Zala 1898 08 augusztus k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	40.62 MB
Keltezés:	2010-06-10 09:12:14

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	982
Megtekintések száma:	6049
Leírás:	Zala 1898 augusztus Politikai lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonötödik évfolyam. 62. szám. tl.rlHIMHI , . Tár«.h4» »p«l.l ftaakcl FUlAp k«a;.-kmakriiMbM. A MtTktMUftl irtakMl lkd ntpw-klM i. 1. 4—I én ktat Iá. iMMidl 1 Up aa.ll.ai r«.s.M •M.IHM. BJiitH tftth»«Ol tlUiklnwi Várnakutplkit: Kimltul Mlfty ktVftyv ZALA uMun mi MM tm II kmmmr it ** — m. rtlém t tm« il » _ u, <«0«éir» I karait (1 M wu. Hjfhttr te ■IliaUaiV -■-,-<-., "-\'in, •H.IÉnlÉ rtaaM MJf »••. Mn» Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap ét csütörtökön. Mi »aa»Hia InaMaklnx I Mi k\|i«lal at i én M Nagy-Kanizsa. Felelős tzerketztil: 8ZALAY SÁNDOR. Vasárnap, augusztus 4. A központi hitelszövetkezet (M. U.) Magyarország hitelügyének fejlődésében nevezetet dátumot képez aug. j-ika, midőn az uj alapra fektetett hitek" szövetkezeti ügy rendezése tényleg kezdetét vette a gyakorlati megvalósuláshoz jutott A hivatalos lap ezen napon közli Lukács László pénzügyi miniszter aláírási felhívását a Budapesten felállítandó országos központi hitelszövetkezet létesítésére nézve, felszólitván az ország tehető* közönségét, hogy ennek a nagyfontosságú -intézetnek -felállítása érdekében minél többen, lépjenek be alapító tagoknak az országos központi .hitelszövetkezetbe, mert ez az intézet csak akkor teljesítheti derekasan az 0 misszióját, ha mindjárt kezdetben tetemes és az intézet országos jellegéhez mért alaptőke felett rendelkezik. A pénzügyminiszter a magyar királyi államkincstár nevében azonnal meg is kezdi az~ alapítványi üzletrész-jegyzést és pedig a törvényadu felhatalmazással egész terjedelmében élv, egy millió- korosával. Vivant sequentes! Azoknak, kik Ha-gyarország- gazdasági, forgalmi, httelflgyi életében jelent 19 helyet foglalnak el, nem szabad elzárkózni a magyar törvényhozás nemes szándékának megvalósítása előtt, mert ez a szándék a gazdasági, de egyszersmind humanitárius célok megvalósítására irányul. A gazdag embereknek mintegy erkölcsi kötelességök, hogy mint alapítók lépjenek he ebbe a központi hitelszövetkezetbe, a mely közös pénztára lesz az összes vidéki hitelszövetkezeteknek. Hogy pedig mindenkinek könnyen hozzáférhető legyen, a budapesti és zágrábi állampénztáron kivül az összes királyi adóhivatalok fel vannak hatalmazva arra, hogy alapítványi üzletrész-jegyzéseket elfogadhassanak az országos központi hitelszövetkezet részére. Ezt az intézetet az államhatalom, karöltve a társadalmi, gazdasági tényezőkkel szándékozik megvalósítani. A hitelszövetkezeti ügy tulajdonképen társadalmi (eladat lenne, de nálunk még erre elegendő társadalmi erő és eszköz rendelkezésünkre nem áll, miként- a hitelszövetkezetek eddigi- tör» ténete is meggyőzően bizonyítja. Épen azért odaállott a hitekzövatkesti ügy élére maga az államhatalom,- részint igen tetemes és állami kedvezményekkel segítvén elő a hitelszövetkezetek alakulását. A többi már most társadalmi feladat marad és megadatván a kellő alap és tőkebiztositék, a társadalmi akció tetemesen Meg is hat könnyítve. Az állami támogatás különben tisztán a társadalmi tevékenység megindítására és a hitelszövetkezeti ügy fellep ditésére irányul. Mikor már a hitelszövetkezetek saját tevékenységük és iparkodásuk folytán akkora tőkeerő birtokába jutottak, hogy ezután s sajátercjOkbOf megél&etnek, a saját lábu-kon megállhatnak, az állami támogatás ét azzal együtt a sokszor, de mindannyiszor igazságtalanul felpanaszolt állami gyámkodás fokozatosan megszűnik. A kormányha-talmi túlkapásokról tehát szó sem lehat, még pedig abból az egyetlen okból, mert ezekre még alkalom sem kínálkozik. Ezt a vádat különben is csak pártpolitikai gyanúsító taktika talál ti ki. Hisz a kormányhatalmi befolyás legfeljebb csak az egész ügy megindításánál, most a kezdet kasdetéo érvényesülhet, de most is csak jótékony irányban. Mihelyt a központi hitelszövetkezet végleg megalakul, első alakuló t lék ét megtartja, az alapítók éa 1 rendes tagok* ként belépő hitelszövetek jutnak talsolybe és lesznek intézői, vezérlői az egéas hitei-szövetkezeti ügynek, függetlenül a kormányhatalomtól. TÁRC A. Kereszt utón. — A .ZALA" mdatl tárcfjt - f \' I. A .generális -vikárius* megküldte a pápai rendelvtel Rómából, hogy a Szent Ferenc-rend \| tagjai térjenek viss a a szerzetesi ssigorhnz. \\ A dologba be nem avatott ember elölt ez nem jelentett valami sokat. Talán a kedves szent alják itt olt nagyokat eresztellek a kordán. Nem art, ha egy kicsit nzoriiun»k rajta magasabb helyről A szent alyák majd egy kicsit soványabbak lesznek, mi es k egeszsegökre válik; de ■erfisödni fog a nép vallásos élete, ami mégis csuk lontoi dolog. -Hanem egészen mánként gondolkodtak a tisztelendő urak benn, a kolostorokban. A kaloznaki kolostorban például a páler kvárdián olyan szertelen dühils lett, hogy azt a nágypecsé\'es szeni-leveet amit a provinciali»tól kapott, 1 amit novicius korában Áhítatosan érintett volna ajkaival, — most mitden teketória nélkül töldliíiz vágta. Az egyik barát valami iratmásolásra volt beV rendelve a kv»rdián mellé 1 éppen a legosetid^ sebb szundikálásban volt. Ijedten riadt M és réveteg szemekkel barnult u haragos házlőnökre, — Mi az, rogo liutnillinié ? A kvárdián most még a lábával is lökött egyet a földön teli > 0 levélen. — Mt y Hal ki akwnair bennünket THsoiTütt van. Olvasd el fiam I A~1t.ini páler Hfeiemelte cseodésen az odább rugóit nagy pecsétes levelet és alázatos arccal elolvasta. — Tehát visszaakarják állítani a régi szigort ? A kvárdián mAláa^ szemekkel bámult ki sz ablakon ál a messzeségbe s csak uy hattal fordulva mondta: — Vissza am. De tudod s: mit tesz ax? A páler hallgatott. — Persze hoiy nem tudod Mi fs csak a könyve\'bői tudjuk. Veletek fiatalokkal még könyvből sem ismertettük meg, bogy meg ne botránkozzatok a nagy átalakuláson. Hát az a szerzetesi szigor abból áll. édea fiam. hogy a szó azoros értelmében aaörköntösl kcIPtUelni, I papucsban járni, a lejedet teljesen kopaszra kell borotváltatni, szalma-Agyon halni, böjtölni, koplalni és koldusnak lenni teljesen : szóval a vilagra nézve meg kell halai teljesen. Erted ? Ez a mi szerzetesi szigorunk. A fiatal páter izgatollau kezdte lömni a kiégett pipáját. Rágyújtott: aztan mikor láila, hogy a kvárdián csak tovább is kimereng az ablakon, szép csendesén kiosonl az irodából. Negyedóra múlva már sziule zsongott a kolostor hosszú, boltíves folyosója, mint az eresztő méhek kaaa. Délben, a reteHoriumban a máskor nyugalmas izeizeteaarook szinte ki voltak gyúlva. A fásad* pírja volt as. A kvárdián eges hangon kősóit* vsltt a rendeletet. Mar mindnyájai) tudták. As elnyomott harag morajlása hullámzóit át a nagy ebédlő-termen. A kvardian kőrülnezett. — Mit akartok, fUia? A szerzetesek lesütött szemekkel hallgattak. — Most még csak a tálra van Mirva a •uiknctum « De ezután .majd meg testvéri szót is síig válthattok egymással. Páter Paulus. agy fiatal, szelidképA szerzetes keserűen, reszkető hangon mondta: — Páter kvárdián, Róma kiirt bennünket. A kvárdián magasra emelte lejét — Igazad van, fiam! te (tjén találtad a asegei. A noviciuaok mind itt lógnak hagyni bennünket, aj tagúk nem jönnek kflatnk, ki* pusztulunk, ki kell pusztulnunk; mert ki Isti olyan bolond, hogy a mai korba nem valé maikurát csináltasson magából Mi vénák? akik fél-lábbal a sírban vagyunk, most taar miodatt 1 eltörünk. Hejuukat leborotválta az idő. Teslüo-jket, lelkünket elgyötörte as élet. Nekünk mar mindegy így vagy ugy ; de ti nagy bolondot tennetek, ha... Elhallgatott. Észrevette, hogy a bar g nagyon elragadta. Olyant pönditett meg, amire a szene-(rsek- talán nem ia gondoltak volna. D0 a íiMg Bicykli használt Bambus, és eredeti angol . í* „.rr..... > Kerákpárok hfhtól: Egy J 6 házbél tálé fin kárpitos tanesesak felvétetik Friedman K. és Gilnsberger km gjáiélaa Naf yKanlasáa, Német utota Ntur Kmiwm, cnÜtörlök Zala 62, «urn (i l»p) A magyar tzocialismus. A törvényhozásnak, épen ennek • kft. hitelazövelkezetok szervoaéga az egé or ponti oruágoa hitelszövetkezetnek mag.j"4^" megfdulhMsog a aiker agép slakitásával az volt u egyik célja, hogy a j reményével, hitelszövetkezetek Qgyét minél idkább függetlenítse az esetleges kormánybgblyás-tol. íp« n tiért nem csínált ebból a központból aem állami hivatalt, aem állami bukót, mely a kormány kflivetlen voic téee alatt maradna. Ef ax országos központi hitelszövetkezet csak olyan társadalmi intézmény lesz, mHrt a többi, vidéki hit)-uövetkezet. A kormány ia ai államkincstár képviseletében csak mint alapító, alapítványi üzletrészei révén jut szóhoz ebben a központi hitelszövetkezetben, épen Ugy, mint a többi alapító. Az alapítványok pedig, a melyek jófor-mán caak mint olcsó kölcsönök jönnek figyelembe, szirtén ideiglenes és átmeneti természetnek. Az alapítványi üzletrészek visszafizetése után teMt tiaüáw a wflvetke-zeti tagok immár megizmosodott tevékeny légre támaszkodik u egész hitelszOvetke reti Qgy^, melynek közvetlen célja lesz a gsedssági éa ipari célok előmozdítása, a különféle formában jelentkező uzsora által uorongatott kisiparos, kisgazda hiteligényeinek kielégítése Ezzel egyszersmind éltető szociális bajok orvoslása. De van ennek gazdasági és ipari hitelszövetkezetről szóló törvénynek a gazdasági éa ssociális célokon kivfil még igen nagy SEkOlcai célja is. Ez pclig abban áll, hogy a kisgazdákat és kisiparosokat a takarékos-jíágHőz, a józan, okazeiö gazdálkodáshoz atoktsssuk. Ennek a célnak mielőbb való elérése végett van saOkségttnk moet arra, Jiogy a központi hitelszövetkezet minél gyorsabban megalakulhasson, mindjárt kellO alaptőke felett rendelkezzék és a Minden ssásadnafc vannak bizonyos ufslk"dó eszméi, A 19. szazad uralkodó esroeis ssabad •ág, égyenlöadg és testvériség, ssuiiiraaek latiyu-Imjlása : s sooialíimui osslá yharoa isgstó irá-nvával és spnsk vsllajsi: s kommunizmus, snsr-obismus. Ast kissem, Islsalagss e belyea kiisessss msgyarásgatni. mit trlsdnks eociaíizmus fogalma alatt. Mindenki tudja, bovy a soclalis mosgslom. társadalmi mosgal-nn. Ds nem a társ»dalml rend fölbomlásán és általános lőlforgatásn irányuló, hanem a térsadaloni tssses rétegeinek tllsndó Jólétéi, saabadságát, boldogságéi és műveltségét oélsó mosgalomnsk ksil lennie. Eredetileg se is volt.a sooialismus tendenciája mert a socialís kérdés volt mindén időben, a mióta s világ esak fennáll, a mióta esak Onludslra ébredt ss embe-liség. A aooialisrous és kommunismus ssolgálatá-ban állottak, illetve sooialraformerek voltak a régi görögök. a zsidók közi ss essausok, ss első ke-rssstéoysk, Plalo, Krisztus, Looke, Diderot, Voltire, sa HonWsáu, a pedagógus Ma ssonban, a második évszred küszöbén, a sooisllsmusssl, mint ss egyetemes proletárság vessedelmn politikai sservssstévsl, viiágleflorgatd Irányával állunk ssemben. Látnivaló léhát, hogy Ishst a sooislismus ersnyi — mint s hogy ss volt bölosöjében mely ss áltslános mfiveítségnsk, hslsdásnsk és közjóiélnek elómosdilójs, de lehet bfln Is, mely nagyobb Ast stQI msgánál, lehet a népek és államok sorsának\' és n<gyságánk, de lehel a népek és állsmok sirjánsí is elömosdilójs. Vssaélyssségs éppen ebben áll, hogy egy ne-hessn megbatároshstó és fékmhelö éneimen slspssik, hogy »st ss éneimet erősítik a múltnak emlékei és s jövőnek határozatlan reményei. Mint énslsm, megragadja as ember-k lelkét és képes asokat a lesnagyobb erőfeszítésre éé lágnagyobb tetiskre buaditanl. De elfajulásában forrása lebst a IsgégbsklAHóbb igasulsnságoknak, a l«sass-vsssettebb zűrzavarnak és korrupciónak Ennek as énelsmnek gyújtó srajét gen h imar éssrevették as agitátorok.^ sst sz éneimet nem lehet srő-hatalommal, Muronyoysl és golyóvs\' megsemmisíteni. üti él s szív fenekén, annál lángolóbban, mennél nsgyobb reesély fenyegeti valamely oldalról. Ktiból támad terméeset sserint a kflidslsm, melylyal rendesen érdekütközés szokott járni. Ez a küzdelem pedig lehet lassú és öntudatlan, sőt 189H. angusstus bó é én .MoalkosAsalbatrállAsthosó, lebet asooben gyors, M\|odáloe és erőszakos Is, assarinl, amin! a tAr-saaaJósi, a népet ojveljflk. Es ki neveli a népet, ki rakjs le fundamentu-mát as egytéges társadalom impozáns épületének ? A tani ó, mint a népnevelő. As ss flgyboagó, lelkiismeretesen serénykedő, s mellett pedig maga is nagy nyomorrai ktadő tanító, ki megadja a gyermek élete bajójának sz irányt, melyen a lét sík tengerén eveani, vagy hánystai kénytelen; aki Meretei lei bsrásdáljs meg a gyermek lelkében, szirtben a tarassi vetemény löküé\', hogy as a hasának; as őesses emberiségnek egykor ti-sta busát tsrsmjsn ée aki a vad csemetébe jó kedvvei olljá be a nemestsju gyümölcsöket, melyekre a társadalomnak, a hasának, a magyar nsmsscsA la oN nsgy és ésstő snOkségs ni Es ha ellogadjuk, padig ei kell fogadnunk be-bisonyitott igazságként sst, bogy asé a jövő, akié az lakó a, kóvetkeaéekép el ksil ismernflk sst ia, bogy a társadalom boldogulásának, a népek ée államok jővőjének leiéteményesése egyeeagyadfli a tanító,.mert a taafió maga az iskola. önként merül löl Itt az a kérdés: vájjon a Ifnlló és iskola, speoialiier pedig a magyar tanitó ée a msgyar népiskola mennyiben és mt\'y irányban foglaljon élést s modern sociáliSkérdésben? Vaunak, a kik ast vallják, bogy a magyar tanítóság a neinietalkotás fontos miauinknál lógva ne a merev ellenállás, félreronuUs avagy passzt vitás .álláKponijára belysekedjék, mert sokkal hazafiasabb dolgot mivel akkor, ba megfelelő komoly tsnuimány után, veselőnek áll be a soda-llslák közé, ktaoritván a vesémerepekből a lelketlen isgstó apostolokat, jósán és törvényéé ut"n-módon segítene elérni ast, ami néikol Mm élei a bölcső és koporsó kőét levő idő. Mert — Így amumenlálnak ée én hajlandó vagyok est elfogadni — a sooislismus csak a századok óu kínlódó és nagy testi iáik) nyomorban tengődő tömegeknek emberbezméltó megélhetését akarja biztosi tani: ne hlgyjttk, bogy a soclalisták mind borzas szakálla embergyűlölők, embérfalók, mosdatlan asáju népamiléi, vagy zavarodott lájü ál-madozók, kik utópiákat bajbáaanak. Korántsem, Hiszen a minap olvashattuk a lapokban, bogy a némsiorssági Tálaastázok 20 nál több sootalwttt juttattak a parismentbe, valamint ast ia, bogy a legul<>bbi francia kabinetalnkitits alkalmáyal sgy radikális sociaiista miníssler jelöltsége hoawly kombinácio tárgyát képeste. Perese, egyes kivételes esetek mindig leesoek, Várkonyiék hóbpnns IQIdosztQ sociallsmusa pld. csakis karikaturtja az igasi, magasztos céhi és egészséges soclalisausoak; azoknak a iantasiAi leglőlebb as előbb-utóbb bekövetkező gssdasági válság jeleneteinek iesonyuságait ígérik Mind a mellett azonban tagadhatatlan lény, hogy napról- kimondott gondolatot kiegészítette a fiatal szer-IStSSék fariyagó tálka.___ SrEií nem maradok a szerzetben I — mondts betárosot! bangón Paulus páter, a saslidképO tatai, szerzetes. A kvárdián szinte\' ijedt arooai lépétt bozzá — Mit aksrss tenni, Asm T — Kimegyek a világba kOsde^i. A kvárdián Mentettel simogstta meg a Astal szerzeten szőke IBrteit. — Nehéz len, édes fiam, nagyon nehéz leez. H - ^ • Bárom hónap mu\'va s kalosnaki kolostorba várták a romai generális klildőtltét, aki kolosiorról koloslom jár, hogy minden ssenelsl külön megkérdezzen; elfogadja-e a re ormot vagy sem. Akik el nem fogadták, azoknak pápai megbalal-suzás alapján azonnal megadta a dímissiót. fauluH páter cellájában járt föl, alá. Megállt valam iy tárgy előtt éa rámeredt tekintetével nnéikfll, hogy a tárgyat, látta volna. Valehővá\' máshova nésett olyankor, el messze a jövőbe. Mikor már elfáradt, oda könyökölt a cella kis ablakának párkányára és sselid, merengő\' képpel nésett le az alatta elterülő kolosHni kértre Miuden ia, minden bokor ismsrőse volt. Azokkal egyfitt-nött és azok alatt szőtte, as e\'» mélkedes aranyssálait, amik a bölcs megnyugvás földi menyországába vezetnek Azok alatt a esendes, árnyas Iák alatt szokott lelkével vf-sza tekloieni a multn, keserves gyermekkorár hogy anuál nagyobb odaadással tudjon ragaszkodni jelenéhes, mely a lelki béke paradicsoma. Rettenetes volt az ő (ysnnekkQnt. _ ésuleit nem ismerte. Valami Öreges asssonynál volt egy városban. Hogy kijei mije volt az őneki, nem tudta. Csak néninek szólította és rettenetesen félt tőle, mert\' ha ránésett, mintha ások a mélyaésesen bennülő sötét szemek ssikrskut hánytak volna. Ugy tttnik föl neki akkori élete most is, mint egy elmúlt nehéz, kínos álom. Elmoaodó eseményeiből csak eliy-egy erösebb hstásu kép flrök ő-dött meg lelkében. Arra emlékesett csupán nagyon éénken, hogy sokat, nagyon sokat éheseit, nagyon kevé»ke kenyeret kapóit mindig, ds sok vsréat Az a nénike hideg télen, mikor hó nem volt éz szúrsz göröngyökké fagyott a sár, ki ssokla őt Qltetui egy télreeső utca-sarokra. Ilyenkor mind csupa rongyokat aggatott testére. Didergett, majdnem megdermedt szókban a rongyokban. Ugy kelleti a fagyos földön ülnie, imára összetett kezekkel és nézni szókra, akik elhaladtak mellette. Jöttek asszonyok, urák, urleáoyok, úrfiak, megálltak mellette, kérdezgették: mi a neve? kinek a fia ? , hol lakik ? De neki nem volt ssabad egy stót sem szólni, mert a néni szigorúan megtiltotta. Csak n>zett némán a kérdezők szemébe; a nagy hidegtől meggyűltek könnyei, beködözlék szemeit s utoljára már nem ia igen látta azokat a könyürttlő leikeket, akik oda vetettek egy-egy krajcárt ölébe, azután tovább sietlek. A néni as utca másik szögletéből ssokla öt olyankor lesni, hogy>megtarlja-e parancsolatját? Nagyon szigorúan megtarolta, mert léit, iaao- akt nyuan léli attól a saikrAaé nemtt nénitől, boraaasló módon tudott fttnL Egyszer azután egy rendőr közeledett (eléje, A néni ugy parancsolta, hogy olyankor fel keli ugórm és futni, lutni előre erősen, míg el nem rejtőzhetik valahová. Ugy ia tett. De iuláakösbsn elesett és a rendőr ellogls. Hogy uulán mi történt, arra nem emlékesett mér ; caak ast tudja, hogy ahhos a rettenetes asssonybos nem kellett többé vías\'smsoni. Egy igen jó néninél volt, de osak néhány napig. Egyik napon behívták a játszásból. Sselid mosolygó képtt tisztelendő úrhoz vezették, aki már vart reá, as elhoata magával; fölnevelte a kolostorban. Itt azolgálgatott a tisztelendő urnák. E mellett iskolába járt. Később beöliözlették szerzetesnek. Egész életét itt töltötte a koloetor szentelt fslaUkösölt. A« a szelidképfl pap, aki annak idején őt a szenvedések kösOl elhozta és fölnevelte, nem volt más, mint as ő szent őrxgjök: a kvárdiám Ugy ngsszkodott ehhez a szent emberhez, mintha édes apja lett volna. Es must itt log hagyni mindent. A kedves emlt\'ktt helyeket, a kis cellát, hol megtisatult lelke olyan sokszor emelkedett az áhitst szárnyain ahhoz a tökéletes nagy szellemhez, aki bizonyán sulid, türelmes atyai mosolygással nézi, amint ss ö naiv iőlnőtt gyermekei itt lenn a löldöu lonzúrást, azőrköntöst. ispapucaoat játszanak. Caéndes kopogtatás ballalssott a cella ajtaján. — A vei - mondta halkan Paulus páter. A sekrestyés burát lépett be. ~ Páter Paulus, a delegátus ur várja. N«fry-K»niiM oaötörtnk Zala 69. Mán. (S, lap) napra közeledik telénk u u ádti, félelmetes ssőrnyeleg, mely társadalmunkat felduláasal fenyegeti és In nem elkerül megsabolásni, bijlotifleéggel . tapintattal, vnlónriuüleg tengernyi könny 4a »ok •arak vara lógja jelölni lépéséit. Tekintsünk esak kiesé szét, tekintsünk 4j-ak leié, dél (elét kelal avagy nyugat (elé. Mii lélank, mii tepsuslálnnk mindenlelé ? . Általános nyomort, elégület eoséget, forrongáat éa laton ást Azért, ba a aoelalla moagalmakban rejlő ve-aaedulmet megelőzni akarjuk, anyhilaOnk a szegény nép aonén, omorán da sür.őeen, orszagra-zóló nagy alkotásokkal humánus intéaaényekkM. Aitan mag kall oldani • munkáakérdéet, da nam rendőri aaaköaökkai, han«\'» (arvmtrfl társadalmi köa-gaadsági éa politikai relormokkaL Nálunk aa annál lontoeabb éa ágelöbb kérdéa, mer> agyúiul • magyar hű föniartáaának éa hegemóniájának ia kérdéaa a mut ilyen eaoroean önaaefügg a aainlen aktualia nsmzetiségl kérdéa szövevényeivel. Mindenekelőtt aaonban, hogyha a socialia kér déet ugyancaak gyökaraaan éa aikereeen megoldani sksrjuk. ha tájunkat, ha a haia népeit a magyar táreadalom éa a magyar á lameaama aaámara mageröaiieni kívánjuk ée ha as alsóbb népoaztáiyt nem legyöani, hanem hottánk felemelve kieogeeaielni, megnyerni éa nemaeli törekvéseinkben magunkhoa oaatolni akarjuk, teremtsünk magyar nemaeli socislia iskolát, neveljük a népet éa annak flait basflaaságra éa munkásságra! Ea \'egyen a kohója a nemaetl éleinek, u egy* eégee táraadalomnak. A mai kornak olyan aröa nemaeti ée reálie irányú iakoiára van aaükaége, mely kizárólag gyakorlati i«maretek ée Bgyeaaégek nyújtása által u embert atiiárd Jellemű, munkás polgárrá nevelik. Allamoeittaaeék legalább a népiskola éa lörŐl-lessék el a tandfj, meg a beiraláai dij, aöi tan-könyvekeit, írószereket ingyen kapjanak a szegényebb sorsú tanulók. AsonkivOl- oda kall hatnunk, hogf áá iskola játaaó terekkel kórnyeaett palota legyen ée legyen abban különféle késügyesaégi okletáara berende-aett műhely, aa agéaaen uegényaorau avagy árva gyermekek aaámára dolgozó, esetleg még háló-ée fürdőszoba ia, egyszóval vaóságoa gyermek- meabeiy iegyaa._______________ \'\' ...... Aa uméuő iskolákban, valamint aa iparosinasiskolákbán már lőbb és Itatalmaaabb eszköz áll a tanitó rendelkezésére a téves aodaliemua meg-qhláiyeaö tanai ostorozása cédából, a meanyi be n itt\' már nyíltabb, közvetlenebb lehet klaMae, beazáihet a aooialiamuaról, mint ilyenről Ali ea padig külöoöeen olyan helységekre, hol aa elámított nép tényleg már öeesafllközéebe jött a fönnálló törvényekkel éa esek végrehajtó kőgfi geivel, hol 18-16 éves flu már tényleg réesívetl a gyülekezéseken, melyeken a lelketlen siQjö a gvarmekét lalán már • soeialiamua harcosává avata s így már nagy mértékben beleplántálta a« elöljáróság éa vagyonos oeaiály ellen a gyűlöletet. Itt már halároaottabb lellépéa ssOkségs. Ne néaae el a tanító hogy a flu betegségi esetet kt réve — egy órát ia elmulaas\'on, ellenkezőleg szaporítsuk a lehetöeég sserint, vagy todjuk mag a tanórakai. Ne elégedjünk meg aa olvaaékönyv által nynjtoti anyaggal, hanem ragadjunk ki egy egy oélunk eléréséhei alkalmas tanú eágoe eae el a napi hirek rovatából a aat valóságos tanítási leckévé kidolgosva, kérdések ée leletetek áltál veaeeaök a flut oda, hogy kénytelen legyen a tévtanok veszedelmes éa igaaaágtalan voltát belátni. Dgy a mindennapi, mint aa iamélló- éa inaa-isko\'ásoknak adjunk olvaáa végeit valogatot1, jó tönyveket e iöleg olyanokat, melyekből aa enyém ée tied köat a különbség élaeen kitetszik a á melyek a flut arra tanítják, hogy t »Ne bániadnak hívják a máséi.< Saükaégee e végből, bogy u iskolákkal ipárhuaamban népkönyvtárok, népkaaai-nék éa egyéb jótókónyoélu, huaflaairányu intézmények léleeitteeaenek mindenütt. Ezeket vélem a legbaaaaoaabb gyógyszernek a soeialiamua elten. BmtiA Simutl. H I R I E. — Klaevfiés. A pénzügyminiszter Imrédy Pál zala-egersaegi pénittgyi fogalmazót pénaügyi segédtitkarrá usyeate ki. — Térv^aykalésá\|l kl^ylMs, A sümegi aireáliakola államosítása tárgyában kötött aaeraődéanek törvényhatósági jóváhagyása oél jábói több biaottaági tag ur kívánsága folytán lolyó évi eugneatua hó 9-én délelőtti 9 éa fél órakor Zala-Egerasegen a vármegyeház gyülé-termében rendkívüli törvényhatósági biaottaági kösgyülée fog tartatni, —l— — Hatálaaáa Réaavéttel vettük a kővetkező gyáaajaientéat: .Egyházas bükki Darvarica Jánoa, ugy a maga, valamint gyermekei Malvin, Viktor, Irma, (iiaeiia, nemkülönben vqjadr.Zarfia Zsiga éa unokája Vilma nevében fájdalomtól magtört aiivvd jelenti a ki éa példás hitvaanak, hőn szeretett drága anyának, jó anyósnak éa örökre lelejthetetlen nagyanyának egyházas-bükki sülétett Ti Dtrtariet Jánoané aaüli Tivoli Vilmá-nak — Rögtőn megyek. íi sietve ment a sekrestyés Irátar után. A ■római da agatus mindenik sserselest külön bocsátotta maga elé- Mikor Pauua hozzálépett, gyönyörködve nézte a szellemes-arcu, saép fiaiul szerzetest; azután jóakar\'lag megsimogatta a léjét. — Noa lam, meghajolsz szentséges atyánk akarata előtt, ugy e ? — Meghajolok atyám, de nem fogadhatom el. — Miért édes flam? — Mert nem tudnám betartani a akkor becstelenné válnék magam előtt is. — Jói van fiam! En tehát a szentséges aiyátöi nyert hatalmamnál fogva feloldottak szerzetesi fogalmad alól éa elbocaáta ak. Paulas mélyen meghajolt, keaet csókok a delegálásnak és eltávoaott HL A kolostort egymásután hagyták el a szerzetesek. Mindegyiket átvette egyházmegyéjébe valamelyik püspök. Petriniiaokká, világi papokká lettek. "Pántos pátert msge a prímás veite föl IÖ-egybázmegyejtbe. á római delegatua távozása után követkeaö hetek csupa bucsuzásból állottak. A kaloanaki kolostor szerzetesei közül a kvárdiánt kiveve egy sem fogadta el a szigorítást Már mind el is búcsúztak. Caak Paulas volt még a botost rban -a Iutalok kösül. Be volt csomagolva mindene, Szomorúan járt megint tői. alá. kié c Ilájaban. Elbúcsúzott minden Kla tárgytól, amit magával nem vihetett. Végül leroskadt az Imazsámolyra éa ott a Szent-Saős kepe előtt aokogva, fuldokolva mondta ei buc»u imáját. Nehes volt, nagyon ncház volt megválnia attól a helytől, hol életének legszebb korát töltötte, mit paradíoaommá avatott a béke, a megnyugvás lélek Odvözitö érzete. De Útra volt még a búcsúzás legmegrázóbb részlete Még s kvardiánlól la el kellett búcsúznia. Mikor aa imassámolyról felkelt, mintha kiaaé megerősödött volna lelke; ugy érezte, hogy moat lalán viaasa tudja fojtani könnyeit, ha bucauaik Lesietett as emeletről * kvárdián irodájába Aa öreg könyökére támasakodva merengett maga elé. Mikor a távozni késs&löt belépni látta, elforditotta lejét éa intett a kesével, hogy álljon meg. Léiekfekvö csend követkesett. A kvárdián aa ablakon kitekintve, fojtott, tompa hangon mondta: — Ne bncsuzz, kérlekI... Menj!... Kiaérjen a mindenható Ur áldául... Már nyolc buo >uzáat átaaenvediem . Menj caak, éaee jó flam 1... A tied — érzem — megölne. Aa agg hásfönök moat tenyerébe rejtette arcát. Paulua reszketve, halványan uéaett reá. salán roskadozva telt néhány lépeet feléje. Megállt. Nagy küzdelem vívódott leiseben. Majd egyszerre oda rohant a némán vmagló agg aseraeteshez, leroskadt lábaihoz, átkarolta azokat éa suttogó, fuldokló hangon mondta: — Nem, nem, nem hagylak el atyám I Itt maradok veled. Es térdére hajlottá issó fajét. A kvárdián átszellemült; arccal hajolt a fiatal szersetes feje fölé és elbalmoata aat csókjaival éa saakadozottan suttogta: — Áldjon meg érte a jó Isten I Megszakadt volna aaivem utánad, édes, jó gyermekem 1 -J- élete U-ik, boldog hésaaeágának M-tk évében 1896, Jgiue 80án eata 9 ómkor rövli}, dasoiyoa sseovedee ut«n történt gytaaoa elhunytát. A megboldogultat hétfőn délntán 6 órakor a saaot-koamadombjai airkertben helyezték örök nyuga* lomra. As engesztelő szent mise-áldozat agranaa nap mutatták a sala-táruoki róm. kaik piéoánia templomban aa Unak.. — Kirré Jaki Imi aa. Fényes katooai ünnepséget rendezlek e hó elsején, hétfőn a saoaa-azedos Vartudon. Ekkor Onnepelta meg ugyasia a II. Miklós cár nevéről nevezett ötödik níásM esrrd léi százados jubilenmát. Mint onnan jelentik, a jubilmm alkalmából a cár elküldte aa évadnak arcképét éa as ünnepeégen képrMtatla magát. — létékany iélapán. Fmwnmf Fsrtoc, Veszprémmegye főispánja nemréguen a magys< közgyűléssel karminetttr forintot szavaztatott meg a főispáni lakás renoválására. Most aaonbna, bogy megyéjeben a- jégverés ónási károkat oto-zo t, sthaiároata, bogy lakása reoováliaUMt jobb időkre halaaatja a a megaaavaaott SCt^OO Irtot me«yéje jégkárosultjainak felsagéléeére ajánlja. A fiatal lőiapán e nagylelkűségéről msgysáarta örömmel vettek tudoeaaet. Várast ktagylMa Zsla-Igarseag káf-viaelötestaiete szombaton Némtűt Elek baty. polgármester elnöklete alatt rendkivfllt köagjlléat tartott, amelyen előterjeastatett a vallás- éa köa-nklaiáaügyi miuiaaleriumnak SUntrMnrtir tanlelügyelősége utján a városhoz inláaett tsiratn, mely eserint hajlandó s miniszter a zala-egereiagi állami elemi iskolával kapcaoiatban agy gazda-\' sági ismétlő iakolát szarvsam áa ott agy taáiló szaktanítót alkalmuni, ha a vám a célra tfc hold földtetfiletet ad éa a dologi kiadáankat lödözL A képviselőtestület őrömmel vatta tado-másul a miniszter leiratát a hajlandó a gazdasági iskola oéljaira a kiváot föltartUatet ingyen kiajánlani ; tekintettel aaonban a város szűk aayagá viszonyaira, kéri a miniszteri, hogy a gazdasági ismétlő iskola dologi szükségletét na á lampén-tárból szíveskedjék ledesoL Előterjesztetvén aa aggápoida toronytetózetének eikéasi\'áae tárgyában m. hó 11-én tartott árlajtéa jegyzőköoyva, a kűs-gyülés ast nem fogadja el, hanem meghiaia a tanácsot, hogy agy agéezen aj torony költsagve tesét csináltassa meg, arra hirdaeen aj áhaftéai éa anuak eredményét tafjaaase a képrissiőiaa tült sM. — H^pmotKaiam vársennk* baa F. év joltas hóban as áHáffii anyakönyvi hivatalnál bejegyeztetett: 68 ufito-lési eset és pedig törvényes házasságból született 85 fia és 20 leány; htnuwágon kívül született 9 fia és 4 leáar; M hsJá-lozás és pedig 82 fioembes éa SS nőnemhez tartozó (halva született vagy sxfllés közben elhalt 2 fia éa I leány); házasság-kötés volt 14; hácasságkötés céljából jelent-kesett 22 pár; vegyes házasság 1 volt ét pedig ág. hitv. ev. férfi és róm. kalh. dó. Városunk lakossága ezek szerint az elmúlt juüua hóban 14 lélekkel szaporodott — PsMá halála. Vasárnap volt a negyvenkilencedik évfordulója annak a gyásaoapoak, melyen htifi Sándor hőai halált szenvedett a (ebéregyhásai caatasikoa. 