Zala 1896 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	42.49 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:15:23

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1088
Megtekintések száma:	5896
Leírás:	Zala 1896 január Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Politikai ós vegyes tartalmú lap. XXIIL évfolyam. i fcgirtitiit tL Kilátások. 1896. január 1. (—n) Vén szerzetei az idő. Olvasójáról ismét egy esztendő pergett le, s itt van u JLfe tajsiaiyt előlünk ízt a, mit liuz, vallásos érzelmeit, párt a-gyűlöletet, s agitál az életbelépett törvény ellen, dacára annak, hogy nincs kilátása reá, hogy e törvényeket hamarosan revisio alá vegyék. Szükséges és hasznos törvények voltakazol^ ■ a hol icülsflleg nem átengedve bannOnket sejtelmeinknek, óhajgnlr agitál ukcfrnok,ottT nép minden ettcn* és kívánságainknak, melyeknek teljesedésen jövő titka. Nevezetes év volt az i8<)5-diki hazánk történetében. Fontos politikai mozzanatok jelzik ez évet, melyek messze időkre \' jótékony átalakító befolyással lesznek a nem-zct fejlődésére. Tető alá jutottak az egyházpolitikai reformok, s ime a világ tovább halad, nem fordult ki sarkaiból, a a szabadelvű reformok ellenségei több szenvedély lyel mint okossággal jósolgatták. Ezek ugyan most sem hallgattak még el egészen, méppárt uj lapja az >Alkotmányt revisiót sürget, de ez a revisio nem fog bekövet- szenv nélkül meghajlott előtte; s minthogy látja, hogy ebből sem anyagi, sem erkölcsi kára nincsen, tisztelni fogja ott is, a hol eddig intentiói iránt félrevezették. Valóban a ki magyar, Jémbernek érzi magát, annak éppen e téren nem kellene mindwn árnnaa ellentéteket keresni, hanem ellenkezőleg; ■ft ncfflict fennmaradásiunk ezredik évébe lép, az egyesítő szálakat kellene keresni* nem azokat, melyek szétválasztanak. Nem a magyar nemzetet sértő, gúnyoló és gyalázó, emberek barátságát kellene keresni, hanem egyetértésre kellene szó. Arról van szó, hogy a nemzet egy nagy ünnepet üljön, ezer évos fennállásénak ünnepét Ezt ne zavaija oly dísaonandá, mely esetlcg a kalfójd előtt fefCM színben tüntethetné W it iiílllTl liillllVI iftnlsdof n) Magyarországot, mely ezer éves multjának számadásait mutatja be az ez évi miflennárm kiállításon Méltán Mszke lehet vívmányaira, s nem kell félnie a világ ítéletétől, mely egy th kotmányos, szabad nemzet ünnepit jön megnézni; rgy hosszti Jcorezakot bezáró S egy új — remélhetőleg szebb és boldogabb _ józansága hamarabb beletörődött a dolgok uj rendjébe, mint az elvakult előítélet, mely éppen nem akaijs belátni, hogy mtnduok-ból a veszedelmekből, melyeket az egyházpolitikai törvények életbeléptetéséből a nemzetre nézve jósolt, egy sem érte a nemzetet s tovább sem fogja érni A helyett, hogy most már belenyugodnának az űj helyzetbe, mely a szélsőig respectálja a nép I máshonnan jövő támadásokat annál nagyobb erővel- s annál biztosabb sikerrel lehessen "vtasszercznt; A mit a pártéletben látunk, nem nagyon biztató a milleniumi évre nézve. Nem szükséges azért, hogy a pártok politikai nézetüket elhallgatták; egy nemzet politikai szükségleteire nézve mindig lesznek nézeteltérések s egy párt sem fogja azt tenni, korszakot megnyíló ünnepet. Örüljön ekkor az egész nemzet; ne álljon félre senki. A szabadelvű kormánynak ét jilrtult még ezéökivül u. vannak fontos teendői. Mielőtt elnapolnák a január 9-én ismét meg\' nyiló országgyűlést, a költségvetésen kívül még néhány fontos javaslat vár tárgyalásra. Az bizonyos, hogy ez a sessío hamarabb Végit tbg éfni, éppen a miüeniuaü teendők miatt, mint k(főnben lett volia Az ellenzéknek a feladata a kákán csomót nem keresni s a költségvetési tárgyalást a kelleténél hosszabbra nem nyújtaná. Van és lesz mód a szóbeszédre elég. Újra megindulván az ausztriai féllel a közgazdisági kiegyezés A „ZALA" tárcája. ■somom Pista. — A .ZALA* ifalitl tirtá\|i. — rA Nagy sürgés forgás volt Jobban Gsrgaly aram hajlékánál, Ktroaaifgatao. A tamilia iseaelényének: s gyögyörüségea Jobban Katieénak volt a lakodalom. Még a vasárnapi elad barangiaéra nem is i\|M gondolt Celbók Vendel, a réo robotot, mikor s lalu simára aflpírt felvégi utcájába srűs ro-boaáaaal perdült be egymáiulán öt kocái. A oif-rasaereiámos, sallangóe lovak Ma mellett libe-gait-lobogott a tarka selyemkeedO. Teleit Barfcis Pál uramtól, a oikói birótól, olyanra is. Mivel bogy aa 6 Hát: Barkái Lacit vltlék ott cs-Hvfas. A vöféleknek ogyaoeiak fsstatl aa arcuk. lij-t/j hatalmasat knrjantoit hol egyik, hol máaik s ahogy mosolygó képpel megálltak bá-■alai a robogó kocsikat a kerciellgetiek, agy-agy oaoaó rajas perecet pörditettek köiéjök. Mert hát aár igy a módi. Minél köselabb jutottak Jobban Qergtly uram portájáboa, annál jobbja aaoriiották a gyeplö-isárt a kooaieok s mikor a nyílott kapuiy bevágtattak a ilntára söpört, nyirfaiáioroa portára, agvaaoeak volt dolguk-* kocsisoknak a nekiiü-Maitett sárkányokkal, mlg megállásra bírhattak aaokal. \' Jobban Gergely uram Pista kooaisa már ott Tárta okai ax iatálé ajtóban. Aa la ugy van a módiban, bogy olyaukor aagiteai kall a vendég\' kooataoknak a lóaílátáa körül. Mag ia tette ambarségaaan a dolgát, l\'edig oly airalmaa képpel járt aaagény, bogy adata magasait rajta ai irgalmai aaiv. As agyik kocaia pajtáaa nam is Állhatta mag saA nélkül. Kifogás kOaban megkérdene tőle: — Pista, mi feküdte agy mag s asivedet ? — Talán táncoljak ? — Aat nem mondom, hogy mindjárt De 1 galább láaaék mag rajiad, hogy a 11 leánytok laktija van. ---..,„\'.. .rs — Hi\' \'asan as látásik mag. Aintán odább maat a aaomorn kocaia, hogy na kérdaabeaaék. Jobbauék aiolgálója: a takaros Vicá, épan akkor haladt al arra, munkára gyOrkSaBttaa. Nam tudott parancsolni a váasoaoaalédi terméacetének : beleeaötte saavát a beaaédbo. — Na btntaák aaogény ördögöt I Már agy hónap éta oaak léaeng, mint a jóiét lélek. Valami nagyoa erősen rágódik a taivéa. Könnyen axl hibetaé as ambar, hogy fáj aski a lakodalom. Piata ast már aam hallotta. Mtgiat oaak ott állott meg aa istáld ajtóban és Tárta a vendé-degeket. De a két lángoló aaame nem járt as utoa táján, aboonaa a vendégeket kellett volna várai, hanem mlnduatalaa ott akadt meg a bajlék nyitott tornácán, ahol Jobban Katica mog-magjalant és édaa, vágyé pillántáaaal néaatt át s aaagéay, atomom Plattra. Addig, addig aéolok agymáara lélakblvogoái atomokkal, aaig Isaoaa-lsráan agynUa köseiébe értek. Katioa asép fohér maayaaeaoay-rahábaa volt, gyönyörű kos tora voh a homlokán. Már indulóban voltak asklvflra. Pisla oaoadoa hangon aaólt a asép misyass asonybos. — Ugy-a ma látlak utoljára T Katica láagoló sesmii tágra ayiltak s oaak hit lka a suttogta! — Hát sor elfeledted? Vagy asak játaaottál Telem > — Nam, nem I De leae* lelked hossáf — Akarom, hogy legyen, hát less. — Ugy, ahogy aMgmoadlaai ? — Ugy ahogy msgmondtad. — Megátkoz majd apid. — Magáid majd a eai»ed. tpao ayíkxi a hajlék ajtaja. A msaiassmisj odább aamal; Pisla Baanaaaen TíambendnksH as ásttlA lalé. Oda lámaaskodolt aa ajtóasártábea éa saáifaa aaomonmággal néats: bogysn megy nagy páráll ral, vig mtmalkaaaó mellett s náainép eaklvora. Saiata utánuk vaasotl tekintetével — Mit adnál érts, hats lehetőéi a •OlagéayT Kérdeate agyik kocaia pajtás* a háta mígÜL — Aa ilyen völegényeégért eeaaail! — Moaéta (A agykodvtoo s saomora legény. — As aaea iga* ám I — Hát ts mit adnál u olyan almáért, á mit % kexedbe tennék, sstta én aasém mag 1 » g I, aám. Nagv-Kanuaa, 18M. január 2-to. m w^r M i6 n jK. m\\ ml .tz)f MLJkr\'i - - BtéWnMi Vii Éli IgSIit i fUU N% taaj itMi^illsi. BélllMli tMÉXt Ma ém IS hmaaa § Ss — áal rtum é kmaoa fl M -áaf Bstiaééwe » haaoa (I ti ifit} ■ gjj.....r íj. I" 1 ■isiii»«Imwíh\'mA\| r-a,... oiwhm fe&VpW lé» mttaaéé s hf m^lm íjj&t^r. /2L ssaa>«aé iMsiéar. ^E ■H MMMH \|J, — ■ —---------. .---r —----— ? - ——. • ___ A Nagy-Kaniiaai- éa dél-salai takarékpénsttrak, a Bankegyeafllet, as Ipar- és ksrsske- "JT — ^ ^ EMntok asa li\'imik tímm. Mbí hank, a Nagy-kaniaaai aagélyogylst-asOvatkasat és s laiaayai tskarékpénatár, \' \'__\'\' : a „nagy-kaniuai malátagyár és lerfösöde r, L" Jkimtalti Utilmfi. rtin tn" <«iammi a tMhimA _ . ■ wmwo ikM nmf miT^"? tffm mdm ára: 10 krm^ér. Me«\|el«mlk 9ía\|cy-Kiia Innám lietomklmt kétsser: > \'f^\'sH Trsunájnasip áe arCLtflrtaieöia. Ntgy-Kanim, csütörtök. Z>li, 1. trim (». I>p,) 1896 jmuár hó 2-án tárgyalásai, u sem kevésbbé tontos teendő, mely a szabadelvű kormányra hárul. A millenáris esztendő is tehát munkával kezdődik: a nemzet Üdvét célzó munkával, melynek — különösen a mostani politikai constellátiók között nem szabad pihennie. Vaszary szózata. A hit mélysége, a hazafiság magasztosság sugárzik ki ama fenkölt szózatból, melyet Magyarország hercegprímása intézteit j papságához a millenium küszöbén. Mintj világító csillag jefcnik meg előttünk a szó-1 zat, szelíd fényt árasztva az utra, melyet az ujabb ezredévre kijelöl lelki alattvalóinak ■"É jeimben és leendő szellemi utódainak. E szózat, mely ép oly gazdag a keresztény hit mindig korszakot alkotó nagy eszméiben, amily díszes a hazafiság vezérelveiben, át fogja halni nemcsak a magyar katholikos egyház minden tagját, hanem Boldog az a némtet, melynek élén a megpróbáltatások napjaiban oly tQndöklő egyházfejedelem áll, mint Vaszary Kolos. Százszorosan boldognak mondhatók vagyunk mi magyarok;, mert nem a veszély örvénye szélén, hanem egy uj ezredév fényt árasztó kOszöbén "mondhatjuk őt magunkénak Öt, ki a hit és hazafiság áldásos sugarait terjeszd reánk! - 1—j-: ^ Magyarország ^minden polgáráfc-is^De át- \| -^ttiniTa ^ i\'t«i d ábinia szózat verdKflye najank ftat&rntnlf és terjeszteni fogja az é^fiázfő dicsőségít S nemzete íénköltségét. -Nagy és korszakalkotó férfiak gyakran ... sültek a hercegprímási széken, néfm kevésbbé nehéz időkben, mint a mai; de a nagy elődök közül kevesen bírták oíy hatalmasan 1—irányítani a nemzet sorsát,\' mint azt ma Sí" Vma>ytM megadta a Mindenható, Mintha csak az ő ajkai által nyilatkoznék meg a végzet! Vaszary Kolos szózata nem szabad, hogy- csak a kathoükos szentélyek jeligéje maradjon; az egész nemzet jeligéjévé kell p annak lennie. ~r _ Aktuális politikai nyilatkozatot hiába ke-- . rasflnk e hatalmas szózatban, A állambölcseinek nyilatkozatai, kiket a végzet igyekezzenek néppárti, képviselőkét válawüüi bőlcseseg közönséges mérefriT rhe^aladó [ KtUer Ferenc ,ie)ybeii plébánoa vttu á( „ BSÓt. óriási arányokban megállapítsák, felette áll- kinek az a szerep Jutón, hogy i^néppel megér-nak a napi politika küzdelmein^Jc. iwsc, miért nem fogadhaló el at uj tőrriny ét ! . A hercegprímás ihlctetteégtöl tü^fitr M j « ntovirtiuL-- .szózatában n?m nyilatkozhatott meg a teg- Bméde ^ggadt MWr^ilagwéamjnfcn^ A néppárt szervezése Zalavár megyében. Bánok-Stt.-GyirgyrN írják lupánknak: A különben osendés községünk december 29-én rendkívül élénk képet nyújtóit. Es«n napon tar-tatolt meg a már régebben tervezeti uéppani köigyüléa, m«ly alkalomból Lepényi Miklós plé bános nár 88-ép este dr. Bakonyt £>•( bnds-pes\'i ügyvéd éa a kath. népmp munkatársa kíséretében ide érkezeit. Fogadtatásban nem részesült én a helybeli plébánoa: Keller Ferenca lakásán szállt meg. Másnap Lepsényi tartotta a misét, miae után \'/í^-kor, a már ..előre _ériesilctt nép bevonult a plébánia udvarira, a hol a népgyűlés hu t ii i rúiijTjiji tiiu iBotjÉMEimi A.-Lend<i, Dobri, Sormás, Ka<teregnye, Rigyáct, Szapatnek és még néhány somngy megyei községből ide zarándokolt parasztokból és aaháuy plébánoa iá kápláiíBöl ál\'ott, mintegy 3000re íeKeioi Elsőnek asrtlt: dr. Bakonyi, ki azon kérdéssel kezdte, kell-e? kivánjatuk-e u a} egyházpomikai törvényt ? lütíáay torolt nem-et kiáltott. Dr. Bakonyi -erre hivatkozott mif hogy o beutaztiT már Magyarország legnagyobb rémét ct mindenhol a legnagyobb elkeseredést Kpuslalta, kárhoztatja a kormányt, bógy oly törvényt erőszakolj a jó katbalikusokr, a mely azoknak nem kell, éa merényletet körelett el a kuth,. vallás éa a nép érsiileia ellen akkor, midin aat a nép megkérdezése, nélkül tette, lutia választó polgárokat, hogy aétáaogaaéon oly knrtnányl, Mely. üafluMárir ŐfizI At — klagyaronizágot — ásítja, hanem nap, ma és holnap kicsinyes aktualitása, mivel az egy ujabb ezredév üdvös reményt gerjesztő alapvetését foglalja magában/ vagy izgató azóiól meal volt, sőt figyelmeztette a néptömeget, hogy addig ia, mig a« uj törvények érvényben maradnak azokét kellőleg tiszteljék é< megtartsák. Végül Leptinyi Mikloe állott a sséeeékre, kinek a kafh. aatóBóbfárél kellett bessélél, Beesélt is ai aaionomiáról, mint egy automata; óaaaeUg-géa<elen& és uraiotUn, bogy vzlóban »ev»l«éft»é tette magát Eltekintve Aa igénytelen külsőtől Aa rost kiejtéstől, annyira hadoatautt, hogy btsiéds legkisebb hatást sem kellett Hogy miért »attz-aéget a Ihith. autonomia <— mondja — 1. atirt, Jtogy a kath. egyelem, katedráján no oly tanár iüjSn, ki ott tanítja, hogy öregapánk majom ooli; í. átért, hogy outiig no ooidé vagy lulheramu maúÉK-Motm íi;. illetne Urjtuzt iá Ö foloégt éli a kinevezendő püopőUt] I. hagy a oaggmit M q közoktatásügyi minmtor kezelje ét KaomUlja fd IcüUnbM célokra, hanem eu alakitandé anionom voggo t üaotttág a(5. Mtér naatán a képviselő válauiánokm. Ne hagyják magokat ugymood a szabadéi »u kone-aektól megvesztegetni; ha ilyen hozzájuk belép ragadják tftlfin, éa dobják ki, aa aaaaooyokat pedig kéri, hogy tétjeikét kapacitálják, hugy a néppártra ázavazsának, a korteaeket pedig »tp-rttz«ék ki. A mostani kemény nem megbuhaio; ff nemoaak, hogy a haza lootoa Ügyeit nem bizok reájuk, de még apró rófögü állatait sem, Éljen A néppárt-ial végzé lörmedvényét Legvégül Kollor Ferenc plébános egy keealetbén mvö nyomtatott hatéroaatoi olvasott tel, metyben KI van mondva, hogy a \'Néppárt a mai napon a U\'tnjei Alauaté lartlelhaa wigalakelt, K fiat 1.) Megmenteni SaHi-Mdría örMgit éSrn Ma-gyarorsziyot az erkölcti eilyodiotSl — a végpuu-tuMstdL...... . .T^SSST 2.) Am autonomia keresztülvitele. ■&J Ao uj egyházpolitikai türoéng megváltotta-Hím, vagy megoomititéoo. A népgyttléi különben a legnagyobb OHadbea folyt Je, hogy a csend éa rend lentarta»ára ki-rendelt 14 ő<eadftMék eemmi eaertp mm jntott, Lepsényi kiiöröjéval másnap reggel elutazott éa Nigy-KaAÍS»4lk át A.-Leadvára mént lolylatni a lNeppért* eserveiAtét A kiegyezési tárgyalásokhoz. Mint a ,Pesier Corre»pondéni* órtAaQI, a mo« narobia két Államk mindegyiké&ék kormánya megállapodott abban, hogy a kiegyezési tárgya* tft»0kat l89U. jlnuSr 8 hu ok vétlen megkezdik. E napon bari Uánffy Dezső miniszterelnök Aa Lukács László pénattgymiaiazler Bécsbe érkezik eg teljea valósággal megnyitják a tárgyaláaokat. Egy Itgujebb lartett mtnintrrtanacibzn elliatá-roziák, hogy aa érdemlegé* táriyalásba addig nem mennek, míg a Badeni-kabinet haiárosott m köieleaff nyilaikoiatoi nem tesz a «aluiaren-de/éa éa a kéeafiaeiés felvétele tekintetében. A magyar kormány e< álláspontját határozottan Aa A vendég kocsia nagyolBétetett, -4 — Kezedbe sem adják, meg ia eazik szépen nélkflled. Pista befordult az >1á\'óba éa elkezdte lörül-geini a azersismot. Fényes volt annak minden karikája; még a lehelet is meglátazolt volna báru elyiken. Azután lovai közé lépett, szépen megsimogatta mind a kettői. Azok bizalmasan feléje fordították fejőket ée könnyebben esett nekik, hogy egy kiaaé bozzádürzsölhették hűséges gondoiójokhoz. Pisla valamit beszélt is bozzájok a bncsuvé-tálról, de ások szegények nem sokai értettek / helffle. > Oak as lataseti nekik nagyon, hogy gondo-zójok aznap duplán mért nekik mindenből; aa ltokból is, szénából ia, meg a szokott kedveskedésből is. , As okos állatok fel-fslfitőtték fejőket, valahányszor a lornácajtó ki kinyili és a zugó ci-\' gknyzene klharsani a nyitáson. Pista el-elláiogaiott ltoszájok és megígazitván a jáazolba tett eleséget, ■egcirótada a két győ nyörü Allatot, miknek szőre még a félhomályban Is csakúgy ragyogott. — Dercsi I Bogár I édes jószágaim, osak egyetek! Hejh, nagy uiát tessünk áml\' A jámbor párák okos szemeikkel néztek a beszéld legényre, kinek szomorú arokn akkor már aa elszántság pírja égett, A kocsisok, akjk hallották a beszélő legényt) helyeslőleg bólitoltak rá. Valamelyik saóval In mqődia: ">* Bizony, bizony nagy utat Kercseligettffl Czikóíg jó őt órai hajtás. Estere keive, a kocsisok ellátták lovaikat és bementek a hajlékba egy kis ropogósra. [ Pisla egyedül maradt as iatáióban. Megállott a küszöb közelében és maga elé merenged. Aztán levelte a szegről a szép fényes, aallangós axersrámot és felcaatolta Dercsi re, Bogárra. — Nézlek, ugy-e szeaény párák, bogy ilyen későn szerssámozok. Nagy nira megyünk édes lovaim, uagy uira! Milyen jó, hogy ti nem érezlek semmit, nem gondoltok semmire. Két nebés könycsepp szivárgott szemébe, de hamar elmorzsolta azokat \' — Meg kell lenai! Ugy kell lenni 1 — asólt és gondolatokba mélyedten dilit a kerékjászol oldalához; közben tel-felfliötle fejéi, amint legkisebb neaz támadt aa udvaron. Ki-kitekintge> tett az istálóajtóo. £z alatt as éjszaka fekete szárnyakkal ereszkedett a vidékre. A falusi bámulók is elszéledtek aa utoán erre, arra. Csak bent as épületben voli ssj. A cigányzene dsllamos jáiékát hangos IHeraxéssel kísérte a táncolók dobogása. Kívül osendu volt mlndea ; néptelen és sötét. Benn a hajlékben már erősen megleküdte a fejeket a mámor. Egy-egy erősebb rikkantás kisérté a lánout. amint a legények egyike-másika jobban neki iievttll. Hurkán Laol rendkívül virágos kedvében volt, Meg-inegpörgelte gyönyörű szép menyasszonyát és hnssélt hoa/.á mámoroi (övei, szivet megejtő mé/éilimséggvl, Un/cngyiíjló tU«f!. — Ne bueolj angyalom 1 Egygyé szakad szivem a aziveddel. Virágot fakaszt majd szived dobba-nása. Nem lm a mi sserelmUnknek hátországon párja. Jobban Kaiiea, a szép menyasatooy, csak hall gatott, lehajtotta láaaaan egö tejét és csák járta a táncot gépiesen ; de megletesoii réveteg tekintetén, hogy lelke valahol idegenben kaUndoa. Hol ittj hol ott hullott le nagy zörejjel egy* egy Üveg a földre ée sírva, csörömpölve suzó-dott széjjel. Valaki azt moadla trétáaan Jobban Gergely uramnak, hogy nem jdeatám jótes a sok üvegtörés. Maid as uj pár között is sokssor megtörik a béke. Jobban Gergeiy nagyot nevetett erre Ae azt mondta: — Már a\' biz nem törik meg. Láthatja Isten, ember, hogy esek egy párnak termettek. Nem igaz-e Laoi fiam? Bzrkás Laci, a mámoros vőlegény, erős önérzettel üiötte ki melléi. —« Meghiszem asl. Minket talán még as áaó, kapa áém válásit el. Nagy virtussal nyomban át ia kapta meoyasa* szónva derekát As járta vele tflzeseh, önfeledten a szoditö ceárdást. A ineuyasaaony pedig ránézett édes épjára, aki gyönyörködve néste táiionkai Aa var«jtékcseppjei aÖaé észrévéllauiil néhéuy könyeaepp is vegyült. Mikor h caárdásnak vége tett, a menfasssony ait mondta u vőlégéayének, hogy ny kieeit ál* uáa a melléksiobába. Nagy-Kaniisa, csütörtök. Zala. 1. Kim. S. lap.) 1896. jaaoir hó 14 erélyeeea aeg fogja óvni ét SJfre viligosságot akar terealwi a maró* helyseibed. A különböző sxónoki teljesitméuyekből ismételten néhány általánosságban tartott nyilatkota-tot Tettünk ki a kiegyezése* vonatkozólag. Hallottak, bogy Magvaroraxág batároxottán éa erő-md meg lógja védeni jogit és érdekéi. ÁltaUnoa vonásokban tartott pro(raBm sxámára szükség •Mtéa ennyi eléf ugysn, de konkrét pontoxsio-Jtai teraészetesen éretten meg kell lontolni éa alapos anggondolás utí n a két lét kötött meg-állapítani. A külónböiö pártokho« tartozó reiehirali kép viselők utolaA fogadása alkalmával a császári holbargban 0 felsége minden egyei képviselő előtt különösen hangaulyuila ut a legmagasabb kivánatát, hogy Magyarorsxággal meg kell kötni a gaedasági kiegyexéat. Ha tehát báró fiánfy a kiegyeaéat tárgyalások megkeidéae alkalmával oly komoly nyilatkoaatot tebet a megvág kabinet Btvében, agy okvetlen biitoeitama kellett a ■aga taámára a korona beleegyezését. Ürügyekkel nincs rajtuak segitve. Magyaror-■tág már régóta rendelkezik as esikötök falait, melyek a valuta readeséséhes és a készfizetés felválelébes isOkaégeaek. Aa előbb a gyorsan egymásután következett kormány válságok - é« mioisileriumok által aa a vsatélv te-ayegetett, hogy aa Skotó elpowánynaodik, — ítendkivüi elítébeny modori^al thalanoa rekön -—Asartrtám a aüidsia.Ubiaat »ly hélysethen —vm, begy kon-tolidálmak, erősnek és butusnak tarhatja magát. A valutar< ndesés ügyét lakit nem aiabsd többé elhal ásítani, de megoldásával sem lebet tovább viroi, minthogy e kérdés a legszorosabb összefüggésben van a bankuabadalom megújításának kérdéével és a bánkkirdéi rtádeaáis, s<sbilyo<áh nem sxeuvedbet hs- lasstást _____ Hoty Bjany ■"Inm\'srt\'agk a fi n\'rmlilrrM^iryt latkomoi, mely komoly éa erélyes, meg togja tenni, aa abból is litbati, hogy kél esskmiBÍsx-tar, a kereskedelmi a löldmivelési, egyelőre sem vesznek résit a tárgyaláeokban. És ez a telette lontos körülmény egyenlő egy nagy politikai téoyayel, melyért nem adóihatofik elég eliime réssel a ainisxterelnöknek. £s ki képes megürülni vslawelye* kételyt a minisxterelnök mne cselekvési oódjit illetőleg f Az 0 egész eddigi működése, egész mult\|a éa kivivolt alkaréi vila-—gossa Iá érthetően ama leltevés mellett szóltuk, aoiy 5 igenis aa a férfi, aki Auztriával ssero-bea is a tettek politikáját lógja követni és végre megsierzi az oraaipsk ut, amit at őaaaea ed-— dlgt koraányilnökCk alatt nem tudott alérnt ra rendezett valotAt éa u aranyban való kéasfiae-tések (elvételét. As ellenzéki finánsz-korifeusok e tekintetben is csak Irts ualmái csépeltek a előre oly jóslatokat hirdéttak, a melyekért a felelősséget mindjárt a kiegyezési lirgyaláaok kezdetén nagybölesen el fogjak maaitani ma-gukió.. fiIRSZ. --— Klebaesár GjiU honvéd-ezreden, ezred- és állomásparaneanok Nagy-KanúsAn — mint már említettük dandárparancsnoki minőségben Lúgosra helyeztetett it. A tivosó tiszteletére szombaton este a „Korona szálloda* étiemében as összea Nagy-K&nizsáa időső honvéd és kösös hadseregbeli tiaaiek megjelentek. — Néhány órai kedélyes együltlét után a volt állomásparancsnok meleg kézszoriiáaaal bucsut vett a tisxtikartól. Klobuadr, ki a nolgilatban rendkívül szigorú felebbvaló, eiolgálatőn kivül a legjobb bajtira. öt évi itt idöséee alatt mindig oda hatott, hngf a polgárság és a katonaság közt a jé egyetértés meglegyen és ka ezen törekvésében iit-ott elő fordali incidens megzavarta, súlyosan büntette savargókat. Jótékonyoéln estélyeinken soha nem hiányzóit Klobuoair eir? ies délceg alakja. házba; négy heti kínoe szeovedéa utAn, sutsay-hileni sem aa orvoaok tudománya, M $mém szőlők önfeláldozó ápolása képes nem rak: arait hó 29-én szerető szülői karjai kőzött — lehellé ki léikét. A végtiaataaségen a •Munkapákoty< testületileg, a helybeli általános betegsegélflŐ egylet gyészlobogö alatt s nagyszáma köiönaéf jelent meg, köatOk számosan B.-StL-űyUfgyféL A koporsót sok koszorú diszité, aaookivtl többen koszorú-adományaikat megváltották. Dr. Xmmmm Ede iőrahhi megható gyáaaimát mondott, aa tv. templom énekkar Kmitdmmnff Leo főkántor ve setéM alatt gyisttsoknsmikat énekelt, t midőn u agg apa kerasrasen sirva, fia koporaétjáail állott, mindenki ssemében magjelent a réaavét kőey-nyüje. Szolgáljon u általános részvét vlgasaal gyáazbaborultaknak, s erősítse őket e tadat, hogy az elhanytra, kinek oaztályrésze a toldielet-ben már csak szenvedée volt, megtiltás rak a halál. Nyugodjék békében t - kssssrai pétié sdémáaysk, A december bó 39 én eihuayt Someyyi\' Sama L. kegyelet jeléül kosxorut pótló adomány leiébea adakozók: Somogyi Henrik 10 Irt. Berta Lejee éa neje S Irt Singer Jóxaa k. a. t frt. Breaer Bernit 8 Irt. Licbt Sándor 1 frt. Weistbarger Zsigmond is aeie S frt ie * helybeli tllunfca» páholy 10 frt. Nagykaaisnai CkavN Kaüsa. MÁitkaijflek .^airstgprlaiáaaál, Kewslhely város képviifolőtesiületének harminc agu küldöttsége decz. hó 19 én tiastelgett Esstergombsn V/uiary Kolos bíboros hercegpri-máanil, hogy megköetönje ut at 100.000 ko-ronás alapítványt, melyet a primás s/ülövárosa sxegényei javára felajánlott. A küldöttséget - a ninai állomásról a hercegprímás fogatai vitték y esztergomi éraski„palolÁlia. & liamffifT\'"\'* bÜiöfnoVi dis»ben údvari papjaitól környeave fogadta a küldöttséget, melynez vezetője Nagy István városbíró meleg szavakkal tolmácsolta a keszthelyiek hilijit és raguzkodisit a város nagy fia iránt. Vauary Kolos heroegprimáe szíves szavakkal válaszolt X kijelentette, bogy Eltávozott a mellékszobába, de nem maradt olt, hanem fejéről letépte a menyaauonyi köszönt, éa«revéilenQl kisurrant u udvarba, onnan a sötét éjsuka vtárnyai alatt loiott ki a kertaljai utón. A telek végén ott virt reá Pista kocsis. Dereei, Bogár nyugtalanul kaparták a földet, — Mindjárt, mindjárt, édes páráim t — suttogta Pista a nyugtalankodó illatoknak. Amint éles szemeivel észrevette a feléje futó Katiéit,.messziről kezét nyújtotta neki a a következő pillanatban már egymis karjában voltak. Pista szorosra fogta a gyeplőt. A két gyönyört illat megria\'a sörényét ésigaskodv* indultak el a nagy útra. ^(\'mái agitoaa ■áshte iünak V Tjamir>v \'* ^lliri. B^tslalthatatlaa ji ggSli fláairayi Bmm Félóra múlva mir iszonyú vQrtavar, lólis-futás limadt Jobban Gergely portájin. A mimoros vőlegeny égö arccal, kidüledt áze-mekkel ordítozott: <— Lovat ide, a legjobb jirót I Amelyiket előbb oda vezették hoxaá, arra fölkapott ée elvágtatott, csak ligy találomra, az egvik utoa. Misok is követték példáját.------------- Elvágtattak ki erre, ki arra. Le kall mosni a szégyent Jobban Gergely tisateeéges leailiajáró), ha vérrel is. Dereagö hajnallal aem érkesétt viaaia senki. Mir asikkadni kezdeti a harmat, mikor as első lovas-kereső viseiaérkeseft. Lováról patak aott a bab. Saomoru képpel mondta a boiaásietöknsk: , — Ne várja aaokat tóba senki vlssssl Kapós .... . „ . .. . . ,..„„.. vite lett a n ostol yijok I A bukógiti malomnál11 fi^íftu1,11\'1,?1\'^^ fogták kl őket. Isten kegyeimessen a lelkökftek.\',íUék Al <Ue d,l<n ltvö Uíflul tt4lh B 111 í 1 mindig hálás kegyelettel gondol stlllővárosára s stsreténsl emlékezik ott töliöll lljakuri ieéira. Végül mégigéue, hogy a jövő nyáron meglito gatja.Keextbelyt, a hol nem jirt, mióta éraeki s/ékét elfWgIslta. A beszéd lelkes éljentéet kel tett éa eit finyéé ébid követie, mely alatt SöW felkösaöntő tartatott.\'Aa ebéd végeatével a küldöttség tagjai megtekintették a kincstárt, a bs-tilfkit és sz esti vonattal égy felejthetetlen nap stép emlékével vissuutaitak Budspeiten át Keazthelrre. — SallvMalerl estélyik. A >Castnó< va lamint .Társaskör" szilveszter-estéiyeí kitűnően sikerültek, A Casino vendégeit nagy szellemi it vezetben részesítette a kitűnő műsor, melynek minden egyes pontja pompásan sikerűit, A •Társas-kör* a szünórában tombolával szórakoztatta vendégeit. A sok szép nyeremény a tagok áldozatkészségéből került ki. A »Casinó<-ban az első négyest 48 pár láncolta a \'Társaskörben < 30 pár. Az^ty esztendő első órái mindkét helyen nagy vigságban folytak le és bebisonyodoll, hogy petróleum világítás mellett is kitűnően lehet mulatni A közbeeső ünnepek miatt, melyen a nyomdai munka szünetelt — mindkét vigalomról csak jövö számunkban emlékezhetünk meg tüzetesebben. — A „Társaskör" bálja. A nagykanizsai „ Társaikor" február tó 16-én fényes bált tart u \'Arany sssrwst szálloda diaztermében. A bál iránt, melyre a meghívók e napokban k&« denek exét a vidék ie rendkívüli érdeklődést tanúsít. •• Aa lar. ■fegjlai vigalma. A rendkívül érdekesnek és vonsónak igérkesö vigalom mint hitelea fonásból értesülünk február hó 8 án fog mégtartstni. At ügybuxgó vigalom-rendetö bizottság majd naponként értsksiik, hogy a kij-sönségnek a vigalom minél nagyobb- meglepetést és mentül több szórakozást nyújtson. — Eljcgyaéa. Kohn Ignác nsgykanisssi illetőségű luagániiasiviselö eljegyezte Brmbautr Hósa kisasssonyt Zomborban. K Oyáaaeaet. Mult M 8l-én kisérték örök nyugalomra So»to(?//i 3amul, SoMo^yi Henrik nyugalmazott hilk, titkár fiát Nagy-Kanizsán. Az agg szülőket kéményen sújtotta a sors, midőn hü és . Ilgj. üdéé érte, i dtermber hó elteién már betegen hosták liaia lakóhelyéről, liánok HtenKI-yöfgyrÖl, a stülöi elhalálozása alkalmából riasvétökaak adtak M-fetezist az utou köazöitetllnk nyilvinitisát. Kjs Kanizsán, 1898, január U 1-én Stmtffi Bmrik mm/S. —Iillviass ayagtásia A nagykaalasai Kisdednevelö EgyesÜ et« nádor ütoai ovodijibaa íelállitott karácsonyfa felszereléséhez járatai sai veakedtek: Vidor Samuné 8 frt, három gyermek\' ruhával éa különféle karácsonyfa dissmt; getaat Gutmann Vilmoeoé, Haudekker Aatelai, Wetaar Jóasetné 8—1 írttal; Wueatl Lajoani, dr. Both-schild Samuné, Löwingér Lajoané, Ledofssky Árminná, OyörfTy Jápoané, Práger Béláné. Ra-poch Uvuláné, Scheáz RiohirdA, dr. Hsukitsoh Nándorné, Schmtdt Frígyesai, Bogaarieder Já* ssefné, dr. Saskeres Joaaefaé, Pilffy Klekaé, Sxibó Károlyaé, Bajor Láaalóni, és Hsa Albertai 1—1 forinttal; Blameasrhsin Vllmosné, Löwy Adoifné, Jsnda Kirolyné, Németh lgnaeai, Maotnuo Jótselné. Blltinti Sándorné la Xiaáa-ger Henrik né 60—60 krajoárral, Fisohéí T. 80 kngeirral lljL - WaidiU Jóa-ef, Ftsehei Lajoa, Weiss L és F. és Singer Lipót különiile diaa-kellékeket adományottak. Fogadják a esivee adakozóit a kisdedek nevében a rendeaö Óvónők hálás köszönetét. — Demaaslraele • aalalaater állati. Lapunk m. számiban megemlítettük, hogy Dmité kereskedelemügyi minisster rendelet, melylysl sz év utolsó két vaaáraapjáa a muakaeettaetre vonatkozó törvényt hatályon kivül helyezte, arfg csak akkor jutott a közönség tudomáséra, midöa st első kivételes vasirnsp mir régen a mailé voll. Eaen intézkedés annyira bintolta keraake-döiuket, hogy stints bámulatos egyöntatüségjal lemondtak a rendelet iltal megadott jogakrÜ is mint egy vesínyeaóra aa újév előtti vaairaapoa pontban déli 18 órakor beértik üzleteiket aaoa indokoliasal, hogy: „eső után nea kall köpönyeg. — A aagySiaalaaal laartealAlet- ás a váaakáaáaaég. A nagyaaniaaai ipartsstü-letnek~nem kell u Auaztriival való váaköafla* ség és ezt a soproni kereskedelmi és iparkaaa-ráhos intézett átiratában követketőleg okoljak meg: Hivatkozással a 4866/886. sz. alatt kall becses megkeresésére, van szerencsénk a nagykanizsai iparieatület elöljáróságának egyhangú véleményét a következőkben előterjessteni. A nagykanizsai ipartestület elöljárósága U Aasalríával való köaöe vámterületet\'a magyar i paposakra a a angyar iparra tkroabál taiifa, a kerseMaiai vámsaertödét megújításit sem eddigi taltétala-iben, aem eteknek aódositásával eélraveselőaek nem tartja, mert a magyar ipar feilödéaét ée .ebből kifolyólag a magyar iparoe megélhetésének feltételét ez önnáli vámterületbea látja, aert csak ebben képteli orvoasserét aaaak, hogy aa AltstriibaB feldolgoaott teraéByt ne kéayase-rüljöu drága ároa visesavtairoloi. Esak eaak a sérelmek, a melyeket a fentiekben raltaak halrak a magunk réesérő! elmondani, amiddé aa Igy-ben a tekintetes kereskedelmi és iparkamarától la aat kérjük, bogy tiltakoté sssvát magtar iparunk javára a váaaiersődéi megnjitara dW Nagy Kanlvna, eaülArlOk Zala. I. Mán. (4. lap.) IM. január M 14a X lag/a mai. A oagykaaiaaal Ipartaattlat alAI\|ArA á«u«k Itíllft, daoambar tllia tarlóit randkívdll 0l4aébnl. MarakAiy U\|o« toaiOltli lágyan Knéaai PWan<> laatnlail alnAk — A vlilaaavll«IMar«l Frmu Ladalg hlrhadi vlllamvilAgltAAa kél tapi la )«• aaDnatal tartod. HétlAn aata H Ara min hlrtalan afltAiaéi állt ba vámaunkban. • kAaAaaái 4a DilHtu-lAjdéao-ok aam naakélr bmHankodiaAra. Hailvaaa-tor aula a huatmnkodáiboa lorakuitak a vlgi-lamraadaaA bi«tlti»Ai(l taiok, a«ak fJkntpiftr Jüo a Oaalaa >lgal»a raada>4 btantlaAgáaak alaftk navaiali markáka, aiart A Idájakor! a alAtaramialia haialuiat aairulaum IAmpáli\| ma* lény* toijAaan lalaaiatto a tlllaaol »flá\|l da aaárt Itl »p aiy mint agyabOti l\|an gyakran mvgaw éka«i»k Krana «rfw áa »l\'i\|l-taaarál. Hagy a>an aafia!4ki»4a nam a Itgbl* raigáhb toll, ai Igaa taraéaaalaa. Va\'ában "tgan klráao-lak vágtánk aiagludnl, mannyi hlraágot 0 at fraaa lidtlg ur a »4rnnak a két aapl aalaatárl 4a jfogy mannylbao Iuk kárpátiéit nyujtaal mm fucyaailákaak, akik rala álaiá-ayaa»a taaaak, Aa ollatiÓM!) blioiiaágiAl amr-\|ak, hogy arályaa ál\'áai fag foglalni, a vállalkoaA atiaa, magmutatandó nakl, hogy aa ai ur aki taat, aaa padig kl a liuaáa jttvrdalaai Habra tálja aaoa Marámban, h"gy aual mar alagat tait aaaraAdéahail k0ia.«aa4féaah — Hauiaél klag/IIIN A itla-apragigl kaaiiná ivl raudi-a Mi^ylIltSiil ÖyiihIiÍh Hano al liBk alnákléU alatt daa. litVIMMli d. «, (I Áfakor tartotta \| »«kflml> »«ép lUira ráurltala Wallati Baftk a ÍmIjoIiÍÍiImSaÍ advAaoltAu a a \|ittitgl\'ll> ÍMt balároaaikrpaanak atlltánll»áav a atamviia\' íáljt biwliaéi nttéban utlvardy lnuAo lalt llliiii\' IMI a aaámiuá uiag tlragálár Arii \| a lalantéa alap\|áa a páiriérttnkaak a lalwaaltéay maga daia<l. Aa ltitíft. évi Imv4<at a mégelíM <W 1.140 Irt 84 ki. maradi Anyával vgyllll 0.00 Irt 0á ka, raadaa ktadáaokra 1.0414 Irt 01 ÜK, A Ifi Saaaaaaa 8.(11 itt tíö kl1., pénaaaradva-ty éVi Irt IP kr. - Ai 1090. AVI ki lati vatta S.OHit Irt M kr. bataiai, 8,Itt árt ktadáal alAtrány-aailal t Igy 601 (rt IN> kr. ramélkato (.toamarid aAataval alAigad\'atwii. — A títíl Irt taHAá\|l JkairalAkra aAata a káaa)ttláa klmtondoita, QA\|ly aa 1M». Aa< Ma«aláa0 bálralAkok bahajtáa vá« gatt a kaaalaA ttfyAatAaak aaral adaltak kii kafr amtraylbaa I\|\|kiii9 Waiáliiáara aAroa kaurído alatt a kAtraiik aa« ftaatiliaak ba, a(7 par uijáa kaJtaadAba, mait oálnaiOgyáAa-aaa alaMl air\|liaialmaaa adaadó. — A vaiaaal MAAf taaybtlaltdi, hogy a vl\|alaii raadaiO 1)1* aatlaAfol alakltaa mf a aanak (arjait «Alaaaaia Mag. — A kArnyllAa aiulm\'i Urgyii a tUalujlUa kApaata, miatán aliaálag alaAk maja 4a Uaat-taraai, agjp a aalaaataaAny natAbta - aagkH atlaia a blialaiai »» AllAaánM laaoadott. A aaamatuadd kifltklUig taglal Otnai Pál AlaOkv lato alatt ár, CAk Karoly 4a Maiatlaaaky Latoa valtak, A ataranAi ba(a\|aaié«al a aaavaaalok 0aa> aaaaiAmMtall tk i klkttditiatatta aaavaaáa arad* maaya, aaaly aaartalt SvAnttla Hauo a\'nAk, Hkub\' Hol imra bAaaaay, dr. tlalgatby KlamAr ttiyAaa, Martoe Laatlá pANUiitak, Udtardy Ignan áa Malaliaaaky l<aji>a jagyiSt, Kártlaay Sándor kaajvtArrok. Váluilaiaayl tatok : Caartáa Kl* rtdy, Skabllaa JaaA, Ar«av Lajoa, dr. Maagta Katvly, Hoaobaa Gynla, Iláotkv Kálmán. SU-aUala».ikv Adoii, dr, Haaaioaka Ktlaáa, l.áayt Kálmán, (>aanák Sándor, Nagy tláaa, líatnya LáaakV. — t)J fcaa#tl JftgyaA. A l\'.oljar Imra találatai me\|6reeedeU alaáduaibarul Mtiál álláara agvbangalai Mlbáo< Jáaoa, pat-laki MM<\|aktrAaágt traoaot válaaitoltáv utag. A magralaaitati lagu Abh, alat balyatiaa ■IkMfitt AlaA Domboralwa. — KasigatlrAk aMalAs« A dra. bá tf>áa tartat) ttaatujl A kái\|\|0tra4n ma«álaaitott aaa\'gabtrákat a lábpAa kAaalkaiálan o»atotta ba t a tapolcai járáaba Haákalr Kall 4a Dtaaaa Sáa- — A Mnaa taiaa nalaioa FBradri.l IrjAk i Valahára ja boritja a Balatnat a aaarailk már a rltorláa aaAaokal, aalytkbal oaaadai ■ódra aM\|randa<lk a táll ragaltAkat. Ha\|óryá rankban a dnlog nam aaQalk »ay aaappat Bárd lukay latrán ilaaoooiaodnra ■agraadall ba\|rtja már ugy aaAlvAa laljaaan alkáaaU\'t jtítí hAtaa «agy a\|4r után IMM baa magkaadjdk (áradbatatlan Aa boagA livyvlvlt «loa-oooimodo-rank; ifjabb AdAa Kárul ur ka\|AJl ApiiAni. AioaklrOl mág agy Wtorl^a hajd káaattl 4a aaak ailnd a jflwi Ari ragatlAkoa ráaai lógnak »aoal, Mt amll biitoara raaaaak, — dljakal nrarni.» — ridlkl kiniylradalaa. Saöabat-lyan Bar\'alanfTr Jáinal f, aayrkaaatáaa mallatt mrgjalaaO politikai halilap, a , Vaamrgfal Lapok, jáiiuáf alaaiáral a a Vaaaagya* olllilí batankial l-iaar ■Af\|ala0, aiabadalttt Iráaya, politikai lappal ag/HŰit, >Vaam«gya< addigi aaarkaaatoja KOrárl KalTabr (tála Jaaa f, narkaaatdja aa agyaaini lapaak.— A .KoaároalUpuk" ufivlöl kaádra illűrlok Jáaaat aaaaiályábaa aj aaarkaaa 101 hap \| a iantaiajdonjofai padig a lap barátai bál alakult táraaaáy taaal át. Mint a foaaar kaaa\'0 Tuba J moa, oraa. káprlaalá, a lap addigi aiarkM4tO\|a Ad tulajdoooaa aaaak Alán továbbra la Miagmarad,— A •8a4kaalah4r«ár Aa VidAkti haiaakiai 9 aaor magjalaná táraadaiai lap aaar kaiat4aái0l Gaitárl Q Ball a aaombaton mag\|a-Imii aiAaával vlaaaaiápal! n a lap tu\'ajdo^jogát a MaákMtahArvAron .alakuil iPuilUkai fllrlap-kl-adó rJalranjriAraaaAg ra raliáala. Haarkaaaiá Jaipaar Hándor. — Miijna laaa aa aaj miaadl f A< 1800 ik A» Aalkkd A« laa< aa 000 napbál log állni. Bnnak tar<n4aatiAaan k0traiki4tu4nya aa, hogy a Ibhrnár hd hnaatabb laaa mAa árak iabr havánál, mart SU napot log aaámlálal, aai aaoti nak, akik aa aUtÜát ttiubAn várják, naa valaai kallfinia Üoltub (jaaapaap 14 laaa ai u\| aaalaa-tjnbflii Aa KanavAl htroAg uralkodáaa a«m lau valami nagyon hOMlanlarli, mari üaaiaaan 8H napra log tarjtdni, ami ini4a0l aiolfiljon a \|A« ayokaák, akik fiírjltéa akaraak maani. Fabruár lil ára aaik a (araan atolaA vaaárnapjá, Aa ági tttnamány kadvaláit tát hold- áa. naploayalkoaáa It\'gja aaArakoaiatnl, aralkodA oiliag paaig Ju pllar laaa, maly tttKh aaot tag horal, mint nini Idát. da • aAiAlák k4aérbaa»4aál a (aadák árttaa allaaaalyoiaa, mart a Jupitrr Ava raad aaartat tarmákany ár aaokotl laaaL A tél hoaaau Aa Iga* hidag la<a, a tavuii variak idaja lahái igan kAaAn fog alárkatai. N.UHU Dm. bd M-4n\' 4j\|al lloaantbals Mlkaa lilyvbAti karaakadá Oalaibaiyiaágába batáriak 4a onnan Mli-fllbellll 16 Irinyi káaap4aat Aa aiyAb tárgyikat elloptak, A lávtralllag ár* laaltait aUAdomborul darák oarndár Oraaataraak aikatQlt m4g aa napon Uroa Karano lllyaháal aigáay aaimAlyAbaa a lattoat altoafcl, kl a battt* rAai, M agyéi) tolvaj láiokat la baiaaiarta. \'V ÍHjW 2000 karosa. 1000 , 400 7 dlf 100 Dftvffái. dij 1000 korona á díj . 800 , f> , a NO a t . UmtiHéJt, (Jau da borra); dlj 600 koroaal 8 dl) . M0 . * . ■fU. ( dij 800 tumi 6 a 100 , 0 . 100 , korona. 100 koroaa 100 . 100 karoaa. 100 Miadan további falvilágoalUaaol aalraoaa aaol-gál ai »0. M G. t. liUAri hivatala (KdapoaA, Káatalak). A rmimt Utttítifi IRODAI/) lM. AKaltfaaa aaviWilaa. A klvatkaoA alMni4al ialhiváil kaptuk i Aa iljmag aava-44aa a laraadaloai nagoldáara várá kátdáaalook mindaakor laglAidoa ab bikát kapatta i kApaal ma ll. midii a k&xnapl tapaiilalat aaartat oly ka-váa gaaállá, aa álat viharával «agli([\|dtBl tudú (trlkm Mp a R\'áW Hlipadira. Ifagy aáiáaaat nlTtlAa, Iana4\|aa hlrataa, uaat kOUlaáAAiak-kl JkrtV Hagyna la Araaaák haaáakhaa ia, hogy mily roppant lalalniaAggal jár ápoo aant aava-láaa la, kikaik uápnivalákká Jtill Uaoíbk. Jála-hat aa álat iakoláia a lagjobb lakaia 4i a gyakorlat laaal a uiaalart, mágia «afikaAg«a, kw mlndkattoban bl<ooyoa viaaralvakal lartawk aaam aMtt. E v««Aftlrtk gvlttamdaya fr. a K. Haaamana ,AII\|amiiaaKraiaaaagalahro" o, kflnyva, malyaak magTr Inrditáaára aiaaaal alodaatAat blraalBnk. Aaon kRrOlmáay. bogy haaai irodai-aaak a aiakaábai «aak vajmi aaakáay >aáa« mttvai dioaakadbatik, pár»«alva Haaamaaa a Bárnál kriilkaiál randklvttl dtoaArt aaakmookáiáaak .Általi-aag iro- — Élv4gylalaai4g mladiaairnl lyamvrkajakaál malrgaa ajáaljuk tlaitall OivaaAink áiyalaába K\|gar aiAdapaaiiilláll. Kapható 86 4a 60 kroa aradatl doboaoltban mia daa gyógyatarlárban Aa aavaaahb fyá\|y(Qaiar> Dalaiban. Pá- 4a MAtkűhlAai raktár Rigar A. 8ai Nádor gyAiyuirtAra Hpaaian, Váci kárut 17. Sport. liuihiptsli Ul\'ik ili/íopafflih U di/ografda. Aa >0raaá\|oa Magyar üaadaaá\|i Kgyaa&lat> jAva lavaaa«ial ngy mlat mladaa ivatiadöbaa, aa Idán la Badapra\'in dlj-lovag)áat Ai lovaa jagyiöljatákot rondái, a Iótvay4aat4a amal4aéro alakalt rAaaváayiáraaaággal aaaak Tattarialk haiyiaá-gábao, A varaany (altálalai uiyaaaiok maradiak, mint a mull aaatandábaa, aaak a dijak gyarapod lak talamaaaa, nintáa aa amlitatt Uraaiág arra dar. a aAmagtba Mayar látván, a kawlhalt Iba \| n aaaiaadöra S.OUO koroaát aura tóti mag a Caák Atpád, a nagykanlnalha Markly Aatat, paoaaiha Pilffy Láailá, a ialar\|araaagiha Mala-1 Ua akt La\|o«, ai iliálaadvalba O.aaanAk OdAnJ a tataoyaibaHAltomyTWadar, a parlaklba Bbca Saadar 4a a oaiktorayáiba Saalmay JAnvl aaol gakWkat, ~ SámramatyaMtl l\'tpta. l\'ápa »ár«» 4a fldáka 8tolaata a tpápai kortmolya agylat javára Pápát, IfiW. ávl jaauár 10 In aa . Araay Gfíf" aaálloda diwtvrmábaa >Korraol)abáU> Hadra dljakn. Miuláa a millanlumt ávhan, kapoaolatban ai aarailávia klállitáaaal lAbblála lovaa ánnapály van tarvba vávi, a li\|kAaalabhl d\|jkovagiia alAtalál-hnálag kttlAná* a Ardakaanak tgárkvtlk. A varavnyak ri>ilataa propivatotót, aliatat poatAÍa haláraanjal idajakoran a nipi- áa aport-\| lapokban kdiráiátataai, A pAntdljak, malyak ugy miad addig a uaat latdtjakoa ktvUl adatnak, kOvatkaaAkáppaa ooit^< Bak magi alaaaágával, taditoit miakat arra. ho« noa navalA.lait. unkkai ajándékanakj i dalmuokal, HlaaaaQk, hogy a kOayv, aalyat adunk, eaakhamar átaagy a kftahaaaaámiho áa ugy a taaltAkApaodak raaídao, mlat a papaavalá iaiáaiiak aagád-laak6a«vj«ié Ina. K raaéaytál áthatva, kárjtk a miadaa rangú Aa road8 na valéaaál (uglalkoaá tényaartkat, aaamélyakat 4a int4irtakat, mAlláataaaanak hAayvtakra la«ké ►óbb aa Av «Agáig aJAáaotal, vagy m jlllinl, 10 ittrQ nyontáaoa Ivn karjadA aaaka apánál lyoaumi könyvnyomdából fog klkarttlnl áa aaiaaa kamAny-vAaaoakátAabaa 1 Irt 80 kr, Hava 1 (rl aaa (Itiam arga aaoro.) K ÖfiaalOknak) a k&nj* val bármaalva ktt djQk. Maradtaak Námal-BAlihaa, 188 V aotaaahor 18 én baiaflaa OdvAalaUaí a fordttnk \| Ambargar Mártoa, tanító, Virág Varaaa, lalkéaa. aatjaUnl a IMk (aMaé) Ntaát, auéykaa aig kai MIM «kk vaa i Hamall Itaartká A XlX. «aáaaál vugjar itMá-avllráwél ka trat\'rt rtu A m»u— anlv ta aallaa ka várat iái, aladaum mhh ataMppal, • kátaa ■iiittliiBI OaltUovU ia Maéűh káalnkataak kmaalat li Mim ta«j>éí taakaa láatl tahM riaatt a kél kátathaa valá Wrn Upak, atéaaá, kM«araatok • klaarttá a»»- ia tár«aamm MaUák al - taa.1 a flaaiiai a káiaa ivaa U Aré vél-Utal ka vaa A kát hatalaaa kátaa* Mjitf aaa- káka* áaaaaaa* htlaaavan áaáIM laaalaáaj vaa, —tykat a Markaaatkkka agytlt Ataaami 41 trá IH: a hlaUHáVU, tra4atatár«áaaua áa mmkallfeával Itflalkaaé téáal ka irtulili taééaah akkor* lárwaáfa, a aaaafí Uyaa aéti* aáHg ata aaa agyaeltt Mlaéaayta a aaa* ipmh luilaityi káAkál ntt aihkal aaanfal a aan aaakákaa. A taatkam-tálkák n a a4d\|* kkanina i Mahaaá laaal a váltataMi l»l) akttal kaaaa malik* tgvaa raalaé liiAaliatmtkaa-Iráaaak Jataa álláaámA Bia»éka\|lh, htg\| a walyitf aaat-jan tanaikat Ily italát > ta mtinMl miamtii anlAtg aéf aaa ilimllut A tartatva (aadagvágát aévatt aa llltaairáaiákaak aty a aaaaytt aé( agyallta kaaaa Mtála kállaiét .vállalat aaa aáait A kW UHat mAvtgkápal aaa liiavga 4W. a ahkaa Ural aá( Ji aáaalHktat (a«ré rtaakaa mtaafaaai), aalyia aaaaaak a aalvagal aiagyarta-aák klláaáaa. kaaaa a aaajar aklaaraak ta kaaaBMIa* válaah. Omk aam, ktgy a kM aagy küathaa agyttt takaaik aWHáak a iMat aaat Utal, ally aa\|j\|»lmllaÉal a vállalat, aa\|j*> Vifijiitr atáta tvélai aaaaiéaji. lit rvhaaéaákaa aa áWaaatkaaa hMétáiaatataa ktvál éaaa vaa a al NaMrkMatátáaak MUj !■ vimaat a Iqmlnirt aHamarimal aétatk aa aUwéaaavkaaalá ét Baéim hmiait — A hát aaá aá\'át ktaév étakltkakaa hafhatá alaAaa haaal klorvkarvakaéáahaa agjáN IA (MAK j ) BkAailta péoaahat iHtgaégih a fciélkrt. allaS, kl Nagy-Kannaa. Mtitörtök. Zkl. 1. Mte (ft. lap) 1919. január hó 1-áa. — .BtlaHii fctH\'"\' i «Im mm miHapnak aa-l/«t a fíldakvaléalayi .a. kir. Blaiatarlia ad ki fa Hol Bár UtTii, mm- gjMUoifaatU ainlaatori biatae mirhiMt Már Itév éta. Otélja mm lapnak t kart- ta laólötalijJeaoeekat, kiagaa dákat oktatal, kárdáeaikbaa gyakorim ti laaáoaaaal láaagalai, a ktaaági falekolák banadaaiaa to klaal>aÉatl a taaitdkat ta kiriáMiki1 atbatoaaitanl. \' A lagaleó eeekftrlek lallábál koa kealaaá jvakat a rrt-■nloali ráaléa, Mlllalvalái, gyttaflleahliteignata ta irtáke-aitto, tavibbá á koayha áa kaaeoakarltoaat k&ribái. Itahaaua kárdtaak él Maiak ravatákaa aiadaa fatito-■abb kérdáare ayilt hl eletet ád. Ilata Oalei! tárcáiban ■ÍM* \'Ilin hhdalkeil ilsétl tiialljill tflTi" BMééit áa karaahetl a váeáralal aaáadékalt kerttaaeU tanárakat áa tárgyakat. Itali évaakini a ai0ir gyamtUceílt karaal külföldi ka wakadO eíajagyaékit; aa tataae allaal Ulapaku eladd áa kkaatáa aOkwtM fákat, re.metk.t, ea»lllWfee»«ket. lagyaa kuall a kartáaai tiláaakat áa u álláatkera6\| bir-datáaát. 8«óv«\| a lap egéaaen a klegaxda áa torrnaM Bgyé-nek aiolgál i» hogy mennyire megfelel a óéinak, leginkább Jnntaya, bogy már addig la I0IU alitaallja van A láp litvonklnt kátaur jelenik »a( l—l\'/, Ivnyl torta-lommal ta uámot aikartlt ábrával. JliadM ívben agy kaut gyttmOIoafajtinak alkartlt niaca ktpát legyen euJUkli. in ásat kaneoa lapnak egtaa éire oaak 1 frt, maly a kiadóhivatalnak (Atlienaenu r. társulat, Badapeal, Ferenciek tara) egyeaarre klldaiidt ka — Héta/ak 4a arak aaáaára agyaráat énlekaa lap k „Képía C.alidi Lapok* cimü aaáplndalat éa iaaerattar-JaMtd kápaa Ind lap, luely tartalaM ragésyal, elbaeeéláMl baaofeeahjel, r^Jaai áa ktltsaáayel által oraaágaaarta nagy atpaaarerlwgretett Mart. (Mi elepotja „lttlgytk Lapja* cIbí ■alláklat la, nalybax párM diratkápak találhatók v.laaiat alodis kiáaábaa aikalo»«aarlt áa klaariU lairáel haa a :. itmlcU.JL. .Itfaa (kaládt tarok* gr mtnnbu\' mW1 agy . aartg jlmt M áa k»W aeaiáil tatffltrtrttlroni\' i-fcá^ÉMÉj sjib, am—yii Hifim liMíT <H, V. Oláh Barolia, U. Diáaaaacky Már, KáM Blkályl Hagí, ItorviíTfi Sándor, Rivay Kl.a, PálötáT Cawbe Akta ta Miákolni Henrik. A ,KápM Családi Uppy ilM-Mtaeá ára rgíaa tm iHtt IMSvnra YW llgyiélvri I tW ISO kr. Maiaiváiiyaaiankat klváaalra lilgyan ta bármutva ktld I kladáhlvitil, Badaptat, V. kirtlit\'TidáM-itai 14, 8a)át káiábai \' — l(y«laail tf)ak uakkáa\|ia á tMtknt dM\' íotéai (allilváat vállak Egy ktoyvat ákajtank aa IQak ke-lába adll, Wély I aaökaágaa \|iraotioM felviligoaltáaokkal hg)a alltiai fal\'lkk tauataáiyalkra. Haliaaaáara írtak aár Wiyvak«l aa á\|atp4lyártl, aa •■okkoa aalkaigM kivatáarál l m agyaa pályákra JagMllá alJképnltaágrill, i» olyat, latly á kárdta\' a lagkáMlakb aad, tahit prantloun oldalról -fogta ralúa (Dl, aaa laatarlak Padig nem árdaktatai u a tklwU IQaaág aMtt, ka altro bálát aoaak a pályának a aMllaaéba, baM Halába a alatagy ai orgailllBMábt, Bályn lépni Mándékoaik. niiiaaa 41 raa látva t ktaápiakolák lanalá l^aaaga atMltáaokkal t pályaválaaatáara náave, da hogy t\|j parcn ét 11 ,Ní»d Hl (Mit, a jirókílók m«fáJ)i»k hklkan B»odo(aiiák igyBiánák : ,wa»d itt aMfy Pilla I\'Mart o«ak • Piálta volt a • >tn<lcaái uriól la a legkisebb gynoáuaUif. Legtöbb aaat-ben néhány (ekita purdé k5fatto öt, Dóonk Ktltt hegedűvel, ó ruháiti, < tartotta ki eseket a kioai művének el. Ki nem sieretett volna liianbaié\'aa korlbaa aatDéwnak lelcupol ? Mtnnvi büháji, neoayi varákat rajt a< itja lélek elolt a aao: nt\'afaa. Ki tuduá mi atátoon urnát htny éjwiaka éde» almái rablá mag a \|oodolat; Oh ka ég) mer láUihainim I Három eve aoaak, hogy alöirtr Ultaa Forin Pillát, ült illiia « nagyváradi aalakáa udvaran. Irigy eiemakkal i éataai a borotvált képO kiría tákai, kik kioagya, jó kadvval jöttak kJ a 4iróliirról. JEUkor tnár lllkon arra gondoltam, kogy ta ia wioéia leink. Stilij képailataa agy lányéi dtei-laljes jüvöt- rajcolt elém; Egy ooillúgó ftj világot láiiam a mim jüvö, ködében, hol én mint ünnepelt, maganán, böaikéa kordián fajaaal. Ládáim alatt egy virkg-tengar terült el, é> kÖi\'UiGttém viharosan tombolva aúgott a lapa. Egyiaerra oaak agy aaolga odább taaait 4a rám mordul, hogy nii ioaorgok iit hiába, Erre kél köayowpp gördfllt végig aroomoa. Faláakia hnaódtaialytTy; — 1,1 ~ Á káváhág fijrtitl aittaUkaki et aiatt löröt palaekokMillatHiaititoiaH bwitlf HBt iaitiieaaakT Eil laman egy leánder mellé vonultam, hogy égy-egy iaót aileehieaek bamédttkböl. Ejy örait ránoonkepu nr ép akkor íejuta ba mondókáját, melyen a többiek nagyot neveltek; Ekkor felárt Fori« Pina Áthajolva a« aiataloa oda moIi auuak m ürvg urnák : - — Ka íeWí I Én láttam lirai egyiaar aa öreg Saalyit. Eli ia airtain \'akkor, lulán eleiemben egy»ier igH«án. Siáp idöK Vüllak aauk, akkor doglOu meg h szegény > Murát. — Kije, mije volt ei aa öreg Saatyinak kérdd a lyrai uerelan. — Te ooiuba aak nem a >Júliája,« hanem a kutyája, mondta egéaa komolyan Piata. Krre aalán mind nevelni kezdték. — No n« lármáaaaiok annyira, mart akkor -t H ».uw, k. a.«M m Mánia augát, irrál a kláyvak liallgalnak. igy píd. aogy i ailyM \|i baláfta mdtty abba u Illata Maibb taalntáaitba, ■llvan mik a tualaányl dlielplla^Ja, a Viaagaraadja i<b„ aukra a kárdáMkVa náava aa ll\|aaág taaáaatalalll áll I laaagán taa atalva, hpgy a ailkaégM tldlivaMkat k«M- U ( ««liiik hnav mi kail.a itáajáráaaal aagaaaraaM Már aaakMI la kltlaik, hogy,?.1, \' ^J, n W • ItNa megjelent fink, bármily bataitak ta aiignkliin Vája, blMayoa tekintet Imii liláayaaak. Épen aaárt baláraatak al nagaakat agy oly ktiyv kl-adáaára, «\|\|y t klanyokdt pilolja. K ktuyv valáaágM MMtora laia-a tanuld IQaaágaak a kár a clmbOl arra lakatna kdvatkaaianil, kogy Mipáa ia egya-tamro kéMllá IQiaág aaáaiára irádik, ráaalateaen kl fog tar)aaakedil aa (tanai M4bb taiilutáaatakta la. Így lamf tatai lógja a jogakadémiákat, a kereakedalml-, gaadaiágl\' ta katonái lakolákit a polgári- ta aápiakslai laailákipn dékat, a r^jitaaárK fattwáU- ta aaaMkadáaalákat, a vianli ta lávlrdal tanfolyamot, aa állatornii akadémiát agjr-üiéilat alndai Madbk lialatántit, aatyra, ha aaa li teljaa, 4* legalább néal klaáplakolii képMttaég kiváltatik Igaai láiátaBáiy Un továbbá a könyv a líágényabb aorao tanuló IQuág réaaára, amennyiben magaatatja a módokat, hogyan lakat karaaelr* eaart tanaldk iMkaak, kik aa tafta-lartáari vannak atalva, anélkül, kogy tanulmányaikat «1-hanyagolnák. lamortetnl logji tokát a .Mmm aiadaaika", a tannló IQaaág kebelében fennálló aígályatyhtakit, nyilvántartja aa taataadíjakat, megadja a kalll ntoalláiokat, hogyan ta hol lihat naváitl, oorrepetllori, Irodai atK. laglalkaaáat aamaul. Bibattan laawrtaü a Kváraat lakta ta éltlpttlli vliao-ayakat, u iflaiágl Alattit, llnképat ktrtkM. \' A a« tlM jaaoár IMi Jalaalk aag Mariik kladáaábaa. Ara I ftrt (I korona), Kgy farlat ta Ua krajcár elóaetaa kakáldéM mellett a müvet bérmentve klldjlk aag. Aa all-áaatáal náaaak klMlkaad olmre klldaadlk! Aa ,Bgyitoai k»r" ffútkárl klvataláaak, Budapnt, 1T-, Iil\|iót-a. II. a% Budapeal, 1M6. december aO-in. Kiváló llaateleltol báliul ■aroM Jánoe, m wEgyetemi Lapok\' Malii aaerkeaaUJe. Hár taaad, ik .Igyotoai klr ftlitkára. CSARNOK Forla PUU (8aai; IMI. — Magk. 1895. daeaabar ma.) Ai örökké mosolygó Tbalia aroa elborul\', gytnba öllöíölt, Nemei homlokát övediö babér* böl kiaiakitoii egy levilet és< oda helyeié a koporsóra épen a letem itlre iölé, hogy éden legyen örBkáimá, lin^y megnyugodjék csöndesen a epkm hányatoló ifjú Híiv I • ♦. - I ■ a. limerlék Bi n nruágbin mindenfele, de kQIO* nöien Nigyváradon. 11a a< olai«j löi^ioitn végigjtemmii — Jo jó, hallgaiunk mir, oaak biaaélj Pilla. — Koloaaváron voltunk akkor. Nem tudom már hogy miéri de ÖMaiwrd&ltQak a direktorral többet mar jitszu k. CdiSörgó léli idö voli, de aaért mi vígan bandukoliunk baiatalé. Ai öreg ,nokái a torint" pityókát volt éa egén uton ciak lit bíjtogalli: aNe lélj Piata, aaért neai balunk meg ehen I" Mewie künn Inklunk n kQlTá(oabaa egy kla padlámobában. Ai öreg kétaiar la elbotlott, mig taloammogiuak a roioga falépoaöo. Amint biláp tIIiik « oiBierejnbe (igy niveate aa üreg tt lakóit) Murát farkcaóvalva hol ó rá, höl én rám ngroli, meleg nyelvével egyre nyildoaia figyoa kaielnket Ai ötvg igynerre oaak komoly arcot vágott, megállt i uoba köiepáa, egyik lábát előre vágta, kidttüeiatottn hitilmii mailét éa akár o«ak a lehakliiott Bánk Bán, alkaadeit aaa válni: • Menyben lakó ueniiéget atyám I Ida Mindentudásod égi caapjeit! Nekem — nekem, bogy a nagy látyolon Állásiak...) * Mi leli üreg, kérdém ne ve tóiba törve. — Hál éatel a aiegóny döggel moit mii oiináluak t — Uitrtf — Ej, hat enhek íh kell oiak valamit enni I Erre aitán már én ia tudtam Melói. Aa ebédel ónak ugy aiépaa albauélgettQk, de ealeteli att mondotta ai öreg: .Hiába, Marát mm elégelik meg a déli maradékkal, valamit keríteni kéai Márnára." De honnan ? A páninak már napok óla kire sem volt a oiolerepibeo. a hitel meg már mindenütt lejárt Sok okoakodái után végre aa öreg megbökte a homlokát. — Hallod te Pilla, menjünk aa „ÖrBkviligos-lágba.* ní egy külvárosi sötét lebuj, ahol átuiaió mirkahajosárok ttiik fit tinyájokat. Egén nap ég abbnn ti. lawpa, mert a nélkül édeakeveiat látnának, ttiórl neveate el aa öreg a lárupplény-röi ^örök világoeilguak.* De hiai péiu nélkül «»tt iem kapunk I _ öyire oaak ói né komyilwkiajál Ilidig t^HjaTt ai utcái, ál woreaaa a»arta mélleli b\'aladinok* mirt télikabát egyöakSo mm veit Oldalunkon kallogoii a uigény Marat A koroamában éaak igy görnyadt, rtaoáikéyt vésni cigány llt, ki egyre OWhM a kMeg kályhát Én mifálltam aa ^jiibaa éi aaoa ttaödtaa i vájjon bemeatek e vagy nem. Hét mm jhi Piata, U taag • klllnoire tévé keiét. — Válj oaak öreg! Mit eaíaálwk majd, ka fiietéara kerül a aor? ——Hát nem ft tetőnk éa adtok maradnak. — De bit tea igy még j^i el ia verhotofc kennQnke\'. — Ne lélj, hinan ba Kép aterível nem rt$m-hetünk vele, a többit majd elvégai Marat Tei nett eetem is a jó ötlit Ballptftak a korcsmába. Kvée kőiben a«oobu mindig oaak a vé\|aiöi lettem a fi utáni jeleneire. Egyeaerre eeak két atyai toppul be. Vaatag aranylánc verdeste jól uegtwmett potrohúkat. Kolotsvári hentesek voltak. Aa egyik amint belépett mindjárt kat kér deatft i vájjon eladó-e a katya. — Nem l —vágta oda eeak agy luglugjMl ti öróp\'-S»aÍYÍ.__- _1 ; ; ^^mgaiiér\'értiHHvfg\'fiipi. _ftnnnrk$mn\|gi éa majdnem tnldttnlüttam ai aatiah, 11 öreg toéat már nem ixólt egy taót ee. — Ho adja ? Néne iil aa Btvane* éa eiaai egy topogót bankót véét kl a keaáaa tömött bÖriáT\' oálából- Ka oldalba löktem ai öreget Odahijolt égésién kttsat koatim, —> Tudod mit Ptfa, tladjok, — mondta hal-kin — /agyié viasaa jött aa esak honink. _— Jó Igaa, mak rajta I — — Od\'adom, de aa áldomást kigyelmed fliili. ■ — A\'l — kiáltá ti aiyaá, baiaimaaat oiapta is öreg tenyerébe. — lti ai Sivesea. Éjiéire járt ai idö, hogy odiltagytsk a kebajé. Aa öregnek aaük lett mindta járda. F^já a aaéi ée eaalt a kó ugy ieáeoi\|aaaitaa. • —=" STólsöik öreg, liewüsk T — moadagatiam löbsiíir, — Én fásotq. . — Ne buaulj Pina t vernünk holnap oiyaa két bandát, bogy még igy ISiepAa w megirJgyli tőlünk. Egy; eakraede elölt vitt el ép aiank. A homályos üvegajtón áttört a világuaaág — Te Pisla, moet van péoitnk, gyerünk ka Erwikéhei. Én ráallotlam, mert EruikéaéJ laebk eakrto-leaay nem igen volt egéte Koloaavárbaa. t Néhány tmáloaU botor ült agv ataütl körüli Olyan büiakén mint én valaha, mikor még petékéről legény voltam. Aa öreg dörmögve llt la 4a aa elötle forfo-lódó Emikének megceipte u ál lát Aa úrfiak erre miad mormogni keMlek. Aa öreg Oaak mosolygott. — Ne félj kiata, mlg engem látat, mondta hangosan éa nagyot oupoil a m rványaeetiln. At egyik úrfi erre felugrott ée oda jött iaa-talnakkoa. Ai öteg kirúgta maga alól a ásókat, dühös volt nagyon. Area kipirult ée idtgetea ráagaita ajkait. — Hál aalán mit akaraa öeaóm t ~> kírdé haragoatn ea üreg. Eu oaillapiiaai Igyekeitem mindkellöjükal, da ö télre tanított engetty felkapta siókét éa oda vágta ia urfihoa. Krre aatan tliaJáaoe lett • dulakodás. Engem ia megatillt a báioreág, ón is ielkapiam egy esékel, ée Itötiem jobbra balra, nem aéiietn, hogy kit éa mii találok, Egyaterre caak aiemkött álltául as öreggel. — Vigyáta Pista, mert engem UUi fejbe. — Hát a többiek hová lenek f — kórdeitem lihegve. — Ai istéo tudja, merre maiadnak már atoá, monda aa öreg, megtöröl** iaaadt ^homlokát A oakréiadábaa kellönkön kivll, eeek a móp kin Erseikr tölt, aki lirva állt a sarokban. — Ne aírjon húgom I hittan nincs már semmi baj, — vigistlalla as öreg a leánykát Ninoa-e, mikor a vepdégeket kiverték, a lükröt meg leverték ? Ekkor veliük eetk énre, hogy egy nafyUklr Siiliakokra ívtvn bever t íöldöo. Aa öregben leljllkirekedeii a gsvullér, egóaa jnyugodtan kivette ng öiveoest HafT-Kánizsa, caütörtök. Zala. 1, artm. (• Ip.) UH. jaiwér hó — No, at boraJjoo kagam, matfastjftk a kárt A uséf Emili ara Martit, daaaöttaaiaM maradt Ifibb, caak három paofö. Baj! — gondoltam — aiküak sár oaak sok mm laaa m Ubátaok. Aa firag még agjatar mtfoaipU Emika ti yirak arat, aatáa uápaa kaaabalJagtaak. Xféai utón hallgatott ö. Saakai auriot agy kétner elbotlott, amiat fclijltliliak a ciotaramba. Hidaf tolt - aHr atT krkatfaram, hias a ixéJoak Máwla rolt ajtón, ablakoo agyaráot. — Ti Piita, — mondogatta aa örag a tötétben íagaaafn, — msatka tgdattn Qrw Tóba a mi •aobáik, mintha kiáajaaoák ?aJami. — Parisa kogy kiapjsík. Hát már alfaladtad hm Muráiból nagy ur lett ? 0 mm íalali arra aemjait, osak mikor mar aa ágyban voltnak, basaélt szomorúin Muráiról, bofT bol ái marra járt fala, hány lat boaolt kí aa Ivaav váradoa a Kőröiböl, háoywor oaalotta BHf ala atobó falatját, 4a miadagy ik T<\|ln oda tatta: .Todom, rmsajöa aa koiíUk I* 0a bia Marat caak aam jött áa ■■ 5rtg napról-oaprt boaabb Jatt Három-négy bát moltáa tgyssar caak aaottO-raaa jött baaa Saatyi. Ntm wrtlt otak odaratatfa magát aa Agyra ái nrt kaaarraiaa. - Mi tarttot öraf, aaólj mi törtáot ? Hiába miaiaa kárál, kfintflciái, & eaak aam ÍMI Már taft gondoltam, ho\|fj táo atmant u mm. Egyasar csak taaaaa feiimelta fajét. - Mi törtéit l mi történt f — mondogatta aldokolva. Bát aMfdöfflött asegény Marat f Ci itt qjból lokofott ín ii airtam akior, táo életambao agyasar igaaáa. 3 fesf * . • Koat már aam »ir, aam a evet (Abbé. Airói a kadfM vidám ajkról alasállt a aaó örökra. A hmm kaatoK »irt aüakaija aa aiáaaáilá bd. Aa öröaké moaolygó Tbalia area elborult, gyáaat öltött magára. Ntmaa homlokát övadaft babérból kiiaakiiott agy levelet, áa oda heiyaea % bolt Utam iai?t fölé, boyy édaa legyen örök álma, kogj megmegojrugodjék a eokat báayatott ifja vív I Súlyé G. Sándor. Falaiöa etarkiastd: Dr. LÓKÉ filIL Lap tulajdonom áa kiadó: vncmii rűilr. Sl H CQ ö Eh P tó M H J4 © s SH Egyedfl] nlódl angol csodabalzsam TBIEfiRÍ A. nénsiTOJt, A Iwurégtbb, ttigjoltU\' "ffr. ftimay p i»> lagoioaóbb (ymUnti, Mwórv. iaar, majMaatn vmiUn MllaÖ é« b#l«r* batcg* léf tllan. __ Ki £ mw m» hUIm. mml kUUölejf IiimMU i T. u»«g mÍui al hatáo pAjiww» » >w 4f HwttHateiiu nyhlU ■ hurutok, oall lapítja a kihányát in Ifffilmii - nál tornkcTuUdirail; 8. altárolit mindas Um; 4. wclfC— C^lTHi »jpromor mjMJW biligiigtfl fcjlf MuWi ihlndsn flJuliMt ég¥.\|gr#* fyitjft u uranv-crotj 6. »\'Vunnytt »»«kel®«t etöaiiffitt 6« • v4rt UntMii 7. kilŰDÜvn hMtnáMofíéJéaoknAI, • MUbtik n«\|nttnMi: ifc-jé. sx«r ■ ffiliutft »Un; I. kiHinftttn Inunmél Mkoil; 10. fgVMUlMt agy b«liibl«H\|. jui&t nr«l hiuniilifttó fv«i^,rilA»ic«r. l\'ank nkkor v a. ló dl namiaiUÜau » h alnJn ii«y kopakünl (Kaptol) r»n Liám, « u.. lyl rn «BÁgcm: „Thi«rry A. ffrégyaMriár as őr»n«ya! »•« FwprUáWi" bálttnyoitiva^ Mlu«l<i« ia»A« IkImiiw, uily írviu m én knimkottiniA] v»n Iccirit én nuVokim* —hiá>IUwi\|—Uiiultáiiy—é»—wtánam. «—fcAro« (A»« ín dnrr* M^wnot, mint „AIos" é* »ltiioi hnaoitlókitt Uutalaiaaiiak. aih«t»n ilyuomü bnicuntn tngftdiMNAk v\|. fl«liMMvjn J»nml#Ui\\l éa ulánaAI n vAljaj^rthrvény iIdi\'Ím (urvv-iijTtijMi, asiyoruiin ili<UUt«lnwk. A inn^nn k«>rtnMitir \'itxf. II, HUH aa. a. kall ókíuM, anakérl^ii binniurK^ii/ «l»\|iján 1faao!f» TiB. BflfV iiaajnt»óf\|»"»—^ "íiaimiaiali >»>»< vagy aa hMui ffti Blrwa liaitm anyacot iiam tartat-urna. (ily lialyrfll. h«\| hnlr«>»moml>AI rukwr nlnoa. titnaAk unvriiMt«U<<(kAav^laiiÍU humánt: Tklarry ▲ rr«rr<Uba«. JRoUlta-la»i«rbmnn mallatt IntáaDi. AumtlriA>llág.viiroraiit bAniifly )M»aiaálluinMMMta liArinantva kttldva, Ili kla va^y n «lo\|ilaOvaf ám 4 korúim. Ooaaniába vnjry H«ro«(to.viná)<ii bérim-hiv. kti» »arv II d^pUüy><\| áxa 6 kncoiuit M>mi •ll44ak-fMk ajMn* wlaiafM baktH.Uéá** var* ntánrétclM m> kuaSJMn4 Tklarry Adolf fyéfyas«r4at P r • r r t d á-k a a, XftMIelkuMiui Mallatt. TI\|KttT 1. fT frnafiri ti tflinilW litmu^M. aMKiai H^NI »«(HJ v A valódi %ngol csodakenőcs lintúNa én rrrjr. Ax anyol raodak^nAca, moly a la^abb «rdménjaj«l haaiaált iaar m márdo «>aaWriiH\|ttrl a auU\'vaabk 4a irffllt hajokbán, A a»bfk ILVoaritáaa, nirvaaint4n a fajdalom anyhiÚiaób«ii falithnulbatatkn; — t«\'-alkatráaaAt a pirof rdaaa Hr«aa aanttfoll»u-ban Jéti-rrt aa«4ut«rl nMftg, máa kttiaaaa aUaaaart lyémamak éaaxatétaUlt ké paalk. Aa aofol eaodakanftaa haaanál* hatA, . A gyarmakácTMná mallbajáuá], t#jfi\'U»ml4«nfl, mall> kaményadvinél. Orbáno (8aant-Antal tUa«)( aaindann^mtt «4rv)m«)f, láb- rafrvOBAntaabacUUaak, aahak, faiiyMlta4a. diigadt lábak, süt omtaaa «l)uh; Ütéa-. aiaráa>, 1IU, vágáa H maAdáai aabak «Hen. Haaaná)hatA mind«u Mftro r« aa«k. n. m. tvags faaiálka.. homok-. aailAnk- 4a tUakék attáToll* tá«ár< MnwlwmtmtU qayaaat, klníivén, poknlvar. tij\|Ak^par>< d4a. aAt rákbatanAr allan, laamOloa, korAmdajrftnat. bAima 4a faldöraafllt lábak gyógyltáaára. Mlndanuamft 4f4al aabak, fogyott taatr4aaik, bata(«kn«I hoaas«a t«kv» a által támadt aabak. nyakdacanat, rvtorlódát, fManváa 4a a gycr-makak»41 alAl«vda\|4 ktabaa«d4aak allan itb. ath A* aagal aaadakaaaaa alléi régibb, aaaál kltlaibk katáaábauil ígan ajánlatta MM agyadAl állá alirlniutt aaar-bol mindan atftládnál k4aaanl4tb«n tartani. Két dobosnál kavsaahb nam killdotik; * aa4tklUd«s !<• ! ■ArAlftg aa ApMag alOlagaa bakUld4aa vagy padit utáitv«>t«-lli I \' »"\'<küiíltnllk. I tégaly caomafolá, asAllítúlevil 4a hárnii u- \| t«a mtgk01d4aial a karau 40 I114r. aiáon kimayitráiy áll rtsigDiiiásre. FUrytdmaKtetak mindenkit hátáatalan bainlaitrAnynt magvatala alUn \| kéram ailfornan árrá Ügyelni, lt\'<n -indán tágalyan a fenti vádjagy 4i rAcnak -TWarry A 0rangjai gr4gyatartám Vr«grndábnnM bala4n»t«a k. II Ultin) 44 inbtdan fAgulViiok 4gy haamAiatl utaaltáaUa( ngvan-oiynn jagygyal. mint Itt láthatá. kall b»«aotuagolra laiml. Ax agyadflli 4i ralAdl * nng^l etodakanAoaílm liamlaifúl 4a ntánaA), aj»4dj agy törvény aiapjAn, aaignrnnn (}ldü>t«tt»<>* ugyanúgy t onmisitrányoT Iftnvivláruiltúl. byyodtlU kteritlia bectniil íorrii THIEHRT A. Őrangyal gyógyszertára PRBQRÍlÖÍBAN, HoUlUfSinirbrluut áuilttt - Öly ItAlyr/íl, Uol raktár "Inc: taaaék a niagr^ndalán kílivatlvnttlTklarry Adolf őrangyal gyégyaaariifákar Tr^fradábnn. UohiU->aut>rl>runu mallatt oimaani. Ai anjixtrin-mag.varoriniftjfi védjegy Igjitroiu-ttfma 4134. Hirdetmény. Nagy-Kaniraa város közkórházi igazgatóága ríméről tárgyaláa hirdettetik 6a pedig: TjösiituaaaMu ----—Iraial iwrakw t Tinta, toll, papir, fogalmazó papir.___ HyamtatTányakra: Rendes betegekről értesítő, bujakóros betegekről ér-tesitő, elmebetegekről értesítő, számla, fejlap, étlap, cao magoló papir, törzskönyv, hátraléki kOnyv, betüsoros beteg felvételi könyv. Bolti csikkekre: Gipsz, cognak, finom olaj, repczeolaj, petróleum, éjflUi ^ lámpagumij, chlormész, mosd saappan, kéz moaó iiappan, mosó gép, templom gyertya, kékitő ruhamosáshoz, aioda, gépolaj, gyufa, só, sósav, mosópor, lámpabél, lámpacilinder, zsunrf^ kde, seprő, cirákseprü. t Betegek réiaére uáda t Szódavíz. Fölhlvatnak tehát a iiriybdr kensjredök, kik a versenytárgyaláson résztvenni óhajtanak, hogy az éten fent elősorolt tárgyak szállítására zárt ajánlatukat az 1896. évi januir hó xo-éig a közkórházi igazgatóságnál annál is inkább adják be, mert a későbben érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. * A legelőnyösebb ajánlattétel tog elfogadtatni. A szállításra vonatkozó föltételek a közkórházi gondnokságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1895. decz. 28. A közkórházi igazgatóság. Alapíttatott 1 It A legjobb ItItMil planfnftk NO 4a karnaomlumok tegokaóbbta kaphgtók tókütém JH-tíláa Mikit HECKENAST GUSZTÁV hkmym MB«orMUáád 4a kftlcaöaa* iilteatétea. Budapatt, rv., XÍtyó-Mt oxa 7, szl BékUétujn ét Sgi, leghlmwbb noaforik áa narla«ia Oraaa G. amMU Uf tÍmMK » világ lagjobb áa lagokaóbb bamaaiuuL - Arjagytik te«yaa Nyomatott Fiachal Fülöp laptulajdonoiuál Nagy-Kanisaán, 1896. ■ -v- j - .■• ■"■•• \' - . V. •;\' \' y." \'•\' -~\'\'\';\' ——----t-t; ^^.ilit^JV-\'--V \' \\ ? « -- - -«~,i.v\'.c •M\'Xii\'r jt\' • - t?^ 2. «zám. _ Nagy-Kaniaba, 1896, jjnuÉr (Mil XXill évfoljun. Iurtiiitlilit s ■ .•\'• g^tMnkli " Í m i j iw^afc w \' , W I TámM. ipMH: n«dM i— -" — ii—i iWn \' ■■"-■■ " \'\'XjW^\'. - r I — —— a-STSIÍÍLst — \' —^^ filém JkM -"."„r" PotiffiB és Urtilmu glSlJ Sll^a^ _______ A Nagy.Kiníntl- <a act\'ialai marákpénztárak. a Bankegvesülel, u Ipar- és kereake- ~T~ - —! KMnM m kiM«t»k tímm dalai bank, a Nagy-kawxni aegélyegylt\'tső vétkeset éa a lat anyai takarékpémtár. \'•P"" » « ^________ c , 1 itMfy-l1"\'"\' malátagyár éa léUMa n f tuMat UtUny. -r . t u,.. v ■ TtT -.«. , - . . r \' 1 miftiift Biltil M» Mm- SffH ém ara: 10 im/dr. Megjelenik Xntry-Knnlxaáis heten kint kétmer: \' " yi \'vsuBÁrziap és carCLt&rtAlcöa. Egyről-másról. Nsgy Kaniiss, 1896. január 3. (—n) Az ellenzék nem panaszkodhatik arról, hogy a szabadéivá párt hidegen visszautasítja a feléje nyújtott békejobbot Bánffy miaistcrelnök a Berwwjgy üétUCfllÓnBén is lüljfw íi»K>TrtiMr.na.