Zala 1895 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	44.45 MB
Keltezés:	2011-02-16 15:59:20

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1006
Megtekintések száma:	5076
Leírás:	Zala 1895 november Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 88. uAm. Nagy-Kaniztt, 1885. faottmber 8-án. XXII. éTÍOljBOL ....... OMk Mt, 4* WímMI » ht wIM riM* Wirtwá miaém tkWi) Ml fcgaftalaak 4. lléllrt wm UUMMk >l«u IJauM JMM1 AULJ IA ■aAlAfllL ■nw WWW Wl ■ i m W •• ZaIjjA. \' Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nigy-Kaaimii- «» dél-aalai \|akartkptnatrak, ■ Hankagyaallot, u Ipar- te k«r»i»-datmi htok, • Ntgy-kanisaai aegHyegylattrtvithaMt « a letanyei takarékpénztár, > „Mfr-kuünti malálagylr M atrfo«Ad« r. t" w\|g<w ■LOrairÉM álAKi Ma tm II kmaa ((fel — k>.) riMna t baaaa I^jiIéiii ■ Imi ■Mdtnk jMtafaaaa ÍÍSiü xfeMék ■«K\|clcnlk Hanjr-KmihMáa hetmktat kétiisr: Mi Mrdtarteicöa. WM, ilialal • MM* t fUl Mw» ialftMMéfc Innen-onnan. (—n) Kei esik mindenQtt ar igazságát Ennél pedig meddőbb, háládatlanabb munka nincsen. Mert hát tokán hiuilt, hogy meg-találtáK, \| amit azután ezek U arany-igaz ságnak adnak ki, ai legtöbbnyire értéktelen sátrak búonyúf, A politikai világban is sokuor uakau* tott ilyen az igknágkereséa, pedig itt ex legtöbbször nagy sscnvedélyesaéggel (Ar ténik, nem minden lárma, nem minden zaj iiéíkai, Éz a módja meg uután épen gyanút. A bécsi csőcselék is megtalálta u fl igazságát, Lueger urat csakugyan polgár* mesterré választották, < párthívei most várják, hegy a király meg is erősítse a megválasztatását. Ez a demagóg Ari ember, aki mindennap újra és újra megeszi Magyarországot, mert azzal kívánja megerősítésének sánczait emelni, hogy azt kürtöli világgá, miazerint a magyarok akarnak ■ nyomást gyaíoroInl^sTifvánják meggátolni az ő megválaaztatását. Az igaz ugyan, hogy a magyar lapok nem zengettek valamiféle dicshymnusokat, mikor megválasztatásának hire ide jutott, a mi különben előrelátható volt, mert tudták, hogy ihinő piszkon iszap vetette Lueger urat a felszínre, de azért egy cseppet Km törődnek vgljg, ha Lueger urat meg is erősítik. Ha tetszik ő a bécsiek- nek, ám lakjanak jól vele, — az ő magyar gyűlölet^ nem soka{ fog nekünk irtani. A. bécsiek azon része, itely őt idáig emette, egészen méltó hozzá, Hétfőn fog az oaatrák minisztertanács a fölött dönteni, vájjon1 fel-teijeszsze-e O felségéhez megerősítés végett vagy nem ? Kényei halyift egy kissé. Ámde hadd főjön e miatt ai osztrák miniszterek féjé, Majd elválik. P~ - A muh hó 31-én délután 4 órakor nyitotta meg Ferdinánd fejedelem a aseb-ranjét, a hová nagy katonai pompával kísérték. Nagyon tapintatosan emlékezett meg a bolgár diputációról, mily III. Sándor cár slijára koszoltál vitt, 1 reményét fejezte ki a fölött, hogy a viaionyok Qro^nra^Aggiil kedvezőbbé fognak alakdlni. Boris herceg áttéréaérőr izó sem volt a szobranjet megnyitó beszédben. Ugylátazik, hogy ezt a dolgot egészen családilag fogják elvégezni. — A török-örmény viszonyokról napról napriT a legeilen téresebb* hírek érkeznek, melyeket huszonnégy órával később rendesen megcáfolnak. Elssen kiszínezik az állftólagoa török atrocitásokat, melyeket aiqazok a szegény örményeken elkövetnek, de mindjárt utána azt beszéli egy távirat, hogy egy szó sem igaz belőlök. Nehéz tárgyilagos véleményt alkotni a dologról. Annyi azonban bizonyoanak látszik, hogy a török azultán őszintén óhajtja azokat a reformokat, m> lyekel az európai érdakait hatalmak héf ------- ■élőinek ígért, a hogy ö hive ai örmények pacilicaciójánnk. lehetséges l<«z-e iZlSOv yolna megmondani Vannak Törökcmjffigfln tartományai, a hová a uultán kM nem ér t a helytartók a maguk szakállára cselek-szenek, Ott mindig forrong a úimtismus, a török egyrészről, aj örmény bizottság másrészről nem látszanak a békére hajlani, • folyton kenuk aa ellentétekel, melyek miatt -egymásba kapjanak, Francziaoruág isinél kormányválság gai küzd. Ei a RibBt-iwiwtakeriam hoaaió éleid volt, fiiból képest, hogy mily gyor—n váltják fel sgymát Franoünoiszágfam kormányok; Megint a corruptlóról volt szó, • ezen bukott meg a Ribot-miniatarium, melyet máaaal helyettesíteni könnyű dolog ott, a hol annyi ember járta la már magát A madagaakári hérdtahm if vmmmét ellentétek, mert azt akarja az egyik párt, hogy Madagaskart teljesen Franc zuortzág részére foglaltassák le. Bourgeóinak, kit az elnök kftbineUlakítáaaal megbízott, aa még eddig nem rikerttl^ 1 a Ribot-ministerium külügyminisztere, Hannotaux, a ki a kftlQgyi tárca megtartáaára kéretett fej, erre nem bírható rá, mert ellenzi, hogy a madagas# kari szerződés megváltoztatnék. A „ZALA" tárcája. Boor Xlol. — A. ,2 A L A" ««d«U tiniK — Osi, Boor Déntsné ItgfiaUlahb jeAuya: Mi* olkt, ott haitit biiiuOráiaájti; oda anrraot édes-anyja mtllé u ablakfülkébe. ./tkaru.ia ét hiaaigé, ktdvaa lurblkolta-al bttf\'a korul: :«r Ugy-t aranyat aiaaiioáni, elmegyUnk sitr tatkOri jubileumra ? Na mond I Ugy la tudom, huny iw»k Agh arai akartad buuautaai. wikui ant mondtad atki, hogy itthon awradank* Booraaaa aagqifOgalta d^dtlgtltll kadvanotl, eanudea, Malid, da\' komoly hangon mondm \| — Nem biaony kloaikím I Aait moadiaa, ko-mpljrao anadiaa. Agk ur biionytra ineo la érteit engem. Mi sta larlbatunk atuikal a \|ttday da< atkkal, tkik ott Ittaatk Jól ludud ta i«, ida-tta, hoiy a mi jA«ad(iatnkböl nem telik iniad-untalau aát-aáa toalettre, Kltra ti Irén, ai iddsebb Buor linyok, a ai-llk abltkiOlkébtn Ültek tésiaaakt\|ok mellett, Mlaa, mély tobijiátaal jlrultak m atyti tta-vak szomorú laauáitht. Dt a kiotikt nta lágitolt. — jaj, kedvel toyCuiáa, ti aiadig tuti a kiállhatatlan ioalell-kérdisst] álatok el(>. Htt mi ArOkOatn toalell-verteiiyre járnak í ifiiuiegyek éa a tavtlii Mtöatttabia in, Akinek a«a Ut-attk. ne atiaaa rám. D« létd, aranyos ataioiw, tu\|«a olyaa bolttuggt tannal, ha tlatontnk. Nekem roppant nt\|y andungom van. Padig amire oakam gagy aadooiom v&n, sa taokoti is tlkt-rfllai. Nt, ktrltk, igen stépen kérjek 1 boldogmd a It aatgluy kit Nieikédtt I \' Oda ttoiitout aaoboraiailaak alé pyfiaySrB fajai tnyja boalokthot, atiln tibalmoita 0 ók-jaival, Boor-aaaa boldoitágiél ragyo\|é aroeal lo (adta kitxkélt biui\|««ét, OUba boealittia kl«i-uiunisjtt ét lttrk«ata a kit .nagy lány arcét. Klira it Irln tu»abb aolujkiitah. Magaytiilolia Okit — Halljátok, Ittyok, tat a bttilin kii macskát, hogy dorombol ? U\|y é pedig it la aa ta pártomon vigntok ? A anaiy ltayok* fél te itkinltittk. Kínra aoadia: — Bitooy aauia. Irta auadia) — Ltidvr, aaaa. — No, halod? Nénéid ia atktatdatk i»asal A klqsike daroátaa rétta míg ItktU- iOrttta fejét. Alt úgyis Ittdtsm, hogy aaak, ha ilyao do logrél van ué, tgytbil m tudunk taak .biaouy inauisi — ,l«dtr aama; — uiari aat hiaaik, hogy minden aaltltlgiiak okvsllenttl ítAnyTá-alrntk it kell laati; aiért paraia honauté v»k-ntröaég volna legújabb ditaia loalnt utilkül mtgjtltnili valahol. A nagylányok MlbigyaaalatMk a)kakat. Klára Bonilla: , — Hogy sivít a kii bagoly I Irta mondtat — Kivitil Kivitt] KrTi aatAa tgjraatrrt kigyalt Bóor Miealke ima, —• Jól van I Ltgyah éa eaak bagoly. Majd ta mag la mutatom, hogy a bagolynak la»pa-11111011 It akad saertaea\|t. Boor-maaa un elkomoralL — Ejnye, ejnye, mlr magiak évődni akartak ¥ Alt aain tngtdtm. Ctendtetn kopogtak aa ajila, Agh Pisl\| Itpili be, a terebesf >TáraaakOr. titkára t< legMlogáitalMabb gavallérja, a kft* napi életben pedig a vármegyénél 1 V td al-ÍWM Mioike vidémta luioit tléit t ktaét ayajtotitt atki,\' — Islan ho ia, Agh ar I Mtgvaanak a laraatl jtgyek ? ~ Siolnftlatjára, Utói nagysád. A nagylányok ffilttiötték lejöket. Kllra aoadia : í Mitaadt karaati jagyah t lléa mondta; C»tk aaa a ml anámaakw í Agh Pbta aarni nViatottal ntaeti, hol a nagylányokra, hol a kloalkére, hol meg a fejét roaaaalólag ingató mamim. — Bocslnat, de a jegyeket . K\'akadt. áfletkt kOabavégott; — Sohse haboasvo Moadja eaak M, hagy H k ártva. 1800. saepItmberS) lr égyíeí TtUüilinlrjtf Nagy-Kamum, vaaáraap. A"„Siíp?W EgyesöTflt,f kflrébÖl. iftinfíQhQMttC fairévé Negy-Kaaiaaau a aagtklnisaal n\'pitfl gléterö. EieOk U eléat megnyitván, OdtSslí • majdaem te^jaa aaambaa Mgl«tanl vikMeissányi tagokat Al t JapraíkAayv llIt»i(í»íftóíH( Vnígi Lajo* éii Utl flifííf felkéri. JJ fclaok •Wtetje«e>i ee\'»n • aétatér Mrdé-aének hhMmwmi í» •iftrtiHlM, udtjáMI kikOldöU ktaott»ig mankafaiál, « v\'irókl mérnAk H\'-l -ILi.. ii-.. — -l.t. — \| ^ L —\'— — I _ L«mI«II I k (na wntWWft\' \|f I WTWWPT « \| hon » hiaotttsg <vél«rtnényfr ««rUl lagajkslms - aahooak Háíátfyi • félra a íijóá tulajdonát ké-MsO <f tagbaa «48 Q öl terhietet, mily a \'CMugsrt atoii ét a Umelé koAfl « déli »eeat veaal oldalin térül fl I a nagykaaiaeai 8605, 1600, 689, <4806, w é 3608, Máma i»akküo»«- -nt^ "f \'w. im IMP ^n áa 1819 kresámok alati lelvéve «u a a mely lekvé-énat 4a kél oldalra ae«sekattetéanél Ingva a lakolj alul kéayel>ue«« megkOatlIlhetO. A válastimány ak elAlerjeestéei iftaetae m»g-toaélea tárgyivá létéi, betámialllag kimondta, kojy tekintettel arra, miaaeriat a ieleolrg adott Zala 88. uxám. tS lap.). 1895. november h6 l-t laXaáa megteataeil^éhaa Mhiil járuljon. khe>Altg«ega tél beállta elflll foganstosi\'fiatók 5.) Rapoch fiyula iráebe\'i Indítványt terieatt legyenek, — kijelenti wyatml a válasttmiiw, elo, melynek értelmében • belráro ferdéinek bouy ntnsunyibeit s«3gyeeület vagfpnl visxooylf VapliSitogása iránt as egyiülfei I\' (^•taMiff-■gedik, n«m <«rlt«ik rl aim, h\'>gy a »ál-"a-i lépéaekat réeaiata vsroat péailár, rémiét« niofliktáruiuti évi a.J\'É\'iiök clAmrjeafB, bog* rémdat saját la-p.«»talatsbAl, (te^t WfMiMló liiloMaŰékUl arról ártcíölt, nerfy ntóAi idflkrtrton Krsns iiij<» villass«ilágitt»i táilalkosó metbi/o\'tjai • tárót béttéritfatén ItUad dimfékat olytép rongálták inon, hogy iöb\\i halyen a Iák ie\|j«e kiv«-eié-e< TDuhitja maga ete — felkért a vüau hiányt, hogy a járóra aéate » ehhes ka«ia>é ^jarae aseaekidalyoalaa eéijéból tatéekodtahi A tilarttasány aa el(térjeéiéa folytán a je-lealfvd radftrfftVapliaay falvlláfoahá«ai. mely a/eríttt Krmio* Líios panaagolt téaya tálul ktha-\|án bttniaid f\|)ará* ikrtyát képau — egyéjora Indoméüul vsait, a a botiadé lia<aroialko> ké* pat fűaji a további Iraaddkat magkatárocaLH S-l gjnflk Iniloffiái-rH Kn^.t hafr a W>gy. á» irtat \|nl^Méa látaaaék. Ki«-I(niii\'«» kOaSUI ikAalakadéal uta ba1yaaé>áaak kénlé-i) MaOkb haWaígiltig ellilrá unott i fölkéri a válaaataiaayti hanaoa oda, hogy a> aikibaai ttaánál a gyálogjáré kíl/tOMg igényei lt Igya-lémbe véieeioneV. " A véliwttmány tekislnttel arra, bogy a nagy \|\|iUla\|d0n0k0k terhére tagya Mg. itáua\'»áfty elvileg magil\'á iaai aa indii-ánft, minién aa a«pk«l\'oaaa awtkaadlaa ét aaa<aara- lejleaaiéce arra vonalkdté városi !»■ bályrandalatat len a»0ka>ga«aé, aiegkaraapi h»ta-M«v« Uyír, Saowbktlkaly éa Zala-C«an<tg vá-raook polgármaateri hi vaulát, hogy aa Ida vo-aaikoa^lag ott már tlkalaaiáabaa lévfl itabály-Nadalaiikit U agiaafot at»akaé\|éval kSifllal aaivtakadjaaak. \' —Ii ladl\'váaybi Imntran, bugy a. IMk Fi-^ reno-lír éuakl h dali oldalin a kiknveaétl tér ia \|árda kftaWt, kol a« egyeettlali, padok W álba-lyaava vannak, — v«la«iat a fomou éakakt ré-•aén a L \'fk-íél» káiiól- a ihnyady-atoáig el-tcrülfl — h még kSvaaattal cl nom látott a vU-nM»aaok által Időnként m«Rí«niatoti — réatak vknaayak kdtttU alkatmuaalkb... tarlUatat ki oly. karaála >k i>r»andö klialakedéei utúu mfigfeleío légaa aélkQIBaOU nétatér eéllalrt a vlröit kA\'a ! gyatógliílljftk hiányébtn a kAaUronaág ia gyak-" Mkw avagy annak trrfllatéa no* 4ÜáitMtai,{r«a »oa«lyaalatak a máaréui alkalmai luván takintatul, bogy a Váioa mttvell knítinaége van nyUjinni a köíötmégnnk, hogy iit ogyuiul évek Eoaáiú iora Alá érái annak eaBkeégét, hogy tétahelyill la haanAlhaiaj : mvgkoraani baiároan Mfaként a Váróé bal»artlaténak porral laliiatt a polgármaaterl bKaialt, méliMtaaeék t\'arvaaaii \| Wp» MgkOrét > M Hdttléaét alfcngtw aéf»Ar[«»t »ké»t klkaalUaUI,knfy a mallatt. kát laMÜ iqrmiotla <Ar«koaáa»al cserélhetne lel, — lakinlve. lagalabb S méter aaélaa] befáaitoH gyalogjárda bogy a kiinamali térUlatak a Ctengery-uicairél I létaa\|He«>ék. éa a van ti hidra kéraaati a 8<Bni-gyftr«yvAri j 4.) Indítványba boaatván, bogy a bolyára uifárél kShnyen bm-á feihetn a aion KArtllmény I lorllloténrk tÍ4mtáptnriáaa oéljftltii >kalwái«w J oly Un, hogv a iauiolfi nyugoii oldalon agyiaa agyeaOiai kél egyaHt aajai kSliaégén, miután —4-át aaeUa ilülí laíw Aa » kTvy, f tlgxtogatÁafttl mogliurilt <n.»»A.fgyiái a lat. Unlagaa Moaiasédaag a aéiatér vendégeire bads-j adatát csak a hét t itonyoa napjein tariotik tel-lyákaal num Ivaa, a mivni a bérhaadta u\'ján i jaaiienét évtaktat befoiyandA 100 (rt liérnek a kA«péa«>! Aa Indítványt a válaap^nény altogadja oly látWI elvónéká aokkai kavéahhA tarhall aa ndéíA bouaadáaaal, bogy a a •IkalmaiaadA agyéMk kAattaaégat, mint a mily arköloai tökét képviael karján ,»épilő-cgyloi" (allráai karaaalatot iog a enlitralia"Ttabaladáa torén : mlndaaaknél logvéjntk viealni, éa aiagblaaa Tripammer Oyala in- _í#érl a vérpa ^(tvl«olÖtQtttlat4lj hogy a len-1 té«0t, hogy két ajkalwaa rgvént ialiogadváa, p tabh klirÜiirt térülőiéi aéiaiér alaklláa eéljaira] ainlgriTViitréTO Btaatmwt Mm Idr ........ ■ kijalaloi, • a-ukeégaa te ap kiegyaaliiaa Munká-Játáll a atéplta egyveBlet ktabtjAtta mellatt elrendelni éa locanaio-i aai éa a batlttlaodd fák- gadando rgyéneknek axQkaégea aian-aaaiokai Egyutikl köaaOnatiel tudoaiáaul vaaii Qulmann klr. unéoaoe iir tton kljelentÓHei, hogy a falló- Mak a váraai falakolaból kiutalám iráni akkéni tokéikedai méMntaaHik, hogy alfl uunkálalok Májét költdégffn kiváala beexerexteini, illetőleg aaokai aa agyaaOlatnok ajándékptaa. A váiaaatroAny magkvrvanl határom"n városi tanácsot, hogy tekintettel arra, hagy axan ki nom kftraratt tarOUiek helyenként aa a-Oa idd-jérftn alkalmával aárléaaokké alakalva, a kttaUaa-taaár mváaara tálnak nemwk, de itagyebb viiUtinegek lerohanáaa hnlyenként • gyalofjár-dél l;t megbontja; tiattelattel nagkaraai a városi laniosot, mélUMiaá4ék aaaa terfilatek téglnliurko-latial való baladéaét elrtodelal — a t\'aal_p\|ya-tamban\'aaOki\'égéi látja a viroai Uaáca se ivaa É-gyalmébp ájánlanl a KlgymnaaSnmi kart éaaaki raaaéa elvonuló gralngjárdát le, mely mintán nam lévén téálahukotattal allitva, a kftrttlmény kblOaAaan a téli idflsiakbaii a gyalog-járSst agy-eaAlván lehel lenné laaai, - 7) A Talaky-utoa magMalA raodeaéaa céljahói Kgkawaol hatiibaaa a tálsaaimiar a várná tánáeaot aa lréat, hogy anaak bafáaíiáaa Iránt adtlnhh tn\'iikMtiil BiirtnkadjéL - ttgyattmlmt-uián kftaiudomáan dolog, hogy habar a navataú utcán YégigfOi\'Ulé kOiIekedesi ut állani attaaiai képas sségta aa illatékaa kflaagak aaak a sirat éa a Saaoa kJWittl vat holyodtéh jAéarka, ennélfogva haaaoa oda Illatékaa helyan, hogy as állam a T^eky-ntola «ivonuló állami uiatin ugyanoly módon alak itta** Ü . "~l^liriitiastlsrksaafési kegyas-arsésliaha" vasuira vettaiő uinak marka- a* diaanóoorda kaj-táara vall) hMMálatit ka Hla átaa hatóság által eltlliándrt tolna, A válamasáay matnyngtéaaal Aa kftaaQnajld vtaai mdoinisnl a jelenlevő rad0rkap<iáay aann — Igon : a \|egtakat Uicl nagysád Ahajira boa-laat Miogaaisssl. Mindtaass I* a»ak bsitsn darab névre >aolA karaaii jegyet adbaiiuak kkjtiuknnk a M gy>kaak, akik a bankétól ia tigig akaijak ■étái. Nagyéigtol legyet Itt varnak. ----"I Mioike ragyogó képpel vette át a Jegyeket — KfiaaOnOm, nagyon kOssSnttin, kedves Agh nr, \' AnyiibiM fordnli. — Úpc-iaj aseg édea aayu>ktm, hogy Agh arai «etkénrai erre. Megvallom, hogy kiönti (Mentőit m Is neki. Aai mondtam, bogy ie la helaagyaatAI mAr es elmetteleibe. Ugy-e megbo oaAie>a f Ugy-e nem hartgaaol édae, jó manna-kamf BoornS kosolyan aéMtt Minikére, ma\|d a nagylányok teli fordult. — Must már a karaira okvetlenül el kell maanttnk. Agh nr ndtarlaa elöeékceyaégét nem meliffuhetjük, A két nagylány hidegen haljgatoit, — Ugyan aióljfctók már, aa isten aaerelaséra kérlek benneteket I Ml a véleményetek \'f lgea vagy aem T Klára mondta: — De mama I Haakeiot aéaal. Irén moadta; — Oe inamul Saáa embernek a asájiba ha maluil Micike kél fekete aaemo vliiimiolt — Igen: ea a ll próaal felfogáslok. Hit aaok a aaép leaaatokt Klára ée Irén egymásra nézték. — Hahaha I — Hihihi I Ka már a legkilogAalaiaaabb Agh aratla hántott. kiaeé. — Kérem aiáasan, ae méltoataaaanak nevetni. Ott leás Kund Zoltán la, aa uj t&ispán. Rend-kltfil kodvaa ember, «Jelea asAaüek. Klára méUAaággal emalta lel lejét, — M0a? — Moilaa. Irea la ielemelte lejét. BtvmyAra agglegény. — Negyveoévea. Klára letette muaká\|it, — Lagatebb férfikor. Irén ia letette munkáját. — Nagyoa Ardakee emlier lehet. Bw asaasa feltei te a kérdéat: — Tehát asagyfluk vagy nem ? Klára lelkeit ea a koaioUtfikBr elon meglga-uiotia ttisnráját. — laaan tudod, ssams, bogy Mikikétol ugy sem maradhat aáak. Íren la leikelt, odelépeti Mlcikéhea, gyengé-daa mgoaipte ajakát — laaen «it meg n«ss lee« a* ember ennek a ki* borsaa bufoynak a kedvéért. A-kie polWkua -bagoly tapsolt örömében éa boldogan ayn\|UMta kagét a bacauaA Agh Piai A* nak, aki tataasli mortaoit ajkai kAt&U- éhe legboldogabb pillanatáról, ex tán buoaut veit a Boor laaiiiiátAI. Klára imponáló pAsba vágta magái anyja elült i — Hála isten i végre látni fognak a lerebesi lánaaigban ia egy eleten toiapáni. Ea már salát gavaliénmámha.veheti. Úgyis torkig vagyunk eaaal a aok jegy«öv«l, aliegysOvel, ilyen-olyan jegvaftvol. Irén rémQlelet effektálte, liltó moadnlatot tett Klára leli 1 <— Hallgaas u titánért i nebiaiedajegyaOkm, mert ranek a kii bagolynak jegyafl.be sterel-aea lelkét ngy elba»itod, hogy még el aem jAn. Mlolko gúnyos megaláikodiiwai hajolt meg a két nagylaány olflti! — Attól ne tartaanak, méltisigoa tUtpánné i aaaaoayaiut. Klára anyjáhot fordult: ~ liallja anyám, hogy oaip a kii bagoly t lréa moadta i — Belölllnk még as la lehe\', kie bagóig mert felénk még nem kSaelitett húdiió batalomm al a vármegye IV ed aljagyadje. Krre asián ■indaketira kaeagta mentek a a inelUltáAobáhn loalattai kénsiteni. M oUe pedig ielUUlite göndlirfttftöa nép fejét ét oaak a logai kétAli asiaaegte : — Várjatok I Majd megrnataiom : mit tad a A kis bagoiy. Másaap eeie a terebe«l aTareakAr" tagjai egymáeatan érkegtak a „Huugária" siálle kar-aatoa termébe. Miad etapa elegana gavallér, alokelA komoly-•ággal. Aiaal a tudattal lépkednek mladeaayiM a (Illámoa ténytél ragyogó teremben, hogy moat oaatatlaaul rájtnk pihaa Térebee kSifigyelma. Agh Pista a terem kAsapéa áll éa nyugtalanul lekmtgei a karsatra. Mások gondos klrtlieklaiéoael keraaik a aaA-mnkra kijelölt h«ty»i. Kgyaeerre moxgáa támad a terem ajtaja körül, Kund Zoltán, a vármegye i\\j löispáaja lép be. trdekee alak. limoa termel, ayttt, halA-rdaott ere, átható aaamek, haialmaa aaeorr, kö paaiodé ffl, atabályoa domború homlok, roalyéQ ealnte jáiatani lálatanak a gondolatok, Háialma* éljeaaéaael fogadják. Nyijaaaa hujiong, jobbra, balra; néhány la-merösael leset aaorit ée halld egyenesen aa aeaialfflhte. Maekeadodik a banka). Hehoasák aa elad fogáat. Megharaáo a cigány aane. Laaaaakint kacd népaaednl a karul ia. A nígy termel penetralié parlOthll ai tfilti be, Hagf-Káaim w&ruftp.- Zala. 88. szám. f 8 lap.) IBM. november tó Ma teltilágcaitását, hogy megfele\'ff intéztedé* es irányban t városi hatóiig állal már meglétetett, Károly drt a folyó hó 29 én történt polgármesteri választásnál Bécs város polgár? — nemkülönben, hofr ugyan a már meghozott! * •, , . hatósági rendelkezés folytán a Ferencre düek kert- "íötereve tette. ■ - y......—1 ■ 1 \'• Jizzel tan azt is elmondhatjuk, hogy Bécsben az antiszemitizmus nemsokára véget ér, mert Lueger, ki a politikai hitvallás jénak • vasúti ntca felöli oldala is téglaburkolat Wl i gyafagjártkflzönség kényelme szempontjából elláttaasék. 9) A déli vasút temetővel szembeni átjárójánál a korlátok hiányának közveasélyes jelleg* indítvány tárgyává tétetvén: minden árnyalatával megp jk \'kozott, ki politikai elveit nemiselvfll tekintette, hanem a\'válaMtmány tekintettel azon könnyen be-!csak elvül önző céljának: a polgármesteri kövatkeslietó eshetőségre, mely merint temetések \| széknek elérésére, ezen célt elérve, a dicsőség alkalmával valamelyik 16 megbokrosodván, előre\' mámorából arra* fog majd felébredni, hogy ff*** M»woMfleo«f««k lehet-okozója, ^ most a vakbuzgóságig dicsőitett Luegert, tinteletlel megkeresi a déli vasút nsgy-kamssai V». , \' ° TTT i»n8i-Ml[llyai liugú a u.^lalaTa k^láloT ffly" MPMLg " felállításra nézve intézkedni szíveskedjék. \| Mert az antiszemita csőcselék-tengerébol, 10) Ugysnezzel, kspcnolatban a választmány, mint egy /fénylő, díszes gyöngy válik ki a nem hagyhatja lelemlités nélkül szon a Szent- megfogyott, de mégis szilárd sorfalat képező Gyflrrvárra veietíkftilekedési útnak \'diwelh«; liberalizmus és ki tudja nem-e vár reánk tva\'ottságát is járbatlsn-ágm\', mely a városból ,. , • , . .. s tnmrtfl millntt 1 aaiftffikha« takiniat. egy k>s meglepetés, ki tudja nem-e Olt ma-tal arrs, hogy ast a^i^^ köaönsé- j gára más.kSpenyegat, nem-e vesz más álarcot gének jelentékeny része különösen őszön használja magára a liberális — demokrata -r* antiszemita Lueger. A Lueger-féle politikai elvhűség, meglepetést nem zár ki, s épen ez lesz azon Luegernelc bukása, kinek névnapját rövid idővel ezelőtt a vakbuzgó tömeg Lueger zászlóval szent helyekre zarándokolva ülte meg< • ha Lueger, kinek egyedüli támasza s ftfltartója folytonos antiszemita izgatása volt, j az előbb említett módon tán ellenkezik, -akkor vége ja osztrák antiszemita pártnak is, mert e szerencsétlen töraeg, vezetőjét elveszítve önmagában bomlik fel. . De hisz neroísloglalt helyet Lueger a polgármesteri székben, még nem is rendezte be lakását a szép gót stiía »&a! ban«, mert hiányzik még a legfelsőbb szén? tesités, . mely a dicsősé koronáját tegye müá-fet az izgatás Nagymesterének fejére. És eljön-e majd a legfelsőbb szentesítés? Hihető-e, hagy a liberális helytartó Kiel mamnegy-gróf s—rt yj^ ^telOgyminiMtar Badeni gróf egy Luegert, mint polgármestert szentesítésre fog ajánlani? Hihetőbe, hogyha tán mégis feltetjesztik, hogy 0 felsége, ki mint M. o. királya a 1 bogy a határ asoo rés\'én levő földjeire egyéb u\'on u eljuthasson, abban akadályozva van a* állal, mert aa árvis a déli vasút mellett a síu-lŐkbe vcxatö bagolai mon a hidat elssaggxtts s ai mindeddig visszaállítva nem lelt, enoélfogva ennek aH«Wb^ leendő jó karba helyezése iránt a városi hatóságot üsttel él tel felkéri. v . ;it) InléaőíijelíB\'l; hogy • polgárt egyletben kihelyezett persely 25 Irt 60 kri jövedelmezett, A választmány a jelentést örvendetes tudomásul vasai, ■ Tripsmmer Gyula és Rapooh Gyula uraknak a közreműködésért szíves kömöneiet mond, as összeget pedig a pénztárba beutalja. PLlHAL FERENC, KOVÁCS K AfiOLY, spti Jsgyal A bécsi polgár mesterválasztás. — á .lslt* j^tt laáÉltáltlál lÉ Bécs, 1895. okt. 30-án. A kocka el v&r vetve Győzött a csőcselék. Ausztria fő- és székvárosának Bécsnek történet-évkönyve ismét egy fekete lappal szaporodott. ~ A szeptember hóban megválasztott köz-séytanács , antiszemita, többsége Lueger liberalizmus győz Jmét óhajtotta, sőt az ój főrendek kinevezésével ezt lehetővé tette, ki a királynapok alkalmával nem egyszer han-goztatta a vallásfelekezetek egyenlőségét s ki a magyar zsidóság hódolatát mindenkor kegyesen fogadta; hihető-e, hogy a mi felkent királyunk, mint Ausztria császárja, szentesítsen egy oly polgármestert, kinek politikai elvei az állam alapelveivel homldk-egy nest ellenkeznek; mert első elve: a zsidó állampolgároknak, gyfilölete s üldözéae. -Nem, ez alig valószínű. Mily nagy anti-tnésis volna ez. ■ -■- - \'- ■■\'■ 1 Két testvérállam, egyik-a Lajtán innen, másik a LájtSri túl; egyikben a dicső libertt-lizmus dominál, másikban a sötét reakció akar tért nyerni. Szflk kis folyó a Lajta, könnyen ide vagy oda uszhatik rajtaa liberalizmus nemes vagy a reakció átkozott befolyna. S mert ez könnyen lehetséges, úgy adja az Ég. hogy a magyar liberalizmusnak sugarai hassanak át inkább Austriába s ennek szivébe, az ujabb időben társadalmilag oly mélyén a&lyedt Bécsbe S remétyQk, hogy ennék megtörténte ütán a szép kék Dunának partján ismét azon város foglal helyet, melyről előbbi jobb időkben azt mondták. »Das alte gemQthliche Wien. R ^ V-^ HÍRE t- nswwá«. Lapnak megalapítója éi tu atbai Fitfktl galftpwk l^Byjt irél k. a. a hó 10 én kSt hásassigOt Lacktnbook Jóaaef, Magy-Saoiasin letelepwlöit (Utal tarBény-kerHkedövql. Ei\'n családi ünnepélyre vonfttko» rólag a következő ertesitáxt vettük: Oav. Fiscbel Fölöpnó tisztelettel jelend, hogy laáaya Irén 1896. évi novtmber hó ló én d. e. 9 érakar köt háaasségot Laektnbaeb Jóaaef úrral. A Iriiy ugytaason naptin d «. 10 órakor fog a nagyfa anitsai inr. templomban megslda\'ni. — Aa ujon rak lelesket^se. A «tokáso< nonepségekkal ment végba vároeunkban • hó elsején as oklobar elején bevonuli ujonook fal- A főispán kiváló érdrk(désaelbordo>za végigi — Jlicike, lelken, ne siilsjkodjáll tetínletét a hölfyköiöMégen. I>metöH otí négj—— Jaj myám, nsm tudom mit ének sea igen van; mert <?ak két bét óla lakik Te- ugy röpköd a lelkem, rabtsan. Most a 4táral ajtaja megini fölnyílik. Elüljön Boor-aama, utána a kél nagylány s hatni Micike, a kis bagoly. Szemeik első pillanatra találkoznak a főispánéval. Helyet foglalnak a karaton, szemben a Jffis-pán na I. Micik* feszielenül támsntkodik a karzst tám-lányához. 8saaeivel ismerősöket keres. Meglátja Agb Pislát; bizalmasan üdvöslik egymást. A főispán figyelmét az nem kerüli el. Magához wtí Ágbot: — Ki as a fiatal hölgy, akit ön üdvö/öli ? — Boór Micike — A volt alispán leánya? — Szolgálatiéra, méltó<ágo iuak. ....... : — — Köszönöm. E pillanattól fogva a főispán tekintete mind nnla an olt akadi meg a Boor-fkmilián. Klára és Irén el voltak ragadtatva. K ára mondta: — Kedves anyám, veszed észre a kitüntető figyelmet? __\'\' — Igen. Irén is magsaólait: _ Ho d« mauia, engem már egéaMO za varba boa. — Ugysn kérlek, ne légy gyermek. Micike e( alatt áladU lelkét a senel nyllnyö- rfiségnak. Aros kigyúlt, nsamsl lángoltak s párán}! kezeivel telkesen tspsoll minden darab atáa. Hoor-maea megssólitotla: — Halljuk! HalljukI — Hsng/ik a teremben . FiHáB a fiBti>pAn. Lágyan exengő baritonja keresxtQlát hullámzik a terem cs/lopii. körS\'l. As uralkodóra emeli poharát. A gyakorlott ssónok a százszor és milliószor •Icaépelt Crök themsha uj életét önt saellamassé-gével. Hazaszeretetének gynjti tüze lángra lob-banija, a nemzetről stíló ragyogó apotheozisa magéval ragadja a hallgatók isivél- Mikor to-asztja véget ér, kitör a tapsvihar. Boor Micike még akkor is tspaol lázasan égő arccal, mikor már minden csendes less. A löispán kOlőn feláll és mély, meghajlással köszöni meg a kitüntetést. Mikor a bankét véget ért, ki-ki sietett föl karzati hölgy ismerőséhez. ■ -A\|h"Pista li lő\'rolisnt a Boor-Familiáboa, —\' Könyörgöm, ne hagyjanak itt bennünket, várják be a táncot is. A főispán ur — ugy létezik — nagyon érdeklődik nsgységtok iránt Roor mama, K\'árs, Irén egyezerre mondták : -- Ugy ?l — Igén fr — Ah I \'m ■..,„.. Akh Piff a folytatta, de ékkor már Micikére vs nditott: — Ugy e résatyeiznek nagysádtok a tánoban? —• Minden bizonhyal mama I — Mondta a kis bagoly, 4* Klára a lőlipánt kereste syemtivel. — Már a Mici kedveért osak megtesazük. Irén Dér meg ia találta szemeivel a ff lipánl. — Hüdd röpködjön éjfélig a kii I agoly. Aztán röpködött ia, még prdig a főispán csak- kaijafa-.....«•- — j ^■(\'■".\'■^\'pwiHipi^w A löispán sletati bemutatkozni a caaládnak. h% Mirlkaval nyitotta meg a táneot • es alkalommal remek csokrot nyujioit át neki, ka* maliikból. Attól fogva azután o>ak igen rtv-d idflre távozott el mellőle. Szsladstlanul vei* btssél-getett, vele mnlaioti, leste minden mozdulatát^ Ragyogó, szinte megd esöOli tekintetén meglál-saoti, hogy meg van LQvSlva. Valaki a társaságban nagyon szellemes akart lenni, azt kérdeste: — Mit játszollak ma ata a izinbáabaa ? — A „Királyíogás\'-t — Felelték többen is. — No, itt meg a föispánfogáat játasssák. Alkalom tarmi még a babért ia. Es a banális öttel a terebesi .Társaskör" jubileumán szalonképessé lelt Mindenki nagyokat kaosgot fölötte. Csak Agh fira, a vénncgyi! s Ijegyzfljt, (tt Márina\' keni boldogsága Kartbag ójának roanjaio. A Boor-faniflia távozása előtt osak nagy ae-hezen váltbaioit egy bi/almas a«ói Micikével, mig a lőiapán Boor-mamátél éa a nagylányoktól bnnsuzotW — Mioi nagysád, ngy é énrám most már aam ii fog-tőbbé gondolni r — Sót majd osak esutáu gondolok igazán. — Mikor ? A kis bagoly belenésati a aavartanáHÓ Aulaiéin be r szemébe, aztán suttogó bangót mondta: — Majd, ha főispánná laeaak. Ét ksos^va libbeni odább a főispán mellé, aki édes odaadáaaal ayojlotta neki ksrját. \'\' » - V Stgf-Ktwu, vasárnap Zala 88. acám (á. lap.) 1896. november bó etketéte. Seggeli 8 ómkor ünnepi mite voli a kell mir ahhoz,, hogy s bajveazéiyaaso ragályos Karaacareodüek templomában, melyen a közöa f jellegűvé váljék. Ét ml élelmiszereink nagy rétaél hadaeregbeliek ét honvédek együttesen veitekI kiskaalzaaiaklól vásároljuk, ennélfogva minden-réeit Horvátk flonor áldnár u eakü sientíé-f nap kJ van léve egylk-máaik Malid annak, hogy férfi tarlóit alkalmi tzónoklaloi, melynek meg- a ragályos bajt megkapja. A mi vároei tanácsunk ballgkláta uiáL a katonaság a laktanyákba vonu\'t.! egyforma tahlonmunkáját éa polgármetterünk A ct . ti kir. hadura laktanyájában \'Snmntutr verejtékülí, rettenetesen bokrot teendőn azonban alezredet intéiett leiket beazédet ai njOBeokhoi, I as eféle dolgok — ágy liifiiÍL— cseppei aem majd felolvastatott ax eskíminta magyar, német zavarják. Végeik bámulatos ambicio> »I a várna boldogflésát a a lilumnak oda aem bederíienek. Fedik bit a bejelenteti lifaa eeetak végre it neoi tekinthetik aléle tóaazloknak, amikre lehat fslelni ía, nem is, amini kinek-kinek udvariassága magával hozia. i— As ilyen dolgok elől kiiérni _ . — \'■ ;-—-—i- , [apnyj mtot tBhnyB Toftn«»i»rattif utat tárni a -Hsl.K.k A tiaretei ü vésa^ nály, maid osáttfotsVessládfeiiiáitahai let párosaiva a kíváncsisággal élénkké tették pM,lítíl,t #). _ D# Ml p4wle „j,,^ ú\|y ,aí halottak napián a ifeaeia A űrt oaend belyatt CT ahogyan van, — noodja a nagy kamarai élénk zsibongta nralgoit a temetőben, melv eoiiaerva\'iv bfllcaeség. Átért ni tán csak egyked-lőleg aa ati órákbannrendkívül fényét tzint al- fŰM m0i0iy0g y ,vigatl tovább dadái á boldog IIIH á diáknt a»ml undan ávhm moat ít maa-- _ __\| ét horvát nyelven, melyet ai újoncok anyanyelvükön iámé tettek. — A mayy.hr. honvtóUg laktanyájában Horváth György alearedee ecsetelte szép bsaáédbtp -a- katonai e»k II lényegéi ét eau\'án követkesati it újoncok felesketése. mény 400.000—50,000 korosa öowgben, 10 hogy agy zorajagyre eae\'leg 1 millió korosát ls-bei nyerni. Könnyen érthető tehát as aa áritai érdeklődét, melyet a közönaég tsnaaii • mám dik otztály iránt, nielyaak haaáaa mtt rietfhgr 6—Iá ikén leta — a tortjatek t«aeiőaé«t %ai-meitet bennünket arra, \' hogy as I. <«atá\\ju eor» jegyek tuiajdonessiaák ajánljuk a Jl. wasiá-lyu aortjegyeknak atWőbbi basearta iái, ami legkönnyebbén ugy tflriéaik, bogy aa illeMk M L osxtályu sortjegy ekei bak Didik, mire aa í^li galóság postás, n\'ánvélaílai watkfttd\' H. ossi. tort jegyei. Miután ai I oaatályo eorajegyakqt tel játén rlámiitntták. a tl eaetályr\'s znngtkaU Mg* újításra oly nagyméfvá tolongni árkató, hogy mínrim i á\|p jm^jfgy frlajdasoeáosk taf • melegebben áján\'jnk, iiogy minél előbb nmm-íék a II. oaztályn aorajegyáaek atfumH iránt. jalaattk eíbanyt tanáraik »irjánil éa kegyeletüknek élőtíóval is kilrjnéat adtak, tlt-ott 2-2 katooa állt poato\', gyuj ogaiva s gyertyákat felebt valója tirjáa. A traetőben valamint anaak bejáraiénál miedvígig példái rend nralkodott. Ttalték gyAléae. A ial\|vármegyei „ ált. lanltóegylat kBip. vála«imánya gyOléat lar-P iott f. ké Í7-é» Oáktornyin. A niult gyíléa jagyxőköny vének hiteleaiié-e után Felméri Albert ^ elnök bemutatja a kongreaautt raodaaő bizottság -tikárának lévaiéi, maly azerint Zalavármenye áemcaak hogy kOlSn tartha^a meg jöví évi kös gj8le«éi a miilenium alkalmából Bndapetten, ha-nem aa áKalánoe taaieatfllei példáia arra lógja indítani a bixottfágot, hogy megkerene aa or-azág többi ágyaeflUteil ia, hogy Mfá it nxy jtrjM\'fl \'\'i ■»lnt « aalaiak. Mínlán e taarinl a kősgyOléa rendet lávájában lati megtartva, a tárgytoroaal megállapításáról a választartny gon-ámkftilk. A gyOlév tfrgywnTntfimik éláaŰ^. sár a ünnepelyeteégének <■•!«!>ért két pályaté- - tait i» tQz ki a válaaztmány, melyek kSaStt a pálfáui óhajlók axabadon válnaabatnak. A ti-talék cimai: „Haíafiat ünnepek rendététe a -aápiakolábSB, klIőnOa lek in te\'tel Zalamegye al-knnyii nagy férflainak emlékezetére"; továbbá „A taniió a namaatiaégi vidéken, mint a magyar államatzae lerjaaatójs-" Pályadíj 60 aranykorona. A pályázat batárideje májsa l«ie. Caak egyleti tagok pályáshalnak. — As 1HM. ■agyéi kSagi fi;é«böl kifolyólag a tanítónkká iHBfllbf ?ak> fOlTátal inóűuaiiáas tárgyában a kormány bor intézett lőJUrjesatée eliő réaaét, hogy a jpolg. leányiskolát vegaett tanulóknak •n üilváiéll »iaagáls> alaegedlciiaék, a §-r» való bivatkoaáasal elaiaaitotts a miniaalar; de a (01 -vételi vitagá\'at idejének a lanév végéra való átutal illetőleg megigáne, hogy azt meglontolása tárgyivá t«asi. — Vaday J. békául azer kau\'ő lőlbiváaára elbaiároaas a válaasisiáoy, - hogy s Tanítók éa Tanítónők ezredévet ilbama námára eaoportkepben magát letányképestsii; de (OlkiTja egyuital Csáktornya várnainak Seasaa taatesUűaiaii it, hajlandók - volnának-e a mii-leniumra való takiniaiből egy csoportképben magokat magőrőklitatni, mintegy amiéket asa-itzvén azasl agy maguknak, mist az itkoláknak ssok felől, kik, mint a magyvoaitinnak mttnkáaai ta miilenium évében a haza éa Csáktornya vá-Várota tanigyének azolgálatábao itt a baiártzé-. Ica Állottak. — A különbö»ő albiiottaágok megalakulván, aa OgyTazatd-biaoitiág Jeney Guaz tárat, a »zámvia»gáló hiaoitaág Fitcher Endrét, a kSnyvbiráló-biaotiaág pedig Margilai Józsefei fálasztotia meg elnökének. — £Hegysés. Öív. Taubtr Alajossá úrnő leáayát ruias kiaaatsonyt Nagv -Kanizsán s hó S án e1 legyez te dr. Sttiner Józaef bndapeaii taemorvoa. — I>r Oariajl irpáá niagy. kir. Iioavéd főorroa, ki jelenleg a honvédelmi mioiaster ran-dalele ioéftán műtői lanlolyamon van Bndapetten, ezredorvoaaá léptettetett elfl. — Cj aaj-aklajrveiefl. A balQgyai-nittar a lümryi itnyakönyvi kerflleibe anyakőayv-▼eseiővé Krittíinkomck József m. kir. poatames-isrt nevezte ki, megbízván a hátMttgi anya-kSnjrvrazetéaaal és a házaaeágkútéa»el való kkrsmflkődéeiel ia. .___.■ . — Efy kázséf aévválttztatán. A hi-tataion lap tegnapi száma közli, hogy a belögy-minltaler Sient-Grőt (z^virmegyei) község nevének Zal»Saaat-Qr6trs kárt váUoataiáaát engedélyeste. NYILTTÉB.)\' — TIAaaa Kia KanlaaAu Megdöbbenéssel vettük a nagyon ■egbisháti lorráiból eredő ártwitási, hogy Kia-Kanistáa a tilau már kő-napok oia uralkodik. Egyaa isetek már b« la latlak jelentre a városi tsnác«uál, da mind ea ideig abaaolnta semmi intézkedve nem történt. Legutóbb a Plvári-atczában funlull elí két eaet. Goidán Károly .20 év aa és Oo<dán György 19 éves legények aatak tiioazba. Tehát nem tok ÉtvágyUlsaaág 4a mlaáeaaemá lyftrkal\'kfc1 melegen ajánljuk JLiaataLl olvaaókk Bgyslmába - Kgger tiőds psaziiÜáiL Kapkató 86 éa 60 kroa aradali doboaokban min den gyógyszertárban éa aeveaabb gyógy-füaier Bzletben. Fő- éa ssétköldáii raktár Egger A. fiai Nádor gyógyszertára Bpestei, Váci kírut 71. aaakla aUtr mH, — ha Cgánakál raMtk, Utta, hMr át aaiMMkaá SS talál IS tél SS kaái aátanakáM aiaM. «aá-kat, kimkáaaw, wlaláaaWakat, áaaiatalat i. a t (■talae ááO ktltakM slaWi át M)00 tllhkW ■iaUaaOáai a. a t. ptatakár ta viammtMM aki» kot ttállitva ét aílattlat jp lalafc létlM val kftH i Mm-■ti tag «. <«s Ur. 4vul Mtinil) il^fSfá— Mrtikkia. Sv^Jcaba tiauwa lavtltkn 14 kraa, It UralmMapekra 6 kna Uln\| ragatataadi. — Magra/ ajalvaa in MfnaUIM paataaaa xj~-waa-i) -—J \') áa a aaartaaatí. rovaUaa HalWiklrt aa KQtgiiditig. osztály- Dr. Felelőt tzarkeaitő: TAKlKI I L Laptulajdoooa V I « C H E L Is kiadó t...„., I 0 L I P. 4946. tkv. az.1806. Ml l-l — lesdkhlll alkart árt al as apraját ék intézménye Magyarországon. Ha, mi dőn aa alaö oaaiály bAzása be van \' tejezve aa már a nyereményeket is kifizet iák, ezt a lényt nagy megelégedettel konaiaiálhatjuk, mert ily modon aa uaztilyaorijálék nálunk U a első lépés a kis lutri eltörlése iráayában. A magyar, owtályaotnsjáték nagy tikere fölig abban áll, hogy a tiraadalom üaasei réiegei réastva\'tek benne ét bfiazketéggel konitstilhstjnk, bogy a ■agyar otziályaorsiegyek aa egéta világon leg-kadveaöbban fogadták. Valőaággal éri beiéiben ebben a tekintetben sz oaztrák kormány eljárása, midőn nem engedi meg, bogy a magyar oeatály-tdrajegyek Antairiában magában is eláruaiHaaaa-nak. Magyarország sokkal előzékenyebb a jó emlékezünk arra, hogy még csak rövid Idő előtt ja mindenfelé árulták nálunk a lembergi kiálll-táa aorjsegyeit, Remálhető, hogy a magyar kormánynak sikerülni fog, hogy itt ia katyreállitaa _____ a paritást, annál is inkább, mart ai uj osatrak kénnénabsn vagy óvadékképp pénzügyminiszter, Bilinaki lovag,, október V4-én \| küldött kézében letenni, tartott taposéjában bejelentene najlandótágát a kis lutri eltörlésére, Egyébkánt Ausztria engedélye a magyar osatálysorajáták vesetOaégánek érdekében nem áll, mert -n oaztálysorsjagrek kelendőség6) • kasa halárain belül is: valóban példátlan. Káért ajánlalos, hogy mindaaok, akik sorsjegyeket vásárolni akarnak, est minél előbb 4947. tkv. ta. megtegyék, nehogy oly kellemetlenségnek legyenek kitéve, mini as elaö otzlály buráit előtt, midőn aa utolsó napokban annyi megrasdelés érkezett Heintse Károly budapaati főelárualiáhoi, bogy a megrendelők jelentékeny réase már nem kaphatott sorsjegyet. A második osztálynál előre láthatólag stég sokkal nagyobb leta a vásárlókedv, mert a nyereménykiállitások itt még ha-tonlithitatlaaul nagyobbak. Ugyanié s eorajá ímréai hlrdmímémj. A nkaniaaal kir. Hl itali katdatf réaaéről közhírré létatlk, hogy dr. Kraislar Jtaatf nkamzasi lakóa végrthsjutónak, Tákar Anaa légrehajtáat eawivedé ktrtoaeayi lakáa elitta U Irt 96 kr. toka, 8 Irt 10 l». per, 4 frt 90 ér. vhajtáa kére mi, « frt «6 hr. )ilialigi s a még felmerülendő kölleágak iránti aáyahajttai m»-ben a feninevaaatt kir. lOnánvasék taHUatátau tartozó a kerectenyi 14 aa. tíktbaa L 74. kcar. alatt felvett Ingailsnask végrshajtáat aaaava-datitt illatö a 80 frtra btuaQlt Ma itasa 4a aa ugyanazon tkvban f 106 brts. almit felvett Ingatlannak ugyanast illető a 754 írtra baaatli (ele réaat 1SM. évi seveaber k4 M-lk aapjás dl. c. 7,10 érakar Kereceeny köstág basánál dr. Krtlslír JOaaaf felperesi Btyvéd vagy helyettese köabejsttavel megtartandó nyilvános árvaráaan eladatni fog. Kikiáliáaí ár a lassabb kitatt baasar.\' Árvanasai kívánók Urtoaaak a bacaár 10 vát papírba* a kt» Kall N.-Kanizsán, a kir. Ivaaék mint telekkönyvi hatóságnál 1896. évi auguaaiua hó 19. napján. 96. no i-i EgytttM Árverési hirdetmény. A nkanizaai kir, tör vesék, mint lkai kaida^j részéről közhírré tétetik, hogy Ifi, Flscber Feraaea nkanizaai lakás végrehtjts\'ónak, Tóber Ferenci végrabajtáat aienvedo kereeaenyi lakáé eHaoi 12 frt 90 kr. toka ennek 1892. anguietut 1-tal .. — aaguaatua iákban részvevő sorajegyek Máma 10,000 darab-\'járó 6°/» kamatai, 4 frt 16 kr. par, S frt 60 kr. bal kevesehbedett, míg a nyeremények eaáina í végrehaiiáa kérelmi, 8 frt 10 kr. taaaaafritáai, több mini kéiszentnnytra növekedett. Ehhez já-Í8 irt 66 kr. bátr. árverés megkisérlási, 8;frt 10 rul még a nyereinények mesés nagysága a má- kr. ingatlan végrehajtás kérelmi, 6 irt 91 kr. sodik osztályban. Leas ugyanié egy 800,000 jelen Ulgl ugy özv. Sckwarx Zmgmoudnak styu korona összegül kü\'én díj, további 6 tönyere-! uon végrehajtást uenvedeit elleni 68 Irt 81 A/. é lr\|Jkk gyökér wappan c patan tiraMtt tuUjdaoiig« latban lagtakarékoaabb Nagy-Kanl/aa, <aaárnap ii.tii, a«»ab 1001, tut»mt,tr H-iflJ jArá ••/, ka bittál, 28 Irt 70 kr. eddigi * ialaMruTaQdtf kf\'iégtk IfArU yjigjlAii kjy4b«n a Uaioa»aaati tíir, i4rraak larblHÍaha Urtmó » karanaenyi 14, >a. IJfcvhaa I. 74 bra* \' alatt felvett laiiat-lanaak í\|iMtmjtáit >\'MI4Ii1 illuiö a 60 írtra Imx;4I\| lal( r4aa a a* MVljn\|íPlj tkvbon 4.70IW Ina\', alatt forla\'t Ingtiláaaak u^unad llieitf • 7ni írtra ha«atti( tel* ré»aa Iftfttf. Ml aarmktr k< M. aipjla 4. II Irakar Ktrapaay kt<aag baeawál dr. Kraia\'ar éa rir, Miwsra Adolf Mparaal IflfU »«ry hilja-tana kleb»Jt4val megtartandó ayllrátio* IrVk-raaq a\|«4alai tea. Kikiáitaai ér • ttnirebli kiüti bc<«r, ~ Aa>r«al kívánók irt»enak\'a lec««r 10% át iíéi>\|i4aali«it <gt 4»ad4kkápa papírban a ki-ktttoAn ktwéh a lulmini. Kall N Kuina-tiu, a kir. lypsAk ailal l«!ek: Irtfnyvj baineftgnál tÍBVB 41 aiituaa\'uV Ifli TV>ik napján, Mikoa, PlflAjli Zala 88 azám fft lap.) 1895. november M S-ln" Kjjy tahót ara I frnni M kmeáf W UUn»4tlal vn\'iry aa • -, , \' :jtaaK Mlaa«al>aktl-déstt inAn Itt Ida tik HLYTHIA a ^polá^ára, sz&pétó8óre ós "D J ^ y, finomítására X U UL tJ I •BT HtMtl, Ml aa \|»ialal HMk fattr, ll»mll áa #4t(t -n«rlW aealjraált 4* iji»\|v» J>r i J tlr taair állal ■llaaMré l«»ei«li a lagjolé kn#kb#l minden doboxboa Balták el»a vannak, TAÜSSIfl OOTTLIEB i—i aitiaam bww Ifim. rarafciát aM\|4i l, Vaiwi a. Uapbati a lrK ittbl* IIUia«-r-, Ifti/kHP baraakailMfeitM « tryégy-ii iMMirkAii. Sarg-féle Kalodont minden szombaton 20 krért kapható Vv y 41 GUMMI (!► Kru.UU piW paal u balfcaifafak iMBOf la JMa laWiiMttaa a kif4a»la»k»l U Mii mytk. Tm>i»Imi aa kni l M§. lapblaiwiwnk laiaManriafckM alkahaaaka. lik — 1 mfi m«\|r»iiilul4iaél \|(f/, ttMtaali) »Hriilill»lr palim li 4haMtaa aulMlMaik KKlaKTf 91. mén I, férlt 4i ili Ji»«ti.l«i»kM a wHaáranaaa"ikaa => >«tyKa\'iUaaá« IN M-l Sarg-félt Kalodont minden wombaton 26 krért kapható. Kukorloza-morzsöTSk\'l kéa- 4a ardhi\|táara, egysaai ü 4a kaitfla aiariatttual, aaalaldvfl 4a auláid nétkil. Qabona roaták, Konkoly oiók (triaorflk); ; klil ke<alar* való M4uk éa M>MliMHaM)(Ob fakvOrn vagy ketaiK iaarai«a Takarmány-fttlleaKtflk, SiAllithatA takárék-főző-Ustök takarmány stb, résiére ■maoakavAfók, lépi> éa bnrfonyaváfók, Darálók «i\|4iii«ri lagjithh ailiiAaéaban «• >aark4<atial ké»<U nrk Mayfarth Ph. éa Társa aa. 4a klr. hla. aaak lailaiáal alyiyirákaa HBfl, 11/1, \'l\'aboratmKaf 76. aa idw<«k !««>«»• - Wttl^lMk. _ _ kulaa véil jogyijrai. S450i:\'>.; 18915 Arlejtósi hirdetmény. A diiklayiflrtmiayak, anyagok 4a a<arakaak I8M. Ifi janaár hó 1-WI 198 41 depamliar In\'i "4\|í\| lerjátlA iddra, a navykanlaMl •aapilya ad«arab4l a kir> doliipyáruda fakilrhalylalgatha 4a onalt laaxa a uaaykaalanal vatipilya udvariba ItaatU willtiiaa iakioiat4li«n a\|U>4* Dfli krlfitM h sltnllli tlrtialka mirarta** hatnwaifaa, arrm haianéatl I. a«l aavwktr l«a aa\|\|laak i a. !• érája klMaaUk. Haálliilal ilijul, a vaapáivlrai a dubanyrukiar halylaé\|all« aaáU liUodn aaállliaáayokrl uli«a mindia (100) tiyMii bilógrant uiáu 0!/, -aaaa bal 4h (él krajei4irmr állaulMatik mag. — A dohányáru raktár hqlriaégeibfll a vaspálya udvarába iliriénő (iivaroááaükuál > aailliiáal 41) itÚŰ) egyaxáa kllnaraiu aá yu aállilininyoktól, ugyanaaak a lentirt 4aa-aagugaj (ia naylNpil\'ai Aa ártrjiáa ajrnliri napon Í€ IdOben a ntgfhaalaaai m, klr. adAhivalalnál\'-jo\|í nagiarintnii ▲jln\'ailaiúk arkúloala4\|flkat Igaanló kalóaáai hUonyial hanta táaán kivlll (100) aayaaáa lóriul báoalpáatl kBla^aaak aa árlajtéa atoll laianni, vagy annak valaaaly kir. plnatftrnAi tdrtáai laiataWi nyugtával Iguaolnl, A UgaldnyBi-altb ajáalatia«0 btaatpánaa biato«ii4kal riaaaatar-tutik 4a vala a aaaraAd4a, taláUbb halyrűl klra<kA<lu44 jaáh«yyáa fenn-luriftsu niallali magkttldatlk, moly aiaraSdáa a állalkoa4ra a4a«a atuaaal ktiialeall ardval bir, mig a magaa kluoakarra n4ava a kölalaaatialg eaakia a aaaraAd4a jtlválmgyian után all be. Jalrn vállalatra 10 kraa balyagial olláioli árt ajánlatok la il-fngadii)\|p^k, Bílyek LQÖ Iri háuatpénaaal ellátva -isi miiala há rtggili 9 íréig a aagykanlaaai ra. kir. adóklalal Ijfnfikánél baoyú\|tandik \| raaa ajáulaiok lalltgntAaa a uóball árlajtáaék befajaata után ing. aaakil-aoilatiil. — K4a<ibb baárkaiftt alálUltok Igyalauba vitatni nem lopnak. A •aari&Í4al feltdlalak a nagykanlnal aa. klr. adóhivatalnál laagtekiaihrlAk. p Zaa-Kgaruag, I80fi. októbar II, M. klr. PénzUgyigaxgatóság. HafT-KanüM, vasárnap. Zab. 88. Mám. (•■ lap.) 1895 mtmiber bó s án Hirdetmény. A magyar ooiáijsorajáíék második osztályának húzása deczember 6-án kesdődik ós deezem-ber 14-éif tart Aa elsO osztályban ki nem hnzott osztálysorsjegyeknek ezen lrazáshoz szükséges megújítása, minden további jogok elvesztésének terhe mellett, november 26-ig eszkőzlendő, és pedig kizárólag a sorsjegyeken jelzett eiárusitóüál Teljes sorsjegyek, melyek az első osztályban nem nyertek, a második húzásban rósztveexnek a nélkül, hogy ezek megújításának szüksége fennforogna. % Vételsorsjegyek - a míg a készlet tart - és pedig: egy egész sorsjegy 80 koronáért, egy ttod sorsjegy 8 koronáért ee egy huszad sorsjegy 4 koronáért aar ismert elárusítóknál kaphatók,-a kik egyszersmind mindennemű íelvilágositással szolgálnak. Megrendelésekkel kéljük ezekhez (nem hozzánk) fordulni. Budapest, 1895. november 1-én. $agyar Qsztilysorsjiték igazgatósága. Egy millió 1,000,000 tana urtóí a ItprcicM esetben IjoíáD í 600 ezer torom- eooooo korona = 4fiDono ... államilag ^^ jóváhagyott iMiiUlfimjitíkfl melynek nagy nyereményhuzása liea (UoEwbw •-14-ig ^Utlh mty. Vétel-sorjegyek: 1 «cM M flrt I Ml MM 1 iUrd I trt 1 fcMMd 4 frt (Parii frj^brn • kr. ^Jáalalt l«Mf( I* kr. tm mjrr-mmf)fKj»ik.ir* M kr. ImIm4I.) Ajánlj* é«\'»xétirCUdi postautalvány •!-ln.é\'b«xx vtjy -atámvéttel la 1 t , 1 2 2 4 10 27 100 200 1150 20000 á 200 4100. i 50 r 2o r 15 i 10 i 8 i 6 i 2 i 1 \| 2 i 100 •200000 ■100000 . • 50000 • 40000 ■ 30000". ■ 40000 » 80000 •162U00 ■200000 ■20000Ö ■280000 21499 nyeremény korona. Budapest, Szervita-tér 3. sz. Sürgötfy-czim ; L«U«helalae Budapest Mh Uogjf • \'it«lt kfeRlnitég kölönböítl »»»«ú tftbb sorsjegy birtokftbBn nagyobb nyeréménykllAtosokho jtwon, —. Bt vagy ennél HM •orijiif bová«árlá»nAl ft tortitgytktl tgymáttél teljuen MM tíimokat Aliitok ÖWII utaséi ««rinti égés, fél, tise\'d éi hassad mi-jsgjskMl — * ÍMlI árakon. t^t Helnlze Károly föelárusitó Nyomatolt Fischel Fülöp laptulujdonotmál Nagy-Kanistt&n, 1895. alító. Najnr-Kaniaaa, 1H95. novembur 7-én. XXII. évfolyam. IMIlli INMb kta. W\|l>Wá l\|l4e Ualwéal lto—HIIn Imit! aak Immm imm Ml fciMtomt «t. IMnM • ZALA llilétlrtWi rwaUi MW i ilaU Politikai vegyen tartalmú lap. Kfft* uám árt \| 10 kmfoár ■Lúraavta lui t Un tm II km* (I M «#a) Wm (tMM1 likl-u I^Wliii • kna (t fci Mkr.) Ililnli!> jilAiywi ■É«m—1> A Nan-lUataaat- M MhIm lakarikpáoalárafc, a HankagTaaliel, as Ipar " -,llltt, - M daliul bank, a Natr kuMMl tttMinM^tkttl ét a Meafaf lakarakpénttar, \' ....... -___ SSl « „aajy kaiiiMt watolatyir «a aartOiOda r. t-1 himtaitt tlaHayi. f» Irf -t\'t-^ rMliMiti. ?m4ÍIMMÉI Mnfcat Viiép HÍM-W\|\|\|«lMllit Hafly-ICuMlMáN l.rtruUluc k4l»««M ............ ^ ▼uámp éai ©•\'ü.törtileöa.. A tanktttalszettség. f—«gj\| Wluaiea (jyula, Vfilllfi él kóiokt latáattgyl minilter mindenre kiterjedi fr-gye)mi!}í5\| kifolyóiig október s 7-fki kelettel mry rendeletet bocsátóit kl kfltigatgaláai tjfüöttségolíliBJi éa tnnlelttgyalflaégekhet, mily tanOgyúnk fejkJdéaének néhány nagyon fontos maiianatát öleli fal, ugyani: a tan< koteluettaég érvényre emelését, a unitéi likőrének fukoiáaát, 1 unttól fiietéiek bit-malié»é> él 1 liMütifivás frjlaattéaét fi rendelet ii biinnyaágúl uolgéJ, hogy a\' népukllláil törvény még Jtprént tune minden réatében végrahajtva, aem ai Iskola kol«ű életére vonatkttiólag, em pedig innak lialad eleiéi ilieUJjitg.ÍL küiüliokiuiú éa huigó niinlsler ni üjabh rendelete npin jij, de kMaéytelen, hogy uakiég volt ml Mér Trafort ii, utána kttl&nflaen Caáky mintatér kiemelte a tanftáa inteniltáfának emeléaét, fokoiáiát, eit kQlAnAien hangsúlyom Wlii sjua mlninw rcndetati mert legyen akár-mennyi éa akármilyen iskola, ha iáját tan-ciéljának mindan irányban meg nem falai, akkor at általános, a kfttmftvelfldéanek nhbflt haama ninm. A minlitír iiámokra, itilii* likai adatokra hivalkodik, melyek biiony, akár a titiíkötülesdUHíigüi, akár a tanitái alkarét tekintve, a törvény \' életbeléptetéae fltátr~T7 aattenddvui nem teMnak mag ■ várikotáanak. Et utóbbit jlletdleg ai egyik okra a ministrr ia reámutat, mikor kiemili ut a Éjik iskolamulaaitást, mely kétaégle-lenfii nagyon kérdéMaaé taati a tanítás alkarét 8 hogyha a téftylng Iakolába járók kAtOl ai iskolai uorgalomidOt még mindig uuk 8fi\'i6% Urtja klf a férfi lakosaágnak még mindig ciak ÓO\'JQ\'/, a nflk könűl <aaak 4649^ tud (rni én olvami, oi vilóban oly elaiomorltó jelenné^, milylyttl foglal kőzni nemcaak érdemea, de ke\|\| (t, A hllitiura né^yé meg éppen olitomuriló annak tudata^ mit a mjniiter a tanfalQgye" lOaágekhe intéiett randelatélien almond, hogy »a magyar nyelv tanltáaáról uóió Vl7Qi 0Vl rinC Cft CIltMMpta óta immár l6 év lett lli tehát ijt máaodik nemiadék karQlt ki annak batáaif alól, mégii a nem magyar nyelvfl lakoaiég körében ai állam nyaUAiek iamerata laanan ól egyáltilán nem kielégítő mérvben tarjad.* A mlnliter arra utal, >hogy a* — tanévben a 7100 nem mugyar tannyelvű néplakola kflrfll .1 "J\'J Jiőn £ tuagyiir nyalv álkor nálkUl vagy épen nem taníttatott.* E nagyfbntoaaágu, a figyelmet négy Irány-ban ia felkelti randeletnik ei úttal caak aion réaiével kívánok fbglalkoinl, mely a Iflrvéoywali « taftkotalaeattaéff végiabajtálári vonatkozó pontját iUati, A unkAtaloiattaég vágrahajtáaa nálunk nagyon nahét dolog. Okocia ennek a no* héiaégét nemcaak u, hogy nagyuámu a folekeMti iskola* kdlAndam a nauiietieég-laku vidékeken, hanem jóréaibon a nép vonakodáia, e »mely moai már nem oly mgy, mint volt évtiiadakkal aaaUMt, da mégii megvan még, kOlónOMn hol a nép axegénv, de okom ai iikolafentartók aggó* dalma In; mert kétaégte\|en,hogyhaai iakola-kAtelvettek aton uázilélti, mely addig ai ia-kotalátogatáa alól magát kivonta, (Örvényes esikflfftkkel kényaieHttotik iakolába járni: as kkolafantlrtóknak anporitan\' kell u iakolahclyiaégek ér~ir tanftdk klámát ía, mert igy ia, a taokAteleaattaég végre nem hajtáaa mellett, mk helyen nagyobb agyagy l$kolfiban a tanulók atáma, éa nsufol« tabbak ai oaitáiyok, mintaam hogy et a Unltái likerére néive gátló kOrQJmény nem volna. Ai lakok bebű életét ««MW mOlcaÓtdvé caak akkor lehet tenni, m analfaltélák aiáinát caak akkor lehat caök* kanteni, hogyha a tanító erején túl menfl nftinkát nem len kötele* vágatni. Kétaég-talen, hogy a atatiatikailag kimutatott írni* olvaaitt nem tudók kOadtt olyanok ii vannak, kik iakolába jártak a etakot at elemi A „ZALA" tÁrc<ÜA. A tilbrauli amlékftnnepére ióa») 1 ,U I. i- tl«l.ll MlM\|« — Irt* ti * HtfkaliMÍ v< ft alMtM^nkt* lwl««4 Vu liW .twlai Jl tu ,KalitnM\|4ly>" mhIM ttfiw mHki aia/rta rtyifiut Mám; NÚ4 ki* wwerxWM j Miért utk ni*, aaayta wrra mihk 1 Rim4»p sí(ií\'»y(\|)i, AaiaM alajA1 A mH a nlrra tmk Hit, MwiM fujt yjMff Ml 9 aa iW»JtW ►»«» érje wfr, .s»tr,- mm MhMI H/n A tmttt a mtítmi limHt áuMUya, tIMra M* MM fkyHtk fMra, (V«kv htíMml a kMa Ihtmfwul (ti Mk f4x a1 mmm. Hty imjik* MIM Mii IMwl AmiHaw m Huir, t Uti fkij; l^urMj IM1 Aijtee tfMf% M» Mar* it a«a tía^atáóra ntr. .tlntMwfy tdk! \|W%#mM/ yit imi>>,k Muaraá, mmmfib, AWti kiMi mifi tttfj/i tt^tmifU , Uiw- ffm< yWjwralra «tIllünk; NhoraaWi tutuM >■ Uaa kikmU, IMkikt) atafraayWIn Hűlt Ma, "ltriik mm q/twttiI mit wMaára mMittin, Kmultuk lik, ilntk uminytk, V»II4* mm ihbii milr Mrri HUti kirtiy ktrill at 4<i Infara, A lAkiUmtrtt taara naliirf ItH ibmrtulbk laala Wi tUh* ftllm) A kimtil Imiik MaayaMf kutrtéi OMét, pmnmk A ara //Me/M>, V) mmtmiUú tjulndtr tIHk Hunyt falni Anyimutl iiAu\|d/ W waWifriaay a/Aá kit ntmtiM, Nttjti (írlihl /M Ittititll hü. At IptkirAmkutk (Alw a/la fitélmA ata anlr, a ttHMá Alm nm tél t At éf dtjflé fíííMüi aay Itkt) (tuk, IIa aiM« rIIAA • kiül littttíitk, Mii WeyaewUa át^N nfraa Mral, K MlSii it thtttkA mMtutnk. Ihtt, t/fpttilti aakl/y áttitéaá av léppta, IM mimlta léltk, miném té aMKfWr már, lUéto(/#, Alkuiéi iérAm wjy <Wm, Na ktímt kitt, Itlkért kékt,- Ut w, Htmitkk mrnékHI fmb\'«HÍÍ! MMIhí, Mméltt kMitak értik ktfyk* ktil, KaM* npjt Mái ««My(w a ktktlmk, Iktiljmk mtf ki, liyyáa Wai iWf , IVlét fithlík tj/ünkn Uur»ftA»tk Vjtkk 1 ujabb nménptuftri t % MM, (Wk tttnl hiKlitkbiit awW/\'aaá iréttk, Cm ntaá a Itftttkk ifi im/>, dwíl Mll I 8 fi ItitHtnk, áa aHbii kákii —ulnk, llflnlm, áa itittik, Maéaá hoűi/hit aayy, H»ji» Witft>A tutiéi mtnmi/itMttl, (W fpktr Itiki kiHifmifl m Sttrtuik Mf/mAtil St a fyaayyaáá Mata, Httrtiti ttéiiii tmk Mtil a ttiriuk, tWr tt mMm niiIM ttffl Maaf, faltul utrtltt MAtf Waa* mawlaá 3 áa Maal árflaááaa tttnéti tttértl, Htméufiiiitk ét, tUiMtrél kitHMl, miénk a féiéutk miuAt* mtff kaUAtm lkk éltirt títttil a kii Httmtik tffmAti! Tkttértk tm/jmk mmJ, Hitttn Itlkiükntk aa titi miffima, At aaya qfkA* trrü tmt aa éttk; Ltlkénk AttMImt mtfklél aa áaf)a. Kintt, k/ir, Aitthég, tiééi ééj : émtJ, Nt ktlKfmm ráwk kárát áimmák I Stitártámp, Aétikák tfém vtMjuk \| Üértt, mt mm éfi ktttik. 8 ki mtptuktá a HbM ayW wlayll, 4 tulraiaa • mm kalalaiai Mm, H» tttmi MuM «Mmi «/» réhtéuk, hytlmitá tdjt már tűrt fataaa. Fkntéftt tlktlé ktttA UtaMa, TWaaitáat MM t atuáot ihmiI, Mtai. ámm, eauiftrtftk. nt\| mhi iMfDilik Mf, L hogy u iakola Ilyen negatív deaaoraliiáló ne legyen Aj emMtattem idl lerfceiéa okozza azt • nagst\'V httáat, • méy miau nagyon terméezeteteu u WnU Műid hiti— ia nagyon eilány. Már a boldogok TrWon Agoet la mondotta, hogy • ki lakoUbÉ jár, annak nemcaak iamere-teában kait gyarapodnia, hanem jobbá ia aatt Unnia, a mely alatt ai iskola nevelő haiáeái értette. Bt azonban teljes lehetetlen ou, a hol éppen u iekolák, u oeatályok tólzaufoliaága következtében a tanltáa majd-nam kénytől an puaata mechaniemuaaá, puacta iwhaliamimá Ea a* a machanlamua h oka, hogy aok gyarmak, daczára annak, hogy pár éven át ai iskolában fii, aam az iráet, aam u olvaaáet nam tanulhatja mag Agy, hogy a* néki haainája ia válják. Kéaőbb sem foglalkozik vele, mikor ai iskolából már klkarttlt Magasztos elv ea állalámw iskolák ótalo-aettaég, de kareaitttl vinni úgy, hogy • tanltáa inumalvitáaa még nagyobb kárát na val\|ja, tanQgyi budgetünk karatéban aligha lahot. Nagyobb óaaiegeket kellene a maga a kormánynak aa Iskolákra fordítani Valóban, oaak aa oktalan kkainyalhati ait a tórekvéet, malyat a népoktatáai törvény létesítése óta, a tanOgy fejleaztéae tarén I kormány, I Makezetek, ■ várnaak kift(\|-UKtahí a mindenütt találkozhatunk a haladás örvendetes nyomaival. Da • hiányok ia awmmel láthatók; ép azért buagalommal éa akarattal mag ia saünleihetAk. A táraa-dalomnak, habár nem keveaet tett, még tóbbet kall tennie, i Hfcíö ép jókor jOtt Wlaaaiai miniaitarnak a lelkaaedéa malagától áthatott ranüolMc, maly nemcaak arról U tairaaégtrt;-hagy u mimeUi tsl ismerte létaaó bajokat, hanam arról ia, hogy iamari a< aaikófókat -la, melyekkel a bajoknak elejéi lahet vanni I fala N. mám <S HM 1H6. wswk* 7-fai (—) A hnr—krdálmi Itttl. A tyormatám ktittktdák komgrtm muámok MŐémHá b*u4ga kfaitmU uUt$0 át mtgállamtoUa a kungrumii napit tndjM, Várható, hogy a mdihi ir&rtlUt oly nagy mámban fajnak mtgjtltnm, mtmi aat a tárgyalandó kirdáttk nam kmtottdg kináma-bttd, tál tbytdMmmf kmi. Hin Ugtibk nyír* a vvUki ktratlmiák Ugvitdlnobb énét-ki átok, miljtkat a ámqpaassaaon tárgyalni tjándikonak t mtlythiok orootlátára kim-brit alakban ttírémntk.. A vidéki ktrutknk-lom Jthirdgmtatdiának kéitím nfcmt ÍSfa ainUltg niirím lurttktlH vezet majd a fáj váróiba, akol ótoknak gond/a — Adj/a Jtétlt komoly l miliő tanáejc-mátt ttándákomok Jolytntni it ttgiltágtl köntttlni, vagy kátni A kormány já akuttal aan at Ugy irdnl ét jogot káotítllttkktl, ktUSn indokolt j\'avasla[ tokkal nombon, amonnyirt etak lakat, tláaí-Itany InayalartáM fog ttfoalalni, K Itonartm-mh wwgtartdtára vonálhtídhff a fauUt tltő torban a Itattai ktrttkmítmi át ipar• kamarát illeti, A napirand nagyfontottágu tárgyai ktláll itt mindtntkMU a /ogyaattáti át ttalmáráti odák tmámbát tmhtjUk. A kongrmttut att akarja, kom mtk aa adó-ntmtk a monatrkia ótttrw ftléhtn ugyan attm idajitlvtk utrint it ufwaaaitm magot tágban utdtimntk bt, mént Magyaromágon mii korttktdtlmi át ipmkmmma kipi dkéit mmbm mn. Mint a Oarrttpon- iW itf jorrátbál értértU, a kamat kmdi-dtkm kamara tikárát, DoA Jmát /tgpák magbtmi a ftümát mtrktmlátéml, mtIgtt már a Itgkőmléii napokban mé it küleU. tuk Nmet hátáig„ kogy a ftümát m árdo-lenit kfti ifkbttt ormágmtrit M tljynaá mtg/t-UlO w\'iaaániy fog találni A bécsi szellem. (8—f.) Felületesen véve a dolgot, kó< ffinyfla tehetne ránk nétva aa, hogy egyik vagy máaik vároanak ki a polgárin estére, egyéniaégn, politikai hitvallása m«gMat<« iuválla)l.hiy«táaa magaslatának, rokonaién veíönkc a köiélct porondjára vitt elvelvet, helyeselhetjük-e működésének caéhil ki válaaitott irányát, avagy nam ? Elaó tekintetre fgy a bécai polgármesteri utk mikénti áa kt által vaU betöltését, mintha érdnknnk a érdeklődésűink kórén tAI aaó factum gyanánt- kellene tekintenünk. Ha aaonban nemcsak a politikai éket kflavatlanül ható a érvéayaaftlbttó tényei Ölni fordítjuk figyelmünket, hanem egy maaaaahb manó lánciolatig ia tmjaastjBk ki vitagáló-HRHHHHHHH , „ dáaainkat, — aok olyanra kall bukkannunk, Ha at amtrák kormány nam áront magában \| minek érdamlagaaaége a figyelem re való méltatáaa elöl nam aárkóshatunk el. át ,ntk$lé$\' a ,ttmpüiit" mllta i YtylU nagy, aitrl rogy flí^líW,\' Ml m tttm \| tkrtttli DMfttre 1 . Sifdtm tykát m /(IffH kntMnn, (hitű tömít, ttittl, kt nlgym, kiirt kttu, Ktlámt királyt ktMt «lri>a, /Mn. Atytnk a mtnnytM I Klntk mi MM \'Nttárnyolfa a iár« /Ml lm, Mtiltá Itlkánk mmltii Ujabb honban, Mtgy kltátt btttdlhnb tumMri, hitért. Bth $mém tili IQhI a 4mmiégh» khétn fénylhá HMfll hitünk tógám, At élktl mw éraiuMa trilél, Ktrth kérni UhtmUtn «lrw, B tt toyhtr 1114911 tgyhdt ftátt tféttttol iktnm mbéhtn fféttnll t Mára mt, Ltbolli hiHnm íttUél mt^tm. látat Ittááni tttni iltéi mlt, »\'trá ttnáéttt iMMtáMt htnnnkhnn Ligg áátátáh* i/í\'il^d, uml Matirfwtol MNU{/«n kttnhu hSottlt hhámunk, Htot fény, étrábm látjuk n hntik, Mát rményénh, Igénk tmtté mUtm, éétnnnk a békt, kát hotétín rég, fymlhéy mm N párttmékoi — (MÍhtnt MII hton a tklréritéy, hulandátáuKt t jogot kMnnlmat figytltmbt venni, akkoéíh magyar ktrttlmltlmat ét a magyar kintttárí kirotiió, ijttrtá mártákbtn gyakorolt i\'ttmpátmt ttigomhb it kothatótabb mtoakaiidljfotdtu faalalfon. ktlytt it oly in-timJimL Ütemnekr. mtlytk m irányban fa ktlttltnni Itttik a oitttaálití. A kongrttmnt kitidnja továbbá, kogy n fogyomtátt odák nmm állam fővára moigál)(uŰik, amtlyntl-Imillttin at ilkiő ttrmikok tinylog tlfogyatt taltak. Kttktl ni ódákat dm mdiikltt a gyárakban, dt mindtnamtrt Hrtlték vittm fogynottá álkmnak K Ultin fémkorlát kid-ngdbcn a forgalmi intáttltk oonatkotá Imii taldtnit Ml mérHkmldknak ttkinttni. A kd-taláktrttluditm tetíntetábtn itm hvdn ft kongrttmut tmliUtrmillá korUUotdtokol, dt türgttni Joyja a korotttotdd vágltge* ttnbd-lyotátál. Nagy tárotokban it nagy kibtigtk bon kit napig, fatuMyon rauk tgy uapig kátnlhottim u rtflmlá, Filivtnkint tgytttrnil IHlieriS\' m logytn mobod tgy Mytn mtgjo-Inni (í kátalának, Ohj várotokbnn it nagy ktlMimkhim, okol tlfirthobubtUabb ai ipar it ktrtmdtim, a kaldtdginil it oa iUtÜ ka-tthtdtlmi k<imardoal tgytíártitbtn tgimn ím «</ Uhttmn tiltani a hdtalifkorttknlitt, A ktrttittdtltni iitntdkni vonatkotdhwJamttolni fog/dk, hogy utk ctok a nakmdjnkhot tar-tartó! ktritkttlőkktl it imrotokbil kiltktt-ttntlt Utltttktl. Maydno mktil UtUlol ktitni vigkfo UÍlN* 4* a* iparittrviny inmolicuarf uahmnit ify irttltmbon hullám aywflliii látni A ktrtthmltlmi toáUbéhrt nimtt il Mrtánntk intitkoilitrk, Ntvtmlttn javatolni fbgidk, hogy ily MUlattk dlkliattanak fit mindtn vdrotban, okol Itgolább ttvn btjtgy ttll tig kívánja (ftl, it mikor » MUUttknők kMtloi/l jtlltgük Itnnt, A napirtml i\'N Jtl-torolt Idrgyaibát, nitlytk <i fObb ^kgyak, ktinnytn Idlkaht a kowrttutit nagy fontot-tdg<i it ktlytt ktivtfkttttlittktl ngtilntk aauib <11 otl kotamld áu(i(ruaatiiJb áor<wra/tírs. inkább éá Itgkivdlább ntídon a válik van ir tltkolv a áuiifiwi\'vfe kártll A így tltő tor bun ntki k$U tlákimUltttkol hmm a kong rmttutra. Klártldlkalálag hm ormdg tittttt ktrttkpMmi komurtU /tlntkmni t/vgnak At ositrák fővárosnak válaastáaa ia \|gyt mint ast alább kifajtani megkiaéraljAk, korént-aém oly indiffarana reánk nésva Btámolnunk kell mindonekelótt Auaitrla politikai belszcrvozetének awjátaaaágáwl, alsd torban a caáaiárvároa ama territoriaHa je« » Icnttfségévol, mely asáiadok óta alalás még jobban a jelenkorban ast a jól-ro»ssúl óaasa foldozott Ausitriának \'nemcsak kullurai a kóigaidaaági, de egyúttal talán a lagagy-oklalóbb módon eróaen kidomborodó politikai kóipontjává, politikai türhelyévé tette Ausztria cwk ftldrajei érteiambta u örökös tartományok összege; a uoroaan vett AUH\'n* mindig mata Biti. Vájjon al tehetne-e kitelni, hogy u osztrák tartományok eoknyelyQ, fajilag áa kulturiilag annyira eltérd, aót még topo-graphikua a klimatikus viszonyaikban ia any-nyira különböző népeleinelt egy kósóa politikai mellem haaaa át, hogy ÓaasMarto aandóaáguk érzete egy, aa aaamék, a köiöe politikai célok keretében egybaforraatasa ókat? AHg. Caak agy hatflmaa államgépezet, a poli* tikai a társadalmi élet féltétlen központoal-táaa tarthatja a mái terméentakban aiéthuió területi ráaiakat agyba. Ilyen uerap jutott ai idók folyamán Bécanek. Béca maga ai állam az állam helyett, politikája annak veaéraaaméi Ausztria politikája, annak visér-eazmét. Luagar ur megválasztásával pedig oly tánadaimi áramlat jutott diadalra, maly nemcsak hogy estimet lényegében karöltve jár a deatructiv törekvésekkel, hanam a maga igazolására még amas aaiményi kQl* tartalommal bir, mely oly stép csillogó mezbe filtöiteti az élet gyakorlati kóvt* tolményeitdl elmaradt egyéb tévtanokat, melyek feltámadtak, egyenetlenségbe, küz-delembe vitték u embariaégtt, hogy attán elfeledve, iámét elmerQljenek. A antiszemitizmus igaztalan, mellette caak az Aiuéa elvadultaága, vagy a tisztán aympathús éa antipathia, tehát értelmi mo- Nagy-Kanizsa, csütörtök. meritumokra alapított meggyőződés találhat érvet — a,valóban müveit léleknek azonban el kell tőle fordulnia, a minthogy nem is tehet másként oly tannal szemben, mely dum&ágból, brutalitásból áll, s egy már velünk véné testté vált felekezet ellen prédikál irtó hadjáratot, a nélkül, hogy az ilyennek erkölcsi s anyagi lehetőségét mér legelné. Tovább is bocsátkozhatnánk a bécsi antisemitismus, e «germanicus furori elemzésébe — feleslegesnek véljük azonban háborgó szellemeit legyőzni, mert bizony nagyon Is kénytelenek lesjnek a saját főztjüket ők maguk megenni, jó étvágyat! egyesületének közgyűlése. kai foglal komi, miként vaa aoaak gében elterjedve. Valamint a mm, agy a k««bb képstel\'é •telek lélekemelő a nemesítő batáaa HMNto-A tishelyaél, a család kibllábsa gyakraa sgy ■ás ksdvsért köleönöao togislkosva vele, « >. . . • . r ■ , eaaládi Bet bsnséságét ssaali a aaré aliurt A kereskedelmi tanarok országosa ha. im^u . m.