1849. /niitw 31-ín volt a segesvári Atkőaet. E napon láita utoljára a lehunyó napot a népjog ihletett költöjp ée astáa eltűnt, mint valami milboasi alak. A véres nap eseményei föl vannak már jegy sava szemtanait elbeszélése alapján a történelem lapjain, de Peiöl Sándor uloUó perceiről nagyon ellentmondók a lőljegyaéask. E nap óta nem látta többé senki, annyit tudunk; de hogy miként halt mag, aa örök titok marad. — A balaiaal aiasena H/asáleá A kesalbelyi qj kalturegyeeület végrehajtó biaott-sága mult hó 29 én Losaaay Sándor elnöklete alatt űléat tartott. A szétosztott gyüjlöivak csak egyréne érkesett viaasa de már aa eddis jelzett aláiráaok száma meghaladja a háromszazai, melyek kőzött 49 alapító tag van. Aa alapszabály-tervezet, valamint as eddig jelentkeaatt tagok száma követkeatében a Végrehajió-bizotttBág elerkezetlnsk látja aa időt aa alapsaabályokat elfogadó ée á tisztikart választó kösgyűléa megtartására. Az elnök indilványára a közgyűlést folyó hó 7-éa d. u. 8 órakor a keszthelyi városház nagytermében tart jak mag. NtfY-RaniiM, caölörfök Zalá 62. ttáfc (4. top) 4 1898. angtuctaa kó 4-én. - A ■aak«ak#\|»e«-Bfjr#sAlet Mint már telettük, a nagyktnlutl AH munkttképtö- egyesület (, hó 7-én i Polgárt Egyeület kertnelylségében tartja létesítendő da-láraájánitk alapja Javára nyári mulnlflágáij mélynek tikéra érdekében a rendezőség nagy tevékenységet fqjt kl. A Munkásképsö-Egyetület vl« gátmai nemcsak kallomos szórakozást nyujfintk mindenkor; hanem tanulságot lettnek arról la, hogy a munkátiljutág Uradalmunk uámol tevő réstét képesi. Azért óbujtnndó, hogy ai Egyesület minden tor, — ha a nagyközönség elé lép — eeen részről érdamlagaa pártfogásban részesűjön 4a hogy a munkaadók ilyen alkalmakkor at iíju sággal tartsanak, bizonyításéul annak, hogy rslve-san látják, ha a mnnkáslljuság Időről-időre uját és a közönség uórakoatatátára egy-egy vigalmat rendes. A kik agytilt rannak a munkában, legyenek együtt a vlgtágban ii ái ha at Igy lati, akkor a Munkásképsö-Egyetület nemcsak muló, hanem messze kihaló sikerről log beszámolhatni. A yjgalom roaai idő esetén a PolgáriEgylet emoleli helyist ében log megtartatni. — Taallék IIvéiH* isiáMtgl »«ak-taal«l;aasra F. éri auyusstus hó 1 101 80-ig a földmivelésügyi minisitsrium által at orstág földmives iskoláiban rtndetendő négy heti gatda-sági tanfolyamra vármegyénk wnitói köaOl a pápai Mdmivet Iskolába Daniit Sándor strldói, Komi Károly sümegi, a ut~ imrti lűltimlvos iskolába Mnümettnet Ferenc novai, Németh Jóttel baki ét SmgMjf Sándor oeerenctócl tanllóktl vatták lal. — TluHék siaisiaáis, Nagy veaaély ben forgott lOaoltólnk vaaárnapi mulattága. Már ■tár aal hintik, hogy a nyári mulaltágok hagyó-\' mányos ellensége: az eéö, ezen mulataágot Is, még mielőtt megkeadődlk. tönkre teaai. De a borát idő a délutáni órákban kiderült éa lűaol-tóink a lagatebb reményekkel telve vonultak ki toítt tolt. A vizsgálatot atoonal megtartották éa va- — MegMtt htelrsj. A nyirlakf gyelmetét végett mintát küldték belőle Buda- nemrég ut tapaastalta, hogy ölbe rakott p"(tre. itt konstatálták\', hogy a bor tényleg ba- éjnek idqjén az erdőn valaki rendazaraeen mis. A vendéglős bora igy nagyon drága lesz, dézsmálja. Lesbe állott. A napokban aztán rajta mert etl a föld ima meg, azonkívül még megjii veaztatt a tolvaj, mert aa erdős közvetlen at árnyékos tánd mulMokertbe. Saivetan registt-ráljuk, hogy a lapaattalt remények teljesen meg* Valósultak, mert a közönség mnden rétege nagy érdeklődést tanúsított tatoltóink mulatsága Irán\', mely a kéaő esti órákig a legvidámabb hangulal- it fogják bSntatnL Hlijnsytél oktralak és as tré-kb. Aa ignuágflgyminiitter elrendelte, hogy a közjegytől okiratokat nem tubád lróaéppel Írni, vegy lemásolni. Eteknek u okmányoknak egyik lőkelléke, hogy iráaukat na lehessen egykönnyen ulánotnl, még kevétbbé pedig kltörífnL Ai írógép betűit pedig gummivtl könnyen kJ lébét törölni és helyükbe máat Írni, még padig oly mó-. don, hogy at Ügyet késel végaetl váltoatatáat nem la igen lehat éaarevannl. At Írógépek igy könnyen kétségesté tehetik a közjegytől okiratok aulenlikua voltát. Egyik nagy hibája az Írógéppel való irxinak aa ia, hogy gyakran lordul elő benn Iráthlba, a melyet azután mindig utólág kell kijavítatni. TradktMk vttáratp\|a Ötvennégy-trer család él abból Magyaroraaájfon, hogy a dohány, taivar, oigaratta, burnót eladásával fog-lalkoalk. A vaaárnapi munkaatOnatröl rendelkező törvény e»t a tok emberi megfosztotta a vasárnapi pihenőtől. Ez ellen száll aikra aa aradi ipar» t?a kereskedelmi kamara, mely aa Baases kamarákat sorompóba zzóllljt most a trafikotok vaaárnspi pihenőjének érdekében. Aa i\'irat érvei kflst l«gnynmA»«hh »« hogy A »nfémtp défn\'énl dohány vásárlás a nagyvárosokban ia oly cseké y, hogy a Bzdnet elrende étével az állam nem tzenvadne jelentőé károsodást ét 54.000 család nak adná meg azzal azt a tiüktéget pihenőt, amelynek eddig való eltiltása egyedül áll egész Európa törvényéiben. - OavMelniklI ember halál Kálmán Jóttel oturgöl földmives a napokban ittaa ál apotban ment u udmrUfi koreamába. Leült a mulatozók közé éa iddogált tovább. Fizetéskor összeszólalkozott Horváth József korcs marosnál. As ittas ember nekivadulva, egy Öregét kapott Utheese. Ez azoo- közeiébe jutott és nyakaairten kapta, da ai valahogy mégis kissakiiotta magát éa faláénak eredt Mivel többszöri felazóiitáara aam állott mag, aa erdőt rtlött, ét aa apró tarét ak ha nem ia veszélyesen, de alaposan kitetovirozfák a tolvaj, ChaUé Bodi gyömörsi lakó bőrét. - Itgáa hfiMIsitk A poata- éa távirda igazgatóság, a magán levelezőlapok gyártása körül felmerült visszaélések megszünáee érdekében a kővekező figyelmeztetést fcdldl az érdeke\'t iparvállalatoknak: „A magán ipar áital előállított levelező lapoknak a magyar posta igaa-gatás által kiadott levelező lapokkal egyezően, ugyanolyan nagyságú vagyis 9 cm. széles éa 14 cm. bosszú és ugyaoolyan vastagságú pspírból készült gyártmánynak kall len i. A papír színének a megválasztása a tata dó tat Mértté vsn bízva. Aa Ily gyártmányokra a bellöldőo más felírás mint >Levelező Lap. illetve a nemzetközi forgalomban .Levelező Lap* (Carte Postaié) alkalmaim nem szabad. Aa ilyan egyszerű levelerő lap teladáe elölt 8 kroa levéljegygyei bérmentesítendő. A címoldalai a oimre, kezeiéire éá kéz-besitésre vonalko-ó adatokon kivü1 más megjegyzést nem tartalmazhat, mint a feladó nevét, ciméi vagy üzletét A magánipar állai alűáilítou levelező lapon a .Magyar királyi posta* felírás éa a magyar címer használata uooa megengedve Aa 11)én levelezőlapokat a postahivatalok stálli-\'ásra nem fogadják el a ha ások a levéigvljtő szekrények Diján, vagy más közvetett módon kerülnek fatadáara, nem továbbítják éa aam kézbesítik, hanem — amennyiben a faladók ki-puhalolhatók — visszaadják, ha pedig iameretlenek, visszakézbesitetlen evelek módjára kezelik 4a at előirt határidő letelte otán megsemmisítik. - A •»«l«ati.eléa hérébél. A sok kísérletezés közben érdekee tapasztalatokat sasr i-, bet a szőlősgazda. Djabban Oaál Lőriee révfülöpi szőlőbir okost azt az érdek aa lóságot köali ! egyik balatonmi-Uékt laptársunkkal, hogy • lötdi- —, a téeo esu orattg a ...____________— ... . ____ ... ban tartott. A ounfetti és szerpentin ugyan hamar \'el< hogy a korosmároat léjbe elfogytak, de kifogyhatatlanról! tűzoltóink zenekara b" •»Vk ke*"> •lk»P,« " flTe«\'1 és másikká y. a tánc, - minta szórakoztató zenekizzolgá- iP\',? i"dajta eszközölt szőlő zökUjias k.tünÖM láaáhan. Eltsmeressel kellsdóznunk Britmrr Mihály ^almatlanná légyé. Kéfowfc. Végi^ m W ákML ^ főldisaeder iaeas váto- vendéglőanek is, ki eltérve a vendéglősök ama ^\'yJÜLX a tala,b.n/G^a szeder., wskő^t ssegiMgyaráahalallan nótádtól, hogy mul.taágok ^"^jf üí^uil^^píIKÍLr «a^7aL szőlőt telepit éa .folytatja a k^eérete-alkalmával aa árakat felemalik. ellMkezőW T^ ^Mt1^ Ai Ulétflaek ss itsI.^ ZááeOtt m6U-eaeket (elemesen leszállította, ugy hogy a vendé- onoti böHööláa tóMUláJU, Mgy "«nán MMútá k „tptn^utíL gak olosé pénsen igazan kitűnően étkezhettek, ■0Pony,M°0lJa alig v«t vaatagaon, mim agyi Követendő például rexisalraljuk, bogy égy adag «>"•»•• "Wf P\'P"!-csirke, réce vagy egyéb sült ü6 krajcár volt — K»«nk\|>lak kérales Ez a bestiális — Aiullhnwt!^, Tanetici Ivákun 00 vampi* faj sohsem pusztul kl varosunkból. Kö- évee n. viidi hognáriiiwiter csütörtökön este zönseges züllött frater> k, kik CMlással, hamis falakttalo<la magái. Hosszas betegsége Űzte a kártyajátékkal tengetik nyomorúságos életüket, saageny embert a halálba. - Sitinir Izidor zala Httváuy párák, kik körmöolont baleklogá^aal ve- lovait helyaites rabbi a napokban egy késnél tik rá magukat a lodailan vidéki atyafira, kinél téTvagta ereit a nyakán és elvérzett. A yondter- pénzt szimsiolnak és jaj annak, kl az A niidnk \|0tcmwcir afá^aállt «z ára it. Nálunk kea eletlöt igy megstabaduT szerencsétlen apa körmeik közé kerül. RendörsegOm lehetetlenül özvegyei és bat árvát hagyott maga otán áll Vélük szemben, m>rt e jól szrrvezett banda — Itgwéliéti • le.hambél. Btttfiániet eszén nehéz túljárni, nem leinek aemmttöl, a Ferenc Murakö&vidilei, tízeuhet éves stih«nc a börtön az ö mentváruk, kiazakadl ezekből min-fridani loghaaból megzzőkött, a hol többrendbeli d-n jobb érzés, az arköloni züllöttség (rrtőjeben lopás miau volt elzarva. A megszökött logoly az találják meg «a elet sényalmeaségét. Itthon azo aleóleodvai hegyek kö\'Ott rejtőzködött el, napról- rosan a nyakú oo ülnek, az utóbbi időben éber napra maa helységben ütötte tel tanyáját és itt is figyelemmel vettette rá msgál a rend rseg a ga-rendszeresen ü te regi mesterséget: a opáal. Az zok ez ocsmány bandajára, persze ez nagyon alsó-lendvai csendőrök s napokban elcsípték. tcsaélyezi őkrt garázda kódosaikban így bát kf-— iiabinn aa rréékes Vakmerő rablást ránduást rendesnek a közeli helységekbe, a hol követtek el a mull heten a Icaeorlatí erdőben, ép vaaar van. —- Mult csütörtökön Kómán tiyörgy Négy ember mevfbiztotta minden pensetöl Lendvni kerka pentek talu«i lakos as alsó-lendvai vasárról Jósáéinál, egy kiakanissai földmives telesegét. As jövel bélért a rUien caárdaba, hol Htmttrka as»sony a I teoyei vásárroi hazatérőben Pola Jánoi el ernp , a híres kanizsai siptslák öl tagja közsegben felüti egy idegen kocsira, a melyen egynUskósöu játszóit. Igy saedik rá. igy ova jak négy férfi volt. Útközben elbeszélte, logy egy bele ezek s hitvány piocsk a tudatlan embere tehenet adott el a kérte az embereket, hogy kel a játékba, Fetingeriik a nézőt a nyeréssel, a hajtsanak formás kösaeg leié, a bot fuvarköltség mely csak látszólagos, mert egymásközölt jáisza cimen a vendeglöben nehany liter bor fi<ei majd nsk. Kámáit, mint as rendeeen történni ezokott, nekik. A négy ember ázonban Sormást kikerülve, ssinlen eltogta a nyeréavágy, kötélnek állott, le-Füiöpmajor leié hajtott s kei ujabb ufbaeső kö<- telepedett köstjök Eleinte hagyták nyerni, es ia aéget elkerülve, a korpavárt csárda • lőtt állt matt. tsokáa, hogy belemelegedjek, de otakhemai\'\'a Itt íhegittak négy liter b rt. At attzony roaaut nala volt hetven ("hóiból 86 forint hamarosan — Oissébb gjétysssr. Aa antmMsA lőlájoaak becafiteiee enyhülést edd házibarátla meglehetősen drága vo\'t mindeddig, mart egyHlw német gyárnak volt rá szabadalma a máaatt tilos volt eiÓállUani. A német gyár szabada ma a napokban lejárt e moat már mindenki saabidon készíthet sntipirint, csak értenie kell hassá. Hogy igy szabad iparrá vált az elöéttitása, egyuttsl eddig nejteit s elakart válni tőlük, da az emberek erővel a kocsiba lettek s elvágtattak vele a Kacorlak felé eeö erdőbe. Itt a kocsiról levettek, as erdő sűrOjébe vonszolták, kezet-lábát lelógtak és minden zsebét kiürítenék. Aztán elhajtó\' ak. A teiieaek állítólag ysfssi emberek voltak. A csendőrség a nyomozást megkezdte. — BaaiUliatt bar. Vfcuiei Remu< kotori korcsmai oe nyolc hordó bort hozatott Tirolból de Mjeleutéet tettek ellene, hogy a bor hamisi- elúszott, míg végre nagy busán abban huyta a játékot. A szegény rászedett ember a osenaörség-he« fordult panaszéval, ezek azonnal megindították a nyomozáat de eredménye alig leaa Egyikét a csalóknak elfogták, de ennel egy knijoárt aem találtak, a többieket nem találják. — LojiAk A minapi tütítvári vásárt megelőző éjjelen Stabá Zsiga sümegi lekoeboz amíg aludt, egy ismerőien tolvaj szegődön és a náU voil 8t6 Inját ellopta. A Üttetnek nyoma veaaett. 49 lorint 60 krajcárba került kltoavammja, tol csak 17 lorint 60 krajcárba kerül. - Allatsiéasségég;l klasMlatA* Za\'a-vármegye területén: Láp/**: Letenye 1 udvar. Vuuttüig: Letenye I u.. öaszfsen t község I udvar. RUMr: Sz epet nek i udvar. 8rtM> s: Alsó Dórgicte 18 u. A. Nemee-ApalU SA u., Atsó-Rijk I u., A -Saemanye tí a Aszólö 8 a., Besenyő 1 u. Bucss Sseni-Temás t u.. Caoa-bozsók i a, Diesel 6 a., Dögrete 16 a., G U«n-haaa 6 u., Hahót I u., H««ye«H u u. H-tyefő Hidvég 1 u. Jurcaevec 11 u., Ka >lal».ta 16 u., Karad 1 a., K -szihely 8 u. K s-Görl^i 6 «., Kie-Váárfa iy 1 u., Komérvaroa 8 u Láaavia 6 u., Leeenoe isivand 14 u., Letenye 8 udvar, Magyar-Saerdahey I u, Milej Etiyhazazen 8 a., Mura-Vid 6 u., Nagy-tlörW 6 u., Nagy-Pécaely 18 u.. Nagy Kanizsa 4 u., Nwaaa-BoidogaiwaiHiyta 8 u., Oilár 18 a., Örvényes 0 u_ R ideroot 12 u.\'i Ritka 1 u., Redics 11 n., Riwyo I u., Rózsaszeg II o.. Sármellék B u,, Söjtör 80 u. 8/enl-György I u., Tapolea 8 o, Tihany 17 u.. Tűrje B u., Udvamok i «., VidorayaaaöMa 8 u.. Vince ajor 1 a, Vonyarc-Vasbegy 1 a., Zuta-Szent-Grót 2 u., Zala-Szent László 8 a, Zda-Szántó 1 m, Zsiitkóc 1 u., Oaaarsen 61 község. Blrárlaéay. H lyka a T«irkjinteáhaii egy Ha M helyiéi és gakeateiktAr ISH. lebruttr l-ér« kladaiselA II év •la a UileMb fergaiau Idei 4a Nagv>K.«mtBM o«Q\'ftri0k rRbmin k^rruhMé\' m alfában T«rh I»Un«n4 bkilit l>A»e>>b t«ivtlá\|{«»llá<.l ad Km hmun Li<\|o<« lir. A hás uali«d likból «iadé, A gabonaüzletröl Nagy Kiniiaa 1898 iükiuzui 84n. A hangulat állandóan tgilArd, löl»g butában éi ros«b.iQ kéiiaru hianyi következtében. A term»Mknak a heten i\| IdőJurAa rondklvül ked-vox re a oaépleii niiii^k gvontán haladnak, dny hogy a jiwo napokban már nagyobb klna-Iáira és eonellogva alaoionyebb arakra lehet kliálárank. Piaci Ar.li.ll : Buta Irt Rmi ( „ Tutftri (váltdaallan) ,, Zab (Uj áru) Árpa (minőség itarini) Z»la 82. B«ám. (B. lap.) aaiiuk a beteg rá«tek kénporral (kéavirAgtal) h behlntéeét, a n>aly oélra Igen oélit-rü kén-lu»rtt kapni a marburgi bora»aaiU iiknlánál, valamint » WainlaubH lap kiadóhivatalánál K lőtér neohnrgbau fa. Ujabban Varaoml egy ,Tor-235--4 pl la" nevfl, a háton hordozható porpermeteadt [• »\'«rke«\'.i»it » oálre, meiyiyei a auaka sokkul gyonabban balad, fla a baj már ifan elterjedt, ti eietben a nődnek lehetdleg aindea sO\'d réese Lém-rei-Wk, mely kénezA alá Mindet a derű t kidben reane\', a harmat feliiillta aUn végasteaiék. At o»rrák tartományokban, tóiig Tirol ea tUrinihiA-haa, Avankint négyaaar kAneinei., különbet) alig kapnának termé! ; kánéinak pedig vlrigaAa «lAt> 1—8 héti el, vlrái»li ntán ey hátra* eaeokivül ha kall, még 8-8-einr, 3-4 hatl Idíkötökhen. Ho a törlőket >k»anr kánaáni kénytelenek, a li»r kaié a>a«ot (bAka»ln) nyár, melftdl cenk gyakori lejtéa állil nabadubato aag. 1898. augnaatoa hó 4-án II / A75« 90 80-7 Irt 6.40 6U 8 50-60 ft.XO-7.hO K 5 X t a z d i S i g. V) na« iékt»tn»ég. t Több vidékről ialiutik, bogy i Mölöket egy m liiiiejfuSg lepn mag, inán pedig oly mérvben, h\'jgy ha ei eue nom vádé a ttnk haáao-a", kno-kár* te-aaük iá pgéia oly >»épaek ma atkuió idei laraa«i. Eunnlt n/ uj b»W,geJaek n neve li-at-haraat lOidiu\'ti Tuokar>). Molnár ltv<n kir. iiuiáoioa m országos gyUmftlo«eii«ti mlni-xlerl biatoa, a liar harmatról kOvaütRxOkáp nyilat k»aik: • Kaen pii\'Aii lAaaAjr Angliában 1888-ban Tuoker k«r «i\'i\'4h-a fcdezteMt tar; ■»- laáta aa»nl>an, Wegaedvee Inirainfiveile m-llat, egéax Európában \'alalbitó Olasa rnáv, Kiriiitbia m ötlriábun reudi,8,,n avanktni előfordul, ugv, hogy illene vrdekeini itt a rendéi iaá űmunkak klisé iiriiiiik. A hun Madara i\'lgei bortaiatat l«»B gomba lette inakr», A Ina barmai (Oidinm) igen agyaaerO ionba, mely. líóntdt altit tekintve, — ttilibxörüaeu elara/ó tebárea ieJtf)iBala>bnl, aa tt. a. myoeliumiiól 11; el>Ui i i/fl\|n leve Síbe á« f bogyóiba aai«á hólyago-a alakú nyaitváeyok (hamiofinmok) nyumnlnak he, umlynek hWaláiB « MjiuOve eidr-it ktaivni ■ mokkái a goabá* táplálni. A lerílak Ily beiteken után alvaeetik iSId ninttket, barnái fol\'okai kapnak. A myoefi* a inból ferden lefelé emelkednek egyei aejlvonc-iak, ax a. n. oouidittuitartók, melyeknek vegén 1—t (ojáadada\'aku ü n. ooaidmm keiaikeiik, a mely oouidiumuk a iáéi ál\'al elíujataak » a baj "így ata ainlOkra lé átaehit S\'iB cunidiuMtikv ha valamely latéira Ble-pedlrk, laonnai aejlfonalakat ■ erekből hana-torinankat ereealeaek a levél eejtixOvátábe; e lápláltatáe foiyUn nmét eonidiumtartfka< éa ooni-dinmokai fíjlwtteaek, mily ooaidiu nok a aul éltal iaaét lovabb vitemek. E eaertat iehá< a liaaibarmai i««n rohamosan terjedhet a aanlákOo. Midén a levelek eo áa a bony&kon mér unyira kifejlédfiti, hogy a fonal-■ejtek eoüidinmlariokkal ia bírnak, ex eaeiban a meglepett levelek éa fDrtSk hímvaa felülettel bírnak i a bogyók héja ilflbb fivegkemányeegttvé le«, kéadbb leipattan, la ve kiiolyik 1 a hej Seaxeiaárid. S gomba lehat neacaak leveleit, de a fürtjeit ia tönkre teasi a aaAldnek. A gomba rendeaen a itAlA virágiáaa alöt lép íel a fiatal bajtaaokoo; innét átmegy a lévaiakra i végül jut a* éretlen bogyókra Tapnata\'áaom szerint e baj aa amerikai aaOléfajohnt nem igen bánija; kga\'ébb a Latra-ka eealédkoa lértoaókat még eddig nem tamadta meg. Némei/ (e)ták iámét, mint a Trol-linji áa ax Othello, igen alkalaaiak eien gomba befomJMra, A mii e gomba eüea tehetünk, aat a kOvet-kexBkben foglalhatom Oaaxe: Oly vidéken, hol e baj tBbbaaör merül föl,! tanáeaoa Hividibb ~metixéará Átmenni, hogy erd-teljieabb bájtéit nyerjünk. A ingaaokat, — a melyek legfőbb tenyAeibelyei a gombának, — ayitottakiA, nelldeebbekké kell teani a egyáltalában a aidlötákéket ritkábban keli ily vidékeken ül\'etoi. A hol a bajt iairive-«xük, olt aiounil alkal- MIdő mütráfyát tytiyal a talaj f Qndaaégl viiaonyaink folyfonoean a beltar- I\'aa-ég faiá haladvin, mindig többen Aa többen laeaiialnak mltmgyákai a tulaj termő erejének (•■koaáaara. Tártad a mű rigyák baiaaálaU any-nyivat n inkább, mert aladig többen éa többen tepaiaUljkk annak kéd«nff hátálát, l íjfy itd\|á( hogy a mQ\'rágyátárt kiadott öaeaag igen jól jövedeiaeiö bitii\'ktuléi. Annak dacára a nifitrá gyák haianalala körül aokaa nem járnak el Myaew, mert hmaAtjAk ut agy — olyan miaóA« éa aenaylaégben, a miként aat máank-nal baianélni Iának 1 nnélkül tehát, hogy eld<6-leg mogtyöafldtak vo\'na, bugyi readelkeaá-Qkre illó talaj luiaö műtrágyákét Aa adyeo mannyi-aAiben oOkiAgel Aa bilil aag legjotibaa anélkül tehai, bogy alóiöleg klieriiieket vágeaiek volna. Ratloaéliaan tehát eaak akkor fogunk alj Arai, ha a afltrtgyák baaanAiata előtt kioeinyhen knArle\'ekat vegifink, a mely kUerletoknéí fel-baaanáljak aindaaon mBtráiyaieieket, a malyak-rol aat hiaiafik,—bogy lilajnak által iiftkiégal-lelnek. Knérleti terünket például 7 pareel á a o«iiink, melyek vaouhna iegxlabb 4 kod terflie-tflek legyenek A a krtvetkeaöleg járunk el : L parnellát megtrágyáBiak foeafnnavaatrágyával font. aav éi kálitraiyával m . lAganytrágyéval foaiLaav káii ea léaaaytrvel. káHtragyávil káli- áa teganytrágyával trágyáaailaa. A láganv-trágyát egyaagébaa eaak gyenge ve\'éwk íeleegályeaéaére vagy répafálék lelfll tráiyáaáaara ixokiuk hannalai, miért ia ráexáre kfilrta parc-llai nem haaitoak ki. A jelien 6 p roella már »oe< aeg fogja mulatni, bogy •alaiunk melyik afitrágyát kélaija meg legiobban, e moat már oaak ax var eldAatéare, bogy aelyik-böl milyen meanyiaég Imi a legmegfelelőbb, a mit terinéaaefeeea oeik ugy döotbetUak el, ha évékan kereesiül különböző roennyiiégü trágyával folytatjuk a kísérletet, vagy ha 7—7 pareallan párhuaaaoa kísérleteket folytatnak. CSARNOK Navellálc éa n«v«llalrók Irta: Babosa LAaiU. (FolyUtAa.) A modern oronok irodalma aaaerint, amint a párt, mely műveli, európai ós ortodox — két Jelé oszlik, ax elaő, a nyugati culturélia tanokat fogadja el, a másik aa igaxi namxetit, ax oroext tartja ciak fajl-axtendőnak. Aa elsőkhöz Turgenjev alatt tartóinak: Zlatovriaxky, Bobo-rikin, Dancsenkó, Terpigorev, Garsin, Patapenkó, Mihailov, Jarzsov, Csehov; ortodoxok: Leszkov, Lubinnky, Markovid, Albov, Avaaejaokó, Oolovin, Polevaj, Ahiarumov. A magyar Sálon olvaaói bizonyéra emléket ni fognak ax 1894. évi szeptemberi füzetére, amelyben u oroBZ irodalom váxlatilag bemutatva lön. Danemtí Vasul .Kraortar, Mm Antal ,1 félelam. Origororili Demeter .VAna áa Fala, Jtrto* Miklóe ,A asarelmae aaaaonf", Bmiitm Sándor ,Jói talál, Zlatommkg Miklós ,8aáa-Üxőttek ax utón PbtaptnM Iváo .Miadagnak oka a uó\', tioborikin Páter ^ tea", Mü»ilm Sándor „Céltéveexlatt* c. cainoa kii elbeexéiéaakra. Ax oroszoknak azonban van igán kifejlett beixélyIrodalmuk, eok jelea beszélyirójuk még eteken felfil ia, igy például: Toain, öarnn Viievolod, Egor Sehngai, gróf Saafagúb. Dani-laveaky .Indiába" akalet utáaxai, Potaakia ,A Dunán\', Uogot >Abráad át élet<„Jarai Búiba-\', Korolenkó • A tenger, >Sxiboriai baiiAtyák«, Hg. Meoaemky «A mi MoltkAnk., Nekfaaaor •Ki boldog nálunk ?«, Tahehov .Homályboa" e. beatéiyek lekötnek kfilöaöoeégflkkel a éráikat légükkel. IV. At olaiz baaaé\'yirodalom története Baetmmh val, a nemzeti nellem feléledésétől elámítható (1818—18701 aki Petrarcbának jó barátja voft. Boccaccio, tiltott aaorolem gyümölcse levén, jói mondják életiről, bogy a kéj démona vérébe volt, izgatta uenvadályait t érzékiségét. Növella-gytUtaménye „Decamerone", ax egyatarfi, addig uralkodott régies elbeszélést műremekké tettéi A könyvet ax 1848 ban dtthőogőit peata táráaa nyitja meg — dv a DniMiu ui\|lHltMfinFM beleléhalt játszi humor, könnyfivár, pejaánaága, örőkiljuaAga teszik. A tárgyak erkőlcatalanak — de a társadalom hQ kinyomaljai, mart Boooaocio a való után irt Itt kaadődik tehát a VaHaao, mely ma már mint a natúrlimai i\'ttöuja Olaszországban, mindent elfogott Nyeiveieta, at előadás, jellemfaotéa — páratlan. Nagy ugrás után kerül eaak a sor tanát agy jelas beszélyre, Dgo Foscolo „Lflitere di Jaeopo-Ortii" Ara, moly Göihe Wertherjénok hatáaa akit frtlfjttt öt követte a regény éa beaaályirodakm [Sllendttlése Manaoaivai, ki klaasikaa oakotAjával, éa müveinek alapgondo atával, mdf wtáy afléat i%4ilttéluit KyHyoMtt i n kevaiáiy AwialMaait kangottatla, i jel-tava tolt: hojy i Itkvétwti títtkufan éUtU tégy magit t* IlUUtmtM a jM fUtrt. Es a történekm a nam-mti iring. Quevratxi, IppoUto, Nievo, a táraa-dalmi pedig Tomaaao, Caroano, (Dodid novoia, Noveile doawatioha). Tarcbatti Borülibaa talált Idfejaaáglfc-^ Barilly, Matoni nemes klawicitáaál, elveit követve, szép irályát a aat egyesíti (íueerata, humorával. QhMantmi méltó utódja (1824-1893) aki majd órvos, majd eainháai énekea lett, mig hangját veeHve, aa irodalomra adta magát. Elbeszélései: Racoonti proibiti (t870i, Nuovi raccooti da ridare rím alatt jelentek meg. Olattonaág, hol a nyelv éa irodaion elég korán kifejlett, ma különösen a prózában at irodalom magaslatán Ali. Da Amicta Serrao, D\'Anunaio, Varga, Caputna a> legjelesebb Íróik; 6 utánna jő. azután egy égést írói nemzedék, melynek mindenike kiváló. v így: Salvatore Farina, Valevaronghi, Karra Rovatta, Caitalnuovo; Vittorio, Berxzio; Ciampoli, Sperani Fogattató, Mercedes, Mennini Di Qiorgi, De Robetto Colombi, Cordeiia Barilli, Bettoll, Riguta-Maleii, di Qiaoomn Lanvii, Mlsasi, Maa-zanolte, Fava, Cagna Grandi, Nenáoni, Perodi, Líra, Saohetti Glória. L A mai nemt\'dék: Dandolo, Beraexio, Verga; de Amioia, a naturaifimua, illetve a verizmus irányának hódol. így Giovanni Varga, aki 18é0-ben született, a verismus főképviselője, aki a catamai, a sicilia népélet hü rajtotója. „Faiari \'örténetei"-ben, „Noveile rui icaoe". Torina (1888) alakjai életteljeaek a belőlük a pór, a nemes, aa ügyvédet i aa öanea erkölcsi viszonyokat megismerjük. De legjelesebb elbeszélése a „p raaat-becaOlet1\', amelynek tárgya Turiddu-bersagliere szerelmének története Loláboa, aki Turiddu he* helyett a gazdag talyigáit válaaxtja, a aki boámból Sántához cup, de ativében Lolát ueratí a éjjente ablaka alá jár. Alfto megtudja ott Sántától t Turiddut a korcsmában egy csókkal, ami a kés-párbajra hívás — jele a rizsfőidre hijja • ott nemébe port dobva — hasba araija, mertiföl-ciffrátta a hátat; legújabb beszélyei: Paae naro Dna peeoatrioe. rON & SHUTTLEWORTH BUDAPEST, Vácii-körút 68. aa. ot«i«mpuánjouM) jnrgati»>jfah«>M>: Locombll is itfzesépMgipkiszMik tmmm mtukék. M «• Hwtw •k«k U mim- _ N»Y-K»nÍKM, oodtCrtök Kortana « tötölfa" Capuana Eájöl, U aeinién etfturooea • ieoli iránynak, kl l(jueági te egjéb Mbeaaétáeeivel, uini bírálataival kellett Agyelmet. OmMmm Henrik, aki 1839 bán nOletett Flron-aéban, ma Vetinoáhin él. A kereakedfll pályáról lépett M irodawlrá, hol a legjeleeebb beiiély-Mk kOaé emelkedett, Aa „ujaM tSrténttek\' blao-nyitjÉk, hogy flrómót, bánatot megoial utmélye-jvel, akik talvák álitb<Jloiiig\|el > éietiapaeatn-latakkul. ,.A mowlyok ée kflnrifek", „Aa emberek" érdemesek ■ legbehatóbb flgyelemro, da kölöriö-eaa nép kia beeaélye „La gamba dl GlovadninO". Otlmtí Marotmtb i Towlli Torraanii omllljllk (el végre, ki lhflfl-lmn MŰletelt Niverráben, e kin Ab tánllói palyere nem juthatott, lelt beeeélf-1 krova. Vihar éa mend. A riaalOlddn, Buraiam nélkül, Olaaa kteaaaaonyok jalaa fceetélyeit tar- ! temeetak. nr. A dánoknál a beeaélylrodalom megelaplté\|a Rubbek volt, i^lentíll Qlllenbourg anion y, Zala 08, aaám. («. jkmiTe, Uilöhety Bieii íJndankroue; botelőiöl Jioobáen, Neneen, Ueng. Midőn • realizmus nel-I lema behatott Dániába, két réaare vált ott ia aa irodaimi tábor, u&y a dánoknál, mint a norvégeknél, a a raajlelák Ibaen, Bjflrwoo, Kiellaod, jOraobman, Jakobaen, Sbindorph egywCŰIek, § a \| másik tábor veiéire; Schmidt Rudolf maradt. A két párt Mének Ibsennek ée vojénolc \| Bjflrneonnak Smidtoik limertet\'ee által, eflt j annak megemlitéee által ia rea\'ieták, a idaalieták eléggé Jellem eihetnók a két Irányt, de leidobban a. hinták. aaálUl tüntethetjük lel a kOldmbeéget, ha aa utóbbit jellemeaaflk a amaaokkál eaimbe állítjuk. (rdjutAf. Hiié^t ) 18X8 aoguaitui hA 4én. Laptulaldono* ée kiadó: GLÓBUS H a Járiiít BiitfiM Tlrmlf elfogad élet- ée járadék bisloeiláeoket a legkttlOnbOaObb módozatok aaerint. Nyeremény a réeaeaedéel köt fényeiben 40$ nyereményt bia\'o«it. A kOi vényeket 751 erejéig vjieia váltja. Felvilégoeitáal ad: • „GLÓBUS" ál«- ál Járaéák UMU láruág fimI T—ir-Ipittén 9y Ural áader. Ugyanott ügyei Ügynökök magae futalék mellett éa bavittietéeeel alkal-martainak. ttt—I fflWfya/Wem P^WTTOuyiD ~~lT<l»yll«tit> pwhtrtra-- Nigy-Ktnliia, Ceáktornya éa Zala Ig^reiaf területére: Nagyobb és kisebb fajtája sxubid. UniakkitellD ptóaAcljsk IrgilcuUib gyári áron aiáilit lg Heller Bín. II. Fri(fiitriu«c 49. ünger Ullmann Eleknél N.-Kaoizsán. KerApár-árjegxzékek iigjea ét Mrmirá Nyomatod Fimshel Fülöp laptuiajdonoauá)\' Najjy-ivJfihtstfi>u, 1838. Ajánlja éiiu Mimiit raktárát kKtkpáreiHüMtlMe Tivábká; raktár 6i Mpvlxht igyia-mii t-rtliukn aláaeaflkáll UHáZIOMA karlkpárikbtl K«M ki-iaáH, di Uij\'Ni jó kirbin lúvíi k«rák\|wok l» tarlatnnk raktárad. ái iimrlkil pninmatlk tilíiyil nie.miH« raktára. NálkttMiki-tutiul mluitui kirákpárnál, miután an-gok álul támadt lyukakat iim»l W-ri\|HiQa Kérjő • (piz Contüvnlal a -^JpÓegB Gmparu/^ oiUightrü spanyol is portugií Sherty Poribor 1 Malaga Madeira Tarragbnástt. Kaphatók ax iuttt finomaU futur tt ktmJudé ttkbttu oaiamint poharankbü m aáflbíSM udllodák, káoéháxak ét ovuUgiMm* Sqjátfiok-. Budapást # A aakui W kossulti-Lojos és [ftoitdia atau sarkán, a Cmhy Casűwoallunna Ki\|kat«:_ Nau ás Klein füaierkereakedéaében Nagy-Kanizsán. Huszonötödik évfolyam. 