Zala 1898 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	48.71 MB
Keltezés:	2010-06-10 09:09:30

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1292
Megtekintések száma:	7253
Leírás:	Zala 1898 június Politikai lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. yii ni i\|iin rnkiim» sar» lllllMWIil: ..............tmt, mr ZALA Politikai lap. IfaQdnft IA8T-KAIIZSÁ1 Mát kétatr: iaárii\| é» csitértékís. aMHia mi agtm tm IS tmmm M M — •», TUétm 1 i Urat 0 M — Ét. Ili I >— (> irt » 11 ajttfr jáaáaa m 111 a ■«\' fi HnTtti^MwntüTl Ml i III WÉMA. ^ M • nrii A Magy-Ksnizea, 1898. A Magyar ipar pártolása. A magyar ipsrnirág köréből szakadalfe« nul halljnk a panaszoa mókát, hogy non képesek megélni, hogy a kttlMdrŐl beözönlő gyári termékek óriási versenyében tönkre Mwk egymásután a hazai rpa-roaok. A panasz jogosságát dviutai bob lehet Tény az, hogy a magyar iparosság nagy része nemcsak kogy megérzi a kfiüBMi gyári tennébk versenyét, hanem csakugyan • lét vagy nem-lét probtenájának szé» lén ál. Ezen a dolgon így papírosra írva, nagyon könnyen lehetné segíteni Annak idején már ngyis keletkeztek (az igaz, hogy meg is szűntek) délé hazafias társaságok, amelyek nem képeztek külön Habokat, sem s mgfcPdteh BKgerősiiém ki ?áaó alapszabályokkai, hasem amdyaek tagjai egy-tserft iniadfo—I hflfchílifl magukat arra, hogy a Magyarországon megkapható ipari ithoon fogják baareia az eredeti fonásból, vagyis. hogy amíg csak lehet, kizárólag a magyar kén és gyáripart fog- Mrartmzf: SZMAT MJDOt Csütörtök, jnmoB 2. ják támogatni. Most hát nem töltene m\|átf tenni, mint arra keBene hoz- ! dítani édes hazánk telkes fiait, hogy tömörüljenek megint tud az elhatározással, dolgoztassanak itthon a nu mesterem-berankkd míg akkor is, ha kissé több pénzbe kerQJ, raint a külföldről importált ipari cikk Ha 3yen irányban aztán az irányadó elemek át k, ott is kibontanák a hazafias iparpártolás lobogóját, nagyon valószínű, \| hogy a zászlóbontás nem maradna ered-1 ményt^enöl. De a -legkedvezőbb eredmény mefíett is wi$A keltem tartam megint ? Tartson kellet attól, kogy ennek a hazahas bnzda-tatnak a vége is csak az leanc, a « t már LmhkeWé lett. AJdk a katnaas évek elején már sünt éret-, tehh egyének ékek, emlékezhetnek rá, kogy nagy é, Imul-s lendileOel indák meg a kom ipar pártnmm. ■ »Hoot kalapíj iten szoknya, »kom szövet járta akkor inimUnfln, de — fájdalom! — csak kevés ideig járhatta. Ét miért? Mert ezek a »koni« dolgok, később olyan minőségüekké lenek, hagy a vásárid, megrendelő közönség erszénye nem háta már a hazaíasságot. Kénytelen volt szakítani a sovinizmusnak ezzd a megnyilatkozásával. Ilyen formán történt az atóbb keletkezett ijr iránya mozgalmakkal szemben í& És — habár, a magyar ipar fwfladiss kft* tflatan a lefolyt kassosflt év ataoi időben ^tagadhatatlan — mégis alaposan lehetne tartam most is attól, hogy a közönség erősen fokozódott igényét fly módon kklégítm \' aere lehetne Hisz ha csak egyeseknek teáz is valaki szemrehányást, kogy awán asm \| pártosa a magyar ipart, mért nem dolgen tat magyar iparosokkal: rendesen a> rá a felelet, kogy azért nem, mart drága pé»> zért silány m önkit molgákahmk és azt is keserves dolog tŐlQk megkapni. Hát melyik rémnek van tmtejdonképpas ,igua? Az jpnrnsohsafc é, akik a msftflsli [miatt p—lkodnak f Vagy a vásárié kft. iflsségnek, amely a magyar ipari ákhsk drágaságával és silányságává mentege-tödzik. Bizonyos ménéhbaa — agy vé^ftk — TÁRCA. mám aspdMk Uapjá és mrtam, kamngMm THáfSwáy, na hftfjj alt b* lü> Mae. SsScBf^ok lrtii ■, Blkmétd s kaüks itda-lart a tmíkm, a fqbáa. Oh Wmémámt Atjte, aa«T Whst néiM fiám. hafT^VTMamatfaa msn Cjwskfcüiüi stMtvdl; lamilw s mMü mmsMM tjmm.Hm índow : aéért,át txMjú-héi ofj haa, off tíáeg, oíjjírtr ««\|L mmúé 4m ham (ff jajjátorfó kahnéor lettan vofea és aaa Ss5 ssMa áe taláa . B-d ttmktp+, agyvdlt M fsmknék .. Ok IsaStsiÉk! KMÉaak álem ét dafc syiamn, tzeké Ustest, Wiea ; ők s Maym szntpaa^Sfean •rihas, »ta;irt kép«k, iegédeaefö- *ém mm-afi, de assmsre, hansssl T^zetan sfeesd is... ii snym UMs kslysm ssb vd, hvdjs, be-eéai mitmsi mak ötnsotfsrsiaAd mnertem. \| Ba jürnstánaiaasl vsftsa^ mMam:ndr mmtmmrm étm tmémkeétmei vhb ttol fc>] rS marad Sámaarfak, hSvy maK msmssda\| és sdvemd ábf vágj hsssrtmg, olf kamt ént-km MM d, BMtka skkna a pdaaaikaa sfcmt mlaa amnéda In H»w ; nitn\|)is jstékat, vifm kaeayt, Inánál yíjlisht. sNanahsm s ■afÉayt. »rt>ii\|\|is aaftli, A hevmdvaiart, ha htssitiha mmám üt tóná A nap, x ég amaa, éli Ijoj a aség pdWaraa^ Haydm ms^mslffii ■Sdsremlí a snTérránft bpa as ÉNikni erntitám Is és áb-ríadjaía saapompájakban retekedtek a mrttr-iSn;a)d. I%mésn iltam Ha a asvéaa, Wde? oahsn Wf«a hartWfci laá {jgaáoa. ha mfdai mgara lakWtX, kjdíg, msraiaiadkMi srea hdfsn awoty^t Mrja njnj-taaé MsaimanMOsi karjait; ok áíeoeta, mtjm i, aűf botdog m Mfsdfsssn A hmvt, i i is 11 raMkd it-át-a UkaMs, etm, képzelt dubs. Ttnaiai WMi.nt uMMUk, taaáiaim asm ■inftriÉ Mmmtmtfm ansa. E#im éhdskat táUi tía riértmtTS, daw-éasvs tfj msbk éíetröí. tgj jskk sortról Gjmaddborom, a mémk É«>ia a botdog kun karnak, sAWKa, bn-aa smM <t la sff aafsaa^bmy aafcéniwiw wém I h stőfeMen éo a tSiji i BtkteiaiAt as Uja km; m laérisL as laki-ssésa kora. A mi m nídmi fcmdeti és U-fSNfta jagkt. m ctf mkk ra5t kéafdm adhk-Mad: a sssraUML ümk dkaisn magának, így dMstaa, m^-hta nsred Idbf sh^haa Ait híaais, hsff sjt as ds$ isSnfkan meg- Tévedésem essk tskmts mgyamat, haff m Ijmt Mgtslékaamm Végre ssk-mk emitém aMn awg la tdilte. de «ak képzetetbíü. Ok s képcdst mgBett mfn-díg kaisÉsdsn, é vaft Kssdsthm eaak hal»ényan kliiiiilaainn ad-vem ki Ttoyíí, ktilhk aar aat n ladtam, heff nftH vagy kuna, kd lakik, mijm a ueaa, mi a ksdisni mm, mijm a kanos. Mjadkaaap tiüftuslank K-el bnjtaa valahova, tagod. «gy «Mt ma-bába, digkBiiin tAraamgnhaa tgj km érát Ke&Mben essk halkan hasaStfnMsk, SésAk han- Hej de sok kioot perest shaaslt, aáéta igy sgymafaaskan beszélget™ aa^spssk. 8a>smi«lsÉnihaiinsi.his i mU,méet»ff ma-rdams iípa katfvaaéask essk ird ind, vikuat la kaptam a adysn mak qj nsmm Msf MMbd andhat. As iá» ami m ^kitadnam mdsl srt has. kd rn Térből vaéé, Mny msmkssi aknssu td imma«. De As ekior ■ ndii éJaaské-pmsléi, ssm vevém azt émn, m ha km m- laa a.-T-----"•— fd—I ~-TfV. amdysl. HkMpas s latakig ■sgiiHimi. k dkaMk. hSyasM mssm Sa aéha sa^ssdia Mdéksnyséfc aám akin e Lampionok él efyéM kerti éw-ténk nagy választék bafl kaptatok Fisáéi Fülöp UkyvfctrukettséfcM Nagy-Kanizsán. flsgy-Kanis csütörtök Zala 44. szám. (». lap.) 1898. janin* hó 2-án mindegyik résznek igaza van. Éppen ezért nem lehet egyik részt sem föltétlenül elitélni, de teljesen menteni sem. \' A közeledésnek azonban mégis a vevő közönség részéről kell történnie. Mert ha már elismerjük (pedig el kell ismernünk) hogy a magyar ipar és annak produktumai hatalmú mértékben fölötte állanak az évtizedek előtti iparnak és produktumainak: akkor módot és alkalmat kell nyújtani iparosainknak arra, hogy tudásukat, haladottságukat nagyobb méretekben érvényesíthetve, egyúttal a magyar ipar tekintélyesebb föllendülését is biztosithassák. Erre (az álláspontra pedig csak is a közönség tömeges pártolása utján juthatnak. Hiáb* hangoztatjuk mi szakadatlanul az ipar fejlesztését, az iparosság haladásának, szellemi színvonala emelkedésének sürgető voltát, ha mi a haladáshoz, emelkedéshez legközvetlenebbül szükséges pártolást külföldi ipari produktumoknak nyujtjuk. Csekély és gyér megrendelés mellett a magyar iparos sem műhelyét nem szerelheti föl a modem igényeknek megfelelően, sem igazán ■zakképzett segéd-munkásokat nem tarthat, sem jó anyagot nem szerezhet be. Mind- ezekhez tömeges és nagyobb mértékű pártolás keU. Viszont a magyar iparosságnak szakítania kell régi, szinte hagyományoj hibáival, és lelkiismeretes munkával, szakismereteinek szakadatlan gyarapításával, fejlesztésével el kell érnie azt, hogy a vevő és megrendelő olyan produktumokat kapjon tőle, melyekért szívesen megadhassa a drágább árt is abban a biztos tudatban, hogy annak játága, tartóssága kárpótolni fogja őt azért az összegért, amennyivel talán idegenből olcsóbban szerezhette volna meg. - Már ez idő szerint is tapasztalható, hogy azok az iparosok, kik némi befektethető tőkével rendelkezve, a vevő közönség igé- nyeit jobban kielégíthetik, elég tisztességesen virágzó üzlettel rendelkeznek; míg ellenben azok,-kik a nagy versenyhez szükséges föllételeknek hiányával vannak, —• bizony csak panganak. Azért hát, hogy a magyar ipar fejlődése csakugyan biztosíttassák: iparosainknak lelkiismeretes munkával és pontossággal már a kisebb megrendeléseknél, a kisebb munkák végezésénél meg kell nyerni a közönség bizalmát, hogy igy azután bitalommal fordulhasson az á magyar iparosokhoz a nagyobb arányú megrendelésekkel is. £1 kell érni azt at szinvonalat, hogy ne) csupán a* hazafiság, \' hanem az ipari cikk minősége vezesse a magyar közönséget a magyar iparosokhoz. Mert az az úgynevezett hazafias pártolás (ahogy a múltban is tapasztaltuk) nagyon efemer természetű. A mai nehéz életviszonyok között puszta frázisokba senki sem fektetheti pénzét kos, mint a Casino elnökébe, nyomban a nagy népgyűlés alán kifolyóién indítványt adott be, melyet a Casino legtekintélyesebb tagjai is aláirtak. A kizárás ma délután történik meg pedig előreláthslólsg egyhangúlag A kerület értelmisége a jósán többsége a legnagyobb öesielsriásrs késsül minden téren — a fekete hiénák ellen. In, hova fejlődik egy ab-srard érdek mellett kifejtett lelketlen agitatiot Milyen rombolás a társadalomban ! A letenyei népitélet. Lepsényi ellen, —. a lapunkben előre jelzett népitélelet megtartottákLetenyén, pünkösd ipáaod-napján. 1 Lefolyásáról ezeket hja tudósítónk: ssaaan el neséigetlem fantazmagóriáimról, a melyeket Ogyekestem a valószínűség mézébe burkolni és édes kereset törődtem hallgatóim kétkedő lejcs&válfcatásaival. Lasankin< a<onban leltári előttem képét az iszonyú jövő. A folytonos képzelődés agyvelőmet előnté Térrel. Képtelen voltam reális dolgok felelt gondolkodni. Pályám, melyre s balsors vetett, gyűlölt lett előttem; de végre ez már nem igen bántott. A képzelődés, a melytől már menekülni akartam, nem hagyott el. Felidézem, viaszaéltem vele, most boszat ált rsj\'am, üldözőt\'. Teremtett számomra dicsőbb pályát. Nagy ember voltam. Ma orvos, bolnsp katona. Egy Űzi bestédeket késsiletlem, mint pfcp, és ka egy híres karmesterről halottam beszélni, Arákig eldirigáltam azobámban egyedül. De mit as élet nyújtani igazan képes lett volna, azt felfogni, élvezni nem bírtam, Leborgaastott lövel, bizonytalan léptekkel járkáltam as emberek kőzött. Nyomorult voltam a valóaághan. büszke, nagyember: ábrándjaim, légváraim közepett. Ma pedig a lérBkor asép idejében, midőn meg-kiásott, túlfeszíteti agyvelöm a képzeletbeli boldogságot asm bírja számomra megteremteni, bua resignacióvsl várom as elkerülhetetlent és imádkozom, bogy Isten legyet nekem irgalmas. —A gyűlésre n kerületnek—leginkább magyar, vidékeiről jöttek be nsgyssámbsn választók, kiknek egybegyűlt serege igazán impozáns látványt nyújtott. \' \' . A gyflésen dr. Csemvesz Kálmán ismertette a kérdést, ő sorolta fel Lepsényi btlnlajst romit s terjesztette elő a határozati javas atot, mely szerint a kerület mondja ki, hogy .mély zzégyenérze tét ftjtti ki a fllMl, fogy Lepényi Mikióit kell kéfmuUjéil bírnia, a ki nemezakhogy a» egyéni becsületessége ellen /elhozott súlyoz vádakkal nemben nem kifér lette meg a eéfoUUot mm, — hanem a Zimándy-Zelenyák féle utnUég Utal Katánk egyik legnagyobb, legnemesebb I legtisztább történelmi alakja : Kossuth Lajos szent emléke ellen intézett bűnös merénylethez való nyilt csatlakozása által a nemzeti Ictgytltld hazafiatlanul megsértvén:_ez éUtal a törvényhozói wtagaidittü állásra méltatlanná rált; miért is a kerület kérvényt intéz al országgyűlés képvizMhátáhmt, hogy Ltpzényi Miklóst onnét a társadalmi tisztesség ét a nemzet beetilete nevében kizáratték.\' 12 sormási és körfllbMttl 40 ftayf egyedutsi s béci polgár sz általuk leHzgatolt suhancok é« asszonvnépség segélyévri több izben megzavarni ipsrkpdott a gyűlés lefolyását as állal, hogy Lepwnyit éltették, - de a jelenvoliak óriási többsége, melynek igeri nagy részét képeste as intelligencia, — pártlcülMnéa nélkül lejesle ki megvetését Lepsényivel ekemben; s mintán a határozati javaslatol elöterjmtve, dr Csempess Kálmán háromszor intézett /elhícázt a jeleovoUakbos, hogy a ki Lepsényi érdekében a a javaslat ellen akar szól emelni, tessek bitran és ssabadon nyilatkozni, — és ezen isméiét: egyenes felhívásra senki, egy lélek sem jelentkezett szólásra : a javaslatot a gyűlés dörgő helyeslés mellett egyhangúlag elfogadta. 1 Letenye és vidéke intelligenciája minden pártállásra való tekiniet nélkül, róka egyértelműséggel dön ölt ez ügyben s nyugodt, hazafias önérzettel hiszi, hogy m ndent megtett arra, bogy a kerületei ért gyslásalot lemossa. A kérvény aláírása folyik — éspedig as egész kerületben; legközelebb benyújtják, lehetőleg már a képv. hs össsedése elölt A papok lávoltarlják magukat a hasaflas mos-gslomtól, ami érthető ingerültséget átül ellenük, mert Lepsényivel való eolidanláinkat vélik ebből kiolvasni. E reezben — mini Igen jellemző tényt — kell felemlíteni, bogy a lelenyeí Casino tagjainak nagy többsége Borsody János letenyei káplán ellen, a ki as sgyednlsi és bécsi >hive-ket«, Lepsényi érdekében befolvásolte a a Zi mándy - Zeleoyák-féle könyvet állítólag, Lepsényi »M. Néplapját azonban egézz bitonyoezággal terjesztene s nép köst, — dr. Csempess Kálmán Tollfuttában. j Block és Havas urak találkostak as utcán. \' —Láttad? — Kit ? öt ? — Igen-igen. — Hogyne láttam volna. Mihelyt kiszállt a vonalból. — Nos ? Mit azóta hoszá ? — Gyönyört ember. Fejedelmi megjelenés. — Hátba még hallanád I — Szépen beszél ? — Szépen ? Remekül. Született ssónok. A két beszélőhöz agy harmadik érkezik. Ktaé hallgat, után megszólal: — Fogadni mernék, uraim, hogy tudom: kiről beszélnek. T 1 ? — Fürsfenfeld Siegfried úrról. Ugy-é, eltaláltam ? Valóságos Fürsteofetd-láz. Mindenütt róla beszélnek. Általános elragadtatás a mamák, papák és a partiek körében. Perese i egy nőtlen bank-direktor elég sokat ígérő hal A két ur megütközéssel uéz össze. — Uram, ön sérteget. — 0a nyilt ellensége annak a jeles férfiúnak, a ki határozottan nagy társadalmi nyereség váró-sunkra néave. «••; »./«,; ••» •J- Roppantul tévednek araim, fin sem sértegetni nem akarok, sem el enaégss szándékkal nem viseltetem sz uj bsnkdirsktor iránt De engedjék meg: ez a Fürstenfeld-iáz, a mi a láayoa mamáWl és, papákat megszállotta, már kezd boezantó lenni. Ha talán aladó lányom volna, én is egy nótát fiznék önökkef; de igy — engedjék megl — ki kell moodanom, hogy Fürstenfeld ur egéssen közönséges ember, B<ürke finánc, aki esetlenül, bicegve jár, mintha szakadatlanul valami logarithmust keresne ; ssó-noírnak pedig olyan ssónok, hogy bárom moodat-ban éppen ötször akad meg. Nincs abban, uraim k egy mákssbmnyi zsenialitás sem más, mint hogy bankdirektor és legény-ember. A kél Fürstenfeldpárti egészen oda álloU a beszélő orra elé. — — On igy mer beszélni ? « — Az egész kői véleménynyel homlokot ms-gesve? — Menjenek pokolba as önök közvéleményével 1 Mondják meg as egész városnak, hogy én mit mondtam, én: Borovitz Tamás, akinek nincs eladó lánya. A két jóravaló lányos papa agy menskQJt Borovils Tamás dr mellől, mintha bélpoklosságben sseovedett volna. Nebány óra alatt egész várast beesárnyalta a hir, hogy van agy rettenetes ember Nagy-Knlacson, aki nem bájol meg Fflrstenleld Siegfried hsakig szgsló ur daliás szépsége és nagy szónoki talentuma előtt Lehetetlen I Es borzasztó I Pökhendiség I Nyegleség! — A nagy vaksserOeéget lölháborodáasal fogadta az egész nsgykulscsi közvélemény. Nagy-Kannsa, csütörtök Zala 44. ntm (». kp) 1808. juniut hó l-is. Egy hónap múlva a • Nagyknlacsi Kflxlöny« a köveikeső hírt közölte: » — SJagyiis. A» „OaMk fa mkgjv buk" 110- ktUai táklslliillaik Ift^üjt: ftrUmfiU SugfrM i<)H7W>i Algái fW>« >IiimhjI, Biriados." A nagykulacai pénzintézetnek éppen a lap megjelenése napján tényts bankettet rendeltek a • fiók-bankot vizsgáló bank-kormányzó tizztali-tért. á bankett pompásan sikerfiit. Fürstenield nt-17ob szellemes lóeztot Mondott a nagykulacai pénzintézetekre, asért még a bank-kormányzó is (rátalált neki. Bitek ét fiatat arak tgyütt távoztak a banketté. Egyik utca tarkón megálltak, mintegy vtzéoy-uóra. Bloek ránésett Haratra. — No? Havaa voot egyet a Tálián. — Tudod Block, aa a Borovüz nem egészea oetoba ember. » — Ntm tgéopo oetoba ? Furcaa. Ai egy pattot okot tmbtr. Mondhatom neked Haraa, hogy én ilyen oetoba tótttot, mint t Fürstenfeldé volt, életemben még ntm hallottam. — No, én ss. Et a megjelenése? Tt Block,tx aa ember agy moigotta bank-kormányxó mellel t mint agy szült tett hordár. — Haat\'i Rtcht, Hant barátom I Ex a Fttrt-tteleld egy agétitn közönzéget tmbtr. B I R I K. — HnaeaéUfti tablltaa. Udvardy Ignác aala-egeraxegi keretk. ét polg. izkolai igazgató, a >Zaamtgrt« dmü lap zsarkatalőja f. 4 jattot hé 3 át Uh igasgatói müködéséntk 85 ik évfordulóját. — njegyiéMh. Féréi Endre, ngykamzzai kir. törvényaaéki jegyafl, eljegyexte Danii Krlzx-tioa kiaaaaxonyt, Darái Agoat nagykanittai taka-rékpéoatári lőtiazivizeiő leányát. — Wolktim Fanni kisasszonyt, ötv, Wolhtun Ernóné leányát eljegyexte Kim Mór cúgradiakai kereekedó. — Lmniltor Mér, a Gtotráll bixtoeiló társaság tisxiviselöje Budapesten jegyet Táltolt WiUtnkm-Sarolta kiitssxonynysl Wágy Kanitaán. — 8eUn-fád Thadar, lakereskedő Nsgy-Kanisaán, elje-gytxlt FIm Iiooa kisasszonyt, Győrből. — Méifágtk. Bttmfdd Jóxiel, a Rosen-feld Adolf ét fia cég tagja május hó 29-én vezette oltárhoz Ouek Clementin kiaaasxúnyl, Blummchn* Vihnoaoé úrnő testvére leányát. — Kaufmann Adolf, a nagykanixaai Takarékpénstár réasr. tér aaaág hivatalnoka, p&nkőed vasárnap tartotta eakfivöjet Sxombathtlyen, Berqer Vilma kisssz taonyayal — Araay-aieDje\|xI. Ritka uíp ünnepélynek volt szemtanúja Felső-Hahót közönsége május 24-ikén Czigdny. Alajos földbirtokos tartotta 50 éves házassági jubileumát Az ünneplő párt legalább ötven vendég kisérte a templomba, teljes díszben ; az urak magyar ruhában a vőlegényhez méltóan. — Az ünnepély arany-miséjét a nap hőseinek egyik kedvenc papja végezte, akinek éppen 14 év előtt ők tartották primiááját. Gyermektelenek lévén, jótéteményeiket több rokon s jóbarát gyermekeire árasztották, kik most őszinte hálával a elismeréssel vannak érte... A miséző pap szép hatásos beszéde után, mit mise közben mondott, az ünneplő pár az oltárhoz térdelt, s ott ismételve az ötven év előtt tett fogadást, az Isten szent áldását újra i&lvették, hogy a szeretet egyesitő erejével kflzdjék le a hátralevő idő esetleges nehéz napjait... Ez után a gyónás szentségét kővető szent áldozásban is részesültek. Az ünnepély oly megható volt, hogy nem maradt egy szempár köny nélkül, annak befejezése után hosszú sort képezve, ismét szépen ünnepélyesen visszavonult a diszes lakodalmi meofi-l- A templomi szertartást lukulusi lakoma követte. -Vök temérdek szebbnél szebb leikas felköszöntő. Mindenki (Igyekezett a legékesebb szavakkal minden jót kívánni, melyhez hozzájárult lelkes éljenzéssel a szép vendégkoszoru. A vendégsereg csak a késő esti órákban oszlott d. Fiatalja öregje a legjobb hangulatban távozott Sokáig emlé ■ kezetys marad ez a ritka szép hatásos ünnepély. (TriUma Uvdri) - Tte évM találk«aB. Tíz év I Népek, nemzetek történetében tsahad sxemmel alig észrevehető kit buborék, nagyon csekély ennyi idő. Tit év, a^ tleő tiz ér, maly egyeseket ki-nőlit az élet lázat piacára, a nagy türgéa-lorgáabt, mély nyomokat hagy a utal lélek tissta lapjain. As ébredő önérzet, iljutágának sahoiátlan ertjében, neiti ismeri még 1 csüggedést, ntm látja tx akadályt, malytt kipróbált regi bareoeok őnzétt gőrdit tora siető lábal elé. Tobsodó Tért a ttioaa álmokat ktrftli. Aztán eltűnnek a ködképek, az álmok caillogó zománca lepattan éa megismeri a mi mögöttük rejlik, a valódi éltttt. Az tleö tis év harcában megedződik ax akarat ertje, a gyermek iljuból komoly férfi Itta. — Tiz éTTtl ezelőtt ép ilv idő léit huta gyermek-ilju, a helybeli ktrmitdtlmi Ukola kuu növendéke ixiv«xorongvs néxett az évzáró Tiztgálatok elé. Pünkö-d vasárnapján összetslál-koxtsk a régi növendéktártak Ut N agy-Ka nizaán. A Itlujuló kedves emlékek kibontakoztak a mull homályából, tarmáaon ctodálták ladázát, a bajuszos ajkak, a férfiú komoly voná-tok megszelídültek, viaasumt isindegyikők az almaradt idők tmjéátiBalnitiiba. Sándor Gusstát (Veszprém) még a mull hónapban hívta fal volt bkoialánait Írásbeli megállapodásukra, hogy 1808. máj. W. pünkösd vasárnapján találkozni fognak iámét. A hon közül egyet kksólitoit a halál az élők sorából, tixenkettea jöttek Utast, a hét távolmaradt közül négyen táviratban mentették ki tlmaradáaokaL A lalálkosétt ünneppé avatták. Délelőtt 10 önkor háltadó ialutiaztaítt volt az tar. templomban. Neumann Ede dr. főrabbi magaa szárnyalású beszédet intézeti az egykori növtndéktkbez, kiket a legszebb, a barátsági fogadalom botolt ma ismét öeaze. Est megelőzőleg lizz>eiegtek a találkozók egykori tanáraiknál: fim Samu igazgatónál, Keilert Lajos és AUmann Mór tanároknál. Etta társas-vacsora volt a .Korona szállő" külön ttrmébtn. Jelenvoltak a találkozók közfii: Bramr Vilmos (Bánok SsL-György), Prnmi Béla fStolokJ. Grm Nándor (Bpwt), Hoicer Lajot (Bpeet), Honig Samu (Bpeit), Kende Lajot (Boocodföld), Kokn 08őu (Nagy-Kanizsa), Ltmtr Henrik (Tapolca), Utetntidn Sándor (Voéu), Sándor Gusztáv (VttxprénQ, Takáck László (Brttlgovic), továbbá dr. BtnkUt Nándor iskolaaaéki elnök, Keilert Lajos éa AUmmm Mór tanárok, azonkívül még zsámotan a találkozók jóbarátai ét hoasálartoséi közül. A vacsora ftltU vidám htngulal uralkodott. Ttloick Lásxló, kl aszal, bogy boldog caaládi lüzheiy feje már, elsőnek állott (el ét Osl szokás nérint a királyra emelte pohárét Eszti megindolt a szellemes toasztok áradatai mely oaak fokozta a kellemes hangalatot. Sándor uoasláv, agykori tanán és az isr. hitkAzaég jelenlegi tanári karát köszöntötte fői igen .szépen. Villányi Htnrik dr., t találkozókn és a ssiv lagtztbb virágán u igaz barátságra — Irilé poharát, — mely az este ily szépen összehozta a messze szétszórt iskoltláfsakal. Áltmann Mór ltodületes toautban azólott agykori nö«endékeibex, (s köllői ftlkötzöolőjében egy kltttsikot közmondást cáfolt mtg. -Kin as Ittunk karajunnak, tmitímk tttnk meg St\\> — Most mikor mélyen érző izive túlárad az öröntöl, mart tanítói pályájának, nahés féradaágának gyümölcseit gazdagon jutalmazva látia a megelégedett areokoo, most megdőn\'i a közmondái valódiságát éa így korrigálja: »Kit ax iatenak ur tinik, tini tónak tataik mtg ötN Brtutr Vilmot: Neumann Edt dr. főrabbira flrité poharát Löwenstein Emil. Stukiii Nándor dr. i-kaiaszéki elnököt élteti. Grm Nándor szép felköázöntöje ta igaz barátság dictöilést volt, Sándor Gusztáv a sajtó jelenvolt, kép viaelőit éltette, ineWn ViUánfi Htnrik dr, felelt szépen. Löwtnattin Emil a hölgyekre Orité poharát. Felkötzöntőt mondottak még Bátor Lajos, 8aM Sándor, Rottn/dd Lajos, Am( Jakab t mások. Ortm Nándor indítványán, ki s bankellen a hárigasdal fasarmtt vitte, a következő táviratot menesztették Vlisaícs Gyula minizzl erhet» Nagyméltóságú Wlaasics Gyula vsO. la klarttatáilBrl sk kir. ahlalír vsak Budapott. A nagykanízaai kanak, iskolát 1888-ban végzett éa a mai napon 10 éves találkotáat ünneplő ifjúság, mély hódolattal üdvözli Nagymél(óságodat, mint a tanügy reformátorát, azon hő óhajjal, bogy tanügyünk lelvirágozá-aával virágozzék a magyar hasa. As ünneplők nevében: Onm Nándor, s 1)r ifar h hr. hont limUiullji. Ai ünneplők közmegegyezéssel egy nagyobb ösz-•zeget ajánlottak M U isr. kitköstég iakolájának, mtlyntk éri kamatai agy saorgiűmas tanuló asgélytzéaért lorditsndók. Ezen aűodékukat bejelentették a jelenvolt Stukiii Nátdor dr. iakola-nékl elnöknek. Meg u éj folyamán agy ketM kénytelen volt viasza utazni állomás helyén, aa ottmaradtak a legvidámabb hangulatban egén reggeli bárom óráig maradtak együtt — Vlrágkené. A .Hungaria knikpártái tport tgyuüUl" f. bó 26 án virágkortól ét lampion menetes ünnepséget rendez, mtly után tár-sasvacsora lesz a .Polgári Egyletben. A .Hun-garia" pünkösdi hmtkdfi kirándulását llsikkaea totta a aord idő. A —atakadó tsö lelörülti s pünkösd pirot tsioét ét t máskor vidám ktréapániok a kávéházak aaatalai melleit a hétköxnapok unalmas rgylormaságába aA-lytdtek vitass, rektta, eafratgot lötét volt teát a képe a pünkötdntk, alant iocakoa, tároa, caa-takoa, mint valami kifáradt koldui megtépdeseu ruhája. — tjUll SrkMéa. Merre vannak a rendőrök éjjel t Régi kérdét, régi panatz, mtlyrt I azonban aohaem kantunk laltlattt ét soha reodó- rökel, kik az alvó polgárok nyugalmát magrédaoék. Rendőreink közül éjjjel hatan vagy nyolcaa tgy I vagy kétóránként öijántn mannák, ebből áll as örködét. Ez, eltekintve t rendőrök wvtt jóakaratától, nem nagyoo megnyugtató tudat. Azért oly élénkek, lármásak as utcák agéas éjszakákon át As agér tudja, bogy a macska messze jár, meglette tokasor már alját, tehát hajrá. A. borok éa egyéb aseaztt italok kavargó hangulata kitör a honfikeblekből ét rögtőnősuek olyan hosszú Itlvoeáaot komédiákét, hogy tika-rüli utáaok a fallármázott polgárok pilláit as álom. Zug, harsog az utca aaakadatlanul éa vt-tztdtlmet volna bármely nyagalomsavsrt\' polgárnak a dorbézolókra rászólni, mert a kapa-döngi tések mormolásábs bizonynyal belehtngzanék utána u ablak oaőrOmpölétak vidám zeeéje ia. Vasárnap éa hétlön a két egymást kővető ünnep-nsp éjjelein tok kijutott s jából, különösen a Király-uteo lakóinak. Ebben as utcában különben a köznapokon ttm uralkodik valami példát cttnd, dt Itlháboritó, hogy a rendőrség még olytn duhajkodáiokról sem Ttn tudóméit, mint a minő ott hétfőn 4jjal lefolyt. Estkntk az ok-vetetlenkedéseknek legtöbbször a nagytüdejú ku-kanittai hginytk a utrtpiSi, a kik ma már zavartalanul uralják a várat éjjtli nyugalmát. Tolakodók, szemtelenül" belekölnek mindenkibe, alját állják a békét hazatérőknek. Hétfőn éjjel ia aztmbtn t Malovecx-léle vendéglővel bon vagy harminc kitkanizsni legény döngette a ház kaptáját ét erőszakkal bt akarlak jutni az udvarra. A lármájuk bahtllattsott a várat kflttpélg. rand-őrt, dehogy Itbetelt telálni. Mikor hasitilit rak minden ügytk esel fik, neki álltak orditani, ét a 8leiner-léle ház tlől a nagy malom kSvtt kigun-totlák a kocsiul közepére. Ezt különben ipajdnem minden héten legalább la kétszer-háromsior megleuik. De a rendőrségnél minderről ntm tudnak, ax ő nyugalmukat nem savaija senki, semmi lntéakedjék a rendőrség mielőbb, hogy a házak közé ékelt vendélökben éjjel ne énekeljenek, a ba jobb orvoraágot nem találnak, büntessék meg a vendéglősökét: ex lesz á Isgbtxlosabb gyógytstr t bajra. — Hsai la UzesyttTéajftk. Nagy a riadalom a helybeli gimnáziumban. A kicsi nebulók Nagy-Kaniwa eaOttrtOk Zala 44. mám (4. lap.) 1999 jonioí bó 2-án förgnegee arecal bújnak őraaa • adnetek alatt u udvaron 4a impi adnak tovább egy ve-■xedaimra hírt. - Migttidtlk, UderOlt! Ka a Itt mi hallattuk legwbbexör — Bixony haairiiáare adu Mát nahány furfangot kii diák, i kik míg a többiek Burkolva ixxadtak a flaika-1$ lörténet áfát, ott Irabékek valahol a faiad leányiekola körtl m bóexkén huták aa oicaó akarati tag Blicceltek I Annyit jelent aa, bon •OtartHák ax Mkoiát. Caekbogy aa igy elmulaulcrtt Arákat tgaxolni Mi ho köonyebb enaél Macija a kiadiák u\|i u ily buonyiivkarokat áa alá krikaa-krakaaol ray "avat, a a»lyrií a taaár arak tokára* tudják kilátni: a logháxlelOgyriö vray a kefekötók nr—lili eioókáoek xttirára e. Nem aagy ralyt fektetnek raá; iaaarik jól «xt i eaa-láat, róttak Ok b diákok Hanem agy napon ai igyik taaár aMgUti magát valahogy áa akkor a tán tarvényraék öaraeól. A fő-igaxgatóbox, a Binirainhei iraonyiloi boarao jajryaAOairakat,! leljeleniéieket káidóegeuek a löbOnöeöknek meg hagyják agáai knmiilyraggil. hogy «yyétr* a«\' jtymtk i m hhUU. - á aaaokbni a baiybaii MraaaArtaahni ia a^kigjlái iikény nőreo-dáaaak, hogy maradjanak wéodaddig otthon, mir ajbol aaa hivatják Okai, aaárt oly komor, mint Uhgatapa % a Ua diákok arca. Haab orvoai bixoayitványt gyártott vagy bal ée még néhány diák. Ea aa • égbekiáltó nagy bánfik, a mely miatt a komoly vératórvteyraák minmten beie-egyaaéraM raotiag ki b xarj« aa akolából > Ibi diákokat. Fb SáBm éleiének 49 tk ávábaa axátótáe kóvMk tikra bah aM\| a arak tó 2Mb. Temréaa nagy járatát mellett joiyt la atakdad hétlőn. öivigye egyettea lánykáján WvflJ aaiyraáan rokoráág gváaaoija. — fiallgiiMiilli /^SiirtM, a »Vig mohái• ötfywá lífttip níí iiuioH káa előtt veadéraaareaait Taptüim, Jtmmmkf Draaő iiiiilánataláaál A kfleőaaég Mhalmoaii virágokkal 4a aiaffáglg tajoa ovációban réraai tatta. A mávéexnő ma ,Daborab\'-baa láp W, uoakivfll még kátisar lóg játaxani: aaoBbaloa 4a vaaáraap. — Papaae alatt Várowok egyik kttleő ■trájánek örege apraja aebat aavat moetinában K. ar anbbápni Metán. Tflrláaatáik aaoraora bóra a atraaftaa vabraí Crlgy iU aaU 10 áráig larjeM kiaaradáai engedélyt caikart ki éiete pái\'Játái, aki ayoraalékoarif okáért aratyivgi tol- — Da ka pootoain sara lén itthon, aa ágadat aa aMaaetéba — Nyugodt lakatra liaia, még 4 em SUHta i lonofórt a tixat, Bihar már hortyogni fogok ax ágyaraiara. fesel E. « Matt a tói rami déglfti a itt cimborák tóié, tik a ritka a&ahrat krtiiiratlva, K. urral annyit öntettek tói a garatra, míg végre azzal hencegett, bon • tfyra meg oly lafáiTa bénái, aki akkor megy haxa, mikor neki tata. Ipái aár M, mikor a tárraaág mét aratott 4a L ar jókedrhra láraorpott haulaié; 4a rabéi kteefcbb ért a lakÉrtboa, annál jobbaa a báknága. A nagy drakkbaa tilá-a kapat a a nötwxéd háxba jraott ba, bmínck kapója aaárt aaraÉ nyitva, mért a kiiigaiéi aháná Uaaáytt at «ala kikiaéna a vaaatbaa A két agrtavraa ■nawatitkéikaa a lakáaok vüttiiaái egytoraáa vraraak dbátyaave a így iflrtéra, hagy L ar agát iakáaáaak elteo • rtk Mépra, midőn noairatdjáaak «L Odbb aaoabaa 6vtoaaá#bti hogy ax aaesonyt M aa kattaa, már a ioiyoaéa iavaikMtt éa halkan krayitváa aa ajtót, tapogattad kaadatta Htéliéfkia midfebáaratetáia agy nyitott áfyboa ért Ekkor eraébe jraou u aaaraay mjttfim áa aaa kiraarabaa, boay a Martag káatu ágyát aa illraikáki oéafil acartaMI briaMAdt abba aa ágyba, Méyat aa ahtaott amosy bmaa kagyatt, mk a keltát ágy mtmk telében aa otAooo araradt raairaalav^y műpíftm aiadL E. ar akicor aa aaaaaayi iartiirai aédoa tércdéabe akarta 4-Mai bsrajóvttaíraak iáén W4Í i áher áiapotbaa áfcraém bortyofot Aflg baaott aiaabaa kaUót-a radMta angvé aakaeáavagy niii ilifli a UiáiHikia agy laiáka MrtW a hortyogó L arat, hagy aaMaatt baia a raeraa. A tóvattaal u L ar byattara aa áryhái a tort\' Mi iifiilgtrt kiabálva, a Wyaa4n nem la aaaovadatt voiaa aa oiyaaár éa aótt bái-pokloaaág, nyavalatdrda, aaáraa kitigaég, lóvéoy ék minden kigondolható lájdalmak aaoatal M aa booaáaaák, magra ti éa unokái őrtfkkd átkoaaák, hegyek 4a raá aaakadgyaaak, aa A imMkraati la OrOkká elvemen, átkoaott 4a raiadeotól Mrej taU légyen, aoiiá menynek miMjál aa Mara, hanea aa ö lelke gabaooa Msátdi órfkké kiaaat-taaaék éa adtat aa Eg éa PtHd hatalma MUMija éa Mvaarttae. Ameo.< — A MAII Taraié kHg/IMe* A déli vaaat raájw hó IMi Bérabaa tartott kgagytléra éiéak vita alán ellogadu aa áaleb jaiaataat éa heaaá-iárult ahhoa, hogy réravényrakiot báróra iraak oattaiákot adjanak A vita aoráa Chhwaeky elnök áa Eter vaaértgaagató határoaottaa virararatraitot-ták több ráaavéarra iiirariháayáaát, akik kiáayra aértagkéautáadvrl m korrupcióé gatrtálkndáeral vádoltak aa igaagatóeágot. Aiulán valarawvi raavBuUai egy rÜraéhn elfogxtták ut m Indítványt, araaly aaariat a kóxgyfllée jóváhagyja aa 1899. évi 6 asáaaMkne kölcaöokötvények koover-táiáaál ^labéiyapéaét) éa arra a célra, raiamint barabáaáai ixűkaéglet fidraáaán uolgálé kóioeóa (elvétalél, végűi pedig lalkaiahwawa aa igaagató taaáeaot, hogy a barohaaáM uSkaéglat ladaaéaa végett kiboeaátaadd kölcaflnt xaccealve adja ki. Ena agybáBfaiag ettogadták aa alapraibáljok 47., 49. éa 49. arakaraaiaak BódrattáaárM raáU lodl\'ványt. Ea aa laditváaya táraaaágt réaaréay-tóke lOrieextéeével áa aa aaaai óemltggó alap-axabálvaxerU taláihadáaafckai logialkouk, aavaaa leaen kimondja, hogy a lórlraBáa a ■agváháe helyeit a rtravéoyiá raahadkéaMI való rtraaa-váaáriára utján történjék, Chlumacky rtaók kó-xólte, hogy a franeuorraági uj péartgyl törvéayak értelmében u 6 wáraMhoa kótvtoyaáet ax oteai bélyegköteleiettaég larhal. Eddig lahátattan volt abban ax irányban iKBladéralal taont, da aa ipiptóaág reméli, hogy a bárdáat eUraáahert a réwvéoyraek aagtarMéaa aáikáL lérgraéi iirlMkaiaal Egy raaai-máriai fpertaki jáláa) ember Barraoa doifoaik, adni napexámoe Aa utóbbi napokban a iraaai aartértaiapao dlranóhaat vatt éa axt hatakAMta faalédjáaak flaant Máriára. Kaja éa kát gywrabi attak a baa-káidaraáoyböi mire mtndhánrai roaraai lattak. Ax egyik (yennek orakho—r aag la halL Felbooooiták, da a baJál okát IratéwaHaa ■raállarilinl a boocoiáa alkaiaaával oaa IlkMMt lellármáxta u ágéra raoouaádaágot aaaal, hogv betörök vannak aáia. A nagy xajra óaraa/utottak a háabaiiak éa raoanraédoA a exek köxótt ott voil K. ar leiraéga ia, ki a gyertyaláaynél ráiamerváo férjéra, ráföntadt a bóööere : — Hányat UMt, raép mákvirág ? (Perraa a toronyórát értette). — A laomexád urV — óbégatott K. ur ra megve. - Gaak agyat lóiköm, de ettől ia lölda-gadi a képen I — No a tdbbit majd éa varam M rajtad — vigaaxialta a uyájaa oldalborda i agy Mlralk ba M váltotta Ígéretéi, mart K. ur — hót agat jelent-vén — 4 nap óta hantiról nem távoaih I WlhednMI eiledáe. Jöiraö nagnyira I emlit\|8k lói, hogy nálunk a di ettane eid-adáaok már kihalófélben vannak. A Báréra vái-lalkoxók félreállottak éa nam gyötrik löhbé a köaóoaéget a — jótákoayiág cégére alatt. Ca igy ba néha még la végigná. link egvel, mi bisonayal nem pirulánké annyira, mint liiaiia, da lagmJább a boaxa tikodéiból ia kinibb adaggal kell bevra-nilnk. Szép, aaáp egy iftmea cél noigálatában küldeni, da álkor a axép cél olyan iraonyaloa poratiiáat vira véghaa a jó iaiéa határában. A pónkfled vaaáraapi möMvelöl eióadáa eléggé líkerfllt volt, bár a bevétetek nem iadeaták telje-aen a kiadáaokat éa igy a .Kitdtdimdi\'KffmA-lé\' péo iára orak a jóakarattal laU gaadagabb, nag néhány mulatrilvágyó khmnaoojka táncolta át ax éjraaitat a legjobb kedvvel. Sxinre került a , Vmitkaju c népexinmH Halon Mariaka ját-■xotta a ctmexerepet. lemét caak axt bixonyilotta be ex mU, hogy d bármely vidéki MÍntánulal-nál méltóan belflllene egy námottavfl bairat OMUd Jánoa tRerke) aiépao caengí énekével éa Igyra játékával nem moet keltalt eióaaór IflllB-néaí. ÍMfom Jolán (Zaó4) Qdexégével, fraatdra L-----l-j... —I 1. 11.... . - C 1 \' . nmyiaqmi nrrnoni in\|t irax igyiirai. Kadvra kra bakii raobrett, a maga léiaxeg, gyermek taraáraataaáégévM Biri Pereoc (Veréb Jankó) a URe telhető jóakarattal Agyiéra megállta a helyét ébban a aeháa raerepbeo ér több- j raór dartűtaégrt kelteti i élraéretriraéitó, hogy a hatáavadáaaat kedvéért, nem ejteUe M a uerep komoly rémit. Molnár Mkolaratina (Boglár Agara) tarmáraatra játékával nagyban bonájárah aa eM Mkeréhax. A többi racraplók t Molnár Károly (AaMM, OtdeUm Járamé MejgónáL Odmmír (íyuia (Éaraag Mihály), Kfttl Pál [BéAraL KuU mér Mariika [Hsenra Boréra], tíkukt (bm í \'halakét feikildtak a budapem vigyvirafáló ÍCMaoa Jaieaal, rtrtona Maria Mmekmitlm- Károly (Boglyoej, Mariaka [Poadorjasé), CUtpér Mrataka, Molnár Sándor, AaMmoa Sáedor. tarrai ütaaila jók voltak. PMvoaáeok ráa tóbbaaOr lámpák 04 tap<ollák a naraplöket. Utána Zaotaay iraMtare vatta át a raarapat éa a ftataMág láradhatatlanuak mutatkoxotl a táncban. A mmatrag reggel aégy óráig tartott. — A kaarédaés kfréML A király elrendelte, hogy Takátt Jknoa őrnagy, a maroavkanMyi 22, bonvéd-gyaJogezredtől a nagykanixaai 30. honvéd-gyalogeteredbex hdyettaaaék 4t. — HyllhUiIg Tegnap ragpl a mtháldi irdóbea M/i György miháidi lakoa bullájára bukkant háraa Öldiie. Aa raatrói azonnal jetón-MM leitek a helybeli Bolphiróaámál a (aUeaa kat ertan ayoaoaaa már a caandóraég. A bóa-iéert kiééee kaveÜMttték ei, .mert akkor aeat el haxuirói Pilfi — Miraeeeká A lalimagyei rararay/M kran cralád (rományid kóaótt % Taaáe lórténatbevár érdekei áa áriákra régfréget taták. Ogyasia a kurucok e^torálájára bakkaat Aa okirat meAeU a magyar Móvig íj ott vae, Aa rafctarata igy kaapik: >Mi aa léavra Cg \| alatt akárhol ievók vaíaholött ludnya iÍHk, aa \| latrai hatalom, mendóryáa, vil áaláa, eaó, hó, j jégraAo uralkodik, eeiflaxttak aa igaa Sxenlháromaágra, Alya, Pia, üaara lélekre, hmm Kriratra Aaayára, minden Haaa-tekra éa m egén tgi Karaba. hogy ai, vala-g agy eaepp vér Betűink Jraxen, 1—mi ktefórgéa, tiaéra, ijmaléi é faoyegetéa alatt Btra, cárit aacank kóat tOletláak 4a végextfink, M aaa áSnak áe aenkíl irgiiélnk kótdtl é aara ;kt kfleHak arai lértliiil mm ka«yiafc Metai, barara egy rai wM akaraMal Ifra iraraaé baW áe Mvrani kéraek va-I; hagy padig vafarartyik kMMak rae annak legkieebh róna ex Krwxtra íaUxathaa. 1 gabonaQztetHH Hagy-Kaeima, 1898. jóira 14a A bodapeeli tflraéla agy a kéraémflilBbra, mint a hatándóp<aooo a mull ball erre a hétre ia folytatódott; ara r\'h forgalom mellett ax árfoiyaawk a raép való ki átaera 10-60 krajcárral caókkentek. Ptait árelak : Bum frt 11.76-86 itm „ Hé—10 Ttnftn , 610—10 24 . 7.10—90 Aa árak BéfBáraánilal ártaadOk. kaniarai paritáraal K K 51111 d & 1 á f. Mufáay ráf leraialk Aara gaxdaaáfok, aatyekaek áJntanára jérárat aa btálóaaraa van aápUnt, aAg aéttAMMraük a takamáay répát, meiymÉ WaradaégM már aíeg-rágibb Időben b elkmertak ; e ba Igya kiaérnflk azon eljáráaokat, malyfket aa gaxdaaáfokb<n a takarmányrépa larraalái terén követnek, axoa meggyAaddáere ralaáak, hogy bi-aoay rak heíyölt rég a liiiliafli kóvrtdnáayeA-aak rarataraaak e lekintethen eleget Nera vélfluk ra okból lilralijii munkál vágani akkor, midőn a takarraáayréaa taraMdaára vonatkozó raabá-lyokat a kóvelkaadkkaa lamertaljflk A répa l—Mái Mkirtaik acyit Maoyáttójé f a talaj aanóaéga, Uiatvi araMk a veMi Má vMá bolyra MátÉraii4ii. EiilpkHMtilal, bM;iM%9, baraaraárai vályogtalaj aa. araty ijnritb tarnéef taoigál latja egyéb bdajttos éi tarraMhnd agyas, aa KriaMaajda aan ■ranjrblg, aara N»y-Kenis»a, csütörtök Zala 44. Mtn (». lap 1898. jnnins brf 14a. m számíthatunk oly jé eredményre, miot a jelzett talajon. A vetésíá-góben rendszerint ka-Itssoi, vagy esetleg tőid takaiaéay letarcaása Btin a tartót azonnal sekélyen letörj tk a gyoaa-lrtéa, • a talaj lakai loiajdeaeágaioak javítása céljából. E tariéttréa 6—8 cm. mélységre eaz közlendő a utána henger alkalmazandó a gjoto Mpü gyorsabb kikslssstéssm. Ezután aa öaz folyamén sség egy seoUeg két szintest adónk, a szenni, a mint a trágyái ást mellőzendőnek, tt-ktfa keresztölviendőoek tartjuk. Ha istáftttrtgyál aea baaznalunk. akkor november bó etejen adunk egy mély aaéataat 20—25 cm. mélységre; ka pedig Ugyézaak, akkor a trágya k hordtaa után aat október bó elején középmélyen ilászánljuk ; vagy pedig a trágyát aa őeai mély szántás alán hordják b, i ui azonnal eheregetve tavaszig érintetlenül hagyva, kon tavaasnal szántjuk alá kösépmélyen. Tavaasaaal, ha a trágya még as <aa folyamén kábelest etott be, elegendőnek biao-nynl középkötöttségü talajon egy eztirpétor, kötöttebb talajon pe&g egy grubbernek alkalmazása, melyek a porbanyitá\'t tökéletesen végezvén, a talajt még egy fofssolás és beQgetexéssel voléara atkafaiawé teszik. Ugyancsak a tavasai munkálatokhoz sorozhatjuk a műtrágyák efazórásét is, melyek egy némelyike a takarmány répa termeiénél sikerei használható így_pL a chilísalétrom-ntk lejtrigyáaáakéat való elkslmaiása a kikelő vetésre kaL holdanként 35-45 kg. mennyi-aégben a répa fejlődését nagyon előraozditbstja, a mt különösen OU, bol s íóidi botba posztita-aéaak van a répa kitéve, nem megvetendő körülmény, -mert a botba megjelenési idejére a répa már oly erűs, bogy abban aagy kért aa aaátbaa sem tehet. Sznpertoszftlot, kaL holdankint 120—140 kg. aálva, vagy aléaaáatva szintén előnyösen használhatunk A vetés ideje március végére, épril hó elejére esik, a kom előnyőeebb a késeiaél. A vetésnél figyelemmel kell lenni 1. a mag minóoégére, 2. ,a vetés majára. A mag aúnőeégét illetőleg meg-jagja—dfi. bogy csakis oiy magot basanéljnak fel, aalyaél 100 maggomolyból 14 nap alatt legalább is 186 cár fejlődik. ~ Egy-két év éta a laagksrvsfcodAk egy némelyike impregnált répamagot boa forgalomba. Több ga-daságban tettek már kMrtetet ily iasprcgoélt maggal kedvező eradaaényayeL Aa impregnálta-nak, aMiy vízgőz, kénsav éa klorgáa segélyével történik, tnlajdooképeni célja az, hogy a répa külöaböaö betegségeit okozó gombacairák, mik-roganizzmnok tőnkretéteasenek, a bogy a mag aawhépaaeéga téflmoedittaaeéÉ A vetés módjánál a sor éa növénytávobág helyes asflHsptasára kell aníyt fektetni Hintán a hengeralaku répa ph aa ackéndoifi, vonnak, sárga mammuth eth^ inkább boaaairáaybaa növekedik, a főmbó yű és kerek alakú pedig, mint pL obern-dorf, laatowftzi, otejbogyó stb. iakább sséleaeégi irányban, as előbbieket keakeeyebb, nz utóbbiakat szélesebb sortávolra keO vetnünk. 86—00 em. s két sitlstsaa batár. A vetés atán körülbelől két bét re következik a répa saraboláaa. mely legcélazartbban a Planel-ftíe répasarabolóval történhetik, Ezen kési eszközzel agy gyermek-leány naponként 1—1.6 holdat képes elvégezni A kezelése ezen eszköznek Igen agyasért; minden második sorközbe lesz egy na pasámon es eszközzel beállítva, ki a gépet eiíreloija. majd újból visszarántja a végett, hogy a saraboló késre ragadt földet és gyomot arról \' éa pedig mindannyiszor, a hányszor a talaj kér-gsssdtes. vagy elgyomooódtes megkívánja. A kiszedés ideje körülbelül október hó elején veszi kezdetét Irányadó a kissedésre az alsó levelek fooayadáaa, a boaukievelek elazáradáas s a lebőlevelek sárgultan. a kiszedés legMye-sebben ketáju villa segélyével történik. A ki-aedoti repa leveleitől, a reátapadt főldriaaektöl megtisztítandó, a kupacsokba rakva, amennyiben beszállítása azonnal nem loganatoautatnék, Cjjelre leveUal betakarandó a fagy általi k<rostás kikerülése céljából. Ha a bordáé megkezdetett, a répa prismákba lesz összerakva, melyek szélessége 2—3 méter, boassa pedig az elrakandó termény meoayiaéfé-hez képest változó. A prizmába rakott répa, mintegy 70—80 em. földréteggel fedendő. CSARNOK A hegjmásiásril. Irta : Borsa 8rik elekre, miadaaoailtal a begymássás sportja, bogy igy sasom ki asfsast aálaak la bédfc a aaaak fojlastisiri ail—Uh mLI.L adta Mg a legnagyobb laspalsasl Igaa, bogy a kirándaláaokaál itt-ott tokiatottel kall teaatak aom begyaáasó tagjainkra ia, aaeabaa atk képzelek szebb oélt, aist amikor agy lariota társaság kiráaduláaaiaak koroeájáal valaasely ssép kilátássá kecsegtető bén ■ iga ki Ilit ttsi kfc Miataiadaahaa, agy a begyaáasAsbos is laa-aaakéot kall aaoktataaak asgaakat, s a gyakorlat a legjobb aeeter, — miért a tnkmaési tankkal miadea jóiéba tarisU f bkl keréabt jé aéaaévA fejleeztheti asgit. MindeoekelőU a aellkae éa lákaaánk ismat ások, amelyek a almlsall legiakibb tféaybe vannak véve, de aaok aaektMrieit fokosai, illetve readsseree „traiaiag* aegélyéiel aagodasal aom tartoaik a lekladboéailoa aebésségak közé H. Qéaaábaa nemrég alakalt mj gyalogló klak; mely tagjait rendszeree sétákkal agy a sikoa. valamin! emelkedéseknél aW sorban a távgra-loglisra noktatja éa mér Is szép endméa?eaat ért el s mintegy a hegpakszia előiskoUjisl tekinthető. As E. K. Ü. kolozivármegyei eastAlya kebelben, babér eaak félbtvilslsna, da tényleg aá kftdik egy agyaeveaett Vlegyásaa-slak, mely éppen a begyméaaáa teréa Mtlaést kaM gyakorlati sikerrel dimokarik A aaraboléat követi az etaökapAláa\'egyidgjtleg as egyeséssd, akkor, ha a répának már 8—* levele ven; as agyesés távolságira ismét a répa alakja as irányadó. Egyezésnél na csak s répa leveleit tépessük le, hanem tényleg gyökerestől együtt veteasük ki a répát agy, hogy Masakban csak agy maradjon. Az egyasést elvégesve 10-14 napig ssi dolgunk sem skad a répetáblán : es idő elteltével azonban újból a kapái alkalmazzak Ha igyelemaiil kieérjík as earópai test vér-egyest Utakat, akkor már azok elnevezésénél és szemünkbe ötlik a különböző cél és irány, melyek azokat első aorbea vezetik, illetve mtködéeuat aiategy irányítják. A két főirány, mely a ssampoataakbél a bjniameret gyakorlati tarjoaa-téeén szolgái: a taaaléakodáabaa éa a btgy-méasáshsa ayilvéaaL Igaz, be\|j 4Jágabb értelémben vett tanataaég fogahna alatt maga a begymászás is értendő igaa. da szert a sztkebb érteleabea vett toriets és alpinista kifejezéseket mégis aeg kall agy- A váadorataa éa bagyaássó között agyara aa a k álösboég vaa, a ai pL a kezdő tróés a. aeveo költő, a nyelvmester és a üokgas vagy és jártaaabb hegymászóval as éMUa aagy a kMaragó és a csobrása között vsa, 1.1 s begy- {aira válaáasl egres vidékek slaakaát mászó\' tnristsság terén valasú magasabb foka viasoayaiaak a (oUenditéaére. PL egy ff egri klaÉ speciális tát jslaaL a gyönyört fogarasi havaaok területén. W aa Iaaea vaa aa, bogy as egyazarü kirindaló aég erdélyi reeaak lsgaagsaabb bénái eaelksdaak. nem taásta, valamint a tsrists saa föltétlenül egy Detoaáta-klab pedig Alsófohérrésasgya vai-becyaéasé. ngéave* vidékein valóban áidáass propagaadát De igen ia lejlödbotik egyik a másikból, ka fejthefoe ki, stb. " *** ÍZ\'"0,\'^^T?0!?A klab kilejeaéat esspáa a aér k.sn.tial-"í4" **** géért baszaáltaa, álért íski kall lySkmü aom, bogy távol éB tölem. aiairiat klikket én- Ez nem alkot külön szervet, báni a kirándulásokat rendezd központi bizottság törzskara a kezdeményezéseket személyes akar-sás és társadalai pnpagaada stjáa UatasMaal éa végnbejtaai igyeaszik. E kotoaavkri aintárs s BbW osztályok ksméa bolti is keletkeakataéaak ilyeafejta aágáa társaságok, aelyak egy pAr vAOatksaébb saeli arra SMgakat Minden tanséesetkodvelő egyén aíntegy ráter-aott s klráadaláa, tariataaég és kegyaáasés ok-szert gjakorláaéra. 8 as a fokozatoe fejlődés, aely a laikast a taaéaaat barátjává, a tenséeaetkodveiét pedig tariatává avatja: öakéaytaloall a tanstaaág ae-torábWnak, M avasuk »Tot^\'lTi^a\'.a^ As alpiabta tehát a kirándulókkal éa tamták-kai asaabea olyan szakembernek tekintendő, a. Asoabaa a megfelelő training, illetve az ki a turistaság legmagasabb fokán áll s aaaak mintegy logaebezebb, de egyúttal Iegazebb formáját, a hegyaáazáot readszanoeaée aások okolására közbaasnn cébój kultiválja. As alpesi vidékek agyaevezett hegyi egyletei aagakat jobbára Alpesi-kluboknak nevezik a nélkül, bogy a tarita»ág fogalma alá csoportosítható egyéb célokat a hegymászás kedveért elhssyagoiaák vagy époa föláldoznák. Éppen ngy vsaink névleg is satáráaottaa kifejezett tmists egyesületek, a melyek mindazonáltal aa alplnúmnat ia fölvették program miokba. Azonban iaaertak különleges hegymászó klub-bokát is, aiat pL a londoni Alpiae Ueb-ot, vagy a bé« Oest. Alpen Clab-et, melyek kizárólag es slpieitaM szoigálatab« állanak ée bertáa a hegységek és glaeserek tájnyzi, klimatikus és egyéb viszonyaival foglalkoznak, azok aegkőse-lithetését éa átaiakaláaait teszik gyakarlali nn tadesaáayoa szempontból legbehatóbb taaalauk ayaik tárgyává. Nektek gtoaasroiak nincsenek, da még 8600 métert ■rgkshdé begyaagsslatok állaaak aa erdélyi réssakbea readofteaé sek alatta, a ai a dolog tsnaéaistlkll folyólag itt sea ia érthető. Oeztálysiak egy-egy Dyea buzgó tesOlete a mozgékonyabb eSasaket aess-eaak hogy tömöritaai, da aa ontélyok aaaka-prograaaját ia keidsaésyaai volaa kinatt, a évente tájékoaáa aeapotjábél s L L E. Isst fokozatos edzése aeliatt olyan aagédsaakt-zökre hl vsa eaükeégtak, melyek a mászást megkönnyítik. Ilyen köaayaa megszerezhető kellék: a célszert rak ásat, a iéi arie hegyi etet ée a mászó-bot, melyek aom May a loetaiiigást skaáályosaák, da sst elősegíteni hivatvák. Ha — u időjárási vtesoayokaak aayfoteMaa öltözködve - e kipróbált SegédtwWsOkkel ellátjuk magunkat, s egyforma liptikkeá, da aaa túlerőltetett aekiinaodéaakksl egyenletesen hatoltak előre, s a tervazorüleg aegallapilett időközökben pikenöket tartva, okasartaa folytattak as itt-ott aehés muokswáaba aaaö asreaek ataakat: bizonyára kevéabbé Oradaak, atefoa városi ruházatban éa eétapAleAeal ladalonk el, avagy ötletszert álldsgélénktel ás leheverodéaek-től megszakított mászás ktsbea sség énekléssel vagy Mytoaoo basséddel Onastjak tfy Is alé\|gé igénybe vett ttdétekoL (fa<\|lilli t\|- laiirt Könyvek irodai felszerelések, diszes levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FÜLÖP IcöziyvToyoradLéJábaza, könjrv- éa papiiJgOT— kadéaél:mn ^TMry-3T« n 1 imá n szerezhetők be legjobbal ét íe\|jitii)f«tftbbai. Nagy-KanliM oadtOriök NY1LTTÉR. Zxln 44. Mám. (6. kp) 180Í. juriíuH hó 2-án, (ia • r»»»ib»o k tatátok trt mm HUal hlitto%il » N«rk.) H;ll«tk«nl. Esennel kinyilatkoalalom, hogy kiskorú Lsjos Ram után semminemű sdóttágol ki nem (Iteltk; aiárt ia felkánk mindenki!, hogy mki semmi néven nevesendő hitelt ne nyújtatnak. Saepetnak, 1808. május hrt 81. napján. ürifahdiy Odbor, tMmfr. Laptul«\|dono« 4a kiadó: ríMCHKL r t l ó r, Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Iá\|\|X anlxain rUTTIUTJ ■V A világhírű Steyeri -M TflWrr«/,rwm W^wwTDT^D k4pvlacl«t« éi raktára Nagy-ganlita, Caáktornya ál ZlU lfiruif területére: Unger Ullmann Eleknél Bí.-Kanizsán. A\|áalja áuaa Mueralt raktárát kerékpAresIk-kakbn. Al amerikai pnaumatik védő anyag „áBMLraW raktára. Nélkülőtheietlen minden kerékpárnál, miután ategek állal támadt lyukakstaaonnalberagaarija. Ifrtkfíf-írjnnjiíkeli iigjri és bérntro- pff Jubileum kiállítás Béo* ISM. SINOER-pavlllon a ROTUNDEBAN. V«n szerencsénk t ri. é. kötóntégst a Rotundébtn levő kiálliláaunkra meghívni. Éten küHitkufik a legújabb szerketetQ varrógépekéi tarlalmaxia családi áa ipari diókra, minden iptritot kfliőolagat gépek. Mindan gép mfttrflrtiahan laai hemiilltwi; du< gyajtemsoy mttbimséa, lelrakelt H UláH ■■aktkkaa A Rlngcr VarráRéplk mintaszerűek kivitelben 4a sierket élűk ben. A Blnger Varrögéprk nélkülözhetetlenek a családban 4a iparban. , A »l«\|fr Yarrégfpck t gyártás tarén a legtlterjedlebbek. A tUnger Varrógépek (elülmulhatatlanok tartósságában 4a munkaképeaeégábea A llager Varrágépek • mOhimtétbet a\'legalkalmasabbak. —mmmm DIJtaJam oictatdua a, TinVhlTnTéa\'hum m- A Singar táraaaág löbb mint 400 ftjte gépet kénit mindan ipar láatára 4a csak nját ötleteiben ktpbtlók. The Singer Manufaotnring Co. részvénytársaság (•sMlött ITeldlliarer Q-.) Nagy-Kanizsa: Deák Fcrenc-utca 460. sz. Iíj. Kotzó Pál Budapest, V. ker. Lipót-körűt 8. sz. A L 0. vevöközönségnek szíves tudomásárt hotit, hogy nagyobb kényeimükre irodáját V. ker. Lipót-körut IS sz. (Viguinhát mellett, a nyugoti pályaudvar Margit híd kötelébe helyette át. \' Fent artotta azonban a VIII. ker. Sientkirály-utoa 49. st. műhely, éi az V. ker., Lipót körút 8-10. sz. alatti raktárhelyiaégeit. < A közönségnek további pártfogását kérve ajánlja Oaratt legújabb szerkezetű eeapstd \|liasiá«i)stt. félalabll ésatsbll alakkaa, a melyek 40% tüzelőanyag megtakarítással dolgoznak. Qözmozdonyoktt áa götotáplökat nágyaxar (ordítható aoál dobalnekkel, toldást nam igénylő tzalmarázókkal a nagy ailta felülettel, mindan nagyságban. I Minden Isjit iovtt cséplőkészletekft, írató- ét velögépeket tsectkavágókal, répavágókat It minden mát gttdaaági gépeket. Yldékra lakóa aiolld ügynökök kereatetnek Mily elkerülhetetlenül saQktágaa a ■ zőllólr p«zmt«zéat as elmuli évadban bitonyult be aidOn csakis a permeteseit ssöllök nem mentek tönkre, Ennek elérhetésre legjobbnak bitonyult Mayfkrth Ph. áa tiraa —O iiabadalaaistt o— MV önmtüEöaő ^fea SYPHONIA" szeilővessző él növényptrmetu&je, aely tt oldatot izirattyusáa nálkQl önmükő-dóan a növényekre psf steii. S<an permeiesökből ssir tk mar van hsasnálstbsa ét saáaaea diósért klMa) llTáajr mutatja kitűnő voltát valamennyi egyéb 881 rendasarral atembeu. i_io Ábrs éa leirts rendelkesésre áll IA¥FABTn PH. 4a táraáaál ■algaéMégt gtiokik, kltlatsissitgl gyér kertelték s lytaMaMrtékaeNési géftk rétiért. Báea, H/l, Taboratraue 79. »Ab. éi uiMt eliiatrii Itrd iign. — tyriidtt & iii&Ud tiltatná Nyomatott Fisobel Fülöp hptalsjdoDOsnál Nagy-Kanitaán 1898. Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. t ftoiMa IHWHiil rw» A kttli M ám HM <niM hÜMÍM kWhntaf fMMfM: MN tkf» Z ÁLA Politikai lap. M«Úa lAfiT-KAllZIJll krteakiat kétar: Vasárnap ét esítérllkéa. tLórtarm áui i > II kaM \'« ki — »i ____ \| \|«HM KM- Ét. I hM (IMNtt VfMNr yrfHM M határ. BIMM, XÍMMM* MWfeÉN ,»\|\|T r T\| ■■--\|r« MaHl mUmA. HmiMa InMaá kmn ÍMÉ M >>mi i ám t» knfét Mturittztf: SZALAY SÁWM. Vaaáro^p, juniua 5. A nagy kértlés. A képzelhető legrosszabb kilátások közt nyitották meg njnt » osztrák birodalmi tánáca éléseit A tárgyhoz, mély még mindig napirenden vsa, — (a nyelvbizottság kikflldéie) — még vagy hatvan aaóaok van feljegyezve, dacára annak, hogy a kormány gutUkoro<i a vonatkard indítványhoz éa beleegyezett a nyel* bizottság kiküldésébe, Hogy « ar indítvány mikor kerti izavazásra, lehetetlen méhl Iddhözbea aébfary olyas mcidehs fordult eti Ausztriában, melyek oj táplálékot adnak a némrtrk obetrakodjáaMÉr.-- Ai egyik ilyen a Jliichewjhi** Régi história, és bizonynyal szflgség-\' telen. hogy csak most fnmittessék fel, —I mi volfa feloszlatás előzménye; de a rend; végett él mertaz elözö események körtH bdQl egy évre nyalnak vissza, röviden meg* emiitjük, bogy a tavalyi gráci német tonte-j téaek alkalmával az ott állomásozó bosnyák zászlóaljat vezényelték a tüntetők elien, amikor is egy aortflr alkalmával a katonaság egy asztalos!egényt agyon 1/3tt, kinek teme- < tésén az egész város részt vett A laktaaág azóta ismételten a inzultálta a bosnyák katonaságot, a községi k ép viselőiem ttfet pedig elhatározta, bogy az agyonlőtt fatalembemsh- k "nlUUtségetr mtm. oszlatták és a vették tőle. felebbezés lehetőségét m 4- nevfl bécsi hírlap BKg vételére vonatkozik, ami miatt a uénxSek Badem roh mínisz-terefoafc dks véd alá hdpaaáai indítványt fognak tenni és indokolni. Ez az indítvány ismét s szónokok egész nfiom teazt mírimoc es mater mh fognak rlwaká, mielőtt más tárgyai lehetett volna tanácskocáa alá venni. Most ebez já-rak még a gráci kőaaégtanács feloszlatása a Than-miaiszierinm ákaJ. Ezután következeti a harminchárom tartalékos tiszt lefakozáaa. — csupa gráciák, akik a tttntetésben rés vettek. Ezt az esetet követte számot, német tartalékos tiszt iekösaöwés. s utoljára a gráci kfloaÉytanécs lutMot<t^ mefyFyd tiltakozott gróf Glsirinpadi volr "miniszternek gráci fetflrvénysaéki elnökké való kinevezése elten. A többi ismeretes: a közséftanácsot fel-! Ez az erélyes beavatkozás, melyet az osztrák kormány a németek ellen alkalmaz, elkeseredést tzftí s magáir viseli a jó viszony határozott megszakításának minden jelét Éa megvan a bábom a Thon-kabiaet éi a gazdasági kiegyezés ellen Magyarországgal, melynek különben ís dk\'Séredetz osztrák ellenségei hihetetlen eszközökkel fognak küzdeni a kiegyezés eflen. És ez a válságra állapot Magyirorirtgua olyan közvéteménynyd találkozik, aroety a magyar érdek őszinte és határozott ms> védelmezése végett sipárdan és btan fena -akarja- tirtini i klafla vámtarflfetet áa Éa torithatatlamil ragaszkodik n rirtdáaafc hez, melyeket előkészítettek a melyek már a képviselőház dftt fikins. Ds a magyar nemzetnek ebbe a politikailag okot és határozna tőbbeéfébe az eAanatk mm-deneap aj jehfedkai kaja, mttyfc, ama pillanatnyi szemáÉnyveaatis, hatnak a rOvid visszhangot keltenek, de alaposabb vizsgálat melleit kitűnik rótok, hogy firaefc és Íeb> tedenek. TÁRCA. — Aisi arai Bmté% lflkre s HteHi, Sás-sirmíss gaTSilér is --— AsUts reodklTflJ fisom As «J fílderor ( — HMD sejíM? i ^ílf t«> M,. — Al< fcértsfc. hegyanÉer esym IsptiibSl özwfy Isdtesi Is srvsi Ortvsy Tnflinil. ttó- ■MMlr<l <nnsv«M, «itm, ha\|y sssansl lstsMt vswhslfi m Iktimmtsii Vsm Uons^ktr\'**a vslsam s licsinil; knonysssn azt tetsiys sSMaM sé» ál »m a Imtm nAsrs.Ikárdeate: ki vafyok? Mikor sseUn mhMsa w ri iíulm lil<— (pststiM IsOnln, itmls. ijson gsne, liiwlrn tmu- ájkai tmrt, gs^ss ■osoíyrs iiillni 4H« jniks mag fcnlsyjat — Crm isrmamc í«ayom - ma;i», skáredjU viij(M\'im>l pmt is MfUit vaisn. — KirM M^n, m textí} Igy I TtfcS vs-fesri ■»ysf) írt i kmsrtss ijlKm vmtt íMfe-udbsn. mmh saksd néths «fsmi Irányi grM eaaÍM\|a^ Tasy essk mt gytMM fest arvst matt tk as mk sn W hírteknsksn? — Hsm sagpkm, ín nsm pl Wsi Ast Ts xzt ss srslst ssMly tasnsa vsn, ssa értketed, csert ssm sMea • kortes nitul M, smAssSa As és trsé sm s vér fmi\|iS ifc jof. Ts asm iaaiisl ssl a Mlssyt örf, mefy kfetfet ét IrSsyi Oém pét iMn IrrtnfiL — Tmom r f Wémt — A sÉrhsn. A ilwiitAn As OMfvsyalr 1 Vasmfc oslies — Plmi vstt pttoSf. — A»r«m mysm. la— s yófct í — emn dM Mf mmnii ham m<«M t«y lagysn M Iish tsany Mmg. A ióerícs (eióffiUtS amssny sres s 141111 fi T\'l\'si Mri s feeMnfMt ieásy Ws. rn ms Ilin. «4rn KMrtmf — Lrttttas Ivtnyi pMist á arai t»É myni sjkmt — ? bpm as snr emaasi mm áriaisi, aapsism --larek mfiidrta, as légy dysa mnrsllm NT9- ®»®öb a istri f«< aagysa aaghfeiL ~ _. __\| éa Yasmfc mstksa tmts, tm wtt rvőrjsisi. A ~ .trm, t* iasps4, lám taÉsfom, kffáéié kteiimi I?) etétf s s«m Wiin. ái Urtvsyskask, Vssseasaá _ , lasm ksistt mhs p^H, kérem, wrt az emk — « ül htatnasasa ■amkatam aifeai kegyüi^n eairsag. A ® hnaás^ ssm v«M «rjpái-araMé emya SMflarn,om^t jirag ii^rna.ijsfc, m uttyA. UH « titahm atmrn stáms "tök. fKet6nk aaai kelleti sska As asm ai as» mmmast timu-irsiatasáai a Nmek. ftttra, han Ivtoyi Rés* oda lággymthítí aava sM ssl a mvakaiö ,0r ás fiMjjs s hmsp lamW. nnkor as tm syja valami asár borfctrafcnli roH és hasaysaaa Bsgssrisimask M«ak?f ah, asa ifiMbt ez, édes Ovinm, hMam s tásts, aemas, W vir iaps tsrtisftadim s bboafislaa mSrmssasmJ szemben — Ob sayim, ezek sifaa laram islpt fs asásm még mhasmi kwsstut üysaahat > — Igazad van. Jhm bamSMsm Aanyím asm vagyak vak, hagg aa Isi ram a vSágaceSem ka-sarisles lardaliséL Mea « s wt borr Atakl )Mmsm akarja s ismskwat. •EfTsaMaggl J— n a frimi. Taásm agyas asokaak, skik tst siyaa rsnaadame \| jak. smssdnaM mm ms sgr, h aaart nwrt s (Brst Rms skaraásk mssAs áAnaaí cxrí m irtmltUil. ügy fsaiottsaaa: agjj w akkaa a ■! inahm, ■■ilfl»s m»fi érni kafi D» ama már, savai siag frtdsHs vagy skhsa, hagy mransaisi sacy bemét a Mfaikani, amgeMaóM áll k. aágy ad kilirtsif aa hllzk ü IvSayt Gsss klsia A ad isaak m roneííik be Árpáddal a VsrasÉei-amrasaa. att vansá Ms iklmall; Irányt tteaii p$éf my—-akkor vakum bajor araak a lavaM vskartsk Li s hmüilg éim tetoysm! Az, hagy m i a»«t-afá vaaMaM siyaa aagysa Mgaasdsasisii m hegy m i Ujja — Isten taájs msk ; aitaa kartm ass^IsMkirt ét mérm rs^asg m Lampionok és egyéU kerti dii2i-tések nagy váiasztééi-ban kaphatók Fischel Fülöp uayvtwiikatféiéfcm Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaniaee, vasárnap Zala 45. wám (S lap) 1898. Junta* hó 6 én. A külfölddel szemben való külön vám területről éa a két állam belső közösségé ről szóló jebzft ép oly \|izetlen ét üres, mint a külön fogyasztási területtel való közös vámterületről kiadott jelszó, még kevésbé látszik elfogadhatónak a teljes gnedasági elkülönítés, melynek az elkerülhetetlen vámhábom a következménye a a magyar .közép- éa kisbirtok elkerülhetetlen romlását kell maga után vonnia. Hiába biztatnak bennünket aual, hogy a vimháboru ai osztrák iparnak is a tönkjét jelenti; nincs kedvűnk, mégha ez okvetlen be ia bizonyulna, öngyilkosságot követni ei azért, mert, amint magánknak elképzeltük, boazut akarunk állni Ausztrián. A munka is a föld. (R. U.) Mit ér a fflld, ha nem azántják, nem vetik be, vagy a termést nem aratják le. Semmit, Éppen ugy nem ér semmit, mint a pusztán nem ér semmit a kincs, hol nincs forrás, nincs kot, mely enyhitő italt nyújt Aj arany szép marad, de elsorvad mellette a gyötrő szomjúságban az ember. Ha azt akarjuk tehát, hogy a fold adja* meg az aranykalászt: meg kell munkálni a bevetni. Az elhintett mag kellő föld-munka nélkül gyümölcstelen marad. —jw-Wr Meg kett tehát munkáim a fttf* det. Munka nélkül a főid nem ér semmit A munkát az ember adja. Mit érsz tehát főid ura földeddel, ha nincs munkás-kéz hozzá. Ehritathatlan igazság ez. De menjünk tovább. Megvan a föld, megvan hozzá az ember is, munkás keze, lába, ereje van a munkához. Elég ez ? Nem elég. Lássuk az embert a szántóföldön eszközök nélkül. Talán ujjaival hasogatja fel a földet, hogy a magnak\' ágya legyen benoe? Nem. EazközölukeOenek hozzá, melyekkel a földet felszántsa. íme az ember maga, két keiével iámét semmi, tehetetlen. A flttdet csak a szántóvassal lehet fdvájni Ahhoz pedig, hogy a szántóvas működjék, kerekek s kisded kocsiazerszám kell. Ló is kell, mely húzza. Aztán az embernek ruházat ia kell, melylyd az időjárás ellen védje teatét íme egy sorozata a kellékeknek, melyek a munka teljességéhez nélkülözhetetlenek. Mit ér a munkásember, ba nincs ekevas, kerék, ló éa istráng ? De hol kerül az ekevas? A főidből a bányákból azedik ki a vaskövet, ebből ki-olvasztják a vasat, mely aztán kohókba megy, ott kidolgozzák, hogy jó acél legyen belőle s azután megkészítik szántóvassá. Hát az istráng? ^Alcár kenderből, akár bőrből, ismét külön munka, külön foglalkozás tárgya. ^ . De menjünk tovbáb. Az aranykalász virul. Bőven adja a magot Le is aratják. De ez még nem kenyér. A magot nem rághatjuk. Liaztté kell őrölni malmokban. De a malmokat iámét építeni, külön szerszámokkal felszerelni kell. így mehetünk tovább, vég nélkül, egy körforgásban. A föld semmi munkás nélkül, a munkás semmi szerszámok nélkül A szerszámok \'előállításához ismét munkás kell, de kell hoztá ész és pénz is. Mert a munkás a szerszámot meg nem eheti, a kenyérre pénz kell, mert a kenyér lisztből van, a liszt előállítása ismét pénzzel jár. Hiu, buta ember tehát az, a ki mellét verve kiáll s azt mondja, hogy ő munkás, az 0 keze mozgatja a világot Igaz, de hogy a kéz sikeresen mozogjon, ismét mások munkája gyümölcsére van szüksége. Magá ban tehetetlen semmi, az összesé^ közre-munkálása nélkül. Egyik az eszét adja, másik a pénzét, harmadik a munkáját. E nélkal^emmi minden ember magában. Soükup ur nyilatkozata. Tekintés Szerkesztő Ur! Becses lapjának folyó évi májú* bó 29-én kiadott 48-ik számában egy cikk jelent m%. mely részletesen foglalkozik az ott építendő honvéd-laktanya tervezetének megrendelésére vonatkozólag hozott városi közgyűlést határozattal. Ezen közlemény — bizonyára nem anthen-tikos helyen szerzett információk alapján —■ szerény személyemre vonatkozólag épen nem a legnagyobb rokonszenvről tanúskodó megjegyzé- seket is tartalmas, melyeknek korrigálására lehat a saját repülátiom és aa if szság érdekében kötelezettnek énem ■agaméi, Méri le táttérem igen tiasteli ssarkssstő arat hogy beoses lapjában jelen maimnak helyt adni kegjeakedjek. Távol áll tőlem a gondolái a magam rásaére a nyilvteomég előtt diasérő hymmut elénekelni, ■Ivei az én müveim siég nyilvánosak és ások dicséretére bátran hivatkozhatom, esen okból a közleménynek esek azon megjegyzésére reflektálok, melyek engem mini szakembert a megbízhatóig tekintetében érintenek. Hogy én nem vagyok műépítész, hanem csak irodát tartok fönn, ezt a kijelentést — bocsánatot kérek ^ de legalább te furcsának kaB tartanom, a mennyiben, hngy a jó laktanya tervező n a mOépitész fogalmai, hogy miként kerülnek egymás mellé, érthetetlennek tatalom. Hogy pépig irodát — és pedig meglehetős nagy irodát tartok fenn, — azt csak mindenki érthetőnek fogja találni, ha kijelentem, hogy évente annyi terveset megalkotáséra nyerek megbízást, melyeknek kidolgozása több ssakavatot! egyén igénybebevétele séíkCU képtelenség volna. Hogy ml és kl vagyok, rővideo csak jelesat akarom, hogy hoeesu évekig Kassa szab ktr. váró* vesermérnAk* voltam a vasaté«m éa terveim alapján itt Kassán negyedfél millióra rugó költségen katonai laktanyák s legkfllöa-bóiflhb fegyvernemek részére ákirssin lettek kiépítve. Annak ideién mim e téren eiisatart szakértő a magyar kormánytól nyert kiküldetés folytán tanácskozó tagja voltam s es és Ur. közös hadügyminisztériumnál eljárt azon bizottságnak, mely as aj onnan építendő laktanyák követelményeit állapította meg. A lak-•tanya tervelés terén elért sikereimet lesni ólugtom azsal, hogy megjagysem, miszerint ebbeli érdemeim ili«i»liill legfelsőbb helyről előbb s koronás aranyérdemkereszttel lettem kitlntetve. később pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjét nyerteméi mely ki-tüntetésem a .Budapesti Közlöny 1895-<k évi május hó 7-én kelt lt)Ö-ik számában a kővetkező ssőveggel lett nyilvánosságra hozva : 8milptm körűit matymr mimuiUrtm Mttr juztítt ftlytin: Soukup Adolf Kom aárssl mknSkmik a kalonmtéf ieátwjwwri dkMjwidss bdekében é külön/km ttdmm laktanya terv-h kUpité* körül tanuiiiott iffiúfí Itfi-\\mvtiyt aimtréuül, Ferenc Mmf itmdsm le-ragktrttítjéi adomdnyotom KtU Sckönbrunnban, 1893. évi április hé 21 Ftrtnc Jó—t T. í Gróf Twca Lajos a. le. Ezen körülményeket ki mennyire képas méltányolni^ azt mindenkinek bekiá«ára bízom, — grófaégot nyert: nem váltostat a dolgon; ez nem nemesíti 4eg a vért. A daróc-ból sohssem less selyem, ha drágakövekkel aggatod is teia^lgas, hogy as Ortvayak ősi birtokába az Iváayi grófok Bitek, de azért, édea Elvirám, ők mégis csak jőtt-awntek, áféle uj-tőMeenrak. Hiába építettek ide — talán éppen a mi gnnyoláannkra ékes villát: hiába cicomázták föl aíéle modern dolgokkal az egész uradalmat: azért az öai tiszta vér, amelyre büszkén tehet hivatkozni, itt van ebben a rozoga ős kastélyban. azon a pár bo\'d főidőn, mely utolsó menedékül aekánk iKgaaradt. A vagyon még senkinek sem adott tiszta, nemes vért. Ortvayné büszkén, fölemelt fővel, méltóságos hangon, önérzettől ragyogó arccal beszélt Elvira csak nézte. As ő természetes lelke nem bírta msgérteni azokat az elveket, amiket anyja hangadatod, Hát még abban is leket valami különös dolog, hogy valakinek az apja átjött é Árpáddal a Vertsekén és megpihent-e Munkácsnál vsgy sem ? Hát a szerint keÜ mérlegelni » embereket, hogy " kardot forgatott-e az ftrag-spjok, vagy borral kereskedett? Igazán furcsa. Megfogt* szelídén anyja kesét, ajkához emelte, engesztelődéit kérve nézett rá nagy kék sze-BKtvel. \' — Megbocsáss, lelkem, anyám 1 nem értélek. Azt akaród mondani, hogy w magasbb rangnak vagyunk, mint Irányi gróf. _ HesscMk azt, de azt ia _ £s tálán azt, hogy kerüljem őt ? _. Azt nem De-azt igen, hogy büszke légy vele szemben, ö nem a ,nép", ő egy arisztokrata, egy qj-töldesur; vele szemben éreztetned ksU mindenesetre, hogy sz Ortvayak éa Va«aok vére bnzog ereidben. Ertetled ? Eriettem. Parancaod azerint teszek. IL Másnap u öreg János, aki már két Ortvay melleit lováezkodott s most öregségében az özvegy kocsisa volt, mogorva képpel mászkált lefelé a padlásról és kegyellenül dörmögött. — Nem tudom: mi jutott eszébe a nagyasszonynak. Cipelte magával a régi ezüstös nzerszámokat, melyeken az Ortvay és Vass család egyesített nemesi címere díszlett A kastély hosszú, nyitott folyooója végén egy fogas állott Valamikor valószínűleg a vadás/aton lelőtt nyulakat szokták reá aggatni Erre akass-\| tolla János sz ezflstós Szerszámot és elkezdte tisztogatni. A közben egyre duruzsolt — Vén csont vagyok, hiába, már ehhez Is. Az Igaz, bogy nem is igen szoktsm meg. Lovász-koromban inas állott rendelkezésemre, Most meg hát magad uram, h» szógád nincs. Tarringedét, ha most Ortvay Lőrinc nagyuram ezt látnál Bizony-bizony kicsit könnyen vette a dolgot a mi Zoltánunk. E miatt szlán magf te korán el pusztait, meg ■ gyönyörű uradalom is másé lett. Neki most mar nem Iá] s teje, hanem hát IU vágynak mi. Nyakunkon ez a győnyArtséges 1 ártatlan leány, aki már anyányi. A kérők miatt ugyan begyőpőaődhetik as advar. hangzik — Mért haragszik János bácsi? — egyszerre Blvirs csengő hangja, As öreg asolga képe feldért1, mosolyogva lordul a háta mögött álló leány leié. — Dehogy haragszom, drága kinsmonykám I Dehogy ha rágásom. Csak egy kicsit mormogtam magamban. •»• Aztán minek less ez ss esftstös menzám ? — Minek-e? Hát ma tnegkocákázialom az éa aranyne Msasssooykemat. Teringettét! Lassa meg es a lejlö öa sséju gról, hogy aaért mégis csak mi vagyunk u urak Ladóeáa. Lássa meg est a sssrssámót, meg azt az ősi hintót; mindegyiken t ezüst verettél pompázik az Ortvayak meg a Vassok családi címere. — Ejnye, ejnye Jáaoe bécsi I hát maga ia haragszik a grófra? As Öt3g lovász vállai vont — Hogy haraga<om-é ? Nsm haragszom. Miért haragudnám ? Csak az az egy, boey magunkon kívül nagyobb urat én nsm akarok ismerni 1 adócin. Elvira ftrte-kacagással futott be anyjához. —- Kedves anyám, <sétakocaini akarni ? — Igen. No és ? — Sohasem (tokiad tenni — Ezentúl mindennap mag akarom tenni. — Miért? — Miért? Ártatlan naiv teremtés. A gróf ur, as uj földesúr — ary latsaik — -nem tudja, bogy mi is itt lakunk: megakarom neki mu\'atni, hogy élünk, hogy vagyunk, Ortvayné büszkeségtől villogó nemekké) mondta est. Nagy.KMm vasárnap ZsU 45. mim /». lap.) 1898. jaafaa U 6-áa. an Ut« laeassasA torsa adadeaartrs aaos sbsasetst is, melyet eddig amdatroa töMétsA-aál é< kiltodpásll tapsssUaJtsss. meijskke) eddig iailacyk tsrrssSse KtisUtáfcee Asae-UűHtéai sakaa flofy s> i!y %yek itallil lati IS dolog a ezt rásesaadl ia femAnétesnek cm ijMtmui szét, M tiztfmuiíA eddig mis meg- jtetöozisk a Idsto tozaándra ■adiaknr AgieAszttsi raafi® öfea 4s Bánréti Prmc isikarik ss 1878. ávbee Ksgy-Ksoiz-Én trf tsegh teli ísfcotatáttsfcaJ, hogy ■ssellapodAanb szenti 189". ár janiin bA il ik napján Budapettm s rrdosie-sdrcaarnofebaa dAtotAa aégy árakor aagjeieem azivsskedjsaafc: esstlega eímsradA\'okai psdíf HAzarAlgyi Afltsl __ bsiyeda eMtyrrdral Iftaáspealj VHL kar. edU- tortéa sa bagi s igbiibaidug leiiefafekse /artsáft kóztipk. — I»ktlal l»r\|M\|«k A safyks«iza«-Mbnalsg ssgAlyszeti k&aágí potyán fitt- iih/wt) uk»U f&yó U 6 án Üéüm lá órakor, s Wnwjr j aenkoroattotatAassk étlordsléja és a aeaaati! Múaeta Szer- leofeok naaáéáfrrtss sttskaebAl. a rárosto Auiirsikii kwihi áloíaí totapsAg* rendez, í BMtfrs s L szAMfcrt és sz érdsAltdA kAzAaseget imlHrtlH sagtorjs a rcad-zó-bízetieAf. Af Aa-i sepseg slwi s k\'<fel.ez£; .KaAly-b/aausi\'j Boicr ItrtépéL Eeekli a ím- ét Msywkote[ tatkktri, M»gayí<6 ba»ftd. Tsrtjs dr. AarfAs sr ksaituk kA\'-déít k taraié jGysto igszcsaás ,A tizek szobra* rtym IsttMól tapad* aatbss k4z&ja, r<áa>kffr Szatda Fialerás Marat L esd. Isádá. Hrsbsa t)Uiyir ttank. Zowjnrfas I kézrs éJöanfei .Vkmu Jéaa a /VAfw Sírgíí IV. smI. Isnafek. Gsasá bestéd. Tartja Heffmmt* Mór e. maTpU .Vpdai sgyfaSf. Eáskk * tawto s Aaehbara. »Bt— i\', Várússssrty Mdaiyftdl HzstsJjs TWHr Psraw IL ess>. t >sal6. Záróbeszéd ss igazgató aosi laédA. £ssU s fia-é* t»«sryk»to \| éoaákera — >4 prisii ss kér. HUmi dutí Ómét Mspáás/s gnadaniagsága é Istoatl slé safcogAsaeJ igjatoa stta jasás sjeieadáAatk: a ksroaéz** é* kaseánk jdí Upall ki, ralesaiet a katyeaseeó, EsMrtk Szafcl a«a aki kiatolAIss éwtkli táay ur MoiftkijAsak, iMff aat mondja : kSiaéMlrléra sr«t kaéésiMs laftaséa, mBradok 18M atojaa hó íl-ea bréié iín%a Smtwf JMf, tf. mtnA. Iseséél egész sask saasfc • apsgytésén isariifcaiaiA, ben a TSrva UnyKsré« kncoét IsáliiSiisiikmk - sif 8a«kw srr« lesiktsé — rstosnsl egféb rtpzet to a »as\|Hina ilanaia tsA aisyiaa stót A H I & 1 Z — iaalM _ rdkkesmt «i lijAak iaMt s ssfaA. H^ftigé «f>-Hgfr takaaé í«m a IMAs és Hném btUn ém-M a jmias a syAr. As éámall reröfósyes to«s«z cma tofstaté esat, tssHkal toftssslsu sz apán. a ja na ewliiaa aaar \|\|kaiali ArriL bxéaMss. afelé* si —A\' a sarir basasas, kanooiMv Ade. fuaaaste 0L té és ééea. A «& jani aaiss ktr«V\' máz kssésaatai bszAeM a wisatt Iiiiíié É lánd lag— t>a» M jaasaa basi ayftaak ifasi arfni KAiésóna a kmI aask. a sniyiÉsi aaart «aa as %arí hii sjaá \| Eáatár jHzia bAritas- üaaa a bsáisA ssé j Jjési as ibséfs tastafana iAMaa Mjkii Aztáa a dfaáas, ti* \|)Hfrirt\| «a CiéAlé HM l JNt JaásAsi pA> a rtoél kn ________ SSp\| aaaSfn sa isiaia* L A K^m\'/awSlt f\|J áaátiMafe vsnto ayáa a icnsUntsk a4y aagyas Mrasí rsc« Ttrmlm )sft« Twmkmfék fsadat aaéybsau MaMMai g\| (aaaáánsskaw paraaai tics KalAa asfcása "ITsaadi Itmtm asssdlritoáaaayst iwaiÉ ML Aa 0) mkasspsraMaseá t bA I és ia#aiH aáaAaaaL — 1 biliimilililéiksaéta ^ínsrfíjii jtp4 <aa l-Ma, adáséra iaiaAa. Mmén Ckeám Anatiw MMsép^i UrátzU; — Snfeajf Mst a aéttAsesaAs? — A lAitosi\'ayitkm TaMa Asápad saa? — Ím aaytm, á» dili, ba(f s ysafeM* sté-téÉHsa. baftatwa nffáú<aaii a ptnL — A jriíK ? Hyaufoc., ? — laaaL fdMd. — fpítétk ? briníri iont ?