«m ■gte és kitejlsnti. Innen van, hogy valaméat a «■ Iád bilaö életében, ajy a aftidwlit sasi- . __. ,,, _ ,.. _ . . ■ » attaek jefeaOkaay és kitálé ms> A Ktrttktdelm StakimUu Tanárok Orwtfyosj _ • ^ \' iftss^ mait ezombatea tárta meg első rende« fejadaga „ampoaiskból «s 18M-ŰU esieé **** való bo^tko^st: ki- kineki Ajl^iy ^^^^ -ssS^^^ft^ saját lelki s értelmi műveltsége adja meg rá aton Wlattict Gyala rtl ás é* kösoktatá«&gyt ,erTbe a feleletet. —— -..........SK?\' Mprftn Emil miniszteri <wtélytanácao«. E tmpat^m tí {^i altitUiai a .tkadv Térjünk vissza tulajdonképeni feladatunk- • ?t r^T ÍTi\', I lásbápaa ütött képaömfivéaseiek ten»k«, tebai hoz! Miben és mennyiben TSet hatással rai állapotaink fejlődésére a bécsipoigár-^Ur hetrejíae. iJKSÍS molew váluitát ténye?--- atb. megje fntrk. A Hjp^WllMi frhUeyfr, agas, de- ■isi a mellétTi mliá—« Szerény véleményünk szerint szabadelvű- lSrTl0\'l-dlUk biaoayes fokán állanak, továbbá aa immár oly ben sem befolyásoltatva, — ellenkezőleg ép ;B»gByiiTén, ra!)(!yas bewédbto lei\'ege«« » ke féa\'yképéaaet _ ci, PJPBHHH I Ugyaocnak a caoport karatéban ^"tMk klM> az ellentétek szembeállításával sokszor járó reskedelmi oktaiás fejlődését, méltatva at «j tattaiai a ■akedveia»n«k at ipan»Drá«sat kara-tapasztalataink arra a feltevőre jogosít- «érveseti és lelkes asavskkal emelte ki a hi-\'tébe v4gí, miodaaaswö müvév tehát a legfésí. hataalc fel, hogy art. csak. erősitenC meg-^V l 8 ^ff wlre. festés, tara festée, a majolika- eel««e- szilárdítani fosra \\ - J J»«JJ» at aeatei.kai e nyelvi képijlalfc( UmtUUi, faráéi éa égetée, továbbá T^ÍK™^ íííwwtó ÍMllt\'t külSoöten a sakn unnak, ticyv»ÍU!aek UndeoUrtnŐI kádmaka a tSJ a bimté. Az eroben természet közönyössé, egy; é« levelezésnek lomoasfeát. Rámnutott ■rr«> Bll\|lkubb »auut éa figyseaéget taa«úó tsr-kedvűvé válik lassan ag oly eszmék iránt hogy milyen sürgős a tanárok fi/eésének mélij^kai # álta\'ában aa ipnrmH-isinttfcatk bar is, melyekért valamikor lelkesülni, áldozni tudott ha nem talál ellentétesekre, melyekkel szemben elveiért megküzdenie, hozzájuk ragaszkodnia, s azokat mindenek-előtt nyíltan proklamálnia kell. Csak a küidélem alatt szokunk hozzá azokat igazán a magunkénak_yallani; létünkkel, acéljainkkal azokat uljcxm egygyé olvasztani. ^——-—--- -— " Az Oflztr& BéabőT ugy senf szerettünk tányos rendezése; a<.aUloku kereskedelmi í«\|Beiy agába lartoaó tá»rak, amennyiben tpar -iskolának ^éa a ati kamkcdalmi Uafolya jtwrt, fttta, ké«ittettek. mabaai, a h\\>6 kiraakiialai iaWákbaf^; M Míu.runíiniiK á caopoHbsa TÍir WH. csolaiba hotáaa, kfejtv^i beyy r6bb»«kat c»kis Uj4,t\| n, ^ sla«- s feihü kereskedelmi takolsi__Aaoárok vannali tl^alr* ■fllltjaiiaági M^u^virtyit.lnl , _ bemmttáaár. A kü»<4bft« női lanintésétek. la- Trautmnn Henrik a* e\|r««et (Stukára j? jvább4 aa ipai é káai iaari esopopok kiitKtt-Mentésében ré« etesen «ólt az Öj tan\'trtrtl, rá- j wH»t ugyania & n3l keaiaaaka mindsnütl aa-tSinura anaak hiányaira. . i ~ :rTCbb arányokban uerepalni lo<. De mt\| a taa Ai egyeaület pénsttrosánsk és a ssaklap hméretek kiádiiása a kstddk munkáinak és a sserkcsalfiiének etán Ssftnlfl ^\'^"liaiiiiiMiiiiiiisk soha semmit átvenni; reméljük, hogy con-servaliv elleneink is a »timeo Danaos et . dmia feyentest piottójával a politikai hitval lásukkal kaczérkodó, tetszelgő antisemitismust távoltartják maguktól A szabadelvű gondolkodás felvirágzását nincs okunk ♦ Wcá reaffiíö sárhullámaitól intenünk\'.—--------—., . _I attan-laisan a monar dáltabb részévé válunk; nem csoda ha első sorban a\' bécsi, bizonytalan állapotok neküntf juttatjík kézbe a vezérszerepet, a hatalmi fftjM",; \' • / \' \' Az ipar s kereskedelem ma már minden ország közgazdasági, sőt kulturai helyzetének is mérlege, az pedig egy nyugodtabb s háborítatlanabb központot fog félkeresni, dsbféciéiil inár tartóit teb vasást a kereskedési iskolák aufonomi^ja éf I lantrot fiaelé-sénak és s<olgálali Sóéinak rende?é^ér5\'. At egyesület Szántó iaditványára aibaiároata, mi-szeriitt kérni Injja ■ kfiroktatAsfl^yi kormán hogy st Smzes kereslédelml Isko\'ák fenntartéit mani sa, hogy a lanárokal tonto és Dehéi uoU gálstoknuk megteleljen díjtrts. At íaditványok kosfii a legtöbb as iskolák béi\'aíi Ogyitfé vonai kizotl; már az elWníkes-leten is élénk megbesat\'és tárgyát képeaie - RArpAtl Manó tanárnál tqik ÜditvtKyi atiráiP. hOgyniok a ibiso keieskedelmi i»kolsi tanárok, kiknek polgári irko\'ái képesitérQk van, annak dacára, hogy a régi, valamint az ujabb nerveret rendelkatései sserint állásaikban meghagyatnak, ataktudományuk docnmentá\'á\'a »égeti. ___ _ _ kblSnléle ipari e«oportdl » htlIUMTtltg. te-ny ér keresetből éa gyárilag fiiött ipari aOi kW-maakák éa a nép bagyowáoyo* As afyaaaribb tecboikája báti iparát lógja feltüntetni: a ai-kéM\'tatémlt egyik atép feladatát a ■üveli kteépoattály éa a főrangú hölgyek ma-ga«an képsed islesének, alkotásainak sgyhegyijük** é* beaalatáaa fogj* képasal. AoMlyekaak pedig meg van aa értékök, bogy a magyar styjfi ornamentika\'léfnjabb felkarolánávai nab is egy nemteii e>met urtanak ébren, mini agy ■Bvaeii képt, mtif4í a aaii virágaibél áa aas lékelnek áriiyw gálaiftil h\'fieaw -mat. Taa sa raacsénk mindetek folytán, Usi«lt-leljeaen fölkérni miadatokal, skikV-taatabb »á-soli keretbe álló ■balkotánokkal foglaikosaak, bogy átokká) kiállitatnnkon résst veani saivaa- mégis minden \' nebétxég nélkül középiskolai, illetve \| kedíenk. felni kereskedelmi iskolai tanári viwgélstot geij&k egyuersmind, bogy eiiráoti stirea tíheusoek,ha őket ambíciójuk arra sarkalta. kéarságttket aa esr»dé»es 0f»<áf«a kiállítás igaa-A. köagjülée - tskintsliel átoa körülményre, \|gaíó«ágáiák (Badapew, Vároaligei) mialöbb, Teg-,, , . . .hogy s köiokUtásögyi fsnácHBskegyik siakoat- kéaflbb pedig a fciyó évi november bó >1 éig mint a fehér szegfű mellett tüntető császár!tflya azt ax eltfierjesztést^ te»ri a kí/oktstásOgyi Jbejeleaieai rtiveakedjeaek. Maguk a kiálliiáadó várost 1 kormánynak, bogy a polgári iskolai tanári ké-; müiárgyak a jövO évi febraár 28-áig kftiden- Buoapest, a Dunamedenaének kQlOnben\' P^it* legalább ia a középiskolai alapritsgálattal \| ^ be. is már a természet által praedestinált köz pont javára lett minden, a mi a Lajthán túl a méltányosság s humanitás rovására történik. Lueger ur magyarellenes érzelmei sem ejthetnek berniünket valami nagyon kétségbe, mert nagyon jól tudjuk, hogy a parlamentben ránk tett erős, s nem mindig illedelmes megjegyzéseit a közéletbe tények alakjában úgy sem viheti. öiszefoglaláskép tehát elmondhatjuk, hogy nincs mit tartanunk a bécsi viszonyok el-fajult állapotától, ha ez befolyással is lesz1 ieti?eg~6bjl kimondatni, ránk, úgy az inkább jótékony hatásában érvényesülhet. Nyugodt szemmel nézhetjük tehát, mint Végeznek a derék bécsiek, a >répuralommá< proklamált utczauralom szertelenkedését vei, mint teszik ki magukat lassan-lassan egyenlőnek vélewék, továbbá, hogy a minist teriumban már a közeli jövőben foglalkozni fognak ez Bgygyel, cm kis a vizsgálati nabálysai megjelenése aiáa tartja esetleg tsfikségesnek a további lépéseket. Vidor Salamon tanárnak azon inditváaya, hogy as ig nÉervéJétmk kSfripfl 1 vohy a fele-! kezeli i«knlákrá is kimoadaraék, tárgytalannak tekintetik ason okból, mert a szervesei intézkedéseinek pontos betartására as öaatei Ukölakj rendeletileg atarittatbik. ások kőst as iskolák \| közt, melyekre a sterveset vonatkosik, a te éke- j aeti iskolák kü\'ön is megnevettetlek; így tehát mflgátőf értetődik at, amii indítványozó rende- A atftkaéft köaelebbi fshilágitáaokai a kiálfiiás igatgaiöaáfs késsaégiel »dja meg. Budapesten, 1S96. április ki. Dr. SehmidtJómt». k., S5ry Fm-bu Ktimim s. k_ ■ia. ua., küliiiáu ifaag. \'_a XX aha, MsiM <Mba Dr. Sundrú Jénát s. k^ ss albiaaOatg aliaá^s. Műkedvelők kiállítása. * (FAlhiváa.) Valamely nei\'telnek ax ö»ne« mbvésaaUkbea művelt világ gúnyjának avay sajnálkozásá- \'"!? J°P;! . í* <1 Yi \' Tj ii nyilvános mBalkniái>ain « m&gytUtemétitein ki- nak, — • végül hogy sikerül majd nek.k fjrt#\| ibbli\| )l4Jbe\|ni \|\|( tf a n\'l»ía«e U általuk felidézett népszenvedély lösitőn tak % a moipsr Iránti ériéi ée baja\'-Hó-ár arek* Tollfuttában. A.. A világon mindennek megvaa a maga lakasé-rője., Megvan a mulatságoknak ia. Kivel aaoobaa a atital«m btbendl* jelenik meg lag<arkább vanaeiébaa, a fukmírő ia a kölön-bösA alkalma\'am^gok aar>at emelkedik vagy atád a maga abaolat va\'aiájáku. ATtabödi rektor peldlaak okáért esik aat Is ebédet ismerte ef baasai ebádftl, amel\|t\| váa bárom aaptg «ukadt anal lekete kávéval kábelt ■agát hintlaia. Nagy-Kantaa, csülörtök. Zala 89. «ám. ift lap.) 1896. i»M»ker M U készségeket még: sém szerezték meg. Laha/ (—) A kmrezkrde!mi áWHftvm tetlen, hogy az iskola ilyen negatív hatása demoralizáló ne legyen. A említettem túlterhelés okozza ezt a negatív hatást, a mely miatt nagyot) természeteseu az iskola nevelő hatása is nagyon silány. Már boldogult Trefort Ágost is mondotta, irogy a ki iskolába jár, annak nemcsak ismeretek ben kell gyarapodnia, hanem jobbá is saffleBuié, a mely alatt ar iskola gevelő hatását értattc Ez azonban teljes lehetetlen oU, a hol éppen az iskolák, az osztályok túlzsúfoltsága következtében a tanítás majd-aem kénytelen puszta fitt. A gyarmatáru-kei eskedők kongna zzusának előkészítő bizottsága befelezte üUn0 A megállapította « kongresszus napn endjtt. VárkUt, hogy a Miki érdekeltek oly nagy mámban fognak megjelenni, mari azt a tárgyalandó kérdések nagy fontosága kívánatossá, sőt elengedhetlenné teszi. Bút legtöbb nyíre a vidéki kereskedik legvitáliiabb &de kei azok, melyeket a kongresszuson tárgyalni szándékoznak s meMrnek orvoslására kon-krét alakban törekszenek. A vidéki kereskedelem Jelmtdgoztotázának kérdése szerint valószínűleg számos kertskedőt vezet majd a fit-városba, akol azoknak gondja — baja Jelelt komoly t méltó tanácskozást szándékoznak verbalismussá fajulni. És ez a mechanismus AV^4* & kőeeéelm, vagy kéau A kormány jó akattal van az (így iránt éz jogos követelésekkel, kellően indokolt javasla- ti oka, hogy sok gyermek, daczára annak, hogy pár éven át az iskolában ül, sem az Írást, sem az olvuást nem tanulhatja meg úgy, hogy az neki hasznára is váljék. Később sem foglalkozik; vele, rqikór az iskolából már küterfllt Magasztos elv az\' általános iskolakötel* zettség, de keresztül vinni úgy, hogy a tanítás intensivitása még nagyobb kárát ne vallja, Tant^yi bw^ertlnk keretében aligha lehet Nagyobb összegeket kellene a magas kwmáiiyuak az iskolákra fordítani Valóban, csak az oktalan kicsinyelheti azt a törekvést, melyet a népoktatási tör- k-—a kormány, a felekezetek, a városok kiintettek; s mindenütt találkozhatunk a haladás örvendetes nyomaival De a., hiányok is szemmel láthatók; ép azért buzgalommal és akarattal meg a szüntethetők. A tára-dalomnak, habár nem keveset tett, még többet kell tennie, s erre ép jókor jött Wlassics miniiTtfmrkjüclkesedés melegétől j jl áthatott rendelete, mely nemcsak arról tesz __lanuságot, hogy a minis&r felismerte a létező bajokat, hanem arról is, hogy ismeri az eszközöket is, melyekkel e bajoknak fT elejét Tehet venni! kongresszusra, melynek eUkámáám a budapesti kereskedelmi át iparkamara kipróbált kezeiben van. Mint a „Pezter Ozfrezpon-denz" jó jorráéit értesül, a kaszai komim-delmi kamara titkárát, Dtű Jenőt jogják mzgbizni a felhívás szerkesztésével, melyet már a legközelebbi napokban ezét is Műnek Nincs kétség, lzogy a feüuvás az érdt-kelt körökben országszerte 09 ügynek megfelelő visszhangra fog találni A bécsi szeltem. Ás ,ntkoiái"a „viqtnyUzet\' vallja ; VtytÜtH, HSjfl, dictSvagy örikké. Győzőit az ttzmt 1 Ébruztö tugára Elmét, tzieet, ki táfyrn, kürt UUt, Szabad egyház itt finn ttabad hazában, Koldust királyt ktbléU tárva, födve. Atyánk a mennybenl Kintk égi Utzi Tulstérnyeijz a véget földi tért, ErSsitsd Ultink mindtn ujabb harcban, Hogy leiedet kisdjink turnéért, hitért. Sók tmbtrM tini a nmmitb/b* UHU fényüut nagy hitünk tufára, Az élteti nap árasztja tréjét, Ezrek ktbUUH UketUtm tárva. 8 at énkor MdtUt tgyhát ftdtt oyáuttd Szentelt ttbébtn jlyóoyult t lábra Üt, Lehullt bümm átoM wtféét. Istent imádni uent oltárt mull. Zord ezredéeet átküsdöü honunkban Légy üdtMltt drága, utnt uabgdtág! Siálljon Izlenhtz hálatelt loháitunk, Hogy fény, dtrtím látjuk a hazát. Bettit rminyünk, igénk Ittlll váltan, Honunk a béke, üdv haidja Hg, Eggtnlirig tttréU fel pdríiuiákat — otthont laláU btnn a letttéririg, tokkal szemben, amennyire csak leket, előzékeny magatartást fog elfoglalni, Ekongresz-stus megtartására vonatkozólag a kezdés eleő sorban a kaszai kereskedelmi éz ipar-kamarát űleti. A napirend nagyfontosságú tárgyai kikül itt mindenekelőtt a fogyasztást ás italmérési adók rendezését említjük. A kongresszus azt akarja, hogy emJe az adónmek a monarchia osztrák felében ugyanazon alapelvek szerint és ugyanaion magasságban szedessenek be, mint Magyarorzzágon. Ha az ozztrdk kormány nam érezne magában hajlandótáyut t jvgoe kívánalmat fiyyeltmbe vzunjf akkor a magyar kereskedelmet ét a magyar kincstárt károsító, ijesztő mértéiben fakorok csempészet s&gyrubb éz Hathatósabb megakadályozása foglaljon helyet és oly in-tézkedések tétemnek; melyek ez irányban le-hetetlenné teszik a visszaélést. A kongresszus kívánja továbbá, hogy a Jogyasztást adók azon állam javára zzolgáljanak, amelynek területén a* illető termékek tényleg.elfagya/a-tattak. Mlfdl ai adókat\' ám zzedfék be a gyárakban, de mindtnezetre térítsék vissza a fogyasztó áiUwéak. Külön vámkorlát hiányában a^forgabni intézetekvonatkotó kimu-tatásaü hm mértékadóknak iekínteni.,A ká-zalÓkereekedslem tekintetében nem lejvin á kimgrezzzutr emlitésmnéltó korlátozásokat, de sürgetni Jog ja a keresetmód végleges szabályozását. Nagy városaikban és nagy községekben két napig, faluhelyen ceuk egy napig házalhasson a házaló. Félévenkint egyezernél többször ne legyen szabad egy helyen megjelenni a házalónak Oly városokban és nagy községekben, ahol előrehaladottabb az ipar és kereskedelem, n hatásággal és az illető kereskedelmi kamarával egyetértétben egészen meg lehessen tdtani a házalókereskedést. A kereskedelmi utazókra vonatkozólag javasolni fogják, hogy ezek csak^ a zakmájMoz tar-tartozó kereskedőkkel és iparotokkal köthessenek üzleteket. Magánosokkal üzletet .kötni végkép tüos íz as iparUfryény vonatkozó szakaszait ily értelemben keÚene megváltoztatni A kereskedelmi testületdere nézve is történnék intézkedések. Nevezetesen javasolni fogják, hogy ily tetlületek állíttassanak fú minden váróiban, ahol legalább ötven bejegyzett cég kívánja azt, és elekor e testületeiknek kötelező jellegük lenne. A napirend itt feltörölt tárgyaibál, melyek a ftibb tárgyak, kffnnyen látható a kongretezue nagy fontossága és helyet leöoetkejjfetétéket engednék aiok az ott hovmló határozatok horderején. Leginkább ét legkiválóbb módon a vidék van ér-liehelve e határosatok körül és igu első tótban neki kell előkészületeket fanni a kong-rettziura. Előreláthatólag as ország összes kereskedelmi fcatnurrft jelentkezni Jognak 8 (S—p.) Felületesen véve a dolgot, közönyös lehetne ránk nézve az, hogy egyik vagy másik városnak ki a polgármertere, polttjkai hity«Máaa megfelel-e felvállalt hivitáaa magaslatának, rokonszen-vezünk-e a köztiét porondjára vitt elvetvei, helyeselhetj&k-e működésének czélul kiválasztott irányát, avagy nem ? Első tekintetre így a bécsi polgármesteri szék mikénti és ki által való betöltését, mintha érdekeink s érdeklődésünk körén túl eső factum gyanánt kellene tekintendők. Ha azonban nemcsak a politikai\' fial közvetlenül ható s érvényesülhető tényezőin fordítjuk figyelmünket, hanem egy jjHpisbb menő lánczolatig is teijesztjük ki vizsgáló^ dásainkat, — SOK olyanra kell bukkannunk, minek érdemlegeaeéga a figyelemre való méltatása elől nem zárkózhatunk el Az osztrák fővárosnak választása is így, mint azt alább kifejteni megkíséreljük, korántsem oly indifferens reánk Jlévc______________ Számolnunk kall mindenekelőtt Ausztria politikai belscervezetének sajátosságával, első sorban a csáazárvároé ims territoriális je-..... lentőségével, mely századok ÓU s talán még jobban a jelenkorban azt a jól-rosszúl összefoldozott Ausztriának nemcsak kulturai S közgazdasági, de egyuttaTtalán a legegy-öldalúbb módon erősen kidomborodó politikai központjává, politikai tűzhelyévé tette. Ausztria csak földrajzi értelemben az örökCs tartomanyok öwiqpr a szorosan vett Ausztria mindig maga Bécs. Vájjon e\\ lehetne-é képzelni, hogy az osztrák tartományok soknyelvű, fajilag és kuJturaiíag annyira eltérő, sőt még 4opo-graphikus s klimatikus viszonyukban is any-nyira különböző népeleineit egy közös politikai szellem hassa át, hogy öaazatarto-zandóságuk érzete egy. aa eszmék, a közös politikai célok keretében egybeforraszsza őket? Csak egy hatalmas államgépezet, a politikai s társadalmi élet feltétlen központosítása tarthatja e már természetükben széthúzó területi részeket egybe Ilyen szerep jutott az idők folyamán Bécsnek Bécs maga as állam az állam helyett, politikája annak vezéreszméi Ausztria politikája, annak vezéreszméi. ~ Lueger ur megválasztásával pedig oly társadalmi áramlat jutott diadalra, mely nemcsak hogy eszmei lényegében karöltve jár a destructiv törekvésekkel, hanem a maga igazolására még amaz eszményi kül-tartidommal bir, mely oly szép csillogó mezbe öltözteti az élet gyakorlati követelményeitől elmaradt egyéb tévtanokat, melyek feltámadtak, egyenetlenségbe, küzdelembe vitték az emberiséget, hogy aztán elfeledve^ ismét elmerüljenek. A antiszemitilmus igaztalan, mellette csak as önzés elvadultsága, vagy a tisztán sympnthia él antipathta, tehát érzelmi rao- Nagy-Kajpizsa. csütörtök. Zala. 89.\' asim. (» lap.) mentumokra alapított meggyőzödén találhat érvot rt- a valóban művelt léleknek azonban el kell tőle fordulnia, a minthogy nem ia tebet máéként oly tannal izemben, mely durvaaigból, brutalitáaból ill, a egy már velünk vérré <teatté vált felekezet ellen prédikál irtó hadjáratot, a nélkül, hogy.ai ilyennek erkölcsi a anyagi lehetőségét mér legelné, Továbfi ia bocsátkozhatnánk a bécai sntisemitismus, e «germanicus furon elem-téaébe — feleslegesnek véljük azonban a réazlatakba való\' bocaátHotáat: kinek kinek saját lelki a értelmi műveltsége adja meg rá a feleletet. * TénQnk vissza tulajdonkénem feladatunk* hozl Miben éa mennyiben lehet hatásssl a mi állapotaink lejlód ésétfe v bécir polgár* mesteri választás ténye? Szerény véleményünk szerint szabadelvű\' ségűnk ezzel épenséggel sem lehet a jövőben lem befolyásoltatva, — ellenkezőleg ép lg ellentétek wambeállfláiávil tokizor járó tapasztalataink arra a feltevésre .jogosíthatnak fial, hogy ait eaak erőeitenl, megszilárdítani fogja. Az emberi terméaset kőzOnyősié, egy -kedvűvé válik laiaan az oly eeimék iránt ia, melyekért valamikor lukpaülni, áldozni tudott ha nem talál ellentétetekre, melyekkel izamban elveiért megküzdenie, hozzájuk ragaszkodnia, a azokat mindenekelőtt nyiltan proklamálnia kell. Ciak a küzdelem alatt azokunk hozzá jut"1"1—ifAtdn.—a .magunkénak—vallani $ létünkkel, ciéljainkkal azokat ttljsH egygyé olviaztani. At oeztrák Bécibőt ugy sem Mérettünk soha aemmit átvenni { reméljük, hogy con-tervitiv elleneink ia a itimeo Danaoff et dana fenmtea! mottójával a politikai hitval láiukkal ksezérkodó, tetiielgőantisemlliimuat távoltartják maguktól A szabadelvű gondolkodát felvirágzáiát nincs okunk a bécai reaktio aárhullámaltól ! Öltenünk Laaaan-laaaan a monarchia leukonuoli dáltabb réttévé válunk} nem caoua lift első torban a bécai bizonytalan állapotok nekünk juttatják kérbo a vezérezerepet, a hatalmi\' túlsúlyt. Ai ipar a kerwkedilem ma már minden oraiág közgazduági, uöt kulturai helyzetének is mérlege, az pedig egy nyugodtabb a háborítatlanabb központot fog felkeresni, mint a fehér aiegfű mellett tűntető császár vároat, Buoapeat, a Dunamedenczének különbeni ia már a termáaiet által praedeetinált köz pont javára lett minden, a mi a Lajthán tál a méltányosság a humanitás rovására történik, Lueger ur magyarellenea érzelmei sem ejthetnek bennünket valami nagyon kétségbe, mert nagyon jól tutijuk, hogy a parlamentben ránk tett erőe, a nem mindig llledelmea megjegyzéseit a közéletbe, tények alakjában úgy aem viheti. Oeuefoglaláakép tehát olmondhatjuk, hogy nincs mit tartanunk it bécai viszonyok elájult állapotától, ha u befolyással ia leai ránk, úgy az inkább jótékony hatásában érvényesülhet. Nyugodt szammel nézhetjük tehát, mint végeznek a derék bécaiek, a ^népuralommá* háborgó szellemeit legyőzni, mert bizony nagyon is kénytelenek lesznek a saját főztyűket ők maguk megenni. Jó étvágyat! A kereskedelmi tanárok orezágoe egyesületének közgyűlése. A KimMibnl fyakiikohi TbndroA Orudyot EfptUtt* moll xombnton tartl meg «ltO reodt* kAsgyBléét Badtptstto, melyen t« orttlg ót«-mm ftltO ktrtiktdilai iikolál klpviaelvt voltik A tyűlM lalentOMiát juutybao «mltt4 hogy %aon WUuiki Qyela villát é» kAsoktitá»Ogy miniszter, Morltn Emil mlnlisttrl oastálytsnáoso, Mártonffy Márton mlnltiitrl aiikrtftrtnt, dr. KAnlg Uyn\'a t felaff ktretkedtlal l»kolák bit iom, dr. Stitréoyi Jóaatf mint i ktrMktdtlml minitater Ii»Iv«IIm«, br 1C»óhitiai«itr Fi lg \|t« ■»ti. megjelentek. A namknntiiat ftM kimke-dtlml itkolt tanári karából ott voltak Sun Samu Igugtló ét Kárpáti Miné tanár, Az egyiaülit tlnBkt Nhf Lltslrt a gyBléti megnyílván, mtgvt* btMédbto fejtegette a ki rtaitdelmi oktaUe fejlSdteél, Méltatva at aj tiarrMttii ti leikre tsavtkkif emelte kl a hl-ra\'Üal mely t kereskedelmi lakolni tanárnkrt vári kisimító at aeitslikal 8* nyelvi képzéi mellett külBnAatn t itánuannik, könyvvitelnek éa ltvilaié>ntk. fonioMi^gál, Rámntatotl trrt, hogy mllytn ibrgOt a tanárok lőréiének mtl-ilnyot rendeitM; n elaélokn keretktdtlmi éa ipar itkolántk ét a níl ktrMktdtlmi tan Ny a mnknak, t felnő ktrtaktdtlml lakóiakkal kap-ctolaiba hoalM, kifejtvén, hogy n\'Obblakai oinkls t felnő kerttktdtlmi lakolt! Unárok vannak hlvniva filvlrámtsinl. lrautmuHH Henrik m igyMŰltt főtitkára ja kai foglalkoaai, aiként rsa annak aiadea rtu-gében elterjedve. Valamint a aene, Hgy a kiaabb ktpaOaieé-atlttk Mltktmtia a neaesitO batáaa uaaretM. A ttíibalyoél, a caaltd kebelébea gyakran egy-a áj k ad ráért kOloaAnBaen togialkoara »tla, a Mtladl él«t beneóatgtt aatli t apró altersat keivel i hls benaajét dissiti, a mOialMt neveli ét kfttjlwatl. Innen ran, kegy valamint a Malid belaO tatban, agy • atUadvaiak aort-ben ia a uóknek jelentékeny ti kiválé eae-rtp int, Miadtaea tttaponlekból aa 1896-iki e«rtd Ivm oratágoi kfellltáa XX. Moportiaatk kebeltben, mint ftnállA alraoportbaa a baaai aA> kad.alök mQreintk kiállltMa rlUiell itrvbt. E eaop\'irtban ki lógnak tliiitaini a mBkedre llektpan OtOU ktpaOnflrltMitk Uratkel, tehát ftalmdaytk, aaobrok, amennyiben eaaliarök ll-ial. kéeíiUMisk ét ft kiállítás képkflmavéntil etarnokában váló tlbelreaétéra igttyt nem tiü-hatnak ozyan, dt mind a mellen a mBráaset hitoayM fokán állanak, továbbá aa lamar oly •ltoiékeay kulturális tényoső gyanánt jelent-kf/l mOkrdrtléi ftayktpétitl ttrméKOl. UgytaoMk t csoport karelében fognak hamu* tiltatni a műkedvelőknek ai tparmDvémit kert-Uhe «ag0 mlndtmnamü alrtl, takar a lagieal. le aelyemftitéij líra ftetée, ■ atjalika- M üveg-iMtée, ftatUiM, faragáa la taatts, továbbá iniodennemü n0\| klalmaaka • léltg a hlai<é* mngassbb mttiiléMt és\' ügytaéget lanuálió tar-■akii h általában ír jpirmÜTéneteknek Mr-mely aglbi tartósé Urgytk, ímennylbtB aaa-tturék álul káultlittik. A nöl kétiinunkáaak t otoporlbad veié felvé-telével tgy lgtn jolentékeny és intilllieoN tltm-ntk kiváaiuak alkalmat nyújtani müügymégn btmaiatitára. A külttnblUfl női laalaiéeetek, te vábhé «i ipart é< hiet Ipart Mtpar\'llr • . THUin mw ipmn n m ipin onpvrvr .wim lenUatbtn rtM ölesen a.óit u« \|U..tanianrOL aalhta agyeaft a aét ktriaaaks atndaneu tr n.alai»a annak hiányaira. gyobb aranyokban aMMpalnl fog. Üt mlg • As egywOlet pénsUrotának ét a Maklap aatrkeMté\|lntk heasamoléia után SatalA Sttoual dthrtcMnl tanár tartott taloivsMet a kerMke-delml Itkolák autonomlfija M a tanárok flatie Mntk éa itolgálatl tt^ytintk r«ndt\'é>tréi. A* tgyMOIit Szánté laditvinylri tlhtilrottt, ml ■aerint kírni lógja a kAroktatiadryi Irormtnyi, hogy ti OwzM kareiltlalmi Iskolák fenntsrtéit uiMi\'aa, hogy \| laatrokal tantox It nebti eaol-gtlttuknak aagfelelAen díjazta. Az liditványok jtjfenl i -legtAbb aa iskolák bilsO Qgyiin roniiknaoti; már ti tlMritkts-Ittta it élénk megbtsté\'ét tárgyát képeaia Kárpáti Mnité tanárnak egyik indítványa aurán), hoiy Mik l falté kereekedalmi lakoltl Uairokí kiknok polgári Ifkoinl káMalUfük van, annak daoárjk hogy t régi, valamint ss ujabb Ktrveiat rtiidelktiéMi Merlni lltátalkbin mtgbagyatnak, mégis iiiktudomlnyuk docnatntlláaa végett, minden ntha»lg ntikftl kBzéplikolsl, illtivs filaé ktrltkedtlal itkoial Untrl viaagtlitol IthMatntk, ht Oktt tmbloféjok arra atrkalia. A kAigyblét — ttkinttittl sión körülményre, hogy a kenoktaiiiatlgyl tsnáe^ink og\'ylk tmkMa-tályi nt ts aléierjeMtMt ttasi a kS<oktilétDgyi kormánynak, hogy n polgári iskolai tantri ké» penltáa la\|tallbb la a kOsépitkolal tltpvliazalttlal tgyanlAntk véltfék, továbbá, hogy i mlnltz Urlumbtn már t kOzell jlívíbon logltlkoial fognak az Ugytytl, naakla a via<gálatl eMbályial arg\|tlaaéat ailn tartja Mtlitg nllkatgMntk t további UplMkti. Vidor Balaaon Imárnak tton (ndltvlaya, hogy sí nj attrveietnek kBlelavA volta a i«lu< ktml i\'knilkri It kiaondanlk, térgyiilannak tekintetik tton ukból, mert a MervtMt intlrkt-déMlntk pontot haiarlátára ta Amim lakolák rtndtltilltg eUrlttiitak, unk kAit ti Iskolák iiBat, melyekre a aatrveiit vnmtkMlk, t ft ikt-tetl Iskolák ktlIAo la magntvMtHltk; Igy tehát niagtlÓI IrHtMlk aa, imii InditvInyoiA rtndt-ItiiTtg ölitvjl kimoadatni. Műkedvelők kiállítása. (Fölhlvia) proklamált utczauralom izertelenkeilésetvel, mint tmuik ki magukat listan-lamn a Valttmal nsn-iMntk at Oan«< mUvéMntekben . ,, ... . u i i . i un. .i.i valA tlAhaltdnllstglt, tabát mQvtlUági lottl, művelt világ gúnyjának avagy mjnálkoiásá- L,\|hVmva wttilk„tli,,,\|n , mB,y«jttn,énytin ki\' nak — i végIII ogy iikerül majd nekik miag abból ítélhetni meg, hogy a m\|«ét<t aa általuk felidézett népazenvedély i öaztön1 tik a a molptr iránti «ritk éa htjardé^r arok ___ HHIHPI .a tan- Intéattak kíiilitiM a kiadót maiikéinak la a tsnmédastrntk bemutatásira venalkosik t a kttíauiélS Iptrl oieportak a hlvsiamertteg, ka-ayérkirtMlhol a gytrtlag Bifitt ipart aOI kéal-munkák II I nép aagyomtnyoa M aggaaartbh taohnlkiju bál iparák lógja feltüntetni; a aa-ktdvein k itlltáainak égtil a»>p Madatll a műveli knatpeeatály-te • iftraega hai«y«a m-ga.au kápMtt laletáaek, alkoiáaainak egvhegyai-tta* tl bamulatáae fogja képttai. Aaelyakatk pedig mag van\' aa irtékék, hogy t magyar stylU ornamentika, legulabh ftlkarullaáisl aaak ia tgy nemaati elemek tartanak éhrea, mint agy mttviMl képet, melyet a mttU virágaiból le aa-lékelnek traayei Mélaibél .blmenek neg. Vsa m rencséiik mindenek folytáé, tiaattlet-teljeaen fölkérni mindazokat, akik a fentebb va-■oli kirttbt lllé aűalkoilaokkel iogltlkoaaak, bogy aiokkal klállltMonkoa rtaat venni mívm-kidltntk, KlrjUk t\|yaMrtalad, hogy teiráali hívm kli/tlgükil aa eartdlvM ora<lgot kiálUláa Ina-gatAatgintk (Bndtpeti, VároalTgel) mltlAbb, Itg-kiaébb padig a folyó évi novembtr hé II tk bejaliaitai •slvMkadjtntk. Maguk a klátlllánttA mnurgyik a \|fiv0.évi február ÜS-álg küldtu-dek be. A szükséges kfiatlahbl lihiltgitasokit a klállltáa igasgaléaága kétaaéggel téjt aeg. BudapMiin, 1806. április hó, Dr. Schmidt Jfouf t. k,, JBfry fkriai Kájmán a, k., ■la. Ua , kltlUital Itaai\' Dr. Siettetni Járni aa alWaeUaig aMádája Tol I futtában. A világon miadanntk megvan a maga fokmé-ré\|t. Megvan a mftlataágoknak la. Mivtl aaonban a ttltalua Mbandl jelenik meg lig\'arkálib viriieléhia, a filkmért la a kttlAa-bBtö alkalaatoaMgAk aaeriat aatlktdlk vagy kiáll a maga abaolat va\'aiájábaa. A tabAdi rektor ptldinak okáért Mik att as tbédtt lamtrle tl baetai ebédül, amelyik mta hlrom napig aaakadiltaaal lakaté kávéval keltett aagli karélala. a XX, alea-klaelL alatkt. Dr, Sftndni Mm* «> k,, u alWaeUaig aMádája Jhff-SiiÉM, csütörtök. Zala 89. atám <4. kp.) 1896. november hó 7-An. A hajdadoragi Isgáayneá tnhiba* aa éa nem baosú, amelyikei) legalább bárom bot ti o< törik i náoá»i legények fejétől. (Mivelhogy Hsjdaorsaáfban aa a virtoa: a lej töri I a bolot Amelyik aam: u aemis bsjda feopooys.) A rétháti ellenőr varát e«ak lőre-lakzi as és nem ismerkedési estély, amalyiknak a végén még megismerik egymást as emberek. A garaacai kantor nem is igán mart bassélni slaoki kaiéior-homájáaakaffóls papi iaaUHa-eiérél, amelyiken bétkösnapi elmével maradt as egész presbitérium • tehát mindé u mulatságnak megvan a maga tokmérője, smiről mag lehat ismerni, bogy auk-kora volt as toiajdoaképpea ? A nssieriaast, árikor hasatért a majálisról, Annyi asonban mindéi körülmény kősöii bl-faooyos, hogy as idegen kalapokkal járó urak egy ideig állandóan a Nsgyksnisssi Takarék-pénstár jubileumánsk sikerülte mellett fognsk tüntetni A ., hangulat kétségtelenül elég magas fokon tll, mikor már 9 kalapokat sodorja el. .megkérdene a gasaga: . — Hogy mulattál Pista ? Hl REK. — igyháisilgjel klr A Szombathelyi megyén püspök Skultéty Lajos pákai segédlelkésst Zs\'a-Egersse^re, Heüng Jóssef puasu-mavyarodi plébánoi-híliettest Kemenes-Mihaiyfára, Németh Géaa kemenee-milíályiai segédtelkészt Szrpet--nekre, Polter Jó\'sef nEa-snnt.-mihálvtai segéd-leiként Csesitregre helyeste át aegéalelkésti minőségbeli. A pusta-mágynrodi plébániának lel-« - ntpit. Vigaa faléit a gyerek ; — Pompásan májasfraraa/Kél krajcárt vittem ■l, aégyet hoaáam hasa. A csen\'regi gentry-gsvsllér ssemében csak nyomorait felosi dfesöiés n olyaa várni bál, aanlfik itta legalább seáa pengőn nem rag á egsNp-komó. A oagytormási vendégaierető nábob egy-egy -Usi mélye alán as flrn peaagős palackokat aaokta mspiámlállilni; azok némából szokta ■agéllipitni; hogy matatlak, jól émték-e magákat a vendégei ? i. Vaanak kedélyes malstságok, amiknek u a fokmérőjük, hogy há ty kalapot Vágy letöltőt TB áL\' . - ■ llyan volt a nagykaaiasai takarékpénztár Ötvenéves jabilen aa is. Esnél a kalapéiért lett a fokmérő. HM kit S jubileum rendesé taksrrékpénsiári IgrtgrHifig nyugodtsn és jogosan alhatik a ma iateág sikerültének babéra in, mert legalább busz mim —t Ipar, akkor nekailsn fejjel; atysn-aal tudniillik. amelyik még nem asokott a ks lspjábs. -r- K Mikor a rábaiért a tömegesen távosók nagy harci (Basel megoalromolták, következtek olyan virjátéki jelenetek, amikre Moliére okvetlenül leaaáliott volna a ravatalról. - Vitk Nsriart, a aeanifenanmk érdemes kvar-dián ja, agy kia daaaogás után nagy rezignsció-val tatte leiére a kanba adott uonreileo kalapot. Okos faja ugy ehtnt a snmbaiárról, mintha eaak valami ördögi Boaco-varásslst űzte volna vei* játékát Cssk kél lűlhegye látasott ki a mutat .ai kan* határaibél éa kiabált liberálisabb álUpot más. flssmmsr NétMn, a saaiid, hámora lelkű pomafalűgyető, fontolgatva aéste a neki jutott kalapon azt a fényes kinyomato1, mely nem u idő világoaaéfának, hanem inkább nagaáginák jele. De kitt a sors tissiitó tüzében és föltelte] ■agában, bogy ktfőietL Axutáa jöttek nyssásatáo kacagtató koaMily-_ aéggal, daaperátus ábrázattal as uj hasába számtanit fejek. Valóban jó volna indni, ismerni ast a tréfás ■nmhert, aki aa aiaő kalsp4 icseréláaeel megnyitotta a kalap csere láncolatát s megteremtette est a rendkívül mulattató ruhatári bohósatot, amivel asoaban még nem éüe el teljes klfejlő dését a dolog. Esotáa kövei kauek u>ág onk a nagyszerű kalsp processuaok Msm lehelet! eg, boty piszi o-lyak is foguk durrogni és kardok is nattogni, As is aegíshoi, bogy a mi hed<4yu (áráabiránk aak i fMwhuber Limlinak is kijat „ kalap-pro cesansból a maga réaaa éa koswly, saigoru kép-psl hall majd salamoai itélelet acndaaia s ki-eseeélt kalapok föleit. A követ ksnméayak teljesen a lél llggMk,bogy • iafl jíjik jntmiek as aleaarélt kalapokba kiskhen való mntóiiü Németi György neki isgédlelkésire hisáto\'.l. — áa/akinyvl fellgyell klrafan. Soóa Pongrác* anyakönyvi felügyeld m. hó 29-én tartott behaló vizsgálatéi a perlaki anya könyvi kerület irodájában, mely alkalommal a helyiség egyiserü, da szabályszerű berendelése lelett teljn megelégedéséi fejeste ki. Afrlflgyeiő mult hó Jlén Csáktornyán, . DrivaváaárheyrD ia Dráva-Csánybsn tartott vizsgálatot. — Taallék klmyiMte. A „Zalamegyei áll. Tanítótestület\' nagykanizsai járási köre f. évi november hó 14-én d, e. 10 órakor tartja félévi (öeai) rendes kSsgyüléaét Nagy-Sanirsán, a künr\|sigáii faiakom T"jr\|l)\'">\' ] ront: l. Elnöki ]alnléa a kör 3 évi müködéaé-séröl. 2. A köspooti 7álss<tmány leiratai í. A IL omságos éa egyetemes tanügyi kongresszus flaean üiésézmk magküldött léleiei. E\'ősdó: Hoff-mann Mór nr, nagykanizaai lagiáre. 4. Mantu ,M -T ntr* fc A rtgy^tMiTtu»g1\'* ^lohártl* 5. A járásköri válaaslmány javaslatai. 6. A siámvingáló bizottság jelemén éa a tagtógí dij--jai hátralékosakra vonatkoaé javaslala. 7. Indítványok. 8. Tiastnjitás. fi közgyűlésre a iáráei kör i. i, tanait és a tanítás ügye iráni érdeklődőket lintalattal meghívja: Ssóíay Sándor, járás köri elnAk."A köagylliat megelőzőleg 9 ónkor rtrt ériákniel lén ia ij IfssCkar éa allaeat-mány tarjainak kyelölén-tárgyában. Közgyűlés ntán a Polgári Egylet helyiségében társas-ebéd, 1 forintos terítékkel. — Hsleaazeae. A ct.it tír. 76-ilc gyalog-etred zenekara Sopronból e hó 9, 10. és 11-én azaz aaomW, vanmsp és ESfön títe a »PoF s gári Egylet* nagytenaábas K^nt^yt t^ lifiak önként körének folyó hó 3-án az A ^Polgári-Egylet* bérlői nem kiméivé áldoza-lot, ujabban iamegwerea"ék e/én égy ilben már ilt működött kitünö zsneksr, mii reméthelőleg közönségünk tömegei látogatással fog méltányolni. — JárdAlnkrél Kissé fúrnának tűnnek fel a városi rendőrkapitány fárlejtéai hirdetményei a gyalogjárda burkolatának munkálatait illatfllag akkor, midőn agyea élénk Ulcákbsn jár dáról általában nincsen nó. As uj utcák egyik legcsinosabbja, mely a Keresat-utcái a Magyarutcával és .főtérrel köti Basse a .Korona-beroeg-atca. fiaoak alaó«fela magánlelek tulajdonit képesvén, ott is, hol nincs kiépitv^ jó járdával bir, de bs s ielsó feléi tekiotjük, azt vejuzük észre, bogy anoak legnagyobb rn<e előtt a kongó-téglával még nem ismerkedett meg és ennek oka as, hogy u utcának egyik, még ki nem épiieit réase a vára tulaidonu. As uin ezen rnzén a legkisebb eaö meleit sem gyalog, sem kown közlekedni nem lehet; pedig tudiunkkal u ntoák azért nyillaiaak, bogy könnyebb le-gysa a köilekedés. KériOk a líkapitány urat, hogy a járdabeli munkálatok kiadásánM első aorban ia ezen utca részre legyen figyelemmel, mert enn utoa végén tudvalevólag egy köaaégi elemi iskola ia van és m ide járó xzegéoy gyermekek, kik mezilláb nem men tek, alig birják osiamájukat a nrhól klhnzai. A koosiutra pedig egy kis kavioaot kérnénk, mert azoo szegény párák, melyeknak teherrel kell ezen ntcán áthaladni) megérdemelnek egy ki emberi sn-nalmst. -r Biliárd verseay. TrMr Nepomuk Já-noa nlaegeraaegi születésű 88 éves billárdmü-yésü, kinek iafsjiv a Bsgyksniaáti Tárnakörben ven alkalmaava, kedden nte a •Kőiponti kávé-bávbani prodnoálta msgát ttok érdeklődő jelan-léiébea. Trtbér IftOü polatos oarambolnál tlQÜ I p<>inl előnyi * ádott ellen eiének. A« ellenfél Tkuru Lipót helybeli Istal kanaheié seb, hi városunk legjobb canmbol-iálasója hírnevében áll. A verseny 9 órakor kesdódóf. As IbOo nnmbolf Trenár 98 lökésben fetta »f, míg ellenfele csak 95 cantmbolt csinált. As éréalni verseny laMyán -a kövsthnö volt: ^ n Itwni Mkás Trahér 4- 1- I 4-4- 4 0— ]— 22 4— 8 —---- 1- 0 1_ 6- 6 4— 7- 117 • ■ \' 1-8- 9 W-=- _ 0—10—504 0-11- ti 29—12— 3 F" ■■ J .....— A-ia- ifia ...... 9-14- 18 0-16- 20 0-16- 0 18 -17- 64 8-18- 168 7-19— 124 fr-80- 1 t-i- 0 ZH t—22— 0 1-28- 97 ír 7OTT E snrínt Trebár állag 83 cetiatwtt csinált ISsénnkiat, de egyik világvarsenyében 59 lü-késben lizsz^r earambolt n Így átlag I6kiseaki>» 169 poini csinál i Ezen világ verseny aikatmánl agy 1792-aa aaeríét csinált Trabár, mi a min dit legnagyobb^ as addigiak közt. rf iuiélll hidrái. Nsm régben méz emlékeztünk a» ugynévézett temetői hi8 korlá-laíask fogya\'ékoaünr^l Talj«\' eiisilérttsfhnrtt adéanaak a dili mmU ilaswiwsi Ul ik aaéawi aiér-nökosztálgáttak, melynek goadozásara ajhid bisa van, hogy figyelmestetéeüakn nemcnk a hid-fcnrtátot jTviftattn ki stoanal, hanem a hidra esaek egé\'s terjedelmében kavicsol hordatott, mely .intézkedés halottak nap\|an a temettba özönlő közönség rtstérCl általános slismwénil találkoaoiu A vasnti mérnökségekről általában e mondhatjuk ait, bogy a kösöoaég jogoa kin-nalmainak mindenkor iparkodtak eleget Uaai, oly annyira, hogy szinte njnáljnk, hogy a városi utak gondozáu nem as 0 hatáskörükbe tartóst. » EtiOnt téli kaWt A nkaaimuű iparas ■pjjÉjjjy^Hi^ szarvsai szálloda termében megtartott táncestélve alka mával a ruhatárból agy sötétkék féli felöltő, mely világn kockázott ««övettel vn bélelve — eltűnt, Valóezinü, hogy valami idegen elem jutott az ftitösftbe ás a helyett, hogy ott letette volna kabátját, jobbnak látta egy idegent elemelni. A ki az eltűnt kabát nyoméin vezet, annak öt forint jutáimat biztosit a kör vigalom-rendeső bizottsága. — ElJeKjséa. Kauti Séta légrádi sWőmae tar, eljegyezte MomImt S.ilamon leányát: Malvia kinsasonyt, Kaposvárott - TmalfdválMstAa. Bencsák SUna kisasszonynak a polg. leányiskolához törlést kl-nevntetéae folytán megüresedett kftasáti iskolai osztálytauitói állást a mali hét caütöiiökjéa tö-lötte. be a Csáktornyái köss. iskolaank, amennyiben 6 pályázó közül Fischerné Dugovicb Balti úrnőt válsntoita meg, illetőleg léptette elő n állásra egyhangúlag, ki már 14 esatendeje áll a községi elemi iskolának no\'fáiatában mnt kési-manka tauitónö. ~K kéaimnnka ta»ilónői állást es idő aseriut nem tölti be aa iskobaaék, hanem s tanév vég^tg helyetteaitéasel látja al S seik skkor irja ki rá a pályántot — ▲ zalavélgri vasal. A salavölgyi h é. vasút engedélyokiratát a kereakadaleiaügyi miniszter m. hó 26 áa terjesztette a képvisalóház elé, mely ast a míniasteri jelentés kapnsa ta-dumásal velie. B vasútvonal, f. évi deo, hó l én fog a fornlomnak átadatni. Állomások: Zala Szent-Oróib, Zalaként László, Kehida, Ctány, Bókshán (lelt. megálló), Zala-ApAii, Sármellék. Balaton-Szent-Öyörgy. - i 90 éa 4 krajeáraamk WfálláM Flgvelmaatetjflk a klSsöustget, hogy a péniftgy-, Ügyminimer 46.968. aaámu 1894. juatns 23 an kelt rendelete aaarint a 10 4a 4 krs\|oároaok aa állsmnénatárak éa hivatalok állal onk ft^i én iteemtr logad\'aiaek él ImátkéfW vagy Zala 80. mtan. «. lap.) ----HM, iwb bA Tia bevtltiaal ét etet batáridd lejáratival aa állta Mvilttai kötria.ettaége Ifjatea megotBaik. — Ttlált hmlim. Október M ttia végfal U altópiboki a\'on, kőtvetlea t Hévlt patak U-lolytaáaál aa anidalmi eeBee agy iaw tgyée kotlájára talált. A hatla a otőea bajaim-téat utaa a temető kaloota-káiáb* iiálliittt\'oit. Aa orvotreodftri viatgilat aaariat aa iemeratlat egyét halálai tzJvasélh&dáa oltotta. Saemélyaao-isatogáaak magái apiltea céljából a hatóság megtette a t>flktég«t Istési edtaslsi. — Cta]á\|l Waaamiaaa. Aa onoághan nagy part vart lal a Bedapeatea aaékető Ma fjrar portái bmúMim4»yi ríurtnfUrmrtf igaaga tkjának ssssipulitiója, n.ely Tágra 1a a« igaagaté arat a bftriBabe vilta. Kaeo oraaáaoa tana vergődött (ária aam lameret en vtroeunk előtt, mart miat«gy 8 ev\'előtl Nagy-Kaniaain Ogvaökőeködóil , Wuuermann\' Lajoa név alatt fTatttmaanból Q»s/égi áa aa fileai törvényték állal aikkaaatáa véieegt miatt I havi fogházra rföTf HfjtMU MnkigiugvM lel. Etea mlaMF ben nem volt estreanéje köaBneáifnkaek öt vá-rdtankbaa tisztelhetni, da moat biaotyárt •laa-aztvágyódtk ida t ativtaeo lennt altárt baak-Igaagató belya\'t iáméi mojpó Qgynftk. — A tolaMatall kárja^yaá Említettük laponkbaa Domtán tfyult darányi körjegyző esetéi. Navaaalt körjtgytí aaaal volt vádolva, bogy a darányi kóföemábte éjjal agylk ;jeli őri lelőtte. A gytiiutiloit körjegyzőt a oaandőr-»« elfogta, megláncolva börtönbe siaérta, a bi-róeég pedig megiadttutia allane a büavi/agálatot, j illetve elfayomotáat. Ctaknem I hóasptg tartották lógva Domíáal. Éten idő alatt iuyaseasn kodó egyéneknek elieaseréaftl jutalmakat ia hs-lyta kilátáaba. . A kitHiiáei amlákiárvvtk btjoler.\'áeakatk batáridején folyó ári 4aoaW hé 104 18 aóm ki. ~ I Pécaett, 1896. november J-áa. OPRIS PÉTER. OSARJÍOK. Ai mmUvm klállttáaréL Mafyarorudj bfutU iidéhi. okból kiWyő\'tg, a kőtigatgatásl httó»ág fa gyehai vlaagálatot la Indított ellear,\' aielynak véga aa Imit, hogy Domiáat a gyilkoaaág vádja aajut-^ fafítalmi hiráaát röviden eoeapti állát aaml a báty* mae hivatalnokkal töltötték ba. Es alatt a lépaeviri kir. t8rv4ayii«ét ia Ma-naia aa omayomotáet, MfBét jlfliil Itt, togy a magbúriolt éa bivála4l megloaz-toit ember aliaa bizonyíték hiányából beoüotei \' ték aa eljáráat a boaaaaa viaagílaii logtagabói grabartna bocaijtották. Hogy bön8«-e a magkor oolt ember vagy aam, tat csak maga tudja, hl* vatafoaan a a törvények a\'apján azonban árat-lannak van Ujtiivánitva. á abban taa at anomália. A biróaág leimenti, kimondja, kogy nem bSaAa, ellenben a kOaigaagatáti hatAaái alőtt btnöanak marad ; a biróaa« rtkabilhalia, ellenben Watiaa.köaigaaaatAai katóaága nam képea raba-bil\'iálui a_falliataa eliáráaaal aUtpbaoiI biva-lalái viadaaadoi nem\' tudta. - Hlháfta rtJUlrtr M iUpUUnrtinál melegen aiánljuk f. olvaaoink figyelinábe Engar dijjuialwatoti hiatoa hatású mallpaaatillált. Kapható 96 áa 60 krot eredeti dobotokban mia-den gyógyaxertárban éa aevaaabk lyógy-flUiar-flalauaa. M- áa métkStdáai raktár Kegtr A. fiai Nádor gyógyuartara Bpaaian, Váci könit 17. A páoai kir. poata áa távírda Igasga- faágtál. 8eW</M ét. -_________ FöllÜTáa Ai 1890 ik évikiállláa kallurália álaiflak atar aaataadöt lejlődé«e karatéban a kötlek ed éaögy egyik legfoatoaabh ágál a magyar poétái át tá-Virdát áa tnaak lajlödéeát it hivttvt van löltOa-letni. Hogy etea buti intásmányek történelmi fejlödéae bO képben bamutatbatá legyen, akoa atűkaégea ai orttágbaa «aéUtórva levő aaoa •aMéklárfyak öaaaegyöjtéaa ia, a melyek a régi poata Illetve távirda ellátására aiolgáltak. Ilyen Urgyak MMaöaaa: poetai axertl vények, oonerek, poetaklrtök, poatalegények rubáaata, poalako-otlk képet, minták, etekre vouetkoaá tervek, raj> tok áa lairáaok, térképek, nyomtatványok, tárt-Iák, könyvek atb. Fölkérem ennélfogva a közönségei, hogy ha valamely történelmi jelentőségű ily tárgyról tudomása van, annak leiráaát áa hollátál tudomásomra boini, a kinek padig Ilyen biHokáben van át aa earedávet kiállitáa céljára átengedni hajlandó, sat vagy kottám bektldeai, vagy a legk&aelebbi potithivaialnak átvételi eliemer-vénye ide juititái végei átadni s<ivtakedjék. Akiállitáa céljaira ateagedeit tárgyak a klál-litáa után talajdoaoeaioak viasza lógnak adatni, kivévén, kp azokat at illetők a posta-iávirda muzeum számára átengedik. A Kereskedelem* Ügyi m. kir. minieiter érdekesebb tárgyek kiáll)-lótnak éa as ily tárgyat gy&jtése körül butgól- At aaredévta kitiltás, s mely bitoayára aok ezrével raabit\|e Badapattra a kttlföldi vsndágs ket, kitüaó nolgatatot lm majd a aiMeefc tatai, bogy kblönléla módon torra bamuiatja aa oraaág Itgaaebb vidékait, a gyógyitó- áa OdBId helyeket. Magysrarazág Wyes-völgvaa, vadra pompás legelőivel, a-Bslaios vidék tájaival. A bemutstáa ka külóaféla módon történik, de mindig a teljee eaápaágBkbea taem elé lárva 4 atép tájakat. Elaöbbaa is leessek ataravaakopikaa ké-P»k. Nagy, paaortma-szerü azekrétiyek laassak ezek, egyaatrü lorgttó kées&lákkel, agy kogy a náső egy-fgy vidékről 40—60 képet it oásbat egyutá»uián, aa Saaaaa na váza taa tpileukal, ki-rtadnló \'helyakai, atsbb pontnkai, környéket nagy eainet lölvétalekban. A aagyobb fürdöktt, DdttA- ét kiránduló helyaket pedig kblö* Nikékben, plaaztlkti mádon lógjak bami\'sisi. Ha-gyaroratág aaabb helyei eorra köveikesaek eztk bas s diorámákban. Taljaaan bii mintákban mn-tat\|ák majd a vidák minden azép.é/ét, begyeket, völgyeket, erdőket, palotákat, lürdöbelye-k»t, épületeket atb. •akus aiattmüiiját adja. káay eeakar fogWko-tlk aa iUaáő hámdipagraL hÁay Mrfl, aé gytr aaak. maasyH tass aa évi teraealéB, s ■ aaaal a máska hm ne. De sasa laMI, begy a kiálK-tá« képét váltoaaioaaá t magát a kiaDitáai la-aalaigbaaá tegyék, bemuttijtk elataagyaán I-garákksl áa wopertokksa a kéaritáe mórfjái ia. At agyagiseri oaoaonbaa pálééal agy tiaáUá téglából öttaarakott kit házikó laat, a melyben a papiimemaiából élstklea aiáaaan >«atuaséayl taaakaa korongján Utakat áa blgrlktl kaattt, tgy mérik esoporthaa aa ai aenay mag a la as anyagól vari, áslatja é* gyúrja s faatkta ksté-egy kartaaéik pedif a késs haaárakwt, tálakat, bögréket rak.««atja aa balyati at. A toaó-éa taövo-ipsri eeoportkaa látaivaió laaa a torontáli aaóaytget eaf0 naaaeaf a a\'évflstéké-vei, a vájToitaai kéafiiő banffy-buaytdi aó, a " tol vidéki oaipkavertf leány. A vsmső ás kiooa fooó-caopor<ban lá\'hato ie>a a dorogmai koaér-loaó e.alád maakiaaága, aaoa kaadvg mikor a ctalád ifjabb tagjai háalaal katdik a Wiva<sAI végig mlndtt procetaauson, amint a krssélfl koaár lesről kéart jár a végre a eaaltd lt\|éaat a kétéből kerül ki. miat loraéa, kása koaár. Ugyaaigy látható lest agy bajda-aáaáei taalaw-kalap-kéaaitő oaaltd e egy barftai gyerekjétékal, babákat, fa-faragáaokat oalaáld" família. A bábukat miad aa ütoli ritfék ruháiba áltáalfik a a a aiBkaégea ruhákat, statBaafcst, aaeraamo-r lel ia \' kat koastiák Budepraira. tilifa. hl.lp kii alöénlubikől mól ihi, hm homályos barlang-sterQ folyosóba jut a látogató, a a mikor mhfd lejebb áe lejtbh megy, aaikla-tö<abók, otatoyk, otaupkívak között találja ma. gát mieaiika* Télboiaálybaa, temperált nedvet, hftvöa légkörbea. Mintha egy it maratlan világban, a tenger leteti éa járat. 8 j«»bhrél-balrOl Í4HI alul üvtgfalakoa át egy oeodáiatna, tohtae látóit világ tárul eléje, aa elméeea, panoráma aze-rüen megeainált tengeri aquirium, benae a tea-ger ftnekének bámoltioa, eleven világával. A legválioittoatbb élet, a togoaudátsbb állatfajok. Emiff biatf alakú baltk, caihok, tübalat, teageri ördögök, odibb a lolytoa mozgó lágylaatl potla pök, csigák éa kigytők kötött a lengofl-rtíeák eaáaal lepik al a fenéket, kitárják tsrka karjaikat, aaután egy retaenéa.-e Beasshujask t percekbe lelik, a mig újra kiayitjak pompáé, piros, nertnotaárga, zBId éa kék attrnyaikat TBaka börilnk, lomba teagari oaillagnk hevernek taerte. Kagylábéjtk költ má-aik viattafelé a remnle-rák, tengeri uborkák hevernek a kllBaBa siska algák köst Hogy as-illuaiá teljee legyes, aeeat aze a háttérben egy óriás kBrkép - laaa tolytalá-aekáp a tengerfenéknek, folyton moagé, váltotá vetitat! kápekkel. Egy elaBlyedt kajá aaéthnllott rooeeal fokozzák a kép katáaát a kfirőlötte mozognak aatkálnak a balak áa sssdusák, s tengerfenék csodálat na lakói eleven példásyokbaa. A siapysr kdriipar. Aa ezredévet kiállítás egyik Isgttebb áa leg-üdvöaebb leladatá: megfaaertetni a magyar népet a világgal, A magyar aénei, a maga teljee vslóságábao. A kiaét a az ibaját, a oaBrét, aa áljlt, a vlaeletét, as életmódiét, a mokeaait, as erkSIoaeit ét t két keze munkijal. Eesek s célnak atentolik a kiállítás feluját. ötvennél több épületével ta százon leiül levft melléképületeivel. Erről a faluról méjf többasőr lett alkalmunk beatélni, moat csak egy nagy épületéről esték ttó, t hol t magyar bátiipar kerül bemutalóra. Maga aa épület a posaonyi városházának máaaa leas s a pozsonyi iparosok építik, egta<en hiven, az eredeti nyomán. Négy nagy eeoportra ovtxllk benne a kiállítás; esek: . 1. a fonó- éa ttövő intr; 2. lonátok fllzvesazöből, háncaból, gyékényből. szalmából; 8. tgytgiptri cikkek; 4. faipári kétiiimények. Mindenik caoport nemotak a készített tárgyak bemutatására ezoritkosik, hanem egyeiereaatnd K 51 g i s d i t i g. bliM\|ftllf4 M Btl(\|Mdui(Í tillBéligB- öteset s matólöld terBleto 18W/4- has HtaéM kehtar sbb&: ugsr■■- .-- i - 5&8í ~ velteierölet . . . SI90M ,, ■aliéMWIsihnlTé^-— pitok állal laegkArosalt . . 90900 „ teljesen megsemmisült 691 „ As öatzee vattatartlatbOl Oeai vatta 109738 . tavasai „ 118883 » Aa Saaaes saőlő-ierület .... 18111 n ebből: nam immunia tarillat 17?M _ ebből immuak tarotat pbyloitra-lepett . iteakéaegelieiett . peroooepora-lepett peroooaport ellen \| Must termái nv , 5098 „ 4M n 10983 , 14893 __ alemi caapia állal káre- eaa . . . . . . lWé r t . ■ ..... llMtttamial. Jl 1894. ári tortáét mtmfirtf MW btttár ktaáár ááita boa a, öaai 48916 14-48 706600 tavasai 1978 11-77 88800 itat, öaai \' 60188 1471 716900 tavaszi 079 10-71 84400 árpa, Oaaá 1881 18-76 88100 tavasai 90U11 14-41 340000 repota, Baa\| 1414 11-74 18600 tavaaai 61 8-89 300 aab 18188 18-98 174600 kéiea 1181 776 10600 tengeri 37409 7-60 880000 laagbtkkSay 4600 9-19 48100 boreó, bab 1188 709 7900 bargooya 10690 7010 738600 len, fnaal 667 4-69 2600 4-47 8660 kender, fnaal 1110 446 5640 mag 481 4660 aaukorrépa 486 90701 101000 takarmányrépa 4103 88161 908110 lunttrna, lóhermag 10176 8818 886600 bükkönykeverék 6987 30-66 161800 termáaaetea kaszáló 68886 )NI 1481000 tatárka 880 8-47 5400 doháuy 1 18- 19 Dr. Felelfle tzerktsttő L(KI I Laptult\|donoa MICHKL ■ I L la kiaiót r C L O r. NagT-Kaniiea, cefltértOk. límrrtftr Ohkftlw IMlitol • lefawkfc éa le»é\'ekn.ikb kfahaiikU ak< tnUeéri — leleöitak rétiére k — aMgéataa folyamét s\|M. A\'atm etUtáal 4«i aa U\|«l\' IViafU 4 mmí afelvhea,, Hívőbbel • kiadóhivatal. •» t» • I mltn IMMMM mm Hiti fclillnli i t mtUMM. élBÜ. tkv. •«. IMM. 917 l-l ÁmrM hirdetmény. A akaniaaai klr. \'tÖrvwék mint tkví hatét\'áfl r«w4r(M kiublrU (íietik, hngy Hóbor Kéli «l Daléul Gyürry MMnt Italéi latot végrolmjtHtók-imk Tuboly Pil muiit-Italéi lakot végwUjté«t iturt elleni Wtrt 10 kr Wkg; iniuk 1891. Ínlíanki 6 tol jlre 8\'/, ki«itti, • íorlel Öö kr fatenlegl, • • lelstraieedí k<\|lt«4«ek Irtait végrehajtáil Ágyékén • Irnt nevetett klr. Iör* «éeyt>ék tafúletékéa itriotrt a mmMImM 00-M. távban -f 2Ö7fa kraa. ÍM írtra,- -f 988. Itret. 0 írtra véggl a p«fni IhtMl IN.m. tk\'btn 4- TÓI kiee. 48 frta» betolt wigt\'laa itM évi atnaikw ké IMk at^Jáa 4. e. IO éraktr HwnbLlttlrt kl\'t\| tannal SMéttjlay LÉJöI faiparai Bgyvéd •«/ bel fel tata Mekejéitével ■rgtartaiaö ayjlvévoa érverétan t Malii Ion, Kikiáltóul ér a lennébb kitolt tantér. Arveretel kivéaék iert»eaak a heottr IO/, 4t Haiptllktn É\| -éaaéékktyt paplrkai a ki— küldőn kaaék-e leuaal. Kelt NfKtttlaiAit) a klr. Iraték rolut telek-könyvi lialdaftfluii -MStk- lel lateaeie* II 191» napján. Mlkoa, eIOaéé. Zala. 89. Mám. (•■ lap,) éa atlktég ecetén Mjrtaiva aavatthar hé 14 ik napiénak ééielMli 9 órála UUetlk ki, a mlkiira bíróilag leföldelt, a aa 1996. évi bé SléMk napján lel vett végrekajláii-Jtff\'ékOeye 1 97- 90, é* «a 1806, évi twipiéaiber M 9 »n tel* vaM »égrefiaiuW.jegyiéUayv 1—86. tétel etaail ■lati leaetlrl éa ilétu igényelt lovak, oaité, t>aé, borjú, afidOHj Malaaok, kootlk, Materek. geliont, Mén, vaalme, léktrininy, aarfa, kordok, kédak, •eflla-pré., beterel, teyetnlet, é eefék Ingé-légek a Irglöblitt itlfAce* ká«wéM Untét »!)• leli, unkáig refé<i btótérun alti It al fagaak téaiai t 1896. november hó 7 én Felhívatnak »lnda»ok, kik aa f\|árv(eM»(4 Ingéaégok v«»lráMI a réirthajiató kBritelitéi ■igellaé klatégliétket tartónak jogai nhwjí ben réaatkra italaiéi koréMKtB -fifMlliuil volnav te va a véirttíkj\'étl j«»y«flköuyvb5l ki hőm tinik, tieébbMfi bejelMtéaeikal at árveeéa aiefkatétaaig alnllrt kiké dftitnél van irálhae beadni, »agy pedig taéral kaialaateoi larioutak, \' A törvénye katarién kirde>méo)\'atk a birúet* iáklljéo kittemet* 4l knvato napt»l MámitUltk. Kati Nagy Kaala Í99B, évi* oki 174a. VAROA JANOa klr. iMr. vé rakajift; acám. Cft klf. anb. déli v—pély-tán—ág. Pályázat. A ca kir, uab, déli vaapálya-tánaaég magyar korona tarülatéo íakvó vonalai rét trére ai 189,6, évben atflkaégelt 2000 m* azőval kétezer kőbmotor zúzott ka vicén 2000 iri« szóval kétezer köbmotor apró kőtörmelék (Hídanyag) uállitásim Monnel ajánlati pályázat hirdettetik, Al 30 kroe -bélyeggel ellátott ajánlatok legkéadbb 1895, évi deconber hó j-élg a pa kir. Iiab. \'déN vlípálya-táriaaág Oiletigugatóeágánál (pályafentartáai osztály Buda- Ct, I kerület, Méaiároi-utca 17. uám) nyújtandók be. A laállitáam- vomtkodr kflh>n» feltételek fentemlitett Oiletigaigatóéágnál, valamint magyar vonalain lévó tara mérnOkosatályalnál vehet Ok ál Budápcaf, I895T év november hó. A* ftaletifaaftléaáf. 7éM 4e 7MM W. IM 1-t Árverési hirdetmény. Alölipitt kiklMétl blréMáfi Végnhi^jióéittinél kOtkirré aeti, hngy t naatitalnai klr. iBrvltiy aékaat MIO. OOÜ1, 788l/t89fi. tai«a a a a.-kaalttai klr. jbtréotvnai 7979, 7Ö7H,7(IHO I80ú. aaáaiM Végiéaolvat KpwjflM\' 8And»r aayTtaaiiaai teyvté alul lépvMt mi«aliit-Uttr«kpéniUr » [ár ai «égr»ii«jtt\'ók réaaére Laudi iiltla te. Tiraal liaiinil lakot «lgri»\|i4«i -Ménvédőitek elten 946 (H, 179 fH, la 179 fórint 0/ kr léke kÜVBieléiwk la j<r. eiojétg elrendelt kl«létlié«i Véinhajtéi lolftán Mjvba\|tatt tionvedotioktOl Ufotlali 1780 irt 40 krra WetOlt la«eaéaakre a nktaÍM<l klr, jlrátblrMlg 749 ét 7M9/1W6. taée<a tég<ééval at érvérét eirvmlolletvéit aa-etk a neirtni feli tetiallaMk kévellléte treflli la aaitaairlben aaok inr«éayta aá\'otiocot afortak vklná a etlytaiala vaeylt Knlnd lliiliAinn vétra> haj át neavtéeiiek latlata ét piaeéténll leoadn ataitartAaéra haitridnal goocoooooooooooooooooooooo 000000 " Subadalmuott hajkenöci. Ai oraaé\|ot k0anéaaté\|0\|yi lanéte véloményexéte alapién atn klr. kareakedolmi mlnlutarlum Alliil tiabtdalmatolt, wtitl »l\'t ffnhbél Oiillt .tttoé tttv waktalUltlMk HM kl»ré»alt hnj k a « fi c h n tn IIM. éel mmr 4. hé H, éa 9 • trak-r aafjla , nnnfink a.kai klkullátél Akadélyoiua m$, liánéra egvultal mtg-érti t hal eredeti torrnlatetM ulaél tl, KOI itlkalmaxaía loljtéa ^_ t kihullott ht\| helyébe 1 Itgaflrlbb ej haj né iaaivt. ttr fele Mfeljr ara — — — — frt a kr. In mq U\|>l\| tea— — — » M — hr. 9 szökő — é9 liQllln a barna hajnak. — Használati utasítás ingyen. a kóuiiftnéi: Sohável Jánosné aifi), Markó Lujzánál 8 Nsgy-KsatseAn tuját háiábtn). IIF.L1M LáJON O gyógyatertárában éáM^«l«tl Wf. N4rdivat-Őrletében ÍVagy-Ktaliaéa. z ÖOOOOOOOOuOOOOOOOO ooooooooooooooooo á Irgjabk gytfkér txappan SCBICST-Ea SJSJpil kelw véé- u toH 9 IjUlilaú;, petentlrotott Tklt)iltttl\|t Vígan jól klaiérltva, kltü nótn tléatlt, a haatné-latban legtakarékoiabb. dótálláe: tteite • ér-tllmitlin I lahlrnamü éa a keteknek BlttMllMi Schwarcz ei Taiber •Nkati Ii\|f.failuái Sárg-féle Kalodont minden szombaton 20 krért kapható. V D GUMMI RraM \|tirtwl f atatl ét ktlMI\|^»t Im4\| «• fitét hkliiteiMM* • IWnlailM b Wít-■aQtk. rMiMttal ta krttl I IHIf. tt^mnrltatk hfatefkun iiwanlm -Ut — I frtn/l M\|naMtaatl 10% trMrcaatar, ÜHnaliUwt ratMM it 4l«krta» MáMMmt KKLKTI n. MÓR . Sri tl aM tl»ll»lillln § ifHMWIia" -kaa — li(f-lulMti IN M-l I \\ M I f Sarg-fóle Kalodont minden szombaton 20 krért kaphatd Nyomatolt Fiechel Fnlnp lapiuUidonoaiiil Nagv-Kaniaaén, 199&. 00. ■zám. Nagy-Kanizsa, 1895. horember ló-«n. XXII. őftotyam >n>irtlil\| i M-ItlII Ottafdk kta. li lsllaiail a lap awlUai llasln nuikaaé ilita kleleeiey. BlUUnW: Vlin> Is HMit : ftssftsf /W \|l»>iililln Imiit m Ml M"" (tanul mb ktUtfMk TMa. Spys* mi* dm: 10 krajcár. * X-^Ljl Politikai éa vegyes tartalma lap. A Nagy-Kanizsai- ét dél-zalai takarékpénztárak, t BankegyeaAlet. u Ipar- éa keroake-deimi bank, a Nagy-kanizaai segélyegylet-siűtetk aza t éa a I előnyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa asrftsAde r. tw kimtmiti Uoffayi. - . CLÓmiTÉS! ÍMÁM : tftm tm II kanaa (Ikt-k) Iliim A kanaa <1 m — kr.) 1^111 t kanaa \|IMH kf.) lyflHér giMkaasa M kr. X«x\|tlcplb líagf<Kaaiuáa brlcaklat -TT^imrr c«iitör.ilc5-j. k étáicr: a i kMaMmr-iikiaSk Wiéil lnaft kaiaak^latka IiUanllk. I alapon, szürkén festi közállapotainkat, Nagy-Kanizea, nov. 8 in. (—n) Egyre-másra körölnek a külföldi lapok hasábos cikkekei rólunk, melyekben as ott járt ltalföldi hírlapírók objektíve be-számolnak az itt látottakról és tapasztaltakról. Nem egyszer a meleg lelkesedés hang- ját érezzük ki soraikból, a melyre különö sen az a jizeüera hangolta őket, melyet Ittj ^t Bécs város első polgármesterévé, kik a — horribile dictu sír, hogy a király Luegert, dacára annak, hogy a többség választotta meg, meg nem erősítette; nem biija eltitkolni a fölött való bánatát, hogy ez a kedves uri ember, (aki közbenmondva, a bécsi Reixrathban minden felszóllalása alkalmával a legocsmányabb szavakkal gyalázta Magyarországot) nem és I csak azok nem örülnek az <5 kudartzán, a — Isten tudja — minő reményeket fűztek ac 6 megerősítéséhez. Egyébiránt,, csakhamar kitOnt volna, hogy a Bécsiek várgát fogtak; s nagyon meglehet, hogy nemsokára az antiszemiták marakodtak volna ellene, mert-azt józan áaranai csak aaaa isfcet hinni, hogy mint Bécs polgármestere, tovább is agitált volna korcsmákban, nyilvános lajiaámuyi jílmii juyuaa ncJTcacii, vu y nwy nom icvtvvta wmv láttak és éreztek is. Törekvéseinket, intéz-ffiénjemketi szellemi és anyagi kat á legmelegebben méltányolják, s Önkénytelenül az a belátás ragadja meg őket, Eogy e haladás annak a szabadelvű szel* meg nem erősítést a keresztények veresé-1 egyet fordítani az olyan állással éppen össze gének taftják a zsidósággal nemben, Padig nem férfi elveken. Dr hát az nartrák kor-hát nem szabad kételkedni abban senkinek j mányok bűné, hogy Bécs ennyire jutott 4a sem,hogy«forály^ legkevésbbé sem vo-1 Lueger oda emelkedett a serítmMjjMl, g nakodótt volna a megválasztottat megerősi- j hová tulajdonképen nem való. Igen kitűnd _} iml, liógyha űl méltónak tactotta volna az i agitátor-lehat, a.fot-az elégedetlen nUm^haa, hatatlan a szabadságtól, amely gyökeret vert állásra. Ismeri mindenki a király kifogás- sót a művelt csőOedéket a d tudja ragadni, a nemzet lelkében^ s melyet elfojtani az az talán alkotmányos érzületét, s nevetségesbe Bécsben nagyon jól tudják, hogy szél* áramlat sem képes, mely folyton fenyegeti [dolog feltételezni azt, hogy akármely oldalról lemi és erkölcsi tulajdonai éppen nem qua-a szomszédból határainkat, mely a gyenge befolyásolták vagy befolyásolhatták a fejeiilifikálják öt arra, hogy egy nagy. nevezetes delmet -Viszont Lueger működése ogy város vezére legyen.. Kávés politikai belátás nyitott könyv, s a ki a politikai életet kell ahhoz, érezni, bogy mind tekintetek figyelemmel kíséri, nagyOn jót tudja, hogy vbltak azok, melyeknek a király engedett, minő változásokon ment át Lueger űr, mikor Luegert meg nem erősítette. Ugy míg azzá lett a micsoda; iígátiT\'demagog, hisszük, hogy a magyaroknik Lueger • kire nem könnyű dolog oly nagy székvlrös \| kudarcában ép oly "kevés része" W, mint a miatt— lelküeket, kik a távolabb történő eseménye* ket ferdén látják, és hamisan ítélik meg, már-már magával is ragadja. Mig a külföldi legkiválóbb lapok állapotainkat irigylésre mél-tóknak találják s e nemzetnek, ha c? irány-ban tovább is megmarad, az első ezredéven Tűt nagy ét fénya jovőr jósolnak, — addig néhány ellenzéki lapunk, abból a fajtából, mely csak a felekezeti harcok és villongások közepette trzi magát jól, — szürke kOzígazgatását biznif innio oecs, ilielyalásidékiiak, hihet nAaaely ah voltaképen Ő tett azzá, amicsoda. EllenségejHa a zsidóknak ilyen hatalmuk volna, már a dualismusnak, a minek Ő sokszor vallotta j régen megszűnt volna a Lueger és Schnei \' rtrtgát Vájjon csuda-e, ha Magyarországon [derék otromba agitációja, melylyel csak a _______A „ZALA" tárcája. Boor Klói. — á .ZALA\' aradaU lArcájv — Mikor Boor Miéi asl moadta Ágh Pillának, a terebeei >Tár>aik8r< legkilngáatalaaabb gavallérjának, bogy:\' „majd ba fdiapánné Iraték,* — ea ea tsatonyi társaságban meglepetéaekre, ete-stélve* fordulatokra edxett fiatalember, agya kfirfll fagyaaaié elaubanáeát éreate a megsem-minlHAanolr _ ^ _ _ ■ A kSrülOlle mozgó emberi alakok, a kábító eeibnngás, a lolyton túió lenekarnak egy-egy er&eljeeebben lölharrauó. akkorija, mint egy végiléiali kavargás verődtek Aaese előtte ée 6 mintha e vadul Orvéaylff kavpgásban ide-ode hánykódva hullott volna le aa éjfekete, átláthatatlan, vak eemmiaégbe. Éa nézte onnan a tehetetlenség örületee tudatával, amint aa a ssépaége* szép, imádott anyyaliO ellebeg tflle, ■iádig tovább, tovább a végre egészen eltűnik a végtelenségben. Valaki megérintene vállát — Pista, vif)ási, eleodoraak. Egéaaen Micike Btán veszett a lelked. Megrázkódott Kábnllan emeltp föl fejéi. Végig-aiwltuitá látaa homlokát Veiédy DeiaO állott mellette. Ágb Piala megfogta bsráljs kezét: . — Kérlek, menjünk ipaen! Eltávoilak a láneaiereiiibol. A körülállók aatat a lesújtó gá\'tyoe aaáneko-sással li leérték, a mi ellea alacaen védekriea. Valaki meg ia jegyette: — Siegény tatár, est hát eleposaa kiütöttek a nyeregből. Azután egy ki« női kompánia verOdfttt Oette éa azzal a eaalbatatlan psaibologiával, (amely majd- (mondjuk a maga nevén 1) oetoba embernek, aki nem mindig oealbatatlaoul c«ütiirükot mond) megállapították, bogy a mai aatewl Boor Mici leljeaeu eljátssotta sserenoaéjét. Aa nem ie lehet, hogy ea j leány normális állapotban vnll. Aa a kihivcS, at a minden táraaaágbeli Snomalib értékel mrgvetfl sabolátlanaag, abony a fOcpkn nagyon ia diszkrét udvarlását fugadia, égyaattrüen órttlt-aég. Társaságbeli, jól neveli leány a megismar-kadée eleO estéjén igy nem viselkedik eeaam körülmény kninti aem. — Aztán látták aat a két nagyIlloyt ? — kérdezte Babareayné, a kAsieryad gömbölyű kis feleaége. - Hogy kacérkodtak Milyen irigy aaemekkel meredlek koaó fiatal leányra, mikor-a bogozta bálóját. — Igazán nevetséges volt I — mondta layné, a járáabiró méltóságos magatartású neje, aki a nfli társaságban lérje szerepéi jAlázottá : mindenben iiált. Csakhogy at 6 Ítélete ellen iölebhezés nem volt, Babareayné kérdette: fdiapAnual 1 arra a szilaj-lOispAn kór 111 Mán — Hál kedveeem, a dolög természete ea volnn -ugyan, bogy ami komédia gyanánt MAI, Aa mindvégig maradjon komédia; de eiért a sora, mint iamert, aaoaaelyee drámaíró, megleheti,kLogy ebből tragédia fajiddjék. £a példának okáért épenaéggel nem tartom Kund Zoltánt olyan ■Ivegyen egy leányt tatami jeleo<ekenyehb hotomíny nélkül, osttpán a bamiaká* inrhékolA-aáért, akt pláne leánya ia lehetne, Negyvenéves korokban is lehetnek a férfiak vakok, de akk->. már nem a yserelemtffl, hanem aa eraaéoytdl. Egyhangú tate tésnyilvAniiáa kiaéna « járáa-biróné véleményéi. Babareayné lelkeafiltea ragadta meg Mánfayné ketél, amelyikkel éppen a lorgnetlet tartolta: — lgaaad van k\'edveeem, oaxlom nézetedet. Mindenki meglássa, hogy Knad Zoltán r a-d alaposan kimulaija magát aaaal a remény! r\'t bolonddal; aaaián otthagyja a faképnél, Beaav jó lanae akkor annak a nagyralátó ■egatAddlt leánynak Agh Pisla ia. De annak meg nem ment el aa eaae, hogy visszatérjen hoaaá. Majd meg-láaeAlok, hogy a mellőzött derék Batr\'ai-bernek milyen fényee aaatiai(akciót asolgálla^ a aora, vagyis inkább: a ISispán. Mánfayné fejezte be a tárgyalási, léiig nevetve, gunyoa hanglejiéaael: — Most már csak asl volna jó tudni, hogy, — Aat hiszem, édeseim, annyit htboaáa nél- nem iesz-é tragédia ebből A dologból, mely mint igefr mulatságos komédia indult meg í Mánfayné aieméhOz emelte lorgnettjéi: kül kimondhatnak, bogy Boor Miéiből lesz Kund ZoltAnné. - Ki, ki ! Uagy-Karriaae, esé\'flrMJfc. ^YIF^WHT OkkfolM tmmtiémé I )«»!» k MlriMk lt#la*ktt a MMn — MaÁlsé ráaaárt is — Mgttatea-Wwitfl arií. Mpw Itintri 4 ■ M\|l trW4Mb és tffSn&ij MiM«t a MfcMMvafcal. - - dt L^iaii^O JífiSE -« —-« UJ^^a^ WrVVIW ITCMMHn MPBr rWa ■naiwp\' » Xmm fc»; S». IM, <4rvrA»f klré»im4my\'é A Bfrsatosal klr. \'9r«6k mini UcVl íwiAság résÉérfi HímkirU Uibtik, hfgy fióbor Rési és Ráláss O^rt Hárít IMéf lalos \'é\|rM\|iatól->\'»k Tflboli ráJ_g»jit-lis»MH ]«kM légíekjlásl ff frt ao kr tflkft, sssík twl mársMs B-töl járfi 9/, ksmalai, I forint 86 kr jaiwlegi, a a még félfesrlilsridS kfiJtségék iriáil réfrehajtáSI fig/éhen s fent návMutl klr. ilTr-é8fi«és terSfrehes iayFtösé a wénl-llwslfií W-•s. ikvbsti -f 867/s lirm. tí» írtra,-r 4" hf#t, 9 Irt fa r«ai á széni Ifszíól 198 s«. tk«b»n + wí Wsa. 4# (rtfa iisaftlt tafa\'lss \' Zak Sí). stém. top.) lés ttflkség ételén hfywrt sat—lisr M 14 lé \|a«fpéxn4ét«lmM t aráj* "SarOk W, a arifcra MMOa« Mwtolt. s a« IHK. é»i W MMb fnapjin tol "41 vágTehajSisi jffSkéwjr 1-iM fl-dÚ. ár ss Sri mpísmber tolla fet-j iitl «égrdwfts#-jsgyeHhrr# I W iMrl sráaisf I ala/í Aassslrt és aem igényeli toraá, astké, t>aé, börjöy sMO\', sMbwvb, kossík, SM«r«k, gatain, Ssán, Mákos, taksáén. srifs, iiofóóí, kádak, Mit 6-fté>, bútorok, tffBsröfiek^és stfáb iafá-aáptk a Itgtttfot teérfire< késapáaa Intés ml. léffj sSkség >saé« tisSIroa alal /# ál Mgaak adatai IHf, strisiba M 7 As i MW«etaaá ■ésdaaat, Uá aa rlémssanlf laalságst vüsafiWi a >iwá#im M\'^toton ■ifSUat hiaMgpMefcta larléfá top, lainjl bfták iinltw fcstatta karaktban MáWlMl ♦staa, á> ta a tévUtj fí )iifiÉáijitsl H m««ka>sg aWirt kikftdönaél rafg irmai kandal, \'S\|f paSáf aaéial feejsfsotani tatrtsrósk, A Mf\'fctw baíeeWn toiái Sái/n* a kásüaa •éW<\|ét liB«\|Wl» I\' k*«M tv»pt"J mlmHUUk. la Hsgy KaaMMa, iMIk M «L VAI8A JAR03, ^ Hr. Nr. » r»fcsjf&. jf^MÖr ssérn. Ca. klr. azab. déli v—p4lya-tár»—é\|. Pályázat. ISO. é»l BStMWr M \|»-lk asrjéa d. «. IO érshsr flssat Llsit^ WHség hHtnl SiMilflC/ ftoftsr fslpcrsai Dgrréd \'S\|jf Inlfsttass köamjDiláíel ■sgtartasaé Sfilránoa árrsrássn staéalai iojtV fliiálttsi át a fumáMUtitsU Wasté. Arrmtal kivánék lárl\'^iak s lirotár 10%-Afc kásaéaii)«ii ragt értééttépss papHfwt a kf kíliiöli haaéh s wssbí<. Klt (i.