. — Az előadásról megjegyezhetünk annyit, hogy első sorban az igazgató igyekezett kék ceruiij a segítségével a mu egyhangúságá ból az unalmasabb részeket kihagyni, második sorban pedig szinészeink igyekeztek élvezhetővé tenni, mi azonban legjobb akarat mellett sem sikerülhetett. Gerőné, Qerő Lina és" Szentesy iparkodtak a megpróbáltatás nehéz pereseiben kitartó* erőt, busgóságot és sikert fejteni ki, mely ?sép igyekezetért a közönség tetszését nyilvání tani nem volt füsvény. Berzseoy iné népdalaiért mindannyiszor tapsokkal lett megjutalmazva. — i.M.] Héttón okt. 12-én jótékonyczélra adatott: „A falusiak" czimfi 3 felvonásos víg játék Szigetitől. A czél, mely iránti lelkesfillsé- ^^ének Geró ur már harmadszori fellépésével kifejezést kívánt adni, előmozdításához, tehetségéhez képest járulni s tiszta jövödelmének le lerészét a még nem létező alaptőke gyarapításához csatolni határozta : a város«nl-.ban épi-lendü kisdedovoda ügye volt. Ha a kibocsátott aláírásokra is oly kevesen fognak jelentkezni, miot a szjnházi-pénitarttál, ugy majd az igen tisztelt polgármester nr is velünk és a leikas igazgatóval együtt tel foj; sóhajtani • zánlója foszlányaival kezében a megbukott szent Ogy sírja felett bízvást kitárhatja karjait. Sajnos, hogy nálunk a k ö z 6 n y akkor is nyilvánul, ha övéiről és utódairól kell gondoskodni ! Az előadás összevágó, kerekded és teljesen sikerültnek mondható. Márton, kinek alakító tehetségét már első fellépésekor jeleztük, a tudomány, költészet és nemzetisége iránt lelkesedő Óvári bácsit kitünóleg személyesiti. Gerőné, ki leánya boldogságát készebb feláldozni, semhogy olyannak adja, ki a magyar becsületességen csak perezre is kételkedni merészel, élőnkbe állitá azon hölgyet, kiről koszorús költőnk azt mondja: .Magyar hölgynek születtél, áld érte sorsodat!" (Hogy is van tovább ? mondják csak el — ott-honn 1 Szerk.) Geró Lina, a romlatlan szivu, szép jellemekben gazdag szende, falusi kis leány > személyesitője már is kedvencze szoknsk, kik a nemzeti színészet ez egyik legfiatalabb tagja- I nak szép tehetsegei, felfedezték. Szentesy némelykor hangját kímélni szokta, Miskolcsi pe- ; dig kezeivel nem tudja mit csináljon s mindketten megegyeznek abban,hogy szenvedélyeiknek a nyújtott hsnglejtéssel még akkor is kifejezést 1 adnak, midőn valamit csak elbeszélőleg kellene hallatni. Történeti naptár. Október 16. 322. Kr. e. Damosthenes halála. — 1793. Mária Antuinette királyné kivégeztetek. — 1848. Ferdinánd császár nyilatkorványa OlmBtzből ué- peihez. 17. 1663. Zrínyi Péter Zriuvár m-l-lett 2 ezer emberrel megveri CseUnica pasa 7 ezer emberét- — 1740. Dugonics András születésnapja. — 1803. Deák Ferencz, Magyarország Aristklje született Söjtőrön. — 1848 Pereiéi meggyőzi a horvátokat Letenye és Kottorinál. , 18. 1448. A rigómezei csata kezdete. — 1813. A lipcsei csata. - 1847. Kossuth pestmegyei követté választa- tik. — 1848. Perczel győzelme a hor vátokon Domború és Csáktornya mellett. — 1848. Kis enyedi mészárlás az oláhok állal. , 19. 1448. A rigómezei csatavesztés. — 1848. Az oláh nemzeti bizottság irtó háborút hirdet a magyarok ellen. — 1866. A velenczei királyság Ola szországba kebeleztetik. 20. 1823. Ipolyi Arnold születésnspja. — 1848.Windicsbgratz Bécset ostrom állapotba helyezi. — 1860. Magyar ország alkotmányának némely része vissftaálliitatik. 21. 1668. derei Mihály születésnapja. 1849. Sok magyarmenekült Viddin- bői visszatér. — 1860. Ferencz Józsjf császár Varsóban Sándor czárral talál kozik. „ 22. 1809. Horváth Mihály történész — s 1811. Liszt Ferencz születés napja. Paplnseletek. •Err Tif [<il t i r ? a • á { ata aott a D. vssnt aj vonatán egy eaiaos aSvsl, klaek ajakán kacairosan büaskilkedett «gjr kis fekete tapaaa. A moidony élei fflttye ngvebnestotSeu hangáik, bogy a* aiagatak egyikébee irfcestek. A mint ssonban u«> áthaladtak, isirevettik aa utasok, Bogi i«Jp delnSjsk ajakáról a -apus eitint > moll a vele átellenben 015 őrsi. Tol! látható -, »»jjoii álként tOr-tsobcUtt sx meg ? •Mi stá o kit. d ta a ?erti.bajKi, kofj ?Henrit k.ll «u dlsxns laálUtássrl Bistai, ~«r ast a kérdést intfa-ta a varati péBataraokaos, hogy hát a malarxok réassrs mac crennekjs|jstkaphat-s 1 *BarlinrhtoD a londoni sieb n(t-aaSk nagy antsrl belSDOtt «gy sobsss matéti •nkosok kíititS Itlettba ? kírdí.t tín, kínithftoe e az illetS talajdonoi námára of j kfllCQ éa ?aját-sáios alaki kí«. A tulajdonol ifenoel felelt, ? a keaalak-mintit átTette. Másnap Bariingbton megj«l«nt SaleUben, átrottg a ••abáljít.ríín kiaaitott kist, kiisatto irta at Ulattkat *? távoioO. Aaonban a kareakedS klTáneai naje a tivoso után küldi férjét, bogy kirdeaae m»g tSl«, mire baauálja a sajátaxara kiat. Az angodelnea firj mag ia tette kiTánesiaáfát a ax flslat eI6tt bá^iiiakodó TarSbOa a kia basanáia-tiröl illodeunai kardiát inUaatt. .Uram I ss titok — mond a kérdesett,—a ast exak fUlébe foghatom mag. CflakugTaD mag ia angta a kereskedőnek, hofj bit aa laabmetsaiara kiaaitott kia. A kareakedS meiie-petra tirt viaaaa Balotibe, a megaiondi nojiaek, bőgj mire való ea a kia. .No ext al ÍR oiaaeai, mart aa elaő próbarágást rajtad knrette el — moud neje boaKaokodva. A kereakedS ctak moat ratte, isire, bog; a)tíllén;ueba kivágatott i értiket irája a kéa árával evjQtt as ügvea gáaro birtokába jntott. Szerkesztői üzenet. 1463. L Pica. Rendben un minden. Bocainat! 146<. A. .A kolSnoe látogató' kOallljak. 146Ö. H. Ciákrár. A lapot e ki elejétSl keidre mef^tnd itottnk, 1466. S. Galambok. A konrreket nem a sxer-keutSaig adlia^a. 11*7. P. Kormáaon. Intéiktdtünk. 1161. Sí. Kapo.vár. Egr kiaai Ubb idSt ie*nj«l miudaun/it megtenni; e bit végivel felelhetank. 1469. H. Lijrrid. A bolyrei|aiitaatkOaconetiel vettük ; ax illetS aniaxt a vaauton kedden elkalde. Vasúti menetrend. Érvényes október 1-tól 1874. Inaiul Kauizaáról: Vonat aaám Óra Perc. ldK 205 Eaaék, Mot>»ei,Dombovár • Finméba i 10 reggel 2lf> Mobars, Zágráb é< Dombóvárra 'i 40 déluL 213 Bndira 6 85 reggel 2Oi 2 — délnt. 204 . 10 « e»lve 3S Sznmbathelrre (inoit dilntán .*> 6ra 26 pereskor Bíelbej . Ti Ifi r#-ggel 301 Bénba (Sxombatbelj, Bicanjh feló) 1 15 delnt. 311 „ „ „ „ lo 55 e«v« ?0:) Prigerbof feli Trieiatbe .... 4 50 reggel 21)1 „ „ „ Qráea is Bicabe J 80 dílnt. -13 * >,.,•„» 11 *ő atve Krkexik Kauixsara : 2IC Mobáa ii Zágrábból 4 16 reggel 2W KUzék, Hobáca.Fiome a Dombóvárról 1 81 délnt. ?US Finma él Dombóvárról . . . . 9 54 eatve •JUi Budiról 4 Sí reggel Í01 , ... . . . . 1 5S dilnt. 211 „ 9 SÍ eatve 314 Saomb»LhelyrSl 10 SS reggel 302 Bicéből (Béciaja. giombatb. M5!) 4 37 reggel 312 „ „ „ ,. 10 18 eatve 514 „ Qrlcxhfil, (Pragerbof felSI) i 52 reggel 2Ut Tríeaxt- Bici Oiiuból ,, „ . 1 21 délau 20* „ _ . 10 26 e«tve. Érték- il váMifaiyw oktober. 14. &•/, matatiques 69.75; 5'/. néma. kSlosou 73.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.76; bank-réasv. 982 —; hitelintézeti részvények 241.— ; London 109.90; magyar földtehermentési kötvény 77.— ; te-nesvári földtehermentéai kötvény 76.—; erdélyi fSldtehermantési kötvény 74.28; horvát-aUvon fölítehermentési kötvény 79.78; uflst 103.80; cs. kir. arany 5.24 Napoleond'or 8.831/, Feleik iierkesitó: Báttri Uj«>. Mindenkinek különös figyelmébe ajánltstik Dr. Forty-féle általános malv rendkivOU grigvaraje, elválaaata, érleli ia fáj-' iáimat ealllapito hatása által leggyorsabb, Isgbixto-aabb ? egrasermlnd gr^kerel gvógjnláat asskoaol kOIOnnemO bajokban. — Ilv bajok a torolgvauadAs.-léfea<h°rnt, b 5 r k i s-barság, hirtyaafrtk (Cronp-angina) mindetiemt megairtíaek. barapá*, ssaraa, vágáa vag; égia által támadható sebek, megforrá-sások, daráxs- vagy méhsxurasok, konok-fekilvek, xvxatok (cootosiók) — meglepő gyors fájdalom csillapítással — rogxOtt daganatok, gumük, tályogok, pokol-var (earbnncnlos pnatnla maligna), Bagkeminyadéaek, genyediaek, virkaliaesi, mninden uirigybetagaigak, EÖrvélyes fekélyelt, fagjdaganat, ojjfireg, koromirftree;, vadlina, Ugsxivscs, esontaatt, klfieaamitás tt magrán. dnlisok, helTi eaia; továbbá a sstUis folrtáni láb-relfakadáaok ia iel.sk, fájós (ekéry»«t vag; már gen ves n3i melL — Sok nS már rairában volt emJtS-ráktol, — a különben elkernlhatlen iletvesailfaa sebisai mutatnék mellSxiauvel — eg/edlll eaeu jeles sebtapasx basxnálata áltil menekült meg. Végre a testbe teljesen bejniljedt bármin jÁt sxálka, vagv daráts- és méhfuiánlqa csnpán ox'ea trpassnak rOvHd idei hsstnálata folvtán annyira efl(- tünik, hogy asatán a tutbSl koaOnaigeaen saajbid kéuel, sebisti mltit is fájdalom nélkül kOa^ysa kibnaható, atire a leb grógjalása nemsokára bákO. «tk-MÍk. ' ?aan megbeesQihetleD g/ógysser, melynek jelsa- sége egbitelesebb egyinek ssámos s különös kifi- natra bármikor felmntauiató biaonyitvánTai által már régen a legfinye*ebbeu eliamertetett — rendkivUlt,' a legkülonnemübb aaetekben magpróbált hatásánál U fettünS aikerdds eredményeinél fogva, melyek haesnat- iaU által múg elavult bajokban is eliretnok, iií megalapított és elterjedett birét kéuégbevonbaüanl jgaxolja. , Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, basanálsti ntaaitással egyatt, poatán küldve 10 krral több. — Egy fttuyi uoma«nál kisebb stállitmiay' nem teljefittetik. Koxponti küldeményecR raktár: PsstN TSrlk Mzssf gyógvsxerénE umal király-utcaa 7-ik saám alatt. Továbbá kaphatók : Nafy-aasUsáS : WAJOfT* JÓZSEF urnái. Paksa*: HaUtinaaky S. - Mcasíl i Sipoca J. — Siaefsa: gtamborasky. - Sz.-FsMrvi-rstt: Brann J. — SnaSatSeJyM: PllUob T ' — Vtar«rássb*a . Fereuoy K. - Záarástll: Hittbacb Za, ScprsaSia : Bock J. A t. ez. ^rógyaxarész és kereskedS urak, kik raktárt elvállalni" hajlandók lennének, felslólUtatoak, miaxerínl e risxbeni ajánlataikat esen gyógysser késai- tSjihe. FORTY LÁSZLÓHOZ ^imexre : Budira, (Eáoa. varos, ftutcu, 5ÜÜ. saám) beküldeni saiveakadjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. : ajaj- Vidéki bérmentes levelek aluli megraa-ddisek as árúak késxpénsbeni bekaldise, vsgr posU. otalvány vagy utánvét mellen tüstént is legpontosabban teljasittetnek. ) villái a *) ? rovat alatt koalottirt felelSssiget naai Sk regénye oly képtelen badarságok gyűjteménye, hogy hazai Írónk állal állítatván elő ; — a szerző valószínűleg a közvélemény által a Lipót me-tíire deportáltatoék. D« épen ez a rendkivüliség, ez a borzasztó lehetetlenség nyerte meg a franczia közönség tetszését, mit pedig bizony, bizony alig érde-melt volna meg. Brigault Edmond .Róma titkaiban" inkább históriát irt, mint regényt, különben jeles fölfogása a történelmi eseményük megbirálásá-ban nagyban emeli munkáját belbecs tekintetében. Irányra nézve ő is azon utón halad, melyen a jelenkor legtöbb regényírója : minél setétebi} ssiuben feltüntetni a katholikus egyház papjait, kivilólag a szerzeteseket. A megtörtént és koholt gyalázatosságok valóságos gyűjteménye e könyv, mely jeles ir-modora és még inkább azon körülményeknél fogva gyakorol nagyobb hatást, hogy a történelmileg bebizonyított tényekkel ügyesen alkalmazott keveréket alkot és az olvasó képte-i-o megkülönböztetni a koholtat a valótól. Arthur Storch , a német irodalomban ugyan erén hivatásnak él, könyveiben a jezsui-'ák töltenek be minden alávaló szerepet: szo-V>1 ezen író is a szerzetes üldözés egyik fő, fő •Ikotoja. Ezen üzelmek ellen nem volna kifogásnak, ns azok a,Papi titkok" hoz hasonló folyóiratokban tolyuttalnáoak, de, hogy azok az irodalomba ; különösen a regényirodalomba átültessenek, senki sem óhajthatja. Kántaasék le a lepel a titcos bűntettekről, de koholt torténetek ne ronuák meg egy eey-náz tekintélyét és ilyféle ezélzatoknak n. szolgáljon támpontjául a regényirodalom. A regény, mint tudjuk, nagyobb k8lt«- meny prótában és szinte oly mértékben uzüksé- ' geli a kültúUéget, mint a vers a ha ez hiányoz- j oék belőle, ugy legfőbb kellékétfii íoutatnék I meg. — Ha pedig politikai, vagy egyház ata-kitáai viuályok i» t> téren fognak folyUttatni, agy at ujabb német regényirodalom nem leu egyéb, mint egy óriaai példákkal és képekkel egyénid arányban illusztrált polémia.****) KÓVÁBY BÉLA. Szüret. A természet szabad és szép. Szabad az ember gondolata is de — Horn ?dus g'schüft szelleme, mely Parisba visszavezeti, úgy gondol-kodik, itt kell hagyni e bérezés völgyes hazát, I nagyon keveset grundolnak már itt; ily finan-csiák közt, a „krachu-nak ily szívóssága mellett nem igen kerül ki az embernek egy — egy bank igazgatói állás. Tán útközben hozzánk is be néz, hogy a múlt szép emlékén legyezhessen. Aztán még Dr. Kovács hogy vélekedik ! igazán ferge-teget csinált, olyat, hogy Pulszky papa beszédje után sonika hajba kapott vele. A homoeopatha Bakody ia felrójja neki, hogy semmitde semmit sem ért a hasonszenvi gyógymódhoz, mert an-tipathiát a szabadkőművesség zulagereivel. Neki ront, hogy a jövő munkás ifjúságot meg ? tanitja mikép kell agitálni törvényeink ellen. Nó egyetemünk híre! Ceernátony .zsidóink"- i ról ír, igen, zsidóinkról, bele értve a szép nemei, is, ezek mind a mieink; így aztán mit is törő-dSm vele, germanizálnak-e, vagy nem ; hiszen itt leginkább az ő érdemfik a dalárda, Schubert örökös Standcheneivel, — a torna- és aagy részben az önkéntes tttsoltó egylet. De bezsag a mi •*?*) aiegkesdatt esikkaoroaatnnkat a ,8ain-irodalom" rOTid jaUeauiaiTei, mi hamarabb (olrutai fogjuk. fiatalságunk érdeme is nagy, a műkedvelői társaság felállítása, mely folytonosan működik; színpadi tere — a járda. Végre a septemberben tartott majális, és lármás gyűlése e felett Zajos gyűlés volt, ablakok törettek, — a megsértett becsület pörosködött itt, — torkok kissáradtak, — és sok mennyiségű sör fogyasztatott el. Szóval merő polémia vagyunk, vitatkozunk, lármázunk, s majdcsaknem veszekednénk, ha itt nem volna a vig szüret osssos röppentyűivel, csípős mustjával és utóhatásával. De itt se hagyhatjuk el a politizálást, hiába! politikailag érett nemzet vagyunk. Csakhogy itt az uram báty ám hamar enged hevességéből, a komám uramat meg a rendet szerető háziasszony csititja, hogy ne csináljon már olyan ixgágit, hanem verje össze bokáját, hisz talp alá játszik as egy szem czigány. Ilyenkor nem fér el a széles kedv a kis kunyhó aiatt; az elterülő vén almafa árnyékában járják el a lassút és gyorsat. Itt suhan el a azép alak, kit párja kerget s akárhányszor éri el, megszökik a piczi, csak a befejezésnél enged a rátartós, hogy magyarosan forgattasaa- meg magát. Há-zendül az „ajra," urambátyám ia ott hagyja kia időre a kulacsot, nógatja a fiatalságot, majd maga is eljárja a fürge Katiczával, kinek lábai alatt nyomban fel kel a zöld fű. Eljó az est, a lankadni nem tudókat röppentyűk eregetéae veszi igénybe. A febjzil'.ó sisteregve pattan el a levegőben, a csillag kör alakban hányja e! a szikrákat, a béka kúszva mászik a földön jobbra balra is sziporkázik, 8 megfélemlíti a felaikoltó leánykákat. A exoprozú legénység is elbáuiul, összedugják fejeiket s kalandos dolgokat mesélnék, miket nagyapáiktél hallottak. A torsomborz csőz is ott áll a lugasban, lidérctekról álmodozik, nagyot iszik a kulacsból s felsóhajt. Én ia ilyen szüreten voltam, az as nem ilyen-n. csuk szüreten. A felkelő nap a log- saebb időt eugedé jósolutni indultunkkor.Utunk a városi erdün vetetett keresztül, melynek as idő megviselt százados tölgyfái kísértetiesen su sognak. Itt, ott nesz hallatszik, a hulló sárga levél zörgése. Lassan lebegve tör át a gályákon, mintha émzné az elválás fájdalmát. De éresnia is kell; mert mig fenn a magasban az üde leve gót szivta be, csókolgatva a felszálló napnak sugaraitól ; ilyen a levelek jó reggele — mig délben a nap hevében fürodve, oly közel volt a madarak csevegéséhez, hallhatá szívok dob- baaásit is, — mig az esti szellő ringatásánál bölcsője volt egy-egy fénylő bogárkánál., bölcső dal az erdők susogáaa, — addig lenn a mthadás és enyészet marja szét. Egy hulló 1«- vél egy könyeaeppet ér. Szeretem a szabad szép természetet, a legszebb gondolatokat adja ns nekem. >' De a természet megirig} elte kisded társaságunk jó kedvét, összevonta terhes felhőit, melyek „irtás- unk láthatárát ellepték. Egész nap etepegeft, s nem engedett kibújni éressünk alól, Szomorú szüret, majdcsaknem vérszüret volt, s minőt csak Victor költőnk Írhatott le versbe. Haza indulásunkkor az ut jellemző rosszasága folytonosan feldüléssel fenyegetett. Gyakran leszálltunk, hogy előrelátóla; kikerüljük a veszélyt, sárban czammugtunk a kocsi mellett, m»)d terhétől kellett ast megszabadítani s aU-Ij édeséből kitolni. Korom sötét volt az éj. l?g magam e viharos utunkat as osztrák-magyar éjszaksarki expoditio kiállott veszélyeivel kezdem párhuzamba hozni,addig mellettem a szép fo kete szemft Linácaka dudolta magában : .csillag nélkül oly setét az éjszaka * Pedig azemei két fénylő szt. János bogár, mely a Betétben is vil lanyszikrázik. a*, i. TÓTH SÁNDOR saját készitményü Raktár bútor gyári raktár ruganyos Szombathelyül. >**?&? (1345-15) tükrök N.-KANIZSAN fü és_n vftsut-utcza. a városházban, ta'.'-níkilan. Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. HOFHERRM. gazdasági gépgyáros az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: hal adási ésérd em-ére mm el kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlacbgasse 22. a közeledő vető-idényre ajánlja kit u Lnó szer keze tü Garett-féle SOrvetfi-gépeit, melyek a legnjabb jav tásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják. Továbbá készleten tartatnak: Kézi MépUgépek legjobb szerkezettel. Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hwroby-féle gabonarosták UmiUier-féle legczélszerUbb konkolytisztitó gépek és ilyenek Pentollet-féle szerkezettel. RíCrUDMld & Chandler-féle. agyszinte eredeti angol Betltall-féle szeCska-vágé-gépek. Répavagó és répazuzó gépek. Örl6 és daráló malmok járgánynyal ragy kézzel hajhatók, zuzó-malmok sat. sat. Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátolt jegyzék és árjegyzék kiránatra bérmentve küldetik. l. sz. a. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, lévő gépraktárban. Pályázat. A sümeghi fóeleini tanodánál a segéj- és ezzel kap csolttban a torna tanítói állomás megüresedvén erre pályázat nyittatik. Éri jövödelem: 320 frt. kész pénz, szabad lakás'és élelmezés a fótanitónál. Kzért tartozik az elsii '„A' osztályban tanítani, a reál és elemi tanulóknak ator-nászatot előadni, a kántori teendőkben pedig segédkezni. Pályázati határidő 1874. nov. 15. — A folyamodványok T. Oeh László ur sümeghi iskolabizottság elnökéhez küldendők. Az állomás azonnal elfoglalható. Sümegtl (Zalamegye) okt. 8. 1874. (1473-2) Brucker Alajos iskola bizottsági jegyző. ?Ha tea tetui tiriy vagy vlun vitetik, vagy mit Mrgy álul klcieréltetlk, bizoaylték _ a tartás Jésájaak. Olcsó ékesség hölgyek és férfiak számára. Kzen uj érc nfveretesen talmiaranyból készített ék mivel mind fénvre mind alakra hasonlít hozzá, 8 a igazimul <áak faeooért fizetnek. Maga a szsk| íj élL legdivatosabbak aj aranyból, mely folytonosan neg-l tar^a araay színét és nagyon hasonlít a valódihoz,' utánzott kövekkel. Brocb, finom, 1 db, 40. 60, 80 kr., 1 ft. .íllözhetövé teszi az igazi arany és ezüst dia; _iellett csak negyedrészbe se kcrul annak, must ar értó U csalatkozhatik, oly jól van utánozva. Csillám gvürrik ar nyból, 1 ft 20 kr, 1 fi ói kr. 2, 3, 5 ft. Keresztek és szivek, 2, 3, 4 ft. 1 ft 60 kr, 1 ft 80 kr, legfinomabb 1 db. 2 ftT2 ft. 50 kr. Égési garnitúra, broch és fülbevalók 80 kr, 1 ft 20l kr, 1 ft 60 kr, finomabb 2 ft, 2 ft 50 kr, 3 ft 60 kr, 4, 6 ft. Braclet, finom, 1 db 50, 80 kr, I ft. legfinomabb, l ft 50 kr, 2, 3 ft, 3 ft 50 kr. Ai őrökké illatos ékeanéz; természet indiai növényből, mely természetes jó ills-lát mindig megtartja, és az uj romok szerint vsn készítve. Pampában még eddig nem haladták fel é* kedves illata miatt közkedvességuvé lett. Ha valamely nó e diszszel valamely terembe lép ugy &z 1—2 perc alau illatos lesz. 1 broche 80 kr, 1 ft, 1 ft 20 kr, 1 ft 50 kr. 1 pár függöny 80 kr, I ft. 1 ft 20, 1 ft 50 kr. 1 braclet, 50, 60, 80 kr, 1 ft, 1 ft 50 kr. 1 coUier, 60, 80 kr. 1 ft. 1 ft 60 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr 1 db. 90 kr, 1 ft 20 kr A legszebb nyakravalók 1 fi 50 kr. FOzó féank. uj arany diszitménynyel, 80 kr. 1 ft'jl aralánc, illatos, 1 ft 40 kr. 1 ft 50 kr, 2, s ft Érmek, finom, 1 db. 20, 40, 60 kr. lefinomabb 80 kr, 1 ft, 1.60 kr. GyUrak szépen utánzott kövekkel, 1 db. 30, 40, 50 60, 80 kr, 1 fL Szép férfi iralánc, rövid, 50, 80 kr, 1 ft, 1 ft 60 kr, 2 ft. Nyakláncok, finom velencei alaknak, 1 ft 40 kr, 1 ft 80 kr 2 fL Tüzótük íérf.ak számára, 20, 40, 60, 80 kr. Gallérgombok 5 kr. és 10 kr. Egész gamiturok cbmiset és manchet gombok szép kiállítás, 60, 70 kr, 1 ft 60 kr. 1 köteg órafOggelékek, 60, 80 kr, 1 ft. DIMCK, div-aton és tökélete* [ oj roccoco-ék, mely a középkorban csak fejede i meknél volt található. 1 garnitúra brocbe és függöny 2 ft 50 kr, 3 ft. 1 „ finomabb 4 ft 50. 5. 6 ft. 1 érem. 1 ft 50 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr. 1 , finomabb 3, 4, 5 ft. pár fejtü 3, 4, 6, G ft. . karperec, 6 ft, 6 ft 50 Ír 7 ft 50 kr. 1 eolliere 3 ft 60 kr, 4 ft 5o kr. 5 ft 50 kr. A fekete disi. |E divatos ék kOBSOrfilt tehát nagy fényt fejt ki és ttégis igen olcsó. g gg, , Igazi aranygyűrűk kövekkel, ft 60 kr. ttg g 1 ^.imiuira brhe ygygy , , 1 eolliere 1, 2 és 3 soros 1 ft, 1.50, 2 ft. 1 ft 5(1 kr, 2 ft, »|1 broche és fénygyöngy 30, 50, 80 kr. 2 é 3 1 ft 150 2 ft 6 1 diadem, 60, 80 kr, 1 ft 20 kr. A divatos fekete disz, üregből, valamint jet, dava biralszaru, gyantiMl. Egy broche 20, SO, 50, 80 kr, 1 ft. pir függöny, 25, 35, 50. 80 kr, 2 ft. karperec, 30, 50', 60, 80 kr, 1 ft. nyakcoUier, 50, 80 kr, 1 ft. rövid óralánc, 15, 30, 60 kr. nyaklánc, 30, 80 kr, 1 ft inggomb, 4 kr. pár manchettegomb, 15, 20, SO, 40 kr. tnzó fésű, 20, 40. 60, 80 kr. 13 latos bélyegzett eiOstlánc tuzaranyozással rövid 1 pir fejtő, 15, 26, 30 kr. 3 ft 60 kr. ~ ' " *' és ritg. Ugyanezek hossza nyaklánc, 6, 7 ft. 13 latos ezrtst érmek tQzaranYoxissal és sománco- zással, 2 ft M kr, 3 ft. r'inonmn elkémitrtl brilantedisx. Maga a szakértő is cs*I:itkozhatík ez által. E disz valódi ezüstbe van foj.ilva, arany tűkkel ellátva; az utánzott csillárok legfinomabb hegyi kristálbói vannak, melyek tüzdket soha nem vesztik. brocbe 4, 5, 6 ft. 1 pir függöny 4, 5, 6 ft. 1 pár ing gomb. 2 ft 50 kr, 3 ft 50 kr, 4 ft 50 kr. 1 db. tú, 1 ft 80 kr, 2 ft 80 kr, 3, 4 ft. Kz áruk ily minőség- és árban csakis alulírottnál kaphatók. Árjegyzékek ingyen küldetnek azét. Ily- (1181—7) példány mindenkire nézve érdekes. Bazár Friedmann, Wien, Praterstrasse 26. "Wajdits Jóaef kiadó-, l*p- és nyon.dttulajd.onoe gjorsaajtó nyomáu, Nagy-K»nuBán. Hirdetmény. J A győri szökés káptalan tulajdonához tartozó zalamegyei Pelsö-Zsidierdejében 12 hold vágás árverés utján eladandó, a venni szándékozók 300 ft. bánatpénzzel ellátva folyó október h ó 2 8 -án a plébánia lakba hivatalosak, — az eladandó vágás az erdó őrző vezetése mellett elflre is, a kötendő szerződés pedig az árverés napján megtekinthető. - Kóny, október hó 6-án 1874. (U7S -2)| Németh Péter, tiszttartó. Jutaimi nyeremény 250,000 birodalmi mark ujy továbbá 43.3O0-.zor, 125,000. 90.000. 60,000. 50.000. 40,000, 36.000. 3-szor á 30,000. 24,000. 2-«i.r n 20,000 18.000. 6-ssor 1 15,000. 23-uor 12,000 sat. nyerhető Hamburg nabad város álul ajonan rendesett nagy pénzaorsjátékoo. Ezer. aorsjátéxnil ktllönB-sea kumeleudt : 1. Ham ugy, mint más sorsjátékokban * nyeremények évek alatt huzatnak ki, hanem itt valamennyi nyeremény 6 húnap alatt bet húzásban esskosShetik. 2. A nyeremények biztosítását aa állam intézi s minden husii ?záa azonnal kifizettetik. 3. A beteres felette esekély aaon nagyszerű nyereményekhez képest, melyeknél kis risico>al játaabatni. Mindeset elSnyoket figyelembe véve. alulírottak kiválílag ajáalják, remélve, hogy t. megbisAinknak ismét ktfiieihetjuk a legnagyobb nyereményt. Ás elSuonk levfi hnzAs első osztályában «Bf er»4etl eféai Mrsjejy 3'/, frt. eay.fei I frt 75 kr. »fy aefyeí •ttk SO kr melyek a pénz beleül.!é«e titán at.mnil i legtávolabb helyekre Is elkoldetik. Sarftau kell keraSat. fcofy mefUzitajkat •ktáker V-4 M|teul ntve*ka4CMk. nert ™l in Klelhetonk meg pontosan a kívánalomnak. Hivatalos tervttk> c-minden további hirdetmény ingyen. Strauss & Társa Banküzlete. (1467-3) Hwnbnrgban. 3 .ti O M d - s = 1*5 j: st„2 s^i? '- 5.SJ iSS s " 3 m Üzletmegnyitási hirdetés. Alnlirt bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, hogy rőfSí, divat, kész női öltöny és vászon kereskedésemet Alsé-LendvánWortmann Benfi ezégalatt megnyitottam. Ajánlom mindennemű vászonnal, mhaketmével, divatáruval és minden e szakba vágó czikkel gazdagon felszerelt raktáramat az igen tisztelt közönség becses figyelmébe. Magyarhon nevezetesebb városaiban több éven át szerzett gyakorlottságom és tapasztalatom ugy szintén elegendő tőke azon kellemes állapotba helyez, hogy divatos és ízléses áruval bámulatos olcsó áron szolgálhatok a n. é. közönségnek. Megrendelések pontosan teljesittetnek és b. kívánatra minták küldetnek. Alsó Lendván, október 5-én 1874. (1474-1) Wortmann Benő. Hirdetmény, T^ütOKsai — Somogy megyében lekvS — kir. kttzalap. nradalom reszérül ko.birré tátstik, hogy rendezméoyében levS 1874. évi 1000. X | mérő majorsági terméaű busa, 1000 mérS árpa, 3000 méri zab. 8>l. y mérS Sssi repeze; — is 1833 font egynyirettl téli éa 297 font biraay- összesen 2130. font gyapjú f. évi •ktlkar U 22-M Lakáosál a tisstar- tóság irodájában reggeli 9 órakor nyilvános árverésen távirat otján esz kSzlendS felaőbbi jóváhagyás fentartásáTal el fog adatni. — A gabo nák csak mérSnként, a gyapjú minden bemázsáási % (einwng) nélkül én a gyapjút tartalmazó zsákok ára megtérítése mellett adatnak el. — A gabona tennéoyekre zárt ajánlatok is — A gyapjúkra azoDban Bfyl- dil csak sárt ajánlatok fogadtatnak el, ha a vételi ár 10%-ja mellékel tetik s az árverési feltételek ismerete és elfogsdása kijelentetik. — A zárt ajánlatok aa árverési nap reggeli 9 órájáig fogadtatnak el. Az ár verési feltételek, a termények éa gyapjú az uradalmi tisztartoságnál megtekinthetők. Lakócsán 1874. évi október no 6-en. (1469-í) IL k. alap, iradl. ttettertétáq. yiGY-KANIZSA, 1874. október 18-án. 84-13C szám. Tlaenharmadlt évfolyam. 6huil>«> petiuorbao 7 „úod-o^--""1" ' WTÍbl>i torín 6 kr. ZALAI IOZLOIY előbb: ,Z AL A-SOMOGTI KÖZLÖNY' Nagy-Kanizsa várat helyhatóságinak, nemkülönben a „zalameqyei gazdasági egyesület", a ..nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a .nagykanizsai takarékpénztár a .Zala-Somgy' gizhajózási részvénytártulat, ugy a .zala-sgerszegi torna-tüzoltó egylet" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csűtortökö... megjelenő vegyes tartalmú lap. Zalaniegyének bízott mányi kOz- gr ülése. okt. 12. 1874. ~ — ZaU-Eger.ieg, Hertelendy Kálmán főispán nr ó méltósága a f. évi október 12-ére egybehívott megyei rendkívüli közgyűlést a szokásos üd-uizlo beszéddel megnyitotta, előadván, mikép e rendkívüli gyűlésnek bárom tárgya van, t. i. az 1875. évi költségterv, az 1*870. évi 40-ik törvény értelmében kiegészített, illetőleg kiigazított virilis bizottsági tagok megállapítása és Somogyinegyé-ból Zalához csatlakozni öbajtó községek kérvényére adandó válasz. Mindenekelőtt a költségterv tárgyában leérkezett magas ministeri leirat felolvas-tatvún, erre az állandó választmány véle-luényes előterjesztése is, mivel a költségterv minden bizottmány! tagnak megküldve lón és mivel az állandó választmány azt minden részletében felülvizsgálta és megvitatta, igy a megye közgyűlése azt egyhangúlag elfogadta s ezzel felterjesztendönek határozta. A megyei türsvogyon rendezése, illetőleg annak jövedelme mimúdoni kezelése tárgyában, minthogy azt a ministerinm teljesen felveendőnek leiratában hangsúlyozta, s minthogy a megye eddig is e tárgyban a legszebb avatoitsággal járt légyen el, igy ezúttal felirat felterjesztése liatároztatott el. Ép a költségtervhez, illetőleg annak keretéhez tartozó és az állatorvosok fizetésének a 200 frton felül leendő felemelése tárgyában beadott kérvény, mint a tárgyhoz tartozó felolvastllván, minthogy pedig a ministerium az ő saját leirata szerint a már előbb megállapított fizetések netáni fel- emelése, vagy nj fizetéses állások rendezz resitése ellen eleve óvást tett, igy ezen kért vény eíejtetett és az állatorvosaink nagyobb fizetésre nem számolhatnak, ha pedig vesz-szűk azon fontos állást, melyet betölteni hi-vatvák, egybehasonlitjuk azou temérdek teendővel, mely roájuk vár, be kell ismerni, hogy ezen fizetés csekélysége semmikép sem áll a teendőkkel egyenlő arányban, iucrt nem szabad egyetlen elhullott állatot előbb elásni, mig csak az állatorvosilag fel m-m bonczoltatik és az elhullás oka ki nem derít tetik, eltekintve a ragályos betegségben elhullandó állatok körüli eljárástól, mert ott az államtól az 1874. évi XX-ik törvény szerinti erjárásokért jutalomra számolhatnak, mégis majdnem naponta igénybe vétetnek, ha pedig tekintjük azt, hogy most. midőn az egész dunántúli kerületre a kérődző állatok összeírása elrendeltetvén, szeretjük hinni, hogy azoknak felülvizsgálata is elrendeltetni fog, ezt sem teljesítheti más, mint állatorvos, mert ha a szarvasmarhák egyik I helyről a másikra szabadon nem közieked- j hétnek a további rendeletig, mint a minis- ' téri rendelet szól, kell, bog}' azok mihamarább felülvizsgáltassanak és a szabad forga-lom tárgyivá a Közlekedésre felszabadítás -sanak. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke ; felolvastatván, 600 példányban! kinyoma-tása elhatároztatott. .Ezt követte Somogymegye községeinek a magas belügyi ministenumboz beadott azon kérvényüknek felolvasása a ministerí leirat felolvasása után, mely szerint azok Zalamegyéhez csatlakozni óhajtanak,e tárgy- | ban Novak i'erencz uró méltósága szokott ; tapintatteljes érvelésével hozzá szólván és a kérvényt teljesen indokoltnak elfogadásra ajánlotta, miért is az & megye részéről pár-tolólag felterjesztendönek kimondatott, most a jeles, tollú SvasticsBenó főjegyzőnknek jut a szerencse, megyénk közóhaját a magas kormánynál tolmácsolni; teljes bizalmunk van hogy az óhajtott átcsatolás megfog történni, mert ezen óhaj a folyamodók helyesen felfogott érdekük által fényesen igazolva van. A tárgysorozaton kívül felvétetett az egerszegi önki'-nytes tűzoltó egylet folyamodványa, melyben a megye tulajdonát képező tűz-fecskendő leendő szabad használatát és saját szertárnokjuk által kezelését, valamint annak fenntartására a. költségtervben felvett 50 fit. évi átalánynak átadását kérték, ezen kérvény mimódoni elintézéséhez első sorban Svastics főjegyző, később Csutor Imre alispán ur is hozzá szólt, végre is ez utóbbi indítványához képest, mi, mint a megye épületei, nemkülönben a fecskendő iránti óvatosság tárgyában szokott erélyes nyilatkozatához képest lett kimondva, hogy a fecskendő szabad használata megengedtetik ugyan, de akkor, ha netán a tűzvész a megye épületeit veszélyeztetnék, a megye udvarából kivinni, alispáni engedély nélkül nem szabad, az 50 frt. felhasználása szinte alispáni utalvány alapján foganatosítható. Ezzel az ülés 11'/, órakor bezáratott és a bizottsági tagok főispán ő méltóságához hivatalosak lévén, távoztak, hol ebéd alatt főispán ő méltóságát, mint névnapja elönapján üdvözölték. Mi is kívánjak: tartsa meg őt a magyarok Istene szeretett hazánknak, tartsa meg édes megyénknek, tartsa meg szeretett övéinek örömére és boldogságára, adjon kitartást terhes, de fényes állásának betöl- tésére, hogy még igen, de igen soká kiván- ' hassak,-.. - Isten éltesse szeretett főispánunk — . Hertelendy Kálmán urat! - Éljen!!! Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagy-Kanizsán a iiiliisaajiii általános tanito-testulet központi válaaztmiáyá-Dik 1874. évi október hó 10-én tartott Ulésébsn. Jelen voltak: Elnök : Hajgató Sándor, Németh Ignácz, Juháaz Péter, Horváth Pál, Récsey György, Scbulcz Károly, Tóth István, Hoffmau Mór, Berecz Imre, Venczel Bezső, Vágner Miklós, Rózsavölgyi Antal választmányi tagok. 1. Kínok ur üdvözlő besiéde után előterjeszti a hozzá beérkezett szavazatokat a megyei iskolatanácsosok megválasztatása érdemében. — A beérkezett — 86 — iveo 343 szavazatból Byertek: Antal Andris m.dotki taaito 1, Alneghy Alajos Csáktornyái 2, Biro József keszthelyi 2, Bődy József z.egerszegi 4, Bareci Imre n.-kaaizaai 1, Caókás Q-yörgy aLsó-lené.va, 4, Fater József dobronaki 3, Faics Károly ki-nok-oztgyörgyi 1, Friedmann Alajos tapolezei 1, Hajgató Sándor n. kanizsai 86, Horváth Pál n. kanizsai 7, Háspol Júzsef keszthelyi 2, He-lyes L*joi alsó-lendvai 1, Holczmann Foreacs keszthelyi 1, Iráayi Andor alsó-leadvai 3, Jn-hász Péter n.-kank»ai 2, Jeney Oasctiv. esé*> tornyai 1. Klug Jóuef keszthelyi 1, Kassier Oyula tapolcsai 8, Kauuvits György b. ffiredi 1, Linter János keszthelyi 2, Molnár Istváa ta-poiczai 1, Mester János kesztnelyi 1, Nénwth Ignáoz n.-kan»ai 2, Púitz Pál kmthelyi 31, Pálya Mihály csáktornysi 38, Kéfy Lajos z.-egerszegi 9, Rózsavölgyi Antal B.-kanizaai 1, Bosenblah Lajos n.-kanizsai 1, Sáringer Károly m. szerdahelyi f>, Smidx József homok-komáromi 1, Simon József gelsei 1, Stitz Mihály upolozai 1, Teesz János «.-ka-nizsai 6, Túlér György gyenes diási 1, Tóth Lajos mihályfaí 1, Udvardy Ignáoz z.-«ger-szegi 71, Uilaky Mátyás keszthelyi 27, Virollay Sándor csáktornysi 10, Veiss Jo«l TÁHCZA. Szemlélődések a vll&glrodaloin terén. VII. Szinirodalom. — Bátort Txijot barátomnak. — A Bzinirodalom, melyben nnnyi válíoza-tos és killrjnböco Mellem fejtette ki tehetségeit, bizooynyal legfontosabb részet képezi ismerta-téseinknek. — HA e rövid sorukból tanulmányt ? em ÍB meríthet senki, de igeD, útmutatást a tanulmányozásra és megszerzeodi magának a szín-iroditlom általános áttekintését; — mt égy igíujtcleo tárcxaczikknél elég jelentékeny eredmény lehet. ? vázlatokban olvasóink találkozni fog-nak néhány oly névvel is, melyet már a költészet rovata slatt említettünk, mint azinmfl ir/it azon okból nem ismertettük ott, hogy a fogalmak össze se zavartassanak. A szinköltészet feltétlenül magasabb fogalom a lyrai költésééinél, ez azon tér, melyen vers- és regéoyiró egyiránt babért arathat. A franczia Bzinirodaiom két legmagasabb ;iUkja Moliere és Kacine, miodketturot rovioen megemlékeztünk a költészet rovata alatt. Moliere, kétségkívül a világirodalom leg-kitiinSbb vigjátékirója, oly szellemben, milyet u kor ízlése teremtett. A nagy vifrjitékiró azám»s vi^jáléka k5-2<>tt első helyet foglalnak el .TartuftV .Mizantróp- .Precienses ridiculw" és .Tudós nok" --?ziinet viselő müvei. — Ez utóbbiból rövid Hutatványt közlaak: — .Harmadik jelenet Ariste. Clitander kért, hogy hozzád jöjjek el; Elnyerte szivét, mert izép Henriett'. Chrysale. Mi az 1 Leányom ? Ariste. Az; de végtelen, Nem is láttam még hőbb érzelmeket. Belise (közbe szól.) Ne szólj! amit beszéltél képtelen, S a másként állót, ekként képzeled. Ariite. Hogyan ? Belise. Hát ő fOlleote egyszerűn, Más bírja ám szerelmét, elhihedt. Ariste. Hát Henriettet nem imádja bún? Belise. Nem, nemi állíthatóin ! Ariste. Ó ezeket Maga monda nekem. Belise. Hát mit tesz az ? Ariste. Meg is bízott kezéért esdeni. Belise. Hiszem I Ariste. S én biztosan állítom azt: Sürgőit hamar mehessen eskeni. Belise. *Mi csinosan csal! De hidd el nekem, Hogy Henriettből tréfa űzetik; Lepel más, titkos lángok égtiben, Mely majdan nektek fólderitteük. Ariste. De ha tndid; e titkokat hivén Mo.id meg nevét a nőnek, kit szeret ? Belise. Azt kérded e ki ? Ariste. Ki áz? Belise. Nos, én. Ariste. Te? Beliso. • ' Ugyan én. Ariite. Hallatlan! Belise. Mért Jiflm-möget ? Csudálni Un hiszem csak nrm fogod ? Tán annyi .báj még arezomoc lehet, Mely annyi férfit már meghódított, Hogy tán elnyerhet egyetlen szivet ? Dorant, Cleont, Dusisés Lycidss, Tanai annak, mit mondák neked." Moliere alakitá a franczia visrjátékot.miDt Kénald írja: .A mi nem volt, s« született; — Moliere megteremtette azon vigjátéknemet, melyet eddig egyedül s k!assikiuok*ból ismertünk." Egy magyar iró igy ir e tárgyról: A franczia vígjáték Moliere müveiben tetőzött, s a nagy költS halála óta évtizedeken át nagyon gyarló termékek merültek föl a tisxta komédiában. ••) A somrodslom külön nemű terményei közül tagadhallanul a jó vígjátékot legnehezebb •) Hívj UisM, ,a polgári drána.1 előállitani; ehhez sajátos tehetség szükségeltetik, melylyel nem minden vigjátékiró van megáldva. — Moliere vígjátékai sajátképen nem is föleinek meg nevSknek, mert annyi benník a drámai alkotás,hogy azok teljesen,jogosaltan viselhetik a .génre serieux* czimet. — Nem mondjuk ezt Moliere mibden vígjátékáról, de a.Misantrope" és „Tarluffe* csakugyan ezen osztályba tartós, nak. - A számtalan, siralmas utánzat rendkívül szeretne ezen osztályba sorozódui; azonban a .Comédie lsrmoyante" igen népszerűtlen és költőieden fogalom. Egészen eltérő alakban fogta föl a komédia elméletét Diderot, ki értekezéseibea oda nyilatkozott, hogy kell találni egy kSzép iajt, mely a drámát és komédiát összekapcsolja.