- lártjulc beszédére adott felelétében hajlandónak nvi- litlrnion >wt tendore, mikor iaz eg&z magyar 5émzetoak-\| mely\'.éjy^4cdanyeif"jHfluT^Jamis jelszavak Toft Örömteiíepet flffife ezeréves íennlllá-sunk emlékére, maga is óhajtja, hogy béke tegyen a pártok között, s hogy kelletlen választások oly kifogástalanul folyjanak le, hogy mindenkinek tetszését kivívják. Egyáltalán nem sok reményQnk van arra, hogy választások bármikor és bármely kormány alatt a tisztaság amaz ideáljának megfeleljenek, a mmt azokat némelyek látni szeret dissonancia ne zavarja a békés, nyugalmas ünneplést, azt a szívből jövő lelkesedő örömet, melyet minden magyar embernek éreznie kell Hkk»f~~mrtmra nénim ezer éves múltra tekinthet vissza, mely ugyan tele van bajjal-jajjal, de mégis gaz dag Örvendetes, lélekemelő mozzanatokban. Btefly Dezső tehát rááftötr az Apponyi cikkének álláspontjára, mert az a kívánsága, hogy a költségvetés letárgyalása után- iné; a kúriai bíráskodásról szóló javaslat is tárgyal tassék. Ezt a javaslatot óhajtja különösen az ellenzék tárgyalni mert ennfik tflr"fny-erőre emelésétől várja a választások nagyobb tisztaságát Pedig a mi nézetünk szerint, bárminőnek is legyen e javaslat contemp-lálva, ez még nem elegendő arra, hogy a után. Látjuk, a néppárt bontja zászlóit; agitál már most, (pedíg hol vannak még a . vfllasrtásolji megalakítja5 a pártot országszerte és felszólítja az asszonyokat is, hogy és mennyit\' nyerni Majd elválik; ez által az ellenzék? visznek a harcba, a szabadelvű pártnak nem állanak rendelkezésére. Amotr a puszta negatio-is hatalmas tényező, a szabadéivá párt pedig oly eredményeikre hívatk<«hatik . csak, melyek az ellenzék szemetben nem azok. —Míg az ellenzéki pártok bőségesen élhet-nek a Jerrorismussal, a szabadelvű párt ezt az eszközt sem igen használhatja, és sok tapasztalat bizonyít-a mellett, hogy az ellen zéki- pártok kezében nagy és erős fegyver a terrorismus. Ám azért jó volna, ha sikerülne oly törvényt Hozni, mely a választások tiszta lefolyását biztosítaná. Kérdés az, fog-e E hó 3-án mentek Bánffy kormányelnök és Lukács pénzügyminiszter Bécsbe a kflz-gazdasági, kiegyezés ügyében. A- kormány előrelátását miiem bizonyba kiagyeaéai táigy alájuk Tnegindítáaa ügyében már mo»t kezdenek nmopl Tudvalevő dolog, hogy a jejjjiffleg fenálló vámszerződés még tgq?. december Jt-ig tart Tehát még két évig. Ámde kétségtelenül nagyon helyes eljárás egy ily kiegye* zési. tárgyalást, melynek annyi ága-boga van, s a hol annyi figyelembe veendő érdek van. hassanak Ifrji Ilrí n Uh Olyan -jelszavak, a minőket ez a párt sja többi Un ji m^ninl IroráftBft^-meginditam, hogy minden tekintetben alapos és mindkét W érdekeit teljesen kielégítő módot lehessen létrehozni, Nagyfontosságú ez a közgazdasági kiegye-zés hazánkra nézve, Membcn azon kiváftil-makkal, melyeket különösen a destruktív tendentiáknak hódoló pártok Austriábaa hangoztatnak. Magyar kormány férüainkMk egész erélyükre lesz szükaégők, hogy ankét az oktalan követeléseket, melyeknek semmi alapjuk sincs, vagy ha van, akkor részben % magyarok iránti gyűlöletben, a leghatá rozottabban visszautasítsák, s jogainkat kellőleg megvédelmezzék. Már az a hosszú idő is, mely e tárgyalásokra fennmarad A „ZALA" tárcája. SxilvMxtarkor. — A ,Z A Iil* «nd«ti tárcája. — Irtf: Lilly. A ttnjreMD kivilágított (eremben, l»]iok mosolygó arc kOiStt talán nágia a nép Teleáy Jolánnak volt a lefmnaolyfóbb arca. Hony ia ne, kin neki ssints hivatáiá voll mindig mosolyogni! 8«il«eutérkor u ember mért ne lenne jókedfü áa Bért ne mulatna ? kivált ha fiatal és u4p I Teleky Jolán pedig mindig jókedvű voll éa min-dtyr mulatóit. Siereiett láncolni, szeretett mulatni; caak igy bírt hírnevének eleget lenni, mert 6 volt a leg-lessehb leány a Ifiraroebtn; ö voll a társaságban a jukker-leány, a geoiry-kiMHtony. Két év elölt jött fel valami kis meiövároéból, egy néojéhst. Alóla valódi nagyvárosi hiilgy lett bálöle. C«ak a csárdáit járta iiilajabban, mint a sápadt kisasszonyok én az arcsiine nem volt még olyan igazi városias. ~ »••\' Síép, oagy leány voll, kinek rerméasete felett a kivéxó nénikék, a fltt&I leányok, as asszonyok és a gavallérok, a .világ módjára, kedvük amint egve>tek meg. Jttkker-lánynak hívták,- annak tartották. Ki-mondták, hogy szellemen, de nincs szive; hogy célja minél többet mulatni farsang előír, lrsang alatt éa nt<& la. Kimondták u Ítéletet és édea-kereaet törödtek assul, hogy igaxáa olyan találft-e as elneveiá* ; hogy igaaán olyan könnyelmű leik* van-e annak a saép leánynak ? Teleky Jolán most is fáradtan, de mosolyogva pihent a vöröe bársony pamlagon, mellette, körülötte egypár gavallér. A lánctól kihevfilve, rigyogó nemeivel uebb volt, mint valaha. Hallgatta az urak üres iecHgését ée lel le oaat lant néha éles kacaja. Egysterre csak (mi lelte ast a cigányt?) valami fájó magyar dallamot kaadlek hutni Ugy nem illik ide as a íokogó nóta, ebbe a vidám társaságba. — De a cigány caak játsaa tovább. Teleky Joláa nem hallja többé aa urak beszédét. Feltűnik lelki szemei elölt MÜiO-vároekájinak képe. Ott látja magát, nem mint ünnepelt esép-séget, de mint boldog gyermekei. A nemei aem voltak még ilyen ragyogók, a toiletteje Mm voll ilyen fényes, llej I - de odaadna mégis mindent, ha még egyszer olyan léhstae 1 Szilveszter volt akkor is. Öit táncolt 0 három, év előtt abban a kis casinói mulatságban. S ax első báli-roháhan I Egyannrb léiig-hosaxu ruhácska volt m; - Akkor iaigy piheni, mikor a cigány elkezdte azt u nólát jétmni; do nem volt mellette sénki in ás, enk agy fiatal ember, aa m Ilyen fesa gavailér, hanem egy komoly férfi. A kis Teleky Joíánka mégfa ast hitit, hogy aa: életének legboldogabb perce éa a nagy Teléky Jolán ma újra ast hiszi, hogy as: életének a legboldogabb perce volt, Aaláa kiivetkezeti egy idO, mikor fekete gyán-ruhábau, de mégis boldogan hallgatta, mint koalák el ablaka alatt aat a dalt Csak mikor elnémult a síró hegedűszó, xokogolt újra fel, Ka akkor volt, mikor aa anyját siratta. Da a gyásiév elmúlt. A kis Jolinkét al akarták vinni a szülői kántól, el a nagynénihez. Hiába allankssait, hiába aoadta, hogy ang-aaakad a exive, ha ai kall menni t as apnsaava keményen, reodithiteilanül hangzott á* elvitték dt a fővárosba — (elejteni! Igen: felejteni I fia Jolánka hiába vfkrta, hogy megaiakad a szive; a saivé tovább dobogott és 6 tovább élt -Panaszkodni sem tudott, hisz nem volt kinek ? Éh akkor elhatározta, hogy felejteni fog. Vig lelt, mulatott, táneoll éa leljti tr«\|érel felejteni akart. A zene elhallgatott, aa egyik gavallér, ki éppen Jolán fölé hajolt, meglepetve nézett lármáira, Ha nem Teleky Jolánról lett volna aaé, megesküdött volna, hogy egy k.öny ragyogott a szép leány lényei aaemeibea I Nagy-Kanizsa, vasárnap. biztosítékot nyijjl arra. hogy mindenre ki-terjedő figyelemmel s érdekeink teljes meg- óváaával lógnak vezettetni. • A politikai ég felhöíj. Törökország, Vene-luala, Tranavaal állandó rovatot igényelnek u utolsó hetek politikai történetében. Furcsa ■Mrepet játszik Angolország mind a három Jtelyen, a nem kevéa hajt q,kojtolt már az fturópai pénzpiacoknak is, melyek az idegbeteg érzékenységével érzik meg a legkisebb •nllOt Tatán eloazolnak majd azok a \'felhők is, Zala. ff ssám. (9. lap.) U96. január hó 6 a heljsetnek általa való felfogásét ismertesse, smlnó si s maliban . rótt, ~ amtirea moat Se a minőnek a tővébea lennie átitat, A párt huanévT leaállSaa A<» eok Tálai goa átment, de mindenkor saak a lagiiealább nsiallaSg által leaetteile magái. A ketveaee arak 11 állami pénaügyak fendiséiának voltak eaen tal»a ás midéa • réit elérték, komé lehetett fogni a asabaditlvtt refnrmoklioi. Páritaklikai éa pártpolilikai eeemények fotytáa a kosigasgatás állaaMsitáaéoak igen fontos retonnjat esek mini •Ivei lahsfstt iflrvényba iktatni, de es nem leket a kérdét f váglegea mepoldáaa, A panzfigy t po\'lilks, honvédelem, nemaetgaadaság stb. tárele jéieafteit, ieleniéségss reformok után állért • párt Deák i\'erene programnjt ffiliM rée<ének meg-valóaiisssra a megalkotta • valláaaaebsdaáitról, a (polgári háiasségró\', Állami anyakönyvek ezermillió veazteség, ezer és ezer emberélet, feldúlt falvak, melyek egy kisebb háború vewteaégeivel felérnek. a a nagy hűhónak eredménye lesz egy pár fW « ssldók reeepetéfárói siaIó törvényeket A párt Isisdala Immár a békét-/ a folekesé\'ek, aemaetiaágek áa politikai pártok kAst bistosi-tani és keeerüeégiíl éit bosnúérxiitiAl monten bistoeitsai as alkotott reformok tennéllását. Báré BásfTy llaiad mioisitsrelnnk e baaaádre klirljlliellll a kóvetksiOkst mondta: Tfi\'eii baritInim áa elvtársaim! .A^gyadsisr vagyok a ksilsmetes helyiéiben, ltofty u\|év nap-Ián a asabadslvü párt QdvOs elét luitudhutom. Háromszor mint a Jtépvfselflliái elnAke és most Bánffy újévi beszéde. Igen síép ssástmaljOttek Dssteujév nnpjAii a mi-afasiereiséktég palota\|áb«a a legetAksiébb eia-kadalvB ptr\'i képvtarlok, hugv ballhaaask a kor-msnyelnői mlaíearáfoiVári, feiana fomoe ítys-leoUaeiL A nahaifeltB párt iitilMárltááá, i»i-pJésdaáfaii Igylilitk égi —lltti s lsgj.iiib bi. asajtukot a nno»oiiak nagy "»■« áa a lei-kesédéi slsmsstárls ktlArésW saolgáltatták, mely-lyel a mlsinlsreinAk felette fnntoa nyiietkositm Imitál. Lendületes bvtéddfl kAssöme meg a minist tarelnök a aiabadelvü páti megtfsstftlő tusaimét, eiáadta ee-tgyháapelitisai lOreéayalkotáe rftsld történetét, sutit as álislisiw európai politika békés IráayárAi, melyet as Ua-aaa hatalmak featartás nélkül valé egyetéfiéee bistoail £iQ-.ad taia- miniszterelnök a karmány álapulxái a kiegyeaéei (árnyalást illetőleg és reflektált gról Appoeyi Albert karácsonyi eikkalyére oly mó-doa, amely ki fogja elésiteai aa 8aa>áa elienséki pártokat ás a melyet a aaabedsM párt a leg nagyobb lelkeaedé-eel sllogadou. Kifejtette Bái ffy a kepniaaidháa aiukiprogramitijit in és btaaá-dát a kAasáeet aaavaivai lajeata he a párt korlátlan búsaiméért és katártalan barátságáért. K DasyfoabMége politikai mnasaaat laio ytaa a ktvetkeao vUt: Bersevlesy Albert fldvüsOlte a miai^terelaSkfti a a Jelenlsvé ■iaiaalarakel, e\|i)benétánk ktieja-sást aáo\'t aasabedelfO párt biaaimáuak áa oda-aáa»át>ak • kanaáet imu>U A asabadelvfl páH •yyúttal sl aa alaahusal hogy a poliilkai déaakat kell magoldaeiuk, melyek kaiaastáai aew tftraak, a már U^ifuak «lwayaM.i..\| Ceak a aaersAdéa ateiajiis«él Aaasl. iával áaMa-inraroraaáf aseréves feoeáTTiainak flonepit, m-lltBio. A kiegyezésre voeatkoaAiag aa Qgjr jelen állásébün ném nyflátkoshalo.m kimeriiöen. De aat »< agyét megjagyifm, kozy s aaersödée aagy politikai fnnlossága melleit a kormány málté-nyolja annak nemsa\'gssdaaégt ás páesügypoli-tikai foato>sé\|ái is és minden irényhea kielé-> tö megoldásra tOreksiik, ara\'y trlje»en mayévja érdek eiefcal. A ■illeoiami Qnnepélyek békés megölésére ée ür éffenük réevérél litellOatewtl ajánlatié—« natkoxélag iparkodunk a< Stmepályakai minden politikai élfenléit maitAiáaával békeben és politikai ellídlKlelnbkel egfetériésben megölni, ne ki-véqjuk éü kAvateljOk, hogy a kOleaAoAs biritat igaaaégoa áa elAaékaay legyen, hoty aa ellaa-aek es ajánlaténak aa leírván laalaoaonyftn, ki-esiuyitfl vaiy sértO éle. J£ faitaveaban ürömmel ménrsRiidoni a nyújtott jobbot, hogy békában üljük mag a nagy Ünnepeket. A kormány aitAu-dáka békés tsnácskoaésok állal kiegyenlíteni as ellentéteteket áa amit as elleiuék kO>8nO-i >fir-K(tHen kiváa, a • váleaitáaok tisslNKágnt bixtoai-tanf. Vttmotásnk sttatmáral m nrtea rénen fordulnak elO helytelenségek éa eaért kívánja a kormáay a költségvetés ellniésése után a<oenai \'"""""™ ""■\'In.pirMdrs tQ.etai ji Kuris birAskodáaérél rá- _ 5 rr-ir^- 7-j- I»k Msl, »♦»»-♦ liMtUiiy^S iínrr^rrínyTaraaTaWrTObb kjtfmáay Ja^JUart -toMeaeMm- u4 ^„^ iW»ál4áUiI BTMéíirtíhll TBriTHg-SliluataiBSt éa káré.emat további t.ec^ á«0- ..é .^„i .,, altatásai gsiáatnkári. Rst slelrnsaégei állást nsm keres f___JiÍlíJTtTT?!\'. iem, éa eask a király ö Keláége psraneaára fogadtam al éa a korona bisalmávsl kitdntetyé, osu-psn st egyháipolitiksi törvények megvaléaitáaa és a ssabadslvtt párt laaaitáaa érdekében,- WD-lalkoilsm a atabadalrO pirt huuávi fannálláaa éta loK!e!eu!Mgunobb,.<refoi-\'» beteisaésére áa ksreealOlvlteláre é< ar kormány hü maradt e programmhos^A nagy mfi be van tejaave a aa aséas orsaágban ráskodés nél ui életbe lépett Bs »keii melleit elkerülhettük a feteke\'etek é» as agyhás Irént s nyers aljsrást, hanem ipar-kodmnk kíméletes és békés estkOadkkel odabatni hogy ei intéiményeir áimeajansk a nép vérébe a tgy továbbbaladbaa^nk a aaabadel«Q tOrwány-boaéa tarén. A asabidalvB reformokat a ások békéé Isjissstéaét most már a<ok ellen kifli hlitoaiianunk akik nylltsn vsg tiikoa nsok ellen tOrnek a aa oraságot lanatiaatuiba éa békételanaágbe akarják dttnieni. • , Ama foatoa faladatok kOsé, melyekei aa egy háipn Itikai törvények életbeléptetése ntári tel-jeslieni kell) sorolom n kOsigaasatás államositá* ssi aa ss által Magyaroreság állami éa nsmaeti egyséfáesk bia\'oaiiásat. B« aeoabaa nem-leket tegkOaebbl )0v0 isladats, mert elOhb oly kér-\' viseiébáe negyedik Q \'éaeaakábAlt meg kfl\|entiOrtátr-nie, erre kOvetkeaaáaek a nilíleniumi ünnepek ée r«mélhetéi«g már as Ötödik Uláse<akbaaa báae<é le het terjsssteni a gazdaaági kiagyiuást AasaieUsaia As enrApal bálysát éi & Jiéke btst<nTTralll aa Aeetea kormányok el\|áráea által a Keléten, mintán ások égymáa k0«< teijse egyefértésbeit tOreksaenak a dolgok békés fe\|l0disét biato^ltanl. K< a körülmény savartalaa aamaeti Onuepeket kflyes asémnakfa kiiltásha a a kormáay éa ve la - as agéss asubadelvlt pá el kuánja, hugy-as ajás johb, aa oraiág békaaeágae fojleastásénak aaanlalt legyen. Torakedni fogunk aa ellentéteket kiegyenlíteni éa OeainMa áa eéltudatosan lógjuk keresni as eaaknaOket a teljes egyetérté-t he yre-állitésáre, kogy Msgyaroraaág eserévee\' fean-állásának ünnepei igaai békeüuitepek taeyenaé, s reméljük, liogy aa allaatéktk hasonló éraelme-kel ápolnak, Aiánlntn magamat éa a- kormányt íoábbi ba» rátMgiokba, jí-aker>■ tatokba ée kérem lovébbT j£> oattletes éa oéltudaiot hibkodésftnk a«átnára hat-ba\'éa támogat ástokat. A aiiniaaieralaOk beaaédéta jalanvoliak, ktValttk a áaátMtlélvQ párt kortfaueai, kaialma lalkeas-déessl ■egéljeaeaték. Mikor a láne véget ért, Tstskyék ts basa-á^Ua\'tak, Jolán mindvégig vidám ée nyugodt maradt. De midén belépett saobájába, ráborult ágyéra ée síri, aukogott keservesen. Majd magráskédotL Mit aaélt volna a világ, ha a ragyogó bél-királynét sokogoi látta volna I f „ZlTÍm«(7«l éTkónyr." — A .ZALá\' anéadMnála.— Nagyon ssép és slismeréet érdemlő tórekvés aa, begy baaáak sasréeaa feaaáiléaáaak emlékén a maakáa erflk miaden voaalon teremteni figye-kaaaek valami müvei, aaaai aa intsatiéval, kogy aaekaak (essaeágéboi imponáló erOtaijaeeéggel dombon>d\|ék ki a magyar uemaet kaltnrália ba-ladoUaága Aki majdan Magyarország knltar-tOrtéaetáaek est a koraiakéi fogja megíral, melybe hssáak esrádévea taanálláaéaak megOnnspléee sestt, — as aa alkalomból napvilágét látott mQvskból Mftiélketi a aemaet erejét, alkote képeaaégát éa ksboaáa nélkül tetieti Is aaokra as eliimaráa kosaorujll. Jfeiú Uhi» és Utfmann Mir irótársaiakat la, — audna a •Zalavérmegyei évkönyv a mille-memra • oimü munka így beállítására givndoliak — biaoofArs aa vseáeslti, begy bematasaái: vájjon aa ál s\'áaos manks-naosges kOaepetts, a semsetl haladás fokoaátos kibóatakoaéséban mily aiarep jutott vármegyénknek * miaö tényesékáot sae-repet1} Nagyea ssép, nagyon tiaaieietremélió váltalko-aáa volt es \| de aaartelenttl nehés is ss 6 résaQk* röl, kiknek jogos Írói amhitiojok réstére ugy ssólváe: lopni kell as IdQt; kikaek ss Iráa mssterségOk ugyan, de nem kenyérkarwetók. Ki agonhaa » nehéaaégeknek még esak anb-jee\'iv tarméassiQ rá-se. K«t még egy kis Anlel-á deaáasál (smi aa 0 réssAkrói nem hláaysott) le lehetett küldeni. Ds elítltlk állott a má<ik, a sokkal nagyobb aakésaág: másokban is agy It\'s áldosatkésaaégat ábreseteeL Behatolni a letkeaedéa, aa odaadó buzgóság áldosatra dsleleso keiével nenosak na simákba ás asivskbe, hanem (amibOa valóban tftéai srO kell) as eraaényekbe is. Beláiiatai asá-sakkal, hogy Aket Usata Baaallenség, e vármegye régéin oadagó seeretet vezérelte, midőn egy aagytsrjedelmO, rendkívül fáraeaiA, aagy éldoaa-lekai igénylő irodalmi mánkénak aeálgyOrköitek. Cifligedftlsn MkOk dieeéreiére legyen mondva: a nshásségeknak est e réasét m lekéidntték. A .Zslavérmeiyei évkönyv" napvilágol látott A aáróeiébaa érinti ugyan e nehásségsket Hofmann Mir iréténnak; de mi, — iamerve aiokat a roppant ktudslmeket, aa atáajáráaosk a sokai a aebéa vorejtékcseppieti, mikkel Ily mfl megteremtése jár — snéikül is eiiaaMrjük, hogy nagy Oaaetleoaág, lalkea ée kitartó Igyaaeretet kellett fáiaaitó muokáiokbos. Éppen aiárt nem Is tekint jlk annak eredméneét a kritika eitgorsvar, benem inkább tróiárai lel ksssdámsl ée metegen Udvöiöljttk Aket SáerettQk volna agyon, ka munkéjokbaa nsgyobb súlyt fektetlek volna a megyei admi-aistratio történetére; ba helyet sssntaltek volaa a vaautaknak és a megyei sajtó fokoaaioa kifej-lAdáséuek, a kereskedelem hatalmasabb kiboola* kosásánai; mert esek hisonyára aokkal tObb joggal illaaakedtek volaa munkájok keretébe, mini a vármegye tOr<éaetével Aaa>efU(grebeu nem álló „/taréra éirea/is,\' .MüMag eaais KtUt kóllbitiMi- vagy a .A magyar MrVdnsM éré* oimü máskülönben nagyon kitiné, saép dolgosaink. — De mivel Indiák, bugy miiy ba-iou atoa kitanáa kel ett ahb<«, kogy megyénk lolllorgaióit torekvé-ftknek Megnyerjek a meaayi oedggesstO Ikres ígéretet kelfolt aaaere rakaiok, mig oey-egy eiámottevíkOslemény irt^téreajokba jutott; Oaaiate elismeréssel edó<uak derekasan végaett munkáiokért s Abaj\'jek, kogy kiadványok mielőbb második kiadási érjen s abban e hézagokat (mik hiaonyára nem aa 0 buagalmak laa-kadása folytáé maradiak lenn) lutsniiojokoak megfelelő módon lOltbeeaék be. A saép kiállítású, Sl nagy Íves, vaskos munka árai 4 Irt. Kapható a twerfcasxlOknél Nagy Ka-niasán. 140 igen sikerült kép dlssfiL A tartalmas mfi valóban érdemes a pirloláara, HisssUk, hogy vániMyéakbea nem le leao Intelligens báx, bői föltalálható ne legyen. A ki vármegyénkben 41, a annak rteaibOa aureleitol, emlékekkel IQsMlk, okvetlenül ne-reise meg e müVet, melyből ai egyes várónak, neveaetae szereplőtök a kultur-hsladásunk lér-téaeti képe eáépsn. domborodik ki. i \\ Nagy-Kanlata. vaaárnap. 1IN. jasvir M 6 én. (■ ) KülfMdUk nyUrantnrtáM A rnul/kltűfHlánffi kiuutal a IctixmtknA ,,/í yytimuti4ét"-t Itllt ktími: Mi ultin a MmjywUUdtáffM m kir. Miíyy minittltrium fnlyd évi ndtmffl/ttr M llt-dn 100 IÍS, ttdm üWi ktll remltitlévtl u hUl fiAMt iwi\'Mnttii\'btqa tárj/yáhin alkotott Wiidlymmktek iklkléiMMmh hatáHtUjMl IHtlti érni /anudr hit I mijijttl tiUt* ki — ktnllkotdttal Stujy Knuitta wdrtmdnnk t tárgyban tflkaloU ét a Nattymákátém m. k. mmminfalmum áitai émmt. udmu rtmltutént/ p1lí(th(!j/l/Ötl tmtfbálurtmUltéárt, «— ftíkitxm X, Kunittá náriu ktltftnm(gél, hotjy a kítitltkö&iH, ét ii Idlili hitetik vdnmi ttahd)t/« rtniUltl nwmiUMt tajdl érili>l:fikb«n I llfi)h$)H bUrililin tsríw aluli — a Ift/jionlo* tahitim ét mlelmmmlmbm pétpwiajttldh, l, h\'w/iuídmé, imiltfflMlk t dllnldhan mindosolti dltik lukátailáttal útUtnxiiUl^n JbűMIfaiftolf. ItfltfikMk ii náluk mni/nsdljil kütytihlitkrtH i amit Uii!ii»iuim/lt/t4ríit a urii\'iMt ftiwhli\'litipitdui/lhiottíulndl háhkittlkálő ffiiilln muriul nyilvdninrtdti kOnyvtl mm/im, imlynth wMtd\'i tt kUlfHhH \' iér Mudlartur tikunk mNjérkttétt utdii mannát kiltÜltmldk, ___« tttn nmttánlnrMti kHnffó trTltroimttfílP- ánpnfidnfi iW\'rr^-\'rf\'íniV 1 ktUfilhH mi/KtHtÜfl kthnUi 314 áni uhut hmniitiittinild,\' ugyan tttii idd alatt h»)ilinlmtd nt útirány mmjjtl/ltém — mtHtti mtde tthtlMlttfi T>,\' , 7. Ahiuhitun )iKif/t[iWH>h\'i, akiknél l:\\llflil-ilitk MH/áidllniiP, i<in/t/ lillj/ihlit imi/if>i-/«- kiUru Jiwnditnlf\\ MtiliWfih (itt n mufnállátl kttrtld 4ft itrii alatt u rtndárkapitdiiyi hí-Mtuliuik hjsknknfj tt Mndmttnhw vtji/nn •mii i\'iiW aluli btjtltultnild a) útirány uity-jtMétt Vltdhtt n kUljtibli tlnlaikOa, at/ltiftt ifffiv&Üiliiá {>, A bt/tltnlétl a Mttmttonoh mával, vtm n rtmldrkajiitínyi ht\'mluh\\dl l#-mruhttíl lujthutlii tirhi MfÉ ü, Kml kniictnlaUitnti ktttflfoftüh minilatijc, kik Miül udaoitulMik, wtfjj Inkdit foyml-nok ■ akdr <jyt tmjiiiflff, uwm fumltiiliik, ii uiA\'tb vállaltaidul u ulcii i» hU»din jnm 10 mwjtltilétt rntlkll a Inkdtítlltottatái napját Mtit B napon tmllU a twdSi\'kapb lányi kiiHilatnd/ ttifatil aixipy iránban pan Idmn bjtmttni Mmíjmfytü t A iltn fi<jyhttttHtt /. Í, pontjtwnn mtajtltát kUlftihlitk alatt a Himarrhio mátik\' államának lakdi ú Imlák, miéi ii tu imtrák ahttmláh kUL földieknek ttkinltnilllk; h>rdlJ>d, htujif a .\'/. jmnIÍ4m /oi/Ml rwmltlkuámk bttarlátádrt it i4orkajiátáérl n lakdtl aildk, illtht kdein Injihnutak it ftMámk; id/lll, hugy nt t. ét M, pont alatti rtmMkttiMt lét\'Ja, An fan. Aií ./(Wil Ufintk hatályba ét tttn . ítftUnté-ttk fkrkat /Vi tnr n nikimitdny imát mij/ a I. ixtMlÁuH foglalt nmlukfttttií 189(1. ém ftbruár kit ti án Upntk hatályba át utn kt-jtUnléttk fíay fíytthfy alkapilány urnái ttl- juitmM) nmkinnip iléMVt U ohíhll IS áráig, Si^y-Kanitmín, IB9A, éhi dtwmbír hd US. napján, I •»#(/ Xtúmuml, ra4w-Mkt\|ilitf iiftiJ/im ii\'áéifíti it Millenium Ai a) MttMdfl tliő aap\|ival aMt^MilU Mi-rmm Haa»\|Mé\|k ■MaadajAt, amaltt All««l»a\|* Mr4vM iMnüllliR alkalmaböl ■araMloMii, n\|yarQ«u ««\|Qlni kiuOl. Ka ii alafl aa\|i)lnak hujllMMl M aaAap ur-a«k\|t«a mlndaaQil m«(a^lalt«k a falaiaalaii karangitk * klrdailAk aa aaraülk d)v vlrradlii é- Ijran>fMá\| iat AllaaMoi bakDIéara, iMMf éritéfra, kMt alkot iára, kOaO* aitlMMm bi»ták Itl • kaaa lalL Immir 1000 aaaaodo«al aialftlt Umü kdiBa frlgfra Ht$ynronttg két raaéra éa vértldoMi-•at raaatalté ■•« a aaA>aiaégat, aaalf Mar é«ra bli\'uallotU aa illa« éa « mut faaaailtMi Nana Icoll pagp«a«éia\|l •aaraédéa talt at malyaa a kagViMaéay éa a falfoga réiédlk a Ida oda aaaryaráa, hiaan lalvéliaa, laaivérl Mf agftaéa, malya* atyáink toraikkal írtak aajél laalAkba a aialjat »Arak kai p««ételtak ama k< wlddn a woat a aMniodéa éia aaaaélk <r >hmaaiér a midffh ail a aagvar ataiaat aa OaAk> liftn málló módon niagttBaylal kéaall j a fMr-dam éna aaokal a raaér«k«t ilUil, akik a aaar-afldé<M kftiVlték éa aaokat aa utódokat, akik apáik aaarsAdé«ét hloan balarlotték, Aaa wagliódllott oraiágból tfj liatalnaa 41-laki lajlMAti, ama véráldotalból agy nagy éa hatalma* iMwaat aaármaaotl. * A kara«atéa\|faég ulklabaatyála, Earépa véddja (OrAk taragak allan. Crda vár a K\'lattal atomban éa laltratllképaa, tr«ndémtr«id pa nléja a liyugHll alvlilaAoiónak. 8itb«d, bQa<ka, lovagiaa aap, amaly yéífll M kltaattaaali bét«raá\|\' éa a:balár<iotu4\|\|al vlvtii kf btriiainak é* ailaa-aégalnak allamarétét éa Iriyyutgét. 8tab«d latéa* iptuvaira bOatkén, aoba agy bi\|i4áln)lt iám adati Ári Magyart)Piláf JOMkuZl,- AuaaiMUlbaaéalJ\' gát « l«ti»áli»á\|(iHiabb kalyiatakban mtgiééal-matla a mititluii mulandótág kHtaptttii hUtgiii Mi Irnnállanáf -A "«gTi • ItlIfMkoj a loYttglitH mmyfr Iiamial7 malyat mint a np éa a rónaa pompáját, a«ak Aumnyával labai Oaatab»iml\|ianl, Kgy európai natniai tam álihai melléje mint gynjogu, ayy nemaét leni Irta J^t véraé batOkkel anarévaa tllr-ttiltat ét ha OrlIkaávAlóaág kAuyvéba éa i«tl a mellatt áJfilvIÍUáoiónak, a hltoak, aa embertaéii uek, a Italadáanak oly aanlgélaiukal, mint a Magyar, ., , A bit aaahattiája, a Villául tó a namtaliaégi tttralvm\' avtiol Mm iíjflTvliiuit oiy módiin, mint a inanyur namiataél, ta agy namaat lagrltkább llnnepleattandéléaak vlrradinn A pollilkai imolaránola, a politikai tfl-ralinnlenaég hunit benudtnkei. Aa atnnanrlt, bugy trannak magyarok, akik aa Uanapélyban vaio réaa»é>ell\|kel fallélalakbat kAtl , aOrtl\')éá távol-maradáwal paaaUltáal hirdetnek. Tehát nem mlndnyájuuk taamAra, a politikai mugvdtflilé* kOIJuliOadUga né kW alapította Ar-páu q magyar Államot ? New mlndu\|fá\|iink Bérében kOtO\'ték aaar év •lén n vlléil vaaérak a vérauraddéat f A« ettréyee történelem nem kPaft* javunk a nem képatl kA<Ba bSáakaaégOnkat f Ea aa elad étaarad nam kfiatte tanalnág mlad-nyá\|mik aaámára f oaalttknak, littatkeaégnek, QttBtpnak nam kall kdananek lanitISk? At a magyar, aklaek talva nam var hangn* aablmtt, ha uamieléaak eaerévaa fémtállá\|Ara gondul, nam méltó • nemaa éa bDtaka névrt, nam méltó alddelnek aaani véráldoiatAra. Aa a magvar, aki ai Britmttnnep alkalmAval hóaan éa keavalléuQl allordul QnnepIS nemaaté-tfll, aa aárga Irigytég\|«l van lale, malv éráé ke\'leané teaal 01 a aaját namaaia Iránt. Aki ma nagy nemietéva! arafl matyar, at aam logla ba-(Adni aroát a nam loija hamuval baníatani lejét, Hét politikai párt vagytok ti óraiéiban: a atabadélvll párt, a ptrtonklvQllak, a ktlépatiak, a namaoll pán élj a fUgiatlenaégl párt bárom — KíHlvtla Juai éo Ugrón — tOradéke, Haltn voltak a aewaat vaaéral la aiar év alétl, akik vérQkkol blato>iiolták a hau laanállAaái, bolduguláaAi, vlruláaAt. No* lahál, Álljatok Oeoao o aamoat aaarévéa laanálláaa alkalmával, hogy kOtOaan Brvaadat-toiak népatakkal a kOtOaon ll\|atak ttnnapet aa évek mkaodlk ataréaak koadaién. Legyetek hattrko éa mutnaaétuk meg teotvé-rolteíaék éa polgártársaitoknak, hogy a háta aagytága, baoaQlela, böukeeége, jóléte atkaek ép ugy a nlvatakbaa vaa nOvé, mlat aaklk ; hogy kOtOa, OrOkké magmáalthailan nélnnk ataralotí, drága haaánk arOaitéoa, fannmaradáaénak bla-toaitáaa haaánké, amelykek kétaaarévoa tannál láaáhoa ima muai akarták lalanal a Magyaror-aaág mai vetérel aa alapkövet. Adja laltp, hogy ogy lágyon I A perlaki Bak. tűzoltó egytottH falblvá* a baaaAaa kMnoé>haa I A porlaki lek. tAaalté agvkt rlaateAe* agr lltiÉél Ii^áéiiiirto\' tawmAaM Uitmta eé. A kémrrtár alayga ogy portáéi kaaaám ar áHiaitkéiiiiiéfe Alul már mag «•• volva. Mikink a aémae tél atiaél agyaké alapos vaié i\|laauaa vaa oé.»l kitéaaa. Cl aam maian\' batyu tokái aa alkalaMi, bogy m ririiaa ■agyar knaO—ag IttdnaaAaá/a lka HotwA, kMt Ily MoartvolMé!, kffla i eliaéiM mag i^j—k grfliodvs; mart eaoo ttaolNM oOpfeAoyvéiK M> IMaao Mi Perlikon, bogy milyoo kmeotee ataa-aakM kápa talloenani, aai a aag>éidoml béaéo tát agy ii tudj, S épM Attii kSnyvlár gyarapSléM aéltohái, bátrak Vagyunk fölkérni a nogyérdomt kliloaé bogy eaoa iloyvlár gyarnpitáaihut valami módon hoatéjáralol kogjoakvdlék; vagy ha olyan, mér AtnlVAMlt éa Mlraleti ráéplrídalml, kmumadaaégl, vagy egyéb booaaoo Irányn magyar kOoyve van, melyet mér agy om htáu aálaa( ailvaakmljék KIT I Ksoltér népkönyvtár-nak ajáadékotal. Mindén aJAadékoantl\' kAayv aa aléadébart ■érével látUtlk #1 éo aoabályiHrtn ittiAcoeva agy goodaakortk, bogy a baanutat daaAra Orükra fnnmrad. Aa aláadékaaűlt ^yt áiiéiaéaak mag HnnyafibitAm aé(jébél. eaaa falhlvia imMkB iWaa után pár napra, aa agylalt — olga agy nyilt ívvel kSrOl jár, melybe «a ^éadákoaoil kAayaah éa aa alAndékaaé mvo bairandó, hogy igy aa Aivoii könyvükről Mólé M«»aft oimmorvéavt névrfll-névrit klálliihaamki A kBoyvál Vargha Tlvittlar egyláli fatyaOUo la MldhoiAb, mikor la ntokról aaoanal eliaaarvény adatik, A pariaki ttok. tAaoltA egylet navéboo, baoalaa tbwialmtdl. btjak, uuttTiUfc u. 1\'aiyAa TTrarfar, ItasIM igyfitl Jtiytll, StMtá Imán, táaaMl agyi «Mk. Itttkké t Tampla Hodnll, lleiogar Uéaa, f rigvao (a Tl-ik tyatogaerad.) BhiImt H I R I K — lUévItléléptaHaakl lt«M. 0 falaéga a király a 4A ift aa. eo királyi gyalogotradban Urialébo WiMMeáété oovotio k\| a kflvotkaaO\' badapród-iieatielyottoeeáet; ttrélaer György, Tanhnbay Jrtnaéf, KimkoNoa Jétaof, Hlllnr Pál, 0* Bgáa QyQad, Kajdoo JéwoC 7.akél Zalgmnad \| laruiékna Wopréd tmtkthé- Aámmim Uaatér; ItirlSIttoi kmhpréáikká s 8«gdl Károly f7l Ik gy Air.) Kovéca KAlmAa, Paaakáa Jamm [W. gy aar.) Untok OaakAr, Uotimaaa OyAtö, Janda KAroly, Nagy Déta, Kooeotky Joaaof, Klnby Farono (80. gy, aar.) Kováéi UaAo, Janovlot Pál (BS. iy. aar.) Cltmtnl Lipót Sa a 7-ik ba-atároaradbaa haaaagygyé aevoototetl ki fidbe Jóaaofaa K\'aO magyaráll. blatooltA UraiaAg tiaat-vlAélüjé Nagy-Kaalaaéa aolotén tartalékol had-nagygtá (44Ik oa. éa kir, gyatugoarad) naféüNH tett kl. • •allvoaalorl maltiaágtk, ItOTtdoa mér magamlékaatOak a Nagy Kaataaáa tartóit eallvoatterl mulatságokról, mélyek réoaloieirti kBvotkoaékbaa aaémolnak be. — A (kati rl-Mlmál a aagy-kkaiaaal Irodalmi éa MtlvéaaUi tCílr dalárdája nyitotta mag, mlat éliigoM CMow Jéad kir, törvényvaéki jogyaO aaorafoli. A dalárdában aok aoép haagaavag vaa égyütt, mely a gondon batanulaa folytan 4a a raadM-vOl Igyaa dlrlgáléa mellett, mlat IBmAr ogéaa, nompáaaa érvényeeOll. A mOaorbaa falvait éfera-bokoo klvttl t Horaa at 4g határa... RiagaHM, .Magyar Népdalok* Lényt KmAtftl, a étláNa-aak még eokat, aagyoo tokai kaMalt éaoMaia, mart a koiftaaég oaak nebaaon akart a itatária Által nyújtóit igatl mlélvaaoltél mogvAlni. Aa ujbél míg ujbél félhaagaé tapavthar, aaoly a dórik dalárda oiAadAaái kitéri éa tana roknataeei-taa Aváoio, malybaa\' Omloae, a mlkodvale karnagy mindan oldalról réaaoaAll, a kOttoaég lotteo allamaré«4t Involválta, A mAaor méaodib poncánál BtnylUái Ide ktoaaaaoeyeyal, agv iioa aáé-noa leánykával, volt Alkalmunk maMmtrkaéoi, kínok aaoa nohéa feladat jutott: Mitaabnvraky kariagdjét aldadni tongorin. A klaataaony aohét faladaténak tg«a aaép alkerrél felélt m««. kfvAtó taohnlkal ttgyeaaégével könnyedén laktidta % darab aebéatégalt ét tallépéM, valamtni aloodáaa I Nify Kanirsa, vasárnap. Zala. t. szám. (4. lap.) 1896: január hó 5-én. frM«k aag btaaöakat, hogy a kiattaoay I kAaAlai, bogy biaotrour vtfctté, atm tlétthr ánüa adUttdralói babtrait. A vátári kiaiM «akk»»»r aavftrt fog Im4mU\| Igta isép viráttdománynytl fejei ti I váaár itta látogatottnak igérkanfc. ki a kiMMiocfnak köraaűködéMért kAaafcMtét, — J<fl\|wii A koreaolyitóktik « Uriwii padig Itlktata atataptoita, ut ajitttdő aefhőati a várt ajáadékoi: a kii imrmy aaaai vélt itgitkbM vmonoibatai hogy lágrábi létért otbáay M\|]W népdtlt jál-SMU. RindkivOl árdtkta volt a ttadif attaor I. át 6-ik pont\|« Moiia Károly u ti roi kath. káa\'or Dtokó Pivta lótáit éatktlit Siotktr Antal kuéntébra. Mataa kaUttMata lepte atg • kősialfit t<4p baritonjával, tntíylytl t kiváló ükuláao\' taá\| lolytáa bumm re(ieilarben kftnnyi Q Mali, l\|ti migyar Hilail éeektllt a a sathhaél wtib atgyír nótákat, melyek a« il-itaart kiifliö kiaért* folyián ttljttta érvénye alít, a til villinyoiott kíidatéf \' nagy työ-ayflrtaégért taulfáltak. Dr. O.lop Mér tgy bumoroa kAHiaény Itloivsaátávtl kedvetktdeit, aí a kA<4aaégtt ttfniéo elég kellemesen iió-rakosUttla. A dilárdi prodaettéjával zárolt aa •Máty kaagvtrttayte rétit, mtly utáa lánc k8-vttktitii. At estélyen jelenvolt aúzonyokx Berta Ltjotaé, dr. Bit* Siaooné, Blaaktobtrg Vit-mniaé. Darát Gutttávoé, Ftnl Mórié. Fiiobir BMlpáiah rfrihi\' riltipaé. rsl\|lmii Éilnlfii. ír jrriW Ödöné, Goldiiein Jikabné, Goldhiaaer Károlyié, (Mdatáaitd Jákéoá, tírflahui Hm-ríkaé, GoMarbtiitr Eniloé, dr. GtrA itomUA, Hoffaann Gyuláié, Hock KUlöpné, KUriehner \' hatfé, Kteb Edené, Kitin Illétoé, Kraut< Ja-" RBU, rHidtorű)IáÚi Mórné.Leniiyei Bernáté, lém/i ááttfaé "ni"1 Isnáiné, Lsidaai Ba ■unt, Lakáét Gynláné, Mua.i Károiyné, dr. Mraaaoo Edéni, Prtgtr Béláié, Pollik Araiiné, Ptrtdaa Amilné, Rnsrabiri hratiné, dr. Both-tchild Jakibié, dr. Boitehild Simuné, Rostnleld Adolfaé, &twkaaltld%déaé,R(Mtib«r\|Ríkbirdaél Sonabtrgír Jóietfaé iSid), Sckiffir Kálmánná, Sioaaer Naihánné, Swmr Lipóiné, Sobtra \' Ödönné, Siitlsr Mérné, Scheri Hinbárdaé, Htid IIU Vilaotné, (Bécs) Wallenstein Frigyemé, — ffalMti)ii NptB. ut.j if.f^f^f.—Wtiai Jakaboé, Wositl Lajoané, Wtiazbtrgtr Z«ig-Mondné, Wtiser Jétatiné. — Ltányole; Darái Vilma, Jfischer Irén, UolTuinn Jénia, Hoclt no Várak, Kohn Iioat, K»ka Vtiata (8aékto-Ftbér vár,\| Lengyel Comél, Markol Blauka Bodapttt, Mair Tiniké, Pragtr 8arolli, Boatnbtrg Vinni, Singtr Atna, SaUler Irma, Willtniltin Malvin, Vtnis Janka, WontI M.naki, Weis.btn.r Ciliit. ■ - A TármtUr leraai ii mtgoéptiSlttk Sulvtultr t<t«j»a. iRétttpirat arcok vil ogA Itkinttttk, —i«uw« öltöttük ayteyutkAdlattén amktt, kik t bal yen mtfjtltntak. As egyik teremben ««6tt a aent, vidáman folyt a táan s tgytttk arcáról a vi\'sooUáláa, édta örömei sugároitak It. A máuk ttrtmbtn öaaoiö Itrflik ptiagöa palackok ■tllttl, maga* aainvomlon álló ttaatottrál tolyiittak. A képtelat siáruyii viaaaaiaálltak a multbs, Itlidésiák a honfoglalás vimoniigHágilt, a magyír neműt kikadtlmtii, kfil- ét btlhircait a ItlkawiUiaal bttaáluk at ui évról, amely Ma-friromág tirtdévti letnálliiánik tsittndtjt. ISictéUvt Volt a magyír álliaataat, a libtri 111 baladáa, t twtl lapotolatbsa oly inditvány h táWtn, ■ mely a Tariaakör által kitttitodö jataloahaa kivánja ré<aeaiteni ált a glaaáaioaf avagy polgári iskolai tanuló1, ki a magyar nytlv. 4a irtdaiooibta kiváló kiládáat, eredményi képei Maotatai. A Ugvidámabb baognlatban ttluk ai órák, aig nem Lodwig Franc villamos lámpái, mtiytk agy 4 éra körfll gyúltak ki, hasa ona4tn Rgyalaeitttték s ZitOaé bingolnbaa ItvA lárnalgot. Jtltovoll outonyolt; Ajkiy- ITik-Ióm4, Btaoaik Jóstalné (Aaiód), Cuagar öraagy lé, Dtitéayl Eltkaé (Mórtohe y), dr. Dtuényi Ar-nádaé, Toll isáiadowé, Jltrttitady Béláué, Jtauriea óraagvté, Mikoat Qéiáaé, Mtrgtatbiltr Ltjotaé, Mtrkly Általat, 8av. Nyuly Uyörgyné, Plibál Fartncné, Sala Anlalné, ftogosinilky siá-stdotaé, SsölÁity altartdtiaé, dr. Síigethy Károly né, Sobaidt Frigyeaoé, Tóth Láaalóné, dr. Tuboly ttyaláaé, Varga Lajomá, Vtbtr Károlynt, Véotty Zitgmonéaé, Vildt Vtrtncné, Ltinyok. Ajkiy Emma Benoaik Mária (Anód), Dtmaiky Laura, Fola Elvira, Htrttltndy Iraa, Iarak Miéi (Ntatt Péoatl), KSbler Nina, Mikott Matani éa Htdvig, Nyuly Gíiella, Kan Araaka, éi Oiaslli, Tóth Kamilla és Marilka, Varga Oiialla, Véotty Gáol. i — léWkttyeéli váaár. Ma l«a a nagy-kaaiiaii Kar, jótékony nőegylet váiárji a Polgári-Egylet emeleti helyiségeiben. Aa tladási éa kiiioigáláit oly ftft tlárutitinök fogják tti- t a \'Ldwmgtr ígoác ur, ktaitbtlyi atMtaalr, ki A Chopi" aadar ■oloáiitáf U BtJbtVét m+4mr JtMaiájál adta tlö magorán Utlaé ttcbaiklval. ojtta- aemotak korrekt pompAa jattéiról tait laaabi-t i niyiégai, 4a ráidáitl «tjai ainitliyiill a főleg nagy öröaat okoz a Komolyát4 Egylet ja vtadortaadarak cial darabbal Itptt meg a tagjainak, kik a Itltmell tagsági dij folytán,! lapaoló pabllkamot. GrtUbtrgar tapajoai Mkénwe jogyai elvárbalónak vélték, hogy legytó jég. E must, bogy mtgvao, sörön látoga\'ják aa egyleti jégpályái, ktlltmtttn tiórakosva taaek aima parit ttlján. Itgyei tlulf-atyag. A .Bettlheia V. Somi ét fisi" aigyktaiiMii cégnek i vatoli pálya bál k őseiében, a» agyatvtattt tmc-ár otoo fekvő uána- 4i »aaltat-raatártnál 800 Mkérrt való aád-bnlladék vin, melyei a atvrattt cég a aitgénytbb sorxutk köiött iigyan oat t4t. Ctupán as elaiállilátról kall ■ borsáfordnlókaik Vwaoekodniok. — ápagyllktnág. Megemlékestönk « moll 4v Alién i Kia-Kania>tp elölordult arneaiína bűnesetről, midét I. L Hajdú látván ¥6 évet kis-1 kaoisaai lakot löldmivt* t\'yjét Hajdú Láailó 70 évit földmivitt megfojtotta\', ■ bhnteiiééri még at nap a bíróság «lé állíttatott — A klr. t/iu5nf. Mák rotyo hó 8-án tArkjralta Tótli Látcló kir. törvénysiéki elnSk vetttétt mellen a aaörnytt bttntMttt, tmidön yádloll a l>\'nykAr0lm4nytk minden rétalttét lelöle\'ó kérdések ét a CflScáe^ lrkoiény tudatinak anlyi. alatt. kény!tlen rea aottinl irra a lélektani okra, mtly Ot a Uraéutttlleies etelekmány iiIkftvelSére nnaznlti éf s milyit » viugllat tini kövttkBWVIén lllkólnl\|m, IgyakaatU. E< ti ok volt attól való féltlmi, bogy édes-atyja migváliostttja azt nz OHláljt. malyat gyermekei köii\'iti már \|\|>ár év előtt léltel\'tH, mintán ni nt.óbbi időben elölordult gyakori 8ti- IMtblétak elkalmlvil t »ándékái ismételten elárulta, l ezáltal légkisebb fia. Hajdú István a tBbbi 7 letlvérroL Ütemben magát mtgkáro-litottnak képitltii«Borati>iók voltak a kegyet-Itntég részielei, melylyel a n.indtn tmhfiri rr»4-klVMtUlflirUflH á bOttlényl v,égr«ba\|totta. Midőn már a tatkériŐ orvotok véltménye izerlnl, az áldosal fojtngiiáta által a légsötaervtk teljes mtgttmniiiitéséval annak Itfceiatltaetgé\' oly lókban tlöidéilr, h\'igjt annak folytáti a htlál okvetlenül bekuvetkMendn volt, tgy t-tilti ktitOgyéht aksdt kirapóiogót dugott a kaldok\'é torkába. Egyébiránt a tiugalat aa* állipt-otti meg. bogy vádlott elvmfnlt terinésiete a ess Iád kórében állandóan napirenden levő éa kulrtoO.en ai órtg Hajdn LáaxlO ro»»i terménetéböl nár-mné gyBlölködésrt vtieihe\'8 vissza. A ssnmoru dráma fénypontját képmt a vád- ét védtltm réméről egyaránt jogáeii routioaal caoporioellott érvelés, mély hxerint aa elflbbi aa tlöitget meg* loatolá-ial mtghtltdntt. apagyilknatágot n «a utóbbi ti erői ftlinduláabaa elkövelcti tmbtrölésl kívánta btbitonyi totinak ttkintni, a atuaa at tmbtri büntelések legnagyobbikával i a balállal, t utóbbi mtgftltlö ((igbáshünitléssel kiváa\'a tuj-tani. A kir- tórvéayaitk a kenő kftaS ti kötép-ntat látta ai adott viisoayok köiött ilkalmitCn-dónik ét vádlollil falmtnő ágttli rokon ellen tlkövttett i\'áodékoa emberölés mlalt tletfogy tiglini fegyliáara ítélte. Aí Így hivatalból log a legfőbb bíróság f lé ftlierjetitttai. Védőként itt-rtptlt: Oronváry Gynlt. — Paaaaa. Többrtndbtli pauaiat hallottnak, hogy a piaci inésxárosok i mérésnél nem valami nagyon poaio«ak. Igen gyakori aa attt, hogy a lilék többet flütnik, mint mtnayl hoat kapnak. Ajáaljok a logyuitóLnak, hogy a koat mératsék utáni és a netáni hiányról legytaak jeleméit a rtadör-kápitányiágn <\|. — dalBteant Iiliváraegyébia Vármegyénkben ta idő laarint 8 uinlártulat működik. Zala-Egemtgtn Btlog Árpád, Odktonyi* Fikete Bála 4a KmtMym Knnhtgyi Miklóa tar-snltta működik több ktvttebb sikerrel. Ml Myy-kaHitmak tlöreláthatélag innét majd caak-ta-vaaitul járhatunk szlnháxba, mart tltőbbraadB táriulit hoasánk caak akkor jé, mikor már más nagyobb várót k&iöniégt ntm jár aiinbáaba 4i mi nagy-kiaiiaaiak elég iitrénytn eiaal ii bt éfjOk. — Taptleárél Írják lapanknak : A helybeli itr. nőegylet, melynek tavalyi jobilárii ünnepélyén Makai Emil költő, tartott falolva-■áai, aa idén Siilvaaitar tttéjéo itkerBIt hang vtratnyaytl egybekötött táncvigtlmaf rendezett. A baagverstnybeo résiivettek Stigliea Bent k. a., ki ntmoaak pompát aongortjátékával, dt bájos mtgjelenénéyíl i« tlragttTa a köaöntétai, ki\'finö bariton baagjával a Btlliaiiéit alvajará cim& darabot ét a Puritánokból a Rikird árrtjat énekein nagy teleiéi mtilttt, utv bogy kéaytálra voll fáradaAgánik dacára tiőadá^t tgy KMi-féla gyönyörű kuruc dallal megtoldani. Még Vá-awayi Irite bt a —Méh atietHUI i gjltisnii— t)M adta élő latégbatáia, xnna taptrs ragadva a hallgatókat. A mulatság- rtegtii 6 óráig tartott a legktdtlytetbb hangulatban, — HAtlva klvaUlsstlga A ptrítki ta-karékpénsiirnáf megforduló telik iráni senki ma vlselietett nagyobb tl0a4ktnytéggtf, mini aa ialéaat wolgája. Ha ralakintk ráliój < lejárata leié kSitlttf, a saolga elment hoisá figyel-mexictnl, ba uaud/árt a karmtdik közsegiten lakon is. Amidőn pedig a felek eiamélytttn bejöttek a fizetéseket teljesíteni, ugy a taolgn , fttijánlot\'B kOabaajéraátt ■ tTögy iíe t ti itta a sok 141 kfttStt aa illttőatk váeaao^ai, átirattá átvette a tSrittatát 4t kamalflcetésre >iáni öii-gtegat. A le\'tk mtgbiitak benne a minlhogy mindig rendben Itani vélték Ogjőkti, a iat-t4r tiljaaltését fOfab l\'lmé la "rabiaták a aaöl>\' gár», a ki a beléje fulyng\'f liiialnaimal riiws -üt, a iflltftffitfiiíztéara -*"\' igtt-«»tgánai— mtitarloll, s ctupán caak a kamatokat iao\|gál-tatta bt. ö tntán a megiárioti - tAkc rítalctek-rtt nyilvátiarvAtt vtsttktteU t £ kimaiokat a lejáratkor sajátjából fedexbetie, mert mindat Idtig senki iem j0<i rá, bogy a tőké trtdttí atgyiégábaa aO ftin. Most aaaiái, hogy a szolga tiilyoi bttttfi ftkaiik, a megiHrtotl tőke-rétzlethek még a kamatait atm tudta megfi<etni s minthogy most már a lelek kotvtilco (ordiiiiak flait^sdkkof -ay-nrzarsaprrjnt" mm agéaa.turpli-■ág. A káros félek most lömagtato jelentkeinek 4t pedig feltUnö nagy számban, a mi arra ta enged következtetni, hogy olyanok i* uterttnéaek a károaodáaok hangoxtaiáaávai t Imi ét tgyrá^t alól tttiltg kibajai, akiknek a ixolgábos tokáim voll •titranctéiOk.* — »muiil WéltnálWlM taaa llilfm mt-kitlSvifee, Sögy it wwm Impságekii MáUáa hf>4-kam ii ^én staéiat Mait aa eféaa anaéf ntt\|i taw aiájd a áto-l«nmt. Is kezr «»k a Jél 41 Uljilaim el Isgyeá tátva, trn ticy (tűnt MMaM H\|> a ISvánk. liakkiél makk paWák sstatv vártamén éptliek, ktltoáiaa a Uailatol ssép «J, a«/ kamaa. áa I Unaabbak kftaMt la alal kaival ta»talja <1 a Mai Baf-igllt Kéat ftUUiéi, áalyat ailtáa aar—xk el .araag ka-litkáaakf. Valóságos kla IliiUrpaioU w. allékat a kaMi lantáata mit amulrtt alkatuk él ksaa a gaMákaa ta kalatl Unyeláa anlkadlk laaltlu allflla. Sabainaa Irat fogoU kaast a fítiros ligti^aiaililk él lanaakUkmkb fwitávil, Ual Bibarttál is aa I ifrlSa atkléiitk tanatoMa Mtg Mt i kkjaa ntf Mt, waly aa kiéigal tagnabk litviiysaiga i várta aaltikaa, iá aj Ji—f-klsitaa, awta a Mp« salakiaaal inglt ii a méllaéa, tekii atyai Myak, km a fíviros alntaa vuntl állnaáaátél 4 part alatt aljai u aa-■ akár léviMln, ikár vlltaaas raaatoa á ssáltedi psapáa éUanaakkal ,ls uaik kaeisésiÉiá kirikiaaal na ■igaaalatkaa. A ailMt kané illa i a laméaraekk aaalkrWil étaak-aaik. Aagol aoadé-aaiUlsk (élliiééii U4ag ia aalaa vta-■el), Ttltaaaa vUigliii, ktspaatt g^afltUa, H>—rt aa aa-aee latiat kalaraal Aa lailstakra Ufl ktalakaálk, aiyt-iívt ekaakra eapaitk itlaak laatalkatMkra aaakaak, a kik kintaii tiraaaiakaa akaruk attlttaal «« aakM. ál ittaraa lagjr, HJaa, alafaaa, klttoi vaaUllátléval; aa Matek abéeiaét kaaykira ratlaaak, aatykaa aacyar ia pártat saakiaaak raankataak. ■ Is i ait aM BSfWa kallatt vilit khailitak, m a mii-Ma aénikah árai. A vi4ékrtt Mria4ilé kliliiig il ai aaliusi t Mri-1 I) >HJ tt dtkaraaal — cj maklap -Sióin 4t Borgaadaaági Lapok« óimmal Engelbreohl Károly kbzponfi taA> löaiati 4a boránali a. kir. (óit lgytlA főiaer-ketslétt tt báró Bidotnvioh, Tódor nagytaőlO biriokoa felaltiőt izerkesitéie ét kitdáta alatt ai 1896-lk év jtnnoár havától ktadődöltg mibdta vasárnap megje.enö, a laólö ta borgazdaság miadta ágát Itiélelé saaklap indul mag. A mm-laivAnytiámok a karácsonyt Qnnepek alaü kti-dtttak - taét. A lap Budiptitra ititaik mag, a liWkesxtőség ét kiadéhivMal a Hajó-otoa 11, taám alatt (ai Optrabiisal eitabtn) vaa. -- HéhégAa, riktdllif k tlnyllkAtoddtnál melegen aláaijok t. olvaiöiak figyilmébt Eggar dijjotalaaintt biatoa hatású mtllpttiililai\', Kapható 86 és 60 krot eredeti doboiokban mia- % Nagy-Kamzsa. vasárnap. Ztla. >■ agára (f. lap.) 18M. január bó 5 én Jet kyégymurtárbaa »«aehb rtw fcww Oilttban. Kö- éa mátkBIdéeí raktár Eagor A. lai Nádor gyó\|i)siartare Bpaniti, Vád körút 17. közgazdaság. Uj MiiáljMnjMék Hudapetirfli Cják Itpuuknsk : Immár a II. Magyar Osxiályeorsjáték ---------tor jttyei i» a kOtftnség randilkéxéaére b»atl« latint. Aa Oéatilyeorajáték in léimén y ének beho-tatala bálunk oly miadta várakoaáal lalQlmuló —- eikerrel tár, Iwity bátran ellehet mondani, mi-neritt basánkban — e«yrés<t átállni, hogy a játékdiih életrevaló émköuel tákestetikk inás-riaat áiáttal, hoiiy a kúluirit már ia aiemmel-láthaiAlag ki»»orit\|» — igazi culturai misaiót teljasit. A magyar nép — \'ekintva a nagy nem-aati oéli (a tiiata nyereség a uiiileninm megUn-népiét* kéltségeinek réásbeni fedezésére múltál), haaaflaa ellemeréaaUl lélraeri hetetlen lelkeneaés-—i—se) karol ttcfel ea lntwméayr: Ha már sa L Magvar oiilályaortjátákaak ni kerti ia ily nagysaarü volt, a II. Mvyyar 0«s* I lályaorajátéknAl, mint- a tulajdonképení mille-hiumi avr-iméknal, a lelkesedés bizonyára le-neíöleg meg fokoimtabben tog nyitvánnlal a Ml jrt miyyv- népünknél, 3HHtl f IT. ték imWwNwtfyobli ateaj BásV Malealt. mint at 1-irt, bókaiübbon lévén uer«ei»a amannál. Megtekintettük a iátéklervej éi ugy Ja\'ál\'U c, bogy a " It IkfTtr 17iRiy«óH\|áUk IJÍÖ.OOU sorajegy-gyel 43,007 bárom oa/.lálybu a iioiott uyera-1 ményt tartalma* öaaaaaen 9 millió 100,000 korona Usarértekbon. Aa elad osstályt melynek busása 1898 február 5-8-lg ejtetik mog 10,000 — Összesen EgyuIMÓ <1(18,000 korona énékű-Biai«meiiyiiy-tt teesegret, fiíOTt &J,OU0, eu.uOO," 40,000, 80JIKL tO.OQO. 18.IKM. 10,000. aib. ko-ronáa főnyeremények tel.Egy hónapra rá, , é< pedig mároiurt 11—14-ig kOveikeritt a máíéUkj Oaxtálynalt bntaa szintén, 10,001 nyeremény-T arai — flesteson Egymillió 648,000 korona értékben, kAs\'flk 100,000, 6\'),000, 40,000 30,000,1 20,000; 16,000, 10,000, atb. korona ertókü t\'rt-toyoremónyakkel. A harmadik- oaatAlp 85,007-nyoreményt nyújt ftasaeaen S millió Mi,000 k»- j/ foaa értékben. Ennek boa aa május li—iW-ijf1 saakBaOltetik. Bsto ostüily 58 — 400,0j0-6,000 korona értékű főnyereményt nyújt, tót a a«e-hiiuuekerékb\'Al texutolsínsk kljAtt fJnyereminy-nyel azonkívül még o>ty 60,000 koro ia értékű jutalomdíj ia jár, tninéíTo,jya a ltgt«eriwié«abb esetben esa* lónyeramény Egymillió, legk-idfe-nőtlenebb eae\'bea pebg 60J},tXX) koreai -értékű, ö-iaiegro emelkedik. É<y-egy oaiályr* érvényei aorsjegy ára 80 frt, aaonbao ei alkatom n il U fenlariatott a aorsjegyekoek álUlánisia kid veit ama Mosrtáea, mtly t tarint fél (10 frtén) nnd {8 Irlért) éa hauad (l írtért) torij-igyet iektp-hatók. Aa oastálysortjáték kÜakedveSUégéuél fogva a II, Magyar Öütályaorsjáték sorsj-tgyei ia elOralátbatOlaz gyors in fisnak elkalnt, mi okból atm tudtuk alé4gi a tlaUali kAiSotlgaak Ugy\'elmét em* kftrülményre felhívni é< ajánlani, bogy mmdeaki Igyakaasék mtgraadaléaait ilaaias Károly fSalárutitóaál Budaptaiaa, Saeritá-tér 8. Idejekorán megtanaL Kmo 8iyalaM4laU a«ükaégaa«éga mindenki elén »iljt. aki néhány nappal at^lltt Buda-paaten \|árt ét véltiltniil a 8iriU-iérn ia taegfordull. BsadM aaalatontja\'keliall egy oordoo 4a a rend fanlartáaáhoa, hogy a tömérdek nyeremények kifiaetéao lehelíré váljék — oly tép-loloagáa volt ott A kl eat látta, némi fogalmai alkothatott magit a k arról, mily nagy lehat aaokoak a taáiaa. a kik nyerlek éa a kik a hantáit oál el<moaaiiá«a mallttt agéaa életűkre való aaereoooájlkot itt megtalálták. Folelfls aserkesatd: Dr. L 6 K K IIIL Laptulajdono* áa kiadó: riáCHKii r t l A p, Hirdetések a. KuböríözáhánőrzaőíoF kés- át «ríht\|ittrt, egyaaara Aa ktitoa aiortatstiol, ataMIval és aaelol6 aélkü\'. _________.„ : „ ,- Oabona-reslák, Xeakolyesék (Meartk); kézi kettlétrt való Iséaa- éa tialmaaajték (tkvötn vagy kocáin mmralvt Takarmány-fUleMtők, Szállítható Ukarék-f5i5-Ustflk takarmány atb, részére SzaoakaTáfók. lépa- éa bnrfonyaváfók, Pwtlék •litmtrt legjobb minAaéfbta éa laarkeiotiol kéaaülnek Mayfarth Ph. és Társa m. éo klr. Ut ama t tliii itt ttfiréréán-, BECS, 11 l, Tabarstrasse 76. aa. yinerf* Mlndenöll kapható • H>lló 25kr. )ai64i ofátzaági U oaaládl kávé. Ö Boly Kttbreilior gyártttl W^ljt IBl által a kedvelt valódi kávé Izét nyeri. Eltfkintvo egyéb olCuyeiiöl,. mér az okból ksldnbOiik mm maláta-kávé minden máa hasonló gyártmáayvétr A Kathrélner-féie UVt a legti^J leteaakk, legegéaxaégeiwbb áa lagol-oaóbb pétkává. Ttrmátittai tinit gyártmány égést axamakben, miért it felette elfinySsen jitatnálhalA, aa Irllt a eá okbél a vtvé kM«i\| állal nam tUtnáriibttfi pétkávévtl tttmbao, malyak hatóaágl vita(áltlok Itnutixt" tterial (ytkoHt idegen anyagokkal kamiaitvák. Bainta oatk htrmtdrátlban, kátább faléban adbttjuk a Kttkraiitrkévvl t valédi kávábot, t igy aa agéaaaágra mtgbeoaelketetlea katáat mallatl mimltn bátiar-tátbtn jalaatékaay magtakarltáat attkSaAlkttenk. A Kathrolner-féla kávét a lagolaó orvoaok ajánlják, a at agy nyihrénoe intézetekben, mint oaalédok ezrei körében naponta jéntk bixonynl, Sfit mtgébaa, tttt valódi kávé koaátdáat eálkSl bttuálva, a Kttbrointr félt kává a legjobb trSaitS taar éa a lagtgétttégttebb, lagköanytbbw megemétiikaU áa tgytaanaiad a leglzleteaebb Kai. \' Lelkiismeretes gazdasszony vagy anya, általában kávává, ej érdekébea parcajg aa htbotton Kathrelner-léle Knelpp-maláta -kávét htaanálnL értéktelen ktmiritváiiyokktl atemboii, inelyakkel att ia eatjják a kOtentégtl, t vételnél vigyétni kall a fehér eredeti eaomtgokon látható névre Aa Kathreiner! Vigyázzanak I Baját éntekOkban no angtajjék m»-9>kti lábtttélni! A valódi „Kathrewart" aohaaam taabaá uiát oaomtgUtbta, vtgy nyitott ánkként aladni q7qJ<J&&eT-<J<y<J<Jc^cT\'cXcT\'cT\'cT\'cT\'cT\'crcT\'cT\'c? Nagf-Kamm, Talárnap. Zala, 2. asám 7 lap.) •1890. jaunif bő Ma. MAGYAR HÍRLAP j Wm\\Mt, ijmk A iiaMiiUI: IwMai l a kereskedelmi sfc«fémir»l numtnrn BfnHM FOeserkesziő i Horváth Oyuta Felelét merkeetU): Fény9 Sándor. tyu ím U, V. M küi ******** Egye* Rám ára: helyben 4, rMkm í h. A Magyar Hírlap albuma. Január első leiében küldjük szét »lö4a«töínk-nek azt a nagy albumot, amely a MAUYAR HÍRLAPNAK egyszersmind millenniumi emléke Ja. Al a reményeink. hogy nem ésapán a megasokott karácsonyi albumot rátolja e awaea mtl, hanem ntogmárad minden olvasónknál, mint a Jövendő nagy eutandfi ey «l6k«tó, mágia szórakoztató ée változatos emlékkönyve. A MAUYAR HÍRLAP ez albuma nagy alak nyolczadrét, terjedelme máslél száz oldal. ftzinee borítékát Faragó festette, TyUftiíaak kiválóbb résssi: HcWsnrh LórFncí Blfiöro pQipok. Ferencz József pöspök. Hzász Károly püspök. Ksrsay Kínaor püspök \' Kohn Sámuel dr. főrabbi. Tisza Kálmán. Bséll Kálmán. Apponyj Albert gróf. < ^ Horanizky Nándor. __ Kmtevtelrlstvarr grnt Hoily Ignácz. Ksxlerbázy Kálmán gróf. Ilnrlók Lajos. Hosbach Péter Klobusiesky János. Neményl Ambrus. MlíntifofT Aurél. Tbaly Kálmán. Nopcsa Elek báró. Rohourzy (llda. Illyés Bálint, BnlmeA Jenő apróbb dolgozatai. Valamennyi kiaárólag a MAííYAll HÍRLAP albuma száméra íródott. Egyréese: .autógramm. Terjedelmesebb csikkeket írtak az albumba: Wekerle Sándor, a nagy népezerUségü ez-miniszterelnök; egyike legelső állsmférllsinknak, aki szépirodslml munkáVal lisztéit meg bennünket Aki oly fényesen Ind ssámlianl, Ime irnl is mily pompásan tud. Ismert okból nem dicsérhetjük Itt as album egy másik nagyérdekfl, hossssbb eslkkél, amelyei Horváth üvula Irt. A garibaldlsta IdökrSI, olaszországi kalandjairól emlékezik meg Horváth Ily. és leirjs mini éli egyttlt Nápolyban Dumas pererei, Teleki Nándorral a kis királyi palotában. Mint tettek vettek és főztek neki, skl halálos betegségből otl lábbadosott. Egy nagyérdoktl és eddig Ismeretlen Teleki relikvia és ssámös gyönyörű kép lllusitrálja a ml vezérpolitlkusunk e szépirodalmi monkáJái. Meg fogja tépni az olvasói Úelléri Mór, a mlllennárls kiállítás főtitkárának ée nékünk kedves kollegánknak hosszabb lélegzetű közleményé. „Három nap éa három este a kiállításon. Aa olvasó egy szerre látogatóvá lesz: latot lógja a kiállítást megnyitása előli. Számos mflvéul és sok téjétariaté kép szolgál laniásiájának segiHégérs « kiiOnó szövegen kívül, amelyet a Iflpkompelensebb toll Irt inog. A kpmolf irányú dolgozatok közöl felemlít-ják a .Magyarok történeté-!, amelyet ezer sorban liDunk Wmunkaláru, Bródy Sándor iri meg. Vadász, nem vadaei, t»IM«n megjár OlTllw gyögyCdtttgéHogja l«lálr>T»Hér»n ™ván SS kében, amely az ezer év előtti vadászatokról mond valót és regét. Hentallef Lajos ,A magyar nő a lonada* lomban" czlmfí érdekfeszítő korrajzot irt. (lárdonyi Gézától hatalmas hősi krónikát hallónk. Ambrus Zoltántól, Benedek Elektől, Ignotus-lól, Tóth Bélától, Márkus Miksától, Siomaházy JltlánlöL azmnory UaiifilOl, Kflnhy KmilWI, Vé»-tesl Arnoldtól réazlnl alkalmi, részint Ónálló, de kivétel nélkül érdekes és eredeti dolgokéi ád közre as album, melynek egyik lele tisztén szó-rakozlató és mulattató. A mulattató részből klemeljflk a következő nagyobb dolgozatokat. I ezer éve A kártya ) a múltban ) a Jelenben. írták i hárman. Logolméseb íróink. As év története versekben, képekkel. Irta : Heltai Jenő. ~T Nagy színművésznők kis lábal. Eredeti lo> lograflákkal. Természet után. —TT" Hiámos közlemény\' még, ámalfélTnák, Igáz nincé összefüggése a mlllenlummal, de azért bizonyára szívesen veszi azokat Is a nyájas olvasó. Az albumban adjuk kösre »A csúnya férfi\' ozlmű problémára beérkezett aaezony-levelek hal legjobbikáit Amelyek közel a legeslegjobb! a közönség szavazata fogja kiválasztani. As albumban zenemelléklet Is less és pedig Hubay Jenő i^j operájának a „A Falu roaaaénak egy megkapó résziele. Az album képeli r^jaollák: Ftszii Árpád, Dal Monlca, Allers Kunoesy, Faragó, Jászai, Ho mlcskó. A reprodukcsiók Budapesten, Bécsben ée Münchenben készüllek. A lllographikas munka ée a hangjegy: Kunoesy és fla müinlézetéből kerültek kl. Hosszura terjedne ea as Ismertetés, ha as album minden réssleléröl be akarnánk ssámolnl. Hiszen rövid idö múlva ugy is olvasóink keaében less. — Vajha, annyi kedvvel forgatnák majdan, mint amennyivel mi megsaerkeestettSk. A „MAGYAR HÍRLAP" előfizetési ára: MéM éfM méfiw -m\|/mi érre -•C1 Mn Art II -,. 7-aea .., ine a „Bia VI lé." m DOTMátaNMi «Ut étr* — — — — — — — — - ii.. ------» — —,, a.- Hl Im sspwt hu — — — — — — — ^ 4,— As itVSZAK* o. havonkinl í-iier megjelenő pompáé divatlapot csakis a >MAtlYAIt HÍRLAP előfizetői kaphatják meg fél áron és pedig: »«•• (m I frtw kr., — fél évre I bt M kr., — ém as hr. Ezen kívül aaAmoa kedvatmány. Kiadó hivatal: Budapest, V, ker,, Honvéd utcza 4. sz. Al ij omiiuiléii palota uiinídtíl^L a Nagy-Kanizaa, vasárnap. Nyomatott Pischel Fülöp taptulejdonosnál Nagv-Kaniaaán, 1896, \'I1 IW\|niWiH8Wn W H\|ip[ l\'Wlpilli T"MBT1WiíwVWn Az 1896. ezredéves kiállítás alkal-(^} mából az államtól engedélyezett II. Magyar Osztály-Sorsjáték Kibocsálás: 120000 sorvég? 4fi007 hárnm osztályba oszlóit nyereménynyel és egy jutalomdjjjsl— Mf Húzások I. osztály 1886. február 8-8-lfl - IL osztály 1888. mározkia ti-U-I g. — I1L owiály 1888. májul Ifi-28 lg .a . ....... ..... ,, Y ________________ __________ - . J Arak ax I. osztátyrs: l Taljaa sorsjegyek árai (mindhárom osztályra érvényéé): 0 I egéez 1 fél 1 tized 1 huszad aorejegy _\| egész I fél_f tized 1 huazad sorsjegy j 20.- ÍÓ.- 2~ hfht \| 80— SÓ.- 6.- • a— forint H A nyeremények tetjee add- éa Illetékmentességet élvesnek és minden levonás nélkOl fizettetnek ki: a hozások u IJ állami batéeá\|ok felügyelete alatt állanak és egy kir. körjegyző jelenlétében ejtetnek meg. j Midén a sorsolási tervesetet fentebbiekben közzé tesszük, egyben köztudomásra hozzuk, hogy a sorsjegyek mától fogva H a falragaszokon jnlsnlt elárusítóknál a fnnll eredeti árakon ksptislök \' , ■ ■ ■■ Budapest, 1896. dsezsmber m Magyar Osztály-Sorsjáték igazgatóság. 1 m ., ,\'f Még sohamm tetezeft nyerernéi^esélyefet" 1g fl I1\' I nyújt ax áiismilsg engedétyozett _Krr II II. Magyar Qsztály - Sorsjáték \| —— 46,007 három oaztétybe oaztuif pénznym einény 8.200 000 korona Oaaaé» lékben. i B EaT UILLIO korona. jj As I. osztály húzása A II. osztály húzása I A III. osstély busása 1888. február S-8-Jf 1896 márczlus H 14-lfl j 1886 májue 12-28-lg. Nyeraménytervezet: Nyereményterrezet: Nyereményfarvezet • Nyeremény korona koroea Nyeremény korona korona Nyeremény korona korona 1 á 80000 - 80000 1 & 100000 — . 100000 1 jutalomdíj 600000 — 600000 \| —Í—i 60000 — 60000 ------r „ 60000 — 60000 " Iá 400000 — 400000 I 1 „ 40000 — 40000 1 „ 40000 — 40000 \|}f/ 1 „ S0Ö000 — 500000 1 „ 30000 — 80000 ___1 , 80000 — 3000Q 11 l „ SOOOOO----200000 1 20000 2ÖÖÖÖ 1 20000 — 20000 \|JJJ= JL. 1ŰŰŰŰO" — it)t)000 d —t^-; T5Ö00 — 15000" "t B lftOOO — 15000 ff? < 2 „ 40000 — 80000 £ 1 „ 10000 — 10000 1 . 10000 — 10000 I 2 „ 20000 — 40000 J 2 „ 8000 — 16000 2 „ 8000 — 16000 fcfl f 5 „ 10000 - 50000 jf 8 , 4000 - .52000 8 „ 4000 — 52000 l«\| I 10 „ 8000 — 80000 0 10 t 2000 — 20000 10 „ 2000 — 20000 •3a 84 „ 6000 — 204000 & 15 , 1000 15000 18 „ 1000 — 15000 100 , 2000 — 200000 [9 100 „ 400 — 40000 100 „ 400 — 40000 200 „ 1000 — 200000 I 860 , 200 — 172000 860 „ 200 — 172000 2650 „ 200 — 550000 9 9000 „ 80 — 720000 . 9000 „ 120 — 1080000 22000 „ 150 — 8500000 ■ 10000 nyeremény össze. 1268000 10000 nyeremeny összes. 1648000 2&007 nyer. s 1 jutalom 6284000 0 Arak aLL osztályra: ■ I Teljea sorsjegyek árai (mindhárom osztályra érvényéé): 1/ II Xi ■ >j • I II 11 ll l/__ u \'i__/u \'w__I n 11 fis (ss _ M 20- 107— 2.- I- forint I 60.— 30.- 6.— a— fortnt. B Ajánlja éa szétküldi az össsegnek előzetes beküldése melléit vagy utánvéttel Helntze Károly, budapest. Szervite-tér 3. bz. 1 Biztonság szempontjából ajánlatos, hogy r sorsjegyeknek ajánlott levélben való küldése kívántassák és a fenli eredeti árak melleit osatálysorsjegyeknél ajánlott levelek portója éa nyereményjegyzék dija fejében 26 kr. —- teljes sorsjegyek megrendelésénél pedig portó és 3 nyereményjegyzékéit 60 kr. küldendő be. gHryBny-esim Az elsfl magyar osztálysorsjáték alkalmával (isatell vevőim között a «t,tn,r.p«l^ \\ LOTTonoms. ,, kővetkező főnyereményeket osztottam ki: 400.000, 200.000, 100,000, Lononimi, Baéapest 80.000, 50.000. koronásak stb. Bndapeat { Zala. t. szám. OJapJ_ 1896. jtouár hó 8 én 3. szám. Nagy-Kanizsa, 1896. januftr 9-én. yyill ATfnlyun ri Miti OH»p-«a kk Ma IbIIimIT a lap aaailaal ráaaira --millní ■!«<■ kSatsaánp. ItmWla lavalak atk laaart kaaak. Ml hfadtataak al ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Xlaááfclvatali TároakU-ipklM : fiaeáat f*p \' . ktajvkwaakaéáaa. iLönxBTán íui • llta tm 1 tarat (« (H — krj niim é tatw (• W — ktí Syadárra kmu (1 M » kr.> ít^ü7^ " VylUMr p. JtMra M ta. IWnkk kSUatnak ?iaaaa. Sfyti ttom ám: 10 hrajUr. delmi bank, ~s Nagy-kanizsai scgélyegylet-ssővetkeaet és * leteayei tsharékpénitár^ I LJii«\|y^airi»a«t iMl«ijy«> Aa arfftalVta r. i-• íimmimln. közlönye. Bláaaááaak, — laaitat a Megjelentje líagfKanluáa heten It lm t kélaier: vasiruap éa cmiltörtőlcCzu ■ wiikutk rtaahal Falta ksajr-umi,tiit>i UtlaiaaSk- Országgyűlési munka. Nagy-Kani/sa, 1896. január 8. {—n) A magyar képviselőház e hó Q-én ismét megnyílik, s az országgyűlés újra megkezdj munkáját. Tárgyalására Ulán nem- leér befolyás nél» \| atyák figyelmét Majd meglátjuk, hogy minő magasabb szempontok fogják őket a közoktatási költségvetéssel egybefüggő kérdések tárgyalásában vezetni, S . az apró-cseprő kérdések tömkelegében nem fognak-e a mi jó hírnevét, dicsőségét a nagy világ, elölt növelheti. Valójában mindent el kell követni, hogy ez a kiállitáá, mely hosszú időre megáHapo» dott véleményt fog megszilárdítani rólunk az európai külföld látogatóinál, a legfénye- ................ ~Rül az a körülmény, hogy a nemzet aTton- össz»fllggwk fr elveszni a magasabb elvi jelentőségQ kér-_ Ttttoir melyek "ággs^mitiaLszigMÚan l^EKen iTlrrrfltifln. nemcsak egyes ítezeilraí, ív hogy mindjárt as mely «i»\| Nagyon óhajtandó volna, hogy t hon- nyomás, melyek vendégeink általa nyernek, olya* legyen, a mely már az előlegesen tendővel, űj korszakba lépett. Az ember a I .. ,_. .1- --—7— . . . ——. . /.-;-,-: [atyáink, habár nem az alaposság rovására, . .... , , . , . . v^elen Kklben egyes nyugvó pon-jj^, ^^ , a nagy mértékben füstgázon igényeket -tederara "gyekből visszatekinthet s mjTVden elvi ifeJ^® izersmind előre fc nézhet Talán honatvámlrM" \' \' \' , . t V , ■ r— -1 . Magyarországnak meg kell mutatnia f .. ■ =—? , r .-■- ■ J, , désnél előtérbe. Azok a beszédek sok pén- . , . . , . : ® . . is! bizonyos ünnepíes hangulattal gyOlneld"" , S* ™ komoly törekvését a* elért eredményekben, . ... f j 7., , zébe kerülnek a nemzetnek, s a személyes, . . . , [m.\' ... Össze a második évezred eleién, most mégi , . , ,. - , ; be- kell bizonyítania, hogy az e földön lakó ügyek megvitatása bizony nagyon drága , _ , - - . = - - Lnépfaiok lr?rfltt rnnlriirT"" " magyart illeti mnlü^V-ir 11r11 u pl m TTAtpr; hn parrfrer ywk I 1 , " , . éeol érdekesek is. j meg az elsőség; hogy mindenen ott van a pffi - ^—^ magyar nemzetiségnek el nem vitatható A ki figyelemmel kiséri a képviselőházi I bélyege. felszólalásokat, annak gyakran alkalma van} Elfoglalt állásunkra nézve ai európai a régi , épületben, melyet nemsokára jatt . új épületét foglalják ej, melynek mind méreteit, mint pedig berendezését tekintve, alig van párja a contineosen. L)e még a régi eptlletben is sok jót és üdvöset, cselekedhetnek meg. Sok üdvös törvényt hozhatnak, vagy legalább is elő-készithetik ezeket! mert első sorban a költ-ségvetfeeket fogják tárgyalni, s az egyes ressortminiszterek költségvetései között nem egy valóban fontos van. S különösen kultu ralis fejlődésünk szempontjából -a vallás- és közoktatásügyi minister költségvetése fogja nagyobb mértékben igénybe venni a hon- -oly dolgok isínétléséf és ujabb ismétlést Lflyélt népek sorában igen sok függ ettől hallani, melyek éppen ez által igen sokat L kiállítástól is veszítenek érdekességőkből, de éppen azért óriási költséggel létesiű ezt a nemzet, s nem is fedezik a költségeket. -:-valóban fájlalható yolim, hogyha teljes dicső- Igy azulán nem volna lehetetlen a költ ségére nem szolgálna; hogyha a külföld ségvetést egy ^maghatározott iEűn Mnl le= jkrestnyes elnézésére kellene saorulmmk, tárgyalni, s a többi mellett ma&á&a még! mikor a kiállításról szólnak majdan. Még elég idő arra is, hogy a nemzet abban a négy hónap választ el bennünket annak dologban, a mi most bOszkeségét képezi, a megnyitásától, és a mint az eddigi mun- milleniumi kiállításban mindent megtehesse^, kából látjuk, még elég teendő van. Igénybe A „ZALA" tárcája. A szenvedély. — k „ZALA* aradat! tártája. — Varga György lisxtességes, jómodu iparos volt. Polgártársai, becsület ességeérl nagyon tist telték: Sajoálkoslak is fölötte,- midőn élete párjs- 41-költSs\'én a másvilágra, — Átvegyen maradi. Tudták, hogy nagyon sserette leleségét, ée bogy mindig békéé egyelértéebea éllek egymással. A .bási áldás" aiadeo egyes pontját be-leriották, miotbogy aegvoit náluk bit, aaeretel, béke. De astán aem is maradt el aa áldás sem, mert Isten segiiségével ssép kis gssdaságra lettek eten. Csak hogy mióta boldogult feleségéi elvessitetie, minha esi as áldást is sugável vitte volna, megboailott minden rend Varga uram portáján; ff neki oavánsk pedig annyi volt a gondja, bogy oask egy angolt bele a feje. — Nem tarthal es tovább igy, —• gondoiá magában — asszony nélkül aem lehet gssdaeá-got vetetni, tehát assaony kell a háahos. Est mondták as isaeröeSk , a eaomsaédok is. Meg asián elég Astsl is volt még shhos, hogy másodszor megnősüljön. A gondolatotJett követte s nebány bét nnlva már-a (sjintén özvegy) esoiassédaasionyát, llol-línét vezetlfe oltárhoz. Hollósé (most már mint Vsrgápé) leánykájával bekSIiöiött Varga araet házába. Varga uram isméi elfoglalta műhelyét és meg elégedetten végeaie munkáját. Nem volt mar annyi gondja, mert megoszlottá ast vele as uj aassoay. Csak a szokásos fütyörészést nem lehetett tőle többé hallani, — igy esenlelte meg első felesége emlékét. . Esiénkint, munka után egybegyűlt a kis oea Iád ízletes vacsorára, untán Varga uram el-sl-beoézgeite mostohaleányál, a kis Martakét, vagy ás egyeaeregy éa abo-beu segédkezett neki. Nagyon megszerette ss okos kis leányt, skár csak saját gyermeke leli volna Nyolc esitiendo mnlt sir Vargáékaál a viszonyok nem igen váliosisk. Csak a kis Msriskáböl lett nagy Maris. Gyönyörű, derék hsjsdohná lejlödött; csak ugy bomlott utána a daialság. Anyjának jobb kese volt a gazdaságban. Most is c«ak hárman ültek es sastslnál, de moet már Maris hordla fal as ételekel. Ilyenkor Verga urasa sokáig el-elaésle aa ügyesen motgó leányt — Tessék spuská, egyék, ma inróa lepényt kéezilettdm, hisz ss kedveno étele — kínálgatta Maria, mikösben pajkosan megoirógatta mostoha-•Pját. > Varga aram ngy érezte, bogy osepp élvágya sincs és cssk nsgy megerőltetéssel nyelte le a szájibn Vett falatokat — Elrontottam u gyomromat tegnap ; többet találtam enni ajte!lettínéi —• mondta. Pedig hál egésstn más baja volt. — Eredj leányom, hoss be apádnak egy kia borovioskát, ss nsgyon jó a gyomoríájás ellen — küldte ki Marist Vargáné assaony. — Anyjuk — mottdá Varga aram a feleségé-bea, mialatt Maria a konyhában járt — Maria már nagy leány, talán ilt as ideje, bogy térjrűl gondoskodjunk számára. — Magam is mondtam már neki — válaszolt Vargáné asszony — asián kérője la akadna elég, de a leány aat mondjs: rá ér 6 még arra, ssflk-ségtlnk vsn még reá itthon. — Ugy vsn, igasa van Mariénak, — kapott a szán Varga uram — szükségünk vaa még reá itthon j és bizonyos örömet érsett a fölött, kogy Maris egyelőre még ittboa marad . Varga uram sehogynem birt elaludni; már jó kéaöre jár aa idö, meg mindig ide-oda hánykolódott ágyában. Qféli ütött aa óra Ekkor lassan megnyílt a konyha felöli ajtó és Máris lépett be aaon óvatosán vigyázva, nehogy felkeltse ps öregeket kiktől ast bitté, hogy alussnsk. Nsgymosás volt és csak mosl végeslek. Gyertyát gyújtott, oda állt a nagy ilkör elé, ás kibontotta sürü gesztenyeszínű haját, santáa a fiatal leányok gondatlanságával, mint « aik msgnkat kíváncsi szem e(űl biztonságban érzik, vetkőzni keadett, aem is sejtve, bogy mostohaapja ébren vsn. Maris pongyolában még egyet má<t rendet- Nagy-Kanizsa. cstttötíflk. Zala. 8. szám. X lap.) 1896. január ká 9 éa thtt mimlegyiknek, kinek körülötte dolga van, égési erejét, tehetségét, munkabírását-Szükséges, hogy ennyi munkának, ennyi flradozásnak a sikere teljes legyen, a mit . őszintén óhajtunk._________ -" ■ \' • Az újévi fogadások. Atok a ioajun politikai beetédek, melyeket napján hallattunk, aam engedik nynyoda a kőavéleményt.)