\'i(#fltoséi>, a klr ifsssk silsl fslék-kénftl lisMsáyiál 1895. éfl_seiass<ei hó 19-lk topján\' ~ Mlkoar awaéér 7488. és 190ÍI. 96. 110 1—Í Árverési hirdetmény. Alfiiiintí klkiWÖlftMiiaf végrsfiajiAsasBssI fcötfilrré lessi, hngy ■ nssvkaaissal hir. ifirránjr-S\'éknsa 58ÍÖ. mi, tB8i/ÍS96i a«lsiB éa a n -ksnltsal klr. jblrésajrnal T679, 7870,7080/1^0, ssámti íégíéssi^gi Kpníjmt SSWhr nair^snlntl Ufjrrtd által kép fisalt £toltal«l-Uk>rék(>én>Ur H tér-ál «é\|finiijl8i£k réirirí líahiií fstvia és társai haknii lakos «égrsha\|táai assnteéstlsli sliw ftft frt, í7ö m, í* m fiíitBt or tr tilt* kIVsisléask és j \'r. eiejéÍK nlrendell klléilléi sáMksjtái loiytáa s«jreks\|táat assntsdatlskMII lafalsli 1709 Irt 4l) krrs bsssOlt la«^«ásokra a aáaatossl hir. járatktréfdg 74\'JB és 7908/Í89& saáata íégíé»ével ss árrsrito slrandélléHéii sb-naá a nsisnl téifi laslsliaték kIWalélésfi arsiéli Is asa«aa»ih«n atok I0t«éayts sá!of\|nsot njsrtsk falna a helysslnéu vaájris Pslan llahétnn éira-HSJ W riesTtdsiisk IsaUán «s pÍB«é\|énél Itsndft É#áHására haláridiiíH A cs klr. arab, déli vaspálya-társaság magyar korona területén hkrő vonalai réa srére u >196. évben sstlkségdt 2000 m* azövnl kélszsr köbmeUir xvzott havic-ée 2000 m1 szóval kétezer köbrnsfér apró kőtörmelék (fodanyag) uillítáaára ezeöntfinjáníáti pályásat hirdettetik. Al p ítfös Mfyefgal ellátott ajánlatok legkósdbb 1R93. évi dacérab^r hó 5-étg a cs. kir. siab. déü vaspálya-társaság üzletigazgatóságánál (pályafsniartáai osztály Bú3a« L kerületi Mészárós\'Utca ky. mám) nynktanddk bt. A wállitásra fonatknM kQMn-és feíféfeíefe fenterrilitett üzletigazgatóságnál, véfamint magyar rravalara térd Oaarea mérnOkosztélyálnál veheiök át. Budapest, IS95. év november hó. Ás laletlgasgaléság. OdÖ v ÖOOÖÓÖD00030 3000000000 OOOOOOOOj mmmmmá r Siabadalmuott h&jkin8c». Ki orsségos késegésaeSgÖgyl ianáes vslwBSnyssási slfpjin a m. klr. kereskedelmi miniaslarlufl) által ssabadatniaaatl. sw»l »l)á-eskkál k»ttllt >s slaB\'aajjtt Mskteálalllvet ét NI klpröháll m—^--- h ti j h » n é«i ü m Itemesák a háj kihttlláaát skadalyossa meg, Imnem egyuttál meg Orsi a baj eredeti lerméesetes estnél lif sót alkalmatása lolftsn a flfiÖBőtl 6á\| Helfébe s legsűrűbb aj inj nö Ifltuíl « IMSSfer, U I rrl - kr O o ■a/ ni* Mfftr a>« Kar *eif ara KOIOn a nóke él külön a barna hajnak. — Használati utasítás Ingyaa. a kéelllftnáli Sohável iánosné ssoi. Markó Lujzánál Nagy-Kanlaaáa tsaját Kásában), IIF.i<\|!l» IsAJOáé gyógysteriárábttn éé ttalftl Ml. 91 drdivat ttiletétwn Nag; Manluán. 1MM. twi ssv hé M 9 mmpim üOOOOOOOOoOOOOOOOO OOOO OOOOOOOOOOOOO d. a. A legjabb OyShér siappan Jji cr {fw Uj UUIili;, petantlreaoH Tsla\|étaslfa 1 scimiT-i kalea véd J\'WBJ \'s Igen jól klssárltve, kltü nflsn tlestlt, a hsasná-latban lagtekarákoaebb Jótállás 1 tiszta a ár-tainiatlan a tehérnamll és a hasaknak BllnaHIa i Scüvan.1 rs Taober •Mikii Im Zulilia Snrg-féle Kalodopt minden szombaton 20 krért kapható. I) ÖÜMMI (!► RrtétU ^ártaat gaMMt to lMlk4l\|«\|<l laMSle to JiWg MlnMMMa 1 kiváMlaskal is MII-atiyik, tseaiaaklal se Irtat I Ml aa«aa«artaaa«k )i\|nllwrS«M>«a sltalaiHk-ták — S frlnyl ■ainalillill 11)\'/, IrkaSTswtair. Kuriaéallaak \|aataaaa I* Makrtla mkaalltaaaá KRLKTI 91. nóll •K la ad limiiMm a „■aeraaaaa\'-aaa - Waar Haalaaáa 190 M-S 8arg-féla Kalodont minden szombaton 20 krért kapható Nyomatott Fiaidtól Füllip la\|MulaidótHMii.ál Magv-Katiiaaán, 1H95, 90., szám. Nagy-Kanizsa, 1895. tiovember 10-ón. YXIÍ. árfolyam. hwkMriWi i V \|. I • I * 0Uf4Ué Uh 14. lillinil > l.p aariUal iWn ,, vaaatkaaé. alaém klaUaáa/. I««miui\|m lawlik mmk kant kank. Ml fcaa<«>a«k (L jLJ ri LA DlMHlMli Tton!ki HIM : MW Mttp khjrk itáraavÉM Anai Wgtm tm \|« kanaa (« (« - krj Hiti i kaiaa (I w — kaJ ■«" > kMM (1 M ao kr ) IMwa>\'wa UUauwk ?lhl Politikai és vegyes tartalmú lap. r,...v. iMtarma A Nagy-Kanitaai- éa dál-talai lakarékpóostárak, a BaokafyaaOlat, as Ipar- éa kanak- ~.T.~ . i...k • - -----1-« -.■■ ■. .. i. . .-i—.i— íjumi inam W «r. dalmi bank, a Nagy-kniisai iegélyagylt-saöveUei< és a leienyü^akarkpoatf, a „nagy-kaniiaai malátagyár éa aarftsöd r. t" hivatalin MiHiiyi. —.—_f>.T)l, 4 h^hmui ■ " .......- \'\'—- \' • ■ t 1 * ■"........... - ■\'" 1 wmi>m« instüi nat wqpr %« uda, dro : 10 krajcár. Mfff\|el«alk XaKy-Kaui»»áll hrtemklllt kélsséri ». várnmp ém ovCktArtölcö^ Máank rólunk — mi manunltróL aiBvvn t ■■■un mi itttraitftni w« Nagy-Kanlua, aov. 8 in. x . i (—n) Egyre-másra közölnek a külföldi lapok hasábos cikkeket rólunk, melyekben az ott járt külföldi hírlapírók objektíve beszámolnak az Itt látottakról és tapasztaltak, ról. Nem egyszer a meleg lelkesedés hangját érezzük ki soraikból,, a melyre különö-aen az a szellem hangolta őket, melyet itt láttak éa éreztek ís. Törekvéseinket, intéz^ ményeínket, szellemi és anyagi hsladésun-kat a legmelegebben méllányo^ák, a on-\' kénytelenül az a belátás ragadja meg őket,\' hogy e haladás annak a szabadelvű szellemnek a kifolyása, mely hazánkban elválhatatlan a szabadságtól amely gyökeret vert a~ nemzet falkábanj .8 -melyot elfojtani at az áramlat sem képes, mely folyton fenyegeti a szomszédból határainkat, mdy a gyenge lelkiteket, kik a távolabb történő eseményeket (érdén látják, és hamisan itélik meg, már-már magával is ragadja. Míg a külföld) iegkiválóbblapok állapotainkat irigyléare méltóknak találják s ö nemzetnek, ha ez irányban tovább is megmarad, az első ezredéven tél nagy ét fényes jövőt jósolnak, — addig néhány ellenzéki lapunk, abból a fajtából, mely csak a felekezeti harcok és villongások közepette érzi magit jól, — szürke alapon, szürkén festi közállapotainkat, és — horribile dictu — krokodilus könyeket sir, hogy a király Luegert, dacára annak, hogy a többség választolta meg, iheg nem erősítette; nem bírja eltitkolni a fölött való bánatát, hogy ez a kedvea uri ember, (aki közbenmondva, a bécsi Reúcrsthban minden felszóllalisa alkalmával a\' legocsmányabb szavakkal gyalázta Magyarországot) nem lett Bécs város első polgármesterévé, kik a meg nem -crősítéet a keresztények veresé-j gének tartják a zsidósággal szemben. Pedig 1 hit nem szabad kételkedni abban senkinek, sem, hogy a király a legkevésbbé sem vo-\| nakodott voma a megválasztottat megerősíteni, hogyha őt méltónak tartotta volna az állásra. Ismeri mindenki & király kifogá- talsn__nl^pinyna éfgflletéf, f nw^^gw dolog feltételezni azt, hogy akármely oldalról befolyásolták vagy beMyáaolhatiák a fejésí delroet Viszont Lueger működése egy nyitott könyv, s a ki a politikai életet figyelemmel kíséri, nagyon jól tudja, hogy minő változásokon ment át Lueger úr, míg azzá lett a micsodr; izgató demagóg, kire nem könnyfi dolog oly nagy székváros \| közigazgatását bízni, minő Bécs, melyet voltaképen ö tett\'azzá, amicsoda. Ellensége a dualismusnak, a minek ő sokszor vallotta \| magit Vájjon csuda-e, ha Magyarországon csak azok nem Örülnek az 0 kudan.rán, a kik — Isten tudja — minő ituieuyatai fűztek az ő megerősítéséhez. Egyébiránt, csakhamar kítúot voltut, bogy bécsiek Vargát fogtak; s nagyon meglehet, bogy nemsokára aá antiszemiták marakodtak volna ellene, mert azt józan éazazel\' csak nem lehet hinni, hogy mint Báos polgárai sawa, to vább (s agitált volna korcsmákban, nyilvános helyeken, vagy hogy nem kellett volna egyet fordítani aa olyan áttSSSt éppeá Oaaze nem férfl elveken. De hát az osztrák kormányok bűne, hogy Béca ennyire jutott 8a Lueger oda emelkedett a semmiségből, a hová tutajdonkápan nem valót Igen kuantf agitátor lehet, a ki az elégedetlen elemeket, sőt a művelt csőcseléket is el tudja ragadni, Bécsben nagyon jól tudják. hagy ufiL. lenti és erkölcsi tulajdonai éppen nem qua-lífikáljfik őt arra, hogy agy nagy, nevezetea város vezére legyen. Kevés politikai belátás kell ahhoz, érezni, hogy mind tekintelek voltak azok, melyeknek a király engedett, mikor Luagart mag nem erősítette, Ugy hisszük, hogy a magyaroknak Luagar » kudarcában ép oly kevés része van, mint a zsidóknak, kiket némelyek e miatt okolnak. Ha a zsidóknak ilyen hatalmuk volna, már régen megszűnt volna a Lueger és Schnei-derék otromba agitációja, melylyel csak a A „ZALA" tárcája. Boor Xioi. — k ,1X11\' wWai iW\|v — Mikor Boor Klói aai mondta Agh Pislának, a lerahaei .TárasskOr* legkibigáaialanabb gavallér-jának, hogy; „majd ha lőispánaé l\'titk,* — •> Ss a»aaonyl társa»ágban meglepetésekre, t»-aélva fordulatokra d>tl Batalaabar, agya körBl lagyaasii aUubanáaát ért a megtem-nilatHí-ni-k. A kSrülttl* mo»gó emberi alakok, a kábító ssihnngát, s lolyton táti lenakaruak egy-egy •rői\|iaebbn fdlhananó akkordja, mint egy végitéiaii kaurgli varödtsk A< előtte éa 5 mintha • vadul Örvénylő kavargóban ida oda hánykódva hullott volna 1* as éjfekete, átlát-hatatlan, vak aeaaiaégb. £ násla onnan a tahatatlanaég Srülataa tudatával, amint as a mágségai né\|>, imádon áiígyaltő »llebeg tflla, miadix tovább, tovább a végre egészen eltUnlk ■ véglaltnaégban. Valaki axg^riatill* vállát: — Piata, vlgyáaa, lodorakk. ügésMn Miolk* ntán vesaeit a Itlkad. Megrásk&dntt Kkballaa amelt* föl fejét. Végig\' sin>ttottá Ikiaa hiimlukSL v Verády l)aS állniI iu«lltte. Ágh Piata meglosta barátja keiéi: — Ktrtik, manjünk Inata I Kbávutiak a láiieatsreuibol. A kflrttlállék aaaal a laaujtA gányo a<ánko-táaaal kitértek, a mi allea ainoaan védakenéa- Valaki mag ia iaajra<t: — Stagány talár, tat hál sltpoaaa áiátSlték a ayaragbol. Atutáa tgy ki< női kompéaia varodon Oaa<* éa ssaal a eaalhatatlan pasibologiával, (amely majd-nani mindig laalhatatlanul o-Utör ilknt mond) megállapítanák, bi>(iy a mai aatéval Boor MM tsljasau eljáUaotta aiersoaaájéi. Ai oam ia lehat, hogy aa a laány ao\'rmalia SlUpothan vnlU Aa a kibivft,\' a« a minden ttrsaaagbsli Bnomalib érsékal megvető- leboltilaaMg, ahogy a lő\|i>\|>an uagyon is dÍDskrét «<lv«rléaát futadia, tgjraai-rtten örüli-tég. Ttrxaasgbeli, tol attali leány a magimuar-kadla alaA Miéjén igy nam viaalkadlk aammi kttrülmény kötött Hm. — Att An látták aat a két nagy knyi V — kér-deate Babaroayné, a ki^aistyaö gllmbUlyü ki« falaaége. - Hugy kaoérkodtak a főiapánuall Milyau irigy aaaaakkal maradlak arra a siits\|-kodé Batal leányra, mikor a főispán körül bogotia haliját, — Iwi.Sn asvataégaa volt 1 — mondta Mán-layné, a lárSahirá mélióaS^oa magatartású ne\|«, akt a nőt táraaságbtn (érje sssrepét iáiasoila: mindeaban itéll. C>akbogy aa 6 itélaia ellen tolsblissés nem vo\|. Babarcain kérdaits; — Mo»t már Mk ati volna já tudni, hogy nam l«as-é tragédia ebből a dologból, mely mint igao in«lat»ágo* komédia Indult m»g ? Mlnfayné ittmthBi emelte lorgaettjét: — Hát kedvafaw, a dolog terméasslé aa vala* ugy,in, hogy ami komédia gyanánt indúi, aa mindvégig marndjon komédia; de aaéti a sors, mlat lamart, aasaaslyaa drámaíró, magishstl, .,0gy abböl tragédia fejlődjék. Ka példának okéért épanaéggel aam tartom Kaad Sulisai olyaa (muadjuk a aaaga aevéal) ostoba amberoab, aki alvagyan agy laáayt valami jeleaiékaayabb hoaomáav aálkll, p.upan a hamiakáa mrbakol-aa^rt, aki plans lsáaya ia labetaa. Naavvaaévqa korakbaa is labMaak a Ikrlak vakok, a* Skko. már aam S »aaralamtfll, hanem aa eraaénylöl. Kgybaagá tataiéauytlváaéáa ktaérte a tárás-biróná vélamáuyél. \| Babareayoé ielksaültsa ragadta mag Mánfayné kasét, amalyikksl éppen a lorgnetiet tarlót la • — Igaaad vaa ksdveaam, oaaiam aéaatsdei. Mindenki meglánas, bogy Kund Zoltáa ra\'d alaposan kimulatja magát tusai a reményi r\'ő bolonddal; aaatáa oitbagyja a faképnél. Baaa v jé lenne akkor annak a nagyralátó megsaédült leánynak Agb Piata Is. De annak meg nem aaat al aa aaas, bogy vitasatérjen baaaá. Majd mag-lá»aálok, bogy a mallötötl derék (lalr\'em-bernek milyen fényes ssaiiaatakrfet ssolgálU* sors, vsgyis inkább: a I5iapán. Máafayné fvjakta be a tárgyalást, léiig nevelve, gúnyos hangi* jiiaael: — Ait hiatem, édeseim, annyit habosát nélkül kimondbaiaak, hogy Boor Miéiből aohawrm l*s Kund Zoltáané. — Ki, ki I Nagy-Kamum, vnnifrtip Zala 90. mam i» lap.) 1996. r.o»a«nber hú I0-4a aajál érdekeiket lépténk. Ki tehet róla, hogy \| nem ia támadhatott volna az a gondolat, a buta tömeg, eaeket az úri embereket\' bogy egy férfid, kinek más érdeme nincs, . még BÚadig olyanoknak tartja, kik a kör- mmthogy fáradhatatlan udvaronca a tőmeg-Bgyért lelkesednek. Közügy és kereszténység nek, a ki lelkiismeretlenül játszik a jogrend eaak a takaró, mely alatt önző érdekeik alapjaival, hogy személyiségét előtérbe vannak. 8 caodálatoaf A klerikális ét kon-, tolja, a ki a po%ári társadalom békéjébe tervaíiv pártiak, kik eltekintve pártállásuktól, dobta harci fáklyáját, hogy tflie mellett tisitalet remél tó férfiakat számítanak körük- nyomorólt levesét fős/e meg, hogy ez az ben, szintén felültek nékik, — vagy csak ember az ország első és legnagyobb város azért> kogy adandó alkalommá! lerázzák élére, álljon a itt qgy darab állami tekintélyt nyakukról ? egy tekintet lehetett az, képviselj-n, melynek lerombolására volt a miért Lueger meg nem erőefttetett, és ez irányítva egész eddigi tevékenysége. a Bécs iránti tekintet. Csodálatos vaksága . Ebből érthetnek mindazok, kiket nem el-némely embernek, hogy ezt a közeifekvő fogultaág és előítélet vezet a dolgok megokol nem találja ffi^T t l»MW> "minden tiéfésébnr • — másra gondol. Kétségtelennek látszik, hogy a király minden más antiszemita embert megerőaftett volna, mivel a többség sivárja/ Luegernek bizonyára a személye nem tet-szett neki; ő maga pedig egy cseh újságíróhoz ügy nyilatkozott, hogy szabadaága birtokában van. e Nincs Darányi Ignicz. Amily hirltlta jítt, én oly hirtelen végét fa ért a fóldmivolétttgyi miuiaztérinmbsn a válság, a koAblnteittiak nem volt ideje ra, begy ssar-mOtt •ismét 0\'\' nóbsatsnsk. Még síig navtttek meg kandi-. ilatueokai, a ketont gynra elhatárolása máris sel" megtalálta az iga it. A tárca rögtiinős betöltéséi toJmem sem arról — ágymond — hogy1 oly foutesnsk tartottak, hogy a veit minlsster - * Óriási faladat, de me* fog oldatni, oly igaz, a mint Lúeger a nevem, sem lehetett szó. Sem Ifatstieh grófot nem le- Ezentúl a Magyarországtól független amberek, h\'t» "i tt\|Pk, tofább.ve«eiétavel mtgbisai, " f° _ sem BAiifly Deisó bárt nem réllalkoihaiott a vezetőjét lálja oennem.T Ilyen embernek;iaidmü«ele«llgyi miuie<terium ideiglentt »tasé-gratuláltak magyar egyetemi tanulók meg- sért. Ok időkben, tmiséket most él t magyar választatásához. Ilyen embert ^ekl\'^SE^SSSXÉ aOrgönyileg \| kálib, mint eddigelé. * 1 1 <\'- ,------\'1 ■ . - — 4— Dtrányi Iguánbnn a minisztérium erőt tá- .IJMíger jmég-Cgy flaratlig a Ic&lncn a manója iriaaág niashivhaló barátra és fogja magát taruni, de szemben találva egy! protektorra talált, aki nem njono a téren, ma«A- gasdsssgi kérdtaekktl már éviitedtk óta ioglal-ieatk, aa t aeakba vtgé aitmoa rokon kérntae- eröteljea kormányt, d fog tűnni a semmi* ségben, fegyverhordozóival együtt, kik nem tudják mit cselekszenek. Egy bécsi lap ez esetről a következő jellemzett* szavalat mondja: »A mit a bécsi kormány tett, mikor Luegert nem ajánlotta megerősítésre, kei aiapoas ■ tenort ta abban a pillanatban, nmelyben 0 a fftldaiBvetéeMgyí -n-inlasierium bllróibs lép, barátok ts itmtr0«ék körébe lépttt, akik vele i* mellette különiélo saakkérdéstktt .tárgyaltak és ssámot Idevonatkozó btttroaatet koaiak. Mini ts orezágoa gssdasézi egyesület egyik alatnOktnak, gyakran volt «lkatma Oart-ax semmi egyéb, mint a mit az összetartási nylnsk s mtgyer intsőgtada»ág fihn\|Mmtivul éa ösztöp és valamely auctoritáanak a lentar-; f\'""1"1 megi.u,erkrdsi ét es irányban, ya-.... - —j-lamint aa agrér meaga\'om ynzelöivel ta a nep» tása az államban parancsolt. A jogérzés I pén ttodális (OsaOvivBivtl való érlhtkeaésben rendszeres eltompltása, a társadalom morális; \'&»« tyakraa hsasnára less nnkl konoiliana lényt. ... . Daranyi már eaarilán elfoglalta ts uj hivsts nftlkül Iái és « alkalommal, - mint a >Pt«ler Cor- fdbomlásának észrevétlen haladása l< értasOK, — egy kivéabbá kim«nlfl ■rsfrnaaatadett, melyet asoebaa a kWmégvsiág tárgyalásakor a képviaaMasshaa Hsgáasilwl ét lafjsmé Unni taaadébeeML I pitlianaUwa mm ia aanyira arról iát anó, begy mint vWMi Darányi ar aj állasában, miat iakább arról, kogy ■ily nagy éa ne* ia xjMI ártalom siker >aa e réetJegne réi>ég ryon dinijei abta a Báaffy-kabiaetre aéaw. A asnbaádvt pártnak agyik kiprébau tamása aggódás aélkfll és nagy ktév-rei belép sa idaiglateeaak kitiá»4t hatktáe a es tfaatéresasaval ■tsélaibetlf buooyitekot ad annak stebllttMe mefieát A aaabadelvB part* baa aaemmil ittkaióblwa, mint valaha, ageiaasé gts kobtaió uralkodik, a eüok és \'a«atS<Ak tekintetében Mkéletea agyetértée ta ritka agyér-■nlmMt a biaalomra séave, aatytyai a part a Bánfly-kablnat Irént viseltetik. íme egy ii<inlaa> teriom, amtly mtilett ily foaioa véiaág minden nyom nélkül múlik tí, nmsly inifát kétében, a sntat-seeHweflst ely alágtaleaeell Hkletaatete nádjában ily gyorsan ét ílv tHamtréare méltóan klegéesiti magái, hogy at agéaa közvélemény a hirtelen alintéaé* által meglepetve, kénytelen el-ismerni, hogy Báaffy v4ia«siaaa ép oly gyora vdlt, mint- üstraoetéa. Bápé. Binff/ aaakitwt a régi ha\|yo«aaynyal. SséoKtnyi Fél, Bethlen András at Kestfltich Andor gréfofc atáa in Ültetnek iámét grél koronát a f5ldmüvelé«ögyi muuaatari karanékbe, hanem tgy. levéaea/, stoigalmse, cél-tudaloa ferlet, aki képet iMéWtata Igaaalni azt a bizalmai, ame\'ylyel öt aa egéas köavéla lény otBUiitaai fogadja; A költségvetési vitához. A tiatitii Házban tolrik u ttleüékf pirtnk álial oly íorrófl ÓMHótt kSTUtgvtitai vita," ■Ttkiattliei a rtadklvall etétévttarakm, any> ket aa Btastt eHeuzékl\' * liztulik~v tienasühai ei a tettek, asm log 4rlani,Jia kBitltbbrOl foglalkozunk as indokokkal éa tervekkel, melyeket aa ellenzéki urak Ufóaiak, a kiknek elao tarban a iubddoTi-borukat ktll ""g^\'i\'—^Bi és stil wa miaaen alkalmat megrsgadMtk, hogy aa országot bslabtttéljéfc tgy képatli láabfc E kOltaágveiéai vita aten amwkw válnssióík eíétt allnnk aa arak isméi, boey nekik bebiao? nyftlMli sánry\'dá, monayifa- alia<a«atatt .irány Ungyarországra aésvt a síabadolvü irány éa hngy mennyire aa 0 l.nllogtsuk saerisi ktll kor-mányoeni aa ortaágOl 1 \' A kiérikAlts párt és n néppárt as értelini erftro legtteksloab eiivnaéki frakoiéia, vulgo nemteil pártra timtttkodlk és tt raju vaa, hogy a Ktrtlmti taveliartaa magától t hogy ta irányúval öersneköttetésbe ne hátsók. fiirataieeM eltagad miadaa AasseAgstat a renkoionárluaokkal, hogy a raga«akodáa és A^etiarvwé- tíihp bi«o-nyitéksival érhesse tl aa együttműködési aa aj válaaatások alkalmával. — Baó aiacs róla. Még Agh Pisténé aaat. Uangnoit mindealsIBl a lartbtti hólgyek kBi-vélsménye. Moi már tsntén ns a kérdét: tkad«e nlynn bátor, erOs lOltpán, aki másként merje intézni sertét, mint skogy a israbtai hSlgytk rsalbstat-len köavéltményt prtdaaaiinálte f Másnap Ttrabtttn a .Társaekór jubileumáról beszéllek. KBlönBatn Boor Mio) bámulatosan gyors bódítását tárgyaltak, most ntmetak a lalaóbb aaásak, bsotm ns alsóbb tiseaerak körében ia. Egy ktdvsetn oainsttgé. araayoaan aiikráió sseiismQ láayieramiéa s korsón valóatgos tfó-adtat tartolt barátnőinek i — Mit gondoltak mi történik most már Boor Mielvtl a legnapesit történtek után? TibbfelBl it kspott leletei t — Férjben megy. — /fgh Pistával ataklt. — Blveeti a féispán. — Mélióatgoa taeaony lttt belőle. A ktévtt kit itremtét ott a kör kSztpén tói-blgyttaitilt skarlátpiros ajkait \': — Igte: ezt varja 0it,éat gondolja mindenki; ét nem htae ám így 1 Kélaégteiaa aa, hogy Boor Mtei (rhlnótn mulatott a raSapfanal. De as is kéleégttltt, hogy Agh Pwlát tatreti. Padig ha tettet, nincs aa a métawágos fóispán, síiért megcsalja, elhagyja. Szomorú dolog volna, ka agy béftji mámor eaak amogy kBenyit astrrtl stlnjná s salvbs gyöktrt«ett szerelmet As én etettem aetriat: at ataa lehet. Éppen t pillanatben haladtak tl a leány csoport melletl a Boor lányok. Boor Mid vidáman, cstvtgvt,kaotgvt mttt a két komoly nagylány oldnltn, akik olyan méltósággal lépkedtek a kit bagoly malíttt, mint egy-egy ké«s iéiaptnné. Alig hnlndtek negyven Ötven lépésnyire, meg léitek, hogy Kűnd Zoltán lAiaptn jó velők azem-bt; dt ugytnakkor iamtrót nsng kóssóntötts ókst oldali. a Agh Pista kerülte el 8ktt \' Arot halvtny volt. Hidtg, kiméri treeal Ud vöaóltt a Bmr-lányokst t haladt aatmbt a lóie-páonal. Mikor már egéaatn kJaslábt ért, lóltsatltt fejét; égé, UaskBa sztmtlt mareVU Itllt If-oára szegezte ét Agy haladt tl mtllttlt edvóalés nélkttl A Mispán alatpadt. C«ak a fogai kóst asiarsgte: — Pimssz 1\' Már s Boorlánrok közelében volt s dig birta leküzdeni Mindaltaái. Boor Miéi mlndtnt látóit. Sitivé nagyol dobhtnl. Mintha yatául démoni\' kéz markolt volna agyiba, megszédült. Mire asonbea mtr t főispán hozsájok éri idegei lecsitultsk s vidám, nyájas metolylyal nyújtotta ktséi. Kese még reszketett kissé. De jól érezte, kogy a tétapáa keze le rtatkttett a fótinéuláatél. Kél bét múlva Máafavaé és Babanszyné mél* ténylandó nagy islinauléssal, ssinte aihalra találkostnk a terebsái korsón. Máafayaé mondta: — Képzeld osak édesem I Bwbaroyné mondta: — No ds kérlek, kl hitte volnaf — MsgaaagyariakalailaaOrlUUte. — Utektnni probléma. — Ml laaa santk a kóvatktaateaytf — SzarvakI Ssoéoákt Dráma. — Ei nem veit ttekí, aki fólvilágoaliotte, éeartiériltHe volna. — Volt, volt, dt at Initrvsaoto eredmény-Ittam vő11 — Mit mondott rá? — Ast mondta, bogy é nsm a varmegyének, hanem magának háaaaúdlk. —. £a mit edaál Agh Pista? Hagyd tl, iastn tulajdonképpen na ó ostoba viselkedése aistlttte aa egéar dolgot. A iö> itpán mellett kihívóan, küesöntéa nélkül haladt d. Legutóbb pedig egyébként, valami megjegyzéstől ia ihaaltált. Párbajuk ia vdk. r- Vérleien? — Vértelen, dt eradatayébsa alég tragikus. — Hogy-bogy) — A párbapiapjáa a főispán eljegyezte Bw Mleil ée ma már násiatoa vsának. A Ragy-Kanina, vtsArnap. ▲ nemieti pártnak, miután u 1887-iki kt-egyasée alapján áll. nélkülöznie kell a lüggst-leniégi párt aíadea ínkciójának támogatását ée teljee elazigeteltaégében esek a,klerikálisok é» raskeionáriosok vak dübére saátr likat, akik at 6 kukból való boa. Minél nagyobb figyelemmel kitérjük a nemzeti párt mivoltát áa miködéeét; minél tüzetesebben vizsgáljuk oáljtii ét alnél behatóbban kerekük indokait: annál bistoaabbao jutnak arra a meg-gyfcödáeie, bogy nem elvek áa vívmányok kulinaia lakisik a uivén, banem bogy iiamélyek knltaaaát, áa bogy Bég világosabban nóljnok, W umély kultuszát ée iaédását irta a 1 Melójára ▲ kiegyezést áa öeszeiarlozást Ausztriával el-logadja, as ügyek vitelében a esabadelvO irányt helyesli áa vág u oly fennen hangoztatott nem-tati követelmények lerén ia lelt engedményeket, hogy meggyőzze a koronát lojális magatartá- ~ii«ír--t • -\'•- -— — Egy oált, ugyanaz i a célt követve, mint a szabadéivá párt, ugyaniaoo utakon haladra, ugyanazon irányt helyeselve át a lüggetleniégi párttal Bfjanaaoo lenfiit lábon állva, aoha, de eoba aam tud « nemzeti párt eazemálykultoaziól esabedűlni áa aoha sem akarja győzelemhez segiieoi a politikai ideálokat A nemzeti párt ép 4gy csoportoeul egy ize-mály kBrül, mint a nabtdelvQ kormánypárt áa a közjogi eileusák egy-egy elv körül. Es a Urftlmény a gyöngéje ennek a frakciózus ellenzéknek. Vegyük ki a veiért környezetéből, vonjuk ki e párt tttl»á]abót gróf Appooyt nevét áe nem marad • pártból Mm vezer as orsaá\|han, sem nónok i parlamentben. Elv kürti nem otopofnaíilbátwk e pírt hivei, mert t pártnak tinea más elve, mint má-rének ünnepeléee. Eszmény nem lelkesítheti e pártol, mert nincs máa eeiménye, mint gróf Apponyi Albert személye, . V i Éa hl moat ea as ellensáki pártái parlament bea és » i;»r;;.nieai«n Kvttr diiamdltáira. támaasát éa amúgy ia aaátbomlott asarkeaeUt elveszítve, aevát át oáljsit folyton vaitostatva, ismét a kényazeritő ufikiégesség előtt Ing állni, hogy saint valljon: ha őszintén áa icasán, eaápltás áa titkolódnál nélkül teszi, he ke 1 val laala, bogy a párt tuli jdonképen Din politikai párt, amely a helysetben ás a Viszonyokban keresi alapját, hanem oly párt, mely előti a sae-mály kultuss mindennél előbbre való: gróf Apponyi pártja, kinek asineii ét címerét a part-boa tartozó minden egyes képviselőnek hordania kaUeae, mint urak éa paranoaolójuk asineit és eiaurát\' - • •\' ». • A többi pártok nem aaemélyek" körül gyüle* kesnek, hanem elvek körül eaoportoeulnak. A kormánypárt a libtralumut záulóját lobogtál ja ; e sátzlóvtl al), vagy bakik. A itemély itt s mtaodik sorba lép vtsm ét nem a sászli, hiuem esak a aáialóiartó villózik. , A liberalia elv körül csoportosul as oruáo lakomájának túlnyomó tttbtíj* is, amely a viszonyok igasán aaabadaivü kifngéiéban alsű sorban a arabadelvü irányt akarja bistositani, győzelemhez segíteni. A közjogi gnerílltharc veezit intenzivitáshól, a függetlenségi sáaalót es idfieaerinl a sarokba állítják, bogy a politikai helyxet egészségei felfogásában a szabadelvütég záaalóját védelmez aák. £s ea a körülmény teaai, é kormánypárt erejét áa az Oeaaee.eilensáki pártok gyöngeségét. HÍREK. — Ptspék\'Tálanlás. Répcelakon a wü-törtökön tartott ág ev. gyűlésen bontották fel a dinántali ág. ev. püspökre l eadott asavaaaiokai. Qyurdtz Ferene kapott 100, Pouttk Sándor padig 148 ssavtvamt éa igy Gyurit z Ferenci pepii ág. ev. leíkéaxll szótöbbséggel megváltai-taton daaáaluli ág. ev. püspöknek Gyuriit blr •seriat asm lovad)* al b püspökséget, mert annyira rsgaaskodik hiteihez, hogy legtöbb óhaj-tása mvábbra ia megmaradni lelkéeznek Pápán, bol több mint 28 éve előbareoaa a kösügyekoek e mmdrn kulturá\'is éa humánus mosgalomnak. Üyurátz Ferenc 1841. 1-pH U 90 én eiületelt Bükkös, S"pronmegyébea, szegény\' könemes •tüöktöl, Tsnulinányail Sopronban kezdte az evsngelikus líoeamban éa ott hallgatta a teolo-giális. Majd nagyobb utstáil tett Németor-líágban éa Jénában járt egyetemre. Tanári ok- Zala 90. sxám (». lap;) levelat nyervén, Kővágó-örira hívták meg pro-letszornak, de a tanári katedrát caakhamar 181 cserélte a papival BeNea bárom évet töltött s csuk a pápaiak meghivására hagyta el gyülekezetéi. 1878. Óta egyhazamban a pápai ev gyülekezet lelkipásztora. 1874 bea megházasodott, oltárhoz vezetvéa egy tekintélyes pápai iparoe leányát, Malos Karolinát.Gyermekekkel szonbao nea-aldotta meg frigyökei u ég. flynratit * közélet minden ágában tevékeny réeit vess s egybásügyeit is páratlaa szorgalommal vezeti. A pápai ev. gyülekezel zilált anyagi viaaooyai\' ngy rendbe hosta, hogy a teljeeen vagyontalan gyülekezet 1888/84 ben mái 96.000 fonntoe templomot, uj iakolát, meg paplakot építhetett Tártadalmi téren ia nagy tevékenységet lejt ki. Alapítója* számos oőegye* Illemek, elnöke a pápai iparos ifjuaégi körűek, alelnöke a Jókai-körnek, megyei éa városi biiottBági tag a tagja minden közhessnu jótékony éa különféle egye-DfliBIbSk. Mini él&ölí « dnntimitt kerületi gyámintéietnek, aionkivül dunántúli kerületi jegyrő és zsinati egyházi lőjegygöy Taiay halála óta fOeeperue volt. TevékenyTrodalmijjnunkáe-ségot fejlett ki eddig is.\' UgfeleeebliAunkája a Luther é\'ete, mely legjobb magyar^elvübiográfiája Luthernek. Kiváló mnnka a Guetiáv Adolf arád király élete, mely 1898-ben jelent meg. Irt • két poétikue iswköoyvel itt ,Leki veaér1 éa ,A bit oltára* cimmel, melv utóbbi a\' Luiber-iársaság kiadásában két klaaáat ia ért,\' meg egv broaürt a aaabadkömivesaégtfll, maly annak idején türelmes ffillogásával löltünéti kel-\| tett. As egybáai aaónoklat terén ia aok aaáp al-kotásaal gazdagiiotla a felekezet irodalmát a ói maga ia a legjn^b szénokok köiftl való, A Flf Ari Egylet vlga\'om rendezi) bi lottéága folyó hó 7 én tartott alakuló ülésében1 megválasztotta a tiastilart. Elnök lett Epttjtty OáW,\' aleíoSk CmIou Jenfl, tlikár Dobrotici \| Dezső, pénatároá Vidoi Józaef. Reméljük,\' hogy\' a tisztikar aok jé maietaágnak leas elómoadilója. Eakflv«. Vnotr Samu birtokos él keret-iedo leanyai Martit kitaataooyi Somogy-öyé kényesről f. évi 17^n d. e. ll órakor vésett ol-1 Iárhoz a somogy-oaurJói isr, templomban Outt-1 sumn Hermán nr Bodapeatröl. —■ Tlaeesfélr kalMmacmOvet. Alig ala kall Éft a ,P»Fiárl-lCgylrtt* rlialpili-rrBdiag bizottsága márb akcióba lép,még pediglen eiég I kedvező auapioiamok mellett. Mlatlapank meg* elősö számában jelenük a CB. és kir. 76. gya-logeired aeaekara a napokban vároaoakban működik. Es alkalmat a vigalom-rendesöeég arra haaahálja fel, hogy MfSk t M 114* a Polgári 1896. november bó 10-4a Egylet nagytermében zártkörű családias jellegű láncéstélyt rendes, amelyre ai idö rövidsége miatt — külön meghívókat nem booeát, és eaen nton hívja meg s Polgári-Egylet tagjait (osalá-dosiul) és ezek yfndégeit Belépti-jegy 1 forint, oaaámgy 8 frt"60 kr. A vigalom eeti 9 órakor kexdódlk. — A soproni pelgáraMler balesete. Sopronból írjak, h"gy Gebh»rdt Józsefet, Sopron város polgárineaterél kedden ame su yos baleset érte. Hivataliból haiaaenet ngyanis egy járdán lekvO gerendában . megbotolva eleteti, de oly aaerencaéilanül, bogy a jobb karját eltörte Geb hrd még ouk bárom hét óla polgármeatere Sopronnak éa a város polgársága sioabalon bankettet akart tartani liastelstére, melyre Pa-binyi TeoSI e tárgyban irt levelében saintén megígérte megjelentsél. Fabinyi, akit aa eaetrOl értesítettek, távi/stilag tejeste ki résavétél. Geb-bardt állapota súlyos. — Talált péna. Folyó évi október 20-án a város belterületén egy nagyobb ösaiegfi pénz-aal telt pénaiároa találtatott. Felhivatlk as, aki ezen pénaes tarráho\'z és pénaöaueghez való ta-lajdo&iogot igazolni tudja, hogy a rendőrkapitány! hivatalnál a blvatsloa érák alatt bármikor jelenjen meg. — Végrehajt Aa nagyban. Tolnavármegye területén igen nagy as adóhátralék és e miatt miniaB eri utasításra elrendelték aa adóhátralékok saígorn bebajtéiát a lübb kösségbeu ugy S egsardun la, kimondották a lelelösaéget. A nagy adóhátralék a váUágos gaadasági viaio-nyok éi a fllloxera ukoata puutiiások által támadt elszegényedésre verethető viwza, A végre hajtás a silgnrti rendelst értelmében most megye-sgerte megindult á a legtöbb helyen terméBiete sen nagy as elkesertdée e miatt a lakosság kő rébrn. Igy péld. Hála ltli»é\|han két végrahajió mii Midik, kik eaak revolverrel lellt\|yverkeive merik a házak kűstdbeii átlépni, hogy a végrehajtást fogsnatoaiiáák, de még igy is aok iam • tusnak vannak kitéve. — Vallágyl te áppaayL A kát politikai elleniéi a\' nuaaonyi pálvaadvtrbaa találkoiett egyaáaaal. Sailagyi a fóvároaba akart utazni a Apponyi aztnión. Mikor App^yi éearevetto a pozsonyi ooiábilitásokát, a kia Szilágyit q pálya advsrtioa stkiiinék, mosolyogva artfott -Sárit* gyiboa: ----Látod, áa aság jobban tiaotellek mint eaak, mert áa Eberhsrdból jöttéa, s eaak oaak Po aaoayből. Erre Sailágyi aat válaaaolta: — ValÓUinlITeg azonban eaak azért, mvrt~ te is Budapest leié alázol. A két illamlérfia aztán együtt h>dolt umak a főváros felé. — Kétségéé Pnastnaaer. Amint Kolam-bua Kristóf hét helyen vánelteaetve ét Shakee peernek vagy barom aattlőhaaája ■■ álként fog nemsokára .kléerülai\', hngy russtaazar som egy van sb or>aágban, hanea voltaképen kettő Cenngrftdaegye területén ismét régészeti áaali tok lolyntk. A, mait bélén dr. Nagy Oáaa. a aemteti muzanm őre járt leni Szentaaan és foly • tatta Mindensaenten azokat as Atatáaokat, amelyeket Parkas Sándor izeateti tinár, ismert rágása kezdett meg. Feleő-Korhány rág letűnt pogánykori Magyar-Földvár temetőjének föltárását végezték ott. Egyik sirbaa egy lovaa vitást, agy nőj airbtn gyöngyöket éa edényekel találtak. Aa ásatásokat tovább folytatják, különösen aa ősi Széf város v(frsndilaNl s\'sérétnák aégáltlpt-tani. Ásni fogunk Saaateten, Gósányoa, Békéién, Bflldön, Keketev áron, Kapoinán, 7ipor«Da» beroekBB, ahol letűnt idők temetőit Itereeik. Mint Saénlesről írják, Farkat Sándor mar régen nagy aabicióval igyekszik bebiaonyitaal aát a aaráaz álUtáaál, bogy Puazlaiizar nem őtt veti, ahol aaerlnte aa elaő magytr oreráuyüléa tartatott a ahol Ssor város ^ellőtt, 0 a TlBia part jánjl a_nundflzonIt. oaaosaál átalleabaa bereei. Ail mondja^ bogy a hely mai mégállapItlBB Béla király névtelen jegys8\|e latin lavalén ak hibás fordításából uármoaott a est a hibáé kögtodatot as eróeíti mag, bogy agy Paílaviolni gról atnn a tájon, amelyei ma aa első országgyűlés helyének tartanak, Pnasta-iuar néven majort alapított.. Ait moud)s továbbá, bogy aa eta helyen talált romok nem Sier város romjai a erősen bilik abban, bogy a megye tsrületáa eaakőalaadő ásstá-sok as o véleményének a helyességét fogják bi- sonyiisoIT — Mladea napra egy pakár A doktor aaigoruan meghagyta a psuieasének, \'hogy naponkint legföljebb etek egy pohár sört Igyék. — Reaéiea — kérdi az orvot a beteg leleeé géiffl —- nem feledkeaetl meg róla, a ait tegnapelőtt mondtam, hogy luduiljik féhjáre moat Baponkibt caek egy pohár eőr juthat. — Oh dehogy feledkeztem meg róla! -> felel az aaazony. — Csakhogy kérem,az aram addig nem hagydlt békát, míg három hati sört nem előlegeaiem neki I — A pocsolyába falé. Máliet Józas 80 éves prodbiesti (Muraköz,) hajadon csütörtökön délután egy kukorica s/árral megtelt szekéren haladt hau leié. Útközben a azekér felborult ée a leányi aaga alá temette. Segiteág nem leváa a közelben, a leány nem szabadulhatott meg ki* noe helyzetéből éi megfuladt a pooaolyábaa. Midőn a kéaöbb arra jövők a kakorioaisart leazed-ték a leányról, aa már, halva volt. — Élvágylalaasái 8a aladeauBil gyomsorbaJobuAI melegen ajánHuk tisztelt oivasOink figyelaebe Egger szóda paeniliáit. Kapbttó 86 ée 50 krot eredeti dobozokban aia-den gyógyszertárban es nevesebb gyógy-fÜtror-Oiletbeo. Fő- ée aaétküldáai raktár Egger A. fiai Nádor gyógyszertára Bpesten, Váci kőrút 17. IRODALOM. A ataiell aalnkAa pályáiatklréetéee. A namaetí aainhás igavgstóaága a következő pilyátátl .blTdatéai tette kő?é: .Portsoll Kálmán, a .KOvárivai Lapok\' felelőa azerkesa öje a némten iáinkéi igetgttoeágiuak egyeaer koronát ajánlott föl aaon célból, bogy b« haaaiget a Ulenkori magyar társad ilmi éleiből veit aainmüre draaai pályáiatul tüaie ki. Nagy-Kanizsa) vasárnap. A pályázat föltételei a következők: „a L As 1000 korona jutalom csak annak a atQ-Dfk ítélhető oda ét adható ki, a melyet a bi-zottaág tóbbeége éidemeanek vét arra, hogy • nemzeti színházban elősdsasék és a mely ssin padi aikert Ígér. fia előadásra érdemes mü nem tstáltataék, —-»-■ pályadíj —m aidarik ki, hanem piabb pályásat fog hirdettetni. J. Pályázat minden olyan kflsépfaju ejé«se«-tét betöltő sziamS, melynek tárgya a jelenkori magyar társadalmi S ▲ beküldés batárideje f. évi oovember hó ~~ 30-ika. "Ás\' eradinénft a- bisotiaAg.jf gké\'Obben 1896. évi labraár hé 1-én fogja kihirdetni. i. A pályanyertei mü — aiinre hozatván — a nemzeti tainhát által az eredeti darabok szerzőinek űzetni szokott rendea irói esAzalékok-bsn ia résaesül. 6. fejtfébkéiit a , páíyauywtw mö atterrt tulajduna marad, de a nemzeti szinhásat meg-előzOleg sehol másolt ssiore nem hosható. A darab kinyomatási joga a ,FőVárosi Lapok-at, illetve az Athenaeum nyomdai és irodalmi rész vényiársaságot illéil. 1 8. A pályaművek idegen kézsel, tiaztán éa ahraskatóea írva, .lapazámoava éa bekötve a gemieti stinhát igaigatéeígáho küldendők \| a utrrö nevét, polgári állását és lakhelyét re)t6 peceétee levélen ugyanez a jeliga álljon, mint a pályamű homlokán. Álnév alatt pályásénak * jutalom nem adatik ki - : -v ■ ■\' —A jwwilai levélen netalán ItHjegyz-tt kikSté-aak, I81téielek nem vétetlek figyelembe. Késimok — adatnak viasza. Zala. 90. szám. (á. lap.) 1896. november bó 10 éo aindeaki, a ki eitaé péaasa olyaa olrssai ralit keree, a aiból kaaaaot is gyHa7ltrts.pl le asritketae. A folyóirat kaveaklat 80 -84 eidalagi ftastbea Jelenik még. 1-10 képpel. WMastéat ára: agy érr* IWWif Mén* 1 Irt IQ kr; aegyedévre 70 kr; gya saáa Í5kr. «. Mazraadsl-haté . Badapest, r«r»aoktJrst 1 u III. s. MtgieaéelheU Aa kagkalé Flachel rálép ktsyvksreskeétsiksa lagp-Kaaliiéa. Vasúti m•n•tr Éni»f* 1895. májút 1M. Kanizsa állomás. nd NYÍLTTÉRI A nmuti ittithdt igatgatitdga. — ■Wamlaaal HvWast. ás .itkeaaaaa\' r.tám-lég kladéeékea lasgjslsai ,á asgyar aeanit Urtéaété\' cl--a Üa hiteles aaaraaakáaak fmillenianii kisdiái karma. 4lk kSelibS, asly sa Anjouk korit tartalaussa, a él, fí^M ia fluiiual bafejssizt nysrt Wr Antal, kittnl Hriéeet írónk sagyssabáau meaegrallja, aa „Anjouk kora", a U. kmtkaa padig gehlalíerr Gyula, taatk aa sgésa I ájaat ssgéésostkesaiajt, ,át Aajoakáa SrákM ela alatt a Msgyarorsaájo* uralkodó lasambargi káa tar-tiatink asgliisál kaadi SMg. At alaO kibiyrbea Zaigaoad kladstailt iamaitsti BAaiaÍI\|taéaak kfcUméajralt. éalam ttrtiastét irja \' taj. vaaaé sHsilisks\'n kss salvagklpp! vsa _ M vaa dl«itr». As agyik, „Zelgaond eaéaaár le király1 arekipe, a aM« saármaaéee kMpkort fotén Irtassak, Dlrar Alkart (ájiityi alrabsrti vároakáaáa lsvl rdU\|* itAa; a másik ■tawlléklst pedig agyaaoaak két ■ agyar Ktlaal\'taausk alkotásit tántétt sliak, at Kolosvárl Már-toa la Qylrgy Mrtaék ,8esat Oylrgy szobra,, atlyntk •ndstlj* Mgábaa Srlaisttt. Brrtl s áagybseel klsipkorl ■agyar kÉpalalvisssti sakktól hü gipsaaiaolatot aak a.mUlealamt kiáUilás ssásiára, hol a aásolst kiállítva Issa ia ,á aagyar maisét ttrtéaatiaak* olvaaéi már miat ismsrteaal találkeaask tala. á ffiwt aatvegképei Utál kálit ki kélt emelnünk Saékely árpáénak remek rajaait: 1 .Castel éstl\' Ovo Nápolyban" — „Novlgrád" — „á faage-páoek virkaatllya Zsaggben, , A saékssegybáa Trau-baa" — ,Vriaa majái" — valamint Dirre Tivadar tanár két rajtái, mely Mária királya* könaocbáaysi házának kataejét ia belsejti átaáaoljs. Kesakirtl még agy saép sáli-ragképp! vaa dlaaltye sa a fizet, ea Mária királyié arckép, mely a raakelateiai vár sgykora talbalmésyérll vaa levéve, ügy Aaet ára W kr. EUflzotii asgytdévre (12 ft-astj\'l írt 10 kr., léllvre (M Ittsstj 7 frt SU kr. — A aáai>l kMUfaapekril, melyek aig aa hr ktakeeaid tárgyát képesít, igea sikerült képeket kos aa Oraég-TUég lagatébU (l\|) száu. Esekea kivi] sikerült (elvételeket taiálaak s saáaban as sj eruibt-városl Ua-plsm alapkllatitsliril, ssip képsorsaatot Karakla irdeksa atealrU, frigyes osásaár saliksaobrát, Beaeridy Viktor, Páy Saeiéaa stb. areklpsit. A szövegrészt kiváló verselj le próaal éelgeaataikkal gaadagitották : Virsdl Antal, B«dó áatai, A4rjáa íáadsr, Beöthy Zsigmond, \'íévllgyi Tltasa, Basotsss; Oyala. ördógky öyala, Láng Maaykért, a a alt ataA sorban kellett volna ealitoalak, egy tllkell állású veit Mgyvsonyoleu koaridfütlsst, a ki Olrgei aagsebesl-liairll aoadsl sédig Ismsretlsu, lga érdekes adatokat. A kittaésa sasrkasatett Oiaaág-Vllág ára aegyaéivre I fit I aatatviayatáaut ngy tadjak, lagyta küld a kiadéklvatal (Baéapsat ▼. Hold a. 7. sa.) — ,Aa mértéé karma." Kedvit és éidekst tlrtéir tet Irt meg aa iQaaág saáaára Téth Háador, régi kadvalt -Ifija-a aasdllé tassasdikak. A kuruc idők vlsaostsgaégea tartAaatét beMU el, lelrvia klseit, a kik páratlaa üérvtl védelBieték a kasát és aalvaa haltak a haaáirt. As a remáatikával leli kor kWeu takttaldlk ebbea a lataliágaak szánt klnyvksa, melyet felaitlek Is é deklMiesal olveshat-aak. FeHAaS saép és lalissa kiállításban Is Jelent asg Téth Bánéer kéayvs: Pataky lAsalé pompás rajaalval íyematateW ftwiif-öotliirdon, a klailé t Wolllsoh Béla kéayvayemé-iatéaotiliea. Ara I frt 60 kra\|eéf, — Magyar Htal Blaetlár cljam aj, aéplM Iránya IsméretHijisail, táiaadalai le salplrodaimi folyélrat Indáit SMg. - Aa sllltlak fskvl slsl saáa lartalmáaak villeaa-teaeéga, képel is ssiaoe kiállítása atán Itilvs, a folyélrat kéaagpétléaak Igétksalk a kleuayira stlveeet Ingja veaal Haaalstlaéi fsksis aalyasa Égwstak \| gy kis aiatát a veaai saátdékolt satyambfl, éa a baai-atiái légteá klllmit; Mert m\|g a raliéi a JMatt. stiyaa as eligetiasül syoabaa lasoapSdlrtdik ia osűhámar kialaaik aaga aláa caakily barna haaat hagyván; addig a hamisított .selyem (mely aáiros aaial-saalloaaás Itat ia kkaayea Úrik) lassan tovább lg (minthogy reataaállai a tssUayagtél telittéttea tovább iaaadaak) la sötét barna hamut hagy magfc atáa, asly* vsióul alwa médiáit\' soha—Sseao~tm pódlrOdlk, csak mgtÁrl>(l Ha ralóél aslyva haiua-Ját Isaasayomjak alporaik, t hamhdtváayi aa. — ■saaekmg «. (ea. klr. advari aaállité) aolyasm-gyára lárlekkta, hátha saéllitva, portabir ia ráaiaeataera aaireaea küld bárkiaak la miatákat akár egyse öltönyükre való agisa végekbea levé Vt-lédl stiyaa -caAraUibSI Bvéjéaha eaiamett levsRhr* 10 kros ia lsrlaólapokra 5 kma bélyeg rsgaaa-tandó. ---------JJtj I Indulás I firkasét I • Kanlasárél \| Isalimáia___ f Hlliltlili ji lií» Íu. 4 éslragg. gy. v. íjsi rttt- »«. v\' 2 85 d. u az. v. 11+59 á.a. ty.T.\' 19 90 eate «. v. II \|f éjjel v. v. 6 60 este W I^T.v. j 9 w\|ntg. Béea let. v.l ti Oilregg-K S tí mg- Z.-Eg. j v, vJ 6 16 d. u jv. v. 8 04 regg. sz. V.\' 8 06 d. ik V.j I 84 d u. __La. v. 19 46 éjjel iz. v.j 10] 15 aats 5 lg, v. 6 47 regg. «. v. 8i6! rarg IS, v. v. 10 — ragg «a. v. 1 39 d. a. rS ka. V. 9 - d. U V. v. 8 44 este 6 [q. V. 19 18 éjjel gy. v. 19110 éjjél mg. v.\| 9j»/á. 14 é^jal Kronfald nővéraknál a migjv, némát, franol éa anyol nyalTban okutáat ayrlwtal Lakás: Vasat-ntoa, 68L síim. fttáttát kStnttské^ asm táüal Mllimlgll a Űr. Felelöa szerkaezll: LéKI EMIL. ssarktasU. Laptulajdonoa éa kiadó I \' ruciiL r CLér. 00000000000000000000000000 ooooöooog Ssabad&lmaiott h&jki&Scs. Ai orstágos közegészségügyi tanács véleményeséee alapján am. kír. kereskedelmi minisstariam Állal azabadalmasott, awiel Wrá-gokbél kéaztlt h eliérenga wakteklatélyek által klpréhélt h ajh € n S c » 3m 1 nemcsak a haj kihullását akadályom m«f, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes színét is, sőt alkalmasása lolytán a kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj hsj nő ismét. — Egy kla tégely ára---- frt se kr. r ; •„; _____ Jto mi Mgtly ára--— i — kr. Külön a szőke - és külön a barna Itajnak.^ Használati utasítás ingyen. a készítőnél: Schável Jánosné szoi. Markó Lujzánál Nayy-Kanlisán (saját házában). BELII LAJOS S gyógyszertárában és Keleti M. Mór divat-üzletében Hagy-KanlssáM OOOOOOOOOoOOOOOOOO 0000000000000004 KlaYTfflA a bőr ápolására, szöpétésére ós finomítására Púder Egy doboz ára : 1 forint 30 krajcár. • _ Z Utánvéttel vagy as w Daszeg előleges bek ül- Z déee ulán küldetik. W .....<«íí,............................\'3 ■T LegelAkclAbb eltSaékI, Ml Aa láradgé PIDEB. ^ — fehér, róasasaia. la sárga — vegyileg adalyaált Is ajáalva Dr Foki X 9. Ok. Klr. taaár által Bél EllaaierS levelek a legjobb körökből minden dohoakoa mellékelve vannak. TAUSSia GOTTLIEB flaoas MtAaAkl mappa* <* tUalaaar gyárea. f Irak tár. aáo, i., W.II.II. a. Kapható a l^több UlatMer^ gyügyaur kereak«dlé»bea éa gyégy-atrrlárbaa, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala 90. nAm. (1 lap.) 1806. i»oembér bó 10-4& HIRDETESEK felvétetnek • •■- - . IS-CSEL r1 ULŐF könyvkereskedésében Nagy Kanizsán. lézaaf flfetraiM In. éi klr. fútért ad vart aaáiUtó It. V Kfisponti iroda: lVM_V4cií-ttica>,8if4tB. RAKTÁRAK: VI.. Apdrá»«y.qt 28. „HonpCong városához" a klr. opera átellenébea IV., Vácti utcxa 6. II. ^ Mandarinhoz44 a Vároekáa-tér nellatt II, Egjelfli-Kr, Eflckn-olcw sirkío & „JapiB KIVITELI PIMCZÉI: X. Zlbáaya, rhéMtou i____ fiiiomáiyt raktár: Na^y-Kaniisán: NEU és KLBIH uraknál. Xfevatlta behosátala valódi chinaí éa oreas karaváataák, , Jamaica-, Braailiai éa Oaba-ranok, fraaeaia eognaeok, likörök a Iegfloomabb nlaöaégbea, tredeti ceomagok éa palaakokbao, I etedati árak mt 1 lati—Afjafyiék lagyo* kérmaatve. Sarg-féle Kalodont mindén szombaton 26 krért. kapható. «OUMMI» m Eredeti páriáéi gmmmi éa kalkél^\|«k flaoBiáf éa jóaét ttkiu tatéban a kívánalmakat maljik.TtlOltQBkéurBBl\'rrórgfriryr1-- NltlMWlMI •k lagoétaaerlabbea alkalmaiba-lók — 6 frtnji magrandelétnél 10•/, árkadv\'aamény. Magrendoléeek pontosáé éa dlaBkréteaeeeküaöHitnek KELETI n. nőn férfi él aöi divat 11 aletében a „aMraoaa&"-has — Zagy-Zsaluin. 190 M-7 \| se mr \| •r I Sarg-féle Kalodont minden szombaton 26 krérftkapható. A legjobb gyökér szappan mm mp knlM ▼ td- i Dj tilíliiij, patentirozott Tulajdonaága: Igen jól kiszárítva, kitűnően tisztit, a használatban legtakarékoaabb. Jótállás: tiszta s ártalmatlan a fehérnemű és a kezeknek Bláriiltái i Scbwarcz fis Tauber irakaál BTafyEaalsaáa PSERHOFER J.-féle gyógyszertár Béosban, I. kerület, Slngerstrssse 16. axám alatt „zum goldenen RelchsapfelM • ---\'TiUnfifc "nWitt áisiai! laMaaask »«s alrtlj ar stibbi MTÉ taljaa joggal megérdtmlik, mivel csakngyaa alig létaaik batageég, malybea aa»a oaok eaodáa Katánkat eaeraareaaa ba mm biaonyitatták volaa. Kvtiaadak Ha aaaa labdacaok általáaoa eltaijedéeaek örvtndtaek él alig vaa caalád, malyben aaaa kitiaö káalaaerböl kéailft nem volna található. Saámtalan orvoe által aaaa labdaoaok káaéaatrll ajáaltaUak él aiáaltaltak miadea oly bijokaál, naivak a roaaa améeatéabél él eaékrakedéeból aradnak; miat apaa varok, ■ájbajok, kóllka, vértolnláeok, aranyér, béltétlanaég • kaaoaló bataptgaknél. Vértiaetltó talajdoaaágaknál IoKra kittal hatásaal vaaaak a véwaagéajiég éa aa abból aradé ka» jokaál la; Igy aápkórnál, idageaeégbél aaármaaó fr) fáié tokáéi atb. Eaaa vértiaatitó lak-éacaok oly kóaiyan lialaak. hogy a ligowkályihb riadalmakat een okaaaák áa aaaak folytán még a leggyengébb egyétek, de még gysenik állal k miadea aggodalen nálkti ia be vehetők. A isámtalan hálairatból, melyet i labdacaok fogyásától a lafklltebéaébb és topa-Yeaebb btttgiégftk atáa egrasiégök vinaaayeréae folytán koaaáak iatéatek, mm M a caalii aéhányat amlitünk aaon magjtgyaéaeel, bogy ■indtaki, a ki aaaa labdaeaokat agyaar kaiaoálka, a«\| fagyuk gyftaódva, kogy aaokat tavibb fogja ajánlani Köln, 1893 ápvil 10, Tlaatall Ptarbofar ur t Lagy«n oly aritaa éa küldjön aakam lamél lé takaratai aa te falül-palkataUaa ▼érttoatUó labdaoaalból BtáavélalIaU i««<a3Já aa ulea U lagiiiélyabb M-MU$naU»tt iabdaaaal etpdabatáaáért. Maradok ta^aa tiaaialattal ^awMk Faraac. Kk Lhdtnthal Haraeba. Földnik mellett. IBIT.aaapt 11 TakintaM ttr t Iittn akanOa volt, hogy aa te Iabdacanl katalm közé kar^ítak, ineTyekiiek ha-táaát tatwatl maghumr fia gytrmtkégyWn uagHü lr«m otvaaaytra. hogv nmml mankát am voltam többé képat végatw éa blaonyára már a Valtak költ rőfaéit. ba ai ön csodálatra méltói •Uaaaal angam nem montatCek volna mag. Aa íataa ál4\|a mag Aat ttérl tatreaer. Nagy biaal mam van, kogy asap labdaaaok engem Ii töké hrtaaan kJ ftigaak gydgvtiaBt. amlnt mar mawlr-itak ia tgéaiaégflk vlaaaanyaréaéra itgltaégül fMlgáltak. KnWo Teréa. Btce-UJIiely, 1887. aov. I. M Uyta tlattalt ur t \\ lagforróbb köitöoatamat mondom tunatl önnek 60 évei naaynéoém na-vébaa. Ai Illető 6 évan ét nanvadatt ffomof hanitban éa vlikóriágbaa, már élétét la maganta naivról agvébként la la mondott^ mldón »élat-, lenül agy dobolt kapott ai ön kltfinö vértlaitltó labdacaatból i aioknak állandó haauálata Ibiy* tAa Wkélettetn kliyógyuIC LtgfSbb liaatelettel WelnexettaL Joiefe. r~ Blrhtn\|rabaraint, Q(Shl m. l8W" márti Wr~ Teklntetea ur l Ajulirott leméttltta kér I eto-naaot aa 9a valóban liatitmt ét kltftaÖ labda* aaalból. KI nam nraHunthatom Ugnagyobb alít* m«réaamet kll^jaanl aaan labdacaok értéka itlot éa aaokat* ahol oaa\' alkalmam nyílik, a itanva. dftknek Itgmilegtbbtn fogom ajánlani. Kaaa kálalratom tataiéaiiarlati beatnélátári ölt aaaa ntl Mbatalmaiom. Teljee tlaitelettel Hakn Ignác. OotNbdorf. BtUéila 1887. okt. 8. T. ur \| Ktlkértm, mleatrlnt ti ön vértlratltó labdacsaiból egy eaomagot 8 dobuual k Áldani Mrivtik«fyék. Oaaklt aa öo eaodálafoa labdaaaal< nak kötaönhatemi hogy tgy gyoinorb^)tól, naly tattn ö éven át gyötört, mageiabadnltam* jSian labdaoiok nálam lóhátam fognak kifogyni midőn lagforróbb könöuataaitt klfajtatm. vagyok tkatalitttl jSvrlokl Anaa. Baaa vértlntitó labdaoiok eaakia a Plír hofír l.-fMi, ai nir«ny blndifnt ■ tarához olmzett gyógyarartárban, Béoabaa, L Slsfiritrain 10. az. a. kéaaitutaak valódi ■lateégbeii i egy 16 non labtlacaot \|avtal* naaó doboa ára SÍ kr. Egy oaonag, nalybéii 6 doboa tartalmaatatik, 1 frt 5 krba karttl bérntatailaa ntáuvétali kOldétnél 1 Art 10 kr. Kgy oaomagnál kavanbb nam klldtiik al Aa öiaatg alöbbaal békttldiaénét (ni Itr jobban poetaaUI váayoa eaaköaöltat)k) bér] menttt klldétitl együtt 1 ciomag 1 fei 25 kr., S ciomag I frt 80 kr, 8 csomag 8 Art 88 kr, 4 cnonig 4 Art 40 kr., 5 ctromag fl frt 80 kr. éi 10 oion. U Art 80 krba karttl PC\' NB. Nafv alUrJadéaSk kötittoté. bin taon labdaoaok a lafkBIftnfélébb aava\|\| éa alakok alatt atéaoatataak \\ ennek követ keatéhen kéretik 088HII Nerhodr í. thh Hrlliatltó labdaeaokat ktlvetelul éa eiakii nak tiklntkelök vilódiakaab, nalyakaak kieaaálitl Uiaetiáea a INnrkofir I aéetlá Iráaeal M\|éa Mlttbea éa ntndea egyn éa boa lüale agyaaaaoi aláiráml vürte taia btn van ellátva. Bemöard-féle almi lipir. tS W. ö.-tól BTagaiabaa, Ví 8vag S frt S0 kf. (Írig 1 frt 40 kr. lL üveg 70 kr. mmnhi V [\|f 7 U Mftlh «RM>N él Mi ulullldl lUUTulljlullllké, toa katéaa legjobb mr minden köaavéayaa él naaia btjok\| a !• gtriacagybantal^n, tagaaa^ gatáii. iachiae. migraine, ideges fbgfijáa. tófájae, ftliaaggataa atb. illia l Art S0 kr, \'aniiocliiDiB líijteÉs/^\'JS; tora óta valamenuyi hiiaöveiaift aaer kfl-sött orvoeok által a legjobbnak tliemirve, Jgy iltgáiaau kláliileH tatltüiévei S H j ,. Stiadil taiartél. OtAs lly éi aarái által okaaiM ethtknél, mérgtt dagaaatokaál, ajjkakaa. aebaa vagy gyaladt-nall, vagy nát lly ka-joknál mint kitűnő mr lön kipróbálva. I tégely 50 kr. JArmentva 76 nirhülmm J téi °k ** óta UKUdláttdlII a fkgyoe tagokra éa niadia idillt aebn, niat legbiatoiabb aaer alia-nerve. 1 köcaöggal 40 krM bém. 66 k. [HfKnorlír w áiuiáuona ismert kitiné IlllUUGUr, káaiaaar harnt, rakedtaég, gör-taöa kökógée Ub^ allaa^ Így flvegaoiki 50 kr., 8 ívig bérmentve 1 frt 50 kr. (prágai eeóppek) megrontott gyomor, roaaa eméurikéi éa F nindaatianft altaati ba\|ok tllti kitiné báaieaar. 1 ttvtgcaévtl SS fe IS Sf. S frt Altalános MM ^ Hít roaaa enéntái nindta kóvetkaattéayai, a. n. főfájás, saédfllés, gyonargteaa, gyomor-hév, sraayér, dagalás atb allaa. 1 csomag ára 1 frt. egy ftvag 80 kr., I kis tvi\| IS kr. Por a labízzadás ellen, .^jt.z laaadást i aa által képaédé kallamatiaa aaagot, épen tartja a lábbelit éa miat kr talmatlaa «aar vaa kipróbálva. Kgy áfr boiail 60 kr Báraun&ta 78 kr__ kttlaö tair golyva al* ■■■ Ua. 1 üveg 40 kr., bé* méntea klldéoaii 65 kr. — 3B- --■ Élet-eszencia: Miva-liatoai, Min Pnh kiváló saer egyoldali fejti^á, ■lfl-rOlü, fogfájái, rheuna atb. HHaT^ Kaen Itt felsorolt kéeaJtnéayakea kivtl, aa oaa trák lapokba! hirdetett SSaaee bal- él kSIAMdl gyógyeaeréeaeti külftalogntaágak raktárai vaunak él a kéaalaiban netán ama levék gyorsan éa olcaóa nafaoareatataak. — Poetáa megrendelések a leggyoraabbaa asa-kéaftltitnik, ha a béaaOM elén kttlietikj nagyobb megraadaléaak etuvétatffcl btMal* aik. Bérneatve oiakki e\\y eeetbeu tévtéalk a kljdéi. ba aa Naaag atSra baérbaaé^ taaly eaatbaa a naatakéltiéfalt aakkal • llwNikbál, Radapeitea kaabaté: T\|r% Jámf lyáiyaxeWiij artál, llréh ifai II atási alatt. sof 11-4 tk^-lUnum, vuásiMp Zala 10. n4» (• !p.)_ Hirdetmény. 1806. november M 10 «n A magyar o«riály«orjáLék máaodik oactályának húzása deczember 0-án kezdődik és dacsem-bar 14éig tart Aa abifl oealályban ki nem húzott mtÜysonijegyeknek huzáahor szükaégi* megújítása, minden további jogok elvesztésének tarba mellett, november 26-ig eszfcőzlendö, 4a pedig kizárólag a aon\\jegyeken jelaett e\|áruaitónál Teljaa sorsjegyek^ melyek aa elaö osztályban sem nyertek, a -máaodik buzáaban réastveaanak a nélkül, bogy ezek megujitáaánkk aiQkaóge fennforogna. Vételsorsjegyek - a mig a készlet tart — éa padig: egy egész sorsjegy\\80 koronáért, agy ümxt a^r^jqgy fi koronáért én egy huszad sorsjegy 4 koronáért az iámért ul&ruailóknál kaphatók, a kik egysaersmind mindennemű íalvilágoaitáasal szolgálnak Megrendelőiekkel kérjük ezekhoz (nem hoaaánk) fordulni. Dudapent, 1808. november 1-én. MaÍ7ar i$Mtdlysors]iték $gaigatósága. Egy millió Nyeremények Ijiilalöni ft 600 ezer korona - oooooo korona 1,000,000 mropa píi íi liipzemiicnielli esetben ^ M államilag (fl} jóváhagyott Magyar mtíi^imjítilm nitynak nagy ereraényhuzása \|«ta ieoa—íber t 14»lg ejtotlk »oy Vétel-aorjegyek: I M <rl I NI M Irt I iwed 4 Irt I kHMti • frl. 1 1 1 1 2 2 4 10 27 ÍOO 200 1150 20000 21499 nyeremény (Parii • ar. tltalMi tovéMvt la bi ■^■íjHr^kiM l« Itr. Ih<mM.\| AOásUJa éa ■•étlrCUdl poatauta^vájay íaaéiMa vair utAaféttal la Ilciiiixo károly föolárusitó ft 400 „ a 4ÜUŰ00 ft 200 „ -200000 ft 100 „ -100000 , ft 50" „ - öüooo 1 20 .„.-,„ 40000 i 15 » r 50000 I 10 - 40000 ft 8 „ - 80000 ft 6 „ - 1ÖIU00 ft 2 „ - 800000 ft 1 „ - 80000Ó l 2 aü korona— 230000 ft 100 .. - korona. Budapest, Szervita-tér 3. sz. Sürgönyeim .• Lattakilati* BadapMt ilnay « tlaatalt kttaSaiiác IQItnhAaA «a»ati tnhb Mwagy hlrióktbaa naifokb nyaraatnyttliUaakha* jma»n, — II vaav aaM lljkk wi7i\|\|i l«ivWrlA«miM h tmitgpM t$pm<MI hijtm tllM mmlmt ftliUok óa«a talaata aaariatt ag4»», fái, tiaad éa linatad aur* )«\|fakb<l\| a lanil Arakon. Nyomatott Fiaoltal Kulop laptulajdauUanal NanvKauiaain, 1H96, 91. szám. Nagy-Kanizsa, 1805. november 14-én. XXII. évfolyam ln»tmll»l\| i Uiii owhnMC 14 laitimH • l.p mtUml i\'lnln •wM miu— "■\'"\'»» ZALA M kaMMMk ti ttalwWk mm UUalMk ttoaa. Kfftt mám if: !• knftár. BMéMvaMi VluMkto tfW ; MW PMt llij ifcll MÉlltil luhuiü liii i MM m II km (* m -1>.) riUm I k«u (I Irt — m.) HHf*m I taw \|IMUh) ■IiIiMiiI JiHnyn Politikai ea vegyes tartalmú lap. A Nut-KuImű- «< dltialaí takarékpenitlrsk, s Bankagyeollet, at Ipar- «■ karért . i—1. - M—-.1—i—1 —o---«i « letenyai takarékpIneUr, \' dt r. t. Atutaíif köBÜywyd. DíiMiéidi tiIimm a kA^ftiMfcM imtkatll VtaM Mla» btny-" i Mülllft. debni bank, I Naty-kanliaal .a^ely t\|ylatOv«lka«al és a letenyai ItktrékpéntUr, • ..n«\|\| kiidseel malátagyár la <awB«fld» ■•K\|«l«lk Bf«c/-ÍC«NÍaaá9 hr Unitiul tttliar —rrrf—tr ém tMÜtőrtOlKön. Eov hetiorttl. kisebb ok miatt, vérrel szerezzék meg azt az életmódi BizonyéraI De ngytzerübbek - az állítólag alvaaatatt becsületet; .miko\|i£gy- Lxoltak M igények ia. Anyagi és aaeliami Nanv-KanluD, IMA.no. II. ^gy könnyelmű jómadár fleszeszedte azegény eazközők ben egyaránt nagyobb a gazdagság (—n) Nem a törökre gondoltam, mikor azt a Símet leirtani, Pedig megilleti a név. S már jó ideje; hogy a török államot tz európai Államok betegének navezil^ % Pedig van krvüie beteg ntáa ia, clakhogy az ó emberek pénzét, efviazi valahová magával, a hol a törvény keze nem érheti, — akkor mindjárt kétzek az erkölcsbírák Ítéletükkel : beteg a támdalom, romlik, puaztul. Vége a patriarchális erényeknek, a régi jó időknek, betegsége tokkal nagyobb, pedig folyton amely persze a távolban olybá tűnik elénk, körülötte állnak a doktorok, igazán csoda, j mintha ártatlan árkádiai élet lett volnn az a begy agyon nem gyógyították már. De hát nagyon ftMk, Attól (élnek, hogy annak a betegnek a halála tomdást hozhatna egy pár más egészségesre is;ei az ökft annak, hogy van még — keleti kérdés; különben rég nem volna mar. De hát nem erről a\' betegről akarok régf jó időbea Pedig hát nem egészen ugy volt, fa hogy aat »- régi időket dicsérő emberek velünk elhitatni akarnák, a nem is egészen ógy van, a mit - a • jelenkorról mondanak. ^ Bizonyos -a,- hagy a "^\'"""\'"iiKHiyok-kai gyökereaen megváltottak az életi alapját szólni. Vignütaladan az a keleti politika, éa formái ia i s abban a tekintetben igaza pedig igy háború nélkül te sok vérbekerül, van a népdalnak, hogy; »Nem úgy van Társadalmunkkal akarok foglalkozni. Azt már, mint yq\|t régen« r- pedig ugyanaz mondják sokan azok közül, a kik azt hiszik a nap aüt az égen. — De a viszonyokkal magukról, hogy ludóaok, hogy beteg a [változnak az emberek. Pusztán hazánkat társadalom, Betegnek tartják ezek testileg, I tekintve, hasonlítsuk össze a jelenlegi élet-amazok erkölcsileg. Vájjon igazuk van-e? viszonyokat caak a 40—30 év előttiekkeli Mikor egy-egy lövés dördül el öngyilkos Ja» emberi élettevékenység .minden terén kézből, eloltva egy talán jobb sorsra érdemea életet; mikor két párbajozó fél áll egymással szemközt, hogy talán valami csekély, az elaó felhevülés pillanatában elkövetett bántalom miatt, vagy talán még oly gyökeres átalakulást találunk, hogy nagyon természetesnek találjuk magának a tártadalomnak ia átalakulását Betegebb-e ez most, mint volt akkor I ki tudna arra bizton feleletet mini) Talán egyazerübb volt ma, mint volt azelőtt; de nagyok, sót tdt-OL*-aágoean nagyok az igények. Pánt szerezni, pénzt költeni azelőtt ia értettek, de menynyire megváltozott ennek módja. S talán ea a csirája • mai társadalom betegségének, vagy ott kereahető forrása. Talán lazult egy kissé a családi élet benaőaége ia; a mivel nagy igények kielégítése nagy munkát követel, A m»í embernek az élete kétségtelenül nehezebb, fáradságosabb, sz élet erejét jobban igénybe vevő, A családi élet lazaaága következtében kevéabbé benső családi nevelés ia, s nagyobb befolyása van nrntt a -tárandalomnalt a nerUütó néma dékek nevelésére. A társadalomban pedig sok mindenféle van, a mi e befolyást a fiatal lélekre károssá teazi Ha tehát igaza van azoknak, kik att mondják, hogy a társadalom beteg, akkor e betegség forrásai részint az tgónjrek helytelen fokozáaában éa mindenáron való kielégitéaében, részint pedig a társadalom rossz szokásainak káros befolyásában találhatók* fel. Az. erkölce-predikátorok rendesen a leg-.