63. szám. 1 mAtmmÉm áapj VlNskáa »IMWssH FtHf U>p- ^^^W ^W \'^T\' M" v» II kanaa n fet - Is. : ^ .. .. ^ ^ ^^ ■ tmn• I k«M> rt ftt — u. lipiMtn I kara \|IM«M, ZALA laMasaM aU* aM rtaalrs M m ^^^^^ M m mil>nl> IWW napMr I.Maa ItaMMmklt \' VinsMaéfSMt IMI NM\| ktaj>T. Politikai lap. ^^^ Megjelenik NAG¥-KANIZSAN hetenkint kétszer: vaiárup él ciltirtlkéa. ^MtaJMI* Nagy-Kanizsa, 1W8. Felelte szerkesztő: SZALAY SÁNDOO. Vasárnap, augusztus 7. Az oj államtitkár. A1 ujon kinevezett kereskedelem ügyi Államtitkár, dr. Schmidt József, ki a leköszönt Vörös László helyébe léjJett a napokban foglalja el magas állásit a kereskedelemügyi minisateriumban, nem homo novus a nemzetgazdászat terén Jogi tanulmányainak elvégzése után a mezőgazdaság buzgó tanulmányozására adta magát ás a Pálffy grófok pozsonymegyei nagy birtokait igazgatta, onnan a pénzügyi minisztériumba kapott megbízást, hol We-kerle mellett mint annak legkitartóbb és legmegbiihatóbb munkatársa működött, aki az éjjelt is nappallá tette, csak hogy el tudja végesni az uj hivatalával járó sok munkát Gróf Bethlen András kérelmére áthelyezték a földmivelésügyi minisztériumba, a hol is mint Kozma Ferenc utóda, kitűnően bevált a lótenyésztési osztály vezetésében. Nyilvános működésének zenithjét mint az ezred-wsaáges kiállítás- igazgatója érte el, amely minőségében nemcsak ó felsége a király legmagwbb megelégedését érdemelte ki, hanem a kormány, az érdekelt osztályok, valamint általában az egész bel. és kftifold osztatlan dicséretét é elismerését ii meg- szerezte magának. Az ezredéves kiállítás berekesztése után az ujan létesített szabadalmi hivatal elnöke lett, mintilyen kidolgozta a szövetkezeti törvényjavaslatot és az országos központi hiteiszövetkezett elnöki állására volt kiszemelve^ mikor a kormány és különösen a kereskedelemügyi miniszter bizalma a kereskedelemügyi minisztérium államtitkárának felett* fontot állására hívta meg Ót, amely állására dr. Schmidt a rendesnél nagyobb kvalifikációt hoz magával, mert alaposan ismeri az összes közgazdasági tényezőket, ások hiányait és szftkségat és törekszik az érdekellentéteket kiegyenlíteni. Mint politikus a , legtisztább líberá-I lis dr. Schmidt, mist államtitkár az első munkás lesz minisztériumában és az első hivatalnok a Irattáriak közt, a 1 ki a kereskedelemügyi miniszter politikáját becsületesen, őszintén és határozottan követni és a iUjgvalósulnshoz segíteni fogja. E hó 8-án tartotta az uj államtitkár beköszöntőjét a kereskedelmi minisztérium \' tisztikaránál, ennek szíves jóindulatába és barátságába ajánla magát (—; A politikai helyet A pali. tJeai helyzet egyik nap olyan flísnsyéeisa, mint a másikon. Am illetikstnek mnmM férfiak fölötte hallgatagok - sgymámtl ttimbtn m. Am omtrdk kormány nem érté-siti a magyar kormányt Matárotámurél át nem ttn érdemleget jtmulatókat, Csak orréi van ttó, hogy a ItgkOOtltbbt napokban Tkm gróf ét KM ár., péntügymimsttar Bmim pestre irkamik Ennek a fiififftiisá—l ugyan már ódéig ú meg leoBott volna MK térnie, ttkintttml ammban as oootrék itt* pofokra Malamtották. Báeti jól körükben hangsúlyozzák, hogy M kormány míg mindig reméL, hogy sz <Jm étjéig olyan iffliyiiofcst létesíitÁet, molgek • kitgyttén javaslatok simításéi, vagy legalább a tárgyalátok mtgkmiUM MílZiftmé turnék. Am osttrák kormány ott kitti, hagy la sikerül a javaslatokat a bisotteágokimt letárayaltatni, akkor • magyar kormány ujabb, rövid proomdrímmbm bolt fog tgymmL A imo/ttégt tárgyalátok msgkttáém átéri condito sine qua non, hogy stttl bebitanyé tassék as a tény, kogy Austtria •msmo-képes parltmmttd iufsfluifl. Mát V szerint as ontrák kabinet csak mmmt kmám a magyar kormánytál, hogy a kitgfméd javaslatok búuittági tárgyalásait mt uss<l parlamentben oktábor helyett novemberit TÁRCA. Mefisztó, (tbikip) Irts: IIhIni Istva. Nem tudón hol olvastam, elég as hox«á, olvsstsm egy bisooyos növényről, melyből a régiek a hirss boszorkAny-kenőcsőI késsitetiék; s ha e ksoőcsosel valaki magái bekente, Almokat látott, melyek a regiek lelkületének megfelelöleg, fan-tasziikusak voltak és ezeket a lantaastikua, rémes Almokat Abredáa után is valóknak hitte. Nem ladom, vájjon megvan • a recept e kenőcsről, a ha megvan, hát Mefiaztó barátunknak van-e alkalma azt hassnálni, csak annyit tudok, hogy ő igen gyakran olyan Állapotban van, mintha az előső estén a boszorkány-kenőcsöt bassnAlta volna Mefi silónak hivjAk, különben zenész. Hogy mért kapta est a goeost nevet, azt ma em tudom kiesselai, hiasea olyan jámbor gyerek, hogy még a légynek sem vAL Ha csak orrának hajlAsa, pergamen asint sArga leocaével behintett arca (nem tudom, ba aa igazi MefUxtónak voltak-e lencséi) aztán Aijelenklnti kóborlások alkalmával az a meflsztózerü sántiláa, — melylyel különben bizonyos Állapotot akart maszkírozni, midőn t. L a láb tántorog — gúnyos mosolya A< eAtáni kaca gAsa, nem saerestAk meg neki e nevet. Meflss\'ó barátunk szintén s .Fehér kakas törzsvendégei közé tartozik és es tán legnagyobb érdeme. Hogy vetődött oda, ast ő maga ssm tudja. KMönben is olyan kompánia sines a világon, mint es a nemes tArsasAg, A lötörzsvendé-gek alig vannak négyeo-őten (azok is kidatöbwi); de astAn mindig jönnek qjak, ismeretlenek, a a jó szerencse ugy bossa, hogy as ujak, majd mind igen derAk. jovália, őszinte cimborAk, a kik beleolvadnak, egyek lessnek s társasággal. A kik nem érdemlik meg, aaok hamar elasakadnak, be látván, hogy a ,f<hér kakas, számokra idegen talaj, vagy pedig kinézetnek onnan. Meftsatőval is ternót csinált a társaság. Először érdekes emberi igss, hogy nem sok vi«et zavar, d«U>érdekee ember, nem igen bőbessédfl (egy cigreyanekdótát elmondott éppen )79^ser) de érdekes ember; egy kissé nagyon lusta, de érdekes ember; a nőknél nincs sok sserenosAje, de érdekes ember; msgAra semmit sem ad, de érdekee ember; sok, sok rossz tolajdonaAga van, de érdekes ember. Miben áll es érdekessége T kérdik önök. E(js, érrel nehAs lelelni. Nem voltak önök U ugy, mikor egy csinosan OllőzOtt fiatal hő gyet láttak, melyen semmi ssép nem volt; hsja igen kösőn-sAgee geszienpharna, szeme bisonytalan ssintt, vonásai épofn nem szépek, orra aem szabályos, szája nagy, fogai bár lehérek, de éppen nem •gyöngysor fogsk», termete igen közönséges, lába kezei nagyok és — és mégis volt egéss lényében valami, tekintetében, moeolyAban, mozdulataiban, de hogy mi, ast nem Jadták tadk megmnsihwl. csak lelkiáitottak: de Mskw ssnony f Ilyen érdekes ember MeAsxtó is. Szépnek nem ssAb: jó araa vsa, igy ssokták magukat s lányok kiieiunl; haját boenaa bordja, de nem á Is Schveéda, ki iud<alevőUg UmAsI utánosta és nem is mOvásai sasasAlvből, hanem csupán a sért, mert lusta IsnyirataL I salseáp példabeszéddé vált. Gyakran annyira lusta, hogy még leikelni is lusta, soknor estig feküdnék, ba ebéd után a háziasszony (el nem kergetné Ae ha dAlelő<tönkint egy pár pohár sört megiszik, Iwta ebédelni menni, pedig a gyomra olyan bangosaa korog, hagy ast hüui aa ember, ki akar makeéal. Éhes, mint a farkas, de nem megy ebédelni, mi annál inkább csodalatos, mivel a kifőző ben nagy hitele van. Pénse ritkAn vas, mert reedeese egykét nap alatt elveri a havi pénst. Notsbeoe, még ő is as édee apja saArnyai alatt van, akár a Szél báró. De leglustább a dologban. Hanem 4 is esek közé a lusták köze lartoaik, a kik ba rgyassv nagynebesen munkába lógnak, lusták abbabagym igy aztán elvágsik azt is, a mit fel nem tettek magukban, a mit nem akartak. Ilyen lustaság ssállbatta meg, mikor egyssar egy ssarenesátlM drámaíró népaainmlvAMs a dalokat szerezte. Cs milyen csáp dalokai 1 Mikor ö asokat a dalokat a soogorAn elveri, astAn meg kiséri a Rokkant dalnok énekét, ki a MefUaló ssarzette népdalokat annyi hivvsl. odaadással, lelkesültséggel és színezéssé énekli, akkor, éh, Bicyklí Bambus. és eredeti angol slyulatés )é karban levd has ált Kerékpárok kaphatók: Egy J á házbál való flu kárpiton tanoménak felvétetik Friedman K. és GQnsberger katsrsrsráSu Hagy-Zanlsaán, Német atosa Nagy Kani«s«, vnnirrinp KBzegészség és köztisztaság. Nagy Kanisss várót rendőrkapitány! hivatala fcőeagétatégi iMmpootbói alanti végiéit illetve MhávAat bocsátotta ki A kMintaiif kömidmi-.nfU tárgyaló miointtrí randalet •nJUHUihtlm-ntk< mondja, hogy mindén Uaímérén helyűig a kttti$Uu9 Által ftUMuttt kilön mtUMtlfM dykkd (árnyékuik) Itgytn tÚdtva. Eaen kővetelménynyel a /inrigymininttr lép Ml 4a a hatóiági kötegek bizonyára szigorúan fognak őrködni, hogy a szettet Italok kimírété-vel 4a kitmértékbeer való elárutiiátártl foglal-Idkoeó wsydsosat a mínitzt\'ri kőretelményeknek megfeleljenek.\' De • haliéig maga eaen rendelettel izemben igan ferde helyzetbe jutott. Dgyaoia • hatóeág maga u. aki a fenti irányban a legnagyobb mulaszt\|st köteti el. Erek* óta sürgetjük a kőzi\'lemhelyek felállítását, de biaony hiába. Kár pediglen, ha egy pálinkát patikánál ♦nélkülözhetlen. as illemhely, még inkább nélkü-lősbetlen olyan helyen, hol naponként aok náz\' ember jő öesze, mint például a piacon. írek előtt már láttánk a Főtéren egy nagyon csisos psvilloosssrü alkotmányt, aMlyet — ngy tudjuk — a Magyar Tőzeg- ée Műtrágya Ipar Réasvénytársaaág állitott fel próbskápen. Igen jdl fedett, de tán ezért egyiknek máaiknak még aem tetaxett. ée a tárgyalások eredmény* aa lett, bogy a Részvénytársaság ösasessedte sátorfáját torább állott, mi aaonban megmaradtunk a régi álapntban éa agy látaaik meg ia maradunk mindaddig, mig a Mügyminüzttr, kollegájának példáját köretre, rá nem parancaol.a hatóságra, bogy a közegészségügyi köret élmény eknek megfelelendő, haladéktalanul közillemhelyeket állítson fel. Zala 63. szám (S. lap) ± 1999. augusztus hó 7 éi ad. 8878/898. aa. Kivonat. K. maryír királyi pénzOgyminiszternek 1892. éri 53.386 ea. alatt a szeszes italoknak klméré-aé»é) ée kiamértéklwn rálő elánnitásánál köve-tendő egészségügyi randaaabályok éa aaok áthá gálára kiszabandó büntetések, valamint a rendőri áa orroarendőri felügyelet iránt kibocsátott körrendeletéből : < A kittiül—ág kőMltlmhftiril. Különös figyelem fordítandó az összes italmérés helyiségekben a küzlitsUtág köretelmé-njelnek megtartáa4ra. — E figyelem kiterjesztendő nemcsak aa Italméréei helyiség éa meUek-belyiségeinsk tisztin tartására, hanem agy a kimérésre, mint a vendégek használatára randáit eszközöknek valamint különösen aa italok kezelésén uolgá ó helyiségeknek éa régre magáoak az ilalkeselésnek tisztán tartására is. Nélkülözhetetlennek mutatkozik e tekintetben bogy minden itaimerési helyiség a kftzlU\'taság által feítétaiesett külön mellékhelyiségekkel (árnyékszék) legyen ellátva a hogy azok időnkint fertőzielenitlessenek.\' E régből a fertőtlenítő szerek az engedélytulsjdonoso k által folytonoaan kalló készletben tartandók. Járrány esetében fokozottabb mérvben ügyeljen a hatóság, hogy as italméréei helyiséges ée aaok udvarai tisztán tartassanak, mindennemű azerrea hulladékok éa rothadó állományok haladéktalanul eltakaritlastanak, hogy aa árnyék-székek, emésztő gödrök stb. a szokottnál gyakrabban tisztíttassanak éa fertőtlenitteeasuek, lorábbá, hogy egyátalában a járványok alkai-máral, kiadott mindéit különleges intézkedések az italméréei helyiségekben, mint a melyek aok idegen elem érintkezése folytán a járvány terjesztésére különösen alkalmasak, a legszigorúbban végrehajtassanak. As, a ki as italmérési helyiségek tiastán tartáaára, mellékhelyiségekkel ellátására éa fertőtie-nitő szerek készletben tartására ronatkosó fentebbi rendelkezéseket megszegi, kihágást követ •1, éa huss forintig, járvány eseteben pedig ssás forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Vigth. A fentebb hiratkosott min. \' rendelet 90. prg, egész szövegének közlése mellett lelhivom a város területén leró összes italméréaael foglalkozó üzlettulajdonosokat; hogy az abban foglalt köz-titz\'ttági követelményeknek mindenekben annál ia ink4bb eleget tegyenek, mert t>s idökósőnkint elrendelendő felülriaíválatnál tapasztalt rendellenességeket kellő szigoiral lógom büntetni. Nagy-Kanissán 1898. jul us bó 30-án. DMk Péter i. k. rtndörfőkapitány, 6110^99. as. FMivit. A közegészségügyi 1. fokú Eatéaágtól 4798/898. ss. alatt nyert utaaitáaból kifolyólag éa • közegészségügyi 1870. éri XIV. t. c. 141. fi-a alapján a gyümölcs elámaitáat városunk területen kőretkesőleg ttabáyozom :• paouo királ csupán hatóságilag kijelölt A lőtér illatra zöldség as alább következő, • célra helyeken engedem meg. L Magyar utca éa Árpád utca arok. 2. Arany János 4a Magyar utca sarok. B. Magyar utcán a Gutmann félé ház előtti liget éjszaki oldalán. 4. Sugárul meghoseubbilását képező ^j^nan nyitott utca torkolatánál. iBakócy utca.) 6. Honvéd utca bejáratánál a kot oldalán. 6. Petőfi éa Aliik utca sarok. 7. Petőfi utcai községi népiskola melletti flraa területen. & a) Eötvöst ér, Orossráry éa Szegő ház kötött behajlás 8. b) Eötvös tér OUop báa sarkán i járda 4a kocsiút közötti téren a villám oszlop mögött 9. Eötrös tér a Szentháromság szobor mellett a gymnáaium kert déli sarkán. 10. Saayeodéglő átelleni Vörösmarty utcai sarok. 11. SseolgyörgyváMér Kisfaludy utca ráféa. II. Deák-tér és lőut közt elrooaló fasorban a fák alatt. 18. Kölcsey utca bejáratánál s régi agylet épület előtt. 14. Kialaludy utca H Cseogsry utca tarok a járda éa ssekérut közötti Iák alatt. 16. Csengery és Szemere utca wrok. 16. Zrioyt utca 4a Zárda utca aarok. 17. Ctsinb tarok. \| 18. Kazincy utca 4a Fürdő utca aarok a asantfarencrsndi kert old elán a Iák alatt. 19. Kazincy utca s Bubik féie hasban larő korcsma kőseli latorban. j ). Vasúti indóház A kik eaen itt kijelölt bolyukat már régebb idő óta hasanáJyák 4a arra igényt tartanak, tartósnak e lel bírás kibocsátásától számítva 8 napon belül a kapitányi hivatalnál ezt bqctentsoi, bot a jogosultak erről igazolványt nyernek. Ily igazolvány nélkül a város bármely területén (a zöldség piacot kirereJ mindennemű g)0ss8las árulás büntetéa tarba alatt tilos. Végre a gyümölcscsel való házalás csakia hatósági engedély mellett eaakősAibalő; aaok tehát kik gyümölcsöt háabos hordva eiáráattani óhajtanak, tartósnak ebbeli aaáadékubai aa elárusítandó gyümölca bemutatása mállott a kapitányi hivatalnál bejei ontsál, bot a házalás uijáni eladásra igaaoláai bárca adatik réazákre. Ily engedély nélküli gyümölcabáaaláaoa ért egyénektől a gyümölca elkobosiatik 4a ezenkívül 1—6 írtig terjedő pémbünttléessl fognik sújtatni. Nagy-Kanizsán 1896 juliue bó 30-án. Dtdk FWtr i. I. T. akkor nem canda, ha az ember lelkében Is tűset faf valami, a ugy ujjong ott belül, mintha ezer apró koboldok táncolnának végig az agyon, kéjes zaibbadát reas erőt idegeinken éa a rége az, bogy a Kakasba megyünk éa iasunk. Inunk a szerzők, az előadók éa a hallgatok egéességére. 0 is szeret vándorolni, mint a Szél báró, kit átültkor rolt szerencsém bemutatni. De nem egyik helyről a másikra, hölgyek után. Ha a Kakasból kikarfetiki elmegy a Károlyba, ott megeazik — éjéi után 3 órakor — egy aaranru rétét ét iázik nggeKg. Ebben különbözik Szél bárótól. Ennek nem ártanak meg az éjjeli caarargáaok, mert! Bem korhelykedik, céák rirraszl, nem iázik, ctak j udrarol, de Mefltstó iszik, iszik — t a mámor lánsbesedik lelkére, a a mámor után as álom, Istariti szárnyát szemére, s skkor titán es aj battő olyan reroluciót csinál as agyban, hogy angény Meflaató másnap azt aem tudja, ki o, t Wagner-e, ragy S\'riy ? Ilyenkor rannak azok az\' álmai, melyeket a régiek a boszorkány-kenőcsnek I taltjdonitinánik, midőn őmeálmodik operatárgyal, aaerelmi kalandot, párbajt, — a mitől pedig fél ■agyon — lényei jörőt, tücakőt-bogarat, t reggel! felébredre, azon tűnődik, nem ma ran-e operájának premierje, melyei különben még meg tem irt, eeak mikor lak&tárta felzörgeti s rákiált s a rétség jelző mellett oly jelsett névvel titulálja,! ■slyet egy körér állal riael, akkor aztán lefil a zongorához s eljátssssa Beethoven gyáasindn-lóját. Da még mindig nincs tisztában assal, mit tett azelőtt eale. As álomképek még mindig beto\'a-1 kodnak a valóságba, a ő fél attól a férjtől, — aa álombélitől — kinek nejét el nem caábilá, rettegj atlól az apától, a kinek a leánytt el nem asök-tette, a szabótól, kinél nem caináltatott ruhái, de legjobban a háziasszonytól, azon hissemben, bogy rotes fát lett a tűsre. Egy reggel hozzámentem. Aludt. Nem msga feküdt otL Egy kia zongorázzék volt mellette, melyre egy hálóinget husotL Ason volt a paplan ia, neki nem jutott, pedig ugyanoaak csikorgó hideg volt. Felköltöttem. Mormogott. Kérdestem, micsoda bolondot cáinált megint ? Aat le\'elte, hogy as éjjel egy senéss barátját, ki nagyon azegény s nem rolt hajléka, megrendégelt, a magához bitt hálásra, de mirei csak egy ágya rolt, megosztotta vele, sőt még hálóinget is adott reá, mert barátja i agyon részeg rolt. Moet is réaseg, még mindig alszik. Kicsods, kérdém én. Hál barátom, felelt 0. En erre télrántom a paplaot, a ott leküdt, igen — a zongoraszék, — Ast hitte a jámbor, bogy barátját basahozta, aki nagy be rolt kapra. Aki nagyon be rolt kapra! 1111 Azóta egy hétig mindig szidja magát, mikor reggel lőlkal, a tükör elé áll, a jól lebordjs magát. „Te ilyen, te olyan, a kii as isten oly tsép tehetséggel áldott meg, Így pazarolod erődet, easedet, így gyöngíted testedet és lelkedet." Este mondogatja, hogy csak még ma, de magában hossátessi, meg bol-nsp meg asután. Ha pedig rolna valaki, a ki megintené, assal vág vittsa, hogy taűletéa napja van, igy van neki egy évben 866-tsör születésnapja. Ilyenkor aztán kezeivel homlokára mutat, s ujjait kecsesen billegeti j széles uájfconoiolyra nyílik, orra lenyúl az alsó ajkáig, ssem& pislog, egyet-egyet és e jelentőt mosoly után e szavakat tuUogja: ,,Mefisztó ur, már itmél?" Aztán rá-ftlel önönmagának: ,S<iutén!\'" Könnyelmű, mint minden mttvéss. £t jószívű, mint minden müvéss. fis birtslsn haragú, Qint minden jószívű, könnyelmű ember. Egykor hirtelen haragból-e, ragy könnyelmű meggondolatlanságból majd lelgyqjtotta a házat. Alt felesleges mondénom, hogy akkor ia be rolt kapra. Nos, tehát ilyenkor az a szokása, hogy midőn hajnal falé basamegy, lakóiénál, a jámbor éeakest agy pohár riaaal .felkössőalL* A letkóssöntes abban áll, bogy egy kancaó friss risssl ss édesen álmodét nyakon önti. A jólelkű daios eleintén caak törte; később rámorgott, utoljára ő benne is Isllorrt a vér, ielugrik éa az agéss uoadótállal riasonosia a •lalkőasöniéaL» Erre Matató, kit • váratlan rálast felböszitett, s második kancsó után syul, s ezzel ledönti az égő lámpát. A petróleum kifolyt a a lámpa égett. Jó aaareocss — csak réassg embereken esbstik meg, — hogy a lámpának több asse volt. A cilinder és a golyó diribdarabra zúzott, de aa üreg, melyben aa olaj állt, éppen ugy esett, bogy megállt kicsiny, kerek talpán, a bár aa oldala törést szenvedett, t • petróleum kifolyt, az oiajot bél égett torább bágyadtan, naomoruta. — Egy bélig aem lehetett liefltzlónak vendégeket fogadni. Másnap rolt mit hallani hétittatonyálól, ki lehordta, a ugy megmosta, hogy Matató ur kény» elen rolt röetelkedését egy pár > literrel leöblögetni. Sokat ingerelték tárni, bogy ilyen olyaá gyára, aaájhőa stb. Erre fetkerekedre, elkiáltn magái: >Na, majd fallépek én erélyesen. Váljatok csak.U As alkalom nem soká késett. Magint valami csínyt lett Mefisztó ur — falán ralamely botort locsolt le, ragy elfelejtett tiszta inget rávenni — éa a házíttKOny ugyancaak tzidja. Persze künn Nafy-Kanizn, naámp H I R I K. Zala 68. Mim. (1. lapj 1898 aufontas y 7-éfc —" IteMiMaMM •■aemól/. A „Nagykanizsai Mozdooyvezetök" zászlószentelés! lanpétye — mint már közöltük — folyó hó 14-án tsrtatik meg a következő sorrenddel: I.- Gyülekezés ás menet rendez és Polgárt Egylet kertjében reggel 1 ónkor. S. A menet indul reggeli 8 árakor a* egyletkertből, Tágig vonul a lőtéren, Király-, ás Zárda-utcákon ás megállapodik a szentlerenorendiek temploma terén. A zászlóanya megérkezte után: 8, Énekes szent mise u alsó templomban, melyhez a helybeli kántor veeetése alatt a nékielibérvári műhely dalárdája u egyházi „dalokat énekli. A mise végéé feissenteltaiik s sássió. 4. A zászló ssen-teléss után a meghívott halóságok, egyesületek, valamint a közönség egyéb réssé elloglalják a téren kijelölt helyeiket, mire a székesfehérvári mohely zenekara és s többi egyleti zenekar a magyar himnusst játsassák, miközben klhoszák ss uj zászlót a templomból es a zAkzIóanya disssátrával szemben lelállitják. b. Ezután a zászlóikkal réssivevö egyletek sorban elvonulnek a sásslósnya előtt, meghajtják a záaslftiksl melyeket a zászlóanya msgkoszorus. As fgylstek erre ismét riassza térnek előbbi helyeikre. 6. Mikor már as összes sisslók megkoazomatattak, aa Irodalmi és Művészeti kör dalárdája alkalmi dalt énekel, est követőleg ss iskolás leánykák s szózatot éneklik. 7. As ünnepség után a menet a Nádor (ovóda) utca és Csengeri-ateákon át a Sugár-útra a zászlóanya: fíogtnrixUr Józselné urnö lakása slé venni ás tissteleiére a zenekarok egymásután sgy-egy darabot játaiansk. Végül a menet az egymkertbe vonul és ott szétoszlik. 8. Délután 8—8 órák a székesfehérvári mObely zenekara és dalárdájának hangversenye as sgyletkirtben. 9. Este 9 órakgr táncmulatság a Polgári Egylet nagytermében. A tanc-■aialaágra a randáé He Ég s következő meghívót bocsátotta ki: As 1898. éviaugusztus hó lé-én Zinliwmttlk alkalmiul a \'.Nagykanizsai Mos-donyvezetők. által a Polgári Egylet disstermében zártkörű táncestély tartalik. Jegyek árai: Személy-jegy 1 írt. Családjegy (8 személyre) 9 írt. Karzat 1 Irt. Kssdets esle 8 Arakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak éa hirlapilag nyugtáztatnak. Jsgyé> előre válthatók Práger Béla és Bshis Lajos gyógysieréa< uraknál. A zenét Horváth Laei zenekara szolgáltatja. A hölgyek kéretnek ■ennél egyszerűbb Bl\'össtben megjelenni (A kik maghivót tévedésből nem ksptak áa ilyenre igényt tartanak forduljanak Ptrgtr János fűtőház: allőnök úrhoz Nagy-Kanizaán pályaudvar.) — Elleafr válsulás, A nagykanizzai kerületi Btt^mgügiS Pénitdr a lemondás lolytán állásra KM* Ödön déli állomázvesetőt válsss- megűresedelt ellenőri vasúti nyugalmazott totta meg. - Bl nemtek a kafsaák Pénteken reggel a cs. és kir. 48.- gyalogezred 4. zássló-alja eltávozott Nagy-Kanizsáról. A .virtigli infanterístak. >lotái« szomorúak, busák voltai, sok arcon vééig peregtek a könnyek és kitudja hány kis bakii ártatlan rátett regényének ssa-kadt el ezzel s fonala. Kegyetlen hsdűgymioisz* \'er, igy sopánkodnak tn sokan, mikor ofyan szép u uniformis csillogó aranysárga gombjaival, keményrevasalt, sötétzöldes hajtókájával. Hja, szép, uras élet a katona élet, csakhogy a parancs, a parancs, mégis a legnagyobb ur. A 4. zászlóalj négy éven át állomásozott városunkban és s legjobb egyetértésben élt a katonák által kllönbeo annyira lenézett dbfl népséggel. A polgárság és a katonaság között fennálló jó egyetértést itt nem kooveocionalis udvsriaskodás-bói említjük (el, nem akar ss bók lenni, de ép mert es oly ritka helyen áll lenn, keQ hogy megemlékezsflnk róla. A tisztikar ép érséts teremtette meg est a szép helyzetet mert Ok msguk sem idegenkedtek, nem zárkóztak el a polgári elem elöl. A 48. gyslogssnd 4. zá.slósljs tisztikarának távosását sajnálattal veszik tudio-másul társadalmunk legelőkelőbb osstályal, melyeknek szive«en látott, kedvelt vendégei voltak mindenkor. Pénteken reggel a közöslaktanya udvarán állott tel a 4. sáaslóslj. ünnepélyes hangulat uralkodott, harsányan csengett lel egysserre a zászlóaljparancsnok vezényszava: imához. Mintha egy tsst lett volna, oly kimért, biztos mosdulattal hajtott térdel as egáss zászlóalj. A tüzo tó zenekar egy egyházi darabra I aeudilsiL Volt abbén a jelenetben valami esodá-latosan megható. De csak kevés ideig tartott, \| mert a hogy á zenekar befejezte a darabot, Mgladuh a búcsúzó sássióalj, élén a tűzoltó I zenekarral, mely egées ss állomásig kisérte ki i Is mig a legénységet sikslyesték a nagy kocsik-j ban, sok sok mama aáste est könnyes siemmel i és mégs akkor is ott álltak a posta alacsony I rácskapujánál, mikor a vonat már rég ki-I robogott... — Haagvsrsésj líeealheljrea. Ntyonai (Hukstedt) Irón szerdai hangversenye Keszthelyen \' erkölcsí\'eg a legszebben fejeződött be. Sovány \| vigasz es, mert hiába tagadni, a művészetnek — I gyomra Is van. De ennek a közepes látogatottságnak részint a mi sséphsngu fóldínk mags ss oka, ki a reklái gyártás forrásait nem ismeri, ki még tele idealizmussal bizonytalanul tapogatózik II művészet reális oldalának első utján, de fö — ; nemcsak másutt, — nálunk is sUr a reklám. Egy kissé elhamarkodva, gyorsan csinálták meg est, mindőaass néhány rosss helyen alkalmasott fényes siksre falragasz hirdette a hsngvsrsenyt, agy hogy • keszthelyi közönség síig róla. Dacára, hogy elég arép gyűlt össse a „Hullám" aeálló anyagi siksr mérlege csak nehei Hufonai Irénnek mindazooáltal volt, mert oly asépen, ohr brilliánsan alkalommal, a hogy sdog csak " mintha a aérts\'t müvéasi aasfatcié tftse volna, bojy minden egyes azámmal magával ragadja a hallgatóságot. Est el is érte. Csak m rengett a ,.Hullám" négy fala a zúgó tapeok sktt - Mfi Sándor kollegánk kél kBff éayl i el Népen, a közönség sajos Hugonai Irént BitdMkf Miksa senetarár kieérte zongorán, SS 0 előnyösen ismert prifiahásáml ál könnyed játékával — lévsHcyaresllás. fisn Károly nagy kanizsai illetőségű, pécsi lakos fcilfcjmiai—wl engedélyijei veséiéknevét M,fém változtatta. — A llisltéság klrikll A juttes hé 91-én tartott ünnepély jlvsdahnéróf a rsudsaóeég a köveikeső kimutatással aaolfál: Bméd : TéO drb belépőjegyért á 90 kr. -148 Irt, fertlflea-tésekböl Irt 6.90, eoofetti és seerpentU siiiiáakél 18 flrt 98 kr; Aeaaes bevétel 187 frt 88, levonva 66 frt 41 kr. kiadást, maradt mint ttasés jhMrn lllfrt47 kr. A lelülflzetéeekhes járniuk: Bogen-rieder Jéesefaé, Knortser György, Weias L és P. l-l Írttal. Us«ar Üilmana Bek 90 kmt, Btau Lajos 80 krrsl, Msrgentbaler Lajos 60 krral, I. N. és Roseaield Ede 90 krral, X. N 10 knai, K. N. és N. N. 10-10 kmi — álismaigélt. A slugvtdákl gaaáa-körnsk a földmivslésöcyi ministerium l.tjá 33-án kelt ItSOqVL L saámn leiratával a silótelep céljaira a jövőre 100 frt államsegélyt enffr-délyasett aszal a ktkötésssl, hogy vegyes Raysstoa tőkéinek a tapolcai viocalláriskoU igazgatója által kijei ölendő ré«ét kii léimi éa fajbssta Rupestrs montíeoia és Mstaliika vsaikét be. A szükségletet ss őanel vagy a jövő tav saal ingyen (oj^a a miatslari— iloantsel — Lsakladék ki^ritmaii, A magyar lapltiadök oraságos kongreaaauas e hó tO-áa ti ö-sse Budapesten. A kongraaamm »-tárgya a hirdetés- és lalrsfseabélyee iltGrttitwk Tejé \'ena- Eddig több zaiat 9u0 vidéki lap csatlakozott a mozgalomhoz. Az stőkde<lM btaotlaág s kongresszus elnöki tiaetének vMéeéreZUeU Simont kérte—M, a ki az sinOkaágst stta fogadu. — Tsdásut. Auguazlua dődtsk a ment radásialok, azóU kevés nyugták van a fogoly caapatekaak. As idén van etée i fogoly, de u iy költések aprók, kár rájuk lövőt-dösm. Fácán is sok van as idén; a teny" , bői dssárauutak már nyéssdék- a konyhában. Ds behallatszottak a pattogó szavak. Meflastó csak tlrtá vo\'na, ha maga wtt volna. De a legármányosabb cimborál VoMli a szobában Egy darabig fel s alá járt feltűrt ingujjal. Károm-\' kodott, kénét öklébe ssoritva, s enk ugy dobta ki seájábói a >majd megmutatom., erre arra azt a kulya...« .megrúgom stb. ékes amvakat. Aztán midöta cimborái (él óra hosssst ingerelték, elkiáltja magát: «Msjd föllepek erélyesen l» ki-saakitja az ajtót — barátai hüledezve állnak — itt vihar készül — vér fog iolvni... Jő Mefisztó kiá\'l, de dühöngő háziasszony hős oempillanU-sára lesüti szemét és esengőleg igy női v,Kérem, kérem I* Aztán bejön, becsapja as ajtót, káromkodik grt a megkönynyebbflllen igy sókajt föl: .ügy-e hogy megmutattam a vén boszorkánynak I Hja, mikor én erélyesen föllépek I...* Ilyen as ő «erélyes. föllépése. De már erélye zen futni, azt komolyan képes. Egykor, mikor az a szomorú emlékű csetepaté volt egy hirispszer-kesztö és képviselő pálbaja alkalmával s a Duda-pesti csőcselék borozta a mágnás-kaszinó ablakait hogy kalonsságnak kellelt IDIiépni, mert s rendőrség csak rontott, s csak jobban elmérgazlté a kedélyeket otromba 1 átlépése álul: akkor mondom Mefisztó is az utcákon őgyelgett. Kíváncsisága még félénkségét is leeyőete. Éppen akkor lépésgél agy rossz, korhely cimborájával a kerepest utoa, mikor u első lövés eldördül s ágy boldogtalan bérkocsis a bakon halva rogy össse, mig egy másik golyó egy szépreményű jógázs szivébe fúródott. ÉftépjAttfftf Mefisztó rtmfllésél. A nép fot, eszeveszetten s bakák ssufonysi elől. Ds legelöl volt Mefisztó. A nép megállt, lecsendeeüll; a kere- pes! uton egyre kevesebben jártak, végre elmaradták, égy lélek sem járt u aréá, koagő utcákon és Mefisztó egyre rohant, azt hiUe, hogy űldőzfk Hallotta a mögötte futó katonák hai£os lépteit, látta a mögötte áaátó puskacsöveket, és villogó asuronyokat. Végre kimerülten a lakásához ér, a Terézváros egyik fé\'reeeő utcájába. Cimborája a kapubán váqi). ki a rendis uton jött, mig Ms-lisstó megkerülte a fél várost .Honnan jöss?" kérdi barálja. >Caak be, be, sarkamban varnak N .Kik? »Kik?... hát a katonák I Nem hallod léptéikéi?\' .Ej, eú. hissen egy lélek se jár as utcán Saját lépteidtől ijedtél meg, ez qi cipőd kopogott olyan bangossn s kövezeten (ints, s cipész már háromssor Ili volt a számlával) s ts gyáva, ut hit led, hogy a katonák üldöznek. Hahahahal (...