#i attt aa aa <■ kwAy a pd ar sw<ksa t % — Aaáé asaa atl De bafctoiaa, aikar gasds SssjéeSi aaéaésaédaet, hagy aaásr tar asg taw Séiaaa Iplasiiiil toffesa? Obtaapaé topa ayife —aastkst adsstl iaayto. — Tulajai ? A ptf? SaüesA — Ipa, kadrw sa/ii. Ha ftí baSsdttai; aftfias aSaysdos <»% begy aiMai tofckg Aa aaja wianWi rmmm tém étim laq ira aMaal itoa<ae iyás\|l»sénal )ábs«s«e la-Öntetet tsgysgé Míptogá SpfflÉ Azaia «ée Iss asisiitiii saadl s nwaíiai\'^li, e aaatás adaasí gftmftH mtf Hm& isaafrt «éáw iKat, baidac assai)Ta sydiaA »jfcas FMmK, ■lyaiía e OKaggtfó tmérpt. May ydtoaal adn sz tag Jseos fiya-pd bs. — Pasaassel agfaaMjaa1 — Bea asfytaa kawwrtmw A pd ad iáért sfn SbtaaMj Ift m Millaa Mt «mda iwn iwa • mmsi i A kAayr jaaias. réfAs, 180 aMaloalUadl Wtt ípée tefszslAs kíáflífíUtian, Ars I i/i 8aanS kéri a ia«trmi(WeMk>-i jama kSzepdg eíatrs (Ua^a-pta, VL, TertakArsi M) k«U Assi. Ta aesgsaa-dslés stAs itszMrp^dánysyal szolgát — MdhrdvoMN «i«ad«a A mu\'t rsaérsas eífefkHt .Vsrssfcsfa" e. népasmadfto a adM-valSfc ma sste fcAskisasatra ismét dAsdjAt. — KI Ítélt rr s»dSr-Mfcapt<ar. Ifsa nsgy port reri Cd saask idrjM dsAkes-Pabárrératl, mikor az oUa I topok riUAsskAst saíbMak la HtUA Uiyn rml/irlAk pdásy falad asakiaada-in. XAzboiraaft td -xisá ad a Idtapüasy bdaAa fuémi Or«siűs báré ragMaA azőb a phatdi doifuk, sselyal sz otu>>í UMMisd stjévs Imsz ewteswlón át d kaflsst ISraie s émjutk kft, (dUstas dlsadrzéat As kAaaydsdl jáMdato adalt Mfd 1/ijos ssgy sépaurtsagarfe Arvsa-AaH, A* ss essk olyas aMadva eaaaall gtaris saN, aalysst racájea kesébs teleti betsbw. a aaáf* lyél S nagyos gyakraa risandh. Mikor a lérs-raasot? kftt mii* kiupSd sz sésA tor. Sciád az etisai sesruMMÉ aaa\|MaaddA evd IvyaAa- ... , , j-j-, .. .. .zall «s\|W bSsdsstiét Mcssi B-ss sIMtsfc eiir.>T\'..\'"">\'."* ■W>tUf.to)T6M\' If^fcAMtntt, Hsidsl ais fctrtot a r«^tsk fajara. JgSE a«a»pi>g!t raa»t s IT^wpelM isrnafak bgyd s awtksa^dsérvAri ■ ■ iSnr«aysaáb siSiC MrriOl aUkaaaias kdatoUArel 4a Mgr\'M\'éfrtéa «4tsA<Ard ssaatri bséssssst\' ba lsA esaias bdatsnávd aok dAda BA hm Utiimrt JtSű ft fémdináf* MSUkTktm-Hifi MatrtéaáasA kialtMa aéte Jaram éti tora MJa potoikai jraataak dtssslésass — ---------- — Tlugálask i errswd\|s a kla rlrasf mpik»Uh+m. Jtmts 1G ám AétoMM. vt Imt. I fa- és L Mtops<ur a VII kar. L faaczMdy. Vizát tozosí tfi. U%téSi l.ésali j VN. kar. H, II. és IV. som (, Vasa kaka: ftia \\yt ; VIL ksr. L, IL és 11-ÍV. Isaay-asztoif Vas«. balos: ád. Ilmáét LAsfA. fkxÍHA 17 U 4. fc Uxp. 11 taasat. Taag bés-flsa 0sysr IJlhum Bteá; Lm. IIL I e V k. IPÍdsr Vssas; kzp. IV. (. a V. b. Mráisy Ma-Atr; parb. IV í a V. b. dk-. Awálsja\' A(#>)»; ddaiaa: pk III. fianaM. V. b> dk AmosAPe»aas\| kzp 1.1. o. V. b. MeMrIAdk am> iás 4. a ílai) l\|\\toto \'IV L a V. b. Mmríur Osdrry Baajrady akss ML baar-ssstáty. V. k dilalAiy ta^srí liaarady mm E LaT.k W Ifste. hmm ÍO én 4. t Haaysdy atoa I. ár. Xmídkr AsNd ; TsésAi aaaa IL Cdtssfa Jkad; TstsÉy aa, L V, k ftrsydy Osssá; ádssia: AnatfJi L í a V, k May Adod; Anwy Isin mis L ur i futu m Jmém 214* á a léids^ri L (a T. káaue JKtos ftéze; Edtréd^ti L liésjaail V. k fcr Lsgas; ádauta : Tslsáj-saet II a V. k átoaaa UUar; Tdaky mm M. L a V. k Papa Lsies. Jmém n-4m 4. a lAa* \' l e. V. k HSMsr La\|M; k\'p. U L a V b. ftm ttjm, kapi IIL L a V. k Citfiiáailirf Oarto, kzp ÍV. t a V. k ásaáap l/rtjös, km 2Jás á a toraaiasgák. V. kdr. Oarí astoi é. a V. b Ksrys U\|sa * ZMs; ktoiiasks htoáias. Sáasél aa<alé\|, A aeffbawaaa épaA-\'ssfédtA ialaMSi\|élyaá af\|tato saját fémtén Jasara fád ki i Ám » tP«0i t\|fM\' laMba-Lpséftosa atodutot syart snAaésagat nséa A Hjitosawidiisdsiig éaáa Tfrm/mféi Itédsg aá bááaajé álf„ to adr tfká iritoa atanat ias-Aasss az agytsi sstoaisapd. — á a»b i ■■■! ara elless. A MésMia éfyt sssssssssr a ésss^ faaásslá éfpsaStolaaaaa a pwdaáAs\'tlbda a kl\'nikai kdratot ayeto Asakar Snaapi sssat tesd s (yarae\'ksr. BsiéuASi.\' >Az Or Ji — „Ö istotaris hasT^r - .Király Hyi aassáa és ragya kar.-\' Hasat »áa atoa báá-*aS idAbaa «ádaba aliaaa, fcudnaSdW US esatoa a lamsASr b áfiitpihsa — bipásltis ár. issis^ss ldaaiA-,-4áapaa; k Hszaoks Katada kar. tsaAcaas issdatogystf a a lasdtn íaat áétkMdd asgyts alkri^s-asántA a gaaid ssAsac s tanimllil AllaL f//pssia» tasAS a IV. V. VL da- to Isiapasnaly. Syspd* Aswid. Tartja 4r. ^asiírsire Kskada bír. \'sáeisis, lm-Md«ydá ,£»r if. hcsdr JMálj; saattopi KaÍM érasdjp láá^s $Uu. Eniiiéa> Kaaseb Patod 4 asfc toaaá tJU t ktmf Msjdasyi P^éSI; szánts: Msa Peaase IV. MZt toad. dW. laefci IV, V„ VI. Sa- éa Isaayssstaty. .toUUMtm- „ t)Ms«d sass(\|s: Hrsas-IV. srk. :ssato ftiniiy tUf-, Tmtérjéréá \' fíiá isM- Ütttt^ti l~ toKél Casaar Asaa fl, B-ámssi Martai Kfeeíy V, NMk Nsaét (íaaa 8ii<Aaía VI. esel taaaeb. #Abapsdp.* Gaar 0,18; aaarsto; Baaarayáb IstsAa sz ipsaa laia n aAeto Ml Aa éasg Jsaas ttmátmA kt&U meg, Ián* SfSailrtldn aéste Ortsat a a sjtsa to g\|tpiiaiák ka az — % totaa; még .Mtfpm iá isMar TtMM>ír * aaratysí Utrmmmt Kai »c ípares laasae aAsw * IL w, laaato^a Mrmf Tédk Kdl; mmüp Bsftw Taads sszd. iaa iá. tastod. ,/fcafafcp\', Radayáaafty Oy-W: saesi^a: fkr<ai Cdnfca lazd. aaa. aá. laatoit. saá swpd Tádk Ixal; amip Béfcst Martaa V sast tostoi. ,4* isd aaspiii HHssr L-<dl; i-ttap Barasada rraaesas V. aa. laa • Vsgya daésd.\' lasái a IV. V„ VL ia- és laáy-j asaztoy. #«aadL\' t aii^.- Tédk Ksaasa V ssto. toasáé. .ásásai.\' CaeáA: a IV. V, VL Sa- a buto)Sftoy, .Tálsaád.\' Tarfl J^ss lady asdaaa. fa II ésaiar a saátos a a: DLL bdáindtt atttofiéa. Défatoa 1 miét torsassbiá IMaUa I árakarbiwmdditol ^?^\' Ouafaa a fairatói isaam radaat ayán aaat- [ ^ séf adiiaiiaw- — VÍts éra UU\'bsuto Mait ntoed etoai bánttea a tsTsikaaéfc ttfswnbei un»- ndt ütimr Mlása (Ls4brgj ássa — to ■7s«aliU»é^taa. liysa os itotfaa Ásass Bajé bartopát ksteaábirtéaai at sgyba- jjfjíJ^íW latdto. lia aatok\'z sisssa slaasa-afadef éntsuárr a kaaavsárav ksssá a pasa «áéb« a kora Edfcefes a fHaksinkag s sraa iMttM Maasd? Cs wl)a a (adyt-« idmasé iutmaatori saAer rsAiAa s amM^zt-sémsasr, s sarui aigH a s aaarsa ssar«> fi EsekzSl ia\| b-sadw Hsai bSef a kssna»<ja a Idd laatoaiaili isawásiast a Aa toAaa-fldbaarsarsa, tanát Kádat, siask «ato Iá aabar bsi jdsai-! aiig\'i aaid, a basa awaetoidiiaBiarasg mft IsM^tMI sesaaetA s«dsak a a stAav a fn4e<-dtoa a bay«Ar a Ladtostoaa tadaa# értob* myn vatét aiswfy mátdaa afr Hfiad a baávtsd ká a kásáé §»\'d!iia ktWtsbl adklitosd> adbaaadbaa unsa iíd a sana a tanaAd nahna staaé toaa ■ miiayaad vana «rr a Ma saa- áfyaaat; tol Iaa a aaMdda fimtada a la-; "V\' zaaevsg; asm Mg fiiditfwní a kra^sr a Magn<a . aa sai a nArasg nb« awsa awá aaa ássto adata tseb a AastoaaA ipa ssd aaa rabé mm mm ettnai AMtoatoafc kt Nftfjr-KinÓM mlmp Zala 46. Mán. (4. lap) 1898. junios bó 5-én, ■sdméaysilk Esss viaeisdéisk msggllléas sáljából kii á na lótnak tartom, bogy u egyesület ■M W randelkeaásére álló eszközökkel u érdekkörébe tartart psdaközónaég figyelmét e viaassélésekre IsUiivja. — VUagoaitsa fel as ügyleteknél baaz-aák ssokásos és iaaaerl tolásokról a figyelmei teaee as érdekeit sksi arra, bogy ha a vét el ágy lel as assarskOicsös elpe\'iatoiáaára bassaáltstik W, as aueors vétség miatt a Ur. bíróságnál leljelen-tést myeaek. Egybea figyelmébe ajánlom U IgyaetistMk, bogy as 1888. éri XXV. !.-c. 10-tk. \| a sasrint a köxigasgstaai bisottsag lalterjeszté-sérs as fgezaáglfyariiiiiBtsr ar elrendelheti, bogy as naaoravé\'eég miatt u átjárás biratalból IndiaasÉk mag. Ha tehát vdaaidy vidéken u azaora vétség gyakori dköveléséosk a jelenségei mslslkoiask, helyesen log a* egyesölet eljárni, Ím a tflaígsigsiaaí bizotiaágnál kezdeményező lépési teas as igazeégügymiaüatsr ar intéskedé-aeaek kikérése iránt ■ — Kimaraái sépAaaffMjr és Majális. A .Zala\' lolyó éri 48 ik Márnának 4-ik oldalán jatsett — Nsgy-Rsese községnek .Cser* erdejében tartandó népöaoeply as idő ked<e-sMsa volta miatt a kitásöu időbsn megtarthsló asm rak. Kasa okból es ünnepély maJáJie néas ea évi jmim U 94* fog megtartatni. Dtirany i Onaágatléi jobbramenő, Sárssegbs vasal at makett leró erdőtert et. Vendégeket Sziveseo lát K.iaoéeaóség. Jé ételek ée italokról a helybeli Hiijlli gondoskodik. (Belépti dg nem less. Jó setéről is gosdoskodra vsa.) - MfceaséM. a rakek Káarfrs A véd kir. orssáfos Isgyisiéssti igssgalóság ea igaaságégysüniszlsnaai ló hslahastáas alapján péjvázalot hirdat oly vMemmttki tépi* étbe-seafcrs, melynek tárgya is, Írásmódja is ssaba-éoa válasathaló. A mt magyar nyelven Írandó s Isrjsddms nincsen korlátozva. Ceakit a hatm Urttmlff tífUgm tnlgélitUin M kitaíaloi mmMf* fé&éiáahnh, - a aal kéiságkivftl éiég farosa korlátosam as hói tsbrtség körének. A jeligés levéllel ellátott pályaművek 1809. évi jaaaár hónap 1-éig besárölag a fegyintézet! igaagiióságboz adhatók be. A legjobb, abasohit becsé ml ssersójs 900 korosé pályadíjat kap. — Varasa tsg;liknég Egyik SMgyei Isptársatk Urrovetaben a kövsikaső sisaráriós öagytlkossági fairt kdalt • OnffOkm katmm. Maginak egyik dóső elltill, faagy OtM Antsl tUalftgymrhel fSbeiitU magét ErtesMsIek sseriat Msbb-vsWaak ssigomságs a dia kesébe a gyilkos IWWrt. Abban, hegy egy katona öngyilkos less, mos taaáhaa semmi rendkívüli nincs, de as a mód, ■slylyd ss as elksseredatt bossár -eldobte ms, gálát as életet, mdtó feltűnést fog kelteni ss öngyilkosjelöltek kösL Eddig ugyanis rendesen hrgépisaidyVjsl, vagy más lőfegyverré! S\'Sbe düettak meg magunkat as elkeseredett hadlak a ksénssdst gyötrelmeitől, ssegéay Gaál pedig sédig még tsokatka módon karéféml Hite magét fUs. A sáp eddig sst tartotta, hogy Isten akaralábd sisll a kapsnyél is, ugv látásik est a hafslmsf Mái már egyik aáiik újságíró is ki-erissakdls ss artéL — A krajeér klasaláaa. A megilletődés egy soméval adjak tadlára mindeneknek, hogy véftt járja a krajcár. Ast jsisati ugyanis agy tissiiál, hogy as egy krajcáros ás Idkrajeáros résvál éfées a magáaiorgsíomfasa csak 1898 jsoÉna 90-á<t fogadható el, u állami pénztáraknál ás Untatokban pedig esak 1998. december 81-éig, Es idóo isi sem laetásképpea el nem fogadják, sem fas sem váltják a krajcárt. Es a kesémlniké cak amolyan iucas a bon loesodo: Bért btszen tulajdonképp már alig van réskrej-eár a forgalomban. liseoritotls a kétfilléres váltó-péaa. Bboay, egy darab poézis tűnik te a krajcárral, igaz, hogy csak gyermek- ea koldaspoéxis. batái már aaa fogják a kapott krejcároa vásárait átpssakwial elrontani a gyomrokat, a ■árt as faajdaa ssdóikksi megesett. 8 hs egy ideig si is tart még, a míg a sarki koldusra-ssofcJk, hegy Ifiért kéregessen krajcár helyett: mágia eljóo as idő, a aakor aár csak Urából fogják öaassnu a kngsárt. Nem volt aséo péss-ásrafa, valami kedves asonbaa mégis voét benne. Kár értei — Ma aelaalya. Hónapok óU a kávéházi vendég, aség otlbos a hánasoony, asosaoraas lapaastaha, hogy a isömlye napról-napra fogy A kifli aéasfy pákáét valósággal aMiává kálóivá elfogyott a logyó holddal s lőlötte eszményi természet Ové töpörödött. Most azonben juofua hónap meehozta ss öovsadetss változást Két nsp óla a péksütemény ssemlátomást növekszik a a kávézó emberiség reménykedve néz a holnap meg a holnspuián ködébe, hogy meglássa, vájjon háay milliméterrel foga asöfflfye ebben a hónapban megnövekedni? — Sokkai lon\'osabb azon ban, bogy némely kereskedő, dacára e gabona árak rohamos csökkenésének, a lisztet ma ép oly drágán méri, mint akkor, mikor a buza 16 — Irt volt Es nagy visszaélés. As ár emelkedés idsjén, persze lépést tartottak a börzével, most ssoobea arra Uralt osoak, bogy csak nem adhatják olcsóbban, mint a hogy magok váaárollák. CJ aklrafbélyeg. A stempli, me y a finánccal és trafikkal egyetemben sohasem örvendett a magyar embernél velsmi Iálságos ked-vehaéfaek, s jövő bóasp végétől ktodve átalakuláson megy át Tetszetősebb, diszeSebb idakban nyomalja a fiaánemiiiissier. de esért még igy is aligha b-beti népszerűvé, mert hát a bélyeges papír drága pénsl emészt el, főképen a perlekedő emb-risé tői. Egyéb ránf ss uj bélyegre nézve a hivatalos „Budapesti Közlöny" ezeket írjz: A magyar koraoa országai területén 1891. évi spril bó eaeje ÓU forgalomban levő magyar bélyegjrgysk helyett 1896. julius hó elsejétől kesdve koronaértékre azóló uj bélyevjegysk lógnak forgal >mba boesátlslnl. Az aj kiadása bétyegjegyek 1,1, 4, 6, 8, 10, 14, !, 14, 90, 40, 80 ée 71 fillér, továbbá 1 korona. 1 korona 20 fillér 8, 4, 6, í, 8. 10, Jí, 14, 90, 24, 90 és 40 korons értékben, öasaaaeo 89-láfe értékloko-satben vékony fehér vixjasyes papíron ée enyvezett bátrraassi vannak k^Uilva. a bélj egjegyek álnyomala két finom vonal közé zárt, csipke-aserü diazitményll keretből ée azon belül sgy s filléres jegyeknél vivstinfsaen, a koronás bélyeg-jsgy-ksél aierfilsgesra párhuzamos finom vonalakkal áttört felső mesöböi.és egy- külön ékit-ményes keretbe foglalt alsó táblácskából áll, a mely utóbbiból sz „1898" évszám arab számjegyekben fehéren tinik sió. Ajelenlcg forgalomban levő bélTMjegyek af 1898. évi julius bó ebeje alán is 18& évi "áugaestus M 11-éig árneilhatók s Isljea érvénynyel haasoá halok. 1898. évi aagosstna bó ftl-ikáaak lejártával azonban forgalmon S érvénvse kivfll helyeztetnek, mihez képest 1898 évi saéplember bó eirjélűl kisárólag csak qj bélyegjegyeket ssebed elárusi-iaai és használói. — Blrtalaa hátai Óékor István réssa-olcal földmíves f. hó 1-én kioe s mssöo munka-közben ösaz\'ssstt éa maghált" A booeoiás szívszélhűdés! állapított meg s halál okáal. — Más p\'aie. Hm János napszámost Qrinbaum Jakab, a boovéd laktanya zanlinoaa! megbízta, hogy a nagytössdéről hosaoo neki dohányt. At is sdoU ss illetőnek 18 frtot, de Pévee a pénzt az pso sUtla. Mentségül azt hozta I (Öl a rendőrségnél, bogy azért itta ef a pénzt, I mert féli. bogy a télen nyomorognia kell ás nem lesz rendes szállása. Most már bizonyos, bogy, lesz télen mit ennie. O lej magvet: Kendermag frt II.—» Lenmag - . 10M— Kápotxtarepct jaliasra , 11.75 Ehf tidtti;. As Adria Mai aal (4 l»lslewáméey». A es. kir. szab. Adria bizlodlóttonlat üzleti jelentése, melyet aa es évi ápriha 88-án megtartott körgyülásen elöterjessiettek, a kővetkesö fontosabb adatokat tartalmazza : Az éMMztosi-tásl ágasaiban az 18V7. évben kötött biztoailásí ügyletek 98,201 868 korona biztosított járadékra rúgnak s igy a biz osttás állag 1897. dseembar 81 éa 180 millió koronát meghaladó tőket s 406,190 korona láradékot tüntet ki. A díjbevétel 8.494.330 koronát less, halai- és eléréd esetekben teljesített fizetések 8,618.490 koronái vettek igénybe s ezenkívül függő károkra 641608 korona, lelt tartalékra helyezve. Az életbiztosítási dí tslekok immár 44,899.726 koronára emelkedtek. As elemi (tüz ée szallilmány) Uzlositási ágazatok díjbevétele 160\'8.401 koronát telt, viaaoaibiato-sitásokra 6371.720 korona kárfisetésekre — a viszootbf tosilókat illető réas leraaáaa után — 6,118.462 korona fordíttatott éa ezen felül függő károkra 838,846 korona helyeztetett tartalékba. A tűzbiztos!tási díjtartalék 636,694 koronával emelk- dett s jelenleg a társulat saját számlájára 4.489,204 koronát fesz, a »zálliimánybiztositási ágazat dijtartitóka pedig 116,862 koronára rag. JK 171668 koronányi árfolyamnyereség a lenaálló árlolyam-ingadozási tartalék kos leit csatolta. Osztalék fejében, agy mint as slasaliévbea réot-véayeakist 160 korona fizettetik ki A társulat külön fele tartalékai az 1897. évbea 5398,588 koronával Bövakedlek • u év végével 64,4<i8,0! koronát lellek, a melyből\' díjtartalékokra - a vlssoatMgtod\'őkál lllélff rész levooáatvil — 46,282,246 korona, nyeremény tartalékra 0029104 korona és árfolyamingadosáei tartalékokra 9096872 korona esik. A gabonaüzletröl. Magy-Kanizsa, 1898. jaaius 4-én. (• ohn.) As időjárás s bét tolyamáa igen változó volt, kezdetben gyakori csapadék, majd aapos, majd iámét esős. Oaeara a aok esőnek, ami a vetések fejlődését hátráltatja, a gabna-árfolyanok óriási rohsmbaa estek éa csík s bét végén az üzlet némileg megszilárdult A készáru-piacon a forgalom még mindig igen korlátolt. A buza ára a mull heti jegyzésnél 60- 60 a rozs 80-40 a tenged 80 krajcárral olcsóbb, ellenben a zab vál\'osatlarár mellett talált áthelyezést Ptaet Araiak: Qeb oaa ne m 0 ek: Bum bt 11.90—12 Bam „ 8J0-40 Tmpn , 6.20—80 2sé „ 7Ü0-40 Hüvely se ek és lenaényekt M/aWr „ 1.80—90 Bab tarka „ 6.60-60 JMsáarmay „ 6.— Kilrn „ 6.75— JL \|abe aantpekaláelAi A gabons-spekulációnak a mtaőgsertseég válságos hdyzatére való vssrsddme talán még sofassem rali oly nyilvánvaló, mint smsI, ebbes a tavaszelő óta tartó nagy iflasds Bssspsgssliss. Talán még egysser asm volt dy aismérmsilsB a határidő-spekuláció mint asattal. A legutóbbi években jé és rosas Isrmiskis rak része a magysr gazdának, ámde a gabona ár a mindig oly egyformán alacsony veit, hegy minden józanul goodolkozó embernek tisztában kellett vele lennie, hogy a legjobb termés sam ránthatja U a magyar mssógsrdaaágot válságos fadyseléböl, mert sorsa immár nincs a természet, hanem a tőzsdetanácsosok, ügynökök és gafopinek kaséban. A gabonaárát most már nem as assbé yossa, hogy mennyi termése volt a földnek, hanem aa, bogy a tőzsdecsarnokokban melyik párt erüsebb : a haasse vagy baisss ? Mikor stost áprilisban a buza lm th szokatlan magasságra smdkedalt, — hiszen 16 Mos árt let d — akkor a merkantilisták atoa útfélen hirdették, hagy Íme nincs igazságuk as agráriosotsak, hogy a börze mindig lenyomja az árakat, s esért pasztái a gasds. Nos, hát ilyen formában csakugyan sem volt igezságtk. Mert • bőrse asm mindig nyomja Is as árakat, csak akkor, midőn arra a batáridő-üzletnek szüksége vsa. De ilyenkor mindig leayomja és ha ssükaáge van reá, akkor mindig fdszökféti as árakat Miután a bőrse olcsó áras Összevásárolta a gazdák üs«sm készletét, (ebét a fogyasztóval állott aaemköet, vagyis d keildt adni sz árai, akkor (elszöktette a báss árát 16 Írtra. Most asatáa, hogy kéastea u aratás ideje s a löaede játszók isméi vásárom akarnak, tehát a tersMÍövd álénak auasbea, most már a gabona ára kod rohamosan esik Is. Jóssá emberi számítás szerint aa lett volna terméssdss, hogy áprilisban, midőn kitűnően álltak a vetések, tehát bó hozamot Ígértek, a gabona ára akkor csökkeojék; s hogy a legutóbbi országos zivatarok mindenütt végig eípórtéá a vetéseket, a termés hozam reménye mindenütt csökkent, sz érek most emelkedjenek. Ennek pedig éppen a megfordított ja történt A jó kilátásoknál az árak emalkadlek, s a rossz kilátásoknál csökkentek. # mpi-Kubi márup f De bírni ait törődik • tőzsde azzal, bogy milyen te naést len u owl\|iili ? Ai « gibona, • mii ók rtwwf aittwméaea námra imuk fa eladnak, úgy mm vettetett ei\'eoto, ut le nem aratják\' eebol, aaaak mű, napfény asm basznál; ahrtar, jégeső, tértik otaa inmk. Hiszen u • gabona oHk képzrltttoli, u nincs meg saboi, eaak • tóaedei kólónk papírján. Ai a mennyiség, • mit tésylsg vaunak a indáktól fa eladnak a fogyaaatóknak, aa képezi ugyant ayereséget, d« esnek mennyiségs slenyé-■daa csekély aktot aa áriám Mimmáhoi, a mit a ipek alánok a papiroo termsntrnek, szállítanak, vanoek éa eladóik ízért, bogy a tényleg lermett pbooa irtt a magok aoeto nerínt iptgaaaák. A swgény emberek, mnnkiaok. kisgazdák Mái-ezra mennek tookre, da uii bőrzianer rniliio-mnaeé len általa. Ka est hatándőüzletnek oaraaik. A V. J CSARNOK ▲ begjváatotoril Irta t B«u «yla (Viljulti ta A begymáazáeaal élvaaendg a4s«e nsgyoa eltérők a vélemények, Italokra Snell Ottó agy német lapban asiaiéa lölveleite aat a kérdést, ét 00 htértosttt feleletből 81 (tatot 88J) Urhostaija a likőrök, bor vagy »ör elteméi, a msaayiton. aaok inkább ártaaak, aaoMkiot hateaáltonak; 18 Matet a tor mérsé-keli toaaaáiata mellstt foglalt állást, da as egyéb sneen italok éa tör toaaaálatát yjacxa-enUja; 8 lavalaad mtgjtgfti, bojjf a aasas \|ég-_hideg fissal vagyilvs nem mint stimniáni bat, &-es eaak tgynerüen kijelentik, tocy as alko-kolaak as ilpiiizmaz tsréa való kiMftié\'iyq elö-nyös ás kavásto árt a torymásióaaak ftanahnn aa tlpiaioték többsége hagymánál bafs jattéig a taljn óamaatartéataiáat sjáaha, sőt soton ezt s tzabálvt még a togymásaást megslöag aapra is kiterjentik. Ait hitaalk, bogy agj baaoald .ŰrlapI aakdt a tflbU tportnimikre is alkalmasra, isimén haanalfl eredményekre fogna vasoiai, mint a ■iaóket mástltöobn a hiaMaioiák sem voos-kodaak még as emberi aktivitás flsaaas formáira ia kfUtjaaatiai. Mindebből aat a kövei keltetést Tontoijuk le, tofy alkohol éa alpiaismAs, to nem is éppen talpassá Bwaafértotailaaak, mindsaoaálial e kettőnek faonsgytatitéu enfc kellő tapiatattal és" lasaérsékléasal vihető kenettől ások részéről, a kik a aaaaasa italok megvsokott élvezetéről síég toaym ástál köetoa sem tudnak lomoadint Négy-öt aaer méterayi ■agaaaégbaa a levető nagyfokú ritkaláss kóvetkenébes föllépni Kokott hegyi betegség, vigy havasi láa [mai da boo-tagssi Itgyfaéaére Pastukotf, oron topográfus ki a Nsgy-Araráiot, a Kaasbaket én aa Elbrast többször megmászia: a baaugó lorró teát próbálta ki ellintwrll, latot éppaa agy izgató élveseti italt, melynek talán nem aaayira erősítő (toaikaa) hatása, aúat inkább a lorróaápokoibaita saem várt gyógyító eredményt A hegyi betsgaégröl aa alplaiaiák, vagy még inkább a glecaemánók eme Üdérenyomátáról sok mindenféle rémületes dolgot Írtak ósozs-vieaaa, meiy ájulásszerű kimerfllnégbes fa a tengeri totagaégtoa hasonló tfinetek mellett tgétz váratlanul aaokott löllépai a eddigelé eaak agy volt orvosolható, to aa illető beteg a magasabb regiokból egysoorfn a völgybe szállott alá, hol a pihenés ajra viaszaadta a maródi hegymászó orosvs megtámadott egészségét, As életióltét-leknsk a légritkulás akadályait illetva asbesaégeit mindenekelőtt azok a Jéghajósok ismerik legjob has, akik ttlmaréas felasállasuk miatt boaaaan magaaeavedtak Ha a hegyi betegség vagy havasi Hí legfőbb oka- a levegő ritkaságában rejlik: a havasokon terméssetsserften tapasztalható étkeién! hiányok vagy legalább a fölforgatott életrend aa to gyaadók figyelmen kivi, továbbá aa ia saam élőit tartandó, hogy a trainiaghez még nem szokott méneket szokta o baj legtoaasrábh magtámállni, holott vaaoak hegyi slpininák, a kik a kegyi betet»égel soha aasg aern kapták. MiadeasfOtre as amtorí szer etetek kllönbt- Zftla 45. «ám. (. lap.) aóaégo saariat Itt is, mlat pl s taagsri bstseség tol ia, agy a hajlam, valamint as Immaaitás is teklatotto jőhst Jenoakaky Lajos ér., letol agy magtyar emhar, ki jelealeg a diplomásul paíyáa mlködlk, 1896-bea a Maat-Blaaooá msg-■ásats fa atl itgyaetaitoa a tovwl Iáit aÉkéat irj« le: .Cz ayilvásalsssltoa maidaem iglaain saooos a leageri betegséggel; lejlájfa, bágyadt-ság. blnyáal ingerrel ■alyosblioti általtoos ross-ssullét vess as awtoroa ard. A vér gyoraahhao llktai, a lálskaéa el-elakad, a gyomorra foljto-nos ayooiás nehsaedik a miadaa crösebb moádo-lai, sók »«g a pussts hassád is fokoaaa as áltstáaos rososul létet As ajkak, a siáj kissársd-aak, nagy asomjoaág gyötri az amtort, melyet ital nem csillspii, aa étvágy taljsse noda vsa. 1890. IU, továtoa máaate mag P utak olt aa Klbroat é660 m. magaaiágbaa 8 éjialt t9lMtt a osabad ég alatt. MlpWtl a kegyi betegséget, de torró tea éltese te «iáa Paatakotf ■eglepanea éaslslia, hogy a rosszullét mindes lünete msg-ItM, Tavalyi második\' klráadolása alkalmából jél-letot í aa Klbrasaa meni maradt a bajtól, da a kíséretéhez tartozó benwOlötteknél a lebetÓ legforróbb tea njolag emdát ml veit a Így Pastakoft 0 év slőiti sésó tspasstalsU féayss és örvaadotaa igsioiást avart, — mit la a h»zy»á«é a ssL-péierván orosi e<éoaári fóldrsjzi társulatban L évi méjoatoa tartott lelolvaaáas aiiáaas alpi-niaták örómérs nyílviaovágra hmoit Ebből láihatjak, toay mdaati nagy mprág toknál a láthatatiaa hagr, mtaók még a hegy-mátaók igétaége «ilta u törssk, miiől asktak — tskintsitsl kisebb msgsslstniakrs — egyáltalában a legkisebb ok aak aéats tartaai. A btgymáatát lefsmgaasbb tökélyért) a f. nyári Mwsiakton Oamehuhsa, a Moat-Blaat libánál , - JÍKKZ, mtly slkalnmmsl a 8686 m. sipt Brévem -esucs tééal Hthrt. A kivaláimmT 18S& janin* hó Ml metnrtsiéSB volt eéial BlSnt. A hegyi vessiök aagy kötérdtklödfa mellett indol-tsk neki a máasó-veraeoynek s a nyertes, SZ 1500 m, magaalsikQlAnbőset dacéra 8 óra alatt érkopett - Bel-Achstbéi aS amliiatt moomm ál Ckamotxto t 100 fraak dijat nyárt a még három pályáid folyton nyimtbaa jár. A togyaakMáat, miat a ltol kátsellőztsiésérs iagalkstoaaato glmaaiaMkái, aféaiaéglgyi n»n-ontból ia Itiotit htaaataaik ktfi leklalsatak, hí«seo a taddook dasletaiti nyomta to vas bizonyítva, togv aritol magasabbra amofktdtnk, annál ktvtaahh tottgaégasrissztő aikroorgasis-sst taláhnk a Itvtgflhté PL 8809—4000 m. T g astpil már t levegő köbmétaraatoat tgyttfaa sgy kssillast «ta tar-itlmaa, s laaaa vto, hogjr ahhes a ritka lavat-höa hoasátsnkott begyi latok kösótt i halandóság, főként ttdótottgtkaél, Wtioően csekélyebb a vólgybeliekkel imbta. A mklakók fa as UOO-fOOO mv-ayi magaéadg lakók tolákMto aránya Htgaand trzocia örves sseriat — 100 mtlltojost vé«s alapul — ugr viszonylik egymáshoz; mint 80-87 a »/„ hes. 8 as slpinhta éppen ehtoa a por-fa baeillas-menie», ozonnal telt ItvsgOtoa, ebben as ssamé nyileg tinta légkörben le beteg lehel, to oly BMgetaágná emtlktdik, melyhez aservtaeiftok ho«aá nem lévén aaokva, as agyMttea egésaM-giaktt támadja mag illetve életfeltételeink tgyta-•nlyát, ka időlegesen u, de meg^HIfeaif. Miadieaeetre nagyjtlen\'faégl dolog, bogy aoit mér a togyitottgaég gydgyitástnsk a kaleaa kastaktoa van. Mielőtt azonban még Paatakoff ayilalkoatolott volos a forró taa Idiiö hatásáról a ksgrmáaaó soknál, sekünk már magveit a mi Pastokoffoak, az E. K. E. egyik legkiiartóhb éa legaaakavatot-labb hegymáoója: Maaatorg Sándor br., ki isás készlet nélköl tnha nem indul a havssok közé. b to Itt aálaak ennek ttalet-lelket telfriasilő italnak nem is éppóa u a aaerepe, miat a miaó a Kaakáaabaa : mindizooélul, miat aj izmok rogékoaysápt fa a vérkeringés felnjiiáéát elősegítő tényezőt hegyi kirándatátokaál bárkinek ie mtrtm tjánltai, löt velem együtt aa egéta Vitgyáma-klah, A kOltöld elsőrangú hegymászói torában Igta jóhangzázu magyar ntvtutl is találkoznak, a melyek triói gyiaoak mag, hogy t magyarok az alpinitmns terén ie képeaek más tamatttkktl versenyre kelni. Hogy többet se emlitaek, ott vsa Odttttáhta. lakó Mm kaiáakfla, Déehy, továbbá as Osatrák •ariata-klab érdtamt tlaókt, Swatothy, fa a tiztlpeatn tntrtaniétlin végtz árt Ztigatsady dr. UióhWaak, miat ,A kigyaépk »aaagytl klassaikas manka tetotségss aunajéaifc t sismas vtrtsatjakést tividitt torai halálát, a ntumkOtl tarists irodalom máig aam tslat mag tiéggé fájlalni. Miadttik a példák — elitkiatvt a mi viasa-nysiakaál Ingva alig eldtordaitoió toekáoatoéttéi — minket is a haaymátiat afáMségat fa toMat élvsseiéosk ápolásán banditának. Hiuee h«tymá«áa kö>bsn tgytgáaaaa aj rilá-got lssnrtak meg n mind stragsidébtoa kisaé-Itsbfl\'ó aj látókör ■ebhtál makk látváayamáant tár eMak. Eatr métsrea 18I&I mér osapda a hegyi a8-véayaei Isltöoö megválloziss, a tovati favaton aadaiHÓ varásaa vsgy ator as altatk bdaa asae tája, to véiatítaOl épen tanai vagyaak aaaak, tgyartat csodálatul tóltaaek tL A bsláthsit\'lsn lát ók ép, a hogy láoeols tok panorámajs, a a tikságok ■éttarhatt földabro-atoi »gy eanpáara nMadtetik vellak a tsstí fáradalmakat Ha valahol, ekker ipsáa eaak itt honija U lelkiek aa t aaárayait; aj kiayiméaik totóiké nek, a melyek ré»én a aiOvénsi leírások virikw fa prócátoa, a haagalatoo olpaai tastmáayak, a léavkápéeasi kdrktpti, a vadvirágok rééelmén alakult havasi nóvéaykertek, naaaimlaatuk, ■eteorologiai motlgyala állottoatk fa aaayi néprajil fa sgyéb indományot fölfedezések jóaak létre. A lelki gyóayBr, maytól sgy szép kórayék Iái ásóra MivOnk talárod: aat a toasffaaatoapt isremti meg toantok, a moly a ktidtgiág aseiaisaa WSta taa. a «oat ntsi .7" 77-\' T * rendeseit hatTWáaiéverseay tanantodik, mm A tariattsta IsgiöklitiiiH zvakorláaa a it errs t stlrá lóratosik, aúért ia hogy naak Odvöa kaltassat táját pél- togymáaá* érdtioe", hO\| dáakkal alfa iMmondiiaak. NT1LTTÍB.) Mi^b Sfatü MsoaM, Mvéft itMtM aWS lá* I K IS Mf allmsklit —[ ■ámáamm és nlMSkM, nlmlil Ita, hMr ét i ■isaiaiijiilgiai « kMét M ftt tl i — s 1 a« ■ 11 n k > mát 4a i fmiiaiánt litltklr Is v ktt sstKtvs — aliMkil ttSte rn4m»mtm kilfcfl, ÜBNNBBERb CL aalyanfyáral (a. ét kir. WnH MtOiiS). IMU MtQir lniliili. Síkjai Hl—iitMltltlyia m lyllatkaiat Ezennel kinyilatkoztatom, hegy kmkarv Lijoa fiam után semminemű adósságot ki nem fizetdc; miért it felkérek mindenkit, hogy neki semmi néven nevezendő hitalt ne nyajtanaak. Ssepetntk, 1898. májat hó 81. ntpjáa. CtipMtf Odfar, Mlaéá lakás. Nagy Kanizsán a lőtéren a Lorák-féie házban a jelenben Fodor ezredorvos által bérelt elegáns fa modtra 8 utcára néző elsőemeleti lakás f. á. augusztus to 1-ére kiadó. A lakéi bármikor megtekinthető a jelenlegi bérlő aí szívességéből. Mindennemű felvilágosítás Sonaevfd Gyula gyógyszerész árnál Körmenden és Lovák Károly nrtol Nagy-Kanizsán kapható. ) áa • nvsAss kWMtklrt aw vállal faMtafa* a aak. Laptalajdoaai fa kiadó: r ii cbib^ rtiár. M«lf\'Kinn>i, v»Arn«p_ Zala 45. «Afn (6. lapi 1898, JuB\'n* M. B-én. Hirdetések: Előleges jelentés! H L bűvész, széliem éá kolualegességek Színháza legközelebb megnyittatik a Zárds-nteá» kaa, hot külön e célra egy körülbelül 1000 személyt magiba foglak) színház épület emeltetik. Naponta változó éss legérdekesebb mutatványokkal szórakoztatja a közönséget. Bővebbet a további hlrdatéaak MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE^ hudnjHMt, V., AlMutmiiiiff-uinm 31. m. ^ 1 V. VERHOREL félt Az ADMANCE, PLATT é< Co. „ADRIANCE" fctolkN . ■im>mH mrmtó-é* wássisám gtgiii wágl klaárdlagi fflNMM nti »u«t,« hBCLAIR** paninospoi (■•luoe lc«ndO!n«lc Minden * aesógsidsiág keretébe t tartoxó asükaóglatek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. iiijiih.j \|\|\|» kawnu l»i»á»« uh> á sslvetkezet alttszakáljralt és karoaklat kétszer s«i\|>InI „ÜZLETI ÉBTKHITÖ".Jél kárálnék tanrea » MrmeatTf ■»sUUt. MT Jublleu kiállítás Bécs 19. SINOER-paTillon a ROTUNDEB AN. Ven szerencsénk a n. é. közönséget s Rolandéban levő kiállításunkra meghívni. Ezen klállltásonk a leitqjabb szerkezein yjur^épakai litrlnlnnuiza cmladi «s ipari ólokra, minden iparhoz különleges gépek. Mindet) gép működésben lesz bemutatva; dm gyűjtemény\' mflhimzés, leiraton és áttört munkákban. A •Imger Tarrégépek miniaszerftek kivkefeea és aserfcesetükben. 1 \' A Slnger Varrágépek nélkülözhetetlenek a családban és íparben. A Slnger Varrógépek a gyártás terén a legeltetjedtebbek. A Slntser Varrógépek lelülmulhalatlanok tertóaságáhén éa munkaképességében, A Slnger Ynrrögépek a mBhimzésbez s legaikalmasebbak. Tttjtmlan olctatáas a nrfltiltBréaTisn aoe- A Slnger társaság több imal 400 fajta gépet késait minden ipar részér* és csak saját üzleteiben ^rp^sfi The Singéi Maniifacturing Co. részvénytársaság (•xalőtt 2STeldLllaar«c GK) Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. sz. 1S0-S OOOOOüOü IOOOOO OOOO 8 fiatal Q § Csak embereket 0 q párisi Or. BOITON \|$ \' Ortsatál 1 J i «éUi»/ upi kumUst tán tlaaluxtjt mtg hfi«Ztt> MnMal fc, Hllilnii MM ssslst mtt —a » umtm imjli hil^lMpi. aW I Dvefl Bolton Injeotlo ára 1 forint Hujirwésl Raktér: rréger 0 ü 0 o 8! O 9 (StttJít mr A világhírű Steyeri "Wm YflTffíTCirntm KERÚPAiUALNAI f, kgtra-ia & (MafUrarUt) q\| KaftMié ateén Mer** u^lilléi, M/Ml RxUi ■ninlillnk ém\\ IiMn púriMrtM Baéspist rtnatir aanr-bataás: »«»..,) ■éla gyégyMirtárááan. képvlnel«t« és raktára Nagy-Kanlzaa, Caáktornya éa Zala Igerssag területére: Unger Ullmann Eleknél lí,-Kanizsán. ájáalja ássss fihssrslt raktárát kertkpánslk-kekksn. As amerikai poenmalik védő* an4UILIW raktára. Hélktiflabetetlen minden kerékpárnál, miután ssagek által tá» madt lyukakat azonnal baragasitja. Nyomatott fiaebe) Fülöp luptnlajdonoanál Nagy-Kaaianéa 1898, Huszonötödik évibiyam.^46. szám. ftraiiis ipU«trtKMiM3\| Uayv- Mii Mtatkt mi mmmbü t uf adw nmén WattlMvaSal: ZALA _ Politikai kp. Megjelenik NAGY-KANIZSÁM heten kint kétszer: vasárnap és csütörtökön^ utnm áaai; ■ tm tt hmm <t ért - ke. ttaw (t tt — kr. ItMH (1 M M ke. IMM HfgJtéévTV >7flMey mUtmn M k saf. CIlMtéflÉ i JhÉRÉrtÉHtes Éiii>hniiirni(iTii >wi >■1 \|>\| Iimiin. ~ mhsmtat «l \'r Ím —km én H knjoér Nagy-Kanizsa, 1898. [ Fdd& cerfasz8; SZALAT 8ftS Csütörtök, jurnna 9. A szhf. Olyan portéka ez, amivel az újságírók nem a vonal fölött, hanem a vonal alatt, a tárcában szoktak foglalkozni, mint a különböző emberi érzelmei hatalmas gyújtó pontjával, vagy pedig az orvos-szakértők foglalkoznak vele szaklapokban, mint a vérképzés nagyfontosságú műhelyével. Vrzér-akitekben, melyek a nagy, tekin- A különböző politikai és társadalmi törekvések, mozzanatok szigora kritikusai is rendesen páncélok tözé szorítják srivőkel és mindent, de mindent az ész ítélőszéke elé állítanak. A magasabb körök már teljesen álben a szellemben vannak fegyelmezve. Pedig hát abban a hatalmas ember-1 hullámsásban, melyiyel a milliók az elveszett paradicsomot,\|az emberi boldogságot keresik, j télyes politikai és társadalmi mozgalmakat jofckal nagyobb baMau a szerető sziv méltatják, legalábbis nagyon szokatlan dolog melegének egyetlen ptrányi sugara, mint a a szívet tárgyalni. leg káprázatosabb ész, a legbámulatosabb £ Talán éppen es a legnagyobb baj ebben ulentum egén fényözőne a mi modern társadalmi életűnkben, bogy a Minek hazudjunk? Miért ringassak szivet detronizáltak és a, nagy kérdésekben magunkat téves hitben ? Mondjuk ki nyütan, kizárólag a hidegen számító észt emehflk hogy azok a bámulatos vívmányok, a mik-hdyére. keTaz^az az emberiséget gazdagította, Szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy közelebb vittek bénáinkét csak egy lépéssel valaki a szó valódi értelmében nagy politi- a a boldogsághoz ? kus lehessen melegen érező szívvel. Az a Kern vittek közelebb, felfogásunk, bogy a magasabb politikában A tudás, a találmányok világa uj kor-az értelmi mozzanatoknak nem szabad ér-\' ..Anir^ uj időket teremteti; az isteni vényesfllniök, mert azok legtöbb esetben í titkokat kutató tm mesész erővel ragadta kockáztatnák az ész diadalát \| ki hol itt, bal ott a természet rejtelmes Ugy gondolkozunk, hogy a társadalmi! erőit; hatalmába .ejtette a paritnyokban rejlői irányok, különböző törekvések raegállapitá- óriás szellemet; szinte szárnyakon ragadta \| sánál ia dső sorban, tőt majdnem kizárólag az emberitéget az örök-titku istenség köze-a hidegen számító, a következményekkel tzá-j lébe ; de mindezzel nem tette csak mák-moló ész mérlegére kall tenni minden tervet szemnyivel sem boldogabbá a föld lakóit. \| A haladottságnak ebből a káprázatos fényes magasából ocn sóhajtunk-é akárhányszor viasza a kevesebb tndásnsk srilyes fekvő, de éppen azért sokkal csendesebb, vihartalan völgyébe, a nagyobb tzhrmelegság egyszerű, ragyogástalan világába. Ebben s migissághsa minden OQ az ész dominál. Szinte fázva, dideregve nézzflk azokat a fontoskodó nagy slsknkat, akiket az ész, a tudás hideg fénye sugároz körűi s Nincs mosolyok, ninct könyűk, csak nagy tnrtásnk van. Porszemmé zsugorodik össss körülöttük minden, a mi sem az éas uraJfcodó ! világából való. Ugy képzelik m^afc is, [agy képzeljük aa ia. hogy oakMk a hsda-gen számító nagy mlentamoknak mindegyike egy-egy megváltó. fogják az emberiaéget tudásuk ftayévsl bevezetni az [elvesztett paradicsomba, a boldogságba. De ha valakit ez s sok vívmány, az í<aznek ez a káprázatta világa aaag asm \| szédít; hacsak nagyoo álttlánns vonásokban a vizsgálgatni kezdi, hogy az dssatk uralma, kivívott fenaőhbsfgt boldogabbá tett-e s világot: azt fogja Isp—rtiki, aat fogja tapasztalni a higgadtan, eUbgnbdaaal\' vizsgálódó, hogy minden emberi viwáay-ból első torban azok hatottak s boidogitáa némi melegével, amik valamely baassaná- TÁRCA, VftaM tfj má -i^ilt\' Irts: lalfé As illnmés homályos üvegtetőjén sápadtan be az isaé napsugár kftontott lény-kávéi. As sgjaáatts kirobogó vonatok hatalmas prtsafcOléss elnyelte egy-egy perem a mormoló tompa ssoagtst, a ásít, kapkodó atesok léptei sak kopogását, a villamo* casagök sértő ssaka datlaa édas rsüsgelisÉt A szűk kéméoyek ki-omló tekate fistfelbói tosssmisaó alléi árnyékot vsteUsk a szürke falakra. A kormos vasoszlopok ■pongó, lármás verebei ijadtoa rebbentek el a gflaápok váratlan srvüáoára. Csak ss atelsó vasat átt mag boán, sl utolsó vaisboi s negyedik, őtódik stopáron, a mély ma-fftt vitte haza. Liass, én nem igen figyeltem oda, maga t jé bsrStaM búcsúzkodott, nem is kössöstom, legalább én asm eaáékszem reá, de sssreaeaérs egy pillanatig láthattam még egyszer, a kattogó, káofcogó voaat lebocsátott ablakánál, tgy visausaamdt, télapóit fMtefcő calrangos saakadékta ÉL Kin elomlottak a nehéz ffiatsár-sysk, a hstifasss vasmlrsyilig sröson fujtatva, M kftss aa aseikedő töt ayör salyttól lassan IsaÉrsÜsi, a halóján csak homályosáé istrtdlS be a vtiiljss-ság. Édes mibsdségÉbas zent néha teste. Az éhi mának üazta illatát lafceMk ki mintha ettől teasioroa lényt nyert ntos aaas kórtl a levegő, mainak vttaa* Üa^tMjai titofc-aates lohhaaitesktaf hilMnsi^ ét garakbaa rezegtek hullámos, szénieket haja MötL Ilyenkor kegyetlent) gyötört s II ésiésés megtudni, mi az, su ma agyában ei. Ismerj nap lorró ragyogásában vakítón csillant fel olykor egy-egy visszaverődő sugara as utolsó kocsi vörös-öveges vészlámpájának. Aztán már cssk egy kicsi fekete pontnak látszott, melyei laaaaa nyelt el a messze távolság. • Tudom, mi kettea nem találkozunk többé soha Maga édes, eljött hozzánk betegen. Nagyon szenvedett azelőtt, igy mondta ezt sokszor és megtörtént, s mi végeit bú annyit aggódtunk: meggyógyult. Sápadt, ftaom arcát résaásn loholta a fa-j «z«rettem volna átkait teljesen, a Inai lengő, bágyadt íáljokwott zöldesszürke nagy kokkal együtt, Marcangolt a vágy, da asm mar-szemei visszanyerték fényűket, visszatért gyerme- tem szólni, valami vimmtsrtill, valami, a Mi kas vidámsága, a tavaari ragyogás tideségét erőssbbask bizonyult kíváncsiságomnál, szívta iU lelkébe. Ostobának tarthatott, mart némán, éraékatfasM Olykor omgleatem magát, mikor gysaaflaaal állottam mindig maga mállóit llsm szóltam, aam akaratlan tudatossággal kissé ráncokba ssakadt i kérdeztem, aagyoa totem s választói. fca eaak homlokkal merően bámulta az ibolyaszínű tasta igy szerettem magái as InairillisBig. s rejtély, eget. Megloptam titkát: egy egy rövidke pillanatra nagy,""titokzatos fátyoléval kőrtftsteava. Ram belepillantottam méla, aagf szeneinek nedves ssóltam, mart sssrstiim gyOtretmeesn égető végy* tükörén ét lefeébe. A megzavart, szétrebbent ál- gyei, mart iákon magétol a még jobban mok könnyű ssámyübbeaésssl tértek vissu ok- tói, bogy aztán kor. Ujak, halváayak voltak, mert rég lAtts őket, I Leoelkodtom utána, gyakran mtgiapbkB ma-de elfoglailták ismét hifikét é* maga vigytsvrálfsyassáaát a kertben, eaak Dériem, győaytr-sejtelmek exeransó finom edyemlonalávál vi- kódtem és agy nevet saaogva, tovább saóuem és (fázva tovább szőtte azokat Dagadó keblei hulla- ■ ia egy régi álmot, a félbeeatkstll elsőt, a sivtr, monn pihegtek, míg egy-egy mogtépdeeett, elmosó-j kiettea vaíáteg, a kihamvadt, bántó tspasslsltwk dott vonást ojból kikomgált Halvány, szerelmes \| "riéka között, mosoly árnya rezgett vékoaymeteaéet forró, puha * Mm, két oldak a kerekek alöu szakgatottaiu^ajkala, a vérpiros kárpit ategAltiviUaatak hófehér Tudom, ai kettes sem találkának többé Mkaérriaka boasn sugárban sisteregve szórta kí í fogsorai. Priöspsá vérének könnyű bniláaasása1 soha. a füst. Egy ideig odehrikteaott még s gyorsan \| rózsaszínű zománezczal csókolta be leheletszerű Ifincs más emlékem, mint a neve, egy édét, gördOlő kerekek ritmikai bsmgésa. A májas [tejfehér arcét Bársonyos pillái kéjelegve, a gyö-1 szép név: Etdk. móunCk Zala ét. IMS. jwmm hé cél asnlgáhrthmi közelebb jutottak ax srivhez. % Htáhs akarnók tehát tagadni: a kftzdő lbw<\|J boldogabbá tenni nem az ész, hmmm a ró Tan hivatva. 1 fiiba tv raddkséAárc az nrixn éai temérdek találmánya ; kába hatottuk a íffiamos- és delejes erő Mába szorítottak a pillanatok méretébe aagy idők maakáját a gépek Stgjmégévd: csak a munkát könnyítettük éa tettük hatalmasabbá, de a létkiadelmet Ésm átewWIBk meg. ESenkez&eg azt IreSj tapasztalnak hogy az és hódításával csak { cmk a küzdelem lett láza- j abbé. eSceseredettdbbé, tehát csak dtávo-j bdUmk a kölcsönös boldogi tás aagy esz-! méjésőL Nem t^t ezzel azt mondani, mintha Ét ész munkája, hatalmas hódítása kárho-j catoa volna as emberiségre Nem! Csak az a véleményttak, az a nézetünk, hogy a tadás, az ész a maga kizárólagos aralmá-val nem visz el beaafinket a boldogság] révpartjára. , Valami mtgmagyarárhafallan édes epe-1 éh száDja sseg szirteket a^Ozddmek; Az elődflnk zapi társadalmi mozgalmak eléggé matatják, kogy az ész önző, hideg számítása, a merev elzárkózás jót, üdvöset sohasem eredményezhetnek. Joga van mindenkinek a jobblétért, az egyéni kényelemért az dűsKsetelért küzdeni, de nem szabad senkinek teljesen maga részére íőgJalm le szivét és mereven drárteórni a mások sorsának kérdése dől Es az elzárkózás — ha szórványosan mutatkozik — megboaznjja magát az egyes emberen; ha. egész társadalmi résegek ttött uralkodóvá lesz, boarat áll az egész társadalmon. A sáv melegsége, szeretete az, amely hivatva ma kiegyenlítem", egyensúlyozni a sors nagy aránytalanságait. Az emberi szivek hódító ereje teheti olyanná az emberi haladást, hogy bennfln-j ket, az egész emberiséget az igazi maga-j sabb rendeltetés világába vezessen; hogy! haladásiakban ne cnpán a tadás hideg lénye, hanem a kölcsönösen boldogító me-j legség is meglegyen. Teméskiiátástt (X—P Bfind i staket m aratásáéi hét ráfesd d A tarai fi HP dámé sarad a gaaiékaak. asm uwidjsk, hegyes idd kedveltté hütnd apd-hisgalslil hskansk A tavalyi msm aksfcat qu« ssásms geaiaaági laimdinsulkiáli. ady-láadttsl vaknak tea, emk ifta ksnmkask pétaks s txeaktáa jt Ki vaané roms ha as idd kadvaaf Hkinllll rnsisft iné a asavsdat askek gyágyi- f Da ép mán éva intjék gasiáalil, s as •smm áridtSdrt. kogy a ami hadtasi jémté-teket a* vagyák vaktáhna aand as évi pssie-agi Isi sássá* sál r lírslirt gnainamgpt rimánál mag krrmt a héndnakM A fáaaa, tspamlak páll aagyon id tadja, hogy a legfontosabb tényező aam néhány bét alatt, ady oaankakm ax aratástól és a lishordá-tái dválaat — as idtiárta. Stáraimg taioágm atyák kdnaitáaok agyasa redakáíbslják a mai iwafeyekd, aart hakár a Ugkritikmebh —púkon td vágyónk, as ágkohnaat m s gazdik napbanstoBa ana köd Wftea á-itkoók a játék. Bd a gazdák ama hard d, ha m ághak taiaágooaa dert t hd boros as iái s kidertl s gazdik akrámta. Az kMa szabad tge alatt, as áUsttaagym IdUBa ifl d éftm wl min gasdasájgi ....... A ipddáilt és a pipin ttiln asm idtiyásd km ja a kaiámak növését, sea anyaggal s nem iridksti tetiomá. s Esátysknsk. aág pafg váratlan m lyakáek ntn kitéve a termés eredménye i aig as dnm a taákbaa a la^agtaakmékk fcaffctfat of kezdődik, a mikor a gaadaa lém rakja laradsáL Sakmerlasdyinakk a Hamsamé, nagy kalása! sáa, ka apaaaam emzte i HdhgfJjpid éreti, hogy a létküzdeleni ebben a modern hidegségben, ebben a sáv oéücfiE wlwikavaig^alnan kietlen sivár. Érexzflk, kogy a vdftnk érező, a sorsunkat dabnte érdeklődései kisérő szivek egy dahfcsaááhn több a boldogító erő. mint az ész egész sereg vívmányában. Ha tehát Bt akarjak, hegy a lélkflzddembe az ész aagy vívmányai egy kis boldogságot is ánszszaaak: vissza kel áStam trówjára az Wheri szivet a maga ewaíafi ér-eá-tmrél éa asyatá etqti iMaivdáahm rrjltk; iaaaa ran, kogy a k^k sáfisnkk, li\|lrlitiiitl alva-many m iif satrml a vdések állájárti műié tndc státok Koastmá^nk, hary etek a tadáaiuaok aagy jákaa véve eddvdOaivtaAk. A tó! hoama, de ainwákt liioéyass vái • agá^kw rn aagyhaa vára keheset ártott a vetéseknek. A avasd időjárás dka ssa emefiietS sok pasas Veit fct-eti dér, ásgy ár kai, a aá kdyaMbat ánaa á vett* sakaek. ie Orkaa aafia akadt sagynkk vaaw-őetem aáfett s mod már ayáriaaa Mak az iilfáráa. Paicááfc* ksjtklél étóBtíve, általában kedvezőknek, vagy ligilshk kidágkdkast taksálják ezíié tMhat a lammttktáaekm. A ad éghsjIa4onk alM miadg nksraámka hdl tssd a ffiitmr ia termés ddfákna s bSes klri kedési poMkával, a knaÉsakmrak jéasa sug-itdéaérd m Uhaszsálásáral kai paraliidns a hiányt As ftdeű sasAsm. a gazdasági éaprasmiS két tnissdiusk káaywru* er^e tolytin ma már tért háümt a ai jasáskUrsakku la, s a kik as tdsli rutint ■t^aastiik, szoktak oera voit oknk aMgfteai, kogy Is pmkn lányssékkd ssánal és aam laad kan-kára tm BáetS agy vármm tpdalári ákaa. A gardának padg, ha aftai évi aadeájénsk ered-ményévd akar tiwtáhe jömi, a padár ItayezŐk láp^áfd kei i taiiad Barna ragyaak a vilsg-lorgakwban, réssel lagjaak ai a knsánaktarái döntik d Sserehms ét sea ■s h spaü dgygyai ka radá. a n meretem ágé mtárgwil a ka«6 ___ lomdvsá, aT mtt \'tfp »aa- hsksnoaa s ragda n Kügta Mkea tnatsa aaraát agy Isp^ egy sisáft _jsa hddláaétl a tav?m laoaéygam, aktok ttrés háéskár nrágaiaak safts-káha, asm kemfia vérem ka- peítt kaijsi«d a kledet giaidiflik mam áhna Uaá.hd mlg a kiaé-jáhd bpaetant éeaássk sea iattapa aknssáak Bdvány, iktl\|innl héüSIj dákll bboat-kozft dáMam a régi dsmk tavasn aapmgárhéi ad kdm fasm képe. Instál ia leragfl lajévai m idtéi, a ai, tat \'ifkaiil ti no»;im:/i. kma / Bakáig, évrtm át hsjankta asspa din. ■a^kaa lift kisndaa, rogré tfiéalá NmMé trta slaká tskhaanm aismi kiviágí- j Mt asítsa msda. hok a mfc asaaf és pimsk kWn apadt, rtaaefes areyak Htmnrn srarit-akkd átkst, iassayaia* álkat ssártak hjasre. Vn«áttkaaieá etekdi a amaataama ver-■UC J kdriil. hm vdi kflattk olyas is, ki kh>: hsa* aad)si pakwm metarra, httakén ama-Mt ráams iKln ; toadhd a gyabnan vaaaé. panadá nkk)i l mtu Wém kiaiitTm, kaetrn aaasr.Tiutt inesahaitn vdaa de aztán 8 is ai\'pUNiwá, aláland tnédl d Uhm, rtmk, mim a Mkká _ Tséán igmnk na aiáa M vsfeaa a kAés — psadMam ¥aéd kHaanidi atyoahs a kt-aanytdanság, staiadaMát Ura é> a l^pilln upr—oak. a sáai >aá <l>—g laydáa vágrv s Mdrak iewg<fraygkn. Madatra ákméita, ttaaán ílsimséaé az tdtik, aaéf caak a ta agyad-kaa áto m ép ti slamg sagfné ragyogásában, kSöffltve aiaim fMéimngdl Hipeiih érzékeid kaiehdyasak amdar. a hasmd Is^áadekk eső laásyba, ie kslártslst őnaáaed kétséget táasm tmt mjíl bniáka. gerestd, kataOd, booooBái, ileantri, laama szédíted s gylags kis virágét, mink ím Insrtettad aeg pnha wánmáéL Qjffddcn jött maradi a Itrtrüt hiapv. a «zae agakat maim nem vett adr snt pnatitsaí, modd kozvxaondtad: MldietHüm és. T8kfcst,aia-téhket kxrántll misá. As agarti ddáa, a aáaorm esék végra a sakjensa, esslaM less, vagy arra jé. hagy smsaaráa vágni vergtdése, ja szokásos nkmaoadmo* islhdnáask maisé tdkdaam hddaüaaak As iagad csak, aait aea isaartak, amit aág asa mrtnsk Kénayd-aiaa. aaaotynra iépdeaif* a nsrmskai, asa tr gondsésak ana, kegy ojjilímateai asa tni-jü többé soha. Nyagáiaa práksra inawtk aá« erejét, bat an aaa keekaaémak, asa vamkak vda smnniL Ax ideái mgwavd, latit i bet-aéak. Mkiak aiam aÉ tíisld Bem hsm a Mkámmrst: a iittiuaktk iéet kesogését aaa kaiiak aag, vagy aa möodjok eá,hsgy koadéa. Alávaié oeaaalafmg. adwr a véildem oafiogö bgyvard, kMknaaa pdkga inaga gnkkd, omsva tSamdiak aag, aaua nkaaníjdt ■araafcü tiwaltlm aaíimumi véatt m «m ktUá tiasrt dmér«rs: Oépn" df oaá, aim a Mi. Es a iártak asja: a kavapág As dknádl ídfra asgisitisfc a viéikisti isgad. Oákh fe-mkárri lÜmilát «ijat agyaaak cifra laUsagjs ji«d, «m» igywkia\' nd ^r^-1 liamsjs \|fé»a. rémtimd títti m Mtf/mfja mu mi, mm Ha aáald Hkdmanségm, gfmgaágié. aam ffiiflr, na fardtad d s as hogy Ma. Ha mertbz, essk Wva Iskiatsladei, aa ayd\| inrva kéod a kasa, na vig eiág araiadét ■ aart aa a löJdi ysd, ssátdpi htyoia. ftiaes ads salékaa sagMél, mu a as% agy ádsa, mip aév : _ Kuu» Halkaa dkagia a ssaninas sarilil és hsiskavaiyi a Mnös skác nrágsé kaisaémka Havát magva tovább ovák agy rtgi átoot, a lilktaakiái aMi a kfctlrn, lévér, viiiag, a kihamvadt Maié tspaaisdssk véna, •étát mllln kim. Hsa saáfeaa, nákm aaAettaa dk, adym drdtanaa Mkva őrzött titkomat, hagy giétrat-awsea égető vágygyd mm «ia ; nsa mé>sa, Mtoa aagé hagy sátán aaa Tniaa: ai kauaa Ldkaa paansam sáksis visedsmg aélkfll vesznek d a ■sgásmisg édta ifiíágáhai. gyíStrődve inglilm a kis ajidssmg taMkag-satt aagy hélé^an, vágyam kéméáksn iansé,adg is kertéd tagem ataAg, hagy agy maatkassaa, aim »z dsi pilsaathnn, nakm sadéttaat. ta aa áram aagánis tismaasgét, aaesstd fispm sáfesgura. a iájé mardaa amríasé kínjaival, eszel Hatnom MM Zala mám. (9 lap.) HM. jntw hé Ma s Mi toriunkat a. Nsgyoe ii érdekel batmüaket ■ftyea termem lem a takki raaortaió 41 ajpaak é tamoda hilayohst kai majd itáesm ss importra marató Éliaotbi Liaaaak 4a tadaank kád inlskuiáaokat a WyillMl kai veaaknka kúwiebbrtl érdikid országot vám- éa UrHa-potkikatai Hü mtmmá kell magátai* a gssdá-nak * páus- ta bűd vtaosyelsi a áratoa Igye-Wawi kei kmtrM a Uraik kiadad játékát Miades •aektáeyesóaaoabaastor etek akkor Ma mámttásba, ka a gaada a maga atómitán hkaúávai aaját termrat medmtsylrei tiaziá-bss vsa. Addig aa spM mátokéi a levegébee Itg a az idójárái «\|y hoíotjd eoemtéya Naant seMthsQs. A mi pihag asasátéssiak alapja a twtoídnlig Hi n u ikMakOal megvan, akkor mér nmftU bbaosséggsl kalkaülhatank a tormás érié* emtmére Addig aaoakea, a árig as éUidWtW agésme botosak ata vagynsk, óvakodjnnk aa cpámúmmUL Gmk akkor dieeér-jtk majd s termést, ha as — s sMkbsa ieas. A város házából Fflhivds / Át ternapi r. kaik. egyházi Itífrmenet dmmfoal a ktvők ijfatomágát mátym térti botrányát toUmgát oOuHUém (AjábA egyet-értttteg a r. Inti. plébánia hmalaílal a kt-vsdresd intédtedéeí elrendelés toriam mtíc-eégttnele. Fjen 1879. éai JeÜdoát be nem XI. t. e. 78. tartói ellen az §-a fog aOtalr Nagy-ELaniztán, 1898. juniws 6. Deák Péter t. k rmMi />i\|Éfc\|. ToH futtában. Consatomstam esti Bevégsődtek s retteoelee drukkok Fiáétag ar megtette kőieieaaéfet. FwUctfm Est s aagyari róhat Botot tagadónk ds sagy latiakra azivrai iépaptaak s korsós iaá, alá. A jé proiomor arak sgyihs, maaka i ata&l keppsi aési őket Vagon minő gondolat érbetüc olyaskor sk-faaa a sokat lapasstsir pádagógosi Miksa t Valami aajaSttas* ■oiotyiiÉi rakéta 4 ajka Urtl, mintha eaak sst goodolal: — baageoy ftak, an is \|MÉgpMí hagy s aagy .intféfi\' ott klaa as Msae fér léié. A aan arig a raUsssm piolmm. Csak sst a botot s saját hátatokon as iéij$ dsase. De srrs ssok a megüdvőzőlt boldog latsl MytfodUa atazkatik A gtekocai karsks fog hasdfs a maturáltak áldásától Pedigjan most miért fsadoiMaafc. « s ■laiaflari bistosek iájából dskk hárimmtll képvtaetta. malurui orajf. As * tMM csak a tágasak-így mondják a pedig teagl bs-Btismerésn egyetlen érettségihez kikaidÖU mmtaatan biztos ssajsisrilhsL Tehát elmek a rettenete* végifétetí nap. A ianár srsk is sag)ot oyajtózkodnak <s WMt aaSr syagiát mosolyiSmil moodiák : — Gonosz tahié, BMaayít kall as SBbar-Mk assrio ai érltt. , Ebbea az nfael mnMishaa tOmOrtl űas-aas a pniaaMori Wkak Ossaoask a bcMogaágbao! Most ftr«k s i«M I H I K I Z — A Irislrlkl* KaaagheáyaM Terme Ferdinánd trdodrökftt Mig akhaa a baa FeeUUtt Taaaüo gr«i ugyaoií a termmm ti Benmeé* mér aMst nagyban k4aaMidaak ás sáadss intézkedést ■sgntl^, hagy a MaMMi as orssayo* hírö rsdwan, a tegaaebb radása* egySttérrésének BiadsatfTMMkMá tsksasss rlim Kestthtjyaa aÉa-jiéa aaáoitaaak rak, hogy a ti MriNI «ÉI as I rendjük U Iaá. — Klswwis tteeher AstaJ ér. tatai - Igyéssrtgi alttgyéKt a király a ügy Umeiel 11 IgyesMtgbss ögyészazé mim* m. j - ei)«c7>«>. Hs/imí Ignác fifránsi taaW agyam Jaa Szabinát, Bm Samo lihl karaá, J ££ jpniu gadvat liéayéi — ilttoa.rtmi»f»h. A Maa. H\|M - te ét Maayehiüfchea, agy«Méa ar eUmt fa. t éa Isésytakoiakbaa L hó é áa ts 7-éa vaMak * L\|hiUaai magtlatok, Vém Viaes h. plsbénot ét l Saém Mér ksforsnki pitbáaoa, ksr. tttrlaUgyiU éeűtíeu mellett. fUÍtr Fii éa ÜssW L kém I hitoktatóknak mindketten őszinte mafliégedéatkst t] CrjesMk ki a tapasztaltak iatett. — Ilrthssyiit Mspmaküysh. A jhsMgyattaisitar ^Z nagfktutiettd áksááasi mam- Ikéiüjut mpmtfet alspeekáfyaét >éráhagyta. — MalntktaH Ma étéeté* I kl> kar a városház nagytermében a kéraiékhdl sas. dák egy ttfeeteeumet Mtsmléss eéuáhál, £y I Yiaes oraségoa l^gasdsiégt ItMgydg ifendf ! vei értekezletet lartaaak. — A t^tzóvstkssst oagyioatosaégs hasznára már egy régebbi aat» lmunkban rsmulattaak, aart miaéaekm a jgysseti kflrtastg trdsksit «olgá\|B, aüaüM t IkMpsdaknak is káiyahhé tasis i^ümdéiéné-ksáitsü — lahalal Isatyaigak. TagMf éét-1 előtt 19 órakor s hat rbek ált. aaftfytsut Mas. \'Ifdeiri fia- U UámUkak a kíráty asadmmás* tatásénak évfórdittójs és a aamasti maarak lajáadékaaáas altaimébéi kaaaAw Maist laH^-\| stgst rendezett s sárMáda aagjaaradks. A tanaat iata szépen dekorálták, mely asaMásig megtelt \' j előkelő kóaóeséggei. As faaspsápst a #ffin%. \|tlmsMir-aasi kezdték. Borika Grela ír, %aagalé \' szép megnyíló baaaéds atás ftéieeét lUrgiissk énáaasi tsarain al tejm báván ,1b eméte* , eimfl alkalmi kWtsméayéi. Mftr Margtt éa Maaasaa Jéass maglepő \'adással, ssaftrAa I előadott sérrkazetü igen aagy tstmóaeet [Ihatféiak. A//maaa Mér e. ifásgatá kadl-■ (leges ünnepi baaaéds aHa, as éaskhsr agy bsagalaias, ,i%dsle/pede?-* Uet% Mméfm, ,1 Tollár f merne pedig kelK haHM raaaaha tl Vérasnarty .BmmmTM. A nép áaeepséK aa isaafaló sáré hmsédéfei éd véget. A kótáaséf eiissMrő tapsa misét seyst acáot aMha Hhas»-, ssn aagati lei — A bslyh fifémméaimm ffekarét idbid^s agynsesak a karaaéaÉB évíerdalój* Isik a has hói tartoUs istasp délelőtt tl taahar iáié ttonspségéi a kftvetkssd mtswwL Bmmern Énekeité aa maság éaakkara. <Pmmji komit: tartotta AWaatUlhr fsrame. — Mésaisl OsaáaMi jLatit a. easrtjakól. Bléadts ss ifiaság Maeksaa. Mamm Vmaatt; Mtkéi/Ut. HmreMe Mémm 0y3ny, &. a. I. Mméelek, etóadta: aa Ittkhar. I Beaaómuió s .Omketié ítkotar slilllikg. Tartatta hegysn Béla. ,Témf. Ina Xha 1 JóaasL haavaHs tramaar bat Tiihy M \' Mnaaaawdfiot Coadu as lt)aág ssaakaaa. Ipa: a hivatássak éld, a taaétvásyaivslI ieleíe a templom nentüyében a feUrreJM ws órtsiaséhia Ideérők lemül ée a üyaa sagy vnsaayt drskkoi tsaitványaival tgyessstgbes Igyéstasé aeva minő aa trattaigj Bál s térytm — skikért asm rolss ér-dssMs drakksW — elhalloa már as eestáiyvts-galalok alkalmi raL laakaek a ategéey Kuknak már — akik JtMetre OeaUok — oifaa asiva- khagndk ham^caáemvinsitaamé djegyeste üae Saabwái, Bme Samo lihl ktréá, Mű igazgató ksdrea ItáayáL — lUlaaHrlwgélaibk. A késa te és ttayefceüfchea, agyraWda ar és isáaytakolákbaa t hó g-áa ét 7-éa veMak « hittaai vizsgálatok, Vbm Viaee h. rae át—k s WkóU, M.km «k ^^I^^JZTSJ^JIm K. M ! hitoktatóknak wadkattaa éemeét I fejezték ki s tapasztaltak leteu. — Itrálismjill isr JV leánykák, polgári gyertyát hatoaat leuérötat (tpaMr) helyet foglalni vem maiad. A padeonk 8 elrB padja Jeatariatik • hatáoágok rémért %tág pedig a bejárattál baka eoű 8 péd a ». tornán fe jtgymaáaiam tanári kara, a jobbra ető 8 pad a kar. ,......, , . ..... , l^arA aü. Aa*** réZe. ^^Tl^o^l A padtorekk/UUláeá bejárat a tüzollő- tffifl^f a „pfr, ás eaak JÓ amvők égyeeOlet bsOgaiiiak, mikor ümitványaiknsk etámára tartatüc fean. kesaek vinsaadni azt amit annak idején ők alapezabilyjit jérákagfta. , - i. , . . _ i - Tri\'Mrnatwt ma astaiaa s ai* 4 ktfneeaat títja a templomból a tak kadrea estiéH proif nriiktól. efoeterwauw, SádarMeáa, Ctmyeri /nán, ] Ha a miniszteri béstoa vahwalyik mztu-l jp^ Feraaotér dák gldalám a fdoütm !rá--1 ikwirflaahidai kezd, rendesen s tanít -Vince oraségoa leigasdsiégi iiMgyág rész phmhoz. ómét a Deák Tenmttár keleb »ánya sorsán aggődátssl ertagfi jé tanárnak képe i"1^ " Eí agyon t tár éjmaki aidaián s fi. — -- --— - — —-I« ^ ds oároekái utcán ét anetáriamon át plomba vetet kt a iimailgtil, és « tem-1 ■tgpréhél, hogy JUmsst* szegényt, As érettségi magáist s tanári tasivek A kOrmeaotben valátétSúMa káeaűemí .TtkWy»\'. Itt ayftaak Mg i ayiaior ragyognak az ársáa wgarsillii; ilyenkor dicsőülnek meg lényében. az a komsiyképS pfrafesazor ar, aki — ha oorroadben történi.\' a adtaid oidák alám « kdybek elemi Jm- ét leány idcala, a polgári fittr ét leáayitkola, a jáfjfomémm támlái, ftfdanion rák as aggkaroot ét ladastyfa tgjfmtt, a MmltfatatVlrt, fél -diamátad kaUmoaág, mmltimaikm, a jehár ruhát leánykák, kántorok, hU^Tr (mmafoat) a paptággal, kártl a polgári gaartyát ét kotorna Itat ki\'tdi attel A bot-dmehm (eeanmyeaet) mtán a hatóeágok káp-oitdíi, fü ilin mitarf katomatég ét oégre a hint Idkthuég. vlladtali nyolc óvta ál otndlg Ideérte omtályrói I rmdMttt s ié »aádiatp\|h mém. A a Jarkébaf — tgyaUt se tttt, miot korhoha satays akistisaM átmegy a iata szépen dekoráltak, mely _ _______\|előkelő Uiflaaéggsi. As aaasptáast a (KMb- ■aakárs ktptstoa, btírány.^^^.^j k^lék MsojSsdr^lg^ - <W érsttségi viaagálatkar aaép magayitó beaaéde stáa mieeéte Mmjtjé szinráltozáson : \| trsésati szsvilta al F>m lat raa ,1b arca ragyogóbb lam a napsugarai hóaál, éa addig igyame ngltgatalt sagy-asive mtgsyikk, ásl^^ >é. mméttéoek ajtle éven át Hsmtoms seeamaiált /^fftmnn Mér & „........ -t-ttj— » iMgével szeretné ma megváltani aaokm avAa-\|lmm ünnept be eléi atka, as" taakhsr agy YWmfSvet a mnetOrmm bokrétánál az\\mmédm jutkat.\' ( bagala»«a, .H+tel tmétf adott oM aatpta, t ér ryári finr ée laány tdeoláh aő-J Uraoak ^ ( „g,—,, nt g<ábs aksr-l ™Ár rMH Hdit keltő haiárael aaaraüs <1 ssadflnai a A\'ádor~ateába kanyarodnak be;Lj ^ ^ tl-LT- ^^k ^ft \| Várásmarty .Umnaee\'-éL A • fágymnimum ifpuága pedig a Kaamcyl^ aéeában o Dobrinhét Mtfafo áOátl -L ^ ^Tnamemk a fémeket, h, oggkareoe ée kadaetyán egytfal a L k mépoirasMfá. faterban tornai a tmpkm /tfJ o^ Wsbata elé é, ott akként fo^áM^^J^?^ ^ otomplmnU aalá bmoanláe —^kboc lurMm AHm^halúr rsma. , I, Hm I „I Ilyen lyémántaeppek ragyogtok szoknak ajUtia a. easrijahól Előadta aa itedf ssMlama. Já pralmsor araknak mnadkaa is, aÉsr látták.! Hmmm Vőrö«m»rty MMSytél. 8eavaitoMáma> ktrmanH ebamd, hogy as ablakba feltett órómtőL boUogrtfléi, UMdKlsMtatgl aa^raóara-• \' kalappal, égt eaioamd aalá kínímgetfuSI dr\'eal aaekat a sokat kerbak .