—■ szebb szavakkal szólnak a pazarlás (aa oktalan pazarlás) ellen, éa magaaztalják iu egyszerűséget, jobban mint Horatius dicsői- A „ZALA" tárcája. A próba. . t ,I1U\' »w4«U linit- — In. MHH} ■ MlxÜkut félhomály darsageli a saobébaa, a kaadstietaa vígan pattogott a aurai röaeiköteg; a reeoee psmlafos mély (ondelatekbe merülve llt Tibaayl llíla j elkomorult MrRas areta oly jól illett s tétiaa baegalatkoa. Nlka végit aUrit MonutastisrÜ lépteivel a ftttd virágot sifluyagat, W»\|d iHmét l«i)lt t tovább g»a4oUo«o\|i. Kalaa mstsviaslttéa meglátaaott, kugy atklt kUulslliicl VI UlklVtL New liln inagaaabadetai s uuill niuiluintwon-eláilél. etilebageii taitíta felett, — mlut a koaur vtrwislaillk 1 alatt — a< amlak«nt. Ktloeigiaott képaeleie vlaataboata elibe a •uliai, a 0 iksrsilaaal it kéayttlta volt Ajra áUlsl, állrtiei aai. Feltűnt, alöite ás a fényi ball lerent, bel •lifcer sagyoa rltee oly tltsa lejtelt Mleaiklvsl j * Jágpálya, kel tnarl boMeg pereit tellAtiek «T(il, sitid s legutóbbi teaeatíüf, walyea Mlolke W<f « Uklaiitlt Is karttlia. nsaalalaa kutatta aa akol; aa t\|lee tfj probléma aarsét »Wtu soedelel tea aarta, kegy Mioikt el tedaé él Iblajleali Őt, ki oly éetetliell saereil, a kl iHler a vadul kafagé hullámok kétál uját lllilntk koeakáre levőével menté »»g Delét. New, eat Mlolke méy na taed; mindet eaak kiprébalé** akar leeel taanlaiéesk. laen, blst s uflk oly nagioo tudtak kételkedni a tért sstviiea. E goaéolst intfI0eo;itl Tibtnyl atlvlt, troérel aliüni a béakoaerttg, ujktln édat motoly voaali végig. Hinni keadell; a t kik bisteek, aa Irás stavsl ttériut is boldogok. — Elkatárósls, a próbél-tatáa bármeddig tartaoo la, flrtaasa fogja kiáll. al. Msjd egy gotdoltt villant ■se agyában ; wik-gyttjú a lámpái, \'elli tAialabos a sgy rövid efhaaalllii Irt, sttlytwk e oiaietadta i ,A préba," Oly nyugodtas, oly ksdélyaaso\'Boaolytolt, aidAe bevitetve att, lollát at öreg »kalaéiáVtl< csinot kiáliftáau sgasetaira iiUe. ...Elault egy bél; a Dgyaaae megírt növeli* rövid, de (oadoeaa a ■egjeleei a Badapeeil Hírlapban, ffiolvaaták aokaa, mindenki Merített beléle laaalaágoi, eiiadaakl talált beaae valami kedves, Mgayaze ■otaaatlol, oeak Ipp Mleike aew, s kinek Írva veti. Megvett ajkbigyesaléaael dobi a léire aa ajalgoi, rntdiu a feeli aorok alatt at IsaMrt álnevet negláUs. Mi\| eeak ál ieei elveeta. Már asm érdekelte Ott Haji pedig sg)ker sMayire BrOlt aeekeak, ■Ily eelieeea ladott tiltok Mgvalall Hiába, válteeó aa élet, váhoaik s tsl / is. A régi iseieteist telceerllte aa ej, a beraa Ideál helyébe estike jftit j a Micike égy éreilé, bogy e ltokét gtég Jobban tudja —areűi mint a barnát. Tihanyi aroképe helyébe Bodor Ienréjé került a bársony albumba. 8 Tihanyi ml\|lt hllt ét reeMti. Talán atén, bogy nagyobb legyeo csalödáaa. Kgy ette a .Koéoaa" vaadegUkbea vidám poharasát kOabea mulatlak a fiatulok. A cigány aallsj, ropogóa oolrdtaslvsl még inkább fokotl* e vldameágei. A tflbbi példáját köveive, Tihanyi Is jé-kedvttaes látisott, bár olykor éefcre lehetett veaal areán a ■elenebe.ieae bágyadttégot. Valami elOéraet keadeit gyOkeret vwtti aalvebea, mltoi a vtg és gyakori poharasáé diétára aam tudott taabedűlni. ( /aabri a dgáaypriméa vette Sasra eat leghamarább ; oda állt Tihanyi mellé ■ fülébe ketdé jaiseaai kedveae gyönyörű aétÜát. Kkknr lépett a mulatók köté Bodor Imre, a váree leggaedafabb fnldbinokosésak le. Mtg a többieket berátságoaaa léaöa&lle, Tihanyit kéasioritáara aam mattalta, kér régi i»> ewrteek valtak. Nlhány pillanat múlva awgtkaa taté Esakrii a agy otéat nyomva keiébe, igy utóit r * — Zeabri, most éa parsaientek, káad rá I Ott kocogásé e bet kilététed vas. » N«gy-Kanuaa. caülörtflk. Mi« a krtiéparert; caekhogy ók maguk b úgy vannak, hogy vinrt prédikálnak éa bort iunak, A példának mindig hatalma* ereje volt, a kOlónfleen u OnmegtagadAa példájá nak, da aenhiaem akarja kesdeni. A mi agyaaarfl, art iiléetalennek mondják, a hogy aeatedkal IsMrtket diaéljék, htkábh tóloágoe pararitaail Önmaguk boldogúlanaágán dol-górnak. Vonja maga után u egyik a a másikat Csakhogy: a ki biHa, marja. A ki padig aokiig nem biija, u végre Ja keaerveaen adja meg árát. Art. mindenki tudja, i ki valamit a régi jó világból is iamar, hogy ai akkori élet sokkal agyaié rflbb, hogy ügy ne mondjam, bitonyoe értelemben ittgényebl> volt De biionyoe, bogy nem oly nehéi; msgelégedettobb, nyugatabb, habár b^j nélkül való nem volt. 8 volt-e kor, melyben ai emberi élet baj nélktll való vohP líu a mostani élet esebb, de btionyua bogy nem boldogabb, talán általában nem is oly boldog. Ama* boldogabb volt, mert nem volt olygyora, nem oly ligstmae, a melyból mai nap kwvéa embernek nem jut ki. IJa a társadalom bajait, a melyek kétségtelenül nagy aiáfttmal vannak, caak maga a táraadalom gyógyíthatja, uQntetheti meg 4U abbaiL van a társadalom l\\ibái«k hogy leliamerve u akót bajt, nem lát mindjárt gyógyltáaáhoi, hanem siépen megvárja, mig ai krónlkuaaá Icai, akkor aitán nehe-aebben gyógyítható Orvoea elég volna a társadalomnak, de ea aokeior oly uesiélyea beteg, hogy s legjobb orvosságot aem veaii be. mert a baj nem nagyon nyűg lalanltja. No de háladatlan munka is i tánarfalotftnak nrvoeaágot ajánlani, Zaia II. asáat (A lap.) MtUtlsnsknek látómnak e gyülikomi ipar-kodnak, mini/add ét nkcidképos parlamenti tényezőkké ttfnkszonJc átalakulni. A árdhő-Imt MIUi-.trttík ns sgyhásfmlitikoi törvények komakút épületébe, Tető alatt mm a naay reform ie minden rétiében megvaldiitva. R» ások a politikusak, akik nagy msgráskudá-saktdl félve, a voformuhat perhmromkálták, moit látják, begy kellemesen eialotkootak, és miután mátják, hogy a kormánynak tiht-rült progvaumját bttUettrint keresztülvinni, as tgyháspolíukai törvényeim! megváskdilámik, léikül éledte léptetni, —• a »ikor előU minién jobb meggyőződéinek mey kell hajolnia S el Icell ismernie, hogy a niformtörvények vabíli uUkségesséyíől eredtsk, Két kovisbbé jtlenfékeny eset kivételével sehol sem mutat-kotott a legciekélyolib ellendllái ntm is Jófójj e k/trUlménynek kell tula/donitani, hagy gráf Htnpáry (fynla smléktsetss huilgetbessAUben hevallhatta, vagy kellett hogy bevallja, hofy kthte éi a kormánypárt kőit nincs semmi elvi kültinlmég, Hogy at ő nétetgi és a kor• nány által kifejtett vrogramm kífst nincs lényegu különbség. Ki ha mégis fenntartja osJskoési ualadságát, est azért testi, mert a korrnánypro/ramm ksreestülvitelére ssolgáló essktMtkre nésvt nem ért mimlig egyet a kabinettel Egy nagyetabátu, államférfiúi fontosságú » rentlkwttli horderejű bestédhez, a mely magában foglal/a a történtek indokolását ét a bovégztndik ihagyarátalál, Permi Dote§ Mügyminlttter reflektált a volt mi-uimlsmlm\'lu fejtegetésturt, Mtmel a kabinet nevében oly nyilatkotahtkol Ml, melyek nt 1VM. novamber M U-ém \\jes shemeréetel emlékezik meg a mafus klérusról, a püspökökről ét Vámry Kolos hemgprimdsról, kinek békés érOletének és ktístönttreméUd előzékenységének kell elet sor-kan köszönni a dolgok e lékét Jtjlődétél. A mit Szapáry kiuán, as itt már megtt tént ék as egéss akdd egy hajszálnyira sem téri el « gráf intsuctdáol A sok alaakál megtámq* dott választói névjegyzékek ömzeáUjtázára ao> mdkoedlag bebitom/ttja Percei, hogy a ód* loeettík száma ISM-bem csak f/.-kml kisebb mM a füfyó étben. VázsatUs tthdt mtm U¥-ténhetMt, mtután kastmid huttémtdtek a ué-latttdk számában 1875-től folyton tezIMmőh voltak A felszólamlások stama kisebb, mint mde étekben volt ée a választók teáménak i ajtatldsa vagy emtlkmléee elző torban a roaea MK^Ő HMiWWlIf ét HzUtwsnettdl filgp mm pődig az Összeérd bitotttágokldl, melymet kő-tthtt^iUk lelkiismereteit teljeintésére ttqyana-son miniszteri huzattal lift fel Ptreei, mint előbbi Qráf Szopárynak a vicinális vasit* takra és a ltétgztzém tárgyalótokra vonat-uottl ftjUgetémn beható cáfolatot adva* jelenti Percei, hogy egydtaidn nincs ok, moly a kél pártot tlválntttj. Nmns kMőnb&g a célokban, nimu oltáréi az eztktítőkbm. Ha tzonban att kitti gráf Stopáru, hogy 4 kn^ bitiéinek a végből, hogy nagyobb\', tdmtkebb, akcióképttzbb kormánypártra tésnaszkodkas-sék, tíirtktdnit kellene a kűtjtfi alapon álld pártok egyesítésire az tltő lépézt meglenni, — estei ttemben a szabatlelvll párt óbban a nézetben can, hagy, <m <u eljárás nem erő-lifené, hanem gyöngítené a awf má ngpdriii (- ) A f tutid llirek röpködnek n le-vet/őhen, lUttognak s mintlonfelől nagy est-mélyeket várnak. A pártok helyzetükkel elé állámi ktitigutgalásra nézve sgéeten uj aaam-1 Ha a kílépeiísh megóvták elhatározásuk sta pontokat állítanak /el, eesméíet jejtenek ki, \| badnágát, a kormány megnyugvással tdknir amelyek egy hétre mid anyagot nyújtanak megvitatásn» ot egéss sajtónak és amelyek bimmynyal a htíttgjiUdftjyQldf alatt behaló magyarásatok tárgyát JogjÓk képezni. Különben áll es bizonyos határozatok inappellábtíis voltára és a sorrendre, melyei as állami kőtigatfiatás behozatalában be akarnak tar-tant, Órjíf IStajiáry jrapammjeivel fykjl\' fcnttNi behisonyilotta a ministter, hoi/ji as egyházpolitikai javaslatok teljes egészükben a< orieiiglxut békéi uton keresztül van-nak véve és itt különös szép ttaVakkal, tel- het Ksavasásuk elé, miután az egéss potitikui irány övsttegyttét mslletí végre eUközetkozik a « párt ritzéről való támogatás w. IQlltt-nöstn lrh«tilnnsk - véli « ,,/War Orrse-fmmlent" a Mué/voH* megtagadását « péne ügyministtor legutolvd beszédére vedd tekintettel. Lukács miniszter kitíönöven jól volt diszponálva i bostíü nemezek pdntttggpoli-tikul tekintetben, áoeeei polsmdtu* tartatmára nézve ie kitűnő tolt. Joggal hivatkozhatott arra, hogy ai általa belerjesztett ksltségvetév reáUtását egy pillanattal som lehet hŐségbe Tikaeftaak araatba aattkflti a vér, ln\|rQllae katl tel a Bodurbot bhi. — Uraai, Ve aut kétnaaraaan aMaaérieit, Bb agy gyára ttotllt aióll Tlhaajl, a karStail U-vbaélre eítSvoaoti. Ai laoléaMt aiaaap klklvAi kftvette, A talak klvSaaUra a aagédak a piaatolypArb^jt batAreaiAk el. Harmeenylie UikoltAk la aattgyst, syoraaa al-tariadt aaaak birs aa a\|áai véreabaa. Mlalka u Meiudta Taraiéaaalaa oalog, bo\|) aj ueralaéaak lafal-Utit kéretve, Bodernak partjára abett, a ail haráiaét alétt aláf várailaa Aa taltttaO volt. Tibaayi App iralalaak reoéeaAaAval volt al-toslalve, aildés balápett e aaolfa hí (Átiratot ayujtva él (Mpiaaaa boaU lal. A lArliatbaa e aábáaf at>r volt. A adal a lériretot ma\|U\|>ja régtSa jttjjlo Dévára; nagjbAijja aeekalt, a vágraadalaiban «nt tette roppaal tarjadeliatt birtokaiaak agyadHU OrokOA«á. Ki alkaloauaal Ivgadja agyuarra ráaevétaaMt a (raUlAtiAaMt. Dr. Ildim. Ttbanyi aroára oliaa klfeJeaAa ült, aalybaa a moaiorutág elég tarható karaéeléba vagyttl ai Mtatasl. Naaa kAaatl agy perest aeet, voaatra bit a el* lévoaoU Dévéra. A btr oaaaeg)aa valé volt A laaatA<t utáa alrágaave agyább dolgait, alat 10,0011 hold Ibldnak ura jatt vlaaaa. A graialsIAMknak vége boaaia naai troli. Tihanyi gépiaan aaobrevégte, a iorsgiaa UgrAoak allniéaéaéhaS logoti. Méaiisp aa la magiOrtSei, Bodor latra mé\| a párbalaAI le klkivAen i«al kadatt. Tihanyi «agAriate Mrtlaa ayagalaiát A plutolyok aldfirdtIAaa uián Tlbanfl aertatlan ■áradt, atlg Bodoraak aaomoruae kellett lapau-lalsl, hogy jobb Ittla voti, da niaee. Máanap TUtanvl maglAtogaUa Krdaifkat lilolka taltUeé bldanAtttaT logtütia. Tihanyi mlada«latt a legnagyobb alSaákaoy-aéegel vlaalkedett Mletke Iriai. Más mindig agt htikoi práb aa agéeal Caalédott, Amlal baaaéd Vtiibaa kaaéba vette aaalbttaaol, magdObhaave látta. bo(f aa\|át eraképéeak helyén Bodor Iinréjé vae, mtg ea övé aehol ainoa. Ka letépte a taiyoli aaeeaeirél, liaetAa látott adodeet. Egy peroare baloilbatváay lett, majd gytase pir leiábearoaAi, falkelt, a ewk eeeylt aioiadoit ■leikáeek olBletia aoaoiy kBat: K* antberral a\|ra Mg ketl yivaow. Kilá voaott. Két hét aulva t^jra aaegtArtéei a párbaj. Bodor kivAaatára raoaf karddal; aaamoaéi\' laoaégére, oteri Tihauyi kitttaOaa tuilatt vivmi mig é nagyoa U a gfttage vlvék késé leránaett. Tihanyi ea eled OaaaeüikOaéeaél agy tél kla»A« etiléit priai\'Végáaaal Uodorflak bal-Miét la lavAgia, A párbaj atáa Tihanyi a kévetkaaé levelet irta Munkának. Mletke I Aat hitlen, irántam tanúsított viselkedése owik prébare teveae akar laaai aaareiaiaaiaak. OMlöataat. lka albmw mindent waiwagyariaott. Kitérek atíAbél, legyen boldog i feladjatt, éa el-taladua. lteetáeyieai lavegiaa hateieáégea tai \|mÍim miatt MOI tog alitelai. Itteagi. Mloika aaiééa A tel vsaié a levelet, baMtba rajté are&t és keaerveeaa aekogai kasdati, Miártf Ki tedjat félév atalva a kévetkaao hároai birt olraataai aa ajaAgbae. • Knlai Micike, leaoadre a vilAg hluaágairól, na tette le aeeat aaktjét Báeebee ea epéeék koloatorébao.. •Tihanyi Béla na veaette aa oilárboa Tareai Haliadéi, TeAai Déeee allapAa gyBnyftrfl leéayát. Iloldogaág (rkgytkra ,Folyó bé 18An délaiáa 1 érakor vámunk legfllíkalflbb faldbirtokeeáaak lét, Bodor Imrét a véroa erdejében aahen léve tálaltak — kt ek aeerelmi oaelüdáa volt." Nagyítania*, <l)tflrtdk uotmt, Jtffljrif tu 1§W4 M tJnUKhitaildntJc alapján 94 mithi! fim"I ft»Ug$i imtiűOS\' liiitott txjtut ti/1, l/uitdin miiiititin Hiúim! ImmÁtémH hit\\M iltlmUtrnik búuni/iill, Inntlt mmrmk rnulhtvUli ttgtiMútl6il)wW nyer* AMHoon ngit urtUum 4U MfliltéQ(VÍ\\ MMH aki jmlimibu" li\'áHjfJxiH i* kéU/t 41/ jrföfflf^H * nkthoi kammte «em fatti mk iikflth u rijfi péiuUgymiHimttrittni falai kihl Ojwránk. ■Ml (•le lliaáak eierévaa lenaálllaknak inelliinpilé eéra témllgat, Aa iAkéeáit ■uaká\|ábaa ia véáy finnt vi a pUnk, a\|tá, müvéé*1 gaidaaéi, aaéval m agéa neaiill élei minden tatamira talft tényaióje, A* Bnnap iiagteaarQ ■m liraduaó muukáiok uraitól baiityaiaot ilma éa beaalaa öarelliatége által kiválik J íirtékl *jtí\| amly \|ijliiátlaii l»lk**dé>el karul lat lalaáae népet. aiadin Jói, Meg vtgiaiik tehát CfAiádv, hogy Jó helyre eimoitllk tí*ólltáaun at) midi a baaá* vidéki ia\|ló utjáa hlvjek Ili a aagj klltóaaég ágye\'méi egy olyan mtkln Utalónkra, amely agyatlan H tmelyre ép l\'lll • miileaiumi Iniaj éTyik alatt tltdrinde kiadat aikana metuidá.a vár, ifi műinta>«iu»t a aapyar királyi (ipara. A kladali hagy b«tukaa mm nyír* f\|lídBII na laafe a mflaaat. Nebéa próbáik! iaaa aa, mari nemetek a kaaal áttéri o liAaOiiaáti, bauaa aa lila MnlíV kultrépk vlaegáló leklaleke la aa i»lé aa\|ia Iaaa utta«r Lk kegí a próba alkarral l«a végiddai. arra (aranka Nopew karminybli-los ii Ktldy Igaegiió egyénleég. éa aa általak láfagiffáll oéliudatm veieté, amalyaak ktlaión ittiljiíjt maid, hogy a .magyar" királyi uparahát Marnak NMtfyar le», hanam aM él egyetle* miialéadii, amivé Wtdlg eiik « vétel ftntette, a«rl t, lt ala«* ma. Nupott báró IluulB minié", kukiilt, a baaa «aváaaiári rajoaió laliolata, proa\|va a> u igaagaió odaadó működéivel, eaakértelmévil, valóaaa oly téuyaaók aa operákat veaetéaébea, a malrekktl aegyo* wkat l.bet elérti Aa Ba-mlklMóe a*gvaaak aelrtj már kiüiuua f^eo* kajál, a bár tgykdr* eaak r>Móay aeagék Iái halál, de eeak olyanok, hogy biiie*** uaay, ia tebélyae, viharral daeoíó éieterOe la lejlkll* l»a Iflioi A Já gatda í- ggrat tarlót** elyaiatla aa Igyll magali a magva raó\| magvai ♦« Ima, a allwu ankaa Ultlkauiek. meglviiamaoit, A ma- tyar mütaae mlvelAi alóli laagnyiloli a lányt* ajlák. Vaa autr otíboaunk aa 4«li« i »a, m»a-I.iba gy«rmlkk Mávaik cgymataiáa lAiaak napvilágot • oly párilogáabaa, oly gyanged la-Upuláabaa Naaaiaiaáli, kugy a tearotó kwak eejjilj4«al v«aál\|ftltaOl tshsllk mag aa alaó ait, k melleti atimbau a rágibh mtlvak bmu Uláttaai U uly kárOltakialéaaal, aanyl érleleiü-mtl \|árak l, aogy ma mar megkdvhtih a tainaap«i am a <«aiinaaiai, a mWt ankaa mái **** IM* I* oly rágva, lagatább gi>adolat haa, már laagláraak aatatak, U* mm mai árvaudal** talnitágti lt á«talha ittak virágaáaoak uiüulá nperáakaál. Valami kttanlk, a ml padig tddig mglhtAaii luiján •ait4aw l á protakSó rm dw\'vája. Itefadiak mUMakik ti, ami w*lllall, SHidlg étidig aa eall a Hakaka, kugy l*\|iék niMl, akit m«\|ll\|ittl * uda adtak e trdamielMiiek Ka •Mimi már eeak borai idák lidámaiomáaáiMik amlekakéai ál, Mg M lalatik a naiuaiytalaii, , Zala 91. Mára («, lap.) laaaakndai a magyar márna lálailalrál á* lej-lliagárdl nlyaneyira, kugy hála árt* taaatí«» gónk, a atmaiak miáfáiára elklaaoa iaadáai randibatgnk magytr mlxkbdl. U1 fttanetllttják * lagaai) magyardalmüifll kaadv* a aoroaaiiit. kltmllk btlnllfk • legjobbakat, "»y rdvid ld«vl aialAlt ki klil* vola, hogy már MHiiyirá yibi)flk — * lÉfrandl torban aló <»$ 1890 nóvum bar bd U-áa muakáaok vidám baagalaiábaa. A kadaifa* Maa-aáfi lakoma «aá a ^jltli órákban ért vérnM, ix A >rlgéf<-IŰM< llaimgliltlgi A ,1\'úlgtn Kgylat* vigalom r*é»8ilgáik hó akoloja • bí IUk, nam járt aaa aMeweai, miaár joggal aaámiMinl labauti A darák éa latirakóai laadatóaég a .Polgárl\'KgvIat* laajm é* aaak oaaládjei rémére gy kalwmea mét ik adni a mgyr mávakH Képa laa< ,,\'a\|óluyt«án rogtonbiai, a 7B.lk am VUa. Clüag magyar au<aa ■ malijának é* \|laénk, t«j rd aanakara kóarwaabSdáeével itMk«aanaáÍI rodit\'.\' A radiaOag IgybaagakM aam talál* aéoabaa kalló mé)iaa\|Iáia éa a crlt< Itaytatt elláfitaU aagyiarm aalnléa koaaoti volaa at OraaaéglAi, ha IfirUnataaan (óbb miot 40 •■% kiiaaa éa ejfáag i«a>ai,. aam nátaailí get némiltg Aa gyltná nitháay taáaw maó tagja a hlyti, hogy a raad8itat alaó lépé-•óban Mgltait* voln, aalnte ánaiiWa kAaó ayátéggl mindjárt a kémlel kendeUa magroa boila wak kedvét éa ba vólellanaágbfll aam IMóaéaak, baladlaának Trméaaia«, hpHV \'<a« programi aa elflk-dendó mtl vek illó kiallilá.a kév«tkaiéba, péoa-áldiMiatekba jgg karfilal, d« raméHák, hogy a kormány, maly minden jót éa aépéroTjfTOKF ■iiltg laiápn, aautul eem toija megtagaaai ai, emira a mttiuUtal a mmiani keaakbta mindia\' kább érdamae** vélik, M ha mgad\|t, oly meg lepelé éri a aiAiháe lálogalólt, * miaór* addig nm lgH w«rhaliek még oak gondolni am. i I6m> m*i)>aié.akbal \|allliótl) IUAP mgluptnk, \|k«tl aebány le. muy*ak ót nohágf aagyall a lageM aiagvar Mii*»r»fl,Krkal Frne egyik "•éP leányka, klkak Uraágábaa lefcaieilen oimiliál, a „Hánk lláni.\' Ily korlill klllllláaban, \| ro.iktdvgi.ek lenni, akkor aea iriMl Ián jgw eldedal láiva « müVet, ramélkelal eme aaa Mg\|obb Inaa mglidkaal. Aa adott hiyMtben relé gomlniaágMl, melyet innal átinted** ema aaoabaa lladkattok mag a Jdm aam aktM Hitel »mkok i máliá btUakeaégnal ée amlékaielak mag baltaaa a Jtlm utlaárdl, aa lateaei JóvO-1 kiknek eikerilli ea etlélyt kelfemetaé lanni é f I lahaagoll ran4aóégt faividitaal. Kaaa miadaklt * Jftlü\'íl remény nyel ére uéave * hatat aritvénd mMdaa oldalról való bUfiün munkában klválá **ri> jauii i üyorjfv Jánoané, \|at már emlltitttk tak kitféMiiéakénpaa liotiuk tl aitHi lényt, bogy Nopo«a btró éa Kakil elvttl ellltntiák lel, hogy a aeamélyaal MtaaamóbaH lüi\'lónő vállaaáoknl kiváló Agyt* lemmel kMinak haaai erőkre, a menti) iben iek •ndalktaéar állának, ía tt hllyia l\| igy. De uetnoMk a lalaawtlj hiim a \|óvárdl Íi heaonló képpen goniioakiMTaak ad lllgl, hogt ál latétéi-bea ktfiik éa letapol\|iik * tht.ég«* keadáket * ia 1 aicgvetették ait\|űát ama rméynk, bn»y aam tok liltt mule* taljeaaa maayar ettee\'iiMe iulfiiátííöllHV!]" n magyar dalt, Addig la aeonben, iwi/ emu flrnmnap tlárkatlk, mladaa ithaKh tlr. lUuear Jánotoe, Mirganihaler • Htigalhy Kémlyui, 8iommr Náihiweé araMraet, lovakba H»nry Mlrea, tmrak Mlelká (Namaa Pkmel), Jaada llargil, Itnaaa* Jáeea. Kohn Vilma (Stéke* fabárvar), Ltnkey Margit, M*bw Malvla, Ütalay Hdak* « Irma klaaaeaeayekBak, OU voltak továbbá Bogyay Odöunó, Faaolaltiaí, Jando Krvly«, Leukey káraimé él üaolioatt Kálmánná, A garaaion a kOveikeiOk* taglaltak lulytti Ulan Pálné, B»la. Miiij, Nraly Györgyná, Nyuly Ulaalta é* dr. Tuboly tlyalaná. tlyaaahlr Imim ia»\|ia óeta As Sm-aamáa Adlmilal, megyénk kóo\'oraUlbaa kiló kifi maetaatnek, Iwgy e eláadaiekoa luker0lii>k a UutelUgyeltiet. Kde« anyja, kik** a lol ml? retet póldá* ndaadáaával rágiieakodoti, jobblét^ gyáajlatéa — lábbayalvOaég. Aion tagoknak, kikel midig óda \' etai nyelvOnkOu naak uaiy rilkón halloituak, neiidarttli. A haiátarót tladmt kSUliwaeaiikká UUteit, bogv eierapDket (bkon-tnaaa áltiiliuljsk magyarra. Nagy lépóa ea mára magyar enaembl* fi.\'IJ> Kién kí>Ql aa alóadtaok >eeekdadeigéi» a maat ral\|ó kaUutta lagyelem ag\|i, mly atiguritm m«gjlAll mlndatlnk blyt éa \|\|r elhetlenNI meg le k<viH, bogy mindenkor poitíoinilli likliimrieHn b i* s: mélyít á«iiai« mély téaavéUai táaiaak — aaál: ,Ur Kutaieikia Kálmán, \'/^lamaey* UafelUgfei^je, maga, valamint nja, eaái Miha-lotiiN ÜMiit Hl* la é* a rokonuk aavAaa IájdalummaT ]iatl, hogy hte aiarstan Idtt aayja, a jó aayák miatakép* filill üfnd^H«\' MitÓly Márta kamat • ktM\' tannMe megenlemal, de mag ia kovetail a mibaa ulin „,rt . uaa vaa. a fi aeaigoiá legyelem, emely aaunban eoaa eem lejül taarnokiáigá, hanem oeak a \|y«imkait goadmma áreá atya likilan\'riaa IH\| tttlNl nr eéaek kilolyá*, megnyilatkank tmnioaak (alak kAeftil, hanam klhntie Byílmllkmót a kAtOmóg lé, mely mindjobb* melianyolv* a v**iá>ég é aemélyaai odaadó buagaimái áa llk«adeaél, melagulib ptrloláebaa keidl ráamltenl ama mti-latéaetei, a mely et a pártoltál metárdemli, t mostani vaielá kaa* alatt aatal lógja mag.ml< gálnl, hogy európai Mitfvoaab>a álló magyar IA adiaukl ím B bicioi runéfiyli)^ tl* f^nwnll • Mit ktofrürtgtéfi HÍREI aa leraallta imaháaha manik, hol báaeegakai \|jaeetalt <ér, ,Vn«nmn Ki lórabbi etybeillag le megó lia.aw«f Uapunk alaailéjáaak ; néhai flaubal Kálópaaa leányával Irén kiia.iayny^L aov. iOdkán k&Att ká<tagoi hwhifam Mm/, lielybe\'l kemktdo, Uéutfu 0 Árakor w , maejoWaiek a )Htlvármertri kivatalbaa; a baaa- (Watdá buagaluw, remkiar., Ilkliamerla eóg lArvénye* mekóié« ntftn pétiig 10 árakat ■ákMé**ig«rit kótleeeégérii ktltflalltl b uda, ahol addig aak ellaaliel\\ja bUotl. lk niao. mit ooiial rajta, ka n\'y uéldek mán indulhat I dotta. At < gibaal eg)bekelé>ael mlara)0«eolyó Diaiak, áwayádiéi Ma é Mm^lMt JutMM kim aaeionyok, mwi vAfvWk padig: Jmta* lYiirfiWtV é* íww Aaje leerepeltak. A templomban diaee é* ve ugatott kótóaeég voll jelei. Iir NeumMn Kde Nkabbi aaap^ emalkgdeti awllemU \| tmMódbaa alduita meg * bMfjrat. IMIbaa * i vall. m«lya 11 k»* IkMitakh** áltelléá aa itju párt. A kl^htl tTttlAp Iái* ayomda ót<a a*mlyiét la meg vaadógallák KkTik jóálvanalát ebed kttabeo egy kttltlttli«é\|i álén: 8táait Jóa»i ayowdeea •eeiéd laimáo^tlla Rbéd vttátt vaadegak álmaa lek a «vyM-dei mwakáMtk koriba e oli houaebb itkig vidám lvMlfva.au! gyóayáfkódtek aa ■ g tamóiyti\| miat á termáaybialo. .áa ae iga* Sató éa darák vtiérkaruk; KrkelAQrvaaman, lader, áa a lóbbiek Ilyen ieuat ai alep, nelyta a jabiláite kiálh Í4s ide jóra ierveaeti mllkgd*i aiaiáa a folytaiéit Wbmiik. Tagodkatállta, hogy a m**it •at Hmaeaéféliiu vaak méd etye* kieayiM,\|eaaltd kttrébea k\|tm IlkoftW d • laláatl! v*ló akrl«lem Meoatayal ró Vltl ide malva meg Kkgjt lalálni a kellé kleat mliá.1. Il*m atéft meglevővel i* halnn t» tklwlaak. tMy lr«ieli állítatlak (Wia a kiölti-i4a idejóia óa aai a jóióre udVve vamk alal-\|ftl, bufl bátran a earomtiáb állhatnak vl * aam kalf eégyvaketek at ide^anak elítt, A magiar mgva if»i eKi,iate fog eklor mar atáa, laiatT akaratában vg\|e pddáa mípdé—al, m* *l 11 órakor, élatéaak betvaaaétt éviben — elbuayll A boidngaiiaak leldi maradványai novambar It éo d. a. á órakor lógnak a ram. kaih. aaybat aaariartáaal aatrlnl ba**atlimal ée a talagra*gi airkertbeu örök nyugalomra hiy*tlai. Aa migaallá tai akiaáldaat aa-vambgr 18-éa reggel tt órakar fog a plakáaia Umplombaa, Ima* Odváart, a Mlnduitbaiónak bemuiatlatal. lak Kgraag, liett. aovmbr Itl-én. Aldéa mIákéval, kik drága bam vaiaak I* — A kartmai) a-agytat kligyiléN, Vaárap, * hó I0»én tárlót Ük a aagykaaitaal koroaolyatá egylet évi rendel k5gyalMi (Itamai l.tpát elaók ea golatl (httwmm Vilmaaaé Wraai-tihk vaaaiaaa alati tminiagyM)ig jülenlélóban, Cltmai elaók edvóaoivóa * megjólentekei, eoa-•laiália a haiaraeaikp«a»«ai é* a lyáüat ma> ayilóita, min rfr, rhÁM Vletor egy»ttleti titkát lalolvMta a mait évi lelUlvitegáll aái-aaámedáiokat, a* általi nagy ágyaermtial kl> dolgotott vam.ttmányl ielentenl, továbbá. lötr> jftvft évi kAltégt«i A mait évi iáraámdáa IM) toriak tU\'kiadaatal láredat\', ma\'y a jövft évi kóltaóavmea kinkén kattl ayar ladati BóvileUll lOaé lartai iráayoataiatt alá, ml aaoabaa itákaéi»aé telte a ugaági dijak kiérne\'éaé<. A tágiágl d\|j ai eddigi t kütai keiyail b írtba állapniaian mat k padig ey aaIád-bél lobbta kagiai aa agylalaak, ak aitmalyaa téati tageági dija 9 lunnkrul I kritlra wel-l«liI hat. A titkár pkaiáaéb** a kkmalé* aadk égHágli lva eaépaa mgakulla, mart aa gylt oakk agy bópa. laaal IkaaL ba roadaa hí Vételei talmauiBak. Aa agylet laaatartAai padig nkaataUay ame«ak (égMart Oaéae kedveári, haaam még takább \'óraaaaktlak kf kaaiéia eamnfamtikliől Wladatáaak uhtati éa kugy *nak amg(aiUkaiau apaliAI aa agykt ifja pán éa a kVekl e*ládo< íalkrean élteid\' kgtaiaak hMM á aayag* láaMfoiáaára, wl a Nagy-Kanim, csütörtök. küzgyüléi rövid yita uláa kéesaéggel mag i« sas razot t. A nagy tetsaéasel fogadott jelentés után űement elnök a saját, vslsmint a társelnök nevében, köszönalsl mondott Weidoer Diesel igssgaió, dr. Plibái Vietor titkár ás ftoten-teld Jártét páns\'ároa&ak láradhstlsn tevéken; eégftkérl, viazoot dr. Bothckild Samuné a köi-syllés le\'kíe éljenzése kiséroté6eti s isgok köszönetét tolmácsolta Oemtnt Lipöt elnök és gelsei &utmann Yilaioaaé társelnöknek sz egylet reaetéae körül szerzett kiváJé éfdem«íkért -As ssntán megejtett aj választás minden irány-aat dokameatálta, hogy as egylet vezetősége gok osztatlan bíisImiOirjl, wsuuyiben as- 1 tagok ______________..... éasaes régi liaztviaelök\'egyhangúlag újból meg-váluztattak. — Laeger Isaaét aeegrálaaatva. Bkri leedtzSnk táviraton jelenti, hogy a Mai köztfgta- - nád Ltimtí szerdán tartyít UtíbtH 92 avatottal imk polgánwitni eálautötta. A rálaxtfás mdméfénk kihirdetést után a kormánybit tot • Mnkr-tmiaol t felsége nevében /eloszlatott-nák jelentette ki. — Héisiiég. Thurn Lipót oagyksnisaai kereskedő kedden e hó 12-én báásaságöt kötött Wünbmytr Matild kisassonyayal Puszta-Szent Mihályon. Ti a, Kis-Kaaiaaán a hó 12-án déli Ura tájban Stmdict fiarisks László föidmives pajtája sddig ismeretlen okból kigyuladl. Az erős nyu gott szír csakhamar átcsapta a lángókfit s ■emwédos pajtákra és agy júllaaat alatt 8 pajta aagymenayiségü takarmánynyal egytu lángokban állt. A lyorsan megérkezett tüaoltó-iának nagy erőmegieszitésaei sikerüli a rom " toló éjemet léfyözni, mielőtt még nagyobb mérvei öltketett vajas. Elégett 8 pi\|ti, 28 szekér nkanaáoy és egy 1 éves bortu A kar mintegy flftO: forint. Eljegyaéa. Dr. Kmctiu Ferenc a novai já-l\'Hl tWlkaíaisihW álH -m» afjngyajlf néhai tottf Bvmát tisattanó özvegyének leányát Erzxé-btt kisasszonyt. — HalálaaAa. Pithltr Imre alsódomborui körjegyző és anyaköoyrrezető, /.alávártnegye lörvényhatóságáuak biaotisági tagja, az .alsódomborui olvasókör" alelnöke e hó 12-én haj-mbsn w évek korában elhunyt. A. megboldogultnak mint nemzetiségi vidéken működő jegyeinek, a magyarosodás isrjasstéaében igen nagy érdemei vollak. --TaalMI taklleaai. Müütr Ferenc, nagyatádi kosaégi lanitó, a napokban ülte meg baráti körbea ottani működésének huszonötödik évfordulóját, Nagy-Atád város derék bírája Bákár Pál, isinlén megjelent ss ünnepélyen néhány lelkes iakolaaaéki taggal s a városnevében szép szavakkal üdvösölte a jubiláló tanítót.Ügy szintén helybeli kartársni is ssép ovációkban réssé-sitelték. — TüaalMk ttaaepélje. A folyó évben aegalaknH alsó-páhoki tüsoliólestület működő tagjsi igen . szépen sikerült ünnepélyt rendestek Mparancsnoknk Nóvák Károly alsó-páhoki körjegyző tiszteletére, névnspja előesiélye alkalmából. A tűzoltók este Isi 8 órskor Vsrga Gyula alparancsnok vezetése alatt testületileg jelentek meg főparancsnokuk lakásán, a Konkoly József alsó-páhoki rom. kai kántortanító által a négyes hangra betanítóit Hymnuet énekelték el, mely után Varga Gyula alparancanok érzéssel előadott beszéddel köszöntötte lel ss ünnepelt tónsranosnokoi, felsorolván beasédjében as üaaepeliek a lüsoliótestűiet, csen emberbaráti inlésmény megalakulta körül kifejtett lankadatlan busgaimát, kiváló érdemeit és á\'dosalkész-ségét, biztosiiotta egyszersmind ss Bnk. tűzoltóknak iránta való imslslete és szeretetéről. A lelkes éljeniéssel fogadód beszed ntán Nóvák Károly megható ssavskbsn mondott köszönetet a meglepő megtiszteltetésért s felkérte a lüsol--tókal, véssék mélyen ssitükbe n lüzoltók e Jel-mondatát i ^Istennek dicsőség* I Embernek segítség\' 1 A •üsolU\'k untán több hazafias dalt énekeltek el, melynek befejezésével a föparancs nok és családja éltelése melléti katonás sorbsn elvonniuk. — KIAaaamkjlMI eagedélyek A ke rsakedelemügyl miniszter gróf listthyány Tivsdar s dr. Mandel Pál orss. gyűlési képviselőknek és K. Hajós Mihály ügyvédnek, n Magyar A Ham vasatak Somogy Érőbb JlIsmUsátóf Iharos He rény ée Pbglny Bsf.-Péter irántál án a Déli Vasat N.-Harisra állomásáig dr, Mindéi Pél or- Zala. 91.\'szám. (4. I«p.) ssággyülési képviselőnek és K. Ha/Ós Mihály ügyvédnek, a dunánmlí helyi érdekű vasutak Csömödér állomásától Páka, Dömelöld, Kánya várj Lásztonya és Vártmid irányában Bánok-Ssent Györgyig vegetendő gőzmozdonyí balyi ér dekű vasul vonalra az , előmunkálati engedélyt egy érre megadta. ■ . t .- lálamiye aaHaae le é» borászata a ailleniomi kiállításon. Zalamagyei ezredéves kiállítást rendező helyi bizottság állal megrálas :-tol t III. ssílőszeti és borászati csoport albiaott Ságénak még 1804. év juoins 30 án Kessthelyen tartott ülésén elbaÜroataiotl: hogy a talama-iaftMhirmknink_Á milieniami kiállításon 1895. norenber hó 14éo ff* ............. „,„ . -r-r-r——- oollekiiy vesznek részt s hogy a t. évi november hó végéig Csanády (iusstáv, a gazdasági lania-éset igazgatójához Keadihelyre beküldendő borok a tulajdonos költaée nélkül palaok képessekké tétetnek, az eiőirk módou palackoltatnak és a kiállitásra a lulajdauo.4 neve aintt elküldetnek. As ily sgyütlee szállítmány azonban csak akkor bir aalylyal léi cssk akkor bisioaitja a kívánt sikert, ha a kiállítók nagy asáma és a kiállított tárgyak aokaiága as általános érdek-lödést bizonyítja. Ezért, de mert Zaismegyében a mezőgazdaság legfontosabb ága a eaőlOszet. miután ^0900 k. hold ssőlője van, tebái keli hogv éoqek külsőleg is jelét adja, miérl ia aa "emlffttt tlltttlázl usupoit-jegyeftje t^n Antal vincellériskolái jgasgaló Tapolca) ez utoo is fel térr~a-saölOtermeHkat, Ugy-a Háiiíi«ffn ninél számosabban vegyenek részt s -ugy a szőlő mini borkiállításra vonatkozó bejelentéseikéi mielőbb tegyék meg a ily; kiállítási bejelentő ivekért böltá forduljaask.rr— - A lakaik éa aa llah»4r«a! aáé. As állami jövedékről -esák-HM. évi XXXV. t-c. 6. §-a szerint a sseasnak italméréei adótól maa-teseu 100 litert tevő vagy aat meghaladó meny nyiiégben vaRTbesaersése ábhos á föl\'ételhéz van kötve, bogy a ssess kizárólag saját használatra, vagy hazai szBkségletre (egy kényéi en ]aió hassép éa eaelédaág réazére. a kik nam bérükön kivül ueszjárandóságban is részesülaefj forditlassék. Egy alkalommal kérdésbe jött as, hogy a legnagyobb vendégségekre, lakodalmakra, keresztelőkre veit bor nem esik-e itslmérési adó alá, mert hlazea ily alkalmakkor nemcsak rendes hási fogyásítasról Ishat szó. A pénzttgy-mioissier akként döntötte el, hogy ily slkal-makkor eem esik s ssess ilaimértsi adó alá, j^ert a ssessnek vendégekkel va\'ó elfogyaastása a há»i ssükséglat fogalmát nem lépL Jala^igy ílslmérés fogalma alá nem eeík. dyaaa Miatt. Két esendőt Klnger gye-nes-diási korcsmárost bekiaértes csendőr-tsnyárs és ott Urtotta 24 óráig Kluger lelsrtóstaiásá-nak oka as volt, hogy egy gyenes-diási ember ~ forintot váltott náls s 6 adott érle 6 koronái és 2 ezüst irtot. A gyen esi embernek a felesége venni akart a piacon valamit, 4a nem vélték el töle a pénzt, mert hamiansk látszott.- A csendörök kezébe kerülvén a pénz, a azolgablróságnál, később pedig as adóhivatalnál mntaiták be, hol a pénzt bamiaaknak találták s ennek alapján kisérték be a csendőrök Klugert, s egvuttsl házkutatást is tartottak, de semmit sem teaestek ¥el s háznál. A pénzeket az illetékes hstóság hos fiudspestre küldte el s jérásbirórág megvizsgálás végett — Oaalrlgaáraa H aa agyar aságaáa. 1860. áprilia 1-én este 8 érakor a sötétség védő szárnyai alatt egy bárka snbant ki a pólai erősiég kikötőjéből.. A I átka tulajdonosa egy jólelkű vaieaoei halász voll t nagyon kényea portékái, 14 oazirák katonai uniformisba bujtatott fim kellelt a kikötő látongó ágyutorkai köze- Íette kioíempéstnie. Sserenoésen kijutott s ki-ötéből. A pólai knsaárnyában csak másnap reggel vették inp ss H\|sk szökését. Ason< al telegrafáltak Triesztbe, honnan gyrrsgözöst me nesztettek a szökevények elfogásam. A haláaz-hárka azonban a kenverő eaelét feiharzáálvá ekkor már ifixel járt • veliad olssa földhöz. Ra-venaában ápitlia 2 án laerencsécen panra is szálltak a menekültek, hol a lakosaág valóságos diadalmenetben vitte be őket a városba, A 14 vri ember között II felső olaszországi, 9 meg magyar volt. Midőn a hősies ela> knteagQ halAsat arra kérték, hogy mentse íreg Őket as osstrák isolgaságbó1, előre kijelenten A, hogy most nincs pénsük, de ha megmenekülnek, meg fogják raol gálalát hálálni. A három magyar ur közül osak egy tudóit oIssiq), Kr, egyik tártára toutatva, elromdte, hogy barál)a nagyúri caaládnak s»r- ladéka; teetvérbályja a attryar azabadságharo-ban tábornoki rangot viselt s tatért 1849-hen főbalotték i styja ségy évi sjalődás alán a börtönben hali mag. Jószágaik honfiakéivá vannak, ha ssonban viasaakapják javaikai, fényssea aMg fogja jutalmazni a höalelkű bstássl. Irtai is adlak neki a magyarok, meghagyva neki, hogy jnhh időkben ez tel jelentkeztél Magyarországban. A bátorlelkü haláast a szökevények aMg mentéséért — titkos besúgás következtében -Zárábin nemsokára elfogták^ Olmüisbe vitték, hol ftt évig kellett hősteüáárt rabkenráreo élnie; teszi vérbátyja ngyanez okból hároméri fogságot szenvedett; bárkait éa minden egyéb javait pe-HH kunflskálták -a magyar wtól iapotl iflUl, elfogatása előtt egy barátja kezeibe oeaeziatta. Mire azonban a börtönből kikerüli, sáama barátjának, se a levélnek többé aromát sem találta. Minthogy e bátorlelkü haláaa, nevére néava ápannio Federco (jelealegüümei oszt-rigaárus), ~ épp ebösteite következtében egées életére nyomoruaágba jaioti, melynek terhét most. hetven éves korában, még sokkal inkább érzi, mint annekelótte; kérjük mindazokat, kiknek a szóban forgó magyar ur kilétéről tn> domásuk van, — ealvaskedjessk erről a fiumei •Magyar Tengerpart\' eimü hetilap szerkesztőségét ériesiteai, hogy es, a bOalelkü halász érde-kébrn s további lépéseket megiehesae. — A klaek alaenca aaéreBMéJe Hoff jmnn Albert mintejy 15 éves htsaló itt bagym leleségét ésülment Budspestre ilBNüföét pró» báhn. flnzamosabb időn át tásol volt és ezen idő alatt Hmmi életjelt nem adott aMgáról. de a napokban huatári, mart felesége oldsláa óhajtott meghajni Elpanassolta, bogy Budapesten rniünl ment dntia r mint napsnámei tisgattá életét, de alig akadt minden 4—5 sap agy kis keresete. Meggyősödftit, hogy neki esen a világon nincsen aaersacaé}e, egyedüli vágya most osak ss, a másvilágra jutel. Veti agy kötelet, ssabébe dugta és lefeküdt megbalnt. De a halál őrájs oaak nem akart elérkesni, eltmben swf» ülHintnrrndorség, melynél ieiea\'ée téáaieli,— hogy a Zaombor-téle hásban már régebben egy halott fekszik Megárkeaatt a városi orvos k, ki asonnal eonetatálta, hogy a halott még aMleg. Haffmaaa azonban nagy arőaKgfcasitéssel levtbb is ját a* ta a baloltat. Lábalt mereven kifaaaiteUe, és area oaak akkor mosdalt meg észrevehetően, midőn az orvos rendeletére egy korsó vizet öntöttek szeme kösé. Végre aem maradt más hátra, mint egy kocsit kosslai, melyre u é\'Ő háloti feldobatoit, kl esen helyzetben Is mégas-rsdt merevségében. Hoffmsna s kórházba tsál litiatait, hol ismét alapos vizsgálat alá véleteii. A keselő orvos ép agy mint megelősőlig b városi orvos látván, hogy saimnlánssal van dolga iréfán vette a dolgot, elővette műtői ateresámai\'t éa a aegédssemélysst slőtt kijelenté, hogy a.betegnek le kell venni a lábát. TObb eem kellett Hoffmannak; felugrott aa ágyból, és kijslanté,. ö már leljeaen jói érsl magái, hias már lábíiil is tudjs mozgatni és ennek bizonyítására \'ián el is akart indnlal, de Itt már megint nem volt aserenoséje. mert a rendőrség nsm hsgyts elmenni. ■eaCgaadaakgl alatlaallka. Jfost folynak városunkban le aa előkéssületek a mezőgazdasági statisstikáhos szükséges adatok besiersését Illetőleg. Ts\'án időszerű leas fájé-ko/ódásul kősrétennűnk, amit .Kspoevár* eimfi laptársunk e tárgyban bt A köaleméoy es: .Már megemlékeztfink róla, hogy a földmive-léeügyi miniszter mesőgssdssági statissllka öss-areáliítáaái réndelte el. Es OdvBe intézkedés azoaban igen nagy nehézségek közt foganatost! ■ ható, mert a csekély napidíjjal járó Casseiráara nem igen vállalkoznak intelligena és megbizható emberek. Ptdig tekintve a célt, melyre a aaaő-gsrgssági statisztika szolgálni log, fődolog az, hogy pontos és megbizható adatokból legyen öesáftl\'iivs, mire cssk kiválóan intelligens és burgé öesreirók kellenének, kik as öaassirási pcotossh, lelkiismeretes gondossággal végeznék s a népet képesek volnánk lelvilágőeitaal, hogy es ütszeirás nem adósiatási szempontból lörtenti, hanem éppen a mezőgazdasági termények kivik\' natóeabb értékeeiiéee, a gazdasághoz sifikaéges ipátl cikkek célszerűbb kósve\'ltéee, sióval a merógasdtlitág érdekeinek spoláaa asempoafjá-ból. Faluhelyeken a jegyzők msi sspság nagyon el vennak foglalva s igy ás tnasással egybekb tölt össselrél leendőket alig véfeahetík. A áaM* nffot tfMt a népHnitákai hírfák fel as imnréi Nagy-Kantas, csütörtök. Zala 91. asám. (• lap.) 1896. itonober btf 14-éa. /ojsnaftmtdidra. £z uonban fMtltnU Mytdtn intétMk, mert a népiaáoisbsn éppen aosi nn a legnagyobb taorgalai idd, aelyet a tsaitónak bogy ered vényt muleséon, tel kall haasaáloia. Tebát nta ér rl aa öenteiráeaal heteket ellől-laai, i\|f ba tessi, annak ax iskola látja pótol-hatailas kárát Ttii átints — Kaponáron ú — aa úéolarrét m/mmm mtütotí a tanítókat <u ótzztírtfzru mit átUUkotdfát, mit nagyon helyesen tett Legcélaaerübb volna aa\' öaaniráa foganatoeitására a leikéezsket fel hivői, kik essél a aépaek igen hsstno* anlgálaloi tennélek, lábat Ittmr lekiatptjét nem tétlené, atuelle\'t pedig nagyon rá ia éraéeek errt a munkára, aaelwt ltlkiiawtrt\'ee ponio«»áignl éa aegbis-hatt!i módon tel)esiihotaésok.* — Aegy llkeaaá«t kMriti Ba as egy-aaari ezabótvgéay aaga ellen fotdiihaita a piss-tolyt, bogy aszni éieie fonalát ketté léje, aiért ae un halit volna meg életét Carlinger János ia, pttM UrikOT szegén) eaerelate it volt, a hoaxa (Uctra az értékesítés kórUl nehézaégek merültek aeg Horváth Katival oeuoiis meg szivét, egy fel. Nem voltak ugyanit ttjékwvTTrma olyanlajta kétes kirft aiemélylyel, akiárt hiaooy érdemre ie vo i kéltégbe ennie n érte magát a Dráva bollamaiba ve\'aie t Három napig tartott Dfáva-Vaaárheiyt a dínom dánom g mire elfogyott a pénae a ngy láteiík a lánynak eaerelme ie irányában — bocsut mondott saagény pincér •—világnak —■ eiboemuott nagyon ie érndo<ó hangé Abeobieda-bneljében ideáljától it, mely aaonban rtndtiieiéart eitéveaatvén, a raodnraég kaiéba került e kétaft t a halálra. Anélkül, hogy tanét elárulta volaa, aicttl\'á Horváth Kalit két Iádéval Bég a\'oliara Vnrnsadre, aual a magába fojtott taándékkai, bogy nagyobb batáa kedvéért, aaerelaének uemeitttára ragja el aegáiél a fSIdi életeit melyért levele eeeriat, oél nélkül a Wd hálán lantm1* íigj— twtaa— t dráma jól ki volt eszelve, de nem sült el, mert liSte a helyett, hogy a boncoló uitalra került volna, a köiigaigatái védós<árnyai alá jutótI, mely a vigbfll kifogott öngyilkos jelöltet a hideg fürdó y^a mwmaaan amg)\|gHTnnf Hunt iogl al koals-oalnaii fjént. utnakjndilota illelöaégi helyire, Alsó-Auaitriába, rendfln ftWÖW mellett, a mi aaalé alakkaa II, makiét lé—16 képet Hrtslsisi lasaá-kaa fog maaieUaaL A at béaalatos aieaé ám, Waataakiat éO kr, vagjrla aa aéaa aa \|ll ftaat, alntogy IN kéffsi) é Mat 10 kr. eaak Is ta által válik IdtlH mert aa tü-álUtáaé ktltaágek egyráese államilag fodeatotlk t iall-aaga hpwihn aagénynek ét ganéagttk, Ingtak ét Itlalnak agyarául alkalmsa. 8 fásat ÍM 10 kr. I fásat I M éO kr. 18 fisat é bt 80 kr. Vléákn poetáa kátéra 8 fisat i frt 40 kr. 8 fisat 8 frt 80 kr. 11 A<tl I frt 60 kr. A at aegrasdalhetfi Neehel flllp Mayvkamktéiaé-kea Migy ftalaaés, .■—- - , _. ■sgisniittetl éa kagkatá ftiihll Még késnktitakaéáaábaa Bnaia K 5 2 g i x d i i ig. Falhlváa a haikl grüttUwttnMl* ludatámklMt As utóbbi \'években, midőn a küllőid ügyelaw gyümölcterményeink felé aind lokoaottabb mérvben irányult, tapasstaltuk, bogy ai élénk kanalat biaonr eléggé ooattanóe végklftjléee egy iragi komédiának, melynek hflae paaspsrtu után vá fyééék a túlvilágra a kötött aarsrata mellett tessi meg aa mat pétriáj iba. — A kasai áiagatgtpar r. tára. lapunk asi axámtb.n köaölt hirdttétére U olvasóink tgyelméi különösen Itlbivjuk. - Kéklgét, rtktdtUg k tlityálMtodátnál ■elegin srtn<juk V olvasoiuk figyelmébe Égger dijjntslmazoit biatoa hatása meilpaastilieit, Kapható ifi ée 60 kroa eredeti dobozokban mia-éta gyógyszertárban és nevaaebb gyógy-füaier-Oiletben. Fö- éa aaétküldési rsktár Kgger A. fiai Nádor gyógytzertara Bpeatei, Váci körút 17. akarók, kogy bizonyos gyümftloöt mely vidéken ée kltöl sasrezhatsek be. E< irányban aa oraaágoe magyar gnzdaaági egyesület egy béiagpótló munka kiadáaát vette tervbe, mely munka egy-lelöl ismertetni fogja, hogy biinnyos gyOaStoV-■eaek (sima, körte, barack atb.) egyet fajtái mely vidéken teraeltetaek lóképpen, másfelől a listai gyüoö%aiermelók név- és lakjagyaékét a a telepüket iaaertetö adatokat Urtslaazzzk. Hogy aa a -munks minél teljesebb legyen, fólkéri ai országos osgytr gaadeaági egyesület s gyümöloaiermtléteel toglsikoxó gasdstársakst, miszerint as alábbi adatokat aaját érdekükben is todomá\'árs boni ssive<ke Ijenek.: 1 Hány kau bold a gyütsöloitelep, vagy hány darab Iája van? \' J. Evenként mennyi a gyümölostennéae átlag ? S. Milyen fajtákat lermpi nt egyet gyüafiloa-nemekből ? fta adstok as omágo4 magyar gssdsaági tgyeeület titkári hirstal&hoa (Badapeet, Köz-tolek) kaldendök. ; Bxarkaaztől üxaaat. W. J. heljrbsa. Ke méltósta<«ék félreér tani a« „alkalmúdgotNi igen it kögltak kivé-teteaea egy-egy alkalmi költeményt, amit valamely nyilvános Ünnepében (elolvasnak vagy «l-ssav&lnak; de aa slktlai\'ágnak ebbe a karaiéba a legjobb akarattal aea aaóriihátunk olyan költemény t,astit valnki egyik vagy ggtsik aranyos leánykának betegsége alkalmából ir. Ioan — amint indái méitósUtik — nekünk még as egées-aégea hölgyek iránt is gyöngéd kímélettel kall lennünk. IRODALOM. — Jsgysaau aayéá, égjitéik, kénjegjslk, biiák é< és hlréaágt végrakajtók aMbatra aa 1IH. ént. Siark dr. Xasadl Oéss kpati Igjyéd M ik évMyaaárs 1. éO kr. Ikftslan: Rapténéas, Tagyaak, Igfágtgyl atervesal, kllaaAlák, JafjraákaapW, lfa praktlku baoastáasl. Lég ráél Tatvtrak kiadást Badapalea. — Atlaga (Maa aitirf saaadai taaár a a zagy, klr. oparakáa tagjátél lagajabbaa atgjaimt: glsi aagjassk ta ■agyar Clabslaa eaneart klvéléaa katáaai Badarban, tel-aágaa mkisságak sélkli; alséan klsapa dababstsó aike-raaa aléaébatja. — Oiakaioa aanairodalasakbaa, aalyaak •/« léaat tékb alnt 19t0 oldal - feaU aaétótól and. na agytéU, komoly idalaaka vett eeaeart darab. Coaeart « áia I irt. I Magyar király hyattt Jókai Mér aséve-gán, Zaagorira isak-klsánttel, ára M tliér. Magrandalka-«k t aaanlaát BaisaeMs SnaaUirályl atoa U, aaáa. — As tssrávis Mgyssséssáf én s aslUealnl IrtalMtts. Magjalaat Ma dlasalaak, - m.ly Magyaror aaág lagssekk U\|aiaak, váitasissk it aUlsm^k vsla-sdst s UálUiés stvatataatágabHk HayképgrtUtaaényét Hígja Urtahaaaai, — alaé fUato S klvaUaai taríalomaal t Árpád ta a vasárak, áasiatta. A haéipáetf aysgati pátyaadvar A téftéaabai kiállítás palatál Vajda-Hssysd vén. Bpael pttenaála HakaMltdé. Kalotamagl nnpvlaelat A Mátyáa taaplna halaaje. A oawbal tó. Jáévélgy. As asredávas kl állitáa lanepl aaraoka. A klálilláa Igaagstóaágl éptlata. Már naa olaS ftaat la arról gjrésHtat mag bellinket, hegy aélasal atg fog ádalsl táljának, aaiy aaaattk ss, ktgy ksaHánaiak ártáka aibtatt tyajaatk beaaa, htaaa aiaéantk alatt aa, kag* a kaaal vlaaonyalak MII ahr keváe tá^kaiWiággal kM kllflléaak keaataaaak ■áflanital klálilláa aagyanart ialap.lt la éplislalt, továbbá n ffvártt a agéss ersség paapéa áptMalt ás alklaaseit, S a. állsavesslsk asntán fckvl gyéayárl vldikikat t Kár pétokiéi aa idriáls. Hogy m t ftaeái k edjlg t aaga namlbu pértilaa kápg/ljlaeéty sltéaa teaietre sásve ktssáiáfktté lagyaa, t at H/waru 4\' ayalvea jalaalk aag á káyakka tgyttlt t a agyam kfvll ség téaet, tngtl ét fianaft anévvg járat Ara k awanéalM Mlélélak, It t sl ,Btp4éket t ttgy világ havat1 eisl dlatalliás kt NYILTTÉR)\' Boldog vőlegréH3r H. A -val Béosbta ] órafNiág! órataaág! 6 vateaság! K5isön«t-njllTánltia. IsiéogtU fárlaa, aékál Arist len ktgránal Jblrtakee mait év deeaiber havábas to.ooa ksreas JM en\|álg biatesitáat ktUlt a „Nimtttl Baleiit- Biitlilté Ráiivtsy-tárniájaál \'. mely tinaaág aalat ártaaOlt arról, hegy kés Manáatá ül\' jaa aagnadlti gyásstt balttat ktvetkaMkaa ilaUt matatta a legaagyabb alóaákany<ig(«l kaladék silktt asgt iatéakséaM s kártgy raadasásika aslksága okeáayok kaassnása végett a esek vótelánl ssansal kilsatáan stsi-váa/osta altdaa lavoaéa aélkll a tolja blatoaltott lassagst. A ksessss aaeUeebaa visított kutl társaság ssss laké-telasó aáltáayoaágáárt lagiasktébb kéeslsttoael nytlvá-attsn. Hagyámoa, 188V évi nenahtr 5éa. ön. fkrktu tmrini. •) Aa a ravatbta kSillUaktrt nea ráüti faltUattgit a aaarkaaatA. Felelőt eserkesatflt Dr. I. A M K KRIL Laptulajdonoa éa kiadó t VI RCHRLlOLOr. 1000 TYDBBI- esar tétetik, és gitbaa a. Hiéalsa náikl) áaktmsaaa aaak a vsléél tllapkagkla-aaaak katalk Jfieai>áa- áHftl NMMfMll tWÉ usa akItstámáaya le»-reafeaa. 1 haMáh a kr. WiÍWÉM helr lap-ga-aíasa a vhltta fésaáta gjégytáia, hal aajéákáaslá. aáayá UlsV a másia m rak aagy válssstákhas kap- ilflapktr Isgjeba- xik ilioiyun it \\Uk n»Mam«lUiá * ^ Ftf j<4i\\ tíIMI asgtl csodabalzsam; THIERRT A. ffiOUBráJtil, PRKttS.4B.4-fcasi* Ka a bálüafe) agv hatitllag, alaé kt1si«s kaaaaMiT. még «Wa al nem én hatéin ptaaM a tttda at mell minden kitcgíagánál, rnj\'liiM a karatol, aalltapltla a klhányéat áa á a16 kftktcáaá aTtévollUa áa u artl_ UMH fMilaln<«li«t\| é klváléan W««— aál UreVnabiMjBRí B. .TtZTüBr mlml.n ltot i 4. megleptten grAgyldi a jyxtnoí mindtn biü wágtt; K »«f IMNtek aMa mjurnat éa gyy sr<v* aii aranyirírti K" a aBa I ntNItit iHajnl ái a (ériHaatKiVl \' T. ktUInSan kaaantl logTájáanknál, a Ifalaákli egyeteaiea, nlgairt káal iw; leajSaim miirain kltlié éa hatat bátor [aés ellen m B\|Hll ................ gHliato< «ll«n\| 9. kltOnRen kaeaaát ItUZUgHalat gyAarltAMar mtaéaa aabaét: ló. ajbíltaliatjuií hdlfijMi mint lnHellMinátoei>«toaeoeeampg>: nyíl Smanélaalá gy»gj>HiaiV\' Oaal-akknr valétll áa CemTiltotlaa a bal. aaa. ba minden üveg «er aálát -\'tnynkkal iKaaeM) m> taárva. a mrlj>»n eeégnni.TMnu A lylpMMia aa eiiaffal-kél Fmiitttoa" Mton/Aniva. Hfntlan maa USU^Xu tiM-ly nem aa én kapakaminal van liaátya áa méaktal ven -kiállítva, hamlaltvánjr to rnáeeek a Itéroí Ha» ttn to ilnws aayas«i, at»i ttT—* a rtka faamriMaá tortilpiaaaak. MíR\'Un üjaamtt bataaam aa liftabun Zt. HRCintmam ŰBl to ailnifl i \'tBitflimW HSM\|! Mrránynea, wifoniaa tMAiiMaek. A magaa knrmftf MM. B. ttot. aa. a. kall vegytojetl, aaakáftAI MaanyltVáHr alamáa Igaaotva Van, kngj i áa iti\'iáwj i a aemminmnO U. to\'tt, raajr ea efáneégra kámi haiám ujncni nem tortol-mar. ttv nnlyrSI, hol baiaianniinMI laktar nrnea, t«»ilk raen«Hl»Ui«ktv«r»tl«nai kanta i TMaif A. flieiaétaas. titlli lnnkimi aaUaW laUeal. ÁVHtrla-llagywMaaág Jiáónalt ynatHamátow kátaaaáaa J* Üli TSSZ, I üöplauvég éra < koronái ttoeaaláha W nanagavlaábs bérmmtve, II lüe nn S ilapleávM ánTkorona. Siiia tlaléaélt fi»a a pfiiS ilSlaea baklIldtoo^MV atonvtoeltoraam. kOaSliatMk Thtoary Afcir gyágassaáat Fvagratá. kan, Seklle hinUSlaatfia. ,„,„ . ._. A vaiódi unl TIJMII. pipimllia e-------- - _ _ oiodakfinAoi Itatása és cnJc. éa easl asatakaataa, awly a lasJabk aegalagnra kaaaal sast a aavit imkálitgnH a la» Ír Makk la MUtkalakbaa. A aekeh ■aptltiéi agnatoUa a futatom Püaákaa WaiailTiliMin \|-ti. hatpto Nont 4j Aa aagal iieéakala kiaeti\' : - ;. _ . kátéi A pwaittgiwt aaUk^áaál, laigytlamHaál, katV kamányidtonál. Orbáao (Baant-Aniaj ttaa), alaéauAae aéraeeki Iák- nrj oiaataakeetléeek, eabak, im«\|k\|«, éaaaéá lékak, att aaMtosa illái; SMe>, aaará^, Ut, éáeto to aaaádéat aetak allaa. Haanálkatá mlaéaa ktoga rtoaak, «. m. flrir, ftaálkii karnak-, alláak- to Makák .ltor.ll-táaára. kUaial Irilan\' ktotráe, Mk.lrw, ailáktoil éáa. att rákkatosaáf alláa, aaaSlM1ktrtméa«anaa,\'V9M to faUtmSH lftak iltollkt.tr. aaiiasaae ásta aa-bak, fl«rott lalvlaikTsatatataál kaaeaaa tokvlt áUal tAaudt Mb.k, aiakdasaal, rártorlééáa, Alaagáa is a gyár-mekeknél elll/ordnlA klaebaaadáaek ellen atb. ak. As sasa iiiSaSMlia aaa ttg^aaaál twealkk Igw a\|áalatoe aaaa nyiSI áUt aéelgftsaS aaar tél mlnd.n oaaláéaál káeaaaltobai tortoai. KM doboinál kávésabb iá kBIdéUk; s nétkaUéa ki. aárálac aa laaec aUlagas IwkSIdtoa ng aedla atáaritotlrl leaUnna. t ilgi» eaamaaalái, aaUDtolavA to ktof>«i tat aagkSIdéeealS tinaa téBUr. Izzass Ikisftháiy án nalitais-i. Flarelmaatotak mindenkit k«iiialaa liamtaltványok aaNtiU ellen a kárain ealgornan arva U^yrlnl, bray niwl.n Ultira a fmtl véétasi to \'Imi .Tblwry A éra agyai gjig\|snalána ti igts léken* krf.toaw k.U lenni éi mlndan tifalróak egy baaanélatl ntaaltáaba, n«y« olyan janygyel, mint nt látható, kall IwoaomaMlva lenni Aa riyeddll to ralédl angol eaadakaileaSm hamlalt to ntánaiff.a <ái»aayWwéa.i atartáa, aatgowan lUdSatátaak, ngyanugy a kwauuíráayok lamaültraenái kgyeéltt kósvtUtn kttatnéa THIERRT 1 őrugyíl §yéfjumiirt PKEOtáBáláR ■ Oly katr lyvtl, kai raktér nlnoa, Inaik a m«syrnéalfat klavailratT,.Thtarry Atair áliaglil g) Isiaiiililltaa negiaéáksn, SokltoSaawknaa «n»\|I.U alaaaai. Aa auaa{rla-magyararwágl viilj.ty latMnaaaáM 41 1896 i»ov«mber hó U éfl Nigy-Kanizsa, csW&rl ök. ügyvád nff helyettese kősbejSUévei mfUr-tasdrt nyilvános árverésen eUdataí fog. Kikiáltási ár « lennebb kiüti beeÉr. Arrereui kirínék tartósnak • becaér 10/, á4 késspésabeo vagf ávadákfcépa* papírban a kiküldőn kesábfiletenni. - Keli N.-Kaniasán, a kir.. Imák ■int lelek* könyvi hatóságnál 1896. évi eugasstos bó 9-ik napján.""^ A i\'gjebb szinszappan patentlrozott TemSseeágt: Ipen ]6I klMáritva, kW nflen tiaiffl, I hawná-latban legtakarékoaabb^ Jótállás: tiszta a ártalmatlan • fehárnemU ét a kaiaknak. Eladandó ház JVa\|rKulnAa. •< Király-utcza 791. az. a. ház kerttel kedvező ár s feltételek mellett azonnal eladó Bővebb felvilágosítás a tulajdonosnál. Himitii kalca véd- j Sarg-féle Kálodont minden szombaton 26 krért kapható. Hazai aszfaltipar részvénytársaság. Mjtfc: \'r^L t wm- MNMNkir. mm, Aruj-Jüis ita 34. sm>4 Twsteiettel értesítjük Nagy-Karnist város neme* kösöaségét, bógy tekintettel u előrehaladott évadra, mnnkálatainlrat a jövő 188G, év tavaaaán fogjuk helyben megketdeni, képvieeletünkkel Ö8TEBXEX0HEB BERNÁT tan* (lakik várakét p»>«U) hittak mev, aki it mindennemű aulait járda, udvar, /WjrW, raMr, rntkáj, pina, térrau ttb. burkolásokra vonatkotóiag telvUagiláaokkal, eaolgál ea etek kéaaitéeét a leglőnyftaebb leltélelek ée joiáayoa\' áimF ■ellett elválalja. Klrttaő anyagnak éa aolid munkálataink ss ország kösönsége előtt lemarat aeek lévén jó hírnevünkei itteni mnokáletatnkkalie iga-aolni Ingjak. « GUMMI <i> Krsáetl pfifiTj^Mil iikll>Hn»k ttfitf te JUm tsktotstékaa t klváeelmtktl UJOU-■•Ijik. Taeatoakáit SS krtál I Mg. Mmepf arlwah legetleiitbket tlktlmtskt-lék — á frtijri mtgmdiHwél 10/, titotwly. Mni itilltlik yeatáill Is étsatm«« saaálalHilaiá - KELETI H. nőU — Badipeet, Arany János u. 34< Sarg-féle Kalodont minden szombaton 26 krért kapható. A Ttgtrteteaeik. egyedül egéesaágee éa Egyedal egéeaséges pétaier a kaktsemfl kévé maMhl a laga MÓbb pótlék M feak hJyett. Nőknek, gyermekeknek, bslsgtkssk inat távéhoa. orvoallag vaa ajánlva. 1891-1894 Legleatébb termásaetea gyártmány Hosaévegyltéaek általi kamiaftáe r Mindenfltt kacaté: \\ kiló 25 kr. J iini»iiiiiiwiiiiiimiiin»mniHH4iéii>tfit Nyomatott Fleohel Fülöp lapiulajdonooitál Nagy-Karnisán, 1896, im. tkv. se. 1896. 938 l-l imrM hMetmáay. A nkaniasal kir. lürvaaák mint tkvi oaatálys rétaéről köshirré tétetik, hogy Jordán György alaó-rajki lakat váarabajiatónak, ösv. Kovács fháboe)-Kereaeeé nűl. Kati Katalin gelwi lakoa véerehaitáat sseaveadő elleni 40 irt tőke eaaek 1891 amn. 1-161 járt $% kamatai 1 frt 70 kr. jm, t Irt áft kr. végrabajtáa kérelmi, 6 itt (POOOOOOOOOOOQQOQC 1100 kr,\' jelenlegi éa a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Agyiban, a lent nevetett kir. tvesék területébe* tartotó a geleei 676 as. tk vben , 1U6 krw. ingttlapnak Kati Katalin ösv. r Kovács (biboa) Ferencnét illető a "1860 írtra , becatUt fele réssé 1 190B. éti attemher hé M-lk mapjáa i. «. ÍO érakar j, Gelaa ktsaéf básánál Hertelendy Béla felpánai Zala. 91. nám. (0 lap.) 92. utm. Nagy-Kanizsa, 1895. nbTember 17-én. XXIL évfolyam. Ma tattaarft » Uf —"—\' Mn w»»Um< mimim tWnh). Umk- M k(Wtetak <L IMnM «a MMOwk Eff mim in: 10 kr)dr. ZÁLÁ lUMMwIril Politikai és vegye8 tartalmú laf>. iLómjrrtM íiai : tm litmai (S Éri — kr.> • km (t M -l«J IUfrfám » k— (1 Itt W krj A Nagy-Kaniiaai- u dél-salai takarékpénatilak, a Bank egy eafllít, as Ipar- la karaik a- _____ T~ \' delmi bank, a Nagy-kaniisai «egélyegylet-tsAvetkeset áa a letenyei takarékpénztár, ,ut,4< 1™"\' * a „nagy-kanizsai malátagyár éa Kétötöde r. V\' hbmialm WHyi. irtTTinrt k. \' - > n • -\| y M«r\|«1msIIk NagyKaaliaáa hetemklnt kátaaar: * v*4rnp ám ardtörtsics j.. \' tMattaaék rhikil rtüs kirwfcillalki I il«nlm, Epilóg. -- (tS ji) A vénnmÉoflyi fantázia az, a mely kiváló előszeretettel szokott foglalkozni a világromlás sötét képeivel a pletyka, tárgyainak eléggé bő kimeritéaével, a személyek s dolgok ritkán gyengéd és szeretetteljes szapulás* utón rendszerint áttér az általános* ságra. >Nincs már igazi istenfélelem, sem törvényt, sem erkölcsöt nem ismernek, nem tiszteinek immár az emberek I Hjafa, más volt az az ő idejökben ,..>.,«■ A vége természetesen az, hogy annak a világnak vesanie kell, közel aa öten ítélot napja, sőt .mi több, gyorsan mflkődő fantáziájukkal kávénénikéink még annak az álta-lános világfelfordulásnak terminusát is megszabják. Erre emlékeztet a klérikálisoknak az j .egyházpolitikai campagne alatt é\|_ után követett harcmodara. ■ -\' __ A » vallás« és Terköka" szent nevében támadt fel a fekete bad az általa bironyoe gyermekes kedvteléssel akapcaliberaliamua-nakt ncvcfctt liberális törekvések ellen, s megszokott frázisaival takarózva, vénasszonyos , bö beszéd őséggel tiltakozott, uörnyen felhá-\\ borodottan szitkokkal s fenyegetésekkel teli szájjal az i<fWlcsielen« reformokkal szemben — vagy megfordítva a köpenyt, jámboran meglapult s nagy bánattal könye-zett, zokogott e vallástalan kor, ez elfajult erkölcsök felett^ De hát nem hatott egyik sem. sem a fenyegető átkok, sem az elegikus panaszok nem fogtak ki a törvényhozó testületeknek s a közvéleménynek fdvilágoaodottságán. A liberaliamus győzött I Ekkor a reakció egy ujabb módszerhez fordult Tüneményszerű logikával, mely a .maga kizárólagosságában egyedül a klérikaliaok sajátja, merészen a reformjavaslatok keresztülvitelét lehetetlennek mondotta, elővette legsötétebb szineit s jobb ügyhöz méltó buzgósággal ecsetelte azokat a végnélküli zavarokat, kinoe bonyodalmakat, melyeknek iósszavai szerint okvetetlen bekövetkezniük kell, felekezeti és pártvillongásokba sodorva ezt az országot A kttkurharc mumusával rémítgetett »S ekkor nemcsak mi, de a belső szükség is fogja követelni e gyalázatos törvények revízióját 1< kiáltott fel lelkesülten. N os I — Az egyházpolitikai reformok már majd s hó óta életbe léplek, t a néppárti Caasandráknak — nincs igázok. A kezdet nehézségein, a melyek első sorban az anyakönyvvezetőt hivataloknak helyea szervezésére s azoknak a nagy közönség igényeinek megfelelő egyöntetű működésére vonatkoztak, túlvagyunk, s az istenítélet napja még mindig nem érkezett el. Árvában egy még \' quaüfikálhatailanabb bét \'•HpM\'i iMliiTillíwAs\' ifiíét!: letépte a község házáról az anyakönyvvezető cím-tábláját, f hogy itt-ott a rendszerrel űzött felbujtogatásokra egy pár suhanc kellemetlenkedett : nem jöhet számba szemben azzal az elégedettséggel, sói lelkesültséggel, a mivel a művelt elem jorazágszerte fogadta az\' tty intézmények oágYaloaftását Hányszor hangoztatják nagy párttaktiku saink; i.Az ország ftllÁ arra még megérve t« íme az ország bebtfonyitotta, hogy kevésre becsülték opportunismusu kban nemzet fogékonyságát az olyan intézmények iránt, melyek hivatva vannak azt a nyugati felvilágosodott ..kultúrához egy lépéssel ismét közelebb tomí. Bár jogéletünk az eddiginél egészen más alapokig l<Sn fektetve, különválasztva áz Hogy egy pár bifia paraszt ott fenn nyakunkba venni, a mikor fontos közigaz- gatási és közgazdasági megoldása előtt állunk. kérdések sütgős mégis nagyon könnyen hozzá szoktunk e változáshoz, sőt természefpsnak találjuk immár. Ez az idők folyamán csak szilárdulhat r évek múltán senkinek sem fog eszébe jutni; hogy ezen fennakadjon, s reméljük a mesterkélten tenyésztett klerikaliamus is, mert a nemzet testéhez nem tudott férni, meddő szereplése után be fogja adni a derekát — mint mindenütt, a hol az egyháaat a hstUin Mii Urrt iparkodtak szorftani. Először fanatikus tiltakozás, kétségbeesett harc : a küzdelem lezajlása után pedig végre is Csak beletörődnek_a változhatatlanba. Igy lesz és lett a anon possumust-féle álláspontból a >tolörari poese, »Zichy Nándor és társai cég befejezte működését, mely úgy sem állott egyébből, mint a kudarcoknak szakadatlan láncolatából. Ismeretes ugyan, hogy az egyházpolitikai törvények revízióját tűzték ki politikai ideáljokul — de hát az ideálok elérhetetlenek, s e tanulság keserű labdacsait előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek lenyelni. Párjuk, az úgynevezett néppárt szánalmas erőlködései még azt* az érdeklődést sem gerjeszthetik fal, mivel az űgyetogyottaknak adózunk . Egy pár meghibbant agyvelejű káplán megint csak nem számit Hisz nincs az országgyűlésnek egyetlen egy pártja sem, mely velők egyetértene. A 67-es alapra he-lyezkedők a szabadelvűség hívei, az ellenzék közöl pedig azokat, kik uUramontán színezetükkel legközelebb állhatnának hozzá, ismét a közjogi alap diflerentiája választja d. Eddig a néppárt egy emberben : főt Zelenyák úrban van képviselve, s legközelebbi választásoknál ea is kibukhatik Csak hasznára válna az országnak. Az agyházpolitika bafewaödött, teljesen felesleges volna a klerikalismus ördögét a Politikai szemle. (—10 Keleten caak nem akar szűnni a bonyodalom A helyzet olyan, hogy e pillanatban aenkiaem tudná megmondani, vájjon mit ho* a közel jövő. Kétségtelennek látszik, hogy Örményeket külső befolyás lázítja, vagy legalább is lázította fel, házzá* járul ehhez a mohamedán fanatizmus, a a szúítSn kormányánax tehetetlenség. A török szultánra nézve mindenesetre nehéz a helyzet s igen könnyen válságossá vSlfnififc A nagyhatalmak követei ugyan mindent HH^B megkísértenek, hogy rendes viszonyokat álkmot -ar- egyháztói, hWSt a palár«& -teremtsenek 1 5 talán sikerülni is km 1 -.m.A- LXmhim. .HM. .Mlrtitab — .rAl.rt azonban eddig nem igen látni ennek nyomát. Az utolsó időkben nagy volt at a félelem, Jtögy a tflrök-örmény.. dolgok nagyobb bonyodalomra vezethetnek; de Salisbuty lord beszéde; melyben nem igen tartózkodva nyilatkozott a szultán személyé röl ia, a mi ennek nem nagyon tetszett, általában azt hiszü, bogy a nagyobb bity ki lesz kerülhető, A nagyhatalmak együttes eljárása e lészben rslósrinfleg ■Kgtasaá hatását, annál is inkább, mert mint egy londoni lapnak Konstantinápolyból táviratozzák, a Yüdiz-kioazkban nagy zavar uralkodik Két nap óta a szultán környezetét leírhatatlan pánik tartja fogva. Mindenki alt hiszi, hogy ütött a végső óra. Egy másik angol lap levelezője Uja, hogy a török kormány teljes desorganisacióban van. A szultán most már vissza akarja hivnt, aa elbocsátott Said pasát, de ez eddig nem igen nagy kedvet mutat és elutasítóiag viselkedik. A nagyhatalmak kötős actióra készülnek Olaszország is úgy nyilatkozott, hogy Angliával \'egyértelműleg fog eljárni. A tanácskozások folynak e végből a az egyetértő eljárásra vonatkozólag azt állapították meg, hogy egy hatalom sem teáz külön semmit, hanem minden lépést közösen és előleges megállapodás szerint tesznek; s azután, hogy minden nagyhatalom hajókat küld keletre, hanem a Dardanellákhoz nem mennek közel — Bécs városának az a része, mely rendezett viszonyokat óhajt a nem kivált titkos és sötét célú demagogok és anarchisták által vezettetni, faOflegrik A Badeni kor- Nagy-Kantraa, vasárnap Zala ft .iám. (». lap.) 1896 novovwber hó 17 ^o adni aaoak, hogy elioglali hsl/ét a fájloddá •indán képasságerel ■ t haltdáshoi stűkaégte erd*l ailoiia meg. Kai a bisoayitékot a jSvfl éri bedapaeii ssilla-aárts kléllília soraeaián a aa eaaal kapoaoíaio-aaa elkéaaűid un aemaeU alkotáaokkal együtt lógja Msgyaroraaág a ir. Ovalt világ Ítélete alt boeadUnC Amint a magyar aiJa-» fai tarOlaiAa 821110 □ kilométeren, aa ornág tíaesnyols suliié Ifi nyl lakoseágs a magyar haladta Aa műveltség dotumeoiumaikéat Daaiebnrdhai agy nagy ess báaa namaaii kö\'kinoa tárba: aat mind lAtni fogjak milleninmi kiállításon. Ami a mszyar nép éa magyar \'Bld nemaeif >ajataága, érdek easéts, termelése. aa együtt taaa egy londaaasee, firiáai gyűjteményben, hogy Qr«endaaaaanek neki aaok, mint 0 maga kijelentette, Nikik miadaai a magnkéaak ralljék a hogy ro-könssenvet éa hariiaAgoa indalatokat keltseaok aa é\'oirevaló magyar nép iránt aaokbao aa ida-gétttbéft, Alii 1 niinlarar jönnek majd boa sánk. mint a mi kedve* vendégeink, Ha idegenek le dk nekünk vérük ée faji aaArmaaéank törvény* aaerlnl, de édee teatvérelnk mindnyájan a tiumaniamut alapján a aa emberiaég kö-arie nagy érdekének, a olvilázlóldnak a a«olgá-latéban. Am aai, amit MagyaroraaAg a mai napon mint haladásának fokai falaittiatai képea, ma-talái ha tnók réaaletakben, itt olt, ünnepien kiállítás nélkül il; hlaa a műveltség lélreártheteilen nyomokat éa jeleket hagy mindenen, a mit ma- mány, hoeaxd hosszú idd óta ar eled erő-teljes kormány, Lueger éa tártaival szemben határozottan éa félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy — netovább. Az antiliberáJis kötségtanács, a fejedelem elvi elhatározása éa akarata ellenére máaodtzor~ ia megválasztotta Luegert polgármesterré, a mit ez ágy önhitt, pöfleszkedésael tele beszédben meg is kőssönt, de Friebeisz kerületi kapitány azonnal fel t» oszlatta a községtanácsot éa L ur Baden melletti birtokára ment, hogy babérjain, pihenjen, mielőtt faluról-falura menve, a elkezdené agitációját. — A következmények meg fogják mutatni,"hogy vájjon a bécsi lakosság nem fog-e kijózanodni Az már most is több mint bizonyoa, hogy a mostani bécsi miniszterelnök nem fogja megengedni, hogy a bécsi községtanács —> még egy fél évig eltarthat, mlg ismét polgármestert választ — a maga szakállára külön politikát csináljon. Ezek az anliliberália község tanácsosok úgyis arra számítottak, hogy a mi nisutríum, mely. jelenleg áll az osztrák ügyek étén, épúgy meg fog ijedni tőle, mint megijedtek az előbbiek, kik nem bírtak elegendő eréiylysl arra,, hogy a hydra-ícjét eltapossák Most még dúlnak, Alinak és lapjaik boszút > libegve szóinak Magyarország ellen; Magyarország pedig nyugodtan ■ várja ennek a rettenetes bessdaak a — kitörését — A kis borít herceg tehát mégis át fog térni a görögkeleti orthodox vallásra; gaaaloa hatalmába kerii, a a fejlődés egyik nagyerejík harcosa, a nemzeti ipar, ezer meg aaar vtítfiittttl tárja ki produktumait, bármerre lordnljon ia a kivánqai szem. De a mull idők érdekes maradványai, egy nsffisft eteréree történelmének a Ammaradt emlékei, némely jjm\'iben a fenyegető aemmivévAláe tél ezerencaéaon megmentett ereklyéi, nem ki-aálkoatak u\'oa áttéten, h»gy gyéayérkédillak bennflk, vagy bogy a tniulaáyokat levonván baifllfik i épüljünk általnk. A inulcl easienddk el-visiik magukkal a bennük fogantainit akmalitáat, a a mit aa uj iddk kiváaalma, divatja, haiadáaa immár museumokba valónak ítél: nem kerül aa lObbé külftnDe ok nélkül a maga egykori lié- > " Wy « megtör- ffií-^USító ténnl, még nem bizonyos. Némely oldalról azt híresztelték ugyan,- hogy az január jo-án fog megtörténni, de ez már MátL »«m bizonyos, mert azok a nehézségek, melyekre Ferdinánd fejedelem a szobrsnjénak adott válaszában u(alt, még mindig fonpállanak. Külöqben szófiai irányadó körökben azt beszélik, hogy a cárné szülése alkalmából üdvözlő küldöttséget menesztenek Pétervárra, mely egyszersmind ast a káraimét terjeszti « cár elé, hogy fogadja al Boris herceg áttérése alkalmával a keresztapaságot. Magyarország milleniuma. Wa láraeay Istvia A jfivO, IHU6-ik évben aaar eaateodej leea már aaatk, bogy a magyarok Aeei Árpád vezérrel aa élOkAa, elfoglalták a Duea-Tteaa mentét a eaea a lajjál-méael folyó Kauaáaon megalapították Magyarországot. Sok dieedaéget aratott a magyar aép az alali aa aaar év alatt a harc mesék t a; aok viaaonlagaágon ia ment kereastül; de jA,halaorabaa egyaránt aaagmtradt mindenkor magyarnak, esabaaaágaserelő blaake népnek, amelynek Árpád éta vaa aUr alkotmánya ameiy aa S alkotmányának a védelmében párat-lan példái adott a világ minden esabadaágeaeretd uaiasaieaak. Baar évea dioeö mait a tán, amelynek ely só-tét Időszakai 1* voltak, miaök a tatárjáréa, i aaoháeai véss s a tőrök hódoltság: ma is laaa áll aa arAaylag kia magyar aamaet, a ámbár aokájc vedóbáatyája volt agéaa Európának - pogányság inváaiója ellen, pétolai tadta nagy aaauetk&ai eléBrai eaolgálattmfe aaearadeti bál-ramaradáaát, utói ludta érni a oiviliaáoió ma gaalaiei (elé haladé népeket; beállott aaok elére törd soraiba * most nemea bizonyítékát kénül dik főcsoport a jelenkor vivmtayait fogja eJbelfasti egjrmáa sasi Iá. Ca a iSriéaelmi főcsoport mindenek elAtt arríl aevaaatee, hogy a haaai epitésast CajlAdAaál tel-lűsteté oly épületekben lesz elhelyezve, amalyak. saár asagak-it mageatyi amiákm a mtgyaraég múltjának. A tiaedik aaaaadtól, a román éptié-aaatl faléetol kaadve a mai aapsg miadea fonaáé feltüntetik esek az épületek a magyar épitéaaot haladásAaak. Aa agéaa épttlota«epeH «a agyaaeaaaU 8sAohe nyi-siigeten van, amelyet liaatt viaA a<ép té veee körül, agy, hogy a néaO már moaaairOl egy ■kilAt silAeot «íajt j^htn t ríg#"Ví* íaóportbat, amelynek kdaépkpri vára, kasifiya, iwkpioai* ■HBBBL aak a a asgykAaAaaég érdeklddéaéaok a kOtép pnntjáva léteaaaaek, eaakugyan ritka alkalom kell, olyan, a minO a mt earedévea kiállításunk laaa. & ea a történelmi neveaeteaaégli, a magvar nemzet életében BrSkké páratlan lontoűágn al-állitáa leliaaiieni fogja a ré-abea ia blvaléaát; aléak iogja tárai mindtzi, a mi t hoaloglaláa éta mint jallegaele* magyar alkotáa ismeretes; aa ősmagyar hoafoglalő bareea Iftldi maradványairól á\'röpülhet majd tekintetünk aa alafi kereaziény magyar királyiéi ránk maradt AvAk-ségra, vágignéahetlük amlékaihkben a letűnt atasadokal; kronologikus sorrend eaerini tü-nddbeiDnk el aaon, hogy mily fokottiokban (ej-lódon Magyaróraság oda, ahol ma vaa. Ezért a jövő év májas másodika (a mllleúl-inni Mállitáe megnyitásának napja) Igazi nagy ünnep a magyar nemzet történetében mlndeu Időkén ál. Már aséri la érdaasaa lees aa agéaa müveit külflUdaak oliáredal hozsánk, a mi ba-rAtaAgoe vandégeaaraid magyar lOvároauakha, hiasea ezer év tBrtéaelméaek a kéaaelfogbaiA jelei, megelevenült maradványai ily aagyattbAtu oaopono\'itAabaa tuliehetnek érdekeaaéig dolgá-baa minden képaalbato fajtáján a muaeamok rendszerint egyoldalú a a mellett mindig temető-jallegü gyüjteményeio Avagy hol van a világon állaadé gyűjtemény, amelynek Ataaáibnaaasar négyaaBg méter terűiét kellene a befogadására, mint ahogy kell a jóvd évi magyar asilleaoária kiállításnak, aaaely terl-leinek a beépítése AtUfélaiUliA forintnál jávai többet nyelt el ? Tadmnkkal nem volt még ae-kol a világon oraaágoe kiállítás, amelynek ity területre letl volna azükaége, de nem le volt még orazág, asaelynek aa jatott volna aaaébe, hogy keret aaar év lotogrtftáját teremtse magegy ilyen mllleanária kiállitáaban. 