« .Biz a< meglehet", — nőit Mefisztó S botért a legközelebbi csapszékbe. Akkor még nem volt a Kakas-kör tagja, mert aaóU ő is megemberedelt, ugy a hogy. Javult is ssóls. Most nem fél tizennyolckor jár hass — néha ugyu magsaik — hanem csak fél tissnhatkor. Legújabban otthon vacsorál, de Kakast nem mu\'azztjs el, naponta folksrssi a társaságot, melynek annyi élvezetes órát szerez gyönyörű zongorajátékával, melynek 0 is egyik büszkesége, tredeti,nsgy tehetsége folytán, bért nésntk <3 neki egyel mást... A nőknél nincs sok uerenoeéje. Komoly vi-szonys nincs. Ebben merő ellenléte Szél bárónak. De hol van az a htfs aaaUadöt alig átlépett ifjo, kiken meg ne mosdulna a asiv, kiben titkos vágyak ne táipadoának éa s vágyak ne rajongnák körül te taádollat? MeBszkó ur is hassU- Isn igyekesstt elbújni Ámor nyila sM a szeszélyes palástjába, talaOkihék a isten s bele döfte nyilát. Nem SMnt nagyon mélyen. Talán elfáradt már aa a hassás us wen. hissen a társaság többi tagjaival annál syakrak-ben kelle logialkoeaia. De éppen elég mélyen találta, bogy as első csinos IBbe bele snareessa Mefisztó ur. Első csinos (őt mondtuk, mivel Mefisztó ur nem igen forgolódott bMgyek körtl s eddig osaknem olyanokkat veit értnlksnéaa a kikhez a kis sstvány Ámor urő asm mer tár-kőzni, félve, hegy aaáraysiróJ lehull a klmpae, s mamája, a ki pedig elég kaoér teremtés, meg találná ssidni a kis kotnyslest Esskask körébea Mefisztó nem sok épületem látott, aaért Ml ae-mss érzéke elfordult lőlük. De hogy családi köröket, lányos házakat káresett voiaa föl, ast nem tette, elég botorul Egy ssép női társaság, mAveH leányak — hamiaek, kaoérok le lehetnek agy kissé — éi jóeaa mamák kőn aeinnrte tőkkel ér, mint saar téri társaság... legalább btaeayos időkben. As volt n oka, hegy MeAaató er ügyetlenül visslle magát a látva, hegy mlaáan larl lel sihedert öl legyösetik, l^guliitéai átég nagyobb lókra hágott Ds a ssiv, a saiv I... Igen, a sut i BsdUaak as qj olyan gyakran kalucinácioi vannak, a melyet ren is felkeresnek g bolondon iátwéayok; a késről, mely gyakran reaaket s csak imsael éaa-mai veri a zongorát a nagy korhelykedés atáal napokon: e fabekrat, a melyek igea jé ludaaft futni: szóljunk a szívről, melynek szintén vaanaft látományai, a mely aaiulén remegni, s ha falni nem is (pa gyakran saakeá l tud, dobogni tané NagyKanhna vasárnap tnkorinákban mlndentglé van moet láeán • astsfelé kiszálltaik i isrlnkra A hónap második létében mir ullltlfl nyulakra ia érdemes laaa vadánál. — Iikaial AtImIMí A sala-agerisegl lelsó kereskedelmi Iskolába, maidnak fenlarláaal • wagaa minisztérium I 1HKH évi 5(8.741 aa. a. Ml rendeletével kimondotta, aa lH0ft\|0 tanévi belreiáaok aaeplsmbar ki I., I., 8. napjain laaa nek K\|iu évi lindlj lfi-ír!, lélrélell djj fi frt. Hasaéuvsorau, jé vJaeTelü,, ssorgalmaa ianuiék taadjWsngedéahsn réssésűlnsk éa segélvegyeaü leiből tankönyveket kapuakkTaUaa ellátás bavi 18—10 Ifiért sapkáid. iJfválbdí mwfkereeésre sajkaágss felvilágosítást magadja Uéwéy Ignác leleö karaakadalmrlikolal Igaagaié. — A tana rég. A kim Zala völgyében lekvő köaségek közti I laghlraaabb Hzenliirót-Polgárváros aaim»ak aiért, mart Hl vannak a MgaMoagebb legények éa legbájoeebb lányok, hantim aaért ia, mart aa Anna napi huoaul, nem ■int masuit a köaaégben, hanem a védaaant Heeliliiéra éplleil kápolnánál a hagyan tvijék. — Annyira navvaataa a btioau, hogy még a Naadtk katárbAI Is eljönnek Ida a legének, lányok él ritka jé kadvval molainak Ili virradtig. Magtsrtlák a buo-al mindan évben ha saakad la aa éei, vieaoal nem marad ai soka a verekedés. 10 évaa emtorek laknak a Jómódú lalaban a ki tálra állítják, hogy még eohaaem maradt él kogy egy-két koponyát be ne vertek v\'oloa. fi ki vek maradlak a ráfi tradllióbos m Mén is, ■art a legsagyobb mulatság köaben Tóth Vince, Barit Jóseel, Korlátos Kálmán • Nagy Lajoa áfcMi legények ttseaskspisk, ajkéiban Tóth Vitoét agy megmarták, Mfy életben maradáaá-hoa kevés a remény A kée a lédét is ériolelts. —I Peates ariaásaklask A neheaen sasésathstfl ételeknek osak mérséke l élveaata ia már igen eokaaor okos vessedetne« gyomorbajo kai, moreit kaidetben a gyomorkörlll nyomás kányáa atb által éeelelhelOk, Mlndeaenbánlahnak ellen legjobb sikerrel haaanálják dr. Aóaa élet-Helsenmát Fragner B. gyógyszer árából. (Prága M6, Hl.) Kaphaló mindan nagyobb lyógyssar tárban ia. - llrietaéiy. Hrbbm a Talekynteában e\|j liléi* kelyliéf és gabonaraktár 18M. tabrnár 1-érc kiadandó 11 év III a ftrpilm Illet áa t»bban a a mely. ha agyraer megáll, nince aa a anpénii, édee Maűaztó ur, niroe aa a beka-sereg. mely meginditaa. igen a aaév, a antv I Aa alaó aaereiemnsk ábrándja, mely a leg-iánysnsbb. As aiafi isaralsmnak vágya, mely a legtisztább. As eM eaerelem képzelete, mely a legmeréjsabb I HaAestó urat bemutatták barátai agy tudás prnfimsor családjánál egy inén asép lavaaai délután. Aa ablakokban virágok virultak, a virágok kast ket aaaatei belopóalak Meinlé \\\\r saivébe. Aat sem taéta, mit aongoráilk, csak játanott sféas délután, egésn sete. Elragadott mindenkit játékával, a a kis sáléóleány melegebb piliantáet vetett reá, a jobban megasoritá a keséi, mint jövet alkalmával. Meleslé boldog volt. (Akkor éjjel örömében háromstor telasaivta magát) éjiéiig borral a Kakasban, éjfél után sörrel, hajnal idé egy kávéháaban palinkával I) Aaéta minden vasárnap töikereete a tudós pnéeaaaar családját. Zonsoirásolt, epedő pillán táet vetve a kis leányra, kinek egy tucat jókedvű névadója volt. Zosgsráaotl, a csak hébe-bóba keeaéigeteti, a akkor ia beleizzadt, mlg három lót moodoti a kis Lollinak. Szerelméről a világéit aem mert volna ssóiaai, a Ida leáay, at aa ábrándos bohó fö pedig na- £ros várta. Zongorásott és epekedett, ebből állt sflaaló első sseralme. Zala 68. aaám (4. lap) gakann keréskedái aa atetkaa Tech Zslgmead falathalyl-adge. Móvebb felvilágosítást ad lalkauwa Lafaa ur. A kás ssakad kéiMI aladé. MJ--4 Törvényszék. * Végtárgyaláeok áa ítélethirdetések: 1898, mymlut 8. 1. Kitárolta vétségével vádolt Kéosei József ellem bűnűgyben végtárgyaláa. 1 Lopáa bűntettével vádo\'t Kualoa Ferenc elani bűnűgyben végtárgyaláa. 8. Lopáa éa orgaadaaág bflntattévd vádolt Mráaovlta György és lársai elleni bűnűgyben ítélet hirdetéa. 4. Csalás és köaoklrat hamisítás bűntetteivel vádolt Kremal\'r Sámuel ée társai elleni bűnügyben Ítélet hirdetés. 8. Lopás bűntettével vádolt Schwarc Albert elleni bűnűgyben ítéld blrdetse. 1898. aufuutui 10. I, Rágalmazás vétségével vádolt öav. Tánooa Vendel né elleni bOnűgybsn vágUrgyaláa. 8. Lopáa bűntat lével vádolt Klaa István elleni bűnűgyben végtárgyaláa. 8. Lopáa bűntsttéva vádo\'t Pallos Jéred elleni bűnűgyben végtárgyaláa. 4. Lopás bűntettével vádolt Horváth Jánosné elleni bűnűgybeu végfárgyalás. 5. Magánokirat hamlsi\'ás hűnleltével vádolt Márwées Pál elleni bűnűgyben Ítélet hirdetés. 8. Csalás vétaégévd és kösegéeaaég elleni ki-hágáasal vádolt Horváth (Bari) Rozi állani bto-űgyben Ítélet hirdetéa. 1898. mywsrtws 12 1. Szándékos emberölés bflntettével vádolt Uj. Varga Jánosné elleni bűnűgyben végtárgyaláa. 8. Lopás bűnlattétel vádolt Cröndör Jánoe elleni bftnUgybsn végtárgyaláa. 8. Lopáa bűntettével vádolt öav. Koscut Miklós né ée L elleni bűnügyben ilüetklrdetéa. 4 Csalárd bukás bftatetiévsl vádolt Kokn Náthán éa Reieh Salamon elleni bűnűgyben itélethírdetée. ISII augusatos Hé T-h. A gabonaüzletrtíl Nagy Kamssa, 1898. augnantus 7-én Caűtőriőkön nagyobb kínálat folytán as árak csökkentek, de a lanyha iránysat alig tartott 24 óráig. Külföldi Milárd tudósítások és s csekély hozatalok a vételksdvet fokozták áa mai áraink néhánv krajcárral magasabbak, mint a sasrdaiak. A bosstnl Bég miodtg majdnem kizárólag uradalmi árara asoriikoaik. Holjrl Aralak: Bsss Irt Boti , TVtwsri » Árpa • A batáridőűaletben a bndapeati távirati jelen lések azerint a hangulat szilárd. 8.80- 9 frt 8 80-7 frt S.40-60 8.-6.90 6.W-7.ÖO Végre astán a leányka sem nézett reá olyan melegen, a nem ssoritottn meg oly hévvel kénét. Ddvarióí kőéül voltak meréanebbek, s a ki mer, nyea. - . Kedvea Meflsstó barátom, a ponti lányok nem <li> 8WiKmid is lűifliad. ■ pggfl miijéi reálisak. „ Sasra taaV — .Igent" .Nem elégi Dveeaeea?..." Ha elég meréas vagy kimondani, hogy .d", akkor a papa veea gondozása alá éa megkérdi: .Kedvee öcsém, mennyi jöveddme van ?" De mivel Meéeeló ur aat aem rebegte, hogy •Nasyaád, nagysád, én szeretem önt...« bét n lányka sem mondhatta: >dveas tsleeégűlt. e nem mondta, a papa sem nyi jflvaédsii mivd pedig s lányka kérdeskette: >kedves van ?< ^ fia es szerencséje Halastó urnák, BMrt, mint alttls őszinte ftckó, abban az esetben oank aat válnasolhaita volna reá: — Jövedelmem, u nagyon oeékdy, hanem n kiadásaim, — ások annál nagyobbak, De Jé la aa, én istennm, mikor ka eat^araek olyan áldott lelkű, jóeslvl (a tegyük hoaaá: jómódú) édesapja vanI Maftaató ur, asegbecsáija! K 51 i i A Jé slrárpa s d a i á g. Isaertrté j«\|«l. A slrárpa kiállítások behiaoajtották, hngjr Inom fajtiaata sörárpa ára — éaasns»a« I gssdos mivsiéa me»leti termés kosa ara is jóval asaga-aabb, mint a kétes eredetű ée s klIlnbösA fajták dsgyákél aitó közöaségas árpáé. He vékony ée vastag kéje, karán is iéata érő árpa vas öaius-ksvsrva, essk eaysnlitlsall dagadnak ás esirás-i, a igy egyáltalán aem aUgltik ki a sörtőeó igényeit. A sórárpn jóságának ■^hiriláeinál a kívatkeaö asempentnk a mérveink: Aa ösues árpafélaságak kősóit Imnagyokb tsrmést a liestáa tenyésstoU asasee Cksvsliar-árpa adja, a aeki magteleiö talajon; as egyei adni sörgyártási sálakra is a iMMekk. 1—ak magbirálásara, bogy aa árps tafaástus, hagy lakát nines-s köalnaágss árpa, imparini, hnisoree árpa atb., ismernlnk katt annak jel ágéi. A Gbevaliar árpának vastag, giengén éa röviden "zőrölt tőezáikája van, salg a pnrasat árpáké rendeserini ialtünően lát kaié koasawsőrű. Aa iapariál-áipáaál a aag alapjának agy jelleg-sstawa kiemelkedő tlramiáss vas, mig a Cke-velier-árpánál a helyes agy kia lapssska láikaió A hataor.ia árpánál a lűzér lét oldal magja néedleg görMtttée leagelya körűi arűssakajlüott mig s kösépaó mag ár al-ka. Kiválóaa foatns, hogy a szemek nagyaágra, aaiare, Hastanságrs, vékoojbéjjasaara alehetö legnagyobb egyforma* ságot aataaesk, siert laskföl (tag as egyforma aeiráaáa. A kavaa, ssbéassamű árpa több kemé-ayltöt, ■ karosa eavásy árpa tSbb rostot ás fébérnyét lartalvss. A kMogietalaa vetőmag ketNsIiter eslys lagalábk 1-8 kg. é» tOO sasg súlya 4—ft gramm legyes. Mind Inoinbb héja vaa aa árpának, annál kisebb mása iákat taaal aa a magsak a annál Ukbb ea\'rsot adó agyag na a magkas. A laos báját a fisom fodros lokiáss matatja, Aa árpa szius világos kalviay sárga ia nem aalrkée. He aa áras sincs jot asgérvs, akkor több, kavaaabk sűiéea aaint ssnfat A aseai saáihnrn-paaakor aasak baiao aisrksaats iránt tájékesó-dusk; magéeesslk, kogy aa kaaUay-s, vagy kösnyea törkatl; fos Uastáa édeskés legyen, ss padig dobos savanykás. Aa árpa szaga tissta aaalmasaeil a dobsa asags árpa gyakraa esak foleréesbes csírázik. A vetöaag mast Isgyes minden gyossssag\'4i ás törött saea\'öl. A esépfo-gép —■ kl\'öulsea ka a doh ssákrs vaa alUtva, — a aeemek sasasál letfirisli, miáltal a eein ia aga ár II vagy d is pasetal. A eeép\'éend beálló repedéseken pasfos aaokotl mataikozai, miért is a kési osépléa a vatfmaaxs nésva előnyössbb. A sörgyáros nem ssareii, ka aa árpában I) nál több protein van s aat óbajija, kogy aa árpa mind liszteeebb Iegyaa; est megrttialö aaiveláeeei vagy a talajnak oéiasarl trágyázására] lehat aléral, asvsssUma aa árpa talajokat nem asabad nitmgéndáa trágyákkal t«)bövea d- lm Jtí bsrtrát —^ I Plllw"s,4,,,,r Ra5MI\'00442 41 űy\',,akbe, •laakhaaaálaUt,«»»k I sIMMI sVsm MMMlftWI vaa kaaanákttaa s Araay fo sdsi Inaséi MMszér sm Tlz év Ma MNaert ligWttisli —mmmmmmmm—mmmmmmm kNűstatve. ENNÍLFOevA ragaeitéaajng "nstislli fltiil eiéayek rágemiliáre a IsgMánlatiiakk Hartna ás Hnkeréa Basaaftald A. éa Aa caégeknél. Ah ét BUub oéfaél Maey-Kaeiiaáa. # Nagy-Karmsa, vasárnap latai, téhái üeü utillótrágyával, aem chilisalét-rommai, hanem lakáhb foeatorssvdus ásványi trágyákkal. aeveseteeea pedig azeperíoesláital, a mt j nemcsak a IotM fokozia, jeleaiékésyen de as áspa miaőaéféí i lényegesen A aórárpa termelés igea jövedelmezi, lm megMelő vfcaoayok közt gazdálkodnak; a JA gfirárpAaak mindig vsa piaoa a többnyire iga* jó áron értékeai\'heiö, da taraeléoe a kedvsaő talaji éa égalji. vissonyokon kioüli saskértelmsl, sok utánjárást éa kiváló goodozaat igénysl. CSARNOK Ztk 63. jaám (S lap) XaYellák éa ■•▼ell«lr4k. Irta: lakam LánM. (Tel/tatia.) 5 A romanlicismus, a beteges ideálisa ast kiirts ni a a való életbe* közelebb bosm a költőit, a nemzeti talajon építeni fal a abban keresni tárgyát, a modern reelismus feladata, éa valamint a modem sxinmQvekben nem aa m tendencia, Mrni a mesét a megrajzolni, mi történik a ase-melyekkei ée sssssálysbsB, hanem es, hogy a jellem mivé ísjlödik, mit teáz, mint viselkedik a beállott körülmények között, agy a besséiyirók is ea áriáéból kiindulva, aa események legombo-litáaa alatt domborítják ki a jellemeket, bizonyos morális cél vagy siapsanas érdekébea, legyen es skár a oaaiádi éiet bsasflségs, nyárspolgári eszmék kiirtása, bigotúág, laoatismus elítélése. Nem lehetne moodani, hogy ebben a célban a reálisuk s idealisták nem találkosnánsk, csak as igaz, bogy as ideslisták nem barátja! a túlságos rsefismdsnsk Lássuk azonban egyenként: Bjérnson Í832ben született Norvégiában, sím házigazgató, majd irt lett, irti hírnévét falasa történetei, idilljei: .Synnőve\', Solbeken, ,Ame\' 1867 —58-ban alapítottak meg. 3jőn»0n határozott realista, tele egyszerűséggel, természetességgel. As utca, a hűség, a medvevadász, a sasfészek, a lenétyea leánykérés, jeles képességre vallanak. Maiié sorakozik a komor, alaphangú, de szintén norvég reaüsia és elbeszélő Jacobsen Jena Páter (18É7—tMJ, kinek Mogeas, lOrés á ködbe, két világ, Föos aaaaony, jeles beesélyei említendők. ,Pöne asszony\'-ben remekel Jacobeen, a as egész beszély ast az alapeezmét uralja, hogy a nagy szeretet ha megváltozik, nagy haragot szül. Föos asszony szereti gyermekeit s esak vi-viseont imádják anyjukat, aki-ujnk ia, sbalt sp-juk helyeit, de midőn régi ideáljához készül férj hes menni, ekkor kitör s harag, a nő nem tudja feláldozni szerelmét, a gyermekek pedig nem akarják megosztani szeretetüket, s ások, kik eddig a legjobban szerették egymást, etvál-Bsk, caak a sir iölött nyújtanak jobbot almásnak. Magható történet, élethű, mert sokssor lát-1 juk sz életben is, bogy a jóság, mert igen jó volt, szenvedt érte, osupán mert as OmRtien szív magára gondolt Smidt f Rudoii jeles dán; irt, 1888-ban született apjáról német, anyjáról francia vér loty ereiben. Elsőbben ő is ksrssksdö volt, s ezidő alatt tannlta ismerni a német s francia, angol költőket, míg felhagyván a kereskedői pályával, az irodalomnak élt csapén, agy, hogy ma a dánok legjelesebb dráma, beszély ée ujeág-irtje. Páriabea léte alatt irta két ebö elbeszélését, ,a francia templomszolga", ée a „Svarcvaldi falusi történeteket-. 1881-ben adu ki bessélygyüjtemé-nyét e cim alatt: .Kézi rajzok", s est követték, 1888-ban az ajabb kézirajsok. Smidt realista, a szó legnemesebb értelmében, fest s rajsoi a való élet után, az életből vett! alakokat szerepellet nehézkes előadás mellett is,\| ismeri a környezet befolyását, mely as ember lelkületére, beoaő életére hat, de kizárólagos araimat nem enged neki A dán MezéiyIrodalom a nagy meseíró Andersenen kivol, jeles beszélyirói közé sorossá Berg-sőet, a Daiila és s kísértet beesélyek ssersőjét, a bumorisükus Bőgh-öt, a tengeri ée tengerperti törtésetek íróját, Drachmant, Etlar Cárit ,a szegény emberek", Evald; Blanka Schandorpot, As öavsgység jeles bessélyiróit. Kieiland Sándor jeles norvégirt, és 1879-ben Stavangenbeo született s mert snnak kösalábea téglagyára van, üde ée bájos, lehet mondani as idyBi lestéseivel vívta ki nevét A remény sőtd. Szerelem ée idyll, BAH hangulat, Egy ebéd, Két barát, A vateriói ütköset.s más jshs elbeszélései kitűnőek a reslismus irodalom terén. A fiunek Páívárintát tartják a legjobb elbeszélőjüknek, kinek finom lélektani meglgyaiéaai, egyszerű és megkapó előadása, élethű alakjai, kevés vonással élesen jettemeúk, mily nemeeen e önfeláldozóan küzdenek a létért — kiaasiens, typuaokat teremt As oroágos vásár, As útitárs, Penti éa Inka, A bűvész. Az öreg koidusa mony, eit igazolják. A svédek leghirnevesebb regényírója, egyszersmind beszélyiréik: Gumálius, Carien s Bremer Friderika, Svartz Z«ofla (feljWáBs Umámlk.) •litt. anfnsKtaa bő T-to Phönix-Kenöc9 arti kösegéaseég- beUgápoláaLitt-I Imim érdn- SÍ«I Hserkrssiél Izeaeí ■L FnalSilj Bmsm lsv»IHaf)e ujailatankra Iftésvs. érfcaeM, Mltabw Hatul a UHafat t NYILTTÉR) Nyersselyem 65 krtól U fr» 75 krif tatféa NUajkSa rali kalaa — Taaaara é laaémráaila, valtaim feMea ■!>■ aiaaitiit-tl/wm a krtll 14 trt tt Mg aluraaklat — s !•««\' austabb aaSrta, ain te ■Isll—tkis FiliaS fan — láfc—a poatablr a rimmtmUme, ralaatat klakaa ssát állva, - ■!■!»>H\|i Mg \| \' \' * ■ \'t.......... ... HENNEBEBOG aelyam^yáral (es a tr. Unii náUM) Hrtata (S) üacTV hvilnii. SrAjcba tHaim UrtlWyagi^uil sál KMtnflk m«f * UiUmM l krondorfi 11 savanyúvíz a stattgsrti I lóriéi I áttiásoa met nyert, orrod véia-méavesés és a kőssőaé levelek eirei saerint U-tlsőeek eüamerva. As cgTedii fétezö, kipróbált és ártalautlaa szer, s&rl éa gazda* baja8réa losditására kőlgyekeél ée arakaál, a haj tt-ée a korpa képsMés meglát á-árs ; ástál emberekaéi erőuljea bajaat U Mt — Jótállás es eredmény- és ártalmatlan* Ságért. Tégely 80 kr., poeUa küldve vagy atáa-véttei 90 kr. K Hsppe Wlnza. I. WippHager-strasse 14. _Í68-88 ISTii* * Uztiltfnnk figyelmébe ajánlja gyArtmáayit as ELSŐ MAGYAR mm? mm siíp TATA-TÓVÁROS. A sssbedalaMsoti énltőleaes, nyaratói.-, UM-kimk, gatdatigi k gydK épületeknél vagy esak átalskltisánál kiválóan alkalmas. léi ée /fmmtmlM, teljesen méwse manafsas-lak, boltotaiok, hrités/alak tálaafalak, tíméf és tmOUM wlasáAss alkalmas, pmU /In/ éa se- . Unm mentés anyag. Új, gyors és a i«sMáé építkezési rendszer. Magyarásó (Ügetek és agyas aajrzgok árai dijtslsaol kB.detaek. SU—U gseskiáa ttyals, ipllása ■unt GYÓGYITAL minden burvtos bántalmaknál I nlshkss ajáatva. •Ui • matbss klstaallrt aaa vállal autatpll M(t. Laptulajdono rtic H R L és kiadó: ftLér, GLÓBUS Társasál elfogad éiet- ée járadék biztosításokat a legkülönbözőbb módozatok saerint. Nyeremény a réssisidéal kötvényeiben 40{ nyereményt tnztoat A köt vényeket 76} erejéig viasaa váltja. Felvilágosítást ad; _ • „GLÓBUS" Mat- a Járata V«aé láraaSc fiari T«aér ipiM> Nyltrsl A aéer. Ugyanott ügyes ügynökök magas jutalék mellett ee havilizetéssel alkalmaztatnak. I I FEGYVERGYÁR mr A világhírű Steyerí ^wm ; tflittccciíhír^ képvlielete éa raktára Nagy-Kanlzaa, Csáktornya éa Xala-Ifarasaf területére: Unger tUmann Eleknél flr.-Kanlzsán. A\|éatja éásaa Mszsrsit raktárit kartksárcjlkkikkaa TtrikU: raktár te képviaaUI sgyaaiia wtMakra a lAaeaélkill gra ziossa katákfénkkaa. Kávai ksnaátt, da Utjuas jó karkan .Hté kartkawak ia tartotaak raktáron. ás aaankat paaaaaük véélaayas „airwiwa- raktára. HMktUaka-tattw Biada ikwikpáraal, Mlatáa eMfek Ital aasél l/akakat aaoaaal karagaMtJa. MfAhiijegjiéU iigjn és Mmtre. A szőlőpenész ÍX^CS ftiYóké&zflléfc raktárt. Nagy-Kanissa vasárnap Zab 63. s4m. («. lap.) 1898. anfwatas M l-4a m_ bianajmlk HÁ2ISZER, Buy ai raUiUat arakályaria. raa-Ili VWSHl\|4l( I •atraaiatt m Wkáa véraasMeit rt-t«M«). driu igémigMMMMaX paaa h klrtiaia ■uMlihtl * zya-raj anajrs la ITwaaB aa wauMci MfBinK ■ •aakajt, P HlltjlalaaSlSrt. HP ■MM* kéafért ia«w, pa -Tiril~r itii r. pi»i>a"". a wUhIiiiiii Maiw, tytaiii<ái\| w Mrtkrt, kaartMNhaL aM Uih^hl, ~ ,a«ér0TrtJí«akkiaaaijr»lt Dr.BOSA-ffleíiífolwi Nb él MÉI pi-lyttáaa Naa rfkanai Jár, a aU mB syaliHttill, HráiMi tt kaaiaj-UmM, a pnik "* " rflifi\', tiljo- fk, alrtilliil, pMw a aakatf, WribU kaiwgiajiMa aa H7-amaitl UllMlripll a Um éa Iák a\|\|akaa^ ki«lajiil»ikall, éa«aaatakail ■Irtplasaa ttlaal, kaMrti aakaM atk. 10 If Ma Wrilt . Priiai Mm FRA6NER B. gyógysz.-től Prágában 203-1 KI aa aaakájál ^ iflmiaii la Hada iku !• Mataaia aaaaaa Ura, leállt káiiaier 1 M kr„ kattfc Haa I Pártás n Imi lrá#ll A fjigjtUé f^Ulaa aflkll WU a kata kkaitf l»Ujt alatt. Billllai n la SS krajcárjával PMtu ■ krral iráfákt IGYELMEZTETÉS! Mrj» a pii«ki Frafaer B. —ttrlkil a Icaiján am, kao Aata kaiiaaa aaaauseléc bMm Hala aa itt lakaté teák aMagy Capaa« a miHillil 1 »aA%a)skkiAI Ikika* kárai ■IWUIIM . m. aaaraMká- ,/m rts/rt; préaal kl«asalsi ■ lalalili —— A U általáét tatéi le eekaakeHesM, «Jat kap I litiaiari tefelek tirtl naltlkufai Raktárak ludap—taa: TMt Jtf gfóatirki, IfivÁ-gégjiL-ku,TUmjvéiSétz,Itehaáteritáéti. NnUir D rrgnnnr ApstMe «s— eeUansa Afcr le fra» a mulli- o. rrignsr m w ipirawgaiiim Pniaklllii aiaaaaL m-M Najyobb és kisebb fkjtáju szabad. kÉTÓiakikulÉ J3£T236iGUt} BJÍljmjy siffl ltfle«lkk - gyárt ám uálllt lg Heller ■éea, H Praierat ] Hirdetések * Specialista Sérvkötőkben. * • lap ktadóMratalá-tea Hagy-Kanln án Hirdetmény. A bagolai földeken, as úgynevezett Kistakos mellett 1 vadászati jog f. augusztus hó 13-án\'d. u.3 érakor, a helyszínen nyilvános árlejtés utján hat évre terjedd időre bérbe adatik. Kelt Bagolán, 1808. aug. 5. Kotny ek József M-l megbimt A liM Ml~ aa. aha. Mk. SénUti orraai a> katlfrek i lliai tara —tt a liiMMMHNe SMB H^B* baa. aaa ntMÍk. Mai gy* karol UIIibiUm ay-■árt 4a .itároiltj. artaaart ■arkaaaUall iacra aa aá-ál<i aérrktUk kláayáL a laMMMa aawai elrr-UH MaaitkaiapaOattáaai, mii 111 kél itáéiai a Ma-taaaáfi Kral. Ca. Is klr. aaitrák ttagysr le kaifa klr. nakaáaiaa Kitüntetve Bruuelbeo u aay éraauaal. IlMoknWbmjral. Árak-.tt^ ■ylrseaee káesMaek ataakMI: sUákak, ■• kaaak, járó- la a a aj ti jip«k, agyaaratartik llaa-ais Wa n i iwir). artkápkilal Ibik kaaketSk, ■erakkartaják I1 ■iaéaattla paalirtk arak í1 ia kalgjrak tinin ■niialiliiiaal pulina 4a llliliia —BfcSaSI Keleti J. M. ée klr. orvos, sebésxoti mO- i kötsier gyárét Alapit, tsn. Badap»>laa. AlapK IS7S-IV. Isreaakireiet atsis 17. Ria Sabáaaati akaapii glattitír «eal: IV. Baalély laa IS. M0-U ■atr kápae k)mii> laiyaa As kéfeatss. Jtaa mtg/tIM Htttttré kftulggtl laMrArtatA. áa aaraMvaa kiáll I-táaaa aa aiaay Ir-Arakamattat a a ■lllaaaiaat aagy kraaaal kitáatrtn. Aa láaaa aa aaaaf Ip h.lir«M a a atfiailwl M0 WEISER J. G. gazdasági gépgyár ós vasöntödéje Nagy-Kanizsán. MagjararaaáffUftlobfe isrrel<Klp« ■ 7 Q] g. J As trés. Magyar AarAaiá^ tgyaillai által IM7. aktékar klkaa gaklrse raalaiatl aeaietkM vellglg>araaa»ea a kertel Sljtai. ai aSa-l araaylrwal a ai ISS7 íaaft kékaa Llvaa aiaftartstt iiM\|ipiirissies a lagiiil AH: „aagy beara" araaytfeaawl tMattatatt U. Ajánlja szab. kiváltható kspaosuklyókkal ellátott mm d m m^i FalllaalkaUtliaak aa igyilw a kll.aaa nllaklk. aa •gyalaaiaa aklkkaa alkalMahaU Itmm MaaaraMa\|ak, i—t MiMniT i»nai. ■a<tj\|llk, AaiáMk a agjék i—ii lift pipák. Nyomatott Fischel Füljjp Uptulaidonc Feihm r 4 gudaküdnság ápÉitl I^IIÉli „^laaet , f vodiiir sgykeiekii «ré. kapáJ6 és tflltBgei\'; ^szkőz^rra, ;iylyelaiépakapálástt. I á\'oi«i>éi .-^si megtakarítás Art. i> eV UQ\'M és bériiiv -líaiiizsán 1898. Huszonötödik évfolyam. 64. szám. llWtHtllMI 1 ltmhM\|ll«l Mii llllf kótjrr-kwakaéMkn. A im»k\|—>lnl SrWkMil lnlrnt nipi< kint 4. 1, 4-4 ki kM .1 ihwiM t lap •■•ii.ai rwaén IHlltM BIlUM kftal.a.a, Zladéhl VSUt I yM»ki«»p»i«ti fUtM f(»i itajrv. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAQV-KANIZ8ÁN hetenkint kétszer: v^árnap ét csütörtökön. ■LonseiM ÍSAS ■ Ifiaa (m 11 kinn « fii — k>. rtu«v* 4 k«M <S trt — kf. \|«iMm I kirut (I Irt M kf. Jfyimár pattan 10 kr^aár. ZlMaaUaak, isIibIsSs kllállka >l« mijtNtt Naakal rni»klifita» kiékiltl i<iImM. MrsaataUaa ImW Mk hmti kaase Ml lk\|imk al Zfjt saaa i» M kr\'Jsáv I Nagy-Kanizsa, 1898. Felelte szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, augusztus 11. A diszkréció. Ee a kifejezés áss élet nagyon nők kö rMménye kösött alkatmazheilö. Eme változó körülmények szerint villózik a fogalomnak megfelelő magyar Szó le. Maga a fogalom minden körülmény között a t&rssdslmr érintkezésben, aa emberek körött különböző tormákban megnyilatkozó viszonyoknál tapasztalható finom-Ságét fejezi ki. Valaki lehet diszkrét a társaságban, lehet diszkrét a hallgatásban,, lehet diszkrét aa Írásban, szóval mindenben éa mindenütt, ahol egyénisége a társadalomhoz való viszonyában megnyilatkozik, Ahhoi, hogy valaki a diszkréció fogalmát megérteni tutija, már kétségtelenül bisonyoa fokú műveltség kelj; Ahhoz pedig, hogy azt egyéniségébe olvassza olyképpen, hogy az gondolkozásával; érzésével egy legyen : már a lelki emelkedettségnek nagy foka Hl. Azúrt van aa, hogy as életben éppenséggel nem találkozhatunk oly lürün a diszkrécióval, mint ahogy azt emlegetni halljuk. Akárhányszor megtörténik, hogf olyan egyének, akik értelmesek, tanultak és előkelőbb társadalmi állásban vannak — egyes esetekben helyrehozhatatlan indiszkréciót követnek el. Vegyük csak a legközönségesebb, a nap nap után előforduló eseteket, amik tömegesen szolgáltatják tt bizonyítékot ahhoz, hogy még az úgynevezett müveit osztályban ia mily kevés súlyt fektetnek s disz-kreciórs. Mindennap ezerszámra történik, hogy egyik társadalmi egyén a másiknak vsls-mely dolga, eljárása iöl\'Ut Ítéletet alkothat magának. A diszkréciónak legmagasabb, tehát legtiszteletreméltóbb foka az volna, ha az igy magunkban megalkotott Ítéletek —- hacsak valamely magasabb, általános érdek azoknak közlését nem kivánja — eltemetve maradnának lelkünkben. No de ea már igazán valami rendki-vttli magas foka Volna íi diszkréciónak; ennyit nem ia várunk, nem is kövelelünk mástól. As embert köslákenység szüksége a legtöbb embert arra készteti, hogy mások irányábsn formált itéMeit valamely bizalmas egyénének elmondja, abban a hitben; hogy annak diszkréciójára, Indikálására számithat. Mi szokott azonban történni? Az, hogy ez a bizalmunkkal megajándéko- zott egyén a vele közlötteket tovább adja egy harmadiknlk, ez egy negyediknek, mif el nem jut annak füléhez, akire az s bizalmas közlés vonatkozik. As ilyenképpen érintett egyén részéréi elkezdődik s kutat-gálás, hogy: ki mondta ? kitől hallotta ? Végre a fonál elvezet az eredeti forráshoz, amiből azután keletkezik (s legártatlanabb megjegyzés esetén is) s kérdőrevonás és egyéb kstiinlii* láncolati Ha ss ilyen dolog közvetlenül attól keletkezek, skivel vslski megjegyzését, ité> letét elsőbben közölte, akkor azt mondjak rá, hogy „besúgta\'4, vagy (amint átkosott magyarsággal\' mondják) „visssamondts\'. Ha pedig egész körutat lesz, skkor ost mondjuk, hogy- „pletykálkodott". \' Mindkettő a diszkréciónak nagy hi« ányos-ágából származik és forráát képezi sok társadalmi békétlenségnek és elhinti magvát s társadalmi érintkezést rideggé tevfi bizalmatlanságnak. As olysir egyén ugyanis, akinek van érzéke s diszkréció iránt, egy vagy két ilyen tapasztalat ut&n zárkózott emberré lesz s teljesen végét veti mindenkivel szemben ss ugyaevenstt bizalmas beszélgetésnek. Ez pedig csak as ártatlanabb módja- TÁRCA. Egy cipócskárdl. Irta i Benedek l\'.ltk. Hűvös Őszi Hsél fujt, da még hangos volt a mező As ugart ellepték a szántóvető emberek, nagyokat rittyentek csattantak a szíjostorok, be hallott a laluba a mélán mendegélő ökrök bis-tatása: hé - elé Ditru, Virág I öregebb rend em berek laasan lépegettek elébb, elébb a felhasogatott földekan, a nyakukba vetett zsákbői hintegették a piros bozaszemet, a kővetkező esztendőnek a reménységét, fis szélit sz égbe sűrű (obásskodás alihoz a jó Istenbes, ki adja az esőt, as elvetett busassemnek életre keltőjét; a hőt akarót, a gyönge vetésnek tél hidege ellen védőjet s a meleg napot, a rengö-ringó kalász megérlelöjét Ott lipegett-tapogott nagyapó is, gyönge, törékeny teste ingadozott, mint ssélben ss elkorhadt fa; as ő nyskaban ia zsák volt, mim a többi embereknek, akik meg-iftegálltak, csudai-koava néztek feléjn, fejőket csóválgatva: no lám, a „vén huszár" még msga veti el a búzáját Kellette lépdelt as^nokaja s nnasplta egyre: adja ide a zsákol, nem msgának való már a vetéa; de nagyapó szelíden elhárítja: hagyjad, fiam, hagyjad, inkább nézzed a kezem s lábam járását, tanuld meg a vetést. Mert es is tudo mány, fiam, de olyan tudomány, hogy könyvből meg nem tanulod. Vannak szántóvető emberek, kik soha m«g nem tanuják, de aaoknak aatán meg is ismered u lőldjét messziről: olyan szép nagyapó régig botorkált a löldjén. Vissza-vii tarka-barka virágos! Hoassan elmélázott nagyap\\ astán lolyla\'ta: Engem Is a nagyapám tanított szántásra, vetéare. Akkor még a vasokénak híre sem volt. Hát an. nak a sok mindenféle csodamasinának ki hal lotla hirét V A nagy ur«k lőldjét ia faekével ssántolták, most iám, a legutolsó embernek is I velük könnyeznélek vaaekéje van . Számolom, számolom. hány ess- , egymást vigasztalják hintettem as én földembe. Legyen mag a Is akaratod. Ja), as olyan hosaau ut volt mégis, mire a tekintett a búcsúzott a főidtől ■ latén veled 4dee jó földem, mit annyiszor megszántó! am; kinek a kebtél annyisaor telehintem maggal. Többet nem ssántlsk, nem vetlek, öreg tealem kiváqja s pihenőt. . S odahasa a vén háaban, ba látnátok, hiaoav két öreg ember sírdogál, vigas\'talván, sirnak, mert tendrje lehet, mikor engem a nagyapám srántanl, \| as olyan jól esik öreg szivüknek. Isten, Isten, vetni tanított. Tisenöt éves fickó legény voiam .. j de nagy jól cselekedtél, a legnagyobbat, mikor a Akkor éppen he ven esztendő mult el azóta, könnyel adtad, bánaloe sziveknek leghívebb eny-ugy-e ? Jól ssámitottam ? j hitöjét I — Jól, nagyapó, jól. i — Igen, igen, nánnyó, mennyei asóaat volt, Akkor értek a föld végére. Ott megállott! bizonyosan aa volt, aki beaaélt én bozaám. A nagyapt s as unoka vállára támaszkodott. Főlte- fiatalok kinevelnének, ha mondanám, bogy étss-kintett az égre, nézte sokáig a lemenő napol s tem a lejemen a koszorút: hetven esztendő aki látta, csudálhatta, a nap sugarai lűndóklö jutalmát. De le hiszed ugy-ó nannyo? 0 csak a koszorúi fontak az öreg szántó-vető léjére. És jó Isten meg^ldium utolsó aunkamat. Nekünk mintha hallatszott volna mennyei szózat; eredj talán elég is lesz hslálig as a busa. ami aa 4a hasa a te öreg lársadbos, bű ssolgám. lm, koszorút lontam aa áldott nap sugaraiból hófehér fejedre : megérdemelted te, ki egy hosszú életen át szántottad, vetetted földjeidet s este-reggel énhossám fohászkodtál, a láthatatlanhoz. Halottá a nagyapó a szózatot,.6 megértette Istennek a beszédjét s kőnybe lábadt ssemmel rebegte: Áldott legyen a te szent neved Uram. Megértettem a te intelmedet, a< utolsó busát vetésemből terem.,- Egy esztendő, kettő, lehet-e már több idő a mi szamunkra ? De im, eltelt egy esztendő, eltelt kettő. Isteo még nem küldötte el s halál angyalát a apránként fogy, fogyogat a nagyapó vetette busa. Hisaen ha ssugorgatnák, ba senkinek sem adná: nak be öle ; de Istenem, megiudná e állani aa ö aranyszivük, hogy as idegent is meg ne kínálják, na hozzájuk vetö^ilf, bár egy karéj kenyér- Bicyki Bambus, és eredeti angol h»sniit legtatányosábban \|ó karban l®v« ilílijfali Friedman K. és GUnsbergsr hulars, arában 11 \|l ll (11Ó \\: Nagy Kanizsán. Német utoza E % j J ó káxból való fi ii k á-r pltna tan « ne nak felvétetik. 