áfMitta. /iefcífeaí \'I- -\' • Am aiőődály ét Ujitmgát ná&Sl UfrtéahetoA. felírnom awn atoák lakék, melyben _ - ,ÍMpió sárá-hmaédévtl ért a Ktra^ pdaedbe srarMaai Haiiamerő tapsa minden egyet eaasaystt ki — A halyaT/^ idbid^s t^yasamk a karaaaads Bogy ss tadaék a gyémántot mspplolyáa gj. alkalmahói torMuit»ap dtUdtt II bl ■■ ár^aTZZIl iaasiiilnéi a kóvstksad méewnl »mnam ha « éragi kdayskst bm £#<kiam»i)aság ánskkars. Omeyt bemét-. ■ I: egyé m ájtatot kMntágú magíotráaleotr tatá rmiéményétíll őrideodjenek. § . . , M JTartotta kagyw Béla. ,7eek\'. Ma Beidog, hatolam nagy-arak aaok most egy- joaatL Ssaraita Knmmm In. Tiihy ItfHgyig! \' loataawriftdt Bomha aa ^mág atas NgyKiúsan csütörtök Zala 41. Hám. (4. lap) Jelaalée a Gyakorló lakole pályáméról. AV aéfca asislrt. Előadta Bagyarl Béla. Saó-aat énekette aa Kfn«ég énekkar.. — A H\\tBmnáiii\\ü ftktU nOtJdpUk+ di»-gvtlést tartott aa iaiátet áitrkraébso. Wirtk Ina k. t. t. lakatta aa lanspi Ismén. — Mla\'mr Bage k. evt éa Krmm Aladár a. o. t, suadkMtsa saa valtak. — Cwliknak. Keveasn laaimk, akik asm ismsrik a fl városnak sgyík kisskb, de min-émmilrs ísklnö Iráikisiigtt: a lakás, bóoapos mókák éa ágyak kicai, kaménylspn ragasztod Hhtttttéil, melyek oatiöa időben id»oda röpködnek a nehéz kajakon. Aráért sabersokstkacag mikia a fansás stilizált lapokon éa aem átalja HjltH máakal a rendkivülíebbak közöl ot-nyomban papírra jegyezni. Hadd mslssenn rajta stas ia Vidéken már ritkábban taláUrwrank azokkal a tnrcaa hirdető téhláoafcákfcal. legfeljebb a Utréraá krajziérajok aoksttsA kiaaart badogtáblá-jaa moaolygusk, ka est láijnk : YéUéi wétíaámUrh. A minapokhan asoobaa agy nagyobb faszer keróakedő magos lédá)ábaa égy ily felirata papir-aaalst kiaatu nagy bstttkal a magvakat: J41 fÍMégÚMOtt rm^MI Os sok kai furcsább as Üt kővetkeső ntak karié. As sgyik a .kagytr mrá\'-hna látható. Utol sz u élöuyé is, hogy őevagy- A. árban, lobbot vetett s bevss szenvedély es reggelen kint több gonddal pödörte ki béjjoarál, a mi a lei—égének ia Itttftot a jó aaaeooy, kit él a lérj évtizedek óta retteg, kinek gyorsan pergő nyelvéé csak az egykori gyöngyfcgek hiány, de kevéebbé aa idö vaatogáaak fVi erezhető, némán hatiga lott éa figyelt A. or szive gsrjedeimétől sarkalva onlt bét egyik estméo, mikor csillagait már rég igen aokator panaszkodott iamsróoei eidtta rossz bánásraódról, melyben részesítik ék aa utóbbi napokban többször emlegette, hogy 1 öngyilkos lesz. Hulláját beszállították a maródi házba. A szerencsétlen katonát ma temetik el, holnap pedig már ki vonulnak • századok, mintha eammi sem történt a -ii nej,agyút smyn, rnnjorcnuagaii mar reg vo\|M lbbtn a vflrite ^^ felhozta az ég, a legelhágy atotf abb uteákon kereez-1 ^JJJ^ .óhajoktól^ Et* UéUpt^é /. I onfMS<w há 1-4* . - ifi. Daáttie Jémf A aribak Kit-Kamuin van, ár es aaár égy haHhass oagtáhla oly sy hetikkel, mist egy ket- BrmdU Jndrít tffHbraaWI. Iái lopva kibendukott, a külvárosba. Már néhány estén á< isnwlmányosta s terepviszonyokat aaj özvegy lakása körüL , Mikor kOnn volt s szabad i uton, hol hossza gabmrtáblák között emelkedik\' 1ri egy-egy sor ojoooee épült ház, böazkén, da\| kissé mégis Inresán egyenesedett ki A. or, görnyedező, hossza alakja, összecsucsorította ványadt ajkait és halkan, néha agyét eaettantve ujjaival, agy századkösepi kopté dallamát ffityörészte. A házak mögött, a kertek alá kerfilL A harmatos fűben kissé ös^egomboks felöltőjét. Ott ált ama bizonyot, kert alatt 8semébe csillant az özvegy udvari lakáaának kivilágított ablaka. Legnagyobb meglepetésére azonban a kis ksrtajió, mely n«p-psl lárva áttett, most b« volt sárra. Caak néhány jutalmak percig töprengett, aztán elszánta magát a legne hezebb munkára. 8aassogva kspeaskodoii tel a kerítésre. Legjobb időben bukott s hold sgy nehéz melynek komorak. — IparUMlsl lls^álstik. A nagykanizsai községi aJatfOKU ipanakoiában as 1897/98. évi évzáró víisgák a kővetkező aor-rendben tartatnak meg; HUa este T—9 a) ás b) előkészítő oszt rajs, ás a) L ée a) IL köstsms retekből; 19«éo délután t—7-ig a szakrajz ás ípertátgyak kiállitáss; 10 án este 7—9-ig a) ál b) 1. oest mjz; és b) II. ás III. oszt. kasisms retekből; 81 sete 7-9-ig a) b) IL ás 1IL ori. rajz; m s) és b) előkészítő oszt közismeretekből. 22-étt este 7-9-ig b) L o«t. ktesmereteL-bőt: 29-én délután I órakor as értssilők és kioistása a potg. kA. rajztermében. — Verklik ráreta A ml városonkbna alaposan próbára teszik minden ember fülét Ya-sárnspookint legalább is hat vidéki zenekar sötét felhő mögé, mert bísonynyal a* Is kncsgott I kadatlan recsegéséi v.gynnk kénytelenek eltűrni; roioa rajta. De nmsnnyire őrfllt enaek akkor A. ur, umle tétséghesjlfl; nem bighalnak ép annyira átkoasa ■«. A kerítés nem volt ép hagyottabbntcábe se, begy attmuik magas, A, or, egy merész ugrással levetette \| magái. el a lsvl-ae esett, mintsem hitte. Jieai ütötte meg magát ellenkezőleg nem érede lábai alatt elég szilárdnak a talajt, As első pillanatban nem tudta hova jatott Lépni akár, de es nem ment sebovy-sem, valami kőrtüsnta lettét egész derékig Tepogst a kelteivel, mélyen belesüpped a poha vnlassihe, de belyértt eem Wr meaénlni. Végre is ijedtében elkezdett totkaaankadtából kiabálni. A. —ftk"" za^a a azép ösvagy asslló otthoni ruhájában szaladt ki \'az aévarra, de nem sokára Eask atáa bátran hihetjük, hogy a közei lott voltak a többi tekék is. Lámpái hoztak és jövőben már olyan Irasstáblávtt is logonk talál-1 kacaj között köaőa toővel hastak ki a benara-kosai, melyen a hítkt atyafi, Mokaaatbes való, gadt Romeot a — ■mnflrflréff, - « melyet ép tartoaásáa kívál még est b odateszi: Szül. 1883. i aznap oltottak telei» A. ur valahogy itt kivágta EatrabafBeon, beőttetaa ollőktői, termete:\'srtgát és mit s ftfksr sssférkesett olt állt log-kőeép, sseme s kék, ssemöldóks: s.öke, orra: haja: vörts, vastag, aaája; nagy, logsi: épek, saakáia: vörös, bosomos, különö< Ismertető tfe nem hkttia. asm eral, Mkststve agyaser volt, de Mm esaláaért, harmadszor nöstlt... — Bttsgstl gylksssk. Annak idején té is Írtak arrál sksgyeüen gyttuwifrtl, melynek Adltr Mmá ás IsIiséjs, valamía\'két kiesi kis le inya voltak aiáaaatai Smtn BtiUkm. A gyilkosság ryanaja már lőbb rovott mattu sgyéo leié tare-í&óttt, legutóbb egy kaposvári sséáóbati házi-ssdgát ingtak tf, ki már több isbeo volt bMetve. Is a lagiay aem tudta igazolni, bal.volt 1896 jon. 17-én eaon as álislee, amikor as Adtar családot ■aM\|tths>ik Később iiakaéns boeaálotlák öt ás a ssM gyilkosok siiofását már esak a vélot-- Mint áéaak Paesártl írják -wadőrség a sapokban kát tsánőe-agáayt iogftt tt, akik vaBomáaatt során azt ia keiswrták, lw A Ui& mtf AAUrAmt BohU* Péter ás Kdéif Jáno* a gyilkosok neve. W liraaik, kft aaoa aa éuaUa véres IsOk sUtöve-téaáben ss«édkest-k: Onsb Jóastt. Kalánf, Imái, Orm Teréz ás M far<uármyy e mllfm wMm dslpssneá mt ás blbslBig ha ■mosna káawksrttesfc ök ia. ■ koskodjék egy-egy agyonkinzott mars dallama. A Asooben ssáaútMán Msl_ sokkal mélyebbre j köceli ssoanédok mar annyira slkessredisk ettől, bo(y szombaton es\'e rendszerint kiköltözkődnek falura, a honnan ezeket a zenekarokat Importálják. Ott biztonságban érzik magokat De a köznapok is caak azt bizonyítják, bogy Kaaiaaa a legmozikálisabb vidéki városok közé tartozik. Mindig ás mindenütt muzsika. A kíntornák lag-különbözőbb Injai versengve nyikorogják taie se utcákat Hol agv lihegő, kifáradt ember akad ntankba, nyakában a verklivel, astáa jön a kerekes járó totós, aaajd egy póni lovas kintorna, nem ritka a kuiya vagy saamár által vont reeaessai, nyilákotó hangszer sem A ceömöriésig agyon-kínzanak hennánkét a zeuével. Talán vslakan lehelne esen sgy kiesé isgilani ?.., - lalfisel kiiáait A belaiom kalászok slősssdték háléílmt. a haUasbéttál ill-bujtak a nádasok rejtekéből, bot majdnem bárom hónapig pihentek. Az alső fogások nem vaaai sikeresek — ltja keszthelyi mdosétóak. — De a balászok azért nem adtak Ml essel réménylk-kei, ss idén gasdag sisdményrs számi\'snak. ás asy» r-\'"r Miir— olfaaasaéln dolog, a mire aa anyai smv nem kápaa. Nem latolgat, nem meditál, hanem IfiaBa-viMB ksresittl megy, hogyha vssnétybea tudja aa á szíve mag—tát — karácsonián JArtént sa aa eset, amelyről tndertlánk Ir. Mrm Adnának a padláson vok dolga a as statt 4 éves lnsáájs az udvaros játszott. Egyezerre sikoltást ball se mosakodott" lapot Tlz paraosl kértbb agyanaz I * Í^JSr . a.b. ..». ki-. . uu txu. szabadult aa Istállóból s olt ugrál a kis la klrtL vaeogvu a ssép éséegf konybéjábsa ás nem szólt egy ssót se, caak lasaomart kasait vbsgáHa és ssoa törte s tejét, hogy kerti ő hass, a lefeeége elé. Elszállt a nagy Swrstsm egy pillénél eleit iakább valami hidegMás féUt érzett. Mégis megkönnyebbülten lélsgssll ieL mikor meghallotta a fiáker köseűdő berregését. - Egy hotelbe, skár melyikbe — szóU s hoesismk. -ir másik perebso már egy lehár kisértetnek látaó alakkai robogott el a hintó. Mikor ■sgértimi lopva surrant fel a láposön. A anebasössony ijedten hátrált, mikor meglátta, de egy bizonytalan s\'ínfl papírdarabot nyosMPt A. ur s kesébe, mire ő elhalgatott, sőt atana isgllaég^rs vok a vetke-i Eff MMobM — rebegte A. mie au haa és kiehkskkaa. — Városunk kitínő ssintársokis náp-nap mán üres ház elŐU ^Tánsk, egyik aem ématemeretlen Zaln-Egerszeged A közönség fagyos rész-bsnae s ttaenpet, kinek a nevét: Tétlsnsegéi semmi ssmr kénes megtöroi, miért is - VssMátlBM káe kalsaé tsá, opereube dlő kis kakáért! swogaak kml as fsat, as ateea, a kávéhásskhas fr külön -bért srisstaksniikas ás kavásht aríastnkralmi jribgl bMkbsn ngyietii eanialyáaak, tti^i \| kimislh< rihilgsliok ás égisawlen A urnák ál aayeaL - A laial, bolondos, ameá ,m iokos btésgbsn is sasrsi-ákét legfeljebb sgy smaes fcwtíja asag ily Időbéa a termésűt >rakás TéboaatMság. As akáevirtg nyilasakor aasnkan, a rés kihamvadt mivekbe ia belop a itt égi bl, a aapsefár titkos ki rég álipssm már as «veaa% és kinek gyér baj mély szomorúsággá alsmissik hsjdankori nötet nirtrtl, A er, Mart* wttmé msirsksdltk nűsbegy egy k«vrasi nép. villogó szemű «sy«cske ki/áanies alakján, s kinek meg van a fiáker vitte kasa a lakása felé, Több bizonyta-,. . lan szinü pspirdarabol oyomoti^x bérkocsit trf,r kesébe, a bemocskolt meszm üMsért Sietve I nyitotta ki a kaput lihegve, értsen bslekspass-kodva a karfába ment fsi a lépcsőkön Illői félt legjobban. Csönget Csend. Újból esönget. Csend. \| Már megürüli, hogy sincs itthon ssaki, igy még bemászhat majd valahogy a lépcsőházba nyíló konyha ablakon. Barmadsaor cesagelstt. — Egek ara a szobaleány beérett a felesége álH előtte. Ami aztán tőréét est\'aaár nem mondjak el, de "kánaitttofii Bsgjsgyslnk, ha s nagysága Salai lelt ■M^\'volaa, bizonynyal még es éjjel hasa utazik a Bumábos. — Halaé—el lsl-lgiri»tgi«. DtU még liiiTián msese áeébmMmk. kesoniaUólH képes megtörni, távozni log \'erről az ái> fflüfMlféi a társaim időn beül lomásertL • — óagyllkse k»á»si». Adolf, a <8. gyalogezred helyben illomá totó 14. sráradánaa manipuldru-iizedtse tegnap reggel öt ócakor egyik bajtársának fegyverével, a század trod^ában főbe lőtte magát éa azonnal meghall Butgett már októberben szabadságolták volna, annál fel-tttnőbb őngyílkcwsága, melylyel csak a sötét s akkor vasai észre, hogy a létrái slviUe valaki. Nem gondottoolk sokat, I hanem leagrik a magas paáMartl s flsess [tőrt tagokkal esik aa ndvnrrs, csak annyi ereje vaa még, hogy Mába kapj^ a kis lat a isstével védelmesse. A gyertaskapk aa ijeátaágn j kívül semmi bajs sem lörtéat, ss anya salyeaaa 1 magaértlve Iskssik. — Psmlsgalá hsad. Vssoedaiasaa ; Mnsaövstkasetal kerttat késre a csiaédmég a í vasasagya tim kit Mgtóöm, mély már as 1880. év éta garázdttkodott fcrisisasrlsu folytatva sa \| urodslmi mágiánk mtöréaét Néhányszor a jeléé \| kompánia áliátogatdH hoaslnk ZaMha ia, és Igyssen ktkerfMék s msadürssg éber figyelmét — A mub év tavaszán Basá Falőp nagybirtokos \| ríményi birtokán sztsiss a aágtárt törték Ml, da ia csendőrség mealepte őket s nsa csendőrség meglépte őket hsnem menekül ni voltak ktoytaktoek A SfuTotf I tagjai ekkor több lövést lattak « csendőrökre. m^ÜAs égylfriólyó ét U /árts Sásfai mmdfí rimk-ját. A bünezfivelkezet előadta most aat a fegyvert, s melyből s go yét s esendőm lőtték. Kolóoléle lopott tárgyakat találtak sálak, ezeket mind la> foglal Iák. Az eddig ktáeritatt betörések ősasage, a melyre a banda töredelmes vallomást tett, a csendőrség jegyzőkönyve szerint a UOO frM meghaladja A csendőrök I betörőket megvasalták mind as ötöt éssaaköUevs kisérték be a kör- kaszárnya-titkok szaporodtak ismét Burger tneadi jarásbitóeág börtönébe NagyKuiwt csütörtök Zala 46. iaám.(®. lap.) 1898. jttato hó 9-én. — Vásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Zalavármagye területéhez tartózó Sxtnt-fyiiáu kfeaégben a loJyó évi juoiui hl 9-ére, illetve auguaatua hó 21-ére eső orszá-goe váaámk ea évben kivételeeen folyó évi juniut ki 13-án, illetve auguaatna hó 22-én tartassanak meg. — Tavasai mintáéig. A jalamboki kik. timUjtnmaitt se ját alapja javám l hó 18-én a galamboki kötaegi erdőben tavam mulnttifot rendet. Belépti dij 40 kr. Feittliizeiések köszönettel fogadtatnak aa hiriapilag nyugtáztatnak. Kerdete délután 8 órakoé. Kadvezötlzn idd esetén a mulatságot a rákövetkező vasárnap tartják meg. * — láré vhf Aiaask a késs. pelg. isksMhaa. A nagykanizsai éH a. kőzz. polgári lu- éa leáayiakoiák 1897- 98. tanévi záróvizagá-lataiaak sorrendje t Jamw 16-én d. a. 6-7. A fiúiskola torna-viaagálata versenynyel egy kekölve. (Viaag. biatoe: StrtféUf Dm.) 16-án d. e. 8-11 Ai I. 6ooeatály minden tantárgyból (viisg. biztoe: Ungtr Ullmann Elek; éa eaan oeatály magántanulóinak írásbeli viza- 16 áa délután 8—6. Ugyanezek axóbali viaagálata. p 17-én 4 a. 8—11 A II. finoaiiály miuden tantárgyból (tízsg. biatoa: Utn Adolf; éa eaan áastály magántanulóínak iráabaii viaagálata. 17. áo 4 a. 8-6, Ugyanezek írásbeli viaagálata. 18-án 4 e. 8-18. A BI. Huoeztály minden tantárgyból (Vizsg. bizloe: Bun Samu,) MMn d. e. 8-12. A IV. Inosztáiy minden tantárgyból (viaag, biatoa: dr. Saskitt Nmdtr) éa a III. ée IV. Buoagtáiy magánlannióinak iráe-beii vlzagálatt. 80-án 4 u, 8-6. Ugyanezek aaóbeli vizsgálata. ___21-én 4 a. 8-18, Aa V. Bnoaxiily minden tantárgyból (viaag. Uatoe: Kbtntpanqtr Lipót) 4a aa V. áa VL fiuoaatály magántanulóinak tráabeii viaagálata. —.. tl-én d. u. 1-6. Ugyanezek szóbeli vin- 22-én 4 a. 8-llf A VI. fiooaztály minden tantárgyból, (viaag. biatoa: Jbpttk OyuU.) • 28-én d. a Ili—IS. A IV—VI. InoaBtAly ánakbóL 88-án 4 e. 8-18. Aa L leányoeztály minden tantárgyból (viaag. blitoe: Prágtr Ma) áa eaan oaztalv magántanulóinak iráabaii viaagálata. . 88-án d. a 8- 6. üfyalwk saóbali viaa-gálala. 84-én d. 8-11A IL leányoeztály minden tantárgyból (viasg. biztos: BmuU 04m) éa eaan aastáh magánlannióinak iráabaii viaagálata. 24-én d. a. 8-6. Ugyaneaek szóbeli viza- 25-én d. a. 8-11 A IIL leányoeztály minden tantárgyból. (Vlzag. biatoa : dr. Trimmmtr -én <L u. 5—6j. A leányiekola toma-vizagálata. 87-én 4 8-11 A IV. leánvoaatály minden taatárgyból (viaag. biatoa dr. Bnmmm hit) áa a IIL oaatály magántanulóinak iráabaii viaa- 27-én d. u. 2-6. Ugyaneaek aaóbeli viza- 88 áa 4 a. 4-11 AIV. leányoeztály magántanulóinak iráabaii viaagálata. 88-án d. u. 2 6. Ugyanezek szóbeli viae- 89-én d. a. 8-19. tTá Deum« éa a tanév •mtepéiyae Innét áss A leányiskola növendékeinek kéalaankai ki leeanek állítva aa Intézet rajztarmébea junius hó 86-27éo. A nyilvános vizsgálatokra » U saO öket 4a az érdeklődd t közösséget tisztelettel aggkivja Negy-Kaalaaán, 1896, junina 7. Á9 ytfyrt^i^y. — Ilaigl Uayetámeág. bataUbántfo rhninyiirmtág cég írfatt léssvény társaság alakalt vasárnap, mely céljául tlzte kis 89mat város közelében levő bazalt-bányák kiaknázását. - Allataaéaaaántgyl klnaatatAs. Zala vármegyében junina hó 8-án. Lhfmt t Béoz 1 udvar Mkkór: Dobri 90 udvar, Kerka-ftaenl-Klrály 81 udvar, összssen 2 község 41 advar, 8trtMu: Alaókaatány 1. pia, Alaó-Rajk I udv, Aszólö, Bucsa-Szt-Tamáa, GeOénháaa, (iyttlevéez 9 udvar, H.dvég, Keszthely, Kis^örbö, Mura-Vid 6 udvar, Nagy-Horvátb 6 udvar. Örvényéé, Rátka 1 udvar, Rédics, Sármellék, Tapolca, Tihany, Zála-Szent-LAaiió 6 udvar, Záttkóc, öaaxeaen 41 köaség. \' Nagy-Kaniaaa, 1898. junius 8-án. A kfUtOktt nagy baiaee ás nálunk a pompás időjárás annak az okoaói, hogy további nagy áresés kővetkeaett be. A buta eladók csakis 90-70 krajcár árengedmény mellett voltak képeaek áraikon túladni. A többi gabonacikkek ia a legintenzívebben hanyatlottak. Az árak ma már iff alakulnak: » Bum irt 11.40-50 Bon „-I 7.99-8 Irt Ttngtn , 6 76-86 Zab „ , 7i0—80 Vj buta „> 9.- Uj rótt „ ,6.75 Uj rtpet „ t 11.60- Ai árak mélermázsánkint kanizaai paritással értendők. K0l£fcldfclig. Ai aratii éa ■Mclállaták. 8. Ign 18 auá. gabonáért aináan aár aratónak (sfy kaeaáa 4a agy marok veti) 11 kaMat (180 assőgőlével) kall laaratai, lagyaa aa kan, árpa, aab vagy báraiaemtt leratány, aa aár ataáagy. . 1 A rakodást vagv bordás) a a—káilfrt 60 kr. napidijárt tartónk elvágaani. 4 A munkaadó kötalsa aa arstáa tartamára aiadan pár aratáaak kitanklt ■ kóvatkaaő koaaenciót adai: 80 liter tbata bnaa, 1 klg, tó, 2 klg. aaaloaaa (de ea sem valami Mika, vagy kakaoaa legyen), 6 liter főaaUk, 4a 2 (rt hatra 4t egyéb apró költaágekn. 5. Ha as aratta aMgastot, a marakvetfl elmegy ár a rakodásra ott maradt ráaaaa a lós-tebbi pontban aegállapitott koaaenoiéaek a felét kapja, vagy pedig megfeleld ellátta; eaenkiv(U a 3. póaibaa megállapított bárt is. 6. Ai aratók a gaboaát levágás atáa otnk egyazer tarlóinak Oessatakarltaai áa tarlót fal-gereblyásnl. Ha a gibonát a vihar mdihofltya vagy inegáaik, akkor a 6-ik pontban kikötött dij 4s aa (Mk poatbaa asgállapltaét rendes elláláé mellett a auokáaok tartósnak azt a munkaadó kiváasága taerim aegsaátlkaal éa poatoaan Steaerakni. <- 6. Ha a aunka színkálye a annkáeok otthonától több alnt aegyedóral járásnyira vaa: tartozik a auikaedó ökel saját igáján kasa- éa viaaaaazálUtanl; a ki-éa beesálliiáanak aam saabad »a»ár- vagy ünnepnapon történni. 8. Ha a gabona iinjira aiahikiaiilk, kagy a szemért aam érdaaea latakaritaai, akkor ak 1 ső poatbaa kikötött 18 mm. gabona helyett adandó: bu«s helyett 78 trt, árpa helyett 10 frt 40 kr., zab helyeit 8 b* 80 kr, saaias helye t, ba aat a gaada wm akarja a távolság alatt kaaassállitani, 8 Irt Isetendő. Így tékát a 18 hold tannény latakariiásáárt mindaa arató-munkátnak a munka végaakável 96 irt 60 kr. jár. Eaea késapéntbeli alkunál la tartoaik a aunkaadó a negyedik poatbaa aefállápétstt kommeaoiót Vágy eanek aegtelelő tleilteeágei ellátást adai. Ugyaaiaiáa a bordássál la » 8-ik pontban maghatározott knaaeaeiót vagy aaaak megtelelő allátAa nyújtandó a maakássaa. , 9. 11a a gabona aaama jó, akkor a mialéa " \' É unkátok mindaa 100 A siociálutik erőaaa kéezftlédnek a kSae-ledö aratásra a lapjaik által igyekaaeaek elhinteni aa aratási aatrájk aagvát, amely asoaban remélhetőleg nea iog kiketaí. 4 kormány tavalyi tapaaaialaiaii tay%kamk é> téksaitaní ás éles előrelátással gondoskodik arról, hogy az sshetöleget zavaroknak elejti »egye. , A lelketlen iaitatik aindanielé ri birtAk a ssegény aeseí munkásaápet, kagy ne tátimnak muukátigatolvdnyt, pedig azt e törvény határozottan megköveteli. . v . u Most ebben aa Sgybea Darányi Ignác főid-aiveléti miniaater uőeazgaMrv4ayhatöeágokhoi aál foglalatoekodó körrendeletet imétett A körreodeltt n követ- gakona, atáa 5 aa át kapnak, ka pedig rotsa, ketőleg hangzik: : i, iákkor két Irt aapidij jár. A ttkki pontokban .A keretkedelemflgyi a. kir. minit.i.r nr jSJff kmmmdi M " az ea évi aájua hónap 17-ás kait átiratába.,; ^ A aukudó Urtosik , HaaktUÍ ^ ° Urna alatt a munkátok réasére fedett kalyet éa Allapiioil sasait rfijisrfmaaMay.hllélsIsistk tí-1 káat váló aödoaiiáaára, boy me<eí, valaaiat\' izölömunkások \' H ataaáti ked«esk«uj> vaa u>«« I •HH Of JWW \| L.l J—l., mnöS^o" WkötW falételeknél aea"kőtelee sági aunkásmin^^anakád\|yolvÍytyal j % waokuió ^ rimmt makitmm tudják blsoayilaaL azt A módoaitáa aa "*tw r^ ..ll. t. . \' vasutakon inaiut iWn láptstik életbe. "a \|K ÍTkárt a .unkaidő tartaaa A mezőgazdasági éa es6l6maakáaokaak Ily i ataat t bilálot tsereootéUeneég árt, tartoaik a aunkásigazolváayok nélkül még akkor tea Bukudó a aeghaltat lakására stálHft lg nyújtandó a ueaélydijeubéa, (enlidésett cikk tiesteeséfeeoa eileaettetai, a aeftzotaáli bért batároamánya szerint egyéb munkátokra iea-lpedig a haloit hátramaradottaioak kabdákiala- álló láláru aenetdtjkedvezméay, ka 80, vagy na\| .i„d«m levonái nélkOl ht-Hg4Hfitnl Ha a ennél több uemélyből álló eenpatban jeleat- munkáét aunkaköiben betegeég ári, tartoaik a kesnének le. . aaakaadó 8 bet, gyógyksaeléet béatositad éa a Erről a torvényhalíaáaokat oly utaaitáteal, .egtaolgált bért a aegbetagadatt vagy hoaaA- érteeiiem, miszerint gg illető katóeágok utján mrioaóiaak ainden levonás n4ttriU, kalaUktalá arról árteeitett, hogy jaugkereeéeem folytán \| intáakedeti a mezei mbnkioljjtaj, \| ^ ^ ^ ^ ^^ JgB ^SiSlI aankaadó tartoaik a aranka bevágaatével SálTT\'f^teilrtS\'s l -w^^ ^ ^ eloeépeltalai k saját haladéktalanul intézkedjek aziráat, hogy egyfelől ezen kedvezményes intézkedés a mezei ét atóUdaankáaok körébeu legkiterjedtebb aódoa tzonntl kőabind táteeeék, másfelöl pedig, kogy a évi junina hóaap 15-től a mezei vágy esOlttmaakásokasK a aenetdíjkedvezmény élveaéae végett eddig ki^lÜttatni eaokott kőaségi igizolványok többé ki as ■aalgáiiaeeanak." Aaig a aankáaokst ekkép igyekttik a kormány a törvény útjára téríteni, addig a Mociálitták klvataloa lapja, a .Némmm" felkiváet intés a aeaőgaadaaági auakáeokhoe ét ellátja aaokat mjndjárt sgy tzerződétienreaettal ia a célból, hogy eeek ezen áa alapon szeraödjenek el aa aratám munkál rt. Ezt a alntaáheraódéit, — emint ők nevetik — (aár a gazdák aligha lógják annak tanaal) 917 csongrádi főldalvee-aunkái dolgozta ki, aég pedig ílyealeraáa t MintautnUii. I. A auaksadó tartoaik ainden amiónak Igjeakiut 9 ma. busái, 2 aa. árpát ée 1 aéter-aáasa zabol adal. . nul kiadói. A felbivát áléiról kijelentik, begy aaai áron nea k6taak ssenőé4et alább C S A K_N 0 K. i ligeti Haéénráraa. Annak a modernizált ódon virneráaaak. ssety ezelőtt két eezteudóvei épéit a huéapeeti Véros-ligelben, újból megnyíltak barna Meknpa. ősrégi IQitős Islain belül újból megismétlődik ea a vidám, pezsgő élet, amikor a vüaaoa Máaapák vakító fényűvel Areaalják el eMénki^t Osbndevára lisata levegőjn, pormentee tereit. — MegnjnA Üt a régi lesztoleo jókedv, ás átveszi újból birodalmát sz élvezetek löeieme: a zene, aasaiyaok olyan csodálatos a varázsergje, olyan bikájoa a haiása. Oabudavárában a xeneterőeebbaa vaa aa M4n képviselve, mtot lalán az előző kát tart ondóban együttvéve. Hihetetlen ée mégis agy vaa. At Nagy-Kanizsa, csütörtök Zrtt 46 szám (6. lap) karok ssánw nem ssaporodott fel, mert est a mulatóhely skuultájs is lehetetlenné teui. A modern komák sfltstó vívmánya, mely csodás dolgokat mivel, a századvég technikai remeké.-as aatomsta ea, amely tsiate képtelenségeket valódi meg. Lyre istennő ss idén külön hajlékba köllő-sítt Oabndavárábao, magAral hoava ide hft ssö-vetségssét: a technikái, hogy együttes produkciónkkal ejtsék bámulatba a látványosságokra ébee kösOnséget Az istennő eme szent hajlékát aatonomsta paviBoonak bírják, mely pavilonnal orsságsssrts, a közönség minden rétegében, társadalmunk mindén osztályában előnyösen ismert név áll ösassköttetéaben. Et a név: Sternberg. Caodálstos e név haláss széles Magyarországon. Sternberg ? ki más lehet ez a bizonyos Sternberg, mint a mi szeretetreméltó Sternbergünk, ki immár égy negydazázadon keresztül mindenhol küsöttünk van, aM esek a jókedv és az öröm üli fel tanyáját Mert a jókedv megédesítő füssere a mu-zsikía, s muzsika nem egyéb, mint maguk a megtestesült zenehangok, amelyeket a bangsser szül. A hangszert jNÉ~— bátran alfithafjuk — — lehetetlen anélkül elképzelnünk ssép magyar basánkban, hogy önkéntelenül kapcsolatba ne hozzuk ezzel e névvel: Sternberg. A Sternberg nevet halhstallanná két Sátal testvér tette. Es a két buzgó iparos éppen akkor ssálott aikra a kezdet legyőzhetetlennek látszó akadályaival, mikor az áltálul meghonosított hangszerekre asgyon mostoha idők jának. A fülbessásaé magyar nótákat akkor még a pásztor-legény furulyája terjesztette az alföld végtelen léaáia, aki pedig nem illusztrált árjegyzék után naddta meg a nem éppen igazi ssaJoníungszert, haasm önmaga nyeste a bodzafa ágairól. S hogy a viszonyok ssóta javultak, aa elvitathatatlanul egyedül Sternbergék érdeme. Ok tették lehetővé ast, hogy a pásztorlegény szakítson primitív hang-szerével és csontbifleotyükkel csalja ki a sziv.e-ható szép melódiákat a harmontkábol. Palurrti-falura, hásrói-hásra manapaág kottáa sipládák leqesztik s legújabb nótákat, aomly hangszernek azintén Sternbergék kizárólagos népsserösitőL Az önlaláldosó buzgó tevekenység, s m<t Sternbergék egy negyedszázad előtt kifejletük, az a lukágig vitt Wkiismsretes, szolid kiszolgálás, a melyben vásárló feleiket mindig részesítették, kélara bírják as ő vévőközönaégük óriási tömegét, amely őrömmel látja, mint virágzik, fejlődik naprói-oaprs az orsságszsrte páratlsn ipartelepük^ A Sternberg-cég legutóbbi vállalkozása Os-bodavárában Mfilmul minden eddigit. As ezredéves kiállításon bsmutatott lényeg tárlatuk, mely-jől sssrelett királyunk két ízben is legmagasabb A psvillog legérdekesebb látványossága közé tartozik az élő automata, vagy a „Bűvös virág Sajátságos félelmeiesség ssáljs meg a szemlélőt, midőn a csarnok emse elfüggönyözött kabinetjébe lép. A villanyos lámpák egysserre kigyúl ladnsk, a függftny azéjjpihuzódik és s atri csendben s közönség ressü\|t tgyelme mellett fantass-likus zenekisérettel egy bimbó nyitja ki szirmait, hogy he\'yet adjon a bimf>ó közepében a a legszebb élő bimbónak, agy csodaasépségfl leánynak, ki autamatikus gépezet segefyé^reKkerül s felszínre. Az iilusió tulajdonképpen a bimbó szárábsn nyilvánul. Csodás számú hálás közönségé Tfflr1"1 magának a .Színház aKomata" Egy igénytelen nagyságú, de gyönyörűen faragott szekrény ez, a melynek Üvegfala mellől igen érdekes látvány kinálkosik megtekintésrs: s ballett. Ssines vill-lamfény mellett gyönyörködhetik itt is a közönség egy élvezetes számbsn. A tükrök beláthatatlan tömeggé sokszorosítják a színház balletksrát, amely igazi virtuozitással lejti el a műsoron levő ssámot a zene ütemei sserint. a csarnok <Sriá«i vonzerejét képezi még Ben Aly Bey. Van-e, ki e nevet nem ismeri? Alig himzük. Az utánozhaüan nagy bövész, ki as egész világol elragadta hajmeresztő csodáival, Sternbergék kosztján él most, aa automatába jutott. Azokat a hihetetlennek leisző dodákat, amelyeket a mester e világ legnagyobb deszkáin varázsolt elő, ezúttal e szekrény négy keskeny falai közt izmélli meg varázsbolja segélyével. Elösdása végét megható apótheóiis jelzi A háttérben két oldalról a királyi pár arcképe jelenik pieg e nemzet ssinaínek világítása mellett, mialatt a zene egy haza fisa indulóval sálja be a látványos előadási. Az ifjú generációnak egyik Isgnépsserflbb és legkedveltebb alakja a „fütyülős. A „lülyttlős" kérem — nem más, mint féltett szülői kiaes, Bizonyára utat tsrtják üveg- egy iskolás Bu. szekrény alatt A fiatal ur azonban különös dolgokat enged meg magának. Többek kösött például égy röviden szövegezett hirdetés uttáa arra vállalkozik, hogy ö egy csekély pénzdarabért elfütyüli a gavallér adfto<ó nótáját Hogy tal-aokat igér, annyi bizonyos, mert a gondolatolvasást — ugy hiszem — még sem lehet 101a kövelelni, de hogy művésziesen fütyöl, azt meg kell adnunk neki a sport- és tornakedvelőket talán kősetebb-ről iogje érdekelni a két clown. Ezeknek se mindennapi a produkciójuk. Raodkivfil gimnas-tikai ügyességgel kel rendelkeznie annak as élő cirkuszi bohócnak, bogy mutatványaiban a két viaszfigurát utolérje. A maga nemében páratlan a zenekar- elismerésével nyiistkozott, messse mögötte marad S_iaé—t Oéhndirliában sieiiláll juliiíitli\|t~ftiif~ sutrmiífi Tgy pisnínn terjedelmű szekrény ez, mely egyesíti magában egy teljes orchester min- Aa önmüködö mechanikai szerkezelek nagy-1 pompás kiálliiás tárul itt a szemlélő elé, midőn a paviUon küszöbét átlépte. Az első pilla-aatbaa a senehaagok csodálatos, ieirbstatlan káosza között ast sem tudja, merre nézzen, hova kadaboa. Az összes automaták melódiáit túlharsogják elnyomják ások a tömörebb, erösebb hangok, a melyek a zongoráéhoz hasonlítanak, l\'ersze, bogy sosgora hangok. Micsoda tolongás amaz egyszerű, iekata songora körtt, mintha ez u óriási nép tő meg, amely est a hangszert körülseregti, még sohasem hallóit volna zongorázni. Úgy van, sohssem hallott. Igy legalább nem. Hisz ss a világ nyolcadik csodája. Szinte hihetetlen. Alomnak tinik fel az egész. Pedig ez nem álom, ez tiszta valóság. Egy songéra, smelyhes senki egy njjsl sem ayut, magától játszi el a legmegragadóbb zeneszámokat. Mtesods láthatatlan erő árinte ezeket a bil-isalyükst? Egyszerű rá a leielet A mi manapság mindenre képes: ..a villanyosság. Igea, nyájas olvasó, ha es leheletlennek tűnik fel előtted, menj ée győződj mag önmagad, hogy nincs boszorkányság a dologban és hogy a .villanyos zongora\' a kocssak legnagyobb csodája. E csodahangszer közvetlen szomszédságában egy emeletnyi magaaaágu iaalkotmány hozza meg magái A feiiris szerint ez is önműködő hangszer. A házikó legtetejében agy egysssrü sváb banda ál nótára rágyújtani késsen. Es a pápasaemes figurák otyaa tüzzd-lelkesedéssel kezdik hang-mersftd, mintha mindegyikbe külön-külön élet volna lehelve. A különös koncert alatt még agy kéményseprő és a ház harcias indulata úrnője, .Kaliaéd\' aaersznek derült pereeket s közönség oek a háztetőn. den hangszerét. É hangszert is villanyáram hozza működésbe — a közönségnek pedig ritka műélvezetben ven része, amidőn est a láthatatlan zenekart végighallgatja Az apró gyerekek valóaágos bncsujáróhelye a majom szinház. Egy életnagyságú tíz év körüti olasz fiu mutatja be a fiald társainak. De milyen szerény — csak két krajcárt kér a mulatságért A cukorra ssáot r éj zkrsj cárok csak ugy ösöole-nek s. gyermek-publikum zsebeiből a vándorfiu kopottas tarisznyájába, aki iényes világítás md lelt táncoltatja meg e szoknyába hajtatott majmait. Ritka természeti gyönyörűségekben sem szenvedünk hiányt Halthafjnk a madarak kedvea esi csörgését, fülbemászó édes danáját Olyan természetesnek hallatszik mindez. Ugy tűnik föl elöltünk/rninths a természet igad mezőjén jnt-nának füleinkhez, ezek a csicsergő madárhangok. As ezernyi villamos láng. a mi oly vakítóan ragyog körülöttünk, mintha megannyi égitest lenne. A puha selyem pamlag, a melybe a kime-rültaég döntött, az üde süld pázsitot varázsolja Csák azután ébredünk a valóra, a mdy esultal tán még sem oly rideg, mini csodás. Almuokhos mesteri kezgk adták a tárgyat. Ahová csak tekintetünk tapad, mindeuhol mesteri alkotásokat látunk s asek a zenehangok, a melyek tflleinkbe hatolnak, szintén csak az ember alkotó erejére vallanak, a mely immár a természettel veszi föl s versalyt Hja, ez a kor vívmánya. Ezek azok az úgynevezett századvégi csodák. Bitias Lajos 1898. jnniog bó 9-én \|herkefil<l IwMlek. a—át LséSafs. lárjáá. A Taalra Hssssk. tá^ák a nijaitaái. KIS áUk ás áahgsak alaaa WI7 a lapatW kaaaa —fi sssst U4* ............ al la as ipMa háta lsáay. liaaUjá* aág as. M. X. T igiáé 8al»«aaa .....éli aailalálaalá. VASÚTI MENETREND. inéra 1898. Bája 1-liL KANIZSA á I la am Aa. 1 N >s 1 Indulás Kaslsaárál trkeiéi KasMn ! 3 \| > 0 i 3 •Z. V. az. V. IT-V. V, gy.f. 4 8 12 7 It élregg. 86 d. a. 17jeste 88 este lOddb. 17 * IZ. V IS. V V. V 6 18 11 7 4 82 regg. 09 d. u. 22 éjjel ö9 regg. M d. a. Szombh Zala-Eg. az. v. IT-V. f. az. v. sz. V. 6 18 6 8 12 80 16 06 46 rsgg-d a. d. a. d.\\ éjjel> sz. r, SS. V V.V.\' az. v. iy. v. 11 8 8 1 7 01 este 42 regg. 04 regi. »il Oö esi a s. ly.: V. V. 8 9 47 80 regg. mm az. r, 8 A WreM dór:. bé\'esle 17\|éjjel 65 d. a • -ma & I.-S1UJ. IZ. V. is. V. gy. v. 1 18 5 16 08 éjjd JTu. v. v. gy. v. 17- az. V. 11 8 Barcs Gyékény IZ. V. as. v. n. v. 4 a T 67 86 ».> d. a. ede m, v. 1 IZ. vili aa. v. 11 I 89 41 14 BD. 1 Ricliíef iíit Borjony-Paiii-Exiiellef \| Linime&t Capaioi oomp. laaa taiatiss káaásar WlaatáUt aa léi siaaiItalát I SaaJCMMMMMsUsI SkriwSstfMnéMaK I ombbAI, Ui^us^sIéméI ét bmMMmésíí m m nm Mtal kitoiálléaatai la mindig gyatasbtss 1 wdattatfk jcalódi BtftfMy-Ns-EzpaOar, grakorta Jlorgasy-lJsÉBI ikrrmin slao, um ttrtna war,laram Ind aégmaü kád-Kar, udyaak agy háitartialiu Ma uOsse UimsaL 10ta^Wkr.áa látÜYegenkfatiártsa a^\|lia sda póiiaéWUilaa kéailatben vas; tlraktír: tvii-láwsl gyágymai m 1 sal ásáaaaaáaa. Bs-rííárl4>ilkalniir»l igen övatnwk lagyásk.SMrt Iftkh tawtj^rtáká utánzat vsa fcrsjaakas. H árai\' mii aegkáreaaéal, aa tataéM tpsa ávaga Jlariesy" fséfagréa HeMsr oaMagr-sás aéttál mint aaa vatééH utiaálja faaaa. mm r.tt.anna.aMÍ.dNn idML IIMUTMt. Phönix-Kenőcs \'ti iVCJ^P^B áUftisos \'T^bntrdt K t B7erii orvod vélem ^Unffiln^J levelek ssrei sssrist ki-i ^HhIBJS tF tűnőnek alismarva. As egyedit létasö, kipróbált is ártalmatiaa szer, sOrl ás gazdag; hajnövés elömosditására hölgyeknél éa araknál, a ha] kW hulláaa ás a korpa kápaődéa maggátlá>án; egészen fiatal embereknél erőteljes h^)nsst létesít — Jótállás as ersdaaéay- és ártdaaatlak-légért Tégely 80 kr„ postás küldve vagy atáa-véttsi 90 kr. K. lapp* W Ica. 1. W ippliager-1 irasse 14. , 165—86J Nftry-Kamzaa, ca&lörtők Zala 46. Hám. (7. lap.) 1838 janin. M %4m. Jeblleeaa kfálllUU Mém IMS. SINGER-püvlllon a ROTUNDEBAN. Voa szerencsénk ilí közönséget a Botondéban levő kiéli táanakra meghívni, • legqjabb tzerkezelfi vtrrógépsket tartalmazza családi éa ipari célokra, anaden iporboa " gép ■■tflélahm late baantahs; dca. gyojtteaéay mttezéa. tsbafcott éa éOIrt A Sláger Vairágéprk rnimaamrtck kmtabsn és asarimaatikbao. A lla\|ar Tarráfépk néfrttzbetetleoek a családkaa éa iparba* A Sláger Yarrágéptk a gyártás.teréa a legeíierjedtebbek. A Sláger Yarrégépek fettmnlhatailanafr tartósságában éa niiinkaHptnttgéhaa. A Sláger Varrógépek a m&himzéabez a legalkalmasabbak. -- ■■ j\' Díjtalan clctatáe a m-^ T-i 1 m rémti an, A Ttapar tártatág tfibk mint 400 íájtx gépei készít minden ipar réoaérs éa eaak saját üzleteiben The Singer Manufactaring Co. részvénytársaság (ezelőtt 3STeldllnerr Gh) Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. sz. Pályázati Urdetoény. A Jlerfpliáaaávl takarék éa kitel-1 i baak r. t-aál ftteabalheljea t é. aagasztaa y ká 1-ére való belépésre alkalmazást nyernek: \' J1 Raktárnak lájrbáz részére 1000 forint éri fize-j \| léml J impfii.tfÉÉÉft\'f a ■agyar # német ayetoek mé-ban é iráabaa, továbbá a gabona aak mának ismerete; {irháa kezeiéiben jártasok előnyben részesülnek. Iredstlszl 100 bt évi fizetéssel. Megkívántatik: kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány, a magyar s német nyelvnek szóban * írásban, valamint a ketlős könyvvitel ismerete, kfiiOaöa safy helyeztetik a német levelezésben való jártasságra; kik gabocaözleíbeo . már működtek előnyben részesülnek. Pályázatok — a keftO okmány másolatokkal íel-wuéti — t é. jaalas hé IS-lg oftjtaodtfe-fe-- «mműm iMMss Uaűjw and a«Hiarf\|iHlt •oa át sAsMalattatt mniii»%hiH. hinjianiit Brt^mt M» aa Is Iliin in ml Hkd. smsin s tfkbtaaikb kaat tar, aémk adatatni t Um !■» s taatfan — á aonot Uméám Wásjtisl \' l L-"— - riiíiiir\'ii.■ 11 ■méOm MBMe Br. Mtaas tláés Ufcl Mir—i 0/f) nt/i ZJ«\'>— Ms a*s aaatvaá TsMaa»n. Mm is itiii«n lUi »i ntwi mmlm fjm taUatts tartatni aa Síi if-\'m i i a^b-Mi ta WriW mkrífjtmft^l is tJt HJ»i>nt alltam is r-rW-Vn 1 vss, stáantaUéi éntt&k. — as utummi MM flbáátlea has* _ t ttag ÍM n b. (W b I M H b. «•) - Őa, M wm Ojáttí, tvMjaa IHiMm Diana gyógyszertár, ■US A FEST, KAral/-k»rat v5-lk maám, ■taaMt troouiJi. Tilsadét ItS-M Tüdőbetegségek (chrorúkua katarrhuaok ét tOdöcorvadáa) B8F" gyógyíthatók a kitlaí hsáéit ét tetjeora ártalmatlan „Glanduler oooooooooooooooooooooooooc Q Ipt áiku a ituíífia. — Irt feaitt tíü látíöktki. Q t\|iint\|éBl IsátilaM ngtiigÉI a g I Bizoojitván y kelt Bécshta, 1887. pl. »-áa) § ^ legjobb ét legolcsóbb Fa gtlaatl té-aaer A száj fciöbütéze csapén fag vagy aijnaá nem dégafpa a Inpok tisztítására. £hhts WtOs wakiágai valaoMééts fog-tfasiitlsiK hattnálrti ■Iséisétl kipkilé ŐOOOOOOOOCOOI Zala 98. stám. (9- lap.) lampionok mindenféle kerti díszítések, meghívók mulatságokra- legjutányosabban kaphatók Pischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kaaisaán 1898.\' Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. T •uikmltMi i ?UwU4pMtHi«l rtMf toajy. A awkaMtotl liatewl Imt »»>»■-Hiti i i MtitM. M >»«i nll > U, SMUMM wmw IMMIimI i TtoaMatfttMi «MMt ZALA Politikai lap. M^jalémk IA8MAIIZSÁI hefenkint kétszer: vasárnap és ciftirtfkta. tubramim iut i Í0tm tm II hm íi M — k. télin I MM (I M — Illáim I kHWNt \|l M H tr. nyauk r$rním 10 1!U«M iflHW r«HtkTto* ím w mite Nagy-Kanizsa. Iö98. FeJetös szerkesztő: ÍZALAT SÁNDOR. Vasárnap, junius 12. Az Bj Iparpolitika. Mindenki megelégedéssel veheti tudomásul a kereskedelemügyi miniszternek az iparpolitika újjászervezése tárgyában hozott határozatát, illetve intézkedését. as igen ter méasetes. Az iparfelQgyelet decentralizálása tehát a leghelyesebb eszköte emez állapotok menő ipartelep van az országban, minden ellenőrzés, felügyelet; munkarend • a többi nálkfll. Az ipirfelQgyelők a minisztériumban dolgoznak s a kényszerűség nyomása alatt , még s leggyakprlatibb Mlegfl intézkedéseket Az Szervezés célja az, hogy a ma-\|k ^ ^ a hUatezobábólteatik. gjmr ipwfejfesztést akaóalapo™ fedőig* ^ k0rflU^ k{Wm u sott rendszerbe iparfelügyelet, céljainak reális bebetőltém, mind mindazok az mtézménysk> Itemttmm. ^ ^ _ nek, melyek iparunk továbbK fejlődésében mJmJ^ % közigazgatási felügyeletet a ellenőrzést, valamint a munkás véd elem feladatait teljesítik. As újjászervezés legelső odefcedete ^^ egy rt^ .\'kon- ipaifalOgyeiet decentralizálása lesz és pedig ^ szaktanSq}koz49ok ^ ^ Jjképpen, hogy az .príetttprelöket -kiagotum ^ ^^^^ v feHóüejl&1 jelenleg a kernkedeiemügy, m.msztenumban, hogya miniszter ezt most vidékre s minden kamarai székhelyen ipar-tdttgyelőségekrt létesítenek Az erre irányulj intéikedések folyamat-baa vannak. —. —^ í - n ■ 1 ( Ejmnens szuasegm es renoaivw pwr toa tebdatot töltenek be tehát as előkészületben levő intézkedések s méltán tekinthetők korszakosoknak a téren. éppen a jejlődésközben levő ipari viasoayok természete az, hogy a munkásvédelem ügyét csekélyebb figyelemben részesítik. Ami tehát s miniszter e téren határozni fog alap épít ménye, bázisa lesz a jövő állapotoknak. A miniszter munkásvédelmi programs^a még nem nyilvános. De bízvást htszazük, bogy régen vajúdó iparpolitikánk iijjiswr vésését illetőleg a praktikus és ttdvős intés* kedéasknek bőséges tárházát foglalja majd magában a kiadandó program st. Hisszük és el is várjuk. Lepsényi. A vitelen idő rohanó, nehéz kerekei darabokra szakgauiak pártokat, kik nemes fdhev ülésben nagy, magasztos célokért kfts-döttek. de a kik szembe kerühek koruk si-Ezentul tehát iwnáen kamarai székbe- j lentéles áramlataival, mely zúgva söpörte ai tyen tehát as összes, vidéki gazdasági köz-1 még emiéköket is. Nagy ftrfiak, óriások pontokon, lesz tpadeHfcyetó, a ki a mag»\|huktak el, nevőket mélyen befedi s rövid kerületének igrtdep* személyesen j^l^^ ^cafrango^ fátyola, jrimtenn kör vetetlenül ellenőri- s egyáltalában foly L J^lJi a többi hJLiL, keim. tonos érintkezésben vasú illető vidék \| dozó keresztla mellett Nincs, ki fa* ipari fejlődésének és szükségleteinek nyihrá- tartaná emiéköket, a történet lapjai számOzik nulásaivaL őket, mert kimagasló nagyságukban kiéri- úgyannyira, bogy már-már akadályul azolgál- któgssgatásaz tpariéktthez^muKkm-1 ^ emlékettvéaik hogy nsk egyes iparágak fejlődésének. képen cs^ ha. tn« eredményeket várh^kKÍa<Jok multAj\| „ ^^ kd(MmA ^ Ha padig elakarjuk hántam s gáukst^ kiknek szemük e Upra tevéd. arról az utiói, a mely iparunk nagyrafeiló. A dec«tzáhzáaóval egydejttleg asapo-j Ltfdtgi> désáhez vezet, akkor épenséggd elmarad- " iparttügyertk számát is ésj ^ ^^ runakenMjk , hadas as újjászervezés. ■ mmissSértumban kőspoob vezetést ren- hogy kbrytek>c lesz még tok időn veit faf. km „iML, fcntahhUkh^n deinek ^^ * "" "decenteüiztóS meUe" Ukozni egy nemzet Mi emdi őt ki a lö- Ktt Ktotay st, s rotíy a tanteOMkOen ^ ^^ a „ onzSgoa áluláaoa tarm- megből; tán korszakalkotó nagy, immesct* kőrvooaloz«t ugáazervezés részleteiből b- ^ érvénvnsOlését lekedelak Asőd«k hozsá ? Mi vok ? Nagy emelkedik. As egyik az iparfcl&gyrietdscaat. ^ ujjáuervez^dtció másik kiemelkedő Előkelő poimkus ? Egybázfe^tetemf rsteálása, s mfoik pedig s munkás védelem I . " TI ^ , __, , .. ; kik s vallástürdmestég fehér zásridiil eaaefas po^s a sisnkásvédafan Ijárt ■mtttkn.ik ■ 1 ^^^ Semmi Mimfon 1 - ... „ , ___1. • T«oojrok elképielhetönél kisebb, kevesebb, de voltak Az rparfclfigyeiőaég nálunk rentftivtt ^tödé^el t kiváltképen azokkal ss intés- bfinet, ocsmány, szennyes vétkei Hiáaakőr- mfajmltkil. melyeket a nyugot európai dvi-Jtnei rejtőzve belenyúltak egy mrbn, melyet liSdó a munkásosztály jogos érdekeinek!? "C oem»< hazaüasaága őrsött kegy- .. „ . Sr „,...,„,.„ « l....l, Isttel A tehetetlen hatottal kak berokra, da beiégitése végett tne^eremiett, a kereake-^ _ __ ^^ * A ^ delem&gyi miniszter fokozottabb mérvben L^ a felhányt rögök akar gondoskodni az ipari munkátok sorsáról, j ^ből kitört a bOazkségét őrző kegyelet, egy jólétéről, védelméről élő nemzetnek szent oltárához nvuh moőhos A humanizmus e téren ragyog sok késstl a pogány, a nemzet milbó karja magúét, cselekedetre ad alkalmai. Egész hostzu roowitt,« hatalmasan lesújtott Csak sakor módoknak, ét esskösők-\'-^ t0tc,am> ott vonagtott fenn s porban, jelentőségű intézmény, mert as állami közigazgatás hiányában pótolja azt as admi* nkmárionáRi köteget, melynek feladata a helyszíni szemle, megfigyelés, utmutalás és ellenőrzés Es ar munka, a maga sprrialri jellege és szakképzettségre vaBó igénye miatt, nem hívható s helyi hatóságokra r ez szolgák okri is arca, hogy az áDsm kűlfln iparfeéft-gyefatet léteBtett. As mtésaténj Islrii—uruaiai, boqp-lonRsal, éráemeseo töltött* be hivatását > megtett mindent, ami tőle telhetett. . Ámde a hriyeeatU való távolság és t Mstnüjtui szervezetlenség lehetetlenné (Ske s fontos feladatok betöltését t igy jött létre • mai állapot, mely szerint százakra sorozata van ama nek, melyek a munkaadó ét a munkát köaötti jó viszony fentartáaán ét megerősítésén közreműködnek. A modern intézményeknek ét berendezéseknek a akkor látta, bogy fereg volt, melyet hástri illetne szinte vétek.,.- LtpstogiX <■__ Egy megtévesztett herfiletnek képvise- sokfélesége ál ekRtflnk minu-igV^"\' 1 Sfe* _________ ImH I hozásnak, a melytől most saját kerülete képen s ezeket s^sál határozottabban W1 Lgyekaffl\| „^^gy h agydeerik követnünk, a munkásvédelem ügye szoros kapcsolatban vas a társadalmi békével S mentem a Házat As undok lifafc-kaferitodát annak idajin Ntg\\ Kanna* vttárnap eredntényrryet járt vármegyénkben, Ar mtő uá elveszett • korcsmákból kitóduló bor gősőo, fojtó párák* förtelmes zsivajában, Zaolozsmát tengtek ott, • papíőltőnjtt tömjénillat hfiiyett pátnkabüz éne A jövő élet fid vél kwéiták egy voksért, A megkábult, rétatf agy a baromiaág ledére vonaanlta a saagény népet Nem as 6 bOaftk, még csak bibéjük un. Elazállt a mámor éa elaflnok Letenye ébredt Józan-séfra kabelta agy flkflloáapéa, Baját képviselője sújtod faléje. A ZdltnyáJt-Zmuíndj banda harmadik megvetett alakja rázta fel üomkorságábói. Rég megfogamzott márar aMgadufenaég, mtg végre nytk felháboro dáaaá érhéfldfltt. Pünkőad bétfüfo ítélt a UUwym vá-laaxtó-kerület, éa ohr nagy horderejű itéfa tat kérnek a képviselőháztól, milyen magjai képviselőt még eddig nem sújtott, de olyan képviselő sem akadt eddig, a ki LiptínySta hasonló ocsmány tettei állította volna magát az ákalánoa felháborodás ttáiőtzéke elé. Zala 47. atám (9. lap ) genfit hajlékából t herét klastrom falai közé ttwult t a pozsonyi Irtnettktnesok zárdájából rópátUt ki titó iredl tmst ataosooy ét aljat irományoknak, meljfttéfc .Magyar Néplap\' tiat alatt hsgybsn bozsajérnltsk ahho\', hogy a ata-géar tudatlan nép horári őröljön azon aljas néW\|6kotk, akik a gyűlölködés fltakévsl igya-k\'ttsk láagrs lobbantani t Mtktttltá kötőit való békés ttyttértétntk gyalékoey taalméral födött tompornál.\'^. .Felemelkedett ez erkölcsi undokáéinak médftluann magas ormára\'.....„..\'aljsaabb a Bakony rnUMnal"... ....Morgtnstsrn Adolf, a ki ma Lspsényi Miklós névre hallgat, faitétlanSI lepootmáoyabh alakja a magyar kötéletsek.. ....Aljasabb aa aica saránál* •• ...»Et a megvetett alak* .. .. ,.E« t nyomorult .... „Ugyanaz a Margsnftra Adolf ki mocskos kesével, mely méltatlan arra, hogy akár a bibiitbos, akár a térshoi nyúljon, a magyar király ttaei koronájához ért hozzá t motlékot dézsa — eaeu zsoltsros dalooka la-akarta onnan törni A apostoli keresztet l" ÍM, jufllti M IS én, hogy ax említett mővstaég állal kihoeaájioil bir-badt essayylraiaak lapja utéo a augyar nép kői* való ingyen terjest lésére tjáoMoaoit A Upeéayi Mikiét tUoa a kertlotbaaréfftta meglopmzott dégaétlltaség nyílt Mháborodam* érielő&t, t tgybsnga kljefantésekben tőn magának utnt aooa jogos Mváooág, bogy t káprtaoifl urnák esen botrányos, ta tfátt ortfág kősvéla-mónys által pártáltonbatg nélktll haufta Hsának ét ép szén ttrMttleaatk Miat art viaalktdiaé vtl wembso s karHat tktéU ftllogaaa alkotmányáé atoa Is kll^eatat nyerjen, nehogy tootk (fartatt-taaa esetén at oratág kdsvéleméaya előtt aaoa nézet foglaljon tért, mintha a Zlaady-ZMaoyák-Lopoéuyv\'élo hármat sadvtlaég mtgvetadd, hazaáraló toodeactája a kerületben is Urakkal bíriw, s nehogy baUgsttsank esetén a magáréi megfaltdktsttl képvfaalflt.krt hajított kő, ráak (s ő, J visszaessék. Ml asoabaa, dacára, hogy Lepsényt Mikiét or viselt dolgai révta mint as ő választókerülete legközvetlenebből vágynak érdekelve t tagérzé-kenyebben sértve; nem oly tlakbea s módon ■ karunk áéprito-őak botrányai UMtt érttil jogot Iclbáborodátanknak kifejezést adni, mely a táraa- „Ugyanezt a Morgtotttra Adolfot király tértét miatt hórfAobt tartik. a hooatn dindallal I dtltH flltm t lőrvéeyaoerl tilalmak mompontjbél tért vissz a szabad ttragóm t aruiygjapjai fő- kifogás alá mbstnét, — hanem nigornaa alkotarak, meg araayktrasiitt főpapok téfytdttk alá i máayos formában akarjak agy as tgész oneágntk abba a szörnyé erkölcsi mélységbe, bogy ezt a wlnt magé aak Ltpaéayi oraak értééért edai, A hiányéi kertlet nyoUiziuuyyvnktl gyalázat* sl tsttaaU individmmot, a rokonérzés bogy őt a képviselői állásra, t karéi algák ffálasűópolgira, irta aid a* a kérvényt \\ meleg érzetével wnrítoUék keblükre!"... további klpikénére máHitlsaask a érdem fel a képviselő- - ^Morgenstern Doli. as a stédttgó. a ki! leien nek tartjuk, t agyasat oda togaak ™ i buszezer Irzél többéi koidtíll őeata a saayorgO j tőrsktdal, hogy Uptéayi Mtkléa ar a nemzet iiaaaQlata t a itreadaimi Uaataaa^ aagy Jrjtksl Oisgos aaayartiaak » nyhitéaért f- jnevéhen a törvényhozásoké kiaaraaaéfe, akár .. ^itaok, atégyta ét gyalázat környezi j óokényttt latnon atsa, — akár — ha tt atm tetn undorító alakot, «r a Hárosxirau«xt, a ki! tortáén ét — további mtriplátéatk Ithaitlteaé-hitgt, latlót át Ittent m«giactdvs atogény taao-jtaoe alján, foílán poroalok értelmi alaljaaitéaálii ss^aoH ^ . . . , ... , , , _ .arra éreemtt, hogy személyében imlMihtlailta a leáenyeMk, de ez oly tiltakozása a kert- Mtotoi Íspíéjrm , ^sr parisMat mtrn- ~ \' \' tárt"... fjttáyet tegnap larieaztettak uJL t rn./TI1 • iiarUW ■ U. I anaaazer traat többet kowfflt oassa a saayargo L, -S? r^\'A„ Wda^s között a balbéaspot ssegtdr aartiroo- toaya kerület k^wselőjénrk a bazakatlan k^ saeraraiask rorfaiéaértf gjnalázkodáaa éa agyébb viselt dolgai miatti szégyenérzetét fejezi ki éa a képrmelőház-tdl valő kizáratáaát kánk. Lapaényi kirénffcaAf ezzel nem kr/tú Mélyen tisztelt Képviselőház! taaaég .. Jsrsslaak. at ákala csalni ItgyHézotl liiaatask arai kall hamar píralnía ezen erkölcsi iataek pánkftlöobaég néikal, mely megharad tolja a néppárt orgánumának azon fakevé-aét, mintha kerület tűrne Lepsényivel átok-daritáabae állani, Ajps/i iidiia* mmt két l Három aagy ad része a választói polgárságnak, melynek nagyobb része a nép- aeeseétaok lásbetóton való jefeofóts miatt párti válatctókból került ki. Ezén idézésekből tsnaémateaee nem a ki- • sg^* ^"tL\'tsi.\'S^ia"!? Me éarad már, babér a teapedéaből • haaai, mart a válási tggyőtddát vákortsifát _ aatawti Jkagytkiat mélyen sértő gyalázat iM4 Mot vtl* szemben tp ngy tisotiáatLao tart-liMk M, wfjr auga alá temette egyattff jak mi u, anot ezt mátok, mstokkaf szemben aa iloahkágaégaakf eonek a aekéz beteg- ; (bar Uptéayi oraak marmaiaitt iMa-, , ■ Itg kfttíodomiwivá vátt- kővotkassitt tagsdás- <yKHT. , ,, . ^. . . helyeit tiaOalatmaaiobbatk tartanák annak A «enymmme« a képveetőbAzboa Bjj\|{ uvsiátAlj. Haatm kfemepk as «yéal bt-iaáésea kérvényét itt adjak égte tetjedel- e-álat és politikai tmtlaaatgra aésvt mélyen tértő ataa lUrimagyirtthalillaa ét btllartaaal alatt Mtgyaraimégiia. aatrévat lianttiéaanak ideje mindenkor élénk, sokszor a etil at énéi ia ...Jtorgtaa(«ra Adolf azonban egy Wepte^r^nkebb volt a poMikai pártéfat ; dt sebt egyik atd iíéd\'%ő maaziaflfw nadragulya, melyet ki- pán politikám!aak ima jman tatákba, bogy as gyomlál s beesőlat s pocsolyába tatait a Ik-} fentél elhányt nagyságainak emlékét a mrbaa Mttyoo tásoMét KápvWdhát\' erftt kifejezéseket, owlyitbat ttémoakárii aélkll hurcolják mtg. Bínneynyal aam; mart « oramghaw i tMZiasstpts ét btertlMta magyar sMU otoatigae stgkeat volt ímmitm, bogy iMlidai oagyaége halottjolak emléke fölött a nemzet BengMoteSt kegyeletének gtaiama őrködik. Srfctltnofctl feltnrní, wéadm kripták födelét kőnyörtelaa, vad kezekkei fetsaakgatm aatr, hagy ■z ai«tl jjtMiii mmt ayagnétlmét aaarfMka-tkm i iésga as alysa aégyomoal éa grilaaaWal terhmt, agféni beeaititaoépttot msgaa ettfiró egyén vaMalkaMmák, akiben aáaes kegyelet, atm lakozik emberi ér<eltm, — eaak gyflÜU, vadság és kárbastt. —V Ugyanazért il.i májta hó »-t« kartla-tftnk tzékhtfyén: Latanyée, pértjawabieg nétkftl mogtarMt váltsafót ntgygytóét anaat\'ogve egy- A teteayé éiamtókeröet ta idő aaartm nmiu Mia klprirtljénit, I wséoyí Mikttt ar-ssé egyaéaaMj^lsayfcadáM s huaajet áryskbaa tatmtíMai magomnáaa a kartási választÓkőzőo-sápt tűn, — pehr képrmiMjáéw tmnnmk hátaim aranyok la^alatgál marsti tOkaláátMias, aaaam a Wntéém ét tgyénl karrskiaeg mmpoa^thdl ktraatfl! is a Ispaiganéé kirtaaáaakn vaa jofSottra rtfe Fokozódott a migtlkllills tHaae, -aaseésn MMáaai, áltaá syq^thatátl, vaHa- a íigirBiikb krüka aydvéaeMmthaa kel ra ktasu — tkkor, mtdén a Lagwéayi ar hagyni, Mtg tgy ormgy. képritttf réméréi, aki Haajpdag migbaattt haujsaáuval mély aaégyöa-a atttssi lepogyobhdima lost«lti«nak Ugjs, — tratlét fttasts ki a léHtt, Jegy Lapaényi Miklóst a mi igta szerény felfogásúk tartat szinte • zsiJ klprmaéijtl Uram, s lÉMiniimi azt m,hagy kégirinirggil hmárosaak tinik UL \| kérvaeyt ietés Mmniiiméi onaággyaiéséart Éa Ltpaéayi Mikiét ersságfílée képviotlé\| kipriiillftátáÉw, malyhia aat béri, bogy ar, e héemiomkért mtyáaak stom vtwadg iltgtállit asm vtti, sót név« ne- kl a képvinalffeÉa, bngy tk aam it Lt Ltpaanyi lŰílta, miat a Idrvéayhaaia 1 tagja, ezen aagaaéaaé áMátta méballaa ét — ff m+r j 1.) hogy aneét lipaényt Mkklét a társadalmi ml. imtmaág éo a aaeatl kimlei attaa MhévtitM >Magyar klvnktmiáia végkép, vagy ss llámatk Kata Mégsdtl —ág, mtly aWaáéa saérv^-\'M^P-t^ Zaráaér Gáspár hagait mtriétlgi ""Mán "Unié syat jastiigAkis sjkieselt t tzívaws MstMt-i"***1 MgtltM yégnkkt miafl s hadapami, Ké^ék padig a hatámmtot vagy taea valam a feledé fátyolát a kéaat tttitár^ eAidtosék éttt WJ, evhan Wolyt mjtéptr \| peatia, vagy - amemtyibea a végiegei Idaárts emkheiT onaá^a kőm^ammraat jmooe akáp-\'Mrvyaláaa sttalmml a bízosylló iljára* alatt a kapvisoHhás jogiőrét aMghaéadat, — natlag vWi sr gyáaaot kirliÉtHi. hnagm ét nvt Mikiét m sttta t heapártolat iéayálle- aooé tMárt taafe. trtaMdé liligMlari jutott akkor, nádőa lip- dm m opums torma kapaUoaá • "n • oly toaa klnlimbii aMírt lattnyd ksrtánboS steyi Míádts kápvkmllat a ,Yaaapr<mi Fé^nlte sNljta MazsmorHó pofltegérg kart, kegy laaal. klllakliil mmámjIliÉ p^iokbaarnnao válamtá Hriepoak* dhm t tgyéai m pattakal ktmMi - mwdaé.-ébaa lof villoméai rfy aaayira oétt-1 potgért, páHÜlikilg ad&fl hoezájámfamk i lamépa Mtoa iMéaMt haiadsa Jnti iáé ét ^ösU t iieatrdntiig ttlrtkslsmia, bogy aUgt egtabtn amgeakévá ttm mml aa tamác-étftmd aéttH hagyta. {kéréség Lepsényt Miklás enM. dsaéra, hagy M-L,** k^Tjatlőházánai taaga* aine tlé Itriamt laoa Mrltp, IM éri éntmbtr hó 5 éa azeMéh pap ét trtoggy. bérnsMa, - as ( j^gr bsgy ast a kámtihilTik I* f á \' mi mák ni Lepstayi Miklás kéfrm-l"** eiitaaaéaak laMu\' li-ifmftia Himlői mg) alám a kllaii Hr~ ang, né rintikulltg %tn to- v De az ampán árnak ét mégytaetk érstia, ksdjté, mÉaááa a ténykea, — tattalva, hogy dh: ifiaj UpviaMeiéaak viaak dolgtédl kartlatk-hrejKiadálky Bél* kdpvtmié ar Itmirrn wpireod a Itpiltri sskiaraskjssaMradi — még MAer mm vek MMt; s gya. MMámMaMaakarkeakwi NHtvte) Ml»r\|amva SrSk at iaawkeMMtíiksal kelyhe ma* M* mtg tmrériHib midén atm Ion. - tt lésig határosat eyiváerttévá ItM bsgy a atmatlAak egyik taft Taéalákaa ngyaak nri magyar oépatk, parlamaaibtB a Mkmyti bartlat nnttgayilétl kép-rimfpf. -lém taktkép Mtrpaaaat Aéékset »v-jék «l a JjjÉf Aat, aki t Ispatafi awwnk sae-lLtpalnyl Míkltt b sytla* bttaá\|ánk tt almi aegyakt, tagassatattk a Iqplmiákk ttiliaihtt tlakiwík k.nmk u#ama* saiéka tkoa »sím- kertek, [Ml indkttt Zaetady-Ztátayék^t >g«lttMkaa(aapmt, III MMyt •♦y nagy a MM magyar ámde Iniakalja elken rwtwmkai kltMaltj, hagy még téyaa MpvktM ttm iÉa« Nagy-Kanizsa vaaárnap Zala 47. aaia. (S. lap.) 1898. jnnina bó 11-éa eddig, (Ula a magyarok nemzetörzö Ittenéaek) «ki Lepsényi Miklóshoz hasonló teliéi állította volna magát a% általános ralháborodáa itáló-saáke elé. Igas, hogy mikor álta^ánoe lölháborod«st blnbánólag beismerte senkit sem engesztelt Lepsényi Miklóa ezt ax látta, ax oraaághézt<an tévedését, hibáját, de e< ki fis nem szabad ezt- Ti- - A Msá janeplens ágyébea roeank róm. kptk hivői a mait év asérc. tartott nagy gyUáaikőa elhatározták, hagy a rdrorí fdtf templomot társadalmi n\'on gyűjtendő pénzen ajjá fogják építeni. — ftioáispsr Lajos dr. fógirnn igazgató és Mikom Gáa ktr, táblai bíró moat felhívási intéznék a hívekhez, amely- engesztelhetetlen gyűlöletnek tekinteni egyik párt réaaéról sem, hogy. a legnagyobb erkClcsi^elégtetett a tévedés, a hiba nyilt megbánását és a bocsánat kértet, olyan hidegen logadták. Vannak bánók, amikkel szemben ax egyszerű megbánás és bocsánatkérés (éppen a róm. katb- egyháte tanítása ssenm) még a jó latennél sem elégeége-aek; a mikre Sttk nagy vesek éa, erős bűnhődés ntán nyerhető btnbocsánat. Ezek aa égbekiáltó bűnök. — Ilyen Égbekiáltó bűnöket nemcsak latén ellen, hanem a nemzet ellen is lehet elkövetni Ezek közé tartozik kétségtelenül a v nemzet halhatatlanjai emiekének kegyeletien megsértése. \' A nemzet ellen való égbekiáltó bűnöknek ezt a faját még magyar képviaelö nem követte el eem képviselői, aem agyébb minőségében. Ugyanazért kéiűnk oly ítéletet, amilyen magyar képviselőt még soha nem ért. Mintán mi legalázatosabb kérelmünk felöler jesztésével sma komoly, hazakat kötelességünknek véltünk megfelelni, hogy a kerületünket ért aaágyant legigazabb szívbeli meggyőződésűnk szerint letörölni igyekeztünk: ama imádsagsseri óhajtással zárjak Is ezen hódolat e\|jes lolyamo dásunkat: vajh\' ne engrdje jóságos Istenünk, begy más olyan fájdalmas eset merüljön le) t nemzet életében, mely a mienkhez hasonló aljé ráare kényszerítse az imádott haza hü iáit! Mély hódoiatank kifejezést mellett ma raüvÉn Magyarorazág Qsslggyiléei Képviselőházának Letenyén, 1898. jnnins hó. legalázatosabb ssolgái: következik: 846 aláírás H I RI K ^ — [rsapja A templom ajtje megnyílik, a^arnagok ragnak, elindu\' a körmenpt Elől Isaaaaan lépkedő kakák, sóid ággal ditzi lett csákóval, a zenekar, a fehérruhás leánykák virágokat , snécya a a baldachin alatt a papságtól kőtnyaxvej as eíláH zzestatfet körűlhoraosó pap fényes agyhézi pompával, atáse hossza sorban aa agyén rnbáa egyesületek. A menet megáll a zöld gályák kai, világokkal dauiat oltár aiött, a as ntca eaarayi népe áhítattal Htja körül ax oltárt A szertartásból a anái csak pár hantot jattal el a katonai sorfalon kivtl állók liléig, — majd eldördül a sortűz, a a menet a templomi zászló alatt laaann tovább habd. — Így veit ez minden évben Űrnapkor. Moat ia elszedték aa emberek n tavasz illatos dicséi: a színes szép virágokat a zöld gatyakat. hogy okirvédő sátrakat építsenek betta, vagy hogy aa makra hintsék, merre as Dr lpetével a pap ehnlni De nem kuOt a virág csüóriökőo reggel, a cauf idő pocsékká tat te az olte képét esss a szép ünnepnapon ás így a kübő iény, na utam pompa; a körmenet elmaradt. — Ifngjsin Mris Kiehárd sijagyesta Spftsar Jankái Tapítatr Mér kaaaoki ftidbírtokaa kedves leányát. — DL tnr. UmégksriM khgjA Zata- ás Smnogymegye ixr. hitközségeitek Wyd hó i-én détmáa tartatta meg a nagykanizsai ixr. hitközség tanácstermében közgyűlését — A közgyűlést, melyet a képviselőtestület elöljáróságának Uáss eldeatt meg gelaai öaöasns Vilmos kir. tanácsos, kar. tinók ayi-tatta mag. Manvo&ak: as efaitts kívül, ét Kmmmm Ede, Apor Gyula és ArttráiM Saaa angykaniasai, — Mn\|i Ferenc, ár. Bmmf BssMl M Adolf, éa Bmrt Sama. kaposvári, - Urálin t Jakab, W«Uk Rezső ér. isülatal, — Btffmm Soma knaáhsiyi, -Mrmm Béli kapatos* — dr. JutAa- Gyula ég. dr. Sfafr Bernát tapotom, — LM Ipáé és WwUtr Sándor nsakrrsiiiki. — Mpkm Vimae sűmeá, — fansa Lipót pacani, -Dmé badw karea, - Ma Ignác, nagybajomi, — JMns Simon és dr. Mtgtr Ignác — Wtim Sama és flh tar Henrik tomogytzili, — Jinkm Qnsstév csurgói, — Hirttk Adolf és UMr Dávid nsgyatádi, — valamint Kmmr Adolf sziget vári képviselők. -Dr. Mnussss Ede kerületi föjegyaő leiolvaata terjedelmes jelaoté«ét, a melybea mindasoo eáe ményekről szól, amelyek az otolaó négy évben az egyetemes magyar zzidóaágnak vallásos ás felekezeti éleiére befolyással voltsk, ■egemlékesik \' tn tudatják, hogy mnnsár akkora őeaaag H azon ünnepélyekről, a melyékkel a haza 10001 rendelkezésűkre, hogy elérkezettnek tartják azt évea lennálláaát és a népszabadság 60 éve* \| az >dól, bogy a Itiaö-lemplooi ujjáépitá-ct minél jubileumát ixr. templomok éa iskolák müone élőbb megkezdhessék. E célból azonban sxákaé-pelték és áttér azután azon tevékenység nagy bogy egy sfapusé ilyil tztrvtztU iftÜ-méltatására, a melyet a IX. községkerület a!4*"^ oáütnmuk <w ügy«t tmtMn. E felekezeti élet minden körében, valamint kulin-! választás csakis a hivek egyetemének bozzá-ralin éa különösen tanügyi ter^n kifejteit A jelen- járatóséval történhetik m-g azért ts ők. mint a tés következőkép záródik: .Felekezeli ügyeink j gyüjló-bizottaág elnökei ezennel egy ffilin végleges rendesése, a xsidó sutooomia létesítése W»jk ösaze városunk katholikusait, hogy olt ea éa oly szerveset megteremtése, melyen J>e\|ül a ÖÍJ6™ batároral bosaasék. — E nagy-gjülésnek leiekeset érdekei nek-azolgálalára hivatott összes melT «« 4 ónkor larUftík a rármUm tényezők érvényre jutnak és aklres munkában \| leiadata lesz egy nagyobb éa agy bizonyéthatjuk be a felekezethez való hü ragasz-1 kisebb építő -bizottság alakítása. Továbbá ugyaa-kodásukat sokáig nem ké-betnék; reméljük mire lórténik az eddigi gyűjtés eredményéről kerületünk képviselői a maihoz haton ló alkalommal ismét találkoznék, már el lesxuek hárítva azon akadályok, a melyek ax egyetemes gyűléa egybehiváaát éa az eulooomtkua szervezet megalkotását\'gátolják, A magyar zsidóság köztudatában a kérdés megért, itten segítségével meg is fogjuk oldani, a nehézségektől nem szabad visszariadnunk.* — A képviselet a jelentést való leszámolás és ax eddig történtekről szóló jelentét. Kérnek azért minden róm. kaiko\'i-ua hívót, hogy a nagy-gyűlésen, melyen részt vehet mindsn 20 évesnél idősebb kalholikus hivő mag-megjelenjen. Egyesűit erővel hamarább elérhető a szent cél, hogy a mai roskadozó templpm helyén mihamarabb egy díszes épület hirdesse isten dicsősegél és várötnnk közönségének áldo- örvondeiez tudomásul vetít, dr. Neumann Edének \| Mlr» »aló kéazséget eliameréal szavazott éa egyhangúlag elhntároala, \| — TtJssAvstks«t Itgy.Kaalatás. bogy a jelentést egész terjedelmében a közgyűlés I Ezen üdvös eszme, melytől ol/ tok jót várunk a jegyzőkönyvében megörökíti — Ink után s közelel mezét terén, kesd testet ölteni CsttdrtA-képviselet újból megalakult éa az előbbi tisztikart kön I. bó 9-tndélutin a városház nagytermében közfelkiáltással i-mét megvilaaztotta ás pediglen \| az érdekeUaég értekadetet tartott, melyen vidáhink geiaai Guimmm Vilmost tnókpek, lrmltr Gaas- ^ legtekintélyesebb nagybirtokosain ée béfttn kivil tárót alelnöknek, dr. Uernan Edét lőjegyzőneki számos ktshirtokos ia vaa részt Ott aotiak ta-éa RatíucÁild Samut pénztárnoknak; biróaáp vábbá: % Vince, oraa. tejgazdaság Ittagysiá, etnőkűl Bulmti Ferencet, aldnőktl ttdkr \\ (Budapestről), fltwter Károly taÉgaxdasási taaina-Dávidot; iakolaktogatóknl: dr. Akálar Sándor,!adó (Budapeatröl), CtflUi Tivadar lejgazdatagi dr, Htraoq Manó, dr. £% Ferenc, dr. Nmmmm \\ aaakunár (Kaposvárról). Boifér Jenő tanítói Ede, Sekwmx Jakab, Smrc Sama éa dr. Sinytr \| képezdei tanár (Canrfóntl), továbbá Nagy Kaatasa i Brinpi választatnak meg. — Az isko\'acgyesület I város tanácsa képviseletében Ykmy Zsigmond [alapszabály tervezetének kinyomátása éa a ke- í polgármester. Aa értakantaiel Roller látván angy-; rűleti képviselőkkel való kőxléas elhatároztatott, \| birtokost kárte fal az eiaökaégre, ki a enan az iskolalátogatásról cséU jelentés tudomásul minőségben Advűaöita\'a vendágeka éa a megjelent vétetett. - A költségvetés megállapítása éa tőbb érdekeltségei, a továbbiban padig felkérte Nagy Ja községkerfilel bslépéaére-^vgnatkxaó kérdés Vince tqgaadnaági felügyelőt a oósytgsn M élénk assaaeoserébeo történt tárgyalása utan a [ágy ismertelésére. A tajgaagnaági felügyelő nagy-képviselet az orsxágos egyetemes giyülés egybe-: szabású beszédben szívesen lett eleget as etn&k hívásának és ax autonomikta szervezet megala- > felkérésének, és oépaaeri előadásival aa (sssas ktdásának sürgősségét kimondja ás erről a tobbí (jelenlevők figyelmét lekötötte. — Ax MóaÜat községkerfiletet és as arazágos^itddát MjaM\'t -r-\|U»M-áBenak lecnHspnlia más a tacnhaa jbó-A kivetkező kerületi közgyűlés helyéül S\'^ Atád lottak: ItUtr Ulváa, Fáetey Zsigmond. Bif jetttaett ki - A knagyélét bcaárta attt lelolvas-lyzr Ernő, CsfiHt Ti radar. Bmrmqm Ödön. As látták Sisiijjí Henrik karilati titkárnak laaoiét, jéttakaziet ezután bstarosatilag kimondta, bogy a melyben arra kén a képviseletét; kogy őt N«gy-K.ni\'san Utjszövetkezatel Mteaft első sorban hajlott porára való tekintettel, aa irodai teendők i azon célhói, hogy a város közönsége mindenkor végzése alól felmentse. A képviselet elismerést j jó ás Bgésxsége tejjel ás tqtarmékkel legyen ál-aaa vaa Somogyinak 90 évi bnzge működéséért éa \| látható, ata-odsorbaa. bogy n fogyasztásra nass Sörte Lajos kdkősáégi\'fitkáit bízza meg n kart- i kerülő lejfeteslen kellőleg értakssítva, vaj- vágy leti iroda titkári teendőivai — Este a kaano\' sajt foraában kerüljön várnunk 0a máz vidéki dísztermében bankettre jöttek öaaze a képviselők! várnánk piacára. A txilkségra munkálatokat aa éa a kanizsai hitközség dőljárój. értekezlet egy nagyobb htsotlaágra buta, melynek —,__. , _ .. . Itagjai: Vkmf Zsigmond, Pwas Ftrssc, K<tfltr — H lrn«hl«r Hearik nt««knlt j Sm»rr Gyula, ansyi iiir Erna, Lmstr Nm> akartunk, nem tudtunk hinni e szo-: Béla, LfaaMiín Emil, Bm-imfi Ödön, Jfwsar i moru hír valóságában; de moat, midőn János, Aam Sándor, jrftsípAiy József, ér. ekktOnk feksa\'k a család gyáaadentése, Jiaaaí, if. Bmdit László, OmM mély ffidalommal, az «ix részvét érzetórd 0^\' lrm* 1&att * rUmdtr emlékezünk meg Hxrukltr Henrikről, IritL . ~ ***** Maáeksayl Adáa ba^aAl. trit és becsült mindenfa, fanéi alkalma volt mm Magyarok tiszteletére fényét taalyt vde érintkezésbe jöhetni Ilínchler Henrik adott t melyen atgjMoatek között Nagr-Kaaizsá- nevét azon körQÍmény, hogy tagja volt az tói OUsp Mér dr. igyvéd és aMcasrHesrik dr. abódomborai üibky Hirachkr cégnek wroa b o« rollak. -^^^th^né: J-árt ^^.TTt^JTZ^ nem ismerő sziyjdsága, öantlen igaz barát- metMn esBtőrtökön délttip szokatiannl nsgy aága tették. Fájó aavroi látta Muraköz közönség tolt jelen. Mély részvétet lássáktk népe, sajnálatul ax e^éaz vármegye rridőn a vára>lansl sqtatt testvérek éa a temetésen asg Hirschkr Henrik néhány év előtt megvált »" M*^-. ?