Zala 1896 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	38.07 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:21:55

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	748
Megtekintések száma:	3252
Leírás:	Zala 1896 június Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 45. az&m. N&gj-K&nim 1896. junius 4-én. XXill. érfolram. htrlMlMi l 1l-t l • l >r Oflep-ftU lá» ,U Ilié—« » l>p Mll«ii TWri nuitai aia^N kt"ln>íi( ZALA M Wv«l»k M> Inwn tMt Ml lataitatuk l I BillMwllli tt/né l« : fíaád >mr KUjMZKTÉfH ÍUI: <fn II Un« <4 ftt ~ A»-Wiitn • fcmma (I Irt — kfj I kanu (I ht (0 hr.) . - Politikai és vegyes tartalmú lap. ____ IMiM Jattejrwn aMM> ______A Nagy-Kanizsai- étedéi-zalai takarékpénztárak, a BankegyesíllHl, tz Ipar- ét kereike- iá.te Mi riát- de,mi bank< » Nágy-Jcanízaái MgéfyegyU-atóretkexet és a lelen\'yei takarékpénztár. * a „nagy-kanizxai malátagyár és íerfözMe r. t." hivatalos MtUnvt. _.„ ilyyei itzdw <fra: l« Itrajetir. .tf eirjrlrnlk Nkk^-KmiiImAii hrlcaklit k<imcr: ■7-aaámap ém csiit<5rt51cöa. BlteiM, nlniit a J ■n»i>i«a rt«M nuf m»t» Élet és politika. N\'»yy-K"DMMtif 1806 jun. 2 (—n) A német költök nagymestere Göthe azt mondja ugyan, hogy a politikai dal rút dal, de azért tagadhatatlan, hogy az életet Kokkal kevéabbé lehet elválasztani a politikától, mint azt sokan hiszik. Elet és poli\' lika alkotmányosan kormányzott országban egymást kölcsönösen áthatják; i kettőt sohasem lehet egymástól oly mértékben el-választani, hogy az egyén társadalmi tevékenységének. bármely terén teljesen meg tudjon feledkezni politikai pártállásáról, teljesen le tudjon mondani á benne meggy ő-i ződés&é, úgyszólván szilárd hitté vált politikai iránytól. Azok a kijelentések, a melye- i lm ln-ott hallunk, rendesén avval a1 »ttt- reotyp bevezetéssel a zöld és fehér! aiztalról, utak cum grario salis veendők • fel; nincs kizárva ugyan, hogy valaki jóté-! konyságot gyakorol a felekezet tekintetbe! vétele nélkül; kedély dolga, s a könyörOlet eszmei czéljának felfogása, mely rnégsza-badult\'d salaktól ; az sincs kizárva* hogy valaki egy ünnepélyen résztvesz, mely min- í deit politikai pártot egyesít, mert erős a, hazának egye (tő eszméje; nincs kizárva az sem, hogy éles politikai ellentétben levő férfiak között bizonyos jóakaró barátságos i viszony állhat fenn* melyet minden különös i nem tudnók, hogy a féktelen düh ssSjjg i érdek nélkül a tiszta rokonszenv létesít, — belőle, a magyar politika szabadelvű frjtó-de alkotmányos életünk számos oly példát dése fölött, melyben fennmaradásunk bóto-mutat fel, hogy éppen a politikai ellentét a sitékát látjuk,, haladásunk nélkülözhetetlen legbarátságosabb viszonyok felbomlását idézte1 feltételét, a minthogy meg vagyunk győ-élö, sőt nagy ellenségeskedést hozott létre \| ződve róla, hogy Magyarország a reactio még ugyanazon család tagjai között is.\' utján a legkedvesebb látvány volna Luegeite Mert a politika nagy befolyással van az [nézve, mert szövetségemet látná bennünk, s életre, átszivárog rajta, és sokszor oly vi-! akkor tuláradoznék a legnagyobb dicsére-szonyait is érinti, melyeket éppen lehetet-I lektől t millenniumi ünnepségünk, nem zsidó lennek tartanánk.-------\' ! ünfrep volna, (mint ő mórt mondja), hanem A rokonszenv egyike azon érzéseknek, {a kedves magyar népnek páratlan haladá* melyekel erőszakolni nem lehet. Önmagától\' sáról tenne tanúságot 8 nemcsak a nemkeli annak jönníj. oly forrásból^ fakad azjjtetel gyalázza, de legmélyebb érzelmeiben mely tiszta és nemes, mert önzetlen. A hol ^ sérti meg, s nagyzási hóbortjában oda ve-mAr itt is az önérdek játszik szerepet, az temedik, hogy ránk akarja diktálni micsoda nem jó jel. A rokon- és ellenszenv különös i hymnust játszszunk; jellemzi ez«ket a poli-nyilvánulása} érték az elmúlt napokban a1 tikai kalandorokat, kikben nem egy naza magyar nemzetet. Az egyik Lueger és társai \| érdeke dolgozik, hogy legtöbbször túlárad-részéről ar osztrák twrathban. .^f- Ez._az}nak a loyalitástól, a mit senki semhia et eszeveszett legény nem először sérti meg neki A gyűlölet sohasem elégszik meg egy a nemzetét az osztrák birodalmi képviselők tárgygyal, olyan ez » az érzelem, mint a előtt, a leggaládabb, legotrombább gyalázó fekély, teljed feltartóztathatlanúl. szavakkal, de annyira hozzászoktak már ott Az osztrák delegációk elnöke jóvá tetta a magyar gyalázásához, hogy türelmesen némileg a Lueger úr erkölcsi undort keltő végig hallgatják. Valóban * ki nem tudja förmedvényét az\'osztrák delegáció megnyí-még, micsoda az az erkölcsi undor, az tásánál tett nyilatkozatával, melyet megnyitó olvassa el a bécsi nép bálványának gyalá- beszédében a magyar nemzetnek és millen-zatos förmedvényét, s majd ezt érezni fogja, niumának szentelt fJem is hisszük, hogy Ez nz ellenszenv megfoghatatlan volna, ha egész Bécs lakossága, s hogy aa osztrákok A „ZALA" tárcaja. ii ^m^mmmtmmmmmmmmmmmtmm „Vidéki költők albuma " — A „ZALA" eredeti tárcája. — Érnem, hogy kemény fi Int vöptam. lejnémtt, midőn »t idézelt klmyvrfll Itoi »k»rok, meri lm gyilásmn, ükkor a benne tzereplök uidntk Axete, In pediK dicsérem, ükkor mén a •nyája* oviié kn»\'ini#(j.-töl k«pnk ki, mert \'erdekeit (41* vagyok magtm it. Átért lidl előrebocsátom, hogy imgyon igtz-tágon lógok lenni é« t mi fö: rét«rebtjli\|i»n. Különben pedig vannak olyan etetek,_a_B)ikor júl étik katektdiii, vagy dioHérnt,\' már t. i. a ■int at idfljárA* jön. Mi volt borúi is, meg verő-lénye* időnk la. No de léire a tréfával 1 Nino* estek itt raot helye. Váljunk komoly, ludós képei és — kritizáljunk. Már « ciui utegválauláiában is migütköxött néhány ftWáioti ujiagiró s otm ok nélkül. Ai elöaaóban a>xerketxtök (kik egymást agyon-dictérik) elmondják ugyan as erre vooalkozó oélt, mely axerint leginkább azon költőkei "kariák Demehnzni, akik ffileg vidéki lepokba I Vügy telán a vidéki k\'ülift nem olyan miül a \| bu\'l»p««ti ét gyakorol a vidék befolyáei h kS-ifl hiUrinyára. f? r , Ott vitmnk jele k8 tóink: C^okomiy; Arány Járni* te lakvil S<«l»«ián, Toinfm Milialy lutinvui ptp te volt kieniio^a; uu<án ti élfik közül Stáxz (>eWi, Jakab Ödön, gaabolctka M., Sántlia Károly, Poir Judoi, etek mind vidéken laknak. Avaiy a rég múltban talán Tinódi Lintoe Sebezi y en éi Baleete Itálint líudápéa\'il. Ukónok voltak ? Szedték vélna bát nttne a vidék, jelenebb kÖltőinek legjobb munkáit a tcliók volna bele a búdiipeHtiekel it (Ah, mitfértek volna együtt I) én adták volna ki például „Magyar költök Albuma" címmel, vágy ha a fővárosiak nem erenk«dtek volna la kttténk, hál akkor meg •Jpleiebb vidéki költök Albumai leli volna. £n nem bánnám, ha engem kihagylak volna it. Cél az volt, hogy minél, több poéta együtt legyen. De. minek ex it? Nem a mennyitéget, hanem a minötégei kell tekinteni. Ga csak arra való, boiy etaián majd tutyi vert fog teremni, hogy DiAegyűr nem győzi a pipirgyárlátt; igea, meri vértsemet kap\'tk, hitt raoit már el vtnnak itmerve. Azt mondják a könyv tierkeitiöi, hogy mind De kérdem: mire jfc- it ? Hiasen ha érdemet poéta valaki t megírna hottl a kellő tihbioiujft, ngy la iamerlté fen* j ha pedig otak amolyan tuettkOlif, akkor kár neki a nyomdifeaték. irogttnak a a kiket e taerial a n»gy közönt^ enne\|, Ricára ati butik, hogy talán egy tinoa >»m igeu.iimir. ^ég ve, mely a mai irodalmi nívón ne állnt, már Li.it vertek küiill. —. Mai irodalmi nivó." rneyint nagyon kttlö-nöien liaagaik. sHát hanyatlik a mi irodai-\' munk, vagy nem áll már izon a ixinvoaajon, melyen Petőfi és VWÖSfflWty knrttma átttt-Akkor kivet voh a kől\'ö, niéglt atigorata bírállak, moti igen sok van („toktn vannak a hivatottak, de keveaeu a rálaaziottak) hál utyornb-bau Kellene birtlai. Tehát ni aem mennége egy gyenge verenek Mm, hogy átért luegii »a mai irodalmi aivón áll.< Mindetekkel aiunbkti mm atttkarommon dani, hogy e könyvben talán etak tOányitpo vonának. óh nemi E< a vernkftiaí olyan, mint egy nigy vlrágofkori vanbenae kamélia,rötia, palmt, liliom, pfei ér, vadvirág, meg még — oeallán it, mint pl. Kálmán Deattf köleidi ptp venikéie. Kedvel rokonom 0, de nem báaum. „Kein Rruder im Spial." t modern kOltöj é» költeiaényt egy helyen látni I Ma már a poelAk legtöbbje nem a Pagt jason, neme* vértt tüzei paripán, hanem byciklia akar a Parnatauwa latival, petéig tudjuk itt, hogy a byoikli meredek mat/cu hegyre nem hitbal, estik fián, a tikon lud a«<adni. Mint aa elöhb emlitettem, a könyv tartalom lekrntetébea válioaatua, három ré\|tre mii hat jak : killinő, közepes ti tiiany költeményekre. Ati ugy-a bár nem akarják nyájat olvasóim, bogy mind a 150 költAröl egyenként iqak? Hi»sta m maga it egy könyvet tenne ki a easal as önök •nyájai mosolyát irániami haragra valiostataám. Szóljunk tehát csak a legkiválóbbakról, a kik bármily előkelő balyen méltó helyei foglalhfttoak el a a könyvnek Ifiékenségéi, diwét kepexik. Hmaiftak egy t;gtyörtt, ugyniv—" vérÜtiiA daii, melyet kunyitAbaa ét palotában egyarán Nagy-Kanizsa, csütörtök. Z»la. 45. szám. (1. lap.) 1896. juníu hó 4-án. qpgyobb része oly véleménynek hódolna, minő a Luegaré, de a hécsi és osztrák viszonyokra Általában nagyon jellemző, hogy egy képviselő, a ki egyszersmind Bécs városának alpolgármestere, kijelentheti a gyűlésen, hogy ff becstelen gazembernek fairt minden németet, a ki a millenniumot meglátogatja. S ez az ember ki ezt mondja, egyszersmind azt állítja, hogy a .magyar parlamentben Ausztriát és Bécset gyalázzák. Van-e olyan magyar képviselő, a kiben oly kevés tisztességérzet van, hogy gyalázólag j nyilatkoznék a birodalom másik feléről? Ifikor szólnak magyar képviselőink általában is oly hangon Ausztriáról es Bécsről, a milyen a bécsi reixrathban mindennapos? Soha. Magyarországban a legutolsó kanásznak is több illemtudása van, mint Lueger urnák és pártjának. , \' így hatja át a politika az életet, Látjuk Bécsben most, hogy az a hang mely az ottani reixrathban otthonos, az a durva tónus, melyet Lueger és pártjai kultiválnak, a közéletben is általánossá vált A korcsmák és lebujok hangja ez. Mert a politikai érint-kezés durvasága, gorombasága, ugyané jelenséget -idézi elő a köz- és társadalmi életben is. mert mindenki meggyőződhetett róla hosszú ivek A megküldött minta szerint U állam ö»i-torán tí,\\kogy a tátiUsWel irnai vallásWÜWnbtig fgg végleges fellételei a kővölkező ponto- diktk vállán gyakorlatainak fentartáa mellett és 1) A Vallás- és közoktatásügyi miniszter utk vállán szertartásainak legnagyobb risztnél ott Zala-Egerszeg város összes elemi népokta-voltak mindig még a mái felekezetű tanárok is. tásügyét 1897. éri január 1-től kezdve áJ-Ef nagyon úto is tölt tőlük. Ebben a általán ml j^jj kelésbe átveszi, illetve a zala-eger-Uttüriá, a IriM^^minyiKrdmmig, m-\\s i 6_12 ^ 18_15 éves tankötelesek tagot szabadkőmnssi tullem nyilatkozott meg ott , . - ... ,„-„ . ■ «0 . réezSkről is. fíilteketetíen tehát; hogy a tantestületet törvényszerű oktatására az 1868. évi 38. t a tisztán pődaaqgiai szembútokon kiriU egyéb ú cz. 80. g a alapján a jelzett időtől magyar vezérelhette volna. Ennélfogva azt a gyanúsítást, j tannyelvű állami elemi iskolát állit s azt a azt a hangot, mtlylyel egy-két iskolaszék tag 5ket szükséghez képest fejleszteni fogja. iMte is a nihilistákkal anardittMiü is kapcso- ., t) aja4jagMeg ^^ hozott határozata latba hozta, — egyatalán nem irdemeltik meg ét1- . , ^ , ° ... ... . . ezzel - aft hmkk - kissé nagyon u M ÜH gondoskodik eddigi 12 tantér 15re a célon. — Végül az iskolaszék kimondotta mes iskolai épülete és az eddigi polgári határozatilag, hogy a polgári iskolák tantestülete fiuiskof&i helyiség számbavételével esetleg a jövőben még szükségessé váló új iskolai épületek felállításával az oktatási célokra mindenkor szükséges helyiségekről s elvállalja azok állandó jókarban tartását s évenként a nagy szünidőben belső takarítását és meszelését. 3) Átadja a város leltár mellett az állami elemi iskola számára a községi iskola használatában volt mindennemű eddigi bútorzatát, felszerelését és lanessktizeit; gondoskodik jövőben i az iskolai helyiségek kellő butorzása és a bútorzat jó karban tartása feliU. 4) A város a közoktatásügyi tárca javára a kin adóhivatalba szolgáltat évnegyedes előleges részletékben fizetendő évi 6000 frt járulékot, melylyel saaaabaB azonban aa 5\'/.-os adófizetés alól a város mind addig köteles szentül is a rám. íath. növendékekkel a kör-Ihenstsken megjelenni. Hogy\' az ügy (mely vali-szinüleg fölebbezét tárgyát fogja képezni) minő végleges slinlizist nyer, nem tudjuk. ítészünkről az iskolaszéknek azt a felfogását, hogy a körmeneteken a rám, kaik. növendékek részt vegyenek és vallásuknak semmiféle gyakorlatától el ne vonassanak, csak helyeselhetjük; de hogy a tantestület tagjai is kötelezhetők volnának, — arra nézve erős kételyeink MNai. Véleményünk szerint ebben, a községi jellegű iikolák tanttóinál csak tu egyéni belátás és jóakarat lehet irányadó. A vallási érdekek szempontjából mi határozottan azt óhajtanák, hogy a rom. kath hitoktatók és a tantestület többi tagjai e kérdésben valami békés kompromissumra jutnának. Ezzel kapcsolatosan újból /ötveljük azt az óhajt (melyet a helyi sajtó már étek elölt is hangoztatott) hogy abuzaszenteUzi is kereszt járói körmenetek ne reggel hat órakor, hanem — mint Veszprémben, Keszthelyen is egyéb városokban is — reggel nyolc órákor tartassanak. Ez Nith Norbert administrator úrnak cwk egy levelébe kerül s a püspöki jóvá- - (I«k«lM»kl Aléa N«\|j Kulnáa.) A nagykanizsai körségLisi Útón 5 Arakor ülést tartott, mely alkalommal <r\| város által fizetett tanítóknak fejenkint 30 frt uti köttsiget szavaztak msg a mülennáris kiállításra. I Bendkjvüli heves vitára szolgáltatott alkalmat a polgárt IMák tantestületének az a jegyzőkönyvi \| beterjeszt étt, melyben kimondják, hogy a buzaszen-tetési és ktresztjárói körmenetek alól a növendékek \\ mentessenek föl. Egy két iskotazz\'éki tag úr ebben \| • socialista, anarchista, nihilista szellemet látott is a vallási jogoknak igazi tzabadkőmivezi szellemben bemutatott respektálásával szállt síkra az eddigi ^gyakorlat jjjjl Mim meilát liimfii csak a MM jogok és szertartások tiszteletben tortájára vonatkozó felfogásuk volt szabadkőmirssi, jl hang-, melylyel azt kifejezésre juttatták, már nem volt az. így azután annak élessége, kinos benyomást is keltett a polgári iskolák tantestülete köriben, mert nem akarjuk föltenni, nem is szabad föltennünk annak egyetlen tagjáról sem, hogf bármelyiket it a vallás gyakűtSC\'elUn irányuló gondolái rezelle volna; hagyatOkvetlenül msglesz. És ezzel a pádagogiai felmentetik, míg állami egyenes adója oly 4 Összegre nem emelkedik, hegy az utána 5Vos. adó az évi 5.000 Irtot felül békés megegyezést a plsbania-htvolal a tantestülettel könnyen kerezztültiheti. iz TOi elai iHolai illáim. ~ A vallás- és közoktatásügyi miniszter Z.-Egerszegnek a községi iskolák Államosítása tárgyában f. évi április hó 20-án tartott képviselőtestületi ülésén hozott határozatában foglaltakat elfogadhatóknak találván, a vármegye kit. tanfelügyelőjét utasította, hogy a megküldött minta szerint a szerződést a várossal kösse meg, s teijesz«ze jóváha gyás végett a törvényhatósági közgyűlés elé, hogy ennek megtörténtével a szervezés ténylegElmondható legyen. nem haladja. 5) Az állami elemi iskolába járó mindennapi tankötelesek az állami elemi iskolában megállapított tandíjat és felvéteti dijat, valamint a 15 krajcáros tanítói nyugdijilleté-ket fizetni tartoznak, azonban a szegénységüket kimutató növendékek az 1868. évi 38. L cikk 51. §-a alapján a fél, vagy az egész tandíj alól Mmentelnek. 6) Végre az vegyes tanerők ntán fizetendő 12 frtos nyugdijárulék viselése az iskola államosítása után is mindenkor a város terhe marad. 7. A városnak a fehtebbi pontokban részlétezett hozzájárulásával szemben kötelezi magát a közoktatási kormány, hogy énekelnek s kivált a baritonisták bravourt <wi-nálbstnsk vt>ls, Non bár, «zt » nótát Balog Lati in irta (lakik Gyűrött). Le is irom ide ai egén dall, hogy azok, a kik catk kétstrófijil ismerik, egészen megtsnulhsssák. Héj, ba hangos » Btcstll csini! Flrp pohir, »alkj adta járja; Pohár mállott, cifáij nellatt, Betyárokkal iaakal\|at Karcaaimni ktkiijaHal liaja. Hasd ri. dfáaf, Wadtl wiljou a nóta I Itt tfjr saiaaa, as laQraa a káta. --Bsgát finn at in —íam,____ Yaa más (iljria, saás MáinMai — . KUf 110 még as alftldl róaa. ■ ■ • Baita kis- látjr, ktktajswl risaia, \' Hofj ka tureln, sinalj Ma kessiat Kát (fip sstaad mow>lyáár1, Pirsa ajkad agj oaikjáárt As áfrSl s esttla\|at takonási. Haj, korassUns, míg borúi vas, hossad I T« Mg dfásy, síif aita van ktssad. Htssad, kasaid, hassad addig — lirilágoa kivirradtig, Hadd tadják, kogj Bogár Isin salat Haj, ke es6sdaa a Baeaall oárda! 8t vlg pohár, w sói a ím járja. Barsa kis láajr rsaskat, (kaik — Háyáraája klaytdl isik... - Saarattja a slraloa-kkaba\'. Bodnár Uiván „As anya" oitnQ vertében oly meghaló, nivei fájdiló húrokat penget. Becsey Stndor >E^y tiaisl assaony halálára< cimü költeményében egy öngyilkos nöt siral. Jó élbeazélfi költemsny — s nem annyira meséje, mint jnkabb nyelvexete a verselése által hat — >€sáky Lóra< Dengi Jánostól. » ^ Méltó helyei toglalel Dombay Hugó .Aa angyal ulja: Diósaegby Mór ,Aa uiolsó pereben" a Rabáesy Dénes is egy pir köliewényével. -T Kele Oyflrgytöl (vidékünk poetijától) két nagyon jó költeményt n\|vasunk. Egyiknek •Tavasakor\' a misiknak „ősikor" a cime a különösen et ntóbbi hangulatteljea szépségével igazin diliére vilik a könyvnek. Miután koifinségünk őt ismeri közelebbről is, hiazem, hogy sxiveaen vennék, ha mindkét költeményét ilt citálnimr de — unj nos ebben a tér szűke megakadilyot. Kenézy Csatár a saiv hangulatait festi sok eredetiséggel (_nj gondolatokkal; Kiss Sándor .Halottak estéjéiről, Kiafalndy Aula apróbb költeményeket Írtak, figyelemre méltók: itj. Kocsin JAnoj, Kór ód > Sándor, K. Kováos Gynla Ssendrfiy Heíloanyay Cyril, Tóth látván, T. Munkácsy Eleonora (szép kis nagynénim) Tóth Pál és Régócay (Exner) Győző költeményei. A legtöbb kOltő saerelmi lantot penget különféle variációkban ■ külflniéle tehetséggel. DSmény József a különben népeaerQ költő — legailinyabb versei köiBI küldött be, pedig sokkal jobban tette volna, ha ast a szép dalsaOvégel közöltette volna, inelvei egésa ország ismer, t, I, a .Sir a kis lány a Balaton partján* keadetQt. Valamint Eosedi Kovács Gyula is többel nyert volna, ha ifjúkori szerzeményét .Kétszer nyilik az akáozfa virága* kezdetQ dalt küldte volna be. A mi daltermü szép Zalamegyéak s kSselehb esen vidékünk nagyon gyéren van képviselve, szám lekiatetében. Mindúeeae négyen vannak; Hajgató Sándor, Kele György, Városy Mihály ié még egy. Somogybót meg még ennyien siacsenek. Egészben véve a „Vidéki kőlíők Albuma" figyelmek érdemel; egy-egy virágot mindenki saakithat abból a nagy csokorból, melybe miótegy százötven költő iüsle ssivének virágait a ha valami megdermedt lélek elolvassa, lehetetlen, hogy fel ne melegüliön egy-egy kedves, meleihaazu strófánál. Sok ábránd, vágy, uerelem, csslódás, kétség, remény és lemoidáa van dalokba öntve e az érző lélek mÜgértij Átérzi minden sorát, minden betűjét, kelleme* érákat azeravén magának. Est elérték a azerkeszlöá minden blzonnysl. Ára a könyvnek fűzve i frt 60 kr. bekötve 8 frt 60 kr. Halász Margit, Nagy-Kinigat, csütörtök. n?, éltami elemi iskolának öiassoB személyi és "dologi kiadásairól ,gondoskodik; a községi iskolánál jultinleg rendes váluszlás alapján alkalmazott ÜBffzcH okleveles lanerflket eddigi flzelésük, már élvezeti korpóllókuk és a szsbályizértl l»kbér élvezete mellett az állami elemi iskolához átveszi oly-megjegyzéssel lí&oiíHflrt, hogy az ezemul esedékes korpállékokra nézve az 1898. évi „2fi, t. c. 2. §-a lesz mérvad0. 8. A beiratkozott tankötelesek számának emelkedésével a közoktatási kormány az állami elemi Iskolához annyi rendes tanerőt alkalmaz, amennyi ezuk oktatásáru, figyelemmel az 1868. évi 38.1. c. 27. §-ában foglalt rendelkezésre,szükséges leend. Az újonnan alkalmazandó tanerők javadalmát mindenkor a közoktatási kormány állapítja mt\'gi de ez nem lehel kevesebb a város ál at most nyújtott javadalomnál. Az állami elemi iskolánál u tanulók számához képest méltányosan megál apltandó hitoktatási dijakat Minién a közoktatási kormány Viseli. 9) Ezen »zerzödéa hatálya ulA az iparos tanonc és az aUófoku kereskedelmi iskola nem tailoyik. Meghívó m ttniént nrttöyoM kidlUtds VI. (MutigatdaiAj) is VIIrffaiüiHi H mU»»at) ceopormaiban alá-kitandá birdlóbitotítdg tagjainak pdlauldtéra. At ftrwUm ornágon ktáÜthka VI. ét VII. ciopprijalnak tiniéit kiállítóit vnn txerencsém I, évi juiiiui lii 0 An (etomba\'on) a mq/öguzda-aági oiantok mt-l el t ievtf jury-puvlllon tanács-tmiiéUsn tartamié iury»é aaató gyálétre lieatolet id meghívni <■» pouig a VI. csoportban i n) Ciiiport •i 1 alosoport (Tulujnemok, trágyamtrek, me-tenrologla, fOldniágneMég év idővelzé) a 2. al-MtfrpnrtfMeiőga\'íTaiá]ir^«lllí l)«r«níleí», iiletff- gnxdsp\'AKok ismertetése. Gyűjteményes kiállltá-»ot), i 8. alosQ\|>ort (Keny ér t\'o r móny ek, hüvelyetek, takarmánynövények) é* a 17. alcaopor-{Öeojflgia) tintáit kiállítóit bét jurylag megvá-Inatián oéljából repgel 9 órára. b) Csoport * 4. slosoport (Kereakedelmi gyógy-, 4e rostos nlivények) 5. a\'otopoit (Dohány) és 1. alcsoport (Kertészei) kiállítóit hitt jurytag iriégvá-latatáet útijából reggé! 9 ét léi órára. o) Csoport ■ 9. alo.nqport (Atlati termékek), a 10 alenoport (Méhéaiai) a 12. alcsoport (Selyamtonyosatée), ■ 18. aloiiouorl (Tejgazdasági termékek) ás 14. at-ctopórt (AílalogéusOgttx\'y} tinziolt kiállítóit hat jurying megválnirtaaa céljahói reggel 10 órára. d) Csoport. a 11. alcioport (Halávzut) a 10. alcsoport (Űdüló tflrpfk ét turiita-Qgy) ti n 18. alosoport (Vis-építésiét, vitrendémeL folyums/nbAlyosáii é» lalajiavités)\' linziéit kiállítóit hat (urytng megvá-lamtáea céljából délelétt 10 ée fél órára. e) Csoport. a 8. alosoport, (Ssöiéaset és borászat) tlaatrll kiállítóit huM jurytag megváiasstása céljából délelőtt 11 órára. Végül » VII. (uoport (BrtUszet é« vadássui) tisstelt kiállítóit nyolc jurytiig megválsaatAaa céliából déUlűtt 11 te fél órára. fiiea gyűléseken a kUllitók Hseiuélyoson vem iiók rém, vagy iránbeli megbatsimaaáa alapján mis kiállítók által képviseltetik magukat, Egy ét ugyanazon csoport választó gy illésében minden egyet választó »aját asavassttn -kívül képvixotet alapján még 3 szavazatot gyakorolttal. Saját eaevaaatlul nem bíró ntaghalalmaaQttak mtgbitáa alnpjáu, hatonlóképen 9 tsavaaalol gyjsnrolbatsak. Budspttltn, 1898. májút 90-áa. Kriubnkotick Kdt miniag\'wt usstályiaaáotoe, a t\'öldmivoléHÜgyl ni. kir. miaiaite-rium kiállitáai irodájának igeaga tó j. Zala. 46. nim. (S. lap.) Tollf uttában. IBM. juuiui bó 4-éo H I E I KT A asgy-ksaiisai polgári leány- ét fio-ítkolt! - A tár«aa«gb4l Tátk Látiló, ktr. iíf- nftrtodékti május 80-áa délután vonultak végig a várotóh t» menték ki Sánc falé, hogy a városi trdó taélébtn agy kit majáliit raapianak. At égen komor teliegek kavarogtak, mint megannyi haragos proíeaaor. lie átért ragyogó képé polgariata bakiitok, Nagy Kaniua .(eltflbb leányai, mtg a polgáritU fiak, a kedélye* .pólcdk" •laiáotan nátiek tarkauumet a gomolygó felhőkkel ét eréten kibusva, ütemen lépéttkbea haladlak elóre Torma Tóni iadulói mallati. \' — Megázunk 1 Vihar team! — mondogatták a« aggódó uQlók. De a bátor leányok ét fiak oda se oéattk a bajnak. Ott vannak dr. Barlka Gyula direktor ur, Wa-ligurttky Antal, tanár ur, meg Oriutbaek Ella kitactioay, ,— majd sieiperimeatálják a iei-hűkst. A fialka olyan tudomány, amlvtl parancsolni tehet a szelekutk és elemeknek. Már uulán, hogy a fizika proleuortinak tudományi titka varássolts-é tl a felhőket vagy hogy Sckulli Kari barátom cnernyőjótöl ijedtek;e meg, ait nem tndom, de tény, hogy ártalmatla-jnul buiódlak el. .Somogy-oreaág iate ét a nliven-\|dékek vigan ropták a otárdást.____ A caárdásnak pedig rendkívül büvőló hatása vau\' külóuóttn valami reodálalot módoa magja-vitott Hxeat gyórjyvári siller mellett; a ttlnőt-tekkel in elfeledtet Ht fut életfikbél; felgyúlja a< erekben a lantahb keringéthei uokott vért. Igy tópéat itt la. Utoljára a lelnél lek is táncra pardQ tek. Haj• jaló Bahyl b>T>iOB, aki csak i Pegssust ssukta megtáiiooliatni s mist paedágogus arról hire, bogy noha egyetlen tanitványát Min táncoltatta meg, — lunitványnimtk leirhalltn ürömére félre 4at»á etigoru pgdagogiai elvéi a amit a katedrán hoaua évek torán át almulaailott, rövid félóra alatt belyrehoata a gyöpón. MátfelOl meg Staurmann Mihály, a fáradhatatlan énektanár fnvatott gyflleketót ét pompát erótel\|ei karénekkel blatatia ,Aipéd apánkat, hogy ne féltbe éti nemietét; meri hát hogyan is ,ve»shi\'tne tz el, ha tddig el nem vraseit* mikor ilyen lelket bonltánjokból ét tttnesvérO isittyákból latt a jüvfl aemaedék. hipp Uiklóa barátom mint valami hivatátot anyakflnyvveietfl, kötötte a táuetól félénken tar-tóakodai akaró növendékek kéiOtt a legártalla-nabb polgári háttnágokát Ot—tla percre, ahogy at egybekötött párok tüdeje birta. Uet at egybekStétt még Piekltr Pali barátom, a legkedéiyetebb néppárti agitátor ét StaU lit- ván tisztelendő alyám, a legoaeudeeebb, de legkeményebb revliioniata i« moeolyogva nézték. Vidámiár, meretet, moaóly volt mlndenOtt. Tanárok és növendékek, kiknek egy egy tanítási éven át hajh! be tok baják van taaal a temérdek,, köllellenttl termi léiddel, - moat "77/ i^jeTAdolf\'törnaTanár ugyancsak pompában éraaték magukat a tOSdben. \| aaintéa felrándultak Budapeatra véaysrtki etniikünknek leányai: Camiüa kiaM-sioayt, at előkelő téraasáf egyik kiváló kedveltjét el jegy ette Dtstinp Béla, Dméayi Elak mó riobelyi nagybérlő-, a nagy-kanit>ai .Tártaakör elnókénak Aa, Maaőbagyaarói. ______ — Oyátihlr (hatnák Sándor ZaUrár-meiya árvaraéki elnrtke, 49 évae koriben a hé Irén Budapexlan elhunyt. A kömeratetbea átló férfiú halála általánoa rénvétei kelteti megyénkben, meri aki at etkaayiat iamerte, lúatelettel é« eaereteiiel adósotl neki. Emlékéi kegyeletül fogja magöriaai Zalavármegye köiönaége, melynek érdekeit példát batgó^val tiotgéha. — Ktlegyiéeek. ZtrkomH» Lajoe boraejyke-reskedő, a ZtrlcneUt Albert cégbaa Nagy-Kanueáa, városunk ifjúságának egyik általiaoeM iamert . tagja, vaiárnap májoa hó 8l-éu jegyet váltott vároeonk egyik fiatal txépéveJ, RmpocÁ Gyula ügyéd leányával\'; Lujxa kuaazstonyoyal. — II]. &er* Mór bőrkeraaksdö Nugy-Kunizaán eljegyezte Btk Samu axepetneki kereekedfi leánjrát Aií kiaaeaaonyt. — Dr. Kóródi Sittem bjtda-pealt orvot eljegyezte SonnmemM Htmúm altó-domborul keraakédő leányát; Ludmilla kiaMa-ssefeyi. — Mlaevetét, A m. kir. péatlgymiaiaaiar Skvarmina Jétaafet • xaln-egemegi adóhhá-valalboa ellenőrré nevekte ki. — A Weleertyér éiaéala. Midőn a nagykanizsai Wiimr féle gyár itnak indította a kiállitátra gatdaaági gépeit, aaoa ■effyéaódéatak-aak adtunk klUjeáéit, i,?\|t ina HálH\'ári tar-gyak méltó faltüoést fognak a gatdaaági gépek o»oporijában keltáni. Mint hivaialoe oldalról ja* leatik, atakemberek ad* ayiliUoetak, hogy • Weiter-gyárból kikerftit gépek által agy Caytoa mint Honért nagybiru gyárai háttérbe liaaask esoritva és igy oaakia terméteeiewek találjak, hogy már nagyon t<>k előjegyaé* vaa a WmMr-féle gépekre. Ugyanazon fórrá* eaeriat lőbb elflksleség eiiameiéeét feieiti—ki, kagy—végre-Valahára akadt Mtgyaronmágoo olyan térfia, ki nem kiméi költaégat éa lérndtágot, koty oly ,ramek möyü gépeket gyártkaaaon." Dénii l^e-i rrakedelemQgyi miai>ster ma, eterdáa, eatélyt ad é» hogy ő Ugyalemra ■éjl^a a Ws<aee íéle csoportot, annak Irgtenyeaabb bitonyltéka aa, hogy a kevé gépkiáliitók köti, kik aa eatéiyr* meghívót kaplak, ott van Wamer ia. A mag kivé a kövelkea/ilfg mól t ,A m. kir. kahmkedalee-ügyi miniaaler mint a< 1896-iki eiredévea kial-litáa oraaágoe biaotlaéiáMk elnöke és Démd hrnM limlfleitel meghívják tekiatetea Wtittr J. C. urat a* atredévea oi>aagr« kiálUtát terOleién, aa Ünnepélyek ctaraokáw* ■ \'8M. iaaiae -hé 8-ikán, eaU,9 órakor tartandó fogadó aatélvre. — Ai Ireéalál h mltésttU kée V gató váltMStuiánya vatáirntfp délután Stmifi Kálmán elnök elnökleté alatt-Ontl tartott. A folyó ügyek eliatéséae után határoltalott, hogy a kér a bó folyamábaa puiÚUÚHt Dtiulgil á látót erdejeben. Örvendetes ludoináaul vett* aa igaagaié tanáce, hogy a tagok ttáma iolyton gyarapodik és a kor által igen eikcreaea rendeseit néhány ealéiy jövedelme lolvtáa a kör már némi vagyonnal ia readtlkeaik. Aá évi reodee köigyfiléa mag-lartáaa,,tekintettől a tenforgó körülményekre, aa &uti hónapokra halaettatoti. Deábjaluk ■* entágN leraever ■emjrem. A nagy-kaniteai főgymnaaiam 46 tanulóié — mint már magirluk — vanáratp tét Daksay Jóamf és dr. Km Ernő kegyetr. tnná- iiéne eleit oraaágoe Aldáeoe aitretet ragyogta ba ta együtt vigadó tornavertenyen réativoendő. A versenyre kétsl-lanárokat és tanítványokat ét t tieretut tényei oeeodes imaként mállott föl aa égbe ét lehoita a mindent látó. Itttn örömkönyeit a földre. Mikor tt éltailan lelkek Vidám társa.-ága ba-tafelé haladt, . harmatosai keidetl caendeeen az Eg. Mintha valami látballan, haialmas apostoli kés lék eiatsaám rendkívül élénk képet adott váro-aunknak, mert a 48 jelvénye* iijut a gyuiiiaslum egéas iljuaága, as öaatea tanárokkal éa óriáai k5-zöotég kiaérte ki a vaautra. Vigan lobogtatták a xágzlóvivök tát«ló(ki, a \|ü<oltó banda pedig osinálta á"iraugulatot. Atélulntáapontban 10 érakor történt. Aa iljutág amint értesülünk, igen kell-.-, intsen van bettallátolva. Héttőn meglátogatta aa ifja\'-ágQt taáliátán Wlattia mititaler la. — asanlölt* volna be es egyttttérsö eaivek ártatlan, Ugyanesen napon tartatott a ftyróba-verMay, 190 köiépiakoíáaak 4800 növendéke vett réast * versenyen, A főpróbán győztetek vettek réeai as igazi versenyeken, melyek keddaa a király esép ttnnepeégének utolaé aktueát. Lehel, hogy Rmdi Uéaa képviselő ur is ép peo akkor intonálta at iskoleasékben, hngy: .Rurate coeli, de super 1" seine elén keadédtek. A mieink kösái Mutat Bi* kard VI. omt tanuló booaáltatatt a venaayr^ ki a tőpróbán 160 méteres futásban a brooaér-mat miut máaodik dijat ayarte. — Zala várnagyé- NtfT-Ktnizn, csdttfrtök. böl még i hea/.\'ho\'yi kaik. (ógymnaittm ée • areák\'ornyai állami tanítóképző inlé/ei növendékei veflek részi ii veraenyen. — Tmlik bmIAIIm. A n«gy-kunis»ai közeégi pol\|iri flu- és leányiskola növendékei ■táj. 10 lkán délután sáezlók alatt, cigányaméval, tanáraik ves»té»e m«llett vonultak ki I tárót erdeiébe, hol ívta aikerült mlllaanárla m»i»li«i tartottak. A flu la leénynftvendékek Sautrmann Mihály la.nír Xiiiéii melletl he»afla» dalokat éneklitek, majd táncra perdültek ée jtriák eate H óráig, amikor is a tanulók táborának kfirfAn takaródéi tnvoti áa jalt adoti a hasaaenitelri. A nSraadéketreg vidám1 énikléaiel, szép rendben vonult haza.\' A tavaazi mula^íaon a azülflk aagy réau is résztvett, gvflnyőrk\'idvé a jövő nemzedék jókedvében. As elemi Iskoláaok tavaszi malataása jaa 0-ikáa (aiombaton) leiz. Déli 1 árakor indulnak ki, — Akt arsa kait ■«(. Zala Bgerlzegröi a kóvelkisA aurokat kaptuk: A .Zala" 48-ik eaáaéban engem ia aaok kö/é»orolt, a kik IH78-ban Herlilendy Kálmán akkori lAi>pán liwi-letére rendeaitt banketten jelen voliak, da már elhallak. Vaa aaerencaém árlaaiiani, hogy n bankallaa jeloavoliam ugyan, da aég — hála laiennekJ — élaiban vagyok. Zala-Ezérsaeg, 1806. aáj. 31. Kántor PÚI a. ki (A mi a-adóink egy klea biiony pazaian bántak aaokkal aa íir-tailaa karvatakkai, amik egy egy sáv utin azt ialantik, hogy meghalt. Aa l-yen halál uitn föltámadni, tefs»á«saisaau: nea valami naay virta; eaért nem la gratulálunk Kántor Hal árnak ehhös a löllámaíáehuz, hanem iolább aat kívánjak nakl fleslnii azivből, hogy még vagy Orván aaataadön át mindin caak ilyen módon haljon mag.) -T Vaaáraaat aiaakM>ilu«l, A kozön-aág ügyeimét felhívjuk a ion körülményre, hogy a vaaamapi mankaatBnetröl szóló iörváoy inlM-«kedé«e szerint janim ét juliui hónapokba aaö vaaáraapokoa aa ipar áa kereskedelmi munkák caak (UuUtti 10 áráig végezhetők, a atarínt tehát a legközelebbi vasárnapon aa U>laiak éa Irodák wir 10 ontor iinrait. — UyaraMkralay. Morgtntltrn Zsigmond daruvari illatfieé\|U 16 éves iar. polgári Uknlat tanulö a na ttokban — aial halljuk — pajkoaaágból agy baraija Jelenlétében meggyújtott egy, lakáaaud-vtrán utálr há\'rinltt lálztócakát, mely óeéleíe-detáért aa iakolai legyeimi eljáráa aeglodiilatott ellene. — Ryárl táN«saleUg. A nagy-kaniitai Saahóaunkáaok Haakegy lóiénak vigaloartndsió biaottaága aaját penifár alapja javara IHÖü. ávi junta hn W án a .Polgári Egylet" kert. helyi* ►égében, Torma Aalal jelen aenekara küzr unU-kfldéae ataHeU vllágpóatával egybekötött xárt-körfl nyári tánomulataágot rendez. Uelápii dlj eaeailyeakint I korona. «— <J-alád\|egy tá eae-mélyre) 2 koroaa 40 illler. Kezdete eate H órakor. falttlflMtáaek küeaUnettel logadtamak áa birlapllapllag nyugtáa\'ainak. Kadvladtlea IdO tea-tán a vigalom a teremben tarlalik meg. — EnMkttaMp. Aa orttágot tMptf-tgyttültt kegyeletei, aaap Qnaepaéget Olt ui<jua Itó 80 áu Budapnleu.Nábai Vtm Hálná Űenicikif Harainaak, ai iutéaet megalapítójának éa tobb aint 86 áven Él lelkű elnökének emléktábláját lepleaiék le Aa ealákűnnepály eorrendie a kil> vetkrafl volti I. Nüveadákek karáneke, Hyaoua. 8. Grót TtUkf Sándorné elnöki megnyitója. 8. Kaiákbe-aéd Veree Hálné lOlOtt tartotta tíyuUxi Pal. 4. A kaiiul kU lemény, irta áa elóadta dr. Várady Antal. 0. Növendékek »áró ánaké. — Aa aluOkiiá alróeaavaiban kóeaSneiet mondott a aegteiaaiakuek éa aaael a eaép Unnepály véget árt Aa Onuepeégen jelen voltak; Wlmiici Uynla kulluasainieaier nejével, Xtilinuky Mihály államtitkár, Vaiinny Károly, dr. JÓM Mór, Xirhy Aatal, Ssáu Károly, lcdnka Zaigmond, slbrányi Kall, Oiiky Kálmán, Rudmy Jóaaefué aa Ou-nepelt Iránya, Ilulyouukj/ Gyaláná, br. Kimén* Jánoené, J6aíeaUnaatávné,hévei UUekiti Davldne, inbb nagy kanuaai jótékony egy lel képviaelaté bén KMer Haauaé, arQl. galaei űuiaann Hedvig, Ctiltw Kalmánné, Adl$rxi Banoalari Hedvig, Jlolhiti CrnAná, fíuUkaytti Knaauih Luj\'a, utót fiilfy Llpátué, llabtrem Jonai bánná, 8$ikia Jóáeelné ée aáaok. — A Imaliéi \|»l)«r» lépé laaalák érdekábea. A\' caáktornyal m. klr. állami taallóképaO-intáaet eleA oealályábaaa IH06/97-kl tanévre lel rálátnék aaok .a taunlók, akik éietOk lf>-lk évéi folyó évi atepteaber 1-áu betöltik, Zala, 46. szám. (4. lap.) 1888. juniua líd 4-á« vagy fpinifaieri koreagedélylyel birnak, testileg borjuaáju inguiiaa ööndőr Sándorok tál, aeg a ia ^pek ée egáeaaégeaek a á polgári- vagy kfaáp I karek aaokayáa Kínom Rutáiktól, valami «rj ai iikna 4. oaatélyit, vagy telaO népíekola 8. o«i- áhitorik, mert Saigligeti óta a népeainwl-traa "—" agáaaaa aablonaserOví vált, oeapáa a etmpltfk tiéral változtak, límerjüt cl: a Tegnaayohb hibaat, hogy aiaca aápaainaflirónk. Aa aa... boeaaaat! Vaa de caak egyeJlen egy. In áll Beitr J6mí oi a termékeny fiatal ubet«éf, ki nappal kQidya veri a .Nápaaiaiiás\' lagjaiaak ftjába a bágyad éa nyolcad kotlákat, eate ugyanott dirigálja aa elOadáet éa éjjel, aig máaok ádaaen pikennek pűfiá [Mrnáikon, 4 görnyedve Öl iróaaatala lété hajolva é a lámpa halvány fényénél egymásután kerülnek ki tolla alól a legválioiatoaabb nápaain i Qvek. .A gyerekaaaaony\' egyike a leg-aikerOliakbeknek. Maga a meae mindennapi, da aa 0 dráaairói rutinja érdekhe«itfl jeleaeUktt (eremlelt aa egyaxerd kia lörténeiböl, melynek itt edjuk vázlatát. Hamvas látván arolnár- tályál eivégaaták. A láivaaadá eleA évea taniió-nSveadákek köaül 82-en állaaaaagélyban rátaeaOl-aek \| még padig hiaoayitványaík alapián éa vagyoni állapoiuahoí képeet 16-fa havi 6 frtaak éa 5-en havi 10 írtnak aa iatéaat péoatárába bavookáfll előre ponloaan törlénö beBaaléea mailéit élelaeaé* lakaa éa raoááaból álló teljes el-látáat a 2-en havi 4 frt. aegálypéait kapnak. A falveeadA lanitónSvendákak további évfolyamokban magaviselétak ás elOmenatalBkhOS képe«t teljeaen líigyen, vagy havi 8 írtért nyerhetnek teljea eilAiáet A (elvételre vonatkozó a 60 kroe bályeggel ellátott kérvények belül a képaOintéast igasgsiótaaácsára címezve, folyó évi juliua 6-ig a oaáktornyai á lami laaiióképsO-intésétigaxgató-laaácsáhos küldendők. A kérvényhez csatolandó : folyamodó asBletáai biáonyilv&nya, lie<ii-orvoai mester iállékenyen Arai aa ö ssépségaa kia Boron bironyitvány, a launlá egészségi ál apotáról ás [feleséget mások tekinteiáKH; Épp katooa-állitáa " Hlíí bltóbyilVllijr arról, — liopy mogyurui reeaiapft ayakáhxgftiH teali sgésaoágérOl, hiteles k6<aégi biannyitvány a asOlOk vagyoni állapotáról, övi jövedelméről, a klakoru családtagok esámáról és életkoráról a a caaládlO polgári állásiról. Csáktornya, 1896. fleájua 88. Hargitai Jósaei igaagató. — Apoiéuflk felvétele. A magyar vSrfta-kereaat egylet 1896. évi juliua hó elején uj ha-tegápolóuOi tanfolyamul nyit aa Eruébelkórtiás-ban. A betAltendd 11 helyre pályáahat minden leddhellen elOálelQ nO 30- 40 életév közüli, ki erkölcei Jobb meggyAaAdéaMI, hlvaláaaaerUlag kíván aa ápoldttfil életpályára\' lépni. A kérvények a atükaégea okmányokul felaaerelve legkáaAbb lolyó évi juaiue hó 80-áig terjeaaiendAk be a magyar vBrflakerent -agyiét"Igaagatóságshoi (IV; korona-hsroef-atca 8.) hol a kAzelebbi feliátelek ia aegtudhatóa. A lolyginodvényhoa peijáklfndAk: a) kereaailevél, illetóieg anyakönyvi k\'""\' ; _ La aa iiletű lérjaaéit, vagy kiakoru beleegyeaéee a lárjnek, fgUIAoek, vugv gyámnak; o) er-ki>loaibizonyítvány, — mely vidékei aa illető lalkéeai hivataltól, nagyobb városokban aa Illeték** hatóaág állal ia kiállítandó; d) lii- és eaelleg németül ia beasalai, irai éa olvaani tuij a kollő lellogáai képeaaággel bir; ») hatósági bi-■onyltvány folyamodó caaládi viasnayairól aa fog-Iplkoaáaáról; I) ejáasaágj ás litmiÓoliáfl bl«o-fiyTtvány. Színészet Ntombaton .NabánUvlrág" karüli sainre. Caen operett* élénk kedályeeaégát aoheaam élveztük jobban, aint ea alkalon)inal, aidOn mintegy aira vall rendeltelve, hogy a minapi elfladáaok keaerQ utóiaát eloaaiaeaa. A eaerepldk veraenyre kelve igyekestek megmutatni tehetségűkét, éa I közönség sajos lapaokkal adósolt a -nagy igyekeaetárt. Miuárot Cnraelia (Daniae) aaereteiréméllóan, kedveaen játazotl, eueksaátnait pajaán jókedvvel cslcaeregie el ngír, hogy lüboaiUr nyílt aainau is aegtapaolták. ndgár Sándor (Caieatlb) puaata megjelenéiével kaoaira indltá a itáaOléri, dl uiár a negyedik ielvonáaban néháuy or/tumi laguit hassnilt, aal sérii a jó islási. Qyarmaty üueatáv (Chataan üiboii gráf örpagy) kitttnAen alakitolt. P. Kotáet Mariska (Corina aalnéaand) bájna volr kio«i aaerepében, bár játékéból hiányzott a* aa élénkség, aal aa operaiie primadonnákat jelleaai. Boron Endre Loriot Armeater sierepében aratott sikert. ErdMyi Miklóa (Champ latrtn Ferdinánd), BtnU Jolán fiajedelemaeaaoay), Bognár János (szlnigasgató) dicséretre má.ióan jmssotiak éa Igyyiagyban hoazájáruliak az aat aikeréhas. V<uárnai> Bokor Jóaaal legújabb nrpeainmUvéi „A gyerek asszonyt* mulatták be elO\'iOr. At utóbbi Időben egyes irodalai kOrókbea ártól OHnasskodnak, hogy a iényea kiállítású, de romlott levegővel leit francia operettek leeioritják sainpachslnkiól a népa>ioaOvel\|el ét ha néha egyia-aáeik ejöedáara kardi i«, nincs boaaá kft-sŐneég, meri as Importált Iranoia irodalmi aaellem megruaiolla nálunk ia aa Izláai, úgy, hogy a kAaönaég éraékoaiklandó tires léroaunkákoa tud lelkesedni osak, igaz, hogy a tudományok ioko-aaios, lázas tíjlAdéae uagyban kiaiéleaiiatte as irodalom halárait ás a ecboppenhauan teória kiválói (tAi élit Uijnuyyobb átka at Onáuiitáit) magtereatétlék a aaterialiaatiku* irányt, de korántaeui rejti aa magában népaalaüiriHlalmutik hanyatlását. A kOiöaiég a ár aegoaóaOrlölt a ideje ven éaigy egész véletlenül jataao aár uraa udvarába Selymes Perkó bakaórmestei, Borcsa agykori kedvese, liqgy rágyújthasson vergónia-ra. EbbAl aatán nagy csete-paté lett molná-rékaal, holott as Armsster aat sem tudta kinek aa udvarában van lulajdonképen. A nakibavllt iéltaksay mester elment a korcsmába mulat ni, a laléeáge utána lesett. Eaalatl aa Araeeter — de muel aár akarva — újból via\'Batárt a malomba, mert annak a kia leánynak — aki előbb tliset adott neki -r a kéi fényes szemepéfja tuskót vetett a hfiivébe. A kii leányka a molnár Mariaka huga, beszédbe areaakadik Ugrón Sanyi molnárlnaisal (ki leeedA póitartalékoai de kOa-bea aigárkeaik a mcnyecnkn és igy aa Ormaiért, a aagytekintéijtt felabbvalát a mo.aár iaaa elrejti a belaO aaobábaa. Ns aaok ára a Férj ia "Z T áa ssápaa klbékBI filieágável. De -egyaaar csak sej lámed a bal-0 szobában, melyét hirtelen ablakcaOrilapOláa kflvat. A molnár gyanúsat aejtva, berúgja a eaoba ajlaját, da aa már akkor ttrea volt. Aa ürmeatar aa ahlakna ál eaabadttlt,da vesztére, meri ép a kertben járó ke- a menek&IÁ katonát ée a molnár elé harcolták. Hamvaat végtelen dtth átallja meg, mert eaeniQI aat hitte, hogy a liliságe rejtette al a belső sao-bába egykori kadygséli Ujkél a^aagy. A Uaaia-lelkü kin menyeoeke módot Veraa arra, hogyaa bisonyiihalná be as ö ostoba féltékeny úrinak ha áriatlanaágái. Magához Wvatta Vicái, a falu •gyík oéda leányát éa egy vlganöra valót ígér neki, ha agy éjeaakára elrejti magát a mester ná\'óssobájában éa usy adja, miatha ni aga a molnár rejletté volna •!.\' A terv sikerűit. Most sátán a kia menyecske áil elő a aaarabáayáaukkaJ, A féljem uram zavariau azabadko/is, da a kia aeaaony moll iziolBgJ- nem hi.a a tárjam aram irtai lan ságában, mint a hogy aa iaéat ueut hitt as Övében. Béggel ujbót baullitott Selyem Furkó és megkéri\'a Marieka kékéi. Hamvas <«ai c-ak oeelaea hiaai, de kéaóbb maga a haga vallotta meg, hogy 0 nála volt aa Armeater é~igy ujbftl helyre áll a béka. A darab alapeaaaéjét e régi közmondáa: >Miaoa olt boldog«ág, aoi aiaca bisaloa l< képezi. A féltékeny molnármeetirt Kitt Pitia alakította liU->ége«en, e\'evea humorral, migas ártatlan naiv kii .gyerek asszonyta Kitdi Julitica aOvéesi játék* emelte érvényre. P. Kovács Marit ka (Mariak ) iliiaeréerj málló tirméaaeieaaéggil ábrázolta aa igyQgyU kia aaaralmiat. iWémji JUrnt (Silyiui Perkó) eléggé ját állta aeg hilyát, ugy iftaaait mintha aaokott utarevségéhol ia engedett volna agy kie<it. Borot* fiadra (Ugrva Sanyi molnár inas) kedélyes jóiaá eloadáaat nem-usak a karzat, de a lötd<ziat ia hálásan aag-lapaolta. Aa egéaa előadás élénken, gyoraan gőrdflll la és ugy a kAaSnaág mini a krlfik* dicséretének léljesen megfelelt. Hétfőn: iiOnal. Kedden .Ml tAriént ai éjjel í• került ilAasAr síidre, A kOiőnséa\' ssivesea logadU aa egyei réMleteibin bár kiaaé reália, de a mindvégig Ötletei kii bohÓEHlol, A darab rövid tartalaa a kövalkaaO: Dr. Blanohon orvos éi Juiiaret jó barátok Voltak áa aokáig egyBll éltek Kanadában. Maid Blaauhon visszatér Urasáéba éa barátjának egykori idaálját.vsad nAOl, kíval elhiteti, hogy Jnijarel nem méltó • szerelmém, mig ugyanakkor barátját a leányra vonatkotó hamis hírekkel, véseti lálrv. Ua egyszerre caak váratlanul tjp-toppan Soaiarat. Blanohon, hogy oaaiard>ága ai na iQiJöa, leleaégát titokban üzlettársa J i\'oulard 1896. ji}nta« hó 4-éo. gyógyszerész kíséretében anyósához küldi Beau-liefcoe. De Ok e helyett Nizzába mentek egy álsrcos bá ra. Jostarei — kien barátja ca-tkbamar Inladott — este ádRt&n Niuatttu tolt és itt találkozott Juaanné-nal egykori ideáljával és \|gy ■iádtól mefctnd. Keugel a gyógyszerész h reá bitott asszonyka nélkül részein jö\'t ha«a. Majd Btanchoa fsltaága iá meférksaik támol yegva, kit JnaUntt tgéss Grata* ig követett. A jó barit mólt tiaal akart fixetni blsnoboi.jak, hogy hihetetlen dolgokat besxéit Susaune-ról, kivel u éjsxaka Nlxxáhan együtt múlatott, persze ugy adva ált a dolgot, mintha nem tudná, hogy 8 a féri. Blaachnn saörnyea dühösködik ét már Tálai kész feeségétftl, de ekkor kisül, hogy neip történt .mát\' u é\|sxaka, minthogy jól mulattak. A köaöaség minden felvonás után tftbb«xör a lámpák elé tapsolta a sterep\'őket. Boros* Endre (Poulord gyógytterétz) ügyet mókáival folytonos derültségben tartotu a né/.ötért és sikeru.lt kup léival xajoa tapsokat aratott ITSadi Juliska (Sutannt) aá egé»x előadás alatt báióaan, saere-letremélióan játazott Benkő Jolán (gyógyaerea<né) Bagbi (dr. Blanchon), Kiss Pista (Juatarti) ügyet tlakitáaaikkal nagyban hozzájárullak as est aikeréhea, S. 0. S. v- ZZZZ IRODALOM. — i caáhtornyai tanltiképifi története. Margitai József, a csáklornyai állami tanítóképző intézet igazgatója, nagyon dérék munkát végezett, nidOg a vezetése alatt illő intézetnek - történetét éa jelen ál-lapotának ismertetését megszerkesztve. egy. kilenc nagyives kötetben kiadia a követ, kező tartalommal: Ai inlétet története. Aa intéxet telkének leírása. Aa intését helyiség!!. Ax intéaeiben mű ködöt! éa ii üködö tanárok. A tanári testület alkalmi cikk gróf BaUkiajri KiidríWI, heti tárca Adóiján József főherceg ét Ctaládjáitak bejelenteti Iá\' Sándortól,^ eiiniiíití Viradi AatáWi Ba<Ur i<»1«}{. logatáta fajdalom, Károly Lajoa főherceg halála Daraay Kilmáatól, veraak Fintor árpidtál, Keminy 18I, j ,. , \' \' .. .CM kit kltlal francia Itginy, juTg rivatok. Képal! "»»lt B körkép a JMIUBI Károly Iiajoa ffllierco^ awkipa, kasantkal aiukip Blak»stntt, j Ünnepélyek alkalmával fogja megtekintem. lagsublTsasrepsiheii, Maákáosy anjátkasttlse rajsolt ankips,I \' Blakáaiaak kit dala (liaagjagy Mlliktol), aaoakivtl akóvet- * , koait kipak: a király a lévarssajroa, a kiállítási eejtdpaellloa ■ , , ffiavaláaa, a aaias lakodalosi a klillitás falajibaa (káros. Aa ftaö vaaárnap njolwatr ámbár tolongott a k»p). Kooaciualn caatija (Wyáa eredeti rajae), kerkalea. körképnél. Egymást érték as elegáaf tögttok, ntrdw kipok (ai(7 ktp) stb ltj»a gaadac tartalommal, melyik axáxátal állottak a körkép ironnmM- onayl «aip kippol Jelest me* as Orasic-Viláf wattalaaiaa, uuJ -.i„,4;. ^ .1 . _ ilyst ahrteátttküláaboa aa Omág-VItif Tal.waavi nlat. i !r"* PloUt« Mtt. fSkep ette l«pt_ tl » VTO»- ladaiok»ak, a kik kipo-«aiplrod»lBl lapot alaraakjiratnl. llgeU lator környékét aa emberáradat. Bálkor a lagjobbaa afialjok aa Onsáf-Vlligot, Btl/aok uc altajra j Pokol halaimat tagadja villámot tényben rmgyo- u la, koo ifoo olftá: aapadÍTra \| ftt, fílérr. 4 írt TW j A nagy \|Tlámpáktól a aa iaaó gömbéktól rati^ v\'C^rír ! ^ .. gaióival\' együtt a városliget tgátx kQaönadga gyöj nyörködött a nép látványban. Tixenkét órára járhatott már aa idóát aság egyre hömpölygStt a nép a Pokolba, fit mm aa \| vasárnapon dóit el ax aj kórkép sorsa. A nép acava, Itten aaava! — Mindenki a ki megtette körútját a Pokolban, ax igax lelkesedés bánján nyilatkozott arról éa ni atm feledi a látottakat egyhamar. így etett, hogy aoM Budapesten miadtnitlá a Pokolról ét" aaaak kolott-axálit csodáiról betsélgetoek. CSARNOK • . Lavél a pokolból. Ftludó: ■goaotia Vidám, elegant társaság lolongott pénteken a Pokolban. Ekkor volt Budapett- e legújabb ét mindenekfelett tienxációa látványosságának a vernisaage-tymelyre eliöli ax égést (óvárosunkban idöxó ariaxfokiácit, aa itók és újságírók nagv gárdája, valamennyi featO ét mQvétz. Axt mondták, saereiicaétlen twpt pénteki. Tirlán e»ért , ..... . kelleti ekkor megnyitni a poklot, amely tuWtláti I A látogatók nagy saáxaláfcát hólgyek atépaégtivtl a földi élet elűiiéletén felül áll. E«!«■.■ klk aébogyttm tndaak betelni i rtat-mjalátt az élőkelő kftxönaágláxaa érdeklődés I1" ^P ™n(M " u VT közepett megnyitt Pokolban tolongott, ki ÜnBwtTT ^M^ irfik ét hírlapírók köre, i Park-klab a a Nicoll«tli-1 é« bfilgykottontv^ dwaekédhét-kávéháx, a leatók ex örök jókedvű haaája, kihalt "Wlf.»»■<»•»■•?.• Pokol. A aaik- roFt és sxomorn......\' ---~ ^ k6ÍW1 "l\'**\' A vemiátage sxakéitökö.öuiégvi anhogáM pármlla hámból kwwléa bstg)áUl)lMél> t Mlj.üü ktMil. ®W9ÍIIMk «<* xahogátinl ét ht ax Ol . - . r jmtW.il ni iláN f!jMVi.H.b h A -\'------- lILJC (jtodálatot mennyire goatlroaaák a Pokoli aa-\' tt\|\|.l 18H\'96\'ben. A tantesiület volt t uwatani tagiájoak életrajxi adatai. Ax igaxgató-ianáca. A növendékek ixáma ax intézet lennálléta óta. Ax iaiéietbM hattaáll tankönyvek. KAnvviár. Tan-a«kn««k. A tanórarend ax 189^/96-lk tanévben. RendtarlAxi saabályok. Ax önkégzökör 1894/95-ben. Iskolai ünnepélyek, kirándulások; Aj gyakorló iakola. A gyakorlati kiképxéa. A nö-l vendékek tegéiyeséae. Kóll»jg1iimiitatáa aa 1894 95-ik tanévről. Az internátus. Tunképesitői vizsgálatoké. A nagy gonddal szerkesztett tartalmas és több illosztriló képpel díszített munka áfa H k«nyvftn ninna jfily,ve, sem az, hogy kapható-é valahol. Pedig erősen hisszük, hogy a fontos nemzeti misaiol teljesítő intézet iránti érdeklődés szép kelendőséget biztositana neki. — axakinf ülkálr trpád kstfsxtsUm K» tettel sxyjltt IH> cm. koassá ia 81 on, magaa. Sataaratijr kint boa, raitlS byil\' d(stit«ss«l. Síifa ktroiiwa broua-boUt-hl l, aa. iMjItnlUl II. U. XBtyksrsilitt. 111. n. fakíts vagr barna Aaraaatt k«r»tboo (likolik\'Aániira). Itáaior-fiMrrir Mw tliss Hanjadj Jáaoa ia KapUatrán \' által 14W-baa. Fastotlo OtlIMt J. Kanttól I m. kwssá is 71 cm. sufas. Arnvoaott aatik korstboa. Iriaji tllklia kirokaaiaa SalgotvirWl. Karattol C « lioann ia 71 cm. auu. Araajroaott aatik karstbsa. CMtág Árpid, „fisM éa a vttérth4 is „Aldout Baáaraak". i .Hifyarok bsjtvataio" c. ktrkipaok réaalotoi. Korottal •gjrfltt JUH) cm. \'magas. Uiádaxyik kip: Salaarany-kerotljío, satlS-IsvU dbaiMsssL.DUIi ksntbaa, broaa-botitliL 1. u araiijrkirotlua. II. ra. aranyksrttboa. UI. ta. araajkirotboa. CoaMpUo IbsisiiIsIs BsiUts Matijii a tán. kiaath risaistsset. I int tol agyátt 110 cm. ai\|u ét II ea. sailas. Arany ísIlsgMslIitoU fskoto karatboa. Badoaaa llltlaa. Balul faataiajrt atáa kiaaált riuuUaoL Karét tol sgytti ISO cm. atagu ta 98 cm. ssilss. Araatoalitgk-\' elütött fekete keretboa. laáoass. ebért eredetije otáo kiosált aalaojreaut. Keretoettil 116 tm. aiagaa « 9» cm. «a4Ua.iraajoaatt aatlk keretbenA aiaj eeeelaj ilau. ■arltaa eredetije atáa kisaátt eataajooat aqaarsIlaNdor-kaa: L sm. dlmkersttios 90 aa. saileo is 70 om. ugu. U. aa. aatik araajrkaretboa, 88 cm. aaitaa, 74 cm. augaa. A Heayemiay ikrsáisi. Leler r. eredetije atáa Uasált öleeyemet aqaarallmodorbaá: I. aa. disakontbsa, 80 cm eaileo ia 78 ca U\|U. II. sa aatik araajrkantbaa, 81 cm. eailea ia 74 cm. mesei, ö falt iga I. Fereai Mtatf. üleaee erauykeretboo Kcrodill raktár ét kápvl-•alásig Vagr-Iaaissa ia vidiáira Piseksl Kslttp kíayv kereekodieibea, hal a klpek megtokiatkouik ia eaotlog riat-lottlaotiore la noxroadalaaUk. Vidikn caoaagoliairt eeját ktltaigaiakat eaimit\|ok. — Caaopl a\|Aai4ék. Valóban iaaepl eliadik aa Orasig-VUágaak moet Mgjoloar páakáadi (11-lk) aaáaa. Boaaaabb disair\|o«is bolvett ogjasaráaa csak hleoroljak. mi Via ebben a saiatbat? 0one\|j\| koltomiajr 8aáaa Károlytól, Mindenki el »olt ragadva. £t a meghívottak m- : Példftl pintat,k áa Acb^oaoa átkaM kon által aétálgatUk a f.elátbatrtlan magasságú Io«óaakját báwB\'va, aélttlmU .somsaádaBiéis axiklák Waöit, nézve jobbra, halM, előre, hátrá, ^- Hybw v^ttxt nytr aaárt .« «k.W4-tel és teleié át -mindéi percben uj .sxenxáclól »ért. ho« M ördö«ok omágiba kerül, fedezlek lej." I A hölgyeknek nagy érdtklMéta a Pokol iránt A Pokolnak ekként a vernitsa»e-án nagy és j egyébként már fóvároaiBterte ötmereUt. Ianea eklatáns sikere vala. Jvan, hogy a tavasai kocatkorxó7 mtiy mátaaor jctak a Stelánia-utaak volt aptciálitáat, most a • a városligeti lator ét Aréna-ut sarkáig tarjad; Szombaton a nagv köaönaég sxámára ia meg- "ta^U ^ «. nyilloti a Kokol. tlökei/í úri emberek, csodái gzépséjfü asasonyok, rdxtás arcú leányok ti- eokat, a mint elegáns toilletjSk uszályát -wm emelve, szinte lázas sietséggel igyekeznek ettek a inegiekinléaéi\'ej s, a nagy_ közönség \| véleménye mindenben ésMeljesMi megegyezett a sxa kár tökével., Ax eNŐ iátogatókNiöxöU volt Kossuth Ferenc, Pokol felé. £» a hölgyek e lelkttadéaéoek köasöahtló, hogy a Pokol néaótere némelyest vesxit komoly han-gülátából. Mint madárctictergét haagxik sainden _i ,,i f -1 i^jgi g. - tar\' afBBTBe fcaaaL éa mmmmim aki Dantét, a Pokol megteremtőjét csaknem oly ^d^iai"\'^ ott a srép hölgyek köxött, a p«ctse^meri, mmt Petőfi Sándor. Ax ő kn- bóduó i\|\|al(a, \|(\|j ,,„gflb.n jár«; néha algtU. ttká,ara tehát terméaxetaaarOleg voltak kíváncsiak doh(Kk)D , talri\|t ,efetl. ^ mindasnk, ajak a Pokoli Dantfl JrtilwoJMafcj fiu édes Isteuem, ha a ssktaép s—t, Ml csak egynehány kerül a Pokolba, egéaa nyugod-tan booaájiom majd le kémét aljára. fit velem együtt gondolkodik aundtnki, a ki körüljárja ezt a fantasztikus körképet. xiájának megfelelően létesítették. — fin édes Istenem, mondta Kownth Ferenc, amikor megpillantotta a görög költök caoportoza-tát, mit adnának a hevülékeny olaszok, ha eai r körképet a\' magnkéaak mondhataák. Adja aa Igten — lulytatá = hogy itthon is olyan sikert érjenek el annak a szép eaxmének hatalmat ineg-TOswtésével, mint amilyet megérdemelnek. Dt hogy Olaasoraxágban is dicsőíteni fogják mindazokat, akik e müvet megalkották, aa biaonyot. Kákoti Jenő tx Otthon-kör elnöke is a legteljesebb elösmerésael ayilatkoxoit a Pokolról éa gratulált a művészeknek nemcsak sxép alkotásuk-hot, de ahhoa a tiszteletreméltó merészséghez, a malylyal eal a nehéz tárgyal választották kórképükhöz. Mindjárt a megnyílás napján jöttek el megnézni a Pokolt Samaata József egri érsek és Scblauch Lőrinc nagyváradi püspök is. Aa tgri érsek csakugyan el volt ragadtatva a látottak által, miut mindtsok, a kik « körképet meg-néxik. Scblauch püspök egy telóránál tovább időxött a körképnél, réaxletesen elmagyaráa-latta magának egyes csoportjait ét ismételten mondta: — Igazán nagyon sxép éa érdekes dolog. Főként a kígyók csoportjánál idóxőtt bosx- sxaaan éa mikor lávosott, megköszönte a saivet kalauzolást. — Legközelebb ismét eljövök, mondotta, mert hiszen egyszerre nem lehet ax egészet jói ■esnézni. —— Eötvös Lóránt báró tademáayot szempontból bírálta á Pokolt éa tőképp ax lepte meg, hogy a művészek Dante hatalmú müvének megalakítását nem ronlotiák semmiféle azenzácíó-hajhászaital. Molnár Árpádnak, Trill Károlynak ég festö-tiiwainak & Márkus Géta müápttéaaatk köszönheti a főváros ett a legújabb szenzációját Mindannyian mérési századvégi emberek, a kik nehéz laladaiukon éveken át dolgozlak, anélkül, hogy az eléjük gördüld akadályok csak agy perecé ia lankataiották volna erőt akaratukul. Aa övék aa érdem a Pokol megvalósításáért, a a köxöaaégé, a int ért működésűket ily ssinden várakozáson lejfii méltányolja. NULTTÉR) Egy tekintélyes, népszerű biztoaitó intézet, könnyen teijeszthető szakmával produktív főügynököt keres. Ajánlatok csak tényleg Rxerxőklpe erők részéről „Öli erény\' alatt GoLdborgerA V. hirdetést irödájába Budapest, váczi-utcza 9. czímzendők. ui t-t •) Aa a roratku köalettakárt nem vállal fcli>8mtia« a eaorkeoaU. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linlment. Capsici comp. —ÍM hiriMTM hásiaur •Uaotillt u id8 m«gp>6báláaának, out Bár tebb adat JSMa w-bi»hal<i fájdalaauialHapItá btMrnilMM alkalmaitatlk ktanaayaál, caanál, k\|MalÉMl . h> aughiltukaél m u orrosok áltat bodftrzaAléMkn ii mindig (vakrahbaa rendf Imik. A Ttiédl Horgony• Pais-Expcllar gyakorta Ilorgony-Linimont olnovezóa alatt nom titkos aior, hanem igaü aápuarl winr, molyriok így háiUKUktt mm Mtao* htányoáaL 40 kr, 70 kr. «r 1 frt. Hm«iiki\'iiili árban majdnem mtndw gyógyiiiortárban kéaiítlton ran; fóraktár: Tlrtt jánif gjógyawréainél Budapeitaa. Baválárlái alkalmival ig«n óratoaak lanttnk, mart több klatbbárttkü után tat ras forgalomban. KI Ma akar aMfkárMMai, u mindan agyaa ,llanaay* vádjagj nilHl mint aaa valádlt utaaitaa Tiaaia. RlohUr F. Ad. éa társa, caáaa. éa kit. adrari aaáliitók, RudolaUdt (Ihunagia}. A világbirQ STEYRI fegyvergyár M W I Pl KERÉKPÁRAIN AK klsárélagen főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére: ünger UUmann Eleknél Nsgy-Kaaiuán. " i \' é____-.- \' £i«n kerékpárok, ugy tsrti»iágr«, aierke- Mlre Mist kinyi járáara az clif helyen állanak sí Shui Knropal gyártmányok kfizOU. Képes árjegysékek Ingyen éa bératriiive. OOOOOOOOOOOOCXIXXXXXXXXXXXN x A budapesti kiállításra rinduló n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsém a kiállítás területén levő sörizlelő pavillon látogatásira meghívni, hol NAGY KANIZSAI SÖRT mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban is általános tetszésben részesül és jelentékeny mértékben fogy asztalik. Galambos Ulrik 138 —1. a nagy-kaniisM kiállit&a ►öruleló . fülkéjének vezetője. :xxxxxxxxxxx:xrxxxxxxxxx Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-ILanissán. 1896. —awa»w yiMÜ Vasúti <menetrend Ertiuytt 1896. mdpis: 1 Üt. KaoisM állomás. 27004243/1896. xm Árverési hirdetés. AlulíVott ki kii Idíiii vé.Hiajió s 1881. évi IX-ez. 102. jj-»ér\'elmében ezenne kilzbirré teszi, hogy a n. kani/mi Icir. ihiiéiiát 2170/96. t 17114/061 ►xámu v^giéas által Zirner ie»iv£h)k budapesti t* B au Lipót a R»i delim-eni kefestredtfh végreH bsj\'aiók javára Bugyiiy udftnné nkaiiiamu lakrtai allén 120 iri éí 51 Iri 60 kr.lfike, mnek 1895 év márcíua V. éa April 1. napjaiól MznmitamJó I 6 axásalék kanalai éa eddig összésen 60 fit\' 90i kr. perköliseg\' kftvetalie erejeig eir-ndell kielégítési végrehajtás alktltnvat-hrrótti>t- tglfl\'foglalt j és 581 Írtra becsű t bútorok, ion vora é egyéb -tárgyakból álló ingóságok nyilvánon ftrr«ré< utján eladatnak. Mely árverésnek a 2709 4243 1896 s. kikü -1 daié.ft rrndrlő vfg/M folytai a Iiety«i"ín vafyia Nfttry-Kimizán alperes lakáaan leendő «aaá6i-lésére í \' \' rr---1 \'. --- : !8Mlk fri Juuiua ké M»lk napjáa dálellll » érája lia\'áriüfiftl kilű<eiik ph trtroz" a aMadeán-a<>k eatnnel oly megjegyzései hivatnuk meg, bngy aa érinteti ingóságok e<m árverésen aa 18H1. 04- LX. t-ox. 101. § * értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul it eladatni I >g»ak. fkt elárverezendő ingóságolt réttltr* aa 1881. évi LX.,1. ex. 108. §-ban megállapított feiiéUlek «erint lesz kifi«ele»«lfi. -1. .. .. "". ■\' - t Kell N.-K\'iiixaan, 1896-ik évi májas ké 2.\'. napján. BARTS OYÓRÖY ktr. I\'iruaagi vegreliaitó. , COOOOOOOOOOOOOOOO OOO^OOOOCK o oooooooo 0 5797/896. Felelős iserkeaxti: Or. LÓ K K KH1I. /V-., I3Zird.©trnéxi3r. Nagy-Kanizsa r. t. város által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képezfl c». és-tkitT gyengélkedő ház javítás alá kerül u előirányzott összeg 371 irt 18 kr. azaz háromszázhetvenegy forint 18. kr., felhivatnak mindazok kik ezen épület javítási munkálatot" elvállalni óhajtják, hogy az előirányzati ősszeg rcf százalékával ellátott zárt ajánlataikat f. é. Jnnliin hé lO-lk jsapjálg a ~vár<»riktaiiába annál bizonyosabban adják be, mert a később beérkezettek ágyelembe vétetni nem fognak. W A költségvetés a v. tanácsteremben a v. irattárnoknál a hivatalos órák alatt bármikor betekinthetek. > ~ A városi tanács Laptulajdonoa es kiadó: r 1 n v m k 1. v C 1. ú r. Nagy-Kanizsán, 1896. május 30-án. V É C S E Y polgármexler. 00000000000000000 ooooooooooocoooooő ZaljV 46. bzáin. (O lap,» 1896, juniiia bő 4-t. Hirdetések felvétetnek FI&€HEL FÜLÖP köny vkereak edi\'Hébin Vt\|7<Xánlzi inT~ Nagy-Kanizsa, csllttiitök. I Indulás I Érkezés laalaaárál !i Kaaiaaára I - -r.......— 1 ! 2: s • • : í l s ; 1 : i i 1 l 15 \|\| . 1 y y .3 _ L; v. 4 42 regg. Igy. v.\| 5 831 reg, az. t 2 35 d. u iix. v. 12 ft91 d. u E, gy. v.! 12 20 enie >z. v.\| 11 22! éji«l £ r. v. 7 28 nte \|J »• v-j 7 601 • \|Wy. j delbjp.V-[ \|66jd. u. Béca Igy. v.j 8 5"i jwgg.jsx. ». 3 421 regg. Z.Eg. v. y. 5 15Id. u. ». v. 8.041 regg. fsa. ». S 061 d. n.jpZ. v. 1 ! 8-i d u. . v. 12 é(je:\|y. ».■ 7,05 e«te 5 Qgy. v.l 5 471 regg.n az. v. 3 I KI\' regg % ff. t.\| 10 - ; rew.\|aa. » j 8» d; b. 5 far-^ I t — ia.il, 8 155 Öltté 5 Isx. f. 121151 éjial \|ay. * 12 \| IQ.aijal ™ agy. v.J &t06]dlji-\'-jgy. v. 11145 d.e. _____\|aa. V.\' 4167[rágnia. T.l l- i29\|-iUu Barcs k • 2 -d-Ns mh 84 Wr-r—IV. t. { 8 -M- reyg- 46. tfzáni. Xasr-Kanizsa, 1896. junius 7-érh e ~ ji XXIII. évíolvam ImMitiiéri r\|.\|tll> Ollop-fíln HU. i, laltuadt) • lap ii.ll.mi rtaiK vttattkaaé 5Ii3m kqplmaésr. M MMIlM latalak aaak la«ari Ml beadtunk •). jLa ÁLJL Politikai ós vegyes tartalma lap. ___cr XtetféklMMIt TifwWa-ít>ti« i n«M >«»( ihjftKnMta. fft^fmrtff nki* Kj<« ém U km* A li — Félém 8 kórom (f Irt — ár.i Hsgg&S* * kTMU (1 írt 80 kr.) ____Hjfjniul [imytMi grtItilM% A Nagy-Kanizsai- e» dél-ulti takarékpénztárak. a HankegyenűM, az Ipar- én kerenke- 1 .. w delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylefnflvetkezet éa a letenvei takarékpénztár. "flltUlr uto#r _ a „nagy-kanimi mnjttfagyár éa Jerfözóde u V hinÓdoi kütlSny,. niffiüifiikVíasar. IHln\'l mi r . \' ._. . — * ----rónkezik Ptückél - FilftP keay. Kgvt <zám ara : 10 krnjtir. Heg\|»l«llÍk N«KyKaHÍMáll hfl«l(ÍHt k^lmf r: hwtij^ti HMwto, -rasárnap ém carCLtörtölcö n. léairatok klUatMk iíhu. /Hol az igaíáígf . Nary-Kanizas, 1896: jmriua 4-én. (—n) A szenvedély minden körülmények között rossz tanácsadó. Nyilatkozzék a,z akár személyek, akár viszonyok ellen, a hol az ítélet a tárgyilagosság helyes álláspontjára nem helyezkedik, ott az igazságtól is eltér, Á mióta a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot tárgyalják, ellenzéki hangok emelkedtek ugy a parlamentben, mint a sajtóban, melyek országunk állapotát oly szi« nekben festjk, a mikre a német azt szokta mondani: grau in grau f Olybá tünletik fel a nemzetnek állapotát, mely ha igaz volna, a legmélyebb szomorúsággal töltené l el minden igaz honfiú keblét Hála Istennek 1 zetiségek melyek szabadságokat, fejlődésüket és állami életben ideális viszonyokat képzelni ha magyarnak köszönhetik, megfoghatatlan alig lehet, azt hisszük, hogy ez az utópiák gyűlölködéssel viseltetni ezredéves ünnepünk egyike, melyeknek elérése már az emberek ellen, — miért találkának a jó magyar gyarlóságánál fogva is lehetetlen. Elégedet-hazufiak közt is olyandk, kik folyton elége-j lenek mindig lesznek s az emberi társadalom detlenkedvej a magyar nemzet romlott álla- j tevékenységi terein az elérhető mindig va-■ potáróí szólnak, mintegy fegyvert szolgáltatva lami relatíve tökéletes lesz csak, a nélkül hogy : azok kezébe, kik gyttfölettól és irigységtől, ez mindenkit kielégíthetne. Hogy aaf elége-: eltelve a legképtelenebb módon rágalmaznak Idetlenség rugója a nemes törekvéseknek, az : és gyaláznák ? \| bizonyos, de hogy amannak tulhajtása teljél —De hát, a mit e nemzet állapotáról mon- fásultságra, közönyre vezethet, az ép oly danák, az nem .is igaz. Mert ha igaz volna, bizonyos, mint hogy a mindennel való meg- az ördögöt sokszor a talra testik, a nélkül, hogy jelentkeznék. Ennek a nemzetnek állapotát saját gyermekei sokszor úgy állítják oda, miint a mely a romlásnak utján áll, s _ melyen csak különös eszközökkel lehetne segíteni. A pártszenvedély fa képes elvakítani, s olyanokat állítani, melyek az igazság világa előtt meg nem állanak. De hát kérdjük: mire való xz? Ha már a mi jó bécsi szomszédaink egy elkapatott része beállott az ünneprontók közé és nemzetünket s annak ezeréves kiállítását otromba gyalázásaival illeti, — ha már itt a hazában iá azok a nem- hogy zenghetnének hozsannát ugyanazok elégedés — a nemzetekre értve ezt a lapok annak a közel 5ÖO0 tanulónak, kik taniMén a tétlenségre vetet, a magyar nép, a magyar faj életrevalóságá-1 De az elégedetlenség a viszonyokkal, u ról testrés lelki helyes fejlődéséről, erőteljes- emberekkel, nem zárja ki az igazságosságot, ségéről tesznek tanúbizonyságot? ja helyes, a tárgyilagos itéletet. A mai kor- EgSsí hymnusokat zengettek az ország\' ban az emberek nagyobb része amúgy u ifjúsága egy részének,« válóban megható és I hajlandó a sötéten látásra, ez pedig annak impozáns látvány lehetett az erőtől duzzadó a jónak, az üdvösnek felismerését is hÖKP ragyogó arczu ifjúság páratlan (elvonulása, telienné teszi, a mi az emberekben és viszo» Eötvös József báró mondotta, ha jól em- nyokban tényleg az. lékszem, egyik emlékbeszédében, hogy az Itt is az igazság a középen van. elégedetlenség sokszor erényszámba megy, Senkisem mondja, hogy a mi viszonyaink mert forrása a haladásnak, a tolytonos fejlődésnek, egyeseknél, társadalmaknál egyaránt. De azt hisszük, ennek az elégedetlenségnek kell, hogy határa is legyen, a czélon túl mennie nem szabad, és különösen nem szabad igazságtalannak lennie. Társadalmi az abszolút tökély fokát érték ej, de senki* sem mondhatja azt sem, hogy a nemcet akármi nő tekintetben züllőféiben volna. Mert ez nem igaz. Mert egy nemzet, a mely életrevalóságának oly száqioa jelét adja, egy kis nemzet, mely a múltban is, de »jelen* A „ZALA" tárcája. A Quarnero mellől. -A JL k L A" aradatI tirtéja. — IV. 1 \' Buceari. Kónnvli hajónk alig kanyarodott ki a ,molo lungo* hullámoaapkodta régénél, midőn kitárult •lénk — vagy hun fSMI álló kiránduló táraa-eigra — a IntoraU messze húzódó, telt színekkel gynyiirküdtetö panorámája. A ledálset caspóuékain lovagolván! ülve, gyeidén hintázunk a katakolA (ép ütemére é« átadjuk magunkat a felséges hullámjáték élvezetének. X azinte fskele-kék via aaéle csobogva nyaldosta a bronzuinQ agyagpartot, melyre nebét takaróként borulnak a bozótos pánit-lankák. Egymásután hagyjuk el a partba benyúló öblöcskéket ée barlanglakai, hol a via lassan, de vlaazalarthatlanul végzi alámoaó munkáját. Hajóak jelzökürtjé egyet bódul, éa aii megállunk egy kia fifjfll e\'óti, melyet egynéhány rozoga báa é<t laalkoimány környéke. Ott vár ladikjával •IT öreg révén, ki készséggel segíti be hajónk társaságának 8—é lágját Ingó caónalriába. Miaod-mayan.mal — ártatlan kiránduló lélekkeli—aion hiasemben, hogy célnál vajyunk, aaintén kiugrunk a csónakba, de alig. helyezkedünk el benne, á hajó fütyöl ée a fennmaradt tárnaággal lovább megy. Cuft moat látjuk a bakot, -a melyet tottönkr-ttfárávat a cél előtt axálltunk ki a sok lat parton. Megkérdettük C\'haronunkai, jaikor jón ide oly. bajó, melylyel viaaaáiérhetnénk. — Reggel bat órakor — volt a felelet. Teljeaen atéreatük rnbiunoni belyaetQnk tragi-komikamát, de a bomlokraütéa mellett most komoly • menekOléare< kelleti gondolni. Teaaék innen gyalog, talpbaaogató köre begytovényeken a magaalalra lelkapaaakodai éa onaau valahogy Uuccariba lejutni! Három jónvaló környékbeli azálli ki trelOnk, kik kéaaek voltak benaOaket jó onepáara terelni. Ördögbe kívántuk a Kamt minden karicaát, de azért nem aegithettSok ai átkoaotial köve* utoh Már vagy egy órája oaetlattOnk-botloiiunk a beityen. a alig-alig néatfiak bátra a mögöttünk kitáruló vistQkór éa a iSId szigetek remek képére, — midőn váratlanul az alacaony bokrok kOaül kitűnt elöltünk a buccarai óból söiét kékaége. Xenopboo katonáinak .Tbalatiája* eleDyéaaett a mi Savriadalunáhoa képeat, mi lön egy darab] tengert láttunk magnak elótt. Még egy pár buidáceoláa begynek lefelé ée olt voltunk a vb azélén. Elfelejtettük aa egy órai árkon-bokron-máazán a benyomán a\'att, melyet a terméazet eme aaeaaélyee remeke ránk tett. A nyilt Quarneroból a&nt? elrejtve nyúlik be • 1>oenukáa Sböl a dacos KaNat sziklák közé, mint egy délvidéki tjord; vize aótéikék, akárcsak folyékony znftr lenne. Meredeken magaalanak ki partjain a atiklák, melyeknek csékély növényzettel [befutott felületén párhuzamos vonalban, nagy négyaaógekre osztva vonulnak aa alaoaoey bór-védő kopárkányok. Valósággal kl keli erónakolnl e talajból a vegetációt.\'.. A telkóból ki-kibukkanó napsugarak gyönyörű féayhatáawl eaillogtaiták meg a via könnyű hullá<ngyürüit éa a part azélén miváryánykörókei idáanek elő a ipeglöró habok. Ilyen lehetett a caábitó hableányok bűLvöa salldk lakhelye, a vén vizikirály háboritailaa rezidenciája. Mont I elriasztotta a góibajo kareke aa ái-látaaó palota regelakóit a a kiee zúg ínég var áagliniára, aki remek tengeri lürdóhelyei teremt betaa itt olyanoknak, kik a világtól elvonultan akarják élvezni a termésaet caenaélelét. Ott ahol öeeaeaárulaak a negélyeaO magaslatok, fekszik Buceari (horv. Bakar) belyeéf maga. A kia mmafalu hazak mimegy oda vannak lapaaatva a sxiklahegyhez a egymás fölött karéjban szegélyezik az öböl végéi. A csoportot ke> ronáaaa egy régi dóauierO épület, mely fölöli szédítő magasban látszik a vasúti kötöltéw egy hajláaa. A pittoresik községen kivfll más le vonz bennünket arrafelé: a balalmaa étvágy, mely aa önkéuytelen hegymáaaaa következményeként jelentkezik, . Amint torony iránt haladunk, elmegyünk a tinkaliuok furcsIT készüléke mellett. A parihoz ferdessögbon létrái állitaaak olyképen, begy talpa a parthoz van erősítve, leleó vége pedig rénut hajlik a vizazinéré; legfelül egyszerű dea* kaerkély-iále van elhelyeave, melyben valóságos Herman-otlói odaadáaaal kuporodik meg a baláaz ée fonalakkal igaagatja vure teregetett hálóját Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 46. szám. 18. lap.) 1808. }mdíi)4 hó 7-én Város házából. Hirdetmény. Nagy-Kaaiaea vár ■ tanácsa réeiérOl közhírré téteiih, hogy Nagy-Ktniaaa «»ro* 1896. évi bit-bér adó kivetési njetroma 1888. évi 44. t o. Itt. 4a 86. jtfl. értelmében a mai n«piól fogva 8 napon •t ■ vára) adóhivatalba kö.aaemlére kitétetett e»y aélkél, bngy a hivatalos ótin belül bárki aiiai beiekintheifl, h<>icy aa ellenészrevételét megtebea.e, 4« padig: . . a) aa>>n adótók, kik aa illető lajttromban mag állapiioM adónemmel már a múlt 4vbn ia m«u voliat rttva napját, lént bejegy>é»éi kttvnífl IS nap alail iráaban aI városi itnáosnál benyújt lutaák. Ntgy Kanitaáa, 180(1. 4vi juniua hú 5-én. NEU ALBEHT VÉCSEY fatfémeiar. Értesítés és felhívás KediettMnyee é\'kezéaröl szintén log guadoa kodat a rendexő bitotuág lésöl/b megillupílmidő módon. Bi-fépö jegyek & kfállitetra. A kiálliiéa Igaa-gamséga a rnótjő bito<i>ag által 6 jegyből álló füzeteket öt komna l«eiyeti két kormáért fog • tagoknak rendetka44r* b<.eeáiani. E kedvaamé-nyee jegyek cenk a keagfeeeana- idején erv4-■yrnfc KffA WmWéé- A knaiieeaiaa tagjainak fofadáaánV tlnaéllá-,, . . , _ _ . . _ \| aoláaáról, Ünnepé yekrói, iegyák elárueitátáról a a II Oruiijoi i* EyyMtmu Tanügfi Kongruum Magyar Taaiiók Kas/iaóya álul alakított a érdikibtn. It/.uv<jlryi Gyuia aiékaa-^rároai laaaonok va- Napról-napra tó.agea.n érkeaaek «ndako.ódá- fe^ ■J-\'^116 •ok . főváriból é. vekről a II. Oraaágo. 4e JJ-. f1^1 JW-"r0t S^^aJ kmjv.sméayekrö., Jelei,ke.é-1\'^^r^k.íXM- l ^í Ifiéig jejenfendők be. \' A kedvasaéajee vasúti igazolványokat oaak {unittá \'20-lka 4a 26-ike közti időben fogjuk ki-azolgátiatai. A kiráadaláeokat a Tanait egyaattlet taaitéi oes-• i, ítí-tt Jálya tendeii. atiaianaa a A rt\|lt{a<a biaotteág által kiadott .ÉrfaalfŐ* a kongres.ua idején oaponkiat jeleaik Meg a bo«ni Ingja a pro grata tű* 4a a tsnánakwáa ismertetését. \' A lagok po>Ukttlde«Mnye>nek reedea kéthe«i-té-érnl goadoekndoi loguai. \' Budapest, 1896. májua l,ó lÖ-in. A ll\'#0jwfcágo* éa EgyeUmea Tanügyi Koa greaa.ua búotieága nevében: ben ia oly kiváló férfiúkat mondhat magié- b) aami adótól, kik a kiveléai ltjai romban , , . ... , . ,, , megállapított adóval í.,évb«a elad itben rovatuk nak. hogy aaokat bármely műveltebb nemzet mt)( g£tBrtwMg\|Hlrt „ .dókftnyveckébtn i»r ia büszkén vallhatná magáénak; egy nemzet, mely rövid idő alatt oly fejlődést mutat az emberi munka minden terén, s mely olyan szerencsésen tudja\'egybekötni a dicső múlt fenséget tradiczióit a nyugateurópai művelt\' aég követelményeivel — egy ily némzet xQllöfélben nem lehet, egy ily nemzetnek lehetnek nagy küzdelmei, de ereje is van a küzdelmek megvívására. Ám hadd gyalázzon a német szomszéd, hadd gyalázzanák itt benn a nemzetiségek, — de magyar ember ne álljon az» ünneprontók kOzé pártszenvedélybOl, mert a nemzet nem hisz az ily szavaknak. BQszkén tekinthét e nemzet a biztató jOvóbe, büszkén és félelem nélkQl, mert mint a múltban, le fogja-gyózni ellenségeit a jövőben ís. •Ok módjáról « baiá^deiéiól. Hogy az érdeklddáanek aiiuél k6m jebben ée I ■inéi e<éie>ebb köt ben itbaoeQnk elegei, a fc Sr-1 Iev41ben foglaljak örate a kougreaeiuerél táéló I loat4Mtbb tudnivalókat^ Egyúttal, bogy lUttalt ktrtáraainkaak, a laoá rokaak, taaitékuak, ki^dedóvóknak a köaoktaiáa » a koograaeaua iránt érdtklódókoek t»g»ági jelentkeaéei aaegkóniiyitalik, jelen kör-iraiunkaoa gyüjid-ivét jael ékelOn^. \' Tiaalelaiiel kérjUk as egyeaUleieket, \|eetUle-tekat éa kttrliket,~r taartáa- 4e navel>tögy mna-kéeait, barátéit, kegy a gyftjió-ivekaa jelentbeaai e at éay leetQlal lavjai kougreaaxnai tagaégi dijaikat (aaeatélyeakíut i inj egyÜMeeen bvkUldem Saivgakedjenek. A jeientkeaéa bntárid«je juniua 19. Kaeu a ha-iSridóa tal jeleatkeaOk ^láiaaáért vaauli kedv«t-ményben «alA réeaeeitéaaért a tal«l<iaaéget nem »áil»ll»aija magéra.a raodaad biso"«ég,----- A lapági \|tlaalkegéaak 4t péi\'tea Maoriit KettA fOpeáliakolai iga tg.tó arbot, a rendrsö bi aottaág peiizlárneábua (Budipeei. Loiag-ulca 18.), egyéb ludakotridáaok a kongresaaiia elaBkaégé-«-4ajewrtr köuiertilére kitetelének ugg (iihüjó [hida! BUda\|>jt.i, Ji«.»f llBflli »., a Magyar Tanitók Kaszinójában) intéaendftk. A kongreeatutról a kfivetketókben loglalhal-jnk ö»H<e erieHÍlé«Unl(ei;.y . ....... A kongruttm tandcikotámlnuk uliirtndjt. A kongreatna inlini \'J-án déifiián tartja eld- NAüY LXSZLÖ, HtWkár. Dr. BE1NR1CH (íUSZTAV tiaak. melyet kó>b« fellCiStt lakorongooakák tartanak fenn. Kányelmea Nieatrra4g (ieaea alulról néavrj; béikS.napon munka, vaaárnap aaéraloaáa, aa eokbao baaoollt a/on .nuUtaágboa, mid fin a türelmei nyárspolgár óiákboaaaat leai a potykát a meaei 4r partján. finaepnap lévén, a kds«égbe!i aaépek ugylálailk belybelt apealalliáaképan oaoporioaan aliuak vagy bldOgélbek, a kOaaobOn vagy útszélen, a meg-Mgttólitiak at arra manó legényeket. Ea ia amaneipáció I Mag ia vihognak bennünket aa ablakok mOgül, midőn a lühhorvai teliráaokal Igyeketüak Tabeiüsni a ai-4g«kr0l\' inig végre jó B\|ra vezetett bennünket a piroe-febér-kék aáaaló a vendóglA fim t. Lehet olt kapni jóféle rodiedt vagyis busoari pesatOborl, amelytyel ugyaneeak nagyra vannak a bakariak. Valami i-ténaavl a fojioit limonádé aa aa ittani .aarte blauoba. Lilániára baraugoinak aa eldugni t kit templomban. Felmegyünk; — nagyon protán eélbót — hogy láthaaauk a baooarai lányok s^ine-javát, akiknek eiájából még a ,(ioi\|>oae poiuiluj ia eainoaan bangáik. Templom után eldelllérot a lányok Kora a vodica-hirdeltf orrú polgármeeter • Olt, kl itt oainálja éa képviaeli aa uri divatpl. A klaaaatimyklk kBaötl kerül olyan is, kinek lábacekétan jól Irei a lakkoa topán, iejen a pipere-kalap. A booakoroe jnaráB#tlAnytóI kesdve a pnH\'ujiaa klaaaasonylg odaállnak aorlalba, midOn hajónk kéanttl a viaaaainduleara, éa meaaüire integetnek utánunk, mikor elbagy\|a aa elragadó öblöt. Egy pillantáeeal báoauiunk u tötét vintői, a rendiibatlen aaiklalalaktól. a aainte bámtltat log el, bogy jutott ide közéjók a oiviitaáoió egy Szikrája — mini a gyöngy a félreeső Karukba. Még egyet állomásozik kis götöaünk a portori l parényi kikötőben, t egy ideig taeml4lhatjük axl a komor aárgafa u, négyaaOgü várkastélyt, (helyet — a Frangepsnok után — jaaauiták laknak.) 0>t áll, mint agy intő aaóiat, mely aa^aadok viharairól, tenyerek. via»ontagaágairól beetél, a közelében felkiáltójelként magaxlik kl a >laro ívilagiióiorony. Eéaö aáttrkületben vemUnk buoeul e oaendea világtól ét hajónk takatolá»a viuaabivja kennünk aa élet mozgalmainak emberé\'. H—r. B. ) (at • kaaMlyt • kűrajríkit tatrtptlMII Jókai ,K\|y iáUáta akt ajnr" aa. ngtnyilMii. H ÍREK. — KtJrgj téa. HaraNjjoM latvéa ayo ndxiik egyik derék munkáaa jettet váltott Rom HurUla kiaaeaaonyuyal, Nagy-Kaniaaán, — Uratpja. A katb. egybáa eaen a>ép un-nepéaek tegii\'agaaaioaalili r4aaa: a köraiener, tg t-n H».éji\'IcifíjAi\'4a nHneftorrmgikíilramr Aajji stiü hivők eokaeása, a katoaaaág, tanulúiljuKftg éa különféle tewdletek kivonnlaaa emelte aa ünnep-teg lényéi. — Délután aa Idöjáráá roaaxabbra fordult, ugy hogy a közönség kénytelen toll fedel alatt maradni éa igy aok aaép kiráudulási larv dugába dttlt. — K«r<amAa4al évi«4U Ügy árKeülüuk hogy a milleanánS ev alkalmaból a lornnáwUi évforduló napot, .juniua 8-ikat, varoannkb^n ia nagyobb ünnepséggel lógják megülni, OelelöU 9 órakor a eaant-f. raaeiak templomában hálaadó Isleiiilisztelet leaa. A várna óeaaet iskoláinak tanulói itünetet tarianak, bogy a nag^ontoa-aagu aktus emlékét mtgaaenieitek. — Sitnéaiet. NAiay Ferenc, a Hamiatinaiu--fafts kiváló müvéeae e bet máaodik te\'áben van-dégezeiepr* érkezett vároennkha E tőben pénteken juniua 6-én lépett (ül a „V4U» után\' cim.u ug-játékban: Dtat Heon uerepében. MUvé.aet-partoló köaöoaégttnk legnagyobb réaae Uailapeaire utazván, még Náday lö.lépie ia omk köae\|>aa eaamu köaöaaéget volt képéé Ossxehoani. I)e akik (klenvoltak, nagy gyönyúrtteéggel élvezték Náday művészi aiakilatál, aminőben a aagykaniz«ai sainpadon bizony eeak nagy ritkán réeaaaUlbet a kDaönaég. A mttvéeat ki Öntető rokoMtaenvval fogadták 4a jeles alakításáért atjos ovációkban réeseeiietiék. A szinláraulat tagjai ia dio-éraira-meltó ainbioióvai jateaoltak a Ogyekeaiek a nagy müvéén mellen ia öesabangban tartani aa alö adást. Szombaton eate, Náday második fellépte alkalmával a „Pont Biquet család" került aainra. Vearnapra a .Páriai\'-t lüaték ki. Hisszük, Imtty ez alkalommal köaónaégünk (albatanéija a ked* véső alkalmat 4é eiétnT fog a művész játékában gyönyörködni. — Ovééal Mtrilaaepély. A aagykaniaaai Ki$dtdntvU Egyutyl mlud a négy óvédátanak bó 28-ón délután a Polgári-fognak Aeeaeaeregleai, bogy ériekealetel; ngyanesnap 4é előtt aayV. agy«u-uiaa tanitógyülés elöértékesleie leez. A kongrcss s<ua8-án reggel nyilik megé«8-snxsrjalisUlési\'it, At öfttet üléaek bárom uap én periig 8-én, li án és 8-áu délelötlönkial légmik tarlatni. A anák-oifttályok ülései 4 én éa\'7>én délelőtt és dalután eaetleg 6-án délütán leesnek. A többi napok délutánjai, >alamint 6 ikc, lassrnsp, agóaaou s kiállítás Biegtakintésénék, ünnepélyeknek, kirán-duláaoknak vannak aaánva. Egyeaületelinak, testületeknek u k»ngressns-aal kapcsolatoe kiisgyüléeei a kongre-s\'.u«t kik vet ö iiapokón, n, m. ü-, 10 ta 11 én, vSgy~a köztié-eeó sasbsd időben (6-én ée a rsabad délutánokon) lesznek. i TisaleUal kérjük az egyesületek alnókaégait a kösgyülések mielőbbi In jelenté téré, hogy helyiségről gondoakodliaatun\|t. A ltKliiitmiiij/tk. Uiazás. Il-od óastályu legygyel utaahatni at 1-aó osztályon, a IU-ad osztályúval a 11 Ikon és tél másodosztályúval a .Ili-ikon. E kedvezményes jegyeket a eongreeeiué ratidezö-biaoliaága eat-közli kl. A köaoktatáeügyi és kereskedelmi miniszterek által engedélyezett a> a különös kedvezmény, bogy a 400 forintnál több üseiéaael nem bíró néptanítók, tanítónők éa kisdedóvók ingyen utazhatnak Budapestre a kiél itia idején, akkor ia érvényeaek, ha at idelök a kongret-it-szusra rándulnak iel. Megjegyaendö aaonban, hogy vaauli igaaolványaikat us Oraságoa Klálli-táa lgaaya ó-ága (Budapeet, Városiigot) utján fogják megkapni, közvetlenül, vaay esetleg a kon-gréeaxue rendasö hisottsága közbenjárására. Oleaó lakások. Túmegea táraae-laaáaok 39 kr. napibér inelletr.^Euy agobában 10-90 személy ______________ log elhelyeatetm. Elkülöniieit tülkéé lakásuk egyes növendékei juniua csaladok részire szeméíyeukint 60 kr. Mindezek i Egylet kertjében a lakások iskolákbsu lesznek berendezve, Egér megtartsák a szokásos záróünnepélyt. Kedvezőtlen ssen elkülönített tsobák egy ágycysl napi 10 idö ecetében az ünnepély a rá aüvetkaaó vaaár-kr, bérért, a máaodik agy 60 kr. Mindezek a la- nap tartatik meg. — .Tulius hóban a belvárosi káeok iskolákban le.zaek berendezve. Eseken 3 ovódában szünet tartatik, de a a ovónftk m kívül goodoakodui lógunk I napi f-2 Irt árért. vendéglői aVáaókrél gánelóadáat tarthatnak. A ovódábaa nyári szünidő nen VI—Vll-ik kerüle % Nagy-Kanian, vasárnap. aimmeathali eaarvaamarfaa iBratttnyéarti nuU ját: Ebeaapeoger Krnöaretie, kit megeaólitáanl tüntetett ki 0 faltét. — KIAm.lt aa\|ÉIU A Uttigi tUmi üktUk aövpadékei lagnap ezombetoa tervezett majálieá-aak nem kadveutt II időjáráa. A nagy eeőié«, moly még i\'onbeloa ia tartott, nár alapjában megroaioita a gyerinekek örömét, mennyiben aár magét aa erdőbe való ki«oaoltat ia loheKtlMaé telle. Reméljük aaeobMi bogy ntmsokára kl fog derltlai a kiesisyek Tárra várt napja, melyen zavartalanul lógják élvtaheini a majáik kall ne«»égit. — Juniua 8 ikáu délutánra lellék a ■j trrminnat. — OruágM laraaaalvetaég, Aa oraágoe loraaazöveiaég janiua hó 4-án Bndspeaten tartolta ötödik kftacyüléaét, melyen a tiaxtikar ia eegalekittatott. Elnökké agykangnlag Berseefcy Albertet választották meg. Alelnökök lettakt Ctöldtr Jáaoa ée Btlba Laioa; titkár J&ti Géza, Jénztároe Rónay Emil. A vidékiek közül dr. OrrS éuef vároai orvo* Nagy-Kaaiaaán, ígaigalórtgi póttaggá váiaaatatoii. Eteé megválaaatáa műnkbe )uitat\|a, bogy várominknak volt egykoro* virágáé tornaegylete, nelydt mély álmából még a allleoninm ünnepségek adja sem volt képea fel-risni. Euttnkbe jat továbbá, hogy e<ta alvó egyletnek valamikor éppen dr. Utrl Jóoef volt aa elnök, kik Ián épen e«en minöégnél lógva ért aaon kitüntető fi nyelem, hogy igazgatósági póttaggá vá\'aaai\|ilolt. A \'megválaaitotiaak moat nár erkölcai kBultaaége1 lenne a tornaegylet! álmából lel verni, a toraáaaók élére állani éa oda hatni, hogy a hárnn ér maira flftpraabsn inr-tandó azöveteépi kö<gyű\|éaaa a aagykaaimi Torna Egylet Is életjelt adbaasoa magáról. Min megvan a Toros-Egyletnek; van rleg«éget \|ó anyagn tagja, ¥é nyelmee torna-terme ée kitfinö tanára Poagráca Adoll személyében, caak éppen egy hiányaik: a toiwngat iránti elQaseretetet, est élesíteni ée tel-leaateni a legsürgősebb teendők köaé tartónk, mlmlAi! naág .■» mgylmé Hmftk "f — — A aalllennlunal laaepeégek má«o dik aorozaia, mely pénteken a aseet koronának a Mátyáa templomba való átvitelével keadödölt, városunkból ia igen aokat vonzott a fővtroaba. Legalább 800-ra tehető aaok aaáaaa, kik máría Bndapeaien vannak mely srtn azonban nézetünk ■aeriui ma vasárnap megfog kétszereződni, mert a bóduló dizxmeeet iránt nyilvánul 1 legnagyobb árdeklődée a közftneég körében. — A Urgyér f vendéglőse Hockttidttr Ig-náea belátta mattkor* llazólal»«unk bttyanégét, bogy a kaninai tör logyanláaának aagy hát-i rányára van a kaalzaai jer, mely a Caengtry-. utea végétéi a Sörgyárig megtölti, intéskedett, liogy említett et mindenkor, ba a u ükség megkl- j vánja, jó: lelöotiav legyen. Ezen dicséretet in* léakedés folyián a nagy-kAzönaég moat már bi 1 sooyára jobban tojja fr< quentálni a nép séta nlat, melynek gyönyört éa kellemes pihenő helyét a sörgyári park képezL — ,Kaelpp Me" vli\|régymMhsila-U kémAMk JntAnyae áraa elaéé. IM veblel \| kiadóhivatalban. * Kl akar egyévm laklafes lenni T • klrdeléal. le Mniiiall n ritipéi vttéHéal Ukadtaa la fe t Mgári Ktárttm fatoaálItMea a sarak Myartra, n kilmtw . ám «a» iilgiii Ittál aa anilki Ig/illaii, a abe aégkaekM m kta, al( Jaa pjJiHa Alig Hamist tgfH, eéssaavaa aa tadér Or: •L II. HU, la ie4. saale Meé Herék, tta a sart táiSMégkeL — trtta fljaa, ktaata üri aagaa kJ_ (°tta aa aal triariktt ttlkaa. Ba Mám kekt4an am réadét, MWrl Ugglk aki HtW aa aarkoaakml. , Ma aekliig vértan, klkaallk n aaMa liplém. tiaam liga alt láMaaf I OHmt, alatn OlikiiatglIMnn fcáal lépétt ká as Piaiara. I akarta véka kimayt ka « a Ootditéja Salat. Míg aéÜttl to lllklllkllta. selsl kr aéla kl aagéká, ka mf Jskkakkaa kwt alhL Aatta akaaéMt lapaakéda/t 4(7 léjia Ugpsaeay kárt, 4a atkaen aáat Öltgat iattgtttoa alkl, ke alglálstag\|gylt. 4a sis kasaaátt llgkiajeW a satvaa, attá algtlHia u lalfileli a»-ggak; aajé ImlklH a aMggalg a kalaattal, wmmnmm véea aa tatai kMkaa Uwji I Miké Bé( éaaáf végt Utt alaéansk, egg UHaft Jaa ■»-. aatia, alatka laak Faataalaa kat»kra féléi véaék. OkW lla éamatstt jsa kliaréslg, ka allak* tyéatsjaa kamH ar jaa kakimai magilH aUJtaba kartagatagi. lialkklag alglal fta aaa kirtaa e^aaal kirlaaf — ltokéataa aáa káwa Itanlva k. 4a kaiig.....k a, ka Iwaikmikkgyakk, ka >a lalkáa aaéérl\|a ad mnáve vtaké-dlk, aikl a amsével lalaBat HMalk aa Mgyt k. —Ot lllf l(Té«, akar ipa, jJlakg alfía asese4sm i B«l>a Wssékkl IHK »a-taaíaal\\sT ünaiai—I ilgiaslislai aa"ma-Uaaékméea ei Jakakf, ka kkalaMIma k* aa kssaMa a«on uUfftltt Ufetaliiirl, mkttaa Kmmtoajl Mtélv Oeek réartkrtl ae\|tgpt»IMIf Kl kgaá sam>até(Umri VartaT* (Itrkisalg pégtr^laak, ka Italaalka gytaal aa laéaa Ua déraéf»al Jaa laatklllillil ai\|tinilk fenaaak 11 . Kltl Kaalaaéka még taaoap KAU fit n X _Uláa ÉC_ Tavákkl gér tar kMlvaUalaig ■treliÉajiaaa Ha laf ta Kala Pál Or X kakaaétkáh kafeHr. Göcseji leveledzés. IRODALOM. A Min aaa lat I fcl liknál IIimiII ka klUMa Igyalalkt aiémljak a kemkaat .lueuiaert laaaakaA llaPIrt. Miaitta^l --T—r M kr. Bat> évem ■■mjesaiamig ■mtgabmi am\|ei—ea«i mémm képakkal Ifrt. Pgyaanaéattytlvta. IM ■aeam i «MIM láal képae Vmataa* Wkr. aMta vev^eltt kiraall kam, km a kléttltáara ataaéa ngj tU l rilikilln alkaiaA-val kakast Iri raléaaf taltriil «m Imiim kiél lilém tnlikaaaal ataantéja ilaiaki kmn lainijeaal li aaiaaa képpal 1 kt M kr. Mapta ée aa iiiillm klIWé<a Képat ataataté mimaa Mgftl a I i ihllll M kr. — ■aéayaet llma\|a aaéáitáelalkél a kkk lf-laiak rafaaival I kt. — talagal laa is^aé a klItHlil térkép pal k) kr. ■egvaaialkelt éa kikeli rMM riUp karvksriaks4IsIkia amp Kmalaaáa. 0-fi A R N 0 K. örűlatM tsanradályML — Asartkal kaalgyt titel — léaaéMI hréltstu i Ua. 1 Tfra. i — HalálasAa. Foll Lajos órnagv * Nagr-Kaaiartn állomáeoaó magy. klr. 90-ik boavád-gyelogearedben, juniua hó 6-á* hoasaaa steavadét után elhuayt Budapnten a vöröa-kenati agylat kórházéban Tinltémi gyönyírü koeaorut heTvea-tsk ravaieláre, éa kehé képviseletről goedeakod-tik. Temetése mm vasárnap délután leaa. — Érteeltéa. Kösléa végen a követkeeö so-rnkst kiptuk : A Zalamtmti Alt. TinilHulülH tagjait ttazieletiel érmitjűk t a) hogy a Budapestre tervesett Mei.köagyttléat a jiráakörök véleménye alapiáa a központi vélaasliráoy a Jövő évre hslssitotta el. b) bogy a II. Oru. k Egy-im\'t Tanügyi Kogrturut elaökaégé által a Néptanítók Lapja I- évi 22 saámábaa megjelölt kedvezmény n áru (SS, D0, 70 kroa ée I Irtoa) la. kánokért a koagreassaa tagjainak a vendéglátó biiutmgnál (Budapest, VIII. Jótn/ körút 8. n. 1. emelet) ;mmi\'n« ÍM kell jfclentketaiők. Tisztelettel Ftlméri AUtrl elnök, Alutyhy Alajot jegylö. - YiamgAlmtmk • kAaa pelg. lakaiák-kan. A nagykanizaai áll. s. kön. polgári fia-és leányiakola nyilváayoa éa magánvlugálatai as 1895— 96." tanév végéé, a kötetkelő sorrendben tartatnak meg: Juniua 18-án d. u. 6 órakor n Quiskolatornaviaagálaia veraeuynyel egybekötve. Jun. 15-én d. e. 8—12. Aa I. leányoenély min den tantárgyból; d. n. 6-6. As .1- IV. leány-niitály francia nyelvből. Jun. 10 la d. e. 8—lí. A II leányontáíy minden lamárgyltól; d. u. fi—6\'/a. A leányiskola tornaviaagálaia. Jao. 17-éu il, e. 8—12. A III. Irányont. minden tanlárgy-W éi as 1. leéayowt magánt. Iritbell vl<nálá-tai; 4, u. 2—6. As I. leányoszt magánt. >sóbii vizsgálatai. Jan. 18 án <L e. 8-12. A 1Y. Uány. ugztály minden léntálf yból é a II. leányosat. magám, iráibéll ytlágá1atiii.jL iuJU-B. A li. leányont. magántan. szóbeli vingálalaL Jun. 19-éo d. e. 8—12. A IU„ IV. leányosat magán tanulóinak írásbeli vizsgálatai; d. u. 2- 6. A III., leányon!, magántan. szónli vingálatai. 20-án d. e. B—\'18- A IV Uánynamlfly ■m.Amlmm a.Abmli vizsgálatai; d. u. szünet. 22-én d. , 8—12. As I. fiuontály minden tantárgyból éa az L II. fia-nn\'ály matántan. írásbeli viagál,: d. a. 2—6. Ai I. II. fiuoailály magáataa. aióbali visagál. 28-in d. e. 8-12. A II finontály u indea tat tárgyból éa a III. finontály magáotan. iráabeli visagálatii; d. n. 2—6. A III. fiunaztálv magán- —laatlélaak né béli iliigálátaL Jan. 24\'éa d. a. 8—12. A III. fluoastály mlodea lanlárgyból; la. szönet. Jun. 26-én d. e. 8-12. A íVT finoe<tály minden tantárgyból ée a IV. Anoeitálf magántanulóinak Írásbéli vizsgalatai; d. u. 2- 6, AIV. fiuoistály magántan. azóbe\'i vizsgálatai. Jaa. 26-án d. e. 9—12. Ai V. fiuontály uiiudra taa- " tárgyból éa az V., VI. finomat, mapántma, Írásbeli vizsgál.; d. a 2-6. Aa V., VI. finonlály inagántan. azóbeli vizsgalatai. Jun, 27-én d. e. H-rll\'/r A VI. fitiiMiiáiy minden tantárgyból; d. e. II1/,—18. A IV. V. VI. finonlály énekből; d. u. szünet. Jun. 284a d. e.8-10. .Te Dtam\' a a tanév benrása. Juniua 21—22 éa aői kési aueke-kiállitáa a leányiskolában. A avilvtnos uzsgálstokra a t. azülöket 4a as érdeklő t. kö-zöneéget tiaiielettal meghívja Nagy Kani m, 1896. joniue bó aa igaagafóeáf. - Vlufálalek • Mae. aéplikeUbaa. A nagykanissai kön. népiskolákban as 2896—96. iiaévi vizagálatok köraikeső sorrandben tartatlak meg : Juniua bé 11-án szombaton délelölt: a VI. ét VlL ker. önzn otzUlysiban. 15 én hétfőn d. «.: 111. Bnoazt.; d. u. IV. párh. IV. éa pérb. III. fiuout 16-án kedden d. e.: II. párh. II. éi I. fiuont; d. a Arany Jánom-atoai I. fiu, I. leány ée Eötvöa\'éri 1. leényont. I7-én azerdán d. e.: IV. pérb. 1IL, IV éa III. leányoast; d. u. Könel. 18-án cefilörtökön d. e.: II. párh. 1L és I. leáavuaziály; d. u. A) 1. fi) 1. leány ét l\'eleky utcai I. Huo»zt. ltt-én pénteken d. a: Eófvöe-téri 1 és Bunyady-uteai 1. fiuontály. 20 án nombalon í nBaet. 21 én vasárnap d. a: Női kézimunka kl-állitáa. 22 éa hélföa d. e.: Női kézimnnka kiállt" l« ée tornánál. 23-áa keddea d. a: Magán-vizagálatok. 28-án vaaárnap d. a i .Ta Deam* ét u értesítők kioaaláe.f-A viiagálstok reggel 8 ti délután 2 érékor kendődnek. Nagy-Kaaiaaáa, 1896. évi jnaint hé 6-én. Aa igatgaítaág. — A kaéapwll mllleaaárk lányén •urvumarha kiállítást Ferenc Józni királyink 0 Psleége Irgmegasabb létogatáaával tiaatelte m«g, mely alkalommal Darányi m. klr. íöldal nléiflgyi wiaiaéter ö rxellentiája löhh kiállítói •Vilolt.be é felségének, köstlk a a,nép pusztsi 11 raHah. ISM. jaataa. T cm. Taéai lalrkaaatl Or I 4 Aatot la alglallaa t I. « Teéta SaSrkaasié Ur ailjtéfi-kai, ka a Saiacaagtlé Taétar ta Palflrl Kttrkta kaly-késkérttt Maadtk, aalgylk alllálagataa a ElgaacaM Tata arat, aár la b kMákért poéfér véaék, ré la fMöataa ltot Maadtk: — Ha IkaUkttoa, l/l agfaalgWt imiell: — KtamOaéa aalraa klklrééalt Kala NI Or, akkilak uh k alm jé vanaak : kavéa vtaélg Mik Kaalamkal. Lálignaia srig Kat4 atUn IM aa kUUa. lemért! — gItalaik Jaa algtkalMlat. tadta le k, kt al jaa kétoalet KatM aalala vu a tllaaka, akttka kak atlét Ijlmakt tat kait 0lajérkéanl, aár Altk ka aappa aa IWa-dér Urak aaáat aé(t\|émi lkat Aa Itjraa atlrmaaéiiyl. B. kasa lét, aar taétm al jta WMatUt. Egy éve körülbelül,. bogy .Veeley Carr ée Raymund ügyvédek a joglaaáomomok\' négaak lag-\| fiatalabb tagja lehettem, a midőn ety napoa — a mikor lámim véletlenül nem vaiának kon — egy laial embert láttam belépni irodánkba, kinek egéu lény* oly nagy nyugtalanságot árait al, hogy önkénytelenül feiemetkedtata a eléje me> tan.., t — Mi tetézik Uram ? - kérdén. RenelbetC-leg rém aétv aam boe valami kellemetlen blrtf — Veeley jogtanácsos nnal izeretnék knaélnl, Itthon vaa? — Sajnátom aJnot, — válanalám, — Ma korén reggel Wateklagtonha hívtak a igy holnap reggel eldtl nem ia löket basa. 0* ba idejövetelének nkál nekea megmondani akarná, égy... — önnek ? imakitott léik, — ntkőabea hideg aemmii mádé anmeit erőaen rám fl>ggnté g Ataiáa, viaagálaiáaak trednényéval valóatial-leg megelégedve, — hozzá te vé : Tulajdoaképmm ninoa okom, bogy köalandömet ön előtt elkaligae-taa; angbintásom aam titkot. Caak aat akar- 1196. janit" M 7-én >m Veeley urnák jelenteni, hogy Letvenworih ur meghall. — Lehetetlen I — kiélték, ijedten egy lépési hktrt léve, LeivenworiL ur már régóta elienae, akaratié volt Veeley arntk. — Ugy vtn, mégpedig meggyilkoltik. Teg mm ette egy golyót röpüeitek agyába, éppen miaőn,könyvtár»bifi dolgosod. De hogy ki lehellé, tti\'teali nem tudja, UavsawarUi ur — meggyilkolva I Alig hiitem midőn ti)leimnek. A kitűnő egétteégü, sieretetreméltó úr meghalva — megyilkolve! ki alig eielfld 8 nappal irodánkban ép a helyen állóit, nőilen-aégem felett tréfáódzva, atolán anayi tsereieire" mélióüággal hitt karátos, ahol talán majd mát nézetre térendek ? Hihetetlenül meredtem ai elől* tea álló fiatal emberre éa végre a legnagyobb leeaQliséggal kérdém : Z — Hogy éa mikor lörlfnt? — Tegnap élte, Legalább es lehető til. Mi pars.a csak ma reggel vettük étire. Ka Lssvea-worlh ur titkára vagyok, fevé magyaiá/ólig hoaaá, é» igy « ctaládboi lartosom. Rendkívül módon meg valáak ijedve, különösen a hölgyek. — Aa nem otodt, leleléfiTén. Veeley ur ma-gáa kívül lesz, ha megtudja. — Egéea magukra vannak utalva, flM ceen-ilé ötletaaerü hangon tovább, amely, ■> mini később étirevtvém, második lermésaaiévé vált A hölgyeket ériem: Lauia éaMary kltaaxonyokai, ijiMit\|nli atam két ankahugál. 8 miután még \' ■a t\'vismiablrt magiai ijt a ItuliawauiléireáK aarttaek véltek, ha fámákra egy jártas ügyvédei eiarsek. Veeley ur volt nagybátyjuknak Legtöbb barátja, maai>iztakJháL-liQ»y wle betaél-jak. De mintbojy nincs itthon, nem tudom kihes —. A hölgyek étert terméwetéeen imereileu vagyok, de minthogy a megboldogult iráni min-dig mély tiastelettel viseltettem, aserenosésiék érzem magámat, ha szolgalataimat ..... A< iraok aajáieágoa kutató pillantással mért —:—végig, hogy Bahéaytsleuül—wg»k»rfi«m ■ »m-datomat nem tejelhettem be. Nem tudom elfogadjam-e ajánlatát, monda, homlokát ráaoolva. Hangja iselárulá, hogy aján-\'»\'"- »»■ telítik neki, Á hölgyeknek minden körülmények kötölt tsükeége van jog-tanácséra, tévé boaaá battroastlaful. Voa, akkor mindeneseire a legjobb letts, ha — Ha. _ önnel megyek ée Teél^ urat egjideig~hétyír- hmérteiiil: S«bad... Svabad... Bocsásson meg, laleliHet adia, volt-e oly különös ? eJég ss hoatá őtttöaaterOleg rosttti érettem. Minthogy fi, mját moridáaanerint, alárendeli állást foglalt ei Leaven-worth kásában, e lelfedeaés meglepett A fiatal hölgyak, mint állalánoaan tudva VoH, a legelő-kelőbb körökhöz tartoztak ét kitünCen voltak nevelve. Nem tadom miért, de a gondubt, hogy eaen ember ast képzelné, hogy velük egyenlő lábon áll, annyira el kedvei leni tett, hogy őrültem, I\'k»lm«l találtam httédtm félbeszakítására. E pillanatban jön t. i. arra agy lóvonai, mely a velünk egy irányban haladt — Tártalgáauoket a kocsiban folytathatjuk, — moadám. Kérem teesék beazállni. A midőn helyet foglaltunk, kitint hogy tár-1 talgásunaat loijr\'atni, oly érdeket tárgy felett, miat a mienk, nem lehet Felhasználtam léhát a< időt, emlékeimbe viuu idézni mindül, a mii Léavenwortb ur felöl tudtam. Ka ugyan kevéanek elég kévét volt... As öreg ur miután ntgy vagyoai«lekintélyet lártadalmi állad ezerseii magának, le hagyott üzletével. Minthogy nem volt saját gyermeke, két unokahugát vette a háaához a etek közül az egyiket örökötének nevezte, ki. Emlékeztem, hogy Veeley ur különőanek aevazta, mert rgyik húgának aa ötaset vagyonát hagyta végrendele-tilag, mig a tnáaikrak kgvét évi járulékot biilr-titott Elatvíazotiyáról ugyi<ólvia : aemmit aem tudtam. Midőn a aeveteii hásbot ériünk, ezt kivánctiak laaláaaikktl stíved legmélyebb faaekéra rejtett titkaidat hozták napvilágra. Ellenkezőleg : magas termetű, otinot férfin voli, kinek néz>t« egy esnek sem okozod volna félelmet. Sőt at vűli a szokása, hogy arra tz emberre, kivel hacsálí, ri eem nézett. Readetet mát tárgyra, pl. könyvre, virágtartóra vagy gombra fOggeealé »tttat»t. — Küínnőí történetjegyese meg egy kis taüMt malvj, szemeivel kabátom egyik guutlgti nézve, ügy, mo.t liszte s tér Kövessen &aymund ur. S Ő előre ment, midőn a felaő előtérbeTrt, megállott. — Ktymund ur f su<ta nekem, nem szokatom hivatásom titkait kifecsegni, de ei kell hmernem, [hogy es esetben tok lügg attól, hegy áronnal Megtaláljuk a helyet nyomot. Itt nem kötöaaé-ges gtaleiiel van dolgunk, hanem finoman kigondolt tervvel. Némelykor előfordul, hogy egye* emberek, kik nem bírnak i« élet rigyélőieheiseggel, a véletleo lolytáa rá jönnek Valamire, a mi a szakértőnek nem tfinik fel. Ha ez önnel megtörténnék, emlékesték rám, ka szabad kertiem. Ne (unton lelt\'eileaétével, újságjával fühőt-lahos, hanem forduljon hozsam, ez fonloe etei, szivlelje meg jól, es foatoe atei! E« moti lőjjon velem. lurkMUői üianat 4 Aa .trémy aijta. Tárgya elég «ép Méitós-H)taék megpróbál komi a pnmikusaoh kidnlgoxáa tal I A»tól a részlettől, mikor a növel Itiálktuik, tttQ^si gonddal kell ám végetti. által izéittkimieek, midőn már aa emberáradat a aséles kőlépcsők felé tolattam. Az írnokt ki egy aaerenc-éa véletlen folytán B. \'la. emMketlte. Mtndrddig nagio.i tzt meTlelteírTuia\'rad"~ g^r m«\|lh\'u\'iTa\'\\\' t^gő^ ^ ^vnkeaet^éggel betartottak hogy otak.t Atnuatl kin.itt » Kó r«n«k küt.öbén mer- ««rttkei_kö<lQnk.SMt ee egy t.kuttk Asuuaal kinyílt a» sjió t aanak küszöbén meg jeiaat agy ember, ki mint egyik legjobb detek-tivünk volt iiunereTet. — Gryce urbót vtn nzerenctém ? kérdettem én. — Ki vagyok, felelte ö. Lépjen köselebb Esy-mund ur. Gyorttn behuzolt benuünk a háaba, a kint ácsorgó ét hírre vágyakoti tömegre e^y gunyot pillantást vetve, betárta alánunk aa ajtót. , — Nincs meglepve, hogy engem itt talál? szólított meg, miközben keét nyujiá, t kitérőmre egy oldalpillantást veted. — Nem, feleltem én. Aiaiáa folrtatám, minthogy kötelességemnek véltem ői lartammtl meg teaitem, mondám, röviden kezembe váva a doi gót Még állva egy táviratot írtam Veeley ur •lámára, melyben e gyászeaeményt tudtára ÜF tam t még néhány inieskedétoket léve, követtem at Írnokot aa alaara. — Mo»t beSiél)» al kérem, ugy ahogy tudja, ez laionyu lettnek rétaieteit. — Ett rövid ttavaklul tehetem, válas/olá ö. Midőn Leaveaworth arat tagnap ette elhagytam, ö könyvlárábsn ült at a>sitl mellett t ma reggel mitiön _a_»zob4bt ^ lépivm, ugytaázon sattan laláltam fllte. EejéB égy Io>éh vóTt, cstk akkora, mini a kit ujjam hegye.. — 8 agy talkra élet aem volt már beaoe ? —— Egy nikra tem, moadá őr — lsaoayú! kiáltottam fel, Asntáh kis t/üiiet malva folytatám, Faltebeiő-e, hogy önkezévtl vetett volna véget életének ? — Nem. A fegyver, melylyel e tett eikövet-teiett, sehol tem található. — De ha orgyilkotaág történt, akkor erre valakinek okának is kellett lenni. Leavenwortb ur ,általaBOtt\|t -tistiett, jóakaratú embertvolt, kiagk Utonyosaa nem voltak ellenségei és ha kirabolni náqdekoziák volna...... — Rablásról tsó tem lehet, vágott etavtmba. Semmi sem hiányzik. Az egéat dolog talány. — Tal.\'ny? — Igen, egy valóságot meglejihetlea talány. Egy kulstó pillantást veték a beszélőre. Miut oly násoak lakosa, a melyben orgyiikoetág történt, teimétzeleer bogys élénk érdeklődésemet keltette lel, a ktÜSaiele goodfi\'aiokra tsolgaiia tott okot De minthogy meglebelőt ceinot arcán temmifélé indulat nem lükröiődöit viassa, sem-miféle okom sem leheteti, hogy ellene valami gyanút gondolatot tápláljak. Szemeimet tehát nyugodtan vontam la róla, t tovább kérdésem: — Nagyon fel vannak indulva a hVgvek? Legkevesebb hat lépést tett, mig feleleire méltatott — Igen termés! étel lenes volna — lelelé Itt tan — ha nem volnának mélyen megrendülvo. Arcálak kifejezése vagy a hang, melylyel i vaa reá, hogy atfiől aa elvünktől egy imjtzálnyira «l ne lifjfiukjíSajiiáliuk, da kivételt tennünk naui lehet. Vas uti menetre £i vinfu ifliX. májm I MiI.— nd Kanissa állomás. U 1 á a Érkezés Iitlmé ri nem tadom a navet. Mégakadtam, a egy kérdő jiilltntátl veietlam ssoámzédomra, t belejesetlen mondaiomat e izivtkktl fejeztem be : boldogult Leaveiunv b ur tiikárjával megismarietni. — Ugy ? On léhát Leavenworth ur iraoka, mondá tíryce. Raymand ur, a viugálóbiró ur már WrdeaOsködőU, fordult hozzám. — Tehát már megérkesett ? — Igen, az esküdtek is moat mentek fel a hullaszemlét mégtartaai. — Nem telizik színién lel menni V — Nem, feleltem. At tzükaégtelen. £n utak s fiaiul hölgVeknek jöttem segítségemet leiajánlani, minthogy Veeley ar elutazóit. ------£» tal gondolU, mitaarini ily alkalmat nem jó elsialsatlsni, hogy hirnévre tegyen eseti, lolyutá. Ez csak belyeselheiő. De miután egyster már ilt vtn t st etet felette érdeket, ugy bt fiatal ügyvéd volnék, kinek kiterjedi piaxitt tze-rezni lötorekvéte, es esemény minden ressleleit törekedném megismerni és kipuhatolni. De tegyen ugy, a hogy Önnek tetaiik. — Követni fogom itnácaát, mondám. — Jó, ugy jöjjön velem. Asonbtu éppen, midőn leimenni akartunk, hallottuk aa. esküdteket a lépoaöu lejönni. Gryoe ur és én tehát egy lülkébe léptünk, a mely a logsdólerem t Iskssoba kötött volt, és igy volt időm megjegyezni: — At írnok ast állítja, bogy a gyilkos uem volt tolvaj. — Ugy, azt állítja? feleli Gryce ar, szemeit ss s\|tókilinosre függesztve. — Ast mondja: semmi, a legcsekélyebb aem hiány tik. \' — fit nem tette hozaá, hagy ma réggel a hátnak minden ajtaját éa ablakát lói iám találták ? — Nem, de haes igy vsn, akkor a gyllkoaaak az egétz éjjelt a hatban kellett töltenie. Borudok e gondolatra. Gryoe ur tröHelvirntveteii, de asért még mindig at ajtókilinoset néale. ttryoe ur, a titkos rendőr, aem aton viissataszitó, továny, beesett aitemü emberek kösé tartozott, kik átható pil- I Ind I \'írliterH__\| _ í I 1 I fil s I - f f rfil X -I j \|-S\| 8,1 2 \| I :iji\| 1 \' L. v.\| 4148! regg. Igy. v.\| t 9S[reirg la Uaz, v. 2 351 d. u >z. v. 11 d.u e, Ly.v. 12 20 este llvz. v.\|ll 221éjjel £ v. v.\| 7 \|28\|tale 0 v. ».\| 7 f»\| wg. jigy. — \| déihi«y- T>[ Mj «•- Héea j\|«y. v»; 8 W-faaggJte. v, 3 42 regg Z. Eg. v v. 6 16 d. itJ v. v. N 04 j regg La. v. 9 06 d. u.i-s. v. I Sl1 d u jsz. v. 12 46 j éjjel \|y. v. 7 j 05 ette i -tv.! — — r".14 igy. v. b 471 regg. at. v,\| 3 Sí regg C I v. v. 10 —■ regg. az. v. l \|89 jd. a. txi ii, v. t — d. u. v. v. 8 66: ette Triez.v; lí 15 éjlat gy. v.pfloUjjel ikr- »• 6 06 d. u. gy. V.\|ll 140 d. a. mtrntauct^^aa"m»zi«wumsu<mmmmmimm m——fcfct^1\' ■■ isi»^tlatcmaadms— mi _ Itt. v.j 4 67 regg.Jtz.\' v.J I 120 du Baw r»» * "r-.TÍ S tü\'1 La. v.1 7 20 ette \| v. v. \| 8 188 regg- NYILTTÉR.) Hmtalln ülyati aatkla akkor TtMél, — kt kttvatlM I7ir>ab6i mMlk — Mtta, hMf It aaiMa aa k««i u ím aa ki% aíuniiw tlna, c»ikoi,~lkocakiiott, mlnUaott, étauttol atk. (■Itlacr M0 kSMtkM ■iMaéf ét 1000 ■Itlkttlku) itk t tMfwiéeit irt pattokér éa vámuéalaaaa t hát-kta máUllvt ta Bitláktt ftatafinlalUvtl kaid i Hm Mbaev (at. htr. tévtri nilUU) ai;«\|\|Éra Itrkkktt, S»jcit» tiautt lévaiakra 10 krat, ét lavttatlipokra k kroa Mlnc (agtHitotdi. — Macrar •rtTU Irt Mfratéalémk pottoata tUalétMMk. ) áa t (tvalkaa twkittll. kttltMtkirt 1 vállal hlaléatígat Dr. Felelői saarkeastő LÓKÉ Laptulajdooos IldHKL IIIL. éa kiadó f. v € l 6 r. (rojt Mplaczir t TltoW klTlkáakm) Amini a n. é; kai izaai lö/.íinség bejön a Kfizponii pélya-udvarlót kíivélift/am a Nép»zinház bal oldalán létezik. Hirdetesek. ss mm^r^^is Hatóságilag engedélyezve I KI álcár egy éves önkéntes lenni! ? Mindazon iljak, kik a megkívánt iskolákat aem-végesték, elóké»aíWgtikre éa foglal-kozánukra való tekintet né kill n- eguzerrzbet ik aa egyét* önkéntes jogot. Programm ingyen U bérmentve. * Liohtblau Albert iga<gsó agyévaa likiitiil lufaljíiii Debreczenben. XATKR ADOLF T». kir. -őrnagy, fvlögyrló.^— Sz&leteai év ItózlendO. Aki nár »or alatt iUutt, töl nem vebetó.--90 6-t SARG ellnnun aétklttskaiUe fogtlaztltószar • sok MILLIÓ •szor ItpiUáH iá MMea, fcgarvaallac a\|áalva íagjabíi saer l\|éaiaé\|ai ésaaép fgak fiai van szerencsém a n. é. közönségnek és t: ismerőseimnek >j becses tudomására hozni, hogy a Népszínház szomszédságában József-körut 3. szám alatt levő „H A Z Á M" kávéházamat a mai kor igényeinek megfelelöleg ujjá átalakíttattam, fűtörekyésem oda irányul, hogy a legkitűnőbb kávéháti italoér uriuAá* után hideg bujjett, király sir, pilseni sir pálaczkokban, valódi saját töltésű badacsonyi borom, gyors és pontos kiszolgálás által az eddigi tapasztalt pártfogását a n. é közönségnek továbbra is kiérdemeljem. Kávéházamban az issus bel- is külföldi lapok >/ ugy a „Zalw\' olvashatók; 4 kitipő Aaltszni-f/le tekeasztal csigoigó mandanellal v K állanak a n. é. közönség rendelkezésére Esténkint Budapest fő- és székváros kedvencze &««k«r4ri l«kirt Jéiki 14 tagból álló zenekara disz magyar ruhában fogja a n. é. közönséget szórakoztatni Kanizsaiak tálálkozó helye ft KÁVÉHÁZ egé«x éjjel nyitva villanyvilágrtáSy villanyos ventillaczio, a helyiség teljesen füstmentes. Számos látogatást kérve maradtam kitOnő tisztelettel ---I—----—Porták Sándor —S--v—-----a sIIAZAJU kávéház tulajdonosa Mindenütt kapható Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linlment Capelcl oomp. Ezen hlrnevaa biztazor allaotáUl u MA megpribálósának, mert már ttkb mint 2S év Ma megbízható. fájdaloaioalliapltá keélnsMátkéat alkalmazunk kleiváaraél, cimaál, tl\|im\|\|ilÉiill és meghiiléaeknél« aa orvotok által kadtrsaöláaakra ia mindig gyakrabban readeHeBk. A validi Horgony> Pain • Ex pallér gyakorta Horgony-I.iuiment eloevexáa alatt nem titkos zzer, hanom igaii népuerS Milizer, melynek agy huz tartán ban asm kaUaaa hiányozni. 40 kr. 70 kr. te 1 frt. üvegenként! árban múdnam minden gyógyszertárban készletben van; főraktár: TMk JéMef gyógyazanaznd Sadapeitea Baváaárláa alkalmával igen óvatosak legyünk, mert tiibb UsabUrtákl atáaaat van forgalomban. KI sem akar megkárosodni, sz minden egyes üveget „Hsrgeay" védjegy nélkül mint seai valódit utasítsa visuja. \' RlohUr F. Ad. 4a táraa, osfez. és kir. advaii aaáliitók, Rudolatadt (Tháringta). Horgony.Pain-Ezpeller gyakorta Horgonf-Liniment elnevezés alatt nem titkos aaar, . lka * Zala. 4G, szárai (&. lap.f .Nagy-KaitiZHa, vitsÁrnap. 1896Ju uii(* hó 7-éo í Ph p fi 08 ^ & „ , 1 Ul t <d t !J S^í t . ! mliU £ T3 \|,1í P H J o P fi a j - fi.. irjlt « M-i ii?!i hm ■ 1 i jj * ? ® Ijj; « ■ l1tíff J\'* ^ a cö M;i2Ii"ft «Q 2 . 2 ; -J a mi b fii vM w jj 1 E Jlhíalt! kál i H o ! ítMS\' A ■4 3 S 3 tl t 2 t ■5 S »e - 3 ">Í * I 3 i* 1 \| s i 111 m 10 Nagy-Kanizsa, vasárnap, Zala. 44>. axáffi. iap.V l8S&.jva-u$ hé T-éo iínm A világhírű STEYRI fegyvergyár H WIFI XERÉKPÁRAINAK khárilngot főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamcgye részére: Unger Ullmann Eleknél Nagj-Kaalziián. Eini kerékpárok, ngy lartíxnágrn, werke-setre mint könyQ j»rára as élné helyen állanak az tmies Kuropai gyártmányok közüti. Képen árjegyzékek lagyeu én bér na ml ve. IXXXXXXXXXXXN m A budapesti kiállításra ránduló x n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsém kiállítás területén lew5 sBrirlglfl pavillon látogatására meghívni, hol JMOTKJOTZSJUSŐRT mérek, a mely kitünTT minőségénél fogva a fővárosban •ia általános tetszésben részesQl és jelentékeny mértékben fogyasztatik. \' ——--—galambos Ulrik — 390 arany- éa arlbteraa ea aiaMUaviilal kitSatétve f -..... JrW. 133 —1. ■ a nagy-kauitwú tárgyári kiálliláa ►örúlelé _fülkéjének vetettje. - - ■ , __pcxöödxoöcx^ XXXX -ttKKXtf Nagy-Bakónak községbe f. évi g julius és augusztus hónapokra a § nyári menedékház vezetésére veze-tőnő kerestetik. — Dijazás egyez ség utján áliapittatik meg. Megkeresések a községi iskola székhez intézendők. Nagy-Bakónak, 1896. jun 4. ¥ Az elöljáróság. VÖÖtKKHKtÖC00ÜÖÜ0í»000C a el lii BUSTON, PR0CT0R & Co. Ltd. steiriiTgi I kapkaték • l«fkiia»ulib .tolnrb.ll.il rwkmrt u(ol gfteie igeayek éa laifarplak ia rukii Itt kapkaték a Hé(kirt aaakaéalauaan Eioenter géteaéplégépek kéajrdktaeftlyek ailkil. kotló llíillli) nark««ltiil, ilIltkatéomtiljrinA kaaynral. Ex US aaarlnt aaak a vtti\| tagjaké gémeégWt KWiaatra aaaater ottmkataak KSiy3kUB(«lyM \|»ateipllktl M. 0 0 It P 0 D N J» ftöZOKPKK ~3gjpaaiM waéalkdik • TÜéfWrt ■i\|»«\|«r« gliaQMfégik. __ A J»r4 gépe._ Nutj vilawUh —im»lnnj.,ii, - fféjyfMf \'TTZtnügyiljtők. rtfógfptfc. l "<:iito rwtiAí Tniívnrtamortimfk, Mimim* arató ia JukiatUk, toHt&ifráJmfit. T>Úala(\'BlkM fitttt (öxtíjjttikbfít éa ma l9mktrti4ttáétlréH. Árjegyxikkel ét alaéatiaaae .aakkatigé hWlligMitianl 4a luiunl I ...j dljaMBtaaaa ■aliilank MC* Uralok caiaMiiW RUSTOX, PROCTOH+ Cé. LH .Mirkip.Mi Badapwt, V., Upét-kérat SS. nu 390 araay- ée etSetéreei te élaiekievetw kltSatatva! ErgswcW /^CXXXXX5ÖCXXXXXXXXXXXXXXXX> Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város közkórházi igazgatósága részéről a kórházi Összes helyiségek meszelése, tisztogatása és előforduló javítási munkálataira versenytárgyalás hirdettetik. Fölhivatnak tehát a helybeli épitő-vállalkozók kik a versenytárgyaláson résztvenni óhajtanak, hogy zárt ajánlataikat i. évi juniun lió SO-álg a közkórházi igazgatóságnál adják be, Az előforduló javítási és tisztítási munkálatokra vonatkozó föltételek a gondnokságnál — a hivatalos órák alatt betekinthetek. Dr. Szekeres József US l-l igazgató. XXXXXXXXXXXXXXOOOOOOOOOO\' raooca 5343/896. I OOOOOOOuOOOOO00000oooooooooooog 8 Hird.