1 Nagy-Kaniaaa csütörtök Zala 64. otám. (», l»p) 1098. augu«xtus bő 11-éa. enyhébb megnyilslkozása á társadalmi éle tet megrontó indiazkréciónak. Ven még veesedelmesebb faja is. AiJ\|ai0nt\'Miüeam Balatoni Múzeum Egyesület Rainpreebi AnQI, Reiechl János, Scbretoer Jáooa, dr. Scbwars Zsigmond, dr. Sznkits Nándof Még a -uK év nyarán történt, hogy a ba- Takich Imre áe Ullinanni YonceL m ügye Iránt érdeklMő ! lelkes! .Vlh,ro« >redményesetl a> inditvi- mikor valaki a bizalmas közlést femerül íérfiu a nevezett intézmény megteremtése szem- ayok során&ákArpád uoo kije.entéee hogy !T.u Vu i l \' legyvertll pontjából a keaathelyi íáro-bás nagytermébe • Bslatonvidékeeévek óta tytetotttfehMbgM » felhasználja mások megrontásán. As, £ \' ertekealelet hívott mm mely . Balatoni- áaatáaának immár nem csekély eredményét as mikor egy Oyen bizalmas köalésböl ásót Mnzeqm Egyreülel megalakulását klmoodta. Ei as Moseum oltárára teszi, mivel annyira koráJf _,.kj „v hartnad\|k -alakúié alí. lK Uga ráir.rt.ailá-bifottiáfOt deta-. « intézmény ügyét, hogy ax, bár kovácsol valsíl, egy hsrmadik egyén De- \|( R\|oa megbliS\|;mi ,,0(?y „ alapwebély íer-\|«Wreí«» ideiglenes helyiségben, a jövő tsvsnra csülele altjának megáaásálioz. Mikor ily vaselél dolgoaxa ki a a taggyQjtést inditaa mag . \'"r « nagyközönség szimira megnyitható leai. módóo valakit • hála mögött, orozva, a" eleó reodee közgyűlést ennek .id.jén hivja. ^J^k^Jt^a ^^ \' . " \' " \' . \' őeaae. A bizottság élén dr Utam Sendorgezd. /ö IgnácMk azt a kijelentését, hogy a kimondott vagy leirt szavak mérges tó- t,n(n(éM,\| Unirr5, é8 cák Árpád axolgabíróraJ, keszthelyi csónakázó egyesület 180 koronával aa révei ölnek meg. A ilyen indiszkréció rel- mint a Balatoni Múzeum lelkes apostolaivalj l«Pi,<i «««< kőaé lép. Katán ehrök jelezte, „M,M „.„rtim kimáljtiUn m.n „váuán « előmunkálatok beiejezéee után ez eUó rendee a muzeam ügyében agy a muzeomok orsz. tenetes, pusztító ée- kíméletlen, mert gyáván, kög_fl\|4j, t hó g w,,t , bizottaága, mint más magas tényezők erkölcsi u ismeretlenül maradás biztosságával doH ,Aközg ]vt§m , me, , keszthelyi városháza * "T* • ^ gozik. Nem ssent elölte semmi, még a nöl.nsgytermSLfoly. i.: W. -ni™.* ^^S^LtíTíjSt becsület sem, vendég vett réext Elóezór dr. Lotxuiy Sándor, mintsvégr. bJütlság elnöke, számolt be a I KJÍ25 • Ha komolyan beletekintünk a társa- faladatát immár befejezett végrehajtó bisot tság JÍT^Í. .TT^ dalmi élet különbözö viszonyaiba, , kOz- mtkMéUM, bemutat,. saaiapraabélv •erv^lJJJJJ\' értetodéat kén: » ***** ^ \' a jelentette, hogy a még be nem tejeseit tag- r«eMlel,e- deimek örvényeibe s u emberi kapcsolatok Jyajtto"\'wedménye" már i7négy\'edl«s^te" tagot rejtett mélységeibe: megdöbbenve állunk .mulat lel, közöttük 6-aiepitO legot A tagok _________j-i , _ il -sorában lÓuralnk i főpapjaink nevével ia talál- meg, megrendül bisalmonk; mert a létnek, kMar]k A (aggyaj(é8pk^Q, „ Mm orogzlán ebben u iszonyú kavargáséban minden része Ctik Árpád szolgabiróé. hután ■ kOs Itetea-oyomon a társadalmi élet békéiét ÍT^a aluökéűl dr. Lovuay Sándori, jegyzöjéüj . , J. . . ,. . .__,„ pedig Caák Árpádot válssstotla meg -flwrtirtrt dhnkréciOnak megtaezáll, ^ Tárgyalás 7á vette a köbölé. .. .laptépett szálaival találkozunk. esabély-iervesetet, a melyet mint kellőképen át- Maidnem kitör belölünk a kiáltó ssO: f°°doH tervesetet egyha.tgula< elfogadott a a „ ._.. . . _ . \|\| záradékkal való ellátás, majd kinyomatáa a • »Ne beszélni, hanem nemesen hallgatni U\|okDak raló megkaidée eéljaböl teendő intés tanítsátok meg est a nemr-edéket l« kedés végeit a megválanlandó igasgaté-válasstr Igenl Es a titka a társadalmi diszkre- naoTboz ntaaltotta -t, , , ,__, , _ . , . , t Következett zu án as egyesölet bsstikarának eiönak. megőrizni, lelkünkbe temetni i\|M\|„6. vála-slmányának alapezabslyazerfi mindent, amit valaki a saját lelkéből ki* megváianatáaa a kővetkező eredmenynyei: elnök véve, bizalmasan ránk b«ott. • X&ZtíZt. KM tudomány ez, nem kell érte ren- Moseamí eaakoaatály: ás arehelogiai oasttlytaaT] rteg könyveket keresztül^uln.; .csak a ^^^SSiiíni^ aasbalyasertt 86 igazgaló-válaastmányi hely kózQI csak 2V-et tol km i be a köz«taief, bogy a még folyó taggyQJtée alapján körébe vonhassa a jövő 4vi pótválssstaskor mindazokat, a kiket a létesítendő Muzeum érdekébea uflkeégienek véL Igazgató tagokká válaaaUttak: gróf Festetiee TassilíV, gróf Széchenyi Imre, gróf Jaakovich László. Ttllíán Béla. Beck Sándor Hmgrtlj Lajoi, dr, Bárány Gergely, dr. Csanádv GoaslSv, Darmiy Kálmán, dr. Dezaéoyi Árpád, Grftnhat szivet, lelket nemesíteni; csak goodolko-zásbaa érzésben a durva, műveletlen tömegek fölé emelkedni. A diszkréció mindenkinek tulajdonává lehetne És mennyire! boldogabb lenne a tár-Mdalmi élet, mily gyönyörűen megara-nyozná együttlétünket a bizalom, ha min- Szölőszeti tanulmányút As ,Országos Magyar Gazdasági Egyesület* flzölőmivelési és borinali bizottsága szeptember hó ll-től 18-áig terjedő időközben szölőszeti tanulmányntaf randa. A tanulmányul as alábbi aaőlőtarmelő vidékre terjed ki : a) A tokaj-ktgyaljai kirámdtUéi. A tállyai mádi, tarcaii, tokaji, TiaskU, tolcs-vai, bodrofb-oadanyi, sarospa\'aki, kistornyai éa axőliőakei állami, kősségi és magán saőlőbiÁokok megtekintése. Sétoralja-Ujbelyen asőtőaseű értekesiet b) A btrtgnáu vidéki kirándulót. bengasásurég-ardói, és községi szölőbirtokok diszkréció uralkodnék niségén. mindnyájunk egyé denütt, minden körülmény között \' a FlWy, \'-yftirffrvy fl\'Tfr. HjffijTj Birlii ifarW- lendy Ferenc, Hoflaaoa Soma, Huszár Károly, Imiik János, Kránitz Kálmán, Lénárd Ernő, Nagy látván, Otlay Guldó, dr. Ováry Ferenc, beregszászi, nagy-muzaalyt megtekintése. A kirándulás 9 napot venne igénybe, beie-asásttva iseptember hó lü-et, as injiwtil napját A tanulmányul Ssweuuwö) todal ki Mp-tember il-én és Beregszászon záródik szeptember bO 18-én. A lanulmányut részletes tervezete a ,KU-ItUk" 61. aaámában Jelent mef. . gtoeétsfi iij. A tanulmányúinak Összes költségei maxtaU-lisan 60—70 firtot tesznek Id, bele nem ssuattva a Szerecsenre való utaxist éa a Berafssáaaról való hasantasás költségeit nl f ts- a sok aabla, a Manoka, akiknek mind a nannyó kenyere Ízlik legjobban, mart aannyó liijil i twJs Ttigil- rttii KgyHrt, ara-■yos csirkéim, egyetek. 3 telik, aralik as idő, aj Isten áldása hul-támiik a mezőn, arany-kaliszok hivogatjik a •épet: jertek, sraaaatok le. Ragyogó arccal tódul M a busahatirba mind, aki épkézlíkb smber, aa ég fiflagai a tőidre kerülnek bosakareaatek képébea; aatáa egyeserre csak sagnsk, bognak a cséplőgépek is, megtelnek a hombárok; nem tálat bánatáé arcot, akinek kérés lett, as is érti. Ke\'és, de jé. ^pPmalom, felső malom éjjel-nappal xug, zakatol, nem győzi a molnár stáaba veani a temérdek zsákot Ha igy tartana esztendőn át! Mindenkinek van qj búzája a malomban, csak aagyapéékaak nincs. — Mig tart s régiben, nem kell az qj, ■oadá nagyapó — Nem, nem, mondja nannyó ia. As qjat már nem maga vetette... Nem kell, nem. Mindenféle hiányosságot találnak as qj bogiban. Látszik, hogy cseléd ember vetette. Mit bálija az, ha konkoly is a fele. Lám a nagyapó búzája olyan, mint ax arany. S milyen tiazla, pedig nem rostáltak. Ez meg kuporodott szemű, színtelen, szemetes. Meg-megkérdi nagyapó: — Van-e még a régiből nannyó ? Eltart-e bér Karácsonyig ? Nannyó megrezzen, de a nagyapó nem veszi éssre, olyan vidáman moodja: ó hogyne I Eltart az még Utvaazig is. — Akkor engem kisxolgÜ... mondja nagyapó a megnyugtatja ex a gondolat, bir a halál jir nyomában. C«ak a nannyó i a jó Ialen tudja, hogy a hombár, amelyben a régi haza volt — Orea. Hogy e héten kaparta töt a lenekéről aa uloleó vékányit. Mily azerencaa, hogy nagyapó nem Ind lölmenni a létrán éa sejtelme sincs airól öreg szivének, ami ott a hombár mellett tőrtént Amikor az öregas-zony kisöpörte as utolsó nemet ia a ráborult a xsikocskára: aa utolsó I as utolsó I Nem less többet i yen buzim soha, aoba I 0 áldott jó öreg gasdim, aa uloleó basa, j amit a le keseddei vetettéi t — Mint egy drágs halottat, agy siratja szegény { öregasszony az utolsó véka buzit Könnyezve adja át a molnárnak, könyezve veszi it a lisztet, könnyeivel dagasztja a tésztái — ax utolsót a nagyapó búzájából. — Nannyó, maga úrt, mi lette ? — Akinek sok gyermeke s unokája van,j mindég van (Íratni valója a kegyes hamissággal elámiija nagyapót. Hanem... hanem, amikor as utolsó cipó kerül as asztalra nem tud tovább aralkodni öreg szive nagy tájdalmán, zokogva borul nagyapó kesére éa csókolja aokáig: áldott jó kesem, áldott jó kesem I — Nsnnyó... no, no, nannyó, csendesüljön. Es as utolsó ogy-at As, ugy-e? Érzem. Meg- éreztem... Isten akarta igy, httgy hosszura nyúljon delünk. No, no, ae siijon, nannyó. Sxeljen aa ulolaó cipóból nekem ia. Kiosit, kicsit... hadd maradjon holnapra ia... Az életből. Irta: Hl Vvária. A felkelő nap aranysugarai játod pajkossággal aaürödnek át a kis lugast arnyaié vadnőllő levelet kőzött... jól eső érzés szállja meg a szivet körülnézve, midőn tapasztaljak, hogy aa agára hia I folytonos tevékenységben, minden zugiban dolgos \|kés működik. • Tevékenység egyik legfobb erény, ex aa elve a családnak. Dolgosai nem aségyeo 1 Hányan mérlegelik egymást, egyik a másik fensőbbségét a szerint, amint parancsolni tud éa jót imponálni minden tekintetben I Nem-e tapasstsHik k. olvasóim, hogy biaony parancsolni kOonyü dolog, mig a munka kimeríti a szervezetet, de azért egéességére válhat... • Vannak as életben körülgaéeyek, a midőn a legkényesebb üvegházi virágként félnőtt ténynek ia munkához kell lógni, a pnidőn minden akarata " Negy-Kaníana, ostltortök A tanulmányozó tirMaá\| Hátoraljs-líjlielytől Beregszánig külön megrendeli ugyanaton osztályú kocsikban utaaik a igy nevezett ulra nézve a tfénvételi dij mindenkire nézve egyformán vettetik ki. >. JtUntkuét. A lanúlmányutbnn a résztvevők tiáma mnxl-miiiaan 00-ban lott a reinjeső-bliotliág állal megállapítva, mlalán a nagyobb ssámu lámtág-nak a vidéken való elhelyeiéae és kocsiban való továbbeaálliUsa nehésaégekbe ütközik, másrészről a nagyon látogatott lanulmányoti kirándulások rendesen aa egyeeekre kevéa eredménynyel szoktak járm. - A tanulmányúiban való réaavételre szóló je lentkezáeek határideje augusztus hó 20 ika. A jelentkezési határidő ezen korai bezárását az leezi szükségessé, hogy a pontos uliprogramm, valamint a meglátogatandó nölőtelenek ismertetéséi tartalmazó lüzet még idajén el Iggyen készíthető ée a résztvevók kOzt szétosztható; nem-kÜOmbén azon érdekelt városi hatóságok, gazdasági egyesületek, szölőojtványtelepitö részvénytársaságok és egyes uölöbirtokoaok a rész(ve0)f-számáról idejében és pontosan értesíthessenek: A tanulmányúiban való résavételr a jelenl-kesések az •OMGE* titkári hiva\'alahoz intésen dök, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele azu 80 lorint aa .OMGE. pénztárára címezve bekOldendö. Oly jelentkezések, amelyekilel ezen Összeg egyidejűleg az OMGE pénztárába be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi dij második részlete a jélentkeaéeek leiráaa a a költségek végleges megállapítása után Ipa befizetendő. Minden eaetben kérjük a tanulmányul i kirándulásban rénlvenni s»ándékoaókal, hogy bejelentéseikkel ne késlekedjenek, mert minél előbb zárhatók le a jelentkezések, annál pontosabban éa biztosabban állapitható meg az uliprogramm. Zala 64. Beám. (* jtp.; 1899 angtaataa hó 11-áo. Toltfuttában. Ujsbban meggyöiödlem, hogy a betegség ellen ama kail kifakadni. Valamire u ia csak jó 1 A magamlsj a nyugalmas arabuanak például artra volt jó, hogy kimoáditott fészkemből. Szinie bámutttos[elszakithatatlansággal ragasz* kodtam ehhez a mi poros fészkünkhöz, ahol pedig olyaa sok a osaoska aaajkó és a leoaagö veréb. Aa én lelkem csendes nyugalmát azooban\'nem igen zavarja soha sem a szajkók rikácsolása, sem a verebek cairipelése; mert ngy mérem ki rendesen a távolság közeit, hogy inkább csak látom mint hallom Okét. Azért aztán sem a csacska rajkókra, sem -a fecsegő verebekre MID harag- szom. Igy őrizem meg aaereletem egyensúlyát abbén a ml poros fészkünkben. Sokszor megsajnáltam már azokat az atyámfiait, akik igy nyaranta azinle láiaz nyugtalansággal járnak-kelnek és mindenáron menekülnek Innen. En naiv lélekkel mindig azt hittem, hogy la por elől. Cakk később tudtam meg, bogy a szajkók és verebek társaságától. Miatlam bizony élhetnek éa pralkodbatnak, felőlem rikácsolhatnak és lecseghetnek; jóravaló lelkű, klsné emelkedett szellemű emberekre nézve úgyis elvesző hangok arok; még nem akadt olfan bolond muzsikus, aki hangjegyekben örökítette volna meg. Ezek aa én világom barmoniáját nem zavarják) mert meg sem hallom; esek miatt sohaaem mozdultam volna ki a mi poros fészkünkből. Hanem hát betoppant hozzám a körülöttem sokáig lappangó betegség; megtépázta, megmarcangolta tüdőmet, légzőesővemel; megkínzott kegyetlenül ; kikergetett bélölem minden jóravaló virtust. Féllem a széltől; bqjtsm a por elől; a meleg bágyasztott; a hideg ijeeztetl. Szóval: kiiyómart ember voltam, a kl már a gyíktól is reazket. Sőt (ami az én fináne<mininterem szerint végzeten baj) az ételben és italban la kezdtem aggodalmasan válogatni. Hanem azért caak gubbasztottam erős megadással, bolondosán ragaazkodó hűséggel abban a mi poros léeaklnkben. Hadd gyönyörködjenek csendet pusnulésomban a néppárti tzajkók éa verebek. Egyezer azonban magához karol egyik liberális athleta jóberiiom (aki igazán athletájok a liberálisoknak testileg éa szellemileg is) s azt mondja : — Eh, nem ér semmit ez a gubbasakodái. Neked pompáa, illatot alpesi levegő kell. Elviazlek én Kártoittába. Olt agy két alatt meggyógyulta. Es az ige testté lön. Kisurrantunk aaép csendesen, zajtalanul ebből a mi fészkünkből : a stajkók basájából. Pőieaái-lottunk at Alpesek magasába, tinta légkörébe, emberaajtalan templomi naandjélia. ahol magatstoeul aa ember lelkében minden gondolat Olt, 1600 melermagasságban, ahova u egymást oroava maró emberek bántó morajláaának még elhaló hangja aem jut, — beletemetkezett lelkem az isteni, fenséges alkotások költészetébe éa imádkeatam oaak egy parányi sugárért a mi itthoni lésakünk teására abból aa latsakét < tilAgouigbil, mely a fenséges hatás alatt szívűeket beragyogta. Feledhetetlen lélekemelő halások képeivei letett meg ott aa én sóvárgó lelken. Milyen boldogság leaa nekem majd pagina róej ezeket aa emlékeket I Elfeledtem bajomat. Megint a régi anfier lett belőlem. Ki mmdbatoa ott betegen, a hol életet, erőt lehel minden! A tiszta, erős, fenyö-illetoe levegő aj életerőt áranlott belém; qjjá születtem. Most már folytathatom megint aa életet rbbeo a mi pora féet-kűnkben... A tollúkat hullató atpeai madaraktól is taanU tam valamit. Azt, hogy az alpesi madár ia oaak addig caendn, addig hallgat, míg meg nem teOe-todik. Éppen, mint a mi szajkóink. No, éa aa alpeei viperák ntrategisjából ia lanaltam. Azt bogy a kigyó as Alpeeekben ia kígyó. Mindig hátairól láttad, orozva mar, éppen mint a mi pora lénkünk kígyói. Egyébként egészes más világ az. Derűsebb az ege. Tisztább a levegője. Áthatóbb a ténye. Világosság árad mindenfelől. Hogy ia gyógyulbaitam volna meg ott különben?! . A város házából. Mlrdetméay. 16918 v. t.\|296.a.l/98. , Felhívjuk Nagy Kaniaaa vára köaönaégét, bogy a mull év végével lenmaradt, valamint aa 1868. évi 44. t; c. tfr. §-a atapján t folyó tvH.ii-gyedére esedékes adótartoaáankat f. évi angoaatna hó 16-ig annyival ta inkább beflxaaeék, mert ezen idő eiteítévai késedelmi kamatok lelaaástitáaaival végrehaj tát utján fogna az tőlük behajtatni A várai adóhivatal, Nagy-Kanizsa, 1808. auguutna 9. NED ALBERT, v. ellenőr. LENGYEL LAJv/S h. polgármester. dacéra sem képn parancsszóra rendet tartani elOetOr: mert nincz ki megfogatja (mert ninca kinek) a többi okot hailganok el... Akkor érzi zaeginyke, hogy ki fogTBerülni, e mint a megtört virág öeeseroakad a munka szokatlan terhe alatt. \\ • •Imádkozzatok ét dolgozutok !>— Bizalom aa égiek iránt vezet nemes célhoz. Lelki megnyugvást caak agy lelünk, ha szivünk lelkünk Imen leié lordalva, küzd a léttel... Mert küzdelem sz élet... s annak terhe cuk agy vúelhető el könnyen, ha biani Indánk... a remélni egy szép jövőben, a mely oly kecaegtetőn mosolyog minden fiatal lélek felé.........-kii édn vágyak töiteaek be — t megrezzen ama uivből fakadt\' mondáira: •Jaj de hamit a maga neme, a maga szeme, talán bízón megigéz vele stb. szokatlan mondásokra — melyek hallalára lángbaborul, s égö arcának jól esik a legyező idnte játszi szellő- mely apránkint tani tönkre a legnemesebb virágot...... e A niv nemessége, mély minden jónak kullor-ráea, erőt ad a törekvéa kivitelért, a lelkesít minden jóra és népre; azért: • Hollgou a asi$ uavára, 8 mindent utána tégy. Surttd, a kii mrttJutu, Cuk hiuhn ne Uyy.» Azt mondják, születni kel mindenre. Legforróbb óhaja minden lénynek, hogy tökéletes, kilo gáatalan legyen... A mire nem nületünk, iparkodjunk szorgalom, törekvéa, igen erős akarat állat elérni, hogy boldogulhassunk A szerelet édez ölén ne merüljön fel kezerüpanan t elégededen-tég, mert kiölt a lángoló nerelmet is. At elége-detlenaég a boldogság mételye, mint buaán az üszög, a kőzte a konkoly; mint virágon a féreg, .Boldogtág a földi cél, melyet kinca nem biztosit\'...... Ha van tok pénzed,örlljneki, hogy Izten adott, hannáld fel jól, adj hálát, bogy ki-válantott ember vagy. kinek nem kell küzdeni a létért, — de jaj annak, kinek nivéböl kiülte a nemezebb uenvedélyeket a kincsvágy, meri csupán gstdaggá lenni nem lehet a főcél- Nem mindig boldog aa, a ki gaadag... Gaadag az, kinek uive nsmn; nenvedelye mérsékelt; vágya szerény... - , * Féld aa Itlent, az emberektől óvakodj ■■• mert ha érzelmeidet barálaág, tisztelet vagy szánalom vezérli, félreértenek, — ■ akkor csupán a tiszta s nemes őntadat adhat megnyugvást rosszabb napjaidban......., Emberek közt élni csak u tudhat, a ki érnvén, szenvedni megtanult...... Kicsike voltam még, midőn agy bánatos area ifjú jegyaetei kösött lapozgattam Azt mondta : < nekem aaabad megnézni, máénak nem.. Aa ebő lapon n állt i >Ki a aaenvedáet nem todja, tanuljou én rólam.* Azóta folyton fülemben csengett ez a mondás Nagyon aaereltem volna megtudni: mi bántja, da nem akartam, bogy szt érdeklődésre magyarázta... Bizonyára aa elégedetlenség őamagával, seálte azt aa elkeseredéel... Est abból magyarástam, hogy egy papirkán követkeaő sorokat vetve, agy virágra kMölte a átadta nekem:... tOk/ miért mm, koff Mesfsdém Oijf kiennymk hrtam magam. Habár olykor pdffyaimnaí Olyoti móré* tatröplt tan ?! Caak asért se, etek aaári, essrf Olyan igm kin ssswffsfc, 8 rttslcah nélkül e napim A napimádó mm sésAst." Átért ut sjánlom: ,ne Nézz hát vágyaid távólába, egész világ nem a mi btnoánnk; a mennyit a aaiv felfoghat magába, njátónknak csak annyii mondhatunk.\' Nagy-Kan iaaa ooütörtok H ! R I Z. — Kiktvfk Huh Samu a nagykaniinal ikr. Iskolák IgnzgaldjAnak leányát, 3ubln klian-uoayt lolyó bó 7-éa délelőtt vesetle oltárbos ..Hajnal Ignáo fővárosi tanító. A fényeeen kivi lágílott templomba ea alkalommal — sokan eljöttek, bogy tanul leheeaenek a nép eaaládi ünnep nen magasítói pillanatának, Dr. Ntumann Kde fárabbi méllaiva Bun Samu örömapa, valamiéi a vőlegény nemes blvatáaáf, nép beuéddel ödvötölle a mátkapárl. — Drtngomkji Mihály, a Varaidon állomásoaó 10. bonvéd huuáresred löálktorrou I. hó 10-én délután B órakor nkfidött örók hüiéget Magyar Kittül úrhölgynek, a helybeli ág. bllv. ev. tem lomébin, mintán már élőtök a helybeli anyakönyvi hivatalban a polgári kötéa euköiölletett. — KMoauraéa. Wtiu Isidor a Weiu Jakab butorkrreneafl oég üiiet vezetője Nigy-Ksuinén étttgyezte WinttrMtin Olsellti kleansonyt, Wlnientein Zsigmond előkelő kereikedö leányát Nyilrán. — ■•gUaaláa. 0tnúkr Jenő alió-domborúi községi orvoa halálával magüi-nadett állas bitöltéeávol Futkt Mór dr, blutott meg. — áayiklayvl klnriiluk, A hal-Bgymlniaatar Zalamegyében a lirutoi keráktbe Qftry Klek, a bwmhunt-lánlü kerületbe Snéktly Jóeeel é« a Utkmáromiba Lém Endre jagyiö-Írnokokat aayakönyvvaiilö helyetteeekké nevűié ki. — HalAUaés. Ltdo/uky Antal, a vároei logyaaatáai adóhivatal ellenőre, Ltdofúky Ármin nagykeraekadő teatvárőoaoaa, I. bó 6 án éjjel bonui nenvadéa után, életének 46-ik évében elhunyt. A legjobb térj ál atya, kőteleaaégét hivan teljnitő tiutTíielö saállt a korán tihanyiban urba. Kalákát miadatok kegyelettel fogják megöriani, kik iimerték ée barátaágoa elöiéke yiégeért ueret-ték. Oivegye ufll. Mtiktr Regina ét öt árvái gyáitolja. — Vaeaál kitantréti A gmttndl rémei vaauti katantróláról leadott hírek kötött a főváméi lapokban /Vádamat Károly helybeli bntoifvárost, a Priedmtnn Károly ée Uünebergor oég beltagját uintén a lulyosnn MbeiOlték köté loroxták Sterfnciére a hirt fYüdmakn Károly aga cáfolta meg egy táviratban, melyei hétfőn ZalA 64. Hám. («. iap.) hatalmaaat aökkan kooaiok éa leteje roppanva beuiakadt. Egy lecsapó réu fejemen talált. At ötueaikőséi bekövetkezett. Mlndoz oly gyonan történt, hogy a vonalon lokanMm It tudtak közelgő veuélyről. Aludtak. Alajult asszonykát kiemeltük a mikéből éa férje vette ápolás tlá. Nagy voll t rémület, sikoltozlak, tirtak kiabállak, nevek hangzottak itt la, ott it, fejvén faltén rohantak fal áa alá a kavicaot (öltésen Starenctére néhány orvos voll a vonaton, ugy hogy á tulyotabban megiebeiüllek atonnaliegély ben réuuűfbettak. A megállái, í gépronuáái részleteit eaak kéaöbb tudtam meg mátoktól. At utolsó kupé fartetlelei, melybe a sumályvonal belerohint, uilánkokban pattant aaát, a nehéz tengelyek meggörbültek ét a roncsok alól agy tehetetlen embert vonazoltak elö: a izemélyvonat gépénél, kinek a nevét atonnal nem ludhittam meg. Nem ii gondoltam akkor erre. Az öauettt kötét ujára at öeuee utasok felébredlek és sokan harisnyában, ingujjban ugráltak la a vonatról. — Cuk reggeli szürkületkor láttuk: mily inonyu rémn pusztítást vitt véghez aa öiueüfköiéi. A mantővouat Frtnoentbaa felől vatárnap 11 órakor érkezeti meg éi ezzel elutaztam." — Horla herceg a Tátrában. TdtrafUndrŐl írják nekünk, hpgy a bolgár fejedelem gyermekéi vasárnap odaérkeztek ée a oyár egy részét azon a vidéken töltik. A kis hercegek gebei Gutmann Vűmoi ujldtrafdretli nyaralójában fognak lakni, amelyet a bolgár fejedelem gtár több bittel ezelőtt kibéreli Alkalmasint nemsokára odamegy a lejedeimi pár is. — A lenaereai rataraija. A .M-f" Írja a következőket. A magyaroraaági fereoo-rendieket erőszakkal igyekszik megreformálni Róma. Mikor ill járt P. Flemmlng Dávid, a római generálit követe, a rendtagok 96 fátalék-btn elleni mondtak a reformoknak. Akkor enge-dékenytégröl, uelid bánátmódról bénáit a generálit követe ét éln uavtkkal biztatta a no rongó rendtagokat, hogv Róma tohaaem fog erő-uakoakodni. Most i ionban, bogy olt beszámolt utja eredményiről, uj rendelet jött Rómából ét ez megfoéito\'t áltálától minden izerzet-lőnőköt t helyettük ujakat nevnetl ki t atokal, kik nem hE 1818. angnaatm hé 11-éa reggel küldött Francensb.dból\'npuuimtk. «l á .nfonpM., .ftMftÉg - ■ • - ■ - - alá helyute, akik rajongó hivei az ujitáinak. Az Odvözitöről nevetett mtgyar nirietM-Urioniány-ban cwk egy nenetn logadta el at ujitiit át ezt taékealabérvári házlönökké nevoate ki Róma, tartomány élére pedig agy lót gvardiánt állított, hogy u puhitu mag a magyar barátokat Ka mágia aat mondják, hogy nlnca nemaatiaági hátiéra ennek at ujilUnak. , - Kényáléa. A Nagykaninai Kireakedök Táriulata (Kereskedelmi toetület) uombaloo, aug. hó 18 délután 6 órakor a vároeháa tanáciterme-ben tartja ez évi rendes közgyűlését. Napirend: 1. Aválantmány jelent )se.^2. A zárszámadás ét 8. költségvelés előterjesztés 4. Netáni indítványok tárgyalán, a melyek azonban augusztus 10-ig aa elnöknél Írásban benyújtandók. 6 Uj válautéi éa pedig válautandó: a) a sorrend anrinti kilépés folytán hat vá\'astimányi tag : H nobal Ede, Fesael-hoffer József, Loewy Ödön, Lőwlnger Ignác. Siolcer Gusztáv és Htlplien Mór válautmányi tagok helyett, akik azonban ojbói megválauthalók; b) bárom ligból álló atámviugáló bizottság. vál. - Uewatar HmM Jánoa 88. gyalog-ezredbeli közlegény nebétnek találta a katonaéletet t bogy megszabadulhasson ellöl, jelentés és engedelem nélkül ott hagyta iktujktlyi állomáshelyet : megszökött. Bolyongása kőiben f. hó 8 án Sümegre érkezett ét mint pniknmüvu beállott Kondor Lajos lakatoanwetarhu. Szombaton reggel aaonban megjött Sümegre a katonai pa-pancsnokság átirata, bogy a szökevényt Itriót-tasaák le. A deienlort idehoaták Kanizsán te innen fogják Bénujhelyre vinni. - A béáalé dl»atlvaaala A fővároe vatárnap óta egy látványonággat gazdagabb. Ekkor nyilt meg a Körképtfcrsaság palotájában Bitinkui nagy körképe, mely a hódoló diufelvo-nuláit örökíti meg. At álomnerfl nép napok lelajtbeletlan emléket állitji fel a kép. melynek müvéni kivitele elragadja a néaőt. A hatalmat nagy képen a veuprémmegyei bandérium után at uj országház irányába vonni aranyrqjlos lehér lobogó alatt Zalaaármofft bandériuma, a lobogó vivője flottáyday Ernő g(ól\|a bandérium Priedmann Károly Franceoebadbi lürdőtö feleségét ■ont meglátoginí, aaoo t gyorivontlon, melybe aa ntáaa jövő nemélyvooat Hoobenaich te OmOnd kötőit beleütközött. Cnkkinbb aértláat izeovedett a kezén a alig énnvahetö kit bomol ált a fajén, dacára, hogy annak a tálkának a teteje, melyben ő te még vagy hatan Bitek beotakad\', a többiek atinlén eaak kevéabá tértitek m% kötöttük agy latal aaaaonykának leli Milyooabb baja, aki a nagy Ijedtieg pilltni-tabtn lkjait. —> Aidweaa Károly agy réatltln levelet kátdöll tegnap címünkre, melyben a borzasztó vaaati nerenctélleniég főbb mouanalál írja le. — „Szombaton este 0 óra 47 porckor — ifja — indultunk el Béctböl. Egy budipnli öamerőe családdal utálkoztam itt, kik uintén Francé tubádba akartak utaini, da at egyei inkáitok annyira tömve voltak, hogy nem kaphatlak hebel te így lemaradtak. OU at állomái tönök-•égnél jeleiltet it tatlak a hinyagaág miatt, pedig ki tndja, -milyen nagy tragédiától mene tűitek meg, melyről akkor még halvány sejt 1-mánk nm voll. Votiilunk a legnagyobb rendben hagyta el a bécai álloméit. Kn alig tgy negyed óra multán már álomba merültem te ugy éb» rantettek fel. Péláloa>ban nem érietlem meg aa ataaok látu ktpkodáiát, egy Batal antonyka, ki nintén velem Öli, rémülten mereven állt egy helyen, nem bírt motdulni, te egyre jajgatott. Kincsek u ablakon, nyilt pályán állunk, álhat-lan lötáliég mindenfelé, alig láttam lp lépte nyira. Kivál a pályatest mellett ugyanat a rémült jajgatáa, szaladgálás. Ekkor figyelmntetett valaki, bogy ilenek, mert a személyvonat, melyet mariNMi mellett elhigylunk, itt van már ■árkunkban, a mi vonalnnk pedig nem bir tovább menni, mert a gépben baj eaetl. Atonnal utána durranás hillalatolt, majd egy máiodik, harmadik ia, kötélből hallatnik u utánnunk jövő vonat tompa ukatoláu, prOnköléie, Min denki át aj\'ó felé igyekszik. Ebben a pillanatban álnen velötráiótn tikollolt fel u i kii amonyka, ki nemben Ült velem, Omaentt. Néhányan utána kapunk te abban a pillanatban lagjai kőiül le vannak föeive : Btttbyánv JóaaaI gr., Betarády Lajos te Láatió, DervariU Ákos, Hajós Kálmán, Hertelendy Ferenc, Malaunnky Pereoe, Somogyi Gyula, Ssentmiháiyi Deaaö, Tarányi Ferenc. "" , — A IAsall4aég[ klréMI. A Za/ssMyyai TiUotíiszöviiiég választmánya f. hó 14-én Keszthelyen ülést tart. - Mkkaaalé káateynp>< ngáá, Manluano Jósaef kéményieprömnter cuk rövid idő elölt alkalmatto FUcktr Henriket, ki nagy Ogybuzgalommil járt gaidája dolgai alán, még pedig ugy a belvároeban, mint a VL-VIL lerflletekben A belvármben bouedetl gaa-dáji számlái vil 8 forint 60 krajcárt, melyet megtartóit magának; Kia-Kanioán fl báatnky-donostól beszedett mintegy 80 forintot atjM el-itmervényei ellenében, de tarpiaága kiderült da letartóztatták. — Aa általáaaa aaakáiképáá ayAri aaalaáoAfa. Stáp volt, tele a tinta nyári áj-uakAnak uaiid hangulatával. Bmrnrn I — « a végzetei hanem, nem maradhat el aoha nálunk. Ugylálaaik nálunk nemcaak a felső tizetnrek, bánom uokon valamivel alább.u fürdőn vagy tadj\' iitan hol van most mindenki Hogy itthon nincsenek, ezt onnan aejtják, mert a munkátképoő gyeaülit sikerült uép mulattágán nagyon háaa-goaan állék körtl a •Polgári Egylet. keráábeM kellemes levegőn át autalokat. Nem a áalalaág ellen nól at, nem. Kemtük városunk ipamlait, de biAba.Esuártauápmalataág akerétneacsorbitoda. A munkáiképző nyári mulatsága ea tlkakwa mai it lényeaon bevált. Kadélyn vidásnág, pangd hangulat, nvarta\'an jókedv uralkodott ott alad végig. Tát volt a jenében. A tincbely hoeatu tor lámpíonokkal volt népen dekorilvt áa gnfc-ran agy-agy Hépan perdülő, őrülten pergA rakéta caillafasikrtU fejezték be a táncol. Egy halahaaa durranás, vága. Minden egyn tűzijáték aépea ti került. A mulitaág eaak a reggeli órákban árt vágat. A végaő csárdás utoiaó akkordjait már a hétlői országot váaár ébredő tája nyelte ri. — Stép volt m a mulataág, tele a Uazta csillagos nyári ájaaaka ne id hangulatávaL — A várái kakas. Inaea oaaaa káMa rovatot kell nyitnánk a mindanlalől jelenteti tömérdek tüaeeetnek. Aa a határtalan goodaiko-iá^, mely népünk jailemvooáu, aiiadogyie megboazulja magái, mert egy egy eealáá egén élaláook faradsága, munkája vési kárba i auet legutóbb olvaaltk a hivataloe kimnlaláat, aa a)> égett ingatknoknak alig kát-ótödréne van bit- -loaítvt aa oraságban t báron Hlödrátat áfákra elven. Evenkint igy 10 miiUó foriat értékű jé-uág hamvad e>, a nélkül, hogy a kárvallottak bárminő aegilaéfhw fordulhatnának. Mait bó W-án Türjén 8d»mi\\pr Zsigmond kkóbán