*) Munkái, mint a .FiIs Natúréit* .Pere de Fa-mille* stb. csupán ezen irány megtestesitése miatt születtek. — E két mú vetette meg a színpadot leginkább elfoglaló .génre serieux," vagyis polgári dráma alapját. A sikerrel létrejött az eddig .Iából csinált vaskarikának" hitt komoly komédia. Moretot spanyol Molierenek nevezik, talán müveik jellemző sajátságainak egyező volta miatt ? — Korán sem;'— csupán, mert mindketten jellemvigjttékokat írtak. Különben a .cselvigjátékok* teremtíjé-nek Lope de Vegá-nak iskolájához is szitó Mo-reto és Moliere közötti tüzetes összehasonlítás, csaknem bizonyos, hogy valamely túlbolcs német kritikus koponyájában fogamzott meg. *) Diderot ,De la poeste dramatique. Collec tíon Coaplette dea Qeuvre* ete. Londres 1779.* t,egensegi 4,Wi6« Károly keszthelyi 3,V.jd. Alajo* paŰini 1, Vörö« János keszthelyi 1, Valló Vilmos osákternyai 2 szavasától; a sse-riot tehát Hajgató Sándor, Udvardy Ignacs, Pálya Mihály és Poltz Pil kőssegi tanító urak mvuil többséggel megyei iakolstanacsosoknak megválauuttak. (Éljenek!) 2. Eluök bemutatja * szent-grothi, sft-meghi él n.gy-ksnizsai járisköröknek jegyzökönyvei!. Tudomilul vétetik és u idő rövid-•égo múlt kjuvA ülésre hagy stuak, mégis elnök ur s n.-kanizsai járáskor jegyzőköoy vének 2-ik köveiken! urtalmu pontját felolvassa: .Múlt évi november hó 4-én Zalamegye úkolatanácaának Zala Egensegen tartott file-eébeu azou emu penditletvén meg, miszerint ecy Nagy-Kanizsán fölállítandó női képezdének létesítése nagyon szükségesnek éa üdvötuek látszik. Ezen étimét a kör sajátjává tévé, s miután a m. kir. közokt. ügyi ministeriun) által Gyórott ét Kassán ily intézetek felállítása elhatároztatott,kívánatosnak nyilvánitá, miszerint . Győrött fölállítandó nöi-képezdének Nagy-Kanizsára leendő áttétele végett a lalamegyei ait. taníts testület központi bizottmánya a Nagymélt. kSioltt. ministeriumnál kérelmezzen. Egyszersmind Zalamegye minden járási körének ezen nyilatkozat figyelmébe ajánltatik, felkérelvén szók ezen ügybem nyilatkozatukat az ált. tánitó-teatOlet közp. bizottmányához beküldeni, s központi bitottmány pedig kéretik a nsgy-ksnizsai városi hatóságot nzen ügy felkarolására megnyerni. Esetleg a győri nói-ké-pradének Nagy-Kanizsára leendő áttételének ?Mg nem nyerhetése esetén oda működni, bogy a még engedélyezendő ilynemű intézetek közül ac első szintén a dunántúli kerületnek és pedig Nagy-Kanizsa városának jusson.* E nagy tontoaságu tárgy a legközelebbi lilét első pontjául tűzetik ki. K. m. f. HAJGATO SÁNDOR, a talamegyei t*nit4-t«*tU let óinak. NÉMETH IGNACZ, ti alt. tsaiuS-tmtalat Lérelek a londoni borkiállításról (Folytatás.) A Sierémség borairól szólva azon magyar borhoz érünk, melyből Angliában a túlnyomóiig legnagyobb mennyiség adatik el ? eisvöröt karlovicii. Alig fog angol találkosni, ki ha valaha ivott magvar bort, a karlovicsitne öamerné. Beánk nézve, kik a szerémi vörös borokat mint lágy édeaes borokat ismerjük, és így tudni véljük, hogy ezea bőven termő, de végre is másodrendű borok as angol piacira nem igen valók, a. fenti jelenség rejtély volt mindaddig, asig itt a helyszínen a ksrloviczi bort, ngy a mint az áraltatik, meg nem Ízleltük. Itt azután midőn esen sötét szinü, testes, zamatgazdag, nem édes bort megisleltük, csakhamar tisz tiban lehetünk aziránt, hogy akarloviczinak it-teni nymbuaa mindösasA iaegy em'i>arnek)érdeme. GregerMiksa elismerjük nagy kitartás és nagy áldozatokkal kivitte Mt, hogy egy általa karlovictinak nevezett kittino vörös bornak utat tört Angliában, éa annak fölényét sí összes magyar borokkal szemben egyelőre megállapította. A mit mi as egészben sajnálunk az első sorban az, hogy e nagy {ára-dózis a magyar bortermelésnek közvetlen szolgálatot nem tehet A karlovicii bor ismételjük nem az, mely a magyar borok között I elao helyen állhatna, Greger ur karlo-j v i c z i j a igaz, sokkal jobb az eredeti példa- 1 nyaknál, de az meggyőzódétüuk szerint — j nem karloviesi, annak termelési helye ; ránk nézve talány és mi azt hisszük G r e g o r | ur kivételével talány lesz az mindenkire nézve. , De épen azért nem lehet vívmánya haszon I borászatunkra nézve, mert ez azt el nem fogadhatja. Buda, Ege r-Visonta,Ménes, Szegsiárd, Villány kitüno vörös borsit a karlovicsival szemben másodsorba le szorítani nem szabad, azt tűrni nem lehet és azon olaasificatio, mely ezt czélozia határozottan visszautasítandó. Ezen álláspont unknál fogva könnyen értheti, hogy a P al ti gy ay é t fia, F1 a n d o rf-ferlgnácz, Szarva ssy Sándor és Zerkovitz Zsigmond részéről kiállított hasonnevű igen azép példinyokreánk1! nézve nagyobb érdekkel nem bírnak ; mindezek között a sajátképi karlovicii t y p a s t cssk egyben, caak a Palngyay k a r 1 o v i c z i válogatottjában véltük fölfedezhetni, de sietünk hozzá tenni, hogy valamennyi jobb mint a neve. ATokaj-Hegyaljáuak kitünó borait Abeles Dávid, Bretzen-heim Carolina herczegűő, Fromm Antal, Heves József, a pesti kertészgazdasági ügynökség, Kerekes János, Lónyay Menyhért gróf, Palugyay és fiai, Pimgh Gábor, Banolder János veszprémi püspök, dr. Szabó Gynlaés Sientléleky Máté állítottak ki 12 s s i n b o r (szamorodni) és25assu mutatványban. Csaknem valamennyi példány igen szép, a koszorú azonban kétségen kivül dr. Szabó Gyulának 10 síimből álló gyűjteményét illeti. Nagy érdemül rójuk fel a collectiónak azt, hogy valamennyi azáma kifogástalan állapotban érkezett és hogy a kiiljitáti helyiségnek magas homérséke sem bagy nyomot rajiak. Ha a tokaji bort az angol azzal vádolja, hogy az nem igen áll meg a palaczkban, lerakodást képez, forrásba megy át, dr. Szabó megmutatta, hogy a tokaji bor is keselheto, caak mestere akadjon. Dr. Szabó Gyulának gyűjteményét a londoni ,Medical Times" aa egész kiállításban egyetlennek declarálta, ennél nagyobb dicséretet mi cn adhatunk annak. Desot mi e dicséretet még mérsékeljük, a menynyiben igen kitűnő péidányokul emiitjük meg mellette Abeles Dávid, Kerekes János, Palttgyay és fi a i, a veszprémi püspök és Szentlélek y Máténak borait is. Hasonlót mondhatnánk Fromm Antal boráról is, ha tudtunkkal az első hotzá intézett megrendelésre kosárral nem felelt vjina. A londoni kiállítás nem parádé kiállítás, az első sorban kereskedelmi kiállítat, itt tahát olyan mutatvány, a mely mögött kési-let nincsen, jelentőséggel nem bír. A sáros- pataki nagy nevű pincsijéből kikerült mutatványokról azoreinénk dicaéroleg zzólni, de esek a kiállítás második havában forrásnak indultak, s igy versenyen kivul be-lyezkedtek. Végül hagytuk Magyarországnak felfogásunk szerint leggazdagabb és a kiatlitasjo logjobban képréslt borvidéket, Zala és VeszprémuegTéket aBalaton mellékkel. A kisebb balatonmellé k i borokat Ramaaatter Vincié SiioiaKbrol, Zerkovitz é« lársa Nagy-Kauizaáról és T.rányi Farén ez S z I.-L á s z 1 ó r ó I néhány igen azép példányban állították ki, magától ér.etodik azonban, hogy itt a főszerepet Som lyó és Badacsony jeles termekei hiva-tuttak játszani. A somlyói bornak hírnevét Angliában Ranolder János veszprém i püspöknek kilünö 1857 ik évi s o m-1 y a i ] a alapította meg, 1862 ben Londonban aranyéremmel kitüntetve, aziita e bor bejárta a világ valamennyi kiállításait, és mindenünnen ujabb érmet hozott hasa. Mint kereskedési bornak Dióssy Márton érdemdús hazánkfia tört annak utat, éa az által a ugyneve sett ,B i s h u p w ine" (püspök bor) az angol előtt ma is előszeretettel emlegetett bor. Kiállítási hadjáratainknak esen veteránja ma is itt van, ét tegyük hozzá, nagy nevét ma is igazolja. Igen azép példányokai sorakosnak melléje a Ramasetter Vincse sflmeghi pin-czéjébol küldött 1 8 6 6 i és 18 7 2-1 példányok is. Ezek igen szép, zamatgasdag finom borok, és mérsékelt eladási árak előreláthatólag nagy jövit biztosit számokra. Kevésbé mondhatnónk est Bottks Imre,ó som-1 y ó i„ borairól. Kétségtelen, hogy esek igen kitűnő anyagot képviselnek és Somlyónak legszebb terményei kosé számithatok, de szón képzelet! értékkel, mely áruk megállapításánál B o 11 k a ar szemei elótt lebeghetett, nem birnak: 3 frt. egy iteze borért, tehát mintegy 200 frt egy akóért, ez ár magyar ssinborért még nem fizettetett s egyelóre fájdalom, fizettetni nem is fog. Ily ár mellett a bor mag-szűnik a világkereskedésé lenni, és átmegy a ritkaságok gyűjteményébe. Jól tudom én, bogy a Schloss Johannisberg C a b i n e t j e még drágább, azonban Boti-ka ur somlyói borától a Johannisbergig még nagy ut ran, melyet egy szökéssel átu-gorni nem lehet. (Vége köv.) Helyl hírek. — Zalamegye szeretett fúispanja Her- telendy Kálmán ur ó méltóságának nevanapja Leseucze-Tomajon vígan és asamoaakjelenlété- "ben ünnepeltetett meg. Itten éltesse I — A novemberi közgyűlésen, mint bennünket értesítenek, Ztlamegye bizottságá ban aszal a helyes inditványnyal lépnek fel, miszerint a 4 rendes közgyűlés helyett kettő tartassék, ti. tavaasiésószi. Tekintve azon körülményt, hogy a megye főispánja agyis hívhat össze rendkívüli közgyűlést akkor s sny- nyit, amikor s amennyire szükségesnek mutat kozik, mint MZ atóbb is, az sugusztusi és no vemberi rendes közgyűlés közt két rendkívüli rolt, t. i. szept 10 és okt 12-ki; az indítvány — nézetünk szerint — figyelembe részesül és helyesléssel örvényre is fog emeltetni. Télen i sörd idő s nyáron a mezei munkaidéoy tuiatc ngyit feletta kevesen vesznek részt. — Tárgyalóterem. A nagy-kmiuni kir. törvényszék bttnfenvito osztálya előtt a t évi október hó folytán tartandó nyilvános ülé tekben a következő bűnügyek vétetnek intéz kedés alá, ugyanis: október 22-én Horvát)* Vendel és Wőkkön János a rajki lakóaok elleni tolvajlási bttottgybeo végtárgyalás. (Elóídji Molnár Alajos kir. tórv. biró.) Hirsuh). r Sin dor és társai elleni hamis okirat készíted uiiath bűnügyben legfőbb itélóaséki ítélet kihirdetne (Előadó: Gózony Ferenci kir. törv. biró. Lu káct Vincse tótazerdaheiyi lakos elleni anIy..o testi sértés miatti büoperben végtárgyali,. (Előadó: Molnár Alajos kir. törv. biró.) Gulamh Vilmos elleni levélsikkasztás és hivatalul hatalommali visszaélés miatti bűnügyben kir. táblai ítélet kihirdetése. (Elősdó : ugyanax. i October 23-án Kist József elleni életbiztonság elleni vétség miatt indított bünperben legfőbb itélőszéki Ítélet kihirdetése. (Előadó : Gózony Ferenci kir. törv. biró.) Hegedűs Márton éa társai elleni tolvajlás és gyilkossági bUnkisérlet -miatti bosperben végtargytlás. (Előadó: ugyanaz.) (Folyt, köv.) KidU: ZALAY. — MegcHpték a szökevény t. Nagy-Ka nizsán az a air terjedt el, hogy as itteni börtön helyiségből egy másfél évre ítélt fegyencz meg szökött; 3 fogház felügyelő, (névszerint Kys kas József, Hart Fereucz és Márfi Jánoi) kasászruhábi öltözködve, tarisznyájokbao két-két revolverrel, üldözőbe vették a ttökevény Bagót, Horvát Imrét, kit a tűrkösi, habóti hegy ben sikerült elfogniuk s f. hó 15 én bekésérték Kanizsára. — Molnár Pál országgyűlési képviseli nr, ki a köznevelés ügyét egész lelkesedéssel hordja szivén, a lenti kath. iskola növendékei nek ösitöndijul 200 frtot sdott, mely szivet adományról az iakoiaszéki jegyzőkönyvet, agy a szokásos „adotuánylevelet* kérjük közlés ve gett beküldeni hozzánk ; erkölcsi kötelességünk az ily nemes cselekvényt tüzetesen megismer tetni a t. közönséggel ép ugy, mint ezt az alsó lendvsi igen tiszteli iskolaszék elnöksége tette. Fentisstelt kedves barátunk HZ nisó-lendvai izr. hitközség tanodájának is I0U Irtot adott. Széy jele a réssrehajlatlsn emb roivráti szeretetnek ! — A Brilret KuiiUs* vidékén minj mennyiségi, miBd minőségi szempontból jó k(> sépsseronek mondható. Itt ott vidám rnulaUn gok is tartattak ; legkiválóbb volt a Blau Pál t. szolgabiró urnái rendezett, melyen e váró* intelligentiája együtt ritkán látható létszámban volt jelen. A hasi or t családjának ritka ven dégsseretete kiválólsg fokozta a jó kedvet. Az ízletes és dústeri tékü asztalok körül a 1&2 »eu déget táradhatlan figyelemben részeBÍlék Blau Pálné, Blau Eugénia és Blau Szidónia urhől gyek. Wlassics Antal törvényszéki elnök, Far kas László főgymn. igazgató, Szakonyi Józsel városi kapitány, Ollop Imre, Bátorfi aat. pobár- kóssontései zajos éljent idéztek elő. A kedélyei mulatságnak as éjfél vetett véget. — A talamegyei gazdasági egyesület 1874 évi nov. 2-án délutáni 5 órakor Z.la Egerszegen'saját szállásán a Hérits házbsn reo des évnegyede* gyűlést tart, melyre a tagok — — Moreto eddig a német és fnscziák el5tt nem épen birt nagy becscsel és csupán aéhány eesmeszegény, jeles író volt elér kegy**, a ki-tünó spanyol iro regéit éa találó huonlsuit, saját, tehát természetesen sokkal jobban sike rüJt munkájába, eredetiként elhódítani. Beksios Gusztáv, jeles fiatal műfordító foglalkozik jelenben müvei fordításával, nii minden eaetre, caak nyereség lesz irodalmunkra nésre. „Közönyt közöny nyel* czimat viseli vígjátékát, a kitűnő képzettségű orosházi ersngeli-kos lelkén: Oyory Vilmos forditá le nel-?ÜBkre. Igen kitüno mava Moretonak : .Szép Diego* is, mely Ml izelitoül a következő kis tőre léket igtatjuk ide : -- „Ha, szólsz vele a homályost keresd, S oly tárgyat, melyet aanki nem vitat, Szólj megvetön, mert most ez a divat, S ka még beszéded owzeforgatod, A.grófi módot ép*n jól adod. — Az ily balgák ssörnvü képselmesek, Hizzik, hogy nagy dolgokkal, terhesek, Azért, ha szólnál, mint mi* j&sanan, Ennek, mondják, parasztos » van, Mig a szokatlan éi ferde esarak, Keresett megjegyzés, mely sánta,, vak, Elejtett szó, csssesttrt mosdatok, Nagy saármazáara, mind meg annyi ok. S hogy értni látszanak, minek értelme nincs, Rámondják: pompás, nagy dolog, értéke kincs. Hogyha ahez tartod tehát magad, Hidd, grófi letsz alakod és szavad." — Moretorol áttérve a másik jeles spanyol vígjáték íróra Calderonra, mielőtt műveit bo-T«bben jellemezőik stílé mutatványt hoznánk, szsbadjon a spanyol vígjátékokról egyetmást általánosságban megjegyezni. A spanyol vígjáték általában a cselszö-vények és körmönfont bohózatok láncz sora és leginkább színpadi látványosságra törekBzik.— Az irodalom ezen ágáEak meghonOBÍtása szorosabb értelemben, leginkább Lope de Vega ér-dL-mn, ki, habár müveiben a lelket és szivet leg-^?ynkrabban érintetlenül hagyja is, a szellemnek kellemes szórakozást szerez és különösen az embi-ri ész furfangosságát és találékonyságát nagy sikerrel tűnteti élőnkbe. Lope de Vegát egy frsnczis mfl bíráló .a vígjátékok cselasövényeinek ezer kara ezer-, mesterének" nevezte el. Miként Francziaorszigbsn Diderot meg-alkotte a .polgári drámát,* ugy Spanyolhonban Lope de Vega ét Calderon de Ca BÍrca meg-alapiták a ,romantikus drámát;* mindketten ngyan egy dalból, hogy ujat teremtsenek. Calderon felléptével Lope de Vega mivei leszontltak a saínpadrot és sít cssknem egyedül Calderon mivei fogtalak el. Egy magyar iró igy ir e tárgyról: „Cal-derop darabjai csakhamar kezdték leszorítani Lope színmüveit, sőt Calderon a 17. század közepén csaknem kizárólag aralkodott a spanyol színpadon, s spanyol nemzeti romantikus draita ess Ihatatlan papája lett, ki s Lope által feltalált színműi elveket dogmaticalta, anathemaa ayllabusokat bocsátott ki, drámaírókat kano nizált." stb. Calderon világhírű munkája .As élet álom* csímfi színmű. E jeles költeményben osspontosiiva van Calderon költéssete, as o saját eszméivel és bölcsészetével. As előbb emiitett magyar iró igy ir a ne- vésett színmű megszületéséről : — ,Ama bölcsészeti vizsgálódás, mely Calderont arra bírta, hogy — korának szokását, de főleg salát lelkének vágyát követve — psppá avattatta magát, adott létet az ,Elet álom-*nak is.* Ó e szavakat adja Sigismundójs szájába : — .Mi is az élet ? — Kábaság. Mi is as élet? — Képselódés, Egy eltűnő árny, puszta költemény, S benn még a legfőbb jó is oly csekély, Holott s teljes élet is csak álom, És még as álmok is álmok csupán I" — E rövid sorokból nem Ítélhetjük meg Calderon költéssetének magasságát, magasabb az, mint az ég zenitje, mondja egy ujabbkori spanyol iró. — Tagadhatatlan, hogy Calderon egyetlen sorában több eszue rejlik, mint némely iró egész darabjában. Calderon e színmüvéről is ellehet mondani, mint Lewes, Göthe, ,Fso*zt*-járol mondja: .Soha bölcsebben s rövidebben nem fejtegették e tárgyat és ss egén ms is oly élveshető, any-nyira igaz, mintha csak tegnap írtak volna; semmi fontosabb eszme niccs kihagyva és meg asm tálalónk föJöslegességeL*; Igen jeles darabja a nagy spanyol költőnek meg a .Medico de su hooro" (becseiét orvosa,) melyben oly essmedássn jeliemii a sólymot: — .Jellemzi a nagy merészság ; Szárnyait az égbe mártva, Száll a sólyom végtelenbe. Tolt villám i, de fény nélkül, Tűzmadár, de földi léttel, Ssámyas felhő földi vigygyal, Vak üstökös komor árnynyal • — . *) Tha Uft aad workt of Ga«U>» ; with ak«t- eaenf kis aft and eaateaporarita,. Bj 0. H. Lswas, ü sorokhoz nem kell commentar, ezekben mindenki felfedezheti a nagy költőt. — E szellemet, — Kant szerint —nem lehet megtagadni. A nagy német irodalomban, csak Schauf-fert helyezhető némileg Calderon mellé, ámbár ennek is sajátos és kisárólagos modora a pontosabb összehasonlítást kizárja; mégis mondjuk Schsuffert Hyppolyt Ágoston helyezhető a német színmű Írók között legközelebb Cslde-roo-boz. A „Sakk a királynak* és az ,Ein Erb folgekrieg*(öroköaödési harci) koszorús szerzője kinek .friss forrásból buzgott comicama, melyből eddig sseutségtelen sjkak nem ittak ; egyen geték ss utat előtte a Parnaasnara.1'*) Következő czikkeikben a francsia, angol, s német drámairodalommal fogank foglalkozói, melyet is Scbakespnare jellemzésével fogunk megnyitni. KŐVARY BÉLA. Sétám. As unalom kovásza minden bűnnek. AJI unalom gyilok s öl. EB még ttádj' Isten mi minden & zait mindent tess az unalom ; de én egyik okozatának sem akarom magamat kitenni, még kevésbé aspirálni az öngyilkossági canditatióra s meg szököm előle, nsgy városunk szemetes, nyaktöró kövezetü utcziiba. Itt keresek szórakozást ; egyedül járok a „Gura Drakuluj" hegy nyi lasai mellett, a miniatűré „Cbimborano* és .Mont blanc" hegységeken. Czigány utcait •) Fraas von Ralír Fraibsf .gohaalTsrt alt Dicatac." m«ttiÍT»tatk. Előfordulandó nevezetesebb tárjak: a.)» kerUulak elk<SMÜluSró! stakoattilvi „„^épitét*. c) a kunit- <a «vi tagsági dijak |lítr,leknn»k behajtása. Zala Egirsregen, oki. )í. 1874' Arvsy litván ügyvcietö eluök. r- -á* orsadgot Ktoisaai vátár olj gjenge volt, minim sem emlékeinek; eladó aok, de 'erő felette kévét mutatkoiott. Nagyban éretheti • penshiiny • a forgalom megakadásul , marhavásár betiltáaa miatt. — A marhavészre vonatkozólag aröm- mel jelentbetjük, bőgj a kaniaui járatban több nap óta wljos javulás állt be • í'itíeháaán már ktvós beteg marha van. Egyébkent köioljdk a kimutatást: Okt. 6 tói 14-ig járványot ad- y>r 2b, beteg marba 27, taaporodott 14-el,öe«ze Hi 41, meggyógyult 9, elhullott 9, beteg ma radt 20. — S*ept. 20-tól okt. 14-ig, megbete- gedrtt 60, meggyógyult 9, elhullott 22, mint beteg lebunkóltatott 6, Besies veuteseg 28, a 351 számból vas 323, — ebbil 3 drb. mésxár- nzékre vágatott. — Jelenlegi marhaállomány Fityehiián 320 drb. — A tálai vadáuaport egyik fcatal, szenvedélyes tagja Egerváry Gyula ur köcelebb Marmaroabamegy medve- ói szarvat vadállatra, ugytxinte a bakonyi vaddisznó- ét szarvas -va dászatokban is resxt veu ; bírjak szíves ígére tét, hogy a rengetegekben sierzendó tapasztala tait, élményeit lapunk ssámára lefogja irsi. — CsapH István nemet-magasi ev. leikéss a kemeoet aljai evaflg. egyháa kerület espereséévé választatott f. évi október 12 én tartott ev. egyházi gyülekezeten. Üdvözöljük a méltán megérdemelt kitüntetésen tisztelt bará- tuDkftt, hiszen a nemes buzgalma derék halán ték egyik legmagaaitoaabb öröme : társainak, híveinek elismerése s ex elismerésnek figjülmea, gyengéd nyilatkozata. — 8*ent-Baláxson a lemondás álul megürült körjegyzói állás pályázat utján f. évr november 2-4 én leia betöltve. — Vargyan Endre, gyflr-komárom- esitergommegyei kir. m. tanfelügyelótól megje lent i .Gyíri tankerttlet népis- kóláinak egy évi hiUdálft 1873 - b a n." A buzgó tanügy barátnak e ki- túDÓ szorgalommal összeállított kimutatását igen belyea volna valamennyi tanfelügyelőnek követni i a népiskolák hü rajzát s közönség elStt feltüntetni, hogy a haladáson örüljön s a hiányt pótolni igyekezzék. — Uj könyvek Aigner Lajos tevékeny kiadónál megjelent: Magyar nyelvgyakorló- és olvasókönyv, Magyarország német népisko lai szamára, irta Kakujay Károly III. és IV-ik évfolyam. Ugy&zinte erekhez a segédkönyv tanítok szamára is megjelent. Röviden, értelme sen adja elú gyakorlatilag a legszükségesebbe ket. Ajánljuk a németajkú népiskolák számára. Ara V — Rörid hírek. Egy gőzhajón 26 fia Isi magyar nót szállítottak Konstantinápoly felé. (Meddig tart még ez üzérkedés ?!)— Egy szegvári magyar leánynyal évek előtt eltűnt török dervis visszatért a leánynyal és, 100,000 frttsl Szegvárra, hol birtokot fog vásárolni. — Drezdában is megtörtént >z eltó bolttest égetés e hó 9-én. — A fogas krrekü vaspályán f. bó 15-tól a személyszállítás be lett szüntetve. — Munkácsy járom végig, most tán pEtele", helyesebb iráa-sal „Attilla" névvel, — nem tudom. De mit is törődöm az utczák uj, költők neveivel, most szórakozást keresek, kezemben Diugenes lámpájával. .Hrureka" ! Beálltam az észlelők sorába. Itt elbámultam a kirakatokon és elolva. som a német orthographiával irt magyar czime. ket: „N. N. Uri Öitöny Raktára," tovább: ,Itten mindennemű hajmunkák készítetnek*1 8tb. — ott kíváncsi csoport közé tolakodom s elnézem, mint kínoznak két jól megterhelt lovat; pedig az írás acavai: „ne kínozd az állatot," nemcsak az utczáo dobáló gyerkóczök, hanem a kanizsai fuvaros kocsisok számára is íratott. Futni akarok s öl is futottam volna fcifá-rsdtig, ba mellettem elsuhanó két fekete szem ismét megállni nem kényszerít Kiégaser kapása-taltam a szemek hatalmát, büvereje most is lekStStt, mert: .Hídon mellettem lebegsz el Ruhád érint meg csupán, Szivem ujong s futok mint szél Lábaid kedves nyomán. Visszafordulsz ekkor, s két nagy, Saép nemedet rám veted, 8 alig bir tovább követni — Szivem tigy fél, agy remeg !? Ott állnék még mindig, ha az emeleti ablakból a szobaleany nem rázta volna nyakam köze a szőnyegek porát. Felnéztem, a szobaczi-. ma eltűnt, csak hangos kacsája üté meg riil G*ib hártyámat. ügyetlen egy fekete kabátom telt pihe, ? p-jrral. Az iamétlesi félelemből most folytonosan félfelé iráoyzám figyelmemet, még ott is, hol ?üáwinti a biz a ott, bol kifeszitett ponyvák fii srják ej aa eget Dy tremák köat értem a művészünk tissteletéra nagy lakomát rendeztek a .Hungáriában."— Székely-Udvarhelyen ellenzéki lapot indítanak m«ir. — Podui Iloiban (Moldva) 374 hát égett el, 410 csalid maradt fSdél nélkül, a kár 100,000 aranyra rag. — Nagy Váradon a legközelebbi műkedvelői szini elóadái 601 frtot jövedelmezett — Az apátini vadátz tartatig »/» évet özet küldött Deák. Fe-reneznek. — Kíchter János a nemz. zziubáz operájának igazgató karnagya Szitányi Maris kával jegyet váltolt. — Liut és Wagner janii árban Budapesten zeoeünnepélyeket rendeznek. — Brassóban Kajkovics nevfl huszárfőhadnagy .Sürgöny* lovával 4 mp alatt 62 mfdet lova gólt. — A háromszéki houvéd szobor, mely S. Szt. György főterén van felállítva, 2664 írtba került s 18 láb magas. — Ungvárott mull osü-törtököo nagysserü északi féuy mutatkozott — A zágrábi egyetem megnyitására a m. tud akadémia és egyetem ia leend képviselve — Deb reczenben katonatiszti kaszinó és ebédlő állíts-tik fel. — Szegedről 12 őrültet szállítottak a Lipótmezóre. — Nikó Linát, kit közönségünk jól ismert, Biazsejovszky táv. tiszt eljegyezte Szegeden. — Deák Ferencz városligeti nyaralójából az egyetem-téri gr. Hardek féle házba költözött. — Az elhunyt Rothschild 350,000.frtot hagyott jótékonyczélokra. — A veraeczi színház belsejében tuz volt; a kár 3000 frt. — A győri benezések templomáról a keresztet t* gu-lyót levették. — A kölni érsek szabadon w ctáttatott Vegyes hírek. — (Pht/üoíKúra vaitatrix*) Az alsdau^zt-riai tartománygyülésen interpellatio ioleztru.it a helytartóhoz ezen, a szöilölókékre nézre uly kártékony rovar ellen eddig tett és nié? teendő intézkedésekre vonatkozólag. A helytartó válaszából, mely asolcbirtokotainki a uézve szintén érdekkel bír, közöljük a következőket : A pbylloxera megjelenése első ízben AZ alsó-ausztriai országos gyümölcs, és ss/>llőiskola klostemeuburgi szóliejében énleltetett 1872. évi nyáron. Egy részriM az állíttatott, hogy e rovsr Amerikából huz'itt szőllővesazők által burczoltatott be ama azóllőbe; másfelöl azonban ama lehetőség tincs kizárva, hogy a phyüoxera már azelőtt is honos volt a belföldi szőllőkben, és hogy csak ujabb időben eddig iameretleu okokból jelentkezett v<*zé!yeaebb mérvben. A klosterneuburgi azóllőben a rovar kiirtására azonnal foganatba vett eszközök atonban, habár egyes tokéken helyi vagy időleges eredményre vezettek, még sem mutattak olyan hatást, hogy azok nagyban alkalmazva a rov**. teljét kiirtását a tó kék megrongálása Dslkül re-mélni engednék ; mely eredmény külöoben a Francziaországban eddig tett tapasztalatokkal is teljesen megegyez. — Nagyobb aggálytesak az utolsó hetekben okozott a phylloxera fellépése a klosterneuburgi szólloben. midóo szárnyas egyedek megjelenési konstatáltatott; e tünemény okát a rendkívül meleg és száras őszi időjárásban keresik. Az osztrák íöldmivelési ministerium a baj tovaterjedésének meggátlása tekintetéből kénytelennek látta magát az emiitett kísérleti szŐllónek egész nagy részleges megsemmitését elrendelni, és e reodszabályhoz aKoroná"-hoz czimzett ,grand Cafée*' elé, hol a járda egész nap el van foglalva czvikkerek-kel felkantározolt huselúkkel, kik közt keresztül kell törni, vagy pedig a poros, esetleg sáros országutra kitérni. ?o az előbbit választottam. S mig — mondom — az előbbi eset félelme felfelé parancsolt figyelni; reá léptem egy öle-becske farkára, ez felnyafog, én félrftugrom s most kardban botlom meg. .Donnenrettar" kiállt a hót. „Pardon I mein Htsrr' s elillanok. Az alig elmúlt események felett tépelSdve betérek balra. Itt a házak erősebbek Jerícho falainál, különben romba dűlnének a dítharmonikui zebe' lármája kost. Felettem a zongorámester tanítja *h-a1*.«nj tasitványait, nem messze tőlem jó hallátom elvetztésével lényeget a kapu alatt álló tipládás. Visszafordulok, — de a hazatéri csorda által felkavart rengeteg porfelhő állja utamat. Látkoröm kitebbadik ; szabadulni óhajtok — egy fokkenés s lágy pamlag alakon érzem magam, melyen a rugók már itt, ott letartok. Én pillanatig éreztem : ,Quel plaiiir de tordre Not brat aSBonreui.'*) Mig elég gyengédtelenüi eltolattam, ju tottam tndatára annak, hogy u egész járdát el alo család msmájáoak Síében eviczkélhetlero, ki szemeinek egéta villámával sújtott; de a tae- mek büvereje nem kötött le. , Hazatértem t elv ivem magammal szia meggyótMétt, hogy : .szép az élet, csak egy kévét pénz és tok ttrelim kell hoaaá." Sz-J. •) Wj ÜT, U k»dTes4k»»k a napokban honi il fogtak. A minit tcrium I azonkívül tekintettel azon körülményre, hogy * a phylloxera jelenléte íöld alatt, de föld fölöttit, osak fáradságot górcső-vizsgalatok utján con- ! ttatilható, uemcsak a többi klotterneuburgi akár alapítványi, akár ma^án szol löknek,hanem más bortermelő vidékek, kivájt Altó-Ausatria ét Morvaország tzóllóinek szakértő megvízsüá- ' lását rendelte el. Egyúttal a tzőllőbirtakosok , íelfogsak bivatoi, hogy a szOilővettzók vásár- ' lásiiban a legnagyobb óvatossággal járjanak el és szúilótúkéik mindeo esetleges megbetegedését azonnal jelentsék be. — És utóbbi intézkedés már megtörtént, és a mai hivatalos lapból mi is közöltünk foldmivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi ministeriumunknak csak egy körrendeletét, mely e tárgyban óvatosságra inti a szöllőbirtokosokat — Mac-Mabűn életmódja a .Daily News* szerint a lehető legegyszerűbb. Ha a marsall vadászaton van, rendesen gyalogol, s aki őt, midőn a vadat futtában uzöbe vetzi, követni akarja, annak nagyon jó futónak kell lenni. Parisban is rendszerint gyalog jár az utczán s el-eljár a rue Vienne utczába, hol borzas baját rövidre azokta nyirstni. Reggelijét a Durand -?*€J a Café d'Orsay-ban költi. el. Rendesen egyenruhát hord; a polgárias öltözetet csak szükség esetén ölti fel; s még két évvel ezelőtt is hálókijntöaeül ócska katonai köpenyét basz nálta, mig egyszer meghűlvén, nsje a herczegnő bélelt hálókabátot erőszakolt reá. A polgári öl-töby egyébiránt sehogy sem áll rajta ; ha már ilyent kell fölvennie, rendesen sötétazinü ruhát választ, mely aztán ugy áll rajta, mint ha papírból volna kivágva az ember. Paplrszeletek. — (N.) Tiijooillipoti dieÜT ít a p á 1 y. Két ifinkön jóbarát bosisD év«k letört:*** ntih igatét találkozott sg/máisal egy veodégtőbea. KOIOCIIOK ndvölléaek után ai errik dafl^dozTa be- Iiélt kOlfOldi ntiáríl ? .Imondi rtgi ismerőjének, ki a borosok kőit vitéitil idogált, hogy e]TÍlá«uk óu magának iparkndájiávil Srokolt oMzegébez mii; te- hentient axép rajrjont ixenett. — Nem kétlem barátom, régEé Fortuna ke- r.ven^c«, » ntTenfiB neked ti hasonlóftn kedvezett. — Oh, pajtás, felelt imu lomhán, én egénen máskép áliok ma « világban, mint te : b* adósságom nem rolni... nt-m volna semmim I gj g , hogy miként borutválj hangzott x válási. ? S.lj.i feltétel E|ry borbély, ki igen igr fec»e.gő volt, ar.l kárdezte egyik vemlégjétőí, eg ? BKg7 sió nélkül-, *A legbiztosabb légaalyméro(Barométert Két természettudós aaon vitatkozott, hogy s légtulymérS nem igen jó idojárásmatato, mert úgymond az egrik, az esSt igen ritkán jelzi helyesen. Egy iszákos, ki ezeo vitánál jelen volt, azzal VJLifOtt sWssVTQ ILDa, *aOfi|? m Qt5 LHM1" QFáll ITs Ji ^^i?J ^ *^ " lAfinUymérfí a péna, mert ha u ember pem nélkül van, süütor liiiounyíra Tissei T«U dolga.' Pi&cziárak. HivkUlosaD jegjrett pjaciiárak Na^y-KaoisaaTiros piacsbistoei könyvébíi: 1874 évi október hú 14-éa. OibommUek: egj alaó assst. mérő »njriot, Boaa 87—90 fontom 5 frt. — kr , 85 — 86 fontoí 4 frt bÜ kr. 83 — 87 footo* 4 frt. 25 kr. ROM 74—73 fontol 3 frt 50 kr. Árpa serfSxéire 68—70 fontos 3 frt — kr. eUteare raló 2 frt. 80 kr Zab 1 frt. 90 kr. Bapcie - frt. — kr. Liiitntmlek: egy béeii mázsa uerint. Liaat tegÜDOm&bb 18 frt. — kr. ZaeraUHsxt 12 frt — kr. Fehér kepjérliiit 9 frt. — kr. Fekete keu^érliost 7 frt. — kr. Btuadara 16 frt, — kr. Árpakása lb frt. — kr. Riu 16 frt. — H a -Teljetek, egy alsó ansat. inérS MortnL Borsó 9 frt. — kr. Bab b frt, — kr. lencse 9 frt. — kr. KS les 8 frt. 50 kr. Hajdina (pohsioka) 4 frt. — kr. Ku-korioaa 3 frt — ki. Burgonya 1 frt. 50 kr. Hm: egy bécsi font sunnt. Marhahas 28 kr. Diixnáhu* 32 kr. Johhos — kr. Borjubas 32 kr. ZiirféUk: Diaanósair 60 kr. H&rhassir 60 kr. Staionoa 40 kr Szappan 27 kr. Lámpaolaj 35 kr. Stearin-gyertya bő kr. Fagg) a -gyertya 32 kr. Bor: *gj ai»í auaat. akó 40 pint aserint Óbor 10 frt. — kr. Uj-bor 6 frt. — kr. Sör: egy álad austr. aOrakö 42 pint BMríoL Legmagasabb 8 frt. — kr. Legalacsonyabb 6 fct. - kr. T 6 11 í » i 1 bécsi 51 36 bu>*Iyk hossza Bükkfa U frt, — kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. KSssén egy bécai niasa 70 kr. FUSÁII egy n irö 70 kr. Biéni egy bécsi mázsa szeriot 1 frt.50kr. Szalma 1 frt— kr. h apuim: Él«lmesessel egy férfi 7<J kr. ÉUlnesés nélkfll 1 frt - kr. ?Ue.rá.«sétael egy nS 50 kr. Élelmezés nilkül 70 kr. Éle'nézéssel egy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül M> kr. Ki.dU : (p. Maningcr József, fizerkeaztől tlzenet. 1470. P.-XaJa-Sa«itt-IváiL. LapouA rendasen kfll-áetik, a reclamált két tsámot njolag postára adtak. M71. K- Budapest. Asonná] intézkedttlnk. UVi. .Aa én smQlSffildem" kedve*, aaep köl-toaiény, ellenben .Uindene Tan az ejnberoek* nem köttölhetó- Költemény és lélekfidvOuég! nem járhat egyfitt. 1173. .Csikói Peti" kOzOlhető, bár megr&lljnk Sizintéii : a batyiros költeményeknek nem ragyánk k«dTel6;; népdal gyűjteményes saonkikban megjárja, d« birUpban gyoogéd érzelmet, UUkftnséget, bit, remény s szeretetet, bonsa«relmet iát. elfitaotetS kolte-menyeknek kellene helyet foglalni. 1474. N. AUÓ-Londvn. Megkaptad u ígért fC- KUb •emu; 1*75. P. v«rseztt«t nsm adhatjuk ki ; mntatrá-nyul: ..UagizedtOk • kukoricát — MefrcsókolUtn a Kjuiczxt. 8 ba sKfsilhitk a mar»«T«n-, ?>. > ~ 8sép TatUM-i a< enyém ií«z •• ' '" ' g é tik; furfa«f;«* egyliajlani is AX a 1476. H. Unlamíiok. MirK'.hlj Heti naptár ootober 18-151 »ktot>er 24-kj (874 Hl - -? heti- _f"i Kxm.-likn. , tár nj>- rtdieiUii* uaptár 4 .ti. 42) K. E. A k rÁly szátnv«;t ^•lírül. UílI~XVÍlI P. Mit IXI1. - ü. Ev Luk. VII. 11 — 16 1S| Vasárstt l>. 21 Lik.ii. i U. ÍV Uik. e 19 Httiö Fetdin«ud 1 F«rdío*od 20 Kedd Veiulelin 1 Vend 21 1 Or.oU s 2; Caatörtak Kurdul. Kurdul. 33 Pintek- K,p. Jin Sever 24 Szombat Portan. í Rifael Érték- M váitofolyani október. 17. - ÖV, niBtaliquat 70 — : b'l, nemz. kíílmíln 74.00: 18C-J ki áiladalmi kölcsön 107-.75; bank- réssv. 978 —; hilelintéieti réílvéoyofc -ití.—,: Loodou —110.; luagvar íöldtebeftueu ttati kűt- véoy 77.— ; m^esváxi fbldtahermantési Irüt- véay 76.5O, erdélyi fSWtehennentó«i kütvéij- 74.25; horvit-slavon földtehermBnténi kSirfiirv —79.; eiüst 104 10 ; cs. kir. arany 5 28"j's Napoleoad'or 8.84V, ?/ - Feleld szerkesztő: Satorfi Lajo*. Bektíldttttl. Minden betegnek erő és gyógyszer és költség nélkttl. Kevalesciére ilu Barry Londonból. Valamennyi BseorodókDek egész&?g nY>j -tátik a R«v a leseiére du Barry ütái, mely Orvosság hassoá.Ata és köitségpskedéR nélkül a követkerö betegségeket gyögvitjaí gyomör-. ideg-, mell-, tüdő-, nuij-. mirigy-,' hurut-, hártya-, lélegzet-, hólyag és vene-feajolwt, giuuö-kort, aaikort, fulkdoxis*. kŐh6«^9t; «n*feéifca|et lenséget, dugulást, hasmeoést, aln»cUDl4s»)t gyengeséget, aranyeret, 7Írib«tegségr»ti' Iwfeg, lolést, ftilzngást, émelygést és hinyiit még a terhesség idejébea is; n méUkúrt, elfloványo-diát, csúzt, köflivényr, sápkórt. — Kivooata a 7t3,(KX) bizonyitvilnyoknak, melyek minden gyógyítással daculri kóreaetekre vonatkozva. 75,871. biionjritvány. Bettacb. Kircobsch j osu fCarinthia nor. 97. 1673. 3 óv óu SKeiivtrdek gyomor- ? idegbajokban s »get« testem a köszvúi jben LmFszabb idíí (Ha- himi nalom is a Revalesciénít n eróiiténét • gr6^rhirtasÁt énem. Hihetetlen volt "iflnvedénPii.. de víjrteTftn 4rti-mem. KOszSnet e meglix«thetetlp;i gy(Spy»«erél< ? ' Huhenw»rter Magda «ajiit(íi>é. 73,768. liixonyitváuy. Mitravita, april 30-aa 1871. KGsaSnet s Idtfluü faríiiinak. nCvernja, ki ide ge* fej bajban és iim*tlansápbiB síftnvédett, 3 font használata útin javulásban van Egyszersmind kérem, ?ekem postai ntanvet mellett 1 font kflERnaéges mi- nóaégd Revalrscteri-t, í.assuil.Ui at«sit4«.-4l dbvtee gj-ermokníl, kfltdeni. Teljes tifl».tp!<;tt«á Kosztit* Ö: Míitlft. 