©tmé3a3r. " I Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa réazérOl ezennel közhírré (étetik, hogy az alná erdei fás legelön eladásra kijelölt hasáb és botosfa a helyszínén a f. évi Jnaina hó O-Ik napján d. e. 9 órakor, továbbá az alsó erdei fás legelőn a halom és döngfa a helyszínén f. évi jualiiM hó 16ik napján d. e 9 órakor nyilvános árverés ulján a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett eladatik. Nagy-Kanizsán, 1896. május 30. A városi tanács. OOO000000000000000000 Költés tojások. ralééi krakaw liakikktl éankaakiat 11, M-laaélakMI, bkat, aacv bkér babbal darakoakiav 26 kr., kaadaa-m drb SS kr., valééi eSetee tfm-kakMI 10 kr. éarakoakéat, tOrt aaéaalakMl 80 kr. éarakaaktat, lah«hMa l») lankaaktat S0 b /ptaptiakakM éankMkéat SO kr. aaéat ,a\|eeéaaa dara^oakéat SO kr., alaair--\' éa-nbaakéal SO kr. ISepa l^akakial éankaokéai 30 kr. ahaaM—M— émkMkéal SS kr., aréMyl MilttlH erakaatklil éaiaWaUat SO k>., éwklafMél éarakaakéat SS kr., ItkekaMéMI éaimkeakut SO kr., niial «eéa MakMI éa-rakaaktel 1 fn, peli>«Bl kaMékMI su kr. éaia-bouklat aagy aéayaa kaaékiil SS kr. daia-koakiat Oaakta fajtlatu illátok, — awlytk «ir tóbb labaa lattak kltlntatra — UlUal lojkaalk ktUta nU «a a laj tlaataaét ia takélaéséért ta^aa kaaeaaigal Tiltalak. L Pauly Miksa, aaflMh (SUjrararaaáf) Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanizsán. 1896. 47, szara. Nagy-Kanizga, 1896.\' jtráius 11-én. XXIII. évíolrara. taukmtMti n-lttli Ollop-flU Ms. Id« iattaasdt i lap »a«ll«»l rtntri voaatkoad atadoa t-aaatatlaa tataiak caak laaart kauk--Ml hgadUlsak <1.— öAIJA Politikai és vegyes tartalmú lap. KUUhlWl-. Viroali»4p»lt : IfaU ttltf UajwkmmáaUm. n^miTin íbajc i Igfca im ll kww (í frt — kr4 HMm 4 korona fZ trt — ki.l I«t«m • koron (1 trt 60 k>.) glrilrtéiik jatiiyoaaa ■é»lt>afa Ettlratok aaai ktldataak rima. ügyei uám Ara : 10 krajcár. A Nagy-Kanizsai- és dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet«ővetkezet és a létenyel takarékpénztár, Syfittár iwdteer* 1* kr. á „nagy-kanizsai malátagyár és seffóződe r. tu hivatalos k&ilőnyt. Meg\|élenik WagyKanizsán lieteakint kétszer: vasamap és cerütörtSlcözi. PMiHliik, .»)•■■! á kiiliHilái \' toaatkaadk rtssfeat ílUp . laUMMUk. Király és nemzet Nagy-Kanizsa, 1896. jun. 9.\' érteni. Nem ismerik a művelt külföldi álla- Egyszerű keresetlenségében is megragadó \|jg mok a magyart; mert nem akaiják meg- volt Szilágyi Dezsőnek hatalmas szónoklata, ;ism<rnf, s azért.még annyi elfogultság, annyi mely kifejezésre juttatta a magyar embernek (—n) Az a lélekemelő, magasztos és fény-j rosszakaratú tévedés a nemzet megítélésében.] vágyait, reményeit, s örömét e vágyak és ben, pompában^ páratlan Ühnep, njely ^ I De a királyi válasz mutatja, hogy a király remények teljesülte fölött és hatalmas a nap az ország szivében, Budapesten lefolyt, \| ismeri népét, ismeri a magyar nép erényeit,] király válasza, melyben a Felséges Ur a nemcsak azokra nézve lesz örökre telejthe- ismeri példátlan hűségét, rajongó szeretetét! magyar ttemzet egységét a magyar állam-tetlen, a kik annak szemtanúi voltak, hanem (királya iránt, melynek minden alkalommal! alkotó és "fentartó erejét dicsérő szavai Mflft ft hajában megdobogtatta azok-sziVét L arf fejfejerést Az \| Kárpátoktól Adriáig minden magyar ember is, kik a nemzettel égyriek tudják magukat,\' [idegen államok képviselői, a kik tanúi voltak szivében -lelkesölt visszhangra találva, milliók kik hazafias Jé\'ekke! érezni tudják ann;<k aj ezen a nemzet ezeréves történetének egyik pillanatnak fenköltségét, a melyben a király [legfényesebb lapját betöltő magasztos moz- a nemzet egybeforrt abbtrn atiszU\'láng. I Bsnawnk, ha még eddig nem, megyőződ-ban, mélyei csak a hazafias érzés melege jhettek most róla, mint szereti a magyar az tud szftani és ébreszteni.____________________ő királyát, elvihetik ennek a szent lelkese- A magyar nemzet minden salaktól ment désnek hírét messze országokba, és széjjel tiszta és mocsoktalan hazafiassága ott nyerte > nézhetnek a művelt világban, van-e nép hálás érzése emelkedik az Egek Urához a felséges király boldog és dicső életeért legszebb és legméltóbb jutalmát, mikor az! földön, mely hamisítatlanabb szeretettel ő erényei, az ő szabadságszeretete, az ő j övezi fejedelmét, s van-e nép e földön, mely vitézsége és minden nemesért buzgó Telke jobban megéfttemü királyának szeretetét, a király fenkölt s^váibaüi tálSlt visszhangot, \| fgáielm^iek atyaf jósígát?" Tanúságot te-elismerést az új ezer évnek kQszöbén, melyet betnek arról, hogy ez a szeretet nem csinált, az ősiégi hagyományok által megszentelt j ez a lelkesedés nem hivatalos, — hogyez a szív dicsőség iránti kegyelettel visz át az új; mélyéből fakadó, aszív mélyéig ható. Mert a ezredévbe, ; hogy ebből merítsen kitartást j magyar nemzet nemes is-, háladatos is. A legal--további törekvéseire, a haza nagyságának, j kotmányosabb királyban szabadságának őrét, boldogságának, felvirágoztatásának szánt, védelmezőjét is tiszteli. Mert szabadságszere- ■ munkálkodásában. . .......!_pete egy tőből fakad királya iránti hűségével, a Ném értik a művelt nyugot magyart, — mert nem A magyar nemzet legtöbb Óhaja, högy itt e hazában, melyet magyar vitézség, nagy hazafiasság, szívós akarat teremtett meg éa tartott meg ezer éven át, a nemzetiségek e magyarral—Rgyftsillvft » l»»»ftLt szr-rfttwtA. nemzetei a hazafiasan érző szív két legnemesebb hajtása, igen akaiják meg- de ily mértékben csak magyar szfvből fakadhat ben, a magyar törvények tiszteletében, fejlődésüket és boldogságukat megtalálják. Vajha mindazok, kik rossz gyermekek módjára folyton kárhoztatják, folyton gyalázzák az anyát, meghallanák és meg ia szívlelnék a királyi szót És meghallanák azok is odaát Bécsben, kik a magyar nem» zet gyalázásával folyton szítják a viszályt, mert szálka a szemükben a magyarnemzet szabadságszereiete, az a szabdságszeretet, melyet a király, ffrtut a" magyar nemzet egyik erényét, megdicsérte; kik eszeveszett, A „ZALA" tárcája. Zrínyi kirohanása — 1 „ZALA" eredeti tirdji. — Msgam sem akartam eleinte elhinni, bogy poétikus ember vagyok, mig a kérlelhetetlen vég-sel rám nem bizonyitolla. <Jb, boaszu szenvedés-teljes isko\'a volt a, mig a közönséges prózai emberből átvéd lettem; — De élő hitemre állíthatom, hogy nem\'én vagyok az oka. Oly öntudatlanul jutottam hozzá, — mint Dávid a szentelt ohtjhot. íme a történet. Gyermekkorom tinta álmai csendes ée nyugodt mederben folytak te. Kerüliem az i»galmai keltő munkát és tanulást. As iskolai tantervből Ooszeeen a tornái méltattam figyelemre, azt is n saját rendszerem sserint, a szarkaléeskek leszedésekor. Kedvencz foglalkoznom gyanánt füzta-vesssőket vagdostam a patakban — de nem go-kst. Tisita természeti ösztönömet osákhamar megzavarta neveida megjelenése. Botsalommal vetiem éesre, bogy naiv kedélyemet — mint a járvány a quarantant —"\'áttörte a geometr a elmélete. Erkölcki sfilyedésem napról-napra szem-be-szökőbb lelt, biába keit küzdelemre jobb — énem a kedélylázili tudomány ellen: — otóbbi karonfogva nevelőm ördögi Ármánykodásával, feltartóstathstlann) vitt az örvéoybe, As év vé lén as arany-éremmel bélyegeztek meg. Roppant röstellem a dolgot pajtásaim előtt háznáHod Ittyjl lytKHia kt helyette a kaput A proteseor ur nem is sejtvén a veszedelmet, bl-salmasan msgsboa öleié a vén házmesternél s agy pártfogói orókol nyomott piroen«k vélt ajkaira, Ámde- as assaonyaág nem Vette tréfára a dolgot es oly amasoni pofonnal felett a birez ludos ömlengéseire, bogy as kővé dermedt bámulatában. Jó magam a búvóhelyül szolgáló teposőbásbél azetnléitam a jelenetet a midőn ka- \' eagesom elárulta jelenlétemet, — a projeeaor ur dühös hangon támadt reám, engem gyanítva a Némi megnyugvást adott azonban az a körülmény bogy a legközelebbi verekedésben rongyokra xaskgattam ruháimul. Megfoghatlan módon: szüleimet nagyon lehangolta er siet e arra kányMentének, hogy én is velük éirj\'ak... Ilyen ét hasonló körülmények köti következelt be a torrá- és teremtés korszaka fSturm- und Drang periode.) Menthetlenül veszni indult lelkem már teljeaen meg volt mételyegve a psycho-logia, aslronomia, história éa sok ináa ily kedély-gyilkoá elméletektől. : Mikor megátalkodottsftgőm annyira ment, hogy \| merénylőnek, tanárom elöl elnyertem egy algebrai feladat ver-1 A nem napfényben történt dolog napfényre xenydijái, akkor hirtelen fordulat állóit be éle- került a a -vizsgálat minden iránybau megindult, temben,- mely megmentett a józan emberiség Kérdőre vomotam nagymérvű mézeskalács köite-stsmsrs, - - . f ke/éeim miatt Honan vettem a pénzt, nem Kicaptsk aa iskolából, - tudtam kiontatni. Végre a megvesztegeted mé- Stemüvégea proi\'tissnrum ugyanannak a leány- zeHkuiáceuH legény elárulta titkomat. Elmondja, nuk udvarolt, akinek én és e körülmény idézte hogy én írom a máaeekaláos szivekre való verető, (-ok közbevetett esetekkel kapoaolatban) a seket, mm.yk honoráriuma fejében mézeskalápa válságot En még akkor nem hordiam esernyőt sziveket kapoK,. ee c/ipőm se voli bornyubőrből, mely körűimé- Ergo nekem meg lett tiltva, hogy a mé-nyék ftlkalinaloasá tellek arra, bogy qisgamst arzexMilnoH-szivekre verseket írjak, a mézeskalá-Pegazus bálara vessem. Teméntelen mézes ka- cosnak meg j tottftk, hogy nekem mézeskalács lacscsal láttam el Reginat, (ki- egy házmester s/iveáel a<ijou s Reginának mégtŰtutJák, bogy leánya volt) \' viatoni profes«orom, ki abban mézeskn ác« nziveket elfogndioti. Minthogy pe-a házban lakott, mindannyisaor egy-egy ha- dig mind e kelle-oetlenséget a pro.\'eaaor urnák kőesöuh-\'tein az ő terb re kBatndon ásra hoztam, hogy inikepeti került as a sok lyukas hatos a a háZ\'iieHterek birtokába. t 1/y h I i van a dolgok, minihovy a gymnasium ens«m ink.ilih tudott nélkülözőt, mint a profegi sor urat, >uá>nap attól buosut vettem. tos kapupénzzel kedveskedett neki. — Egyenlő tégy veikkel hsrcolva, Regina szive is egyenletesen o-zloti meg kettőnk. hddolatával szembeni. Simán tol yt volna továbbra ia a dolog, ha rö\'id-lutó veéiyiárs.m, egy alkalommal ballépést nem követ el. Ugyanis Regina mély álomban lévén, Nagy-Kanizaa, csütörtök. Znla. 47. szám. (S. kp.) 1886. juniua V> 11-én. •éktelen lármájokkal ezFa magasztos ünnéf>-j napot is megzavarni iparkodtak. Bár- hallanák meg és szívlelnék meg! Mert a magyar nemzet nem fog meg- 1.A\' ÉHghbptt-\'HWWdi- kormányok-én ie»ntt-I letek, valamin) egyeá meghívott szakemberek, 2. Aa érdekelt magyar minisztériumok kiküldött ^éjmscfőí. . 8. A magyar lodományoe aksdémis, st orsságos a_, , . . . i t_• ímagyar Kaidssáaí egyaattlet, a* öFsifigíS gífíona- tántorodni, nem ^gja megtántorítam a bécst kongresszus, vidéki gazdasági fületek é* baglyok huhogása. A szabadság- és a haza más testületek kiküldöfcfei ] a tsekssfívároe, a szeretete jclőK- meg továbbra ia útját, és I \'WÍSSr^ \' ® , .f 4 A főldmiveJésügyi muuazler által meghívott jhb^nMmn bocs teréül vallhatják a tflhhi ugok európai népek is, melyek az előrehaladott czívilizácio daczára politikai éretlenségöknek oly számos jelét adják. Niazetköii gudakongresizus, 1896. 6. A kongresesua nyel A kongrewwus hiValaloa nyelve » e. __ _________a magyar; asonhao tekintettel annak riemselköri jetlegére, a tagok a fflbh európai nyelvek bármelyikén elő-lerjeettbetlk munkálataikat én Múlhatnak aa ülésen. A szakosztályi Ülések határozatai a záré A Budapesten 1896. ki mpltmbtr-17-20. nap-l^T ,r,Bcl,» "4u\'•, é\' ">•\'»•» jain tartandó nmtdkM yatdaJcM/rtutu* Ur-1 l0n" ""r<1,t,tD\'- rtztíe it tárgya. 6. 1. A tagt>k jogai. A kongresszus rendezése és elme. A tagok jogoeitva vannak az öaases ü.é»ek- A fsídmívéléai m. kir. miniszter 1896. évi szeptember hé 17—20. napjain Budapesten kong-resssoat rendes, melynek cime: Nemzetközi Qaidakoegresezus. . - - - ■ 2._________\' ____________ . ......... Akoagtesszuz larlama.______ A kongresssus 4 napon át tart. Az alakuld diasfllés szeptember 17-éu déjelőtf-tanatüs mel után a siskositáTyöi aaonnal megkesdik mükí-désüket, s ast 18. éa 19-én\'folytatják éa befejezik. A xártülée 20-án leás, mire a kongreaszue külföldi tagjai réezére aaeptember hó 90. ée 21-én a mezőhegyest m. kir.. ménesbirtok megtekintésére tanulmányi kirándulta rendestetik. • • 8. . vannak ben való\' részvételre, feUsölalásra 6 ssavazásra, valamint előadások tartására is, mi iránt a kongresszus megelőzőleg kiadandó nspirend határozatai irányadók. A tagok a kongreaamai kiadványokat ineyan kapják, aa oraságos kiállításba a kongreaasus tartama alatt szabad bemenetet njfrrnek ée a székes ftvaroe káiintézményeit "ingyen telíní-lietik meg. A Mezöbegyeere teyveiett tanulmányi --L. . LB^IJi 1- - IRIitiiiialÉM c—• ei iit iifui n- a iiimuii i uih ügyi miniaster által külón megkivott bellöidi tagok vebetaek reszt. A kongretim.i din- és ezaküléeeken külön kijelOit helyeken igazolvány kivétele mellett veadégekül megjelenhetnek a kongreaaauai tagok hoirálartozói ét más a tár-nyalánk iráni érdeklődók. de ezek aem tői nem .fiftl.líialnalr mhi tagaé(i jngnl nani gyaknenl. A kosgrensu* tárgya és célja. A gabona árhanyalláaa világszerte súlyos hely-setbe jutiatvtn a mezőgazdaságot, .a kongresszus kizárólagos céljául tttsi kl a gabona érhtnyat-láaának okait kutatni 1a tionseaáőiúkel kereani, sselyekzel ezen aegiteni lehetaa. A tárgyalás károm titkoastályban. történik ; at I. atakoeaisly t termelée, a II. ezakoeitály a kereakedelem m küslekedé-ügy, a III. ssskósztály a vám- éa htlelügy kérdései! tárgyalja. 4. A koogieasaus A kongreesios tagjai Pádig:____ tagjai, km- és bellöldiek hatnak. 7. A kon\|reseaae előkészít ése és rendeiéss. A kongreaszus öéalfel ügyeit intéaik : Z2 a) a végrehajló bizottság; b) a rendező bltedség; c) a kongreaaauai iroda. 8. A vég rab ajtó b i a ott tág. A végrehajtó biaotteág a töldmiveléaügyi mi-niaater elnöklete alatt kéaiiti elő a kongreesiusl és\' loganatoeitja míndast, mit oel\|ának elömotdi-táaára alkalmaaaak tart. —A» végrehajtó biiottaág ingja!: a belügy t pent-ügy- -ée kereskedelemügyi miaiaaieríumok egy-egy képviselője; as országos statisztikai bivatal igazgatója; a székes főváros egy, az orasagoe magyar gazgnságl egyesület háfom, at orasagoe padakongresszas egy, t magfsr tndomirfynt akadémia rgy é« a köigaidaiági táraaaag egy kiküldöttje; a földmiveiéaflgyi miniaatenum kebeléből aa államtitkár, egy oestálytan»c«o«, a föTdaireléeügfí miniszter kiállítási irodájáziak igasgatója, a kongresszusi, lőtitksr — ki egyúttal a végrehajtó biiottaág előadója, — végül a kongresszusi titkftrnk, kik a jegyzökönyvet vezetik. -—~ 9. ArandeaŐ bfsoltság. £ bizottságnak faladata a végrehajtó bizottság állal előkészített kongreaaaua külső sikerét biztosítani. Ez gondoskodik s tagok fogadtatásától éa kiv&natukra elhelyezésükről,\' nemkülönben it- I teni idejük megfelelő ielhaesaáJáaaról is. (ioadoe-kodik a tanácskozási termekben a megfelelő rend ée csendről a a kongressauei tagok társas ösazejövetelei- ée kirándulásainál a vezetői tiaatet gyakorolja. A rendexő bizottság tagjait & födasiveiéaügyi m. kir. miaiaater jelölt ki. 10, A ko n \|resstns 1 i roda. A kongresaaaai ir da siem4iysei4i a löldsti-velésügyi m. kir. miniszter mrvezi ki Bt iroda; T<\|yfa« nssMf Irodai teendőket, es kttldi azét a— meghívókat, intézi a levelezéseket; nyomda alá keaaiti a knagrmmaaaí mankálamkat Aa. általában... fentartja a kapcsolatot a végrehajtó biaotteagéa a- kongraaszus tagjai kUUi. Minden a kongrraa raaat érdeklő beadvány vagy MJzlés aa iriMiakoa intézendő. A kongreaazusi iroda 414a all mint főaök a longrcfS\'U-i főtitkár, ki a lőldai- eiéa-ügyi mi kir. miniaster mesitáaa szerint hajtja végre a végrehajtó bizottság haiáromteit. Mfl. ködéeében támogatják a titkárok, kiknek egyike egyúttal h háznagy teendőit vágsi- As iroda munkálkodásában a kongreaaaua ideje alatt réaat vesznek u tiaaieletheli titkárok is.. II. A kong! ite. u) Aa elnökség. A kongresszus összes Bgytinek élén e íolduii-velésügyi m. kir. miaiaater áll mint elnök, mel-lette mint alelnök az .országos gazdasági egyesület elnöke éa a földmixelésifgyi államtitkár működnek, Aa elofik lávolléteben aa elaUr eteket az elnök által erre fölkért alelnök loglalja el. A végrebaj ó 4a rendező biiottaág bármely ba-teroaata oak aa elnök ellenjegyzése által válik Most mar költéazetemmel baaardiroani keid-lem. Annál az anltquariuanál, hol aaelőtt könyveimet váltogattam be illatos azivarokra — meg-pilantotiam egy ócaka Kölcteyt. Klérkeieitnek láttam az időt, hogy megiemerkedjem a hotiám málló a.elleniekkel a ezen okból megvéasroltam Kölcseyt. GyönyArtt volt tat látni, miként alakítottam át unelinaa rgybangu, "sentimen telis mumusát lendületee véttsziékos szerelmi levelekké, De okolva a múlton, idealomul nem házmceier-nék leányait, aem egyéb belendót nem válasslék, hanem csupa képselt alakokat. Ebbeli választásaimban nagy segítségemre vtlának a váeii utcai kerepesi uti és Deáktéri kifeetett firmák, llyeián levelei éin valp s .SStp menyaataionynyal11 aa ,ifiu tólleánynyal* a .csinos aaakáeenövel* a gtfiadérkirálynővel* a .rómei caáezárnával* éa más jsltsebb iövároei kitűnőségekkel anélkül, bogy vetélytársam akadt volna. A löpoeta azonban ugy látásik megeokalta i fejiöréet s levelek késbeettéee körül 4a azok kő zül 149 darabot átadott a fökapitáayaágnak, — b<>! bi akkortájt egy aagyratörö logalmaió épen tton töprengett, hogy miként asereshetne ö oly rendkívüli érdemet, mely alkalmatossá tenné öt rendkívüli kitünteléere. A várvs várt alkalmat 149 rendbeli leveleimben vélte ielUmerni, miért is pillanatnyi bábozás nélkül jelentkeaelt a kapitanynal — Nagyaágoe laaáomw ar, egy biaalmaa jelentést vagyok bátor tenni. — Hallgatom. — Biion) Ilikéim vannak arra néave, hogy a iővároeban égy ytgtedelme* anarcbiata láraulat keletkezelt. Etáraidat tagjai bizonyoe megálla- pított besaádmodorbaa érintkeznek egtmáaaal, tőt cimek it ugy szerketatvék, hogy a gyanú aenkit ae terhelhessen. Meltóataaa4k konstatálni, bogy pl. ea a levél a ,fekete rabezoigauö\'-nek asól, emet ,Semiramit* nak, at i\'mét a \'takarékos háaiaaa>ony<-nak, mlg es a aeit. (Jenövévé-nak. Ámde ea — bál aaereneaéaen vetetett szervezetünknek — nem vezette léire figyelmünket e ébyaégünknek sikerült több ily levelet lefoglalni, melyeknek homályos tartalma, ha egy-maeeal öaaaebaaonlitlatik, kétségtelenné leni, hogy itt egy véaaadelnee öaaaeeaküvéaael állunk atembea. Megállapítható ea a követketö példákben: „Uh jej annak, eaertaer jaj I ki eaen időt fal aem haaanál\|a! ki tétlenül engedi elmúlni leje felett az idöll ohl \|Sj annak, ki elnyomja aa értést 4s nem követi as Isten iniététlll" vagy e vsaikban i .Uaodárt vártt?! A ceodsk tündére ritka tünd4r... negény idea) latén veled...I* vagy itt: .Magasra torai, aaéttárt tsárnyaiddal, tapoani mintást a mi földi, rét; a a poevány (eleit, elmúlt omladákon, építeni lel a boldog, m haxát 1* íme, aem nyilvánvaló, hogy tyy iniéső kéa írja e lásitó leveleket ismeretlen egyeseknek, kiknek nevei a eimaésből ki nem vehetők, de tekintve a levelek ssámál — sokan lehetnek. A főkapitány ráaoba aaedle homlokát. — Nem azólt értől még Illetéktelen kelyen ? — Köteleaaégemhez képeat oaupán Nagyaágoe Tanáoeoa urnák tettem jeientéet, — Magam kívánom vésetni e vissgálatot Hivassoa egy tolnokol, rögtön jegyaökönyvat veaaünyfel. Két borítékon Ss. Ügyvéd pecsét nyomóját Ismerem fel. Hivassa Öt rftgtön elém, da ieltünéa nélkül. Sajaalnam, ba valami rábl-tonyulna ; derék, jósán embernek ismerem, Asnap délután apám haraguaan tárt hasa. Sao-káaáhoa ktven hnaatúatáru pipáját kerté. £n bevittem a pipét eaobájábe, a bottá való dohenynyal együtt. Ekkor, meclebetőa oaodalkoaáaomra, a dohányt toldhőa vágta, a prpa-eeárról a pipál leeeavarla e a taarat meglorditva aaaeben, reánk tárta az ejtői 4a elmoadla a történteket, de nem oly nyugodt hangon, mint a hogy att ilt megírom. A köva ketö jelenetet meliősöm, mert még mólt ia fáj az eu>tékeaée, elég et hozzá, hogy bárom napig hideg vrnee ruhával borogattak. Hejh, de agyamban agy világra teőló xiae érlelődött meg. .Egy öetaaeaküvés fejel* ennak gyanítanak; da hál miért ia ne lehetnék aaiá. Egy órtáai ember-bálóiatot aaerveiai as egésa városban, az egéea oraaágban, az egéaa világon, melynek minden lánoaaeme eaabadaágárt hevül ée lángol. Oly édaa voll a aseavedée. Et mahy-romságom, dioaöeégem árs. Caeaari aem égette igv a babér, mint engem i a borogatás. Mihelyt ieilábadtanfc, kértem apámtól 30 krl. Aai mondtam, bogy a Cyropáediát akarom megvenni; ezen 30 kron vettem 16 leveteaő-lapot a ezeket titokban megírván, tizenöt elazánt pajtásomat meginvitál-tam a .kék béka* cimtt vendéglőbe • általam ott előadandó eaame* társyaláaart. A jelaelt napon teljea számban megjelentünk; (elvetettem aa eaamét éa tárgyiItnk. A fiuk lelkesedlek ée ittak. Eredményűabban állapodtunk meg, hogy minden egyee jelenlevő köteles legközelebb 16—15 hívet magával hoapi, kilét la tervünkbe beevatva, hssonlö köieleseiteég alá loguak vonni; kiatáísitotiass, hogy hat hét alatt Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. .47. scárn. (. lap.) 18M. \|«diui hó ll-éo frtioyeué. A szakosztályok iaéguyitására a el-i^ök küld kl egyes tagokat. b) AluktilA díszülés : As alakuló diazülést az elnök nyitja aeg s a jegyzőkönyv vezetésére, valamint annak hiie-■lesitéaérfl é-4 tagot küld ki._______ Ezek ntin a lűtitkár bejelenti a jelenlevő kor mányküidötieket és felolvassa a bejelentett kongresszust tagok névsorát, erre ai elnök kihirdeti k kongrei-skua tartamára megválaaatntt diesel-aökök és a tistteletheli tiutvlaelök neveit, esetleg ~egytk~~kongTes«uai tág által a kUüzötl kérdést iáryya>é eiöadói. vágttl bejelentetik a szakosztályt ütések megkezdésének Ideje, a a tárgyalások he ye, minek megtörténte ulán elnök a jtoülést bezárja. c) Záróüléa: A táróülésen be lesznek mulatva aa egyes szakosztályok jelentései és esetlege* határozatai, melyek el- vagy el nem fogadása lölött as ösz-Kies Qlés dönt. A záróbeszédek meghallgatása után elnök berekeexii a kongresszusi. * d) Snko-átályi ülések. A kongresszus három saakosatályban működik.\' A szakosztályi, üléseket ái elnök állal e célból -kiküldött tag nyitja meg a tájékoztató jelentése után a kiküldött jegyző állal a jelenlevő szakosztályi tagokat számba veszi és azok sorából ad- boe elnököket boa javaelatba. e) Bizottsági tárgyalások ; - A szakosztályi egyei kérdések alaposabb elö-"kéfflitfíTO vagy megvtialáaa végett kebelükből esetleg biiotlságokat a küldhetnek g\|. ezek sírin ban kötelesek munkálkodásukat oly időben\' \' elvégezni, hogy javaslataik lelett as illeiff ezak-Óstlály k ártule»l ttoegeiozo napon aeg haiáro-zatol -hózlrasaoti. A szakosztályok listározataiazok elnOkei és jegyzői~ által aláírva a főtitkárhoz adandók be, ki etröi az e!oökuek jelentéai tesz, a ki intézkedik, hogy a javaelatba hoaoithaiAroaatbk egyik általa kijelölendő kongreaazuii tag által as ösasei ülésen előieijesiiesseurtr.—- Dr. Gaál Jenő, ministeri tanácsos, ny. r. tanár, a Magyar Közgazdasági Társa-ág kigüldöttje. Dr. Jekelfalusy Jósiei, ministeri lanácaoa, iz országos atstisztiksi hivatal igaa-gaióje_Gf. Károlyi Sándor, vaióa. belső titkos tiaáeioa. aa Oraaágaa Magyar üazdastgl KgTéig-let kiküldöttje. Dr. Kovács Sándor, ministeri osztálytanácsos, a főidaivelesUgyi ministerium részéről. Krisaiinkovich Ede, auiiterí osstáíy-tanácsos, a főldaiveléaügyi aioiatar kiállítási irodájának igaaga tója, a földmivelésCgyí ministerium részéről. Mstuska Alajos, tanácsnok, Budapeat azékea Jős/we hmivtaalaáében. Báró Pndmanicaky Gén, .valóaágos helső titkos tanácsos, lőrendiházi tag, a Magyar Tudományom Akadémia képviseletében. Dr. Eopwviea Sándor, al niiteri tanácsos, a pénzügyi, ministeríua képviseletében. Kakovsaay István, az állami szam- Végrehajló bisottSág. E tők: Darányi Ignács, valóaágos belső tiikoa tsnácsoe, löldmiveléffigyi m. kir. miniiter. _ Másodelnökök: Gf. DeseewfTy Aurél, azOrszá-goe Migyar Gszdssági Egyesület elnöke, Iflieiidl- • bázi lag. Bedő Albert, földmíveléaOgyL a. kir. álIsDiiikár. Tjgok: Birff Tamás, minisliri osztálytanácsos, a kereskedelemügyi ministerium képviseletében. ily aódea-114 millió hívünk leat. Ákíor kiiiáltjuT I szabadságot és én, mint kezdeményező...... Ennyi tebát elég kezdetnek. Most menjünk haza Az ám. De a költség I Kiderült, hogy tizenötünknek összesen 7 krajcár készpénz ellátmányé ven. Megremegtünk a kérdés fontosságától. Ekkor Csigay Pista felállt a nagy hangon oda azólt a korcsmárosnak: .fizetünk I Ámulva néztünk ftaiae riita pétiig inlgrr>1H"f • 30 ipritzer, 15 kenyér, 3 pogácsa, 2 irank.furter, egy porció turóéa 11 eigaritta, ösaaeien 2 Irt 96 kr. Hallatlan össaegl Ekkor zsebébe nyúlt éi á korcsaároihoa fordulva, monda: .Látja Hauavaier bácai! valahányszor igy a zsebembe nyúlok, aindannyiazor eszembe jut dicső ősünk-: Zrínyi MiklóÜ Ai volt ám sz ember a talpán. Mikor a török körülvette, magát nem adta meg, hanem 16 táraával, ép a bányán itt ülünk, kirohant az ellénaég kőié. Fiuk, éppen olyan hangulatban vagyunk, mutassuk meg a korcsmárosnak Zrínyi kirohanását. Tehát én beleteaaek e zsebembe öiven aranyat, ebbe a zsebembe ii ötven aranyal, (mindenik zsebébe lett ötven aranyat, mlg caak mind a 7 krt egyenként zsebre nem rakta) ne mondja a ki eogem eltemet, hngy ingyen teuieieit el, És most lói s zászlókkal I ((elrántottuk a felöltőinket) Ki s karddal! (hónunk alá ciaptuk a botot) Le a sisakkal! (felraktuk kalapjainkat) Eresaasétefle a hidat I Egyikünk lelszakitotlá as ajtót a a ma-rokuyi elszánt csapat háromszoros ,Jézus" kiáltásul kirohant a „kék báká\'-bál, végig a Vig-utoán, egyenesén haza, ki merre lakott. Hausvater bácai pedig nagy potrohávál sokáig nézett utánnunk, mikor \'lógunk viaaaaiordulni, után önmegadásaal monda: »Mind ott vesaiika kői fiak, de aa én 2 Irt 06 krom ia.« Pedig ha akkor ízt kiflzethjiiük volna, bal hét aulva 114 millió ember <vendége lehetett volna Hausvaier báosinak. Drumór Jánot. ben biaalaeaM ingű mogyorófa-bokrokra. Kai-nöaen a mosolygó pedagógák, mint aagaaayl legjobb részt választott Máriák, ülték klriU aa asztalokat. Eperjety Sándor, az iekolaazék érdaaaa elnöke, mint egy tiaatalatea patriarka-alak járt-kait aa At körülvevő nagyok Úaött,de tekintete aeeg-elégedést sugározva, f gyermekseregen pfteat. Mintha as akarta volna mondani: • Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert övék moat as áa lelkem 1 Simtyi Kálmán nyájas arccal, álaatag aae-mekkel nétie a jövő nemzedékét. Mintha gyer mekkorát álmodta volna viasza éa as apró jószágok közül választani akart volna egyet, akinek visszaadhatná aat a fedhetetlen csókot, amit Köiröa József bárótól kapott ~ — —, — — — — vevöaaék elnöke, a Jlt országos gazda-kongresazus végrehajtó-bisottaágának kiküldöttje. Dr.Rodiczk\'y I yy8n apró \|utxAg korában néhai Jenő, ei. éa kir. aazlalnos, kir. igaagaló, kongresszust főtitkár és a yégr, biz. előadója. IfJ. gf. Saéchsnyi Imre, főrendiházi tag, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiküldöttje. Széli Ignács, belügyminiaaterijállsmiitkár, a belügyai-meteriua kápviiiletében. . Titkárok: Dr. Hampel Antal, miniateri fogalmazó. Ifi. Paikert Alajos, az Oriztgoi Magyar Glkdaságl Egyesület titkárja. Iroda: Budapest, V. Alkotmány-utca 1. sz. — - TOllfMtU^Mr Junius 8-án ugyancsak" erősen megnéptelene . délt a mi városunk ia. A társadalmi osztályok aaereneaéaebb ráaa>, az .erazényeaek\' oaatályi, Budapeatre gravitált: gyönyörködni a bandiriálii iölvonulásbin. Azoknak, akik itthon maradtak,—a házakra kitűzött nemzeti lobogók hirdették, hogy egy Kalü olyan ünnepnap van, amely a Uergelyléle dáriumban nincs ugyan vöröibetükkei jelezve, de annál lángolóbb belükkel van beírva a magyar neaaet szivébe. Es Onpfip«ltO"k j». Raggal as istinimá dái kisebb templomaiban, a steat oltárok zaáao-lyánál, délután pedig as iateai természet nagytemplomában, hoi minden néma kia füizál áhita tot lehet, hol a legkisebbb madárka dala ia lilén sieretéiát Jngi. .■•- _____—\'_ Volt Nsgy-Ksnizsán is iöivonuiáa. Ás eleuii iskolások sz .npróazentek" ezrede, a koronázáa emléknapján .Knobloch-bácei hangoa bandájával vénült ki déletán 1 érakor a városi enlöbe, mii\' lennária tavaasi ünnepségre. Valóságos Iöivonuiáa volt, az, melynél mindegyik ártatlan gyermekszív egy-igy ragyogó ko-ronát vitt magával: az igazi öröm, n ártatlan boldogaág koronáját Ennek a ragyogó koronának fénye tok ezer derűi, liuta szemen át saórta sugarait a kivonulást néző közönségre. Nem lehet csodálni, hogy a harmóniát, boldogságot kereső nagyokra is delejea erővel hatottak a boldogságtól mgyogó gyermekarcok és igazolták, vitték, ragadták ki azokat ie a természet asent tempóméban, az ártatlan lelkek közé: néhány órára elfeledni, hogy azivök már a sok-sok áldástalan küzdelem kösött elvesztette koronáját. Ott el is feledhették. Az örömtől, boldogságtól ragyogd gyermekszemek reflrilénye rezgett a felnőnek arcán is. Mindnyájsn letették a koturnuat olt a szabad terméaaeiben, a leazielen gyermek,mulataág zajában éa elvegyültek a kicsinyek bulláazó tömegeiben „mint caillagok kösá a nyájaa hold világa." Egyi nek, másiknak saeméből ezmte sugárzott ki a goadolat í >Gyermek vagyok, gyermek letiea ujraN Még a paedagogus bácsik is eainte kicserélődtek. Félretették a katedrái komolyságot Fcdagogusok és pedsgogák megható egyériel-mŐséggel ültek és hütőaiek va(a a hatalmas tölgyek árnyékában és ügyet sem vetettek a közel- Dérü, mosolygás mindenütt, minden arooe. A nap aranysugarai álrezegnek a tölgyek loaa-boaatán éa Ölelkeznek a gyermek-szivek örömének ée a felnőtt lelkek gyönyörének fényével, a mi a szemekből árad szál. Napsugárban, verőfényben nincs fogyatkozás aég akkor aea, mikor már ,aMp csendesen le-ersszkedik Látóhagv atlgt.____~~:........ ; ~ Hanem beáll ekkor egyszerre egy má> fogyat ■kwái, »at ami valami sötét felhóborulát eeeea-kedik a vidámság telöpontján álló felnőttek ae-regére,-amitől as árc<M fit elbotnlnak; a léi lak aaiklakeble megrendül: beáll a telje* Rutdaat-fogyatkosás. Se bor, ae aör. Ez itéletaapi elaOtáittlé\'ia aiskss ia>ihg—I ál tör a leleményes goadolat sugara. Mag kall eageeate ni a sorsot áldosattal. Néhányan gyorsan ,Uac aunkára aaáaják magukat. —Bevonulnak Sénebe. * őket lObbea is követik. Meg vaa mentve az utolaó pil aaatokbaa vaaae-delemmel fenyegetett vidámság. Félóra múlva már lfeaee Károly kámor uram báladala aeadül meg a aép aevébea a aéeei •terraszon." Napsaállat után vidáman, éljenezve, énekelve vonul el a aánci .menekültek* .előtt, hazafelé a gyermeksereg, mély áif ü ilyléle .napfogyat-kozésok" földrengéséi — bála latén! — aem ismeri. H I R S E. - A hereigprlaés Islslaa-Flreéea. Fsuary Kolos heroogprímás titkára Kokl Medárd kíséretében kedden ismét viwzalért Balaton* Füredre, hol a nyárnak legaagyebb részét fogja tölteai. - Mlaeveaéa. 0 felsége a király Nábrártky Lsjoa nagykanizsai kir. lörvéayaaéki biról a pécsi kir. itélö tábláhoa bíróvá nevezte ki. Nábriaktf Lsjoa ezea jól megérdemelt előléptetése öröa-teljéa viszhangrá talált egéea varosunkban, bár másrészt as 0 ezzel járó elkö\'tOaéee fölött általános a aajnálkosás, mert as egyeaea jelleaü szókimondó Ndbrdctb/ Lajosi nemcsak mint a nagykanissai kir. lörvényaaák egyik legkiválóbb oszlopos tagját, hanem mini táraadalmi életünk egyik nehezen pótolható jeleséi tisatali és beeaflli városunk egéaa köaönsége. - Királyi kltiateiéeek A Budapesti Közlöny keddi aaáma hosszú aévsorás közli azoknak, kiket ö ielaége Magyarország ezredéves fenálláaának aegünuepléaa alkalmából a közügyek terén saarzeit érdemek elismeréséül méltóságokkal, érdemjelekkel és a magyar nemességgel legkegyelmesebben kitüntetni méllózialoti. Hatan kapták a titkos tanácsosi méllóeágol. Aa érdem jelekkel kitüntetettek diaaeat sorát .Sewaev Andor, a magyar tudoaányoa akadémia igaz^ gaió- és tiaztaíeti tagja a Szmt-htván rmd U-léphrtutjM nyitja aeg, sáródik pedig három 189£]WU9 hó 11 éB érdsmts kösség-biró ato Mmktrttitjivtl. — A likat\' fog ezen majális felidézni azokban, tik kitQaietéaek torosata taaal azonban mé\| nincs beaárva, mert értesülésünk szerint, az rövid idő múlva lolytatást fog nyerni. ----KMWNHr OySiű ezredesnek a Nagy- Kaninán állomásozó 20-ik boavédgy \'logezred volt parancsnokának, a 46-ik honvédgyalogdandár (tlanlegi, idtigltnea paranotnokának Lúgoson, ö ftltége a m ml. r<ukoronarendet adományozta, — A ktrtaáili évfardaléjs. Jl koronázás emléknapját városunk közönsége it meg-—üuuepeJU. Az sgtaz vtrog pázott. Jleggel megjelentek a vároai tanács "által kiadott falragaszok, melyekan „az 1896: VIL törvénycikk a honalapítás ezredéves emlékének törvénybe iktatása" bozatik köztudomásra. 9 órakor ünnepi inteni tisztelet volt a szeni-fsrenc-rendűek plébánia templomában. Aa összes tanintézetekben szünetelt jta előadás.»Délután a tudják bogy ml volt a ,práter" egykoron A majálisra a belépli-dij 20 krajcár. Leas tánc éa egyéb mnlalság. Jó ételek ét italokról Britmer Mitlly jóhtrO vendég löíiadöéködtt. Rém, Kövesd; Balatonfüred, Balatotr Udvart, Zánks, Kővágó-Örs, Badtetoay-Tamaj, Balaton-Ederies, Keszthely, Zals-Szent-lvén, Felö Hahó, Bánok Szent-György, Dekanovec t Belícá énatá-sévrt Csáktornyáig, illetve Horvátország h a taráig — HirdetMény Nagy-Kanizaa vára ta- vetetendő, villámot trfire berendezendő vaant oácsa részéről köshirré tétetik, . hogy Nagy Kanizsa város 1896. évi IV-ik osztályú kereseti adó kiveiéét lajstroma 1883. évi 44. t. c. 16. ét 86. §§. értelmében a mai naptól fogva 8 napon át a városi adóhivatalba kőzazemlére kilételett vootlra 1896 jnlina 18-án megadott eíöasaakA-lati engedély érvényét a lejárattól számiiaadó további egy év idejére megboasaabbitotta. — A vasút ügye, — mini értesülünk — a meg-valósilás stádiumába lépett, amennyiben aa teát. Bnanciroara van. Hetesig -Mihály egyetemi tanár, á villamos-vasut engedményem, a vasútvonal kiépítésére vonatkozó szerződéit a genfi villamoetág! részvénytársasággal e napokban már megkötötte. A válalkozd rész vény tár- betekintbetö, hogy az ellen ésarsvételé\' megtehesse és p»dig: a) azon adóaók, kik aa illető lajstromban megállapított adónemmel már a mull évben ia meg-voltak róva, a Isjtatromban közszemlére kiléte- HI lének napját, —\' b) azon adózók, kik a kivetési j satág a szerződés értelmében három millió fo lajstromban megállapított adóval f. évben alaő rintot lesz le épiiési-bizioeitékképen a a vasút ízben rovatiak meg/ adótartozásuknak as adó-1 építését még a folyó ívben tartozik megkezdeni, vároai erdőben megtartatott a községi elemiIkönyvecskében történt bejegyzését követő 16 A vaant kiépítése következőleg van tervezve: iskolák növendékeinek majálisa, melyen tjibb nap alatt írásban a városi tanácsnál benynjt- lÉlsö sorban kiépíttetik a budapest—székeetebér-ezeren vettek részt; este a színházban léláru, hasaák. Nagy-Kanizsán, 1806. évi junins bó 8. vár— veszpréui— almádi— füredi; azután a baln» Nen Albert ellenőr, Vécaey polgármester, ton-ffired—kesilhely—esákiornyai; és végfii a — Színészet. A Nemzeti színház kiváló I Csáktornya—fiumei vonalszakasz. E vasút kiépi-müvéaze: Náday Ferenc, mégis megélénkítette lése a Balaton-lelvidék lakosságára éleiérdaket színházunkat. Már második föllépése alkalmávalI képez a örök., hálára ingja kötelezni a JiHoxeru —- mikor a „Poot-Biquet család" cimU vigjáté-l állal tönkretett lskoaságot. kot adták — jóval nagyobb közönség volt, mint elsőben. — A szombati előadásból, Náday művészi alakítása nftilett kiválóan Bonm Endrét kelt kiemelnünk, aki R>nt-Biquei-i játszotta. A rendkutU mulattató bohózatot vigjáték mind- ( _ A kUliiUat Magatá knaaságart . "BJV IIIMh IptUb ajnUnS a íívattHB ^KlXinCüH ka- népelőadás tartatott — tj si/áklayrvMetlk, A balügymi-nisaier a nagykanizsai anyakönyvi kernelbe Vfaey Zsigmond polgármestert, a aQmsgibt Malomipki János jegyzőt anyakönyvVezetökké, továbbá utóbbi helyre- Horráth JinosrhelyeHeSsí nevezte ki. - IMákjalnk asegérk estek. A nagykanizsai iögymnastan 45 növendéke, kik a mil-léniámi torna versen yan résztvették, suntáa ala-poau negtekimették a kiallliliiéi ■ tO\' ja székváros neveuiességeit, héttőn este haza érkéz lék. ai élHtáiái aipján vnlt i bcdolo dtmHiw, mely gyönyörű felejthetetlen látványnak még szeulsuuja vult tfjuságuuk. ■ A diákok ezen ön* népség alkalmával as ATbréebPuton képeitek sorfalat. — Visszatérve a tornaversenyre, mely* röl már megemlékeztünk, ujabb érteafilések alapján jelenthetjük, hogy fögymaasiumunk ifjúsága korlát gyakorlat , kötélhuzát- és uubot-gya- Hi.....mm\' " ktvlattiért ulizokl«vtll«l innteiieien ki. A vas bot-gyakorlatokat ó felsége a király nagy figyelemmel kisérle és diákjaink mutai ványait laptokkal tüntette ki. WUutict miniszter, 0 felsége előtt Pongricz Adolf tornatanárnak elismerését — Btláltiés. A következő gyátajeleaé\'st vtttflk: Alulírottak mély fájdalommal jeltntik szeretett nővérük, aógornőjűk, illetve nagynénjének Benner Idának hnaaaas, nehéz saenvadés után élstének 23-ik évében e hó 1-én történt gyáazos elhunytát Pogány-Szent-Péter, 1896.évi juatűs hó l én. Áldás éi béke lebegjen a szeretett hamvak felett i Ranner ttisella (érj. Sast Istvánná, Kenne* Jolán lén. Csaiáry Kálmánná, mint testvérek. Sasa István, Caatáry Kálmán, mint sógorok. Hass Jolán, mint kishúga. — OuTiitk ~vt György Sándor szent-benedekrendü áldozár, sala várt plébános életének 52-ik, áldoaárságának Sffl-ik évében folyó bó 4-én elhunyt Zalavárott. Teme táaa e bó 6-án rendtársai, számos lisatelője és igen nagy fözöuség részvéte meílett ment vébe. — M^Jálla. A községi elemi isko\'ák növendékei héttőn délután pompás időjárás mellen tartották mtg szombatról elbalaMlott nyári mulatságokat. A gyermtktersg zászlókkal, a tűzoltózenekar kíséretével, Nbutk Ignác igazgató éa a tantestület összes ttgjai vezetése alatt délután 8 óra tájban vonult ki a városi srdöbe. Majális iránt tán még soha nem nyilvánult olyan rendkiviili érdeklődés, mint ez iránt Magán- éa bér-kocaik gyors egymásutánban szállítónak a ven dégekst a szép, dt a város közönsége állal alig ismert erdőbe, az iskolaszéknek itthon idősö összes tagjai, számos katonatiszt, az érdekelt éa érdeklődő gyermekek azülőiét ismerősei, a lelkes tanügybarátok snkssága, a vigadozó gyermeksereg ngy megnépesitették és oly élénké tették a város erdejét, mint még soha. Néhány eaeren lehettek itt együtt. Nagyok és kiesiayek örvend, tek egymásnak és egymással. A gyermekek danoltak, táncollak éa különféle játékot Bitek és ette 8 óra lájban énekelve bevonullak a városba, egy két perere megállva Eptrjtty Sándor iskola-saéki elnök lakáaa előtt, hogy lelkesen megéljenezzék a tanügy derék harcosát. 9 óra tájban már teljeaen csendes volt a város erdeje, csak a fák suttogtak egy szép nap emlékéről. — Hajniit a Prálerhaa. O-t, hol évtizedek élőit sikerülitbbuél sikerültebb, szebbnél -.szebb nyári aulataágok rendeztettek, az uradalmi Práter-erdőben rendezi vasárnap-a nagykanizsai ipartestület nyári mulatságát. Sok kellemes ém- IRODALOM. első sorban Nádaynsk adóaotl zajoa óváoióval, Utasakat * w«iiéri. aitiiiuut kaiaai so kr. »:»»r-de sllsmwéssel volt Btnki Juláii(Puui-Biquetné)j\'— ~ és ftlyár Sándor (Dagutierl) iránt iz; szerep-lők álmában mi.ad saépea magállták kelyeke«-» az előadás egybevágóan, gördüléke nyeu fötyl le. —Legremekebb alakiiáat vasárnap mntafott be Náday ,A páriái* című vigjáték cimazarepé* ben. Mondhatni, hogy sz a szerep Náday művészi * egyéniségére vsn szabva. A közönség ei estén eléggé megWItétte a—stinhásit—Ifikor Náday kilépett, kitört a taps és éljenzés s enagy ovácio kiaereteben nyújtották 151 neki a nagykanizsai irodalom éa művészeti kör babér koszorúját A művész csak percek anlva kezdhetett szerepébe r~ szthinl nem akaró éljénaés mjatt Aa előadás kitűnő volt. Náday művészete szinte magával ragadta a többi azereplőt is, mert mind nagy ambícióval játszottak. Boarogkf Lina, tíenkS Jolán, Falfámé, Boron Endre egymással versenyezlek as alakítás sikerében. A vasárnapi előadás után Nádsy még as éjjeli vonattal el-utazotl, hogy jelenlehessen á banderialis föl-vonnláson. — Úgy halljak,\' hogy a ssiniánulat ia még oaak e héten át marad itt — Vasárnapi maakaHlaetrlI. A mait \| kipskksl 1 írt. l\'giMi tá—l zuratvsa. lát gtNS t aiáUl \| lásl ké^aa 1\'tautaU 80 kr. adtéat «?8j« áuo karaaát lrip.-ln > kiáttttásra ntnáa- np ott tirtaa> «tm atkaltná-"vtf kalssst M Méasr laéagisl éa torsé«Tss kiél lUás Baadskaizsarü ataatatéja vástaaká kstvt ttrvnjtttl ás alan képpal I M SO kr. Itétgssi ét aa wriétvsa klállitáa. Kápsa atatUW ntímöS ktfjü) la Urvrajaaal 10 kT. — Itésgisl trvnt\|aa sudártátlatMI a AM ápt-latak rajaaival 1 frt. — Saáagsst tsnrajta a kltltttiii tártápjial IMI kr_:_:_ ssóló törvény amaz iatézkedéae, hogy az fiale tek d. e. 10 órakor sárandók, iámét érvényba. Feltűnt azonban, hogy néhány kareakadö még tél 11 órakor ia nyílta tartotta üzletét éa ezek leglöbbja azzal igazolja a törvényét intézkedés be nem tartásáig .hogy a vevőkel nem lehet kidobni. Ez tökéletesen igaz. De az ia igaz, hogy nem kell >z üzlet ajtók bezáráaa megkezdésével s a vssradök lehúzásával pont 10 óráig várni, hanem meg lehet ezt már egy negyed vagy egy léi órával előbb kezdeni, ugy, hógy a közönség ez állal ia figyelmessé télessék, hogy az üzletek zárainak ; b^ pedig töri énei esen közvetlen 10 óra elölt még vásárló közönség lenne egyik vagy máaik üzletben, ugy eat nem kell neki ugyan \'kidobnia, de igenis meg kell neki udvariasan mondani: «kérem moat már nem szolgálhatjuk ki, tessék holnap jönni. • Ea kötelessége minden kereekedönek és ieihivjnk a rendőrséget, Sogy szigorúan figyeljen arra, hogy a törvényes mnokaszünet betartassák, mert ésalel-tfik asi, bogy néhány kereskedő krajcároakodáta a törvényt tiszielő többséget is eltereli a helyez ránytil, amennyiben a legtöbb kereakedö nom i vevőt várja, hanem a ooncurrenaét nézi: vájjon már zár é éa ha egyik/ konkurrens üzletben vsn tényleg dolog, a másix konkurrens, ha senki smea üzletében, akkor sem zár be, mert még a konknrrsnsnél is nyitva van. Esen konkurrenciái ajánlják a rendőrség figyelmébe. - VllláaáM vaant BadapestMI Clame felé. A kereskedelemügyi miniszter Herczegh Mihály dr. egyemi tanár, Kállay Gyula és Pálly Andor érdektársaknak, a főváros Vámház-teréről as olt éplllö Dunafaidon át Budaörs, Váál, Lovas-Berény, Székealfhérvár, Berhida, Vtlonya, Veaz Isskáar Mikatj. ánéé knftalaiá— Ka- rattal fjltt 188 as. kssstá és 88 aa. aafaa. Halaanuj karatbaa, nSlH-levél élsattésaai. Diófa kantban bronz-tatát-tal, t. aa. araajrkaMtbaa. H. aa aiatykssstkst. Ili. n. Mata vt0 barna HavatsU.kasaUaa(iakalák atáaán). géaétr faliéi »ér-(Umataaiáaa Htaja^T Htaa. ét. lapistkán által US6-baa. Fastatta Osllbla 1. KssasM 1 a. kwaat fa 78 ca. aagaa. Araayoaott aatik kantban. SHa/l Blkléa Unkaaáat SalgatvárbiL Kanttal I m. hmaan és ?S na. nafaa. Araayatatt aatik kantksa. rml; Aryá<, „krféA éa a vttértk4 éa UMsaaé SWanak", A „Hagyarok bajévstak* a. ktrképaak lésslslai. Kanttal együtt ISO cm. taagaa. Mtádagylk kép i galaaratjr-ksralkn, atWMnál. élsiitéaaal. DUfit kantbaa, k»«tti bstéttal, L aa aranykaratbaa. II. a asttjrksntkat. III. aa artarkanlkat. Caaasftla taassslsla, ■atilla katari/ atáii. kásstUt rtasMtsast Kanttel agytttt 1IU ca magas és Bitem. stálas. Arany ralistalkilátott (akata kmtksa. Bariaaaa ■ UU»a. Br»»l fastaétT atáa kétaáll rétuHlsasL JUnt tal agyfltt ISO ca magU is M tm. ssálas. Anayrattab-allátott Ikkato kantbaa. Matatta. Efcará snéatjj* aláa káaaált salaaytaat. Kanlssttl 110 cm. magsa és N aa. sallaa. áraayoaott aattk kantba. A aitjaasaáaj tlaa, Sártcaa andat^ja atáa kéaaált atlaaysaat aqaanllaudor-baa: I. aa. dlaakantbaa, tO ca. artlaa ét TO ca. aagaa. U. sa. aatik anaykantkaa, ét ca nélra, 74 ea. aaza. A ■ataytttsay Iktaiétt. Lefler v. enéttija atáa káatált színnyomat aqaanllaodorbat: 1. aa. dlssksnibaa, (0 cm, stélst ét 71 aa magas II. sa aatik araaykaratbaa, 86 ca. aaálat éa 74 oa. aagaa. 41 falséi* I. Fmaa Jéaatf. Blsxes araiiykeretbeo. BgyaéSII raktár ét képvl-asléság Ragy-Kaaiaaa áa vidékén fiaakai VklOp ktayv-krakééftst, liol a képak aaftakialhaUlk éa esstlsg réss-latlastáan ia a«\|raaéalkaták. vltlókre caomsgoMsért saját ktltal(siakst iaáait\|ok Mtgntéslkta ét kapkaU rittkél rfllf kStl\'ksrtsksééséksa Isa-Kaalitta. CSARNOK. örfllataa szanvedélyból — Amerikai htaágyl tSrténat, — Nissstbél (ordított: Hnganff Edt> (Folytatás,) — Hol vannak a hölgyek ? — Fenn vannak asobáikbao, a mint ballom, igen szogiornak, de mindazonáltal nyugodtak. E közben egy ajtóhoz m^at, azt taliárta a felkért, hogy lépjek be, Aa első pillanat baan^tiinthngy az ablakredőoyok leertoatve voltak, nem láttam aamssit De rövid idö htall hozzá aaokótta szemem a félhomályhoz éa ekkor észrevétlem, bogy egy könyvtárban vagyok. — Itt találták meg, e szobában, éa e helyen, aondá ő, nialatl egy nagy, barna terítővel el- NmfV-KmiiwB, csütörtök. Zabr. 4T. *Anr>. (5. T»p.) 1896. június bő ll-én. tltott ssstsHios tepsit éi kezét egy -elörte ftIT6 székre lette, ön látja, az a»ztal éppen r ssoba kö»epén IIL folyta<* tovább, áa ez attóvsl etemben van. E utuk elaK egy keskeny folynsórs ffBétt, i mély é szobát egy mMkkal köte ökh/.«. Hint hogy a meggyilkoltai e izéken ülve lalfchák és héttel e folyosónak volt lordalva, uev a gyilkosnak ez Utóbbitól kellett lelépni. Körülbelül e helyeo állhatott, midiin a lövési megtette, él tiryce ar lábával egy fatlyra mutatóit a sgönyegen, a mely a lolyóeó küasobéiöl egy lábnyira ^^nfamti^ * ________ — — De, asakitám félbe. — Itt semmi >de<-nek nioca\'he\'ye, moadá határozott hangon. Én a* egész helysaiet magam elé képaelein. — £< ellenvetésemet semmibe sem véve, az említeti folyosóba vezeteti, — Egy állvány, egy ruha-szekrény, egy tuosdó asztal és törülköző tartó, mntatá tnsgyaráaAlag, as említett bútordarabéra, ügy, és mjHt lépj&ok be Leavenwortb ur háló* szobájába. Exztl a isomixedoi ssobába vesetett, a mely igen elegánsán voli bebuiorosva. .. Léptemet önkéntelenül halkilollam,aiig mertem lélegzetet te venni, Inasén ott,- amai agyon egy jó embernek földi maradványa nyugodott, kinek életéi egy gaxembr rő»xafoaan rablá el. Nsbéx selyem llgaőoyök vevék körül as ágyat s esek nem engedek látni\' a hullat. Lassan kSáelebb leptem és éppen aa egyik lüggünyt akartam leire vonal, mid 60 Grye* ur egy gyors mosd u lattal ébbW Bégeloxou. Megijedtem; a márvány lebér arc, mely előitam leküdt, csendes komolyság ki-Isjiséwt nwlé, haiáliaiáaik ssaH nroma^. inkább alvó, miut bolfemberhez hasonlított. — A niHl niHIIIB 1 nnm hé, azéri htncTTz iro legfcevéebbé ii eltorzulva, tnoattá a rendflr nyugodtat, s minden lelénkéég nelküi trneó fel a megholt lejét a megmutata a koponyán lálexó iasonyu sebet. Egy ilyen lyak nyilsebességgel saalliija aa eaibert a n»aa vilátra. Ea maga magán senki sem ejthet ilyent..Njndea orvos fogja önnek bizonjitani, hogy Leavenwortb ur netu sérHtelta meg magát ilyen módoa. öngyilkosság teljesen ki\'van sárvs..,.,.-\'. " 1-.-■ ; \' \'." - —ligáWUa léniáéi bálra- Takinlalam egy ajlÓra esett, a mely épen a velem aaeinben eaő laloa volt észlelhető es egy eióterre nyitott, nyilván val$, bogy a»on lolyoso kivételevei, a melyen bejői tünk, es volt ax egyetlen kijártea a ase-bának; oukénieleo kérdésem .magamban, nem-e éten jOtt be a gyilkos éa, nam-e Innen lopódzott azután s kóayviarba f tiryce ar miatha gondolataimat eltalálná rögtön felelt: — Eat aa ajtót beÜMLzárva találtuké Ezaa jött be h gsxauiber v.igy nem, egyelőre uetn állapítható meg. — Ea Leavenwortb ar éeserint még neta leküdt volt U f — Hm. a tett elkövétáaa óta már MrOlhelfll tíz óra telbetéti el. A gyilkoenak tehát elég ideje ^vóTi a ^ológ leleit gondolkodni ée előké<»úleteit meglenni. -________■ — Nem s\'jti: ki követte el e tettet? kérdím tflle hugva. Hidegvérilen nézett as ujjamon levő gyűrűre. — Eddig még nem. Terméssel, hogy a háznak miudeu lakója sorbau ki leas elóbb hallgatva. Nyugodtan huxta erre vissza as ágyffiggöayö-ket és együtt bágytuk el a szobát Minthogy aa esküdlek a bulié-szemle után egy úgynevezett vallatási tárgyaláara gyűltek össze, termésxetes . élénk vágyat érettem azon jelenlehetni. Kértem tehát Gryce ural. hogy közölje a hölgyekkel Veeley ur elalasásái, éa hogy én mint egyik kollegája, a szomorú ügyben táné-oaaimmal segítségükre lessek. Ezután átmentem ama terembe, a hol a vallatás megtaitandó volt éa a jelenlevőt kSxt alkalmas helyet keresve, leüllem. II. Ftjwt. ▲ teremben, melyben helyet foglaltam, etir-tadaiom minden rétegéből larkán összevegyült embertömeg nyugtalankodott Építője bizonyosan nem gondolta, hogy valam&gr vallatási tárgyalás megtartására szolgáljon. Egy nyitott apagora\' lelütöit hsnpjegy füzettel, melynek lapjait egyj ciinoe női legyeaö,tartolta ösize, eláralá, hogy olt még\'röviddei ezelőtt életünket letfrisllő foglala-loaeágni űzlek. A henna tólyó jelenet borzalma komolysága,\' sajaimigoiun elWakesett-a-- berendezés fejedelem fényével, éa a \'anm lüggő pompái olajfestmények megmérhetetlen értékévet. Egy e képek közül oly mély benyomáit tett rám, a melyet soha sem fogok étletéjünf. \'Tiptip volt ez: kéteég kívül a legelső, művész egyikétől testve, ojy szén, oly egyszerű, in«ghetósn Kedves egyszersmind amilyet még sohasem lállam. Egy fiatal \|«ányt toiurti. anogy erdőn\'haiadva leiével bátrate-kint, mintlu meggyőződni. akarna, hogy nem követi-e senki. - E gyönyörű lény éhi látszod, szelíd, lélkea szemeibői és félig uyiiott gyermekajkairól ártatlanság éi szívjóság beszélt. Tekintetem aantáu ax , esküdtek sorain futott végig, kik kÜlöuböxlLalaku emberek voltak. Néhányan közű.ük nyltvtuvalólag a jobb körökhöz tartoztak, mig mások közvetlen ai utcáról felszedetteknek lassúnak. Elnökük azonban; ki is-merőarim köze tarloaott,. nem kösőneégeen nézett ki. Szigorít élee arcvonásain körültekintés es elszántság latssotu Es arca nem ii ciali, mert valóban ókoe éa lelkismerete* volt a iniudenkt, kinek e szomorú titoknak nyilvánosságra való hozása érdekében állott, szerencsésnek éresbetta magét, hogy egy olyan\' emb^r, mint Hatumond ur, vexeti az első kjbillgjUáal.__________l — A terein legtávolabbra eaö szögletében szorosan egymásmelleit állott a remegő exolgaasemelyxat, js.tg fgy asztal nifllirlt. a hhíió egyik se lője mozgott izgatottan ide a lova, Dr. Mayimed, léiflámwtbt ó^vnsaink egyike, laóliiltaloil fel elsőnek vallomaatételre. Ex leginkább a sub állspotéra vonatkozott, ée minthogy több olyan körülményt aliapilott meg^á melyek történetünkre lényegesek, vallomását rövid szavakban elmondom. Miután Maynord nr kijelentette, hogy a családnak nem háziorvosa, elbeezóli, hogy ma reg-gel egy izolga áltnl leit idehivs, a lelszólitu nak azonnal engedve, uirgjött, de orvosi segélyt már nem slkalmazhutot^ minthogy Learenworth nr halva volt. Arra »zontkozoit lehat," hogy a hullat, a mely a. könyvtár melletti xoliábau egy ágyon feküdt, megvixegalja é* a halál okát meg-állapi ea. Csak egyetien-egy sebet talált, ez pedig halul a koponyán van. A megaludt vér, a mely a i?bet betakarta, bizomitja, hogy a hulla kesőetbtm nem leküdt, Iwnem üli és a halál hekövetkezé\'<e után néhány órára lelt caak ágyba fektetve. A sebei * kuia»z«al megvizsgálta ée eb-bein egy giilyót lalalt, amelyet eseunel átad a bizottságnak. A golyó, miután a kopouynfalat áttörte, réssut ment iöllelé, hol a Medulla oblongatát sértette meg, miáltal a halál axonnal beállott. A. tény, hogy az auyvelőhe beliatolt golyó éppen es irányt vette, áttéri oly figyelemre méltó, mert eonek küvetkeaiélien a halál netnvsak közvetlen, de mindén tusa nélkül állott be. A sebet körülvevő .hajzatnak állapotáról azt következteti, hogy a lövés bárom négy lábnyi lávólaágról történt. r\' Aaon szöglet, a melyei a golyó a koponyába való ha>oláai köveikestében leirt, aat bizonyítja, hogy Leavenworth nr, midőn a halálthozó ón talalta, uewcxak ülő állapotban volt, hanem fog-lalatoaaágánalt is kellett lennie, amely fajét előre hajlani kéeatette. Hoaié fűzte még, hogy a gyilkos, ba Leaven-: worth ar oatikugyan, miat neki mondták, a kfinyvfárjltSzepéu levő awialnál üli, minden eietre i a folyosó küszöbről lette a lövést. A golyó kioiinységekü\\etkeatetniengedi, hogy; nem kSxöniéges fegyvert használt a gyilkos, továbbá 4iaouyoaaak látszik, hogy Leavenworth ur fejéi nem fordította vissaa, 101 oldalt sem aésett. Ez aat bizonyítja, hogy a gyilkos\' lépése annyira ismeretes volt előtte, hogy isük-j ségtelennek találta erről tudomást venui. A midőn aa orvos vallomását bevégezte, a vitagálóbtró aa előtte fekvő golyót felvette s gondolkodva forgatta ujjai köst. Azután irónl veit aló zsebéből, egy darab papírra gyonan néhány eori irt áe egy rendőrnek halk Daagou adott utaiiiáasal átadta.