8 eaea a omnoa területen eaáahaivanBt különféle eaaraok éa egyéb kiállítási épület van, legnegyobbréaat igaai paloták. Kétségen leiül áll, bogy a magyarok jSvfl évi nagr kiálUtáeáaak a tegneveaateaebb réeae a iBrtéaelmi kiállítás lesaen, amelynek egéeaél i e máso kiállítás eleö tdoaoporija öleli lel, agannyi remek aiáaaai* egy egy meglevőnek, amalyhea a valóságban a magyar aap múltja füadaik. Ott lest t bytasesi román ialaaü eaaraok, amely a magyarok első felkent királyának, aaent Istvánnak a korát jellemei (ahhsa jogadja tsejd a kliely e haaai a* kBlffildl^kB dftitaágaket) ott láss a vajda-hunyadi vár eaod >a htteégü «iáa-aata, amely elénk varáaaolja még reaiaarált állapotában u a uagy törökverő ttanyady Jánoa orsaagkormányaé emiékeselét; a XIV—XV. aaá-aad ea aüyetlen megmaradt aaveaetae épülete alán a XVI—XIX ik asáaad épitéaasii emlékei kAsstheaiiek; a régi gaadag augiat lOurak dei kssMiysl, 8 etekben as érdekes a a múltból Ida varA-aiiölt épületekben les* benne mindéi; ami emlék a megtelelő komákból, mint iBrtAaatml kincs megmaradt nekünk, maiyarokaak. 1U leaanek a rém magyar királyok hiaasei, agy sa aaytgi, mint a aaeilsmi írtéktlek, minők -a aa»o«ota* tdriénelmi okmányok é« könyvek, es atébbiakbél például a hirea Corviaák. Oaaaegyüjtjük Itt A kirily kissaiáráatk mindet masyar eredetű, nagyhírű kinoaeit; magtsláilak idegen aralkodóh uivaa jóvoltából « hosaéfak, kültóldre vándorolt mag)ai aaármaaátu ilrága-aAgokat;\' a tÖrrtk ssultáio, a Vsüláa, t« fitáaa "királya n-német oaásaár, aa oroee «Ar e a lemér* dak kttlfSldl muaeum mind kitűnő aiOaéteay»ac gel boesáijs erre aa alkalwart a kiAtii<áa rea-delkeséeéra, a mi magyar mükiao, erekhe.emlak ma már aa A tulajdona, 8, inindanakslott ott leaz minden magyar ember Saaaea s>syar ve-nntkoaaau, féltve örattti drágasága, legyen ea kép vagy uobur. vagy éka<er, vagy ruha, vagy fegyver. A vAjda-huayadi vár tnldsaiatjéa leve lovagteremben pedig a hadtlirlénelmi emlékek gaadag csoportját talaljak-* magyar hftalkrál maradt ereklyékkel együtt: a tübbA kBt például IL Lajoeaak, a moháosi nagy oaatáháa eiaastt Hja magyar királynak a paneélBltüetét. 8 ennek a romantikus iaü, de loljeeoa igaa alapokon nyugvó iBrténalmi csoportnak a kiegészítéséül laaa a jaHlennium tolyasaás agy a maga aemében még eddig a földkerekségen páratlanul álló olyaa dTasmaaet Budapsstea, amelyre W-aonynyal égést életében visszaemlékezik majd a k\| megnézi: A VágA Pál foaiOmüvéaa tervezte millsnaArta történelmi nagy díszmenet ea. Egy hatalmaa, ayünyOrl, komoly folvoaalAa a mult nagy alakjainak a saemélyealtéaével. KI* kesdve Árpádtól, akit a hat vezér s a kaoagA-ayna magyar leventék kísérnek lóháton, aaar év elotll korhű OltAaethea. Maga a hottloglalé vetél hólehér lovoa, körülötte a puas tataeri vér aaar sOdéa alkolmányoa bajnokai. Azután aa elaO magyar király, oldalán Aaeirtk püspökkel, a nagy hittérítővel i nyomukban a szent kereszt alatt voaalé prooeeeaié, amely magával ragadja apo-gáay magyarságot a a kereastnek nyeri meg a a aamaet fiait. Megeleveníti aa agéaa magyar történelemi; ami dloaO, kiasagaalA volt boa na, aat Álmodjuk ajra ée láiai fogjuk nagy királyain-kat, aaűat egymás nyomdokaiba Upaak éa ajra ■ leiüBaak, miat hullé meteorjai aa évsaástdok-aak. Ott leea Nagy Laioa, ott lest Solléo Mátyás király, ott leaanek h Habsburgok, a hadverő vitás lejedelmei Erdély aak. S meglátjuk pjra aaar-ayoleaaAaaeayvaaayáleet, a magyar isemeet aaa-bsdaAgharoAaak ktmagaalé aiakjaivai; aaaláa kBvetk tik a nagy klbéküléa a király éa a aeaa-tat kAaőtt: aa 1881-Ikl kiagywéel... Eaer esztendőt nem táaaaaalotiek még igy fal aahol a világon 1 8 ehhea a nagyaaabAaa történelmi színjátékhoz as egéaa Magyarország miadea megyéje bA állítja üti közül a résztvevőket, a aaaraplőket; ott laaa a menetben ar ée paraeat; ott laaa aa Nagy-Knouaa, vitáz nap, Zaja M. Mára (» lap.j •M" oiwég. A gaadag ur ataga állit ja ki poa pí<, kdiieágae ruhaiái; u egyaairtl nép fiiról • ■•dirik goadoakódnak, Miudtn lom, aki olt tafrepal, benti ilire fog vélni annak * kfttaot-di.nak, ho«y Ur* termett llllit ■ magyar. At urak mind hirn lu\'ieok \| a többiek mind kiaaoigáii hn.táruk, vtgy kamiaitatlaa magyar aaikóaok, akik ngy jdaaek w^jtl ide a patait k-róJ « maguk eárkányrérii lovaikkal. Eaárt a lálványári ettk érdeséé Itta a Ml-líldatk elfáradni hoiaénk I — Ur WUniei mlaltiUr itlaua. A nagy-kaaiaaal járta tanítói kftri, a nov. 14 lkán Naaf-Keniaaáu tartott kotgyuléee uldiit banltttl-ból dr Wliutiet Outit villát- áa kflaoktaiátdgyi minltatarhSa a küvtiktló lávlralot küdblie: -Wiuaúi. Iiuluuif»lai«inr ariiiji Jöit<laj!f» len, — A Zelamegyai ItollóletiQltl nagykenUeal járáakAre által tartott kAtgylNt után! banketieo at el.fl pobárkStidnl d Nagyailióaágodért hang-(Olt. Ett Jolindosoloiti Nagymtltdaigodoak lagtár-paim in«nbi<ÍBáböl, klváava, hogy a tanítói kar trkdloai ée\'aayati atlnvonaiának emeltet Irflntl ua> aia« Iftrekweében Naiymáltéeágodat latén tokiig lartaa mag tatot UgyUukaek Saalay.* E táviratra a kaTueiminltiier w t lióvatkwö távirati válaeet köld<e: s:—■ -7-77;--- " "Tf r.■■ >8»afaj/ Btndor elütik tlfHSk Nagy-KaHitiiIn,-A UtUm nagjf-ktnlttal JárdMréntlf Hat/ybtcti ádtátltltM /úyodjt U laminálja Suiitít (tűim-Imit. Wiwrtra." — Teallik kli\|)ll<M. A \'Zalamegyei állalánot Imli\'/taatOlet. ntgy-kanlaatl jár/mi (tttíí ao;< Í4ilMni larioita filévl randat kOkgyüliiát Naty Keniaiáit, a KOiii. poljr. flunkola rajitenrie-ben, A gylilAat Htalay Sándor fArftai elölik va-1 aatta, ^ kflr rendet <MjJai ktMil mintegy hatva-nan valtat réati j de negjtlenUk txan ifibben 3 várni noiablliláeábél ia vidákrdl Haitit Imrt galambok! et, rif. liUeaa- A minden tgytt mo«> aanatábiu élénk gyllláa legklmagaalAno pontja Mantuánu Janka U, a. negy-kaniaaai köaa. lak, tanltóáft felnlvatáea k\'petlt : a etlvrfll, Hoaaau ái nagy gonddal Irt, tokoldalu tanulmányra valló arankában melutta a Mfaá pAdegugtai ntm.% pontból • igy a maga ré»aiu itlitaan meghódította a hallgatóéi* e»i»éi. (A poétlkuH bangnlalu ét oainot nvilvtüttt dolgoia\'ot lapunk oaarnok-ro-vatiban kotnljUk.) A aaip lalola>tlt aajot tap« ■okkltl jutalmaitAk fnialwtMak \'jttyaftkttnyvl kUtiOuiiai tiavatlak, Eitukivflt még i\|\|tn uiu> I lalimt volt a (iuiajiliU ta, aiart Saelay Sándor ainAk rokoldalu ellutlalUágira hitaikiuta, tiut* a4\|ábtn tovibbmtradni ntn volt lin\|lnndó, a* ly al- ] oOijilBli Walignrtaty pidl. Iddküabin lipitt viatia., Kgy idáig tauo>Ulanal itnáoakoaott i\|krÉii. ftOr lag lolmáoeoltAk a iniaitilarntk. Némtlh Ignác po-barat emelt BaMebajr polaárwetterrt 4a aa Aat-Mia rtndéfakr». IMÍtt lilkSarOatAkai aiondiak még: Nilk Norbtrl kvarditn, SertyMy Dmtí raf. Mfc4aa, AUmann IMrí «WfVftáMKT Krr+r, Korét* Mjklde, Ftrhu fcrtM (vir. alkapitiny) a. » t. — KImm««. A »al!i«- it kAaokiatitBtyi niinl.iitr Ábrahám Uyolat. a ntgykinisiai kflat. lakoliinál atlkOdA, oklteaiH poi\|árii>kolei tani-Idt, a IIubcí tllaaii polgári-iakoláhot aeratlt ki. Abrabiot ttyuia Janaaiaak it didaotiUm volt Ifagérdamtlt klnirttieibtt űaaintán grtta Udaak. — A J4aalvakh#«. A nagy>ktnluai karata-lény jútákouy aAtfXÍ.V » W lolTaarta, atukottaa i larAreonyi Ünnepek elolt aatgény gytruiikikVt tankott tiljtaan ialrabianl. Eaaal aa rgvaafilat 4\|iíitik jelét adja annak, hogy atok at áidotat-fillérek, aaiikai egyenek jóultOtégt kaiaikba tat> la, oly irányban nataualttintk föl, ami Mié oaak ilddlag borulhat ajdlakpnjaág tMllaiiii. A jdan-vak ilaoaallJá\'táiia cJdfg\' íladtn ivíjün IthetTff tilts a taaginy árva (lak át lünynk ftlmbáaá tát. A karataUny jótékony nűigyattilit hatná «á-latatminya biita öltik af ntltil ia n namea )•!• kakban, hogy lehaidvá Ingjak tamil taiatiájának aa Irányban váld lovibbiolytatiaát. JTiilkirl lábat apónk at\|án la aaoki\', akiket laton bOaiggal, júláltal inagild^t\', b»iiy \| ttat^ny gy«rn«kak lal ruháiátira aaánt adoaányalkat vagy itt, Zadu Itimrtky ImjoimI urnübíii, mint aa agyaaüiat ai bökáhaa vnny Btlut Lujot gyágyaiarátl nrbot mint at agyatHItt tMiaouiltkáráboa aUidbb ba biaaaOk, bof kittlfó • mr irU- ayabb aakOdiaO ia MM fiakat áa a jól atagirdflail Tokoaaaaav a ben aaa iog bláafoaa talál—«a. ötv. iHxtt»>a 7« Ovaa —tx— • ki ll4t Nagy Ktaintie. Taaatéa caOUJrtAkttn aagjr ráaá> »ét mellett aieni ragba. Knarjadt ét alAall r»-koatág gyiaaolja ■naa^pilaw. A laki IMF RB kHIdiSl aalveekeiljenek .m Táaettlélr iTArtRiklrkia kaniiaal Tiraa»-KAr 1806 ávi novinbar bó ■ajá\' balyitá\|eiban táriklirO Kiialin>tánoaaiéiyl randaa, melyre a kdr tagjait át inak ctalid\|Ái tlmtelallal Mgbi»j« a vlgaluarandaifl bUotitág. Kaadita Q teakor, HtlépA jaiiy ira i aiamilyin-kint 9 korrina. Ta\|\|nk alial hívott vandigak aai- vínflii "tnatnatr ■ »1 Má»vlaal«la»llll«U ka«aj «>ía. N Kaoliaa váró képviteld-itatdltie péntaliaii dél ntán tartott kOinyilliaan aa IMli. ávi koU»á«a-láa vátatatt tárgvilii alá. A randklfOl érdakaa lafolyüú lyDIákrOl, jövö iaánuakban fogunk tHaaliaan at\|tnilékianl Egyeltfro otak annyit, ltojiy. a külméKYüiúíL «gáu iUi«iil>nibt;n nagy lObbiágial allofadták, — «áaaaate. Sm/in Károly naiykaniaaai járát Idatolgabiro laányival Arpddin klaaa»aony-nyal xfombaion t hó 10-in tpeti bátiatigra Sarfap Jtttioa miv, \'iStluHíiHítlö Hudipiiirnl. — Ha«ta reiaiy. Nádor Hmuo magám ia»t-viaild, a btiybill kereakidalnl IljUHdK tgyik Kipüvákanyaánll tAg\|i, váratunkból lávoaván, baralai oaUtürtÜklIu aata a .Polgári-Egy Int* 1)9 lyiiágáliia buo>u-i>tályi romi ni lek tlaatalatéra. Á jó barátok Horváth l.aol ItlktaitA ttnáji mai- _ — W^laniM járát aiagyt bttotiaagl tagjai a Mvatt talai ialétük aa Iww »igTaí braotuági ta-gakboa : .Alulírott pariaki jíHmíkIÍ mégiti bi-aottaigi tagol a.oa Mráaaal janinak a wMyaa tiaitali magyal birotMgi tag artw, htwy a Zaia fgafttnan I, ávi dtctmktr i7\'in atagtir-Usdó aiifyvt timmfrtáa aiiüii»á»ai, ftt Itkl tOaio gaiiirúi áiláa baiSltáaáaái, \|«KMtttakr« Ko-váoa naaao jelenlegi ISatolgabirá ura favatai aaivaakadják. Poriakon, I8Ö6. á. no vaa bar frío-Titateleitel. Hauelly S\'ador, Bartal Gyónj, dr, Bfibai Sldaay; GHavlaa Aodráx. lírám Aiajaa, HertMif xraió«; mr«iirtir wtaig, Hinminacsir Lipót, imray JTarano, Kaia (Jyórfy, Kitlalody (lynla, Kaatyká (lyula, Kraépata Ján«af, Paotaa üyftrgy, 8<ahó Imre, npoa Károly, Spitaar Jd-tatf, Sl«\|lo» laiváu, Vogrln Jaaoa, Ytrly JKrnÖ, Vacna Jánoa, Vitaiaihy Sándor, — Hagy UUviM. Zala öogottlán i bó 1) in ratiaaataa iBal vaaiadtlta potntitMt. 17 laká báa, ti mallákip&lat, naiymjtnykágt tahar> mány. áa fáboaakáfaltt .«at\| a lángok ntarUlé-kául.\'A koaa4\|aak újonnan a mali wkoiaáptl«« a káninrlnkáatal iflDtl uiniin l»íg«H. A kár mafkAaaliti a 90.000 forintot. - A ,,»ha»" kiltaik. A orrtg kötftn-bAtd vidéki, rondll 4» wódu asavárRÓI" tgy bo-vdaabb Idők baalitával naky alflanaratattai vonalnak ba a kórbáaak m«l«g társaiba. A dolog uiiküii caníarulkiniu1 -nebán btt»g«k> bái iuna a kórbáaakbn, » oh maradnak niba tgfta wlaa ktrttalttl ianyan kosalou áa kváriilyun ; aa ápol- - Ulái atatimrtán aa illttóeági WvTiiíyliaté^gank Ulamaa kfillaáaat okoanak, amit iula\|dooláppaa iiUTiíSk mualiákirllláaa miall kall Htalaibk. A baH,ymwnaa*» -muat -agf" raaialatat adott ki. moly n .nahát betagtágQ. nrnkai ktttl\'ja aa or-. aiáf Aaatta kórbánaiMI. A reindulat atomija a • lÁrványbaióaágokai i\| \'r4n», kogy aa llyanakat fl?ak Imltttitli«i Imml ^kórhiai ápoQat igényid ba-tagad,gal vágyik fill. tanltóaága, végre akkinl oldották inig a dolgot, jett néhány ktlltmet órát lOlililtok kédölynn hogy a ialinla,l alnOkót maradáara bir\'ák ataal, agyQltlátban Igán lermé»aiaa, hogy IvIkRaiOn-bogy tgy halybili tagnC válaattmtak man nlol- Idkboti ttm volt biiny, mtlyak l«gll)bb\|tt a tá-flOattl, M ma\|d magoaatoiik aa tlnBkl UandOk \| vuiöt lllaitt. tarbában. A tlaitHjitáa eredménye •« : elnlik I j — Halalla ttlily, A naityktnltaai Iparoa Sttfay Sándor; álalnOk \' AUlmtnn Mir j 1, \|agyad i Ifjak OakápadkBránek vlka\'omrandaiO blinliaá\|a Vumw Antul, II, jagyafl ! frtnidy Jiut/ (uá-1 IbOA ávi novambar bó tt-án aa .Arany Siar- malaiantmlklóai tag) pánitároa; Jtadn Irma k. a. At indítványok torán ilnük Indítványára alha-láro\'ták, boyv dr. Hutikika Kálmán klr. lanlal-ttiytlAhOa iUM>apyja halála alkalmából ráaavál-iratot intátnak. Altaláuoa hilyatlit.il iog adták al Hngtn/f Kde aalitianlbalátai tagnak ati at indítványát ia, hogy a kOtponti válaaitmtny ka raai«Mák mag aa Iránt, hogy lagyan lápnál a megyol UAaiiiangataai biaottiágnál, n>la»arlnt a Jovó éiben iludaptattn lartandó magyai kAagyfiláara ugy a vároal, mint a lalual tanítók ré éra ló Irt uHkBlltágat magállapiiani a annak kiwuigáltaiáaa iráni aa lllalikat k&uá-Rikál utaaliani ativaakadják. A tavaati kOaiytt-láa balváOl (lilta-Balga tat mondták ki, — A iytt-láa dálí léi 1 órakoi vigaódBtt a uiána banktll volt a Polgári agylat emeleti nagytarmábtn, int-Ivtn lluUckat Qy&iW polgárniüiar, Lmjyel La\' jói váron iA\|tgva0, Vkttf) Zrigmmd rtnuOrldka-pltány további a váraai aiaaialratui, lako-iauák áa tlaaiviáalOl kir tttbo tagja ráut-vatl. Aa alaO (aUBtaóniól Sttlay Sándor alnBk ■oadotta: dr. Wlauict (lyula kalioualnlttiarra, mit a kOr tagjai áa a jalanvoltak Itlkaa álján ■ aáaaal fogadtak, klllOuhnen, mldAn nóló ugy amláktiaii mag a iiltAllgf kulluitminlaitarrtl, ujni a magyar UnilAaágnai EAtvAa Jóiaa! ulán ■átodik MótoaárAl. R pohárkdaaAntáat távirati vaa* aaálloda dlaiiarináhaa kAnyvlira aíapfa lávára Horváth Líd Jolán aanakara kOartadkO-dáaával Tánpikoaaoruoakával ágybakBtBtl tár-kBrtt Katalln-aatáiyi randaa. Btláull-dl\| atamá-lyenklai 1 korona Kitdila ette 8 órakor. Ti kintvt.a uan oáli. Ioltllllflióaok kAa«Baattai logadlalnak áa hlrlapilag nyugiáitainak, A nug-kivA,mátra át nam ruhliható, — A aépkaarha, Aa áhiifi iikolái nytr mákok át « itOkBIkBdA ambérok nan áltató otthona katldan • hó 174n iog Itmil mignyilni Nyoloadliban tárulnak lol a népkonyha kapai, ba-fogadandó a lenti táplálékot nyújtó iakoláa gyar-makikit áa igyáh iaakAlkdddkit. A népkonyha balylaéga a tavalyi, A Zfi\'dfa-ktrti nyaraló aaon-ban ai Idén igin oáltrirO vé\'toaáion ment átéa uioat mér laljiiin megfiltl oáljáoak. A népkonyha — ugy mint a mail tálon — at évben ia aa\|4t pánatara tarhéra élalmaii ia iakoláa gjirmtkiW Aa IH04-D6 Iki idányan át 11988 gyarmak kapott a nápkonybiban Ingyn ibádat, mely jótétemény a népkonyha páoatárái mintegy 710 frital terhelte. A mull tálán daoambar 11-an volt a népkonyha lagnttyeaebb. Eun napon 185 gVarrntk éa 88 ftlnoíi. lahát Bataaean 108 agyén átkaaitl a népkonyhában A mull léten asámoa embarbarái Urnámat áa káaapánabini adományban igan balbatóaan támogatta em ligjóiéko- — ttvágytilnaiág ém mlaátaaemé ljiaaerkf\|akaál melegen a\|inljuk tia.lalt oivaeóinb Agyaiméba fi»g«® aaóda paaaiillAtt. KapbitÓ UR éa 60 km aradali dobotokban mln-dan gyógyaaartárbnn ia aavawbb »yófr-ftt«»ar-BalatMii. Pfl-\' éa uitkUldM raktér Mgar A. Aai Nádor gyótyaaarUra Bpaatai, Váot klirut 17. K4á aiagána alnal —akti klaáaaáá. Bávtbbri • lap llaMimtalákaa 1 Bohloht-féla SZIN-SZAPPAH a ktlM vádjtcnjrtl a leittkk. Mtaéwau kapkaM. IRODALOM. . Itaer ét I ) Hávld kei aa eeke Mag aea pékeaa áiljaaákai ta aágla mtljr érlátl ídötatk tg/ nail MtMtUaeUken t Batr kv vtkaneU ti taita, hagy a ttata aagjrar náa tlkagyváa Itáttájái, Árpád a káauapllá vaatr laM alatt átlépte ea .nlte, kente, aapaagetea enaág ka tárait t millió Hívük ti\|eeg«aak aaet a reppeni jklkaWejM ávhráalé (alá, Mert liaa, aeaaatek át aáaek taáleUek la haltak .1 ea taer ttateaéá alatt. A aelt lilék aMta tek aeaaet Ueglket ttrta vaa etkeaelve: minétlatk it taat* várkáberak dúltak aa agyat aápek kMM a aaa agjr Mvaa kakatt It a (áayat magatlatrél, tattyta általi. A kanaakek teadabi ej ketaeakek Maailak, a aápek akr-aj aáaek kilel kialee. áe ltagvaiaraaég tritati Ulott t hu> eak klaeptkkk. BMUJáaak gilkmel aáíytkka trittk valáfcak, tat a tiaatk lelke. Iga^ kegy a aMta Árpád t aaáp k»-tál tlftglalm. Mindig kalti kereak, ta kehi euingátek Up« ták a aeaaek talvká \| Mrtk-talár pattkeMa, tattvérkaroak litkéékaMk meg aa enaágek, áa a atgyaif náp ment ü- a heaaaontek ta i Htnri latt katrt ka kai £ rekváeee! évta átg ataeekt jallegát, jaikak kalkaaaál, áat máleUll át aag) tlleaekgei éaeáia. I ákbkaaea kanefc eak Uelg akaááiyeaMk aeg a kattan fcjlHltlI Htaeea aáaaátata át agara* kevert a t» atk «ok aaam ktbetatga. lten. kaak tathat, aMna áa hidalna nttaae tbaaradla MbU aatápal kaMatiüaaak aMtL De adadtaá pákaMa aa akaké ávklaiéikkea. A aaa-a atU aUáaallatéa tegiketiaaka éae áriád Untakkal kabrft a kattan ttanáiűra hlá t aa már dletSalgfKM anlkedá l fmea Jéattf király Idaja alatt Mtafeáa naMakntk a Nagy-Kanina, vasárnap. Zab 92. seám. («- hp.) 1896. noveasber hó 17 te. >l. OpaaáMa aor apáMl árt al aaá, Mtti j atohráas) miad bfafi végy kéatli ura, — Sokai — áa leglőhbat egy ,n7» tabat gyar-» "^jkflfr a Mkfttkaa (rakna aegfigansaii (mWI. aeké\'el. M.gantö\' kO Idelátta «t egyik leguta \'Maálta aárrt aegtereateék. A pádagogu* műkő jtebb tinije aj, Wf \|farnak* ssivat, mikeift •■—1—-r " U-Ji\'im Ite Wiri k<p«a.\'nfra asimtmiit eté tar- di e . A aaaraiai iejjen aa aitfl kötelek, taaiy-lyet oá aa éghet a a íöldhői csatolja, A évMaiéJatt• áiáH \|S<u » t«; atafctt MÉM as * is a)rlItg\'■tiI.7iiTS»l7< \'inaT1 dne it I maga \\rtíi\|ában ideális takasjr»ég SS ls_á»saall: Ita » aiéirt —U kslismaaiiek r»f- A afivéas sem követhet agMbh oél\', miat alá, agy uni ó, amikor a aadleai kiaceki, a»iel MMpv M\|NyMi várt fi. Ott-ftNe a mmM sasa • ■idilli, * alra a IUM ■C ww «K; Más, kagj s mrnmm m)H kwi rJ. aaaaM iváataMfi ás tafwsulisi eaaliák éa teMák ■ I^HIMHHHHP^H kaw S MM >"""\'"\'\' mektek\'s et»ö ..költi neveiéi\' mtgaáaí, MiUm lfrt. fraáalai. aSrtiim aM marii a Mkkhal A Utána \|»ape iMoto, Ifftáaáia is I meggondoljál, bír, téraátaik átilletni, kiaélni as ífangiial; se aa, ami 0( terékeoys/grt káatti, saivét > latkát boldogítja. Mi, akik klvatvs .agyunk e<y gyar- mm ii"\' B - bogy a <uur epugy nevelheti, aJMaa, aal «sj antljal "i«•nsáaá. y,Tinái m r\'^\'tí1 képelheti miat as áss, akkor lelkfiemsee\'Ialmaa [■kelj megttolslsi, mikor a gyermek neveieaábeí „. ..______ __,,, _ ,uí, fh»it<Maai. Há At\'eaa uvéiétt a am« ma«a- aftlasaa kiátttiáe iftlar» i allűr itls mm U Ind* ir.,»i „L „ . . tani miMimi, * aitTnélLal taé,u. KUiu . Slual?« \'"f181 «lválti<uk, aaas : míg t a s«u fceosáajr, « mm" klt. UUmnntMk it > klil- \'éjét Ismerőiekkel megtöm flk, es vét kpts és de .ki lrá it; tat érsilanit caaiádi tértét álvmnilk a i4r»a-dalomba. Mar aaeage koratuo ápol ti had a gyerkek tdrábsa a kSraresm iráaü aaaretatai. Marjon aaepek Detk rareme ataVai amelyet ■gy ifjakat intés. .Két hatalmat énéit oltott atifedbe t terméaiei: as igaaaagot éa a etereta-Wpa<ek legyenek aaaéiatiénaid aa ékuatk paiysjM, esrtít léialtd, érten btrmiuemg gyárinak I sors, tliytdai oew folpm. Légy ígaaaégua min-■mdméiá\|MW agad hibáirAl amgoruen, a mások Ittás ipaiiH^aiaik táaaifMiwni áa kiataMUááaáni, \| rrúeités n«UBI pusxitffni engedtük, csakis ty\' hibáiról kimélöieg ><éi). A ateratet réaavatéi ksar mi\'UM npír rnfé,/ I (.jiut. a M«rafái w»ir! UáledttA éoSleiet nyertünk, aliol rent as íurtdo- még ne vond embenánnidiól saáa, meri aki • ^ iái és romlás astkiatn^áal hagytok oda a< alapot. \| másnak ártat asáéjidia Wt I fimTi II iáfit ss mm i dmsi \'^mOttltaég né!UU^ to m\|Ue.taé«g^\|ra\|J la wliaisajd. aki a\|át naaaléiak a nagytijir kiüli,\' ami t régi gjalOKO\', mely laghtaMTthb tSÍdOI áa Uaaij. w\| a kiíiutii . a ujmut u(j «atn» kl tavasakor, á\'ián pedig legásólva, kteg>«, á ,.,■■ , ! kopáran kigyódsik át s viranyon. - Aaok a ___Ltuawüic OTW.S ibelUlii a,nelye(nek ujr,.j\|rtra S g^rmekeí lanli- »jak, bar a apjai a gyxraek további képxéséoek, egy, hideg lOuieg maradifiik ArSkkt a gyermek agyá btn de a«nk t Inmkom tt ht, anvilyeket a srer- ) át ,Ewrív«l Mapawwtág la a fialjjauiul kiáUltii dal álaaal aHanvs. Haijiíialk Kát kalatklal IS Madlm á IS kr. rettf kásHkiiMkHaltis lap la CS A fi N 0 K i\' _ a-————---■ • _ A >KÍT. - Ilifiglil —g»lkál, - Irts és t aUaaacral áluláaaa tainiÜtaatiUit tagykaíÁsaai \| káMeak t á. ae». 14-ikto tartelt ktagyiyásáe W-elvaal: ártatlan firétaeia, aaéranos^jén őrülni qem ind. « aki másnak ataavadásét reovátlen-sé<get aéafcsir, tt t— irdimal, nam nyer tstr-tetet inssoktől, mén a eaarttat eaak axa-rétének lehet junlmt. á sseretet a neveié* mt-légiié aapia, vilAgi\'é stpjt aa srtatsss. ifjr vsa, ami egyetlen a maga aeiaében ét aa a aaars*t képeaaége, mivel aaaretai aaayn tast, mint másolt jé étét eetai venni; alárendelni magát mát jaráaak, a annak ttsoitmí éiatáL A issrviet a gyarmekpéi lőtté etéy Bgiivaaal, ilóitOf éde aays iraati ragaaakedái>n •nyiialkffitk, Eresvi t\'vnben a totibl eaatédiaguk mii\'Kái, yittont mag* ia bmuíbbaa vonaédik hoail Á\'gyérmekl sseretetet ielliakeié, agy igaaáa meghaló példára elatW aftatamayanakétOW. A nyjlcvíiiian evek elqéa w~kae«t-a ttomorü, aápadt a reá nep kotóii, kik as adottat ét nyomoméig állal gyötörtetve, ruhane- műk naivára, gyaksnilaak éli aavag, asMy annak «g\'t* ewiémn, teitei -vagy aaiváh«n érvé-nje»ölaek. ffagy betol yatal rtotik t it ja saiver é* lelkére U édai-gyaramkkuri lienyomiisak A gyéayéeé gyermekkor basunlö egy édes á\'mb«". A buabó Íakad0<ni kesd te .virággá lejlődfk minél Hitebben és minél gyorsabban virít, annál tSbE éváat éa asgyohk t)>ola«i Tgá-tfél, Köjjy fértek ne rejiöaunek nlrma kAst. Családban aevelkedOak tel, atián a esatdou kívül egy tiéltaebb körbe, egy aavyvbb »wléha illeseks I itBikai tény egyéb értékes autuusikst" sáioge A\'hhos ki- - MWöa, egy \'gt já-asir mat!isa>elt mm\| bisaiommtl, hogy Ily indós enltegákbél, lugm kritikusokból ét szellemes pályatársakból fia Mxőaiég filfltt lelol vasát- tartéiari képesnek talalt, élénken érestem, hogy eaak legfeljebb jo akaratomban a nam sselleml képességeimben bit-hatom, i hogy igen t. baiigaiéiaraak, a tudna colegtkuak, a logaa kritiku>oknak ée a/elleines pályatánwkosk ia eaak láakaratái, aaivét kell megnyernem, ba feladatomnak barmi osekely siksirrsl mttísltlni aksruk..á lóiadwlat Itkka\'yA; ée, i istvbn stsrot SiOlm ,s mit valastoltam volna inkább lektlvaaáaom tárgyául,, mint a asivat. Mint nőnek nagyobb rée« adatott mH ss ársékeny oldnlliól, (vagy- begy is mondtam-ósák ?) mi nők nagyobb ea értőbb esivvel rendel-ketUnk, i ennélfogva inkább ismerjük a ativet ea vagyunk hívatva ait elemein!, tirgyaial. Ne-iíöjty esooban tlssielt férfi collégálm e ss^vaimai ügyvtlta dieHkvésnek vegyék, atlvesen elismerem, bo>y nekik meg erdeebb oldalak st ésr, hogy \'é meg koaabbtk. A végttlea Mllcaeoégil lalan a (árflúnsk a gondolkodást és oselekvést, — a nőnek as érxelmet juttatá. A nőknél t ttivben rejtette el a Teremtő a láugéest, bogy »a sas-retet\' adjon irányt oaeleke.teleiknek. £rteke<á»éin tárgya tehát a ni. A ssiv kéntéaéröl taon irányban akarok stóltnl, mikép kell inban as Isten, a basa áa tánadilom iráat nemet értelmeket lej-let tni. A ttif I Mimiodeort, mily sok mindet meg aegsaéeére alkalmtita arelvfink genhien tat at eg) steril tséoskát A stiv állapitja meg as sm-beruek jé vagy rost, édea vagy keeerlt jelenéi, jövőjét. A sstv as értelmek kOapoatja, innét indul ki: boroagé bánat, oatodas fájdalom éa aa édee öröm; ott lakik a barátság, as emberbaráti-éa baianereiet, a gyttlQlei, a hála, asával ott vaa minden, a mivel as ember boldogsága és boldogtaJiníága AMtsMgg. Hol tsUljnk most már s boldogságot f Be ritkás áa gyéren leljük sst meg egéáa vtlójábaa. Aat mondaná Fetőfl: .Nem kell bossá sos, egy jé meleg esobs, a egy Sasetlsa jé barát. Mit érae a meleg ttoba, ha rideg, idegen leone benne aa emberek salva. Aste-retö atya satméaye : gyermekének boldogsága. Aa odaadá i lelkiiamereiea taailát ítkolájántk sikert boldogítja; a legédeeebb reményekkel, a legtorrébb öhajokkai tölti ha nlvát i lelkét, ra-gadja\' buagalomra átok megvaléattáaát oélaO lőrekvéaében. At igssán bivitott tanító as fi működért ulével i Isikével ataylra egybeforrtaak érti, bogy titán bifittáébea leli egétt tatalmái éi kielégítését. A kőltőt, a uéaokot, a ieeiőt, a dilnk be exyéniiiágüokkel. — lil hf.láJlii. emehbet jelen link, jfivőnk, snrsujik erdeke csatol, \' Ebben a nagv csalálliSn mlndsnil mei/ks\|ija tlélyái, még pedig egyéni felfogása saeriat i igaasáso-aa vagy igawágttlaaa\'. -3)e tartn«ank KáfníSlylIt rát\'bes a milliék kfi.ül, ottk <.iread!t helyinkre vigyük mindmttnkrt A\'dotatsi: »a szereteiet« mely as elhigyóti ki. osalsd i&tbeiyén olvailt lat-koakM. A lfgilifi háálfl <r ánifs. íttrattra talsif—asymead Hesl\'iliiaal melyet aasjáka lessen a gyermek, egéiaea mát htlaanl lati »ae rsjetenek képsétére, ha süt a tíarefŐ anya ayujtjs néki,. Ea rakja le aa alapot a nevelőnek, (Mért .k?IL „"bogy a gyengéd nentet, melyet a nftío gyermeke Iránr erw, ■ maiét vjsailismnt keltáén ■ mdnok áxkélkn, kik kiválásuknál fogjá s nevelés nebés n>unkáját a nülővel megosztják, -vagy • nevelésnél tt édea SsfllŐl helyet (esitik. Mivé lenne a gyermek at aayai sseretet aítnn ihletett értése nélkül, mely midiin a mai nap siükaégsit tslálgsija, már a holnapiakon csüggi ,-Munnyl kIfeleités, hiány, léreértéi, — jeiyti meg egy • nemes gyermekbarát* — t mennyi visaáa doloi{ lordulna itt elő, hol sem eleg tudai, hanem Itglóbbnfit cnk tl ke i találni, amihes tf)dil at anyai asiv bírhat értékkel. „Csík tt tudhat H\'t s et islilbai el mindent \| csak ta képes megelfiint, klkert\'ai, helyrehoani, or»o.olti mindent, A bol maga ai aayai átérett! téved, ott enyhén Ítéljünk. Gyakran a Ugerőnhhek megiasanak a aaív éa éaa a<en taaájában. Ne » egy értelmee atya a aaya belawarte már, hogy nem képes gyermekeivel e bánni, a „Kent ayiltaa bevallja •felotvkaiaaiban, hogy neyelé-i elméletét maga, gyakorlatban kivinni uniti tudná. A nevelésben nincs elafilib uaiybatslom a asa reielnél. A gyermeket éleő torbat a/erltni tanítsuk meg. finreM / es as a fogalom, amely mindn a. Ívben j. et, a pem as /as kormányos* a vilásot Sni ttMI is legyen aaoa kla aiivortaág-nak királya, aralkodója. Ssrs-üak és aieretettel csüngjünk kftrayeafiinkea, Hintsük el a sseretet magvát, mely megteremti rémünkre a boldugiásoi, Próbáljak meg, tdjuuk mindent mag a talvnek i voalak míg tfile a legerőeebbei a terttetet, eglátjuk punt ét kiatívD marad as. — Ha á gyermek laqit^játél oba a laeretet hangját nem hallja, aem látja a aemeabb, értelmek kftleő nyilvánuléaát: hogyin támsdj <aak lelkében nemesebb ártalmak ? A gyermeknek ■iadeaeklelett neretetre, de oly aaeratatre van uQkeégt, mely Bamtgát leiedve, tárai éa várni tad, aem Uván tataimat, miként a jé gaadt kl fát Illet, aoha aem Ígérheti magántk, hogy aaaik árnyékában egykor megpihenhet. sitották el, lá\'ott dr. Prútchkó egy kit bataga . \'""ffir-fl II érgi gyanwiMl kéjebeu tartva. A be«td egytníiiit lugtdU a érkMfiket, és li«gálta aa Málagimnaaéé tér-gyak értekét, miközben eokstar bsrtxuseu laté as előrenyomuló--Ül ilaaáget. -K .jniatt tgétiaa kattertiea aiaraét a kit Isay ét taselsmmat, mlg at a nagyabbakkal végaei\'. Végre km gyar-mekOatra is rakartttt a nr, tea korlát wát gtts, igy mtéi gyeoga btugwa a hMemesteiba: .Ura «laabad.beminasn/ — slgal de mit karait le gyermek, itt a zálogházban r* — KI<.AI\'>goellaní akarok 1 —> Mit foga* tenni a pénViel, asélta bemné, ttlancukrot ataraa venni ? —,Mm ama teelá * gyermek, csak kenyeret beteg éde* anyámnak I* B-re nagtsitek a gyávánk saaaem Hiifakkal. m arcán leosepegve, angAianák kötényét, meiy-b\'jn at eltálogoaiiandó tárgy volt barkó va. Muiaul bál meg, mit auna sálaaka adatf* ; Krra kiliomótia kit kötőjéből aki* bábát, éa lájdslommat sokogt etiavatal; (Uram, adj ne* kem eaert agy forintot, bogy édes arfyámaeá k^nyarat veheaaak I* Kaen jelenet nemcsak a körül éllé népet iaditá reeavétre ea kfiayOréKtrs, haae\'a meg a becalőnek hivatalos dulgokban megkeményedett siivét is asagvésts, mert éle-tében néni jött még hoatá kit gyermek babájAt elaalogositani. Átért igy atólt a kis leányhot i aNem logsdomal babádat, de aaeaa, adok 1 Irtot vagy kenyeret édea anyádnak. Jöjj aatáa\' iemét bottá m, mtjd gonduskodea rrtltd és beltg édes taytdrnL* A kla leány bssament, többen e\'ái-sérték Ot, áa ajáadétokkal baimoatak a\'. Kat a gyermeki enretat, aa irta tanság nent hatalma lene, es hosott áldást a aasgéay beteg kasyhéjába. Ily gyerma-l naeretstet otak a va laaas el ü édes aays ültethet leánykája ssivébe 8eretam a tsraaaágot, a ásssém kiniéi állók sikere megttr vsadé itat; aa értelmeket nemeteknek, s törekvést nagynak tarlom d t a Mt lelme egit, et a melegség lelkesít, mert a kő-(Őt tttaeny rtgyog isemsm elölt, — Ufl gaa-dottam, hogy bisnnyos embereket blaonyoa erő vonz egymáshoa, alsgénitéall, pótlásul gyé-nyörködtélésül egymásnak, Buldognak értem éa la magam, hogy a tartatásra valamely Irányban én it atktlmaa elem vagyok. Alig vaa ember, a ki itoroaabbaa ée ragankodoék egyik vagy másik tánáhoi: még pedig átér, mivel goa* dotkodás tnódjf a másikával aok tékínteibea megegye. Ksea letki rokonságon, kölcsönős stereieten alapitik a barátság énelme. A boldogságot agy Oaattlea barati ativben M la bíbeljük, mert aa valéhaa láteaik a régi igaenb kém hirdetik, bogy akinek eaak agy jé baratya vaa, boldogtalaa aem lakat. OrSm beiallsaam, begy a barátság eoksur boldogított, a Nagy-KantsM, vasárnap. Zala 92. axám. (f kp.) 1896. november bó 17-4a tMgysrázom, ■iazerint seamf ssm okos nagyobb keserűséget, mini a\' b iriti csalódás, sainssi Ma fáj jobban aiinl as a seb, aaelyet baráti kés ál. Jogosan kamattt * boldogságot olt, aboi adósunk árts: a lámdniani életben. Mert ai erdók illalái Mai egy la, nem egy virág okozta, hanem valamennyi együn, a a boldogság lelté-tele a* a vtssony, mely köziünk és embertársa-iak kösi van. Minthogy e vissony a társadalmi emher boldogságának föltétele, ebből fakad wk ke-sarü fájdalmunk i. Igaza van a magyar Sok-rstesnet, mikor aat mondja, hogy oaak a na- — mrselzü éntktli ét bírja a boldogságot, \'de sók-ssor dijai mondhaiailaa gyötrelmei nyer. Oe bármi »Ogyen- -ia jutalma, aarettanjen visaaa, mert igazán boldog csak akkor és addig lesz, míg másokkal jut tehet. Ebből fakad a hála értele, amelynek lejless-tésH a gyermekben : szintén tonlos, mert a legne-——Kh ég a legnagyobb tetteknek alapja. Slgyjék sl ^dwr Palyatarsak, iragy a gyerssttt ssivben igen szépen megtngamzik a bála értele és u jóltevői iráni hálás és igén há-lás tud len ni L Igen ssépek Kőleaey. .Psrené-isé-ben as erre vountkoiio" szavalt, .Aa^roeslán feltáp álja kölykét; ha már elég erős, megy bar-• lángot és zsákmányt kereeni a nem kérőt hova lón as anya, ki öt ápols ? As ember értelmi eszméletre levén alkotva, -nem veastt el a multat atem alól, visasasmléVéiai tud asokrs, kik gyenga áfáiban biraigniuVitrák, hála émlmek-kel lordul azokhoz aggságukbsn, a koporsóikat könyek kö<ölt kiaéri ki. Magam ü kéfszeree íüi-galomra értem magam iwatönösve, midőn ax - jHHt- iü4pkú Iritoykák között egy volt ked vsa a jelenleg itt közelemben ülő tanítómnak gyerme két látom, a kibe teljes uivvei sseretném kiönteni, aaaira valiunikor-édmLal.via. bőinken a gyengéden oktatott A hálaérzete megkétszerezi munkakedve-BPé* zcntilétéukketeaz, hogy nem lógom elérni jif az eredményt; amely a háta\'glóriás Isuyéuél színié megfcöaeiitbeUtíenÖl ragyog dőltem. Hogy a hála értelmét fejleszszük s gyermekbea, Itifit mindenütt és miudeu érzelem fejlesztésére legalkalmasabb a jó példa, mert a szó enyésző hang, mely ha mozdít is, miat a ssél a iüfó homokon, maradandó nyomokat nem igen hagy; a pélts pedig von\', magával ragsd, s kNifrtt gyermeknél mindent esakősolhai; inert semmire sines erösébfi hajlama, semmiben nagyobb öröme, miat s felnőttek werepébe helyezkedni ál. — A gyermek olyan mint a sainés-t, u\'ánot mind-dent ngy, ahogy tudja,, bármit lát, ami lelkelli benne U érdaÜődéál éa tudűivagyást. Mivel trin^ csen még neki semmi gátjai hogy után-sási vágyát teljesliM: azért a fiúcska a a leányka játéka—kötött mindig tesz aminő flMVVMv kürnyesetében elleaeti s milyet fölvenni épen kedvetartja. S a gyermeklélek e tulajdonának ismeretén épülheteti Jjjku\'rgas sson nevelési iotetkedese is, hogy mivel mindenekalStYa basáink jó harcosokat kívánt Mvelni, paksok szolgáljanak a kisdedek bfilcstjéfil, s legelső tekintetök is alándsséra es-eé . Emlegessük a gyermek előtr-hogy.<Ur-ya^ Mte mily saereleiiel csüng rajta, kfilönösea a jó édes anya. Gyakran, midőn betegen fekszik srily önfeiáldosó odaadással ápolja. As anya, ki szeretetével legelőször közeledik hozzá, s ki jótékonyságával azfinteleu mellette áll, máris az emberszeretet éa hála érzelmeit kelti (Sí kisdede szivében. Megkapó a hálátlanaágroi — .Lear király* leányainak saivet s lelkei megln-diló példája. Midőn a hálátlan gyermekek által gyöiört atya alfizetik, s annál .a leányánál lel oltalmat a hálál, aki iránt a király maga volt hálátlan. Itt lAijnk, hogy a bálás leányt asért ■ily nagy jutalomban réasesiti a nagy köllA, aki itt ép agy miat másutt, az örök értés kife-tője. Már a tanoda főleg alkalmas a elég tért ayit arra, hogy a gy annak attvében eaen értést teileasnük, ka gondnok van rá, hogy hs 01 valaki jóoan réissaiti, ngy 0 aat haosak részben is visto-not/a s miadig tisztelettel emlékessék meg átokról, skik ót ápoliák ás nevelték. A jé ssivek egyik legszebb nyilatkozata a réstvét ásások sseavedéeei és ssükségletei iráni, kspcsolaibM ások enyhítésére való késsaéggel. Jótékony érsés megvigaazialaí a kétségbeaetteket, letörölni sl areakról a könyeket A gyermekeket arra kell swktatai, hogyha társa ssagóay, aki sagélyra szorul, oeeeakM éresISSM rele atsgényMgéi, ami nem as A bibájs, hanem iskábblőrekedjék jólétét teatvérieaan megoattanl. Legmagasiloeabb és IsgMiménytbb as as önteláldoeó áll alános, felebaráti aMrétet, amely a misslonárluMkat a bar- bár népek közé veseti, na« gondol«a életek va-aaélyattetésével. As önsailen szeretet grniusza art-aili leiköket és reseli ss iateai esame magvalósiiá-hes. Gyakoroljak a jótékonyságot mindenütt, aMg a tanoda tatai kötött is. Mart a fold ia lehat meayorsaág, ha as ember jót tesz, békét keres éa keveset kiván. As értő tehetségnek tton erejét, mely akár testüak, akár lelkflak kellemes vMykellemelen állapot ját felfogja: kedélynek nevezzük. 4 sorképzésnél egyi főszerepet játsók a kedély. A ■ely gyermeknél a kedélyhangulat nyoasott, <>U a tani\'ó müiödése kétazereseo megnehezül. Egy 01 aem elégí\'ené ki. Azt mondja egy jelea írónk : minden a hangulattól függ. A meghatott hangulat olyan mint aa* eathajnali pír, vagy safnas üveg, melyen át a világot szebbnek, s mintegy hüb-jjal bevontnak látjuk. Hadd örüljön a ryrrssek at«la»t, ami ot ártfatli, auulttíWt, fülei gyönyörködte^, de örüljön ugy, hogy meg-iamerje, mi«zerintrá nélkülözhetetlenhez, a szükséges éa baatiiuano-t a gyönyörnek érzete is hozzá járul. A gyermeket gondosan kell óvni a P\'jkoe társaktól. Ha a gyermek elfogultságból kiván-koaik ily körökbe, a jó nenflo már ast aem néaheti kÖ#nyayel; ha pedig megaaokáaból ki váBkosik.ily társaságokba, határozottan éi erélyesen fog ennek- ellensaagülai éa a gyermek áeMlyábim a namaaahb ftySltaahát felkölteni a ápolni Ipárkodik. ~A tanitöa gyermek aasHemél, érteiméit gondosan irányozta éemürell, ha goadja van rá, hogy a gyermek környezete olyan legyén, inalybenT a gyermekkedély nemesebb iiáuyi vehet. Amanda leginkább uiy lyarwakak kedélyére hai nemesiUJleg, kik aa iskoláa kivQI nem a legkedvezóltb környewtben élnek, Hi Ok as tskolábsn minden TmWíTÓl megóvatnak e« viassaiirtátnak/ha aTanjin a tánndai és gysr mek életben fan á\|BilagT~gJCétnr fel baszuálai tudja. A\'gysr-maknél a szépérzék müvelése is fonto, \'annál inkább* mipél kevésbbé kedveaő hatást gyakorol snnsb fejlödésére a tanodán kivéd aftr-nyezet. Egyes tantárgyak kiválóan alkalmasak a szépérzék müvelésére, ilyen az olvasáa, főleg a göndotlodra, ^értelemmel való olvasás, a aaép zene, a hatásos uinmüvijk, a rajz, a féltészet — a fólea a költészet, amint Viaober ihondja : es s művészek művészete. A lanitó tani\'ás közben a termész\'tnek, olvasás közben a gondo at kifejezésnek stépséseit vetesse éssre, mert amint Néry Láatló mondja eeslétikai dolgoaaiában: .Csak a művészet által ébreesteit saép, neme* és atelid érteinek teszik M embert azzá, amivé lennie bell, esek tartják at egyensolyt a laat ás lélek közt. A esép művéassisk az emberi boldogság segédei, mint nemtők vezetik kezéné fogva as értékeken keresztül a ssellembea, melyet aa—éez-jeiöi-ki. de junit ők simítanak el s himenek be virággal. Na gondoljak, hogy a saép itléat cssk magasabb körökben féljük feí;sajat\|s ez a kunyhók lakóinak ugy, mint a paloták tulajdonosainak. A mi már most különösen a<on ee<közöket illeti, amelyek a ssiv fejlesztésére ssolgálnsk, szflkláikőrOakbOl a kövsikesöket vagyok bátor felemliieni. Lélektani tapasztalás, hogy a eaivképsésnek egyik lOeaakŐM: a hit gyakorlása. Mert semmi sincs, ami sz emberi szivet annyin fölemelhetné, következőleg szélei tnindennspi jeleneteiben s a szenvedéyek és indulatok Örök ostromában hossálspadt ssennytől annyira megiisstilbatná, mint ss istenség nagy gondoláiéval való foglalatoskodás I Akar merre veted a temérdek miadenségben tekinteted, mindenfelől egy végtelenül bölcs, nagyíts jó, de egyatarsmind megfoghatatlan leny sugártik feléd. A külbeoyomások főleg a fogékony gyermekkorban hathaloesn élénkítik aa éraelmeket, így például ha a gyermek látja kÖrnyetöii butgón imádkosni. Iaten Iránti kötelességeiből, melyek a többinek talpkövei, — legtöbbet áe legkönnyebben lebsl a gyermekkel megértetni. Midőn kiosi térdeire omolva, aaameit s öaaaeteit keseit égre emeli, s naponkint rebegi: •Mi atyánk, ki vagy a menynyekbens s midőn azsnt aegyeletfink hangján elmondjuk neki: Idea mlndnyáiunk atyja; A ad nekünk sledeli alkalmas tdöbsn; szereti jé gyermekeit, de a roeaaakra baragaaik...... máris meg vaa gyújtva lelkében a belső világosság, melynél Istent meg-Ismsrf, s megnyitva ssivébea a vallásos árast forrása, melynői hite, ssareieie, hisatma, hálájs, félelsae a eagadalaaámége — mind kötelességei - iakadaak. A MveMaaá \' he kett Iái ma, hogy vallásos kii nélkül minden jellé* oaak korhadt maakóra téaM«hodik, a éMM a szilárd lel lemnek lehel ierflbbenür aaOkMgt • hit horgonyára, amely életribarostól ütAu ha* jóját megfogja M "ikszor a asagaragváa rév* partjába razérii. Mint a doledead épfiiaiat, ka megerősíteni akarjuk, előbb aMglámaastfak t as emberi gyarló Mrméeaaiet ia a bit ve javai katt támogatnak. — Mondjuk ki $ kit éa bii«n épü t erkölcs nélkül jellemes embert ae>ení a«m lábát, hanem csakis ambér, kinek akarata aa kadéiyat gyermek mindig fogékonyabb a tannitak össlönök urafma alatt AH, — irány aéikll a Iráni, sMrt lelkét M-n foglalja el olyan dolog, amir világban, méltó est aétküf at si«(mb, vigaM nélkül iee a földön, s Iaten aatküf aa agaiba A mily nemes, épen oly nekés faladata a jellem\' képzésnek as, bogy mtval a gyermek, mihelyt csak eszmélni kezd, mind 8>is0: alsö éveitől mar idomítsak vágyó tehetséget, hogy a jó», a he. lywrnutttiéplT,- dionmr van jutalomra való ssámitss nélkül ais«k\|a mag Usje-otani, osak azért, mivel jó, he yea ée aaüksages. Mi maa«M tévedhetünk a nsveléabea, mid in a gyermek osak igére re s jataio nért tiljawti a jót, a sstk sége«l, Aa dyanböl mmi válha ik deiéz je lem. Biaoayoasbb annál, hmy e« a nevelési irány oaak oiiaésca és hllZ\'inlMtra neveli sldosntait, s a mennyiben e<k litaganak akar, voaak<idib máaokiwk haaaialai, Igy. igasaágtai«ai»g«t gya knrol. Elért vetette tel mir as óiig Kaai t ké\'dáat: aam lannea a társadalmi SMmjmntm taoáuaoe a gyermek aevMését u ,igzságirze<* fejlesztésével kezdeni ?. Téoy a<, ko<y nagy lentOaégÜ a gyarmaknéi a< igassagér<ei, ős\'ints-aég kiképaás. A tiszta, uyilt tekintett vidámság a kedélyesség le-síek emé náB ik ikerbajiámi, as erkölcsi \|0nsk si rsMMi mivel esas nyiitaavü s vidám, Kedalysá gysr-inak képaa a lóban tetszését ta<álniS vésll ne feledtük ast, hogy K gyermes lefsk saanté y, m«lyhes i uleeol leli OSBk zaraaaünk s találnunk, hogy abba — fölnyitva, s ne n betör, — ssent folaemmal lépjünk, a áz ott még homályban -aaa-dergő, vagy Oaak tiazla lttdU Mlk.ftl ebradjai gondolatokat és ártalmakét, kedves áldozatai" ősforrásához; mindig Isteahas veasaaük 111 NYÍLTTÉRI BtII aatfi—mmil M krtAl Iá Irt M kria etwHámt, rslaaut falusa, hMr ás aaá-••• BimW\| aaly M fcrtél Iá CrS M kslg mlisrsakáat ains, mikosoit, kóeskásott ■Isllsillik, áaassst stt. mlndsijbea (alategy MA HllaMal al-nMf ás M00 kfliBnbíző aaia- Is aiaiásstbaa a. aat póaiabir ás vtmmaatasaa a liáthos asátlltva Mla.á-kai lardsltával kaid: lltaailif; U. m. klr aár. aat Ili di Mlftawlra MrlakhM. — 8»lje»ka esbűsstt lévaiakra 10 kras Is letalaal lagafcia á kim bályag ra\|amUa4á. — Magjar ayalvta Irt Mgna-4Msk psatsaaa allatáa\|a>aak. " 4 KÖKÖnat-nyilTAnltia IsMsgsIt ttrjtn, aákai Farkat ■alt év éaeaa^ar haviban Inra kqpáriei blrtakm MJM áarsaa •rajáig UatMttást kMStt a Nsazsti Baleaet-BbteWá Ráezvéay fársasá\|aér ■aly tánaaág aaM Irtásait sírét, Mfj háa ]<■ ■tfTtalilá gjráasM kaM kávaM-aKhm Ma>ál raM lUt, a Ugaagpkk tlAalktaralgg! kalaáák allkat asaá f.U.kxUtt a kIrigy rs^aaMbw ■tkságas tkaáajak btaatralw »lg«ti a aaak vátolávtl assaaal kiáaallt ato^ TáajDsata ■laéaa levssás aátttl s wljm Mstoshatt hnj á ksaMaas aatllwkan Ttaattil kaaal Iáraa4g aaaa lakt> talntl aUltáayiwáfáirt Hg«aslaÚbb klMlailiail ayUvá-sltsa. :»- Bagyároasa, IM, ári asr. 5. Ars, #Wm ImréU. Egy fiatal kaMplalrtnla, ki a kirnksáshri Iskolát végezte, a magyar és nással nyelvet kai jesea birja éa legalább ia agy évM At ha«M minőségben sgT gabonákartakedáabM Bár á\'lás> ban volt, fel vétetik Hrllar laaé M flM oágnéi Napr«akaa. 144, l-t V ■ • u 11 mimtrind \|\|ft, méfm t UH KtirtttA 4 Hintát I nAtil At krliiéi fluMMI RMMAA iwr i ii 1 § H- f 4 41 fAffi m I #H Ml* m f ; a U \'I liM II «l. * I iff.jil •»> «(\|U fjl VI {)«( Jp i ti I Ö ^ I ti * ?1 gí m \|f, * j >\|IP[ r&j V.ft f\| > j MM HMi t* 11 ii Mtafll* m tl:íf Mtf C6 I. I. ti \|l rf. M ¥» f. I W H»tf, kt, VY \| íj M « V l\'M 0 \|Í4 M kiáll -4 **** mn,, . ím. Mm iijM im mmtimema ■ • \'....... \' "* kg r Ü 47 M^g ti* f, * ftH Hfi< M. f. V; (0 \| >«M0 Mi * I M \'» Ni S 4* \| tf ••? il Ut ¥; fi W 44 MN# IA; J« n IJjSi ift Vt II W ip H Ni tfj 4ÍW ">8tf V,: V : W ir\' nfíl 1, \' P »«;. fj I V ll. H. WM L, I K í tt.Mi v ü »4 fiiili ífalol/iM ■•mliM«in II* l. 41 it é H II t !i\|iH»lj!Í!»fjíi!í M klAM • r v i D it m ii r f i. a r 1000 TYUtf nar illffjf, i9# íirIpmm-f\|l\|ft\|t(S !$!($ i mnI I ¥§ÜM! MÍHjil»«\|)t\'* \|\|f • HMM AÍI»Í immmH Ml HM •iMMifliMftiyjí Mt ímká I Mii I" 1 HMi Tjitr lniv ifi Mttll M WÍIm Wlllfo üiiliili AnMl m tr^Üt-Hrn, Itnf mit lMA\|t * wftft Mletf #« fA)M ffl MifftíífcWIM lAt J __ MÜI__\| I Az „Anker" ; étet- él JáfAdék hlitöiítd4ár»tt»áj\| I, Itohr Miii\'ki II RmliipMt, I)ák4r 0 m. V#étÍ\|\|Vtllll 1 liirAf Klülijr Jen* V. ht i* l \\ V^iiflIÉií í liiMliiaijr MAiM«if>l. TAriMáfl v«my<in 10# mllllA külf^Hái ■44lgl ktAiiléttik ttMiii\|i t?l tiiíUli hárult* ■UHniIiAíI AUom4«gr 490 mllltd kor*** MiüWHiirtliiiiMi^ I 0i#if»«\|\|\|i Hétam* •t»iéi • MéM4MV»» MIIAt«l«k I Nfttfy •ménysli tááitá a.... \|i i I-- IIiikiu itK/Jmllpar nwivonylárwus^j laumlltl \| »^ iiruwldlf M«iMHh» ll\'MPBf. JrAií Jiaa ll* k aaa.au in i T^AIA(AMA) NAHf HAMSAM YáftMI HAAIfA ll^NA^AAt, Wf ^ItHr^iitkl AA AI^HAMAH Iva^hi, A jftf^ It ia»aaAa i^Jvá ÍMáyiM M^viihiIaiuhUaI ÖBTtCREMOMRR UKRNAT urAl IMAfi g^it, M !#. taW^i\'^ MVMaiíiamiIIAÍJ ^tÉjp \|t A«AI Íí.^üÍIW A ^iW^taHb !H<MA)ai 4A \|HMnfim \|\|iÜ: ttviiftljA ItHfM AHfAA^Ak 4A WMlfeilAtAillk At ^HAAA\| \|tftAAAAfA\| tl^í^Wl MIAUI IMHAlátAlAiHftlAl ÍA <tAft ÍMA( %\|HV \' Hiúi mfiililiir r i Uh»U\|«mI. AmAV vHk^sft w. ,14 m t" 4 llMll1i \'1 \' ■ 1 1 iT ^ . Mtttv fVMfMtf » Hl llr ^Miaéi «d«N átülttéJ m Jff Jr ii4ll Oiltry-AtlAM aaum§ ft »>»\|i 1 m yJLgt /%!«« Atrftnj\'i««iM AfH«chltt l«4«\|«t(. iM^ISíHlJC "ítiT" » 5\\C0\|T0lí - 1 r" KlW\|»i»i»l\| Irtllltl IV, VáflAt HU\'«A I Mám A \\ raktaraki SV \\ IV , Vá^Al AlAM A At I VU Amliá»-y ÍH r\| \| •»•!!•♦» 1 « kit áWtWkM i f) it, Mfi ^ Mrtu i ,Jfii Nto" RIVttMM HNtHtti 1 IIUl\|«t lliér alHt A. HÍM AtewtiAt^ ttAlAti í NIU éa ILIIN urtHnál A AAtHlUt WImmHIii »«W4I «4ittl te tfWM W4I, /fyi • «»•!«« A««»UUi « IViU r«»««l, (Ht»««tta ItttfAA \' A^ IttAatptliA •IwAtitlMMi, WiAill wwtiifoli ét feleeeleAt*, ^ «<«4«(( Arit mtiMt « Al^tHtAA M AAmtAM Arvorósl hlrdotmóny. Nrtjjv KAMIIA VÍIMA rmuliM^tt Unlm réMArM kűt^ ifteliki hiHiy a VAIMAÍ Uu» UXWUÍI IA Mk Iv^ymuitiAÍ iWk -%Ak\\ MtmlMij^ f, é AonmkAr hé ift 4n á a. I évmlrar i vAivmiÍ tAhA^lvmutKm iftgfs fniuiár évi ittirem 11tiáiÉI tt W úlmArtAmrA Mrita&mw árwrli A igéixWk t>4fW K^ Ailitnii Kí A VAiwm WiAviiWÁl N Í^u \\ kdm»4t «o\\t»mlH»t A t, ImAM Hiff-KAflfiNA, tAAtflÜ^ 01 AAlrn (# IHI5 rmvumlwf hd 17-én fKLTTHIA 11 ^ ^r ^poi^rA, f wtópdtMrMH T3 ^ q pl flnomitáiára i UU t5 X \| mt «r#ni#fc«mafck MlMtli Ml Aa lArfjjA rifAtA hmí A v«ffll«« m«I/IH N \|Alv\| 9v INlltl S $ 0 bt teMf AI«éI McíAmi S IQII«Mr# f#f#l#ll A kAfAkMH mI#4aa mk 1 fAilWktff\' vAAüftlr. w TAUSSI6 OOTTLIEBf Jj^^^4^ * Ij —mfpnm éf IIUlMr-\|ftm ftflIUr Nl(A, A ama#í aí\|ia»m m«{í la witii^m a. kupimlé • l^klilb uímin^r^ # K^yfUMP hAmkAdltbfN Aa i/égy ■ ittMtdH \| «s#rfArlmM. i uuuuuuuuuuuuujujuuuuuuuuu UUJUUUUUU ^ilBI Szabadalmazott ha]k»aBoi. Q jÉ^^Bl Aa ÖfMA\|í» llrtti»\|AtAM\|tt\|yÍ tAfiáft vAltmAnyAA^AA tltpjAn im fi i i^^h^^h liir. ktratiiihlaltn) mlnltAttriutit aiiai iiilniilmniittt »iti ylfa> a tű IMI MMtlI M tltAlMHf AlUI blpiéhall Q 1 9 /á a ;( k $ H ö 0 f A m r sP^Ak-^B DAifiotttk A Unj llhullátál AkAitátyMtA m»t. Htittm t\|\|uUAl I J ^m^^KMk. Mi rtí íl a lmj tftMÍAli ItrmAttAliM kaIaAI i«, tlktliM«»Aat lulylAii \| % ^AHwiHH A blImllnH Hf»\| hulytlm n lng»«r«\|ili tij hi»t nA UmAI Wt jf^l \|i\|t \|A§lf Aft fN lir. A tvr mit ltf«lf ami a jvt tlv ja KUltn i litki • él Kttliífi 11 bírna hajnak.« Hiixnélitl utaiHáa IHiyaii 0 ífllfilsii1 H Wptt ^hávfil Jánoiné mi Marké Lujzánál q UplWl Nnfj-KanlaaAii (tuJAl Uhthhmi IIKIaI\'H l^AJOU A HV^HVAMM-IArAlmfi Mllltkll M, IHAr illVAl lUlAUlmti ^íng^ li nnlautAM. jE nOOOOQOOuOOOOnOOO oooo ooooooooooooó Sarg-féle Kalodont minden szombaton 26 leiért kaphatd <4> GUMMI ---\'t ia jóait taklnbtibaa a \'---\'--■-• la MU- moljik. Tacatoakiat as fariéi I M* •MfaaMataMk lacallaaartikku iltahmii-Itt. — I faiqri mgrmilatéMil I0»/, irkii—l.j Muiiaéiltok poaioaaa ia átakriMs mkülliiuiii KELETI H. XÓB 6argwféle \'Kalodont minden szombaton 26 krért kapható. N«mhKaatXM, vasárnap. Zala. 09. ssám. <7 lap) 1M5. rMvemBer bd ÍT-ín IKukoricza-morzsolóiT kés- és arffhaitáára, épyssértt és keitfle »»erke«etiel, íuelelffvel és u«l«lé nélkül. ChibonA rosták, Konkolyoxók (trlanrök); kési ksasltsrs valé Maá< ém ntalm naztj tök fekvőén vagy kocsira aasreivt TakArmáay-fllllMxtők, Szállítható takarék-flJzö-Ustök takarmány stb. részére ■aeeakaváfók, Répa- éa bergwykvifók, \' ■ \'\' ■»■ ; ^ Darálók » elismert legjobb minőséiben éa »aerke<nttel kéazülnek Mayfarth Ph. és Társa as. éa klr k la a aat 7 ~ laréaséji ilforirikn BÉCK, III, Tabehtráaaa 70. «. zaa- ea arooaitaara, IÍ 66é/lM85, Haszonbérleti hirdetmény. kanriréd\' A Nagyságos és Főtisztelendő veszprémi Székeskáptalan tulajdonát képezd zalamegyei garabonczi malom N.-Kanizsától /4 órányi távolba a hozzá tartozó felszerelések épületekkel jövő 1»N laá Gfénif ssplél beiére háraa évi Wllartasira haszonbérbe adatik, Ugy nemkülönben 8\'/« hóid melynek fele része szántóibid, másik feje pedig rétség bői áll, szinte haszonbérbe adatik ki, a feiit jelzett időtől kezdve hasonlóképen három évre. Megjegyez-tetik, hogy a malom bérletre készpénz ajánlat teendő, még a szántóföldek utáni haszonélvezetért bizonyos mennyiségűi rozs adása természetben ajánlandó. -~—-—~-— Bérletre vonatkozó feltételek Veszprémbe a jóozágfelOgyelöí irodába megtekinthetők. Bérleni szándékozók leihivttntk. hogy bérlet iránti ajánlatalkátiegkésflbb 1808. február 1-ff a Jószág, felügyelői hivatalhoz adják be. Veszprém, iftyy november hó t-én. mi a—1 Tiliiil f>lliJ gll»<8 Ezennel van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, miszerint Budapesten, Bécsben és Berlinben az idei téli idényre \' • . • Legdivatosabb! JJÖi folÖltÓkCt Legfinomabb! nagy mennyisében vásároltam, melyeket --------------— ,----------- az idei rossz űzletidény következtében 1895. évi november hó 30-ikától az alanti bámulatos olcsó árakon adom. Divatos nöi kabátok Krull BZÖvetböl, bélelve 7 írttól „ „ , finom selyem Loup, bélelve 1K írttól . Fiús és Carakül kabátok és gallérok 17 írttól 30-ig n gallérok éa Capp bélelve 10 írttól 25 ig • „ hosszú vadirozott éa bundabéléses köpeny 18 írttól 65-ig . „ téli redingó eszkimó szövetből 8 frt 50 krtól „ téli leányköpeny különgallérral 3 frt 50 krtól. Legfinomabb aelyemaiövetek minden színben ruhákra és blousokra, a melyek különösen a közel faraangra igen alkalmasak, Btit" fél áxock adatnak «L Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva és minél számosabb látogatást kérve, vagyok Nagy-Kanizsa, 1895. november hó. tisztelettel Eisinger Henrik és társa utóda Ffité: Unger-UUmann vaskereskedése mellett Alegjebb y-----Uj UÍáJEQilT, SZÍn szappan ^S^^W^y^Q^ patentlroiett \' I\' Talajésaaéia 1 U\\r Ys/WV) lyn jól klszárttvs,km- _______ m l jf^ nőtn MastH, a httsná- ., ^r^K-sx latban legtakarékosabb. SCBICST-őU ---"— VtfütVai m ATK y JóUllát: tlaita g/4r-A Í\'V A talmatlan a fehérnemű (Hljtl V^ >lwtlTnTh --^ k far éd j Á ^yS^ Rliraaitia: .__________. Jj SÉiara 1 Mer wimf wtmp ______ftfr ÉÉ nlíi \| .........JÉ! Hirdetmény. A (MÍáíy^F^Uk fUMMÜk iméíAlykimk kunion <Umm\\&( ti éh jkwdddilt és flwwai kwr H kd A$ éné imUklj/lmi ki mm UíumM fiffifí kimáMbw OMgujiUm, tíJJö4## lifMfpj joguk ul vu&Ltoiéiwk tfflfjfi HititfaU) Büfém lm tmk/kítéudő, és p§M$ kiMérúltg I ttHH^gfokon jüktutt uléflMltéttél fipl öíéíjM^ a« ülüú otfrtAiyfyM mm nyárink, » má«y4ilf kuaáaUn rtwUwmh • ItfW éiék uwjfujiUtotk mtíkMétgti fétwtofQfM, J VéhíilMűfiiftigjfak \| mijf i kMílM t#rt ~ ái ; éjgy agárni mm^jngy 80 kirrtméért, egy UwA áömj§0 ® §9F9Mééfli én m biunánA uttfiíjngy i lutfültéért m i§nwrt aléfiiMiWkuél képluiLók, i kik tmtolgiíntk k4?j$k t^kbéíi ÍUétítt ktíltitátik J fiimiHBh BUliiPilt IM6 íl@VQ0t}8P h&h Jfogyar ^mátymajáiéit JgoMgatótága, Egy millió Nyeremények 1,000,000 Jfü Iflflljt I IffflM MÉllH államilag (■) jóváhagyott Xigjir sutiljimjlilkJB utiílyfitílí nagy nvereménvhuzása liift íimhaIIW • i41« t\|(«(i4 m«§ Vótelboi jen y ok \| HéM M W{ j n M M 4 Ifi IW \|\| s IHittilM ikMt) béMNM ft hlWWíl Um- I« iífl, i\|WwhjJwr]4P)V »• mé&Mm M k. KHImhi <l)4 r>V\\Wr Wfc. A t JU U MM v éu y l ▼MTV uti^vétttl Va» X 1 1 1 1 2 2 4 10 27 100 200 US0 20000 21499 (#00 rzer korom - flOOOOO kumim L4Ö0 „ •40uooo „ a 900000 a m100000 9 m 60000 \\ m 10000 , soooo . 1800 i 100 i 50 i 90 I 15 t 10 i 8 i 6 i 2 uytiitnmHiy m 40000 R t w §0000 9 LŰgUíH) * -800000 t ál „ - iooooó , I 2 WÜ lOIVU- 3)80000 , 1 100 „ • tmm , Í33S.M koron. Ileiiitxi károh fftoláruiitó Budapctt, $erviUMr 3, ti. MffAttMW \' \|#4lakaitl>* HaéaiMl pll" ktMf t HHHK IVaiMii wtíHMH Miijtt twiMf IMWMH — üt Ht) »»MI iIH) taiÚiUdM1 K mmthé KMtMi Úftim mérj iktiwk hm* »«>»♦■ Mwútli w, MmmI »•«• íuítUiA l«ii \'mm IWM ftltiu U\|>»uUjúwu>mu>l itximiu, 11 oám. * N&gy-k\'ánizKa, 1895. november 21-ön. XX1L évlolym " " \'""■\' JHV "W W V KUMInllli »••«.». w^i Mt r %M fi I Jt Tiniiii >\|iin < n«u m% ..... — A I #\\ -tevá-ab-^ tt» IMfenél • kf m» ■! léHÉr ^ ■ ^^^m ~ ——/ > i i m ~SS£ís\'-;b — -- ^^ ^m. rlum I Ima ll Irt -g \'\'^Tr^-CT PoUiikti éB vegye"tarUlmu lap- ZZZ\'JSL111- . A Nm-KanlwM- áa dél-mthü takarékpénzljkak, a flenkeiyiealei, as Ipar- ás kareake- _____ stanaa m -tv- n -\'-rn dsJml banki a Nagydtariliial negélyegylel-aiflvatktttet ée ü feiény\'al lakarákpénalAr, 1 . a „aagy-kania! malátagyár 4a eerfOaöda r. k" UnMm Uallapa. MSMüaib .úwiíat a kW — v ___. __ . , , " .— .11. ,1 I n„a„a íwui na. lh>r yaa mám éra« I* fc»Hr> NrK\|«lf<Hlli Naij-kaalaiAn li-lmk lM ll * I ■ ■ • r I ............. aa«a V>rtm>r earCLtdrtdMkL. A varos költségvetési tárgyalása. Ssokallan élénkséget kOlcaOmött városunk a hó ij-én megtartón kQsgyQléaének ai a körülmény, hogy Varga La)oa éa kölOnöaen Plihál Ferenc vAroei kápvlaelök a költaég-vetés lárgyaláaát felhajtanál t&k arra. hogy krltikn alá vegyék aa egéu vároei Qgyke-leláet ie rámittasssnsk arra a nagy dekadenciára, melyet városunkra a Babochay aera hoioti. ilyeneket a költaégvatée tár. gyaláaa alkalmára a polgármester éa pártja nem várt e ceak as üléa magkestléso elölt a Varga Lajos által kötözött Ivböl látták hogy valami kéaiQl, Hoisá ia láttak gyor san a hívok toborzáaáhoa, cailingalt ] telefon éa futottak a ssolgák, Matkovich ur mozgósított, s érdekee volt tapasztalni^ . hogy asálluigóitek agymáaulán Agamemnon katonái él Inasan lassan megtelt nivekkei 1 vároeháaa nagyterme, Am a nagy tötrtmég UUáaa asm rMftntts el sem Vargát Sem Plihált, kik igazán tárgyilsgoe higgadaággal mindig csak as Ogyekrflt ás sona aam azemélyekrdl beszóltak\' Nem mondhatjuk al ugyanul a polgármoaterrdl is, kl bfsony, mint egy elíenaékl anfant terrible, siemélyee természetit kösbessdlásokksl katlveekedett. Már ei a körülmény maga nutalan tjlfogü-latlenban kell, hogy art a meggyőződést keltse, hogy a polgármeeternak igaaa nem volt, mert egy tárgyilagos kin el hm (ékkel etemben, egy magát igazaágban érző nagy töhbeéget aaamélyeakedni, semmiféle tanáca koaó taamlatben még ember nem látott. De hát mlröl la beeiélhetett volna a pol-yármeetar ur L. Mosatu hivstsloakodáaának nagy eredményekép a kongó utakra hivat-kosott, pedig ezekkel nincs Igen mit dicsekednie. RzekéaiOk alt mondják, hogy etek lentartáaa aránytalanul kisebb költséggel ia mtgosholnék, ée nem is kellene oly állapotban lenniök, mint például a tavai javított polgármesternek, ennél tóbbet áronban még legnagyobb hivai sem tudnak ai ,0 Jtvfra Mhourt. - 1— Kell la ggy város vaietéeé has mind akettfl, da a kettő-egyedül, elég arra, hogy A-laki mint ember becaQluíeék, de egy váras Qgyoinek vezetéséhez, még a tuUydonaág-nak egy hostu sora eeO-\'eégelletik, a m> Csengery-utcában, a hol u embernek végig lyeket a mi polgármaetarttnk, sajnos, nélktt-kocsizni még a legjobb ruganyos kocáival Ifit Ezek nélkül pedig as e máaik keltő annyit is, valóaágoa poenitenoia. Am tárgyilagos \| ér a városra, mini a hajónak, melynek ev» érvelés helyett könnyebb aa embernek u\| mellét vernt, hogy ó becattletea tisitakeiQ ember, kdiónóeen mikor aenklnek sincs aeie ágában még as silenkeiót gondolni ia Alt httSfQk hogy oly polgármestert, akiről ss ellenkesót leltételMa! lehetni, városunk köiönségti egy plllanstig som tQrne meg a vároe élén. De igen aiomoru, ha a polgár meeter mflkAtléeének Oeaseredmányét abbén t\\wli« ceak loUáwti, hogy- A >M< «nl«i>a fimljer, Rhhes mi ait is conatatáljuk, hogy s polgár-1 meeter még okoe ember is. Mily okosan terelte a szót a tagolókra, amikor as erdflk jflvöüelmeiéaéról bcaréltek, hogy a tÓIdmi-velók érdeket uempontjáMI mond le a város a legelőknél elérhet^ nagyobb 10vö-délméröl. Ám as Ilyen tendencloavut kijelen-téteknek a kiskamisai értelmi polgárok felQlni nem lógnak, mint a hocv a vároel erdőben épOlt villa homályát «m oszlat-hatja al a klskaniiaai uflllÁ pavillonja feletti polgármesteri élcelődést, Ki a két kiváló tulajdonsága, hogy becattletee embgr ée okue ember, megvan Habochay. György lOl korhadtak vagy gépje rossz, — a kor mány és as iránytfl. A többség megelégedett a polgármester, enpecluriiciülvttl, a gyótO elégedetten dÓr-isólhati kezelt, ám Varga ée HKhál a kutlnro dacára, erkölcsi megnyugvásnál távozhattak a gyttléeról, amely a részletes vita alkalmával indítványaik elfngadáaa által nekik ée pártioknak morális elégtételt is stolgti* [tfttott. ............ \' "\'\'"\' \| 1 ——<»»■■...