* asgy fijáalaáhcn. El- az alsódomborui cégtftia Budapestre tetű k * * ■ , , , . . w... . Mbbi nem jelent meg a temetéaea, és ez sek hkáaát hol mint a Beaxterce-naazódi faipar, (erdo B»gyeHLzat« adott okot. - A leghátoaabb részv. társaság igazgatója működött Halá fonásból vesszük, bogy Mmmmm Ede & Mrabbr Iáról a társaság szintén adott ki gyász jelen- tW sorbia intézkedett a temetés IrWyéaánsk tést. Hirschier Henrikkel egy tetőtökalptg . Ssaíán a aálajárt Mkadsagy kérér- ratva azeretett övéi és a barátok «ész ideja asa aiiba, aot ugyaaezea t dél- legi^a által. Legyen áldott emléke. ^ jatáa taitacták as izr kukásségí kertietek kós- \\ Nftff-Xanim, vaaánisp Zala 47. mám. (4. lap; Vtmíx, a aaiyask « 15j«sytó}e. Hogy a te-msétsas meg m\| jtleuiítelJ, ennek mi í az ok. A gjrfiti ette I Váig tartott le cm nt\|«-Isalékérs okreteitee mtkaíg vek. — BeJUmi fjárt « MHm tUz$« iríp kosiont helyestek a> hanem a asomssédoa klsségak ie szépen •agri&ee kiparséián.A gyástkoeiií agy sssksss képvtsslve ö nagyban hoszájsniltak a laaltlli IlktMea i aomog y-nuháldt! Muftit tffmáltl\'\' janiul 5-és megtartott! lm — mint levslesóok irja Kép sikerrel j_____ Wsmessk a aatháldiak tsüek ta msgakért,, ^^ ^logr a Ját l évUI-ík Nagyságos Eloők Ur] Kedve* Barátom Hoatsabb févoiiéí alán hasaiérv, csak aaa — Jé taaAeeak, Egy sgyongyőtörl kesető, kinek iges sok ftgyes-buos dolga lehelen I vokak jókedv taáneátibne ás ss sayagi siker erodméaféhss. _ FMfimtlat: Febér Pál (Rsgy-Kaaismu írt 4.40, \| ^r^-^rtikTlrf^nt mai. OWáih Pál 4 Irtot, Baboak latráé fn 1.70,1ggggf\'- M már as otraakatatlsa kéziratokkal, a következő DómWórl Jáaos (Sst-Jsksb) írt 140, Saugethy tssáteokkal ssoíaái ktimsnksláfissk és levele- Lajosaé 1 frtot, Buzázy Lászióoé 85 krt Sehrek süask .Mmdaédlg míg mással ókat, orakodjéá! Jáaosaé (Kominrlros) Bt krt; Tasst Jakab, kásn lakat és tártát hsaraálm; mert u írás Lamm Jóaaet, Molnár Jáaos. SoBár Mihály agy kóanyes olvasható lenne, s sem eléggé vonná (fosaérvárosi, Börőady József (Kiiimán), Mészáros magára a anrkasstő és s szedő Igy elmét Ha a; Pál (Jbarosj, Kovács* Jéaos 40 - 40 krt. Ihász véistiao mégu kéaysseriti, hegy tokái és tintát Jóssstaé Balázs Jócseiaé 86-36 krt M. H. hasaaáíjea. hát akkor metszőül kertije s tori-180 krt, fi. Rác Jóssrf, Kaszt) Flldp, es rtatóapcpu- hssesáístát, sz már régeaíFersac, Myerki Jéasef, Farkas Fereac, Gryőrí la menta divatból. Ha valami malacot csinál, Ferenc (Pog.fút-Péter), Szálai Pál, Horráih agy ed nyelvén lebel lagalkahnasabbaa ekáro- Jáaos. Sshics Antal, Jakabá Imre (Sseot-Jakab), j Btasi Et által ugyanis nagyobb térre s kgyeale- Téka Istváa, Póka János (Ssaat-Jakab), Bakonyi! la— tejed ki. Srtafcnca szedá egész hnldngságSI\' István, őrég Pa fi Jo»f, Kregár Gáspári tagija abban, ha esaiul iegslább banaer oi«ss- (Komérváros) krt. Somogyi János. Pók\' hsistfaaaé lesz és « azokon fejéi törheti Magsak Jé\'ssl 10-11 tat Fogasak a sameaiaká ads-J a láuok. hogy áyosksr érahssstsl tasakodtak k&ék bálás kóarfaetttaftat A Parancsnokság, ngta ás kénmksdtsk, mfcsf a kotsisok, and a jé j — Ivzáré vliagélalak. A bdybetí izr. zedvoek taafcsttllss já. Poetozast ssk\'ss basa- yitqsség által iaatartoét ám, polgári át fd•-1 Magsaásak poko i Irtafesk Isfik abban, ka mktiámi iát! évzáró vizsgálatainak sorrendje mában agy lörváayaséki végtárgysiáertf -igjalwt közleményben áz áHaíad kihirdetett ítéleti íadok* láí oly asisatethsn vsa ismertetve, melyből aaoa sÉatha Te a midé bt i felekezei tek iránt eUbgalitaággsl viseltetnél. Hatóur hossza baráti és fafatalos érin ke- zésem kötheti szerzett személyes tspsmrilsiiiia bél tudom, hogy Te msssss feáatta állsz mindeo ilyes feltevésnek é» agy hivatalos hatáskörödben, ■int a társadalmi életJarén kifejteti kitűnő és a jogegyenlőséget mindig asam eMtt tárté tevákaay- p --1a^ted állal kivívott tekialéiyedacezen Tslaataj rnváncs. „j^i um -m;„i •---1—•■ - — ka ki Jmmmt 88 A a kai aaáftlsá, hogy la mit akar votaképsa A anadst eáejéo atgy kezdöbetlB teljeses stsvnk esokás; így legalább késjtsá iedvtok sssrmt aíkalaai&atjiik a poa-Isssst. Ez amigy is pésáepaá ízlésre vs\|, s m»g aat ishslas háéls UntíMMm, bogy ofctaiáaat nkmeiy syüvéass twmrtézelbeg nyerte, á roaaz trö ekmbas llislmri vaL lráskiakis enkja be sstsméiási)saetyelvariHtmíaaal,amialeaak lehet- A Istsjéiiiivik sására sem ksl k»-, iöaés salyt fatactsi, pert sssd&ak asvéa ismer- , 24. d. «k aaaáa* mérni at egám vügaa s már ai KA a kesáSkstá is sltgilgm, hegy kitalálják a kár-j , 81. A désmaevat; igss sgyaa, hegy a (aáesp Réesy leáaynkoÉáhaa. Eáhaka hslyoB Mim* KM* azedisk. dsj _ Tárktiak fcimkiUiliee A isÉsfigsss tlrásű az ayaeken tssaskidm ogafraombzíbdyi .Masflpídmsgi tskaiéá éakü>fcaaá fsg. Igsa aiéayés s nspiroaaak miedkát oUaiára réssvéaytárasság épéié Mlbea Isvé láikáza t-a ■ss, srnrt s nyesMákaa a kéziratot ackmar t^mam ke l-éa mepryfeaöatik és azt a farga-ásrsbekrs vágják, s üysaksr a ssedak ajoagaak: famaak átadják. Ezzel igysiimáii a lakarékpisa as IrétW, ha as áamstfaé sorskal Wessréft.! ks—rláirllitatsaáill iaamsá yrdslfcs rovata van mb mdjáá aigislilsi B ha már taisj^ téritmmtOm. inak mmd a kél bídek s mi\' --* —\' 10 taslgyakortat a poig iskolában It ker. aá. uasbeu ouglnvtzagtls.\'a 18 A a szóbeli. 14-16. asöbek érettségi vizsga. 1& kérimaaktkiálilás 19-80 A a kar. isk. 1. éa. 11.oszt II. A C poig isk. írásbeli magán-vizsga, A a. szóbeli elemi lsáay-, la- és polc. L sszt és éaek s poig. akli. osztályok. ÜL osztályok. IT. osttályak ás éati a csörhét nem ejthetett, mégis mint s nagykanuaai izr. hitközség eiaöka, ismerve hüsorsoasim kéa> baognlatát is, indíttatva érzem magamat essa meggyósödéeemaak ezen alkalommal kifejezési is adm Azon reményben, begvjaaMrt sssrénysése-det sem sértettem mag az áftai, hogy esea levél kőtrélrtele iránt egyidigáleg intézk- dtem, vagyok tisstslö híred Nagy -Kaiuzaán. 1898 évi jaaías hé 9-éa. Gwémmm Vümm, Ki NY1LTTÉE.) íjra jffl-isainü 8 S krtú kssi mosd, at as ittaa assfetaséért, sej áják vsishsgy aj papirosra, mart as megbocsát-1 hsásiaa pssivtáa ssiss, hasam nják karaastbr. í Mi lyss laasámil, mmmtk, ba nfyaaáor agy a kasáé kést máaa... It ám réttel rmOk a köret-Wtim JBfcm, mist Mq métyaa sárvei tsds^a ssjM és eaaládjs ae> a taémtktasliaB hitvas, saya éa asgyssyá WaáB MsssMa mti. Wstiaek wnlask lfBA íss 10-éa rtgsM 6 énkor, élsátask 16 A és 4k-A évében történi gyászos A drágát bslstt BSdi maradvány Wyé hé 11 vstánap A e- » órakor togműc a hefy< bsi <m. Mrtmrtiss ártk syapikimes hd\| stai Kstt Sagy-Xaai>sa. 1898. jssiBs 10-éa. Wáta Cysáa, és Bsissr Lma asti. Wesn, Wew Frigyes gyamekti Wmm Basa szti. Mstissi meaye. Eajwa Jéaasl sás. Wsim Dss aaakája - KéaayAMa 2 t j\| li mi áadsám é nliia* kár í hé 19-éa, vssáissp ééáaléa \\ mtkm fsgys évi rmám UtffílbÜ s vtraaháii ■sgimaéti A kicxytiés tizgyio-I: L HsEkl B«grytH L Tkkári jHsaiéi 3. fcámvimgáié kassMág jsisaáiss ~as évi-ssássk dásdjTárA issiftar és as igasf^taaies vt mzÜm. i KssÉsfm istiráayk. — A tifcaaa hlislk híva A Wtsaya vilasméÉ stkl paffá Mást mtsMák aefsán Isljiws s Lepnímp áfcm ■ss\|ilmsktél. aét ka jM wlékartak, aksti fcétáuák alraa is, U még bássm aés iliaii kialralékia íínW syv kaifaaslsi UMtt s séppést hivséslss késMayséi az .jíííafiadaj^-bs. OissárssnMétléaa sséy <bt«( alra^JiaalSapilWái pad^asaMadata éa a ító ,kmkar* krtilytsiks éa Ha)ll fiiaáaif aasméay kfcyvét éiSfliy, éa Iipitij JHyar Mépta^^Ét im I , Igj il ier jsaalsae s sápkMK, aaárt s Imsayis karnsm isgjsi s kasné Mslkftm ludatisk «gy kér véeysyet ksg; fnmá\| kágtisa, a faksáe kasai s Mfces kínt, adjpéssák ki stagsk estékéi j kápléa sr - asm sskásh Leáea^étti ajék -kigaépésám sm\|ltfaMt(, dWy efés kévmksBstt vsáw, a bésaa kügiart s ti ét HU krtg HH Hajfcn vslé _ ~ nta^at CM t* Mteaa IMMIM. krUl H fit a fcris BiawiaZlal - a laaá ■Mb •rt^Síj flflb pátíilHkSMMu ■a fmnim U aaMfeH, ntaaSat ááckas mái IStrt, - ■áaiaéuSpaate MSaCaaatfsa«atkltéaHá EEMfiEBEBA ö salyemfjáral (m. m kk »4tuí «UM) Mrlaaa (S) Kt^sz íS\'T»I«4«. Svájci* klaan lnMM\|«ai «Aía4A UkAa. Magy Etáimé s a fftérsa a Lovák-téla a jalimhm Fodor aarsdarves ar áltsl bánéi stoaáas és BKdsra I tieára sásé cfeöemefeti Ukás L A aagsailsa hé 1-ére kiadó. A lakás bánatkor mtgltlírtirtll a jstosésgi bértf ar miiimiatlin. « JhlHHLjifllMiS- 8—re«liGytda gyégysamém sraál KánasaAta és Lávák Eárely urnái Magpr .h^mfoam- flav. Hesnkaá, ati. IVsaad a maga és gyermekei Jaiás, KWí, Gfbffíh, Katád tiQfda nevében Öj-és saáűl megtört szírrel jslsak, hagy la-MjtksÉsa já Mqs HiBSCHLER HENRIK ur 18H. ért jmmm hé AAa# ésashsrthsa és boldog hássstifáaak imiytluMl évékss rtvid szenvedés aláa jsááééM iittH trolit A hoidsgsi kék Istaam s hé 4-és ééhsas f énkor ss fn Yétábtisá 14 aa ! a. hataétis báabát az aj izr. tmtttsa ha-lysstsusá óréá ayagstomra. Ba tag irt is, IMI imám Ma ÍM iieinil lalia Ufit Hmm taart* iWaM BzssUar IBtoa Is aafe ^tis * "fSsaA Mnal I éa afK apée éa aapéa HHpv LUM há, Lmhi HÉA ér rsasmkst atahv k aaét, Bsttia áhMt la min ffSsaaá Ctia la Urna, Oamsr, rtsaaé éa Béka Isagr* hamvai WAtt - A gatesafizletröl ¥m rstis, íaas jmm íw A hátam sápi esésés mifiárdilnlti a gakaa ftslsibss aa Maysatst ás a vak sagy hsiaas-t kiiiasökk véU&agakt váltotta U. á badofasb tőzsdétől érkezeti távirat marim m a buza Uazáru 10 krajeánl aagzabbea adatod d. BilértéWslil : Bass sag.—asspésmksrre trt A47—60 Tmfn jalai mmlsai , áJB-80 Im lag mapimthmn , 7JA—20 laá , , Alt-14 Hmpmi n m I j, 4.75 — Ftaaé ár alak ; Basa kt H70-80 Btm . 1M-4 krt tmfm _ 675-80 JU m 7.— Cj km „ L-C; na . V— Uj rrpm , II TI-. i. "--- Az érsk méuraAstisfiat kaazsem paiiiáamlj A kiziMéf kSréböL A Jkmr 1 4 4tr& ariaaáaa a^jaépa VM! \|magr mwhtm aám zkui ma tatául ísm, mlfmk aaéna hWMMtm SkkMM áMsaa. ■agj Iskki, HtiL M \|aaám tét. IW n ml II I Nagy-Kani«9«, vasárnap S414/tk. 1898. 190—1 Árverési hirdetmény. á nagykanissai kir. JArvényisék tkvi otx-tálya réssérti köxbirrt létét, hogy ösv. Sxörctöky Adámné ni. Balatooyi Anna aat.-miklóai lakos k érti ma folytán esen kir iörvénytsák terOletehex taposó a nagykanissai 8616. ta. tkvben -j- 93s hrta alatt Irivtll ta 8«7 frirs becsalt rtiutl dfllöbeli nxámólóld 1M8. évi angnwina hé IS Ik nnpjátt 4. a. lO érakar csen kir. lörvényssék tkvi helyiségében ftzv. Sxörctőky Adámné ts. Balatooyi Anna köxbejöt-téval mex tartandó ta a végrehajtási árverés jog-hatAlyAval bír öakéaytm árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár s lentebb kitett becsár. Arveresni kívánók tartóinak a bectár 10/,-át kéazpéosben vagy., óvadékképes papírban a ki küldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanisskn, a kir. !vasék mint telek-köoyvi httóaágnál 1896. évi májat bó 17. napján. GÓZONY, kir. tvtsékl nlbiró. Zala 47. sskm (5 lap) Phőnix-Kenőcs a itaUgsrtl kOpnéssaég-•wl és batagápolisl ki-állit ásót 1890-len érdemet nyert, orvost véla-„ aiésyesés és a köttDnfl levelek tsrei tzeriut kl-lUuÖDük elismerve. Ai egyedit(lé\'rsA, kipróbált és Ártalmatlaa tsar, sttrl és gasdag hajnővés elfimoxditáaárs hölpyekuél és ónknál, i ha j kl- hallása és s korpa képxddés acggátlá-ár; egéstea fiatal embereknél eróteljaa bajoaxt lé-teáit. — Jótállás ax eredmény- ét ártalmatlaa-ságért. Tégely 80 kr., poétán küldve v»gy atáu-véttel 90 kr. II. Iltppt Wtaa. I. Wipp linger-ltraaae-14. j 166-26 RichíerwtHorgony-Pain-Expeller Liniment Capaid coxnp. ha kinmt kád—t etUatálh ta Iái ainrékálká Mk, mert mír t5bb mint 27 év éta nwrblihtw, ftJSa-l»Mcig\|«tf* MtraMáM akalMmk Uuváaytát, ttáwH, tagaamtfátaái m mftMttkaM « aa orrnak ttot WdftmuiiAw m aráéig piánákM raalihrák. k falóéi Bonoajr-Paia-ExptO, mkaeta fiorgony-Iintatnt ilaiTatét alatt, mm ttket\'air,hanem latk téptartl kká-mm, májmk ff Uitirttahaa m kaliaaa kiáaytad 10 kr, 70 kr. ét fiirt Öregenként! árkaa majdnem minden rrógyneitárban kéuletben Tan; főraktár: mm rMk táwf xpScjawáaiaál kriafttttts. Bt- fOl eátáiUulkalaáru ■■ éntoaak lenflak, mert ff T 1 iShk k aebWrték t útimat raa forpuoaráa. U L I J Ma tkar atgkáráMéal, u minden igjm \|r\\J^f\| Jterieey-védjegy áa BkkW - [fti^ül iát aétHJ arát ata raMM laráaa wim " mrl r BgTa l.ál.nara. uiaiÉt. IHIUTál7, énket\|Mk tiliiliikllll 1888. jttníöH hó 12 én. \' „STANDARD" I* l b latnai té-táraaaág Edlngburgban, (Angolhon Alaplttatett inai kia Magyaré rszagi fiók: Budapest, V., Fürdé-utci 4. Évi bevétel---- 27,500.000 Kiutalt nyeremény részek—160000.000 Vagyon-----220.000.000 Halálesetek folytán kifizetve 450."00.000 A Btaaéaré Utváa/eiaek in«il«i» aliajM KéUéfUUa bithrnUf. Almmmf Ujak. fiaaM vildgkötoéiijfek. Kötvények érpínybtH tortám dijftzeUiek dmulautémimál. Tikémiét ittUn metjállapUoU nmttélldn trtík. Mtp<d—A» kaMla$ág FtUUm littUt htyyilkotiif m» tébh yy M fmtdUái u<d». tintád kéUr-bitUtitét néffébtUk rétért. DljtAblAxatok klvAnatra kQMatnsk. Nagykanizsai fíögynökség: 184-2 N -kanizsai Bankegyesületnél. EI«leKen \|elcaléa t . I GINIL- Mu, szeiin ti UJíiíei^ü Sziüiáza legközelebb megnyittatik a Zárdasteá« hsa, hol külön e Célra egy körülbelül looo személyt magába loglaló színház \| épület emeltetik. Naponta változó és a legérdekesebb mutatványokkal szórakoztatja a közönséget. BŐTsbbat a taribbl hlrdatásak FEGYVERGYÁR MT A világhírű Stcyeri ^m TflTftrrrirntrfí ^WUIUU^UJ képvlielete éa raktára líáHUM Nagy-Ianltta, Csáktornya él Zala Hgertxtg terlletére: ünger DUmaiin Eleknél M.-Iairiuáa ijAalJt 4 nana feintrell raklAtAI kwékpáMtlk-ktkkm. As amerikai peeaast\|k védő* anyag JáKNaLKHA- raktára. HélkBIÖzhetetlen minden kerékpárnál, miután txegek állal támadt lyukakat axoonal beéagasslja. M^r-l^riád iigp éi kérMtre- rpoocwioaooirooQoooixroo&yoM 2 U21\|18S8. % 185-1 P i - Hirdetmény. § Nagy-Kanizsa város rendesett tanácsa ezennel £ közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képézö ürülék hoídógépek haasoálaia a t évi fulius bó 1-ső napjától fogva egy évre bérbe adatnak. Felhivatnak tehát bérbe-veooí szándékozók, hogy ez érdembeni 220 (rt bánat-pénzzel eflátott cárt írásbeli ajánlataikat, melyben kije-lentendö, hagy a fettételeket ismerik és elfogadok, - a L évi joniaa hó 20. napjának d. u. 6 órájáig a v. iktatóba annál inkább adják be, mert a később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A fettételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt betekinthető: Nagy-Kanizsát, 1898. junius 7-éo. A váraal taaám. XXXXXXXXXXXXXXKKXXXKXKXXXX 000000000000003 s « áiiau u lUrintw - M knükl 4k iftÉÉÜa- Igtmigápfl katiiágttl an<ta\|ána (Nsooyitváoy keit Bécahaa, 1867. jaL 8-án) w legjobb éa legoletóbk VéKtlutUé\'Sisr A száj kiöblitéte cmpán fog agy szájvízzel a fognak tisztítására. Ehhez telette mihtéget valamiféle Itg-tlnatlléanar Ktttnálalt. 10f llséMlM ktpkalá oooooooocoo OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOtXK 1 XXXXXXXfttCXXXXttftttXXttXXXXXftft N?y-K>tti« v»ín»«p Z«lt 47. mim. (0, lp) 1MU, juniu* hó 13-40, JubllcaM LlállUá- Bée* 198. SINGER-pavillon a ROTUNDEDAN. Van osreecséok a n. í. köxóoség a Botondéban levő kiállításunkra meghívni. Ezen kiállításunk a legqjahb ssarkaaeio varrógépekel tartai—aaa családi es ipari célokra, minden iparkos klónlagas gépet. Minden gép működésben lesz bemutatva; das gyűjtemény mBbimzés. felrakott éa áttört munkáiban. A Siiiger Yarrégépek miniaaserűek kivitelben és sserkesetfikben. A MBger Yarrégépek nélköHJzheleíleuek a családban és iparban. A Sláger Yarrégépek a gyártás terén s legelterjedtebbek. A Mager Yarrégépek lelfilmuJbaiatlanok tartósságában és munkaképességében. A Sláger Yarrégépek a möhimzéshez s legalkalmasabbak. -- 1 ■■ Dijtaaaua okrtatéu* a nerfl "h 1 m rém"bam r h r- A Singar társaság több mint éOOéajta gépel kásáit minden ipar részére és csak saját üzleteiben kaphatók The Singer Manafactoring Co. részvénytársaság (•xalótt ISTmlcüingrex Ot.) ua-a Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. sz. Tüdőbetegségek (chronikus katarrhusok és tödősorvadás) ■V gyógyíthatók rBtk t kitSsÖ bilim és teljesei ártalmailas „GLAATDULEN" használata által. AlaaMa • li«>tt mm UtaDrsa mm* SSI t\|il\|ilnll BimUtm riksrA rtj»tt éi dMbbMMíb IHI>Hipl>ill, >HHJÍH»H\|> trHn lwfa-pá is .......... UWL StnariH t ijMiTiatt faMrt mm, alak a^MoM s liraliail > taaba a€r& s maha^ae^a. — á mmmarn Hméám >iiijtai ni ai 1 m—mt kmmtrnm i 1 » pa 1111 mii zj<i/aai M r- a __ 1 jnaatsim \'^iűfif^MMBV M^aJkuk mk^^W ^shmhbmhi 9bi bbsbbp8bsi hss mkbwi v^pi^h^ ■^ana mí^iv ot tMS r " 11 ■••■ ■ asktkhaisa vasak, aftaa aakiatn, ksasaashb basaábtafl fa. BaMa aWNMa Br. IthM atés MM Karú (l/S) vagyl otrifcaa 4ffaa%a mmérná tSétaManOH. Iliéi antn, Was fa ilhbii au kaméai waéw ^r* aaa» Stalass S Shsésla nk mqh-las eas uaam » am i^-ta ig—tra. OnasM masjaa fa i\' \'\' i i. ~ ......... tuk^tk. — THantba liWa ateéa ufaj—r«a« aaasasé Wisésln Íefkaé nfa uéeiaatfa» ttncS«%lx.(lA»&)fa 1 írt W kr. 160Ö) - Ott, Wi m kiá»s s tektbWs; Diana gyógyszertár, Bl\'DAPEMT, Káraly-kérat S-fk száa, * xxxxxxxxxxx.~\\ Pályázati UrieUnény. A Jleslgsidsságl takarék éa kitol-kaak r. t-aál Izernkslkelyea f. é aaganstaa ké I-ére való belépésre alkalmazást nyernek! Bak tArmak tárház rémén 1000 tarait ári fizetéssel ; megkívántatik: a magyar s német nyelvnek arában és írásban, továbbá a gabona szakmának ismerete; tárbája keselésbea jártasok előnyben résresülnek. Irodatlftxt 800 Irt évi fizetéssel. Megkívántatik ; kereskedelmi iskolai érettségi bizonyjtvány, a magyar s német nyelvnek ásóban s írásban, valamint a kettős könyvvitel ismerete, különös soly helyeztetik a német levelezésben való jártasaágra; kik pbonaltfetben már működtek előnyben részesülnek. FéattáraeWI ftiléa éri 800 Irt fiscKuad; megkívántatik: a magyar és német nyelvnek asóban és Írásban, valamiétkönyvelésnek ismerete, úgyszintén megfelelő óvadék letétele; azok a kik pénsintéastoél már alkakaaiáabán voltak, eiőoybeo réazesűlpek. ~ Ksea állás mielőbb betöltendő. Pályázatok — a kellő okmány másolatokkal tó-ssereWe -14. Jaalaa ké iS-lg nyújtandók be. .jüan jl^aiiiw\'w* ijft\'n iw" i j>tt>ivit»——!/»»■< —j—i—i i ii * • i ^ HIEDETMÉUT. A „MtUpaduáp Takarék is HiUlbank Ríuvémf-Ténudf épöS léiben levő lArkáaa t aagasstni ké 1-éa aneg fsg aylttotal éa a fargalaaaaak éáaéatal Ifidta a bseteé gazda- éa kemicedő közönséget erről értesíteni szerencsénk van, agyoUal lakmtstlal arra, bogy a tárháza intézmény éa az ezzel járó dmlagl btxámaláék ketétlakaek eléayliskk aaéáaa Taté klkelyeaé«ét lag)a IrkeUvé tornai, a nálunk reaéea falaaamSAa mellett ebelyeseaéő kaáééak kamatlábát l Jaliaa Í tél lógva 4^,1,«ra relemeíjűk. A tőkekamatadót as intését viselt. As eddig néktek dbsfysasit betétek jaliaa 1-tfl togva agyasiemea keévessaéajkea riaasalaek. * ftaoasbatbeéy, 1898. jaaias bő. IM-I Aa IgaBgallsig. ife^a^^aa^^n min iji^ifi imt Bjroattott FWbel FftlÖp laptnlajinassaál * Tusieili 1891. Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. hw>miiii\|! TlniUMflIX HmM Hllp U^t A irtllul tfutwi mmhh* ki»i i ■ 4—1 in Uat ti* MtoaM I lf MÜMt MHM wmM Mla MMV lioiuwmli Va aiapllll n—át) fUit Utp- ZALA Politikai lap. Mtgjtltsik MAQY-KAMfZ8AH bttetkiil Mtsur: márntp é ciütSrlftMn. uAmtrÉm lait< litm tm ít immm tt Irt — », rtlém I k«w§ (IM» i». I MMt tl M W ti, nfmk te ailmlxt, ilialii • >ir>ii\|rtn ■iiilirt KMM FlMf Mr !•» UM WWmwÍS. • A Nagy-Kanizfta, 1898. FeWfo izsrktutS: SZALAT SÁIDOi Csütörtök, junitu 16. Az iparos ifjúságról. Rom politikai az, a ki a mai gtz-dasági viliág megszüntetését eaak az tt, n. munkakérdés megoldásától várja. Kéuégtelenfi] nagy lépést teazflnk a kok urában, ha a munkásosztály helyzetét javítják, de bogy ezzel még a mai gazdasági válságot nem szttnteljttk meg, az is bizonyos. A jelenlegi gazdaaági válságnak s gyökerei sokkal mélyebben rejtőznek, semhogy egy ágnak « lenyeaésével orvosolni lehetne az egész válságot, A mai válságot a gép okorta. Ezt senki sem tagadja, a kJ a bajok forrását kutatja A gépek terjedése egyre több munkaerőt lesz fölöslegessé s mihelyt ez s mun-kafetősleg nem tnd elhelyezkedni, s monka-kereslet túlszárnyalja s kínálatot, a mi lenyomja a munkabért, ez pedig csökkenti a fogyasztást és beáll a nyomorúság, a n?c-tyet más vonalon a munkanélküliek számának loéyuMM növekedése is elősegít A munkaerőnek dbetyezkedéae, ez a társadalmi Icérdéa nyitja. A ki tehát a társadalmi, kérdés megoldására vállalkozik, annak végig kell tekintenie gazdasági él- tönk egész rendszerén és figyelemmel kell kísérnie a munkaerő megoszlását, hol van munkatröfefeaieg és hol van még tér a munkaerő elhelyezésére. A gép rwgymenn/itégü emberi mun Magában az iparban: ez a válasznak erre a kérdésre, annál is inkább, mart akármily szépen fejlődött is s magyar ipar, más államokkal való Osswihaeonlitásofcbál látják, milyen gszdag és eddig kiaknázaU kaarőt szorított ki és minthogy az átmenetien erei vannak még iparunknak. Sőt ki. hirtelen jatt, nagyiparunk gyorsan fejlődött sknázatlanok még azok az iparágak ia, « szinte egyszerre fejlett ki, — sz iparból a melyekben látszólag tuhermeiéae van. gép által kiszorított emberi munkaerő nem Kiaknázatlanok nálunk a tegköifliteá tudott elhelyezkedni. Igeaebb, legáltalánosabban akarjadt iparágak Ez okozta éa semmi más sz iparos-Ik. Ne mondja smkisem, hogy a azabőaág, osztály válságát, ez tette akut veszedelemmé t cipeazség nem nyújt már tért több em a prolsUrízmust. berí munka értthesiiésérs. Mai állapotában Ónként következik ebből, bogy a pro- N4" nwn> 09 érték4IMbb4 « letartz^os ellen csak ugy küzdhetünk síké- «« termékaít éa rflgtöa több resrn, ha a gép álul kiszorított emberi\|embwt munkaerőt keHően értékeajtjftk. i Hogy s gép által kissorított moakn- De hol és hogyan? A kenskadafom\|irxtkmMk, szlkaég van arra, bogy Vtnkengésben van már, s mk sz ügynök-\'" emb"ri munkAnik »H7<*> b&W " ségek folytonot gyarapodása én a legkép-I étiJau. tdenebb ügynökségek keletkezése legjobban Ha átkerül értékeaebbé tennAnk az biaaayk. Hogy az érttemtségi fogtaMmti. j smberí munkát, megealáluk s módot a fosokba® is nagy a proletariátus, arra meg\|fo»fef» munkaerő értékesítésére, a gazda-épentéggLnem kall bizonyítékokat felhozni. jegyewmly beiyreáflitáaárs. Hogyan énékestUAk tehát s gép ákall Ezt elérni nem is olyas nehéz feladat kiszorított munkaerőt? Az árak mesteriéin felemelésével aam ér* -— TÁRCA. A Oi méltónáf Uh iii\|M A .Pasit Hírlap-teui Baaéeekar ás Viharai pilsaankek igymtwail s aMftbeUkbes a aAas-sl\| itfitm mit A tergy ratekivü Iréskes te ■tetea eAAg mét jffffjsma le^alknutsk tele, i—áa^ahk atmsly eaarttsaatft tieaabee eévastak aaaak aighateroi\'lel^, és azaa aWdwa, mint Beaéeker. mtg aftgba írtak keM Wtek. Myht leimfiiliil. klvtk Frtatert. ateteawlkba vertlk M a aHmtg j&pátsMk, itm Pasi Is ast aaaÉi, \| hsgy as igaa aWiaalpsk ster miattmé kalj a fywwéleSey Jilssitem Is katftynitgtba; an, ás mMSa asl, arist yalate^Bl mésamayt Ml)a ki, aam evfeti, kofy a aár aftaa leÉMH s as Hal sÉBUJila jr« vsMéí aheek rtlyanaái kai lasai, kafy aéi aHilemi aMaévl\|U;aia4sa klrüalajit káal me^srfliMn s Imaaaaám\' Mm s rtlspsk, UUfvaa a lérfakaak feasia antrtiiim, aMéa RaaéeÉMr dá. i Ml amirtlaalniam s IktMa. keey aéa^Ért a MktM semk aer a atmaalf tirtéee lafen ■aoaki Aaatia >M TanaiM erre -raait iiai i afy tSlnlet MoaéM^ s ürgy naéklvü Mefcea i saW.! kefy InrnniUjieak mtaefc a Utm müm tm U at, kiM egy par aia<smrsM\|s vetaa a laH CZÍMBALMOK vsun, amfmtariysk, ée még el aam 4tat6U kár éiskea, isaMHef vtUÍMa. Beatet»r feja akarta taUJal a sstfst. Is — SMÜtje Mit KötMmM esi mowÜs lé Viharos Is, mkfotl \'>ts vilewlayt^l rlit(aa> i kwttfa a .Pesti Hlrtsp* ttreamvatthaa. fM, tfea avfc WÍ\'mmétm aeoat Biéekír el tatarawilt Hsratfokkal %yekasík trvefel >■■ cywAMae awWstt, te wlgfe, mega — — smü^i 1 líétt a M6f»ak Azt awaéja. k«fy kőaart a néask mifti i ■aritletsl, ée aoskal s«fcw»bl> Urhrna ast, kofy ] tieslelakn lar*ék. ít aem ál; sntrt voiaa; nénét es SléMil? Hmum Bteliker \'sk a art aökröi) keasM, mát lf «ty tfazi art st, efy >laéy< Imtá BwKf amUjs; vei* atuuti, vtfy vals sév^sdetl teraéweiwi k«ieaM«U kara ktaayw i feaa toíj* Urtsaé nü wmmgM fertattal mia»-[ ksa. l§m, a íífe«! «vr ere valé akarat smc; vfa; a kUMa ^aék aiaas aMg, a kl aam rltylx ^ as MUétuum kseetMare, aaaak aW« asm atMs.j awrt aaa te prtétMutuk mai vsa Psrssa tóéit-j aéé ás eyiM ketra irlayM az a Mrttaisy, Sofyi a ai, tyenaeé\' la e«féttf kertása s Urwjmm-! W^ Wif s uH6i ktztaa, aSt tajaeH!, aem teaaM-« maa s liiiritesi, míxtíékti hteilgri ] ts t fe\|»ylM(<né\'til? Itsrt muémm tmUMkl tmk arra vaMk. b^cy terfel, »fT fegMító kJ aévartekat fcs Éta asl vete Akte «t teatik, easÉKy erUksi ksyeéaw-1 sslttef sfsN slaaak, sál paái\| isMte tl e metay j Moktaokaat, ss ,drí icferfft vem Late (t kar msvsl) tartja amftitl s férfiakat Mtaa as kttenkai Is as as ske-je a atteast\| taaaápm Aki aam iff less! sa aaaésaasslre ramt seveMet h4%y, t ki asm atka ralit aa a Jaéy* atvra. BaaMar a kMtesigat latelii s ÜMafe ask aláa IMI amf. báty aélm u at, van i wH as Ivtarél ípwi\|6ifrfll) Hn)liÉii iFli IMntmtI, ntaretiaite»8l, ab. Asl w)a, bafy ka ast skarja a ai, bogy vsfe Itmie^aiii müjasak s se aér)A rsaéas-vwara karai i akbar aa aMljos iwaHHi Itrlas Aefest, lagüktspss ss Igyál peaeglt. Teltei eaak s Mrttes mntlaskal, éteprtM lyaÉHirte aM ertiell Uy aMgaatgyemtea? atesl aem ??f A pesagüii sseaaayakrti la^akbaa karaptek Haadeksr- Ottaa sei«kte< * kártyátó aMat Ml é s vtgM s ogarát\'atk Mten msa^s hl s ssaateaciti, flaéija^t fér m« a ktrtytaSartl I ÜMaea t Urt Is etvaasü (kpá mStMqéi (mertiitem tlyea is lltatÉ) ha ktrtylstn halva kÉrtyaaseateiilpM fejíd; /nzei atassa basemtsl femat t teriwt awss Irtai At lyta aam krt, OMfc ssmvaMytM* sasaMaMakat Tebtt, ba s férfinak afm eaabai a kartyiatel aHaveittysaae ÉHÉ, saitel Iwatel Makóé s De vagytk azt hagy agy btealmsaalt teia, oobás, a Itejatk aüteaf ji barmfe • lUasrrt USklUla«hh léle jgyártaeáay. — TtvábM Jahkklrf kécal gy ZONGORÁK nagy raktára Nagy-Kanizsán Bischitzky Miksánénál. lérkt éa r éule II littéire In ktphllik. Nagy-Kanisss csütörtök hetjük el, mert az árak < gazdasági törvények hatása alatt ölként alakulnak; de el-érhetjük, ha tényleg értékesebbé teszszük tz ipari, nevezetcsen a kézműipari termékeket. Éa itt ismét csodálatos játékát látjuk a gazdasági élet törvényeinek. Ugyanakkor, a mikor a gép olcsóbbá teszi a gyári termékeket, ennek hatása alatt drágábbá válik s kézműipar minden terméke, mert a gép által kiazoritott munkaerő módot keres produktumainak jobb értékesítésére, ennek pedig az a módja, hogy mennél értékesebb árat állit elő. Gép és kés, a gazdasági mérleg két dék, a mai iparosifjuság felé kell förditania tekintetét. Minden erőnkkel oda kelt hatnunk hogy hazai iparunk jövendőbeli Írtétemé\' nyese a kor magas színvonalán] álljon képes legyen egykoron iparunkat arn niveáura emelni, a melyen más államok ipara áll. Hazánknak a legelső iparos államok sorába kell lépnjj,_ginek pedig előfeltétele u iparosifjuságnak a kor legmagasabb igényeinek megfelelő szakképzettsége. Vétkes mulasztást követ el as, a kire iparunk sorsa bizva van, ha nem törődik az iparosi fjusággal, ellenben megbecsülhetetlen szolgálatot tesz a hazának és a tár- serpenyője, a melynek egyensúlya azonos sadalomnak, aki az iparosifjuság ilyen irányú az egész gazdasági élet egyensúlyával. A midőn tehát a gazdasági élet egyen súlyát helyre alauják állítani, arra kell törekednünk, hogy a kézműves jobban értékesíthesse munkáját, ezt pedig azzal étjük el, hogy a kézműipart _az iparművészet színvonalára emeljük. A külföldről behozott művészi kivitelű érák drágasága legjobban mutatja, mennyire emelhető az ipari munka értéke. Éa ettől fllgg nemcsak iparunk, de egész gazdasági életűnk jövője. Csak igy állithatjuk helyre a megbomlott egyensúlyt, csak igy szűntethetjük meg a válságot, a gazdasági forradalmat. önként következik a mondottakból, hogy a ki komoly szándékkal vállalkozik a gazdasági válság orvoslására és komolyan viseli szivén a haza és a társadalom érdekét, annak első sorban a jövendő iparosnemze- neveléaét előmozdítja. Sajnos, e téren nincaenek kedvező tapasztalásaink. A szakiskolák hiánya, az iparoaifjuság hazafias és modern szellemben való neveléseért és szakképzéseért küzdő iparosifjusági egyesületek tengődése arra vall, hogy a mi társadalmunk még nem látja be, milyen fontos érdekek fűződnek az iparosifjuság neveléséhez és szakképzéséhez. Szinte hihetetlen, ~ milyen sanyaruan teagödnek esd a nemes intencióju és nagy gazdaaági éa társadalmi jelentőségű egyesületek a társaskörökhoz, klubokhoz képest. Es miért ? Mert azok, a kik hivatva vannak arra, hogy támogassák őket, nem törődnek velők. Az önálló iparosok, a kiknek érdekükben áll, hogy jó és minden tekintetben megbízható munkásokhoz jussanak; az a valamiféle kártyát akarnak játszani, da ölessen elég partner; igy tehát a szeretetreméltó háziasszony (mert bizonyára ilyennek kall as ilyennek lenni) kisegiti őket s hajból. Nem hisism, hegy ép elméjű és helyes lelkiérzékkel magáldott lén volna olyan, ki ilyenkor — játék közben — megfelejtkezne arról a. mélységes tiszteletről, mely-lyef a ház asszonyának tartozik Tehát minek agyáltalán a kártyától eltiltani a nöt? „Ne csináljon semmifélé férfias dolgot\' — Umétli Baedeker. Vagyis ne lovagoljon, ne bicik-lis/en, mért hisz esek is csak férfias sportok, vagy .dolgokv Az eiső igen szép\' igen nemes sport, mely a nöt nem csak, hogy nem alacsonyítja le, de tiszteletre indítja iránta másokat Hisz a legmagasabb helyen ázik iegjobbsn a lovaglást a btcik-aaéat. Ez utóbbi csupán esztétikailag helytelen, mivsi s nö nem saép a biciklin. Cigarettásáa, egy pohár pezsgő iváss (persze táakodni* lehessen. Lehel a nö eleven, vidám néhanapján kártyázható, koccmtbet pezsgővel, (bizony vörös borral is!) es női méltóságát, lelki műveltségét nem érinti. Pertse túlzásba vinni nem szabad, de hát nem volna szabad s férfiúnak sem. Ez igazi, finom uri nő legapróbb tetteiben ia beleöoli jellemének méltóaágát a nSmm teas mndtnl. Szélt volna Baedeker a nő bdtS iltlérH, gondolkozásmódjáról, otthoni cselekedeteiről, mert bizony skárhány olyan hölgy van, aki asemét leaüti, ha egy bicikliző nőt lat tovaaurrani, vagy ety csepp bort nem iázik, de modorával, szokásaival több bátorságot ad a rendez-vous kérésére, mint aa említett uri asszonyka. Nem a fértiaa dolgok rontják la a nő méltóaágát, hanem as,\'a mit a nők, mint női szokást gyakorolnsk. Hogy egyiket említsem ezeknek : ott van a pletykálkodás! Előttem még a becsipeti nő HPL. ^^PBP sem oly kiáll azó as essék berugáaróli mind olyah külsőségek, I hatatlan, mint a pletykázó, ki nagyobb szanve a mik talán ízléstelenségre vallanak, de a női dálylyel s gyönyörűséggel íujjs ki a levegőbe jellemet nem érintik. Ismerek egy igen-igen kedves [ hírt, becsületei bemocskoló beszédeit, mint a Balonasszonykát, akiről pedig még ellenségei is elis-j hölgy a cigaretta füstjét, merhetik, hogy igazi úrinő, .lady, mint Baeda- Vagy szóljank s< olyan asszonyokról, kiknek kar mondja. És az aaasouy koccint r-férfiakkal, szép családjuk, szerető jó féljük vsa, (nem isz- Uaalmaa körben kártyázik, bicikliz néha napján dgarsttá/, ds dbha még ksvásbbé fegyelmezett téré sem akadt, ki csak a legkevesebb tisztaietleh-aáget kralt volna el vele szemben, vagy hála mOgötL 8 ez nem a férfiak .nagylelkűségén" mull, hanem a nőnek szigorúan erkölcsi fegyei-MaeUságéo, ki a felsorolt férfiszokásokat oly dlacretioval, finom bájjal teszi, hogy abban illet-latleoasgst még s rosszakarat sem fedezhetne fel. áa sem lebet, hogy a melyik nö a társaságkén vidám, az nem jól nevelt a »zemélye iránt ttsatalMet nsm ébreszthet, csak a komoly nők. Óriási lévadéa. Hiszen a vidámság, a jdkedély as étet sava lászere, sz még a kevésbé szép nőt bt vonzóvá, ksdvessé ismsL Azért bs egy nő vig a társsság-baa, nsm bővatkssik, hogy asral mindjárt „paj- nak, nem cigarettáznak) de .lelküket eladták u ördögnek azsal, hogy idegen férfiakkal leltessosk, viezonsz ssőoak- Óh a világ kalbpot emel, tiszteli őket, mert külsőleg igen becsületes asszonyoknak látszanak a a mit teáznák, nem kötik a I, c. publikum orrára. Vagy ha mag tudja ia az ugy-neveztt „világ — szemet huny a világért sem akadna otyau bátor, aki ast merné mondani nekik: „asszonyom, ön elveazitette női méllóeá- j gáti* Avagy mint vélekedünk azon leányokról, Ipari elhaladásunk, tűk a tarsaságban a leghidegebben viselkednek \| hárAra. fiatal emberekkel szemben, de négyszemközt M zalmasan suttognak velük? Bizony-bizony tWe-iel iparbarátok, a kik egyre hangoztatják, mennyire szivükön viselik a hazai ipar sorsát; a mindenféle rendű éa rangú iparhatóságok, ipi rtestületek alig vesznek tudomást ezeknek a a hazafias egyesületeknek a létéről, a mi természetesen as iparos-ifjúságra is visszahat s igy sűllésnek indulnak e legnemesebb intcnáóju egyesületek — vagy saáaan vannak az országban — éppen most, mikor az iparosifjuság hazafias nevelésére és szakképzésére legnagyobb szűkség van. Pedig mód és alkalom kínálkozik elég e hasznos egyesületek támogatására. Az Önálló iparosok és iparbarátok csekély évi járulékkal beléphetnek és kötelességük is belépni as ilyen egyesületek pártoló tagjai sorába. Alapítványokkal, adományokkal elő lehet éa kell segíteni az iparoa ifjúsági szakképzést, müvelődéet a munkanélküliek segélyezését stb, a mely célokra külön-külön alapja van csaknem valamennyi e fajta egyesületnek. Sokat tehetnek as .iparotok e nemes célok érdekében azáltal is, hogy munkásaikat, segédeiket Az ilyen egyesületekbe való belépésre buzdítják Szóval: a céltudatos iparpolitikuenak valahára figyelemre kell méltatnia az iparos ifjúságot, a melynek kezébe hazai iparunk jövője van letéve. A hazai iparos sorsa éa ezzel egész gazdasági életűnk jövője attól függ, milyen kezekbe kerül majdan iparunk. Ne kicsinyeljük tehát azokat a «kis» iparos-ifjúsági egyesületeket, hanem igyekezzünk őket felvirágoztatni és nekik lehetővé tenni, hogy az alapszabályaikban foglalt nemes és hasznos célokat, a melyek egész gazdasági értünkre kihatnak, elérjék. Egy kis érdeklődéa, egy kia támogatás és erősebb gátat vetünk a szocializ-büntetőtörvény összes mint a musnak, paragrafusaival SuH Sándor. Védjük a magyar ipart Ha ások után Ué\'nök meg hasai iparunk -jelenlegi AllapotAl, a miket ékes aaAaokiatokbaa a még ékesebb cikkekbso ás ArtakeaSsskbsa aa úgynevezett >ipari szaktudósok* (adassék lisatslet a kivételnek!) lépten-nyomon hangoztatnak, akkor a magyar iparnak (alatta virágsó állapotára s irigylésre méltó voltára ksllsos kövstkssianAsk Azonban — fájdalom — a helyzet a valóságban nem olyan, amilyaanek a tbeoria emberei rózsaszín szemüvegükön ál látják. Iparunknak miodsn iga osaknsm tsagédlk, sz ipsrosok panaszkodnak, hogy nsm tudnak megélni. Es s szomorú jelenségnek oka — szinte azégyenlem kimondani — a magyar aagykAaöa-ségnek a hasai ipartermákak iránt valA aspss-gyaráshatatlan közönyében rejlik. . Mig s baaai ipar jeles ás varasaykápsa lármákét megdöbbentő Indolenciával mailösve raktáron kevernek, addig a külföldről behozott, sokszor silány ás értéktelen árucikkek nagy kslsadőségnsk, örvendenek s készítőjük százezreket hord kl érts, nemzeti vagyoaoaodAsuak Ors/águnk jsisalsg s ssó saoros drtalaaábSB van Araaatva külföldi iparcikkekkel, melyek telt lelebarátaim, ne Ítéljétek g\| a nő\', ha vele- rendsssrint rikító tormában a reklám nagyhangú lek koccint, de akkor igea, sugdolózik. ha hozzatok hajol s trombitája msüsU jilwsik saag a lájdakm, aaa-osak a népnél, bsosss a műveltebb, a fstvilágo-\| sultabb osstálybss is nsgyrsáass bivörs sksdsak, Nagy-Kanizsa, eeütörtök Zala 48. »án. (t. iapj Eddig talán vjdekmhetett volna közönségünk J Megtörtént többek kötött, hogy mikor i minisztériumtól valami erösebb okáact kapott, (elterjesztésében ezt irta az akkor még Buda várában nékelö közoktatásügyi miniszternek: »Könnyű dolog Kegyelmes Uram Budavárából kikönyökölve, paran-máleoebb alapon s a legmemsohbmeoö intéskedé- l ^^ adogatni; de be is kellet ám azt £2S Ű&5Ü ,;t KSr mM ? t; ott volt Budává, bevételé- termények bevitele ellen valóságos ligái alakítottak, eddigi téttoeéttakbea maradni többé nem közönyösség, hanem bazalatlanaág lenne, azzal, bogy megtelelő magyar áru hiányában kénytelen a külföldit vásAotni Most ssonbaa éppenséggel nincs okunk tökké a külföldit istápolni a hazáinak rovásflC Ma, midőn közgazdasági viszonyaink oly aléltak, midőn körülöltünk minden ornág a leg venni.< (U t. t, nél.) Nagy-Kanizsához és társadalmához nagy szeretettel -ragaszkodott és ké«őbb, mikor a tanfelügyelői széket Zala-Egerszegr* Itt az ideié, hogy kinyíljék közönségünk j helyezték át, inkább állásától vált meg, ^^ ^JT^JSTÍ.4^ mint a várostól. A tanfelügyelöségröl le- Wrwezetietni; itt aa Has, kegy fiiaaaa]! ast\| _ , .. -_• u óriási egyéai és aemsoli Csodást, mely . köszönve, városunknak különösen tanügyi kallóidról importált tadokolattan ás hássftatlan közéletében még sokáig részt vett; az előszeretetében raj ik; itt as ideje, bogy a hasai iskolaszéknek éveken ál alelnöke volt; de ipar pártolására hivatott tényezők s as egész legutóbb már folyton gyengülő életereje teljesen ez otthon keretébe szorították. A sorompóba álljanak a külföldi ipar elárasztó ve- - \' ... v , . .__. ,, . . , szétye dlen. Mellőzzük a külföldi iparcikkeket, \'Po\'í" Egy^t olvasó termébe az utolsó ■int ők mellőzik a mieinket; mellőzzük asokat időig pontosan feljárt és lapjait elolvasva, akik ilyeneket kínálnak s ránk erőszakolni akár- szép csendesen hazatért Halála alkalmával aak; kérjük, követeljük bevásárlást forrásainknál u iskolákra s a Polgári Egy lét épületére aiMor \'.iül4"" ,má*" í0^unk kitűzték a gyászlobogót és a jun. lé ikén lemnu tzin alatt «a . , . 7 ,< ... _ , Akkor, de csakis akkor, tog lel virágzani a végbement temetésen a szakadó eső dacára ■agyar ipar. társadalmunk minden rétege lerótta a Jelazavuok ss legyen: .Védjük a hazai nagyidőket ért, derék férfiú iránti kegyeletét ipart!\' a következő gyászjelentést H I R Z K. j Ksgj léék tamaja j Ismét egy gyei kevesbedett azoknak a nagy névtelen hősöknek száma, luk a magyar szakadságküxdelem félisteneket termő korszakát a hasaszeretet mindent áldozó szent lángolásával végigkivi vták, Nueua József, a nagykanizsai társadalom ismert és köztiszteletben álló alakja meghalt Ifikor a szabadságharc kitört, Nkcmci fiatal piansta-klerikus volt. A magyar sziveket magával ragadó viharos lelkesedés nagyon megnépteteniteUe akkor a hazaszeretetéről híres piarista rendet. A fiatal szerzetesek letették a tógát 41 helyett kardot ragadiak kezökbe. már nem vethette le a szerzetesi mert M volt szentelve, az egyik kereszttel, a másikban karddal kérészt Amelyik öltönyt, kezében rohant a csaták tüzébe éa ezek közöl egyik megcsinálta Branyiazkóoál a világtörténelemben szinte páratlanul álló diadalok egyikét Nucsecz a fiatal gárdával lépett ki a rendből. Zokogva, 4ldó öleléssel bocsátották el őket a legyverforgatásra már képtelen, öreg szerzetesek Az egész szabadságharcot végjgküzdöüe. A fegyverletételkor már tüzér-lőhadnagy volt Ekkor fogságba t. került és besorozták a fekete-ka pcások __ közé. Később valami protekció utján szabadságoltak. Már nem tárt vissza a szerzetesi életbe. Kanizsára jött; iit elemi-iakolai majd felső-leányiskolái tanító, ké-Bőbb igazgató lett A társadalomban és kartársai körében kiváló tekintélynek örvendett Az 1868-iki népoktatási reform alkalmával megalakult »Zalamegyei Ált Tanítótestület* őt elnökéül vílasztolta meg. E közbon Bója Gergelyt, az akkori tanfelügyelőt Budapestre helyezték át s így állása megürült A megyei "általános tanítótestület feliratban kérte a minisztert, hogy Nucsecz Józsefet, a tanítótestület elnökét nevezze ki a miniszter. A miniszter több jeles konkurrens mellőzésével őt nevezte ki kir. tanfelügyelőnek. Mint ilyen as akkoriban még nem éppen ritka, egyenes, azókimoodó úgynevezett _>mokdny* lájhoz tartozott A család adta ki: Hncsecz KslsKn és Ért a saját, ugy ssá mos rokonaik nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen jó fivérüknek illetve 1898 janbe kd K án. királyi tanfetlgyeldMk as Odvöslésn mondott beszéde után Zrínyi Károly s oaáktovaysá tanítóképsö-intézet Urnára, tartó t egy mindenki! magával ragpdó szónoklatot szabadságunk ujjá-születésének ötvenéves eeslékmoléről s s ama-közi lanitóaignak magatartásáról AraMtr Afejoe bodoeáni állami eiemf iikoiai igazgató aa\'egysé-get tanítók épsésről tartott lefetts érdekm mahaé előadást A jelenlevők jegy tők ón yvílag fejezték ki eUemeréelket a aaép két előadásért. - Gytiés után u egész társaság BiruUir Mikm ■jaisi-teri iikolalá lógató vendége vek ebedre, aaidyas számot lelket felkőesOntőt mondottak — UvWM raklék Maesllw Hétfőn ette BsIstonfOreden - érát nekünk íják — as Ágnes-villába rablók törtek ha A villát jelenleg Amr Deseő lő várnai htjógyároe bérli, a ki figyelmessé lön a betörők ujára, segítségért kiáltott A betörőket annyira zavarba hozták Aur kiáltásai, bogv félbehagyták goaoat munkájukéi és futva meneküllek. A rablók tgyíka közben több lövést intézett Aner felé. a kit ket lövés a lábán sebeeitett meg. A rablók tlstme kültek. Aner állapota oly súlyos, hogy a család szükségesetek IáUa egyik lekintéiyee fővárosi orvost táviratilag hívni a Bahlnafltadis. — láaalé aa—tslla. A mtbrmátki iparos-kör anguastut hóban sseatsk fel sgyeelfetl zászlóját. A sásslóanyai tisztet BturUj Láasióoé Kis-ílörböről vállalta ei — legUvi A tapolcai ét bémméktbái bt-rtiepdroiik folyó hé 19-én a Mkym erdőben kerékpár-virfigkorzóval egybekötött jaaisia rendeznek. Belépődíj: személy-jegy 1 trt. Virág-korzó kezdete A a. 4 és fel óra. Táatrigaloa kezdete d. u. 6 óra, A korzóban résztvenni ssáa-dékosó vidékiek jelenUtezhetnek Himdtkf Gyula rokonnak Mutt* József 1B43-49-iki tüzér .fojT, b, elnökénél janiat bé lBig. Kadvasttfea hadnagy és Ntgy-Kaűtzaa városi népiskolai volt igasiaté. valamint Zahunegye sfilt kir. tanfelügyelőjének folyó évi junius hó 18-&n reggeli léi 2 órákkor életének 7tMk évében végelgyengeoflles következtében történt gyá-zos elhunytát. A boldogolt hűlt tetemei folyó hó 14-én délután 4 órakör fognak Magyar-utca- 101A se. gyászházban a róm. kath. szertartásai azerint beszentelletni és a helybeli róm. kath, sírkertben őrök nyugalomra látatni Az engetilelő szent mise áldozat pedig szerdán e hó 16-én d. e. 10 órakor fog a szent Ftraao-rendtek piánia templomában a Mindenhatónak bemutatlátni, NágyfifBnizsa, 1896. junius hó 18-án. Áldás la béke lengjen drága hamvai felett — ftteatélyl kir. Zalavári Zaraa Ká>oly cs és kir. vezérőrnagy kedden este Nagy-Kam-zaára érkezeti és szerdán szemlét tartott a hon-védaég felett. — Hírnevesé* A vallás- ét közoktatás-Ogyi miniszter Zrínyi Károly Csáktornyái tani\'ó-képiö-intézeti segédtanárt rendes tanárrá a IX. fizetési osztály i fokozafába nevezte ki. — Dékánt Mihály esáktornyai tauitókép\'ő-intézeti segéd-tanárt pedig a X. fizetési osztály 2. lokoutábs léptette elő. — Áthelyezés. CttmU Antal helybeli tiklón járásbírósághoz helyezte át — Etyagyaka. Btntf György abó-lendv«i szolgabíró eljegyezte Oímriim Margitot, néhai j Balatoni Glarina Károly gelaei földbirtokot kedvet leányát, hogy a idő esetén agy a korzó, arát a táncamtatság juiius hó 8-As fog megtartatni. -i Mák ételi iltailsih. Abmfy Jöaaat második méhészkerületi wsktsnir e hé folyamén s következő helyekm tartott ea tart slőadáaokat i 13-án B.-Füreden a tzeretetháznál, 14 ás Hhany-ban, lfeén Kfivágó-Öraőn, 16-án Tapolcán, 17-án Sümeghen. 18-án Zaia-SsL-Gróthoa, 19-én Zala-Apétin, goán Zala-üzL-Mihályon. — Talált halla Lifttfmlm kéaalábae egy ismeretlen férfi-halát lógtak b a Maré hói. As oszlásnak indult hulla tgyik Iában tansU-csizma volt Már két bó óta lehetett a vízben ta így nem tndták megáHapitlani, vájjon gyilkosság vagy öogyükoeság lorog-e fenn, _ - lllsbág Oataém. A fám laktan tiM-tfyUt fölsaereléeánek alapja javára lotyó hó 19-én a regényes .Bigi tél ff-hm nyári táac-mulatságot rendez. Balépti-dg azemelyrakiat 1 korona Felülftzelések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak Kexdeie A a 4, érakor. Kedvezőtlen idő esetén L hó 26-án tartják mag a mu álságot, a melyre azonban külön meghívókat nem küld szét a rendezőség. — Aagfllkst péatégyér Jbttst Ambrus stridói pénzügyőr a napokban tanIgáleli fegyverével halántékon lőtte magát ét tsőrnyet hatt. A golyó jobb oldalán hatolt he éa a kaloa As igazságügy mi nítzter\'ÍAn ki, mélyen belefúródott a szoba ewnyeaatébe. tőrvényssáki aljegyzőt a! Kőteleeségmulsmtásból eredő felelést adta kaaébe ta \'a fegyvert, — Vagomdlk hal • ■alaleasm. A Gőzhsjós Társaság erősen iparkodik, magyar tengereo\' k közlekedést aráéi Váraat péaztárae. A városnál\' elevenebbé tegye. Háron hajója jár mos a Bak- üresedésben levő pénztárosi állást f. hó fe • .^TÍ\'V,1"* f? „i jxi^x.. IZlZT ,.t\\ ^ I Siófok, Bahton-FOrad, Altó-Ort, Almádi, Kanata, zo-án délelőtt to órakor választás utján ^ BaUton-Földvár, Boglár, Fonyód, Bét- tölti be a képviselő testület közgyűlése, az jjlóp, Badacsony és Kasathely partjait kötik alispán elnöklése mellett össze kényelmes menetrendiéi. A társaság most — Taoár-ráltoaáa. A ktnlbáyi (ögitn- a ntgtftdik abtjét építteti a e héten terjeszti a aásium tanári karát IUé Ká/Aal véglag, Pop kereskedelemügyi miaráter\' elé a ségy hajéval Máté ideigieneeen hagyja el a tanév végén, migjvaló forgalmasabb közlekedés qj B^Mtrend- VtlU Albert állami kőtelékban folytatja működését, Helyikbe jönnek Un/ Emil, MiÜétry László és Sardajr* Leo premontrei kanonokok — Tamiléi gyMIé* Alaé-Bamharsus. A muraközi lanitói járáskor f. hé 2-án tartotta Alsó-Dombo:uban tavaszi kőagylléaét limetm tervesetét. — Behoralt A hazugságok lopott fénye megkopott, b<tutta a szél porral; piszokkal, sárral, mocskolták be azok, kik a talmi csillogással tökét akartak kovácsolni Károly járáskőri elsők tsrfaimas, lelkes beszéd- saját önző, alantjáró, kicsinyes érdekeiknek dal üdvözülte s kör tagjait, különösen a gyt léten megjeleni ér. Btmittk* Kálmán kir taaá-csos~vármeííyei tanfelügyelőt s s többi vendégeit Melegén emMkesef meg Jmtg Gmstáv\' járásköri elnökről, akit a közgyűlés indítványán a jaráskór tiszteleiboíi elnökévé választott. A A néppárt üldözésről panaszkodik egyre, átkot szór azokra, kik véle egyet nem értenek, jajgatásában olyan szánalmas Az ígéretek nagy zsákja megcsappant, lesoványodott és az öntudatra ébredt néppel - Hatalmim csfltörtah . \| szemben nincs többé érvük. Megkezdték bucsujárást ismét de lelkesedéi helyett hideg közönynyel fogadják őket. — Vasárnap reggel Zala-Bgeruegen hirMkt népgyűlést éa es nem vok jNMniégu\'1, már t. L annyiban: a kősOneág hiánysott a népgyO lééről firé+j József oru képviselő egyúttal baasámoMját tartotta et alkalommal. A táborkarból kíséretében voltak: Molnár jánoa, Audik Fenne, Kálmán Károly és Péékr Retsó oru. képviselők. Csak kicsi ssámu hsUgsSósig verődött össze jobbára asszonyokból és mindjárt Molnár János elnöki megnyitójánál kellemetlen kőzbe-Idáltásokat csapkodtak a szónok isié. TmUt József beszámolója alig tartott őt percnél további Mire bevégezte a gyár közönségnek csak agy kis töredéke lézengett a szónoki emelvény körül, Butáik Ferenc éa Kálmán Károly szónoklata alatt pedig maga az emelvény is elszökött volna, ha ők és még náhiey jól megtermett nap nem állott volna rajta. De asért ék >áus>-mMék* magukat. A réazvétlenségre már akke elkészítették őket Pénzért sem tudtak bandériumot Oaaaatoborzani a felvonuláshoz. Délután ugyanezt, de megfordított sorrendben Aáos mondták el éa itt nahány eflrnréki választó majdnem lehetetlenné lette teljeeaa a szónokokat. Beborult már teljeaen a néppártnak éa arra nsm jő derű sóba. - Dlsal kaülsiiÉi, Vasárnap Aét-alöttjank arröl neveeeteesk, hogy skkor a tőutcsl lyalőfiaróa áp a adrssáds dőlt asegakaáályoesák a főalak adéei Már tObbasőr ajáaistták est a fó-ksaitáay ügyeimébe ás mi is remSnykedtünk, hagy idővel esi mafuüntdl, éa agy latsaik eaalódtunk, mart a vasárnapi káp csak olyan, mint vok kát áv előtt. Nem fedjek, hogy atirtt je sa. Teé-tónkkal a hás alá üMa rsaáőrttag betiltottak, a W-utoáa. a ed agyaasasft raaéáe seb, már pedig aask a vasáraspi utcai kaetísssliok épp annyira, «6t sokkal jobban akaéályaaask a kis kekedéat ás sasmkar csak ide oda taaaígálás ataa tartatja magát ál aa ánacsgó IBmigia, mely aaon-kivel a kocsiul lelát is MtfMe s magaréeaére Ojeksaa kéayialea a taloláalm kiiüal. Aaoeklvül meg vsa saaakse aa aaáméaSé, fcfl valósággal pacsék jsUN áéfesd es Agyalgók helyét, a mi aadort kefe ■isáiaklkis Kérünk egy kis rendet! - fSiim iknkilfc A helybeli áohásy-nagytőaadébae vasárnap délelőtt annyi vok a vevő, bogy aMg voltak képeeek kasoigábi őket. Saoti rohamosan, lá\'hstóJs\| Fogyott a ánom sraaymrgs dohány áa a sok sok ssép száraz A mikor a lagiabb veit a áolog Zala 4A saám (4. lap.) MII. feeles bő léén. - Oeal blvéssstl nlakáu. Saom beton sate 8 árakor aylüák meg.a üsal féls büvéssetl sslabásat, a mely sssnsáclőt keltett mínéapfllt, a hol esek addig megfordult. A vál toaaieé máaor nshány fosa kdlsmas é " s lálogslóknsk áa mindenati, s hol es aulatta mávésaetét aa eüsaieráe jáa ayHalkoalak róla. A ssinbás csak nehásy napig kw itt tarlóakoéai. Hslyárak: Heámoeott helyek 60 kr. Isó hely 80 kr. II. beír tO kr. Kársat lé kr. A ssinhássf, mely aasr léioptót Magad a Zárds-mcában állítják lel ideig he-hb hang- A gabonallzletríH Nagy-Kanísss, 1898. janim 11-én A kimérublákm gyenge volt a forgalom ás dacára a ssiisrd hangulslosk ss árak* változatlanok maradtak. A ma érk esett lávlral szeri ot u 0<let eseudes és váltossüsa. rtoel árslsk: Basa \' bt ILISO-flO Ami „ 7.90-8.10 IWi , 660 -80 Jsl - V) rapra jakusra Irt 11.60- Aa árak siáisrméssáskint ksalswl paritással értendők. C 8 A EJí 0 K. gsékely wwytpil eiskáeah Mai Taláa semmiléle néplat aa saayira 6si saokásait ás nsm ragaaakodik oly bámulatos rtváaágpl hsgyománysihoa, mint a saákely. E jóravaló, derék, ártalmsa nép, mely ma is ksvés eltéréssel áp agy épilkasik, OiMsik, bsssél és Issl mint áasi VáadoHáaaíbaa (mert lájdslom kávás Mdje ssístt a mnikttái ráhajtja éket a vándorlksraj idagea ruhái, saát és éMgsasr mokásokat is ve ■aa H éa a mit haaa jőve msáálalis mádna ledob augáról As idagsabe járt sasáéty, mik a hagy vl—sllr fahslpáhse, éa agy visseatér ősi ialéaméeyilhss ás MlA gonddal érzi, miat kf-asgyobb kincsét as idegen bdolyástéL Ks iitésmáeyek legeredetibbje a msaysgső, mely sajálságnsság^ poatikuaságs ás fai sreddi-ségénál lagva megérdemli, begy bemutasssm r Zala tliatait olvasóinak. aa as aleá-íordalt — Is asm káft. — Aztán BHértt — Kart már eat aíaáeaki leaésás i«L - Nem a vette ssag s lapot, baam és akasat. — Táaeaalawk\|. A aagy szakácsnők éa seokslsáayak vigaiamraaéeső biaott-sáp saját menhelyek slagja javára folyó hé 19-éa .Fogan Egytsi* disBlsrmáhas iaolnay Vilmos asaéhm kftsraaákéáéei msOdt aártkfcü •áacmaiateágot rsaám MMdij mamii) n kin SO kr. Kanati mgy 90 kr. Kssáets ssti Iái Sétakor küa Isim, ham jt mhmtsks varnak. Tana ms tnéttai mlp ji hadeks, sdéapie a ián asa\'^ta inaii TMjm Ibiié Ilii MrtéS.%. i ha Sd Us Ml-Hsi lEi/adldri, á aaat kHMtahMk sMfksl%sáfan á Mű ■ ilfdgtss i(s rimiitshi, ás ViMn kSH\|Se áMást Hpiliitw t Kidák a^klvtiil m tmslk ■«s"\'»i. jastoun ttwt skk« MfUasWat. s a»mis a (áioksa Msagaak iátmá tswa Aslaáks 4kMsk Ufmf Es igy megy s fele első kásától u utolsóig, mert csupán s haragosok leesnek kivételt, a többi mind meg vsa hivs a menyegzőre. A vőtélysket rsndessn mézes nállnkával IrakUlják, smi nsony elégsser s>t srsdmányesi, hogy estére káíve sok elmsrad a rigmusbóL A menyegző előtti vssárnspon a két vőfély Újra ayakába veszi s Islm ás ujrs bsfcöszőnteaek s básskboz. n-ik MfkM. .Ssmaats jé sspet aéjss u DrMn I ll^-1- link, k« kásskks Hrtn Jól MsUkaskatssk alb JiNestok, tlmk s kSkletto • É«Ms.q\|. •igfri Í\| la atnllkmr Wnli klvmlfa Kslssk asgskst s kslsspi ssffs. ás Há< kiaáka, m ■■jrnajai, IM vaui ■alakét • Mab nm Kid aigklvésM ayiM ss tasik. SsMáiyasM véifs, ka0 a anfeaaiqik. áa Isaa éM)a aaa, a mM\|< la al, Kaaraaa kásáksa Uaéat lelailuil. Ekkor aatáa asgksadődik utca bosssat a aBléa Iflaás, aert senki asm megy km késsel a síratóba, mely hétfőn este vsad kezdetét a lányos kásnál, Rsedesaa sgy táagyárhan (a módosabbak poroeiláa táagyérbaa) lepényt, caőrőgét, vagy kürtös fánkot vfcuaek, leiakarva hásissót ssstel-kendővel, mely sstáa a menyasszonynak aurád, A mádnaabbak még viasaek aaan leiül kést, villát, kaaslat, sbroszt és lőrőlkőaé kendőt. A sásisssnnnv vissi a .termő ág\'-ot, msly legtöbb disas ss satfslnsk. A .termő ág* készítéss sohs fársdságot éa aagy gyakorlottságot igéaysi. Egy kalácsba sok ága vasasét szarnak ás ágait magrakjak araayos dióval, téaatákkal perecekkel ás cilráa IsiákMtk háráassal éa papírokkal Eat nedaaee a jé ame-rőafik Osasegyülve a ileimyiliil, sgyátt Saaa-pélyeeea viaiNt a asaysssáoeyi háshna, A .sirstó\' éjiéiig tart S ilysakor nem ,ülnek asztalt\', csápáa a vendégek áhsl bosntt támlákat és sriam pálinkát (bartarmő viáékaa bort) fogyasstanak. Vaaárnap délelőtt kaadüdik a msnysgsfl. LagsIössOr a legény háaábna gyűl a aáaassrsg, hol a legény násanagya (a kikéről igy haosasiatjs a a leányért induló vőlegényt: A legény rendesen saár tisaábaa van a; leánynyal, mielóii sUüldené kéaüit, a asért a1 legritkább sasiak kőéül vafe a kosár, melynek idsnlüeéga aem is iga* ismeri a nép. A megkérés rsaésssa s aásasagy es sps által történik bskakou jegy seoaahati aapoa. A vőlegéay egyss vidékek aitóa agy parisitiiiscsy. Ptsakoa vofe és I msnnl gyürüt, péasl vagy piraa hajioaó páaiükál KUaknk rabájákaa ipa tipoaál adu ad a Ilánynak, mit sz ssép bokrétával (a kalap-aaskaak uassaoDtoknak, s kik életük Itgnsgyobb jáha) ás piros saskkandlval viaaooos Ea ajáadé-réaaM ott Mfeik a piaeae, a karé perssaU aapoa. I kokai mindkatse a amyigSDig visskk. Eé-- Olyan kápm aáügnt vftaaék - saáfe éa Eésább sstáa adkor beváaáriáaa ka ül s sor a1 sassí kibökött aüával as ajtó felé, ! vőlegény ssép aagy kendőt vagy setyamksedót A kokban már asm vak agy képeslap sem. j(s mád sssriat) vasasa ■seyiiisiiyáaak ás: Kad süogyott. A ssép nelknsaé edaséstatt az kordováay csizmát, (a vároekoa küssk lalvakbaa sjm siá Lsakasatotts ooaas a kitüpissiai képes cípőg m»g sl sabsa 6 Is kap pyakkaaéüt, msi-Ispot a odaayigioita a vavüaak. Aa saaoey léayt pesatébél és iagM maayamaiajálDt A aeayapl rsaiasm kedd aapoa esik és \' már agy báttsl kivagsl s két vóMy, aki mak«-Iga) distítat pálcává ét bokrttáskalappal küsaüa taaek be u amsrósőkhss M sasgMv. vsiaaéay I sáasaanc I ás Uvaak aavikaa, Sak aaa taaa mtmim —>«>.. va vnmarésk aiahlii ttrh. Mtff m laoas haMfc MaaMak s taapiaaka, sa Dwá kteáka j \' aaa aaa bitiu. békaassast, iilaiit. ■a mtmifL aaw a ^BfasH, aa i Oaaia aag aa d »ár aaa i lérjttk ri>tk Miat, kékas Éa a kaaas aHaa jáam al A kaUaedeaaks a sa hn>a isat ipaiatéa. Uka, h«raa kMaa kéaSkk, á afer Má^ak as, acr Maá vémk ü\'SjSak kái aSaakn aa htm nillia Irtamai, rtpl^il a > Mkasfokaa, AMis latra »ajafc aásésoéisak aaaékas kaa taaas ihat jAu a Mmkaal Di kor sz sgésa aássaép ssskám I éaasaa-•Óval ás vig kuijoaptások kéat érkezik a aksaysssaoayi házhoz, holott ik sért ájlót talál Itt a aásaaagy kezdi t (Is vaiss aaas kés kAa aSaédtak, aáBsa akit «\|dt tsliiisakl lak kit U a anr Ua asUUnt kérilsk. fisnai Ik aftaavt S araé kegy éaáááá a<iiüaa ik Myé fém Miksáéi, saéL Wslbsck « a kl ki aápAU fis Umtr S, £ irt, Mayar üsté K Süeasr ft kt, 10 bt, BelMot, Qkwis A ikmdet 91 b«a,\| bt, Vaárn Gyeta Wsas mgyai. ás 69 ki A aagykawssai ESMMM mgfesk laaiaa 9m A kap ■pai mMasasv aska atr Mk Mén, a • .............. lkad ky Malial klmikak al, kap ksaar süt fajiak. Ekkor nagy lánaát s IrÜÉs dörömbőléd visznek véghez, mire magiaieeik aa edvama a leány sái«asgya és káréé: JBoai ka aaa ahaa, ksaadádtak, hssyt mérni lama átask Maamaaá r A UkM aáasaaar a (v Ja aaa atf k^Uk. kaa* I ■m ka asHMtf kártsk, ks I a kaa .......ej i Nrkv-KihiUsh caOtOrtOk Zala 49. pxim. (ft. \|ap) 1991. janim bő lt-4fl. A kikér* I ,Mh t niiliit, Ipii tirtWÁ, kj m ikvtut • agj »ota» kirtaánk, l\|; Ut aátlial k irtai." ■14 i .latul u aállét í" Ekkor kinyílják a kaput a ai egész náaz-nép betódul aa udvarra. Moat a kikért előre megy éa kérdi: Hirdetések. .gaaneaia )6 upM kthadaak Útitok, Bt tfj ainarigiik kíTttaiga vtgjrtik, Bátor Ttgyok nn kát uát ktráanl, Itt wa4 t aaanagj Ml aagtadakolai V* * kkát ifi i - igjr alijiat áll át w«<\|tt jlt Tagjakt Itt Tagjak ol Járatban vtank, \\ IWlllllálak I Tajy raak atbaa nank t * Ha atkát karaaaak. Bt ttl aaa talliltak Ba talnjl kargttaak, aá ut aag aa látják Virágot tralaak axip Uaat Vlrigot, ki kaata jirhat\|tt aa ágin Tlügot. Pártái karali.uk, áa at( mb lál\|ák, B»rt tiaca tftbb a ■fit Ujat nép Ttrigatil" (V4ft kHHlalk.) Hwrkeutéi Osrnrlek. Be diák. á Bultkorl ttaantt, aaa altk alatt aagá- j aak, Waa atg aaaatrt laktak aaka, oaa aiga n.agjiltaláa „«m ia iUk," Ut kiralairtt jkmMUlattmk\' aluittaL Iár «tH aairt t aabkh aagj linMfirt, mlrt ti Mltatta tt uajira aa tiáakt. Ma aam ■ itattak toIm aag akkor ata Itnlk Talaantjtk tiaiijink Aanjtt MfttáUtk káliét, kagj m na ifas atarati lkat, áa aa aaa tartoaik { n 9 aaáak. A TtaaptitUtiw mauatt Uaiatak Uraik aagt1 rinlk Jobb iáikra, tMattMtatlaá, kagj a várni larílUrbt ktitb kkinalk, Mtktt adatokat tartalmú, maljaknek agr J1 11IT\' M Uattorlkaa Tiltalktr aagjn aagOrtfau •y-r B-t Bftal Hál aaéák tart aa t akta. tág: talál jataa agy karfaka Ml agj Inéin fc Ba • Irat Uaataják. Oltani il látják ala-áaakaraa. V. flft hoka aat a al ngj ktitikat Lavtl a0 Jlkkw tMty Mm intUfU al, U rajWk Ü .1" ■11W TWl UT"—tr -ftlltl-* Sajna, aoal baag t aí kadra (ataUatak át Igj Tárait Ml atkáaj nft\| 11ftjt i —tíhatjtt, -rr jtó— wipu. ág Bt lakaáiaat ÜéTMai GKJII L bűvész, szellem s különlegességek színháza M.-KaaixaÜa ZártU-utoábnn külön a célra épitett mnháabtn azombeton a bó 18 Én, vaaérnap W-ón, éa hétfőn a hó 90 én NY1LTTÉR) Wyllatkotfct á JUmi KUlmf t á. M. aaáatkn „A tztpitneki tr etán, a kbzrátkn ngjn katari giijijal tárt! laka t Ur. Igyátartg Igyalak aa na kirtltt el, kogj and t klrrat i ,L L1 Malgakka It ■Ufiratatt, atrt TOMtkoiiaatbui gaajtárgjárá tattá 0 kkiga a Urál/t A Ur. Igjlmlz atirt Mwajajal M»-rtutyi Toajt, m atpn UiaW ttgéaUaWrt itt lil ilak, glaa\'aTr iZ.L Ji tuinait, éa aaa kártk kaWák, t bt aaajrl kWál rigntm nlaa. alat ta igta k MhtMá ar, Uaoajnjal aáakáat irtaa atlat aat - * Wr^ aa( aat a. lanéat it, h u álltai! —akti iHlaljHa litttlia faéfB, kafj Soa-ata la a tafi, aajlllnl rajta trfitat t papi kát aj\'laatl A ait át a aaokta Ttattltljlhii irtaa nt UalMaá«aa lljlilf"" Jnna Mtaa it akbaa >1™ aaaaiaaat ad-Ukatt mm \'iitiiiH. ét iaai.-XV. tilfa TÜigottii ktanitti ktgj rij ktSaágl nláákalt, t kai kailtkHI nliit ktik \'1 mwaálkil Jtnak, aaa atabtd aág aatt-^ taal aaa alj dolgokat, a mik ataüag agjlk vágj aáatk iiBIrfil lm " \' bUatk. A pUkáMt ar alatakttátlitt, ion a UaaMa akku a hraákat tagjw, t aaljaa* ■nrtial ar it p4rtjir» áll, aaáál aartd. Iipa, la WtH Ináa a talg vaHtti bikáik it haifaotottu ühakaia otj irlmkiilliik riian, miufikat a ttrriaj ........ bfiattt t ■itiltál iáiéi ka ktraa atMát Taltia Miki aal gjB tka Járaak it igj: JMrUmtc • J4— ttimtaM-- ktataUal Ha htttnllktl)i Ttltaaatjl át ■ alamiii Tiaataiiiaiil ktttaaw aa attkaál a tat tik-alt. Ukaak ratliat a kinlt a klainti ttj fcialjll aaÁag ata it tarfk. — Tltaigtak yllkátidl aaaaét ja tttrlíliiiktk lakaié Uottajrkilli naatték. akar Wlt lariah aagMkaaWrt, ktgj eagaa paBttfin HHtkiait h-1 kta taalrttttaatgj cwppat aa,aak ta tatt ejrtttteraU. kagj t fükásat ar aiaáai Igj^aal\'il aaaa tutdl, \' kagj ttajüf UlgykkM a Idaáaalik UUt agjatirti.\| tk aagbotjgaaa őt kÉialagil tagiai»lii rótt abbaa; t Malaail tt, aat kkt la It tag ia Igj alkgtMta,! ak igaa aagj rwa tkacattal kák. A ajtáaak iljaau aaaiŰjadudl tirohaaiaat, t aat jak kai aa a Ittasai r* akarja kaltrnt, kagj jgj atf oaat MolzUttthtii Ubi aagttfaátll kgjiaalkk. aaadsn aa Ujat ataailjaakaKS\' kii I ili k aááig ttkáa irtaatk, aiat kiiltuk agjl "" acrbn. Aak tnmbu hWtk, ktgj alg ia k. « Bf aaaaUjaaat feritaUi támaái aakML.aaa fcgtj\|fcattaeeüa t% Haléit, t aelj aattag t UMtg MUa igj akttal! Tnallj\' akilal. Ét agjwa atoa fogok ttrlkk ia litilil aa ijgpIHIa, aaa bijkikk á> aaa tt*a agkalgri t aajkt. kagj aaakag Unkaaltoktt] ■ki MÉMB fojja lagjfiiMai Bat aktrtoa aak alaoadatl É t pUbl i n tt ác üaatk k t y meg nyílé elttadások. taaáratf két e«Atl4fca tartatlk. As Snaaea elaéraaga na A véaaek frlléptéVrl Az eiöadáa záradékául alöadatik Kauat doktor kalandja a teilanataini kaatffybna. — Eredeti nettem ét kitártat magjelenéeek. Kodat naponkint este S órakor. K- Mjajág 3-tk aag g nlttryai "Wi Bővebbet a lalmgaiaokon éa műsorokon, Jegyek előre vélthatók egóes napon At a iiluhiaaM TkzkMttl Ural L. igazgató. „STANDARDa ólelblitaglté^áriiiág Edtnyburgban, (AnfOMwn). áltpHkttk Mkka Magyarországi fiók: Budapest, V., Fördó-trtca 4. Évi bevétel---- 27,600.000 Jffiatalt nyeremény részek — 160000.000 Vagyon----- 220,000.000 HalAleeetek folytán kiűzetve 450.tXW.000 A Mttltrt kIMajalatk inlall aMa^l: KMtifidtn HtUmtág. Alaemmf Ujuk. 8mhd tU^UMtftk. KMftk értdngéw tmriém dijfütUttk dmulatztáiánál. TStímUt kaién mtftUfiloU fimmtdMti értik. Mt/témad-hakéhmif. hUéüm fimUt iag§ilhmá/ tm-t&m tff éti fm4Uát mim. Staétrf klétra-biMotiUt népftLktUk rémért. Díjtáblázatok kívánatra kldskiih nagykanizsai Mgyaékiég: 194-t Pi-kanízsai Bankegyesflletnél. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kőnyvkereakedéaébrn Iá\|7>Kaiiuák MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE^ Ja itHpetá, V A Urutm u H n-utcu 31. m. Az A0MANCE, PLATT es C«. IV. VERMOREL-Wt ■ II \|lltt gyár Higili Ty it ia I I fT** TWtttlrt „ADHIANCE HiakW , aartknki wwk éa Wkaaaklk-nlglink Irtilárélngne peronoapoi m«(eoa« kand Ólnak kAyavta v<T./tan a mnnftgandaaág keretébe < tertoaó MtUkeégletek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. A ■áretámt iltptaaMljtk át haraafclal Utair ■Ríttál aarré"4éi k ,fuxn eari 41 feárklark tagjai ét Hmatn aigkliál, ima. jutat ké tsáa. Fmtkm Jémm )Aa t i Hl ii kMllkkkl aaa táBal kMMgtt t aaark Lapiala)áe«»i éa ktaéé i rí acMit v 11« r. \' . v miMraajaatl kiállítás IMI 1 Itgj atlllraalaaal Irtat, -nsn STdHEL és LEMER Budapest, Triemr ée laie»lykkkamtó fyár. CYál: Katona Jéaaaf-nteza 8. szám Margtthld éa ajageti pályaudvar Uat a 11 Hit aa ikii—k páraa la#tkk alaá^gá Tikmlh : a fcnkkj k kakMajart a kaaa. árga ngj mt 1 K i atkaak rágj árpánk a kan káa« la a gkt* MM aucnk kHáknwíira. I laMsmnmiil a tttlélytsé Uknlk aa apa Ufáiaadáaára a Incaa oaattt joakaán aéliljtaá-VikM Ik. atkán püboaiíij tlniitátán, it Mi — Mákk enUtr k tHBtr, aw Mtytr aakkj kMwiggat a bkgt li\|ll«li httatk MankU li klWlik ■■rkasfartk Ttgy kiartil 1 I LyuhtssMM rtgy kaaálatt tagpmgkn ipari rágj iiiáiiilgl k^mtHUk tsgg sMl ayvsá kggas ü Nagy-Kanisaa, csütörtök Zala 48. stAm (6 lap) 1898. június bó 16 A* Mh Jublltuas kiállítás Bétm 18M. SINGER-pavlllon a ROTUNDEBAN. Van ssersncsAnk s n. 4. közönséget a Rotundéban levő kiállításunkra megbírni. Esen kiállításunk a legiyabb aserkecelü varrógépeket tartalmam családi es ipari célokra, minden iparbos különleges gépek. Minden gép mOkMAsbsn Issi bemutatva; dtís gyűjtemény máhimséa. (elrakott áa áttört munkákban. A N Inger Varrégépek mintasserflek kivitelben éa aserkesetükben. A Nlnger Varrágépek nálkOIOsbeletleuek a családban és iparban. A Kiagrr Varrégépeb s gyártás terén a legelterjedtebbek. A RlagerTarrégépek lelülmulbalatlanok tartósságában éa munkaképese égében Á Slagar Varrégépek a mübimsésbes a legalkalmasabbak. -bb DUtaOám oictmtáun a miililmzée\'bsn. sasa- A Singer társaság több mint 400 fajta gépet kéazit minden ipar réaséra éa csak saját üaieteiben kaphatók The SingeF Manufactariog Co. részvénytársaság (•Mlött 2ST»ld_LLag-er Q-.) Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. sz. tso-s -Mpf daéas dra ;— 1 forint M kmjeár. Dtánvéttel vigv\'as öasssg slélsess bekül- dess utaa küldetik. KLYTHIA a böf ápolására szépítésére ós 73 .. J ŰT, finomítására X U U t5 1 V LsfaMfcsMbfc Slttsék!. MŰ éa Miseké rtlaaa. « - — rkér, rlsinli és sérp — neilH ssaiyséH te iJUIti X>r Vokl i I Os. kr. tssér éMat atsstsa. KltaasrrS levelek s issjobb körökböl aisdsa doboabos mellékelve vsnnsk. 6 TAÜSSIG GOTTLIEB lr sémt fttstts sssppsa a tpaswnjir Itséa. _____ rsrakito aáwi, i Wda<n, e,--- Kapbstá • legtább lllalasat* a/éossar karaakea déskes Aa g;é«>saertárkaa. "R.-láaalaaáa i Ali • B«ba, KalaM ■ ár «s Kralaar Uyala eAgakaAI. réiáééái RicWerw«Hon\|Ofly-Paifl-Eipeller Liniment Gapalcl comp. fass kiiswss kásám süsaáéBt ss tál ssk, asrt aér tftbk afct IT ér éta tMBtoNtapüÉ botfSntAÉihiflf flfluÉtaM márnát, tsgsssMsüssÉi és sagkMssbsM a ss ansssk MésI fcsSSsssllissasa Is séaig pakrskkas iisliMitfk. i vsléá Horgoay- Piia-Eip«fl«r, mkmU Hmgmj-tnisst ^svssfcsUtt, sesi dtkosssw, kassai tasst séfsssrl kést-aa, sMt/sik hj Msmtiséai aa Maa kllsrial <0 kr^ 70 kr. is rta.tTiasskéstt irtss ssiék némartértaa kkilltka vas: ftrakUr: Tarék Jésssf gyigrmiémii SsAspssésa mítS ima órán vfcériáisIksIsiéTfl óraimat len«ak,aat libh UssMirtéH utánistTsa hiajísikss. O ssa sksr sagkársssdst, ai mind— fjm üvoget „Horjmy" védjegy és Botaar féffgj-as aélkal miat ssa valéSS atadta nasa, ram r. U. a üns. a k Hr. áwt atMá. IIMUriR. Kapható: Sagy.Kaalaaáa: llj. Fesselhofer József Deutsch Lsjos Marton és Huber Neu éa Klein Pank Jakab Rosenleid Adolf és fia Schlesinger Isidor Sehwarz éa Taober Strém és Klein Weiaa és Schmidt PsMaat Schleiffer M. G. Perlaki Kramarits Vktor Sostencs PáL\' Mkaaagi Bodia Mátyás Darnay Kálmán Márkus Salamon la larislslspi Szabó Sándor Weiss Sándor Osasaé i Kreissler GAaa Scbvars R. Fischer Simon Isp-Séas Dediasaky J. gyógy ss Z a cherl in eaadálatra aaéltá > hatáaa. Megél aslaéenféle rsvart Heglepé Ustsaság\|al én kiirtja • nak férget kIttasan én gysrsan agy, hegy neaaaal ayaana aeaa Marad. Axért dicsérik la aa egéas világán. 11 Illták éa ■tttllék veanlk la. --. Isasertate. jele I 1. A lrpie<ételt Ing t A I1C1IBIL aév. --- Nyomatolt Fisohel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanissán 1898. Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. •MriMMMMf I fimUMfthirMwrwt Mff kaoksáfaton % A «MN kn.l—l npis Mii 4-t ki Mai tMHÉBl tttis firiMÉ^ Hsáákt»aaali - • ■ -."