kigyuladt te a te ő rövid \'oagrad önt akit elhamvadt. Kiégett a\'padláaon vők takanaáay, necikavágó a egyéb gaadaaÉgi a koaybai au-köoök, — Simmm Smi lat vénné alig távoaott el minap baaulról, a aaomnádokat a lelotapá, gomolygó lokota lOalfalhő tolta ágytlmtné, moly Rédiná hálából náltott magaara. Betörték u bjtót te rémOlve láttak, hogy a konyha belseje lángokban ál. Nyomban hozzáfogtak aa oitáahoa te Kereocaére aikartlt k aa, a aaaal nagy Tina delemtől óvtak meg a könéget. — FUtS Vif. btgym a mull héten ületice Mihály pajtája égatt le, melyben az öaama idei lorméu voll Iotbol-mozvt. — Karotban pénteken éjjel puailiUMt a Vöröe kaku, több lakóházat áa oMUáképákiot hamvasztottak el a lángok. — Ka bt 4a aajr paatahlvatatkaa A talabak$ai postahivatalt — mint kvokoáak iija -- július 81-dikérs virradó éjanka kirabolták. A rablók nem mindennapi vakanrá-séggel követték el tettüket A postahivatal ajtaját ugyanis nagy Isaaítö va»akkal betörték, löikuiaiták aa egén hivatalt, om^W fdif Ictetira rakták a WiriktinftotMnfi mtg aa t/yik irdanáatt te a közeli ardöbe villák; itt aaulán a legnagyobb nyugalommal törték föl mind a keltöt. A rablást cuk reggel négy óra tájban vették észre, mikor a posta indulni uokolt. A csendöraég atonnal megindította a nyomoztat,! melynek már náiMf volt it eredménye, a mennyiben aa egyik HbánOat 2adratee Vince gépéut, átfogták. Zairavee nár kél izben voll büntetve betörésért. A taeaiűeaág megtaklta nála aa östau fn/itö vaukat, aaaa-kivül pedig egy kálcaOvO piutolyt ia. Moat MnaM kereaík. Nagy-Kaaiiea, csütörtök Zala 61. gám (§, lap) 1898. tttfOMtm hó II én — ltMilb«l;l «mk4II«I A wltlMli egy nemével amiékeznek meg a keszthelyi lapok egy ott lalolylvérea vorékédosről, mely könnyön végzeteset válhatott volna a csinos kii ejjali botrány egyik, rendezőjére nézve. A verekedős szemtanúi máiként adják elő ugyan s dolgot, sőt hstáro sottan az ott uralgó politikai viszályokra\' vezetik vissZs. — Bizonyos pártok ugysnts jól tudják, hogy a durva ert minő -nsgy befolyást gyakorol* hat a nézeteltérések legegyszerűbb elsimítására éa igy nem átalják a műveletlen, durva tömeget a munkásnépet saját coljaikra ls>bsnnálnl éi esek as emberek rögtönöznek o ykor-olykor egy kis csstspalét. A kömives él oaizmadia legények például valóeággal Öldösik a prakuikat éa esek az intelligena fiatal emberek rendőri oltalmat alig nyerhetnek Kmthtlym, mert ez ott nagyon gyarló és igy a nyílt Összetűzést ritkán kerülhetik el. — A ligutóbbi verekedést ugyan egy gazdám provokálta. - Bárány Dezső msres i adótiszt és öcaoae Bárány Ferenc gazdán ös-ze-veeztek a Kenyeres-léle vendéglő pincériével, kit alspossn helyben bsgytsk a markos Intvé-rek. ZíoMr pincér ssonbsn nem bsgyts ennyi* ben a dolgot, hanem egy boeasu konyhakéssel utánuk szaladt As utcán több kömives legény csaUakosolt bozzá. Kiérték a két Bárányt, akikj nevöket megcáfoló bátorsággal védskesiek s túlerő ellen. I)e egy várstlen pillanatban Zaohár pmoér a hosszú konybskést az adóiint mellébe nurta és ezssl elmenekült A vér láttára a többi legények is megugrottak. De egy óra múlva a késelő pincért s csendőrség vette goodjsibs, izonkivQI néhány kőmivn- és csla-madia-legéoyt tartóztatta! le. Bárány Dezső súlyos sebe alig nehiny milliméter távoliágra nivétől, de as irőe atléta termetű fiatalember már tul vaa minden vessél ysn. Ilyen éjasskák esnek meg a csendes nép Knsthelyen, ott s Balaton partján. — Oiedsbstár. Egy vidéken megjelenő heti lap elparentálván Bismarckot a köveikeső kis bcvessténsl látja al cikkét i , »Európs Isgnsgyobb fiainak egyike s talán\' a f évök legnagyobbja, Bismarck herceg, a siedáni hOs L Vilmos eaáasár hű szolgája folyó juliua 80-án sstvéli II órtkQr örökre lehunyta — a dologban, ■ jnininii nlj mmia Imiim noüili I ssssili Min UU Uhunytávol ntguünt aj tgéu világ által bámult agynak a kuli ura $ mint példaadái, kétségen kivűl sokat fog haunálni Magyarország közegészségügyének, kiváltképp, hs a többi hivatal részéről is követésrs talál A belügyminiszter s tüdő vész terjedésének meggfttián céljából már eddig több rendeletet bocsátott ~Ktr Legújabb rendelete igy hangzik: >76408/98. b. m, sz. Vsla msnnyi törvényhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy az orazág azámos részében még mindig uralkodik azon tévn közfelfogás, bogy a tödő-gűmökórbsn ssenvedö betegek s tehéniitállóknsk kigösölgéiekkel telt levegőjében gyógydláit utálnak i e óéiból az ily iatállókban országszerte sok lüdőgűmőkóros beteg lordul meg, löt ott bonssbb Időn keresztül tsrtózkodik. Tekintettel arra a körülményre, bogy as ilyen betegek által gondatlanul aserte kivetett köpet u istállók légkörének fertőzése által a tejgszdaságban alkalmazott embereket i a takarmány fertőzése által as istállóbsn levő tejelő állatokat is betegekké, továbbá külö nősen ss istállóbsn tartott edények ssennyssése Ufján ss onnan elhordott tejet él tejterméket Isrtöső képenégflekké leszi, amint erre a körülményre már mult évi 49861. asám a a tüdövén terjedésének korlálo\'áss tárgyábsn kisdott körrendeletemben rámutattam a tüdövénes embereknek a tejgazdaságokban való alkalmazását slUltotiam ; tekintettel tshát mindezekre, s tüdőbetegeknek s lehéaistállókban való tartóskodását, azokban való alvását, mint ami a tüdővén terjedését jelenté* kenyen elősegítheti, a közegészség nem pontjából fölötte káros következményűnek s igy meg nem eagedbetönek kiU tartartanom s ezért fölhívom a törvényhatóságot, hogy a mennyiben törvényhatósága területén e káros saokás még most is divatban volna, anikk megakadályozására minden lehetőt elköveenn, a tüdőbetegeknek a tehénistállókból vs ó kitiltását elrendelje s e rendelet végrehsj\'ását uját hatáskörében szigorúan ellenőrizze. — A gsbessátlslrll. A hsngulst naponként váltakozik, agy nap lanyha, másnsp szilárd; Mh olcsóbb, s termelők magasabb árakra ptip —lkai MoMlrritl • i maiHi; 10 kipSa alasO kop sás tfitUa: ss saanMa rabja Mttaa. á saévsna, s kmj aallatt aipsllok ssáftri. kéavsl u Bpilai-tt ilssinntHélk Tjt, jsa vtüs^ls. ■ vét 4a psnéissspl Tsakip fakirtétak m (OaMésé k mátok, atad llstlsn tsnntsvsH — Hass, ápstasaM Maiba sa HrtWf ar a slkUval, sa s tatka s Pipakoaata tilsait. As a vlvlsaslg n bas-kontijé. Aass alf sa IHssl^H, aaaa Isasl^iaéiMI Uiss hsOrt araki. - íp ortppst bétMek. M aljáiig kap atkssa i^ilki -Utriiaüw hastik tlket, asil kt m ár m. Vtlaal aékt ksNstts tatai isii i sanlS iriui. kop U&k _ álaigéljlaal m Wtt aa (MSr UJt asHfce vMaaaál ss jitstiMikl hpatéibs. A Ikstgli ysttáHstét atp^ala t kisaJit boitok..... n. • % Miaaap aaat alftrihütaa ss Ullriil. kap Miatásassk sa Hsjnts tntllet sallka frwkij mdU s atrééW VWSta •p ssf j farét, bSc agy vaéaa i\| léspatyt Aasa htaálgaiaa aa éifat, kapta Vajagtnaa ttaaMs \|a alm hfWSa at sppássasr, asst osttgsttsa sa msr* ■taillat áa ksttsslsslsyils sagjt gaásüavsi ptili\|i1 lOa, aast sMgUréMiék: kap al aa hr«éMUkavtaNghamsa, kap agha aap Mjsavaffsat - Is késsáQsa Mtaaéék, rntné^á ki s slptk banla. Kit akart k«d ? — Cask kakkal — asaásk — IU aa. latén as aaakják ké aa ksMs* Ha Ilistül ISI v»u-alt, hál aa\|á oltkapaa keljét* sa lnlaajáait. akfaet nHaairaak Olrt—l\|la. np fialasii MJftaa tilalllsk, hét tMst tel Méak kél i spratl Ip kiaatt vsaskiOsa, aura a syika atsagaflB tulatlaki vét ktváaasl.sa aMk s aliniijta —»krlt tikisilttn apet-aáat. — Ban vlasaék a aatak} — klfila véftin. — Ás kilwlik háaáks; a4r ott ssa Ittak atg styaa HjislalUá kstWktsáál, s ki tiánlja a atiitktjU . további mtíáiíUadt ItfutSúy, $ kólád Mm itamt tat akaróidnak végrtkajíAtákot nél-—WtíkúMm ttútvi/i,__ Szegény Biimsrek I Ezt bizony nem érdemelte meg. — A ingséilysiksté eaareoceo-(átékek. A belügyminiszter a nem engedélya hető szerencsejátékok tárgyábsn a kövstkeső általános rendeletet bocsátotta ki as összes tUrviaihnléaápkhni: .Több törvényhatóságtól biérknstt jehaMeakDOl meggyoüeee werezlel-vén arról, hogy egyes mutatványosok a belügy-mininteriumtól nyert mntatrányl engedélyekkel visszaél vs, országos és hetivásárokon, valamint koresmai, kávéházi ■ egyéb ily nyilvános helyi-légekben oly nerencaejálékokat űznek, amelyek a szegényebb sorsú, tudatlan nép klssákmányolására irányulnak, értasitsm s törvényhatóságot, hogy sláM felsorolt játékokra engedély egyáltalán nem fog kiadatni. Ezen szerencsejátékok s következők i 1 báb (bordoaható) tekebáb: 2. baba, színesbaba, (ide nem értve az u. n. <Paprika Jancsii előadásokat) ; 8. golyó, asinea golyó; 4 monacó; 5. mariandii; 6. birbics; 7. oéldobás, kör, vágy karika; 8. szín (FarbenspieleJ, námozott szín, lemez céldobás és egyáltslán minden olyan játék, a melynél valamely nyereménytárgy kilátásba helye-sssével keltetik fel a közönségben s játékszenvedély. Felhívom ennélfogvs a törvényiutóságot, hogy jslen rendeletemet s legkiterjedtebb módon kSzhirré léve, a jövőben hozzáérkező oly folyamodványokat, melyekben a felsorolt játékok vsls-melyikére kéretik engedély, hozzám lél^se ter-jessse, hanem az ilyenekért folyamodókat — jelen rendeletemre való hivatkozással — kérelmükkel nját hatáskörében utasítsa el. — TMekisés a (áélvfss ellem. A pénzügyminiszter a hatáskörébe tsrtosó kivsta-loknak rendeletei küldött, melyben meghagyja, hogy azokban a hivatalokban, melyek as 0 len-hatóaága alatt állanak, u eddig hanuálatban levő köpőládákat cseréljék ki olyan köpő csénékkel, melyekben víz vaa. Ez az egyszerű válloststás, heljlaég én gtbeaaraklár 1899. lafcroár Mre ktadoodé 11 ár •la m leglebk fermlai Hzlet éa Klbeaa krreskedét oa utcában Teeh Zilgateaé lalethelyl-aége. Blvebb tnlrllágroalUUt mé latbuun La\|ss ar. A ház ■zabad kézből óladé. 235—4 ssámitansk és igy midkét Ifi egyaránt tartózkodó. Minthogy ssoobsn a termelők előbb logiák tsr-tóskodó álláspontjukat elhagyni, a közeljövőben\' nlnaáht. twWi lAt Mléti—1 al\| ma » Másg as noeak a vasárnapi árakkal. tadik, kap mt^rn as - HlrdetaaéMj. Hrlybon -kMJ • TáletyMNa ágy faléi-1 frmféni rfftaaaiaMaa., mími » Frl.é^ kaaw, - r ITptr^í\'isi. Iilikillk kt kJlha ■rt Bél lak kt tksta - Kért asamtU aUbk? syllilkaft a»j kattl nadír ar. MasUg aski kt sa v« Kalandjaimak Pestön. Irta : Hala Pál. As Chaka kaaa lát Btfkitta aég tsvaly pecUUa levét-bsa aa kiiMf, bsp rlpi kaaaálstks sa agkésbas sa lapsala kortrUlt Kin rif WUntkMtt, kél s aaptra ap ■«k»t kltdttt viiia.-Atfoipa apli Matpsk Patn, kát sésask ké u Mansta kMast^jsakst la, a ki JaUnlt( itt •atrfcaasli as MasUstit a kétwkaa. KlfastlakUtiB sa fogási itat. aigvast as kapasál ■SgálHI qj téaar. - Bsva, km f — aá\|a ki aa saéiUat - As (kaka ksaa ÍJit kanala; MfcUt kanyplvstét baatsa aakt, itrttUk Hlaa u Upi tMalékM, sast ssnskára koalák Tiaaa. Áaaoapa t sipik M alatllit, kap sOpésték, atan-a kaaaa ainlaitlo levél, möf klMrl wassáa, Mondok U látott aa saakákan caaatsa kállá Ipakatl f II-■sótlji sa: Kiad asa tadt sst, Kata Pil ar; íaoa mrl-smUs ltttadék ss ItbtcA. Itt vélltfstiják At sa rsbsnk sa rabbülaoatkat as résatisoaakka; as datjit as wksdaépaL Tátin ss gjsiék is kaasslt törtT - Dakap ttrt; nta piaskUiédott ás Uasllks, eaak Ippár fijit tipofitoii atg aUUeátn. As hlostrlnk\' kétnésba vsa assjtktsn, mfléts sa Msnia itt vsa: ata akad ap calpp (bttoaia » uóta a ssaMri tostltstls. Hát asüaklat ott assvatak, asp lakanpagiant tolakodik tUéa tp uta (mkiai fruka. Brtarsvalé vét s kksika, ■r ss Wrtiajér u k akkorit sjrstt, alít vslasMltas Ott asslf ap kártyát vitsttsk, a Haabantf sag ss áUfak, stt a^á vár sa ksléséf Kin omjt vlaasinssahrtllask, sa rlalért \|épiigkSl tffftt oaáasa aáa% paláéiba sssftyik aipkat FsaMa. ask ké m Bkappltinjaáfhot Ip heti félyakiaksa aéaaétaa Ip i aa \' " 1 at A \| , 1.1_.. iL - ■ \' - mm ntoaapu it. amwiaaoa mhr ^mjwmj, sslgn lééaNaa Aa s y ilovik ataM asm ina ai( rtaMnigt dtasklrakkoliat; mHmt m tél piatiask jé alk sa ittaai kaaat la .... Ipaa aatklatsk at( a sia kitaWjilaik fatla. CSARNOK NoTollák éa morollalrék. Irta: Lámlé. (Folytatta.) Carlent (1807-1899) a való élet hü rejaa, tősgyökeres alakjai, Bremer Friderikát (1801—IMA) a csáládias és polgári élet hü festése. (Rajaok a mindennapi életből, Dj rajaok) Sekwartz Zaóéát pedig a lelemény jellsnul A holland beszélyíró Cremer és Keller Oorard, akinek ,A titkos tanácsos, Nspjsinkból, Hogy élvesik, a legélénkebb mind végig, Mekes, Us elbeszélései, sőt ss siső, azt is megismerteti velünk, milyen nyomorúságos (sngödés még agy magasabb hivatalnoknak élete ia, éa mily neMe-ségekkel kell küzdenie ss életben, hogy felnevethesse leányait, s hogy kell eladni, ha már férjhsa-menők. \' Nagy-KaniiM, ciltörtök Zala 64. szám (6. lap) 1898. snguastua bó ll-én. I V. Non mondunk újságot, ha aat állítjuk, hogy a reáliáinus, Ibeeniimua a német irodalmat ia forrongásban tartja Nem ugyan a modemíimus, mint a hogy a naturalizmust jelöljük, de a> a \'walismus, melyet nem francia realismus alatt értfluk, as a realismus, mely távol áll Balaactól, Flauberttól. A német beasélyirodalom, mily a romanticua Heck-kel kezdődik — ki kora Ízlésének megtelelő elbeszélésekkel mulat lattá as irodalmi világot — Hoffniann Ernő a csudálatos éa borzasztó dolgok megrajsolásával vitte tovább a fejlődést, a „Meister Martin der kfifer", ,Doge u Dogresaa", .Scudory kisasszony" megnyerték a közönség tataaéaét, Kleist Henrik kÖTeikeaett, ki a termé-sasttől már beteges lélek volt a ea korától ia eiömoádiuatotl. É kor erkölcsi világa telve volt miaticismus-sal, kéjelegtek a betegség hangulatában a a bukást vélték egyedüli erénypróbának. Egy álomvilág ez, hol a személyek abbó ébrednek1 vagy abban tűnnek el. Ilyen elbeszélés „Hohlhaas Mihály. Kitűnő e,besze ők e korból Mőrike fMozart] aul Reise nacb Prag) és Hsuff Vilmos, továbbá Cbamiaao, a francia szármasásu német költő, aki 18l8-ban, midőn kitört a báboru, * ö nem harcolhatva, s nyarat botanizálva Kimsrsdorfban töltötte, irta meg u világhíres Schlemil Péterjét, as árnyéklalsn ember történetét, hszatlanságának rajzát (l Érdekes könyvtár). A német irodalom lassankint azonban, a romsnticuat felcserélte irányeszmékkel, s helyei kért lélektani éa táraadaími tanulmányoknak a a regény mellett aa elbeszelés ia esáltal érdekesebb lel), mert ^ társadalmi, családélet) viszonyok, állapotok, bonyodalmak, társadalmi képek — a legérdekfeszi többek. Esek meg-ssabaditották a német irodalmat a romanlicis- \| mus túlzásaitól a megállapították a népies elbe-szélést (Dorlgesehichtej a es az iroda mi kör as i(ju Németország: Kühne Mundt. 1848 után novelia éa regényirodalom átalán virágzásnak indu\'t. tierstecker Frigyes, Slitler Adalbert (költői vázlatok), Aeurbacb Bertbold, ,A _ acbwarzvaldi tőrténetek, ,Aut der Höhe* c. be- w széiyeivel arattak sikert. ----=------® Dj tárgysk, uj eszmék, ty irányok bsrcosai: ® Sodermsn, a német nsiuraljatimi meginditójs, w a Iegtyabb nemzed\'k: Hleibtreu. Kretser Hikas, jjj, Suderman Henrik, Nordau Miksa, Heyae Pál, afe Slorm Tivadar, Eclutein Ernő, Ossip Schubin, ^ Gangboffcr Lajos (FHeg»nder Sonne), Wernen £. Jenaen. a s Turgenjeffet kővető, helyesebben otánzó Sscber-Mssoch éa DettlelT. Esek közölt azonban s legkiválóbb mégis Heyse Pál, ski hallhatatlan érdemeit, mint elbeszélő vivla ki. Kitűnő Werner E, .Miért" c. kis elbeszélése, mely két fiatáTembert állit -elénk a harc küszöbén, kik kAsfil az egyik, Konrád, boldog, mert! neje, ssép 2 gyermeke ven, s ki viassa is sksr térni boldog családi .tűzhelyéhez. Erik nem (6* rődik a< élettel, mely neki már boldogságot nem ád, miután kedvesétől megfosztotta, száműzte. a csatában Koorid eaik el s Erik hazamentében meglátogatja sz ösvegiét, nagyszerű jelenese találkozás s es mulatja u jeles elbeszélő erejel, midőn Erik, ss Özvegybeo régi ideálját ismeri fel KilAaő, kimagasló kél jsllem, megérdemlik holdogságukst. VI. Egy nép története, s éghajlata rendesen nagy \| befolyással van sonsk irodalmi viszonyaira, de tán agy sépoél se lapasstalbató ez jobban, mint a spanyolnál, melynek története valóságos önképző intézet szellemi világán, eredetére, vele» szüleiéit tehetsegeire. Spsnyoilöldőn kezdetben ss tberek, kelták, majd s romaiak ütnek tanyát, ezeket kissorítják s vaudalok, gólltojc, a germán elem, majd lel ép s kereszténység, s a Isiin nyt.lv elvessti jelentőségét s s konyhalstinság német szavakkal átszűrve, irodalmi nj elvvé válik. Ekkor törnek be as arabok Afrikából, s megdől a gólok uralma s a keresztény-spanyol szikla-országból kezdi a batcoi bitéért, hazájáért, hogy 100 évig Tolosa- alatt fölszabadítsa. A történet a spanyol irodalom törtenete ia. Király, hasa, bit, lovagi erény aai goru erkülcs, bűszkésség. merészség, nyakaaaág becsületre való féltékenység, mely előtt a szerelemnek is el kell némulni, felvirágoztatta a nő-tiszteletet, a házasságot, a legszebb családi békét, hol a harcos kipihente magát, a fdylli életet élt. A spanyol irodalom igy tekintve, elején megfosztva meséitől, mondáitól, baroáiból, jele néből, regényes világából merítette tárgyait; majd a Cidromancok után következtek a lovagregények, n papsági ss inquisitio terjedésével, a< áhítatosság, bigottság, saenteakedéa a 17-ik században. (Folytatása kSvatk«dk.( Laptulajdonos és kiadó: r i « c 11 k i. r t l é r. Hirdetések. GLÓBUS Élet és Járadék Biztosító Társasál elfogad élet- és járadék biztosításokat A legkülönbözőbb módozatok aaerint. Nyeremény a részesedési kötvényeiben 40} nyereményt biztosit. A köt vényeket 75} erejéig visszaváltja./ Felvilágosítást aa: — n „GLOHIIf ilst- is jkndkk Mato-liA Urtság pácai raair-tpslkilgo Hjrltral Asésr. Ugyanott ügyes ügynökök magas jutalek mellett éa haviBzetéssel alkalmaztatnak. m-i Kérj 6 • /Ovfc, Continental & -^MOégfi fariparu/. oiLigkiru spanyol is portugál-borait Shtrry Portbor - Maiaga Madeira Tar rag o na u Kaphatók ax Miim finomabb fusxer ts csemtgt ktrtsktdé -stkben, valamint poharanként a ttötem szállodák.káocházakét Sajalfiűk. Budapest JVkűssutk Lajos « työiUa utna sarkán, a Ctnay Casinopal sttmám topSaM: Keo éa Klein flUxerkereekaAésébm Maffy-Eaaluán. Hirdetések felvétetnek F-ISCHEL FtLÖP. kőny vkereak ed-sébrn N á\|yKsniii in 4 tsakut rfgjmk t 0 * i * 0 kpy dobot ára : I forint 90 krajcár. Utánvéttel vagv as ümueg előleges beküldése után küldetik. KLYTH1A a bőr ápolására J szópitésére ós "H ^ Q finomítására A U U. ü 1 • SV LapMkaltkk stMitkl, Ml 4* Ukrsali* rt »ll. "M É — PsWr, résotitlt. 4s sárga — q vegyileg snslyzttt 4a sJiajSí Dz. ohl J 9. Ok Ui.taaáf állal Stwkaa -M KltasnerG lei elek & legjobb kbrükbill minden dobosboa Z mellékelve vaoaak. 6 TAUSSIG GOTTLIEB • le. séfarl MtsMs mippaa S IHalaairptl likea A F árak tár. tiki l, L. WtUaaOt a. , Knphalé a legllhb ltUiaa«r> gy4gjsittk4retks< j \'i déakes éa gyég)sterlárlisa. M.-Hssltaás l Alt • Hő has Keleti H Mér a Mrrlaer eégeksél. \| _!___ w Millenniumai kiállítás IKSS i Hagy sillleaalBMl érv. ^ STAHEL és LENNER Budapest, Trteur ée lemezlyukuitó gyár GYÁR. Katona Jóuef-utcza S. szára, Isrgtthld és nyugoti pályaudvar köst. Ajánlják aa Utaltak gyártott l«t)abb »lilil\|t Trlearlk : a konkoly ét kakkaaytsk a baaa, árpa vtgy na kásSU ktválaastáaára. Trlesrlk ; a ssbatk vagy árpásak a kasa ketáli 4a a gi»- Wlyá magvak klválasatására Leaesellulllé ka aastálysaé Irltatlk i « topa kWálasaUaára 4s Inra imlaljnaástit eailáljtss-TrlrarlIk. Isabaéalaisaett Trlrur m ssstálfiiiglpih misdaa gahssafaj tissilláiára 4a tMaato aasrtsU oasálytaMár. — Elvállalunk (Htkjtr to NlUor, llUtva Ifaytr rwdsatrá trlonrOk csekély kálnéggil a trisar btlftldfao múlott aa szabadalmazott trfaaMkZa toalsklláaát Malam.Trlrsrlieagrrek vagy barkelalai Lyskaiztall halt«tt lesiesek uéaaéa zserlsti sagytagbaa Ipgri Vagy gtsdoaági cMokri I Árjegyzékek vagy nlntaklnyvek Ingyen ét bénseetvs ktoéetseá // b i m x Nyomatott Fisohel Fülöp Uptnlajdouosuál Kegy-Kantsam 1898. Huszonötödik évfolyam. 65. szám. •MrlnattWf t nmUUriiit n«Mn>if ted^hélw, A wikmtinl Irtakmal lakai sagsa-ktal á. a. M in kSat láa nUutil a lap aa.llaal lAntn nnttal mt»i— klalaaétj. IlOéklnHl: VtnMii Hit, ktajrv. kmiitat ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkinl kétszer: vasárnap és csütörtökön. uómmtm iux áfkaí tm tl (í jfrt — »». rátán* • s#ms {§ «s ■ M * S l«lMffl I k JtyflMtt puti Kll. M ki^rit. ZlSIaetlaak, .ik»IH a klr<»»Mii\| mittirt mai ha>»»te» tl ttl" I »»!>■■■ Sl>. Mmaatatlaa imM aask Imi kassk M kiírni a uTinlá IB»éi Nagy-Kanizsa, ltíy8. Felelís szerkeszti}: 82ÁLAY SÁNDOR. Vasárnap, augusztus 14. A magyar álláspont. Kényes .természetű, életbevágó fontosságú Agyban magyar kormányférfiaknak ritkán volt ti<«tálAlr7torr«ktebb éa minden irányban becsületesebb ftl^spontja, mint a milyen a Bánlly-kabinelé a kiegyezési kérdés jelen stádiumában. És a nemzetnek csaknem oeilatlan egéase még ritkábban csatlakozott oly imponáló egyetértéssel s s kormány felfogásáhoi, mint ugyancsak moatanában. Mit óhajtanak, mire törekszenek, mit nem akarnak, mit p rhorresz-kálnak Bánffyék éa velük as ország óriási többeége, röviden jelesve enoyi: Uj provizórium Ausz\'riával nem köthetö, mert tillja est as év elején hosott ujyne-vesetl provizórium-törvény határozott rendelkezése. Vám- és kereskedelmi szövetség as osztrák inség-szakasz (14. §.) alapján ssintén nem köthető, mert ellene szól az lMT-iki kiegyezési törvény szava és szelleme. E törvény megváltoslstását a kormány legtávolabbról sem Óhajtja, mert ilyesmi ebben a pillanatban ugyania nehéz éa veszedelmes volna. Ax osztrák parlamentáris alkotmány normális működése -a jövőre nésve is főieltétele marad a közös ügyek szabályozásának, mely szabályozás lehetőségét egy nem alkotmányos Auaztriával a kiegyezési törvény határozottan kizárja. Minthogy azonban a gazdasági különválás erőltetése Magyarország mezőgazdaságának legnagyobb veszélyeátetése nélkül egyáltalán tanácsos nem volna, az Iparfejlesztés jámbor óhajtása vagy jobban mondva: utópiája pedig a mezőgazdaság válságáért az országot éppenséggel nem rekompenzálná, kell, hogy a két kormány kftzös egyet értésnél oly módozatot találjon, mely a fennálló törvényea intézkedéseket belül tranzakciót hozzon léire a harminc év óta kipróbált és üdvösnek bisonyult közös gazdaeAgi viszony zavartalan lentariására. — B tranzakció pedig alighanem kereskedelmi szerződés lesz, Magyarország önálló rendelkezési joga alapján. A Bánffy-kormány álláaponlja szigorúan törvényes és első részében a nemzet osztatlan tetaaéaóvel, konklturi^áhan az ország óriási többségének óhajával éa törekvésével találkozik. Ennyit a törvényhozás tgyik faktoráról. A másikról, -gr koronás fejedelemről szólva, a leghatározottabban liltakoknunk kell\' oly felfogás ellen, mintha a magyar kormány akcióját ez egész Ügyben a étréfy akarata vagy parancsa kötné meg. A korona alkotmányos viselőjének nincs és nens is lehet a törvényesnél más állá^BSBt^t törvényes álláspontot pedig es legfényesebben épen a . seli. Elhibázott dolog egyáltalán, es ügytw a koronát belekeverni. De minthogy ellenzéki oldalról már megtörtént, nem árthat elfogulatlanul e dolog mélyére tekinteni Ország-világ tudja, hogy ö felsége a leg» komolyabban akarja a kiegyezés Mrehozá-sál, még pedig akként, hogy a k>egyaali odaát is teljes alkotmány melleit, a béka é» kölcsönös bizalom helyreállításával jöjjön létre. A koronának ezen töltetlenül korrekt és alkotmányos akaratnyilvánítása padig prarcise találkozik a magyar nemaat tör-vényes többségének lentjelzett óhajával 4a törekvésével, mely többnég — ismételjük — a monarchia két állama közt fennálló kötelékek tágításáról, ha másért nem: há> a mezőgazdaság jövője érdekében mit aeaa akar tudni. Ennyit az igazság kedvéért TÁRCA. Alpesi emlékek. Édes basám kslárát még sohaaem léptem át. Éjszakra: Budapest, délre: Vsraad«Toplica, nyugatra : Alsó-Lendva, keletre: Debrecen volt a végső határa világjárásomnak. Valami megmagjaráshslstlsn érzés rezgett ál x idegeimen srra a gondolatra, hogy most tnl fogok \' lépni a „Sssnt-föld balárán. Kgyedftl talán ne* is bírtam volna ráadni lejemet; de volt melletlem két világlátott honfitárs, akik erősen snimáltak, különösen mikor látták, hogy tui-erőeen szivemre bogosődtak a téssek szeretet srsnyssálsi. Dr. 8moM (Raooh) Ziif barátom Igy biz •tátott t — Hs igazin élvezni és OdOlni akarss, el kell (elejtened nundent. El kell ssakitani minden kö-teléket, ami az otthonhoz lOs. Másként nem élvesel, nem üdülés, hanem léiekfekvő aggódás less egéss utssásod. Hát jól vei maid megpróbálom laasaan-lassan kibontogatni lelkemet a ragasskodás arany szálaiból. A gyorsvonat repült velünk. Uj, ismsretlen vidékek tárultak elém. E köabsn Zsiga barátom, bogy minden ^naáo-latomat a reánk váró dolgokra irányitaa, erőa vonáankkal kesdta festeni ss alpesi képeket. Fantasstikusan megrajzolt képeiből aionnal töliamertem, hogy A az ntleirők között a «sulyok-vetők> iskolájaboa ttrtosik. bt a véleményemet dr. LUh bmil barátom egy-egy osendea mosolygással hitelesítette. Sől egy-egy merészebb sulyokvetéakor már jóiafláaea-gással is megpecsételte. Egyszer csak átrobogtunk a haláron és megadni a magyar asó. — Feriig! PartigI — hangzott a kalauzok kiáltása. A magyar va«ull lisztek arsnyssinóroa dóimén ykája eliUnt és a tsngeréestisstekéhas hasonló egyenruhában lorgolódtsk s ropogtatták a néma szót a vörőesspkás oestrák vasúti tisstek. Prágerbotnái már leltüntek aa Alpeeek felhőkbe vessö msgsssi. Msrburgból néhány kilométernyire aztán berohant vonalunk a hatalmas hegyláncolatok kösé. Egyfelől égbemeredő hegyek, melyekről szakadatlan súgással rohannak le a hegyi petákok; másfélül tajtékos habokat vetve, sziklákat mosva haragos robajjal fut édes hazánk léié a bének kösé szorult Drdta folyó ró na vágyó vize. Közöltük haragoeao kattogva, nagyokat prüszkölve, s többszörös visszhang ertjétől ssinte félelmetessé növesztett zajjal, kanyarogva siklik, robog a füstölgö vonat, mint valami béreeket toró-kigyó óriás Körülbelül másfélórat haladás után Onlerdrau-burgban vagyunk. Klasáltunk éa cssndsssn lépsgstaak be a veres felé. Pár saáa Mpásavirs sakr Ifslsáa Jhdefc, aa slsódomborul Hirsdwsrak unlerdrauburgi aradat* mának .ArsteMMésr\'-je logad bennünket barátságosan mosolygó képpel. TörÓlmetsseU karinthiai, Csupa sziv. Müveit, emelkedett ne lem, a mi europaiaskodáanak minden pózzá, legkisebb hazugsága nélkül. Igazi itlpesl ember. flssms mindén sugarából őszinte, Ussta szerétét ragyog; minden szava a szivéből lak ad. Belső világa átláttad, kristálytiszta, mint a hegyi forrás viea, és éestst mint az alpesi ég. Ugy fogadott bennünket, enni ha édes imuérsÉ érkeztek volna bosaá. Emil már régebben Ismeri őt, bizalmas jóba* rálja. Zsigára ss reám pedig nlyaa delejes hatással volt aa ö rendkívül rokonszenves egyéniségé, hagy mi is csakhamar leráztuk óságunkról a konvea* clonális tartózkodás nyűgét s olyan ouboataeaa voltunk, mintha egéea Unlerdrauburg a mienk volna. Különben maga a városka Is nagyon kedves, nagyon barátságos, Tulajdonképpen cank sgy széles s nem igen bosan utcából áll, löbhertoo emeletes épületekkel, melyeknek minden másodika egy-egy vendéglogadó. A löldizinten kisebb nagytó üzletek. E< azért van, mert Idejönnek haji-váaá* rokra, itt aaállnak meg aa alpesi lakók. A vendéglőlulajdonosok közöl karait ki a postamester is. Dominp or. As fisai bevándorol -spanyolok voltak. 