\'SS «8 A koagylléa lalolySsárÖl s kétetkeaftaba* aaé-mnliinlt bar ftlféraMater as Héat magayltvéa, tárgySWm slá vétetik e vároa !M. évi kftlteégvetéae. Katye Lt** Indokolt laluAleláMhaa a költ-aégvaléel általáaoai\|baa vlaaaattUailandéaak Indllváeyoeae, kllofiil aaal kaltiaOaaa a kStt Ségvetéa bevételi revatáaak Vlr paa^ábaa lalaaáá eidai bevételek miati, tnelyak aa wddk reád. Maraa kaaeléae utellall nagyba a tOkostat batnának. Klloséaolja, hogy a kladáal rovat III pöa^a asa-rtat a laagények aagályeaéaSre lonlltandó\' T700 Irl réaaleleavB alaea ia kBlSeAaaa teljes leiaele- A „ZALA" tárcája^ öa Budavára. - A ,S A L i intal tániK <" Laaa tekéi Úréra kát badai váraak, Aa eaylk a ia«i, tal a baaáa, a Laaebiddal aaaaban, -aa aa aj — a bmwI ápQlA királyi palotának, ttggO karijai vei, atalaa« bulik vu varad fával. Két NlpuoAe larkMaaeaat aéa agyaéaaal aa ébredé aeaaei sAaakla boavédja. áe agy alpuulult read aaer haUluklrt eAaalévliMe, Ka a rá\|i vár, éa aa aár wéfie aa jt« aj. A rési béaiyAk oaak ltu ott lAtsaanak inkább dbuttl. a régi báaiyakapu-kel letérdelte aa uj aaaiauék áa a király palo tálét eaa e aáaa védi, kaaaa a aaaiei. A aaak budai vAr aeialAa auat ápQl, Oda építik a tyállilAs iéeaoaaaád»Agába. K báistt telték üteg helyén ea elaé kapavngáai, 8 ea a aá-aik, ee aaaj budai vAr, aa laaa a régi, aa éa! vér, Oa-Hudaváre I Maga e rsA la elyaa, aiaiba laaeat volna a aitlikél. Miatha ea volttá aa aa ttdvflslsi, aMlghfal a eiagyar aaaael dif»éaágai múltja kdaaéuii a jiWö eaaiaadobae a aaorealwaa jeleal, aaely aagblva aa earedávae taenálláa da-eepét, e eeaaal aladae kiuoaét odarakja a átáll vüi - lai* aa vagyok aa I R lel a aodem kup"IA« aearaokoa, réautat aa űadl vibarlália baatyatal koaapáa, kiugró toronyra, melynek boalokáa arenybatOkkal raa kiverve l 0a Budavára, bttaakáa e\|tve a aaét i — \|«i aa voltam a wultbaat A aall á* a \|elea. Modern árlakavéea eaaaai baladAaArél a Jelen varaaeyáhan, aay élei véiyé nemzet naaea baroa a létén, aalyben a (agyvar aa iparoa eiar»áaa. a baroaaaO padig a attbely, Ks S eeaeeli klAlllléa. A aáaik (a-Hndaváre, rege a aelibél, aii oaeagé rímbe aaedell a laaio* daloaajka, a pee-gell koaaA kobaáe sít s mélabaa danái, aaly lé- Syaa air, ha imareiaél dloaéri, da esstlogé vl-erba oaap ál, ha váaabae a basa. Ea a rege woat vélik vaiéaággá A kiAUllAaon lul, ea állalkari e oélra aaáei nagy iwlletán éatilk fél aaaaell dtoeéaágea aiultaak emlékáre öe -Bedavéréaak egy réeaét, egy a hogy állott harmadfél eaáaaddal aaaléll, a térék héduilaAg utolaó napjaiban. Nagy gonddal, táraeaM tanulaAayeyal, a al elpuatlall adlfirtáaalal emlékalnk gontloa éa léradbatallaii gyűjtésével aár egy áve tarvaalh aal, laaték, aUvéaaak, IrOh éa mtUpiléaatk. Aa Oai budai vAr minden íplllele kOléa kttlOn teeal-aáoy volt Ttlradaaatl olaarak vallanak gazdáikra.. Aa épltkaaáa bliarr, e^játaégoa, kavart. Kági uri aagyar hátak nyugodt egyaiartieágét tarka ulaakkel, kiugró areályekkal, réoaoa ablakokkal ágselia tele a ifiroklk aagaiáilé aerege, A vA rüeblré bAaéhan a budai oeea aaéhelt. A régi rée-ttslelekal 6raáoy> éa araha kalmérok foglallak al ai stoa kéiepeig teregetve portékAikat. A lemplomok tornyáról levertek a kanaatet, hegy helyei adjon a Mboldaek, baiangoaó be-lyett a maeaau vaatalett ktéliáaa ÜA1\| alá a toronyból. A plsookoa larkAikk a kelet aápe, ililrt oiapva, prédái oaaiva. Igen, valósággal Így log lelépttiul öa tiuda-vára, hogy vlaaaat&ktOsódjék benne ama bar élete, melyet a történelem TÜrökvIlég Hagyat* oraaégoe eévea eevea. Mert nomeaak lormAkról, aemosak épületekről van aaO Haga a vár bAaalvel, bAalyálvel. me-reetlé alakított templomaival, mlaarelljaivel oaak korhtt keretéül aaolgAI audd annak aa élaaeé, melyet a maga ersdetlaégébe, sajátságába vlaab-sdni lArehaaeeeh eaek, akik magukra vállaltait éa Budavára felépítését áe e eevaaetaa knraaak életéuek bemutatását. .Nap nap alá* niáa-ináa laaa a kép, mely a török hédoliaág véaataljaa aanjalt tükrözi vieaaa. Ha aég dladalntas hadi Arairól tér vlsasa a hadai baae, éa serege rabláncra IlUva bajija maga eléli s rabságba aertdt népet. A jaaleawok aa-néle harsogva kísért a gyéaedaaea hadakat* Holuap a meoetba aagll a baaa, begy hálát adton Aliakeak a diadaléri, Bogtaroa béfsi, essreosta testőrei kisérik és meghajol ilöita öa-Budavár népe, Harmadnapon aár karéi riadó veri M % dOaaOlé taeleaArváat éa a tört béaáyaréeee kést kladalem után Vonulnak he a magyar bajéak, a télhoid mellé lüava a 8aÜ«-MárlA» aagyar tokugét Ka Így tovább. A hadi képeket telvAltja a b«-dal polgéreég akkori életének vélhMetoa meg* Rafj Kantot. ntárnip fklá. II irtai, » lap,) UN. i»m»iwr M 174a. Hirdetmény. A magyar owtályaonijáték raáaodík oaatályárisk busása deciember dán kaadődík és dacaaoa* bar 1<MÍ$ tart Aa alaó uaatáiyban ki nem buaoU oagtáfyaoriijogyaknek asen busáabos asúkaégea m egujitáaa, minden további jogok elveaatéaének torba mellett, november 26-ig eaikflilandfl, éa padig kiaártílag a sorafcgyekari Jelsett eiárueiténál Tllfil kífíjúMtíf malyek as ölmő oastálybsn nem nyertek, a máaodik buaáabaa irtwhaMiiek • nélkül, bogy atik megtiltásának asűksége fennforogna. Véíeliiorajagyek .....a mig a kéaslet tart ■■ éa pedig; agy egéas eonyegy 80 koronáért, egy Uaed aoittfegy B koronáért éa agy buacad aor^jegy 4 koronáért as iamert eláruaitökná) kaphatok, a kik ngywienitntírd mindennemű íelviláfoeitáaaal aaolgáinak, Megrendaléaakkal kérj Ok osekhec (nem bosaánk) fordulni. Budapest, 1605. november l»én. 4fiagyar fiutdlporsjdték fg aigat ósdfa. Egymillió ITyeromények 1,000,000 Imi lyirkiil i lattxirsociéiabb •i Államilag jóváhagyott Míjfir mtíljimjíiikífl matynak nag.y nyereményhuzása íaaa iiiwatw 0~I4«lf a)MUi awg. Vétel-aorjcgyek: IjÉi i 600 eier korona ■ InjiíiT-Éfl)\' i 400 „ < 1 1 1 2 2 4 10 ABOO Í100 i 50 i 20 i 15 i 10 I 8 6 0 I irtu «• IH 1 NI WM I Iteta 4 Irt I Iwm4 a Irt labtoMi klM« f Nrttrr* L, ).,«»» kf»i Aa lüiaUH 1*41 nhu IUÍIm la ken jw »•"«. laaaattsi ta ar., i^ltn\'t* éa waétlriu! ftanlai aén j iMkérta vaaT ulá&rtttal la 27 » 100 » . 200 h i í „ U60 » 2 siáz korou- 20000 ». i ioo tt 21499 nyeremény « ■ 000000 korona 140U000 ff -floopoo, , - 100000 „ - 50000 f • 40000 „ • 30000 f ■ 40000 „ - • 800U0 , -168000 , 800000 , •20000Ó f •230000 9 - 2000009 » 4-332,000 korona. HHntKe Károly föolárusitó Budapest, Szervita-tér 3. az. SarföOT-oaÉD 1 Ullahalali* INapaal M* IIm\| • tilituK kttata«4f kAWatoaR »a»«m MM aarrtgf Nntktkaa aamM aftrta4ayktUtteattaa laiaoa, — H ntay artl •tat, awqáíh ItasaaMiaartl a urawaUt ^ynlrtl Mjmt <Mn a«i>iii>iil állítok tmHa miatt eaariat) afáaa, fi), Uart fc tani >«-\|a«t«kMI a laatl ttwkaa. "Saa MytNMtotl FUabal IMftp laptalajaliuMmtAl Nagy-Kaalaaén, 1IM. 98. izám. Nagy-Kanizsa, 1895. november 21-én. XXII. ftvfofym. liwkMlMf i ri-lllll 01 Ml tk Ma IliimII • miHial rtmtn •iMMklImllt Mik Ismti k«M- M esiuiaal «l ZALA Politikai éa vegyen tartalmú lap. tkrili IpOl : fWU tmtf auJraaria iui ■a (• árt -kr.) filtm • kanaa (1 M - kf> Mipétn* S km (IM»h.) IWnM «l HMlUiI ilmt. A Itagy-Kanlseai- ia dél-zalai takarék p4natérak, i tknkesyntlet, ai Ipar- éa karaiké- _____ dalai bank, a Nity-kanlstal gególyegylet-Mövolkozet éa a lefenyel lakaMkpi—rtr, , a „nagy-kanitni malátagyár áa Shrfőzőile r. L" hivoMo UMnyé. ru-Mii.ii M %yn mim érni 1* krmjtár. Heft\|«lemlk !>leKy-Iá l*An keteaklal k 4III 0 gTr~ hSLBfl iffW .TrauaAm&p ém catttörtfliröa. utefau alalMHk iji\'ny^Mk. ilulu MahÉH A. város költségvetési tárgyalása. Siokatlan élénkséget kölcsönzött városunk a hó 15-én megtartott kOigyflléaánek az a körülmény, hogy Varga Lajoa ée különöeen Pllhál Ferenc vároai képviselők a költség-vetés tárgyalását felhasználták arra, hogy kritikn alá vegyék az egész vároai ügykezelést éa rámutasaanak arra a nagy dekadenciára, melyet városunkra a Babochay aera hozott. Ilyeneket a költségvetés tár* gyalása alkalmára I polgármester éa pártja nem várt s csak az Ülés megkezdése elöU a Varga Laloe által körözött ívből látták, hogy valami kéazfll. Hozzá Is láttak gyor-Hím a hívek toborzásához, csilingelt a telefon éa futottak a asolgák, Matkovich ur mozgósított, a érdekes volt tapaaztalni, hogy szállingóztak agymáaután Agamemnon katonái (9 liiiann laiHun magtelt, hívekkel a városbása nagyterma Am a nagy tö látása nem naaztntta el sem vargát sem Pllhált, kik igazán tárgyilagos higgadaággal, mindig csak as ügyekről ée aoha sem a személyekről haatáitak. Nem mondhatjuk el ugyanezt a polgármesterről Is, ki bizony, mint egy ellenzéki antant terrible, személyes természetű kösbeazóláaokkal kedveskedett. De hát miről ia beszélhetett volna a polgármester ur 2 hivatal pgkodásának nagy eredményekép a kongó utakra hívat* kozott, pedig ezekkel ° nincs igen mit dicae-kednie. Szakértők azt mondják, hogy ezek lentartása aránytalanul kisebb költséggel is megeshetnék, éa nem is kellene oly álla. pótban lenniök, mint például a tavai Javított Caengery-utcában, a hot az embernek végig kocaizni még a legjobb ruganyos kocsival ia, valóságos potmtencia. Am tárgyilagoa érvelés helyett könnyebb az embéniek 11 mellét verni, hogy ö becsületes tiaztakezQ ember, különösen „Büköt" aenkinek aincs ease ágában még az ellenkezőt gondolni m Azt hiaezQk hogy oly polgármestert, akiről sz ellenkezőt feltételezni lehetni, vároaunk közönsége egy pilflimitig sem tűrne meg a vároa élén. De igen szomorú, ha a polgármester mflködéscnek öesreredményét abban tudja caakleltárni, hogy ö T5efc»ul«es émber, Ehhez mi ast TS COrtJOGUjiik, hogr a polgár mester még okos ember is. Mily okoaan terelte a szót a legelökre, amikor as erdők jövődelmezáeáről beszéltek, hogy a főldmi-velók "érdekel szempontjából mond le a vároa a legelőknél, elérhető nagyobb iövö-delméről. Am u ilyen tendencioeus kijelen-Már ez n ■ körülmény maga minden elfogu-1 léseknek a kiakanizsai értelmes polgárok latlanban kell, hogy azt a meggyőződést felülni nam lógnak, mint a hogy, a . vároai keltse,, hogy a polgármesternek igaza nem volt, mert egy tárgyilagoa kis ellenzékkel szemben, egy magát igazaágban érző nagy többeéget személyeskedni, semmiféle tanács-kozó testületben még ember nam látott. erdőben épült villa homályát sem oszlathatja el a kiekanitsai eaőllő pavillonja feletti polgármeateri élcelődés, Ez a két kiváló tulajdonaága, hogy becsületes ember ée okon ember, megvan Babochay György polgármesternek, ennél többet azonban még legnagyobb hívei sem tudnak az 0 javaira felhozni. ■ \' \' ..... "\' r ■- Kell ia agy vároa vezetéaé fiez mind a kettő, de a kettő-egyedül, elég arra, hogy valaki mint ember becsültesaék, de egy vároa ügyeinek vezetéséhez, még a tulajdonságnak egy boára sora , asü- ségaltatik, a melyeket a mi polgáruieeterflak, sajnos, nélkülöz. Ezek nélkül pedig az a másik kettő annyit ér a vároars, mint a hajónak, melynek eve-lőj korhadtak vagy gépje roeaz, —• a kor mány ás az iránytó. A többség megelégedett a polgármester expecioraclolvit, 1 győző elégedetten dörzsölheti kezeit, ám Varga éa PNhál a kudare dacára, erkölcsi megnyugváaaal távozhattak la gyűlésről, amely a részletes vita alkalmával indítványaik elfogadáaa által nekik éa pártjoknak morális elégtételt la azolgál- luuw. \' [ - • A kóagyltés lololyáiárfll a kOvetkesMbea saá* wolank ka: Polgármester ai ülést * megnyitván, tárgyalás alá vételik s váras 1600. évi kfiiiaégvetéee. Farya La/o# Indokolt (elssélaláaában a költ-légvetéét áltslásoeeágbsa viianntaillandénak ledltváayoasa, kifogást emel különOsetf a költ-légvetés bevétoll rovatának VI. foatyáhaa lelvett « erdei bevételek miatt, melyek aa eMáéá iaai-szeres kesaláae melleit nagyban tokeeieikataéaab. Kllogáaolja, hogy a kiadást rovat ITT pontja aae-rlnt a szegények segélyezésére tordilanéó 8700 frt réealetesve atnea és különösen leljem leleals- A „ZALA" tárcája.^ óa Budavára. — á ,S á l A" aftáetl Ureáli. — Un tehát IBvére kát hadai várank. As egyik a rá\|l, tat a l)anáa, a Láaoblddal aaemben, — ea aa aj — a moat épülő királyi palotának, tBggO kertjeivel, metaashollkoa eaeadjével. Két feplaoán larkeaosemet aéa egymáseal aa ébredé aemtel sássió* honvédja. éa egy elpueilalt rend iter haldokló sásalóvlvoje. Ki a régi vár, áa ma már mágia ec a< u\|. A régi báaiyák eaak Iti-011 lálaaaaak inkább dlssül. a régi básiyakapu-kat letördelte aa uj oemioüák éa a király paio tálát nem a eáne vádi, kenem a nemest. A mánk budai vár eaintéa moat épül. Oda építik a klátliláa ifaoausédságébi. K héten telték meg helyén si etart kipavágési, 8 ea a má-slk, ea aai\|j budai vár, al lese a régi, aa éil vtr. Oa-Budavára I Maga a aó la olyan, rnlatba üseset volna\' a mullDél. Mintha as volna a aa üdvöalel, melylyel a magyar aemaei dlcadeágee malija kBasflnU a jövő aaaiindObea a norgalmti Isteni, mely megülve aa esredávee fennállás ünnepét, a aemiet minden kiaoeét odarakja a műveli világ elé: « — lm* ea vagyok mai S tul a modern kupoláé eearnokon, rámulat 1 as öadl vlberlálta báatyalal kOaepén, kluggé toronyra, melynek homlokán aranybetükkel vaa kiverve 1 OeJfadavára, bünkén ejtve a eiéti — In. ea vntiam a muitb an I A moll áa a \|elen. Modern értekeiée a nemael baladáaáiél a jelen versenyében, egy élni vágyó aemiet nsmn biroa a létért, malybsn a fegyver aa iparai ueraiáma, a haromeaö pedig a mttaely Ki a neaietl kléllllái. A máalk (Vlluilaváre, rege a maliból, mit oeaagé rlmba eiedetl e lanton daloea\|ka, a pea gall hoaaá kobaáa akt a inélabui danát, mely légyen dr, h) ■>tereimét dloaérl, de oaattogó viharba otap ál, bt vénben n bait. Ea a rege moat válik vtlóeággá. A klállltáeou lul, It állatkert e oélra nánt ntgy ttrülalén épiilk fel nemaell dloséeégn multunk emlékére Üa-Budavátának egy rénét, ugy a hogy álloti harmadfél aaáaaddal eaetöll, a törlik hédoltaág utoleó napjaiban. Negy gonddal, láraaitó lanulaáaynyal. a mi elpuaitult nltttOrténelml emlékeink gonuoe éa láradhatallan gyűjtésével már egy éve lervnlk ut, Intők, müvének, bók ét mOépitánek. At (lel badal vár minden épülete külön-külön taaal-mány volt. Töredeaett oimertk vallanak gaidálkra. Aa épitkeaéa bizarr, a^iáteágoo, kivert. Kégi art mtgysr hátak nyaaodi egynerttaágét tarka tiinekkel, kiugró erkályekkel, ráotot ablakokkal aggatta tele a lörOkM megeaátló eerege. A vé mehiré bétában a budai btta uéktlU A régi ráe-üiltteket Örmény- át trabi kalmárok foglalták el ai atoa köiepálg teregetve portékáikat. A templomok tornyáról leverték a kerentet, bogy hitlyel adloa a félholdnak, haraagoaó helyett a müeitin vontaiolt klálláta ••áll alá a toronyból. A piacokon tarlálUk a kelel népe, váeárt oiapva, prédát oeitva. Igen, vatéeággal Igy fog felépülni Öl-Dudavára, bogy vliaaatükrösödjék benne ama kör élete, melyet a történelem Törökvllág Magyar-omságon néven aevea. Mert aemeeak tormákról, tinónk épületekről vaa atA Maga a vár bánival, báatyálval. ms-eeetté alakított templomaival, mlnarettjelvel eeak korhű keretéül nolgál u^ld ennek n életnek, melyet a maga eredetiségébe, njáteágába vlssh-adni törekszenek átok, akik magokra vállaltak öt Budavirt felépltáiét és a nevetelet koraiak éleiének bemulatáaát. Nap-nap alán más-mái len a kép, mely a tlirök hódoltság yésstelles naplait tükrözi viana. Ma még diadalmas hadiárairól tér viataa a hadai basa, ét serege rablánorn lütve hajtja maga atfltl a rabtágba asrüll népit. A janloaárok ee-aále harsogva kíséri a győaedalmea hadakat* Holnap a .mecsetbe ssáll s basá, hogy hálát adlse Allahnak a diadalért. Boglároe bégel, nsrsaaea testőrei kitérik át meghajol előtte (VBadarára népe. Harmadnapon már karai riadó vari fel a donölő jantosároknt és a tért háatyaréaan hősi küsdeleqi alán vonalnak be a magyar hajdúk, a lélbold mellé íüave a StÜt-Márláé magyar lobogét, b igy tovább. A hadi képeket lelváltja a hadai polgáiaág akkori életének váltoaatoa Mg- NagyKanttta, csütörtök. Zala. 91 szám. tfl lap) 1896. november hó 21-éo geaaak k klhsgysadéask réli S 174. tétel a\'ait LiptU, a pénaügyl bizottság elnöke. Tárgyllsgoe I szabott tevékenységét, szintén résrt kér jutslom és atpidijskrs, a 192. tétel alatt kisajá-tiiéaokra és esabálywáaokra és végűi 816. télsl alatt rendkívüliekre előirányzott 2-2 ezer ősz szessa 6000 forintot. PtiUl Ftrtnc hosésabb beazédbeo támogatja Vargs Lsjo indítványéi. Eőre bocsátva, hogy foUaókláaábsn semmi aaamélyaa auiroositás nett iwáili. haigaalyeaia, Agg. ávak hnsazu sara, éta a pótadó évről-évre pár asásslákkal növe-kaük; ám es aesi volna by, ha esen nagyobb Beszegek a véna javára fordittatnáaak, áai á pótlék nagyobb, de a vároa javára su ssm tör téaik. Mit tett a tanács a vároa emelésére ? Behoata a villamos világítást. De mindenki tadja, hogy esen stép vállaiainak csak a vállal fcn«A .i fc—iktató TÉt* moai 100 szerekre manó nyereségei ígérnek érte, de s városban sötétség uralkodik. EsenkivQI emelteted a város-erdőben egy villa, melynek sehol a költségvetésben nyoms nincs, és Kis-Karnisán a ssöllőben egy pavilloo, da a saől lókért jövödeime a költségvetésben alö nem fordul. Házakat építenek oly helyeken, melyek a városi térképen még ■út »dülő« szerepeinek, de a vágóhíd Agyét, melyre igasás szükség volna, már 10 év óla nsm tolják diléra viaai\| áa iskolák kazamatákhoz hasonlítanak és olyan tallömötUk, hogy s gysr-msáek a földön írnak éa rajaolBak, Kutak nin-csenek, a vízhiány állandó. Ily kör&lsMsyek köat a koliaégveiést annál kevéabbé szavuhalja meg, mert az erdők jövödelmének fokozása és a readkivüliek, kiaajálilások éa napidíjak kihagyá-sával a pótadót lényegesen le lehetne azállitani. PÜháJ, öezínle egyenes "kifakadása! után, melyek a polgármester nagy sietséggel összeto-bortoU hl vél kö<i Is soknál visstmugra találtak a felszólalt a költségvetés védelmére Ebetupmgtr kijelenti, hogy a költségvetés a péaaügyi bizott-ságbsn lételiöl-tételre megvizsgáltatván, mag gytzódótt, hogy anaak minden egyes saáma reális. - Különösen a kiadási rovatnak Varga éa PliháJ által kifogáaolt három 2-9 ezer forintos tétele, már évek hoeasu sora óla sas-repel a költségveiésben, ami bizonyára nem lör-ténbetuék, ha aaao tételekre ssOkség nem lenne. Ajánlja a költségvetíet elfogadáara. ---- Érdekéé ^aomenlusu köveikosett asfttáa a köz-gy lilásnak, mert ir. Schwarez Adolf a városi párt jeles ssónoka-^&itólalásávs), melyben tanácstól aPiihál állal fslhosott nyomatékos körttl-ményekre felvilágosítási kért, msjdnsm zavarba kotta a késsfUetlen polgármestert fle bát -pm- nyilalkozása. Vig szüretek, hangos sébesaóvaí, aázagos, ekhós stelsrrsl) — vagy talán egy-egy gssdag budai ráo lakodalma; ismét taásag-poa a budsi városbíró valaaatása, és napró -aapra uiabb képekben miadaa, ami jellemsi a kort és s benne élt embert. Nehéz volns mindent felsorolni., - Korhű öllSsétsk, a régi nlág jmnéje-danájs, művészek, jól belegyakoroll ének és a zenekarok ftá lálvábVóááágohbni siűtseges, mintegy- 300 gyakordlt kozremüködö, gyalog\'és tóktton, lehelévé teszik, hogy a lel vonulások, díszmenet ek szemkápráztató pompája, a tárbeli épületek élethű keretével karóhve, * leghűbb ajakokban va-rázeoijak elénk a múlt e képeii. Meseszerű leaz a eylódáv, amint a látogató a latiQabh jtlit\' -lv fényesen visssaiűkrűzö ki-, állítás területéről kilép és egy hídon áthaladva, mintegy varáasfitésre, a csalódásig hűen utánzott múltban leli magát Már Ös-Budavár kapujában jancsár őrség, vagy a bajdnk osapata fogadja éa átlépve a boltíves kapna, elébe lárul a régmúlt idők nyűssgő élete. gármesterűnk bamsr feltalálta magái, amennyi ben Juháss György vároei számvevőt azólitotta aló a felvilágoaiiáaok megadására. — És Juháss György igen jó háritó volt a dr. Sehwsroz bo-rntlan egének villámai el\'ea. A bátuiaó padsor ból gögicsélte, hogy kérem minden rendben van, tessék megvissgálni a számadásokat a legutolsó krajcárig, minden pontoesn el van könyvelve. Az Ilyen formán adott fslvtlágitáaok a kérdéae-ket nem tisztázták, de teljesen eloeslatták dr. Sohwsrcs skrupulusaii, aki már most indíttatva érezts magát s polgármester érdekében felszól-lalni. Ssavsit Plihál megtámadásával kezdte, asemére lobbantván, hogy miért nem kifogásolts kérdéses tételeket akkor, midőn a pénzügyi bizottság elnöke veft? Általános azempontokból lejtégeti szután a kérdéses tétetek szükséges voltát, és érveit nem a kapott felvilágosításokból, hanem inkább Zala-JEgareug és mái fejlődő városok dsrout pénzügyi vTaoayalból msriü. öchwarct ssóaokilag jelea rögtönsé ót a többség megéljensste. Ezen problsmstikus értékű élje nskbőf kijutott bőven Bsbochay György polgármesternek i», akit s biztos többség tudata, tőle meg nem szokott expectorsciokra ragadt. Vagyok olyan gazda mini ön, kiáltott Plihál JTerenchta és nagy hevességgel vélelmezte az ö személyes becsületét, amelyei senki meg nem támadott A dolog érdemét azonban nkktni kerülte «\', hogy másról bessélt mint a mit kérdésiéi. Az erdő higgadtsággal pártolja a köitségveféat, nsm p^^gfc u élet küzdelmeiből. PHbá^által lethoaoll eérelmekre, da Nefl1 fe\|ébredt imbidój, ^ nözi arra, hogy bebizonyítsa, hogy ugyanolyan képességgel a benső rátermettséggel rendelkezik az önfen tartás küzdelmeiben való érvényebülhetésre, mint a férfiú; hanem első sorbán az egyedre nézve mind* inkább nyomasztóbbá váló megélhetési vigzonyok kényszere indítja aha, bogy kitépjen a tűzhely melletti elzárkozottságából, s a főzés és harisnyakötés nemes mesterségét egy mással is váltsa fel. Mint minden az eddigi renddel és lel-fogással ellenkező eszmeáramlat, úgy ez is sok helyütt heves ellenzésre talált A copf hívei egyoldalúságukban erősen hadakoznak érvük mellett, hogy a nőben nincsenek meg azok a képességek, melyek egy komoly, alaposságot s kitartást igénylő munkakör kiegészítő elemei Nem egy ízben hallottuk azt az állítást, hogy a nő idegrendszere bár finomabb szervezetű a fér-fiúénál, de viszont sokkal erőtlenebb, semhogy a kőrnlményedf s cé\|"k által megkö- ^ vetelt akaraterővel a munkafolytonosságot egyáltalán kibírná, — hogy továbbá lelki világában az érzelmi momentumok az uralkodók, és szeszélyük, ingadozásuk nem való ■ rideg számítással, hideg- megfontolással együtt járó kenyérpályákra Vannak, kiír nagyfolltflhlvk s ni»jt\| vitatják el mind e..képességeket — de sopánkodva kérdik: mi lesz akkor hát a családdal, a tiszta egyszerű erkölcsökkel, melyek egyedül a esaládtélet symbolumávalképzelhetők al — hisz ez alapjában bolygatja meg mai társadalmunk szervezetét Az~elsők ellenvetésével nem kell érdem-legesen foglalkozni: a hosszabb viszontel-mélet felállítása s indokolása helyett lég- kezelés helyett beszélt, a legelőkről, hogy maas-\' célszerűbb reá,nuUtni - tapasztalatainkra, lafcot nyújtson a kiskanizsaiaknak; az iskolák! melyek kézzelfoghatókig szolgáltatják bizo-belyetl a kongó utakról ; a rendkívüliek, kisajá- nyitékát annak, miszerint ép a fáradságot titások éa napidtják dijnoki fizetésekre kellettek ; a rosss vlláj(itásnak a bizottság az oka, a vágó-kid a fellebbezések míaitaem-káaaüilel, saó«ef minden hiánynak más as okozója, a polgármester semmiről sem lehet. AUöbbség ezekéri ől meg is éljenezte, és s köliségvslést elfogadta. Plihál felazólslása atáu, melyben Schwarcz szemrehányására kjjelentetle, A piacon zagyva lármában egyesül a kelet s hogy ép azért mondott le a pénzügyi bizottságban nyugat prédajeaő népe. Nyirolf jsjü, maroons yU<1( elnökl állftfl4nSj , ot, kifog4tlil kínálják haráoaolt prédáinkat. Nyalka1 tatáruk kínálják haráoaolt kard-lovaaok rablott paripákra alknsznak Pet neházy délceg huszárjaival. A piáora nyilö utcák boltjaiban arabé éa örmény kalmárok kinálják Íortékáikat Oizlopos csarnokok aljában fekete évét szürcsölnek ss Osz-aukáln török-urak s a csarnok elölt esengő dobszó melleti járják csábos táncukat s bajaderek. Néhány báasal odább knruc legények muialnsk a tárogató édes iiángjaivál. Da im...... egysserre csend less. A műezsin ssavs hal látásik a mlaarstt erkélyéről, ss ulea-népét bioaiba fizik kivont kardu Jtnesárok) megbarsso a kürt, megszól sl a dobás méltósá gos Isaensággal vonal fényes kíséretével a ml ^tptba aa utolsó budai basa ...,. QyűnyOrködvs nézi mtjd ezt t msi kor népe, üsssshasoalitva s jeleni, a múlttal, melynek ele vea emlékérül épül a magver dlnsőeég sslmbo-jama i a magyarság államisntartó kflspontji t — fls-Rutlsvérs. VlllAtí IIÉI.A, minthogy as allata kért adatokit randslkesésére nem boosájiotlák, meg nem tehette, megkezdódötl részletes tárgyalás, melynek során mégis Varga és Plihál indítványai, melyek asonbsn nem a tételek váltostalására, hanem keaaléai módosításokra irányultak, egytöl-egyig elfogsdtsltak. A nöemancipáció. (8~J>) Egyike a legaktualisabb kérdéseknek ! Á nő, kit eddig csak arra méltattunk, hogy nagylelkűen elismertük, hogy a ^teremtés koronáját s ajkairól a szerelem édes gyönyörűségeit loptuk le — megunta a család ssAk körára utalt áletét, a férfivilág hagyományos öntése által caak kicsire munka, a roppant kitartást_igénylő szakfbg-lalkozások vagy szaktudományok terén a nő fényesen állja meg helyét. Angol-,- Oroszországban, Svájcban és az Egyes&ll-államokban a nő-orvosok nem egyszer tettek már túl férfi kollegáikon, nemcsak mert kitűnő orvosok, hanem mert mint nők sokkal több tapintattal s finom-sággal bírnak a betegek kezelésében. Sőt a nő sajátos, jellemző gondolkozás-médja sem utolsó tényező a tudományos pályán való érvényesülésre. A mi gondolkozásmódunk analyzáló, boncolgató, fontolgató; mindennek mélyére, lényegére igyekszünk hatni; szempontok; princípiumok vezetiic Ítéleteinket, következtetéseinket; —ja nő ellenben nem töpreng, nem fontolgat: találó eredetiségével, ötletet élénkségével gyorsabban látja meg az igazságot, mint mi, kiket ép túlságos tűnődésünk s önmtgunk iránti bizalmatlanságunk, térit gyakran ftlre a főútról. A nőknek jelleméletét, egyéniségük moralta értékét illetőleg padig: — bátran magunkévi UMff-UMfum, taütórtök Zala II uim (§ kp.) im. november M ll-do tehetjük majd azt a véleményt, hogy egy jobban ágy a szükségesség, mint a műveit nő sobasam tólyedhet alá a hitványságok,j ség követefményeinBkf sártengerébe égy, mint » gtne\'tm\'tttatl A kfliiga sasién braxtság a feá t todornám u WMgLQk férfi \| Az emberi természetnek előtörő bestiaiuása oly durva, minden, ne-Ide kérés tudásuk ment; mméayu úpti méúuo nem jefepi kezik mag a nőoa = mert ép uáuuigt tartja <uiü vissza Mi férfiak feibujiogatott ösztöneinknek rabjai vagyunk; a hoí az értelem, az akarat elhallgat) ott vad, féktelen ösztöneink veszik ál a teret. í Nem ágy a nőnél I A nő jia el js fefej-—tett gffff\'lftUfftitflf. így a ^fv, az irtPg jjélolja nála; jj)ég mindig érez — hisz ez teszi ép nővé Igy -Csak nenjesitöleg hathatna a nő a közéletben való zzereplÉtiével is a férfivilág annyira eldurvult, cyníkuMá vilt erkölcseire A"Waládi élet sincs az emancipációval befojyá»o\|v«. Mint már fentebb jelestein • » nőt az ideális mozzanatokon kiyQí a kfnyiíerűség n nrtkség jtajtjft- legerősebben jogainak kfc yg\|g\|Éér0, Ai a nő, ki kenyérkeresőjét, fentart^ját s védelmezőjét egy -férfiúban megtalálta, s igy nincs arra utalva, hogy saját érdekében awrfiu m^Trefgfbe belev^gjŐn71>fzony5^ nem jpj magánák lényegi részt kérni az emancipáció áldásaiból. Ai otitk aiftifflft úálhalt ki\|i lemundot-tak vagy lemondatni kényszerültek az anya és feleség hivaltoárfl. a kik írván végig barangolva ez életen, saját munkájuk révén akarnak a mindennapi szttkségletek fedezésérdi gondoskodni- A statifitjke kiderítette, . hogy a ndfe létszáma túlhaladja a férfiakét- így, még ha minden fértiu belecsapna is merész twikéval a\' házasságnak mindenesetre meggondolandó tényébe. még mindig maradna no, ki mi-után nincs szerencséje, niaga magát kénytelen pártfogásba venni EteVnek pedig a humanitás nevébeft meg kell adni az eszközt, a nem ofy wilk-keblQn mint eddig; hogy egy tisztességes kereietmódtW tiwtesiégesen megélhessenek, T megnyitva számukra attikai % körlet is,J m^yekben idáig kizárólag csak a ferfiu munkásság érvényesíthetett. A nóemáwipáctó alatt nagy álfelánowág-ban szólva tékát a nemek eddigi munka- A modern társaság leányai sem ostobák azért —- á világért seml nam egyedül az olykí^dykor] udvariasság késztet ennek kijelentésére és leikok i§ gíkajnlás talajon mozog; a »ürt» játékuk és életük Onlndatnn, tiszta erkölcsi világuk nincs, mert se csak Jplí műveltséggel szerezheti meg. , ~ Az életet féfve firát gondosan takaiják elölök; állandó felügyelet, folytonos ellenőrzés alatt van a leánygyermek s mi a vége; bogy egy óvallan pillanattal) ip-tudatlansága niíMÍ bukik erkölcsi vesztébe. A rosszat csak akkor tanulhatjuk meg elkerfflni, ha megtanultuk inmerni- A tudatlanság nem fegyver a rossi flfeji J__ A Igánygyerrael\' nevelését azért ugyanoly alapoíqu kell lektetni, mint a fiúét; néni * caalájlmik, hanem az iUkwk ü kell nevelni ÍJ! legyen I nö a léftju egyéniségéhez képest gyepinek, ue;az ő jitékllittájii, kivel csak áierelmes bohóskodél telik, .hanem sjövetséges társa, ki ögy értelmi mint lelki műveltségével my rangban áll kc1& Nem elég szépet tenni nekik, ss népi? csak udvariasaknak kell lennünk, hanem ott, a hol az életről, az egyén jogairól szó vanr Í0tí4gmm helyt ia kuli adni 4 flö ítfefeÉgfflfg! mis ll^iy magunk mozdítsuk a;i elő mát a nfincvelés reform-jában. Az igazság, a jogosa^ érzete követeli azt meg tőltlnk. »Mert eddig nem volt igy, ezentúl se legyen K M ncffl lrv» bár ezt\' hangoztatják legaiívef^bben, a nőeniancipácló ellenségei-•A.: többi pedig, mivel rikllani szoktak, túlzás, figurázgatás. l-egyen hármiről szó. ba tdfeás^a visssOk, nevetségessé válik, —! a .akkor nekik- igazuk js van; de semmi-wetve am.fi igazuk, te lé(\\gegében,<szftk nyok orrg^éiát tu4o«ásll >Cte, §-■ f«lb)nj<áiáár ptáig a «ársss«s Uuémwt fi kbié ki. fUéurtmliatau a »á»s«ai étliwtyitáissrt k-vstsl lwA évi nemilyi éi dehgl ^ Jtlrilit fsdssésébss vslá aoisMénilás lárgjábaa laéna ttii rwéslaif # karaskedaleBagyi sriafesUMH, ralsaiiai saen rsüátlsi aiapjáa syibiáiIrtott M-aéái iavaslai. A ■isissliTl raeiwt ét slledéi javsttst a bisotitág tagitmak ttaalaéaysaé Vg»u kitrislil « a aitaHSM > tokit á ia-otebtri Qlátta kot érésedsgi hstéróaatot, m mm m- a ktrttkiétlanfi\|fi miaitstari IsliráiÜeg rejlik- el; annak mocskát. jiflMl: _ . • -____ . . j A dunsamli b é. vasal sawgb fistlial ve- -nsita levfi párkata\|Mt a tat tt áijárék Sia4á táréi taölá \|Mfsák8a\|vskti s ktfwktétlf M\|l miaitsiar jotabagyvéa, s kdiiiatiatáai kíaottság a \|éváfaa\|fásrél • éuotstali a. é vatal rásS- iáimiámiiM érittiti. A duoántuli b. é. m- vstui réti véti \|\| társa ssg Balja a ktttisaagaiáti bisolisásnl, ifera S állam viiaiss véltvéais altpján Mtpráifs ba lárlbsB a kén áj áiarsas léiasitésa Islsslsass, sitrl a láiaaő álarias raadtt kArAitaáaréfe léfétt stsarnoá a visasi- lavaaatéséis. fíy\'íitoüríi kfttaég katázábaa a fe 4 taaataaa-tén több Btátjtré aiall átanss 111-IN, * éoisk kOsAjrusélg tg) kié létesítése káialsMa ilvén, St énissailwg ráuélftl, • koataatstiáai bitoilsés a jwlji Métals angtirtésál tlrtsaslia. Ku, ÜMtfelifeielA kari jalüiáia isirial \| jgt> alsstsr a bslataa-llrwll Iratébti isaratataáa t\|iy(iuléMiéok uj tltputbélvali iáváaania. — Á liudoitni alj, altai lakolt \'ráatira ■taiétss uj iskfilakáa ftaiéi mbát Mgiadiiotia. A ráa kanUaai áll. elsiai iskolát «z eddigi roskaiag bérbáiiábál tsto lanévrs igtsfra IdtltlseM Mr bélriüfbvn kslytsts tl A aaiypattaai nm. kait; itkoUiBál IBM. év tev««áa, as Ukvattéki elnök érieeiléa murist, béiuyt Italiwtl magé-bg\|) fogú lé uj itkolakát log épittelm, lakát aéa kii uj uuiiéi állát KarVnietal. A boaavtw unysg UMyrfeibtR aaylii »««• =i A aolaari illinit elemi iétola ofépáietéBek MllvestaáiaMt a nitdttltf elreadalte. — A etáktomyai pufeázi leáayiakala éa Hőaaekbaa o.asayiitaiMi. A murtkftii begy vidék áll- ísbaiák bitaWa<éaáaib nervtíées úgyébea a atkiiwUWoiitboa lelléHSsa lés tAstetl. — A rindoruytloki roai. katk. Maaje épitéeéaes is aa aayagat már uáiliiják. ~ Kábele kwwéá kérvényét a muaodik ita áHaaaak áttaMS aálllyil ttervesést Ugyébou tavábbi iatéaksila céljábN a mlaisstér (akáidéita. — Kty Ketatba-\|v«« faléHiiaadá ■tgáojallaia kiaosdavodábae UyOrffy Oiaalla képeaitsu iWöüőuék at augMánit imywfta.—Itw. aagédtaafaiáaiaté etegialaMUt a tieaieuyti,\' ^erka-ttaai-királyi, mAom tugvu, iovátsi r. k-, a usőroyeiéldi köst.. a albd-ta«i Kállai, sstal-békállai ssaat-aalalfci káveabáUai, Qiieabi, á\'lé- és felső-dlbfieaai, akabi, sáakal, gytiUktatli. guláesi ét tŐHUeakü kttsa., t katk., Hévesaégábea a yefe m^okidfe^par i^^ akarják megtagadni a nőemancipáció tót L, ffc .."". \'" \' varniayye házából. \| Ur, üarthe (lyula aagjkawaMt (^.MttJkkeÉbi I iisagaiOoak, Hoflmaaa Sebmiedt aárory. i Valiguratky Aulai, Coagráos Adolf nagvkaaiatai ; polgári iskofeii Va«tagk János Ispaioai feisé A negyét kftaigauaiisi küotiség bgivl mMi Svaiitlt peuó főispáu emoklete \|UU l b& tx-éa tartotta. Hotikte (ftispáu MvOtMvée « m F^IP\'MniliH^R^HIIPVMfflVBHP^ eági tagokat,, előstjiá, kegy 4t> ^mwska Ktluiku ,. a 7 r r -r—^rr —. —,—i. .í r- U«leiQÍb vármegyei té llil — ttkio , lelősztásának ha nem m gyökeres, de j mt«l ^ aayiének elbuaytáta^ le»éliWg «ea- Mplakalai taniték átldétes korpátiák Igyé beadóit kárvéuieit a káatgaafatési Wsotttág a kéiokiatáaligyi vfelaatarbw pártulotag tarjsaati november [ fel- Ueatea-iiybrák klaaéf allttáiásáaáaak t W-náusaegé^y iránti iekégioTyaaHMiváaya jglggit klioit j ieglelaObb aelyrOl miudea megjegysés aélklT a iégék«t váusaágé^y IsgleUeba belyrOl a muu-ilerium utjáa taétkiavéa, érdtkekakoak meg- tónyegeü megváltozUtásíit keU érteniük. (telte ki elmarioáUt. _ T . ,,, ., , . , te. fefe$kló lőWáo ivdityáftyáre, mysuőayvileg (« , Vele járnak aionban még mw fontos ^ ^^t a vármegye. taBb:ttgjiioíé«ik[at kérdések is, részint abba már beleértvei a gyá\'wwéi kív«iketiébo őt és réaunt per anafogiam-fete következtetésekként. jwlwuUi»\|ösigai#Máa wJjW Ilyen többek kAzött a uöaev#a tefotn^ ág»feái eltőber kftbaa «>őfe«lidt ue-m uyektol, i* V^fon egy gyökeréén megvág .^^MaíStS kltidatik. Kis Uyufe pakodi áll. aogélyösoU káaaagi, A káaigeigai^ii bUŰU^\|baabé Uuattáv gykrkai köteégi, VWbwaé 1* loxlta IMd osaktornyai tOaatgi, Kovács Irtsa I-bakáaaki kttatégi iakoai Utaité Ufetva la-^ta\'áJjái árt \| tM\'^oO megvá\'asatátát a alaigaigatáit biauiltág ÍO>ykka\|yia. A duoáatab vtan§ ni agybAú batuaág ay»-kviaW i gaoukabenbati ev. rof. laai\'-é áae-léaeuek küO lualra tám kiegMtésa ágyébéHi tkrjei tirépoautgaak a esalapai iaaktá ir.vj; azzal, jketületi poU-ég táv uda IsatgaiéaAg; érte\'itó Uébes adott évi pétlék «y»bau baétkssaM ayt-^n nnnvuUét, weW MéZm Httkágt lf&Iég lárifeiát aliatkoaat* a u»(ieutaiiuunüis turj«itiik hogy a leánygyermek C«tk ép ^dB fin li™ \|t»UkdWI« » tw^Utnuiii \'ifi. t l 7,7 r"l i í : tawUMVaw Viaa<aa:Utá«« lártyébas a ksreaks ! Uusoviaky Uárrn tUrnigi hwwútimkemi ta-üajátitson el, hogy teljesen tudatlannak ue foieOgyi au.u.t\'er ueui leljeaiiketL ! oitéuősfk dtlfevifet a, kftugmaud béottaig mondassák, mely a felületességet S rend- A 0ig\\k»«wi keAo»baja vouaiko»0ig bs \'uiagonmiuua. «7PrtaI«naéfiíet kitárva a» a\|«m.lr » &n JsUatéá iseiwV a kö»lgawtáii Suo)t-[ A biHaai köatégi tie iakotiaál matvaasi^S (uerteteoseget az életnek, 9a■ UJ réwéxol; kikijldiut bfeoiiság álM VUog%U máiod tanító iavada>«iaaaáxa aa \\m évi Sé. állóságnak nevMné azt: ntui felelne-e uieg I biáayok fttvosoife^ak, egyat\'ai % Wásolái M t «. alapján miniaaUriam éüO forrni Nagy-Kiraaaa, caatötffc. gél yt .eageAályeitéi, a luioiiHari riadalst ■Mhíil\' eljárta végMt • Ür. tanfollgyelOoek kmdakk. Ai aráeei eV. rW. taaitói állásnak i jslsnl«gi mattéval haMitéeieek Igffl a aiaiiatoriamh<» fahaajamfotik. A tépik! agybátaiegyei ffihstóség beJeagye-séaa, begy nréttSaart-lváu köaség takoiájánél a taaMi faatée 400 Itt™ tolaiili—Ot, a mi-aisatfriambea folterjeeetatik. tÁ passai jáata tomolgsbiró jelentéin a kis-radai rnkek ápt let ttgyáben ami vátetitt tu-áo akarni, hagy aa iakok 4a taaMlakái még a 41 baálts elat MflilalO állapotba. Mlysateesák a ai épiiknéi km tintáéul megkudinák - AJWpakliai kegy vidék álltai akahi laatei tUetéaek kérvényét 100 ierial fitrtés pótHi Igyák at a kfcigaafaláei Naattrtg a minitaie-nemkos pártolt! a> tajaert W. A ulaseal-aihályi kümégi ilwi iskola na-aályi áadolop vinontiiaakiaadaaéaa Igyák ia IT" a pa«ai ]4f4a iösaolgahtróje lilhivatik, kogy aa wkeiaeeék éa tftijártafe aeghnli\|aláaá«al a népoktatási törvéayik káMtslaényoiaek, agy u - ÍM. éri 28. t. o. rwdalksiéaaiaak te\'éaytwe-reasen a a telaerüit pwtuaok érdeaábin történt intéikedéaekról «jegyiókönyvet aürgöien ler-jeesate ka. A kit Í^WflflMPkftá jlkaién aassiol AH eAákaa a ÚSBOgye tsstlrtla októksé hóaapbao befolyt 807.987 irt 18 kr. Aa 1896. év január Mái afcókat végéig önamei befolyt 1,980806 tit 00 i ki IMI ii IWH éi kma wHIii belőlyt 2.067 191 ftt 71% hm! egybehasoalü »<üL A rifbaa 288.898 tn 78 knal tolyt la tswasahb Aa 189A évi IV. évnqyedi elfl-irtit ia nAaitlebt véri, a viraegyábea október Vá\|éa aa adóhátralék: agysaai sdól»n 1,818.841 irt 66 kr., kidaeotiuégí díjban 129.018 loriot U;, kr., mfltódéumaválteig urhuáibao 2,166.688 irt 16 kr., bélyeg- és jagüfotékbam 866.218 irt --7T kr., lŰMlegjenértélbtut 6.620 Ifi 98\', kr., tWfWée iraT éa nesa-sdóbsn 74 688 trt 81 kr., Kalmáréit illnékbaa 10.001 iwíat 79H, kr., vagyis flaniMD 4,354.488 frt 86\'/, kr. Fiaatam hJamiái október hóaaaben 4 Bitben engedé-lyaatetett 786 Irt 88 kr. értékben; ideigieoei kéiadóaatatfg & kánt adatolt LeirAeha ho> eat ott jioaártól október végéig tg tfü V m \' dijbaa 67161 frt 68 \'/• kr. A KRdadó ayítváatsrtáat illetőleg a pentügy-igMptó jelentéén aaenat a telekkönyvi hetóeé-goktól heérkue\'t tulajdonjog hahaMsaém vég-téeekbél • kóreégi ayilváotartókeak kiadatott 8J48 4b; etekből októbtr végéig a birtukiiakab kwaiitD HMtUini 6.641 db. Maradt októbar végéa karsaaifil laiatatlaa 1.701 ék Októbsr végiig 369 k&P\'ág kitiixlvf rvodeiteUtl; Na-fawflaa aég • kiiautar 140 kSsaégbw. Exak k&a&l ftnv«ílö Alig a kőarigak kWaigára Na> dw tiik 88 Unkbea ; akaaakiaokkal péreai-láakéot 1 krajcárjivil 88 köaaágbaa; jigvatk a laadaaéat M^kii tiltanák 78 k&uágbaa; a jaiyaök által iiiiiéiag vár raodstatt, da néf iaialvúagálulia 48 kSvdgbaa. Elaoi klr a i éikék tU köaaéyWl jeleatalaH be la pedig jár, la ániakár 148 k&wégb), paraaos\|vra kar 16, MtfOkta jégkár 8, rovarkél (eaioMNa) 4, Hbkár tfj k4aaé\|bOl. Aa éiWMnéki aia8k jalentéaa martai a fogai-iMati kaaaál aanteabar tégla báUaiákban volt 8.718, október hóban beirkaaeti 8.768 s igy ti-iaiéiét alA kertit 1488 Igydarab; abból okt kábaa MAslaratak 2.414 dbtn a i«y ektóbtr tl-Ha bátralékkaa oaradt 8.072 Indarab. At badáaAl neptaotm vtgia bátraUkkaa volt 1864, október bObao leiráa végen kiadott 2.481, Aaaaaaaa 8.976 8\|]rdirsb; sbkál oki kábaa la. Mik la tagadiállak 8.606 darabot a in aa iro dAaU aki tégáa bátrilékbia maradt IW ügy-darab. Telifuttában. . bndiia laaapéak magiat (iJniart boiU a aéimigja) «ai>áat. Rt ok aélktll áa aagyoa helyisen. Ka elwt kMlbelQI ilt, ti«. akit évvil, atinie ttiaaaa indáit mag a névsMgyarwIlát. Oljrin látassa, kofjf a viocIgpok itarkiut^aégibin mát halAnaoti pialk éHoti be, Dr, hm Adw/ tUtépadvs kilelt sMg. 2akt 9i Mán (4. tap ) - Ml hm "HM* Higy iut sokéig, akkor a magyar nemiet oanpt Kákóey, Ilanyadj, Zriaji Is tfyáb k(Mk utódaiból fog állani. Mit (ofntk a badvert böaök itólaai a méavilágon, ba vimitakintaaik otddalkra: a Rákóci Jakabok, nanjuü Jcigak la Zriayl luákok nemiet - ..... Pedig bál awk a badvarfl böaök sokkai oko sabb amberek ál jobb magjarok voltak, bo\|j nem u a tehánj kissé merésiebb névasgyaro-ailáf megaavarta volaa airi ilaakat. 7 Éa a vicclapok sokkal o twakltaa cselekedtek velaa. ka art aa Brvsaditiean iaAUt —sgaU ■at bagyták volaa bábontatlaoul tovább balolbi a tirsadaloa miadea rétegébe. Hadd váltottak voloa it aaok a nevek, miken a tOraa-gyökerei migyír embernek majd a nyelve törik jóbsagiáta, lörttlmitnitl magyar nevekké. Mennyivel kevesebb bajnk voloa araet at én asegéoy kerecaaayi patriótáimnak, mikor bejönnék Nágy-Ksaiisérs áa-kereiik a ,Filbtdr\', Rozincdjg\', Ttfrütd«\\ ,Makrejttr\\ .Ubbok\', arat, attán bejérjék isagények a félvéroit, míg találnak — u Slilíojtank sierint — tgj okos embert, aki aaglrti aagynebeien, hogy talaj-dnaképpen Friedenibal, loiaaiwaig, Ditriehsiein, Markhreiter la Laekenbach urak rejlőinek amai álapotaa átgyart nevek miatt. Nt, da ei uj ater év köiiötén, it újra íel-asiara verődött névaagyaroaiiáai moigalom va-IöatijgQltg több eredménynyel fog jázai. Maid ettSnnek aaok aa idafan hangaása nsvek silpaa sgyatáaalin. ~r r——~ - Ipa, kagy a aé» áa a batalat ériés itawi féle ösaasköttatásbaa aeta iHaaak egymással. Saivesaa megengedem, bogy Kolbenheyer Elemér wive éppen olyan laikasen varbet a basáért, mini Kund Töhötöml, sBt kogy a baiaflai áldo-utkéwég^ai öeiinie kasalt mutató tettek terén talán katlroioitaa ÜHÁUe- ia áll. De bát ■Irt aa boibainé meg Koibeokeyer ur sít a kis áldotaiol is a magyarság kfllafi nyilvánuláié-aak, bogy mire u sirsdáves ünnep bekö-uönt, öt ii mint Kund Elemért Odvöaöl-kaastk. Ebben a nemieti óhajban aiaoa semmiféle savi-aiamai; w aaaa ttirelmMliaaég, nem gyűlölete •x idegen aévnek, hasim anpin egy kit nagyon ia megengidhetó öatlse a kaxaiseretainak, bogy abban a lölemelö pillanatban, mikor éter áv temérdek vihara atán nyilt boa^akkal, a kulturális éa politikai haladás terén ii betöltött kö-teleepégek tudatával lépVnk a kultur-nemaetek bíráló saamMleta elé: miadeaInköa, baaáak és nemseiQnk miadea legkisebb iifilctén ott ragyogjon a magyar nsmisti gsniuss. Nem akarom hinni, hogy aktdni idegen, aki eat félremagyarás&l éa hogy volna haaájit, aemteáét merete magyar, aki sal meg nem értené. Ninei frfy hatahnu tradicktaaKi ragastkodia vagy Qsieti érdek, mely a mtgyír nemzetnek auel a tiaatalainméltó köaóhajával atambeál-litbató volna. Ea ba volna: ikkor ia meg kell boani eat u lldoutot, mert bist éppen DM Ftrtnc, a mi vármegyéik nagy halhatatlanja mondta, hogy: ,elsö \|« leguaatehb i^yen előtted « kasa." hírek. - BlaakavNa Ialv#m ÍVmgy-Kamlaaám. A péoel kir. HHAábla ehtöke t Nmlmik luftén, nov. IT-An a déH vonattal Nagy-Raaisslra érte-telt a kin törváaytaák megviaagáléalra. Vele jött titkárja: Hmm (léia la. A magyar blröi kar kimagaelA alaMáaak IttléMt hirdeti ai a lobegó ia, mtlj a klr, tflrvéay«É énOletéaek hemmkaaiin leng BMdotitl JWrvtn táblai alnAk TMK lAiM kir. Mhéayivéki einOkhöa, Hmm IMI. M9M»I* M ll-dto. Q4n titkár pedig AMk öéea kir. tiblai btrlket Mállott. Migérketlas ótaU birataloe visagaiaiot megnakltlta nátkfl lolytatja ■ e klrta mueaak jogáaakörei It IHaadáaa a saivm «iaáágasirrtai « llMMIet legbeniíbb érdeklödésévil «seaik körül. Tiasteletlrv a megérkeaáe sapjáa, aov. 17-én aata fdtti Oiimiaai FBams klr. taaámsi vacaorát,— WAa: Ttok LáttU tfrv. etaAk ebédet, 19-:kén Mikot Odsa táblai bir6 vsoeorát, tO-én padig FUhét Ftrtne klr. klajegyafl ekédet readaeatt - A királyáé aévaapja. Hot. 18-ikáa, Eraaébet napján Utenitiaxtelet volt a sasát-fá-rendek tamplomában, aalyaa W Ntrbmi, k. Cnos pontikkAli, Ikrtátk H$mr la Jfaafc it sientferencrendQ áldoaöpapok pedig oe-lebráltak. Mise alatt Stday Ltím éa Ptrtétu Jutat aa irodalmi is mflvéssati k6r dalaakdréaak tanai duettben atépaa énekelték aa »Ave Mániát* Minettk Antal, mintferencrendl áldoiépap diatéael Mlaa légla a daiirt Itt -Sitmtck Zmpmmd karaagy v esetése mailéit a Kirllybymnust énekelte. A nagvhatáau kvmntts Jikai királykfmnuta, Bofitieh Mihály budavári prépost átiratában, ki MU Károly tvaiéki birö.a müvéiaeli uikoankly elnöke kéralmére legnagyobb káaaátgel bocsátotta aaaa haaafiaa sonsaüvet, mely eddig aMaali agiaékl a badarán Máijtét temploabaa adatatt elö, aa Irodalai le Bflféaaetl kör randelketéeáre. A kör féríl dal-kart padig aam kiállt tea időt, aémHfaéaágat, kogy asaa nebéa aalodiáju, mfivésu darabot teljét tiabaloeaágga] elöadbaaee, aiért toljam elie meréaaal adöaunk a darák dalkanak. A miaáa jelenvoltak a yAraat magiantoa tagjai JaUráay György polgiraeeter iitllr,törványiaéktagjai Mikot Oim h. elnök veaetéee mellett Torwbá oit voltak: a katoaahtiaatiktr, a külöaböaö tanítói teetületek % tauulö ifjúsággal a agyas ki vaialok képviselői. BfáaalMa. TiMtalattel IrtealljDk\'a\'fldaidr- \' rntnti aU, Tmitü 7WMfM t tagjait, kon a miUsaiami 21 oru. k EgyMmn Tmlg/i tom-frmnu tagja onk at lehet a i nyuitandó ked vesményakben emk aa rlessetlket, ki a i forimt topifi Ujai /. éa dtetmktr hl vápáig MmtriU MSN igsagntöbo* (Budapeit IV. Oovag-atoa 16. siámj beküldi. Miadea koagrasaiasi tagaak jogá-baa áll a kongreasiaa bármily tiákomriéiyábaa k annak öaaiaa üláieiben tankoskotai ll saa-vaini. Mlatkogjr pedig aegyei Alt tanitó-ieélO-letünk jövö évi kngyülését épen a koagriamait aegelöiö napon fogia Badapeatan tartani, Mmél-Ifik, bogy egysshlstüak minden tagfa réaat lag vsnni a koagressaas flléaein, ai ooak (tgy lehat-légaa, ha áec. végéig ielenikeaik s a ÍM tagiági dijat beküldi. Ftlmiri Albtrt, Alt. tsatftlati elnök, Zrínyi Károly ffljegyifl. # — HymscB. Fiim Adolf mérnök, tartalékol honvédhadnagy a taliaáai (iutmaan-4éle gyér vetetöje november hó Mén köti aeg a háaai-ség frigyéi QMtUm ftt-Op BT leányival Atüta kieeaaaoaynyal TemeivátoM. - A Moramakerecg HledrAI Máregvia-ben megem lékeatünk a Koronaberoeg-utea talaö réaaénak állapotáról. Tekintettel arra, htyy a kongó-iégla kaid kimenni a divatból, aam igen bi«tunk abban, bogy leluótaláaunkra nyombaa bottá fogjanak a járda megciiaáláeéboi, hiss mi kaniaeaiak a peiróleuauál ia egyaaaaM a miiemre ugrottunk (bár elég eaaroaoeátlaaftlji áa igy valóaxhiÜ, bogy a Koronaheroeg-utcábea le a sárból at ualsJtra fognak ugrani. Iáival aaaakaa at ugráa ideje aég meaise vaa. e\|T\|ü6re beérnénk ataal, hogyha járni todnáak. Jihral aa a gyalogúton lehetetlen, megpróbáltak art a ka-csiuton. Eaen próbálkotát egy olyan filladMrfare veaetett bennünket, mely által vAroennk esnk-himar hireeeé válharth. A kooaiut kotlA kfltpáti batalmae litmkók Qtik fal fejkket áe atapoa axsmle után arról gvöiödtftnk mag, hogv aaaa nem váletlaottl kerültek oda, aaaaa ■ utoa megnyiuatoit, a helyett, bogy a fákat kiirtották voloa,egéaa egyuarüea tövükből kivágták éa eaan fitutkók aagmaimdtak imWksa tatöA aaokra, kik ataáiakat foodwalk. Hagy atoabaa uia faltukók ebbeli aáljokaak tatjaién megfeleljenek, tán helyin Íme snekke aa illető kösflsk neveit ie bevéani. — limeidiá a pslglt waal aa itgi tl. Kováoa Kárnljr a. egeraaegi polgármeatar meg reagált igtamtgl álkpetára valló klti kaiima lemoadáaAt a polgártnsaiiri illáéról at aliapám hlvatalkoa Inlétltt irásketi headvlayAkaa beje le etette éa aa * december 11-la éMtattát, ma> fotaakók Nagy-Kanma, caíllőrtök. Zala 4a. szára (f. lap.) 1815. november M Sl-4i lyet 1886. évi sajáttól fogva ás igy tía áa « — A fc«Mla aAgar. Esflk nagykanizsai orvos asaksssaájt a sípokban otthonról levelet kopott, súlyban rolronal hogy lét Skrűl értealilk Ot. A itvtinek atáirata is voH, még padig aaai minden hnator uélkOl való. A katJencláa utóirat — mely ss illetff doktor ar tslvtttégébél jsiott aierkes<tósgUnkbe — tslfeses kflogátlllaa Ot togtaáávsl vaa Irvs s igy hangzik: • Vigyáas, auadiz vigytza, mert a mai világ áa aa Slst a (QhSs bttonfo, míiiis kihajt s bul-Dsp lábári pja a 14. Aa előbbi aeseststhsa káalogással maradiam eaeretó aógorod: Attaló,< — lakit villán K hó 18 án Nü\' t ét ttt Arakor VUlmdtoy t^ador duasnaki földbirtokot-1 boa beállított egy kfeép termelü, barna, himlő-btlyes, pátator klnésásO legény két vedé«»fegyverrel és 1 kia ftfatével Itifegyvtrkttvt as a lóid birtokostól H táras ntxáheh iÖQQ fariatm követéit Vlslaadvay kijsftnieiie, bogy neki ja-leniét niaoa ntikon péaat, mirt a rabé tltllt ebhell kíveteléstlfll ta inageléftdttt egy Issosa-tér fegyverrel ét 8 pint borrtl. Bortnáénl ss sbiakon t-Mor halált a szobába, dt osm liléit Ógyssssnap éjitlti KoUay Altjoe kaoorltki kflveégbirót ia eiermoeéitetit a gaitmbtr, ki tk* kor mér aáaudatgtvtl volt, Iit tsak 200 lurlntoi kfiveteltek, dt ntm kaplak ssmmil, mtrt mirt kóreáaiéaákek halbalótebban érvenyetithetiék volna, a gaiaai oaandacóra már nyomukhnn volt, ts n betyárok elmeneküllek. — Hir easrial Zala. Sasnt Baitiaon is jártak a bttvárok, dt arrfll a kaniaaaJ essndóresakeas hlvstaloa ieleotéei nem kapó". Aa fiatstt rtraégek mozgósfivt vannak n a nyomosáét 8Mor Láttló osendór-iBbsdosgy Msmá\'yeesn vtstti. A gtlasi ottndórórs itlsntéaa át tgyéb elfljelek ntrint blstotra vehető, hogy a fassmbsrti csskhamar a eetadortég kesében tstt, hogy ssnyir* reá Uk erődal k egy-ery hi-ntrbokor a bajéoaték eaararjéra, hosy aa agv Itpési aaa Ind lovtbh haladni. Caen haj nt?aa Jéaa céljából már több rendbeli hinérirtáaé ki* "érieteket tettek, dt egy atm vált tw ugy mint I jeltnltg Halálon KUrad él RéVjPílöp mállott eatkSrőlt kiaérlet, amely as oioaéttgot it takin istbt vévs, mtrt egy pár aapaaáaoa báréi ki »éva ttaalhtsca ksrflt, mindsnln sazkflaóibetO. As egéss eljárás abból all, bogy két kőtat köaé agy darab vaslánooi kótntk a esőién tgy bizonyos visteritoriaiaot, úgymint n haláaaók azok-Iák a hálóvei. a kötéllel baksritnsk és a kóiél két tétét a parton laheiőle* a isgtávolabb egymástól klhoisék, r WIQ bekeríteti isritorin-uion levő Eintr, T~ knttlrs tekaródrik -éa a hu-sts által gyökeret Hl itts kisssdvs. Ezt s procedúrát mind addig ktll aaatán iolytaial, míg aa egére kitisztítandó helysi binsrmsntettté ntm lettéi. Vasúti manttraad ÉtfUp* 1896. májút ÍM Ftninst állnaát — VnanMamMAIkAada. B.-8at. Györgyin folyó hó 18 án d. a, 10 órakor Kánissn lalftl beérktaé karlatvonat eatasttlkéaóu két répávsl megrakott koeaival. A aosdony eldBIt és Össze törött, a kél réptt kooei ée akavioavoaai I komija saétrombtiijsloit) A kavioavonntot klaéró flö-munktekei harmadosztályú kocaihsfl voir sr-belyesvr, de it nsgy IJtdtégrn kivűl egyéb bajok nem eséli, A kár kóirillbtiai 80 tttr forint. — A Halai aeAvtna. A oaargól fógyaná-slumnák van egy leljemui szegény 1 tő osztályú nóvsadéke: Kappant Érni, A Bntnl gyermek valóságos ssttlsielt rajzoló mOyéag, aki raiaalval nagy fa tOné»t okosoil. Ewlifólfl> Tik Biti vtu-naslérését méaolta Is egy kónyomai után, oly. Vgytasn, hogy a aismlilőt izaaán ó-oétlttrm ragadja. A uagyitnil aáaolat tollrsja, tshél s lagnsksaeeb, mert ott korrigálni ntm Itktt a ennek dacára a kép oly mOvéasi tBkéitttsséggtl van ktrsaztaivtTe, as Osses alakok oly életlidtn Va\'nnsk rvprodukalva, bogy a mtt bkrintly avt-imi kéznek ia diotéroléro válnék. Kappant Ernó, ki tgy nagy-fládi iptrot gyermeke, annyira ttt-gény, bogy itnittatatárél fs a jé emberek gén-üoekodnak, A sztgény, mávétsi n^jlkmmnl biré flu atgélyeaésért gyOjtéat rtndttntk. -- Tol vájta m vutlet, Grtlntr, Mit knleon állouiatotó ttátidoN november 14-án t déli vaaut reggeli gyorsvonatával Ntgy-Ktnittá* ról Badaptai-fslé nlaaván, t voimlou elaludt. Ltpeénybtn aitán sms ssomoru valóra éhrsdt lel, hogy értékts aranyórája éa arasylános, atly s vonatra Kutlláaa alkalmával még megvolt. nyom talmiul tlifint. As iamtrttltn tetten, a kéroault ttáttdot álliláti aaerlnt a btlatón-satot gyórgyi állomáaon h/.Állott It n vonalról.\' Kinyoaoatti Biytbtn t btlmooparti állomások mindegyikére táviratoztak Lepsényből, t mos-géaklsiott bár s vidék ossndóraégs it, dt a vt-suti óratolvaj ez idtig kipuhatolható ntm volt, — A balataal klatr gyors ttrjtdétél eddig mindig t Baltion otkély vlsmagsaságának lulajdonllotiak, dt tz idti magas vlzállta aa ellenkezőről gyOtólt meg binnünktt; mtrt aa idén, daoára kogy a Btlalnn vitmtgntaágn t mnlt évhez viizonyitva innjdnem tgy méierrtl aagaatbb volt, tBbb volt a hínár mint tnntk elóitt bármikor. Annyira áa oly tttrQtn terjedt tttn növény n Balaton vitében, pertae otak t Salai partok asnttn, hol a tal^J laaa éa aQppe-dékes, hogy s fürdésnél, mint " a hajókástaaál ksllsmstlso osspáasá váll, KDlHaósan kissbb csavarral átlátott benzin és pstroltua motorot hs-jókrs nésve kellemetlen n menet, mert Van rté « Iccajé illsptlbta lávl (vsléél HMker-rála\| hlaté, egy levekatl háelé aáega éa I agy DéllMelt Mkata (rbartea) JatAayaa áraa rlataatá. nlvetkat a kletéklialal. Hát elagáaa alt\'Sl aaaba klaéaaéé. Bévekbrt • lap klatUhlvatalékaa. — ICtktedn, rtkcdúhj U tlnijálkámdiUmil mtlegen ajámjuk-\'l; olvntoink Agyaiaébe Egger aijjntnlinuott biztos hatása mellpasstillalt, Kapható SS és 60 kros eredeti dobosokban min-dtn gyógyasertérbsn ta atvestbb gyógy-fDarer-Ihletben, Fő- ét ssétkttdéti raktár Egger A: flsl Nádor gyógyázertara Bptaisn, Váel kórut 17. Ílnduláa Érkezéé luWrl Tnlailn M \| Í\\i\\i\\ i Í jljil i_ L. vf é tí ragz. Igy. v. i S8 Mgg. 31 faa. v 8 86 d. nJsa. i. 11 Ml . M. » tov." n »» aaie ha. ríttt» £ fv. v. [ 8 60 I v. v.J 7188 rtg. . \|v.V.j> 80)^ v. e.\| yjÜ jeelt 88A«a la«. r7« OftlreggJaa v.- 8 églraeg. E.-Eg. I v. v.j 6 18Íd. a.)v. V.l 8 04 regg. laa. v.\' 8 05 d. nJk, r.j I Sé d u. k tJir igjaflal P. v.\|10\|l5 -eatr - B \|»y- »J « él Tfg. aa. v. 8168 ragf. \|v. v. 10 — regg. «. v. í 189 d. a. •8 HL V. 8 - d. s. V. V. 8\|44 sete & \|pa. v. 12 16 éj\|el zy. v. 18110 éjjel Birnrr-rH;y fs« ua,fc4i». V.j d. u.\|L,. v.jII 84 Bohloht.fála a kalaa vádlagygjral a Ug\|abfc Mladaaátl kapkalá. Eslelöl esarksesié t »r. 19 k nme Ls\'ptulajdonoa és kiadó: 8\'8 ao»Mi,><téi, Hazai aszíaltipar részvénytársaság. Itartijté: 1,100,000 kar. Ttswsit iroda r, IliMPBT, iruj-JlM itci 34. TirtáWWé- aaajaié hat. Tiisttltlitl érlealljok Nsgy-Ksnissa város nemet kóaOsaégét, hogy tékiillgtiel as előrehaladott évsdra, mnnkálatainkat a jövő 1898. év tavaasáa iogjuk helyben mtgks\'dsni, képviseletünkkel ŐSTEBXEIOHEB BERNÁT ural I—■ ;--------(lakik TérMht faMe) • bistnk msg, aki W mindennemű nzs/sit )Ma, udvar, /eiyeaé, raMr, mühchj, ptttip, Urrtm db. burktUtokrti vooslkosótag teiviiagilAsokkni, asoigal aa task kéasitésél s Isglényóstbb feltételek ée juUayot arak moiloit tlválaljt. KiiOna nnyngunk és solld munkálstslnk as orsaág kSsSnaége előtt Ismeretekek lévén jó blrnsvflnksi meni munkálatainkkal ia iga> zolni fogjuk. Hszai asifalíípar r L Hndapeat, Arany Jáaoa n. 84- 840 3-8 0000000000000300000000000 000000001 Szabadalmazott h&jkenSct. Az ortságos kőstgétsségflgyi tanács véleményezést alapján a m. klr. keresksdelmi minlssterium állal assbadslmasott, sazsl vlré-gtkbél kátzail estisé lángé szsktshlsttlvtk tttfl Mprébail hnjkenócnöm nemosak a haj kihullását akadályom meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes színét is, sót aikalnuutása folytán a kihullott baj helyébe e legsűrűbb iy baj nő iámét lp kla áéflalg Ara -gp TT-p tégaljr a«a- — m a* kr. 1 Art kr. Külön i szőke — és külön a barna hajnak. — Használati utasítás ingyen. >jÍ, a kóasitfiiiúi: Schável Jánosné m&i. Markó Lujzánál Nayy-lanlaaán (saját háxában). BELVI LAJM gyógyszertárában és Kelrtl M. HI4rdivat-Ozletében Fngy-Waalssáa K>OOOOOOOuOOOOOOOO OOOOI Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. ÍJ. szám. (6. lap.) 1896. normkerhö ílén Hirdetések felvétetnek M4/18M. Haszonbérleti hirdetmény. könyvkereskedésében Nag y-H a n i z s á n. PSERHOFER J.-féle gyógyszertár Béoaben, L kerület, Slngerstraaae 16 szám elett 3mjIK touf mm iWuhaa--------------------- VérilMHIé li>l>Mit oMlöit általános labdaoiúk aave alatti aa nlóbbi unt t«l)« Jegial üi^rrfatillt mivel caakagyaa alig Mtoaik hatagaág, malyban aa»a labda-onodáa baláaaw\' oaoraairma ba naat blaonyitották volna. Rvttaadak éta aaaa »k álulánoa altoejedáeaak örvaadeaek éa alig vaa crnlád, melyben aaaa kitlaö kádwarbfil kéavlet aam wlna találhat* BaáaUlaa ama Utol aaaa labdaaaok Uaimarftl «jialtataak éa ajáaltattak miadaa aly bnJakaál. maJyek a raaaa maéaatéabél áa aaékrakedéabél arvdaak; ■Int epa-aavarok, mjlajak, kdlHca. ifotolaláaah, aranyár, báltátlaaaég a kassaié bftegeégaknél. Vértlantitó NűaliiaiéjafcnU fogva klMai bataanl vannnk a véraaerinyaég áa abból aradé ba-Mokaál la: Igy aápkérnál, IdegeaeégbŐl aaármeaé foJftJáeJtaál atb. laaa vArtlaatltó lab-I waaak oly iWayéa hatnak, hogy a ligeaakélyabb fájdalmakat aam okoaaák üa annak folytán még a laggyangtbb agyénak, de még gytnaak által la minden aggodalom nélkftl lg \|fatkaig\|L A aaáaitalaa hálairatbél, malyat a labdaoaok fogyaaatél a legkllBabaaibb éa lagnt* haaahb bategaégttk atáa agéaaaéglk vlaaaaayaréae folytán keaaáak intéatnk, aaaa helyen eaakía aéhányat emHtflak aaaa magjagyalaail. hogy mindenki,. « ki «aaa labdacaokat baaMálta. mag. vágynak gréaldva, hogy aaokat tovább fogja ajánlani. boa fodaU agyananon aláír áaaal vöröe aila baa van ellátva. Kflln, 1IM ApHI BO. napfolt Paarhofer ar! tegjran aly\' aalvai éa IriMtSa^aakam lámát ti takarót** aa ia Mit lalhaiatían vártfoiüfeé InMaaaaibél nttnvétallal fnaadja aa atoa W kgmtíjM töaflniUmit I eaodahatáaáért. ---•,--] HUSIT mise itMHiasr- FawHatik Iforaaa. Kaim tlmlantlial. Kanéba, FMdalk mállott, tWT aaapt li. \' T»klni«ta ar t Tahin akarnia vall, kegy aa 0a labdaaml baada kllaá katttUok. molyakaak ba- ll —mmI magtmcai Ka gynrmakágyboa ntfswiytra. kw aemml munkát »am ÍM kéfM vágatni éa blannjfára inámv boHak Hal rmimék, kwla aaaéákiia milté labdaaaal antant nam mntatt«k volna Wmc. Aa lllaa á)Qa mag Ont eaért eaaiwr. K«ur Maal an, bagy aaaa labdaaaok fia w léké-ki focaak vyégvltanl amint már máank-fa igimiigtl ilawaajMliiiii eaftaaégil eaalgáltak. KaUea Taréi. R«cUJMy. 1MT. aav. t j lMIvantimMU ari A lajrfamibb k&aalnatamet mmlHH"—iidJönak ü>évat aaajaáaé\'.\'t wfj vében. Aa Illaté ft évan át aaanvaéait gyomor (árnlKan 6 fUMitü, már«latit ti magnnta maltrfll agvébkéat la la mondott. mMAn vélat \| laail agv doboat kapott aa ftn kitiné vértlaatlté laMamatkél a aankaak áHnadé kaaanálata folv-\' tákiliiiwa kiayégynlt. Lagrtbb Üaatalattal Wiinmittál JoaalW. ittbaagaabaramt. Gffihl aTtW máre. IV. Taklntaiaa ar i AlttHmtt tonátaltan kér é aaa* fa valékan baaanoa éa kkftné UM** eaalbét. II nnm ma\'amlliaiani lagwagyakk alla-t klhdvtttaaaa labdatamk értékn "tat 9a aaatU akat aaa\' aTkaTmam nytttt, ■ aaanrai likaik lagmalafaUmn fogom ^jáalanl. Kaaa hálalratom tataaéaaaarintl haaaoáláaár» flnl ana>-aat Nkaiatmaiim. Taljaa tkatalattal Haha Ignáaa. SaBéaln. 1887. aki t T. ar\| FaUíram, mhmaHat aa On vértfaathé lakdhamikéi agj mmaart t éibmml kOldani aalimfca^lék. Oaakla aa Aa oaaiálatai labdna aak ktaaMkamm. kngyagj gyamark^tél. maljr amram • évan át gyWirt, migaaaliáaltani. Ki khiamb wiiam ■ohaaam fognak klfngjrnl rnláfin lagforrébb kámBaeiimil kmaaam. vagyak Ümtihtiil Ivtakl Aaaa vértlartlté laMaeaak aaakla a Piar-hafar l.-flla, aa .araav birodalmi a Imákéi elmiitt lyiiyiiértárkae, Béniben, L Haiiritraiae 15/U. a. kéaalttataak valédl minflaégbau a agy II nem labdacaot tartal* ■aaé éöbaa ára II kr. lgy-«mmag, melyben I doboa tartalmaaUtik, 1 m 5 krba ^arfll bámiateMea atán váteli klldáaaál 1 frt 10 kr% JSgy eaomagnál kavaaakk aam klMetik el Aa laaaag alfibbaal bakildéaánél (mi ler Jobbaa poataatalváayoa aoaklaAl tatlk 1 bé^ ■aataa lilái miI agvilt 1 eaamag 1 írt 16 krM I aaamag I frt 10 kr t S eaomag I frt M kr, 4 eaomag 4 frt é0 kr., I eaamag I frt 10 kr. áa 10 am. 9 frt 10 krba karil W M. Hagy ollarjiéáalk k&vatkaatá baa aaaa labdaeaok a legkalöaflUbb aavak él alakak alatt atáa—tatnak; annak kövat-keatábaa kárvtlk eaaklt Pnorl.ofor I4kl vértíaatlté labdacaokat követelni ée eaakia aaok taklatkatAk valédlakaak. malyaknak kaaaaálatl tlnaMáaa a Faerhafor J. aávali gséemai fokát* máuhan ál mludea egyes 49* hűim r Idllt Berntiarcl-féJe alpesi fpliüDenr. W. a-Ul Bregtuunan, ing I frt 10 kr. Vs liag 1 frl 40 kr. TO^ legjobb aaar minden kieavéavaa és oiaaoa baják, u. bl gvrlaoagybántalom, tagaaag-gatáa, iwliUi, mlgralna, idagaa fngftjáa. t0fá)áa, fllaaaggatáa »tb altaa 1 frt 10 kr, 1\'aoiocbiÉ Imi^enöcs. eaea éta vstsamanyl kajálraaetl aaar ki* a6tt arvaaak állal I ta^abknak aHamarw. Igy alagáaaaa kiállított aaelenoéval I frt . Steadel tanáriéi. Ütéa é, éa aanrás által akaaatt aabakaél, mérgei dagaaatakaál, nDkakae. aebaa vagy gyaladt mail, vagy más Ily ba-foknál mtat klliaé aaar Ifin klprékAlvn. 1 téply 89 kr. Bérmentve Tfr-kr —— BaMaa^ \' áll a«b !■ iái nerviivr i.m ma r ap fogyna tagakra éa miadea kre, mint lagblatoaabb aaar alls-1 kieaiggal 40 kr., bárm. ö& kr. • agy általán aaaa iamert klttuO I, hánlaaar hanit, rakadtaég, gir-aaia klilgén atb. allaa. Igy Ir^aeake 60 kr.. I üveg bármaatva I frt 50 kr. (prágai aalppak) megrántott gyomor, raaaa améaatéa ée miadeantfl altaatl balok ellan kitiaé háaiiaar. 1 Ivagoaéval M kr. II Iv. 1 fri iltaliioi WüM 1D". faaaa emáaatáa mladaa kéTotkaamáajil. a. m, föfáján, aaádllás. gyoamrgiroe. gyomor-bév, aranyár, dngalás stb allaa. 1 aaomag ára ! fri •gylveg Wkr., 1 kis Ivag II kr. Por a ÉiuaÉ ellen. Szr^ laaadást a aa által kánaidl kallametlaa saagat, épen tartja a lábballt éa mlat ártalmatlan aaar vaa kipróbálva. Igy da-baaaal 80 kr. Bármaatva 71 kr. kitiné aaar golyva ellen. 1 ttveg 40 kr., bér* aataa klMéaaal 65 kr. klválé aaar agyoldala felfAjái, fbgfájái, rfceama atb. ellen. A Nagyságos és Fűtkeleiendd voaiprémt Saékeskápulan tulajdonát képező xalamegyti garaboncA malom N.-Kanízsától /4 órányi távolba a hozzá tartozó felszerelések épületekkel jövó 19M. Isi Oylrgy mmptfél keséva báraai éwt Mltarteaui haszonbérbe adatik. , » 4 Ugy nemkülönben 8\'/% hold melynek fele része szántáMd, másik fele pedig r$$égbó! áll, szinte haszonbérbe adatik ki, a fent jelzett id6t6l kezdve hasonlóképen három évre. Megjegyez-tetik, hogy a malom bérletre készpénz ajánlat teendő, m<% a szántóföldek utáni haszonélvezetéit bizonyos mennyiségű roz$ adása természetben ajánlandó. Bérletre vonatkozó feltételek Veszprémbe a jószágfelügydői irodába megtekinthetők. Bérleni szándékozók felhívatnak, hogy bérlet iránti ajániatafkatlegkésöbb 1896. február 1If a Jószág* felügyelői hivatalhoz adják be. ~^-Vcsrprémt 1895. november hó 1 -én. _ ^ MA S-l Jóaság-fUSgrolőoig. faieoeia Golyva-íjalzsam. Ut foleoralt káeallmáayakea kívül, aa mm trák lapokbaa kirdetatt laaaaa bal- éa kllftldl gyégyaaaráaaaU kftliahgaaaégak raktáron vannak áa a kéaaletben netán aam tav5k gyoraaa éa oloaéa magaairiatataek. — ISatáa magrandeMeak a laggyoraabbaa emt-köaülUtaek, baa péaattssaag alAra killatlk, nagyabb magraadaléaak atáavétollal klldat-aak. Bármaatva eaakia oly eaatban tlrtánik kttldáa. ba u laaaag alira beárkealk, maly aaatbaa a noetakdltaágak aokkal már-aákaltobbek Badapaataa kaabaté: Tlrlk Klrály-ataa 12. paataa lérief gyéiyixiréu nraál, 114a sl\|tt. Tlrlk 01 io9 11-4 hangot ád, mlat a legnagyobb nlka, éa eaakaam olyaa kieatay, a aaabbea la bordkaté. — Aaaa aa mladaa néaéal , akarni . tm4— f tAmeáftrmfo sti játoaWi áa klWalana alkalmaa ajándéktárgy agy kiealayak mfai nagyok réaaéra. [ A kaagaaar aiát bronra kaaggal vaa allátva. mely jd béaáaméd mellet eluem törkatfl. Ara agy 4nmn doWnnl jál aloaaiaagaiva. bármaataa kAidésseí vétel mellett, vagy a ytn siaíagan bakttdéaéval H) Márka e frt DöUlnf éa Wlnter 950 3- 1 Uuttkimlrummtm Ttrjort ffomyam HHhtt frfoV ) Markaaakirobaa, Saohsin. xxxxxxxxxxxxxxxxxx: Sarg-féle Kalodont minden szombaton 20 krért kapharA 4I6UMMI / Rrndati páriaai gamml éa kalkály^tk flnom.ág éa jóaág takintatébaa a klváaalmakat la folil-marják. Tuoatonkáat OS krtél \| flrtlg. liigiaurlwil llgcélaaariabbaa alkalmamba-lék — a frtayi .jaegraadaláaaél l0"/# árkadvaamény. Hagrandaláaak paatoaan áa dlaaMtaa aaaklailtataak KKLETI M. UÓH flrt to aM divatialatébaa —a ^Auraoeu\' -kei —• Wagf Ililllii 190 \|\|—10 $ V; I I I f Sarg-féle Kalodont minden szombaton 20 krért kapható. A legjmbb szin szappan Oj UkLtaáij, patentlrozott Talajdeaiága ; Igen Jól kiszárítva, kltü UaxtH, a haszná- latban legtakarékosabb kulea ifi- Jótállás: tfasia a ártalmatlan a fehérnemű éa a kaiaknek Kláraaitáa: Schwarcz ti Tater aiakaM I»Kaalnáa Nyomatoit Fiaehel Fülöp lsptulajdonoanál Nagy-Kaniseán, 1896, 94. Mám. Nagj-Kanicu, 1895. novamber 24-éo. XXII évfolyam M\'itiM Mr* kla. Iá* MtM4t t U» wW Hmtn Trift—\' >lili\| jiianiiiiu imi»> M %n mám ér* t !