■■ fWU MHk kksjw- ZÁLÁ Politikai lap. ~ • Megjelenik ÍA8T-KAIIZ8ÁI heteakat Utaar: minap k eiitirtákia. aóruarm Aaatt MlkW ft ki - »., • kaw II m - kr. llkMM (1 fel Mit. ■Zjli IjMr fÜm M knj^r. üütatk ftaM kilili WMk. NmMulHÉIaÉMir kai kW Ml <L Ipea H éaá » híjiii Nagy-Kni«a, ltíV8. Feletti tztriatzft: &KUt SÁlOOi tYaaáraap, junios 19. Közraktárak. At idő vakon rohan előre, nem várakozik a kétkedőkre, kik aebberakott kezek-1 kel tárgytalanul bámulnak bele a világűrbe, mintha agyukból. kiszikkadt volna minden g—dolat. Ráfi tétel: a tett halála az okoskodás. Éa náluak szerfelett szeretnek okoskodni az emberek; addig okoskodnak mtg a felvetett >/oím kérdi* ebő forró láza lelohad, kihal, «a a kiégett lelkesedés szürke barnás aaép lassan maga alá temeti ■agát a tftaUs kérdést* ia. Requiescat ia paee! a Évek óta foglalkozik a nagykanizsai kereskedőt világ as itt létesítendő közrak-tárak kérdésével, de sajnos, az ügy eddig a forrt óhajtás stádvnmánál előbbre nem haladott. Pedig arra nézve agy nézet uralkodik, bogy közraktárokra Nagy-Kanizsán scfltitv TH 9 iiilH^dMltoÉi MMÍKM kefl városunk, vidékek ás az egész Dunán-tol közgazdasági érdekében. A ktthsrmiliassl foiytuott nehéz ver seny, mezőgazdaságunk, ebből kifolyólag gabonakereskedelmünk kedvezőtlen helyzete és a már tőbb év óta tartó tajaos árviszonyok kétszeresen szükségessé teszik, bogy ama piacokat IceressAk W és áron időpontot várjak be, ahol és mikor terménybak leg-! előnyösebben értékentbeH. Ámde igen sok-l \'szor dőfordol és épen b aratásnál kellen] azon keserves tapasztalatra jönni, hogy nálunk a termalőnek éa kereskedőnek ezen \\ elv kereaftalvitele teljes.n Ehetetlen A gazda magtárai nem bááonyukak elégsége-; seknek a terméé befogadására éa másrészt pénzazftkségietét fedezendő, kényszerülve [volt terményeit rosaz koajnktnra közt s alacson áron értékesíteni, bár meg volt arról győződve, bogy az előző évi gyenge termésből az országban már nem létezvén, készletek és a fogyasztásnak okvetlenül vásárolnia keli. E bajon segíteni a közraktárak vannak I hivatva. S eaen hltralrtÉwlr épkéaére geográfiai szempontból megfelelőbb ttdy, mint Nagy-Kanizsa a Dunástulban nem is képzelhető Nagy-Kamzsa gócpontja a Défi vasút vonalainak. Az eszéki, báttaszéki, teltét aási és horvátországi vonalak állomásairól Bécsbe az osztrákok déli és dflnyogoti tartománya* tból, Svájcába és Franciaországba, továbbá hazánk minden részéből Triesztbe ésObsz-orazágba vezető útirányainak kell. bogy okvetlenül Nagy-Kanizsát érintse. Közvet> lenül a pályaudvar mellett a Défc-vasuttár-saságnak terjedelmes telkei varnak, melye* ket a. közraktárak építése cfijából bizony-nyal díjtalanul átengedne annál is inkább, .mert a közraktárak az esaa vasúttársaság vonalain a magyar álaavaaolak tarifit* j politikája által csökkenő* gabonaforgalmat ; ismét óriáai mértékben előmozdítanák. Zaaak tudatában a Dél vasút igazgatósága egy magán megkeresésre azt a választ adta, ibogy hajlandó trinden USe telhetőt a kő* I raktárak létesítése érdekében kifejted ét \' egyáltalában a vállalatot miadaaoa kedve* ménybes részesíteni, melyekbea a többi hasoamjtfl intézmények hsráakbaa része- Budapesten egy koozorciam van ataln* lóban, mely a kereskedelmi miniszter aágát alatt közraktárak építését tervezgeti 7lkiay TÁR C A. Mi aki egyke — akk ssimilsk rövides fhiráask — ajánlott levélben veti arivas lado-■tsnsws juttatni, Jbogy seskkoM velem és krir kwi sem akar tébké rólam. A kaésas Hvélhk haaejt khsé udvariatlan ; azok késé tartozik, smtnökes asm saofeás as ak-lakba krisam ék éa, még *■ laáom msgilssi. hagy tsfss szövegé ken at piálháfrkm, bsdd láma a vflág, mdy slsptalan a< a vad, hogy s mai léayok malsdask a iértsk atás. íme. egy May, aki laaaoaé s lovagján, mert préaaaaak u\'Slja. Ah, vaa még idssütmai a eavekkto ! Otvsssák ast a kwsiat : IL Osl Tegnap as a hagy fia nálunk vriam«n Ösztethettflk és préssi ban küssasriaatták Hegvallbatom most sakr: kdéig még éreztem sémi raáoasssavet éa ááat, hazug szavsr léire* vezették hiszékeny Mfcemst... de tegnap mmd-n világos lett előttem. Oh mily érdeket volt látni, volt HL Aer^a. Easi vagy aem tani, as hát mssi a kérdési N«m tagadom, asm titkolom az mád tartam érte házunkat, Azaz mit is bsssrie: é tartom, bogy körtakben leikét egész alsesonyságá hogy a gyöagkd tettifjB sdlyen saerbiatm — s keöett, de agy látom, éaask, nem ssartra ase> pecsenyéből Milyen gyönyörteljes arccal nézett Mö szívre, mint inkább egy titknA marsnaaárt ön arra az idti líbasfillr es milyeü túlvilági vaa aztlkaége, ski sggódó gyöngédséggel szentelje kéjjel legeltette ■em itt ts ebbe rakott bsttéfe életének minden pillanatát ss és hsam sast beMUéa. Oa magasan szárnyaló himnuszt zen- iaéay ö étvágyának kifejezésére » akissé egye-gett a togaara s agy ídomtafebol oóári\'orts sze-jdffll étrierijat, pmbiciéjái as ée dicséré abéd-ístrv valóságos költeményt mondott prózában, ikr-tikájának tiérdeodése képezze. Dicsérte a konyhai, az ételek et, a ki-sofeá-. Km asm vállalkozik as önt őszintén megvett lést, — nekem pedig nzy s tíz percenktől oéa-jdobott agy kélea értékl bókol; szemei Isikas íézbsa égtek, a míg bori ívott, — reám a ieg-vízúSbb pihanlasok jutottak, szóval ös teljesen megnyerte a mama kagysit a a pspa el vaa ra gsdu vs ss és kad\'ességéiöl, de tlÖUsm aram az afart legnagyobb gyöaylrtilgés. leglőká bot-vegt»g lajartk mafsL ilngmgnmnsk trnráha ha a vár, arivam hsva> tn gyí ötöm s préam emberekel, aserrtamtsekfcm dobog, t«éee valómat izgalmas, sdm ra-az olyaa Isaktftas boámé dókat, amilyen öa is amg\'fogja el, kmial ktpsalslimk is - ur\'istt es eiadig borzoagáatkl logok viaasagoodolni at t vakilé (abér abrosz, msgrskfa caUo«o aatst ös rsUaaelet elvé yára. tszköaófckal, majohkákkal. kraUly pohvakáai Eselött kél háttal asl moodia ös nekem : la mellék asztal kan a kit fe>«t ilmakhaa jég , Az és lelkem olyaa, ouat a madár: esak lese \| közóit tiartslst paraapsoló pengők Ivsgak dida-a magas, tiszta lev-gö-Asa éra jól augái a ragnak csiNagokboz kőzet « ha «Jy^orle is -záil s földre] A csinos szobaleány oly akksráloaaa taari rgy-egy bozasssmért. síelve tér visssa Isi as eBbem s tálat, a kedves htiisassony jéasgss édes világba, saiaél távolabbra "% íőldlfií...fc j asémeivel oly atragadóaa biztat, hogy vegyek es Beírtam ezt skker a naplómba a hogy most jszívélyes faá4ar kedtsses rugésé hsncjkask.h^ olvasom, gnayusaa kacagok. Ah, a kis madár [láss alatt lehetetlen a második pornót vissza-milyn romai érezte magát tegnap a UHdöa, a uUsítaot hntaarmnrk közt. Elvoealssk nemeim sHtt a pnsmémhhaál A csillafok barátja módén ételt megújrázott, pompásabb fogások; a ásom pecsenyék és issmé h-ssen esak nyolc fogás voit... lléaeiák aUa a baswdtlus Sk»paégl grimlflisa. Sajnálom aram, bogy önben is csalódnom az ónásokat nevetségessé tevő barackok és CZiMBALMOK Z 0 N G 0 H A K nagy raldára Nagy-Kanizsán Bischitzky Miksánónál, Bérbe éa réitletlltaiétre la kapktlék. N»(fv-K»ui/8«, vHBHtnap Zala 49. Mám. (9. lap; 1H:»8 jnpiu« hó fB én. baa Kétségtelen, hogy ezen terv megváló sulása esetén városunk évek óta hanyatló kereskedelmi jelen tíbégáre a halálos döfés volna. De este! párhuzamosan nemcsak a gabonaforgalmat, hanem városunk közgaz-dasági fejlődését is megakaszthatná. Ha a közraktárak Nagy Kanizsán előbb létestth nek, ugy a zákányi terv elejtetik. Időszerűnek, sőt sürgősnek tartjuk az érdekelt köröket ezekre figyelmeztetni. A tavsszszal a nagykanizsai kereskedelmi testület foglalkozott az ügygye\' imerve annak buzgó vezetőségét, reméljük, hogy addig fog munkálkodni, mig örvendetes ■kert ér eL Meg vagyunk róla győződve, bogy egy közraktári vállalat Nagy-Kanizsán a vállalkozók részére is igen szép hasznot bajtana; e tekintetben csak azon fényes haszonra akarunk utalni, melyet a a mar-burgi közraktárak öaazea forgalmát, vagy legalább is annak )ioed részét elveszik, azon egyszerű oknál fogva, mert az oda érkező küldemények szükségkép Kanizsán keresztül veszik utjokat a misem természe tesebb, hogy mindenki szivesebben tárolja be árait a közelebb eső Kanizsán, honnan sz északi irányok hAtyitva állanak, mintaem kaniijai közraktárak létesítését is. A közraktárak fogják alapját képezni Nagy-Kani-zsának a Dunántul kereskedelmi emporiu- mává való emelkedésének. . . Nem én irom. , Tizenkilencszer száznyolcvan nap smég néhány hét maradt el azóta a hátunk mögött, mikor es, ami itt a két csillsg közé szőrül, lapönkban megjelent, Még a régi patriarkális petróleum lámpa azelid világánál s nem a mostani villámoskörték sápadt fényénél rótta egymás mellé a kis acéltoll ezeket a sorokat. Nagy idő, legalább a lelkesedés \\ első lázától egész a cselekvés perceig kissé igen is hosszú. Mi minden történt - azóta? Mennyi éa minő átváltozáaok történtek, mig a közraktárak fontos kérdése mélyen elrejtve szuny-nyadott a lelkesedés kihamvadt flszke alatt Mert nem halt\' meg, Csak megfogyott, csonttá aazott a közönyösség rideg leve* gőjén, de végre mégis felszakították a sírhantot és életet lehelnek most belé. Lassan történik, olyan csínján bánnak vele, mint valami nehéz beteggel, pedig elég bizony* Mwbvgban^\'bon^fr a küldeményed caak ** van arra, hogy a hoasiu alvfc idqe déi éa nyugat felé raopkdiillirtSk. ve"res* érte \' 1 \| Szombathelyen már a jövő hó I-én átadják Tehát a marburgi tárházak nyeraégét \|\|áfh4la\|ttt fc forgalomnak, és-arról is tudnak mint biztoa hasznot lehetne számításba j kemkedflink) hogy a „Leszámítoló és pénz-Vaui, a mi önmagában is elég k"^®] váltóbank" Gytít^j/ésen szintén közraktárakat nyújt a vállalkozóknak tőkéik elhelyezésének ^ felalliUnL Nlfy huzás lenne « „ a sikeres volta iránt. \' számításukban. Niiícs Idő már a tétovázásra, Tudtunkkal pesti xiiscontó- és érték bank« alapított rövid idő előtt Sziszeken közraktárakat s okunk van hinni, hogy Utárva előtte a Kanizsán tervezett közraktárak előnyeit a helybeli tőke megfelelő hozzájárulása s municipium részéről hozandó hiaz a tétlenséggel caak saját érdekeinket kockáztatjuk A mult évben megindult ujabb mozgalomnak kissé nagyobb lendülettel kellene megindulni, nehogy a huza-vona lassú merevségében ismét elaludjék a csecsemő A vakon rohanó idö nem vár a némi áldozatok mellett elválk\'ná a nagy-l kétkedőkre, s ba a még mindig elég ked- mdlflesemek, s kivánetotin lenalt isit, az illstos így ismerkedlQnk mi meg. A barátságos, egyre lekete kivé... azutáo a kedélyes, sorazas\'srtó jeientösegesebb rooaolylysi kísért kötzö\' éaek után zsjot, derült isMgatás; a mtmbeoülő hölgyek következtek s msgáiliaok ss shlsk alatti bessél-nedves," ragyogó tekintete; s kúpalakú, pehely, l getéoek mindenleiéről. Volt Elvirám elbeszélte, kössyt poharak, amelyből U nem fogy a fehér mily hibájánál vezeti a háztartás bonyodalmas habocskákbaa bizsergő pezsgő... ah, súlyon szálai i ■ én bámnlatom adóját raktam le zialui-vér próiai lélek ums, nhtt ezeknek élveiéit, bos; szarai, amelyekben isjálkesüleg készített látám boldoggá naoé teazl palacsintái narspeltek éi azon kijelentései, hogy Nem tagadom, előttem a mii nap kimaguló ■ wakaval isereti, a kávét pedig nagyoa eseménye egy-egy gy«ortlrvm. egy roiormpecMoye ^ — megremegteUék isivsm legokosabb vagy lózeiék déikátoss. Mit tőrődőm én s politi borjait. kával, as anarkiáral, a spsayoi-amenkai háborúi Ilyenkor hasameove, mobám tét homályában vsl te ai európai bekével: teljeaitem polgári kő- epedve gondoltam arra, bogy mily azép volna az ttlimégtmet és mivé életem fontsrtás* céljából; élet, birvs volt Eivirámat te palaciinláil. amelyek ennem agyis kall, est s mátoknak talán kény-1 elmondva is lázba képetek hozni. Ah, mtrt tgy mert — munkái legalább a panzió btjoa zo- jó ebéd után agy mép (eleséget ölelni te boatsu, • Báneárai aranyozom be. tdm csókok után izletea vactorábos ülni. — a t» azt tem titkolom, bogy aétáloi la caak azért o\|T"D boldogság, a melyei sz angyalok ia meg awgyek, mert as kitüoőeo nóvoii étvágysmsL \| ""Hihetnek. Milyen ize raa agy olyan abéd előtti séta után Ka most annyi (éta, annyi négyei után, anayi minden találnak! órizelleo porc.. de nem, diszkrét leszek... ennyi Ilyen étvágygerjeizid sétáim alatt iamtrktditm zép ttrvt/gtite atáe Uyen röviden végez veleni meg volt Elvirámmal ia. bétáimban ugyanit öaezt \' ideálom. Az tiartMi okuiáaok, s melyékét s kötöttem a kettemeai a hasznossal te emk oly Uleák«t vettem (el a prógrammba, a melyekben JóAáitstl te aaép leányok, azaz pardon: rzép leányok te jó kövezet vannak.. Igy haladtam vt ég mindennap azon a kifogaataian kövezető ulcán Is, a melyen volt Elvtrrai lakik. 0 nagysága — a mint esi etakhamar észrevettem lé\'raértteáldo-stfa lett ra sst hitte, bogy direkt sz B kedvéért koptltom as utal oly rendaserratéggti. „Figyel-■margtm* napról napra nagyobb megható! laágot idézeti sió; est ái s\'aiaraieei fokozatosan erót-bddó lényját nem volt nehéz kiolvasni mép izéméből - ts azok a lángoló tekintetek csak fokos ák étvágyamat! eaókotSzái művészetéről tdlam te s tüneménye* haladéiról Unuakodó gyakertoU^órak mindi mind Mejtvvannak...... agy ebéd miatt, a mely jól eaett. Szavamra, ba ma délben véletlenül kozmás kalarábé lati volna ebédre t hozza még agy ilyen levél: e< elég lett véna, hogy megérelja bennem as őngyilkottáfi szándékot. A csapások ily óaőat alatt babosát nélkül képet teltem volna eldot>m msgamifil reményében csalódolt életemet. Da barmiul erőlködöm, ma ntm indok ékeserétiii. A nagynénim hü voltam Mden U 8péil4fmot Mm. Nem tudom: klérzlk-e i betűkből ss s marató vező előnyöket a leggyorsabban ki nem használjuk, ugy Kanizsa teljesen elveszíti smugy is megiogyott kereskedelmi jelentőiéget A tejszövetkezetről. A ion ss értekezleteo, melyet s Nagy Kanum vidéki gtadák városunkban o hó 9-én tgy „Tejaiövet kaiét" léteétéM céljaUóI tartottak, a jelenvoltak mindagyike — ugy bitiem — teljesen meg volt mtr eteve it gydaődve a szövetkezeti eszme nagy borderejéről; hi-s snnsk praktikus eseményei a mindennapi életben, a köegasdaaág asamoa, le»külöotél-\'bbb megnyilstkosáaaiban (péns-, társadalmi-, jótékony-intésetek, lüzolió-lestületak, szakegyletek) mindenki előtt eléggé/ ismerőietek £a mégis, midőn gazdáink néhányában meg-érlelődött s lejterméésnek izőratkeseti nlon vaió értéksétése utáni vágy ; szttíaegaa volt, hogy mindazokat, kik tán még nem lelkeaedUk a szövetkezei! eszme iránt, valski: — s jó flfy ipot ois — megismertesse mindama előnyökkel, melyekkel a isővvtktste jár te s nagykő önaégát is — s várót togysmtóti trtam — msly gyakran te nem mind g Indokolatlanul uj x dolgok Iránt biaalmst sn, mindén tskintatben iájékoslasss. Ilyen vsióeágos /apostolaként Magyaroraság tejgaidaaégának OdvSsőIbetlOk várotunkbtn Ntgy Vince országot ttjgszdsiáai leíügyéöt, ki lékta előadásban a Te.azövetkezetek Qgytröl mindenkit tájékostaiott. E torokkai egész Zalamegye, da alidtor-ban is Nagy-Kanizsa vidáks kisgazdáinak (gyeimét szeretném íéebretstenk Magyarországban üzemben volt 1897. évben 29 falusi tejsiővslkeset. E szövetkezetek — jóllehet 18 közülük csak 1897. év folyamán keletkezett te igy Üzeme ntm teljes, hanem otak 5-10 hónapon üzleti évre szorilkőzott — termeltek 4,790.182 liter tejet, mély tejmennyiség 269641 Irt nyara bevétét eredményezett. Ha ezen bevételből a körülbelül lQ{-nyi keseiám költséget levonjak, ugy tgy tgy talpai tejszövetkezet átlagosan 8868 forintnyi tskintéy-s összeget juttslott a lakosságnak. De ha ezen bU tejszövetkezet teljéi üzleti évét vmntk számításba. akkor tgy egy szövetkezet tiszta bevétele 9892 írtra ragL Baámitáaaim mindig^ aa át ágról szólván, megjegyzem, hogy a sző vetkezetek nagysága szerint azok bevétele 9000 és 2200 forint kösött mósgotl/ Nem-e óriáii S\'Sn közel tiaezer forintnyi ősszeg azon csekélyke 700 bétmáz forinthoz képeit mit s lalvak a szövetkezetek mtgaiakéla előtt tejből bevételeztek ? I gyöngédség, as ss imádátaierO hódolat, amit éa ss őspátttiom iránt, ss Úristen te s szakáét művészet legremekebb teremtménye iránt érsek, da én essé as ábrándRnoomágu paatétomaml a szivem a lat\' \|)érzem a jéea élet minden gyöoyö-rüségét te hiába, nem tudok kétiégbimni. > bármily borzasztó Ik a goodolat, bogy ideák) net évasstettem, lelkembe odalérkőaik aa a vigasztaló tadat, bogy mag van még s asgynéném langlelkO asakáetoőjs, aki a páatétomok terén nem kiaebb, mint Gadüone volt s pottikábta te bossá még latalabb ia, mart oaak 60 éve. Szemeim tgy pillsnslra könybe lábadnak...... Etrembt jnt, hogy a múltkoriban agy eslllsgos, lágy, fuvalmaa tslén émtrangvt irra goodoMsm, hogy ba majd mi: volt Elvirám te én avypátéi letzünk, adoptájuk a nagynénémst zttaiália azakácaoéjával együtt te mig mi mtgtdjak agy-másnak, amit oaak s asivünk mamink kíván, a jó öreg őr-tngyul pompásj ebédekké ét magas téavoatloa álló konyhával tarai is/artalaaaai kedvessé élelünkat. A azép tsrv.HMgbiosult..... Siratésmtt tgy pilisnsirs ralamt forró nedvesség lesé boaiAlyotaá da afáa elborult lelkemet reménytkeltő aagár viláiitja be. ftiambt jat tgy gyönyörű égi jéeaaég kit caak aaért hanyagoltam é. mrt ott aa 6 utcájukban rosszabb vo t a köveset. Nagyon valószíné, hogy abban as slcábaa azóta javnhak a Mttadé viszonyok ; több mist btsoayot, bogy aa a gyöaydrü égi jémaég ttóte kábító népiéggé lejlódé t minden taetre évágygtrjmiló aétáiaut kénytelen lemtk tsdn utca léé íraoyittal Azt s kábáié mlgiÉggl lejlndőtt zyónyörtl égi jelenségé éénte barátságos, sokat jelentő mosoly-lyé fogom köszöntenL Azután amjd kóvetkvaak a mdgállások az shlsk alatt t beuélgetések mia- Ns«v-K.»m«a vasárnap N«m érdemes e idejegyeznem, hogy eaen itt) fshisi tejszövetkezet, nem téljes űzletév álatt, közel 20 vaggon vajjyjl gtadagilolta • piacol, •mely — iavareaaban habar közvetett uion — külföldön talált elhelyeztet? Nem-e bisonyitja é tény maga is a tejssövetke<etek rendkívüli nemaet -gaadaaági jeleniöaégét? Nem-e laliéllan jele a köiragyonoaodáanak, hogy e 89 leji\'övetkea) talvaib»n aaok életbe lépte — rövid két év — óta a lakosság tehénállománya 1589 drbbal asaa községenként M-el azaporodot t ?! Nem e jelent eaen óriási szaporulat lordolóponlot az illető lözeégek mezőgazda-sági üssmrendsserében. midén a 29 község évente 1000 holdnál többet iragyáahat be évenként arántóiöld jéhöl ? E számadatok — kiaeé tán atárap — közlését uükségasnek tartám; mart nézetem szerint mioden uóm<U szebben éa meggyőzőbben bas\'él-nek a utimok. Eaen 29 tejszövetkezet kőaül 27 a Dunántulra esik Baranyára 91, a többi Sopron, Tolna éa Somogymegyére jut. A tavalyi év lolyamán éa as idén az említetteken kívül cirka <6 falusi asővetkeset alakult főként a Dunámul vármegyeiben Es Zalaaegyében ? I Es ideig fgy sincs- de biaaem éa biston reménylem, hogy mielőbb jó példával log ásol gálni as alakuláaban lévő .Nagykanizsa vidéki gazdák Tejssftvetkeseto" as őt követöknek t A Talusi tejasövetkezetek t minthogy a városok logyaaaté piacától távol esnek éa igy a nyerstej értékesítésre kevésbé alkaliusssk — csupáncsak a vajtermelésre vannak berendezve; éa igy ia a tej literjét 6 kajcárnál valamivel m«gasabl> ti«sta ári>an értékra tik. A tejtermeléssel iogUI kőzni pedig 6 kroa árat véve alapul — leg-alabb is annyira érdemea, mint a mesőgezdaaág bármely jól jövedelmező ágával. Mennyivel kedvezőbb helyzetben lenne a „Nagy-Kanizsa vidéki sasdák tejsző vet kezein\' mely a tejmennyisége javarészéi, nyeraen mint tejet, értékeaithetné. — A feldolgozásra kerfclő tejmennisyég pedig előnyőaöbben lenne értékesit-hető, mint s falusi szövetkesstskné, ugy vsj. mint sajt készítés által, részint a tömeges előal* litáa olc«óbbaágánál a igy aa Oslali kiadások aránylagos kisebbségénél tagva. — A hulladékok pedig: sz iró, lei lösöit lej, éa a ssvó sgy nsgy városbsn ssintén jóval nagyobb árbao értékesül — akár borjú éa seriéshislslás, akár kös-vetlen elsdas állal, mint a lalvakban, boi luró-kés/it^s állal alig 1 krajcárt értek sl a lefölö ött tej literjéén ; holott ss említettem sertéshizííss eme kiváló tápnert legalább 17 krban éré keaili. Zala 49. asáin (S. lap.) 1898. junius bö 19 én. denféléröl. ö nagysága elmondja majd. miképpen érvényesiti básiartaei kormányrendszeréi, én pedig le logom lenni hódolatom sdójat z-aluinál. Azutau jönnek a négyesek, az örlaetlen másodpercek a tudományos tejiegetásek a csókolástsn köréből éa a gyakolati utmutatáaok leckeórái, végül msjd me, hívnak ebédre..... de akkor már óvatoaabb lessem I Élieznt fogok, zavarban les«ek. folyton Sl fogom nézni, lupvs megssoritaodóm kis kezet, véletlenükéi inteni logom haját, poharamat elcserélem az .övével a az ételekből csak csipegetni fogok, mint egv kis madár Bort nem issoui, id-alis lessek, le logom rsntani a próza* emhe-reket és a lanatikus husimádókat, — igy és még különbül logok tenni . az ssküvöig Akkor, m jd a lakodalmi stddsa, smidön már nem bisosilbst őssints megvet sérti ajánlott levélben, akkor majd kimutatom a logamfsherét és enni fogok amúgy istenigazában. , .Sietni assal a hallal* logom a pincért dorgálni ; „ide a lelkem köasiebs azt a pecsenyés tstel" parancsoisndom aa jtelbordóoak és pehely könnyű kebelyből ivsn sz stesgott assut, kőoye-kig meghatottan fogom ssavslni: .Isten, kit a bőlca lángesze föl nem ár, ilyeu bort adj nekem száz évig!* És végigélve as isteni Iskodalmi menüt, kipirulva as egyreJgtOnöbbnek »uialk»zó hamisítatlan aszútól, gyönyörűségtől logom átölelni Szükségesnek tartom ezekről kiaaé boaasa-sabban beszélni főként vidékünk kisgssdáira való tekintettel — akik UUn kevés termeit tejüket tán jél el tudják helyesni, de sydrus midőn sok a termelt tejük azt értékesíteni sehogy aam képe aek. A szövetkezet nyújtandó óriási előny pedig abban kulminál, hogy elveszni semmit se engedjen a szövetkezet olyan — ami külőmban a magános terme önéi értékealthető nem lenne. De ast hiszem, hogy az elmondottak meggyőzték a tejtermeléssel ez ideig is loglalkosd nagyobb gszdsságok kezelőit is, hogy nyers snysgjuk szövstkeseti uton kisebb fáradsággal tisstességes árbsn fog értékeaülni; azokat pedig, akik a mezögaadaaág e kttlőmben jól jövedelmező termeléai ágával — a biztos és jé árban való erlékeaitéa hiánya folytán — nem foglal koahatiak, aaját jól felfogott érdekükben a tejszövetkezet eszméjének mindhamarabb sikerülend megnyerhetni. Nagy-fanissa város fogyasztó közönaégs pedig - mciyet oly gyakran apostroláltam — ast hiasem előbb megnyugvást talál] a jövőben, mint talált a múltban. A tejszOwlkezetek mfikö désénel( soliditáaa nemcaak a varos közönségének, de magoknak s uövetlctMnek is elaőrangu érdeke; s tiszta és hamisitstlan tej minden tej-szövetkezet eredményes működésének létföltetele I Hmt a hamisitott, vizezett vagy lefölözött tejből kevesebb tejssin. kevesebb vsj, kevesebb ssjt készül I A modern tejgazdasági kémia oly előre-haladáat tett a\' tejhamiaifáaok felderítése tekintetében hogy egy egy tejmmla valódiaágáról alig egy perc alatt meggyösödhelelikr-^- A szövetkezetbe aaálliiandó külötnbözö helyekről származó tejek hetenként legalább ia egyszer megvlaagá-landók lesanek tisztaságra és zairtartalomra ugy a logyasztók mint a szövetkezők érdekében: A szövetkeze, állatorvosa ke I, hogy időről-időre a szövetkezők teheneit megvizsgálja. — Beteg tehenek teje az értékesítésből szigorúan kizá-r ndó. Tán foglalkoznia kellene megalakulandó szövetkezetnek a kis. gyer • ekek tápláláaára annyira fontoa u. n. gyermek vagy paalaurizAlt lej «IÖAllitA-ának kérdésével is. A közegéssségügyi hatóságok, de maga a város nagyközönaége is barmikor meggyőződést szerezhet és kall ia, hőgf szerezzen, már a azö-I vetkezet érdekeben ia — annak szoliditáaáról, megnyugtató megbizhstóságáról. Nincs-e Zalamagye a közvetve Nagy Kanizsa tldékének takarmáafíermelésre \'kiiünő. földje, nincaanek.e kitűnő, rétjei es a szárvasmarha-lenyésztégre kiválóan alkalmas legelői? Nem-e kiválóan sl almaa sasrvasmarbatenyésztésre szón megye mslynek 884)00 kat. hold szántóföldjével aaemben 248\' ezer kat. hold rét és legelő áll szemben ? Nem-e eleget bizonyít Zalamegyének 182 ezer darabból álló szarvssmsrhsállománya ? Nem-e egyik legjövedelmezőbb aga éa célja a szarvasmarhalenyéazlésneh: a tejtermelés ott ahol a tej értékesíthető ? Nincs-e megsdva a mód a tejnek szövetkezeti ut n való értékesité-sér? Nem e emeli, ugy a kisgazda, mint a nagyobb birtokos anyagi jólétét a jövedelmező tejtermelés ott ahol a tej érteke»ilhetÖ ? Nem-e fontoa nemzetgazdasági missziót teljesítünk akkor, ha tejtermelést minél szélesebb körben karoljuk fel\' Nincs-e szüksége Nagy Kanizsa vidéke gazdáinak egy Ittjazövetkesslre ? Nem-e űdvösőlne örömmel Nagy-Kanizsa vároa közönségé a létesítendő leiszövetkeze et? Mindezek kérdésekre, melyeket tagadóan álli-totlsm fel. a leghatározottabb igtnntl lelelek. Es önök gazdstárssim és Nagy.Kanizsa város közönsége t lanfernl vélem feleletük. Tagadó nsm lk$ • ^ .-klnnifatigtr ErnS. pedig vállsmrs hajtja fürtös fejecskéjét,, télig le hunyva ragyogó szemeit, forró éde- csókot fog nyomni as arcom közepére, a világ legboldogabb emberének arca közepére. \' Adsrjáa Ml ypdatípDi ir Qjáoak kritikája- Irta: giatlahaviaa lásisr. Nem tagadhatjuk, hogy az utolsó harminc év alatt Minden terén nagy haladás mutatkozik éa hogy az orazág vagvonosodásab.m lejlödött. Látjuk, bpgy ebbeli fejlődésünkben közelebb jöttünk a nyugat müveit nemzeteinek közgazdasági kedves nőm karwu derakat; bájos ki.» Waaígm^.^^\'/fc, aaok mégia wk tekintetben tul aaátnyalnak, a<t nem as utolsó 80 év, ttanem az ^löblieni idők okozták. Magyarország század ik mulasztását volt kénytelen évtixedekbon pótolni s igy hátramaradáaa a gyors háladas melleit hibájául nem róható fel. Tagadhatlan, hogy az utolsó 8t) év haladaaában megvan as erőltetés jelensége is. Allsmadóaségainlf ép agy, mini a magán gok és Itt első >orban a löldbirtokol terhelők szaporodtak ; de ha as eladóeodás beruházások céljából történt és ha nem drága és köonyei tőr-lesztbetö kölcsön alapián gyarapodott, a mi állam sdósságsink nagy résséoél ás talán a löldbirtokol terhelő kölcsönöknél Is mkran aa eset, aa adósság us porod áss nsm tdatnthetö assrvss bajnak, még akkor asm, ha a kölcsön nagyréase nem hazai hiteiesők pénsasekrényeiböl került is kL Tagadhatlan, hogy állambástariásaak rendbehozatala éa as Állami közigazgatás éa adóterheket nagy mértékben megasaporitotta, a mi mellett a köz-égi éa megyei, valamint az egyhási és testületi terhek sok helyütt majdnem a tflrbetallsnságig súlyosodnak s msgángazdaságrs. Ssóvsl kősgaz-daaágunk fejlődése és jelen állapota mindsn téren lett erőfeszítés és nehéz küzdelmek eredménye. A helyzet ily viszonyok közt annál nshassbb, mivel a világgazdaság hatása is nemzetünk gazdasági állapotábsn sllenállhstlanui megnyilsikoztk. As áltslános árhanyattás, a nemzetek elzárkózssi politikája köveikestében az áruforgalomban mutatkozó bizonytalanság, a gazdasági téren fennálló különböző érdekeknek mesterségesen táplált sllea-tété : gszdsságunk fejlődésében, még bs magában országban támaast nsm nyernének is, hátrányos oldalaikkal jslsntkssnsk. As élet terbe nehéz, a gyors lejlödés előnyeihez csakhamar hozzá saok-tunk és jótékony hatását könayea leleitjük, a midőn qj akadályokkal állunk ssembes. Es anállá igék honosodnak meg, melyek addig hangzanak, mig végre is igssaknak blatt sl mindenki, asm gondolva többet az igs tartalmával ás valójával, gyakran sz igy útnak eressistt röpke saavsk közkövetelmény alakjában parancsoló irányzattá válnék. • A mozg^r töke megzabolása, a kis emharjiaeg-mentése, a szövetkezetek egyedüli msniőssere éa löképp az állam erélysssBb közbenjáráss: effé s szálló igék uralkodnsk je enleg nálunk is és majdnem ul mondhatjuk, hogy a közvélemény kős-gasdasági jólétünk jővőjét a szálló igák által kifejezni vélt rendszer következetes keresztülvitelében látja. Isniételten kifejtettük, hogy közgazdasági viszonyaink köst as állam a < Isisser tairs> resdsasrát nem követheti és az <interventioo» nálunk határozottan megokolt és beiyes. Isméiellen kifejtettük ast a nézetűnket, hogy Mssysiorsságou az Albuná tevékenységnek az egyes termelési ágakba erö-sebben kell nyúlnia, mint u talán máa országokban megokoltnak tekinthető, aert népűnk jsllems a gazdasági ügyekben ia a tétlenség, tuaysság áa a magasokottaág tulajdonaival van áthatva. Nélnnk a kezdeményezés, a sikerea próbálgatás, sa öss-lönsés számos termelőágban meg nem történik-vagy meg nem tőrtént volna, ba aa állam nem láp löl legslább mint pénzbeli segélyeső ás msgárs nem vállalja a kezdet risikéját De a kesdményesés-sel, as utbsigasitással a gyermek bet agaágak kiállása ulán megssűnnik as állsm jótékony hatása, mSgssünik egyáltalán az állami tevekanység jogosultsága éa kezdődik a magánvállalkozás ideje és a magántevékenység hatáskört. Ha e ponton tul az állam továbbra ia goodnsaa kegyeltjew, oly állapotot teremt, mely közgazdaaágilag hátráoyoa. As állami beavstkosást megrendíti as önálló elhatározást; hunyásskodóvá teszi u egész gss-dssági élete* éa oly lüggőségst Állapit meg aa egéu nemzeti testben, mely kóros állspotbaa találja kilejezését. As allsm ily vinbnyok köst a hatalom oly fokát látja kezében, mely, bizonyos tskintetbea korlátlanságra vezet. Az állsm kormánya lassan lasaán önkéuieleiifll ia a mindenhatóság látszatában tűnik lel. As állsm kösbenjárásAnak folytonos kövstelése az állxmi állások éa hivatalok szaporodásában éa a bürokrácia lejlödésében találja larmeasslas kifejezését. _rr- Nagy haia.közgasdaaágunknak, mint általában egCsz fejlödésűnsnek ss a tulsAgos slakiaág, a mely korinányzstunkbsq_ megbonosult. A barok-ratizmua oly rendszere lett uralkodóvá, a mely sok esetben valóban célját egyedül as iratok és as iráa szapdritiaában találja, a mi természeteeen az élet rendes tejlődésével ellentétes nehézkességben és számtalsn felesleges munkspassrtásbsa találja kitejeséaét. Mily aktatőmeget dolgosnak lel as orasághan, könnyen elképzelhető, ba tudjuk, hogy csak a minisztériumok hivatalaiban lBMbeo 782,300 Nagy Kanías, -vasárnap Zala 49. a«am (4. lap) 1898. junius bó 19 é». esám fordalt meg. 4« es a mennyiség 1808-hoz képest 246 százalékos emelkedési matat As állam tevékenységének lo yionos követesse többé-kevésbbé arra mutfel, hogy az Állam jelen tő«ége iránt nem igen vagyunk tisztában, Ugy Ifinik föl e követelések folytonos hangoztatása, mintha ss államot a gondviseléssel asooositanúk melynek reodelkeséeáre külön soyagi és ssellemi erűk, kfllön hatalom és befolyás ál sns. Pedig u állam csak ások lölött as erűk fölött rendelkezik, melyeket u államot képesé lakosság saját magán-gazdálkodásából ad vagy adhat; ha tehát állami ISTéhenységsi igénybe veszünk etsO sorban tisztában kell lenni, hogy aaokal as snyegi erőket, smlyek az állami tevékenységre szükségesek, as állam kényszer utján ki lógja venni polgárainak magánvagyonsból; azokat a magánhivatalookokst, vagy egyéneket, kik az állami tevékenységei végre lógják hajtani, a nemzet életének más foglalkozásaiból veszi ki és őket abból a pénzből fogja fizetni, melyet as állampolgárokra róoi fog, hogy aa qjabb feladatot teljesítse Minél jobban avatkozik be as állam a közgazdasági élet répeseté-\| nek közvetlen vezetésébe, annál nagyobb az adóteher, melyet az egyes gazdaságoknsk el kell viselniük; ép ezért fölö\'le meggondolandó sz ál-lamoak ujabb s ujabb téren való közreműködése, [ mert mig ss Oy működés által megkövete l adóteher buoeyos, sz, hogy állsmi működés kos e akkora hasznot, mint a mely a bizoiyo teherrel szemben as egyesekre vagy as összességre bára-molni fog, sok esetben bizonytalan. Ha valahol, nálunk kellene egye őre óvatossá got tanúsítani u állsmi beavatkozás nagyobb mértékű tokozásától s inkább gasdasági leren ana terelni sz ügyeket, hogy a törvényhatóságok es a társadalom gondozzák jobban a* anyagiskat. Politikát rendszerünk a kösvetellensegel in-lább megadja a törvényhatóságban, miot a mi-nisstenumokbsn Sokkal nagyobb, sokkal eltérőbb viszonyok fordulnak elő nálunk, semhogy egy kaptaiára üssük ügyeit s igy a központból egyenlően kezeljük as egész országot Törvénybózá-sank is sokat vét. a midőn a legkisebb részlete-kig egységes intézkedéseket hű egész or-tzágrs, a helyett, hogy elveket állapítva meg, a részleies intézkedéseket a törvényhatóságoknak engedné át Cselédtőrvényünk, s éizés, hogr nsgynbb latepet anyagi áldozatok érés is meg kell nyerni s számunkra. Mennyi viserö áll sz országban rendelkezésre I és ki tud róluk, vsgy mikép hassnáltaiik sz ki I Pedig első vorbsn ss- ill-tő lörvényhstóságok kötelessége vo na es iráni lkaiéban lenni s s természet ezen kincseinek értékesi\'ésére halni. Igas, a tőrvényhalóságok közgazdasági tevékenységét leheteti, eöl kellett volna s központról és a minisztériumok részéről irányítani s e rész ben ss állami kezdeményesés tsláii kevesebbet tett, mint a mennyit épen viszonysink kö t lehetett volna és tennie kellelt volná. Mert ha nem is lehet tagadni hagy s kormány néha-néha abban aa irányban la próbálkosott, de hiányzott egyáltalában snnsk érzete, hogy nálunk első sorben s hstóeági tevékenység kó<azdasági téren mozgásba indul, gondoskodni kell, hogy es s mozgás jó iránybaybalsdjon s állandóan működjék. (FoljUlám kávsikssfk.) A város házából. Hlrdtlsrtay. Nagy-Kanizsa város tanácsa résséról ezennel közhírré lételik, bogy Nagy-Kanizsa város 1898 évi megyei útadó kiveléei lejsroma az 1890. évi I. t. c. 10 bekesdésések rendelkezése werlnt a mai naplói fogva 16 napon át a városi adóhivatal helyiségében kősesemlére kitéteted oly célból, hogy as a hivatalos órák slalt bárki állni bete-kinlbető legyen és hogy ellene észr vételét meg tehesse. Nagy-Kanizéán, 1898. NEU ALBERT sllssár. juniu-1 hó 16-én. yíeSE* 7.SWMON&. pslsárasetsr. 1 I R E K. — Klsrvrzée, A pénzügyminiszter itrtnei Káro\'y sOmegisdóhíyaiali ellenőrt, a karidí kir. sdóbírstslhoz adóhvstali pénztárunkká neve>te ki ■ IMlte* haDfek. Városunk ritka-beiegxegélyzö buzgalmu polgármestere: Vécsty Zsigmond, pénztárakról ssóló törvényünk, a mezőrendőri mint az »Irodalmi és Művészeti Kör* törvény a legújabb munk\'ástörvény stb. töryé- e\|„öke n>gyon \|e\|\|,es-hangU felhívást kül- steRit^rig « • * * hsa lehetetlen. junius 19-tkí közgyűlésen való megjelenésre Törvényhatóságaink semmiben Mm maradtak bozLditÍ»: { felhiv4s »«jed«fc aanyira el a kor esetiemétől, mint épen a köz- mében »8Y hangzik t fSXt "TuJ\'""!! \'t^^\'l\' rettfxl. aa Ind. k US, Kir m.TTta^T tartoznék a közigizgsiás keretébe; sőt leg\'öbb esetben a külgazdasági bajok leiismerése esetén Mint a szétküldött meghívókból is lálni mél-a bennlnk rejlő eröt nem is sejtve és teljesen tózlatoU, körüuknek folyó hó 19«én, vs-ámap, kiejtve. hogy közvetelleneégOk folytán épen ők d. u. 4 órakor tartandó közgyűlésé igen lontos hivatottak as ügyben intézkedésre vagy a dol- less, smennyiben lelsdats less a tisztikarnak és gok helyes mederbe leendő tereiésere a nálunk as igazgató-tanácsnfk választása, már egyszer szokásossá váll rendszer sserint ál- Mindenkinek, kl városunk hglsdása, tejlődése, lemi közbenjárásért sóvárognak és as allam min- művelődése iránt érdeklődik, szivén kell viselnie denbstó-ágában való bitet igy még jobban ler- as Irodai i.i és Mflvésseti Körnek, érdekeit, mint jeestik Természetesen könnyebb az ügynek oly egye\'len Ilynemű kulturális intézményünkét, elintézese, mely hangsatoe szavakban a lendüle- .mely a kezdet nehézségeivel küzdve eddig csak les Irázisokbsn lóHárvs a bajt, sz egyedüli or- szerényen ugyan, de mégis kossájárult városunk orvosságot csak as állam közreműködésében ta- társadalmi életének növeléséhez élénkítéséhez, lá^a, mart ezt megcsinálja egy jó logslmazó fél Midőn a mull napokban olt járt a vlros kű\|-nap alatt s ha egyssar s Wterjesziés elment a \|dötlsége Wlassics Gyula v. éa közoktatásügyi minisztériumba, a törvényhatóság emberei nyugodtan uttItalnak arra, hogy meglMtek mindent s a kormány figyelme Ül ven hivatsz ügyre! Sokkal több fáradságba kerülne arflgy tanulmányozása, az érdekelt leiekkel való tsnáoskosás a aa a lölötti gondolkozás, mikép lehet társa-és Ind utón vagy ha ssűkságee, törvényhatósági kőebenjarassal s kérdésen segíteni. Hol volnánsk például a gasdabítst kérdeeéban, ha lörvényható-zá.amk s szövetkezetek létesitésébsn egy kis tevékenységet (ejtettek volne ki; hol volnánk áttattcsyésstéskkban és sok mái mezőgazdasági kérdésben, ha a magyar msgszoko\'tság hatalmával eaeasben a késvetetleaél a népp-l érintkező törvényhatósági közegek, beleertve a bizottsági tagokat és a jegyzői kert ke, térre \'eqeesletiek volttá helyesen irányított működésüket. Iparunk is egénaa máskép lejlödötl volna, ha u állami héshenjáráet a Városi lörvényhstóságok uemcmk jóektraitsl, hanem eg) kis közveiellen levekeny-s ggsl ís támogatták volt k. Negylparank nem tordoh voiaa legsagvobbráest essk s ló város felé, hs vidéki városaink bsn Is smj leli volne az as miniszter ur ö Nagyméltóságánál ezen srsnv szavakat hallotta tőle: ,A befolyásos egyéneknek oda kellene hatnia, hogy Kanizsa társsdalma a ssepmütéesetért ás tudományért is hozzon áldó salokat* Arany ssávak esek, s miot Halis István irja, ast jelentik: ahozzánk Ideálizmust városunk népének ssamitó, sivár éleiébe. Est ss Idtálísmusi képviseli as Irodslmi és Mflvésseti Kör, ennek megvalóeitásárs egyesülnek tagjai. Hogy ez ss egyesülés minél hathatósabb minél áldásosebb legyen, aaárt kérjük e sorokkal as ltod. és Mflv. KBr m. t tagjait, jelenjenek meg minél ssámosabhan a I. hó 19-en d. u. 4 órakor a Városháss nagytermében tartandó közgyűlésén\' Megjelenésűk nemcsak es ideálismus hajnalhsmdását jelenti városunkban, de a Kör jövendő (elhirágsáséoak Is bisloe jele lem. Föl tehát as ideálismus nevében I Nsgy-Kantssa, 1B98. évi junius hé 16-én. Kétstp irifmond m !M. a HSe Ktr aMfc. — Péiialármn Tál»«alá«i. Már \|\|. punk múlt számában jeleztük, hogy ax üresedésben levő városi pénztárosi állást jun 20-tkán d e. 10 órakor fogja betölteni képviselőtestület 0 őmmel értesfl ünk, hogy a képviselőtestület tagjai tzép egyértelmű-ségptfl tömörülnek Halvax Gyula városi íevéltéros mellett, aki eddig is mint helyettes, példás renddel éa teljes nzakavs-tottsággal kezelte a város jftnstárát A társadalmi éléiben is közszeretetnek örvendő buzgó tisztvi-előnek megválasztása bizonyára az egész város közönségének tetszésével fog találkozni. — Ezzel megüresedik a levéltáros állás, melyre legtöbb kilátása Ctdnyihnm adótisztnek és ffsnfy Gyula gyámi ellenőrnek van, aki a levéltárosi teendőket végezte eddig ideiglenesen. Haráy Is, Csinyi is, mindketten legbuz-góbb, kipróbált, régi, önzetlen munkásai a városházának. — A .k.kllé levelek\' elless. A párisi bnlevsrd-lapok koavha stilu»át me«Ma mlba* ladjs a .ÍSmíUí UnUk" címen világnak röpített lep, mely reodazerlalea idökő<ónkiat kéteaer jeiea meg egy hónapban. Nmcs más iráaya, mint a piatkolódát ée igy alig erdemm ezzel a Isppal bővebben l-.glalkosni, mert a legutolsó, mci finci ujságironsk is boreóddk a háta eaa«k a lapaak isaoayatoe jelsőítnl, malylyal vármegyénk közéletének vestö egyéneit tiszteli meg, A -serkeesiője Polgár B-la, ki aaalélt halálesetlel vételi iveket irt csak tetf, lévén ö s<olsa-biró, a ki ás időbea asintéa inósbs\'oti s nyom-titoti hetü öl. Erősxskksl aaoa syargal, hogy 6 as iga«sA nevében kft\'d. Jó, de akkor más Y fegyverekkel kell kttsdeai, nem sárra\'. Ds ez nem áll, nem as igaseág kifejezőjs ss 0 tolla, essk piszkolodáeé. Hist Polgár Béla ttr, mikor nyagodtan űlt sxolgabi, ói hivatalában laekhől a 1 hibákból uem látott agy makulAayil sem, vagy ha látott (mnt » hogy es m\'istsnábao töbimsOr blsunyilani ü<yekssik) és awn mondta el aaaak idején, vájjon lobbnak tartja e msgát, Suikaál, akiket ő, mist bipnkralákai sserepsltaL A kérdéa nyitja ebben flampontoeul. — Itt nagyon ia előterbe ssoral a lótáb és igy aa öeaiata sajtó kótlegisiiiására sohsem smmilhat s .Ssálló levelek", sőt mindenkoron a felháborodás hangián tiltekosik as a len, bogy magát velOk esvenragunak tekint»e. A nyili eszmekért kfl/dő sajtó jelszava: Igaaaág ée itlée és ismét isim. Énből a ,Szálló leveleknek keves, éppenaétgel semmisem jutott. — Érthető .ánaegyéak vezető polgárainak meghívása, melylyei legaep délután Nagy Kanizsán gyűlésre hivta meg miadssokat, akik Polgár Béla lámadássifal »ohmm értetlek és ártenak egyet, sőt est a leghatározottabban viassaatssitják. A gyűlés délután 2 érakor.volt aa tArany szarvas\' szálló nagytermébe, awly ssalolásig megtellett. Ott voltak a vármegye leve ők\'elöbb polgárai és s megyei lapok majdaem telim számban képviseltették masakat. A tiltakozó gyűlésen KolUr István ss6lalt Isi alsöaek, elsőknek Inkty Lá»zlót, jegyzőnek Tripammtr ,. Rezső drt ajánlotta. A rövid s\'aőkí megnyitó uUs lníey Lásslo, Borcsa Láazló caabrsndeki tő dbinokoanak adta lt a ss^t, ki igazi példáját adu as ari korrektségnek. A haragos szeakedélynek még a legkisebb áraya ^aem érintette tartalmas szép beesédét, melyet tőbhaaör felbeasa-kitoit az éleak tetméenyilváaítáa. Egy fslealeges jelsővel, egyeÖen ócsárlő szóval sam érintette sanak a személyét, akiről battélt, baném cae-lekedeteioak ragójára atalt éa itt k mársákletiel matatott rá arra, mi vasetí Polgár Bélái lelki-ismeretlen haroábsa : önérdek, egyék semssL A kö\'űty távol yi tóle, a boesm héléilaa tűse sarksljs, hogy egyéneket és omiályokat essmvt nyel, sárral mooakoijon be. A tienemág, a kietf lei ssvébsa iőtiűak Ili óaese — amndia beaséda folyaasábaa — ée a tkstaeaéa éa beeeűlet awpeivaiaéi sem lehs\'ask altárók a sásstok, ssert beasklet, fam\'é—ág csak egy vas ét m miadmkinak Isgféluttahb kiaesa Jóllakat, vasaak ayariáságaiak, mert hka emberek va-gyaak, ée gyártónál éa tagyattosésak aeet esnek a beeekkt határaiba. A hl Mré akar leaai: u leayea tisau, saaat tetű, pánaUaa, tkrgyUagaf lt a HaérM szempontjából Iá eeak Nsgy-Kamtna. vasárnap INA. \\mmm U 1Mb. U«t* két»el nyaljon btnÜMo la, aa irtima ot lekrdeit a magánbotttt kíeiégitéie. A ,8téM levelek\' ntm Irináik a litstanétai ttjtó "érmékéi kfité éa bsaaéde bl»\|tiéttél ktrtiMf-jeleirtek-t, isyy tiymUk ki Hiküirtiémhtí k mytáérihl i* taoékal s«tah»i i«, kik t ispoi timogntíék. HmrmM értelemben ttrkmlrt CWtr ÉMméa eeáktornrrt kir, kflajtfrté ®fY yii«tknetot, melyet a j«lenvt>lnk egyaangnltg elfojedtak é* tajown an<j iának Utána t jelenroluk nétmrát ohatUk írt), hkty Lkain rövid haairéjátsl ért tétel a tyiléa. A ayilat-koaaio* lapnak leakötelehbi márnában hóinak. - «)llk>nl\| léllMiamjradfMI. Egy atartlmet laM aanyeetkt etifél farta át a batn»Uó, fiWktay feletég kóM, egy eierelni, élai tégyó nép aanooyét, kinek Ulke fison, didergett a cauidí Ankéton, mart hideg tolt t kar, melynek lírrénynerlnt jog tolt ét át-karttlal Didergett éa léit, ntgtoa ellenére tolt öreg ara, a \\it aokaa spiáaak néxtek a aagy. korkllóehtég miatt, flilaiiklto\'ta Mkt t terhei kötelékeket, fiatal nitt jogait kereste. Bli toll \\ n alsó gondolát, bti mit h tM lépéa, dt nem tudott nitt paraneniaek skantállai, rálépett erre tt atra, ét mikor tehrtaOaatl, rérttvt tar kadt feaaa, a halai, a jéghideg halál kalialta it él Meghalt agy ná téMl, a btsös c-ókstk tégyátal tyakia. — Sanlaar JÉtnal Útktnitsti ntatinki riSrid W5 étavfctoayt Mytatmt nom-wédjittl, Fnpt Peate Jánninl, agy lagmhh-keiabtH há»tatmhirrti ki altáltaa él ntrktló, One falwigmii, Kié Kasáüától. Varga aa édtt •pjaaál lakott a ttrnki tttáhaa ét itt Htogattá mag K Mknor titokban 8mt» Jinosoé. fiaaa-kának ié^ée gyakran kBopédtt\'l a mohából hol art iladt ét átsurrant a namnédba. Kim Botilit, ki a szepttnakj tteáhna lakik, tngtadti talthagy, ni tai$t aa arát fogra, kflirte, mikor jár a ttertlmn maeyeake piktoréi ér i. Ctttlör tököt alhatiroila, hagy réígrt nakk taaek a timaynak. Kii tatárakor ilmaat aa ipja káté hm Senkáem rette éntrt. Bekertlt as ^táléba. At ara ttt alndt mélyre, a trín ttéaákat A ntrttd mét nem jött Betette at áttét, tért. Mikor ayíko-ngta kinyílt iámét, féltékeny feleség laliaiki hűjét éi szart Sxalai Jinaaé hörigtt bakóit a kanöhyt, kírtlötta ptrtara ftttilii a Mdat - pán%ó tért. Itghah né •étklL A gyilkol tnatay atrkoofordalt ét pH Ltftkkdt, dt így éra mólra feüAmérták hitit t rtodOrtk. Nem tagadu btaét, bekotrfe, hagy ö Stte mag aa on aitntéjéi A rendőri iigiyiattát btfcjt-■ nént mát a kar. igyémég gondjsir* hiaáék a gyilktat, ki már i foghát agy klIBa cellájában gtaéalknéik véne tattértL * - ftretNgi vtanálaiak. Három aapoa át, kaddlöl crttórtókig tartottak a Wtő-kttetka-dtlmi ákoiáhaa u érettségi lingilalnk, melyek meglehetősen jő eredménynytl végződtek. nn-gálttra itlftkntli fitasteta 91 éa ehkdl jilmm WtM: ümk Inra. flirtinjar Ernő, %y Jeoö, DmttA Jakab, TWaatié Sándor. Jól ntgMtlt 7, ntgMt tt, két hónapra tinnataUüek 7 aétta- - déktL A xárértekexleten PUtr J„dos miaántin kutsa 1p bestédet tartóit a karmétddhni <tto- V Iák nt\|\|liHanégÉiftl - Krrtkpér nmti. A Balttmi Ker&fár Kjyltl folyó hé 2&-in délotAn J. órakor a tapoleáí owaégatsa srsnépaái] Adnnmapt rendet, napit t tasrttgyklskst és aparttánákat tinialatlal mnghlns a tamayieléeétég. A rer-nmk peat \| érakor kasdédntk. Gél raTipoles felé retetó —ágit 48-et kőre neSetf. Belépti-dg aiaea. A tirteayrh mttadje: Mtgityüó fSTMBg (tárt) 9000 n GytanMI Ktwkelyre. A .Btlaáte gtrékpár-KgyWt. linlia Tét t koroaa Eltósek étért érem, ngkaodtkoak hrtat értn Jmmr mrtnjp. (.irt) éŰUO méter, Kmtkrtyidl Gyeseibe éa tinaa. A ,Bnlaine Kerékpár Bgytef lénéra. Tét 1 korosa. Ekiaaa nagy etMérin, étt, Frink Snma tatíeftíági, mátod<ki>k Ut ttktt érem, harmadiknak ktoatérmn. ifiriny (V^ 8000 m» KeerthalyMi Yosyireta ét tinat Tét 9 koroaa. Beleik nagy taért énn és a ^Babita-KerfkpáiOgykt* iintiliillja Mánék aak kis nitt éren, htmtéfcsak krtnsénaa. I amaia ang fay) 10) n Tét I kanaa Utal-sénak esést értn tlaáaé MMliaik ktaas értn. Fittmia af íntxH) 9000 n Gytatthél Kiart-hJyn Sttta»ikárt t ktlyasltti tkttégDéaw ^ rtrss^CtkáraéL Tét 1 ktrtaa KMptk erttt érám, aátidikatk krtatéim. — frwpttséd-foaT: Watsaém tártai 1991 Ma & aat I éra, Kérnétek Mivtrég Déata reweajrtMkár Dirire Kenthtlyrt klléiadlk, mrtytk tét aélkll atn ré\'etask Igytlrmbt Mlsdaa nttaaéaaek larttlntaait kell : a ttrtetyai ulíes sasét, álláiát ét itkásél, a tirnaynám m»gjloiásét, i rtrttntté egyletének teret ét tt elnök etgy a titkár Wéaét, talanlat a éresse megjeMétét A rerseayhlsottság attttétiktl taéokolás sétkil rímaataaitbat Nyílt tanaayhaa rée.t tehet adritikl. kl s rerssaytéatél ehfltta aiaea. len ioda éa aaatén a lét atn adstlh ti-aaa Veiaeay altit a taaatéa aiaea megtagad re. A w ttty (lleai étitek nt illaáé matatnám atéa tsanatl Utadök mtg. A terttayh rétég ítélete MUhhea-betltD. Dijkíontái délttán 7 értkor I .Halién\' nállodéhaa. — lahlék lalalenllrrdta. Mtlt tté-maakhaa .Löröldöíó rablók B.lstoararrdea" tinta mtgjeltal hírnek t heJyrelgsiJtán tégatt a flUdéigttgatéaág t köretkesé torok kOxzétete lére <kért fel htatkakrt: Jltn rablóbanda, hanem kéi-hiron entartó kötette tl a merénylete\', a milysar Palkó Ideje éta tan tolt eset Nem Baltiotürtd ftlrdötelepén történt i maréty-Itt, haatm Btlitotfhrsd kéaaégnek kttlterHeién, a hol aa AfMS-t«ia ill. A sssnélyhi<toosigrél kaltét* goaétakaétt tan. agy t ftrdfitelepen, a flrdéétad tartanéra alkalmóiott laadőrktlőnii-néayt, miat t BaltloalBred fthbtn rendnereritett állandó esesd éri ifcak állal, a melynek éber Igytkae aa eWordaU readkltSli eset Állal fal-hlratott olyannyira, hagy at alóayoaaaátl ti Időben egy eaaaddrhadaagy veteti, még pedig sikerre!, mert egy Msrétnn a ár la van tar téelaiva.\' - Iirmkiél taaama lsk»la A hely-beli kartakadé tanoncok itkoUyákos folyó hé Myé hn 954a, vatéraap dilatáa 9 értkor tartlék. meg ss értáré risagtlatoUl A trafikbia agy ar válogat könett, t eiltUeretl axitar-" a — OaHllaáa. a fann aávarak táeáját tele rakja. Igy annkit jön ttalatt boltba, s nési majd aa arat, majd n nitarokat; tgre kfeaSrtli a torkit, séhajt, sstia eaak ki- ibhól a inon 0 8 A RJí 0 fcftdy iMgripM K Ma HM) uia áa Hpat A ktfcéré i vak* m Mm, aapás «s rlt. ina ■a mm (MM fflm a mm UM mtk mt t MfM \|é Ims Jél m Ut tméém. áü\|ssfe i lliiiSpItal Mi k»Um mI m i ■ r „lána hMly jtvs u ntlili« MU, TUllliia a kl» Jtaasfe MN, my ím, )é Im. mtj ltjmhtm, hp i fiU mmt mm akaé an nju.- tar aM lak lánm kkélgan. nialaaajtas IMs Ipa i^ilit. Inat W ai\|t rtrifaOM, A aéf léagaahn yMfáass á táv 1 ssktsh vaW i amsn s wni, fMas a aáia, taa a sakáMs )i itt Ba liv ntjm. ahhor «llllMll A Mm WIj insm haéw já Pialhi(\|ii I i A»l m»fi sápala IsniM^ áititvék kát ama m IHrt na taaHah i ■a\|w\|ai\|M JMH, aiffarpasi H»u kaa^lt y taa. ha aysam émm émMk m Or l^lklki. áa Vt hJMBS \|mll • aao attak tt y egyet aa a hsjt, Ik tan, akér kattft — Mim ndaa nlrartkkél f l — Ha nak Is adnk. A attkás thttal t sMvarakat, astéa a foga kM dörmögi: \| — Ma síért! mert éa naaiáliat ragyok. Egy partért, aki köibrttatialéa a hobhaJépeP, megböki a aaakébt, nasagjé: - ti i ew&da tagydk, nés noat agygyik iéa u egyiket! — Nem atlea menet, ntadjt a aaakéa. Ba kaad noeüSpu, kérjen s araktól. As tayéaWI nem dekli a pewertttk. gastl bankén véaigedell as atyafit, iigymlott I és Matt . . - Éljall tatv^j Jiimíiii Sonr atgéa-hitatalaok aagárati iáit, kkiiM 1 hó 19-lkéra virradó Mjelen egy atkötrjwkrfnyMl 180 fti érték! rthil éa fihémSlt lopott el egy Mna reöet trtvij. Ekkor aak trélá* jrttaat kőtiiknik A kadé Báaanagy agy beburkolt alakot tatai elő t kérdi : taé sson nemáty, kiért iát táradénak ? — Bt aoa talál mftnköt\' - aaH rá tMén ntiaát IMI a kftért nlra tgy ilnmnmyl, nnjd tgy .Kt atn matat stb. vetetnek a kikért miailanniaiar rámoad>t: nanküf! Végre astéa kiknaaak káron sgyiotata sngai ét kaadűkkal letakart alakot a oda tesetík a vőltgéoy tié, hogy 0 tálanta ki ................ sát ha ahrét, nemcsak hogy kiaettttk, hnaan taugéba nég tgy ttdn bárt haB Sartaia. Ekkor a cigányok rázendítik s agypár Ma-lét ; tincol as Kjndg, nka a aninininyi ha-csoxtató köttümtik, swlyst rmásata a nánnagy végaa: _^ "" .T^éa. siirtlnk mmjfik aag A sukMqrstowk la i aat r Ucrta kái < A gibwafizfetrífl. .-Jitgy-Kssisn, {^8. juáoi 11- thaa ■■jiaMi/sst Mhhrt mntat, un a iwijs«a n nh naatsna. iMna inii\|ii. hsMsá miat, "-y --"- M* aha hggM aa#n. KaéaM áém aya hp^a niiwaii. Ki mmb aaiima, nhsaai ■inat. I f - H Ortiiiin III ttggr Un Sak ha ayiaila arirad, hacr I lái\|>l lar ops m Draah mais as^a Ihan aáSMhha, Irta Máértnaa. (—oka) A (Rtmapt ornágoi tsflaéa t kant* remist fedezésre bírták és aa árak atkéay ktntl emelkedtek. E hét régé* at időj&is jakra Isr 1 doít és tsntk folytán ss iiéayaat Is mí^sayhak. i Helyben e héten 90 vraggon haaakak el 11 frtj éő—BO kani ár nrtlut. Üt lialrt Uéha Mg a Motsjsl rijn, Vita wkaírt Or M aaaa. a<j», h«7 aa»ii utjtt ■M jipanhk ■, lh n tnfM mha r" A vtlésak Ulaiábu igta nég tan ártott, kanak fog kAH iittntidai. a aak aa* árpa máa4idpi\| SaáM he tánaal á^M iwa aáat hsanaa aaa jáaána. rtaal kraénfc A V fii 1U0-70 Jm»\' m 7JC—8.— ftpsi i MO-PO Jrt . 7 .10—50 I lm/mm mjt xU Wk aaUkant Hp" aag n MasMnv Já aawéa jfca haévn mqtm, ami hsnM 1 OhM hmff » tmQm. a a M aak sakagat, MM^lHIkt Eaié Méa rt jaüt irts Inai ti aata étfUhái ás nagat n% s Hm inig aga Ma \'i i Jk átfkáa IMHa m laaa, Uar hatén asn, m jas aaM Ó4n Isas aáf kart. hagy ahá aailih. Nagy-Kanizsa Vasárnap Zab 49. szám (#. lap.) 1890. janim hó 19 én UiH tatvinia bouáuk toHilok. Fáji alvval tanár biouki aaáWk, HMM 111* aár távasfa irt,ja, _ Tat Ari j» alvaa aaakat kirágja . Éljatak aakáig asa nasfa boldapi, Jaaaoa p ^ rfas aa ilat iláaalkai. Mlal áajaal iifin, aaly a kidre rftppar Lacaa aladaa fan alj aip aa tltaHkka I ftdraaka foj itat trtkra untak, Sa aaka Utakat al aaa Uajfclak. la caak nlakáajaaar laáárt aar\| lalkaa, tnaak h kinti aaka aaa falajtaa. Ei ti láaj ksrátia kadraa ji pajtáaia, Aidjoa a»( aa Mas, aaak ókajtiala. Lapatak kaWaiak, mielóbb klriaaa, A aaaat allár alt jijjatak aNaaaa Találja aaf alakja a aip úip piljit, A kitel Mja tifu aa tlláftt. Lapaa a baldapá\| Mintákba vfava, 8 laikatak a battl irtkra atftUn & ti ji Boantfht, jó iljimfial, Akik mind vollatok káaiak barátai, Araaaaaa al aa Or aek trtaaal jávai. Ka kiadjalak aaka aaaaUUa joaddal, Sa aaat Baaaikáaok raja llllllllak. áa a oip tadaMt lalkaaa vajüak. \' Kőalak, vMiljak bamar a lkain, 8 a ki aaa Sr Ujia a aakir farkára. Most miod szekérre Ölnek • a templomba hajúinak esküvőre. Mikor onnan riasza jönnek, u ifja pár tObba Or ki kell bogv válna magát Az utcát elzárják kötéllel s csak pálinka vagy borért engedik át, máshelyt hamvas fazekat tolnak a szekér ele, hogy bő áldás legyen rajtok, míg végre oagy zaj, vig kurjantás, lövöldözés kflst megérkeznek u uj lakásba, holott az i(jak tánca kerekednek, majd nemsokára ,asztall Oloek" melyet a vőfélyek szolgálnak fel. ■aá éáal Mkaráásksr a váfSMy meaá\|ai ,ÉW a aa ital ta alaí a isiiéi, Káinok n likai jlóldín as <v»lt miséig aakáa, Hafr t csaás tálja alvvaaipal látja, á ki akt jóbaa fa roaaku barátja. Itt vspse aa itat, aindn ji jan sósaik; Ra a Ballal! aaki a boldofaa iljasak. Eljaaak a art lik, da iljaa m aj pár. Sladéf áldfa 1 ifjan asáaikrs aa UrsáL* Bált ée bar fktkiléáikar. ,laa itt a afaik, ji paeaaja borral. >aá aá\' na joadoljuak ksval aaf a \|sééal Ipáit s aUtkil; s Sörbél ipaaak áaif alakjukban aaf saa pkajoéask. NIbci pírja vitá\|s s jé piaajlsak, Mait u rldámaáfst asara u ilafaik. Blgt jé atyáink, afat róttak oly vtsikt— Asfat aart artntalas pacaaayit avlsik * Májasat a fstkaréáskae. .Itt s jé kápoasta i Ma dtassáksaai, JM aapaikábáiva aiadastUa psasaai. Bpaaak baltla alayájaa .g naataaaal. Lapasak aindviglf jé apatitiaaal ti> aaparaksak Ura alaéali, Sálját ks valaki Jéfafaa lasvala, Saa laaa aaaak aairt naal naadilBi, 9W iikákb tánsstt nladao I sfaafasa. Efjnak, Ipassk, as rlpaaif Ufjras, Ssalpbiié, aaadör aa Ida M lépfaa. ttja aladai aaka, fa ltja as \|j pár, Sa laik kisskka aaka aasai ssp kár. Ltpas aa pora dia bor, kasa Barkákbea, Lapaa aaf u áldfa apró kii aalpkbai, Caaadaa kid bika aáttjaa a háaakra, áéjas-a jé lilán misdia jót asáaskral\' Más sált felksváásaher. Stkoalaa a kakilt agfas tarajával, Ji pskárs Osva apró riakfaáv 1 Saa (sadolt ji psdásk a aaf* tjakjánl líltaák jMsfas lataa áldásával -- Ssskfani aaaasyswk arfaas raklastk, Hap alóla 5 a nap alatt illktelk. Jakk irt aladall ai\| aaail aata kisfalt, Sir katvaa aaaséás jil karaastgt jiaalt.\' TéaMa íslksvéáskae. Jtt vspos (latiból Jófila rttaaáaj, S laaa akba aaa aala, aaa aaMár, aa kiaiaj tél falttal aek. ■Iker aa .Kasa Faréi Bábi s kiásnál paaaa vas, áa Beadják balaf vagjr, AJ a Mad aapan. Bead raá asfat Is, panzjaa a dabalaa, Baa kslattl tar vsa, basaa lakodaloa. Miséaskl táasatjae, járfa s boloa4Jit, farfaaa aaf kUl aa aldalbordijiL Ifasssp ina láaik ist s —tf arial\|M, Tap ka jakban Másik, a kállai katttet. Vorgssa >•( jobbra, forfaaaa aaf kain, áat a aaip ausjaaaaoajt aa blaaa ia aúan1 laaaa aaár\' dana, saa járja mit vifit, A aasjaaakik stáa kanalstasi tad aig, Bp kattí kát ralto.\' tC U u árit Halja ap aaajwaaaaj, saa találja párját. Most g násznagyok él vőfélyek megforgatják menyssszonyt s mindenik pénzt tesz s tángy érre. Ilyenkor abban mesterkednek, hory ellopják a menyasszonyi, mj bs sikerül, rendesen borral váltja ki a vőlegény. Ez rendesen sok vígságra, sok bohóságra ad alkalmat, j^jfél leié a vőfély egy egy bekötött kezd asszonyt vezet be az úgynevezett .kásás asszonyt" és hogy megszánják s pénzt sójának számára mondja: Jlap aiairsaifta, ssp ksjrs aasik ki, Paikaralt a káa a sp larria lallk ki. 8si\|isjr asaklasaásik aés kas lába, Itif mb pápsl tabké akba s vitáfk ádjank iaa\|tfaj»ak piaat; kap doetorhoaaaajan, Bap tijó aabfas arvoaaáfa tapas. • laa aa il\|ij\|sik ;ia láva a bin, Káa tata rfja láfan a kasán. E jelenj után rendesen eloszlik a nászsereg, hogy hermadnspra újra eimeqjon az ifja párhoz, •kárlátói-ba. Csakis akkor van vége a tulajdon-képeni székely lakodalomnak, melyet nem mond halunk ölesé mulatságnak. -----n (tip.) Kiadó l«k<«. Nagy Kanizsán s főtéren a Lovák-féle házban a jelenben Fodor ezredorvos or állal béreli sisgkns és modsrs 2 utcárs néző ilsösmeléli lakás 7. é. angosslBs hó 1-ére kiadó. . A-Jakás bármikor megtekinthető a jelenlegi bérlő ur szívességéből. Mindennemű fWrilágositás Sooaavéod Gyala gyógyszerész urnái Körmenden és Lovák Károly N^y-Kanlasán kapható. )áa a roratbao kástltfakfat saa vállal lafallalgit s assrk NY1LMR) Menyasszony-ruha 65 krtól li frt IS krt» aitannkást, - valamint hkata, fakír Is adsa asaaskssg slljsai éS krtél lé frt 66 kri afaanakfat — a Isfdivataaakk, ártva, alo fa alstásst-kas. PHvál figyasatlkaak peiUkir fa váaasatsses valaslat káiksz iiáUttvs. - salainkat peálg pasáa- faréaltéval ktldaaak HENNEBERO G. selyemgyá\'al (a. fa Ur. aévsri aáUU) Mriekbaa. (•) Kapar Wvafasfa Srtjabs kfamans farvátbétjag ngsatsadá Parkaa ji jüsl a ap Alti Ujamat U sas ai1 kaaásjp, ktavin y Slrll Mtil aacru alaas eaknava. Mist a berkit iMfa ké vas piaádfava. Bátraa laka aaiL k paaarnak aaa ált, Sawjaa Mi vlUát aki ába aiséjárt\'- VASÚTI MENETREND. . * InAjn I8t lijB l-tül. KANIZSA álloaáa. Szombh Rica Zala-Eg í n. v. II. v. IT-v. v. ÜT\'- oq I,Sit,Gj. Barcs Gyékéo; Indulás laatsaáril IX V.. gy. v." V. V. SZ. V. U. V. ÍT- » V. V. SZ. V. sz. v. gy. sz. IS. yiz. éSregg. 96 d. o. 17 este 33 este lOdélb. 06Jregg- 20d a. löd. a. 06 d. u. 46 éjjel é7,regg, 90regg. — d. a 15 éjjel 03 d, u. 67 296 25 regg. d. a. este h r k e t é s Ksslsaáia ? ti n IZ. V SZ. V V. V gy-* IZ. V, SZ. V V. V. IZ. V. gy. v. SZ. V. SZ. V. V. V. H-t gy. # n. v. IS. V. IS. V SZ. V. 92 regg. a. 22 éjjel regg. d. u. este regg. regg. d. a. este 52 éOd. regg. este éjjel d. e d. n. éjjel regg. Láptalsjdoaos és kisdó: ruoHiL v 0 l 0 r. Kiss József lapja < _____ qpf) UJJ) politikai és irodalmi szemle. . mpM ®8> Kilencedik évfolyam. Belső dolgozótársai: Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, Közmű Andor, Papp Dániel, Maksi Emil, lgnottu, Heltai Jenő, Lövik Károly, « Szöllőssy Zsigmond. Mh El«llsetésl ára: egéaa évre lü frl, léi ém B frt, aegyeg évre 9 ferlat SO krajeár. A HET régi megállspodott bitelii lap. A hét kidomborodó eseméoyelnek hü tükre Politikai, társadslmi, mflvésseti és irodalmi kérdésekben a egssabad elvübb eszmék ásjránvok szóvivője. — Krónikái, Innen-Onnsn rovai^, Irodalmi- és szinfkhtiitái már rég kivívták s közönség elismerését Xatatváarssámokat tagysa éa kénaaatvs tdM A HÉT kiadihlutala Budapest, Eraébet-körut 6. > • Ntgy-KanitMt vasárnap Ztli 40. >iám (7 lap, 1808 jonlua hé lt-4. . MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Jituhipmt, V„ AUfotmthtt/~utcM Hl. m, Ai AORIANCE, PLATT él Cl. m-jntl iri> -■»-"•* „ADHIANCB" Mfltm , BMtMU — te WfcinÉlt \|<nlw* 1 y. VERMOREL fíU Ijlia»»ifcil fyéf iT1i\|Wil hECLAIR1 párunoaiMii n.ftHM kvtulOlnak « * ■« klBérélaa«« fcn»laal««a. Í Minden a a—Jgiidiiágkiwtébi < Urtoaó saükaéffletek, mist: vetőmagvak, műtrágyák, anyagot szerszámok, gépek sfli. mm ItMinMIfn1 ét kvaUrt Utaur anltat „fZLITt UnmW\'iH UrtM l«n« ** Mnatn atttm. éirti<\|M> ittuiHk Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Iif j\'K»vlxiá& I ■ Mrd t rak 14111-Mm* u mijra-laakvintui él * ■IB—lial n«f7 kwail taaaw. WElSEfl J. C. Aa* ■«>■■ toáJB- lim m mark- lal n«uil k • ■ál MM *gr gazdasági gépgyár ós vasöntödéje Nagy-Kanizsán. • a é. \| MO laijaransái legjobb »rr«\'t4(é\|M a Al trw. Stfytr UtSMéfl Ityiiaa által M7 iIMh kMaa Bitlm reateteK eeateaiit iiM\|t>iimi)i« a leaelel nyal. u áHaai anairaaaal éa aa M7 mpt kMaa Lt«u aftarttt iiMatj»inn»ii akaekliV: ,M«\| tnarr anjÉrtfcail tkliHilin kl Ajánlj* aaab ktváWiató kspsosufclyafcfcal adatott ZALA-DRILL A Fim anripi Mtladkttatkwk u tQrtUM k Ulrai leikktt, u HjiIm tUkka ilkilwM km MaMtvéajtk, «ta»U«\|itt, teiMk k (tyak. Zala-Drlll Felhívom a n. é. gMéakfalaaág f\|piáét ilepjiUtüfci „Flanel Jr" tmimm egykerekű kézi répakapáló és töltögeti eszközökre, mel jlyel a rtpskspilteaal éstOkéaetl MM BHgtakarilÉa értett «L %i4 íjn i & tat. . HIIIRlDETl^EÉlT-^". A „Mezőgazdasági Takarék is Hütlbank RimUy-Ttonsdf épülő félben lévő tárháza f. aagnutu hé 1-éa Mg fag ajlttatn I é* a fergilaaaak AUulalaf - Midőn a tisztelt gazda- és kereskedő közönséget erről értesítem szerencsénk van, egyúttal tekiglettel arra, hogy a tárházi intésmter « ezxel járd deleli blnUnltfk keMtlakitk elé«/»«ebh aaédaa ralé kihelyeié<é( tsgjs lehelévé tenal, a nálunk reaáes felaeadá* melleit ethelyeseodő belélek kamatlábét t fölfiu Ítél fogva 4%ril 4\'\|i1,-ra felemeljük. A tőkekamatadót az intését víasli. Ai eddig nálunk elhelyezett betétek (alias 1-141 Itgvs atyaaesea kedves nséaybea rhtiiBnrk, Szombathely, 1\|98. janius hó. ÍM—8 Ab Igiigttliig. 7 li Hl el iB5!El ifi\' h g&F J \'I <5 !{ S B 1 i Q ;! 1 grf 31 - ; wa tl \|i h) N femf fiSíj "i MaljilítJ l I !r A W ;<ÍÍ31Í;ipí \' "II3 f\'\' & t II r - m o-I 9 _ fc- U f»i 0 I Iti 89 p ■ \'"í 3 I ••HIIHI0I09HIII Nagy-Kaniaaa vasárnap Hím In 49. ssám. (tt. lap.) 1899. junius bó líMn iiiait aa\' A világhírű Steyeri -aa Tfílnrtftl\'mtn W^WwTöuvQr (UONIUIUtt h4pvU«t(« ráktára Nagy Kanlzia, Ciáktornya ál Zala Igertseg területérei Unger Ullmann Eleknél ft-Kanlzsán. Ajnatja áaiaa fihimll raktárát kwrlkplrnlk kád kan. Aa amerikai pneutnatik védő-anyag JMUILIir raktára. MélkQlóabetetlen mindan kjrék-párnál, miután aaagek állal tá-madl lyukakat aaonnalbara\|aa<lja. Mpir-lfftpétá iigjea k Mratatre- o Csak fiatal embereket árdtktlktl tadnl, hfly a páriái Dr. pOITON \' UJtetla Ofiaalál mii aábáay napi kanaáiat itán ataatiaaja aig a l«grigikk bántaiaikal l», MIMIM tekét aaffcl ak\| nfT Mfaka katmaail klilrii al, mm •aaa ont a gyomrot roitjik k a bajt aaa gyé-(yltjik mi I üveg Bolton Injeotlo ára I forint Magyaromig! ílfrak Ur: P 0 T, Niflktrm-iki 3- (béÉtfi-lérurUi) Xagbaté aiaiaa nagyabb gydgyaatrtárbaa. m/m Portai aigraadiliiik dm : lallla gyágriaartár Balagoal rkakik Hagy.laalnáa: \'■, PrAfer Min gyégioorMrlbaa. BC* Jubileum klállhá. Béna 10. SINGER-pavtllon a ROTUNDEBAN. Van aaarancaénk a n. á. kOsónséget a Rotundéban levő kiálHláaunkra meghívni. Eaan kiálHiáaunk a legújabb aaarkeaeifl varrógépeket tartalmamcaaládi ea ipari célokra, minden iparbos kQlónlagas gépek. Mindan gép mflködéeben leea bemutatva; dm gyűjtemény maliimig felrakott áa átutrt munkákban. A ttlnger Ynrróiíípek mintaazerflek kivileiben éa aaerkeaetOkben. A ttÍHK«r Vnrrájglprk nélkülözhetetlenek a családban és iparban. A RMnger Varréfépelt ■ gyártás terén a legelterjedtebbek. A ttlnger Varrigéprk lelülmulhalaüanok tartósságában éa munkaképeaságáben. A ttlmg[rtr Tarifgépek a mthimzéahéz a legalkalmasabbak. -amaam Díjtalan, olctatdun a miIüalmiBée\'beix. Tüdőbetegségek (chronikua katarrhusok éa tödősorvadás) HC" gyógyíthatók e kit ttod hatéin és teljeera ártalmatlan „GLANDULEN" haeználata által. 1ftTir"~T~ a latfobb mr\'kárailpa »«al tlélkaigilgikiil, Sáaalrta" kkatk rigabb k iknáililrttikk táilkrtiplgikill; kíaaytttataak rytfyalt kata-r<kte klmra mali tltei. natoa i agkirtaOb kaart na, ainá auWrtgáiit a tirakail s krtbn gyégyfia a tldíbaiagilgakat — A —int Okaiain bitnyiül aagbaUg mik. Bkadtln crtlmrt kiaiilrti fckim a \|liraliiiln gjlutila áalaa m ■irtiitisti itea aUátUtatt ragyt na, atlytkntk Ubbaytr* aaa kiránt kaltiaiUn aaaUUkartaai waatk, tatjain fatalnaUaa, knaaankb kmalliáall k? el — •-■-- rifttflJttatili Dr, btatu artáa áltat Karút (l/S) ragyi gyárákn igtmigii illatukMk MMairtgyitklt, Ttbiattákkn, katlamM k aikaian Mik bamkrt. Miaán agya tebkut todatan 096 Olaadaiai aat aagta-laU (HM kartrtttk aktgynyaga it Ojt IiJarlW UJawkrot, ffltaáalit Wirtayilts rtltl k nakaártanrt vaa, rtáaaateklál énkaáják. — ViMtniln alakkaa aináaa jylgynynrt tirtllani (ílindnlet kuialá attén gjigjawUrán; I »»g í frt 76 kr ■(!«) db.) it I M 60 kr (10 db) - Ott, kai aaa kipbtti, fordtljtt t Mnktárbn Diana gyógyszertár, BlDáPKNT, Kárelyklral ft-lk ezé na, kitáttlra lar)idkaa kaatitia la kinaltitt ateattáa amikaak, ntaalat batefaknk kknnlit klldtfak. IM-10 A Slnger táraaaág lObb mint 400 fajta gépet késxit minden ipar réasáre ée csak aaját üzleteiben kaphatók / i % The Singtjr Manufactaring Co. részvénytársaság S («z«lótt 2>Tald2Ixi»ax Q-.) « __•fa Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. az. SXDOOOOOOOOOCN tao-a Pályázati hirdetmény. A „HezAgazdaaégl takarék éa hitelbank r. t. nál Nteabalhflyea f. é aagaaztas hé l-f re vak) belépésre alkalmazást nyernek: Raktárnok tArhAx részére 1000 forint évi be-léaeel; megkívántatik : a magyar g német nyelvnek sióban éa iráaban, továbbá a gabona szakmának ismerete; tárházi kezelésben jártasok előnyben részesülnek. Irodatlaat 800 írtért fizetéssel. Megkívántatik : kenakedelmi iskolai érettségi biaonyltvány, a magyar s német nyelvnek^ szóban • iráaban, valamint a keltés könyvvitel (amerete, küitfnöa súly. helyeztetik a német levelezésben való jártAaaágra; kik gabona üzletben már \'J mftködtek előnyben részesülnek. y Pén* tárnoki ál Iák évi 800 írt fizetéssel; megkívánlatik: a magyar éa német nyelvnek szóban éa úásban, valamint a könyvelésnek ismerete, úgyszintén mrgfeleló óvadék letétele; azok a kik pénzintézetnél már alkalmazásban voltak, elOnyben részesülnek — £zen állás mielőbb betöltendő. Pályázatok - a kellő okmány másolatokkal lei-szerelve — f. é. lamian hé 18-\|\| nyújtandók ba. (XXXXX IXXXXXXXXXXXXXX Zl» 49. «ám. (9, Iwp) Lampionok \' / mindenféle kerti diszkesek, meghívók mulatságokra • i- \'"\'\'ÉL- ~ \' , \' * v • f legjutányosabban kaphatók - A • a f® \|§ Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagybani.* TMárntp Z* ék ^. (10. l.Pj)_1IW. f* ------s:-! : .,„ ítni rHr tm* Meghivái . - a 4 .... N.-Kanizsai Tárházak Részvény-Társaság i cz. részvényesei az 1886. évi jullus hé 3-án délelőtt 10 érakor a „Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság" helyiségében tartandó Rendes Évi Jözgyjílésre azon értesítéssel hívatnak meg, hogy a felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleget és ennek, ugy az igazgatóságnak jelentését a Nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében az üzleti órák alatt f. hó 25-tól kezdve megtekinthetik A közgyűlés tárgyal : 1. As ijrazgáífc&g évi jelentése. S. A lelolyt üxJetév zámámsdásánsk előterjesztése és sz igatgalóság, vslsmint a íelügyeló-bizott- ság lel mentbe-________7 8. A kirouíatóit nyeremény hovaforditása. " ( v , 4. As alapsttbMyok 7. jyéinak megfelelöleg a JÖ0.000 korona alaptökének még be nem fizetett —--20í-ának, illetőleg a második fiO{-4ntk befizetése iránti intésMés & A hrvatalos hírlap kijelölése. I. Netáni indítványok, melyek az alapsnbályok 16. \|. érteimében az igazgatóéigoak f. évi joniaa hó W-ig faejeleateadök. 7. Az alapenbályok 20. í illetőig 28. $. érielmében s) a kisorsolt Schwarcs Oossláv és 8tolz®r Gusztáv igazgatósági \'ígoJt belyett két igazgatósági tagnak megválasstáss bárom ám, b) három leiügyeió bizottsági tagnak megválasztása egy évre. _ ... Nagy-Kanizsa, 1898 juniós 16-án. lagy-Kaaiaai Tírti Ebenspanger Lipót Schwarz Gusztáv elath. "Nyomatott Fisebei Fülöp laptalsjdoDosuál Nagy ginisasii 1898. Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. jklajt »aj»- Z Á LA Politikai lap. Migjalenik NAQí-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap él ciitértikfin. slónzbtbri iui : Iftm éne II Isim il m - »r. tjUm I Im«m il irt — ir, tértiét* I MfW II M M Is, XyiltUr ptiiiMn 10 BllwM, .ilwlkt • Mrlilliiilw iinasa tol r»itf MfN«» t III ■ IiUMM. 1 M inán h émkn is kaafeáa. nizsa, Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, junius 26. ilog. parlamentkapuit... •ülés; a miniszterek Attak és alhatnak a \|ot, maradandót nem c hónap alatt Nincs 0 a képviselőház ... \| néppel való érint* íbreszti az ellenzéket, A, az egyetértésben ink Ftlippénél szép- dését szolgálja és mely által a szabadelvű regime egy régi adósságát egyenlitetteki a nem kathoükus papsággal szemben? A mely kormány ennyit képes végezni ily mostoha viszonyok alatt, arról csak a pártgyülölet állithatja, . bogy „képtelen", hogy kormányozni nem tud Vagy ott vannak Ji Bánflfy-kabinet utabb intézkedései a nemzetiségi kirdáa meg az agrár-azoci-l alista mozgalom terén. A hazai oláh izgatók mindjobban beadják derekukat, mertax államhatalom bizony megmutat) t nekik foga fehérjét Odakünn ugy a bukaresti kultur- \'1 ligának nem tiszta véledanböl történt foko-izéki nekrológokról, ! itos.