áindenütt a egyátalán az el Bírt JBánfly miniszterelnök meg éppen teljesen lefegyverezte u\|évi beszédével a Mbeazédí ellenzéket A független«égi párt lapjai i yen előzékenységei nem várhatlak a Noliiok-dobokti főapáméi a telefujták i neiuei Ittlét válaaxiási atroci\'ánokkal, erősaakonkodáaaaj ■ igazságialsa-sággal. A párt eihite<»e hiteivel, hogy a kor mily roseihissemtt üzelmekkel foglalkozik • a miniszielnökben egy Bécsből Budapestre küldőit lőiapáoi, m agyara rssájri helytartó látott. £« ime megragadja báró BánITy mini»zterelnokaz alkalmat, hogy ax ellenzéknek a válaaatáaot tiazlaaá- gjt h\'ltfllBB ■ kng«nljm«»rf » uttotl, hftgy ez kfizös érdek. Köieiesrt nyilatkoiaiot teaa, hogy ■ • Kúria bíráskodásáról vá asxiaai ügyek ben« a«óló iörvénvjavasl«iot a költségvetée letárgyalása után azonnal napiraodra lüzeti a tdég csak lyztoailékot aam követel ai ellenzéki szándékok komoly voltát illetőleg, fla ex a trtrvénylavas-lat a békét jelenti, akkor a békét akarjuk, mert erre a (örvényre a asabadelvtl pártnak ép oly aattksége van, mint a k3ajogi pártnak é a lűg-gaileaaégieknek. Ha Oasinteaéggei éa békével kö-selednek. ugy a miniszterelnök ennél aökkat többet ad. ö minden hátsó gondoláitól ment öaxin-teaéget éa beóiQletes, loyalia békéi ad. Stándéka fcebtannynáwr végett réáxleUtle a mi-niaalerelnOk az orezággy&\'és negyedik éa ő\'ödik ülésszakának munkaprugrauimját. Ex megnyugtathatja aa ellenzékei á Háa idöeiőíti leloeala táaéra éa aa ujválaaziások elrendelésére vonai-Juttújag. Ráró Tftáhffj Jia »kif kedvet leneéget vinni az Önnepl íáflgü\'álbi. Semmi se xavarja aa tinnepélyekei Magyarország ezeréves tennál-láaa alkalmává!. Mindasok, akik ragaszkodnak leakezőját vártak annak, ami bekövetkezett. Vár ták, hogy a szabadelvű pári elnöke megíoditó •savakkal kérni lógja a pártot, hogy tartson ftwao a legeled sorban a párt hagyományaihoz való ragaszkodás által tegye lehetővé a subád elvű easméi. Várták, hogy a képviselőház elnöke aokai magasztalt és caodéli erélyeseégében most ia a határozottság, a saigor éa a vaa erély aaavait Ingja kereaai, hogy aragintae az ellenié kakát twegóvjs a képviselőházi ülések méltó-■ágál Éa várták végül, hogy a miniszterelnök gról Apponyi Albert hireaaé lett karacaonyi cikkelyére kitérő e» ki nem tlégilő váJsszi Km adni, amely csupán arra axorilkoaik, hogy az ellenieket vádolja áa a mostani váluztási rendszert — védeimexie. Ki ime aiadannek aajütBinafiia-tfifr ^tlal I a «aabadelvfl p^rt aggastyán elnöka aki? gjfBtl sikerekre hivatkozott nemea öntudattal —ttoMHe a asabadetvfl gondolat áthaló ertjei; ma gatital\'w * siáhadsUfl pán Baselien htaafltágálát impozáns elvbfitégét, mely a párt szabadelvű ztaz-lót eddig magazau" lobogtatta a eaaián is meg\' a azabad intézményekhez, akik hiaaaek Magyar fogja védeni. Maga Podaaniazky Frigyei, a«aa ország fennmaradásában éa szeretik ezt a nemei badelvS eszme reiienibetlen hordozója, tartja lel-; sxáie/er viaiedilinet kiállt népet, egyesüljenek, leié a zááalót áa ornk ki kelle jelentenie, bogy közö« békeünnepre át biaonyitaak bt, hogy Ma-p ki eddigi sikerek nagy, axabadtlvü reformok elő- gyarorttág néino«ak kívülről jóvő veszedelmek, futárai áa már eazel felkeltette képviselői árui-1 nemeaak hatalmasabbak állal váló elnyomatás ban aat a lelkesedést és harekedvet, amely izük- idején tudott egyetértve összetartani, hanem öröme séjMft nagy, szabadelvű aikerek eléréséhez, - és Kekeünnepe alkalmával n szívesen teáz kezet qmiffi OUtf képviselőházi elnök eantia: nem kénbe annak jeláűl, hogy mlndayajan testvérek, alkalmasait szigort, hanem elnézést gyakorolt a egy anyának, egy nagy é-i dicsőaégea hazának Háa mindea pártjávsl sxemben át utalt a szent fiai, amelyért a magyar nemcsak vért ín vakarcra, arra a nagy dieaSiigee gySzeTeníre, me- gyónt, hanem személyen ellognitaágát ia képea lyet a axabadelvü esiat kivívott a melyben neki fa>áldoaní. Ha Apponyi tyilatkoaita oly igaa éa it volt réaae. Ellentétben ellenzéki ti\|ióközegek öaxinia volt, mint n miniszterelnök és\' a azabad raaaibiaaimft hirnaiirlóanitrl. ainljnk ai iifiilh iiflf rtr1t\|TfTT TTIm ta. HYfr-r rin töprenkedjék, ne té aMgadetleaaéget éa ellenzéki velleilásokat véltek pelödjék át ne aüsson ki oly inepjegyaátekel áa — táveaen —. konstatálni, megragadta Szilágyi, ielfogáaokai, melyeket senki sem tett a melyekben ts alkalmat annak kiielantásére, hőTf e/y ő á senki sem osztozik. Erősen, férfi isnn meg kell ttabadélvtt párttal és a kormaayuyal^ a teljee ri/ai, a nyuj\'ott Kéksjnjiimi, hngy, JagatéhK agyetéfiéitben van annak minden egyei tagjá- a miiltninmi ünnepek mait uralkodjék a latén-val. ó egy mtgaiabb ormon áll, melyre a Hsa Magyarors<á<on es at egés< neinaet egyesüljön bizalma emelte, de aat aohanem fogja elfelejtem, h liéiktaedétben,- ha látja, miként egyaaBln#k fclUf a taabadglű páfthót \|arstv a« elnöki zérei a béke ünnepére. Vásári toáéaHáa. (A aicjksalaal krariáag JMákaajr il«M rlgilau) Még Ián egy nagy-kanizaai vásár iránt aam mutatkozott oly nagy érdeklödéi vároeank közönségé körében m>nt azon váatr Irtot, melyet a keresztény jótékony nőegylet e hó 5-én a ;Polgári-Egylet" helyiségeiben rendezett. A lorgaloin rendkívül nagy, a kereslet éa ki> aálat pedig egyaránt élénk volt Mindennemű árucikk igen gyorsan akadt vevőre, mert aa árak igen mérséktlljik vótUÜL X ki a vásártérre akart jutni, annak eőbb Ja»da Ktrolyné úrnő át Faiéi Lajos urnái igaaotvtayt kellett vallania; a ki pedig váatrolnl akart, annak pératt kellett tol váltania szelvényekre, mely váitaai a legelő* tékeayebben teljesítették : PlUM Ferenené, dr. Sulcerti Jóxsefné éa dr. TkWv .Qyuláné úrnők. Szelvényekkel jól lelazerelve, mindenki kéaya> kedve axerint bevásárolhatott éleit, itali, apró csecsebecsét, és egyéb váaárfiát. A vdsdr/la azonban senkinek aem tetszett annyira, mint ameny-nyiret letsseitak a vdtir leányai, kiknsk legtöbbje feaa népiea öltözékben jelent meg. óriási konku-renciát onaáliak a vásáros leányoknak a csino-sabboál esitotabb menyecskék, kiknek némelyike a konkurrenciában annyira ment, bogy megtér vesztve a venni aaándákozák fUulaagut, iwny-ntk mutatta ba magát éa mggyOaAaiInk, hogy ezen konkurrencia igen veeaályea wk A adrdd* ban valóságos szépség verseny lolyt l e, Buunyti gsá/.adosné. űdtnmf Sándorné, Mtrklf Aa\'slaé, Bombay Rikbardné, Vighi asaxadoeaé, Mikot Melaai éa Hedvig, TM Kamilla éa Mariska, Vk$iy Gáoi a még mátok a pezsgővel éa borral egy szerem ind a jókedvet ia öntötték a fiatalságba éa aki történetesen saivái vesztette, az ugy segített magán, hogy Stirling Sandnrné éa Kain Irma ügyes vezetést, alatt álló biboudtorba* vett magának egy máiikat; tény ta, hogy a szivek jeghamarabb keltek el, pedig a puiaelira is tuk volt a rsflwtáns — \\ larijiftf1" nalyl\'ian dr Filtp Kázuiérné, Fiálovict Ujoané, Manluani Jóasetné ét Farkat Vilma mozdították elő a jó-létei; igétt kereteit hélf l«é* volt. Fürge pincér-nők folytonos ostroma alatt a lacikonyha caak-hamar kiürült, de meglelt a - vendégek gyomra. Kötifinet azoknak, kik e hetyoseréi elömozditoi-ták. A lacikonyha kiegéaritő részét a ztemlyáa kólák képesték, kik aaonban — a aaokáshoa híven — valószínűleg a togyaaitő közönségnek csinállak konkurreneiái, mart egyiket aem láttuk ülőhelyén. Hogy at ólat bazár összes pórtékája esakkamar végeladva volt, aenkíi aem lephet inog, \|ba mi.ia belépttok a vásárolok kAM ét ildriiljük, hogy Umdéhr AnUm, KomUuy Kálmánaé, Pap Mallotch Uuslia éa Prwmr Ka- rolin vollak aa elárusiióiiök. A Ikta i kávét gatett a aanbában, aa\'áu gyertyával kezében asems\'édoe kis szobájába (ért. Az éj átláthatatlan aötétje iakart el niadent a« emberi izem elöl... Varga uram mos, már éppentéggel nem tudott aludni, iszonyú forróságot eráett egész (estében. A verejtékcseppek nedvesre áztatták fekhelyét. Agy ban boraaaató gondoláink kavaroglak^ Egy gondolattol megrázkódó!!. Egyszerre fázni kexdelt. — Nem, nem, aa lehetetlen! Cgyekezett a gondolatiéi ixabadulni. Aa álmatlan éjtaaka után kedvetlen volt, egén nap nagy főfájáat éa bágyadtságol érzeti. Eipanataolia baját aa orvosnak, ki adolt ugyan valami orvoaaágoi, de álmatlan éjszakái azért exentul ia gyakran ismétlődlek. Egy napon Vargáoé aaaaooy alataiolt rokonai iAtafUéaiia,--f— — Vigyáu jól aindeara Mnyom, meg magadra itf — intette Marist bucsoxáskor. — Nyugodt lehal édaa anyám —- azólt Maria — Tadom, bogy megdicaér, ha haza jön. Asnap a vaeaoranál oaak kattan Olt^k. Varga uram mtgáilapodái a tárlat agy hétea kétszer ment vacsora után a .Róita\'-vendéglői táraeiágba. tppaa aaabad oapja voll. — EJaragy apám f — kérdaaia Marii. — Igen Iflnyom, ta oaak Müdjéf la nép^a, éa aajd mefummal tlmtm • kvloaof. A ,Róaaa-vcnd4gldj rtndts llraaiághaa fal ftiot Vttifí uram iiotlantága. — Talán blaootr papitii aluli Voll ma kalmad, hntv nlvtw kadvllas — Inaarhullak tala — lapncs alatt az öidtg! Nincs ia otthon aa assaony I — mormogta Varga uram. ~ Vagy agy ? Mégii csak kibújik a tzeg a zsákból, —.. vélekedek t társaság egy leleményei ugja — hát akkor at áwtony után bnml kelmed. Éjfél felé oszlott o«ak izét a társaság. Varga nram haza érve, gyertyát gyújtott, a mint a szobában körültekintett ée megpillantotta (elesége megvetatlen ágyát, aaive nagyot dobbant. A szomszédos kit szoba ajtaja félig ayilva volt. Varga uram alőra hajolt, hogy betekioiieo a félhoaályoa szobácskába, melybe a hold b«-világított. Tiszta, fehér ágyában ott fekQdt Maria, azabá lyoaan emelkedő kebellel. Varga uram vár* őrlletee gyonaaéggat keidéit keringeni eieiben, bogy uiáa minden eaappje arcába lolu jon, Isméi ai a gondolat villant meg agyában, melytől moal nem birt szabadulni. Már tgy lépést (Hl élőre, a midőn a jobb lelkiismeret agy pillanalra felülkerekedett ban-aajébnn. «— Uram, Jstaoam, na vigy engem a kiaérletbe I auttogta. De abalyfti, bogy viaaiafordoli volna, aaég egy lépáti lett eldra, éa midőn avval Allépia a kis laoba kOuObéi, öoakarala Inljoson alhagyia. Akkor mér a nenvedélj ragadta..! Ifjiiln. mral mjj naiaEti anli Aa eaő, a hideg éjuiki szélben flnomao per-■elesve hullott alá. A zimankós idO\'dacára nagy néptöaag gyűlt egybs Vargáék tágas udvarán. A leaetéire hivo nagyhanmg mélyhanju bua kongása hoazájárhlt a aaoaoru hangulathoz. — Szegény Holló Maria 1 — suttogták at emberek - mi kergelhetie halálba ?...----- A halottai koeti és a papok it aegérktatek. A koporait elhelyeiték az udvarra kiállítói t két taáken, Caak Varga tíyörgv nea volt még otl. Ugy kallatt elővexelni műhelyéből, a hova már hutzonnégy órája beaárkozott. Sápadt volt, mini akár maga a halott. Oda állították, fájdalomtól teljesen megtört íeleeége mellé a kopörióhoz. Beaieotelték a halottat. Felhingzott a bucsuzlaló ének. Akkor vériagyaaaió rémes kacaj vegyllt a aaomorn akkordok k8té. A körülállók boriadva lekettek Vargára, ki muadulatlan állva, kidttledt atamait aarevta a halott aroára aaagaata. Hatalauw aelle hörögve vonaglott. Kik a boraalaai jelenetnek tanai voltak, aaj-aélkoaástal mondták: Szegény, azegény Vártai Manayira aaivéra vatta Holló Marta aaatéi Katát vetítette. Padtg oaak moatoha iaáaya voll. hUr Ifnét ( cittlörtflk, Zála. 8. Hám. (• lap.) 1896. január hó 9 áa laoraaMaa fihémrfag La\|o«ná 4a Murit Kr mi forrallak a — kedélyeket ée méroliAk a lkáét ái hatét. A béjoa fMéf ndvérek éa aa aranya* JaW« Mergtl Igaa eaerenyoo neak a fUiel>ég gwnli-lyukíra ••latiak aaamtthnt, da egy \|>\|llaotáa elég Vall arra, bogy aa addig Ura goablyakbaa agy e«4p vlrégeankrofaka dlaaoiegjag, — /adnAonialry l^joané, a nAogyloi generaijae, megelágadellen aáata, liogv aa o daréé uborkára, melyaek aa alkalommal dr. HU* Karmámé, (lóaonr Héti-darué én\' tkUiUnf LaJoaoá voliak a fOuttkel, mily gyAialaal arat mladaa vonalon, da a legalább gyOeelemnak ■égin aat lakuitl, Iroay a aaép anyagi jAvedeleaael aa egfoafllit a nyo mnr 4a laaeg iakB«dééhaii le kuaia log \|áwL Ilhltil, A aépiae OllOaékhao magjelent eaámoa hölgy <wakla aalon lérttakkal állt aaa inban. mart a tiriaaig léHI réate kDérólegaeaa Irakit- éa aélen-kabéibaa jllll a váiárra. Ciakla agy pár o-lemái látluak lrB lábon, o«on lábak padig J)Hm6Ht franata nyolvmoeiir kltirálagoi tuia\|do-aát kápaaték (a e«lotoakra aam marnOk ugyan aat mondftlll.) A a élalmaa Iranala llt li aiiraa neéi pmhalt, imannythva áaeaákmrt oaapott Imi. t— A Uaa \|a igaa kodvöit portáké volt; ittrlltt ItAttÚnit tél é .Jtaay tóit f* K kérdéara padig //eredM Uol mliidig hegdbjé<el Walt. Ai a<iá négyaat 64 pér lánaolta. Jilmvnllik; l)r, AJbay Mik lón né, dr. Bantalk Kamaaná, dr. BlaaSlauuai, Dugenrlodar Jár«rlné, Oogvay OdAaná, tlalogh aaéaadoaaé, Baaaaayat aaáiadoaaé, Caaaimr Arnaiyné, l»a-aaényl Elekné, dr, l)>aaéayl Arpádai, Duráa (laeeiévné, Ing Nadír Ottóne, dr. Kftlftp KAh« merné, JPanlI Mórné, Kiélovlaa U\|niné, Frtvlai Kérolyná, Outmann VI mnené, Mnldaobinied JA-, káné, OyAiffy Jénuaaé, (loldhammxr Kérolyaá, tirunnar KrnAné (Kgvr Araaaa), IIAaony 8-w-dorni, (ádtiinger Koíaminné, dr. OarA JA«a«lné, dr llHuaar Játioaná, Ueldekker Anialná, H»r-talvady Béléné, llaim K -né, llauny Attd\'JrnMÜUk knad),lliirválb Joiaafuá, Janda KÁrolyná, JitttMür Feroooné, Kaéa Irma, Kohn Adulfná KoyAih Kéről»né, Kamloaay Kálmánná Krtppal (iueatávné. Kai lar Mélyéana, Kaortaar (lyórgyné, Kanta Kilmánné, t\|»v, Koréoa l-t venné, Uohtaheln Pálná, Ladoiiky Aralnne, Unkvy l.amfyiie, Hit ima (laaáné, Mai-loanh JAaaoiná, lankáoay Araaiyaá, Maakuana Jáaoafhá, Markiy Antaiaé, May Mi\'yaeaé, dr. Mókára I vénné, Nyu\'y (iyttrgyaé; Peik" Kaigmondué, Plkéiy tiaatévaá, l\'uograii Adollnd, Papp Mik-iAaa4, Paodur Ferenooé (Sáraaig,) Pbbai Feraueaé, Pélffy Alajoaaé, Roaeubrg (tlohárdiié, H\'iooiiberg Joraalná, ilr Itanoh Zeigaoodné, Kuvgonyl !,«» íiiiiit!, dr, Sigetby Karulyuá, Huamar lgaáooé, (Caapl), Sabvaiyéa l^joaná, Naabá Mlkaéné, dr. Reekeraa Jóaoeiná. Maummar Nátháoná, SaAliáay llairadaaaá, Habiloharoá (Cmpl), Hvaakloa Ká-lolyaá, {lltrlin\| Nándorna, TAth Láaaláná, Ta«a (Haoaná, dr, Tiiboly Uyaléaé, dr. Tripaaiaar Ka\'iáaé, Uagar Ullmiaa Klihná, Varga Laioatái Viidair Dlaaal EraAné, Véfhá aaáaadoaná, Vidor Haauaé, Wallguratkyaá. Véoaay Ziiimondné, Wuaatl La\|oaaé, Wignir Kérolyué, 7,adubanaiky Lattané i, i, t. urtiAk; Ajkay k, a,, ll>>ayay Mlraa, Halóik Ildikó, Cilamadta Vilma, Darál Vilma, Ifarkaa Vilma, Ualamboa Maliid, tirannar l\'ialn (KgarAraMa), ttriaaabaoh (labrialla, Har-Itilítitly Irma, Haim oávárok, Imrak Mlol (Nvmaa péaaaii, Janik Margit, Koka Vilma (8aákoal»bár vér), Kaauaa Joliaka. Krlppal Kamilla,-Lbnkay Martit, Mattoodh (liralla, Maahart Miltii, Mlknaa aátiroi, Maatuéaá aAtánk, Mair llarmlua, May Markka, MolaAr Mariaka, Nyuly (liaaila, Ptkély aávérak, Praagor Karolln, Poagréoa aAtérak, Pallák Kamilla, Hoooabarg Eama, Haalay aává-rak, Saakoroi Eraat, Htaatlaa Ida, Taaa (ámalia, Yétk Kamilla éa Marlaka, Varia Oiaolla, Váoaoy Oáol, Wuaatl Mariaka atb, /adagok. Toll futtában. Tokái baaaa vagyuak aa aarédik ávboa. Mannyi örAm, mannyi ha, mooafl tiaaonlag-aág aaorull a Hagor-ldáaak aaordvaa Sblába aaok-bél, a világon AtkallAmoá aaaataafaébAl, mlkoa a magyar oomoof bajája rlagoil. Maoayl gyfllolal áa maanyi aiaralMt Mtnyi kOadaiam áa maanyr laaumlaa I Mllyia arfl-ak to\'tunk Al idagan pyOlAlat v\| barjil kSabaa, áa milytn áva\'oaah aa idi gaa aiirofoi AlalalAaaival aaambaa, mikor boa utakoé a imoomaédaágbál igáién agy aaorotlok, majd magollak « , • Mágia olbagytah , , Vagy inkébb: ml pArdűltOnk ki alég Ogyoaoa o nagy oaorototnok alaméaato kannibál. Mily ooodéa aiiváiaág, mily hámalaloi álitord roll boaattnk, bogy mág aajéi lagyvirolablOl aam puMtultuak al I Padig ai Ongyilkoaaág pillanataiban agyinraak alammtarla arávil tört kl kolAlttak a gyűlölőt tfnmagank állon. £a talán jó voll a a igy I \'l\'alén jó roll oi, — bogy aoraunb mérlagáboa majd aam mindig lat-aalyban voltak orányolak (61611 btoolak, llaoaak arányaiak Iáitok volna, talAa otakugyaa elnyeli volna mar honnlnkot aa Idigan aaorotot. ()i mirt bllaolnk tulaOlyban voliak, a aamaotorifl IhIaii ,koblában nagyoa aokaaor gyúlt barag\' éa Mgyon aokaaor •a.\'au\|lá villámait dflrgó follogi-bon, Eiok a nomuti Iái kárdói i ndáiéra dalajoiA villámok oiBllák mindig oi áhrodáa nagy pilla-natait. Ullniiiik aulya alatt aát tik tnag aomait-liaiartá orAnyalnk. ta vájjon vélIoatunk-A A toklntolbon f A mo-gyor aomaal aalva máaként dobbon-á, lolbo mátkáit gondolkoilk-é moot aa aarodik átban V Vnj\|on lilbbinl-á valami nagyot vagy oaabaiT klo-ilt ki a« aa Oogyllkoa gylllttlol, moly o lant* várháborúk IdajAbon faiallitii o kablibit áa lio-toiio várral o linttn toani rtlgiii ? Nam mna-4madra< miwl la magénak léraadalmunk mlndan rétagéban a namiaiaméitlá gyQI6lb0d4a áramlata, hogy tWgra lélongá, ralnta áibidalba-talián Brvénynyal vála»aua al a ativakat, molyak-ah IhmalmngoA dubbanéaában kollono magún-dllloi liaalalalat ka: 10, lauaégao arOval 01 tt) aa-rrdáv ayltényénak. Aaaa inodrát aaakadatlaaul a gylllolat tana-tiamuaa, Nam lalIOak jobbak, oaak politikuiabbik. Ma már van aaallak boosa, hogy hUooattk aa alkolmao pillanatokat, miaor pompáMo dokorált oolopadokal lábai r6gt6nAaal bAitarmakbon, lo-bár-aaaialoknAl, a iHlvérl aaanlotnok, Oil kiki pompéa ratéoail oljalaaara aaorvpát; mikor aa-tan i kullaaaák mAga vonul, oldobja aa álorooi, áa iéklalaa lyOnyttrilaággal IQrifoiti mag ttlvál 0 gyfllAllI lángjaiban, C.«ak aa a kH6aba4g I Ai, bogy moat kólfóln táraadalom vaa. Táraa-dalom: a nyílt lalnpadon (ia a loatoll lárooda-lom I) áa liraadalum : a lainfalak mOgOtl (aa ni igaai láraadolom I) Mlndan Altira nagyobb politikával, lahél ka-vaaabb Oatlataaéggol von oalnálva, mint a rági laatvArblboruk Idajéhao ; a formája éokkal aia-lldahb, do láayogábon aammlvol aam vaoaélytala-oabb. Caak aaliogva jár oa o gyO Olat Do aaárt aa avatott IBI migballja még aaoa a haraagiu-géoon át ia, moly éronyitvoa aaokla birditni a a bakét, a aaarotoiit. Ha a tailgUllllnlt fakvd oairáv viharaibál mag aam taaulluk volna romáiul, bogy a magyar namamat bflaai ébrodáaro iloklák bírni: lalAtt két-o4gboé)loo4nak baonllakol oaok ai órtáal kaaag-aégok, miket ■ kuliiaiék mOgOl ai élet nyílt aalapadáraoipalttak í daigyéppoa oaoktAI o oon-viookmélio haaugaágokiAl varjuk, bogy végra undorral fordulunk al mlodoatdl, ami fooiotl áa a aomaat jobb Aroalo laaaAmol véglagaaan a lappangó gyftlAlat aamialgyOngitS áramlatéval Ka Itma a lagbatolmaiabb láoyaugér, maly majdaa a nimooi kOaaaallamébOl lAvalva ki, magvilágltja a jftvfl oarodév baladáaáaak alját • a valódi boldoguláa, a mindaa poklokkal mag kQadiai képai magiimoiodáa lalé. A „Zala Január 11-éa ■aptára t l)r. Kim Eimd lalolvaaáM % Caaiaobaa. Raadaal a -Koroa-~T kadd ifjak OaképaO aavlou. \' , ll-áat A \'Kcoauib Lajoa outaJtaimmAgv mulalaága Kabruár I 4a I A • Nagy kaniaaai álialéana aaaa-káokápad agyi.* jolmoa amolya. , «-éa: Aa alar. játákoay adagylm* vigalma, , 16-én: A •Tarmm-RArt bálja. a lfláni A -TaraaaKor- raodaa kftagy- a i r i r. Ilaháaé Xag)-Kaaluéa. Vérooook éa vidékéaak kAaOn>Ago himnyéra OrAmmal vgial a hírt, hogy báró SprnyM Blaha Ljt* jAvd hó máiodlk (aléltan Nagy-Kanlaoan haagvoroaayoaai fog. A mOvAaiaAt a nagy-kanli-ai karoak. iijak Aaképod agyloiéaak aikorllt vandégaiarvpláora mognyornl, (álmovaada. Mág caak rtvid aékénv bél ilűit aajoaiattal imlitaltilk lel, Itngy dr. fiaaáar Jáaaof tOrváayiaéki jrgvaA Nagy KaalaaárOl Mm-kolora balyaalototi ál, ÖrAmÜnkro aaa\'aal, bogy laáptébitiégB rokooaaoavaa iogáaa 0 Falaága klnavoaaaa folytán innét kAiaIBnkha jö, amaoy-nylban a pi-rlaki kir. jéríahiróaégho* albirOvé aivaalotott kl. VJaaaaaAa. A nagy kaniaaai aaBlotáoi oioA koroaatélyball védkBlataaok lolhlvatnak, bogy jmnttér Ad /A éa i virocháa Unéoma, mlbaa aorahiMéora nkvatlan lalanjan-k mag. llaUlaaa* Ka«J Aduit aagy-kaaloaol •aapnangyároa laáayo Janka a bá B-án 16 ávaa korában, liuoanaa aa\'nvadaa után ilbuayt. — Kljogyodn. .Vo/odrlUbor alja\|;aaia f/irtM Illírlit kiaiioaonyt Nagy Kanlaaan. — JUffé a\|aég aj ltBwéaaaa. Alltam-Ma\'.i. laptariuob a« újévben aaaai lopta mtht olviiAii. bogy aa addlgtaoi aokkal laabb klálli-táohon yaloat mag. A lap ai ávi elaö aaáma oly jó poplrooon áa kitBnO uyomáaaal . jalanl mag, bogy dlooAratlro vilik a kladAaak Aa ayomda-lulájdonoaaak. — Kiaaaaak«UII aagadély. A karaaho-dolnmOgyi minioaior Krajltik Paraao dr. Oroaáf gyüléil kopviaaldaok, o m. kir. állnravaautak Samagy-fiaoáá, él\|itméaétol IharoaBaréay, IV-gaay-8«t-PAtar, HnrvAtb-Hai.-MlhiAo, Nagy-Ka-aiaia, 8<apoinok irányában TU 8t -MMnif, Innoo vagy Baoaabaly, lláook Sat.-UyArgy, Laaa, toaya Ah D6moi6ld irányában, a dnnántuK b. A, vaantak CxOmMip éHomaáétg, vagy rodia Laáaaya^ Háikn, AIhó SiimAnyi, Dobrl, Kio-Imkoa 4a Saáoal 8oigot 4ríaláoAval agyonoimk CiQmBdérlg r valamint a vaoottAl kiágnaó\'ag Ikartt tMnytil Ni\'inttf-VId aaotíag Naaa-Déd éa Saakáoai érln-ióiavaI, a balaioa-ataaugyárgy — aomogy -amthbl b. A. vaiut M«nmii ailomoaatg vaialoadö IttHyi- Ardoktt gAimoadoayu voaatvonalra aa alAana-kálatl ongodélyt magadlo. Nalltaaalrr ai Ufutbalyaa. A Koaaihalyi Hírlap írja t A koaatbalyl iparoaok dal-k6ro áltól Bailvoaoior aat^jaa tartott boogvor> looy — rági ootáboa méltóan — léayaooa alka rtkll. Aa aatály kimagaalA poa\'lát Manfiama Janka naiykaniaioi kOi-égt laailáoo által alOadotk aaa-aolog, Mólnál Idi éa Molaár Jaooo karmaalar aégyaaaoa longora játéka, Laky Pé<or aoloja, pollaro Oolliéb éa Hojda Jáaoo du«tt\|a k« poalo. A dalkör AlUl előadóit ének aiámok a lagaoohb alkart arattak. Aa aa\'ályaa igaa dtama latalllgano kOaOnaág vall ráüt A hnugtaraaay II árakor árt tágat, moly uian kaadolát tat ka g k^jnaikaiodiálg tartó láao. - — KémraharilA lalvaj JA tógám oaiaáll a kaaatkalyl mmadAraág no lK96-ik 4v végo lalé, káarakaritvén Trombitéa JóatMki uitll lllmOaégg, több rondbalt batAráaao lolvajláadrt 8 ávra elítéli (ooooatovAi. Trombitái aa 1800 ik ávboa, a midAa iogorojOvé vélt 8 ávi Mkatoté«éoah mag-koadéadro Nagy-KaaluaA bőid éa tokot t, a loaAai hídnál lolaO ruháját lovatváa, agy eoomóbo rakta, a rttá agy oédulál lett, milyen pár agával ba aott al a világtól. Ugy látaaik aaoaban, bogy álat kidvaaohb vo\|l aakí, mart a vtabo ugrfU holjrotl Eodrádro kállSaMt a okmányai aaghamt aitáaával ajbál moindaBlt. Tmmbtiáa, ki állam moot már káaaiQaég miatt ia m»giadl»ják a magáiétól, rlfoaaiáaakur a kaaa\'halfl kir. járOa-blráakgaok átadatott, a honooa aaoa boa éaaa. Nagy-Kanixaa, csütörtök. 2ali, í. szám. (é. lap.) Í8án nii\|MOIti)tt, dl dec«. 31-4n • eienddraég Jbáií ibik, féi/Aii"! ibik, kQlőnlegeaek. CiyM álul már elfogatott ■ a myj kaotiaat kir. ttgyéis Hgnak január 2 an átedetoit. — £ivAa/talaMá\| 4a miaármnrmü l7«Mcrliá)«kaál melegen ajánljuk tieatelt olvasóink Ajryelmébe te Hgódjípa#nfiliáil Kapható 26 éa 50 kroa ereden dobosokban mii-ém fyÓgysaeriárban én neveeebb gyógv-füeier-•aletbmt. Fő- k aetktt\'dé»i raktár Kgger A. lil Nádor győgyasirtára Hpeatef, Váci kőrút 17. közgazdasag. IfiiradivN §ris\|\|H klAlilié. Külön MáiiiM t#rtll«\' aa Kraeebet királyné utón. Állat-kiállltáeok 1896, a nap, — Májún ff- 12-ic, 9, Ileő nagy lókiáliitée (haeanálatl lovak) (mállók: 1000 lóra. (Hátán, ká«o», Igái, hegyi ló áa ponny.) £lőveaetéeek, kooii versenyek, lován mutatványok, diiiovigtáe, négy*, kettee éa egye• fogatok in lellegaetee nép-fogitok bemntatáaa an ortaái minden résiéből, eanportoa tilvonnláaok program ru eaeftat minden nap, TérdtjT I Irt után aa\|Y nkeia-állle (looat box) 10 frt, kŐxönaefM ialálló-állái 6 frt, Bejelenteni határidő) 1806. ísbraár 15. Belépti díj: aa ainő papon 1 Irt, a többi napokon 60 kr. tí nap. — Má\|nn lö—2ü ig. II. Juhok á« hlxott aiarvanmnrkak nagy kiállt táaa. latállók) fOOO naarvaamarbára áa S000 jobra. a) Tenvéee Juhok i irterinók, poeitóa éa íéeüa gyapjeioi. — Bftafiihofc: angol downá-juhok, bosneu gyapjleok éa egyéb lanyéaiiéatk. — Hasal fajták: raoikák, oiigaják, Egyéh fajták. Kereeiteiéaek. b) HUoll aaarvaamerha: as^aagvári éa gaidaaági hinlalái. 1. Magyar lajta. Nyu-gati fajtak, tlaiiavérttel éa kereaatexAeek. Kori éa (var aaerinti o«atályoaaa: borjú 6 hónapoa korig, Üwő, tinó $ évei korig, ökör 3 ávnéi jdü-\| aebb, tehenek, bika én bivaly, e) Hiaotl juhok tt»rlnó«meixuck, (ranoila éa mán ImOn Juhok, rao.kAKTíípW, ingói líuiiuhok éa eiak forea• teáénál, d) Kioskék. lérdtji hitott anarvatmarhe Íbika, tehén, ükői^ 10 írt, horju 1 évee korig I Irt, koa 2 frt, agyéb juh vagy keoaka 1 frt, aaopóa bárány térdi\|meinaa, Bejelenteni batáridő i IBtH). Ivbruár Belépti dlj; an e nő 8 numn 60 kr,, a kővitkiiö napokon 80 kr»» ni utolnó napon 20 kr. M n»p. Májue III. Teoyéei-aiirvaeraarbak éa bivalyok nagy kiállt-táaa. latállók: 8000 laarvairoarbára. I. a) Ma tyar fajták: 1. allőldf jellegit. 2. erdélyi jel-Jagli, 8, hegyi jel len tt b) Hegyi fajták: 1. Bora-dereaek. 2. Viroaiarkák a) berni (aimmentbali) Mlegtt, f) pinaga jellegit, o) £gyéb ta)ták, — d) Haaai tájíaiiák. — ) KereastaAeaak. II Tenyéli-bivalyok. Tárdii: bika tí lrit tehén 4 frt, horju 1 évee korig 2 írt, (mopó borin térdíjmentie, ökör 4 Irt. Bijilintéai batáridő; 1H06. tebruár 2H. Hetépti dtj: an alatt 3 napon 60 kr., a kő vetkenft napokon 00 gr., aa utolnó tmpon 20 kr. 8 nap. — Juniua 6—12 ig. IV. Máaodik nngy lAkiállltái (tinyáealovak), latátlók: lOtiO lóra. Telivér angol, léi vér angol, arabi, noriaiak, átmenetiek ea ponnvk, roénok, anya-kanoaák éa oaikók, agvaa lovai, méneaek. Katonai díjlovaglások, iloviiatéeak, veraanyik, lovaa n.utatva-nyob naponkint, programm nerint. Térdij: 1 lő ttlán nagy rekeae-álláe (Ioom br.i) 10 frt, kőiőn aégea iatálló-álláa 5 (rt. fieieientée! batáridő; 1866. mároainn 91. Belénti tli): ax elnő napon 1 Irt, a tttbhi napokon 60 kr. 12 nap. — ^Hiinaa-tue 80-81-lg. V. Blőmehek nagy kitmiáaa. Méhének 2000 kanra, a) Köaépeuronai-, b) dél mngyaroranágl-, o) olaaa-, d) krajnai-, i) oyproet,\' I) keukáai-lnjtak. Kgéan eaatádok éaegyeaanya-nébik (királynők). Térdij: kaaonkint 50 kr. Bljntattténi határidő : 1896. ianunr 15. Heléptj di\|: aa aieő napon 80 kr., a lőbbi napokon 20 kr, 8 nap. — Hnéptemhtr 1 - 8 ig. VI. Tenyéri- éa biaottnerléeek negy kiálltíáea. (Haaai kondor- éa simaaaőrU aertéeek, ktlltőldi lajták, kere«ttetéaek), Térdij: kan 2 Irt, kooa éi »/, éven felüli nővén dékeertée 1 lrtt % fvaál AaUlabb malaoa térdig menten. Re\|aleutéal határidői IftOtS. április l, Belépti dlii ai elaft 8 napon 30 kr., a többi napokon 80 kr. 0 nap. — Baeptemhar U-22-ig. VII. jiiaromft* én rbkiállitáa. Kitreoaak 10000 aaárnyaara éa boxok 2000 ebre. a) Ilaaton- éa diin-baromflak i tyúkok, gyöngytyúkok, pulykák, kacsák, ludak, fácaánok, galambok, hiaott három* Aak (leölt éa ilaatltott állapotban ia ) h) Tengeri nyulak, e) Kbek : vérebek, vadkmehek, őr- éa él almok. Térdij: ebek dnrabonkint ín 60 kr., almok (legkevatmbb 4 drb ebből) 4 frt. Baromfiak IttlrieaMkjnt I Irt. (eey ketroobe 8 darabnál tőbb nem belviabető) Galambok én lingerí nyulak páronkini 60 kr. Bejelenteni batáridő: 1896. áprilii 80. B#iépti ÜLLIi napon $0 kr>, a kővafkeaő 0 nap 80 kr, a tffbbi napokon 20 kr fibakre a bijilen<éai batár* idő kéaőbb fog megállaptttitni. As ebkiáilitá* 8 napig tart él eietlig ;nnlua végén nemai\'kőst jelleggel rindiatitik. Bejilenténk éi tndakoió-dáaok a löldmlviléiO^yt mlrinteritim kiiíUiaií irodá\|áboi intéifndők, Budapiat, Váronlign MisőgandaiágtCiarnok. Ugyanott válthatók névre irtjó bérlitjisryik as őmnia állatkiátliláira 0 (ól) írtért. Vasúti menetrend Artétiyu JBPX május 1 tői. Kaniaia állomái. Indulás 1 Érkezés ! Kaaianárél Kialeaára M T 7 I I j a ti \\ • ii .. .. na, vt ni, v 4 2 12 0 Q 42 86 20 60 80 ngg. d. u 41, V, 5 12 88 59 Afl rega. d. u. Í iii,! gy- y. y. lati eite «. v. v, v. 11 7 7 22 69 an éjlal reg. \| -y. v. V • rsfg. i y. y. < £ aiti lléea Z. Eg. \| an. y. y. v, ■a. v. í 2 OS 16 05, 46- regg. d. u. d. u. Li, 8 V. V. M iis. y.J. t •t. V. 10 42 04 81 regg. ngg. d u, •atl\' —. -. i Sn<« V>i "Mr 2 1 «y. v. 6 47 ka* vt 9 62 ragf. ret •a 1 ont 1 & 1 V. V, «a. v. aa. v. ló 2 12 16 ngg d. u. éj int 41, V, V. v, P 1 8 12 89 44 10 d. n. eit\| állal ■annyi* u 46 20 84 rigg. d. u éljal. Barcs 1 •a. v, 4 07 1 L ia, v.j 2 26 ragg«\| d. u. V, V, ] an. v. aa, v.j w -T U 1 ... - i Fililői eierkeaitő: Dr. LÓKK K N 1 L Laptulajdonoa éa kiadó: MICHHL rCiiör. ——II II I Hirdetések felvétetnek FIBOHEL FÜLÓP könyvkereskedésében Z S A NL N A Q Y-K A N I 4880. »,/tk, 89b. 4 1-4 Árverési hirdetmény. A nagy-kaniaaai kir. tÖrviaék tkvi onaiálya rá-aaéről kőakirré tétetik, hogy őav. Tóth Antalné garabonoai lakói végrehajtatónik, Balog Jánoa garabonoai inkóa vhejtáat aaenvadő. allani flO frtl tőke, innak 1H98. mároaiua 1-től járó 6% kamataiJ 18 r^t 60 kr. per, 6 Irt 80 kr. vhajtáa kérelmi, ngy 56 frt tőke, ennek 189A. ápril S-t6ljáró69/t kamatai, t4 Irt 50 kr. per, 1 írt 20 kr, vhájUej kérelmi, 17 frt B2 kr. végrehajtáa ioganatoaitáai, 8 Irt 50 kr. jelenlegi a a meg felmerülendő kőit* j aégek iránti vhajtáai Ügyében a tentneveaett kir. tőrveaék területében tartoaó n gnrabonoal 281,1 :aa. tkvben -f ÍOU hr«a. a. tol vett a 884 írtra r 1896. január hó Mo. bfceQti háx én udvar öav Tőtb Astafné i«01. Bálám Roti-javára bekebelesve lévő aaolgalmijog épeégbett hegylnlvei 1896, évi jaaár hé SO. aipjáa 4. 1# éraktr Garabonea kőaaéf háaánái ftimiti Gáaa fiipertil ügyvéd vagy helyettese köabijőttévtl meg tar tandó nyilvásoa árverésén eladatni fog. Kikiálláal ár a íennebh kitett b?oaár. Árvartint kivin dk tartósnak a beoaár lOUl\\ kéiapénsben vagy óvadákképaa papírban a kiküldött kiaébaa letenni. Kait NagyKninán, a kir. tvaséit mint t«-lekkőnyvi natóaágsái 1893. évi oktobar hó napján, QÖZONY, kir. tiaáki alhiró. Kgyodül valódi angol csodabalzsam THIERRT A, fjöiíszcrcs/tfil, iita:i»si %i) 4-hh»«. • MNinr . euf kUí^ltg K»n«l í Méf «\'4iU\|( •! nom 4ft iiitfitüiM jjrt^n a tu4<« V wr^ti\'frf \'y I J^U^Kw e j^tMttvaH "Bj1 IM twffjhM ttMvaWM »* tiVt\'jryH Mail , MVIÍI.vim) HM»* IVAI ^.rokttvuU.t^KnAi \| a. rH4r..M -•Mvn léwi i lUfTlfj! A 0NNt«f WMM Mr\|téfir\|\| í\\, nifi hTiiui »rtW>4^« t^vmil ét 0H> Iflyi m fll m bSit«jp\| \| étf m réff MMMIMa\|\| k.iiJ)i«o<>ii miMtist íöffMiíW..i»ft»r, üi i mmhiuívu! n. \|s inr t rlliMta fil.r<{ e. kHBhA»n Imi«(4Í áttrtt0 mint ir^ifH iwr MÍM.itj MNWi >ö: <ifyil»Jéi> .(jfi hl U\'vÍM.f, mint klll«li\|»f hét^itfWn vrvlm^.r* nji«i jtv+aö; \'^itf1 <knnr witewt W MmMmb k Ul. Hím. ki minapi. Ü t<■ g mAd* ku^ttkkftl ifn f »»vlyl »it • «».». mtwunjr a néi\|hw(4au ku >mii44>M" b«tanyomvH,\'^liifil.kt miu (miimm, it.My nwtii m ön jKqtiikomnikl vnn l««Arv» n^Uli\'iftl [vnn k^Uilvu, ItMnliilvMj\' A HMKMM, • kér^m ht* é« «l«trt* M/afui, Mini „Al«« ti»i(iilhiitj»nrtKi Misdnu ii,vn»iwü Ulntw m hm^Mw! llh)skimit<<m iimiiiimi é% ntsniai a véilj.4jíyíiir^\'u\\- »1rt\|>ian tői v^n^.\'Nfitt Migur««ii UtilíiisNtriiHk. A »Mt II. HHM. 14. » kuli TAfvéiswi^ j\|j.ii4tt.ij t.it\'«mtlfn<U WAMW IMM iwiwwwmI Mk y m 9gémí§r« llmi kuUi» m«« íamhU A híJiújju-W. UtfjalfliM n«k MÍ«OMA"viU M v»j l..ili, mli^Mitlwa • Il\|ttl(l4\|ib ifirvkiMM, I » !\'«"fii hiuf BVuHy UlLllllOlllUHt fflwUll ..11, n. iMlt, V* I.IM\|ik\| UMJM M\|\|\| nwttf<MifM.Wtkii«v4»tlftntil lutuám! TUMTJ a rr«\|tUálM, vlohIta\|»M«rbr«iHM mU«tt íntvitni. Anntr;» M irtnimly \|tuil«álluHiuAii MtliiRh* kUKIv «, IV kla »1 tui«UUv«\'g 4r» 4 korona, UoMn)4i« NM«tf«m4ÍMi t\'flrnM lilvt, IS ki taav a .twH«üvrir Ara 6 taron* tt-fr««> l.\'lönuk PMII ipéM IIAMIM livklhlni* nHutvAMM MM küaU\|t»tn«k Tkl«rrjr a4tf gyAfyu«r«a« ft«f talA. kai, Bkll»-laa«rlnu iMUali •TiHKun* I"SS ti ^ YélÁAi ca«o1 csoda kenőcs liatáia ra rrrjr. Aa Anno! •a«4nA«nAt. <1 lacjabh iiifcilijijil mmmm aaif a li»ir>ii\| >a>íi>ilM\|i<l i Imi aubí.««»Ub Aa Mlll bníokli»n. A libq Vénrlláia, (íjTvavinÜn m l^4aMfi MoflltaaMK MftlaiaUMlailaa. • IA. Mkfi^AaaAI a J»tr«>» rAea* ^raaa —mUHUm\'^m Ut..«A nrtiMiH M\|»\|, BAI mia>«a iiSam \|ficyaa\|icak liafeMMalait ki liafc* Aa aaial wadaiialii tianaik MMt A ir»niikA\|faial aaaltfc^)AaAl, mi»aiaaiUaaiAti M«lt* kmén,viUinél7DtMa« iMkAaial Iuim). inintt#t»n«mtt NftlaHi iák- v»(y —ailaw—HAi»k, a«knk, g».iv< .lt»án, MfMU UmIi atÜ (Maian aliva j IUa>. mdHik la., vAgAa Aa anaAdAat aakak »ll»n. HaaaiiAHiMtA ailailM Mim« n. m. tv-. fAaAlk«>. hamnk. nailnnk- Aa tUakuk h)m««U. lilára, MiiuiannttniQ auaui, ilndvái, iaklvar. i^jAkAi»aA« «IAa. aAi iíIiI»iIm\|>4\| aliMi, mwitimj kwwiilmnat h.Vivni) Aa faMttraaMl iAkaf trAnilAÉn»áMa»«M 441 M-OmotuII InatrAáawkt lv«i«gukn41 knaM«i \|^kv»a Állal lAinuilt Nkak. aiaií(laaaai>, vádorl^lái, fMta«aAa 4a i prw. makaknAI •ÍDlaMiU kiMbainláiak illan aln aík. Aa aifat mialialaa aatiaAl ráfikk, aaaál kitlaáll a«lá«ábAil Itta i\|áal»ln mm ifyalll AllA allvtfyáiatt aaar> Ml minU»M ualádaál k4ia«nl4ib«n tartant. Kél d«kimaál katMfkk n«m k(U<Wtik,$ a uAtklMAl j m atAtof i kiktlMkii van anili «tán»«»tt» i WAllnttk, I MpaU MAlUlAInvAI Aa UArm«^ la mafknidAtail f lm« 40 SltAv. latmee ktaenyttváiy áU reaéelkeaeare. ri\|y»laiNt«t«k aiiait«akn kaiáitNlin l.n«>i»itvAnv>k in^gv4t«(«» «IIm 4 kAvam aatgnraan arm Ugi^lnl, Umrv in.lan a fanli váO«\|y a« rAcnak mTUivIt a Oraa\|yal \|ii\|\|iaaiVtira rrifMAáku" !•«(» - % t.» k» »l lani.i < m minőin (Afalynak agy k»Mnlall nt»ail4«Ca. Nffran* uiyati lagvavrl mtnl »t lAtkwtu. k. ll <MUfi Aa ntAaa.ít, a vAtUaaata»»AtkV alagiAn, a«U<.ruan ttl4MU\'aai>< uivanSffy a kMalwnAarak UaiM«láiitiikiÍ kiyeéltl klaveUsa keaaeraéal larrái TRIERRT A. őrangyal oyégyuertára FRUORADÁRAM, Rohlta-^anaArvaa mellett Oly l»»\'lv»<»l. h«l nk>át <\|\|m% trrt. V % aw«r.a4aVe i kiiavHl. nlil, Tklarry AAalf 6raa\|yal \|\|4\|\|iiartáfákaa" { kraaNwtat.nn, MuMtA«aitvrhrnnn m^Uatt «M»u,a«.» A« aMaitiin»maa>av\\>iaaAtl v4-ii< «v taiitiHin M4at« MM Nyomatott Fiiohel Fülöp laptulajdunoiuál Nag)-Kmiiiaán. 1896. 4. szám." Nagy-Kanizsa, 1896. január 12-én. * i .. i XXUL évfolyam >««r>—H«« i f \|.« \|« i OIMU káa. M. HIM« • >r "aliaBt f"" „,,.IMÍ mimitm kS.I.»4.J llraM—lmf«* saak tMwrt kmk-Ml haaálaiaak al IWnM MB IIIMHI iíml tffti iiám ára: 10 krwftér, ZA LA Politikai és vegyes tartalmú lap. BUtkiTlWi • T Tlróitg ijillS i AmW hu, IkftknMlM, BU>rairiB ÍKAS i lm II karaaa (S IH — k».) rum « imim (l fcl—Ju-ÜacTtSIm \| kanaa (I Irt 10 kr.) lifálllMk jlUlJM 4 Nigy-Kauiuai- és dél-salai takarékpénztárak, a Itankegyeafllsl, u lpar- éa 4araaka- 1.____ k dsbnl bank, a Nagy-kanizaai »egél yaiylet-esöretksset éa a letenfel takarékpéfhtár, 7 „ á „nagy-liunlzsal mslálsgyár éa aerföiöda r. t" hiwtalU kSxlSnyer ^ i X«f\|l«alk N«iiy\'K«uluAii hrlcnklat k éláter: Ttaáinap éat cvCttArtölcfija. máailtwk. Mlaaéat a kltSiMaián ■ hihImII Flaahal fUl bnil;lliái lalliiaálk. A falusi tanító ós az ethnografla. Nagy-Ksnisss, 1680. jnn. 8. (— n) Egy könyvről akarok e helyen megemlékezni. Egy kissé szokatlan dolog a politikai vagy társadalmi vezércikk helyén egy könyvvel foglalkozni, de mentsen ki as a körülmény, melyet itt mindjárt a bevezetésben akarok felemlíteni, hogy nem szándékozom birálatot írni, a a mennyiben a szóban forgó könyvre az olvasó figyelmét felhívom, s azt nagy vonásokban ismertetem, csak\' azért teszem, hogy cikkem címének mcufelelőiig azoknak a gondolatoknak adjak kifejezést, melyeket a könyv olvasása bennem keltett Sem a politikai, sem a társadalmi \'érdek nem fog mellette veszíteni, sőt ellenkezőleg nyerhet, mert a miről szólni akarok, az oly eminens közérdpk, hogy minden hazafias gondolkodású magyar embernek megszívleléaére méltó. A könyv, a melyről azólni akarok, Gönczi Ferencz könyve. A könyv cime: Muraköz 4i nép. Gönczi" Ferencz a jelen iskolai év ker-deteig tanító volt Zrinyifalvin, a hol tiz évet töltött. Ebben a tiz esztendőben nem-csak hazafias lelkületQ tanítója volt a falusi nép gyermekeinek, hanem felhasználta szabad idejét, hogy a Muraközt minden irány ban megismeije; hogy megismerje a nép\' közvetlenebb s legbiztosabb forrásokból sze-gondolkodását, szokásait, mulatságait, babo- j reztem be adataimat,* náit, élete víazonyait; foglalkozása közben Vájjon egy művelt, faluéi tanító, ki elfigyelte meg jellemét, férfiainak és asszo-j vonultán a köznéptől él, annak jó és roaaz nyainak, nyelvét ésdalalt. érzületét éa lef- tulajdonait megismerni nem iparkorlik, Mg*** küietét, Bejárta a Muraköt rónáit éc dombjait,! iskolájában is oly nevelő hatisaal lenni * megismerkedett -a nép hajlamaival, kézi fog- serdnlö nemzedétré^ mint az, a ki ellenlw lalkoz&sával, iparával, — t így írja le külső zőleg cselekszik s megismervén a nép érzü-és belső életét, Hogy az olvasó tiszta képet letét, gondolkodását, szokásait, ezeket mint nyer általa. fonton tényezőket iparkodik tanítói éa nevelői Hogy miképen dolgozott, hogy e becses hivatásában felhasználni néprajzi anyagot ösuegyűjtae, azt ő magát Gönczi Ferencz az Előazóból idézett pontmondja el a könyV Előszavában igy: »Ajban, talán akaratlanul i^ lontoa éa messze szükséges fgklrejlt, HWneltm éanéprajri I kihlfr ^jjmutatást nyújt azon ftatal magyar anyagot éveken át gyűjtögettemj m> végből tanítóknak, kiknek működééi tere a kisebb keresztQÍ-kasul jártam Muraköz egész terű- helység, akár tiszta magyar, akár nemzeti-letét. Kirándultam a napokat töltöttem a séglakta vidékeken. Ujjmutatás arra, hogy Mura és Dráva folyóknál, hogy azok folyásának sajátosságait, környező területüket, a minő becses szolgálatot .tehet az ily tanító a -nálunk még kezdetlegesen mtvélt néprajz rajtok űzött foglalkozásokat (arany mosás, terén, ha van éles szeme, hogy láaaon, s ha haláazat) közvetlen szemlélhessem. Ellátogattam Muraköz majd minden községébe, megfigyeltem a népélet aokoldalu nyilatkozatát, a nép életmódját s szokásait, foglalkozása s kedélyhangulata köréhen. A néppel —mely között itt tiz évig éltem — minden alkalommal szóba eredtem, kikérdeztem minden irányban, hogy gondolkodásmódját s érzelmeit ez uton is kitudhassam. Mindenütt magától a néptől s vezetőitől, tehát a leg- van kedve a megfigyelésre. Egyes apróbb téglákból, kavicaokból épül fel az építmény, s a legjelentéktelenebbnek látszó adat ia sokszor alig megbecaQlhető járulék az egész* hez. Milyen nagy éa hasznos munkát végezhetnének falusi néptanítóink, ha saj&t helységüket és annak vidékét iparkodnának minden irái\\yban megismerni, ha egyelőre csak saját használatukra Írogatnák öaaze, a mi közaégQk történetére, lakosainak jfll- A „ZALA" tárcája. Irodalmunk a mait évban. — A \',% A L A" ártérit tánl)a. — Irta: lalán Margit Akik oaak as árdeklédéansk biionyos nemével s felületes figyelemmel viseltetnek hssai Irodalmunk hánt: ások előtt igen háládatlan feladat-aak s munkának latsaik, ha as simult év irodalmáról hessélek. Igaz. nem sok jót lehat róla ■oadsni, ds éa est a ksvssst Is oly ssUssen tssssa, mert nem konvsnolonálla érdsklódésssl, ksssm szivemmel szeretem a szépirodalmat s kOltássstsi, aki előtt nem vasi el a legkisebb szépség asm, ds feltűnik ám s hiány és mind as, a mi inasstheiicns. Mindenkor kiváló örOmömrs ssolgál, ha valami ofysr fsdlssk Tircrvfvtsok, ami a nemzeti mailem IsedUlsiérstArekssiksdioaéreiére, beoaületére válik jmgyar Íróinknak, magyar irodalmunknak. Mart Irodalmunk msgysr légyen a ssó teljes ér* isimében, Hagyás a stílusban, a nyelvedben, alakokban, ne akarjuk as idegen nemaetek Halinak tadbsjtáaát a mainak földjébe belsültetni, Mont, midőn a lefolyt év irodalmát vsttsm tár lyul, Ishsteilen, ho\|y rá aa mutaassk némsly eelejiwttgakra a túlkapásokra, mlkst némsly Írók irodalmunk nsgy hátrányéra slkOvetnsk a laléMalea alakításukkal biionyos isánvrt akarnak msihoausilsnl, . Kóbor Tsmáa, a ,1\'asti Hírlap* konvenoiúa tárcaírója, majdasm valamennyi tárcáját bizonyos ,nagyságos aaasonyom\'-bos Írja. Eleinte jól jött (Ole as ilyen, da végre esislis ngy vagyunk mlat a ruházatiul, Bármilyen osiuoa, elegáns rnha legyen ia az, de ha mindig osak ezt aa egyet viseljük éveken ét: bisoay megkopik, elpiss-: ^tolódik. Nekem, as igssat mrgvalva, aa elöU kedveno iróm volt Kóbor Tan ás, ntig művein biionyos disorétsés; vonult ál; leissstt as a jósán reáliamus éa higgadt msglontoltság, de a miket ő most már túlságba viss. A reá izmust solalsmussá váltós-iatia s ainoi már agyatlan munkája, mely ne sértené as ember egyéni jóiiláséi. U valóságos fin ds siéole Iró. — Már pedig a szépirodalomnak — mint ast mindenki tndhstná — oél\|a és hivatása, hogy Isiket nsmeaiissn, ne pedig a jó illés! eldurvitaa. As sróe matsrislfsmus nem feltétlen kellék, pedig sajnos, egy igen tehetsége* fiatal írónőnknél: Kövér Ilmánál is Ilyet te-paaatslhatunk, kinek (A.»ssony-bosiu oimü fovellájárs eat a megiegyaést hallottam még padig férfi-ajkról: „na jó, jé, bsoaSletére válnék Zolának ia, aa kár bogy kissrsaony irta. A legtöbb fűala-iré (mert he fOafapoéta van, akkor Ilyenek is tannak) hogy hasaontslsn s papírkosárba való lámájának blsoayos tstsastOs-ségst s slőkelöséget adjon, osupa grófokst, bárókat aserspeltet. Belép it gtíf, msgiOrteaik ktiate és a háa ur nüjo kttstltl as Qdvöiléa: Asssonyom I *** — Ursm. Ennyiből AU aa agéaa. Hát most mondták meg kedvee olvasóim, saélaa Magyarország melyik vidékéa aaokás igy kö-aaönteni és logadai ?0e hál as irodalmi írhatnám-aág éa parvenuaég est kívánja a hozzá méa több Ily felkiáltások kai UrkAsaa: Bah I ah I fidono I psrbleu I stb. De még a költök köztil is van olyan, aki eat mánoass. miai pl. táskái Emil, a héber a hasaik as költő* híres fordilóia, ki egyszeribe felcsapott lyrai — és mint a Magyar Saemle mondja i zsur-költőnek. ,Msrglt* oimü verskötete telva vas sok sok idsgan szavakkal, affektált aröiletettaég-gel. Btaoiy ő rá magéra illik as.általa irt kitt vers, loagorásó hölgyének e szavai i „...ön osupa gizsr oher ami. Igazán kár, kogy Mskai, es a különben igen zseniális versfordító a modern költeményeivel olv sok félssegséget ősinél, valamint Qyűrky Otíött is, aki a múlt évbea adta ki .Ujabb kU» teménysit. Ksy ember, aki vallásos maiba éi-töstetl — különben igen silány — lirai versalt s politisál irösea a néppárt mailéit írhatta volna köay vének elméül eat: .Néppárti költemények". Igy talán jobban akadtak volna, akik ol-vaaaák, mar oaak a különös oim kedveért ia. Míg igy attól lartuak, kogy érdemes poétánk osak aiaporitani lógja a félreismert aagysagok csoportját. Hiazen nincs as eddig törvénybe hosva, hogy minden litérstua embernek kóltövé kell lenni éa ha már »alaki vsrset ir, nem siűkeég, hogy aat ki is adja, de sajnos, alig^akadnnk a mai világ- Nagy Kaoisaa, aaárnap EL/j "" » •"■■.............. .........."r■\' iámért, foglalkozáaára, szokására vonatkozik. Ki a foglalkozás egyébként ia közelebb, hozza a néphu a nincs ki (árva, hogy munkáját a nép nevelése érdekében, bistoeabbá sikeresebbé (esti. Mindenütt van valami egy régi stokás, a viselet, sz OltOskOdés sajátossága, egy eredeti szólam, egy dal, vagy a háti foglslkosáa körében, a mi as dnlehlfldO figyelmét felkOlthHi. Még a politikus elölt sem lehet es k0i6 nyöa, a néprajzi tudománynak pedig éppen becses ssolgálstot less. Sokszor at egy-máshoz közelebb eeő faluk is eltérnek egy-mástól egy-egy sajátságban, különösen a mulatságot, s játékot illetőleg. At egyikmásik helyhez, épülethez, kúthoz, forráshoz egy-egy monda Rfrödik, T mely nagyon Is megérdemli, hogy el ne feledtessék, Göncti Kerencs többet it adott, kereste mindenütt at összefüggést a lélektani indokolás » Így derék munkát adott." Legjobban bizonyltja ezt a tartalom, melyet itt adunk. At első tejetet stdl a Muraközröl általában A második fejezet fOcfme »Muraköt tájképekben« alatt leírja hegy és dombvidékét, sikvidékét és folyóit a a síkvtdék községeit. A harmadik fejezet* ben Muraköt multával ismerkedünk mag; a negyedik fejezetben Muraköt népével. E fejezetben egymásután stól termésteti alkata éa jelleme, stokássi, stületés, lakadalom éa halál, a muraköti népviselet, helységek, lakóhátak, nyelvjárás, költészet, ének, tene és táncról, Ai ötödik fejezetben a közgazdaságot tárgyalja. Ebben bestéi a mezőgazdaság, állattenyéaztés, stőlőmívelés, gyü* Zala. £ saám, 9. lap.) möicsternielés és selyemhernyó ffmyés/tésrrtl, a háti-ipar és mellékfoglalkozásokról, a haiássat- ét tranytnosátról, at ipar ét kereskedésről. A végén pedig mintegy összegezve s muraközi állapotokról mondottakat, Zala* vármegye e fontos réazének további fejlődésére vonstkozólsg ad arany tanácsokat Al talában lehet mondani, hogy a szerző teljesen összeforrt tárgyával a kimutatja végül szükségét annak, hogy Muraköz a zágrábi érsekségtől elcsatoltassék, Örömmel üdvöiöljük a derék néptanító derék munkáját a. kívánunk neki sok követőt stéles e hazában. ISM. január bé\' It éfl itta rendkívüli kffotía it wughatalauaott aa* nuztere, aki eddig PAriiban is .Berliniem volt akkreditálva, legkötelebb Berlinbe érketik t valóeiinüUg ide Jog ja áttenni álltíhdií lak-helyit. A m. kfr péniOgyígazgatóságtóf. ■Iiéelaalmy > MM- 4* káaMrtak «Ua ^rt UtaMm JSwiiM )lldiai ■éBiUst* viiaet tiaiaatii iivswatt aiptiis ban oly-nyolc gtmházntimit végzett ifjara, s kiről legalább aa lithérŐsel, nankanövérei aai ne moa dantk, hogy >költö, Igeit szépet ir.< A kőaapee killteménykötutek k<M snnakatjflt méz •RsjonaA és egyéb killleinények* Ssee\'eey Gyulától, • Életomböl" Hoals Istvántól, »ö»Sl ré>ák IWmiltör báltól, »Kf\|Heménvok« Kampelen Farkastól, »Éjjel nappal* Alik\'lor OyntáiAl. Hoazoayi Gyllrgy, iPálmalombok* ctmO, 20 versből állá füzste sokkal kevesebb, mintsem abból a aztrtő kőitől tehetség! meg tudnánk merni. Haniulatistjea, csinos költemények, kár VIlmoB etátmár állánfogl<tláa Tranuvanl klrdtnben HtHm január 8. (A „Pintet Cofrenpondenz" távirata.) Sir V. IjatotUu berlini angol nagykövei it htrteg HohtnloKe kitt folyt irteketitnek at at tftinyti* felvildgotitdt lett at eredménye, Kogy a iitmét birodalom Trantvaal állam /Ugg»tlenrij;it Cttintin pártosa t hogy Vilmát etáttárnak rtakit t/ma layalis 4e megmádh katlan tzdndilitínfl. lehet ttitf, mely tterint a Uki fe.nlartám inbkiben fStíÚmfikSi\' Ifitil közbelépni], melyet minden eivilitdlt nemzet MMóMik Urán, de kell m hogy meyvidelmet-zen nipjogelltmi kfíbniwk «/■!», wriitT pl. Jamettm iwpedtotdjp, Asm lehetetlen s kir-fléiben 9 tömét bfnnlntmi/mlifikdnok Angliával nemben ellentéget imgu utak bordttágtalan szándékáról it betiilni. SalitbHry matyitin-nalc HaUjeld gráf londoni német nagykövet előtt tett Mtolmí ngibtkraatairál érkezett jelentitek tterint egyriezt at angol kormány hivatalon nyilatbuatai it nndhnMlyai, mátrittl Vilmoe CJirfMrfP üllfisfóglfit&fa kád vitemfnytBíritek keletkeiitit nem lehet indokolni, avagy várni, IMaerte von tílokfad,a dHafrikai kíittárm- egyél) ijetbesséÍÓse](n fttvesy J"S»éRÓI, „Növel lak\'* ttyörkftnyl Ktroytói, „Kisebb töriénsttk" (i-irtl Mésee\'fll, „Egy earrier tOr<énate" Milkó leWortét, a „Fala" 14 elbessélée JakabörtOmnt, „Klbo^sélásak a róiiiai világból" Hampelné Patssky PiilIXenátó1. „Hetedhét or-ságbél" Riuiencky Kálmánaétk írtekeséssket és tSrtéaelmi mua^ákat írtak : Vldlet Oyola, aki Mindssenty tSedeoorél in, Haékely Alsd.r Arany J. Tolditárét. „Dráma és sainpad\' irta Hevesi Sándor, „Vörösmarty rnlat nyelvét!1 dr. Ki-s Krnotoi, „A k<tgy oly kavéa, .ViHéki kbiiOk album, oa\|m\|gyr<aekl ueretet Petoí kottásiatébaa" Kuprecbt árpád al»U Kovács Zs. és Hárosy Árpád os»»»gyUjtiiii ték a vidék kiválóbb kMiAinek ls\|kiválóbh kél töményeit. Rftvidea vágntttak a költőkkel, moet bntél ilak ssintén csak rövidén, aehogy aa olvasé kSt3neé\| anatkossék — t próaat írókról. Ktek kö«t első sorban ia Mlkssálh Kálmán domtakl, aki aalatéa a mait évbea adta ki hárooi igen mataitab) a kiváló sxellemeeoéggel irt mankájál; •Beutereo ostromát, •Ntgyságot Kalángby Menyhért orsa. képviteló élete ée visaúhlagságos kalandjait, éa a Saeal Péter esernyője eimti.j Benádsk Elek * A ailv könyve,* >Eaer óvj meseköltése,* .Katalin\' és a .Kismama könyve oinfl érdeket éa satybÓl jött meleg bangón mág-Irt mQveivol gásdsgitotta mult évi irodalmunkat. Tóth Béla, lelejthetetlen kftltönk Tóth Kálmán üa, ki legkivált török históriáival ttóra-kottatu a pubTikamot, igen tehát lába vágta fejszéjét, Összegyűjtötte a legismertebb saá\'ló igéket s megmagyarázta aiokaak eredetét át kiadta ,8éjról-etájra* eimQ könyvében, Hock János .Vigasstsláaok* ciaa slstt oly igen szép, valóban snvet, lelket aeme4tú müvet Írt, bogy arról csakis a legnagyobb oiceérettei \| alélhatunk. A novellák kttat kiváló helyei foglal el Aaibrts Zoltán „Nieive pusatnláaa és albexaélések" cimO gytt\|(éinényé, azután „A gordiusi e«om>V\' és\| AlaiottOl. „Sitbadaágbsroank a dákó-román tórák-vésak" irta Jane-ó Bsaadtk, „A matysraág kelsiketéso" Vámbéri Armiaiól. — A« „Oitkon" kiadáaában meueleat „Milleaiumi történélek" 10 kötetes aaty munkából hámm kötet. ilefejeaést nyert aa Athenseum képes irodalomtörténete, melyet Beöthy 7.»lt saerkeaztetl; eHeaben „A szabadságharc története" (Iranaa Uyörgy caerkeeatáaébaa még egyre folytatódik. Két szépirodalmi lap indult meg a mult évben, ezek ! ,,U) idők" aiarteaati Iterosag Faraea, és a „Magyar lányok," melya^k aaerkestlOje Tutaak Anna. Igen nagy aikert áa általánoa tetszést nyert míad két lap, melyeknek mindenki szép jövöl jósol, Ks még pár szét a asinmDirodalomról. Mint legkiválóbbak falemlitáare méltók: „A Záehj oaalád" történeti dráma, Irta Abonyi Árpád, „Pra Giröiamo" idegenben jálsaó szomorújáték, Somló Sándortól, „álkibiadoea" tragédia, irta Koróda Pá<, éa „Kiavároai nagytágok", vígjáték (tabányi Árpádtól. Altalanee ievodolmi pétadő fejébea flaetoadö: a) a földbirtokra, a háabár ala saó baibii lókra, la folyó évre kivoáotá állami agyaaw tdonab és \| ÍOldlabsrmfstaaitéai járulékaik 90 uluükl; b) a hátosalályadó alá esÖ hszblrtokra a tofgé evre kivetett állami egyenea adéeak at toldte-hormeataaiieai járuléknak éO saáaalékk j e) végBI as idatglenea adómanlaatég kedvoa-tnértyébeh leazsettsuHWé ea bázhirlosaát 10% ason öassog után, mely aa itietö (öld- vagy Ma-birtokra állami adö és teldtab-rmvntealtéi járulék cimée a folyó évre klvellaieU volna,- ha a iöld-vagy báibiriok adómaelaa n«m ieáá »aina, lA. kölosönnfl torkoll baa- ás I0ldtulajdj>noa«k< aak at 1B81 XLVÍ. L-e. 18. \|-a által aa a ked\'aeméay adatolt, hegy aj a Idld- és háabirtoknak általánoa Jttvedahai pótudójából levonandó aa Illető tulsjdonost bo-keblaaes által la tarhold köleaön után aa adőévat mogelöaö év véteig tényleg le nom reveti tiiié* maradék egy évi kamatainak 10 aaáaaláka; foltéve, hogy a tőkével kamatok ia vannak békébe- I wffé; . b) hilelütlettel foglalkozó páaslaiéaattől felvett ée bizonyos évek aiait lOriaaataadü küloHönók áví kamatának változatlanul a lörleaatéai Idő egéea tartamára vétetik ason öeeeej. mely akiit váayb«a inégtliapliott ktmslláli aserínt a köloaön írott tőke után egy evre esik; ha a kotesöo iörlo»stéae nőm at \|v első napján, hanem Óvköaben veaal kezdetét, a törlesztési Idő eiiö áa utolsó évében aa evi kamaiuak osak aránylagos része vehető oeáwitáaba as adóköteles )0vedelem mtfeliapi--tastast. A tolok könyvi Ipg bnkeblezelt közadók és ktnos* tari bérhátraiékok atán járó kámatok nem kepe-sik-levonás tárgyát. (1888; XLVI. t.-ö. 18. J.) As a) alatti beketdésben foglalt intézkmieabal világosan kiittnik, hogy a tavonaa alapiti tépeti aa az évi kamatoasMa, msly aa adóévet iaeg> előad év vegén fan maradt lokoinaradák után jár. 11* tokét vaiatnoly földbirtokos IW^A. évi jaauar hóban 100.000 Irtot vau fel magánkiielttaAnél aa ebből ugyanasou évi deoember bo 16-ig aOQOO Irtot viiaaatiieioii, a levunás alapját at \|nM, évrd at 181)5, évi deoember hó vegén lenmaradt 40.000 frmyi lökemaradék ávl kamatjának 10 tzásaléka togfa képesei. Ü< az ol\|áráa azonban oeupáa a) alatti be-kozdéabeu említett* köaönséges kÖieaOnökre ve-aaikoaik, mart eabktOl a kö aoönöktöl a »á og intesotokUll lelvett törle-atéti kötoattnök a b> alatti bekasdéaboa vi\'ázoatn megkaiőebtoioteak, Dgyaait hiiélOiialakkal tuglalkoeó páeeieláae-tektőt lelvett koioaöaAkre náav* as áluláooa jd-vadelmi pAtadó kmaámliaaanál; aa) a b.aonyoo evek alatt tArleaaloadO kAI-oaöaAk évi kamtiana< váltósatlaaal a torieaatéai idő egáaa tartamára vétetik ai aa óaaieg, mely a kötvényben macállapitott ksmaitab tterint a kAlooön veit tőke eiáa egy ávre eeik; bb) a ko.ooöa után nem a megelOtö, hanem a tolyó evre \|árA kamatnak 10/(-a veendő tekintetve, a így a levonás kedvezménye ttokra a kölcsönökre ia alkalmasain dó, melyek at adóév folyamán keletkeztek.) 1M81: 41. 187. P. M. K., 1891; 13. P. K.) Itt matiagyoiietik, hogy ezen, aa általános jövedelmi poiadóaál számításba veendő kamat alatt értendő as aa öassog, mely aa eredetileg kölosön vett tőkeöasteg után a pánsintézet által kflllitott wvénybea meghltároaott kamatláb aserínt kamat fejében fizettetik, aUeaboa aa evi lörleaatéai összegből a tőketarioaáa apassiáaáre, valamint a kaacUM költségekre lordított Aaaaog Mindezekből láthfttjnk hogy ha sok bsszoala <. . , , -.„ ^ ^ ,, , la. munkával k.l\|«t ,, taUlkoanank a, «fegf^jgÖ I évben, Káért mégis találtunk müvekre ia. komoly ét liMiea képezheti. (IMI i ll.\'P. K) A vallomáe aa adóév ianuár hó 1-31-ike köaólii időben adaedó b» a kőaaégi elöljáródnál (várost adóhivatalnál). Nagy-Kanizsa, vasárnap M batáridő lejárta niáa és jeleiül február hó lfing érkeső vallomásul ja 1895. május hó 3 án kall ét i Pénsügyi Köílöoy- 18. námáUa megjeleat 81.090. ssáma rendelet szerint, már csak igssoitsi kérvény utján és abbaa as esetben lúgnak figyelembe vétetni, ha bitelérdemlöleg igazoltatik^ bogy a késedelem elbáriihailsn aka-dily. ■itlIWÍént; ttbraár.hó íVike mán be-ayajiott vallomások pedig figyelembe neaf vételnek. A benyújtott vallomásról elismervény adslik. mely a vallomás kellO IdObéB benyomásának igs-zoláaul szolgál. ■ \' ; ■ ■ i glidtail lássuk ■ li) ilirti liáisááslist emKielt eeeiek, mert aiok ss adósók, a kik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások b nyuj-lására kiiBiótt határidő letelte után V\|\|amely pémuniésetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék kőlesőnyt vestqek; fel, jogoeitvák a felvett kölceönaek telekkönyvi bekebeietését igssoió és a bekebelezés meglörtémet >követő 30 nsp alatt beayujdaodó vallomás alapján, a rajok, as ss sdósság felvétele élűit kivetett általános pót sdó ■frrfr\'t\'1 Myiki\'tt\'1 rr FriWn >lr pémfigyigssgatóságnál kérni. Kelt Zala-Egersssgea, 1895. évi dec. 81. Magyar Itir. pénzigyigazgatMg. lllrdetmésy Zala. 4. szám. (X. lap.) 1SN. jauuár hó lt-4a arányban van a beruházás-értékével ét igy a hitelengedélyezés csak megbiztutlan alapra lám tártjában. As 1896. január bó 16-ig a tókekamat és____ jtfadékárió alá ssa j6wdelinekir,~Bnrzókat él- kifizető őstermelésnek egy nagy vesd egyén vsgy erkölcsi stemély bevallani kö- bu^nyafekukonEa-teldnek has* kamatok alán járó adói egyidejfileg beasolgál tatni; jogosítva vannak azoaban arra, bogy. ezt aa adót-a kifizetett vagy tőkébe* irt kamatokból \' ><• visssaisrthassák. ItiUal- , , JM, , , A tükekamat- ét járadékodé az adiétt+gtUzS\\ A magyar agrár- és járadékbank a bor-étbtn élvezett kamat- ár jdradikjöwiekm után termelés regenerálása céljából alapíttatott (jMáxWasfttjj, atlSSft. M adMalés alá ai\|--A1 BanF"jelzálogkÖlraörit engedélyez a ^ tírf"" kamal Mndik) iö-d1" I vesszőültetvények, munkáltatás, rigolizáUs A tőkekamat- és járadékadó as adóköteles 63 f^Egatós költségei erqéig. ffl i\|t..HA uictózkodáM t-ijf vettetik H "--—Ezek a kölcsönök auertfit, amin! szövetei tíktkamat és járadékodé afé tnrtaqi jómk llrrrrti ktlilk, Ingj sTilrtfci knt-ár, vagy. magáno-hm T&ttföösíttaS va^tMtan bmondátónak soknak engedélyeztetnek, 4f, százal&lóF Hrwtga i-o annyi, m,nt a* az WóSsmp mely emelkedő kamatozás mellett sdstnak Igei a kincstár msykdrosillatolt. KárSttzegnek vétetik az az összeg, melyet a köztidók Idmtétért a lörrény szeHnt\' illetéket köztqek (halitágoki jog-érvénytítn megállapítottak, Ha ez az ösxzeg non ludatik, a bírság 1 - 600 forint. Kell~Zsls-Egers»g, 1895. évi dsc. hó 3L M. kir. pénzügyigozgatitág regenerálása. Az 1805; évi gazdasági kongresszus leg-_ fontosabb programmpontjainak egyjke és a magyar mezőgazdák azóta különféleálakban felmerült egyik követelése a fillrncéra áltál -elpüszfitott szfflölc sürgősen gfokságés rr A^j amrlylim nlé-wt és generálása volt A nemzeti gazdaságnak, és 2o év alatt visszafizetendők. A visszafizetés oly módon történik, hogy az\' első öt esztendő alatt sem kamat-, sem tőketörlesztés nem teljesítendő. A hatodik esztendő után, tehát akkor, mikor a szőlők jövedelme már állandósítva és biztosítva van, kezdődik a fizetési bötel»ietts% Ez a törlesztési módozat maga biztosítja az egész áldásos akció sikerét A hitelvevő megkapja a teljes, hitelasatt összeget minden néven nevezendő levonás nélkül Sem költségeket, sem árfolyam veszteségeket nam azabad felszámítani. A hitát egy bizottság ti gaza •rmelésneK egy nagy és jövő delmes forrása, 300000 hold szőlő hever évek óta parlagon, yagyritkább esetekben szavazattál bir a pénzügyi és a földmivelési a-magát oly jól \| minisittrimn agy-egymeg-bizott)á"l«~a ÍJSHtT képviselőin kivQ], megvan tehát a kezeaaég arra névé, hogy a szőlőmüvelő lakosság érdekei minden irányban meg lettnek védve. - A-kölcsön biztosítására egy biztosítéki adó, valamiért áyilvánoa >zát^árakOleleaelt n&lható. \'gsQ millióra tehető vagyon veszott alnp fog létesittetm; Ifr egy évi iQileazifrl vállálsiók és egylelek sdéja áltat közvetve vagy \| el és sem ut, sem mód nem volt e kolos-,......... köavetleattl aem érintetik; képesikjelesfil: mind- szálís veszteség pótlására. _ ______;__________ síuu ksiuatuk, OHillékók és jutsiékot, melyeket) A kalföldi borok ,behozatala Magyaror- ^á^i^a^"^ ^ egy borkiviteli államba, az utolsó a) bel- vagy kBlföldrdl lolyó életjáradékokból, években ijesztő méretfket öltött és Tokaj, özvegyi ellátásból vagy rokonUgi évi járadékból; Ménes, Eger, Balatqg-vit^k stb. szőlői a á)Ttési. vsgy jslaáloggsl biztosított TSiy egy- lsehnrrnirt^hh jmTTt^ i?fp#rmiTTafTáF V"" »1Óklevelekre, v4ltók« vacr bármiMmö 1 A pénzügyminiszterrel egyetértésben Da-kötvényekre, bel- vsgy kOlfö\'dön kőesőn sdotlJ. .r, t ,, w• •• . továbbá bitbisomáayif cssládi és alapítványi W- i^\'. ^ földművelésügyi miniszter a k^böl; képviselőház elé terjesztett egy törvényja- e) belföldi birtokkal összekötött, s löldsdó vaslatot, melynek célja a szőlők felújítását\' - tárgyát aem képező, dologi jogosítványokból; [a legrövidebb idő alatt biztosan keresztül-J)-WllSÍan lek vő iöŰ- vagy báibirtokból,vinn; h a termelönek mindazt rendelke- ipari, kereskedelmi, s bármi neveset alait ér- >____.. • _i.._ . laudó kBllflldi léatvényekbai, -lélif uh.uUuil tiéllltJt OBI 1) ts állsm vagy I üz pedig első sorban : a legjobb eljárás /) törvényhatóságok által kibocsátott s külön\' gyakori oktatása, továbbá az ültetvények törvények által adómentesség kedvesményében ] és a nélkülözhetlen befektetési töke beszer-aem réaaesitelt kötvényekből hus; végre 2ése. jo^u^í i A « § intézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és Az ültetvények, nemesített szőlővessző: miadsion intézeteknél, melyekkel laksrékpéns-1 beszerzése. Báró Bánfly miniszterelnök és lári üzlet van öeazekötve, ulalványok, betéti könyvek éa egyéb bet éti okmányok vegy folyó. számla mellett gyümölosösés tágéit elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. As edósók s vallomás beadásinak kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel. a) A lentebb emliieil msgysr állsmtótvények; b) aa adámeniességbsn, asm résseeilett elsőbbségi kötvények ksmsiai; e) nyilvános ssámadáara kötelezett vállalatok éa agyletek által felveit éa jelaálogilag bialusi-totl lökék ksmstsi. As esee ksmstok után járó lökekamal adó és pedig aa a) alattiak után a kilhető állami péns-lár, a h) és e) alattiak után s Urnátokat kifizető társulat ss Hltiö kamaiélveiönek rovására vonja le, a aa illető kir. adóhivatalba ssolgálisija be. A páazinléaateknél elbelyessi\', lentebb g) alalt emiilelt tőkékből lolyó jövedelmet esen tőkék birtokosai szintén asm tsrioznsk adó alá bével lani. Ellenben a péDtintéutrk kötelesek esen kamat-jtvedelem össsegét és pedig: 0) s kifizetett ksmstok össsbgéi évnegyeden-kint, minden év márcins, jaoius, szeptember (e december havának utolaó napján : ») a tökáaiistk ksmstok ösuegét iéléveakint, minden év január éa ju\'iua havának uiolsónap-jáa a kir. adóhivataliak kimn\'eini és aa eset két szakminisztere körültekintésére mutat az, hogy ez a kérdés sem technikájáneg oldása tékintetében^em az állam által rendelkezésre bocsátandó anyagi eszközökre vonatkozólag nehézségekbe nem ütközik. És nem szenved kétséget, hogy az állami ültetvénytelepek, valamint az állam által támogatott magán venyigetenyésztés oly anyagot fognak teremteni, amely sem minőség, sém ár tekintetében mi kívánni valót sem hagy fenn. Miután azonban a, törvényjavaslatban nem arról van szó, hogy uj szőlők alkottassanak, vagy a síksági és homoki tenyésztés tekintetében uj irányok létesíttessenek, hanem arról, hogy a régi tokaji, balatonvidéki, egri, budai, aradi, ménesi stb. borvidékek felújíttassanak $ ismét termő-képessé tétessenek, — a legnagyobb nehézségek egyike az erre szükséges tőkék előteremtése volt anélkül, hogy az állaiti kénytelen legyen erejét meghaladó áldozatokat hozni. Az elpusztult szőlőhegyekre jelzálogkölcsönt nem akartak engedélyezni, mert a szőlők nél a föld értéke rendkívül kedvezőtlen kvótából áll, melyet a kölcsön vevőnek a hitel engedélyezésénél kell teljesítenie. Ezt az alapot az állam a szükséghez képest kiegészíti. * A szőlők regenerálása a kormány szak-emberéinek Qktatásá meUettttrtfnik, a törlesztési részletek beszedését az illetékes adóhivatal végzi. Az állam a kibocsátandó címletek számára nemcsak a pupillárís biztosságát, hanem teljes adómentességet ia engedélyez.— Ezekből látható, hogy at állam az sgrán és járadékbankot az egyik legfontosabb nemzetgazdasági leiadat számára megnyerte s mind a ketten biztosak lehetnek a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság minden mellékgondolattól ment elismerésére. Most már a törvényhozás feladata ezt a nagy müvet befejezni s a vonatkozó törvényjavaslatot amily gyorsan csak lehet, letárgyalni, hogy a kormány* végre hozzáfoghasson az oly várvavárt és sürgősen szükségessé lett regenerálás munkájához. A „Zulu" Január li-án naptára: Február A • Kossuth Lajos ssztáliársaság> mulatsága. l9én:A tTársasKör rendes közgy. I én: A »Nagy-kanitaaiáltalánosmun 6-én: 8-án: 16-én: káaképiő egyl.» jelaei eslélye. te távírók ■ Postások As lsr. vigalma A .Társas-Kör. jótékony bálja ■nlilsága nőegylet< HÍREK. . — A váaár jitedelmti A nagykaaíaaal Ktrmtény jótékony ASegylet január 6én isrtoit vigalmán befolyt; .gyűjtésből . . . írt 186.90 Belepi dijakból. . , 166.— Felülfiieléeekböl . , 146,20 elárusítóit cikkekért . 682.60 össsesen fri ÍWIH.M . 478.49 kiadóit , a tiszta tövedel* 664.71 / V Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 4. szára. (4 lap.) 1896. január hó 18-én "\'— Kakat TakodalooT Fltthif Ignác közH 10 éráig tartott saakadailaaal. Ohmom 70 ilaisir Uitieletben álló borkereikrdő, a dél zalai laka- panaszos ügyre vonatkozólag kellelt a vizsgálat-Tttpénzttr irazgiiót»g4ntk lagjt és neje izlrtrtbálr kltérfesikídirfr. vége tr tett, ^hogy a Onftr Jjzefin e hó 9-én Ölték meg boldog bé-1 jegyző beadta lemondását,\' mit a lőtzolgabiró el-l eaaaágok 25-ik évfordulóé ti At ézflsi Itkoailmi I fogadott a nyomban meglelte at intézkedéseket. Ünnepségnek, mely a rokonok éa löib jó barát — KarAetemyl pátalerjkték. A le lenjei I körében folyt le, kitoagisló pontját tton körfii-! rom, kath. iskola nővennékti tanítóik ét bitók-tttoy képezte, bogy a jubiláló féri a/alól éa tt tatájuk vezetése alatt IŐ96. évi • dto. hó 4. 211. i teletég édei atyjVkítünö tgéttségbeo rétitve-1éa \'<11 én „Karácionyi pásztorjáték"-ot rendeztek, betttk gyermekeik ezen örömünnepén. melynek innia jrtvedtmt a tzegénytortu iskolás — Pealáaak éa lávlrék \'nralataAga. A gyermekek folrubázáaára leit fordítva- Fflülfi- j nkaoixtai putta- ét távíró tiat»knr~ée«iö»őive J setni szíveskedtek: flrdlAndrátay Aladár 10 frt.j aa eddigi muialaigtivel ólért tiktr átltol /eérwdr 18ehuiidt Emil (PAU) 8 üt, Ü\'ilipiclt János Z Irt. \| Ad 5 én iámét megtartja a wokátot hám- mi~j Ztkál Gyula 1 In 60 ikr.; Laakovits Pereim. Uitlgát, mtly bizonyára méltó Itat elődjeiben j dr. Ctampe»z Kálmán, j Málta János, T«máa — Héazuaég. Fényei há/airtgki\'lea volt l Gyula, FreyTtg Géza, Szikoisy Aladár, jSa&yeg-imint rendes tudotiiénk iijt — Perlikon,[gyártó Mór p\'tb. Szepe\'ittk 1—1 frt, Slrasser 1890. január 4-éo, a mikor it dr. Sekula Ágost Juliska k. a., Rozii latfan, Povita Kajszi, ipolyiági kir. aliigy\'éiz, volt perlaki kir. tlbiró, Aalinger Amália, 60—50 kr., Vajda Adolf 30 kr., vetette az snyikötyvvi/etö tlé Grési Alaios Léboer, Sohmidt Jánosi Ssigetbi, Himfy Lajos, perlaki eiűkelő Ügyvéd szép ét ktdvei Irányát; 20—20 kr., Ni N., 10 kr; A szegény gyermekek NYÍLTTÉRI Metjem daaaaaatak M hrttl lé fcriit SS krif méterenként — valtaült fekat-, fakír után HaaaaUrt-ealy.a .