73,704. bínonyitvany. ,. ,tl , * HolUnscbau, Morvnursságban, májú* ,7. 187]. Misttiogy ss öntül rég kapott Revile*ciére*1uar elfogyott, a- pedig &z én ^y^aor^ytn^e^é^- íi erp^it-hetlenségi bajomnak kitűnő eyój;Th»tii"t kr.lrsfinfii., mépen kérem, a valddi Revalesciére-b#l még 2 fou-tut pustai otánvéttel mielSbb átküldeni stivuxk«djék. Tisztelettel Rotiatzek József, ardész. Táplálóbb lévén a hu*nál} ŐO-tzwtsen meg-kimili a ^jroyy*eer tírdí, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Piéhsaelelesekben !/t font 1 ír; 40 kr., 1 font 2 frt 50 kr.. 2 f"nti frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 fo..-20 frt.. 24 font 3*5 frt. Revitlesciere piskóták itaflen-etekben 2 frt 50 ós 4 frt 51) krral. Rnvalesciére Cho-c-.oladé táblákban U .-M-utr. 1 frt 50 kr., -'.-re 2 frt 50 kr, 48-ra4frt fSO kr.. poralakbaa 12 cészére 1 frt 60 kr_ 24-r. '2 frt 5Ü kr., 48-ra 4 fit 50 kr>, ]2O-ra l.i frt., S88-r* 20 frt. M6 ra 36 frt. Megrendelheti Barry du B^rry & Comp által, Wien, WaJífischgasse Nr. 8., . - N.-Kanis#fn Lotxík Károly gyógy»t«rtdrdban} DebrecxeDbonMibálovjts IetrAn gyógyszertárá ban a kígyóhoz; Eger Taoheey Aőolf éa Valle Antalnál; Eszéken Dávid Gyaia gy<>gyazerés«- nél; Nagy-Becskerek Goídberg J. M. oé!; Ma- roevasárbelytt Fogsrui Dömötörnél; Mukblci Esaáthy István gyógyszerésznél: Soprott ílder Ferdinánd gyógyszuréssnél; Peateo Tűrök Jó zsetnél 5 Győrött Némothy Pál gyógyszerésznél; Székes-Fehérvárott Dieballa Györgynél.-"Te- mesváróit Pap József városi gyógysseréstnél - Veraeczen Fischer Möricsnál. . . . A bécsi cég mioden vidékre küld posta, utatváoyrB vagy ntinvétre. égat. oen *) E rovat aJatt k0iiatt4rt Tállal a (HJO—1) KANITZ C. papirraktára nagyban és kicsinyben, kő- és könyvnyomda, monogramm, látogatójegy én pecsétbélyeggyára Haa'apeitl, Dorottya atesa, 12. KI. a. ajánlja dús raktárát legnagyobb választékban mindennemű iroda és szerekuek u. m : ügyvédi ayamtalváayak, különféle brl- n kOlfSIdi Itnélpapirok és •orilékok, leljen iroda berendeiének, z«»b éx asatall jegys&fcAarvrk, léulalanók, váltotáskúk, búnuapuák, pémtnrezák, minim fényképalbn- muk xruével vn«) anélkül stb. ^— a legolcsóbb arakon. ~~ Levélpapír irjouogrammal vagy czimerrel, úgyszintén fekete nyomattal díszes kiállításban, legrövidebb idó alatt elkészíthető. 1U0 drbja 50 krtól 3 írtig. Látogató-jegyek kömetxy.ve, vagy nyomtatva 100 drbja 50 krtól 1 frt 20 krig. Levélbeli megrendelések utánvétellel leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettnek. ffleinen geehrten Kundén nache ick biemit di« arabon e An»eige, dau ich *ofh nr liearieen Heri*st und WUter-Saiaon •i« re»ohbj»ltige« Li»g<<r d*r nxr.bfül,;«.M.eii Ariikéi 27kr. |ir Klli-, StOc'i nder l'.ar KLEIDEBSTOl I-K Popíli.i. Kú-Fn|;»ri, ri-.f QMMJUUWÍT und b'r*iu-Mxa uud brann //w/« /V k.irrirte Wur. w jeffMrli*1;r pewAjt'-hí'Tie ScftGnberffer-inaiul nchwer-te Gwn- nntr?rh«Jt«, a. swar. Neueste ia reichiter AuiWah.,Ln«tre, Faacy, Rip* ete. ecbtflrbigi XÓMÍ8CM? J*ei*/ciÍiÍlt t, and SrJmhrilinrcheni, und HoUüttder Lein-Letntvand and StufU riftí. onH Mhhnate ?ktmá.tí-fírftHt. Mötml-GrtHl, ffimdtílcher nná Servietteu, raracbiadi 1455-4) d 'I feüuter CHIPFOlf-Teppiche, »«i"e telHen-trarklOcIter, >flitf»rliig« Cotton-Ttlrlier. biadene Sortan SchafwoU- u. SeidentOblwr. Seidtm Cravatlen, HaniUchiűit. HtrOiupfr, Horkrn, Schűrzen nnd noch Tiele aji.lure Artikíl, allé «nm Cx..n Ki,,kauf«p.ene von 27 kr p«r N*chn*bmo effectairt. M. Winter. 27 kr. Central-ConsuTO-Halle, Wien VIII., Alserstrasse 53. Hirdetmény. Ldtoc-i - Somogy m.s,éb«n lekrS - ki,, ko.al.p. »™dJom riiiérSl ko«hirré t«t.Uk, hojj- reodeiméiveben levS 187*. év. luuu. Wajdits Jóxaef kiadó-, lap- é« nyomdatulajdono. gyorssajtó ayomáaa, Nagy-Kanizsin. X X X X X X X X X X X X * i t i I í t .**."* *.3t IOLL A. SE1DL1TZ-PORA. M E porok rendkárOli i a legelterSbb eiatakben bebUonyslt bataaok által műiden, eddig elismert l,aai „«erek kosatt, tagadbatatla-aas aa első1 kaV/«t foglalják el; mit as tok éter, a fiiitri birodalom minslea reeseblSI keaeiakaea koldou bila-ir»iok a legre«»Ieloeebben tann-sitják, hogy • porok iogs6tt azenlattkaál, taiétztfcetitHaiéf kaél, ?arttvaéi, tovibba girailk, ttse i' Kestajakbaa, azl>*M>gáiaal, te***| okosta nfajis, vtrtaKlas, veí,ii ly.terlara. •ikir és taiusi háayaln bajiamnál a legjobb sik«rr«! Klkalmaxtatnak, ? a legtartAab a74g7oatáM aradmanyestak. (H07—1 Ara I eredeti deboznak használati utasítással I frt. CRANCZIA BOASZESZ SÓVAL. I A. lefftnefbi»h«t<Sbb orronser a nen>«<lö emberUíg *«f«dei ? M4>« miiideD b«l»í ia k&l*S paládat, loftöbb betegség, imnd«)D>i»-m Hb-, f«j-t iTU- ét (ogfí)it, rifi c4rr«k U ayitou eeL-k, rák, fene, M*w(7al!td4«, binolia ia mÍDd«aD«mfi »«raléi ellen, «tb atb. I iHűkczk ára használati utasítással 80 kr. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. i. taftiaatabb as Ughataatótabb orron sa<i aaa eaarálaadS fal a ttestareegeaen ttsatitott halináÍKSi7-olaüaL i raliSdi Oeraok-fcaa>á|zalr*la| aeü- i. tMé-»a)tkail sr ?•- is raaWtrt-bategsetakbsn legjobb gjSjrLiti...! van; meggy > lagidlIItebbUanaly- esorilk*|tktt, ralamint as idősaaki Mrkilf(iíklt Ara I Bveonek használati utasítással I frt Baktárak San-KaiUm»an: B«lu J. gj-ógj»i Lorak K. gjigju. Feawlboffer J. és Roaenfeld F. uraknál. Sdtlirttt Lakoriea 0. L«tHy«a K.li.od, J. ÍJÓJJK CaÉtartyai Eáráaa II. Cttrméa Eraular Dirid latMvárttt Kobn Jakab lltrmiat Warli Siud. c,óx>. KautMya. WB««k K. KarmtM Br.j.r Jakaa íai KOIUSH Cauaüiorib Utr. ?araúukaa I»U Nándor ?Éack-SzL^yiriyii f'ibir, J eJ SuatatMyfa Pill-h Keronci JJ. S««fHykaa Meaey Andria ZáfMMaa tlitialbaeb U. C<,;ler.k J. I. , l'rw«iM Kr- f Üzletmegnyitási hirdetés. Alulirt bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, hogy rffis, divat, kész női Sltöny és vászon kereskedésemet Alsé-LendviflWortnann Béni ezég alatt megnyitottam. Ajánlom mindennemű vászonnal, ruhakelmével, divat-iravtJ és minden e szakba vágó czikkel gazdagon felszerelt raktármaMt az igen tisztelt közönség becses figyelmébe. Magyarhon nevezetesebb városaiban tübb éven át szerzett gyakorlottságom és tapasztalatom ugy szintűn ele-gendó tíke azon kellemes állapotba helyez, ü.^y difatos és Ízléses áruval bámulatos olcsó áron szolgálhatok a n é. közönségnek. Megrendelések pontosan teljesittetnek és b. kívánatra ?unták küldetnek. Alsó-Lendván, október 5-én 1874. (1474-t) Wortmann Benő. 'Soha állíttatott össze egy gép a gazdaközönség számára, mely oly gyors elterjedésnek és oly nagy tetszésnek örvendhetett volna, mint ez. — Ennek bizonyítékául szolgálnak a következő számok: 1872 — 1873. évben az ifj. Weil Mór féle czégnél Frankfurtban három ezer hat-SZáz kéa-cséplogép, egyezer kétszáz 2 lóra szánt vono-cséplógép adatott el. — Bóvebb bizonyság alkalmasint nélkülözhető e gépek kitűnősége mellett, — Megszerezhetők: a fentebbi czégnél: Frankfurt a. M. vagy pedig Boberz T.T1.1gtet asszonyságnál Nagy-Kanizsán. s é. a gyapjút tartalmaió i»ákok ira méjteritéíe mellstt adatnak el. — A gabona töményekre lirt ajanlatok i> — * gyapjakra a»onban egye-é)l oaik aáit aii..lstí,k foeadtataak el, b, a vételi ir 10",0-i» mellekéi- OTB WaaW a,^M í ajfl>k*i ^*u ^ a^'v ••*• ^ ? Í«I»~ w^-- — — - v uük a ai arTereú feltételek Umerete é< elfogadaaa kijelentetik. — A •art ajánlatok a. aryeríai nap reggeli 9 oráiáig fogadUtnak el. A* ar- rereai feltiul.k, a termíny.k é< gyapjú a aradalmi tu.tartó tágnál megUkinth.tSk Lakócaán 1874. iri október bó 6-én. (U69 - 3) M. k. alap. uradl. tiszttartóság. Első 27 kros csarnok. Több helybeli és vidéki i. vásárlóink álul felszólitat-tunk, hogy nagybani visarlásnál előnybe részesitóüs. finnek folytán bátorkodunk a t. közönség figyelmét kikérni az alábbi sorozatra, a melyből kitűnik, hogy nagyobb vásárlásoknál csakugyan az előbbi olcsó árnál még olcsóbbra szállítottuk. Ez álul reméljük, hogy a n. é. közönség ösztönözve érzi magát megrendeléseikkel bennünket szerecséltetni. (1484—3) fii | Icr. frt | kr 1 db. 30 róf. legjobb minőségű fonál vászon 6 80 és 7 60 8 - 13 — 8 — 7 50 és 8 — 30 50 30 30 30'/, fehérített Creász vászon finom Hollander vászon legfinomabb chiffon . minden szinü ágynemű széles finom schnürl parkét 8 — , Piket parkét . 8 — 1 tutz. fin. fehér gyeles zsebkendők 3 — 1 , fin. fehér Batist zsebkendők színes széliek 3 — , „ ugy szintén egészen színesek 3 — 1 , Gyolcs Damask szalvéta 3 20 1 db. 30 róf. Damask törülköző kendők. ... 8- Több ezer róf uj divatu legjobb minőségű cosmanosi Perkalinok, és V, széles gyapjú ruha kelméknek röfe 27 kr. Ezeken kivül szolgálhatunk: fehér és szines uri ingek darabja 1 frbl.20.1.50. 2 — 3 frt. Nagy választékú ingeink* gallérok, manchettok, és nyakravalók (ngy szinte nóksek való is) olcsóbban, mint bárhol. Moll és Creppe lisse, széles futó szőnyegek, uri plai-dok 6. 8. és 10 frtig. Nagy választékú téli nagy és kis kendők, bámulatos olcsó áron. Több ezer darab nagy és gyermek kötények a legjobb mosni való kelméből. Darabja 2? kr. Mintán a legnagyobb hazai is külföldi gyárakkal összeköttetésben vagyunk, tehát abban a helyzetben vagyunk,hogy bármely nagy városi raktárral versenyezhetünk és ennélfogva reméljük, hogy a t. közönség szükségleteit tőlünk fogják megrendelni A rőf számú tárgyakból, kívánatra mintákkal is szolgálhatunk, és a postai megrendeléseket gyorsan és pontosan utánvétellel teljesítjük. — Tisztelettel maradván Fürst és Goldaer Zala-Egerszegen. per Elle, Stück oder Paar. .' n-«t«llan)r«a «rerdeo protnpt-st und grtfH* I Hirdetmény. A gyíri székes káptalan tulajdonához tartozó nli-megyei Felsó-Zsidi erdejében 12 hold vágás árverés utján eladandó, a venni szándékozók 300 ft. bánatpénzzel ellátva folyó o k t o b e r h ó 2 8 -án a plébánia lakba hivatalosak, — az eladandó vágás az erdő őrző vezetése mellett előre is, a kötendi szerződés pedig az árverés napján megtekinthető. - Kóny, október hó 6-án 1874. Németh Péter, (U72 -S) iwt'uruS. Pályázat. A sümeglii föelemi tanodánál a segéd- és ezzd kapcsolatban a torna tanítói állomás megüresedvén erre pályázat nyitutik. Évi jövödelem : 320 frt. kész pénz. szibail lakás és élelmezés a fótanitónál. Ezért tartozik az elsú ,A" osztályban tanítani, a reál és elemi tanulóknak ator-nászatot előadni, a kántori teendőkben pedig segédkezni. Pályázati határidő 1874. nov. 15. — A folyamodványok T. O-eh László nr sümeghi iskolabizottság elnökéhez küldendők. Az állomás azonnal elfoglalható. (1473-3) Sflmegh (Zalamegye) okt. 8. 1874. Brucker Alajos iskola bizottsági jegyző. ^~ Biztos eredménynyel -^ a valódi Wilhelm-féle antiarthritÍB, antirheumatikus vértisztitó thea a kOratkaz? betegségek ellea hasanálhato : (1466— 1) 1) osiios rohanok; 2) kiuviay; 3) altMtkéraíisieiyek ellő ? taktHléktél -, 4) Báj-daganatak és ?ajRagyolrbnQasak : .v birkiitések nevezetben pattanná soknál ; 6) IngycaibiaUlaiak e!l»n ; 7) e<«k»siltésai ? fenot naveiett bajok ellea Utznilanai *ivi«y»lz(* előtt, 8) az átvátyvizek ?tthitáii • betegségek ellet Ovis a hamisítás és felcserélés ellen. A ralídi WMwlavféle aitiartkriUB, anürheumaükus Tértiu-tiló-tlie» zíük as e)s5 aemieti Wllkela-féle Tértisztitó-theagyárhan Nenniirchenben Béns mellett, Tagy általam a lapokban kijilelt raktiramban kipkatók. EJJ Mael 8 aamira fclaajtva, onroii kanoálat- H uU-sitAsul ellána 1 frt., a bélyeg ét pakolú-dij 10 kr. A t. ex. kSiSnséR kényelmére a valódi Wllaelai-féle a««-trtkrith is Utlrknaitiknl VirtltZttti tbM kapható : Ma,y-KMU.U: Raaukarf Fereaoz urnái. Zágrábban : Mittl-baci Zsigmond; KSMegen: Csacsinovits N, Keaithelyen: Ro«n-b«rg Emanaelnél; Kapronoán : Werli gyógyueréss; Sopronban : Wrchovsiltj; Siombatielyen : Pillich Ferenm gjögysierési, Siat-mártt: J. Bonin ffigjttméti uraknál. VAGÍ-KAXIZ8A, 1874. október SS-én. 8S-1K Tixe&harnudlk értoljam. l! ,o»ibbi sorért 6 tr ! TTILTTÉIUlliN j [ rjnatári illetek mindé. Z birdetéaírt MlOnf előbb: XA-BOMOOTI KÖZLÖNY' A. láp' z«wH*wf rész** ÍJX. közlemény"* lazerkeaztdliex, — anyagi reaaét iUMi közlemények a*m( SA8T-KASIZSA Wlasaleaaáí. Birmentetlen levelik caak iamert niaakstár-eaktol fogadtatnak el. Waintok Nagy-Kantzu varas helyhatóságának. nenkOlönben a .^alamegysi gaztfuátji agyesOltt". a „nagy-kaaiztai kereskedelmi s iparbank", a .nagy-kanizsai takarékpénztár' a .Zala-Somogy* gizbajézáti retzvénytáraiiat, ugy a .zala-egarnegi torna-tüzolté egylet' * több negyei és városi egyesület hivatalos értetitfje. lletenkim kétszer, vasárnap- csútörtököo, megjelenő vegyes tartalma iap< >a?y-Kauizsa, október 9.1874. rei Elek nr által irt ,Egy komoly szó államháztartásunk rendexésébex" czimü röpiratára, elmondjuk mi is nézeteinket Bármennyire oszsznk a röpiratnak azon szellemét, bogy állami háztartásunkat mint a bevétel, ép ugy a kiadásokra nézve hova-bamarább egyensúlyba hozhassuk, mindazonáltal a röpiratnak indokolt felszólamlását a fedezet czéljára nézve nem osztjuk, hacsak a communismus eszméjét terjeszteni 9 azt a nép szivébe meggyökeresiteni nem akarjuk. Hogy képzeli szerző- ezt akkor, midin azt mondja, hogy mind az állami, mind a katholikus egyházi, mind pedig az alapitvá-nyi összes ingatlan birtokot 300 holdas részletekben eladni s az abból befolyó jovö-delemból az illami adósságot részben törleszteni, részben pedig nemzeti bankot áUitni és ezzel a vészt elhárítani kellene ; az idea nem rósz, csakhogy mi magyarok nem vagyunk kereskedő nép, hogy tőkénk kereskedelmi forgalomba fektettessék, hogy a kereskedelmi házak váltóinkat elfogadják, ezzel bevételünk, mit a nélkülözhetlen kiadások fedezetére fordítni kell, bevételezhessük; mi termelök vagyunk, nekünk kell, hogy a birtokunk teljes épségben meglegyen, hogj ha pénzt kérünk kölcsön, telekkönyvi testet matathassunk ki jelzálogul a nyerendő kölcsönre Dézve, ha eladjuk vagyonnnkat, megszűntünk birtokosok lenni, ezzel megszűntünk állam lenni, mert mint fentebb is mondám, mi termelő nép vagyunk, terményt pedig a fSId adja, ha az megszűnt lenni, megszűnt vele az összes jövödelem, hogy az többé akár jövődelmül, akár biztosítékul az állam hasznára jövödelmeshaszontadjon.- Szerzónek a katholikos vallási alapítvány és egyházi vagyon iránti nézetét illetőleg, azt mondjuk: valamint eddig az közös vagyon nem volt, ngymint közös ezentúl Bem lehet, ezen vagyonnak elvétele nem is volna más, mint a tulajdonnak megtámadása, nem kellene a törvényhozásnak más, luiut ezt egy törvény által elvetélni, majd kivetkeznék utána más ; hisz ha ebből 300 holdas birtokokat lebetne szervezni, ugylát-ezik, ezzel szerző azt akarja mondani, hogy csak 300 holdas birtokos lehet, tehát azon-felüli birtokosoktól is a felesleget el kell venni, hisz szerinte az a hiány pótlására lesz szükséges, helyes-e ? ezen állapot azt szerző bírálatára bízzuk. De még tovább megyünk, mert a röpirat nem csak vagyonelvételt tartalmaz, hanem azt is mondja, hogy minden ro&znak ami létezik, az uralkodó Deák-párt az oka ? ugyan hogyan tnd ily gyermekes, ily meggondolatlan kifejezéseknek még csak helyt is adni, annyival inkább is ezt hirdetni, hisz ez egyáltalán a röpirat kecsegtető cziméhez nem illik, hát miért voltak az ellenzéki férfiak az ország háziban, miért Tették: és veszik fel a napi illetményt, ha tehát azok épen semmit Bem tettek, javasolja inkább, hogy a már eddig felvett s több millióra menő képviselői dijat fizessék vissza, azzal törlesz-szék az adóságot: — az áll, — ha a Deákpárt minden üdvös intézkedésében annyi ezer és ezer akadályra nem talál, ugy hazánk nem azon stádiumon volna a hova te-reltetett, hanem virágzóbb volna mint Európa bármely állama, mert nekünk mindenünk meg van, mi semmiért nem szorulunk máshoz, hacsak a divat majmolísáért nem, de ezt megtaláljuk azillustrált lapokban is, ezért kfiKckezni sem kell. Szerző munkálatában azt is mondja, hogy az eladandó clerusi vagyonnak jövödel ? mét vissza kell adni a cleruanak és tanítónak. — Ugyan kérjük, mi haszna lesz a ha zának, ha eladja a birtokot, jovSdelmét pedig vissza adja, ezzel nem tenne mást a kormány, mint egyik zsebébe a pénzt beletenné, a másikból kivenné, sokkal elébb elszakadna a zseb és előbb kellene ujat rendelni, mintha érintetlenül hagyja azt, ami amúgy sem az övé, ami egy különálló testület tulajdona. Sok és számos oly kitétel van a röpiratban, ami igazán a czimével össze nem illő, nem is akarunk arra felelni, mert amúgy is hosszadalmasak voltunk. Végre is szerző azon hiszemre jón, hogy bizony gyönyörködtet műve, vagy pedig boszant; de mégis egy passusa van, a melyet figyelmen Hvfil nem lehet hagyni és ez a nyugdíjazottak érintése. — Tisztában van-e szerző azzal, bogy a nyugdíjazottak illetményüket az általuk befizetett nyugdijalapból kapják, hogy egy és ugyanazon gazdája van a nyugdij-okpsak is, ffiint a többi országos kezelésnek, azt oly könnyen egy ily röpirattal megváltoztatni nem lehet, már igen sokszor proklamálták ezt a népnek, a választó közönségnek, de ugylátszik nem sokat hederi tenek reá, látszik, hogy a nép méltányosabb irántuk, mint szerző maga, de különben bármely párthoz tartozók közt vannak nyugdíjazottak, ugy hiszem, mindazok azt méltán meg is érdemlik; ahelyett, hogy átalános-ságba hozza fel a nyugdijat, nagyobb szolga ? Utót tenne, ha névleg az érdemetleneket nevezné meg, hogy lássak mi is, kik azok, akik visszaélnek arról, mit a nemzet részikre biztosított, majd stkorazon leszünk, hogy azok nyugdijakat érdemesebben kapják meg. Mi azt mondjuk: a gazdálkodást kezd jttlí meg az országházban, — minek a 445 képviselő, mikor alig van ott 170 vagy 180 — azok közül is alig 50 munkás van, szállítsák le ezek számát 200-ra és küldjflnk oda munkásokat és a dologhoz értő férfiakat, majd megfogja látni, hogy lesz takarékosság, majd azok hoznak törvényeket, de fel is fognak ügyelni arra, hogy a törvények ne csak holt betűk, hanem éltető malasztok legyenek és lesznek; — adóztassak meg a tőke kamatait, ugy nem csak a földbirtokos, de a pénztőzsér is viszi a terheket, agy nem kell eladni a birtokokat, békét kell hagyni másénak — ugy lesz Isten áldása működésünkön. K. Vásárügj. A soproni kereskedelmi s iparkamara jegyzőkönyvéből: Zalanregyeí Hány községe két országot vásárnak tarthatását kéri. A bizottmány e felett következőleg nyi-Ütközik: ,A kérvény, — mint Z&lamegye aliapán-I jának f. évi april 9-én 1933 «z. matt keltjeién-, tésében máris mondatik, tekintettel folyamodd j községek általánosan földmiveléssel foglalkozó, 72i> lelket számító csekély népességre; továbbá j tekintette! arra, hogy közeli környékén jelesfii : ; Ceabrendekes 2, Somlyó Vásárhelyen 4. Süme-1 gen 7, Tüskeváron 4, Deveoerben 4, Összesen ' 21 országos vasár tartatik, mi ama vidék szük-, ségletének teljesen megfelel, — é«, hogy végre I színvonalán, dö más időszakban méltó figyel met költhettek volna. ! TÁ_RCZA. ősit kép. — Galambot, 1874. október 14. — Htallt az Esz — bálinak a Ok ievel.i, Hűluk a termeszét virágoa mezei . . . A dalos erdőnek elhagyott fészkei Olyan szomorúan — gazdátlan néznek ki, Gyémánt babjai az ed»k . • ermelyeaak, Lá»ea snsogáaaal tova sKrikillenek . . . A deli ronaság rirágtalaa tája, Megtörik a boldfény búvú sngarába . . K«es«g a eserfaág, ság a aael javába, A oyáj kolomp hangját aeemaire elvágja . . Károgó vend égi aa Sszi Időnek, Olyan vigan olyut aaregejtSl jonvk : Miot aa tr«ő aaivnek rágódó férgei. Helyek a l.ánatul ssoktak keztt fogúi . . . Melyek a kebeWk nyíló virágait Jegbideg kezekkel kiaeletlen tépik .... Károgó vendégei aa Seat id0nek, Ragódo férgei — a bánatos estnek : Hima maaarsareg - nyögve folyó patak, Viiágtalaa aaeaS — lombtalan caerigak . . Aranyoa boldvilág bojdoao sngára, Uveld sngáridat SrOkké e tájra, így inrrtam látni en est a világot, Így Ugaláab aaivw _ orokowm (ajkat! ... 8AMAT 1STVÁJÍ. Szemlélődések a világirodalom terén. VIII. Sdnindalon. — Bátor* TVtfM barátomnak. — Az angol drámairodalom ianertetését a „Shakespeare előfutárának nevezett: Cristo-phsjr Harlow megemlítésévé! kezdhetjük meg, ki ttgyaa uem volt a nagy britl költi közvetlen el&zAje, de a Shakespeare-t megelőzött, mintegy htuz asinmfiiro kozőtt legtehetségesebbnek tar- Ütik. — .The tronblesome reign and lamentable death of Edaard the Second" czimfl drámája huzamos ideig tartotta magát a színpadon. Angolorezág már a 15. században érdek- lidéssel fordult a színház felé, hol eleve vallásos csuda történetek (Hiracle plaia.) adatuk elo, azonban ezek az erkölcsi szinmfivek (morál plais.) állal csakhamar leszorítattak a térról.— A régiebb angol drámák gazdagok allegóriák- ban, de szegények világias jelenetekben. — Idö- vei ellenkezfi arány állott be á» már 1576. év- ben Londonban állandó színház (Blaokfrtar. olv. bleckfraer.) alapiiutott. — ?rz»ébet ural- kodása alatt ezen intézetek száma hétre azapo- rodott. Az irók mindinkább nagyobb figyeléseméi kezdték mflvelni a szinkBItészetet; — s a kedvezi kSrfihnények k&zStt és időszakban jelent meg Shakespeare hatalmai szelleme, mint meteor a annköltéaset egén, hogy az ujabb kor univerzális kfiltoje legyen, miként Homér az é világé volt. Shakespeare 1564. évben, april 23-án ssfiletett Stradfordban Warwickahire (olv. var-v ikaajr.) groftágban. ,E születésnap a dráma tSrténelmében kétaég kivOJ arany betűkkel leend félje- i gy A nagy drámakölti nem részesült befe- jezett nevelésben, sít még % közép iskolákat I sem végezte el, egyetemet épen nem hallgatott : — Chateaabriand határozottan állítja, bogy a | görög és romai klaasikttsokat nem tsnnlmá- 1 •) Bowe ,Tk« Ufsaadworkfofilliakaspaara.' | nyozhatta, mert * nyelveK merőben ismeretlenek voltak előtte.*) Azonban a különben oly pedáns német kritika ezúttal nem akadt fönn e hiányokon, mert a nagy iro egyik német bírálója igy kiállt föl: „Hála az égnek, hogy mindenek eÜtt ember volt." Legjelesebb mfiveiből egy kis választékot jónak látunk ide igtatni: .Othello* „Szent-Iván éji álom' .Téli rege" .Hachbet, .Hamlet* . Windson víg nők* stb. Eazinmö>ek. alkata, nyelvezete, regéinek szövevénye és a benne minden lépten, nyomon fellelhető magaszto8sága, a világirodalom páratlan remekeivé teszi. — A legnagyobb írók mfivei nyomoru silányságoknak tekinthetők e nagyszerű szellem bámulandó lélek világánál. Nem szándékozunk e helyt és ezúttal tanulmányt inú a nagy színműíró mftveiről, mert arra tágasabb hely szükségeltetnék. -JE^gyetlen színmüveiről köteteket lehetne irni, oly gazdag változatokban es megjegyzésre méltó eszmékben. Különben is Shakespeare műveihez any-nyi a kommentár, hogy azt teljesen nélkülözhetjük is. — Még csak azt jegyezzük ide, hogy Shakespeare, mint vagyonos ember halt meg .New Place°-on 1616. évben. Mily nyomorult kísérleteknek tűnnek fdl a Shakespeare-t követő: Ben Johnson, Beau-mont és Fletcher ssinmu kísérletei e szellemi óriás muveib.es haaoalitva. — Pedig e művek nemcsak, hogy felül állanak a középszerűség - *) Chateaobrianc .Shakespeare s'il etait qael-qneeaoae, etait eatboli4ne. «t«. (Esaal aar la littera-zarsettfialsrlKL) tek volna. Müveik az angolirodalomban maiaBClas- síeus 8zinművek*-nek neveztetnek. A IS. század drámaírói között nevezete -sebbek: George Lilo, kinek .Silva" .Fevers-hami Arden" .AH for lőve" (mindeut a szere lemért) czimú színmüvei tetszéssel fogadtattak, ugy a kritika, mint a közönség részéről. Moore .The gambler" (a játékos) ciimu éraelékeny drámája nem épen felel meg sferző-je nagy hírnevének. — Az az nem igen szaporította a lyra terén szerzett babéréit. — Addissou József, a franczia styl barátja .Cato" czimü müvével tűnt ki, mely azonban nem sokáig örvendhetett hatásnak a színpadon. Garrick Dávid finnesen huszonhét szia-müvet irt, azonban nem mindegyikben sikerült gondolatait a ssinpvidal, egyöntetűségbe hozni. Egyébiránt ő mint színész Shakespeare alakjait nagy sikerrel személyesítette. Nem szabad felednünk Sheridant a jeles angol vígjátékiról és humoristát, kit kortársai angol Molierenek neveztek. — Ha e névre nem méltó is; — .The school for scandal" a (rágalom tanodája) és .The Kivala* (a vetélytársak) czimfl vígjátékaiban, mint éles és elméi szaüri-kns tüntette ki magát. — Sheridan művei a szatíra mellett tagadhatlan, bogy számtalan találó hasonlatot és költői eszmét tartalmaznak.*) Befejezvén a kiválóbb angol ummflirók *) Ason olvasóinknak, kik aa angol drámaírókat bSTebben tanolmányoaoj akarjak, ajánJkatjak a kovetke*8 mnnkát: .Tbe biatory of BngUah dra-matie poetry. Sy J. F. CoUier. 1831.' — A kik pedig aa angol nyelvet nem bírják, a* ela*lor s Holté" caiml kíaUoTTtt a szamot esetben kúebb kőszegeknek ii sdott vásári jog ilyet kéralmek közgazdászat! szem-poatbóli megbiráláaát szükségessé teszi, — indokoltnak nem tekintheti, és miután különben is csak jövedelmi forrásnak megnyitás* czéloz-tatik, elutasítása volna javaslaodó. Ugyanazon megyebeli Altó-Bagod kös-•ége szinte k é t ortzágos vásárra kér engedélyt. A bizottmánynak jegyzőkönyvi véleménye oda terjed : ,bogy tekintve azt, miaaerint Alsó-Bsgodegészen kicsiny, caak 219 leiekkel biró község, tekintve, hogy közeli környéken Zala Égerszögen 9, Zals-Lövön 5, Novin 6, Körmenden 10,Vasvárott 7, Összesen 37 országos vásár tartatik, melyek ama vidék szükségletének I biaonynyal megfelelnek: végre tekintve ut,hogy a viaári forgalom tekintetében nem jelentéktelen Zala-Egerszeg mezővárosa Alsó-Bsgodtól alig van egy órányira; — semminő okok nincaeDek, mlyeks vásárokszaporitásamellettazólanának, minélfogva a bizottmány kénytelen folyamodó községnek merAben alaptalan kérelmétőli el-mozditatasát javallani." Zalamegyei Zalavar községe ö t országos vásár tarthatisára kér engedélyt. A bizottmány véleménye következő: .Zalavár községe első sorban felemlíti, hogy minden naptárban országos vásárokkal bírónak leas kimutatva, tényleg azonban nála vasár nem tarutik. Ez igaa, de ebben csak nem található ok a kérelmezett engedély megadására, mert ha a vásárok szüksége ott korábban, mi-dón a forgalmi viszonyok általiban kielégítők nem voltak és a vásárok még jelentőséggel bírtak, érethető nem volt, akkor csak fel nem tehető, hogy az most a lassanként változott viszonyok mellett beállott volna. Különben Zalavár fekvésénél fogva forgalmi pontul nem alkalmat, mert nem fekszik jártas országúton és benne kereskedelem és ipar minden jelentőség nélküli." .Mind Zalavár, mind környékére nézve ?euthely mezővárosa minden tekintetben mérvadó. Oda vitetnek a földmivelési terme kek eladásra és találnak a megfelelőn kitejlett j terméoykereskedés mellett kelendőségre ; ugy- | szinte mint marbavásár is Keszthely képez alkslmaa központot. A termelő tehát képesítve van, ott minden terményét értékesíteni. De nemcsak ez eladás, hanem a bevásárlás tekintetében is Keszthely az emporialis helynek előnyeivel bír, mert as ott levő számos nyitott kereskedés a vevőnek a vásári forgalom és kereskedelemnek minden csikkében megfelelő választékosságot n) ujt." „Hogy Zalavár vidékén ezen kivfil még KU-Komáromban és az egészen közel fekvő Zala Apáthiban is országos vásárok tartatnak, arra a bizottság nem isakarnagy aulyt fektetni, miután mindkét község messze áll Keatthely mögött.1 .A kereskedelmi forgalom szempontjából tehát semminő ok fenn nem forog, mely a kérelmezen engedély megadása mellett tzólsna.' A kamaráuak meghagyatott, miszerint vonatkozva 1873. évi april 15-én 380 sz- alatt kelt jelentésére, mely Ivei vasmegyei FeUő Lendva községnek az országos vásárok alkal-mávsl tartandó marhavásárok engedélyezése iránti kérvényét pártolta, — most az illető fo-lyamudványban kitett helypénz felett vélemé-nyezóleg nyilatkozzék. As slőtanicakozással megbízott bizottmány véleménye oda terjed: „hogy a kérvényben kitett hely pénz, és pedig egy ló vagy ttarvtamaxha után 5 krral elfogadható ét a viszonyoknak megfelelő ugyan, de, hogy hiányzanak a csikók, borjak, juhok és más — vásárra hajtatni szokott illatokért fizetendő helypénzi tételek. (Vége köv.) Levelek a londoni borkiállításról. (Vége.) A badacsonyi borok magyar fehér boraink közül Angliában legnagyobb keletre fognak találhatni. Teli testük, g* dag szesztartalmuk, szépen kifejlett zamatjuk, mér. sékelt árukkal egyesülten kétségen kivül helyezik ezt. Első helyen itt is a veszprémi pütpök ur jelet termékeit kell említenünk. Az általa kiállított badaetonyi asztali jelestégre ritkítja párját, olcsóságra nézve unicum. Fajborait, a kéknyelűt, a muskotályt angd szaklapok Magyarország legnagyobb borainak declarálják. Legjelesebb és legtöbb fSltflnést okoz azonban nevezett püspök urnák badacsonyi Furmint aszúja, melynek a tokaji aszú mellett is elsőséget kell, hogy adjunk; mert bírja az annak minden jelet tulajdonságait, de nélkülözi a száz meg azaz ínynek nem tetsző talajizet, mely a tokaji bornak egy jellemző Bajátaágát képezi A legnagyobb elismeréssel kell továbbá szólnunk Bamasetter Vinczén ek jeles badacsonyi borairól is. Az általa kiállított 1872 i, 186W í, éa 1868-i, borok, kitűnő asztali borok, különösen az 1868-i kiállitásunknsk egyik legszebb bora ; mint magasabb igéuyok-kel bírók ugyancsak Hamasetternek badacsonyi válogatottja, kéknyelűje és különösen nmcilb ora, ugy kifogástalan jelestéguk, mint aránylag olcsó áruk folytán a legkeresettebb magyar borok gyanánt tekinthetők. Badacsony ekét legnagyobb termelője mellett még A beles Dávid bornagykereskedő Pestről is egy igen szép példánynyal van itt képviselve, ez egy 1866 i badacsonyi válogatott, gazdag testet bor, mintegy az angol számára teremtve. — Trsztyánszky Lajos badacsonyi riesling- ét muscatborai versenytársaikkal megküzdeni nem képesek, zamatjuk ugyan kitűnő, de tokkal nyersebbek, semhogy az angol ínynek megfelelhetnének. A mi pedig szintén Trsztyánszkynak 1796-i keazthely-t o m a j i borát illeti az mindössze is csak curiosum, de kereskedelmi szempontból figyelmet nem érdemel. Megemlítjük itt még mint e borvidéknek körébe tartozókat Baán Kálmán 1865-i és 1868-i t z a b a r i borait; kár, hogy e különben kitűnő boroknak verseny képessége magas árok által alteráltatik. Aszabari borok, bár mi jók legyenek is, s badacsonyi borok fölött nem állanak, sót finomságra el sem érik azokat, 30*/t-al magasabb eladási áraik ily formán indokoltaknak nem mutatkoznak. A kiállított pezsgoborok között kétségkívül Petheő Imre borai a legjobbak és ha egyszer nagyobb készlet les* belőlük piacin hozható, alkalmat üzleti ezikkot fognak képezni ; gyengébbek annál, de szintén jók a Brim testvérek, és LittkeLó-r i n o z n e k pezsgő borai ú; a Hölls által kiállítottak az angol inyzák túlságost* édesek. BABTHA SCEOEFNEB GYULA. Helyi hírek. — Kováo Zsigmond pécsi püspök ur o méltósága e hét elején Nagy Kutasát szeren cséltette meg látogatásival. — Kováén Janó* kanizsajáraai szoiga- biró urat, kinek fáradhatlan tevék wn sége, hivatali ügybuzgaluia közelismerést vivou ki, okt. 15-én 17,981. sz. alatt kelt magas min'»tTÍ leirat kapcsában Muraközbe tétetett át. A nro. foldmivelési m. kir. ministerium leiratában a többi közt foglaltatik: Kováct János szolgabi- rónak a kanizsai járásban a vész ügyében elért kedveső eredmény eszközlése körüli erélye és ügybuzgalma sikeresnek bizonyult, egyelőre kitárólag-a Csáktornyái járásban nr-algó véti sálon szükséges intézkedések foganatosításával megbizatik tat. A kanizaajárasi ssolgabirói teendők teljesítésevei a megyei tok. alitpáni hivatal 7646 az. alatti rendelete szerint Mészá ros Sándor i. szolgabiró ur bízatott meg. — FeUtivás éa kérelem. Belus József polgármester ur következő ivet nyitott: Egy önhibáján kivül, súlyos betegség által végintég- re jutott képezdei tanár és városunk gyermeke nyomorának enyhítése végett fordulok váratunk nemetttsíTü lakosságához — kérve, hogy a nyomorgó beteg részére áldozó filléreiket ke zemhez juttatni szíveskedjenek. A segélyzendo* nevében köszönetemet és ismételt kérelmemet iejezve ki Nagy-Kanizsa okt 17-én 1874. Be lus 5 ft, Dr. Sebnyer 2 ft, Tandor 1 ft, Albs- nich 2 ft, Vagner 1 ft, Otzeuly Antal 1 ft, Szakonyi 1 ft, Lendvay József 3 ft, Bátorfi 2 ft, N. N. 1 ft, Sanweber 2 ft, Berzay Elek 2 ft, Farkas 1 ft, Pintér Elek 1 ft, Tóth Jenő 1 ft, Malon/ay 1 ft, Pap József 50 kr, Weisabarth Károly l ft, Kappay Ignácz 1 ft, Maywald 50 kr. Fuchs János 50 kr, Vóneky Pál l ft, Fe kete Endre 1 ft. Eddig összesen begyült s áta datott 34 ft 50 kr. — TüM volt hétfon délután a Petőfi-ut- czában, gyermekek által lett egy kazal szalma meggyujtva, szélcsend lévén, a tűs tovaterjedé sét könnyű volt megakadályozni. Tűzoltóink megvoltak akadva, mert a lüziazerek odssrál- Utasához lovakat caak nagy nehezen kaphattak ; a .Zöldfa' vendéglő előtti téren szoktak a fu varos kocsik állomásozni, amint a tűzvész ne szét vették, tovavágtattak, csakhogy ne kelles sék a tüsiszerekhez befoguiok. E méltó bünte tést érdemlő lelkellenségért helyén volna az illetőket példásan megfenyíteni. — ZolaiLajos, lapunk egyik tevékeny munkása s a 48 ik számú cs. kir. gyalogezred- beli egy éves önkéntes jelenteti általunk, hogy a tartalék tisztivizsgát a rév-komáromi cs. kir 33 ik kadosztályparancsnokaág elótt sikeresen leiévén, tartaléktisztté képeaittetett. — A» idei szüreti mulatságok egyikének legsikerültebbje volt a Belus József polgármes- tar urnái mull szombaton tartott, melyben a város összes tisztikara s as intelligentiából nagy számbsn vettek részt. A szJTélyos háaiurno s . hizinx kifogyhzUtlan jó kedélylyel, páratlan i figyelemmel viseltettek mindeaki írást t ez az óemagyír vendégszeretetnek legszebb képe. Wlassic. Antal, íperjesy Sándor, Borzay Elek, Farkas Láazló, Nacsect József, Mihály J. Endre. Bátorfi itb. urak pohárkoszAntései csak (n kották a kitűnő hangulatot, jó kedvet,a tzfir kttlí hajnal vetett.Tégett a polgámagy unk körüli vidám csoportosulásaik. — SainémK*- Gerő J. atintinalats álul okt. 15-én bérlet első számban .A békerontó- vígjáték adatottt elő. Benedix e hatásos darab jában ia mint mindig Gerőné tiszta magyar hangkiejtése dicséretet érdemel, Gerő Lina sz árvát szép bensoséggel személjesité. — Okt, 17-én „Nőt az alkotmányban" Tóth Kálmántól, — okt. 18 án .Marosa az ezred leánya" régi ismert darab került színre, mindannyiszor kö- zépszámu közönség előtt. — A Florentini hírneves négyet tár saság Nagy-Kanizsán, mint értesülünk, október 29-én ád hangversenyt. — Lapunkban említve volt, hogy Gerő J, színigazgató ur Völgyi György szín igazgató úrral fogott kezet s együtt fognak NsgyKanizsán működni; kötelességünk kije leuteni, miszerint a Geró urnái levő eredeti levelek és sürgönyök tanúsítása szerint Völgyi . ur nem tartatta meg adott szavát. Most a „Szinpad'-ban olvassuk: hogy Völgyi Gy. Gáspár Jenővel állt tártatagba és alkalmasiat Siklóson kezdik meg együttes működésüket. — Bymen- Pusztay József vasúti tiszt ur eljegyezte magának okt. 11 én Varmegyé ből a szerény és kedves Hősek Karolina kia- — Poftai. Folyó én okt. 21-ével so mogymegyei Kéthely mezóvárosában kir. pos tahivaui lép életbe, mely levélpostai ét 10 fontot tol nem haladó koctipoetai küldemények nek értékük megszorítása nélkül való fölvételé vei, továbbításával és leadásával foglalkozván, a marczali s a keszthelyi pályaudvar közt közlekedő kocsi küldöncz- és lovsspostajáratok utján, mely utóbbiakkal csak levélpoatakülme nyek szállíttatnak, lesz összeköttetésben, kéx- besitézi kerületét pedig a keszthelyi pályaud vari postahivatal kerületéből áthelyezett Bála ton Keresztár, ét Balaton Újlak községek, Kei- hely mesőváros és Sári puszta képezik. — Nagy Sándor keszthelyi járásbiro- sági végrehajtót a sala egerszegi jársabirósághoi helyezte át a kir. igazságügyminiBter. — Ctáktornyáról Írják nekünk, ho^y ott, különösen okt. 13-án egy kunyhóban test gyakorlati mutatványok mulattatták a közöu •éget, melynél az a megrovandó, lugy egy gyermeket szerrel altatnak el s ugy idomítják, testét egész a borzadásig ; felhívjuk a rendőrsé get, de kiválólag megyei főorvosunk erélyes intézkedését, hogy ily egészségellenes művele tek megyeszerte tiltaasanak be. — A légrádi szőlőhegyen a tavali szü rethez képest egy ötödrésznyi termés volt. — A marhavészt illetőleg Muraközből is szt sz örvendetes tudósítást vesszük, hogy nemcsak Varassd vidékén, de magában Mura közben is szűnik, különösen uralgott Ternovecs, Máczinecz, Otrécaán, Pretetiuecz, Szlakovecs- — — dióhéjba szorított ismertetését, megemlítjük az olaszok njabb kitűnő képzettségű és iehetaégu drámaíróját: Giuseppe Brogliét, ki a lyrai és elbeszélő költészet terén is nagy nevet vivutt ki magának.