-\' • A rendőr a parancsot átvéve, gyorean távo zolt. A kővetkező pillanatban as ű\'cáról felhal- latszó óriási kiabálás tudatá ve\'önk, hogy a kön várakozó tömeg a kilépd embert 8rftmei fogadig. Minthogy aa ablaknál ültem, láthattam, begy I réndör egy bérkocsit hívott elő. melybe gyorsas beüli és a Broadway (Saélea-u ) felé eeO irányba elbajialott. III. Ftjtt. Egész figyelmemet most as egyberyűlisfte (ordilotinm á vizsgáló híré egj m-f "\'— lorgatott. ~ —\' Jelen van Leavenwort or szolgája ? kérdi. A cselédség csoportjában élénk moagás támadt és egy eszesneli latszó ét öntudatos írhoní lépett az eaküdlek elé. — Ahá, gondoltam magamban, midtfa gondosan ápolt parókájá\', élénk szeméi, de alázatos laríá-W iát láttam es embernek,\' ex már ludai lógja,• hogyan kell a kihallgatásnál viselkednie. Ea nem \|s eealatkoaUm, Tamás minden tekia-tétben mintapéldánya volt as embereknek, — és esi ó ia igen jól tudta. A vizsgálóbíró, minthogy az ösaaes egybegyűltekre jó benyomást lelt, azonnal megkexdé a kiballgatáei — Doughterx Tamás a neve, nemde ? — Igen, az a aevrm. — Jól van Tamás, mióta gurigáié hévben? — "" WíWUltl Ml Iliit . — ón volt az első, ki Leavemrorth ur halálát észrevette ? _\' • Igen, Harwsll ur és én. Ki •» e ftsmtnnT ~ — Leavenwerth ur iptoka. Ogy, mikor tették a lölfedez\'ésl, ma regge vagy legnap eaie ? — Még kora volt; reggel 8 órakor. -Melyik ezobáliaa fult K >ülla 1 — A könyvtárban. Aa ajtót betörtük, mert máékor Leavenwortb ar mindig pontosan je<ent meg a reggelihez, éa miathogy ma elAaradt, Kletinnra kieeixuay a mi mtaduyajas BSgyoa aggódtunk. — As aj töt tehát zárva talál ák ? — Igén. — Kívül vagy belülrA! ? — Ast nem tudom, miután kules ne<r. volt a zárban. — Hol leküdt Leavenwortb ur, midőn a-nő-bába léptek ? \' — Nem feküdi, — ült, és pedig há^j a háló. PZöbif"fefé — a aágy asztalnál, a mely a könyvtár közepén áll. Előre volt hajolva és fej két kesére volt támaastva. : — Hogyaa volt öltözve ? -r Aa ss öltözet roll rajta, amelyet vacsora telelt viseli. — Nem talált sehol semmi jelet, amely harcra engedne követkestetni ? — Nem. Sehol. , (folytatása ktvatkaalk.) NYIlsTTÉR.) Füszerkereskedfi aeféd Tódor B6tt oégnél Osáktornyán fílréUtlk Ve gjMáru iiakbao jirtu ifjéssk előnyben réazecOlnek 11-1 ) áa a mvatkaa ktlsUttekári aam vállal MaHaaáiat a eaarkeaatt. . Felelős azerkeaztő: Dr. LAKI B H « L. Laptulejdonoa és kiadói rucán r C l 6 r. S Nagy-Kgtnizsa, csütörtök. Hirdetések. HHIHHNMH9N "Zala. 47. sxám. (<l. iap.+ 1896, jnoiu hó 11-áft. nemcsak a haj kihullását akadályom meg, hanem egyúttal meg-őrzi a haj eredeti természetes színit la, söt alkakneaáaa folytán kihullott haj helyébe á legsűrűbb iq haj nö ismét Ea kü Mfdy ar«--— -IhNkr. Kfj síp tégaly ám —--1 W — kr. Külön a szóké — és külön a barna hajnak. — Használati utasítás,ingysn. készítőnél: Schável Jánosné szqi. Marké Lujzánál Nagy-Kaniaaán (saját háziban). BEL.US LAJOS gyógyszertárában Nagy-KaiiIxNáii. 5 \\il Í jÖOOOOOOOOÖOOOOOOooooooooooooooooooo §51 ll f-t ii \|8 sa. i g I <D \\ \|1 £3 i > tw ~ o _. j s J U 0 / a J } B\|j] 8 * r-é Sl^H I\|=\|e!2 •bfflPm f- stsg <ííij hp_ 3 gS M tzii l 1 • - H u gq x i.; 9Z s * 5 •\'^■ü E isii ; «5 U g jgljl PiiLiil " \' • • lg ________. l ^ Hirdetések í IS — • • Mwtohttfr ■■■■\'. I wm 000000000090000 OOOOOOOOOOOOOOOOOOO r* O 0 o 5 kir. kereskedelmi minisztérium által szabadalmazott, maiéi vtrj. pókból kaszait asotsáraaga tzakteklattlviii altul htprébátt Szabadalmaiott hajktnSci. Az országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján am. /* n j k e n 6 c n ő m RtchleHél© Horgony-Pain-Expeller Liniment Capsici corap. ümertt hiiisier tlleatállt u idö raerpróUUatnak, m«rt már tbw> mint zo et oia fájdalomciiilapltá keArnüétkéat alkiimaztatik kWvéaytél, etánál, U\|img\|ttÉsiÉI Km htawvte hátisxar ellenMllt ss idö megpróbáltatnak^ mert már több miat 2S ér óta awg- Mshaté, __ is ■egMMéeksél ós u örvösök áltat bedSrmöUetkre Iá mindig gyakrabban nmüsltetik: á rálM TT"\'f-p-\' " \| "\'■ wakwta HorgnayrTJiiimfht nlnaíüíís alatt nem titkot mt,— hsntm isszi népszerű hizliiér, nrclynok agy hátttrtátkta tem ktllaaa aurarotai. 40 kr. 70 kr, k í fit iivegonkóuti árban mmdnem minden gyégyutrtárbta kósifctben vsa ; főraktár: Tőrük József gyógyaiariamál llti\|ulu. Bevásárlás Ukslmával igen óvatosak legyünk, mert több kisobtórtókü ntáaaat vtn forgtlomtsn. KI aem tkar tiegkárotedtl, at mindet tgytt tvaget „Kargttyf védjegy nélkű) mint nem valódit uttaittt Rlohter F. Ad. éa tárat, méas. is Ur. advari mállitók, Rudolatadt (Tbáriagia), FISCHEL FÜLÖP köny vkereakedésében N ágy-Kanlzián. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX x~1—- . x x Elsőrangú életbiztosító-társaság * * óvadékképes 14> " * 5 föigynököt keres * Z Kanizsa vidéke TóBzóro. * Szives ajánlatok kéretnek £ . gSorona ssdlloia._____ 5 i Budapestről Lázár Itt vezértitkár ur czimére. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A világhírű STEYRI fegyvergyár NVIFf KERÉKPÁRAINAK ktsAr61agon főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére: Unger Ullmann Eleknél ^agy-KanliNáu, Ezen kerékpárok, ukj lartia«á\|{rn, sierke* Mire mini klnyB Járásra as eUO helyen Al-laaak sgiuieg Európai gyárimAiiyok kSsfiti. Képei árjegysékek ---\\ liigyni én bérmriiive. ocxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxx; x A budapesti kiállításra r&nduló n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsém kiállítás területén levő sörízleld pavillon látogatására meghivni, hol NAGY KANIZSAI SÖRT mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban is általános tetszésben részesQl és jelentékeny mértékben fbgyasztatik, y Galambos Ulrik Q 133 1, T « nagy-kaniami tArgyári ki&llitáa aQHslaUS Q (Ilikéjének vetetője. Qxxxxxxx5ocxxixrxxxxxxxxxx: Nyomatotl Floltel Fülöp laplalajdonoattál Magy-Kftiiiuán, 1896, 48. szám. Xa^r-Kanizaa, jtmins 14-ón. XXIII érfolram lnr\|mttié\|: pg.iltn Ollop-(IU 14 latéaandé t lap aaalla»i r«iri -__________...____Ít-T_- voaatkssd aladsa kitalwéay. Bé •■•iilln Unlak assk taart é«ak —«— Ml hcadtatnk el. ZALA t. Politikai és vegyes tartalmú lap. nutmmii Viroakis-épllét ! Furkd PtUf ______ Ifla) ilirnéaéaaa.......... ELdmiTtH 1BAK Bti»Mvr» I kanu (8 fn — kr.) félém t korona (t Irt — kt.) Sacrartrra I karosa < I Irt M to.) Jlfilfliwt JllÜMTlfti MiBÍHltilt ___ * Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegvesület, az Ipar- éa kereske- ■él. ... kttdataak <,élmi bink\' » Nagy-kanfrsai segelyegylet-szövetkczet éa a letenrei takarékpénztár. ylltUr a „nagy-kanizsai malátagyár és sérfőződe r. t." hivatalos közlönyt. udm Ara: ]0 krajcár. Xrg\|«l«nlk Kag,yKaalgaán lietankfat kétster: vasárnap ém atr&törtöleöxi. ZléSaatéaak, vslasiist a klrésMaakf ■ vaaatkaaék riacSal FUlSp ké»r»-karaakad Méba latfisailífc Magyarország és Ausztria. \\ Nagy-Kanizsa, 1896. jun. 13. (—n) Nem kevés megofőltetésünkbelcerSl vissza-visszatérve e themáról szólni. Mentül nagyobb a lelkesedés ez országban, a hazafias fellángolás elért sikereink, fejlődésünk fölött, — annál féktelenebb a dQh, mely odaát a szomszédban- moÁdfltlhni szájú ficzkók ajkáról tör felénk, — mentül melegebb, ^yiniffth, xajongÓhb a szeretet, mely lelifc ges Urunkat hfl magyar népe rész\'éről kör- fiogy ők védekeznék a magyarok brutalitásai ellenében, s ezt ő nekik meg akarják I tiltani. Azt mondja, hogy égbekiált a né-i métek" és szUvok elnyomatásá. S^ egymásik j társa szekundál neki, azt~állitván)v^ögy til— i takozni kell a millennium ellen, mert a ; magyarok < egy rablóhorda voltak, kik ezer év előtt virányaikat elpusztította. Ez(.az a Lueger, a kit magyar egyetemi tanulók polgármesterré választatása alkal-[mával üdvözöltek; sőt azt írták a lapok, 1 hogy valahol egyik egyházmegyei papság nyeziv annál cynikusabb a gyalázó axó^tnctyeti részéről ndvQrrtltntntt. iu a .^r Laeger, j elkapatott gonosz emberek, kik csak olyanra ki azt mondta, hogy azon kell lenni, hogy áldatian pohtikai viszonyok mellett, minők a tekete-sárga lobogó lengjen Budapesten. Ausztriában vannak, teremhetnek, melylyelia melyet a magyarok minden alkalommal \| tiaprói»napca linónkat, nemzetünket illetik. —I meggyaláznak. tetésekkel, s mely ravasz okoskodással szeretné* Magyarországot arra bírni, hogy egyezzék bele az eddiginél magasabb kvóta fizetésébe a szegény Ausztria javára, mdjr nekünk oly jó barátunk, a melynek oly. sokat köszönhetünk. Az osztrák kvótabizottság derék referense arra a következtetésre jut, hogy Magyar* ország a .miflenniumáfris csak azért finnepéi-1 heti, mert Ausztria sokszor kisegítette a bajból, !s ha fennállásának ezredik évét elérte, azt más körülmények mellett Ausztria közre- mflkődésének köszönheti: Ntfyoa jjpiayat-dolog tehát, hogy Magyarország fizesse meg, pénzben, a mit Ausztriának köszönhet. No de, a magyarnak nagyon kemény feje vaii. a világért aam tudna ffilfttájtani nly ténjc; mentfil nagyobb ez oldalról a tartózkodás, mert jog és igazság, tisztességéi becsületesség itt vannak, annál Vakmerőbb^ ínnál szemtelenebb a támadás, melyet ellenünk intéznek. Hazug és otromba egyaránt Lueger magyar ellenes agitációja határt nem ismer, s az á baj, hogy százezerén, habár ugy mint ő, ki nem mondják, épugy gondólkoznatrés \'éreznek. Azt mondja ő, hogy hallatlan, minő elnyomatásban részesülnek itt Magyarországon a németek és a szlávok, meg a románok, a mely utóbbiak csak azért lesznek pán-románokká és pánszlávokká. Azt mondja, Ennek az embernek dühös kitöréseit egy kissé kedélyesen fogják fel nézetünk szerint, \| a mi fővárosi lapjaink, gondolván, Tiadd Idühösködjél, nem fogártáni. Hát meglehet, hogy nem, különösen ha valami módon, (ártalmatlanná fogják tenni. De erre nincs kilátás. Azt hisszük, hogy ő — durvább j mödorban te kiadásban r=- az osztrák fel-fogás typusa. \' — Csak azt az Üzenetet kell olvasni, a melyet \|az osztrák frvótabizotlüág, a magyal netre válaszul küldött, s mely telve van I hám is feltevésekkel, ugyanolyan^ kővéffcez- körülményt, melylyel az osztrák kvótabizottság állítását bebizonyítani lehetne, — s ha már a szép szóra sem hajlandó engedni a magyar té^ iníltpi vHáiia iráakaiifll na szó, a körmönfont hazugságoknak még ke-vésbbé fog felülni. Azok a nyomorúságos viszonyok, melyeket Ausztriában a féktelen demagogok teremtettek, Magyarországot egy cseppet sem érdeklik; ha- nagyra növesztették az előbbi kormányok az ifjú esehekct, aa—antiszemitákat, a keresztény sociálisokat, a németfiemzetieket, meg a többi külön érdekeiket szolgáló plrttöredé- A „ZALA" tárcája. Örvény. • - A .ZALA" aradatl tércéja. — Eleinl* c<ak ritkán találkoztak. Mindegyik ast akarta matatni a máaiknak, bogy as 6 azi ve közöny5. És igy mindegyik csak magáréi tudla bizonyosan, hogy azi re lángol a másikért. Később azután mindig gyakrabban keresték egymás társaságát. Mintha versenyesni akarlak volna abban, hogy ki lodja a másikat jobban elkeseríteni azzal a színlelt hidegséggel, mely alatt a legyőzhetetlen axerelem tüze iaaotl. Vonzotta, vitte (kel egymáshoa az a csodás delej, mely ellenálbaiatlan erővel ragadja az embert: a teremtés porszemét, az egyeeüléa boldogságának paradicaomába, vagy ha- aa lehetetlen, aa elbukás tragikuma leié. Mikor már gyakrabban találkoatak, osak addig ludiák játszani mindketten a közönyöst, mig egy-\' más delejes körébe nem jutottak. Akkor aztán valami magmegyeráabatatlan széd&leiel érezlek mindketten: a delej hatalmában voltak. A vllég, amely mindent lát éa eemmit el nem hajlgat, mér suttogni kezdeti. Mi lesz ebből a eaegényErnyei Piroskábó ? Hát Verédi Zoltánnak mit szól mindehhez a felesége ? Vájjon eejti-e szegény ? Aztán a világ, ez a litkoa drámaíró, nagy dramaturgiai szabályossággal meg la csinálta an I nak a drámának tervezetet, amit Ernyei Piroska Verédi Zoltán, meg ennek a feleaége lógnak eljátszani.: Az a két szegény, delejee erővel egymáaboz kötözött teremtés pedig vergődött tehetetlenül. Mindketten azt akarták magukkal elhitetni, hogy es nem ie ezerelem, hanem valami ellenállhatatlanabb, valami tiazlább, magaaaloeabb, szentebb érzelem. Caak nevet nem találtak neki. Egyszer egészen egyedül voltak a báralák alatt. Hallgatagon haladtak egymás melleit a simára taposott, murváé ulon. Ereslék, hogy elég««kik a boldogságra, ba caak agymáa mellett lehelnek ia. Mikor el kelleti válniok, mindegyik agy éreste, mintha valami kinoek erős ráakadta érte volna testét, lelkét. LecaOngő lejjel mentek, mintha mélyen gondolkoztak volna. Pedig talán gondolataik ia megállottak aa ajkakat megnémító boldogságban. Piroska egyszerre (elütötte \' bálvány lejét éa réveteg, nagy lekele szemeit Verédire lüggesi-tette. Mintha gondolatait akarta volna kiolvasni. Aztán halk, reezkető hangon kérdésié: — Zoltán,-mondja caak: lehet barátság férfi és nö között ? Verédi mélyen nézett Piroska szemeibe, kiesé hallgntott. Mintha aaon gondolkozóit völna, hogy minő hordereje lesz az ő feleletének. \'Némi aaü-net ulán (eleit sssk: — Lehet. Piroska kissé emeltebb hangon kérdezte ;■ — Olyan tiaaia, olytin önaetien, mint férfi éa férfi kö/ött? J Verédi egy kissé megint gondolkodott. — En ait hiszem\'; igen. — Szent meggyőződé* ? — Az. Piroska megragadta Verédi kezét: —- Zoltán, legyen maga az én jóbarátom. — Uiaa a* vagyok. — De nem ilyen, mint eddig. Láaaa én olyan elhagyott vagyok. Aa én beieg lelkemet nem érti meg senki. Nincs senki, akihöa édes, őnaint* bizalommal lordulhalnék. Ninca eeaki, aki nekem tanáosot adna, aki engem veaetae. Magit éa oly iniigaaan képzelem mindenki (ötölt, hogy maga föltétlenül uralkodhatnék aa én irányta>an telkemen. Akar ilyen barátom lenai ? Minden aaa> a szent leaa elöltem. Vezesttn engem I Uralkodjék fölöttem! Megláaea: milyen eugdlme* híve leazek. Olyan tehetetlen, nyomorult, ingatag i> rémiétnek ismerem magamat, bogy aoksaor kétségbe vagyok esve. Pedig éraem, hogy jó ia van bennem ; hogy tudnék leikeeedni, emelkedni; löt tudnék aaállni a rögök közöl, ha volaa egy vezet ö, jó azellemem. Vegye asárayaira tat aa en szegény, nyomorult lelkemet. Ugy- megieam ? — Ea igazat meg log engem ártani, Piroaka ? Nem fél tőlem ? Lássa: én nőa ember vagyok. — Tudom, tudom, dt én biaom magában. Ugy aaerelnék olyan nemes, emelkedett lélekké lepni, mint maga. Éraem, hogy gyenge, nyomorul* teremtés vagyok, de maga erős, muga meg log engem védeni. Tegyen engem ie jóvá, nemeaaé I Emeljén nngíihoz. Z«la. 4i. szám. i. lap.)\' \'Nagy-Kanizsa, vasárnap. Iteket, kiknek ajka folyton áradozik a csáj nevét Igaz, hogy fi ünnepi ssavalat megieiip uj.rj.Ji .... , 11 n i HiWjfiwk hatalmas alakja, lelken Ilit szavalata ön-azáqok uiim JoyaM^ de a kik alkalom-L \',,,, t%Talpra magyar\' szerbét juttatta adtán egészen másról tennének bizonyságot, es/Unkbe es csak is innak köezűntwő, bogy a sóid «■■ ám végezzenek velők a hogy osztrák kvótabizottság válasz&zenete bizonyítja, hogy Lueger vakmerd agitácíója a gyökéng hatott, s hogy ez tizt 6 szelleme szól finomabb, udvariasabb és aimább modorban. 0 és társai előbb terrorizálták a reixrathof, S a terrorizált reix-rathból került ki az a Kvótabizottság, mely e szellemet leküzdeni nem biija, éa oly követelésekkel lép elő, melyeket Magyarország saját magának megrontása nélkül el nem fogadhat -, Ilyen állapotok keletkeznek ott, hol a politikai éretlenség mellett az anarchia és • reactio szelleme lesz uralkodóváa • hol rr szellemeket nem akkor\' kergetik - viasz* odttikha, mikor még lehet, hanem engedik garázdálkodni a közmorál és a iNkbéke nagy kárára.----- Hiszen még a királynak Szilágyi Dezső lehet, az g\'ty\'1 fogyatékosságai a< ünnepi ^ emelvény körül másók nem Igen vették észre, minta mindenül tólálkodó„somoyyt tchmirkdtt..." De ki ie hát es a áömogvi nclimierkász ? Kér-aa igen tiszteli ismeretlen olvmtók. Mert beszédére adott válaszát is ily célra hasz-iiilják fel elleufluK. mikor egyik szónokuk-ágy nyilatkozik,, hogy a magyarok szívleljék meg, a mit a király mondott a kötelessé-gekről. Nekik ez persze nem.szóL No hát, reméljük, hogy Lueger még meg tog ismerkedni azokkal a judaéó-magyarok- de -omogyi »chroierkáa<ról még eddig sem. Ha nem volnának nagy mailéinek, nem i ét veziietnők a szellemesség termőképesaézének eredményéi. így történt az eset, h>>gy igen szel-lemeeen nevették el egyik soaogyaegyei casi Dóban azon kotnyeles skriblerek egyikét, aki a schmierkász eredetisége ée tulajdonságához képest akármilyen kellemetlen illatú ia az igazság ki-mondám oda KchmierOli azt a finoman kifejlett öl érték tulajdonosainak. •De szólj igazat be törik a fejed 1 < C-raknem így történt szegény Schmierkász flótásunkkal is. S csakis annak köszönheti Somogymegye, hogy egy martyrja" nem len, mert tala\|kepzödéee nem kavicsos ás így a megkövezés lehetetlen volt. Ezután azt állították az Illetékes körökben, hogy a ezegény skribler jónak látta a .stégyeo a tutá* de haaznos* magyar közmondást követni és .IÍP a berek iád a kerí* elillant ■int a káator Illata. — Azóta csendes 1896Jum»t hó 14-én Kí\'mc órakor már dis<es mtyr ruhába öltözőit uri leánykák er>rako"ak » templom elől ti teres a katholikusok #« izraeliták zola lombsáio- rai köré, hol isteni tiszteletek tsri attak._ Délelőtt tizenegy órator a járta lekinláíyes hivatalnokai ünnepi komolyságnál a rendezőkkel élükön felvonultak a Korona szálló nagytermébe éa járási dwzgyüiénfc tartónak. A nagy terem még ilyen népes, impozáns gyűlési slieba Játoti. Kéi- iómogyi biakútokrúl\' mar haitotak ontsáfrizsrts, túeuketmkui pedn Nagyatád kffreéy kipyias iS. a str --——----- De ugy-e megliooaájtják ezt a kis kitérési nekem ?!.. Az ilyen hfl életrajzi sdatok fontosak mai nspaág. S nem lehel tudni, hogy Stinnvei Jp/sii urambátyánk neui-e leHac tál-e majd\'rA l.i- kal, kiket hallatlan nem szűnik, ~ módon gyalázni meg Tessék éluéséssel tenni Irántam, az idő agyán műik, de azéri a nagyatádi kivilágítást még megsze.Dtélheiiék a jó eanrgóiak éa a láklyás-menetljél is_ kijutott a részük, mert \'/,9-tmr őarskonyi Károly ügyvéd hazafias és mindenkit lelkesítő beszédje után, minden utcát végig jártak \' \' \' i MM-klwrettél.-- teetfi etének volt diszgyüléee a óteégi tanács-teremben. Már jóval a déli harangszó utáo° saállingósiak a nagy Korona éttermébe a vidéki községek elttt-játói, elfoglalva egy egy bostzii asztalt. A terem felső részén a nagyatádi község eleje sorakozott a viruló pünkösdi rózaákkal felvirágzott terítékek mellé. A\'e^aryói társaság a terem közepén választolt hetyeg magának, hogy egy pár ló»ztot elleshessen a hivatalos ebed alkalmaval, de bizony hiába reménykedtek, mert abban nem gyönyörködhettek. — No mán komám ezt még sem hittem véna, hogy egy-két felköszönto ne legyen mnndiTa, sz ezredéves ünnepély eLédje alkalmával!. — Hja kedvea bíró komim az ealter sokszor csalódik ám remenyében... Aztán Ndég^saépeif beesett Barakonyi ügyvéd tegnap este, nttn majdhogy meg nem ríkatott bennünket, minll — ügy ünnepségre elég egy szónokiéi, — [ veti oda y szói a nagy tiszteiéit! ur. — De most ezer evei Úonepl&nk ám, fű bökkent a fejével az otoekodo bíró; — SS, ne ize jen mán koma, azokkal az üaaepi bee«édfklisl\|—mdia,—k-gy * \'--\'-1\'— \'« ül Somogymegyeí népünoepéiy, Vállalkozó jó kedvű társaság indult el Csorgó-rói a nagyatádi népünnepélyt megtekinteni éa résztvenni sa ezredeves ünuepeégek sorrendjében. Nem hiába indultak el, volt mii látni éé miből tanuluinekik. Tálén ha meg nem előatek volna a jé csurgóiak a nagyatádiakéi, egy és másban tik is utáaozbaiták vona őket as ünnepély disse- olyan aaónok kevés van Somogymegyében, mint Csorgó érdemes és nagy olvasoitHággal bíró járáabirája, ölömmel is nevezik az igaaságazerető esuryóisk magukénak es büszkén ts emlegetik láklya- és\' A városháza igen ixtésieljexen volt zöld gályákkal és koesornkkal disaitve sz ablakok mrül ea ■kivilágítva, -mélióü ^nagyatádi köz* ég tanács házához. A járna főbírójának első emeleti lakosztályán díszes négyszögű festmény táblán: üljen a haza ! • étjén é királyt 896-1686. — (elírás volt olvasható. A fáklyásmenet visssalért a városháza elé, hol elégette fáklyáit, aig a.nagyatádi daiárda hasa-fiaa dalokat énekelt\' Exután mindenki sietett Iskesare, » nagy nap előestéjét csidádja köréhen tbltendö. Annyi vara-liosással nézlek a millanninui öromúnnepe e\'é, nem csupáu a nagyatádiak, hanem a vidékről ftminaaa lebegett az prédikálja" mindig : hoyy áesaactsek alja)* tneg hogy: (a bölcs hallgat!" Aztáa<cag ea nem is olyan nagy csalódás, mint as enyim; .nástea ide as én-tanyéromra I Ast liiiietn Sutái libapecsenyéi fogok enni ée iae már egy órája ves/ődöm tazel a vén lodcombbal éa még »eiu tuduut eliágití. ezredévet ünneplő város felett... Reggel öt órakor tnozsárldvésekkel és zene szóval volt az ébresztés szerte-széjel a község minden uiMjában. — Tán az a lud is ezer eazteudőia ? — szellemeskedik egy vidéki alyati. — £ij»n az ezeréves ludpec»enye \' kiáltja lel örömmel a biró. No tudja komáa ez mah~BBgy csalódaá I Jó lesz vigyasoi mindenkinek, hogy ae a maga káráű tanuljon, hanem • komára I He—he—he I nevet jóízűen hozzá a biró koma.. Nem is volt aztán mar a libepeoenyének keletje, hiába kíná gatta a Korona szálló öreg pincerje szívesen mindenkinek. No dr annál több lonyuü ■ tlióa rétesbe! es S jó bor, hideg sörből. Még aiig volt a fekeiénél a víg társaság, már is dobpergés jeleste, hogy a népünnepély megkezdődött. Siessünk 1 Fizetni ! Kellner! — felkiáltásokkal hamar megürült aa etterem és mindenki Töbaat a piao nagy ierére, a Kot a nagyat&di é« cao-konyaV dalárda megnyitó énekei éa \'a lérsene keltettek nagy hatáat. Verédi eéiapálcájával mértani alakokat rajzolgatott a fehér porba. Megláteaott -epése lényén, hogy valami erőe lelki harc van bensőjében. Tompa hangon, szaggatottan mondta: _ És ha megteszem, mit fog a világ mondani ? Meg logja-e érteni ezt a viszonyt, mely ■eglebetős ismeretlen az emberek, különőaen a ■iadennspi emberek lélektanában. A világ Ítéletéi pedig — lájdalom — mindennapi emberek for-■álják. Piroska büszkén emelte föl. fejét; halvány árián tu ó pír rebbent át. — A világgal nem lörődöa. Ea csak egy illetékes itélöbirat ismerek: a saját öntudatomat. Aztán némán haladlak tovább a hársak atsii, a fehér murvás utun. Mindegyiknek lelkében hánykódtak a gondolatok, de mindegyik mélyen elhallgatta azokat. Elváltak egymsitól. Mindenik ast a gondolatot flgyekezeit saját lelkere erőtaakolni, hogy ők moet jóbarátok és ragastkodai fognak egymáshoz valaai aeg-nagyarazhatallan, földöntúli eizaé-oyiaégével a delejee vonzódásnak. Ezentúl mindennap találkoztak. Mindig elvál-haiatlanabbul ragaszkodtak egymásboa. Egy alkalommal Piroska ugy állolt Verédi elé, ■int egy megtört bütjös. — Zoltán, én olyan rossz, olyan nyomorult vagyok. Belőlem nem lesz soha jó. Nem vagyok érdemes a maga barátságára. Nem, nem, rajiam átok van; az én lelkem már megmenthetetlen. Taszítson el magától! Verédi kinos meglepetéssel nézett aa exallált leányra^_AlLmár tudls, hogy egy csodálatosan hullámzó lélek van beanej de ea a (ÖIIépé»e pég-is meglepte. — Mi baja megint ? — Nyomorult, nagyon nyomorult vagyok. Nem mondta a neje, hogy tegnap találkozott velem ? — Mondta. — Mii mondott felölem ? — Reá nagyon kedvelő benyomást tett modora és égést lénye. Emiitette, bogy meg íb hívta. — Lássa, én minden asfvaabaa, egész modoromban -alávaló képmutatást játszottam. A ssí-vemben ugy izsott, ugy égetett, ugy lombolt valami leosillapitbatlan, féktelen indulat, ami egyrj azt sugdosta nekem: .Ez aa a nő, aki közted és Verédi között áll I" Oh, mondja, Zoltán, tní volt ez ? Úgy-e es a féltékenység gyűlölete volt? Megijediem, borzadtaa magamtól. Hiszen ha én a léltékenyeég- gyűlöletéi érzem, akkor as én sziveaben maga iránt több van a tiszta ba-rátaágnál. Vagy leltei as ember barátjára ia féltékeny? Stóljonl Nyugtaaaon meg, vagy taesit-son el aagától I Verédi Zoltán moeolyt erőltetett ajkaira, de -meglátszott rajta, hogy, lelkében megdöbbenést érea. Valami benső hang azt áugta neki: „Ennek a leánynak Igaia van. Nektek el kell egymástól válni; Egymásnak olyan érzelmet hazudtok, aminő nem létezik. Most még idején van, még ueni hatalmasodott el egyik részen sea es ér- aelem .annyira, hogy némi kis rázkódást il el ne sz«kadliátmn<Tk. Ezt a benső szózatot elneailotta éa tovább hazudoit: — Gyerekség! A féltékenységnek et a ne<n« terfi és térd, nő e» nő köaött ts megvan, Ettől ne Ijedjen uieg éa aiudenek fölött: biasek bennem 1 Piroska arca átzzellemülf a boldogságtól. — Hát igazán uem több ea, mint egy eszményt barátság érzelme ? Hát nyugodtan szerethetem magát tovább ia így í — Szerethet. — Nem rabolom meg ezzel a maga leleaégét ? — Nem. Aztán csak tovább szerették egymást azsal a asokatlan, megérthetetlen baráti ragsaakodassal. A biaalom egyre bensőbbé lett. Elkezdtek tegeződni is. fiiss ez\' jóbarátok közölt megengedhető. Egyik ragyogó szép tavaszi. napon megint ott sétállak a hársak alatt. A bántak éppen virágosuk és átható, lélekbódító illattal töltötték aeg a levegőt. A napsugár bűvösen reszketeti a lombok kö/ötl,- csókba olvadóit a hársfavirágok ringó illatával. A madárkák kedvesen csicsereglek a gályákon. VSrédi Zoltán M Piroska leültéit egyik padra ée átadták magukat anaak a boldogságnak, ámít as ilyen együttlét ünnepie« hangulata uyujt. Caak néha-néha szakították meg egy-egy bizalmas akóval a boldogság ÍAIekbüvöfö némaságái, Es alatt a nap lasean-laasan szállott lefelé as ég peremén. A hársak alatt kesdeit terjedni ka Nagy-Keninaa, viRámap Zala. 47. azám. (» lap,) 1896. jtraiua h«J 14-ét %erkre menő néptőmsg hullámzott a Fő téren. Az érdemes tOaoltóaág kivonulása ulán megkezdődött a versenyek boeem aoroziila. A rendező-■tf kordont voat, hogyj versenyzők háborít-hgtlanal mutmhsssák he Ügyességüket. Valóban minden oly példáé rendben kezdődött é folyt, hogy aég aa a flnnyifS Igényli „Sckmitrkdu" eem tebetett megjegyzést aemmlrt, pedig cenpa szem-fül volt. Először a pina-mánátnál felnöitek ée gyer* nekek versenyeztek aégy kunná le két koróba jutalomért.* Volt éljenzés, aikor a hajmereestö nugaesáiiban egy 18 éve* fiúcska báromeaor meglóbálta magái a levegőben ée agy ereaiVédett alé a jobbra- .«lra iagadoaó póanán. A rertenytuldn bat, négy éa két korona juta-lommal a talnőtteknak; 4, 8, 8, 8 koronával a gyermekeknek volt kilttsve. Ka már mutalságo-sább képel nyújtott a szemlélőnek, mikor aftagy rohamban majd eldöntötték a lonioa képpel álló bíráló Ugokat A kMkutát 34 egyébnél, 18-18 vei egymás allenében 8-6 pohár aör jutalommal. Volt ia üulakodáa a szomja* küzdők között, nng a kiiü-aóti jutaimii el nem temették.\' A gyeraekek negyvenen versenyeztek, huaa-huea egyaáá ellenében, liuaa darab naraooér( és egy kóejnnru iTgééri.. IgeiL mulatságos volt még a rrruny/utát akadályokkal négy korona, a ttamár vtrieny hát - korona, a ml«./iiMi tiégy korona, a- Itpiny két Itnriiim jnlnlnmninl a lg agef a IA*...... nyr/, c melyen a jnia\'om 6 korona dljái egy Hit éves aggaaiyán nyerte el, ki dédunokájával táncolta a eomogyi libbentfia oaárdásl. — lezárták I lllrálftk\'» ni\|iy tühenyaéeek sorozatát. £ közben öaönével lepte el a aulaló közönség a zöld Átrakni, a melyek a nagy tér körül voltak felállítva, a bol bőven szolgálták fel a jégbe htiiött fríiaiiőket. Ekkor aár a jó hangulat ia egészen a letó- deaaka aori. De öröae nem eoká tartott, aert a főrendeaö eléjük lépeti: — -fii jj/ hely a czigányoknak van ientartva — szól a táraaaág felé. _____ pnníon"álhilt "á.m g^Tk\'náTu.b\'áuw ée \'\|w1gá7Íé- . D\' 1■«jwl "\'."■■ 1 Ü«\'vl"" ■""fig- yeli kalappal énekelték a . Hazádnak rendülellénill léijij híve ók magyar .\' — a másikban: „Jilefi áld.nng a magyar"-t — míg as atádi bodega sál* rániik egyik aarkában egy hoaazu aaztálnál as orsságaserie ismert áa köskedveltségaek örvendő .Béla barát" vetélése mellett aélabus andslgáaaal énekelték : , Kitárom rmkttö karom hatám hold» rínál." — Közha-közbe nsm egy köny pergeti alá a aeőló arany nedöjébé. Ezer áv után ia élA képmááok mutattak be, hogy airva, vigad as Igaal magyar I A csurgóiak i« öasuvarödtek Nádaeai eátrábaa és közdMgegyesésael határosiak el, hogy a mil-lennumi Ünnepély letérdskt-thh pen\'jái a mgierti Töldmivea műkedvelők állal előadandó: . Falu romát\' aég megnéail^^^^ De ki tebetett arréJTWanagy néptömeg két órával előbb elloglalta a számozatlan \'ingyenes helyeket, amelyek as isten szabad égé alatt vol lak aagy területen telálliiv* a piaca legköaepén, szemben Thalia oltárával, melyen aég a lelkea magyar pórnemzedék is áldoani akar, aa ezredik év alkalmával. "Volt ugyan a deszka padok éa j caigáqyóknak lantarloti ezölöpökre asegesett deszka padok kősóit öt-hat széksornak Isaiagtoit hely: de a sok másaas-hitái atb. versenyeknél kifáradt rendető-ségiöl már nem is lehetett rósz néven venni, hogy székekről nem gondoskodott és igy a pad és saék nélküli üres ér csakhamar meglelt hölgyközönséggel. Akadt usyáii agy-két Maiadon, aki palásként tartotta mellét bálái, hogy bozvá tartözóil megvédje aa agyottnyomáslól; de szoksl ia egy érdemes tűzoltó egéss tlsztélétteljea ban-gon .kiazóllUuita a hölgykösönség soraiból, levén az, a tér hölgyeknek lannlertva -ttHthely nélkül. Eközben éraesett meg a csurgói táraaaág ia egész jó hangulatban. Nem lévén azonban tájé-kozva a vj\|TOny"l"Ali "\'" tgg,t \'* nagy örömmel fllfoglalpff az üresen hágyoit első slkgnyl homály: nőitek as árnyak s a lélekre - i» kezdett leborulni az "az édes \'mámor, mely átrezgi az i legeket ellenállhaiatlan erővel. Valami büvöe elasibhadása ez a« éraékeknek, Ugy lehelne mondani: az álom ébrenléte. r? Piroska egészen közelébe ült Verédinak, meglógta kezét. Aatán néalék egymást az egy gye ispadó lelkek mindent felédö raaadáaával, soká, soká. Pírnak* alUnillliaiallan alraiiléaaal aaaalla hal vány arcél köselebb, egyre köselebb Verédi sr-cáboz, aialatt mámortót ködös szemekkel nézte őt Végre elhaló hangon, aainte öntudatlanul saiiogtai ______ \' -—------ ■ — Csókolj meg I A vsrázs meg volt törve. Hosszú, hosszú, máaoros csókban qzakadtlik egygyé a lelket msgejtö delejes erő legvőaheleilen hatalmával. Hassfelé szótlanul, íehorgasztott lövel haladtak aindskelian. Mmiha éreaték volna, hngy eljutnunk az örvény széléig. Még csak egy lépéa és olt már a — bukás kezdődik. Mielőtt elbucsuz\|ak egymástól, Plroeka hal-ksn, szinte suttogó hangon k érdeste : — —-Hát mije vagyok én magának? Szeretője? Mondja Zoltán,-oem vagyok én még elbukott ? Verédi kedvetlenül intett kezével. — Ugyan ne beszéljen I. — Hát még mindig barátja vsgyok osak ? Verédi mélyen nézett Ernyei Piroeka szemébe és nyomalékossn mondts; — Még mindig. Kiváltak. -V Máansp a szokott találkozási helyen Piroska nem jeent meg, hanem egy levelet küldöli Verédiuek. Izgatottan esakilotta föl. — Kedves Zoltán I Megborzadtam aa örvénylőt, amely tegnap elém tárult. ín nagyon nyomorult, nagyon gyönge leremté* vsgyok. Egyszer már kértem, hogy taazitson el magától; nem telte mag. Moet én megyek el. Ne keressen I tegyen-Vgísz lelkével azé, aki aokkal méltóbb arra. Feledjeélssorenosétlen\'baráinőjét: Piroskát. Verédi ssemébe egy könycsepp szivárgott. A levelet széltépte és csendeeen ment hsza nejéhös : az Drrény izéiéről. — y. "ég egyik hölgytagja — Arról én nem tehetek, hs két órával előbb elloglalta a aép a helyekei; vág viszs a főrendeső. — Kérea tessék székeket hiwatni, az üreeen fentartott helyre! —> szól feléje egy élteaebb hölgy ; de a hullámzó néptömeg moraja, vagy tálán a gyenge zephlr lengéae elröppente a hölgyek óbaiát, a siket egek aötét ie hői átbatolhal-lanok voltak és az óh,ij csupán fobáas maradt. — Tessék innen eltávoani I Mond határozott követeléssel a rindezöség teje. A vendéirhölgyek egymásra nézlek a meglepetéstől, da fiem mozdultak. De miért isijseveaiék volna el Csurgót Somogy — ér miért is ólálkodott volna ott\' as élelmes somogyi Smirkáss, — ha rögtön oda nem rúgtatott volna a hölgyek elé és: — Tessék hölgyeim, hoztam én .azékakei a Nádaasi sátrából, — ujjongó ielkiálláasal lerakott négy darab aaékel a olgányok háta mögé. — Urató Schmirkász, derék gyerek vagy I — kiáltották lel a hölgyeket védő paizaok. A jó példa hatolt, aert végre a\' iObiró huszárja is boaoit egy pár székel — ds osak a 10 rendeaő osaládiánsk. — En sslvesen látom a hölgyeket és urskat estelire hazamnál, —» tessék itt hagyni est a helyei I — ssól előlépve aa egyik város slya. ----I\'gen köszönjük a meghiváai, később igénybe ie veeszük, ds már ennyi küsdelem után a jó segesdieket csak megnézzük, -r felel az egyik hölgy. —• A kinek nem tetszik, lávoshalik I — szól hátra ideges élssséggel a máeík fö-fö. — Mi űzetjük a költségeket, nem az urak I — vág viessa a városatya sértődötten és többed magával eltávozott. — Vagy jobbra, vagy balra I — hnngaik a lőbiró «ssva. • — Üljön lel • — Nincs szék I — Álljon télre sz útból I — szól egy éltes hölgy ielé. — Nem á lok (élre, mert én is látni akarok I — De kell — azól parancwlón a főbíró. At öreg hölgynek valamelyik unokája hozott mégis egy széket és végre leülhetett,- — Hát ez itt igy megy? kérdi egy a lővárt s-ból idskerült hölgy. — Nsgysád no vegye röge* néven est, mondá hoszáliajolva u Sohmirkáaz. Ma népünnepély van ét a pisca nagyterén vagyunk, nem aaaloubau. Itt nem lehet a főrendező ar saaloelákig él a hangulat is oly népiéi 1... — Aztáa meg l>eteges is, idegee is, saeg lőbiró Isi Már mi ehhez hozaá vágyunk szokva. — pedig lássa oiran kedves jé áldott lélkü laleeége vaa... vág Scbmirkáiz szavába egy jé lelkű ee* mofyaiiyii aieannyiág... — Ah I Vagy ugy ? —■ Ezt nem tudtam... bo csánst, szer bocsénirt__\' —= Dv nini I nl lörtáél aaeiall a feallée eflen-incidens aatt. Három négy Batal leányka érkeaett — ás a főrendező lekötelező moeolylyal: — Tessék Bella oeeyaám, leaeék, vaa 1U hely —leaa itt hely 1... Félre ianen móré I Terád ninea szükség. Te reád eea, a darab alait csak a cimbalmoe maradjon itt I — Látja drága nagyaad, hogy tud a ad fö-bíránk sweolyogni — aaól a suaogyi as/oayaág a peaii felé. — Igen Nagysádkám, moat látott agy somogyi Janaa-areol, ironizál goeoea aoeolyiyal Sohmir-kála.... — De hát kik ezek a lánykák, hogy ezeknek akad hely rögtön, as asszonyok és vidéki vaa-dégek pedig kénytelenek visszavonulni ? — Azok lelkem tlzgysád aa idevaló bértO leánykái, — hadarja a jóikiró luaooytág. — Igen azoknak jut hely, szól aártMöttaa aa előbbi Öreg úrhölgy, de nettem nqm I Éa aa Üreg csontjaimmal nllmtloln Pente nekem nlae vt-dászterülétém, aho>á tnegliívíainám a lőbiró arat vadászatra, aztán olyan emelatea házam aiaca, ahol ingyen lakást ad halnék valami aagyei ar-tiakn. uji, Íjai;., sóhijtott á hágymama. :\'r De már többre asa v»lf kivánm a pesti hölgy, Kellemetlen érzésaél forditá Iáira fejét, azelssoo dottaa akár igazak részben — akár aem, eléggé ilhuatrálják, hogy moet nem a főváros aima parquettjein, hanem, vidéken van, ahol kicsinyes érdekek-, iwellemi saegénységrol leauakuuO paaa-eaok között vergődik a közönség legnagyobb része... Bizony szerencsé, hegy vannak I ivéle-lelek t... De caeogelé* ha Iszik; a lüggönyt felhúzták As megkezdődött az előadás... Mikor Finom Haasi éa lionoaz Pisla megjelentek a sainpedoa, közbe kiélt egy vidéki atyafi.: ,TykO »a áldófét I Ezért a menyecskéért három keve füstölt szalmát lenyelnék la Finom Hazai nem jöit zavarba I — Volt kaoa-gás pisssegée, alig hallottnak apárheeaédMI valamit. Ezalatt a felhök ÍS öaazsborullak éa peraw-taani kezdett aa eeO. Esernyők alatt kallgatia a közönség vállalkozóbb része as elöádáat; sokasor megtapsolva Göndör Sándort, Finom Rózsit és Gonosz Pistát. . A második felvoQáa végénv már tarthatatlan volt as eaö miatt as állapot — éa a púbfioám oszladozni kezdeti, bevonulva a sátrak belsejébe, ahol QlfáoyiciM nellftl uiymcutk járták i aro-pogósf reggelig. Csak a csurgóiak sajnálták legjobban, hogy aa eaö igy megmosta a Falu rotszdl éa közös óhajuknak adtak kifejezést a flildmive* mlkedve-velök intendanaának, hogy aa alaó segesdiek mielébb határozzák el magukat arra, hogy Caor-gón is tartsanak sgy népies eleadáat, ahol Nagy-Atád lelkes lakossinak jó példáján okulva, olyan pártolásban ée logsdtaiásban részesülnének, ami méltó volna Somogymegye lelkesülni tudó népéhea. Ssedá Lujta. Redvezméoíes mi a kilttora. A magyar királyi államvasutak a kiállítás alkalmából a VIII tói XIV-ik voaslszakaasba saO öasaea állomásai szsmélypénatáraináf, ugy a várost menet jegy irodágban rendkívül k ed vas menyes áru menettérti, 14 napig érvényéé »Miijén* nium< jegyfOzeieket árusít. Esen jegylttaetek tartalma a XIV. vonalsza-kaszhaa: 1. egy személyvonatra érvényes menettérti uti-jegy, 8. egy kiállítási- 8. egy .Ős-Budavári* belépő-jegy, 4. egy ebéd-eaelvéey, mely a kiállítás, uemkülöbben Öa-Bndavára területén, valamint a fOváyos legtöbb első rangú vendéglőjében készpénz fizetés helyett elfogad -tátik. A mennyiben esen ebéd-szelvények bármi i dkból igénybe nem vétetnek, a II. oszt. B. szelvény 90 krért, a 111. oszt. C. szelvény pedig 70 krért — ugy a kiindulási állomás, valamint Budape><ien (áizetla-\'ér 4 sa. a. köapoe\'i péna- é Nagy Kani\'/M, vasárnap ^ ; T--\' \' 7 Urnái — visssaváltstnsk, !>, egy 1000 kotonáról ttóló baleMi elleni biztosító bároi.t). egy di»zee fővárosi utmutntó. Ezeken kivill még egy egy Utalvány van benne, melynek ellenében a ,,/eszty-féle körkép", Munkáöiíy le«iménye ,,Ecee Homo", „Páriáéi mulató", (Jfcdardléle „Halion Captil", „Állatkert", „Oou\'oakop" atb. látványosság téte-meeen mércékéit áru belépti-dl\| mellett megte-kiniheiök. Ily JegylOsetek árai a kővetkezők: Zala. 48. szám (4. lap.) I8M. juniua lió 14-én i BsssttéiH jegyflzrt áre_ Veaalezakesz ekéé tselvisy Badapcetrll atlktl \| aaUeM télksl \' BMll.tl Ifi -■■ TfT u. » kt: law/ \| frt \| kr. I in. tenti/ fin 1 kr.\| ntTET VIII. 6 20 7 10 4 _ 4 70 IX. • 7 20 8 10 4 60 6 20 X. 7 70 8 60 6 — 6 70 XI. 8 20 ff ÍO 6 60 6 20 1 XII. 9 80 10 20 6 \' 6 70 1 XIII. 10 80 11 20 6 60 7 20 1 XIV. 80 \| 12 70 8 8 % * 70 aál olvaata fel, inkintetTéT a jelenlevő horválejku vonaliak, holiáraseebW "volt, tltlaő hangúiét közönségre. Még a millenniumi törvény horvát ital. At étkeket négy magyarosan Mlőzölt urnft fordítását la leloivatták, mintán Sípot Károly I éa az oltani tegégjegyzö (csikó «-jelinerbeii) hordta képvlaelö indítványára elbalároitak, hogy a gyü- töt. A felköszöntők sorát Sttinrr Josset ibárom lés lefolyását éa aa elmondott beszédeket jegyző-, p;ebáno«, a tanító egyet lilét egyházi elnöke, nyi könyvben örökilik meg. Elmondhatjuk, bogy a tátin mag a király, majd a pipa ea megyés pSs-képvisel\'ileslQlel gyűlése a lehelő legügye«abben\|pök: Hornit Károly báró, eltaieaévol. Mdiray volt rendesve, mert a«oa nemcsak a magyer, de Gyula cgurgoi állami laurtöie\'pzőínléaeti Igai-a magyarérzeimU borvátajkn lakosság is méltatta gató-tanár, Kavulák Jhiiok cím. kknonokot, ki m stredévaa Ünnepélyek fontoeságát Kár, hogy éppen pléhiánottípdá-fli.1\'1\' ^{e»n^jkjlvioedutö)ST a diaigyOléaea, ugy aa urt kőBÖntégből mini a nép köréből eokan biányosiak. Eite táklyás-iene tsrisiott, a midőn aa sgéti váróit klviiágitotlák. Lélekemelő volt éezleinl, hogy a horválajku la koeaág a legsaegényebbtől a (obb módúig, mily Ünnepelle, köszöntötte ífii; msjíkWbt a taailó-egyésUlet megjeleni tagjaira a ttok nejere emelt poharai. Bédty Ferenc, a kör világi elnöke, a berzeneaieket éa a véndégekel éltette. Felkűeaön tőket mondtak még: Bokttandili fiyi>rgy viavari Gyorsvonatnál a rendet különbOiet-ntánflae-tendő, miről as állomási péntlársknál pótjegy váltandó. ♦ „ £ * El R Jmkuviik .hó 11 — rilifánaak a klrtlj>ml. ______________ «* ^\'A\'f/\'"";.?. y.""\' \' IwÜffi nagyon áeiyen váli dolog Tötr, hogy a meneteli tét lüS s ■én adott áftalánoe hlhalgatáaokon mondott <"ni ki^0nilö„ k8réböl valé eíy, Gróf tlr. -Myfr igazi lelkesedért ind bemutatni minden bszattas piébánós, Ctágöly Jóssel és többen. Délután fi alkalomkor. Ssámos bás szép diuitésével ée ki- órakor Kavulák János jubiláris plébánost as vilagitáaával mélió feltűnést kelteti. Első belyen óvodai ée elemi-iekolai növendékek szép ováci-áU ezek között a Dunántúli Közművelődési Egye óban részesítették. Ebéd után reggelig tsrtó tánc sülét kisdsdovódájs, melynek épületén és kert- következett. jében alkalmazott számtalan gyertyaláng re lam- - Aa Inhalál halótágak flgjelmébf. pion káprázatos képst nyújtott. Utánit Grész nZalavármegyei Évkönyv a Millenniumra\'\'. Az Alajos ügyvéd bétái említhetjük, mely nagyon \| év/áró vizsgák alkalmával a tanntó-lfju-ág közöli sok aászlóoitkája- es koszorújával nsgy feltünéat jutalomkönyvek is asoktak kiosztalni. Erre nézve kellett. Megemlilésrs érdemes as allumi iskola, e milleniumi évben alig van könyv, mely e célra a járásbíróság, a plébánia, a Tareaakör, Kováca alka\'mattbb éa megyénkben megfelelőbb volna, R$eső, Vsrly Ernő, Nsmtics Ignác. dr. Tamás mini a Halia István\' és Hoffmánii llór által szer-Jánoe, dr. Beán Árpád, dr. Bflhm Sydney, dr. keastetl s ugy a lőrárosi, mint vidéki sajtó ál-Saabé Zsigmond és Sípos Károly lakaténak iga- iái meleg elismeréssel fogadott Zalavármegyei tán- szép díszítése és kivilágítása; Ott künn a J hktnyv a milltniumra, mely ánts nagy 8 réltt fáros végén, a sok apró ssegénysa eialmaháa íjvfi a megys sok vidékét és városát, hírnevet - ktr ablakaiban -égő gyertyaviltg »e erötjen ha- lérflajt aaúbaa ** keptien, iBineneü-_,flJtlffltüte tuti a közönségre. A láklyáa-menet nagy lelke-1 hogy a 140 képpel disziielt szép könyvet mentül sedés köseoette járta be ss utcákat. Igazán aráloebb kúrttkoe juttassák a annak tuegezerzé- ------1..............jobb linuiet lUUltiisMsnia aoezhnetgi o lewgénel UH\'IWIyl k.gj éit,jÚYThaitiss 1 melylyel öt vármegyénk élére állította. — kltAalelétek. A román király a déli vaaut két derék tiaatviaelőjét, Kittblatt Nándor főfelügyelőt a flfflfa koronereud liaztikereatljé-vel, Brntr Mór főmérnököt, a kaniisai át\'omás egykori IDIöbási tőnökét, a koronarend lovagkeresztjével tüntette ki. — Kdnyvnyomdáazok mulatsága. —Akanirsai nyomdák személyzete—— -mint hírlik — Qiiltcnbcrg emlékét megürmeplendő, juliua hó elején mulatságot fpg tartani. Ezen mulatság el fog Qtni a nyári mulatságok sablonjától és-az előkészületek arra raliannit, hogy ne ünnepély olyaa azaháau lesz, hogy a közönség kellő szórakozást fog ebben találni. -- EíJvgj »#■• Sliinrr Vülöp jegyet váltott QiHnbaum Netll kitasszcnynyel Nagy-Ks-nizsán, t. -— — N^vmagyaroüllát. Freund Manó geltei illetőségű.bBdapesti lako" vezetéknevét belügy-■ínieslerí-^tngedélylyel „fodor"-tá magyarositol la meg. — MaJAIIa a l\'rálrrban. FelkéreltŰnk annak kijeiénléeere, bogy-«s uradalmi práler erdőben juniű\'a bó lA-én, illetve a mai napon tartandó majáliat, neui\'a nagykanizsai Ipar-tetület, rendezi, henem a helybelí-ipsros osztály réasére a testület jóváhagyása mellett mások allal rendeztetik. — TánrasulateAg Ueltéa. A gelsei önk. I üzoltö egylet tiszti kere lolyó évi június hó 21-én lelssereléee alapja javára a regényen Rigóvölgyben táncmulatságot rendes. Belépti dij: azemélyenkinl 1 korona, családjegy 8 korona Felülflzelések köszönettel logadiatnak éa hir-lapllag nyuglAziiifnuk. Kezdete dílután 3 órakor. A mofatság kedvezőtlen idő esetén zárt helyen fog megtartatni. — jMNlaa M-lka Prrlakau Perlak város asépen megünnepelte azon napot, melyen s nemzet hódolattal járult királya elé. Már a reggeli órákban mozsárlövések figyelmeztették a köaőneéfft a nap eseményére. Délelőtt\' ünnepélyes iateni tiszteiéi tartatott, melyen je\'tnvollak a kir. járásbíróság, a ssoigabirósáp, aa elüljáró ság, lüaoltói leslQiet. és más lestttlelek. Mise alatt raünelell a munka. Mise végeztével a képviselő testület diszpyiiJéit tartott, nelyen felolvasták a millenniumi törvényt. Ezután Tith\\ _egyének vezet- könnyebben lehetővé tegyék, a könyt árúi /elé lok éneklései «IT «\|T Basml-1 n^iri utUlttfik fs ée +M helyett » frtM küldik percre télbe szakitolta a tisspariós-emlék melleit \|a megrendelőknek. Megyénkben eanél becsesebb levő mozsarak óriási döreje, mely után ujult Ige szebb julslomköayvet nem adhataak a tana-érővel Mzendüll ai ,la(en áld a magyart. A lóknak. A 2 Irt oly olcsó ár, hogy e pénzért Ily menet (eloszláea után a Társaskör hely iségében) tartalmas a különösen az érettebb ifjúságra nézve ösasejövetel tartatott, \'-melyen i liép Htatu \' táriülktgUSIbh könyvet nem -igen Mm kapaii-A-jelenlevők reggelig vigadtak. \'megrendelések Hotfmann Mór tanár nevére — A asgjksslitsl lap. kltkéiaég tfagy-Kani teára küldendők, ki aa ü«aaegek elő-lakóiéinak vltagálalal. A nagykanisaai tzr. \| iegea beküldése mellett a könyveket bérmentve hitközség által fenlariott elemi, polgári és felső kereekedelril iskola ifUTő vlilgaisrnlnik sor-repdje es 1806 98. lenévben. Májiis 90. d. n. a 8. kereek. billen, ker, jog, kösg. áruisme, 21-én. d. é. a 3. ker. francia, könyvvitel, saámian, ma gyar, német, történet. 22— 81-ig 8. kéresk. írásbeli érettségi. Jun. 14. d. e. 1—4. polg. torna 11. d. e. 1 kar. hittan, /rancis, magyar, némst. számtan, algebrs, a 2. keresk. váltójog, nemaet-gazd. számi, alg., könyvvitel,\' történet, áru\'sme, d. u. l ker. kerek., isme, pbysika, földrajz, tör (énei, a 2. ker., hittan fraacia, magyar, német iftldrajs; 18. d. u, 19., d. e. ée d. u., 20-án d. a és d. a. és 21-én d. e. a 8. kerek, saóbeli éretl-ségijs. 20-án el. leány 1—8. kéoimunkakiállitás 28-án d. e. el. 1. leány, eh 1 liu, 1 polg,; d. u. el. 2. leány, el. 2. fin, 2. polg. 24-én d. e. el. 8 leány, él. 3. flu, 8. polg. 26-én d. e. el. 4—6. leány, el. 4. flu és 4. polg. iskola az össtea tantárgyak hol, 26-án magánvizsgák, 29-én inteni tisalelet. A .kereskedelmi ée polgári iskoláben a vissgálstok d, e, 8, d. u. 2 órskor, — az elemi iakolában d. e. 9. d. u. 8 órakor kezdődnek. A nyilvános vizsgálatokra a i. ez. szülőkéi és lan-ügybiiráiokat tisitslettel meghívja, Nagy-Kani-zaán, 1890. május hóban as igszgatóság. — Tanllók wtllennarla kagy«léM. A sonogyoaurgói eepereaaégi kerület rém. katb. lanitói jnnius 11-én, Beraencén, az ősök vérével áztatott .Várdomb\'-on, hazánk eserévea lennél-lásának emlékére dietgyüléti tartottak. As ünnepély „Te Peum\'-mel serdödüti, melyei Kavulák János, elmz. ksnonok, berzenoei plébános, tarlóit, fényes segédlettel. A diaagyüléa a következő renddel folyt le : Hyihnus. Kölcsey tői. Énekelték sa egylei tagjai. Üdvöslő besaéd. Tartotu: Stei ner József. A magyarok eredete, (viseletf, vnllftnn. Felolvasta Kpkatándilt György vízvári plébános. Megnyíló beszéd. Tertotis: Rédey Ferenc. Eserév... Előadta; Bugá»sy László. Magyarország népoktaiázügye. jVázlat) Felnlvssia : Káct Béla berzencei káplán. A .Millenniumi alapítvány" nlapitó levelét lelolvasták. As egyesület váala-ine törtenete. Felolvssla; Borost József, Záróbeszéd. Tartoila; Steiner J. Haózat. Vöröemanytél. Énekelték : aa egylet tagjai. A dissgyttlés megküldi. A legmelegebben ajánljak aa iskolai haióaáfól á a nagylMOui"! R\|yeliusbe. Haht István (i Ho/fmann M6r. Ketslhelyea a Balainupart ki\'.nellen kötelében a fürdöévad tartamára két elegánaan bebntoroaott szoba kiadó. Bővebb érteaitéa Boten/eld Lajos uinál Nagy-Kanizsán nyerhető. — Ctaraek revalaak e iiámkél kl-enmrmlt. - n líaelpp féle" vltgj égj aaédheséM tlktssllékjatáajss área eledA He rekblt • kiadóhivatalban Vegyes Sándor népiekolal~tiár\|(nté, városi képviselő, ssép iegytőkönyvét as össtet isgok hitelesítették, beszédei tartott, melynek tartalma- éa hangjával DiaSülés után az egyesület Ingjál lefényké megnyerte a jelenlevők. tetszéséi; Utána OJarína peilették magukéi egyik nagykanizsai lény-András Városi birő a beasédnek horvát fordiiá- j Itépéat által, asulán s berzencei .Szarvas" szállóba * Az eiredévea klAIHiáa alkálaáMI a Ruaton, Proktor á Uo, Ltd, angolorscági cég Lirodlnból Budepeaten, Lipót körül 32. aa. alatt egy elegána kiámai beiyiaegbcn birea (a laajobb-nak eiiamert gósmoidonyaiból éa gözoeéplőgépei-\' bél minden nagyaágban n>intakislliiá^l rendezett be. Ezen ngyneveeeti, .Excenter* gőzieép\'őgé-pek a/által különliösnek a többi hsssaálstban levő gépeklöl, hogy enaéi nincsenek görbe tengelyek, aem pedig a gép belaejeben, perselyek, a saaJmarákók; valamint a rostaszekrény eajiásu egy egyenes henger által történik, melynek mindkét végén egy .Ezeenter* körhagyó tárna van A göaoséplógépek szerkezetében egy korszakalkotó javításnál lógva a könyöklengelyes rendszerű gépek avultaknak és céiaserüilenskaek Iszonyúinak. Az - „Ezsenier* gőzeséplögépek felta-lalóia, azabadalMiilulajdonoaa ée egyedüli gyárója Euston, Proctor A Co. cég, mely jelentőaég-teljea cég már 1840. év óla gyárt Jocourtbi\'okal és gÖkcséplŐgénekoU mini különlegességeket, 2200 munkásnál löbbel foglslk.\|sb\|t, eddig 30600 loeo-mobilt és cséplőgépet hozott fosgalomba éa 263 elaő dijjal, valamint arany és ezüst éremmel Isgi kitűntetve. Ur, Felelőé azerkeatHŐ: L ó K K EMII. ¥ I Laptulajdonos és kiadó: MCHKL rCl. A P. V Nttgy-KwnizHH, vasárnap. NYÍLTTÉRI) Zal»»1_4H. Mxttiii. (5. Ixp.J 1896. juníua hó 14 én ütljia liaiHMk U krlAI 14 lorlat U I krJlt »iumt«»lvalamim l»k«tf, Ukár nalnet \| Hanntberg-trlyrm J kitel 14 Irt 05 krlg mtiar.ii* kitt fimti ttikiit, infkiinit, niaUtoM, daat.tl tlb, iltt(7 <40 kttinabwo nliflftf, iOOü vstn ét min* tttttlmn atlír t etgtvhtWh kfe- potltbér it ytmmtli* . lm t káthot tullitvt •iatákat potUlartulUvtl --küld: Bmm^h tji Irt Bt kii uilxtri "ífti\'tf ( ! MlftMulra Xllrlikkft 8véjotb» clmtalt It-vilttrt 10 kra, l.v.iuu lapokra fi krut hályeg rt-KtMtoaéi. Mtgytr oydyen irt ii)«grsnd«tii»k pontonul tttutéeittaak. _____JL _ ) At • roTttbu kMAtttktn nem vállal Jtitl&aa«\|t t ttnkMii., Hirdetések. 27890. i. k." 1890. fSÚ l-l Árverési hirdetmény.: ooooocxxxxxxxxixxxxxxxxx: xA budapesti kiállításra ránduló A . , ( 1 . . ~ \' V n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsém X a kiállítás területén levő sörízlelő pavillon látogatására /V"1 _ • megtömi, hol \'. 1 NAGYKANIZSAI SÖRT mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban ís. általános tetszésben részesQl és jelentékeny mértékben m fogyasztatík. Galambos Ulrik >< 133 —1. » nagy-kanixaai törgyári kiállítás töri lelő Q HHHHMy fülkéjének vezetfije. L víxxxxxxxxxxx xrxxxxxxxxxx goooooooooooooooooo OOOO OOOOO DOOOOOO o O 8 A nkaoix.ai kir. t«sék, tkvt osztálya ráttéiőf közhírré tetniik, hogy Siitger Samu migy-kanizsai luki\' vátirehitjiittéiiuk gollftk fctutw ui\|ii\|Q Ko\'.mii Muri vha\|iá»t »aeiiv«dft tmv-kanissai la-1 Q k« Air i«n irt la^ft i—iaa^-^ SC jár 6%- kamatai. 12 tr» 40 kr, p«r 8 trt 90 kiríj\' vbajtás kérelmi, 8 frl 95 kr. íe\'enlegi, » a m«n O 3E3Ii.xd:©tméEL3r.= Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa az ,5333,96. sz. végzés alapján ezennel közhírré tetei; hogy a város tulajdonát képező ürülék hordó gépnek használata t. évi jnliUH hó 1-tól kezdve eg; évre bérbe adatik; feluíerttlendff küMgck iránti vlmj-M Ügyében a\|Q „bérbe venni-szándékozók felhivatnak, hogy ezérdembeni 150 frt bánatpénzzel lent nevezeti Ur. lörvaaík twrületéhes tartozó a o * ^ t ^ .. , . 1L . , , -v . , , < • _/- jm 1_ "Ir „ ,k.h.„ + «»a . » 1—i O ellátott zárt ajánlataikat, mely annak idején .py kal kiegészítendő lesz - tt. alatt lelteit a 1850 Írtra becauli ingatlan " folyó évi junius 2o-ig a városi iktatóba annál íhkább adják be, mert a 1S96 év( jn„u„ U6 si éa A, 10 8 később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. érakmr un kir. taaék Ikvi lielyiséttében Rapooh Gyula feip«rn.i ügyvéd vnuy lielyeiiete közbejöttével - megtartandó nyiiváiros arvei ua-n eladatni tog. Kikiáltási ár i fennebb kitelt bec-tír Armxui kivánők Taítöiiuk a BecSar 10%-ai ] készpénzben vagy óvadérkepea papírban a ki- I kOld\'Ht katéhea letenhii--— Keli N.-KHai»oán, a hity tttvajrík mint lelek-könyvi hatóságánál 1890. évi május hA 2-án. . ___iaOZONY_J kir. tazéki aibiró; O A D/^"^ eHtamS"ai OAnVJ fogtIsz liíkííítkitSt tltóizer e sok MILLIÓ "szór klprébilt ét blatot, fogorvoillag tfiala Ieg\|obk ,Mr "f^Méttt éa nép fogak fettltrltiár ■ Mt^ Mindenütt kapható Krondorfi saras juris. Stefánia trónörőköané forrás, kitűnő gyógyvíz, kedvelt Mitall vlr. Nagy-Kanizsán mindenütt kaphalA, Az árverési t feltételek a v. számvevői hivatalban, betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1896. május 3a — O m 1-1 A városi tanács. u OOOOOOOOOOOOOOO^OOOOOOOOOOOOOOOOOOO /^XXXXXXXXXXXXXXXX XXXX xxxxxxxxxxxxx^ X 107806. ^ HIRDETMÉNY. ~ Nagy-Kanizsa város réndeiett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a város alsó és felső erdei, valamint az alsó és felső nyiresi terű-, leteken külön-külön, a vadászati jog 1896. évi augusztus 16 tói számított hat egymásután következő évre JugaluN hó SO-An d. e. IO érakar a városház tlisztermében a legtöbbet ígérőnek, a városi képviselőtestület jóváhagyása mellett bérbe fog adatni. Az árverési feltételek a v. kiadóban, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. 1 Nagy-Kanizsán, 1896. május 2. IXXXXXXX Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Liniment Capsici comp. Eien bimoros kátiater tUtolillt tt Idfi mtnsréMUtfnak, mert már (8bk ■int 39 ír óm im-kithalé, ft\|éaleaetillaaHé beéirzOMtkéat tlkalmaitatlk klezvéayaél, eiémél, tagnngsltisil ét megkiiléteknél t aa orvotok által beddntölúekm it mindig gvftrtbbaa rendeltetik. A rtlMi Horgony-Pain-Expcllor gyakorta Horgony-Lwiment olnevezét alatt nem titkot tzer, hanem (Jizl téparerk bíilaier, melynek egy háitvtáttaa atm kallano biinyozai. 40 kr,\' 70 kr. ia 1 (tt. fivegeukéuti irbao mtjdoein mindeu gyégyttertirbta kétzleiben van; (Siakttr: Tlrllt Jéittf gyógyaieréstna) tatfapettes. Bovát&rlét tlktlmirtl igtiCovtlotak legyünk, mait ttbb kjtebbértékü utánzat Tan forgalomban. KI Sem tktr mtgkérotodnl, at mindtn tgyta fiveget „Horgoay" védjegy aétkúl miat aem valéilt \'utasitaa vimmk^^ Rlchter F. Ad. é« táram, ctitt. át kirTuSvtn uilliték, Rudolstadt (Thttringi^. Nagy-Kani/.a, vasárnap. 1896. jnitiiii he A világhirll STEYRI fegyvergyár f* W I F T KERÉKPÁRAINAK k\|gárólitgo» fóraktára és kép-vtoelósége Nagy Kanizsa éa Zalamegy® részére Unger Ullmann Eleknél Nagy-Kan izá u. Ezen kerékpárok, ngy tartÓH>úgra, itxerke Mtre aaint ktnytt jáhbra ax eiiiá helyen ál* Inunk az ÜN«zei Európai gyártmányok között. Képen árjegyzékek Ingyen én bérmentve. HxfllAk figyelmébe ajánljak Ú> Kőhalmon, tSopronmegye) egészséges hegyes vidéken a n « ^SALYATÖR^ " ~ liáui\'tttwW Intéiatat 390 araey- él iiiiOna aa éiaialüeváHel fcHBrtetye t Különösen a nbtüT nytíii és Jt&imH/ktr ftlsajátltteF^ végett, de a ztne és a tudomány többi ágaiban is nyer W hetaek a növendékeik alapos kiképzést ■Miwiüit. ff Bővebb fel világosi íás végett bárkinek intézett ismertető C kivonattal szolgál —— — ~ •\'1 • . ■• \' ^iM »-i——--jgjgazgatóság. \'Sf RUSTON, PR0CT0R & Co. Ltd. ItaaaUl (»af el) *Pir-r ▼•sérkéfvlal»»4c««L SIStTHTII -kapkaték a laakitttaékk atolirhatUn aaarkaaate aacol \|iuanmrk <a (áuiéplik SO 16-1 ia ettkli Itt kafkaték a «Ué«Mrt aaakaéalawaatt Exoenter főteaéplőfépek •Wnyfllriamplyirii ailkil, halija MeaUli wwkmtul, tffltkitérotátveaé kaaaaitalr E» lét Martat aaak a világ l»\|)«kk féiaaéfMM. KWáaaln aaaabta aaáUltkataak MnjrSktaupIjr** (SwaipKkit la, OOkFOHD oőzozrzz BMf a Hláaktré wa\|éa(áré \|lmÉpll\|lpik N»n.Y Hl antik mlmakmloM, jirpénf ctipISgJptk, Ürprútk, niUnti glpdc, irfntgyBjtik, vetőtj/^ek. tútliií ro.tót, bikoriciamornalAk, ntnkarájik, arató ia fükmudltk, kónkblytdfoíHik, nWit minéaa faarfaidyt fiptk a aiktSxtSkben ia aia hmitrmduii tkbn. Arj.