\'ifi krtól 14 Írt-46 krif ■turan-kéit liaa. csjkoa, kockiiotl, mintázott, damaszt itk. i (mintegy 140 UlúaM6 minősig, 2000 kain ét aia-\'iaalkaa stfc a aegieúilalt ára pWltt. >S natiB-laaan a kiskút atáUitva mintákat postafordultával kilé: IlenueberK u (aa. ét kir. odvtri aaiUité) ■eljaaac/tra UriakkM MjeiW eiawu ta-vaiakrs 10 km, levelet! tasakra u km kályaf ra-—taaataaaá^JIm^poata-. -aan elinU-tletnek, 6 Irmát A díszes náiznép — mint temp omba menet ttokét — bosszú kocsisorban vonult a polgári bitóaágbop, bot a sOrOtn lefátyoloióit • ■yrtai konorttval- ékeiltelt menyasszony_a nagy számban megjelenő tlőkelő közönség közölt méltó felüliéit keltett. A háttatág-kötésnél tanukképpen Zitgier Kálmán ctákiornyai kir. közjtgyxö éa liréss Károly lóldbiiüjkoi, a asanyaaiaoay rokonai iitn\'peliek. A-házasság" kölést reggelig tarló fényei lakoma; köretté, mely ■Ikait\'Wial f"fbt.n»-..XA\|.l. f^Hö.jöntök ini.firial- "fos Indóait/mk írja: finnriitlinaág áldozata. lelt taki k\'iatsiutnrl" -rdogságot\' Inván! n déréit fiatal párnak. At egyházi egybekelésre a flatal ntvében az összes taivét pártolóknak ti ntoa nyilvánítja kösiönelét a rendenöaég. — Klveaaett nyakék. Folyó hó 6 én éjjel Polgári Egylet d\|ialcrmében megtartott kar. nőegylet! mulatság alkalmával elveszeit egy eiQ>t keretekbe fogúit gyémántokból álló lojétdtd alakn nyakék. A becsületet találó adja át a kapitányi hivatalnál, hol részére 20 frt jutalom biztosit ta vatn— — kaétf érgezéa.. Uinolttztolgyyrgyr ran Or. Felelős szerkesztő: LéKI KM 1 Laptulajdonoi ét kiadó : riiCHKL r 0 l á r. Í737 ik. 696. 8 l-l Árverési hirdetmény. A ktenyei kir. jarátbiróaig mini tclekküny.ii kttótág ktttltirté leszi, fiogy <t lelenjrfi taktrek- L hé tt-áw éjjel Maetek Jézaet bwsiii lakul Ifi (fíht\'lrnik Gyergyák Márion Mei lakot illem éves ntje. Este lefekvés előli thálnazob ul nnl-juo frt tőke tűnek 1894 lugnatiut 7-tdl \|áró 8, hoAJikamaiaLJá trt-fifi Jtr., per, 10 itt 40 kr. végre pár üámap Zágrábba, a protestáns leikéit elé \| gtló kamarába izzó paraziat hel^stejt tl utazón, t mennyrtren. régyn1nnatli( ígíu a klBMT Íiuiélf\|W\|ék; á klliib l> a/éngbi atThtjUka kérelmi 6 frt Í0 kr, egy- asszonyt megölte., térje padig oly roas/nl lett, hogy ennek következtében súlyos betegen fekszik forogván fenn, a perlaki kaUtolikui háti áldásban nem részesíthette őket psp . — Mtláltiái. Méiyré-ivétlel vet ttk ■ hírt, Érdekés a ilologbin hi, bogy a nép nem bisii hogy Séidl JöVief cs. éi kir. 48-ik gyakigttrtd !t ilénétég pérgű^lái. hanem azt állitjt, hogy btlt Pozsonyban tlfömásnsó százados ifjú neje rossz szellemek fnjjotitk meg. dslitrsulat, szuntlnitoii és vuárnap est« hang\' ! veratnyt átl tt . Korona\' náiod éttér méhen. a«ai Szigjdiz Ükeik, o>hí/irtökno hujualhan — l>el aalélyelii A LtteftMéle jónevü nrei - htByf.— rr.- — A aigjkaalual álialáati mun káaképié egj rsfllit kebeléből alakult yi-4alomrendezŐ biaotii-ág lolyó évi február hó-l-én a ^Po\'gári-Egylet* díszti-rméhen saját könyviftr* DiVat lailésliás Tavast, nyári idényre .- . 7 i ... i . i- . ,„, 1896. Heimtberg O. elismert telyem gyára Ztt- alapja javára tóték.inyot u zártkörű jtlnwz-MlI rjc\|,bfn lleiünk .. m^.né, \| ajmitau Mulnnll alti aaatM Aluaa lat — á 1 ——^agm-féleé^— - . - --------—_-_ rannát Btlép\'i dij Iirt-Wyfnkint 1 knr. Csnlad-jegy (3 személyre) ii kor. 40 Bl ér. FeltilfUoié-■ék tekintve a jótékony célt, köszönettel fogadtattak ét birapiítg nyugtásúinak. Kezdete tsie 8 órakor. — Feltl kereak. lakelámk. A jtltn lavstsi idényre ismét a Tafttt selyem as e;ső helyet logltlja el, úgymint catzot éa kootkázoif selyem, továbbá Chiliéi kfilőnböiö miiilázatbin, két, \'bárom t többféle ttintietbén — melyből Párit ét London legnagyobb divatíizleiei május hóig megrendeléseit lette — jele lehAt,. hpgy aa. lárgyáláti U 9 frt Ö6\'kr. osuttsli költségek iránti végrehajtási ágyében a nagykttnizaiti kir. lörvtnyisék (a letenyei kit jtrátblróaág) terttltién fekvő béiciftl u. tkvbenA I 1—6 éi 9. toru. i. felvett Ingitiaaok éa a 1\| h. r. at. Ingatlanon levő 80 nép sorszámú hátnak Gytr-gyék Mártom tlleiő 6W frtra ImisUlt része- IMNL Ja tt tt« r ir* W. b a pJ * a «. 10 éreker a bécl kCraég bíró házánál dr. Cieirpeiz Kálmán Itttayai likat. Itlpecaat. Ugy.vMf yugy. helyelleae, kAilirjütiéiei iiyiliiuiu ttiiiéaaa HadklAt fog. Kikiáltási ár a lentebb kitelt bectér. iakoiat. it--^lejétől--togva — miat ol.itúiuk is\|öil? idéoyr\'e is divatul megmiradmk ; továbbá bizonyára tudják - akOzépkereikedelini Iskolákj ,Qt\|itt,h JuezUrott -telyem, a melyek már a vita- ét tSzoktatáitigyf mtoltzerl rtndéléré szerint tálső kornk islcoták névéit ■nrrnnlrrk t kBlónbtisö b divitu mini ilyenek a kir. tanlolUgyelőségek hitásköré-bdl kllwii főigttgaiók hiiatkörébt hélyrzietiek át A nagykanizsai lalsö karesk. iskolára nézve a főigazgató teendőkkel ár. Kínig mllegy elemi tanárt bia\'a mrg a ininiszter, ki — tmiot mngbithaló forrásból értesUlUnk — titgy szak avaiottaággil és lelkiismereleiséggel felel tneg leladtiánik, s az lakolt szellemének ellenőrsété-ben ét htlyta irányzatában\' a legapróbb részletekre ét moiitnttokra ja kiterjeszkedik. At intései igazgatóságé ól e óéiból minden irányiban alapos iniormiiciót kér időről időre s azokhoz képest tttsi meg aa eaetleg szükségesnek nu-taikoaó intézkedésekel. Legutóbb a minisztériumtól aa 0 utjftn visszaérkeztek a tivtlyiéjeti. tégi vizsgáiul irásbeii dnlgtizalui, melyerra vu-natkoaóltg — mivel t miuiialeriumból megjegyzés nélkül érkt/tek It t igy ott megelégedétsrl fogadták — elismerését lej este ki. — Saldé kénlip Az ott\'ág uidó bitköz-légeinek tlOljárti január 5-én tartott U\'é»ökbeu elfogidták itt az indítványt bogy tjijd.ó-M erpeió tmlékért alapítvány Ittníitessék, a mely nez a kamataiból tttgény hitközségeket támogat\' aik, kót\|ótékonitági é» ItöimUvelodéai iniéimé nyéket létesitnek ta /tltlttttti külúnbifg nélkül mozdítják elő az <>rs<ág kuliura ia küzjotékóny\'\' sági érdtkéii. At első adakotók egyike gtltei OiUmanii Vilmos kir. tanácsos volt, ki éldotat-kéaiaegének isméi fényes jtlét sno gáltttti atta1, bogy az tmliltn célra 10 UOO frini adomáuyototi. - Lémoadoll Jrgj té A aoirogyiuiháldi jegyző — iminl Ispuiikat\'lMéaitlk w< lemoadoit állásáról. Kioskovioh Lajoa asurgói llisto giblró legutóbb vizsgálatot tartóit nála. A vizégálnt -úgy tátiiik — nagyuo behitóah történt, inert d. \'». 10 órától ^déli I éréig éa délntán 2 órától ette I Oai Nádor gyögytzertára Bpetln, Váci kőrút 17. \| nál iogvt-a valódi wbottia nini ititzóltg vesiitik. Dumáit ki-ebb ét mgyobb foganaihan, virággal ét t\'akokkal ntgyobb megrendelések lellek téve, úgymint Állati éa Tufitt,«lap leketé, fehér éa különböző itinekben. Oiaarnháboa ,Muiret Vrtouri\' a mi it Irgelkéayeitelettebb szemnek ia feltűnően lebilinoseiö legújabb itövés, pár évtn ál a hatalom-he\'yét fogja elfoglalni, annál it inkább, mivtl redözeie t bártonybos hisonló logimia, mi at ittneri ,Moire anliqiu\'-nél leuimikép lem jöhet eő, mindetek daciára at ár Moiru Vtlour-nál nem uitgatabb. Mer-veillfux ét Sorait ttővéall selyemből alig mrg-■mll\'ésre méltók a. megrendelések ; de elltnbtn a rég tlitmert nynmttollitlytm Fantard elragtdó ttin ét uiinlátHibsn megjelent; fóbnyire Cltinai és Ónom Ntnkin mintául, ugyiiinle kitebb tlnkok ét virágokkal. Az at bélét selyem .Sloirtt modemé\' minden ttiuben lest kéaaiive éa ália-lános bangadáira talál, mivel ■ pótolja aa éktlőtl aiükiéglendő btlbélést it: a 8ergt Fiillt vtgy lói/Ar növel; utóbbi égésién elesik mivtl \| , Moirrr modrrnr" clpgetld)l ketrény. Uj ttlnek : attt kiemelendő uintktt nem jegye/belünk, mivel egya/inU selyem szövet igen ctekély mértékben lelt megrendelve; ezekhez n veszélyes • Ombrei selyem isméi divatul jő lel, a mi csak tgy idénf tariaitiáig fog uralkodui. — Köbégés, rikidltég ét thtydlkúioddiHdl I melegen tjánljnk I, olvttóink ügyeimébe Egger ilijjatiílmazoll bliioa btiáiu mellpaai>illáii, I Kapbitó 95 ét 60 krot eredeti dohotokbtn tmV-dtn gyógyszertárban éa nevesobb gyógy-fűirer-üzletben. F4- ét Msétküldéii rtktár Egger A. Árverezni kívánók tartótnak a beosár 10* ( ál kóagpénsben vagy óvadékképet papírban a kiküldőit kezébea letenni. Vevő kötelei a vételért bárom egyenlő réaa» leiben, még. padig i ta alaőt ta átw4» jogbrőrti emelkedésétől számítandó 1 hónap tlttl, — a másodikat- ugyamHóht hónap atatt, —^a bar-winrh llflflteflllitfltiáj I madikat—ugyanattól 8 hónap alatt, mindén ititzóltg oi-legyes részlet után az árverés nipjáiofttámiiiadó 6•/, kamatokkal együtt az árvtréti fellételekben meghatározott helyen ét módoaatok szerint lefizetni. Kell Lotonyén, a kir. jbság mini taltkkönyvi hatóságnál 189ö. 4ti november hó IS én. Nunkovloa, kir. al\|biri A „Korona" szálloda éttermében Mt uombaton t hó II éa ét vniraap jao. II én 1 3 Nl ét 2 férfi tagból Allö tiroli éiltirulit HANOVEB8ENTT tart Belépti díj 40 kr. - Kezdete I órakor. SARG ollimart ailktlMkaUaa fof tisxtitisier • sok MILLIÓ "tzor klprébili él Mitoi, hgirvMlIig i\|áaiva lf\|t» tat* nétiágta éaastpfagah fiqMi Mh Mindenütt kapható Nagy-Kanina, "Wisámip. Korcsolyák bámulatos olcsó átbaa eMŰdi IgTiá,cz különlegességek kereskedésében KBSETHEITEW kaphaUh. s iSpalslM ele>»«r» Egy pár valédi angol áfcélozolt ~korcei>tya 80 kr. Eredeti kalllax kerewije legjobb mmőségtl acélból any gyermekeknek mini felsői leknek, legjobban uján Iható. Párja 98 kr. —:. - Kwlfti Piemto ksrewl;. Legeé.\'saer&bb iierketetiel; minden cipflltftt huku nélkfll alkal-- — maiUiU PifJi 1 forint 40 toy- -;......••-.- -\' -\' Kreaeil Hercur-llalllax kereolja. Egyuerfl, könnyen kezelhető, jobb- es balfelé egy szerre mükftdö azerkeaettel; — kényelmes kim»U«4nl I(>g" pfgyn» ajtnlhaiA ül„ . Párja 1 tortnt 60 kr Az árak bármely nagyiágban értetnek. — Korcsolyák rendelésénél a ozlpö talphossza kéretik. Valódi irtai (alaaekalk (aárcrófik) ttrak ré«aar« I Irt Afí kr hő nyeli r-szérs I frt gf) kr. Megrendsléaakaét a cipőtalp bosszúság iceatifitarekhen kéretik. Kar rlr sagal kalyaMr kaalfl arak réaaéra SS kr. Kar M\' kll»* aüaMil MMI IMI claaé kaatr* arak «a kll-»jr«k réaaéra M kr. Egr pár Aagara papja foaál kaal\|l ae kr. Zala, 4. szám § lap.) 1896. január hó 12-éo. .,/ Árverési hirdetmény. Alulirt kikflldoti birrtaági végrehajtó aa 1881. évi LX. t. ez. 108. Hl érteimébea eienael köibirré tesai, bogy a aagykaaiasai kir. tOrrésy. azék 9067/96. asáaa végzése által dr. Tuboly Gyula ftgyvéd aagykaaiaaai lakás javára, Laadi István és Sipee Lajoa hahóti laióenk e\'lso 180 frt töke, ennek 1886. év artpteaebar bó 18. sápjától atáautaadá 6% kamatai "i kr. peikflllaág k»sél«év ereiéig elracdait kielásiifa légwUjtáa ettUaávaT bíróilag Woflalt és 81 trt 60 km becsé t aeriéx, södö, pajta, 80 ksrasat ron, axées, aulias. padié, sás, taliga, borona, trágya, keew eüáisl éa aaelelé rostabál áltó ingóságok ayil-váaos árverés mjáa eladaiaak. Mely arvarésaek a 10771 1896. u. kiküldést rendelő végséa folytáa a helyszínén, vagyis Habéioa alparaask lakásán leeadö eazkSsMaérs IW. évjaaaár hé Mik mpjáask . a. 19Vi árdja bsiáridflül kit&aaiik éa ah boa a eaoi szándékozók eiaanel oly aagjegy. zé-ssl hivatnak mai : bogy as érintett ingéaágok eaen árverése, aa 1881. évi U. t. & 107. 8 a értelmében a legtöbbel ígérőnek baosáraa. alnl ia eladat ai lógnak. Aa elárvaraasadö ingéaágok vételára as 1881. évi IX\' L-ea. 106. t-ábaa megállapított feltételek asariai lffs kifizetendő- _____ ., Kitt Ntgy-Kssísián, 1896. évi január hó 10. napján VAKQ1 - kir. bírósági végrehajtó. „Képes Családi Lapok." A Itgolttóbb it uiit t legelterjedtebb kipet hetilap I Megjelenik minden\'hiten M tzipirodalmi it inmerellebjaalS taiUalamsm/éa jaüüaLnaiaikániié^ i ....... ............• ".....— BavsaMat kétaaar ,Hllgyek Lapja\' cint Allvaa mellékletet ad, páriái divat-Hpikkat ta ill—"MA-\'llrfil A ,Képw Csalási Lapak" olyan aadlaaban a irányban vaa asarkaaatva, kag; ifja la ftrac ki lön ■ egy&Uvéve ilvaaattal olvaakatja. A .Képaa CaaMdl L»pak"-I>a a régi la ajtbb Íréi éa kSltti gárda miadsu aalaottavi tagja doUoslk. A ,H«pm Családi Upak\'-»k ratlayai elbeaaéléa.i, rajati, hamraaakjei, kWtaalay.i kedUyaeaseltt ttlvumaavok. irtayclkkaivel a társadalom aladta kár-éMra kltarjaaskadik. Orvaiii la iplb cikkel \|wdl( teanlaágsaak. A , Képaa Családi Lapak" minden Men aégy reyinyt ad mellikletül, - mij pedig erínot etÍHU borítékkal, itu előfizetőinek. 1 , Képsa Caaladl Lapak" borítlkt isallaaua ia asirakoataU CMvaflaak, Illatra kirdlaak la falalaUk tárklaa. A , Képes Csalási Lapak" alMaattl díjtalanul ktaStkatlk (oadolaUfk.t aa , UáaaUIk poatijlkaa." 1 .Képaa Gaalédl Lapak" klpai lakalitaf alkaloauarSak. diaaaaak la taaalilgiaak A ,Képaa Családi Lapak 189S. Janaát alaS oíbítiI XVIU-ik lvf«-Ij.aába lap la ajérl salalkaa klratkail Irdakaa li klvllé^alaaiajrak Jalaatak »\|: Catsdaa világ, ntioj, Benictkyni Bajza LnkiiU\\ Évfordulón, kátlaalnr, Jimior Lajottil, Régi Űrténit, baaallr, Lanka Gumidétól ■ Hogyan ruházkodjunk télen ? orvosi cikk, dr. Fodor, andrtil; Bál (tál, vi\| no nolog, OUM Qt/SrggtlH : A kitti költemény, Feltki Sándortól; Vertek zenire, kOlUarfay, Rudnfitutk) Gyulától; Boldog ijívetl életkép, Mirictafni Karma lrmiM\\ Megnyugtató történet, freskó, Krúdy Gyulától; ti Itt ra«éay, Tolnai Ijóétól. Mutatninyeidmokat Urmikor ezieeetn MM A ,Képaa Családi lapak kiadóhivatala hli\|iit Vtdáat-t- H. aaját kásákat. Eldftseldal árak reginyt Képaa Caaládl Lapak\'-ra melUklettel .(yutl: __ i nHClgyck Lapja\' oin>A divatlappal Is i Iréas évre......a forint. FII érre...... . a forint ■•gyed évra ......i foriat 50 kr. rlGVCLMEZTKTÉa. A kl 3 aj alMsaUt (tytljt a ti atllaatlal óaaug.t aQrmarra bakáldl, aanak a\|. laaarlall egy dittet emlikkónytet küld a kiadóhivatal. Kirjük as előfizetitek •netmjildtit, t lapdüknak az iimtríMk köreiben ItrjuzUtit. A ki at tfitt itre tzóli hal frtnyi eMfitetiii Seeieget 80 kr. ctomagoUti it fOltatzállitdti dijjal együtt egyezerre bekilldl, annak elitmeritűl i regényt küldünk ; a ki 3 frt ellfizethi íuzeget 40 kr. ctontagoliei it potUüiiUlitdei diijtü együtt eaytttrrt békád, annak kit reyimjt küldünk elitmeritlliik jeliül, it a ki ttok 1 frt 00 krnyi ncgyediöi előfizeiiti dijat 10 kr. etomagoliiti it poitattHIHUti dijjal együtt efytterre beküld, annak a kindóhimtal egy reginyt küld jutalmul. • KlMseilwktt la hónak bármely napjától) elfpfal a „Képaa Család! Lapok* kiadóhivatala, Bedipeit, Vadáar-utezi 14, szám. itt t-t KÖHÖGÉS, olayálkásadáa ás rakadtaáa allaa %aa Jé késlasar a SÉTHI-féle ♦ Pemetefü-czukorka, mely a köhögést osillspitja és a nyálkát feloldja. Kellemes ize lolytán a gyermekek ia txivesen vasaik. Efy dobot ára 30 krajoxir. Kapható: y.-Kaoisaáii BetűiLa\|oi,ffa\|er Bela.H Ekrttok Araold »yufy«a«ras ar.kall Oly helyekre, hol raktár nincs, 1 frt 60 krárt 6 dobozt bármentve kllld RÉTHI BÉLA gyógyszerész B Csabán OOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOG 2 S 0 & ? »J g 0 n ■•» bj fi O q j. - ,n9 ű 8 ^VU Hí f ^r O a 192 , g\|.a ;.oJ n O JM g-i , a-a a » fi O y I l-l -^j - -fi- ír-1 * 5 » S o JSTp a .Kf-ií I •. S 1 5 o -sí « 11 jő! a 0 0 3: Ili í Hi 51 I 2Í 2 0 0 o "í í líS , " 1« n D fai L. HB * 8 0 g « illiil I fi 8 5? 5 0 Í ja \|\|í -s-H k\| 5 2 a I Q 2 "5 fis II a vi ^ Q 2 " Bil -?l I; J s 0 DM ° \' s = í ! 3 •• 1 i 0 5 ^ i-a::3 iá 9G 0 n Ij.líjillQ 1 i\|\| g dooooooooo0000000000S Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala.\'4. adun. (0. lap.) 1896. január hó 12- litt: Az 1896, ezredéves kiállítás alkal-(\|^) mából az államtól engedélyezett II. Magyar Osztály-Sorsjáték Kibocsátás: 120:000 sorsjegy 45.007 három osztályba oszlott oyereménynyel és egy jutalomdiJJaL Huzáeok \'Bl L ootálr 1896- (abruár 5-8-igII. osztály 1896. mirozlua ti-14-19. — III. osztály 1890. május 18—28 tg I egéaz 20.- Arak az I. osztályra: 1 (41_1 tized I huazad sorsjegy 1.— forint. 10- 2- Taljaa sorsjegyek árai (mindhárom osztályra errényes]; I agéaz 1 fél tized 1 huszsd sorsjegy 60— 30- 6.- 3— forint A nyeremények tsljss adó- éa llletékmantességst élveznek és minden levonás nélkül (festtetnek ki: a húzások ss állami hatóságok felügyelete alatt állanak és egy ktr. közjegyző Jelenlétében ejtetnek mez.___________:_\'_:- —Midőn s sorsolási tervezetet föntebbiekben köize tesszük, egyben köztudomásra hozzuk, bogy a sorsjegyek mától fogva a falragaszokon jelzett elárusítóknál a fenti eredeti árakon kaphatók. Budapest, 1890. dawembér 94. » Magyar Osztály-Sorsjáték igazgatóság. MUAsa a-ut iitijtgy ■yar. Még soha nem létezett nyereményesélyeket nyújt az államilag engedélyezett ■laáaa s-lk aevejef j —_ \' íme. - II. Magyar Osztály - Sorsjáték ____46,007 hárem osztályba uazfult pénznyéfámény W.xOOÖOo korona összértékben. Lsgnsgyobb nyeremény . ^QT ILLIO kOfOna. legkedvezőbb esetben Az I. osztály húzása 1896. Abruár 6-8-ig Nyereménytervezet Nyeremény korona á 80000 — 60000 — - 40000 — „ 30000 _= jj 20000 — „ 15000 — n 10000 — „ 8000 — « 4000 -2000 — „ 1000 -, 400 — n 200 -» ,80 - 1 —-t-1 1 1 1 2 8 10 13 100 gtf) 9000 10000 nyeremény összes. 1268000 Arak az I. osztályra: 1/. 1/ XI \'1 11 \'IS — i itt 20- 10— 2.- I- korou íöööö" 60000 400Ö0 30000 20000 15000 10000 16000 82000 20000 13000 40000 172000 720000 _AJL_ osztály húzása 1896. márqslue II 14-ig Nyereményt enrtMt: Nyeremény fi I -* 10 18 100 860 9000 korona 100000 ÍQ00Q "40000 80000 20000 15000 ÍOOÓO 8000 4000 2000 1000 400 200 120 korona 100000 6OŰŰO 40000 80000 20000 16000 10000 16000 32000 20000 18000 40000 172000 1080000 10000 nyeremeny összes. 1648000 —A III. osntály hozása 1896 május 12-28-lg. Nymnénjrtanraut .Nyeremény korona 1 jutalomdíj 600000 1 4 400000 t 300000 200000 100000 40000 20000 10000 8000 6000 2000 1000 200 150 - tortok \' 600000 <00000 300000* 200000 100000 80000 40000 50000 80000 204000 200000 200000 53000(1 3800000 25007 nyer. s 1 jutalom 6284000 forint. Teljea sorsjegyek árai tmindhárom osslályra érvényen): \'/»\' ■ _\'/. \'/., \'/h 60.— 30.— 6.— a— fortnt Ajánlja és szétkUldi az összegnek előzetes beküldése mellett vágy utánvéttel Helntzo Károly, BUDAPEST, Szervita-tér 3. sz. Ptf Biztonság szempontjából ajanlatos, hog\|f a sorsjegyeknek ajánlott levélben való küldése kiy&n-tassék és a fenti eredeti árak mellett oszt&lysorsjegyeknél ajánlott levelek portója és nyereményjegyzék dija fejében 25 kr. — teljes sorsjegyek megrendelésénél pedig portá és 3 nyereményjegyzékért 60 kr. küldendő be. Ili\|isy-iks LOTTonmmx, Bndapaat Az első magyar osztálysorsjáték alkalmával tisztelt vevőim között a következő főnyereményeket osztottam ki: 400,000, 200.000, 100 000, 80.000, 50.000 koronásak stb. Ittrgtaj-esUs LOTTOMMUmH, IslIgMt Nyomatott Kisöbel Fülöp lapttjjlajdonoanál Nagy-Kanizsán. 1896. 5. szám. Nagy-Kanizsa, 1896. január 16-án. XX11L évfolyam. r» .t... «i»t»I M m\\k ■ i^m lés IiMmü » l»p adlaal rtatra vaaaltoaá kiataarfay. ItmMlH Imkk «k iiatn kmtk-. Ml fc«wll»l»«t L Politikai és vegyes tartalmú lap. KUAéfcttrateli TIiiiUi tpSbt : fUU fin, kSayTkirimiltii. klörzirébi iui : Bein ím II torna (í frt — bj rtum • toraaa (I trt — kO SiCrWím I koron (1 trt H k».) Biiillri )«tliyi MÉBliiiiMk Halfilafr M klIMMk rima. A Nagy-Kanisaai- é* dél-zalai takarékpénztárak. a Bankegyesülei, as Ipar- As kereske- "_ ~~ ".. delmi bank, a Nagy-kanizsai segéiyegylet-szővetkezet éa a leienfai takarékpénztár, ^ a „nagykanizsai malátagyar és seríöződe r. t" AiWato* közlöny, muMmk —1__-• a kMaMa^s ____ _ _________i____■-------- i ~ " ---nutlcoaék Fiaatol YltSp kajr- ggyu uám ára: 10 krajcár. JfeK\|ejeisik IC»\|ty-KhiiÍíkAii lirtemklnt kétezer: Tausrainaap és c»iltört<51cön. A nemzetiség és a társadalom. (—n) Mai napság igen kevés ar az állam, melynek népessége egy-egy fajból álló, de talán egy vagy más tekintetben olvadtak, a mint ezt Angol és Franciaor-izágbati»i egy pár kiwbb államban látjuk. A legtöbb állam conglomer^tiynj. a külön- olyan államok, mélyek egyebet sem kiván-1 vettek e jajkiáltásokról, a 700 esztendő óu nak, mint azt, hogy\' az egyes fajok az Erdély bércei között lakó fajrokonok részéuralkodó jog superioritását elismerjék, s az ről, de nagyobb baj nem származott. A összfes országos szabadságok élftgetéhen,. ott, a hol az ctcdelileg kOlöií osztozzanak meg az uralkodó fajjal a haza szeretetében és az állam iránti hűségb n is. égis gokonfajok teljesen egybe* Ilyén itllam. Magyarország Elsőszent Magyaremágon lakó németek hazafisága alig vonható kétségbe, ezek nemcsak érze-lemben de nyelvben ia 5aaz&ofaffldxtai; f magyarral. Sokkal szívósabb azonban a királyunk előnynek tartotta az országra* SZÜü?-jelem. Mtadfia amhndság mellett matásról panaszkodnak, s tudni sem lehet mit akarnak, mi bajuk van. riFzvé, ha mentül több faj lakja az országot Ausztriában két évtized óta foly a harc voltaképpen féte\'fajoknak, n hol \'a souverain fáj nem a néniét és a szláv nemzetiség között, 8 a j Egy pár ide oda lézengő^ ntter az oláhok volt képes a töSEneket magába nlva^t3"^ csehek Ajlarrtjogol Jcavetelnek^-\' ViVmányti i réazérőfelegendő, ho^foliytonos tzgalomban a mi kfilöitben csak nyelvilegteljesen lehet-1 vivmány utájT csikartak ki az egyes kor-Itartsa az oláhság műveltebb elemeit is séges, mert a nyelv legpraegnansabb ki-nyomata a nemzetiségnek, ott nem bizonyult elég erősnek az államjeszme^ hogy azösj-szes fajotrar i^ypriM i>wn rrirg-1 gyűjtse. Vannak államok, a hol ez a beolvasztás erőszakosan történik, ilyen Oroszország, mely erőszakkal nagy eredményeket ért el már az oroszositás terén, 1 a vallási térítést egybekapcsolja, hiszen az orosz synodus elnökének ez az ő kedvenc eszméje, mely azonban minden erőszakos- kodás mellett sem Poroszország, mely fog sikerülni; ilyen lengyeleit iparkodik beleolvasztani a német ságbe Németország több részének tényleg szláv lakossága volt, mely a századok folyamán elnémetesedett. De vannak ismét mányoktól,\'^Különösen Taffee alatt, s mentül mikor nagyobb szabadságot nem élvezhet-többet kaptak, annál nagyobb lett az ét- néuek fajrokonaiaknái sem Romániában. A vágyuk a nz antagonisrmír csétTés német 1 tótoknál meg a pánszláv eszme flro\'pagan» kUzUtl, valamint a néhiet és kisebb szláv jdája nem akar szQnni. Érdekes nemzetisé-k fajuk közölt egésaráz élesedésig fokozódott ; gek, melyek oda áttekintenek a nagy — s a németek a reixrathban úgy, mint a Oroszországra, a kegyes atyuska birodal- kisebb tartományi gyűléseken bizony nem valami irigylésre méltó szerepet játszanak; mára Egyébiránt ntgfflnlt szerint ez u örökös lárma, izgatás az oláh éa tót agitA-azaz egyáltalán alig. játszanak már szerepet. 1 torok részéről, nem az elnyomatás, a mint A nemzetiségi kérdés, mely Európában Lők hangoztatják, nem is a szabadság hiánya, oly akuttá vált, nfilunlt in.megnövesztette!®--mtt ti -ktHfÖtödéliakinisafi elhitetni, hanem szárnyát a hazánkban lakó nemzetiségeknek, a puszta ellenszehv, hogy ne mondjam gytt- a poseni tartomány Erdély szászai most csendesebbek, de v»lt idő, nem is oly régen, mikor fújták a harci riadót s a »GrossdeutsChlandrRgytt-mét felhívták az ő nagy bajaikra. A sajtó és a >Schulverein« ugyan már tudomást iöletf-a"mit a nragyai llállT^fWBW, tberl ennek államalkotó képessége tudott itt halit teremteni, a tudu ezt a hazát fenntartani 1000 esztendeig. Ezért haragszanak ők. A magyar nemzet azuprematiáját tartják ő. A „ZALA" tárcája. A-nők világa. Irta ia WiItmU: dr Kiaa Ernő. Mélyen tiaatslt hölgyeim és uraim 1 Bocsénstot kell kérnem, ha tSlolvasésom címe után indulva mást kapnak, mini városig Voltaképpen s nők világa kimeríthetetlen és sok ismeretlen földrész várja még benne Columbnazát. A nök világa maga a — nő: jelleme, erkólcae, hibája, erőssége, gyöngesége, hajlandóságai, fogásai, törekvése, szokása és ki ssámlálhslná még el, ami mind benfoglaltaiik ebben: nö. Fönséges es a tárgy,\'mint a csillagos ég, mely tele van kifürkészhetetlen szépségekkel, de rettenetes titkokksl is, mint a mélységes tenger. Ha bölcs volnék, mint Sslsmon, ékesen szóló, mint Déttqsth\'enes, akkor sem mernék e tárgyról beszélni. As én ssememben s nök világa egészen más; a nSk világa a toiletle. S ez les/ ss én felolvssásom tárgya Pedig es is klmerlthstatien. Megkísértem mégis, hogy elmondjak róla egyet-mást nem morálisáivá, hanem ónak a történeti tényekre lordftva gondot moasikacerfien állítva össse. azt a fényss világot, mely itt elénk tárni. KOsép-Afrika egyik hatalmas néger uralkodójához került egy fhúal angol diplomata, ki ügyes arcképiesiö is voll. Le is-festette azt is, ezt is. Mikor a király est megtudta, 0 is le akarta magát festetni. Egy pár ülés után, észrevette a festO, hogy tekete 5 felsége nagyóö nyughatatlan, s olyan képet mutat, mint aki nagyon szerstns valamit mondani, de nem meri. végre megkérte as angol, kegyeskedjék lölségca óhajtását elmondani, Ekkor a jó király nagy félelem és haboséit után arra kérle a festőt, hogy végtelen örömet szerezne neki, ha nem lekelének leetené, hanem fehérnek. Megmosolyogjuk a néger királyt, pedig bizony-bisony mindegyikünkben van valami éhből a feketéből. Hanem ágy vagyunk vele, hogy a fekete királyból setn lehetett fehér; a nőiből sem lehet mindnyájéból sngyal, — mert szárnyat nem szerezhetnek maguknak; — nem marad tehát egyéb hátra, mint nagyobb gondol fordítani a cicomára, as ékesgetésre, a maguk kiszépi-tésére. — És a toilette kérdésének eredete,litka, tudománya. -^- Tehát egy-egy , kis néger király él bennünk. De élt e> már a kőkorszak embereiben, kiknek felásott sfrjában ott tsláljuk a hajiüt, a karperecét, a nyakláncát kőből, csontból. Nem ismerték a szövést, az éroekkel való bánást, nem tudtak ruházkodni, de már esinoeftották magukat. Bisooy előbb ismerték a hiuságos,-mint a hasinoa dolgokat. Sokkal régibb á; világon a hiúság, mint a tiisiaság vsgy illendőségénél. Még a középkor törvényhozói is szigorú parancsolatban hagyják meg s mosskodást éa tiltották el a frizurát és egyéb ékességet. Utssók ■ beszélik, mint kspdosnak Afrika, Ameriks vsd népei csecsebecsék, ékességek, kopott cilinderek s még kopottabhjtatonsi mundérok ulán is. Kifúrják ajkukat, orroimpájukat, fülüket, hogy cifraságokat aggassanak bel, Éh a szépség leutartAaára, ápolására mit nem teáznak ? Nsm e vad népek, hanem Európa ma-veit asszonyai. Theodora. Ducas Cjnatantinnsk, a keletrómai császárnak leánya 1071-ben Dome-nico Selvo velencei dogéi \\k lett neje. Es a nő szagos vfzben lUrdött, arcát pedig harmatban mosta, melyet töméntelen siSau rabszolgák gyűjtői tok össze. Ismeretes nálunk Báthory Zsófia, a büszke Csejthe várnak hatalmas asszonya, ki fiatal leányok vérében fUrdOtl, hogy ssépspgAt fentartsa. Valóaágos karrikatnra e tekintetbea Guieololi grófné, kinek aevét lord Byron tette nevezetessé, ki még öreg korában is mindent elkövetett, bogy ssép maradjoa. Soha sem ment filyol néjkul a levegőre és még al»a-is kesén voltak keaityüi, s illaioa olajban fürdött Aa egyszerű velencei nök, bogy olyan saép aranyos-barna legyen a hajuk, tengerviibeo .mossák s a háztetők kertjeiben ülve a napon szárítják. ^ \' Csodálatos is éa a .magunk szépftéáere való törekvés. De természeti ösztön; azért volt meg minden időben. Már as egiptomi nők finom leoruhában jártak, arany-ésÜHt ékszereket hordtak ujjukon, karjukon, nyakukon, lábeaárakon. A velenoei szent I/á»ár-siígeten a mechitaristák kolostorában Orz&tt >000 éves múmia nyakában olyan üveg gyöngy kalárist láttam, mintha moet futták volna Murano gyá-raiban. Volt még a nőknek oldalukról tügfö e«iist tükrök, e pirosra lestettlk körmüket, feketére atamöldök üket. Nagy-Kamm, csütörtök. 1886. január hő IMa. magukra nézve lealázónak, pedig ennek i Ül maradt a keresztény elvekhez." Ehhez fajnak köszönhetik azt, a míjök van.\|Ezzel együtt maradhattak lenn ők ia; i ezért nem etteiuMnml, hanem hátával tartoznak annak járul még, hogy a magyar egyház/eje>lelmek mint egész munkát életének fáradkatlan ka tajidL müMááss. alatt Ctázzka értek it bebi ___. . tonyitatta, az evangélium tanítását: jtra et ■ a nemzetnek, mely meghagyva nyelvűket, ~ élő igantággá tették. A magyar nemzet ifiégőkel, velők megosztja szabad sá- egyház/ejedelmeh U papság kagyományos gát, jogait Nekik kellene minden alkalmat dicsőtégéhez tartozik, hogy a tudomány ét a megragadni, hogy ott, a hol irkálom van,! nemzeti kultúra haladásán a magyar kíirut a magyar társadalomba olvadjanak s azt,alatt, testoé, iesen, kasa-.. ,., u , . . Inasan ét a legnemesebb otrttnu által tslks- erősítsék, a helyett, hogy gyengítem »p«-££ p^gg ^f , " kodnák. Ezzel csak flfe nyernének. ~]mükőjtitt ad \'majorem Dei et Hungáriát — ni ................ .....in ii. J\'""\'"!! Amit a millénium küszöbén elhallgatni, Jelekezeti kilÁfínbtég nélkül tl nem it-(-)Á* egt/hdx és a mWeníúm fMrni; hálátlantág Itnne. A magyar nemzet dilamalkotá ereje mellett a1 magyar eyyházfejedelnuk hazafiattága szolgáltatja a leguebb bizonyítványt. A ksreez-. tánytég békát hódítása Magyarországon ezer éven át lápétt tartolt tzl. István birodalmá fhále állami msgerőtUdétéuel. Mindenkor nagy mnnetéje volf nemzetünknek, Hogy a mull mátadok legádázabb polgárháborúinak ültjén m»» talált hazánkban beboctáttntáft, a faj\' " oyülBtef valláshamisítása. Et ka a f(\\)gylb\\ Jaeh>ét railásULItizén Ausztrúiban lábrakapott politikai őrUltsége a tiumállí kifflytáy ha-tárait átlépni képet nem volt. azért az érdem eltő torban a magyar katholikut egyházfeje\' delmelut illeti, akik egy ezred év alatt mindig egybe tudták kötni qpottatí kerestíényi érzületüket- az államférfiúi filvilágototloUtág• gal ét az emberbaráti, előrehaladó eszmékkel. A felebaráti szerelét keresztény■ vallásának géniusza, a ki a hatalmatokat mérsékletre ét irgálmatsáqra tanítja, a gyengéket az $rőek—duriu—wrűnznkn elltn védelmezi it "taHIHatSyi: i. hogy Magyarország ; nincs hívatva Ausztriában kelteni Onnept hangú-latot és odaát készíteni elő ünnepet, hanem ide luxa kell az igazi Onn^t hangaJatot keresnie. De n@g magunknak, hanem aaa-rák szomszédainknak szereznénk ünnepi aasteadőt, ha engednénk az osztrák világlap szirén-énekének. A közfia vámbavétetek levonása utáa a közős kiadások kerekflaazegben 108 millió lórintot teaznek, ebből Magyarország 314% Ev3t£t~Hei! évi H 9 millió forinttal E kvóta felemelése caak az esetljen lenne megengedhető, ha Magyarország közgazdasági fejlődése függetlenül Ausztria fejlődésétől, ennek kárára, vagy költségére nagyobb haladást tett volna. De ennek ép az dlenke- w zője igaz. Magyarország az utolsó ia év alatt hatalmasan fejlődött ugyan, da Ausz-ria haladáaa aránylag messze telQtmulu Magyarország haladását közgazdasági téren, A legutolsó népszámlálás alkalmával Magyarországon 174 millió volt a lakoaaág száma, Ausztriában 15.9 millió! Az utolsó két évtized alatt Magyarországon - tt,é% Ital, Ausztriában 17 »%-kal szaporodott a lakosok száma, Magyarországon a keresők A kvóta. Báró Bán/Ty miniszterelnök a képviselő-ház nyilt ülésében kijelentette, hogy a kvóta felemelésére vonatkozó mtnden híresztelés teljesen alaptalan éa lelkiismeretlen koholmány. A kormány nem vefisí magának be-folyást a kvóta megállapítására NW caak. a szükséges anyagot kell a kvóta-bizottság csndelfcezéfiéce bocsátania éna két bizottság tárgyal a kvóta felett Hanem lehetne meg. egyezésre jutni, akkor Q Felsége határozza meg egy iv tartamára a_ két állam mind egyikére eső kvótát. Valamennyi osztrák mérsékelt és radikális párt egyetért ama követelésben, hogy Magyarország hozzájárulása a közös kiadá-sok tedezéséhez felemeltessék s e követelés mellett Magyarország példátlanul kedvező gazdasági fellendülését hozzák tel E pártok és hirlapi pártizánjaik bizonyítékaival szemben épen nem szűkölködünk ellcnbizonyi-tékok nélkül. Csak a magyarbarát osztrák alkotmánypárt organuma letsaeleg-magának Magyarország lovagiasságára való hivatkozásban s azt tartja, hogy Magyarorazág nem nyújthatna a világnak Jobb bizonyítványt at önálló fejlődén u^ján való ezeréves haladásáról, mintha maga ajánlaná meg a kvóta felemelését. Ez Magyarországhoz kedés pontos számítás szerint, méltó inengurálása lenne at Mffdévl UH- Eltekintve éltáC Magyarország nepélyeknek. Ilyen tanács ellen nem létez adval a keresztény állam alapelvei t alap• fiitételei vezérelték mindenkor a magyar egy-házfejertehneket. Aptlsttnrleoél, melyet Ciátzka Qyttrgy érek a milltnium alkalmából kibo-(tátott ujabb bizonyítéka ánnakjlüi^f á fü-llfesui értek a magyar nemzet ez ünnepén it magot állásában az őt inegillető jól megér-deínelt helyen van a magyar tgyházfejedel-nuk elén. Teljes joggal mond/a pásztor levelében Császka értek: „Hogy nemzetünk tzti.\'.&íJlfeitílőu át. annyi veszély és Ltlsze-rtnrte klizt szerencsésen fltnállott, azt főleg annak kötzlmheté, hogy nagyban ét egészben I nek bizonyítékok. Itt csak egy megjegyzés yasnhhak, mint Ani\'trifiban Ausztriában }6/\|-át Ellenben nagyobb Magyarorazágon a kereset nélküliek azáitta, vngy is J7,7.-a lakosságnak, mig A uaat-ríában csak 43,7%-a. Magyarország budget-je tSVö-Ben 154 millió forint volt éa a 13 Tnilliónyi lakosságra fejenkint 11 forint 90 krajcár adóteher esett 1895-ben Magyarország budget jp millió forint és 1-5 y■—■Mt4ryí -mH-ság fejenkint >27 írt ta kr. adóterhet vtsel, Ausztriában ellenben sokkal kedvezöbtiak 1 viszonyok. Ott az 1870 ikt budget 3J0, ai i8g&-jki "ntár 636 millió forintra rúgott ugyan, de 1870 ben 30,4- millió lakot átlag 15 frt 60 kr-t, 1895-ban 14.6 millió lakos átlag 25 frt 80 kr t fizetett fejenkint adóban. Mig az utolsó 35 esztendő alatt mindén egyes osztrák lakos adója 66V\|-1m1 emelkedett, Magyarországon az az emel< U5VoUett, on az állami kiadások moat fejenkint \'1 frt 40 krral ma- Auia népeinél a ragyogó ég, a iIúh é> »sí»m nttvénysel, as állatok tarka bóra, a madarak briJaaa tollasala mind a magnk asépliéaára, Mraaatéaéra unimtték Babylon, Tyru4, Hitlnn én Jcruiaálam laányait. Mily iényüaéahai aioklak Imiit anaaonyai, kik alff-aör vtaallak kaamir aált áa China női, kik elOaiör jértak aalyam rahéhan. Ha a yürftgOk, aa s romaiak nam iamarték a aalytnat. 800-ban Kr. u. hoxott Eurrtpáb 1 alóaaör két hnrilrendli asersalaa botjuk kivájt belsejében \'selyemhernyót a Juatinismua osáaiár rendelatébfll kezdték aauténtermelniaieiymat, mely Konnlimi\|-nápolyitól terjedt Saiesiliába, Itálpa, IV. Henrik atatt Vranciaortaá\|\|ba. — Néluak oaak a !IOai években kezdték terme ni a etederféval egyblt Sopronban, Maga Sséebenyi lelvén olyan fontosnak larloila a eelyemtenyéaaiéai, h\'>ty 18á0—4 l-ben cikkel yekei irt ró a a Jelenkor 0. UjiAgbani Aaonban térifink tárgyunkra. Ha Aiaiábál OOrögoraságba megyünk, mondja Hiudóllart (La Hutáira du l.uxe) nem máa tartományt puailán, hanem mát világot találunk. Aa ásaiai nfl a pompáé ékeseralet hsjháaita; a görög a aiépeéget éa alegénoiál. A gürOgnel tarmáaieit Aa<tttn már a esép tiaitelele. A nők nfk ia máa tekinteta van ép népnél, mely 10 áras háborút viselt agy aaaaoayért, Helenéárt, ki oly szép volt, hogy a trójai Öregek, mikor megjelent kfciíik a várfalon, bevallották, bogy árdemea ária oly eokal IQaat éa aienvedni. mart valóaágoa ialen-éaasony, ~ Bialoira veheljük, hogy é\'épeágéi éksaerekkol te emelte, bái a költő nawjmliii, Hias Sohlltman Henrik n ki- ásott Trója romjeiban aok olyan arany dolgol talált, melyek egyaneean n nOt aaépteg emalá-eére kánflllek. HUonyára A ia haesnélt némi kenöcaOkei ia, melyeket uiég a báiiea l\'enflope eem veteti meg. A gArög nőkkel azonban alig tudunk liaitéba jönni. Hexiodon ée Ariatophanea heHaélnek roiuk. I)a Hreiodoinak roaaa hási éiaia volt, mint 8ok-rataanek, Arialóphauae pedig haragsaik mindarra, a mi t^j, A nAk p»dig miadast asaratik, ami u\|, Annyi aiért bisonyoa, hogy a gárág nő a s<ép«égnak, a kaUemetanaéguek, aa elegaaoié-nak megteateaitáae. Méakép volt e Hóméban, bér itt, kandalban legalább, eaiaién a legnagyobb egyasertteágbaa éllek a nők. Tilrvény, a lei öppia, eaabta meg, bogy a nAk oaak 1AI unoitnyi aranyat vjaelhet-tek ékuerekill, a Volumniénak éa Vataríáaak Homa megmentéséért jutalmul adtált meg, hogy fejükün arany ékesert vieelhetlek. Ás idok aaonban vélloatak, s, a méaodik pun háború ulán, bér as atyák éa férjek heveaen ellenezték ia, eliürttllék a lex Oppiát L, Valeriaa néptribun esavéra, ki igy beatéit: »Nekünk, férfiaknak megvan minden jogmik, még as ia, bogy szépen öltözködjünk, a még aat is mai akarjuk tagadni a nOktőll Anyéliók, tiőilek hát nem la betnek veletek ebben egyenlők I Mi dioaőli éa bitaimaiok akaruak lenni; ők oaak kárpótlást keresnek a eok tőlük megtagedoK jogainkért abbin, hogy o\|aoiitbaaáák magukat.< Igyaaián éltörtlllék a lex\' Oppiát, 1 megkezdődött a lény-1 ülésnek oly példátlan korszaka, minő talán aoba aam volt a vilagob. Egy Caligula vagy későbbi caáeaér iftejebeli atökalO uO raggal tálkalvéa, ajtója elölt elfoglalja halvét ai OrálFó rabaaolia, ki aankit aam booaéjt ba Imaaá : a nő filtöikodik, Kayik raba<o>ia a lunioal adja rá, a máaik a lehér ho«»u rubét, mig a harmadik aa iatfifaaii navasett arany nyai \'kivárt bíbor fttlaOk tartja. Ka alatt agy rabaaolga mar lábára kOIAite a iotnU, a »aaa-dall. Kgytk aa aaüst tükröt tartja, mig a máaik féafili, a harmadik a atttö vaaat melegíti, m»ly-! lyel agy negyedik f&laUti a baját j a moll kéaaiub már ai illaton kenőcsöt, mig agy ötödik a nép-aégllaatromot ruganatja areára, a hatodik róisa-iilura feeti képát, a hatodik aaomöldőkét tgao-gatja, a nyolcadik padig, mivel aa urkőliy 10 római nő köidl aaoa kuonook egyike, aki borao, a noka parókát taaai fajáro naponként máo-mái i\|jdiu>aal. Mart Ovidius aaorint jjilbbíále volt a lojdias, mint aa ibloi mebek vagy erdd vadak náma; Draaillának, Maromé, Aurotua caáaaét nejének 800 kfilönbóad iejdiaae volt. — Mikor tg) aa urn0 lOlkéosOlt, a előbb kOrméro, Ingára goodol voiokt, magét kiazágosiiotla, a ami o»oileg biuny-sott benne, pótolta vagy eltakarta, -r- ttgyoaoa tüntették al a bOrioitokal és aa üikAaö bajosat, s póioitak a hiány só lotot, — megnyílt ajiajagS belépett a /ormom proeurator, ákaaorotnok aaáp if)u gondoaóji, 1 as udvarlók nggy oorogo, — mert a röggel volt a viaitidö, a koadto föl rókái drágMAgait Klöarör a tájékot, aaetán a nyakláa-oot, a íölaő éa slaó karon hordott perecet, aa 1890. jauuár bó I«-4a. ■lekében kifejiell buzgó fáradozássiért. Ekkor u uj imi vige\|ök\' megválasztása céljából na alap szabályok értelmében a közgyűlés kijalnfte kot> elnököt dr. Király Mért, jegyzőül pedig Varga Lajost.\' A titkos auvazás megtörténte után korelnök a köveikezrt eredménytliirdeUe Jd: elnök-nék ismét E. Hajoa Mihály válnia tátott- meg \' egvbarignlnir tizemiegyertazéF, alelnöknek Kara-bélyos Elek, jegyzőnek Pataky Kálmán, Bgyéaz-uek Nagy József, könyv tárnoknak Ui hegyi Já-íios, pénztárnoknek Pollik Emir, választmányi j ingóknak dr. ferfibner Jóttai, Hmszm lisuKicg I Adolf, "j^uss :Nándör,^ílkjfjs lüiJúr, dr; Józza Fábián, dr. Király Mór, Kiiis Dénes, Leodvty Mátyás, Pollák Lizár, Szmodiss Viktor, és dr. WoHik Adolf. izekké. Minthogy azonban at akadémiák caak ki képiéit adnak, de taentuoot »agj- zaeniilitaat nem, zftadémiai művész vau óTyan is, aki biába ágaskodik, mégae éri el art a máidat, akit talán még gimnáziumi művésznek se lehelne tlnevewi, mmthogy oisk zsenialitása van, .akadémia kép lettségt" anonhnn nintw A—törvény azonban megköveteli a kvalifikációt s különös kedves-menyképpen az akadémiai\' (tetőnek választó jogot biztosit és. duplán azámilja az adóját, mint ahogy a di — Kereaeljibál, Pápa és vidéke fislalaágt a korcsolya .egylet javára 1896. évi január Hó 18 án, szombaton Papán, uz Arany-Griff szálloda disaiermébeii—/.ártkiirQ tiorcsuIva-bált rendes, fcisdete este 9 órakor; Jegyek válthatók a meg* .liivó előmutatása mellett a bál napján egész nap a rendező-bizottság pénztári helyiségében (Arany-tirifi szállodai Jegyek >ra; Személyjegy 8-trtr Családjegy 2 személyre 5 Irt; 3 személyre 7 -Irt; 4 sset»ély(e 9 irt. Ülőhely az erkélyen 1 Irt 60 kr. — Ha»lás» ■smrmláéal nap Mnr»kfl«s \' I tpmrsuut irjs i^k iiilllenngris öv bekössöntevel Alura-Viden a. plébános, tíolub János, ki noha al.ájar nztTfi\'teia, trgrmItlirn v in ír n úiljeniumrél, beszédet oly gyönyörű lttbás*zal zárta be, amely bármely töigyökerea magyar jupnak is dletéreifre \'fttyisk köz; —/itt így PzSti i > „i..Moet .pedig imádkozzuak a Mindenhatólina, hogy—ennek a nemzetuek, amely agy ezredév alait annyi szenvedésen és viszontagságon mént kérésziül, engedjen a földön még sok-sok ezredévet megérnie kevesebb baj — \'éi több üröm közt, minta e\|®ult évezredben 1 A kántortanító : Herboly Alajos pedig a. magyar —nemw\'i byuiuust énekelte. Örömmel flözZUk ezeket" köztudomásra. ——Séís — A saebaar, HohenrtiUr munka nélküli —kmlártégéd elhagyni akarván- városunkat, bogy az útiköltséget bnazerezae, aaálláaadója kAvollé-lébon ieliőrte ennek szekrényét át ebfről 2 arany gyűrűt, többrendbeli fehérnem&t el-, a fali ingaórát pedig leemelte. _A tárgyakat alulogoaitván, búcsúzéra megivott néhány liter bort éa mária Pécaett vélte magnt, midőn a rendőrség a pálya udvaron közvetlen elntazáaa előtt e\|Cfiplr, ..... — Elveszeit félbevalé A Bálhory-utca éa azt, F«reno rendi iemp:om közti utcákban egy gyémánt kövei ékített íráSy IPlbevaTffirvéaiett.\' A becsületes megiajáló adja át a rendőrkapitány, sági hivatala I, hol a tulajdonos áltaf 5 Irt jutalomban réaáeSittetikrT — Tfla. Wtiu Jóasel kereskedő magyar-utcai házában a kén ény mellet! elvonuló gerenda ib<t logott. Mielőtt azonban a tűz nagyobb terjedelmet nyer hete tt volna, a gyorsan megjelent tűzoltóság a tüzet elfojtotta, ugy hogy ojak a lakószoba mernyeaetén eseti kát, mely mint\' egy 100 forintra hecsülietik. — A kékllf-liázslé. Ledtrrr Lipót duna földvári illetőségű egyén engedélyi kapott varo-sunk rendőrkapitányságától néhány napra kékíti eláruaitásra. Lederer a kékitö elárusitásnál jobb űslelnek találta a könyöradományok gyűjtését, mivel azonban erre engedélye nem «Alt,a kékitú. engedélyből kéregeti engedélyt csinált é< esael megkezdte működését Kis-Kzniztán pénzt és ruhaneműeket gyü\|tvén a szegény lű/károtuliak részére. A rendőrség neszét vette a dolognak é<4 Ledereri letar\'oztatta és közokirat hamisítás miatt ellene az eljárást megindította és eközben kitűnt, bogy a kéregető kékitős, nejével együtt —lopáa-mifttit- köröztetik. ■, — A holt liáldpnjláa. Maki János ttaray-nioában lakó öt éves napszámos, társával Palkó et\'cz JózatfTel 11 én este Meakó lakásán egy ágyba lefeküdtek, éa hogy a ineleg a kályhu csöveken ki ne menjen, Meskó a osövet bedug a Palkovica reggel felé felébredvén, igen kábult-nak éreate magát és köllögetni kezdte hálóptij-lasát, de ez bizony nem mozdult riieg — halva volt. A helyszíni szemle éa a boncolás kiderítette, hogy Meskót a kiömlő széngéz ölte"\'meg. — Féldliöaeaapelt veakalap. Az aka-démiai les lő vagy akadémiai azobrasz elnevezése slati bizonyára ásókat kell érteni, akik va iamelyik akadémia elvégzésével lettek Illik. At ember asonhmi, ■ de kűlftbgstn a msgysr ember ngy van megteremtve, hogy ha nem felső iskolai végzett művész, akkor is ér-vényeaiteni akarja a pobikat meggyőződését s mert az akadémiai művészeknek meg ven adva a- válna/tói jog, sokan akadnak olyanok a diploma nélkül mttvészkedő emberiségben, skik csak azért, hogy ezivsrzinak, meg hogy virilisták IeSiasenek, akadémiai művészeknek neveoT magukat. Ez a hallatlan viaszaélés okozia az tán azt, bogy legutóbb mér azok ia megjelen-J beitek a választási nrnánál, akik nagy dolgokat produkállak hár-a mttvénelben, Tfe ~1í8t& ika-démikuaok s megeseti az a botrány is, hogy a nsgytejűeknek egy-egy la len különös .kegyeiméből; vnló olyan művé-zvirili-tát kellett allörtitök Ía padjukban, aklczak ámitia t világai azzal, hogy írinntéTirtariBsnr vagy szobrász,^ mert\' caak Láat tata élrMT Bagger ha ruuk ipU&eaáaail, pl. klatk uln m Wh M\| #fr»t u ^ prtamMtr fgaer jMBaa ígTttaiill táttin A ajitajSiS éslltlskta, a »»rWif»«i U0 iapuáu ririficrslval, a kátlirWa u SinOm kiSUttta i[U\|ltáá\|i tfanmWi ám 9} Étim it Ml ■ lOwrf^ ■ rttitt. * wl/Mk klritol* éa toek»ttj> k»o»tl»<t»a sátt a ups tptitwXuk. CtíWw méf u kliMMaai curaoka, u Eiradirw kiállUát «(7tk leéakw ts sia\|tw lasáfB pavillotjft. A aaiiafága Mstitesk — III utUtok -Iniji káasUlrm ra(«d. A ndn\|éayas ns(T Ur^uaki m-üti, ■ ■f Tim \'WLíUf k » Bi»M NgiéáiS; u trőkk* r - Wrft tm.ni nmaiáie n riá«g4aaay«nyj»aalaML.gatstaa káasn> r»ron tatíltpÍMk r»prodirtiűl ■!■! t saou ipu MM-Itlíuájtái hiiuyiipik. gniail tt srtrat \|jle)>ilt«sll a .Zboro rimw* it .Sacwrár* regének ks—r. még aat-krt fmtfct. A TuaiaiHtar, * aaaka ■•(taMHtit mmmktfí-■jrtaak Bsm Sábsraik uu>Ihm létiáit t MfilMtáit tüf (I buulaktt Ifta éréakts kitrttr* »«TSrt iátákánt, ny i ImiSi atipságt kkuárkt Tíkilj Hmm, t l«e<ásM Hjrtr ránk igjrfti. lllndeu fünt IS -ilftt képet Urtelatt, akor tftlvea aakM sattta toytiáHif tm tttttrt. ■A tlUnMi, kik alté t tt fatti birtokában IwtMk, tt kik atidu HJ- Ítts.lkís aulltktlt ntlvétyek áttol Wt-totiiott utiaátl <t •llátáil Mmata^ka t kiálUtát a-I Uftiáaán nom viutik Ifátjbs, telJtM éljultttl kanják U tl\'-l-— kláUÜái ■■(; ..l.iif—m kápál, nwlyet ts Imáit tájktphatá, Hwtr áltktr ktallMlt •I. (Kern tUSutSkuk t kát án S M.) KtpktU ultdta btdaptsU áa viüákl iloj\'limlitkWa mmwidijkitC^t tlriákliililkin tiii) \' T«á»kánt SS\' fSIÍmtB^ (Konotjr Vilmái ás át ■Sittéért . . * Ki«>pe WiMfiiay— Ar, KMar tehetség éa egyéb semmi. Hogy eai a tok viaszt s I.i.\|in.niitniiiáh Ilit Iltswiili a KépzőmOyéj szeli Tanács s kimondta, hogy a hiüvészet subád tudomány s s kvaliükáció csak az lehet bkaná, hegy ki mii tni \|iniitiikáliii, Ahüui, bugy akadámiai művész legyen, renkinek sincsen jussa mert mUv,éaa lehet az ember akadémia nélkOl is -é»- kon^ár marad az akadémián ii, ha e»ak erő-szako\'ja s művésskedéai. Ha saouban a feljl lenne kéttKg, hogy valaki tekintet "néfitűí arra, aat a Képzőművészeti Tanács állapitja meg, de diploma vagy 5 buoayiivanyok alapján a müvéaznek neve- prultlts niajáfétkl álatrajst JtMtt tntt Lánlá Korrijtok ct. irtétlai tálltltátkaa. Katpp-tkk Igsn Jwk lnetrttt mi MkejinrwáQti. akl\'bátttsl \| t wüílnlio/sni cxutladokturrs. Oe. KliSqr LáttM t »«lt nyáron ktl ksltt Itltof\'t t kajtr fSiélktlytt, mnkktp a ki«l[<p. randxMrt Itttalatat UB\|leAa7etkaaa. A tityvte Atal\|i\|i.Élai>sja Vlltawbyt tddljr ■afltfT alnii UHSSST Msgrapkiátái Uijtéaleamkki ltmlilaam táJákttM «n traáatf ktrárél a bSvaa lanartatl t Caalpp..raadattrt A pratUlta kitiralot át wckiptt - tdolt t blogrspkla atá--márti Bolyát Itetlilát ajtaltaiank eliatéluknak. A kmtS ktiat t Korrajzok 30 ia Zl-tk náaa. Ará áll kr. Utána daltnrt klaMRri&Ikti, Mtpml, Andráaay-sl SS. \|MtM> élalralaa a ktlaaoadtk Ónálló kttal t Kanídtokbat. A tál-lalétáilftlia ruliill hiij^Ui atSSaatS Srt S (VI, kvitt trktt nom a hanem hogy tud e valamit zeti férfiú, vagy csak akadémiát végzett.. A vatr kalapnak ilyetén löldhöz csapkodáaa aktdémf-kus niűvéazkörökben kinva feltűnést log kelteni. — ftvágylslaaztg éa zmladeiimeaaA gyatmerbajeknál melegen ajánljuk tiaztelt olvasóink figyelmébe Egger szódapasitilláit. Kapható Sö éa 00 kros eredeti, dobozokban mis-den gyógyaxertárban éa neveaebb gyógy-füsrer-Ozletoen. Fő- és aaétkűldési raktár Kgger A. fial Nádor gyógyszertara Bpestes, Váci kOrut 17. IRODALOM. — MlUoaieatl IhMatt At „tthaaaaaai\'\' r. tárataág kiadásában mesjalant „A magyar némát tilrtóiuio" elinti lit k&Ulaa mmikinak (mlilanioml kiadat) harmadik kOialóbSI („As Anjouk kora áa a iaiaaibargt kát") ai\|Jalout ujabban kit fflzet, matyók 51. ia tg. naám ikkal vannak juloxvii áa folytatáaát kápatlk ttcküibair Oytfla mngu atlqvonalon álló IttalBátyknak „A lazaabnrfl kátbél." Bsakban t flaatak-bat Zalgm\'ond atiyar király áa uimet eaáitár 60 övei ■ag-ktladá boattt nralkodátáoak ItgnaftaaUtebb móxaanalal Tlauak iairva. így aaaraptiaa t világUrtáaalal JolentBiiitt ko.iitateal lainalut, moly t aaás év Halva faltápé valtát-raformáforok alAtAJét, Qnu iaioat máglyára kUldtlítt. Baaai kapoaolalban lairja a atarsd at alot haaaiia háborúkat, ■tgnIOallag Ma(yanimá( illtpo át lamarMtl Kilgmond iával* lálábtt, maji) tttsetoseö klfnjlt Zaigawad otua politikáját oaáasárrá korontaáaának kArttlnátijail. Kaaat t fniavbtrgt1 hál lUrlóuetiuak második kCnyva bi távit ftjtava, állár a aaarat i harmadik káayvra, maly a Ittrttk ii hnatlták altat Zalgnoad király ia otáatár alatt folytatott videlmi kartok tdrlánatál foglalja magában, alSadlag iiH.rtalvit a tSrékOk tarjaatkadáaál at áldanál Utt\'iiuásyakbati, valamint a kt<t-tillák betttráait ktaánkba. Ktakbffl a nagyon mitgiimis karattkokbál azámos tiaf jbict UjrUa.Ü aulák maradi ránk, i melyük kSatl Ubb moat ván tlűtaör ktatlva magyar nyelvit unokában. As 51. ttulben mdaalláklalkáal vtn caalolvt a „Zaignipnd kflraWII oiaarak* atitaa kipa, valt-" Utttl i N(áhyaa fakviall ,SIZI0s várt\' Cwrta flroiy ara-deli raj ában. Aa 61. fllzot uiitoiollákletal „A mngytr király lOrnatttUaala a XV. azázad e eját" Fonniáun aikertll ultaa kép as artnyiyapjat rend páriái olmorkttltyvábdl Továbbá IV. Alkart oetlrák li«too(tn»k ia tejinak Jokaauáuak* arekópai ai anibrati gyfijloiuinybdl. Kaek a Itaalak ia laie vatnik t\|aa becata ét liika azávagkápekkel. Ggyáa flaetok árt 30 kr. KIMutáa no\'gyedivrt (IS fant) I frt SO kr Félévre (24 fümat) 7 frt 20 kr. Kápluté minden katal ktnyvk\'rukadiaben. At tlélselák alodan aaoabalot egy-egy jűzejet kapnak. — At Bacrévea Hagyitraratág ét e aalllaataaat bl Altit Aa clmtl Uoreoclo Ojnla lgaafalé kladáaábtt mez-életé nagy nemzeti dlsztiill Il-lk fdseü vitala alát mond-mtjuk) hogy minden füzet ttabbnál asabb dolgokat prolinkéi. A 8-lk füzet remek Oaaaeállllása MagyaroraUg legnabb várait éa gyényVtii UJkiptli kotta ; 40 krajcárért mindenki oly eaip vidékei iáikat melyek nagyon eok ember elüti j znttvóf\'t eíjtiai itntrellet (t képitItUan mintegy uaiteai köruia- C 8 A RJ Q K,_______ Bzeleatey Láaaló ________iri> ■ntergátra* igttitt 1875. év Őszén gyászoló özvegyéiül és kőnyseő barátaitól kisérve, tették örök nyugalomra agy buzgó hazafi porhüvelyét, ki teljes életet arra asentelie, hogy hazájának mindenképpen hast-tiáljon, kinek szavai, tettei mind ut lehelték: a honért, a magyar haUért elek. Ezen lérfii\| H^alnslny m.«ia ...ii tu... XIa. században a nemzet alkotmányáért folytatott folytonos küzdelmek korába esik. Szóval, tettel, politikai működéssel, költőt tollnl akart hasinálni a magyar nemsetnek. Nemes lelke égész hevével szerette hazáját, mert átéreate a nagy költő eme szívhez szóló szavait: >Ezu a föld,melyenany-nyiszer apáink vére folyt, ez melyhez annyi szent nevet egy ezred-év caülo!l.< Lelkesedett ilju koréban a réform-törekvésőkért; panaszkodott sz sl-nyomatU korában a kényuralom sllen, Örömmel töltötte el lelkét s kiegyezés. A hazáért élni, szenvedni akart — élt és uenvedett ia Ások s szelíd, kék szemek, melyekből annyi ueretet sugárzott ki, tudlak a lelkesedés tüzétől lányiam ; szép behízelgő hsngja tudta at igaut akárkinek ia nyilt azive szerint megmondani. Midőn halál-hire váratlannl meglepte barátait, mindenik, ki u utolsó kegyelat adóját nem tudta iránta leröoi — halálának gyoraaüga miatt — belső megilletödéa hangján szól vagy ir róla iiy-képpen: egy önsetlen honfiút asivvel kevesebb dobog e hauban. Halála óta nagyon sok változóit Itt nálunk Magyarországon. Változtak .a politikai viuonyok is, a u alkotmányos élet- a mult harcosait, az elhunytukat, feledni keadi. Bzelesley arca ia caak itt-ott jelenik meg egy-egy baráti lótok tükrében, as irodalom pedig, melynek ö különösen a lyra tarán kiláradlinlntlan^muukása volt, nagyrészt a mult kritikája szerint bírálja műveit, a nem tekinti, hogy ások egy tnélyeh érző érséksay léteknek I Ifakádó termékei. 9selesteyt elfeledte a jelen Irodalomtörténetünkben igen itgyés van róla, mint egyátalában az ö irányában réazea küllőkről, a némely középiskolai tanár még úrra- aem érdemeeili, bogy legalább nevét .tanullatoá meg növendékeivel. Ez feledi, a mivel a múltnak tartozank, a kegyeletet; leUdi, mit nem subád soha szem elől tévasatMÜak, feledi a méltányosaágot, ieledi, mit már Vergilius Zala, 5. szára 8 lap.) Haff-Kanizsa, caülőrlök. Ily viszonyok közt a kvóta felemeléséről! Titafdeadő úr! Uaiélni nem lehet, A felemelés legszoro-j Még n«ia vegyünk Amerikában. A eiabad eaettx." kia&Lsainknak 4 millió forint* véleménynyilvánitss nálunk még bizonyos lormsi tal Való emelését involválná, amit részben korlátok köté szorul, különösen a nőket illetőleg, paralizálna a kőz&vámjővedelmek nagyobb) Példának okáért, ha én Tisztelendő úr felöl-bevételi kvótája és a fogyasztási adó vaaása uián nyomban felállotlan volna át el- reformja. Ámde a kiadást kvóta felemelése 10 évre már az okból sem engedhető meg, mert a közös kiadások évről évre nővek-JKmck és ci irányban egy ismeretlen té- mondtam volna véleményénél: meglehető* pikáns azioetela lett volna a dolognak. Pedig a delog lényegét tekintve, egéasea mindegy lett volna. - MepJagyzém, bogy 6n a felolvasások írást réndklvúl érdeklődőm. Mikor arról értesültem, hogy Tisztelendő ur a nök világáról fog felolvasni, ayezővel kellene számolni Ha a rosszhiszemű ellenzéki hazudozók- i. i .. _. . . . . ,, ,,„ uugv iwueienuu ur s uus nisgsrvuu V^,,5 ^ álhtólag ^1 mértékben kilátásba helyezett felemelésével a köz véle-\' r ményt pillanatnyilag nyugtalanítani, — Bánf-fy miniszterelnök igenbőlcsen s megfelelő lég cselekedeti, midőn az első alkalmat "•Mgragadta a rosszakaratú hireszteléseknek való értékökre leszállítása végettM kiegyezésértelmébensem az osztrák, sem a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy a kvóta felett tárgyalhasson, hanem -kiaárólag a két parlamentre kell bizniok ez ftgy elintézését és a megállapodást A kvó-SifiiÉ eoaig egyitalán sz^ sem volt -és csak a két országos kvóta-bizottság kiküldése Wywineu Tollf uttában. ...... Dr. Kise Ernl, helybeli iőgymnarami tanár, Ji—ál 11 iWn fiiliilieniH a CmÍdo dísztermében, • .Keretkedö ifjak öaképzd egyesülete* fölkérd WKHf—---— \' A nagy tnolmjinyi kétalettel irt ftiolvtíür lapunk lArearovatábaa közöljük. _tA nSk tU&ga* úgy láttiik: erős érdeklődési kelteit kiválóan a nők világában. Legalább erre mtet as a körülmény, hogy a nöbtllgaiók \'üfyiko lapunk i\'jtn n.yüt Ifisálel intéz inosi a hogy felolvasóhoz. A beküldöli levél igy izél: Egy kieaiténiaiamaram ami világunkat. Olyax as, mint a tenger. Vsnoak hullámai, örvényei, veszélyes szirtjei; de vannak gyöngyei is. És kimeri thetel len is, mini a tenger. Esi Tisztelendő úr it tlismerit. Felolvasásának szélieméből örömmel lápasütal-eli«meréssel tam és eli«meréssel konstatálom, bogy a nök világát il\'eiőleg nem csnpftn sejtelmei, de alapot tapasztalatai £ Iabtinek. Annál inkább aajaálom, hogy: (nem minden politikus célzatottág nélkül) hstároKJttiB kitart a nök világa elöJ. Sot - mivel felolvasásának cime : ,A nők világa "és tárgya: a női toalett vol\\, — bár elhallgttoitan, ssaiirikus kilejesését találiam annak, mintha 1096. január hd 16-án 4 „Zala" napfára t Január 18-án: A .Polgári-Egylet* társaeesiéiye , 19-én: A • Társat Kör< rendes köagy. Február 1 én : A -Nagy kenistsi általános mun kásképzŐ egyl.» jelmez etiélye r ö-én: Postátok ér távírók mulatsága, j. 6-án: A vaguiaaok mulatsága. . 8-án: Ás »l«r, jótékony nőegylet* vigalma. , 16-éa : A »Társas-Kör« bálja. H I R E K. - Dr. Klaa Ernt kegvear. tanár • bé ll-én vesle tartotta mag: általunk is előre jelzett felolvasását a helybeli Ctaino dísztermében a keresk. ifjak önképzőkörének megkeresést folytán Dr. Kiss Emő pont 9 órakor lépett a (elolvasó asztalhoz, a t<ép \'számmal mégjelent hölgy- ét lérfiköaönség sróes éljenzéseitöl fogadva, a lel-olvasásával, mely egy félóránál tovább tartott, mindvégig lekötötte a közönnég flpyelaé\'. ,AoOk világáról* olvasott, értvén ts alait a toalettet. kérdésben össspomoiitaná erőtelesebb megnyi-lalkösáaál.— Pedig hígy II Tiiitelendü ur, hogy minket a »íi világból a toalettek sohatem melegítenek. A szivünkből ki kiszókkenö ét jél felfogott, megér-léit égyetfea kis sugárks: as örömnek és bol- dopágnak tokká1 Mgyötb ttélégérél tfáétf el, ■int a legdivatosabb „pticek". £1 Tisztelendő ur mégit fiseink toalettjeivel sksrt hannOnkal ISU melegiieni. De elérte a Nemetis keze. Hiába tagadná : észrevettük (nekünk éles szemünk van f) hijjt volt, hogy fogai nem vacoglak. £1 bogy mégit érteit környezetében legalább annyi meleget, bogy fogai neu>- vacoglak, ast semmi esetre tea a obinai, görö <r római vagy egyéb aök toaletijének köszönhette. No, tegye csak" ffivéra kazét ás vallja meg őszintén _! _ asar formájú fülbevttó, a télen vastagabb, nyáron vékonyabb gyűrűt vette (el. A legértéke-ttbb drágaság a gyöngy volt, aelyekért hihe-tetier nanálttl nzettek.\'~fgy Jnltos Caesar Ser-viKanak, B retus anyjának, küldött egy gyöngyöt melyért 6 millió ataltrtiati, mai -érték mertet több mint 2 millió toritttot fizeted ; Séneca azt iSj^AT^ JiiASíi^ériu»u< h\' \'bbó1" Bég a rmbint, a zalrt és főkép a smaragdot taogerből (a hnlláBok, forgatagok és szirtek A gyémántot kevesebbre becsftllék, ,t kevésbé kőtől) legalább egy-két gyöngyszemet htlittoü Higye el, hogy lelkesedésünk valóságot de-lejét áramlata vetie volna önt körül, ha az aassooy-öaök toalettje helyett a nök szive vüá- Minthogy a felolvasást lapunk tátoájáhan közöljük, cshIí annyit emiilünk, hogy végeseiül lelkesen megéljenezték a felolvasói. Azután hajnalit lané láne fcflvgihetáH. - Tafátkeaé\' %J V«<\|IÍrli>W. A nagykanizsai itr. /óiikony NbguUt vigalomren-desÁsége serényen hozgolkodik, bogy a ftbniár hó 8-án tartandó estélyt a legaeattebb menő r v lm korásnak ts megfeleljen. A Hbltjón - É^yyfsf* nagytermében fogja a világfürdöl ábráolni és itt minttast megfogják fatálai a vendégek a mi hőt ntás y világIÜrdöben oaak drága pántén jul-hátnak. U leleményes rende6ség oly htlmasát létesíti amitglenetéitknek, hogy • \'oiláf-firdt\'\' ben találkosók\'re\'n\'dklvttll élveteleknek néahttnek Blflbé. \' - gáUlT a .yifári-Myylet.Aem A Polgári-Egylet választmánya legutóbb tanon ülésében elhalározia, bogy az egy eli élet élénkítésére ; * lagok és esek családjai azórtkotia-lására szombaton a hé 18-án emeleti helyiségei ben családisa jellegű lárfattatélyl rtndes, melyen a tagok, etek ctáládjtf, valaalot^igok álul be-v ezéTelt\' v en dégék szí vesén 1 á t ts tnsk, A z étkezés étlap szerint történik és as egyéb aaórakosások sincsenek szoros m&sorbos kötve, de ssért re ■élheiólag igen vidáa hangulat iog a tárasé-eatélyen uralkodni. Belépii-di\| nem fiaettetik. — SajléhllsAk. Légutóbbi számunk lárea-közleményében két je\'tniékénytbb aajtóhíba volt. „Idegen nenzetek fiatnak vedhajtátaü" helyeit : „ldtgtn nemzetek fáinak vadhajldiuit" és „jpvella* belyatt .aossfla* lelt volna a helyes ssedés. — UasaulhLaJes anlaltlrtaiág va- umerték Krdekta, bogy divat aegtartátára egy magat torom, a Coastaina Matronarna, a tiseteakorá aawmyok gyülekezete ügyelt fel, melynek tanácsát, nemcsak as tgjt\'ogyoM Heliogobtlss, dt Áure-liaaas, a más ctá»tárok n kikérték etikett és éival dolgában. Fényűzés és pompa terén Rónát is fölül-nálta a keletrómai császárság székhelye, Kon-ataatiaépoly. De t város lakosainak csodálato- volna ki, talán nem copáo a nök, hanem a lér fiak gyönyörűségére U. Így axonbtn bámulatot tárnap tartott jnulataága — mint értetülünk —• nem volt ugyan igeo látogatott, de akik meg-\' jelentek, rendkívül vidáa htnguiathpn agéat reg geiig mulatlak. — Vaautaaok msulatsága. Városnak ét vidékénsk közönsége bizonyára ssiveten emléke- te^eti-iannlmányrórtaanakodó a különben tiép Lk vUszb azon fényét ét rendkívül kedélyes filolvatátátal ast biionyilotti be, bogy (ba ka-1 mulaiaágra, milyet vaiutamnk szoktak rendesni. tedra helyeit valami iparágai kell vala válasz A mnlt évben ezen vigalom HViw felügye\'ő tl-tania) sokkal ügyesebb nössabó lett volna, mintlbuB7u raift,t elmaradt, de as idén - miot ér gyöngyhalász. De ez csak tisztán egyéni impressio, lesülünk — ismét megtarts tik. A mulatságot 0 IcMí ront vonatkísérő izémélyzelt rendezi éa a Esi tiszta jövődelem jótékony eéltnolgál. A mulst- iogálataik voltak a. aői szépségről: tt elhízott, bogy ilyen őszintén, nyíltan kilejezem ím- \'ágfebruár hó6 áa as „Arany-Sssrvas szálloda \' - - dísztermében fog aegtartaoi. A meghívók leg- közelebb küldetnek ezét V— Csalnál kttagj filéa. Ai altólendvai ka iaó\'t. hó 6-ln este lartotia évi rendet közgyűlésit K. Hajós Mihály elnöklete alatt,- ki valóban rmek bestéddel üdvözölte a nagy taáa-aal egybegyűlt tagokat, melyben aa alkaloaboa méltóan megemlékezett a nemzet ezredéves diesö múltjáról, t végül azon forró óhajtást fejts tt ki, hogy a nemzet a második eaer évet ne karddal a ktsehen, hanem a tudoaáay fegyverével btaonts* magának I Kiutén felolvasiatta 7— . , . .. „ . • ... . -s—ia anlt évről szóló jelentési ét a jövő évi költ-llól, aert még cak iérjhös Mm mehetünk öa- Légvctég(( nielyeke! t kösg)ü\|és tudomásul véve, Ms s igy nta ajándákoshatjuk mtg (mint ön \|Hngidoii, t tg)uHal a negvitsgfft saimadáaok agy mojtdo\'ftlol, at egy lordolár, te egy stót\|fslolvasáat végén a hallgatóságot) tgy sgeraiet- lltpiáh pénttárnotnak a (elmentvénft atftdia. aeg sea etged. lat a t/egény eaástáraé egy remélté aayóstal. KsutAa 1nük, aegköasöavt a baalat<, as d éa hatvány, agy iapotánt Innepit bálvány, ttnni . lltittártsl tevében lekasiöa\', aire Khrm (íyala •i. Nen la Attilák, hogy ná It lagyn. megrtgtd«a ta alkalmat, a köagylláa atvékaa (M/Wtet tevesai) \' 1 ....... — I aelag Ifintönatett aonéetl as eloAkath á eaaiao ér laati aotgá»á, Itttú átsjárású, dt cifrán telis) tözötl nőkéit szerették. C«ak a császárnét lássuk, aainf, bogy a ló és koetiverttnybto gyönyörködjék, teljét poapában ül a hippodrom egyik o\'dalta, «íg a másikon, vele satatwn,a a esászár loalsl k«yei_jNgL it drága rikábsn és töméntelen "Mjakövei. As\' udviri asttonyok sokasága kösi 11 a esássárné trónján drága váokoton;, fején tatnsyaagaaságú diadém negstánlálbttaiían sakaaágá éa értékű drágakövekkel boHtvt, aelyek afésea fállálg lelÓfsak, Egy arany atfvétO brokát köpönyeg sürü ráaebst omlik It villáról a földre: rthíján valantly stttl éleié" M néhány jelenetet ábrázoló kép vtn. 8 as alak aozdnltllaa. A rideg üdvtri etlktil prestióatt, nem ast akarva elérni, bogy Tisztelendő ur rezignáljon és megmaradjon a nő-szabóság mellen, hsnem inkább árra tseretaém tmbwiontlai, bogy próbálkozzék mag a gyöngy^ halátMltal is mielőbb. Ftlol válásából kivettem, bogy t nök iránt elismerésre atltó lovtgitttággsl jrisel\'etik. Adja aeg hál kérem a lovagias elégtételt a\' mi (kissé duzzogó] női kompániánknak 1 Lássa kértn, ni önCo nem vehelünk tiiitfao- Nagy-Kantot, csütörtök- Zala. 5. aaim. (• lap.) Ilit, jaanár h^ lláa. a régi poétákról azelőtt 2000 aeatendövel moo> dóit, bogy találhatni a hazzna rehe< ellen dolgok kötött hasznavehetőket, baeaOléara méltékat ia. Igaz, hogy Stalaitayoak könnyen hangolható lelke voll, ezért hatott arra es ia, hatott ma körülmény ja, Úgy, kogy egész működésé hatásokat, s ezek lolytonoa változásait tünteti elénk irodalmi termékeiben. Nem volt ö nagy tehetség; aaenl sem. De volt munkás ember, munkása a nagy magyar társadalmi életnek, munkása a magyar irodalomnak. Ha aküllöldiipró ueprö igénytelen embereiről köteteket ir Aaeáe, miért ne méliihyolliamá a magyar irodalom a haza tárad haüaa munkását ? Ssmeteynek mind a társadalom, mind az irodalom terén kífqjlett munkássága él-isméiéül) méltánylást érdemel. Célom nekem mindkét rendbeli mutikásságál, először mint politikusét életével egybekspcaoiva, atuián mint az irodaion^ münkáaát tárgyalni. i iNletlejr Utaald étele <s pellllkal aadkédfae. 1L József, a kalapos király halála után a tea-pedtaégéMH felébresztett magyar nemzet azt hitls, hogy meg fog azabadulni Ausztria réaaéröl áz absolutismusra vuló törekvésektől. Ebben azonban lájdalmistn csalódott a nemzet. Az u} kormány avval kezdette működését, hogy ímu-ioi nem hlv ásass országgyűlést, Fsrencz császár atyai gon-. doskodására hivatkozva, meg akarja fontam az niMégnl ■«!-«■«■ slknlmáiijátrtl tWsg-pripiá. Uz évig ninca, a főispánok helyett királyt kiküldött biztosok intézkednek Mgen sok megye élén; ~ fálottállXFlUlllum van a kormány euiueieiiiek rendelkeaésérs; a magyal hivatalokba > surrogóit* emberek jutnak be. Sérelem sérelmet követ, han gos panaszok hallatszanak a megyék részéről az ábsoratlsmus qlfóri, feliratok mennek a legfelsőbb helyre, országgyűlést sürgetnek, de mind hiába. 11 Igy tehát a~ntegyékj-m^vel orvoalást netó kaptak, possiv ellenállásra határozták el magukat, minők következtében a knrmtny szükségen aduját H katonáit behajtani nem bírta. A kormánynak azonban katona éa pénz kellett, de ezt országi fyOlés nélklll, nem kaphatta meg, végre engedett énygztrttségből a közóhajtásnak, s ltU6-ben megnyílt a régen óhajtott országgyűlés Pozsonybau. Ezen országgyűlés elölt — melyaa azutáni kor reform moigalnultnak csiráit rejtette magában — négy évvel, IHjM-ben született Szelosley László szeptember lé-én Drai-Bjfaluban. Atyja Sándor, a* legrégibb magyar caaládok egyikének sarja, igen jómódú birtokos volt.1) Anyja esintén nemeei család ivadéka, Keresztén Kalharina. Egy testvére lehetytra irrt kottonkník, többről említés sehol" asm töHéat. Hegy volt-1 aat vára, sat-is-oaak agy-költeményéből lehet következtetni, a\' .Testvérem Birján\'-ból; az égiekhez sóhajt ebben: •Tudjátok jól, Mert sejtitek; Hozzátok oh -KII vittetek.") Sslleinek módjából tellett, bogy\' az elemi dolgokban otthon nyerjen klképeatetést; és csakugyan 10 éves koráig a (elsőbb képzéshez szűk-séges tanulmányokai otthon elvégezte, tehát tanulmányai folytatására atyja Kőszegre vitte az •alsó latin Iskolára.