0 már igazi kartotbiai. Csak a ás agjra* _ ai ás Fkun József tafc i tan.Ua. \' wi Im liwka}-téaaar s Iliidé: Mrt la lllatlaoaau kaévahli nadktrtt alpaaerlfl Hit Mstaa a tárta hallt* Fsresez Must vtaat 10 vlilg. kiállításon 10 arasjlnaaet tlatattlk kl a agy klatartia-kss aaa asabadaa kllnyoaata. ^•rtaa^Hub^^ QRAPHIE TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkőnyebben kezelhető. Ara 66 irt egy fényezett dobozban. — Kizárólagos képviselet éa löraktár: Flsohel Tttlöp könyvkereskedésében N Kanitnáa. ■C, frisgsstanal szívassa wslgáak "Wt Nagy Kmikm vasárnap Zala 16. saáin. (M kp.) v Báré iláaf/ alalaalaral* uiili a monarchia érdekére, mely Mm «•» alk Mg. II-óa 4. a. ö Vlaá\|á< \'ged meg tartós scakitáat Magyarország és kaa laahtka staaaít, banaaH Járt Aiaiiru kfl/i. Hivatkoztak továbbá arra, ka^dea, eaetlegea«r4áa4rkealk\|Hogy as Auutriában uralkodó helyzetnéJ viaua Baéapaslra. „Spitalipolitik" A láqisdásob, mslysk a monarchia oaatrák államából mindannap nagyobb vehe» mamiéval zudulnak l« báró Bánfly miniéi tar-elnökm, aiinta iiláatalsnak kssdansk lenni, Ds még furcsább a magvar ellenzéki j sajtó agy rásiánsk üzelme, a mely az oezt-fák támadásokat magáévá tasil és pusztán\' • támadás kedvéért hűtlent) I elhagyja ítl aamssti álláipóntot ái elárulja a,magyar áriakat. Kaján ssamrihányásnál egyebet aam jelent a cikk ciméil választott ékes sémit ssó sem, — bocsáison meg érte a •Éves olvasó I — mely ssót gyorun faikapott és bflntetéet érdemlő önmagáról való megfeledkatésssl tsrjeait néháhy magyar lap ia, melyek pedig ugyancsak nagy hangon állítják, hogy egyedül 0k valtak bérbe minden hasafiságot. y A kiegyeiée kérdésében ugyancsak báró Bánfly miniaiterslnók a törvény alapján áll él M oeitrák prisaiióval Mentben assal a kijelentéssel védelmei! meg álláspontját, hogy ax érvényben levő (örvény értelmében sem ujabb provliorium nem lehet, sem as oeitrák alkotmány 14. ssakassa alapján végUgee ssariódést nem köthet Magyaror-iság. Es törvény is igasság és asm ss alapon Magyarország sgéss hazafi aa köi-véleménye támogatja a minluterelnököt. Gróf Thun osztrák miniszterelnök és glóf Goluhovsiky közös kUlQgyminiazter [fogva báró Hánffynak biionyos előzékeny j séfet kellene tanusitani még akkor is, ha as kellemetlenségekkel lanne összekötve. Kuel szemben báró Bánfly a törvényre hivatkozik és a magyar parlament ssine lelőtt tett nyilatkozatára, és kövatali gróf Thun Ígéretének teljesítését, a ki kötelezte magát, hogy a kwgyetési javaslatokat szeptemberben tárgyaltatni fogja a reicharath által. Gróf Thun ast az igéretét nem képes teljesíteni és igy immár nem lehet más tárgysláaokat folytatni, mint azokat, melyek a külön vámterflletre vonatkoznak. Est a politikát nevezik »SpítálspoJllik nak ée akadtak magyar lapok, melyek as oeitrák támadáeolut nemcsak lenyomatták, hanem még éleeabb kifejezésre juttatták. Magyarország aian ellenségeinek és ezeknek s politikai ollanleleknok legyen elég annak kijelentése, hogy ha nekik Bánffy miniszterelnök politikája upitalspolitik, azt a politikát Magyarorsság támogatja és hogy ebben az saetben nemcsak a nagy és kompakt szabadelvű párt, hanem ss ellenzék minden hasafiaa és higgadt eleme ia kéeseégesen követi a miniazterelnököt. Báró Bánfly miniszterelnök határosod fellépése és megtéveeathetlentU törvényéé eljárása egy táborban egyesitette egéez Magyarországot, mely mint egy ember áll politika vezetője mellett ée nem törődik rövidlátók önhittségével 18M. augttwtee hó 14-én Frázis nélkül) (tjük mi a smIIUm a tl^wti llillilie) irta 1 lirlrlaa a 1 A kiegyssAe kértUse Aaestriável, raáak, gazdákra nAsve I eikérdéa. Életiérdéeeknél pedig n«m saokás, de aeoi is eeabal lakUkAsn! és kerülgetni s dolog lényegét. Bátran ée alaeániaa hell kell aarkolM a kárdés vemébe. ggysassaa és éaslntéo kell gondolkodei, beezélni és cselekedni. Hs Iá) Is aAmelrekaek és épp szoknak, a bika ni tekintélyeknek ismertet a, akiknek ve és poilllkáia auiylyaJ bér dKlit, ét ki kell mondani, hogy a kíegyeaée fcérdéaAh»n nem hallottuk taták ast a aylit. (Maia, adódhatnám megváltó ásót, amelyet pedig elvárhatnánk ásóktól. akikai s gazdasági érdekek vasArMrflaiaak Ismer el ss egéas orsság. Mintha fénén-k levonni bizonyos konzekvenciákat, mintha megkérd ni eseretnéeek bisooyoe haniaatoa jalaxa rakat s riaazariadnának attól, hogy siemhsailllja-nak blsonyos poliiiksi irányzatokkal I Nos uralmi a laktikásásnak, a kerülgetésnek • a fálenbsátneá ideje letelt A tizenkettedik érában vagyuak s ba most nem jövfiak tisztába assal, hogy mit akarunk, mire kell tórekedntak, akkor e mafyar gasdákaak — beharaagos\'ek. Moat végre nyíltan asiat kell vallani, • vagy jobbra, vagy balra, de határosotl állást keU loglelni, As állásfoglalásra pedig aa BlaMt<tárt, a bátorítás! és a vesársserepet épp óaóktót várjuk, akik aeva«ksl, vagyonukkal, politikai és társadalmi befolyásokkal súlyt, még padig döntőt tudnának adni a gazdák Hrlaiágaiaak L Hál mit akarhaluaok ai gaaóákf Ml a mi érdektnk. mi a kívánságunk t Feleljünk egyeoasea és eviUaa: a gasdaaági ktegyssés lemart Aaa, a sősóa vámterület AuastHávsJ. Ne sandligaaionk balra, ae oaábittaaank mattunkat a asálsóball jelszavak által Magyar-Onállóaáganak áa tággillaalgtesk a kérdés* nem a gasdaaági kiagyaaAabee gyAka-rsslk, s ba ráiApl«k arra aa ingoványos talajra, hol gasdaaági árdakalaki talajára fektetik, minded bennünket aa elaályedéehes. •) I ataáaal lik aill kaaaáak « asráftaaak iltiigiaÜtMI fcgtalkaalk a M ta(jaaaa a Malgaalaaá\|l Makakrt k khál liagjrva . ISfcM mjlMUartgl lik á rtfira! tarul mit, politikai AbcAnduk agája ki ágTaaa ■art igjiiaail\|>ii b aMg vendéglőjén kl»ü Ismsr Idegeneket. Akik snnak kása tikét átlépjék, atokat már ugy fogadta, mintha fégt-rlgi lameréea volnának. Ka a patriarchális melegség néhány pillaasl alatt el Is feledteti veled, hogy Idegenben vsgy. Ha a , Harr Awa vagy a »ír0M Meae« (minden eaeiéd Igy eaólitja urát él úrnőjét) barálalgoe, eaelld tekintetűé Méd kéeetedlk, szinte várod, hogy afgasólítanak ........magyaiul. Annyira agy a eaivök S tiéddel. Meg Is aserettük a kedves városkát ugy, hogy salaié aehalOnkre eaatt a válás, álkor másnap Mseáltollunk ax Alpssre. Ha Zsigától te tőlem Aggéit volna, talán a félulról vtsssa la lordulaak. Mert nem ka dolog ám oda a bércek te.fljáre lelaaállanL Kmil barátunk, a ki már tralnlrosoil alpesi vadász, oda ae nézett Igen a három\' órai hagy Bénáénak. Egy ii-ateleiremél\|ó tuhsla-bolol vall a kesébe és ugy mérte hatalmaa lépteivel a meredeket, mintha már egy luoat ,btrg»UÍ0«rt" nyOU volna el az Alpaekan. Minket azonban a pod-gyáaaua koesirs üllelell. — Ti még, laim, gyöngék vagytok ai alpeei terióra! — mondta és vlaeaa-viaeaanAsetl, hogy asm aóldOlOok- kékülünk é, mikor s lovak aslvet meguJtő kinlódáaaal kapaaakodnak si IslanklMrtö ataMrsdsken. Ugysser mlMSor már ki akarunk ugrani a kocsiból, meri aat hiasaük, hogy a lovak abbaa a pillasatban hanyatlvágMnaii. Végre aatán kl is tflf belőlünk a a alkiöktt bátorság As jobbra, bálra kiugrunk as dióéból. Vigye ördög aa Ilyen utat I K<enmég lo-lialállal balhal mag aa ember. Kmil hálreíorduL k A kötni üree. Cssk a kocsis gyslognl a lovak aaiat a hittatja őket valami venddal kevert aartnihial- nyelven, de embvraégas iselidaéggsl. — Hol vagytok ? — Ili el - kiáltjuk a fenyves béafll — Miért leálltetok le f — Hajnáljuk a lovakét. Hetlenetee ai ut. —\' Ne okoakodjatok I Üljelek 10é I Less még ennél rossaabb la. Pompás biststáa. Megint oaak telülünk Ae vereenyt kínlódunk a kipasskodó lovakkal. Itt ott asAdltöen meredek öblök melleit veset ss at. Nem jó Ilyen helyeken feleié tekinteni. Könnyen tengeri beiegsAget kaphat tőle a slklöldt ember a hegyek kötött is, Leaaan-laasan elmarsdosnsk es alpeei „HwAafc" as eknóran Allé smherlakia hegyi tanyAk, Aa megérkezünk a CWrddAaa. Innen mAr mlnda-hárman gyalog lolyla\'juk utunkat. Mire a „lersMaat" «IA érünk, mAr An Is verejtékkel önlósOm a Iliidül. Ugy mondtAk, hogy Ilyen kis tralningre esük-sAge\|vsn unnak, ski alpesi kirAndulAara kiesül. lgasuk volt. Másnap, mikor halalmaa turialsbotokksl (ölfegyverKezve, eekivégtunk as elaó hegymAasAs-nak, érestem, hogy as a kis moktatái nem voli rossz. 1 Négyeit indultunk útnak. HosaAnk oaadtkosolt a „forrttewi" Állandó lakója, &éot, as erdö-vAd. Prototypuea ns alpesi VadAaaoknsk. Vidám, jókedvű Raké; tele humorral 1 bátor a vakmerőségig As elssAut a báláiig. 0 telié vadén (elszereléssel kpkedrtt mel lettünk e ptustlihalallan brrgateigerjébeo. Neki nea kttbit atAle turiata-bot. Lassan Mpkadlünk fül a „tkeseáMr"\' K> volt utunk oélja. Tágult a tüdőnk gyorsult a aslvvareeüuk, smínt egyre msgasabbra haladva, ritkíbb-levegőrétegbe jutottunk. NAha egész öo kénietrnütolyanforma szaporasággal vattánk létek-salat, mintha levegő után kapkodtunk volna. Tényleg a tüdőnk kapkodott b levegő atáa. ■ Nyakbmalnk ugyancsak klteszüliek, mire a ürosahültére töUrtünk De asért nem sUgedtAnk mag assal a magaaUttaL Mindenképpen bab* melegedtünk a lunatáaAgba. Klótlünk magaalott a „Jenáiaásjsf, a leguebb kilátási pont. \| Egy kia pihenés után nekivágtunk a fölka-paaakodlank aa lé7H méter ■agai eaaaara. Itt asutáa a lelkűnk még magasabbra ssáUolt, lói, fél a eeodás alkotású mindenség aagy éa hatalmas UrAho\', ai pedig laborullaak aa előttünk elterült földdarab lönaAgea hatása eiött, Aa Alpeeek elágoaó hegyláneolatának egy résss alattunk husödott el. A nároak között alattunk kavarogtak, ueatak a teliegek, Ködbevesző messzeségben ielhök (Blé emelt hatalmaa lövei aóiétiatek a havasok, aial meg* aaayi éghaa szegeset! felleg-óriás. Lent mé\'yeo, nagyon arilyee kígyózol! a Lawaat folyó völgye. A lólyó huIIAmal ezüst-, lónynyel oaillogtak, amint rájuk ragyogtak a deleid nap sugarai. Megnémított bennünket a kilátás fgaeéges hatása. Nem lehet ott inast taaai, csak kakgatat As némát) imádkozni. Délre j Art as idö, mikor laaaálltuak a sziklák-tói ss lunts áhítatos némasággal lépegettünk hasatalé a suttogó (enyves árnyékában. Ajkaink besárultsk. Szivünk megayOotL Dyee-kor — ut mondják - Isten van kőasl, Nagy-Ksnizaa, faaárnap Zala AA. mám. (•. lapJ 18118 augusifns h6 14 éa. Magyaromét IMdmiveló állam. Aa ís marad mén boauu idáig A tsstflganésiágt érdek a ieglébb srdek Magyártwéágot a-a kl annak érdskét alárendelt eiemsr érdekeknek, aa vagy nem ludja mii aaetskasik, fagy nagyon ku ItxUa, d«"akkor basája érdeke ellen oselekntk. Magyarornág raeaőgazdasága évek ma súlyos válsággal kösd. A Világverseny éa a veaull hálózat óriáa kiterjedése lolytán a termények Ira oly alacsonyra eütyedt, hogy a gatdaoestály alig Utyja magái fenlartanl. flnaaclálla. helyaetank egyre raenUk, esu-aik alólunk a Mid a ha ml nem tudunk áaatni, ki fogja tartani aa oraaágot, melynek artkaégiatei aspről-naprs lokosódnak? \'A kereskedelmi saeraödéaak msgkötéeénél ülötlek a vám védelméé, Idegen busa t ssarb éa oroes — ttsőnlött be houánk s lenyomta a miénknek a piaci érái. Ma lakát ugy állunk, ho«y termelünk Igen csekély haaaonra való kilátással, de legalább fsntarlhaljak meeógaadasági kalturánkal addig, a mig termékeinknek piaca van. Itaounk pedig, a hol aa Idegen gabonával konkurrálhaluat, oeak egy van, a mely biztos!: Aoestria. Aa idegen, oloaóa termelt gabona a ssálHtáe éa a rám köl\'ségeivel terkellea jut be monarkláakbe • mi saembe áittibaljak vele a ml gabonánkai, a melyet a saállitás oaekélv mértékben, a vám meg éppen nem terhel. Hasón óképpen vagyunk marháinkkal s egyéb gasdaságl nyersterményeink-bei. Biatas fogyaastánk Aumtria, mert — vám* mentéé piacunk. Kai aa agyi bistos piaennkat elvesaileni, agyértelmS lenne a meaósaadaaág tönkjével, Mert ne áltaeeak magunkat I Bármi formában, bármily snkösael próbáljak meg a ml gaadaságl önnátlóNgunkai érvényeiden!, abban a pillanatban a mikor Ausatrla gasdaeági érdekeivel kolllióbn Jutunk, bialoean számithsiunk a retorzióra. 8 ml nem védeknhetünk anélkül, bogy még tulyonbb helyaelel ne teremtsünk, sem kárpótlást másolt nem ssereabetOnk. — Bennünket őt seatendeig — 1908-ig— kötnek a kereskedelmi eaeraödések Mi addig nem mos-dalhstaak, semmiféle kősgaidaságl akciót a ml előnyünkre meg nem Indíthatunk. Igas, hogy Auntria sem ráneslthet más államokat nagyobb kedvezményben a nyerstermény-behozatalnál mint Magyarországot; Csakhogy ha as oait rák-piacon mi ogyanaasal a vámmal terhelten jelennénk meg nyersterményOnkkel, mint aa amerikai onxsniib. termékek, akkor a magyar metögar-daaágnak ugyancsak befellegzett. Évtizedekig sinlenők mag aat as óriási megráakódlatást, mely WMl JUH.— A mint megbolygatjuk ai Aunlriával fennálló gaadaaági viaaőnyt. tintában kell lennünk ssasl a helyzettel, a mely előáll reánk ga\'dákra néave. Körülbelül 100 millió Irt értékű gabonát, 70 millió frt (értékű llntet e ugyanannyi érlékü éHatokat tehát körülbelül hermadléleaéi millió trteyi produktumot értékeaitettünk eddig éven kánt, javaréaat Auntriában. Hol éa müy nton lógjuk est aa óriáa anyagot értékeeiteni, ha Ausztria vámsorompót AHit ? Egén mezítelenségében, igy éa cnkls igy áll előttünk a külön vámterület kérdése, aa a hangzatos jelszó, a melyet a sséleöbal most oly nagyban propagál. Megengedem, hogy sz ontrákok rá vannak ssorul«a a ml nyentannényeiakre. De ha a külön vámtartlet életbe lép, Auntria mag fogja nyitni vamaorompóit a román ée orosz nyersterményeknek s ezt a konkürranciát mi magyar gaadák meg nem bírjuk. Ha mi, pláne gazdaságilag, küllőmnek deklaráljak Ausztriát, attól bi-aony nem várhatjuk, bogy előzékenyebb len Irányunkban, mint pL Oroszország irányában a ha még leiéjébe s magyar ipart védővámokkal akaijuk IáhraáiHtanI, Auntria agy pillanatig sem fog habozni a legkíméletlenebb vámháboraval. Egyáltalán nem tudom megérteni, mire azá-milanak a külön vámterület lelkes taóaaólói? Caak annyit ladank tőlük, hogy a külön vámterületet még áldoaatok árán ia ki kell vivnunk-Ugyan agy-e ? De hát ki hoau azokat az áldo-zstokat éa miért? Hoaaak agy-e mi gazdák — a magyar ipar kedveért. Mert a gazdasági külön-válásnak agyéb eredményét nem tadom elképzelni. Aaok aa arak penze tovább mennek csöndes óhajaikban. Arról ábrándosnak, bogy ha a külön vámterület meg len, majd csak meg len valahogy a külön hadügy, a külön külügy ia, ásóval elérjük aa ő politikai ideáljukat: a per-sionális uniót. Hát caak lassan a testtel I Aaok, a kik kőej<ví reviaiót tűzik ki zánlsjakra, legyenek oly asiveaek ée válástaaák kűlén a poaiiiv, aktuális kérdési a fellegeket járt politikaiéi. Dietlngváifi nek köagesdaaág é« kőgjog kőaőlt. A mai, ngyla súlyon helyzetei a 07-ea kiagyeaée teljes revísio-javst komplikálni, határos ss őrültséggel. Oly útvesztőbe kerülnénk, a melyből e jó latén tudja, bngy turnénk kijutni. Ma eeakle és klsáróiag a gssdasági klegyesée van neptrenden. Aat kell eldöntenflnli t megme-radjank-e vámköaöaaégben Aantriával, vagy felállilauk-e a vámsorompót \'í A ki becsület e«en, haaallaMn akar a kérdésb«n véleményt formálni, annak óvakodni kel\' mindentől, a ml aat a kérdést komplikálja, vagy annak súlypontját máshová hslynl at. Annál a kérdésnél pedig, bogy vámkösöseég vagy külön vámterület, cnk aa a ssempoat dőnlő: melyik bánnál nekünk, mitől várhatunk előnyt? A vámkösősség előnye aa, bogy ml gazdasági nyaraterményeieket vámroen-teeen vihetjük a közvetlen szomszédságunkban lekvő ontráti piacra} hátránya aa, hogy aa ontrák Iparcikkeket vámmentesen bocsátjuk be a Ml piacainkra a nért nri ntm fejlődhetünk Iparállammá. Aa előnyt n hátrányt kell tehát higgadtan mérlegelnünk, hógy a gaadaaági kiagyeaée kérdéeében helyes ítéletet alkothassunk magunknak, (Ttytksataté a saélék wáartn.) f. é. szeptember hó első napjaiben nyilik még Körmenden a m. kfr. állami polgári Aa ée leányiskolának első osztálya, A fiúiskola VI. esetleg VII oaatályu, a leányiskola IV. seetleg V, osstályu less. A polgári Istofe dija. .A polgári iskola a népiskola lölé szervezett oly maganbb loka intézet, melynek oélje a gazdasági, IpuH ée kereskedelmi pályára kénülő {(jaknak a loglalkoaáaok éswrü vezetéséhez megkiváaisió értelmi képzettséget és u okszerű munkálkodáshoz mulhatatlanol nükaégn gyakorlati irányú tudományos ismereteket megadni; lebát mint ilyen, értelmes gszdákat Iparoaokat ée kemkedőket — ssóvsl gyakorlati élethivatása polgárokat navet. Célja további á veaetártre biaott laánynővendékeket saellemiieg kiművelni ás mindazon Isméwtekkel állátnl, a melyek okvatle-nül uűkségssek arrs, bogy (el nő i korukban hármu hlvatáaokat — mint éleilárs, mint a gyermekek nevelője ée a háatartáa vezetője — sikerrrel betölthessék. Különös ftgyeiemben ré-szesül továbbá a nöi kézimunka alapos el-sajáiilása. A polgári tuiskola négy alsóbb osztályainak sikeres e végaése után átléphet a tanuló: _ I. (iymnasium vagy reálislrola V. osztályába, ha a latin illetőleg Iramna nyelvből sikeres fölvételi vtasgát len; 5. Tanitóképeadébe; 8. felső kereskedelmi iskolába itl. kanak, akadémiába: 4. Kfleép ipartanodába ; 6. Országos mintarajstanodába; 6. A mechsnikai tanműhelybe } 7. A cs. és kir hadapród (kadát) iskolába; & A m. kir. honvéd lörealiakolába ; 9. A m. kir. bonvéd hadapród lakniába; 10. A cs. és. kir. baditengeréazéti akadémiába ; II. A m. kir. tengeréaaeti akadémiába; A polgári fiuiakola hat osztálynak sikeres elvégzése után átléphet tanulót 1. A gazdasági intéeetabbe; 2. Aa állatorvoai tanintéaatekbe; 8. Aa erdéneti tanintésetekbe : 4. A cs. es kir. hsdapród (kadét) iskola éa a haditengerészeti akadémia III. évfolyamába. Továbbá mindnon hadkötelesek, klkafögym-naaiumot vagy iöreáliskeiát nem vágnték, a am. honvédelmi mininler ur 1877. évi 16718. sz. a kelt rendelete lolytán aa egyévi önkénteeségi jogot is elnyerhetik, ha ahhos megkívántató tudományos képzettség igazolása külön felvételi viaaga letételével igaaoítatik. — Miután nen tudományos ismeretek a polgári lakola hat on lályáu át egén terjedelemben amúgy la taníttatnak, a hat polgári ouláfyt sikerrel végaétt itják minden aggodalo* ■Alkot alávethetik msgnkal aa önkéntességi vlsnálatnak. A VI. polgári osztályt alkarral vágaaét MN elöli nyitva állanak még a következő esek: 1. Aikslmezbalja mafát állami héaaéaioAn, vssuii gyskomokngra, poatai- ée Ukvtrda aseé-gálatra, saásstinti ŰvaéaMn a miaiartériumok-nál, várni, pénaügyösi, fogyaasitm, pénss- n iéé-örségi, dohány beváltási, gjSMáei és sáedáéi lottó-, bélyegző ée aókifatalokmH, • nagfMnéi segéd ée kezelői állomésokis. uA t. Ipari- ée kereskedelmi biztosító társ álatoknál, pénstntéseteknél A tisztviselők minősítéséről szóié 14 8. \| ének 4. pontja értelmében\' jegytől bocsátható. Ha a kőaoktatáai tanács szakbizottrtgának javaslata — mely szerint a polgári iskola hét-osztályúvá fejlesztendő — a közoktatásflgyi kormány által elfogadtatik, akkor a hétontályu polgári iskolát végzett Uja, aa egyéves önkéntss-aégi kedvezmény bízlosiláw mellett, képesítve leeod egyetemi tanulmányokhoz 06QI kötött mindennemű közigazgatási és kezelési közpályákra. A polgári lakom négy osztályát sikerrel végzett leány növendékek átléphetnek: 1. Felsőbb leányiskola V. osztályába; I. Taniiónői- áa kiededővönö k\'peadébe; 8. Női kereskedelmi tanfolyamba ; 4. Női kéaiabaka tanfolyamba. A leány polgári iskola 4-ik osztálya IM aaervnve leend sgy kézimunka tanfolyam, mely egy vagy kát évig tart, melyben a növendékek a lehéraemü és lalsöruba saabásoo és varrteoa kivül még elméleti oktatásban u. m. lélek ás éa nevriéataaban, legneveaeleeebb a magyar ée német irodalmi müvek iamertetéaében is ailtetnek. ltkoUi ifíitiM bt - tar. - 60 . - 8®. . Aa egén évi tandíj Béirstáai dij . . . g^yfirl dB , Tanítói nyugditjáralék A tandíj a bairatás napján Üaeteodö. engedtetik, bogy a tandíj tele része a betratáe napján, tele rtne padig január bö aiaő napjai-ban fizethető. Megjegyzendő, bogy nsgéeyaorau ta—léfc t»n^jmiwaUr\|<nárt vuot as egész tandtjmül elengedéseért folyamodhatnak, ha abbeli ttnk-műket családi ée vagyoni körülményeikkel IA-mogaiják. Ily rsetbeo a aaegénysorsn tanuióonk szülője, vagy ennek helyettese a kérvényt á UL kir. mimaaierfan címezve, a köaaégí kstósáA által kiáUtoU szegénységi bizonyitványnyal lei-szerelt folyamodványt mindjárt a beiretáe napján aa iakola igazgatójánál adja be. Tanítók, tanárok, valamint állami lintviaelök gyermskeinál a se, génységí vagy vagyontaianaági bizony itvány csaló ása msllöehstő. 4 \' . v Ha a kérvény mellé hitein sssgénységi bíao-nyit vény van onlolva, agy a folyamodvány ve-lamint annak mellékletei belyagmenteesh\' ellenkező esetben azonban a létező szabályok ártalmában látandók el bélyeggel. Telin tandíjmentességben jöleg oaak aaon vagyontalan szülék gyermekei ríssisitbetők, kik aa slöeö tanévről lagatább jó oeatáljmta aana olyan biaooyitványnyai bírnak, melyben — szépírást, éneket ée tornát nem számítva — egynél több .elégséges\' oeitálysat nem fogtate-Uk. Ilysn biaooyitványnyai nem bírt tanulók szülei legjobban cselekszenek, ha oaak féltand\|H elengedésért folyamodnak. A tmuUk fMUU. A körmendi m. kir. állami polgári iskolába a tanulók f. A saeptetnber hó 8—10. nepjaiheu a városi gyűlést eremben vétetnek lel A a. 9—tt óráig. A betralázra a tanalók ssálwk vagv aaok helyettesei kíséretében tartornak megjelenni. A polgári iakola eleö osztályába saabályanerta cnk oly tanuló vétetik tel s a) ki legelébb 9. évét betöltötte, b) kinek u elemi (nép) iakola nagyedft osztályáról elegendő jártassága van s est vagy biaooyitványnyai vagy pedig e végre etreodéit felvételi viaaga alapján igasolja. A beiratásnál bemutatandók a kővetkeaö hitein okmányok ? Nagy-Kanissa, vasárnap Zala 66. olfc (4. lap) 1SSS. anguntua U Úrék. 1. A tanuló kereestsM levele, illetőleg nflis-tési kaosyiivásya. I Dani (nép) Uuta negyedik o« táljáról aaóló biaooyitvány, ugy a aápiakola ntolaó éri kiaooyitványa. & HMőoltáai biaooyitvány Ha a tanuló ugy njraoltáai biaooyit- II. éktévst betöltötte, Mart kötelei benyújtani. végül saolgáljon a t. o. aafllék tudomásául, hogy Körmend vároaa agáneégn levegővel éa flanel bir, likvéae, égalja mindéi tekintetben magiiiel a< igéniég követelményeinek. A vároei katócág aa áll. iakola gondnoksággal agyatértOlag laaaelrta aaoo szállástadóknak névjegyzékéi, kiknél olcsó éa tinta allétáaban réaaaiitattatnak t rtdéki tanulók Latin nyelv, nemkülönben hegedűiéi tanitáaról gondoskodva kies. Körmend, 1896. évi augnaatua hó. A körmendi iU. polg. fiu- h Udnyiskoidnak foninnháfM. Egy csodás jelenség. Igy oaehoruagl véroibao történt, hogy a gszdstint cselédjének agy aete több koovhaedény ntánerOpOlt a konyhán, sOt mig aa öblögetéssel ioglalatoakodott, a polcról — minden ok nélkQI — lerepOlt egy nagy konyhakéa ée közvetknfll a leány orra elOtl ment a löldbe. A cseléd kezdetim nevetett a iuroaaaágon, később aaonban a mosogatórongy is kitépte megát a kezeiből a a moaogatótál ia la akart táncolni u asztalkáról. Ekkor már airáara fogta a dolgot éa bement a nobájába EttOl lógva egén éjszaka non történi semmi. Reggel, mikor r konyhába lépett, megismétlő-dött aa eeti jelenet. EldnOr is egy ikatulya gyufa éi egy bádogtödéi röpültek a laáoy lejéhez. Erre már a gasda is komolysn vette a dolgot éa vélel-leoQl a házánál lévő öcoosévsi megfigyelték a leányt, hogy nyomára jöjjenek a boszorkányságoknak. Látták, hogy nehezebb társyak megmozdullak, aöt le ie estek, ha a leány közelQkbe ment, a könnyebb dolgok meg utána ia röpOlnek. Ha anonban leölt a leánv ée mozdulatlan maradt, akkor nem történ\' nmir1__:- As egyes esetek közül énlemes megemlíteni, bogy egy söröshordó amelyben hun liter lór volt, táncolni kezdeti a cieléd kösaladéaekor; hogy a -VtMá aájlár ledőlt s a vis elOntöl ie a konyhát; hogy a mikor a konyha lépcefllt aikálta. a gyerekek j^ik$ja„a hátáaumáesottí kéeöbb aiig a fejne nyele nett ki a knéböL Aztán Lement a leány áá ietállóba, ott az örw abrakos tarisznyák kezdtek táncolni, majd meg, mikor a pincébe ment, bogfBbuiguuyát ée kalaránét vigyen ItU, a pajkos léseinek sehogy sem akartak a kosárba bújni; elbengerediek, ezétiutottak inkább. Ez már aok volt. A leányaim panaszolta el a dolgot gazdájának, a ki aatán magparsnosolla nslli npg} beatji abha agjgnkát, menjen a szobájába Ót órakor trira dolgai után látott a cseléd, e akkor megint elölről kezdődtek a boszorkányos históriák. De már ekkor elhivatták as orvost. As orvos e\|jöU e megvizsgálta a leányt. Konetatalia, kogy teljesen egéazaégea, erős teetalkatu ée rendesen táplálkozik. Erverése rendes, percen kint hetvenhat verés a a leány sem panaaakodott semmi ■ \\ rendetlenségről. Az orvos az egén dolgot nevetaégeanek mondta áa igyekezett sikerölt tréfánsk minősíteni, ami ellen a cseléd tiltakozott. Mivel a gasda maga ia komolyan vette a dolgot, az orvoa megígérte, hogy máanap ia eljön. A kővetkező napon, mikor az orvoe me, jeleni, a gazda éppen a izomazédházban járt a leány nyal. hogy láasa, idegen helyen ia iamétlödik-e az a boszorkányság. A leány körülbelül félórahosazat sürgölődött á konyhán, de nem történt semmi különöe sem. A pékmester ezután átment velük e házba. A leány be akart menni a kamrába, a az ajtó magától megnyilt elölte. Alig hogy belépett, kzonyu lárma kelelknett bent. Aa orvoe utánamegy, hát látja, hogy egy nagy bádogfödél, amely agy hatalmú kaapózazegre volt akantva, egy-nerre lerepül Innét a lakásba mentek. Az első szobában nea történt semmi különöe, bemenlek hát a másikbs, ahol a leány a nyitott ajtóval neaben a gyermekkocsihoz támaszkodott. Két percre rá, miközben ss orvos mindig ezekről kálönOa dolgokról beszélt éa a msflékesobéka nézett, éaarevoits, hogy valami tárgy lábmknpstt. Rögtön odaugrott. A leány a feiéhn kapott és airni akart. Aa n repülő tárgy egy nádlooata, anlyoe gyrnnakaaák volt, a mely haiaimaa ívben mellékszobából abba a uobabs, sbol röpült be a a leány volt, egyeneaen faléje ée egy lábávjtl á lejét ia érinlatts a cselédnek. As orvos I öl emelte széket, aatán viasnálgatta, de nem tadott rajta semmi ktUönöeet islfsdnoi. Mivel dolgai másfaié szóllitották, otthagyta a csodálatos leányt. Megvolt róla gyöaödve, hogy a dolog terméaastellenee, de nem India magérteni, nem tudta magának megmagyarázni. Délutánra "\'■g^ rendelte a leányt nz orvoa, hogy valahogy mégis rájöjjön a rejtély nyitjára. A leány meg ia jaiant nála a kitűzött időbeo a gazdájával. As orvos erre qjból megvizsgálta a leány állapotát, a ekkor fölfednie, bogy a leány testén időnkint idsgn rángatózáa húzódik végig. Faggatásaira elmondta a leány, hogy már néhány nap óta érzi izeket a ringalózásokat, a melyek azonban semmi fájdalmat sem okoznak. Mikor ss orvos ssobájábon forgolódni kezdett olt kimoadnltak helyikből a nagyobb tárgyak. As orvoa erre valami osilkpiiónert adott be neki ée ráparancsolt, hogy menjen bssa az anyjához éa néhány napig egyáltalán aemmlt se legyen. Néhány napig otthon maradt a leány. Mikor vinaalért gazdájához, semmi különöeet nem tehetett rajta éssreveoni, nyugodt maradi éa elvé-gezte dolgáil, ugy mint aselötl. As orvoe lelje-ynte mind e különöe dolgokat és s szemtanukkal íáiratta, mert fel akarta olvaani az orvosi egye-si Isiben. Es s történet, bármily ciodás éa rqtélyn ia, éppenséggel nem hihetetlen. A legujabb kor tudományos kutatói rájöttek, hogy tltkoe möcödéeO idegeinknek bizonyoe időkben viliamoe erejük ia van, amelyek sok moagás következtében igen magn lókra iajlödbetnek. A különöe csak as ebben dologban, hogy n a villamos erő fejlődő fiatal leányoknál nem szokott nyilvánulni, ebben a leányban pedig túlságos erővel működött. Ennek tulajdonithaló, hogy naokban a szobákban, n DtMtt Richárd, aagykaai- ásni sagyket eakedó, asg 17-ikéa d^sUs I árakor kőt káni\'éjol Spinsr Janka klunisy-aysl Kszsokoa. (Pataki fissrts) - Klrál/nnk miMlnap\|a, 01 születése oapiásak évfordulója alkalmából f. hé 18-áa csütörtökön d. e. II órakor as izr. tem-plombnn üasspélyee, hálaadó kfestkslakt tsrtatik. - Mrmáláa A vssspráai püspök « kó végén fiMMmrvárnefyébea bértaáláai körutat A bérmálás szentségét a kaposvári ás igab eepereeaigi falvakban osatja ki. — Végre. Mint tafyesen megbízható forrásból értesülünk, a nagykanizsai tárházak ügye végre dűlőre került. A tárgyalások ax Országos Tárházak Réavéoy Társasággal megszakittattak és a tárházakat a Nagykanizsai Tdrkdiak Rduv/ny Társaság fogja létesíteni, mit a Déli Vasat rendkívül c ncilians magatartása tett lehe tövé A bérleti szerződés a Déli Vasat-tárnasággal igen eMüayOs módon megköttetett ét a tárházak régére szükségelt hely e napokban kijelöltetni éa a Tárházak Részvénytársaságának átadatni lóg, mely ax építkezést nyomban meg is kezdi, ugy hogy a tárházak még ez év folyamában átadat* nak a forgalomnak. — Kstigs párbaj. A kantkslyi városerdőben — mint tndéaitónk irja — kát párbaja volt egymásután Hody Jenő elsőé vas gaadanuak. Egy lánomulaisáson asóialkoanlt Öasas OiigjAsssf gasdánaaal ée Cserfes Etemér orvoeső»eadékkl és így karddal, pisatolylyai kellett asgreparálai a msgaártstt becsületet E16sör Hody és Glisg verekedtek és s párbsjbea Hody a jobb karján nyoic osn ti mater kan sskst kapott. A ■isik párbajnak aatyós ieitéulei voltai, isist aa a aértéa nagyságához illett: piastolypárbsf, hárommelyekben tartózkodni azokott, jelenlétével meg-lasori goiyóváliáa, huszonöt lépes távuMg, öt villamoata as ott levő tárgyakat ia, már tudniillik I lépéa avanoe. A anlyoe laitétslsk dacára asm volt azokat, amelyek megfogják a villamosságot, ellen ! íredaénye a pm\'o\'ypirbajnak éa igy a kardokat ben idegen helyen, kivéve aa orvoa szobáját, nem j mték^lfr A mtaodik ösai«»sp ássál Oady jskb volt semmi batáM sem villamos erejének. Itt tehát ás emberi villamosság mint hajtóerő áll előttünk. Hogy esenkivűl világító énje is van az emberi teet villamosságának, az tudvalevő dolog, hinen még ma ia aok eaetben csalják vele a dolgot nem ismerő wabériiégel A ipiritlsalák ■ nak ia n a leghalhatóaabb eszközük ; ők ugyania médiumokat mindenféle praktikákkal a legmagasabb fokú eztázizba hozzák, hogy az elaöiétitett helyen világitaon fejükön az eleklromoeaág, amelyet kifejleeatettek bennük. A (önt elmondott eeelhez igen haaonllt agy mánk, amely uinlén mostanában történt mag.Kgy dalai caelédleáuy nea BSelsdhe\'ett aa áaátalhos anélkül, hogy rögtön le ne repült volna minden. Ha az ajlóhoa lepett, kinyilt magától; ha frjnl akart, egy csöppet sem bocsátott a tehén e ha más irjte, bőven ontotta a tejet. Mindnek a csodás esetek, mint már említettük, as emberi villamosság okoaatai. Aki caak egy kicsit Is foglalkozott a természettudomány nyal, as nem log kételkedik igaz voltukban. («Országos Hirlap.t) HÍREK — Szea polgármester érkezett lélyl klr. folyó hó Vécsty Zsigmond t írén éjjel meg- — Klaavssé. A vallás- éa közoktatásügyi miniszter Piltrf/y József okleveles laajtót a aaia-egaraaegi állami elemi népiskolával kapcaoUtoe gazdasági Ismétlő iskolához rendn gazdaaági tgaktaaitóvá nevezte ki. — Elgllatotéoek. A helybeli poata- éa távirda-hivatal derék liaatikarában ujabban előléptek: Marton Vilmoe tütint a IX. iiaatéai osztály l-aő iokozatába, Babioa Lajos a X. osziály 8-ik Iokozatába; a soagópoaták hivatalánál: Hikády látván éa Méhn Jánss a X. ontálv Il-ik fokosalába. arcára, a harmadikoál mellére ea hátam kapott lapos vágáat, a asgysdik OssMosspássál aaoabsn 10—19 centiméter bossas éles vágást mén Csorba fejére. A ssgédk nekstán as ügyet a \'"tigiss aág szabályai ssniat bsfejezetlnak ayilvámtonák. - Htrlaplrsdstsm FtumUU Upk A főváros kát legfiatalabb napilapja, aa •Onaágoa Hirkpa n a > Budapesti Napló. aaapMnbSr hó elaejéo ,Oraadpss NpU- név alatt faaionáL Aa erre vonatkozó szerződést a minap .kötötték mag Marienbadbnn. Ai nj lap lőeserlnitiie Vimi Jóssef, Ieleiöi aasrkMűtője Braun Sándor laaa, mig Miknátk Kálmáo, mint ,lapvssár log aas-repatni az •Oraaágoa Napló >-n. — Vj kttiUp. Ssombalkdftn csütörtökön qj pnl\'iksi heti lap indult meg Qutmtr Imre nerkentéeáben, Ommmr Imre neve nsm isonretlsn a vidéki saoraallaaták közöli. Egy ideig a volt. Lhmdntl-t issserksaz-tette ée igy Vnvármegye hírlapirodalma agylk kitűnő fiatal harcosát nysrte viasza. As aj kp minden csütörtökön jelenik mag és as oraaág-gyűlési ellesaék Kossuth frakciójának híve. — Nfpáaaepély A aagrkanineai katonai Hadastydn-EgyUt augusztus hó 80-án vagyis Sasut látván snpjáa n Polgári Sgylet kertbeM-»égében, kedvezőtlen idő netán a nagytereaWn saját árva- éa ssgélyslspja javára a katonai Ikdaatyán-Sgylet éa Horváth Laei usekers köareműkOdén melleit sátsAsaysimsy- ée tamás-Idval egybekötött sépűanapélyt rssd«s a következő sorrenddel: 1) Reggel 5 órakor ábrssato k .katonai Hadaatyáa-lfigylet zenekara által, t) Délelőtt 9 ónkor isteniisztetet a usst-ferenctek tempioaUban. 