\|jakk«l ia aűaéanaaal Makkarifi f«l»lligo»liiaa»l ia taaáejcnü kéaaaigtel éijaaataaaa Mwtfilank Unlak calmaandik; JlUHTOS, FMÜCTUMt OrríM iaaéikipitaallai»a Baéapaat, V., Llpit-karat SS ■a ■L 390 aruy- éa axMérm éa étezefcleeéHel UMaiaéae! Fesaelkoltr Józael Armutl. Néthéo Deutsch éa Ehrenfeld ilj. Fisclier Ferenci Fleischacker Jozeef Marton ék Huber - Neu és Klein ifj, Rosenberg Miksa Sebwarz ée Tauber Strem és Klein . Naiy-Héeié: Dedineiky J. gyógysz. Kohn F. Kramarits Viktor Sosterils Pál Mmcf i Math Bodia Darnay Kálmán Markua Salamon fia I ■ „ZAHERLIN" bámulatos hatású! Felülmúlhatatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony íérget-ée azért a ■ Tevők milliói által dicsértetik és kerestetik. • a Ismertető jelei a következők vjl a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERL név. ■ii ............. im immummmiwutmmmmwmmmmnfmi i hbhwihh iwiii " \' Nyomatott Fichel Fülöp laptulajdonoauái JNagy-KaniiiJn. 1896. 49. szürn. >í agi-Kanizsa. 1896, junius 18-án. XXIII. évfolyam. r »• SsarkaastAséz i ■ i ■ i • Ollo\|i-rtl« káa. id, (ittasadé » l»P rtsaára feBStkOad BlldM^IHlt-tli; i-malatlaalavalak mk l»»T< kaaak------------Ml fefuluuik «l ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Klééktvat»l Tirn«ki.p»l«l : hmM falit mc^mmíh. tLfimrrm lui t ifim lm tt kwiHw <• írtkr,) WI4t» 4 kanu (t tst — kW I koroaa (I h-t 00 kr) HtrdalMk )aliaywM aaámlttataak ______A Nagy-Kantaal • S dél-ulai takarékpénztárai, a BankegyeeOlet az ipar- ea Yereske- 1 "" guratak »a MMsm d,lmi buk< » Nagy-kanizsal zegélyegyletazövetkezet éa a letenyei takarékpénztár. 9^uttir w * a „nagy-kanizaai malátagyár és eerfőződe r. t" hivatalai közlönyt. mutnn k a kjr—F1. •nukmk\' rtwM ri»« tan* karaskad«tta laHanaOT." ■ üfftt aadnt df» : 10 krajcár. Megjeleiilk Nn^v-KniiIxiOlii li#t«nktnt kMmer: Taaámap ém oaíttörtSJefla. Hírlapírók kongresszusa. ! lulag Ítélte meg. Sokaknak emlékezetében cáfolat nélkül járták be a lapokat — Nagy-Kanizaa, 1896. juníua 16." \| lesz meg T i s s o t könyve, aki különben nem- A külföldi hírlapíróknak alkalmuk len (—n) A millenniummal egybekapcsolt csak minálunk irt össze hóbortos dolgokat, \| meggyőződni, hogy mindezek nyomorult ülepül egymást érik az ország főváro- jhanwn Németországról is.___________________}hazugságok: hagy Hl á földet egy sasában. Visszhangzik a mi szép fővárosunk\' Most azonban a hírlapírók szine-java je-1badságért lángoló, s ezt a szabadságotmá-ai idegenek zajától, s a lefolyó ünnepségek lent meg közöttünk, akiknek egészen más- sokkal is megosztó lovagias nemzet lakja; jjözött vannak messze kiható fontosságúak, más viszonyok között van alkalmuk velünk mely bámulatos gyorsasággal assimilálta • Ilyen a hírlapírók kongresszusa is, melyen j megismerkedni, akik éles megfigyelő tehet- a nyugoteurópai műveltséget, a nélkül, hogy az egész müveitvilág-sajtójának legkiyálóhh seggel, megáldva, fel fogják ismerni jó. m.\|nemzeti sajátosságait feladná; egy nemzet«, képviselői megjelentek. Az a körümény,\' lajdonainkat, s megismertetnek: bennünket \| mely ezen a földön;" mclyneVrníndeír fögé hogy ezt a . kongresszust ez évben nálunk a világ müveit népetvei, ahol bennünket j hősies küzdelmekről regél, egyedül méltó « tartják meg, nagy fontosságúvá teszi aztImég félreismernek; nem regényes rajzokat, vezérszerepre, az uralkodásra; nemcsak .Jlll IIÜLtiu. " r-rr i-\'tpUnltrgl, hantm valóságokafJ mujtj&a^l, a multának szentelthagvoqiá-\' Nem tudjuk, hogy millennáris kiállítás- s elfogják mondhatni a világsajtóban, hogy j nyainál fogva, hanem azon szivóa kitartás, nak lesz»e anyagi sikere, és ha lesz, meny- mennyire nyomjuk el itt a nemzetiségeket; I nál, páratlan buzgalomnál, hatalmas munka, nyiben lesz, de hogy erkölcsi sikere elmá- milysrf borzasztó rabszolgaság alatt nyög-\'erőnél fogva, mely rövid idő alatt a cso radhatatlan és hogy ez az erkölcsi siker ?nek oláhjaink, tótjaink, a megfognak győ-! dávál határos haladásra mutathat. De nem-reánk nézve megbecsülhetetlen is; az két- zödni arról, hogy ez a föld a szabadság csak ennél fogva, hanem jelleménél fogra ségbe nem vonható. s \' ■ I klasszikus földje; inkább mint bármely más. \| is, a melynek köszönhető, hogy ez a föld _Voltak már máskor js idegen hírlapírók j Erre nekünk nagy sz&kaégünk van. Mert szabad föld lett; szabad föld, mely hatalmas, a román liga Buksinaabe* wáasaazám gyár- [ erőtcljei fejlődésre képes.-totta ellenünk a szemenszedett hazugsá- Meg fognak győződni róla, hogy a nem-gokat, a mint gyártja azokat napról-napra j zetiségek panaszai haszontalan pletykaságok, Lyeg^r ur; amazok mégis utat találtak a s hogy államot fenntartani és tovább faj-külföldi, különösen a francia és olasz saj-j leszteni itt csak a magyar képes, s hogy tóba. s minden helyes és okos cáfolat nem .alatta fejlődhetnek természetesen a többi volt képes ellensúlyozni a vakmerő hazug-\' nemzetiségek is. ságekat ; —a bécsi demagóg .hazugságait\' S ha erről mcggyflződne\'r s ezt hirdetik g hazánkban, meglátogatta azt egy csoport francia író a 85-iki kiállítás alkalmával; sokan azonban azok közül, kik itt jártak, s néhány napot a vidéken is töltöttek, nem. z> zal az elfogulatlansággal Ítéltek meg ben nőnket, a melyet joggal elvárhattunk volna tőlük. Sokaknak emlékezetében lesz még a Madame A\'dam könyve, mely Iftelleiiic seij irt rólunk, de különösen politikai és. nemzetiségi viszonyainkat nagyon egyolda- A „ZALA" tárcája. Vallomások. — á „ZALA" aradat! tárofja. — Irta: Salfó O. BAndor Körösy főhadnagy kikelve sietett le a márványlépcsőn, hirtelen homokfalójába vetett* magát és csakhamar ellQnt a belényesi berek torziójánál, de a szép ezredrsné még sokáig ott állt as ablak mellett és merően bámult aa irányba, merre a fölszálló fiuom porréteg a aaáguldó híres lovak u\'ját jelölé. Körösy lóhadnagy dalián szép alak volt, formáa idomaiboa kecsesen tapa&t oda az amayasinóroa egyenruha. Arcának aálne nagyban elö\'ött a huszárt isstet" jól ismert típusától. Halvány volt, akár egy lixennvolo évea saenvedö leányka, de finom, meréazhajlásu orra, szoborszert^ büszke magas homloka éa éles kutató nagy sötét sssmei oly csodálatos ssinezetet kölcsönözlek egész lényének. A legerősebb ellentétek — aa erö, a durvaságnak legparányibb árnyalata nélkül és valami finom nőies gyengédség — olvadtak benne öss»e egységes szép harmóniában. ö kerüJni látszott az ezredesnét, mintha valami feszült vissouy uralkodnék köslük éa szinte kellemetlenül érintette (Húr, midőn értésére ad-Iák, hogy csupán s méltóságos asszony van Itthon, de azért mégis cssk felment. >«" As ertedesné smsa igéző, hatalmas büsitké asz- érdemesnek sem tartották nálunk erőtelje- j müveit államokban, az le^z erkölcsisiker, am« sen -megcáfolni, ugy hogy főrmedvényei megkerülhetetlennek tartunk reánk pézve. saonyok egyike volt, minőknek látására a gyöngébb szervezeti) férfiak meghökkennek éa lélve gondolnak arra: vájjon hova jutna e már korcsnem sedék, ha minden nő ilyen lenne. Körösy kociifát már rés elnyelt a messze láthatár szürke homálya, de aa esredeené még mindig ott állt aa ablak mellett és álmadosva bámult bele as eaibajnal-pir bibortitlllogásába, melynek játaai viaaztsnye ott törött meg sötét fürtéi közölt. Nagy selymea szempilláin lassan átaaivároglak a könyeaeppek éti ö ssabadon hagyta végig peregni bánatai arcán.. . Eddig nem iamert érzelem vett erőt rajta, mely sainie megzavarta lelki egyensúlyát Nem bért szabadulni a gondolatuk laaaa zür-savarától és így mindjobban felingerelte Önmagát. Izgatottan járt kelt löl alá a szobában, majd meg egy kerevetre fiit éa ábrándosan hajlá bánatos fejét annak tamlájára. Nesztelenül, egy kedvea kia, szőke asszonyka nyitotta be az ajtót, lábujjhegyen közeledeU feléje éa vigyázva betogta mindkét azemét A ezredeimé riadva uökött lel helyérdi és savarában elöaaör ia könyea szemeit kezdé törülgetni... A kis asMzonykát milyen érintette e szokatlan jelenság és egész ámulva részvéttel mondá : — Margit, te sírtál.. e- Oh nem, Magda nem I — D* hát akkor mit jelenisep ea? — Semmit édes, semmit 1 — Ostobaság aa egésa. — llát osak ennyire bírom a te bizalmadat, I. Mnrgít, monda a kia asszonyka. Ta > sav vadai. Hiába erőlködöl éa tndom, bogy valami a, le lelkedre nehezedik. —• fidea Magdám ne, ne kérdesz tőlem semmit, Én nem tudok) én .nem akarok neked elmondani semmit, mart le oly )ó, oly boldog vagy. — Jó — mondá határozottan Magda ée ezzel kilelé iayekeaett — Magda I — Noa?! — Kérlek ne bagyj magamra, mert lélek nagyon lélek öumagamtól. Maradj 1 elmondok ii« kább mindent —1 Ha ea áldoaal, agy nem Ingadom el I — Nem az, nem, caak maradj, szeretek Magda, szeretek egy igazi tértim, ugy, bogy asszony még eddig nem szerethetett, de anélkül, hogy vi azoat azerelemben részesülhetnék. -r De hát ki as ? >— Köröay főhadnagy. A kia asszonyka ntoat még jobban bámult, bár e név nem volt Ismeretlen elölte, — Te osodálkoaol ezen. De ülj caak ide, egéazen közelbe mellém elmondok most már mindent -neked...... Nos, Körösy hadapród idejét Ut töltött* es-earedünknél, söt néhány hónapot miat ujdon»-sült hadnagyooaka is. Még Sándorom idejébea maid mindennap eljárt hozzánk éa férjem ezért legkevésbbé aem haragudott Szellemes oko%ic> kócska volt tt éa igy számtalan délután unalmai Űztük él caak ugy kelieaben. Begaéde, édeaen, lágyan eeengi> hangja, előadáat módja aaagbaa 186. jtiaiu* hó 18át. A kedves Lueger. k (S-p.) A ni otzlrák testvéreink kéiségkívül Meretoek bennünket, de egyik »«m szerel köaü 184 annyira, mim Lueger: • Ksiserstadt Ab-gott-ja. Rokoaaaea vének ex az or meglepöbbeél meglepőbb bangókban ad kilejtiéit, i olyan dl-latt ipotheosieokit rögtönöz a magyaraagról — hogy igaaáa nár \'éa«ra kall vennünk. varnak agyénak, a különöaen aok a van politikai élitben, kik áriadén áron ésarsvétstní akarnak, a Ileroethralas-féle mániává lokosódik a hajlamuk ; leloordiijtk aagyaáarukkal eit a mindig bámési-kod ón htllgaió v Hátat, aárba rántanak, lábbal tipornak, mosdatlan aaájnkkal bsasennyeznek mindent, a mit tiaatalni ketl, mert tudják, bogy aa Ítélet bijáa lévő nagy tömegnek esse! imponálni lebet. Ha sem caalódom, a mi kadvea aógoruak: Lueger vr ia aa ilyenlajta exielentiákhos tartó-lik. Basája táraadalmát megmételyezte aa snti-aemitiamoa mérgével, a — lényegükben véve — úgysem eléggé eonaolidált politikai állapotokat még savaroaabbá tette, a moat mikor a müvét már fait aeconpli-aak tekintheti, másfelé irányi totta áJdiadoa müködéaét. Saemei Magyaronaágra, hoLa polgári egyenlőiéi és a lelkiismereti eaabadaág a nemzet létének kiegéaaitő részévé vált, estek. A tiámitó demagóg furfangjává! kiéaaeite, hogy él háláa talaj leaa, a magyaroraiági tbéma jól fog eni hallgatói Itlleinek. 8 aaóta, a mikor caak tahiti, a ,«iidö Migyaroraiág illan ta\|léhiik. .Magysromzáz gai- jla»M\|{a áiiaelw\'ál imlÍÉikallam alrilÁtift wiaywBBniiiiwimF\'vw kerül Anaitrianak, ni engedjük —- igy aiól a véaikiáltái — hogy a isidóktól corrumpáli Magyarország, a magyar uidok, nekünk parancaol- bogy mint tör\'ényboaó beaaél, a itltkoaódik hogy "agy béoai lUkkeros tud : .huncut gaaaaabar ki oeatrák létére a klállitáat látogatja.* Tovább lolytainám, de aat hisiim ligcél»ierübb leaa, ha valaki Lueger ur énekesem modorát megiamerni akarja, hogy egyaiertten végig hallgatja lerem-tettéaő kedvébea lévő kocáiéit. Ebből mindenki láthatja, bogy manayire esetet bsna&nket Laeger ur. A felelt esonban koránt aem kell busiakod aunk, nagyou találóan jeliemii Lueger ur eröl-ködéieit es ai Ötletes, bár kM vaskos magyar kőamoadás: „ibugitát nem ballataaik menny oraiágba.* —Vnllakéesn .ilUakagfll— áll a dolog. Faíléve atonban, bogy mégia megfelelne ugy a. valóságnak, akkor sem lehetne másaak tekinteni, irint ai adott belyiet terménetea fejleményének. Ti»s-tán logika dolga ba, bogy egy állam, mely min* den rés/ében egységes, mely egy raallam, a egy hány-lrtttt vesetetHörvénybozáessHr—iársadeHm élettel blr, mely a haladái sáealaja aláaaegődótt, bogy as terméeaetea képeeeégeit suliéiul éa anyagi gaadagaágát moat kaidi érvényesíteni falsőbbeégét a maradlstg útvesztőibe tévedt s<om-■M tllsm miatt, hol Immár a lalakeaati «a ísji gyülölködéa ménkor minden aoliét Ea ellen biába beaiél Lueger ur, a termésietea okeserB lejtődéit még ő (?) sem akadalyosbatja mag. Orsaágok, nemietek fejlődéseiben is van okiaeiliaég, ex ellen nem tahit küldeni: wenigsten wegplausohen.— Es volna kfllönbea Lueger urnák aa unalmaaaá váláaig iemételt Magyarorsság elleni támadásaiban a legokosabb rész. ___A héoai virtus azonhsn ezen a« nioa aoksior Bt keresztül, megleled késik nagyon bamar arról, Toll futtában. Moat van pálunk as ,apró innUk" nagy hete. Nem abbao as értelemben, mint a\'ludomáoyok-barimegknpaaiodoli ikadémikns báciiknsk sao-kott leani, hinim olyképpen, bogy ia iskolába járó kin aranyos jóaaágok moat járják a tudomány verejtékezéeének Kálváriáját. (Hjah, szokai kell, hiába, jókorán ai élit Kai- variljához.) __________:—:-- \' Olyan oaókolni való módon ludnak esepegni a pöitóa kii teremiéeek"attól a rettenetes Ítéletnaptól, amit ugy hívnak, bogy ,viugú\'. Borzaaztó dolog ia lebet az! Nálam már egy aaagéay ablakos tóinak jóna* fót oainált. A kii lányom ~egyrenyítogai(a, egyre viaé-gálgatli as ablakot. Nézte a sarkait, a ráméjét, a fflrietőkei.- 1 , \' -1— — Mit akarsz kicsikém airal aa ablakbal ?_ Vtogtlon, papav esámával. Sokat emlegette a tejeasiwooyokaf, a aftldaégaa asszonyokat, a téj arát. Csinált egéss kölleégvefétr (B/sony-bisosy tudomány állal kell slvsasnis a Világnak, mikor már ekkora jó«Ugsak H7 \'•láván numerusokkal a feje.) Azián as ilyaa leány-tarealée egész a végletekig letkilamaretea, mintha kis koréban akarná leróni abbeli Oaaaea kőtele.eégét. Bármennyire ilkéasllt ia, uepegvi, rettegve legy a vizsgálatra. Mert (jaj!) bálba még ia fennakad. Fölül a katedrára elnökölni a szigora tfttiezie-lendő báci vagy Tilaaelyik komolyképü tanár báoei. Bit aaoknak aztáo nem lebet ám olyan könayB aianel megfelelni! Mind elhalványodnak, mikor egy-egy tekintélyesebb uri alak lép be. Úgyis talán a nagyságos tanfelügyelő bécsi ? Ki ludja ? t Hátba még-annál is nanyobb ur ? Meglehet bizoay, boiy maga a miniszter. Mikor aaatán tele vannak asegéayk^k remegéssel, megfélemlítő találgatással, aa egész oea-tályoa végigsuhanó ijeaaiö euitocáeaal: sgyaaerre caak megnólal a löiiaateleadö háo* vagy esetleg a kaiedián ölő bsjssaos pádsgogu* bácsi aaaíid szere tettet. Oh ii a hang olyan édesen resgi ét ■ ra-megti sziveket; a jég-páncél felszakad azokról; a pici ajakak nnnlym t-HHn-\'1; a — No, no! Talán hibája van ? — Nem, hanem tanulok rajta. — Jfit lelkem? — Hogy mik a részei. — Ahs. No csak tolytaad! Aztán addig laaulla, viaagalta az ahlaksaáraya-kát és az ablakréilfeket, bogy a tenger tudománytól euyausalyt wesiett, neki bukott" as ab-laksaárayaak. S mivel — ugy ládáik — neki is keményebb aleji, mini aa flveg: kei tábla meg aiOnt a tanulményozott ablaknak ép résáe lenni. Nagyon elnomorodott isegényke, ami biso-nyára a .beszéd- és értétimgyikorfalok" rovására fog ml. Látta, mikor kifizettem aa ablakos tótól. Cz eaaébe juttatta a matematikái Kaaastaló ártatlan komolysággal kezdett kílz-kődní a patkók, a lólábak, meg a patkóasegek A gyermek-kálváriái kínoknak vége aaakad; föltámad a bálafaág. Felelnek aa nuyss lóaai-gok szépen, bátran, baagoaas vidáman, A átülök izémében pedig megcsillan a boldog-ttg köaye. A jó lat éntől áldáaul adott legédesebb s<em-harmatozáa. Uh, higyjéíek el. bogy azok a nagyoa aagyon tudós akadaaikna bácaik ia hajh be aok miadeat oda adnának vagy elengsdaáoek, ha még egyuer .ők ia igy tudnák megesipálnt aa fi nagybetűket I •HÍREK. — Hsemélyl klr. Nensea Zsrsa Károlv lá-\' boraok, hoevée-dandárpersncsauk Péeaatt — ér- tesülésünk szerint — pénteken a 20-ik honvéd-gyalogearsd megsaeinlélSHéte vénaeetba zlk. A városunkban általiuoean ttmtrt tm ■ h ■ ■\'\'-• -\' \' w elBtöti löbbl bajtáraaiétól. A legegyszerűbb dolgot is kereeetlen bájjal, válaaatekoean, aaép-ke\' reken egy befűz ve regéiig el, ugy, hogy én I8BB-isör gyermekes halvány, aroát simogatva akár egy kedves kia OMciemdét, .poela laureaius"-omaak neveztem el őt. Ama végsetéa napon, bogy Sándoromat átlöll sziwei hozták haza, az egén gsrnizon lisztjei meijellutek nálim, hogy - réssvétüknek adjanak kifi)iiéit caak Kőröay a hadapród maradt távol, de én nem lulajdoaiiottam ennek eemmi lontosahb ok"t... • Néhány bélre a temetéé után egy gaép délutánon egéaz digaben jött hozzám. Oda ült aaokntl helyére a kis iiámolyra, (énvelem e\'é. Egy kissé Idegesaek láiszott és izimitben valami azokatlan lény ragyogott. Egyaierra csak azt kérdezte tőlem, vájjon láiism-e .Figaro bázasiégá\'-t és bogy tetiziit nekem a kis Cherubin... de még ke sem várta feleletem, oda borult lábaim elé, uerelméröl kezdett beszélni, melyét már rég elrejtve hord síivében. Arra kért, hogy legyeik nejévé, ba majd öt kinevelik badnigygyá. 0 szerelmétől suttogott él én kaoaglim, mert i/inpádiiinik, nivetségeenék találtam n egén jelenetet. Erre Ő hirtelen talpon termett és míjdnem •irvi kért, hogy .fogadjam él ajánjatát. En még-jobban kscagvs,.lgyekeatem lávoltirtani magamé tói és ekkor lat mondtam neki; — Ugyan, hiiz inognjfifg csak mjij oitoha kin fickó... Körösy elsápadt ée esik lámolyogvi jutott ■■ ajwg.--— _ 72 Nemsokéra ezután kinevezték hadnagynak. Szolgálaton kívüli isabad idejéf á kivéházikbin dőziólvi töltötte. Senki sem tudta, hogy mi lslte a fiút, ki miadeddig irtózott a bortól, zsjoa mulatságtól. Idővel annyira meni a duhajkodáaban, hogy néha fényes nappil látták támolyogva baia térni lakáiára. Ei időre esett máiodik háiasiágom az iire-desiel. Talán ostobsiág voll tőlem, bogy oly könnyen ráizántam mag&m a léijbeamanetelre. Kél nappal eikQvőm előtt levelet kiptim Körösi yöl, melyben tudatta velem, hogv aaját kérelmére elhelyeaiette magát a bukovinai ezredhez éa még ma távozik városunkból. Bociániiot kért, hogy nem jöbitett el izemélyesen búcsúzni de nigyon sürgő* teendői háiráltiiják ebben, különben iok szerencsét kíván az ,uj Irigyhez." En ludiaut caak, bogy mi kéaztette őt arra, bogy as ezredből távozzék. A nép asszony itt elhal\'ga^otl. Egy-kétazer végígsimitá lázss homlokát, melyen ■ kék ereoi-kák egészen kidágadtik, éa oáuk kii iittnet uláo lolyiatá l^ssu tályolosott nangon, — Nem történt utána aemmi-különös. Ezredea-férjemmel meg voltain elégedve, hisz a szerelmet én soha nem ismertem. Caendeeen, nyugodtan haladt az idö egész a mai napig, de ma egy-aaerre kizökkent minden a rendes kerék vágtából. — Az elfojtott érzelem kipattant és jogát kívánja. Kör\'Ht liíint (Őhadnagyot egy héttel ezelőtt visszahelyezték újtól ezredünkhöz ée meérnaip harcra kétztn v\|ytam megjelenését ét már tlort örültem győzelmemen, hogy mint fogom őt magamtól eltaszítani, ha netán újból auráimért hivatkozik. — 0* ebben kinotaa csalódtam. Egy órával eselőit volt ft nálam. — Kifejlődött szép dslia vált belőle, kiben Apollo ssépaége Herkules izmos alakjával olvadt egybe. Szerényen, némi tartózkodással akár caak hadapród korában, bogy elő"zör laiiam, köseledeit felém éa midőn feléje nyújtóit kessmet megcsókolta, ugy érastsm, mintha agy eröa viUamot áram jáiná be agáin lényemet. \' Beszélt a lefolyt idöröl anélkül, hogy aaját énjét beleszőtte volna, agy nint egykor régen, osakhogy most már tokkal férfiasabban. Míg éa őt hallgatva visagáltam, olyaamit érvelem, mint mikor kezünket vételién pók bálóba dugjuk éa hiába igyekszünk aat onnan lelejteni 1 csak nem aikertIL Hiába klizdöttém, Önkénytelenül ia csak azt kérdeztem lőle, vájjon szerelté még. 0 erre siabadkozva elpirulva, dadogva válaszolt. — Ntm tudóin vájjon alhiai-t méltóságot asszonyom, vagy talán Qdvöeebb volna rám néave, ha nen\| beszélnék arról; de mind az, a mit akkor régen mondtam éa érestem, ma ép oly tisátán él emlékezetemben éa aaivemhen. Egvit sajnálok csupán... En nem mertem kérdeani hogy mi. Kom lejtelmeim voltak és igy nyelvem megtagadta Nagy-Kanizsa, eaütörMJk. 1896. június hó ÍM® tnh tábornok, kit iljwkori kellemes emlékek fQtik Nagy Kanissáhos. bol tnbb éven ét a cs. ée kir. 48 ik gvalogeiredheit nini főhadnagy és szán iloe szolgált, s\'Olépteléee óta, ty minőiégében, elöesír jó városunkba, melynek közöniége min denkor sziveeen léija s rokonssenves férfiul kö lében. Ki elkslommal lén nem le»z érdektelen megtudni, bogyZtffna saját kérelmére a nemeeiléee alkalmával, noha prágai születésű, N -Kanizsán nyert illetőséget,. tehát joggal vallhatjuk üt a miénknek. — Gelael »ulmana Vllneas királyi ta-náesost a ksreskedelmi mininter a nsgykanisssi köiépkereekedelni iskola érettségi vizsgáihoz 8 évre kereskedelmi miniszteri visags-bislossé nevezte ki. — Kinevette. A kereskedelemügyi miniszter Schwtrtt Dezső a déli vasul Kanizsa 1. száma mutályaérnök légéhez beosztott segédmérnököt kötelékébe tartozó msgysr anyanyelvű egyének •zárna öaizesen 201.0!3 volt. — Legtehin ellanserée érte a nagy-kanizsai Weiser-féle gépgyár kiéllitási csoportját e hó 10-án, mikor a ó lelsége s király s gépkiállilási megtekintette, ö felsége Weisert nemcsak megs>ó1táasal tüntette ki, henemaszép csoport lelett elismerését lé nyilvánította, ö felsége különös érdeklődést tanúsított a gyönyörű kiállitáso .Zala-Drill\' sor vető gép iránt ée meg kérdezte s kiállítót hogy ez már ki van-e próbálva? A kérdésre Weiier igenlöleg feleli azzal, hogy számoe gazdasági intését és földbirtokos s legnsgyobb elismeréssel nyilatkozott már ezen gép munkaképességéről, mi\' ő felsége igen azi-vesen veti tudóméiul. A Magyar Hírlap a következőket irja: Ö feliége megnéztéezutát) VVeiaer Jr C.-t, gépgyár éav;. söntödé kiállilását. A cégtulajdonost Weiesr^J. C-t be is mutálták az államépitésieti hivatalok személyzeti létszá- ifi felségének. Nagyon tetszett es eliőrangu gép- inába segédmérnökké nevelte ki gyár által kiállított ^ala-Drill féle vetögép es — Iar. arasAgo* alap. . A magyar tflrs. az altalaj-művelő eszközök, melyek egyár külön far. alap bizottságának küldöttségét ö felsége jeges gyártmányai, ö lelsége a gyártulajdonos- kétlöa kihallgatáson fogadta. A küldöttlégei (ól megkérdezte, hogy alkalmaséiban vannak-e SektMtfM\' illKwi BTOiapfar iroda iliiOke vé\'Ugek i gépék és jónsk bizonynliuk-e ? As igenlő zeile es tagjai voltuk: íatvam Dmtich Séndor, válasz után. nagy megelégedéséi kifejezve távorott. gelsei fíutmanu Vilmos, Kokntr Zsigmond dr. — Oraaágaa Ikiellé kangreaavna. A Mezei\'Mór és Sehrtiber Ignác. A küldöttség ez mugyarors/ági lü\'ol\'ó szövetség f. évi augu-ztui országos slsp mélyen érzett háláját lolinécsolia 118. 16-án és s következő napokon millénaiumi - MII vaaaf Péter éa Pál üaoep alkalmával I. évi juaius hó 27-én a déli vasat magyar vonalainak sllomáasíról Bécs, Fiume, Trieat é Velencébe rendkívül mérsékeli áre menettérti jegyek lesznek kisdvs, melyek 14 napig érvényesek ée még azon kedvezményt nyújtják, hogy nmet jövetkor ezen jegyekkel az utazást kétszer Missé* szerinti állomásokon léibe lehet eeakitaei. Ezen jegyek kiadására és araira néz re kllöa hirdetmények adattak Ti; melyekben a vonatok, melyekhez eaen rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, indulási idejőkkel fsl vannak en-litve., —— Ékiierleaái a vaaatan. A akanizaai állomáson g hó 7-én Marki Antal a déli vaaut lelUgyetöjének és a kanizsai állomás főnökének családja két bőröndöt adott fel Versecre, mint uti podgyáizt. Noha a bőröndök 9-én már rendeltetési htlyökön tollak, a másnap ezekért küldőn postakocsis sson választ nyerte, hogy aia- £ csenek otí és esek tényleg csak 11-én lettek kiszolgálva. A bőröndök a lakásoh — minthogy eseken külső eérülés nem látesott, ->- gyanútlanul kiceomagoltattak és a_ tulajdonosok nem tsm-kély meglepetésére az egyik csak egyszerű zárral, függő lakat nélkül becsukott -kofferból, a kővetkező tekintélyes értékű ékszerek hiányoztak : egy pár fülbevaló, egy melltQ nagy gyöngy és brilliáatokkal kirakva, 1 melltü vörös kövei. « Jelségéaek non királyi kegyéri, melyben szlomégos kengitsetasMari Budapesten. A ken- U kwjMÍ 8 zöd kővel Az esetről aalabért által Aseaölt, hogy ö lelsége -"r"\|rlTi: 1 nrirsruirr s int lynrr-\'gj 24C0 II™** benvédsaásede, — kthea a káro- .......... --rj t\'-i,: n. a ... . _ ............»ultak a/álliak, — az esetről azonnal ietasfrat HP a versen"readörségaél éa aa ottani állomás főnökénél. Minden esetre igen gyanús, hogy a küldeményt a tuegérkesée u\'áai napon nem sd-lák ki. — Mivel pediglen ehea hasonló lupáai eaetek gyakran lordunak elő a vsamon, figyel var yyeskedeit, misserintaz országos alap\' állal a; meghívó küldetett esét. Reméljük, hogy a nagy-\' 1 \' Akadémiában léiilliéti slspltasi he-Tuntxis! falc. tüioUó tettfilit, mely s vidéki tüz lyek ő felsége aevéi viselhessék. Ó"felsége a\|otóság keretében jjy^ kigisgasló fokon áll, küldöttséget igea kegyesen fogadta ég váliSzihanj kongresszuson kellőleg képviselve lesz. hangsuljozta, hogy sz alapítvány igen ssüksé- ___________________ fclá ti hiúból, igáajrjjT nrkl. fatnnatrtkeadta Aa iwií;ii kereejgedels "érts érssfvsssn negesgeéte, hogy as alnpitvá r.Hícijkozisait egyolyanindilványt teti ayok az ő nevét viseljék. ! magáévá, mely meg fogja rémíteni kéreekedőin —A Magyar nyelv a kadseregben.: ket, főleg pedig azokat, kikkel „Fihzerktrttk A cs. éi kir. közös hadügyminisztérium által d&injF eim alatt mm régebben külön cikkben kiadott ,Állomány-viszonyok s cs. és kir. had- foglalkoztunk. Nem keveiebLröl van szó, mint aa regben éa a hadi lengarfraethen pí»\|) n.nniá.\' .-rAl ^gy a </»■«««»* lay/afyaM imjii f>. 10 ináig hsa a többek közölt tj hadsereg különféle ess- legyenek /oMkntathatik, kegy ozfdn otthon ta-palsiaak állományába tartozó egyének anyanyelve! nMthauanak. A kongresszus eseu irditváuyi mint azázslékbsn is kt vsn tűntetve. Eszerint s rvs- már t»ni»Kh j»\'a«iak alfágadta ée határosaiénak logerredek közül legmagyarabb s >zolnoki 68.\' érvényt \|l Ind s>erezi}Lu)ty ián s tanoncok ki-ezred, akol ás állományban levők 99. izázsléká- váltiágoe helyzete hatni fog srrs, hogy megazün nsk nsgysr sz snysnyelve. A nagy-kaniuai 48. nek sión sbnormslis helyzet, mely sseriul ss yyalognred a If ik heiysa >ll, slwl az állt raáay- egyei nyilt* üzletekben 16—16 óra a munkaidő, ben levők 73 százalékának anyan)elve a magyar.) _ Nagy hidgjikerlllek fognik lar- ek gyakran lorduinak elö s taauiua, tlllflk II VlJ) kóáöuaégei, hogy ériéi Az 1894. év végével a cs. és kir. közös hadsereg tatni f. évi sseptember hóban Csáktornyán és aap—SBf------------------ \' —ty^— A hlrtp l. részt log VéDfil -zolgálatát. ö éezrevelte kínos vergődésemet és lelell. \' _ ■ — Ast isjBáloB, hógy újból visíUbelyézlek. TOCTtBtp gyeket ne csomagoljanak olyan bőröndbe, melyet kézhűUkieflnak. \' —tfnMÍnéa>el. Somogyi ssintársalata hétlön a .Hontky háta" előadásával befejezte a 6 bélre teriedö azmi-ese»oni Nagy Kaaizaáa. A Xgy közönség csakhamar lele\|teni lo/ja a társulatot, melylyel jó lormáu meg sem ismerkedett. Nem emlékezünk arra, hogy valaha kötönaégbnk olyan közönyt tsnusitott volns valamely szín-társalat iránt, a-iat minAval az in veit ssiulár-solat találkozott Igaz, hogy a l&rsulal sem voti vics Mihály löszállásinester e hő 10-én éa 11 én hivatalnokaival Csáktornyán időzött, ahol.-as. , . i . — - .. udvarhoa tartozók részére lefoglalta a ssükséges I u„\' i.r„i$!u!!!Ü" ÜJÜ^ÜTJ! A g-\'-tr r^\' kastá- ában log likai \| ériisik iiepUmher snnap maonr sei_ B kijslsatüire In BgéW Béjfköhnyebbüllert és olyan, hogy sz előadások valami nagy nüélvó aetet nyújtottak volna, de olyan rpsaa aem, hogy as előadáaoktól vissza kelleti volna riadat. Jártak már nálunk rosszabb társaságok Sowogvi Aa-ad»ar eleaállésolása-eél^r Vuko-Disuko- \' „\'>\' ,7\' "l\'i^, .„,.. . „^..ui „;„, hiába igyekeslem palástolni gyors indulal-váltn-zásomal, beszédei szép tumei elárulták, hogy ő észreveit mindent. — Koi és es fájna önnek ? — kérdestem tevdbb eröszakod mosolylyal egészen köseMpre borsé. 0 hátrálni kesdetl és ép oly merően hánult reám, miat annak előtte. Szilárdan, bistossn tisztán ejtett -ki n inden ssót, mint a ki könnyedén tud mosolyogni még akkor is, ha valami irtóza inast mond ki. — Igen es fájni fog nekem, mert én ss ezredes urat beceülöm, meri est ö megérdemli bárkitől is. Különben is nem untstom lovább méltóságos asszonyomat csekély személyiségemmel. Kezeit csókolom I Es ezzel hidegeu büszkén lávozoil. Lásd engemet báni kimondbátstlannl e büszkeség, e fanatikus becsületesség, ée bárnennYire züzdjek a hatalom ellen, mely lelkemen úrrá len, erőm kevés azt legyőzni. — Erted-e hogy mii jelent áz, midőn szt vágják ssemünkbe: — .Asszonyom, éa önt lérfini szivem igaz szerelmével szerelem, de az ön lérje tulaágoeau is becsületes!" A szemei újból megteltek könyekkel és zokogva borait kis barátnője vállára. — Segils rajiam, édes, Msgda, segila I Alulról koesírobogáa zaja hallatisolt fel. A két amony ijedten bámult egymásra. —A ftrjem moadá felelemmel as ezredesné. — fsak légy nyngodt, mondá gyorsan átgondolva ss egésset a ikőke asszonyka — én majd értéiéra sdom Körössvnek, hogy a le férjed ,nm annyira beerilletet", mint ő hisai. •án a öt hat napol időzik ott — Két kadAgyaainlaaterl rendelet. A közös hadügyminiszter as jdsj íegyvergyakork^ tokát illetőleg két rendeletéi bocsátott ki. As elilőben elrendeli, hogy es idén a földbirtokosok s használatié álvell katonalovakat legyvergya-korlatra beküldeni kötelesek (le nem nyírt farkkal) kivévén as 6. és ÍM. drsgonyoi, a 6. 10. és huszár éi s 8. és 12, szánra ulánus ezredek loveit A másodikban pedig elrendelte, hogy azok a gyalogsági tartalékos tiastek és altiaztek, a kik a nyilvántartásban mini kerék-pároaok vannak belegyezve, es iden mindnyájat behivat.dók fegyvergyskorlstrs, E tartalékosok •sját kerékpárjaikkal teljes felszereléssel tarlósnak bevonulni. As esetleges károkai a katonai parancsnokságok megléritik s ezenlelüi forint lopási kártérítést ksp minden kerékpéroel Elrendelte neonban i miniszter mindama tartalé-koeok Ösiseiráiát, s kik kerékpáiosni tudnak. — Barálak kést. Szalay Gergely éa Ko annyira idegenkedett volna a színháztól, mint e szezonban. A közönség nagy" része lado-mási sem veit "a ssinéssétröl, melynek iniésói viszont vsjtni kevés figyelemmel voltak a kfi^n-ségre. A színtársulat olyan lüőben jött ide, midőn e város közönsége lokális--és oraa. ünnepségekkel volt elfoglalva A figyelmet ezekről némileg elterelni osak jól megválogatott műsorral éa kitüaő szerep-lőkkel lehetett volus. A műsor azonban, lőleg kesdel-ben, igen gyarló volt, s szereplők legtöbbje pu dig s műsornak megfelelő. Ilyen körülményék közt a közönség ahelyett, hogy hoszáasokoit volna a szinháahos, elidegenedett lőle. Egy embernek azone ban felejthetetlen - leai e szezon éz es aa egy ember Somogyi Károly esinigazgató, ki as itten töltött hat bét alalt éppen annyit veti he, nial a mennyibe a díszletek és tömérdek podgyáas ide-oda azállitása és s színpad (elállítása kerüli. A színtársulat itteni működéee Somogyinak ai-nimum 5000 forint veszteségei hozott. Ha jobb tárulaiot hos magával, a magasabb gázaik hily-lán azintén nem saámithalott volna sokkal kedvezőbb eredményre, de a közönségnél jobb emléket hagyott volna vissza, miat így. A vidéki intelligenlie, mely ssiaházi közönségünk egy jelentékeny részét képeste, ezen szezon alatt, úgyszólván teljesen elmaradt, minek föoks az, rder János letenyeí eigánysenésaek a mult va- -hugy- a műsorról tájékozási sem a helyi lapok, aárnap egy itteni korcsmábsn , őssiessólalkostak \' " \' I \' j . l .i. ós miaihQgyrtihiéíeilen volt ss összhangot s két zenéeníél helyreállitaai, a korcsmáros jónsk lália a zenészekei a isabsdra helyezni. A két bsrát itl tényleg szsbsdabbsn érezte magát, oly annyira, hogy balslmas vsreksdési verseny fejlődöd ki köstük; mivel esonban Stalay erővel nem győzte, kést rántott és oly hatalmasan döfte bsrátja lülén át ennek fejébe, hogy es röglön öeazerágyott és sulyosin megsérülve mentőkocsin s kórházba ssállittaioit. A jó barátot pedig a rendőrség vette nyomban pártfogásába, hogy arután áiadjs a kir. törvényszéknek. se\'m pediglen külön értseitések utján nem nyert, széri, mert s műsor ogyszóiván napról-napra készült ei igazgatóság nem lőrődötl s közönséggé] ée a közönség ezen Agyglmet haaonlöval viezonoáta. Somogyinak nem kívánónk tanácsokat sdni s jövőre, mert ő agy »em szokott má sok tánáciár\\ nagy inlyt fektetni, egyet sson ban jóhirneve érdekében mégíi tanáceiunkneki: játuteik minit kevesebbet ée hs már oly kiváló operétte primadonnát kapott mint J«Adzzlliuiii\', ne átlitson melléje olyan partnert, mini Ftrinyi tenorista. A esintársnlet tagjai nioal két havi szünidőt fognak élvesni: mindenki tetarée szerint váleset- Nafy-iUnisM, csütörtök. hatja nyaraló helyéi. A találkánál! hely Kapox vár lee>, hol a lártnlai aaguutai vérével innét magkeadi ai elóidámkat. Balaton Füredre aa idén értetülénünk iieriat Rakodttay laialáriulata mray. Hnilhulyea a Balilnaparl kömllen kötelében a fürdöápad tartaméra két elegánaan liebntorniott iwtba kiadó. Hóvebb érietiiéa Untén/M 1 ^joii urnái Nagy-Kaiiitáo nyerbelfl Göcseji leveledlés. XII. T ca. Taóna hOrkMdO Ur 1 Pardafc, IMI Jiatu. Álig ki) JnlntiUt u mull hilBt kuk árktliAk Kanluábtl, ti\'i tank gykvl U Jatt Hatatta BArtaluy tragbiré aiígor Ugy JogyiíkDarnil u kóalilktt. taaaadl — K»l» Pál taáfflr Kmtd mUglIlYa ráluiUri ukoiut/lmeí. — Ua aaógnr fcnrim agyaa iillm HU Bűm U inOHtllr, de Jut karkA páltr aBu, —— Ibiaaaú írtakl!«l Kaad i liivttal lóniön ai, oiitk Jaa natl •iák. NA* k»ll Ida aUg uiyi pallltkátil\|ó iAa, alít Ju taktáraáikol. Rbba átadta gályái pófár baló aaMatlk - fcrtBa aa klbwiádgyit. Itt luk kbitayl kfll \|u aaatór altan, aar aa papot iiaa utbid UpogaUyl, Ka lóntt ni kávitol «aaaáj\|». - Ftiytaéd balótaatl aaógor\' Máa Ilin aabóc MII. Hi ju térit Vt HMtHrtftt\' nfta takáttotáa, Ind Matáfc a \' itltntimákm Mlilittk. ffsatta iull\| iylit lalaaial \'•• Móhótágákol. TarK Raágor aékl Ag7 wóai kinálIM a ul-aókaóg ánlAklbn. —PtHallapáltatk »a kaa»llkii,ikii i uliil knaiU—ét»tjrtha Ul kar la asuéik: KtM-foj/aMm! kUiilld* I \' TTaa. Háltéba iréf Ur! Ju taadgy kantáit!, ki Ju ilakolátk talajt, rtf a "Adata la atd^fA. Hlab taUraáa -i.. .wi aafta MMtaórta Zala. 40. aaán. (4. lap.) Irlitatik.\' BandklTál árdaktaai ál roaadaa lija la Pr»ksét Mályáa király tAraktáaalt, láradoaánli, bojy mm aiyatUa, éa ttrváiylaUt áfybu uárauotl 4t Oorvli Játn, ráaiára ktatoiltaa a tr&ot. I\|iil dráaal \|alaaafck la\|ltdak kl alít lkak, JpidAa látják, bogy Mitiia Wrakaónl u omóg na dalnak ál fOklat B.itrli királyit altaniáaáa, — kik.a kl Italai á liggrAa fádabb hltraal áraalaakkal MaUIk -r (atyloa kaJAtSmt nai vadnak il i Hanti atya tal»« laanllMtóaba - Jón i kltraai aaar«l«tul — A Máaatoa áa ráMfál ánalaal ragadnak aag twilllkat, — al-dói Mt i ugy királyt i folyta Ma UpaUdánk kOaBtt látják i Ka jrtrflja htiMtán taklnUtában. - A 71. flialbai PriktAI ba la fajai! ■ Hnayadiak llrtánalál Mátyái halálárai áa átlór a JagallAk korára, aaly Maik i aatya dlk Mtata.k Báaodlk ráuát kápMl. laakbaa 1 ftiatokbM aajdaaa aiadaa lapra aalk agy-amr igu árdakn kép vau Ibráaolat, aaly Hvayidy MáMa király karára roulkaalk. A 71-ik IkMtkM ataallákiatll ni Matolva .Náador-Pakárvár kavátata a Urftktk által* KJ IU1. árblt már-■uá alrakargl ailnaeatt Ikaataaal itáa. „Haayady Jáaaa liraalákának1\' rajta a (yiUMárvárl aiákaaagykártia la.ft alr Hál; i 7t-tk ftaet nidkltlll diua alaatUklalát ká> paii .Victarlil roaaaalua Snpar Bhr»torlel« Otaarula" sial OorVIn-koAax olalanjáa.k aalaaa kaaouaáaa. Ex a ne* mmIm Corvia-kodai Ralcb OaMláv ca. áa kir. antaliok. u Albauaaa r. táruaáf vexárifaagatéjának birtokában raa. II\|y(anak a aáaoilllt jataalláklalai l\'aaraa Károly ranek rajaábaa litbilé „Víjda-lliayaévára lavaiUfaaa.l." Iiyaa Kaat ára 10 kr, Kaptató minden kaial kCayvkira-kadáiban. RIAtaalta notyoilivra (Ili Ittaall K frt 00 kr, fát ávra (M fttaat) 7 trt 10 kr. Aa olüéaattk alidaa aiolibiUia aiy^gy-llMtot kapnak. C 8 A_R_N 0 K órülataa ■zanvadélyből mű. Aaarikai bOal\|.ri UMáaat «... -- SíuáiMl foHHoMa XataaV Ma. (folytnál,) ^ Fmyver nem fakfldi ai ml alom rnry a njy ládllltt, latrjlra Cnnttt JalóaUf kát aópkartyak tlnttiyl avva ka aAfto(i(yiyik aakoli aliAknak, Mail alkalnaaa WitaUa Taalárdját. ómltt KlJAal falJAaü ÉlllJDn III n. aBg.Má UtaHóatatatt a ariildnf ü^fAat, aay. aylráa aófladalt auTallatoara. A auataliál \|u Otaibaaéa kaaytaairat Itea NAakta. Kflaal.a abfljátlaa ltot, ke aajaAa aló.adl. Öty-kát aaóa kuarir-folóbkat la k^lltatt a aórroa ML Ka (aballáraau aflaa MnyacanlaUkka tlaatAIAtlaa falója. Mólt óraalaajta küfa\|áaóalra aófiadntl u foaylaw, la aOflidóft tallkoéMt bá jaa taaláéláf la. J.IAala* rAfTMt Ulll kalykAalák ai ulróaal, ralaa "üüfl, Aótálll farral aaaktt nagy a aoakulaaaókbaa U lakói- pár lor iDiaveiéaBmtg ■uidiáiyoiliai Jaibi- Toiábbl lóé ti— Kali Pál Ür X bak tár áa oaknlaaaók. Ho a0\|kaadjaa u aüMdlat, kálrtaa Ju pálláutoL Mnltrtafaiiui- fUUxot! Aki akart, u (yájján aatta fóajra flMtaóffTa. 1, Iluptal: 60 foróat. I, LáaaSa 10 nórt roaa, Ma auaót, Ma aaóa, f\'.rtókl 10 hróat á % A1 koód kakarlUa-Md, aki Jé kivitobéayi, Jálta a toraów i aalaautgyal alakra tattlt 10 toréit 4. llaria\|oaA káva, ikiba ka itala aaóa, ólraaaa u aaó-aaá\|át u awlAr ar. fcrtákl: «0 IbráaL 6. A tAbld 100 tatáitokat aaj alfadl a tuiatal. Al pálláull kUaaóMáaok Mattra, fcnboaaáa kldaadók Kita Pál Dr X wkitamák padién ? — Nem. — Nem akarták a medholtai kirabolni 1 — Nem; meri uetn biányioil aem órája, aem lárcáJn/ Aiuláa kikérdei\'ék, hogy ki volt jvlea a báx-haa, midOn a gyilkftnágot \'falfartealék monda — A két Ratal hölgy, Mari éi Bleonori kia-" aitaoay, a aaakáeiné, Katalin, a aaoheieány Molly éa én. —— Aa Itten mét«éTeÍetlfk állaadh ugjaí a háanak ? — Inén. — Kinek a küteleiaége a bá/al eetéakint báláról? T— — At enyém, Uram. Tegnap ii baiárta ? — Kgéaian ugy, ailht máikor. — Ei kinyitotta ki ma reggel ? — Aat ia haioalóan én. Ki mindeat rendbtp u\'áli ? — Igán mindent.—" — Nem voli valamely ablak vajiji\'ijtó nyitva? — fNn yTp yalt IRODALOM. — HiUaaaiaaU lliKaal. Aa átkaawaa r, támlát -klailáaálwa aadalaiA ,A aigyar aaaaat Urtánato" alal 10 kltataa aa(y aniakából (alllmiial klitláa) Mayrplaera karait a 71., 78 áa 74 Itaal, aaulytkban dr, FrakiAl Vllaoa, á Hiayaélak korának kiváló UrtóliatlrAJa, folytatja Hátyáa király nillóiiil badjáralóaak tArtóaatál, aa\|d áUár Haiyidy Hályáa háaaaaá(áiik, aaoaatrákok altaal kadjóratáuk, Báca barótalÓMk, lályáa kaéatfa(áMk, dlploaóolójáaak itb. la-BMrtatóaára. Aa afjlk tojaut ,Corrta Jóaoa* oiaat tiaau. ibb.il Prakaái a tártáaaUidaaáay laiajabb vivaáayataak •lapján iaaartatl a dlnA Mátyái király tanáautoa Aáuk, Catvli Jóno-aak aaárauáM kMlaáuyitt, kliak anyjától i tArtóiatl kritika cuk uiylt vntt képaa aaiállapilait, bogy Borbála volt a aava, aaMáaial alAkaW dilállMI anár-aawll. A liarvli Jáaaara TOMtkaaó adatok koaűit kft-attlva »tn aá\| Corvli Jáau. aattlatóal buioakupjáaak aáau-liti la, ailyiak aradttlja i krakkói riyitaal kAiyitárbu 11 la. 4lj r — Aa egéa« klhallgatáa alni oly caend volt, hogy egy Ilinek a leeaéaét ia meglabaieU volna haltaai. Aion tndat, bogy a gyilkm, hár ki legyen ie ai, a háial el aem hagyhatta, vagy legalább addig abban tarióikodoh, mig ia ajlót ki nem nyitották, mindenkinek kedélyéra neheaedeti. A iiolgát iiu\'tla megkérdették, hogy arát mikor láita móljára, mire feleié: — Tegnap eite a vaoaoránál. — Vacaora uián még baaiélt valakivel ? 1 — Igen, Harwell nr mondja, bogy léi tiaig \' nála volt. — Hol teknik uobája, a melyben aladai uokoU? — Igy kii nobám vao a iSIdaainten. — Ki i többiek hol aluianak T — LeglAbbje a harmadik eme\'eien. A hólgyek a nagyunbábm hátul; flirwéll urnák elül vin egy kii uubája, ■ leányok pedig a padláioo. — Abban ai időben, midőn a gyllkoaeág történt. tárani kBiDI nem volt Mnki non n emeleten, a hol Leavenworth ur tartóikodoti ? — Nem, egyaem. — Hány óra volt midőa nyugalomra tért ? — Lehetett mér iiienegy óra. — Nem hallott lemmi lajji ? — Nem, — legalább nem tudnám. — Ma reggel tehát egéiren meg volt lepve, midőn urát halva találta" — Igen meg voltam, , Tamái végre ieliiólinatntl, hogy a ma reggel töriéafekröl réiiliiea jelentéit, tegyea. Elbeiiéle tehát, hogy Leavahworih ar netn jött a reggeli-bar, i hogy hiába vártik rá egy ideig. INi juním bó l»-án Midőn pero perc a tán tanít ei, Elaoat>ra kla-aniony nagy aggodalmat árait al i aat meadá, hogy hamegy éa bivni lógja M. Rövid ídfi muTvi rémülten jSil iámét ka áa elpoodá, hogy ai ajtó\' lárva van éi hogy aörietiaért éa aaóli-táaára nagybátyja aem le\'ell. Krre Harwel aréi 0 fe laiet tar Miatbogy mind a két ajtó lárva voll. kénjr-léleníive voltak a köoyvtárbna vezetőt (eltörni, A miat ex sikerüli, Leavepwortb urat a mondott állapólban, ai aatUlnál ülve találták. ~ — £• a hölgyek ? — O, aiak igeu megijedlek ée Eteonora kia-■mony el ia qalt, a mim a nobába lépett — Ei a máaik kiaaaatony ? nem Mari a a ive ? — Igen, nem tudom mit lalt ei alatt, mart éa Eleonora kiuaasony rétiére gyorsan vliért la-tottam- £i mikor vitték a hullát a itomaaédo. aso bába? Es nem tokára történt. Eleonora kisasssony hamar magábos jött, a mini a vitet ajksikos tartottam. — A bulla átvitelre ki adta a parancsot ? — Eleonora kisisasony, a mini mtgáboi jiW, fölállt és as aastalhoi lépett. A miat Leavenworth urat ily némán éa mereven itt ülni látta, aioát elfordította és megparancsolta nekem éa Harwell urnák, hogy taktessttk ágyára. Ex meg la történi. Aiatáa orvosért kUldmt. — Várion egy pllliaatigf Önökkel meni, mi dón a halottat * máaik asobába viliik ? --- ----------- , ----------- — Mit tgtt ei alait? — A könyvtárba maradi aa aaxtalnál. — Ei mit psinált_olt ? _ \' — •Wwmltihwtaui, hiwma a máaik aiebthaii voltam. — Meddig lehetett körilbelOl ta ittUlnál ? — A mini vítsaajöitOnk, már aem volt ott. Már nem aa aatlalnál állott? * — Altalán már aem tolt a nobában. — Hml Mikor látta a klaa.itoari ajra ? — Ká egy pillanatra. X köoy»tart>a jiMt vtn tsa, i midöo mi ast elhagylak. — Volt valami a keaében ? — A mint tudom aem. ■ — Nem leli valastl elvéve aa aaaialrói? . — Erre nem BgyeKgm. Általán ne«n gondoltam ilyetmire. Egyedüli gondolatom volt lehetőleg gyoritn orvost biai, aa bár tadtam, hogy már nem iigiihei. — Ki maradt a ssobábso, a mint ön elment ? — Molly a ttakácsoé ét Eleoiora kiiatmtony. Mart kiaasssoey naar? — Nem, Mari kisaaiooyt nam láttam. — Jó I Akar aa eakOdt urak kOtül valaki kér déet intéiai a tanuboi ? A megaaólitoitak köré-kan nyugtaliaiág lámadi ->— En akarnék még biioajoa dolgok felöl felvi-lágosliást, awndá egy kii vlttartrat iroaembrrkr. lámaláa alatt a legnagyobb itga-éa máskép ia ideget ki ax tgéax tárgyal totnáwl moagotl aaékáa, motgékonyságival matattak, hogy élfctk vágyat éret egy megjegysést tenni. — Mit akar tudni, uram ? kérdé Tamás a kis esküdtet. Mialatt a tyrkál kötsörllva tton gondol* kodolt, bogy mikép »eietbeiné be lagalkalmasab-ban kérdéséi,. addig, kOvér, termetei ttomnédia falhassaálta a rövid nAoetet éahingoa, önietesfi btngon moodá: — Htját moadáaa aaeriai két éve aiolgál iti. Egyeiériétboa élt uraaágával ? — Egyetértésben T Hogyan ? -- Hát ugy, sseraiték-e ködösen egymási — nyájasak ét Jókedvűek voltak-a mindig egymát Írást? Kien tiavak alatt nettén arany óra láncával játaaott, mintha mondani akaraá, én jómódú ember vagyok a kérdéiem re non ssabad telfllataa válsati adni A szolga e kérdótra igen nsgy tavarban lát taott lenni. Nyughatatlanul fordult arra és mondá: — Nem tudom, hogy máskép leti volna. ~ Csüngtek a Halai hölgyek nagybátyjukon ? — Hogyne, uram. — Soha Mm .feleseljek együtt ? — Alig h\'iixem, nem is lartoand koasám, bogy törödjenii vele. — Hiti I ön csak hisii, de bjxtosan nem itidia. Beeaéljen őttiulén, barátom. Csak bálran kivel, ba tapaaatalt valamit. E aaavainál vaatag órallneát njjaiia osayeri Natiy-Kanizsa, caUtMük. 48. szám; (•. lap.f 1898. juniü bő 18-án mintha at általáno* ügyeimét erre óh lontoe ese- <— Titkár voltaié,nyolo hónapja vagyok Leavén- mélyÍHégére\'iikarná irányítani, worth urnái. Tamás egy pillanat in gondolkodott De mmi- — ön aa, ki Leavenwortb urat utoljára lattá hogy aa eeklídt kérdését lamételte, bileakán ki- — nemde? — A (latul enber bflaikéu bálra veté tejét éa moadá: - Milyennek lOnt fel lénye éa kinésé<e ? Talált valami váltóikat hangúiméban ? — Hietao nem volt kóaeli Imlé\'árél előérzete. Ebben az eaatben hogyan vehettem volna valami váltósáét étire mag viseletén ? Ezen kérdéa kedvező alkalmat nyújtott • egyenesedet\', é« mellét klleiitílve, mondk: — Urem, euha sem tapaaataltam valami illetlent- — Semmi égőire, bitien én volnék akkor a j vizsiíálóblróiiak, aa előbb neki szerzett A kérdező, babér ezen álliléf valódiságát két- gyilkos! •éébe vonla, mégis biaonyoa liaileletet éneit a — Jé, tehát pontoaabban fogom kérdeni, vevé ••Olgának a>oo érteima felett, a mely arra kéaz. lel. n\|ra h siót a vizagalóhiró, kit ugylátetik teté, bogy uraeigfti na tbatea»e lel roaaa világi- kellemetlen érintett a fla\'al ember kővetketietéee. lásban. Hátra dölt székében á< egy kézmoidu- —ön volt tebM aa utolsó, ki Leavenwortb arat lattal jalaé, hogy ninc* tAbb kérdeiai valója. egy ismeretlen\'ezemély által való meggyilkolása A nyughatatlan kia embérke, ki már 0 előtte [után "lattá? boaié-moodá •lót kért, moat eaékének n legué\'eőbb eiéléra eeoaaotl a minden kéeedelmeeéa nélkül kérdezé: — Mikor nyitotta lel ma reggel ax ajtékat? — Hai órakor uram. — Ki lehetett ezen iáé u\'áa a hátból menni, bogy on énre ne vegye? Tamái nyagtalaa pillaatáat vetett a többi cee-lédekre ée azután rögtön, látszólag miuden tar-téikodáa nélkül felelt. — A ki bai óra atáa hagyja el ■ bánat, aa ant aem teheti. Ha éa nem látom, látja a eaakáeané. Világot ntppál nem agrik la aenki ai ablakból ai utóéra. Aki ki akar menni, ni vagy e OI a 15-ajión vagy a bátaó ajtón távoaik. Ha a töajtó kinyi ttftik.oly erősen csapódik vittra, hogy a padláson ia meghallani £a ba a hátáé ajtón oson ki valaki, azt aa ulvaroo okvetlen meglátja a aaakácané a konyha ablakból\'; arra aakftevöm. Krm a Tigtig pirnnpinmái innyl-p— nokrs egy kárörvendö pillantáat vetett, a mely ut hirdette, hogy e pillanatbau a iienvedeii méltatlanságokért meg bonnija miigát. Talán a lélTéHMUU- ikmioUA tfl néhn -napján neki a magura? Bt a felelet, amsly a kedélyekben a felmerüli gyenut, hogy a gyilkoa a hitbeliek kóaé tartozik,, cenk megerSeiiaui látaiott, minden jelenlevőre mély benyomást tett. A jiáa ma reggel zárvq találtatptt éa ai éj folyama alatt ia senki el nem hegyin, i«y biaonyoa, kogy a tetieat nem me»en távolban kell keraani. A kia lyughalailan aakBdt tokozott idege»ég-gel oawsoU Qléaéo ide a tova a nézett n teremben kóréi. \'Mintán áeareveani hitte, kogv aa & Oijeaíér-dései kétaaereiték neg aa általánoa érdeilődési, béleeen elhatéro/ta, a kéovésfi benyomást kőn&> \' nyösókkel el nem roatani éa hallgatott Mint hogy azonban collégéi, közölt aenki aem emelt eaoi, Tamás löralmetleb lett él tiszteletteljesen k ürü I nézve,, moudá;— — Nem akar ai urak kSiQI -valaki\'még kér-déet intéini? Mert aenki aem felelt, láthatólag könnyebben Jtlizzett ét ""tn gyw"1 e/vd* hatr«.-- Arca e pillanatban oly ki le jetélt vett fe1, a mely tpgem gondolkodóba ejtett _ • Tudbeloll-e olyaamlt még, a mit nem akart megmondani ¥ A moat fellépd tann nem vólt máa, mint non fiatal ember, kivel ma megismerkedtem. Harwelt ur látáéáaál egéai figyelmem caakbamar elfordult a eaolgáról éa elfelejtetteu) azon aggodalmakat, a melyek kihallgaláea végén benoém leiébredtek, mert eien ember biionyeága, ki jéfor-mán a megholtnak jobb keie volt, mindeneeetre meeazebb natójdentőeégtt, mint egy közönaégee szolgáé. Hirwell ar egy oly embernek ezilárd ée ha-tároiott lépéaévei járult ax eakQdtek elé, a ki biitoa tudatában van annak, bogy vallomásától élet éa halál IDgg. Nyugodt komolyaággal állolt olt, a mely kedvező benyomást lelt mindenkire, e még engem la egéeaen meglepett, minthogy elaé találkozásunk alkalmával nem a legjobban "felezett. Körülbelül már mondtam, hogy aróa semmitmondó volt. Sem kelleme, eem kellemetlen; \'tebáiyo arcvonáaai halványak, eóiét héja simára (fésülve és barna barkója nagyon gondoean volt ápolva. Egééi megjelenése azonban kósnapi volt. Haeontajta emberek ezrével vannak: eien alkalommal azonban oly illemmel és biztossággal lé pett fel, a milyent hoizá hasonlónál ritkán találni. A vizsgálóbíró nem tartotta aa Írnokot valami figyelemre méltó személyiségnek, röviden végig nézte éa azután mondd : • — Hogy hivják ? >— James Fruemsn Harwell. — Foglalkozása? A i írnok kereaitbefoná karjait Hogy eien egy-szert mozdulat által idét akart-e nyerni n megfontolásra, vagy bogy remegéaét akarta-e eltitkolni, a mely elfogta, axt aem mondhatnám meg. * — Tisztelt aram, felelte végVe, a kérdésre »em igent, gees nemet nem válaszolhatok. Legvaló-szinübb: én voltam at utolsó, aki látta, de egy olyan nagy básban, milyen a mienk, egy Uy agyazert tényt aem lehet egéet bizonysággal állítani. Áraién hallgatott, de miutáo at általánoa elégedetlenséget látta, a melyet "leleUie elöidezeti, laaana bo/sá fflié : _— Kgteleoeégem volt ea>e későn még Leaven- worth úthoz meonL — KSielagaége mint imoknek — nemde ? —Harwell ser igém intett.— — Egy iemknah a teendői kálénféiék, keadé n vitsfálóbiró újra. Kérem aaért nekem megmon daní, mik voltak a teendői. Elmoodhatja azokat rBvid szavakkal? _ \'_ — Minden eeetre. \'Talán tndnr "fngje, hogy LéávonwMth W* W ember wie, Mint tanti tudományos lárwilntoak, jótékonyeégi etylatek-nak, cluboknak tagja, naponkint kOlSntéle leveleket é« kérvényeket kapott, a melyeket nekem kellett olvasni éa a választ rsjak mstiadnl. De et még nem mind. Leavenwortn ur előbbi évei-ken egy ihen Bnletkan vslt, ennél legva iBbanór ságárt magát sártalanitani. feddffleg azért: — A tanú na kérdetnen, hanem c-ak felnij«a. Az írnok elvftrö-ődö\'t ée a számadás igy ki lett etyenlitve. — Akkor hát máakép fejMmn ki magamat. Monda: Leavenwortb arat aem kínozták reaea aejtelmek, legalább nem vettem énre erről aem-mit Sőt ellenkezOleg éppen tagnap látanott oly vidám bangn\'atban lenni. (roijtal4>a köT.U«alk ) Vasúti menetre Érvinya 1896. májút J lR. Kanitaa állomás. tétt ntniáaokat Chinába, kévetkeiéakep érdeklődött orsaágunk éa ama birodalom kös\'i fenálié kereskedelmi lorgalom iránt. Mivel ugy véleke-d^lt, norv a téren sftrigtt .« amerikai kereekedéknek haannárn lehelnek, tehát azon gondolatra jött, hogy ntokai leírja éa én ebben segitettem neki. Nyolo hónap óta minden-nap hár»m óráig diktál). Mimán mindent pon-loxan hajtott végre, igy délelőtt két éa eata egy érit — fél tíztől, fél tizenegyig — kellett e fog-lalatuaaágitek aaentainem. — Áit mondja tehát, hogy minden ette mondott önnek tollba? Tegnap ut megtörtént ei? — Igen, ugy mint máikor. Felelte ezerkenzté: X « MJÍ^M Lnptulajdonoe ée kiadó: f IICHEL HM rcletés n he : é J In d u1á a 1 Erkezét I ^ \|\| laalaaéiél \| faelaaéia I jl 1lllC.il llljs \' L. v. 41 42 regg. Ilgy. v. S 33 Iregg. • S Un t.L 2j\'85rd; kki. v. íj 59, d. n. . \\ L.t.aa ao >e>e [■ i M i M hjjri £ fv.v.l 7 281este 7\|69 reg. . \|gy. v.jU\|--jdé<l^\|sy-T-[ é 168jd. n. lém fiy. tr 8 551 raggiea. v. 3 éSlragf. -Lt- v.^-* 061 d. tfz. ».\'\' I IMI d u; k v. 18 461 éfjei py. v.\| 7\|05\| eate _ Ui J b 41 reggJ ea. v.j 11II j reg£ § fv. v. 101— regg.\|st. v.\| Hl lt ■S fe < — II- ü 15 » II M wta fai. v. 12\|16 éjjel\|<y. «. 12 10 éjjel m jjgy. v.l 5 06 d.a.flgy. v.\|U jé&j d.e. ■ —-Lz. r.\' 4 W-(regg.\|t. i.) I iK)\|d.tt: Barcs k ^ a ^ d a-,M- \'ilJí h^ Lz. v.] 7 20 eate \| v. v. 8\|»jreMf.. Q 133 —1. » nagy-kanizsai eörgyári kiállítás sörj/lelö Q bérairutve. Q fiilk4i<Mk ő 1 Lyxxxxxxyxxxxx^xxxxxxxxxxx9 >00000000090000 OOOOCOOOOOOOOOOOOC 00 i / Szabadalmazott h&jkenocs. g I_r^Ár / - Az országim közegészségügyi lanáce véleményezése alapján in. Q \| / kir. kereskedelmi minisztérium áitai szabadalmazott, mezei vka- O j" / J^^/ flPkOTI kssrttt srstsftnmqa sisktelHstWrek littsl klprÁttett\' «—>—«■ ■ Q- 1 /&/ h ajké n 6 c f> m 0 i/£v —- O \| 0 / nemcsak a naj kihullását akadályozza meg, hanem egyúttal meg 0 __ /_.. tol i haj eradatr "természetes színét ta, aót alkalmazásé lolytatt X / á kihullott haj helyéM A lépDMffl üj Ülj M lltnít.—----* I j\' Eer kta lAgeljr Sra —--— irt ae kr. Q I ÍW MIT «aelr ám — ---I flrt — kr. Q I—Kilián a arfrha — áj k Iliit n f frinH bajnak — Haamálati ntaaitáe ingyen Q • Hiti1 • kmitönéi: Schável Jánosné szül. Markó Lujzánál § \| "■p»MI< Nagy-Kanizsán (saját háziban). BKMH LAJON 0 \| U7 gyógyszertárában Ufstgy-K anfuotii. —Q lOOOOOOOÓOOOOOOO 0000000000000000003 A városi tanács. Nagy-Kaiiiz«a, csUI\'litök Zala. 49 Hzám Í4I lap.) A világhírű STEYRI fegyvergyár NWIFT KERÉKPÁRAINAK klxArélngoN főraktára éa képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalaptegy részére : Unger Ullmann Eleknél Nsgy-Kaulisán. Esen kerékpárok, ugy Ihrt6»Annt, «»erke-zrtre mint kényt! járásra as «ls< helyen állanak aa Snmxs\'II Knropal gyArtmányek kOxOtl. Képrts Arlejgyxékek Ingyen é bérmentve. <;xxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxx>c\\ A budapesti kiállításra ránduló x n. A nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsém V a kiállítás területén levő sörizlelő pavillon látogatásira X meghívni, hol X NAGYKANIZSAI SÖRT V mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban is Általános tetszésben részesül és jelentékeny mértékben fogyasz tátik: X Galambos Ulrik >< Hirdetések felvétetnek PISCHEL FÜLÖT könyvkereskedésében t » Nagy-Kanizsán. Nz Illők fljjyelmébe ajánljak Kőhalmon, (Sopronmegye) egészséges hegyes vidéken a n j SALYATOR & jj ^_leány-nevelő Intáxstet._Jl _ Különösen a it/fmel nyelv ki kézimunka elsajátítása " M végett, da a mm éa a tudemdny többi ágaiban ia nyer- n vj hetnek a növendékek alapos kiképzést. •• M Í «iUrti«l-4tí M-ll frt ktr«aklat. jj 3 Bővebb felvilágosítás végett bárkinek intézeti ismertető ]) kivonattal szolgál 5 151 l-l az Igazgatóság. £ jjy^ppppqqppyy y^yyyyyyyyyy jc /OOCX»OCXXXÖOCXXX>Ö^^ HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a város alsó és felső erdei, valamint az alsó és felső nyiresi területeken külön-külön, a vadászati jog 1896. évi augusztus 16-tól számított hat egymásután következő évre eianlna hó 80-áu d. e. ÍO érakar a városház dísztermében a legtöbbet Ígérőnek, a városi képviselőtestület jóváhagyása mellett bérbe fog adatni. « v Az árverési feltételek a v. kiadóban, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1896. május 2. ___________XXXXX5000COCX5ÜCOCXX>OCXXXXXXXXXXXXX> Nyomatott Fisohél FUlöp laptulajdonoeuál Nagy-Kanizsán. 