\' Itt, .Sopronban, Szombat-1 belyen és Uyörött tanult." i Kőszegen végeste a grammatikát, Sopronban a humaniorákat, s Ssombathelyen o^bhilosophiát 1888. évbón,\') honnan tíyőrbe megy, nogy as ótl lévő jogakadémián a jogtudomány hallgatója legyen, mit azon kor nemes ifjai legnagyobb része telt a különböző helyeken lévő jogakadémiákon Vagy Pesten. Igen jól érezte magái itt, miről .llonmüvéaz\'-nek 1880-ben beküldött „Jogász Dal"-a a bizonyság: „Bájfónyű óltomet Lefeslní nem mórom, Mert minden képelt Még most aem lemeram. Még most wyn Ismerem, S hibásan festeni Nagv vélek lenne az, Ml Ilyen Isteni.") 1 <Arckép-albuin László,. Pest. !8Hti, tv Ml. oldal iSzelaatey ■) .Honderű\' 1040. I. SOS. n. Peat. BseleStey L. \') Daniillk óa Ferenczv ■ Magyar írók dletrsjz Oyty-temónyet Peat tHGíl. I. M?. 1 Ualogh Oyuta váriueizyol fólevéltárnok szívott leve éból. \') .Honmavóet ISIS. Pest, 100. az. Szelesley U 1 Mig Szelesley tanulmányait végzi, aaalall a nem zsl és a bécsi kormány\' folytonos vissályban étnek. Aa 1886. országgyűlésen tulajdonképpen még a régi alkotmányt védik areadak, bár laíiant már a nemzeti reformpárt, mely haladni akart, dé a későbbiekben már a felvilágosult ellenzék határa-aottan lámadja meg a kormányzat ósdi szekerét, a a népet a vtlágos rabszolgaságból skárji kiemelni Ezen törekvés aaonban csak nagy küzdelemmel éa későbben alkerfil caak, mart a fő-nemesség nagy része, maly 1886 ban még a kormány ellen volt, akkor, a midőn adóztatni akarják, a a jobbágyságot tetszabartitant, a kormány kötegévé válik, a a haladni akaró abó-tábjai ellenzéket mindenképpen gátolja. (Fsljrtatlsa Untlaaik.) Vasúti menetrend Éroityu 1896. január 1M. Kanitaa állomét. [ Indulás j Brkeséa ►> I Kaalmáifl___< j Ksalsaárs I I j^ilM rFPtftl-t Hhr^v h4" "ísifregid íjtt. "fff88 rn 3 SS. v I 2 86 "di n V. 11 60 d. a "ft gy. T.\'l m 211 siU.fi ta. v. 11,22 ^jiel £T v.\'.v.\| 6 BO stt t^sJLl 69 rag. jr.T.j 9 80 regii.j v. V- 7 j 88 este Béea ILz. v.t H 05 regg. aa. n; 8,48 regg. Z.Eg. v. vj 6 P dv ii. ». v. 8 04 regg. —.Lr-^H^-efc-dMt; •Sr-Vrj—I-4M--d-—a» L, v. 12 46 élje! i«. v.\|10 15 este tS fty.T T 47 regg. ta. v. S \' 54 regg £4 IV. v. 10 — regg. <z. v. 1 89 d. a. •3 v. 2 — d. u. v. v. 8 44 eaie oa \|sa. v. 12 16 éjjel <y. v. 12 10 éjjel n,_. L-aX^j^L,,}t. r. \| » jg Mt az. v.\| \|\|» d. Jffil £ \|\| Felelős azsrkeaatő: > Dr. LéKB IIIL Laptulajdonoa éa kiadó: VINCIIÜL VtLOr. Hirdetések 4874 tk. 896. 1 l-l Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járáabiróaág mint (telekkönyvi hatóság részéről kóthirré iétetik, mitaerlal dr. Rothschild Samu ügyvéd állal képviselt Relchan-leld Jenie éa láraat vegrehajtalóknak néhai Loaosarica Lipót illetve kiskorú L mesariot Jenő h a netalán léteső ismeretlen örökösök réaaéra kirendeli ügygondnok dr. Kemény Fülöp perlaki ügyvéd ellem 410 irt töke, 980 irt töke után 1890, április 14-től — 1894. február 16 lg 880 Irt után 1891, február hó 10-tól — 1894. febr. 23-ig, 680 lorint löké után 1894. február 23-tól 1894. május l-ig, 410 frt után 1894. május 1-iölj járó 8% kamatai, 100 frt per, — 18 frt 96 kr. bialoeitási végrehajtás kérési, 11 frt 40 kr, ski-elégitési végrehajtás kérési, — 16 forint ,50 kr. jelenlegi költség kielégítése végeit n nagylianiaiai kir. lórvénysaék, illetve a perlaki kir. jhiróság területén lévő a *»htn>árial 16309 likban 1. 3589, 1694, 932, 1711, 1921, 2246, 4t)70, 4780, 1740. hrat. ingatlan 242 irt baosértékbea agéw. ben; a saenlaárial 848. aa. tjkvbsa -f MéO, hrsa. a. iata\'laa 179 Ili beesértákbw ogásabaa á aasaiaáHai 1817. aa. íjktmn -f 9841. braa. a. iagailaa 188 Irt busán ékben igáiaksa, a saaw-mirisi 1808. SS. tjlban -f 1700. Wsa. a. Slibáa Márton ás Loacsarioe Jaaö kMora aavéa álló iagailaa 47 frt baesártéábaa egáaikta, aa aSá- thályovsoi 120t. fi tjkbaa f 401 kna. alatt iagailaa 118 fri besaériékbea, -+- 401 braa. a. ingatlan 118 Irt basaártákbs* + 408. kraa. aLéát iagatlaa 101 frt baeaártékbaa iglsahaa, -f 404. ktsz, a. ingatlan 101 frt beesártákbsa atásabea, IS lltó-aiikályovsai 4981. tikben -f- 481 bna. a. ingatlaaaaá LoMaariea Lipöi éa kiahara Loo-eaarias Jenő aavéa állá ráaaa 1 TI frt 60 kr. becsértékben Szaal-Márta klmaág háaáaál IMá. Ithraár ké 90. aafjáa á. a • érakor agy Alaó-Mlbályovsesen INN ávl lekraár bd 40. tagján d. a, • éraktr dr. Rotbaekl\'d Samu aagykaaiasai lakea lel parsai ügyvéd vagy helyetlese közbejöttével .megtartandó nyilvános árteréaaa sllbgnak adakd. Kikiáltási ár a lentebb kitelt keeeár. Irvtresai kívánók tartamit a kteaár 10\'i. ai készpénzben vagy óvadékképsa papiéban a ki-kttldttit kezéhez leHnni.____n. Vevő kötele* a vételárt három egyenlő réaa-letb\'en, még padig: aa elsőt aa árverés jogerőre emelkedéaátöl sziíriitandó fkóttap átall\', — a másodikat ugyanattól\'! hóaap alatt, — a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt, — minden egyes részlet atáa aa árverés napjától saámiiaadá ® kamatőSkal agytll az árverési lallélslekkea aegbatároaott. helyen éa módosatok szériát laHsatal.------------- £ztn- birdetmény kiboctájtátival agyidajttlsg aegállapltott átvsiésl leHátalek a pertstt Mr./ járásbíróság tkvi osztályánál és Ssaai Mária, A.-Mihályoveoi község elől\|áróaágánál a hivatalos órák alatt asgiskimbsiak. A kir. jbság tkvi bivstala. Kelt Perlikon, 1896; nov. hó 30-án. HORVÁTH, kir. járáabbtró. 9284. saám. 1896. II 1-4 Árverési hirdetmény^ Alulirt kiküldött biriaágl végrehajtó at 1881 évi LX. I. í. 102. § a értelmében ezennel .ka, hírré leszi; hogy a budapesti kir. törvényszék 42866/96 saáma végzése áltál Widdsr IC. áa Steiner budapesti bé\|. cég javára Waoekiu János aagykaaiasai lakos eílea 292 Irt 96 kr. Itfke, ennek és jpedig 642 Irt 96 krnak 1896. augtaa tus 10-tól saeptambar l-ig, 892 frt 96 krnak 1896. szeptember 2-tól szeptember 16 lg és 296 Irt 95 krnsk 1896. év szept, 16. aapjá\'Al számi* tandó 6 % kamat ni éa eddig összesén 62 Irt 44 kr. perköltség kŐveteMa ereiéig elrendelt kiaiégitéli végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 660 frtra beo.Ult I ruganyos éa 8 köaőaaégea kocsi, 2 ökör éa 1 lóból álló ingóságok nyilvános érvéréé uiján nlnda\'nak. Maly árveréanek a 9284/1895. szám klklldáal rendelő végaés folytán a helyaaluéa, vagyis N.-Kaniuán alperes sertés hizlalójánál leendő aeo-köilésére 1MM Ik év jaaaár h« M-lk aapjáaak 4. a. S érája határidőül kitlzsiik és akboa a vasal iiásdéi kősók essnnel oly megjegyzéssel hivatnak mag: hogy aa érintett ingóságok ezen árverésen, ss 1881. évi LX. 1 o, 107. f-a értelmében a legtöbbet\' ígérőnek beasáron t\\lul is sladatnl fognak, Aa elárvsreaendő ingóságok vételára aa 1881, évi LX. t. c. 108. \|-ában megállapitntt feltételek szerint laaz kiRaetsndő. Kell Nagy-Kaniisán, 1896 ik évi janaár ká anpjáB. __ VARtíA JÁNOS, kir. bírósági vhajiá. Nyomatott Fisohel Fülöp Isptulajdouoauál Nagy-Kaniaaán. 1896. Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala. 5. aaám. «. lap.) 1«>6. január bó 16 ia. 0669, •«. tk. B86. 9 l-l Árverési hirdetmény. A nknuis«ai\' kir. tftrvénysiék ikvi oastálys résaérol ko«blrré tétellk, kogy Horváth Juliánná éa Veros János orosatoayi lakos vésrebajtaiók-aak Vgk K«reao 4 aeja Hauar Tiréi aro^a-ÍOttyí lakó «4crebajtáei saenvsiiik alleni 40 frt 00 ír. p«r-, 16 frt 06 kr. eskütétsli, 9 lórin* 20 kr. végrakajtás kérelmi, 6 frt 16 kr. ingó végre* haltául, 7 frt Hfi kx. ámria kérelmi i « még Mmnraieodfl költségsk Irtait vlgrehsjtásl ügyé-Imr a ieantn«eeeu klr. tilrvényusék tarüietébes tartosA aa oroMtosyl 418, ss. t\|k»bsa\'-f- 803/42, hm. alatt falvatt ingatlannak Végh Ferencet illata « 90 írtra beotült \'/„ réssé, — továbbá n. aaoa tkvbm • (- 196/b 4 hr»s alatt Végit Mancs, Ferenc. Jóisel, Katalin, Rost ée Oyttrgr kl\'Oa-tnlaidonául felvett « 180 írtra bttotOII egéas Ingatlan aa408)> évi LX. t.-elkk 166. \|.alpontja trtalaSban IIN. 4vl február hó II. algjll 4. t. II érakar Omaitony kBsság kásánál, « mégis a \'kerécsenyi 440. u. tkvbm -f 480 hraa. alatt lalvatt a 100 torlmra baoalllt ingatlan u. asoa napon il. u. 8 érakor Karaoatny kAiaég hátsnál Rtpoch (iynla Mperesi ügyvéd vagy halyatteas kBibejOttlfil mag tartandó árverésen eladatni fog, még pedig aa oroaaionyl 498 si.T"l»Bsn Toglall 8Ö3/4Í és 196/b. 4 h; >■ aa. ingatlanok Kamata Qm euftt-láloaoii «lir4fialllffl 88 \'Irt70 KíTTÖEb snn«k 1894 december 29 tol fl\'A kamatai 10 frt. bt) kr. par, 6 frt 20 kr. végrebajiái kérelmi a a még fslmerttlendtf költségűiből Illó k&vataléaének bo-hajtása érdekében iS. Kikiáltási ár a tianibb kitilt bvosár, • Arvaraaai klváifók UrUtanak a biöiár 10/,.át kéespémbsn vagy óvadékképaa paplrbin a kl-\' ktllrtfltt kaaékaa latiani. ■ ■■» Kait Nagy-Kanianán, « kir. ívnék mint telekkönyvihatóaágnál 1806. évi oktober hó J6. Hirdetések felvétetnek % :■■- .: ,. Flsohel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. napián. OÖZONY, kir. taaékl albiró. Játasf MtriiH tat« kir. fcaaéf* aérart nilUUJa. nUf nitt Cebtirj-Ootlul karweg I klr Mn «allllSte. OotUoklt hhf«t Vatefaa tt-m. lit,- na- éi MgMO nagykereekedó nrpijaia : u AffoSrofí Kötponti iroda: IV., Vácal-uioia 4. ssAm, R A KTA RAK:__ IV., Várai utüxa fl. aa. j Vl„ Asdrá<v-ui 88. „• JtfanitfarittAos" \| „HonfQmg viironihoi" a V4nakáa.\|fa aatbU klr, ttottintkM IV., figjÉm-lír, Kgjetfm-olm sarkán i „Japán doW KlYITEM 1\'INCüftK i 1, Xábáaya, rilsér-atoaa a. aaám. Hl aiaeaiáajt raktári— N a gy•K a n i aa An: NIU éa K L E IN uraknál.......... Klluvotlm lmlioaaUlu vnMttl obinál fa irm kararia-Mk, íjíö Jamaica\', ftm\'alllal fa Osba-rasak, (Miioaiá wtfnaMlí, IlkSrík\', a lekAnoiuabb alilMflM, nwUtl caumagok fa palacakokkaa «r«l»ti Irak miml — Arjttyilk Ingyen áa báraaatva. I It^fegliiTró. A íetenyei takarékpénztár részvény-társaság 1896. éri február hó 2-in d •. 10 órgtkor g ... , . - pf ..■■..■■.. -j- fai . ------—.... .......\' -\'■"-""" "C. , • « ij Letenyén, intézeti helyiségében [ "V- 13c éyl " 1 i rendes közgyűlését i I t«rtja, _J S melyre a t. réarvényeseket eaennel meghívjuk. I\' > Tárgysorozat: I t, A igaigatóiág éa telögyelöség.jelentéae. I i. At évi lármérleg, nyereség- éi veuteség siámla bemutatása. Ai osxtalék megállapítása. I 3. Ax iuaigatóság és felQgyelöség réssére a felmentvény megadása. j 4. At alapsiabályok 51, §-a értelmében az igazgatósági tagok \'/fának kiaorsolása £s aa eként kilépő két I 1 tag helyett ujak, vagy a kilépők újbóli megválasztása. I 5 A felOgyelőaég megválautáaa. (Hárqm rendea és két póttag.) \| 6, AlapainliályazerÜleg esetleg b^el^nthető indítványok tárgyalása. I 7\' A-jegyiflkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. I Az igazgatóság. I Aa alapszabályok 44. g-a Igy azól: »Akl sssvusti jogával élni akar, kötalia uját nivén isélé réaavényét még le nem járt szelvényével egylltf, netAni meg-9 halalmasását a kSigyttlés msgoyttáia előtt a társaság pénsiárába letenni. Baavaikti joggal caak as bir, kinek neve a réaavény-R könyvben tnlajdonotkést bi\|sgfjava\' tsi.1 . 0, tt&m. Nagy-Kamata,\' 1896. január 19-én, XXUI. évfolyam. gMlblltlIléf \' iá» it*—\' • \'•a4\' hhAmI Mflte T $émffl— l—M k~** ZALA Politikai én vegyes tartalmú lap. DMMIflMi Hmlli l>l< nMid tmt, -•-) ------"ti KLúraiOM mii ■■ÉM tm II >WII i« m — kf.) Wm I >■»■» \|IM- kfJ I tant (1 M Hkt.) IWtlrt J---T—- --------iTnl IMnKt MM HWN\' VrtlMér lillliin M kr. A Nigy Kintaaat- éa dél-salat likirékptnztlrik. \'■ ÜfliikegyeiBlet, n Ipar- 4a karaake-jltlmi baek, • Nagy-kaniinl angtivtgylat a<ov«tkaz«t ég • letenyei lakArékpéniláp ■ „ntgy.ksnlsa»t malstsgysr W sarfflteéa t,».» m«/h MtMnyt. nr-nmtirv - ...... n —"—""*\' "....."~\' wwitwtt fiaakat Majrr iád ir<f, l« iru)e<lr. 3f »ff\|«\|ll\|\|lk J»h.r-»i iihUmAii lirtmk Ilit IiMmm! \'•\'»—«» -rrmméxna-p 4a o»,ü,törtöl£d.u. Tudományoi szellem a vidéken. Mi"dM " Th f<Mro*t,a \' minden pun gyölekazik, i ex lehet az oka (—h) Iludapest nemcsak az uraság lő• \| unnak n sajnos körülménynek, hogy Orazág-városa, hanem annak sifva U Itt pontotúl j Mer oly kevés vidéki városra akadunk; a Ohm minden. As urtzág ipara éa kareaku-, hol a tuUomáiiyoa szellam otthonos i a hol dalmo, a tudomány éa mflvéaget, Kr Utób-J» lámadalmi életet htlneynt mngambb #zel« hiak, mint • nemiét Molleml mflvelődéaének lent dominálna,-hucsak egyea excluiivebb eszközéi küiflnöaen aí »!oM évtizedlmii [köreiben ia. Éa ci najfobaj. Kjjíai culturai vettek a íörért»bn nagy lendületet Ha fejlődésünk ott pontozol Hmm a főváron visszatekintünk \'as oltfbbí évtizedekre,\'etem- tudományos, művészi, irodalmi intézményei-btötlő a haladáa 4a a fejlődéi, melyet a ben, o vidéken pedig, lm eltekintünk a tudományok éa művészeink legtöbb ága az néhány hónapi élvezettől, melyet itwott a utolsó időben tatt Nagy éa komoly lörek- azinpad iiyújl, — semmi sincsen, n mi akár vés jeliemii a nyelv- és történettudományba lelnflttek««elltimi idényeit kielégíthetné. I a nrm^^tmlQm^nj^ nnttmrcit! g vívóban [ akár p scrdílld liulnln^gnfll$ pie^atmb\'o irányt már az Httyaggyfljlő idejében nőm kicsiny-1 mulatna, még mielőtt fölkerül a főváraiba, lent,\|<5 vívmányukról lehet uólni A lutio- hol minden irány ia utmutatá* nélkül l»l«-mányoa irodalom U nagy fejlődésnek indult, literül u fővárosi élet hullámaiba, i nagyon flgyeltttnre méltó ttz a tórák vén Kppon ui tettn n nyugati államok leg- le, mely a tudományok népaz«trűítéaít célozza, Táriulatolt éa intézményeit egyaránt dicséretre málló buzgalommal teljesítik kö-teleaségelkef, a mőködéaök eredménye altban ia észrevehető, hogy fi nagy közönség ia\' keid érdeklődni oly tudományágak Iránt, melyek lényegüknél fogva nem Igen közel érintik ót, Mindéi nagyon biitató a magyar kultúra fojlddéeér« néívt Pe egy kifogásunk ntégia van, A tudomány éa mflvéaiet toljea cenlralliátlójn mellett hátrányt szenved a nek egyes k ebb városokban is teremtettek központot történelmi (ámulatok a egyéb ilyenek létesítése által. Az ily vidéki központok azután sok tekintetben emelték a közlekedés élotsiQkségökké vált, kik midón a mellett maguk ii megőrizték az idököiön-ként való kellemes, tanulságos esimecso.\'o folytán szellemi Odeaégöket, máaréwt maguk körébe vonták a rokonazeUemOeket, kikbt# \'a bensőbb érdeklődést még felkSIteni, a ébren taruni kellett, a a különben tespedő társadalomba azailemi életet öntöttek. 8 az [tt mozgatóm lassankint körébe vonta a köaal éa távok vidék intelligenaebb elemeit iá, • a helyi lörtánetra -nézve aokaaor érdelw itdaiokiit szolgáltattak Nálunk jóformán a főváros ttbsorbcáljiki a vidékei ia. Éppen a szellemi téren )4 , volna egy-dtis decentralizáció. Mindenesetre könnyebb azfóhajtani éa kilejezéare juttatni, I mint jó tanácaoldtal "azolgální a módozat j kivitelére nézve. Sok jóakarat, egy kia llíloziilkészitg, 3e , sok buzgóság szUkaégea erre; a fődolog [azonban mágia >a viszonyok egybevetéaa\' után eredményezett feliameréae annak, ami szUkaégea, a a mi állalAnoaoJI megfelel az ingyik vagy másik vklék kötkiván«lmának. — Qróf Ooluehowiku diplomádul mkvrei. (írö/ (Julurkoimki politikáidnak birdlaia tdnji/mnn HtrünM, divloiiwciat ktirtikM a ktiattkirtkrt írják a SM U* ~ tíM/uhU nlőtt, melyét harcot/ Hi/anhihe n4iurt IiicihMihI L\'uiH\'elliír Fareiw. Jdnuf: király 0 fohifi/t wlvnrdniU it Uvdf. UülucJuiwski uwtrdk\'Hiatfuiii\' ktiiüt külUi/ytniiiituslti\'nit "W, A „ZALA" tárcája. A nök világa. Irto •• oiuitui. 4t Klaa >raé (frlytcUu,) ICsalati pedig NfttgsUin aj világ volt kelnke-ifllten \| ss Morl magát lulélt mttvelisitg helyén a ksre«itéRy>eg beatOségt, fgysisrttsége, ne-Mwsége ksidla alkatai sa smbvriaégat Kbban a kurb«a alig találjuk uyomAt a fényűiéttok; a nök mik akarnak mn>tiriiéii«iiii tatnanl. l)i már a XI. ái XII. lakiadban ksatlék elhagyni a régi igvmrrtliégét, A féayttaé* á)\|á éhratlé«ire a kshtisiu hdk voltak legnagyobb betolyánal. A keletea \|art hsrouaok htuUk utagukkil a ■olyant, éa brtikái saénés taiiUriágé\', s ettél as Idáiéi Ingva h várak uraaatonysl a legpompa aabb Mlyew éa bíbor rubábsa iileutak mag áa tnnepaégekan, viléai prébákoa. A a(U tollaite vlrág<áii kora aaonbaa a re-naliaania As ••sméliitik és isléanak újjá aatt-\' lnáaa a régi gttiQg ée rétaal világ a«amélitik ée Islé^aak laluiitiiával. Da bár a rettaisaaava béluMú* Vtrenaa roll, éa aa -olaaa nagy Irék, Laate, Vlllaal, NaookéMl, saemtlkra vetik Is a Horenei aOknak léayttiéittliii, a rukáakodáibaii valé t>uiiipa\|uka^ toégl^ a ranaluaiioa korában Itlt kéaflltb ta, Vs\'eltiia voll a»i ntflv lagaagyobb fébyt Ujietl ki, VéUnvr, sa é kurlltuata poll tikal bbi\|iirnagémk ftrriktlaa, tiagy haialumra é« usgy gaidag«é(\|ra aaart Kéusáavsar lal komi kflst alig voll kétsstt asagéay, da volt 1000 olvan pairiolui, kik 100000 frnol BOOOQO-lg kftltheiirk évaiikém. KI la\'knltOiték nagy kftuy ttyeti s leggyakrabbau lényliiéare Csillároknak, királyoknak, egyéb uralkodásnak látogatásul, nigytibb egyhán vsgy po lllkai ünnepik a l»g-paairabb Unaepiégek rendeiéiéra adlak okot, H as idegenek világaiért! hirdstiék as Adriul tenger kiralynájánik gaidagslglt, pompáját, ta mRtuin ha véglggoedoláalk aa Idegen a Canale Oranaa nalotaeora kitel, a remekül megépített palotákról lionilé márvány IDredékek baaaéloek még a régi lényrel, Itendeiaek Ünnepeket manapság llt de mlaék már eaak 1 A nyáron végignáitem éa Is egy regaita Un \| n»\|Mtégat. Hajdm taréval btin«tigtn t dltibeül i iltillli gondola a nagy kanáliaoii, ma itilg §& Iki volt utak Uihaté. \' Dt tivk ettmktpraaiaink voltak i egyik réaiaaamatlyim\'nel volt btboritva oly gtttltgun, hogy uéttrnylra utioll aiána aj vitbtn a stlytm, a mátlkon aárga aalytut mtay-! uytaal, a harmadikon kék, bilMir, n\'il stb., ai tHliidtgylkbtn III a gondola talnévtl mtgttytiA siiuü atiytmhi (Vllüillti guu(loláav - Kgy dara \| big lekötve tartóit a rntgltnaiét, de aiuian vlansasaálU lelkem a múltba, mlldéttlt tgy-tgy í Qnutpal, • annál kiáltóbb lati a kttWubaég a liaidattl ét mai Vtlenot kóaOti A mii ttnntptkról kllnyaanak a nök, holott véglek fényét ét pompejit leginkább tt 6 fényük pouipijuk emeltül At 0 világuk volt Itl a Itgkápráatatóbb (Uak tttháay példát botok tel, léW-bau 800 "ál lAbb uó nitot tétalüi) atlyim ruhlban, arany, ttttat eklaerekltal, gyön-gyükkel ta drágakftvekkel ékesen, Bhbtn ta ld(U btn olyan magit ta mai Illó gtllért viseltek, hogy szinte eltakarta lejüket, Raadklvtl hoatau utaálya volt ruháiknak, melyrfil tgy kamaldall tttratiet 1408-ben aat irta, hogy olyan mintha tarok volna, ami rta diaboltoa ttt, öiiiOgi dolog. Mttifltt lééé-bta tgy Coatarial kiiiiituny férj-\| htt ment egyik Fosoarlhos; volt agy brokátra-háia rövid ujatwal, egy karmatilu aranyayal szőtt ruhája tattrke prémmel bélelvauélet uljn-tal i hoaaau ustálylyal ; volt agy poaatóruáia arany ditsilét»tl ét btrmtlia Miétael; volt tgy mánk arany brokát ruhája főidig 4r6 ujja» sai, ssonhlttt voll téy kajotatja óriási gyOagy-bél éa tgy vallkipoeta a agy gyémlnttal, gyöngy* fyel éa más drágakövekkel éktwllvi,, malyaai rtékt 8Ö0Ü dukát vagyit 15000 frt. — Cataoa kelengye veit mlndenesetro lta Pistin* Comtroé 1780-ben io4git lalülnelta. A ktUnsyáfthta be-miolt araay* tsüat brokát éa kttlüafMa i»\|nft ttlyem- ét gyapjakelmék pataumiaynk prémek ta etipkék értéke mtghaládta t DOUOQ forintot. Valami Viaaalll Tarét kéeaitett égy oaípke k4ta-lattt <160 arany dukátért vagyis 9910 frtéri. Voll még M ptr hoaaan, rOvtd, bő-<«dytm, htm lett, bimteliea kttiyüjt, 80 pár olpöjk tgvtárgyik arany vagy aaQat kiuiiéwtl. Egyén loQatte tárgya 2080 Irtot, a Páritból bentraatt máa dolguk 8000 Irkon komáltak. Voltak aranynyal himtttl aatbktadői, melyiknek darabja öl írtba karült. Még ha taekbea veattttk egyéb ktlmtkra prémtkrt, nh4rntmlkrt, edpkékr, lá\'ylikra, Nagy-Kam*, vaaérnap, Zal i 8 Mim. <»- Iep.> 11196 pauuár hó 194a ff/myait ét politikát ntmátyMgait jobban, imtrt, mint tltkki ai otzlrák magyar kUl-l ttílvpMg «gnik ktjhaiuhnanalih ét legítxlimbb ilajiktifíéntk. Kiállítás a hó alatt ftltdtltn tlinurétbtn rtotttilt a Itgmagatabb némtt kormánykOrttkban gróf (Mwhmotkinak étplomdeiai tiktrtk által kitírt politikája, r A kUlllgyminittltr egyik 4nitmt, hogy a Keleten tuforttuU uloltó fontot bonyodalmak idején a hármat ttöithtég béktftnlartó hatalma trőttltbtn érvényttUli, Fíltg at Ijpníny ká délben járult houá a nagyhatalmak tgutt 4r14téntk /fintartdtáhot gráf űalurhoumktnak - ktlta itMbím, nagy itíplomariai járiattdggal mtgraffailolt ktitUményttétt. Miután a ktll-Ugym mittitr t ktlndnytzéét a német birodalom 4t at olatt királytág a Itgirálutttb-éow támogatja, Aumtria-Magyarorttág iliplo-másat\' nntiiíju a hármat ullotltéghtn tgyt-tUll hatalmak ilipbimaaiai «gytt4rt44ndc igén önjével éméntfre jutotti A hármat tttíntitég Huroya békéiéi megvédő politikájának hagyománya itljtt Ömhangban van t ntt-ytttéi/ alapítóinak, Bitmark htrrtgntk ét I gróf Amlráttg (fgúlánakginiálit inltneiőival I 4t ul a haggomángt grój Gttlwhnirtki db olyan idöbnn nalátilotla mttj, midőn ntmetak - m Ktk». hamm a vitán mimhn ,étiében -i^hea, nj-alanul, d a inaltak Iránti, kt- _ [yi tíj.jí__. .u___. . gyclít H a JiWöüo v«i«it bit ünneplő* bangala< f mpdtjp hátrányát un-nltnttk ét ^^ M^ar^U ■ ..l^rU aaalaa- mttyoMwak Jantultak M. Hp m kéttégU- dnj^nok ItaM. Jégkárait borltj* a nwhntn, km, hogy a gráf (iohmhoirtkg 4nbárd-tídnj)y da a ki feleit, t\'tní aaaval aarHnt, „plroi róoaa iMttd, (t magyar királyi kormány tlntíkt knoriiM» a telet. Ptroa rántja a kegyeletnek, kitti fiumm bünlmat baráti viaong által » ruméóyiivk, a nonnetlnntad.took éa aan év a__, . w t__i,______. / vleiontag«ágai utau a béké* lalIfidén éa hatalmn Auutrui-Myyararuágmkat eurupui ^ \|tml(ilei AbltaiAueir. It4rt nétit hattuot prmtige-n nitt. Oráf (íuaapiaa hang .lat caélll* mag n ifimagak ai (Murhmrtki f tiktni tmtcink at ö töm vét én mindenki áruul, bogy a most ránk kü vduari mertMrmulltdtdgának, hamm réltth »aOntlJM; uj n<tondö a lörténelem ritka évtor- ,latot, trélulutl ét mii úttal faimmttitf ÓIM- dul"\'"V ,,r\'wik\' E"r évnagyiddagy nam- _j /\'\',,, ii"í ij ii cl éialélian éa ritka ai a nén, inaly állami lenti- Hmmtggal MM UyUm&m munkádnak u. \|ty .......^i^j^^jujp,^ ai ertdtuáiige. Urúl GülurJiuirtki as auriípui vtiltia. Aa ökorl kttllurnépel kfiafiit Jtidett, Har- államférfiak h\'list ftlllinótn ríwil itlő alatt a l\'hBnloiIa, Hellaa, IIAiiih, égy pani trt mai a Itiitai\'imlnllabb ét Iwtttrwtéttbb divlw !""\'4\'lw«ftl< éandlk áváláééi njnori nemutak ,} i i i i> ji„ i. r, kltxult alnonn Karóimban atiyeem, mely ugyan- ritU \'; \'U \'¥^l\'-Uggbtn a Itg- „„„ foldr,j(i ^^ fc^ub,;, tlűktim nyugatommal m/tii miulbtn ér- A]\|Mm\| a<»rva»ett mailen <M alkotmányának ara-tényt* jntlatta (i magytir király! hti-Hidtig\|detdt, a* uralkodó laj <álioaailan auprematiéja álhttji\'iuljdt n pápai Süétkd tttmhtn. Erié- [ mailéit, raer évre ki>aámltbataa. kftt diphmmt ihrt továbbá mái fiola-1 N»».y ■♦p^ Wrmlaimak puaalaliak tl. ■ ! i i i j i . jf . i . ii\'lalatl a mattyar lálaagna, uabé< viainnyuk kti eltíMHkmk, hogy a román királyi kormányI H \|\|\|tAyt6\| {firfiktól, gyaVran Hnkaaétol iavé tft U0MeimU ranm kárdttbtnmdr bomabb\\„9rPi j,^ bátoréinál w»g lutUit Tédalntaaal h/J din karrtrleblt mii/utaitdtt ktivtlf Hbbmi i naaietl OnéllAtáganak onktmmar aaakadatlauul «tímtonmtfíl faritra roll a i/nt/nuk ax «1 <»•" r.\'»m6tl védő >ánclt. A ntnataa 410 lagliatal-mmu, B MUfhtválafit mWfí folií- wwMWk Kiw évaWtt mjg ilrg ia í-í ., .ji i.., . / i. tvatük, aa ornn uiég adut naatetl a talárnak, tan n mint tmtrak-vitu[t/<ir Kttrrt a tiukn-L iWi mhvrnát, Uomániu politikai ét párt• francia még aam állapította ang állami batánui, a aémat aaét toll tagolva éa aa alaaa oép nt- Ügyi-hivatalba. ™ At Orvndtltt egytUfrtés \'^0\' li^/^t--! ÍLUZZIi a / I r\' y u. -DJ _ _ « °ép«« podig, mat/ek a magyarokkal gróf QaUtekotetkt 4t báró fíánffy Mmar tgyütí yur év elmt léteitek, éietvie.oayatkima minittltrtlndk kUtt, a MctOmöt mnUhjtt [ aneyira elválioitak, begy rajok iamoral aam bualomlól f.Üéhntvt, aton fii a laput,, hogy a labééHL mapyar ntnutl, mint mrévts tltrt4ntmA»n\\ A Utyat Ul v»j» omrra, a bo^Art ^nyalta a béixinyilotta, tgéu katonai ét politikai r+1 JJJft^g^.\'lffiig,,, Veieani b.taí25 jét, ép ugy, mmt a nérW birodalom, ttok uJjaaaa aiálmayatlott éa Dalmácia melléktarto- a taiál nenurti ét állami jUggtiltntíge vé- uianrnyá aélyadt, Cnk a magyar laj larioiu iltlniu4»4ntk tzmteli, <U láma/M, vagy hó- magát éa nam brtdolt mag aaolínai, amintbogy diUÍ háborúknak soha. Étért tekintik Urna- « 1«» Wodott tofaa magiba olraa.mai »o»y i.i i___ l_a ív i— vJWfáaai máa népet. A bidoll aépek mial Mun- gataib nimt kormiayUrtlkUn herctg Jit»->L^, M\|ht,r honfoglalátii képe fa mnUtja. aa- mark immtM n4mlrivtl «l«M«mr>l hadon éa Onéraatn magadánal jAraltak a bódító ttian, Magyarortidg évről-évre haladó )>oii-1 Árpád elé, hagy f«la(áalik neki tOldjQkal, mart Jikai, j>4ntUggi, ét ga»htágiItkinlelben rtnd- {a bódító badvetér nem kitraai maga oMtt látni . kivlll értéktt umrőttklM a német AirWo- r-fn«oIgr4k«i, (Mfc alattvalóké. TaÜaJoW» lott 1 Ui \'4t Auatria-MagyarorU, Mtl Am-^t^1- kért»áatóC4«llÜkéia áH.«\|\| aa eaáaado. igyaroraaáton le ugy, mial Praaolaoreaágboe, na tt\'alvk; aa nroaa még adót tiaatetl Hangyáinak. Anglia inig meg aam kaadta nam li alakuláaának pbyelologia pro«eaaau»4t; a drapaflara, ualagokra, kendőkre, gombokra, kapótokra, mát kattyékra, ilelánts«oiH ét béka-lékatl téitlkrf, n taitntiOdd att\'tl tariKJéra ib. kleduit kiaatib aummaka1, 60000 Irtru iflietjOk Comaro PImiim keleaiiyé\|éit Utaoay llyaa .kaleaiyét nam igen adtak a mnya«i>onynak miiuti, mint Veleooébeo. Cttk Magyarortaág tolt ki még a léayw kelengyék ttrén. Kenu maradi illltb réil nónek kalangya-lija\'r>>mt, Ktek kStQl a legrégibbet DrátHV Maria keleitgve lajtirumát honom lói, lM6-hóí. Hkroairendbail nnfáJa, nvakékja, volt gyémánt, tol, laiaragddal, rablottat rómgyoagyayal kirakva ;mái nyakára valói* Mjgyfingyböl állóit, arany nyakba vetlje tl karbankula>nl, 0 atllr-ral, 1 laolntlal, 6H ttyOaiyttemmel volt kirakva, a araoyflIuO lógott rajta 1 karbuokulumal, X rubinnal, agy nagy taflrral, 9 gyöagyuemmcl ogy asgy a két kl*bb ametliatteTékealtve. Volt arany karnttja gyémánttal, kl arany lánca, 7 nndtiilt arany gyttrUlé, arany-aiUat láljti. mo. dói, tányérjai, kalánia, aerlage, 0 kapája, tok gytingyO pértájt. — Kgy vara* atiáo, gyOngyOa uoknyáia, etederjn báreoay gyOngyO* BBoknyája, vern «ranyoa ntlHQ uoknyéja fakate prémmel, tábli, kamuka, káriát, atrga nottló aaokavája, tlllil aranyoa nyutat tubája. B féle, i többfajta kOnléaa, a nem akarom eltiámlilnl ■énuyl ágyneeiüj, —\'kény aranyoa náliola, vagyie inge. A epanyol nék világ* tele van alleniittal: lényt* M pompitó baunt aa, auit Uiulk, pittkot éa rongyot at, aiui nem láttáik; nayynn ttert- V . tik a< illatoniarak!, de a aaobalány útjaitól a fOltitl körül tpriootli rájuk, vaty padig atagoa oáuitkat éget küftlIiHlOk a rámk luij a lOaiöl. NailokOn éa karjukon olyan atUk a rnliAtuk, hogy nem emelhetek lel a karjukat, de alaO ruhájuk olyan pulTtdt, hogy nem ttlbailek le, legfulebh a Iliidre; ta yam ee brokát ruba vult r.i\|tnk, dt oipöt hatni tllele\|iallek. Amim Ibi-ébredt a tpanyol nö, rögtün veMe a aaépitöval ttii oaétnt é* agy peiullivel liemátolta aa aroá\', ajkét, orrát, homlokát, ftlleit, vállalt, v\'égttl k* nljt éa tenyerét Atutan lolrakta ékaierait, tuadajionokat, oraklyeiartóoakákat\' é* végül llll-btvalóiul agy-órát, melyet, hogy la na elakadjon a ltticimpá\|a, madnggal le odakOtöaOII a fUlébat \| néha podig at óra cnk fQggalék volt valamely mát lűlbavalón. Mllyeo máa világ lárul elénk Kranoiaoraaágbaa, molyet a divat királynőének Juggel noveaaak. 1)0 III la idd kelleti a kiltilédnra. 104t-baa megjelent agy könyv t rlnmel tLolg de la ga lantérle liangtlae,1 mely meghagyja, hogy néha-néha meg keit lürdeni. a koxtt meg kall mogul naponkéni, -aa arcot linetólag gyakran. Navarrai Margit pedig, ki oly uáp novellákat lrt,aat val-lat\|a mag egyik attrelmaiéval, hogy már ayolo napja uem moata a keiéi. A vnlAdl Iranola tlegánoi, flnnmtág valóban vnk XIV. Ltjontl kadödlk< A 40U miUl6 frankkal lolépttott vartalllni királyi palota Itoyébat küllőit alkaltankodala mludtnkinek, (Vk\|t kévtlkttik ) Angiiéban ét Némoluraaáiban történt, a* Owuea loamniieégek agy ogjaégét, egynyelvű nőimetté ! alakultak volna ai, de a magyar aép többre ibosoOjla a aaabadaág iQggwIeo aranét, aembogy áttol bárkit i* Hiegtontaní Iparkódolt volaa. Igy él a* a nép, caaknom minden I^Jrokoneág nélkül, martra hagyatva immár eeor e»i«inlrt éta fii Earoptben éa áltomioatorto ialaidna»aga-IVAt lógva, mag tok nái év törtéeetaból krfogji "veimt t mt(t rénn y jnmeaa kr.- á inml gnndvtaelé* kUifittílt kagylmé eegiietle addig éé lltadik aaakulumábaa magtfiahndoit újra. Átért ttjn vértol pomO Mkltlottot otolto, hogy mag Qnnepolja aa évearodaek dioaO emlékéi aa kétiOt arooál, mint- Janit, maena idOkro viaaapUlaat véa, bOatka Baérnttol, éa raadllbatotlan bitódé-lommal olOra la a.tgaate teklutntét, mély e multuk ehtlikelbÓI a remény aaAlalt mfihétl tovább a jelenkor lajlOdénaak ragyogó (Ugaraival. Tinaándo* kaliaránk baaai laJlBdétél é ntnmtook élihipenéiiál a emberi vatfétéajnág « minden torén, aa oratágoé Ünnepélyek" központját képaad millaanária klAllliaa tan hivatva minden irányban kellő módon méltóan leltttatoini. A modern Matyarormug életoro* prudukuv ké* penégentk bamutaláae moRalt, mroopahtiv kl-ailltáaank a torténalem rég tmftirt koratakait fi\' fel togj* elvautt«ni. A régt ereklyék g}Qjiemtaye, regi epttiatak, mttmulékek, aaobrok, képek, fagy. varak, okmányuk éo mtodauléla régt magyar em< lékek UaaaeAlíiiáu különfia apaoiélitáaát fugják képaani <> annak a íú aauro* érialmébao fgal iieuntéCl ktallnétnak, maly tOHénelml rendűek kQlönOt vontaraj által folOlmulja aavddigi Da-aan klállilátolmt, uialytk addig nr^r-m tuárú-lát at Ipari bgladáa tt ngmtatgaidaaági Urmo-léa veravByaópMaegénak igaaolaaára atorii koaláig A magyar nemaei orBkAa karoaiben é létivaiar-•aaaérl vívott kVadaluialbao mk beaao* omlék el-puittttll, da annál bvonaehbak é* énékraobbok tennők oWttttak aauk, melyek a hatallu* ka-gyitlot állal aa or«aag kolbatélo vidékein a«a-muakra eddig mogdrltlotiok. A mi Magyaroratagon éa hatáakra voaatko-aólag kUitöldon raging oaak található, aa mind Oam vaa gyűjtve éa vagy erodeubaa, vagy bO mftablatbait mllvéaal U\'ánaattot Ina Ikiluttó a májú* S lkán katdódu é* valéatliihleg » héoO oni hónapokba nyúló kiallitáana, melyet o óra* látba<0lag a kttllöidrdl I* ióaega*n lúgnak látogatni, Mtpról-napr érkétimk már aa ard«kn-ítél érdekonbb iBrténolmi relikviák éa aa ipari oUkek atAlliUaa ia már a jövö hóban megioa-dodlk. Ax öntte csoportok befejeaiék elOkééiitd n atójegyaéii munkálat aikát. Eddig 10.000 kiál-lltéeái ifibb jl«ntk«ittt, moly ai addigi Ooane oraaágoo klállliABok jolaatkeilkook námát maoaae tálbiuad\|. Körülbelül kéiatái aagyobbaaabáae éa kiaebb, da ronfekttl kiállított épttlal kéana áll \' ét nek köti a tnrtéoelmt lflo-toport; Va\|da Hányad vára, aa Barégi jiki templom é* Mérik Tetétia korbolt ranaieaaan époléi, aa onuAg la-lt\\fn a magyar éa aamiatiaégi utoAval, hol a nugyanruagi vidékek népélete léé* bemutatva, a* óriáai iparoaarnuk, mnógaidaaégl, gyáripari, tongeréaietl, hadügyi, páatttgyl, kéalakadm, boa-oktoláai, hányáaaati atb. mooumaoláll* nagy épületek, a kBtageiangi, mataurologiai, korá Kinti, haláatáti, oukorgyári, lajgaidnaági, maionipari a nát máa pavilloo a bével födött lekér lepel alatt agy menbeli vátoe bima>kdO poat-jait képeitk. A nagykörúton épllt kiallttAai várna oameokéra b* Ing aépeaedni a ktáuuaadó a Nagy-Kanizsa, vasárnap. tárgyak soknságával, ünneplő közönség As klll löldi látogatók seregeivel. A világ minueo. Ujairól, messze országból, Amerikából, Indiából, Egyiptomból, Olasaorsságból, Angliából, Francia-, Német-, Törökországból és a szomszédos keleti tartományokból egyre-másra jönnek a jelenjének, — kontuláfusokiól, társulatoktol, hatóságok I ól, melyek tömeges és csoportor látogatásokat jelentenek. Aa érdeklődés a folytonos készülődésekkel együtt halad éa mire a hó elolvad és a tavaszi enyhe szellő meglebben, Magjrsrorsság kiállítása a népek testvéries ériakezésének gytilhelyéve fog valót. Magyarortság ezeréves története spk ellenséggel való küsdelmekkel van tele ; a* eier év végen tok barátot log saerezni nekünk az az ünnepi alkatóla, hogy a külföld basánk kulturális életképességéről a. kiállításon saját sze > ei vei log « Zala,"6. szám (». lap.) 4.. 5. sorban Tfrt 20 kr., a többi sorban 1 frt. Állóhely 80 kr. Üeákjegy 40 kr. Kariat 40 kr Kezdete pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók : ötv. Ungar Domonkosáé éa Kasater Sándor gyógyszertárában. — Havazás. Pénteken erös havazás állott be, mely atombal délig tartott éa aoba pénteken ert^artHirhjjt- r-vgrott kölfllkldél MD akadt fenn. A szombat déli vonatok köaül legnagyobb késése a bécsinek volt, mely mintegy két órai késéasel érkezeit be. — Haláloa kilwft Sierenctétlen kgUI-Isi mnlt ki Kerca Jóxsef ssabari Baán töldb. hűséges él megbízott gazdáin e hó 14 én 46 évea korában. Folyó hó Tl<én u. L a komárvárosi vasútállomásra búzát szállított, — útközben — Kis-Hadán — oly szerencsétlenül esett le, a kocsiról, hogy egyik felöl 2, másikfelöl 3 oldal-bordaja-betörött; azonkívül oly aulyos belső sé- 1896. január hó 19-én felhívja a kereskedelmi alkalmazottak figyelmét arra, hogy alapszabályai »< Irodai ét üsleti al kalnnsottak \'között Klliömbségel nem \| tesznek, vegyis aa egyesületnek tagja lehet minden kére-kedelai alkalmazott, akit a kereskedelmi törvény értelmezése szerint a megnevezés megillet. — Köhögés, rekedt t/g ét elnytikitoddtná) melegen ajánljak t. olvasóink figyelmébe Egger dijjutalmazott biztos hatása melipasstilláii, Kapható 26 éa 60 kros eredeti dobotokban minden gyógyszertárban és neveeebb gyógy-füster-ütlethen. Fő- éa MiétkOtdéai raktár Ksger A. fiai Nádor gyógyszertára B pesten, Váci körút 17. meggyőződést szerethetni. De magunk ia fogunk rüléseiet szenvedett, hogy 3 napi kínlódás után belőle tanulni és azért bízvást elvárjuk, hogy a meghalt, özvegye éa 7 árvát hagyott hátra, külütáa nemcsak dicsőségünket fogja emelni a — Köszönetit) IIvánltáa. Bányai Józael 1 I üllőid előtt, de hasznos iakoája iaTeaz mind- — Zalavár szülötté — tö- is szék városi ven-1 azon törekvő elemeknek, melyek Ma,vyacorezág I déglöa a zalavári rom. kath. iskolának »A ma-jövöjéi a komoly munka és nemzeti haladás gyar korona omágainak iskolai faii térképe CS AJRNO-K Szelaatay Láasló. (Folytatás, t Esxtartályos Ágoston. Irts biztos sikerétől várják és reményük. - - - • ....... c Fekete Józte/. díszes példányá\' küldte ajándékba. Bányai urnák ezen szép tette nem storul dicséretre. A tatai-vári rom. 4ath.\'iskolaszék -ez--uton -fejezi ki n nyert ajándékért bálás köszönetét, amaz óhajtása kíséretében: „Vajha mindenki úgy szerelné sztt lőíöldjélrmint a hogy Bányai 2-án: A .Polgári-Egvfet* közgyűlése. - 5 éji: Postások és távírók mulatsága. __6-án : A vasulasok mu atsúgt. 8-án: Az »lzr. jótékony nőegylet■ vigalma. Tfcémt^Tirsiie-Kör «Üttji: HÍREK. — A honvédség körébfll. A helybe\'i 20 honvéd-gyalogezred megszemlélése céljából folyó hó 15-én a déli vonattal Valeutit Daniét ezredes a m. kir. 82. honvéd-gyalogdandár parancsnoka sagédliattje lévai Kőit Gyula főhadnagy kisére aljnál a téli idéoyre felállitott legénységi, altiszt képző és altiszti iskolákat, hol a tapasztalt előmenetel fölött elismerését nyilvánította; megszemlélte további a különféle raktárakat és irodákat, mindenfitt példás rendet constatálván. A dandárparancsnok 18-án a déli vonattal tért vissza állomáshelyére Pécsre.-------------------- - A ,>>lTAri.Kfr»s,iS február hó 2-tn 40 kr. A társasvacaorára körösvényben hivatnak u eg az egylet tagjai éa az eddigi előjegyzések után ítélve a társasvacsnra igen látogatott leat. .....~ BsltlVfftarik. Weitf Miksa at uradalmi épületben levő úgynevezett ,Kit-törhÍ2\' sokévi bérlője e bó 17-én 52 éves korában elhunyt. £des anyja és özvegyén szü1. Weitt Johanna urnön kivül négy gyermeke és kiterjed rokonság gyászolja. Temetése ma vasárnap u. 2 és lét órakor lesz. — Mdlitt János köztiszteletben álló ügyvéd Letenyén e hó 14-én élete 50-ik. évében éibuuyf. Temetése általános részrét mellett 16-án ment végbe. — Táaetlgal»m Kis Ksuizsáu. A nks-nizsai iparfestfllel ki»kanízsai tagjai január 25-éo Kis-Kanízaán Brinner Mihály vendéglőjében Torma Antal jóhirB zenész közreműködése mellett jótékonycélu zártkörű tá cvigalmat rendeznek. Kezdete este íél 8 órakor. Belépti dij ste-■élyenkmt 40 kr. Családjsgy (3 személyre) 1 Irt. Kocsit Bfitlheim és Guth urak vaskereskedés* elölt — 10 kr. szeméiyenkint-— rendelkezésre állanak. - IldkrdvelAI salai «l«adás. A „Zala. egerszegi Kereskedő Ifjak Önképzó-Egylé\'e* f. óvj január bó 26-án vasárnap, az „Arahy Bárány\' dísztermében műkedvelő stlni-előadási rendem Bzittre kerül : Cslky Gergely kitűnő vígjátéka „A Nagymama.\' Aa előadást zártkörű láncvigalom követi, A tisafa jövedelfem tgj réne iótekonv egyletek közt fog felosztatni. A stlni-előndásra válton jegy a tétovlgalomrs is toflfpij jegyül sioltél, Heljátsk; P&Ü fi In. Odsltsék ét lámiifzék tr 1, és V. smLb I lit ÖOltr. A 8,, A hazafiak mind érzik ezen ellenállás káros halasát. Saelesley is, ki már ekkor, mint jogász, fiatal ember, belé vegyül a politikába, érzékeny lelke érzőméit a „Vizár" cimfl költeményében, — mely allegóriája a Házinál-; egy raónaFon menekülő ifjú és leány személyében, kiket az ár ur ezen nemes\'-1 ^ ««irthez dob, a hol össietörteu maradnak, — -\'-ttnuki: - , \| ... <TIit m6g;1í5 tudpSf .... - ^BtiBHWffl\' \' ■ Hogy a hajósban Nemtód lotem. 8 at égi lányban -Kó-kincsedet: Kpystlcu egy Hő Keményedet) A „Zala\' naptára: Január 25-én: A nsgy-Ssníssai Ipartestület kis- ------^^ - —f —„ t =— —\| kamisat -tagjainaV iáfiLiigulniB. WknrftfYal hihimnylioHa; IQ^éviixedaián, IfalisiiáF t ám A »Msfjr»ksn>saai állalánftmwn-i ** g""QQl ittlOlökllérfl I\' A^ iskolaszék és 1 kásképzŐ egyl,» jelraet estéíye növendékeim neveben: Sabó Béla zallvárt 10- ------ \' tanitó. . BéglaéKek a klAlllláson. As esred-évea kiállításra gzentmárioni Darnay Kálmán sümegi muzeumából hét láda és kél nagy csomag\' régiséget küldött. Esek kőzött van egy török 1 -agyú ; 24 es^iaUáwi, melyekből 43, a hontogla«L S»elft»tey a megye küzdelmeit közvetlenül lát-iás korából, 1 pedig Bethlen Gábor idejéből való;; hattá, mivel törvénygyakorlaton a vasmegyei első 4 buzogány Soliman török basa paripájának\' alispánnál, Vídos Józselnll volt. E közben letette esfisttel, aranynyal vert tantárja (Kőszeg ostro- ügyvédi vizsgáját Pesten, 1842-ben, a mi után _ mából, JilriiiÉ M\'klós hagyatékai kH»fll) - ftjpolitikával, köttéezettel loglalkozik ée a pinkalói kard, ezekből egy a honfoglalás ideiéből { Zrínyi I uradalom ügyeit veaeli, De 0 sem-vontatta"ki. Ilona arany és bronz diszítésü pipere-asztala,!magát azon általános, a világon uralkodó beteg-27 pár t-arkantyu, a honfoglalástól kezdve a I ség alól, melyet szerelemnek neveznek. Szerelme XVIII. ezázadig használt formákban, kengyel,\' tfirgya egy híres szépség: lgmándi Magdolna Jalia lándzsa, nyil stb., továbbá két régi áldozatkehely, I volt, ki moga is költöi kedélylvel bírt, s igas hon--tében-rílágyrKajiizsára éckazait 16 "éa 17 én 1848-49-iki tábori áldoztató kehely, Scitovszkyjieáijyi szeretettel volt szive a haza iránt eltelve, tfizetesen megszemlélte az 1-sö és 2-ik zászló- hercegpimás misekönyve, 1 régi tulipántos ólfár- [18é4-ben Sulaata) öl feleségül vatta; sa 1845-tól terítő, 1 héber amulétt, stb. A kflWeiuéiiyljBü Sopron megyébe. Iklán-Herényhe tette áL lakásat, hol irodalommal, gazdasággal és politikával foglalkozott* ) Az ellenzék törekvése volt a politikába bevonni a hölgyeket, a mi sikerült is sok érdekes nagybecsű késirat és könyv is van, Ilyenek: 12 kötet Kistaludy Sándor 4000 köteles könyvtárából, Petőfi szótára éa gyermekkori ^ kéziratai, Ssegedy Rózáik kóla-könyve, KlafaludylneCkrA reform mindent magyarrá akart tennisa Sándor aranyozott distpohara, fliinfy szerelmé-, hölgyek a hazai ipar pártblására s a magyar házi nak kt»ir«tii. Kisfaludy K^pilypak egy fastmé-; nevelés keresztülvitelére igen hatalmas eszközei nye. Van még a kiálliUndó tárgyak kozfil egy\' vo^ak a relormpannak. A ml kohónk Sielestey tartja évi rendea közgyűlését ; ugyanazon nap papirsimíió kés, melyei Kossulh Lá\|ós bászBáll!buzdítja a magyar hölgyeket tevókonységw— társas^ícsófl láraitk. lügy teríték ára 1 lil lHÍO-lteu Hebrecenben. Deák Ferenc két pipája si „Tóletck jöhet méc négy faragványa. Simor hercegprímás ébresztő Valahára órája, Bajzátb/ veszprémi püspök pecsétnyomója j \' 1lor4n>\' " a XVIII. századból. Selyemre feslett halottas ei.- azenl haz8r" merrk /.stgrny és Huuystdy gróloktól. Ezen kívüliS valóban .a nők honleányi buzgalma a baladási ékszerek, gyűrűk, csatwk.képek, hontoglsláskorí ügy iráni árulásnak tartotta volna társalgási ter-hajgyürük stb. Ugyanebben a küldeményben van meikben az ellenkező párt tagjait fogadni.«) .Labanc zászlója", mely a sűnieghi reáliskola egykor Ujlaky Miklós veszprémi püspöké, a sú-megby várkapitányáé s labapevezéré volt, s kit Hagymássy Krislóí kurub kapitány lefejeztetett. A sászló piros selyemből készült, gasdag aranyhimséttet, at egyik telén a két fejű sas „OfTensus siat deffensus" felirattal, míg a másik oldalán domború himsésben a magyar korona <t\'bató. . — Htrlésvést Moaaogyban. Nagykorpád vidékén tő\'eg .m nagyatádi járáa területén a aertésvéss pnsztit, a legtöbb kösaégben a sertés állománynak 60—70 percenlje már a mult év vés géíg elpusztult. A ssarvaamarhák je\'enleg egészséginek száj é» körömlftjás megszűnt. — A MsgáutlsilTluMk Orss. Nyűg-dtjrgj es A létének előttünk fekvő jelentése tanúságot tess arról, hogy e nemes osélu intézmény évről-évre gyarapszik. Et egyesület vezetősége esonban as eddig elért sikerekkel nem elégszik meg, hanem most asou fáradozik, hogy főképpen a vidéki msgántíasi viselőket bevonja kötelekébe, mihez képest eélba volto, hogy at orsság minden nagyobb vidéki vájrosában egye-stllttl vá\'asitttényt létesít. Aa aiyreülft Igaa-gsióságtt, Itogy ama lélreertést, mely sserint sa I egydirinek csakis irodai alkalmaaottak lehetnek Itrgial, elt s»li sse, udéki válasilmányai utján Szelestey 1846-ben már fellép a megyei közgyűlésen, mint szónok, s >a szabadelvű ellenzékhez csatlakozik,5) Az 1845-ben tartott zalai gyűléseken jelen van s az általa tisztelt és szeretett Deáknak ezen szavait: „A becsülettel nem kell játszani,* feldolgozta egy versbe : •Nem megyek — szól ó — hiába! Sorsom ís csak mostoha: Örüljetek, hogy maradtam, Mert Qmram, ha elbúcsúztam Nem találtok fel soha.\') Az erös ellenzék sürgette a jobbágytág eltörlését, uz örökváltságot, az ősiség eltörlését, a közös adózást, egy szóval mindazt, mi az urat egvci)Kivé teendi a jobbágygyal, mert e nélktft. -Oh o. nemzet, oh e neinzrl Lombtalan fa, száraz ág1 I.voldus néptől környezetten "Klet nélkül dcrme<fi>ttefi Mint ax tilhorvadl vlréjr,\') \') „IWiMíV Pest lato. sa. v \') "OAníellk (Vi Ml. í\'esUttRO, \') •llonderüt itua. mi. •) IlorvÁUi M. .IS év II, Mg. \') aVasárnnpl Ujsáir" h j ilVstl IMvatlatu l<a \') iPmIIUlvitla)), tat?. IMI Kerancxy: .M» Matr 8t«lMb>y isnr bók .Síri,\' itev \|„ rorí^aitiSböl i ina a itta. lap, " iiip Si KÖK>h>v kfttnwéays Nagy Ka»l-/sa, vasárnap 1890. január hő l»-4o )\| ilrtnil, kit gondol i \'tolul t Http almák, s ki nyomorúságba Hüiíldsluy Mllptí/iydlwi lolylslnlsgi ijíi i jiiip ií lUfutUkts Nea a watt* iij Mii, H vár 11 ■ aiámiite MplolnkiH, Í<lf\|tWi%niJlf min henniinkai Boly títli\'iU elióníelé,«í n«k egyedüli bliloslléka osiik ■< lehetue, hi ison 1881. évi LX. t. o. 107. \|-a ártelmebaa a tag nép, mily a Itasn sttrj iM táplálja inugál i illa többét ígérőnek bscáron alul h eladatni fognak IAiwmii) iiiiyitiiyttlvUiikilii (IdWiaölnrt dgynuUl. a a( elarvsressnéő ingftságok vételára aa i8h1 kflvelslné Hü ignsság kltsolgálfilétál"") Dfl kttofl évi f.X, t. «. 108. f íata megállapítolt tetteié volt. Mart tf kiköt táplált, kik jóságát hálátlan\' Iák aserínt lest kiilsstendó. •ággal vlstonoglák, kiknek sslnlupy msg.toreslsj K?\|( Nt\|r.Kinl,pín> i^i ik évi jansár ■ubadiágáU tolul a magyarunk, fognak a titmizni ellen fegyvert, H inert a rtátsári Tiadaaregnknek meg van tiltva a hangolás a rabló csordákkal a neiniot flnvédálmébfll fog fegyvert, s mi la« hú Valóban igy Is váll. A nép a iistnsstégal gon dolts elnyomójának, agy kis ugatá* ftlláinad ellentik, mert ugy sinos mii veaiienl* már, leg- lűllebb nyirbid. A nép aiabsdaugáilrt kűid, Hio:\|baloleV ssibidságharcs. Ai osslrák láaadáoról leetey is. M«g megjelenik ál llfM7«bdB .isranlgáa Vd(lolj« a magyart, kOld be hadsereget, hl orossl kedváArt egysatifi mind tiélésebbri lerjádp\'\') Mgiuágfll. Ily kűrülmenyik köiőlt, midőn a haia „Klleniéki kor* estélyein, s ss olt Klflitalekről vniixiilyliüii viin inlttíjfitn y> hasali kőialeaségének •gyas lapokban Ir la.\'\'I i tartja a hasénak asoigálnl. Ksslestey is kardot As IH47 kflrűll Idöbsn iiioithsn s fsasOllaég, j^j, \|8i«-4li-bsn uimaatŐri tlait volt") A melyet s főrendek okollak tsükkiblUtégUk állal, tsépsn Indult kesdeim ásottban it nsmsel lisi s két ilbla köiflll nOlldii-níill, » lingyssalNiiliái! 1,0,011 lémsdl visssuvonás elrontotta Kossuth nsm ssakilolf a Islsó-láblávsl, ss • nagy létil i^iclsn lUiit kltnoii<lljii a nsmsel fOggal lenségét .loissl iiidurmk volt kötsőohslö, klmérséklés, u uralkodó-béilól, a Imdeersgik vesérel vissály-kósbsnjárát, ágysiiátés, ingeaiislés asnr»\|iét vll<«, kudnaK a löliulitlüm olnycrMrl, lejellsnióg uralg .\|lllfllyl)flii lilslli bouno* sHilgáláiol tőn n lisiá - M t\|\|U orsiágban, végre a katonai diklálor Ir-uak. "í 1)0 II Jó Üreg 1847. januárjában meghall, laistla sereggel Világosnál a l»gyvsrt. Krri kes-J Krrs n lilésétól <» jóikintu ilgyilnisitslésellfll UjdOH a (HIIiIIh ellsnliatáe Atisilrla résiéről, mely leisasbadult bécsi kormány ajra megkísérté as H0\|( ,.mládot gyánsha borltoll, a u mily majdnem absolutlamus óldlikldssélsll Osssébb vonni a hasén, \|t kiigyeiésig folyt, (ftliyUlilS kllV#IÍMS(k,) I périri siskád uiost n nsmsii. As egilk a ooo» sarvsilv, milynek programnál ui, hogy „a part a Jelen kormánynyal sioiiusul Isljsssn, snn»k minden tirvilt és ssándokat alOosgiisni ígéri, lnlnj-donképpeii kormáiiypértlá válik, s s kormánynak as nnsággyillásra tibboágsl asarssnl Ogyeksálk" birde\'Vén „hogy e kormány Italodul s a élére lépni suiidékoíik,\'\'\'\') K párt véiéril ai IM7 év slsó Isiében Honmltili l\'él ás llabarciy Antal. A halsdnl akaró rsdlkálls illiniéké • lángusvti Kossuth, e kát párt (didit áll Síé ahanyi. Ai ss«n evi omaággyttlésen, melyan el kgllatt dűlnie snnik, hogy „nislnk vsgy egybe* forrisilallk SS ubsolut osslrlk usássársággal vagy a nsmieti Irány ksrUlsnd fel dlidslmssin i mais lArvényiái űitálló s alkotmányos koi\'iiutiiy, rend sserévsl,"\'1) Itallhyányl liiüos uról vesaiése slitl mir a lisniidMián vlleiiivk i« tiklntélyrs >sá \' mot less A lilkei Halai nllinsák, küldik Sislesliy is i saabad Magyarorsiágárt rajongott: .lliHtnlnk s mIv sssvénsk Mely tok lltléai t tényt linrs, Nsijmri « lók áMosánsk VéSKvín ins véreeaiánsk Ni)\|MMhs«Ua ás hul"<) Végre a fossonyban nigolódó és békéllinkedó rendéi s pitrlhl ^él bécil lorrsdslmiktól meg-Ijedt ositrák kormánytól hosssss ktlsdelim és arólMuilés után n magyar ItltlO inlnlsilerlutn nerveiásét kit\'nlksrlák j a usbatlságol, sgyenlősélit, tNlvériségit lionlli iimidit) tnagyvr utrtk utv.( lét htigüllT iimtvitin. OröitiUniiin volt eg a hátában, ll Qf Is a pór kiinni késben tartva hullatják kőnytlikat, s n nép ilfeladl n rajta gyakorolt míjdnim 11HM) éves elnyomást, latin hálába ra«gy, i .Itiwnád MilltUI bungslotilinal IgaMignak litcitv\' ti mattlttlot>átvátt bUnainkat Testvérének mnnit t»nn«nk<\'i Kik télalltlnk "llonc "\'I De a kOaórOmOt nemsokára IáJdaloin. s eiuiénl elksseredsa váltotta tel. A léleliniból magáhoi tért Ausatrta mindsnképiisn vlsais akarta sia-resni ss ibiolutlantui gyeplőit, melyei kenlböl kleraaslétt, és mivel máaképiisn nsm bírta, fel-háasnálta a Mágyarorsiágon ísk<t neinssllségekst, Isliigitván asskst s magyarsttg ellen. Ausilria I tervi sssrint „llorvátouság Iflisiatt ki n resotio alipjátil, a ason lérOl, lioniian s ineglántadás\' Magyaromig ellen inléilalnék,"1\'1) rsltámad n magyar ellmi ai olélt, n lói. A nemiét védi magát Jogna eaikőiókkil, s ai elltn-nyagolt magyirosltás e«imé\|i siói HielesU yttek «\| „llsvándurláaoliról\' irt t\'lkklbin , NemietiaégUitk- litrkMltői ütenetek. II. N. N<rgr«i. A kólismány kotslsi nsm "«lőiiníik I ksp\'nk tflttg, KttlOobtu okvit\'iaUI megialókn-tOnk volna réls, (lalambak. A ssdnysg pomplian terül. Tehát a terv is siflnysgre kerül, NYH/ITÉJR.) # -----------; \' -...... MII MfyeaMSnUlil SS krtsl II (Irt SS brlf mtunaktul, valamlal fabal. fabSr mI a«a HnnlM\|4)lyMi SS krtsl II fVt aa \|rl\| ■•itfrfikfit ^int. «itka«. kutikmult uitntáauil. da ■•••I •ik, f«I»Uty M kttilatidaA ■luWg gutH) tata* ia iiihiiisttltflil Mh a tatgruitiltll Arii néttub^r ta (iaMntMt r hásltés RSállilya ■la,ákt poila-Ainlsltávtl kllltí1 lUaaabarg U (M, klr, xtlr •aillllé) ■•ljrm«j»r» Mrlahbaa, - M«<Jnab •atnaatl levelekre 10 ktaw. lavntiiaO Jaaakra 0 km liétyaa rasaaalaail^, « Magyar ayalew1 lit stegres* ■ItltMi pontosan ilUUslttneki « 4, ) áa e •Mrkwiti rvvaibaa kflslStinkirl nnw vállal hlella^gtl • Fdflól sisrkeitiéi l»r. 1,4 K R R gg I I. Laptula\|donoa éi kiadó i p i a « ii m i, r (I i, A r. 11807 ásánt. IHOA. MLl- \|S4T, IMt „fi év Magyarom, tort énvtéhól. I mi gáti invnuftll ») llorváili Mihály II, Iái M) 1, .KletkéMk IStl ISI. I, •l>>niaki>nburu,> "j llimáth Mlltál)\' év Mkg)amnir tiivt^tWl^lHM." tl Mii, tt\| Horvátit M iH év Maajsmrt* tortémM^IxM.t II. 441 uj llnrvsih M, •IHt év Matf)itr<>r»sg IMt^notébóU II, Ili » .listánk* IMT. tt» M, IVtl ákeloateji 1,. "1 <R\|»lké\|M>k> (IVtdtl ét itóksl) 840. I. tlV»l.\| >mteiiay I, ,, !•} Ilitrválh M .tik év M)i)\'n>ra»g umoneii\'M ■ II áa « Árverési hirdetmény. Alullrt klkQldillt végreba\|tó sa 1HHI. évi I X I t, o, 108 \|\|a értelmében esennel kOshlrré taasi, hogy a aksniissl kir. Iárá«blr5ság 10646/00. j státnu \\ég>á>a által tkhwara áa Tsuber óság végrehstisléJavára INntér Nándor ukanlaasl Iskós { ellen 80 frt tőke, ennek és pedig IBII), január! Imi IHflő, július l ig fi", Iftif" év \|ullus hé! t napjától a>ámítandó 6", kamatai és eddig itss«e«en 91 trt 80 kr. perkőltaég ktivelelsa ereiéig n\'rendilt klelégiiétl vágrah\|iás alkalmával blróllai lefoglalt és ilOO Irt 16 krra b««\|ttlt ser-tis, Iwr és hordóból álló ingóságok nyilvános, árvdtéa at)án eladatnak Mely árverésnek a H037, tftflö, ssám klkUldáal ramteló végiét folytán a hslysslnán, vagyis. N,-Ksnlssán slpsrat lakásán teendő rtakOiétera IS\|Hl Ili é JauuAr lt« JN tb NMpJAuak \| 4. H. l\'/\| raj» határidétll kittlseilk ét ^hhos s venni ssándá* kősók esennel oly megjegytésiil hivatnak tusg ;! hogy aa étlntsU lngó»á\|toa etsn érvsrétsn, at <) .llatánk\' IMI. Mi w. \| ") Thai) Kálmán liowátu iau<<i\'ll sal\\t> l. \\, K\'IV»l 19. aap\|áa. 11O0M. ss. 1800. BARTS (JVÖftOy, kir. biréaágf vbsjtö. ♦ l«i_ Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó u 188i LX », 102, f a értelmében aaeansl kfishirré taasi, bogy a nsgykanitsal klr. lAréaMróaág 668l aQ ssásaii végaéae által Hiraehler A. poteoayl elg végrshaj\'o javára Hild Kert no nagyksnia<ai lakos ellen 18 frl tőke, ennek 1H96 év január hé I nspjálól asáaiitaado fis, ksaialai ás eddig Pasasain 10 frt 46 kr. perköltség erejéig glrendelt klelégliésl végrekaitáa alkalmával bíróilag lefoglalt és 300 frirn bsreOit egy halottas kocsi ayfl* vánoa. Arvaréa utján alsdatfk. Mefy Árverésnek a 1100J sa. biatt dét rendelő végiéa folytin a belyitinén vagyis Nsgy-Ksni-mi slperss lakásán lesndO esskOsléare 1MM. évi Január h4 M. aapjáu 4. m. 9 Arája hatáildőai kilUiollk és aboa a venni aaándéloaOk esennel oly msgjegyaésael hlva\'nak mag, hogy as érintett ingéiágok eaen árverésen aa 18ol. évi LX. t.-e 107. \|-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek Leoeáron alul la eladatni fognak. A s\'árverasendo laióiágok vitslira sa IMI. évi IJC. I, ti. 108. g ban megAllapiiolt feltételek aterini lett klflsstendo. Kell Nagy Ksnistán, 1800. január hó 14. BARTS öföBfíy kir. biróeági vé\|rsbaji£ SCHICHT lialétáglUa H</a«H vM\|««r Igea Jél saárttott kltaaéw ttssut tagtakarákaaabb a baaaaálatbaa. TiaetaaAgAért éa értalmatlanaáiáéri a ksnea és ruhákaal kssesség vállaltittk. KgyáliafAn a legjobb a létaaO aiinsaappaaok VoaOtt. Egy kísérletet senki som fog megbánni. Kapható a legtAhb dalait taletben. Nagy-KanitsAn i SCtlWARZ és TAUBCR cégnél. SARG tllMMrt aUklMakatlea kt, fof tlaatitóaaer • PIlKALODÖNTl W i so< MILLias,or kl\|aéUli ia tiiatoi, ftigarvsalltg aláalva l«g\|abb aaar agtaaeégaa éaaaépfagak Ikastsilétéia fC Mindenütt kapható \'tfeg I H&rdotósok felvétetnek FIBOHEL rŰLÓP könyvkemkedéaétien NAGYKANIZSÁN. Nagy-Kantm. vaaártiip. Zála, 4. szám; (•. láp:) 1896. január hó 19 éa -A. íjT-A-a-t- kereskedelmi és iparbank-részvény társulat XXVIII. rendes közgyűlését folyó éri február 16-án délelőtt 10 órakor saját helylaág^lban tartaiidja, melyre a t es. réaivényeaek tiastalattel MfUntBik .A közgyűlés tárgyai: i. Ái 1895. üzletévi zármérleg előterjesztése s az erre vonatkozó igazgatósági éa felügyeld bizottsági jelentések, ugy az iga/gatóeág éa felügyelő bizottság felmentése. 1. Az oeztalék meghatározása. 3. A társaság hivatalos közlönyének kijelölése. 4. A sorrend arerinti kilépd Bettlheim Győző, Blau Lajos, Hirechel Ede és Maachanzkor Mór igu-gatóeági tag urak helyett négy igazgatósági tagnak 3-étvre, továbbá dr. Bentzlk Ferwtfil, Halphen Mór éa Goldhammer Károly felügyelő bizottsági tag urak helyett a háromtagú felügyelő bizottságnak egy évre leendő megválasztása. NAGYKANIZSÁN, 1896. január 15-én. FIGYELMEZTETÉS. 1. A közgyűlésen résztvenni szándékozó részvényesek felkéretnek, hogy részvényeiket a még le nem járt szelvényekkel egyQU a bank pénztáránál innen nyerendő téritvény mellett as alapszabályok 43. $-a értelmében í é, február 9ig letenni szíveskedjenek, mely térttvény egyúttal igazolványul szolgálom!. t. At alapszabályok 41. §-n értelmében csak azon nagykorú férfiú-részvényes blr személyes szavazati joggal, kinek részvénye legalább is 14 nappal a közgyűlés előtt az ő nevére van beírva. 3 A szavazó lapok a közgyűlést megelőző napon, délután j - 5 óráig a bank helyiségében átvehetők; ugyanezen időben mutatandók be a fclhatalmazványok ia, melyek alapián az illetők (alapszabályok 43. jj-a értelmé ben) mások "megbízásából szavazni krvtnnak, mivel későbben benyújtott telhalalmazványok tekintetbe-nera vitetnék. pCXXXJCXXXXXXX xxxxxxxxxxxxg Korcsolyák bámulatos olcsó 0 árban oaakla 0 X£érei Igziéicz g ------kOlOnlageaaégek kereskedésében KESZTHELYEM -kaphatók______-1- RSaiBlala« (IméMli I %y pár valódi aiiKnl aqéloxott körönül yn uijjal egyftit 60 kr. Ercdrtl halliax korrmij legjobb minőségű ácsiból uiiy gyermekeknek mint felnóiteknek, légjobban ajaatható Párja 96 kr. t, Q Mily alkartlkatstisall nlkilpi a szAliék paratetaaéBe •Inalt Ivaékau hiionyult W, midin osskls « p»rm«tei«tl —attak aem aaiit ttskr* bük stérhatéaéra !«»\|otilm«k klaaajraK aa/fkrtk rk. 4a Un* —ama szabadalmazott _ önműködő SYPHONIA •zőlővaMgó éa nö vény permetezője moly u oldatot tilvattyazái itaa laalklélaa a iM-j- ujrakia Mmlat Bssn psrawlaalkkll Már aak aaar vsa kasaeéMkaa áa aaéaaaa dlaaérd HaaarUMar ia«t«tj» klteal faltát Talaaaetyl egyik raaitaatirel <aaka. ikra ta Mráa naéalkealef* áll. MAYPARTH PH. éa táraánál SHattgatdaaágl rtPCjánk. kllailrpnácl rjrár kandiák áa gyamlhs irUkultM gépek ráaaéf* Béaa, It 1. Takoratraaaa 9a. aa Aijegyiiktlt ét tiáiast allimert levét legyes. - Kipvlilllk it limétaladók Mváaateiak. Drrdrlt Prcaaaler íaarcaolja Legcélszerűbb satrkasttiel; mindon oipöhrtt Kulci nélkül alkal* maahaté Párja I forint 40 kr. Kredall Irrtgr-llalllaz kamal)a Egyeterfl, könnyön ketelheiö, jobb- és balfslé sgye<erre mflkftdö Szerkezettel j — kényelmet kezelésénél lógva nagyon ajáulha\'ó. Párja I forint 60 kr Az árak bármely nagyságban értetnek. — Korcsolyák ren-X delósénól a ctlpó talphosslk kéretik. Q Valédl araaa galaarkiilk _ A (tárcipök) urak rétéra l frt 40 kr. hö\'gyek restére I1rt 20 kr V Hegrendeléseknél a cipötalp hosszúságit ceiilimeterekhen kéretik, v i l&uypár angol katrakár kaalja arak réaaéra aa kr- X Kgy M* klMaS atalaáil kétaltMII glaeé keslytt arak éa kai- X ártok réaaéra OS kr V ■n nr Ang<ir»w«p\|« foaát kaatlk aa kr. X Megrendelések utánvét mellett baérkeiit után azonnal teljesíttetnek. V ^\'xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv KÖHÖGÉS, alayálkásaáSa áa rekadtaág allaa Iga* Já káilmr Pemetefü-czukorka, mely a köhögést ceillapiljá és a nyalkái feloldj^ Kellemet ize lolytán a gyermekek ia aaiveaen veaatk. Egj dobos ára 30 krsjasár. Ké/Juili: H.-Kaalaaáu Beint Lt\|oa,!Prtger Béla.áa Ehrllch Arnold uisjiaeiáaa arakaéL Oly helyekre, hol raktár nlnos, 1 frt 60 krért 6 dobott bérmentve ktlld RÉTHI BÉLA gyógyszerész B-Csabán Nagy-Kanista, vasárnap. Zala. 6. azím. (0 lap.) 1806, Január hó IMe \\i I89ö. ozrodóvos KiAllitón alkaI-(^) mából az államtól engedélyezett II. Magyar Osztály-Sorsjáték Kibocsátás: 120.000 sorsjegy 45,007 három osztályba osztott oyereménynyel és egy ,ulalomdtjial. $0f Huz Aaole I. owlály 1806. február fl-8-lg - II. osalály 1806. mérőibe I1~I4-\|g. — III. osalály 1686 május 12-28 lg \' Ars* ss I. oastályra: I Teljes sorsjegyek árai (mindhárom osztályra érvényes): egész I fél I tized • I huszsd sorsjegy 1 egész _I fél_1 tized_I huszad sorsjegy I forint. 00 I »él_ 30— f tized 6- forlnt. A nyeremények teljes adó- és Illetékmentességet élveznek és minden levonás nélkül flsetlolnek ki: a húzások aa állami haiésá\|ok loldgyelole alalt állanak és egy kir. kóijigysó jelenléiében ejlelnak meg. MWőit a sorsoldlt tarvezeiél fflttlölilíIeRJtön töszs Issssllk, egyben Köztudomásra hozzuk, bogy a sonyegyek mától lógva a lalragassokon jelzett slárusitóknll a fonti eredeti árakon kapbalók. lludapest, 1806. deossmbsr 94, Magyar Osztály-Sorsjáték igazgatósás. Még soha nem létezett nyeremónyesótyeket nyújt u államilag angadélyosatt a-ik •rijtgf ayar. II. Magyar,. Osztály - Sorsjáték 46,007 három osztályba osztott pénznyeremény 9,200.000. korona deaaárlákhtw.----- ----------- _ \' IE2 Gr 12T I^L ILLIO korona., Legnagyobb nyeremény a legkedvezőbb esetben\' As I. nsstály busása 1896. február 0-8-lg Vymméaytermet \\ Nyeremény 1 á » 1 ■ 1 _1—w- 1 n 1 . í « 8 » 10 „ 18 „ 100 „ 860 n 9000 „ korona 80000 60000 40000 30000 JÜKKKL. 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 80 korona 80000 60000 40000 80000 -20000. 16000 10000 16000 82000 20000 18000 40000 172000 720000 10000 nyoremény össze«, 1268000 A II. ossllly busása 1806. mározlus 11 - 14-lg Ifyereményterverat: Nyeremény í á I n 1 „ » H --Unt 1 . 1 „ 8 * 8 n 10 , » n 100 , 860 „ 9000 « korona 100000 60000 40000 80000 ■ 8000Q IftOOO 10000 8000 4(K)0 2000 1000 400 200 120 korona 100000 60000 40000 80000 - 30000-18000 10000 16000 32000 20000 18000 40000 172000 1080000 10000 nyeremeny összes. 1648000 A III. oastály húzása 1886 május 12-28 lg Nyeremény tenreaet: lyerei éf Nyereméffy\' korona 1 jutalomdíj 600000 1 á 400000 800000 200000 ioeoeo 40000 20000 ioooo 8000 6000 2000 1000 200 180 korona <Kxroo 400000 800000 200000 tooooo 81X300 40000 60000 80000 204000 200000 200000 880000 _ 8800000 28007 nyer. a 1 jutalom 6284000 fflU m hí i «»! w ul 3 « gl 100 200 2680 22000 20 10.- Arak ai I. osztályra: Vtf \'/)n l-......i.- forint. Telje a! (mindhárom oastályra érvénye 60. \\ 30,- tortnt Ajánlja éa ssltküldi az összegnek előzetes beküldése melleit vagy utánvétlel HtlütZO Károly, BUDAPEST, Szervita-tér 3. az. Bislonaág ssempontjából ajanlatot, hogy a sorsjegyeknek ajánlott levélben való küldése kíván tassék és a fenti eredeti árak mellett osstálysorsjegyeknél ajánlott levelek portója és nyereményjegyzék dija fejében 28 kr. — teljes sorsjegyek megrendelésénél pedig portó és 8 nyereményjegysékért 80 kr. küldendő be. ntrfáay-Mlm Lorronarru, li(l)Ml As első magyar osstálysorsjáték alkalmával tisslelt vevőim közillt a következő főnyereményeket osztottam ki: 400.000, 200.000, lOO.OOo, 80.000, ÖO.OyO koronásak stb. —Mn^taMwlm Lommmt, lláSfWi Nyomatolt Kitobel Flllöp laplulajdottoatiál Nagy-Kamatán. 1896, 7. szfcm, Nagy-Kanizsa, 1894, jam&r 23-n. XX11I. évfolyam luikmtMi: r »• • t < • • oii»pju« ui lé* lillmll > lp «m«IU«t rtatn nmttkmi ■l»iw thlwiliy. lárwalttUa knkk Mk iawrt kwak-Ml fegeéUtaak eL ZAUA tft/M stdm ára: 10 krajcár. " , Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kaminat- 4a dél ulti takarékpénztárak, a Bankotveaglot, ti Ipar- áa dflp"\' » M«gy \'■yl!\'MHTl\'-T«4Tfi<kftiM fn a Irtfitirtii ttktr4Vp4nit» a „nagy-kániísáT malátagyár és aerfótöde r. t." hivatalos közlönye. Megjelenik Nagy-Kan Ixaán hetenklnt kdtssar: » vananiap óm arű.törtöl6&a. --fiiiéklniali Tál mkáa tftt : RhU IMg Hej ikiiiikilln. ELŐrilMKI iUI • %ém ám It kaaaaa Uh- k».) ráiám á k«rau (I Irt -jy Iqpaéávr* a karwt (1 Irt toWj IMUtáak Jatáajma mamlllaladk JTjrllttér pttílMri 10 kr. BSSMttMk, «haial vsmtkoaék fiakkal Mi ká»jrt-ktirnájémiat lillnlW. A zóna tarifa. Mióta ismeretes lett, hogy Dánul Emi kereskedelemügyi miniszter a zóna díjszabás revízióját, helyesebben korrtkturijál szándékozik foganatba vétetni, a pSfKSködS1 ellenzék soraiban egyre hangosabbak lesznek és gáncsolják megboldogult "Baross —Gábor nagy müvét, mert az a követeimé-ínyeknek nem telel meg, az államvasutak jövedelmét nem emeli és a vonatmozgósítási és űzetni eszközöket nagyon is.mér-; téfcteR-n módon elhasználja. . A .zónarendszer lényegét és elvét a legújabb csekély^ majdnem jelentéktelen kor-■ rokturó semmiképen sem alteiálja és nem\' csorbítja. _ Az tlsá kocsiosztály husz százalékos emelést szenved és a lakosságnak ama rétegei, melyeket ez az intézkedés illet, e csekélységet egyátalán meg sem érzik. Utazási kedvllk neüv karostttattkj a tarifaemelés nétn esik a mérlegbe. A szomszédos forgalomban az az újítás lép életbe, hogy többé nem azHBlomások száma, hanem a távolság nagysága lesr mértékadó a taiifa megállapításánál - lapltásába való bevonása tárgyában.tett ezen intézkedés igazságos és megfeleld cselek- Apponyi patriotizmusa. mény, amely álul lehetséges a viteldíjjgaz-1 mélyfbrgalom okvetlen szükségessé teszi a ságos elosztása a megtett kilometerek meny- kocsipark, a forgalmi eszközök és forgalmi nyiségére. berendezések nagyobbitását és szaporítását - A szomszédos forgalmat ez az intézkedés I item csorbíthatja, csorbítani nem fogja, minthogy a tarifa alig emeltetik, ellenben tökéletesen rendeztetik. A magyar államvasutak "STa kincstár Három nnllió/orintnyi nagyobb bevételt éj: el, ujaffi iözünség emlU tésre méltó megterhelésének alkalmazása nélkül. .„. És íme kezdődik az ellenzéki lármaest-nálók hipokrizise. A mig a zónatarifa eredeti alakjában volt érvényben, azt mondották, hogy ezekkel a "mérsékelt llTF^i^j-\'iyJp ni-»aii»n ycazályez! tetik az államvasutak állandóságát és az állampénztár érdekeit. Most, hogyaz államvasutak és-a -kincstár jövedelmét előmozdítani, a bevételeket a zóriatarifából mintegy 3 millió forinttal emelni akarják. — kezdődnek a rekriminációk az utazó közönség károsítása miatt. A mi a világ minden államában magától értendő és természetes, azt itt könnyelműségnek és oktalan gazdálkodásnak tartják. —Mindenütt természetesnek találnák, ha az f^hat állam gyümölcsöző és áldásos invesztíciókat tesz 4 természetesnek és érthetőnek találnák, hogy oly hatalmasan emelt és fejlődött sze- NateiaUa bestéd volt aa, melyet Ottó, a saélsö baloldal radikálit aputltrtt tíTOir" minap. a kepriaeMhaabao. Nevetetaa éppaa aa BeaínTeeég folytán, malylyal a nenatli párt aaa} parlukUkiMátnk ítél irtöSfr mefnytlattozáaát jellemezte. Az egyik Apponyinak a hirea kari-oionyi cikkelye, máaik aa eauUo követkaaaél képviselőházi beatéde Köviden át Tttfftn kijás Itali esőkre Hermán, hogy üres axaraknál egyebet nem jelentenek azok, mart Igatáa éa haaa-Aaaaa gondolkodó áa aráé magyar embernek Magyaroraieg eaarévaa fennálli»áaak bákeaaégea megfinnepeláaébtn való ráaatételái nem wabad_ Itliéielebhea kölni, omft—Blodan^ Magyarul Iné hnziiftt keli hogy eltöliiöa a nagy áa magaaa-tos gondolat, amely as ünnepélyekben fut kifejezésre, bogy lel tét lenül minden kéttéggondelat nélkül ráait vegyen as Hnntphaó, politikai dif-dilenciákat, párt- éa kO<öntegea érdekeket elbai I-taitaaaoo aa üímep tartamára £ dicső ünnepé lyekbep. való résivételhoa egyátalán {altételaket. itaaagra vafl ; da a réeavételt a parlamenti táiaaxiáaok tisztaságától tenni függővé, amely eemmf Összefüggés ben sincs aa tta-neppelj ross hazafiság, mely egy tgaaolbáiatUHal kOonyelmtt pártlaklika roaoga anpeayt alatt raj-toxködik. Ha gráf Appouyi caak oly nértákbta szereti hazáját, amennyire kövoleláeei teljeaiitet-nek, akkor es as oaeroasteodóa sasa inkább a nemieíTyiárt veaérétól, mintsem ro-BJélbét. Et bá a vezár a külföldnek nam egy státtzakadozott, egyenetleakedft éa etágédotlea Hagyaromég képát akarta mutatni éa o dloté-reteo szándék kivitelét követelésekhez [fiai, <»«- A „ZALA" tárcája. A nők TiláffA. Irta ia felolruU! gr. Kiás Ernő \' (Foljuti. la tá(t.) Ebben u időben ilyen volt a nők világa. De Catea asszony 11 órakor fölébredt, oaőngotett éa kétjatobalány lutott be hozzá. 