íöUége mQta^ hofy a dákcromaniz. j" fy, \'"^\'\'[mnt mindjobban sikerül kivetkőztetni ft-bal éa alaptalanmJ Wmaíégébfli A „j^ri munkások Ktrijkjá- I do,Bot> "6nbe,» \| val szemben -tett intézkedések megnyerték I Acióté telenÍ " 489X69 gkZdÍk tetMését A mxcddem\' & * ® . ,jha az egéar vonalon nincs is még elbá- fsáról époly kevéssé ^ d(. legnagyobbrész, dvesztette fenye- ^S?so!ánt,!l"tó jdlegít\' ** ^derékkor- illSwl-idii ref ~ I "^V* munlfa> CMIP* államférfiúi meg ff"" \' „.„. adminisztrátor eredmény. Hstásuk nem \'napokra, de hosszú időkre szóló. Az ellen-. Izék ereje újból csökkent ar egész Vonalon. mm min. 1 lA szabadelvű párt összetartása, fegyelme, haladó szelleme, államférfiúi belátása ellenben kétségen felül áll. Vezeti pedig ezt a . tábort egy nagyeszű kormányelnök erős f Q,é""k 8eranH" keze — oly erűi kéz, melyet tőlünk rég irigyelnek a zűrzavarba merült osztrák szomszédok és mely a magyar nemzetnek maradandóan biztoaitotta á túlsúlyt ebben monarchiában Éa talán ez sem utolsó vivmánya e sokat szidalmazott parlamenti ülésszaknak N^"""a vény a képviselőházi \|ásu alkotás fájába 1 A -mi a mr pártnak I a kisebbségnek ia fonál), az ellenzéki pncsen. Meddőnek ülésszak semmi- ^lehetős nagyfokú ária felül, a kiegye-att, egész kőzete-gis ez a „dobzse-\\ fámollalan baloldal, rokat nem rendezett, engedett, elég szép szió alatt is. Elteik alatt gyorsan éa tési törvénytől, egy tozási törvénytől és ; provizóriumtól, az 1 meglehetős sokat (Vagy talán bliktri ^faa, vagy Hekuba-c bek üdvös hatását Mezőgazdák is már pedig „meddő" lányok megünnep-. mely a koronás kötelékkel fűzte \|agy pedig ne I lobkoszi kongrua jhzetáUam eróabö- Puskatüz golyó nélkül A <Ssarvas> szálló* .dísztermébe L hó 18-ára összehívott zalamegyei társadalmi nagygyűlés a szó szórós értelmében impo-zám volt. A vármegye minden részéből ide sereglett\' földbirtokos oattály, a közhivatalnokok, a megyei matadorok nagy száma a közügyekkel keveset, vagy éppen semmit nem törődő mai nyomorait viszonyok közölt valóban meglepő látványt nyújtóit. A «jeuness doree* tagjai, a «megyei gentry» kiválóbb alakjai éa számos nagykanizsai polgár jelent meg iu a társadalom mindén rétegéből. Polgár Béla nyirádi lakóA volt megyei tisztviselőnek tudvalevőleg a szélrózsa minden irányában ssétküldött „Szálló levelek3 cimfl, havonkiat, megjelenó humoristicv- satóricus röpirataiban megjelent éles és személye* sértéseket tartalmazó cikkei miatt el nem titkolható éa méltó, nemes haragra gyúllak a megye intelligens elemet éa rágalmazó* éa lejtó vétség ciméc való törvényes lépések mellőzésével azt határos* ták, hogy a nevetett szerkesztőt, a megejtendő gyűlésen egyhangúlag el lógják ítélni — erkölcsileg. Én is, mint a vármegye egyik ősrégi fajából váló harcost a közügyeknek, — az itt jelen volt régi jó barátaim éa atyámfiai iránti tiszteletből is megjelentem volt a gyűlésen és gyönyörködtem is at ösi (ipáéban gazdag gyülekezetnek — kivált unt lényei diadalin, melyet már csupán impo* záns megjelenése állal is kivívott a mai kalmár szellemű világ markans alakjai feleli. Azt biheUe as ember, bogy vrtúni országos ügy vagy legalább is otszággyú>éai képviselőválasztást mozgalom as, a mely annyi illusztris embért igy egy kalap alá össze varázsolt Pedig bét az egéss dolog nagyon egyaserö. A vBxáltó levelek* ismert szerzőjét kellett Hajrán* módon ta\|« erélylyel megtorolni. Megbántolta a megye löiapánját, as alispánját, a szolgsbirót, a jegyzőt, a birtokost, a magántól és kifigurázta lapjában is egész vármegyét És habár a jogos megtorlás bekövetkeztét a gyűlés kezdetének látására botosra vette mindenki, a Ai\'inéel, as eredmény — ki kell őszintén mondanunk, elvégre tsoem sikerfiit Mert ba csapén arról lett volna szó, kogy egy pár száz ember öessttöa a főispán és mások ssemólye, tekintélye mellett itt demonstrálni, skkor az erkölcsi szempont tejesen eMretetl; hanem ha már a nyilvánosság előtti sértések olyan mérvűek, és minőségűek tollak, bogy ások a megye annyi köstiasteletben álló férfiát még impozáns módon való ttafetésre ts provokálták: akkor 80 nem tartom elégnek a decorumot, akkor sserintem nem elég a demonstrattónál való megállapodás, hanaa u öessahnrott nagygyűlés legfőbb aohdarfc feladata lett volna egy olyan reális intés-kedésbe belemanni, mely a lovagias és a forma szerint\', törvényes utón kivfll is — a vérig sértett egyeseknek éa családjaiknak as óhajtott legee elégtételt mepdla volna. A nagygyűlésnek azon határozata mellett, mely méltó felháborodásának kapcsában közmegvetéssel sajtja a „Szálló levelek* szerkesztőjét: a reális intézkedés okvetlen <conditio sine qua non» foganatba veendő lett volna, oly formán, hogy indítványt \| kellelt volna tenni nyomban! miszerint mondja ki a nagygyűlés, s illetve a gyűlésen összesereglett nagy és tekintélyes vármegyei közönség határozatilag, Aop töm-iges olátrásokkml ellátmié JúiteM intis a btlügymimssUrhts, melyben kérelmei, hogy ja kSzmegbotránkozást kelti és már * kt* Meghívás. v ; A Manizsai Tárházak Részvény-Társaság t cz. részvényesei az 1888. évi julius hó 3-án délelőtt IO órakor a „Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság" helyiségében tartandó Rendes Évi Közgyűlésre azon értesitéssel hivatnak meg, hogy a felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleget é6 ennek, ugy az igazgatóságnak jelentését a Nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében az Qzleti órák alatt f. hó 25-től kezdve megtekinthetik. A közgyűlés tárgyai: 1. Az Wazgatóság éri jelenlése. 1 A lefolyt üzletév zárszámadásának előterjesztése ét az igaigatóság, valamint a íelügyelí-bizott-aáf leimen lése * 8. A kimutatóit nyeremény bovaforditása. v 4. Ax alapszabályok 7, jj-ának roegtelelőleg a 200.000 korona alaptőkének még be oea fiaeteU 205-áuak, illetőleg a második 601-ának befizetése iránti intézkedés -6 A hivatalos hírlap kijekMéae. - fi. Neláni indítványok, melyek az alapeafaályok 11 \|. értelmében aa igazgatóeAgoak I. év» juntus bó 30 ig bejeleotendők. 7. Az alapszabályok 20. §. illetőig 28. §. értelmében a) a beoraoH Schwarcz Gusztáv éa Stolzeí Gusztáv igazgatósági iafok belyett két igazgatósági tagnak megválasztása három érre, b) három leiügyelö bizottsági tagnak megválasztása egy éne. Nagy-Kanina, 1818 jonioa 16-án. I^-Euai tiM Enray-TirBtág. \' ^ Ebenspanger Lipót Schwarz Gusztáv •uml —fr Nyomatott Fischel Fülöp laptalajdonosnál Kágy-£aftin& 1898. Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. TÉwi« fUf start. i ■■k—Hnl trtakaaal lak napaa- UriilMhikM. lé. isMmbM > k»» wlln iimri iiáiim ata4a IMmmi lltMMflW: TM iHiljtM: ÍWw ftu, ZALA\' iLöramm áaati (I ta — i. (f tn — H. IIHMK, raZJK \' M kM PMw t km l S«o«4ém • UNH N—^ VjflMÉt pákán H kn*r UMimM, -\'----- - — rína mtiiai^imniii^ 11 \' " WfciMain ^^ ■tTHMatnlikMMi ~ Politikai lap. Magjalaaik IAST-UIIZ8ÁI heteskist jétesr: vatáriap és ciitértikés. H»gy-K»niz8>, _ j SÁIDOIL \| ^J^tó\'rtök, janira 23. Az idealizmusért. és sajnálkozás vett erjJt lelkűnkön. Barnultuk [az idealizmus felé, összeteszi kezét, szent „ , azt a végtelen idealizmust a közönség áhítattal figyeli a mozdulatokat, epedd HmIu István jeles trótársunk, Nagy- , „_... , _ . ,„ ® . r „ . . , \' ... r- .. . lelkesedésébe vetett bizalomban. Sajnálkozás szempillantásokat vet a magasba és halkan Kanizsa város árvaszéki előadó tanácsosa, , , ,_ . , ... , ., ,.„ . , ? lógott el bennünket, midőn ennnek az ide- mosolyogja ajkai között az ismeretes igéket: alizmussal telt bizalomnak eredményére: aLSursum cordaP caalódásra gondoltunk. Dr ennél többet nem tesz Mozdulni aranyszavaknak nevezte Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur 0 nagyméltóságának ama szavait, miket az iskolák államosítása érdekében nála járt Hogy amily mértékben megokolt volt nem mozdul, mert az már esetleg kénynl- küldöttségnek a többek között mondott MmuUlunk\' éPPen ménttbCT »»* metlen lehet A ki táljai erővel kibontott „A Ufolyáso* t&éiubuk o<U kellene ^ MjnAkoiÍtttnlc " : me«muutu " Mrajfrfikal a magasba emelkedik, sobasmn kaim, kogy Kanizsa társadalma a szép.j»Irodalmi Müyészeü Kör" közgytlléaére tudhatja: nem fogé sóhajtozni onnan a művészetért ét tudományért it hozzon áldó nh!fÍe\'ent tagok száma. I magasból az egys^ mindennapi görta- xmtoJui. « Nagyon szerettük volna, s édes gjrönyö- gyök világának vihartalaa légköre után; Ezek voltak a miniszter ur szavai, mely ***** mo* mi csalód- valamint azt sem tudhatja, hagy nem mag. aranyszavak Htlis István irótársunk szerint""* * csalód- tépett szárnyakkal fog-é vimzakerülni a azt jelentik, hogy .Aounnoi idealizmust lonk\' ^ kcUeU W számításnak, a reaKs étetnek megszokott várotnnk népének szásmtá, sxvdr /torát., csalódással gazdagodnia, aki.fiatal, tetterős, talajáia. Ha már sovárgámdt vgn szó, Ezeket az aranyszavakat, valamint azok- ""bicióztia ékének szárnyaival bámulatos j mégts csak biztosabb, szilárdabb talajon U nak értelmezését megragadta Vécsey Zsig- öradhatatlansággal, kitartással csinálja a az, aki alulról sovárog ÍSfetó, mint akinek mond, polgármester, és beillesztette am? Próba repüléseket, hogy majd talán végre felülről keO levágyakozni a tőidre, az ugy. lelkes-hanga felhivásnajc keretébe, melyet «ak eltalá^a azt az irinyt, amely j mintáz „Irodalmi és. Művészeti Kör"elnöke lendületet adhat városunk közönségének Így gondolkozik a mi jót számító kft-birrskiott ki a melyet lapunk múlt wjimálwn A mi közönségünk azonban még az zőnségünk és megmarad következetesen sz mi is közöltünk. idealizmus utáni törekvésében is pompás túlról való sóvárgás álláspontján. Megvalljuk őszintén, hogy mikor azjkényelemmel rendezkedett be Nem lép kii Az aítíe szép szárnyleadfllelaket, aminő thtdédmi és Művészeti Kir< elnökének ezt i a sóvárgás passiv álláspontjából. Ha vala- [például az „Irodalmi Kör" elnökének M-a lelkeshangu felhívását elolvastuk, bámulat t kinél látja az erösebb szárnyfelületeket j hívása volt, bizonyos áhítattal fogadja ; TÁRCA.. Nyári permeteg Irta: laáajiaartf njala __ Erzsike megállt a saoba küazőb»n és\'mintha vslainit rejte-taa hátra dagotl kezeiben, pajkosan mosolyogva aésalt piruló bélyjáA. Sándor pedig, ssint a bönös. a kii lell^i érnek, saván Azyetlaaseiaei igyekezett stiitkotat, (jpjry <ppes keáskh Tslaho\'s. — Te ki akartai asenai Sándor? Hát k«az-e akár s replika ? A-aaiv \|7ennek tréfával akarta elélni a dolgot, Sándor kapva kapott rsjla. — Hát s ta paprikás csibéd kész-e már, kogy a legszebbik ruhádba öltözködtél ? — Hisz\' a kakakos óra rég eMUötte a tizenegyei! — Ejnye, bizony! De (adja-e, szép Iragocs-kázo, kogy mi rendesen csak egy óra után szoktunk ebédelni s hogy Erznke, az en gazdaasazo-nyom, a rónaazné ruháját csak különös finnepek alkalmával szokta magára venni I — Igazad van, bátyám. Sem tudok én ha zadai... Szeretnék neked valamit mondani. valamit megvallani... szólt Erzsike lesütött szemekkel __ — Jó testvérkém csak ki vele! Tudod, hogy éa saeretlek ás bizalomért bizalmat adok. Lásd, i nekem is vaa mondani válóm. Erzsike egyszerre megszabadult a nyomás 1 siót. VidaaMo ugrón bátyja nyakába; sin, ka-I cagott, csóko ta, ölelte. — Neked ti kod vaa! Te mondani akarsa valamit Ok Se odor, edes Sándor, mennyire I szeretlek! Sándor lelelte kslspjál és kis bags égd : srcát gyöngéden simogatta. — Elébb le mood et titkodai, hogy aeuklaam ssveeskédet, j— Ok, apsk. im\' £» a liedet akarom elébb t hallani Hiselegva siamll bátyjához, kenysearitette, i bogy a aaékre eljéa ; sztaa as óléba pattant s a két areét paj\'knul veregelta — Menj, te rossz bátya! íffra bízol bennem, padig agy essrsllek, agy gondodat fisetem, mintha lelsaágid.. am I — minfba édes aayéd volnék! Saóij, kaptái t csak egyszer ie kosanás I levest, Asaufutotl kávéi ? Táa megpörköltem as I ingedet, mikor, vasaltsm ? vagy finlan varrtam j föl a mettéayed gnmbját ha lemákadt ? — Nem,-édes árvseskéa, nem! Te mindig olyan jé, nlvan ágyes voltál, mml egy mesebeli .tkádsr. MaHatled soha sem éreztem bánatot, ke-KröségeL Korán trvsságra julotlnnk és nem ralt senkink, a B váodoréevényOnkéa örködé \'•seaévtl kísérgetett volna. Te vagy az éa löraagyalom. Mig éa as élet nehéz küzdelmeiben \| izzadtam, bogy lakást, kenyerei ruhái keressek: ta lested gondolataimat, üdítettél moeoiyoddal, gyógyítottál jamgoééal. beldeg^ latiéi issrsál sziveddel Az isten msgssgiiett Van békáé otthonunk ée nyugodtan nézbeiSnk a jövő sás. Es mindez nagyrészt a ta méred, kis hagoa. — le mngM Wza astiaa vagy hoaaaasl — Nem vagyok én bizalmatlan De lélek, hogy jóeégodel győngáikslsmággi I vimonaeai; \| létek, bogy m gasomootlnk Aaán neas ami I szólni . Lásd . — Ne beszélj össze vistzs! Ki nem játmai I fogadom Ha lovább is tiikalóaoi, — Masay isita két hátig n«si kspas harmadik léi átak. Sándor kkajhyla tnyát és oagyea baaaioaaak I lálssott, aag Enmka pajmakadva iavagott a térdén. Az erie táré tasakodon, tépni Adóit Önmagával i homlokát kitarts a karmm; Iniktkaa Ujilaj szenvedély ktzdőtl ssekd ménem ét Végre I leisóhajtott, a leánynak szeme közé aésak s remegő lágy baagoe megszólal: j — Eraaike, eém húgom. urnAja vagy kieai, szerény tkzbdvéMknnft: ladaai-e örülni, tudnál a belenyugodni, ha t nkéd csöndjét, sáved szereiéi sseg kellene osztanod n-áasnt, meg kellene ontanod egy — aóval l Erziike lőlugrotL — Micsoda ? Talán ta... — Ka... éa.. — Nősülni akana? Sándor magijedt haga huas \'itkii\'iáminl, Mraertatte azt és szándékát, kegy titkát i latalja megmásítva láiénken Mytana: CZ1MBALMQK ~~ ZONGORÁK —nagy raktára Nagy-Kanizsán Bischitzky Miksánénál. Hérbr én réaalrltlaetéar» la ksphsték. Nígy Kanusfl. feaGrtnÖk . • i \'---S~ -V Zala 50v szám (8 lap) sóvárgással tekint az irány felé, melyet „az jwífe « megnyugtató a gazdákra. Mezó- a síimyrebbenés kijelöl; de azért nem\'kegyesen, Bábolnán, Kistéren és Szolgvákl modul és mk sóvárog tovább muxulmániiközelében). tehát as ország vala-... , ,, " .. , .. mennyi erdekeit vtdékén, az eseueges sztráf- fatalizmussal a pálmákéból az .dealu-\|Wrf ^ ^^ mintegy az eUő mus után. segélyre már is egy 5500 főnyi kíszk\\ vau Ex a legolcsóbb és egyúttal a legkényel- iuerv5dtetve. Ezenkívül közvetlenül a mintst- mesebb is, mit az idealizmusért tenni lehet, \| terium rendelkezi** alatt áll 1200 niuuká. És ha aég valami alkalommal WUsaa\\ Va * ftfa ^jfontott .» . T,___. . • IC700 munkás, öisrnrt és jegyzékbe vett MM wmisiter urnák eszébe lut azt \' , i, , • ,, " ,, . \' , : \' munkái pang, a kikkel szintén diszponálni mondani, hogy. „a befolyásos \'péntkntk ,^ ömtMn ^ ^ 40(m oda kellem kétHÍy hogy Kenusa társadalma \\ „j^ „jfc,^ g^n igénybe. Meg- a uépmivémári is íudomdttyírl is hozzon jegyzendő még lmgy ai idei viszonyak dMntfrf" _és azután ha fíalis ■ István szerint a feljöldSn az aratás a rendesnél írótársunknak esiébe jut as ilyen arany- mqtMwi, mint at alföldi , . , . vidékeken. Gondoskodás történt, ham a! savakat eképpen magyaráznt, hogy: gg\|g\| ha ^JJ J ami idaalimeut városink népnek számító,^i, a honnan, « mnnkút elvé-mát éltUbe", — és hs Vétsoy Zsifmoud\\gmint egéss jókor ismét visszautazhatnak polgármesterünk s kettős igéket fejQnkre! második aratásrti, a felvidékre. Bízvást .fogja olvasni: mi^or is éppen olyan ttpífcH hogy \'mmlezek a körülmények* nagy lelki megnyugvással fogjuk mondani,^sik a jő hatást: végké-\\ / » W ! n .11.1 Ab.,! tm JI/nnjAnm mint most, hogy hát nem hozunk mi áldó-ratot az idaalizmasért! ? hát nem sóvárgunk mi érte kitartóan és egész odaadással!? H Konm\\nyinték> dések nu araiás idejére. Megnyugvással vették I tudomásul s gazdák a földmivdésügtji minm-os arató-munkások sztrájkjának pen megnyugtatják a gzzdákat és állandóan nyugalomra, békére szorítják a mun-kásnépet. A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság június havi aláeet dr. Jankovich úszló gról löispán elnöklete alatt I. hó 15 ás tartotta, Az alispáni havi jeleMís a köflga/gntás egyes eOermlyosósára tett intézkedéseit, melyekről 4«»ibn m4J«» hóban előlordull eseményekről s miniszter minap ofőrendiházlr.n w?«ÍWo,fu,1,TÉn\' hel^le ,udomá!,ul Té,e,et\'-Örömmel hallották, hogy már egy milliónóft^ ™•«« ar. uyömwy vincs bizottsági , ... ,\' yf , tag indítványéra a bizottság a határozta, hogy Utb munkásigaaolcány lett kiosztva s egyre]megkeresi a kőuv.-delini miutszlert az ujabb ée ujabb megrendelések történbek;/-! iránt, hogy s tartalékosok az aratss ideje alatt hogy os aratási szerződések legnagyobb részt > fegyvergyaksrlatokia ue hivassanak be. megköttetlek mindenütt s esak kivételesen i A nagy-iengyeli anyakönyvi karalet községei kémek a birtokosok a kormánytól mnnká-1nek kírTe®7® »BT«ll6liyv.\'. helyettesi állás rend : sseresitése iránt, valamint Malomsoky János sötnegi \' anyakönyvvezető kérvényé tiszteletdíjának lelem sokat; hagy továbbá maguk a munkások c kormánghmi fyréMki munkáért, köztükl \'^\'"^\'^ _ véleményes jeleneteiéi végett olyanok, a kűftenaly sztrájkoltak i még az; kiadatik as állami auyskőnyri felügyelőnek\'. ét skjét* sem voltak hajlandók méltányos aersódést elfogadni. A sztrájkolási szettem egyáltalán erősen hanyatlik, mire a jó ter- A hodosani anyakönyvi kerületben anya-könyvvesető helyettesnek Rehák Mihály segéd-jegyzőt, a feaő begodi anyakö iyvvezetö kerülel-síéikilátások mellett. múufenesefre a b>r-1be" anyakőnyvvezelőnek Paulin József jegyzőt, a mdrn erélyes, körültekintő és tapintatos ®»™csányi ^yakönyvvezéíő kerületbeli snya-■•...#■1.. m AJÍ , , ,,,, könyvresetőnek Hjris Ksroly jegyzőt, a aöjtört intézkedéseinek voUa fShatása. A hwataM! snnyakónv v veaatökerülelben anrakönyvvoetönek felfogadott tartalék-munkások száma impo-1 Tóth (iyuls jegyzőt hoszu a belü^ininMern¥ 1898.\' június hó 28-án. kinevezés véftt javaslatba a köftgasgaiás* bizottság. A keszthelyi járás főszolgabírójának a keszthelyi kórházügyben beterjessie\'t jelentése ttülo-\' másul vétetett, egyúttal Keszthely varos stöljárt-aága lelbivatik, hogy a kórhás állapotában beállóit változásokról, illetve a léiéültendö korház ügyének miké"ti állásáról a járási lőasolgabiró utján tegyen jelentést a ^ösigaagatssi bizottsághoz. Nagy-Kapornak es Ssent-tiróth leebbezése a liyülevészgalamboki útvonalból kia.ozólag Kehidá-lót Rapornnkru illetve Zala-Kgerssegig vezető utvonstonal kiépítéséhez es fentsrtásAhos vsló hozzájárulás tárgyában hozott alispáni határosat ellen a közigazgatási hisottaág as elaőfokulag hozott alispáni baiArosatot jóváhagyta A Balatoni gőzhajózási társulat állal a közigazgatási bizot sághox bekü\'dölt s I. évi junius hó l-töl augusztus hó 81 -tg életbeléptetett hajózási menetrendet, miután át a vármegye érdekeit as eddiginél jobban kielégíti, a bizottság tudomásul vette. A vármegye al\'spánjaa Kis-Komárom ormandi törvényhatósági közút kiépítésére vonatkozó, 4884 frtra terjedő költségvetést, továbbá a kir. építészeti hivatal a sala azeiH-mihályi v<sutallom skos vezető ut tiepitésers\' vonatkoru költségvetési bemutat váu, mivel esen köllaégösszegnsk as 1897/8, éri kSliségelőirányssiban fedezetük nincs, a vármegye alispánjának «lv felbivásssl ada nak ki, hogy a legközelebbi kőltségvstési elöirányaatba azokat vegye let a mindkét munkálat engedélye-zéfce iránt annak idején tegyen előterjesztést. A közigazgatási bizottság tudomásul vette as állatétpiléaaeti liivtilal jelentését, mely sserínt a Felső-ttsjk-felső hslióli törvényhatósági kösut Felső-Rajk átkelési asakassán ss alagesöresési munkálatot junius hóban foganstositjsk. A kereskedelemügyi miniszter ren deletéi, mely ben tudstja, hogy s\'JTihaiiy-száotódi kompnál a soly- meghatározására vonatkozó eljárást szabályossá, a közigazgatási bizottság tudomásul vette egyúttal másolatbau kiadja a lapulod járás lőszolgsbirójának tudomásvétel és a szabályzat betartásánsk megfelelő ellenőrzése végett A kir. főmérnök jelenti, bogy a Nován feál-Inat ni kért távírda hivatal tárgyában a k«reske-del-mügyi miniaster rendelete értelmében a telterjesztés és kérelem megujitandó. A novai postahivatallal kapcsolatosan egy távírda hivatal felállítása tárgyában a kereskedetügyiminiazterhes a kö\'igszgsian bizottság feliratot iiiiéa. A pécsi posts- é\' tévlrdaigasgatóság átirata szerint Lesence-Tőmsjon csak abban as esetben Állítható lel távirdahivatal, ha ss érdekeltség egyszer s mindenkorra 800 Írttal járul a (elállítás kdltségeihes és a távirdahivatal évi nyereségbe-vételét Ü00 írtig bizlosi\'ja: ennélfogva as Ügyiratok kisdstnak a tapolcai járás lösaolgahirójsnak as [érdekellek megballgatáu és esetleg a kötelező \| nyilatkozat bemutatása végett. - Ea... nem. De Béla megbirolt, hogy.\'.. - Béla... Karsay ur I A gyermek,, arca lángba borutrpkce tigy reszketett, mint a — szive. Sándornak IQlőtt OÜete támsdt, azzal foglalkozott és nem vette éasie S változást Erzsikén. - Tbdod, Béla jé barátom és én örömest taasek\'érta vatamit, ba tehetek, ö jellemea •éri van akarata s ereje kSzdeni az életlet; képe- hiusilolta a halál Pár nap- előtt-, meghalt az Nem, nem I Már nem sírok I Csáb- azért özvegy anyóka s a szegény árvának most nincs sem sirok! Mond meg neki, hogy elhozhatja hová tennie! Az esküvő caak egy bónap iltulvajmenyasszonyét bátran, jobb helye sehol se le- mehet végbe s addig Béla menyasszonya egyedül áll a világban, a rossz világban, mely gonosz irigységgel lesi ez ártatlanok szenvedéseit. Béla nem lakbatik menyasszonyával, magányosan se hagyhatja öt. Nagy bajában tehát Itozxám lordolt és arra kért, hogy adjunk hajlékot os árva ■envedai, ttmi. nélkülözni egy célért. Egy I leánynak s menyehőig. (fsrálja .vagyok, meg-szóvsl Béla valódi férfií Szülei ifjúkori hóbort-1 szorítottam kezet és megígérem, hogy ., ha te... jsfért kitagadtak vagyonukból és szeretetükből, j ha neked .. Béla föltette magában, bogy addig nem lépi ^ aj Sándor még mindig nem pilantott föl éa szülői ház küszöbét, míg célját el nem éri, I nem tudott semmit arról, mint változott ijesztő jövőjét boldogságát nem bizlo-itja. £s most-kötél leherré Erzsike piros arca, mint dobogott szive á>l hozza, bovy boldbg legyen .. s mily kinos erőszakkal fojtotta vissza keserves Sándor lolyvást a földre szegzé szemeit és i zokogását! Ott ál t a szoba közepén, szemeit igy nem láthatta buga égő arcai, nem azt az merőn bátyjára szegezve, két pici ke<ét ösaze-Adsa nyugtalanságot, melyet szavai a leány áriát- líulcsolva mellén, mint a hét sebbel álvért szépián szivében fölverjek..; Sándor tovább beszélt, lötelen Szűz Mária. Bela szeret egy árva leánykét-és gyürüt — Ha te eltűrnéd, bogy ez a nő de jöjjön, is váltott már vele, A laány szive jó, netnes és\' itt maradjon I Oh Erssikem; ha nyájas, gyöngéd, tiszta, mint a színarany. Egy azegény özvegy -szíves lennél hozzá . ha meg tudnád szeretni !... asszonynál lakott évekig, a kinek vendégszerelét Esdő tekintetét húgára vetette Mozdulstla szzai hálálta meg, bogy a saját két kese munka- nul állt a szegény kis Erzsike, mintha odasze-jáyal kereste meg mioden HtÜkségWiet. A sze- gezték vlona .. banatoa liliom-arcán lassan gór-g«ny arva napestig lársdt, dolgosolt és mikor dü t végig kél nehéz könycsepp. Béla ke ét megkérte, nagyot) boldognak éraé Caak ekkor látta Sándor mily vihart idéstek \' magat, hegy végre saját o"honn isz. Szép ter- eö ssavai, de még ekkor sem értette meg a vekből szép almukat szölt. A» öreg anyókái Issnyka Tájdalmát s agsódvii mundá: •• ajd igggáfaos veszi » egi-sz éleiét arra nentell, — Erzsike, te tirsz, te haragsrpl, hogy mag-bosr H\'la szaraimét mély bflséasvei, odaadó isártem Bélánsk. hotr ideliozliatja tnenyaa hetne, miot nálunk S etetni fogom testvérem gyanánt... megoaziom vele ágyamat, falatomat, könyeimet. 0b, csak jöjjön, szeretni fogom... sser-tni fogom... Fájdalma kitört. Hangos sokogásssl borult bátyja keblére; majd kissakitva magát karjaiból, letörölte könnyeit, dacosan ismétlé : — Szeretni fogom L. és ott hagyta csodálkozó bátyját. Sándor álmélkodya nézett utánna. — Merész játékba kezdtem! Bélát azonnal értesítenem kell! mormogá s fiatal smber. Ok megsseretik egyaást, oh bisonyosan benső barátságot kötnek pár bet alatt és játékom nyerve vau! Isten a tanúm, nem tehettem mast. Erzsikének nagyon érzékeny szive van éa ssüleink halála óta megszokta, hogy ö uralkodjék az egész házon. Kosául esnék tehát a koronát letennls, s egy qj urnöt látnia a hásnál, hs nem tudná, hogy az mily nemes és áldott! Meg kell öt elébb ismernie aztán tudja meg csak, bogy kicsoda ? Sándor nem akart rosszat i as volt a terve, hogy a menyasszonyát, a kit titkon régóta szerelett, ily módon megkedvelteti Erzsikével s elejét veszi mjndeu bajnak. Néhány perc múlva kalapját vette s Bélákos sietett, hogy őt azonnal beavassa titkába. Egyedülttywadl a büba marült kis gasdsaaaaony. I Térdeire könyökölt ét arcát a két tenyerébe Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 60. szám (8. lap.) 1898. junius bó 984a A m, kir. állsmvssalsk szombathelyi üsletvs-zelösége Mirslában tudatja, hogy hs Mstics Jóssel s»l-égerssegi lakos s tüstávlatre vonstkosó nyilatkozat kiadáaát megtagadná. ugy as épitási engedély kiadáaát ellansl. Mivel neveseit ss előirt sssbványnyilatkosat kiállítását meglsgsdla, a köz-igaagStisi bisottság az építési engedély kisdésát megtagadta. A. kir. építészeti hivatal as alibánfai szent-mihélí lőryényhatóaági közút pölBskal ssaksszá * nsk szabályozása céljából a beiyssini szemle megtartását juvsslatba hozván, a szemle megtsrláss végeit a javulat kiadatik a vármegye alispánjának. Előterjeszteni a k r. építészeti hivslsl jelentése a Stenl Mihály—zala-iatvándi törvényhatósági közül 14—16 km. közti közút orbányoslsi szaka-atának kibővítésére vonatkozólag a kisajálilási eljárás lelhuinélása tárgyában. A jelentés a vármegye alispánjának kiadatik oly célból, hogy a vármegye ez. irányú érdekeinek \'képviseletéről gondoskodjék. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint ez idő-szakban érkestek be a pályázatok a fóldmivelési miniszter által tanítók aráméra rendezett gasda-j sági, kertészeti és tejgazdasági taufolyamokra. j Ugyancsak külön gazdasági tanfolyam rendeztetik áll. tanitóképe\'dei gazdasági sza.lanárokr* nézve. — A miniszter engedélyezte a hagladi áll. iakola helyreállításának költségeit. — A miniszter elrendelte a Filöc és Mellinc községekben rendeaet\' állami iskolák Qgyében a tárgyalásokat. — Meg aaabta továbbá a miniszter a ssls-lövöí községi és isr. iskolák helyébe, állítandó állsmi iskola feltételeit. — Ezen időszakban meglátogatta a karoai, zalamernyei, b.-magyaródi, oroazfogyjLés kerecsenyi r. k iskolákst. j^-Jelen volt s tapolcai áOámi polgári iskola xáróvmgálatán; meglátogatta az ottani r. k. Hu- és leány, az isr. elemi iskola kat, a r. k. és isr. kisdedóvodát. — Megtekintette Halápon a r. k, iskolánál célbavett álslakilá-t. — Tárgyitlt a miniszter rend létéből Csabrendeken a * képviselötestalettel az áll. elemi iskola elhelyezésének a miniszter által kijelelt kél módozata lelöl. — Jelenvolt a Csáktornya! tanítói járáskör alsó-domborul tlléaén. — Meglátogatta a muravidi és ssentmáriai r. k. iskolát. — Jelen volt a zalaegerszegi női .kereskedelmi asaktanfolyam záró-vizsgálstán. — Meglátogatta sz alaó-lendvai áll. v polgári ilu-, r. k. és ur. elemi iskolát és állandó gyermekmenedékházst. — A per aki áll. elemi iskola évzáró vissgálslávsl kapcsolatom miileniami és koronázási emlékfinuepélye s löispán és igen nagyszámú tanügy barátnak jelen-Miében tartatott meg. Ugyanezen réaalvavő közönség meglátogatta as állami éa Danántali közművelődési egyesület kisdedovodáil. Oriessbach Gabriella nagy-kanisasi éa Krób Maliid sata-egerszegi polgári íeányiakolai tanítónők évötödös korpótlék ügyében beadott kérvé nye k pártolólag telieresztetnek. A perlaki állami elélni iskolák gondnokságé nsk kérvényét egy otlsn rzerveseadö önálló hitoktatói álás tárgyában a bisottság s miniszterhez pártolólag terjessli lel, A bocfftldl r. k. iskola elhélyesésére szolgáló épület megvizsgálásáról szóló ssolgsbirdi jelentést a bíaoliság tudomásul vette. A salu-mibályfsi községi iskolsssék, véleményes jelentése as iskolahásnsk gyermek menedékházra- lordiihatása tárgy ábsn oly felhívással vétetett tudomásul, hogy sz elöljáróság a nyári gysrmekmenedékháznak megfelelő, minden te kintelben kifogástalan helyiségről gondoskodjék. A zata-egérssegl járás löszolgsblróságánsk javaslata Budafs és Zala-^alska közaégek iskolai egyesítése tárgyában előterjesztetvén, a bizottság lelhivja az érdekeli közaégek elöljáróságait, hogy ez érdemébea haladék nélkül intézkedjenek. A lagyoA r. k. iskola építkezésének ügyében a veszprémi püspöki Javak kormáyzó-ágánsk megkeresése az illetékea hitközségi elnöknek oly felhívással adatik ki, hogy sz érdekelt iskolalentarló r. k közönséggel az iskola jellegére való tekintettel, saját huláskörében a tárgyalást megindítsa s az ép.tkesésre vonatkozó iskolsszéki hslározatot sürgősen bemutatja. Pola éa Egyeduta kösségek kérvénve államsegély ügyében pártolólag lelierjessletik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter s zala koppányi községi iskolánál s Il-od tsnitó fizetésének 400 frtrs vsló kiegészítése végett évi 89 Irt, s botlsl községi iskolánál a tanító fizetésének 400 írtra való kiegészítése végett évi 88 frt államsegélyt tolyóvá telt. a kővágó-őrsi r. k. iskolánál ugyanily célra 810 fri, a vindornvalaki I r. k. iskolánál évi 100 frt állmsegáyt engedé-, lyezet\'. Á miniszteri rendelet érdekelt kösségek-\| nek máaolslbsn kiadatik. Az árvaszski^elnök jelentése szerint s logal-. mazói karnál március vígén hátralékban volt 117,014 április hóban beérkezett 8.1198 s igy elintézés alá került 20.987 Ugydarub, melyből áprilisban elintéztek 3 414 dbot s igy április végén hátralékban maradt 17.633 ügydarab; május hóban beérkeaett 11.298 és igy májasban flinlésés alá került 20 816 drb, melyből majua hóban elintéztek 4.128 drbot s maradt tháus végén bál-ralékbaa 16.098 db. As Irodánál március régén hátralékban maradt 680, áprilisban kiadatott 8.414 s igy e intézés alá került 8.944 db., melyből áprilisban leirtsk és exped isitek 8.181 dbots igy ápriltf végén hátralékban maradt 768: májasban leiráa végeit, kiadatott 4.190 s igy elintézés slá került 4,888 drb; ebből májasban leírtak éa espediáltak 8.660 dbot s msrsdt május régén hátralékban 1.323 db. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint s vármegye területén április hóban a befolyi állsmi sdó 108.919 irt 10 kr. májusbsn 264.761 frt 04 kr. A I. évi jsnuár 1-étől május hé végéig összesen befolyt 877.660 Irt 86 kr, meiy s mull év hason na kában báfo\'yt 886.381 frt 661 krral asi mbélT 7.671 frt 20 j krral kedvezőtlenebb. Május végén hátralékban msrsdt : 1.889,808 frt 80 kr, egyenes adóban, 99499 frt 89} kr. badmenlességi díjban 1,060. 699 M 11 kr.,ssötő-dézsmavállságban, 891.208 fn 41 kr. bélyeg- és jogllletékben, 10.009 Irt 09 kr, illeték egyenértékben 62.848 frt 89J kr. fógyaastási ás italadóbaa, 6.018 írt 781 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen, 2,992.450 irt, 93J kr. Leírásba hesalotl as év elejétől május >égeig: a) egyenes sdóbsn 24.367 Irt lbj kr., b) hsdmeetességi dijbsn 9,064 frt 54. kr. Fizetési halaastás engedéiyez-telett április hóban 317 frt 46 kr., május hóban 428 frt 48 kr. lartozáara. Ideiglenes 10 házadó mentesség engedélyeztetett áprilisban májusban 8 épületre KizgazdaiM irányának kritikája- Irta: Katlaiaavlsa Üaésr (Talyatái,) A hatósági tevékenység már azért ia fontos épen aá unk, mert s társadalmi tevékenység sokkal gyengébb és erőtlenebb, mint a milyen as más nemsstsknél lenni szokott a a milyennek a mi viszonysink közi lennie kellene Sajátságos a társadalmi mosgslom nálunk. Nem lehet arra nézve panaszunk, hogy kevés ss egyesület Ellenkezőleg gumbamódra támad nálank ujabb éa társasig, egyesülőt. De igád ssalmatüsként alig támad 161 az egyeaület magalakulásában, hirtelen lelohad és hs lönnáil is hosszabb ideig as igy keletkezelt egyeiület, rendesen a titkár üzsléaáasá kiűzetésén kívül másra tsvákanysége nem igen terjed; a tagok, ha fizetik is s tagsági d^at, magával az egyletlel nem igen törődnek s igy meg van ugyan az egyeaület, de nincs kössöaet benne. Bármely icrre tekintünk, legyen ssgssda-sági egyesület, ipariársulal, vagy ktreakedelmi testület, vagy "ha nem gazdaaági, hanem humaai-táai vagy tudományos egyesületekét vessünk is, kevés kivéte lel teugődés a társaságok élete. Erős belemarkolaa a közéletbe és s társasági tagok élénk tevékenysége a társaság céljának e érésében ritkán található, hacsak politikai cél nem hoz létre egykor- máskór «nsgyszabáaa» akciót Ha a törvényhatóság közgazdasági mttködéaében a kös-gazdaaáyi egyesülelek tevékenységén figyelemmel lenne, ha áziletben lel merülő számos kérdésben velük karöltve--járna el, a most peabüdt agyraü-leti tevékenység is megkapná a szükséges öszlönl és működését nem tekintené legtöbb.\' esetken kárbaveazell dolognak; az egyesületi tagok ürömmel lépnének ismét be a tevékenyek sorába, mert mert meggyőaódnének, hogy sz egyesület olt, a hol ssükséges, megkapja a hatósági támogatás éaa hatóság tényezőnek ismert el egyesületükéi. A társadalom és a törvényhalóaágok ilyetén Neki is VMt^ titks, mondani valója. El nem árulhatta, el nem bessélhett. Egy nagy kő esett a kis patak medrébe s a kis patak moat hullámzik, zajong, iodroe habokkal vivja a kemény kövei. MUy kedves voll regéje s mily rul vége szaksdtI Várt valakit.. meg akarta lepni Sándort azzal, hogy neki már van valakije akit szeret, á aki ől széreti. S most egy szóra elmúlt a szép álom ; elmúlt!, Valaki azi igérie, bogv eljön s megkéri a kesét. Huzugaág volt minden szava, hazugság! Aunak s valakinek menyasszonya van !... Ily kuszált goudoatok gomolyodtak sölét lel hővé Erzsike ssive lölött mikor megnyílt u sjló s belépeti rajta — Béla Fehér nyakkendője volt s a kesében piros bokrétát tartott." Szaval nem voll hazugaájg. Erzsike fölsziaazent, mintha kígyó csípte volna meg. — Mit kersa itt ? Ne mulaaaa magM szemem előtt I — kiált! _=r-Bocsánat.. Erzsike.én igazán... kisasz-1 szony... sst hillem... oh, bocsánstl — Megígértem Sándornak és megtsrlom igé-reteme\'. Szeretni fogom azt a nőt testvéremül; gondját viselem, hogy felejtse árvsságá\'. DeJJn hagyjon el! Hagyjon el!.. GyűlölömI — Ert-ike, ss égre, mi bsjs ? - Arca egéssen lázas és szemei ugy (őzeinek, mini as is/ó vsai Szavait, viseletét nem bírom megértepi... Erzsike mereven bámult maga elé. Haaslalao volt minden fültevése, hiába fogadta, bogy ke- gyetlen lesz, teéqjljs, megveti Bé ál: mikor esdő nmét meghallotta,szive ellágyult és kemény haragja megint fájó könnyekre olvadt. — Oh, ez nem volt szépl On engem megcsalt, rászedeti! Titkon, bátyám tudtán kívül szivembe lopódzott és — mátkája van I Százszor ii logadta, hogy szent és — málkaja van IÍgérte, hogy róssáU lúz szivemre, koszorúi lejemre — és mátkáj i vsnl Megtréfáljuk Sándort... együtt- ebédelünk sztán kimegyünk u erdőbe gyöngy vlWgot szedni., és mátkája vsnl Oh,osak vezesse öt idei Ne féjen, nem ölöm meg ..... szeretni fogom... áldani fogoni... De ön On... hagyjon el, mért kikaparom a nemeit... Mertjen, menjen, gyűlölni akarom... oh, mért szerettem oly nagyon I... Keblére borult és ott airt. Béla ölelte a leányt, a kit szeretett. Alig merte hinni. MUor Erzsike szemérmes piru\'ásssl balgatla. s viszonozta szerelmi vsllooiááait, a kisujjál sem engedie megfogni s most, hogy el skarják űzni, karjaiba rohan. — Menjen l.ozza el öt.... én nem áltoklmba boldogságának. Éllelejtem önt, kitépem emlékét szivemből. Hagyjon el örökre; menjenI.. és lázassii,\'\'szenvedélyesén szorította magához Bélát. — Meghalok atánal — sokogá keservesen. — De sz lalánári, Erzsike mi történt. Talán Sándor megtudta s ellenszegül ? —• Igén, Sándor \'n indenl elmondott Tudom, hogy ő árva, támogatóra szorul. Vegye el. Tegye boldoggá . ö talán jobban megérdemli, mint én I — Kiről beszél ? — Menyssszonyáról... a kit feleségül vess... — Az én menyasszonyomról ?... Az ajtó megnyílt és lélekssskadvk tőrt be rajls Sándor. HsílotU Béla utolsó felkiáltását; de ha nem is hallja, az ia elég lett volna, a mii látott: Erzsike dult arcai kisírt neme, Béla febér nyakkendője, piros bokrétája Egysserre világos lett előtte minden s bosszankodva o ölt homlokára. — Legyelek boldogok I <— kiállá s mosolyogva tette egymásba kesetket, — Oh én vak, hogy ezl- nem láttam I Megludaz-e bocsátani édes Erzsik\'ém ? — Hát a menyaaszony, a kit Béla ide akar hozni? — Bocsáss meg, hogy be akartam ől szivedbe csempéssni. Féltem, hs megvallom, hogy ő ss én kedvesem, elítéled, -mert jogaidat, önállóságodat Ingód tőle félleni. Két nő ritkán lér meg" békével egy tüshrynél s én nem ludtain, jragy neked ia szárnysid nőttek kis madaramis.. Erzsika fölvetette köuyes szempilláit és engesztelőiig mosolygott Bélára, miközben bátyja j felé lagyan -uilogá: - Olt, 8áodor, Sándor... áldásom reátok I Nagy-tarnaet. caölörtflk mtkkáám mKm etetben sokkal hsma-rsaá ét a.aiaabhaa hmm utóhoz, ifttut mi ■ haapsi kévwséiapk, mrtyak Kfin^fiM at Mm bennaktMUábut Iálják csuk s m-tm i-.yeilk méIML Ok) vaa paldaul at aMM k<trdént Tulujduhklrptui mindenütt matMyokböl t»jiödött, airtrbsi asaiáti t hadaassa fcgattt btwtáiímái • keW dsgasstő-steri Gsmgabs t « brtybah, lirtéisg nitái ftaés-tági egfadÖSMÉ a at Mrtmrveaykaiéalg, vria-ktoyet? magiamérh síiét vataa at ksyst é talán tt»«\|l»ií&atUtk rataa Mg; vegleges nHjiiiaiii n (wkötí A IMpsK wmámM jriesMrtrtsIrv fe at Alisai wSsfcséMNwk nl»ms at tart irányult a Ur Hí jhaftstgni rtMáitfaégs Is Ml as ágyba dolog, artya utővégre it halrhtli jelen lag«s cssk brtybrii iuttek. déwkkd ét a késvstfwitl érdekelt gssdat ét hatért* (Core-tfik jóakaró eljárásával lett lehetsegei dekák « Oh «as a ■Mtwid figre. Ha nÉkd, s] hal a körveslwi helyi baaraikosaa. A «aé> esi iaeBé«aia hagy efpnást UM én1" \'áaonyaS folytonosan < I\'.é at Bg;«at gaaáaságBbu tájekeatxt j legyenek i a mirnkmai tsrméasrte meg-MwMi begy tj* imduseb vassn* Ismesk, j ét mémtm mp üiisk i kűhekesést,! asss feíF\'ett hivsistaMnk sfcsMBsnebae a ieg> aagyaM -an^titksritást Olajt Müekasslak kés-■Mm ttrt s hetyaágakbea keltő hasdaast,; MMM ét fcMAssiat. további utmal tmt ét MÉI IftpMlt tgyÉNÉtMfc, I JtfySBMfc, j a Méask. a Mkémask igjsati Hmail-! détéi Whép a ktaymsaléi vlgaástaél <aau asMBtpast Msnaya lehal ilyenknr a hiiéaSg t tét kapcsolatban s gazdasági egyesülni sgy ss jpmygMM\' A pétt atr Mkst u mtgnt c: giM Kairtji Mi BMsgsIeakatt, mrtynal IMMtmt I hagy «bs as Igjaal gasánstyi abban a kHAo \| Mspsmhaa, a mrty e célra siskák Ha a s- muj\'-\' hatóságok aat a példát kéretik, a »ő»Btkeaati; ü ■alt st sasj H hsapsl átint kmpsrosortbiii le mart már egesam máskép irjtfidütt voltm. Aaak • vagy s MbsM tmtét b«r« ásták valaM M twe latét ÜMss gyssaMsal. békéa hatódhatlak atg a iában tlask mrtMi Akar a hatalmat lerméwH vti msUMt a^g ijf akár emberiét fa radaágnt mao kéja ss, ma oftnjWWgt taWk benne s tfMllsrt. ét s gsittlik mUtta etoie léaé s iflgnebb jaltökel, Igy fcHaé mai fceB ateehaa eréwlai eÉ6k ert e mtfé$m^ a> odatssmé bomss görbe gérbt nt buckáin, géársis st awtal bot ttokon lábak (yakraa bo\'isműr5 aan orűieixilémd Ur bat>ak tn«g at iffau—lyt, nehogy s léid iimtémiwfl a sok tannáv után még ftamsasnkes it mares-sftük abpet taaakáfot Bbbffl ms>ymrtssm.<btgy tielss « iislili rtfl iu \| h»jlaom ámmlánté( nem nttek résrt aaaa a aaáp malaMsos rölribee\' Ea ét rtlam egytn ss <H gek akt érsstrt rglalioek a hiányát, és ttgy agr diábam mami aadvm ki hsha-klaaaassay a karmai alatt kissé sasfcrikns sM bwgsnlrotú t — .%!« likakat Uté, kik wmmá üt • EhbW hémkameiem, baey tanbitmai mésiája, \\ topástl és aagy App — Aa lit< gqrftléw. Jasiai ké tarta la a m. kaaimai luáilal ét ilsémsil Kér U^fétm, mrtyn ftmm hámmá ptégánasaiar, a Kir daeke .at téssimmas iwÉai ktoo m mg-bista a Kör tagjait, a Kir tagjai aam igen bá> a lété Mai M> tag kfsOlasmjrfsmak sMg \'l>* a. sw tá-m. As As etaik aa* it babssanmsfsyké hsssáétksa kije- ItHiieai, hegy t tagok réssMl laaatMtt trésklééét aam aMgi(i M. mai a mtílaíl. ■itthi\|i t#w \| ineggfósódést aa, hagy a Umt ■iwai\|>a ran itiusasákas, aam a4ggang«l slagok ram-redeasége, mdr atéréfrs it meg log ■iaak Itghirtasisá salopt sok malija, mely ipsssasast, bagylad Mhmtási melyet ratáreap reaétmek a rRig£]á asépért ét aamésárt. Begy s lánadeion mhsa \| aaasrtt hajt a Kir, Usnayi^s aaoa kirtlmtai. bogy éppen aa mébbi időben libben léptek ha tafoked a körbe, aaak kért Límmt Beit nagybérlő mini iltpáó tag á Wfcas é^saaáassl iogadoü s\'afti megnyíló beated rtáa ér S<m Ii t Mér kér tertkaay btkára fekdrartt gyünyiitte mej a aairyaaibébartjt\'még laiahslyss vWasítjt agymáieél -artM polgárosaládol akikai ■ akarat laual ii egymáara rtat a a atpmanéi atáa lida egyken .árééyairél\' hiraa, kHöuésea Orhéa ar rol kiaMtiak a leg iaháasbk, a leglrtttlmsashh. ée hegy masmai ■ kíaHi, smlyik a tsassshb. s lagkséraaahb, még ha laénéat, aam inf megmondsnl Séhtű ennyi ssép May, afak olyan araayet jt kaérval, aásp klsrlsmsl laánésak taglalni, mini Gebén. A ■érit ég fajába leaya-gHéaltt, a »Kigó-fil{yben" msksdsUsaal saólt s asae «saátwf. A uaásyuk aagy Maeá elfdejlették velünk a baháéaoyfl tinoosnék, kik ritarikss lej-téaákkal hatyraelktQtlák a kormos tépttek sí áay ssi séiilksl . J a ifámá itrt^yptll^ tavatsi mulatsága tét ispe niahst t jnaáehilel épp agy j tenyaaeB bevált. Ksmsauél vaar aaásas randntták él vonaton, és nagyban fnkosődott a kedélyesség, , —j ^ B.. mikor a „ttuigpiri • a«firk« ér a»rskarékpánsti _ n»emhcr Natfél kataaahak. A megeredeO est a vmoa kisass-* * tT"v. Tvr!M^tk\' wykákat m«yoe megQestfaűte ét téM lobbal 1 r^ le ellssilthm. éa a galsei U%yrt asm * T—T?"^ Mhatttk saép tavasa mrirttjabst, f wéám lamk* \'-""* jjmak kétriU kéara sétsk a kipiiak, Itradlultrtas HaBStatka egén késő esteiig. A tsstaém tölgyeinek agy igen bseségiWli ál a psrmiésst mepptktt \|« aréaaa el-1 sw t Kir mail éri lavékaayaégérii árirtay jskb mééa efcesvés mag wodaaokrol. kik osrsplasikkrt b-kéayssarArtg, ssials éréirtllk naavaak s kér. hasam virnsask agám koalateii tttm-rtm ét Matoi rt A témám akiagyilés liésal ét letatéasel iaémétá vette ét ér. ámdr; Mér dtkáraak káaaéaalrt su vasalt — Tadamémd vette s MagyiMs asám-rismálé buoBstf ^Hwtf**1 at éri ssái éTaaask ato^áa Máfm Feribe raaask s Mmw^réeyt msgsdu A kőnsek a mull érben\' M ki 17 kr. hevHrie éa UO in m hr. kisdáit vak: -vagyona mÜegy 900 fit, antybUTOO I rirt fki tápé tléréii vaa gjéaMurtaglia rthslysssa V nők agy s maga, átint tisztviselő társai, as Jgatgrtá tanáét aaébta iekfiasttná rimk tiaslsaglfl, ss gj vá «ftás má$tpéét* ffikét Ferenc, Oráém Henrik, ftatiéiáw Lástlé ét Bmmá Túmm lsgoiM álé mssssm stedó-bitottBág ktMrtsnvés ki, msly mfiködését rövid klón belfil belővén, > tóvetkeső méayt kirdrtle Zsigmoad elnök aldnikők, ér. . ki: dr. Ágj éttíkááámtftá vadnak, helyes tskgekrt a rtosértaa «1 tsjpláia hájsk, bajáö, s mennyiben st gyégyithrté, Urvéayakkd tegritkább amtbea lehel K^twti A kwaabsrkM aat it agymái ■ igj egységet iméekedét haás-aét mm it Vétik: a kisember bjját aat s bciy-■nass mtg kai asaarm i trt! t iirtytaiiiss kuli rajta segíteni mre vutó s tönrényhatósági ét s itstlsi )i\'\|t> s baj elhárítására nem hftsrtkesik be s kfiriw^árts eseüej végre mngt as álam ét s lírréeftieeáe klskamárém a A lársadshui és a hatóiépt tevékeoyatgaek MefTálsstíafak: Téay Kim Emi, layas Aéoff tgyéaa, Májim Ferenc pénztáros, ér. Inatay Mér Ü OáHUr Ferenc segédíitkár at ipmfátái Ma Kmil, Bmm Samu, CmUm Jmí, D-4k Hám, kmmmmm-Lm, ár. trmá OM. JM\' ás a mnlattág vidámas frtyt tovább, aM asto a\| lásollé tgisailrt mftsiesits ttn^Mkál is, msly\| Képen Msrtl. és s mely igao sagy haliul kel- ] tett, kUOnüsea a psrssst fiak ét Haynk kfiaőtt1 TáWtlás. Az ftresedéeben volt vá va& mikUása atanban megköveteli, roa pénztárosi állást, bétfön délelőtt válasi- hagy a társadSlom Ma állftk s M ügyekkel legük ózzanak. Hálán semsu sem káásia jobban Mapsaémáfank lágert4> tifá-áám tnrstil tSas, mini a Oasstlaastg^l. aki snrhaa bazaGat kiteletaég> árastlrtl makMő Hktsk leréksayarae ás a köt- tás ak^áa betöltötték és miat est már <-IOre is jiáeíaftk, a képviselők aagy lelkesedéssel Mém Irtván, tíáft Már, Kémét Lé, Kmtmámwtr Lé, Kárfktí Mmá, Latinai Ssma, &amr Ma, dr. Mkt \'Emil, ár. ilfinatss Mát, 1«M Kmkv, ér. OMp Már, dr. Ormát Lám, ftiln tid^rií éirtl, ár. ftnáiiijir Hém, ár. Ptráfi Jámtt Bmmféá Irtá, Sámrmmn UAMy, Vy. Sáfár Smm, Bmmmmr Nákán, Báém Sémám ár FMéapi Btnrik, fiaat tmmm. Mintán a választás arné-mésyéaek kibadwéart követi rijeuek krertMpri-tsk dr Kim tná TiltÉsll ssepaa isMIM M-ssédbea dr. Wimmm OyaU vsMa- ás klssklslás Igyi minis lan a kát árnmtfjáé r^jT^Li t^p. ecykaagglág ftdááX Gyria ksOŰiüt md-.; ^ütTtoyosu mrty iaMvaaykos a kMgyMas meiy rtM -BW migyrt éMtakrt batal- „yiben a savarMi Wrvéoyt későn T; " Mlyrt \| a ^ujj, ^ „ eJaflüö hassak legjobbjid at ainsoitttismus kit\'titkllaii a Magasdastfi, kfizmfivetődéu a tMoaiéaym lána kiíejtetlek s malynak lkátáin i jelenleg is ttalknés intesményekbea lantakMiisk mllk&dé-HÜkrűl; st t lásat MpasaMMa, meyrt st ulkol-maay wtamállii imk ur 1867. ét IBM évikben valáhaa mttiűéu téren étaSelhaHük: mini hu kimerhette volnt képes és vagyonos Itrltiakssk a keaSg^É «at imasaMt MMMt (Mrtata ktmartk > leu (oflskak állást. A megüresedett levél tkrosi állásra ketten pályának, de a meny- trfjaet-az emokio alispán Clányi Jánost egyhangúlag megválasztott (esékkraoknak mlóa^etie ki at uralkodó hangulat után. Itt egy kiaaé élénkebb vita áte kergetőzött a kvegdbea, de az eiaőldő alispán atak at előirt törvényre, a mdyet ő keuáeeaígBecrftcn hctartoU ét dm boaarabb Hsaftjfa dímét vette At H I l I I. t m Bigé v«gy Wa Igy tenyérnyi kit btsly xármegyéuk tieliány mSnaarbolé tart <H«a, agy pici Raakadék, hol a nyári ssp mt IsM? ragyogása mimragdaziui) sugarakban ktttködst méri Ék át • abn lourtwfcort, k«gy 1irtMsWist» IL Krinayw hm» 18 harsae>-sstifprtl, bogy aranyos snmsinjun Isiielje tele a aaasaysM kmák motéarttlaa taiyuiét. Mmt a legsttsub pattija ez a megywiek, kamut smt as, 4t tsép, nagyon sséi>. Tslas agy dŰhőngC vléar irt aijt maknsm ki egyknan ea a deMta iiaalksll bs»yaÜalbél art a p«s aagy leí-ssdésad büttéjárult igatgatő tan&csot i DSgymtítOaágát a megvéU-s-tásról alkalmas médsa ériesíleuL — Több tárgy aam lévén, a klagyálés tá elnök éMMtvel véget ért. _ • — laaMágytlIk lrl»i fiMtan aaalsf«táahsa réesasitsue s kahammlaiaaar a ui>irthgy•tőket Ami aUsa eaayt paaa«ikadt«k s ami a legtöbb akadálya nit ■min, hagy ta0a\|-dtiaképsni fa)va>átakaak, aa Mkakléaa^aaéaakaak «>rt mu • riMsrtfts a (W tanénl! fogva aam _ \' lacia tarfodai s vUMkaL - A vallás £ kásák MBzmaw wqei Vette AzU^g^j ^ s kött4rvetéa tfagya- igy megüresedett adóúaeti állásra Abraatt! \|»aa során fajilUsai, bogy a mafetttgyeklket as Ferenc \'írnokot, as írnoki állásra füttmáut írásbeli muakák terhétől lahatöag lel tagja. Ferenc dijnokot választatták meg qykaa- ®f • Müa a Msáas«ac. iegajabfa rm éii gnlag. As uj álláara megválasztottak asoty-l nal letették a hivatalos eskflt L-luk , aéaMtatáaigyrs 3S5 SS ks- ** álkrij«sé«sk A íöldmivt ésügyi mi L^ M graatgsa ststaa tku áiraiaiaak keirtm aisrter fmém iaué stüéssrti és horástali lel- aép tesz, bu«f aashrt aa adatokat kBsvrtrtleaM ügyeiül lapulnátél Ménesre, faáhim Ssubb nl.- ,, h«té4mMrt aaas he ri Ifcaau ás borászati iefögyeöt Tapolcáról IMM- faL Vmí w több időt tnililkii il a I Msart Mártonba, Limái íngstnné saölöss li és \\ agjalM Mgakaak at iskolák s teaMsa éa \\ botásaali gyakornokot Tapolcárt! Fehérteníjplombt [ k^astamhb \'alaMmk. as iakaialélM>\|ái trt I téaek, mrty laariai a }&ví Itkola érlőt lógva \|artr mm a tanfolig)»kisén«á kell bsaaalgáltrt- Mleerte It Aa ty ni \| it tapnlcsi trtM-teUgyaM llankrt Mda AnUK TaraaMl Is ksrglBidír Mssrtel ffaspsaiiáial bs lyasle ét «M Qmmán Oaam ssMsasli Is bsA-stau ts.Ugjrtö: MasiéittlMál CsMlsrayéta - A Uga—alkar Kálmán Oaekir kát év akőtt jabaaa végezte el a helybeli kereskedelmi iskolát. Mi V Ngy-Knn»a csütörtök Zald SÖ. HZnm^B. lap.)" ll\'JK iuuiix hó 23 én nap a budapesti keleti kereskedelmi akadémia záróvizsgáján vonta magára az általános figyelmet Az intézet legszorgalmasabb hallgatói közölt ^övé volt az első hely, álapos tudása és készültsége az összes tantárgyakba előkeld lürdfl-««ndégei bizonynjal épp aesal: laktoroknak han, de különösen a keleti nyelvekben i működés lehelövé teszi. Tisztáiéi kell as essmé-; kel, a loga inakat es el kell osztatni a mindkét * léinél uralgó téveszméket és ferde szempontokat, I melyeket sajtit erdekeik elbírálásánál elloglalnak. — Sselaay Mlélekea. Kedden-este a-inezügozdaiiági érdekekré én a két csoport Ma-bucuhan(ver«tnyt tartott jfaolnay Vilaoa xeae- gyarország ne • selgazdasági ^rdekalna^, a nemkara a .Központi Kávéházban." Nem minden- aeti jólétnek lonios képvinelóje A harc, melyet a korra távosik tőlünk, esak két hónapig fog, két csoport egymással riv, tehát nagy horderejű Siófokon jatsMiji, anan uibó a mienk lest. Síé- lehet az országra nezve esépeti ezért a mérvadó ,„ szal: faktoroknak ^rra kell törtkrdniök, hogy as a a szeretettel fogadják a ni kitűnő zenészeinket. harc ne a* ország éidekeinek rováséra folyjék, mindenkit meglepett. A legszebb kiiünte- B,ini ■ w\'nö\'>eB >,,hoB T"n részük. Z>lnsy vál-1 de n« folyjak e két érdekcsoport egyikének nP- tés érte a mi Joroalmas fóldinket • neki """"l\' \'"n" ^""V1 Begy iiktfeket tög; vására sem. mert mindaketiő a nemzeti jólét tés érte a mi szorgalmas roinmwt , new „r4(ni a fl,at0B partján, ezt előre merjük esőre,idő kuliorr aa. Aa énekek méliányos ki- ítéltek oda a \'kormány nagy ösztöndíjat, i egyenlítését <•• szt a kóas\'edési pontot kell tehát 1200 forintot, melyen tanulmányútra küldik — TAaeeatély. A kelybeli ambaleSnyok és keresnünk, mely a két csoport ttdvfls, egymás és a Balkán felsagetrt és Afrikába. Kálmán\' azakácsi.ők as alakulóban levő .Ceeléd-0 Jhoo" igy az ország érdekében való hasznos egyílt-Oszkár Krausi Lipótnak, a „Zöldfa-kert" \'mr" tá«ioetélyt rende.tek sawrnapj vendéglőiének fi, Megj^ük még, hogy etenktvOI ö volt » kormány 300 tartott. frtos ösztöndíjasa is. I - Elewjpell rablék. Veesedelmes betört- Nagy lelsdaia van a lek intet beu a sajtónak. &« ■ — Áradtok. A esűlörtők és szombati nagy bandát tett a napokban ártalmatlanná a eaeni- a sajtó igyekszik is le sdatát megoldani, de hiány-esőzések kövextéhen megdagadt Balatont a nagy gróti oeeadör-ég. A bandh nyolc hónapon át a leg- sott belőle eddig\'le as elfogulallaiiKág, melylyel a keleti sselsnnyirsa kmslhslyi partok lele n\\omtu, nagyobb e«renc«evl ü»"e vekmerS rablásait. J a két csoport érdekei fölé tudta volna helyezni hogy ol kilépett medréból, k a „tialaon" éa l\'agjiii Pince Pock Kámly éa Nitrdn .Irtást\' j magái, onnan biralván el a hazai érdekek általá-.Hullám* szállodák körfii levő parkot és térséget csáfordi tokosok voltak, Ai előbbi emberöléssel \| noeább, inugaaabb szempontból a csoportok néha elöiüöit- a víz. A keszthelyi Ifirdöt la megrnu- páioault rablásén kilenc évet (egyházba ült, aa < kisebb, néha nagyobb összeüt kösését. Örvendetes Itallá, szeremére azonban a délután tamadt el- utóbbi tlótt sziatés nem ismeretlen a fogbáa j jelenség e fontos kérdésben Mikszáth Kálmán lenkesó szel árvizet visszahajtotta a medrébe, s belseje. Ai utolsó hónapokban jjs helyen törtek lapjának uz .Országos Hirlap\'-nsk magatartása, igy nagyobb kart nem o ozott. A legérdekesebb a be és mindig fegyveresen A ault héten Ál tó-, ai ujsag találta meg végre nst az u at, me-dologban az bogy u mig Keaalhslynel kilépett h I Aranyotáon Uaroui háznál fosatogittak, de ssák-1 \|y<0 haladva karöltve működhetik a két csoport vis a medréből, addig diótokon oly ulacnony volt1 msnyukuak nem igen örülheitek, mert a csend-j_ u agráriusok és mercantilieták — a nemzeti hogy a g zhajó nem tudott a kikötőig menni, őr»ég rajtuk üiftit e» aa egéss kompánia hurokra jólét tejleutéaebeii, érdekeinek kielégítéséből. Az hanem egész mesme a pirttól kellett kikötnie.— kerüli, ép mikor azon tanakodtak, hogy melylOrszágos Hírlap éle* kritikája, helyes, igazságos A könnyen rakoncátlankodó Mura s intén erősen nspon indulnak Szt.-PéUrurra a plébánoshoz, \| álláspontja és a tapint<t, melylyel mindkét párt tenye.etöaik. A kakooyai, aöt legtöbb kompnál kinél sok penn sejts tek, gyengeit kezeli ea ss orvosssart keresi psnssaaik, — Bajta veszted. Egyik király utcai hás. sérelmeik orvosiéul a. rslóaággal egyedül álló s gazd* stárilyas óljit éjnek idején egy ismeret-1 magyar napliajtóban. Minden tekintetben fölötta len tettes me-eeglátogile, éa ilyenkor mindig 1 Állván az egyea csoportok kicsinyes érd-kelnek, megcsappant s baromfiak siáms. A, házigazda\' tJj a* uj«ag csak a haza érdekeit szolgálja és neguiits végre, bogy más fngyaaztji el jóízűen 10ko<, szakszerű cikkeivel nagyban járul honá a a tutal o-ibéket, anélkül, hogy tizei ne érte s \|enforgA k-rdések iguzságos és helyes megoldt-bogy bússuságát nemileg kielégítse, kifözóii egy gához. Az érdeke t körök léhát helyesen cselelP-jó terve\'. A .tolvaj megfogása végeit unalmas- SMimk, ha figyelemmel olvassák as Országos na\'< tariutta azemslyssaa leskelődni. Gundult te- ~ kutyája segitségével, ■ az átjárás uiár csak aegilö-csónakokkul lehetséges, a mi egy kissé merész kockázat. A medrebői kilépett folyó ieháoy ssás méternyi Isvolság-ban önti el jobbról és balról a segely partokat es nagy kiöntesektóf félnek, niert a Drtita Somogy-me yéb-n eddig már három kösa^get arassloU ét Dráca Kirmtur, Sítúra á* Ritfalu községek balárában a löldek meaeze viz alatl állanak. Á - nép ainden-erejét msglessitette, hojjy h védőgátak! a roppant ár ellen töMartsa, de n pusstitó elem győzött es a gátat áttörte. Az andiwl szombatról" vasárnapra virradó éjjelen tapasztanák. Dráva kereasluron 1884 kataszteri hold. Révfaluban 1418 hold, Hstárán 8806 hold •erűtekből «hg maradt szárazon- egy-két eme kedetebb domb környéke. Az össse vetések elpuszluKsk. As épületek düledeznek. A nép kétségbeesetten menekült hajlékaiból. — Óvódat laaepéljf. A nagykanizsai kisdfrinevelő-egjesfllet négy óvodájának évzáró ünnepélye évi juniu hó 89-én sterdán délután 2i és 5 óra kózt a • Polgári Egylet* kertjében, kedvezőtlen idí eeeién snnak nagyteréében tartatik meg. Belépii-dij ssemélysnkint 80jkr„ gyermekeknek 10 kr. Kelfilfiietéeek köszönettel fogadlatnak éa hirlapilag nyugtáitat-Bák. A n. é. kftsőnség ssires pártfogó érdeklődését kéri as Egy-sfilet válasxtmásys. A> ovo-dai ni\' évfolyaa suguostus 1-én kesdödik. A ? VI-VII.4kerületi ovodábaa nyári asfinet nem tartati). — A Nádor* éa aa Arssy Jáuhs-Btesi, evodák vasalói a szünidő aíail a rendes ovodai órák betartásával és a rendu havi tandíj mel-lett magánelőádást tartanak. — Aa Iparaa taaaiétt aiunknklAI-HIAaa. A nagykanízaai köti. slsótoku ipariskolai tanulók L bó 80-án a polgári iskola rajztermében szépein sikerült munka- ég rajzütiállilá»t rendez-itk.Jjftnad Rezső ipar isk. igszgató üdvözlő beszéde alán, mejy köstetssásbeu résselült, Urün-but tíenrik íparfelügyelő-bizotlsági elnök lelkes bestédet tartott, as iljusághoz, elismerését nyílt ; vánitvs szorgslmukért, bú dílvu, serkentve őket \' további munkásságra és törekvésre, a kiállítást 3«l 3 órakor megnyitja. Kiállíttatott 168 db. tárgy 186 kiállítóval. At iparágak kevés kivétellel mind kép vitel ve vőltak. Legtöbb a bőr, poezló, fa én fémiparból. A aséprn elrendezett tárgyak közö t valóban volt elég oslnosan ée jól elkeaziletl darab is, melyek fettitnést kelletlek s elismerésre méltók. Különben a szorgalom, ügyesség és törekvést míndrsén munkák után, kik arra érdemesek, pénzbeli, továbbá kitüntető, dicsérő oklevél, azonkívül hsstnos könyvek tdomlnyozáaávtl tüntetnek ki. Űuzdlivt ttáhtl őket a további azorgalom, munkásság és iparkodáara. Kiismert* illelijneg <1 tant* ilQletel is, kik busdilása és öetlőhiése folytan nagyban hozzájárullak a kt-tllltts ilkéréhes A klálfíláHŐ órák élénk érdek hát egy ngyot s kutyája stgitaiiiével, me.y kősmondáaszerttiég harapott, de nem szok\'itv ugatni, — akarts magát megbőszülni. A\'turnvt-sokai kivette a keireeMl s a kutyát Isttt h— lyllkb. Amiat azután a tolvaj az ajtót benyi otta, s a haromfik alán ayulkált a sutéiban, a kutyát találta megtapogatni, amely »isiont alapost u üeszehsrspdálta a meglepett atyafi kesét. A figyelmeséé lett gasda csakliar előkerült s a helyett, hogy ai érselineii elég élénken nyi\'-vánitó vendég kesére gy/igyirt "hozott volna, minden. Ifilön erkölcsi oktstar nélkül Isiül ra alapo-an helyben-hagyta. Ettől a uap\'ól lógva a tyúkok és. kskasok tokai háborgatott serege uyugodtau alszik a ketrecben, v ; r----- s , — HéaaéaelaylIvAultáa. A nagyksnl-«s«i községi ipsritknla lauiió testülete által es iskola év végéu randizett itnoncmunkakiálli-lásban résztveit tanoncuk jutalmazásához kibo-csájtott gyüjtöiveken befolytak következő adományok. A „Zslamegyei gazda-ági takarékpénztár réaavinyitrtaaágtói 90 korona, az <Eiső\| msgyar általános bistosiiótárssság" nagykanisasi löügynőksegeiöl 10 korooe, a „DéUalai 1 hkerék-i pénatár" részvényUraaságiól 80 korons, s I ,.Nagykaniss«i takarékpénztár" réuvéavtáraaaág-! tói 80 korona, a^Iparteatttlettöl ÜO korona; Grűnbut Henrik 6 korona, Hirsehl Kde és I Fischel Lajos 4—4 korona, Tóth István, Sohwars \| és Tauber, Sallér Lajoe, dr. Pachinger Alajoe, Mii tény i Sándor, Keller Ignto, \' Kolin Ujoa é* Weisz L. és F. urak 8rS koronával voltak asivesek a tanitó-testület eae neme* és hszalla* törekvéeéi előmozdítani, kiknek egyenkint ée öissesea a taaoocok iránt ts-nusitott eset kegyei sdoaányukért hálás köszönttel mond u iparftlllgytlö-bizottság é« igazgatóság. ; \' — Haatla egyktresánek, Ujabban a vidéken megint nagy mennyiségű hsmis egykoro-násak kerültek u forgalomba. A hamis koronások britatifai ezüstből vtnnak készítve öntés ut ján. Osztrák verettek 1893. évszámmal. Könnyen fel lehet kraeroi éi megkülönböztetni a nem hamisaktól, mivel tilnők kitűnően ttűrke éa vis-Isgabbik a rendesnél. — A afiégaiMk érdekel A magyar mtzögatdántk létérdekel védelmében erőt harcot ktll vlvnk különléli áramlatokkal és érdekem) portokkal. Magyarország ugyan tminenter meiö-átidaláal illata, dl nttr htltdáiábtn kertske Hirlup«ot és megszívlelik usú timil mond. — Egy Ji otaládból v»ló flo tinonontk atonnal felvétstik Fisohel Fülöp könyvkereskedésében --- ■ A gabonaüzleíröl." " Nagy\'Kanizsa, 1898- junius 21-én. Az időjárss végre megvállozpU és most már szép meleg idöuk van A vetések az ország legnagyobb részében igen szépen állanak;\'! mi vidékünkön különböző termes igérkesik. A gabonaárak folyton csökkennek. A ma érkezeit budapeaii távirat szerint a büss készáru ismét 10 krajcárral plcsóbban adatolt el. Határ-időűzletben még nagyobb lanyhaság uraifodik. Plael Araiak: Buta \' Irt 11.40-60 Rótt Tengeri Zab 7.80—90. ft.éO—60 7.10-80 IRODALOM. Jékat » ,.Mc/>r K»r»Ur"-bM». Á. Laapsl-táU klsiUoág íscyfoaioaéf* eilltUI, aemcuk kM-■égtt bírta ■•jkWInni, kum u Iréfilis klrIWn ts ■lidwttt taiala nkmmral k jóiniluUtttl talilkoitk.. Moifaag* a mtfjar Irók fa\|«d>lBt. Jtk> Már b a rit«-Ut munksUrtai ktaá kilőtt, Ubb Igaa asgy árdakl aaaká-ját tapdn ita M. K.-aak. K aglakák alsaja aost Jdl M(; ötma : kat(kbnád Rudolf trártttteaftl k apb banídak.* B* a baaaád un Taa kiratva, hojy aial aa aaUkbaartdak ailatakápát olraaaák a aa^ru\' Iskalakkaa 0a a* e-fíUntban íbglall tSb I kassidak i> raadklHII ba-eaaaak : a Jóstkáról a Ktifatndy-tánaiágban tartott aalik-baaaád, a Koiwnlh tomtUsáa noudott jjráabeMád a u Mai ■irclatl luaipakaa almondolt kát aaáaaklat. taak- euaak ÖMteyttJtvo s ,Jt. K 46. (laatáka, mely isnát kaaatk-tára válik > ktayilár narkoMtOjiaak á» kiadóinak. Játul ftaale aialllá Patáit Sándor pnkai naakállak agy Maak aorakoalk. á nagy Mlttaak kavkkbá baarl slbanáláaal k lifnabb bitlspl síkkal raiiaak agybagyijtv a flertba* A aagysr ttodslmsá nág agy náv káptlMli a uzt asej* lailt aaroMláku. Itui áatorá, a áaart Haltrikvaá, a kt agy onomó „Vlg tlt>uaálk"-al gazda^tolta a »állaltot, A külföldi "Irodslon taraáW küll N»-ak vlláfkird (taJUlBsa ttrtáatsl-Ml ksauk ksltdt, Tolnai Vlkaa Ihr-llláaábts, mi ka jitdlg IkMIIar atylk ItMwtib általát, a HMlluat Msnysaaiayt, Milyst laítlákkhM aakal altMWk N\'tgy-Kanissa c-íitörtök j- « Z«l íO. sxám. (6. lap.) 1898. junius hó 24-án áa .Suilii fttarnár aj kMii«\|éi. A flyériit Zailáa Vitán mIm kikn ♦ Qrm TmM rk kkéklkn nyílul „IgjraiaaN íiayrtir", m)j It km MhMIm 1/1 m* i aagyar ahnlHili igiik t • Inkilkmklk ligkéakaokk alvaaaaryaiat, iiail ij taaifaiit adta il«tmal4íi\|rii«k A aa> aagialaal M-H. kattJ. mám vük Kanna „Biik bin"-jittik Jagya ta kkákk krklnau A tu4u taniaJal inaatargkl k Mtttilirirl kaaantir Ulta VUan latiabol .uraulk, ki ham tnataéayri raUé **} appiritnnaal ityikaik ■i aliénl. t ai i\'mk tngUii afjn aagktkit rkff f". "?> kw; t kladia fiiak kii Malaaakit tdkégn aramig HIMIai a«k«n ifiil-kaié a at — aki mdHanr\' — aa traéikaaal fagtal-kaai aaaikfliaigiak, a.ly kéaakm >M ina kaataiiyt agiémkiit kap btaai. Á kiillitott kk Utat 10 kr.-irt kipkati GySritt a klaéékaál i allén it\|Tir Mayikamkaéiabaa. — ái agyuank ant aktiul ti. aaia aimia Biik kii\'-t tartalaaaia, éi kaaantér ^kty K nia in 10 kr, -AH SS. Mm aia a u0v firridilna ia iuli.é>iakire Inalta irfonlilója alkataiból kkitft • ailté ralikat illit • I tlfaak karnak rktaaiinak. A Maik UUt etaa: Aa ISéS—éS-ikl aakaéaégkan tirtnii, • ér Vajda Bail. a apimulm léik búgé k anok kutatójának UUit kaki aa aaatkaéau. aaip •loadaaoa klrtl killilai na ■ahfc kinin kuf iiéaail •altlM, mAj aa rgin alrn itronl. Aa kttka kkrt, Matyim kit kip la a^Uén n : (I. fcttkyáiy Lijn grif n »l«4 aagrar aiiinUc •laik 1 a Ünakina vinni) in atiétaim i • krajcar — A kltiyrUn ailjrnk kimkiat kii na jattsik m agy.ffliata, «M k lakat Intal. E18fi«te.i in «gy i«n J frt 10 kr. (kim i frt t0 kr. aagyaéim S0 k/ lg. ka 10 kr. A pisa itttagw knltééa ntlMi £ anin náWtlaUL T.l>a árjagyaik lipn k Aa • rmlku naganltaaéi na ■ ka»kall rNM riMp kh/ihan. kaééaékaa Mag, KaalnAa. LattUi la idono* éa kiadn: rÍLAr. r i m «* ii k i. Hirdetések: «EII L btívész, szellem s különlegességek színháza W. Zmita4n a Zárda-utoában kőiéit S célra épített uinhiiban Csütörtökön a hó 83 én ■ nagy fényes előadás ■ aj alwral. iilwic fMraa\|n sídréaick felléptével. Aa etftadás zátUdékául "elöadatik Faust doktor kalandja a tollensleini kastélyban. — Eredeti melletti éa kísértet m«yj«lené.>ek. \\ Kexdete naponknt este 8 órakor. ^ mn m aay sj nlaerrk ^Hl Bffvebbel a lilragaxznkoh eü müaorokon. Jegyek előre válthatók egész napon ét a színháznál Tkitakttsl i téenl I* igazgató. ál Kiss József lapja - _ ~ * D Vrf) m politikai és irodalmi szemle. Kilencedik évfolyam. Belső dolgozótársai: Ambrus Zoltán, Tóth liéla, Kóbor Tamás, Kosma Andor, Papp Dániel, Makai Etnjl, Ignotus, Heltai Jenő, Lövik Károly, Ssőllósay Zsigmond. Mh Kllá\'eléd Ara: «géu én* 10 írt, tél é«n 0 frt, Mgyid é«r« 9 tartat 50 krafeAr. A HKT régi megállapodott hilalQ lap. A hét kidomborodó eseményeinek hü lékre Politikai, társadalmi, mBrésaeti és irodalmi kérdésekben a legaaabaé elvQbb eazmek áe irányok asóvivAje. — Krónikái, Innen Onnan rovata, Irodalmi es azinikritilii már rég kiviviák a kósonség elismeráaet. ■atatváayaaámekat Ingyen áa bénmantva MM A HÉT kiadóhivatala Budapest, Erzsébet-kőrút 6. tm ■Ultaalaail klállllAn IISS i Nagy, Mlltnaalanal éna. w STAHEL és LEBHVfiR Budapest, __ Trieur ét lemerlyukaaitó gyár. GYAR: Katona József-ntcza 8. szám, largtthld és nyogotl pályaudvar kózt A\|aal\|ak n általiak trirtott logjokb alaMgt Vrlrarlk : a kwkolj ia Mkklnynk i km, árga ngy nos kialli klfilnatéain. Trlcarék: a nbuk «gj irpénk a kan kiilH k s gta- Mtjrl aagaik kiHlanUain. UMsetkstlté a aaatáljraaá trkarlhi u kya ki.alaaau.ara ia Inea anuiyaiiiin. eaatálxaaá-THrarlk. Diakaéalanall Trtcar k Mstátreségépik allén (ikaukj UniiUaán a tank anrliiti i ai Ijwaajn. - ÜTkklaik eatkjar k Mllkr, Illára kayar naéaaar* triaartk cnkitjr kltaiggal a trkar Mltéia aallati aan mkaéalaaaat trkarlkii iulakiii.it ■alean-THearkeskgerek np karkaiatal Lfakantatt rágj kaattatt trarark tataak mrtitl Bigyaigkaa ipari ragy gnánigt oilokra Arjnyiikak vagy aktnklayvtk kgyea és kéraiatvs kMáektá Jublleam klállltán Béén 1898. SINGER-pavlllon a ROTUNDÉBAN. Van.azerencsenk a n. é. közönséget a Rotundéban levO kiállilásunkrs meghívni. Ezen klállilAaunk a legqjabb szerkezetű varrógépeket tartalmazza családi ea ipari célokra, minden iparboa különleges gépek. Minden gép működésben leaz bemutatva; du< gyűjtemény méhimzéa, leirakott és áttört munkákban. A Sláger Yarréu^pek minlaazerOek kivitelben éa szerkezetükben. A Sláger Varrógépek nélkülözhetetlenek a családban és iparban. A Slnger Varrógépek g gyártáa terén a legelterjedtebbek. A Sláger Yarrégépek lelülmulbaUitlanok larióaságában és munkaképeeaégében. A Sláger Varrógépek a mühimzéabn a legalkalmasabbak. Dijtalan okrtatám a múlxlmzéeben. A Slnger táraaeág több mint 400 fajú gc pet készít minden ipar réazért éa csak saját üzleteiben kaphatók The Singer Manufacturing Co. rószvénytársáság (azelőtt 3ST»idllilc«x Oh) Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. tmuartul: tlw^íi tytlat-flartil kfa.TT- kUit 4-4mkM. ~8> IMMtt * kf H4H KteétMnttla AaM NM M»v ZALA Politikai lap. K^Hfoft IAQMAIIZSÁI betenkiöt kétor: vasárnap á csütörtökön. iLónima taasi Ua <m tS kataae iS M — taf. ruí m S kan ilM-tt. I^rfliii I ><nu \|\| tn M kt. Hjrötti» M nntilt fluid Ma, éta » hitJiÉt Nagy-Kanizsa. 1098. Felefe szerkesztő: SZALAY SÁMOft. Vasárnap, jmnos 26. Nekrológ. Betárták a idobae parlament* kapóit Almos volt az országgyűlés; a miniszterek dését szolgálja éa mely által a szabadelvű satónens röpirataiban meodrat éles és regime gy régi adósságát egyenlitetteki aj«zemélye« sértéseket tartalmazó cikkéi miatt jnem katholikus papsággal szemben? N Defl> Wkoíbató és méltó, nemes harap A mely kormány ennyit képes végezni gyúltak a megye intelligens elemei tékát nyugodtan alhattak éa alhatnak a L__\' _.