• IZALA Politikai éa regyto tartalma lap. 4 Nfi-Huiift- á* ééi-aalai taáerokpáaaiáink, • M»nk«gT a* Ipar- éa kmasha -..... 411 baak, a Nagykanlsaal sgeiygyleHM«alfcesst «a a leNnyn lakaráápáaalár, " a „ntT kánlssal malátagyár H HWHi t klmlalf rl ,, —— " \' .........................\' \' \' \' vttaltjwák I N*H«tMlk MavKaalMáB hrtoaklat kilaiari ^ TMáimr ém amtttörtöiröu.. tliMMllHli TMMiaM - MM SaM, lutmmii inas. Ma tm n >mm «a m — ka) ItaM (IM~\|\|J Im^iii I IMM (IktH fSL »tv. A uivak körül. (—) A politikai 4a társadalmi élet köl-caOnhalással van egymáara. Hogyha a politika hullámai magaara csapkodnak, ha láaaa iigalottság vaai erőt a polkikai élet aaaraplfl fkrilaia, mely mind nagyobb gytt-röket vetve aa egées namiat uivét abba at tmimakOrha ragadja, mely az izgalom oka, akkor a társadalomban k éazrevehetünk bizonyos vállozáol, mely annak agyaégét, nem ai oaitályok atomit. mert ebben a tekintetben a társadalom tagoltaága kisebb-nagyobb mértékben mindig ásnnátl, lassan-lassan megbontja éa politikai pártokra szaggatja. Ö a társadalomnak Ily módon való bomlása kétségtelenül károa bafolyáseal van sok oly dologra, mely a társadalom egyÜttas éa agyetártd működ áaátfll várja érvényesülését. Hiába hivatkoznak arra, Hogy a tánadajmi téren politikával foglalj kőzni nem Inll, agy par excellonce politikai namselnak alig van oly nyilvánuláaa, melyben a politika ngéazan hallgatna, a ott a hol a .társadalom entboréban a politikai Jellem agy kissé pronuncirasva van, hiába osMlják a politikai aaallemat, nyilatkozni akar az, De különben Is, a társadalmi éa politikai élet annyira egyináaba szövődik alkotmányos szabadaág alatt élő nemiéinél, hogy nincsen ss a politikai kérdés, rholynck társadalmi oldala azambaazOkő ne volna, éa nincsen az a társadalmi kérdés, mely egyik-másik oldaláréi politikai vonaikazkmal ne birna Hiszen a politikai eszmék társadalmi át-nlalculása adja meg smaáeknak a bocsát 4a értékat, a politikai tandeáciák oaak annyiban válnak be, amennyiben ások társadalmilag, vagy jobban mondva a társadalomban ér vényaaülbotnak. Mikor ai a • Zala.nagyon fiatal lap volt, a a sorok írója szerkssztátto, (vagyis inkább majdnem egénfen irta) itt járt egykor Helfy Ignác (a lap akkor még nem volt politikai) annak a nézetének adott kifnfrarési, hogy tisztán társadalmi lap nem felelhet meg teljésen hivatáaának oly országban, a hol mindenki politizál. Tagyafc ügy mint Cl tett, mikor Olaszországban lapot szerkesztett a vigyem a vonal alá a politikát, ott a tár cában sok mindent el lehet mondani olyan kOntüeben, mely alatt az ügyéaz aem látja mag mindjárt a politikát Meg ia fogadtam a tanácaát éa Írtam agy pár politikai izü cikket, de bizony majdnem megjártam, mert a sajtó-ügyész nagyon éles szemmel Mit, a vihar elhúzódott fejem MOtt, Ainda éppen azért, mert a társadalmi éa politikai kérdéaek között igen nehéz meg- vonni a határvonalat, a vidéki társadalmi sajtónak as ügyéaz jóakaró elnézésén van szüksége, hogy na minden társadalmi cflde* ben lásson egyszersmind politikait Al van annyi bajuk azoknak s snciálisti nak, mert nagyon nahés a munkáskérdést tárgyalni politikai meléfcti nélkül; száraz theoriák pedig hosazu lém eresztve, senkit som érd al nak. Azért sokszor azt tapasztaljuk, hogy ilyen nam politikai lapok telve vannak a legszebb allegóriákkal, a melyekben a kég alatt nem mindig látja vagy vészi észlts aa ember a tárgyat ia. A szavak körül játnak as ily cikkek Írói, ss aratnának mondani valamit, da aem szabad «gy, ahogy as síelnék, mórt a sajtóper fejük felett lóg, miat Dá« moklea kardja De mai napság már nemcsak ugy írnak, hanem igy haaaálaah ia A aaqmk Ml* Mindig asó, aad. ICewée a tOan, eoh a fta^a, A politikai élet fejti ki azt a bőbeszédűséget a társadalmi életben is, s ami ott sok» azor erény, itt bizony igen gyakran nagy hiba azámba megy. Mart a társadalmi te* v4kanya4gnok nincs nagyobb ellensége mint a sok szóbeszéd, mely lehet ékaa, Mm virágon ia, de ke^éa haszna van. És arra csakugyan alkalmazható az egyik franctia politikus által haaznált mondás: hogy a A „ZALA" tárcája. Bear Utói A ,llli\' «Mtlnij. - Ittad /.oJiib Mispáa házssnáia Tsrsbaeea srOs hullt miáiba hoata a kedélyeket. Altnlátioa volt a koaateraSsia. Néhány hónap malva aaankaa a meglepő, Vá» ratiaasi gyorsan taigklitfllt hsisssas altat tel korkéeaait kedélyek Tasaaa laeeaa teljesen vlsasa tértak a silaéssaipkás korsb* A lasaagyoáá ssswlay ia uilllt kefojenwt tény, véaro átaMey a ariadenaapkaaka. Tsmkma l« kibékültek • llnor eaalád ritka aawaaaaáiév!. Mert ilfki volt as minden k*-tüiég nélküli Márenoae A nwmAnak éa a két tdflsehh lánynak más k osak láthatott kimé a soron kiváU harmadik láayaak kiváló kitkale-táse. HU a tndai annyira jói esett a többi tar keei bmum éa May aairéesk, kogy napi reaén tártak a áaleg (ülütt. Megvolt ahhaa as akglálel tudata, tlslmyugwllsk. Ks aH»t már lakábá u foglalkoaialta okat, hogy a kgtámlskhi vaaámafoa miként fog folyni a Hlapáai háabaa aa ake estély, mely •ár k\| volt tásva Miadeakl ktváaasla* várta, hagy a fiatal a-esuayks, hogyaa laé kslehelyekadai méltóságos káikssayl msiepéb* f Nss foff-a ne vétsége fMdstégeket slkftVetol ebhea a W\|jaa saokat-laa ksly^iéb f A lalal aseaoayt a hosaau, érdek** és valA-éilnltleg aagyna elveseién aánntaaés éta még essk alig látták. Mihelyt aa at fáradalmait kipihente, elegáns fáaaáOk bradea**hs fogolt s asétá állandóan aaaal vall el foglal va, Khhen M odaadásában aeár voll valami a léakrakó sudár aaaralmlból As mtáiyro már kéaaea várta radágali, akik aai mladM kárOrőm nélkül gondoltak a méltó ságaa assaoay első dsbüjér. Azt határozottan kapteitasáiaak tartották, hogy megfhtalhaemn aaahaak a magasabb lgéayahaa, malyakat réaaiai férje, réaaiat a társadalmi klkeleaaégak reá nlaak I Hiaa aaég oly Satal éa lapamlalatlaa I Aa ina, hogy ftalalaága daoára már Agh PktAt k hehalóaia ; 4* aaért tapaaaialatai saág aaa lahtth. A lefméfgaaikh kávéuéulkék ia ekbaa a qitggyÖaődéában valtak. Ktérkaaan as sMly. ICaad Baltáaaé lniaééaa logadta vendégelt Ugwegle\|vóbh volt aa 4 bareUa elokslő- I**sk lakpáanéaak, kan— hiroegnének ia havált voiaa. A karakasi társaaágbaliak nm gySatak illegi weéálkeaai, hogy aa a kla apró teremiáa, akit hóaapok előtt még éaara aam vsltek, moel ki-lofástalaa modorával hogy leköti wladenkiaek figyelmét. Igazán iséjk iga sás bájos á mgny »m volt aiaaM madaliával. Na« eaada, hagy a (tUapánaak aasai miaé- aniatau feleségén o»ttnglk, ki tat a áa odaadást bálás plllaatáaokkal vlsionoais. Mlol derültnek és boldognak látsaoti, al kaira as ai Méltósággal, mint valami gyermek győ-nyOHt-iaép jálékssárével. Da mily könnyen megttnbatia a gyarmak já» téksaerét I Aatán ha elölte ád sem Marit rá; már máalk aiáa vágyódik. A vtómra alatt ajhangsoit aa aáaO toasst tltotiék a Mkfáai, dicsérték kiváló Uléaét, kon oiy kimagadó s minden nöi eiéayayal ákeakaM faiaaégat tkiaasKMl. A főispán megköszönt* a inasatok áa lokaM adrartaaaágflal altatta anyósát, aktnak a nagy boldogságot eiö torban küwönhett. Hyors láayárvaitáaaal, saellemaa tánaifá* kötött mait el a vacsora, A fiatal háklasszoay ténye* alkart amott. Aa urak a fahér aazlaloál maradtak ; tovább poilimáhak áa Ittak. A legújabb saesaáayakaá tárgyalták, (Mahoa aaóltak hnará a mlalss tar változáshoz áa aa aj kápvMrlevalaaaláakoz. Ágh PkÉa aavét attnten waMetlék, miat akt nak legtübb kUáláaa na diadalra a ialoltsk kOseL Váratlan kantért oainált ea a gyereá, mióta ott hagyta a vármegyei szolgálatot Sgymáa •tán rakta la a "laaaélslskat Ugaroké rkagáMát oly Mayanea tmta la, hogy dugdag nagybátyja napon gywmeka ül fcaodte éa aaaak kAvatkaaUhaa Wayiti aMMa a iwtsm kapuja. Nagy-Kuucm, vasárnap. Zala 94. szám (S. lap.) 1816. nonmhar hó I4«éa. bestéd azért adatott nekünk, hogy gondolatainkat elhallgassuk Könnyen hozzászokik az ember elhallgatni azt, amit érez, 9 azt mondani, a mit sok esetben maga sem hisz. Van alkalmunk ezt sokszor tapasztalni politikai szónokoknál is. De — verba volánt az emberek nem érnek rá mindig vagy a legritkább esetekben jegyzésbe venni a kimondott véleményt, hogy alkalomadtán tromfnak használhassák. Pedig ez nagyon sokszor fldvös is, célhoz vezető is volna. Az 1867-iki kiegyezés. Tartalmasabb bodget beszédet annál, amelyet Láng Lajot képviselő tartott nsss hallottnak as idei tárgyalások alkalmával. Elementáris erővel szállította le grif Apponyt iraseologiáját a maga való értékére és bsbisosyitotla. mindannak az ellsiikeaöjét, saut a nemzeti párt vesére tartha-latlae állapotképea jelölt meg. Apponyinfk egész - besaédméaját, egéas működését é« politikai eljárásét aasal a kévé* * zárai jellemezte Láng Lijos, amely Apponyinsk Brüstttlben taansitotl " haztaas Haitimért vonstkosott. Ugy beszélt ^py^y1 kérdésről Brüsszelben is, ■int s képviselőházban ? Nem, mert Brüsaselben Mm, látta Mrd Bán ffy DtttS magyar miniszterelnököt, hanem esak á magyar hazát éa esért iparkodott ott a magyar haza jogsit vi Őréi Appooyi brüsszeli betséda alkalmival az élit, épügy tu egyházpolitika tárgyában mondott beszéde alkalmával is. De gróí Apponyi maga-magának a leghatslma-ubb ellensége, aki maga-magá^ desavuálja, maga SMgát disakreditáljn é« nem képez elviselni, hogy az egész nemzet mögőtts álljoa, smelylyel miadsn nagyobb megnyilatkozás után difftran-ciákba iparkodik bonyolódni. A ysllásssabadság, a recepció, a hásssiágjog ügyében a nemzet elotr haladt és egysserre csak kijelentette, hogy 6 — hive a kötelező polgári náaaaságnak. Es ezt aem máz okból tette, mist csak azért, mert a kormány a kötelező polgári házaaság álláspontját fogédta el. fit a kormány, a fakultatfv polgári háaaasággal áll t nemzet elé, akkor a kötelező formának bisonynyal nam lett volna ékesebben ásóié védslmesőjs, mint Appoayl Albert rél-f——■-. . . És amig Láng Lijos beszédesek es a része a moat lolyó budgeiviU összes parlamenti nyilat koiatait a bizony ilá erö-eégére és biztosságára nezve meaeze túlszárnyalta, addig a bestédnek az a réssé, amely ss 1867-iki kitggafuel foglalkozott, a klaaatieitáa mintája volt. Gról Appooyi azt állitia, hogy tz 1867-iki kiegyezés képes s fejlesztésre és sst tovább kell fejleszteni; álljtjt pedig est ezért, hogy ea állításához agy második téves állítást (fiahssssa, ssaly sserinl s kiegyeséa, még nem lett kipróbálva. Ások, skik a kiegyezést 1867 ben msgköf&tték és a vonatkozó tárgyalásokat vezették, ásókban közreműködtek, bisonynyal t legilletékeeebbek trra, hogy t saját müvükéi éa a saját azáadé-kaikat értalmaszék. Ilyen, világosságára nézve kimagasló mraszásatot adott a megboldogult grif .iitdrdtiy Gyula a kiegyszét egyik megalapítója, annak idqjéo a főrendiházban, midőn ki* jelentette, bogy a kiegyezés megalapítóinak ássa volt azándékuk a Magyarország, a korosa éa S monarchia másik állama közt elintézetlen kérdésekét ideiglenesen rendezni, hanem as volt a oél-jok, hágy azokat egysser mindenkorra eliniézzék, bogy u egysser megállapitott kői jogi viaaosy ssémtalan nemzedékeken át ns képezhesse kérdés, vsgy alkudozás tárgyát. A kiegyezés léays-gében van, hogy aat nem ugyan fejleszteni, ha menstslfl azsfénysorsn isnulói javéra külőn-külén 1000 koroaa jntalomdtj alapítványt téti. - Jiem kiegéaziiem lehet, rsskhngy kiiárrtl., . 1 Dsla a déli ».m rendelt kérdésekben és ügyekben és esak as Assses kompetens tényezők hozzájárulásával, és aenkinek sincs joga ebből párt-akciót csinálni. Világos, hogy ások, skik ezen állásponton állnak, jobban védik Msgysrorsság érdekeit, asiat azok, akik a kiegyezéshez való hSaégük folytonos hangoztatása mellett épen ennek a korssakoe siátusakUunak az aláásásán, diszkreditálásén működnek. Apponyi másik állitását, hogy a kiegyezés még nincs kipróbálva, egyszerűen meghazudtolják a tények. Akik látják, Menyire fejlődött a ms-gyar nemzet a kiegyezés megalkotása óta, akik tudják, hogy árast ksreeik s moaarcfaii azOvétségét és sktk tudják, mily döntő tényező lett ■ország-a kiegyezés megteremtése óta; akik méltányolni tudják, httslomban éa befolyásban mily eíös lett t monsrchlt a kiegyezés álla1, mig addig as egyik válságon t másik alán kellett átesnie és mily erős fnoldhatlan köteléket szőtt- a kiegyezés Magysroraaég éa t -korona köst: mindezek abelslásos és tápasztalt politikusok kéli hogy él limeijék, hogy a kiegyszér igenis ki vtn próbálva és oly forrás lett, melyből erőt, tekintélyt, lényt é» lefolyást merít a monarchia. Esen aa állásponton áll s szabadelvű párt és a heiőie eredő rormány. A kiegyeiéra egyolda-lulag mit ssm szabad váltosisini; szilárdan és tömören áll a kormánypárt e kérdés mellett.Hk Bánffykablnet a kiegyezéshez hü és késsségee, vsgyis egyesíti magában a hűséget a királyhoz és a\' hazához. És midőn Bánffy bem engedi, begy a kiegyeiésbe oly valamit msgy trászáfeak hele, vagy shbél oly valamit magyarászanak ki, smi nincsen benne; midőn folyton iparkodik, hogy a jó egyetértést a korona és nemset közt semmiféle kasniittika, pártérdek és tgitáeio altit se engedje megssvsrtstni; éppen es bisto* aitjs s kabinet részére a koronának éea magyar nemsei nagy többségének bizalmat. fia Apponyi itt is ellensrandásbs akar jutni s nemzettel, ám tesyes kiaáHstat Ia SS ellenmondás, — igy fej esi be a •Pester Corresposdsnt. iajiagstéseit, — nem Isss aem ss első, aem as utolsó mondás a gróf politikai pályafutáséba. HÍREK. — HMsméljrl fclr- Sltúungm es. és kir. vezérőrnagy s 27-ik gyslogdaodtr paraoe<aoka Pozsonyból e hó t3-án báiteiredünk ittsoi ttas-lóalja lelett sasmiét tartott éa legnagyobb mag-slágsdásáisk ismételten kiftjezést adott. — ▲ mlstnter kéeaésets. Wlama (lyuls vallás- és könokístts&gyi miéiszttr WtU-ntr Jakabné szül. Schleiffér Lujzának, a ti a keszthelyi kstb. főgymnssiuBt, továbbá aa ottani községi elemi iskola jó magsvisetetfl és je sió- forgalmi tiastviaeiője, Nagy Kasizsáról Saombst-helyre helyestetett ét Kssseayfi nemcsak mint rendkivül ügyes tisstfiseló tette meg kőtalsaaégét, hanem lObb évi Ittléte alatt tártadaimnnksak is sok jó ssolgálstot tett. Jelmesaatélyúnkask Ugwke-kerttltebb alakja mindenkor ^eménjfi volt; mint kilteő tarsalgó általános kőiaseretainsk örvendett és asért bizonyára igen sokan Issassk, kik Ksaényfl áthelyezését őssmtéiT sajnálják. — k Aassiaárnlá rsf. egjhás kényé. lést A dnnántnli ev. ref. egyházkerület e hó ITfi Bodspsstsn TUm Kálmán eloőklsts alatt randkivdli kBagylilést tartott ITssa mintán melegen msgemlésesett az eMmnyt Pap tiábor püepők érdemeiről, indítványba hesta, hogy jaspók II W Mtm érdsmmns^ jnlalmáképeB özvegyének 1000 írt kegydijat szavazzanak mag, Ezt as indítványt egyhangúlag elfogadták, vsls-mint Vdlgi Lajos hslyettes püspök saon indítványát is, hogy as agybásmegye összes templomaiban gyasz-istenitissteletet tartsanak a boldogultéri — Aa uj püspökválasatáe Ügyében halároztatott, bogy a sssvautoklegkétJW>IB99. január hó 10-ig Hm Kálmán lőgondnokboa küldendők. A választás éredményéröl a márciua havi reodea közgyűlésnek fog jcjnlés tétetni. Pap Gábor utódja gyanánt Ctikt Lajos óssőnyi lelkészt emlegetik. — Egy kis psssms. Ezen dm alatt 1 ,Fővárosi Lapok\'-ban a köveikesőkS( olvaaank f , Vadnay Andor lőispán szentes ügykeselésének vizsgálatánál konstatálta, hogy a tanácsot nagymérvű hanyag tág, könnytlmü gazdálkodót, tobb tisztviselőt pedig botrányos vitxiéléitflk lerbei- nek." Csak 51.000 lorintra rug a Tólyó évi hitel, túllépés ;.a polgármester ur a mnlt évben 8ma Ferene orss. képviselő Ispjánsk 4900 forintnál robbet fizetett nyilvános árltjtés nélkül nyomtatványokért. Veduay fóispán a tanács ellen a fegyelmi vizsgálatot saonnsl elrendelte, s főjegyzőt és két máz tisztviselőt állásoktól feltüggees-tette. Erről és maa érdekesebb vagy érdsktalsnsbb \' dolgokról volt asó. t A hölgyek is slbsssélték s fiatal asssonynsl az atolaó újságokat. K. Erzsike alighanem követi nemsokára az 0 péidájét, mert valéetinfileg menyasszony lesz. \' De nem Rsdóesay Kálmánnal, ski oly sokáig sdvsrolt neki. DehogyI egész mással! Akit nem is isawr jóformán és akihez csak dacból megy, mert Kálmán roppant sokat foglalkozik njabbaa a szép, de kioér kapitányiéval. Igy 1 azután vtaazslteii neki t kölcsönt. így kellene 1 mindig bánni a fiatalemberekkel, ha asesonyok-nsk udvarolnak. Ott kellene Okét hagyni a fa- < képnél éa máshos menni még ha azt a másikat nem is aserstik, Es igen élénk vitatkozás tárgya lett. Klára agy vélte, hogy vagy viszssanysri a leány as ekri udvsrlót, akit szereteti; vsgy hs es nem sikerül, ne msnjen férjhez, Irén határozottan kiislintetie, Itógy st tfrUlt, aki nem megy lérjbez bárkibes is. A főispánné minden áron más 1 bemárt ikarta terelni 1 közfigyelmet, Sikerüli )i neki, A kél titalkoné, tkéf, sgÜtati idegese vált nővér kiutrulvt liáníulta s nvnsodt üs láiilntatns löls- állották, bogy s kis-bagoly hatalmas ssssá bon-akozott ki. A társaság később megint egybegyűlt t As arsk s hölgyekbes cssi lakoslak. Mici már kiasé bágyadtnak látaaotf a külön-iösö háziasszonyi gondoktól. A társaság körülvette őt. « Bókokkal halmozták el. Még nővérei is. Klán köselhsjolt Micikéhez: ( — Igazán boldog Isbetss, hogy eetélyed ilyen ( lompáian sikerült. Ilyenhez nem igen voltak ( izokva Terebesen. Micike álmatag aumékkel néiett maga elé \| téhány pillanatig. Mintha nagy, ábrándoa eze-neit vslaml ssomorü gondolat ködöste volta bé ~ igész váratlanul. Alig hallhatóan, mintha eaak nsgában beszélt volna, mondta t — ób. valóban boldog lehetek. A kts-bagoly énre* léiiekbe jutott ugy-e ? Klárát megdöbbentette kissé Miciks hang irnyalatá. Volt sbbsn valami a gúnyból is, meg ^lemondásból it. — fis. hogy ünnepel mindenki! — szólt Klára, Drkdssve nővére arcának mlndeQ vonását. Itt már ea a levegőben van. — Csakugyan, Ab, ha most ő Is lAlhatna, itt eltetns I Kire gonilolsa V \| Micike aroán futó pír rebbent &t — 0 lérjemmsl szemben lehetetlenné tatát ■agát. — Pedig be sokat emleget — ói Engem? Kinek? — Nekem. — Neked? Találkoztok? — Majdnem naponkint Igazán eaak most lá* lom: milyen osiobs voltam, hogy igy laaéstea, síkor veled ioglslkoiott. Nagyterű karriert tug 5 még eainálni Képviselő less. Nagy szerepet íag jáissani. Határozoitan érdemes véle fogtál* kötni. Micike ma egyre bonlt, egyre sőtétadett. Majdnem tciasegő, éles hangon kérdaats 1 . — És talán foglalkoml ia vsle? — Természetesen. Még pedig agám komolyan, Is hs sngem igssáa szerelsz Micikém, ekvetle* nfll ki fogod békitenl at uraddal. Ugy-é ategte-ated eat, édes aranyosom ? Micike sroa kigyúlt, után hslálsápadt lett Megragadta Klára kariái. Ajkai reaaketve mozogtak, vonaglettak, mintha valami gondolat halt volna el ttokon. A követkeaő pillanatbin életteleall hullott l« I etalon puha szőnyegére. Nagy Kamitna. vaaároap, Zala. M, Mim. (• lapi) Tio. Maardán mi* H Arakor • fArotbAa* I Makié-világ. Alapoanak Maonyull aaon otaébaa lívfi Moamarléla aaalaiia lakóbáaboa Hír, boly tt batviroa, kik a aapokbaa Viilaadvay* Aullati. aaarp»aaindalya íakamrában, hol több éknél Jártak nuiaaakoa 4a mb a ktfaaégbi-nl iUiíla toll Jalkalmoava, tae ttiOti kl. Aa ég AI rónát KMeorlakoa tatlak lAlogatAit, 2at Ra«ní> nklaatammal kiaoaolatoaan agy nagv raktár 1 Ha Iá aaon li megfordultak, hol Maortk éptMat II), maly lalva vall bútorral, ládákkal éa karaakedAnél bapállokáilak éa 77 triói kaptak, gQiigyft\'Ü anyaggal Aa amalataa lak bálban ugyaaoaak aaaa baiyto Muaaai fttldblrtokoa 90 magabao, két bárom lépéeaylra a Itta íátMbétal, forinttal fliatta mg a látogatóit. A galaoÉnaan vaa Mt* utóda aagy botorraktára. A dór<6ra, maly mlaqjArt Igan katyaa nyomon ia- dall, (HMkhaiaar kéara katHatfa a ÍÖdnkoat ittalal álul aJválaaafoit tiomaiédoi épült! padig • oagykaaiaaaí uradalom* éa Ml orÜwi maaayi\' atgtt gyúlékony év robbanó aayag vaa lalbal* Hííiavi, képaaván aa ju$ bérkooaia litáltiát éá aaéaapadláiáf, namkllfttibao a Bokmarg éá fltí 7* Z Hogy Ily kArnyaaal mallitl a IttjKMo Hét ilaft&M laaaa, bogy vároauak agy tgéaa na« Eytda a (li amrtalékáva anaék. midőn aaoa* aa látlak taeollóluk nagy apparatuaaal való klvoaulAeAt, vlaaaa\'éri nyugalmunk, bUa tttaol-tulok lalaaaralána Aa UkolAautiaAga biatmMa att* IfitM* raméaylanUak, bogy a 10a nébéay paro alatt eaak vall. Di ailali tgjf nagyid, allatt lét, lAi agy taéaa éra éa a iHWttdao itta Még lolv-vátl laldta véWlíoaó lalpofkáit kdaalba él »á valba* Ha falu bulvárt at kl ahhaa baaoaló ittf, Oaaaaaealad H0IK) aaamny éa jvamnak, mlad» igyika agy déagft viaial kaiéban éa a Itta oeak baaiar aioílatlk. Nálunk agy •féai óráa ál dtt hAngiH a laa, vaaellyaaiatva a léi vároai, padig ólt valtak tttaoitóíofc a módira taohnlka lag ttjabk vívmányai aaartai k tanait, aok aaoa lórimba kefttlA falaaarnléaaal. Maabalyaal nam leit volna olyan komoly, aaiaia nivaml tudtunk volna etagéay tlioltólak IftlH* NökAdéaak teljeeen olyaa voll, miat agy di«agyakarlati nroduoilé. Klvaaali taa aaaa aaibar aa öaaaaa laUaaralé* •aikkaK ott votl atlndan, aflt aa aaalban a taa ao« liéayaotl da Iganla bléoyaoll a vla. Nao« vagyaak képa«ak inagériaal a ittaollA pa-ramvuukaAff u»agatafiáaél, Hlaa tudala kallana out. hi«a/ Hlaal á^aal naai lahai a lifilragább, a lafjobb lalaiaraléiaal nam, ka nlnoa vla. la mar (lik a j Haolté\' ffloaraaraaok raf)dklvttll arélyél éa ll\|y ■aaralél, U ua vagya ítékQnk rUüa fiéflA. nl aal laaáoaoliuk aakl, bogy ba taial akar oltani, aa foltdhaatéb aaag, hagy abbaa aléaaOr la viat aiáaad««or \|a vla u barmadaaor la vla kall. Ta* lálkjB P^doi arrat hogv aaao kalUk maglaatav, aiart lalAobaa a va#iléaa alatt ÍUA Qavna tn-taaaiéaY a fftijf lárgirévA hg valn\| éa váró* aaak koMadia aam lugla olyaa pártfogó rt-koaaaaavval kiaéral, ailnt addig tiMfi A tlaoltaa vla nélkül aaat agyéb ailnt D»a Qulohotta barea a aaélaialoaa alla«i áa aiérl oaodalkoaank a lalatt, hflff Itnwfm Hyargj a tflaoH^ég l^pamnoa* aokat kl aa tgéaa duaáaiali i\|#olltwaak ág;lk llgiagaaí^ alakja, naai karta atal iiídat, hogy aaao aavataégaa, da aioaioru halytaian aagltva lagyaa, » MMtifi\'^i Dr. Mobula Agoaioo voh per laki tlr aljblré liivnlag klnava#att Ipofaipi al> Olíéaii (agyat váltott (iréaa Ihna klaaiaauttynyal, Uréaa Alajoa parlakl tlAklMi Ogy vM aa#p éa kadvta laaaylval, - H«l vaaaak a várai müal t Mi daa aiaidáa a Howatír Ma tQa vla aiányábaa oaak aagy nahaatn volt aloltbaté, mindaokl ait kérdaata t(áal vaaaak a vdraa lnKjéi ^ llamlaa liAa tUtaaéni k(M aaaii lajiok a rdléraa lavo kai wailaii aaoktak állni, di a tUa alkalmával noaa voltak lalálkaUtk aabol Végrt, aildOn a«ár naai volt Hi\|ak aattkaég, wogtaláilaUak a Talakf uloábaa dtwaa A ntakadáai utak cal* aáláaák«Mi kordiák aaakbao a viaat éa aata ott kagyiak ai al kftaapén Nraaaa, taa I kl ia tud* katta volna altra, bttgy a«ta tUi éa a latokra aakkaég laáa lllatla<t aaatra jallaatafl dolog\| hnugy a Talaky atoába a vároa FOléran lavd lutbil kall a vlaat kordanl, mart* kftaalabh DfáO aam kapkalé la ml ítig ttlrUnal IQa aaatébanV A (OioltéaAf a aaukáaoa miMuo aagy apparalaa aal mag la\| (alaaau la\|\|iraaadé lórink INirlakl lava laaéak Irjii QtOaipal aoaataialhat)tik, koay a lapaakUn 0 Falaéga aava napja alkalaiábol (atl aaaa fcltaélaláanak, kogy a \|»arlakl taatpluuthait \|(>kk volaa ka kauMaa alkalmakkor la addigi aaokéaiA! altáWMaa aa horvalul éaakal\|aaak pláaa a vlK<4tirkalta\'l - amltMiaya latt, a manay! haa 0 FalaÉia a királyné aa^a aan\|ao mar ma far áaakat aallgalhaltak alt a kaidaiíigaai \|vlia ívd tagfai. HaabA Kálmán aöprf lakoa iiamélrébaa, kl még a kAialmullhan Kollár raikl blrtokoa aaolgálatA baa alti, miat lakáé/. Haabóaál magtaláltak aaon lagjvart, malyat Vlalaadvayékaál kapott, 4a nam* haf aég raktárát Doraadva goadoltank arra, I <}aaa aaan kOrülménf olaoayltott rét hogy 6 Jáffc " Vtaiandvayéknát, hanam vlilandvaják agjlk oaaléd\|a la* kftaak a rablAa alkalmával Naaba ftaliii a „aélAlák vaaéra" mulalkoaott ba Izidor Láaald oaaadArlAkadaagy még mladlg (kilaa vl« dékéa Jár éa darék aaaadőralval ouagólkodlk ttaiaaaaadttJ ttiladaaoa Igyéaakat, killt aaon gyanú tarhal, hogyha téavlag nam b vatiak réai> a „oifakvk vaaéra" klrándaláaaln, da őrről ala aataa ladomáaaa! bírtak* Cddlg aégy agvéii van altagva, aaak kttat Vlalaadvay kél oia)éd\|a la. — A banda,-mint a kDralméayak mulat\|ák\| még oaak moat vall aaarvaikadAbao éa BiabA oaaí próba klráaduláaoliai tail, bamutaiaadA a vállal aoaAa \|Óvadaitoa<Aaégé!. Ilaaaaandőraég a „aéiálók vaaáré^ t Idala korín al nam fogja* Hiahó éa láraal aléf alkarral mttkOdhattak volaa, mart a vaaér aléf talaotomot taaaaltoM aaaal, bogy i—10 óra alatt aégy kalyaa furdalt mag tabh, kavaaahb alkarral IfJ oalnlgMgmlé. Aa orn. aaloéaaagva ittlat nífitiéír Héadornak a Somogyi iilntáriulat oaa\'apoa taai^ak* kit vároiuak küiOoiéga la Igan alÓnyOaan limar, Mlolgaagatáal angadélvt Mdlt, Illat0(ag kérvé iyét pártolólag tarlaaatatta lal a balUgyiuinlaáMrlumhoi. Kaaal moat oaaagaan 411 vidéki aaiaigaagató vau. - A a ol0 patgári laianli rori»-iLtm. hrlakoa minT üvalva^nk tanat\|a — a moll vaaároap. aaaa aovambar ki J7»an volt aa élaO polgári háaaaaág, a mily alkalommal (Ha vlaa Jáana aa u\| oiaktoroyal btréaágl végra hajtó éa Ha\|dinyá\| Valéria aUaaaaoay ]alaatatta t(áaaaaA\|ol aaAodékoioak oly nagy volt aa érdakiAtléa, kogy klvétalaaan mm a magbatáro-aotl raadaa tarmai, kaoam a tágat Uaáaatats mai kállait tgényba vaoal. I\'arlak ttaaaaa altfka* iAaéga képvinalva volt, költök Horváth Caongor járáablró éa Kováoa llaaaó róaaolgabiró, aa agéa« lltól karral agyaiéiubao. Krampaoa JóuV jagyiQti kl dfiiai magyar rohábao jalant mag, aa lupárra) agy Ült íalaaaao aiagé^Janaaték. Aaaáaa* nép a \|agyaót irodából aaonoal a tamplomba hajtatott, no! a darék Satal pár haaanló aigy nyllvánoaaig alótt moodalla al a hollomiglant* boltodlglaati IRfB« aovimblf M 14 tm MAI alagána alaaal maka ktalarté llvakkal • lap li tadéfctva«aiaaaa - SZIN-SZAPPAIf a Iraáao a NdaM. gtakam N>aaaá t tga^é áHagUkao lévé (valéü I ftál#> rnámlé. agr tavaaa«4 fratoll aáiga 4 agy IttMkéiti Mttr (Plavlaa) Jatéaji Blvnaifi a htaééatvatal. kl, hogy agymáaaal háaaa kOtni, A kogönaég gAréban - Térv^ayiavailal aa lüomaNik mag -•lémlAoárAI. raférváry Uéii baréaképvtaalo-háaaak a kllvatkaiO tOrvéayjavaalatot nyújtotta ba; I, Aa IHttU. évi Vl tOrvéoyolkknak aa IHM évi li lArvéaytlkk I, \|-a által módoallott M. \| a ária\'mában a kóaOa ludaarag éa kadllan^ garéimat lantartáaéra aakkaégaa éa a magyar ka rona oraaágalra aao lovAboáahon vé<taég réaiéra aattkaégaa IH^AOO fOoyl «\|ano\|uta-iékokaak, végra aa ugyaaaion tlbrvéiiyolkk l(S» \|Abaa amlllatt póttartalékoaokaak kíaliiiáaa aa ÍHHtl. évra faaunal magaiavaatatlk. 9, \| Kaan u\|oow)k aa alobb ttulítatl tórvényoikli 8i» aa)IR al értalmébaa lalblvaodA éa aa lH?Qkt Itlli éa H19. évakban aatt\'alatt alUtáakOialaaak kt\\w talyalbóli ai taudtévi mirvlua t-lAt áprilta UO tg tarlado tdóaaak alatt áltitaa4Ak kl, í i Kiaa tArvényvikk kthtrdatéaa nap\|án lap hatályba a végrahajtáaával a hoovédalmi mtntaatar hiaalth mag. Itudaoaat, IWKi, wovambar SÖ liáró FaPirváry Uéaa a. k, m« kir. hoovédalmt ml ulntav - ftlváaytilaaaág éo malmiloMmomrik gyuimorliMokmAI malaga«\\ ajáattuk tiaatalt olvaaAink íiyalméha Kggar a«Aaapaaat\|IIAItt Kapható éa W kroa artdatt dobotokban mia daa gyógyaaartárbatt éa navaaabb gyógy Dlaiar Oilalhoo. ro- éa aaélkQldéai raktár Mgar A. Aal Nádor gy^vgyatattára Hpaata^ Vádi k&rnt IV* IRODALOM. A ftág a rigikl i^kaaiam* •IWU —giUatt llataa- - Vmméimmgá ataivlái tM Békél Hkk AlWrt aaavkaat rthatgl Vaaéraaft Klnyfak afabb mgyaátt tttféaatát kaMéua mm ham a Fvaaktta^lwalai Aa al hlj>»m alti hmk (ÍM lap) tOmaiM Mpti éa a MÜNh laNiak11 vbaaa a alanti aagy tfataal MwaiU* afQa* aitnt ImI Mtaat a anagfar aég tt táaalg aalatfi áatpa Lati ál pMtai ta VI kap It tféalatNl ,0Mm IhM imtutr régi atgtaa tlnwiiy iát* aMgyar D^atvaa. Vaat Matt aaaakaa aa mlil aaaatibao Mvaa wgtaltéi a ■ ■iaaaaaAta iél allatát! laagftn la aagyaraa mimi amaéta tl a ftlflNdaag lawf I mámnál, mali kaaallklt» ■agjaiail k kliilNt Maii, atrt Atttt* (Bmla) It agytk ■amgHIa, A ilatit tatataMta 4m 10 kr., aalat a sVaaár> aafl Kla/ttár1 Mmtjr kIMéé miiaailMoi aanéema. Aa Albaataaat r ütmtu kiaéáaáVU MgPaal A BMfirar n«4aa\| 0jH4««t* atal th kmttaa Imi aaakáaal (■utimlaat kltéla) aa NM mag jaltai étit ö HaiÖtal a Wnaa4U UM ("Aa Ajáta kara) M;taUaa rlvté tlln iitinlimaM a ataa\|l\|aa IT* m It fiatat a faibtu oanuh MtaUU tami ( AriáM fan] MitaUM! llfaatl ZOllktaaami t. Uvaatlg aaaa laa atléal laUaMeieit, Uu agy a aitaUi mUU a Ur Matti IBtK vavta par Maap alait tatyw liaoimi ajw^aa \|Mfckaa a aátaAli imaitna (artaa4 mwmákta gawaaH íliHftli aurai tanár III. atlt arallaé áa »al la rnaiáét laaaill>atáaitnl ItaaHaN^vtl tatai fa) aa IryAtltm ttrUyaa rnntaalataal ittftwMW maatav ta a HuÉwl V. KJaaallta (ll\|. höayfl lUH^t aia^laÜaál la a lamlaa laAjlfama mitaaalli aamttt A tY laaji .A vaagt at laiaiAa^ laalala" tOaai vtaatt at Eagyamaalg inast, lAr> tadatai la gseAaaágl Mattaak al karaaallla ftaat Waaaa-hal, tatavAa laava király la laéva karaag HatR tataalU a aagyar állam iarliiilaak a iatlia alt arJtmoaMaéir m-Matatta lawarlalféB aa akkart katal Utagalalal,» WnaAvV taanyikai a rakaaiigák aatvaaOt aOk A llanfcul éaéaaataA ta ^ykAa át aa AJtaa kMiil vUaaa/rtl, fi Haifa tát* aiayaaAiatrlti a aagyar MaiMilw agyit NgktlpÉÉi " laáaal tlrUaalai akalM. larirwl kbtiamé aMfalaUairlt Báak-táa által, vtgala II Ralta atHtí \\a» alaa kaé\|á9alal UMtaattHl aatlaaal. Ha a In tat! taMft laaaaaaalaaaakl vatt kaaAafc tlHtaathaa. aip l aaal t wLr kataJaaaaa bláéiaémt aami laméal arüa aHaattUaÉ fafi M a latalma liimmta láva ntgaiag ta aa aavagai Ha aaa ártaital l^tblaa tlíat- Maaatiaa a flaiUlbM. a mm balaak wMmi la tgaa IfAataa, waytn ébmUI amam^ ÍUla4al vaaaak aaatalva. Igy a 47H tgaatkaa vaa aaamtva a btilaj vifltaataátea ftrattti „feaul laivtii araltya-lart^laal* IkAaialalaa UltUtaaaéffal allAllMaM aataaa AÍf ajraaMte la a III) —taaU tafAMiivaall ^kmUftmk. aafr kaa .Illó laaaaalaa at áa Matetertt IMtlf Magimmaal gOt liaah AlMHath aAaaiAayaaaa.* ailarlO Maaiaaataa aaevagatvameal ta magyar mrgiUaaai gaaat a aaajrteaal akamaak tr4«4tía iMVataaétag a Itaai wNaH laa iímitma IrtmiMk. A ta4\| meathaa a AanaU aaitArtaa lailia I lllll. aaáaaéWII tatkalailajla»l 9aaaat LAaaM prW\|a a laa ilUaal\' - aitaai itaalam vaa talahra raíail atál* UlAatea. Ouaaeaal ÍU tttttjwk 9III Illa la Mtaat átejt tea talált alrAtrt fahrtaval" fteyllpm a Hatyar Ma^aaH Maaaamtea (MII araAaltal alAa fcaltea a laaalaltea a agjraaAot Irtk a maltett aaate aalvagllMli. a awAyal Itali ^Tlatt aaMlaaak a kmvlgtkk aagyar atáaaaal, áttolót •aaaraaitaA a taprtgiU aagyar uyalft aaitH a .lUIMii kftaltaUÍ, a éaákt atatMayvaal klaaa aMMl It St éa aaaal a tag)áaak Hftyajaaaaat. a\|yaa aa aartat aaptár aagaaatat kava vaa, aAr iaaaMalvAa aauv atrily aava aap)4val Aa aavaa flaalal ira 10 lr RtAlaalta aa> gWélvva (ta tlaaü a ti 10 lr, IMtvra (IA flatl) ? frt Í0 kft taptelA a^wtaa teaat I aayt laraal aA la tea. M^vtaMbta Oa laptelt rtwltl rutp HayilttaliAailia Nagy aaalaAa. harkuttfl úaaaai Vlmrfcmm. CMyaa oikkakhali mal^rakaak anais lótól a valódi oavio oam tamoi^ak, agyaiaiáo aam atokiunk foftalkoaol, Mtadafeallott ha ik< haa a diákhlatórtábaa volaa agy hta aaap«t« aaivoaaa kAaólaAk, már ogak aaért la* hogy a maaiak éa aagyoáolk agyalapi mag j^Ubaa lal* hívjak aaokra aa takolaporoa gavallérokra^ akik Csioaro baaiédjai halyatl a kortól koptatják áa aaataUkat taláaékat kortól bakttaoh aaefulaiatéval akarják to\|)aaatani •aj* KII—i ntéfiMf beeaéd uért adatott nekünk, hogy gondo tatainkét alhellgmauh Könnyeit hoiiáuobik ai ember elhallgatni ait, imii Arei, a ul mondani, a mii sok maga ami hiu. Van alkalmunk ut Ktkator upaailatni politikai aidn ok oknál \' Da • Varba volánt — a aeembeiuk nnm árnak rá mindig vagy,lfegri(kább eeetek ben jagyéédw van ni a kimondott véleményt hogy atkalomadtán tromfnak haunálhaaeák. Padig aa nagyon aokaior QdvOa la célhoi vetető la volna Az 1887-ikí kiegyezés. TertaimateM kedgetkeetMei kanál, amelyei Unf hajót képviaelA tartalt aaai kallnttaak iiM tárgyi láeti elktlmánl Kiaataniaria aréval nállltntta la frif Appihyi traneoloalAját a maga valé MIAtn éa bebiieeyttoiie mlndeaaak aa eHeekeeA\|ét, aatit a ntmaeti párt vaaére lariha-Wlaa álleMtkápea feláll meg. Appoajilntk egáaa batiáémáa\|ái, égéal •okodaaét é* politikai aljé-rátái aaaal a kaiéa iaétal jelleme«te Láng jjljöi, Síiiéty Appnnyinak TlfttiHiifon IHÜttiftoli hlTiftna amgatartnAra vonatkoaett U\|]r limáit Áppityl a aeaiei\|tégi kérdáerAl Hrliaaelben ia,\' Mai a kápWetlOháibia í Nawj Síri HrflaiaelheB eeai létla Ur4 Héti ff JbtiI magyar mlnlealer-elnfikél, liánéin oaak a aagyar kaaál áa aaári Iparkodott ott a magyar haia jogait védelmetal, Őréi Appávff brl«átili LíbmÍuö ITtlIUVÍt it •gáw nemaei Incllítlc állt, ápágy aa egyháepo-Uiika tárgyéban hiítiuloü beetátla alkalmával in. Oa grtl Appnnyl maga-magának a leglietalma aabb alleniége, aki magamagát dtaavuálja, ntNga magát dwtireditélja éa Bea ktpea elvleelal, bogy ál ágén niaiaat mfigétta áljjmi, aateiylyel atiadaa nagyobb megnyllatkoiéa uián diHeren-Mákba iparkodik boayeládal A vailáeaaabadtég, a fgbapáé, a hAaaáeágjog Qgyáhen a namiái álon kaladl éa agyaaarra oaak kpaliiileUe, lió\| 0 aani hiva a kOlíleifi po\'giri káaaiaágnat aai atm mái ok bél leFfti, ntlai oaak ateri, mari a kormány a-kfileleté polgári béiaaaég illá-poaijál fogadia al. Ha a kormáuy a lakallaiiv polgári háaaaaéggal áll a aaaiaai elé, akkor a eOtvieeé formának blaotiynyal nem lati volna ákaiebben aaolá »ádalaraA\|t, mlat Appoeyl Alkert wél. Ki amíg Láng Ijijoa baaaédanak aa a réoia a anel lelye buniairtli tllaáe pirlaiáántl tiyllal koaetali a bleoayfláa aWUaáeára áa bliioe»ágára aáeve aaaate liiletárayáliá. addigi haaaédnak ai a rteee, aetely aa llW-tti kltfyméml foglelkoaolt, e kieaHloitáa aiatáia volt. UrAI Appoayl aii állltta, kagy ai IMt-lkl klagyaiée kápet a Ujj-líiíiléáfí éa ail tovább kall frjleaaiaal; állítja t Zala 14 eaAn l». UjM pedig aat a>árt, báty ea áildéaáboi agy máaodik lévaa éllilAat ffltbaaeee, mely aeerial a kiegyeaée, geam latt kipróbálva. •ok, akik a alegyeaw ben aagkédáték áa e roeatkoA iárgyaláaekei veaatték, aeokban kfiireafikfidlek, biaoarnvel a leglUetékaaebbak arra, kegy a «a)át a I véka áa a aaját niidá kalkat értelaMaaék. Ilyen, vllégoiaégéra aéava klieagaalé aMgyarAaetei adeil a aMgboldogall trit AnMttflíyale a klagyeaéa egyik megala illéja, annak id^éta a Wraadlbéibee, miden ki\' átemelte, bogy a klegyaada airgeiepllMnek eei Volt aaándékuk a HagyareruAi, a koroaa áa maaarokle máaik állama kBitailaiáaatlan kárdáae ket idalglaaáááa readaul, haaam aa veit a eél ok, begy aiokat egyaeer miadaakorra allaiéaaék, liogy aa egyaaar magéllipllnli kBi^tgl rlaeoey ••lmtalán aamaadékakaa él ea áépaabaeaa kár-dée, vagy alkudoeáa térgyái. A kiagreaée lánya gábae véa, hogy aai nem agyán lafiee<teal, na- hlytaeiieal laba^-aaabbeey biaáaélac raadalt aérdéaakbee áa Ograkbaa éá aaak aa (taaae korapolonn lényaitfk boeaéjárnláaéval, éa aaekinek aieea \|oga abbéi párt-akutéi oetaálelJ VliAgoa, hogy eaok, akik uan álléopeetee állnak, ebbaa védik Magvaroraaáf árdakall, mint aaek, akik a klegyvaéebee valé htlaégflk lelyioae* háagoitaiéaa aalléU Ipaa anaak a koraaakna alátuaakin«aak aa eléáaáaáa, diaakredliéláaén működnek. Appnnyi mAalk AllllAtái, hogy a kiegyeaée még nleoe klprtbálva, egyeierllen aeghaiodloyák a Mayek, Akik lAMk, aMeaylra fa\|Mdétl a magyar nemiai a klagyaiéa magalkotáaa éta, akik tudjak, hogy moat aaraalk a monarchia aiBvel-eágéi éa aUk iud\|Ak, mily déniA lányaié lati Hegyarataaég e klaeyeaáa ■•gkataakáee dia; akik méliáoyolnl tudják, balaloaiban éa befolyáe-haa mily erfle leli e monarahla a kiegyeaée álla1, mlg addig aa egyik váleágon a máaik eláa kelleti áteenle é* mily eréa Moldhaliae kBiaiékat aioti a kiagyaiéa Magyaróreiág éi a korona kéa\|: mindenek abelátáaoi áa Upeuiall politikáink kall hngy alUmerlik, hngy a klegyeeéa igeeia kl vae próbálva áa oly tnvrea lett, ^y-bél arflt. lekiatilyt, lányt él l-afolyAát marit a mnnarehlá. Kaan ee Alláepoalon Alt a •nbadalva pArt éa IfnaiAla Ifada kormány A kiágyaeáááa agyelda-lulag mit aam laabad vélloaiaial. aailérdeu ée iBmáran áll a koraénypért a kéraée aelletli A llánITy kabinet a klegyeaéebaa ha éa káaaaágea, vagyia egyeeltl aagábaa a hOnégat a királynőé áa a harikhoe. ti mldon líáhliy oaa aegedl, hogy e ktegye(é«be oly valamll\' megyaránaaak hete, Vagy abbéi oly valaalt magyartalanak kl, aai elaoaan beaae , aidön lolytoa Iparkodik, bogy a jé agyelártáet a korona éa twaaei kélt •amalfálá káialiáiiká, páriárdek éá l^ltáfiio által aa aagadja aagaavarlatal ,* éppen ee blato-ait\|a e kabiael réaaár* a koroeáaak éa e aagyar neaaet aagy tObbaágánek biaaimál. Ha Apponyl ilt li ellaaaondáabá akar jutat a namiaiial, Am llUk novamW hó Uéa taayae kiaérietet. Ka aa ellaaaaautféa, igy fa)»ai be e •l\'«aur Comapaadam Mgiiualáaelt, mm aam laaa na aa aM, tm aa atoiaé aiiea-aeaéáa a $tl poii\'ikal paiyeáakáeékia, H I R I tlfl klr. Skiniym ea. é kir. vesártraegy a I74k gyalaadaadár pmm»oii PoeeoeybA I hA IM> káriaarvdSak tt»ea< aaat-lAaija Miatt eaemiat lafáolá éa laie^yilk aMg-elégadáeáaek Uaételiea kitajeaéal adoU. — A aalalMéw klmlaiéa Wlatmt Uyala valláa- áe kéeekUMaagvi aiaiaatar imt Jakabná iiQi, SahWffar Ujiénak, a ki a kaaatbeiyl kath. téayaaaaiea^ továbbá ee etted kéaaági elemi lekola jé magevUeieta éa in ele meneteld •aegáeyaoreu leaeiéi javára kttiöa-kBléa 1000 koraea jauleaadll alapiiváayt lati. — KBaeéMtet fejeala kl. jtlklfa4a KmUf4 Hila a léli vaaai lörgajml Ileaiviaeiéje, Na\|y KaaluArél Seeabai-balyra halyaalatett át. KeaMeyl nemoeak mial rendkívül ftgyee tiaairiaalfl letie mag kélalaeaágét, hanem iBbb évi lilláte alatt láraaoaiaaokeak ia aék ló eeolgáieiol lati. Jalmeaaatélyeiakeek Ugalka-lerflllebb alakja mindankor Kemányft veit; Mini kitiné laraalgé általáeea kBeeaarateteea Brvaadml át eaért Maoayára Igen tokán leaaaak, kik Keaéayil áthalyeiéeét eaJaáán eajnéliak. A HaaAaéalé rt( tffbáa béeg\|é> A éaeáaiBli ev. rat, agyhAakartlet e hé 10 éa Badapaalen Ttaea Kálmán alaBklele álad rendkívüli kBeuBláat lertotL Haas uŰiátAtt ma-legea nagaaléaaaatt aa elheByt Ap Uábor pBapék érdemeliél, indjlráuyba hoala, bogy § pBepék 11 évi bokroi árdiaaiaek Juifelmakepéh OavagyáBek 1000 (rt kegydijai taavauaaak mag. Kit aa ladltváayt agyhaagalag elfogadták, vala-iat Vdlfi jűajoi helyetttia pQípVk aaOa indítvány Al la, bogy bb egybésmagya Oaetae taaploaaiban gyáti-lileiltlaaiáláiai tarlianak a bpldogullérii, — Aa aj pOapBkvAlaaaiáa agyébeu katároataioll, hogy-a aaavaaaiok lagkéajlbe 1896, lanttár hé 10-lg Ttiae Kálaáa légoaéBobkea kttldaadOk. A váleaatAe éradaiéayárol a mároiua kall readee kéagyflléaaek fea jataaiéa tatétól. Ptp Uábor tiiédja gyanánt Oaáa Lajta OaaéByi Mlkáaet valegattk, — Hgy kla aaaaaaa. Kaea ota aiett a fFBváram Lapok«Ma a kÓvetkiaSkei olvaalnk t , Pedney Andor lélapAn aivnlas Qgykeaelétának viaagálaiáaál konataUlia. bogy a Uaáaaol iMay-INifrtifl hariyagitljf, MnnmImA yenddtbaldi, toab Uaatviaáiét pádig botrányöa vmaeéiéaak terheinek.* Cink 01,000 forintra rag a télyé évi hitel* lullépée j a polgármaaier ui a múlt évben Sima Pareno orei. kápvtaalé lapjának 431)0 lorlnlnál ifibbet Illeteti nyilatytöl MtjHt ndUMU nyaatitt adnyéMrV. Vadnny tAitpáa a lanAet ellen a ttr-gyelml vigagálalot-aaoBBal elrendelte, e fOjegy* 101 él két Mát lUitvteelél áiláauklél UHUfgaea-tatta. Inéi áa maa árdekeaebb vagy érdaklaleeabb éelgukrél veit aeé. A knlgyak la albeeeállék a flatel aeeaoaynak aa BtalaA ujtágokal. K. Kráálkl alighanem ktivoli aanuiokAra aa fi liéldáját, aart valéaalnBlag meeraaaaoBy tea. De aam Radéoeay Kálmánnal, aat oly lókéig udvarolt aeki, Uabogy I egáae aáatal 1 Akii nea ti itaar Jéloraán áa akibea mák dacbél BMgy, aart Kálaéa roppant tolat fegialkeatk ajaikbea e taáp, éa k. aár kapiláayaável, Így aiaiAa vttaaaBieii neki a kfiloáOat\' Így kellana mindig bánni a laieleaberekkel, ha aáaaoayek-nak udvarolnak, Ott kellene fiket hagyni a la képééi la aátboa menni etág ha eal e máaikal eea le tarralik. Ki igen éláak vltetkoeéa tárgya litt, Klára agy vélte, hegy vagy vlaeaaaayeri a laény aa eitO ad variál, akit aeareieW, vagy ha •e aaa elkerít, ee menjen féribea. Irán batároieiteo kljeletilalle, hogy lg (Mit, aki aaa megy lérjhea eárkihaa ie. vallottAk, bogy a kit bogoly halalaaa tattá bon-takoioll kl. A táraaaég káefibb meglel egybegyDlt Ai arak a hfilgyakbea oeailakoeiak. Mícl már klaeá bágyadtnak látaeolt a kBIfie-bfieO hAaieaeeoeyl gondoktél. A tárvaeág kfirllvatla ét. Békokkal helaorték el. Mág nővérei la. Kllrá kBealhejolt Hiolkéhaa i — iggaéa boldog Itbe\'ia, bogy eetélyad ilyaa poapáaaa alkarfllt. llyenhea nem igea voltak aiokva Tirabeaan, Micike álmatag eaaaakkel néiett maga elé néhány plllatiBlig. Mintha nagy, ábráedea am aeü valami aaemoru goedolat kfidfieie volae be egáai váratlanul. Alig hellhatéaa, mintha oaak aagábaa beatéi 1 voiaa, mondta i — Óh, faléban boldog lebetak, A kia-begoly lénree téeaekba Jutott ugy<e9 Klárák aagdébbaaietla kieaé Miniké htag árnyalala. Veit abban valami a gunybéi ia, aag a learandátbél ia. I — hogy Bnaeptl mindenkit — arélt Klára, A fiMtváae* minden éren mát iheaára ikniit i ftirka«va névára arcának aindan vonáaát. terelni a kfitlgyalaai — Itt mar n a teregCtna van, Bikarllt In aeki. j Oakugyan. Ak, ha aoat i ia léihatBá, itt A kél <itatkt»A, akli, tgéetm léegaaá vAlt a A vár lihtlaa\' kipirulva bámulta a ayaiodl át taidntatoi Hlin-1 Kire goedolta r pánná aaga\\welltát áa aegakban aligha imb aea — Agh l\'Uláta, • "-\' Micike arcán laté pir rebbeat ét — 0 tériemmel eieabee lebaleüaaná utke magái. Padig be tokai ealegel. — ÖT Kagem ? Kinek T — Nekem. — Neked V Telálkoatok f — Hajdnant napoakial. IgasAa aaak aoat látom . milyen oaoba voltam, kegy agy lanáitem, mikor veled toglelkotoll. Négyi,aérQ karriert tug 0 még oaiaálni KápviaeM laea. Nagy anacapei fog jáiaanal. Hatiroaottan árdemae veia foglal keiaL Mloíka iroa agyra borult, egyre vatátaéeti. Hajdeaa aalaaagO, élaa bangón káidantei — Ka talán (oglalkoee! U vele? — Termáeaateeeo. Még pedig agéea komolyan. Ka ka engem iganAa mrvu Hiotkém, ekvetle* efil kl togod békíteni ei uraddal. Ügyé aegte* aaed aat, édaa areayoaoa f Micike area kigyúl aatéa halélaápadt lelt Megragadta- Klára kariAi. Ajkat reeaketva ao< aoglnk, voaaglettak, mintha valami gondolat kall volna ál a tokot. 1 A kévetkeeé pilleBatbaa éietielaall hullott, la a taaioe puha aafiayegére. Negy-Kait itat, vtiárnip Ml! 94 vám. (» itp.) Ta, m tatdán ««(• n ónkor a Vtroabái-1 MafcU-viiAg. Altpoanek blaonyoli moi utaábea levd 9aiuin«r-(á\|tt smslalsa lakóbáiboi hlr, hogy t btürároi, Ilik a aipokbea Vialeadvny ípituii, ««ríp\'iiifltla\|ya fokaarában, bal több ákiál Járlak [)uaaaakoe 4a kiía$b a kBeaágbi 81 Éllfft volt lelkalaoivi, tu« ttlDfl kJ. Aa 4gA rónál Kattorlekoa látták látogetáet, ZtlaHaaat nbfeetaamal ktneeolaioean agy nagy raktár-1 Haláaaon la megfordullak, hol Mater Henrik á\|»llet áll, waly telve volt bútorral, ládákkal áa1 kereekedAnlI bepállnkátiak áa 27 frtot kaptak ii>oa»öá aayaggal, At ímeJetei likbáibin (ugypartaak aaaa kaiyas Mowi földbirtokot 80 aagibaa, kái bárom lápátnyire a 111* foatkálAl, •aa Hubaié l.ujta utáda aa\|y balorraklára, A f\|stet által alfálauloit ttoMáédoe ápQIef pedig forinttal Aaatla mag a lA\'ogatáai. A geleaioaen dór-dra, mely mindjárt igán helye* nyomon ia deli, ctakhaiear kátre kerlletie a fftrinkoet a «ag»ka«ú.al uradalomé át It* áriáéi menayí- Hatba Kálmán edilAri lakot aaamályábaa, ki mág eegt gyalááoav át roábaaá anyag vaa lelbal- ».kteeimulian Kollár ralkl birtokú aeolgáltiA atoaaa, kápetváa aa agy htrkoeaia lelátóját aejbaa álll, min juhát\', (babonái megutálták aaon aaáaapadláaál, nuJúüJuM Sokwara áa Tiu-\' légy vertj ««iy«i Vlaleadvayákaál kapott, da nam bor otf raktárát. Boraadva gondoltunk arra, [<jaek aaan kSrQlmáay bluayltott rá, bogy A járt bogy lly k Árnyétól mtllett a lagklaebb tiál elagandA lenne, bogy vároauak agy agáét negyede a Ita martalékává ataak. Midin lton-ken láttuk tlinollóirik nagy apparaiuaul való kivaaultett, vianaatáft nyniálmuak, lil«i lliíol-tóink talturalka ta iikn\|iiflitiaáya butuuu ingatta remáayleaíak, boiy t tui nábály paro alatt eaak volt. I)a illill agy Mgyed, eltelt egy Iái, tát egy tea ára áa a otandea tlia mág foly* váat kbldu vánhoió tiiporkllt kdtalbe áa \|g> yo\|ba, Na falu helyen It ki ihbat batoalá llt», Ateaaanlad RQ.-riíO aaeiony áa gyirmik, aled-eaylke agy dátn viatel btteben áa a tüt tttk hamar iloitiilk, Hálánk igy i\|áei árán ál dű-kttnglii t Iái, vmalyutilvi a Iái yérotl, padig mi voliak tOaoltúink • modirn technika lag> ajabb vívmányai taariat káeetlá, eok taar ierintbe karllA ialataralámal. Haakelyeel aamlilt volna olyan komoly, ailaii nevelni tudtunk volni negány ttt.oltótnk teleti. MttkMeattk áeljaaan olyan volt, miai igy ditigyakorlill nroduntlA, Kiiaaalt tán aiU ambar aa Banaa ultiirilá-nkktl, öli volt minden, afft át aaatban T 101 e«m kiányaokt* da Igenli bláuyiolt a fii. Nem vágynák kápatak megállani ft iQtollA part noeauk tág magatartását. MIm tudnia kelleni tet, bogy tilaat oltani nam l\|hat°a legdrigáhb, a legjobb lelttfreláeafIaein, ha nlntuvli, tainarjOk a toaaátá-taparaaraaok rendkívüli irályát áa Ugy aaaratál, áa ua vagyi uiklluk l\'Qífi nérili, Bt ut tiaáeaoljuk aaki, bniy ba tBait akar oltani, aa fotadkaaaák aia, bogy ekbaa alAaatk la vil, máaod\'tnr It vla w barmadiior U vlt kall. Ta-láljoa mádul arra, hogy aaaa kalllk Kietlenen, mart ktlöuben a veteláaa ilalk állá ItevAa in* látmáay a gaay tárgyává iog válni áe vároa aatk kAiAaaáge eem Ingja olyan párttafó roll oa tat avval kitárni, mint eddig tetie. A iltoliái vil nálktll aem egyáb mint Jkji Qalobolta hiroi a aaálmnhim ellen áa leárt eeodálkoannk a tálalt, hogy Jtaariatr Uytrgy t tBaoll&tág lAparanua. nett, kl M igáu duiáatáll itUaltúaágiak egyik kimagaalA alakja, nam karea utal mAdot, hogy eaan aavetalgaa, da atomoru helyifien taglkye IggjUf, — Htjeai)n4a. Or, Bebuli Aguiinn voll perlaki kir. nl\|hir6 lilmlig klaavitm Ipoyaágl al-ttgyáit, ligvaf váfiolt Uráu Iftna klitaaaonyayil, Uráaa Alnjiis perlaki il&klIO\' ügyvád ttáp áa kedvei laáayával, — llai vaaaik • >ár»i ItjUil f Mi dAa itaidái ■ Sommir fále tűt vii nlányábai eaak nagy nebeten voll eloltható, mindenki ut kárdeale i „kai eafteJ> a tdret tytiti t" Itmdaa kAtttlmlnvek kAat aien lijtok a Fdtáran UvA kat mellen aaoktik állni, di i ttti alkiliuávil nem voltak leláthatok aekol. Vágta, midbn aiár nem vall rá\|ak uOkeág, magtaláililtik a Tileky (Nonroa) utcában dretan. A makidám utik cei-y^uáhog hordták aatk bee a vliet áa eate olt hagyták ai al kbiipáa Ireeea, we I kl ie tudhatta volua eldre, bogy etil Ilii áa i lajlokrt ulkeág tiei. Mtidan eeeire iellemaA dolog, hogy ■ Taáaay atoába i várói FAIáran levA kutbol kill a vitát hordani, mirt kAaalibb Uym nem kapkatá Éh mi Iog ittrtánni ttti Mitábni V A tftinltóaág a eankáiot módoo mgy appiritui ml mag Iog jeltnnl. — llglirmidá t\'urlak t\'irllkl leve lealak ir\|a; Oídmmal. eoaiiatálhatjak, hogy a la]makbaa ö Feleáte aevi nip\|\| ilkilmábol tilt aaaa Iblaaólaláanik, kegy a perlaki templomban jobb volna ba haialat alkilmikkor u iddlgi aiokáatól altárdlag ue horvátul ánekeljenek pláne a ,i)t>tterkall\|k«t — eredmááya ItV, a memyl hea ö Ifeleáa a kirilyná ne\'i mpján már ma. fuytr áaaket nillgalhatlak ott a haióiáguik falait -ivó tagjai- * Vit\'iedvaylknl!, hanem Viilendveyáf egyik eaiiádji ia. kinek i riblái alkalmával Batbó mint I „tálalok viaári" motatkoaolt ba Sáador Láuló seenddriAkadnagy mág mindig Oeiae vi-dákén jár áa darák oteadoralvel hutgélkodlk űtutuidai atiadáiun egyáieketj likát aaon gyanú tarnel, hogyn\'a Unylag.námli valtak ráil\' a „aátálák vaaára\'\' kiránauláiiin, de irrdl ilA ailm lodomáiial bírtak. Iddig nágy tgván van illegte, eaak kAal Vialeadvay kát aaeláa\|o ia.— A haada, mint a kArtilmáayek mutatják, mát eaak moat voll aeerveákedAtien ál Stabó eaak próba klráaduláMjkai teli, bemutalandó a vállal totál ItlvideliniiAiágát. Ha aaáeaddreág a, eátálók viaárá\'\' t Idill korú ál Min fogja, Siebá áe tárni elág tikirrel mlkAdhattak volaa, mert a veiár elág taleetamot tanniitoti aat\|\|, kogy 1—10 Ara alall aágy kilyin fordalt mag tAbb, keveeehb tikerrtl, — HJ mtlmlgmngoia. Ai nri<. itlnáeiegve Ijlel nttréy Nándornak a Somogyi iilotáriiuil wee\'apua tagiáaak, kit vároaaak káaáaaáge it Igen eldnyAeen limerl minigiigaláii engedályi Unit, illaidi\|g/kárvá iyát pártolóiig iirlaattetii III i bilbgymlnlniiedamhoi. tűuel muel Bataeeen 41 vidáki aalnigaigató vaa. , — Aa atadl gtolgArl káiamág rtrli-kaa Kariakon mint Irvelteánk iaaat\|a — a mait viiártap, laaa nonaotbar kó 17-in volt ai álaA polgári háaa»iág, a mely alkalommal flli-vlna Jáaoa ai itl tfáktornyel biróaági vágre-btjló át llajdlnyák ViUria.aitaaaaoay jeliatiiU ki, bogy igymáiul báaaaaátot aaándákeiaak kdtni, A kóiAnaág kAráben oly nagy volt u érdikiodéi, bogy livátiliiyn mm i mighatáro-■ott rindii iirmit, - hinim ■ tágu Unáoatar-mn kellett Igánybe vual. l\'irlik fiumei ilflke-lAeáge kápvlaalve voll, kóillik Horváth Caongor jkráiblrA k Knváoa Htiid. Mnolgahtrá, ti egtat llrót karral igyiinnbin. Krimpaoi Jóiul jágyiül\'i ki dtnei migyar rubábau jelent meg, ei áj párral igytlit lilktttn megáljeuiiták, A nán-jagyidt Irodából lionnil l templomba hol i dirik fiatal pár baaoalA nagy nyllvánuaaig »\|öil mondotta it t boltomlglanl-kollodlglaat. — Tárvraylavttltl aa íjtaetk Mrg a\|aaléar«l. I\'tjlrváry Uáu báróikápvliilo-báaaak a kOvelketó lórványjavulatot nyujtolia be: I. \|. Aa ItltlU. ávi VI. tttrváayoikknak aa 1898, ávi 1. lArványcikk I. Ö-a által módoattott 14, ártalmában a kdáöa nadaereg áa haditan geráaael ienlartáeára aiKkeágii ól i magyar ko-rona omágiira nA 48,8HU iAivI, továbbá a bon vátliág ránáre iilikiágii 18,600 fAnyi a\|onujnta-lákokaak, vágre u ugyaaaion lórváayoikk 16, jl-ábaa említet! pómrialákoioknak kláliiláta u IHtHl.távre itennal ntagaiavutiilk. I. I Ktan újoncok ai alöbb t mlitiil tttrványoikk Sí. u UH, {j.iil ártelmábaa lelbivindó ál u 1H76., 1814, át IH13. ávekben uQeUti állltáikOteliaek koron lálvaiból, ai 1890, ávi aárolue l-tíi ápritli 30-lg larjedo iddiuk ilatt állltantók kl. 1. i Kien lArtányrlkk kihlrdiláai ninján láp bitályba i vágrebajiáiával a honvédelmi ainiuter biutik mag. Itudaniii, IB9Ü, november 80-áH, Háró Fejárváry Uáta a k, m, klr. honvádelmi mi iildttán 19fft. november hó tó-óa láta tltgáat tinal aaatia kladaalá. ItveMat a lap bialábtvatelákaa. Kohlok t-féla uMtim a kaáaa táHttruti a iaa\|a» WataUH ttettet a tgeajá áiiigeami iát! (niéa maeau Ntt) kámeé, w hieaed aiil* aáaaa 4m •nr NKbátil Ma«* (Pliiiua) jaiieree Armrn t)tltalá. Blvakátt • klatákivatal uán a \|i\| hulaloit, - Étvágy itlaatá\| ta mlaátaatmá gyaimart»a\|ekaAI melegen íjánljuk tlaitalt olvaaólnk agyaiméba Kggar tiodapaaililláit. Kapható 16 áa 60 kroe endiii dobotokban miadea gyógyaaerlárbait áa nataaebb gyógy (Qtiar diletben. FA- ái uátkQldáai raktár Kiger A flai Nádor gyógyuartára Hpeeiet, Váei kórut 17, IRODALOM. ~ iMtntti aaanta A mát a rt.ii.t t»uaw«t kaa tltil Tlhf itkill ttirtinlhlliri M^RaJalt kiakad\'. vattatft Ttaárntal tánrvtár »\|tbb tiátlyamáint aagytdik rmaine-Táiaaltt Aa ai lag) >im BallfrM át 1 IHbe-aacf i\|amáea> ldveoatát aája. aavaaaMU mmámi I Mfta tM UMt (II llitgák" ftata a aáátei . ^P attlvtl páti a tett t mtjtftr aáf \'át Ifleeáa ttámára dalin-aett á« gtáaákaa tt VI ká\|l It ivttkteWI. .Ofeaataa taMM llftáaata" rágí aáylat alvaaaáay Már ■t\|jti ayalvea. Utal Hátat aataktt aa inlill tiiyailit* Uvaa Wigaatkattva, a aáát Iái tliaiáh kiaijfit tt watyaw aaawttal Malit tl a RlaMeei levtatl Uháatrtl. awib ktaalakM, ■taftiaktt It káathál teátánl, aarl Attila (»alt> It mernjála. A léptű áidateHái in eu ái„ alít i .Y«it_ taft ItayrUf\' kiraVKf amtUt ■■ti lleaáaal Aa áltnw t.iáiaatáa kltááaákaa lugjtltal A atavtr ntóttt tmvtaeii tlllA ua geamranr «»iká»ak (abtwiff Uatám ea Mát wé> aat 46, át át faaaMvtl a kamtlll kIHat (\'Aa Utoak itta\'J Wrtaláta rtvU Mlta ■lamklU ál. ta át Miatak a Whai uralt -\'-"\'ff („Atyádat kert) MjrtaUeát ktjxalk áa álktaataa r Uiaatáa tata kaa tkkáat Inlálktdttt, kegy ujr i taitndik. Biti a kar Mtdlk kilát rtváá pár káaty altit tái\|t ktMmtat MMdta. gatkkat a almáik kWetkta mMtaá Aattallaa Mtttetll aeartk ttfei laaár ItL Mll atatketteaak áa matátl tttttttutiáttiiik Itatrtatátártl vamt kl u Ariádbáii.. \' tráljrek Uruütlitáttk mt»««»kllou nijdál áe t káwtkaafl a letettkee (01. kiafvi kaiitt aiáaattltiái áa a ktnmtaa kaájánttk wrtáaatát liatarlalli A IV. ktajrv „A mdi at-ketaáaf ktadttt" ehwt vittll tt Miayatétaáe álltai, (b tataiad át itaáttáat áitláatk «j ktnuttkába vtatt btaala-kti lalrvát faara klrátí át taáx M«tf tlttái. vilflti a aigyM állta twlltitatk t Balkáa Má ttfjjtaktdWt. a ntmit Itmtrttiváa ta akkerl kelte állattam ktnitvt-ttaajraktl t rlt«aalfák kalnaWt ttb", A kávrtlft Mtatttk ta ttykáa áa aa álltai káJbü vUa«grvál, tl. Mi att-aáartaáialrát, t nagyit áráaalr4alea Maik litkJwtalkiH Itbb alketáaánk tavMaaiml alaa(árál, Qtrtná ktrtWná tinlliltilrfl Báak-káa Utal, vtal\' • u ^ alatti W rrnmtt kaá\|áraak laitattail taáltatk. aa a kaiaaak tatáa lacateialaatakb vall kaaáak ttrtáaitáhMt, attl a awat nb kililHina UUIlááU ttamU latmtet trte tlttaállW f«\|l kl t kalalai áaUIUáa Itvl l>á\|iaaá\| g ta aeitei Ua gta ártalat htM/áia tllta. leaakee a <lat>ikkta a aa btkaek taávega k Ina árd.ktt, iiwyliiii tktráH ■ lail iák Ittak vtaaaa aaatelva. tar a áT-lk leaatkaa vaa aaamtva t kiáll várkáMlaákaa dratttt .Hatnt Wfrrta Jot>hJ» araklyt-tan4\|áaak* bámulatot akáianaitaail aiiáliiteM ttlna kajf L^aatU ál a Xtlt. aaáaad UiJ>Htoitbb okaáajfáatk, aw^- kée ,\|aao aageaalea It áa Hnatiurgl Betalt Mtuarei 11 iáaak álbtHaak tlaaáiijnea a . - tlkaráH wieal talvaaalvttaattl áe Mágyat Mtlláatal Battk t aaajkatel tkaiáávaak araáatUt IMvtlaveha t kámi edvarl kváltáltaia áclaltUk, A tl-ik llatthta a átnal aaltárlat ttttalaa a XIII, iiáaaáketl lallkataátváaak .taaat Ltealá fárkaia I kaa viiáaaai* — telaa ttátelta vaa matatva remik alát-Uláakaa. Dtytaonak Itt talá\|\|ak ,111 Bála át kltvtat ak^A-kaa talált királyi jalvtaytk" kaykáaát a liagni* KeaiiaU Meeteakaa Orafitt twiltUtk atáa Raakhw a láaatakkaa It Mjiatat árlk a mikbaál makk taávt\|káaik, a maljrok ktatl kikeli tailakak a kgváalkk aagjrar kadéttal waly Ma aikmi lm«i u tgyMaraalad a Iwiáalkk attyar nyelvi etalák a kttaáá" ÁiglallaUk, a dtákl Mlmklhiyvatk káata gát át aeaak a lajjálak aayayeamtál. aalyta ta naplár taiitatai kava vaa, aár Baeat-ilttátt aaurar király aevi aaajával. ta tayee Wttlik ára 10 kr Blátrttt at-gyaáávn (II fiiul) V tt m kr., iáUvre (M Matt) T at w kr. Kapkatá átadta hnal Mayvkenekiátikta. a»arf<aiaati áa ktftow rittkti rutf keafvaa»aaaaaiaiaia Im itált KaarkaamUU üsaaat Harkaa. Olyan cikkekkel, aelyakoak aaar-■óját a valódi nevén nem lemérjük, agyttatáa aem aaoklaak foglelkoanl. Mladamalletl ba abban A diák«bialóriábaa volna agy kit aaaprt, aalvaeea kAaOlnAk, már eaak eaárt la, bogy a mamák áa nagyaánik Rgyeimet mág jubbaa (elhívjak aaokra aa likolaporoa gavallérokra, akik Cicero beeaádjei helyett I kortót koptatják éa natetikal liláeftket kortót bakleok Memláletéval akarják (ajleaitinL Nagy-Kaniisa, »asárnsp. Zala. 94. Kim (4 lap.) 1895. áormbti hó »4-éo Vasúti menetrend Áijnyti 1895. md/ut ltü. Kanitta tllomái. Indulás j É r-k e x é a lulÉM I biWn T * I Zaalnártt I hatatta X0MT1 I\'yi » «r K i £ riilM 1 K Ui.ik mr 59 d.g. \\ Wf U » wiíM-dlt- ú éjjs* £ IV». 6 60 Mt, t. ». 7 69 reg. - . t. T.-\| » 80\| „gj t. t. 7 j 36 Vtte Bé«a at. Vil 6 05 reg\|ÍM. 8148 rejig. íBB t. T. 6 1B ig.t. 8 04 régg. h. xfíwam; h. v. II 46 éye! M. t.jlO 15 aete RSfl V5 gy. ». 6 47 regg. K. V. 8 Bt regg, HI gi i. »■ 10 — regg. ii. v. \| 39 d. n. 8\| s ■3 ea. ». I nc d. u. t. ». 8 44 etis EgögS S U. ». 18 1B éjjel gy. v. 19 10 éjjel Bg I tea H Kronfald aSrénkaél a mafyar némát, flranola éa aa\|ol nyslvbsn {oktatást nysrhstni. tékái: Vasututoa, 69L aiám ) Aa • nrilku kOalttUkirt Ma\' TilUl hlilHatf* 1 wrtwW. Felelőt eierktealé» DP. lók K BIIL. Lépfai lajéssae éa kiadA: VI ICHt itliAJu 1000 TTÜKSZIi- iltOk, é» plhwm ■ oMktllír ftjd»l?»! atk • «W4l tUaakacUi FreaaáHa- éer t Mfai mktuHrim által iiiiWyiiiH irak •nMMWáMeye ta* rtataa. 1 WMt <1 h MMI taj Nkj K* ■tan\'éi tMttw H—in ikrlM Araaki m tyspitis. m iqtt Bet mimji liut- k nli m «a» M up Ilii—mi! ti^\' NIBMfcR.) 1-HlpM 60 tatéi ! St 16 krif miit-raaklat — J»p4ai-. «Uaai, a, a. t, t kgtfrkb alt-táifttul é nlntkn, a. a. rakat, EaMr ét aataaa Mi i mii ira i it\|i f M krt.il 14 hrUt tt krlf aéunaktai daa. Mkaa, kmkliitl allii-iillitil L 1.1 (aMqgr M0 Mi kttaWaé Ikl-i^a itn t* ht ki shlánlWI » \' •• wtuwr-éa ilaiinlim a ktahnnuUtva G aliUk.! HM HMaMaltéTil: Bnailm «. («. klr. térni Httttté) mi mijáia aa»éi»i« — feátakt etaaatt lankán IDkna áe Iaaln6 Upokrt 5 krw Uím raianuadé. — Hif^r ayitaa tat aajna-fnéjtnk peatowft •liatktotaak 5- (lj tétaeT tamae6n.4ikk. fmÉtiaéTarintlU>é>. % FWf eaáai Ceteri jattal áereiég 6 kta haalp náiUttyi 8lrtíaycal« llttm\|\|\| WéuiH. Talalta IT-aa. I tosifpimpti] nagykar takadé nra Kftaponii tnrfi; \|Y„ Vácal-ttlaia 4, ná» F \'PfATT AWAK: Váoal-nlo»a 6. ■. [ Vfi Itaéráaayi 89: Mondarinkot" I „Ítonf-Ctüf Mnmttot" t Támkti tlr iaalliit H—t klr ej^ara l \' t¥.t lgjrt»-Ur, lprtí«-tta» tarfcáa i „Jifii lAk" trvrrau nactár .. Kábámra, rtaér atou a. mkm i filioninyi nkttr: Nagy-Kaiiaáa: ......- NKU éa KLllJUuMkaál._ KOmtln kihantalt vtlódl cklaal la nm kirarli-Ulk, Jisftlaa-, Bnaillil la Oaka-naak, baaaab pufatnk, llkjrík i lo\|tioniM> ■laltaÉgtn, mdtil - ártar •radftU Ink mIIML jHyiék laiiea ée >»ni A közelgő karácsony móris meghozta a legszebb és legmeglepőbb a&ibd 1™ ra j melyek kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt örömöt okoznak. Bámulatos olcsó árak! Valódi nürlnbergl látékszerek dísztárgyak ós piperecikkek 9 3 2 11 § i i Í I I itt S 9 KREINER OYULA norínbergi és rövidáru Qxlete Wafylaniwán, Főtér. Nigy-Katmzsa, vá^árotp. Zala 94. ssAm/f. lap.) 1895. .november bd 14-é© "ÍAJIÍCÍOFTI WÜJÍVI Ajlm&ÖWL •m 1 \\uümm uáuiriii KELETI M. HÓS • 8ZEEE08ENHEZ HASY-LANIZ&ÍX, KJTÉB. A m, M- H.l.it« adna liplatt. .jáaloa 1TÖ1* Jr\' H l .ffi\'/i K WFíT iT norinbergi- és diszmiiáru-raktáramat, mely kiváló paddal, • jóiéiért kéaöaaég minden ijüyafaw> Wgfrtllflaa UH— nj tiaHai Meglep$ szép ajándék tárgyak karáosony és q)ét alkalmára. C Hogy i u. érd. bevásárló köaöneég mir előre ia mékoaáat kNM, ajánlom a kiállított tárgyak alőlagee megtokintéeét. áarg-fale Kalodónt szombalun eaak 26 krajcár. jirbLOKBAJT KŰLÖVUCOESSÉG KŐHÖOÉ S, alarlkiaa4áa él rafcaüaig allaa%aajé a Z^ÉTHI-féls Pemetefü-czukorka, mely a köhflgéat oaillapitja ét a nyál kii faloldja. Koltame íae lolytáa a pyeraiekek ia aaireeaö vecaik. Efy dobos árt 30 krajosár. KapÁató: Vecrlaainaán Sataa Lajaa éa Prafar Sáia gyógyaaarias arakaál. Oly helyek!, hotnktár ntoes, I frt 10 krért 6 dobozt bér-- manue kfUd RÉTHI BÉLA gyögymries B.-Csabán. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx<\\ # „Little Lord Fautleroy" ffffftffff \| aük a iw fi" «■ wWw -.rilaeeaa Mij slaeiaaéi ilatt A mai ■ mi\|W. uwftn j.-fc «« — haau legkisebb hangeaar ugyanolyan —hfHa> Mi miat a legnagyobb Harmonika, éa etúaia alva* kiceiay, kogy a aaebbsa ia kardhaté. — Emi aufdaaai minden aéfdal, ikaral-, iad«Ié% ttaéikral stb. játeehmé ée k \' alkalmna ajáadéktárgy agy kieeiaye k miat nsgyok réaaéra. A liipiaf areaee hanggal ^■■■H aUátra, maiy jé bánáemód mallatt alnam lr» agy rtnom dóimmal Jól -alcoomagolva. bérmeateo klldéaaal ntáu-melíeft, vagy a péan eMtogea BaFftUiíéral 10 Sár ka DUlln éa Wintar 5- 2 - Mutikimttmmtuim Snort (han§$tn kinieli üzlet ) iarfcaeakirchea, Saobaaa. VDcxxrxxyxxxxxxxxxxxx TértinfeHé laMaoak, enaléit áttatoaes lakéaeaak wi alatt; aa atébhi savat teljes joggal megérdemlik, mivel csak agy an alig tétoaik betegaég, melybea aM labdn-aaak aaodéa hatosakat uirmnm ba mm biaonyitoíták rolaa. Kvtiaidik éta aaa* labdacsok általáaoa altosadénak örvendaa«k ée alig m eaaiád, malybaa aaa* títtai háaieaerböl kéatlat aaai volna található. flaámtalsa orvoa által aaa* labdacsok káaianrt! tján Itatnak éa aiáaltattak mtaáaa oly bsjokaál, melyek a raaaa laiwliéll éa aaéknfcodéeból Miénk, mint epa-aavarak. ? aranyér, béltátlaaaég a kaaoalé bvtogatpkaél Vérttomtáié WM _ i i^uwni viaaakjí ifcÉjfaiwif éawowi mm\'m jóknál cm© aáykérnál, »agaaaéfb« min nl I^JflMaakaél Mk gaaa rtHSÖStlW gg\| hot* a Imakélval* Mjéalmkat aé» okoasik éa anaak Itt) to aia«Ua aggndalOB nélkai wiimiít—^----——-;_ ranM^irt^itmböl; melyet o laWactok hiyilil a togkaiflabaaébb J\| iagat> basabb batogaégOk itáa agéaaaégfik víaaaaayaréaa taljrtáa boaaaak iatéatak, «aas balja aakti néhányat lailltiak aaoa amJij\|BÉBMl Imj plndiakl a kl mm labéaaaakat i\|7n kaaanélta, iaag vagyunk gyflafld ra, bogy aaokat íotSBB fogja ajt«ta«i --- Kűhi. 1893 éprii 10. ba Mato agyaaaaaa aláirtana! varia aafe TtwtoH PMrktftr VI Ltgyta oly «dwa toíba* van atlátva. átüld}áfliUBkcm inaail II t«k«rctot ftlüi-j ^ »« -— Mart-fete lllBiiBÜr Sf LJLQ MWmSm\'~ avag 1 fit 10 kr I I dacaokjily kflnnyan hataak, hogy a lagaaakélyabb ^jdLa " Myián Még I IHUMplH ^aUL, éaiéa gyaipik .1. m i Italia kaddan éa naabataa aagjr iréék-lááf Márkus Frigyes aW tftvat-éa vaaraaámk raktára Magy.Kanlzaáa. -irri^ r r --^fTaUfff^^- alhatárantan^ kogy kitaaö ■Id^- iég« éa aindaaban alagajabb divata-—- ÁRU KÉNZL. ETEMET a bwnintil áron alal ia aladoa oaan kadvaafl alkalauU a p. érd. kteftnaég nak b. flgytlaéU ajánioai. — Du válaaatékban éa kllAaöaan oloaa árán leffujafeb n<51 ke Írnék, raailarjl váizaak, chlffoaok, pnraatak, fttgfényWi, letnrieheék. ailwyapak. fért- éa ail fakéraartakél ai ftaazaa KKUXCYK Cilim Xaiénlaaa ajánlom aa évak óto alaő ranganak allsaMrt raktáraaUt, a lag* laléawabb nM failHékbea, baadák, palitok, oaraoll éa klrkipaayakkaa. Néitkabétok e friéél, ptnaak ké\|May«kl raliéi f«l\|abb. Kiválé tlcatoUttol MÁRKUS FRIGYES. Itadaa ktdlaa éa naabataa aagy ■araéék-la<1áa. PSERHOFER J.-fóle gyógyszertár Béosbei^ l kerOJet, Singeretreeee 16. ssám ^um goklenen riéMMpM^- alatt Maradok i«IJ«mi Üaai«laU«l Pawllallk Kerenr. Köln. LIodaatlaL Iluraclie. Földidk mellett. 