0 fölemelkedőn ágyéo a azon panaasolkodott, hogy retteneten éjszakája volt Voltaképpen pedig jól aludt, de a divat azt boata, hogy panaazolkodjék. Hidön aa első öltözködésen átesett, pompát tüköréhez alt, melynek aeslalán csipke, muszlin, csészék, ecetes Üveg, illatot vlt, pésaták. mesterséges erépeég flaalromok, saépitő esorok csoda mennyiségben hevertek; volt olt\' növényi vörös éa áavényi, hófehér kémiai saer, aaurkék as erek számára; tele volt szalaggal, zsinórral, lógókkal, eleftol-osoni éa ttknöthéko fésűvel. Beállt az Onnepieo pillanat: kezdődőit a nö világa. De Caves atz-nony caábiió, gyönyörű igy beleburkolózva csnpa csipke íéaölködö - köpönyegébe, a ezt ő maga it tudja. Da tudják udvarlói is, kik épp e pillanatban kenaik föl. A atolleméo csevegés jó tanácsokból áll, hogyan aaépltaa magát S ő bestéi, moaoiyog; itog-mosog a majd kétségbe ejti a tsegény borbélyt, ki IjedeaVe kapkod a hajfBriök Után. Et netncfak fésülködik udvarlói elölt, hanem tölrakja a naépaitgütatromokal éa rAzanetint kölcsönöz arcának. Legyeknek hívták a saéptéit-flaslromol/ mely szív, csillag, hold vagy félhold alakú volt, a ha a szem txögletébs lőtték, gyilkot volt a novr, ha a homlokra méltóságos, ha az arc közepére nmei, ha a moeolygéakor támadt arcgödörbe ünntpiei, ba az ajakra: koefr. De Caves ásaaouy \|obb halámékára ia raganatott egy Ilyen nagy fekete legyet, melyet gyémánttól vett körfii, midőn as operába ment tfég iontoaabb volt aa arc kipiroaitáaa. Ez általánooan köteleid vall a táraadalmi rong szerint legerősebben ki kellelt magukat piroailaniok ai udvari hölgyeknek, kevéabé azoknak, kik még Vartailletban nem voltak bemutatva, t legkevésbbé a polgári nöknnk. Ast hitték, hogy a vörös ieatékkel megadják arcuknak a klamftkai méltóvágot. mely XtV. Lajos alatt uralkodó falét volt Eat akarták elérni a torony magasságú bajákkal ia, mígnem 1714. az angol követ neje alsosony\'fejékk\'el nem jelent meg, h ez( nem telte drvatottá. Ékkor mtr nem a méltóságot keresték többé ai aroban, bánom a bójl, a kellemetest, a pikánst. 1768-ban divatba jönnek ismét a magsa frizurák, melyek nem ritkán madarak fészkévé vagy zöldséges kertté alakíttatnak. Sőt a napol, holdar, tejutat ia felrakták rája. Ekkor hordta de Chartros hercegnő est a \'frizurát: elöl ült egy gyermeket izopiató nő, mellette volt egy böloaő, e mollolt caeroasnyeasemet tartott egy papagá\|y, balról meg agy hetoig majom állott 8 mind t közé volt azórva férjének, tlyjénak, testvérének héja. Ezt a frizurát követte as égbe nyálé, moly oly magas volt, hogy az ajtón csak méghajolva mehettek bt. E kínos állapoton atgilttl Bautard borbély; aki gépezetre csinálta aa ily magas Iriturát, ugy, hogy lo lehetőit venni vagy föl* tenni, a mikor letaaatt Nem elegyedem aaonbao jobban a bajdotgokba j a nök ruháit sem iron le, melyek némelyike 1000 fraokba it belekerült. Nem említem a pániért, a mi krinoliounk tiaztea őaét; oeak a ruhák étinél hozom még fel. XVI. Lajos egyszer ast mondotta, bogy neki tetasik annak a bizonyos kia oaipóa állatkának a színe. S ettől kezdve mindenki ilyen tsluü ruhát hordott; majd öreg, majd fiatal állatkának, majd a haaának, hátának, csípőjének stb. ailnét utánozva, Nagy tényűzéat űztek még n bőrökkel ée drágakövekkel is. Ekkor leginkább a gyémántot, Mária Anionietto kedves kövét, kedteftág. A divat mindezen eaateleaaágeiaok caak* nagy forradalma veteti véget, A divat ekkor minden terdteágévtl és fényStéaávei Orosaoraaágba me* nekiüt, hol Katalin oroea oáraé udvarában űzte azután szeszélyeit. Németország sokáig az egynaerüoég basája volt Milyen aaép ia lehetett ta, midőn 1080-boa Heidelbergben az \'volt Morabeim Albínó k. a, ruhaaaámláia, anlyet Litbaer Ooitheü, a magas nemeaaág szabója, kareetiényileg éa beooflletroea igy állitolt öttta : * Mértéket vettem egy ruhára 4 garas, egy rohaalj ötataéluiáaa t garas, aa tgéaa raha öaazeállitáaa 7 garas summa aummárum Ee nálunk vájjon milyen volt 17 garaa. i nők világa? Nagy-Kann. ceüiertök. Zala. 7. agára. (1. lap.) 1896 jannár hú 23 án bak ■ iMMli\' pártáik a jövő választások al-Ealatoval aéháay mindátamot hozhatnak, agy ■tadooonnri n u i lóláb, amely grót Apponyi kállai óaarilen kbptaykeje alól kikandikál. Aa izgn>tlaáz. a bitonjrUlanaág, mely állt-Mm ásslslbaia aa enatgtee, aaak aa államik> ■ártok faniaalejabaa lé teáik. Aa or«zág latja ámrnji aiáadékál «a lakaafolt laaa. Tiaaia, ön-wUm, ntuiaa bataáttaiglól a magyar nemtel a kBvatkaatSi várta. volna: Apponyiuak ki kal\|aii valaa jelsaloeio, hogy a militaiumi Ünnepélyek nütmiaüval a eamaotaek mint agyaiávűeek, aröa-aak éa békaaoak kall magát bemutatnia; Ma-gyei maaáa eeerevoa laanálláaának Qno\'pe new a aaabdl vn pán ünnepe, baaam aa agiaa ma gjar nemseié. Ez ünnepből veteti a részét. A képviselőház ellenzéki árnya latai éa t&mür többsége végtlemasáebea a«ak aa egéaa aeiaet képvitelfii, kuiöubö<6 politikai né-Jeteket valló magyarok, de legalaó sorban ma gyerek, akik aammi politikával, aemmi párttal aem lörödve, reási akarnak vonni a magyar ál-jamisig lennallásanak oarodévi ünnepén. Ha aa (ÉlaaaHt veséret békétlenség által megzavarják aat aa ünnepet.; a uainstl meglógja ökei hatud-Jalni, léire tolj a ílkit meri partiakükábó\' a magyar toka nem laaa bfaaja aigjiagáaak nemzői* a\|éaak árulója. Iáimul kiaiieyte-iaéekakkll Étflsezésisi alá \| ayöket akart ewrni párja seémára aa ebea -" >WWW a-bekét. «rr "-\' II. toat ■ eHéréee ■agyar eamaet ugyanaai ára1, amit 0. Étlen-boa aa oliaaoréa báró Bánffy loyalia, békés és okon előzékenységeért immár eg szen által nos ée Apaoayiaak lom wíSg alkalma,\' a ieb engedmények éa a réezérü! elért előnyök mérése al-. ..kaiméval, meghatározni A vármegye házából. jelentéseinek kéasité-e táriyábaa. A bisottaág kétesből Csertáe Károly aliapáu anoklati alaU Arvay Lajoe megyei- tftjegy>0, Tba»ey Kristóf menyei t. ügyéét, Skublica Janó és Oroaz Pal tagokból állá atbiaolisá\|\|iit küldött ki pi azak-előadók jelsntéaeieek rifotee urgyaláaára: aa slbisottaág ela buraiamét a közigaigatáai blSOtt-sAg mtfcius bari flléaáa veasi tüzetes tárgyaláa aiá a ebből aa Oláaböl terjaaaii fel. Olvaatatott áa tadou áaul véiatett a decemberi kSagyülée jegyzőkönyvi kivonataa koaigaagaisai t.i««naij i lagjaaah »4!aat\'ánárólt valamiéi a vármegyei köisgeazaégüvyi bizoiteágt tagok valaastásáról, mely utóbbi bisottaágoa a köz-iguzgatáai bizotmág Lányi Kálmán Tőmérüökől. aa egéaa nemzet kő-1 Ka-zter Sándor gyógyszerészt éa Henoz Antal épiféazt választóim be lagnkal. Ezután aa egyes bizottságok alakultak meg, illetve egészi\'iiitek ki aa 1896. évre a kővetkező arsdmáayayel: As 1817. évi VII. t. c. 916. § a szerint alakított gyámi felebbvlteli küldöttség tagjai: Csertan Károly alispán, Arvay I.a\|oa löjegyzó, C-Sóznák Sándor árvaatebi elnök, Tbasay Krtsiol liasti ügyéét hivatalból, Eperieasy Sándor, Skublios Jenő, Zieglar Kálmftn a; kOsigaagetaat biaoneag álul val»azlva, Skabliea Gyall, dr. Gyömörey Vinoae, Uogyay Máté lőispánilag kinevezve. ■ ■ ■ ■ : -Az t 878. évi VI; t. 52. és 53. ft-ál aaerlat megaaenUlné az ünnepe u^^tj- ttrak»r válatatmány mgjau. Skublica ■aaaPHIJIl, Mp ií—1 áeáni, Hitek, Kaimén, Uarnya Lasaló, dr. Euzalcaka Kálmán, Lápyi Kálmán. Az 1879. évi XXXI. i. e. 126. §-a szerint jünkiüjtU—Sídei kihágasi atáeodloku bíróság .. tagjai: Eperjossy Saud<>r, 8«ublic-> Jenő,Hnczky . _ , „ ely lókig kolljee neki l^0ftu> £>tt^aa Jéaaal. Kóllnr István, dr. üyfi- •rvaodonie Magyarorazág eteréves teonáMaan. miir(.y y Bogya^Mátá, dr.Vislandvay Jósaef. XaAppoayt-pair.otLmnsam.hbeu a ketdé.beq.L g,8y9 xOi. I kiiott rrdesseii atbuoitssg tagiai: Cserfán Karoly alispan aluöklaie alati üaciky Kálmán, SküBllcá Jenő. . « .. A megyei kőaitasgaUai bizottság január havi A puado egyénenkénti kivetése tárgyában be ülését Svaatita Bem. töispán elaókiale alaU i.lérketoii lel»zólamlaaok elbírálására hivatott bt bé 14 én tarioita. Elnöklő tőiapán üdvözülvén a bizottsági tago lat.ee ilét megeyiiall a közigazgatás egyea ágailiaü a előfordult eseményekről felolvastatván, hotyeaiö leg tudomásul vételeit, Dr. Qyömörey Vince bizottsági tag ioditvá-ayára a kömgasgaiáai htzet>a>g mevtoa a a varmegye alispánját e< föjegyaöjét a bizottság ügy-rendének kiegteaiiésa végett javaslaitéiellel a annak tüzetes largyalás céljából a téljea ütéeben emterjeaateaével. Möterjesztataít a minia<terslnöknek aa OfSs kormány nevében a kSaigaagaláái bisottaágtwz Intézett rendelete e köxignágataai bizottság létáves zotlaag tagiai: Eperiéasy Saaeor, dr. Qyömörey Vince, Skublioa Jenő, dr. Vialsndvay József. avi VI. i. p- 88. azerl^t alalji-megye ieiületén I tolt börtónviaagáló hisotiság lasjai: a i.-egeratagi Olvsaiaiott a aagy-kanis«ai köakórbási állapotok megvisagalásaré a köaigasgatáai biaettaág köteléből ktkü doti biauttaág tetjvdelawe a aa egéaa ágyat teljaa megvilésitéabe telyeaő jetea-téae, amely as óesses iratokkal agytklt a törvényéé eljárás foganatosítsa végett a v megye atoAajéaak adattkJki;j jelealésban a knrhazi Qgykeaeléara voaatkoaúlag tett iedttvaaj Wiegad tatván, a várom tanácsnak életbeleptetés oéiiabol kiadatik. ■Előtenmiaiettek a nagy-kaaiaaai közkórház aiapnabAlyai, amelyeket a bisottaág a lőarveai javméaibeir H<ogWt módóaltások allugadásávai jóváhagyón. A salavölgyi h. A vssul rSszvénytársaság a Zala-Sxent (iroth baaton-ssamgyörgy vonalon, lavö- párhuzamos utak éa utjáruk átadására vonatkozó,, programmot megkÖidveB, ts a paosai járéa föszolgabirájinak aszal adatik ki, bogy at etjkráaaál legyen jalen a arra aa érdekelteket hívja meg. A kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudnijt, bogy Csonkahegyháton postahivatalt tat nem állíthat, áaohban aa ottani igények ki-etéghexv vegett egy postai hüldöaojárlaUit JátSe sitell, tudomásul vételeit, valamial aa a rendelnie, melyben tudatja, bogy a Balaton teoai-György aoaaugyazobbi h. a tasui meaolréadjli ta nieneuebességéi mag aem változtathatja. Ugyancsak tudumaauT vette a \'közTgazgüTást\' blzoiiság a kareaksdaTeütgyi minisz\'tor rendeletéi, luatyben tuditya, hogy aa éllamspitáaeoti hivat at a vmegye taröiaten eddig gyakorolt keeaehiiinai teendők ától 1886, jajiusr -l.iűi telmenteieU ée Szombathely saékheiylyal Wolt Öertalsn gépészmérnök kasánvi«tgAl6 blzlosi miuőaégbau kiaa-itáleutt, kinek működési köre Vea-, Zala- ea Somogy megyékre térjeOil Egyaital a miniszter ssts rendeletéről a gótkaaáoiuiajdonqsok a járási „ ü , , iOaaolgtbtrák, illetve polgármetitrek utján erte-krpcIW §yeawwt tla >)llwtu* a. * ______ EiGterisszteletl e tudoinásul yéteiell a XI. ke« tülali kulturinérnliki hivatal joleutése, melybea tu« "dalja. bogy t kotigmtgaUti bttoiitág réasiröltloizá érkasall megkeresésnek meg nem feleiket; mert erre csak a fnldmiveléaügyi miniszter aagedeiye alapján van hivatva; égyutlaTa lüzottAg á klt-lurméraöki hivatal igénybe vakolásé fé#t mag-karaai a földmivalésügyj minisziert. _ Á duuántuli. b. é. vaaot ráatvknytártéiig fe-lebbetét adott be a bisottaág azon határosain ellen, melyben a Centi községnél megtartott helyűi ii atomiéra vonatkozó alapkérveay éa jegy aő bnyv azombatbalyi kuliuriuéruóki hivatalhoz leleteti át oly óéiból, lnigy a bivatat a szükségesnek mutatkozó vízrajzi felmérésekel áa terve-kot a rézavényfár-a«á< tütiségére Zészlrte et. A viarájzi ádátuk ssükségta vir. torvénrazék hörl\'őnére Skublios Jenő, Hácsky Kálmán, Thassy Kriaió\', Farkas Jóastf, a ta-poni áa balaton-türedi j irá-birOsági toghátra Skutilica tíyala, a süineghire dr. Oyömörey Vir.cze, at al-ó-laodvaira Farkas Jóssal, a naay-kama-ai iőrvazék hCriőners Kpsrjeasy Sándor, Kollr Niván, dr; Kuzaiovka Kálmán, dr. !Vh \| lendvny Jókafcl, a parltkl é< máktornyai járáa- e»éetTbir6ag logháiárz Ziegltr Kálmán, n^ny^^rsériaglHr a tsmzZy, iwiMa felseoílal ae elten; ttr. Vislendvay Máié. Jórsef, a keszthelyire Bogyay Fényen és gazdag\'. Ebben foglalhatunk össze min -1 denú De sohasem olyan, ami azerkö o<öi, nemea! Ízlést aertetle volna. Fébyütők voltak nőiek rakájuk gelymében, a csipkéknek, arany, ezüst disziiéaek aek, drágaköveknek bas\'uálatabaa; de soha nem kara-tek a taépségei aa arc kipiroaiiátában, a haj ranfoodásoa eTrsndtzéaébea, mttiemégez ai-toldatában A mull azá»ad közepén aioobaa, midőn löurain- j hat Beoabe ewlta Mária-Teréziának francia mű-veltaégU lényét udvara, a aők is meghódoltak a1 d\|vat alőil Letették a férfiak ia a régi vitézi msgyaröltözetet, látatták a aők is, s öltöztek a francia divir aaarint. Pedig milyeo szép volt aa a magyar viselet I Arany lánc vagy gyöngy kö-ritetie a magyar aaasoay pártáját s gyémsni reszkető volt beléje szúrva; alabastrom ayakát keleti gyöagykalária köritette, sőt gyakran arany lánc ie; karcsú derekukon halhéjjal megtöltött váll veit atlytst pántlikával befonva, két rend-heli gyöngysorral kirakva Milanóban szőtt kamuka, ereay vagy ezüst brokát vagy genuai bársony aaokuyát viseltek,\' mely elől-hátul prémesve volt Erre aautáa gyöngygyei vagy gránáttal diákos kötöt kötötiska párta-öv szorította a derekukat. A mult asáaadbaa már cipőjük volt, de azelőtt csizmát viseltek. Biaoav-bizoay igasat adunk a Paieakei Nétárusask, mikor olyan nagyon Issaölja aa idegen divat essrint öltözött nőinket. Egyet így ír le: %/tktaik topta, tki BtUaMtm maat. Miau t kajt ntrtfev állott kat. Bt tSM poaáéival vttltgaa vsla kent, Hagjr áaakaaat illjou, tellek slija lant. Zfjr arttataul vllla-ttkkal falkalnuava Vala a ttpijt, t ka vtla portart, Mial agg \|M\| éiaaga kaMlt volt doaboava, Saálm tarka fáét tartotta attmáiva. Kát sor gyöngj IStáián kanatlSl káttava, Tollakból kakréta kaifaltl MUavt, Mátll páltukákél, atelg taikáa volt aauva, Fej* laujáre vall kikraaaa ISavt: BrUiátlat kajtak ngjn«Uk t fejáo, Httoalé kalárla ajaka kuáletáa. á Mráa kanaatll állt ttarvt t atUát, Vall kit araajr epáilk, ggáaáal volt Utejáa. CaoJálatoa aaitt vala t gaarája. Mint atáng-mly gtrka vált kát aaárag\' formája, Bt alatt ktaaalé aalal toll atokajrája, Miit ISráaa kivágva, kék oWrtkála. Ártnpurtl kivarrott vala elptUiyt, Mint kafövltorla, nagjr veit lagyeaéje, Zttkákél kktengtU iehir keatktag öje, Lépett miit bwátdt felit -bUlagtouja. Ekkor jött divatba náluuk elöeaör a kriaolin éa a tarnür ia, melyet kóoból osinálának vala. Es most ■ mai nők világának sosstelése következnék. Azonban nem merek belelogni, nehogy öaök, hölgyeim, kootáraak találjanak, Meghajlok önök előtt; mert a nö, uraim hatalom. A nö mindig győzedelmeskedik nemcsak szépségével, nemoaak ízléses ruhájával, nemesük drága ékszeréivel, hanem azon igen ogyaaerü és igen elemi oknál fogva; mert nö. De egy hatalom van fölötte, a divat. Ne oso< dáljuk, mert egy bölos mondás szerint, a divat az Ulée aayó«a, — zaarnokoakodik rajta. hogy a kftaigaagatáai bizöttaagez adatok teaser-aéae körül telmerülö kö.iaégekel a társaság boszi járatása nélkül ennek terhére rója; mert a szóban forgó megbízási nem aérte a mert as egéaa ügyet nem ő kezdeményezte, hanem aa £<ztarhaiy-téle hercegi hilbizomány tá\'goadeok-aága a igy a lolmerUlO\'kőliaégekei ia aa tanoaik viselni. A lieadott lelebbeatat a köeigatgatáai biaottaág (elierjeaati a niiniaaleriumlHM. A kir. tanlelügyelö ielantéea ezerint a magyar földhitelintézet raaaéről a g) ümölceétati éa la-taayéeilée terén aaarieit erdemek sliamereaére 1896. évre adomáeyoiott ja\'alomdijakból a tóid-miveléaügyi mioisattr S<alay Ferenc aemeeapáti kOtaági éa OoMtooyi József oaáiordi r. k. tanítónak 100—100 torta tol adomaoyotL A miniszter elrendelte a tapolcai állami polgárt iskola részére a község altat átadaadó épületeknek a vármegyei építészeti hivatal Által megvizsgálását anaak megállapítását, vatjoe as épület aa átvételre a anaak idejéa a polgári iskola tel\|es kifejlesztésekor leendő használatra alkalmas-e T — A zalaegerszegi őeaaaa községi elemi Iskolák s aa alsódomborul r. k. elemi floitkele államosításának felvétele iránt a miniszter külön rendeletben iatéakedett. — A miniszter a tankerület népoktatásügyl szükségleteinek már aa 1897. évre vonatkon összeállítását elrendelte. — A dobronaki tárához tartozó Radsatos községben a r. k. iskola réeaére ty iakolahás emeltelett e deoember 8-án nadeltetésének átadatott. A „Dunántuli Közművelődési Egyeaület" állal Per-lakoa teiállitott ovoda részére Perlak kösaég által épített ovoda épttletaek müeaaki átadiaa magtórtéat és ünnepélye felavat áa* tavasakor leea Kotá-y A arái minisatari iekola tátogató \|- Nair-Kanlaaa, oadtörtök. Zala, 7. uim («. kp.) IBM. január hó 13 áa tintáit \|\|tt a ntkodl iskola állapotáról Ka Idfl jaakbaa a iigedtialtitigyild miglélogitte a i -•famafl alaml Aa- óa laánylakoiái, ai IJiiro éi biittktdd tanote Mali, a Iparút i«géd«k stak-njntiiolyimli, llsdedovodái, a siigvérl és hotslódl r. k. ilmál Mmlát. Ugyanebben ti Idó-•<akbaa a laakirUlit lóbb limloi UgyérÓl stv mélyiwo teli •IWtrfttaMai t lidiokitttsAiyi mi nlmii Ifbtt. A motiárll lekötik Mtiltal álltpoiárél lanléat Wt A temirin dkoal folyik tt trót átállítási munka — Ilyenkor hagyja el a ligtóbb mugrnkott hajó a kikötőt a hosiák tdajrtn tehsrgflsftsOk tioti ktta rskemánytkal. Htfonk irány a fölig a apa-ayol-\'rinola parti bollaad, vagy aagoT vonal, vagy padig aa iigynivtttu lirhflul vontl, t dél-franoii klíotflk tnatáatvtl. Urttil \|Árulunk la Február Ma tí-án B-át 16-ét Poatáaok 4t távírók mulatsága ▲ vaauiaaok mulatsága. As »lsr. jitákaay aöagyWo vigalma. A "T»raaa-Kör« bálja. HÍREK. beválik, elannyira. bogy t* ,Adrit\' t .Oitirákll ■álltoiit alaaai uép-l Uoyd- kM ienhálló itiráBi-wrsHdtit.-\'~rmily\| t alninUrnik Je-jtt utóbbira negyoo kedveid) e jártlra nétvá _ ^ TáraMkftr klm<Hn. A mj. módoili ani ia tortkedaek. — A Isgajibban ér- kaniaati TártaskAg* i aaántan dálatáa Ihtténai A pakodl késeégl iskola Agyében I. bó 6 án vénybe lépett aialoiiQiMái rendelet élénkebb £6\|J é\|nm elnöklett alatt tanoda é I rendéi Mvt<i jegyiéköorv ekUeijtiititvén, a ktlt»é\|l kép-1 tornaloriri nyújt kiláláit liuilwlsiftnkben, bár a U,0sgy Altiét mely irtat a \'tgnh kortbai jraa vbtldteilnltt ftlkivitlk, hogy ntvesétt kthségl kötelwullbiB ia tel.b ht,érnko.ány baai a.snl irdtk,Mée syllváault Aa elaoki mtgnyiin „kóla épAlelének, általtbin pidig a nyert állam, k\'.nöbbnylre Angliái)..,,., .oiak- oontigat uU« dr. Ptihdl Viktor titkár jtltoiéat t.tt a vá-Wf»M atobta forsé második taoliól tlébá. Gabonáról it n.óljisk, hanem örtljttnk, \|mlij»By n)U\|, évi Bakódéiról. E jtltaUa ne álláiosk, valaalnt á máaodlk isaterent helylué- bogy Aoutria olyan gOrbe oruát, mily gabo-jrlot „ válaúimány némi aggodalommal vélte át géatk Igyéi e ti likolávtl ÖmsIU/gfl ömt j nánktt kénytelen Iqgyatitaal. KivIiilOik aiag-L \|«folyt"áv alatta at Agyit Intáaéaát mtrt a egyéb áitaélyl ét dologi uetipoBtok rendiáiét náláeáról iaoa téay tei« blsonyságoi hogy a \|„!y\|M\| bővítéséből eredd lakbér emelktdáa a jettArgfleebben ét Itlildnég --- i —— ——-l— i—.-zu r— terhi ilitl, ni I nUKBy reményekre jogoeliotl\' Elevátor (M. mm. kAaA\'je. éi Péiuv. B.) eatknem Uroitm áll. liele játszik A aigy* ijftsll Agyéi* jivttlaia Welnbergír utyan ebbe a konourrtuiia kan It, de kedveid Heraát ét flá ptaiiu ttgyében a nagylengyeíl álUpotokiiál mm k«llotte aa inliiett vállalat gé-r, kt itkoláhoi való járalvtnyok Iráat tlottr- ptll i>yugodtin begyül. \|inittvé«, mlvil a Hóbta lorgó jtraln>ány lény- O iaauriiég borii egyiv falktrUlnak hooánk lég Pklfiy Blik volt ni ylengyill birtokoare I ** i hajóból n vaggnnht Itttlnt t honi pln-vntetetl kl, it Agyéiul véleményben foglalt In- oák „nenieitlW1\' teriibi. — Lukáci mllhor tUe-(lakhoa káptit, Wtlabtrgtr Btrmáu- á» ila tlltajutii reudilttáaik küvetkiiménytl tóblittk kŐat n érdtmbta i további tljárát bniAn\'iltttlk la\|abban nyilvánulnak, — bogy a Irtutebb mrg kivételt péiadá CálAy filnk birtokon ürftkOiettdt ejtett vegyi vltg«litMinhiriktároTbörliTkdii ktitaadó bt, \|A4-it limirt tl tinta >mll<-uek] 2.ót pidlg nU Kir lanitmiyilo lil«nU«t iiii.t gógánÍHi i,\' k iakeltkti járul mát ytl ttgyében eddig isrr Shim liláikraáHkrAl i liomiiltiljn aíTTdi votiaR keié betét okméayokth A Még mAk-égra adi it ikkor bevtieteil vlllímvilágitát költségéi teletni anyagi gondokat okosának, a már ast hlili a válaaitaány, bogy a deficit Örvénye elél nincs menekvés. Aa iddk folyam,ában atonbsn esen iggodaiom mindinkább alaptalanná vált és a nóvrksditl kiadások dacára as évi siáixsdá-aok 400 forint 07 krsjoár lölösliggel itraltek, mily érédmény egyaiiat blsonyltéka áaaak, hogy-a társadslom érdéklÖdéüV t lAr Irtat návthe-dtU.. Dgytiiaiak ast mUtalja ason kBifllmányu lelolyl é»ben 4 ronuui mknik, kAIDaOaen pidlg a képviitliTteiiHlttl jigVtókSnyvik éa ti lakolmék alikuláiáról MÓiO ligyidkfiayvtk btsstriést oiijából as eddigi llgyiraioi ia>ál adstnik kl a kir. tanfalttgvvlónek, hogy a február havi élésen tegyen ilftitrjeei\'éitt,\' - Ujtiihtn két A kir. pénsAgylgaagttó jiUntise neriitl da- mány (9—800 bogy t lelolyl évben 4 rtndit éa 8 kQllag véle . . süt,______, --------..telt Isi. «- huny igy ta tllávotoU S nudli és 7 L —__ ., ... : .ki-tty Isssámliásávtl a tagok násM 3-Vél - rsklvtistttnk baHiI, S/lávonW öl irdalnak kin , porodon. JaleBlig s köroak 81 rudw te 89 SM ®óg mindig jiárttliimT ánüpak a S«i-j kaltmsU van. A rendn tagok évi járuleka 18 frt, a aUlU\'aokA 8 trt. —■ A lefolyt\' érben rto- Frattoia-or-tnltermt\'.éi- iölllÓH j a sok dötigál ooitiuinmtUó stég aionbsa uhui kápis it ibbeli nek gátat vetni, ■ j Auieriki sioabsn itt is illin-virtinyis. — / pltth-plnt) keid mindlakáhb ttrjidni. nagy nngol gArfts toljon rtko wiggonji jut út hpaott tgytnisin dmtt három lánomulttiátt mindegyike féayt •IktrQli. A kör anyagi yistoayaiiák ktdveiA-stgs asmi kellemes Tielyíetbe Itoila t válnst-mányi, hogy ItitmimUd éti cilokm 50 kiriad k < lönj/eHir fyaravil&ár* 300 ktroiUl OihitiU flí a Mttifi termtw. KössBneiiil tmllll fal t vá- nalur Iniiinn s\'vármtgys "ttrttltfVn btrtryr ndtrrHel»t«iudiábél, mulyőt a hsjóbót—kAtvetieiittl a [ Uiuimiify, Bngy nnwrMt ~"üttn ktttrag T>r\|tt ^ a. ------1 parii slmkrn állo viiggoiiokba rikvt, boai és .\|mtLvaihOl ót kótetet éa Htrleltndy Bélát kör áustrlil lonó i ssUvö gyárak anyagául siálltts- [^Ut a.7.alao.egye wonogriptnája\' riml attt nak tl. Itteni oégik a FaTodíáíl líáttttll t Uáfvllr gytrtpiláiára. - jumtk ttilettkhis. j A kliigyOl^i a válmtmáay jelentéséi aagy itt \' l.loydgótóaok kávéval, klkebb Adriátok pmtlgjr/éBwl, a utmvlugálók ]elntáa4t igybiagultg aannoa, ollroiiimil rakodva lumak kikötőnkbe, tu.louiásul veite, minden vita inükttl ilfogidia A Siabad terUlét (punig /rauooj BuánflökkaJl^^^y^j ttrviaeiei, m^riwk 2098 teria« dnótl kkuuln halai idrügntk t ilm tkés ktiek t btviteü öitsigt ellenében ugyanilyen kltdáii hajók klbirakáián, Brtindnts taaabiioayaá- űamtog van ilfllrán>oiva. — At etek aláa gtul uövekvfl iingergaidaiágunknak. — A M. im.g«ji«tt vtltinái eredménye a kliveikesO A. V. ss«rgonn építteti kdirtktáriit, mnt a juiDük . ouúenyl Klek, alelnök: Sckmtdi Frlgyts, miglivókben igyri MahetdbM válik a boly- ijikár : dr. Plibát Viktor, básásgy: KaisaaWck hiány. — Lputy a klktitó tugyulibilá-ávul a tuch-, J„MM.\|( ,„>,.,isriiok Ung«llUlltiiai>0-Bl»hvtlgyéM \| 949.740 fnrin\'t Öl1/, kr. At 1896. évben össkchüii befolyt S.7JÍ8.U8 trt 19 kr.. u aly u. 1894. év ben befolyt 2,024 221 frt 76 ktixiá kipiit 901.883 Irt 66 krrtl kedvvidtlinehb. Ai IHUft. év végén t hátralék: 964 898 frl 86\'/, kr. egyims adóban, 97,066 frl 90/, kr, hadmontesiógi dl\|-haa, 1,194,946 frt 64 ky, iidlOdéiiMaváHitgbtn, 808,961 irt 781/, Ir, bélyegllltléklien, iöllll frt 89■/, kr. Illtiékegytaériékbin, 66.686 trt 87 kr. logyaistásl Itel és iimadókbaa, 7.718 irl 69\'/. kr. Itelmérási illitekbea, vigyli ó-iissm 8,600.316 Irt 67 kr. — Kliml káruk lolytán ét bihaitha-lailaaaág lolytán itiratoll 198.Z40 Irt 9tl kr. igvinri idűbto, 6,780 Irl 47 kr. bidtaenieiiéti díjban; Idtlgleaee héaadómeniesiég Itt) rtttbtn tagtdálytatetaii. Fiumei forgalom. jFVttWIrt, január 15, Tél ét tél mlnditfiti ; ottk t batal Aivltrén sttt nég márosiusl tn^btaéggal htvttlin vidékre a ititp, — Igtt ugyan, hogy néht a bdss bórt rétnségn btnguinikben htirsiigve, oierépiaindaly e>ót stdll le, ti ingó blngó járo-kt\'ó rámUlstért — dt nárt rtndtatritt Jtgytn kél a iingsrl nél Qutrnira obal leié.\' \|)t nem jó Tél arimtt a lalra Intini; lihtt, kogy mire t torok kóvllágoi Iáinak, néhány vasúti vonat itoruli a Kársat valamtlyik hóló dBtl átjárójába, Nikét liptttiiltlok nlián julolitk is érdsktli kéfflk — loliát tlaO sorban a teohnlku és kt reikudöl világ non miaiyOaAdéarv, bogy a remek attaiakl ilkotáaeál i nigymérvll kOlliégek-kel épftlt fiainál állaavasnl.vonal egéithsu véve vlklbtsoil vállalat ; iinl a Stttmuoiiiijtl utnl vi-lágrtmtkké leni, ugytnnoa körAlaény, dt in-lytatbb tarméwéil loitételikktl — oka as említett pálya ImpAotioua volláaik. — E\'végre noaban atg van oainálva, t most a lArQ klltlo-kidétl aktpályok jntlaiják leiAukbt télrOl tálrv a i^jtot igauágot, Kt idd sttrltt még rendis a köalikaléa, dl tgyrt konlibb jövtluk non idóponlhot, midőn nagy ksrttlé ntskon, howsu IddkAibta jut a póeta riadalmául helyére, — aim la\'tiólván t ktl kmbOtó álloaáioknn a ayilt pályákon vimiiiíIQ íruklIdiményikHtl, milyakatk aiitámlibitallan k-iéit a karwkldot náinltáitiból rgésnu ltl> sÓUtniL \' r» alku célsaerAsiiéiével t nóvtívó forgalmi igí-1 HirttUmly fl«ln, kOajviáraok j dr. Táblán ^ilg nyéknek Igyekt^iik as állam eleget\' tenni; Ktrttkeuül kAratnknrk uimur Hl átért vall a nemrál aliikilott ,Flum»i Lloydiársulat* Advdl Int^ainéuyv, E iáMÜlal sTinnílK oeekély hálás. knrA krmkrdilmt ttlikda telnUbSl slskujvén, oeljtul tAié kl i mkhili érdékok tlflmoidiiáaái. liy.akorlntl iiamék kllejte\'él s máirénrOl Ingjál érintkviéiénik uiegkBiinyibbilfséi. IlyneinA tár-kUtaiok, mim ludva van, csaknem viltmennyl kikötővárosban létnnik, Anglia példáján, a hit* ion rumélholjttk, hogy ss említett uj lánultt mrg fog ismowdnl, • kóiérdiktluk hsianára fog lej Ödnl. Megeróiithiii ntn bilit, t folyton élénkblö ksreikidilml nellim, it iparvállalalok virág sáss és Idkáp i\|on lény, hogy a hass, sói a monsrohls miadtn vidékrból itlterOs uj n«mit< dek kei 01 kiktttAvárosónkht és tegltl t«t ttom-látomsii emelül. s Csuk a magyaroiodti nytr lasaan térét, — Tiklntvt ttonota a lakosság békés rsgasikndá sál, bliunk bennt, hogy t hstti javakkal a kói-éltt migytrotodáiát li képtnk litadQnk importálni, 8 nttn fog ilmulni egy omhtröllö, midOn • (oorto* oltuoa háuortt n\| élttet bfrdttd pn« \| loták fogják hilyettititeiii.. .V -r. ti mond. Várti.lmányiiagok i Clemenl Lipót, C«a-lány ttéta, Mikos G»aa, -Naay Vaterp PHhiu F<r rann, H.iaanauar JáaCMW U. Bukarsa TlW\|lf. Tóth Láatló. Yibtr Károly, Virgt Lajot Bsám. vlisgálo hlinttiágt ingok: Kbtnapangír Lté, Mai aly Antal, wlldi Ferenc. A válttatái erid méuyéntk kihlrdotétét, a kbagyttiéa élénk éljen-léssel kitérte, Indítvány nta tétételt, a kös-gyA\'és lárgysorotsii padig kímvntvs lévén, a\'aök gyUlésl btsárta. — Kitt 8 értkor tt njonnan •) áaarlkal vádi aáarJiS. hujt mrgvélanioitik liitttletére igen kedélyei lár-■iivtriora volt a ktlr beiyiaégébii.. A ItlkÖiaBn-tők torát Dtuényi Kltk tliolí nyitóim meg, éllel vo t kör tágján. Utána HtrttltnWy Béla emelt ásót óh méliiivi Deiaényl Elek kiváló érdemelt, A érte Qrllé poharát. JUMtti ttéia kih táblabíró a i ksionnágoi, illet re a lintlkart élteié; dr. Jfaysr Fereno lalköaiomoii Kaiirnbach Jóssel hámagyot Illaté; iioltak még dr. Stüm Miklós, Stnyify Oss.ó, Kbentpaiijitr Leo és Varga Lajot a. i. t A uép liUAssűuiOk és a kllttnó clgétyseat oly pompás hangulatba hositk a láreaaágoi, hogy ■ég oaak kétd éjjeli órákban kttdili otsladosal — BtMt-batkill, Abbéi aa alkalomból, hogy tfósony Láitló, Ztltváratgyéntk tlita-nyolo éven karíntól volt, mgyrtbeeeOlt, aranytollú tdjtgyiöji, a bolügyinlninterluniba osstály-laniosointk kiatvettiivto, vármegyénkel elhagyja, barátai éa tlsalelöi f. hó 11-én aate Z.-Egernte- f1 f\'en, a Baroar-llgtil vendéglőben igen ííkorült ét átogitett liánktiiti rendellek, amelyen réiatvtit a vármegye iisailkara, álén Svaatioa Banó ló-ispátntl, Képvittlvt vollak a vármegye uék-htlyén lévő óstses hntóságsk és tesiQltltk. bóu-véd tisstiksr, valamint t kösel vidék InltUlgtn* tiájt. A m»g\|iltlent»k nagy aaán<a — mtgkoat-litttte a naaat — lánytt tetubéioiytágnl i\'ol-a vsiiukiái ttltysunugátMuta I" snaik aa nsainti itaiielti ét oágyrabtesQ-. . [Jéintk, tmtlylytl a vármegye tiutiktráa kivttl A „Ksla" naplára i Január 96-én; A asgy-kaniaaai ipsritelOlet kis-kmia^ai tagjainak táncúgalma. Február I én : A iNagy-kattíaasi általános mun káskép\'d rgyl.i jtlmts ettelye. , 9-án! A .Polgári-Egylet kOtgyOllte. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 7. szám.l(4\' lap.) 1896. január hó 23-Aa. a társadalom minden osztálya a k(i tinidéit irányában osklatlsnül viseltetik. Ennek adtuk kifejeaéet a bankett alkalmával elhangzott fel-kösíflntőkj melynek io«át a főispán kesdte meg. Ugy ő, mint Hu laton József, Árvsy Lajos, Ud vaédy [gft^-dr—Üajós Ignác aj rendelet 6. §á\\ mely kutyákat miigWAe ét semmi ídfi- nem jm. így gyökereset! meg az a, kácéhátakba vinni 1- iQ. lofífttig lerHíi puuz- csaknem álialAnfit. né>et az intellígeni oaziáJy büntetés terhe alatt tiltja. Nem tndnnk rá ese-; nőinél, bogy végezze csak el a lány iakolái\', tét, hogy valaki ezen kihágás miati büntetve,\' majd rá fogom akkor a házi leendőkre. S eit lett volna, pedig megtörténik, hogy egyik, vagy a ;mi nevelési rendszerünk tévedése. Nem mondom ünnepeltre másik vendéglőben tóbb a kutya, mitil a -gén-,azt mintha talán a mi jó magyar lánykáink M¥«\|ték poharuké: invL»hháStnhim« .lanfrS^a.jiKfl, nfnn ejfryawü okit^-metii - ámnak. oly"T pem"\'atHfpjnsTíji»gyJflyifk pótdíját követni, lics Benő főispánra, majd Cserián Károly al [vendégek is, kik .párosává! »iszik a kutyákat kiváló gszdasszonyokká válni, de ez eddig meg-ispánra, Svastits Benó Stanlszlavszky Adolf lÜr- nyilvános helyekre saját maguk gyönyörködte-, szokott életével bizony szakítani nem könnyen vényszéki elnökre, Staniszlavszky Adolf a ban tésére és a kutyátlan veodégek nem csekély bo-; tad.*Ai eiflyes anya nem enged, a gyermek-kelten megjelentekre, dr. Hajós Ignácz a hoij- Uasnkodáaára. Remél jak, hogy ezen felszólalás ele- j lányka mint egy beléeröasakolva érzi magát aj véd Uszlikárra s annak j»H k»pfTselóire, S<elsy 1 gendő lesz, \'hogy a szórakozni váiiyp \'közönség [jielyzelébe, s megkedvelni sehogy se birja. Férj-; Ferenc Svastica Beaó főispánra, mint Voit 1848-as ne legyen kénytelen est kutyák társaságáDan [hif Blégrf, atfjr várjH, hagy. • Wséksóalat áa s honvédre. Mély hatást keltett a jelenvolt tár.sa-. megtenni. máa hasonló mnnkát idegen, lueiett egyénekre először csak ideigleneseo, azután végkép. ságra Góaony László osztálytanácsosnak eszmék-1 —• Ballea-kaptif. Csáktornya egyik de- hízza; .^.^...mu,r. bea gazdag éa a bensöség melegével elmondott1 rék, előre törekvő fl«, Sután Kálmán mér j Mondjuk ki nyíltan, mert elviiázhatstlan tény, remei búcsúbeszéde. uöl, hosszabb "kísérletezés után egy eredeti \| högy középosztályunk családjainál a niegdóhben- — Társasköri -bál. A „nngykanizsa Tár- szerkezetű Mgbajót konitmáli, n ejnek előnye JtŐen szaporodó financiális zavarok forrása leg sas-Kör,1 1896. évi február bó 15 éu a .Szarvas* Iaz eddig feltalált efféle felszálló Hajókkal szem [több esetben a rossz gazdasszonykodásban rej-aaállé dísztermében zártkörű telt rendez. Kes-i ben az, hogy nem légazeszszel, de uj talál-Ilik. Azért találom kiváló fontosságánakshézagot dete 9 órakor. — Belépti jegyek ára . Szeméy-1 mányu meegiieltlevegövel töIietiTmegl hogy pótlónak a telállílsndó lőzőisko\'át, az iskolából jegy ti korona, családjegy 3 személyre 16 korona, tűzveszélye nagyon kismérvű s hogy hordereje j átlépő lánykának elméleti továbbképzését a több személyre 20 korona, karzatjegy 6 korona, tetemesen nagyobb, mint a mekkora val az ed-\' guzdiiászönykodás terén. Ezzel megkönnyebbül az Jegyek a bál napján déluTán 3—6 óráig a Tár- digi bemutatón ily ballonok rendelkeznek. Ta- anyának feladata a gyakorlat lerén, mert már aaa-Kör helyiségeiben elére ia válthatók, — A lálroányát a legilletékesebb helyeken, ugy Bu-igy reakció beállani aligha fog. Kivánatoi volna tiszta bevétel a Társas-Kör könyvtára javára ,dapesten, mint Bécsben a legteljesebb elismeres társadalmi utón szervezkedni, bogy minden vá-fordittatik. .\'J. ; 1 sel fogadták; az ezredéves országos kiállítási j — Társas-estély a Palgárl-Egylet- [Jji\'Oilság pedig megengedte neki, hogy a felsze-bea. A >Polgári-Egylel< -választmányának kez-íréit léggömbbel a kiálTítih leiíiietén, a kiállítás] dktainyézésárá 6 bű 18-án míulegy 60»su jattok!tartama slail léghajózátí mntatváinnkiil pi öasze az egylet emeleti kisebb termében, hngy^z^iewsen^2Q0—éOO méter magasságra fogja löl-[I tWlUgus BgjB\'tlé\'bea toltsenf\'mttnny-MemeBTágSlíiEanTiniiyancsiakaf, kik bizonyára ritka él[ óráL Az egylet Ittgjft.^ nem lévéu kellőleg lájé-jvosstbsa Ingnak rtswamai ama nagyszerű pera»\| — kozvs, váljon aa eitélyep hölgyek is réaztve-jpeciiva által, melyet, a nagy magasságból- a tné-vehetnek-er néhányan feleségeikkel, illelvejven jtyen alant elterülő világváros s tündéraHtotáal déggel jöttek el. A hölgyek, kik a nagyasztal-1 a közönségnek nyújtani lóg. A kivitel mérészsé-hoz nem járulhattak, alaposaa bebiaonyitották, bogy gél még inkább juélla! jakiba Judjftk, hogy a a kiaaaztalnál is lehet nagyot mulatni és dicsére-j párisi világkiállítás cso^aalkotásu, az Eiffel lötökre legyen mondva, a kisebbség háltéitc szőri runy csuk 300 méter magasságrH\'eegiiefte. fól-e-totta a többséget. Ezen bátor kisebbség megér-1 látogatókat, e léghajóval 4ÖÖ_m. magasságot demli, — hngy neveiket megörökítsük, — tehát!is lógunk elérhetni, anélkül, hogy a mászás léidé igtatjuk ezeket: dr. Fülöp Káznjérné. \| hangoló fáradalmai a magasságban nyújtott gyii- \| rosban mihamarább létrejönnének a lőzöiakolák. Cöszönetnyilvánitás. ""bft fíÉ\'t ft ID k Qrl íanierő-leinket, kik felejthetetlen gyermekünk ^Salátával reánk mért sulyes-lájdalmakat — részvétük bármely jelével — enyhíteni iparkodtak?kérjük : fogadják ez aton há-lá» ki\'i»z;>netlinket. _ N.-Kauizsán, lbÖ6. Gftesbacli Gabriella, flyörffv Jánosáé, Lumnilzer! nyöi\'i csak parányi inértesben is tfsökkentetiék. ; 11 sredeanéi Pr légha.ó, inelvnek hajójában a di január 22-én. _ Krámer Lajet ét neje. í disposiiíók sze- szinien a kisebbségnek hódolt, midőn remek szépjrint 18 személy fog a legnagyobb kényeimmel felköszöntője nagy részét a hölgyeknek szentelé,Iegyszerre helyet foglalhatni, bizonyáia egyik Dr. Ss&cs felköszöatöje — ugy látszik — az ösBzés legérdekesebb vállalata lesz ui or-zagoi kiál iiás-jelenlevők gondolatait felölelte, merf-dtána nemjnak s az érdeklődést a fiatal mértiftk "tsWtirip volt éfpkinsir sem mondani vajoja^ és ezen rend- nyának sikere iránt városunk közönségének kü-kivftli hatás legtéayeaebbeo biáóaTItötttf, Hőgy tirrr Szües ai összes vendégek szivjufiL és szívéhós \| ben felkölti* szólt. A mulatság éjféli 2 órakor ért véget; rémé jük azonban, hogy nemsokára — oövitett kiadásban isméi bapirendre kerül. — öaaegély atf szövetkezeti közgj A Ma. Anagykantzaai tiszti önsegélyző szövetkezei 1896. - ési jnntiir ká déluián, 2\'/, órakor Nagy-Kanizsán, a polgári iskola helyiségében tartja evi rendise közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés a lelolyt üzleti év eteményei-Töl. 2. A felügyelő bízol ságnak az évi számadások és mérleg iránti jelentése s ennek kap-cán határosat a nyereménynek miképeni lelosz- - — £tvtgylilaniág ée asiadeaaeMfl xyaaiarlHiJokstál melegen ajánljuk tisztelt olvHHöínk ügyeimébe Gggfr szödapasxlilláit. a legnagyobb mérték- Kapbsló 25 ia 50 kűw exedfití dohniakhan min-den gyógyszertárban és nevesebb gyógv-fűszer-üzletben. Fő- és (ízéi-küldési raktár Egger A\' fiai Nádor gyógyszertára Bpeslen, Váci körút 17. — UJ lávlrdaklvalalok megyénkben. A kereskedelemügyi m. -k. miniszter a zalai-(ügyi h. é. vasumak vármegyénkben fekvő Zala-Szeul-László, Jvehida-Kustány, Zala-Csány, Zsla-Apati es \'Sármellék állomásait állatni és inugúiihivata-lók kezelésére felhatalmazta._ . — Fbyíioxera. A tö doiiveltf?flg\\i ui. kjr.l. n^.,,,...,,.!-,. „ i Tündapmtsa «H)4IH* miniszter Also-Habót és Felső Hahót községek mkiapok vjiwti 17-lk, illetőleg it-ik ivfoiyseiakw léu-haiárát, mivel ezek szőlőiben a pbylltxera jé-1 A ukl»ui.v«s anlt igasotjs e lapok kel/ee iráiyát és lenléte megállapiitafoír zár alá heh ette. ol™41 tt »i i t--1------i—-— aiekgittHt lureksait,-fi* Uwylsg »fy la- wn asezkaeeUe, — A Máhterajal eraiAge" >á»árak ?\|,b.ii miséén nakbeH Tállalkoté Wsos adatokat U-az 1896. évben követkexő napokon lesznek : lel)- Iáikat At nntág 6aatea épltkrséseirél, kus- ia ■egánaiiii- -1R0DAL0E7 — A .-VAllmlliaaAh \| á^-aasak Ilimet kiadást tátára vonatkozólag. 3. Az elnök éa a sor gze-1 ruár 2-án (BalftzB vásnrj, március 30 án (Péttr \| JjjJ\'J1 .yáiaet atl, kftan » aia>wkl tirta elüfordalA tmn Hat kilépő ^itasfaióságltag. s n. Fagyas La4l-ftl v.) aukuszlus 3«áB (PgrolnltuV t.),~öktóber i"""\'"\|jjfc " " * joe, Oyörlfy János és Kothmann Béla urak he 13 án (Teréz,v.) Vovember 25-én (Katalin v.J lyett ajak, vagy ngysnazok ; ugyszinién 3 felö-\' — Villamos vasút, flerczeg Mihály egyel, gyelő bisottsági tag megválasztása. 4. Netáni tanáf BudapestVeszprém Balaton Fürea-Keazt-iudítványok. — A -közgyűlésen? előterjesz-1 hely Csáktornyái villamos vacut\|át egy külföldi lendö indítványok — a közgyűlést 24 órával I pénzcaoport financeirozia a azt a tavaszból ki aegelőaöle\|; — irásbelíleg a szövetkezeti elnök- is építik. Ez bizonyára lellenditi a Balatonpar-nek benyújtandók. jlok lejlő kultuszát is. — TalAlkes egy tlíáglürdőben. A — á táatlskelárál. A .Fövároaí Lapok\' nagykanizMi izr. jót. nőegylet a következő meg- január 18-iki száma igen érdekes levelet közöl hívét bocsátotta ki\'f"»A nagy.kanizssi izr. jó j a iölállitandó löaőiskoláró\'. A levél érdekességét (ékony nőegylet 1896. lebruár hó 8>án a >Fól- ránk nézve nagyban emeli az, hogy egy nagy-gári egylet dísztermében >Találkozó egy világ-1 kanizsai úrnőtől: K. J. postatdiszt nejétől eredett. fürdőben* jelleggel jókonycéln vígslmat rendez. \| A levél így hungzik : Alig hilielőfniogy vo\'ns Á találkozás Idijé esti 8 és fél Ara. (A vigalom Uőr kit ne lolalkoatat a es ne-érdekelne a isi-színhelye egy nemzetközi nyári fürdőt jelké-\' áliiiandó lősöiskola. A nézetek és a vélemények, pesvéa, kéretik az öliövék mBeválasztásúnál erre j mint mindenben ugy itt is nagyon különbözők, figyelemmel lenni.) B léplí díj személyeakini 11A legtöbb gazdasszony, háziasszony, nem bízik frt 20 kr. Számozott karzati ü\'őhély 1 Irt 20 ; » három hónapi tanfolyamban, inni némilrg in-páholy (5 személyre) 10 Irt Karzat és páholy- dokolt is, meri a jó gazdasszony holtig tanul, jegyek lebrnár hó 6<án és 7-én délután il—6 Bl/nnnyul az Intéző kórok sem állítják a-zl, hogy óra köst válthatók a \'Poígári-Egylet* dísgiermé j^en. A os. és kir. stabsdslin. dó i Visut vigalom napján több vnnatof Indit Budapeil, Déos. I\'rs- gernof és Barcs lelőINsgy-Kiiiiisára és vlsiza.< tnyáhb képzésére 8 most tini tanulási rend- — A fábaplláity ngyalmébe, Igs/án szétünk melleit etre égslö nükség van; Mert codálkoxnnk, hogy várostmk elélyt\'l fókspflányn, IránVkánk littl éviül legjobb nietben 14 évig is-kl a ssabáljfrendelelek betarlásáts nagy nlgnr- koláhh Járj suhsdldr]e kevés, klllonüini lm rsl Ogyél, teljeseit llgtrltneo klvQl liagjja a ni lioná vesnük, hogy tíjílvtl, img ttingorártii kir h«lü\|ymlál>zt(r által 747ÍÍB7 v. 10 H(I0> ax, l\|n mak ksil\'iánnlnia. Ilyon kOrliln ényik kíirllit alatt Mégiifií\'éit it)i\'i\'i városi ibtirlásl »ial.ái)f< I it Ijlsl utiidlikié VHjii>t kivés vegy rgjálialin pélyáaitiikst: t ittllUást-, Tdás-, Tételi-, is birbil hirdet-STiyut 111 nilllll MlnlllUMk, kniinriá«aT átoknak ta adatuknak, amelyek a vállalkozóra niraAkrs iplléstre, gjároaia, építi\' Iparosra ét kereakedéra ktsiaot-liajlék és érdtketek Flgyelműtié ajánljuk aa érd>klU5k-nek, hogy mutatványszámot a kiadóhivatal (Badapeat, IV. kar. Klgyó-ntca 8. ma kistaéggg\' küld. — >>sjci 1(16 áll aléttttnk tt 17M>lk évvel. Nemetek a liagy múltra, de a ázip jelen is a kacaegtatű jlivOre la bSankik lehetünk, ügy ta Ipar, mint a kereskedelem, egy a mIIvészét, mint as Irodalom ai utóbbi évtized alatt óriaai mértékben fellendült. Ét as irodalom falleaiittlieével t „Képet Családi Lapok" mindenkor lipiat\'taHolL Ez évben kot-UtttUtt erével arra kelt ttrizedal, hegy hasábjain t nevetőbb írók ét kljííBk tinnkál lssuatk napvilágot. KlizBlni fog jelet éa mnlatltló elbesailisekal \'egyszerre H regényt, rajzokat, linmoreazket ét kslltméiiyet Dt ezenkívül a „Képes" Családi hajtok" liotni fogta ta ezredéves kiáltttást írásban ékképbüt. VtgUl n űfilgyek Lapja citnü kjjjön mellvk-lelén párisi inlnta ttáa vett divstképnket ia divtUaééeiká-aokat fog kdaólnl. A ,Képes t\'saládl Lapok e\'iflzetési ára egiaa évre 8 frt, félévre 3 Irt, nogyedivit 1 frt M) kr. — Mntatvánjatámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal Budapest Vadasa utca 14, seánLtsjit hátában. - A Pattan Na«) I.rslkoaa 188— 1H ruaelei ta Atitaa ismereteknuk Kápolnai— Kerhian daisvavak klti atS háton, hón,-pt tanú ás u;án tűkéleicsen kiképzett SffíaSÉÜSKVÜ gai (lasitonyt bocsátnak ki iskolájukból, ccak nriiékltt is-dittlii Mindjárt a l;t» niaat eUjéu utitjuk a áxi, bogy biztos alapot adnak a gyaltorhiti ólbt Kórpátnk ingy ahmsaát, mely tgyformán htsinot lehet a \'-L"i--—------- inikusit. tarlelárs ét t l&ldrtjtl (adnmáayok ktdvtlátra. nésa l», oly ponlusan éa nagy artayekhat vat felt HutaIvti a ntveaetea l i\'tyeég mlailes kiágsiáaa. a ktményllfi gyártás kést lilékéit lantlmáavotva, mthdtllkl egy sieire Usata-ban Stn r fbalot Iparelkt alMllltásásak wódjávtl; t tala-tin itta fSttlbta adott Kesatylk fkaalsaet * *élg gyá ajBrtt itopertottlban attialja bt sasa ánlaáta állatok ki-Ittlifilt l\'ajtjl, A 140, Iliket legszebb melléklete agy poai^áa ttlatyi mai, anljftt t inájeltkaljiar kiválóbb hál (kiél ra- Zala. 7. száin. (5. lap.) 1896. január bó 13 án ■eke Btteijt ha, I tuata iyi»li, Ulti á. qdapaapa u-kii tatába VltkilJ» párját: W tárkkp MU Kurop* állapotát Ual.U M M alal hárea kmnMUIni id.\|át>ea ; • kM «in\|uí mlláHale pod\'z « • eaoporlba tarfoaá állatokat ábrkaal\|a A 111 Jlaat »t«\|áa adott tárkkpLoa taaál MU Karápa paltUkal klaaaUall kapjak, a a.g?adlk tmniu habon Ma, a kiásaáiapaak nép (keaHaaka pa-lig a daaa-Unt nánoa pátdáajál tSalatl tat, Uatla II iM tikárait ki pakkon mlf a harmadik aellákiataá Kktaa iárkápál latjuk A Hl- (laatkaa a Zlgytk oikkáaak aM kipawlliklau m oaalolaa, a a >atp fluasuut a Pallaa ayoadaM karltl kl; aa illaa MvalkesS Kla-Klkltll r.rm.gj. lárk\'pka »( la\'mik aa a lelkilaaaratsa goad la paitaail\|, aialjrl/il a Mag} Lalikon eaarkaaaMaága lolag a kaeáakra veaalkóaá laeeratakat lifg/alia Jk Kolibrik poapia ulaajonata kk-páa vipl f«H. Mopoftowtliaa tátja k r ragyafó lolla .io-tik a, audartk ritkább páldáajnlt. 8 páratlan Mkaal<4ggat ayajiott niautráítákknz Bkttdkipaa aaraknaü a Ui»Uk ■»faa aataaeaalaa ailá ■tasarlaa aaltaga ta, aa.)yat aa aa létaarlat tiil.b alít 800 kiváló iadla ka aaaklrá tollálrfl állit iaaw a fflaaarkantl Haaal ladoaá.yaak áa irodainak a. kltZaöaágail Jászai a«a»hotaok a „Nagjr J««eikea gardájkaak" t aaoa tliaaart takiaiáljr, aaljaak a aagy át-sOuság kitht aá\'táa Irvaalaaak, — falaaat bánátinkét atkái a keWaaaáftlI, hogy aa a llaotakbaa foglajt aaá-■aa haUaakb cikket klláa la Mdlcaárjlk. C S A R_N 0 Iv , SxillltlT László ---iTatytitáaJ---- \|lrta: ^eüigályea Igeataa. Szelealey ezen események után vissisvonur Jószágárn • Jtauilui fájdalmat némileg enyhítette ná\|« ngraimB/s aí, hogy sgj-tgj koitemanynyai könnyithel^tSulterliell lelkén, lüöl-ben, éa pétiig ez év elején lantéi Vaamegyébejvánlara költözik. Az absplulismus aluli régebbi pesli költő ba-1 mi Ausztriai arról ritai leikeresik fii, s & is la lerándul Beatre. . Gyakoribb vendéget voltak Liaznyai Kálmán éa Berec Karoly. Jómódjából tellett, hogy feleségével utazgatliusaoii, 1852 ben pl. majdnem négy hónapot löllöll Olaszországban. Szereled leleaége melleit ily csendes boldogsággul kevert boldogta-lau\|á\|bati a frnzit\'loráti Mlgtt, fdna, mfkorif saabadaag oraja. Da a sara. ugylálosik megmaradt mag.4) Kik ismerték azonban lángoló hatassere-tetét, m4g nagyobb kitüntetési tartogatlak száméra, mert ime a sárvári kerület követjelöltül lllltjs lel SzelesteyL. A küzdelem eröa volt, mert sokan, kik azalólt ragaszkodtak hozzi, elhidegültek Sze-Uaieyifli, mivai otthonát i\'eatiel cserélte fel, de J&fSi mágia Saalaatay lön- a iiiegvafasateit. Íme a választás röviden a megbízó levél szerint t .Vssmegyének középponti választmánya f. é. február 5-én Szombathelyen tartott illésében as 1848; 5. t. cz. értelmében aZ országgyűlési köve-tek megválasztásának haláridejál folyó hó 16-ikars reggeli 10 órára tűzvén," Sárváron megjelenlek\' n pártok. .Minthogy pedig a felkiáltásokból, melyek Szelealey László és Kúnigmayer -Károly kőveljelöllek neveikel hsrsogtsllák, a többséget sem egyik, sem másik követielölt réaaére is gi-tsnntnl nem tebélelt"... .azelnök az 1848: 6. t. cz. 80. § aboz képest a szavazást- elrendelte.* .A szavazás eredménye sserénl 1747 szavazók közöl syi Szelealey LAssló, 856 pedig Königmayer Káróly kövuljelöltre szavazott, ekép Vssmagye Sárvár kerületének képviselőjévé 85 szótöbbséggel Szelealey László ur valsszlalott meg.4) Szelestey megköszönvén földiéi bizalmát, fel tnenl .vissza Pestre az országgyűlésre, hol tnsn-dátumát 1801 április 17-én igazolták, s április Min a uaplóbiráló bizOltság tagjai, közé választják be.) —Aa Pasa .. m ________ mány viaszaáliilásái kérték ő Pelaégétöl, s a óéiból Deák feliratot nyújt be, melyei\' a jtnnaiyák niódusIHs ellugadiiak 8stBlM1dHrBrwfflktríólfóz; de t.igsdó áa dorgáló választ kaplak erre, mire lókhoa irt röpiratában:0 tanai a matton, t óva inti a választókat, bogy aikadjaaak nw a körülmenyekkel, meri 1848-ban is az volt a baj, tjogy nem alkudtak meg aaokkaL ,Pe midőn a helyzet előnyeit mérlegelnek-trja fl - kérték benoéiétet, komotyan térlek, ne Medjétek et a mnft idők taaittsatt. »Magysrur-szag az earöpai viszonyok leifogása ellen tett, Ausztria elnyontla. >Európa hamuit, de nem tattá. A kiegyezés hiva, a okadatolja ta miért? »S ne kérhozlaasalok, bogy kooakant nem laaisrtk a hazái, mert nem lehet jövő, mely mag bocsátana oly könnyeimOaéget, ha a közös baladéa kerekébe kapaszkodva; talán puszta joe-togatmakért laláidottiik volBa magái\'aa eletet.»"i .Van parlamentünk, van kOlön felelős mioiaaterlnk, van honvédelmünk, hatályunk a külpolitikába, csinálunk belátásunk szerint vasutakat, augunk kezeljük as ország vagyonát, van szabadsajtért, van helytartósági önkormánysatunk, ssátnon kérjük as or-ság kiadásai), kötünk a külfölddel kölcsönt, verünk pénzt, befolyunk a kereskedelmi szerződések kötésébe, megáüspiljuk a tanrendszert, a belátásunk agerint rendezzük a népoktatást, emeljük az ipart, fejlődést, a közvagyonodéul, szóval: bírunk az államiaág majd minden kellékeivel., és azt mondják, uraim I némelyek, hogy bataot-vaaatatumk Aeaalrtabe I. Valóban saoewrn dolog, uraim, hogy némely nagytekintélyű polilifttmok g\|A\| ira aess logjalHoNF látnák azt, mtkép Magyarországot a jelen ooihn> lallallék kfizfltl nom a nanlaaaalás szarencséllen linyéféff.. 8— síik egyik alttpindokn awn polillkának, melyet az máaodik feliratot U intéstek a legfelsőbb helyre, orszig többsége követ a haza nagy polgárénak: nem elég puha Dflák Ferenonek vezetéke altit.1) _Ima követett elvének magokoláaa. Uár Hzaleatay jó szónok volt, at orssággyOloaen mégis igen ritkán beszélt, hnnem inkább caikkasett a .Pesti Ifspló\' hnaábjsin. As orssággyQléai azóookokat tartóit aokáig, mert l\'orossország I megbsllgalla, s a mint a vila lefolyt, lelke mag-között a viazony mindig leazOllebb gyösődéae werlnt a mellett log tollat^tl leginkább 7s~fi6gy Ausztriának ne keiy«n kél a tárgyalt dolog elevsnét találta el. \' boldogságát, Ieleségét is megirigyelte a derék férfiúiéi,\'meri a basa szabadsága után, melyet már elrabolt lóle, legkedvesebbjét kii szive mélyéből sserelelt: nejét ragadta el a szi-reiö lórj oldalú mellől Szellemdua nejét, kit Szelésley pesti bantuival is megismertetett, ők is szívből sajnálták. .Szelestey László barátunkat uagy csapás értő ; nejé, u nem rég báj es szellemben oly gazdag nő, meghall\'1) írja részvéttel a <->Hölgyíuiár> szer-kesstöje. Kg tt caapss, a mely 18&4-benúrte Szelestey t, az 1840-lki után a második voll, sok és uagy, nagy ennek a gyöngéd kedelyü, érzékeny győzte meg, még u magyarb a képviselőket hazaküldik, aZ országgyűlést feloszlatják, s PálITy Móricz gntfot, katonát, neveztek ki a hetytsrtó tnnács élére. Most a\' Smenftú-korazak köszönt be, s mely asonban néni és Ausztria a j kaidéit lenni, oldalról lélni a lámudáolól; lek a bécsi kormány és a magyar nemset közölt aa alkudozások. E közben azonban Gl. és 66, közölt Szelestey! ok nélkül ellogják. ö rá, mint minden alkotmányos érzelmű férfiúra, ksncsttl szemmel néslek az osstrákok., >Ma ez, boimtp az tűnt el közülünk, mondja egy akkori szemtanú. Hova lelt ? Nem tudtuk. Sok ugyan visszakerüli a jobb napok virradlávul, de sokat hiába ^várlak.\') tíze-lesleyre is ráloglák. hogy. az Almasy Pál-féle szövetkezel tagja, s ,1840. márczius 15-i éjjel ulán arra virradtak \'fW a polgárok, kogy sokan elfogat- Felelöe azerkaaaté: Dr. LOMB IIIL Laptulajdonea 4a kiadé: rilCHIL J»L \' roitr. 6178. sa. tk. 895. U l-l .Mi nekem a világ? caendeg öizi alkony. Mi nekem aa elet r Ismeretlen talány. Ml nekem a bánat 1 elhervadod tavasz. Mi nekem a halál? egy virágos árnyék, Utolsó élvezőt szerető nlveniOak.") Mély, kimondhatatlan tájdalom tölti el leikéi, s csak egyedül a halál lenne képes őt boldogítani. A belső bánat annyira erőt vesz a gyengéd lérflun,1 Árverési hirdetmény. C"T üik"aa tonMktoóB ^rnn\'üiít ^fnU^) "liflrfámv iA "ksnisaai kir. törvényszék tkvi oaatálya I llóla. Almás. Fái Hahí. Henioikv HÍala. {jegy, «a«W3T ^OahllTe U\'aVtl, nogy aovaca JSBOe Uéla, Altnásy Pál, Plshi, Heniczky Pista, köztük Szelésley ia 4a méy mások.\') «n«lo markoltak házam siontélyiibo, • . Kulforgaták a caalldi titkokat. H ogy tört hagylak ott a népnek azlyébcn, Engem elvitt ok, aterencaiSa utatv")____ így mondja" el elfogslását Szelealey, Először, hogy 1855-ben ágyba dönti, s tnngit is kivánja \| mint mioden ilyléle ellogoltal azon időben tenni bánultt megszűnéséi; .takard be ssemémel csen-, szoktak, az Uj-épűlet lalai közé záriák, honnan des halai." Azonbsn barátai vigasztslása bánatát némileg enyhítette, mert tapssstallu, bogy éres még iránta szív. llt azonban nem akar msradni lváolán, hanem Pestre megy, hogy az irodalom terén munkálkodjék, éa megssabaduljon as édes-bánáloi. emlékektől, melyek otthonának minden talpalatnyi \' löldjéhöz füsődnak. 1865, végen tehát Pestre költözik. Hl eleinte s szépirodalom lapjaiba dolgozik, majd maga Is alapit egy folyóiratot, \'Szépirodalmi közlönyt.-Ezen lap azonban nem somiig áll fenn, mert tjpslesleyt más felé hívja a haza Ugve. Az BO-es\' évek vége leié a bécsi kormány sejtvén, hogy a magyarra szüksége leend, hajlandó volt némi engedményeket lenni, s esért 1860 Végén, miután a megyei élet megtartotta tisztuji-tását, elrendelte a köretválaszfásokat. Sselesley beleveti msgát a politikai élet hullámaiba. Viaszstér megyéjébe. Itt .as oktoberi diploma megjelenése ulán 1860, december 18. és 14-én lartolla a vármegye hisotlmánya első gyűlését. Ekkor az 1848. évi biaotlsági tagok návso-rának átvizsgálása, s az uj bizottmány megalakítása tárgyában egy bisoüság válsaztatott, melynek jegyzőjéül Szelealey László neveztetett ki."\') S mintán lisztét kötmegelégedésiel betöllötle, 1861. év január 8-án Vasmegye lőjsgysőjévé válssziják Olmülz, Josephstsdt, Theresienstsdt11) voltak főbb állomásai,\' utoljára felügyelet alalt szabad lábra engedték üraefenbergben, és csak 1861-ben, midőn a kiegyesés komolyan megtörténi, és 1. Fercncz Józset feltétette léjére rzent István koro-uájál, kerülhetett hass s lelelös magyar miniss-tsrium befolyása lolylán, a Kőtvöa Jóssal báró, ki neki igen jó bsrátja voll, közreműködése segélyével. r l\'estre lér tehát visszs 1867-ben. De nem maradhat itt, mert a sokul szenvedett hssafit a körmendi kerület jélölle képviselőjének, s nagy lelkesedéssel meg is válaszljs Szeleslayt. Es időtől működik most már ö, mint határozott politikus. Az általa már régen tisztelt Qeák pártjához csatlttQzik\', mit ki is fejez a körmendi válass- \') •Hölgyfutár. 18S4. 47. u. ) ilfölKyfutári 1854. 818. sa. Szelestey U ) Balogh Oyula vasmegj-ei fölovéltárnok azlvea közlése szerint, Szelealey L. meglyjyó\'Jovalc. Kézirat: fev. Szelestey LiSazlóné férjezett Néyer klvánné tulajdona. } «Om4mjilési Napló, ittél. \') Dlnga Béla ur. njítmnjegyei aliárágblró szaval \') .Vaaárnapi Újság\' 11175. Neerolog •j 1-lk neje, jelenleg Néger latvftnné kAsléae. ") .A rab álmai" 1897. 0. t^eleetay U ") .Vaiárnzpl ÖJsilj;" Nsirolog IS7J. Fenyves pnaatai lakik vegrohajlatónak, — Pajor János komárvárosi lakos végr«liajtáat senv«dO elleni 6 frt 50 kr. tőke, annak éa padig 68 frt titAni 1894 február 88-tal, 1895, auj«< ijf-ig 5 [frt 60 kr. után 1896. májua 18-101 tovább lolyi ös kamatai, 9 frt 60 kr. perbeli, ( Irt 60 kr. végrehajtás kérelmi, 7 frt 16 kr. jelenlegi s a még (elmerülendő költségei iráati véerabaitási ügyében a fonntneveaett kir. tvasék terűleiéhea tartósé a komáryároal 258 sa. tkvben -f- 478/a hraa. a felvett 48 írtra, ugyanazon tjkvben 1036 hraa. a. lelvett 110 írtra, ugyanazon tjkv. bén -f 1142a hrsz. a. telvait 90 frttlg a komárvárosi 661 aa tjkvben -j- 38Q hrsz, a. Ielveit 215 frtra 4a a komái várovi 700 sa, tkvben 89Ö hraa. a. felvett él frna becsült ingat, lannak lHOtt. évi fekralr ké IS. napjéa dal érakar Komérvároa köarég háaéaál dr, Kreialer József lelpereal ügyvéd vagy helyellésa közbenjüllévél megtartandó nyllváaoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lennebb kitelt beosár. Árverezni kívánók tartósnak a beosár 10/,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a bt küldött kaaéhas letenni. Kell Nagy-Keniaaán, a kir.\' Ivsxék mint telekkönyvi hatóságnál 1895. évi oktober hé 26, napién. » QÓZONY, kir. tsaéki albiró. ") (őszinte ttzó a körmendi korillet vaiaaatOihoa,i Pajt lttté. ") .Őszinte szó a körmendi jierület vilanMikea.\' Pest IMS. "j .Sioleatey Lásiló beszéde a körmendi kerület lassliUaoa* Pwt 18C9, 17. lap. h Ni ff K au ima #tiitflrtfti lnMMltUl tojflgjrM IfMI \|#\| HlltlcH 1T lltliMi tlAAtét, »i\|kll<Miil>í l >Mi»ált<Hn. Tími«»A«Aíh A* AriAhiAllAf»iéiAAr< I feliül H nbAkiil k«ftM##\| villillilik JCivAIiaIAii i llgMb A lllSilttWlM\'^ IWMMi l«y bl«érl#t«l AMkl Mm fof mttfbAnnl, KftjpMA • )\'\|tMi éltAli ttilll>A»», Nigy* ItailMé* i Ni:flw AH/ éi TAUHICII Alul « Mnlt VAléél lilvé laél KlukintVA AgyAk »iAiiytÍidl\| mér •• okból kQlOffkrtaik AMA mAlAUkAvA Mimiin JMA biMnlA gyArtwAiiylAli A KithritoAMAIi lévé » a• llllllkh. \|«MMAiuiA\|(«ilibll At l«jf«l* mAlLlLMiiAifAi TirwéinlM IIaaii gyArlwAny igiii iiiwiin»AM, Ia IaIaHa ilöByOUMi kAWwAlktiAj i A Ali i el oSWI » vovii mrm ll#MttrliliHtt \|iiHHMv&Í utAmkvti, M«ly«k lt<MA«Agl viiAgAUtok IaimiaAí m^hmI i<l»g«n »nv ui lm mi ni iv Ah* KtilHtA <*k hirtvmdrMb«n, kAiAbb ftíUlmu wlUniiuk u tilkiftttt«f kAvut « tiltok kAvAkw, l l(tf Al ftAAiiiA\|rt m«glittmQlkAtAtlA kitAii míUaII ®1imIa* báiui léwhtto, JlWMAk«iy «itUfcAritA«t AAAkuaülUAiflnk AKAlhrlnir«féli kivét t lifilid orvotok ilAnijAk, a m tty nylIvAnoi ♦ntéitt«kbtn» mWtiilétiab #ípa( kérélHMt »»pna>u íüit imaUh, mja VlJAdí My\| IiíimhMAaa nAIkftl- IiaaaiiAIva, t kAibri»r ÍAIt kAvA » íVftlltA MVif Al l ltnÍAtiaAAttW», )\|\|küAitytkbtn witgtmítAllitiil Aa igyiitrikKu li\|lllitilibb liil. lolkllAmorcilni gildiillOny ngy AlulAlnn ká^AWt tfAAtAft MiWmmi pimig « hltaisrt KMirflntHilt Knilpp-mAlAU* kévét A* kUKüMvAuy&kkil wtmbtn, uwlyakktl mt la om^Ak n jJj^^RSMAMMt kfttAttAAgti, a vAitluAI vlgyaaul kell a fillér irttlotj uAOuumokun IA(ktlA nAvrt L^jfa mmlaim MtftdfflQII kupham • % kiló 25kr Ff A MT#MM HA* klll)fl HAAIAll i I nM MHlfl »l iff llHiilM át ittft »«.HÍ ft HMP M WMl LajiijUiiiMt aiiiHIM t fiü^FIli Mm»^UH A ii))iiHfi«t ii I Uili MluliRllM AlMí^ljtJA M Ht^ftlil Mili fyifnMiaur i V!f4f?ftjv ■Al iMfMltlHlA^Mih I WllAVttlíl MilüHfH lAtlf 4 ri\|fl\|\|Hl}\| H AHMMf HwlMAMéli li ínt ij mMHMI (f)lli^Aif . " iii^ A# IWMH4\| A i fcoifiypi Aal^iUfl a)ti««\|iirM • Yw1HNHll V HAIIHAÍ iMffUMMAMMt H •fájlliill > M \|0 A tUm^A AIÍAAÍ Öi irttwiiBft hHMliii . mBKjM H^tiáii \|u-WMottHUAbá \| Mfft blrtijáÜii Jyé\|HMlHF WÍThhIH JIMTAH ttfitniA^ M\| VlUHkiAH i\|Vtl)\| VAUIM kwUKMt . • „VMAMf A tt4A9t#fMVM WAttftí WWÍHH•. \'MHimiij H«4I JHllV M IHWk^WfftWAl VAH lAMfVA M HtHiiuiifl .tiélUUA. )Vft.«»ÍSÍÍv(\\«V fi ..UUiHMlii I IÉHII IAH I AH>AA«Ü, MíUif fjtt\|A«" H uvhawu vaiimh) ki \|nf\|afu«\\ai él\' MUfAtHMIH nAWlajirlji \|\| % VpfiMVlnTrM^ IIAIOAH MtttAfHAM áli\|ll\|lAlHAki A ^uu i-iriAnHt flfV, II- aUKMn C kuU.VtíJfci^iiiíH tf^kMiH MrAttl ^n^Jftiv^A ti&Jieüifáuiw wmiumt\'inn n wl\', TAKF M «9tn4>\|i Tlrn* nitiiiu Aiun^t mot umaI tHM: (w HlUjtll. iul hAlmiMHMtJiAl lAkli* him» • Ji »»rk fklimrt\'^ a l"f«a«--ub^h, PAAtH\'lNlVffffMA WtlIfH ÍUl^HU AŰMftift\'lH4UntMt«Mg mmi-ajf üthmaiim írnlva, iv iii vfthv v HnMAMlvIt U \|M \\AB.j M Annr^HÍMKA- MAffaH^ 4»\|Ak AJtfUl AÍH\|M««i M^IMAa HjAififrtHttf Ml\' M\|iiUtlu«\| fUvffA A#Alt \|\|HHtfft«M«V t í 1 \| i A $ A H^ #>»H«niMiraiiKUraN; Wirimipp t w t^wJRpw oaodakonöos tllAlAkA Ai ^IN\'ÍAi \'Al AHAAl éwdlIisHÍUA Mlll A iMltkl Mtiiwiyw AAMÉAII l II11 • álAMS«ll> V\\ A\|AA iHVm^HfiaA WivVwhIaaIIíMa^ t irt-(NAÁIMMII A UMMI fim yMKM •MtMMfi MAa HUIAIAA litiamIAImíi gf ^jtii ma \| T» AHAAI aiA4ilia«AN I«M«»AI-kMAi (HMM lAaaK^A^Hii IAAMK Iiaai^Mv MV VAAI HiMHMwniMi^aMi iikahi MHIIAIMÁÍ) ifA<4Í UWV, a<u utll imifas illH««MÍat <f Üt allAM IÍAMH«MlkAtf MMIMAM MMHi llaai V 91 ^Tjtts fflililla k^MMku MMMMI1 H > Í4a4^ VlHflVM, MIMlHft VUlAMKIP MA, MaV«Í>aAA«\| aliaMi M^Alai^AMIMHAJIAMAV NmUAM Aa IAVAA ^I^vuá^H MIAA»»A^I A^AA! AA (•Mm) MAMí kiAfttlAMHAl lArlttHWHAA. \|1\|\|HA\| t«a\|tM VMAftAll MAHMMMj^ IUMAAI^IAAIi t\'lU\'u lik\'. \|\|A A A AAAAOAAUAAA AIIAAI iA#4kAt %<AAAI AHIAAAA la^allair / A(AMI«I«« •••» »aviw AUA All^tfAAAM alAI ml mihvlmi <aamwtoal iamwuivam miiámi, ah wtaaaaa iiiamaiiai a vt nAMAa m Iiaua.MÜHAAI aaaíUaia ifái rMlfc W \\ i uiTliuTavli u AII^vpw. ma mmk#aakiaaa«ti a a a A ilim alaaayuvéat 4u ia»4auaaaia l^jni^mAlHlAA MIWVIAKIiII KAMltAlAA «»AVÍ\'V\\ \| MU>\\IMAH ittt un vuw U»v»y A^WAAH HfAlkM A lyw iA 4HV u^klAHt A \|<a»A>ai At^A t A%<MlA<% VivU"v# 1 • • lit rt SMHlI W^WÍWHWASI f>«v AlAiivMM. lAtHttM. ÍM IAIWIN Avll kvv W^vi A* 19 AHA^A MM\'IMVVMA^AXM M\|HU(IA\| 4A A. nlni\'.\'<M>- fc\|ytAIM IAIhINm WAtMtül llTfAl TIIIKHRT A, drAttQYil flY^v^mlirn filÜAAAlUN. mkkH HAIIAU 000000000000000300000000000000000 \| mm Szabadalmazott hajkinSci. \' FÍ i^l^^K v AA ófAAA\|t>« IaiiAOI vAlAinAnytAéM aii\|\\\|An ARI. I ^rü^Almi inlnlAAlirium Aliul maIhiiIaIiiiaiqII, JJJfíjYjlé I r LA IH Maiim a aIaA.ahum MAkltkNltAIVAll klnrébAtt ^^m ---------- .....* - - } , h <9 ) k t* n d o * fi tn wh wtái ^ uttiitMAk a huj kihullAiél aliAiUlymtti inti. hunrm afyuuil mag \\ a lm tllMlAil t«rmAAAAlt Minél ia. «dt AlkilmAAéMI lolflán hhhhhí í kihullod Imi hAlyéta a l«\|AQribb uj haJ aé i«mAi AAIai M\|«\|\| Avm fVl N \|r« aiy aaii ufilf étm•• « - \| (m » fcr, KfilVn » néki - éi kUlftn a barna hajnak. Naainálatl irtailtia in«yaa. JPaaLiU! a kiáltónál: Schável Jánosni müi. Markó Lujzánál Nacy-Kanlaaán omjAt héj&UnX IIKIrn l^AJOfll II? v ^ vi\\iwn N Agy -14 tin I AAAm• nyoumu»it ktwm thioj) upliilajiimuiaiiál na^> kaiüaiaiu ihthl 8. HZÚIU. Xgy-Kttijisaa, 189Ö. január 20-án. .XX111. évíolvtro imiimmmi i M,«nii ouu(ift. u. lét I>Ims4I > l»t> M«n«Bi rirnil ,„itit»t/i bm4m kt»l«»»r bi«4iiiilMlt»M wk Imii Ml Ikfeillelaak Z ALÁ I\'olitikui t-s vt;\|í voh tartalmú lap. KIAaMIvatelt » 1 TUMUI4\|<M i /W Httf Sa«fvlMataéáM. \' ki.nmrrtxi íui, BiJm i»r« II Imi (( frt — kr.) Iáiért \| koron* il trl — ár.) X»ir«it<r* I keres* M Irt kO kr,) Hlr<»ék ji4r« imimmI ■ géetnlak •• klMttttk .1... A Nsgy-Kaitiiaul- «s dél tölti tnktrékpénilártk, h Ifinkogyasúlel, na Ipar- én keres\'ke- _ a dalmi bank, a Nagy-kanitani aogélyegylateiAvétkaaai és a létanyef tnkarékpénitár, * fouteara w " _ » „nagykaiilw! malátagyár és serfflsfida r. I." UMtyt, ■ , Bti«u-». „i.Jat . kWatóskn "\' "" 11 " ......I [ I I I ...... ,n III MMlkMlk ftwlMl irmán ktar* ffpi u4m árt \\ to krajulr, .1letf\|eleiillt Na\|{\|>K«nl^iAii lirlMikinl kétmrr: anfuiilutái MmM. "■irreT-"": líís i..i..ai:. TftoArúfcp és cmCUfiríClcí-i, 1 A német egység. f—h) Nflgy Onnepeégek zitjloiutk le uz elmúlt héten a német birodalom fővAroiA-hun, Berlinben. A német császár megülte Egy érdeme van Németországnak « 13: mondhatjuk, — nemzetünk szabadelvű -fej-év előtt lezajlott német-francia hÁboru után,! lödését meg nem akaszthatta at\'fi renkttO\' hogy nem zavarta llifeg eddig ti béllét, sőt nárius Áramlat, mely Németországitól a Ho a* folyton azt hangoztatja, hogy NémetorszAg i években kezdődőleg hozzánk is átcsapott, "nagyhatalmi állásit biztos gitrnnli/tjn fi Vagyis inkább megakatsthattn ugyan, da negyedtzázado* emléknapjár annak ug ette* [békének, Ifcl nem tartóztathatta végleg. Mert ki nem _jp&iyj)gk1__hogy_ ai öreg Virmos porosz \| Nagy vívmányokat mondhat magáénak,; emlékezik a Tisza miniazterelnOlfségc alatt királynak it vertíaillesi1 pulo\'Ollíuir\'ft n^nieij ® atlőla Mémrehflpyflstól rrt^jV sem kimét* hí vegyít Mmtfgt\'TWíndlhírr vírtrn, a hlrmlalüm kéiwiselaí jelenlétében felniAnlot-j hetiűk meg, hoitv a néueketsorvitHztó ietrv ntilcor ama ~ pedig nagyon szelíd\' -ták a birodalmi caászári koronát a prok-jveres béke köt»zőnhet0 Cftnk neki, mely\' ggnbaddvOaég megbukiui/wAra magyarul lamálták Németország egységét, bizony a béke áldásaiból sokat lovon; mert nem tudó mágnások ia lerándultak Dicsből Vilmos császárnak valóbun oka volt üu- Oi államok csak tí leginigyoltHerőfemtitétte k Hnhniem nt.thAdn.i megfeledkezni a tőr nepelnl Nem kőnoyfl volt a német egység árán állhatják meg egymással n versenyt. ténet tanulaágairól, hn egy-egy politikai ntog leront lése, hiszen az alkonyuló safaadi Maguknak a németeknek sok jót hozha-i vívmányt a maga értékében akutunk ntegi első felében sok nttgy ember szenvedett. tott atr egység, habár politikai szabadságol itélhi, er étiméért, é* ttztntvodaii mimhi^ a ki I nqii) hozott, mert Vilmos császár maga Mennyire kellett sülyedníe az európai ennek kifejezési adott. Oly nngy volt n ímeret gtindolktitlnl ÜST HHHl,s nhnlAban kontinensen hltalAlun a tfaflthaflrTtlíl \'irAnjy\'-" purtikularitmut s n* egyen német törzsek\'azon jellemek közé tartozik, n\\el)«k ön-\'tálnak, mikor a szabadelvű reformok léte között a féltékenység, <» uralomra törekednek^ Da azért okos ember,ailésu ulán uz egeaz európai sajtó, — de >3 év ótu tehát NémetorszAg egységes, la, tt legtöbbször "tudja, mit cselekszik, különösen n német sajtó ~ brronyoa h<t» dfl Hl ejpigáget nem az egységért én Valami nagy politikai tzabndság Németor- I mével az irigységnek sióit Magyaronzág giabadttágért lelkesülő dalnokok teremtették szAglwn soliascm volt, fftt* eg^sz német szabadelvű népéről ís kúrmShyáróí.r meg, honom a vas és vér olvasitotln össze, politika mutatja, hogy a német nép nem is Rcuclionárius hajlamok egyébiránt .t 8 bizonyos tekintetben meg is látszik igeu Ahilozik utánn, Ennek nzonbnn nz német nép jellemének alapvonásaihoz tarutolsó 15 esztendőben i£en rossz hatása tóinak, és szeretel-, gyűlölet nélkül könnyen volt ai európai kontinens Mzubtidelvltaégére, veietteti magát, csak értsen hozzá uralko* T.t H\'TlStftS \'tegíiikAlilr AtrtztriAbntt -mtttnk-Uója, hogy- önatereietének egy kuoá hiit-koiofl TT"maga "SlönVörfl \|í!lflNN(gelvcl, rnlegjen. Nem Hoknt törődik tehát a politikával, tt molyek nuiig itt láthatók; át átcsapott n csak ritkább esetektien ver nagyobb hul hotzánk is, do — és ezt nagy örömmol lámokat lelkeaedéao, anélkül hogy sokat Rü rajta, B itt ia igazolást nyert ai ni igaiaág, hogy a vIszonyok többnyire erőwbbek ai emhereknélt, és sokszor ei uióbliuik áif jtlwík, hogy Ok teremtettek meg, a mit voltaképen u viuonyok kényszerítő er^jénak köszönhetnek. A „ZALA" tárcája. Polfármeetorválaeitásl áldomás. - A ,í A t, wtdttl lárvája. — Késel viyiunk a pulgárattkterválaiitáshoi, A nagykatiisaal kényaltnre railgttáulo asuniiait bátdolálOH agyktdfUaággel násl as Idd kereké aek l«r\|áaái. Nem kall tartani atlál aem, hogy kfivat gtirdll aléje, atlOl som, hogy lédlt rajta. KltaiikeiOleg I Mi sagyou ia raereittnk p.