1896. j n 1 1 1 a twm #?!?{![ fl L >\|f\|jif;U- SJ ífifíHIE mm ÍKH ««I ! mmlz I iSfl 1 i II I I M 50. tfáni. Nagy-Kanizsa. 180Ö. június 21-én. XXIII. évfolyam. •urkmlllif I Olltp-AU I f 1.1 i s ■ * i MMÍImbI 14. iiOMti • l»f I tMsUseé t MUKllM IswW mtk lart k*sfe< Ml lks4ta«»»k «l IWnlit hi klléstask Kfyn udm ára: !• krmfeár. ZALÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. Nagy-Kantasaí- é* dél salai lakarékpéflttárak. a Hankegyesaiet, aa Ipar- éa kimkt-dalmi bank, a Nagy-kanizaai sefélyegylet-azövetkeaet éa a lat anyai takarékpénztár. a „naiy-kaniaaai malálafyár éa serfősódt r. t." kitalálói ktMny. mimii k " 1 1 imltil^ HfgléloNlk Nagy-KaiilMán lirtessklnt kélai«r: vMArntp ém cm-ŰLtörtölcö a. ■i— .■ .min. . i > .i I,I .1. m fllllMTÉlli TtrwMe-épHH I MW \'«•» >h)i>—éitei. U/órrarrM itii ■ M- én* l< tm. I« In - fe) Télim é >\'■»»« fl trt — Ifi • kMM (1 frt éO to ) IbMMt jtáegM mtelimask VfllHér peWeere U it. .fUalat I Nb l inamért Elmélet ét gyakorlat. . Nagy-Kaniaea, 1800. lunius 18. A levegő tele van aválaaxtáai .joj, kiterjesztésével, aőt ai általános, választói jogjjnl, Követelik ezt az ellenzéki1 pártok némelyikei a fiubdáaág érdekében, melyet megvonni senkitói lieni szabad, a melyet egyformán kelt kiterjeszteni mindénkire; «V zal az utáu járna a titkoa válaaatáa, a- azt hiszik, hogy exxel a nép akarata tisztábban ___________ kifejezésre jutna, mint ax eddigi yá-j szenvedélyeket, (ásztól uxUs mellett, és axutln sxQkséges1 Az egyenlőség eszméje is nagyon szép, már egyszer, hogy az egyenlőség magasx-1 mtBygrt fldvte; de dak bizonyos tos elve e politikai jog gyakorlatában isi Mindig lesxnek olyanok, akiknek vezettetni egyaper már érvényesüljön, i kellf mert a vezetésre hivatottaáguk nincsen Distingváljunk csak egy kicsit. A szabad i s exeket vezetni kell a jobbaknak, a sxel* mokratia története bitonyitji, hogy a nép is zsarnokoskodott, a nép is elnyomta a szabadságot, s hogy a népnek zsarnoksága sokkal kegyetlenebb Volt, mint ax egyesé, kinek lehettek szép éa nemes. tulajdonai ia. A demokratia, ahogyan azt sokan felfogják, ritkán nem fajul a legborzasztóbb demagógiává, mely építeni sohasem tud, de annál Inkább rombolni, meft ax emberek nemtelenebb Ö9ztönei,(ieí fordul, s mint megannyi dühös vadállatot, felszabadítja a (éktelen ság ij^ sfép eszme, tShajtjr mindenki, vá* gyóiltk utána a lélek s az emberiség fejlődése folyamában ezért ax esxméért folyt a legtöbb M&L-A MAbadaágoi kivívni léhát, ezt tanulhatjuk a történelemből, nagyon nehéz, de tanulhatjuk azl is, hogy megtar-tartani sokkal nehezebb, a megvédeni mindennemű támadás ellen szintén nem könnyű felad.it. Néni mindig zsarnok fejedelmek voltak axok, kik a szabadság ellen minden lehelő esxköxt felhasználtak, kik elnyomtak minden sxabadabb moxgást és békóba sxo* lem aristokratlájinak, mely éppen hem~eiT gedheti meg, hogy felette olyanok legyenek, kik sem tehetséggel, tem hiVatottsággal nem bírnak a- saerepére. A józair értelemben i/ett demokratia vmem axt ax egyenlő- de ennek a jogkörnek bizonyos határon taiPP amit mindenhol ax Ogyek természete aaab meg, nem szabad teijedníe, hogy azután az össxesaég kárát ne vallja. Ax elméletben nagyon szépen hangzanak az oly jelszavak, mint az általánoa válaaxtói jog, csakhogy az a baj, hogy ezek mindig olyankor szoktak (elhangzani, mikor btzo> nyos politikai célzatokat kOto«k egybe vele a pártok. Ami azonban ax elméletben nagyon szép (ilyenek a aocialiaták, a kommunisták .utópiái) az gyakran a gyakorlati Ma-ben kivihetetlen, vagy kegyetlenül megbo- magát, " rmnAmamn ■■■ ««t -a—— nyezi, a mit {öle várnak, hanem éppen az ellenkezőt A népet igen könnyen meg lehet nyerni, könnyen el lehet vele hitetni, hogy Így lati jobb, hogy ő már teljesen megérett un, hogy a politikai jogokat minden megtxori-táa nélkül gyakorolja. De Üt et sem igaz, A politikai jog — éles kés, mely igen köny» séget kívánja, mely nevdletlen»knek adja át nyen azt sérti meg, aki azt hiszi, hogy a nevelők szerepét. Bizonyos, hogy az em- bánni tud vele A szó szigorúbb értelmében béri méltóság minden Isten^ képére terem- a népképviselet azt látszik követelni, hogy tett emberben respektáltassék, de a közügyek [mindenki választó legyen, de hát ennek veretését csak nz arra hivatottaknak kell nagyobb mértékben való keresztülvitele már átengedni. Szükséges, hogy a népnek meg-1 nem egy állambun megboszulta magát, pe-legyen a maga automon jogköre, ez a sxa-jdig ax még nem volt-ax általános válaaztáaf ritották a szót, a gondolatot is. — A de- hadság,, nz nlkntmAityn<müjj p^itM^\'v\'"\'\', ia legszigorúbb módún valfl lRreaz» 1 M koreskedelemnek lej\'ödé- a löldmlves, iparos és karaskidO osztály értelmi lejleszlésével nsorcw kapeaolaitmn van, ezsel padig as anyagi haladás karöltve jár. Sőt nagynevű B. Eötvös Józsefünk szerint ,a jogegyenlőség alva, a melyet törvényeink kimondottak, mindaddig puszta né, sőt bizonyos körülmények között veszélyes, mely aa államot tanya-getl. mig a nemzet azon osztályai, melyek politikai I jogokkal ruháztatlak tel, aaaaokaee gyakorlására \| megkívántató értei mesaéggel nem bírnak.* Avagy a katonaságnál nem iával rövidebb ídŐ alatt leaet-e kiképezni as értelmes embert, miit a teljesen tanulatlant ? a vájjon a mai hadásaat elve nem a szintén Inkább as értelemre, miat a nyers erőre van lekteive ? Ha már most az et-telem t^jleastéaável a test képzéséén gyakorlása la együtt \|ár — a mely egymástól el aea va-laasiható »- akkor as iskola atjáa oldható meg as a neaselfasdktági es e^aladi saesspoaiból oly nagy fontosságú kérdés is, hogy a katonai ido tartama leasállilható tegyen. Ámde ss iskola caak léi munkát véges akkor, ha ősapán aa értelem fejlesztésére fordítja öaasee erejét. A gyermeket nemcsak hasznos ismeretekre kell tanítani,, nemcsak értelmét kell fejlesaieal, hanem nevelni ia kell I Nevelni ugy, hogy felnőtt korában is maradjon meg lelkében az idealizmus, — a léleknek e ■ománoa — mely a bodogaág egyik kelleke, mert hiszen a mai szörnyű pomiivva vall korbea már mindent tudunk, oaak boldogok nem tudaak lenni. A „ZALA" tárcája. Ai lakolák feladat. - á „t A\' L A" wWsU tárait. — Irta : OMfrtgkj Beára A sOyőrvidéki Tanítóegyesület juníus 6-án tartott közgyűlésén, Cstpngky Endr* egyesületi elnök (ki egy évtized előtt Csáktornyán is működött, mint tanitóképzőínté-xeti tanár) valóban remek beszédet mondott, mely irányeaxméinél fogva méltó arra, hogy ne csupán a neveléssel és tanítással foglalkozó sxakférfiak, hanem a szülők és a nevelés ügye iránt érdeklődők kivétel nélkül leikökbe szívják s ugy ivódjék vérébe mindenkinek, mint az iskolák feladatát tárgyazó tízparancsolat, A nagyszabású besxédnek rendkívül becses pedagógiai tapasztalati kincseket tartalmaié részét a következőkben adjuk: As iskolák leiadata ás ösl erények ápolása éa a hibák kiirtása, a Halni nemaedék értelmének ée szivének össahangzatoa, tudatoa kiművelés* ét \'•jlesstéee as nkstsrl) tanítás és helyes nevelés által, A viszonyok váltöaáoa folytán a nyers erőt ■a már mindenütt, békében uiy mint htborut.au aa értelem péiolja. Az emberi munkának légiiéit fzsbb részel most, már többnyire gépekkel végzik a igy a muukáanak értéke, munkájának beose niiade i téren nem teeii erejétől, hanem értel-meatégélől lügg. Egy amerikai gyáros mondotta egy alkalommal, hogy velük aa európai gyárosok azért nem versenywhtlnek — habár Ok munkásaiknak több bért nem flaetnék, mint aa európaiak — msrt aa ö munkásaik mind iakolásoliabluik éa Igy értelmesebbek is, és csért gyorsabban, Ügyesebben, ia dolgoanak, a miért a gépeket esek Mgélyével jobban kihaaiaálhatják, saaélfogva több éa jobb munkát állithalnak elö. Ebből következik, hogy aa értelem kiművelése aa anyagi emelkedésnek 1* alapját képeai. Aa aa énelmea lö\'dintlves, a kl az iskolábaa ueraett ismereteit hasznos stskk\'lny vek és lapok olvaaáaa által évről-évre gyarspiila, ea uton mások la-paHtala\'airól esTölfsdstwelről tudomást sseresve, ast a maga hasanára értékesíti: bizonyára jobban fogja kihasználni lOl^jét, (elismerni a hasasára fordítani a kínálkozó kedvező alkalmat, váltoatatni a megrögzött helytelen szokásokon, ■int as olyan, a ki a saját eszével asmmit fel nm ér s igy miadsiiseetre jobban ia gyarapodik emennél. Aa sem tagadható, hogy az értelmes iparos szakmájában mindig jártasabb, Ogyeaehb, mint a korlátoltabb eszű, s igy annak munkája ia tetszetősebb, oélszerübh, snnéttogva kapósabb, kelendőbb, is, melynek lermész«is követkesméaye, hogy aá Ilyen jobban boldogul. Kiért joggal mondhatjuk, hogy a földmiveléanek, Iparnak és Nagy-Kantasa, vasárnap. Zala. 60. tzám. (S. lap.) ttüyiielo: Hogy milyen parlamentülik lenne és lehetne nálunk ax általános választási jog keresztülvitele mellett, azt vázolni sem kívánjuk ; mindenki elképzelheti, hogy a magyarság legszentebb ügyei mily veszedelem-nek lennének kitéve. Lehet erről igen szép elméleteket felállítani, de még sokáig nem leszünk ott, hogy nálunk az általános választói jog behozataláról lehessen szólni. Hazánknak még fejlődnie kell, alkotmányunknak is, mely a történelmi tradíciók alapján fejlődik. Ebbe egyelőre az általános választói jog bele nem illeszthető. A közszabadságnak vannak nálunk \' még követelményei, melyeknek előbb térvényesül-niök kell. S elsősorban nem szabad megfeledkeznünk a magyar állameszméről, nemzetiségünk egyéb .vitális érdéiceiről, amazt\' teijeszteni s megszilárdítani kell, emezeket minden téren előmozdítani szükséges. Ne kívánjunk tehát oly elméleteket átvinni a gyakorlatba^ amelyek itt egészen máskép veszik ki magukat. nak végzése é« bizonyítványa — a vármegyék kebelében szsrvezslt jegyzői szigorló bizottságok előtt letett * ingákról azóió biaonyilváay nélkül — jegyzői állásra asm képs.ii; de a kik a lanln iysmnt Jó sikerrel véges\'ék, aaok nevei a nagv méltósága belügyi m. kir. minisztérium 1894 március 9 én 16 6&6. «< rendakt saeriat tálja laatendók a a hauti iörvénybtóaá«rikkal kfldM tatnak, bogy baaon oiaösiteiiségü agyénekkai zmba élöayten részesittessenek. A tanfolyam teleti állami felügyelet ia gya koroltatik, a mennyiben a sárvizsgakon a belügyi kormány - magát kiküldőit biaioaa állal kép Tiaaitetl. A köavetlen felügyeletet: a megyei jegyaő egy lel, mig a szellemi vezetési* vármegye alispáaja mint a tanfolyam igazgatója eszközi. ____ Jegyzői szaktanfolyam. A torontáltdrmegyei köztégi ét körjegyzői tzakian-—-fntyam Hábilyzalainak rörid kivonata. 1. A tanfolyam alapittíea é* célja. A tanfolyamot 1"a9-í\'\' \'■■»■■ \|j "ír\'l lififft jegyző kezdeményezésen Toroniálvármegye akkori ali-páejs, mélióaágo* Rónay Janó kir. ia-nácaoa fSir pán nr igaagatáaa alatt magi n eiryé-nskhól AHA taraaaág alapított, melyt 1890. ■Éksa-té 12 éa a >e»estal»ai megyei jgnytöl egylet vett éi, a tart fenn máig aa államknrmapy, Tafoatál vármegye közönsége éaT«run tál vármegye kősségeinek >egéIyeaéae meifcti. CeIja • kfiaaég-\' Jegy tói pályára szánt, valamint a már jegyzői vizsgára készülők akképen való l iképeztciéee, bogy a községi éleiben elöfordu ó jogi mÜkile-jeaéseket megértsék, elméleti alapjai megvessék azon tudóményhslmasnsk, melyből a szakvizsgát fi kell államok, a eme tudomanytárgyakat aaon-képea tanulják el, hogy azokból mind elméleti, ■iád gyakorlati kasának megtegyen. E végből ax sldadáaok gyakorlattal kölvék öeese. 1L A tan folyam jdltgt I tJSnyt. A laatnlym ma((án j«t«g, mennyibén an- III. A tanfolyam izékhelyi. A tanfolyam Nagy-Beoakerek rendesett lanáosu vároaában, a megye asékbelyéa van elhelyezve. A város a budapest—orveea—báxiáai vasútvonalon közelíthető meg Nagy-Kikiada állomáson a nagy-kikinda—aagy-becakereki h. érd. vonalra átaaailás állal, lV.ianUrv. A tanlolyam egy isziályból áll, kesdödik minden év ssepiember bó 1-éa s tart a na kő vetkező év janiai hó végéig, mtgayitáaáhos mindenkor legalább 21 hallgató telvétsle eaükaéges. A tanfolyamon a követkeiö tantárgyak adatnak elJ, u. m. : —_— As alsó téli félévben.-— 1. A magyar kóziog (kfliönő és fdtekiatettel az ország alkotBatiylrá, a . képvi.eló-válaaztási eljárásra, as al-ampolgáraágra, aa állastpo gárok közjogi viázonyaira, az sgyháaak jogállására, Msgysrországnnk a lárnorszátgkhoz éa áus<triá boa való vlllótyára). Heti három órán, 2. Tiazii irályun. Heti 1 órás. 8. Béaafigyian. A namxetgaadaaástaa általános elvei. As allamsaáwvitelian. Heti 6 órán át 4 Közegészségügyi igazaaiá. Felölel v az 18Í6; XlY. t- &t á ai ide vnaatsozrt más törvéoyek a rendeleteket, a betegápoláaügyet. Heti 1 órán. 6.Magyar magánjog az osztrák polgári törvény• könyvvel, fleit 4 Ária.1 " 6. A törvéoyhatóeági ée közaégi önkormányzat. Heti S órán. 7. Vallásügyi igazgatás. Különösen a magyar egyháajog (kűlönbrtgő va\'lásfslekezeuk) alapelvei, evybázi »«olgáHatá«ok, kegyúri jog, adók s párbér, hásasségi ügyek. Heti 3 óra. 8. Magyar kösisaagatáai jog általános réaza. különös tekínleiiel as ország közisaxgaláki, bírói, katonai, egyházi hatóeágainak szervezetét. Heti 8 óra. A második nyári félévben : U»6. június bó fl-fo lika,anyakönyvi ügyek, be< éa kivándorlás, íllettfaégi ügy, bjt>lentéf, m levélügy. A rendásaai kórsbAI a rendőri hatalom szervezete, államreadésset (egyesület, gyülekezés, katonai karhatalom, kivételes rendszabályok, feitvver- ea líiporárulás, sajtóügy), kftzrendészet (tűzrendészet, kSzerkói, cstség, szerencsejátékok, ünnepek megüléne, üolonoügjr, ceelédlgy), közbiztonsáyi rsadé.iat (épité»i resdtar\'á, kasánügr, robbanékony asya gok gvártáaa a szállítása). Heii i <Vra, I. Kihágást törvény a hintető törvénvköny v-uk a közigazgatást ériató ré-ze. Heti 1 éra. 8. Pénzügyi jog. Egynes adok, hadmaateaségi dij, kőaadók kezelése. Közvetett adók, bélyeg ée illeték, egyedárneág. italmérés} jog, az uiadó a aa e körüli eljáráe Heti 6 óráp. 4. Katonai kózigaagaláa. Véderő, honvéd-ég, népfelkelésre vonatkozó törvény s ,édtörvényi utasítás, kttöaöeen a sorosán, felaseatis, aösulea njrilvániartás. Kátonai bessállaeolaa, beeaálla-solási pótndó, lósaükeéglet tedezése, etőfogat éa % élelmezés. Mozgósiiaa. Heti 4 órán. B. Közgazdasági igazgatás. A birtokviszoayok nadezésére vonatkozó törvények iamsr etéae, ki-sajátitás, vízügy, mezörendőrség, vadászat, halászat, selyemUnyeaztés, méhéáaet, borászat (filoxeraügy), erddtörvéaf (faiskolaügy). Állat-tenyésztés. Heti 6 órán. 6. Ipar- éa kereek»delmi a köalekedé»ügyi köa-igazgaiáa. Iparügy, háaalé kereakedée, vasarrend-tartáa, mérték«k éa aulyok, közutak áa vámok aa uireadáasvital, posta, távírda, telefon. Heti Jt Ofte. - - ■ \' - ---- 7. Xagy r magáaiog különös réaa. CaM-, váltó- .éa kereekedelmi jog általános ismertetése, íelekkönyvi rendtartási községi bíráskodás, végrehajtási törvény, kézbesítés, fleti 2 óraa. 8. Köaoktaiá\'ügyi igaagaiSa. Népiskolai Qrndalt kisép >s telsfllskuláf féBdlsrtáa, Iskolai száma-dásügv. Hali 1 órán. 9. Törvényhatósági ée közeégi háztartás, számvitel ée penstárkezeié sa atadóttgygyel. Heti 2 órán. 10. Kltzigazgaiáai eliáráa éa Iff\'skia — lettel a koz-égi köiigazgatási eljárásra (Ogy-vitelre). Heti 1 órán. -V. Tfflgötöi foUéuU. A tanfolyamra, felvétetik, a ki az 1883: I. t c. 6. g-ában előirt elméleti képzettséget igaaolja, továbbá az ia, ai esi igaaolni nem tudje, de azt, hogy ffz 88S. ívTTT t e. éiwbe lépte slőtt t-s asóta is megaaakitás nélkül mial jegyző vagy segédjegyad működött. A lelvétel írást akár nóbeiitg. akár trsateii-leg lehet jelentkezni minden év aagaaatas kó tb-ig. A felvételi kérvényhez as okmányuk eredeti ben vagy hiteles másolatban oaniolandók. Avagy nem arra vall-e a naponként előfordu ó Oagyilkasság még nly»\'k»al tf . kii. .. al.i-kesfrüségeit, elviselheietieaségét ifjtuéguknál lógva még nem\'le iemerhetiék. Vagy nem-e ne-vetés hiányára vall á „laauli* osztálynál ia aaa szörnyű erkólesi lasasag, mial bámie kartyáaas, kapasiaág, aikkaaztas éa eaer más fajtája a becs teleaeégeknek, melyeknek hírét a lapok oly bővé* faoaaák. Imm a helytelen neveié* következménye, kogy ma már igaai gyermek nines is. Mert milyen a maí gyermek? Nem tutkaroz, nem ját-saik aa már, hanem parádésan felöllöav* csak .sétál;* as alsóbbrendű gyermek nem pajtása már neki, kaaam leglöllebb a helyzet kényszerűsége foiytáu ^saztálybelije, tehát ezael már nem ie baráti tozhatik, legtölletib leeresakedőleg .érintkezik — as persae nem jat senkinek eszébe, kogy a szegényebb, alsóbbrendű aaivábe ekkor ollfdík bele as oasiflygyűlSIet csiráját melyet a későbbi tapasztalatok a legtöbb esetben erős Iává növelnek. Nem-e a helytelen lanitáai rendsaernek » a nevelés hiányánsk ráható tel, hogy a iadomány-nyal tele tömött, de lelkében Siváran hágyutt gyermek midőn. iljurá Jeaa, a mikor at élet ne-masebb örömeiből ki ksllene venni résaét, már Mm képea erre s midőn duzzadni kellene a nemes becsvágytól, mar .megunja aa életét, s azt aa életet, melyet a haín ée emberiség sto\'gála Iára kellett volna s<rnjeleié, hitvány gyávasággal dobja el magátói 1 Vétkesnek as, a ki ezeket mind ja iskola ler-hériróaá ; de tagadbal lan, hogy ennek, ia van réaae benne. A tömérdek .előirt* tudni való leldolgnaáaa miatt nem jut Idő a nevelésre; a fegyelmeaésnél aa atyai wigpr helyett csupán csak aa .e\'öirl* fegyelmi szabályok §-aiaak rideg alkalsaazáaa; itt-ott a nagy saak — tehát egyoldalú — tudományosság mellett a gyermeki élet nyilvánula-aainak lélreértése vagy lel nem ismeréee ée tok más egyéb szintén hozzájárulnak ahhoz. Aa iakola ne működjék közre abban, hogy a gyermeket megfoezaza legszebb ékeeségétöl — a .gyermekiesaégtöl; azért ne mindjárt .gonoez-ssg\'-nak bélyegeaze a gyermekes pajkosságot, a „dao\'-nak az önérzetet, ne .engedetlenség* s .törvénysértés* nek, ha beaemeugjaa ,bünös"-t, n* .hncegés-nek, ha a gyengébb .bűnéi\'magára vállalja. Mindenféle kigondolható rendeaa-bátyokkal, Intőkkel ne nyomjuk el benne a ,gyermek-et a ne osináljunk belőle meetersége-sen korán érett, szörnyen meggondolt, Alnzóf nyugalmu ifjút — mart Ilyenek sem maguk boldogok sem lesznek, sem másokat boldogítani nem tudnak, sem ilyenekkel e hazat, melyet az öltök férfias ereje és bátorsága eser évig fenntartott — ujabb eser évig fenntartani nem tehet I r. Politikai közigazgatás. MíptnHinléU\'i --A leMtel iráaií kérváiiy a tanfbtyáat igáz- mint egy egész könyvtárt viss hátán, kólába halad. Jaj aauak az országsak, mely aa ilyeaaé .neveli" nemzedék védelmére aaoral I - A-nevelés nek egyik featoa eaaköae a helyesen vezeteti valláv-oklatáa. Mert lehetnek laláq e»ys-aek, a kiket lelkök magae miveltéze, mlietnok-uek nagytokú iejleitaége minden poaitiv vallás oélkül is me^óv attál, hogy akár erkblcei, akár a társadalmi rend ellen vétsenek, de kogy a milliókból álló, mindenléle letkü.etü, miveltaégü és jellemű egéss társadalom e nélkül tönnall-hatna — alig lehet elképaelsL A aoctális éa anarekikna eszméknek belvea mederben való. megtartása, a határtalan élvektől való visszatariáa, a páratlan fényüaé-ael Járó erkö\'oai bajok elterjedésének korláioaáaa, a tesiet-lelket sorvasaió aaenvedélyk méraékláae, a családi szentély tiszteletben tartása, Szóval a társadalmi rendnek"\' lonntartáaa a helyesen vezetett vallástanítás által érhető el. Ak sem lehetetlen, hogy akadnalc-olyanok is, a kik tudományuk métysege, akaratuk aailárd-sága lolytán elég erővel bírnak arra, kogy a. legnagyobb csapásokat is képeeek elviselni ea á megváltozhatatlanbiui meg tudnak nyugodni, de az bisonyoa, hogy as emberiségnek.túlnyomó réaza a csapások, súlya alatt, a mikor már minden Ha aa Iskolai rendsaernek Itt-ott mutaikozó! S\'gitaégnrk még reményétől ia meg van foaatva. Ilyen kinövéseit látom, a.Fliegende B áiler* egy a bit oltáránál még enyhítő vigaszt nyer össze-jellemző képe jut eszembe, a mint egy eltörpült maroangolt szivére. t véstelenül megvénhedt arou fl\'rik rövid nadrág-1 Nagyon megkapóan jellemzi Varady A. aa ily ban, szájában füstölgő sziarral, meggörnyedveImindenkitől elhagyott a<egányt, midöo így Úr: Nagy-Kamata, vaiárnap, Zala. 60; szám. (H lap.) gitójáhoi adandó be. (Nsgy-Beoskerek, megyékéi I. <em, 18. ajtó.) A jilentkeieiiek a isi- vagy lel nem vételről irásbelíleg értesíttetnek Fi. Tund,j. A teofolyamballgsiók évi tandija 30 Irt, mely egy összegben fizetendő. Torontálmegyei szegény sorsú egyén aa igazgatót (vagy előadót) értekeiiet ajánlatára i légytől egylet állal taodij elengedésben ré»ve»ii-beifl, da eaak akkor, aa aa elaő lélév végén tartott vizsgán \|elei késiühiéget tanúsított a ki-(ogáaialan magaviseletű A könyvtári dij I Irt 60 kr. VII. InUmaiui. A torontálmegyei jegyzői asaktanlolyamon bsanlakáaaal egybekötött tápiatéset állittatolUfel. A tépintéiet mindaddig mig elegendő anyagi aatkösök a laalolyam rendelkezésére aem állanak, bogy est tllandósitsa, minden évben caak akkor fog megnyiiiaini, ba aai legalább 88 hal-gató akarja igénybe venni. A tápintéutben a hallgatók közösen helyez tetnsk el a reodelkeaéare allé termek arányában. As allátáa áll: lakásbél, élelmsaésbö! (reggeli, sbéd, vacsora) fűtés, viiagiiés, ágynemű mosás-és ktasolgólásból és orvosi sngélybea való részeiméiből. Minden hallga ló, a kft tápinléactbe felvételeit, köteles magával bPtai 1 izilmizsákti éa pedig Í74é«.höáizü, 80 ÜK WélééeégDt; 8 ágylepédöt, 1 lejpárnát, zsákot ugyanolyan céizoaból mint a isalmaaaák,— 1 tollal löliött lejpárnát boaiá való 8 huzattal — 1 paplant ugyanolyan hosz-•za és széleeségfil, miaó a szalma mák s ebbes 2 VIII, Vittgálai. Bitoayiltány. flzetéaeért a esülők, gyámok, gondnokok tartós- lyami rendsietek és Isgyslmi láabátyoknak a a nak felelöeeéggel. taifolyamhatóaágaak vaaaak alárendelve. A tanfolyami hallgatók illsdelmes sMgaviss-letre és a fennálló tÁrvéayekssá vagy a tsofo-A lanlolyimon kél Vizsga tartalik; egyik ajlyam igasgaióeága állal e célra kiboeaátait kátóa lélév végén; sz ezen viasgáu kielégilö készüli-, rendeleieknek magatartáaárs köieiesvék. séget nem tanuiitolt hallgató a kövatkeaö lélév, Ások, kik eaak ellen véisosk, különőssa kik elsó hava végén uj ^vlzigát tarlosik kiállani, s \| a tanfolyami rendet és cseadst feltűnően bábo ha kéaaQlieégének/semmi jelét nem adja, a tan-. ritják vagy a taacélokra eaolgáló iatásményaást folyamról eltávolítható, A másik vizaga aa év j taneaikőaökei és gyBjteaaényafcst megkáwsilják végén tarlalik meg. Ezen vizsgalat iráabeli éa j kik folytonos hanyagság vagy i lelten augavise-aaóosli, \' lei, erkölcitslen vagy íboasaniáaá gerjesztő lá- Az iráabeli vizaga á gyakorlati közigazgatás nyak állal közbotrányai szolgálnak, kik asetA-köréböl veit valamely kerdésre adandó iráabeli j adókat vagy aaját társai kai megsértik, -kihágá-indokolt feleletből, va)\|y egyea községi közigaz- (snk mértékéhez képest fegyelmi lljálál aJá vt- nstuak. Ha valamely hallgató bármely közhatóság vagy biréaág általvizagálat alá voaaiaék, a hozott gatásí eset írásbeli elintézéséből áll, A jelöli, ha három teladvánr közül legalább kettőt kielégitöleg meg nem lejtett, szóbeli viza gára rendszerint nem bocsáthaló, aa előadói kar, határozat az illető törzskölfyv lapján faljegy-egyQltes megállapodása eeetén azonban aitöl el- zendő, ezenfel&l ellent a fegyelem eljárás ia i lérni lehel. ! indítandó.. At iráabeli viziga, melynek időtartama min- den egyea hallgatóra nézve legalább egy félóra, nyilvánosan tartelik a az iráabeli leiadatok meg vitatáeával veszi kezdetét, azonkívül n hallgatók -hoa minden egyea tárgyból legalább egy kérdéa intéztetik. A ezóbeli vizagálaion egy vagy löbb tárgybél I viaaaaveteti egyén a szóbeli vizsgalat ismétlésére \| utasítandó. A szóbeli vizsgán ejty vagy löbb tárgyból iimétlésre utasitolt egyen csakis a tanfolyam ujabb 1 évi * haltgattiá uián lumfifttilillK látbH vizsgálsttélelre. —1- A aaóbeii viaegáa egy vagy két tárgyból viaaaa vetett hallgatónak ujabb részleget vízi Alulra 3, illetve 6 htvi határidő jtüzhetö ki. hazatol A lebérnemBek moeása külön dijazáa mellett történik a lápiutéaeti vállalkozó áhal a aaerzö-deeileg elvállalt ár mtllett. A reggeli áll: egy adag kávéból kiflivel; — az ► abtd áll: hiritTH ■arhini\' wátn-, inttukktl rajta lőtt buaaal; — hetenként kétszer, osQiör-tökön ét vasárnap, lel váltva aegyedik tál elei ___gywrfin\' IM\' "U aült tésataavagypec. lényéből; — a vacsora áll: egy adag Iriaaéleiből kenyérrel. A ki a lápiatézeíhe tel akar vétetni, köteles e célbél a tantolyan megnyílta előtt mindig au gutatus hó 15-ig a tanfolyam igazgatóságához iráaban lordul ni a aa ellátási dij kél bavi összegét előre bskBIdeni, a a láplnléseti kötelező nvilalko-aaiol szüléje (gyámja gondnoka) által kiállíttatni. Ezen nyilatkozat lehet a azBlő vagy gyámnak egyszerű Itvtle, avagy ennek minlájái as iutézet kívánatra előre megküldi. Aa egyezer felvett egréa a tápintéaetből — a tanfolyamróli eltávozás nélkül — ki nem léphet s a dijakát flsefni kő As umétell viisgálat. teljes sikertelensége esetén a hallgató ujabb vissgálatra nem bocsáibató, de ha csak egyea tantárgyakból találtatott készületlennek ez esetben, eeupán ezen tantárgyak ismétlésére véíhetö visasa. A tanár vágén tetf, IrllUn Híj jár, azonban az ismételt vagy rendkívüli ~~viss-gázásért 85 Irt vizsgadíj fizetendő. ( A könyveket a könyvtári tisztséggel ntgbiaoU t ., S -T-i —n-zí-r rr ... -. . .. . . e\'öadó tanártól lehat kikérni. A ki a kita.últ eiypiati határidői indnknlat Uindtnki ftlelOMéggel ÜHSTTBVTtf TUST ■»■ I alsanlaseiia Kati >álafi eieuisafMláf alvasnll . . . .a aa a a a » az egyszeri hasaaálat által msgvnelt kAay lanul elmulasztja, befuflett vizsgadíját elveszti. A tanév végén lelett í.vis>gáról bizonyítvány állíttatik ki.. A bizonyítványban csakis aa öseseredmény, vagyis az egyszerűen, illetőleg kitüntetéssel történt minősítés ténye jelentetik ki. A bizonyítványt az igazgató és a vizsgáló bizottság mindenik lagja aláírja t a tanfolyam pecsétjével láttatik el. IX. Frgyelmi szabályok. minden__hallgató hallgatni A lápintézel ért havonta 18 frt, fűtés, világiláa, kiazolgálástrt d frt lS.kr., orvoai dij czimén 15 kr. Otáiettn 21 Irt 80 Wr ftiéleodÓ minden hó mejstozö 20-án. Ezen önig teljes és pontot toe: Az előadásokat kuialH. — A tanfolyamhallggiók polgári viaaonyaiban, valamint közfényitéa alá tartozó caelekményeikre -nézve- a köatörvtayaknak éa hatóeágokaak, tan* folyami magaviseletükre néive pedig a lanfo- X Stinidik. A tanév I. éa 1L lélévrt tttlik. Amaz attn-tenber hó 1-én kezdődik éa január végévtl fejeztetik be, emez február 1-énkttdödik ét janisa vécéig tart. Rendes taüntltk: A karácsonyi ünnepek deotmbtr 88-lél január 2 lg bezárólag; hnsvéti ttnntptk atgy BstmrtSkrat az ünnep harmad nppjáig. -_ ■ ■ • ~ XI. Könyvtár A jegyzői szaktanfolyam hallgató haasnálhaija a ezen iiatatknr liavMiá 16 könyiárát mm használatért a be rr llflru égjf láaévrs öeaaeaen 1 frt 60 kr. dijat tartozik fizetni; A könyvtár tankönyvéi a hallgatóknak aask kérelmére a tanfolyam egéastartamára ü kiadatnak, oly tankönyveket; melyekből elegendő példány uinos, kéi-bárom hallgató egy ntteaen haaa- nmsr—1- —r- vért, ___ vei tartozik az illető használó ujrabeköttetal illetve jó karba viaazaálliiatal; a széttépett, egyszeri használat által hamma vehetői len állapotba jutott könyvet pedig a könytáraak újra betát reani vagy a bolti árát negtáriteoi. A tanfolyam egész tartamára haaaaálat végeit kivett --könyvek a tanfolyam tár magáikor a a könyviárba beasolgáltatandék, mivel külöoben as illető végbisonyitványt nem kap. XI. A hallgatók magánmnnkálkodátat. Hint gyakorlati iskoTa, megengedi, hogy halt-gatói a tanórákon kivül köabivafaíoknál (vár megyé, pénsügyigasgatóaág, váraa, kir, törváay- \' izék, Mr. járásbíróság, kir. adóhivatal, szolgabíró ság, államépitésieti hivatal, kir. tanfelügyelő, Ügy ötvegy asszony károm gyermikót Karján, kezén ■ saent sirhoz visérli. — En Isieaem I engem A áld, ki véd ? . Csupán Tel engem a Tt szavad Altéi: Hogy vao egy jobb világ tnl a eiron, A hol jó dolga lénen a szegénynek, Ha biaa remél, Tt benned Jéanaom. — Vannak, a kik a valláa nevelő haláaát nem tsgsdják, de -aat a aifilókre kívánják bisni • nem aa iakolára. Erre azt feltlheijük, hogy • szülök talayooUk része sen rá nem ér, um nim ktptt erre. Avagy ahol a szülök mindennapi imádsága aa éktelen káromkodás, hol a folytonos perpatvar, réaaegeakedéa a mindunapi látvány: olt kitől tanalja? * Dt t valláa tanítása nagy bölcméget li kiván, nirt náiként igen köanyen csupa kfilaöségekre vo-aaíkuaó babonává válhat; kiván leljea éi aa emberiség boldogiláaának eszméjeért bivülö szívat, mert valamint a legtisztább hó él ragyogó barmaloaepp ia aárrá leaz, ba ■ porba hnll: agy a válláa ii, amig ihletett ajakról szivet bódít, a bóborgó lelket megnyugtatja, szo-moruaágunkban vigasztal, mérheilen tájdalmaink elviselésére erőt nyújt ée a megváltoxbaiailanban megnyugvást ad: addig máalelfll az avatatlan kesében ámít, türelmetlenségre indít, kételyeket láaaai, béke belyitt ronboltiri, szeretet helyett gyBlölitri tanitl Ne tdjt ki tehát ta iikolt t kezéből ezt t fon- tos nevelési észközi, azl a vallást, mely a gyarlóságok megbocsátására, a szegények és ügyefogyottak gyámolitáaárá, a nyomorúság enyhítésére, i szomorkodók megvigaastiláiárs, az elbagyotiak védelmére, tfirelemre és békességre, szóvil íz emberi nem boldogiágának álapjál képeiő valódi erények gyakorlására tanítja és baz-ditja az emberiséget. Ott azonban, a bol a\' valláa taniláaában van a hiba : ott miodeneeetre javítandó, Ott, ahol a melegség helyeit saáraz éa nem ia a gyermek felfogásához alkalmazott izibályok bemigoltiláiáról fan szó, mely terheli az észt a nélkül;- hogy a szívre hatni tudna: olt haladéktalanul megváltoztatandó, a hol az egyénben rejlik a hiba, olt alkalmaz emberrel pótlandó I Ápoljak aa iljuaágnál a hazaszeretet erényéi, meri faiunknak ezaz Oai erénye tartolta ténn ezer évig e hazái éa csak énnek ápolása él fejleealéae leez képea ujabb earedig biztosítani annak lennál-lását -r-r- De sieresifik ezt íz Ősük vérétől oly sokiaor pirosra featell ée megaieatelt tőidet magunk is, mert csak ugy olthatjuk bele tanitványaiak szívébe fi i szeretelet. El ne leledjfik soha, hogy valamint oaak egy Iitenüak, egy édes ínyánk t ugy nialén ota egy hazánk van. A ki Istenétől tüordul: mm várhat as többé löle áldást; ha az édes anyja elveizeit; a másik már oiak mostoha lehel Éppen ngy, ha a mi édei és egyetlen haktnkii, aat a saent löldat elveszítjük: nincs a löldön számúnkra több hely I ha aat hűtlenül elhagyjuk : kirúgtak lábunk alól a talajt, -mert bármely augábe menjünk ia a földnek, idtgtaik leesünk mi ott a oaak ,jött-ment" less aa igaai nevünk I A hazaszeretnek ikertestvére a szabadság Meretei. A vitézséggel szereztek, dl csakis t szabadsággal alapíthatták éa tarthatták meg öniak hazánkat éa efirla hulló vérük áiáa védték ii aat egy ezredéven ál Ki képezi a civíliaatiónak legerősebb alapját, éa ai összes népek törtéasis ait biaonyiija, hogy aaoa országokban mntatkoaik haladás éa állandótág, a hol a aaabadaág mély gyökerei vtrt. Ugy neveljük itbái a ránk bitotl ifjúságot, hogy ■ szabadság eszméjétől áshatva, egyattal arról egészséges és a tények állal igaiolt aéttUtl bírjanak, a melyek a józan észaatl aem ellenkeaoek. Neveljük úgy a haza leendő loniartófy, hogy vérükké váljék aaon igazság, hogy ónk ti érdemli meg a szabadságot, a ki ásnak áldásaival élni tud, t aki a aaját aaabadaágával máaok rovására viaaza nem él. * A ki mátoktól leltétlen vak sogedslmeaségel követel, de miga senkinek um tktr aogsdsl-meikedai; a ki máaok nyomora M fájdalma iránt érzéketlen tud lenni, di ő megkívánja, bogy minden bijábaa segítségére ligytatk; a ki art blaott köteleslégek leljeaitése alél kibúvókat ktnt, Nagy>Kantssa, vasárnap. egyéb péoaügyi hivatalok s állami kirendeltségeknél, pénzintézetek a ügyvédek, kiiíjegytőnéU alkalmssást vállaljanak, de a mely a tanulmány hátrányára nem történhetik j. ily slkslmsaásl aaunban a tanfolyam nem köavetit, de a kik a tanfolyamon jó előmenetelt tanúsítanak, ssorgs-lom a magaviseletükben feltűnnek, ások alkalmaztatása érdekében a tanfolyam igaztjatóeége a köshstóságoknsl At esetben, ha üresedés van, kös-betép. MípiUb ügyéhra néteefelvilágositM adj tan- egésa bossaábaaleesakadt ée aa emeleti állványon) ás námka k.ty«ak»döB jaa afcy álammá, Sp^at r . I i a \' \' " ^ t 1 _ r . t m ■ 1..jal i___—_ ^ £ I i I I ■ LI---1 í kw .. K m - ■ t é ■ m ^aa^aai ■ i IIm^ I i ■ fl a afc ka j folyam igasgatója. Hegedűs János UUal uyskőayvi f.Uc«IS, a taahtyam r. •Hadija Igaagiti-halysttaa. dr. Dellimantcb Lajos Toroatátváraagya attipáaja, ■lat a tanfolyam Igaagatója. HÍREK. — Nteaaélyi kir. Pokornu Gyözfc lovag, cs. és kir. altábornagy, hadosztályparancanok e hó 18 án vároennkba érkesett és itt másnitp reggel a cs. és kir. 48 gyelogezred 4-ik zászlóalja felelt szemlét tartott. 0 nagyméltósága ugy a legénység kiképzése, mint a miodesUU tapasztalt példás rend ée tisaisság felett\' legnagyobb megelégedését-nyilvániiotts; — Pelgármesteriisk, V/yey Zsigmond, teetvérbátyja esküvőjére és távol levő családja basahozatalára e hó 19-én éjjel elutazott és néhány napig távol len, — létmstyarssllái frtmuL Farkat, Vü-moa gelsei illetőségű budapesti lakon vesatak-nevét Fodor n msgyarosilotta meg. — Terasverteiy, A nagykanizsai róm. katb. főgymnázium ifjúsága ma vasárnap délután Zala. 80. szám. (4. lap.) ! melynek tárgyé : Jelzálog kölcsönnek elsőbbeégi kötvények kibocsájlása mellett leendő felvétele Irántt" batáreiat — Haleiel. Sttiil János korcsmáros, e Király-nfcábsn emeletes házst építtet. Pénteken reggeli 9-40 óra közi ason rémhir futotta be városunkat, bogy az épUlel bedőlt éa néhány emberi msgs alá temelell. Szerencsére a bir nem bizonyult valónak, de alsplslsn sem volt teljesen. Az uj épületnek párkányzata ugyanit aa épQlet 1196. június hó 21-én. I Kaadokter Uralt aa száljai taahálak, laáfttfás te alali ssentOkat, »«. * — Szállón ka altéet paaatér. Mér kifogyott aa aaai-nyibul jaa attta. Bddig S ttMt Csatákat, H»aiif UW t ujják\' Itat Soraárig. Nakija aaltmk t ástfia t&ltUt\'ak, mm gwgjmtak, adat »nn»k as ráadja. Miké aáa kéasa éitáak Sonaiaáof, hát tsak arMetlk jaa uátfnya aipuíiat, éa a9a atat takarna. . -i lak Pil ür! if7 flttjM káték aa mariiya kalgea Hsaiaa m5g st vasat bélstlstit ajra- 5 órakor, tartja tornaverqenvét, A v»r»»n? ked-vező időben a katonai gyakorlótéren, kedvezőtlen idő esetén pedig ea intézet udvarán és tornatermében tarlalik meg. — Halálosán. Grebtnc Henrik, városunkban állalánoaan ismert ipsroa, ki egy év előtt a fővá roeba költözőit, ugyanott e hó 17-én reggel islvazélhBdétben \'éleiének 48 ilt éVébétt hirtelen elhunyt Özvegyén, szül. Ho/tr Izabellán kivfil, egyetlen leánykája.J».,KllWjftdl rnknnaág gyá» szolja. — á. Iséplti-Egyesálel Nágy-Kanizein június hó 21-én délután 8 órakor a Kereskedelmi éa Iparbank helyiségében tsrtja évi ren-des köigyöléeét. Tárgy: 1. Az évi jelentei. 2. A számviisgáló bizottság jelentése. 3. Netáhl indítványok. — á ééU vasat badapesü váraal Indái* A cs. kir. saab. déft vaspályatársifág aa V. kerületben, Nádor-uicza 16. aa. a. városi iróőát rendeseit be mely a köaönségnek a forgalmat a Duna jobb partján lekvö déli vasúti pálya- — A aag}\'kaalstai malátagyár éa sertéiéde réeavénytáraaaág julius 4 én (L e, fél 11 órakor a nagy kanisssi kereskedelmi s iperbánk helyiségében rendkívüli "közgyűlést tart, tatnak. .A rendőrség érteaitéae folytán még s délelőtt folyamán megjelent a baletet színhelyén -Ptóer Károly kir. törvényszéki "vizsgálóbíró és ■ elrendelte s IkákértOt síémlét," mely nyöíbsn meg is éjteteit. A meginditoti visagálat ét a ssakértök véleményezése kifogja derítem, kii terhel a felelősség eaen szerenoaétleneégért, mely at Tf\'tl\' Ili de Ö másoknál a legkisebb mulasstást aem nézi d, a ki embertársai javál tőle telhetőleg előmos-ditsni nem igyekszik, a ki mások jogainak elyo-náaa árán a magáét szaporítani aksrjs; a ki az igazság, jog iránt érzéketlén, aki az emberi ée erkölcsi törvényeket tiszteletben tartani nem tudja: az nem méltó a szabadságra. Értessük meg, bogy a jogok nagy és fontős kőteleseégeket is rónak ránlr és hogy táját telteiért mindea téren mindenki lelelös. Mutassunk rá,-hogy minden táreadslomban vannak hasznavsbetetlendologkerülők, a kik a mások keserves keresményéreáhiloanak, aöt vannak olyanok ia, a kik éppen értelmetlenségüknél togvaa „szabadság és egyenlőeég\' hamisan értelmezett )elesói aiall fékvesztetten neki routansk a társadalomnak a azt az öaállapotot óhajtanák visszaállítani, -- mely ar emberiséget at az állati állapotra belyezné "imfj. ntflyrt sem emberi, sem erkölcsi törvények nem korlátoznak. Az ilyenek éppen korlátoltaáguknál fogva meg nem gondolják, hogy ily helyzet sohasem létsseii,:mert a legkesdstlegesebb társadalomnak is voltak szabályai és törvényei, melyek az egyeseknek érdekét a közös érdeknek alárendelték. A törvény iránti tisstelet, saját szenvedélyünk fölött való uralkodás a legbiztosabb alapja a szs. badságnak. dolgozó munkások közül négyen a mélységbe zuhantak. £aek egyiké egy 14—16 évea leány oly ssorencsésen esett, hogy a legkisebb baja sem történi, ellenben három férfi munkás, névleg: Tőrök György, Sztkttt»r István és Tollár József kisebb nagyobb sérüléseket szenvedtek. Szári György és Madarász Jiaot rendörök, kik aá elsők voltak a baleset esinbelyén, a lezuhant\' munkásokat iparkodtak, . biztonságba helyezni, mert tartani lehetett attól, bogy e azétrombolt állványon öassegyttlemlett építőanyag lezuhanva, a sebesültekét maga alá temeti. — At első orvosi gyógy-kezeléeben dr. Siigethy Károly része-1 ötstsrigiyibe, ho ha oda érvényeseink, hitt miit sité a sebesülteket, dr, Slolzer Henrik pedig ezek sigvsi fogagygyanak, mit átok a tirdBcuyia. elssállllása körül buzgólkodotl. A tűzoltóság kebelé — llig mBg sa lidátaak ajké aáa atfmalett u aa Öől alakult menlőoxoport kocsijával szintén gyoraan I g^srtk Jss lávülrsl; akit Csltaa Komin Urán Irt. olt termett ét miután at orvosok * szükséges \| „Kata Páll Unt virgjak. ösatürígnja lobogj teendőket elvégezték, a sebesülteket a mealők MUalk. Jat karilisSkDa: Saégtt, gatyát, bsgedát, haza szállították és igy mindnyájan otthon ápol- \\ nyákot, lobogtat stSfldtdAa ja* stailé. te, alg a akktrit, ko aa Hs seáM, i>rs4aal aáltaB; Utta a píros linlót as takiiMla karikái, tmt kunba díttt ássóndf: : — Tisstotl Kait Páll Brl aafantWt kaW st ,Oéatj-Muk»ct»ritiji-Tie»MUi^ j)mtf" bSUBtlíŰJ égy saáa (Styral. KnJöaajl aabMMkral kSaa«á ~M trral as rm-Tklirsalatl aagykóayvébe\'I Ttsst8jj« aig jat liiesemt, l«g jóllakik as siaritys 11 Miltisáfga MpkSétaa bi at hytikliá; aa Mt aárn ildomisfofinBkPisttay-kot kfldött Skkle siraisri koaaya-kir, akklbél knppitxáataak r^gralira. Jaa rseyinsaaia miig Sey gyarékka mögtölögrsftrolta KSUatt CSiaa ____e- netelü it lehetett volna. A színhelyen a hír hallalára óríáai közönség jött öesze, mint a legelsők egyike Vécsey Zsigmond polgármester jelent jpeg, ki, miután Boy György rendőrkspi-tány jelentette neki, hogy az orvosok állítása szerint a sérülések nem életvessélyeeek,. meg-Dfugodlnn távozott. A rendőrség, mely es alka- lamal kdrtttatiya fegagygyak. Baakttt la láaaéa, .Msktss sah ■tayyaL" AmmiVIvf\'t feéivuttik Jaa I saáa siispalt. «é\|Mát, (ennsm at baka tgyakáaat; aékl vágtam jat ktkatttaéaaak (s tgymtsg tót trávtt irtna ka illkkiSk öiatsiegiqrtbe mint jaa vfozoxínáljit kapyégeté atriaya. Jat (isllsa komim aa kargyatt tárta «ijjtl irWka, Jaa HBflfirsWrtrilísKtjjam ai( at tábkaH, iöitó sstggáaláateMak. KSUnbti jé nSnt aűadaa. pár sár béiavatiriWg További tag Ka sMiiéváayeftam Jsila- Kala Pál Ur X bak tír lommal igen dicséretes buzgalmai fejtett ki, az épülel környékéi a lotgalomból elaérta éa meg-1 tett minden intézkedési, hogy további szerencsétlenségeknek elejét vegye. — Belérti. Nyitrai Jánoe nagykanizsai i magyar-uioai lakos, vásáros kiskereskedő porté-! káiél a kapu-folyosó alatt elhelyezett két záxti ládában lartogalta. Folyó hó 16-án éjjel ismeret-lén lettesek a tárt kaput feltörték, a ládákat lel-1 feszítették és abból mintegy lOO ipriut értékll]volu1^ rövid-árul loptak eT. A rendőrség a nyomozást erélyesen folytatja és az előjelek ulán ilélve, nyomában is vsnuak a tetteseknek. CSARNOK órtlétei as«nT«délybőI — Amerikai batégyl Éltiil. — Niaatbüt fordított: bgi (Valytatáa,) Nagy öröme volt müvén. Ütolai ssávai esek tkttáa tó kéaaülék Jutányoa árou eladó, vekkel • kiadóhivatalban. Bő Göcseji leveledzés. XIII. IT ez. Tataa StérksstlO ür I Fardsh, lUM. jattis. Kia jss kOs-UündrOadSt JsIOaltg rigfia rigSu ipirtaloa Köm tántorgl Jas, kataak Waittborgttl llodeaek ÉagOm b miig aUa táatorittl Ogy-kaltA lltórijs gitOMji malasatla: akké ia n Jsltttlag st rtsd, láttad, Vatsm önitllL Aa mátkorikba kltcildOtt Jaa atkkUtéisig, ko tanalmá-tyottai ju vtsatyi EStloHIdéssf ügyskKzettjt it, uir asSt dolog vlrigsási OScsajoriság atbbalalmt áltissiva OsaaS vsa blliatslfbl. As PőnDszltis BSrtalany Sragblré saégor mSgtBloUo jalfinlsg as tlaiMSgy litArtts Tsotórámat, jta markomban nyoml 1 forint 20, karajliiroktt, aög ketté koaatl leigirót) lio tiifájitk IliirboszOgiSn it Mukuca^rwúgnak naki. A antamrnl mtg tsalakltdjok kttraillist hivatalosan. Vsékomponitom magamat at vittáyi bsgoayba. Jaa mástaya kUhftgOtt,\' iiém hijjiha a taptya ia kapUkia nimót vaót Hligbtadátt natlasssn, Oczcittssk mttgitnnk. BikajábáU ti vtsotyl Kandoktor Un- "— KUÍogyatkoiqU jat dokin a taltkómbol. atirt ilH jat maalaya. Szaladok vlsata WajmbargÖlkOt, virgyonak nbf. Mlkó visaaagyütt, odakajitoaoit u vstatyaak i — Qyt I Sormásba I Ju maaiaya ilgy-kottSI kitkhantétt. atg siirtasiUHt, osst bokks aStt, pir latot kltto: ka taasaa járt tovább irt\' Nftasokiri ollta kok ti botgott, ho nyilván\' mtlgit. Jut Noa Fruémsnn, mit gondol, kinyomathatom könyvemet a jövő hénapbaa ? Erre igen jól emlékszem, mert akkor tőlté mM poharát, midőa est monda. Lefekvée előtt tudniillik—rendeeen anohetl agy pektrval inas távotásom elöli éa hoatan^ mindig a boros pa-lactkol g szekrényből elő és lettem aa aaalalra. Kár ex. njtá.killnnaám. tevéi a -ezen azavakat monda ; -mire éelelém r -fat remélem én is Lénvehworth ur. Noa akkor igyak velem egy pohár bort, müvem szerencaéa befejeaé-aére, kiáltott derülten, e rá bírt, hogy mageatask is hozzak egy poharai, fist meg ie tevém a ö gajáikezüleg tőlté azt meg. Nem sokai adok különben e Scheryre, de midőn oly aaereietremélió módon lelssólliiteitem, egy hajtásra illám est ki. Emlékezem, miszerint kinoaan érintett aa, midőn láttam, hogy Leavenivorth ír as övét cenk télig ivá ki. Ma reggel is ugy volt még, midőn megtaláltuk. A hirtelen rémületre való viasaaessiéksaés eaen higgsdl embert mégis legyőzni látszod. Láthatólag iparkodott eröa megrendülttégét elpalástolni, ami asonbaa nem siker&lt neki. Elővevé saabken-dőjéréa letörlé izzadt homlokát, asikóshea út mondá. — Es aa utolsó, amit Leavenworth úrtól tanai láttam. Miután poharát letelte as aaalalra, jó éjt kívántam neki a elhagytam a szobát. A vizsgálóbíró, ki eaen sikálommaű ia állásából kifolyó sajálaágoa egykedvüeégóvel nézte eaen éraeleínnyllvánuláat, saékéa hátradőlve kataló pillantást vetett a fiatal emberre ée kérdé: — Hove meni f — Hálószobámba. — Nem találkozott ulköaben senkivel ? — Nem.\| — Hallott vagy látott valami rendkívülit ? Aa írnok nemaMl felelt, de eat fojtott, báaa^y- Inian hangon mondá. Nw-Kaniua, cilllürlök. _ Foniolja m«g • kérdést még egyszer Har- wall ur, mielőit lelellitei Ad. Mege«Mlillietik-e arra, hogy semmi rendkivű It nem hallóit t> latolt y Aroa eaomoru kifeje\'éet öltött. Kétszer i« felayltoita tsáját, d« mén asm szólt. Végre meg\' gyöate magit éa valastoll; — Ceak egy krtjillméuy, egy nagyon dseké\'y körülmény tűnt fel, amely eieuiéare la aiíg midi, de a melyre inigie önkénytelenül gondolnom kell. — fia wl volt ea ?------ r-- — • ■ -» - — Egy ajti, amely lü(* nyílta volt — Kinek a szobájához tartusul! aa? — Eleonóra kisasszony szobájához. Hangja ilt alig voll hallható. — fia hol voll ón, midőa eal étire\' ette ? _ £ft bi/onyo«an nem mondhatom. Valószínű: ajtóm előli állhattam, mert uikóaben eehol sem Zala. 49. szám. i5. lap.) 1896. Joniua hé 14 in A vizagálóriró aa ó nyugodt módján az Általános nyugtalaaaágról nem lataaott tniliniiM tenni, meri a legnagyobb bidegvrrüaegael térdé : — Figyelt-e tettnspeiti.it elmenetel alkalmával talán arra, ba vájjon a kuloa a zárban van-e ? — Nem, sat ním tettem. — Nem gyanítja, hogy as leheUégee lett vo ne ? — Igen, gyanítom. — Ma reggel aa ajtót minden eee\'re tárva is a kulcsol lehosva találtak? — Kétaéa-kivül. — Eszerint a gyilkos ilmenetele után besária az ajtót, magával ti ve a kuc-ot. — Ezeu a,ig lehet kételkedni, A vizegálóbiró aa eaküdtekhez fordult é« je-lentőeégle jaa pillantáaaal monda: Uraim, eaen koce ulén kutatási kell tartanunk, mert talány- kéeiem fia ha eaen boraaaató eeemeny nem tör-\'sserü eltüneae legalább t* leltünő. tinik, talán rá ama gondoltam veliia> I Azonnal egy általános i beleegyeaö zngáa »i>- — Betilts mitga után az ajtót, midőn háló-1 uult át az» egybegyűlteken, a kteeekCdt hirlelea siobáiaba ment ? » felállott a aa»a javaaiatot tevi, hogy a hszkuta- — Igen. I láa neonnal tartassák meg\', de a hiró egy meg- — Mikor feküdt le ? 1 ee\'i isilö pillantást veteti rá a azt monda : * ki- — Közvellea rá.. — Elal»aia előtt nem hallott valami sajt? Megmagyarázhatatlan módi n megint késeli Hatwell ur a felelettel, - — Erre nem emiéksaem — válassolt azután. — Az előtéren nem hallott lépéeeket ? — Lepeseket lehat hogy hallottam. — Biaonyoe ebben ? — Eekü.Ui nem merek rá._____-----.7- — De mig is meg van róla győződve ? — Igen j», homályosan emiéksaem, midőn „,».„„..,,, épen aa el>4 álmomban voltam, hogy aa előtereit j — Ne lassú, Mpieekhez hasonló sajt hallottam. A dolog azonban iegkeviebbé sem lyogtalsniioit és tovább aludtam. — Nos es asián ? Valamivel később másodszor éhrsdtem lel, de asm állithatom, hogy nesz vagy va ami mozgás voll as ok, mely fe!ibre»aiett. fia csak aat tu-dóm még, hogy ágyamban lelttltem s figyelme- sen hallga tornám. De minthogy körű öttetn minden csendben volt, újra elaludtam. Csak ma reg-gel ébredtem ismét Isi. Asatán azt kérdes ék UVle, hogyan él mikor ladia tnsg Leaveuwi>rih ur meggyilkoltatásét. Ennek következtében lészleie* jelentést telt, amil aaoi bm nem szükséges ismatelnttnk, minthogy az a ssolgáiral teljesen egybehangzó volt. A vizsgálóbíró asutáo sat ksrdeaé Hatwell ártól, ha nem rellll-e egy Iskinietet-a holla el* aaALiltaa nttn . hftt.jnffr »«»t»lir«_ — lgeo rá néstem. — Mi feküdi nsoo ? — Azon tárgyak, amelyek rendesen rajta (ek-vének: könyvek, papír, egy toll, melyen a lin\'B —t tfl^dea, -gillftlM » k°r(>* palaosk és hallgatás miadaddig (olylalaadó, mig minden tanú [ki níooa hallgatva. — Akkor eagedjen legalább egy kérdést tannem, kéri aa ajanlatával viaszeuia»ilott nemikép seriodve. Tudomásunkra jutott, hogy a megholt- , nak kü unok.huga Hsrwell ur atáa a könyv-1 tárba ment, midőn es as ajtói feltörte, _Nim, csak ggy jfttt küziilök-utánnain, ia ipádig Latira kisasszony L- — Lsura kiaasasony azon hölgy, ki mint a megboldogul) általános örököse, ismeretes ? m, sí Mari kiskssanay. — Nemde, Laura kiaaaezouy adta a parancsot, a hallanak a aaomaséd eaobábt való atvitelare ? — Igen. — Es ön e parancsnak ugy felelt meg, hogy as átviveshen segített? — Midőn egyik szobából a másikba meot, nem vatt észre olyasmii, a mely gyanúját fal- — A háznak minden lakosa jé lábon állott ele? — Igen, aram. Midőn az Írnok e feleletet adta, hangja aémileg reszketett — Itt tartózkodása alait soha sem fardalt eJő félreértés közötte s családtagjai közölt, ha mindjárt (a legcsekélyebb arayib is? •» Ki tudna e kérdésre megfedni, mondá \'Somom hangon. Egy árnyék- aa ángyot szellős valami, alig vehető észre, de aem akarom vitaiul, hogy m>ha még ia meg volt. r — Micsoda kát ezeméy között ? Egy hosszít saüaet á-lolt be. - —-Leavenwortb ur és unokabuga k&aött — Melyik snokabuga ? As írnok hiába iparkodott nyugodt arcot ölteni. — Eleonóra kiaaaaaony, múndáalig hallhatólag. — Mikor vette észre ezea meghaaoa ást ? — Aat nem mondhatom meg. ^\'fie hogyan származott ? — Ez hasonlókép ismeret len. — Oa szokta Lsavet.worth ur leve\'eit lel-boa\'aai ? — Igen. \' — fis nem yolt a lega\'óbb érkézén levelei kő-aött olyan, a mely aimi világoeeágot vetae e »ötét tettre? — Ügy látásik, mintha Hatwéll nr hittelek meg* némult volna. Ula feleletről gondoUodolt-e vagy kő»4 mergdt egyszerre?\' — Hatwell ur, aem kalloUa aa AakOe latéieU kérdést ? •......— — De igen, esi k g3 ndol kodai aka rtam. — i\\os, akkor káreaa e dolgot gfotsaa megfon tolni. (Folytatta* kivettesüc) pohár, amelyből Leavenwörrth ur tvoti volt. — Más aamtui ? —■---Má» semmi, bs nsm esaiódom. - - — Nsm azt mondta-e elöhb, hogy a palaczkol ia poharat változatlan állapotban találta? — kérdi röglön aa aranylánoos ur. így Leavenwortb gr nem iriuiette újra a poharat, miután ön- et* hagyta? — Ugy látszik. — Ea aig ia egy leljes pohár kiírása voll szokása ? — Mindenesei r«. — Akkor aa Öfl elmenetele után .közvetlen" lelt ebben valami által akadá józva. — Egy hírtelen, kékbe játasö halványság voná be a fiatal ember areáf. Ossserázkódoit s agy látszott, mintha egy kinos gondolat támadt volna agyában. — fis következtetéi, hebegi végre. Lehel, hogy Laavsnworth ur... Nem fejesé be mondatát <— agy volt, mintha valami végtelen ba nem engedné isi befejesni. — Kérem Harwell nr, folytassa, ne hagyjon bennünket felfedsiésére hiába várakoznia — Ninos semmi leifedezni vslóm, válasaolá-Isssan, miniha kedélyének háborgását iparkoduék tUHtúi. Miután itt nem egy kérdésre adandó válásiról, hsnem egy hisonyos gysnusilás önkéntes közié-séröl volt csupán sió, a viz5gAlóhiró nem ra-■ankodott hozzá, hanem más tirgvra tért át, habár sok szem volt várakozásteljesen ráfüg-gesztve, hogy végre vslahlra ráakadnak a bizonyos nyomra, ba a flitahfember lelindulliágának okáról kétdezik. költhette volna? Az iruok fejét rázla. — £gy emberre aetn akarok gyaunt vetni, monda nyomatékkal. ~ E biztosításnak azonban nsm eg szeu hittem. Beszédjének hangja,\' vagy kesének görnsős rfízkeiése — mert a kéz gyakran többet áru st, utiat az arc — vollé aa, ast ura mondhatnám meg, elég az ho»sá, ereatem, misaeriui ezen süitásáhan nem leltei biani. — Megenged egy kérdést Hatwell úrhoz- in téaai. kérdé egy esküdt, ki.eddigraég nemiaóU lot. Leavenworth nr meggyilkotiatáMra vonatkozó részletes jelentéseket már hallottunk eddig. Nem volna most időszerű azon okok alán kutatni, a melyek e gyilkosságot előidézhettek ? NYILTTflR.) rHláré-MlftMt 60 knét 1 fit 16 krij aito-raakáat — Japáni-, eklaal, iát, 1 Ugatahb aia-táaaWal ás saiaakbaa, a. a fik aá«. lakát la ■aáaa* Mtaatáirg Mlganl M kitál li lattal «6 krtf ■átaraaktat ilina, OlUaa, ktmkUtlI ailátá- 10tt daauaatet stú (mialagy S40 kSMaMal aiiaé-zégbsa lUW) sala és mlatáaattal «tb. a ■ igraadatt ára poatabár és vámaaatsees Ikáakos asAIUtVa éa aiatakat péatafonialtAval káli: Simkin S. (oa. kir. udv. aaáiliU) 1 — Svájcba cimaatt llVaMkH 10 kraa iá Imliit h pókra S krae Ml rag ryintitál — Hacrar a^alvai irt magnadaláaak pMtoaaa ilialaakalaik \| HareWt üf álőBöü ywögu fin min, hogy neküuk lelvilágosi\'ást adhatna ? Nem gyűlölte valaki a megholtat titkou ? — Nsm, eal nem tudomz ♦) áa a ravatbaa kéalMekárt aa váitel lalaio—ágat a FelaMe iinkmsst: Br. i>Ml ■ ■ Imptulajdonöá is klátfA: • 1 " c ü it l r d is é íp» ¥ IN C H irdetésok: POOOOOOOOOWXXKKU HIRDETMÉNY. Néhai Kov&cs Károly Örökösei tulajdonit képező, a zala-egerszegi határban fekvő mintegy 100 hold kiterjedésű szántóföldek, rétek — a »Fehérkép < utca végén Jevő majorral és gazdasági épületekkel, a »Jánka« hegyi szőlő és kaszálóval, ugy a >Bazitai« határban levő mintegy 5 hold terQletQ erdő részleteiben (parcellánkint) esetleg összeségQkben, magán kézből ügynökök kizárásával eladatnfilc. ^ * * A venni szándékozók az eladás feltételeinek megbeszélése végett alulírottal a délutáni órákban naponkint értekezhetnek. Ugyanott ajánlatok az egész, birtokra elfogadtatnak. x Zala-Egerszeg 1896, junius 12 én. Dr. Hajós Ignácz, 164 1—1 Clgyvéd, Fehérkép-u\'ca 27. szám. KXXKXKXXX fixám. (41. lap.) 1890. jtttiíus hő 21 én jpf^y ifiT ___ Hrondorl Hf&Bjüfts. Stefánia trdhfrWrilené forrás. kitűnő gyógyviz, kedvelt asztali vlz. Na»y Kaniuán minden üti kapha\'A. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Liniment. Oapslci comp. Elén kiméraa hiiltier aUtatállt u idS morpróbiUaAoalt, ut inár t3Vb mint 26 ér Ma aaf-biiható, fiMaltatelHafttt MlrataitM alkakiaitatfc UanaqraM, aaaisál, ta\|fgg tatáéi _ h weghMtaeluitt aa ax omaok ihal bodaTOSIéwkn) ie mindig cfakrahban lyideltatft. A v»tódí Horgony-Patn-liipellar nUorta Morgoey-Llnlinent elnevez** alatt nem titkoa aier, hanem Igeili eéptitrl huluer, mainak ejnr Mztartttban aem ktflaaa hlinVoini. 40 krM 70 ií. m 1 frl. üregenkánli irtán maidnem minden gyíjjuertiAan kieiMkw Wraktif: Tlflk linef 0ÓgyuerítiBíl lltifUlM. lleviiárláa alkalmira] igaa óntoaak tovtak, TU forgalomban. KI aaai akar a»\|k árai! lel, ai r«tj«fT nélktl mint aaai vatMM ataatu viaaafc mert títt UaakkMiH nlinUt ai minden egjea graget Jkl\|ll\|" Rlchter r. Ad. UrM, caáai. ia Ur. adtari aailUtik, Rudolatadt (Mriaciaj. 