*) Drámái nagy részben igen szövevényes regéken alapulnak, azonban ennek dacxára a szerepkörök oly mesteriieg vannak lebonyolítva, hogy az alkotó lángészt első pillanatra felismerhetjük. — Egyik njabb drámájának csime: „Az elvestett szerelmesek,* annyi eredeti ön álló szépséget tartalmaz, hogy mng nem állhatjuk, hogy olvasóinkat e nagyszerű darab egyik magán dalával meg ne ismertessük. Margaréta és kedvese a fiatal Ceaalpino Antonio marquis, ki álruhában nyerte el a leány szivét, a végzet által fildöztetnek, hogy sohase leljék tel egymást és örökké keressék. Végre mindketten megtörve a számtalan fáradság álul, feltslálják egymást és egyesülnek. — Az alább következő költemény, Mar-gareta magán dala, melyet a rengetegbe, keresve kedvesét dalol. Margaréta magán dala. Tál begyen ét - tol az erdőn, Kisded kunyhó áll a völgyben; Elhagyám a kis lskocskát, Mert azerel'm élt e kendben. Ifjú volt, dús barna hajjal, Melyei kis fövag fedett el; Ifjú volt és angyal arczn, S oh ! hogy játszott a szivekkel 1 *) OitlMpp* Brotilo .Bapaad Corno* esis>< aUtSi benéljibSI, .rj Uniik forjitast koxsh a .ZaU-8oino|Ti K0.I««T- m«lt i-ri falvasa; WUbrand kiotói utast fordítási alán Karjaim nyakára fontam ; — 8 tüzes ajka hinte csókot, Édes volt szerelmi eske, Oh! hogy szivem megcsslódott. Ugy marasztám, úgy könyörgtem : — Oh ne menj el! Oh maradj itt! — De ó gyors lovára pattant. S engem ő magával nem vitt. Ugy etengtem, úgy könyörgtem : — Kedvetem óh 1 vigy magaddal 1 — „Nem lehet !• Szólt o keményen Ei megcsókolt tüzes ajkkal. Nincs nyugalmam kit lakomban ; — Szivemet vágyak kínozzák, Melyek bár csak légi képek, Szemeim könnyét facsarják. Nincs nyugalmam a ligetben, A madárdal nem mulattat; — öt, caak ót keresni mindig, Caak az adhat már nyugalmat. — Mit reszeljek? - Mit reméljek ? Ki vigasztal bánatomban ? Oh, ti felhők, jó barátok Láttok az ég távolában ! — — Jő-e hozzám, vágja szárnyán ? Ég-e még szerelme hőbben, Elek-e még, vagy feledve Nyugszom én az ő savében ? — Nem teleltek, elsuhantok 1 Átkomat vigyétek el hát! Föl! És lásd Itten u égben: Al örjőngí Margarétát! Ah, de wiínttim dobbanását Hallanám a lékörömnek, Oh, egek 1 Oh hála nektek! Hangját hallom kedvesemnek! (Örömmel el.) E magán dal minden kétségen kivül egyike Broglio legsikerültebb költeményeinek; különben ép ugy külön született az egész színin Stíl, mintOöthe ,Fautt*-jában a .Thule királya* csimft ballada. Nevezetes, hogy a francziák legnagyobb költai, mint Racioe, Corneille, Voltaire, a ntinmd nemei közöl csupán a tragoediát karolták föl. '— Rapine ét Corneille művei korszakot alkottak, sőt a szépészeti szabályok is az i müveikhez alkalmaztattak. E nagy irók mindent felülmúló egyoldalasága idézte elő a .romantikus iskola' alakulását, mely a tolerantiát éa liberalizmust használta jelszóul. — Ezen iikola teje és alaki-tója: Hugó Victorvolt. Ezen nj nemfi színmüvek a közönségnél roppant pártolásban részesültek. — Igen ido-szeri ét helyez volt fölállítani ezen elvet: ,Mi-' ként a társadalomban, agy az irodalomban sem kell etiquette, vagy anárkhia, hanem törvény, ,Ni talont rouges, ni bonnett rottgea.**) Igen elmés fejtegetéseket olvashatunk a tragoedia, comoedia és a dráma közötti viszony -latokról. — A tragoedia és coniocáia helyezen két ellentétet sarknak neveztetik és a közöttük történt deleje* érintkezés folytán kifejlett szikra: a dráma. P. Corneiüe ét Racine a tragikai színmű. vek utánozhatlan mesterei két, mindenben egy j czél felé haladó órüa-hos hasonlítanak, kik •) HOv LássK ^ polgári irama. • megelőznék egymást örömest, de s képesség és hívatottság egyiknél sem kisebb, mint a másiknál és így a verseny sohasem döntethetik el. .Raeine és Corneille magtagadták a szellem korlátlanságát t műveik, mint örök szépészeti szabályok példa képei tündöklenek. — Ki volna vakmerő egy Raoinet vagy Cor-neillet eszmétlenséggel vádolni; az ö verseik, ragyogók fényes gondolatokban, munkáik szelleme, nem lehetne eszmedúsabb; — de e tra -goediák regéié — örökké Sophoklet ét E u r i-p i d e s korába varázsol viasszá s a szerep als kitás is „Antigoné és Elektra* vagy .Ipoige-ttíá-.rt, emlékeztet.-**) (Folytatása köv.) KŐVABY BÉLA. A különös látogató. —Monda.— Cornalius Agríppa, Velencse büszkesége vala. Mély tudományának i leleményei eszének híre bejárts egész hazáját és seregenként jártak honi a legelőkelőbb családok sarjai, hogy hallgathassák előadásait. Bárki s bármi tekintetben fordult is hozzá valaki, elégedettet! távozott : mart jártat volt ő s tudományok minden ágában t ha szegényebb sorsú folyamodott segélyre — vagy tanácsért, kéazséggel t minden dijnélkfll segített — Azonban ami őttula tengeren is hiresaé tévé, mi miau gyakria fejedelmek t as emberi társadalom minden osztályából számtalanok kérették meg — egy általa fölfedett s féltékenyen őrzött titok volt. — Ast beszélték ugyanis, hogy ő egy oly varássnak ") Tksopa. Jssa Briiloa .Kritikai Uvalak* FehA-Hrutjás, Tottoree*, ^/traboDiaecx köuegekbea, Kedelicseo okt. 7t..éo bankó»t*toti le egy gyurat marin, uóta ! t «n fordult elő g g D«n fordult elő. !,»bb e — Ügyvédi irodajnegnyitáa. Van in ém % mélyen tiastelt kosooségge. es kar-.(TiAjmniftl tudatni, miuerint Ügyvédi iro- a m » • fo'jó ®vi november bó 1 ón Csáktor-*varj _. fóutcsa Adámect féle halban — meg-..; :-.,ID. B a melyen tústelt köftönseget ét kar-^^üinüak minden peré* és peren kívüli ügyak-:rtn b helyettesítésekben a fenti Ídótól kezdve -flfldelk««aére állok. C» a k t o r D y in, 1874. ' fí. „atuber lüón. USESZNAK SnNDOR, i tll[ ei váltó ilgyvtkl. rOttKonu czim, alatt Závoduky I Kar-'/v azv.rke&zié&e es kiadáaában megjelent | tJ ; !.7r^iri»dalmi és ismeretterjesztő havi K ,? iitv K^y füzet árs 80 kr. elófiietósképen ' - ^r-a - h, tVlpvrL- 4 h. évnegyedre 2 fi. A , A.KIHS »z-p. Tartalmai illetőleg jjraiulálha-?.DK * {jartula-tít erdemló ^állaimért a kitüoÓ : , „ h/t-rk ?szti'rif-k. I*iÖfinek kiadatlan költe-?!f >? ?• '"'?, közöl haiot, Kndrödi Sándortól egy , ..?l,-:iienyt1 László Mihálytól elbeszélést, ..yurgy Aladár, Tör* Kálmán, Bartók Lajos és | !«.a^ ].*.j<»«uol jelesbnél jelesb czikkeket sat. A 3.ü Kukái Lajos könyvkereskedésének biso- | — Zalaegerszegen folyó hó 20-án K.'ül' Sandur újonnan szervezeti és jól rendé- | t'-'.". rt-ueicarava! előadást lartrán. rneW alka- i ri:!i)&; & közönség pártfu~á&át teljesen kiérde- 1 t'j naptárak. Klökner Péter ki- .anafiüau Széke* Fejér várolt magjelent ,N é p-?.„Eiitk Diptira' Ititb dik évre I*-.ik ^viuiyam. Ara 6l) kr. íisegeden Burger /.aipim-od özvegyének kiadásában : ,Sie.,'edi kepeit naptár* 1875-re. Ara 30 kr. Ai ni tol di cépeft rároa nevezetesebb köxépületei-uf-k aiktírült rajzai diazitik e naptárt, melyet irticiie 'jlcnosága is aiánl. „S a v a r i a' nap-'.»r i*~l'i re, kiadta Bertalaoffy Imre Szombat-in-!cii. Am ^U kr. A jövedelem a „Vasmegyei r-K'-a/'-ti epylei"-nek van felajálva. K naptár e,n .Í* kiallitái'ttal, tóm^tt tartalommal jelent . in*-? i-a asmepve díszére válik. —- Lj Lap. Baiáa Sándur sserkeait黫 t-a MüQatÁbaiD .Magyar tisztviselő" cziműszak-.a.]j ifienk rueg heienkint ogyszer, mtíly a ma-m nr tibzivitselúk országos egyletének közlönye. F.'.iiHinkatáraak Ur. Perlaky Mihály éa Mikár Zsi^mund. Ara félévre 3 frt, ogész évre 6 frt. 1"- capm utiftsan szerkeazteti laput *z illetők ügy el-IUHÍI^ u,anl]uk. J^'/efif/érŐi írják uekünk, hogy fo- w hí 1 .*> .-n bizoayita Balog Jáooa polai lakóa szí'i^ajávüi r-lmcüi iát lopni, honnét hazajövet » hrgyi uiDti Halog János a sxekérról lebukva ui«^at a^y nmtuiie. — A vizsgáló orvosok nyi-.•iKiizau ox^riut aeunban a sebhelyekről gya-II-JB. hi»gy n huiálthozó sértéseket a szekérrúli •??*'•* okúit*. vuJna, de főleg azért is, mert unnak Hu.apia lyukasan találtatott, így valószínü ••?•gy az e»e« előtt főbeiitést kaphatott. — De hii.nutrt-n i« az elhuítoak szoljaja szerelmi vi- I *i"L b»D eít hallomás szerint aasxonvával, ! '. ? :r-hat aunál is inkább gyanaa ezen körül-iu*'u, nt; miutác ez érdemben A vizsgálat máig sem leljeiittciett, igy M eredményről kóaobb ad- H*tunk érteMiért! Ugyanjai folyó tó 15. TAtk-S»rd»Wy kfiMégben tOi ütvén ki, 14 hia aeliéképtü««v*l a lánguk martaléka lett ? minthogy a nép más határban épen axüxetelt, nagyon kereaet lehetett a már behordott élelmi saerekból megmenteni, és moat a kfllftnba ú •xegény nép a legnagyobb nyomornak nés eleje. — A marhavészre nézve a járás vésxmen-tanek nyilvánitUtott, s csakis a Moráni átjá-rosokoál hagyatott meg a sárlat Szüreteink lawankint elfogynak, — gazdáink ugy állítják, hogy jó minőségű bort, nyernek, de mennyiség azonban nem elégíti ki őket egészen. —ó —s. — — Rövid hirek A nemz. muzeumot Jónef fhg. 18 visfmtménynyel ajándékozta meg. — Shakespeare atyja terménykereskedő volt. — Az aradi gyászünnep emlékére ezüstérme ket vernek. — A debrecseni gazd. intézetben a megállapított számon felül jelentkeztek tanulók. — A sserb fejedelem ellen összeesküvést fedez tek fel. — Trencsénból a napokban ismét 76 koleraárvát hoznak, kiket Pestmegyében he- lypznek el. — Pozsonyban egy ifjú hölgyet ve zettek a napokban az oltárhoz, a azt. cselek ményt be sem végezhették, betegágyba kellett tenni és negyednapra meghalt. — Patti Adél a párisi szinhásnál szerepel — 100 ik éve hogy a burgonyát (krumpli) behozták Európába. — Franciaországban a közoki min isler elakarja rendelni, hogy a tanárok előadás közben hossza talárt viseljenek.— Hangjegyiró ^.Pianograph") zongorát talált fel Parive nápolyi zenész, mely jatékközbe.i mind lenyomja a hangjegyeket. =- Az angol szabadkömives társulat Budán egy házat vett s abban páholyt tog feJlálÜUni — Parisban a Vendomeszobor ismét fel van állítva. ^— A győri benezések LemplomáDak 1 ü «knn gömbj« s 224 fontos keresztje f. hó 21 én 'ii* - tett föl. — Haynald érsek a kalocsai tüzoltufc- nak- 500 irtot adott. — Kerkapoly egyetemi tanár f. bó 19-én kezdette meg előadásait. — (ir. Seéchenyi (Jdön 17-én érkezett meg Kon- ttantinápolyba. — Prieíle Cornelia asszonyt a deési műkedvelő társaság tiszteletbeli tagjául válaaztá. ^- Dieirich RezsVí BemmiLAnzéki bíró fuegbalt. — Kgy apagyilkoe tiu és aoyja várja a temesvári börtönben biinleteaét, ki atyját áz erdőn iszonyúan eltorzítva ölte meg —A Kiume melletti martinaiczai kubányai munkások elöl járóik ellen fellázadtuk. — Á „Postai éa Távirda Közlöny ** derék szerkesztője Balás Sándor uj laput is inditutt meg : „Magvar tisztviseló czim mel. — Történeti naptár. Okt. 23. 1848. Bécs ostturaallapiuha helyeztetik. „ 2-í. l7yO- ürui Telük;- József törtéoe»z születésnapja. r '2b. 1H(J1. halt tüKg Eötvie Ágostot] r»>gi B(*gbuvar. . 26. It>l3. ölelett meg Báthory (jábor ^az utolsó Báthory) Nagy Várad Velen- cze nevű utüzajában. K 27. 16H3. íUztergom a lürókök által Ká ruly loth. Herczi'gntík hadszerződési- leg- átadatik. . 2H. 1860. Türr Utván üenuában a .na' gyár menekültekből légiót állít. , 29. 184b. A schwechati csata. Hivataloaaji jegj«ett piacsUnk Hagy-KajtisMTiroi piaosbistod kőoyvéből: 1874 évi október bó 21-én. Qsbonamflek: «fj alsó ansst. mir3 t*«rÍDt, BUM 87-90 fontol ö frt — kr ( 85 — 86 fontol 4 frt M) kr. 83 — 87 fontos 4 írt. — kr. Uomm 74—78 fontos 8 frt 50 kr. Árpa Mrfö«*w« 66—70 fontos 3 frt — kr. atetiare Tavló a frt. 50 kr Zab 1 írt 90 kr. RapcKB — frl. — kr. Lmtn'mlek: egy btWsii mixí* aserint Latit legfinomabb 13 frt- — kr. /,.....leli.it 11 frt. - kr. Fehér kenjérliait S fn — kr fokntP k«ij"érli«»t 7 frt. — kr. Box*4*r» 16 frt. ~ kr Árppklum 16 frt. - kr. RUa 15 frt. — H fl -'f/eirk: a^y iliu &UBst. mér 5 uermt- Borvo i* frt -- kr Bab íj frt. — kr. UDCM 9 frt. — kr Költ* H frt. ;>0 kr H*jdÍD» ^pohánka) 2 frt. 60 kr. Kn-kurícu 2 frt S0 >:i. Barjonyi. 1 frt. 30 kr. Hun tgy bicai font ueríct. Harhmbm 28 kr. Dinnóbui 32 kr. Jnbhoj — kr. Borjmhnii 32 kr. Ktirfél.k: OiSKiióuir 60 kr. Marhauir 60 kr. SsaUonu» 4" kr. S»*pp*n 24 kr. Limp*ol*i 35 kr. SteanD-fryerty& ö.r> kr F-vfgju-gyertya 34 kr. Bor: «gy xi»6 *u«n. akó 40 pint K«rint ó bor 10 frt -— kr, Uj-bor *i frt. — kr 8 ü r ; egy ÍÍKÓ sVUstr. lörakó 4Ü pint sxennt. Legmagasabb b frt. ?— kr. LegsvlaesoETtbb 6 frt. — kr. Tü ii f ».: 1 bécsi fll S6 hüvelyk ho«un. Bükkf* u frt. - kr. Tölgyf* 10 frt. — kr Kosién epr bácsi máua 70 kr. F**»én egj mérÖ 7U kr. S E é n a efey béctti mázsa szerint 1 frt. 50 kr. S t a 1 m x ' f t. — kr. N i p i i i D : Klelmeié»»« 1 epy férli T'l kr ?|«laiMÍa nelkdl 1 frU - kr. Élalmeieuvl egy K.yrtDek 30 kr. Élalmcio. nélkül 50 kr Kiadt* 1,1*. h.) Maninger Jótaéf, r, 1874 éri okt. üt). Huta jó 4.21), kölép * - . *Uő 3.ÓU Ruti jó 3. — , kölép 2.SU, *l»ó 2 60. Árpa jif. 2.20. köiép 2.1Ü, ai*ó 2 - Zab 1.50. Kukoricx* ó.GÜ Hur^ouva jó 6U kr. Síéna Í6 m 1.30. kAiép 1.2Ü Zacpp kévéje jú 8 kr, kOi«p 7 krajcúr. — A |yírl plaezH oki. is-dikío l)«u p m. s* — 90 fnn. 4.öt 5. ROM 76— 80 int. 3.20 — 3 tiO, Árpa TU—72 ina. Ü.60-— 3.— Zab 48 —T.u fna. 1 t*,' 2 Kakoricaa 06—Üö fua 2.40.—a. — Kü- le. *"i fiia 2.40—ü 80. B»b 90 fn» 5.60 6 — PíOMti okL 17 tín«a 3 frt. 411—3 frt 80 kr. kéui«rta 2 frt. wi - 3 frt. 10 kr. Eoia 2 írt 711 - *?»! kr. Árpa 1 frt. ao kr 2 frt. — Zab 1 Irt Ifi =- 8/> kr. Kuhuricaa 2 frt M). Haéna miuája I frt. W kr Szalma misaija 90 kr. - SoprO« oki lí Buta 3 »l — S Hl Ko,., 3 — —3 7U Árpa 2 fn :tu kr. — 3 fn Zab 1 frt 7n kr — 2 frt. 11' kr Kuk-»ncxa 2 fr> 7u kr H — kr rt*rna mÍB*Aja 1 frt. — kr. Stalroa — frl. 7t' kr — Sz«k«af»j«r»árotl okt 17. 1S7; H,,,, t — 4 ri'i kr , kétaaccen S frt 60 - W kr K..i» X frt 2O — iu kr. Árpa 2 itt. A) — 'Á) kr '/.alj 1 fit 2<i — f>0 kr Kokoricza 4 frt. — 4 frt *i kr. ?- SziBtatktly. okt Ifi. ÍK74. Bura 4 5"— 71) kr K..M :. 0 — *| ai Árpa 2 1.-t. 4(1 kr. Zal. I ?<<< 80 kt Kiiknrieu id«i 2.2(1 — 4U kr. Mar),«i,ii« f.„ tj» 'M> kr l^.rjubnii fontja 4t) kr Sertvéuhn. f..nlÍA -r>y kr l'»bnr akaja 12 írtig Ujbor 6—7 írtig Kcmruvfa íile 11) 12 frlig. — KisiegCI 1874. okt. 14 n a buti 4 frt 10 kr 4 frt 4«) kr. ROM 3 frl Öo kr. 4 frt. — kr Árpa 2 in .«) kr 2 frt fi«l kr. — Zab 1 frt. í*> ki 2 frt — kr Kuk.>rU-s.% i frt !K) kr 3 frt.. 11) k- l.mt iegl. lö frt., mundíiact 12 frt.. roialiMl *. barna li«t tí frt. -—, dara tnéryj'e l:i frt Leneae III írt Bah 4 frt Wlkr Ká.a VI frt — kr. Bur5..nv« 1 frl.21 kr. Fa kömény 13 — 15, puba 9 frt. M»rb«htn 2» kr.. lebcuK.ir t>4i kr diamóbim 32 kr., diaaDÓtsir J2 kr bor- júbu. 4d kr birkáim. 2(1 kr -.Hiéna m. 2 !*M I" kr. ös&lma m 1 frt. 1U kr SiaUfll. ok'. 19 Bul 3.40 — 60. Koai 2 40.- :>1) Árpa 2.11:.— Zab 1.50.—60 Kukoncia 2. - l'ibo- 6 - 7-i8 — Óbor 8 — Hl — Marhabo, fontla 24 kr — Borjnbm 24 kr. — Semíahm 28 kr — Értik- te vtttéfWytw sMtbsr. 2L 5'/, Mtiüqtm 69.90; ó*/. mw. kaio^a. 73.8O, 1860-ki slWalmi kóloafln 108M, baa k-rewr. 9 —80; kitKÜoMnti rinrimjeí 2393b -v Lmoon 110.15; magyar lUdtaluanánUú kat-yénj 77.- ; te-nMrari fiadtehermentAii kSt-TSOJ 76.50; erdélji földtehennentóii kotrón? 74.20; horrát-siaTOD RSlateharmontísi kötrén; — 79.; ezüst 104.40; oa. kir. arany 5.25'/, Napoleond'or H.871/, Lottohlllás. Brűnn, okt. 7-én 40, 24, 42, 71, 51, Bud», . 10-én 37, 16, 68, 49, 4á, Linc, „ . 38, 22, 77, 71, 35, Lemberg, . 14 én 11, 39, 26, 68, f>8, Prága, , . 68, 88, 76, 78, 49, Vasúti menetrend. Érvényes október 1-til 1874. Indul Kanflmíról: Vonal ? xáoí Óra Perc. ldB 205 t.i„k: Mou»ra,t>ombovir ? Fiumíba 6 10 regtől 215 Mouao. Zágráb éa Dombován-a 2 40 délut. 312 Budira 6 !5 rergd 202 , . . 2 — dilut. 204 . 10 4S e.tve 313 Szombathelyre (ip&ét délután & óra -26 pereikor Beubei . . 5 45 reggel SOI Bécabe (giombatbelv, B«k»ujb feli) I 15 delit. 311 , ., ' „ „ 10 55 OUT. 203 Pragerbof felé Trieaatbe ... 4 50 regfeí 201 „ „ „ Qráca ea Béube 2 30 <U1«. 213 „ „ — ., „ „ 11 45 e«tre Brkezik Kauissara : 21b Mobáo éi Zágrábból . ... 4 16 rrggel •JUH K.iék, Mobáfi, Fiaméi DotnboTirrol 1 31 délnt. 2lS Kiume it Dombóvárról . . b 64 ealTa 203 K.idlrol 4 25 reggel 201 „ 1 5S délut 211 „ 9 SÍ IBTI 314 S»„mb .tb.l.vrSl . 10 33 r.jjel 302 Bécsből iHécJajh. 8xombath. felöl) 4 ül reggel 312 „ „ ,, „ 10 lö Mire 214 .. Uiacxből, i Pra.gorh„f folSl 4 fj^ r»gge! 2112 Tne.it. Béo Ui»c>b6l ,. „ . 1 21 délut. »>4 _ _ „ lu 26 o.t«.. Keleiós szerkesztő : Batorfi Üljtí. — Btkvldtttu. Oamdáhra nagy ér-teleti. (Cxérplögéyvk.) A gazdikr* nézve egy ik a legíuntusabb találmányok küzül &z ujabb cséplogék, mély két ember által hajtvu, egy ór& alatt annyit csépel, mint 3 csépifi ember egy egész nap al*tl. Minden g&bna neműt egy en -lő»-.n oly jól kicsépel ho^y egy mag sem marad a szalmában, azonban * mag meg nem sérül. Megrendtíléei ár franco Nagy-Kanizsán X30 frt. bj. Németországban ezen cséplőgépek Mer számrb terjedtek el, de e vidéken is több van már. J»fc. Mayfartt) ? Cemp. Frankfurt O. JUT. czeg a legjobb beszerzési forrásul ajánl-Utik. Ugyanott a megrendelések levél állal té-tetbemek meg. •) E rovat alatt knEÍOtt«rc felel6aaégat oen vállal a gserk. ran birtokában, melynek segélyével a távollevőket, vagy tt már rég meg haltakat előidézni képes. Kt csalta s legtöbb előkelő látogatót Ag-nppahoz. ez voK n egyetlen, mit legk^csegie-it'»bb ígéretük s úu» ajándokok mellett in rejie- Kp«o dolgozó szobájában látjuk ót ve-<?.) f*z iciséi letekbe u'élyedve, midón szolgája '?%) idegen látogatót jelent b«? A háborgatott ludotj kedvutlenúl fogadja ugj»n, de uieglrpetve hagyutt félbe mindent, amint » belépőre pillán i"ti Ai idegen egén valójában a iegwjátságo &*bt> volt. KúUején a legszembeötlőbb vegyületéi lehnte látni a hsjUiui- és jelenkor oltotasi m^djáoak. Különösen asttmbetiioő volt a saját-?íerü föveg s nagy vörös öv, mely a forró égalj alait ssokásbau levő bő öltönyt azoritá ósaze J*-reiii körül. Mig az idegennek magas, de meggór bedt alakja, valamint ótsbe vegyülő hhjiaia ot az emberi kor véghatírihoz köxefsdő nek gyanitUták, addig az Üde axc», as ilju tűz bl'o villugó szemek s kelletne* cs«ngő hang ezt a«gczafolni látszottak. Egéaz lényén bizonyos itokszerüaég ömlött el, mely onkényteUaü. ????ni magános s legvégsőig fokon* fel a vele beszélőnek kíváncsiságát. .Tudós !• keedé búskomor hangon ai -egeu. .távol innen a tengereken túl haliam hi- r»aet s uira keltem aaonnmj. A végtelen bánat, "Mv keblemben rftgearegöU honol a elviselhet '«? kínnal inarcaangolja azt, készlete ti arra, l^gy .Ölkerflawelek. Boldog vaJék egykor én u, miként csak egy baJandó u lehet; keblem nyu- godt volt, nem gyötörtek azt a lelkiismeret vég- Nélküli kint gerjewtó mardosáaai. Angyali nőm 1 ? leinyom . . . *h, esek valán*k nekem legkedvesebbek, esek k&Qoyiték nekem az elet terheit, esek édesiték meg mnak pereseit De már mwt mindennek vége! .... Hajdan, midőn még én is hazáról aaolhaiék, midŐu még én is szülővárosom egyik boldog polgára valek s a kérlelhetlen halál egy-egy ravatalon nyugvó áldozatát szemléltem, jéghideg borzadás futotta át idegeimet, arra gondulva, hogy boldogságomból, földi édenem-bői én is kiragad tatom. S most .... most egyedül állok e földön, nem csupán sserettimet ve-sxilém cl, elveszítem én basámat, el lelki nyugalmamat, el mindent, csak e szenvedés-dús életet nem i A mitől hajdan rettegtem, axt most irigylem másoktól, nem félek a haláltól, hanem sovárgok utána, de reménytelenül! — — Egy van még, ami keblem gyógyíthatlan sebére parányi irt nyújthat, sex tőled függ— egyedül tőled — ne tagadd meg egy szerencsétlen apának kérelmét í" Az idegen alakja föl föl egyenesedett e nyilatkozat alatt s midőn érzelmei elragadták, tUkolhatlaa kony csillogott szemeiben. Agrippa rendkívüli érdek s csodálattal szemlélte ót ? végre érzékenyen monda: „Bárki légy is szólj, hacsak tehetségemben áll, teljesíteni fogom kívánságodat.* Az idegennek örömaagár villant át arcmán : „Tedd ! oh tedd meg, amit kérek, s én leg alább pár peresig boldog leasek. Te — egy titoknak, egy varázsnak vagy birtokában, mely Dél fogva elő tudsz idézni bárkit, akármi regen élt is. Kérlek az én leányomat, angyali Zelim-mámat engedd csak litnom ? ügy könnyebbülve viselem ax élet nyomasztó terheit !" • Jöjj !" szólt határozottan Agrippa s egy mellékajtón tágas terembe vetette. ,ítt állj meg,* fojytatá ax idegenhez fordulva .a hány évtizeddel ezelőtt halt meg- leányod, annyiszor fogom én e pslcsáctkát kesémben megforgatni. Ott, ama két ablak közti térre vigyázz. De óvatos Úgy i midőn leányod meg- jelenik, ne hirtelenkedjél, kösel ae meDJr meri rüglön eltűnik !" Az idegen némán intett B tekintetót, melyben remény & kétség küxdtenek — a kijelelt helyre szegzé. Meg lélekxetét it visszaíujtá, mi din a tudta keiébe vevín palraájít, fiTgatni kezdi B olvu : .Egy ! . kettS I . három ! • De már midőn vagy húszat olvasott ? ugyan&anyi-aior forditá pálczáját, boezuaan ereazté le karját t vendégéhez fordulva kiállta : , Te játékot uzeaz velem ! Neked aohaaem volt leányod, mert túl vagyok a határon, meddig egy halandó élte terjedhet, s még mi sem jelentkezik !" ,Caak forgasd ! caak forgasd !? válaazolá az idegen „még soká keli forgatnod!" S midőn Agrippa e nyílt, óazinte asemekbe tekintett, ön-kénytelenül forgatta tovább. De elborult ismét arcsa ; mert már ssásadokat irt le a páleza ? még semmi eredmény. — Lankadni kezdtek karjai, de valahanyasor éssrevette ezt az idegen, mindannyiszor hallotta aseago szavát : .Csak forga»d ! caak forgasd !u 8 Agrippa — bár aroma kétséget amit el — újra foly tata: Egyszerre elsötétült u egén taoba, csupán a tudó. által kijelelt két ablak korti téren derengett némi fény, mely négyszöget képeive, las-sankint egy nagy tnkörhöz hasonló alakúvá idomult. A négyszögben jelentkezj látvány megragadó volt magára a tudósra néxve ii. Gyönyörű dombos vidék volt ai. A domb alján kis barányka legelésMtt, fönn a szép zöld pázsiton kellemos olajfák árnyában egy bájos mosolygó barna Ián; tű vonta mag magit könnyű keleties öltönyében as égető napsugarak olíl. „Hah! leinyom! ZaUmmim !• kiállta saivMaggató hangos ai atya, • magiokival ter-j«atT«a ki bujáit, rohant leánya felé. .Megállj vigyázatlan !? kiállta Agrippa s karjini! fogva tartá viasza .ugy lépést se légy, ha látása kedves elülted " De hasztalan volt minden figyelmezteLéi ! Az idegen erővel sza- kitá ki karját s leánya felé rohant de lm a kép egyszerre eltűnt IU apa ájul tán rogyott a földre. Midün fóloesudott, már világos volt az egész Bzoba; egy tömött erszényt vont ki hirtelen iivébíl a azt Agrippának nyujti, ki azonban — tudvágya a végsőig fel lévén csigázva — nem fogadta el, hanem igy szólt : .Idegen van valami titokszerű, rejtélyes egéss lényeden ép ugy,mint e jeleneten. Kn kevéssel tevém ait, mit most veled, de eléggé megjutalmazva érzem magamat, ba kilétedet fülfedeled." Az idegennek fájdalmas mosoly játszott ajkai körül — félrefordult s tagadólag rázta fejét — — Egyszerre azonban, amint as oldalia Ion függi képre tekintett . . . óssierázkodotL . « görcsösen ragadá meg a tudós karját s a képre mutatva gyors, de felindulástól nzakgatott hangon rebegé : .Nézd ... oh nézd . .. e képet! szólj . . . mit ábrázol ez ?? Agrippa csodálkozva tekintett odas feleié : .E kép a szenvedő Megváltót ábrázolja, midőn egy izraelita kigunyolá, mért is sz isteni Üdvözítő rettenetes átkot mondott rá: hogy L i. örökké bolj g - Itt elakadt szava, mert middn az elátkozottra tekintett, boreadva vette éasre a meglepő hasonlatosságot közte % vendége köxótt. ,Én vagyok az ! én vagyok ai 1" kiáltá fuldokló hangon az idegen s mire Agrippa ma gahoi tért bimultából, vendége mar a nyílt ajtón nyomtalanul eltűnt. ALLBKBR LAJOS, ? ? ? ? ? ? ?•? ? .? .? ? ? ? ? ? ? ? »•< H0FHERRM.1 gazdasági gépgyáros az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: Fogfájdalmak, agyasak bár csas, teméaaetea, vagy fogba, okorta bajok Dr 1 •? ABathcrizt-sséj vizesek ia«s*áiata folyta, bizonyosan s nialSbb m«graanaek. Ugyané**" ?«» ÍTOgvitja a fogak íagáait, a fogho. viree.it i. daganatát, a fogkg h fogak rothadásit i. a liga*, roaasiagát eltávolítja. 1 Ara «gy ovagfel 1 frt 40 kr. Dr j. «. loniépe INTdvényi np »1* módon tiiititja • fogakat, hogr ennek folytonos hanaálata foly- ii «i 0I7 alkalmatlan uauesak dtáiollttatik, hanta a fogak <•>?*<, tbratfit <• k«n>ény»íget mindig magtartja. 1SSS—4 Kapbasok ? Jlafj-líaniuán : B.lu. Jóa~f gyógri"., Eo.«ü>«t. «<>.mf.Ü; Walisea, •»? •• r«s.lhofr.r J. k.ruk«i«i.b«i. - Pápá.: ?»..«.. J, k--.th.ly™ : Pfi»t».r gyógre.eri", Siaf«r M. Weial A iaU-Ec.""*™ : Wl K:. gTÓgy»««'«» K»pronc»an : Werli l70gy-i». Varadon : Haltar gyógyaurén. Snmeg.o : Dor««r Kaj.U SaoB iÍT~- PlUI-h Fa~.o.».EnaolíSJ<Sg7.«.'.H.lár5rTÍdiUS..-<»7»r „»«. fíkie E. C. Taaapr.»l.an : M.vr T<u.k»u, «gv Guthard Tiv.dai U íaiaal. — 8»4*«af.li«rvarott; I*gmn.n A. Br.nn J. gvógv~. Lova.-iajba.: H«éaler gregysa. Kalocsa. : Horviíb K. gyógya*-*-. Keo- a-elL ? Milbofar A. Ha.bl.id üígj™. Pak.on : Flórian J. gyógye. g.an.<a4ea: Horritb J.8om..nr.od gyógy... Kaposvárott:_ Kohn J, B6d Balai át gchrodar gjógyr.. a»«s»"'»: Brah»«y gyógy... — BosVbadoa: Kramolin J. gaigatiarott:Barwartb, Salamoa (T4©'"--Raián > zücfci«~>h 8t í. Herafald uai, «gy H.nor Ignannál. — Faeaatl: Í.U.. W. a, K. Zách, Sipoc gyógy. Káradon: Zad«»á™k7 C<ü» ^»JLlib.»: Ki- gyig-a- - Tolnába : OralT pí,j». - DManM-,.,.tt Loka-gygy... - 8.«t.Qyorü0»: NSIkig. - Al-Ó-Leadva. Ki"» «T*«T"- Roboncaou: giaion gyogysaerasa nraknal. BAASENSTEIMés VOGLER hirdetési ftgynőlsségé Budapesten, Bécsben és Prágában stb. legrégibb és legnagyobb üzlet e szakmában, Bzámos fiók üzletekkel és ügynökségekkel Németbon, Austria és 8v»jcz- ban s a többi külföldön, egyedüli Ogynöksége a nagy pá risi hírlapoknak Németország. Ausztria és Svajcz számára, számos bel- és külföldi lapok bérlői ewközSInek naponként hirdetéseket a világ minden hírlapjaiba s egyéb hirdetési eszközeibe azoknak árjegyzéke szerint, tanácsot ád a czél- sxerü hirdetés módjáról, költségvetések és birlap czimjegy- rékek ingyen küldetnek. (1041 — 1) 0 _H 6C ZS l-l? ae haladási és ér dem-ére mmel kitüntetve, Bécs, Favoritén. Erladigasse 22. a közeledő vetö-idényre ajánlja kitü ^ó szerkezetű Garett féle SOrvetfi-fjépeit, melyek a legújabb jav tásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúljak. Továbbá készleten tartatnak: Kézi Cséplőgépek legjobb szerkezettel Járgányok éi járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták Lhoillier-féle legczélszerabb konkdytisztité gépek «s ilyenek PenwJlet féle szerkezettel. RiChmMd & Chandler-féle, ugyszinte eredeti angol Bsntall féle SZBCika-vágé-gépek. Répavagó és répazuzó gépek. őrlő és darált, malmok járgánynyal vagy kézzel hajoatók, zuzé-malnwk sat. sat. Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér 1. sz. a. (U7i-2> lévő gépraktárban. ooooooooooooooooooooooooooooooo Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni LABIZZAÜET ELLENI FOK. Eaen por elOzi a lábiaxadást és &K álula tadúbetegvégek, hurut, kohó- okosott kellemetlen ssagot i-iiuég <-:itu. 1 csomag 1 frt. ártalmatlan. Egy dobox ara Dr. QUA&IN" hirea tehogés és bonn elleni pora (kalonQsen erőteljes szrmé . ...,. ._ L1EBE L1EBI0-FÉLE TAPSZEE lyeknéí Bgy' dxb. ára 66 kr.1 iae által és jeles gyógyhatásávalafájóaGYERMKKKKNEg a híres Liebig-leves rozzsaagu fogak, valamint ezek rotha-kesiiUvo.e Egy üveg ára 70 kr. PAGLIANO, igeu kedvelt, felolvasztó, vértiszritó ssörp, valodilág faosacra. aak és rendsxeretlen koszvéuy gyön é< ala. PAULIANO tanártól Klórenczben. Ára 1 írt 50 kr. Dr. MED1C. és tanár SCMLLiT FLU-R1A.>' HIKiA. fajdalomcaUlapito, scor-bmeUene* erósitó foftiaetnTaja. Kzeo „ twetara, az eredeti remdelvény szerint • alWaaítv., a l««(ájáa éo oly gyors oil *^ lapttására, sünt eroaito asájvis gyauául ?ár egy félszáxad óta nagy haszonnal alkalmaztatik. Két előnye van : 1., igen oatieoa és kiválóan olcsó ára miatt Mániára stiadea mát fogeaeppet fölöslegessé tesz. Ovegecskékben hasaoálati utasítással la 40 kr. 1 tucaatsál 2Sprcc. levonat Kgy Qvegcae haaz-' nálati utasítással 50 kr., éa 1 frt. Tuczat 26 prette olcsóbb. — COPATINE HEGE, szerencsés efye-Egysitése a copaiv-balzaamnak mis kitd- WI.1 MOH NÖVÉNY CZÜKOaiUE, DT Sdmeeberger orvostól Pozsonyban, U- tflno (Togymur kohogéa, rekedtséT n«- ^U" rut ellen. 1 skatnlya S8 kr. IKOa beféaikfH idolt csuz. Nagy dobos ára dobetegek tsámára ; köhögés rekedtaég FOGPOR HBIDBR tanár díirat* Jí^g szerint, 1 skat 40 kr. rUJJ! «~S coJtáaok diploaájával ellátva, magasabb Ez sok orvosi tekintély által ajánltatlk VETOBJNI BALZSAM, havasi nővé- °T«I ára 10 írt. nyekbSl és drága eatentUkboL a ea. kir. aitsa kelybenhagyva. Ezen tapaat kilo- Mk megtekintés végett rendelkezésoi. AMÜUVXK N?CKiiACl!:GrllLUEl!.Nö jéetb, angol foggyongyok gyermekek „inára nyak körűi hordozni, a mely bi j.tal a fogakat könnyebben kapják. Ára - frt, toezat 20 pret. olezobb. ODOMTINÜ (fogpasta) porczellán té gelyekben, ára 80 kr. o. é. Tnczatnál 20 prtl olcsóbb. Eaea fogpasta a legjele sebb aier a fogak tisztítására, ;úgy i fogak épségben és fehirea urtaaára a fogsavanynak ártalmatlan módon eltávolítására, a foghus erősítésére Qgy s megakadályozására. CACHOU AKOUATISÉ a roax uag-oak a donauysái útin A Bxijbói elt&ro-litáaara, ügy ax eres, ueises italok, mint bornak és törnek iriLsa után s. a. L nélkaiöxűetleti finomabb és jobb Ur-?maágok, sxiuoásak, balok és salonok látogató asámára. Ksen CACHON tisxta, ai egéaxségnek legkevésbé ártalmas BÖ-féByaikatréo*kii^l áll, és a fogak rot-"kaa, valamint fogfájia allén legjob-ajánlbató. Minden haaxoál&ikor kell ?egrágni egy pilalit, mely álul a rosx •s&g tnegaxantk. Egy dobox 60 kr. KS EAD ASl'HÉPrlÉUQDE. Eien tiszta nSvényréuekbol készített via évek 6to ^ kipróbált és jónak bixonyult asere a bőr v laépiseae, fruutése és erősítésére, vaí mint mindenféle szeplók, zsömörcsók, kiOtések, foluk eltávolitáaára. Kgy ű i frt., egy tuczat 9 frt. KOYETEMES ÉLKTPOR Dr. SeUe. ?44ig utol Beat éretve hátijában aa etaésstés és vértisztitáabaa, makacs bajok; sünt: ea^aztéai gyengeaék, jnellé-3 égetés, altesti bántahnak, Mrkllltéaek, frt. 46 ki, kis doboz : 84 kr. 8KKVTAPASZ. Kiválóan likaim hatt alteatí sérveknél, készítve és ajánlva í>r. alrivi. baaeli gyakorlati aérvorvos-tól. Pléhduboiokban leirásaal rgylltt frt 80 kr. o. 4. helyen ?•griasgáln ea nyilránoi el- lét, harapás, sxorás által okosott sebek, tett Mlfergek, koifimfo Egy tégely ára 30 kr. EGYETEJÍBS TAPASZ, Dr. Búron Parisban. Ez a párisi éa londoni fa- LIEBUK-FELK EliÉSZSÉG- N0VE- NYÉKI A legkitQnobtiQok biaonyuh sser, mell- és . . . ? EAD FONTAIN ]>B JODVKNCE GOLDEN minden hajnak ax általán c FUlNCZlA-FOLYEKOÍIY UAJFES-TÚaZEK, a hainak kedT «aerintfeketére. Ára géa éa 60 kr. 10 frt. EAU DE BOTOT. AB.0M. SZÁJVÍZ világhírű kiválóan kellemes illatja és márnára, aiSkére legfeljebb 10 perei dalt aranyaaóke uint kölcsönai a lef-alatt tanóaan festetni, melynek batáaa tökéleteaebben és meglepőbben, * — oly általánosan elismert, hogy további dioérgetésre nem i»rul. Keaslllék boná: L i. két kefe éa két cséaie 60 kr. Egy Dveg hajfestoncz 2 frt. SZEM-ESSENCZIA Dr. Bomnhau- FOQPASTA, CS. KIR. 8ZAB. PFEF FEBMANN-FÉLE. Ára 1 frL 25 kr. »en, a 14MI< feouniaa, nUirditiaa és diaa ellen. Egy íref W kr. eróaitéeére. 1 Orej haaanilati utaaitáiai üu 2 frL 60 kr. FOGPOR PtIRITAS. Ára 1 frt. NYAK BALZSAM, üvegekben 40 és ) kr. PAST1LLES DF. CHOCOLAT fer-i g i n e u x vas-esokolád a vérdixtit VALÓM CZÚZ és EHEDMA GYA-OT PATTISONTÓL. 1 csomag 70 40 kr., tagtzafgatás ellen is. és sápkór ellen. Egy skatulya ára 90 kr. A COXDENSALT TEJ, készítve az itásra Anglo-Strías condensed Milk Co., Cham, Svájci, as egyedüli Liebig báró által elemzett és histartások, kivándorlók, gyermekek (kiadedek) számára ajánlott condensált tej. Ára 66 kr. POPP KOGPASTÁJA. Ara 1 frt. 20 kr. HERBABNY J., növényi kdssvény elleni pilulái biztos sxer, ax acut id< PASTILL DIGE8TIV UE lilLJX (B i ini einésatési csnkorkak). A híres bi-iini savanyoTisból késxftlt paatillák, mell-é^etésaél, gyomorgOrcsBél, nehéx emésztésnél, a gyomornak étellel és szeszes itallal megterhelése következtében elű-illó felbaffügésnél ajánlható. Egy ska-tnl;a ára 60 kr. 8VÁJCZI BALLÁSI-L1QÚEÚB, fül 'icseDgés, fájdalom, folaiaria, sebéi hal-llas ellen; ára 1 frt. CH1NA GLYCERIN POXÁDÉ. ahaj-mdlót erositt és hajnörést el«moiditó iwina.it- Tetelyekben80kr.es 1 frt50kr. gyógyítására, ax ideges kössvény, mindenféle csúx és ezek utóbajai ellen: mint lép- es májdaganat, gyomorbáj, legrögzOtt hasdugulás, vízkór, aitwti bajok ellen. Egy doboz ára, elég 1 s fél hónapra, 1 frt. 60 kr. s;u;illilÉLET : ri.l l'r. Kie- FOG- CEMENT, a kir. szabad. E fogak ónoaáaira, ára 1 frt kttlésekflél, rosi e-mésztéanéL arany- WEISZ JÓZSEF, AVTHEEINSZAJ VÍZ, cs. Ur. »xab. va-ludi, Popp J. G.-Kil, általánosan mint a legjobb fofuóaito sier faBMrre. ~ Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27. a köiönségnek legjobban ajinlja a kfivetkeii axeraket. postán 1 frt 70 kr Postai kflldések csak a eaomagoláai díj 15 kr. hozzácsatolása mellett eazkósöltetnek. HÚS-KIVONAT (LIEB1G-FÉLK) leg. bb miéo 1 1 fél l d é (ÉK) leg 1 fél, l negyed éa 1 Dr. CaLLON FÉREG TÁBLÁCSKÁI, i RESTITPT10N3 FLLDID jeles szer ellenazeréQ' Eien táblácskák jobb minoaégo 1 nyolezad fontol ajánlhatók a bélférgek ellen; igen kel lemes ixflk van és gyermekeknek is dhók Á k klákb h lovak számára. Ára 1 frt. 40 kr. lemes ixflk van és gyermekeknek is adhatók. Ára 40 kr., skatulyákban használati otasitással agyfltt. Dr. MAYEK GYOXORESSENTIÁJA, görcs. pnJTaaxtó kólika, gyomor gyenge- ség, hasmenés, valamint biztos tser a ellen, úgymint öreg gyenge azemélyek nek ajánlható. Egy aveg ára 87 kr. STÁJER NÖVÉNTNEDV, mell- és a- tengeri Iwtagség elles, axuUn a CS. hUR. SZAB. TANSOCHININ PO-MÁDÉ. A. legbiztosabb és legjobb hajnövesztő azer 3—10 napi haaználat ntin a haj kihullása tartása megsiuntettetik. növése elóaegittetik, és terméazetes síi- FRANZgNSBEBSI VÍZ,ki- és egyéb hngybet«g»égek gyógyitalára, anwlylyel nyilvános é> magán gyógyintéietekban jegjobb eredmény éretett el, amint — J-^I--- ^. "»i^.; nimt u, "".HIT HINTÓ POR, általánosan izmart jel_ aurtt, r.kedtaég, kőhogé. ellen. lel-háiusar, lében puhán, fényesen megtartatik, a ezt orvosi bizonyítások és köazönS iratok, melyek minden üreg mellé mellékelteinek, valamint az évról évre emel ** *ws_«Mu*, » kedó eláruaitáa, tury a bel- mint a km kéregkípzé! p«iig megakadilyoztaik. földön lejjoíban b&onTitják. r Által atl<>i1a_«ILi ' ^ és számos eliimeró levél áll aundenki- galiczia országos kormány által próbált jelesen és biztosan ható saer llillMfcfcÉUl ' * » ? - . * ^SJ • _ ? • íi dinére isolffái In SEEH0FER MAGYAR SEB- éa GYOMOR BALZSAMA üvegekben 40 kr. t-váló határa és bizto? egy 8 hónapig szolgáló doboznak frt. o. é. 2valamürt enésztéi * nvomása, Wajdite Joaef kiadó-, Up- ét nyoindauiajia NEUB0XYL1N, havasi növényekből készült növénykivonat, esuzog, kosavé-nyes általán gyeng< állapotban. 1 Üveg 1 frt; erósebb 1 frt 20 kr. PRÁGAI KÖeZVÉSTTHEA, csoma-gokban á 60 kr., és WEIDISGER-PELE FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ KÖSZ VÉNY- TAPASZ. No. 1 á 52 kr., No. 2 (keu<S« erejű) á 1 frt. Legbiztosabb axerek, tagazaggatáa, kosxrényctomók, dagana tok sat. elleurazonnal csillapítva a fáj - dalmat ' PRENDINI-FÉLE PASTILLÁK-rekedaég ellen, énekesek és siónokok, —'? ajánlhatók. Egy doboz ára 40 kr. FRANZBRASNTWEIN egy üveg 80 kr. T«gy 1 frt 50 kr. Dr. CABHEBI S1ROP Dl PALERMO a leghatásosabb vértijiütó sser, mely mai nap a kerezkedésben előfordul és különösen alkalmazható a vér tizztátalan-nágánál.nyálkás aranyérnél, bórkiutések nél, liphilistikns daganatoknál, kóssvé- nyes és csúzos leraJcodásoknáL altesti sxéktxakUéseknéL rosi étvágynál, vértoltüáaokaál, fSfijáanál. Egy üveg ára 1 frt 30 kr. ooen oato Diaaamos anvagoajral. aj él idillt magfolyásoknál. Pariiban a kor ?