«oift-kálei a váltuid Idával, Aa ellaatálak lalálkuaáaa áa roknnaienve aa. Mivelhogy mi aohaatm vál-miauk. Már mi osak uty raforuiá\'unk, hogy nagy livatalatlel acttepiaijuk, amit aa idd Ima A kedveani woaio, haladé itld biionyára al foujA Itiiwil a polgáriasaiertálamlsal \|a ás biao< nvára véglialetlen uagy l«ai as tl Arttma, hogy miukat áppan ugy talál, ahngy tiseunyo\'n é* alsti megnanku i •• ülve, guggolva éa v(rva. Hngyna lltÜTie nakttnk, mlkov a ml várakuaá-auukat olyan kftnnyen ki lehil elágtianl. Mivelhogy lulaídonlápuon •ammit aem várunk. Sienl áhítattal boi ultink la aieldtt. amit aa Idö Ima tha \|é, hn roaaa) ét aat mondjuk moliatnadan jftm bor»ág«al i pKit vlrtuk l1^ Aulán kaiamlba fektetett karokkal bájul ki kilátnák, ki éjaikknak kl nyugotnak, ki délaek (da nkvakltnül a vároaháan fele) ás a Intalismtm reii\|iHái\'ié\|áva montljá lulndanklt •Allnhusgy tW hatalmsa ás Mohaaied aa fi pvélálája I* Míutsn vna<\'k a MuhaiiiatlAti oeremon ának bo küvlksaá»a kilaaühön van, mi la nttnk n mi ktlsaaai-lemltnk nlllti galamlmkat vftpiV kényaluiat-aégénak akaruuk eaolgalaiot latint, midőn a kapna vári \|M>gáiiinetervaláaiiái nliInmaHárul aKspos-vár" laptársunk nyomán röviden be-aáiiiolunk. Kadélyaa leugUlelas.kii Aldomsa vot asl llaak mé ténae-enak slolvami I b\'ényeean ilkrrült kOsvaoiora volt oeütoriti ktln isia Kaposváron a Korona lánotarmében. A hanketot Muttlh Jifwlii jw/giimaWae tinta-latéra reude4ták, ui\'lyra Kaposvár eldkelo polgárai voltuk hltatainaak. Mindennel re jeloniOaégteljea eredmény ar, hogy easn a kAvao«orén snlia ogyükt neoi látott disz -a társaság vett résal, mely a tereai hosszában ial-él\'l\'ott három -agitált ellogfilvan, tl\|ran mas löllOtt a iingy larne\', Mikenl arteattlllnk IRQ vendég votl régit a bsnkatan a láreidalom min din oistáiyénak eldkeldíbOl. A ktiaép ásítanál n eltiBkl helyet Tnllién üyuU tAnpén foglalta al, mrllelle Maar Oyula alispán Kmoitl Károly hou\'é«l Őrnagy, Németh látván polgármester, l)urn«r Zoltán inrvényaaáki elütik a a várniagye tftbh ldtisalvisel<\\ja luglaltak helyt. Misik aeatalfiln Ujváry Karaán apát ilatlkOti, a bérmadlkuál na Iparoaok Qliak hoaasu sortmn. As asalaloknál vegyesen laloinerak, kero-kadAb, lii«tvl»o\'Ak képai\'éa aat a rilaaea térnaségul, melyet a polgárwaatei\' rukou<a«ntaa ogyétusága a aa a koaOrÖm botolt oaaaa, hogy végre sikerűit ktkzUa erűvel megbuktatni agy hírhedt városi rvgiiaet, A köailnség" — a bankét B Arára levén fisizea híva —> agy negyed árival már elAbb érkaaatt H a llispáht, alispáni éa polgármestert haraogá áljatiiáaael tngldta, K«uiáa nyomban kasdodött a tálalás. A második fogásnál télállót t Németit István polgármester t •kikéri mlodeo magyar aatv lag-havfaebbon dobog, a királyéit éa királyáéért* emelie pohirat. A pár stábéi állott felknasOntAt állva balltolta meg a kOsAaeég éa háromasofo* étiennel leltU rá. Ntmenkára Ujváry Keraao apái email poharai a a kávoihaao tartalmú tdsatot moadotla al i Uraim I . w Nem átért asá ok, bogy a klntk listtaltléra ma Ily aaép aaámaial UsaaéjUttttah, multbali érdemeit magasatalism : ttj ombtr Oo hivatali pályán, doia-mtrjfik a magán életéből i eaért neki oaultal a bitsimát stlveaan alOlegataQk. Ntháa állás a polgáraié.ter állá«a, mely ainea jAl beinlivo, ha a polgármester hivataloa dolgai taláaéaébtn ttuián a rideg para,vralauk aaiga. rárg támaaakodik — irányadó ssiaden toitmiá-ben a kfiajA legyen, Nt legyen a polgármester lelketlen gép, moly aktákat ittlét el, hanem lóikts, értO ember, A ttt égat éa mtlagit; aa d lalkéaok tfise ége»p el, ami masa, káros és erkiilcotalon, de áraasson jótékony mtlagat, a izerettt mlagét, a btvaia- f Nagy Kamit, vasárnap rutftlnár yen van-e a lelkesedés vagy nincs, csak társadalmilag moiogh&ssan Bubádon. J £1 nem képzelhető, minő irányt vett volna a német politika a utolsó eszlendőben, ha az iateni gondviselés Frigy** császárt oly hamar el nem szólítja, a ki egészen allén léte volt (iának, mm a má teljen értei\' mében Leasing és a nagy humanisták tanítványa, kinek lelkében, a mint rövid uralkodásának egy pár ténye ia mutatja, valóban boldoggá akarta tenni a népet, mely fölött uralkodni hivatva leendett, , De $ német nép ugy is joggal őrül 0 ) j év sikerének, * legnagyobb része azon* ben a nyomokon halad, melyeket II, Vil* mm üdvösöknek íart. Ennék szól a kővel* kező proclamácio melyet a német scászár kibocsátott: ♦ l élekemelő lelkesedéssel ünnepelte meg I nént\|t nép fenséges fejedelmével együtt az újonnan megalapított német birodalom tm fgflnl!!^, aemíjgafe hegyJfe, Iával emlékeiéit meg asokrdl a fér fiakról/ akilfnek bdlcsosége és aduadása létrehozta a német törzsek rég óhajtott egyesületét erős, tiaxteletetet parancsoló állammá, hanem fogadást ja tett uivében arra, hogy méjtivá-teszi magát a nagy multhoi, s min* dao- időben német-léráhtiaéggei áll arsá siJF ét birodalom mellett. Ragyogd színek ben láttam ezt a fogadalmat a számos táviratból éa levélből, ü melyekkel á németek ezrei elém járultak ez emlékezetes ünnep- Zala. S szám (S lap.) és a német tóiéi előmoiditására és a kik hü ragaszkodással emlékeztek meg rólam, legmelegebbe köszönetemet nyílvánatom Vilmos.* Mit akar a néppárt? Minden áron ránk\' akarják fojjni, hogy mi rettegünk a néppárttól, azért irunk szakadatlanul ellene. Mért nem írjuk meg azt is, hogymitakar í Abból azután láthatnák, hogy a néppárt az egyedül Advőzitő párt? 1 Már erősen tűnődtünk azon, hogy milyen formában kellene megismertetni a haladás szélmalmaival küzdelemre gyürkSiő Don fjusehotteok programmját. Komolyan nem tehettük ezt, mert akkor mi váltónk volna nevetségesekké Komikus formában tenni pedig azért nem akartuk, mert akkor meg iámét azt mondták volna, hogy ellenségei s/sándék vetette tollúnkat. A zavarból kisegített . bennünket___n\\aj>a 81 érdemes néppárt vezetőséget a t(rtm-«l-laria populae partíst löfyamán ugyanis sgy-két felfn-gadott hordár nagy gondossággal rejtegetett, TSAgeteg paksamétával járta be Nagy-Ka nim utcáit a késő esti órákban Síinte em-lékelteltek a sient Inkvizíció borzalmas kor. szakának szbirrjejre. Betértek a keresnéfly polgárok lakásukba s mindenütt egy egy ttytv uutült piiiklanuUoi ailtál. át Hrt^v \'—{hnnr suttogó—hangon .meghagyva, zsidó kezébe ne adják ám, kérem \|t l«9fi, január hó S«-éa Kát akar • néppárt ? (giaeeal a aiwárt ymwsa aagyttlseaiH > TSutéU ;h»IgirUrmk I .ka vtgyuk a tata raaaa agyeél!, Bofaa eget alaáaa tatja ■«malr\|l I* FV ün ■ tótét dalolhatna »l a „aSfpáel* ia asa-gáréi, mert annyi aa ellensége, a>ut a mannyi a kormány pártnak a barátja, elő- éa utOcaaheaa. fia vajjőa mit vetett a aaegioy aéppért aaok-aak ?.. Ast, amit a hold a kuvaeaaah. — Ham- »»-. t, - De nam is lehet aa a aepelrt o\'yaa roasa por-éka( bárhogyan Oldiis«ékhajnáse»aak, dogonyd4-aék, dorongstják ia ast, mart kíaaen vaoaaort nem kesdenak kt a verebek, aem padig gebei mm Banek a kópék, Kiviláglik es iuuuhbI, ha meghalljátok mit akar a néppárt\' Ast akarja, hogy ai éllsm, as a mi hasáak, isten akarata, Kriastua, a ml Megveltánk tant táaa sssrinl.\'kereaitény lágyan, bogy a sieratat evsngaliuma uralkodjék mtadenbea. 1-etOr is ast skaijs, ko»y eteket as ugyneve-aatt »polgari há<aeeágréla aa .állami aiyakdny-vakról. sióié IUr»ényeket atiaél előbb Mtlh* doljjR as oreaággyülés, mert siók oaak uj költ* aégekst akasetanak a aaeeéay nép nyakéba, fa* rasatjék, aaktatjék őt —- kiébe Mag ls»ünk mi elégedte ugy, s mint étidig eelluah, a tsi^ -ma gvnv Isten étdáeevair Annak - akarata «aweie», templomban klilllu, hateeeágával éa aaat kivi-punk a\|uaadtk isin jagyattyebaa vándorolni, hegy Mralíiasaub ssttlőiiatnkei, liásasuItiaiakaT, vagy halót tsinkat, mikor oly kOsal találjuk a plábá-nllt, hot mindéit krtnnyil ssartrel Mvégvatwitttk iiuleddig, V, Ast, akarjs a néppárt, hogy ne kosaanak \|s orsséggyQiéaen olyan lOrvéayekat, as adjon a kormány oly rsndaiaiakat, ma, yakhaa-Minta mag a karestiény igasaág, mint tse<#m aat, asa.vsl tilók* lét asabajt- tyakurlatérni* a iiültlök recepciója llűiatt wüV* sgyáli ilyes dolgokról teólú torvinyisvaa "\'Halok, mtlyekatmlr réssinl belsrjaaatatlek, eé-isaint meg ii siavaitak, réstiut pedig a jOyőNa lil a kiáltvány egyszerre kisegített ben. Iakarnak kínálgatni ea-a nyakunkba varral ae nünket a zavarból, M«st eat n valóban kó-j fruágliáal ^ kapviáttla urak. aiéval aat akarja, mikusan szerkesztett í=s prugrammot kői- napon, tisgta honszerelmflk kitejezése végett "BÍvMr me^flrvendeiieteU"ezT meger«sítelt\|liQCy valaki "ellenséges" számlákkal abban a <bi«alomban, hogj- a német népailhm,w bwnönlíet, 1870. és 1871. évek vivmAnyaiuM soha, dej tejl demonstrálni akarjuk, hogy aoha magát megfoaztani nem engedi és leg eHfll « Myés párttól nem rettegünk. > ll :. 1 , 1 11 1 Mivel aionbatt valakinek mégis csak ti- becsesunb javait, Istenlmn bliva minden , ,. ■,, \' lik lelni, eiypnel megkérjük filuó olvasóin- táébm megtogja tutim védelmezni saivtatkedjenek \| amenyite lehet aauknaiú a kik küicwuílküdfetUkel hatiuíUiLj, latayni, olvasván a uóppárt kiáilványát látták a német mii további megerősítésére mely igy hangzik! hogy hililnket sgyhásunkat, ugy a eaiat Illik, •egtluti\'jlk, meghaoattl\|ék a aat. aam ítéval, lé tehetjük egész terjedelmében anéM\|,\|t.J Uttsf na sértessek. vauof- [ 8, A«t akar\|a, art kOvelsli, hogy aa állam el ns vehsaae a bitvslláaoa jellegi) iskotkst, vagyis, hogy asokat aa onuáguyOié* aa átiamo* aiiliHxaa, .Islsksistlsn.knaüe\' iskolákká ál ne slsklthaata, hanem ellaukaaAlag taaiartsa ss ia-kólák vallásos lellsgat, mart ktVatta lénsk túrós (•agyia sebsa, varsa) a háta, ugy a ,kOaöa" jg kttllkuak is gyat4u a isttitvaaya. ^firAat akaffa, Ttogy a* á\'lá>s° T6bban gondoskodjak a sasgeny tttldmtvM néprttt : ne r«ak yst atondjt neki miadig . >adéa llsasa, betag ayügj 1« itta ás tárastUlmi élstbsn, l.sgyen igat birájs mindank>nsk\' ligisn aiive a iwgánysk Írást. Nshéelslsdátit óhajtjuk hisslmunkksl MegkOny-ayiiiui 1 ea a dissss társsáig, n,ely s várót pul sárségiiiak Isgaloksább slsmtit luglaija. magá-aaUi gsraawáia a kósasersteiiiek ás küabisalow-aak, mily Námstk István iHilgarmsater ur sssme })\'ét khrulvisai. Én tehát as sgéas kütnuaeg nevében Itivánom, hogy s já latin adjon nski srót ás kíiartást, hogy a saép rsmáaysksj, mslyskei balé heiysittak, migvaléáithassa. Ltaa éltesse Némslh Ittváa polgáraeitsr urat I ilosaiaatarió é(jtatás kóvstis at apát aasvait a mindenki igyesstl aa ttaaspelt pulgárutatlarrel pakarat koolniaat. Altálános Ügyelem és árdsklOdás ktUi állott fel asélásrs uutáa Námsih Islváa polgármester s a kftvetkesh bsssádit inoadotla el • Uraim 1 Ai áidoiaáMváwik ara owpáu abban Alt egéu érdras, hogy sgy végiati munka sikere leletl ttrllttak, van egyw in ilyenkor ayaraak alkalmat a társadsloa amas outálya) w » barAU ságos ériatkeiéare, melyak a mmdeitaapi életbaa rsadssariat asm érintkasask, hugy barátkossa-nak, kiasm hogy sgymáaaal, ,vigy éppé t egy-máa«al saradén Ugyaikst, dolgaikat végeaték el. As ildowiion wi szokás Startul msgjelsaaek at sabstek mtudenii vágyskosik láayéusk kallemeaebb tuláidous^ kiautalei, mások iránt barátságos mdu sinl ét modort lannsitani, sa ál-találna telaelegedii siádtnaábsn a koanrOuibsn Itijivigaiságbán sióval ás tattal réaiivsuiti. Kbbol s Isiket, asereistisljsa hangulatból fuj -1 lódik ki egy becaea dulog- At; hogy a kitloatélsl iisasltl, rangú és loglalkosásu polgárok inler P\'Hiula uisgeruk sgymáai, fa togáásik ellentéteit ktagyenlilií sa ennek erwliltéuys lett as egyei er lés, Hugy a ly hatalntaa esskOtét bírja sgy város poigarsaga a baiadAauak éa kilóiéi alOaosditá-aának, ha wagateretla éa aegőrtsie agyetérte-sét, uea etliitégse váselnoa, osupáa annyit, hogy sasa térhstellea sitkláa már aagy alkotások ápttltek, a viribus unltis jslsaava alatt w-ao«oduit mag sgy vtlágkataloa trónja. A polgárok agyetértéie alatt aaoaban éa kn-ráutasm ast értem, kogy aa, aa akarat aa iaó-láaaasbadság békt\\jaklai erőlleaték aa eréaaak áltál a gyengébbekre^ « haneui abhau értsen egyet Kaposvár várta polgársága, hogy s városunk kiisügyeit a kőaárdsi ssertal kívánja ta-létlatn^ «« i kasjólét — sieilemt és auyagt balsdáa tsltétslait sgyetárté akarattal, még ál-doialkéazaá«g«l ia wegaasraani kivátdá és aa erre való törekvésében rniadsu polgár egyetértő, jé akaró támngsiásbau ré»aesu\\)óa pulgArtáraai IrésaérOI. A mai áldoutái reudssését lías. Uraim ! tiuők aszal botsak kapvaolatks, hogy polgártársaim btsalaa sugem a polgáraeatsrt állAara emelt, • ! isertnt et a\'domáMál tngea msgtisiteb. KrtatőnHa OaOknak saen aegtiaateld Ügyel* mát, küsiOnnm, hogy alkalmai adtak nekem, ml ként Ily luk Jó barátomat a kellemee aika>oa \| mai együtt liUlmtinn. tihsjioa atonbtn, hogy a aat lelkes hangulat kftsbsa msgtogauusék ét nagyra liőjjliu a kap,a. várj polgárok usivárisága é< egyeténása, a«ly* nak aatklaarős alapjára helyasea aat h raaé* I uyemet, hogy a ait ónok varnak töiaai hivatali Allásoabau éa a távsadalaii téran, att mag it fogom valóaitaal. latsa áldja, éa ellaaas Kapoavár vároe k0> aOnaégét I K baasédst gyakran saakilolta félbe a helyeslés, a végén pedig lugó s^eniée áa lapa kOvette a polgármester aaónokl landOlatlel előedott Utoljái. (A kaptavártakaak m vaa — ugy látaaik — Tuboiy Viktoriuk Maiolesy Jóakábaa, aki akő« vstkeao varasa léiatut mtmdoiia ;) A sseretet beaaO melengető heve, Mely a vtlágreudnek fo motorja le«e, A liaaielt — templom atylsaará építmény Ualeajét értékea kép, gyertyák dtaaltvéa. Udvariasság, hol aatv, lélek aluasaak, Helttl Ura* a bo\|t, kia< feayea aa auaaiag. IVáraaa oiaae)Ővet tőrvsaé<. vármegye, Péas, poata és más kWatel elegye. Uaaept hangulat, mi k&bea kiasérvák, JOiau otleiek. sasHemi asiporkák. Tűeat éa (elkSasoatéa aaótaasa maguktól. I Hoaaá ékes do\'og a terített attlal Zab. 8. szám (S lap.) 1996. január hó 26-án. hanem lenditsen ia i sorsán, hogy Adója terhét könnyebben, viselhesse; t bogv a ni töldünk tar mését as idegen orsxágoknak kedvezményes áron aaállitoti terménye f piacról le ne szorithssss. 6. Ast akarja, bogy a kormány gondoljon arra ^hogyanífr megélhessen itthon es ne kelljen neki idegen haséban keresnie lietevö falatot. — Gondoskodjék tehát lehetőleg, hogy a nép keresetet tsiáljon; nyújtson kellő segélyt, hogy a mostohább vidékeken is meg leheeaen élni és hassnot haj\'ó gaxdaságnr folytatni. Megteheti est pl. a talaj javítását, mQvelhetöbbé tételét segé-lyeavéa, megfelelő módot ée művelési ágakat honosítván meg, s ezek terményeinek piacot sse-nxvén. Sokat segíthetne rajtunkcakkép is, hogy a bol ez helyén van, gyári ipart boxna a ország, legalább azt tudjuk, bogy mi eimen kell fizetnünk, vagyis ut akarja, hogy az adókrtelés pe legyen olyan, hogy aign maguk a kezelők ae bírjanak eligazodni, haaem olyan, hogy azt minden adózó polgár megértheaee, annál ia inkább, mert hiszen az adó képezi legfontosabb alkotmányos jogának: a váiassiási jognak alapját. i A készülődd kiállítás. Ezeréves nemzeti kiállításunk erősen halad előre és már égymásít követik a szállíts mányok, melyeknek átvételére külön vasúti stáció áll rendelkezésre a kiállítás területén. Hasonlóképen e napokban nyilt meg a kfi- 10. Azt ia akarja, hogy mivel , a gyárilag ké- lön kiállítási posta- és táviróhivatal a kiál-szítéit iparcikkek (cipők, kalapok, ingek, ken- hj^ igazgatósági épületében. ffc^ííiiwí A, ew nap M. keressen neki az állam minél több munkái, p\'. a volt hatalmas ágyukkal -a 16. és 17-ik szá-hadserégnél, az állami épületeknél, vasutaknál, j zadból, melyek Eszterházy herceg fraknói stb. s aztán rendezze be uundezt célszerűen, 1 birtokáról érkeztek. Egy másik érdekes . , . .______ . . , , .„ , .. >«V ne szedjék el a. haszon nagyobb r^1 f szállítmány, mely már jelezve van, Károly gazdasággal kapcso\'atbs, gyárakat építtetne ko- közvetítők, mert különben • szegénv 10 t bugye - . • __ V . . _, . felségében, és ha a Házi ipart bonoeitaná meéa\|]Arut -i gazdag vag,.- zsebre , Gondoskodjék ^ ft5hOTCC\| ^tapoloányi uradalmából nép között _ ~ \\ az allata arról ia, hogy a házalás, meg as agy- érkező 16—18 századbeli ritka becsQ ma- 7. Ast akarja, hogy akisgazdák és kisiparosok nevezett szabad ipar rendeztessék, ugy, hogy azfgyúr vadászati tárgyakból és fegyverzetek- könnyabben, olcsóbban, és ósekély összegekben iparűzés szakértelemhez köttessék. is ksphassanak kölesönt, s ne kellene mindjárt 100 vagy 50 irtot fölvenniük, vagy pedig az uzsorások kezébe esniSk. Hogy tehát támogassuk magunk is, de a kormány is az ugy neveseit •hitelszövetkezeteket melyek eddig ugyancsak tooMohz bánásmódban részesültek. Azt is akarja II. Azt akarja a .néppárt,« hogy he legyenek a föld hátán szocialisták r szociáldemokraták, anarchiaiák, kommunisták s olyan alföldi forma löido«siogalók,« hanem, hogy a munkás meg a mUnkát adó, akár a gyárakban, akár a bányák -ban, akár aratanoknál, akár ogyéft-vállalatohaáL továbbá, hogy az álHam a kisgazdákat, valamiulj mi!Rbecsüiiék egyaást kölcsönösen, hiszen egyik a házi és kisipart üsőkei, gabona- és áruraktá-\' - rak" lélálliiása\'áltál U* Mejítyíiw, hogy \'rera^ nyelket és készítményeiket könnyebben birják előlegeit vagy rakiárij 1 aem hold»gnll»ai ■ másik nélkül. Azt akarja \| tehát a néppárt, hogy a tíszta nyereség Áldása munkásra tr átttárutjöri. V5S ennak ezer rútja-módja: Azt akarja továbbá, hogy legyen elismervényeikre hitelt nyerhessenek. Támogassa j kelW \|flJli\|jte, a mUQk&si)ak, valamint a család- PÖy®^ i játiak is égéstsépreT-bogf\'a nö. a leány, az anya "pt. a Izátök, cipészek, csizmadiák, nyergesek at) hogy azok nyers anyagot beszerző szövetke-zeteket alakíthassanak, hogy így olcsóbban és jobbat vásárolhassanak, s viszont olcsóbb és jobb nnrattf Hll»s>a"8kT ■■.—■—-— ^ zt aksrja, hogy az adókivei aabb, arányosabb legyen, hogy tudniillik He lor szórta is többet fizet, mint a másik egyenlő jö-vöde\'em után, szóval, bogy a gazdakőzönség ae legyen a tőkejiénzeseknél aránytalanul joh- bau megadóztatva.——------------- : \' Azt is akarj, hogy legyen egy bizonyos, a megélhetéshez s\'ükséges (V-steg megállspii va, a "Mlynltriis-VaVtlbek nlhcs iöbb [ölóJéline vagyis inkább keresete, adót rea kivetni ne lehessen, hogy ify a szegény öreg munkaképtelen, özvegy vsgy árva feje alól ki ne húzzák a vánkost is — adó fejében. De ast is akarja ám a • néppárti, hogy a börze, a tőzsde, (hol állampapírokat, részvényeket adnak tesznek, s kö\'nek bü-dra, kukoricaára és egyél tenaányekif, a nélkül, hogy mindazt átvenni esaök ágábsn is-volna, szerződésekét néha éa a neveletlen gyermek erkölci és anyagi hely aete kíméletre találjon; az auya csaladbeli hivatásának megfelelhessen s a gyermekből testben es léiekben ép ember növekedhess^, JLzt ia akarja,"hogy a munkást nec-tuk betegségére, de üirtiiben" hogy I képetHbg nyújtani legyen vasárnapon ege-z nap vasárnap, vagyis " munkaszünet, hogy egy napon Istennek ts élhes-seu a szegény munkás, ha már hat napon át az embernek elt. 12. Azt is akarja a „néppárt." hogy a hiva-lalnokok hivatalos teendőiket pártatlsn lelkiia- ből áll: E régi hazai emlékek közt különösen kiválnak egy elefántcsonttal kirakott és törökfejjel díszített 16-ik századbeli szám-szerijj, egy piros bársony tegez nyilvesz-szőkkel, amint 400 év előtt használták, szá* mos keleti és tölcséres magyar fegyverek,, régi vadászkürt és 1<él-ftáromszázéves kitömött állatok ! szarvasok, özek, sólymok és dámvadak. Kff plt!Pfi Mfi? Eger vára dicső hősének, Dobó Istvánnak ísgykoru\'siremléke, melyet eredetiben fognalc "felállítani a kiállításon. J Most rendezik be az ősfoglalkozások csoportját is, melyben az ősi halászhuriyhó a legrégibb magyar halászati széreJckéTTdylI Mátyás- király .egyetlfen egykorú szobra, mely Szászországban a bautzem régi vár meretes-éggel teljesítsék ; hogy erre szorítsák őket ieíjVDitvRiiss m ee \|ianeBZ"iiRBPRywtwiwwwr A hivatalnok ne a változó kormányoknak, hanem a közérdeknek l\'gyen szolgája, hi<zen ő is a basa szabad polgára. kapuja fölött van elhelyezve, remekül sikerült gipszmíisolatban szintén lesz a történeti csarnokban. E héten lett megállapítva Ő Felségének ra miUHiM pnvlllon bcren-dezése is, mely a jaá i monostor Árpád-jkorabeli" legrégibb magyar épülettel egy 13, A/t is nkarja, hogv a nemzetiségek, vagyis fedél alatt van- A történelmi főcsoport gót m magyar ajkú, pl. a német, tót, román, épületének, Vajda-Hunyad várának nagy M szerb sth. nyelvet beszelő polgártársaink mél-1 lépcsőházát a Nagy Lajos-korabeli terem, I, lányos"es jo\|o* kívánságait leljesí\'se az á\'lsm. ja ^^d motívumai szerint van ki-üÜme az úgynevezett ,pil^ basasságrOl* meg foivc-g3 a ,eHa^,tHOe TOet belaeiét most aliami „anyakönyvekről" szóló torvényeket I j.. o a, z jujn ám sk, inácia] k\'ázzel-lábbal foga- ö™5 néhány óra, nap, vagy hö alatt százezreket ia alig,.hogy üyg-■ --- . -^-— - , . ., _ ( ,,, -, nyerhetvén ily uUkon, módokon) adó alá tet«\|n>l0,\'\'l"i mig a nemzetiaégrül szóló inárévtise-J magyar iriesu tormaKKtii. —-—— dek eifltt meghoaott törvény * még mindig caak ba már Ssetnünk\|\'l0\'t Ha tán faiba van benne, igazítsák helyre; arra való a törvény, hogy igazságot axol-gáltasson ; a törvényhozás pedig, hogy a törvényt alkossa, javítgat, kiigazítsa. tessék. Azért kell adó t is akarja, bogy inén e nélkül el 1 nem lehetne az Etel és italok válogarva Vannak," (Sár három korona elég ára annak). Villanyfény — káprázat engem megvakéinak : Mindezt mondom a polgármesteri bankéinak. U\| polgármesterről kering a bír ezéjjel, Dj, ember, uj érá telve ssép reménynyel. Mindeneknek szeme Te reád néz Uram ! -A közjó bonjában nálsd sok ára van; Tolong a vételkedv, nézd itt a sok vevőt, A város tőled vár egy boldogabb jövőt...... Amdebat cserébe mit ád a közönség ? Erről mélyen hsllgat a saótlan bölcseség. Hallgatok hát én is, gyűlölöm a pletykát, A fizetéseden vehetsz még usztyepkát... .. Éh a képviselőtestület igenlőleg bólint, Hs lemondass, — biztos — báromezer Irt. Nagyon jó lesz kedvee polgártársaim eaeket a kaposvári ssép tósztokat a mí legközelebbi pol-gármesterválssstásunk alkalmára eltenni ée a mi viezonyatakra applikálni. . Mert ntlnnk te igy kellene lenni, eg bizonyos, Nagyon érdekes lesz a kereskedelmi pénz* és "hitelögyi ház berendezése is, melyet a Azután miért nem rfazeaülnek ők velünk egy- késmárki, eperjesi és más régi áruházak formán a választáai -jogban, liolott ,a terheltet mintájára építettek. v^űnk egyformán viselik I 14. Ast is akarja, bogy olyan szégyenfolt ne esbessék meg a hazán, mint a minap esett meg Nyitrán a képviselőválasztáskor, meg a milyen niogt szövődik országszerte, hogy t. i. a választásra\'jogosultakat 1000 és 1000 számra kihagyják a választási jegyzékekből ee as aa ellen or-1 vosláat keresőket kitaazigálják a hivatalokból. Végül ia azt akarja a .néppárt, hogy kisebb legyen a választásra az adókulcs, vagyis, hogy I többen jnthassanak szavazathoz ; hogy ne legyen az egyik válaazió-kerüleihen néhány száz, a másikában meg néhány ezer szavazó, s hogy a vá \| lasztásoknál ne baeáskodhasaék egy-egy elkspoti választási elnök kénye-kedve aserint, hanem hogy a jog és igazság legyen ott a zsinórmérték. No hát mi vsn mindebben rossz ? I Pedig a „oéppárt« osak ezt akarja. Ha van benne rossz, akkor tépd el ezt a nagy iránt. De ha ninca benne roeax, hanem csupa jó, amint hogy aa is benne minden, akkor ne hl^llgssa senkire másrs, hanem kiáltsd nyelved- fcs ha asm lesz így, - ami vslóstiaü - legalább M-Mddel: erre a pártra ssavaazank ss a kis kölcsönkért lendület Is lelkén s/árud, a szomszédjaink frjen tt .néppárt! frjen Az összes magyar kereskedelmi vállalatok alapitóinak arcképei nagyobbára már beérkeztek és a Szent-István kora óta vert ősz-szes magyar pénzek galvanoplasztikai utánzatokban gyönyörűen sikerültek. Remek látvány lesz a hadtörténelmi kiállítás, melyhez hasonló; szakemberek állítása szerintj Még egy kiállításon se -volt ily impozáns módon bemutatta. A töldmivelésügyi kormány legújabb intézkedése szerint v.bkiállitásunk nemzetközi lesz, mert a kutyanevelés iránt a külföldön oly élénken érdeklődnek, hogy a külföldi kutya-nevelő egyletek ez alkalommal nemzetközi kongresszust is fognak tartani. Kiállításunk tömeges látogatása körül a külföldön is már élénk mozgolódás tapasztalható. Amerikában több honfitársunk ismertető felolvasásokat tart XfagyaronuágTÓl; hasonlóan buzgólkodnak a Keleten lakó mngyarok is llukarrstben, Szófiában, Konv Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. H. szám. <8. lap.) 1896. i»nuár hó \|64a - Clgtajrame ■aellatt. A városunkban 44. « U-íkHut. • aalyaft.i , karaadtk Uut (.Aa Aa- rium javára ís az igazat Ki mondjuk tehát ayíl idézMi oaáktqrayaicigány zenekar, seuár 22 ikéa Mg** £" tan, hogy a jogegyenlőség elvének alkaimazAea aa a i MiöiJ mtly alkalommal ott váratunk trtbb elökelfl I ukáay hit alatt t«ij« {H Wa.i k, . aovt nagjsiast ki gerjeesiő vívmányok egyik legdicsőbbike, mely a csaladja gy\|ill egylie kedélyes vaes >résásra. Ai rom ttxi U )»»r gaadagaággai >u kiállítva. küüi»« v»»- kor tisalán tallózóit demokratikus irányának teljes zenekar gyujió ué\'ái melléit a hangulat egyre * - >■—f"c - —- \' enfelkede\'iebbé válott s olyan lendületet nyer, hogy s )«i«avoit mindkét nembeli fiatalság tánera perdült s magyar ő»í aiukás a«erial Bajaelig aik esakbas « rtaiakb>a a kaaaatUk bstjfrésa, a Mrtk at-1 „.a-avi^_ „{.„fofol >■ A ^ ^.ili nanmamm laat vádataara, Z igaand aaá* * király fófté «VfnJ Z " [ i , . -L.-! ■aJJ Allűrt király rlvid aralkulartw vtaattesé éaaaaa H-! leimerjjléaél egész lelealogesne tartja. .Neai* tatttkaM tartaaarl iaIO.1 mtájIrt llMak álaallikU- i nem ESI á deBgilllb iftTéíJMnyé, nem a kösös —- , . u *** »r»k »«mintaziarium, nem a közös hadsereg, szóval nem ropta a eaárdáat. A jelenvollak erről a auadan. plaafnnatt ,V«Ms k.kaemautta áaZeit-j^.—-, . kiervnkedas\'aiaDtát kraext.-4) ceremónia nélkül r^n, rJSíi táraasesvü\'tletrftt bizonyara a legkei\'emesebbrwaliikiw pad>s „\'^Igmond ráaai e«wrrá kurwáaéaa- ja-l gyakran annak élét is emlekeksal távozlak. fl»S»t4t Uatati fal a ríwai Saaat »«u» laaptoa —.kiuij.a 1 H.ka. Q^^u, _,„, KnllmmlMn _ Kitett e«éeaeas«. E hó 24-én délu\'án I \'«» •<<••\'«"»■» sWi. áilt f-M .tyik.á^iákkMki- ^ ■ ^fKr1? l.a»aki ako\'á. <ver«kek a Ka.iaa.-La\'.nak HU • »Wk H\'l m.g,»r Wriiniu jíiinwrigéaál * érvelésének erőa meggyöaő ereje által ki ia lasanskiI Metts gyeraesei aasatsea-Uiaa.a ^ katijofs«n irt.km. iaaa ztkart kirái/aak j tűnik, mégia sokkal bokrosabb- érdemeket szar-kőül htd alatt borzasaié lalalr. bnkbantak. Kgy brviíli kiayrtart., YiMtflm l.par. ara. ,t Ha. j , „eprieveléa lejlesziése körül. Partja, maly •Mtélen leány-caecaataö csontig lauoti kull\|a \' éazrevelte Hzeleaieynek a tanügy iránü mj lakidt ott. melyet varink ea más madarak ré«z. "aanMii.a . ■»•« paalg ,.A traneia Uraly riaaradaaáajrs . loua \' . , . , . ____. Iibii már élerftllll haaMáliak A vveriii«kek W UikU" ~ M«laráa..k,-aalá<l ter\'l- "lít. az 1808 évi oklober hó 1-00 tartOtl Orsság- Ua aár eWHOi \' aaanáüsa. A gyermekeit lie- ^^ unilll ,M(U iti, kr«al, ukéuia. r.j. a atr« gyűlésen a népoklaláai törvényjavaslat aserkasa- tiiiék a ballat a lasmaki wajoro^ gazdához, kt kteéi M Ml aétlMiaak a kár«k«ékai, a léaére kiküídüll 2ft-öe bizottságba bmtaaztta. as uatréi nyomban megtette a bivaia ps letier ■ízt bizottságba Eötvös JOasel báré vezetése a V \'.\'tr0 mtt\'nÍT ^ M alatt Szeleste? Teljes leik. megeMglé^ra oldja asrts kidanutt, bogy a aulla ajardáa kerülj a jüaekar ÚvJwk.ri r.«i«á.n aiAal^ meg nehéz leladaUL As államnak baaanoa biü Illa. A csecsemő n n»pn,a le teteti éa a baa-1 ,^ik rt király arck.pa .a aawa.i areká\|wrtjiaaáer ara polgámkal nevelve, Issaanként megazüntetal liaita anys, atalőll kltlttv. ayikát takarta kl r <taUj» \'m, - -Alkart király aagy pecultja," - .Naaa-!^ ,.\|.L„... ff k4roi kii,,,.agai, a naValaa ma. ----A—lVI-1. \' mSiy" látkáp i; - ,Aik>n király knt\|a N-aaakiyaa, inai-1u leieaezeiea«g Karos stnovesett, a nevetea ma- \' ■ -- " __._ . \|\|iáa tljká{i. uilml kifits i\'«aa Károly areéeti r^jaákaa aib. I gsaztoa ügyét,,mely as állam lagnemasabb lel- HHI adaiai közé tártozik, lehetőleg elválasztani a vai - VAaarlat lAal engedély A kere-kede-1 ^„^^ \|\|ri k, g,uri„u> UMy.u,ra (li\'M (W kr. leaügyi miniszter megengedte, hogy Ltlmyf kö/» I Fáltvra (S4 lliaat) 7 irt zo kr. Kaykaiá aiaéa* kazal könyv-aégbea évsnkilit á deoember hí Zft-ét tBtgelftifl [ karnk«dé,l>aa. A* aiéllaaiék aiadau taaabaloa egy-agy kiddi napon orssigoa kirakó és állatvásár iar-tsinfllii 1 \' :: - Sslaéairl. Perlskoa^ — "WBT tevetanmrt - tatUlja Fakats Béla ssliitársnlatH wórakoz- tatja a ssinéasaiert leKe-BIÖ kCsőngégat, mely nép ssásimal keresi Isi s társaakár ba\'yiaégeben lurloll eUiidáeokai. As igazgató a legujaiib darabok élOadssávsl kedveskedik a kSaflnségnak, taalylysl rgy darabban alkaton adtán tett nyi-látiiósijtábiil gyanítva valószíne, hogy jnblmn ínég van elégedve, mint a csalfomysival, a honnan blmnv szomorú iapa»ztsla>okkal vette utjat ISiilak leit A táe.aaag fúlilná erflkkel kőzik a ott a Muraközben kü önösen megérdemli lUatat ka\|HWk\|\' — Verue Wynla Hasai aaakkláak agjrailllt jagaaltaU k\'áoaa ^ladaaalúl a rraaklia-Tirialil kiidtábia A J,a gaea BuD aántnid sa Aasaan-tolyaMoe^a STöíi aagjáinr Z7-S0-lk fkwital ba van fajaava A gaalalta traaeta Iréaa áaaiáa" hilyan vtdákéa-taff-atáaá Mai, riannl ig«ág\|il\| ál éaklMsiié aaUadokhil aa iavitág italét aaltlja bi, agyé\'t lila bivatáaálól és vtasaasdat sz államot a takia* ben is önmagának, valóban oly magos lörek-véa, — mely engem a liszl: kOzöktatéal mi« nlizter trráltatnfértlgt narytága előtt magba\' jtSrőrkéskl.) Az eazinek roioiidga még szoM-aabbá latta Kólvöt és üzalastav régi s a miniszter At a lanreiQgyalol állások azervezé- aévaa a Márakm >uK a laaalugia liswiwakkah A munkát i aénát, mint való a uápnávtlléé ler ;n egyetértőt, as «r«iaii fraatia kladáa kápel inlskssiilk. A toréltis Vlat unfelügyalöi állásául kniaUa meg. haaiestey a lel- kát, Vítjitt advaluak a ntaaiaa kiadta Ukaióvt taasl, kogy viszonyokai leginkább wmerte, navesta kl. IHW-baa alsál túiillo\'li laataaaraaliaMkk aaokit ügy ttaat ára SO kr. NtíntelUJVérra, VaamOgyébe költözött, éa nilltíllett V kiaéaaik g.adagos vzajrt lautráivi á« szápsn kiAtlltra j fcópvlaelö Is volt, hogy tgy hathatéaabb nyoma "^ulffifc A hali kéayv* \'t01 \'"^hessen azsvstnak. Kgymáat érték a ■fii1 i \'l-l........111-------- -----\'YT"\' 1 kitünleteaek. maiyek haaznoa munkáaaagál méltá- , ......™ 1 elsé iabaa vradaáiiyiulen roll. A aáaodaaor kiirt pityájuora ItyóllAk, vHltge Kir. tanácaosl élhmel niMlll • iieaniTt e»zitie ázölgfll tW km ül lilejtaH llgyn ■ [ nyitány .„ ,M .irkmtt, » -kWin44 daiokWl jisdlg WI fel SzámtM Uraulat (íüzlogául válaszloUa, mint az >Ober-Kiaenburger l<ohrvarein< \|H70-ben . .ar- kezetétiek jutaimái — Kuenelt ti)aklAae. A mult heten >á rosunk lerllieléa agy vékony l>mu(l arany nyak létté, egy kilerjeaatait ssarnyu ki«\' arany galamb-ba\', elvessetl. A \|ieoüleles találó adja nt a ka ~pttyiyHtjvaiBlnS), bol rém re illa jik alem bia-tiMtlva van. — Aa araaa udvar kkréktfl. érdekea tüzet jelest aeg, maly aa orosz udvar tzokásait éa viszonyait tárgy alja. Elénk színekkel eeae\'ai szerző ti nagy pumpái, melyet az udvar kitejt. Kgyik leja<eta, mely a szepitőaae rekel tárgyalva, hftigyrinkel kttlüiiDseu érdekül< heti. K-en fejletből kitűnik, hagy Tiilif éaáisos íamert «i4pllti»«arhnlAala\|afi = vsgf éppeil egész seglalen volittkaál llgyalmen kivlil hagyatlak, addig Klea (4. mo-zkai ismert ssénilőssare általános bssanálainak és kóskedveltségnek örvend, Ennek htresaége egées Európában elterjedt a a legelőkelőbb kiírök Haáti.taltin kérdesőa\|tndés«l arra készítették Hlra ural, bogy Bénsheit ¥. Liuiroiijtg. ü. DoklaEoralorumni reudessati ba A aaépilősaerek Nagy Kanizsán Hrelaer Ujula Urnái kaphatók — llvágytalaaság 4a mlséiaatml ■yeasarksjekiiAi melegen s\|ánljuk tisztelt oiVH-Hóink llgyelmébe Egger szödapaaaiiliáii. Kspbalé 2fi és 60 kros eredeti dobotokbsn mla-dea gyógyaserlárbsn éa nevesebb gyógy-füaier-Oaletbén. Kő- és ssétküldéeí raktár Egger A llsi Nádor gyógyszertára Bpealen, Váoi körút 17. ált ka Kasek •lltaábia a 4 aioaáta koaki a lilliáíevick ÖJas aia-akadánial Igaagaié, Itaiafald Viktor éa Kaplar Jámm aanaakadáaiai laaárokkél álla bíráló hiaattaág katiiit (síéit llUllgtara aáltáaak. Masak alapján a kiadé-táraaaág, által tuak agy 800 koronás 4\'j Voti a ssaaAIAra kiittavá, •at « )\|-iiin\|l ái a j.Késes imnikinV, kogy oaasallak JaUii-lMzl! taalal téraktdjlak11 jallgáHl atittmt ssoaátáaak kii adja a a Inrálé UaiiiiMg \|a>áila>ára aa Z-dnr és .Itoko-=i gaak, robogtak, aságsld a voaal," Jollgátfal bíró waaálát j£gy Igen \| \|S0 ko iaa díjjal ItaUtl kl. A jiiligás levelek lalkotlatváa, IRODALOM, ll-moll aaoaata ssitrxDjttkánt, Swady Árpád is as A-éar stonáia^isaraéjrkáil gaaaa y l.ajsa tlal ki. A miamiik élj nyarta>e már Jalaalkaaalt ás ifaaolia aagát, kogy aaa Más alai Majer J, Uytla, tasart aat> -sanaaraésk. MsgNgétlhMl 4a kaphat* riaakal gélig kitllkirnkféMM Nagf Saaliiáa. CSARNOK Bieleatey Láasló. (Valytitág.) ■satargáljaa Ágoston. Irta — á „SaltAaaaU 4a BarasaaU Lap\' calaa Iitk kliMay — alat bauutaket ártaaltaaak — a aalt ávbea lénalás folytán Badapaataa Jalaal m«g. kiitta Ordády U-jaa la Vllmoi, valamint Igall Hvateaár sMika^ll-klaéák a a kaarar Jáieaaal kMltl laarsldáeaak aaaooak, kogy aaa tatárt altgat, éa ast keláraaollaé M la koatatttk, tiéoaá-■ára kaaauk sa trdaklatt sallitarsMllkiak, hegy uavaaatl lap alaéaaallall, kogy asiik aegialaártl aákkay kjslg iá-vessa koato. saaatal, alat aiaakaMita II évsa át, Kaaaás, kasra Jáaoa saarkauláaábti teiábbra Is asg fog lalaaiii. A aarsléáekoaláaáárt padig aavaaett ssarkasatl-liaaék állna a tlrváiya lipéaak hlyaaatkai vaaiiak. g\|!atráa;ieá-aek klváaglra káaattgtal klldaiaak BtláMlásak s aiadau stal klldaaásyak eaaulsl a lap olae alatt Kataéra laté-sauiák - Mlllaaatanal larláaal. Aa Atkauaaaa r tánaeég klaélsáhaa aagjalaaó .magyar iaas«t llrttaata* oltod tia kitilts sagy asakábél (allltaalaal klséáaj aagjalaet h6J\' nennl die heutige tieneralversammlung Sie, k. Harr llsllt, mii eniliüliaatiachar Acelamatton su salnent ersten Ehren mitglieda\'j Köuóaő le velek melyekben az egyes intézetek az éfdekük buti fáradó hsslsatayt ürikk iukkktwkr^l feiiiöMliált, „Örömmel értesültünk a felöl, — Ifja a felsőlövői képesde igazgslójs, StotlnarGyula, — hozzá mily melegséggel karolta lel Nagyságod a köz» oktatási köllségvelés tárgyalaaa alkalmával aa országgyűlés szine elölt intézetünk ügyét.1) Asoe-bsn nemsokáre küzdelmes napok kOvalkaatek reája. Andrásay lemond s vele a roiniaalarak ia, s Lónyny veaat étla kabinet alakilásél Magyar. országon Andráasy eltávozása után taljee lelMHOV-Idsoak látszottak indulni a pártviszonyok és pénzügyek egyaránt. As qj minisalereliiök, L4nyar Menyhért gról, volt pénsűgyminisster társaival szemben nem birt oly tekialéiylyel, mint elődje, Egy t\|J válasslási törvény magalkotásái az egyezőit baloldal agyon beszélése lette lehetetlenné, a válassláskor peillg nagy többséget nyert ugyan a kormány, de annyira magára vonta a baloldal haragját, hogy annak támadása alatt, saját párt-Politikai csikkéiből leginkább öasze lehel ál- jatöl nem védve, caskhamar Összeomlott"") lilani Szelealeyi, mint polilUuzt, ezért ezekből ál- Hzeleateyl bár lR7l-ben njra követté válaasl-Illőm össze tevékenységét « téren, mi mellett küs-j^ e, aom lu(jjnI uj kormunynyal megbarátkozni, dőli? .Tagadhatatlan, mikén a hégi alkotmlnyoa, gü\|onöaan l\'auler Tivadar közoktatási miniszterrel, állapot alalt hasánk ledezvo lévén ss sdólerhellség ki n\|aU a népnsvelós pangásban volt, tiyakran ellett . ,. csoda e, bs ily viszonyok közölt ,, >»• \| ngrelinaatatla öt üieleaiay, dn az folytqn kitért a direkt ulon vette meg a hatalom rajtunk azt,-aj„„ olöt> , uóklinondó Szelestey eltökélte mire egyenes ulon leljogoaitva nsm vala1) ezek i ai oktaltkaUtfyi küllségvelés alkalmával jól mag-a sorok szon punasskodók ellen vnnttljk írva, kik „apulai a kormány népnevelés kórüli hanyagaá-nem ssokván as adosáahoz, ui sokslták. . Tőlünk \|g4,r Vúlóbun rellűnéal kellett as 1872. január lO-én mondott orazágéyüleai beszéde. "Szelesley oly bassédet tartott — Írja róla a Pesti Napló, tagely n házban sensatlot kelteit fel- uaszea köz* oktatásunk bnjitil, hiányait, a rendszer 4a embe* , , r rek logyatkozáaail e vila alalt még egy szó tata lehet. 8 hs.azt állítanánk, bogy a jövedelmi foH,an,„„ fel oly erős vonásokkal, mint Szelealey, ráaainkal IlugstlenségOnk Áldásaival: a tnunka,\' ipar és erkölcsi fejlődés ellenállhatlan halalmával fokozni nem bírjuk; ez Mugyarország tekintélyére és súlyára nésve Európa előtt nem lenne kedvező sjánló levél\') .Mi nem tartozunk a minis-lerium feltéllen bámulót közé, mi azon hslysel-beu vagyunk, bogy a prolsaslonált gyanúsítások nem lurthslnak vissza megmondani a ntlniszte- osak verejtékeinket kéri e hasa s tévednék-e Ián, ha ast hiszem, hogy sokkal inkább asereljük, semhogy megtagadnék tölel Bgy qj éleire ébredt nemsetgasdaaágöt és termékenységei ss elnyomott helyzet adataiból biztosan .\'kimutatni nem igen ■j (Pesti Naplói 1807. V ,1\'nsU Napló* ml iltxuemher ifeoz. 5. \') ,1\'eaU Napló* ISéa augusztay tt. «) ,1\'estf Napin* IH68, deozeiidtor 10. \'j ,1\'aaU Napló* Ittéi október ta ,tteénny éizrevé telek a népnevelés kórdéeébea.* •1 Lovél HzeleaU<y-hes 1870, Juliua-ia.ósvegyéMk \|u« Injiitina, \'j A •l,1«ltö.\|ittvői kópeaiie tanári karának kiajOaé levele.\' 187?. február II. özvegye tájába •l Maróulv Henrik ,A légulabh kor torMeéta litií-so • stw. lap. 1 IITt. .HrazárnyüléM Napló\' siept. te gyűlés. Zal. 8. szám. (4. lap.) Nagy-Kanizsa, vasárnap. . ^ , - -TW^.-. - ~~ tarttinápolyban ; Turinból pediy a mü-1 A ,,Z»ila\'* naptára J cjjyctfm » hallgatók rendezne* tömeges J«nuár 86 <U : Á nagy-kaníiaaí ipaneeiulet lin- kirándulást Budapestre. Sok idegent fognak j kstiiwal tagjainak léncvigalma. idehozni az eddig sürön jelentkező, számra i nézve száznál is tóbb különféle kongresszu-aok éa sport-ünnepélyek, melyek hónapokpn át eleven életet* fognak kelteni nemcsak a fővárosban, de hazánk nevezetesebb vidékein is. A kiállítás idegen nyelvű; francia, an- j gol, német plakátjai is elkészültek és pár! nap múlva a világ minden városában, utcákon, vasutakon, hajóállomásokon, szállp-j dákban és minden nyilvános és közforgalmit helyeken ki lesznek függesztve. A külföldi lapok is egyre-másra kózlik a kiállítás re mekűl sikerűit képeit, Budapest és az or-, Süág érdekes helyeinek ismertetését, hazánk ezeréves tflrténelmének és a modern magyar Február 1 én t , SMknl * 5ép: - , 6-án: , 8-áo: . • 8 én : lö-én: u íö-an 26 áa : A Kerowtény jótékony Nőegylet kritgyüléa* d. n. 3 órakor. A »wagy-kaninsi ahalén"* oiun káakéo\'é nrl.» ielmox ea\'élye. A .Polgárt-Égylet* kftzgyüle»e. l\'o»t»dk éa távírók mulatsága. A vasutasok mn atság. : Ai •■l*.— jótékony aíegylel vigalma. \' : A nagykanizsaiilt. belegaagelyző egylet XXV. évi kösgyüléae. A \'TamuoKúr hálja. - A kerrskedeiini én iparbank XXVIII. renden kOagyii ese. Hl RE K. Jubiláris kéigflléa. A nagykanizsai élet viszonyainak leirásjU. Dániel Ernő keresk. miniszter, a kiállítás beiegaegelytő egylet XXV. rondes evi köz- Igyuleeét február lió Bén ué\'tHAti 4 órakor a vároebás tfyüleaiwmében lógja megtartani következő tgrgyaoroiaitaJ. 1. Elnöki megnyitó. 8. >xi-madáai jeleutéa, mely litdomaa naarini nem i-aapén a mull evi Működéséről fog ba-zámolni, hanem I viaaaa niulva a suliba — riiyid: yuntaokbaii tmr I— áltálán*1 képét arija.mtjd vson munkai kodaa-Uakv melyet nx egylet hitéről- 25 év óla e jó- és kereskedő ifjak a fcgyvergyakorUtok utánTgraéWB8B^k«»ltAHé>. A.\|Aéééakvt«agátó bldoHHajt szabadságoltatván, a kiállítást akadálytalanul jelenténe éa ennek alapján megnézhetik A tényleges szolgálatot tevői" " elnöke a hazai közönség részvételének elŐ-J mozdítására ftézve is sok célszerű intézkedések-.! telt. Eltekintve a tömeges utazások megkönnyítésétől, a katona, kereskedő\' és "i\|wmeifjtanulmányozásának lehetőségéről ii jjoitduskodott. A tényleges szolgálatban tar első évfolyambeliek pétiig a kereskedelm és iparkamarák által nyújtott előnyös utazás?" választmánynak a oly A évra »zóló löltnen\'éet; 4. a választmány éa háromtagú számvisagáló-biaoUaág válatz\'áta j ü.. az egyleti orvot \'usnvtlttzláia; ü aaeilng aa egyleti tagok á>lal beadott indítványok tárgya feitéteJek mellett, nyár végén Sportosan j ;áaa, melynek 8 nnpptd a ktftgyüln előtt a vt fognak Budapestre bocsájtatni. Az egyes városokból való tömeges cso-portok kéjutazásai is tervbe vannak véve é» céMzetü olcsS ellAtábi—unlduzntuli Alul a szegényebb sorsú nép látogatása* is meg van könnyítve. Itt lesz tehát az iljuság, a nép és a magyar társadalom szine java és a május má aodikán megnyitó kiállítás valóban az egész magyar nemzet találkozója és testvéri ün-nepe fog lenni. Xibáij adar az 1893< 6tj jao- Bjun- 3i-6n Maajaror A/ayym owtff (H r■ ét fi ktkt) íítíOa kttúé/e köztiI tiigány laiftltajötTIlM kSaaégben; a 16,281.527 lélekből al)ó ö>a<népea jelenti aurotett kutnritiuak Juháax Mer nép laestmény elé urieaitva lettek. r- llalklelaa, A nagykaniani txnieniületnek egy áltainnosun iemert tagja hnnyt el a napok-hun • Juháa l\'ater kótt. népink. taniio, >1 kiittel három ev ttioden ét vott m unkáat- i\'Artkunt tanügyének. Tetnetéeén, — meiy jan. 84 én ália-láuui róaavét meliatl luogt végbe — tnegjelen-lek • a várnai lauúua éalakplataek képviaeletében Bdboehúy Györny p ilgaruidater éoskolueaéki elnök, több uiagietnituni én \|.kola«»é>l tíggá1,. •ovaW\'A dr. htchútgtr Alajoa lögyimntsiumi igatgalö a kegyvarandi tanári karyal, dr. bariba (iyn\'a, p»lg. iakoiai igatgató, Bu* bumu, us itr. iekolaaek iaaaaatója tt tiuttoaiü-letek iag\|HÍval én aa elbuiiy\'nnk,iegkO<elelib álhí Imrtareai: n kösaégi naptakolai tanitök, élükön Németh Ignác Ighkgaióvai, Kivonultak a köiaé^t ngpiskola fehtóbb otatá yainak növendékei la. HalAla alkálidéitól kohegái külön gyánx\|eleméni I«Ö6 január hó 26-án vaaárnapok délutnnjain tartandó népszerű előadásokat,, inalyakaa aa érdek aa íaiolraaáaok om! letf^ a kör ének éa arnekara in sa/raáoia)ja a köann«éget. A k<»r énakkarra, mely uem rég oaatatlan tetezé.nt aratott aaarepléaévo\', ujabb tagokkal jaleniekenyea erőaödö t * Cióloéx JeaA bnagó vatatéaa mellett nagy aneb ti>val kéaafll arra, kngy g«adag—mltaoe feleli rendélhoava. meglelaibenaeii igaii biváiáaáaalr. Ogyaneaak 1 be\')en imyu kradtménye/éa tónenl arra nézve ú, bogy a aenekar, Sierneok szorgalmas vaaa-téae mellett, eröat.üljőn a lehelóleg IbmargyGjraa véröáVak s/imottevó aenéaieit. Ha nt a jóakaratul dwinte buagalem és lankadatlan energia támora\'j, a aiker nem maradhat él. Várónánk polgársága, i»ey a nemoa irattyu aaallemi ninagaimakkal mindig rokonnaanvaaati, réméllto-löleg mont ia éénk érdek lödén t fog lanuaitani a kör dicséretes standékai iránt a a kliare nÜködJk munkáját ő-zinte elismeréssel lógja jutaimaini. — Találkaié egy ylléglirdina. A nagykaninal itr. jidkony fittgyht exan jelleggel lahraár 8«án tartandó visalma iráni nemcaak városunkban^ hanam meg tnenaú vidéken in rmd-kivQli érdektödéa mutaikosik. Köaalrét, távolról slirttq érkeznek mngtemént meghívók kQldéao iránt éa ezen mnkeretéaekuek a reodeaö^g • legnagyobb késseggel fülel mag. — Aaok, akik tévednból megbivót nem kap\'ak éá ilyoaro igéuyi tartanak, »tl»ekodjonok RotmtMLa}oe ogyloil tiliarboa lor tulni. — feniénk éo tAvIrék malaleéga, A narykaaioeai nt.-fc. poan n távírda tiaétikaea a február & én a p4gá>T Egytől beiyiaágéhau ~ tartandó aártklirO cnladtaa jellekfl ténentalyro imói küldött o a megbivókat, molyok R«tk Miksa m. kir. poaia éa láviré liszt randkivttl ügyaa rajaa nláii kénülták. A posta éa lávírda jelvényei mellett a tAncesté\'y ia igén sikerülten van jal iepaava. = A vigálum kezdete H én fel Órakor. — A költeégakoi a rendesöaég Vlaetl H étért belépti-díj ninca, mely \' körülmény már magában véva biztositja a tikért. ___-i- lygaaiah hállo A kaaalhalyi ipirtap. mié\' kébelelwl alakult blttuiaá; ltf9t). évi lalireav -hó 1-én at .Amaxon" aaálloda uagytermeben aa iparittStUlaii könyvár javára rirtkörj Uncoatalyl 1 rrnd>i. Bnlépti-oíj 1 Irú C«áltdjegy _2 Irt BO kr. —.\'Kéideté b orrkor. A könyvtár jívira\' aaánt aiives fe tLULuttéauk JtOazönaiUi fngadia\'uk t hirlápilaa nynatáii^inak. A kik létadéahlH m\'g-liitét aam kaptak, ae arra igényt tartanak, al-veakedjenek ax iráql Gvarmaty Lai<m r. h, al-nökhíls tordulnU A meghívó méará át ma ra> háxbató, — Kljegyaéa. Brück SknAnr tuvar-vállalkn«ó Nagy-Kantmán eljegyezte jiteát Melanic ktaam-f-zonyt Alaó Vianyan. - — A kallenmlalatler a laalíékbn. aiety köxaégi népiskola tantrttUlelo mély réasvattel ségbdl pedig 880.000 otgany, vagyis ax ösnxné-peaaég i\'8\'^-ili As Oaainé\|>eaaeg aiámátioi arányítva lagtöbh cigány lakik e. p. 10/, a kukúIIAmro i vidéken; Krdélybea lakik ánag a 2,251.200 lolekbbl Ziüamujtjébm 0 47% n 404.700 lélekből. iVa^-AatiMn aBO\'/o-s 80619 lélekből álló öaa>népeeai>geuek, axax 181, é. p. 61 lérll 58 nó, a kik mind vagy állandóan lele-lopodaltik vagy bazaaionbb ideig laknak itt, A cigányok 80/,-a ax illető köxaégtkben áltau-dóaa leteirpedeti, VI,-t az illet\'é köxaégekban busamnabb ideig tarióxkodik, 3\'/,-* pedig ván-dorcigány ; vallá-ra aéxve: 48°/, római katholikua, 11 •/, görög katholikua, 14/, görög kelali, 8/, ágoatai evangei., !&/# evaaplikus reformálna. Zalimtn 482 köuége közül 88 ben lakott cigány é. p. 907 férfi, 1001 né öaeaeaen 1908, a kik köjsttl 8S9 vándorcigány. Valiéara néava ■ind római katbotikuaok éa fSldalatti odúban 34, sátorban 888 lélek lakik. Törvényes háxaaaágban él* 178 térfi éa 859 nö, törvénytelen bánaUgban él 191 férfi, 118aö.Anyanyelvre nézve, megyar vagy magyarul tnd 1785, cigányul ntm lud 1567, irni olvasni tnd 256, Írni oltárai nem lud 1614. \'Mamtg^bm a cigányok kötfil Aatermolétaal 86-aa toglalkoznak; kolompár van 90, kován 83, lakain 10, téflaégeiö 17, lekataináló 110, ló-kopec 14, bánié 83, napezámn 68, magáató, háiiulajdonos 3, háai c«eiéd 8, teaétx 811 ; log. lalkoiáanéikült 4. p. 15 évtn aluli 759, 15 éven leiüli 180, a -kik köaül koldoléabéj él 130, jéteadémondnból 83, lepáabél 13. iskolai tanítónak b> s-zns t>aenvede után, életé nek 51-ik evében történt gyámoa elhunyiá1. A boldogult luldi maradvanyat u r. kulit. axerUrtáa aterini fo\'yó hó 84-en déltitrii 4 órakor fognak l\'íeleky-uiua, Rolhinau-léle liáxbtll) a helybeli Uinelöhen Ariik nyugalomra tétetni. Nugy-Kii-nisna, 18S6. január 28. Béke le tgjen porai feiett I -1 A MPlgárf«Egylet" kéigrAlén. A nagykanissm polgári egylet rendea köigyúleaét folyo evi február hó 8 án délelőtt léi 11 órakor ta\|at helyiségében a kővetkező tárgysorozattal tarl\|a meg: 1. A vglanlmány és aUmviasgálé bizoltaág jeleotéae. 8. Az 1896. évi kBltaégvetée 4* exiet kapcnolalban a lelvéleli ét tagdijak mtg-állapitása. 3, Kötvények Elsorolása,4. Elnök, alelnök, választmány, tintlkar 4k atámvitagáló bizottaág megválnxtán. 6. Netánl indítványok (melyek azonbau 4 nappil előbb irUban ax elnöknek bejeleuteudők, kl a tagokkal aa egylet helyieégoihon kilüggenté* utjáo közli). \' — Irodalmai éo mivéaxell klrüak, — mial értesülünk, - — asorgajmn muakétaágol lejt ki, bogy a maga eléiüaétl célokat alérboaoo a a legközelebb beálló nitonban lámtéloiüok lellendttéMre úrvehdetee enllemben hathasson. A kör elnöksége ason láradozik, hogy ennek elé* réae végett at igazgatótanénnak oly program-mot muiatbaaaon be, mely az igényeknek megtelel. A jövő bó 18-án hangvernnynyel egybo-iiöiöit családias jellegű ntélvt rendez a kor, élénk éa váltotatn programmal. Tervoti továbbá tamti- A magyaroma. loniték yBOtiBa-alép" uroa. biiof- elntktég, bogy lebraár 28 áa megk-ttli a bank ia február bé 8-án. aáge Waariee Qyula knlin«<miniastott tiextalhti lagjiut vátnaitotta * csütörtökön nvttilotta át nekie^yküldlltiaég a dinaoklavtltt. PilUrffy Sándor elnök Irlkea bestédben utalt a mluitaiornok eddigi működésére,, kiemelvén, bogy eddigi Útiéival a tanliékat már la megnyer*. Wlnaaloe minintar köiülbelül a klWetkoxöket v Alantul Itt : „Kőaaöoeitel vtanm a magtiaaioltotéa, külő-nönn akkor, mikur tudom, bogy aa aank ré«aé-ről tön, kikért eddig ts (aiiem, da kikért oaaiáa még uagyobb ménekben kívánok tooal. Tudna, hogy a tanít).k anyagi bo>yaotéa segítőni bolt a bogy orr* irányuló \'örekvénm aa idoi badgatboa nam ittnik ki kéllfiktppan, oka a millenium. Hanem a jövőben minden akaratommal éa lehal-eégammol arra fogok törekedni, bogy a taaiték anyagi helyntét elvinlhetébbé tegyük, mert hiú magasztos feladatuknak caak agy tudnak megtelelni, ha anyagi helyzetük rendezve laaa. Ne vegyék öoök kötőnaégn ígéreteknek 0 kya-leölésemet, mert aemonk hivalaln köioleatégom. bői kifolyólag teszem azt, hántat teljesen alér* tem a tanítók helyzetét a átértem n állásnak a lontoooágál ia, melyei betüliök. A jövő évben alaő dolognak tanom, hogy napirendre lüztük a tanitól fizetések kérdéséi," A miniszternek e nagylontonágú beszéde után a tanítók Ztüitmky Mihály áltamtlikárhoa tértek, kinek szintén Péterfy nyújtotta át a ilwteletbéli tagságról szóló dieaoklevelot. Vidéki péoilalételek kégullén, A csabrettdeki takarékpinzldr r. tdnatay január 80, tartja 28 ik évi rendes kőagyüléni, ugyaoceak a XXlll lt évi kötgyüléoét tartja a lúmryki nép. Nagy-Kanunu, vaairnp. \' — il\|AiyifNe Melleit. A varosunkban ídtliMi nieAktornyai eigáoy iau«kar lauuár 2)1 ikén tata a Naarvaa-aaállé nagytermében játaion, intly alkalommal ott véroaunk lAbb elttkelö eaaíadja gyűl! egybe kedélyt* vaea iráaétra. A itntkur gyújtó viöfái n>ell«it a hangulat eayr« amelkede\'tebbA vitató l olyan lendfilatet nyrr\', liogy h )eleuvolt mindkét un* Mi Aeteleéf taarra pdruUlt « magyar ői Bankit axerlnt lujnalig roptB a eaárdáat. A jelenvoliuk arröl a mmdaw Xgla. 8. axám. <5. lap.) M, é« M-lk Minőt, b agyakkal » harmadik IM („Aa Ab-i®B?HáS ia urokw\'l W(«Jt»öJil ayait lUrt gyoB Aa-atáakaii mag fogJaUaai • aíáwMlk l\|t«tf„A« 4rpídok kora) többi bláa/ad fiaau, ugy faagy bb a náawlik kaiat U rdvlA aékáay kél alatt tatja tog taaal Kb a araat bi«cHbí ki roai fuai I* paaar gaadafaággai TU kiállítva Köattlva vaB\' Mk aaakbaa « flatiakbée b kaaailuk b«torá«, t tartik al laal védtlaiara, Z\'Jfmoml aaAaaár éa király Btolaé áraira. ■aJJ A Huri király rövid tiralkoiáa^ra Tuiiatkoad o«nv W UWáaalf .a.íák.k IliBdjári a pu«\|M« aBBMUékla-ulbk ragadják awg Agy»lnB»k»t Ab i l ibatl agylk l\|M éftUkn ,Vb1vi» lajíu kikBBtrBBlBláBB í» Zaig 18S& imvét hó IC4a eerWe nélkil iiöa«ii, mmm kedely ^rT^ttíS; feÜK" trM»\|iyO\'tlitrtf>t IMWnyAPA • logkal emeiebh at.\|\|ákjaf p«4jg „Wgaiottd r»ai o<áaárrB Jtunjnáaáaa" ^ amltkekvtl tAvoatak. • \' laaatli liauit fWi u rtaai darai P>ur tawpio* Arckupajáo — MIMI eaameaai. E hó ?4-éa tlöhi\'rtn >♦•* ****** bOw. aalv M^k «mattékiata ki kkmáM 0v«rnkftk it Kirniiu--I a^nulr VW dlaalaél, áatk H\'« A<pr tlrllaall JbIbbI4b\|b4I iyirif7 un**** érdakaa, A»aa . Alburi ktráiyaak • kOüii híd alatt liortaaitA lalalra bvkbatitak. feify tdv«rl klpiuj ,Virid%riBM lBipr» •fBai R. iMBitalan laAiiy<űb«oaau)A csontig laiyotl kulTAja iam Ihmmuram" i Upj^t muutj* bbíbbb ka- Itkttdt mté-mm* umk aa uiia madarak rü- m^1!^ É?^ » A .írtBflf JW hm m* .MHII hwuiilKk. A ^JtX^l^ ililék a hullat a latAiiakl luajoroH vaaiiahua, k\| nAv^k^k kasát M k«il BbiliUnftnk b kBf^k«^k«i. a. aa aaalrOi ii^pmbnn meglette a Iiívhih oi i«I\|b- \| m „Mimi k>i^\|>k-<ri köp" (.svkui Viiagkr«uíii#jáUi), — Italéit. Ab aréivttea magindiiolt vlaatálai annyit Lf0110?7 vl ^P! ^Wi^tta hbbiwgi ur mri. llA l.of, . hu lm Kurdán kurtlll A\'JU^Í.)^ hid alA, A o^toatmo 9 napot Ithatett ét a ban- „Aib<rt király Brekt<\|M »» Bmtirnil Br«képfffí\|imbé«y bt iitlia anya, wialöll kM#tt«, nyakat takarít ki o ••é; M hAiimm kirBiy n«gy p^ ^ijB,* — ,n«w aitgénvkénak. lmUm\'Utk VABArtarfAil ragedély K kert-kada Itaiütyi aiiaiBBttr Mtftrugtdit, hogy kOa« attUa tvtnkint a dfotmodr hó 3o-ét mtutlAsA a«poa ortaAttt kirakd ét illatváaar lap-táasök. ^ tilaéwiri, Páriákon — mint letalaínnk w4ia fikttt üéhi tamtépiflam biéraknf\' tatja a tainéaaaitrt ltHtQIA kBxönaéget, mely Biép taáainai ktra«i Itl a lártaakttr htiyinágibaa tartod tlOidétokai. Aa itaáirató a Itgujabb dara bak elAadAaávnl kadvaakadik a kö^Ouaéitutk, a^ylytl egy «taeabbaa atkston adtAn tttt nyj* laliotaUbol gyanitva vult«4\|n(i, bogy jobban inat van tlé^advt, mint a etakfornyaÍval, a honnan bimnv Btonurn < a fatalat okkal vtMt utjftt i i)um«<í Ukói»Biwiihiii lio«» i«» kr HarUk laé, A téranaag kiMlnő erAkkel randtl* kaiik n ott a Muraköabau kU üuOltn nitiénituili a ngaiBij w»imt Bnolgllita fciVfDl k(lejlett ttgyv* Kt4tUtitl( juUlmait i -- — Kneoiett ujakUar. A műit Gútan roaunk ttrttlatta tgy vékony lonott arany nyak* Jénff tgy kttar{«tUH aaarayu kU »faay gaiamu bal, tlvtaaati. A btoattlalta taliló adja at a ka pitáftyi hivatalnftl, hol vé^ft iilö ju alom liU\' tiwttfa ran. —«-----— ■ — ----— — A% «r«aa udiar UrékAI. Kgy igan érüakta ittatt jtitat wtg, maly aa vrota udvar iicokAaait én vitaonyait tart)aljt. Elénk aalntk-ktl ttat\'t i aaariÓ a nayy pompát, mtlytt ai udvar kittjt. Ktyik Itjt4tia, maly a atepii&Mt ítkti ttrg)alvat httlgyt lakai kUlM^tn tidakal HtH, l\'tn btty mit aaamoB iuurt aiépiiOynrhüiattt^u — vagy éppao agéaa Ngttltn voltuknál ligyalmvn klvUl natyatialT, Ntldíg NIb Cl. u»o<akai iamart taépiUtatart álla lánoa haunéiamak ét koaktdvaltBtgntk Örvend, Kantk bireaaégt tgéaa Eur^pábaa allarjtdt a a ItRaloktlóbb knrOk Btau talan ktrd^Bdü»kodat«i arra keaaitaiték Hira urat, hogy Béoabtn V. tBuranag. tt. fl^klaboratorumot rtudaaian bt* A aaépildt«trtk Nagy KbOÍbbAo Krflaer <J)uIb Urnái kaphatók. — llváiytalaaiAf é* mlalaaiimit nymrb»JUvát uitlegan a\|áuljuk tiaatalt uivanOiuk Agyaiméba Kiigtr BiódapaaBiilláit. Kapbatí 85 éa 50 kroi trtdtti dobotokban mia-dta gyégyettrtárban éa navatabb gyógy fümar-üalatban. ét aattkOldéai raktár Kggtr A* ttal Nádor gyogyagtrtara Bpaaitn, Váai k5rut 17. rium i^ra ia as igaaat. Ki moodjak tahat afil* tan. bogy a jogegytirföaag ttvéfieÉ aUMloMMiaa aa alulAaot badköieitattiaag eaaméj^m a biitloi garjatatO vivmanyok agyik Iagdict6bbikat mait a kor tisztán taltogott damoJiratikva ifÉayAaak tayta mértékben magtalai1) A régi allaaaéki ptograwMW talméraléaét agéas telaalagaaiiak taitja. .Maitik nem kW a dalegntio intéiménya, nao a ISÜÜT miniasleiiuaa, nem a kOaót baaaartg, aaóvat aem kell aemmi, mi a kiegyeakedér^atap^t kepeat.4) i^jfiaen elvek irányították toltál, a aa titánt aa éreate gyakran annak élét ia liabár Sialeaiey mint politikus hauroK»ti8aga éa érveléaének erfle meggy66 ertje által ki ia Időik, mégta tokkal bokrotabb érdemeket aaer* tett fi a nepnerelea ftjleattéte kdrül. Parija, mely éurevette Sxeieateynek a tanügy iraati vonzat mát, aa Í868 évi oktober hó t-eo tartott oraság^ gyQleeen a népoktatási lörvényjavaalat aaerkeaa* téaére kiküldött 25-öt biaotüalgba bevAlaexfja. Csen MaottaAgbe Kfttvfte .leaaal bárú vaitiéaa alatt Saeleatey telje* lelki megelégedtaare ok^i meg nehés leiadatát. A a Államnak haaanot polgárukat nevetve, laaaaoként magaattatetai a leiekeaeteanég károa kia«ivéaei<; a neveiea ma* Ijaaatoa ügyét, maly aa állam legaeuieeebb tel* adatai k6aé tartoatki lehetőleg elvabmatam a ral* Ián blvataaátót ét viteaaadot aa áttamut a tekia* ben ia OumagánaW valóban oly inagoa túráik jaiely mgaa -t—Aieatr kflaektaláei -m^ — \| w^ly" tálké\|M, — „Albirt király kiitfn N«bbaiéty«a, \|mmm-I n«U tA\|ké\|i, biíbiI k«iit C«4n>B Karoly úrmlBU r^jnálmib Bik ■gybb íűxBt »r* liö kr. iiuhbbíai oacyaJavra (IS frl tO kr. Pifevri (14 IUbbi) 7 frt tO kr. Eagktió mibdaa kaaBt kiejt-karmka4tf«bau. Ab alfilÍMaidk wj«dw immU4«hi tgy-agy ÜiBiat kapaBfc. — Vanrue iiyato tt«aa< munkalntk BgyBítat Jagaattatt Upfi ITidUIW a yraak1[aTira^Til kUdB^Ua. A Jbb-\| nitittr ur üllaralárrtui nagytgga etdtt megba« gadb hoo wúnfoia »a abuboii mywb, b h»o»í b«gJUni ijoIhi kéaat.1) Aa eaamek rokonaága még aaoro r »éllé U\\m u SaAleauy ragt barauagat, AMM«an.(..lytM vidikin UU vUt«..Uf«4ggl. ér-1 d«ki«ai(>A kai fádokkal bb oa»ng iatat wut.tja H minieaier Ot a tanfalügyolöí állatok aaarveae* •draa \| BBdrakua atat b tunnl^g m i^maratákkBl, A buskai I ténAI, mint ve\'e a itepnavaJéa ter tn egyetért(U, bb aradéti francia kUdá* k«pBt éisíakMuU, A tofdílAa VUt \| iMnfelQgyelói allaanal kinalta tna«. Sa«ltaley a lel* Inra. laiiAkat valé. ki •W™** " ! atrtlilAauak engmlatt éa KútvOa (didiéi kfteé, hot a kBBflAia JM»)Ui»ráiuit wgUUittnB ulutu U u irdakM naa* > , mtm ■ ■. ___\'__. ^ . J^.. . kát, Varnn BMiv^i»í7«BBiBa kud<w ibíb>a««\' i^ii, uf vtonyo^t le^ökftbb lement, neveittki \\m> bea ullol ulbb«B MBgaBtraBllBMd kla^M Kay mmi ara to krlNéineluivárriL Yaimegyebe kOli^aO<tt de amellett iudanik g >adaaya vaa\' l leeBirainTtt mfrw HUlítta. ] képvlaelO ia volt, bogy így hatbatóeebb nyomatékot aierethea»ert Beavatnak. Egymáet érték a Héll««IÍtMl ••ai«MaU\|iálfáa«l. A Pbbii klayv-,.. . . . » _ . . , A .... B/BBMla ra-BvaByta.- álrul kllri míiubiubií BBMBiiipAlyáBBi J kilünteltaak, melyak btaanoa munkAaaágat méltá aj«a Uliuii aradmányielau vuU. A máiodMur Mrl \|>4hfAaatya ayílány tgy h«w ^rkaiaU, « aiaUiiA^ diűukUl jwiíg gy -rtBh vaAt kt mm a4 —>j kMl a MUtAInvAtth Ö.lrtn g»n><»kadáiniai IgBagnld, llarfld Vlklor iá Kajd«r Járnia atMtftBkadámlai innároklnil álla btrátd hUoitaác kattflt tulán dlJnaáarB wáliéBak. Maa«k bIb^bb b ki«dAiáraBaác. wlwt Mik «gy tOO koronia éd yolf b 4bibá>ára klUUvo, •al u H\'üiull él b .KAbub munkánk, kogy BB«BBia«k J«l«a Utaégéi bmmIbI lArakBd\|«Bk" \|«»Iík«W.I nl iá tolt aaOBáláBBk kl-t<Ua éa4 klrAM kJavtiBBg javaaUlára aa A-dar la .robb-gmk. robog snk, tiágnld a vombI," H\'fíf»l btrt nonátát lAO ko uaa dUJal tttaiaU kl, A jfltlgéB taraiak talfetaiatvAa. a H moll üBuaaia BaaraQjalént, Hatady Arnád éa aa A4ar aaoaáia NBarafljakéati Ka«aa y Lujaa IBai ki. A wáiOiUk d\|j ayaru« már JalaRtkwiaH la jgaaotta atagát» hagy bbbi aaáé biibi J, Uyala, IbbmíI ni! B»®aaraÖttk, aagraaéalkaél éa kapkalé haakat rtllp ...... kaeyypierefatMeae»eai taff aaaUaáa. Cvjs A R N a K Saeleatey Láealó (Volylitáa.) ■aelerfiljea Ágaitoi Irta Politikai eaikkeibdl leginkAbb Oaaae lehet állítani 8aeletteyt, mint poliUkuat, eaért etekből ál- ______. JBl_________________ Utóm Öaair tevekanyaégat a téren, mi mellett küi- jak^Mtem\'iudJat ty kormány nyal m^barátkoaai, IRODAIiOM. — A ,eilllB«atl Aa Barliaall Lap1 eilai u«k kiaMay — biIbí kBuuiakai iHaaltaaak a mali Ivkaa Umalái felylaa Badi\|MBlaa Jeleni ««• Mlaláa ürdédy La< joa la Titnaa, vataaitat Igali BvatosAr aB»rkaaetl4ladlk a a Maarar Jáaaaaal klUUl >aaraldéBaak ubomi, kagy bbbi Mt fUfti, da aat kaláraaalUB M la kaalattAk, ladaná* ■ára kaaaak aa árdaklatt aaAiaianaaiakaak, kagy na?aaall lap nladanillaü, kagj aaaak mm\|imi aékáay üaág il-vataa kaatk aaaalat. ailai BaaakaHila It Ivat M, aaaaAa» Maarar Jáaa* M«rk«aaté4éb«a továbbra ti wag k\| Itlaanl. A maraAdiaaaatáaááh ^adlg HavaaaM aiarkaaatMaaék at* ka a Urvéayat lli^aak fttlyaaiBlkaB vaauak. Malatváayaaá* mak klviaatra kámaégg^ klMataak «JUitetiéaak a iaiadau« aanl katdaaUa/aa aaautal a oíbm alatt Kaaaára lati* BHUlIk - atllaaalral Urtéaai Aa Alkanaaan r tármág ktaéáaábaa majalBBö anat7ar aaaiatt tlrÜBaa" atnl tia kHatra aagy naakábél (nlltaaalaml kl»éáa) raagjdaal aaftr nyoltak flklaqgt! k\\r \|aiiacai>fi atmmel ruhAlta fel Ktámna taraulet aiaatagietil valeaatotte, mint ai lObef HiBeubuiger ln^hrveretw 4K70 bea t jer* nennt die hautige lianeralveraammlung Hle, ^ Herr Hallt, mii enihttaieaiteelter Aoelamatioa aa eeinetti eveten Kbrea milgliade.tá) Kflidad la velak melyekben aa egyea intexalek aa érdekQk* ben fáradó Haeibeteyt Őrük háléjukról btatomgák. Örömmel erteattUtNik r M6I, — írje e feM* lövői képeade tgaagati^ja, 8lattnerliy«ila. — lioaaá mily maüegtéggel karolta tel Nagytágod a kfla<-oktatáii kfllteéxvetée tárgyaltáé aHialwével ee er» aaággyAlée atiue elölt intüaeiünk QgyétaV) Asoo-bau nemaokára kUadalmee napok követkeatek reája* Andrátay lemond a veit a minteeierek ia, a Lényay veeei át a kebiaet atakitaaet.* Magyar^ oraaágún Andráaay altávoaáaa után tabat laÜKMi látnak lálasottak indulni a pártVWmyok éa \|eoa* ügyek egyaránt Aa m minieaterelnök, L«Vayaf Menyhért grúl, volt \|>énailgymintastar tareatvu nemben nem bírt oly tekiatélylyel, mint eUty)e. Egy uj vAlaaatáat törvény megelkoiAaál aa egye-afllt baloldal agyon boaaéléaa tette lebetetlenaé, a válaastáakor pedig nagy többaéget nyert ugyan a kormány, de annyira magáré vonla a baloldal haragját, hogy annak támadáea alatt. ta)at párt* jálól nem védve, oaakhamar Oeeaaomlott "•) Haeleateyt bár 1871-ben njra követté válatal* dtítl ? .Tagadhatatlan, tpiHp a régi alkotmAnyoa \| kálOtiOüafi Pauler Tivadar köaoklatáaé miniaaterrel, állapot alatt haaánk ledeava lévén ax adóterheltaég \|ki n\|atl t „epnefalée pangaaban volt tlyakraa ellen . . . oeodae, ha ily vtaaonyok kösött.. i«-\' Hgyelmratette Öt Saeleatey, do aa folyton kitért a direkt uton vette meg a hatalom rajtunk aat, a \| (9(( ^rt a axúkimondó Saeleatey eltökélte mire egyenea uton leUogo^tva nem Vala1) etek \| (IB oktatAaagyi költaegvetée alkalmával >61 mag* a aorok aaon panaaakodók elleo vannak írva, kik j ila\|>u\|m tv kormány nepaavelea körük hanyageá-nem aaokven ai adotAihot, aat aokallák. iTölUnk Lál Valöban reltünéat keltett u 1871. január oaak verejtékeinket kéri e haaa a tévednék-e táa, h0.ón mjm\|oU oraUgdyAleai beaaéda. Hxelettey ha ait htuem, hogy aokkat inkább agaretjük, aam ü\|y beaaédet tartott - iria róla a Peati Napkk, hogy megtagadnék töletf Bgy aj életre ébredt ineíy a hAltMn keltett fel. Uaaaee köa nemietgaadaaátot éa tannékenyaeget ga elnyomott oktaláaunk bajait, hiányait, a reodeaer éa embt-helyiet adataiböl bialoaan f kimutatni nem igen jrök logyitkotátail a vita alatt meg agy taó aem lehet, S ha est állítanánk, hogy a jövedelmi (or-1 (Qn\|iUa f9( 0\|y ^ vunáeokkaí, mint Hieleetey. ráaaiakat lüggetlenaégOnk . áldáaaival i a munka, j ipar ée erkSloai l^jlödéa allenállhatlan hatalmával ^ lokoini nem bírjuk: ea Magyaroratág tekintélyére ♦) tl^au NapUt" tttea auioiaataa \\i. éa aulyára néave Kuröpa eUHt nem lenne ked-\' } JJepto; itm dacBjmlrar _ v«ö íinl^ l^l..) irT tartósunk " * teriunt fellétlen bámuló! köaé, mi aaon helyiet- m HaalB«tr> hBa iito jultua au óménak tv-ben vagyunk« hogy a proleeaionált gyanoaitAtok, b^iiima nem tarthatnak viaaa megmondani a miniaate- L ) A •fi^l^ k^waOe unan karinak k^öae a levela.» talf. február H Oavwryt \' "........... •tMawalv IM: „A Nrejaka k«r töeteeele \') «IVnti Napló* taa7. itocaamhar at taií-ao* eee. lap •) ,Poaü Napló1 tat?. dBta. I. . » •) IHTI. vttrtaágxyüKSa Napló- aaepí, ia gy»twa. Nagl-Káotisa, vasárnap Zala. 8. taám (A. lap.) 1888. január hó S6-4a E láriiaa llaiiiili, bátor- beszéde a mai flléa lány-pontját, a Összes közoktatási vitánk egyik névé-" aetesabb momentumát képezi") De ez volt utolsó parlamenti szereplése „bocsásson meg s tiszteli képviselőház — igy kezdette beszédét, — hs es alkalommal én is szokásom ellénére türelmét rö-vid időre igényim venni bátorkodóin.1?) Ezen rövid, bevezetés után régión rátér a nevelés ügyére éa ott % ssemponlot ajánl megfigyelésre: „Elő-aaőr azt, bogy a Iheonák a gyakorlati életvi&o-nyok kellő ismerete és figyelembevétele nélkül czélra vetélni nem lógnak." ...másodszor, hogy a határozott biztos irány néSÖfi tévedesés csak Önbizalmától fosslja meg s nemzetet, s legtőbbnyirt csupán keserű csalódásokat teremt"\' A kormány garanliát nem nyújthat a népnevelés Qgyére vonatkozólag-„mig magái a hyerarchia illetéktelen nyomása alól amtnctipálnl nem lógja," nife nép-oatatási törvénye nincs, mig a törvény végrehajtása ,,kőről ^előforduló nehézségek, mint azt ss egyház, sőt néha a központi\'igazgatás részéről" tapasztalni lehel, meg nem szűnnek. Sok püspök a bach-korszaki könyveket használja a kormányéi helyett. Dédelgeti mégis a kormány. Steleetey, midőn beszédjét mondja, sejli m less igát mondásának következményűi „azt—isJ tudom hngy réjtmnézve —» őszinteségből-valami ( Arvandataatsiluatio nem szármsshelik," de nem térőd re evvel, ar igazság erejével szövi további basséde fonalát. - tanítók „nyomott erkölcsi és an\'yng\' állapotát s azok csekély számát." „Találtam -ugymood — kath, felekezeli tanítót, kinek 6 mérő gabona és egy pár t-sizma lévén Hzetése, mint cséplő fungált tisztelendő (önökénél." Előterjeszti . a külföldi, államok statisztikáját, a összeveti a Magyar ategényaegévél a tanügynéfén. TiTüllam sem direct, sem indirect utón lelekezeli InTése-tekel segélyezni nem akar, s ellíiri a hivatalos felelősség rovására megkísértett és illetektelen beavatkozásokat. Ezt nem szabad lllrni. mert t nép művelődésé hatalmi kértís, utáltam exiSIén-titánok ktirri^Kn Rpfln "gy, mini inoga » fegy-veres védelem. Ki ennek az oka^* "A miniszter, ki a közoktatási „törvények revisiójál ad graecaa calendas akarná rálagálm, azért, mert taláu nincs azok hiányai iráni teljesen tisztában."" Esen beszéde mélló- elismerést- kel lelt-n- haza Ugye iránt letktáédok szivében, s Ifibben, közlük Hengye Alajos, írnak Szelealeyhez elismerőleg e beszédről: „Nagyságod országgyűlési beszéde minden igazi hasidra jótékony hatással volt a a népneveléa akadályait oly szépen lejlegelvéti.1") De Pauler, kl megsértődölt, folyton érezlelte Saeleateyvel ellenszenvét, mire ö először lantéi- mondott le lBrJl-hen.