-. 7 . \' , ! rágalmazás éa sajtó vétség ámén való óváron kk N«toc maradandót nemP ^ *» törvényes lépések mellőzésével sst határoz- ^ pórtgylMft állíthatja, hogy „képtelen",^ bogy TWieU szerkeaztőt, a megalkottak. lefolyt kilenc hónapakaNmcs\' ^^ ^ — y ottfctf \|Uá-« egyhangúlag el topák ütfni tekintélye. azért meddő a , ^^ mbb i^^éset -erkölcsileg Talán a választófal, a néppel való érint- a nemzetiségi kérdés meg az agrir-azod- Én is, mint s vármegye egyik ősrégi kezés annak tudatára ébrozti az ellenzéket, m ^ ^^ ^ ^jfajiból faló harcosa a közügyeknek. — ts hogy az összetartásban, as egyetértésben ^ mbdjobbju) ^^ ^^ mcrtJttt jelen vok Jó barátaim é. atytofci van az erő. Találkozunk Füippénél szép-. 7.__. " , „ ,_ iránti tiszteletből is mig^aéaatim vett a her-6-án I... TS «■»■"■ * - al ö. tin- imé néhány szemelvény a képvmeldházi I J^! XIÍ^^Ü^T\' f" \'"ZlJ1?^ ZZ" " , 1 * , ligának nem tiszta véletlenből történt foko- fényes diadalán, melyet már csopán impo- űiéaszakot elsirató ellenzéki nekrológokról! zatoa züllése mutass, hogy a dákeromaniz? záns megjeleoéae Nákal is kivívott a mai A mi a kormányt és a többséget miM ^ ttlkSxteím kalmár asellemü világ markans alakjai MmmMi A mezei munkások sztrájk)* ilt. ^J^T mérés keserű igazságaitól szatnráhrák Az . ... , ÍZ ■ képvaelövákszlási mozgalom az, a mely akció képteW," ö«» g«dák A veuadefom, Lmnyi ütasztó embertjgy J^P* . . ; ,, \' , , 7, .. ka az egésr vonalon mncs ■ még tlhá- összevarázsolt Pedig hál as egész dolog -ff31\' széthuzasárólépoly kevéssé ri,va,^legnagyobbrészt elvesd fenydnagyon egyszerű. A .Szálló krvefok. ismert roegafatady 55Ifietó jeűegét. Ez ped* mint derék kor-! mn** kellett Bagrámt -ódon teea mint arról hogy a kiegyezési vikágtovány r, _ ... - erélytyel megtorolni. Megbántotta a megy esztendejében talán a közigazgatási táwT^. TTT? az sfispáqját, a szolgabírót, a \' -nagyszabású alkotás üjÉimM \' "" f* M. * birtokost, a maránzót és ki&g* kérdéaét ilfetí, aTománypártnak van min- f & habár a jogos megtoriáa bekövet- denki előtt (hisz mégTtoebtmégnek b ^ "TT^Tl ^^ \' gyáiéa kezdetének látására botoara ~alar« nem halad6 BeDeBH;\' államíerfim belátása ellen- «üe mindenki, a ímM, ax maítóry — riarn^ nem akarva imponál), » , b, kétségen felül áll. Vezeti ped ezt a ki kell őszintén mondanunk, elvégre sm ^ ^ «ncs«, Meddőnek ^ ^^ ^ Lkertk. Mert ba csnpán arról ktt volna fBÉg es a Mencbónapos lésaaak semmij^ . ^ ^ ^ ^ U kogy egy párszáz ember öataa nrirnnBÜBist-:-. ^\'i. aiaJi ■■■■■ áhr. I<M4ÍÉ lirii típ se mondható. Mm dacára a meglehetős^ nagyfokú f^SÍ. * ^^ ^ ^ meÖeU itt demonstrtlnl, akkor as arkóleÉ nyomásnak, mely Aimtria\'fettl, a be^h\'Tf? * ."^^jt-empont teljesen eiéretetl; hanem bamár r^StleTvoiU miatt, egész kSe- ^T * *** ^Tt!! ^^ a monarchiában Es talán ez sem utohó és minóaégóek voltak, hogy aaok a megye főispán és mások ssemélye, ®nntÖjpi tűnkre nehezedett, mégb ez a „dobzae- —T" --r," "J77T, jvivminys e tokát szidalmazott parlamentiközimzteietben álló lérftát még parlament* L melyet a gyámoltalan baloldal,; i impozáns módon való. tüntetésre 0 provo- -hacsak véletlenül botrányokat nem rendezett, legtöbbször „aludni\'\' engedett, elég szép \| ecedméayt ért el e szesszáó alatt is. Elte-•ktnfve a nehéz viszonyok alatt gyorsan és . ülésszaknak. Puskatüz golyó nélkül \|káiták: akkor én nem tartom eJégoek a decorumot, akkor szerintem nem elég a demoostratiónál való megállspodás, hanem as öasnhivott nagygyOlda legtöbb sohdana . ... .... . ^ . #. . . , A <Szarvas* szálló* dísztermébe t hó jfeladata lett volna egy olyan nákt mtés- sunán létrejött költségvetési törvénytől, egy j184rt Qaue),^ afaan* társadalmi ksdésbe bHemeoni, mely a lovagias és a iadeamity4Ől egy uponcozási törvénytől nagygyűféa k sió \'szórós értelmében impo- (<»rma szerinti, törvényes utón khrfll is — kétreadbefi kiegyezési provizóriumtól, az záns voH. A vármegye minden rénéből országgyűlés amúgy ia meglehetős sokat ide seregfctt MHdbirtokos osztály, a köz-és nagyonis jót végzett Vagy talán bliktri kivstalnokok, s. megyei matadorok nagy a köeségnevek magyarosítása, vagy Hekuba-c, MH,> ^^ w«T éppen ... 7. — - , 7 Iv«_ , ^.J semmit nem lörödő mai nyomorait vnzo-- • m-káatórvény, melynek üdvös hatáaát —fWtt valóban meglepő látványt maguk az efleatéki mezőgazdák ia már \| oy^ytotL hálásan érzik ? Vagy pedig „meddő"!— £ «jeones8 doree* tagjai, a «megyei dolog-e az 1S4.S-ÜCÍ vívmányok megűnnep- gfiDtry* kiválóbb alakjai éa számos nagy-léséről \' szóló törvény, mely a kcrqnásl!ktnimi P0^ iu » Urssdalom királyt, egy aj erő, kötelékkel f^ ^^^nykádi U^ód volt megye, magyarnemzethez? Av^gy pedig nem \| UsztviseMoek t^dralevőie». s széirózss mm-mandandó oedmény-e a lobkoszi kongnia den irányában szétküldött „Szálló levelek* megalkotása, mely a nemzetállam erösbö- \|cim&, havonkint megjelenő hnmoristiow a vérig sértett egyeseknek és raalá4aihnsh sz óhajtott teljes elégtétek megadta volna. A nagygyűlésnek azon határozata mellett, mely méltó íeiháborodáaknak kapcsában közmegvetéssel sajtja a „Szálló levetek" szerkesztőjét: a reális mtésfcedés okvetlen «conditio sme qna non* foganatba veendő lett volna, oly formán, bogy indítványt kellett volná tenni nyomban! miszerint mondja ki a nagygyűlés, s illetve a gyűlésen összesereglett nagy és tekintélyes vié-megyei közönség határozatiag, hogy títme-ges aláírásokkal tllátaaié felitaM útUs o itiügymiajuUrhss, mtlyU* kértlmssi, hap a köznugbotrinkózisi keltő is mér a kit: Meghívás. Kanizsai Tárházak Eészvény-Társaság t cz. részvényesei az 1886. évi J ulius hó -8-án délelőtt 10 érakor a „Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság" helyiségében tartandó Rendes Éví4özgyiilésre azon* értesítéssel hivatnak meg, hogy a felügyelő-bizottság állpl megvizsgált mérleget és ennek, ugy az igazgatóságnak jelentését a Nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében az üzleti órák alatt f. hó 25-től kezdve megtekinthetik, A közgyűlés tárgyai 1. Az igazgatóság évi jeieotésa. - 1. A lelolyt üzletét zárszámadásának előterjesztése és az igaigatóaág, valamint a leltlgyeló-bizott- aég felmentése \' \\v _ 8. A kimutatóit nyeremény hovafortitása, - \'\'"v^ 4. Ax alapasebilyok J. §-ának magfeleKHeg a 300.000 korona akptőkéoek még be nem fizetett 20í-ának, illetőleg a második &0{-ának befizetése Iránti intézMéa 6 A hivatalos \'hírlap kijelölése. 6. Neténi indítványok, melyek u alapszabályok 16. f. értelmében ai igazgatóságnak (. éri junias hó 10-ig bejelantendOk. \' 1 \' • C* 7. Az alapszabélyok 20. f. illetől-g tt. §. értelmében a) a kisorsolt 8chwarcz Qoaatáv éa Síolxef Gusztáv igazgatósági tagok helyett két igazgatöségi tagnak megvilaaatáss három évre, b) báron lelügyelő bizottsági tagnak megválasztása egy érre. Nagy-Kanizsa, 1898 június 16-én. 1^-EÉai Mak toj-Tmj, Ebenspanger Lipót Schwarz Gusztáv alsML Nyomatott Fiaebel Fülöp laptulajdonoauál Nagy\\anttuau 1898, Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. WwiHl Ipllil HbM Wp k4«rr- tMil M én kért UUMniti iMaiftki: MaU llaj \|. ZALA Pófökai lap. „ \' Mtgjdeai UfiT-IAIIZSÍI ketaakist ktear: máraap ét csitirtikia. U/> mai 11 kanaa ré » — T. é hm II m - 11. • tmmm II M Na M kMfaéi. II ! IMMfWi\' bpNll «t én M Iwajelr Nagy-Kanizsa, l«y8. Ftidhcirtarf: SZILÁT SÜ00L Vasárnap, jranos 26. Nekrolog. Bezárták a xlobzse pariameau kapuit... álmos vok az országgyűlés; a miniszterek tehát nyugodtan alhattak és alhatnak dfaét szolgálja és néy által a szabadéivfl ssióncss röpirataiban megjeJsní éles és regime egy régi adMfát egyenlaetteki a személye* sértéseket tartalmazó okkal miatt nem kaihoiíkm papsággal szemben ? ÍM ^^ és méó, nemes haragra A mely kormány ennyit képes végezni! gyúltak s ipegye intelligens éteméi és a\|, - - - - - - réfsliaasáa éa sqtó vétség dmén vald kk „5-r ^^t^ ^ —^ ^ törvényes lépések meflfté»l azt halán* ÍH* íw JT^^ l^tgyfllöfct iflithatja, hogy Jtép^ea",!,, T^vezott merkemlöt, a meg-alkottak a lefolyt kimac hónap wntt IlmcsU^ tormímyoan M tnd Vagy ott eyteodö gyfitéseo egyhangúlag el lógják Hálái tekintélye, azért meddő a képvmrtfiáz ■.. L^ , Báaéfy-kabmet utabb mtézkedémr- evtölemieg. Talán s választókkal, a néppel való tat. I ^ kérdés meg az agrár-tpocí- Én is, miot a vármegye egyik ősrégi koéa annak tudatára ébreszti azefcazéket.,^ mQZgahm ^ A hazai oláh izp-ÍN\'"! való harcosa a közügyeknek, -as hogy az összetartásban, az egyetértésben, ^ hmm áBékaka. „otaz!1 W«wlt rftf Jó halálaim és styimflai . ... . . WJérjét Odakünn ugy t bukaresti kuhar- ^ gazdag gyülekezetnek — kívül azon \' T^TTVTí5!^ m Iillámból történt foko- fényes diadalán, melyei Bár csopáo hopo- i— -i ^ ji u- jatos zfliiése mutatja, hogy a dákeromaaiz- zána megjelsoéae állal is\' kmvott a mai most mindjobban sikerül kivetkőztetni tt- Mmár szeüetnfi világ markaim alakjai teknességéböl A «et munkások utrájkjá.!^; ^,^ " Sfr ^^ országos igy vagy legalább■ or szágyu>ési megnyertek képrtsdOeiiaaziási naplom az, a mely Int elsirató efleoséki nekrológokról. A mi a kormányt éa a többséget iDetí, (elvék naiy iliknaknriimil és alaptalan vá. _ 4kML a dolgot, az öobem- ~ ^^ ^ \|f\| % , mérés keaertl igazságaitól szatoráhrák. Az akrió kámete-é. " A w"1"™\'". flhmstna embert igy agy kalap aH efleazék tetwtettenségértS. akad ^eieosfr ^ „ ^ mks b még eihá- öeazevarlzsolL Pedig bál u egész dolog gértl, marakodó azéthazáaáról^oly kévémé ^ ^ éveutatte fCTye-1 nagyon egyszerű. A «8záBó k»dá> tehet a kormány meg a szaSádovö_ párt, — - " " " "—— —-— ■ím andl hogy a kkgy^ v^gso^y ^^^ » ffi _íeré^ Ifcgbáotod. a admiSHztrator fartmsdejéhen talán a közigazgatási reform vafy egyéb nagyszabású alkotás fijába Miirághmta áyrfjét. A mi » ■ ■ S csdkket az egém voaalon kérdését Aeb, a kormánypártnak vaa mm- Magét Ea mlu mU darák ^ •6do» ^ r * .. ^TT ,\'er6ftfd megtorahv. MegháiHotia a sssgy« „ , "ik8spáaiát, sz alispánját, a molfahirót, a ___ enamaj Hatásuk nem(j^yi^ a birtokost, a macássdt és kifl\|fr a „hS^8^ ^ )ma iáAn Aefle°- lázía iapjáhan as égész vármegyét. zA «eje újból csökkent az egész vonalon, j & ^ g . ^^ d«k3 etóa rtüsz mfe a bsebfasétnek is A ?dxidíhö ^ ®"ölj3sá\' ^n^ íeztét a gyüiés kesdstáMk ÜlAsira butama ^ ^taWdüdh^ áasmfefixá belátása dfco-U^ue mmdeaki, a M » - -alanra, aem akarva napoBSl^az eBewáti y ^^ ^ R Vezed pedig ezt a b kaU öszmtén mondaimak, eivégre »iSB pártokaak egymás kört Mcssa Meddteak L^ „JrikertÖLJfert ha csapéa arról letí votoa fSfiMi a kieKhd^pos tléssmk s^ _ ^ ^§ ^ tölSnk rég!"^ ^^ ^u^^JSÍf kép se moadhasó. • ■ . . -^•r-\' Jf löanán és mások ssamééye, lekmtdlps Mm dacára a megieh** aagyfeku, ^^ " ^^ SEt üí demo-trálnl, Ohm « érttel .„ . A^TZrt alL„>luom"Mfik h * míeí,,ek mempoot teljesen eléretett; hanem ha már T , \'. ^ ^ ^ maradandóan biztnaimtta a túlsúlyt ebben , nyUváno^ág .lötü sárt^srt olyan mérvürt, a mooaichsábaa Ér talán ez sem utolsóléa mÉtfiaégfiek voitak, hogy azok a megye köziNSteietbea Aló Mrflát még egész kOsrie-j „dobzse- aés sMCtetiea Juka matt tünkre erhrwVrfT, mégis pari—ial, melyet a gyimohaian baloldal,ITj^^ kaoák séltrieaáí botrányokat aem róKktett, iegtAbbazflr eagedett, 4ég szép amdméayt ért al e swaarió alatt ia EJte-iátte a nehét viaaouyuk alatt gyorsan és létrejött kfÜMlgiitlm törváaytöl, egy vívmánya-a-sokat iridilmaton parlamenti i •"\'T1 . ... mm \'impozáns módon való Iftaiitésre ■ prov. kákák: akkor éa nem tartom ilijmk a dacoramot, akkor raenntem aem elég a demonsíratíónál való imgáHipnilás hanem tz Bamsliivnlt aagygyAlás la^Ohh aohdsris A <8aarras ssáltfi diaztermébe L hójWMhife tót ntei egy olyan nákt intéz- lft-ára öaauhirott zaiamegyei társsdsiu í kedéshe brleóieaai, mdy a tofagms és a Puskatűz golyó nélkűL ■demdiy-ifl, egy ngnameám törvéoytdl éa n(Tg7Ufs a ^ ^^ értelmében napo-itorma sscrmt<, törvéntes ntoa krrtU ■ — kétreadbei kiegyezési proviauriámtól, az zána wlL A vármegye minden réssdbölj\' sértett egyeseknek és rmlt^sAaák uraiággylléa am^y ts megichetfla sokat I ide sereglett IMhirtokcs osztály, a kóa-\|«* öhajtoU ta#es eiéglátelt magadu Tolna, és aagyoam jót végnrt. Vagy taláfl bidctrilkmtaMoaok, a megym amtadorok nagyj A nagygyflíéínek azon határozata mellett, aktaénevekmaevarcaiJásau vaav Hdraba-c\'S5XB* * köaígyefckal kscaset, vagy éppen {mely méMó Uháborodásiaak kapcsában "wo lörödömai nyomorult viao- közmegvetéssel sojlja a .SsABó Imkk* a ma>umorve>y, májvk «dv«a hatását,^ nUbm ^^ jIUKktmm: . reaim mtéskadás okvetleo magak az eleazéb mezőgazdák Is már!By^tctí, \| .cooditw stoe qoa noo» (oganatba veeodO háláaae érzi? Vagy pedig „awddd" A «jsasrm dsem* tagjai, a <megyéí fett ?oloa, oly tormáa, hogy mAtváoyt doéop-e az i&tAü mmáayok asegtowp-í Stry» kiválóid) akkjai éa mámos nagy-1 kelteit volna team sTQMhsnl ■iisig iéaérói szóló törvény, mély a kcrcwáa kamsssi polgár jeleni SMgitt « Ursadalora moodja ki a nagy gyűlés, s Öletve a gy«-«•«.- __ - ■ — ■ . .- _! nmdea rétedéből i aea össseseregiett nagy és tekmtályen vér- ^ 2 P^TmT^Uí lakót vok megyei!megy« közőmég határozaiüag, kcigy tiw» magyar Mauertez? Avagy aemh^jaelfiDek tadmlevöisg a szélrózsámat- gtt aUirásokkd tUUmdé feUtaiot máéi a mandamló eredméay-a a iobkomi kongja d«i iráayáhsa széiköWHí „Száüó teretek3 [btfogyminiaterluz, mtlyitn htohum, ás<p ■rfifcnHsi, aaely a semrettfám eróabö-\'dasi, havookiat mgjeienó hamonstio- * kózwujbotrániozíst kthá ét mér * Uk Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. lurkuitÍM\|: Viro«hii-kpli l»t. FUoltal riltf tímjy-karoMMta. A ■rk«<Snl irMknal DtpM-kiit i. ». 4-4 re kkit lé mmitt a ktp ...luat tann *».tk»m ai.rtm kktlmmai. Kladakl vatal i V.r-.»i»»p«l.i: KimkM Uij?- LALA sLórtsmsi tui i l\|la km IS tow it a-— kr." ttltm I kseeae Z irt - kr. K«C7«4m • kaftaa II Irt > kr. XjOlMr 10 kntjcát. Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap ét csütörtökön. BUaaikaak, .ilialu a Miliilnkn vaa.tkaaék ftaakel hkf kka,• w* klánlke lalka-adík. Ur- tt «i ráf» HknJtir Nagy-Kanizsa, I0H8. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, junius 26. Nekrológ. Bezárták a xlobzse parlament* kapuit... Álmos volt az országgyűlés; a miniszterek tehát nyugodtan alhattak és alhatnak a nyáron át is,.. Nagyol, maradandót nem alkottak a leíolyt kilenc hónap alatt )jincs tekintélye, azért meddd a képviselőház .,. Talán a választókkal, a néppel való érintkezés annak tudatára ébreszti az ellenzéket, hogy az Összetartásban, az egyetértésben van az erO. Találkozunk Filippénél szeptember 6-án I... íme néhány szemelvény a képviselőházi dését szolgálja és mely által a szabadelvű regime egy régi adósságát egyen) itetteki a nem katholikus pajfeággal szemben? A mely kormány ennyit képes végezni 1 ily mostoha viszonyok alatt, arról csak a pártgyülölet ál)ithatja, hogy „képtelen", hogy kormányozni nem tud Vagy ott vaitnak a Bánffy-kabinet utabb intézkedései a nemzetiségi kérdés meg az agrár-voci-alista mozgalom terén. A hazai oláh izgatók mindjobban beadják derekukat, mert az államhatalom bizony megmutatja nekik foga fehérjét Odakünn ugy a bukaresti kuhur-ügának nem tiszta véletlenbe! történt foko- ülésszakot elsirató ellenzéki nekrológokról.! ^^ reaU^ ^ , óikmmtai,. A mi a kormányt és a többséget mindjobUn ákMŰl kivetköztetni fé- telvék naiv alakoskodással és alaptalan vá. WmeMégébfll j, nezei munkAiok ^^ dákkal. Alanyilagvéve a dolgot, az önbets- h, ^^ m in^kedések megnyerték mérés keserű igazságaitól szaturálvák. Az\|m ^ gh2áik tetszését. A veszedelem, ellenzék tehetetlenségéről, akció képtelen* ^ u ^ y . elh4- géröl, marakodó széthuzásárólípolykevéssé ^ ^ ]egMtypbbrén( rim<te(te fcnye. tebet a kormány meg a szafikdelvtLpárt,j ^ ^^ ^ ^^ ^ ^^ kor. nrint arról hogy a kiegyezési válság sovány í^^ ^^ éltamftriiui meg esztendejében talán a közigazgatási reform 1 vagy egyéb nagyszabású alkotás fájába nem vághatta fejszéjét. A mi a tekintély kérdését illeti, a kormánypártnak van min-^ ^ denki előtt (hisz még a kisebbségnek is; -akarva, nem akarva imponál), az ellenzéki pártoknak egymás közt sincsen. Meddőnek pedig^ez a kilenchónapoe Qlésssak semmikép se mondható,..... - Mert dacára a meglehetős nagyfokú nyomásnak, mely Ausztria (dűl, a kiegyezés dáőntetlen-volta miatt, egész közéletünkre nehezedett, mégis ez a „dobzse-parlament", melyet a gyámoltalan baloldal, hac-ák véletlenül botrányokat nem rendezett, legtöbbször „aludul" engedett, d/tg szép eredményt étt el e szesszió alatt is. Eltekintve a nehéz viszonyok alatt gyorsan és simán létrejött költségvetési tőrvénytől,\' egy indemnity-töl, egy ujjoncozási törvénytől és kétrendbeli kiegyezési provizóriumtól, az országgyűlés amúgy is meglehetős sokat éa nagyonis jót végzett Vagy talán bliktri a községnevek magyarosítása, vagy Hekuba-c a munkástörvény, melynek üdvös hatását maguk az ellenzéki mezőgazdák Is már hálásan érzik? Vagy pedig „meddő" dolog-e az t848-iki vívmányok megünnepléséről szóló tőrvény, mely a keronás királyt egy uj erős kötelékkel fűzte a magyar nemzethez? Avagy pedig nem maradandó eredmény-e a lobkoszi kongrtya megalkotása, mely a nemzetállam erősbö- adminisztrator eredmény. Hatásuk nem ^.napokra, de hosazu időkre szóló. Az ellenzék ereje újból csőkkent az egész vonalon. összetartása, fegyelme, haladó szelleme, államférfiúi belátása ellenben kétségen felül áll. Vezeti pedig ezt a tábort egy nagyeszű kormányelnök erős kese — oly erőe kéz, melyet tőlünk rég irigyelnek a zűrzavarba merült osztrák szomszédok és mely s magyar nemzetnek maradandóan biztosította a túlsúlyt ebben a monarchiában Ér talán ez sem utolsó vivmánya-a-aokat szidalmazott parlamenti ütésszaknak. Puskatűz golyó nélkül A «Szarvas» szálló» dísztermébe t bó 18-ára összehívott zalamegyei társadalmi nagygyűlés a szó szőrös értelmében impozáns volt. A vármegye minden részéből ide sereglett földbirtokos osztály, a közhivatalnokok, t megyei matadorok nagy azáma a közügyekkel keveset, vagy éppen semnA nem törődő mai nyomorait visao-nyok között valóban meglepő látványt nyqjtott A <jeonem doree» tagjai, a • megyei gentry* kiválóbb alakjai és számos nagy* kanizsai polgár jelent meg Itt a társadalom minden rétegéből. 1 - Polgár Bein ogjrádi lakói volt megyei tisztviselőnek tudvalevőleg a szélrózsa minden irányában szétküldött .Szálló levelek" cimü, bavonkint megjelenő huraonstico- satóricos röpirataiban megjelent éles éa személye* sértéseket tartalmazó cikket miatt el nem tilkothíTŐ és méltó, nemes haragra gyúltak a megye intelligens elemei éa rágalmaién és asjtó vétség cimén való törvényes lépések mellőzésével azt határos, tik, hogy a nevezett szerkesztőt, a megejtendő gyűlésen egyhangúlag el lógják ítélni — erkölcsileg. Én is, mint a vármegye egyik ősrégi [fajából való hareoaa a közügyeknek, — as Itt jelen volt régi jó barátaim és atyámfiai iránti tiszteletből is megjelentem volt a gyűlésen és gyönyörködtem is at ösi típusban gazdag gyülekezetnek — kivált azon lényes diadalán, melyet már csupán impozáns megjelenése által la kivtvoU a mai kalmár szellemű világ markans alakjai felett. Azt hihette az ember, hogy valami országos ügy vagy legalább is oiszággyü\'ést képviselőválasztást mozgalom az, a mely annyi illusztris embert igy egy kalap alá össsevarázsolt Pedig hit az egész dolog nagyon egyszerű. A (Szálló levelek* ismert szerzőjét kellett flagria* módon ta\|aa erélflyel megtorolni. Megbántotta a megye főispánját, az alispánját, a szolgabírót, a jegyxőt, a birtokost, a magánzót és ktfl\|a-rázta lapjában az égész vármegyét. £s habár a jogos megtorlás bekövetkeztét a gyűlés kezdetének látására biztosra vette mindenki, a kwüd, as rndmény — ki kell \'őszintén mondanánk, elvégre mnem sikerült. Mert ha csupán arról lett volna szó, ko(ft~4gy pár ssás ember összejön a főispán és mások személye, tekintélye mellet itt demonstrálni, akkor u erkölcsi siempont teljesen eléretett; hanem ha már a nyilvánosság alötU sértések olyan mérvűek, és minőségűek voltak, hogy azok a megye annyi köztiszteletben álló férfiét még impozáns módon vak) tüntetésre is provokálták: akkor én nem tartom elégnek a decorumot, akkor sserintem nem elég a demonstratiónái való megállapodás, hanem az öassshivott nagygyűlés legtöbb sobdaris feladata lett voBa egy olyan náks intés* kedésbe buleinenni, mely a lovagias éa a forma sserint\', törvényes uton kívül is a vérig sértett egyeseknek és családjaiknak az óhajtott teljes elégtételt megadta volna. A nagygyűlésnek azon határozata mellett, mely méltó felháborodásának kapcsában köz megvet éasal sújtja a „Szálló levelek" szerkesztőjét: a reális intézkedés okvetlen •conditio síne qOa non» foganatba veendő lett volna, óly formán, hogy indítványt kellett volna _tenni nyomban! miszerint moodja ki a nagygyűlés, a Sietve a gyűlésen összesereglett nagy éa tekintélyes vármegyei közönség határosatikg, kogy Umt-ges aláírásokkal tHálandó feliratot \\ntix » Mügymtmttlerket, melyben kénlmen, hogj a kitmejbolránkotási keltő it már a kát: Nágy-Kanissa, vasárnap Zala 61. ssan? (1. lap)\' trüksutyt it sérti „SMó-tivtltk" eimü pampUtUsztrü röfnmloi a MininUr a nugut kriUUrÖt tiltu ki* Ezen indítvány érvényre emelésével azután ha a belügyminiszter nem tette vagy nem tehette volna is meg a kellé intézkedést, ex mindenesetre olyan jogi lépés, mely a nagy kös«nség szeme előtti elégtételnek olyan attribotnma lett volna, mely inkább Moigál § kedélyek megnyugtatására, mint aaa tömeges te szokatlan kijelentése az erkölcsi köunegvetésnek, mely a nagygyűlésen történt, s melyet végre is ez illetővel szemben egyénileg ia megtehet mindenki. Sőt még az ia kérdés, hogy a céljaiban caopin a tüntetésig ment 18-tki gyülekezet nem-e csak olajat öntött a tűzre, mely Polgár Béla arat moat még hatványozol hanem a köz* fokonák éa nemeaak maguknak ügyeknek ia haasnáljanak, Mindan törvényhatóság területében vannak hatalmas arisztokratáink nagy lekvöségei, minden törvényhatóságban ismerik nevllket és tudják, hogy (lefolyással vannak k vidék lakólra.: megvan as alkaom a közügyekre való befolyásra, de hiányzik az akaiat, hiányzik a szellem. Démokrata szervezetű alkotmányunk és da qiokratának jelzett én&leteink mellett ia sokkal arisztokratábbak vagyunk, semhogy azt bevallani mérnök. £gy grófi szó bármely tanácskozási termünkben nagyobb salylyal bir, a még oly áttanulmányozott éa átgondolt, nem grófi szájból jővft beszédnél. Ezt a hatalmat Auráink a nem set jövőjének biztosítása, érdekében nem használják föl: az uioisó Időkben nera vezetnek többé; n m állanak mindaa\'tárasdalm^moigslom élén, vagv ha nevükkel találkozunk Is, rendszerint csak névleg szerepelnek, megengedik, Logy nevük ia előforduljon a többi tagok közt, vagy esetleg elvál a\|ják névszerint az elnöki szerepet a nélkül, tafaban sarkalja aa ellentttntetésre ? Polgár \| ^ httárosotian vezető áe irányadó mülődéat Béla «SaálkJ leveleinek» meglehet, hogy i lejtenének ki. Még ba as általuk leendőkre talál- 1898. juniua bó f« ir>, tebb oSSUlyhoa tartozó polgáraink tevékenységé* nek rendszeres igénybevétele. AH as a mezőgazdaság terén ép ugy, mint az ipáé és a kanak-dés köretre nézve; mart ez utóbbiak körében la aa elsaigeteltaég caak olyan, mint a lisgasdák körében; az egyesülési szeltem ezeknél sem l«j-lódóit jobban s itt ls m elmaradottsággal talál-\'kosunk lépten ayoaoa. Tanítói jubileumok. Szivreható szép laasnaágnek volt a színhelye t. hó 184n éa 19 éa Muraköznek kél kóaaógs» Mura-Si«nt Uérton és CWáésraye agy egy pillanatra a tanítványi kegyeletaek gyújtott lángot a tanító irányában, ki tele waénvaággd, tljan Indul meg rögóa pályáján a vontatja egész éleién keresztül türelemmel annak nebáa szekéréi abban a misszióban, bogy nevetye a tanítsa a nemzedéket a hazafias irányt adjon érzelmeiknek a egész életeknek. Földi javukban munkálkodásáért nem Igen most még inkább vérszemet részesfii; fáradságos munka mellett sokszor nél-adva, vak-\'köznáiiak a nemzet egyéb réazeiböl ultÓró ée ki-1külözésekkeí is kell megküzdenie; s ha egyéb merőbb kezekkel veri W ezután a port és ,artó »«rfórllak, rizszsvonulások akkor,ia hátf keserűségek nem érik k az a tudat, hogy örió aarnt a vármecve tisztesséses embereinek vo,ot\' mert ,<toink vW>i ereje a tény jutott neki osztályrészül, mely nyomát garat a vartnegye ttsztesseges emDeretnen - \|egeg 87ereplésr0 hfvja w öket De ebben ig mily j hagyja saervesetében a maga tartós munkájának: >MDe jr— »-\'• . I szegények vagyunk I 8 igy természetes, hogy a egymagában la elegendő arra, hogy a lanilói Ha Polgár Béla éldapia elvi meggyőző- társadalmi élet a helyeit, hogy a jelen korunk {állani * legterhesebb élethivatások közé sorossá. 8 igy eaak két dolog vaa, ssely a tanítói bivatást magasra emeli a bizonyos idealíaainat kölcaönöz neki; as egyik a tudat, bogy az emberidéinek a a kasának teszünk vele szolgálatot s másrészt, ha a közönség, a tanítványok réssé* ezen\'közbenjárást és az állami tevékenyég követelij^Laszal a méltáoyláaaal áa elismeréssel talátko- dteből indulna Jd te politikai tekintetek! szellemében \\peaagó természetű élénkséget mu-szállitsnák magasba sz ö szeJlem-sztporkáit: S^W-S " ,Modft> ■ mi akkor senkinek semmi köze <nem fenne az ^korunkban a közgazdaságt an szűlt-éges a : ftk táraa- _ . , .. . ... . , .,. \| M«Joraban ápolóra nem tatéi: a közkivánaág le* ő dolgaihoz; hanem ugy tudjak, hogy saját i^t , linuá\| ^ lttigDrtge folytan as Állami személyes {érdeke az, mely lépteit Otra vezette! Hit akkor ne csodálkozzék- Pedig azon, hogy egy egén vármegye közönsége fit igy sajtjai! És hahár a 18-iki gyűlte vfceredméoyében illuzorius színben tűnik is fel: abból még is le lehet vonni a következtetést te igen valószínű, h-gy al öt jÖvéhdőbéii Téj^éae aj»w®i mely lefejteti s fáradalmat s keserűségeket közreműködésre hivatott összes tényezők sserv* éa kitartást lat a küadö munkájába, hogy lötaóa-barmóoiáját követeli. Eddigi fejlődésünk és álla táhak eaealul is minél sredaenyasebben mag* po\'unk, stáraos hiáiiya mellett is: elég biztos I felelhessen. alapot ád jövendőnkre uézve. Népesedésünk erő- 8 ennek a jóleső érzelémnek a szép jeleivel teljéi; szaporodási viszonyunk i Italába véve ki* találkostunk a mult héten aa amiilett két kósaég- elégilők és a\'h \'Islozási arány c-őkkentOsére most ben, a Itol két tanítónak látogatott"BYülte csak tftíMia auét ail......rffeatattanulT^kTftétell intézkedések se- kegyelettel lékintettek B ni 8 J I ,,LU L.J__KL l.k.i.,__L. U__c____1__A.__L hapállal ifl káU. lalu a teljes elégtételt előbb-utóbb megad)s,rtn meghaaonló nagyobb lendület ked- nak, melyben megnyllntkosik mert habár Polgár Béla m a sajtó-zabad 1 M - ----- . " ság köpönyege alatt bátorságban érzi s a laáruk értékének nagyobbodáaávai jutányos a múltjára ritka as ünnepelteknek is magit te ta\|ja is lankadatlanul a kigyó követ: tudja meg, hogy a sajtószabadság elleni merényletek te visszaélésekre is van törvényes jogorvoslat te a megtorlásnak érzékenyebb módja ig Mirabeau azt mondja: < Addig ne bánts senkit, mig a hitadat nem ütik! De akkor mir Te is üsd ut, a ki téged üt!» A nagykanimi 18-iki gyűlte fegyverei golyózápor nélkül vonultak el a «Szálló levelek* írójának feje fölött; de azért könnyen megeshetik rajta is valami crudelis «via íacti> improvisált elégtétel. TaMf Viktor liipriaripit irápal kritityja Beszámolunk róluk, mint jeléről a sai inptomé-a pistás,1t bála a veső jövőt helyez kilálti\|ba. Erdőgazdaságuk as elismerés olyanok irányában, kiknek egyebet nem előbbi divatos irtásbk htfyett íe\'ndázeréssé alakul nyújthatunk, a kik egyébre nem is reflektálnak. ■ -S beszámolunk róluk, mer különös érdekességet dolognak aa, hogy apiről k fiúról mist a nevelés ágynak a bajnokai Irta: latkhevki Üaler (ii\|\|káta) As as óriási vagyoa, a mely arisztokratáinkig jtők^kwése kesében van, őket jelöli ki a közügyek vesetői gyanánt. As 0 soraikból tényleg ki is kertit a vesetők nsgy réssé, a kik 1886 óta nemzetinkben a haladás és átalakulás szellemét nagyra növesztették. közlilök sokan harcoltak az el só aerokban a szabadelvfiség éa szabadság megteremtésekor 1848-ban. As ő soraikból jelentkeztek nem csekély számban, a kik az sbazolut korban a köztelken, s magyar földhitel intézetben as IJeö általános biztosító-társaság megteremtésénél áa más kősbaaann intézményeknél szóval és tettel dolgoztak .az ország jólétének emelkedő* aébra, Okét látjuk szók között, a kik az a kot-mány visszaállításakor erős oszlopai voltak a kibékülés mtvéuek. As ő szerepűk most is. az Volaa, bogy a közügyekben minden tekintetben vezetők legyenek.^ Vagyonuk és helyzetük megadj^ a módot, bogy oly navshetasben részesül® jenek, melyljel nemzetüknek erejét és hatalmát fejlesztésnek néz eléje. Iparunk sok tekintetben kölcsönös a megerősödött! s sz ország szükségleteinek termé- 9m "i, kik széles fokozásában, valamint a ható-ági szükség* egy napon ünnepelhették meg neveaetss évlorda-leteknek számára való bizioaitása esetén jóvöben lóját sanak, hogy népnevelői ténvkedéaüket ezelölt nem csügged. Kereskedelmünk s a vele kapcao- 80, illelőleg 86 esztendővel megkezdették, latos összes tényezők, különösen a hitel easköze- \' A két jubtleumoak elseje Mura-Ssent-Mártoo-inek rendszeresítésével loglalkosó intézetek, a ben folyt le. Itt Majkm Ferenc oltani tanítót takarékurak, a bankok a. biztosítók, valamint johilálta a község lakoaskga abból az alkalomból, közlekedési vá Islataink a nemzeti vagyonosodé* bogy 60 évén lanilói mflködéeét ebben a bónap-haladáaában mindinkább terjedő mükódp^tért ban befejezte. 8 as aa Oaoepléa állaláoos éa találnak, éa a számukra bizlosiloU jogok alapján őszinte volt, mert ama 41 év alatt, melyen belől rendszere* fejlődésükben haladni fognak. i Majhen a kisdaéskat ebben a községben tanította, . A világgazdaság jelen állspotábsn mindasáltsl I ■ lahionk egáaz lakossága kertll ki kesei elél, s verseny óriási fejlődésével vsló küzdelemben I Igy tehát még a legöregebb emberekre ia rámu-közgazdaságunk egészséges állapota éa jövője to\'ba» azzal, hogy aa Is, as is tanítványa volt megköveteli, hogy a gszdsság minden téqjesóje °ekl teljesítse a nemzet gaduágáhan neki kijelölt Caak látni kellett azt as áhítatos tömeget, mely teendőket és\'megköveteli, bogy az egyes tényesők I • hálaadó »Te Deum< alatt a templomot meg-egymással kellő összhsngban működjenek éaj töltfttle. bqgy szonaal meggyőzódjünk arról, bogy bogy ne tolja az egyik tényeső teendőit másokra, i« a szeretetnek . legőszintébb aktusáról van szó. js igy ne szolgáljon ss oly nagyon ia szükséges\|S ennek kifejezést is adott KmnUi Ferenc oda-sgységes és sgyőotetü öassmükódés megsavsrására. i Tló espsrsa-plébáaoa, ki igaaán szivből jött Annyi bizonyos, bogy jelen körünkben, mi- azav.kkal ecsetelte s aaant miae ütés megtartott " folytán oly iskolaszéki dia«gyttléaen azokat u érdemeket, a sok gép és találmány a megszokott termelési melyeket s jubiláns hosszú működése lolyamán • I rtaabW aa érkkaakt sas kkbksU MsnA. viszonyokat átalakítja, illstőleg a versenyzésben I» \'»tu lakosságának nevaléae körül szerzett. 8 ujabb és ujabb eőoyöket nyújt, vagy előnyökkel \| kiegéasttettdk est aaok a kereastlen, őszinte eza-küzdve a versenyt veszélyessé teszi, az egyes T«k, melyekkel Ttmtiet András iskolaaséki tag, a ember gaadálkodáaábau telette gyönge állapotban jubilánseak ssintán egyik tanilványa, az évek van. Az egyesülés és as egyesül erővel vsló ÍU\'T* alatt görnyedezve, tolmácaoUa ugy a maga. kü\'dés korunkban sokkaL nagyobb kővetdmény, A községnek végnélkül! háláját as öreg tanító miot volt bármely más időszakbán. Aa erők i*0\'- . . egyesülése mindenféle alakban éa lökép a szövet- Nem maradt szem köny nélkül, a midőn késés, tehát az egyss helységek lákóiask közös zokogó szavakkal iktatta be az elnöklő plébáMa célokra való törekvésé, akár hitel, akár anyag- a veteráotaoitódak érdemeit; mint határozata áz beszerzés, skáf\' termés értékesítése, vagy közös iskolaszék jegyzökönyvébe termes céljából fölötte. kívánatos és jövő fejlőr S igy a jelenvolt vendégek, kik köeótt ott désőnk egyik nélkülözhetetlen alapföllételei De lálluk a Csáktornyái képssdeí tanárokat, üaaMy hogy ez sikerrel megtörténjék, ahhoz mulhatalla Károlyt, a muraközi tanítói\' járáskor elnökét, nul az öeazea képzelt téayeZÖknek rendszeres Mmhifim Jánost, a jubiláns lényegibb kartársat, kösremüködées szükséges. Tisstán állami uion a köieégaek egybegyűlt IntiHígencitját stb. Csakis való intézkedés, a központi szervesei nebéssége ennek ss impnsaaléja alatt oaakkedtek saivók mellett célra «emmieaetra nem veset. Itt lép aló- szarim akkor, a mikor Majhennák szivük mélyé térbe a hatósági kösremükődéa és lóuraink és böl gratuláltak. Mid birtokosaink, valamint sgyáltalát(\|n s művel- A> ünnepély atáa kaéMyes ebéd volt a jubi Nagy-Kanim vaaárnáp Zh 61. (8. Itpj 1896. janius bó 164a sajétkaxftkg aláírni ás u 1808. éri juniut bábu a tároai adókiratalnái baaynjinni. Ások, kik a történ y érteimében tdóatnln légy terek birtokában tanntk, kötelesek aaakat a Itgyrerektt egyezer mindenkorra a tártai idó-bitatalnak, arról saóió biaonyitványátal ettátai, bogy a bejelentett (agyurak adómeataaak. A radáesati jegy iránti bejdentésak saintéa 1896. éri juniut hóban nyajttadók be. Nagy-Kanitaén 1898. éri Jvaim bó ll-ée. NEU ALBERT, VBCSEY ZSIGMOND, Hafcaaar. Hirdetmény. láns hésénél, a hol aa tgybtgyülltk ssámos ssép felkflasóniöt moodottak ugy a jahüaasra, éa aajéra miat családjának minden agyai tagjára. 7 Aa ünnepély tolylaláaa másnap Csáktornyán toU. Ennek aa Anoepaégnek impaisust a tanít-tányi kegyelet s hála ndoU. Jóllehet Hargitai Jóxsel laniióképesdti igazgató ellene tolt minden jahilálásnak, még aem kerülhette ki ast, bogy a közel s tárol ridékról erkaaatt tok tanítványai a napon lói na karassák s legalább családi a tanOgyí körben mag a ünnepeljék, a mikor a lanttól mtkadéaének huszonötödik évét betöltötte. Maga az Qnnspély az áH tant lók épsó-intézet laki kO.ött folyt la. Magjaiant azon a kii; lanlslQgysló: Rumok* Kálmán dr. ia; réaatvatlaz kbban a jelenlegi kartársai, tok kartársai, kikkel ft árral saalött mlkldését megkezdette, vidlr tamtráoyainak 80 tagu klldöttaéga TUk Sándor pariaki áll.\' iak. ig. tanító raaatéaa alatt, továbbá moetani tanítványai kötél ia aaok, kik aa inésat fs ain baléi es idö saarint még tartóakodnak. * El só ben a kir. lanleügytló aiólott a jubiláló bot, ki a tik már magnók ott ékmóláfal utalt azokra az érdamakra, mely ekei Hargitai közben a haza Asz szellem ápolása it Itrjwtért körül nemcsak a kaaalas tani tótágnak aavekte által, haaem trói tetéksnytéaétel ia álért, mty-Jgti az illír ayaivan irt ttnköoyttka Muraköz iakoiáibó kikonöbfilte a bavasattatta a maga kéasilette, muraközi, borvát éa magyar nyelven irt saérnot olvasó és agyéb köaytsit, a melyekkel a hasain stailemnak nyitott a tat as idegenajka tsnulótQutágnák i ás általa nirkeniaU .Muraköz* o. hetilappal a hortáltjku btkaaaég fogékony aattébas. -A képesdei tanári test élet részéről Zrínyi Károly tanár tolmácsolta jtlenlegi kartársai érni mnl * ■ . A toll tanítványai nóaaólója Titk Sándor volt, ki asivből jött éket saarakkai adott kilejesési arról a vonzalomról, szeretetről éa háláról, maíyiyai volt maatarök iránt viaeitetnek t átadott ntkl küldői nevében éry értekei aranytolllt, elismeréséül annak, bogy Íréi monkálkodáaával ia a basalse irány kjlödéne körül a 4anQgy terén . ... _ —, minő érdemeket ssarsatt a nemzetiségi Muraköz- képes volt, i<fij£pek nak kOlönbözó jellegű itkokiban. közügyeknek szép teke / A helyben áHornétoaó cz. kir. 48. gyafogemd tényiagaa tzolgáltibeh ltgénvtégt folyó évi jnliaa bó ib-én éa 17-én reggeli 6 [órától kttdvt Kit Kanissa, Bajom, uepetneki mtjor és Prindpéks ksnélit által batáron lőtéren htratttrü oéMvé-izetet tart Felhívom i közönséget, bogy i jelzet\' területet _ 6000 lépéa körülttben tato aaaon tnnálinkább Mars- \|kt kikerülje, start aa ott tirtóekodái él«irn»élyn Nigy-Kinisién 1888. évi juoiut hő 98 ár DEÁK PÉTER a. k. rasélrftkspiUnj H I R I K. - KltAaUtŐMk. n. Eipól, t belgák királya MmUutm Rttaó dr. miniuteri fogilmaaéoak, a Lipót-reod keras\'tjét adományottt. Rörid tgy-má-uiénbt aa második kitflatatéas jaim löldinkoak. — BtttUmm W, Samu éa Iái aagyktnittai gyárt eégtt, a trtssti nerosetkösikiállításon uép ét tarlót nalmahOrelyaiért tt aruy érám oklaveiévil tüntették ki. , \' — Salftthj Afttal mtfhalt Megyei köjséjetűnkneíc egy rendkívül munkás és kiváló alakja dőlt ki : Sáptiy Antal zalaegerszegi ügyvédben. a kapraUt koezoruját. A ruigykaniaui ügyvédi kar ia remek koezorut küldött ai el-hunyt kaaurai elnök koponyára 4a Htr-ttUÍtáy Béla kamarai alelnököt kérte meg, hogy fájdalmát éa részvétét u özvegynél tolmácsolja A magboldogult temetése jun, 23 án délután 5 órakor volt olyan impozáns részvéttel, aminőnek Zak-Egerszeg régen volt színhelyt. Ott. volt Egeresegnek és vidékének egész intelligenciája.\' As elhunytban dr. SngitÁy Károly törvs£őrvo<> sunk nagybátyját gyászolja. A család gyászjelentése így hangzik: , Oat. Saígtthy Aatalné szüléiéit Róaa Etalka, iaáaya Szígtlhy Gizella ötv. Erdőt Gé<áné maguk éa annak gyermekei Erdőt írnák ét Erdői Lavaalt rsltsast a ittlnkOrü rokooség nevében is ssétrooosoll nivük legmélyebb léjdilmátal tudatják, bogy forrón szaraiéit drága férj. ilMvt gondol altja éa nagyatyjok éa jó rokonuk Stigtthy Antal ur Uk éi téllé ügyvéd, a talugtrtatgi Agyvédi kamara elnöke, fáradhatatlan éa munkás éltté ak 79-ik, boldog hésaaaégának élik érában hoaasas nenvedéi ét a halotti naataégaa ájtatoa felvételt után 1888. janim 91 éa éjjel 11 érakor jobblétra •ataderttt-; a a t. Zala igéraiag, 1898. junw tt-éa. Legyen nyugalma étjei, álma uvartalan. - H\| MH^lTfHAénl aayaailat Vaa-vármtgyt él a Martköt vendjeinek mtgmtgyt-rositéaéra Muraasombatoo , Pindridáki aayyar KitmMíditi EfptAUf alakult. Takintatlal aaoobaa arra, bogy Monumhot véna, a mara-nombiti, a íztnl-gotlliárdi ét alaé lendtti járt tok ama rénat, melyrt u egyeiOln müködéte kiterjed, a bol a vtodtég lakik, gaadaaágilig oly nagény i oly oaakély ssámn ért ti mi tággal ran-delketlty bogy n elent a legnagyobb áldontok-kai tam képet nagyuému támdtlmt faladatát önerejéből teljesitenl ét tst át érteimitégit a mar lenálló, taéinoi egyosft at, mtlynek mindegyike égető szUkiégel pótol, invngilag marii Míg élt éa munka-1 túlterhelt, a aagy magyar kötőatégMa lordul at legnagyobb részét a \| ayyaafiltt, bogy kltézőt! ha<slas cé^i elérhette. és vezető tényezőül "wd0 magyar hazai kőonyan \\ldozhat oly :». ---L.t—A—. knbnpSlú niI JlnnaJlli^M Minden üdvözletre meghatott bangoa felelt \| szerepelt minden mozgalomban, mely u I ^mTlébb is ■stílni (Avaal inaamlA inaalrflnaflnta a maala ---L-J.l- L.lJ^.___1I.it a«_A_ L1 —XI ■\' • Margilai Józaet igaigaté, magköaaönra a magje lenieknek jókivtnatait a ast s kitBntitéat, melyet tobt nem kereaett, s melyet nem is várt, da a mely neki végtelenül jól eseti. Assal as igéretlti, bogy tataiul ia cuk abban az irányban fog haladai, me yet eddig ii Upoaott, fejette ba na-vaii i ajánlottá magát mindnyájaknak jóindulatába ét uare\'etébe. As eutáp magtartott ibédan, melyen a kir. tanlalflgytlő, moatani a tolt karláraai ét toll tinitvényai közül vagy 60-en tettek rénzl, némoi lelkózzönlő hangzott «, ügy a hivataioi. ttebbnél tsebb pohárköszöntők személyi vonatkosásukban is mind tan^yi éa haialaa kérdések kört) forogván, nagymértékben járultak az ebéd folyamát tg ország minden rétiéből érkagatt 100-nái ia többre rúgott sürgönyökkel s levelekkél egyetemben a asép tanügyi ünnepségnek sikeréhez a tbboa, hogy tDn^k"epiéketele a megjelentek tsitébeo minél marlflandóbb nyomokat hagyjon maga után. \' Z. K. A város házából. ■trialMlny.. A /ipptamférv tmatáotd htjémtiti Idryydáea. Nagy.Kaniaaa tárót lanéan résséről taanna* kózbtrré tétetik, miaaariat fagyreradót Izei mindenki a birtokában lati, vadáaaatra hámnál ha tó Magyrerek mán, ngyaabtén azon fagttertk alán melyek caaládtagjai, tadáatcaelédjei, a vadak gondóaéaa éa trdőtarülittk örténért nlkal masnit családjai, talamlat metó, tzőló, tart ndlgaadaaéiban alkalmaaotl oaőanök, pásstorok ét etdőktrüíök birtokában tagy haasaálatéban vannak ás, a ki eaak fegyveredét Itat. köieln a birtokában levl, » rédétaat>a baasnélbaló fagy* tertkei ttám tstrln\', s sínek megjtlőláM mai lel: vájjon fgy tagy kél ctőrük-t, bejtlenienl, a -bkaiantéat. lakátánsk pontos msgjtlöílii mellett emberis^ jólétét, boldogulását tűzte ki cél jául. Haláig nem jött váratlanul, mert már évek óta folytonoian gyengült, de rendkívüli nagy lelki ereje erősen dacolt az aggkórnak egyre nagyobb arányokban fel* lépő tüneteivel. Sngtthy Antal Zala Egerszegen született 1827-ból. Már fiatal kord ban feltant tehetségével, kitartó munkaerejével és gyors szervező képességével, 1847-ben már a pozsonyi országgyűlésen szerepelt Gtrliizy báró oldalánál, akinek titkárja volt s tgyuttal tevékeny munkása az országgyűlési irodának. Használhatóságát telismerték és jelentékeny szerepet adtak neki az i848-iki országgyűlési irodánál is. A menekülő kormányt és parlamentet Budapestről Debrecenbe kisérte s csak az általános feloszláskor menekült el ő is az elfogatás elől Később azután a bírói pályára lépett, majd ügyvédi irodát nyitott Zala-Egerezegen. Kartársai előtt nagy tekintélyben állott; halála napjáig elnöke volt a zalaegerszegi ügyvédi kamarának, mely külön gyászjelentést adott ki halála alkalmából. Páratlan tevékenységét legjobban mutatja az, hogy életé végórájáig a közügyeknek élt; az adófolszólalási bizottságnak, és a zalaegerszegi állami elemi iskolai gondnokságnak elnöke, a felsőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálatához a kereskedelmi miniszter részéről kiküldött biztos, a jegyzői szigorlatoknál vizsgáló-bizottság tagja, s ezen kivfll a „Zalamegyei tak. pénztár" igazgatója volt. — A munkás fér. fiu halála általánoa részvétet keltett Egyesek, intézetek éa teatületek, melyekkel szorosabb\' kulturális cél tlőmotdllátárt, pártoló tagja lan ennek a darák igyialla\'nak. A párloló tag émirini tgf ktrona tagsági dilat Azét; a rendes tag kitelni magái It évig évankiul 2 koronát Síelni, u alapító tag padig 10 koronát Izet tagy egyntrrt, tagy bal étéa át tiz koronát. Tagul jelentkezhetni dr, Kkdl Elek titkárnál Mtmutombaion. — f Mrtnid. Mcsty Zsigmond az irodalmi és művészeti kör ujonan megválasztott elnöke tiszteletére a daloskör csütörtökön este szerenádot adott, melynek végeztére! t dalosokat 1 Vécsey Zsigmond szives vendégek ül látta. A társaság a ten-s dégszeretö házigazda kedveskedő marautalására néhány órán át a legkedélyesebb hángalatban maradt együtt, és ez idöalalt a daloskör többször rázendített repertoárjának egy-egy sikerültebb számára. — Iparai dtlárdt At állaldnot munkit-képtS-egyuültt fiatal elnöke most azon fáradozik, hogy agy dalárdát tsineshnwn. mert eszel halbatósan emelni véli az egyesületi életei — Már ilbb isben rámutattunk, hogy as általáno* mun-kásképsl egynöitt mily nép célokért kltd, da njnoi mindez ctak pusztába] kiáltott üres hang, melyre nem kall visszhang, és ép ások rémről mulitkotik a legnagyobb közöny, kiknek alaö kllelasség\|k volna az égynületét emelni. Ugylát-szík a siázadtégi hóbort, a nagyzás ostoba mániája, már a munkát- népei és külön oastá-Iyökra ssakgatta ét buta gőggel indokolatlan pötfaaskadénal majmolta sok Ins fejű ,«W /erna tgylntkel\' kicsinyelik tgy máit. At urbal* namaág, a ftkóbbtégértil hiaaégétal versenyre kelnek egy mánál a külön Iparsgjtkok ifjai, a helyeli, bogy tsorotai egyméiroellé tömörülve tgy lettrekén, életerőn osztályt képantaak. Nemrég vnéroikkben mutattunk reá, bogy közgazdasági életünkben milyen fontot siereps taa as iperoe IQtnágnak é* etzel ktpcto itonn a munkátképió tgy nő eteknek. Cnkbogy eaak a érintkezésben állott, siettek ravatalára tenni \| nagyjalenlltégü egyeiflletek, jobbért ctak tan- Nagy-Kanissa, vasárnap iriőlcsistget is sérti „Szálló, levelek\'1 ámü pampkUttszent röpiratot a Ahmttitr a mepje UriUtdről tiltsa ki* P Ezen indítvány érvényre emelésével azután ha a belügyminiszter nem tette vagy nem tehette volna is meg a kellő intézkedési, es mindenesetre olyan jogi lépés, mely a nagy kösönaég szeme előtti elégtételnek olyan attribútuma lett volna, mely inkább aolgál a kedélyek megnyugtatására, mint ama tömet es és ssokatian kijelentése az erkölcsi kötmegvetésnek, mely a nagygyűlésen történt, s melyet régre is ex illetővel ssemben egyénileg is megtehet mindenki. Sőt még az is kérdés, hogy a céljaiban csapén a tüntetésig ment 18-iki gyülekezet nem-e csak olajat öntött a tűzre, mely Polgár Béla urat most még hatványozottabban sarkalja az ellentüntetésre? Polgár Béla sSzálló leveleinek* meglehet, hogy most még inkább vérszemet adva, vakmerőbb kezekkel veri lel ezután a port és Zala öl. mm (8 lap. (okozzák éi hámosak magoknak, hanem s kös-ügyeknek is használjanak. Minden törvényhatóság területében vannak hatalmú arisztokratáink nagy.tekvöségei, minden törvény hatóságban k-merik nevüket és tadják, hogy /lefolyással vannak t vidék lakóira.: megvan sz tlkaom a köz? ügyekre vaMT betol yásrs, de hiányaik as akarat, hiányzik a szellem. JMmokrata szervezetű alkotmányunk és da mokratának jelzett érzületeink mellett k tokkal arintokratábbak vagyunk, semhogy ssl bevallani memók. Egy grófi szó bármely tanácskozási termünkben nagyobb aslylyal bir, a még oly áttanulmányozott és átgondolt, nem grófi májból jövn beszédnél. Ezt a hatalmat főuraink a nem set jövőjének biztosítása érdekében nem használják 191: as utolsó jdökben nem vezetnek többé; o m állának mindsa1 társadalmi mozgalom élén, vagy ha nevükkel találkozunk Is, rendszerint csak nárleg szerepelnek, megengedik, hogy nevük b előforduljon a többi tagok közt, vagy esetleg •Iválafyáb névsserint az elnöki ssérepet s nélkül, bogy határozottan Vezető és irányadó működést fejtepénék ki. Még ha az általuk leendőkre talál- 1898. jttnioi bó 26 á". tebb osztályhoz tartozó polgáraink tevékenységé nek rendszerv* igénybevétele. AB ss a mezőgazdaság terén ép agy, mist az ipar és a kereskedés köretre nézve; mert aa utóbbiak körében k az elszigeteltség csak olyas, mist a kisgazdák körében : as tgytsáléH mellem ezeknél sem lej-lödött jobban s itt k .as elmaradottsággal találkozunk lépten nyomon. Tanítói jubileumok. Szivreható szép taoeeaégnek volt a ulnhelys (. hó 18án éa 10 én Muraköznek két könégtt Mura-Sstnt Uérton és CWbtray agy agy pillanatra a tanítványi kegyeletnek gyújtott lángot a tanító irányában, ki tels reménységgel, iljsa indul mag rögös pályáján s vontatja egéss életén keresztül türelemmel annsk nehéz szekerét abban a misszióban, bogy nevelje s tanítsa a nemzedéket a hazafias irányt adjon érzelmeiknek s egéss életüknek. Földi javakban munkálkodásáért nem igen részesül; fáradságos munka melleit sokszor nél- koznáuak a nemzet fgyéb részeiből uttőró és ki-jkötözésekkel k kéli megküzdenie; s ha egyéb Utrtó vezérférfiak, visszavonulások akkor k hát-1 keserűségek nem érik k. az a tudat, hogy őrlő aamt a vármeav* liartenéiiMi Mnhminok i roiwu löoraink vagyoni ereje s tény-1 jutott neki ontályrénül, mely nyomát ssrat a vármegye tisztességes embereinek; \|<fM mnfiitn f(j öke\' De el)ban ,, mi,f i hagyja mermetébeu a maga tartós munkájának: szeme közé. _ I szegényék vagyunk 18 igy természetes, hogy alHT^Mában is elegendő arra, hogy a tsnilói Ha Polgár Béla élclapja elvi meggyőző-1 társadalmi éty a helyett, hogv a jelen korunk ] éllást s légterhesebb élethivatások közé sorozza, désből indulna ki és politikai tekintetek! szellemében pengő természetű -élénkséget mu-\| S igy eaak két dolog van, mély a tanítói MtHitmntk magasba azőszeilem-sziporkáit:\',\|D\' \'"T^ ás-tunya ,; az a, sok leendő, a tni\| hivatást magaara emeli a bizonyos idealismuat akkor senkinek semmi köze nem lenne az\'Jr^Y W«lMa«ág\|.an mük-égn a tám-, , . .. . _ > . .. . . ... dalomban ápolóra nem talál s a közktvánság te-0 dolgaihoz; nanem ugy tuojM, nogy saját í h4, a timtágitljntétleosége lolyián aa áUami, . . személyes érdeke az, mely lépteit ezen közbenjárást ás aa álkmi. tevékenységet követali.! rőt szül s méltánylássál éa elismeréssel talátko útra vezette! Hát akkor ne csudálkozzék < Padig kötgazdasáiunk jövendőbeli fejlődése a i zunk, mely M^jtsti a fáradalmat a keserűségeket uon, hogv egy egész vármegye közönsége közreműködésre hivatott összes tényezők nehres öt igy s^lja I Éshahár a 18-iki i hsrmóaiájét követeliTEddigi fejlődésünk é. áll. kölcsönős neki; ss egyik a tudat, hogy as emberiségnek s a kasának teszünk vele szolgálatot t másrészt, ba a közönség, a tanitvanyok réssé- és kitsrtást önt 1 küzdő munkájába, hogy lölada- tának etestül k minél trtdmtuyntbbtn meg- ._. . .. , . . _ .. , po unk, tzémos hiánya mtDttt it. elét biztos I íelethssnn. v . végeredményében illuzortus színben tűnik L\|apot 4d jövendőnkre nézve. Népesedésünk erő- 8 ennek s jóleső érzelemnek a szép jtliivti is fel: sbból még" is le lehet fonni a! teljes; szaporodási viszonyunk i Italába vévt ki-1 találkoztunk a mult hátán az tmlitttt két kötaég- következtetést és igen valószínű, hogy a (elégitek tt a h -Hlottsi irányi-okkim,vtn mott-hsn, a hol két tanítónak a rostijára ritka látogatott gyűlés csak elSidUka volt e«V,mii\' mulhtlatlanul megkövetelt intézkedések ese-\|kegyeletlel tekintettek vissza ss ünnepelteknek - 4 tében kedvezők IsWtnének. Mezőgszdaaágunk baráljsi és hálás lekötslessttjei. intedzivebb hslsdástban és sz álttlenyétstál té- Beszámolunk róluk, mint jeléről a nimptomá- rén általában roegbasonki nagyobb lendület ked- nak- melyben megnyflatkoaik s pitiét, a hála a vető jövőt htlytt kilálásba. Erdögazdsstguk sz elismerés olyanok irányában, kiknek egyibtt nem előbbi divatos Mák he^ett rendszeressé alakul\'nyújthatunk, • kik tgyébrt nem k reflektálnak. t a faáruk értékének nagyobbodtam! jutányoa\' S beszámolunk róluk, mer különös érdekességet fejlesztésnek néz eléje. Iparunk sok tekinietben kölcsönői a dolognak as, hogy apáról k /taréi megerőtödöltt t tt ország szükségleteinek termé- kik mist a neveles ügynek a bajnokai szeles lokozátáhu, valamint a ható-ági szükség- W MP°n ünnepelhették meg nevezetes évlorda- leteknek számártMaló biztotilása esetén jövőben lóját annak, bogy népnevelői ténykedésükét tselött nem csügged. Kereskedelmünk s t vtlt ktpcso- 00, illetőleg 86 esztendővel megktidették. latos örnes tényezők, különösen a hiltl eszköze- \' A két jubileumnak elseje Mura-Szent-Márton- inek rendszeresítésével foglalkozó intézetek, a ban folyt le. Itt Majhtn Fenne olUnHsnitót takarékunk, a bankok, a biztosilók, valamint jubilálta a község lakossága abból az alkalomból, kötlektdéti vá Illataink a nemzeti vagyonoiodá* hogy 60 évet tanítói működését ebben t hóntp- haladásábau mindinkább terjedő működési tért han befejestt. S az aa ftaoeplés általános és találuak, éa a számukra biztositott jogok alapján &»»\'« volt, sawt tm ft év alatt, melyen belől rendíteni fejlődésükben haladni fognak. A világgazdaság jelen állapotában mindazáltal a verseny óriáti fejlődésével vtló küzdelemben közgazdaságunk . egészséges állapota és jövője megköveteli, bogy t gazdaság mindeo téoytzöjt leljewlse a nemzet gazdaságában neki kijelölt teendőket ét megköveteli, bogy az egyes tényezők agymással kellő összhangban működjenek és bogy ne tolja az egyik tényező teendőit másokra, i igy ne szolgáljon -tt oly ntgyoo it szükséges egységes és egyöntetű összműködés megzavarására. j Annyi bizonyos, hogy jelen korunkban^ mi- As az óriási vscvoa a meiv ariaitokraiünk idÖD » ^méoeti erők értekesi\'ése lolyián oly itkolaazéki dis.gyüléaen azokat aa érdemeket, a kézéin v^ökTSSf ki a kfllKfííS "kf^* la\'41m4,,y » iféguokoll /ermeléirf meíjeket a jubilán. hosasu működése tolysmán ISS A?ö SsSóI ^viiTÍkS áltkkitjiá, Blttőle? a versenyhben I a falu lakomágának nevelése körfii szerzett. 8 S\'ntv ré^ stík oJibb eönyöket nyújt, vsgy előnyökkel kiegéuitették ezt azok a keresetlen, őszinte aaa- TT?,"** " Í I küzdve t vereenvt vettélvetsé teszi tz eeves vak, melyekkel Ibswiei András iskolaszéki tag, a hass hstadás és átakkulás mellemét nagyra »u»"lB ■ \'""""J1 .""ejT®"* " • ^___ .. növesztették: közülók sokan harcollsk aTeltó gsxdaUqdartbsa, Éslette gyönge állapotban jJJ-gf JZZZLSÍJIZÍ^T^Í torokban i .zabade.vflaég és a.b.<Uág megte-1* " agtaaflit erővel vrió alatt gk^téa^ toMoaoto agy a map, kü\'dés porunkban sokkal nagyobb követelmény, aM • Maaépak vépnktw háláját az öreg tanitó mint volt bármely mát id&tkban. As trök irtknl. egyesülése mindenféle alakban éa lőkép a uöfet- -^-Nem maradt izem köny nélkül, It midőn késés, tehát .az egyes helységek lakóinaK közös zokogó tzaVakkal iktatta bs aa elnöklő plébánia célokra való térakvéte, akár hitel, akár anyag- a veterántanitónak érdemeit, mint halároaatot u beszerzés, akár termés értékesítése, vagy közőt iskolaszék jagyzököayvába.\' termes ;céljából tölötie . kivánatoi ét jövő fejlő-! • 8 igy a jelenvolt vendégek, Uk között ott déiönk egyik nélkülözhetetlen ulápföltélele. De láttuk t csáktornyai képezdet tanárokst, Mtmettf hogy ez sikmatlnegtörténjék, ahhoz mulhatatla- Károlyt, a muraközi tanítói járáskör afnéktt, nul tz IjssMiyiépasIt tényezőknek rendszeres Murkovie* Jánost, a jubiláns legrégibb ksrttratt, kőtremükődSt szükséges. Tintán állítni uton s köoégntk tgybtgyllt Ifltelligeociéiát stb. Ctskk vtló jnlézkedés, t központi szervezet nehézsége ennek u impreuaiójt slntt cselekedtek nivök melleit célra semmieaetra ntm vnet. Itt lép elő- szerint akkor, a mikor Majhennek aaivük tnélyé- olyair folytatásnak, mely a sértettek részére a tejjes elégtételt előbb-utóbb megadjs, mert babér Polgár Béla ur a sajtószabad ség köpönyege alatt bátorságban érzi is magát és lujjs is lankadatlsnul a kigyó-követ: tudjs meg, hogy s sajtószabadság elleni merényletek és visszaélésekre is van törvényes jogorvoslat és a megtorlásnak érzékenyebb módja is, Mirabeau azt mondja: e Addig ne bánts senkit, mig a hátadat nem ,&tik! De akkor már Te is üsd azt, a ki tégedv ilt!» A nagykanizsai 18-iki gyűlés fegyverei golyózápor nélkül vonultsk el a <Szálló levélek* bójának feje fölött; de azért könnyen megeshetik rajta is valami crudelis «vit hcti> improvisált elégtétel. Tabely VUrter lipUlitt irjpak tritilája- - Irt: IstteksflM láaáer. (Talftatáa.) ^ -rr-~. Majben a kisdedeket ebben a községben tanította, a lalunak agtn lakossága kerüli kl kezei alól, Igy tehát még s legöregebb emberekre k rámutathat utal, hogy « k, az ia tsnitványa volt neki.. Csak látni kellett ast as áhítatos tömeget, mely a hálaadó jiTe Deum« alatt á templomot megtöltötte. bogy azonnal meggyőződjünk arról, bogy itt a szeretetnek legősnintébb aktusáról vnn szó. S ennek kiisjesést k adott Ktctkü Ferenc odt-való esperes-plébános, ki igazán stivböl jött szavakkal ecsetelte t saant min után megtartott a zzabade vflaég és ramlénkor 1848-ban. At ő soraikból jeleotkn tak ntm esekély -számban, a kik az atezolut korban a köztelken, a mtgytr földhitel intézetben az első áhaltnoa biztosité-támaág megteremté-téoél la más közhannu intézményeknél ssóvsl. és tettel dolgoztak az oraság jólétének emelkedőiében, Okét látjuk ttok kötött, t kik az a kot-mány vianaállilásakor erős oszlopai vollák t kibékülés müvének, At 0 szerepük most k az volna, hogy t "közügyekban minden lekintstben vwetők legyenek. Vagyonuk éa helyuiük megadja a módot, bogy oly neveltetesben részekŰI-jenek, melylyel nemzetük nek erejét át hatalmát UksMfaat aa érteknlrt ktrktUU Sstrk. térbe t hatósági közreműködés ée löurtlnk és bői grttuitltsk. hHübirtokosaink, vaUmint egyáltalában a müvei- t A< ünnepély uttn kedélyes ebéd volt a juhi Nagy-Kanizsa vaaárnap Zala 61. afta (t. tepj 1898. junius bó 26-án lánt hátánál, ■ hol aa sgybagyültsk számos nép felkissöolöl mondottak ugy t jubilánsra, éa nejére mint catüádjának minden tgytt tagjára. At ünnepély lolytaláea mátnap Csáktornyán volt. Ennek aa ünnapságnA impaliust a tanít-váayi kegyelet t hála adoU. Jóllehet Hargitai Jóstel tanitóképesdei igaxgntó ellent volt mitden jubilálásoak, még sem kerülhette ki ast, hogy a késel s tárol vidékről erkesett volt tanítványai a napon léi ne keressék s legalább családi t tanügyi körben meg oe ünnepeljék, a mikor a tanítói mOksdésének buszooőtödik évét betöltötte. Maga as ünnepély u álL lanitékápsö-iatáset laki kéiött folyt la Megjetent saon a kir, tanialigyelő: Rútnak* Kálmán dr. ie; réntrettei abban a jelmdegi kartársai, vok kartársai, kikkel K érrel eaelölt működését meg. ktadetle, v.4t tinitványainak 80 taga klldötlaáge TMk Sándor periakí áll.\' iek. lg. tanító metáae alatt, torábbá mostani tanítráaysí kösil ia saok, kik as in éset Is sin beill es idő sserint még tartóskodnak. Ebében % kir. lanlelágytló ssólott a jubiláló-bos, ki a tóit már megszokott ékeesólás«al utalt asokra ss érdemekre, melyeket Hargitai Mars-kösben s husftu sseileat ápolása át leíjm\'léte kéril nemctak a k"t\'* tanítóságnak nevelése által, baaem írói tevékenylégével is elért, mey-lyel ts ilür nyelven irt tankönyveket Morakös iskoláiból kiküszöbfilte s bevezettette a maga kásáit ette, muriköli, horvát ás augysr nyelven irt ssámos olvasó ás egyéb könyveit, a melyekkel s hazafias ssaUemnek nyitott a tat at iéegeasjku tanulóifjúságnak s as általa esarksaststt „Morakös\' e. hetilappal a horválsjkn laknsság fogékouy szivéhez. á képesdei tanári tattálet rétiéről Zrinyi Károly tanár tolmácsolta jelenlegi kartársai énei \' mait. __A volt tanítványai tséaséléji Tért Sándor volt, ki ssivböl jött éket szavakkal adott kíltjesátt arról a vonzalomról, szeretetről és hátáról, melylyri volt meeterOk-iránt viseltetnek s átadott sefci küldői nevében ey értakis aranytollst, sl-ismsrtssfll annak, hogy írói meakálkooáaával te a hasalss irány tejlődéee körül a tanügy tarák sajátkasiteg aláírni és as 1898. évi juniut hóban a városi adóhivatalnál bearajtnai. Ások, kik a törvény értelmében tdósieotes fegyverek birtokábaa vanssk, köteletek eteket a fegyvereket egyeser mindenkorra s vénei sdö hivatalnak, arról tsóló bteonvitványávsl ellátni, hogy e bejelentett fegyverek sdómsntesek. - A vadáaaati jegy iránti bejeleoléeek ssintéa 1898. évi junius hóban nyújtandók be. Nagy-KsnlssáB 1898. évi Jnaias hé tő-én. NEU ALBERT, . VECSEY ZSIGMOND, •Ualt. prigáfsstsr. Hirdetmény. minő érdemeket tserutt s assmatártgl MmakAt-j képes volt, - idejének legnagyobb részét a nek kilöofcöri jellegi iskoláiban. Minden idvöstetre meghatott hangos feleli Margitai József igaigáíó, megköszönve a megje lenieknek jékivánstaita azt a khinteléet, melyet soka nem keresett, z» melyet nem te várt, de a mely neki végtelenül jól esett. Assü/az Ígérettel, bogy eseatul te csak abban az vényben fog hatodai, me yet eddig te taposott, fejeste be szavak a ajánlotta magát miadnyájoknak jóindulatába ée tzere etébe. y As aulán megtartott, tbéden. melysn s kir. tanfelügyelő mostam rak -kartársai és volt lanilványaf kösil vagy 60-ea vettek réest, számos leiköszöntő hangzott «, ügy a bjvatalwriiíbbBél szebb poEérkéesöeiök tzemélyi vonatkozásukban ia mind taaigyi ée haialat kérdései kőrtl forogván, nagymértékben járultak- áz ebéd folya-máa az ország minden réaaébél érkesett 100-nál inS5". X tSC^íSíéK)^ - 1848-iki országgyűlési shbos, bogy apaak emlékezete a megjelentek sávében minél maradandóbb ayoesokal hagyjon a kegyelet koszorúját. A nagykanizsai ügyvédi kar is remek koszorút küldött az elhunyt kamarai elnök koporsójára és Htr-teltndy Béla kamarai alelnököt kérte meg, hogy fájdalmát és részvétét az özvegynél tolmácsolja, A megboldogult temetése jun. 23 án délután 5 órakor volt olyan impozáns részvéttel, aminőnek Zala-Egerszeg régen volt színhelye. Ott volt Egerszegnek és vidékének egész intelligenciája. Az et-hunytban dr. Szigethy Károly törvsz. orvosunk nagybátyját gyászolja. A család gyászjelentése igy hangzik: Osv. Szigethy Aalainé született Rósa Etelka, lsáhva Ssígethy Gizella őzv. Erdős Gé«áné maguk as ennek gyermekei Erdős írnák és Erdős Levente valamint a széleskörű rokonság nevében te ssétronesolt szivük legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy forrón sseretetl drága félj* illetve goadoe atyja ée nagyatyjuk és jó rokonuk Szigethy Antál ar köz és válté agyvéd. s zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, (ámdhalallaa ée munka* életé ek 71-ik, boldog kázssságának él-lk évében bosszú menvedée ée s baloui szentséges ájtatos lel vétele után 1898. janisa 21-én éjjel 11 érakor jobblétre szenderült; s a t. Zala-Egérszeg, 1898. jósat SB-éo. Legyen nyugalma édee, álam zavartalan, i . — Hl kkaaalvelMéal tyttilet. Vss-, vármegye ée a Muraköz vendtemek megmegy a-— Kltiatllénk. D. Lipót, s belgák királys! rasttásárs Muraszombaton .VuUrtdéb magyar KkmMUiú EgyttBlü" alakalL Tekintetlei saoahaa arra, hogy iésratttméai város» s mara-zzombalí, s szent-gotthárdi és slaé lendvsi járt sok aam része, malyrv as egyaeilet működése kiterjed, a hol a vendség lakik, gasdaságilag oly ssegény s oly csekély ssáam émüma^gget rendelkezik, hogy ez élem S legnagyobb áldozatok -kai sem képse nagyszámú társad almi feladatát öoereiéből teljesileni ée ast as értelmiséget a mar lenálló, Hámos egyesit et, melynek atiad-egyíke égető szükséget pótol, anyagi ig maru idterhdi^ a aagy magyar kösénségMa lordul as emeiltt, bogy kitizött hazafias eéjét elerhease. Minden magyar hasal könnyen áldozhat séf csekélységet a kulturális cél tlómoadüáaára. hogy teg.lább te pártoló tagja lesz ennek a derék egyesületnek. A párkiló tag éwüdnt tyy A helybbn állomásosé es. kir. 48. (yategtssd lényleges ssolgálatbali legénysége folyó évi juhss bó 2&-éa és 27-én reggeli & térétől kezdve Kis Kaniata, Btjcst, ssapetaeki mtjor és Principális kanális tállal hatátoir lőtéren hiresseri céllövészetei tart Felhívom s közönséget, bogy a jelzett területet 6000 lépés körülit ben esen ntpon snnálinkább lt kikerülje, mert ts ott tsitéskoaás életvessélyee. Ntgy-Ksniisán 1898. évi janim hé 98 án. DEÁK PÉTER s. k. máMktfUásy. H I E I I.u Mnntnano Réssé dr. misissteri fogtlmaséoak, a Lipót-rend ktreftjél adományosts. Rövid agy-má-ulánba ez második kitüntetése jelet tökünknek. — BtHlkmm W. Samu és laí sagykaaiami gyári eéget, s triesti ssiBsetkösIkiálHláeon szép és tartós ■elmthltelyelért ss srasy áiem okterelável tantették ki. — Ixiftthy Ástol mafkalt. Megyei közéletünknek egy rendkívül munkás és kiváló alakja dőlt ki^ngstty Antal iala-egerszegi ügyvédbmí. Mig át és munka- nap után. L K. A város házából. ■Iriaéasémy. A ttgymwiba ssastHié UjÉmtéuk tárgyúban. Hagy.Kaaiam vára/ tanéass részéről eseane\' köahirré tetetik, mi^úríat tsgy veradót tsel mindenki s birtokában levő, vidáméira baasaálbaló MHegyverek után, ogytaiBléa asoo fegyverek oláa melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak aondóeáas <s irdőlsrilstek érsésére sikál ■ásott ctéUdjti, valamint aeaé, tzőlő, vary trdőgitdtttgfaan attateasoU eaőaaők, pásztorok ée erdökerilék birtnfcáksa vagy hasmálalilmh vannak. AZ, a ki csak fagy varadét Szel, köteles s birtokában tevő, s vádászstia használnstó lagy-verakét tzám tztrin\', t annak megjelölése smI-let: vájjon egy tag, két eaOvük-e, beéHeeteal, a tekitának pontos megjelölése mailett közügyeknek szentelte és vezető tényezőül szerepelt minden mozgalomban, mely az emberiség jólétét, boldogulását tűzte ki cél-__n ^^ twtf, ^^^ ^ jául. Halála nem jött váratlanul, mert már itrtna tagsági ditaf fizet; a reodes tag kőtelesi évek óta folytonoian gyengült, de rend- magit őt évig évenkiut 2 koronát izeim, as kívüli nagy lelki ereje erősen ydacolt az\' •taPitóL P"^0 fc»rooát ^ T«arrt, .r w- aLSrrsa t^nísLst lépő tüneteivel Sztgmy Antal Zala Eger-szegen született 1817-bw. Már fiatal korában feltűnt tehetségével, kitartó munka-erejével és gyors szervező képességével. 1847-beri már a pozsonyi oraz^ggyfilésen szetépdt Gerltizy báró oldalánál, akinek titkárja volt s egyúttal tevékeny Munkása az országgyűlési irodának. Használhatóságát telismerték és jelentékeny szerepet adtak irodánál is. A menekülő kormányt és parlamentet Budapestről Debrecenbe kisérte s csak az általános feloszláskor -menekült el ő is az I eifögaláa előL Később azután lyára lépett, nujd ügyvédi Zala-Egerszegen. Kartársai előtt nagy tekintélyben állott; halála napjáig elnöke volt a zalaegerszegi ügyvédi kamarának, mely külön gyászjelentést adott ki halála alkalmából. Páratlan tevékenységér legjobban mutatja az, bogy élete végórájáig a kőz- Vüuy Zsigiihkil as irodah&i és művészeti kör qjoimn megválasztott elnöke tiszteletére 1-dalos kór csütörtökön este szerenádot adott; melynek végestével a dalosokat Vécsey Zsigmond szíves vendégek ül litta. A társaság a ven- .\' dégszeretö házígszds kedveskedő marasztalására néhány órán át a legkedélyesfebb hangalatban maradt együtt, és es ídőalatt a daloskör többszőr rázendített repertoárjának egy-egy sikerültebb számára. — Ipara dalárda. Ai é/ls/éaes mmitkát-a bírói nj. \| áépsé-tyymiltt fiatal elnöke most asoo ttradn-irodát nvitatt ^ W dalárdát ssarvesheseen. mert ezzel irooai hathatósan emelni véli az egyesületi eletet - Már több ízben rámutattunk, hogy as ákaláno- man-késképsé egyesület mily ssép célokért küzd, de sajnos mindez csak pástiéba) kiáltott üres hane, melyre nem kell vtasiheag, és ép ások rátáéról mutatkozik a legnagyobb közöny, kiknek - eltő kötelességük volaa as egyasilelst emelni. Ugylát-ss.k a századvégi hőbwt, a nagyzás ostoba ügyeknek élt ; az adóMszólaJási bizottság- mániája, már a. munkás-népet ée külön oasU-nak, és a zalaegerszegi állami elemi iskolai J tfkra szskgatts és buta gőggel, indokotatlan gondnokságnak elnöke, a felső kereskedelmi ^ pöffeszkedéssel majmolva sok SFés fejő ,nri iskola érettségi vizsgálatához a kerrska delmi miniS SjScüldött-^, -TB? jegyzői szigorlatoknál tagja, s ezen kívül a pénztár" igazgatója volt. -f- A munkás lér Rn. halála általános részvétet keltett Egyesek, intézetek és testületek, melyekkel szorosabb érintkezésben állott, siettek ravatalára tenni vizsgáló-bizottság helyett, hogy asoraeaa egymásmellé tömörülve „Zalamegyei tok.jegy lettrekész, életerős oestáiyt képeznének. Nemrég vezércikkben motattaak reá, bogy közgazdaság életünkben milyen fontos szerepe vaa as tearoe ifjúságnak éa assel kspcsostoaan a mttnkásképzö egyesd eteknek. Csakhogy ezek a nagyjelentőségű egyesületek, jobbára csak tan- Nagy-Kanugs vasárnap Zab 81. atfn. (4. I«p.) 1898. junius hó ?64b gődnek, inert atnk, kik hivatva vannak arra, bogi támogassák, nem tőrödnek velők. Ónálló iparosaink, mintha csak nem tudóinak arról, hogy varosunkban szintén tan inunkiaképsö egyesület, pedig igen csekély járulékkal beléphet* nének a pártoló tagok sorába, De maga ss iparba ifjúság nagy réase idegenkedik as egyesület ! töl. As egyesület tevékeny etette kitartással Kedvezőtlen idő esetén a virágkoréit próbálkozik egyre, hogy megkedveltesse as arra 8.