-•--" hsirnéllsrik. Czukorhavelyek-kk takarva a ka ácsok. Ax eredmény biztos. Áxa 1 frt 80 kr; eró-~+b misSségll vaasal 2 frt. STUBZENEGGER SÉRVTAPASZA ALTESTI 8ÉRVEKSBL legjobb sikerrel alkalmaira. Ára 3 frt 20 kr., eró - " 8 frt JO kr. PA3TTLLE8 F0RTIFICASTE8 (PAS-ILLE DE ROMA.) Ezsn pajtillák igen ajánlhatók mint erositóje és éleastó amere a nemi rendszernek éa a nemi életlwn, aoéküL hogy tdlinierel-néoek vagy árttnáaa; » fér5»T|Ten-geséget elenyéntik még magasabb ior-?— il és a legjobban ajánlhatok; egy VALÓDI DOBSCH KÍJZHIR OLAJ" KTÍIÓ fyócyawrnek elismerve minden men- éi tüdőbetegségeknél - kiváló mi--*-^- *• tmatUl; *a íveg 1 frt egy tnenat Oveg vételénél 36 pra. levonat i 1874. október SS-én. évfolysau 1 lap sscilati rétest Uetl II uerxecuaf iww, - m*** I Bérnraudu teretek caak iamert mnnkitér-?aktAI fotadtatnak •!. Kétirauk ráui Mm ZALAI KÖZLŐIT előbb: IAIIA-BOMOQTI _ heiyhatMágáiMk. namkUönbsna .zalaMagyai gazdasági egyesület", a..nagy-kanizsai keraskedeM i isarbank", a .nagy-kawztaj takarékpilictir* a .Zaia-Stjraegy jézliajézasi reszvénytárwlat, agy a .zala-egarszegi torna-tűzoltó egylet* t több negyei és várssi egyesület hivatalé. érteaittje. Heieiikliit kétszer, vasárnap- .< csatörtrtko.., megjeleoó vegyes tartalmú lap. >jUtlevél Jtosricsky Péter árhoz! Bár elkésve, de — hila istennek! még mindig jókor, engedje meg, ha válaszolok e becses lap egyik idei számiban foglalt ama kételkedő nézetére, miszerint gr. Batthyányi Pál 1672-btn a tttrjeipréjost-sigot Prodinszky Mihály ro-honczi plébánosnak nem eonferálhatta. Erre nézve azon felvilágosítással szolgálhatok, hogy a német-ujvári levéltárban csak azon időtől fogva léteznek okmányok Sz.-Grothot, és Turjét érdeklők, melyben I. Batthyány Ádám gróf »zon jószágokat aHagymásiak-tol megvásárlotta, mi 1640-1650 közben tőrtént. - Batthyány Ádám 1659-ben meghalt, életben maradott két fia Kristóf és Pál között mindannyi jószágai két egyenlő részre 1662-ben felosztatuttak, és ekkor a grófiág is két részre oszlott fel, Kristóf az öregebb.Pál az ifjabb ágnak alapitói lettek, ezen osztály folytán a sz.-gróthi uradalom is két részre osztatván fel: Sz.-Gróth gr. Pálnak —Tűrje pedig gr. Kristófnak j utotl. — A grófi nemzetség két prépostságnak védnöke lévén, t. i.felsőeőrsi és tflr-jeinek, az elsőnek védnökségét gr. Kristóf vette it, a Türjeit pedig gr. Pál, ki is ezt 1672-ik évben l'rodinszky Mihályrohonczi plébánosának conferilta — Pál gr. — 1676-bau elhalt sz.-gróthi I. Zsigmond fiának, ki gyámság alatt lévén, jutott, -l'rodinszky Mihály halála után ki confe-rálta a nevezett prépostságot Dvorniko-vics Mihály gyón nagyprépostnak? erről bizonyos nyoma a levéltárban nem létezik — kivéve Nagy Ijeopold császár és királytól tr.bb rendbéli intézkedést, gr. Batthyány Zsigmondhoz intézve, melyek- ben felszólittatik, miszerint a türjei prépmtnágnBrr lédaökségéiU moodjea le. Fölebb említett gr. Kristóf 1680-ban halálozvin meg, fia II. Ádám Horvát-onuág bánja örökölte — Turjét, ki is 1703-ban Schöllinger Ferencz perneki premontrei apáttal bizonyos feltételek mellett megegyezvén, és a prépostságot annak átengedte, — ki is azonnal tőrjei prépost lett. — Kartárs nram említi, hogy Sz.-Gróth és Tűrje között örökös villongások, és verekedések léteztek, — igaz is, ezen számos kellemetlenséget az okozta, hogy a Batthyány nemzetség között a nagy kiterjedésű erdők soha sem lettek felosztva, mind a fájzist, mind legelót, ugy a vadászatot is közösen használták, ez 8z.-Gróth és Tűrje között is létezett — Sz.-Gróth mezóvárosnak erdője — nem lévén, mind az nrasigi, mind a városi marhák a türjei erdőkben legeltettek, és az esett fából fájésztak, — a türjei lakósok a csengő nevezetű legelő melletti volt szántóföldeiket feltöréssel s kiirtással évről-évre szaporíttatták és ezáltal a legelőt csonkittatták, mi természeteses a sok villongásra okot nyújtott, — azonban 1838-ban Batthyány János gróf özver gyének halála ntán a jószágoknak a grófi nemzetség közötti felosztása alkalmával gróf Batthyány Imre, mint senior megbizatott a türjei uradalommal leendő kiegyezésre, — ami meg is történt és ezáltal a villongások is megszűntek. A 18-ik számban irt cikkemben néhány nyomdai hiba csúszott be, melyek közül a 19-ik számban csak azon értetlen transidavit szó lett kiigazítva truci-da v it szóval — de bezeg a robonczi plébánosnak hibás Paoduczky nevét Prodinszky helyett, hontiét vette a szedi, meg nem fog--ható ? egyébiránt ilye* Mbak mis Upokbut is fordulnak elő. Szíves ajánlatát t. i. hogyha egészségem engedendi, utazzam Német-Ujvárra, útközben tekintsek a körmendi levéltárba is és szerezzek magamnak a régi okmányokból bővebb felvilágosításokat, — reámnézve finnek ajánlata nem csekély feladat lenne, melyre több okot hozhatnék fel, de ezekkel • t. olvasótársainkat fárasztási nem akarom, hanem bízom abban, hogy mégis azok közöl, kiket t. barátom nram a Ugy párnán heveróknek nevez, — egyik, vagy másik a heverést megunva felébredead, megyénknek monographiáját szivére veendi, minket öregeket is követni és nem kinevetni fog? Kik pedig nevetni akarnak — nevessenek, mert szegények magok sem tudják, hogy mit nevetnek! Mi pedig maradjunk a régi öregek, kik egymást tisztelni és becsülni szoktak. — Fogadj* szíves üdvözletemet. TÁENOK ALAJOS. Egy ünnepély. _ Féoy» iüuumél/rdl úok, py, mely oemeataf aidS amint, nwíta taráadalmi éle:uok zífatil helysete as ósmagyar vendégvae-retetuek maholnap még kegyelete* emlékeit ia kikSuSböli udvarainkról, — hanem a mely hazánk aocialu életének fény koriban U ai elai helyet foglaiandá el nemseti ünnepélyeink osar nokában. Inkey Kálmán nemetkebln fiatal hacánk-6ánál f. ootober bö lS-án rigyácsi kastélyábaQ megtartott névünnepélye oly tiszta, önzetlen, nemzeti zamatul megédeaitett magyar mulataág volt, bogy mi egyréazről az a jelenvoluk elótt drökre felejthetleoné leaz, mázréazrol jól eeik keblünknek, midón annak egyea réazeire ia jelen torok által pir lelkesolt pillantáat vethetünk. A több megyéből asuejott vw&gkeaaou*, ékea rir*f.i kosSttiriMBtlakey Nándorna, e«*-letett Deym l.udciiiis. grófné oillagkereaztei hölgy — a lelke, magyar honleány, ki idegen uirmazáaa ée Horvátorazágbani lakása daczára egész családjával együtt magyarnyelvünkön társalogni tud éi szeret — továbbá Inkey Láts-lóné, Gludorád Etelka úrhölgyek s Bleg a kedves háziasszony égazinü kék szemeinek áldást osztó tagaraival t nyílt vendégszeretetének előzékenységével díszei, virágai voltak a ragyogó termek fényozonének, melyben a barit-aág ét testvériség lelke* érzetetói áthatra Ulo-d6klo kedvárban asztak: a kedélyes, derék hazafi Bioakey Kálmán, — a somogyi sport ét minden nemes irány két hite a két Boronkay testvér : Károly és Lajos, továbbá a hatalmas,'., csárdás tánezos Maár László fiatal lelkű hnmo-risticns, veterán hazafi Józsa Rudolf, ki a régi Rákóczy- Bercsényi-féle knruez nótát eredetbea oly szépen eldallá a zongora mellett — Inkey Edmond, Inkey Ádám, B. Mikos János, Glu-dovácz József, Vojnica Istrin s többen. — A szomszéd közeli helyekről pedig Szalaosy Farkas, Laky Krietóf k. ügyész, Varga Imre hoz-véd alssredes, Bokányi György esperes élvezték a névnap gyönyöreit, mely Kovács Gábor ge-nialia zenekara által éjfél utáni 1 óráig még inkább felvillanyoztatok Leiken, áldomások nem hiányoztak -^s a mulatság, mely este tíoczczal végződött, á számos otunsradtak társaságában még masnaB is tartott, — s említésre méltó e napról Confit Giovanni Castelseprío, a velenczei származása házi barátnak művészi zongorajátéka, mely mindnyájunkat elragadott. A ritka szép vendégkoszoru teljes megelégedéstel távozott é> biztos tudataik] annak, hogy jól mulatott! Mi pediganemeskebia igaz magyar báai gazdának végtelen sok ilyen *ig Kálmán napot kívánunk és pedig nem Parisban, hanem — itt hon ! kedves kis család és jóbarátainak őszinte körében. TUBOLY VIKTOR. TÁKCZA. Egy gárdába készülő kis lányhoz. ElSbb mint a íétyolt felrennéd A< oltánwk lipeaUi"*!, BnufoU be » tájt • rfdeket. Hol annyi uip amlek-d »l. Hallgasd delit a ki* madarLxnak, Megértheted belSIe ián. Hogy irakodra lépjed it maj« Falát a sárosnak ki< lánjr. SíunLeld Tiráfit a mentnek 8«abad líg birja illatát; Ma 6bajt* a korbői tárosni 11*1; aíked egykor O*rtt ad. Ifilr nep «i ilel annak meg, ki Cuk bimbá ai élet fáján ; Mirt lepned oly ><•!•• alul Falit a lírainak kíi Un;. Ballg*ed esdS aiaTit nolSdnek TáToatoddal, ae hon borát Kíájuk, kin a lit bajibál Kakik *& U — sok — iok ki Jut. Csak >M erfllnek neked ? már te I Elhagyóid Sket ilj- korán? Yigyási, rigyáat, nabog; keiobb majd Megbánd e tettedet kia lány. Te pittsafokeat járj eaak eseria! ÖrSai, dal kost róttál stoa; A iok toriisel, mely rád várna Majd te pályámat m«fia>om. 8 ba efTkor tán boldognak inad Magadat itt Un kia lány, OoMolj raán, mert ea tnánalim : H*C7 nem Taló neked magány. Szemlélődések a világirodalom terén. IX. Szinírodaiom. - Bátor* Lqfot taraiamnak. — Szabadjon Raciae-nak .Pózodra"-jaból mutatványt köalenunk: Aricia. — .VágyUlve hallgatá azivem beszédid, Ede* szavad, habár tán ámító, Szivem a balsors s fájdalom tanyája, A bánat és a konnj ik lakhelye! Élvezze e hit még a boldogságot, ízlelje még a sziv örömeit? .... A foldazülotte nagy királynak immár, Csak én vagyok, ctmk én szülöttje még; A harezok vésze* napjai, csak enk em Kíméltének meg a hat fivér halott ; Reményei a trónnak t a hasinak. A bárd alatt végezték élteket. Es ósaayank a ftld is, unokái Vérét kedvetlen itta be t bután, S azóta törvény tiltja e hazának Minden fiát, hogy rám vesse szemét." — Ezen modorban, mely a római és görög classikotokrs emlékeztet, irta örökbacsfl műveit a hallhatatlan Racine. — Corneille, habár sokkal modern nebb alakban ugyan ezen eszméknek hódolt. Az ujabb franczia saÍDmuiroáalmat az úgynevezett „éeole dn bon zent" tagjai alkotják. - Alfréd Mustét, George Sand, Octav Feuillet, VictorieaSardoQ, Augierée mindezek felett Seribe. — Ezen itt emiitett azmmOirok m&vei részben drámához, részben a .modem comédis- oastályábos tartoznak. — Ezen kiválóbb franczia szinmairók között kétségkívül Seribe t illeti meg az elaí hely. — Vi^itékai úgymint drámai és tiraalgáii szinmflveí a sikerült színmüvek általános példa képei. - Seribe azonban nem csupán azinköltó — o a színházi rendezésben egét* rendszert alapított. — A francija aanészek híresek voltak ó divatu és élveshetlen mozgásaikról a színpa don. — Seribe z színpadra hatolt és leküzdve az akadályokat, a szinészeket ajra képezte. — Htvei csak félig fejezik ki gondolatait; másik felét a szinéts van hivatva a darabba önteni. — Ismerik olvasóim azon ftámtftl*1* küzdelmei, melyet Seribe a zeneköltók és karmesterek csapatjaival vivott;— tudjak, hogy Seribe meg-irta a verset így: ,Ce complot odieox Qui menace zet joors*.. .*) t Meyerbeer z h'res zenekSlto ezeaképen ala-kitá a zenéhez; — nem telizvén neki a .qui' : .Set joort tet menacét I Ahlje doisTysoustraire"! „La Chsnoinftse" ozimfl vígjátékában, mely egye a legjobban sikerűiteknek, oly Satze-zavart regessSvevénynyel kellé megküzdenie, hogy annak lebonyolításihoz elkerfilhetlsnül Seribe szellemére volt szükség. — Egy hazai írónk ogyancaak e tárgyból eképen ir: .A terv ii pontja kétségkívül a szövevénye* csomó megoldása. — Az Qgyee megoldás sok tekin tétben uj művészet. — E részben nagyon ké nyez a közönség éa nagy igényekkel bir. Seribe •) Factnm. — k .Hscaaottak'-baa farául «15, a airaerea aeoakslti e hm torailmánja, in.lj 8cr'lw-aaz rorstott fel. a mostani szinkoltok kozol legjobban oldotta meg ezen föladatot." — Talán egyetlen iró sem találkozott pályáján oly külön boti kritikákkal, mint épen Seribe; — voltak olyan igen bolca kritikusok a, kik magaara szárnyalt Ítéletükben ol holtnak; elavultnak, eszmetzegénynek ét meg Ittak ! tudjz minek nem nevezték. — Azonban a i .Próféta- „Philippe* .Hugenottak* .Gyene-kodat* .Bertraud ét Ratons" .Camaraderia* .Békók* stb. koszorús írója irányában ezen irigvkedés sohssem vezethetett czélhoz : o mindig egye fog maradni a legkitűnőbb franczia színműíróknak. — , Ifj. Dumát Sándor korunk e lángesztt , szinköltoje, a .Férfi- Nó" szellemdús írója, : Kedvenoz tanulmánya tárgyát (Hegoljttke a hűtlen not?) irt egy színművet „Femme de Claude" (Claudins neje), mely még a „Tékozló apá'-nál is nagyobb tikért aratott. — A „Qym-nase" ISmve volt, midón e darabelóadatott; ae kSvetelí, nagy közönség teljesen kielégítve hagyá el a szinházaL — Ifjú Dómat Sándor, mint sziomoiró it mindig veséieztuie után ir s darabjai rendszerint ssját egyéni Upaaztala-taiból merített meggyőződéseket tartalmaznak; — lángetzü tierzojitk gondolatait, minden sorukban t&udök<etve. — A látványosságok és hatásos jelenetek előállításában ifj. Dumái sohasem akad fenn, s ennek példája épen a szóban levú, .Femme de Claude*. E ml annyira tele van változatokkal, hogy idí kell, míg a hallgató belé éli magát. Ifjú Dumát Sándorról áttérhetünk aa ujabb fracezia uinkoltészet egy másik jel** képviselőjére Sardou Victorra. — Annyi bizonyos, hogy e nevezetta iró genie nem hatot,- Vásárügy. A toproni kereskedelmi s iparkamara jegyzökönyvéből: (Vift.) .Hogy tehát később előfordulható helytelenségek megelóztessenek, a bizottmány folyamodó községet a magú ministerium álul uta-si'andónak véli, hogy helypénzjegyzékébe még a következő tételeket, a. m: *) *e7 darab csikó, borja, tértit, juh s kecske után 3 kr. b) egy darab bárány, gida, stopot maiad után 2 ki. felvegye." Előző összes bizottmány i jelenlések egyhangúlag határouti erőr* emeltettek. 965. Elnök ur jelenti, hogy a nagyiu. kereskedelmi ministeriumnak f. é. augustus 18-án 11&05 ss. alatt kelt leiratával vasmegyei Domonkosfa községnek ason folyamodása is leérkezett, melyszerint a február 2 áo, márcziuB 25 én, augustus 15-én és deczember 8 án ur-latni szokott bucsuvásárokat országos vásárokká alakítani kéri, mely azonban késői beérkezése miatt valamely bizottmánynak eljtanácskozáeul ki nem adathatott, vem a tárgysorozatba föl nem vétethetett. A t. kamarától függ t«hát innak elhatározása, hogy «zeD ügy jelen ülésben találja e elintézését, vagy előbb valamely bizottmánynak kiadassék. A kamara az azonnali eliutézés mellett nyilatkozott, és pedig oly értelemben : bogy ő az országos vásárok szaporításának elvileges ellene, nert ez egyenlő a sok ünnepnap szu- poritásával, különleg pedig ellene a szaporítás nak oly helyeken, minő a folyamodó község, mely alig bir 300 lakossal, hol ipar s kereske delem nincs, és mely vasmegyei Ori Szent-Péter és Muraszombat, ugy zalamegyei Szeot-György- völgye, mint vásártartó községek által környez tetik. Nincs tehát semmi a biu-^uv-ásárokuak országos vásárokká leendő áialakitaaa mellett szóló ok, miért is a kérvény elutaaitása javas- landó. c Ez a rövid tényállás. Azon kérdés támad tehát, bogy a kereskedelmi és iparkamara ezen Magyarország forgalmára nézve súlyos következéaü ügyet hallgatag tudomásai vegye e, vagy, hogy te kintve azon körülményt, miszerint a magyar kereskedelmi kamarák ezen, az onszagforgalaii érdekeit mélyen érintő ügyben véleményük iránt fel nem kérdeztettek ; — tekintve, hogy bizonnyal felteheti, miszerint a tett lépésnek legközelebbi következménye — Dármi mondassák is — a tarifának a magyar vasutakon szinte bekövetkező általános felebbemelése leend, mi a magyar kivitelt veszélyezteti; — él tekintve végre, hogy a kunjára irányában később könnyen azou nzenirehánvás emeltethetnék, hogy a kereskedelem és forgalom érdekeit kellőkép és jókor meg nem óvta, — a kamara érdekében es tekintélyének megóvására a nagym. magy. kir. "közlekedésügyi ministerium eljárása ellen óvását nyilvánítsa és erről mind a nagyméltósagu magy. kir. kereskedelmi miniateriumot, mind az országnak társkamaráit iráailsg értesítse. Esett kérdés lelett kérem a t. kamarát határozni. A kamara azon indítványt, miazernt a magy. kir. közlekedésügyi ministerium eljárása ellen óvásnyilvánitassék, egyhangúlag elfogadá. Ezzel az ülés befejeztetett. . Az elnök: TŐPPLEK KAROLY, •. k. A titkár : SCHINDLEE FERENCZ s. k. Helyi hírek, - Nyilvános köéxönet. Szép hala dásnak indult hacai tanügyünk érdekében kedves kötelességet vélünk teljesíteni, a midőn egy oly nemes tettről teszünk említést, mely fényes bizonyítéka anniiK^saiszerint hazai bir tokosaink közül többen, szivükön hordva a nép nevelés szent ügyét, nem hiu dics- és hírvágy ból, hanem azon édes meggyőződésből, hogy hazájok iránti kötelességeik közül róják le egyikét a legszentebbeknek, igyekeznek min den alkalommal oda hatni, miszerint a minden- napiság szak korlátai közt oly soká tengett népnevelést az ezrek által óhajtott magaslatra emeljék. — Ily nemeslelkft tanügybarátot tisz tel a 'zalabéri izr. hitközség nagyságos Stern Lipót consul és baltavári földbirtokos úrban, ki ugyancsak a zalabéri izr. iskolának folya matban levő átalakításánál szükségelt tégla anyagot ingyen méltóztatott rendelkezésünk alá bocsátani. — Fogadja fent tisztelt nagysá gos ur nemes áldozatkészségeért hálás köszönő tünk nyilvánítása mellett azon tiszteletteljes igéretünket, miszerint élni fog mindnyájunk szivében és maradandó emléket alkot&nd szép tette által a késő unokákban is. Végül legyen szabad azon szívből eredt óhajunknak kifeje zést adni, miszerint fent nevezett tanügybarát- nak drága életét az ég — népoevelésügyünk javára — az emberi kor legvégső határáig tartaa meg! A taXabiri izr. hitközaig éWljáró$iga. — Oyásthir. Dr. Klein Iguácz sebész tudor és Csáktornyái járási orvos nincs többé ! A kit magáénak vallott a metsze környék ; a ki télé ezer és ezer szenvedő sóvár tekintete irá nyult; a ki legnemesebb ragaszkodással magasz tos hivatásához egyformán nyujta gyors segélyt szegény és gazdag, boldog és boldogtalannak, őrök álomra hunyta le szemeit. Kegy hosszú évti zeden át szentelte élete napjait s áldozta éjjelét a szenvedő emberiségnek ! Négy hoszszu évtize den át ázott és fázott, s táradott lankadatlan erélylyei éjjel és nappal, vészben és viharban saját élete koczkáztatásával... Ü betolta hiva tását mint ember, mint családatya, mint hon polgári és etadat nyugtatta meg végperczeiben, ez tartá ébren az elhaló szellemét, öntudata a végsőig el nem hagyta, s benső barátai körében hunyt el f október hó 19-kén reggeli bórakor. Temetése f. hó 21-én délutáni 3 óra után ment végbe; az elhunytnak lakásánál Schvarcz J. helybeli rabbi ur előbb uémet s aztáa róvideb ben magyar nyelven tartá a halotti beszédet, melynek tartama alatt sokak szemeiben láttuk csillogni a fájó veszteség könyeit; e könyeít s az általános közrészvét jelezik azon tiszteletet, mely az elhunytat életében környezé! Dr. Klein Ignácz halála édesmindnyájunknak vesztesége! Lebegjen örök, zavartalan béke a sokat fáradott hamvak lelett!... — k. — ő. — Gyámhir. BíbaT Lajos m. kir. távirdaigazgatóaági irodavezető, a maga és ipja Johoa Zsigmond ur nevében szomorodott szívvel jelenti szeretett jó neje s illetőleg leánya Rébay JuW iUza asszonynak f 1874. évi október 23 án reggel 7 órakor hoszszas szenvedés után élete 22 ik, boldog házasaága 5 ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogaltnak hűlt tetemei as ev. ref. vallás szertartás szerint október 21 én délután 4 órakor tétettek a nagy kanizsai köztemetőbe örök nyugalomra. Áldás és béke hamvain ! — Tárgyaló terem. A nagy-kanizsai kir. törvényszék büofenyitő osztályának a f. hó 29. és 30 *n tartandó nyilvános illéseiben a következő bünpetek vétetnek intézkedés alá; ugyanis október 29 én Breuer Beroát bánok- szent-györgyi lak<*>s elleni súlyos testisértési büoparbea végtárgyalás. (Előadó: Molnár Ala- C kir. törv. bíró.) Gódor László és társai el-i tolvajláai bűnügyben kir. táblai határozal kihirdetése. (Előadó: Gozooy Ferencz, kir. tnrv. bíró.) Október 30 án Bohár Imre kaczorlaki lakos rablási bűntettében curiai ítélet kihirdetése. (Előadó: Gabelics Imre, kir. tv széki bíró.) Qr&hovetz vagy Koholi József kis kanizsai la-kos elleni betöréses tolvajlási bünperben curiai ítélet kihirdetése. (Előadó: ugyanaz.) Tarnóczi József és társai elleni tolvajlási bűnügyben végtárgyalás. (Előadó : Molnár Alajos, kir. törv. bíró.) — A közönség tájékozhatása végett megjegyeztetik, hogy a nyilvános űléeekbeni meg-jelenhetés csak a belépti-jegyek felmutatása mellett engedtetik meg, mely jegyeket a törvényszéki jegyzőség az elnöki hivatal által megállapított számban szolgáltatja ki. Kiadta: ZALAY. — Jótékonyság. Gerő J. színigazgató ur ujabb jelét adja emberbaráti nemes érzü letének, midőn a keddi, okt. 27-ki előadás jö vedelmének felétj a n.- kanizsai főgymn. ifjúság segélyegylete javára ajánlja fel. Éljen! — A Hxüret vidékünkön körülbelül végére jár. Az utolsók közt szedetett Csizmadia Imre t. polgártársunk is, kinél múlt kedden szintén díszes uri társaság volt együtt. A derék háziak valódi magyar vendégszeretetével fű szerezett, kedélyes mulatság közel éjfélig tar tott, s ritka költői képét adta a szüreti vigadal- dalmak átható regényesgégének. Volt alkal munk ezúttal tapasztalni, mily bámulatos ered ményt képes felmatatni a munka és akarat; az alig néhány év előtt puszta dombtetőn erőteljes tőkék egész tábora adózik dúsan rakott fürtéi vel a fáradhatlan gazda szorgalmának, ugy- anoyira, hogy szőlőhegyeinken alig dicseked hetik valaki bővebb terméssel. — A Florentini zenestély Nagy-Kani zsán nem október 29, hanem november 29-én lesz. — XJj könyvek. Aigner Lajos tevékeny kiadónál Budapesten magjelent: „A mélrr- mértéb ifeiuertetétip s & zo k kai való szá molási mód." Elemi, felső nép- és polgári iskolák számára irta Szenté József, képezdei tanár. E nagyhaaznu gyakorlati könyv ára 60 kr. — .Zsidóinkról!" Igaza van-e Cserná- tooy Lajos urnák vagy nincs ? Irta HofFmann Mór tanító, a .Zala* szerkesztője. Kiadja Fi- schel Fülöp. Ara 30 kr. Szerző hosszabb ideig dolgozván lapunkba, irálya s nézete t. közön ségünk előtt ismeretes. — .A Batthyányi herczegis grófi nemzetség lesiárma- sása 973-dik évtil 1874 dik érig.' Soskuti Tárnok Alajos nyugalmazott jószágkormány-zótól. Tiszteletteljes érzülettel üdvözöljük a munkás ősz férfiút az irodalom terén! — Muraközben a marhavéss terjedés meggátlására a lehető minden intézkedés foganatba van véve. _ Bövíd hírek. Fálffy János gr. Pu zsonymegye főispánja, állásától, saját kérelmére felmentetett. — Áruim gr. szabadonbocsáttatási kérvényét a berlini kamarai törvényszék visz-szaulsaitotta- — Cserbely községben (Hunyad megye) egy edényben nagy mennyiségű római ékszert és pénzt találtak. — Huzly Károly, nagyváradi kisprépost a napokban tartá meg 50 éves jubileum-miséjét. — A budapesti vasárnapi lóversenyre 474 lovas jármű hajtatott ki. — A sarkvidéki utazók fogadtatása Buda. pesten fényes volt. — Jókai 5 írtjával előfizetést nyit a forradalom alatt irt müveire. — Sayous franczia író „A magyarok történetének ősi és pogány korszaka11 czimmel munkát irt. — A pesti .nőképzoegylet* védnöke a kis Mária Valéria hezezognó. — Debreczenben és Szegeden megszűntek a tűzoltó' egyletek. — Pesten egy újonnan épített emeletes ház homlokzata lezuhant, öt férfi s négy nő iszonyúan összetöretett, egy nő súlyosan s egy gyermek gyengén megsebesült, a fővárost ez esemény nagy izgalomban tartja. — Egy temesvári hentesnek van egy macskája, mely him macskától és nőstény házinyúltól származik. — Széchenyi Béla gr. a Himalaya környékét be akarja utazni. — Tóth Kálmán édesatyja Buján 86 eves korában meghalt. — A kolozsvári egyetem hallgatóinak száma tavaly 311 volt, most 330. — Borsodi Demeter Lajos székelyföldi iparos és a bécsi kiállításon a „székely ház" tulajdonosa himlőben elhunyt. — Gervay orsz. fópostaigazgató Bernből megérkezett. — A képviselőház III. ülésszakának megnyitás* f. hó 24-én volt. Marhavészi járvány táblázat A járvány kid tójélMl llvctt . 7-től oct. 20-ig OiazetCD ü ° -t: agyoa =« a ve Hely 52 IS * — lőtt reterr ö ? 1 s *» ' í •m I ? 1 r. < Paklenícxa 279 39 140 !)2 56 .: Podtaren 760 79 230 4" 19<i s!- Kerketinecs 92 4 41 «' ir, ii - MacikoTöei 134 26 40 71 24 3í 1 - s Htapirjina I9« 61 23 38 432 4 7 6 1 11 Máiof 110 1 1 1 1 SenkoTeca 153 1 1 r [ 'Ciktor-j. 536 1 3 — — V KeU Csáktornyán, október 21 én 1874. HORVÁTH GYÖRGY, maxhaTess-btxottaagi elook. lit sem Dnmué-huz, sem Scribe-éhez,— bír egy önálló, babár nem igeD ajánlatos sajátságot föl-matatni s ez az, hogy müveinek alapját, vagy egy íróként: „csontvázat- oly oagy figyelemmel dolgozza ki, hogy mellékjeleoetekrfe és az eszmék szabad folyamatának menetére semmi •em jut. — Példája ennek ,A jó barátok" és .Kaba-gw" czímet viselő ujabb színmüve, melyben a dolog alapját képező politikai szatíra teljesen lik erűit, míg Blounth Éva és Gabriella mellékjelenetei kissé nagyon is szegényesek. — Igen találóan jellemzi egy magyar iro*j Sarduut és költéssetét így írván róla: „Sardou múzsája sem plasztikai szűz, kinek bőség szarujában a bájos virágok ésas édes gyümölcsök még a harmatos koráay költészetére i-mlékeztetnek, hanem okos, számító, és raffinem?ntokban edzett ső, ki lelemények, átgondolt fogások, tanulmányozott helyzetek, nem eszményített, csak túlzott jeilemek,nem igas. hanem ügyes megoldások inventáriomát tartja kezében. — „Rabagas" czimü színmüve a kis moná-koi fejedelemségben, a nagyobb államok politikai és ad van cselszövéoyeil szatirizália. — Octave Fenillet szintén ujabban kifejlett asomfiirói tehetség, kit regényeiből bizonyára jobban ismer a közönség, mint színműveiről.— Jeleltük, hogy Feuillet ujabban kifejlett tehetség: —- hogy mennyire kifejlett, azt csupán azok képesek megbírálni, kik előadatni látták a Demzeti színház sorrendjén is gyakrabban előforduló .Kísértés- czimli darabját. — .Deli-la"-ja, mely haaonlithaüanul felébb áll az előbb említettnél, egészen máz rsgiókban kalandozik •rkassUtt .* •) A Brtla, ZsaH által jtlua • 187Í tTfoljramábau. — s a tehetséges írónak e Bzinmuve, mintegy szellemkoronául szolgál. Augier, Alfréd Musset, George Sand és Adolphe Belot fölkapott dráma- és vigjátékirók és valóban méltók arra, hogy' müveiknek egész tao ulmányok szenteltessenek, de a bely és tér nem alkalmas arra, hogy egyes írókkal behatóbban foglalkozzunk.*) Ezzel ugy hisszük befejezhetjük a fran-czja azinírodalom vázolását, melynek csupán korszakokat alkotó és legmagasabb tehetségekkel felruházott tagjait ismertethettük ; — megjegyezzük, bogy az itt-elősoroltakoa kívül még egész serege létezik az épen nem tehetségtelen színműíróknak, de ezúttal eltávoznánk kitűzött czélunktól, ha megannyit akármily röviden is megemlíteni akarnók. A mondottak után tehát a német színmű-irodalmat fogjak figyelmünkre venni. — A német szinmüirodalom jellemzését alig kezdhetnik rokonszenvesebb alakkal. Lessing néL — E sokoldalún szellem nem-csak a dráma-írás tehetségét birtá természeti adományként, hanem kitartó és szorgalmas tanulmány áltaj annak elméletét is Kikerült elsajátítania. — Ugy hiszssak nem szorult bizonyításra, ha dráma-iröaak mennyire szükséges a dráma elméletének ismerete. — Kétségtelen, hogy e nélk&i nem fog soha magasabb eredményt elérni. As ifjú Lessing fogékony szellemére nagy hatással voltak QottacLed né fbrditmányai, melyeket •) KíiSbb raméli ok tehetni. — Hosamosabb ideig tanulmányozván afranciia irodalmai, e tárgyban nagyobb monkával foglalkoxook, mBir *» ogr«t írókat koloo, OnáUo fejesetatbec fogja ismortatai. — E dolgosat granithatólaf BÍDÍ Önálló katst ii mef fog jatani. kiválólag az angol irodalomból merített. — Ö az angol tragédiák egészséges alapján reformálni kezdé a német drámát, mely ezen korban felette gyéren volt képviselve; — Iffland, Ko-tzebue, Clauren és mások leginkább „Schau-spiel'-eket írván, melyek, hogy mind alakilag, mind tartalmilag nagyban különböztek a fran-czia „comédie'-től, könnyen megmagyarázható. — Leasing tehát elhatározta száműzni az irodalomból a kriminalizmust, meíy épen borzai-másságánál fogva idézett elő némi „ephemer* hatást. — A regét az angol minták példájaként a családi életkoréból menté,s aj tanánakmeg-1 testesülése egy zzomorujáték lön ,Miss Sara ' Sampson" czimmel. — A színműnek ezaa faja, mely a család; erkölcsök keretéből nem tér ki, kétségtelen lét-jogosnlteága volt; valamint hogy as elért, nem várt eredmény e körülményt féjiyeoen igazolta. .Nathan der Weise" czimu müvében Lessing a vígjátékhoz közel álló, oly müvet ír, mely őt a német claseikus írók egyikévé teszi. — E rövid vázlatból agy hisszük kitűnik legalább az, hogy Lessing a német irodalom Diderot-ja, azaz teremtő szelleme volt — Lessing után talán a régiebb német színműírók között Schröder tekintheti az első alak-üak, asonbaa ezen íróból is bii&ygott Taluni, épen ami Leasingben annyira tündökölt: .a drámai lángész." — Mind a mellett Schröder kitiinö író volt és ,Die Stimme der Natúr", .Vetter aus Lissaboo", ,Dsr Fáhndrich" czimtt drámáit nem szabad kevésre becsülnünk. Iffland és Clauren barátai voltak a merev szabályoknak és mellette az ábrándosságnak, különösen as utóbbi művei veszélyes olvasmánynak tartattak fi^al leányok számira. Kotzebue Agoston,az úgynevezett: „Kühr-spiele"-k fő-fő korífeusa, ki számtalan munkát irt össze (ezek között jelentékeny számú haszontalant^ és a színpadot sok időre elfoglalta. — E jelentékeny hírre az^rt tett író több víg- és szomorujátékábao. ugy drámájában van eszme és a kidolgozás is sikerültnek mondható, de viszont vannak oly gyenge munkái is,melyeket egy hazánkfia „szinirodalmi badarságokénak nevez. — Az ujabb kor nagy ssinmuirója: a németek legnagyobb költője Friedrich von Schiller. — Ezen univeraalia genie a német szinmüirodalom legnagyobb alakjává tette magát. — E kimagasló állásra nem csak magasztos tehetségei, hanem páratlan képzettsége is segítették. — „Hol van a szív, mely meg nem indulna, ha Schiller BZÓI ? — Hol vao a szem, mely száraz maradna, ha Schiller a lant idegébe kap ?' — K kérdést intézi Benedikt von tloflsburg nemzetéhez és mi, habár nem vagyunk azon nemzet fiai, iamételhetnők e kérdést. — .Schiller nagy, nagyobb mint a csillagok, mert azok egykor le fognak hullani, de az ő neve örökké élni fog. " A nagy német kiltí színmüveiben a történész biztonsága párosul a költő fellengő euméi vei, i nem követte Lessing nyomdokait; 6 nem a családi körök élményeiből meríté tárgyait ; az ő eleme a történet volt. — Legkitűnőbb mini, mint: .Wilhelm Teli", .AbfaU derNisderlande", .Wallensteins Tód", .WallensteinLáger', ,Die RSuber" stb. müvei mind e szellemben irvák és általában minden termékén múzsájának felismerhető kisebb nagyobb mérvben „A harminca- éves bábura" atersoje. Nyilvános kösritaet p hé 19-én pestutotai 74-ik siámu hi-!„,,' támadt tü« alkalmival a> itt ál'.omá-jJJJ » kir. katonaság feltűnő gyanta ott ^I'hálybeli önkéntes derék tűzoltók meg ""_ jelentek, e keltő, segélynek könínhetem, ^jelentékenyebb kárt nem vallottam. J kötele-egemnek -merem a tiniéit ir katonaságnak,kül5nü»en a mélyen tiam "it tisztikarnak emberbarát! becses figyelme • .vék.nységeért, »& » tely»«U önkéntes tüs-luí eevletnek taeadhatlanul likerdÚJ megjele X.Snfelildoií k<5sxségeért legmélyebb hála-m,t s nyilvánosság előtt kifejelni. Nagy-Kaniisán, okt. 20. 1874. DEUTSCH ÁBRAHÁM. Vegyes hírek. I _ ?«?< kalinöt műszer. De Baigne abbé XI Lajos franezia király parancsára egy m.cskszongorátésegyser U» orgonát készített. A macskákat kicsiny nr-!"okb« helyezték, melyekMl firkáik kilátszottak, a firkáiul pedig szoritéfácskákkal hosták érintik ezésb«,melyek a billentyűkkel összeköttetésben ;||otuk. Mihelyt megiitóllék a billentyűket, a sKjrióíácsksk a tarkákat igen énékeny öra-siesz ritÁk é» ilymódonazállatokat hangadásra kényfzeriieuék. El lehet gondolni, hogy mily fáradságba került a szükséges hangsoroxatot „lóálliupi! Koppani meonyiaégü macikának kellett urubabaogot adni, mig a billentyűiét teljeten fül lón szerelve a legkiaebb fiók maca-kától keidre egész a legerősebb cipnui kandúrig. — Mórt megkezdődött a játék. Ai eW fojtások tűrhetően mentek, nemsokára axonban •ígyes tuarakak. a szorítással szemben érzéket-lenek, makacokká lettek, máaok pedig éppen iul sem hagyuk a hangadással, egyetlenegy kandúr és nókmaaka Bem maradt meg helyes hangjában és előállott egy pokoli süriavar. Mindamellett s czél el lön érre és a hallgató közönség, inelylyel Kimben állotuk a macskák, ni.jd meghall a nevetéstól. Nem ment különben a doli'g a lertíiorjoiáril sem. Ennél az állatokat hosszú tövisek álul kény-.zeriték megszólalni. A hangfokosat megálln-h pitáaa ennél még nehezebben ment, mint a ?l markánál, é» midőn a billentyűzeten az elsó !l togi&uk met>lürlémek, iszonyú orditás kolelke-1 Izetl, mely ia azon részvét következléuen, mell ivet « »érl.-j»ek veszélyben forgó társaikkal ' Üzemben énztek, nemsokára oly szörnyű rik-kantáíba és rof'igesüe ment át, hogy a hallgatok hajazalai égnek meredtek. Végre pedig » sértenek oly nagymérvű izgalomba jöttek, bogy a hallgatóság gyorsan elpárolgott, bogy szabaduljon ez életveszélyes műszertől. — Dnmjnnic$ imája. A ,M. Polgár" Dainjanics tábornoknak azon áhitatos fohászát közli, melyei kivégezleíéae előtti éjjel irt, s m(.|y egyszersmind a végbuuiut foglalja msgá-bau a szereiéit hitveshez. Egy honvéd, ki ai .radi vértanukkal együtt volt fogva, adu át a Schiller minden müvét az üditő forrásként nyilvánuló természet- erkölcs mellett ját_ szi kedvcsap«ngss és költői ábrándozás jellemei.* — Nincs egyetlen hazai irónk, kivel csak távolról is lehetne szellemi hasonlatosságot megállapítani. — Szerény nézetünk szerint, még tán Bajza József versei legközelebb állók. — Koszorús Vörösmartynk a sokkal drasztikusabb Götbe szellemében irt^ángelmü műve is : „Csongor és Tünde' arra emlékeztethetitek, hogy talán e hasonlat ,nem sánta egészen.* — Ha pedig az leDDe, nem scégyenlenok, mert ily nagy szellemek nje-bírálásában, ki volna vakmerő magát caalhallannak állítani.— Szabadjon e hosszú száras értekezést a .Teli Vilmos' két kis dalocskájával élénkíteni, melyek ugyan már regen olvashatók, de szerzőjük szellemét oly hiven tükrözik viasza, bogy újra ide igtatjuk: A halászfiu (csolnakban). .Fürdeni hiv, mosolyogva a tó Zöld füvBn ott bólintgat ax alvó Ifjú s zengeni hall: Furulya szavát, Ugy mint az egekbe Angyalka dalát. E- ha fbiébred a hab zajogón, Szivére siet, gyönyöre hívóm És a mély szasa szól: -Jöjj ifjú le hát És a aíunyadoxo" Bekéscti magit.- n. Alpvadász (fenn a bérczeken). Fenn d5rg a magáiban, hogy reszket as ösvény, Hem'éUvadititMrosak meredekjén. nevetett lapnak » máaolateL Miatta a halálos Ítélet ki volt mondva ? a végrehajtás ideje kS-selgetett, a végrehajtó parancsnok minden elitélt ajtaja alé egy ualmacaovát tétetett. Ex as SrSk részére is jel gyanánt szolgált, hogy aaon szobák foglyain legjobban vigyázzanak s hoi-aájuk senkit be ne bocaátaanak. Damjanics álmatlanul tSlté as éjt, szobájában hált a bakó is. Damjanics maga kérte föl rá. Ez álmatlan éjjel irta Dsmjanics nejének ax alább következő imát és gr. Teleki Sándort bista meg az utolsó pillanatban annak átadásival. Ez imát, mely minden sorában megható, sok példányban másolták el, s következőleg szól: „Arad. Ima kivégezteteaem előtt október 5—6-kak8zt 1849. Világok ura, hozzád intézem könyórgésemet! Te megerősitél a nőmtől való válás borzasztó óráiban. Adj erőt továbbra is, óh atyám! hogy a kemény próbát, e megbecstelenitő iszonyú halált, erősen és mint férfi szenvedhessen. Hallgasd meg, végtelen jóságu! forró kérésemet. Csatákban és ütközetekben vezettél, óh atyám, és életben hsgyál; sok kétes harezot sértetlenül engedél végig küzdenem védő kezed alatt. .