—Ugyanezen évben nősül! meg újra, s bár kedves, szellemdús leleségével csendes boldogságban .töltötte életet, tnégis t tétlenséghez nem szokott férfiún egy neme n tftt-komorságnak vön érői. Ehhes járult még rendezetlen anyagi viszonya, mit egyrészről logsága ideje alatt támadt pénzzavara, mésrcszről jó szive okosott Ennyi baj közölt érte el a halai 1876. év izeptember 7-én, maldnem váratlanul. Íme, ki egész éleién lényénél lógva megérdemlett volim jobb eorsol. „Emlékezzék meg róla legalább as utókor.\'1 (Foljrtatáaa kövttktalk.) nek 8% késedelmi kamatai, lé frt 80 kr. per, 8W 76-kr. végrehajtás kéfelmt t frt 96 kr. jt-lenlegfi., még IMmérölendő költségek Uiali vkajtLi ügyében a fent nevetett kir. törvényszék területébe* "tartozó a atgyráeam 382. námn tkvben -f (2733—2737) hit. a. félveit t 680 frtra tmeaOlt iugatiau 18N. évt február hé IX nag\|áa 4. a. 10 érakír Nagy-Eéeae község házánál Fischel Pál fnl-perasi ügyvéd vagy kdvaitta kttebsejSttévtl megtartandó nyjlyanoi ácyerésen eladatni fog. KDdtltátf ár a reonebh Kitolt Béwfi: Árverezni kívánók Urtoaaak a beosár 10%-ál j készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséké* letenni. Kelt Nagy-Kennsán. a kir. Ivszék mint telekkönyvi hatóságnál 1806. évi oktober hé t9, I napián. QÖZONY, kir. ivatéki albiré. « lUtl H i e n e t r e n o „Érvényű lé?6. január 1 tíl. Kanista állomás. 1 D.k.. >> c 1 ■ HrO tt+t Kaalaaárál r oi 1 SCI laaiaaára c a _ t bH I $ $ « 1 \| S ? i u. v, ss. v. uy.v.\' v- 4 42 86 21 60 80 regg. d. u. aale este tjíi «. V. ítz. V. tv. V. u 38 . 1 - -----1 2 12 6 9 lí li 69 22 69 36 d. n. éjjel .reg. \| ette v. v. regg. V. V, Rém Z.-Eg. sz; V. V. V. ss. v. ai. v. « 6 2 12 05 16 06 46 regg. d. n. éjjel SS. V. V, V. «t. V. IS. V. s. H 1 10 é2 04 34 16 regg. d u. este La m» «y- »• 6 10 41 regg. «tt ss. v. SS. V. 3 61 R9 regg d. n. T" -M <. v; ss. V. 9 12 lö d. u éjjel V. V. <y. v. 8 12 44 10 rsie áiiel. ± —II 1 11 r- Barcs 4 —r 67 regg. fMU v. 41 46 J9 rwg. JL-ÍL. "VT -Sír -dmr SZ. V. "34" éjjel. r Felelői szerkesztő: I»r. 1r A KE B n i k Laptulajdonoa éa kiadó: V 1 H (\' 11 K I. F U 1. A F Fallal gasánágaailtiN több •■er Fallal gasáilágaaibiN több darab rgjriira, 4—5 él barna fra)l\| uálh Jaláayetaa elaéi I.éira-, elalC1 ssiáglyah kirlái,- a hlwyihh «plli>j Iának klváléiá alUalataa faanyag. 23 1-3 ttM0g)l Gjala 624th sa. tk. 996.- 18 l-l Árverési hirdetmény. A nktnissai kir. törvényszék tkvi osztályú részér il közhírré téleijk, hogy a nagy ktuisasi takarékpénztár részvénytársaság végrehajtóiénak Tóth Jóiaelné sziil. Tatáoi Anna vbijltst »in-védő kiiréciei lakói elleni 100 frt tőke ennek 1892. november 9-tól járó 8/, kamatai, éa in- SCIICMT félt tsil- hsléaátllag ktjagyaatt IT igaa Jól márttatt ktttaéaa tiasttL togtakamcasn i fwn&silsí. Tiatuiásáeri éa ártalmitltimáiáári a kesek és ruhákntl kezesség vtllaltitik. Egyáltalán a legjobb a létező sziassapjianok iiisöU, Bgy kísérletet tenkl sem fog megbánni, Kapható t l\'giflhh delttil illlothjBl1. Nagr-Kaiiisaán : SCHWAR2 és TAÜBER cégnél NYILTTÉR.) 90000000000000000000000000000000000 Ssab&dalm&iott hajkenScs. g M^atssusilak M krltl. lé hrlst U kri* sUttrtaktat — valtait! f.k.t-, hhár saluM Hsn&alwrg-stlytm 31 krlál 14 frt 66 krtg mitortn-kéat alma, csíkos, kaokáaott, mlaláaott, daaaaal stb, (mintegy ItO klIAabOaA mlnínég, tOOO aslu ét mln-láaalbaa stb. a atgrtnd.lt ára poatabir áa vámaitu-taaaii a kiskút Beállítva mintákat postafordultával küld,; Hiaasksn ti. (es. is kir. advsrl aaállllé) ■tlffpitt MtrUkbea. 8váJcaka clusslt It- w valskra 10 kns, Itvtlasl lapokra o kros béljrtg ra-[intuk Magyar nyslyoa Irt atfiad«lástk polta-\| tan tliuUalaUak. t ) ia a rovatba* asarkttsid. * kOstöttikért ata vállal hliléssigsl január \'•) ,1\'esU Haplö" 1872.\' január kt ") A beszéd cxltátumsl ,Pesti Napló* IH71 tl., lí. számából ") Hengye Alsjot pinkamltkei lelkész levele Hzel fynes IH7S. r.\'át At országos közegészségügyi ttnáci véleményezése alapján am. kir. kereskedelmi minisztérium által izabadalmaaott, wizd virágokból kéizfllt ái elsáraiga szaktekintélyek által kipróbált nemcsak a baj kihulláaál akadályozza mag,, hanem egyúttal mag-őrzi t haj eredeti természetei szintit is, tői alkalmazása lolytán a kihullott haj helyébe a legsűrűbb haj nő iámét lp kis Ugal/ áta---- — Ikt aa kr. Es; aacr fftlf ára — — — l frt — kr. — él külön a barna bajnak. — Használati utaiitái ingyen. a koszit önéi: Schável Jánosnó szül, Markó Lujzánál Ifafjr-Kanluáii (saját házában). BELUH LiJOM gyógyszertárában ]Va\|y-Uaaliián. ÖOOOOOOOOoOOOOOOOOOOOO 00000000000( Q A nn lUmírt aálklllak«Ha> k oAnU fof tlastltóaxar• J sok MILLIOszor I ktprtkilt áa blstot, fo(nrvo«n«s tjínlta hfftM »aar uliitlm ktttyf^ak •--lantra 1 Mh Mindenütt kapható 1 \| ] - IÍ\|Jj 4Í^ fi jjfjjjfHSJI \| ® S oWv iiilislíl! l! \|\| xlltiEell 8 6 I e\\s\\r» ? i1 II P J A li :íii r --r s 8 S "íffl lüíil]LiflI g&H Ji.,- uí & S 8 S l\\l\\\\ í! Il i Ihí M ül & § I \| hhsí^lm II tfll\'fl\'i t t\| K g 8 iI\\m »íí f i* Jifí1110i lhl ö hjfc 8* 8 í Wi"f m,wMÍJm fiir B líl & ö I —7~i! llltlil r I \| S 5 MH-llí lifi £ 1 s ő C l s b\'jjIs\'ss^I "B i .fi """l & ö !.....fftttf rHnt t ét U mmm (0wmfi ^4} UUm 3 ^ SÍ ÍW\'^-^^fe I iNíí5?íJ-iiii mJ 3 £I - - ,r I • \|\| \|\| Ijií Ilii ^SMt? 8 S. vjj * v __________________ \' ■■iliijmi 1 — — * 3, g 0 p.• • ■"" ■-■■■■■ ■ ..in . ni,........ilin q mKmk«MU" iNkMlü ajknak, jmáaaatatL liituoi fóay aatakaa Hukoricza-morzsolbk kéa* •rflb\|táara, apyaaarü ée kel Ma aitUlóvei ét »mI«I6 nélkl\'. ^^Jfefe Gabona rosták, Konkolyoiók (triaarflk); flfljXqll \' kéli ki4il(iri való H^fl B Maálllt" éa HiAlnaNfjUb I^P^^H (ekvAan vagy kínjaim mrilvi w Takarmánj-mUtasOk, Síállitható Ukarék-fífcő-llstök takarmány atb. rétiére Bieotkavifók Répa- éi buryonyaváfék. m Darálók Sr eiiainert lagjabh alnAeénban éa astrktaeltel kéaattlatk Mayfarth Ph. és Társa ia éa kir kU wik 1 . \|aiia»i\|l \|\|\|\|yérákaa RK(Wf III, T»b«rmtra»«e T«. «t __ArUtytékwk iwgyo. — Ki«« tlAk fciv4tti»k. NiMf-KaflWi\' vtsárnap, Zala 8. Mám <7. lap ) 1M6 január M tt<4§ w KÖHÖGÉS, ilajAlktaiáái ém rakMIaéf allaa kiakaw a JVÉITXX-Ml* Pemotefü-czukorka, mely a köhftféel oaillapltfa éa a nyalkái taloldja, Kallwaa Ím tolytán i gyermekük ia uivnn vaoaik. Egy dobot ára SO krajoiár. KnpknU: k.-Iaalaaáu Balua La)öa»^ri\|ar Béla éa tkrHok AraaM ulpitf arakaál. Oly htlytkrt, hol raktár nlnos, i frt 10 krért I dobott bér-mentve küld RÉTHI BÉLA Kyógyaitréti B Csabán OROSZ SZÉPÍTŐ különlegességek, Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: KREINBR GYULA. 0 BIES, öros^ császári udvari szállító, MOSZKVA—BtóS, V, Lurftifisst 3. (N. K.) Egáiytágüflyl biiottiág éltil mtgyl»«gáfv TENDS-CRGUE KlilaA, taijaien ártalmatlan oaaa»a* llaaa, klváiiképuaii kaaaaoa a kir xilrféaya éa éraaaaéfa allaa i a Md vakító lakérré varánolja, a réaook éa redAk képaAdiaéi ««caka4élyoaaa éa aMféfJt aa araaala lalalaa frlaaa»l\|ét, A HVaa«a Oréaa" nam lartalmaa aamml lakaaal anyagat, aaért aaka aam avaaodtk a aa év éa nap Uérmaly aaakAkaa mladaa ártalom nélkül alkalaaalialé. Ara U forin t ll „Hmaamlm liimtépar" fekér-, r^aaa-éa Qiama-aafnkaa, larié«ui éa éaara-véllaall tapad a a Mraak tarmáaaataa láiyaáfat kélt«aala. Ara I Irt 10 kr. ramaoacaal agylil I frt 60 kr. t,Trtamfm" kltftaAka\|aAvantl aaar, arAalU a kajcyOkarakal a tal\|aaaa aMgakadályaaaa a korpaképadééal Ara I frt 00 krajcár. „NftrgUlma végalmta" ka\|f«ali, fakata éa korma. A ka\| aaaa Mami foatra. I kétly la magtar^la a aalaél éa tayaa lakatatlaa a. mfilagaa faatéat a tarméaaataa aalatAI mafkalUubtta tatai, ára • frt 60 kr. larMI/fréaN. ára 60 kraieár. „Kmgamlm" fwlyépém mlrtaa>flrá* MkMl a Tlráfad, Ida arotaaii ál* laaéé maaínéeér. Ugy aa arcnak t éa ayakaak, mlat kéaaak éa karok aak íjrdayttrtt lágyáétól éa márváay-aaarl tlaalaaégot kOlnnttnOa; a Mr mlndan rdaaaé\|ét éa loltoaaá\|át ma\| aalaUü. ára 1 frt. bAikons«rváló szer, ------ téréa falfékaar ta\\\|aaaa ártalmatlaa. Aa araaak éa fllakaak aaáp tar réaaaaalat kdlaattaAa; tll* mallatt la torméaaataa ________tdalk ai a S uaplg la tapadva marad a btata á ra 1 firt 10 k r. .Wlékaai kamk mamát bdaaa Mér4." a Wjaao aévoaatáaára éa apon lartáaára. — A b^jaaa fairttáa aam aalkaácaa, a nélkftl la mlndan kajauaak a kivárni forma adkaté-ára 71 kraJa^L Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 8. szám, (8 lap.) 1896. jnntiár hó 26 in Az 1896.- ezredéves kiállítás ajkai-ÍM) mából az államtól engedélyezett II. Magyar Osztály-Sorsjáték Kibocaáláa? 130.000 sorojegy 4&Q07 bárom •valályba oszlott\' oyareméuynyal éa e^y jUtalomdgjil. m H uzások I. osztály 1896 fsbruér 5-8-fg. - II. osztály 1896. mározlus tt-t4-ig. — III. osztály 1696. május 12-28 lg • Arak az I. osztályra: Teljes sorsjegyek árai (mindhárom osztályra ervényes): I egész —I tél I tized t huazad sorsjegy 1 egész 2 — 20.- 10- 1.- forint. 60 - t tét 30 j—" t tized e- I huszad sorsjegy 3 — forint. A nyeremények teljes adó- éa Illetékmentességet élvesnek és minden levonás néikol fizettetnek ki: a busások az állami haléságok felügyelete alatt állanak\' és egy kir. közjegyző jelentétébeit ejtetnek meg. Mid6n a sorsolási tervezetet (OntQbbiekben kőzze tesszük, egyben kőkludotnásra hozzuk, hogy a sorsjegyek mától lógva a falragaszokon jelzett elárusítóknál a fenti eredeti árakon kaphatók. ____ Budapest, 1895. decztmber 34. Magyar Osztály-Sorsjáték igazgatóság. ■tadaa S-lk aa raj egy nytr "Még sotra rrerrriétezettnyereményesétyeket nyújt az államilag engedélyezett nseza S-tk lllljtgj aies. Magyar Osztály - Sorsjáték Legnagyobb nyeremény a legkedvezőbb esetben Az I. osztály húzása 1896. február 5-8-lg oaztolt pénznyeremény 9.20Ö000 korona őzazértékben. Q- ILLIO korona. Nyerem ényterveiet: Nyeremény korona 1 á 80000 — : 1 ., 60000 — 1 „ 40000 — . --------1 ■-■ annfti -=-r- _1 „ 120000 —— 1 „ 15000 f-1 „ 10000 — 2 „ 8000 — 8 „ 4000 — 10 „ 2000 — IS , 1000 100 n 400 — 860 „ 200 — 9000 . 80 — korona 80000 60000 40000 30000 2000Q 16000 10000 luuQO 3ío00 2yu00 UbOO 4va,00 17 00 729000 10000 nyeremény Összes. 1268000 A II. osztály húzása 1896. mároziua 11-14-ig. Nyereménytervezet: Nyeremény I á I „ 1 . -—I—r 1 "i ......1 T 9 * * 10 e e 100 „ 860 n 9lKK) . korona 100060 60000 40000 80000 aoooo 15000 10000 8000 4000 2000 1000 400 200 120 korona , 100000 60000 4000" —30000-—aoooo 15000 10000 16000 82000 20000 13000 40000 172000 1080000 10000 nyeremeny összes. 1648000 A III. osztály. hniaa 1898 május 12-28-lg. Nyereményt arvaxet: Wljeremény korona - l jutalomdíj 60ÖÖÖÖ 1 á 400000 1 „ 300000 1 „ 200000 1 s 100000 2 „ 4tkkk> a . 20000 5 „ 10000 10 „ 8000 ■ 34 „ 6000 100 n 2000 200 „ 1000 2660 „ 200 22000- 150 ■ korona 600100 400000 300000 iUtíOQQ -480000-80000 40000 5000Ó 80000 204000 200000 200000 580000 ___ 18800000 25007 nyer. a 1 jutalom 6284000 "fa I Is «5 Arak az 1. osztályra: 1 Teljea sorajegyek árai ^mindhárom osztályra érvényéé): • »/. Ti i/ t ti ti ii 1 t It \'IS . It* ______ 20^- 10- 2- 1- forint 1 80.— 30.— 6.— 3.— fortnt Ajánlja és uétkttldi az összegnek előzetes beküldőbe mellett vagy utánvéttel Heintze Károly, budapest. szervita-tér 3. sz. Biztonság szempontjából ajanlalos, hogy a sorsjegyeknek ajánlott levélben való küldése kivárt-lassék és a feníi eredeti árak mellett oszlálysorsjegyeknél ajánlott levelek portója éa nyereményjegyzék dija fejében 25 kr. — teljes sorsjegyek megrendelésénél pedig portó\'ós 3 nyereményjegyzékárt 60 kr. küldendő be. ■Srfiay-«alm LOTTOHEWTXE, MlfMt Az első magyar oszlálysorsjálék alkalmával tisztelt vevőim kötött á kővetkező főnyereményeket osztottam ki: 400,000, 20,0-000, lOO.OOü, 80.000, 50,0q0 koronásak stb. Ili\|la) iile LOTTOIZliriZ, ZadAf.it 2ES EK.\' iTWiOCHwi.vB BSmaSvAaSi 91 \' Nyomatolt Píschel Fülöp laptulajdonoauál Nag)-K.aiiiaaáii. 1896. 9. izAm. Nagy-Kanizst, 1896. január 30-án. XXlil. évfolyam. ■■iinmiiitt itin oiup-Au Mk Itt taHiall Mttaal rmn . niillmé alaám Mslsaaar. éhawiiltis Imiik mk ieaeet Iwá-Ml fcaeltetaek ^ ZALA Politikai éa vo\|jea tartalmú lap. VI111H1 IjMil t MWW M\| núraatia Aeasi C »-) Imiim \| km (I M K kr.) Itoliltnl jiUifnn aáartauet K/fm t$ém ér: !• krajcár. A Nagy-Kaniisai- éa dél-zalai takarékpénátárak. a Bankegyeeélet aa Ipar- 4a kiraske-daimi bank, a Nagy-kaniisai segéJyegylei-asOvetketet 4a a Manyii takarék pénatár. a „nsgy-kanizaai mslátsgyár 4a serfóződe r. I." khmtaim UMtft. I«l\|«lMlk KagyKaalaiáa krtcaklal kálaiar: » vauBtámaaip ém oertttörtflleOai. ■>aiMi i na. mr Miiha. , i azok elt^n, a kik ezt a betevő falatot altatják j-baráti jótékonyságot. Hiszen igaz, a statis-sokszor becsületes módon, becsületes esz- ti ka ia, de a napi sajtó is napról-napra, közökkel megkeresni ? Miért az a gyalázatos évről-évre megindító példáit sorolja fel a irigység, a hol indokolva nincsen, a szives jótékonyságnak, s valóban igen sok történik, támogatás, az útmutatás, a segély helyett ? j a folyton fejlődő, mind nagyobb mérveket A létért való küzdelem csak ama száz- éa öltő szegénység gyámolíláaára. De közelről százegerekre szólva igazság, a kik valóban; nézve a dolgot, nem mind arany ám, a mi születésektől kezdve majdnem lagtöbbazör \'fénylik. A jótékony célokra szánt összegek ütölr fogytáig végig mennek a nyomor:nem mindig azokba a nezekbe kerülnék, a Iskoláin, s ezt minden alakjában ismerik hová kerülniük kellene. Még itt is sokszor a meg ; csak azokra nézve, a kik a legjobb protectio mérve dönt Vannak protektiós aze-akarattal, sokszor a legjobb tehetséggel is;gények is, a kiknek csak kezüket kell M> Hol a boldogság mostanában ? f—n) A költő azt a rímet mondja ebhez, hogy: ibarátságos, meleg szobában. — Hát a hol meleg szoba nincs ? vagy ha van ia, a hol ez nem barátságos ? vagy a hol egyáltalán szoba nincs? A béke. barátainak kőflnytf, izok tarka illúziókat kergetnek, tr - aa idealiamus bizony széppé képes var/i zsojni azt ^js, a mi éppen nem szép, s bizony derűt, megelégedést nyújt ott is," á hol ez valami teljes mértékben nincsen is meg. Hiszen tény, hogy a boldogság nem megáldva, a protekció eme korában nem nyitni, s liult bele az alamizsna. Az árva-külsőségöktől ffigg, feltéve, hogy a legszükségesebbekben nincsen valami kiáltó hiány, mi a nélkülözés kényszerét nagyon is érezhetővé Hasi; hanem .igen a kedély állapotától függ, ama belső megelégedésből^ melyet semmi élvezet, semmi fény, semmi külső disz nem képes pótolni. Ebből a belső megelégedésből -találunk mai napság mentül kevesebbet as-emberek között, kik között inkább áldatlan verseny fejlődött ki, mely egy percnyi pihenőt, csendes nyugodalmat nem enged meg nekik. A természettudósok a létért való küzdelemnek nevezik.-Nem egészen igazsáv goaan; hát minek küzdenek aaok köröm-szakadtáig, a kiknek léte teljesen biztosítva van, ugy, mintha betevő falatjuk sem volna, tudnak tehetségükhöt mért állásra yergődni, \\ házak, e páratlanul nemes intézmények ta, s elkeserednek, el züllenek, s egy jobb sorsot [igen sokszor csak azokat az árvákat veszik érdemelt élelkü2flfel6tfl\'tltin eltűnnek ismclfel, a kiket a protekció segít -bera-kiknek- - rotlcnül. Mig számosan, kik más érdemre,: van pártfogójok. igy iaiggt sok jd történik, mjnt születések-, vagy ismeretségeikre nem igen sok életet mtntenek meg a tönkre-hivatkozhatnak, sokszor hamis becsvágyból, > menéstől, igen sok embert a társadalomnak, többször minden tehetség nélkül oly állá-1 De azért nem ritkák az esetek, hogy sokszor sokat bitorolnak, melyeknek megfelelni nem tudnak. Közéletünknek végtelenül so c helytelensége, sok baja, sok kórsága származik ebből, a előrehaladásunknak is ez vet nagy gátat; úgy, hogy nem agy lépést háromszor kell megtennünk, míg azt jól megteltük. __Szeretnek knmnk humanismnsára hivat- éppen ott hiányzik a segély, a hol un legnagyobb szükség volna, s az emben~ könyörfllet csak akkor fordul a szerencsétlen felé, mikor csak hátramaradottjai élvezhetik ezt Éppen most történt az eset, hogy egy kereskedelmi utazó, ki 8 hónapon át hiába könyörgött munkáért, öngyilkosságot követett tfiletek, egyletek mily nagyazerU módon végzik a segélyezést, gyakorolják az ember- komi, szeretnek hivatkozni arra, hogy BaS ni, özvegyet ia £ gyermeket hagyva hátra. Éles gúny van levelének azon részébén, hol azt mondja, ha életében nem segíthetett A „ZALA" tárcája. A szerzetes — A .ZALA" tniiti táreája. — A kolostor rsfektoriumának levegőjében vastag, sBrtt rétegekben goaolvog a dohányfüst s diadalmasan hatol ksresaiüT-ái asokoa a nehe-ssbb légoaslopokon, mik biiooyon makaea mos dulatlansággal flrsik as ebédatAni ételssagnt. A hatalmas terem egyik olialaastals mellől tédal előre a kavargd füst. Három páter klo-picskis ott derült ábrázattal. Jobbról, balról mindegyik mellett egy-egy aaersetes-testvér iibicöl nayynn komoly képpel. Miadannyinak azOs muskotály seroeg a pipljában. _ Két páter csendesen ül a asgy-asstalnAl a •poeulna obarliaii»« melle\'t. As egyik a félig tőit poharat forgatja két kese krtaóti éi goodo-latnélkttli AbrSiattal né«i a gomolygó füstfelleget. A aáaik lilébe fekteleU keiéinek két hüvelyk-ujjAt karikáatstjs egymás kórttt éa gonnszkás mosolygásasl néii s falon függő saantek képeit As sasottképü ssikétik nelid, iateai békél, asent lemondást sngársé tekintettel nésnek rá viusa; mintha sat kérdeznék a testvéri szeretet harag-taiaa esemrehányáaéval r .Ejnye, ejnye, oariesiai fiftres, hát est cselekszitek a mi emlékeaetünkrsT" A mosolygó páter né\'i, nézi őket, egy kissé Ingatja a fejét uiintba o«ak aat mondani negik: jBiainy-bitony ti is okosabban csinál-1 haitátoktvolna!« — Aztán tele tBHi poharát, koolntáers nynitja a másik páter felé: — Salva, amice I — Ad laudeai Dei 1 A terem leghátaó augábsn egy komoly, hal ványképü sseraales 01 egéss magánosan, mélyen elmerülve olvassa a saantek éleiét A IsgeadAk egy-egy linoe, vérlsgyasstó jeleneténél magae, ivalt homlokán kidagadnak as erek; saelfd, kék ssemeit ragyogóbbakká teasik a laaaaa lölssi-várgé könyvk Majd betessi a legendák könyvét és mélabnr vaétak el, dicsőültek tekintettel néa végig testvérein: a refektoriumi társaaágoa, Gellert páter éppsa akkor veastette el a klo-pioikiban az ötödik partit Dtthsaen csapja le a kártyákat — Diabolua vobisoum I Pauins páter komoly ünnepélyeseéggel tartja markát a veaaiófél leié a mikor benne ven a nyereség, komikus alásattal meghajol: — Tecutó etiam. A péost ssebre vágja. A gibicek elkeadeaak hshotásni. A kvardián velók nevet, asiate döcög bele. A ess ma be gytlt kóayeket törülgeti, és nevetéstől fáradtan, ssnssogva mondja: — Silentlüm 1 Ad laborem, frates I A vintőfél falaapja a kártyacsomót és tovább oat Künn a UH vihar erősen rakoncátlankodik, A rfüól, mint valami bagó orgonahang, attv&itüs keresaiUl-kaeul a kolostor iolyoeóin, a kémény-nyiiásokoo ; meg-megdSngaü az ajtókat, ablako- kat Mintha esak a diéergék, étiének, a nyomor-gOk ne Tékán járná döngetni a kényelem, a gond-istanság hajlékait éa megrázó jajokkai lkamé ébreszteni a ssivaket As a halvány saartttas, ott a relektórium sarkában, ssomortt képpel aéa végig társain; azután felemeli tekintetét aaokra a megéiasé-Oltekre, kiknek leikéi egykor megngaéta valami aseht ihletés és tóiemelte aa aiaawk világába ; akik szeretetben sa őnfelAldoaaa tűsében égtek, lángoltak éa agy sseet eseményért bán- Mindegyik előtt ott vannak a mulandóság, a hatéi jelvényei, HaJélM élt eMlilk, sötét borzalmas aaemüregekkel. önkéntelenül oda iráayal tekinteté as alattak ülő utódokra. Azoknak arcán ia fénylik valami, de nem as égbeémelő lelkesedés fénye. Elötlttk halállő helyett. bltlikom. Ugy aaeatekb, ée igy okosabb. A ssomoru asarsetea tenyerébe/ fekteti homlokát éa elmereng á mollon, jelenén. Tiz év előtt lépett kolostoron, mint fiatal ha szonnégyévea embar. Akkor kerfllt ki a eaaauaart-umböl, mint végzett theologus. fiatalkora miatt nem •aantetták fői. Egy vlTOki gazdag földbirto-koshoa került nevelőnek. A ház úrnője esodML-■as saép asszony volt. MegsaédUt, eIbakéti. Mi? kor a mámorból kiboatakoaott lelke 4a heiyee-tének tudatéin ébred\', megborzadt ÖrimagétÓl. Megatellta lelkét a vezeklés gondolata. FtU-szentelése után kolostorba voaelt. Csendes, asent világnak képzelte aat, két a Nagy Karnisa t.MMr\\6k --------------i in • Jm , iaatttl)án, talán halálával éri Ml el, s ha Mátéban nam adhatott nekik kanyarét, talán halála WájOk irányiba ai\' smlterek kflnyfl falslét ValAhkn, találóbban nem lehetett jallemefaí asl a (artla irányt, maly borunk bén a jótékonyság gyakorlásában dívik Mint a hogy est as a kétaégbeaaatt pmber tan. ki Mába akart dolgoini. nani kapóit munkát, kapóit sagltaéget Ot sihsgyla g lánadalnm, é lakát a társadalomra hagyja cm Iád ját, maly aierancsétlan családja iráni kdnyOfOlatesabb\' lau. Ha a sok Idlékonycélu egyaaOlat kölflll aa egyik-másik a aaarancaétlan ambart támogatja, legalább al elad idflben, blionyára fldvüaabb caalekadatat végai, mint ha most ai Aivegyet Is árvákat vaasi gondjai alá. A aiegény< Is jótékonysági űgynsk álla* Zala- 9. seáta (• lap.) isisdseMái bivetelsaee as»srédtll. A kardlaa-ll-ok kallsfisms «s 10 pápa slott aái réféla isassstsi. bogy Ajkm aaaalas <Mf awadáaa aosiani Iteiyda, a magyar koraásy-sysJ térti il iMtttkiuaa utáa, isljaaaáfgal laka-. iulss, éa a Magyar királyi koraáay vliágnaaa mln> kim«niatl kOvsisMMnM saeáia aasiUál ártandó sraiadajáadl fsatsaabb as a téay, May l»a-\'poUs államtitkár magyar-allansa politikája batá rsaott rsraalfst assavsdstt. A<»», begy a ma nyaraiba* falat ai mtt.n ••»■ aaáaiaa bal/sa, baaea aaak idaabsa. Uampolta karai sál la állási usfear, inlnt a .Psstsr Cunrasrcsdasi\' aak írják Méaámf, slaas stiisaágaa éralloMel a aanw allam, vsgy a magyar aaaissi alias. Aa 4 al.sn aágsa tratllai* 0 sassrssag, a báraaa ssévstaág ta»\|a a las iránjrul, ás a rAaal kurta diplomádat érdakslre kársa ka\|lssdéMgs Erssoláorsalg tráat aaisdlg ssel s naasslkosl poliukai moll vaa aitnl tolt insgaagyiráikaid. Raapolta kardinális a taklataibsa aladig s Isatátbas volt s blborssok kollágisaáaak tflhk ségévsl. Klléattasn VatiB\'llll, Monako, d* la V* lattá, Zessrdslll, (ti\'AI LitloimoVakl éa hsrosg Ho haatuba kardisáiiask giuosoliak mindig Raapol látták a binnii asAveiség illett táplált etlaasági áraáaát áa aa *•! knalntagysnaat slisakeaésa gadlkanyaágál Vráaolatiraaig radlká\'l* kSatár- Ián US, nagy elvek aiarint vald rendeiéaa valóban eiökségss volna már. Oly Ósaasgok ***!1 kormánya írást agáu hatalmas belolyá l in « l fii J.i: sakkal jtlisdMt ellene. Most siasuk aa —mi. ^ ftl v>nklnt WHtyWirtt,.,,^ é, lé fc JoMikAJn Igl.al adtak\' liM papa mrlynkkrl nagyokai MHHite wrtvtdnl, K mai-! aak, akt e kárdáabsa egystwa dtfnltt tepmnal ss> Mt nagyon ia figyelembe vehelók volnának .ÖJ!, ^í?1\'4!^\'^4"1 ii i dlploaáatit Mrékben nagyon fol \'sd\|áb, bogy a helyi vwionyok la. római kaiia áa maiyar állam köat lálaaé «o H IrítlAnttaan asolut a aserancaétlun einbe-1 aatboaáaok lOrttl Haaipulla bafolyáas oaak asér I , I II t.1,. .. , I naaa tudott SVflSIll. lítifl LM uá&á t HltOOlálll, rakrt kellene hathatósan támogatni, a dket L rimtl hur(; 41lMm , kathollkua liasteaaégni knrnaalhei juttatni, a kik dol- ágyliAA lagmasaashb árdsbslr* fontos kérdéabsn kik nem kérnek koldds » U«Mi[ubk^ulr» a taasyar hareaiprlmáa, V.-asary Kulua olbordS ráls\|aányárs áa valóban bá-hogy Idalg ói\'áljj Altengmsék1 tisisriA tanáraára bslyaWs. goml akarnaki alamisanáli ítáliupolla állaaitltkar rövidlátó dlploaáalája, JTraiiniauraaág leállt táplált ailadan aa\|adkan«-aága dadára, aa\|aoars«á\|(<taasv«dsti a r«pnb-llkanua (pogtiiy) radikális Irasola barsiáay In tráaaigsaa volta állal. Ltftbrs ds Hsbaiss vall\' káal Iraaais naeykAvst Vlsaaaklváaa uaak a kas-dsis ssy komoly kiilLurhábUftti Asaaalikttaásask a pápai aaák KransianraaéR klat, ti aaajaiy. ! nemin, \|i(ijjy III aa arbOleal kallura rádatms, s \' \|«s, a aiáliányiNMáa éa aa iva»aáMaaás a pápai aasit rássáa van, iMplontáslal bírókban la a tárgy. I lián uaak aa aa agy válssiány uralbodib, bogy a IkUlttnbsii biaoayayal bák*aarstó Ló pápa a ) Irauola koriuaaynyal aasmbsa ina sniadhstatl. Ama kiuiiask tariklmát, melyekn) a . faaitr K< meaiények liigtkal kóveikeantenya kttavekláit\' tiMs\|wsdeaa* itOiíiábél «ukáal kűrükUU ka>!áa komivá tatára saulsál a aaiiar állaaiiak, ttuli) kulnaAaan aal a ludnaliáai. aaly itarlal Káiaágbavoniiatlan tOrtéiilU lány, bo«y Lép pápa jwáU fápa a asssl aaákask a isitlsslual ttssa- diploaáolal lásgaaiis aiapjáa, Vaaiary Kulua ma-pátyaasu aár káprlaslslárél iusduakudou, iitiütár \|yar baraagprtwáa taaáuaaluak bsoaet jókor lel magukat, hanem n kiknek kereaatforrása liármí caapák, vagy balettttl kOvntkaitében pillanatnyira badugull, • nem tudnak magukon aaglleni. As ily exlatanciákat kell as elifllléatAI, a kétaégbwsaéstól inagóvni, a akkor keveaehb leai a nyomor, i kQlónflaan a btttoaan éraalt nyomor, éalAbb a Itoldogaág A Leo pápt ét a millénlum. I AAK [saaér Aé Atí-éta t a bsroaaprwsa wiai a tau kert s áltsla adof laséasaááft m mé§ báláaibb, auat aasiétt. Csak Vaaaary a lassssaiaaá, A dáakB bal»ljrá»ásak köS%AabatA, bogy a asgjrar Ailaaa és a résMi kárts káai a koaiiktas slasiAlialau, •sassal, bssaa bogy KaapolU állawilHáC aaAyatktáJa dacára a Mraas •<>»»•♦»« tartsa* államok alias, a /slasrs és a {évére a lag-barálságosabb aaasUsaáaol asaaal Mato<dta MagyaruratSg ás a papát ajak loal. A\'ial kaa-aaotfdál* vsa bárá Baaffy atsiailarstsO* dip-loaáoisi ryOssisM. Ka m»t aaok a kanMaaltau* la, akik ftaaipolla birat, aiisaaarták, h.»gy a aw (jrar karnigpriaaa érdaaa, kagf angakadályoau aa Aassstaaést s karla ás sgyasarra lat ssgf* ka talont kaséit. A aag/sr harosgpnaáa sasa árdsaisii, ntslyet a római biboroattollafiuabaii aaaál aaivassbbsa itlsnarnák, uiintbugy Vaasarjr Kuloa bibarss kollegái léattl Isglfibb Isdfsltae-gel\| rakaadraási ás aápassrttségsi él.vss aa alasa kardiaétisakBál, éppan aaárt, mart I mii ksd-raltaágat toka >aa ksrssis, asrt aaeráafsdghea al/ aakkal, aasyravkgyásbss egyatalan aaaal-vsl lám Idr. Msg s Iraarla pártkoa tarlósé slaaa kárdlaálNtok is agy ayilatioasak Vaaaaryral, hogy aaersmwe mfük nésv* aa a kOrttltuttj!t bogy Vaaiary aaai «l»a«, Miat olasa, papaUiia less a Vssasay, •> .psraiaobe qitaslu earqinális huagarleo a aa saate vl vaata asaaa aabit Ittas, — (mart ss s mattyar kardinális agy áló aa«t\| nagy-ravégyéa ttéliail. JCsíía okai autak a düutü baíüiyáaiuki mulyát Vaassry bíboros ia rsbas búiigáftülg laAd pápára gyakorolt, ás saak aa ukal annak, hogy a ■agyár Állam a Hrdéabea a lagtootoasbb ssa-astkQsl Jslsoiöséggel bíró dlploataolai gyóaslinst. vltla ki. Tollfuttiban. A vldáki városokban na\|dn\|n mlndanUtt aapi-rssdao VáH a kardé, kagy mini sa at uiUdaa járul\|anak a inlllsaáárls nsaastt dan»p—g»kbas. A salaasgysl nagyobb városokban as ujáv rag- , gslás Uoaaplassa at\'igó barangol aroayelae bir dstte s bskaaaOalétt é* asmssti fuaiosslgát. Nagy Ksslaaáa nsaa sttglgk Ugyan a liarangob küllln a sálra, ds a* Ujjoalegea la volt volna, ■art a ml aagy aaUdobbaaáaaak aladsa harang. ingáinál lOnaágaasblisn btrdstts, hogy aagy »S4t»ndflre virradtunk. Kaasl sít akartuk tadatai (aasnaytbia talán kadaánal, akik abban 11tatkaduaki h«gy Nagy* KaatmáBak ti van m»a * hogy sa a sstv néha dabbaaltl ts aaahutt. Akik jól Maank larkada. géaai, sal aoud\|ák, hogy rliháa Itt, de akkor nagyol III. Halat Illek ssáaa idssllaasaánsl asastslhili as \| 1~á< l laaosdaa, a iMrilit. aa Anlslálduaái gya* orlaeáaak. R» mii találl itt V Hát a világon atodin uaak baauiaág IT Hál laaiillak aág aaok a augarak la, mslyik a IttdUa vosaglé lliillirt aaaaáayibb világba áeAnylttAh t llát ailapaddá Istt a tiana inaajati-itial világa isf MasrandOHss állott tnag, mikor a koloalor élst taluaága kiboalakssoll slfltie, hogy asttáp\|s, aagssmailas aladas IIlustáját Ka iiiont, sukkal a osátfoaalotl lilailékkal, agyadll, elsárkosollan él, alat higadaisiáa a nsaa tlhatároiáa ái wsg\' gyésOda* Aailalsaágávil usOagó klai aalaa, ibbia a laaiau világbaa. Misdsii sigosdolla siagáksa a aiomorw, bal* váay aaar«aia* ál l^jk ialkáaak uilndan goadoláti \|)s IOUhmsIi* aágla aa .a tadat, hogy 0 lájdal-ataaaa MaJédult mí«« alttden dobbanásával atá\' sak lelki világának, alaok boldugaágáaak íl, wsrl a aaga aaáaira lamoadutl miadanrél. MarangáaábAI a rstsklortum illijásak naalta-aása ábnaaislks Ml, Ksfmaa, ortf tratar, a iskrsalyásharái dórttgthl bs a rslsktorlaaba és otla uioaaogoll a kvar-tliáaboa. Páler kvardieo, gyóala)ét kérnek. A aálsrok arva magsyull Nyakukal málym a laaklyába bullák áa kallgattaa. A kvardiáa^korttlnéaati. Ki a liílet!V l\'aalua páteraárgsaaa oiatila maga iléi kártyá. fca vagyok. Oa ilyen komiaa Idflban raak asm megyek■ Hol vun aa a sssnl Hsbskuk I Itt vagyok, kiülvén tsatvársal — saélall mag hatak angntt agy aaslldsti oaaugó baag. raaltia pátsr kiaas savarbs fün, — I\'ardon, kadvaa lluiioriua I Ugy a uaa ha ragaaot a tralái mág\|agyiaért V Nnui. kadvsi un«ár. Bppen tjáalkoaai akattaa, hogy elmegyek hulyaltsd gyuntatni. Caskaaoiáss ioaábbl AlásatUl aagbajott táriai elétt ás iltávoaoli a Mkras<yé«-baráUal A pAlarak mosolygó képpel néatak utána. Mikor a rstikiorlua ajlala bsaárall, a kvárdián kártyarsndsagalás kósosa vlllkua aoaolylyal mondta i — Mindig aoodiaa bogy na hántiáiok. As ember aoha* lu\|s, Iliikor vasai hasasát aa Ilyen \|6boloadaak. A pátsrok Mt pompás atgjagyMansk találták. mivel a kvardlla aondta éa mert a aubor álaáoliiaak ntludan vonalao nyilvánulnia kell, agy goadollák, bogy arra kaMgol dukál: hál hsa* tik is. s a a Négy Ma Isié ai atyák oMladoinl kaiéinak. A portál barát tágra nyílt sasaskkel lépett a raltkioriuab* áa titekiatOMa sagta a kvirdláu nak l — Catar kvárdián, agy kttlgy I — Mitáls bélgi í — Nagyon alAlslO. Kogatoa érkiMtt, Hol vaut — KQoa as a\|ta elétt várakoatk. A hvaidiáa kapkodva Igaaitolta a tg csuháját í s kordát aaoroaabbr* huala ; éa gyors lápiskkal ment ki a ralak\'urlualxil. A lalyoaéo aQrOa leiaiyolosstt, stéiy gyáatba OltOatttt nA várta. A kvárdiáa OdvOalO ba\|iougáiaal maat Isiáje l Mlval Ishatsh aagyugud aaotgálaiara V A só mb mutaikoiou bs. wm HMaálhataél, kérem, Harisy UaatalsséO úrra1} — Harlay Uuaartual aMtltéstatth ksrsaal t Kérem. kagyaMséfék veiau \|ttani I Ugy biaasa j asotiáiábsB vaa, ha aUr viMiajftlt a g\|oalatáshOi Vatmsntak m saalatra, A kvardlan megállott a harmadik oelta ajta« \|ánál, uasadaasa kopogiaiott ea hallgatűioll. Nem \|Óll váiasa betlirftl. — Valamibe nteglnV nagyon elmélyadt — mondta kissé gyanús aaemhuujfOritáaeAI. Ktéaabhaa kopogtatott. — Aval — haagsott balttirtl A kvárdián lalayiiotta as altét \| maga Mm* huaéáoll ás mély, alAiatsa Msghk)látHtu booaá-tetta he a hftlgyit, ki elegana tokajtassal kA aaoats atsg aaivaaBégáii A páterük, kik Olei aa easlstre Usatsletss tá-\| volba« hévették, Oaaaadugták tájékst ás ptkáM ntegjttgyaéaokst sugénatak. Mikor a oelta ajtaja beiarult, egyik-másik oMitaatett aa s\|katval la kiváaoal képpel etetlek a kvardtiakM, akt olyaa-laraaa ■raadolatot teli, hegy asa érti ai agása 1 dolga. Nsgy-Kanim, csütörtök. Zala. 9. szám (S. lap.) 1896. január hó 804a Hát aff Mosdják, hogy most nagyot ütótt. It tolt a aemzsti ébrest lő. it ttok, akik aem bisinek nálunk as éjiakai; áiombe ringaió csendnek, sst bo adják, bogy éb-ro vsgyaak, talpra ugrottunk,\'feipeasdültttak. _ Valami lebet a dologban. Mart példának okáért a loraeegylat már csak agy aa láaasan ké-ssélódik. Aa ,wtt tatben trb itt* mottonak igazságéi ■egaokuorozott lelkesedéssel akarják ut iigok hírek. — SMáaéMyl blr. 8ay Győzó sltábornagy, aa V. hónvédJcerfllet parancsnoka Székes-Fehérvárról kéddén déli vonattal aegédtiszl je Kirtk-nér Hermaan Őrnagy kísérel ében aaára érkezeit as itt állomásozó m hon«édgyalogeire<i megvizsgálásán - A Kar. Jétékeag Meg/let kés-irilése. E bé 86 án tartotta « nasykaaízui Kar. jótékony Nőegylet évi rendes kösgvtláaét Omtnt Lipótné védnököd távolléte és gerfnéeearig \| Lajosáé etaöknö betegség miatti távolléte folyiázt Nagy-Kani-1 a közgyűlés vezetésére Jmdm Káretraé a vakmt Júl 20 ik mány legrégibb tagja kéretett fel. Jaedáaé aa \' \' tláel megnyitván, átadna a nőtt fiánWÖ M* ■— BlaházséVsgy-Ksalziáa. A\'kzlmnak \| lóaak a« egyleti titkárnak, ki eisö sorban aa folt a nagykanizsai kö/önség részéről vár vei elnöki ás ezután a titkári jelentést olvasta fel. vári.mfivéaznönek, a kereskedő itjak vezetőségé vei Az elnöki jelentés őrömmel említi fel, bogy a _____ÍWytaíott lerslszSsaiioiraahstai, melyekből meg választmánynak a tagok és a nagykésöaságnek a attilsanáris kiállításon is demonstrálni Bámu- gyösődiűnk, hogy a mttvéasaőeek vendégszereplése: támogatásával sikerült aa agylet céljáaak min latna bosgalommal látogatják s torna egyleti érákat A torna-esaközökröl lekopott a rozsda és s por. Vtftr UUmmtm üti acél-izmai alatt ropog a nyújtó ; recseg a korlát; feszül a ksrikj-kiata kőiele. — Ptmgria Adói), e toraatanár, mgáa kivál vsa örömében. Valóságos táborhegyi ssiaváltoutoa ment keresztül. Csakúgy ragyog, aziate hófehéren fénylik a megdicsőüléstől. Bravó I Tehát a halotti ay egálom, a tespedés itt ia, ott is, csak látszat,hsaiskás külszín, mely tefjesen biztosítottnak tekin tbető, csak a bsng-jden irányban kallóiét megtelelni; saját nevében verseny napjára nézve nem történt még terme fis kfleiBaetet arand mtndssoknek, kik aa egyletet megállapodás. munkáságukkal é áldozatkészségekkel támogat - — A aaiykaahstl áleatl énaeg«l/aC iák. A titkári ielentáe a lefolyt egyleti év ana ulvrikeset Hfltter Lajos elnöklete alatt va-fdeo mozzanatát gondot c«oporfo«tásban Wft-sáraap tartotta évi resdea közgyűlését. Retniti \| lelte. Sajnálattal emiili fel NiMdf Lsjoanéal--Józaet szövetkezeti köayvelő felolvasta az igaz- elnöknő és Dwtcka Oitóné pénz\'árnóknő viaszagat óság mult évi j elvetését és elóierjassieiie aj lépését, mely két tevékeny erő hiányát a vá-felügyelő bizottság jelentésével kapcsolatosan ajUastmáay súlyosan érezte ás bogy mindaMtteti mérlegel. mely osztalékul egyaégenkiaU kraj-1 sikerrel folytathatta a választmány működéséi cárt 48% eredményezett A jelentések és. mér-(nsakis a választmány néhány tagjának tokozott __leg tudomásul vétele után az ü/azgalitág kisorsolt. bu<gó tevékenységének veit köszönhető. A felül- alslt\'munka pess\'g, smüfclé forr; l.lkesedáa ts^: fam {/\'!<», Wf Ifeeiette, hogya „ „ " . . ... ... , ... , Béta ubő I, a felfigyelő bizottságba pedig: Hajlít mali érben berétdeztetett;. tagsági diieíbol Na lám, milyen kedves-hamiskásan oná^k ^ ^ ^ 9tg.\\m (r, kr, adományukból aO^atTjaaeeT ■i a dolgot! Hogy meglepjük majd aVilágoi! váluztotfaK A szövetkezet elnökéül ismét Hat-\'5 ki vígalemjSvedelme 608 írt 78 kr, a nyári H iwpadés ;i lethanria álmos képe alatt a ttr Lajos választatott meg. A szövetkaséinak a 1 űnfitpéty jövedelme 328 frt 74 kr., kerneleim ■ lefolyt évben 119 tsgjá WfflT :---------:__l^9P-frt-«ffr Bsaeesen 1W9 irtőíkr., ellenben — km Irad ém aatv. Kf igazgaiő Lsegélyezésekre és kezefflr toneégekre Wtt-fe tanácsa vasárnap délután Sümegi Kát mán ePlWaáaíöR ki »» M tr 17 kr. bevételi többet: nöklete alatt igen élénk leiolyéeu ü\'ési lenoli, j-Ul es egylet jiknltgi vagyona 2587 frt 93 kraj melyben lalárózUten, bogy a kör február hó cárra emelkedett, mely egy csekélyke öaaeeg tS\'-án nagyobbszabásu, e«aládiu jellegQ estályt kivételével e takarékpénztárban gyömökaftsőleg rendes. Február Ta-^ny^áréitw l"-áa es Sánjvaa eibelyesve. Aa agvlata tél beálltával külön népszerű, olc-ió betéptrdijsM estélyek rendestet- j segélyezés elmén 100 irtot adoti 80 átegényask nec, március tő-én pedig s nagy nap emlékéhez tűzifára, azonkívül egyes jótevők áldosatkáeseéga jnéltd ünnepségéről foga kör gondoskodni. lehetővé telte, hogy karácsonykor 99 árra teli — Tflzolft lealtleti kézgj tttéa. A n.- j ruhával láttatott e!. Koszrtnena. eeselúi lel a tlU kaaizsai önk. tüaolté-teetülel 1896. évT februir \| kár, bogy a nyárt vigalom sikere különösen a bó 2-án déhstán 3 órakor, saját hely leégében l nagy kanizsai Irodalom it Mirimii Kfr fenv lanja rvmléi I I >iti\|jglHiM\| i ilyn ■ 1"\'"^Héaének veit köszönhető éaeligrirés zf ve» letbeii, pártoló éa mOködó tagokat liazteletiel as iránt, hogy a válasetmáay keheiében aTsküTT mdláá ygssÉI sem iswei 6 iase. Bsgye» psfáw III si így, kévém.- A tornaegylet \'lelkesítő példlját: bizonyára ISVftzi iogják méa egyletek is. _űeeMk eseodben uraim, nagy csendbén ! Valahogy a>fg n« tadják a szomszédok, ife-hogy időelíti hanyatt esték bánnlaiáhsn ország, világi i\'HlaU" aaptára: — Pskaáf I fia i á \'Nagy-kanTzaai állalános mnn káskép\'ő egyl t ielmii HWyr , 8-án : A .Polgári-Egylet" kózg)\'ülése. , 5-én: Postásak ée távirék inulaUágs. , 6-án: A vasutasok mutatságs. , 8-áa: Az >lzr. jótékony nőegylet • vigalsu. » 9 én : A nagykanizsai áll. betegsegélyaő Tlet XXV. évi kOsgyflléee. •Társas-Kör bálja., i lő-áa: A kereskedelmi éa iparbaak XXVIII. rendes közgyüiése. megbivja a választmány. Tárgysorozat: I.Fnőkil és Prtmgtr Karolin választmányi tag goedos és főparaneanoki jelenles. 8. A azámvlssgáló bi-\'zeteae alatt álló kézimunka-osztály igee fidvia soltság jeleniése sz 18GŐ. évi számadásiul. 3. működést fejt ki, a mennyiben a szegényebb flg Ifftfl gil kátsfevetéa megállapítása 4, Sinl- osztályt a kézimunka terén vslé munkálkodásra gslsti érmek kiosztása. As elnökség, valsszimány [sikerrel ösztönzi és nankáTlodásáhaA kaihatóaan és móködö iiaztikar, vaJamiat s számvizagáló bizottság rálaas\'ása. 6. Netáai indítványok. Jegyzet. Indítványok Írásba foglalva a közgyűlést 24 órával megelőzőleg as elnökkel közlendők. támogatja Aa egyletnek jelenleg 9 alapító éa 169 rendea tagja van. As év közben vwalápn I iVdérrfatáf Lsjosnó elnSknöaek, Dtmdm Ott»aé péastárnoknoknőaak és Sfrtgütf Dezső liikáraas öelJért patsr Bgétttn kötél bejeit a kvardU f. hsngí>n kérdfzte :_- - — Bemutatkozott ? — Nem. -"Ki tabat? Mit akarhat? — Elképzelni aem tudom, bogy egy ilyen előkelő bolgv mit akarhat azsel a.. ...T.. — 8zeal Habekukkal. — Egéulietle ki Psu-las páter. — Boloednsk bolond a szerencséje is. Suttogta egyik kisebb páter, skibea bizonyára isgerő sebben sioatott a sárga irigység. — Lám, lám! Azián milyen pompássá ját-saoits a szeatst. Várj, eaak váij saeni Honorius I Seóli a kvardián, a oella ajtaja felé leaye-getvs. , Aztán elszéledlek. Hoaoriua páter éppen valami tbso\'ogiai munka olvasáséba volt elmélyedve, mikor a lefátyolozott só, cellájába lépett. Fölállott ée aláaalos főbajtásssl fogsdls. A aö tólvetetie fátyolát A szerzetes megrendült. Arca haloli-balváay-nya vált. Ajkai ráeshettek. J Az a esodáassép bűnös aaszony állott slőlte. Néhány percig szétlsnui aéslek egymásra. A sö ssélslt még slőbb. — Ne ijedi meg tőlem I Nem a mult kísérteti, bsnem a lövő reménye vsgyok. Honorius lehajtotta fejét, tompa, reezketeg hangon mondta: — E falak között, aagyságoa arasonyom, nincsenek remények ; aaok kívül maradtak. A aö megragadta a szerzetes keséi. — Hál seauait sem hostál ids magsddsl ? Még emlékemet sefc? Mért nem ssóiitaas, mint akkor: Meláaiaek. I.ázd, éa most Is iseretlek, ugy bissélék tslsd, mint skkor. Eljöttem érte i a távolból. Férjem, gyermekem ZMgkaltsk, Egyedülállók, elhagyottan, ridégenTEdea szerető szívre\' van sztttségei, skl uiegmeulsea a wegőrQléetől. Roszád lőttem, Géza; mert nekem csak az ma radtál. Eljöttem érted, bogy elvigyelek innen, az elevenek kriptájából. As asszony szépséges arcát egészen közel emelte a szerzetes bálvány arcához, aki éreste kiáradni snnsk delejes melegéi. Ott volt előtte minden kísérteiével, mámoros I emlékeivel s mult Idegein valami rég elfeledett éraés rezgeti végig. Agys szédült Az saszony pubs meleg teatávsl közelebb almait a saeraaleaböz és néaett rá kérő, epedő, vérgyujtó szemekkel. Astán folytatta lélekmag-ejtő dallamos beszédét: — Ne ssóli semmit, ne meategetödsél I Min-1 deat tudok. Tudom hogy szent vagy; de ast ia tudom, hogy boldogtalan vagy. Nagy ssivedet nem értik meg, nem méltányollak. Mit akarsz itt ? Nem láttad be, hogy őrültnek tartanak ? Jöjj velem, megosztom veled mindenemet I Velem \|> szemben tedd eréoynyé, ami agykor (éu ia tudom I) bün volt. Szeress, légy hívem ! éa án lábaidhoz omolva leszek a.tajnindeneéged. Ugy e velem jösa? Szólj\' NemI; ne szólj-I ne leleljI Kérlek ne feleli I \' As urnő erélyesen tiltó mozdulatot lett a szer-aetea felé, aki fehér, sainte Átlátszó kesét lói-emelte áa\' átszellemült arccal mutatott a cella fatáo függő feszületre \\ alig ballhaló hangon rebegte : — Ott van az én mindeaaégem 1 Az asszony arca kigyúlt. — Nem, nem, ma ne határozz I Hisz es őrültség...... Itt maradok a Váróéban ... Holnap reggel elküldök válaszodért...... Géza, el ne utasíts f...... Válaszodtól függ életem...... - Még egyaaer megragadta a szerzetes kesét és sjkaibea szorított\'. Aztán eltávozott Honorius páter kimerülten roskadt székére Arcát kát kezébe temette, ée egész teste vonaglott. a fájdalom salya alatt. Leborult a feszület előtti ima zsámolyra áa égfl szrmekkvl nézett arra as isteni alakra, aki olyan emberfölötti fönséges megadással járta végig a saenvedések Kálváriáját.. Imádkozott sokáig, nagyon sokáig. Nem hallotta a kolostor esengetöjét sem, mikor estebéd re oaeadüli. Pedig a testvérek uzysncaak kéeatllek a vallatásra. Már előre mulattak, bogy milyee hatalmasakat logaak ma\|d kaeagni poeulaaa ebarilalie melleit jő sseat Habekuk isvarán. Mikor bi be váriák, ea egyik flalal ptter felfutott a cellába. Honoriua akkor ia a leaBlet előtt téidelt ée verejtékezve tmádkosotl, talán azért, bogy ma jék el tőle az as édes pohár, mit egy ragyogd élet gyönyöre nyújtott feléje. — Imádkozik, se lat, se haiti mondta a visszatérő páter. — Szegény bolond I — mondta Gallért páter, Aztán kitűnő étvágygygal ettek tovább. Honorius páter pedig küzdmtagyának gondolataival, azivének fölzaklatott éraelmeivel egész éjszakánál, imádkozva, vertj\'ékesve, álomfalaaul. Reggel aztán, mikor az a szépséges azépasx saony elküldöli a vákuért, rat irta egy ki* levélpapírra: * —■ »A logadalom szentsége köl.» Mikor a levelet elküldte, újra leborult ss imazsámolyra és némán megdicsőült arccal néaett föl aa ö mindeaségére. — Nagy Kinitaa, nttlflrtflk, Mla. 0. uán (4. lap.) Iltf. január hó 104. M nr<«\'«k 111 )rt aaugéiaivkért l váluilwáiy \| pol ■ár lolaáMwlit aa tgflM kftti/Jneiéi, alku a kOsgylUe elliMiréuel járult. A év kOliieit el kaltOülltl Vktr (Máaaé .áiaaa\'mányi tag helyei tUlmüi La)tané ki póttag hlvaloU a váluil Máayba. A« elaákl, va« i.lal Utkárf jt\'taúal jelenlevők leiku éljtnt kliérU. 4a ugy euktt, velaaim a bsaiiiloli aiáaadáeokit a küig/WM tudwMátul v\|ll#< KöVMkMII aa ttrmdJabeti iivő eíeinflk 4a pénatáriwkl állái vlUuiái ulünl i»» Mliíaa Megváluitit\'ik i dr. IVipámmtr lU\'eOté alaluokutk ée Mtlgén UJoauó péniláraakióitk. TMb urgy mm lé>u, elenkié J»»dn Kárul/ué a gyttláat batárit — VaMlawk láaMiWIra Ptltttk ►Venet fölélőgyí\'á át Krt» aeb.il» Adolf leJBgyela arak ■ «adatthaéffa aiali a oi. ét kir. bed, 4411 vaipályi-táruitg ntgy-ktoiitii VO\' aaiklaéró euaély«li UOtt. évi Itbruár lió 9 án aa Arany Hurvu diunraábin a ra»ai\| nolgá laibea migeértllt iiytgdl\|képltlaiik filugdlyi-aáeáre Morvái Laei [ele aeaekara kóireiaökft-iléee aielleti MnkArfl lánuttélyl rendet. Keadele N árakor, SMWilyiégy I írt; eultdjegy I frl. ktratl I Irt PtlrflilflMáeek kdttdnetiel logidni-aak áa hirltpllig ayaiilataioak. Jtgyak alArt váltliHlók Prigar Bált 4* flshw IjA\|oh link jtyAu}* latrtlralbti A aigklvó aáera ál at* rabit-kiló, A kik ■eikl\'Al na* kaplak áa ilyenre igéayi tértetek, ulvtek ed jenek levele\'őlip Uljáll lüeáee Mihály ultat Ueuaary.ulüa (lilaiku iáit káe) lardnlnl - ■ rgráaalaaaaatt Járáablr« Karabé- lyoa Klek aiaó Itndvtl járáablroutk TOrOk jt-ml dlltok elleni itjléttgyébin t budaptail u kldiuéb a nnpoabin lejeite bt a tár lytlttl, A vád á« «ádlieaatl ulát at ukttd-Itk vleeaivoaullek t verdikt migboutilt vágilt Ho-eubb Itnáeaboaáe atla kihirdette ea ukddt-taék MaOke a verdiktet, Mely eitritl Törlik ifáaeef 7 utóval 6 -illinábii véthetnek MOtitlé Mát ki..A iajiáU»ái>ia vádlottat ni-enyhlM kii\' rtlaényik ftgyitiau váielávtl rágilatiát mlitt I atpi logbásre, 10 Irl vánibOniilátrt, miiig Még kát nini ioihátrt Iwti. Tórökól klteaa4g nitlllóll utbldlétot hagyták Hgf tMbátM laaaaaóAaa kiint Slrl-dárál laauakal árlttitlk, ai oiiaai Iára plábá anaa, Mltouavlu litván, llllaárál leauudult. — Helyik rtaélkelőleg ktwir töltik bt, mirt agy t Mnlntkntk, mini t gro! ptlronáinmak, va laailai a nápuik la árdekábta áll, kngy a , plá bánta atáá g Ureun aa Mtridjta Untj-leadó volaa, aa aa állát ktlöltátánál lek ia MM tel vnlaátik t Ilikául bltltliik.Mgylonloieágára aMiaMlaágl MMipuait»ói ia aa klntvitoinál >I ági réttröl flgyalawhe itaaák nlaö wtkaa ait, kogy aa n\| ItlitH áritltiiitál lógva kápN Im i n álltatiiaiDik Molgáltlokti lenni rwn a nta-Hllaéfl lirVliUt, log»í tudlll i akarni VMttiö)« laanl • gondjtlri bltoil tánnik haaaflaa itkia tubit ia. Itmnk ti aridalat llaitiktr wtiyír ántlailbet, kugy btfalyátál tt órdiaben a itál* laam \|róf untál érvénynlttti tagja, kl bitó-ttárt oly plábáioat log btllltlnl t tirldél lári-hatba, kl antilttl, liogy \|é pap, Art len t mt-gytrtág feltett áruekilnk Ma I — TaalUI éri kllltlllli. Matteai Mihály voll tótmrdihtlyi, \|aienl»g uákM-ftkár-várl lltlléti t tnlOgi»inta«Ur ktaeveaie Siák»« fikárvár itábt kir, váron !Arváaykaió«ági larlt> litítíl áiininf\' aayakftaywiiiióvá. Kaaik t kitt-»eeti ttltwigyil ktriántl ii Atilnlát ttrtllnik\' -Kar • rgi látfkMI. K hó >7-4u ki lyitlák örök a\|ugalu«ri 14»M Ifirtae UO évit inaityáet, kl tékiay bél elölt aég lalUr4eie< leheti kirtiti kiayiiét Hokit Inmariék tt öreg Léulél aég t régi jú IdékbOl, atrl aikur még ttiw dalolhatták m t nöiát i .megy t góitiií Kinlnált,\' 8 voll a lagwagbiihitóbb bérto«ai< aek egyike, kl a awMéiylorgalatt Nagy-Kani-m át HéoikAti kóiveltlitti. A gfliparlpa tőikre ittlt liáwlii áilttti, ét widéii aár alndtn kaieaellmrlaa kli\|»d\', a IQréaihtl U>Ilit 4« llt kntti vniiltt éltt twijduia ntolió atyjáig, 1 - Taaplaaié\|lté«l alaa. A kerukr dálal alalaltrtaa mull évhta 14110, •ián ilaU tagldályt tdoit aa éWeael protettaaa agyháa-«a, hou kaptak át iti aiodei Ideig ilwi ntl klldlék, bogy ni .TiaplomépiUal ktatlfeéf O-üimm* elm iltii aleiobb vlaaitkttldrai mívii kedjinek. ■ Kgf árag taalga Alig vaa ember vá roeutkbit, II iil a véint, nregiége danára It fllrgi labtrkét at Itmtrné, kl gyakran ká belér tt igyH bánkbi, k«l aighívót, koi patika Káani\'tagy lapágl-dll-nyagtái kéabiaiivi. Tán ftluitgtt ii moaditnak, hogy Brill MórrOl vaa lié, kft nipukbin, 7í 4vm ttrtbtt, tgy ata alndtnmpl lalékOanepet tll. M éve innak, heiy Urlll a nity\'kiiitHi Tornt-Kgylti itol-gájt, Hároní deoi bor milliti ealékettll aeg t bQ te fáradbailat itolgt a lefolyt S5 laaiendd- j rdl él kOnrltll utaikktl beuáfi t Torti-K, lt tgykorí lánykoráról ét ttot „traárói" tt tgyltiit léltiilitiák 4t Imputána uiigtalliri eailiék. Kun ,,NrtáH már mind tlhtlial, eaak „Mt/jtt" 41 aég non IdóbAl, aldón a (,Ti (Ca piae) vagy a Beubyáayi-iteábaa egy ctalt ttttal iól óra, melynek hátlapjára két aranyosan angyalka vaa btvéavá — egy tinfcU txfiai láae-tat együtt elvwattL A booiö etu megtaláló adja ál a rtiMMrkafiiáayl hlvgtalbsn, hol illő Jutalom bsn réamál. Uéhémém, rtMtéf láalwk t. U ttmmálkéméámH atligtti tjátlynk l, tlvaaétak figyelmébe Ktaer dlijnitlattoii bii> oi kiiám mllpaiaiiltáii, Kapható lö áa 60 krw eredeti dokaiMJtaa minden gyégyattiiárhta ét nevetebb gyógy fD»ur-Oilitbán. Kő- át mttkOldétl raktár Mgtr A-flti Nádor gjrógyaatrtára Rpealei, Váol kárát 17. Kgylit" iáiykorál 4IU. A mgéay iwlgt, kl igy tigyed aiáildol tÓIbtII létla ItláattC aig OiiMdeil ugyan, dt aég blrjt j tt egylil, melyet Ntitáil ét fMolgál ta már úljeeea éitltalea, ée aliak emlékén UilfilÖ bit aiolgt felytoa aaon lAprenkedlk, vijht ftlkál-i még t „Tiirnt-Kgyltl\'1 napja f Ai övé nem annylri érdeitll, aeritndi-iában vtn ittak, kogy ti altdlakább leáliln-lóbált vtn. Kipoaolaioian tuti wigaalHtlk, hogy UrUl i ktr)MS i/fak tffhiénJí It aár lObli gilot két éytli\'dia Ú.uoigáji. flllaaára. Ztlavárnilgyt BM ál KtíiJa kŐMégei határát a IBIdalveléiQgyi ainlaatír fllloséra miatt aár alá hilyiitt, - Váaár Parlaliaa, A IrgkftselanM nriiá goeváttr Pirlakou fibruár bó ll-áa tariailk atg. A htUváiárok mlndm kidden tartalmik éa eitkre t atrbatilht\|lái ti ing délyuielitt — A iégjTiari válláhaaalaltA Harotg Ftrwo .Hárua ittidr\' tt, vígjátékban Kmlkeky lengyel lovag, hogy a Polliink ttját kompro alttiU Uv»l»t aeguaalailae, a Hitéé aurkut tóiénik iróaiatalán lévő luvelet blritliuébtt It nyelt) mely ilbitaroiátán israéiaitiitn alt aaa váltnaUt ti a kórOliréay, bogy a levél htlttlt tt u\|aágntk kéilritbtn ott btviró vitéroiujél laéiati tl, Kgy kii ktlltniitlit értét, buoaikt\' rái,..dt a vifíáMitrkte lilbö t gtvillér lányi folytán, a kényei hilymbu lévő itorkeistő feje tolói elvnuul: t korpán dillkll eltltni a i be-caálet meg voll — ainívt, KörlllliitlUl hitonlót produkált Oadloe Kirtno polgár it No-tákoviordl, t mikor at\'ői kompraauiálé válté-blatktliái, mtlytt kialtlitnl talált t mely tgyétl •ubtdtáfái uért tiraáaiitiian nigyon tt komoly II nnyigitti, purt tt iilvnli ítnyilli. Ai aaei guqiiM a kovtlkttő i Január 16 u nyílik, meg aa uj C\'aákiorayi-Vidékl Takarékpánalár, Bianntáirt kirtll igy oioaO Váltó, ailytkit oréitbia klfliitutk. fölttlnlk itotban a rtvl-torok (Mit at egyik OOÜ koronáinak aa alálráaa, melyei \\lliltinQi liniirlik i melynél iionntl kontlaláltak, hogy at • remimen lititnáli alálrái-iái uamlkétat na áioiioti A válté hamis voll. Lttartóitiilili tt iHiimrellen panuui atyafll, kl aioabaa IniognllóJát a világért aaa árulaá el t oaak annyll liairt bt a otttdór előtt, hogy dt-ktnovioi latna. Hogy kilétéi aigállipliiák, mondóit ktlyrt liajlHt a lártttág, t pirattt éa a kél oettdőr, t hol taoabiii nnki na iameri. Hon-hu Itggitáa után végrt Ili btval\|ja, hogy ntm dtkinoviel, biuia novikoveol iHiidtégO, i bot uimélyuonoiaágát a bíró lakáaáa aegállapli-ván, végrt kilQaik, hogy lludloo Kirtae a aavi. B moit kövttkulk a dolog komikuma, A hamis válté ott Itkitlk a uoba egyik autalán a kapaoltáUa a két eundőr aa atyilti i vallla be, hogy a váltét bamiaiiotta. Aa egyik oaitdár el-lávoaik, hogy dolgában tllárjot, a másik atg ti tdókóabaa odtárkué Dudlninii tustkolja ti a kátböl, hogy i vlwgálalot ne vettélytiiMM. Mlrt aioaban ti t eundőr lolyiatnl akirjt megint ti Inkviiloiét, ouk bllil be yé* találja t váltónak, airt Dudlm uilátt, alg t ottadőr tt autonynytl ilfbgltlvt voll. Itnyiltt t bltnktU lát, — lluditi III Ul a tintául tórvényuék bArlUtébea i kiváncelm várja, kogy miráuen a ttgyuea végrehajtott áhí^goiillipito nkluiáérl a torai igiitág IRODALOM. «». IHalaalláal 4a háaiuáuágl lapak Jtn. hé lö\'éu jelent meg MmM H. Méla felelő* •airkuattiaéga alatt a „blitonltáit át koigaada •ági lapok1 tied itáma. Aa élénken éa nagy lárgyilignuéggtl utrkiaiitii élió uáa arhil iy9e mtg bannOnkti, hogy x Wífmrfídif1 án aái r-iltlmt\'t ipar U fhttéfy iiákavátőlt át kaanly mlveioket nyeri a ,,lfl«totliáil ét köagandatági lapok" atarkatalAjákM és mnakitanaihaa. A* lelnő uáa i tierkeuMaégi bekössön lóval a tálén, kAvetkeaSkét tirtalmnti t A líWmMtt {bf$~ Itttíéti jogiul irta dr, Fttlaohminn Sándor; a kiffiiMI irta dr. Matányi Pál. a HkHt BtfS)k (toitdti énekeién) Irl* Vtohlmntk Hándor; a ngHféifíHiUiHínpm irta Bogyó 8amu« At tn-dálmi Wiilw dr. Sohwarit iiidor, Btak Látaa. „A» éleibiiioaittiról" eiab munkáláról émae-ill. A küttn/M ravata ottii ktívttketntk t Kül/M, Ipar, Ktommfoidg U ÉrUklSudt it -irain rovalok 4a végül a MpmihtalS rmmi, mely • ben Itgytnu, tért nyit a eaarkkuaiéaág helytai ktttlétrt lárttiágok, iluiviulók -éa kire-ktdn tl\|ik lUmtrt. A lap tléáaetéai ára m évra 10 Irl, lélévre 6 frt, iiegyedevra 1 (irt STkr. Sur-kuitőug át kltdáklvtul: IV. Koouib Lajot-atoa 0, aaáa. » tea aegeta tiltat an (aatá) kanaáta* Haat tH tlrelalaiar IvU • Hm wir lltivl —amtnMtk, UUutM Rét kaJt\|iastl Maaal klaééaál. A 70 \|«n tarjaéaiaá kátll lartalata 117 atg tddlg kaaWlit wkti M\| aaa jelűt Magyar aáyéalt, t 41, t ellMlSM it aaétra aaattM«U, alti Alit, llttlhnvte, Brkaktftk, Urtalai. rvaaa. Ortag, CWfta Vvu, Hajrwkatr, DttlatllL Uatavy, klcktti, Tarkubatat/ Jtatta, Menr-lallaiaé, (Irtialagtr, Yraéhr, Mialakiaita, Wagner, Ntaaltr, kif, atktata Netk vtakr, ttaUaattln atk. alvtlaek iMérlikatebb i) Ijnaliye fiatat nt aael-kwMael kaaélk, ktlaéák, te atilail iéméh augiaktgt élre. A kaetéllreéalaa aaataieáet aalutt k aMgittf a, gál kagtélfe Irt tartkakata. UgUhk darati aaaaaaa kW> lattal vaa ellátva, pedig ve\|at tevéi kattélMtsáll «M ktátién a Maérl aaegaa HnManr Ha kaptt átirata a bláa>t üllalják, aKt t IttelajMekk tatUaal aa). -Irt alvtl aflg aálkHuMI ég* kt««ett la, aaly a Itat* atk kedvét áltaatl, a kalUáau iitfti telp aUaéé mrt kakát 1/1)1, — i kitt ttilmil gáétg, kl taekalká\|tt tt •Madtaát etllleglalal akarta, ely atyegát adja a lagtaekb ■ lunmiáltahb aédaa kluelseult aelá áatababatk alaa kel addig n YUMMeitf^aleiiieu eu ketatke étewgjrtjtva kláka ktrtMil ¥ dereink iái a kendi \|<éi«ll* a leagetát e I lella karauala. I getypkaa katáaak (talália Málüteiáa< kea (alaak trviayra, bár aeglletgll veaal a kagtdt laalalki alaéaa ankétéi, algll MÍedea •Itattat klpMIt kageéu állal laklaékeM utkiaaágekkel, VMréaat t gylItataUjatk u, — ata alat téélg MfWaal aaMtlt a aár •éttbh, ata-deakl állal laaitrt rlaariáae éalaakti »H* — atat Start Minit kMtWI, kttta a Jalaabert atvtea \'trlkattk tin-atkell kcaaa elv rttttk átlrellaa, aalyeb MM a Itatta* eaetalvteeak wraaeéialáaaal a/Uaiktaatk Tilfaaaji átirat ItatélMMlkk lakáaal, tllaéMI )tltkktl t atgja ráaaltu vei allátva. Hérák kladé, hegy e pátailee Mtke* I M. akát vtgMlt tatrel akaal aeakM tMaa baata áia CSARNOK ■aalaatay Láaaló íNyutij lMktvgályM ágMkta II. Irta Klvtllll) Itáaaló ailat aaaabáaa. aa Iraóalaai att, höny itaploa U lakolt épnéti ellökrt \|mtli itktrékpinitán gyijtt Itpokal ktt dhetait, eiétlltt eeak tnnyll jigyiönk aa oruagbaa, hogy klikiftli r4\'\|át kHayoradoaá mm rég hiayta il t nyakkal irkmaa 3. I eél ouk ráubii értltll hol vátiókialtitáiárt Q tl, Mivtl tok a uktrékltp Még altdlg ntM 4rke- libtn, a mt viaeat, mvijmi hthái libái biiiltu bi ~ Mlvtaaetl «ól óra aaloawal Mkéri teiiktt, - kik uktréklt-1 bó 117 ét ttlt t Kó-yirót Aa 1898, évben már kalajtatttnek t aki alhat ő Inő juialnkbai lógja ráiaiiitiai f I tl irodtlom mnt\\jéti mákőóö lérfttk\' aaoa Ulrak lóg Mig, hogy Dudlot véta, nwly Pulit tktrá Irodalmi kóapon\'aak. (NI iBrvéayaaék MrtSaál, élltk Itgnagyokbráaat Magyaroraaág nevw irói, héaipot aár III agy kik a tolató folyóiratuknak vagy kiadói, vagy ■áortalmu munkalánai vaUak. Kaftludy Káitity óa i Aaa. Jaauár maghalt ugyan, dt t natantti ueilaai tujuitfl-1 IWák Keirartfwn művelője olt volt t Vőrtaotarty. Hallatta ligttáHáóh Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 9. szám. ( 6 lap.) jaárair hó 30-án. ellentétül Bajit állott, ki kiléohen kwHrtt köllö tolt, a német érzelgőaség lyrájának jellemző vonása. „Helyzet dalaiban ax élét legaxomorúbb mozzanatait, — remenytelooaég, lrálát, baléi — énekli az emberi tort igaztáftalanságaivai, ke-gy elleneegével\'") ~lmÍ~tW Ifl ;,<"T ""\'knd\'k knrhan mi<Mn Szelestey irogatni kezdett, egyik, lejezzük ki magunkat igy: a nőknek ét ifjaknak szive ize rint, kik leginkább hajlandók az érzelgőoaégre, a másik: as embaresedók érzelmeihez mérten, a nemzeti irány képviselőjében, Vörösmartyban. Mi hatna leginkább az ifjúi szívre, mint az értelem? Igen tok ifjú, ki költeményeket irt, pályája elején ezen németet értelgéoaóg befolyását fogadta el, mely e korban dominált. - Igy a mi irónk, Szelestey is a többek közl.lfiSBsssaai Ott látjnk egy oly költőnket, ki később "megvál- » toztatott irány mellett kilünt irodalmunkban, J5879. as. tk. 895. Tompa Mihályt, ki igy ír fiatalkori költészetéről 1850. szeptember 1 én Szilágyi Sándorhoz: „Korszerű eszméket nem lehet az idők szigorú vittonyai közt közönség elé vinni, Az örökös halvány holdsugár pedig elöltem igen unalmas."1) vertet Irt. Éheiét a határói, tavaszról, a "képzeletről, megénekli a gondolatot, szerelmet, reményt, a szerint, miféle húrját szivének pendítette meg áz átfutó gondolat. - (FeljtaUaa Uvatkaalk.) Feleiöa axerkeeztő : -l>r. L 6 K E EHIL. Laptulajdonoa éa kiadó: F Ü l A P. FIICHEL 24 l-l Árverési hirdetmény: ^tHháák nfywür fUtW t MBiltoa bewűlHf, rési a a bécsi iagatlaara vonaikotólag • Mán köxségbiró básáaál 1M4. évi likraér hé Mk aapjéa 4. M éíaktr "íWiH\' iB\|ttliDoknt oonatkoaAlag a zajkt köt. aégbtró házánál 18M. évi lebraár hé S. aapjéa 4. a. S érakar Mátita János letenyei lakoo elhalt ügyvéd-irodája részére kirendeli goadnok dr. Caompoas Kálmáa leteaya ügyvéd vagy holyetteee töabojöttévoi magtartandó nyüvánoa áuméaaa ltodotnt tog. Kikiáltási ár a lentebb kitett booaár. Arvaroaai kivánók tartósnak a booaár 10/,-át készpénzben vagy Óvadékképes papirbaa a kiküldött kezébas letenni. Vevő kötolos a vétel árt bárom egyeoM ráaa-leiben, még pedig: az elsőt as árverés jogerőre emelkedéeétot számítandó 1 hónap alatt, — a máaodikai ugyanattól i hónap alatt, — a bar- SzeleaUtj ott szüléiéit a "* alján. A természet ssépaége kisgyermek korától kezdve hatolt érzékeny lelkére, melynek kiművelésére szülei pénzáldozatot nem kíméllek. Iskolai tanulmányai melleit nyelveket tanult. Németül jól heaiélt, lliucléul, anguütl tadetlMllgjBPOItlr^^ * verset is próbált írni ; iratai kötött kézírásával ajaí töredéket találtam:__" A nkaniasai kir. tőrvényazék tkvi oaatálya részéről közhírré tétetik, hogy Lágrád község ... — . . Rán Jftaaat Iqirtdi lakna Jógrí ■ff\' ágyaoátlól 8 hőááp alált, - mindet .Ah bon jour eher papa —FI dono! Tool tarmtme choee Fort bien - €ela ra\'cst ígal mon pcrr Bpoee á part — Oiüésut C\'eat comiquc Mai, sóidat? mon- clier. éjféé részlet ttlj lg miiéi napjától. taáailaMé ••/a kamatokkal együtt as árverési teltételakboo meghatároaott helyen éo módosatok sitnai leAootei. hajtást stenvedő elleni 40 Irt 20 kr. per, 9 Irt 25 kr. végrehajtáa kérelmi 7 Irt 85 kr. íelealtgt 1 t a még lelaerülendö költségek iránu végre-1 hajtási ügyében a Iont nevaztU kir. tvaték ta>\' léirádi 80tl. sz. í\|kvbenj- Kelt telenyén, a kir, jboág mial telekkönyvi IT—8 éa~6. íörs. álatrfogtelt ingatlanoknak i katOtágnál 1895. nov. ho W. napján, végrehajtást kzenvedett illető a 545 fnra becsült\' lalo réooéra MM. évi február hé «. aapjéa 1 dl. a 8 éraker - NUMKOVICS, -tor James: „Utolsó TOndér- Paltal laiéaeágimkaa Ukk eeer nö"-jél. • - . \' A 40 es évek i(jai azonban mtnden lanuTmá^ nyaik melleit különösen az irodalmat forgatták, t annyira lelkesedlek a költői termékeken, hogy már tanuló korukban nemcsak egy két zsengével tették próbát á költéssel terén, hanem már telítést is arattak némelyek a közönség elölt. Igy „Tompa Mihály fellépése az irodalomban iskolát életére s annak nem éppen utolsó éveire esik.") Szelestey is korán jelét adta irodalmi műkő désre való hajlamának, akkor ugyanis, midőn Szombathelyen jart a bölcsészeire, a hol Horváth Boldizsárral éa fíiglerrel szövetkezve egy irott lapot szerkesztett.) Ezen nemes lelkQletÚ barátai ét még üegö Klek oktató buzdiiáta kifejlesztették Légrád községházánál megtartandó nyilvános árvetése* eladatni fog. T~ ------ . . ... Kikiáltási ár a lennebb kitett beooár. Arverezai kivántikfirtoznak -a bowár lOVát; «Joaeai _A=4I él beeua fárnyé készpénzben vagy évádékképet papírban a ki kűttlou kwélm leieuul. 1 ■==: Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvaték mint lekkönyvi hatóságnál 1895. évi oktober hó 25. napján. __ QÓZONY. kir. ivozéki albiró, nutllh Jatéayoeaa elméé. Létra te (árnak hit amriat., a aaayaaa 2899. tk. 890. 26 l-l Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbiréeég mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Málits János ügyvéd ■ mm uwiir írnmir i imii »in mi_______- letenyei laknsaak Subölt Litván tgyodutai lakos bénnT\'a^kflll\'éMPt^ írtnl\'"ÚBv* ,i\'s"^^h^nenül I «leui 26 frt 86 kr. ttgyvédi munka-díj. tőke, San hSamátl lö94,imötcius 20-tól járó fl^ kamatai, At első vers, mit nyilvánosság elé szán, ffiM ,kr- P^4"\' 8 ®[ ? »•., \'------- - ■ 1 kérelmi, 7 Irt 90 kr. ezuilali költségek iránti alatt jelenik meg az 1837. évi Társalkodóban Taléllam ebben egy -hölleménytr-melynek elme „A magányhoz"0) iáz. L. alájegyzéssel, mely való izinflleg (.öle származik. 1838-tói kezdve azonban már saját neve alatt jelednek meg költeményei az, Atheneum"-\', „Tár-1 salkodó".-, „Honművész"-, „Regélő\'\'-, később ai „Honderű"-, Frankenburg-léle „Eletképek\'S „Pesti Divatlap"-, „Hazánkéban, majd a Petőfi és Jókai által szerkesztett „Életképekében. 1850. után a „Hölgylutár"-nak lön dolgozótársa, 1856-tól az általa szerkesztett „Szépirodalmi Közlöny" később j t „Divatcsarnok" lapjain találkozunk költeményeivel. Ujabban a „Magyarország és a Nagyvilág," a „Fővárosi Lapok" és „Vasárnapi Újság" adta verseit. Szelestey ifjúkori művein eleinte lágyság, puha-érzelgGsség, émelygős természetellenesség az, a mi szeműnkbe ötlik. A mi kedélyét, mely igen "könnyen hangolható volt éppen túlérzékenységénél fogva, megkapta, a mily gondolat villant meg agyában minden mélyebb gyökér nélkül, arról \') Beöthy Zsolt: „A Mag}\'. Nem. írod- tört. és Ismertetése\' IL 66. Bpest 1801. \') "Tompa Mihály összes költeményei: Tompa Mihály életrajza.! Szász Károly I. 26. 1870. Bpest 1 Kéziratai között találtam. Magyarra Hám Sándor dr. volt sxives lefordítani. •Kedves papa jó napot Félre a tréfával, Piha! Igazin - A dolog igazán pompás . Nevetséges ■tkem teljeeen mindegy j Én, katona? édesem... (apám I \') "Tompa Mihály összcsköllcményci» I. II. Bpest 1870. ) "Hölgyfutárt 1853. 8. sz. \') ,Társalkodó* 1887. 56. sz. kiválása alkalea** fkaayag. 23 2-8 émsmog/l «, mim. végréhzltáai ügyében a nagykanizsai kir. törvénynél (a lélenyel kir. {áutbiróság) területén tekvő béczi 148. sz. tjkvben A + 298. hrsz. váltságköteles ingatltnuak Sebők Istvánt illető 136 frtra becsüli része zojki 184. ax. íjkvbon A -f- 815. hrsz. vtliságköleles ugyanazt Illető 138 frira becsült \'/, réste mégis a zojki 267. az. tjkvfón A -f- 401. hrsz. váltságköteles in- SCHICHT -féle fgtg. Btéffét hatóságilag bajatysstt véá\|ogf. _ igmt Jél aaárttott c IT hlHalaai—BT~ Ugtakarékosabb a kimlUtksa. Tisztaságáért és Artalmatlara&gáén a keae^ éa ruháknál kezesség vállallalik. Egyállalá> a legjobb a létező nzínszappsnok kooőtk. Egy kláérlátat senki sem fog\'megbánni. Kapható a legtAbh tíelail lalétban. Nagy* Kanixaán : SCHWARZ éa TAUBER cégnél. /OOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX* Vendéglő bérbeadás. »i_t Rév-Fülöpön (Zalamegye) a Balaton partján, nyári IQrdfl-telep és gőzhajó állomás naponta többszöri közlekedéssel Boglár és Badacsony felé, egy uj modern ízlésben épült vendéglő f. é. ápril 24 töl 3 egymásután kővetkező évre bérbe adatik. A vendéglő áll egy nagy étteremből szép verándával kilátással a Balaton tavára, olvasóteremből, több vendégszobából, azonfelül egy külön közönséges V korcsmaszobából, pinczéböl és éléskamrából, istállóból, b kocsi szinből, valamint a megfelelő helyiségből a vendég- Q jős és személyzete részére. Az étterem, olvasóterem, ugy- Q szintén a vendégszobák a bérbeadók által lesznek bebu- Q torozva. Bérbevenni szándékozók a bérbevétel végett Q Greiner és Ungár urakhoz fordulhatnak Róv-Fülö- Q pőn u. p. Kővágó-Eörs, kik mirídennetnü felvilágosítással Q szívesen szolgálnak, és bérbe adják. Q cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí \\ - . . /n j-n \\ Ilii. január bd KM®. Nan-Kanina, csütörtök. _■ f mAm- m **•>__________- — A nagy-kanizsai Bankegyesület részvénytársaság 1896. évi fe"bx\\xó.x 22-éaa. <3l. m. 3 6r«.3cor saját helyiségében huszonkettedik évi tartanba, melyre a t cz. részvényesek tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyal: 4 ■ \' a) Igazgatósági és lelügyelö-bizottsági jelentések. b) Az 1895-iki mérleg feletti hitározat és az oaitalék megállapítása. c) Az igazgató-tanács választás u^ján kiegészítése az alapszabályok 15-ik 8-ának figyelem-ben tartása mellett (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek: Karczag Béla és Sommer Bán- dor urak.) f d) A felttgyeló-WzottBág megválasztása. e) Egyéb - alapszabályszerflleg bejelentett inditványok tárgyalása. ^ Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óh^tják, lel-hivatnak, miszerint az alapszabályok 88. Jvához képest még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket í. 6? február 15-ától február 21-óig terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letéteményezzék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1896. január 22-én- Az igazgató-tanács. S ■ Nyomstoit Hsobéí FttÖp lsptuUjdooosuil ^n\|y-Knuiisén. 1896.