00000000000000000000000000 ~ MEGHÍVÁS. r g O A nsgy-kapizsai malátagyar éa aerföaóde rtjjvénylániaiiág O O 1886. évrjullua 4 4n d. e. fél ti órakor a nagy-kaniiaai kerea- O O kedelmi s iparbank beiyiaégében Q § rendkívüli közgyűlést § Q tart, melyre a i.réizvéayes arak tieiie lettel Inegbiwaak. * 1 o Nagy-Kanii-a, 189B. évi juniua hó 18 én. O ^ _A» igazgatóeég 5 g —"—TáLTg^raiorozat: (j 0 Jelzálog kölesönnek eleöbbxégi kötvények ktbooaá\'áaa tntl- Q O lett leendfl felvétele iránti batároaat. Q O00000000000 DIOOOOOOOOOOOOO I NslIIAk flKyelMéke ajánljuk f Kőhalmon, (Sopronmegye) egészséges hegyes vidéken a J ^ SALYATOR T \| leány-nevelő intésetet, I Különösen a német nyelv és kisírnunk* elsajátítja " végett, de a un* és a tudomány többi ágaiban is n^er- JJ hetnek a növendékek alapos kiképcést. jj Xlt«rti«i-4ij lö-l* frt ktvéftkUt 1 Bővebb felvilágosítás vég$t bárkinek intézeti ismertető kivonattal szolgál i5ss-i az Igazgatóság. % ipPRPRRRPPPP yyyyyyyyy^yl A világhírű STEYRI fegyvergyár M W I F T KERÉKPÁRAlNAK klsirólHKOM főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére ; ünger UUmann Eleknél Nagy-Ksa imán. Eien kerékpárok, ugy iartésaágN, »erke-wtre aslnt kSuy Q Járánm ss elsé helyen állanak as fásam Európai gyártaányek kUslti; Képes árjegysékek Ingyen és bérmentve. pocxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxx \|A bud&ptfti kiállitáira ránduló \| n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönségei van szerencsém I a kiállítás területén levő sörízleld pavillon látogatóéra > meghívni, hol NAttY KANIZSAI SÖRT 1 mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban \' is általános tetszésben részesOl és jelentékeny mértékben ] fogy aszta tik. Galambos Ulrik 133 —1. * - a nagy-kanitaai aörgyári kiállítás eöriileH fülkéjének vezetője. rxxxxixr: 390 araay- i* u tat iram ie éteieklavillal kHlatttva I 3S0 araay- éa ailatanei ie iiutkltvalltl kltllatatvt - RÜSTON, PROCTOR & Co. Ltd. tiaeelnl (aagél) géfgjár veaérkéyTieelleig ail a v da rsitii kapkaték a laekltéaébb atelérketlan iwkmM Mfol I^HMiiearek é« gjatti\|iljk 10 S5-1 éa eaakla itt kapkaték a vUágklrt mbadalmaaott Exoenter gfaeeéplégépok kto/Iktaagalrak ailkll, katida tlaatlté aatrktaattol, állltkatío«táljroti kaaitml. Ba léi aaarfat aatk a vtlé) lefjakk (éioaéptél. Ilráaitra aa«abaa^aéllilkataik ____• köajttkUiftljM itaeaipMktt la. v OOMPOÜND 8ŐZ0KPKK. "t Dgjanltt nadalkatSk míg a villgklrl aagiajáré gétoaégll\|igek. A Jl %-m gépe. Kin vilaaatik tzalmakazalozók, járgányul aépldgépekj borprück, nztilözuxö gépele, tzfatgt/QjtSk, MlSgéptle, tUzlito rótták, kukoriezamorttolik, tttetkacáfák, arató éa /dkaszálók, MnkoU/oálaiztők, valamint mlndtn \'gazdasági gfjtdk a-mHrfttw éa malombtrtmirzínfkbrn. áijtgraikktl ia mladtnaaml nakbavigi ftlvllkgeatláatal 4a taaictcaal kiaaa4\|ftl dljtHataaaa nolgálank. MC* Laralak cxlmaanéok: RVSTÓit, PROCTOH i Co. Ltá TnirkiprlitlMp Bndapaat, V., Lipót -ktrat ti. Illa. 51, szám. -Nagy-Kanizan, 1896. jünius 25-én. XXIII. évfolyam. f \|. ■ t « • • Itirtl I Ollsp-AU káa. IiiImiM • lap aaallaai voitikoaóktalmtej. 4 awMtlM lawW «ak l*" Ml fogttatok •). IMnuk M IlUiMk TÍMU. ZALA —Politikai és- vegyem tartalmú lap. KieSáfeJvetal: f Éwth í\'pUA [ rittkd thntanMto. KLÓnzmSI ÍUI: ám It koron* (6 fH - kf.) nu«M 6 koron* ÍZ Irt — kij ■hj.SI.w * kaat 4H(fc»kfc» HIMW ■á«iit»u»k A Nagy-Kamsaai- ée dél-zalai takarékpénztárak. a HankegyeaOlet, aa Ipar- éa keresik e- _ .. \' delipi bank, a Nagy-kanizaai segélyegyleMzövetkezet ea a letenyej takarékpénztár. ^ a ,,nagy-kanixaai malátagyár áa aerfőződe r. L" himtaloi Udüny. rmaitliit. ^taéírt a tLli" ikr . . -" ---1 Twiltuft\' ri»k»l nih Bjf aarfai <lre: !• krj«lr. ]\|ex\|cl«Hlk Knjcy-KniiixM lirtenklnt kétnxer: Taaárnap ém cailtörtSlcSa. JL Tanügyi kongresszus. Na«y Kaniiaa 1806. \|uniua 24, /_n) A jövő hét a tanügy embereié jesr A ország fővárosában juliua első ht tében a jelentkezűk száma szerint ítélve, kö-zel 5000 tanférfiu fog megjelenni Budapesten, hogy kiváló szakférfiúk által kezdeményezőit i igérrt kongresszuson tészt vegyenek, ahol a tanügy minden ága .beható tanácskozások tárgyává fog tétetni, -különösen pedig, hogy közoktatői rendszerünk egységesítéséhez az első lépést megtegyék, Erre a kongresszusra szükség volt. Bármennyire tagadhatatlan, hogy tan: ügyünk ez utolsó évtizedekben óriási lendületet vett s a fejlődés szép fgkát-érte el, nem niunUhMfak—aztt-hogy Soha jobb idő a kongresszusra,\' nfint Wlassits Gyula minisztersége idejében, ki eddigi nagy elismerésre méltó tevékenységében, nemcsak éles szemmel ismerte fel tanügyünk hiányait, fogyatkozásait, hanem • zeket megszüntetni is iparkodik, ami már eddig- is lelkes buzdításának, hatalmas munkaerejének tényleg sikerült. Hála a várpsok áldozatkészségének „JMLfc gyarország tanítói kőzfll igen sokan fogják ajulius első hetét Budapesten tölteni, hogy a kiállítást tanulmányozzák, s hogy az áltai maguk is tanuljanak. Az a jelenlegi kiállítás különösen alkalmas erre. Magának a közoktatási pavillonnak, s a történelmi csarnok* nak megtekintése megbecsűlhetlen ismeri Siicerfllhet ez már azért is, mwt nett) -tök szerzésére nyújt alkeimat A -mit kép zárkózik el a szakemberek véleménye elől, hanem meghallgatja Okcy s hajavaelaikat jóknak és célszerűeknek találja, azokat fel is használja, érvényesiti, Azért mondjuk, hogy a tanügyi kongresszus Szép sikerrel biztat. M«f a mit a magyarországi tanítók na> és leírás csak halvanyan tud vázolni, azt • közvetlen szemlélet felejthetetlen benyomás* sal közvetít. Még sok egyéb érdekes dolog van ott, mely a tanító ismereteit a legkellemesebb módon gyarapíthatja; de ha mindez nem gyohb része mint jót, helyeset és üdvöset volna is, annyi közös célra törekvő kartárs __a kongresszuson meg fog állapítani, h ÍP- talMknrása, barátságos wgynnWn, I.....IságoS e téren már jjgg intflzokt ^mfimgtiriieli ají haszonnal jái. 9 aw nincs tenni való, hogy megvan szüntetve nem fogja egyszerűen ai archívumba tenni, j ségtelenfll befolyással lesz a vidéki eyvesfl-"minden .hiányra a további fejlődést bátran hanem amennyiben apropositiókat életre- létek további élénk működésére, különösen útjára lehet engedni Azért nagyon okosan való<nak fogja találni, azoknalr helyet is akkor, hogyha megalakítani sikerül a hazat . cselekedtek az intézők, hogy ebbe í kon.- fog engedni tanügyi rendszerünkben. A tanító egyesületek szövetkezetét, a melyről gresszusba, a családi és kisdedneveléstől kongresszus élétr^gy kívSTí tanügyi férfiú1 már régebben szó volt, de a kedvezőtlen vi-kt&dve, oktatásügyünk minden ágát bele áll dr. Heinrich Gusztáv egyet tanár, ki szonyoknál fogva nem sikerülhetett vonták, a legfontosabb tételeket szakélő- azonban éveken át nemcsak a középiskolai,\' Országos és egyetemes kongresszus mái-adókra bízták, kik tüzetesen foglalkozva a hanem a népisk. paedagogíával is foglalko- tóan fog, sorakozni a fővárosban eddig le-rájuk bízott feladattal, határozott és indokolt zott, s igy teljes áttekintéssel bir a magyar folyt kongresszusokhoz, melyek a hasznos javaslatokkal fognak a kongresszus elé járni, tanügy egész körére. AzQnfctVB!~1z~~ egyes] eszmecsere mellett a haza ezredéves fennifttia mely egyoo fontos ágaiban a tanításnak Maitokra—kiváló férfiak töltik—be úgy az Mieul öröWriek is lelkesedő kifejezést adtak megállapodott véleményre fog jutni. elnöki (izékeket, mint az előadói tiszteket \| Erre a tanítóknak, a tanférfiaknak is jo> A „ZALA" tárcája. A kelengye eszthetíkájához. — A „ZALA" trl«ü Uroájt. — (íyors életű koránkban sok mindennek kivés/ a poesie s erzékeny lelkek nem biábs siratják a multak egy-egy érdekea hagyomsnyának teliea eltűnését. A sxsasdvégi irodalom szelleme, a nstursiiamus, taár aa ily dolgokkal, aint oly régiségekkel loglalkoaik, melyek még érdekeltséget sem ludrnik kelteni; nem a kegyelet bi-aoayos nemével ssölnak róluk, melyet bisony aegerdemelnének, inkább a durvssáaoak egy aemével, a aainálkosás kifsjssésével, hogy apáink, anyáink, e külöaösen a< utóbbiak ily ose-kélyuégekkel lörödtek. Ugy goadolkoanak, hogy könnyű volt nekik a közlekedés rendkívül primitív állapota mellett, mikor betek, hónapok kelletlek, aig valami érdekea birt megtudtak; nizor aa emberek még nem voltak idegaeek, e kevesebbet törődlek a nás bajával, mint a magukéval. Saép apáink, aayáink korában leányos há-aakoál nagy .esemény volt a kelengye elkéazi-t^e. C«akbggy akkor nem kfiavetlen az ejjSg yaée ■táa- vették aeg aat budspeati vagyMeai árvháabaa, hanem a> anya útmutatása aseriat a esaládoa has leány tagi ai csináltak, meg aat, rendanqp ki is. saabiák, a hiazéeekat is maguk kénsitelék, s dsrab darab után kéaaUlt el, ál- kor a lány eladó korába lépett; elkénaűlt aa ugy, hogy a ieendö a>eaony egéaa eletére elegendő legyen,jé volta váe<on, erósenvolt ss elkéaailve, esépen éa lartó^aa, s mikor késsen volt minden S csak as almáriomba kellett rakni a kBlönböafi lehérnemüeket, melyeknek egyee eaoportjai aainee »elyem e<alagokkal voltak átkötve, as anya nemével a bliazkenégnek tekinte\'t végig rajtok, a megealllngotl szemében aa anyai gnndoakodáa éa aaeretet drága kttnye, viiaaagondolván egyesers mind saját leánykorára, arra a boldog menya aaouyi időre, mely telve volt örömmel és boldog-sággsl, amaonak a kölléeaetével, ennek á vará-zaáVal, t i múlt hói a jövőbe tekintett, s lelkében leiszálltak legidősebb leánya jövőjének aejtelmei, kit nemsokára kiviaznek á aattlöi háanól, aa anya védd szárnyai alól. 8 a leányok a munka kóaben. Mennyi édea, érdekes besséd folyt kötöttük. Minden öltés, melyet egy-egy darabon teltek, a boldog meg elégedés emlékét idésis fel kesöbb a fiatal esa-ásonyaál. Kimondhatta, mikor magára öliötie: est a Juliska varrta, ennél a Margit aegilett; a egy darab aem keltette fel lelkében aat a kínos emléket, melyre mai nap oly gyakran rágondolhatna a fiatal aaazony. Eat görnyed-ad náttal, félig megvakult eaemekkel kéasiiette éjjel a gáa lángja mellett egy azegény rabszolganő, a ki keaervee köayek köaött dolgozik, tárad napea-tig,\'hogy nyomorult darab kenyerét aiegkerss-hesse, a mit aokaaor, aiatha caak alamiaanában adnák, méltatlan bánáeméd mellett vetnek eléje. Mennyi nyomor, aennyi kétségbeesés mennyi köay tapad aa Ily kelengyébe. Talán aaért boldogtalan aok család élete, tálán azért váltotta fel aok helyt a családi élet melegét aa a ridegség,. melynek ■ légkörében annyira idegennek érzi magát mindenki a sUaikkal aaeatiea ? ki tagjai Hajdanában, de talán aég a lel mull időben U hány aenyaasoayi kor tele volt a köliéaiet va> rássával. Irigyelt nö veit soksaor, de neme as áhítatos ihletnek körayeste. A kelengye kseal-teeébea fuglalkoaoit saját gondolataival, >aive "válaaatoitjával, elgondolta, hogy hol merre \|ár, est pedig, jártában, keltében a tiaaia, aidaiaa szerelem lénye ás árnyéka httaeae, a önkényt* lenül éreste, hogy valahol dobog egy iiaaiaa«iv, valahol remeg érette egy drága lélek, valahol gondol reá egy kedvee teremtés, ki aa 0 életá* aek napjait meg fosjs édeeiieai, ki örömaoek résaére, hubánatgaak oaziályosa Issa; ki boldog, nak fogja magát éresni, ha as élet terbáhfl mentül többet vehei le vállairól. Így ssAte a kelengyén tett minden öltés, a liasta oerelai viasonyt minél erösebbé, igy olvadtak össze ss értelmek egy lángban, mely a sziveket as üdvöt hoió szerelemre torraastotta össze; Kelengye <gyároaok egyes teljes ke engyéket ki aaoktak állítani. Akad ednek nézője elesendő, kiterítik a finom váasnakat, a powpáa kifogia-talan munkát, a diaaitö bimiének aagy gaaiag aágát, a minták éa formák sokaaágit, a a kivitel aagy attvéeaetét. Ingek, eoraeltek, aMbkeadök, aeztalkeddök, teritök, káváa kendők, ágyi-mke, aind megannyi bámulni való iéolog, S nem agy Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala. fii. H/ám. (S. lap.) guk van, a nemzet intellectualis fejlődésében * szellemi haladásában nekik is van részök, a ha ünnepelnek, bizonyára lelkesedéssel ünnepelnek. Mint értesülünk megyénkből, városunkból nagy számn&l vesznek részt á kongresszuson, amit a legnagyobb örömmel és megelégedései konstatálunk. A vármegye (házából. " (Z— .) A megyei kUsige/gatAsi hiiottiág jun havi Oiéaét dr. gróf Jankovich László fíiapán öméltóságáaik elnöklete alatt folyó hó 15-én tartotta. Elnöklő főispán őméltósága as üléft megnyit-váa, a tárgysorozat előtt Bogyay Máté biaott-, sági tag indítványára a búoiiság elhatározta, hogy jegyaőköayvileg feiesi ki réazvéiéi Hc«ky KlIUS blKMIitjti UgBat aaca gyászuet lelett,~ ■oly leásyánsk Vastary Beléaéoak elbanytával őt éi laéleikörtt családját érte. As alispáni hsai jelenté* a kösigasgaiá* egyea ágaiban a vármegye területéa május hóban előfordult eseményekről lelolvss\'atváu, helyeslő-le* (adomáiul vétetett, Olvutaloit éi tudomásai vétetett s belügy; miaisster leirata, mely sserini a bimtiság lelter- sxskban a miniaiier a c»áktornyai tanitóképesde torniosarnoka tetőseiének kijaviiéiára 3Ü6 frl 45 kri, a balatoniürédi Kro«ét>el azereielháxnál szükséges épiikesésékre 8.777 trt 06 krt eage-délyviett. UgyaUosak a miniszter t\'fbgidt* a a». egersaegi községi elemi iskolák. áilamoeitására vonatkozó képvinelőt-stüléfThalároiatol. — 8a»-bélyeeea tárgyait Z.-Mibályfa érdekeltségével aa ottani áll. eegélyeaett községi iskola államo-litása ügyében. — Volt fakodan a ha.aiatbailan építkezés és Zalaberen a második laaitói alias államsegélye ügyében. Jelen volt a nagy-lengyeli r. k. iskola sárvTsagájan. Meglátogatta a te. kandi r. k. iikolát. Megjeleni Gellénhásán as államsegély igénybe vétele ügyében. Ssőke Kaimén ■nrakereaati ri uniténak shelyiziain kézbesítette a miaiaater fiO forint jutalmai. Meglátogatta aa erdőafai r. k. iskolát j személyesen tárgyalt a petriventei kösségi iskolii tnitó illetményei 1896, juoiua hó Ifi-én. ai érdekeit iskolaszék felhívatok, bogy as 1KV3. évi XXVI. i/yo. rendelkeséseinek kaiadékia\'aeul tegyen elesei. As eló dörgiaeei ág. ev. iskola államsegély* ügyében á javadalomról aeólé jegyzőkönyv a jelseii adatok besaaraése oéijából a iéteoyei járási főszolgabírónak kiadattk. Kovács Jánoa bagladi élI. elemi iskolai tanítónak negyedik Stödévea a or pótlék ügyében be-leriesiielt kérvénye pártaUiag felierjes<ietik. As árvaaiéki hWyefee eJnök jmaaté«e szerint a logalmaiói karnál április végöa katralek volt ft£92, má ja* bóbaa beérkeaett 8.356 a igy elta-léies alá karQil 9.648 Ogydarab; ebből májai bóbaa elintéi\'ek 1.902 dbot aa igy május ve«ea bátraiéiba maradt 7.746 drk. ák irodánál apr. végén hátralékban vall 384, májúi bóbaa leiráa végeit kiadatott 1.886 e igy aüatéaéa alá keiült Z.Jtöfl Ugydarib; ebből május bóbaa leírtak éa Ügyében. Meglátogatta a légrádi sirdaiakolát, r. expediáilak 1.986 drbot a igy májas regen kát- a jelenlegi be g as u j he yaues —állsmi anyaköny léaét engedélyezte sssal, bogy lyettai állasától felmentetik khárótag as anyakönyvvesetéel teendőket végai. A kösigasgatSsi biioltság filterjéig téat intéx a balCgymíoiiaierbez aa iránt, bogy a iaintbaláa»i, valaaunf a leteayei járásban ievrt öaixe* aiiya-kdayvveietök mellé államköltaégen helyei tea anyakönyvvésétői, esetleg segédjegyzöi sflssok readaiensiiteseenKk. _. _ — -Aa állitaépliéaiéll blvm nak je\'eniéae acsák-tornya-vidéki bidak megvizsgsISsától s ások állapjáról riőterjisstetvén, a jelentés k1áilá«á hogy saját T" mellett a vármegye alispánja felhivsUk, — a eslksége* munkák foganaioainia iránt hatáakörében intézkedjék. -- Bogvay Máié küldöttségi elnök bemuiatta a inban átkelési uakiss meghatároiáiáról fel veit jegyzökönyvet A bemalatotl- jegyaökönyv alpján kimondotta a kősigazgaláai bisotnag, hogy Ssabar ftsségnél a lörvényhatóiági uinn átkelé-i smtkaas nincsen s á község e cinen a további ■Bikák leljesi\'éséiól felmentetelt Az alaó-lendvai járásban eltávozás folytán mefttresedatt egy járási utibi»otuági állásra a kOsigazgitásibizotiság Saabé Döme pórázombati laKíftt •álwt"\'t- k. fiu iskolái, ss ás. ev. ée izr. iskolát 8<imé- raiekban maradi 983 ttgydarab. lyeseo teU s niniisier ügyowtályában előter- j ^ kir. pénittgyigazgalá jeieatáae azeriut mátua jearléaekel I tantestület több luiiiüfl—ügyiről, * I likban bgjt 1 dóbth X lif^yt Tétiritln 235.883 mely alkalommal jelen voll a D. K. E. tgaigató frt 33 kr. A folyó év jMaar kávától mátua hú váliutmáayi üléaén. ügyaaeaak aaeméiyeeeo 4r-1 gareig befolyt ömmeeM 8aa»36 frt 68 kr..mjgaa tenieiie Alaó-Domboru eöijáró\'ágét ai ottaoi I896. baaon nakibaa 881.789 frt 16 kr. a fiúiskola állsmnsilásánik a lágráld éraefr\' eltog-i^ p t tr biaon itakábaa öt)896 trt OS krral lalt álláapontja mtm bekövetkezett aj afadiumá- j kedvesötleaebb aa irodméay. Máin végén a ról Kir. negédianfelQgyelő mi-glatogatta ao«e»at- Tármegye tarBlitéa a hatralék: 1,488.468 frt regi, barabasi, kerkakuiaai r. k. iakolát, azemé-loi kr. egyeaei adóbaa. 88.499 Hí 69V, kr. tyrsen tárgyalt a. bakaai sil. Mgélyeseti kösségi hadmeateeaégi dijbM, 8^6 804 fH ÓS kr. elinii iikola állainoaiiáiáBak ügyében; voll\'„alftdé^a.ált^,!,.. 8J8H11 in 14 kr. Rédleatn a masodtk tawltói allM isarvaaéae.l t^iy.g 4.IWI trt II\'/. k. ilfoáak -Kálööfáb H Kóimadomb\|án a ket által feantarlandó uj iakola ügyebeu, A komárvároai r. k. tikoli épitési járulmányal ügyében, továbbá a kis-komáromi r. k. iskola épltée ügyében beérkeaeit megyei i. foügyeaz véleményes jalenténe mindkét ügyre aézvi a járási tónolgabirónak aaiai adatik ki, hogy az ö»s<es érdekeltek megbillgatása mellett elsöloka haiarontot boaaon és e\'járáaanak eredményéről tegyen jelemést 1 . . tj\'L köaség\'egy\'enértékben, 87.848 Irt 4ft\'/g kr. logyaas.ási éi baladókbaa, 14,041 trl «0!/, kr. iialméréai illetékben, vagyis fi««ze«ea 4,078.643 frt 09 kr. Adóisetém kalaasiáa mája* bébaa ket eaat han engedélyezett 9.146 frt 74 kr értékben. Lmráaba koaolt aa évban majas vegéig a) egyears adóbaa 16.898 "frt 01 kr., fi) badmeatesaégi díjban 48 frt -Kift lealilflgyiló kavi jileaiáae a<«rlnt es idö- A pussta iient-láialót éa bollihidai ág. ev. iakolák allamaegélye ügyében leérkezett miniéi tirl rwdélél álapján mi ad tét iakola ügye a kellő pólláa után filterje.ztitik. .....* galamboki, iMiiWikaraaitnr-JkftlIálaaani éa aaentgyörgyvölgyi gyermekmenedékházak telálli-táaának elhalaailáaa tárgyában beérkeieit kérvényekre — .a felhozott indokok figyelembe vé-tel* mellett — a köaigszgaláai bixoltaág az el-hussatáil tudomáaal vet le, A képtal\'"!\'! é* aalabéri r. k. iakolák niáno-dik tanitói állásának államsegélye pártolólag felierjessletik. A viii-ssaat-györgyi iakolai ilapvagyon ügye további adaiok bea/er/e«e céljából a kir. tanfelügyelőnek kiad* tik. i—A köveskallal ev. rif., laaltónalr Ittémsényér pnntna klaanlgálaan Hgyb<ni ,Im«<I<iiI k«r»Á«yár. isép aö, a ki eat nézi, irigységgel gondol irra a boldog nővérére, a ki ezt a aok pompái kéuit-menyt, melv oly sittkaégsa, a magáénak fogja mondhatni. Hát még a felnő ruhák, ■ kOlönöoen a menyaatoayi ruhá, as ö nagy jeleaiöeégével a mely ssépa nyáluknál sokasor hilotti-ruháol is szolgált. Benne léplek ss oliar elé, hol irigyüket megáldották, bele iiksrták, mikor a kopor-lóba tették, bogy aaerettei utolsó \'aljára ki-kiaérbeeaék. Ha bármi körülmény folytán boldogtalan voll a bázamég, hányszor vefe elő, bányasor áataiia fájdalmas könyejvel, aenkilOl Mm látva sokog-ván el bánstáL\'Sokisor egy boassu életen át 1 a ruha ellakult, szövete nemcaak sainéi v eat lei te hanem meg ia roagálődoti, de egy tekintet reá, as emlékek özönét keltette tel a matróna elké-ben. Annyi ssép emléket, de annyi fájdalmasat is, mert vin-e emberi élei, mely ettől meniaek mondhatná magát. De még e fijó emlékek ii édeeek voltak, mert gyáasukat enyhítette aa idö gyógyító balzuáma, s még aa ily emlékektől sem Válik meg eiivesen 11 ember, mert aa örömökkel, a gyönyörökkel együtt Ok képaxik az életet, a melyei nélkölök elképzelni tóin 1 adunk, hissen aélkttlök ss öröm, a gyönyör sem leijei. Egy női kelengye, ^>ily esianal, gonddal ée ia lével vsa késsitve, vtíó^aa keilemei benyomkat tea az emberre, as aestbetikai megligyeléeknek igen bö tere nyílik mellette. Mindin darabon magáaak a bisuéaoek meg van a maga jelentősége, de alt vsa egysseramiad a poesise b>. As agyik darabon góikikus alska a csipkéset, min- den ága egy-ety-fornyiKukálios haaonlii, mely kevseaen köt ülfoaja a hófehér nyakai. Mi má* darabon hasináljsk a keskeny és siélee oaipké-ket, aói öesnetéve ie baaauálják eaeket, némely tebér ruhadarabon alul a szélea, felül a keakeuy csipke, mely aa egésa rubat \'örüllogja a váltó-aiiiwaigával gyönyörködtet. Ujabban a színei hAvos labákst is ssokás hsssnalni, sokasor egy-áaerQ sótei, melylyel kellemes öasiiangot képes a hoizá isiénél megválassloiissiue* csipke vagy sáv. A aöi leUő ruhákban s aa ahboz való kalapokban, erayőkbea, legyexőkben, köpenykékben ia nagy ialéal lehel kifejieni, éi ez nemcsak a gazdagok fényes ruháiról áll, hanem aa egysierübb, nerényebb eorsu leányok ruháiról ie. Caak ialé* kell bozsá. Ezzel as izléisel birnak a trancia nők, a miat azok állilják, kik Uitsk, a kik nigy rgya«erüséggel, de a legünomabb ialéaeel ii tudnak öltösködai. Msi napság inkább ossk a kelengye külső lésibetikajáról lehel siólni, mert a női késimunks bámulsloa fejlödééaek indult, 1 ixámtalan formáival meglep éi oandálatlm ejt. De már kér vésbbé ártól a belsA aeiiheiikáról, mely a kelengye káaiitéeével a házban, a családban járt. Bővebben kifejteni nem siándékosom eat. Különben az ujabb irodalomban igen gyakori, bogy a novellaíró caak a problémát véti la), megfejtését szonban a jámbor olvasóra bisaa; es nagyon sseliemea módja as érdekeltéinek. Ea is a tollambaa hagyom bát a többit Stúlamandtr, A Szépitö-Eflyesiikt közgyűlése. A tagok élénk érdekIddéaa mallstk urtaua a Szépítő-Egye-ü ei e kó it áa évi Hala kózgy 4-iését Aa elnökiaéget FIMI Twwm elnö-, a a jegyzökönyvet Kováit Károly titkár veietta. . Plibál Ferenc elnöki megnyitójában köszönetet mond a tagoknak a aaép trdoklódéoéri, melyben a jövő biztosi 1 ék al látja. Kéri a tagokat hogy a válsutmauyt lémngaisik mökndémibeo, mely csak akkor leai képe. eredményeket filmül atni, ba a tagok jóakaró pártfogása vei, leaz. Aa általáno helyeslései lalálkoaoit elnöki megnyíló beszéd után Kováit Károly titkár a következőkben számolt be a" válseatmány mult évi működéséről:_JL__ Tuztelt kiz^üUt f Midőn rövid egyévi mQködéálUiktiek az aláb-biakbau lebaiöleg hü kepét kivSajuk tagtáraaiuk ele terjeszteni, mindeoakelőtt uyagodt öotodattal tekinthetünk viasza arra a moagaiomra, mily a nagyközönség isélea rétegéb— aaoa oélaattal támadt, hogy a váró* sok oldalról elbanyagoit köaiisstaaági éa kóiegészségi viazosyainsk javítása — a közönség azórikostalasának alőmos-dttssa indokából a várost hatósággal karöltve működő egyesületei alkueson. As Orvendelea. köiüimeny, bogy igyesülalünk jelenleg 8 alapító és 969 rendes tagot számlál kebelében, de különösen ss a biztató jelenség, bogy sikerült törekvéseinknek a város kegyura fioftAydwy Sirattmann Ödön kereeg ügyeimét és érdeklődéséi is megnyerni, miat aki tudomást vevéamegalaknláauakrOl lOOfrtiai lépeti ss alspitó tagok sorába, bizonyítékát képasl sanak, bogy aá-zagot pótol a közéletben, s hogy s jövőbea polgártársaink lokosatos támogatására ssamithat ée ugy bisasQk méltán; mert ba végig lapoiaak a mult évben tartott válaastmáayL üléseinek jegy-zőkönyveit, azoknak 6t különbölő pontjában alig vaq. a váró* kösecéaaeégi és köstisstaaági igényeivel öseaelüggö éa as egyeallei mSkódéw körébe fogható ktalés, amelyet megbeszélés tárgyává téve, a megoldasbos közelebb bozni Ml segítettük dacára annak, bogv még most tzük-kört anyagi visaooyaiak eddigelé aagyobb aaa-báaa tervek iogaaatoaitáaáaak atját álljak, éa igy a költaégeaebb berabáaast, miat példánya vaaoti- és Ceeagery uieai létáayokoa elbetyeseit módéra kivitelű padokat ia aa Igybaigó ssmo- Nagy-Kanizsa, caüförtök náuiek, n »mUmo (intmann Vllmoe hír. tant cm ur aldoaatktoiaéaéból sikerüli taegvalóiii-finunk t mi Mm bizonyltja jobban, bogy mJjum kutattak a [óaan köivéliméay óbiját, mini aa a körülmény, bngy u általiak programmba felvéti e Itgköaslabbi migvalóeltu tárgyéul megjeleli •étatér kérdéMl a vára képvlulőtettülele mii-Ussrit tlkottaaib\'h lel vette; ámbár a kivitel aódotttel m időben még bitonvlalaa alakiatok-Ima vonulnak el etőufiak, limlommal tekintünk •aonbaa a vára tigybuigó hatóugtra a kBtőaö-■ta a közvélemény erejére, mely e köuiOgtégletet képttő kérdée megoldani tovább lOggOben nem ba0batia. KBIöbm gondoaáauak tárgyait a várna területén levő diái fák képeitek. amtlytkutk tuktterfi kszalést oéljából javaslatot teriua. tnilnk a várai tankea elé, amelynek érteimében a varai pénstár terhére egy rendes kertén! álláa volna itervwandő, g nap leiül bi-luttságo* küldettünk kl, msly leaalmáayosia a módul, tálként lehetne a Iákat legolesóbbaa. éé legcélsurflbben elláttatni oly korlatokkal, amely ■Imm kfilbehatu ellen magvÜelmasné s igy akadálytalan fejlődését biztosítaná, — A jövOre nézve alapos reményeket táplálnak abban as Iráaybaa, bogy aa a villauysaerü áram, amely a I, év dejta váróul kö<éleiünk<minden rétegét álba- tolta éa a lámdslsil léiét msgsailárditáMt elöntőt > diié tOrakvéMket éleire kotta, jótékony bebaiáat fog egyeeáleti életünkre ia gyatorolai a lehetővé isssi oéluokat napról-napra megköulltenl, amely Mmml más, mlul \'árosunk terülttel é* környékét a lakoaság réséra unnál kellameeebbé \'ée oube-aosabbá tenni. A köegyfilto a jentéai nagy litetéeMl tudomásai vette a válMttmánynak láradoaátalért kö-ssöaetet mondott, tírünkat Henrik egyaallleii pénztáros, a be-taulaloli éa lellilvizsgalt sáraaámadáa alapján, jelenti, bogy a egyesület múlt évi MM a kö-vetkgsök voltak: Tagiági dijakból ,.. ...... 476.- Alapító laglági dijakból ~T7T 2B8 -N. kanizsai takarekp. adománya 20 — bobért Eiohird adománya... 2.— PerMly-gyBjiéi ... ...... W.flO Kimet fi különféle ... „.. 10.18 ..............ÖMMg: AÜÍ9Ö A kiadótok, miatbogy aa igyMÜlii eddig mák tervekkel luglilkuioll, melyek keresitülvitele a Jő»ő dolgi lésMi, egésalteu mintegy 70 forlatra rúglak. Aa egyMÜlitnik vagyona mintegy 100 foriit, mely gyümölotözöleg helybenl pénzinté-setskaél vau sllielyeive, A köagyüléi a pénilárnok ét a tiámviugáló bÍMiUáguik jelentéseit tudóméiul vélte él Qrinhut Hearlk pénstiroanak köaaOnetei saataaott Aa laditsáayok sorai Lanp Nikta. nyitotta meg, Ügyeimébe ejáalván a válantmánynik azon Zala. 61. szám, (tt, lap,; válaaátmánynak, bogy Batthyány BtrallmanH herceggel, mint váróénak kagyarával u öM\'skótts-téat lartM fen. A fentebb jelűit eiőterjesitáeek é« indítványok á választmány munkarendjébe fél fognak vétetni, a mennyiben sukkal még aem foglalkozott volna, vagy aem foglalkoznék már ii i választmány, Euk után Plibál F«éaos elnök a gyűlési betérte i almot malii állapotot, Hogy I löütéálát á légei- ■ItfléB tá\|áfól Mésereglt kalmatlaaabb időben elöiatee lelönlötét nélkül sep rlk. továbbá ii Qrfllék komik fó-utoán való átvo-laláMI, mely tárgyhói dr. SesWi Nándor és Ptaytr HUa mini a vároaí köaegéeMégögyi bl-aotnag tagjai U bouáiiólotiik. QtUfiHltr Emil a biráiitái terve felOl kér lelvilágoaitást, mely leltióllalái kipctán Rom-IM Leju saói kér éa oda ayilatkoaik, bogy aé-sete sMriat nem ii i lö kérdét, hpgy kellemesen árayaa helyea leheaaen miaui, hanem bogy áltelábaa lahiteégee legyen i járás-kelés. Utal a Korona-herceg-utoa lelaö réaaére, bot községi elemi iikoli ii van, di Ide eljutni eiöi időben \'agy éppen nem, vagy otak nagy nebéiiégikkil lehet uért, mart a vára talajdonát képisö ré-®sau i gyalogjárda ninoua kikövstve. Mivel pe-tUg a Korooa-hirag atoa igen éléak forgalma OmitkM utcas, — aaoa kérelmei iateai a váláMtmányboa, 1 hogy buton oda, bogy imli-Isit utoa gyalogiárdája legalább aa egyik oldalú mielőbb téglaburkolatot kapjon. Simon Gábor a plattok ügyét bosia sióba, Stirn Sándor a kélatér Ügyében mondta el véleményét. Kun tárgyhoz, mely különben igen élénk eumeourére adott alkalmat, hoasáaaólollak : FtiluU Ferenci, kovát, Károly és tprjtty Sándor, ki atóbbi um helyül! a válásitu.any aun tervét, hogy aálánynl a Cungery-utea éa temető köitl tér tg) réau lilölfiielt kl. Halphin Mór • aárda-atoa nvilt oaatorna állapotát ajánlotta a válását laány ágyalmébi éa Hapoch tlyuta ftlaióliláu •ián, kl at uradalom taiajdonát képuö éa a lőtéren levő háaoaoportra hi»ta lal a válaatlmány figyelmét, — Haipben melegen aJAalotta a Levél a.kiállításból. Bodapest, juniua 21. A nagy. ünnepek után síig valloaott valamit ai ünneplő Budanut éa i kiállítás képe. Mintha még mindig a hódoló dlMmeut világraaaóló pompáját nézhetnék aa emberek, olyan telve van as egész főváros aa idé Özönlő vidéklekkel éi külföldiekkel, A kiállítás tyiogtiáu óriásit izö-kött a migasba, mindennap áiltg butieur napijegyet lálogató nézi a ktáffliiaT, a bérlőkkei egyfi\'t átlag aegyveneur, vasárnap és finaep-aapokon hatvan nyolcvanezer. At utcák népeuk a köalekedő eszközök miadig M minden Irány* ban tömőnek, kávéháukban, veadgelőkbea eltveo, moigilmn aa élet, sióval ■ 10várót Igazi főváros lelt, valókággal u ország szive. Mi okoite nt a kedvező, örvendez jsvulást? Mondjuk Irt tgytzóval: a vidékiek. Ások a lelkei emberek, akik aa oraaág minden réaséböl idtseregleitsk a némul flmepérí. laakadatlan buigóaiggal n«sték M tanulmányozták a látnivalókat, i baziiérvi mindmegannyi egy-egy buzgó apoalola ,tett aa eartdévu kiáilitáanak. Való ét igaaaág, hogy aa iroit taónak is meg-vaa a nagy hatása; a reklám, hirditéi, plakát, leírás eur ember érdeklOusét kell! töl. I»e a leglelkeeebb vesércikknél, millió tri\'iyos birdl-tésaél negyobb halált teu sz élő szó, iz eleven elmoMéu látoiiakaak. Aa a köul kétsiázeur ember, aki jualm olaján Bíjdapiatan vólt, ilálta az uradévM kiállítás mesébe való népségét, ta paaaialia a rágalmak iguialan voltát, löbb hasznára van a kiálllláa népea voltának minden aél a világon. HllMüaei é» ellemeiéi ijliti meg őkit, akik hírül tillék az egén oraaágnak, hogy itt a W-várabin, ezen ■ szép kiállításon otl kell leani minden igez hazallnnk, hogy önmaga ellen vél-kuik, aki legalább egyner nem jön fel. Oleaé lakátek. S hlrttl vitték vidéki vendégeink bizonyára mindenfelé, hogy raeuikaraiu rágalom bűzéit uuk meaéa drágaságról a kiállításon. Nem igaz egy szó u a vádakból. Caak a lakáskérdésre akaruak itt figyelműteket. A hódoló diMtnenel bandériatái, sz urnág tanulók. tanítók bMzélheiik el legjobban, milyen jól, kényelmesen a hallatlanul ölctón laktak a fövá-roaban. A köuégi to állami iikolákbaa laklak, a melyikből ■ kíállltáiri olcsó to jó szállodákit utináitak. Aliig 82-60,-70 krajcárért kaphatók olt- szobák,. keoyelmesek, tinták to jók. A ki otak lako\'t binnök, — pedig a mozgalmat -napokban sok aaer vidéki hutnálte, — lelve van dloaérattel to iliimiréiul. A kiallités egész Ideje alatt megmaridnik euk i szállók, i bővebb felvilágoiitáiokii ui-veaen td a síéku főváros központi lakétköava-iíiö irodája, a kiállnia igaigatóiága, vagy maga a vállalkozó Hegedűt A, Jóiul-tér 14-lk Mám. Mlllemmlaail eulékkaramAk, A legkedveaebb emlékei a millennium aaép évének bliónyára a pompái virtaü, diaui millenniumi emiékkoronák maradnak, Migyiruzuá-gon még aligha vertek Ilyen nagy aaámbaa ennyire eaép éa nemes iilégü érmekei, mini eaea. Korona nagyiága vin ai eremnek, a tiszta ezüstből való. Ai egyik oldalon a leguereletiebb király leginabb to legjobb mellképe látható, fajén Sient látván koronájával. A másik oldalon honalapító Árpád tejedelem luvát veteti kaatá-ron a magyar Uéniuu, megmutatva neki aa utal aa uj haaába. A „Vezérek követik aa elaö fejedelmet bazakereső utján. Ai érmek különös népiégéi a virtoi mód adja meg. Körmőeabányán, aa állami pénrvirőböl kerülnek kl luk i pénzek, i csodalatos lágy, mMisrtégii patina van rajtok. Euk az érmek 1VM. juniua M IMa — örökre való emlékei a ■llluaism nagy ávA nek — csinos tokokban miadialiié kaphatók • kiállításon to as ország aiadaa mái pontját! levő eláruintó helyeksa. TémegN lelráadaMMh Aa uradévu kiállíiáMa épüetí tlmiglikáuk, ahol aur ember fér el egysaerre, napról atprs folyton tele vannak, A főldmivelők, kiknek a mait hetekbea rövid pihenőjük volt, a nagy msuí mdhks kőabsa, earével hiawállák UH as alkalmat a klállltáa asguktatésére. Fényű ellátásban volt vslsmeaayiaek résaa, olyaa olcsó árakon, bogy aslate hihetetlen. Tis krajeár ■ napi ssállásak, tUkrajnár u iblájáh, msly levesből, kútból főzelékből vagy téutáhél álL S mi a tfikrajcároi ebédel aUttésáfoa to kegyelmes ssssosy^ink főzik és kínálják a tóid népének, t olyin tinta, rendű a konyha, olyaa kitűnően ízletes aa étel, hogy Idari assisire is lehelne tálalni. „ A kMparaok töm^és Mráadaláu eaak st uián indulhat meg tstjse erővel, mert moat már u iskolák beié rá n stáa as igaagatáiágnak rendelkezésre állanak a tömeglakasök oly aagy aaámbaa, begy/nagyobb csoportokat la aáayaf-meua elszállásolhat De Igyetembe vette m ipa-gatéeág s ktrukedeimi to Tyarkamrák felirsis-Ibaa előadott aat a kiváneégat is, hegy a km-iparotok nem tudják a kiállitáat hét napon át kellő slapotsággsl taaulmásyoaai, s arra Isg-tljitib ti nltlt tilp MtlkiágM. Márt ilhitáfBite. bogy eaentetía kltiparosoknak aysjtoti kadvea-méayeket aégy fi tpra tarjsaaU ki, lőkéat tskza-tetbe véve eat a buzgóságot, melylyal a kmipa rosok a kiállítást laaalmáayouák i sbbof taasl tágot menteni igyakazssk. TamlUk a klállHiua. Most, begy a Uaiitobaa beállt a Miatt, u oraaág eaakaem valamsaayl réasébsa moagsiom isdnlt mag a taaiték hiai, hs>y—mfwtawm-rándul\|anak IM a kiállítás Uaalmáayoaéaéra. A tanítóknak aat a törekvését oagyhaa tlőtsgitik tt egyet taafsl&gyelOk is. Igy EBtvöe Károly Lsjos, Htjdumegye taaleWgyelOje, legkOaetohb ltokafda-megyei tanítót vem a lő városba a kegy usá itt a kiáiiilást leheiŐ tlspitatoggil taanlmányoi-hasaák, tiaeakét aapig íti lógnak iddsai — Árva-megyéből ia saiatán takiatályu siámbaa kánál nek meglátogstai a kiállítást. As ár laaeagyei taaiték ugyaneuk tanfelőgyslOjBk labiayi Mihály vezeti. EankivQl főkép aupumegyébin matat-koaik nagy moagalim a ilmigM Mréaditu ügyében, llogy mily erői ta a meagalam, ma tatja aa a körülmény, bogy a megyéből rak-nem u egtoi tan int ül tt bsadta már tolytmod-ványát a kiáilíiát igatgilóságéhu, begy rfaaéra s uokátos kedvesmányságt easkOaOlje ki._ ^^TTFi e . — Htelámla tréiéréktosé lalalea-rirtdea. SU/ánu özvegy trónörököiné jvllui 8-án Balaton-Füredre érkaaik to egy hitet log i Balaton gyönyört vidékén tölteni. A tsaségu aauony a balatonfüredi tart óik odáu alatt a Stitaaia yaohl-olnb vendége lm. Fogadteiáiára már nagyban késtBlnsk. r- Klaevtsések A pécsi kir. itálő lábls elnöke Baekraek Lajos to Huimpr Géza nagykan iiul lakos, végutt joghallgatókat a péesl klr. Ilélö tábla királetébi dijai joggyaknraokká aevuie ki. — MIMMMg a atlmlsstermál. Zala-Egmitg város képviulöiMilleie a lelsö kaeu-kedelmi laknia figyében I. hó SU-áa küldöttségileg tiszteigeit dr. Wtamiet öyula valláa- to köiokiitull\|ti miniszternél. A küldöttséget dr. gról Jankovtch László lőispán vezette, to tagjai voltak : Bot/p Lajos polgnrtneiter, BüMtr Jakab, dr. Uárp lilvén, iamttr Sándor, Arutto Oyala to Sanit* Sándor várai képvlulők. A miniszter isivély tűn fogadta a kBIdöitaéget a hmioaitotta, bogy aa átnyu\|lotl kérvény indokait érdemleges figyelembe véve, a vára kérelmét támogatni lógja. — Kegttti «a kerékpár laaepét; A kent helyi Balaton Mkpár tgyetülH slhslárosia, bogy a július 4 én tartandó asáaaksgylsti regatta ünnepélylyel kapcsolatban, kerékpár üane Pálit rendet, melyre a duoáotali öusm kerékpár egyleteket meghívja. A Balaton kerékpár egye-elllet a mait vasársap kiráaduláat tsrvesett N. » Nagy-Kanizsa, csüförlök Z«l«. 51. xzám. (4. lap.} 18 W fűtiio* M U-án Kanissárs és ettől a ,Hungaria" nagykanizsai \'kerékpárszó sport-egyesületet értesilette anal, hogy ezen kirándulás célja egyuiiul aa, hogy ax egyeafil«<«t a- juIÍiim ünnepségre személyesen ia meghívja. Sajnos, hogy a tsrvszett látogatás a vssAmsp reggeli kedvezőtlen időjárán miatt elmaradt, pedig a .Hungária" már nagyban késsült a lársegyeítilet coliegialis\'fogadására — I£é»vlael«l beasáaal* Mint hirlik, Hérity Iktat a nzgyksolzaai választó. kerület oméggytllési képviselője jnniui hé 6éa beszámolója megtartása végett választó kerületét meg-látogatja. Kiseretében lesz Ugrón Gábor országgyűlést képviselő ée még néhány Ugrón párti ■itador. - A KlaMaereM Bgyollet kéré Ml. A nagykanizsai Kisdednevelft Egyesület négy ovtHlá\|ának évzáró ünnepélye folyó hó 28-án vasárnap délnián 3—6 óm kí>4i a Pogári-Kgylet kertiében, kedvezőtlen idő eieteben annak nagyiermében tartatik meg, Belépti-dii ue-\' mélyenkist 20 kr.r gyermekeknek 10 kr. Keljl. fizetések köszönettel togadiainak én hirlupilag ayagtáitaiaak. A a. é. közönség szivén, párt-logö érdeklődését kéri at Egyesület válasat-■Anya. — As aj óvodai évfolyam augu-ztua 1-én fcesúOdik. A VI-VII. kerf\'eii ovodábun nyári ssOnidő nem tart síik. — A Nádor- és ns Arany János ntoai - ovodák vesetéi a szünidő alatt, a rendes övedéi órék betartásával és a rendes havi tandíj mellett magánelőadást tartanak. —-^vNllsIgl-vliHriHtrá \'nagyksntisst izr. László-; a hitközség által ieaiertutt ftltSktmktdelmi is> kolábsu e hó 18-tól 81-ig tartallak a szóbeli "ésalUrtgl vizsgalatok. Á» ktiontrtwdaéay dteé-retére válik a tanintézetnek, mit Diska ttyörgy a pécsi klr. főreáliskola igazgetója, mint a közoktatásügyi minisztérium, — gelsei Outmann Vilmos kir. tanáczos, mini a kereskedelmi minisztérium megbizoiija készségéé örümmel ki ir jelentettek. Érettségire bocsáttatott a B-ik osztály mint a 28 növendéke. Jtltttn érettnek nyilvánít latolt^ 10 aöveadék ; névleg : Blanktnbtrg Imre, Bun Jó- tpfctisa-QsJáay-JJtM fjktm Győző\'7-ik oszt. tasaló nyert két koronát, második T9rik Miklós 7-ik ozzt. tanuló. A X-ik csoportban biztos első Mumtt Richárd VI. ont. tannló, ki, két országos versenyen nyert éremmel a mellén, lelkes ovsciokbsn részesült ugy a kö zőaség, mint "az (fittség részéről, jnts Iomdija 4 korona második; Horváth OyntS 5-ik oaat. tan. A magot ugrásban az elzfi dijat == 4 korona Burkovics Gyula 7-ik osztálya, a másodika! = 2 korona Balogh György 4-ik oszt. lánnlő nyerte el. A távolugrás elaő nyertese: 7örök Miklós 7-ik oszt. tanuló kapott 4 korodát, a második Wuctlict János 4-ik oszt. taanió 2 koronát. A bakugrálban első Fesselhofer József 6 ik oszt. tannló kapott 4 koronát, második: Wueskics I kákát latm ik még Fálfiy Piroska és MikaUries 1 Katinka I só osztályú tanulóktól. As séms izém-Iák növendékeinek házimunkái három aaobai iöltöttek meg. As egyikben aa Eötvös téri M osztály (tanítónő Mantimo. Janka) a belesre* entáljf [tftBttéiö JVf^W" "\'tíjprföffy1" Korsónjt a párhuzamos b. első o. (tanítónő Kotljerné Pataki Víltva ée a párhuzamos 2-ik osztály növendékét (tanítónő Ujváryné Genta Anna) különféle kötés és horgolá«i munkák egéss halmazát készítették. Nagy szorgalmát és ügyességet tanúsítottak : Antal Margit; Mihályka Margit és Wtbtr Szidi 2 dtk oaziályu, 7khfet Annuska, Ktllarict Teréz, Szily "Mariska, Knáutz Krzsi, Dtiriek Jolán, Nötig Józan, Bikái Teréc, Kitt Térés, Bellórin Nyilray Lajos, Bottnbtrg Salamon, Ferenc, Singtr Kálmán és Slrautt érett volt lg, éritt 6 növendék. Teljes elíatneréa boy a közönség azon rétege, melynek részére és a jnry, melynek as iatihiét szakavatott igazgatójának és a féi-adata magas alán álló tanári karnak, hogy ügy-buzgalmukkal a méliáa elismerést érdsmlö sikert — melyre különben még vii-zza topunk térni — előmotdiiotiák aazal, bogy a jó anyagot, mely gonéoaásahalsH-állv oly példásan kiműveltek. . — TarasvsrMay Gymaiiiutaunk ifjasága a kedvező időjárás lolytáu á katonai gyakorló téren ____ tartotta meg vasárnap délntán tornaver , , ... senyét. Óriási közönzég, a vármegyei birtokoeság sülhetne a versenyző ifjpság. uéháay jelese, a városi hatóság képviselői ea — Kereakedf tsnsnrok vlugája. A több iskolazzéki tag voltak tanni azon szép lát- uagykanizsni Kereskedők társulata AHal tentar váayaak. melyet diákjaink felvonnláss rvuitott! tolltilBÓfrdnriterezltedelmi iskolában «-hó 28- Jánoe 4-ik oszt. tannló ü koronát A stthjdMsban jTéré?, f-\'egele Vilmz, (lukina Rora eiaő osztályú Oálot Béla 8-ik oszt, tanuló mint legjobb nyert növendékek. — A második szobában aa Arany 6 koronát. A versenyeket,- melyek közel esti £ János-utcsi 1-ső osztály (tanítónő Váryné Sza-óráig tartottak a közönség nagy érdeklődéssel konyi Józza, sz 1-80 a. osztály (tanítónő Fkore nézte végig. A versenyekben nyertezeken kivttl \| dwtné Szakonyi Irma, a Il-ík leányoesiály (ta-miat állatában jó tornászok jutalomban részesül-1 nitonő ErdSsyni Nóvák Lujza) növendékeinek tk4 Vidákorict-Árpád 8-ik osztály tanaló meg-.munkái voltak kiállítva, fíieaéretet éfdomclntk : kapta a Torua-Egylét egy darab arauyát, Arady Kozárs Jolim, Hayek Msriaka és Blum Ilonka t József 8-ik oszt. tu, lOkorooit, Itánetiet János osztályú, Budai Júlia, Jpttktít Mariska, Kin-6 ik oezt. tan. 10 koronát, Szedlmayer Antsl 5-ik I tpinner Valéria, Illés Miczi, Orunnn EmiljaJs. ozzt. tan. 4 koronát, Horváth Gynla 5-ik oszt. \\ Molnár Ilonka első otztályu növendékek. Gaadag trr f kmnét Pwfjrrifr \'unff R ih w* tfn.ltárkáan a—szebbnél—>aekb kitawáai) haiée ás 4 koronát. Miut szorgalmai taoolók dicséretre \| horgolási munkáknak a 8 dík szoba, hol a 8-ik és érdemesittettek az jslső osztályban: Szedlmayer14 ik elemio. növendékei (b nitónö öav. Wagnerül Ferencz és Füipics Kornél: a másodikban : PnnkovicsL. több mint 400darab kézimunkaialat-Gtrhauser Sándor és Qeplics Géza ; a harmadik- hal Úityes ée tiszta munkájukkal kitűntek : Molnár. bán : Vidos Istváu, Jítínsz Kálmán és Darázs i Irtns,Laltacher Aranka, Altenhaler Mariska,Farkas m^^sna^áLiLasii ■ iaLa An/IftH ■ lalá^ iÜ^g LXmím DÍ---\' ^ ^— A— ll^ II vg j tiuiat/cu • ízi ívunw it nuuut CV tfUISI\'t HVnmTIIVf I II UVIBTvIIMPrjSUWllli, ItlUITII Kiyyi Aladár, Horváth AIsdar, Kremzier Mihály, vet Marlskii, P&l Vtciuria, Fmovtet Mariska, Merít Hajót István; az ötödikben: Etlényi Istváu, > gentlűder Ella sa Nagy Mari-kv— A káaimunka Fétmk GyBli, MR IgBAgg ÓS Vatgs S8ndőry~a\|kíállitA>r Vs>ámsp és hétfőn izén ssámusaa hatodikban: Mátay !áutal, Pusztay Autzl, GrJ/j íátogstíák es mindenki azon meggyőződés-István, Mayer István\'és Deutsck Mór; a hetedik- sel távozott, hogy a keaimnnks oktatás iilvHloü ben: Sallér Aladár, Vajda Elemér, Harkányi\|kezekbe van letéve. Soma, Haller .Jenő, Kalivoda János, Ajkay, — Titiellé aiBlalság. A sormáaí Sok. Miklós,,és. Juk Béla; a nyolcadikban: Weissen- tűzoltó--egyesület alapja javara vaaaraap, juniua fcöcJt ffyiila, Polin Kálmán, Huszár Pal, Schreyer\' hó 28 iin a sormáai községi erdőben nyári ma István és Seissel Gusztáv. A verieny végével j latssgot rendez; Uelépti díj 30 kr. Felttdizetéáek ifjnság szakavatott és köszönettel togudtatnak s hirlapilag nyagiáztat--1-\' \' " \' 1\' \'—1 Hanlata il n A óhÜroc --------- — A nig) aasztam érettségi vizsgálatai hétfőn küzdöttek Spittkó Lajos székesteWrvftri tankerületi főigazgató gttalrnyfiUánr1 A g--laiok pénteken nyernek belejezest. — UaláHInták klráadalAasi A váró* -erdeje juniua 28-án, vásárnap d. a. viszhangxani fog h daltól, viszhangzjni a mulatság vidám zajától. Az irodalom és művészeti kör doiék da iárdája, mely már oly sokakor kitatt magáért, bebizonyítandó \'zzt, bogy nemcsak a templomban éa a hangvei aenyteremben tud sikert letmuiatai, hanem a szabadban is, vasarnap délutánra — ba az időjárás engedi — társas kirándulást tervez-a városi erdőbe. A kör tagjai, esek csa ládjai és vendegei saivesea láttatnak a kirándu lás hfilyén, h..l thjntlpnkinHk ki fog ■ számosan üdvözölték az Sckltsingsr, legszebb dijat a közönség osztatlan elismeréiíben Lajos; ajerte el. Végül csak még azt jegyezzük meg, ülőhelyek voltak-fentartva részére egy sftor állittatolt tel a sokaság által helyéből teljesen kfaífflrillftlfllí,_xagjL hogy "ezt általában \'el sem foglalhatta, mi .nagy rendzavarást is okozott. Hasonló esetek elhárítása végett Igen ajánlatos volna, ha sz ülőhelyekárt\' csekély dlj szedetnék, melynek jövedelme díjazásokra lenne fordítható, mi" állal egyúttal eléretnek az, bogy több és magasabb jutalomdijakban része- itt és azon ügye* prodactiökuak, melyeket a fiatal tora ászok öemntattak___a.—versenysket _sza had gyakorlatok előzték meg, melyektteu á tanintézet ömzes növendékéi részt vettek. Teljes elismeréssel illette a közönség Pongráct Adolf tornatanárt, hogy a többé kevéábbé kifejlett tanítványokat egyaránt bámulatos precizitásra tudta tani-tani. A nagy tetszésben részesült szabadgyakorlatokat a 8-ik osztály vaarad mntatvásyai követték, melyek fényes blzokyltéktd szolgáltak, bogy ifiaink nem kotci nemzedék síUKittjei. A mutatványok alatt többszöröakint felzúgott a tetszés nyilvánítások vihara. A versenyek futással kezdődtek. 10, esoport indult Az l-sö csoport nyertese Török Lajos 1. o«zt. tanuló kápott 2 kcrónát, másodiknak érkezett be Orlihkf\'Uiii 1. oezt. tan. A ll-ik csoport - nyertese Bchtriz István I. oszt. tannló ksnoü2 koronát, második: Marvalics György. A lll-ik csoport nyertese Szabó Vendel 2-tk oszt, tan. kapott 2 koronát, második Erdélyi János. A IV ik csoportba elaöj Katztnback József 2-ik oszt. tan. kapott 2 koronát, második : Sajlmann György 2-ik oszt. tannló. Az \\Tjk csoportban: első Kavecz Elemér 8-ik ozzt. tannló" nyert 2 korobit, mánoalk Jakoby Jenő. A VI-ik csoportúin" első Balogh György 4-ik oszt. tan.-nyert 2 koronát, második Dezső János 4-ik oezt. tadtló, A Vll-ik csoportban első • Wsistbtrgtr Béla 41k oszt. tan. nyert kéf koro-aát, második Németh György 4-ik oezt. tannló. A Vili ik csoportban eláö Prack Károly 4 ik oázt. tanaié, jntaltna 2 .koroas, másodikunk egyezerre érkeztek be: Varga Sándor ée Ktlénvi Jáaoe &. ozzt. Utinlók. IX-lk ooporl: első Jakoby délntán 3 órakó\'r « városi polgári ikola helyi Bégében lesznek" a záróvizsgák, melyeken ugy a főnökök, valamint as egyéb érdek\'ödö kösönrég szí < esen láttatik, \'• — Kézi aaaaká klAllllAa. A nagykanizsai községi polgári és elemi iskoláinak Icfiny növendékei\' az iskolai év végével oly nai;y hnlantz kézimunkái "Allitntiak ki, hogy nem kevesebb mini négy helyiségei kelleti meglátognlnunk, hogy\' szemügyre vehessük mindazt, mik sz apró és apróbb kezecskék ügyességét és szorgalmát dicsérik, A polgári isko\'a négy osztályátiak növen-Jékei, Pranger K.irolin tanítónő szakavatott vezetése és kitűnő tanítási rendszere folytán rendkívül tetszetős és Ízléses tniinkftkat mulatlak be. igen ssivesen láttuk, hogy a tanítónő nemcsak a díszmunkákra fektelett súlyt, hanem oda hatott, hogy tiŐvendékoröTyan .kézi munkákban is szerezzenek jártasságot, melyek a mindennapi éleiben nélküiAzhetlenek. A 4-ik osztály növendékeinek munkái közül kitűntek: Mni\'rázGizella domború Vunzésp, Romjaid Prida, Btrényl Mari, Segtrcz Betti congreé, illetve\' arany hímzése, Nagy Angel\'á, Riedefmayer Emiim es Ábrahám Katinka szepes-egi vászonruhák kernziöltéeü -himzéséijovalibá Dénss Margit Viqtbri\'n képpel elóálliiott himzeti munkájs^A 3 ik osztály növendékei küXffl igen szép leliérnemüeket állitetiak ki: fürst Sarolta, Dsssswffy Eiullia, Nagy Margit és Fiálovies Margit, Koroncti Mari Vtc-lorla géphimzéssel tüntette ki magát; a 2 ik osztály tanulói szintén leginkább az utóbbi munkákkal foglalkoztak; a legjobb sikerrel: H«t»» lr,u(i, Kalzsnbách Ida és IVaisz Irma, szép mun latságból. A rendezőség arról ia goudoskodotl, hogy jó italok és ételek legyenek kaphatok a mulatság színhelyén. Kü>öo meghívók nem adattak ki. — A Mmgf kaulaaal láereakedtk Tár aulata (Kereakedeimi teatülei) vaaárnsp,^anius 28-án, detelőft II órakor a Varoaháa taaác>ter mébeu tartja ez évi rendes közgyűléséi N a p i r e u d : 1. A választmány jelentése. 2. A zárszámadás és 8, a költségvetés elöierjeaaléae. 4. Netáni indítványok tárgyalása, a melyek aaonbsn juniua hó 2o ig as eiuöknél írásban be-ny.uj tandók. CL Uj választás é. p. válnsziaudó: a) a sorrend szerinti kilépés folytán elnök, alelnök, titkár, .pénztárnok, bat választmányi tag űeitiheim Győző, Fischer Sándor, Grünbut sűlöp, Gstettner Salamon, gelaei Uuimaon Vilmoa és Rothsebild Samu .válásaimányi tag urak, akik azonban újból megválaszt hatók ; b) három tagból álló számvizsgáló bisottaag. - Rsereaeeéa ktmeaslelk kslssst Könnyen végzetes sserencaétlenség áldozaiai lehetlek volna báró Inkey látván ihároeberényi nagybirtokos éa leáoya Neaztl. Báró Inkey Isivas és leánya e atfpokbaa séiakocsisánra mentek. A könnyű brioska elé két tüsee vérű tó volt lógva Midőn a kocsi Ihártm-Berény falun keresztül haladt, az egyik ház udvaráról égy ugató kutya rontott a zebeaen rohanó lovak e,ié; A két tá a kutyától megvadulva, halalmaa erővel rohunt NHgy-KatiízHH, etülürtdk. a kooaival « legnzgyohb erőfesz ités rtacara mm lébeletl fik el inegfólfuní. A megvadult állalok a kooil egy árok mellé röpítették, « hol a kocái, a kél brljnl Illővel együtt feldűli. A toVak tova nágBldlsa. UlkAaben egy tehenet eltiportak a erö«en megsértették. Aa egyik IA Kaaisaa berki np.aislt lutntti ■ hol összerogyott éa meidAglöit, * aásik pedig as Ore« kocáival as ihi-heiiuyi ka»té\'y udvarsa szaladt neki a falnak a ugv t>««iatöri* magát, bogy. nyomban kiadta piriiái. — Inkevék olv sserenc>é*a estek, bogy etf kik vsll — horzsoláson kívül alig aatavediek (éleelékenyebb séiüé-t — raaanak. Előkelő helyről kaptuk következő paaeaaoa torokat: A ■indeaaapi zibvá-airbaa efkerülhetlen rendőri felügyelet hiánya maholnap lehe\'etlenaé leeai a bevásárlást a közönség asoa réaiéaek, mely ssindannspi sslik-éegleteit a piacról kéayislea beaisretai. Aa jt-■ét elárusítóké — aiagyaral a kofáké — a kjla delem poronriia, én Isica mente még ast ax uri aaetnayt, aki í batalmaaaágakkal nemben aikubs mer rreaskedni a termelővel — aligha ssOk nem le»s a»ki a piac aégy sarka 1 Rsndesatt viszonyok közön a kofának egy ip/batároiott idft-poat moadjuk d. . 9 óra előtt a icrmlótől. kft-ÍAasggi wemhea vásárolni nem asabad. Ugy tadjuk. hogy pclsármestei Bak mial főkapitány doigml atnti már ki y megtelelő vásárreadtar láat, iti rolaa már aa alkalom as életbeléptetésre A Sxéaitó-aeylat legutábbí-ÍAagyBléeéa különböző köxtgeeaségi éa köetiaxiaeági hiányok örvoeláea bflUtVCH klötírbé. töhlek közölt felemlilteieti, hogv a katonai kórháa minden, folyadékká változtatott szenny* nyitóit ssstnraáhsa folyik végig » >ie aémet utcán. Olysn hihetstlea volt a tel-lsdexs. mart olyan aroulosapás volna ax a legprimitívebb inté/keriéeknk — most amidón Nsgy-Kanissa utcáin 30 fokot mulat a hómérff — hogy dacára a fel* óllali szavahihetőségének kételkedni mertünk. midiin as indiiváay folytán a Unióénak megkeresése bstároxtaioit. No»sa, kát ha asm nsy van — győződjüak meg s/emé-■ lyesenl Hát kis ott a zárda unta végétől k Hé aémat ultia ■ é«éig dtlékfgsisglátu sutét gflld sárban hatódik miadaz a kolera csira, melyet a katonai kóeháa naponkint magából kilók, -• és mélté tanwiyra kel a fflrdőháá nfeival, amelynek kaainálbatatlanná vált viskéeslete sainiuyy pocsolyává alakulva disxeleg a lürdrt-utcan v* Ff. Szegény kösegé>ségi felügyelő, ki Kanisaán ■ár évikkai előtt modem oaaioraásái-i randsaer felől álmndo/ott. - — A keesagell pártás. E hó 19-én délben Eitwr Jenő sümegi fiatal ember küllőidről jóval átadta bőröndjét Kondet vasúti portásnak SMgöraé végeit. Kfavet\'en aaonbaa, hogv ex ■eg\'örÖnt egy mésik firtal ember, ki aa átadáskor Eilner szomszéd-ágában állt, a portsa-•ól a bőrönd kiadáséi kérte. Knváoe kiielemette Zal. 51. ás&m. (5. lap.) kléülliás. Xipss slmatati ssáaaa Uppal ia lervrajsaal S0 kr. — laéa>ist lrvra\|aa aaéártávlatkél a Mfc tfá-latak rajaalr al I In — kwéapeat torsra In s kiállítási iCKIpjitf $u kr. C S AJUí 0 K őrületes azetrvedélyből ___7- Am»rlk»l ktalicri lértént. — MtartMI fatéitatta tagiig táe. Jlínljutís.) A\' írnok > a esküdt t-la fordalt, ki a kérdést intéxte hozzá s merően aékte. Ez által Itbatségee volt nekem, anélkül, hogy sejtelem* ia leit volna róla, balkesének musdulatait megfigyelnem. — Az utol-ó tisennésy nap alatt, miat axt előbb is tevém, Jyarenworth ar öeezee leveleit nlvsstam, de nem emlék-zen, bogy caak egyben ia találtai* volaa egy eori, a mely e szomorú eseményre vonstkoxolt volns. £< rmber hazudott; ez telje< meggyStS désem voli, A götoaösen ijnaié-xoritutt kéa eléggé elirulá, miszerint erősen feltette magában, nem igasat mondán i,_ — Ezen állításinak valódiságáért indetieetre felelős, mondá a vie«gálóbiró^trbat gondolja meg, a meghallunk öaese* levelei áilognak ol»a-isini. — Azl tudom, mondá már téliesen nyugodtan Usrwell ur kihallgatása eaztl véget ért. A mint leült, következő négy feljegyzést tetism:---<—-r--—---1— Előatön Huweli ur bizonyos gyanút táplál, a melyei bármi oknál lógva nemcsak a világ előtt, 4=aját-wga előtti él akar titkolni. Mlsndsaor. egy aói léay vaa a jáiékbaa, minthogy aa ir ok aemo«ak lépéseket, hanem rttha aubogáat ia ballolt a lépcaön. Harmadsaor as utót»bi-időben -egy levélaek kelf/ait érkeznie, a melyből, ha feltaláltatnék; némi íélvilágoi-iiáxt szerezhetnék e tettre voaai- ko\'xólag. "_ Negydszei. Laura lisasggnny HeVéitek em\' JÍ96. itil\'iU" !-d M-\'0. mintegy szájából elmetszve, gyors hangon rtk kiáltott-r , — Hogy hívják? ______ : — Maliin* Katalin, vizsgáMdrü Wt.- — Mióta szolgál e házban ? — Nap" már jó tiaaskél hónapja lehet, kogy LÁayeavrórtliéknal fősök. Wibon aasaony, jaj lateoem 1 sa a jó asszony ajánlott ide. 8 éppen a kapun jöttem be, midőn........ = Hf közünk a kapuhoz ? Miért hagyta el Wilaoaná szolgálatát ? — Oh jó>á«o* ág t éa aem hagytam s< Wilsasa asszonyt, est aem vehetiem . volaa esivemr. 