Áldott legyen neved mindörökké! Őrizd meg ,minden-ható, különben is szerencsétlen hasamat a további aserencsétlenségtoL H* ngold szelidségre ax uralkodó szivét hátramaradó balsorsosaim iránt, és bölcseségeddel irányozd annak akaratát a népnek javára. Adj, oh atyám, vigaszt Emíliámnak, hogy nekem adott szavát, hogy sorsát bité segélyével türelmesen viselni fogja, beválthassa. Áldd meg Aradot, áldd meg a szegény, szerencsétlen Magyarországot. Te ismered, óh uram, szivemet, és minden lépésem tudva van előtted; ítélj a szerint fölöltem, s részesíts kegyelmes fölvételben a túlvilágon. Ámen." Papirszeletek. — 3 e m m i. Hit mfiveltek itt leányok ? — Mi tematitaem Miuaiank tanixo ar. — Semmit? — Mi az a lenni? — Honvjft be a izemét tanitd ar, akkor ?negálj.. — Egy eliamert tehetaérfl tanulótól kérdiTiuga alkalmára! a biteleuiEŐ : Fiam, egj almát kapát tő lem, ha megmondod, bol lakik az Ut«n ? — Én pe dig egy e|T«ax UnTfrral adok a tisztelendS nrnak, ha megmondja: bi>l nem lakik ax Inten 1 — Két A tik vitsikoiott egymással, bogy s pró féta mániára mt>g*í"'>]».lt-e, T«jjy ne ? — At egyik mi jiUitA : igen ^» * BEeDtirinbúl ezt idéett- : É* nifg.ii.WaJt vsU a uimár. Hsllom ! f-T.,'.lt phl«gmATttl a másik. — Hány nap van egy héten ? kérdi a Unitó. Efí7> * vastimap ' feleli a fiu. — Érettségi viliéikor. Tanár : Neret- seo D*kem nébinj mjTthoIofiaJ istent. Diik: Bmcbos is Veuoa. Tanár : N'tues Wbb ? Diák: Nekem a tSbbÍT«ln«a voltsammi dolgom. Színészet. (M.) A ma egy hete meglehetősen elbukott „Marcsa* után némi kárpótlást nyertünk kedden, f. hó 20-án, mely alkalommal „Szapár(y)i Péter vagy Budavár visszavétele* hoxatott Jéghalmakon által Megy gondtalanul, Hol nincs soha zöld lomb, Tavasx se' virul. Alatta a köd, mint kékes vizű tenger, Arjába borítva — a város, — az ember, - Felhők hasadékán Látszik caak a föld, — A kék vizek alapján A távoli zöld ? jellemző1 mutatványok eléggé ismertetik Schiller költészetének megragadó nagyszerűségét és magasstoaságát, de annak millió drága gyöngye közül termeszeiéi, hogy caak jelentéktelen athom az. — Nem fejezhetjük ki elég szabatosan, hogy mily sokat tartunk Schiller müveiről, — körül írások áltaL s ez okból habozás nélkül oda nyilatkozunk, hogy azokat a világirodalom örök-beosu, utólérhetlen emlékeinek tartjuk, melyre mint szépészeti szabályokra tekinthetnek korunk „reklám gazdag' írói. — Mint költőt jellemeztük röviden Schillert .Költészet' cziinü közleményünk II. csikkében, mutatványul a „Turandot* forditására utalva; — azóta e lapok hasábjain e sorok írójának egy költeményforditasa is jelent meg, melyet ax érdeklődő olvasó uives figyelmébe ajánlok. — Következő közleményünk, mely vegyes nemzetiségű írókról, részben olyanokról, kik kevésbbé méltányolUttak, hoz jelsomxéseket és eshetőleg mutatványokat; — utolsó lesz e szakban, mert .szemlélődéseink' köre az irodalom egészen más nemére terjedvén ki,, többé a ssin-költészettel nem foglalkozhatunk (FolyutáM kSv.) KÖVABYBÉLA. I árion LaoToy Beréoyi Hka njonman szerződte tett tag felMptefll. Ax előadás alatt meggyőződ tünk arról, hogy Berésyi Ilka jó színpadi alak, szerepét betanulá és némely jeleneteiben még a haníot is eltalálta. Heg kell azonban jegyez- ntLnk,hogy csinos taglojtése, — ügyes mozdula tai mellett visszatetsző a néző köxönségre, midőn a asivamaggato, nyöasörgő, síró hangot hallja és aa arcson a fájdalom lenyomatát nem látja. Leg- sikerflltebb jelenete volt, midfin Hamxsabég fejéreaxortaátkait. A koxSnaégtSbbssör kihívta és megtapsolta. Ssentesy (Szapáry Péter) oszto zott a sikerben, nemkülönben Márton (Hamzaa- bég) ia. Szerdán okt. 21-én .Bácsi vagy a szerel mes család" adatott és pedig ez ideig a legsike rültebben. Grerő Lina kedves diákocska volt Márton (Lóti bácsi) mindig jó öreg ur. Ssentesy (Virányi) különösen bele találta magát szere pébe, főkép szerelmi vallomásával talpraesetten személyesité a vén szerelmest. Csölörtökün, okt. 22 én ,Az örög része' a kedvezőtlen idő miatt üres ház előtt adatott. Serényi Ilkára nem is mertünk. Feltünőleg egykedvüeu játszott, ugy látszik az idő nagyon is hat reá. Öltözéke sem|ki- rályndi, sem lovagnói nem volt, ugy hogy Car- loval mi is kételkedtünk abban, ba vájjon a spanyol királyné személyetitóje áll e előttünk. Gerő könnyüséggel, Márton jó humorral játszot tak. Nagy baj, bogy renéjök nincs, merténekes játékaikban még a különben meglehetős hang gal rendelkező Berényiné dalait is élvezhetle- nekké teszik. Közönség mindig csekély szám mal. Üzleti szemle. (9. 8.) Si|;-Kiiiui, 1874. oktb. 24. I d t j á r á > : kiváló a.ep, ked>ei5. GabnaUzlet. — HáládatUn foglslkozái, midSo ex érdemben még tollat rafadnnk, mert ki-elégitS és csak némileg kedrexS adatokkal távol aem Tagyunk képesek szolgálni az Oxlet mindeu kritika alnli roxz menetele mellett — Magtáraink * ssafoláaig télre, a gabnafélék SQAJQDt)sa> &slQu^D tas)QSO ntinTH^ 6*1 aatlQuOrJI KCrdDaiOJK* k»dét nélkal m*r*d. — Kifolyik ebbSl pénEiixakfi.-ktftdé., véu-ikedTteleD«ef <U egyilulib»u ker«ske-deltui pjuigáa. —Mindennek okát hogy itt fojtegeutlk, ma nir 8xflk»égtelen, mert kOstndoináwi dolog; — ma Khát D«m ftrról lehet kérdés, hogy j*Tnlt*k-« a viuonyok, bKDcm hogy a« elhanyagoltáig mily fokira vergődtek. — Bon figyelmen kiTfll hagyatik ; ára cfök-kent, kintietek t&megeiek. Bon kíui ji.bb kirdwískodiraek orreod ; M.% aratás ota a többi gabuanem elleniben legked-ve»Sbt> uiagatertÁHii volt ét jelenleg is irat egyaránt k-?pTii.fi,. Árpa ennek némikép követője éi fiooroabb ncr-OJtium *lk«imaa tnioSiégben keilveltebb csikk, csakhogy nagy kínálat mellett ennek ára ia ax általános hangulatul irányt tart. Zab eginaigea qualitáaban Yáltosatlan áron ..elyesbftá el — A kínálat a Tételkedrrel egyéniS riuooyban áll. Mai jegysaseiok ala.-aosztr. mirfi *s«rint: Basa minőséghez ke>eat 3.60 — 4.60 krig. Rozs . . 280 — 3.50 „ Árpa . . 2^0 — 2.60 Zab , . 1.80 — 2. — frtig. ?nkorícca ó mirSje 430 — oj 2 70 — 3 , BUras állapotban. Szerkesztői üzenet 1477. P. „Oh mint mások" Bajsa egyik k5H«- niryinek teljes atinaása. „Lányka báj." pedig Ve- caei Sándornak hasonló Teraire emlékestet. 1478. ATaimegyei tankerQlet tek. relOgyelSaé. getSI mar több iiben rettönk kOaleminyt s rninduy* nyissor bflntetÍM« portai dijt kellé tUetoünk, kirjnk jöTŐre bérmentesíteni, ellenkesS esetben TissaakUld- jűk. U79. KéMaéfgel Wjaleotjok, hogy e lap 1475. sx. •aerkeaatti Qsenotc nem Poiaogár Qynla arat illeti ax érdekelt Murák ötben lakik. 1480. N. Badaptst. A lapot küldjük. 1481. Br. Sümeg. Igaaa van. hogy számira ninr», tllelSleg eddig nem Tolt tér ; de 1 esx. 1482. a M. Uniatsigoknál a férfiak neveit nem Mok/ts köxölni, hacsak kirildbb pohárkoaxOntiat nem mondottak. 1483. 8*. Bécs. Megkaptak, fogadd konOnete- met. 1484' R. Bndapeat. M«gkapUd ntÖbbi levela-met? téredéabSI adatott fel veriny nilkftl. 1485. A sala-figemegi bárom darab aranyos pályadijt lB?fr-ki l-a6 asámbas hirdetjük ki. •kteker 25-tH tktetMr 3I-I|. 1874. Uo- ia b.ti- xUtbolikes nap- Prot« •táiia a up i tár naptár 4S) K. Ev. A> adópénzrSl. Máté XXH. — Pr. Ján. IV. — Gsr. Lol . vni, 5—í 6. 2i Vasársas I). 22 Kriaa D. 21 Kriiián >| 36| HétfC DomOtdr DOme Pt 27i Kedd Babina Saab. 28' Sieroa Sím. J 8imon Jnda -n 29 CilltorUk Zenob. Narda 30 Péntek Koloza Evald |)4S SÍ Szombat Farkaa Refor. eml. Érték- és váltéfsfyu sktsbar. 24. a*/a metaliques 69.80; ö'/. oems. k-Aluhn 74.10-. 1860-ki alladalmi kolmőn 1.08; baok-réssT. 9 76; hitelintéseti réaaréayek 2.37; UDdon 10.30; magyar földtehormenlési kötvény 76.60; te-nesTári ftldtehermentési kSt-Téoy 76.50; erdélyi földtehennentéai kotrény 75.50; horvát-slaron földtehermenteai kBtréay —79.; estist 104.56; os. kir. arany 5.24-Napoieond'or 8.85— LaHshaua. Bécs okt. 17-en: 88, 60, 43, 30, 25, Temesráf . . 45, 72, 22, 37, 64, Vasúti menetrend. Érvényes október 1-tol 1874. ' Indul Kaoixurol: Vonat asám 6ra Pero. US 206 Eaaek, Mon>r.,Domborár • Fiamtna 6 10 r^j-eí 2l& alobaea, Zágráb éa Domborárra 2 40 (Utat. 218 Bndára iü reggel ?ltot 2- Mis*. 304 , 10 46 eatre S13 Saombatbelyrs (innél délatán 6 ora 36 percekor Bérjbe^ . . 5 45 reggel 301 Bée>be(8xomb»lielj,B«.ujh reléj ! 15 dilit. 311 ,. .. „ ., 10 55 eetr. ?HM Prajerbof felé Triewtb. .... 4 50 rafftl 201 „ „ „ Oráes é> Bicébe t SO délut. 213 , — „ „ 11 45 aetre Brkeiik Kniiiisára : 216 Mobící í» Ziyribhil 4 16 reggel 206 Eas«k,»tobáea,FmmeiDomboTárrol 1 31 délnt. Zl8 Fiume és Domborirrúl .... 9 64 eatve 203 Uudirúl 4 26 reggel 201 „ 1 59 délut. 211 „ 9 SÍ Mt.e 314 Sxomb thelrrSl 10 S8 raggal 3u2 Bíí-ibíl /Becanjn. Szosbath. felSl) 4 31 rejg.1 312 „ „ „ „ 10 18 ealre 214 „ Oiicaböl, (rraferkof felSlj 4 6.' rofgel 2UZ Tríeazt- Béce Qttcabol ,, „ . 1 21 dílat. 204 „ _ — ., „ . 10 26 aetre. felelős szerkesztő: Sátort Ujtt. Btlmldtutt. Minden betegnek erő és egészség gyógyszer és kOlteég nélkül. Revalesciére du Barry A zamatos da Barry Revalesciérje, oltá. ?out minden betegséget, a melyek a gyógyaxe. rekkel dacxolnak; úgymint: gyomor-, idegmell-, tlidö-, maj-, mirigy-, nyakhártyát, léleg. xéai-,hogyhélyag- s Tesnbajokat,me!lbetegaége. ket, sted&lést, nehéz lélekzetrételt, köhögést, eméssthHlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyeret, viskórt, láxt, vértodalást, fülzsibongast. ájuliat és hinyist még a terhesség folyamatában ia, hsshártyalob-bot; mélakórt, soTáayodást, caúst, közvényt, sápkórt. — Kivonat 76,000 bizonyítványból, gyct^itásokrol, a melyek minden gyógyaserrel daosoltak. 66,715. bixooTitvinr. Piri., 1866. ápril 11-én Uram: Laáorom, ki xokat axenredett, lem a- UAai nem volt kép««; az ilmatUiuig, KTengetég 6t idegei mhevflléaek egéax«n elnyomtik Moat egéesea jot érxi magát a B«vale«aíére-eionkolá4e flreseta által, amelr 8t egészen belyreállitotta. V'aa jo étvá/ga, jdl eméast, idegei nyngodúk, jól aiaxik, vig, amit aunvi ideig nélkgltlxni kellett. Montioiiii H. ROvidilett kivoaat a blionyitviioyokból: 64^10. az. Brehan marqoij 4. évi majbetegxeg,*' reaxketeráeg, elaovánfodás él hjpocbosdiiáriil. 75,<tlO. ss. ör» Klemm asazoiqnac, DssesMorf, évekig tartó ISfájáa éa bánvúrol. 75,877. ix. KDltn- Flórian, os. k. katonai gond-nok Nagyvárad, tadS- él légcaS bnrnt, asédUia is mellazoruliról. 75.97O. ez. Teaebner Qibör ir, a magaab nvilvánoa kereakedelmi tanintézet ballgatojaBéeabeo, a mellbaj éa idegziláltaag kéuégbeejtő fokiröl. 65.715. az- zfontioaia ktsaaazonv, eméazthetlen-' ség, álmaüanaag én elaoványodáaról. 76,928. íz. Sigmo báró, kezei én lábainak 10 éven át tartott zxélnfldtaégérSl, zaL Táfiáiőbb Imin a kuntól, 00-utran m*g-kimiU a jyógytter árát, ftlnStttJaUl Ufy, mittt gytrmtluínil. Plthzsaleneiékben '/ font 1 fr. 60 kr., 1 font S írt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 Irt, 12 font 20 fn., 24 font 86 frt. Bevaieaeiére piskóták aioicn. ezekben 2 frt 50 ée 4 frt 50 krral. Beval«eciéX Cbo. coladé táblákban 12 eaisa«r« 1 frt 50 XT., 24-r. 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr.. poralakban 12 eaéazére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., ISO-ra lu frL, x88-ra S0 frt. 576-ra 36 frt. Megrendelheti Barry da Barry & Comp által, Wien, WslIfisckgasM Hf. &, iv'.-Koniurfn Lovak Károly gyágymtrtáráímK, DebreczenbenMihálovitx István gyógyszertárában a kigíóboz; Eger Tachecy Adolf és Valle Antalnál; Eaxéken Dávid Gyula gyógyszerésznél ; Nagy-Becskerek Goldberg 1. M. oél; Ma -rosvásárhelytt Fogarasi Dömötörnél; Miskolci' Essáthy István gyógysxerésxnél; Sopron ?der Ferdinánd gyógyszerésznél; Pesten Török Jó-xseinél; Gyiríitt Kémethy Pál gyógysieréssnél;-Székes-Fehérvárott Dieballa Györgynél. Temesváron Pap József városi gyógyszerésznél;. Veneoxen Fischer Mórieznil. A bécsi ezég minden vidékre küld poau, : utalványra vagy utánvétre. •) ? rovat alatt kSzldttán felelSaaégat aeja vállal a - gawk, ?' Das beste Mittel znr Conserrirung und Geschmeidigmachnng des Leders von Stiefel, Pferdegeschiere etc. etc. ist das MT Rossisehe Leder-Oel. "W. Dteaet Oel seiehoet tich ror Allém dtuch teio Aroma »us, so dtuj mui mit Stiefela, velcbe mit deraselbeo be&rbeitet siód, ohne An-MOM SD erregen, im SAIOII erscheinen IUOQ. Durch die BcbAadlung mit dietem Leder-Oel erhilt du Ledér Scbatx gegen die EiQwirkiujg von Luft, Hitxe und Feachtigkeit -Jler <irt; ?on Zeit zn Zeit dux.it getrinkt, bleibt dmi Ledér ttets Munmttrüg ireicli, wird v«sgerdicht aod arhilt eiae be toodere ElMticitüt. Der Fu«stchvei«i wirkt aaf du BO beb*o-delte Ledér nicht mehr nachtbcilig: eizt, lntxterei bleibt veiefa und ge-tebseidig tud erltcgt dMtarch >'v,e grduere D&nerh&ftigkeit. Nusfa der Beltandlang mit Leder-Oel kun <lu Ledér jedexxeit gevichst oder Uckirt werden and erhült dann einen sebonen dauerhaften Giacx. Fltscben ni 1 fl. nnd 2 fl. 6. W., sowie in Blechflaschen 5 fl. 10 Pfd. Hit Medaillen auageaeichnet. . Kelne Eewiduten Stiefel menrü K. k. anaachl. pririligirt fur Oeeterraoh-Uagam. llDlversal - Saloa - Spiegel - Fetüack för Herren- nnd Damen-Stieiietten und Pferdegeschiere. Dea GeíerúgteB Ut e« eadlich gelnofen, einen Tortrefftidten StttfW-Uek eto. xa erflnd«a, wodarch du Wlobtw é* SttttX putx aii- afttfaig irird. Nar mit einem Pingel b«tx«icht ug die Sdafel etc- und bilisen wenigen Minoten glimen dieselben tíe&chwan. Du Ledér leidet dsraoter dorcham nicht^ sondern *ird ím Gegeotbeile weichfer, gtteanei-dig and wuwardicbt. FluHfhfb ia 1, 2 ut4 3 fl. ff. W. ver*enil«t die (1474—3) Jobaiui Gmir's Naehfolger Wleo,laf>hlaarkt Nr. i, ? rö-avró dem Cafe Daam, im Hofe linkm. ProTini-Anftrtffe werden per c»ss» oder PostMcluuhme (1478—1) sofőrt ausgeführt. Wajdití, Jóqgf kiadó-, Up- ét nyonuUtsüijdtBM gyoraaijtó nyoiaáM, Cirkular, Wir erlanbnn ui naehsraheud suf onsere billigBt gestellUn Herbat-PreiscouTaat auf-BjerkMaa z« Bueban, ood werden vir anch wie bit jetzt beaaflbt aein, den WOnschea onserer geeknes Ab&eamer naeh jeder Riehtang nacbzakossaaen and durea reelles QJld solída* Gebeh-reo du Vertreaen anserer P. T. Kündm ons immer xn erheiteii. Darrh anien VerbindaDgT>n mit den grOetten Fabríken dea Costinenta habén Eaer Wohltebaru dia ftiri^ Gelegenheit. Jbrsn Bedsrf bei einer ertten Bezafzaaelle iá Fabriks- Une*» Artikel lind durchgehends besier Qqali.llt, and f&hrea wir rlam1l;rht Waaree am * ver.cktedenee Preisen; der er>c u|«afrkK Ut -2. Qaslitat, der zmataifeaurktt 1. Que-liltt und der drittangezserkte Preii un llochprima-Qaalitkt. Aaf Verlangea abertenden wir comjjleue Preiseuarente und Maeter-Abecluútte franco aod gtatis. Effeetuirau per Nschosbtiie. Achtunmvoil DM WMMT Utta«.Dr»«a:fa*rtkaffli<ii ll|l Stsdt, Rupre cbtip latz N r. 8. Prelsoourant 1 stnek 30 Ellen weiaa, bi*=. aeiirt oder far- buj Karcként % 4 S. 7, S, 9. 1 Stuck 90 Ellán weisa, bitó, melirtoder far- big Barehent "L á fl. 10, 11, U. 1 Stack Sehnnrl- oder Piqné-Berehent ', 4 a. 8, a, 10. 1 Stílek ScnnOrl- oder Pk)De-Barebent '/. 4 fl. 9, 10. U. 1 Stack SehnOrl- od.r Pkjne-Barcbent •/, i fl. 10, 12, 16. 1 Elle hochprima Wattwoll-Barcbent 4 40 kr. Damen-Piquéroeke per Stflck S. X.M), 3.60, 4.50. Kiader-Piquédecken, weizs oder faxbigper Stflck Glatte Leioenwaare. 'I, 30 Ellen Garnleinrand per 8tflck fl. 6, 7,8. •j, HO EUen Garnleinwand per gtack fl 8,9.10. *t 30 Ellen gewaachene Stnhlcreaaleinwajid per StOck t 7, 8, 10. *[„ 30 Ellen gevraacheoe Stahlcreaaleinirand per Stack fl. a 10, 1*. 1, 50 EUen BeÜaiter Webe per Stfick fl. 12, 15, 18. 1, 60 EUan Bollender Webe per Stack i 16, 20. 25. *1, 54 Ellen Rumburger Webe far Herrenho- sen per Stack 9. 80, 25, 30. *>a 54 Ellen Aumburger Webe far Damenhem- den fl. 30, 35, 40. ". 54 Kllen Romburger Webe far Herrenhem- den fl. 40, 60, 60. Die Weben eiad aazschliesaliebes Fabricat ?a, 4, Helfild. L«intnener obne Naht per Stflck fl. 3, 3 60, 4. DamaztWaare. Weuse Gamitnren in Halbleineo-Damast. ^_Pers. 12 Pers. 18 Pers. 24 Pers. Druckwure. Eil. Krzeng. Percslia-Hemdstoffe, jer Klle i 20, aS, 25 kr. Cosmanoear Erzeag. Percelin-Bemdstoffe. per EUe 4 25 aO. 35 kr-eObelpercaü and Möbekr.ion per Elle 4 30, JS, 40 kr. Cosm. Ledér tar Damen- and Kinder. AnzUge, per EUe 4 40, 42, 45 kr. (festasterte Cosmanoser und franzö«i*chí<r Bril- Untin. per elle 4 30, 35, 40 kr. Glette woiase Baumwollwahre. Chiffon nnd Hemdeu-Sbitting, per Elle 4 20, is. 30 kr. Weizse Brillantin und Atlasgradl. per Elle 4 25 30, 36 kr. ?I. franzoaicbe Fiquets in allén Farben, per Elie 4 45, 60. $0 kr. *l, gelber Xenking, per Elle 4 SO. !!>. 0 kr. «/, caamoi- and weisaer Nanking. p-r EUe 4 80. 36. 40 kr. Tttchelwasra. 1 Dtzd. Einder-Battisttucnel, mit flrbigeu Kantén 4 80, 90 kr., 1 1. 1 Dtzd. Damen-Baitisttucb'-l, (tesawnt mit far- bigen Kantea i fl. 1, 1.20. 1.40. 1 Dud. Damen-Jacoiiettflclie! « fi I (K) s '.0, 3. 1 Dtzd. Herren-Taachentocher.gesaiiint niitfar- bigen Kanton 4 fl. 2.50, 3, s.r>b. 1 Dtzd. weisee Bumburger Leiuiutucr.rl 4 t. 2. 3, 4. 1 Dtad. weisse Inllnder Líinentocbel i fl ' 6, 7. 1 Dtsd. weitse Belfaatcr Baiust-Leinentuc-u.1 4 6 8, 9, 10. 1 Dtzd. Beifasler Leineotochel, mit farLigen Kantén 4 fl. 5, 6. 7. 1 Dtad. Fonlerd-oder Kattun-KopftacbH, eige- fl. 4, fi. 1, a. 10, fl. 14. Weisse Garnitoren in Reinleinen-Jaqoard. 6 Pers ÍJ Peri. 18 Pen- 24 Peri. n 5, fl. 9, fl. 14, fi. M. WeiBse Gamituren in Reinleinen-Dajnut. 6 Per». 12 P«rt. 18 Pen. 24 Peru. nes Erseugniss 4 fl. 2. z.50, 3. 1 Dtzd. Poulard- od«r KkCtun-Kopfiuchel. (loa- ntanoser Erzeognís* a fl. 3, 3 iu, 4. I Dtzd. farbige TasciientOche! 4 fl. 2. 2 50, 3. 1 Sínek Herren-Seiden-Foularduschennirli mit farbigeu Kanton, das Neueste 4 80 kr, fl. 1 80, 1.50. a. T, fl. 12, fl. 18, fl. 24. 1 DUd. farb. Deuert-8errietten fl. i, 3, 4. 1 DtxJ. weisae DeHert-Serrietten fl. 2, 3, 4. Eogl. glatte Scbafwollwaare. Schwarze und glatta farbige Orleaus. per Elle 40, 50. 60 kr. 4U, ou. 60 kr. I Damast-Handtaceer per BÜe 4 25, 30, "»5 kr. Schwarze und glatte íarhige rtemi-Loster. per | Beinleinea-Handtocher per Dtsd fl. 4, 6 7. Elle 4 70, SO, 90 kr [ Remleinen-8ervi«ten per Dtid. í. 4, 6, 7. per Dttd. fl. 4, 6, 1 Stack ", ftrbigei Kaffeetacb 80 kr. Rpinleioen-Tiicbtacher "L fl. 2, 2.60, 3. "I, fl. 3, 4Í0, 6. '•), fl. 4, 5.60, 7.50. • fl. 6, 8, 10. Reinleinen flrbtge Oarnituren. 6 Pere. 12 Pen. ond glatte farbige Spiden-LBíter. per Elle 11 1, 1.20, 1.50. Scawane Sanunte, per Ellp 80 kr fi. 1. 1 :0. Sckwane Silk-Kleider-Simiut*, per Elfc fl 1.60, 180, 2 Farbige gestreífte Kleider»ammte, diu N^iieite far Damen- and Kiiiiler-AnzUge,pr. Elle fl 1.50. Barcbentwaare. 1 Stück SO EUen weiss, bluu, melirt od<-r far- bif Barcbent '/, 4 fl. 6, 7, 8. Scawarae and rlatte farbi^p <;M()<.n.l.n^.r «—. 1 . a.-.<- «< »_i.---- ^ -- - . — . fl 4, fl 8. 1 (tsrnitur Decken, 2 Bett- and 1 Tischdecke á fl. 10, 12, 15. Bei Bestellungen bitten vtr anzug-eben, ob 2.. 1. oder Hochpriffla-Qnalitat gevOnscht wird. Bei gansen Ansstattaniten oder grotner Abnahme besoodere Preisamvasaifiing. Auch bitten wir die A,lres>e Krnau zn beachtnn: Mer RierMktaalltl Nr. 3, rockwarta der Ruprechtakirche, vis-i-ris dem Eingang der Sscriatei. A sserencsét meg kell ragadni! 375,000 r.-márk kinalkozik szerencsés esetben mint legfőbb nyeremeav azon Itg-ejlkk aagr eeaitersetássál, melv a magsa konnanvtól bistoihra van. A terr oiv elSavösen vzn berendezve, bogr az egvmiara kovetkesd 7 buzaaban nehánv hónap alatt 43J00 nyerrmé»y soroltatik ki s azok közt a kovetkeió fSnjrereminvek lesznek: 376,000 birodalmi m.rk, tüzetesen : H&0.000, 125,000, 90,000, 60,000, bO.OOO, 40,000, 36,000, 30,000, 24,000, 20,000, 18,000, 15,000, 12,000, 6000,4000, 203-szor 210U, itf-uer 1200, 612 szer 600, 599-szer 300, 19,7110-szor 132 stb. A njereményhozaaok hivatalos terv azeriat történnek. A lefk&zelebbi álad nyereménybaaaara eaen nafj i az allaas által biztozttott pészzorsol4snal 1 egész eredeti aonjegy csak 2 tallér vag; 3'/, frt — kr. bankj 1 <*l „ „ 1 „ 1"/, „ - „ 1 aefjed „ a pénz oekaldése meUett. V, ,. , - - *> .. „ Minden megreadelei rögtön s legnagyobb gondosfáfgml ét ax allani cgimerérel ell4tott eredeti loruegr iaj4t kesébe kal-teuk. Me»M»4inkjjak a birauloi t"rr«i« és minden nuaaaról a miraulos sorrend iogyes etegkaldetik. A nyereaénvek kifizetése aaonnal kovetkeaik allamluxtoai-tas mellett, es lebet egyenesen elkflldetni, vagy 5taiftkftuetés«illk-nel fogva b4nne)y ansztriai nagTbelyeksn. A tai aorijefrreladasonknak » szt>renate kedvez, mert mar setketor fiaettak ki a fSnvereméayeket, igj f. évi október 7^n ia a fSn;ereaiéav n41uok ayeretett. Ily ariiird alapokon nyngvó v4Ualatn41 élénk réaaretre aaamhbatHa. felkérjük ai érdekelteket, hogy a kívánalmaknak mixel poatoaabban mecfelellmsOuk, f éri •ev.msw 17-fcj tefjék MW lk dléik S. Steindecker & Comp. (1475—1) bank- él taltóoxlet Hambarghaa. Ad ét veu mindennemá államkötvényt, vasaü és koleafin-MnjegyekeL V i. Köszönjük az eddig belénk helyezett bizalmat s midőn HT aj •onolizbani réanetelre Mliivjnk, igjekesni fognnk pontos asolfijaital tisztelt megbízóink elégedettséitét ki nyerni, A r (U7S-1) Cirkular. Dnrcb den gonatigen Süüuuf nachfol-gender SfaaltlttltM aind wir in drr angenen-men Lag«, dinéiben sa brtonden billióén Pniaen. ausverkaufen zu können. icitnng-Toll die Wiener Cattun-Druck-Fabriks-N iederlage, St«4t, flopreehtoplall S. Preiteomirt: 1 Dtad. Einder-Battiat-TaacnentUcbel mit farb. Kant. 85 kr. 1 !>txd Jaadcaen-BaHiat-TaaclientUcuei mit farb. Kanté nnd gesiamt f. l. 1 Dtad. Damen-Battitt-Taachantllchel mit farb. Kanté and gtrtnmt fl. 1.30. 1 Dud. Damen-Jaconet-Ta*chentaebel mitfarb. Kanté a. 1.60. 1 Dttd. Herren-Tasehenttlchel mit farbiger Kanté and gesinmt 4. 2.60. Dieselben in Hochpróna mit den elég. Mnttem fl 3. 1 Stack Daaentachel in Hocbprlma-Battut-Clair mit jedem beliebigen Monogramn-Bacniub. ge«L, (Bandarbeit) 80 kr. 1 l>Ud. weiaM Leinentacbel í. i. 1 Utad. eagl. Ueiundheiu-Frotirtacher 8. 3, praktischer und bezaer alz Scbwamm. 1 Pad, eng. Pigae-Handtacher ». 6. " 1 Dtzd. türk. rJade-UandtQcber fl. 9. 1 Paar (3 Stück) Piquebettdecken in booten blanen oder brannen 2eichnong«n fl. 6. 1 Stflck bettvorleger aus buntem geseborenen Teppichzteir fl. 2.50. 1 8t Battvorleger in grOlaerer Sone fl. 3.50. 1 Stuck Beiden Cacbenez far Damen S. 1. 1 St. Seiden-Cu&enez in grosaerer Sone Hochprima fl. 1^0. 1 SL BerI "WoÜ-'Cach. für Herren fl. 1. 1 St. daas. in Hocbpríma fl. 1.50. 1 St. Seiden-Csrhenez far Uerren fl. 2. 1 St dass. in Hochprima fl. 8 und 4. 1 Garnitur Tuchaeag 1. 6 Peraonen fl. 4.50. 1 Garaitnr Tiachzeag f. 12 Peraonen fl. 9. Auf geehrtea Verlangen senden wir complet-ten Pretscoorant unseres Lagers und veni-cbern nur gate Waare so lieferu und bitten schliesslich am genane Beachtong nnaerer Firma und Adrease. Wiener Cattun-Dmck-Fabriks-Niederlage, SUdI, Rifreolrtaaiatz Nr. 3, nur rUclmUrti dtr Kircké, vili-nt dém Bmjanje nr Saerittti. ?zsT Wir bitten dieaen Preiscoorant anfznbe- wsaren, da derzelbe nnr selten vereffentlicht wird. J a t. nlvasó közönségre néZTe egypár sort kockáztatunk a valódi Wilhelm-féle antiaj-thritia, aBtirhoumaükua vértisztitó thea tnlott, mint kSvetkesik: Dr Rut exy nyilvános gyBlésen e gyógysaerrSI igr ojüat-ko,.,fk ? A WlPkelB-féle v«rtis«ttto ttea aietertesiUa »«piy»uaj«r Mvet, mert éveskJit ezer bizonyítékát adja kissviiyet ee etazoi báatakaak etleai katákMyaáaiuk — egj oly aser, melrbes a gasdag tigv, mint a ssegény OrOmeat folyamodik él bizton segélyt var; egy oly azer, melyet a legbiresehb orvosok tapasztalatai ajánlanak — Dr. RUer Ir4 a .sMeeMaoke Weektuekriff-kM (1871). .A Wílkelai.féle vértlartU ttaa •», u erreel tfrvéayek ne-risrt Ifee alke üt vefylleka dy aivea} aa^atekaak, melyek koi- vetleo az emberi bőrre hatnak, a melyek által a esozos bantal- mak elnyomatnátok. — Oppllmr tuár éa aevarl taiáoaol sn ktsniiyet ágy. ristt t kivetktzSket awaei: A Wllkeka-nit véV- tlartt* tke* u|y pártelást is Ifyetaat Iféqrd, .ert Mk •etei- ?ek, UkMk atáalim, aagy kiaayeutlett azenett. (1466-2) Ovát a hamisítás és felcserélés ellen. A valódi WilhelM-féle antiarthritis, antirbeumatikus vértisz-tito-tbea csak az elsS nemzeti Wllbelovféle vérdsatito-tlieagyarban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy általam a lapokban kijelelt raktáramban kaphatok E|jr *•?«! > aea|ra fUnitvn, orvosi használat- és uta-sitasaal eUitva 1 frt., a bélyeg és pakolas-dij 10 kr. A t. ex. közönség kényelmére a valódi Wlfceta féli alti irtmrim és utlrkMuutlku vértitzttté tbea kapható : Na|y-Kuiui« : Rowaker| Ferenci nrnil. Zágrábban : Mittl-bach Zsigmond; Kőszegen: Caacsinoviu N, Keszthelyen: Rosen-berg Emanaelnél; Ksproncz4n : Werli gyógysserész; 3opronban : Wrchovszkj; Szombatlielyen : Pillich Ferencz gyógyszerész, Szat-mant: J. Boaain gyógyszerész urakn4!. Frankfurt a. M. (1304—s) Seilerstrasse, 2. és 21. szám. Bécsben. Franzensbrückenstrasse, 13. szám. vagy pedig Seben Uliza asszonyságnál Nagy-Kanizsán. yobb vasbatorgy&r X A legnagyobb vasbator gyár XlelolxéLrca. SSE *x*éurse>>-é, Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegy zék kívánatra ingyen bérmentve kül detnek mindenkinek. (uso—i) oooooocooocoooooooood Üzletmegnyitási hirdetés. Alulirt bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, hogy réfSs, divat, kész női öltöny és vászM kereskedésemet Alsé-LendvánWor tmann Be nfi czég alatt megnyitottam. Ajánlom mindennemá rászonnal, rnhakelmével, divatáruval és minden e szakbt rágó czikkel gazdagon felszerelt raktáramat az igen tisztelt közönség becses figyelmébe. Magyarhon nevezetesebb városaiban több éren át szerzett gyakorlottságom és tapasztalatom agy szintén elegendő toké azon kellemes állapotba helyez, hogy divatos és ízléses áruval bámulatos olcsó áron szolgálhatok a n. é. közönségnek. Hegrendelések pontosan teljesittetnek és b. kívánatra minták küldetnek. Alsó-Lendván, október 5-én 1874. Wortmann Benő. IV Legnagyobb *«? selyemárok-raktára. Bécs, Stock im EisenpUti 2. az. X%a.n.osEl B. F. * Méf BtOuilasMi Mmtátmindui iiíbeo bernustve küldök. (1461—») >A(il-KANIZSA, 1874. október 29-én. B7-11C Tlíenhtrmtdlk évfolj-wn. ZALAI IOZLOIT előbb: .ZALA-BOMOGTI KO2L03VY, Magy-Kanizsa »ár»» Wytatétágáuak, mnkBiSnban a .^alanM«yei gazdasági egyeset", a,.nagy-kanizsai kereskedelni t ipartank" a nagy-ka a .Zata-Si«W jfataJózMi részvéoytársuiat, ugy a .zalaegerszegi toria tűzoltó egylet' t tftbb megyei és városi egyesülőt Wvjrtaí Uetenklnt kétszer, vasároai>- s csuitirtokön, megjelenő vegyes tártaimu lapc -1 lap szellemi r xóiieaeavak > uerkeuuihei, — "lm részét illató kózien«riyek pedig i kiadóhoz Unnm ,„. téxandeSk: SA8Y-KASIZ8A Mraataaek 6 hasábos petáHorbao „ú'odszor 6 a mindéi ' luiibbi sorért 6 kr. •JYILTTÉRBKK or.,r,mnt 10 krert v» iaottári illeték minden (rM bird«tés*rt kulDn, 30 kr. szetendS. Korunk vívmányai a terén. ' Ha egy futó pillanatot vetünk vissza a hadászat történelmén a jelentől a me-seszerü őskorig; ha egy vizsgáló tekintettel szemügyre veszszak az egyes korok harcz-módjait s fegyverzetét? Kicsinylőleg mo-solygunk a mait felett, mert azt hisszük, Dogy az emberi ész teremtő ereje mindazon hadi csodabogarakat, melyekkel most bi-runk, minden összefüggés nélkül a régiek fegyvereit egészen őnállólag egyszerre a jelen tökélyében létesítette, teremtette. Pedig nem igy van ez valóban s ily illusiók-ban csakis azon ember ringatja magit, ki előtt maga a történelem is terra incognita, a harczászat történelmének pedig a- b-c-jét sem ismeri. — .Vem hiszem, hogy lenne valami, melyet ol-j praecise s oly correct összefüggésben lehetne leszármaztatni, mint épen korunk fegyvtreit a legrégibb őskor , fegyvereitől. Nem akvok e tekintetben oly részletes leszármaztatátt&l élni, mely a lényegtelen fegyvernemekre vonatkozólag a szíves olvasó előtt unalmassá válhatnék, csakis a lényegesebbekre térek át, medrek eredete a legiégitb ésfcorbca gyökeredzik. Azt nagyon jól tudjuk, hogy az első emberek is már használtak fegyvereket, uem ismerve még a kOlönbféle erezetet, fegyvereiket fából készítették. Voltak pedig oly fegyvereik, melyek csakis a szu-risra, mások a szúrás- és vágásra voltak használhatók. A kardot példánl már ők is használták s azt valamely keményebb fanemből készítve, éllel a vágásra és begygyei a szórásra látták el. Nem ritka eset folt náluk, bogy e fegyvert, ugy a lánd- zsát is, mely szintén egészen ttből Készült 8 hosszabb volt az előbbinél, megperzselték, hogy tartósabb s szilárdabb legyen. E fegyvernemek tökéletesítése első ízben a kó-, utóbb a vaskorban eszközöltetett s ezen fegyvereket, mint tudjuk, még napjainkban is használják a barczászatban kard és dArda vagy dzsida uév alatt. Kézi lőfegyvereink pedig az újtól s/ár -máznak, melyeket a régiek biztosabb czéloz-hatás végett agygyal láttak el, — náluk a rajtalevó iv volt a lőkeró közvetítője, — nálunk ugyanezt a lőpor eszközli. — Ágyúik szintén voltak a régieknek, melyeket ók ha jitó gépeknek neveztek s melyek segélyével hatalmas kődarabokat hajítottak nagyobb távolságra, — ott a lőkerőt ruganyos tár gyak képviselték, nálunk pedig ismét a puskapor. Abból tehát világosan láthatjuk, hogy a jelenkor fegyverei ugyanazok, melyeket a régiek használtok s az egyedali különbözet csupán az anyag és alak változása s végül mi legfőbb, a tökélyben áll. Számos író, kik a hadászat történelmével foglalkoznak s erről terjedelmes s elismerésre méltó munkákkal szolgáltak a niű--velt világnak, oly történelmi felosztásokat használtak, melyek már azért sem helyeselhetek, mert egyik több, másik kevesebb korra osztotta a hadászat történelmét, — a korszakokról szólani sem akarok, oly hiányosak. Egyik például három korszakról, a másik négyről s vannak olyanok is, kik őt korszakról beszélnek s e körülmény majdnem lehetetlenné teszi e tárgy szabatos tanulmányozását, mert nincs oly positivuma, melyre támaszkodni lehetne. Végül chronologiája is oly határozatlan, hogy az afeletti viták is elégtelen bizonyítékokat szolgáltathatnának egyes passusok meseszerüségének eloszlatására. Azért szerény nézetem szerint a puskapor feltali Itatását vehetnók fel határul, mely két korra osztaná s akkor azt hiszem előbb történnék megállapodás a korszakok meghatározását illetőleg; — ez azonban, mint mondám, csak egy szerény vélemény, melynek ismét lehetnek oly szálai, melyekbe a korunkban oly csiklandós polémiái viszke-teg könnyen belecsimpeszkedietik. Nincs a tudománynak oly ága, mely vívmányokban oly kimerithetlen lenne, mint a baditudomány; de nincs is tudományág, i melynek vívmányai oly rövid életet élnek, 1 mint épen ezé ; — mert ami ma még jónak ; 8 mondhatnám kitűnőnek ismertetik, — az j holnap nagyon könnyen nevetségesnek bi- : zonyul. Azért csakis oly polgár képes ne- j vetséges megjegyzéseket tenni a hadászat szabályainak majdnem naponkénti változása felett, ki katona nem lévén, nem ismeri azon számtalan s gyakran igénytelennek látszó körülményt, melytől a győzelem vagy vere ség függővé tétetik. Nem lehet most uiár hivatkozni azon kor dicsőségei s hadi babé- E»ira, melyben a nyers erő küzdött s az erő sebb a gyengét leverte, — másként van ez napjainkban, midőn ész és erő küzd egy mással s az erő csak mind másodrendű fac- tor tekintetik, — akkor, midőn nagyobb , hírnevet alkot a vezérnek egy rendezett ; visszavonulás, mint némely győzelem. | Hogy a hadászat szabálya: napjainkban oly sok változásnak vannak alávetve, ennek egyedüli oka a majd naponkénti ujabb s ujabb vívmányok a fegyvergyártás terén s azért balgaság volna azt kívánni, hogy napjainkban is oly felállitási rendet köves- dMÉtz. Bermentetlea levelek eaak ismert BMakatár-saktol fogadtatnak ul Késiratok riaua i küldetnek. takarékpénztár" sünk a-latrcztéren, mint talán ezelőtt száz évvel, vagy, hogy paizszsal védjük magunkat a golyók ellen, mint azt a lovagkorban a szurás s vágások ellen tevék ? - A körülmények napjainkban más módok érvényesítését tevék szükségessé. Egy Kinizsy, ki korában két karddal kezeiben osztá a kikerülhetleu halált ma? alig vehetné egynek is hasznát. Eugen ti rohamaival törte át a törökök százezreiből alkotott hadi bástyákat, ma? alig kerekednék kedve rohanni. - .Tempóra muUntur et nos mutamur in illis." (Végeköv.) Zalamegye bizottságának Jolyó 1874 évi november hó 2-án tartandó rendes évnegyedei közgyűlésében Jelveendi tárgyak sorozata. Alispáni évnegyed* jelentés a törvényhatóság állapotáról. A lemondás folytán üresedéjbe jött eiák-tornyai járás szolgauirói- &. elhalák-zás folytán üresedésbe iött ugyanazon járói orvosi kllomá-Bóknak választás utján betöltése. A-MB. m. kir. betagysBMWejrinm leirata lsémeth János sientgrőthi lakó. s volt községi bírónak az ellene Korpits Ferencz és érdek-társai által befizetett kormányi kölcsön részlet el sikkasztása miatt indított panaszos ügyben múlt évi augusztus hó 4 én »?»/» sz. alatt hozott elmarasztaló közgyűlési határozat ellen benyuj-tott felfolyamodványa tárgyában. A nm. m. kir. belügyministerium leirata Osterreicher Sándor ólai lakosnak Kerkakjtas község ellen 125 trt 15 kr. tőke s járulékai iránt fennforgó végrehajtási Ügyében. A nm. m. kir. belügyministerium leirata, mely mellett Skublics Zsigmond megyei fopénz-tarnok ur álul 1S73. évből vezetett pénztári számadást helyben hagyva leküldi. TÁRCZA. Az én szülőföldem- Hol legsaebb as ég* sznrja, Melv ildAsl hint, malasztot ad, 8 gyönyörre kelt eielid, kékIS CltMfltt boltja alitt; Hol a wnnt keUébou, M«Iyaek ín is lai-ja vogyok, Kirílj., h>u- ? aubadiáftrt NtMiM irtei ? bS utir dobog ; Hol f«DB«B a pacuita is Htinizerelmet ««ug- a Mfb*, 8 daaATAl a oép h*fmaBM Tova cseng a b Hol bSa^cben ápol a> tg TermS talajt ? azt a heg/an, Mit esak bornak n*THUk el Az á!4ott isvp Hol annTÍMor embereitek Veinek oda, ? vértől azon GTiasbatário a bSts ellen Vad rohaanaal dfilt, eaatazott ; Hol megfagyva bár, de tOrve Neia^ azoroit meg koldnabotra A nemzet, melj balni keaz, sem Hoirv nevére foltot bozoa; Hol azégveapir Bea fut el, na Boeaken ezt a ezot kiejtem : Páratlan vagr, asep Magvarhoo — Ott van at én BzfliSioldea. NOTTEB ANTAL. Az erdei virág. — Beszel;. — Regényei vidékre resetem az olvasót Eloltunk magas hegy emelkedik ; kopár teteje merészen hajlik a völgy fdlé, váromladékot tartván, mint nagy titkot sztkláio. Ki lakhatott benne ? Hasztalan lenne a gondolkodás! A környék babonás népe elátkozott lelkek lakhelyének tartja, s a szelet, mely legkisebb légáramlatkor ii leauvölt a várból, azok sírásának véli. Kis terjedelműnek tűnik fel a magasság miatt, mely a hegyalj s csncaa közt van; de ha felmegyünk, látjuk: szemeinket mennyire meghazudtolja a távoláig. Bú-tan megy el alatta as utas, lelke mintegy kérdezi a néma oszlopoktól: „mi történt itt?