1887. axept IS. T«kiauta ar i lalaa akarnia volt, hogy aa ön labdacaal kaudm kasé ktrültok, nalyaknak ka. téaét immmI aMgtmai Én gyermekágyban \' mnnkát ••nt mára LolSafc kan rotoék. ha aa ön eaodálat»a atolto In Mamal aaglT" y aantoit»k vdaa mag. Aa laton ám* atag oat axért aaanaárrVagf ^ maa Van, hagy aaaa lahdaaaok aaganíia tóké* iataaaa kl fognak KyégvItoaL amint már máaoh aak ia agéaaaéglk vlaaaaayaréaára MgUkégil " " i Tarén, i maghai(«m olyannyira, hogy aamad v^tom iíhhé Jutoee végOM éa biaaa; % V, laag t Irt 10 kr. ftny áneribi lösivénjleiito, z gyám éa hha. loigáltak. Kaüea Béoa-lgjjhaly, 1887. nov. a. líilyan Haatoit ar: A legforróbb kőaiOoatomat mondom aaaaaal Ónnak 80 évaa nagynéném na* vébaa. Aa Watb S érán ál hnroiban áa vbkdraáaban, már élatét la magnnta meljröl agrábként la ia mondott, midin «élat-Unöl agy dobost kapott as Ön kitftnö rértkatMé Kbdacaaibél a aanhnah áHaadd kaasnélntn folytán tökétotaaaa kigyógyult. Lagtahb HaataktlaA Watoaaattal Josaík. Klrhangrabaramtf Q(8hl A. 1889- mán:. It. Taklatotaa ar I AluKrfttt lamétaitan kér 4 aao* magot án ön faiéban haasnoa éa kitünö labda* aaaibélt Ki aam míl\'aasthatom lagttagyobb alla* martoanwit klialaanl asaa labdaoaon énéka latot éf aaokat. ahol aaa\' alkalmam nyílik, n aaaava-díknak lagmaUgabban fogom Ajánlani. Eaai hálafaatom tataaáaaaartad haaaaáláaárt Önt aaa nal Nhatalmaaom. Taljaa liasulatui Haha Ignács. T. ar Ootaahdorf. aallésla. 1H87. ohL 8. I Patkéram. nünsarint aa ön vértlatllé A legJ«Mk szinszappan patantirozott Talajdaaaá\|a: Ipen 161 klsiArltvi, kltD-nően tlaztlt, a haszná- knlüN véd- latban leytakarékoaabb. Jótállás: tiszta s ár-talmatlan a fehérnemű és a kezeknek. Elárnaitáf: \' Sctem cs Taniier • nraknál Vafy-Saalsaáa labdaaaaiból agy asomagat I doboaaal klldani •sivaaka4)ék. Oaakia aa öa csodálatos inbdaaaal. nak köaaéabatam. kogy agy gyomorh^jtö). maly an«M* 8 évaa át gyötört, laagaaabadaltam. la lahdaaaok nálam aohaasm fognak kifogyni mldÓn lagforröbb hflaaönatoaial klf«Jasam. vagyok tiastaUttel Cwiakl Aaaa &oljTakalziaB( lan vértiaatité labdacsok oaakia fc hr hofar ) -flla, aa „araav birodalmi ilné" kai alauatt lyéfyuartárhaa, Béoahaa, L. Slaaaratraaaa II. az. a. kéaaittatnak valódi hilnöaégbou a agy 16 naa labdaoaot tartal-nuuó doboa ár* II kr. Rgy caainag, malyban a doboa tarlalmaxtatlk, 1 frt K krk* karll béraantatlaa ntánvétall klldéanél 1 frt 10 kr. Jtgj eaomagaál kavaaabb nem klldatlk al An Aaaaag aiöbbaai baklldéaéuél (mi lag-Jobban poataatnlváayon aaaköaöltátik) bér mentes klldéaaal együtt 1 csomag 1 MII kr.t % csomag I frt 80 kr., 8 aaosng 8 frt 16 kr, 4 caomag 4 frt 40 kr., 6 caomag 5 (rt k0 kr. és 10 caoai. 9 frt W krba koril. NB. Nagy altarjadéatik kövatkasté-ban aaan iabdacaok a legkülönfélébb navok éa aláiökiiattitánontatnnk; annak kövat\' kaatébaa káratik csakis Paarüofar J.-íétel rértlsa.itó labdacsokat kövatolui éa eaakia ások takintkatók valódiaknak, uoiyoknaki haaaaátoti ntaaltistf a. Pjarkofar X oé »ala-j Jöi aef \|y ágyaz eresz araái, iráasal fakata színben éa miudan agyaa do-\|azá» alatt. _ minden kösavényas áa eanaan b^ok, n. L garlncagybántalom, togaaaf. gatáa. iaahlna. migraina, ídagaa fegjé* tőftjáa, /ftiaaaggatAs atb. alla* I frt 10 kt, fcrMfi M éta TalaaiáaBTl haiáövaaatö a*r ntttt orvnaok által a luajkknk iHamsnC Egy alagánaao kiállított aaatonoévai 1 && 1a fsiiaaa Stuéal taaértát Ötéa I IflUaU, én snrán által ikinaa aabakaél, mérgaa dnganatoknál, atfkakn. aahaa vagy gysladfclaatt, rngj aAa Uy bajoknál mint kiíttníT anér 18a ~tripréblv% MM ÜBaitil kr Paartlafar i-M. AÉáf Ma i fagyos Ugokra éa^Maéas ftlt aabra. adat toghiatoaahh aaar 1 köcaöggal 40 kr^ kém. tt la BöiüMíT, ar^r ^ ^ eaöa kökdgéa atb. alla. Rgy 60 kr., I Ivag béraaatva I frt 10 kr. (prágai caöppak) aMgrarta gyomor, raaaa amáantáa áa mindaanamt nltaati bajok alton kitané bánlasar \| Ivaganésal II kr. 11 av. I fri Általános MM ÜZ llít raaaa améantáa minden kóv-tkeaméayni, % m. fölájáa, anédlláo. ajamawtaaa, \| hév, aranyár, éngnlás atb alton. 1 ára 1 frt _ agy Ivag 80 kr., \| kto Ivag It kv. Pír a labizzadás ellen, zzjr.\'z ént a aa álUl képsádö killiyütos i, épaa tartja a lábbelit én min* ám talmatlan aaar na kipróbálva. Igy bonnal 10 kr. Bérmentve 71 kr. kitin umt golyva al» tau 1 ivag 40 kr., hé* itaa klldéaaal 6S kf\| kiválé amr egyalénl* fa)fá\|áa, faffájáa, rheoma ath. aUa. itt felsorol kéasifméayaknt kivft^ aa aaa trák lapokba* kirdatatt 8aaan bal- éa külföldi gyógy aaniéaaeU kölöatogoaaégak raktára vannak éa a kéaalatban aatá* nmg lavlk gyorsan éa aleaóa ^negnaaráatatnak. — Portán magnadaléaak a toggy«rakk* ea»-klaöltatnak, ha a rfiaHmaig előre kli>1ati)i\| nagyobb megrendeléaek atinvétattal kkléal nok. Bérmaatva oa^kto oly éaatban történik a kIlidéi, ka aa öaasag előre baérkaaák, maiy aaatban a poatakoltaégak sokkal mé» fékaltabbak. Badapaata* kap haló TlrH Király át H Stff t»-»é Nagy-Kant, rasárnsp.____ \' Ula. ti mám. (•• top.)_1W. m>n»ber hó tié« Hirdetmény. A mimr osztálysonyAték második osxtályának húzása december ö-án kezdődik ét december 14-étg tárt Vetelsorejegyek - á mig » készlet tart - ée pedig: egy egész sorsjegy 80 koronáért egy tized sorsjegy 8 koronáért éo » egy huszad sorsjegy 4 koronáért az ismert elárusi&knál kaphatók, a kik egyszersmind mindennemű felvilágosítással ssolgálnak. Megrendelésekkel kérjük esekhez (nem hozzánk) fordulni Budapest, 1895; november 14n. " ^ — ~ Magyar Osztálysorsjáték Igazgatósága. á. x 1895. December hd 6—M-ig ejtetik meg a Ma^af^Osztály-Sorsjáték Nagy nyerem íny húzása melyben 21,499 pénznyeremény kerül 4 millió 332.000 korona összértékben kisorsolásra, többek között egy 600,000koronás jutalom 4oo,ooo, 200,000, loo.ooo, 5o,ooo stb. stb. koronás nyereményekkel A Ipgti lyníj ijirv flIlllÓ esi á legszerencsésebb esetben ™ " J 11JM»«V AsnrsIflfTflk iral!1 e«é4z 40 H 1 ** 4frt B0ni\|0gy0ft UUS \| fiM.^ 20 frt I huszad 2 frt (Biztonság okáért kérem a sorsjegyek küldéeét ajánlott levélben kérni Az ajánlott levél portója fejében 15 kr., nyereményjegysékért ló kr., összesen 25 kr„ fizetendő.) k < - Ajánlja ti Mi pniiiM} elMn no iiHtiil ii Heintze Karoly, föelárusitó BUDAPEST, Szervita-tér 3. szám. ggT" Hogy á tisztelt közönség különböző számokból álló több sorsjegy birtokában nagyobb nyeremény kilátásokhoz jusson, 5, vagy ennél több sorsjegy vásárlásánál a legkülönfélébb számokat állítom össze tetszés szerint egész, tél. tized és huszadokbóL ~ SQrgöny-osim: Lottoheintze Budapest ZZ 1,1 Nyomatott Fiaobal FölOp laptulajdosoahál Nagj-Kanbaán. lll&, 91 aám. Nagy-Kanizsa, 1805. november 28-án. XXII. évfolyam, m\'iiui <hi>hm* ma. Ma tatfaaüá > k» mmIM rlwtn -t"-\' iMa khMir MMtnlmM taak haii\'l Hmé- mi >»hiint lynM m K/pm aaém éra: 10 kra/adr. Politikai éa vegyen tartalmú lap. A Nagr-Kaaiaaai- ds dél-zalai takarékpénztárét a Bankégysaaiét, a* Ipar- éa karaaks-dsimi bank, a Nagy kanlaaal aagélyagylatasOvelksset és a letenyei tskarékpénsttr, a „oagy-kanlsaal malálagyár aa aarfdséda r. L" hMvlői íiéiinyt. \', laf\|«lralk Han/>I£aalMii hrtaaklat hétuar: 11 amé III «ji é« oanltörtölcön. tfcUklwMi riniii ifMN i IUW rmf su)raarasi iaia < Sséa Int IS Iimi 1 (S M - kr .1 Wm S lm i n m -\|u laHim S kanaa (1 M SOkr.) llilillnl J»M«ym» Mt^nM—t ■yuttér aaülaata M I. , bmiiiaai ii»un« A lejtön. (—n) Korunk egyik lagnagyobb hibája a hírtaian gazdagodás! vágy, moly boldogot boldogtalant megragad, a ha egyaier meg ragadta, nem igen tud tflle uabaddlni, kaaam tagadja út ia lefelé aion a lejtőn, moly cnák as anyagi éa erkölcsi magsam miaülésra vasal As a körülmény "hogy nahány siersncsésebb embernek különféle-okok Oesmjátsiáaa folytán es sikerül, ellőj tja a jobb belátást sióknál Is, kik Igen korán beláthatnák, hogy nem rendelkeznek asokkal as éazközökkel, különösen" azzal a kitartáskot járulj aseranuaéval, malylyol mások gazdagságukra nehézség nélkül síért tettek. A bécsi Reixrsth siombati vitája alkalmával a{ \'egyik képviselő a<t mondotta, hogy munkával áriáéi vagyont azerazni nem lehel Nagy igaaaág van abban. Tiaakaa polgári munkával a jólét biionyos neméi a gondtalan életet meguereiheti az ember, de óriáai vagyont vagy csak OrOkfllni lehet, vagy máa uton mádon lehet a tűkét gyarapítani. • " Sok ember, a ki ilyen gazdagságot lát aierencséaebb embertársánál, Önkénytelenül lü némi elégedetlenséget érei, mikor aaját szerény, tokuor azflk viatonyaivsl egybe-haaonlltva alt tapaaztalja, hogy minden uor- galma» minden iparkodáia dacára nem tud tOld ágra vergődni, pedig a gazdagok aastalainak hulladékaival la megelégednék. Éppen nem \' szükséges, hogy mindjárt szocialista, anarchiata gondolatokat tápláljon, épen nem szükségéé, hogy gazdagabb embertársainak jólétét irigyelje. Le sem vonjs a kOvotkeztotést a tett Oaszehaaonlitáaból oaak gondolkozik, bogy miért TcoII annak fgy lenni. Az okok, a melyek némely kor szakban feltűnőbbé teszik az ellentétet a szegény és gazdag között, nemzetgazdaságiak, a a preventív rendszabályok, melyeket ellene foganatositsnajg tslán némileg enyhíthetik az ellentétet, da meg nem szüntetik nztj a minthogy meg sem szentelhetik. A gyökerei orvoslás pedig majdnem lehetetlen \| lehetetlen azért, mert a mit az elmélet a társadalmi rend te\|jas megváltoztatásáról, vagy máa alapokra Váló állításáról mond, annak gyakorlat! kivileln annyi érdekközöa-léget sértene, hogy nem tudni, vsjjon nem j jobb-ú a jelen rend Fenntartása, mint annak bármi módon való megváltoztatása. Bizonyon, hogy a aocialiaták utópiákat kergetnek. Mert a mit elméleteikben az az állam éa társadalom kivihetőnek tart, azt kivinni hajlandó is, a mi pedig k\'ivihe-\| tétlen, azt úgy ia hiába kiaértené meg. A társadalom egy nagy kérdés megöT3á< fsának küszöbén áll Da az állaflgájttappi \| dolgot ad az intázO köröknek, hogy Kevés idejük marad a kérdéssel behatóbban foglalkozni, habár e kérdés anyaga magmao* tősen Össze van gyűjtve. A dolognak azonban még agy oldala van, melylyel itt foglalkozni akarunk. Ez az a lejtő, a melyre mindazok lépnak, kik a hirtelen gazdagodisi vágy flUrtátttllVt leesnek. Mig egyrészről ttámoa ezistcntia megy tönkre, azámoa család semmisül mag, mert á társadalmat át- és áthatja a legpiszkosabb anyagelviaég, a melylyel együtt jár a másokat is veszedelembe sodró pazar-lás él ftnyülés. addig vannak a társadalomnak oly nyomorultjai ii, kik u élet lagua-rényebb igényeit aem képesek kialégiiasii minden munkájok, minden fárad otáauk dacára; a kik tűrnek éa szenvednek, s ha látják, hogy észre nem veszik, el is hallgatnak és Igy semmisülnek meg. Az emberiség legnagyobb jóltavfljénak nevét érda* melné meg, a ki ettől a hinártól szabadítaná meg, mely anyagilag és erkölcsileg korrumpálja a társadalmakai A nevelés koveaet segíthet itt, Mert lassanként kaszárnyává iaaa az iskola, ahol az egyéni bahatáa lehotot-lenné válik, a mely hatáa különben ia nagyon gyenge lehet a társadalmi különféle tény, tök TK ny tvános élet félszeg ségei nak károa A „ZALA" tárcája. Tarka képek — A ,S k L ItnSK — tm i galfS a aénSar Künn finoman itiiáll ai 0«ai aaé és náha »y . sy erOasbb atélroham magoaapduet i aanbéa atwkaii. A aaaaovár slall e borssass, oly titok-ukos féayaysl lub-guit. Ka a kályha ■•l\'stl Oltsa ás »«f melm ItaTeledtea a bimba<édaé kéksa láagO\' Mggtak. A minap s salakktbaa sgy saép kis vsra»o«ki hallmisni gv assralmét-vsasUli bus aaa»onytA\|. Most e ésl egyra fülemben ossug es amint tgy álaudoivs Oilaa, aa Oaiudstlaa képaelet szomorú ba» aránkat rajtolt sláa, ée éa ngy ballottaa litlnlha mindm»gaanyiask rssgfl ajkárál ogy kie dalooaka lebbeat volna al s • a Aa eaikajaal btboMéoye ott res\|lt a hideg, komor ella wQrts falain. A vitául kényelem eaámoive van s kis saobékél. Simára gyalult aazUl, égy ssék. égy kopott Nadoaas kép ssy^erl lérdspiflttl es aéhaay vastsg sárgult Imakönyv képest a templom dlaaát A toronyban megwiullj! aa eaibaraná — Ave Máriára Kgy baivtnraroo spsoa olt tárdspal a ,uOs anys\' kápa elolt éa halkan Imádkozik* A lojyokérél néha bahatol gyty tsstvér voaiiMft{U, esosaosé léptslask sajs, asaián a\|ra eleetadwOI mladea. Aa apée* nyugtalsnul vergodla agyán. A A múlt ssOrke kötiehél egye* arnyak »a«lkad-aek fel, melyek ntugalmaa leikéi aagaavartak, Krsibaa a vtr gyorwíbbsa fái kdrQl aá Islkaban Urt trea, aalysi iateipsk aasaaaloa léaye aem Ilid ageaaaa batoltaal, tilja a kla htilknt, bol vidáman boldoean lélté el lywmskéveil Aa advsr kB/epso ma* oilndiz ott áll a rági almafa, mslyiist bttv0« árayábsn fürt* itsraaksk látuadoaaak, Kaikor ö la játszadozol^ otí, mini anat kis teatvár!, Ma\|d esy férfin fordul b a kapun. Oda mgv séeaanytskna. a kl áp viaet marfi a kutbol\', Sokais bsaaéigstaek. Minden sssvnkban osak réla emlékeinek mf> K iérQii aaarette (ti éa oivreu meg ma Is, de atyja ellsuaaie esybskaléeflkei. A gyenge tehs\'eilsn irány magbaiuli s szigorú spal akarat eléli. Kkknr látyolt veti Isi t* a kolostor aaa^t lalai k&aott kereseti Irt si vének saigit sebeire. Néhány hrt nnlUa, hogy apáoa isii, atyja meghalt{ da ekkor air kése volt minden, Saivé nsk édae vágyat, álnál, reményei ekkor már lehullottak, eirennredtak, miat a Islevél, melyet a haragos átél a»»Ui la si airél. Bs sdas bas emlékek mégis kOaysketowInak aiaaslba. Ajkai idsgasan remegnek éa mosi Mintha 0 Is ea enllieit kis dall suaogná ( .Ortk aatlat áatm fclim, V \' Lmi kamMaa, Ital tllutaa. (Mk a liaaik NfUtaa rtua, \' Otllllf (lltaa iltrliMlaa <a«u ihk • aaaWajr Km alvaS ktMi, Um\| a Mnha Omk a iMlSMais Maa tart MSkkt I* ElaaaadarQll már a váraa, oaak més a kt«t-hátlwn 01 iiskány vig ia<sa«ára ltja. LSrmás \|Akadv uralkodik as aaaiai kOrOL A kiOrtlt pas\'gás palsokokra aaoélt a knnaos kepflprimaa, a al asi \|a*ati, hogy as 0 lorka W saaraa. — Na kotnyeleskedj! more, hanem ko<d a kl áldója van I — kiáll a tnulatosék agylka Nm latod, bogf légaija ea Itt a t»jet Salai\' aat binaá aa ember, h«gv ai orra vara tolyik. — llusd asl a rSsill Aat s vigatl Kh hlssen •adod aelylkei gúndolom I .Támassd M tat a halódat. A prímái ravéksul. hunyorít a klarinétosnak, aaián réasndltenek arra a vígra. De aa a saáke IOnO gyerek oaak tovább ia baaaa lógatja a lejét; sem a vig saaa, ssm a nSnyérl pansgO nata vidítják M 8. A oinborák inavolndva tordalaak filéje. Ka-oataak éloslödnsk aa a fájdalmán, s i moat aem tud talalai egyiknek *■ Oda kOnyOkél aa ssnalra, taayaraába hajtja bánatos arcát áa oaak tovább buaul. Kgy uj aétába kead a oigány. Búbánatos baa-zok üsilaj taki<i\'aeggfi rOpkMtak saM éa valami osodslatos sslvat naggatö stomora dal- Nagy-Kanim, csütörtök. Zala 95. szám (». lap.) 1896. novsmber hó 28-án, behatásával etemben. A társadalomban mu tatkozó irányt, a íélazegségeket az iskola nemcsak megérzi, de sokszor meg is sínyli. Azért nem lényegtelen a kettőnek kölcsönös egymásra való hatása. Németországban, a hol a sociallsmus oly nagy mértékben terjed, s Vihnos császár azt ar állami rend nagy Veszedelmének nyilvánította, az iskola utján ~ akarják a soclalfoffluit ellensúlyozni; kérdés \' mannyibeft fog az sikwfllni,_________- ^ Ugylátszik, hogy az egyszerű erényeket, melyek a legjobb óvszert képeznék az említettem bajok és veszedelmek ellen, s melyek az állami, társadalmi és egyéni életre aévw nly fnitfntak H áldásosak" minők az örömben és búban való szelíd indulat, a háladatosság és megbocsátás érzelmei, a kölcsönös tisztelet és becsülés társas erényei, a családi és emberszeretet, a hazaszeretet póütilui erénye, az uralkodó iránti hűség, az erkölcs és erkölcstörvény iránti tisztelet I 8. A> 1874. évi XXXIIWk », e. 17. 4a 10 f-ai alapján a vármegyei központi válatslmány oak I99fltél 1898. évekre történendő újra alakltáw. 4 A> 1870. éri XLU. t. o. 38 és as 1898 évi XXVI. t. o. 1. H-a alapján as állandó bíráló válisstmánynik 1896-1898. évekre leendő uj bóH válsiztáss. S. As 1006. évi XX. t e. SS. S-a alapján ss ígssoló válttsimánynik 1896. évre törté-ásódé újbóli megalakiiua. 8. A megyei afagdij intését altpesabályaiaak 7. § a éneimében 6 évenként újból alakiiaodó nffrfii ietéfútfla -»«Iáittményha A rendet éa 1 póttag választása. 7. A kőstégi jegyzői nyugdíj alap keseld vi> ltastmányba 9 választmányi tagnak megvá-lasiláie. 8. Az 1876. évi XIV. l. c. 163 ik frs alapján vármegyei közegészség! bizottság újbóli meg 9. A nm, m. kir. belügymbistterium as iránti leirata, hogy a szegények rétiére iiQkiéxei gyrtgyiztrek Arát 1896. évi január l-lől keid ve a községi péntlárak viseljék. 10. Koller István megyei biaottiági tag indítványa Zala megy ében egy önálló nőki hivatal tzervezete iráni. tl H\'ffájli Ptr\'w\'wnTánufgyti ártFTfli ftl-nök kérvénye as ellene 27 frt 82 kr. iránt folyamatban tett káné itési per besiflutelése iránt. 12, Horváth Bertalan ét Zarka Zugmond ár-vuzékfinnŐRkkérvénye az ellenük 118 frtW~ kr. végeit folyamatba tett per beisQntefése Iránt.-~-r 18. Oiv. Rózsás Lajosné és Thassy Kristóf irvtuéki ülnök kérvénye as ellenük 82 fri löké és jirtléhai iránt máttott kártérítéitper besaön 14. Msgymélt. Sereik, mínísstérinm rendelete a kéményseprési dijak letsállitáia tárgyaben kelt törvényhatósági h&tárosatra. 15. A vármegyei árvaszék előteljesítése as A sslsvirmegye törvényhatósági bisottiágának orositonyi árvatárnak Cíánli János és társai 1895. évi december hó 2-án és folytalva tar- folytatott perében felmerült 41 irt 72 kr. tandó rendes közgyűlésén Jehstendő tá^ak. »I?j»»\'JMádks megtérité^ tárgyéban.__ ■orosata: 18. Ugyanannak előlérjesilése Nyirő Jóssef t As 1876c évi Vl-ik i. c. 4. £-» értelmében gíMSidiási lakos árvaériéke láigyábsn. a kösigazg. bisoliság választott tagjai soriból I 17. rá» Nándör perlaki lakos felebbezéee a kilépő 4 tag, névwerint Eperjetsy Sándor, Fsr- \'olyd évi aseptember bó 29.én megtartott örségi kas Jóuef, dr. Gyömörey Vince, Koller István, J körjtgysö válaistás ellen, ás fikaittSf Hffiáa helpcé; "j \'sgi^ -é\'-fTHt-f—14 Kapoley dtfnnnstnr-Apálij 2, At állaadó válautmány megalakitása 1895.1 és T-Dörögdi körjegyzőségnek ujabb beosstása él 1898. évekre. iránt . — ógy litazix, hogy amennyiben az Iskola eteket fejleszteni\' iparkodik, az fleT Itt sem tagadja meg romboló hatását, midőn a korai Övezetek nyújtása, az irodalom 1b művészet erkölcstelen termékeinek terjedése, a rakonczátlanság és fegyelmetlenség elné-zésével azoknak megszilárdulását nehézzé ~vagy ippen lehetetlenné teszi. A vármegye házából. 19. Hstpetnek és Sorméa,. továbbá Pala és Pe\'end kőttégek közbiriokosiágának a syomáses gaadaság lentartáta tárgyában botolt határosaiéi jóváhagyát végett bramiattatnek. 20. Bakónak, Aráes, Csopak és Bslitoa-Kő-vesd, Póla, Bánok-Szi-György, Bucm\'a, és 01* tán köSSégtk közbirtokossági szervesésí szabály-rendeleiei jóváhagyát végett bematattatoak. 21. Dr. Maodsi Pál oratággyfiiési képvíttlö-nek,minis NigyKtnitsáról Leieoye, Alsó-Undva ót Murt-Szombston át Rtgede falé tervtant k. é. varat tlőmaahÜaU engedélyetéaek kérvéa ye, éten vaanira megyei bouijáruli^aak magtsa- \| f\|A>I i .i ■■ i i \' * . iii i ■-..-.. ..... TSivnt rrwmv. 22. Darás Jóstef oUtvelM gyógysterést folyamodványa Zalt-Egertiegan 3-ik gyógysm-tár felállításának engedélyezése iránt. 2V. Kiss Sándor olevelss gyógysseréss éa Csabrendsk köwég folyamodványa Gsab-rendeken gyógyszertár felállítása engedélywás* iránt;----\'--^ 24. Erdötfa, Tót-Sit-Márton, Petri Vince, Molnári ét Tót Sserdahely kőt-égek képvitelö-letiQleieinek a körjegyiö rétiére a fogyustáai adók kezelétéért jntalmit ajánló batárosatai. 25. Petri-Keressior könég képviteiótettfileM-nek telekkönyvi kiigawlát tárgyában hosolt határosaia. 26. Sárotd könég képvitelötsttttletenek telekkönyvi kiigaiitásrs vonatkosó határozata. ^ 27. Lesénce Ntvind köMég képviselötestUleté- "" nek a köuég tulajdonát képesö regale kártala-nitáai kötvény eladása iránt botolt határozata. 28. Bánok-Sil-Gyórgy kösaég képviselöieetü-letének, községi ingatlan taertétére vonatkosé haiár9iat<i{-____._\' 29. Tnrniscka község képviaeUHesttÜete által a köSségi korcsmáknak tiabadkéthöl való bér-btadátára hfty\'t . 30. Mura-Sserdahely kösség képvisdfliettületa által a népiskola államosítása köveikestében elvállalandó kötelezettségekre vonatkozólag hoaott határosat. . 81. Kotor község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítást tárgyasé határozata. _ Ü2. Mtfy-Kaniiaán épitandfi nj hfttráfó hidra vonatkozó tervrajzok ét kölltégvetéa. 33. Zala-Apáti köxség képviselőteitaiete által községi vagyonnak szsbsdkézböl való bérbeadásra vonatkozólag- bosott határosai. 84. A vármegye tulajdonát képesö sala-ssán-tói épület tífíy^réménfik elsdisrt vonfttkozá iia- . tok törvényhatósági jóváhagyás végett bema-taltalnak. lamtti verődtek ösete a (eremben. Mihlba egy panatzot élat fájó sóhajai rezeglek volna végig aaokon t húrokon. rr-----Egy borongó méla but népdal: volt, raely otV - asflltieii valahol az alföldi rónán valamelyik csikót tanyán, és a melynek lágyan zsongó Hangjai megnyífják s stiv legtitkosabb rejtekét ét még egyszer feltámasztják az elveisett ssás-tsor megsirslott multat. A szőke fürtii ifja szemei álmadozvs lílgg-tek as izgö-mozgó prímáson és mintbs most 6 is sít s kis dalt rebegné;__ „Örök st iUt 8sll.\| frtéss, Lssik Wmdáss, \| ■ Dal Ulaaása. Örök s timií " Jtytlása rétsn. •.- Mllsf fstáss MrksUm égssí örtk a nspíési Hsa slvad ktddé Ostk s sssrslsa Onk s lwld6\|»Ag Mm tart MlU l" Hideg osipöt észl éjjel volt, as égen t Ciilla-gok ailliardjai resegtatiék halvány ténvttkst. As ■taák Qrssek ás tlhtgyoiisk ás oáak nébi UláK kötik ss embtr egy-egy batatérő kótyagos slya-Aval, kisek bangói morffmdirosáis felveri a némi oiesdef, A vén (Isllérthegy mohos orma sötét áravat m s Doaa habjaira, mely lasta teorijjal hömpölyög lova aséles nedréntSi A kösen és távoli lornyobbin sgymátuUn hsrtgilk fel as érák veniitott kongésa A Dasstoron, ss sgylk nslüts beflIggöNyiött aUtksls áttOr a lámptflfág halvisy mtiyt 8sép fiatal asszonyka jár ott fel és alá a fényes teremben. Olykor kinyitja ai ablakot, kibámul a hideg éjiatkába, aatán meg újra csalódva be- sáijái Hiába nem jön as, a sat vár.—— ______ Lassan felayiija a gyermekssoba ajtaját és lábujjhegyen közeledik az ágy (elé. Ssösske kis sngyaliö pihen a parányi vánkoson nyugodtan... mosolyogva. Sokáig nézi ai alvó kisdedet, szemében egy-egy köny csillan meg, mély végig pe^eg arcán, oly lasaan, oly csendesen, mintha eaivéröl szakadt volna le. Megcsókolja as alvó leánykát, astán nesztelenül távozik. Esren ét esten irigylik a szép asszony boldogságát. Hitt fény és pompa kösBtt él és ki nem lenne e között boldog.\' De ki láthat egétten a lélek mélyibe. Hány mosolygó aroot látunk, hololt a kebelben a szenvedélyek kinos vihara sug. Boldog volt ex az aistonyka is. Hits ueret-ték őt ét a tiöi Hzivnok es elég. De most mái elfsledvs, msllösve... Akinek mindig oldala mellett kéne lenni, most vig bsrálok körében dö-ssöl, vagy tán... A izép tstsony még a gondoláitól U elpirul. Kimerülten dűlt egy ssékre és halkan földokolt, minthi egyreait mondogatná: .Örtk ss élst Bstlaj látást, fjomb ksmdáss, Dal lllaalsa. Örtk s rtssák Myllása rttsn, i\'illltg rsikss , l Mrkitlts tasn. örtk i ssprtnv N.m nlflil tMéi, Urtk a méntsii t\'Mk S Uléngsál Ntm tett Iritui l" Ott laktak a kfihrárosban egy kit hónapos szobiban. A télj a törvényszéknél dolgo-I sott egy forint hnsz krajcár napidíjért, £gétz nap. ott görnyedt az irodában aa asatala fölé hajolva s mAsolgatá a halomra gyfilt \'aktákat Ha este haiatért, mosolyogva karolta ját taép kit.feleségét. j Egy napon csak bekösaöntött a gólya, aztán cstkhtmsr jött a második ét harmadik is. A kis család ínséggel nyomorral küsdött, néha alig bírtak egy kis izárat kenyerei nyomni ! a eiró\'-rivó apróság kesébe. Egytser csak beteg lett a családfő, ét ekkor vállig ösztökélte teleségét, hogy menjen as ifoda-főnökhöi és kérje ! meg Őt, hogy ne bocsátaná e1, mert néhány nap mtalva majd rsak meggyógyul ós.ö különben is jó ember, tán segít is nyomorukon. I At atwonykt végre meghajolt a sok kérés előtt ét elment hozzá. Nemsokára meggyógyult a fifrj ét jobb napok köveikestek el, de a kis asszony most már olyankor ia meglátogatta as iroda-tönök nrat, mikor aa ura nem ia kérte. Egy este vigsn sietett hasa a térj, kis ctomaggal keiében. A feleségét akarta meglepni egy kis édességgel. Amint belépett a szobiba, örömmel túladtak feléje at anró csemeték. — Mit hoaiál apttaka, mit hoaiál snoska í — hangzott lel minden oldalról a gyermekek öröm-kiállása. — Nincs itthon a mamatka ? — A mamuska el meni a bácivsl. Nésd, pa-pusks, mii kaptam a bánitól, lkod ne mondjam aied bop Itt vót 111 esssl kis pémdarabot maűtott fel a hálrom éves Irmuska. At Ötéves kis Magdi fenyegetően (tételt e>kla Irtauikára, kl eláfults, hogy Itt volt a báest, Nagy-Kinina, csütörtök II. As Alaé-Tiiakia k Wdnglai ul ügyben migtartütt helytupi tárgy altiról felveti ) igy tó köMV beauiattatik. 36. A OMfyti uámvevőaég eloterjeaitéae egy« törvényhaióaági és kösségi pondó kive- tési és leroráai főkönyviek glfogadtsa Irint. 87. A megyei ssáavevOeég Tapotoa nsgyköi-eérask kőtaígi pó.adó iörlé«e tárgyában hosoli képviasiótastOlati határozatát törvényhaióaági iivahagyáe véteti beaaiafia. 38. Néhai Qyalókai Rotál is sombori örökbs-gyó által taisaagyei gymnátiumi tanulók jsvirs UU lOŰQQ forintot alapítványra vonatkozó agy-iratok baseutaltalssk. S9 A vármegyei námv erőség I;ul mégfítá gth késséft keHaégtemk és birót tzámadások túrvéaybalóeáfi jévékigyái végett beautal- éO. A 11-od. orsságoa ás egyetemei tanügyi koogresasus rendező bizottságának megkeresése anyagi támogstát iránt. ál. Ai országos Mgyar takole-egyreölet el-nOkségéoek kérelme ss egyerftét segélyesééi irtat- 42. Dr. Maagin Károly kir. isnácsot s megyei tísati löorvos Itta Anna eöaegi lakosnak szülééiről oklevéléi hibirdetés végeit bemutatja. Az áilanbáztartás a III. negyedben, - ? , I Zala. 95. teám. (S lap.) ♦ Hfr negyedbenu\'slváayintattak. A pénzügyigazgatás, adobesaedésl és keseléai külűégek és nyugdijaknál at 12 milliónyi több-kiadáe a nagyobb előirányzatra veaetsndő visssa, A fogyasztási adóvis«satéritéek ideiglenes laaaáaeoláaa tavaly a IV. negyedben történt, mig ások sr idén bónapról-bónsprs pzámollstnak el, aaí ss aasisbiiostttő Wstsmbaa lányégésebben kedvezőtlenebbé teszi a mérleget. A loltnjövedéknél Írttal kedves/klenebb as eredmény,mert nagyobb nyeremények nagyobb számban főidőitek elé. At fiiJttffltty\'xwift rt®jfy fn^nnynéjjú pm* piroe? iwzéU be. ARamí előlegek \'Tejében aT év W.negyjdíben 23L119 írttal tfibb engedé. lyezietutt as ország egyes ínséges vidékeinek. Ar kerwkedelemügyi uMaieiferiap fftkb biadssti 7X1098 frtra ragnak és a budapesti dunai hidak ápitésí külfségelből, a vaskapu-szabályozás mun-kálatsinsk gyorsabb végrehajtásából és s duna-lisza kőrőaközi alfö\'di iransversalis állami kózui épitési költségeiből erednek. E kiadások ideigle 1896. november hó 28-án. btnwk ál Otr Táfétg BfndM fgiőazioüeág sserint lényeges korrektorát sganvadoek. Nem subád továbbá sasa elöl. lévaaaiati, hogy a legiAbb kiadási többletet egy egy olyaa fis major okozta, amelyről a Ul aégeiőiráavsat-ban nem leheteti élőre gondoskodni, kotr gyof-xitott aunkateljetiiésekat, aár a mitfeníuini ünnepéire valé tekintatiel is, sok léren követellek. Esek a munkateljesítések aoet a ssttkaé get több-kiadásokat követelik, sMlyeket a aaariat csak korábban tanünk, de előbb-utóbb ok vet Ma tennünk toíbi. Az egész kstelési a tiaztaaág, világosság Is kortekiőég mintájabépae kell magjeiötoOni, — mondja a „Pestar Corrsapoadaat/ — sasai széppée, semmi ■ ineateraégoe "Caoporioaftáaa a a "tárnoknak. Lukáct pénzügy mimazter tőkéi a lesen megfelel nehéz feladatának. A tzámokat beatélteti és cssk annyit mondat velQk, tmeny-Byíl jelenteniök kell. A pénzügyek terén as a yobb érdeme ennek a miniszternek, bogy nea természetnek, mert az említett munkálatok úgy sdja u ügyállást, amilyen és aaári van as költségeire külön törvényes fedezet ill rendel- ország szorgsTma, kitartása,\' becatNte—égs éa kezéyre, de a végleges eltzámoJátig a központi államférfiúi képessége iránt a legnagyobb bits-igasgstásnál játnak kifejezésre. lomnál. Mtgyárország pénzügyei sohasem voltak A m. kir. államvasutak üzleti kiadásai nem \| szolidabb kezekben, mint épen most, egészen 2-6 millió forinttal, beruházásai 862 443 U ^ ■--.•■ 1.- •.:.., -.\' ./•■ - ... \' • írnál nagyobbak, mint bz 1891 év III. negyeidé- \'...............: ■- - - - ben. Ezeket a nagyobb kiadásokat a nagyobb] átalakítások, főleg az icébinfektsléask okoaiát,! Továbbá a vaantf-hálAfft la a nüilt évvel szem? : „\',"•■ ■—:——— ——-—\'•■ •■. flfl z---^i.atj VzlibánTWOr Itünm, ttoen > ml sord tél as épületeknél éstánaüveknél nagyobb\' városunkban, el-elfog a nagy nemzeti haragván helyreállítási költségekét okozott _ ás várom aat a bisbayos sselet, amit boldogalt Tollfuttában. A magyar koronához tartóié állampénztárak brutio-bevételei ás kiadásai, az 1896. évi jolias 1-töl szeptember 30-ig terjedő idő alatt, öasse hasoalitva az 1894. év hasonló IdOsoktnsk ti Ismpénziári kiantatásaival, a következő látszólag kadveeőlleoabb eredaényt jidják. Az 1896. Az állsndó országház épilésáoél 296.666 Írttal nagyobb kiadás-mertté fel, ami az építés gyor-titátánsk a következménye. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál év 01. negyedének brstto bevé&lei 2.96L éWllM\'lW toriul, a bonvédelai minisztériumnál irt 14 Imi kisebbek, a brsUo-ktedások eHenbea forintilibb.kiadás aterüli lel a L év UL fjfBéfW frt^tt icrrkl nagyobbak, gwiU sz 18911 negyedébea, mini a tavalyt megfelelő időszak* él 111. UfíMKf. A <Wf»"\'<y-HI. uggjeiHuak I baa. A kiisiteygyi kiaiteih 9fi8i607 iaiiattal, n Ctatdr Zsiga bátyánk szokott emlegetni kSsöa-Ügyet ostromló beaédjeiban: valami megmsgya-rázhatatlan magnetikus erő mindig iMmu/t leié (ordítja tekintetemét. ~ .Megnsgysrátbatallsn magnelikus erSl* Ifit begzélék? Sőt ssgjoo is aegasiyirásEálé I \'-Z Hol állították föl as első Kossuth-szobrot ? mérlege a szerint 5,906.619 frt 46 krraf kedvo-láliamadőaeágí járulékok 38&69B frilal lesnék zöllenebb, mint volt az 1894. év 1IL negyedének j többel, mint 1894. harmadik negvedében. aérlege - * ^-it. — , I At 1896. év III. negyedének bevételei, mint Netn-é Letenyén? E mérláf MgliéléséBél figyeleabe kell vénni.: már amluetiük, 2,981.855 írtul ksdmöttaneb. Es bol él a zalamegfei utolsó karáé?-\' kegy as 1896. évre el (irányzott kiadások 316 bek, mini a megelőző év hasonló időszakinak U,, ^ aiuóval halad tÜMn,eg az 1894-re megállapított bevételei, dacára annak, bogy s köveikesö ered _____ „,. , . ..tt, tíaiássláf «á iff a L-ávbu az agyas idősza- [ményak ándmóbbek t slősfl- AzietaéL-és jg. Cumptts Kait barátomat értem alatta, - " " \' \'-dig-Aa togyaasiáai éa iiaiadóknái 486,910 frttalrL»kl iáikor poéUkns lelke boroagáiával oéste 4g a dohány jövedéknél 444.8uö (rtfal, a jogllleié- látta s nemzetórző mokány zzellea lassú pnas-keknél 402,741 leriotta). a téjöveaékoél 207,3111 talgsát, kát kézra fogta a két halalmas, sudár írttal, a posta és lávírdánál 100069 írttal, a k \'ufltÁ( ^ ,rt ^ a m. k. áilaavssoisknél 768.921 irttslasállgaul L, _ • .,, „ - , L . gyáfsknál 690.420 httal,. as wdőknél lOO.OOS j--So\' bit é" *** " forinttal.\' - — ............jicurue-szellemet Zalavárm egy ében! Azonban jeléDtékeny vlMraaarádások b íor-j £H elment Letenyére fiskálisnak, dúltak elö; így a tiszai és szegedi kölcsönnél j 901.204 Irt, amely visszamaradás annak tulajdonítandó, bogy a beregaegyei vizstabályozó-tár u:at a mait. év III, negyedében .rendkívül visz-szsfizelést leljésiteti, mig s I. tv 111. negyedé- kokrs nagyobb hányada esik .a kiadásoknak, ®tai a swli év megfelelő idősaakában. Már aaga az a körülaény igazolja a keletkezeit különbséget. De eltekintve ettől, a lényegesebb több-kiadásoknál a nevezetesebb eltérések ■ kdmka0k: As orssággyülés kiadásai 416.481 Irtial na-gyabbak, mart n idén a IL negyed költségei is Az apostolok 4a próféták sorsa mindig attól holott a aamuska eltiltotta: erről szólni nitandó, bógy a\'beregmegyeí vizi7abályozó-\'iár \|,ü(lg\' ho« ho«Tan fAlM,liák hazá\|okal. papának. H:at a Dnlt év Hl. negyedében .rendkívüli visz- ** In kedvel Ksli barátoa szerencaáa próiéti, A ssegéay ember lábai alslt n<egmosdull s IMfi/etést leljésiteti, mig a I. év Ul. negyedé- mert jói váia»aiotia meg basáját. Letanye jól fett, támoiyogvs ült agy szákra. Qda. intt mege bea ily nagyobb-6a. segü via>tafitetés ^ea tőr^TnCTértette tx O slkuváti um tsnnrft lelkének szamaradAs. Ennek oka a mezőgazdasági termé- , . „ kek árainak a!aetonysá«, a aenéavé-z, száj- és • lelMf" Keauth szobrot a. ikSrőalSiás és eteknél fogva a végreha\|tá»i elik-1 Ámde at én jó Kálim nem árért próféta, bogy az-áa még á bmllolta, hogy fekete rzakftlr rta ^ybebb t ktlmasáaa, A bélyegeknél 127JÖ9L^ fie BítaeB „ orránál. Egyszer azl gon volt aaiak a bácsinak és óra-láncán egy kis f^j krdverótlenebb az endmény. A létrbá-1 , ayasxiks csüngött. Sírva kérte s kis leány at »yka/amál előforduló 128 793 írt viaatamsradás ao,» édes spját, hogy ne aondja meg a mamnská- J l0Dak tolajdooitandó, hogy a zu>ómüvekei a1 ~ Ll"Ie 801 keiJene ebW1 * B"",fln6> aak, bogy ő elbeszélie, mert ekkor bisonyjn)fdl nyáron beállt vitbiány miaii nem lehelen teljesI tüggeilei ségi kuruc-asailemből egy ka kóstolót I üzemben lartani s s termelt susó érceket érié- vinai más választókerületbeis 1 eé a kis Msgdát, és egy kissé kedveskedve kérdesta tőle, hogy is aésett ki as s bácsi, aki itt volt. A kis ártatlan leányka előbb vonakodott, de Egy ideig \'gondolkozott. Megjárta képzeletében kikap A zzégény férj izeméről egy pijlansl alatt I ktsítíüi, A fémkohlsistrál 233 623 friot tesz a lehullott a hályog, lisztán látott mlndeoi. Meg- kedvezőtlenebb eredmény, aai onnan ered, hogy. . eéslta 01 es a bizslkedö ssszony, és tsláa ép ia wiBtC\|,ányei kohó laiarosáss iolylán ssüzem • varmegye válaitékerttleiert. Egyszerro nagyot ««» olt mosolyog az iroda-főnők karjaiban. hosszabb időn át \'tüneteit, mig ssS\'Isbí nyom- bökött a komiokán: — Vége, végsl - susogta bslkaa.están birfeltn dánéi előfordult 106 861 irt viaa/smaradáat az — Halld 1 Megvan! Megyünk Per lakra I é^oadolailól aegkapatva felállt, és távoaai okozta, bogy kagyobb mennyiségben érailitott p„\|,król sok srépet olvssoH Hogy milyen késsflll, de a kis gyermekek sirva mondogatták: „yoaiatványokra vn»átkosó számlák ebben ss1 ^ oife aeijél pepusss I* évaegyedben nem nyerték kiegyenlítést As áll. Megtörten babon vlsssá helyére és moat,\|\|aiak eisdátából 894 184 Irilal kevesebb lolyt Es onnan ered, hogy aa elsdás csökkent lintbt es sabar is esek azt sóhajtaná: Örsk ss Net KstítJ ItHáaa, Lemi hervad lee Stl Uteaáea (Véá e rtaatk VrIMaefétae, (mlltglillm ■érktiea éaao M a sagHa/ Nem etval káMé, Oveá a eaeealaa Uesk e taléagaig lem Isyi Irtill \|be. Es onnan ered, begy aa eladás csökkent éa múlt évben rendkívüli vételartörlessté-ek tör Jtéolsk, i L ár ben pedig ilyenek asm fordntak eío. A lelépityéatesek A\'tat fl\'Siendő veielsrak és kamatoknál előforduló 8M7.959 frt viastama radáa oka ss, hngy a temesvári kerületben folyamatban levő lesiáaolá* folytán a Ubajláa ytnetei, Egástbea véve nnni siabad eárknél as Aease keaoalité klmulstáaobiiál Sfininlkópiii\'n sem éarr* aaa Vennii bogy a köeveien bevetalek nagyobbak a ttítil)iaknél és tjugry a kev<»ebh bévé { I telek ideiglenest téesini pedig éiaineü jelleggel nagyszerűen bflsdl Milyen báaulsiosaa magya-roaodik. — Pettzé, per>zel — mormogta Kati a ba-jurga alatt. — A kuliu»aioi-ster kéilleta. As ezait eivg kenetesen a siysn dtkit Majd- M\|* lássuk I Es elment Perlikra. A prpfé\'áki ak éa apostoloknak aa as átkik, bogy astakaál nagyobb eabsml nea igen ta-lálkmuisk ; mntl fugia\' a rtenyél huna-apaa-10nak la uktsiénül a pilláit ba\|du«sl hallali Ib llktsnle, ekl tslsalt bertittl kisbolt kilSKb (orokkal Nagy-Kanizsa, diilörtök. Zala, 9ft. uám. (4 lap,) 1895. norewber hó 28-ÍO. Dr. Csempesa megragadta a legelső Imelligen aebbnek Tilsad muraközi testvért. — m es? Hát itt aég nost is horrátal defnek, síint s Bsch-vílugban ? A oyájss testvér keresetlen bambasággal -zett. rá, — Ne anam I — Vskspád, krobót I — taóli harsgotan kuruc áa betéri a vendéglőbe. bír. né- zaóál ; - \' ~ ■\'■ • A vendéglő* előkelő lejbélinlással fogadta; Ls- Gaten Tag! \' \'.W-.-A pincér osossogvs, pnkkedlisve sietett hozzá: — Wss iat ju befehlen ? A leteuyei kuruc tágra nyilt szemei villámokat azórtak. [ — Aa Iparas-IQak Isképié-klre vasárnap e hő 24-én a „Szarvas* szálloda disster-mében könyvtárának alapja javára tánekoeao-ruoekát rendezett, mely egyszersmind befejező sotnsa volt a kör hathetes tánoisnlolyamának. A tánckoszorucska igen látogatott volt, mert mindazok, kik a tánctanfolyamot látogatták, kötelességüknek tartották megjelenésükkel a kör által kitűzött szép célt lehetőleg előmosdiisni. A vigalom minden tekintetben igén jéi sikerült. A második négyes slátt a tanfolyamon részt Ott taiáu ju pétnéil csak mérnek magyar vett leányok ií\|. Q/enbtck Káró yt s laniolysm vezetőjét, elismerésük jeléül többrendbeli asép ajándékkal lepték még. A négyeieket 78-90 pár tánoolia. A jelenvoltákról s következő név-ttort kspiujt: Leányok: Sselig Ssidika, Simoncsica Gizella (lliároe Berény), Éollarios Margit, Bódia Gizella, Kollaris Böske, Ofenbeck Rozina, Fehér ilks, Stocker nővérek, Hirsebler nővérek, Blsn nővérek, . — Re pötyégj ebadta, krobótba oltott nipetje. Magyarul beasélj I — Niz nngris! mondta s pincér egyre hajlongva. Elborult homlokkal néaett ki a vendéglő ablakán; Letenye kuruca. Onnan megint egy fényesre máaoll cégfelirat vigyorgott leiéje. " afiWlafihtfl fftntrm Hmiillmii.... ~ — Es nem az én klimám I — dörögte a csalódott knruc és sietatt vissn Letenyére, hogy egy bszafizz elegiát irjon Perlak magyarusodá-sáróL „ Epedve várja ezt az én vele érező lelkem. fl l R Hr \| hestrédsés. kórébáf.\' Ahslyhsli 20-ik honvéd ezred itt tllomásQzó zászlóaljához f. évi október hó 64n bevonult póttartalékosokat —-é- hó 25-én, a pécsi 82. honv. gyaiog-dandár újonnan kinevesett parsnosnoka, Valentié Dániel ezredes megszemlélte, s ez alkalommal legnagyobb megelégedését nyilvánította s legénység igazi katonás kiképzése felett. Nevezett ezreden a hó 26-án, segédtisztje: lévai Koés Miklós tő-hadnagy kíséretében érintett e^red 3-ik sátzló-aljának megszemlélése végett Körmendre távozott. Értesülésünk tzerlnt Klobulár ezredes Iá\' voznTfög váMOfikből, mert dindir-pnracmok-sággsl iog megbízatni; utódjául (\'talány Géza earedésfpü jelenleg a m. lír. non v, iiiTnísz ertum-~ bos vsn beosztva, emlegetik. — Jétékonjcélii fásetlgalsm. .As „Elaő Nagy-Kanizsai Magyar Aastaltárssság\' vigalom rendező bizottsága 1896. évi december _ hó l-én Pintér Hiador urnák a .Petőfi\'-hez címzett vendéglője vjllenyviligitázal berendezett dísztermében a szegény és árvagyermekek felruházása alspja javárs Torma Antal zeneksra közreműködése mellett tréfás estélylyel egybekötött jótékonyáéin zártkörű táncvigalmak cendez. Beléptidij személyenkint 1 korona. Családjegy (8 személy) 2 koronV 40 fi\'lér. Felülfizelések tekintettel a nemen és jótékony célra, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyngtáztainak. Kezdete esle 8 órakor. A msgnivó má-ra it nem rnhézbsti és ki/ánaira a pénztárnál felmuta-tandó. — A legszebb kariia«nyl éa n\|évl ajándék Figyelmezie\'jük olvasóinkst, hogy s Ifslia István és Hoffmsnn Mnr által sserkesztett •Zalavármegye éa Várossi< cfmU millsoiumi év-kötyv karáoaonra kikerül s aojfó alól. Gazdag tartalma a megye mindi n vidékéről, as adatoknak nagy bősége és 130-nál több ssép illustráoio - e tömör 20 nagy H réltt fven megjelenő díszes könyvnek megszerzését ejánlstossá teszik, A wt\'-keesfők mindanl elkövettek, Imgy valóban dieies, tartalmas könyvet adjanak a megye közönségének. Szülők a karácsonyi és újévi Ünnepekre nem adhatnak bedesebb ajándékot leUerdlllt gyermekeiknek, mini est s könyvet,melyből sstlkebb basájukat tanulják megismerni, a a megye nsgy tárhatnak élsirsjzaibél metllhetnek Ostiönzési n komoly munkálkodisrs. A könyv as slőflsetésl árban 8 frt\'ri szembetű meg. As öswegek Hoffmann Mir tanirhoi tfhieive küldésünk Nagy Ksni/sárs Ilona, Pfeifér N., Szondi nővérek, Stibení Rozs, Horváth Mariska, Geroos Mariska, Müller Mariska, Deutscb Fánni, Korngé Térés, Horváth Msriska, Haspel lrms, Henez nővérek, Engel Malvin, Szatnik Fáni, Goldflnger Gizella, Tornán Juliaka, Ladiazlau Teréz, Kotoneai Ilona, Krausz Róza, Deatsch Ksrolin, fieieler Etelka, Molnár Coeleetín, etb. , . ? , - - Asszonyok: Sidó Lsjűéné, Ofenbeck Samuné, özv Ofenbeck Mihály né, KoIIarils Istvánné, Féhér N.-né Stocker N.-né, Hirschel Miksáné, fliHéttw Mikiné, \' Biau N.-né, Beislw Pálné, Plíiffer Adolfné, Scherc Samuné, Mülier N.-né, Deutscb N.-né, özv^- Gerőes Istvánné, Korngé Pálné. Haspef Jóaaefné, Engel Fereneaé, Ladiazlau N.-ué Ginsl Jenöné, Weieenstein Jskabné, özv. Koronezy Józzefné itb. \' - A népkonyha lft»4 95 évi klzauta-ááaa. A szokottnál térjedelmeaebbalakban fekszik előttünk a .Szegények Tápintéwte (Népkonyha)\' kimutatása, mely az intézet 7 ik évi mükWéaé-rófszámol be. Örömmel iátjukéiéőflágyon gon dúsan Összeállított* hímntatáabói, hogy a- -sáp konyha feladata magaslatán áll, hová a nagy közönség áldozatkészsége emelte. A mait télen 126 napon it volt nyitva a népkonyha és exen idő alatt 14383 egyén élvezte ennek jólétémé-^yéfr-Igaaifl-impozánssá azonban ezen száui az állal válik, hogy ebből s szegény iskolás gyermekek száma 11988 éa ezek mindnyája ingyenesen kapta ebédjét, hogy a gyenge teet lápot nyerjen a szellemi munkára. A kimutatásban megtaláljuk a népkonyha -jótevőinek- névsorát la áa nam vélünk csatodat, hogy a népkonyha Üdvös működése folytán, a díszes névsor folytonosságban nagyobbodni fog. Jelenleg as inié-zeinek 15 elsőrendű alsnitó«iagja van, kiknek alapitványa minimális 100 Irt, 4 másodrendű alapilója 50 frt, alapítási összeggel. Az örökös tagok azkms 21, kik 26 forint tagsági dijst fizettek. A rendes tsgok száma, mint ez .a bevételezett M jagsigi díjból kitűnik mintegy 860, Az intézet vagyona 2900 frt 06 kr. — A kimutatás ugyan hü szimot id a népkonyha működéséről de a holt betűk éa ssámnk ossk halvány lényét képesik azon fenséges litománynak, mely azok sserne elé tárul, kik a népkonyhái déii órtban meglátogatják. A szegény iskolás gyermekek gürü csoportja, kikkel s sors mösto-haságát feledteti, a munkaképtelenek és az olcsón étkesni kívánók sokasága, kiknek helyzetét könnyíti meg s népkonyha, oly képet tárnak elénk, hogy kell, ho»y at emberszeretet szikrája az érző lelkeket leli re és segitségre he-vitae. Nincs humánus intézményünk, hol szebben nyilvánulna a jótett felemelő ereje, miui a népkonyhában, és ssok, kik ezen inlésmény vezetése körül láradhatlnn tevékenységei fejtenek ki éa ezek élén Vidor Samuné es intézet legelső és legtevékenyebb munkáss, a megelégedáa édes érzetével tekinthetik munkása\'guk gyümölcséi. ■— A uagykaulssal Iparos-lQak ttm-kfpiA\'kárének e hó 24-ett tarlott jótékony-oé!u lánckoszorucskáián felülAzetni saiveskedtek a következők: BIhu Béla, Kripábs Ignács, Loser József, Hsépe Boldimir. Heln Ede, Kovács Mihály I I frt.; tfj, Wsidits Jóssel 80 kr.; Banekovicb György 60 kt.\| özv. Oleqbeok Miliilyné, Bódia Jintiatii, Hsiiler Pálné, ftsv. Kornnoiy Jóise né, TiQi Lsjua, Pllcser Albert, Baoliraoli l,a\|na 50- 50 kr^; Boosks Jésssf, Hiiek Fertnos 80-10 kr.; M. N, 26 kr,; lllrsahsl Mikiné, ,Kósa« Welss Jőtili. Wil\'tnitiin /.slgmnnd, Kolle Lajes, Hsondi Hóia 20- 80 kr.; Zleglír Antal 10 kr. — A azívsa talülfhetók fogadják a rsn-dezflség bálts köaaöaelét. — iHkstái Tivoli János „Kötpotti kávéház\' tulajdonosának a délaalai taksrékpénstár bérházában levő lakásán ksddsn reggel 6 őrs tá\|ban a pincérszemélyzet ssobájihan val^Binü-Isg vigyázatlanságból meggyoladt as ágyaestft. Noha a sagitség mindjárt késnél volt, a tűz mégis sunyira elharapódzóit, hogy kftlóofélt botor-sat kárt szssvsdettr — laiyardiervit barátkesás. Egyik perlski vendéglő mellékhelyiségében,, a melyet vendégeire való lekíaiettérválimT^efaNe per\'aii .Respnbllcá\'-aak nevezett el, msmsleo sgy, s messze Somogyból jött borhotdó polgár, boí as egéez nspt firsdslmsk ntin csendesen ivogstni kesdeit. Midőn már i murskősi bor tastása alatt jókedve kerekedett, rigynjiott e „Hallod e te köröei lány* oimü közkedveliaégnsk örv ndő, köstudomáaulag as egéas világot már bejirt dalra. ■ sgyik ssrkábaa üldögélő hervál— atyafi, kinek a kóstolás alá bocaájtott bortól jött meg s aaélea jó kedve, azintén rágyújtotta •Körösi lányra, de horvátul. Ebből asutin oly bsngsavar keletkezeti, hogy a somogyi ember kénytelen volt s horvátot rendre utasnani assal, bogy hs jó ksdve van, caatlakosaék húszé s as horvátot, hanem magysrul énekeljen. A horvát erre sít állitolts, hogy minden nótát a maga eredetiségében kell slősdni a igy énekelje hát a nótát a somogyi ember horvátul, mert az sse-riote elviiisbstIsn tény, -hegy a séta hervét ajkon született. A magyar ember nem hagyta annyiban a do\'got s már esak repüláoiója érdé-kében is kijelentétte, hogy a nóta akármit ia bestéinek .magyar szájon látott napvilágot. Aa e tárgy körül való essmeceare mindinkább élesebbé vált. ugy hogy a magyar ember nem taüva már állítását honnan báblsonyltanl, átég* nagy argumentumképeu felkapta a kóstoló bor-raf megtelt literes üveget s azt ugy vágta hoszi a horvát atyafi fejéhez, hogy rögtön ezer - darabra töröli, mi aatán arra ragadta a más kft-lönben békés mura közi horvát -magyart bogy bels kapaszkodjék a somogyi fuvaroa szakáiéba. Midőn már éképen jól kimutatták magukat, megragadva egy kedveső alkalmat, kibéküllek i énnek őrömére a •köröai lányokat* közmegegye zébsej reggelig — dúdolták. E— BáMá világ Szabó Kilmánrólr u elfogott .sétáló sesér\'-ről g\'elsei tudósilónk u eddig kösölteken kivfil még a követkeaö érdekes adatokat közli : Ugy látásik s még fiatal (28 évea nős, gyermektelen! rabló ambiciósas ember, aki ssép múlttal dicseze.lhetik már ia, a ha hurokra hnem térül, nstotőtr tirsakát siereshetett, sovének mindeaeeetre nagyobb hírt aseres. Nov. hó 18-áa sste 7 óra tájban Dnzsaakoo Vizisod-vsyéknil jelent meg, honnét egy fegyverrel gaz dagodva, folytatta uiját tovább, Kacorlak leié. A Duzsnalon kapott bor asonban ugy látásik megártott as styafinak, s betért egy ösvegy asssony lakására, s ennek tud\'a nélkül elszállá-aolvin otl magát, elaludt. A Duasnákrót kapott érleeilés. folytán a gelsei csendőrőrs Eias József őrsveaeiővel élén rögtön megindult, sejtvs hogy Duzsnskról Kacorlakra távozott a rabló. Megjslentek Koitál Alajos köziégi biróaál, figyel-mestatve öl, hogy vigyázzon, mert alkalmasint rablók jönnek. E figyelmeztetés után as Őrjárat Sat.-Baíázsra távozott, megjelenvén Muaaet földbirtokosnál, kit szintén figyelmeztették. A .sétálók vezére\' ezalstt fölébredvén, csakugyan megjelent a közaégi bírónál,\' pénzt követelve maga és Ll társa részére. Köllsi bíró azonban , tüzet kiáltozva, a bátor veaér kereket oldott, s hajnali 4 óra tájban caakngyan tis felgett Mus-setuél. A lakás zárva lévén, megnyomta a csen-getytít, mire s komorna megjelenvén, követette tőle, bogy urát költse lel. rablók vsnnak Hl, kiknek pár száz forintra lesne szükságök. Ili kapott ts 8 drb. tízforintos .bankjegyet, de ezt keveselvén, még Singer kereskedőnél le bátor volt tiszteletét tenni. A lakáé sblskát betörte, esen legyverét benyújtva, pénzt követelt. Singer 16 Irt apró pénzt, éa egy l\'/i literes üveg pálinkát adot neki. Ezsel útnak isdnlt haza falé. Ugy lálatík áaonbao, hogy kényelmetlennek éraate a vele volt tárgyakat cipelni, betért Keoakéa Bínitmnéhos, a ennek fiától, Gyuritól egy táskát kért, amit kapott Is, a most mlat aki aoigit jól végeate, .sétált* hasa ftlé. Böjtöm évre, fegyvereit Domlnkó Istvánné padlására hányta, ta-risanyáját éa téakáJái egy koosiderékba rmtve,\' a köselfekvó erdőbe meat aludni Reggeli 8-1 Nagy-Kanim, Műtörlök. Ztlt 95. szám. (5. lap.) 1895. notember bő 28-An. óra tájban felébredvén, lakására msat, bel nagy meglepetésére vendégek várták: Kise Jóasef gei-eei őrsvezető aa órjirattal, akik Dunákon, egy csatádtól vett sssmélyreirás alapján egyeoe-naeea reá, mint mér eddig ie gysaaz egyénre gyanakodtak. KiaMlosáaa alkabsAvsl megzilálták nála a Singénél rabolt aprópénzt, de a bároai darab tisloriatoe haakjegyet flgyeeen elceueeUtn, később azonban eteket jj, valamint a padláson elrejtett két pnakát éa agy kélcsővi pmetplyt, a kooeiderékbs ellett téakát ia sifedta sí egy fve? pálinkával agyltt. As őrjárat éltal ekkor megeitett hármotosáa Saabé agy régebbi á addig még ki nem dinifirrafclfiftgsr fc apaira v«-zeiett. Találtak ogyania két drb. 1)6—125 irt, tebát öeateeen 250 frtról ssóló adéaléveiet nála. Eiekra néare elsőizbea tagadni próbált, de ká-aöbb bevallotta, hogy mait ér november 15-én ó rabbólu ki Tolnai Károly sst -aühátyi lakost, kitól aa adósleveleken kivBl $1 Irt kéeipéait is rabolt, melyet ea idd óta azonban részint nősüléare, rénint mái kiadásokra már elköltött. E rabiéara ▼oaatkoaójeg bevallotta, hogy Tolnai lakésát nem iesaervéa Bokta Örssé aat.-mibályi lakoshoz ment • Igaajé áilapetbaa lévi (valéél Kllber* Kélő) kiaté, ur levehet* fMelk ^iga k egy NlMetl fekete (Fkfcetaa) Jaláayee ■étekkel a Uaéáblvatai, IRODALOM. r iHiláam éráelüááM kelt aeaeeak a kéeta-eég, dt ai irái korikkaa u a dr. Tataai Ua Utal M rOág1 dal paMér, aaly a .Ugee CWM1 IsasP aaáttábta inat ■Ipiiilalal áe liatnniijll kápee M 1-rihia mlr fclmal ■■■ Imi f.laiL \|>i ■■ L\' \' - --. rvptwr^nr^rast* irt ioijic, m hc&kxtbi m B&tntTv" tett kidvalt íjatf káaái így máiti ragéirt Itiiyunk; öjrak uUtbél, aai; a jaiea timdalom ká Iákra, Úribbá egj altik. irtdttí regéuyt Mitkolcijr Hiartktál .Balvéay-imádók" cimmel le végül így orotaból fordított btatgjl rigéiyt. la eaiikttekea Urál aladea talátkalák jobbnál Jobb alkaallk, raja, keaorwak kálte-méay orvtni ie inneretterjeeW cikkek áe divat ugy lráe> ^ágbw aairklrtt arklafr* taiilk i .Kipm Onládi Lapok-afc S iapaik elSÓaetsai ára tgfck ávre é ftl; félévrt S frt; itgyrdévri i frt 5) kr. ZiUtTtijiu ■okkal alrtMii uolgát a kUdáiiratai. Badápat, Vadán-aiea 11. n _ Ab álkiaaitu g^pn ináiliBÉártéailá előbb tudakozódni, ki a fegyveres embertol való Imi Megjelent a ss-ik\' (ataieá W4tti) nmt olyan gaadig féltéiben, amit kivéai, minden! elmondott. A rab-1 tartalomnál olyan dát iUoitriélóval, aely keadeltOl lógva utat kalkulálót kelt e aagy vállalat írit A aoaaai ftntbeu Beátby beit ISaNrkeeető b«tijai Jákai Mánál a a forradalom átkai Mgáayiiodatoaréi a: eUbbl flaetbaa Mg keeéitt artf ánakaáafc A Wk cikk lés megiöriénle alán viaszaiért Boksa Erssébet-bee, kinek ielvilágitssééri 1. írtől adott aaoa saigoni swghtgyásaal, ha valakink szólam mer, bej less. Nem ia mart a szegény eddig zzólaai I ™ mntilvi, kink kabar Tngádi^jWI —_Alxaidir seuktaek. caák mosl miután exekel aara erablO BA,.sai eeiee k aaothaoi BloaöHii Irá át trtdtlitég-Tf^T " T* " rgel olyas matüaáayt lr. arty ■Hrt izimsáat fa kelmat bevallotta, Botsa &r«laiai»tail8Wkit as sas Fi^^ t+, i, mbh i mimma mai nmummmt- ifi ssouaHniswert, s asgaéodta, kegy tgaa ie»Hikb, aeawfagialt oUkat A fkm atoiiá dkkk: aa a rabló vailemáaa. Érd\'kea a dologban, hogy 1880-1817. ávak ksaá ni mSkidliáarál - Kadá Antal, Szabó ily .sétái* alkalmával mindenkor lí ed ■agáról beaséli, ezzel akart ugy látszik kévs-Iesések érvényt szeresgi, pedig ambt a. Sándor tóbadttsgy Éltal veeatett nyomozé* sidenteile, mindenhol mega volt esak. Az érdskes vezér a jgélüi oséodórórsőn van moel fogva, hol a ""tíoyyáxlattrt^jiSfeidpcr tótradnagy most testi fel, s ifv nasMokéra s bOnietó iiasságesolgáhatéa-nak leMáiadható, aztán médiában lami aemaUedaT aátáiróL- —\' . ■-- . — A TArama-kér Kstolin eaUlya, melyei a kör e hó 84-én aaját balyiaégeiben randeaett lé-nyasan sikerűin As estély iránt s vidék intalli-geniiája is szép érdéklödéat tanúsítóit. Mindazok, kik ar ealélyen megjeleelek kellemes enitékkei hagyták el a vigalom aainhelyét és begy mily nehés volt a megválás, leginkább- azon körülmény bizőriyiijá, lRsgy még csak reggeli 6 órakor oszlott lel s diszes térsasag.- A négyeseket 90 pár táncolta. A jelénlevők teljés\' névsorét magkáavá kaptuk késhet ée igy est csak pótló-lag kóiölbetjQk. — Maráeaeayt wsrtaysk, Alig lé nap választ el a magyar oastalyaorsjáték nagy nys-reaáoybnzáeétól, mely 1, évi december 6—14 ig ejtetik meg éa melyen 21499 nyeremény kerül 4.33?,000 korona óSBtériékben kiBorsolésra. Hogy esefr oly óriási esélyekkel biró sorsjátétop oly egyének is játszhsaesnsk, skik agy egéez sönt-jegyért 40 Irtoi áldozni nem akarbak vagy nem -képesek, a magyar osztálysorsjáték sorsjegyei igen elmés módon liaedekbe (I 4 Irt) és húszasokba (á 2 írt) vsnosk beosztva. Elgondolható tehát hány emberről gondoskodik Foriuna istenasszony esen bnzésnál, s mennyiben a kisorsolásra kerülő kSsel 4\', millió részben az egésa sorsjegyek tulajdonoséi között, másrészt szonban a tized ée huszad sorsjegvek birtokosai kősóit is feloszlik, ugy bogy a több mini. 100,000 szs-rencséa nyerő azon helyzetben lesz, hogy boldog karácsonyt fiihét és szeretetét övéi iránt gszdsg ajándékokkal bisonyiibstjs. auga ia JiIm BlforiiU, irta. A mi rtgkljük köat találjak "... ... . .... . ■ ... I., i ..i.i, roaas ivaonigyi ayaraiojaiaz njgy nvotnyea tn ngijm Uveláaak Bánt, mely utóbbi tartalmiUg U nadkivSl áréa-kae. A aaáre\|b« vaaaak még Vaa Qerabea, Digtá ilijoi, ■ellkj Uwll, f. SaaiBamtj glikj, Vaáael látuij. Jb-dáekbua, Saigaky Jáaul, Debm Lijoi, Hákoei Juo. Saabá ktváa ardkápk, agy címkép, a Madáek dolgintno-kája. gálát miUlkleUkál rii a flzethia cwtolva Jákai lSSá4kl aiekápa la IMk VSiaBeuik igj aiiylidekt, Kieky Antalból Intiaett idáig kiaiatlin Itvailatk hltoómási. — A káw tv éta Myá aagy váttaktbál aáE oak flart aaa báka, mtlybia mtg egy libk a f kit bátaáüua amit klpjtgyaéktk, név ii tárgyaataió ciaiapok i u tlleaá kát átétkee kéairati melk-klaivil ■tgriiállkta ée kaphat* riiekot rilla^ kaa/vkaraakadéa4bam Mag/ KaaiiMka. 4 — Köhögés, rtktdltég k elnydlkdtoddtndl swlsgsu a [Sutjuk tr olvasói ttk figyelmébe Egger dijjalalmazott biztos hatása mellpssstiliait. Kapható 26 és 50 kros eredeti dobozokban minden gyégyszertárbsn és nsvseebb gyógy-fQirer-özletbeo. Fö- és ssétkotdési raktár Eggsr A. Aai Nádor gyógyszertára Bpesleo, Váci körit 17. Hét elegáns mtcaal tuba kladaatM. BOvekltrt e lap kiadóhivatalában Sohloht-féla flsarkMxtői ttsenvt. \| Oelae. A küldőit tndóeitást ntgyon kőisön-jük. Amint tetazik lá\'ni: telhattnaltnk. Törje Bogy «<y vótegény, ki egéss vigaa, majdnem—ftHyörétSVé, olgsrellásvs kéeiOl menysaBsoayábot,—egy váratlanul kapóit sssm-rehányó levél miatt öngyilkossá lagysn, minden különösebb tépslöléi nélkül, a< egyizerfiea kép-lelennég. Hu csskugysn olysn kényes vslski adolt stávara, az nem megy el ily elhatároz! tokban egéss s kenyértörésig, még hozzá szints nótázva. l»r. Feleifis szerkesztő: LÜKE EH IL F I Laptulajdonos és kiadó: NCHEL FOLÓP.v Egfedtl rslódl sagal csodabalzsam THIEBBT i nnrortsNi, PHIlUN.t D.4- hksSt Ba a tatám, m MtSka, ataá UUtiUac \' llllatl X aat* addig al naai ért hatén gyámn» • tSaa lg aatl mimtiti httcgmlaélj (taFMII a hsratot, ciUatttlaialdbájgátt éaa aga tgóAi aiUVoiibi A íiitrH íftlt IViáSiaaTf J. ITrOuairkaté. mi taaatumtallanai míndan létl: t. maslei tcmair IMU uhf nüntat mlaáta i^jdumat k gye. orMa arnmi arak; l a kSnoyS ■Ikatlit alSwgltí él a »Zrt tlaytitfa) I. btláalia botinál togü^iakaát, a uíjhlai ahagnSsttU: a ji Mar a fiutata illan; B kitua&aa kataaél IUi6lt( mint grágyttimr mindta •abalt; 10. tg^taSán B beltlltc, mint kkbllagtlttlgulai arWatiar-aaar. aitjdaam minden nyal kaatnélkaa jp^grjtéanr. t\'aak ilnO-inHjshri) tnrtcp" — xku— vatOill —~ iiaBilillitlluA a tmt iMcégU^L lakaik ik bizonyult ét va- uik bizonyul lOdi, minounanatt a ltgoioiibh igvétamat, rpMKt aég allan" ina, ka kupakkal ■indaa Svtg <0 aiSM. _____________, van Ltéita. a wlrktn ctégtm: „Thlarry A (jágytitrllxa aa örnrral-Wi ritflaaltai- btjanj-oniva. Mindaa mái kalttam maly tam aa én ktpakommal van Iwárva él aiéaktnl vaa kiéUltra, himiiitvéay ét itlaia. 1 kérőt k» téti éa durra an/ifvt, mint „AlOr k ohhit kttnalékit Urtalmtaaak. Minden llymall balttám at lafaáiattak ti. fítltsamotn kaaaitltél él nténuM a ntttpttitttr liapfin torvéarnta, atganai SidOtUtatk. t migti karwéay -•ea n, ikk »«. [kait vtgvéttatl, klakértOl bltoiylivénV tltblél igatolta na, ktt» tltiltmii) «ai mBkMil Ut> Itotl, viury ti agétttéfra kérőt hatéin anyagot mm tartat* \|iimar-afr ,ai\|>ili,~lial bt)------r raktér ulnoi (ultiik laisaaailiM kiitottitnai boulm i na tag A. Fmttlllai, jKakltt-Saaarliraaa mtltitt intknl, »mtila kltatatwéa liAcim;l\\\'. ppatAéUoinAtAi\'t bérmautva kdldyO, U " 3 ■ItpiaiVat in i Itroaa. lnámdáka VajS. SSbáttlffil Hriw!iitTa7-l!t kit vanjr S-dnpltliri\'n éia u korona. Mrarwi. i tlOlaftt kaklidmm n(i taatkalllf aptut kaaStutaal Tbliiij tkttiilrrmttai VtaaraSá. Ballt a Sf tikmi atiM. - ímha ímh tiwt^i. tfemm u ^^ csodakenöos hatása ^a Ai ihgol ModtktaSáiir-mtly- a ligtllk leiBmtayayat baaaaáM atar. á ttaafadZ amliariatcSél a lag. tulvoaabb ét Idillt balokban, A ttbtk ur&Titaa. iqwmis n -gmria anyhitttébin fatllmulhitatiini —11). tlkaárétak a ftfot rótta jtm •aattfaUa" kan Itteift itiltttttS uyag, aaa aníméaa aHaaaiv péparn«k Ifiittttim hé- Am angol imliktaáw kaanál. -batár---- ~\' •>%.• »» A gytrmokágyn^ mallh^énU, ItlgjUtmiétali mali. Wktie tssfai ngtj. ktaiényadéMét Otbáai artlmtk. Iák vbjcv etonUtkttáj dagadt Mbak£ iSt i tuaf f állta SaauipAaUl " —illP _Jmladtnnamll kik, ttbtk, gtnyodUét, atéti ttatát^ta^rétfi ItTmtOdltl ttbak tUta. Ha.rt llb aM al a láfcéB VÉdkt un; h faldiirtaOH lulmk __ aai . m. OTOg aE karnak-, HiWHUttlI tniv«tt> daranat, kinüvét, pokolvar, qJJáképaS. t álta. HtnOtet^jitMadigBnH. hMjag •a ^Mft tétára. Mindenaama datanat, klnOVIa, pokolvar, Hét, tlit WIHW—WB— " (jög^ttaéra. klalwtaS égéit et7 btk, fiig)-ött Uttrénal.Tkattikáéi .koiiui tikvli Utat támadt ttbtk, nyakdaganit. vérfortódéi, mitarlt k a gyor* aaktkaál liflittnalé kiatkeaadáiak tiltn itt. tft, Aa aactl wgaBiaéte IMI rtglkb. aaaél kitlaékk BalBsákaal .,. Igta i)éalttoi txtn agfaáSl áOé tiőivigyéiaU aaar* bál mlaéia ntlilall ktMiitétlfta taitaai-- -Két átkttaél kaattakk aam kllUlotlkf. awkkSWkJtl. •árélag ti Stktg ölBltgct WkSMán vtg* pedig nténvélull"! MikttiOltetlk. Silgtiy titmagalét. iiáliltoltvél él bérintii-tat mafklláéntl I harisa 4S Sttér. Isáass Wzoajltváay áll riaáilkiaéiri. Flnalmiittttk miadtakít katéttalaa btmitltvéavok mtgvatit tllaa t kérem ulgoruan arra Itoralnl. lmry limltn tégelyen t fenti védjegy ét eéfatk j.Tblorry A fuml irtfraMtéra rn laaaitt mim ol/aa jafTtJ Ai ■■ -"^ajy aa ceanea „ iutn/ a. órtngyal nrég/utrUra Fragradában" beleégetve kall lennlet minutn féfqjrntk egy baaanilati uUtiUtaa, ngfan-olyiin jacrayal. alti itt létbaté, Juli himnaMníra latol - Al ep\'odüli él valódi angol caodtkanlctOm kaalalUI le nténioi, a vé^jetxtlrvtny alapján, nigoraaa ttldüitttnik, ugytaagy t kamimtvanjok isnioulérntltól.\' kgyaélll köivetlea ktaaenák lorrái THIEBBT. A. Őrangyal gyógyuertára PHEQRADÁBAH, Robiti-Siaarbrua mállott Oly btlrrSI,\' kai raktár phint, tették a megrendtléit IDmtlraiil ..Tklarry Adolf Óraagyal gyágyinctéréhai" Prtgradéban. Ilohítt-Snuerlirunn mellett oimaaai. Al anittrú^mtgyarortalrl védfeicy l\|jttrom-iiáinl ISBI. KLTTHIA a ápolására, szópétésére ós fiaomitására Puder ui.ll ÜLI a kaéea váéjegyiyel a leg\|aMb. Mlaétaill kapkaté. A hgy dobot ára : 2 1 forint 00 krajcár. t Utánvéttel vagy ss ® összeg előlegea bekdl- S déss ulán kttldstlk. W Lrgelákallkk Olteiékl, bál éa táraalgé Pt DKSU — fibár, ráaaaaaia. áa lárga — vtgyilig ualyaáH áa ajánlva Dr PoU J J. Oa Klr. taaár által ISIIamerO levelek a legjobb körökból minden doboshoa mellékelve vannak. TAUSSIQ G0TTLIEB gua áltaaékl aapgu k lllahmaepárna. Páraklér: IÉO, I Wollaelit S. Knphaté a lrKtöhl» Ulsktaaar-, gjégjsser kereakrdéabfii és gyégy* i S ssérlárbaa. 1099. november bó ÍB-áa. Kagy-Kanissa, csütörtök, KOHN L. LAJOS i asrtaáirgl és révMars falaté I Wh> TiiMi Natasa a .Kanaa" aáüé átatlaaéWa •-<>oo .....\'-- KARÁCSONYI KÜLÖNLEGESSÉGEK éaaaa fclaearalt raktára, kai a ltfcaiaaaabb ia legalaaé—kh ajAndéktArqyak olcaó árakért, poataa kiaaolfáláa aallatt kaphaták. -A TÉLI ÉVA D RA. a ladabb auiiaá\|t Jaapr alaé Ingat, aaárt\|>k <a Maqrák tofaafW u ■»> ik Határ. Folytdn nagy válssitéV «M4lvst és aél plpcre-ealkkekbea. I Legkitűnőbb minőségű ksxtyük I —Ujihuisigiit » fmiiini(ji íiyiliH KELETI M. MÓR „SZEBEOSEHHEI NáOT iisiiain, rőrÉa A a. árd. Utaéf asfvaa Iffalaáb* ajáaUa ~ 3DTJBAXT TTZLBZEnTTTyr norinbargi- ós diszmfliru-raktáramtt, aiatr klvála z»»déil. * WaHrt MMaala atén teáawlaik a«<éW« liljaaw aj árakkal ni Imaaáaaw. Meglepő síép ajándéktárgyak kaíáosoay és njév alkalmán. Hofj a a, ári baváaárlá kSaftaaác atr Mn I* tájákaaáat aaaraa-kaaaao, ajáalaa a kiállított tárnak aMl««aa a(tkiatáát Sarg.féla Kalodoni szombaton csak 26krajcár, A közelgő karácsony máris meghozta a lOgSZébb és legmeglepőbb melyek kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt örömöt okoznak. Bámulatos olcsó árakl Valódi nttrinbergi játékszerek dísztárgyak és piperecikkek fii W fi H í í I # Í I jJ © ET €t JA vát. (ÜL U ftiSillla®® KREINER GYULA norinbergi ós rövidáru üalete i—2 V Nafy-Kanlsaán, Főtér. RÁTH MÓR Oraiéftt kláWtáta* a ... .„. Vltá»klálllta.aa • mn úinoMttilM BUdapttt, Maan-pslOta, tUtfiUlUiUmmM latt ■agtlartalva. —— iatt »afUataiv. — , U tmágjiíiB Tmttrt rattoW -~rz ~ BC- MM ári jtplfrit h Itgtfiututt kiadású! Beszerezhetők kisebb részletflzetésskrs Is I. A tntabbl kiadó által alAaaSr IM7 baa ■acataplWtt áa aaóla alaÜnasa eaak-férfiak ktanmSkadáávl lolkllamarattiaa mrkMiMI• 18B6-18Í -. Hrvéayek ktokedvalWian ráaaaaSl* Ina diáit! 8-adrát aaay-bedé, van raebkladáiáaak áa Uroaiutátaak leaiálUtatl ára aaaatai S7 IH áa IH. • • 187—189i IgaiiágBgyl ta l\|aná\|il\|yr« voaatkará raadalatak I arabélyk afyatte tetleaklZMliaak áa a^ im-lIM, árakba* a Crli trtr. táWak pka : larl klráaáf taljaa Olénoiton hoaott döntvényeknek leizállltott ára M IH kalptt lOfrt. ■_—__ 1 A» 1865—1895 tiivéyeáek ka am ttZHlpBrcr^uartayaak t—átllte\'t -■ ára »crttt ran\'áelve 109 IH holyott oaak 5* fri. IC\'Báadáanl oljr pótkSUttal Molzálaak, aioljr uoi foatoaabb ISrváa/akat \| vagy auk tgya §-«ftj molyok káa«bU Örvények áltil katályoa klvtl lielyaatettík I vagy ■Adaal latiak, poitomk kl fogja mutatni. 1 „ _.... _ \'-\' A lagjafcb fT^] Qtdfety, SZÍ!! pstentirozott . Y \' V^N 1fl<m iőrkiaxáritva, klt0 _-m--—nően tisztit, a hssíná- tllllH t^\'^^vT latban lafltakarékoaabb. SCI ClT-ÍF#r% 1 \' /\'y \' Jótállás: tiszts a Ar* F ■■■■ A \\\'\\ /[ talmstlan a fehérnemű S2ftppÍÍ 4 * kazeknek. jT ^^ Sckwam tó Tailmr I