0 hagyott el engem éa itaiaxott Augojorsxágba; éppen axoa a napon niaaott l, a mely napon ájánlata lolytán3 ide jőuem. Es éppetf? midőn a kapan bejöttem, — Jól vsn já\| A többi nem foatoa. ön tehát légy év ótaszolgát mostani uraaégáaál ? f- — Ex egyez. _ 1 — Ka \'i\' n" jülenlegirhelye f M bánt ara-rsága ónnal 7 Itugy nsht ö adta neki át a podgyáaat, de a 11 tal ember kAxösnek deciarái va az\', egy koronát adott a portásnak, ezzel hizowyinán aa érdek közösseget. Ezen bixnnyiték oly meggyő/ö volt a portás elölt, hogy a böröndöt kiadta. De nem sokáig örvet dheiett a knronás jutalomnak, meri ceakhamar jelentkezett aa igazi tulajdonos, és kirle podgyáezit A portás előadván a porigyász helyett a fentebb leírtakat, mivel azonban Eilner ezzel nem volt meielégdevs, az esetről jelentést láielett a portás állal a rendörségnél. A csalással ax itt időaő cirkusz egy tagja gyanusiiiat-•stváa, s rendőrség elfogta és átadta aa Qgygvel sgytl\'t s kir. törvénysaéknek további iniézktdéa végeit. A börtind másnap a Csengery-utcai mezőn megtaláltatott ugyan, de a ruhanemüek hiányozlak belőle. EgyrlUI caak az Iratok hagyattak benn, melyek azonban a kárvallott részére a hiányzó ruhanemüeknil sokkal értékeaebbek. Esen eastböl kifolyólag okvetlen szükségesnek tartjuk, hogy minden egye, a poriásnak itadoll tárgyról, ugy mint a ruhatárakban, egy sxámot kapjon az utas, melylyel tulajdonjogát igazolja. IRODALOM. — A Nlllaaalwsil klállHAM láta\|até klaSasé\|atk káliét Inyilaiba ajáaljak a ktvdksst .Klállltaal Sa-lámákat." Miért, MálllMal kalaai 60 kr. laM» évs* Haejararas** MallJáMI éa )»leatkél aaáaaa kipskkal 1 frt Dtjrssss aáaai sjalvaa. t Irt Saras ■ mau\|. Mai kéyaa DlaialaM W kr. alaésa vavtjs MO karaaát kap, ka a kiállításra ataaá. vazr alt lartéakodiaa alkataival kalaast éri. Pal«ar gaésput éa Isrséiiss klál-Hta* Ba>éakarsurt atataté\|a viaaoaba ktlva tarvrajaaal la aua.i képptl 1 frt 10 kr ZaSapttl t aa aarr^évaa sznr kényszerítve "volt azl kimondani, mindaay-nyiaaor látszóiág a halverü ember nyughatatlan ét izgatott-fitt;— IV. Fijutt. Moel Leavenworth ur aaakácsnéja Istt ieUzó-lllvs. A kövér erős saemély a legnagyobb gynrs-sasággai iparkodott a feihivá»nak elegei teuul és é* jó-ágos, de kiceil buta arcában a szolgálat-kéasaég es félelemnek oly keveréke tükröafidötl vissza, hogy sz esküdtek alig fojthatták vis-za mosolyaksL A mint art észreveite é< női hiuaá-gáhsn télreéli ve, bájai iránt bizelgő elismerésnek lartotis, lekötelezőleg hajolt meg a valószínűleg szándékában volt egy kis Bes/ídet is tsrtsni, midőn ss elnök boszasan néz^u yá éa aaavait\' J— Na, axt gondolom l nem volt jobb ember ée a gazember, ki meggyilkolta, még rosszul fog járni. Nem Irigyelt magaak tététől aammfc, w-ham h sokat alándékozwtl. .Ezt nem casWkasi mindenki11 mnndáp mindig Jsnkáaak. hl hittelek megakadt A fé elem, m* v arcán > isszatükröző-dött, tréfá* volt látni. NyaghaUtlaaU, mimba tudatával bírna aaaak, kogy vigyáaatlsia nyilat-kozaiot tett, vlsaxanéxéll a többi cselédek (elé. A vizsgálóbíró ttyytímét -* nem kérllTta kl Taés* léhát azonnal kérdé ? — Janka \| ki as a Jankaf . - A exakáené azuiiiial illátba vigig tiiagát T lehetőleg elfognlallauul iparkodott körülnéxnL Azután oly bangoa, mely .nyugodtnak kellett volnn lenni, azonban\' nem volt aa, mondá: —• Janka, igy hívják a axobaleinyt. (Foljtaiáa ) Pzarhssttft iaaaslah 9r Vtlsaémmlf A szíves kalauzolásért háláa kö<zönet. Taaár. Meghivást nem kaptánk, lahát ta. éoattáet~sem hozmnk. Eielv s zsurnalisztíkában-melyet mi ia kövstünk. Sslapártolé A kérdeaeilsk Szemesek oya rabiak. Kikérik I. Meg fogjuk beszélni aa Ogyst. Eiveutelt psraélr»em Dehogy elvese-teli; vissz kaphatja 8 napon belül. Felelős sserfceeatő: Ur. L 6 K K BIIL -j- Laptulajdonoa éa kiadó: v i M m ss at a.—r Cl «, 0 P. Hirdetések N»gy-Kamx«aT esMttrtök. 61. szám. lttjiíFi K96, juuíu* bá 25 én A vitóghírü STEYRI fegyvergyár N WIFT KERÉKPARAINAK kÍBArólMK«<« főraktára éa képviselősége \\ Nagy-Kanizsa és Zalamegya részére: Unger Uilmann Eleknél Nagy-Kan Imán. Kmí kerékpárak, ugy lartéxoágrn, txerke-sétreVlat kffaytt Jéráars ax «Uó heljrea állanak a* iMim felurftpalfcyártneáieyok kfixOtt. Kép«a ár\|«iyxékak Ingym é* bérmraivt. /pooocxxxxxxxxxixxxxxxxxxxx; x A budapesti kiálUtáar& riaduló V n. é. nagy-kamrsar éa vidéki közönséget van szerencsém X a kiállítás területén levő sörizlelő pavillon látogatására meghívni,. bol NAGY KANIZSAI SÖRT v mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva, a fővárosban is általános tetszésben részesül és jelentékeny mértékben fogyasztani. Galambos Ulrik 138 •— 1. a natty-kanisxai söígyári kiállítás aötiaWö fülkéjének vnetíije. Qxxxxxxxxxxxxrxxxxxxxxxxx! £KKHK fOOOOOOOOOOOOOOOOOd: A Hirdetések -lel vétetnek- FISCHEL FÜtÖl? könyvkereskedésében Nafj-Kanlxián. HtfHMtHMMOU\| a í C . jA fgttftfi /X * * » í* émkBKm, * —ftMr BBTWh H- .3 J PH^^HíV -—í——--^^p* X v\'5 íi r § & fi.R • iiía ! It a^ n v } Efl r r S P\'S 3 Q 3 iua 2 : I 1 OD Hí kJ X 5 »££ Hír r tt o> H X \'li Si.r\'l P ® 5 X "fii ©ÉíU 5-f SS S U-J y sí?\'- A\'Hr m p * Ur ©íl^i U leL_ Eh! £ ;[! 9 fii & i! • 7 ? ^öl ?U h! j • Pályázat ösztöndíjra. A veszprémi káptalan kezaiéss is rendelkezése alatt levfi, Istenben boldegail Ploeszer Fsreacz veszprémi apátkanonok által két (Zaiaaegye) kanizsai ée egy veszprémi születést! rém, ksth. Unuló részére alapitott egyeakiat 88joriat 88 krA. élvezetével _ járó bárom Oszt Ondijrs pályázat hirdettetik. _ Eolyamodók a veszprémi káptalanho^-intézendö, a születési, erkölcsi éa vagyoal viszonyaikat igazoló okirstokkal éa utolsó évi Iskolai bitonyitváaytikkal felesereit pá* lyásati kérvény tkét akár sgyeneeeu akár iskolai elöljáióeágak utján legkésőbb lelyt 1896. <tvj aagaaala* ké IS l( a .veszprémi káptalan alapítványi hivatalhoz" czineexre küldjék be: világosáé mevjelMvén, hogy a „Ploeszer* féle ösztöndíjra pályásnak s azt is bogy hová és kinek nevére küldessenek viasza as iratuk. Ajánlatos,\' hogy sz eredeti iskolai bj""»yl\'»iy —annak egyszerű másolata is mellékeltessék, mert így az eredeti bizonyítvány a beiratkozásokra kelté időben előre is vissza küldhető lesz. —Yéstprém, 1896. jnníns Í7. r \' JM l-l . A ▼•axpréml káptalan xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: 64271896 HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa varos tanácsa által közhírré tétetik,\'1»ogy a városi kath. főgymnasiumhál szükségessé v&lt meszelések és javítási munkálatok, melyeknek költségelőirányzat a 560 írt 45 kit tesz ki, árlejtés utján ki fognak adatni. Felhivatnak a vállalkozni óhajtók, hogy ebbeli zárt ajánlataikat az előirányzati ősszeg to százalékával ellátva a városi tanács iktató hivatalánál lalyé évi Jullu* H6 Mg bezárélag adják be, mert a később érkezők ügye lembe vétetni nem fognak. — A költségvetés a hivatalos órák alatt a városház tanácstermében a v. irattárnoknál betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1896. junius 20. 157 l-l A városi tanács. VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX) Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linlment Oapslol oomp. Ezsa hirnevoB hizisser elles tálltu kW megpribilisánákL muri már több mint U áv Ma aa \'Mf\' ■ yail, esaiaál, tagsiagfatáei akrabban rendeltetik. á valóéi bizható fájésleaMilllepIté bsUrzsMiskM alkalmaztatlk UscviayaM, esaiaál, taga»«\|atáiil ée M\|Mléaeksél és az orvosok által bsiörssólisekre is miadig gysmbtw ! gyakorta Hargeny-Linlsuat elnevezés alatt ama titksa kádi ntanyoznt. 1 kéeaUbea Horgony.r Faíu-EzpeUer _____ hanem Inul aégstsrtl höluter, melynek\' egy h&ztartáaban sem kellene kiáa] 40 kr, 70 kr. és 1 ftt üvegenként! árban mudnem minden gyágysaertáitw van; főraktár: Tlrlk Jizsef gyógysseiissaél leiapsetea. Bevteáriás alkalmával igsa óvatosak legyünk, mert tóbb Martbértéki van forgalomban. KI aem skar asgkársulsl, ss abésa egyse tngst .Jteegssy\' ! védjegy nilktl mist mm valé«t utoaitea vissaa Rlchter r. Ad. 4a társa, aiss. 4a ku. aévai aáUták, RudotaUdt CTktnagta^. Nyomatott Fischel FlllÖp laptukjdou&iuál Ma\|y-K.kitÍBaáu. 1896. 52. szám. Nagy-K^nÍ2Síu l89íL(iuftiug 28-árh Bserkaastéeég : r i. í t < ■ i oiiop>ftu bá. —Mt iiUuiJi • top apIUM »aatkeaé mlndaa k»«ln«»j. éMMIii tavatok aak «a»aa.~ Ml fectdtataak t[. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XXfH. érfoíram. KUdéhl vatel 1 Tárnákén Ipílil j FittM Http UifrtanMtn. y.iAmuritM IRAK L . Égin aar. II k«nM i« frr — kr.) yiMfri • 6 kóron (I Irt — kJ SegyodtTro J koron 0 Rt SÖ kr.) Hlrdatáaak JatáBfaaaa •utataak IMralök Ma Hidalnak »i»aa. Kgy<i isim ira: 10 krajeir. A Nagy-Kanizsai- 4a dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyesület, az Ipar- éa kereake- delmi bank, a Nagy-kanizsai segél vegviet-ezővetkezet éa a leienvei takarékpénztár. TlltUr z „nagy-kanizaai malátagyár és serfőződe r. t" hivatalos közlönye. irmiatiiasi itimlat klidr\'- - \' V ~ —-— auaikosSk Fiachal F«Hp kSeyv- ÍSI Megjelenik HagyKanlzsán lietenkint kétszer: » vaaarnap éa csiltörtíMcöa. karaakedaaSba laUaaadftV. Tanév végén. Nsgy-Ksnisaa 1896. julius Í7. (—n) Az iskolák bezárulnak két hónapra. Elhangzottak a »Te DeUiti laudamus* hangjai s a tanulósereg siet haza bizonyítványával, mely 10 hónapi szorgalmát és magaviseletét feltünteti; gyarapodását az isme: letekben, a tudományokban, testi és szel* munka az4 lemi fejlődését, mint alapját későbbi boldogulásának.—Nem mindenkinek egyenlően lesz édes á két hónapi, tulajdonképen pihenésre való idő. Kinél a munka nem állott a(£üyban gyenge tehetségével, ki nemTott elég szorgalmas, s ahelyett,- hogy kötelessé-geit buzgón teljesítette volna, elfecsérelte az időt) szülőinek nagy táradsággal szerzett pénzét,-s a várt haladás helyett hanyagságának szomorú bizonyítványával tér a SSflftfi hávlia, Imi agyaálB aawwl fagarf-ák ugyan, de homlokukon a bánat felhőjével, szemőkben a szomorúság kőnyével. Csak meggondolná az a tanuló gyermek, hogy mennyi tiszta Örömöt szerezhet szorgalmával és jó magaviseletével ^ azoknak az áldozni annyira kész szülőknek; mily büsz-kévé teszi őket, mikor -\' gyermeküket azok között látják, kik már zsenge korukban is bitóznak azoknak a jó szülőknek, kiknek egyedüli gondjukat az ő jövendő boldogulásuk képezi, — nem hanyagolnák el sokan magukat, szorgalmasan tanulnának s maguknak is örömmel teljes pihenő órákat szereznének, s büszkén, magasan hordhatnák fejüket Az iskolák bezárulnak. A szorgalmas éi\' luűoniáiiyaknaK szentelt csarnokokban megszűnik, a tanügy férfiai is kipihenik ^magukat, hogy a. jövfl tanévre üj trisa JsrfflT szerezzenek, amire naptól napra több szükségük van. Szükségük van azért, mert iskola és mek jóirányu útmutatásában. Gyalfran az kólának minden fáradalma kárba vesz, mert a gyermek közelebbi és távolabbi környezete igen sokszor\' ellensúlyozza az iskolától elért jó hatás, sőt gyakran le is rombolja." Nyilvános életünknek nagyon sok a kt» növése. A szabad sajtó, a szabad gyülck* rési jog magával\' hőíza, bögy\'a gyéfflfiSr már korán ismerkedik meg oly dolgokkal, np-lyekegyik rrr&sik irányban éillllpiÉI, kedépíetét károsan befolyásolják. A kánt, és minden tekintély lerombolásán törekvd, az erkölcsöket megmételyező sajtótermékek társadalom, iskola és szülői ház még nem;özönével terjednek szét; ezektől megóvni a értik egészen egymást, még nem egészitik gyermekeket vagy a serdülő if sokat igérő reményekkel kcescgtctik őket. Csak tudnák, mennyi álmatlan éjszakát ki egymást úgy, amint azt az iskolai munka■ a környezet feladata volna, megkívánná, még nem képeznek oly szer- j Még sok más tartoznék ide, ami az ia ves egészet, hogy egymást a szó legjobb kola nevelő hatását gyengíti, imlwftai hOlutOnftWH timogathatnák^rzr ::piá»-iíiBaErfegyelmi tekintetben ia & A teljes siker1 csak akkor érhétő el biz- [-állja a magyar iskola az összehasonlítást, tosan, hogyha a szülőj ház egész erővel és De a jobb mindig ellensége volt a jónak, lelkesedéssel támogatja az iskolát nehézíKormányunknak, intéző köreinknek helyi munkájában, jia a családi "nevelés mintegy] hatóságainknak éber figyelémmel kéli ki-kiegészíti az iskolát, s -» gyermek otthon jsérni a tanügy előrehaladását, nem szabad nincsen egészen magára hagyatva. Az is-ja közügy mostoha gyermekének tartani, kola nem tehet -mindent. Nevelő- oktató\'ellenkezőleg: a legnagyobb áldozatkészsége fontos leiadatában a szülői háznak is segit-\|gel gondozni kell, kogytaz iskolák mentQl ségére kell lennie, ennek sem szabad sulia* magasabb színvonalra euielteasun.il,—hogy sem lankadni folytonos buzdításában, a gyér- egészséges szellem uralkodjék bennök, a A „ZALA" tárcája. Arabnaok a kiállításon. — A „ZALA" aradat! tárcája. — A lóid lorog, as már bizonyos. Az emberek is rohannak rajta, az ia bizonyoa. Minden robanáenak azonban van vége. Az emberi rohanásé : a sir. Azért van eaaé az arabuauak; nem rohan, ha-nem egy helyben várja be, — míg az megnyílik számára. Ilyen arabnaok vagyunk mi nagy-kani-zaaiak ia. Pompás dolog as: innen a mi édea nyugalmunkból nézni a világ fuláaát éa eaende* reaig-nacióval várni a haléit. A rohanva élő ember mind meghal; a nagy-kanisssi arabus nem. A sírban is csak folytatja aa életet Neki az élei: nyugatom a föld lelett; a halál: nyugalom a tőid alatt A löld felelt: egy a reformpárt éa Viaey a polgármester. A főid alatt.\' tovább él a reformpárt és polgármester az, aki ■ kevesebbel- tud akarni a földfeletti semminél. . v Szóval (amint mindnyájan igen jól méltóztatnak tudni) mi mind a kél "életre nagyszerűen vagyunk stituálva. ——- Néha n^iia. megszáll bennünket a poesis is és akkor lassú, vontaloli dallamossággal bugjuk a -köllővni: ,Ta vagy, ta v«gy aaant ajigatom Taattak, lalklsk llara. Ts\'vagjr mind a két élattik Egyetlen raa^liya." Moet már azután ieseék_.azt elképzelni: mekkora elhatározás kell nekünk, Igashntl arabusoknak, ahhoz, hogy ebWI- a >zent nywgalom.ból kilépjünk as eszeveszettén rohanó emberek kőié, akiket mi egyaserOen megmoeolygunk e skik minket nsm ertenek meg. A sok kőié, akikkel a célunk egy; de akikkel nem találkozhatunk soha. Mert mi állunk s azt bis-sük, hogy ids log érni a boldogaág; ők pedig rohannak a boldogság felé a nekünk erős meggyőződésünk, hogy mindig mesazébb marad mögöttük. Hát mi néhányan, nagy-kaniziai arabusok, nem caekély belső küzdelem után mégis elhatároztuk, hogy egjpESt napra itt hagyjak boldog Arábiánkat. - Ekkora elhatározás minálank csak minden eaeredik esztendőben érhetik tetté. A milleanaria eaatendöben azzá érétt. Ahogy as enrőpai újságírók bizonyoa kedvaa egyhangúsággal írni szokták : mi ia beveUUk magunkat a gyorsvonat egyik másodosztályú kupéjába, és a többi és a .többi. A gyorsvonat elég tisatességesen haladt ugyan velünk, de hát hiába: a gözmaaina még sé teve, még se ló, még se öszvér, még ae azamár. Nd de azért eljutottunk Budapestre, a kiállításra. Minden, európai lióSszadalmiKság mellőzésével szálljuk meg a milleiináris kiállitáüt. Különböző stílusban épített oifra pnvillonok. KivOl-belül nagy tarkaság. Allé, nyüzsgő ember tömegek, bámuló emberek, akikaek szemük, szájuk látva áil éa a nyelvük láradatlannl jár. Egyik-maaik erősen nekünk bámul, amiért hogy mi nem bámulunk éa nyitott nemekkel ugyan, de aárt ajkakkal róijuk a lépésekel aa utak porondjára, pavillontól pavilloaig. A keleti ülozoüa megállít bennünket a Bor-caarnokban. Olt egy kn részlet van Mohamed paradicsomából. Piros bóbitás, ledetlao arcú hurik kínálják az Alkoráa esuratáiban tiltott ital aranyos nedvéi. Itt megkezdődik az arabua-iavaaio. Sziktly Dóriból néha-néha ugyan ki akar törni a modern európai, ott ak»ija hagyni Mobamed pa radit-somának portáját; de Seregiig D-abO , aal* portás" áll éa teielöa aaerkeaztőnk, mini haraiae beik, ágyukkal torlaaaoija el a kimenetelt, Ez alatt az eat csendesen ereszkedik alá. Ós-Budavár karcsú minaretjeiről hallatszik aa ulemák vontatott, bugó hangja, amint as imám aaavait éneklik aa "igazhivőknek. A eeik telé fqrdulu-ik. — Vitéa aeik, mi a te akaratod ? — Megfogjuk szkliáni Bndavárat Negyed\'Ara mulya már meg is saálltuk. Be.i« vénük. "i Tizenegy órakor pedig átndtuk aaoknak, akik keveeebbet alussnak éa többet élnek, mint mi, bölcs arabitsok. Mivelhogy ae invázió mindenütt ilyen pom 1. Nagy-Kamwa, vasárnap \'Mn. f>2 ntkm. iB l»t>.i MM. iuiúw JmS. 24u , nemret ét haza iránti lelkesedés tanyázzon ^ • /^ríhnmtt hnUftmn u tanulákafh M t Hmm, tmk mprófonpr , , , , . , . . \', I kik alapot kiizUIMgel, irtelmei Indáit in i\'ntgm Miattuk fdrógbat a tőid, óéin váltoauu rajiak taiai között; - tgy fogja képezni a nem- uibtU Madáti kb^eí taiiutOoM, Jó benyo\\nuaáit Mint , bo\'dog korW, itt máit gyakorolt rám a tanulók mauatartáia, mily-!, > . .,__,, , .... „ M Úton azt kkelkezlelem, káig az inti, /i> h,"ík- \' ~ * " gj/tlmi állapota dioUrilet. Ez etak a tanári tutt-1 Urunk - áll BtwdanekföBtt éa kőrtó«e forog llítntk komoly, IMiimcreltt, biceüleltf, odaadómíndeaaég. Viiások laaaaek, vilígok vettnek [munkája ; valamint az igazgatónak tapintatot,\'(a petroleumvilég ia) de fTagy-ffanma ma j izakapatott wztíke folytán lihilti\'jir; azért indít-! ^ _ Mgtu aute _ Még a loldretige* (—) A ai\|j>kaal\'<al li>l>l kereakr Mee érzm maqamat, kogy • toarfri tutületnek h . , .. „.„—j—iuxi „ étlml lakótéréi, Ötzinli Orí/müiikre aolyM, \| igaigalónak kützOnriemtt. Ihziutt tluwiréiemet \|MB " nyűgeim®., u » zetiét virágzásának is egyik tényezőjét, mely forrása lesz a nemzet szellemi erkölcsi és anyagi gyarapodnának. kogy,ifjú kulturmUzétünkrfll, annak fritliii/!vizt-gálutai alkalmától az Mizmirimtk hangján tót-hatunk. Felit \'ktreiktdelmi iikoldnkían múlt hiten tartatott nng a harmadik (rettiégi vizgálal. Mér az Mzi két énttiégí riztgálat, — dr. Hunieika Kálmán kir. hittem, mtgyinkntk Indát tUtieUtemtt it nagrabttiülinemel kifejmzm. A galmawbb helyet kársa. fintartó h\\tküzitg tolóban bitzkt Uhet mm magot I A minthogy a föld, miat renegát rilágteat, fur-izinvonalun állá hkotára. Aztn inlizetbtl a itg- gá„ közbea kivált a napból, agy a 1614 keringése Iubb emlékekkel távozom.\' OeUeiüulmanm VilmotI klipben is majd kiveti egyszer jeagából ast a kir. tanáetoi ugy ii mint a kiretkidilmiminiizter! . ... : , . . . , L1J1.H kiküldöttje it Ztj I\' mint az Ukolát ttnUtrti htí j\',Mnbot * M MjangaM fog hoWbét kír«U4»e tan/dűgycltijéntkit Kirákumf írigrn a mpronilkOztégnelc ilnMi, kOtzBneUt fejezte kia íaB<ín »in<,eB*61. ®rl >ff legalább aaart tesz « rág ktntkn leírni kamara kieáló kipzelMgUf titkárának, Ittiiüleinik itip it huzgó müküdittlrt it trimit e[ várt autonomiára. A .magyar Glolins\'-nak nef-mIsí mbtiizlerl bitlomak uaktiUnUnyt mirint ftlOU, hogy kíkMtleléie folytán at inlittUtl Műt-! lekglobaaa laaa ; , Kanizsa. X-ed rangú rilágteat általában dietiMettitk volt mondható, migiiaoipifi tóan mrgimiríidhUHt. A tanáritettÜlet neviUni felfedw)]e(\|en mé" , legnaiyobb erfllagáesati lát-lefolyt betttigi tittgálalok m inam tekintetben oly az igazgató kOtzOnlt meg az elizmero uatakal, , . " , . kiváló h rilka eredményt mutattak ftt. a mMetllklJiltntrln, hogy u az trtdming a tanári tutü- ,l0" "\'P™ neffl mi katánkkan ktvii izakitkola dlciekedlitlik, At iiko-\\ltinik ttrktnlMU fog szolgálni a még buzgóbb \'a yillamoa nla\|iia«a, vizre sem, «er« vaa aAr-lénak UH oigUtt nővtndiki jelentkezett az éreltfégi \| éi odaadóbb kitartó mltnkára. Az eredményt az \\ gyára, a levegőt pedig épen nélkülözheti, mert vitigálalokra ét utk közül titen jttmn, lizinkiHm dnOktt minittltrl biztoi ÍHiehka OgtzA tudatta a akkor nem lees síéi, saeiy ax mcai port lelka-tói Uhataa w«<rü, /Mftkmrg. IMj. frf- UliM Uip.buzdító it kuzafiaz izacak, ^ ^ ^^mák Illatát saertsbordja. mok mindennél ikuMm rzílnak ugyan, knUtnonn \| kizeretiben, többek közt azt \'— - 1 áe a vlttgáU bimiltág iluíM oly jirflak, mint mondái hogy a tok\' . . . , ... . uip bitonyilvány etak jól mej/érdemeli jutáimat !®1 "•Ul f,r 101 • "»l4t P»7"J«-J kipiz az ifjiuág dieiiritiri it at inléztt iiktőti-l Szóval ssiataglobas lesz...... gin, A mininthri biztozoknak ezen ritka, kiiíntiti 1 Ds minek aa a fantázia ? elitinerite, iUnk viizhangra talált vároutirte, kii- Sokkal kevesebb jövóbeiekintá^el is beérjük Pfdiji_kjrijkdilmi éht^kmk k-túrtadal » kiknek -s^siea-a bolaepe) belnepatáat mnnknak azon MktlMgúnU, kik mnUlyeun ^Uni k . ma ée tfna,, meg a .mindig Ditehka OgSző a piai fánálitkolának igazgatója it gelíel Outn.ann Vilmot kir. tunáctot, kik köziil előbb! mint tauOagí, ulóbbi vedig mint kirukidilmi Itakltkintilg thórnngu nii nótánkban: wégii hrtgrn vétónak "\'h mű tónál farijuk, hogy a vitigálat li foiyitival ét annak finytt trídminyivel t helyen j jilmvottak a viugálaiakon. Mi Is gratulálunk, niliaa u foglalkoztunk. — A tzóbili rízigálatot a dirik tanári leilUdntk ét etak azt Jkajt/tti, ssiaUjára saabia. migdüzff tóinkét)tát alkalmával Ditehka (hM\\hogy ar izkota továbbra it ezen a íztnzonalon i aaonbau már a jóaoláeaál \'snunk. názaflk, lanügi/minittleri biztos az irátbili dolgozatoknak \| megmaradjon, hogy annak tanári kara, nituerint hogy Isaiene Nagy-Kaaiai>a, a vildgvárot. rendkívül biható it rittlitn megvittyiiáta klán, I Bum Samu igazgató dr. Neumann Ede, Kárpáti Mindenekelőtt a még léteaű emefeteaházakát aton kljeltilliil telit, hogy azok általában igtnlMunó, Somoti Vilmái, Vidor Salamon, dr. Villányi [u,_ A.., ■ . . __.. _ . tiktrttUek, kiint kiállítónk a tehet/1 ItgetluoliUi. lltnrík Kaiért TéöT 1?T RonnUrg Mór. ír \'eboB1t \' V ! tát mintaizerünik mondható. A dolgotatolrjapiláia \| Hehumnfz Adolf, a tS ük már mrgtzokolt butgó- \\ n«lr««ék valamennyit. Ifibből a fajtából azuián gondot ét pontot ét a birátatule talpra nettek. A\\tággal munkálkodjanak továbbra it. Uátrétzlpedig \'szátnos uját kellene bosaágyártani, akár vaióaá-miniiiteri bizlomale imi tileminjit etak /okozták i reméljük, hogg az itkotáf fintartó hitkOziig mtg ; aSso* századvégi, akár a inoeuniakhoa hasonló a itiSeli cfiiötttutók. "iíiclí/ilciíeli\' alkalmával a la \| uokott áldotatkitziigivil ét\'apintatouágáral módot I pápTrfálakkal. nulik egy, tSk két f"kkal it jfítíx\'" felellek—mint \\ fog .találni arra uizu. hogy a tanárok buzgótága \| e hogy irátbell dolgozataikat ilkiizitittik, Et nim-1 mmciak hogy m lankadjon, hanem gyarapodjik. etak hogy az tuiiz tanangugot ftlűIelS titeliíMl [ A tanári teilület j az igeit felellek a tanulók gyünyúrütu, de at tinik mii Ufditiri általában alapot kiitülhigrlU lunutkodb győri it bittot feleleteket adtak. Az elníklS mi \' niteltri bhlotnak beliutó vízigáláiának jtUimzMül emiitjük etupán. hogy mindama hibákat, melgeket a tanulók a nyelvi dolgozatokban ejtettek, magának kiirla éi atokat at illtlB tunulóklcal liilyiibititti, hogy igy Uhvetlenllf gyakorlatilag ti ineggyüzlldjék a tanulóknak küUnthm uyilvtani ét htlyiilráti járUutágáról. A behali tzóbeli vizigálatokon nyert imprtulók ulán a miniizltfi biztouk vuhUgot ItlkitedétMl Ottttgezték az - mdmtmftr IHarhkn Oyőtó miniizteri biitoi a Uibluk közt a köntki- miitó ilitmiréinik it ritttiéii váljék. (H»gy megkönnyítsük asoa bizonyon fültkntk működését.) Azután pedig a még munkájától it odaadátáeal rá I ""slevO köve.atat kellaoa a aymmetria kedvéárt i, hamm inwiwi -éeiaaeda\'iit. Hitileű SSietekm léteeiteut, a axa* kei a nevezéteaehb férfiak a helyek eiáo elnevezni, u. in. Potyli körül, UékíaiÓ-körat, Falk, Jókai, WIhssích etc-körut (\'. i. ezek azon nagy s&gok, kiket e vároe mellőzött.) — Földfeletti vmmtat a biciklisták számára, kik akkor iaág aklatáasabban nézhetnék It a komin* gyalogos cibllségel. Köldala lii pedig a esordák — kundák és egyéb négylábú köxönségnek, hogy zavarta, -ftímrl haisdbssaon s korzón\' hszsfstl. HatuToiaá szinliAzut nagy aáloghásjútl éa nézőtér nélkül, D3ií... Kanizsa tóról. élik est a vi ágot I" igy egy. jó vidéki atyafi a „Hej, de eokféleképen üSEajioit fd melleiiem kiállitáa esodái xiemléléne kösben. Jött vulna ide ebbe a váróéba, bizony nem leli volna oka ■erre »-felkiáltásra; rtiSfl áll caalr egyféleké\|ieti élik. pásan sikerüli, másnap egyenesen valódi Üuda-várának tartottunk. A var kapui törülawtaxett arab vendégaxere-1 tette\', nyitotlaa várlak bennünket. ltl t i. a var kulcssi a mi gilui Outinann Vllmonunk kezében vanusk, inert a« ö Albrecht-utl villája képezi az elővárat. Magst, a vills parkírozol!, regényes fskvésü tsrülsiét minden oldslról siöa kőfalak tédik, de a gaada szive, karia olt la mindé .kiuek nyitva - van. As»n a vaikapuu, melyet a vandégsaeretat tart állaudóan nyílva, eaabadoe lép be mindenki, aki jé eaivvel\' megy \| de rabbá lea/, mihelyt beat ven A nöi szellem és kedvesség haialuiá aak s a vsndégnsersietnek rabjává, Mondhatom, hogy mi kiálliteara rándult nagy* kamuul arabuaok, egyiöl egyig vitésüi i* kiiár-táeeal viaellük eai as édss rabláncot éa bisooy aem öröméét tettük le. mikor attól a nap, poétikus elövártól, — melynek köitésaete meg a ml kedvss .saját különülik11 poésisét Is teljenen abeaorbeálta, — bncsut kelleti vennünk. Esiére Koustantiuápo y volt a dlresoió. Tehát Ismét egy kis réssiet, ahol ml Is otthona leasüak, ahol ksreastbe tett karokkal és lábakkal éppea olyaa n»gy««srü, imponáló nyugalomban vannak as emberek, mint a a t drága pálriáakban. Ide már magunkkal kellett vinni okvetlenül dr. Nyári Sándor barátunkat ie, aki as Akademis hatalma* épületében, ss Qnságos Képtárban, talán aa .egyedüli lálek, aki as\'európai elet rohamában még egy kicsit ért as arabua bölo«e»éghoz is. — Adts, nagyvilágba ssakadt mohikánja, gyere, kóstold mag njra a keleti életet I Két lovon (de két kouaia ia) haitatiunk Koa.lami-nápolyba: Nyári, Piihái Viotor, Löké, Székely és én. Mehettünk volna hajón is, de hát a hajóval megint osak ugy vagyunk mi kényelme* arabu-sok, hogy az uiég e t«ve, még ae ló, még se ssamár. Félóra múlva ott voltunk a duoaparti Btam búiban. Tüaijáték nélkül (ami aioo aa eaién éppen nem volt) mesés európsi bolondság u egész, — mondhatom. Van benne egy-két jóravaló valóságos arabua asbány levével, axuUn msgint aébány igaai arabua egy pár fehér öeavérrel. JEaeken lehal pár kopekért tevegölel és öaavéregölai. Mindig akad egy-egy kevéabá jósán európai, aki a .oaaoai ül a aaamáron" nótát eleven képbea illuasirálja és egy csomó \' másik európai, akik kacagják láraaikat Caak a jósaneaaü arabok veeaik komolyan aat az egéea komédiát, mert pénzt kspaak érte. A tevék már nem igen örülnek a \' szakadatlan lölkeléanek. lefekvésnek éa egy-egy bögéabeo lör kl balo ük a türelmetlen bonvágy a aélaaak után. A esamárfélének aaea ban itt ia osak van eage. Mindegy neki: Asaia vagy Earópa; osak jóllakjék. Mlndesea kilünöaa mulathat harmlao krajcárokért a miadaa biiarr bolondság iránt fogékony modern európai. A mi keleti vérünk aaoaltaa, caak AlUh örute, luury meg nem aludt ereiekhee, _ iiaaeiu aauiáa máanap kárpótoltuk ka magnókat érte máutt. Miután a kiállításon dr, Nyáry Sándor barmunk a rendkívül érdekes történelmi csarnok tárgyait nagyon lebilinoaelö és tanulságos magyarázat ki-séroiéboii niegmuiosalta, a tömérdek régiségre egy kia modern ityártmány után epedi üuk ml ia a elmenlünk (mag nem tagadható patriotiamuaból) a .Nagykaoiassl sörossrtiok terraszaalá a olt ittuk ast a pompás sört, amit aem kell itt egyetlen szóval aem megdicsérnem, mert minden lényse szónál lényesebben dicséri as a tény, hogy mindsn söresaruok kötött ss a leglátogatottabb. 11a valaki aa iránt kételkednék, ám kérdeeae ■eg Varga Péter tlaaieleadö atyánkat, aki luhoo klakaniasai páter, de ott, — aaig a kiálliiáaoaL iddiiöil — valóeágoa „cutlota" volt a nagykani-zaei aörcsarnoknaki * Mikor mi oda vonultunk, akkor ia ott örkö-döti, ahol nem osupáa as Uraak czőlője, baaa szsláml is vegyon. — Hát ssaga mit csinál Itt agéaa aap aaeat atyáik f — Itt vagyok, kéreai ássaa, mert itt legalább nem tévedek eLIdáig csak osak eljártam dr. Mayer Ferkóékkal, de aaok elmentek baaa; nincs, aki vexeeMk óaíaeaéatüakéa pakkadostuak a aevatáetöl. Ee már aeaa araba, baaass ráevöröe indián I — goadottuk maguaklaa. Nsgy-KanísHa, vasárnap Zala. őt. Mám. (S. lap,) 18S6. jnrona hó 21-ár. giert « slöbhi a gzínésseknék, az ulAbbi a távol-létükkel lüudöklökiiok tenne jó Kioigálstoi. Pur kokat, aétányokat Iával, vagy anélkül régi aio-káe szerint, E* igy tovább — minek is vágjunk a dolgok elébe. Addig lé edd meg nekünk urunk tpindepnapí (kanizeaí linziből készült) kenyerünket, de menta meg bennünket n zsemlyéktől (vagy teremte mindegyik mellé egy kalapáeaot). Élni, áe é ni hagyni \'a mai kor jelszava. Eloi, a mindent abban hagyni, ez a mi jel-tiavunk. Und dabei bieibt\'a. Xilt/. Kapuzárás. acérl I cIÍFft Irat ne iéveszszen meg senkit ílamentf vakáció alatt. Kívülről a, legitteM-nbbnn az irányban, minlha ezzel most már \| kesebb helyekről egyre a békéi hangoz istenigazában meg volna üzenve Magyar országnak a kuilurháboru. Arra száz római rendelet sem képes. Gondja lesz reá a szabadelvű kormánynak, hogy a vatikáni ágyuk tul ne lójjenek a célon, de gondja lesz reá annak a magas püspöki karnak is, a mely — Vaszary Kolossal az ílén — ujabban, millennáris pásztorteveleiben is fényesen megmutatta, hogy célja nem az örök veszekedés, hanem a béke, a haza üdve. Kapuzárás előtt külügyi dolgok foglal koztatiák a képviselőházat. Ilyen lobbi közt Hatják. Reméljük, hiszszük, hogy a helyzetnek y* ja szignaturája jó soká állandó marad. Hogy belül zavartalan kánikula ne legyen, arról Zichy Nándorék gondoskodnak. Ennek az ádás békétlenségnek sem lógja az ország nagyobb kárát vallani Nyugodtan bizhaljuk ezt a dolgot a szabadelvű kormányra. Hiába featik (álra a kulturháborucska ördögét. Vigyázó szemmel, ferős kézzel őrködnek a libera izmus fölött továbbra is , , azok, akik eddigelé annyi döntő sikerrel a Lueger-heccz .&, páró BánfTy Deztf mi-\|védték meg a nemzetállamot. A képviselőház több mint két hónapra elnapolta öhratgitt; a parlament ez évadra befejezte tevékenységét A mo«t kezdődő szünet azért korántsem jelenti a politika pihenéséi. Ez évben ke-vésbbé, mint valaha, Az ellenzéki pártok egyre jobban félnek az uj választásoktól Senkisem tudja : mikor lesznek. Ez annál aggasztóbbá teszi a helyzetet azokra nézve, a kiknek okuk van " nwndatuuiukat félteni. —-->—~ Kezdődik a vidéki pártgyűlések szezonja Ki-ki siet érdemeitől beszámolni; önmaga vagy jelöltje mellett korteskedni. Legelső sorban munkálkodik a néppárt, az a párt, amelynek nincs múltja s ebből —^csakis ebből — következteti, hogy Van jövője. Az ellenzéki pártok közül ő az egyedüli, a mely tudja, hogy mit. akár. A dolog igy annál szomorúbb.- A\'néppártiakirányzala kárhozalos; aha raluk rosszra céloz, munkájuk szinte őrült afy ronHavPrpa, mint n Hamlet király-flé, — csak ártalmasabb, pusitabb azénál, mert szabadságirió, nemzetellenes >Erkölcsi\' támogatást nyerlek nemrég abban a rendeletben, melyet a római kúria megbízásából Verga bibornok intézett a magyar főpapsághoz. Az írat elég szemérmetlenül — amúgy Agljardi módra — belenyúl a magyar nem--aelállam jog- és hatáskörébe)-midőn-wra-nézve is igyekszik direktívát adni a magyar papoknak,, hegy mily eljárást kövessenek közoktatási, egyháznyelvi és haBonló ügyekben aí állami halóságokkal szemben. Hanem niszterelnök fején találta a szeget, midőn az \| e tárgyú interpellációra adott válaszában az öntudatos lenézés egyedül helyes álláspontjára helyezkedett, kijelentvén egyúttal, hogy a dualizmus megvédéséről majd sz osztrák kormány kell, hogy gondoskodjék ;a magyar kormány pedig azon lesz, hogy a bécsi piszokhollámok át ne csapjának a háromszínű határsorompókon Méltóbb és korrektebb államlérfiu nem szóihalott holdugaló hajszához. Ugyaneznap «magasabb* külügyi dolgok iaJtsrfiitek napirendre. HÍREK — Hjrllváaea kleelaet. Negyeé^re Eben-epanger Lipót kir. kereek. tanácsos éa nagybirtokos jit egy darab aranyat volt azivee leaiáa-lani az áll. segélyezett köze/ polgári fin-iakola azon tanulója régiére, ki a könyv vitel tanban legjobb előmenetelt leit, £ ativee adományért j \| báláé koaaöae\'ei mond az igazgatóság, módon magyar _ Éreitaéfi rlu\|& A Mg,klBÍIMi VOlna ehhez a jgymnasmmn\'ál aa érettségi vizsgálatok eredménye Ta téveikeaffi\'eaöbéii érelteégira \|eléanezélt IV\' tanuló, ezekből jelenen érettnek nyüráaiuatou 4 tanuló ée prdig Bán Jenő, Magágy A utal, ^■uiren ií>í»i«<«iv. iScbwarz Laioa ea Welasenböok Cyula ; iétérett- UgfOhnak egy repDDl interpellációja arra; hvk 6 éa éretteknek 11 iannló."Vi»aia vet teleti 8 miniszterelnöknek, hogyj bónapra 6 éa 1 évre i tanuló. Az eredmény tekét meglehetős kedveié)lennek mondható, mi azonban aem igen ceodalható akkor, raidfa a tanév egy jelentékeny részét a millenniumi íiu- külügyek"vezetése\|vették igénybe Lv — á laláréliiák klránéeláaa — mint é: mered, adott alkalmat a qjból hangsúlyozza azt a — törvényben gyökerező teljes égyetertést, mely a hivatalban levő küiügyér és az aktiv magyar miniszterelnök közt körül szükségképen fenn—kell, hogy áll jon, s mely egyetértés a keleti kérdésben amsgyar érdekkel, vagy I cége* elöim ézktdések megtételét. ettek » magyar szimpátiákká! is ellentélM tervezel! ünnepiekkel tui letz, politika vergődött legyen túlsúlyra llveaárnap reggel fo Bánffyrak ezen— általános tetszéssel fogadott - nyilatkozata előtt is meggyőződhettünk, hogy a külügyek vezetése jő kezekre van bizva. Abban a rokonszenvben, tBélybén a magyar delegáció s az európai diplomácia Goluchowszki grófot, a monar chia nyilteszü, erélye* külügyminiszterét tfszeeili, Magyarország elfogulallan közvéleménye bizonyára régen és szívesen osz-tosik........ ; . lapunk záriakor érteauiona — eiaeraa, mert £ kizárja, hogy p. 0. \| dombati lartúa oífizés lebetetlenue tele a eiük- Hogy a>tSbbi ___i wég wet Báró J\|vttsártttip reggel fog e dőlni, 3e az ovédsaok lárünnepélye e „Polgári Egylet\' nagytermében mindetk-eaeire megtariatik, ep ugy a aiabo-mun-káeok eaai>egyleiéoek vigalma. — £i\|egjaé. tirOaleld Jóanet belybeti iparon jegyei váltott Ebetiapsnger Jakab ur leányával Johanna kb-asssónynyal, Egararaoáa, \' — A Beleién Kerékpár egylet Keaat-helyen a julina 4-én áe 6-éit tartaudo ünnepélyre a követkézé programmot ndta ki; Jnliua 4éu d. i.i vidéki kerétpaioshk fogmlaaa. , 4 én d. n.: a regatta <a naaóveraeoybea való eéeavétel. A külügyek ezek szerint előreláthatólag nyugodt mederben fognak folyhatni a par- Emíliául, érdemen seikttnkét, megezállollá a felebaráti banoutaág, meghívta a tájékozódási lugvaiékoeaégban leledző pátert ie táreaiágunkbe. Neonokéra ott btgytuk a kiállitée területét éa bevillaeoaoliunk a Vigaaínháaba, hol liánom\' óra alatt ,KH BrSmnap\'-ot élveitUnk ái. .Ezután következeit még iámét Ön-Budavára, Somoeay-mulátó éa á többi, éa a többi — — Evek ez apró gondolatjelek azt a kifejeshe-teilen küzdelmet jelentik, amiket a mi Paler Faustnak állott ki, míglen MeAazlo fejére tehette a babért. Negyednapon már mi nagykanizeai erabueok is olfáafélét éreztünk, mint a konatentinápvlyf tevék. Megazállott bennünket a honvágy. Mert bát gyónySrü aároe ez arttadapeel, ea biaonyoa, de hát még ae Negy-Kanizaa. BüaThaia t Ez lett a jelezó éi valami kimondhatatlan édee érzée ezállotta tneg ezivünket, mikor beültünk a voaaiba. „ * , Ea aiutáo, mikor a Bitlaion tiaiia, üdítő aaele ■eg-megAeapia homlokunkat e megláttuk a fonyódi nagy pnszta mélióeágoeen raélló gólyáit dalra lakedinnk ,1U AaUMg ott a alkon távolba, llajk taláa aa Maa aayáai VjUkal Mratae Jirtáai távol la volt jé dolgoa, lt«j ée aahraai aaak aat aom^a: jobb ottáoia \| Balaton Szent-Uyörgy I \' Komárvároe I Mindig lemerfieebb hegyek-völgiek mneolyognak gal. felbOk járáaát ig. felénk Bdvfizlö n Itt már iemerjftk Nagy-Réone I Moet már beéribnk boldog Arábia halárába. A viaaonllátáa boldogeága kápráaaiba ejti lelkünket. Mintha a vároal erdő aaélén álló erdei lak tetején haialmaa reformpárti lobogó lengene ée ablakából Véoeey Zsiga üdvözölné liaaatérö arabuealt. Nini t Odább meg egy lengd kelep 1 Sümegi Kálmán leez aa njnlván, aki már kiaaé európaibb arabae ugyan, de aiért még ie ornk arebne; a mienk. A káprázatok képei álolvadaak a való-ág bol dogiló bignnyoseágába. laineróe Iák, ienerős bokruk, iameröe IHeaá-lak, iemeröa hangok, ismerőit arcok. Minden, minden iameróiünk. Semmi sem idegen, Mindenfelől valami kimondhatatlanul-.kedves\| »al leaá öeaaekötve, melegaég árud felénk, amitől hevéeehben dobog galvttnk, megreadQI minden Idegaaálunk. £i már a nti egészen iameröe drága pFriánk, a mi édes otthonunk. Te vagy aa Nagy-Kaniiea I Bármi roesaat kiabáljunk rólad, akárhogy zeór lölödjünk veled ezentúl, né, higyj ncklltiK, mert azért mégis érrizük, hogy le vagy a mi egyetlenünk) y. , 4-éa eate: iaéerkedéa, a eaónakáaéegylet mnlat.ágaa va\'ó réaivétei. , bén d. e.: a vámé, a talatoni és bévizi fürdők megtekintése, n 5-én d. a.: S órakor háti «er»euy ; nyitva a Balalon-kerékpáx-egyiet tagjai réaaérei indnláa Ilévisröl Keazihelyre, eleó dij ezttattérem, 2-ik bronz érem, S-ik díj diezoklevél. „ 6én d. a.8 tél órakor; orsz.iguti verseny Balaton-EdericetAl Keszthelyre, nyitva az Oaaaee amatenr kerékpár egyletek légiéinek, kik nevezéseiket Ilojjmann Gueaiáv titkár oiniére jnliua 1-éti deiben 12 éráig beküldik. EUö dij - tiüztelétdij éa ezüst érem, 2-ik dij ezüst érem, 3 ik dij brot^g éTem. , S ára esetleges kirándulás terveztetik, Badactony, RhjMöp, 3alutOM Mk(d ée Siótok vidékére. A fentebbi programmot igen meleghangú meghívó kiééretébén küldte meg a Balatoni-KerikpAr-ei/yr Irt a nagykanizsai,/Arnyam* kerékpárosé aport-egyeattletnek, melynek több lagja részt is fog venni a kerékpár ünnepélyen, mely virág koraó- — Népttunepélj Vasárnap I. bó 28-.in a sörgyári parkban a aaakeslehérvári 100 tagból álló "vasúti zenekar éa dalárda hangversenyt rendes. Kezdete 3 órakor. Ette kivilágítás éa tényre tűzijáték Kiállítási baksOr oapöláa. 100 heőto-literes hordó oaapolás<a parkban. A táraaa koesi délután léi három órától eete 11 óráig minden 6 percben közlekedik. Belépti-díj 20 kr. Nagy-Kanixaa, vasárnap Zab. 58. szám. (4. lap.} "MPV. juniue bd tMo — A aial vaaármam. Sok, igen sok em-ft ssokkal igyüit a virágzás aláa minden siem vn«L ■ m^á nanAH aaa in Ah ulitiiuvia aa iiuUui lan<MH ««# Hmj flytlllia ■> m M /I a(I borunk a nini napon, mluőu elhagyja at ágyat, aa tliő t«end5\|» bizonyán at Imb : ki némi ai ablakon, bogy milyen aa idő ? Kisdediket ét felnőtteket egysráot loglilkoitatjeá kérdée, mert a mai ntpoa rendkívül nagy fontoaeággal bír, hogy mit yen lett aa idő ; Jeas-e taő, taép idő Imi-4 ? a> t mai nap legfoniosab kérdéae. Egy Mm várt aő valóban tok galibái okoaaa ;< mert megrontaná aa ovódai növendékek rárflnnepé lyét, at irodtlmi át művészeti kOr dalárdájának kiráadalátái, a sörgyári népünnepélyt, a asabó-munkátok szakegyletének vigilmai ét a tormási tűzoltók nyári Binepélyét. Reméljük, hogy mind etet ünnepségek a legkedveiőbb időben, kiiüaö sikerrel lógnak lelolysi. — A itltegentegl tata kerttktéelml lakalábaa — miat levelezőnk írja — az éreti-•égi vizigálstok tt eddigiekkel táemhen igen kedvezőben ered>uéoynyel zárultak. 48 tanuló kőiül - állítólag önkényt viisgaléoell • 7, megbökött 18, ieleeen érett volt S, \' jól t* egy-tierüen érett 17. A vizigtlitokou D i t e b k t Győző pécsi kir. fór sál-iskolái igazgat ó volt mini miniszteri biztoe jelen. — It«14ml«te*4gk. A Ssépt\'ő egylet leg-atóbbi tfléxéi lelesóllaléa lőrléhi ama boirányoi állapot alatt, bogy aa ürülék-helyek tiialngatá sára banaáli gépek a asppali órákban vételnek ■ég a nyári hónapokban it munkába, ét a város legntgyobb forgalmú utcám vonszoltatnak ren-deliftésQk helyér, i e célból indítvány tétetett, \' hogy s városi hslótág kerttítuék meg ez irány -tan a modem köveleltnéii.yeknek megfelelő-eta-balyxai kidolgozásán. — E lilazólltlás síinél iogosullabb, mert még olyan ntgy itlepnél, mint s kir. Irvssék épülete — tem jelölt estébe a rendőrségnek, bogy a munkálatot a kors reggeli ét kéeö eti órákon kivOl megakadályozza. Napokon , át reggeltől eetig zakatolt a gép, éa futott a bűitől, akit baltorsa as épület közelébe vili. — ilyen do\'gokbts igy kitté több tapintat bizony nem ártaual — A plébánia templom zárda utca Mód bejáratánál, amelyen keresdül heienkiai 3—8 ezer ember közlekedik,. is ulcs közepén, ahol a fedeti csatornát záró roatély van nhe> lyezve, egy négyszög lábnyi homláinak indult nyilát vtn, melyen egy kiiijlődöti férfi láb kényelmeién beférne. Igát ngysn, hogy már egéez s tavasz óta dicérí a közrend figyelmét t mindeddig senki s nyskái aem törte «l benne: szánban legyiser eik t mi esik ; — lalán jó lenne illetékei helyen tndomáai venni róla ? I _sx-A aal layalllAaaak. Noazs — rajta, mutsisuk meg, hogy tan érzékünk nemzetünk kimagasló példájának emléke iráal lepereg, sz üres otoika marad ott Hernróia s pokolbeli féregnek olvsn apró, mini a tojásból kikélt telyembpgár, alig bbel rátalálni Ha a féukét ujjiink kőit tiéimorzaol\|uk, ragadót lesz az ujj begye, mint as enyvtöl. Felél s ár elpaiztiiotla az idei terméinek, de még (s másik leiét it el fogja posatitani, mert most álaltkul pillévé, tz ismét lerakja a petéit sifliölfiriök kootáaysfrt s hat hét múlva már ts nj ivsdék ttólőmoly a zöld fürtöket fogjt lerágni: Eseo a veszed)tuea rögtdn tegileni kall, még pedig leijei egyetértésssl, egytzerre minden itő-lösgiidánsk, mert a molypilit repül I A védekeséi először ia ibbaa áll, bogy kvitt nisfoagáe és aaippanföteit\' bepermetaiiük jól a virágsó, vagy elvirágzott fürtöket Ea a kukacol megöli t a tzálőiürtotk nem árt meg. Aiatán pedig imolypillék kiirtásához foguak. A moly pille nappal alszik a levél alatt, csak éjjel jötr-elö. Ennek at elpuiztiláss végett éjssaks tüzet kell rikítónak náriz venyigéből a ssóiö-nlskoo, snnsk s lángjába a molypillék Selero-banaak. Hogy még biztosabban t tüzböi legyenek catv lógatva, ezt kell tennünk. Egy szem atsali síit vát belemáriunk slmsezetsbt (kspki\'0 minden drogsisténál), a«t a lüz közelében iölaksssljnk cérnára. Ennek as illaiára miad oda csábolosk s molypiliék s s tűsbe rohssosk, E«zel a védekezéssel aieaaeiek ssőlöegasdák, "meri ha as idén el netn pnsztitjáluka szolömo lyokai, eesiendőre nem tsüreiellek egy hold tsö-lőrül egy veder bort! .....- „»lar" élei bit ta«IU.\| AreasAc. Laa én Ai előttünk fekvő 1895 Ik jelentésből, mely a tártaiágnak 1896. március 11-én tartott kös-gyüléeen a részvényesek és biztosított felek elé lerjeistétett, követkeaő idstokst emeljük ki: Ai 1896-jk évben 6404 biztoeitáii íjánlat 66,696.971 korotfá üattegröl nynjtatott be, melyik kőiül 1981 réstbes visssautasittatoti, részben még el kötvény álliltalott ki, 43,9ol-300 korona összegről, melyekért 1,698.784 korona bevételestetell első évi tuj fejében. Aion-nal kezdődő 20,693 korona életjáradékén 246 061 korona bevételssistett. \'át érvénybea levő bit-tositások öenege 364.567.860 koronára rag. A mérleg itámls s kövstktső tdtiokai tünteti lel: Vagyon : Jeiaáiogok 29,968.689, kölesönök kötvényekre 6,196.786, állampapírok, elsöbcségek és réesvéayek 46.081.819, biiloeitékok 1,088.188, ingatlsnok 9,698.466, telekjáradék 1,967.864, küloaBnök éleiiáradékokra 1,896.690, künnbvő kamtiok 167.947, öiiiigyüjtöit kamatok 1,197.588 A - "T"\' künnlevő dijkövelelétek 4,488.936, kézpénzben a 01 ^ T?í 5üT2 ItaL?í btnkoknál 8 7.800, péittiá i kéa.l.t «W.lS8,ösz- többek között s rároi wyik iéj\'OdHnek lodnlt ^^ j^.OQO, bistosiiási éa éleliáradék-also \' 96.M8Í1M, Iliimért, de mig ki nem fl.iteitkö tá 4r°; 4iíÍk, D<PÍ\'^" w4\'^ vúlé-k 704868, Outesen 96,872.719 korona sitt uloájái Koronáin tceg ulcántk nevasifik el, ,__, ,__\' .\'"v_ . . \' j\'T.i n .. , s megnyitottuk ( aagyfösönség izámára £a i"^\',4\' i^í.W miként íondoskodottYUlo. uíác arról, hogy ^^J^P " ^ az arra járók minél lilejikátetlenebb emlék.t H\'VV^ . ií^ ASfí^ Uá vigyenek S magukkal ? - rimals.ztoila a.-Mff^ rak járdával való élláláaál, bogy snnsk tgysgos, ff1^ f- uí^i talajában lebktellenné tegy. .áro. Időben .. i- ^J^^o\'o^ ^\' ur\'í^ z^^074 kolii gyermekeknek sUrtt lábbal a mnuáknak J87, juUlttok 1^81416, igsa- btjléklbt juUsát és kiiegye őket azon vettély-1* nek, bogy valamelyik it"i elgázolja ökei, meítI\'^f1\' J™1"1. ^ \'S? \'^-kocsi ét gyslngat III egygyé Tesz, t. utlMt k^PÓ"«:o«lslékok t réavenyeeeknek 6860, dij gyalogjáróé aistónsn pe\'dig a kivágott fáknak ia\'0^kk.°«,\'\'<l\| Wat^itoM.k javAra törzsét 86- 80 oemtlmsitr msg.mágbsn benn\' i80866\' b..to..iáii.l.P l8ll4.évvégéu95.168.467 kigyts a földben, hosy ski azon kooaijával ke-iUHMMI> resitülliijt s tengelyét töri, áldja érte a Gondvi ■eléil, mily felettünk oly atyallig őrködik. a migiitritoe képében EMgaidai&g. — A sm«i«asalf. Vésskiáltái cimmel Jókai Mór a P. H.-bsn a kövétkarö. felatólitáit teszi közzé s szölögatdáklios: Uraim I Ssölőgisdák! Talpra vsliuiiaayiia 1 Itt ai uj tllenség I Nyakunkon a szőlőmoly I A filokuéráaál, a peroaosiporánál gonoszabb léreg. méri éi a virág\'óisőlötürUikit emésiti el. A keeakeméti, halasi taölők már Isis vsausk vele I As idei gyBay&rOen igérketö termésnek felét már lepuittiioiták 1 Bgéti hasánkbsa el vannak már terjedve. Nálsm is pnntiianak. Eaire lehel venni a lelenléiüke) srról, hogy s virágsó »zőlők fürtéin oiras gubancok lámsdnsk 104,668.175 korona. A társaság ms gysrossági képviailöiéga mull év április hóban kespván meg aOködéiét a msgyarortiági Ciliiről külön mérlegel nem kéaziteit, miuotmillait ezen rövid idö dacára létjogosuliságát lénysian baiistolti ét a lárstság ss egéss orsságbsn s legjobb körökben tzámoa falét nyert mig. C.^AJ_N o r órtUatas aianTadályből — áaarikil blalgjl itrtáMt. — ~ HáaatUI fordítatta; Kagaaff Ua. (Taljrtitáa,) — De llv nevesetü leány ssonhsn nlars itt a ttobában. Midőn S háziakét nekem elöesámiálta, sem neveste mig s tsobaleányi, mondá s viw gálöbiró Tárnáihoz lorduívi. — At igas, felelte a megnólitott magát meg hajtvs és egy závárt oldalpillaalást vetve t mellett* álló piroapotsgá* leáaysórs.0* iit kérdést, ki volt a házban, mikor Leavaawark arat meggyilkolva talállak 7 É« erre adtam tanok feleletet. — Ugy 7 kiáltott a vistgálóbtró gaoyosaa, éa ast vessem étzre, bogy ön stgyoa jóf taiéji, ikép kell egy kikallgatámál ssagái vmetati a egy szóval sm mondott többet Azatán megint a ssakaesaébos fordali, \|í aggodalmasan nézett körül, és kérdé : — Cs bol tartózkodik most Janka? — Hm I Ha éa azt jadoám! Eltávozott, miat ba a Ilid nyelte voiai al. — Mióta ? A aaakáotoé köhögött — Tegnap este óta. , — Hány óra volt midőn el meot tsgntp aata ? — Igiaán, ezt nem tadom. Alialáa vév* aem tudok aem mit, tiazián semmit as egéez tőrtéaetről. — Felmondták neki a taolgálatol 7 — Ifen maats! Minden* iit vaa még. — Ugy?Ht vsa még minden? Mikor hiányáéit önnek a leány? Nekem nem kiáaysott sohs. Tegaia eet még ifi voll, éa mi reggel aem voll már itt, ta-háfi, alighanem elment. — Hm I mondá a vimválóUró éa lassan körül-nézett a tsobábaa, miközben a jelinlevők oly arcot vágtak, mintha a laton, mely eddig atjukal iliárti, rögtön agy ajtóra bukkanlak volsa. — Hol aludt a leány ? A esakáctaé, ki idages iigaiotnágábaa a kö-téoyével jáUzott, feloáastt ás tabHa i --—— — Hissa Tamát már moadta, bogy mi Uáayok mind a padláson alussank- — Egy áaokábas t Csendamn: — Igen. — Tegnap taté ie feljSti miat máskor? — Igeais, biró ar. — Hány órakor ? — Na, már lis óra volt, midöa lefeküdtünk; éppen ütött aa óra. _ Kütaejéa vágy lénkéi bém tiat fél ŐUIK valami ? — Vogtájáaa volt Ugy, foglájáaa ? Moadia al kBrülményeeea mit tett. De falelet kelyett tirátra lak ad t a aaakáotaé ée elkesdett jajgatni. — Oh te nagy jóság I kiáltá. Mnet már tst skarják ittdai mit tit Hearait tm teti. A vmt-(álóbiró ur ne gondolja tat, hogy valamit Ml volna, Jaaka egy eaéai jó, becsületet éa tiaa-tetséges leány, a mint caak egy lekor - (flldoa. Ezen a helyen hagyom levágni a lejemet, ka Leaveaworth uraik esek sgy kajsaálát b meggörbítene. Egés bistosan tudom, bogy aa ajtó kilincsre aem Utle keaéá. A etán sem t veket* roetsat teaal Csak Laor^ kbaMannikos aieat be fogoeeppékért, mart már aem birta tovább. Oh te nagy Jóság moti tat mondja Öo.., __ (yalytatáaa klvKkmlk > SMvkMstfl Immk Aa eréay aljáa Majd ba érkesétlak bei rá, egétaen átdolgoasuk, mert tárgya alég alkalmat. Hoiai b lógjak, hogy láasa: miként érteltük ts átlolgoiáat. — ■cglmg reak Laegir. A sikk likertll; de mivel őanel teljeset egyel értünk, aem tkarnak etiel s dicső firmával olyta ntgyoa sokai foglaikoani. Kérjük : máskor b I NYILTTfilR.) —lyim «tiisslib aa krttt lá Uat SS krlg aátmakáat — valialtt hkats, fokár mi— HMtskarg-lalysa SS krtál 14 IH ál krlg ■ttaria-kiat alaa, catkoa, kMkáaett, alitántt, éaasaat atk (alatagy SáO káláaklaá alaéaáf, 1000 aaln áa alt-láaatbaa atb. a aagiaaáalt 4ra aeitikár áa váaasa- . taaan a káahea aaáltltva álltába \|iilúiráaltával káté: BaaMkatg V (ea. It kir. aéftrl aaáUHáJ HlfMVán lártlákaa avájeaka daaaM lévaiakra 10 kraa, taralná lapokra ft-kna kilrag rt-(Mitaaéá. Magyar igaljPM Vt aagraatalásaá yeate-aan alloUatstask. • ) ás a ravitWt •aarksMlá. , káaMttakkt Tállal hlatiaaágel t Kilelői tzerkeiztó: Dr. L 6 UK B ■ 1 Laptulajdoaot és kiadó t IICHIL „w o is« r» NL\'Y-K»iii»>t«, vagárnap. ZaU. 59. mám. (B. lap.) 1896. június bó 28-án A világhírű STEYRI fegyvergyár NWIFI KERÉKPÁRAINAK klsárólagoM főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére :■— Unger üllmann Eleknél Nagy-Kan lx»á u. Esen kerékpárok, ugy tartóiwágra, »xerke-■etre Mint kSnytt JAráara as eli< helyen állanak as Siussea Karepal\'gyártMáaysk közfitl.\' Képea ár)egyxékrk Ingyen fin bérmentve. A budapesti Hállitim ránduló n. é. nagy-kanizsai és vidéki közönséget van szerencsént a kiállítás területén levő sörigleld pavillon látogatására meghívni, hol NÁCIT KANIZSAI SÖRT V mérek, a mely kitűnő minőségénél fogva a fővárosban is általános tetszésben részesOl és jelentékeny mértékben fogyasztatik. Galambos Ulrik 138 •—1. a najft-kanitsai sftrnári kiállitáa aörixlelö fülkéjének ^exetöje. xxxxxxxxxxxxr: _Higflatégak__ _____— felvétetnek- FtStTHEL FÜLÖlr __könyvkereskedésébe r\\,— Nagy-Kanizsán. ^XXXXX500000000000CXXXXXXXXXXXXXXXÍP\\ P" HASZONBÉRLET. A Gróf Széchenyi Kálmán és Afaná-(tic javak kezelősége 1896. évi október i-től kezdődőleg bérbe adja a-i. Sopron megyében fekvő mintegy 1500 kataszt hóid kiterjedésű iváni gazdaságot, továbbá 2. zalavármegyében fekvő s fflíiítéjjy~40ööiíal hold területű bálatonmagyarodt birtokol Ez utóbbi birtok esetleg három részre elosztva is bérbe adatik. Lakó és gazdasági épületekkel mindkét bérlet kellőkép el van látva, -a-.. -B.ővebb felvilágosítással szolgál Nóvák József urod. ügyész (lakik Süegeden) továbbá Haják Gyula tiszttartó (lakik Ivánban) és Hertelendy Béla ügyvéd NagylCani^sán.- Nóvák József l&S 1— 1 - _ arodalmi ögyésa. oocxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX JSI ■ - ■ . © H S . co M fc mm ft f If a íi f H ^fi Mk 5 - I ® M x Ilit* & ® H x í 5 • é^ 2. m - S & Kn W íS^li Ht\\l i—i 1 iiilft ^ r TJ pi* íisli S^Fít d ^S friJt 1A o B a • ■ M > E • ^ X - I fw If » CD fi ■ 8MHj f jj ••ÍÍiÍM>Ítt\|iMt>F * Rlchter-fóle Horgony-Pain-Expeller Liniment. Capsici comp. Ezen hiznem hiziszer ollpntnllt az idő megpróbálásának, mert már több mint 25 ér óta »ay bízható, rájeatonoaíltaetté SeéiraaUéehén* atkahaaztatlk klamayséi, eaézaét, li\|im\|itinll éa fneflhUlgeoknél w az Mroaok á\|\|a\| hfllJ\'lriyl*"l\'r ia mtnítig mriikrsbhiii naiwtctik \' —■1 ■\'■J; Horgony • faia • IxpeBar -gyakorta Horgoay-Iimment eloevezM íuatt nem titkoa Mer,\' hanem Igazi sépuerf káziizer, melynek agy háztartásban sem katlana hiáayozi 40 kr, 70 kr. és 1 írt üvegenkénti árkán majdnem minden gyógyszertárban készletben van; főraktár: Tűrik JézMÍ gyógyizerAsznél Budapestea. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mart több kiaebbértékü utánzat I van forgalomban. jUjeet akar awgkárstséal, u minden egyes ilveget „Hargaay" \| védjegy nilktU mint I •at valsélt utasítsa viasza. Rlchter P. Ad. éa társa, oaása. is kir. udvari szállítók, Rudolatadt (Thüringia), xxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxi XXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXX Van szerencsém a n. érd-, közönséget értesiteni, miszerint arany- és ezüst áru üzletemet J^jjbk, fjátszerészeti czikkekkel bővítettem ki. I Legnagyobb választékban kaphatók szemüvegek is csíptetők (Zwicker) arany-, estist-, alumínium-, teknősbéka, (Schildplatt)- és kantsekuk keretekben. Egyuttdl b. figyelmüket felhivom arany- ós ezüstáru üzletemre Dusán felszerelt raktárt tartgk mindennemű valódi svájci enny-, ezüst-tula-, acél-, és nickel zsebórákból, óralánczok, gyűrűk, fülbevalók, kar-pereczek stb. ékszerek- és tárgyakból. Javítások mindkét szakmában gyorsan és pontosán eszközöltetnek. Uaakqrg Hlksa. ST^ ÍM g-l. . ákaasrtse, araaysiivaa áa Ms. fi X i X X fi fi 1 X X X X s X 5 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx layton & Shuttleworth © 3S mrmtt^ Budapest RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd (.mit mi»rl1\|i.T7^fltf\|lr<Í~y MMiihié^ it nihÉ i ■■üli ham- LocmioWI H aizestotiatf kitzlatak trtyAk. Imigail ét mrm*tép r li p a r r. i t k i kaphatók • l«\|kiUUdbb atolérkatUn ttcrlMaatl aifol g£am«mff»i»rk íu 10 \|6—J la oiikii III kapkaték a rHifklrt aaatffcdatBMatt Exoantar yfaoaéptógépak ki9fklMf«l7«k »4lkat, kattöa llflillta BtarkaMlUl, áUUk»lóo«mláíjro»4 tafOTal. Ka 140 iaartal mk \| vlttg legjobb «lioaaplftl ItváMlra mmIma taállUkftUak k6aj4kUa««l7M gtaoaéplftkat U. ___oomeoünd i ő la í r M I. * Ugyanitt raadalkatOk nag a VlUfklrt «agáa)áré géxoaépllgéptk. A jlvi \|ép«. Vagy vilasttk uzalmaknznfoxók, jdrwányoB ríJplógíptk, borprluk, xMötuó> f4pk, 941 ffyi&k, wtögépek, thxtití roMk, híkorifgmmorMsoltk, nteékavágik, \' nt\'áló 4a /UbaátAlók, kottMypAtmutók, vU«lnt ariadaa gaxfatdgi géptk a wmktotíén éa ma Itmbtrtttdit^MtM. Afjagyaékkal éa aiiadaiiataitt »aakbavtgó Calvttágadiiaaal éa tartami kéaaaéggal dljsMtflMB MMlgilank. Latalak o»lm»a»»«lÖk t MUSTON, PROCTOR éOé.Lld vartrképrtaalflaéga Badapwt, V., Upétkarat 81 raáa. „COLUMBIA11-^-^-Eijitiin aoiltUk 4a mindw agyéb inM0 ftpok tN^y Knni/na, vaaárnitp, 1896, juniu* hó 21 á ,300 araay* él iittitérim éa ditraMavéllal k Matatva iá. f. I; 0 JF.nt • -----Hl éa ttfcrtéra* éadl» wklmiltl-Wtthrtatvtl" )NMIé«éé4iééééé«ééééMii ooööbooöoooöooöböööööböőoöö Nyomatott Fiaobftl Fülöp laptuUjdoftoaiiál Naijy-Kamiaán, 1896. Bíaiy«KaNlMáN t Fasaalkolar Jóxaaf Arrauth Náthán Daulaoh éa Khraníaltl ifj. Fiacher Ferenci Flaiichackar Jouaf Marton étt Hu bar Nau éa Klain ílj. Roaenberg Miksa Schwart éa Taubar Stram éa Klein Mag jrllé<ea« s Dadinssky J. gyógyoa. Kohn F. Paru i SchleilTar M. 0. Parlak t Kramarita Viktor Soaterita Pál Nttaaegl Math Hodia Damay Kálmán Markua Salamon fta „ZAHERLIN"bámulatos hatású! Fölúlmulhatatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertető jelei a kővetkezők . 1; a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERI/ név.