-Ara halasának dl hivatottakat as egyesületet. A dalárda szervesésj — Tásevlgslsai A aagykaniasai ifilt-kőrül már megtett? as első lépésekéi Belépők iparotok iSytyéyW ^rffrrV rigalomrendeső bármikor jelentkezhetnek, és nem ia tagokat islbirotuága saját alapja javára julies hó 5-ás, a ssivasen Iátuak. csakhogy aasel kOliliaatgttkkéj Polgári Kgylst ksrthelyisérében Torma Antal teszik s belépést — As alteuaos munkásképző újonnan szervezett zenekara közreműködése r&yesület syuifsi Aé 90 in, nagyszabású mellett nsmsstkőai világpostával és coofs\'li do- atcából indul sz KötvOs-tér, Fő-t Vtrosbás-, Ksziocr, Nádor-, Csengery- éa Pö-utcán keress-tál a rőtérre-, ahonnan a Koronaherceg-utcán vonulnak á Sugáréira, ott Dmk Péter egyesületi elnök látása elölt állomást tart a menet, agjd a Koronaherceg-utcán ál a Főtér* és Fő-otcán keresztü vissz« az Eötvös térre érkeznek. — julius hó myén mdalfdgot rendez, melynek tisz\'s jövedelmét a dalárda oíopro torditjsk. — A .Ssátlé levelek\' elles, Beszámolunk atről a gyűlésről, melyet mell szombaton tartottak az , Arany Szarvas" ssáBó nagylenné ben, melynek éta a ,S»HU Janisé\' cimen meg jeleni lap ellsn irányult A gyűlés jegyzökönyve most nyomtatásban is m«o«lsa(. Itt kösöljlk belőle Btfler Kálmán csáktornyai kir. kötjtgysö azon nyilafkozstát, melyet a gyűlésen fölolvasott TlrtásW ptunda, egy teljesen elhagyatott kat áll, s s melyet a jelenvoltak egyhangúlag ellogadtak. a melyet egy bét éta az országból rendkívül /ataamgye M hagyományát képed, hogy ILT^ÜL^ asm előVcrileni, — a ki véletlenül belenézett a visel mentett, sbbsn a .Saás minden közügyéi a tisztesség szemmel tartasá tJf. • ketba, midőn megy. közönségének agy tagja * ■,!»- ^ mn)émíBÍ_ Hass- amjor, iedkVive, a nyilvánosság és sajtó tsréa, a . .-.-^.-"Tfl^iu.—- - - közérdeké léire tere a magán boos ktatagiié- S » Z^JZ^L* sé^sadn, \' T Alföldről is felkeresnek w emberek, kik gyertyát hoznak magukba, a ott s km körül awggyajtjak liszletattk jsiéül bogv mulassa magát sMtftk is a szent száz s kat mélyében. A nssy tömeg egész nspoe* At ott tanráz s kútnál várva-tasve, oly színben lAetstts ssiaeses által a nagy kösóaségst léire, astvs, megyénk eddigi jó hírnevét eüweiá lyositss. - \\ Legújabb időben Zala véna egyébén, sőt annak határain tul is: .Szálló levétek\' címén kedvek fa aa abáe át igy iá taas égy kis elővigyázat. A atflíők magyarázzák meg s na tűrjék ssó nélkül ast hogy syermekeik rossz szokásból sast tat ss ákácfa \'Rizsének vsgy vékonyabb galyaloak héját szájokba vegyék; úgyszintén óvásod attak attól, bogy juhok áa lovak ákácfa-leveleket egyenek. As akácfa mérgéből „tozal-buroinM készíthetni, a mely olyan erős méreg, bogy még kis Dérlékbea is megöli ss apróbb emlős állatokat, ba bőrük alá fecskendezzük azt. Nemrég több iá posztéit si a miatt, bogy fiatal akácfák tónsémk kérgét rágták le s a lombozat leveleit fölélték. Az Akácfa-mérgezés sbbsn nyilvánul sz embernél, bogy émelygés főfájás, szédülés, szatén pádig hányás és izomráogslód* zártkörű láncvigalmat rsn-^zAs, görcsök, erős szívdobogás rabódullség togjs el as illetőt. AllalagéMtgágyl klasatatás Zala-vármegyében "junius 38-én: Lépfene; Csabreodek, L Udvar, Eötvös 1 adv;, összesen 2 kősség 2 u, R&kkAr: Dobn 80 ud/ar, Kerks-Sseot-Királv 21 udvar, összesen 2 község 41 udv. StrtMu Alsó-Kustány I pia, Alsó-Rajit t udvar, Aszólő 8 a., Böcso-Szt.-Tsaaás, Dísze, Pőtréle, Gellén-hása, Gyü evési 9 udv., Hahót 1 udv., Hegy esd, Kid vág Jurcsevecz 11 adv., Kesz hely Kta-Görbö Lángra, Mura-Vid 6 udvar, Nagy-Horvát 8 udv, Nemes Boldogasszonyfa 6 üdv., Orvényes I udv, Paesa 1 udv., Rálka 1 adv., Rédics, Sármellék, Tapolca 8 ad v/~ Tihany 17 udn, Tűrje, Vincéid ita-SaL-tiróibr—Zsla-Sst -Mihály, Zala-odahaza a htutSTÜttló \'6 sdvsr, Zala-Szántó 1 áteső, Zsiti-kócz, ősaaasea 3! község. ; - Bsdt kés. Isgy-IaahaáB, élésk fargalasa ateábaa Uv« jlvsástmssl bétbáz jé SMaetetá is tatul mabad késMt slsáé. Bévsbbet a kiaáéblvs-ISMms. bálásssl egybekötött de. A rendezőség. Belépti-díj asemélyenkinl 1 kor. Csalsdjegy I kor. 40 fillér. Kerdets este 8 érakör.. FslŰfisetések kösaőasUel fogadtatnak és kirtapilVg nyugtáztsmsk. Kedvezőtlen idő esetén a láncvigalmat as egylet termében tart> ják meg. — lár laasót Msáakal. Somogymagyé ben, a közeli BMmp kősség határában tavő MM^V éa* u^aasnoforrtsbol SLSSrXr Ortawml váleaeeke, k»: tarám biz én a vn TÍZ éa a A gabonaüzletrol Nagy-Kanizsa, 1898. janins 25-én. A gabonaásletben még mindig teljes stagnálás dórban ós formában tárgyasai, m»ty aetsak ^^ j g aimál. 8 csillagot U^SÍ, .Stfia Sri? köraeiUPeSga mktotott, nem \| uralkodik. As áratakulAs-teljessa aa időjárás ^ / vo>t más, mint bogv ngtabeblálís visnatfikrt-!folyása alstt áll; e hél kezdetén szép szarsz,\' de behatol s ^ ^B^yig"„g^ ^ ^j^k voluhr aa á^k lmn,.tlouakrm./.z id^ szentélyébe is. Ez a tisztességei és )obb islési, rTT, kőiöoágét utálattal tölti el. ^ ssmi\' A bőMaysf ssogahátát biv bejehmlétte sa járás rosszabbra fordnlta as iráaysatbao kelleme-Fa fössolgsbiró aabb hangulatot idézett aló. A tegnap délután 7-T".iL~~:.r.".r míníí»n .........» «ogaiwói t»WBi»k s a fflszotgsblró sstio Hangulatot mezeit elő. A tegnap íévj^leV-llS,^ e»snel S^tteTsfu" kialílrtn 8 Wysiioér* meg«e\'le -a azükaégea megjelent hivatslos kimutstás a vetések Ajtói ^TÍ!íff^^ iatásÉataaekst, hogy a katsl betemessék, ackogy! ksdvsaöttan színben ÍS ^SííTl?^ » dolgok Métlődjeask, uTnéLr"^ --\' \' \' ^abol kSKár a ^dtoégtíg lad a visszatartani as ssrsakét tálaló köaayea asaagáa egyéni bosau kielégítése, nem tartják ^tZZt és hivrtouaknak amUogy köatoségeL a közügyről, akár paréa ssyéaakill TSrálalotL _ p__jj,. és üétaiet mondjanak és lintssségss sajtó ter» \| ^^^^ mékeoek sl nem isménk, a közvélemény irányítására jogosultnak asm tartják, sőt aaoksab is, kik e lápokat éa röpiratokat netán támogatnak, etitékk." ■ur kis nptfolt kéráak. Utóbbi 10 órakor adta váyigdöcdgoak a gyepmssisr kocsii a Fő-ulcán ás a korásnk jól ssó rökAgésssI aáaik, hagy mSy siántorudo\'l arccal fotpdia a aétáió kíaöoaég a taqaagő kstta-msttaa bást. Ast biaugk, bogy eeil e ■ankata-A gvülesról eivatt} jegyaököcyvsl sas(klld-\|tok aUg korán laasask, ka ezentúl éjfél után -TáTsz összes msgya Ispokóak közzététel végett, végzik, s konó tevg6jét felesleges megtöHeni elküldték továbbá a fővárosi tapokaak áa á me- caak aaárt, bogy a séOlók haragján néhány os-\\ gy« biz.\'.agoknak. I loba kocsis jól nalassc. — KávasaxyartA«. tüsköm A\'eás — ■AlsáaasU at«a4éa. Aiufj József Mtkn, végzett tdsőkeraskedtáw iskolai növen- kartleli mébésaeti vánáor-tsoilö E bó 80-án óét. tesMéknevét beiQgymini-zlen engedelylyel Zsta-Szeot-MiháHoo tartoti nagy számú hsüga-.Kondor\'-n vákoztatia át. Itááág sün érdekes ektadést. tomertette a mébet, — KerekpAras <lrá\|kK<é, Városuo\'k annak tnlsjlnaaSgtii. ujátságait a hasznát. Áttért Sssssa kórw és sgy\'sstlstw közön a tagpáaagöbb1 szólás a kaptárok ■iaflságr. kOISnlilesége áa étet matatkosüt a .flssjáris iee&pir tfori egyeseknek célszerűségeire. Megmutálta a Dzierzoo I))sssl r eleieben, Rügylsksdástól agésssa s es PsrtafM kaptárok kaaeiáai módját, a k-ratsk-csipős, hideg ösziszdakig, mig s < országutak caak ask helyes alkalmazását. Mégmagyarázta a mü-jaikatóá, tsiallózhatunk vstAk misdsa derűs] rajok képesítései és a rajok esetleges msgaka-vassraspoa mikor .hosszú sorban kirándulást dályoaását Mély és bskató tanulmányozán rendeznek a tárge gepeken. Legntabban kedves! igénylő s arról tanúskodó stmélsli és prtktikus ismerősei tettek már a kdavi és távoli falvakban1 előadás élvezetes ás tanulságos volt As a szürke dresszre sponforfak. kik nem mutass 1 előadás réggel 8 órakor kezdődött a á4spastei isaak el epttlen átkaimat sem, bögy valaasely méhesben a caak későn este fit véget, nép ayán malsisagoa tsstilatitag msg se jém- j — Áa aháata igagaa rásasl A gyl-séaik MiadsaAit s legszebb- togsdtsiásbsn réssé-; miücsfák között a amgyar meaőgssds tagörösass mik ókat és a vesdegsseretst ^er kedvsskrdá- Isbbss ülteti és gondossá a diófát, máy .tkata* ssivsl bivják meg ss egysá{st«t a les-ö-alebbi fa, azaz hernyó nem mászkál a levelein. Aa amtatstgrs, — Ma kiboe aaads< a «Hangáris> szép laaepségst, s melyre aaár régéi késsütöd-atk és eszel eask emelni fogják sa egyesület roksawass asvskvé biraevet Dimé* /M ára- tünteti fel. E kimutstás megjelenésekor as összes gabonabemüek meg-aziléirdultak, kü önösen a busa készáru, mely 10-40 krayi emelkedési mulat \'el Hslybeo q gabonanemüakben történtek kötések és pedig-: alkati néhány ezer métermázsa őszi repes 11 trt 78 kiért, ^ rozs juliusn 7 tn 50 kros ár mellett Fiatal\'áratok : * dass Irt IL40-80 * Roa Timim Zsl 7.8S-80. 610-40 \\ allőWi r -osaég Isgksdvakabb baszoalája ellenben ss ákád<. A mióta a hútaptadóaitások aaiadia-kább részielesek ás áltataaassk. lesznek, azóta stég gyakorta olvashatni a hírlapokban mirgs- ktr kerekpáras tiri\|áorsé Wsz. ATstsky (Soproo) zéa esetekről,- a melyeknek as ákáds mérge utca, Eötvös tér, Ft-, Városház-, V asian , nyomán neaicsak juhok és lovak, hanem rassaa Szemére, Csengén-utcákon át ismét a Fő-utcába táplált gyermekek k aWozalíd estek. Mastaa is árfcasik s menet egész s Fötét«,i> ass s Korosa sz északi tanyák egyikén, a melyek Hódmeaö-bevesg utcán ál a -Su.ár-ul, Fő-ulcán karászi ál! vá őrhely bsisrabaa lekáaaaik, kánaa gyermek a Fő tara vootdnsk — i* bimm érakar iaa-1 salyossbb megbelegedését okozta as akádatöna A menet a Tataky- háncsának rágrsáláss A sa vidékünkön szintén NY1LTTÉR,) . Selyem damaszt 75 krtól 14 trt ti krtf >SmlM — nlwlst bk^. khtr te ■tan Sisiaill liljisi U krlél 14 Irt <4 k % aéa. nsUM, — a b(étratanM saSvts, mim 4* aMSasthaa FitsSS js^yassSSaasS ysataMr a ftssaMa, ui Uskes ■álWm, — alallkil >»él\| pasSafss asasi ni ka léi >. nmUM Cr ealyemfyárai («• a Ur. aémtsstnwé) SSiJikkis. (S» MiSjsi \'- \' 1 Svtiabs illasn tiiMkélj^ ntutoaii Kladélakka. Nagy Kámzsán a lőtéren a Lorák-léle házban a jsleabsa Fodor esredorvos oráltsj bérstt«iagáas és-modern 8 utcára aáaő ilélaaiilali lakás f. e. augusztus bá 1-ére kiadó. lakat barmikor megtekinthető a jelentagi bérlő ar ssivssstálból Játod ki n«nö fdvilágoátAs Soaaavaad Gyula gyógyszerész urnái Eöraaadsa éa Lovak Károly urnái Nagy-Kanizsán kapható. >As makss kW4U»ttit ssa v«IW WaiSwípt a ssstá- f I Laatslajsuwsp ás I t li K L V iusdo f L Ö r. N»gy-Kani»8a, vasárnap * 1898. jnoios bé 26-án OEHI L bűvész, szellem s különlegességek színháza H.Kanizaán a Uria-itoáku külön • célra épített aziobézban Ma uombaton, vasárnap áa MtWn Nagy művész estély. tianrtorióa I in ifceair SzanzAeroal A strassburgi óriási ágyn. ii i»aaet fl«áraaga ■ftréaaek felléptével. Aa sláadáe záradékául: A UrU k /áíít^t. — fgg áj kMf mimim mrtUaa. Kezdete nnponkint eata 8 órakor. ! Tüdőbetegségek (cnronxua Katarrttusok ea tQdóaorvadáa) [ EST gyógyíthatók a fctnSS batáaa ói telj««u «rtanaailaa „GLMDULEN" használata által tllaninlia » láoobb mm Unilyw nwul M<l>ilipl\|ihH Biaataiw rikv* itfakt a »llr»UM»W«tt taiHilniÉ»ilnH; MnmjiUataak zTflrak bt Z«k It Urwrw orroaok illat. TTIaainln a agUstaíaíA baurt mm, minek \'itgtó^iM a Intel a Mba oríniti* a milimta\'t\'»J— A ainml Olaarfaba ktáaflmJ if>i>\| Mik. Okadaha ■llnirt Miillm Mim • (iiflaMlii zTfantfeL TI1iaf~— mm watenétM ktoa «16Ulitott Y»gyi mm, aaljrakiulc tlbkayin aaa ktviatWJmmUm ii i\'1\'tliHnl raaaak, ulj«Ka aal—Hia, >nma» Iiauaiktall k Blukla rtaiHWrtft Dr. Hotuu iMi UU1 l<mu (l/t) ifji gyikm mhmifm IBaXHal WSIatopdlIl. TabWttkkui, kkaa a lYifai alak bnnki Baka «a aMaa Urialaa* 0* <HMm-mt atgfc. UIS Ml bwfaitatt k 0.10 kjsrltí ujtttkrel TTUaSal\' USrrkjrü! TUn a aabaéalaaara \'ni, atMMMnai MakakML — TtMaaaUaa alakbaa alaka gytgjaajrasM tamlaaaé OiaaMaa aaftak akéa ukJ—Urtaa t Inf tank <100 kl a I k k a (M k) — ö«. W aaa >!>>a, Mátka a Hnktatoa Diana gyógyszertár, BUDAPEST, Káral;.klrat Kik uáa, hoaaaa kfcéatfn UtjMtmt Uia»rt»tt» k him-V" máili inmlul Xintia III ■■in Miliiaa. iaa-H Vuírmtf s sióadás: dtíatta 4 órakor 4a este 8 órakor. Bfivebbet a falragaszokon és máaorokon. Jegyek eUre váKhatók aféaz napon át a ívkbáiaM E<an igen érdakes előadásokhoz meghívja a n. é. kflsfl—Igei Caal L igazgaié. IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN CUTTOK A SWfTTLEWOfniI BUDAPEST, Vócö-fcörút 63. az. Lflcaaáfl it dMéaBMakfci^* »»" ima, a lljüftli^l HÉatttm i^Fm rn rnmmrnm tmétm. J f I jpooooooooccwoc: 5 Pályázati hirdetmény. Q A Jieságazáaiágl takarék éa kitol- kuk r. t.-aál liaaibalkrl/ea f. é lagasgtas ké 1-ére való belépésre alkalmazást nyernek: Babtárnok tárház részén 1&00 forint évi fizetéssel ; megkívántatik: a magyar a német nyelvnek snó-8 ban éa írásban, továbbá a gabona szakmának ismerete; tárházi kezeiéebeo jártasok előnyben részesülnek. IraáWllaat 800 Irt éri fizetéssel. Megkívántatik : kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány, a magyar a német nyelvnek szóban a írásban, valamint a kettós könyvvitel ismerete, köiöaös súly helyeztetik a német la-velezéaben való jártasaágra; kft gabooaüzietben már mflködtek {íöoyben részeséinek. Pénztárnok! élláa évi 800 írt fizetéssel; megkívántatik: a magyar és német nyelvne^ azóbaun ás írásban, valamint a könyvelésnek ismerete, ngyazintéa megfelelő óvadék letétele; azok a kik pénzintézetnél már alkalmazásban valtak, előnyben részesülnek. — (aen állás mielőbb betöltendő. Pályázatok ~ a kellő okmány másolatokkal felszerelve — i á. (aalm ké lé-lg nyújtandók be. XXXXX- .Magy-Kankaa Vasárnap- Zala 51. taim, l(9. lap.) 19. foíiiut bó 21 in MT Jubileum klAllllA Brr. 1898. SINGER-pavilIon a ROTUNDEBAN. Va* szerencsénk a n. é. közönséget a Rolandéban lérö kiállításunkra meghívói. Ezen ktáltttásank a legqjnbb szerkezeid vnrrógépeket tartalmazza családi es ipari colokra, minden iparboz különleges gépek. Minden pép működésben lesz bemutatva; do« gyűjtemény mdbimzéa. (elrakott éa áttört munkákban. A Slujjer Vauprőjjépek mintaszerűek kivitelben éa szerkezetükben. A Singer Tarrégépek nélkülözhetetlenek a családban éa iparban. A Sláger Tarrégépek a gyártás terén a legelterjedtebbek. A Sláger Tarrégépek tel&lmulhatatlanok tartóaaágában és munkaképeaaégében. A Sláger Tarrégépek a m&himzésbet a legalkalmasabbak. -gBSBPiJtalan okrtatdun a mAfi 1 m réaban. j_j_js.- A Singer társaság több mint 400 fajta gépet készít minden ipar részére és csak saját üzleteiben kaphatók - The Singer Manufacturing Co. részvénytársaság (ezelőtt 2TeidJ±n.grex Gh) u-s Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. >sz. WEISERJ:C. A« m^ttm kiállt-táwa as anarV* Imkmmat a s ■ItoaaisM asgy tonmlktUststn. gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. TaAaaaáaáaa hassa izl ga ■■>■ lailgait, hagy Hagyararuig legjakk arveO«épe a Z öl3"DrÍll Az lm. laarar liaeiip tgjuam áNa M7 átteker kikaa (Marsa rsatsiat iianlllri ntmnwayw a hpaaé taa sí >a»< arasvésemnel m az M7 itapt kim Ltsea entalill ..................... l\|i „aagy Mae araiji—il HUtetletett Idr — Ajánlja szab. kfcáHhstó kapneauktyókkal ellátott UH É Ilii mtf#k t o lm a k&naa irfUaa, n att tnikill Hmm tÉisSitiyrt, »n« 11 lahiti iH 1 nkzatt. tóMgjíjtSk, éméUk a •u tmtmkj zrak. Felhívom iil gazdakózönség figyelmét ilepjMtiáii „PUaet Jr" rendszer egykerekű kézi répakapáló és töltögető eszközökre, mdylyel a répakapálásnál és töltésnél óriási megtakarítás érhető el. hjegiA isp ÍSs tata Phönix-Kenőcs t stattgarti klugétiiét-Sgyi éa betegápoláti kl-áSlátoa 1890rben érdemet nyert, orroti vék-ményezét ét a kfltaőnő iiiveíek ezrei mariat ki-tBadaak eliamtrre As egyedSl lé>«aá, kipróbált éa ártalaailaa szer, sflrtt és gazdag hajnővés előmozdítására hölgyeknél ét araknál, a hakihullása ét a korpa képződés meggátiá-ta; egénea tUul embereknél erőteljes btjuszt U-tezit. — Jótállás az e&dmény- éa árttlwaAáa-lágért. Tégely 80 kr., postái. ktldve vagy atáa-véttel 90 kr. K. Mappa Wtem. I. WippHagar-traaae 14. . — - 185—26 i mHwfc in »jt l IJftl.11 ioMINW 16:3/1898 Ctákltrnytatgyltémég tügéréiátálél árlejtés! Iiird.©tmén3r. ^ Csáktornya nagyközség ^elöljárósága ezennel közhírré teszi, miként a Csáktornyái községi lovassági laktanyánál a kővetkező építkezések fognak zárt tráabek ajánlattal biztosíttatni: 1) 2000 fotó méter járda, egy méter éa 20 cm. azéka-tégU éa kavicsból készítendő. 2) zi darab pecegődőr fáállitása, két méter széles éa két méter mélyeéggel gömbölyűén kiépítve. 3) 3 2 drix szennyet tartály egy m. éa 30 cml széles és egy m. és 50 ctm. mélységgel gömbölyűén kikétaóve 4) 900 fotó méter nyitott csatorna 90 ctm. ssékt, termő kőanyagból előállítva. Ezen fent részletezett munkálatok összes költsége 11424 forintban vannak előirányozva Az építkezés ehráBalátára vonatkozó zárt ajánlatok 1888. éri Jallaa ké 8-áa dl. e 10 éréig lesznek a nagyközségi elöljárósághoz beadandók — s az ajánlathoz\' 5 százalék bánatpénz csatolandó, melyet a vállalkozó 10 százalékra kiegészítem tartozik. . A vonatkozatta költségtervek és feltételek a Csáktornyái nagyközségi irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők, Csáktornyán 1898. juntus bó 23-án. —\' . \' dréaa LUUalé fS7»* Pelrlea Igaáez •aa. ""tH »»r<oifi»n J Nyomatott Kachel Fülöp laptulaidorxái.ál Nagy-Eaattaan 1898. Huszonötödik évfolyam: 52. szám. -1 ivr RKM rwf ktar- Wli 4—4 tm ktK hiiwiiiiiii fbU >M ZALA Politikai lap. Ifagcledk IAGMAIIZ8ÁI heíeskkt kétezer< vasártap ét cií tértikéi. ibtmni MU : imll fcMMH IM-t f fl 61 - kr (HHMta, VyflBÉíl «Mi«Miimt\|rii<\'iM W4t 1 rn M MW r-hm aaiita la M Kafj-Kamm, ltí¥8. FeMfc etrkatzft: SZALAT SÁaOOt Csütörtök, jimiug 30. AZ ITltft dékre tftarni, bol az aratáa veszélyben vaa, I la ka a helybeli aratók eSeötzégtŰőJcnefc Az araim elöeMéjéa vágynák, egy egéar I bizonyulnának, pótlásokról azonnal goadce. «zteaáff fingnak és magnak jutel-L^ ^ ^ , U/tal<kj.utíaok J a* fogja pár nap muiva kttkarkaa a^ faj, , ^^^ ^ \| gazda. A vaéadc áBásáiró! Uanak, mert az ar£^«Lé«y<t én -gA^Jnrta.lr jdk, a kedvertMaa M^ ^ ^ ^ ^^^ gj járis ab. az .apók tme-a ;nvdást ^ ^ ^^ ^ . hoaak Jó középszert arad. é tefaattakj^^ ^ intő fjgyet mertetései uol-Kagyaromágon és ranöjftk, hogy ""Jj-fl^ , mBakkokaBk. " — fcp^ TI Másrészt épen a »aiág M épen épölrtet Haprtok, adyek a fedekébsn nem azabsá etb»Bgstm, kogy adt aratás kfcjín játszódtak k Óhajtandó ^ ^ ?4ídik kafsak unaiékmonká-ez és maé&edl Mert,eÉdóatv* az axatásj^^ ^ ^^ b^^ antikat, kedvezd ereámérffaw való kacaegimd kiá-j^ & oőkül ■ yn.iílilí a munka ttafi, 1 aíi munkás tárnia ^ m )ol»b kávéidét, vagy abfaaa fagyták a munkát, hanseat bdyez küátánba, a Mdmivdéa ^ p^ y a pjéi m kaphatott «_: _• * - - - - -- immUI ! . . ".«__ .«• _ tkgyi midaztcr megtett mindea atértodéar.i^^,, fahéadek me&stt aratókat mint a mdydc JjinnáihajMr as aratást ■«dd-\|i<fkte\|ebbí szomszédai Ha azonban vd* faíafafc adyik gazda csak azért íordul a taruHk Ezrek áa ezrek aydre hirdesse a j otoakáaokért a korméayhoe, hogy oécaóbb kánok közt, hogy já kAaépazert aratást rottBbí.bért érjra d, vagy aaerzödUMt várhatunk ésTwgy a aadu fó jaukma.,^^ fcea engyak^ * " iiimiTkzt. da ismét éa iaaét W hek vük- WBnkaadó seasau körtlaéajd közt godaaí iiiidiaká, hogy-aTaraeSn aradcá-Lea kap tartdélrmniéáat a . kormánytól, latokat mindea áraT" bártoait^a kJ és sjasly a munkás véddmért \'is hmm ras raeanyíre az evbed dflrdáíás ér, hiztoskva jfa d ts van tökélve, hogy ennek a Whdra • vsmtdc. jségéDek is híven megteld . Mezdkegyeaca, Kjabérai, BAboiaáa és; Hazafias kMdesaég ezeket a hkétddut Ssolydm sok ezer mimkla kéaz olyan vi- és a kormánynak ezt az dhtfárnriaát a legszélesebb körökben és kfllöntaa éj vidékeken megismertetni, boJ arató-strike fenyeget. A munkaadó tudja, hogy aratása mindea ám biztosítva van; az áfiaanak ekitaakhatarian kötdeaaép ez, mdyet dstf sorban sajit polgáraival, másod tulajdon közgazdasági érdakévd u^eakeat tartozik, Da e véddemnek nem szabad I farnak lenni 4a nem is less egyoidahi A 1 munkaadók és a mezőgazdasági munkátok közötti jogviszonyok izabáiyazáaáról szóló Hkvénynek már a ídyó évben megvan s j teljes ékért, apmutyibpn a munkásnak hat-[hstóa védeknet nyújt, kese munkájának [diját, Italét bíztósttotfa és swarlsa kABykas Ic^eaea kiaUgkiati. A mtmkás aam kar többé lózzolgültatra a munkaadóé, ba. nem az álam védelme alatt vagy idpsiiad [kiSa az ákala dvilláit III l miilgil i vagy fádig elveszti az álam és a társadalom vétómét ífcfüÉaöptí jnijoaí tríööji Miií i A MnaiakBaa klvftl la aak laeaAfca vaa hívatva. MjáéaaaMM •ittám s kkCkp oJyaa aagy Mrkek aráa ■dyt ás álamkÉamrtatk TÁRCA. A Wmnól-txokér kórti — MaÉ mf — Ormiaa M kkaa Uras vek ss ágim kér-•fÜMa, mert aab v«M a lapskk .piaetye se a kfmkb kai laaaya. Cótan^dansaf MÜn m s aanaaia has nába, ét éa ífj kaAsttam, tehát jgy aáta tatakh. Ips, btfV Haaka ti Mm \|)ifM immtt aek vdtak, ét ha vsaétpt jtmk a kámas, ami kÉaaar ,mm nitaa etet at* és JHá kart\'tar, adat Átgy <1 mmimtú sttn Ss-aHfiialia aat s katammar teaah^mié aeéí knicaat iaakata-mna a ts»€ ts tttt m ankatk. kagy kö-taasiÉ, akáar Banki mááaS saif kik aaamei a§ MM ks^MWa ukáaMt haakaáae jtrt k amg n kW • taahtkaar"a* arak mkak* s HU alt masask JsMsIgatai* a faátáúr kiaetta^ ■sst s kilgytkam Arat fértumám iiA apai TM kantamaak agyaaw a> .vak a tMkáta, kagy f as saMsIhas aakaatm adstt kait, fc aaa vaaálgii s pwahs kieértf, «t m, tarra kMtl tana vtMk s twgy livét, apw Baekat kamm áiü ngHk ti mrné^tmm Aat ktyliai I, ki ^m und^V1 zlirta- s kialréfaaf arskai karjtia Pseáta, btff iysa tarttk küiakiii mtiástai kénsar iiaiMin^ «t twnata kM ariaÉ aam «aS mi»f ataAg ét aim, métf>mu* lan nán, hantif umi* ania a mag- t tgedm tdts awaaéyvÉ ákl a piaes aiujibaa llaárskig il dalan a kaétta vaadág^at, tkC (váakat m takar attkái éj tdmm Mául i kamtay paMaw. Is vak Ormtss Pai katStom WgyAayfctatc* A Mtry«k4 ytrtat mb As ikráéin Hsakt, kiatk ürá^a méf a tiéaa^aafcsNt Üam, kwtigktatvi paaaíakaá kiáll tajaat, naMtri sMtg Ecljfdis IlllrtMlt A két aMraoAd dknMt HiAta a brUy a íesUSt amgthit Mvaia. kagf tmata atki «VT sagyak St agy liilgK, agy kiaitytys^ a két alltrt vette rstet amtámk s ha attk akkar Huk nlaa Haaka mM, ayáfat, iártiiiátt. ki rapaytt-hta has. t\'#ask khm ka, itSiytt ■ritljlkat, hava s hsM m brfMagMkal, lat;\'aa magn-ratjs, hí s hAtsé ggitMaaataal — (A yaidáa, ktat >» Mtafetk aaa Mflinf IgyMinalgétt dUhalaiO m»<taá ÓaaaMá ftráitaai thai^a, aki tgyM ám a «akas lamut ■ twtgtr, — kkaayaa tikijatogy aalyaa kaMatai na as # etatkaay hMWIm « a Hsehat woi-Aléaá. Htaktaak iftnnm a>aai«ti tgy énrd^kb aévert StiwL ö mm ktns. iátlA. wg van HU IItelin, kagy a lakai aiaásgyiwaaa masak, 41 ktvÜMCMUa j/hmé» HtKénámk t >«grtS ar — ttgdH<- a rlka aa atg aagr atakaaa vaa tartva. Maíjak4a kafl, emka laA taijs Ma aHI aMgas. ady a-Mfeta Itttltaa kmtiaali A fián aagy laaiftÉ itta b ank ka aral) «rL aat a taWaiaa ál gtatts fluiai, d^at tlbtok ki a lááilá, a atk «s- aap, Btrfta Baaü tgy pámt » alt aa kkltta vakm. A Nemem Baadh i érte, garázda auaün eirstto ai — ttjaa dm\' aátm aa IMA UaAjL as dalfes kgdaiaa loSaaytta wjt kML Ht aar i^iiaÉHm TtiAk Ml leréftésbMkót, Mafl aa indát WwMte A kai aAtkr as sga ét wdagsk itvaa kaHaUsé kadHyhaafalaoai aaradiak vá — Azt MBtUaa, kagy aa jtl Ispft la aAr aaa nmHak taaa UktfVB a aank- — Szegény UtaÉia! Ogy Itarfk a la hdaM Mhm am vaa kadasMtva, kagy fidnafl — dh ka yaatt vagy t Taéad. hogy toki — Ts Ma k» aaév kakna ta, aaa gasydá dan,bakartaktsskaaa anflaf - CgT ezt aaadad, hagy aaiv vagyak. dastm hagy a )tgys4 ar tngytraat. ha jhIV". mi a mlsa fct^estee M ^méérntf) — ügp* as asm Mqpík, padig mtjd aaglni aa aa iáit, kagy... — Tadsdt adg aa jtaa^ adhsm, aagd atf> ifjak, alt kas a (Hi (— lakta avaát\' gaadtkl a ka kaals.) ImMI agy kaeá lAta aag s kks e&Ht, dl ahkal agy éhMms akk atate ü Cgy aagm eána H, kasgja adyla a U»tU ayaata, a Ngy-Kanita Vasárnap Zala fii. mám. (0. lap.) 19. io«»u« hó n-i* Jubileum klállllá* »fe< I8»8. SINGER-pavilIon a ROTUNDEBAN. _ Vau ssereooséak ín., közönséget a Rotundéban levő kiállításunkra meghívni. Ezen kiáJNiásaak a legújabb szerkezeid varrógépeket tartalmazza családi es ipari célokra, minden iparhoz különleges gépek. Minden gép működésben lesz bemutatva; dus gyűjtemény mlhiaszés, lei rakott és áttört munkákban. A Slnger Yarrágépek minlaszerOek kivitelben ée saerkeaetBkben. A Sláger Varrégéprk nélkfllözbeletlenek a családban ée Iparban. A BlHgrr Varré\|épek a gyártás terén a legelterjedtebbek. A Sláger Varrégipek TeMmuíhatatlanok tartósságában és annkaképeaeégében. A Slmger Tarréfépek a mOhimsésbez s legalkalmasabbak. -a ii in ■TflJtaUaLn. oictatáus a vnA Ti 1 m TémTrn -- A Singer társaság több"mini 400 lajla gépel késsit minden ipar réssére és csak saját özletetbeo kapSai ök The Singer. JManűfactaring Co. részvénytársaság 2LX(MXMlótt ISTeldLllzirwr GK) Nagy-Kanizsa: Deák Ferenc-utca 460. sz. •áawéémUám-Msm\' MsiMfér 1 I "„. 1 ■tUaMlaat a0 WEISER J.C. As«néévMkJáM-■éaa as urtj tr lislsinltil Is s ■ilkinlant ii0 in—iiátta»tT». gépgyár és vasön tód éje N agy- Kan izsán." Taésmására hasas isi niliMMailpik, hagy Ié«7"emág UgjoMa ►enretlgépe • J^£11 Ét"Dril 1 Az ersz. Mseysr jnártgl EgytaM »«al NI7 sktéksr JMást Ssáérss másutt Marrttlrl »sH\|>p»srsisym s Úti agat. st Mtaat sreeyérseeel m st tMTint. Jfc^tgMffiiflffl "\|i)iitinm 1 leaslei llgs i ntfy Stsart" trasyérta—I llitsttststt kL Ajánljs bé. tűeákkató kapeeeaklyóhket ettátmt Hl is flfflft welő^eil Ii Ultin 11II1MI, ta tava kÉanMqil, tiliMnUtoUai, niutfljttt. dsritók ia Kj.h guui(t t^ Felhívom aa. gtzdaközönség figyelmét ilepjittiiáai JPluwt Jr". rondszer egykerekű kézi répakapáló él ^tffigelí eszMIzükre, mely ly el a répakapálásnál ée lökésnél óriási megtaksrilás érhető eL tygtf ingjén és Vméí Phönix-Kenöcs Staltgarti kösagétsséa-■ betegápolás! íl-lásoa 1690-ben érdemet nyert, orvoaí véle mésyeaéa és a kBmlsl Imreiek earai saeriat kW ttnőaek elismerve. As egyedVl léteső, kipróbált és árttlmellts assr, etrt ée gasdag hajnővée elönózditására hölgyeknél ée araknál, a ka] ki-hallása ée s kw»a képződés wsfgáná-áni; egéstas iaUl embereknél erőteljes baj aszt ü. teáit. — Jétalláo ss eredmén;- és ártalmatlan-1 ágért. Tégely 80 kfc, posUu klldve vagy etáa-sétial Wű kr. K Beppe Wám. 1. WipgHager-traase 14. ÍM—16 urtwflwpMwisMen iQutMmi lüMi (Wkterays s^yMstég aWyáráaácááál. M^rlejtési liirdetmérL3r. Csáktornya nagyközség elöljárósága ezennel közhírré teszi, miként a Csáktornyái községi lovassági laktanyánál a következő épidcezéeek fognak zárt Írásbeli ajánlattal biztosíttatni; * aooo fotó méter járda, egy meter éa 20 cm. széles-tégla és kavicsból készítendő. 2) ti darab petegödör feMKtása, két méter széles és kát méter mélységgel gömbölyűén kiépítve. 3>j7Őrb. szennyes tartály egy m. és 30 cmt széles M egy m. és 50 ctrn. mélységi el gömbölyűén kikészítve 4) 900 futó méter nyitott csatorna 90 ctm. acélra, termő kőanyagból előálltam. Ezen fent részletezett munkálatok összes költsége 11424 forintban vannak előirányozva Az építkezés elváUaláeárs vonatkozó cárt ajánlatok 1898. éri J«ll«a hé 8-Aa ú. « 10 évéig lesznek a nagyközségi elöljárósághoz beadandók — s az ajánlathoz* 5 százalék bánatpénz csatolandó, melyet a vállalkozó 10 Másamra kiegészíteni tartozik , A vonatkozatos költségtervek és feltételek a Csáktornyái nagyközségi irodában a hivataloa órák alatt megtokinÜMtSk. Csáktornyán 1898. junius bó 23-án. « ttréaa Láaslé Petriet Igftáes Vfcéa. t^tr 1 É^aq^af 1 i^, i-j.ri iQinqjrf i iHt^i Nyomatott Fischel ^Ülöp laptalajdonosnál Nsgy-K.anissá»-188. if^ifi íiniiin^l Huszonötödik évfolyam. 45. száyi. iirtiüMiH 1, <Vtr>.kka-4ptl.t Flaahat flMp káayv- A ■nhllwl irtokoal lakd napsa-* kiat i 1. i-k ára kkat. Ma taMasaél a lap aaaliaail rtaaar. ZALA tuiraana mi. t^ém ém II kaaaaa M ht — ki. rmm I kma> (S árt - bt. hgrflMllMk PMIIk IjHII ~ wíkilía HssktTnisg kSsi t ptManK krsfsár. KUttklnial: Tkwikkakpllati AmU HU, May- Politikai lap. MegJ«l«nik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétezer: vasárnap él ciitirtökia. IMWéat iMMfik. SÉ 1 nliMn lisiká mklfcmsst ka kW sL aam mm tm » Nagy-Kanizsa, lb98. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, junius 30. Az aratás. Ax aratás előestéjén vagyunk, egy egész esztendő fáradságának és munkájának jutalmát fogja pár nap múlva letsksntani a gazda. A vetések állásáról szóló hivatalos és magánjelentések jók, a kedvezőtlen időjárás után az" utoiso napok tetemes javulást hoztak. Jó középszerű aratás elé tekintünk Magyarországon és reméljük, hogy ennek folytán nem fognak ismétlődni a tavalyi uem—épen—épületes—állapntnk, mely múlt aratás idején játszódtak le. Óhajtandó ez éa remélhető. Mert eltekintve az aratás kedvező eredményére való kecsegtető kilátástól, a mi a munkás számára is jobb keresetet _ helyez kilátásba, a földmivelés-ügyi miniszter megtett minden intézkedést, a melyek biztosíthatják az aratásr munká- j latokat - Ezrek ás ezrek nyelve hirdesse munkások lcőzt, hogy jó középszerű aratást vftrhstnnk és hogy a munka jó jutalomra számithat; de ismét és ismét fist kell világositant mindenkit, hogy az aratási munká tatokat minden áron biztosítani kell és a mennyire az emberi dőrelátás ér, biztosítva is vannak. Mezőhegyesen, Kisbéren, Bábolnán és Szolyrán sok ezer munkás Í6ss olyan vi- dékre utazni, hol az aratás veszélyben van, legszélesebb .körökben és különösen oly és ha a helybeli aratók ellenszegülőknek \'vidékeken megismertetni, hol aratóinké bizonyulnának, pótlásokról azonnal gondoskodva lesz. Ezek a tartalékmunkások a csendőrség, sőt ha kell, a katonaság ótalma alatt állanak, mert az áratáa eredményét semmi áron sem szabad veszélyeztetni. Ezt JHÉ szol- minden községben ismételten hirdetni, hogy intő figyelmeztetésül gáljon a munkásoknak. Másrészt épen a helybeli munkások nem szabad elhallgatni, hogy csak olyan gazdák kpgnak tartalékmunkásokat, akik tényleg saqtződtqttek aratókat, de ezek ok nélkül meftagadták a munka felvételét, vagy abban pagyták a munkát, vagy pedig, ha a gasda nem kaphatott fenyeget. A munkaadó tudja, hogy aratás minden áron biztosítva van; az államnak dutasáhatatlyi kötelessége es, melyet első sorban1 saját polgáraival, másod sorban tulajdon közgazdasági érdekével szemben kellene teljesíteni tartozik. De e védelemnek nem szabad egyoid. lunak lenni és nem is less egyoldalú. A munkaadók és s mezőgazdasági muakáaok közötti jogviazonyok szabályozásáról szóló törvénynek már a foiyó évben megvan a teljes sikere, amennyiben a munkásnak hathatós védelmet nyújt, keze mnakájáaak ugyanolyan feltételek okllett aratókat, mint legközelebbi szomszédai Ha-azonban valamelyik gazda cikk Min fiatl munkásokért a kormányhoz, hogy olcsóbb munkabért érjen el, vagy szerződtetett aratóit Mre» trüjyik iikisSt elborsálja, u ilyen munkaadó semmi körülmények közt sem kap tartalékmunkást a kormánytól, mely a munkás védelmére is hivatva van és el is van tökélve, hogy ennek a kötelességének is hiven megfelel. Hazafias kötelesség ezeket a feltételeket és a kormánynak ezt as elhatározását a diját, léteiét biztosította és saindea irány bsa teljesen kielégítette. A munkás aam hsa többé kiszol^iltatva a munkaadónak, ha. nem az állam védebne alatt vagy teljesítené tartalék fogja az általa elvállalt kötelezettségeket, vagy pedig elveszti az állam ás a társad, lom vedkbnét lizfdatiiut jraijuai tnüifr fe: (Vaijnatáa la végO A társadalmon kívül A társadalmon livül tarméaaslsasa ssaga aa állam is sok teendőre vaa hívatva. MindseeMM tölsdata, gondosan őrködni a lelett, bogy olyaa nagy tsrhak arán vissz aá Ilii ott pénaOgyi súlyt ás áUsmhéitsrtlshaa lantanea: ss TÁRCA.- A OőnoíUaakér körftl. — Valsaá káp. — Wri Ormósa Pák bása híres vok az agéas kör-nyéken, ssert neki volt a legjobb pindéje 4a a legwebk két leánya. Ddvarijllaaeég tőlem est s eorreodet hass sálai, de én Igy hallót tani, tehát igy adom tovább. Igaz, hogy Hanks ás Mial gyönyörű teremtések voltak, de hs vendégek jöUtk a házboa, ami Maoay nem ritka eaet voM és „Pál barátom", mint ahogy öt mindenki neveste és saOlitotla azt a háromszor Beesehejlithalé acél kaleeet letkasz totu a szegről és ialett ss uraknak, hogy kövessék, akkor Banka méláié nép kék ssemei és Mimi baljőalaiu tekintete haeztalan jártak meg as atat a szobában, as urak inkább a löld alá mint a hölgyeknek Ina phrásiaokat rebegni Pál barátomnak ugyanis as volt a asokása, hogy ő az ssstilboa sohasem adott bort, h-oem vendéget a pinoabe kísérte, és ott som késtol tatta valtk a begy Mvét, mígnem Bachus boasut élk rajták és álssolgáltalts őket Morpheusnsk, ki apai gyengédséggel zarta a kóstolgató urakat Dacára, bogy ilyen etetek hetenkint majdnem kétasér ismétlődlek ée eeserint s házi urnák nem vok ajiág, mégis mindig és újra, midöa csínye befejeződött; Összefont karokkal, arcán a meg- eégadés édes mosolyával állt s pince ajtajában ée órákig eMnésla a kedves vendégeket, skik vánkos és takaró nélkül oly édeeen aludtak a kemény padokon. Es volt Ohnóza Pál barátom tögyőnyörieége. - » A leányoké persse nem. As ábrándos Banka, JÉMk ideává még -a^Oöaoöl-iitksrát hassa, kélségbeeeve panaeakodott ss élénk Misdaék, kinél sajnos, visszhangra sohasem talált, ellenke söieg mindig kicsuloltatott. A két nővér óriási ellentét volt. Midőn a király a leatőt maga bot hivatta, bogy leeaeo neki egy angyalt ée agy ördögöt, ugy bisonynyal, est a két nőöért vette volna mintának a mlvéas —. hs etek akkor éltek volna Banka skelid, nyájss, ábrándos, ki regánsek» ben kies, s\'oknsk hőseit kis, leáoyoesiobljábin, hova a hold is belátogathat, keservesen megsiratja, ki a hősnő ügyetlenségéit — (óh pardon, hisz egy hősnőnek nem aaabad ügyetlenségeket elkövetniI) lévedéeait öesintén jóvátenni óhajtja,; aki együtt érez a színház karsatkö\'ónségével, — mentek,„kóotatgatm" a hásiur alvilági kincseit, könnyen elképzelhető, bogy milyen hatással van as ő érzékeny leik ál et éra as a Baahut imádóhad. Bankának tökéletes ellentéte, egy évvel ifjabb nővére Mimi. ö nem keres ideált, BMgjvan róla gyösődve, hogy s fáriak mind egyformán rosszak, és kiválaazlotta jévendö étattársáaak a jegyaö ur — segédját. Es s választás még nagy titokban van tartva. ketlöjOköo kivkl, esakis Bandi tudja. Mimi müve t majma, mely a titkon leveleket kézbesiti. A postás aagy veszélynek tette ki magát kis Úrnőjéért, mert a csintalan és geooas Bandira, dijqt tűztek ki a falubeliek, a sok ra- W t koocáflanságéü, mit a eslbékkel ilhl ritkái. Nem vok lap, meiyea Bakái egy aérat a másvilágra as küldött voinaN A Ntmeait Bandit atoa ia érts, gsráada tetteiért elvstta máké khileiteéC i— Két nap óta nincs ss éMk kóeötl Mimi \'ss őssints fájdalom kőonySit hollatu — airja felett , j Ma már vigssstalédotL Talált km* olyaa j tereikéiben tót, akinél, as árulás lehetetlek. A két nővér ss spa ée vtedágeá tavasáss alá* kttlönbösö kedély hangulattal maradtak vfcssa. t ■ — Ast rsméltea^ hogy ma jót fogok sáklstaL és laW reményem isétlosslQM — mond Mimi boasueaa. — En már nem remélek eammh. lelaié bóaaa sóhajtva a másik. : - .Ssegéoy Bankám I ügy Misáik a Is héeéd frllkre apa vaa kárhoztatva, hegy Géaafl szekerét... » ,, \' — óh ba gonosz vagy I Tüdőd, hogy sssM engem megsaomeptass, mart gaaykél mondod. —• Te ádet kis aaiv babám tó, asm gaayalé dom, le akarlak saoklatai erről a w-~aanü-mtaiilirmiMriti r — ügy áriádig aat mondod, hogy aslv vegyek, dscára hogy s jegyső ur ■egyetérts, hagy npaivH. csak a sálon kifejsales aa „nsmkéasKt — ügy-a as nem tetssik, pedig majd megéred ast ss ioöt, ho^y... . — Tudod I saág as jóaoij nékem, augd meglátjuk, mit boa • jövő. \' (- Kekem levelet I goodolá a-kia hamis.) Ismét «gy kocsi állott meg ■ hét előtt, éa abból egy siralmai alak asállott ki. Egy akgs csinos In, lalapia melyen a lejébe nyomva, és Nagy-Kaniwa csütörtök Zala 84. Mám. (8. Up.) 1898. janioa hó 30-án tan véve kötelességévé teszi, bogy óvakodjék oly állami ktebeajarásoktói, melyekre néave a most nüank N\|JM tt slkányssstatstt közvé-lemény követelésekkel lép lel ugyan, de s , melyek nem as állam, kanem a társadalom, vagy törvényhatóságok. vagy agyasak föladata, illetőleg általak lókban és biztosabban végesbetó. Söt néketönk szerint lassan-lassan gondoskodni kéli arról, bogy biaonyos idsig as áüem a tal tálja sített kdagaadasági teendő átmenjen agy lüleiek vagy hatóságok kesére még akkor is, ha as állam as iltaó oélokra as eddig magamvasott öss> saegeáet továbbra ie kiadná, Magángaadaeági te-vékmységát a magyar állam mostssi gazdasági ieilettságfliik sssttstt bátran abbahagyhatok, áll m Meg az állam gyári vállalatairól áe bányáiról, smiy utóbbiak kösöl talán egyedül a fémbányák asm réssé volna még államilag kenetendő, a mely A világpiac behatás* következtében csak veszte-1 jasitsák. űzhető és a helyi viszonyoknál fogva a[ \|\|y társadalmi már aa egyes gaadaaági egyesületek, ipartestületek, iparlársulatok, vagy más egyesületek s más közgazdasági társaságok eddig fs általános tevfr kenységheo fáradoatak, gondoskodni kell arról, begy működésűk meg ne dermedjen I ott pedig, hol Ily fennálló egyesületek csak névleges léttel birnsk, olt esetleg hatósági közbenjárást, az illáié vidéken térd tehetősebb egyéniségek ösztönzése és más slkalmas eszközökkel teremtsen pezsgőbb tevékenységet. Hasson egyáltalában ods, hogy a (örvénybalóságok kebelében felébredjen a közgazdaság jelentősége iránt a kellő érzék, éa bogy ssellemi erő, a képviselőtestületek tagjai a a nagyabb löldbirtokoeok a közgazdasági kérdéseket saját, létlentartásak kérdései gyanánt tekintsék s vstvák arra, bogy est a haladást figyelemmel kisérjék, tanulmányaik eredményét as érdekeltekkel közöljék. a gazdaság és iparegyeaflletek kel karöltve alkaimaa módokon a tapasst álatok terjedésére hassanakszóval, a téren az állami les, kedysógnek oly tág köre létezik mág, melyek csirái ugyan megvannak, da melynek saoggyó-kererestetéee ás a gyaknriati életbe átültetése még s jövő feladata Közgazdaságunk eddigi fajlödase megadja as alapot a kedvező jövőre: da erélyes és állaadé \' működésre van szükségünk. — Fal kád a törvényhatóságok kebelében rendelkezésre állil ébreszteni a liiisililiini mlillg maiflőhatósefi lanyha tevékenységét. Főurainknak be kell lépői a vagyonok által nekik szánt vezető smrepra. Hatóságainknak föl kell ismerni, bogy agyik H5- iyy a ssükságee közreműködést abbsn a körben, -leendőjük a közgazdaság fejlesztése. S mindezen melyet msgángszdaságuk áltat elfoglalnak, tel- irányok érvényesülése szempontjából a kormány I \'ejtse ki szi ss erélyt, m-ly e ső sorban a tar-álalskulásnál szután el fog sadalomhan fölkelti aa egyéni áa egyesületi tévé- foglrlkostatása szempontjából egyelőre \| Válni, bogy sok kérdésben mág mindig az állam i kenységének nélkülözhetetlen mérvét a kősvetet bagyhstó. Aa államnak épen a, kSatemOködáaére less szükség. Ali es ebrö sorban lenül esek ott lépjen be a közreműködésre, a Ji égysmy íentartasa érdekében nem , roég hiányzó Iörvényéé intézkedések kellő elő- hol aa "egyes és aa egyesület még meg nem mályaabM beiebaesáttoaei. a kösgss- készítésében Is megbozalslábsa. terékenységnek közvetlen fejlesztésere, mert adóaáaá viasonyiink is múlhat lanul rande-sést igényeinek. Adóterheink leszállítása, bármennyire kívánatos éa mm áliamokksl ősssehs-h—ÉBis hgsMkli n mm sdóstatás tekiatsté-bsa megokolt voka ia, egyelőre talán nem le-Da arról mégis csak MM Köagasdaaágank sok ága még teljesen nélkülözi a törvényes szabályokat. Itt as ország különböző érdekeinek éa vissooyainsk szemmeliar-láas sispjan lehttlűlsg elvek és irányok s\'hatá-rosása kívánatos, a melyek alapján azutsa aa helyi bírja a feladatokat oldani. CsaráVM íénnállámkor Magyarorsiág kösgasds-sági és Uaaittveiódéei állapota a további fejló-deare bizios alapot aygjt aon. imma nem w- ^^ vidékek eltérő részletei szerint, a I k BM«We,« végrehajfáa lehetséges. », melyek a lomsgl < V KAvettnleo mökadMB sa államnak IAU Hirdetmény. A helyben állocDáaO\'ó m. kir. ao. 11 MOku SSSSSSSOP. \'^SSttSS^.\'jSsiSií- msi hslvi varr Vidaki m... S""®* Jsmei»U«rjBsztéa oáijából lelátta sok. tfffa te nggsti 5 órától kaadva Ki magsdoi talás ffittBlÉ^l T*msiné^nlViVhsn^ialáláá5ri N<m T6dfll U P^.\'H * m««ütsda- tettek. végre megsrtajeoak, illetőleg oly adózási itmmttiatk továbbfajlesstése rendszeres állami r?T.tT?B- 1®Wrtel « ffig tevékenységet IgényeL A müveit franciák ssüv fiSPÍlS ségesnek tsrtotiSk. kogy minden departemenlben r*" 4Jíff0 Sa^ZJSfí • a mseőgsidák máméra a gazdaság technologiá-Az álamnak öy nmdkirül nehéz pénzügyi ée u£Tjártas egyéneket alka mazzanak, a kikhez lÜgüjgSl ■TVőt!M m gssdák mindén egyes kérdésben leivtiágoeitáaárt msmyi kaime isWpme mkdenW, ha « kö«Vés táncéért forda£k khémiai vákméay mágdy hangosan köveit ts máBam. mudelkeaésüta-eTjU mrimtt, mart a máru msgkmrtstt témműk\\iamüm M \|okoo áDŐ Aanlriáb(D , kalön-és a legközelebb mégis csak keremttUv.eod6 fa mám más más ioiéaetek álta- ojabb péns-\|Mk (MQ. a Urf\|AMMk\| , textil-ipar, a cukor, megtalálja teohnikai amktanám ipar koarád- július hó 1-áa reggeli 6 árától kaadva Kis-Kanizsa, Bajesa, aeepataaki-major m a Printúpába kanális áltál batárolt lőtérén harcaaerfl cáüövi-ssetet tart Felhívom a kósővséget, bogy a jelaett területet 8000 lépés k őrület ben aaeo napon annál-inkább ia kikirütye, mert aa ott tartdakodás élet-vessélyee Nagy Ksnissán 1898. évi jaama hA Xkáa. DEÁK PfiTER s k. naáMksyMáaf. »— H ! R X K: kövigazgatási áliamositáa ujabb ügyi kkáásiikkil lógják megnsgyobbUani m al-L kmí Mllléglilsá amúgy imm emtOj összegét. I Aa áAsnsaak a páasflgyi egyensúly fentsrtása I C téren még nagyon sok a teendő. A tudóén az adótebsr agyenlőeiiém tskintetebm teljési-1 mány ás gyakorlati slkalmasáss korunkban any-teodö asgy feladatai mellett termésseleeen köt- nyira bakid, hogy a hátramaradt vagy a napi gaadaaágaak imdusiss fejlődése ás haladám Umbdöivel elfoglalt gazda te Iparos saját maga [ eljegyezte fFsíss Jenő Nagy-Kanisaán. Iskiatatánen a közönyösség rmdsaerét nem lehet < figyelemmel kisárui s a neki valót kiváiaaatani I — ftiidsságl laáéallé. A^löldmivelés szabályul követnie. Goodoekodnia kall mindenek-, alig tudja. Ali es főkép nálunk, a hol aa qjitáa ügyi miniazter Jíslsfisiiky Ferenc sala nsányi elűtt arról, bogy a társadalmi s vele kapceoiet- ] eBen amúgy is meg van a keHó ellenszenv Al- iakoot, Zalavármagye sala sasai gród járására hu a törvénykatósági tevékenység a küaessda-1 lami intésetek, a g-sdssági mussum, a techno- néave as állandó gasdaaági tudósítói tisz tat élénkségre jusson. Ott, bol logisi muzeum kísérleti állomásuk és telepek hi- bizta meg. As IpsasIglnmiiéaMr Bsrsdtá Gyula pácsi Ur. járásbiróaági kraokot a Dagy kanizsai kir. törvéoysaákhm irodatisatté na> veate U. — Eljetriéa. llmtUr Rsgios kisassi ínyt kmta k^a^áa msglttsaott, hogy ea biaeoy nem őnéki lett mabva. Kesén világos kestyft, meiy aiaakm vok a reátapadt sártól, és egy eltört Wvagkorbács egékzite Id a fura alakot, 4fi ,a>oz-dalatairól látni Wu^ett, hogy még aem as, kmi-aek ühüaata mutatja. \'iamtaa máM le a kocsiról, és vissfáiódó fiiaalisnkst bocaájloti útnak, de fájdalom senkii sem látat meg, mert a háziúr vendégeivel a MM akti volt, Mimi a kacagáatól nem aaabadui-balott, Hanka padig, aem akarta a vendéget ádvOaislaá, — szánalomból, mart as sisö piHantáéra észrevette, hogy ss igy pórul járt kiránduló. ---- Mimi vé^e tért — Kimegyek togsdni hercegünket, — és mi-sMU Haaka megakadslyoahatta volna .a legcsio-talaaabb mosetyyal eléje lépett a vendégnek. wűmg hogy valahára mégis laki égy élő lényt, maghajtámagát a leány előtt — Székely Bandi vagyok és esedesem -. könyörüljön rajtam a kisasszony, hadd hozzam magam égy kissé rendbe. — Dgy látsaik, kellemetlensége volt önnek\' tessék csák abbe a ssobáha sétálni, majd gondoskodni logaak — mondá Mimi s>okatlan halkan, és eltűnt a mosoly ajkairól — tán s Bandi névre eszébe jatntt ss ő leválhordója- Midőn Ssékely a szalonba lépett ée elbeszélte kalandjait, hogy tisstsletét akarta tenni a híres Oymóu háznál, lóháton indák el és_á paripa ledobta, ö aa árokba esett, ruháját \'elszakiiottn,-kogyan tért ha a fahiba ás kért kölcsön a jagy-sónél kabátot, futárt: küldött háza mük ruháért, mert a jegyző ur kiastny, 0 pedig nagy és a ki-kölesönsöU ruha slárulja, bogy nem reá ssabiák: á két leányra néaetu Aa egyik hallgatag, nagy könyeaeppek tündökölnek égszínkék szemeiben és lelki szemei előtt mar bőasá avatta a pórul járt lovagot A másik nagy, beaséd es, fékele szemelt csillogva nyugtatja aa előadón ás piros possgás areán látható: \'mily élveaet lett volna neki, ka mind ennek sstmlssqjs lehetett volna. — Látta valaki a kalaaztrólát ? — kérdé kiváncaian. — Igent a mindenütt jelenlevő latén, és a kék égbolt — Ea aa éo«embaram, — gondolja magában Hanka Székely Bandi a szomszéd fidubeli aj bérlő volt éa Ormósááknál kezdte meg bemutató látogatásait, mely ily balul ütött ki Mág moet ie mentegeti mását a kedves. Hanka előtt, Mimi ekttnt pár percre, dolga után nézni (igen ám I Maréinak, k "segédjegyző urnák megirai a levelet Félórai ott időzés után bősttak ismét távoaott Hanka sóhajai kísérték. Esté, mikor s két kény lenyugodott, Mimi hallotta.-amint Hanka zokog. — Haaka I Semmi teleiét. — Ha meg ia mondom, kigúnyolsz I — Nem kedvesem I tudod, hogy ha vskmi komolyan bánt, veled érsek. Légy bisslommal hozzám és psoiszóld el bánatodat • — Hát tudod . es... a Székely... — Ahá I... neked tetézik. ~ Igen! csakbogy... — Tán kovai as éraálam ? hiszi te miodig est állítottad, bogy as első pillanathaa te már— — igen... no... ne savarj... — Ne sirj kérlek, mond inkább aa okot 1 — Ha a papa Saákaiyt is lehívja bort klakl~ ^ — Ea épen aa, ami engem measaomorit I — Aludjál édesem, majd esetünk s dolgon. Ne búsulj, Göncsöl saekaráoek a rudjábol agy Hut hiánysani fog. I Jóaiata betelje.ü t mert Haaka aWtl a red ezután csak kát csillagból állott, a harmadik csillag aa ivó vok. Egy soős napon, midőn sa ember boesasan néai az ablaktáblákhne gépisssn csapkodó aná-cseppeket. szállt ki Székely Bandi a kocáiból. Mimi saaváaak ara vok és besúgta Baadiaak i ha Hanka kegyét megtartani óhajtja, ne togadjoa el agy piaoai meghívást seas. Adja ókat, hogy nem tűrheti a pinoaaaagot ts Ormósa Pál barátom káeyleka vok éa egyetlen vsad égénél kivételt tanai, és koaoU lel üvetfskbea bort A kát fiatal kősót i ekkor már aa ádas vallo-m\' jk ki voltalroaarálve. ^ , ., Ott ál Hanka most ideáik vőlegényt sselktt, ki ép a percben viesi ajkaiboa a poharáét \' — Alljl Valamit kérdetek I Meiyikaek adod as stöavt, a pohárnak vágy nekem ? Ki Bandi amiidea eltoim a visszatartó kezecskét, élvezettel hörpinti ki a pohár tartalmát lenákig, azúlán gyönyörrel csillogó Szemekkel néz Bankára és mámorosan aattogja \'--r- Neked kedves, csakis neked! I Nagy-Kaium csülörtök t Zala 62. azam (38. lap,) 1888 janin bo 104a — ÉTh rrtuló. A ctwtoízöíl oaata évlor dulóján, « hé 24-én, a a 48-ik gyalogezred helyben álloityiHO.zó zászlóaljának liaatikara a tiszti átkesöben nagy lakomét .ült a dicsőséges győzelem emlekéra. .- Vta«Kaiall kiküldöttek. A foldmi* veléeQgyi minislpr Lövluiy Sándor dr., a keast-hlyi tazd tanintézeti lantot, a kolozsvári gasd. taaioté\'St vizsgálataira küldte ki, mig a keszthelyi tanintézet Tiaagálataihoa fíiltr Béla koloat-várl tanárt delegálta.\' r>\\ ■ — Vénil kltgyllk Nagy-Kéttlkáá r08 képviselőtestülete június hó 27 én délután közgyűlést tartott. A tárgysortyat megkezdése előtt Fífeséy Zsigmond elnöklő polgármester egészségi szempontból 6 heti ssabsdságot kért, melyet a közgyülea meg is adott. A továbbiban jelenti a polgármester, hogy a tárgy sorosa1 be pótlólag a városi köskórbás zárszámadása, ia lelvéteetl — Aa qj honvédlaktanya épitéai tervének és as esse! kapcsolatos munkálatoknak elkéssiiése éa tofamatAsa tárgyában .kel szerződ éa került fej-olvasásra. 8»nkíp Adoll építészi tnésaök kassai lakossal ás Bautehtr Miksa szombathelyi mtt-épitétsnsel kötött szerződés. A közgyűlés n városi építészeti bizottság javaslata alapján tgy áwyway a Ratuchrr Mikaával kötött aseraödsat fogadta el és megbista a-váróéi tanácsot T határosát végrehajtásával. —\' Aa a) vágóhíd leltet-ssarelésére és a azuribelviség létesítésére a tanács javaalata szerint\' 7)06 lorintot ssavuotl mag s közgyűlés. Vitás kérdés levén, vájjon e fogymnasium párhuzamos osztályainak tanerőiről é piumi rendnek, vagy a vtwauak kalit gutr-dcekodnf, a kérdés eldöntésére I vallás- és kös-oktatiaügyi miniszter kéretett lel, ki olykép döntött, bogy a tanerőkről való goodonkodáá a vároat tarhali, mart a renddel kötött\' asersődén egyetlenegy pontjáról 96B latba1 ó, aam pedig ki nem magyarázható, hogy a rend a párhuzamos osztályok ellátása iránt magét kőtelnle volna. A V. tinsii ügyész a miniszter elbírálását nem tartván magvattoslsthatónak, a közgyűlés kimondja, hogyha miniszteri döntést, tndomásnl veszi éa en-nak alapján lógja- a asükaégaa jntéakaltoakst ipagtenni. Kapcsolatosan ezzel tárgyahatoti SeáWs Crnő tögymnashimi helyettes tanár kérvénye, hofj addigi évi 700 tortm Jnvadakgaaásasd a Jövő tanévre ia megválnninssák. A közgyűlés a kérvénynek egyhangúlag helyt adott. Qoasaabb vita adoti alkalmat a két vároárés* kőaStti állami áttett átheiyeaéte. melyet a váro-i képviselőtesiűlet már ket iaben httározitil^g kimondott. A városi -tanács a péoiügyj. bizottaággal ta ügyben ellentétben ven, mert míglen a vénái tanács tton szempontból, hogy a terv tettet ia ÖHbtmttt, beéri, ha aa ulteet — as áUamépilésaati hivatal szerint csak 9 m. széles less, melyhői a koeáinra 6 m. éaa gyalogjárdákra 8 méter étik, mi 19680 fytba kerülne a váróinak: a pénzügvi bizottság az ut jelenlegi aaéleatégébőt nem ektr tagadót; mit Plüuil Ferenojr. képvUtlö, a pénaügyi bitót t tág elnöke, honsahb bméddtl indokolt. Dr. ftéaert Ádoll v, képviselő asoa Indítványt teszi, hogy tteo tárgy . vétessék la általában a napi rendről, mart as ntiest átheiyeaéte ntm biztosit olyan előnyöket, bogy érdemet lenne a várnát qjibb mgygbb kisdérnél terhelni Vktty Zsigmond polgármester hosszabb beaaédben ér-vak a tanács javaslata melett, kifejtette, miért tartja igenis kivánttotnak^bOgy ezen úttest átbe lyetteaaék. Erre pediglen moet érkezett al aa Idő, mert ha as állam a megrongált hidakat k{javit-tattjs éa as utal rendbe botsa, atatlantuk aa alkalmat, hogy as állam as nttfct Áthelyezésébe áktláhtn , belemenien A tárgyhót még hotsá nőlottak ! Ltngytl Lajot v. lőjegyaö, Eptrjtuy Sándor, ki a tentorgó körülmények folytán a váróéi tanáct javaalata aellttt folalt álláat, aa dr. Boüekiid Jakab. — Szavazásra kerülvén, ! dolog, M vároai képvitelő közül 40 a vároii tanács javaalata mellett, 14 pedig ellene asavasott éa igy a tőbhi indítvány eleteit. — A népiakolai ta-tanitók 5 éves pótléka mtgadáta vétett — tekintettel a várat mostoha, viszonyaira — a vároa kérvénynyel fog a kősók tatái Ogri miniszterhez járulni, bogy steten célrt szükségelt összeget, miat állami aegélyt adja meg. — A városi köskórbás 1897 [évizárszámadását a közgyűlés tndomásnl vette ét a szokásos lentartásshl ssámsdőkak awlmant vényt magadta. — Kerék pára* vlrágkara* A . Hungária" kerékpározó sport-agynület vasárnap rendezte eéaő nyilvánot ünnepségét. Fényes sikerükkel élénken bisonyltotiák, hogy cstk ugy lehet a közönség érdeklődéséi. (elkelteni ét biztnyiVanl, csak tklor lehet szépet, figyelemreméltót teremteni, ha as egyesületi élét szellemét tsivőttgytég Ichgi körül, ha a megállapodások tudáaostn, az egyöntetűség határoson Jellegének jegyében iiűlet tk meg. As ily együUértet alkotásain uz örökké lánctolódó rosszakarat még tkarva tem találhat hibát. — A .Hungária\' első kitér-letét tsiveten fogadta közönségünk, felcsigázott érdeklődéssel néztek ünneptégők elé ét yárako* zaiukon leiül állotl tz >lért eredmény. Városunk . űlöuböző égyeaü eleinek ismert képe után v tággpl meglepetés volt ez. Mi nem caodálkos unk annyira, ml ismetjük tz egyesület tevékenységét ét több ízben pé dnkénl odaállítottuk est a fiatal, jóformán azároypróhélgatáaaít .élő egyesületet, a többiek elé Örömmel adótnnk elismerésünkkel e szép spórt híveinek, kiket olyan szepen. egybd-lűz tgy kőzőt cél: táját gyönyörűségük ét a közönség azórakoatatéaa. — Dacára * az izzó, ptrzseló bőségnek, vasárnap, déljitán ezren ét ezren tolongtak a. kortón éa mente, fen a Deák-tér gyéren árnyékot aléja alatt. Láaaa kiváncei-tággtl verődött öeazt agy sgy nagyobb csoport, ha a fögímoAaium felöl egy biciklista bukott fal, halk moraj támadt egysaerre, mindenki előre tolakodott a kocsimra, mindenki nézni* látni akarta. A tok csalogatái a tán végre aa igazi keréknároeok jőitek. LegtlSI népen dekorált gépen litoli Jdnot egyesületi igszgató, a vig. randa-tőség etqőke ült, lassú, kimért tempóban vaaeteC. A második gépen Jaaáa Károly meoetparanoanok ült, ki néha M ét alá rtpüit könnyen gördlg karakén, hogy a rendet faUMaa. Utána íe03 távolságban egymáaatáa wrrtBtak Ú a kiránaá közönség sortalid kőiOtt a többi kerékpárotok. — Szeretnők u ízlésesen leidiazitett kerékpárokat egytől-egyig leírni, a mi azonban egyrészt bajoaan sikerülne, másrészt lapnak :ere aem engedi ; annyit\'a bőség kedvéért meg keU jegyesnünk, hogy a gép\|k- mind igen iaiáasaeo voltak dekorálva, a legszebb mö- én élő virágok harmonika átinti kőtŰ, a finom, kőnnyü maiatok alél csak itt-ott műlámlöltak ji a karcsú vasrudak alig maradt baly, bovt aa jntott volna tgy-tgv lüzér. A merre a menet alraanlt, mindenütt, minden tgytt keréknél ialhaapott a meglepőiéi M\' ja. At érdekei délutáni lelvooulát, t sikerült virágkoráé ntgybtn 1 okozta a kedveső hangulatot as estéli lampiooos menet irtnL — Ot hat ear ember tofongett, hullámzott nyolc Arakor már a Fő-utcától egész as lötvöt-térig, haragot sötét volt as ég, ctak kelet felől matatta halvány té-l nyét tgy pitla Ma csillag. Néha rövid ettUo-gáasal megvilágította a tornyosuló komor felhő-oszlopokat egy-egy hangnélkOli villámlás. Aa a kiesi kis szelíd csillag olyan biztatóan hunyorított tépedt"fényével, agyasára belekapott a hüvós szellő a lelhógomolytgba éa ctfrtngotan éazakfelé hajszolta. Távol, vatihol messze dörgött, tompán elmosódott mormoláia iát ballt tszott. Nem fék már iáki, kőlöoöten a vidékről ftbándulttk örültek ennek. Kilenc érakor feltűntek aa Eötvön-tár bo mályoa torkolttából kibontakozó, a tsínet világokkal mozgó, himLálódaó lampionok. Zajtalanul tastak a lénygöaibők végig a Fő-utcán, a kőtőn-ség éljenzett, lelkasült A menet a Sopron-ttcábó! jövet a Fő-utcán ál betordnlt a Városhát ntoába, inntn a Nádor- ét Cntn\|srl«etoákoa át a Sngár-nlra vooulL Dták Péter tgyesü tti elnök lákáta elölt álloméit tartottak. A szürke dresasts bictk-lisiák hosszú aorban állottak fel aa ablakok előtt, markócai Titoii János v. r. b. elnök és ŐMaar Károly mommártaágáhtn agy lakóh««, gya ladt agy- alelnök agy dittei csokorral tiaatalagttk aa \| tüaobóaég hamarosan almát vatta a Itt mtaásr elnök ktdvea nejénél. Timit János rövid ünneplő jtdéaéoak. — Folyó bó tő-t* 9t»r* éÉpaé tt Iriptmmrr Gyula a <0twtli> ktNápáraaő-klub nevében tartotta ItlkőoőmőjéL Majd kaséi Dták Péter bessét, da ekkor mér tdt ééénft hangnlal mtlkodoH as aastalok körül, kog^ a V. r. b. elnöke javaalattra agy kiél rögtönöztek, t miért n kitaetnoayháfc tgtn I rolttk. A .Hungtria* ,\'türké draaaaa tagjai etak most mutálták még igazán, bogy értaaat ék a tánchoz ia Rég volt ilyen ksdályan maintaág nálunk, noha ilyen Jókedv nem awHlknaott Ma az agyiét termtibeo. Fesztelenül, egén csnládinnan, de t legszebb, legigazabb hangalalhaa^ riéámne p« ren szűrődött at már a hajnal fénya, de aM( egyre tengett a zene, egyre járta a tánc. Kaaa a verebek lármázva ztjoogaak a gtlytkon. m üzletek vasredőit zörrenvt röpítették M, mikor at utol>ó vendég távozott. Kereakedl taamaak vlmgála Vasárnap volt a nagykantt-ai JTa al i dfl 7ar-mtnte által fan tartott alaő-foka kereskedelmi iskolában a láiöTiiaga. mely iránt — mint mlv» aan láttuk ^.n Ktrnktdtk Tármtlh tatjai éa a növendékek fonőkti nép érdeklődést taao-aitottak. As iskola n idő szerint, saég cműk két évfolyamból as t-ső és U-ik oetulyból áll ét as oktalátt ezekben Bán Samu igazgató it ITraaar Ltjos végezik, bogy milyen trtdméeyny^i, arról a vistgán jelenvoltak a leghiaalgSbb módon nyftat-kottttk A feleletek taahakaak, aa MabeM munkák elég csinosak voltak és tumságnt tettek trrólf bogy tata Unlntéaat hétatolaétld intéa-sséay, a manaylban tlkilmal ayajt, hegy > kerenkedeimi pályára MmilB. da ül kevés elötsoo mánynral bíró ifjúság, a fellétiwOl nükaégw ismereteket tsta A révén NgMas hetse át catkii a lőoökök kőaőnyőaaéfée mukk, hogy as hköia üdvöt hivatáet nétanobb kárra ki aam itqtasibaii. A löoőkők agy réaaa aajaaa nem tudja megérteni, minek bt jé aa aa mkola, de ha alkabnaso«tja valamit ranaal aaénfc, vagy helytelenül ir be, taoaaai rátérmed a jummár\'-n. — Aa elaő oaatályba a laéolgt Ma-évben beírat knádt 41, a másodikba 90 aővae dék éa a kik anak kőaftl u tgén évaa át iMo-gatták aa ttkolál, Igen utp baladást matnttak M. A bárom Ittsaotgalimithb taaMé flram ímó, MondteÁtin Gyula ét SHimtr Náador 1—1 aanay jutalomban réaaeeditek. — gruágei Táaár kézség a kereskedelemügyi mmiaalwtil kérvényében u áldotó-ctfttőrtakrt nő állalftlbnjlás nélkUi omágot vásárra éfcajtjn emelni. A kérvényt a minfoaMr a nonreel ka-tttfcsdUmi 4$ iparkamarának migkMJli, a kamara — tekintettel arra, bogy Galambeb könág aam kamkadelml, aam ipart nt■portbél aan tarthat igényt arra, hogy forgalmi gócpontnak tekintessék ; továbbá t könégtöl 80 klién«Mta\|l körterületen belül levő varotok — éa kőaaá«» ben es idő neriat évinként 14 onaégn vasár éa bétánként 18 hetivásár tartatik a igy a mezőgazdasággal foglalkoaó MÜkiéglaarfll kulaténél is jnkban goodoakodva van; mivel továbbá a köaaág káralméaal. tatja-álén a kamarai kerület baen\'vátérral héró többi 88 kömégét bizonyára hnnalé khilsmri önlő-nösné — a miniastaraél a kérnian iMtaállMt bottá ItgMóbbi kötőt Ménábaa Jataslalha — Tinák. Vasárnap déiu\'áa alkar a káráén taraa M ezren hullámtóltnk fal a alá, tgy- \\ anrra onk vágtatva robogtak végig a ét lajtjai. Kia-Kaaiana a glUnmakan ü da a beezédben átnyújtotta a csokrot, mire Deák Péterné meghatottan líjfnla ki kőnőnetét. Aaalait lenn u utcán a hoanu tor két oldalán kigyul- órakor volt Ma. Igy lakóházai éa agy aahMAMt melyben két darab nMét vek, iiénittlék M a lángok. A kár jeleoUkttlaa. — Oflrjltmg kfla- ladtak az isaó, fehéren aaikrátó bengál lángok\'1 légbea ogyasas nap hajnalban támadt Ik k 94 Battnftld Lajot kollegánk, ta egyesöla titkára bán 9 mtlléképülti i aa ünmaa már heknrdott tartalmai kit bettéda intéseit Deák Péttr elnök- mallékukannány laU a Ma martaléka, hőt, ki lakátának erkélyén állolt én onnan — ás agjaa^leaárá .Halláaa\' Kaaat-válaaaolu Mindkét beszéd otáa ftlhangzott t dörgő helynek n n épület a nmtéénya. éédalgalatt éljenzés. Az ünnepeég programmjának csak Me Ihevnpa, a melyről többször irtunk mér mi la réme ujkott It eazaL A közönség nép emlékek- de nem -valami nagy ilngiitnlátni, éppwaiggil kel easlott nét, a ksrékpérósok pedig a .Polgári nem. A .BtUmmiiP nőrnyfl haragra 1öb-Egyltt kis termében jöttek ÜMii ssükdbbkörű iMiol i coiftit NüMoklni mtáfl ijÜvél társasvacsorára, melyen t tagok jé barátai, is-j való lelt, begy a ,/rtftrinaddl--kaál meröeei közül számosan vettek részt. A vacsora aem olyan nagy lokálpatrióta,- mindnek lattan altit a iegkedélyeiebb hangulat uralkodott s igy akart, nem a mi érvelésünk adott nj irányt goa-tóntokban nemNrolt hiány. Aselaö felköszöntőt Didi dolkodénénak, nem b kerenűk a hirtelen vüN»-Péter mondta. Utána RottnfiU Lajoi kollegánk uó- táaok kxmát. Kisölt, bogy magn n .Matns-lott nem Ida derültségetjkeltyö at Ő jól iamert hrnno- ttdék" legktvétbbé ügyekazik lapjában a katn-vaj. 7itnU János a bfBgyekra ürité poharát, helyi Ufirdő ügy< érdekében olyan aktáét kity- ráv á\|áaija áasaa MmmnH raktárit harélftririk-kalakaa. At amerikai poetuntlik védő* anyag „■■■•LRMT r«ktár». Nélkülöslmtetlon minden kerékpárú tl, miután tsegsk Altat tá* öiftdt lyakakataionMlbengaaitja. litftfNijfiAÉ tyű* k Wmtn- Kuf-fmkl, oaütőrtök ZiliJUkni já. Itp) 1898. junioá bó SOán. tini, mint t minőt tt tényleg megérdemelne. Matt vnárnap nyitották mag újból at áta-kkkott .Hullám\' aUlióL fútéin Tmiló volt u tkó, ki áttekintette. Erről ttja a .Balaloortdék"\' —\' atkor a grót a nagy ápftkt aiadaa ráatét bejárta áa mikor aa ót IbhImh"" nodtglflatöl buotut vett, tetszésének ilyenformán adott kitqeséet: „Minden igen tsép, •Mm lakaik nekem, amit Mttam, it ImjMm PaÜ t iiaíklfil* Lám, lám, tehát a JmlaUm-mékelődik, a atját kedreoce lakit loiatü-aU, anekpdari m . atéémmám^ A ■—» aaasaw^a. a laléniks miatt piacunkra sertéseket felhajtani tiloa. — áa aaatrák belttgymininter a eertésván mkU vármegyénk területéről Anitáéba a sertések btfittltt aegtfliotta. — Aa álkligéwiégflgyi kimutatás vánMfyéakbtn különösen a sertés állomány kősóit nagyon kedvssőtlen. Sertéeráss uralkodik: Aleó-Rajk 1 ttdv., AssótÖ 8 a., Bucss-Sst-Tsmts, 6 (L, Dögrtte, GtUénháza, Gyülevén 9 u., Hahót i athr., Hegyesd, Hidrég, Jurcsevec 11 udvar, Keszthely 3 o., Kis Görbö 6 udv„ Langris 5 u. Mam-Vid 6 o., Nagy-Horráth 6 udv., Nagy-r—Nemes-Boldogasssooyla 6 n., Orrényts • adf., Paen 1 udv., Rátka 1 o., Ródics II Rigyác, Sármellék 6 udr., Tapolca 8 u., Tihany IT a. Tüije, Udvsrnok 5 u., Vincemajor 1 u., Zak-Saant-Grót t vl, Zala-Szent-Lánló 6 a, 7aki 1 bl, Zattkóc 1 o.,H ttnég. - Ittlrk, Sst-balázsoo a napokban Kitt Jómat hálába amerttleo tettetek behatoltak, ládáját éa imaa ttaapénaét iBopták. A tettese-ksttsmi a csendőrség. - laéslljgsas 4a jt etaládMI valé la taaiaiaak anaaaal leWétetlk Haefcll rillp kéayvkeraakaátatlua lafy-Kaalaaáa. .._.T1 - VASÚTI MENETREND. InMj* tt. iij« f-UL KálIIlA Ali a at Aa. Hirdetések: L tTSát. ^ mgy-homttoi királyi igyétt- Árlejtési hirdetés. A felügyeletem alatt álló nagy-kanizsai fogháznak a Király-utca Mtt való falkerltése egy részének felemelését, a kapunak megújítását, egy qj falkerités-nek emelését, továbbá egy raktárnak felépítését czélsó mankálatoknak 1886 forint IS kr. költség keretén belül leendő biztosítására Ugazségögyi miniszter ur 6 Nagyméltóságának 1898-ik évi jonios. 22-én 9454{J. M. DI\|B. szám alatt kelt rendelete folytán 1SM. évi Juliul hó 7. aap jAaak d « »érájára szóbeli árlejtési tárgyalást hirdetek azzal, hogy t költségelőirányzat és. tz Arkytéai feltételek a királyi ügyészség iktatójában bármikor megtekinthetők és hogy a tárgyalás kezdetén leteendő kötbér jellegű biztosíték ss előirányzott összegnek lOj-át képezi. Nagy-Kanizsán, 4898. évi június hó 28-án. v A nagy-ksnáessikir. ügyész: 200-1 Dr Orosdj Lajos. 428 il\|1898. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó aa I881.éri LI, L-cs. 102-ik 9-a értelaébeo eseaasl kösbírré t. ni, hogy a nagykadiuai kir. járáablróeágaak 1898. évi 6489. taáau régiósé követknlébn Dr. Botktekild 8aat aagykaoiieai Bgyréd által kép-vksk Orom & paeeai lakót javán Máéi Jeaé paettl Iák ós elin 8Ü0 frt i jár. erejéig ing, évi áprilk hé 13-áa fogasato\'itott bistoeitási rég-rehtjtás atjáa lefoglalt és 1628 ftt 80 kns b». esttlt bádognemtek, esztergspad, 1 eséplögépatk fele stk-M álló íagóaágok nyilvános árvertsea eladatnak. * A Mely árvtréiaek a aegykanuai kir. jbiróeág V. III. 6701. 1898. náaa végién folyáa 80U frt tökekövete lée, ennek 1898-ik évi áprilk hé 1. napjától \|áró 6f ktaaial ét eddig Oetstna. 66 frt 90 krhss bíróilag már aegállipitott költaé-gek erejéig Paeeáa a belyasiaén leendő ankét-lésére. IMS. évi Jallas hé 11-lk aapjáaak átláttál 4 érája határidőll kittietik ál akhot a vinni máadéko-lék oly atgjagyséssel hivattak meg, hogy aa átintett Íagóaágok u 1881. évi LX. L-es. 107, ét 108. l-e értelmében kénpénsis»és aellett, a legtöbbet igéróaek beeeárou alél is el fognak adataL Kelt Nagy-Kaaissár, 1898. évi juiu hó 29 Ik unjáa. — * íuxmuvrra nvAafiv ----asiupyritu aaeraerrr- Ur. Uréeéfl vépehaH- Hirdetésöh felvétetnek FISCHEL FÜLÖP _ hüny vkeikakedésében Phönix-Kenőcs a itnttgarti kösegéssség-Igyi ét bstagfanláal ki-állititoa 1890-ben érdemet nyer, orvosi véle-aéavnét ét a kdssöst levelek tarai martat ki* tlaőaek ilkairvt. As egyedal lémé, kiprókáH éi áriahasUaa ssar, sM és gazdag hajaövéa elömoiditáaára hölgyeknél éa araknál, a ha) kW hullán éa s korpa képaédát aeggáliá-ára; egéstes ftatal eabereknél sröUQea bajutt létééit. — Jótállás n eredmény- ál ártahaatín-tágért Tégely 80 kr., poétán klldva vagy nláa-véttsl 90 kr. K. Heppa Wíea. I. Wippliager-tmn 14. —UMJ, m M ifejáfaüt fniiu u»iMuM......«i.ál Nm.k.mMi« itten mr A világhírű Steyeri \' iíiiu ^p^j^^fM— IBUMJÍH képvlieete éa raktára Lapnltjénei ét klaéé i rilCIIL Hiír. Unger ÜUmann Beknél N.-Kanlzsin. Indul át hrk ezét — - uM Tiitaiw 1 M i 3 III i 3 ) 1 H. V. iz. v. Ifir. v.v. If\'V. 4 42regg. 2 36 d. a. 12 17 este 7ul8tilt ISMdélb, n v. U. V B. V V. V 6 12 11 7 4 M regg. 09 d. a Mtjjei $9,«gg. 6Jjd. a n . Li nonuw Bém Zak-Eg, a v. gy. v. v.v. H. V. m. v. Jül 6H)6 regg. 12 S0 d u. 616 d. s. 206 d. a. liUöjéük t». V v.v.-ti. v. nr. v. 11 8 8 1 7 Ot 48 04 86 06 tat rtgg. t n. este 1 i L-StUj, ly.v. v.v. a. v. a. v, iy. v. í * 12 6 47 80 16 08 rm nu-d. a. r,. H. V. BL V. V. V. n-v. rr- ▼ A- v. 8 1 8 It 11 8 62 40 60 17 66 9 mi d. a este éjjel d. a tan íiytkény BL V. n. v H V. 4 1 7 67 16 Iá regg. á a. ma m. v. ■a. v. a. v. 1 n u » él lé d. «.\' éllel mi-\'