* ? várhegytől egy negyed órányira rengeteg ordo keadSdik. Sűrűjében emlékesetet túlhaladó ido óta épület-maradványok vannak elszórva. Néhol fennáll egy kolosaalis oszlop; itt-ott kapukat is láthatni, melyeknek primitív alakjuk a lakóknak inkább védelem-, mint a csinosításra irányzott törekvéseiről tanúskodik. Alig tud as utas egy rarázehatalomtól megszabadulni, mely figyelmét hosszasan leköti e klassikus helyhez. A múlt kSdhomályos sejtelmének édes érzete száll lelkére, mely óhajtja tudni as itt végbement eseményeket, messze scárnyal »*ért a sötét múltba, de eredményié lenül tér vissza. ? sikertelenség, bizonytalanság a múlt iránt as, mi itt oly kellemesen hat reá : e bizonytalanság kifolyása, hogy itt minden sseUsflvölteWben egy oalélek ssavát véli hallani, mely a múlt emlékeit dicsőíti; hogy minden fának susogásábk keservhangokat varázsol ittas lelkének elsienderulése. Titokjzerfl homály tartózkodik a rengeteg e részében, mert a napsugarak a fák dus lombjain megtörnek. Néhány ezer lépésre az erdő ritkább. Szfik, köndaku részt szakított ki itt a csermely. Középen alacsony, sfirű fák roskadozó guayhót tödnek. Két különös lénynek itt tartózkodásáról szól a nép, melynek balga képzelnie azokat természetfeletti hatalommal ruhása fel, s éne-kőknek oly bSverót tulajdonit, mely az erdő állatjait magához csalja. A gunyhó előtt gyeppamlag van, melyen beszéljünk kezdetekor agg férfi ül. Néhány szót ejtett ki érthetetlenül, s miután azokra nem kapott választ, ijedten szólt: — Lorell, hol vagy ?.Tudod, hogy vak vagyok, t elhagyod atyádat Jöjj kedves leá nyom, jöjj, bol vagy ? — Itt vagyok Argont atyám — hangzott kellemesen a sűrűből — virágot szedek, koszo rút kötök neked. — Jöjj leányom, nem győnyö'ködtet a virág, jöjj. — Illata sem gyönyörködtet? — Hang zott ismét a sűrűből. — Máskor elktiidél virá gért, s most letiltasz annak szedésétói. — Ne szedj leányom, mert fáj. ha érzem a virág szagát, és színét nem láthatom. | — Holnap névnapod lesz; hálás leányod I mit adhatna egyebet jókivánata meglett, mint őszinteséggel font szerény koszorúcskát — Köszönöm Lorell. Mily jó leányom van nekem. E szavak után telkeit, kesébe botot vett, melylyel könnyite lassú menését — Atyám — szólt a fiatal leány a sű- rűből eléje sietve — nyújtsd kezedet kezembe, mert bizalmas nem lahetsz botod iránt — Hol van kezed ? — Itt atyám — kezét ny ujtá — itt A ko- szoru pedig — kezébe tévé — íme, melyet a hálás megeoilékezés font számodra. — Köszönöm. Minő virágokból fontad ? Megszagolta a koszorút. — A szerelet virágaiból — felelt Lorell, s gyönyörködék a koszorú szépségében. — Oh Istenem, mért nem látnak e sze mek, bogy ismerhetnének téged. — Szemeid megnyílnak. Kn kérem a jó Istent, ő megsegít — Suha leányom, soha. Leültek a gyepre. — Hallom a fák susogását — szólt Ar gont s nem látom, mi susog. Ersem a nap jótew kony sugarait arcsomon s nem látom a napot. Hallom Bzavaidat, de nem láthatom ajkaidat. — A reménytelenség ridegebbnek hasadja sorsodat mint minő valóban ; remélj azért, s a jöveodő nem csalja meg reményedet — Vigasztalni akarsz ugy-e? Koszönöm jóakaratodat. Oh de tud meg, hogy szavaid nem vigaszok, mert nincs, mi engem vigasztal hatna. — Nem hiszesz leányod szavainak ? Higyj, mert érzi sejtő lelkem : a jövendő enyhet bős számodra. — Koyhet — öklét homlokára tévé, s keserűen nevetett — enyhet nem hoz a jövő, nem, semmi! — Nem-e remélheted sorsod ja válását Istentől ? — Hin njménynyei nem ámítom lelkem. Az esztergilyi .kondorkai' ut —„ gátasára küldöttség véleményes jelentését, Eaz-tergály község elöljáróságának nyilatkozatával együtt bemutatja. A lendvai járás »«>lgsbirája, az rránez-ganicsai útvonalon levő uagyhid megvizsgálásáról felvett jegyzökönyvet Bagonya község által a tárgyban benyújtott fellebbezéssel egy Utt bemutatja. Xalamegye legtöbb adót Jketó bizottsági tagjainak 1875-dik évre megállapított nivjegytélce. Gr. Festetics Tasziló Keszthely 22286 frt., 90 kr. — Gr. Batthyány Zsigmond Szt-Gróih 3461 frt., 63 kr. — Simon Zsigmond apát Tihany 3008 frt., 62 kr. — Gr. Batthyány Gedő Kusztány 2806 frt., 7 kr. — Inkey László N.-Récse 2432 frt, 11 kr. — Landáuer Horácz Belicza 1968 frt., 76 kr. - Szalacsy Farkas Vente 1892 frt., 20'/, kr. — Gr. Pejá-csevics Gábor Zalabér 1809 frt., 32 kr. — Gr. Batthyány Ferenci Dabroncz 1572 frt, 33 kr. '•— Gr. Deym Nándor L.Tomaj 1499 frt, 621/, kr. - Inkey Kálmán Bigyács 1417 frt, 88 kr. — Halasy Aladár T.-Szerdahely 1398 frt, 431/, kr. — Csutor Imre Salomvár 1221 frt, 58 kr. — Etl István Apát M.-Keres«tur 1170 frt., 84 kr. — Blűm József Becsehely 1165 frt., 70 kr. — Tarányi Ferenoz P.-Szt-Las*ló 1162frt,40 kr. — Karesag Béla Kanizsa 995 frt, 25 kr. — Karczag István Kanizsa 995 frt, 25 kr. — Glavina Lajos Palin 900 frt., 50 kr. — Psrkss Imre A. Bsgod,900frt, ll1/, kr. — Bessenyey Ernő Mihályfa 835 frt, 21 kr. — Dr.Presbur- ger Jakab Kanizsa 832 frt, 12 kr. — Bsma- zetter Vinoze Sümeg 828 frt., 47 kr. — Kisfa ludy Sándor Badacsony 796 frt, 20 kr. — Vrá- na Frigyes Peklenícza 777 frt, 98 kr. — Nagy Károly Andrásbida 775 frt., 88 kr. - Be- dekovicsKálmán S.-Szt-Márton 768frt,40 kr. Blau Pál N.-Ksnizaa 756 frt, 72 kr. — Cser- tán László N.-Apáti 725 frt, 46 kr. — Séllyey László Gelse 712 frt, 61/, kr. — Gr. O'Donel Csapi 702 frt, 78 kr. — Tóth Lajos Kanizsa 68ó frt, 92 kr. — Tánczoa Miklós Résznek 682 frt, 17 kr. — Kollár János Kehid* 662 frt.,89 kr. — Oszterhueber László Kritovecz 645 frt, 57 kr. — Dervarícs Ákos Kilimán 641 frt, 3 kr. — Id. Skublics László Bessenyő 623 frt, 45 kr. — Talabér Zsigmond Sárszeg 604 frt., 34 kr. — Gelsei Guttman Henrich Kanizsa 589 frt, 85 kr. — Svastica Károly apát Keszthely 589 frt., 46 kr. — Kozáry Aurél Zalabér 583 frt., 34 kr. - Hetyey Károly Ukk654 frt, 73 kr. — Köves János prépost F.-Órs 533 frt, 23 kr. — Skublics István Besenyő 522 frt, 26"/, kr. — Vértesy Iván Keszthely 511 frt, 68 kr. — Königmayer János Neszelej 502 frt, 74 kr. — Gráner Jakab Z.-Egerszeg 495 frt, 94'/, kr. — Bárdio Ferencz Kis-Gőrbö 489 frt., 53 kr.— Gyömörey Vinoze Sümeg 476 trt, 72 kr. — Novak Ferencz Csány 470 frt — Rosenberg Izrael Kanizsa 464 frt., 97 kr. — Dr. Szukica Nándor Kanizsa 459 frt., 30 kr. — Tolnay Ká roly Szt -Mihály 454 frt., 70 kr. - Merkly An tal Szt-Mihály 453 frt, 74 kr. - Háczky Kál mán Cs.-Rendek 450 frt, 48 kr. — Chernél lg náci Cs.-Bendek 448 frt, 72 kr. — Zombor ,4 im. m. kir. belügyministeriun leirat* a válaattsa alá eső bizottsági tojjl felének ki-sorsolása tárgyában, és annak folytán a kiaorso-lás eszközlése,melyre nézve a f.é. augusztus 3 in s'"/'» jk. sz. a. kell közgyűlési határozathoz képeat ezennel mesjegyeztetik, hogy a választás alá eső bizottsági i»gok felének ai 1870. 42. t ez. 28. §-a értelmében leendő kisorsolisa a köz gyűlés másodnapján, vagyis november 3-án délután 3 órakor caupán e czelbol folytatandi közgyűlésben fog eszközlésbe vétetni. A óm. m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi ministeriamnak leirata, mely mi J lett a méterrendsier behozataliról szóló 1 874. évi VIII ik törv. czikket, és aa azzal kapcsolatos utasításokat a megye közönségén.:k megküldi. A Dm. m. kir. vallás- és köi iktatási mi-niBteriunioak f. é. september hó 26-án l-j-t> ?z. a. kelt leirata, melyben tudatja, hogy Krób Pál zalamegyei Il-od tanfelügyelőt hivatali minőségében végleg megerósitette. A om. m. kir. töldmiveléti ipar > kereske delemügyi tninisteriumnak f. évi 553. sz. alatt kelt leirata, mely mellett az országos statistika ágyénak szervetéséről szóló 1»74. XXV. t. ez. hiteles másolatát megküldi, a mely szerint a negye területén egy állandó statistikai bizott-lá-; megalakítása rendehetett el. Nagy- és Kis-Kanizss város közönségének folyamodványa, melyben a piaczi helypéoz felemelése iránt hozott községi határozatot jóvá hagyatni kéri. Koch Mihály kanizsai lakos • Krisovecz k&rségbeü birtokosnak felfolyamodvinya, a nevezett község képviselt testülete által a községi téglavető telep használata iránt hozott határozat ellen. Nagy József szolgabiró ur jelentése, Páka község álul a« oltani körjegyző részére ^helyiségül magán utón bérbeadatou községi ház iránt kötött szerződés jóváha? :í>n tárgyában. Szentantalfa, Csicsó, Sy.tul .Jakab. 'Fagyon, Kia-, Felső-, Alsó-Dörgic*e. Akaii, Zánka, és Ó Budavár községek több lakosainak együttes folyamodványa, nevezettközségeknek.Vesz-prém megyéhez leendő elcaatolása tárgyában. A megyei számvevő, a megyei összes szolgaszemélyzet egyenruha-illetmény, valamint a világítási anyagoknak kiszolgálása iránt, szabad alku alapján megkötött szerződéseket, jelentése mellett bemutatja. A megyei számvevő a megye részére 1875 ik évben megkívántain nyomtatványok — a szükséges iroda — és egyéb csikkek kiszolgálása iránt megkötött szerződéseket jelentése mellett bemutatja. Krosecz János tiazü ügyész ur, Szabó József sármelléki lakos által Baksay Sándor csendbiztos ellen emelt panaszos ügyre vonatkozó összes iratokat véleményes jelentése mellett felterjeszti. A megyei föcsend'oic tos ur Csizmadia Jó-zseí járási őrmesternek fizetése felemelése iránti kérvényét; jelentése mellett felterjeszti. -Vasdényey Lajos Bzolgabiró ur törvény hatósági jóváhagyás végett bemutatja a cseszt-regi községi alsó kocsmának szabadkézből szándékúit bérbeadásra vonatkozó községi kép viseló^égi határozatot. Nagy József zala egerszegi szolgabiró ur, törvényhatósági jÓTihagyis vegeit bemutatja az alsó-nemes-apáti községi korcsmának szabad kézből történendő bérbeadására vonatkozó községi képviselőségi határozatot. A nm. m. kir. honvédelmi miniaterium intézvénye, melyben az 1876-ik évi ujonezozáai előmunkálatokat elrendeli. Nagy József ssolgabiré ur, a f. évi aagus-tusién *••'/,,, jk. szám a. kelt közgyűlési végzés folytán beterjeszti jelen lését, a Dagonyái iskola építése és költségeinek fedezése iránt hozott községi határosat tárgyában. A megyei állandó választmány veteményes jelentése, a hegy rendőrségi szabályrendelet kidolgozásával megbízott küldöttség javaslata felett. Nagy József szolgabiró ur jelentése az Eszterházy herczegseg lendvai uradalmi megbízottjainak nyilatkozata, a peteaházi zúgó iránt teljesített műszaki vizsgálat eredményéről szóló kiküldöttségi jelentés tárgyában. Krosecz János megyei tiszti ügyész ur vé- leményes jelentése Somogyi litván novai köz ségi biró és Szmodics György körjegyző ellen hivatalbeli visszaélések miatt teljesilett vizsgá lat tárgyában. f Krosecz János megyei tiszti ügyész ur véleményes jelentése Kovács János nemes-vitai körjegyző ellen az adóügy körüli mulasztások és hivatalbeli visszaélések miatt teljesített vizsgálat tárgyában. Bakónak község felfolyamodvanya, melyben a községi iskola-alap javára vásárolt ingatlan birtokra vonatkozó községi szerződést jóváhagyatni kéri. Király Lajos sznlgabiró ur jelentése, mely mellett Sárviry Teréz és Tischler Katalin keszthelyi illetőségű ápoltak után felmerült gyógy költségek elengedése tárgyában Keszthely város kérvényét felterjeszti. Az orsovai Deák-egyletnek átirata, mely mellett az Aliion hegytöve mellett épített kápolna jókarban tartására a könyöradományok gyűjtésére kibocsájtott felhívást megküldi. Ungmegye közönségének átirata, mely mellett Ungvár városában fennálló kisegítő egylet további fennállása érdemében a képviselőházhoz benyújtott feliratát pártoltatni kéri. Győr szab. kir. város átirata, mely mellett a tűzkárok ellenében a kötelező országos biztosításoknak törvény hatóságilag leendő behozatala tárgyában a képviselőházhoz intézett felira tát közli. Krób Pál Zalamegye Il-od tanfelügyelőjének átirata, melyben az also-csányi községi iskolai épület építési költségeinek fedezésére engedélyezett 1400 frtnyi államsegély bekeb-lezéséhez szükséges megyehatósági engedélyt megadatni kéri. Háromszék alispánjának átirata, melyben az iskolatanácsok újra választása alkalmával az eddig szokásban volt fuvar és napidíj-illetmények eltörlése tárgyában hozott határozatai pártolás végett megküldi. Udvarhelyszék közönségének átirata, mely mellett az állami vagy törvényhatósági szolgá-| latban lépő nyugdíjas egyének nyugdijélveze-| tének a hivataloskodás tartama alatt leendő | felfüggesztése tekintetéből a m. kir. belügy-| ministeriumhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Ferenci Kanizsa 446 frt, 35 kr.- Dr. Berger Ignáoz lelkész Szt.-GySrgyvölgy 444frt, 90 kr. — Arvsy István Z.-Egerezeg 442 frt., 76kr.~ Lövinger Izrael Kanizsa 436 frt, 84 kr. — Horváth László Lenti 434 frt, 54 kr. -- KOD kolv Anvbmss leltéaz Tapoloza 431 frt, 21 kr. — Horváth Károly esperes Z.-Egerszeg 42H frt, 72 kr. — Tarányi MihályCs.Rendek 41'is frt, 59 kr. — Bogyay Antal Cs.-Bendek 4!u frt, 98'/, kr. — Novak Károly lelkész Nedeliet 415 frt., 42 kr. — Szsx Arnold M.-Szerdahely 401 frt., 61 kr. — Stern Farkas Pakod 401 frt, 53 kr. — Putheany Ödön Szigliget 39S frt., 75 kr. — Láposy Márk lelV.ész Perlak 398 frt, 20 kr — Baross. Kristóf Sumegh 398 frt., 1 kr.- Csigó Pál Gnlács 396 frt, 95 kr. — Széles, Dániel Szegvár 393 frt., 33 kr. — Klement Li pót Palin 390 frt, 7 kr. — Berger Mór Szigli get 390 frt — Blau Lázár Kanizsa 389 frt ,8 7 kr. - Lssksy Ferenc. Keszthely 389 frt., 19 kr. — Kreiner Imre Fakos 388 frt.35 kr. - Egerváry Károly Z.-Lövő 385 frt, 58 kr. - Horváth Lajos lelkész Csáktornya38-t frt., 14'/, kr. — Vágner Károly Kanizsa 381 frt, 58 kr. — Fábiánics Ignácz Misefa 381 frt., 18 kr. - Bogyay Lajos Keszthely 378 frt, 68 kr. - Vogler József Szécsi-Szt-László 377 frt, 49 kr — Horváth György Csáktornya 377 frt, 12 kr. — Kaiser Zsigmond Z.-Egeroeg 376 írt., 761/, kr- — Egerváry Gyula Zalapataka 374 frt, 67 kr. — Molnár István Stoboticza 373 frt. 66 kr. — Senk János lelkész Szelnioza 365 frt. 22 kr.-Wlassics Antal Ksnisss 362 frt, 20 kr. — Szabó Imre Pasztákovecz 369 frt, 78 kr. - Dr. Takács János SilmeRn 359 frt, 40 kr. - Molnár György Z.-Egerszeg 351 frt., 2 kr. - Fris József Tapolcaa 349 frt., 69 kr. — Kis Jó zaef Zél 344 frt. 7 kr. — Orosz Pál Bonczoa föld 343 frt, 98'/, kr. — Dr. Grész János Z. Egerszeg 339 frt. 64 kr. - Isoó Alajos Z.- Egerszeg 339 frt., 54 kr. — Veiazer József Ki nizsa 339 frt.. 41 kr. — Czerhák József lelkési Nyirád 339 frt., 20 kr. - Bogyák Ferenc. lelkész .T-Szt.-György 338 frt., 42 kr. - Mii tényi József Tspolcza 337 frt, 72 kr. - Takács Alajos Sumegh 334' fn, 74 kr. - Tamás Ferencz Letenye 334 frt., 39 kr. — Baroza Sándor Cs.-Rendek 331 frt., 1 kr. - Fürst Bencze Ola 330 frt., 37 kr. - Köves Pé ter F.-Eörs 329 frt, 62 kr. — Ebenspanger Manó Kanizsa 329 frt, 62 kr. — Horváth Mór Szt-Mihály 328 frt., 40 kr. — Kovács Károly Z.-Egerszeg 327 frt, 22 kr. — Hegedűs Ki roly Ságod 322 frt., 20 kr. — Gaál Endre Keszthely 321 frt., 73 kr. - Bogyay Máté Sár mellék 318 frt, 14kr. — Szerpák Bándor Il-od Hegykerület 317 frt, 45 kr. — Ujváry Ilié. Kanizsa 314 frt, 67 kr. — Dervariea János Szt. Kozmadombja 313 frt., 28 kr.— Grünhut Fülöp Kanizsa 313 frt, 13 kr. — Vasdé nyey Antal F.-Bajk 307 frt, 51 kr. — Kovács Bezső Gulács 306 frt, 761/, kr. — Lisziák Ferencz Perlak 305 frt, 92 kr. — Fehér József lelkész Sumegh 303 frt, 78 kr.— Babochay ii nos Kanizsa 301 frt, 6 kr. — Neuman Anul Nádasd 299 frt, 66 kr. — Caeh László Ukk 298 frt, 25'/, kr. - Lovak Károly Kanizsa 295 frt, 58 kr. — Stern S. Mér Kanizsa 295 frt, 49 kr. — Mártinkovios Károly Kanizsa 291 frt., 64 V, kr. — Skublics Zsigmond Z.-Egerszeg 291 frt, 51V, kr. — BotksLáuló — — Segita fel, segíts leányom, vezess el, el innen — — oh, de hisz nekem mindenütt setétség van. — Scétoszlik szemeidről az éjszaka, csak bízzál. Lorell meleg ruhát adott atyjára. Keién nagykendőt tartott, egy másikat saját nyakára tett, s ait derekán köté meg. Őzike termete most tűnt fel. Szomorúan nézte atyját, ki szorosan fűződött karjához, s elindultak az erdőbe. Lorell nagy, kék szemei könnyeitek. Néhány lépést tettek rendes sétahelyökön, midőn puskalövés ráikódtatá meg idegeiket' — Hah! leányom, mi az? kiállt rémülten Argont. — Lövés volt — válaszolt Lorell az ije- dés első benyomásából kijózanodva — bizony- nyara az uj vadász jár erre, mert haliam: mai naphoz van kötve szolgálatának megkezdése, s azt is hallottam, hogy szenvedélyes vadász. Nemsokára nyal törtetett a bokrokból, s előttük elesett Lorell szivét ez annyira mfcgin-ditá, hogy könnyezett, s a nyulat felemelé. Nyomában a nyúlnak jött egy idegen, vállán puskával. Meghajtá magát, s meglepetését élnem titkolhatva szólt: — A nyalnak gyilkolója én vagyok; ki sérem nyomait, bocsánat, hogy miatta alkalmat lankodom. — Igen örülök — szólt Lorell elpi-nlva — hogy útja erre hozá, legalább szerencsés lehettem kegyed ügyességéről meggyőződni. Lorell átnyajtáneki a prédát. — Kétszeres e nyúl értéke előttem — sióit a vadász meghajtva magát — kétszeres, mert angyal kezéből vehetem át. Lorell zavartan játszott kendője rajtjával, s még jobban elpirulva monda : — Nem sajnálta életét egy ártatlannak kioltani ? A vadász, miután Lorell félénkségének elég bizonyítékát vévé annak elpirulásában, bátrabban válaszolt. — Sajoálám, igen. Félve fogtam reá puskámat, de elesett. — Jobb neki, nem fáj az élete — szolt Lorell ábrándozva. És e kedves ábránd a szenvedélyek leg-nem&sbikét gyujtá lángra a vadász szivében. — Ugy van ! monda nehéz sóhajjal ac agg. A vadász elbúcsúzott s távozott. Argont és Lorell, az idegen kiléte feletti sikertelen ta-nakodáB után némán folytatták sétájukat. Lorell kint érzett; oly érzemény ébredé lelkében, melyet eddig nem ismert. 3 habár fájt'és* i érzemény, mégis örült neki. Sóhajtásokban tort ; ki; szólni akart, nem tudott. Szemei meredten '? kísérek a vadász távozását. Utána akart sietni; i előre lépett, de mégis tartóztatá vissza valami. ! A vadász lebegett folyton előtte. Óhajtá j látni; óhajtá csókolni fekete fürtös homlokát és ' metsző volt az érzés, hogy azt nem teheti. ! . • . ! Kísérjük a vadász lépteit. ! Kúthoz ért, hol egy öregasszony korsójá- ból ivott. Kevés gondolkodás után így szólt ! hozzá: — Jó asszony, nem tudod, kik laknak ! ama sűrűben 1 — Kezével intett Argont hass ; felé. — Nem tudom — válaszolt ignorálva. ! — De azt láthattad, vájjon szép-e a leány? ! — Azt nemes ur jobban megítélheti, mint én. ! — Hidegebb vagy hozzám, mint es a 1 kutviz. Hanem nézd — erszényt vett elő, s egy aranyat nyújtott neki — szólj, mit tudsz róluk? Az arany megoldá nyelvét; melylyel nem versenyezhetett volna a legszorgalmasabb malom sem. — Kik laknak ama sűrűben ? — Egy szegény vak ember és leánya. — Megy-e valaki a leányhoz? — Azt nem tudom nemes ur, mert biz én ritkán fordulok meg házuknál. A vadász bosszúsan nézett reá, s durva hangon kérdezé tovább: — Hová szokott menni ? — Azt sem tudom biz én nemes ur; ha olykor-olykor ellátogattam hozzájok, otthon találtam. — Adta véa boszorkány, mit tudsz ?szólj, vagy belenézek idom talán koponyádba. — Bi- valt reá, a haragtól elsápadva a vadász, öklét felemelé,minek súlyát kikerülendő a vénasszony hátra ugrott, gúnyosan vigyorogva. A vadász mérgesen rántá vissza piszkos szoknyáját, mely nek nagy darabja kezébe szakadt — Kegyelém szegény fejemnek — esdek- lifr az asszony. A vadász nemével sz undornak tekintett reá, a megszánván rútságát, szelídebben folytatá kérdéseit: — Honnét jöttek ide? — Nemes ur, — szólt gyáva tekintetet vetve a vadászra — azt senkisem tudja. Mond ják, hogy az ördöggel cimboráinak, s azért oly hatalmuk van, minővel egy ember sem bír. Hangjuk szebb Dávid próféta hárfájánál. Azt is mondják, hogy második hrf««—dgiwfc. me ny egzőjén vakult meg mindkét szemére, s fe lesége, ámbár esküvőn semmi bsjt nem érzstt, még s lakodalomban meghalt — Est már szeretem — szolt rovidon A vadáss — csak folytasd. S miből élnek ? — Semmiből — dormogfltt az asszony, bámuló tekintetet vetvén a vadászra. — Tehát akkor esek nem emberi lények ? A vadász nevetett — Azaz nem semmiből—javitá kiazasz- ssony előbbi szavát, miután sst a vadásztól ki- gúnyolni hallá — hanem, hogy miből, azt megbocsáason nemes ur, nem tudom. — Menj te vén boszorkány — őt skuttól eltaasitá — tőled egy szót sem lehet kicsikarni. Az asszony elment Néhány peresig gondolatokba merült > vadász, mialatt sz asszony messze távozott — Jó asszony,hogy hívják a leányt ? kiáll ta utána. — Erdei virágnak nevezi a nép — hang zott alig hallhatóan. — Mily érzés ezl — sóhajts utköiben s vadász — Érzem : szivem nyugalmát megrs- bolta a kedves teremtés, s tan számüzője lesi boldogságomnak. Nem, azt nem fosztja meg. Nem vagyok-e boldog, hogy láttam 11gen, igen, boldog vagyok. Szivem éget, de oly édes, olj jó ez égetés. Oh leány szeress, én szeretlek, job ban mint üdvömet, szeress I Hallgatagon ment egy alléé közt, sztás susogá: -— Mintha láttam volna már, minths szóltam volna vele többször. Nem, oh nem láttam még, csak most De es egyszeri látás elég, hogy ne feledjem vonásait soha, soha I S nem is feledhetem, oly mélyen lelkembe vésőitek ások ; oly mélyen, hogy emlékét magukból lánczolák, mely távozni ezután nem tud lel-kémből. (Vége köv.) Ifj. TEKSANCZKY JÓZSEF. Folytatáj a maUaklstea. Melléklet a „Zalai Közlöny" 1874 évi S?-ik számához. Hahót 291 frt., 12 kr. — Nunkovic. Jáno.CW- . .,an frt 56 V, kr. — Vésel Simon Letenye 5?ir? 83'kr - BO. Kálmán Szabar 280 M 4'kr - Ádám Antal Kisfalud 279 frt., ^kr Godolinyi János Gyulakesai 277 frt., ^ kr' - Boröczfy Aliul Karmec 275 frt., I Ti kr' - B»log Antal Vigánt 275 frt., 4'/, kr. t Saary István M-J 274 frt.. 97 kr. - Lö-vinfrer íguácz Kanizsa 273 frt., 73 kr. - Bo-Ilay István Haláp 272 frt., 75 kr. - Peüa-„ovics Mihály Csehi 271 frt., 92 kr. - Koller F°«..« A.-Páhok 268 frt., 78 V, kr. - Szmo-Sic Elek M. Szerdahely 268 frt., 65 kr. -K„*,» Károly Z.-Kger^ 268 írt., 19 kr. -Solvomv Lipót B.-Ederic. 265 frt., 35 kr. -Forintos Kálmán Mihályfa 264 frt, 30 kr. -Veltner Jakab KeMthely 264 frt., 19 kr. -Horváth Pál Ukk 263 írt., 60 kr. - Paar Irtván Hihályfa 262 frt., 39 kr. - Gyomörey Gáspár Gógánfa 260 írt, 731/, &. - Herte-lendy Imr.Ku.tao 259 frt., 37 kr. - Isoó l e-reni Z.Egerszeg 233 frt, 28 kr. (Vége köv.) Helyi hírek. — Xagy-Kanitsaváros képviselőtes tületének okt. 24-én tartott közgyűlésben el- ogadtatott az 1875. évi költségelőirányzat a városi szabályozási terveiét elkészítése iránti előterjesztésnek véleménye, kidolgozáaár. öt ' ' tagu bizottság küldetett ki, a leány-, és kereskedelmi fótanoda felállítása érdemében tanács. előterjesztés szinte elfogadtatott, végre a váró.-házi díszterem bebútorozása . feldiszHóse terve-zetéoek eszközlésévé! 5t tagú bizottság külde- '_ Ujabb adakozás a Nagy-Kaaizaa vá ' ros polgármestere által kibocsátott ivén : Fe.- ' lofe/jöz«f 2 frt, Walb.cb Mór 1 frt, BLzu Nándor 50 kr, Bauer Jakab 50 kr, Gutmann S. H ?' frt, Sch«rz & Englaoder 1 fri, i-benspan- ,a-l in, Lóvriuger Israel 2 trl, Sonioier Sán- ? dor 1 frt, Karczagh 4 Irt, összesen 16 frt. — ?a , alkalommal megjegyeiz.uk, miszerint a minden nemes eszméért lelkeaüló t. barátunk Lendvay József kir. pénzügyőri birtoe ur a azentlászló-egyházi templom felépítési költségéhez ó frttal, Szentkirályi Aurél síremlékének feiállitási alapjához pedig 3 írttal járulván, e lap szerkesztí- .- jenek kézbesítette. ..- _ A nagykanizsaifőgymnasium ae- gélyiő egylete tólyó hó 26-án főtiszt. Farka. ,' László igazgató ur elnöklete alatt alakuló gyü- ? lé»ét megtartá. Tisztviselőkül megválasztattak ; eloük : Gaszner Pál; pénitáraok : Kelé Antal; titkár : Kölgyessy Kálmán VIII ik osztályból. Választmányi tagok: Bettlheim Béla, Csesznák Ödön, NeuBziedler AnUl, Saly Ágoston, Szmo- dU Endre és Talabér István VlU-ik; Baán Zoltán Bunzel Alfréd, Heim-ich Adolf és Só- lyomy Tivadar VU-ik; Göncz árpád és Herte lendy Endre VI ik; Szabó Imre V-ik ; Bosnyák Zoltáo IV-ik osztálytól. — A nagy kanizsai önkt. tüzoltó- egylet nov. lén ünnepli 3 évi működeiének év fordulóját. Keggeli 9'/, órakor a működj tes tület nagygyűlést tart(skere8k.Cssinó helyiségé ben,) hol a parancsnokság egyéb tisztikarával ? ; — mely mindig csak egy évre válaaztatík — a főparancsnok is először fog uj választás alá esni. Délután 3 órakor nyilvános diazgyakor-lai. Este közös vacsora (valóazinüleg a zöldfa, vaj/v szarvas vendéglóben.) — yagy-Kanimsán egy áralegéoy múlt szombaton este vésővel három egyént sú lyosan megszűrt, kiknek felgyógyulásához re ményt kötnek. A tette, fogva van. Ger6 Lina kisasszonynak, e törekvő s tehetséges fiatal színművésznőnek jutaiomjá téka szombathoz egy hétre, vagyis november 7-én lesz, mely alkalomra e lapszerkesztőjének egyik történeti színmüvét választotta előad ásni. — A temetO az élők kegyelettárgya. Metszőn hat az érző stivre, midin e azent helyet kigunyolva látjuk. A nagykanizsai temetőben pajkos gyermekek a legújabb síremléket is ösezekarczolják, a betűk aranyozását lekaparják, a temető dombok mellett — boszintó még leírni is — elvetemedett szemtelenek fekuaxnek sat. Felhívjuk a rendőrség erélye. intézkedését, » közerkölcsiség s az elhalUk iránti kegyelet ?fórtel komolyan követelik e azent hely lisztelet-beni tartását — GyámMr. AnUit»E»fil:Steoadl Klára úgymint gyermekei lsabelU és János mélyen szomorodott szívvel jelentik elfelejtbetlen férje, illetőleg édes atyjuknak Anisits Dániel gyógy szeresznek folyó évi október hó 23-án szélhüdés következtében életének 64-ik évében történt gvaazos kimúltál. A boldognltnak halt tetemei í. hó 25. délutáni 4 órakor a ..-egerazegi. Kálvária itertoen tétettek örök nyugalomra. Örök béke lebegjen hamvai fölött! — A boldogult erős jellemfi s szilárd lelkületű hazafi, gondos csa- ádap. s ritka jó barát volt. 1 — Gyilkosság Pacsa melletti Szent- Márton községben u oltani gyám, Csjoderi Józaef pörlekedés közt okt. 24-én saját ipja, Szabó József által fejszével fején aunyira meg-flttetett, hogy rögtön meghalt. A törvényes bon-czolati látlelet okt. 26 án vétetett fel. A tettes megszökött s azt hiasik, hogy öngyilkos lesz. — Áthelyezés. A kir. igazságügymi- nister Czapáry Boldizsár caáktor- nyai kir. járávljirósági írnokot a Upolcaai kir. járásbírósághoz helyezte át. — Jfévmagyaroítltímok. Csecsinovics Feroncz veszprémi kanonok vezetéknevének , K e m e n e a"-re, Peska Ferencz veszprémi kanonok vezetéknevének ,P a I otsi'-rs, Gulden István veszprémi kanonok és Gulden András ácstestéri lelkész é> csesznek- kerüle ti esperes vezetéknevüknek, F o r i n t o au ra és végül WünBch József veszprémi papnö veldéi tanár vezetéknevének „Fe hérv ári°- ra kért átváltoztatása folyó évi 44,224. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — AIAÓ Lendva vidékén mind meny nyiaég, mind pedig minőségre középszerű jó termést kaptak szólőgazdáink, több helyen mu latságokat is rendeztek, legkiválóbb volt: Faisztl József urnái, hol a lendvsi intetiC^entiá- nak nagyobb része jelen volt; természetesen a zene sem hiányzott, a mely vendégeink kedvét nagyban fokosta, a toasstok és pohárkoczcain tisoknak az éjfél vetett véget. — Mint halljuk még a múlt hó folya mában a csáktornyai várban elhelyezett kir. ügyészség szobáiból ellopott Wertheimféle lá dát e napokban Mező urodalmi ispán ur egy hid alatt oaszerongáll, s többé használhatatlan állapotban megtalálta; a tettesekről semmit nem hallunk. — Uj lap. Debreczenben Balogh Fe renci, hittanazaki tanár „Evaugyéliomi Protes tani Lapot' szerkeszt s ad ki. Előfizetési ára a hetenkiut megjelenő lapnak : egész évre 6 frl, félévre 3 frt. — A baranyamegyei Kaid. egyesület elhatározta, hogy a közel niulttiau megtartott kiállítás emlékéül oly hű gazd cselédeket meg. jutalmazand, — kik munkáaeiigub, hűségük és egyhelybeni maradásuk által magukat erre ér demessé telték. Ez oknál fugva van szerencsénk az illető cselédtartó közönséget felhívni, misze rint a jutalmaaáara méltó cselédeiket -— érde meik kimutatásával — bezárólag f. á. november hó 30 ig — alulirt baranyamegyei gazd. egye sület alelnökéhes — ajánlva fordulni szívesked jenek. Kelt Pécoett, 1874 október 15-én. NADOSY ISTVÁN, m. k. egyesületi alelnök. — Zala-SzU-BaUunion Blumenschein József finoman és kitűnően rendezett és ked velt büki-kerti szőlőjében oklober 19 én szüreti estély tartatott A gondosan kezelt szőlőbirtok a vidéken ritkítja párját, s bármely mükezelés- Bel gondozott szőlőbirtokkal kiállja a versenyt Az érdem Blumenschein József uré, kinek e birtoka megtekintését a srülómüvesok figyel mébe méltán ajánljuk. — Rövid hirek. BuduptatrőlBismark- nak 180 fontot nyomó négy gSrögdinyét kul- d5u egy tisztelője. — Bécsben egy virággyáros magát, nejét és két kis gyermekét cyankálival végezte ki. — A m. államvasutí tisztek számára ingyenes m. nyelvtani tanfolyam nyílt meg a fővárosban. — Tompa airemiéke a hamvai te metőben fel van állítva, beleplezés májusbsn lesz. — Schwarz Mór máteszelkai izraelita 2200 fton iskolai épületet vett. — Két gonou- tevőt végeztek ki Parisban nyaktilóval e hó 20-án. — A bécsi közokt. miniatert az egyetemi polgárság kipiuzegte — Egy gaudenzdorfi szabómester, kinek 11 fia szolgál a hadsereg ben, a 12 ik születésénél a királyt kért. fel keresztapaságra. — Branóban egy tánczestélyen tízféle nemzetiség mulatott együtt. — Triest- ben 200,000 frtba kerülő néppalotát terveznek. — Garibaldiról írják : m. bonban oly pénzzavar ban volt, hogy amerikai barátaihoz kellett fordulnia. —A kfidfátyolképek feltalálója Láng- don Henrik Londonban 43 éves korában meg halt. — Bécsből Jubovics huszár főhadnagy lóháton megy Parisba. — Vegyes hirek. — A firtmmrül a*t tartják, hogy bárom éves korukban az anyjokat szeretik; bat éves korukban apjokat; tíz éves korukban az ünne peket és szünidőket; tizenhat éve* korukban az öltfizetoket; hon éve. korukban kedvesüket; huszonStéves korukban feloségöket; negyven éve. korukban gyermeküket; hatvan éve. ko rukban Önmagokat. — Bsm hamvainak Aleppoból való haza szállítása iránt, mint a honvédgyülósan jelen ték, lépéseket tettek a kttlugyministerium- nál. A aaékely földre akarják hozni. Emlék- oobrára, melyet a maros-vásárhelyi főtérre szántak, 11,570 frt gyük fesze. Etoanag •»»- ban korántsem elég a hőshöz méltó emlékre. Közönség köréből. Z.-bzt-Gróth, 1874. ok(.20-im. Mélyen tisstelt szerkesztő ur! Bariea lapja 83-dik náiaábaii oliaúak hojj > ixiill hó 2S-*o TÖrjén piminmk ét ttíiíAk kOiSUfel- j tfin6 OusentkOséa törttel; minthogy mi ez«n tlgyben ' mint tanuk tterepelonk, bitorkoáunk megicgjréxni, miusrínt alaptalan as, hogj pandorok «a uidók kn. KQU I«H volna as QuxeOtkOcé*. Taló as, hoc; * u«gr rfttKtg pandnr egy Keszler nevexetfi jánoihÁu zkidót ' mina»n ok nélkfll bonaHsUar inegrert. i-% hogy jplen- | Tolt n«m i.idá polgirUrut ii pájtolak • l.Uulelenül •«enTedot. 8z«re»caéu«D kimenete lett volna éten eaet-nek, ha a jeleaToltak a pandnrokat nem kéuyueri- . tettek Tolna, hogy e miatt ai ottan lakó Erdfo ÓrorgT I megyei eikQdt nrhol forduljanak. Erdfli xkr, ki epén egy bar&rjanál mnlatott, aje- lent«.re rl6 u j«t ia anilkol, bogy maginak a tény- r6l me^gySsSdest aseraett volna, clkiállti magit, hogy a tol Tájt??? Sit.-Qrothra liajtaik. A jelenToltak kSattl kiTalóan BSbm Tilmoa rendeki lakos or Tolt as, ki eaküdt arai igen kérte, bogy axon mir ngyi* agyon kinaott azerencaétlent ne hagyja az embertelen foglirok iltal elkiaerni, de ex emberbariti oijánl ast nreré, hogy az eakfldt nr batalmaj paraoesára a varosbáiaba hnrcaoltatott. E tíny körülménye* jelentaset, mint az a bi-telea kaaigaagatáai iegysSkSnyvakbd kitanik, majd más helyen nyilvanitandjnk, minthogy aat tekintete* szerkesztő ur beesel lapjában bosni, nem tadjok, mi ok miatt, maltózts. Kitndt nr jogtalan eljáráaa éa a foglirok zaarnokaágiról a per réf*i»e fog legjobb felriligo. sitáat nrojtam. Felkérjük tekintetea azerkeaztff ara', szÍTeaked-jik jelen aorainkat beeeea lapjában kitolni, hogy igen tiattelt olirajt^i lithaaaik, mlnaerint nem pando-rok ia zstdrik kbzx volt oaaselltkoaéa. Kirea&nk iaméüéae mellett mara^tnnk tekintete* aaerkasztS ornak alasatoi azolgái : W1ENEB FÜLÖP. STERN HÓK. Színészet. — (H.) Oerő J. azintársulaU által f. okt. hó 24 én adatott: ,A rózsa királynő" azinmö., melynek írója tárgyát a magyarnép életből akarja venni s egy oly mozzanatot vél abból megörökíteni, mi népünk között sohasem divatozott. Volt ugyan pünkösd más napján a régebbi időkben népünnepély, melyen Uirályt és királynőt válaaztott a jelen volt ifjúság saját köréből, de a király és királynő szerepével nem állott az ia osueköttetésben, hogy egymáséi legyenek, sőt gyakran megtörtént, miszerint ép a királynő maradott a következő farsangon is párta alatt. Innen mondják ma is, ha valaki rövid ideig visel valami tisstet: „Letűnt a pünkösdi királyság!* Nem lehet azonban elvitatni, hogy a mfl erkölcsi hátánál bir, s szépen jellemzi a magyar nép ama megrögzött eszméjét: .Nem jó a nagy urakkal egy tálból enni cseresznyét" — A szereplők közül ki kell emelnünk Gerő Linát, Gerőoét, Berzsenyinél a büszke arutokratát, Mártont, Qrrőt éj Szente-syt, kik öwzevigólag működtek. Hogy Hiskol-czy űrré! ia megemlékezzünk, készek vagyunk kijelenteni, miazerint a bő ing- és gályába természetesebben beleélte magát, mint eddigi szerepeiben a salon-ruhába.—Vasárnap okt 25-én .Egy óra (ein Uhr) vagy a gonosz lelkek éjszakája" került scinre bérlet szünetben. Hogy azonban e nagyszerű és vidéki szinpadainkra nem alkalmas semmiségről azok is tudjanak valamit, kik nem látták, ide iktatjuk a aainiap pár pontját: Tüneménye, varázsjáték uj díszletekkel, zenekként- él tüzesővel. Tél, tavasz, nyár, őaz. Egy fekete termet Kanul által meggyilkolt nyolca gyermek árnyéka. Bajnokok, hölgyek, szolgák. Az óriás fegyverhordozói. Törpék, parasztok, erdei lelkek. Trónmeny etette átváltozó óriás, átváltozó bűvös asztal, sárkányt rejti szikla, virággá változó ördög, tüteaő, miramandolai tüzfény s több kigondolható és kigondolhat! a n hűhó,tehette volna még hoziáj a rendezőség. Annyira elvarázsolt bennünket e játék fokép tollúnkból a tintát, hogy nem vagyunk képesek imi róla. Azt azonban megsúgjak as igazgató urnák, kinek a vasárnapi szórakoz tata tért és nevetésre inditiMrt hálával tartósunk, hogy a sainlapokon a darab megnevezése után hagyja ki a,nagy.terű, jeles, kitűnő" stb. jeísoket, mert egy író sem oly szerénytelen, hogy sajátmflvére odanyomja ama jelzőket a nélkül, hogy a közönséget megkérdezné. A színész akkor tesz helyeun, ha szerepét átérzi, átérti s a» iró szelleműt hiven tükrözi : a kösönség itél iró es játazo felett . elismerésével nem fukarkodik I — Kedden okt. 27-én : „Hasznos gyógyszer az anyósok ellen" és .Aházaséletsotartója" adatuk telt ház előtt A jótékony czél ugy látásik hatott • Oerő arat méltán megilleti az elismerés, hogy városi in-téseteink iránt rokonszenves és nem csak sa-já t zsebére játszik, de a közjóra is áldoz, z már a második előadás, melynek fele jövedelmét a helybeli róm. kath. főgymnasinm önsegélyző egyletének ajánlotta fel a nemes keblü igazgató. Mindkét darab sikerültnek mondható, Gertii, Gerőnét, Gerő Linát, Szrntesyt es Martont többször megUpsolták. A két darab kötótt Leövey Berényi Ilka .magyar magántánczot" lejtett oly egyazeiüen és szépen, hogy aa ,ujra"-zás elől nem menekülhetett. — Es mórt egy komoly szót városi kapitányságunkhoz! Hit; . magyar szioéazet koldulva keresi krnyerét, addig íi. Neumannaz éttermekben adletlensé-gei után tele tárezAt rejt zsebébe. Ha nem lennének színészeink, akkor Bzorakosáakép megjárná a volkaengereket is hallgatni, de mür a magy. Tbalia pspjai körünkben vannak, aádig le kellene tiltani. És ki hatásköréhez tartozik ex? A kapitányságéba. Hi feltesszük kapitányságunkról, hogy kötelezettségének megfelel s elvárjuk, hogy intézkedését jövőre nagyobb figyelemmel fogja az ilyenekre kiterjeszteni. Papirszeletek. — Egyheilbroni lapban e hirdité? olvasható : A t ex. borivó urakhoz ! Gyorsabb kale* Tégett ras szerencsém tndomáaakra hozói, bogy mától kezdTe a bort nem itexénkint, hanem órau-ként mirem ; egy órai ivia 12 kr. Bftvabben Staab H. borméréaebeil.' — Az altiazt következőkre tanitá bé a borvit njoncsot magyarul; lia kérdésnek : Itióta szolgálsz ? felelj : hat bet óta. Megvagy-e elegedre ? TfirSké a menyorsaág. Kenye'ed, pénzed ki jár-e ? Igenis, mind a kettS pontoaan. A fStiazt cnakugyan kérdésé rizagilstker : aíegragy-e elégedve ? hat bét óta. Mióta azolgüaz ? TfirSké a menyorsság. Az Srdogbe ! Kiilt a tStitzt — vatamely:k a kettőnk kozOl megvan bolondniva.. Igenis, Diád Értik- ét váltéfolyaa október. 29. 5'/t melaliques 69.55; 6*/, nems. kölosna 73.90; 1860-ki álladalmi köloaön 1.08; bank-réwv. 9 75; hitelintézeti résivéoyek 231.7a; London 110.10; magyar földtebermenlési kötvény 76. — ; tenesvári földtehermentési kötvény 76.^; erdélyi földtehermentési kötvény 73. —; horvát-slavon földtehermsntési kötvény 79.— ; eiüst 10.V—; us. kir. arany 5.23-Napoleoud'or ».87 — Feleld szerkes/.tn: Bátort) Lajtt. Mindenkinek különös figyelmébe ajánlutik Dr. Forty-féle általános ]B-1* A. -A. S Z, mely rendkivOli gjogyereje, elvilaaató, érlelő éa fájdalmat catllapitö hatiaa ilul leggyoraabb, legbisto. sabb a egyazermind gyQkerea gyógyalist osskösöl kfilSnaemO bajokban. — Ily bajok a toroKgynlUdáa-légcsehurnt, bfrki a-baraig, hirtyisgyik (Cronp-angina) míndenemtl megsertéaek, harapáp, asaria, vágás vagy égéa alul titnadasio a e b e k, megforrá* sások, dariza- vagy mébararasok, konok-fekelyek, znsatok (contoaiok) — meglepő gyora fájdalom cailla-pitasaal — rögzött daganatok, gtlmSk, tilyogok, pokolvar (csj-bunculoa pnstnla maligna), megkeményedések, genyedések, vérkelések, mninden mirigybetegaégek, gorvélyea fekélyek, fagydaganat, njjféreg, knrSmméreg, vadlma, tagazivaca, caontszú, kificzamitia éa megrin-dnlisok. helyi caúz; további a szOléa folytán! lál>-felfaka<lá*ok éa sebek, fájóa fekélyaett Tagy már genyea nSi mell. — Sok nS mir cairiban Tolt emlőráktól, — > kUGnben elkernlhetlen életrasaélyes sebéazi mttétnek meUőzéaével — egyedül ezen jeles aebupaaz hasznalata iltal menekfllt meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bármiaeras aailka, vagy darázs- éa méhfalinkja esupin ezen Ippassnak roid idei baaznalala folytán annyira elS-tnmk, hogy aantin a üstből kSaonségeaen asabad kézzel, aebéazi műtét és fajdalom nélkül koanyen kiliiubato, mire a aeb gyógyulása nemsokira bekö-etkosik. Esen megbeesalbetlen gyógyszer, melynek jeles-sége eghitelesebb egyének számos a kalSnos kivá-natra bármikor felmutatható bizonyítványai alul már régen a legfényesebben elismertetett — rendkívüli * legkutönneoiUbb esetekben magpróbált hatásánál ée fftltnoS aikerdúa eredményeinél fogra, melyek haasnál-lau iltal még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapitott éa elterjedett hírét kéUegbeTonhatianul igasolja. Egy csomag ara 60 kr., nagyobb csomag I frt, használati utasítással együtt, postán küldve Hl krral tsbb. — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljejittetik. Központi kttldeményecS raktár: PtgtM TVrik JéZSff gyógj'szerész urnái király-ntcsa 7-ik saám alatt. További kaphatók : Ns^Y^aaltsás : W/UMT8 K)2S?f nrnil. Paksos: lialatinssky 8. - PécWlt; 8,pf,c. J. — SIMSON : Stamborasky. - Sc-FlUrvt-rstt. Braun J. — Sz.sjMk.iyM: PUUoh T -VlSafléenttl '? Ferenesy K. - Zafráttal: Mitlbach Zs. Ssfrestss Bock J. A t. ez. e^ógysaeréss éa kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, feUrsóUttatnak, miaserint e részbeni ajánlsuikat esen gyógyszer kéasi-tőjébei FORTY LÁSZLÓHOZ csimove: Budára, (Bács. Táros, főnteaa, 590. saám) beküldeni saiveakedjanek, ki megrendeléseket ia pontosan teljesít. S*sa»» Vidéki bérmentea lavelak általi megrendelések as árnak késspensbeni beküldése, vagy postautalvány vagy ntánTit mellett tüstént és legpontosabban uljeaittetnek. •) E rovat alatt kSsUttart felelőeségel naaa vállal a 8s*rk, , íStfitfarten, Sáfoit ip Mertté ilr Oesterreicb neuesier mm mtírrr Sdjrrib-RfiftrfJltrB. feinffer CUatitőt jn aa^fte^enDen CpJttl»ttifea. IdtitaHnka: «.* >Mig< B~nt«M. iutW»- W> araftrtáM MM eon&aatate aa>ti SBatnuttg. Mli* i ta» *« Ctttt »rt tr. |i >ch ntt g»«*ölttr M Kefe* W tt., I *?»**• cíuwj, (fir fcnd Dtn-ut azsijn*, )• It. 1 éififf ttaiop. lUHrinnl fíc éld zik ttqefta *ü Un* ^«PrtfltTtfili; (rfn«ba ta»f«, K«ma. «» ttmla«tft. XMX e«rtalf Ul * 1 |ta|t 8k*H4)fe 1 %. . B ftdMfaM ttirtcl, aa i>t*Mf »?» la Ba^fttaT ? Zata fmmaa J HM afuitma TtitM-fil'«r .^^ K«Tat4 tWatMasi aa. Bajn ttfüt an kit a» f« «lS7 1 «4rt« * •• t a4 1H flana, |b anKM Wnuiiaa Itt Mek TbtUirtn aaii|i ? , aaf^al HIV n i NO t«> 9tt4a ka «OIM «CTU i?it i« tr., 1 etttt ta rxi- u (a[«**V«Jr4m« sok taMtU, t éild u. ÍV so, no, 1 grokt ifar.n. » €tW |dx(M «U«*0«(t ta bteafen »•&,(.!. 9«IK. .U. t> rr Ju btffrr üaaLitít lutrim ja l^atxnt m JWíenBAZAE Fricflmann, ISratcrflra^ «r. 26. rinígtt gni ICI V , _ rmí ftto-n sdWét. 1. tntilfta; awM ? btrng BÚM Calwrt crfput «M Arit, «?> bH n» •!» ber (üttt Snt»cil t*>ű tt e* bient b«t« bem 9. X ftx&rttn faulton* Kaíri*!, txt* bit *Bfia t*tr DrUttuí- 4*$lt I t« |dertig ?vsá. tritn i* kfrfti«n. Ha $*«**** nt «k fltT> Mi |ss tfcbte a«* bttar# l«s WÍ-WT^M MT ._. ttntfercn t alUr ••**»*' . . . fffee. €*amrejmjta, M.rJUtft, tktfim* jor íeitifrMt«»B. Semimmai «?» tJttita- .IW flr«n.:K- 141 <?.?'?. ntl Mrlíi 1 ?«a,i Ina U en, )wr 1MU tt* ZtUÚt. 1 IÍMCÍÍ. 1.80. Mdftt klf.lt k« M*V» mar* « minit*. fBtc rfrix ti U «4cai1*xi< aP>V (tlfrCE flctlcvH H*tn, 1*1 IMI JU4 rtat tifjlwmi aMé)ai »)K*, bM ti»« I-Itbenn bein *t«tlMi M 3»írn# hí *k «•• t<[; ínr* cn difatM, f<tc ttazraftU ditftx-1* it IR tt gtlnnga, baí dl fAuutc* «»gt LUÍ rt. ©töri |KZ <Btrf "t .iff ttrt' edi»«iib, SdM nb tűim fcefl- fvtrk ni* MI Cta|t> nk «tfca|t I Ji«i« Utc - - '- "' v ti bit Mulit Xc*d tara. n* bftel bie- límc tó«tt « d. . i&n. trrttiíien ÍÍIBU tt^tírrtiei. tg*5«|U::fc «n| eblrai oter zaebicm JR írd ftt- f^ntüftg, Eeraltcrt ub mésrt idj* ,ilttl« txit, Hasít na letfe mii b SIIIWT ubninl^t itt acrtes on> «r e itt MiSaat*. amid** ?>tríe* 9nlt><r X* t frlrrt t*n StgcBftanb tnit tiatc IMtt*- b e*aiTü e I iacM 1 V. bMHball *.«rf».r, aa M erttrKrt aa«tMIIi4 i. aa4 «lim«rtlta It «feti|t(»kti k4M4fi 60 tr. «Mb lbfl ?rii í6fc.,|Toí áah. 9t«<ntrr atdm.. Oof IBCBCI I z?S& ftanb tnit tiatc IMt 1 e**4ttl ftaat In- küfts íti- Hl W I<t>tl«« «•» W li Uua f«t>ibn il g I ? h !íe(c V*ft« mpcd nu.. Uf ?*) _ in ta tafft*. 1 e««4[ci u te natsttMfjritt* fit Klw-i4^H«^lt frk kit aczB %*t**u*+Mf*t, tmamtí srBf Nr 8ehK.ffcit zmt ' WU* A «ojKitauttl.eB»t, fenHt 64 , Kdfe K. ™ ttaa KiamWcMa tana. Cti etJW Uaf U tt. gtS-V- tM »**» KW! HrflZMRO' itiito, «. _ . ... ratci, lit- 90 b.r f. 1 jo. LK. 1.70. - *. t. »r. ffin| [] ?h aitfenrt Is dai|ai Rasa k«kabca ^^. f*sv»..Baffct I»f*t bU MiQea nb Hin*$«H«*«a Kfeipft ic. tóitM petiten tus. tis álttsa Kit grvügmb ffa rím tan* íiWtí- Htw f M[t 10 te SatcriMHt ertftrat atealJktlUI K* BItti ebtt anktrts éXaff|«v *a fRMa UatoiIM- 1 (tacaj «*B9rir M S;i W. in oSc Mtibyaot tJto blait mt BOI (? mo««i, bib Hab eittaart*ito. r. alrlaUMul ?aa>~KS|rittti.*li kai «?= W« >k ÍJtai Srtata Xrlitaanti MaC14 ttto btaa. aa> Sts*t. b. 43, W, Üfa, R<raiM*atia « 1 •0, « 1, 1J0. I.U. Bjaaa. t«» aln Ultim 3aflfrr«: bar4 kk an ttfaakat, 3xkftt& ff 2M( ht k OiiI4f kt tirfcf Mrfilttrt bucnb ]Ocf ftetal i* TRiiwtw Bib i# ffir fUbevIstttnt «i t, tttíi* tn« $«rlK sdnken (akcn, rí ja imfrlita. «tjtnitaiibf o»i 1 réincB in €i«KT MT»JnbrIt BCI itt is rt. ?»* til fcisalat*r «Orr tt^n* tf . F ta rtgnlhu - " " MK. Őr 3**-., 34ttt «4t aat (a)ad aKtx»ttrn, feutra Hlatt aa# »ar kta lüartei ttrfrltta; asl»> ?akta fwn Kaitta. C^aits, Kstts, fttattiao ftrfcr r , ,._ tsxs V f p q^ Mc «Ril >> 6tilEll3«lí.l35t 8rif|^, attk aati Iknt BematiDUt BUUtfrit ul tbna M<ti ScftM ta DtUbs nt tta «*ttJ«í ttnnbta (tat. teteiírtCaalrUl. »» UtkUacTiHiu, ?«« bo suc Knsgnaai. Mo «rM |. l.K, 1000 etU «m 70. M ft. w i ii. i e*r gtoft «ü eftUfitU i f. i Ctfcl tir KtifcttfAa », _ ,. .. ml ta(tW*X str'Lacta. w it. 1 enu Wn». eoUt fax CHtlIlfftV ittrrnfKat* f*i" Kit **ÍKÍ»T«f. Bit telhet R<f4iB( Un feaf ti. «ub »|sc aa> íonoEs Mt fUrt? MctDctti SI*14< tattcrlta. 1 étid fsftet « 1. f*-> akl, kaf au I^B W aa* mft* t<n. ka ert- W. Wtoha Itk 1 étit, U M Ha McM r -wWlilbta, tt .. 9antcMMabll4. M H=*ö*hü ta és. ka.f tt> cts eajei »» EK BBB autakál^Bb 4M3A&B li ama 1T1 kTI * i aaV^AJtT v tai fvB/fifi zKazf r sezrcuiipiALikica ziaioi ÍUua «o tt. [ u k , |«| 4i tr. f* kt*BMttt fctíM zn ttrymilnti «m* ?M^<Z>IS)UÍ ?aecrsaftUiOta Ctaffc et>se Kait, teKBi Udn «4«ttl tt tarul atsWifl, W* MI $B tcOfl ftd !4áa«a B«f te oá tnfta ttm, ». tr «if Kt ptdta jTgrt JL It.M, [* ?i4t'^t iiitakíítf1!?!?: a) kataaf aatacttlaa. tat IBT u i a** sSiTsaur* iiratil ak|catM>. »mrn|nínl.*HVilBB( ariaBflaa. O t» W» <>a|l(t«rMil1 kidet bt, BAZÁR Frledmann m wua, PnuntnuM Hr. a# 9 •«? » It. t«lut ffsrirte PeUchafte alt fitHnlHi i*rifi. S4*at«i fant ftüfe i i ^ . •«>f(aiB«^aa«iai .J KW OMK ad- thaal Irjaka ka kai VtatHMklt fb Iram c»rr t aal Wrtcr •nBraa. ? «.5. , k»aatitt. 16:^JA. lo.i-tr all friaf BarlBKiiIfB<. tvl, kailtarti !. 1 Odaf M. 10. M, &• tr. fiat MtMrarSftlkWa t:aAlf<txa «ra«B S«frta. 1 «cM rr. t, I". 15. JO. MT* S«hreib*-Ha,ppeii, *^| Ura, OBO^aaBt, »wtt tiarirrtaai aü €4lct II l.K V. 1J0 1 M. 2>ttklka aü trarltltr t4v<iw[ari4 ?na, t CtW PL I, «.S0, lant M 4nif fjt tt r*a Jaat. na Inka, f. Lat, 4t 4^i). etet Cscn'rVnui ekM IUila)Un t «, S.M, 1. SlrkOta laiatiU C* BiiaMemlmarken, t aaa> Ikn Btaata i»ttú, eiaiiVt i »U|4UM C U 6 ta fa I ri l«i|rSa7 1 «4rt« * Tariign (Ír {.wlkiHeie ni afttlialMtti i Mt. Ikraa V«aal, art II Í4n|u3r., CSl u k. 1 Wt sMX 8<taat. art MtrU «a*r- eaWttaraa «» tr. - SxU(ca, la |*a>I trlitali a Si * Ht rtríiiart itt ntknaaltB, __ *1«M41. lttnU.,b Kiie e*ropleteX«ieaieM«-il* u < «tfua, aa dia (daattaatakt. jt«kaa«*B> kttaattmM. Ma trlta ettl* uaat«Bata ta l»ma« ÜKkai íHataara >?< wt .U»Iia)ci tkltskaat M jwtt »? kk VUXaU Jiiní ktfnkatt t. ta ? i 1 DltJ i« da |ltz:l«c Sltltlt U kiitca • (fir M hm Itaaart krlraktn. < trtk taln kW IKlll llrUtilt 4t BBtft>B»rru«. l|t. au kta 3s*«Dt a 1 r!ttrr|iIUr, 1 feataa, 1 *«?•» 1 «akb> , _, *J* IL IM. Sdwlbsrliw Itr MUthtm mmé EJUWL l CCmtf fasszt StttsKz, m'«> (t 40, aft, «0. A . _ firíiíí «nf tfbtr. fr «•,»,!?. *^ J0. 1 ._ «*b4»*C4«a*ycn«Ti»ta<. tx M, f. -._» fter be»(< FeJerawUelier. _ _ k< Verjtfij«nt(*«a, KÜ Sorilti ttflSt,»cIA>< 3ta:c <i*í« "il ciam«i 4*?reif« Mtazf rtUigt 1 Ctttf « fr. _ Tlitc U ftllei Farbea, "W Mi !?&(*«)? f*M>«, W», WM._gtB._ 10 tt. P^* keste Re)»ueife. *^p^[ C U it efl)íltr 80 tr , í 1—, 1.M, l.w. . . , .roí( e-rt.. :t-tUt f SW, ».— 1 €m< trt. PÍ fsr 3iM mm 4 t.-, LM, tM. IM. 3WU *. tr. 1 ttdtecen I- t 4UI mt 1 Üti ínmitfjm-. t*r «}.l r* Dtittai' -S^A 4itr '1 «|i#e". t«fili ani f*ta#u " - li# ]«, N &-T«I, •» - " ' ' "~ ' -"-._ _ . larrtaftl 1 tr. nt * It. •onsKlt. i» 1^0, 1—, s * _ J* Nttitbicber 1 CtU. ta «d*l»T idmnbcB 5, 10 re la edSMak . is, xs tr. _ . teher, ftitt sí.ü.tfih 1 Wt4t* «fc»tí»fr-* Hit VcrjaaURtoCUUtai, ?aktlKeiit ItUmtairig r, Ifa Jta-ittita ». to, *u te. Ezen kra j c zár-h ir d e t é s , hogy minden veraongénnek eieje van '?'évi hallatlan árakon hirdetve k, mégis minSiégflkre | 6 kr «gy fiu..r b kr egy finai b kr I gliueri: & kr -gy fíuai 5 kr egy kört fi kr legjobb t> kr egy lakarékperas< 5 kr egy pár nadrágóvó 5 kr elunó* plehtrombiUk 5 kr vadász- vagy jelzősip 5 kr 1 SKivxrtárcza nj és czéliize.a 5 kr egy doboz Ü ill> finum p«- í> kr 12 db irÓD 5 kr egy foídoz^f.i (Sto}>t>hol«) 6 kr a legiiznbb fw&ykíp Ö kr rgy szivarvég fosttó 5. 10, 20, 30, 40, 50 kr külán-büzö hölgyök, arak, fink ?a laá^ykák. siámara a^ndékol 6 kr egy tuczat hajfodrÓtekercs jó borbSl 8 kr egy gyermekóra Unrzezal 10 kr egy fiuom nri selyemcaokor ÍO kr 1 finom jegys8k. naptárral 10 kr 1 doboz 1-2 db finota sziLneJ 10 kr 1 valódi Ujtók szirarasípka (0 kr egy finom garnitar, melltd - flUbevaio 10 kr egy üvegeié legfinomabb illata bajolaj (0 kr egy ollólánex my» I Ingyen és bérmeetve> kap bárki egy kit képekkel ellátott árolsjitromot, melyben ezernyi tárgyak vannak falaorolTm. FRIEDM.ANN BAZÁR Bécs, Praterstrasse 26. kr 5 db JÚ aczt^ltoll kr 2 db tolltartó kr 1 db irka . 2, 3, .r> kr Tiiudenffle .Haton 2 kr 1 kávéskanál erczből, etüi- kr 1 db finom pipereszappan í kr egy czélazerü kolcafogi 'A kr egy bekenokefe 3 kr 2 csomó finom havannai. szivarpap iro s kregy patent czipS- é* keztj-QI*Iizo kr egy radirgnnml kr egy örök naptár kr egy ánom jegysokönyv kr egy finom joiltxtu pecsétviasz kr egy pléhtáicza kr egy finom z*ebgytifatarto c7y kr egy pai*e*k bécai baUdÁa- MnU kr egy divatoi fényképkeret kr egy featékszekrény 12 *xín- c«l és ec*«ttel kr egy rŐT gyojto (Lanté) kr egy rntttttflaoU gyUjntl kr egy uebtfikor ftr egy nájbarmomka kr egy pár harisnyakSttS kr 1 «v5kanál ércből, exüatotve kr egy zseb tfizelS «ier kr egy lánykaíogó kr egy csipoa ónűáncs kr 1 limpatasnchette üvegből kr egy ezUntgolyó, legjobb tisz- íhóiser ércx Bsimára kr különféle játékszerek kr kfilonféle társjuági játékok kr 1 «ép képe*könyr szOTeggel kr 1 fiym női melltfi (Broche) kr egy ckisos gydrü kr egy ezéttzerű keletmnUtó kr egy kárétálcta (1190-9) gy«rtyakörs< v. nSvényszappan viaszkenSes fi kantichukbdi övény fogkeaScx ékl léá DaczHra annak, liogy az árnezikkek nézve minden vjirakoiáat felflJiaalnak késalj (tuztli) | 10 kt egy pár gyermekhai Jo kr pipa •.sárral |0 kr egy uivarszipka tajtikból 10 kj egy csokoraxóró JO kr egy fUggS gyafatartó 10 kr egy öv bSrbol 10 kr l fin. arauybronz medaülon 10 kr 1 cainoi, óratartó bársonyból |0 kr egy sárkef-|0 kr egy finom gombSiztet iag- e!8, meU ég gallér saiaári ? 0 kr egy ciébzerű dogassbuzó 10 kr *%y tíxedet mertek 10 kr egy bnrnÓtsselencze 10 kr egy jó olló aczélból 10 kr egy ajnnor ralódi korái 10 kr egy flvegcie legjobb íolt- tisztitó vi* vagy Mappán lO kr egy siépen feolto.5tt baba 10 kr tgy fogkefe 10 kr egy fison fodráazftUfi 10 kr egy pár dir»toi fttlfUggS IC kr 1 bodooke hajerSntS ken5cs 10 kr egy kotSkosárka |0 kr 1U00 db jó fafogpístkáló |0 kr egy rahaporoló 10 kr egy fodroiófa 10 kr egy divatoi óraláncz (0 kr 1 album 12 bécsi tájképpel 10 kr egy tollkes S kéuel |0 és 20 kr finom sétapálcsák 15 kr 1 pár nagy erő* uri kapcsa |5 kr 1 pár nagy erős nSi harisnya 10 kr 1 felUliS fésa bivalszarvból! |5 kr 1 pár cxérna kextyfl oSknek 16 kr egy pUidnlj borbSl 16 kr «gy evSkéialet, vilU ea kés |S kr egy övegese finom illataser 15 kr 1 avegcse valódi kölni vi* 16 kr egy finom olló 20 kr egy pár nri cxérna keztyfl S0 kr egy üveg folyó enyv, hide- hálh^ 10 kr 1 j<S lakat bőröndök arámira |0 "kr egy fokmérték, b*c*i és 30 -u* egy nagy vonó harmonika 20 kr egy kenvé-rkoiár drótból franexia mérték Mamára J0 kr egy szép legyező 10 kr Ipar kávéfindzaa porcelliobó. JO kr l des-verttányér poreelláoból |0 kr egy csélszerű wivargép tft kr 100 db finom varró tS, válogatva 10 kr egy jó péoztárcxa 20 kr egy fejkefe, jó minSség 20 kr sgy b-Jbafogógíp 20 kr agy zsebhivméró, jól szabályozva 20 kr egy czélizerfl kestyUtáfitó 20 kr egy finom zsebkefe fó*fl a tükörrel 20 kr 1 pár virágváza porcelUobÓI SO kr sgy jő optikai latéig negyed mórtföldnyi távollal 20 kr egy jó angol borotva 20 kr egy pár er&a, hossza n8i harisnya 20 kr 1 csinos varrópárna tróffal SO kr egy pár nadrágtartó 25 kr egy ogeas erSesakoa, kér kanál és vUla 25 kr 100 db finom levelpapiroi 25 kr 1 napóra >ot aakbályoBra 36 kr agy fényképalbum 25 kr 1 omx«aQveg, optikai Üveg 30 kr egy vásárló kosárka 30 Itr egy patent kÖtaörttkS minden vágÓ*#zköz számira 30 kr legújabb angol szoptató-fivngek, melyek által minden dajka nélkOlözbetfi 35 kr egy földgncob a fald minden népei keplegM ábráiral 35 kr 1 gyarmekjainitáa fignrákkaJ 36 kr egy nagy er8s Ukolatiska saijjU 40 kr 100 db finom levélpapi: 50 kr egy napernyő 1 frt SO kr egy nagy jd ewrnyS 1 ft 30 kr 1 szobaóra, jól aubi-lyozra, kát évi jótálláj meUatt 3 frt egy Ülje. iróasztal-fiasrid bronz 5ntrányb&l, 10 dbbol állván : 1 tentaUrtÓ, 1 lerét-oyomó, S magat gyertyatartó 1 ki*. gytrtTAtartó, 1 hév merS, 1 gymfatartó, 1 ón tartó, 1 tolltartó, 1 hamnUrtó XXXXXXXXXXXXXX5OOOOOCXX Origónál Hollánder und Ostfrieslánder bestes Melk- und Zuehtvieh li- fért B. H. Groeneveid aos Bundernenland bei Bnnde in Ostfrieilao á (Eiseubahnstation Leér in Hinnover.) (,14*2—1) taér^jfCsyC^CX*^*^1 Ajifrageo und B«st«llaagen volíen entwoder directe nacB dórt oder in den OeneralbevoUmKchtigten ffir Oeiterreich-Ungara Berrn WIHifltl WlÜMktTf, Oekonom aa ICarkgrmt* Neusiedl bei Wien gerichtet werdeii. Alsérvben szenvedőknek fel.tt. j4 gyígj.^r a StiruMMér dsttlrsk ilul Htriuaku (H<lveoi>) kiniutt kaifet. StámtaUn biaoDTitránJ ía bálairat • humiUti útin tiíhor, vas mallakslTr. %r tif'tlj ára 3 ft. 20 kr. o. í . mely akir •gTtnutn 3tnr.»ooi[j»r Q.ttl, akár Fan>á»i J. gyógJtierSiitől Buda PMtriL, HtUtagk Ziljpn<-tii] Zigrábbas *i Pwker i. erísT"""""1 TetuiTántt k.phiUÓ. (1483—1) E. F O G L k. k. Hoflieferant Wien, Mariahilf, üauptstrasse Nr. 25. Itt ra lába: GeíiuidheittleibcrUD wbvr HOMO UI Wtld«o!U pr. Stk. 8. 1.60 — 2.50. I . tnttto Ueriio SefamfwoUe kreppirtig, KhOUt g«f« Oieht, Erkitanj lelblt dm gesüodeiteo Ifmnn CKÍ«r Duw ntapMüan pr. Stk. weiu oderOrblj 8, 4, bi» 5 fl. die fein- IUM UI 8«d« Dattrbende fl. S, 8—fl 12 Fauwkn (aochftrdie Jabrm«it) tUxui.be fauluge pr. DB. « * 6 » die feiaiira u, KIHn.tar WoUe ». F»rb«» mm ustricke. »uf fii d'coue 8, 10—4. 12. püfi wdMOder flrbig du DutMnd fl. 6, 8, 10, 12-15. ^'mi °** DMWI1 •»*•«»<*«• "It fii-bi^ii rmcblede- guuat, duDttd. fl. S, 4, 6, 8 feiniKr. 8. t«. **jMW^^ KANITZ C. paphraktára nagyban éskJcsinybefl, ki- és könyvnyomda, monogramul, látogatójegy és pecsétbélyeggyára Budapest, Dorottya ntexa, 12. »i. a. ajánlja dús raktárát legnagyobb választékban mindennemű Inda és iskola szereknek u. m .- CgyvéaM nyomtatványok, UlSnfélr bel- rá külföldi levélpapírok éa borítékok, teljfd iroda berendnéark, i«»»- ra anitall jfgyiáfcSnyvefc, léntatartók, váltétáakák, börmappák, pénitárnák, minős fényképalbumok lenével vagy anélkül atb. "— a legolcsóbb árakon. "MM Levélpapír monogrammal vagy czimerrel, ngyszintén fekete nyomattal disxes kiállításban, legrövidebb idő alatt elkészíthető. 100 drbja 50 krtól 3 frtig. Látogató-jegyek kömetsy.ve, vagy nyomtatva 10U 4ri>ja 50 krtól 1 frt 20 krig. Levélbeli megrendelések ntánvétellel leggyorsabban és legpontosabban eszközöltettnek. Keller Igiiácz (1258—18) Ajánlja gatdagon ieluerelt arak-, hől-I gyek éa gyermekek atámara való topánrak -1 tárat, a legjobb minőségűeket a leheti jutioyo. áron. Ug^uinte figyelmébe ajánlási bátor va-gjok a a. k. katonaaág ? t. köxönaégnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel éa külföldi bor-bői elfogadok é> kéaritek, az árt legjutáoyo-sabban számitom. Ai én raktáromban viaároltakat kijavi-lasra elfogadom. y & A szerencsét meg kell ragadni! 375,000 r.-márk kinilkozik uerencaés eseibeo mint legfőbb nyereméty «on leg-?)«M itgy pMZisrHliiul, mely a mag&a kormiaytA] birtoiitTa A terv ni; előnyösen V&D bereadftxre, hogy u egymásra kbveikcsó 7 hnútb&o néhány bóump alatt 43?0O nyeremény sor ultit ik ki • üiok közt a követkeiö főnyeremények lesznek: 370,000 birodalmi mark, tüzesen : 260,000, 125,000, 90,000, 60,000, 50,000, 40,000, 36tOOOt 30,000, 24,000, 20,000, 1S,OUO, 15,000, 12,000,6000,4000, 2O3-«or 2400, 413-aier 1200, il2-azer 600, ü9S-szer 300, 19(7<>0-szor 132 fitb. A ujertuiéűyúiizáaok invitáló* terv sxeriut történnek. A legkoielchbi «U6 nyereaénylniriArs MMO tiftgy g M álUci almi biitositott pcozsorsolásnál 1 fge&? eredeti sorsjegy c*ak il tallér vagy 3'/, frt — kr. bjmkj. ! fel „ „ „ I „ ,, l3u ,. — ,. 1 nPgTed „ „ „ Vi » , - „ 90 „ „ a pöű bekaldéte mellett. Miodea megresdelés rögtön « l«gDsgyobS goadoniggsl ét &z illata oíimeréíel ellátou eredeti eorsjegy Hjit kesébe k(Ü- dctik. Megbízóinknak & birauloi t-rrexít és miaden hniaVaról t hivatalos s«rrenJ ingyen mejtkQldetüc. A nyi-remtmyek kifizetése uoim&l követkenk illunbiitoii-ús mellett, ea lehet egyeneüeű elklíldétni, r&gy atszeköUetéteínk-Dél fogva, bármely tusrtrijj nagyfaelyekan. A mi sorsjegyeladisonkQ&k a szerencse kedvez, mert már ?oksror fizettük ki « főnyeremétiyeket, így f. éri október 7-én ÍB a főnyeremény oáluok oyeretett. Ily uiUrd alapokon oyagvó vállalatnál élénk részrétre sxámitn&iváB. felkérj Ok u érJekelteket, hogy a kívánalmaknak min;l poűto»abbait megfelelbeMüok, f. évi Mveaker )7-f| tegyék mfg naluok leodeléseiket. S. Steindecker & Coinp. (U7G—-Z) baok- és Táltóftslet Hamburgban. Ad és Tesz mindennemű állunkdtvéayt, vasati í» kölcsön-6(*íjegj-**ket. V. t Kue.zi.ojQk az eddig belénk helyezett bizalmat ? mid6n egy uj ^ursolásbani részvételre felhivjak. igyekezoi fogunk pontos szolg&l&ttal tiiztelt megbízóink elégedettségét ki nyerni. A ftutíek. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A legnagyobb & Téursa-é, Bécsben, III. Marx>T ntcza 17. sz alatt van, honnan képekkel ellátott árjegy zék kívánatra ingyen bérmentve kül detnek mindenkinek. (nso—3) S X X X 1 X X X Üzletmegnyitási hirdetés. Alnlirt bátorkodom a n. é. közönséggel tudatni, hogy röfös, divat, kész női öltöny és vászon kereskedéseinet AiS»-L(|MÍvállW*rtBann Benficzég alatt megnyitottam. Ajánlom mindennemű vászonnal, ruhakelmérel, divatáruval és minden e szakba vágó czikkel gazdagon felszerelt raktáramat az igen tisztelt közönség becses figyelmébe. Jíagyarbon nevezetesebb Tarosaiban több éven at szerzett gyakorlottságom és tapasztalatom agy szintén elegendő töke azon kellemes állapotba helyez, hogy divatos és Ízléses áruval bámulatos olcsó áron szolgálhatok a n. é. közönségnek. Megrendelések pontosan teljesittetnek és b. kívánatra minták küldetnek. Alsó-Londván, október 5-én 1874. Wortmann Benő. (1474—4) M OLL A. SEIDLITZ-PORA. K porok rendkívüli . , |r?«lt^r5bb rőtekben babisoDjttit fj6fj~ b«ti*uk álul minden, eddig elUmert i,.,., „.erek kOstttt, UpLdluUtiiv-nul at eli5 helyet foglalják el; mit *t tok «xer, a c táti ári bírod alom minden részébSl keceinkbec küldött faila-inaok a legrésslelttebb«n una-litjik, hogy e porok lOgztttt tZ«l*lMtokÚI, BMé*?tllfltfltlM«Íf«k>ét, |yt- ?•rkévRéi, tovihhí glroa&k, vste «? (dsg^bajtkbai, izivtebHáwil, Me-f*éi okusu fifáját, véritlalás, ^égüi kytteriári, bákér éa buuiii ?iayi«ri bxjlxmnil a legjobb filterrel alkalmaz.>tn*k, ? a legtartrUb eyójybAtjUt ered meny ettek. (H0"—13) Ara ! eredeti doboznak használati utasítással I frt CRANCZIA BOASZESZ SÓVAL. I A tegtnvgbisbatobb nrvoaaser 4 tteovedö «mberit^ íagwdel- I m*"r« minden b«ls5 é* k(lls5 gynladii, legtöbb beteg*&g, mindeBBs-mfi «b-, fej-, üli- éa tupfájáa, régi íírrek ^1 nyitott a«L*k, rák, fene, tiemfyulladii, bénalái ét mindennemfi lirOlés ellen, atb ttb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. IORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. D A legtiutibb éi lepbatfafttdiabb orroai oem cseréleudíí fel a meBteracgeaen tiaatitott A Talódi Dtriok-kalnálztlr-altJ atil- is tiW-k«J«kaál7 Mriakt lat> éa raoMUl-betegsegekben l«cjobb g^ógybatáaBal Tas; mirrrárjiti* a ltpdaltsbbkiuréay- •?widajtkat, Tatamim ai jdSiuki Mrkltaiakat. Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kanix*án: Beltu J. gyógyai Lorák K. f SsUrota J. f Narezaliaai lastl Nándo gjógyai. Feaselhoffer J. éa Roienfeld F. uraknál. BettYiratt I.ikovitj Q. j Camktarayáa Kárán a I CaWfil Krei.l.r Dirid Uttnirttt Eobu Jakab l SxaBkatatJyía Piliob taananli w.ri, 8áa4. írtam. Saarwiyau M.«»r Andria Ktaiiatlyu winul F. Záartatai Miuelb.ch Za. i Br.j.r Jakab íai , Csjltck J. J. Oaaeainorita latT. gjógytt. || , l^rwaiaa P; Kmpfieblt seia reiob aatortÜMM aller Qattungen Herren-, Damen- und %ja dsr-Stifletten ion beatex QualiUt und cu möglichit büligan Preíaen. Ferner maehe ioh dai k. k. Militir nnd Terehrúngnrardigee Pablikam aafinerkaaiK, daai ich allé Bwtéllungen Tom beaten tn- and Anal&nderLedér verfertige uad prompt and billigit berschne. Anch wird von mir gekauft*. Waare in raparieran angesonunen. )oobooooooooooooot»oooc Első 27 kros csarnok. Több helybeli éa ridéki t ris&rióink által febreólitat-taolc, hogy nagybani yásirlasná.1 előnybe részesitsQt. Ibinek folytán bátorkodónk a t. közönség figyelmét kikéről sz alábbi sorozatra, a melyből kitűnik, hogy nagyobbTásárli-soknál csakugyan az előbbi olcsó árnál még olcsóbbra szállítottuk. Ez által reméljük, hogy a n. é. közönség ösztönözve érzi magát megrendeléseikkel bennünket szerecséltetni. ;J4S4—4) frt | kr. írt j kr. 1 db. 30 róf. legjobb minőségű fonál faszon 6 80 és T 60 1 , 30 , fehérített Oreász Tászon . 8 — 1 . 50 , finom Hollander vászon . — - 13 — 1 . 30 » legfinomabb chiffon. . . — — 8 — 1 , 30 . minden azinü ágynemű . . 7 50 és 8 — 1 , 307, szé'es finom schnurl parkét — — 8 — 1 ... , , Piket parkét . — — 8 — 1 tutz. fin. fehér gyeles zsebkendők 3 — 1 , fia. fehér Batist zsebkendők színes szélüek 3 — . » agy szintén egészen színesek ..... 3 — 1 , Gyolcs Damask szalvéta 3 20 1 db. 30 róf. Damask törölköző kendők. . . . 8 — Több ezer róf aj divatu legjobb minőségű coamanosi Perkalinok, és U széles gyapjo ruha kelméknek rófe 27 kr. Ezeken kivül szolgálhatunk: fehér és színes uri ingek darabja 1 frtl.20.1.50, 2 — 3 frt. Nagy választékú ingelók, gallérok, manchettokr, és nyakravalók (ugy szinte nőknek való is) olcsóbban, mint bárhol. Moll és Oreppelisse, széles fotó szőnyegek, uri plai-dok. 6 8- és 10 frtig. Nagy választékú téli nagy és kis kendők, bámulatos olcsó áron. Több ezer darab nagy és gyermek kötények a legjobb mosni való kelméből. Darabja 27 kr. Mintán a legnagyobb hazai és külföldi gyárakkai összeköttetésben vagyunk, tehát abban a helyzetben vagyunk,hogy bármely nagy városi raktárral versenyezhetünL és ennélfogva reméljük, hogy a t. közönség szükségleteit tőlünk fogják megrendelni A rőf számn tárgyakból, kívánatra mintAHnl is szolgálhatunk, és a postai megrendeléseket gyorsan és pontosan utánvétellel teljesítjük. — Tisztelettel maradván Fürst és Goldner Zala-Egerszegen. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx T0TH SÁNDOR Prick Vincze gépgyára, vashámora, vasöntödéje Pécsett. Ajánlja gatdatigi gépekkel ét MtikOiOkkel jól berenda-zett raktárát, agymiiid: két garatn limlórlö-malmut, vaa állvnayuyal ellátott KÖxOrévit 18" egégl 30" va»lag fának, maláta rá olajsütőt égésien vasból ?4"30"36" hoasro kéméav brngerekkFl. aat. Torábbá késtittetnek; góskaiányok minden eddig iamert >zerke<et ueriat éa pedig vámmánáját 17 írtért, ha a kazán; többet mind 60 minit njom, 60 maaaáa alól pedig 18 frt. vámmájaija, (1*81-1) Teljeaan berendel -. sSr-éi pálinka f5iidékH, emrló Ijepetil bányáknak, vixéa (áunalasnknt, fQréai muveki I «• minden a rakott pndolat kéaiitésóhei asUkségee gépeket. , Raktár asztalos és kárpitos bútorokban, hajtott, nád- és szalma székekben. saját készitményü bútor gyári raktár Szombathelyről. (1345—15) vasut-uteza, Raktár ruganyos á g y a 1 j a k, matráczok, tükrök és függöny tartókban, XJOO HOFHERRÉ gazdasági gé az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: ^__ haladási és érdem-éremmel kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22. a k6zeledó yetó-idényre ajánlj* kiiQinó szer keze tü ÖWtt-féte wrvetf-gépatt, • melyek a legnjabb jar tásokkal ellátra, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmúlják. Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel. lárgánjttleis járjiny-csépíőgépek. Henwby-féle gabonarosták. LMlUer-féle legczélszerübb konkolytisztité gépek éi Uyenek Pernellet-féle szerkezettel. RtdMMnd 4 Chaodler-féle, agyszinte eredeti angol Bentall-féle tzecska-vtflé-oépek.. Répavagé és répazuzó fépek- , , , OrÜ és daráM Malmok jarginynyal vagy kézzel bajtaatók, zuztf-malmok sat. sat. Kitűnő anyagért és bibanélkttli szerkezetért kezesség válkltaük. Ábrákkal ell átott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér L sz. a. DOOOOOOOOOOC ;i«n-s> léví gépraktárban. 2OOOOOOOOC „OENTUALE" általános biztosító társaság Budapesten. Alaptőke 1,000,000 forint o. é. A iimg.magy.k.r.miiiisterium által, 4241. sz. alatt tüz-, jég- és életbiztosításokra engedélyezve. Elfogad főleg épületek és ingóságok (bútorok, raktári készletek stb.) szalmás gabona, széna, szalma és takarmányok tűzkár elleni, ugy szintén a tükörüvegok törés elleni biztosítását. Ajánlja magát at ez. biztosító közönség figyelmébe, eleve is, a legolcsóbb díjtételek éa legméltányosabb eljárást igérve. Igazgatóság: Budapesten, oádor-utcza 5. szám. Vezérügynökség: Győrött Karmelita tér 69. sz. a. A zala-megyel föügyoökség Nagy-Kaoizsán Bátort) Lajos urnái. »OOOÜOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX (144 1—21 Kéretik ezen lapot minden családban jól megőrizni LÁBIZZADÁS ELLENI POK. Éten a előzi a lábizsadást éa az általa tkotott kellemetlen ttagot éa egészen Síi fis frt. ártalmatlan. Egr dobot ára 2 frt. Í3 Ml Üli PRENDIÍI-FÉLE PASTILULK . PA8LUN0, igen kedrelt, felolratttó, rakedtség ellen, éneketek ét atonokok. elleni pilnlái biitot i«r, az unt idolt rérúattitó tiírp, ralidéiig hoaatn. ntk ajánlhatok. Egy dobot ára 40 kr 55 55 3 megrágni egy pilulát, mely álul a Q _j Mg megsssnik. Egy dobol 60 kp. ANATHEBIN SZÁJ VÍZ, ca. kir. atab. n- ludi, Popp J. G.-tol, ilt.wio.sn mint a . legjobb fogerdtito COPATINE MÉGE, szerencsés tsar iamerre. Egy aittee a capair-balaaamnak mát kito-ST«g 1 frt 40 kr níen aaU blaaamoi anragokkal, uj te gj tinctnra, ai eredeti rendelréuj uerint elkéaaint, a (ögfiját-rá oly gyors etil-lapitátára, mint erSiitS ttájiU gyanánt „ji..: ?tár agy Mltlánd ott *agy hattonuű alkahaaztmtik. lét elónye raa: 1., igen ; hataaot és királóan oleti ára miatt S minden mát fogCMppet folotlegené tett. ragy ártanának; a férfias gyen. geaéget altnyétatik még magasabb korban is te a legjobban ajánlhatok; egy noré- tt**t ára 10 frt VALÓDI D0R8CH MAJZálR OLAJ LlEBt&-F?LE EGÉSZSÉG- N0TE- NYÉK. A legkitUiibbnak biionynlt uer, ll é UJOk h khö FRANCZIA-FOLYÉKONY RAJFES-I EAD FOSTAIN DK JOCVENCE a híjnak kedi uerint feketére'SOLDEN minden hajnak ai aitalan ANODYTÜK NSCKLACKCrlLLüEfcNa g y mell- éa tUJoMegOfek, hurut, kohö- barnára, nőkére legfeljebb 10 peres d41t aranyss&ke atiiit kölcsönzi a leg- Xéetb, angol foggjTtat(j6k gyermekek TÖSZER, uia.4rt oy*k körül hordozni, a mely t*l & fog*k&t kOnnyebbea kapjak. Ám fit, tecs»t 90 pra. olcsóbb. éi maglepobben. Ára (ét éa rekadtoég ellen, l oaaag SO kr. EAÜ DE BOTOT. AE0M. SZÁJVÍZ rilighira kirilóan ktUemei illatja é. ise iltal éa jelei ijófjhitAtiríJ a fijoi rouuagu fogak, ralamint esek rotha> él diaa eUen. Egj üreg 50 kr. alatt t&rtóua festetni, melynek hatása t&k61etewbb«n oly altalánotan elismert, hogy toribbi 10 frt. dicsérgetécre nem szorul. Eéufllék hossi: 0DÖNTINt (fogpaata) porcaeüáo tó- t. i. két kefe és két oésse 60 kr. Egy UEBE L1BB1G - FÉLE TÁP3ZEH GYERMEKESNEK a hiret Liebig- leret kéatitétére. Egy íreg ara 70 kr. gelyekben, ara 80 kr. o. é. Tudatnál 20 Qveg hajfeat&ncx 2 frL prtl. olctóbb. Ex«o fogputa a legjele- SZEJt-ESSENCZIA Dr. Romenhan aeu, a literi fentartáta, isilárditáaa erősítésére. 1 «~i !"" in egjQtt 2 frt, 60 kr. wbb sser a fogak liutitisara, úgy a fogak éptégben ét fehéren tartására a fouaraojnak árulmatlaD m4don elcá- FOGPASTA, CS. B3R. SZAB. PFBF-FEBMANN-FÉLt:, Ára 1 frt. 26 kr. FOGPOR PURITA8. Ára 1 frt. NYAK BALZSAM, Örsekben 40 ét 80 kr. Tolitására, a foghat erdsitésére agy a rétséa mec*kadaJyoxására. A COHDENSALT TEJ, kéuitre at CACHOO AROMAT1SÉ a rost aaag- PiSTILLES DE CHOCOLAT fer- VALÓDI CZŰZ éa BttEÜMA 6YA- rufUeui nu aokoUdavémixlitairaAnglo-Swita eondented Milk Co., Cnam, Srijd. ai tgyadsli Uebig bíró által oloniett éa hittartátok, kivándorlók, POT PATTI30NTÓL. 1 caomag 70 étét lipkór ellen. Egyikatnlya ara90kr. 40 k tt ll ik a dohányzás ottn a szájból eltáTO-litáaára, ugy az eres, szesnes italok, miat bornak és sörnek i ráta után s. a. ' , POPP FOGPASTÁJA. Ara 1 frt. 20 fa. SntaliáU PA3TILL DIGE8TIT DE BILIS (B i- EERBABNY J., nOrényi koatrény t nélknlöthetlen finomabb él jobb tár- 40 kr., tagtiaggatás ellen u. saaágok, f«inhá«»lr bálok ét salonok tállal megterheltee ktoetkeitében eI5-rouáüo felbOfogésnél ajánlható. Egy skatulya ára 60 fa. ét rendtzeretlen kottrény gyors ét al*> pAGLLANO taaártAl Plonodbaa. 1 frt 60 kr. pot gyógyitiaara, at idege, köurény, mindenféle cani é> etek otóbajai ellen: mint lép- ét majdaguat, gyomorbaj, ?egrogsAtt batángolit, Tixkór, altettí EAÜ AKTHEPHÉLIQUS. Em tiuu OTéajréuakbdl kéniteu TÍI írek bu kipróbált é. jónak büanyolt tiere m bór CHINA OLYCEBIN P0MÁDÉ, a naj- SVÁJCZI HALLÁ8I-LIQÚEÚR, fül padlót erouto ét hajnfirsu elómoiditó bajok ellen. Egy dobot ára, elég 1 ? caragét, fájdalom, foitinrát, nenét hal- fél hónapra, 1 frt. 60 kr. !lát ellen; ara 1 frt sséphéte, frissítése e. erósitssérf, Talamint mindenféle s^ptók^ „omöroök, AUGSBÜRGI ÉLET •itaToutasam. tgy n.eg ESSE;mA Dr ^ sow. Makacs basszO-knléseknél, rótt e-lisztesnél, aranyere, bántalmaknál. Egy Öregese hass- poaidé. Tégeljekben 80 kr.ea 1 trtoOkr. FOG- CEMENT, a kir. uabad. a fogak Anosáaára, ára 1 írt. ira I frt, ejj ucut 9 frt. Dr. MED1C. és tanár SCM1DT FL0-aiAK MIKSA, eijdaloincaiUapita, toor-bosellenet erositö fogtincturája. Ezenmi WEISZ JÓZSEF, gyógjBsertíss a „Scerecaenbei* Nr. 27. Bécs, Tuchlauben Nr. 27. s kSiSuségnek legjobban ajánlja a kővotkeií mraket. éallrt. Tnesst ssamárft 2B prett« >lcsobb. — postán 1 frt 70 kr Postai kflldétek csak a csomagoláai' iij 16 kr. hottacsatolása mellett attkoialutnek. Ungtekékben használati utatitáttal együtt «0 kr. 1 tnoatnál 26pret leronaf Dr. C4LL0N FÉREG TÁBLÁCSKÁI.I RESTTTÜTIOKS FLL0ID j«l« i nyolezad fontos fazekakban. ESYSTGMES ÉLETPOE Dr. Gelle. Eddig utal c«a éretve hatáaában az nmlawli ét Térttetitiihaa, sakac. bajok; mint: emétztési gyengéik, mellé-égetés, altíiü bántalmak, bSrkiatéaek, Ezen táblácskák ratihatltn eUenaterés' lorsi ?sámán. Ara 1 frt. 40 kr. ajánlhatok a bélférgek ellen; igen k«l- lemet isnk tsn és gyermekeknek is Ára 40 fa., skatulyákban haaa- nálaci ntasitátsal egyQtt MOH NÖVÉNY CZUKORKAK, Dr. Schneeberger arrottól Poaaiyban, kj-tanó gyógyaser kohSgés, rekedttég, hu ?út eUén. 1 akatslya 38 kr. Dr. MATER GTOMORESSEHTIÁJA, goret, puffasztó kóliks, gyomor gyengeség, hatmenés, Talamint biitot szex a és ti- tengeri betegség ellen, azután a STAJEB NÖVÉNYNEDV, mell- baféatMt idolt csOz. Nagy dobos ára dObttegak ttámára ; kshagés rak«diaéc 1 frt. M dobot. U kr. FBAHZENSBEROI VIZ,k6- ét egyéb tarjb«aneg«k gyigyitására, aM*ftry.l nyfiránot ét magán gyógyintézetekben jegjobb eredmény éretett eL amint orrosi bitonyitátok ét kosionS ira-—, melyek minden llTeg meüé mellé-keltttnek, Talamint az érről érre emel-kd elárnsitás, ngy a bel- mint a kfil-- legjobban biaonyirják. ellen, agy mint Creg gyenge személyek ntk ajánlható. Egy ttwg ára 87 fa. FOOPOR HEISER sserint, 1 tkat 40 kr. OS. SIR. SZAB. TANSŰCHININ PO-MÁDÉ A legbittotabb él legjobb haj- BKSVTAPASZ. KiTáloaa ható alUtá ^ntknéLkéttitTe étajánlra ÜT. Kriti, bateU gyakorUti .érrorTot- tM. Pléháobozokbac letristal együtt 8 nO'<"«<5 szer 3—10 napi f**""-t után _. frt 80 fa. o. «. a haj kihullana tartása aMgtaftntetttttk, tok. HÜTTÓ POR, általánosan ismertjeiéi háainer, hnrút, r^edtaeg, kofcsgéi éhen. _„ . „ nöTése eütegittttik, te teménete. 3-^ VETORINI BALZSAM, harasi te drága estentiákbol, a a. kir. onaagot •*OTBTEMES TAPASZ, Dr. Buronínében puhán, fényesen megtartatik, Parisban. Es a párisi ét londoni fa- kéregképsé. pedig mefakadálrottai-. enltáaok diplomájáral ellátra, magassbb Ez iok orrod tekintély íltal ajánltatik, Wyu megrisagálra te nyÜTános el- és számos elitmeró lerél áll mindenki- adása betybenhagrnL Eaen tapasz kolö- nek megtekintés régnt readelkeiéstl nttea tytkttem, fagy, minden lahetösér- GjSnyírü mmn^^ t legatebb toi- tét, harapás, szúrás által oko»tt sebek,' .... ^ . * " - *" - . , j- K0RSALZSAMA aregekben 40kr., ki. p, s által okMttt sebek forrél, fnuyetéa, Mlférgek, koromfo lyát eilas. Egy Tégely ára 80 kr. «reg ára fa. lett asztalnak a> őszére asolgát Ara 1*14 hatásn és biztos oer az aranyér, egy 3 hónapig tsolgáló dobosnak a ralanint rOgiött székdnfidáMk. na frt o. é. •atetéa é. gyomoraa. eíen. Dr. QUAR1N hire> köhögés ét hnrut elleni pora (különösen erőteljes személyeknél. Egy drb. ára 65 kr. NSUROXYLIS, harari növényekből :éaKUt nSTénykirout, aátol, koirté-ny«t általán gyenglUt állapotban. ' Breg 1 frt; erotebb 1 írt 20 kr. PRÁGAI KÖSZTÉSYTHEA, ctoi okban i 60 kr., él WEID1NGER-FELE 'ÁJDALOMCSILLAP1TÓ KÖSZTBNY-TAPASZ, No. 1 á 52 kr.. No. 2 (ktttót erejfl) á 1 frt. Legbiitotabb nank, ugnaggatát, koirrénycaomók, dagana tok tat. ellen, atonnal csillapitra a fáj dalmat. FRANZBRANNTWEIN egy Öreg 80 r. ragy 1 frt M kr. étrágynáL Tértolulásoknál, fSfájásnál Egy nieg ára 1 frt 30 kr. Dr. CARNERI SBOP Dl PALERMO leghataaMabb Ttrdsztitó szer, mely mai nap a kereskedésben előfordul te ktUSnoaen »ifc.i~—>»>*» tér tiutátalan-siganaLnyálki. aranyérnél, MrUatteek uél, tiphilittiknt daganatoknál, köszré-nyes te ctout lerakodaaoknáL altesü 1 ? ? ?? szekszOkoléseknéU, idolt magfolyásoknál. Páriában a kór- áhatik. Cankorbanlrek. raual 2 frt STUBZENEGGER SÉRVTAPASZ. ALTEáTI 8ÜRVEKNEL legjobb •ikerrel alkalmazTs. Ára 3 rri 20 kr., exo-Hbb 3 frt 70 kr. eliamerre kiTátó mi- tneaat OTeg T«t»lén8 36 - te 80 kr 80 kr; w |pnt knsat PA8TILLKSF0RnFICANTBS(PA8 DS B0MA.) Etn paatoiak igea sjánlhatok mist erotitíje ét életttí uere a nem! rendazemek te a nemi életben, aaékaL hogy tnlingerel- I I S í * I i ajdit. Jánef títii-, Up- él nyomUteUid^M gvargatjtá |