8) Délstán 8 áa Ml órakor a népünnepély kezdete. 4) Dslutáa 4 órakor aétahaniveraany, köaben mnlnitaté tréfás jelaaatakkeL 6) Este 8 teakor folytatása a népünnepélynek. 6) Alkalmi költemény, irts Tuboly Victor, szavalja Horváth Istváa egyleti jegyző. 7) Tombola. 8> Tánc. Belépti díj aseasé-lyaskint éO kr. Miadea belépő ingyen tombola-jegyet kap. A délután váltott jegyek as estélyi Űnnspélyrs áa tanóra k érráaysssk. 1 tombolajegy ára 10 kr. Fell lzetásak köszösetui fogadtatnak ée hirlapilag ayngtáatstnsk. i Nagy-Kaniasa, vasárnap - d;llkM«á< MMAkemjradgMI. bf ••tal aasralmss nivst tárt ál a boMUálló, féltékeny feleség oslilogé kása, egv eaeétal, álni vájryrt flaial szép kis menyeeekét, kiask egy-uerü, tadatlea lalka láaott, didergett családi Mnkébeo. Didergett ás Mi, husódoit as ura mellől, . kiask \|y nsgy hibája volt — as &rg-üf. Bolondul hoaiá aMat; léiig ugy bessállék lé, lélln maga as álat kéaysaarltetie, a ssegéay-eég, a megélhetés. Próbálkozott simulni, da nem siksrOli; sokan aa apjának aástáb aa arái, oly ■agy volt köeüt\'ük aaortülöaboég. Haaaonhat és halvsanévy. Astáa \'megssáata valaki éa lassan nétasapgatta Isik a tarba* erköloai kötelékeket, tatai nive, aakatoló vére hajnolte. BflaOs volt aa a\'sl gondolat, kétssarsssa l.ünöa aa e\'eö lépés, mert két világot rombolt aaét as 0 vágya, da osm tudóit ellenállni. Rálépett as otra, melynek ft»v»nyén olt incselkedett a nyálául, a haléi. Ka síikor kibagyaat fairének meleg vére, dn> aaólt semmit, caak odabakott a mellé, kit eaareteti, aa ntoleé büaöe oeáknak ké\|ével. — Seelei Jánosáé kiakaniaaai meny oake már évek óta viazoeyt folytat Karys (Peaee) Jánosul, egy hoisáii 0 fiatal házaaemberrel, ki ea Bióbbi léében elváltán éli Örse Oivtnnyolc esztendős feleségétől, Kii Hosáliatól. Varga as édaa spjákm ment és itt látogatta meg őt gyakran aaomaaédia, Stalai Jánoané. Kjsaakának idején klfopódsoit a msaysoeke aa ura mellől és ál-sHnt a ssoMsédba. — Kit Roaáliát, ha nem a seere\'em, de valami eanouyi virtus sarkalta, hogy csúffá tegye aa ara aasreiAJál. Kileste, mikor es aa urákoa ment Ka éri jnniua hé 18. eHwlároata, bogy végét aaakiija a viaaooynak. Kilenc óra alán elmeat as Inja h&aáhos. bötét haragos volt u éjaaska, eeoktaem vsita éaore, aeaataleo lopódzott be aa ad varra. Bekerüli aa istállóba. As ura horkolva, atelyen, nyugodtan aludt aa illatos csánábaa — agyadul. A sserető aság sem volt ott Betette halkaa sa ajtói, vári. Lépések, eaoaeaaaó lápénak kallatazottak nemsokára. MyUott aa alté. Keadóbs burkolt alak lépett be, egyeneeen alvó ara leié tartott. Hallotta, mikor megosókolta éa sasrelmee ssavakat sugdosott a lOlébe. A féltékeny aetonyt elfogta a Iák isten düh, kesében ssorongatolt agy ho«asu konyha ké^t,—aem gondolt már sennalrá, fir-smelie a karját éa kegyellsnül hátalMl béte-Vágta a eaerelmn taenyaoakébe. Stalai Jánoané hörögve, szónál k öl vágódéit hanyatt: meghalt. A kés kálié veite a asivét és hosssan belemélyedi a tüdőbe. A gyukoe aaaaoay sarkon for-duii és bassment LsiskQdi. De árig as éfiéi lelaőrgettek a rsndőrők. Másnap aa ügyéssegi fogháiba kisérték el á rendőritől. — Ebben aa Igybea . tartotta meg pénteken a kir. tőr-víaysaáJta jégtárgyalást. Szorongásig meglelt a aagy ^g/alási terem hallgatósággal. A iárnyaláson Mikot Géaa kir. táblabíró elnököli. Bsávaaó birfT voltak : Kise látván dr., éa Neosiedler Antal dr. A taaácsjsgyaéi Üss tat ChU» Jenő lörv. jegyaő végestr. A vádhatóságot Keady dr. al-Qgyéaa képrieslte. A vádlottat &mt» Gé/a védte. — Kiteoe órakor asuronyos foghás-őr vsxette be a vádlottat Hoauu, csontos assaony, kisirt arc, mélyen bsnüiö asemekkel, a melyek benae esiliaa a aaegadáe, a büabáuáe fénye. Hiáoysik róla miadea jellemső vonás, a melyet olyaa aagy élénkséggel eaeretae leolvasni réla a kívánóéi hallgatóság. Nyugodtan felelt minden kérdésre, agy kieeé ressketelt e hangja, csak Olt ftliőtt egy kiaeé keményebb azlnl s hsngja, a mikor as ölés • sandákéról aaóii. „Nem, nem akartam megölni aat as aassonyl, caak megoaa-litsni." A tana kihallgatáa hotesan tartott Egy órakor iéibeeaakitották a tárgyalást és három órakor . folytattak újból. Osöaével tolongott a kö/öaság a terembe. Alig jutott már elég hely. A tanuk padján olt Olt a vádlott fiatal ura, ennek a tragédiának egyik fősaereplöje, okosója. A megölt assrelmes asaxoay térje össetörten, magába mélyedve Alt ée olykor-olykor végig eimogatia tenyerébe saOrke lejét Nem néaatt sem jobbrs, sem balra, áreata a nagypn érestette hogy ebbea a ssomora játékban ővé a legna gyobb gyalázat Mikor bevoault a törréayuék, aa elnök ezeme kutatva kereeett a ha Igatóság köanit éa Its egy kissé vidámabb isleeet fniyt le A bejasstalau arakat küldözgettek basa. Egy BMg nagyon is tiatal borbély legény erre aagy erőlködéssel keadte palybeeadO, alig látható be-juesal pödorne\'iu, de 01 ia elérte a sért az elsők aujtó tilalma, kénytelen volt távnsnt. A távoaók kósőtt azonban egy idősebb (ériflm is kiaompoly- Zala 65. szám (§. lap) 1898. angosatm bé lé én gott szégyenkezve, mert\' aeki eoa vall — ba \|aaa. Csak néhány ujooaaa beidézett lanat kai\' gattak még ki éa négv órakor már a perbessé dakre kerüli a sor. Egy Mórával kéaőbb már kihirdették aa Héleiet. Yarfáni Kis Roeállát kk éfi /tjykdara éa őt évi hlrataiveeatésre Itélie el a torvéuyeaék. Ssalal Jáaoe, kiskorú gyermekeinek kártáritéei igényét 800 lorlmbaa állapították mrg, ssookivtll még 16 frt kártéritési őaaaeg-ben Saalai János ré«sére ée aa eljárási ée rab-tartási költaégben maraaatallák el a\' vádlottal, ki as Ítéletben megnyugodott. A viiagálali logeág-gal top hónapot a büntetésből kitöltöttnek némítottak. á vádhaléeág és á vádlott ügyvédié fal-lebbeatek. — Mereskedék Ténalala klegyl-léSé. Szombaton folyó hó 18-án dálntáa tarlói U a aagykaaiasaf KimkmUk Tdrndata éri isadaa kOsgyttléné\', mélyen Bkttupaiumr Lipót kir. kereskedelmi tanáCMOé, taraalatf elnök elnökölt, Aa elnök a tagok \'fldvöalelével meg. nyitotta kösgyttléat, minek utána Bekware tíuaaiár a tarsulat láradhatatlan tevékenységi titkára elölerjeaeteile a rélasatmány jelentését, melyből adjak a kővetkezőket: A választmány lefolyt évben több Ölésben fogialkoaott s társalat ügyeivel, melyek ea évben nemcsak adminisztratív, hanem réasben a kereskedők érdekeit elí-moaditó Ügyek voltak. A társulat válaestmánya terékenyeégéaek köszönhető a tárhéaak létééi-té«e, mert ea peaditeite meg aa e-zmét, melyből kiindulva a Tárházak &é«zvényiáraaága alakult. Foglalkoalk a választmány aa interarbán telefon ügyével ée ha a lelállilandó Budapest— Fiumei ronal aem ia fogja városunkat közret e-nül érinteni, biatoaiiotta magának a váiasst-máay ason Ígéretet, hogy városunk eaen rela-tirtval öaase fog köttetni, mi által közvetlen érintkeskssik a budspsst—tiumel vonal ősaaes köabeeaö állomásaival. A Déli-Vasalnál a halybeni gabona iorgalmat érdeklő több tarifáé kérdést bosoti aaóba, etiniéala a pécsi pnata- ee távírda igasimtóaéf, valamint a Soproni kerületi ipar- éa kereekedelmi kamara megkereeéeeit A társaiét főngyelme a lefolyt évbea ia as általa létesített és fontsrtott slaóloku, kereekedelmi ia kólára Irányit, mely két oazúlyn intézet a magy. kir. vallás éa kőaoklataaSiryi mrn sstar 1897. éri ■áias bő 84-én 26814 ssém a ati kiadott rendelete folyiáa legközelebb egy harmadik oeitálv-lyal less kibővilendö, a heti órák száma padig szaporítandó. A közgyűlés a valssstmáay jelen-téaét teteaéssel, a sáieaémsilást balyealöleg tudomásul véUe, jóváhagyta aa e\'őterjesateli kőit égvetési. A vá\'aaatAe arsdsséaye aa volt buijiy a sorrend eseriat kilépő 6 valantmáayi tag qjból megváleaataiotl, nemkülönben az eddigi ssámvisaifáló bi/otuág. — legizékétt élsMkileg. A kapoavári köskórház elmebeteg osztályából vasárnsp megnő kőit egy Nigrádi (lyuls nevQ elmebeteg. Valahonnan egy kaloaot karilelt és aaaal felnyíló ta as elmebeteg oestály ajtaját. Kórhási ruhában szökött le az utcára és ssóta nyoma veeselt. A kórház igazgatósága a szökésről jelentést tett a rendörségnek. A kaposvári rendőrség pedig elrendelte a ssöksvény elmebeteg körőstetéeét. — A katéassk Olyan téma, melyei minden pillanatban elő lehet .rángatni, kü\'őnben a közönségnek mindenütt eleget kellemetlenkednek ezek az alakok, de tán sehol annyira, mint nálunk. Maholnap alig birunk szabadulni tőlük. Ennek a kérdésnek a rendeséee tarosunkban már rég vajúdik a nélkül, hogy helyee megoldást találtak volna rá. A kik közelebbről ismerik est tudják : bogy nagyon eok as olyan azegény, kiket nem lehet ée nem le ssabad a koldulástól eltiltani. Abban éppeneéggel nincs köazönet, ba néha egy-egy sereg koldast őeese logdoz a rendőrség. Hisz csak nem valamennyié munkaképtelen, vagyontalan. Moet már mit esi-náljanak velük. Ha teljesen leheletlenné teesik a a koldulást, ugy nem marad egyébb bálra, minthogy lopjanak. Az Ilyen azerenceétlen emberek nagyon sokáu vannak Nagy-Kanizsán és bisooy bajos a helyes középutat megtalálni, bogy kegyetlenek ne legyünk ée egyúttal megmenteük a közönséget is a zaklatástól. A polgármeeter meglette az előlntézkedéeeket, hogy a esegényttgy rendeztessék éa lapunk ia több cikkben foglalkozott már ezzel a fontoe ügygyei. De mindeddig nyomát nem lálta a közönség ennek, mert a hosszas Intézkedések nem nüntetnek meg semmiféle bajt — De végre mégis végs szakadt a sok tervezgetések huia-vonájának. A belügymininter ugyanis klrrsaáslHH iatéeeM aa hetéaágekboa, melyben fak—éMljn őket, hogy a aaegényügy állásáról réeslelee jefontéeekat legyenek neki és tadaseák vele, hogy eoaa a mm mennyire haladtak aaér. A betügyminumtar, — ugy látásik — akciót akar inditaai, hogy as egéaa országban saaaáltaaaanak a pnuperis— bajai. As a kár, bogy eaak ily kéeőn vélték éava a bajt, bogy oaak moet látták ba, kegy kolésesásk saáma már-már megköseliti a inasaroolkét Most, bogy maga a betügyminiaster figyelme Is kiterjedt erre a kérdésre, qjból aktnalieeá válik ea as ügy. — Annyi hésonyoa, hogy a ssegéoyügy rss-dezéeénél a praktikus ■aaeponlok leesnek aa irányadók. Vissonyaink qlyaaok, hogy Ül gyöke res, a moatani állapotok^ teljeeea megasttntetö » reformokra ssámitbaluk. A rindeatst már as la nagyban fogja előmoaditaai éa magkőanyebMani, hogy váróénak több jótékony sgyesAieltel di-éeekedhetik, sőt ^y mondhatnók: e tekintetben etaő helyen áll talán as agéaa orsságban, és igy a közönség terhei a jótékonyság doigábeu a mai ál\'apolok mellett ninte tarthalaiian Isane. — A klélekl kerékaárvereesy ka-(•álja. A Budapest és tMfok kőaBit s misap magi ártott kerék párvereeayaeh agéaa oaoasé rokkand a vas. Ki keséi, ki lábéi, ki aaeg as oldalbordáját törte aa aiee. Aa sgyik seossiit varasa yső, aajaoa, belebalt sérOléaeíbe. Holaapeoh Ferenc gépéea, ki Kaleelöldaél leeeett a gépról ée oldatát besuata. A saeraaosétlea kerék párost eesméletlen állepethaa saálliietták Budepeatre, a hol aspokoo^Vt vivódoit aaörayl kínjaival. Aa orvsai asgitaég hiába voli, Holsapsok kisaaa veden. — óagyUkniágt kísértéé. Kmén Ferenc 68 évea fctakaiiiaeal fóídmivsa seomhatos délelőtt elmenraneágbaa borotvával let vágta a hasát A meatőkooaival bassAilikaloU a köskér-kórbáaba; a< sjiatt eab aem élalviaeál/se. — A vsamé kerekei elatL Bonalssaa assreocaétlenaég történt a napokban Kapaseér közelében. A Zákány-falé tartó gyorsvonat darabokra saakgatta egy bal évea kb gyermek tealét. Kovacaev Markó kapoavári tőldniivae kis darab földje egées a vaenli tökééig húzódott Ott dolgozgatott héttőn. A kin nemek, U délután kijött utána a mezőre, játaioéoaott agy tdalg körülötte, majd lalknsaotl aa easelkadő mali töltésre] aa oldalban vadvirágul szedegetni. Mikor beleunt, a szétpattant ceillogó kavicsokkal kaadeN játszani, ezeket veregette egymásbos éa a kicsiholt kipattanó szikrákban gyönyörködött Minél lejebb eresskedett aa sst sötét látyolávai, a kis Ra annál uagyokb erével caaptodta egymáahoa a köveket Egéaaen belemélyedt ártatlan játékába ott a veesedelmes helyen Sótét volt Arra jött, nyileebeean súgott tovább Kovaoeev löldje mellett a gyorsvonat. Egy perere leiette kapáját elbámult a hosszan kivilágított repülő vonal abtstaiu, mely mint egy essevessett, idomlalan fantom, órait ea siklott tova as éjsaakébe. Nem is goodo i kicsi gyermekére. Csak mikor hasa akart meoní, kiáltotta a nevét. Mind tőbbaaőr éa aaiadig eröeeb-ben kiabálta, de nem jött rá leielet. A sanaiené dek ia figyelmessé lettek. Kérte üke), eegiiaaaak neki kereani, hatba elaludt valamerre. Valaki elkiáltotta magát fen a vaaeti töltésen: — Nirni itt •árw, milytH >>wssa I Miad talkaastnk Egyik puhára lépett, megsiklott Egy vérae rövid karaoaka volt, öeeseeaoriiott, merev ököllel: benne egy csillogó kavics. Nem meesss onnan megtaláltak a kis fto ronoa lestét, melyet sokáig toll m^a előtt a gyorsvonat gépe. A kéiaegbeeeett apa olt állt mellette, kesében a flu kicsi zabét jávai, a melyet már nem lebetelt többé feladni iaá... — Megseérgoaelá éiiaaék M Farane aalaasáatói erdőőraek a mait hétén három darab hisott eerléee hallott el egy aap alatt A megejtett álletorvoet vizsgálat kidsriietie, bogy aa eihallásssk phosphor mérge sás aa oka. A dolgot a káros Mjelsatstta a csendőrökaek, kik avasokéra a satasséatéi határban két eigáayaasaoeyt Kolompár Polát éa Koiomfir Márít elfogtak a rörid vallatás nlán beismsrtek, bogy Ők követték el a mérgesé* i, arra as ámítva, hogy a diaaoókat elhullás alán elkérik as erdőstől. Ámde tervük nem sikerült egészen, mart a szárai toll dissnó-peeeeaye helyett a csendőrség még idejében a keszthelyi járásbíróság tósHöoébe juttatta őket. — A baéap««tl as. kir. AUsmU IWs« Iperlak staks (VIII. Népaaiaháa-atca a nám) a betrataa azeptembsr hó tW napjától 5 ik napjáig tart. Aa iatéaataek négy ezakooatklya van, a. m. a gépénati, vegyészeti, fém-«aeip«rt éa taipari saakoestáiy. Rendes taaufokml lelré- Nsgy-Kaniau, vasárnap Zala 66 asáia (4. lap) 4 1898. anguaitoe hé 14-én. 1. A tanuló kereseteié levele, illetőleg uflle-Mai Maoayilváaya. 8. Kiérni (nép) lakola «Myedik osztályáról aaMé Maooyílvány, vagy a aépíakola utoleó évi kiaooyilványa. ♦ l Himlőoltást bisonyilvány Ha a tanuló t 11. életévet betöltötte, ugy ujraollási biaonyit , Váayt köteles benyuftani. ■Végűi aaoigá(joa a t o. uűlék tudomáaául, bogy Körmend vároaa agéaaeégu levegővel vittel bir, fekvése, égsljs • ailndee tekintetben aMglelel ea Sgéssség követelményeinek. A városi _ hatáság aa áll. lakola gondnoksággal egyetértöleg áaeaeírta aaoo aaálláaladákaak névjegyiékét kiknél oloaö áa lissts ellátásban réazesilettetnek • vidéki tanulók. Lalin ayelv, nemkülönben hegedűléa tanításról goodoakodva leez. Körmend, 1898. éri auguutua hó. A körmendi áll. pola. fiu- k Itányitkoldnak yonannktáya. Egy csodás jelenség. Igy oaabenségi \\ gasdatiast caeledjének városban történt, hogy a egy este több konyhaedény atánaröpült a konyhán, söl míg aa öblögetéaael foglalatoskodott, a polcról — minden ok nélkül — lerepült egy nagy kooybakée áa kösvatlenfll a leány orra előtt ment a földbe. A cseléd kesdel-beo nevetett a furcsaságon, később azonban a moeogatórongy ia kilépte magát a késéiből a a moeogatótál is la akart láncolni aa asztalkáról. Ckkor már sírásra fogta a dolgot áa bement a asobájába. Ettől lógva egéu éjssaka nem történt semmi. Reggel, mikor a konyhába lépett, megismétlődött ss asli jelenet. Elöuör ia agy skatulya gyufa ás agy bádogfödél röpültek a leány fejéhes. Erre már a gasda is komolyan vette a dolgot és véletlenül a hálánál lévő öcscaével magfigyelték a leányt, hogy nyomára jöjjenek e boszorkányságoknak. Látták, bogy nebesebb (árnyak megmoz-dultsk, söl le is eatek, ha a leány köselűkbe ment, a könnyebb dolgok meg utána la röpülnek. Ha aaenban leült a leánv éa mosdulatlan maradt, akkor nem tUrlrtnt ssmail Aa egyes esetek köaOl érdemes aegemliteni, hogy egy sörösbordd amelyben busa liter sör volt, táncolni keadett a cseléd közeledésekor; bogy a viies sajtár ledőli s a via elöntötte a konyhái; bogy a mikor a konyha lépcsőit aikálla. a gyerekek asáakőja a hátára máasott, később meg afajsze ■yele eseti Utt kezéböL Aztán Lement a leány at ialállóba, olt u üres abrakos tartaanyák kesdtek táncolni, majd meg, mikor a pincébe ment, hogySburgonyát ée kalarabél vigyen föl, a pajkos lözeluek sehogysem akartak a kosárba bújni; elbengeredtek, szétlutotlsk inkább. Ea már sok volt. A leány sirva panaszolta el . I dolgot gaidájának, a ki aalán megparancsolta neki, hogy hagyja abba a munkát, menjen a zsokéjába. Öt órakor újra dolgai után látóit a cseléd, s akkor megint Mólról kezdődtek a boszorkányos aistóriák. De már ekkor elhivatták az orvost. Az ervoa eljött a megvizsgálta a leányt. Konatatálta, hogy taijaaen egészséges, erőe testalkatú és rendesen táplálkozik. Erveréee rendes, peroenkint hetvenhat Nyerés ■ a leány sem panasakodolt aemmi rendetlenségről. Aa orvos az egész dolgot nevetségesnek mondta ás igyekezett sikerült tréfánali minőgteni, ami ellen a cseléd tiltakozol 1 Mivel apida maga ia komolyan valta a dolgot, u orvos megígérte, hogy másnap is eljön. A következő napon, mikor az orvoa megjelent, a gaada éppen a szomssédházban járt a leánynyál, hogy lássa, idegen helyen ia ismétlódik-e az a boszorkányság. A leány körülbelül félórahosasat sürgölődött á konyhán, de nem történt aemmi kfilönöe sem. A pékmester ezután á> ment velük a házba. A leány be akart menni a kamrába, a az ajtó Bsgáiól megnyílt előtte. Alig hogy belépett, iesonyu lárma keletkezett bent. A< orvoa utánamegy, hál látja, bogy egy nagy bádogfödél, amely egy hatalmú kaapósszegre voll akaastva, egyszerre lerepül. Innét a lakásba mentek. Az alsó szobában nem történt semmi különös, bementek hál a másikba, ahol a leány a nyílott ajtóval szeaben t gyermekkocsihoz támaszkodott. Két percre rá, miközben sz orvos mindig ezekről a különös dolgokról beszélt áa a mellékaaobáha nézett, áaarevetle, hogy valami tárgy Mbrakapeti Rögtön odaugrott A leány a fajéhes kapotl áa airni akart. Aa a repülő lArgy egy nádfonatú, súlyos gyrrmakaaék volt, a mely hatalmas ivbea röpült be a mallékwoMMI abba a ssobéba, ahol a leány volt, egyenssen feléje ée egy lábával á fejét ia érintette a cselédnek. Az orvoa lölemelle széket, aalán viasaálgslia, de nem tadott rajta aemmi különöset felfedezni. Mivel dolgai másfelé ssóllitották, otthagyta a csodálatos leányt. Megvolt róla győaődve, bogy a dolog terméaaslel lenen, de nem tudta megérteni, nem tudta magának megmagyarázni. Délutánra mgáh"s rendelte a leányi az orvoa, hogy valahogy mágia rájöjjön a rejtély nyitjára. leány meg ia jeiaat nála a kitűzött időben gardájával. Az orvos erre újból megvizsgálta leány állapotát, a ekkor fölfedezte, bogy a leány teelén időnkint idegea rángatósáa húzódik végig. Faggatáaaira elmondta a leány, hogy már néhány nap óla árai ezeket p ráogalózésokat, a melyek azonban aemmi fájdalmat sem okosnak. Mikor aa orvos aaobájában forgolódni kezdett Att kimozdultak helyűkből a nagyobb tárgyak. Aa orvoa arra valami osMiapilóezert adott be neki áa ráparancsolt, bogy menjen basa az anyjához éa néhány napig egyáltalán semmit se legyen. Néhány napig otthon maradi a leány. Mikor visssatért gazdájához, semmi különöset nem leheteti rajta éesravenni, nyugodt maradi éa elvé-geste dofgáil, ugy mint azelőtt. Az- orvoa feljegyezte mind e különöe dolgokat éa a szemtanukkal áiralta, mart lel akarta olvaani az orvoai egyesületben. Ez a történei, bármily csodás és rejtélyes is, éppenséggel nem hihetetlen. A legejabb kor tudományos kutatói rájöltek, hogy titkoa mOcödéaü idegeinknek bizonyos időkben villamoe erejűk ia van, amelyek eok mozgás következtében Igén magas fokra fejlődhetnek. A különös cuk sz ebben dologban, hogy w a villamos erő fejlődő fiatal leányoknál nem azokolt nyilvánulni, ebben a leányban pedig tulaágoe erővel működött. Ennek tulajdonítható, hogy azokban a szobákban, a melyekben tartózkodni azokott, jelenlétével meg villamozla ss ott levő tárgyakat is, már tudniillik szokat, amelyek megfogják a villamosságot, ellen ben idegen helyen, kivéve az orvos azobáját, nem voll semmi halájaujn villamoe erejének. itt téháras emberi villamosUg mint bajlóerő áfl előttünk. Hogy eaankivűl világító araja ia van zz emberi test villamosaágának, az tudvalevő dolog, hiuen még ma ia aok esetben cnlják vele DtMm Richárd, aagykssrf. tűi sagykstsakedl, aag. 17-ikéa éé«aua • órakor köt kéuaaégo* Spiissr Janka klssaasay-ayal Kaaasáoa. (Pataki paasts) j — Klrálysak ssáMésaapla. 0 lafoéee ssáietéu napjának évlordalója alkalmából f. hé 18-áa ctüttrUDOn A e. II Órakor aa itr. templomban űnnepélyee, hálaadó Uteatiutaiet lartatik. — HénsSUM A veszprémi páspök e hé végén Ssmefvveraagyébea bérmálAW körutat tesz. A bérmálás aaeataégét a kapuvári éa igali espereseégi falvakban oaatja ki. — Végre. Mint tejesen megbízható forrásból értesülünk, a nagykanizsai tárházak ügye végre dűlőre került. A tárgyalások ax Orazágoe Tárházak Részvény Társasággal megszakítfaftak és a tárházakat a Nagykanizsai Tárházak Rétzttfny Társaság fogja létesíteni, mit a Déli Vasat rendkívül c ncjlians magatartása tett (ebe* tövé A WHéfí szerződés a Déli Vasat-társasággal igen elónyós módon megköttetett éa a tárházak részére szükségelt hely e napokban kijelöltetni és a Tárházak Részvénytársaságának átadatni fog, mely az építkezést nyomban meg is kezdi, agy bogy tárházak még ez év folyamában átadatnak a forgalomnak. a dojgot nem ismerő emberiséget- A spiritiszták nak is ez a leghathatósabb eszközük ; dk ugyanis médiumokat mlndenléle praktikákkal a legmaga-ubb loku eztazisba hozzák, bogy az elaöiétitett balyen világilson fejükön az elektromosság, amelyet kifejleulettek bennük. A fönt elmondott esethez igen haaonlit agy másik, amely uintén mostanában történt meg. Egy fiatal cselédleány nem fcOuledhe\'ott az aulalhoa anélkül, bogy röglön le ne repült volna minden. Ha az sjtóhoa lépett, kinyílt magától; ba fejni akart, sgy csöppet um bocsátott a tehén a ha más fejte, bőven ontotta a tejet. Mindezek a csodás sutek, mint már emlitet-tűk, az emberi villamosság okozatai. Aki cuk egy kicait ia foglalkozott a természel tudomány nyal, u nem log kételkedik igaz voltokban. («Ortzágot Hírlap.») HÍREK — Haraaél/I hlr. polgármester folyó hó érkezett Vicsty Zsigmond i i-én éjjel meg- \' — Klnevei*. A vallás- ée köaoktatáafigyi miniszter PUtrffy József oklevelu tanítót a aala-egeraugi állami elemi nápiakolaval kapcsolatos gazdasági ismétlő ískolábos rendes gaidaaági esaktaaitóvá aevezte ki. . — Eléltalelétek A helybeli poéta- ée Uvirda-hivatal derék tiaatikarában ujabban előléptek: Marton VíIdm lötiut a IX. líutéai oaatály l-«fl fokozatába, Babiea Lajos a X. ouiály 3-ik loáozatába; a mozgópoMák hivatalánál: Hikády István áa Méhu János a X. outály If-ik fokozatába. - Ketté prfe«J A kasathaiyl vároeer-döben — mint tadéeitonk írja — kát párbaja volt egymásután Hody Jeadeiaöávasgaadaaaaak. Egy láoomulaiaáaos saólalkosott ő-aaa üli Jisaef gaidásssul éa Csorba Cemér orroaaövaadékksl éa igy karddal, piaatolylyal kellett megraparalsi megsértett becsületet Elősiör Hody áa Gllsg verekedtek éa e párbajban Hody a jobb karján nyo:o oentimeier hou<u sebet kapotl. A másik párbajnak súlyos teltételei voltak, amist aa a sértés nagyságához illett: piaitolypérbsi, hArom szőri golyévAlies, haaaonöt lépés UvuéaAg, öt lépéa avanoe. A súlyos teltételek danára asm volt eredménye a ptaa>o(pári>ajn«k és i#y a kardokat vették elő. A maaodik ösaaseaapaaaai Hody jshh arcára, a harmadiknál maliéra\'U hátara kapott lapos vágáat, a negyedik öaszscsapéasAI asonban 10—18 ceuiiméier boaazu éles vágást mért Csorba fejére. A segéd-k uekuttn az ügyet a lovagiasság szabályai auriat bafejazattnek ayitváaitaitAb. - Hlrlaplregáleu FntitmiU lapok A főváros kát lagftatalabb napilapja, u •Omagoa Hírlap u a •Budapesti Napló«. saaplaasbar hé elsején „Qrsaéfss Napié\' név alatt fuaiooAI. Aa erre vonatkoaó szeraődut a minap .kötötték mag Marienbadban. Aa ttj lap lösaarleaatöje Vhoi József, felelöa szerkea.töje Braun Sándor leaa, mig Mihzdtk Kálmáe, mint ,lapvaaér\' fog aae-repelni aa •Oraaágoa Napló >-n. — Uj kttilap. StombatMyin csütörtökön uj poli ikai heti lap indult mag 0untr Imre szerkesztésében. Omtmr Imre neve nam ismeretlen a vidéki seurnaliaaták között. Egy idáig e volt. Dun<tnt%U-t isasarkésztét te és igy VuvArmagye hírlapirodalma egyik kitűnő áatid harcosát nyerte vmaaa. Az aj lap minden csütörtök ön jelenik mag áa aa oraaég-gyűlési eiienaák Kossuth Irakctójának hive. - Népáesepély A nagykanizsai kelinsf /fadattydn-EyyUt auguutua hó 80-áa vagyis Szsnt István t.apiáa a PolgáriEgy lel karthelyi-aégében, kedvezőtlen idő sutén a nagyteremben saját árva- éa segélyalapja javára a katonai Hadaelyán-Sgylat és Horváth Laei uaakara közremáködáu mailett sátaAsiyssrsuy és te más Iával egybekötött aépánnepéiyt rand»a a következő sorrenddel: 1) Reggel 8 órakor ébreuta a katonai Hadasiyáa-lfigylet zenekara Által. 2.) Délelőtt 9 ómkor isteni isi telet a szent-ferenoíek templomában. 8) Délután I k i órakor a népünnepély keadeta. 4.) Délután 4 órakor aétahaagveraeuy, közben mulaitsié tréfás jelenetekkel, b) Kata 8 órakor folytatáu a népünnepélynek. 6) Alkalmi költemény, írta Tuboly Victor, szavalja Horváth Isiván egyleti jagyaö. 7) Tombola. 8> Tánc. Belépti dij uessé-íyeukiat 40 kr. Miadu belépő ingyen loasbota-jegyet kap. A délután vAltott jegyek aa estélyi ünnepélyre és táaera ia érvényem. 1 tombolajegy ára 10 kr. — Kelü fi<eUeek köazöaetUl fogadtatnak éa hirlapUag ayugtástataak. Nagy-Kanísas, vasárnap Zala 68. «aáa> (8. lap) l«ft~ anguntns hó 14 é« — OyUkMüf MIMkrajrilfMI. Ety latal oeraliDM szivet túrt át a keeználló, tél" tákeny feleség eslllogé kése, wy sse etal, élni vSryft fiául nép kta menyecskét, kinek egy-nerfl, tadailen lelke tásett, didergett családi lénkében. Didergett ée (élt, húzódott aa ara ImIIAI, . kisek egy negy bibije oK — ss örg-tig. Bolondul hon Beat; léiig agy besséltsk rá, léha msga aai élet kéuyseeritetie, a aaegény-aég. s megélhetés Próbálkozott simulni, ds nem eikerl^; aokan sí apjának aéstik aa nrái, oly nagy volt közötök akorkfUőnbeég. Hustonhit éa batvannévy. A>táa tasgssinta valaki és Isnan ssétmggstis lelke a terhe* srlölosi kötelékeket, latal szive, zakstoló vére kajazolta. BOaOa volt as e\'ei guodolat, kétesaressa Lüaös aa eleö lépés, mert két világot rombolt aaét as 6 vágya, de nem tudott ellenállni. Rálépett as utrs, melynek ösvényén ott isonlkedett a gyalárat, a halál. Ka mikor kibugyaat »ti vének meleg vére, sem aaólt aemmit, caak odabnkott a mellé, kit asareted, as utolsó blnös cséknak kéjével. —* 8—lm Jsnosaé kiskaniaaai menyeeke már évek éta viazoayt folytai Varga (Peaec) Jlaos-aal, egy kottái ló Itatni házasemberrel, ki aa a>óbbi időben elváltán éli 5reg livtnnyolc Ml" lendOa leieaéeétAl, Kim Roaáliátél. Varga as édn apjahnx ment éa jit látogatta meg fit gyakran aeomatédia, Stalai Jánosáé. Sjazakinsk idején kifopódaoti a meayeesks at ura mellól és álamat a noausédba. — Kiu Roaáliál, ha nem a szerelem, de valami aaaaonyi virtus nrkslta, bogy csúffá tegye aa ara aeeraiőját. Kileste, mikor n at urához ment Bt évi junioa hé 16. ethetárosia, hogy végét saakitjs s viszonynak. Kilsns ora atsn elment as ipja kátéhos. bótét haragos volt M éjtaaka, senkisem vette éaere, M«sislsn lopódtott be aa advarra. Bekerüli as istállóba. At ara horkolva, mélyen, nyugodtan alndt aa illatos szénában — egyedül. A axeretö aség sem volt ott Betette halna sa ajtót, vári. Lépések, eaoeaMaé lépések kaUatstottak nemsokára. Nyílott aa ajté. Kendőbe burkolt alak lépett be, egyenesen\' sívó urs Isié tartoti. Hallotta, aikor ■egosókolts ée sserelmw sssvskat sogdoaoit a fülébe. A féltékeny anonyt elfogia a lékieien düh, keaébeo ssorongstott egy boeasu konyha Kést, nem gondolt már aemaire, fa\'-tmelis a karját ée kegyetlenül hátulról belevágta a szerelmes menyecskébe. SaaUd Jáaoeaé hórógve, aséaélkül vágódott hanyatt: meghall. A két ketté veite a ssivét, és hosssan belemélyedt a tüdőbe. A gyilkos aaesony sarkon fordul\' és basamsnt Lefeküdt. De még at éjjé! lelsörgeitek a rendőrök. Másnap as ügyésségi fogházba kisérték sl a rendőrségtől. — Ebben as Igyhea tartotta aseg pénteken a ktr. törvényszék s végiárgyalást. Sxorongáslg megislt a nagy tárgyalási Uram hallgatósággal. A tárgyaláson Miko* Oéaa kir. Ublabiró elnökölt. Szavasé bírák voltak : Kin Iatváa dr., éa Neusiedlsr Antal dr. A taaáojegyaői tüntet Cioloti Jenő tSrv. jegyző végette. A vádhatóságot Kaady dr. al-flgván képviselte. A vádlottat Bmtt* Oáis védte. — Klteoe őrskor nuronyoe fogház-őr vezette be a vádlottat Hosszú, oaontoe assaony, kisirt árc, méyen benülő nemekkel, a melyek benae osillsa a magadás, a büabáuás féaye. Hiányzik róla miadea jellemző vonás, a melyet olyea nagy élénkséggel eaaretae leolvasni réla a kívánni hallgatóaág. Nyugodtan falslt mindsa kérdésre, egy kiseé reaskststt s hangja, csak ot) öltött egy kisaé keményebb nini a hangja, a mikor az ölés ssáadékiról szólt. „Nem, nem akanam mezölni azt as ssszonyl, onk wegoeu-titani." A tana kihallgatás fo»nan tartott Egj énkor iáibeeaakitották a tárgyaláat és károm Arakor folytattak ajból. Oaöaével tolongott a kB/Baaág a tsrembe. Alig jutott már elég hely, A tanuk padján ott ült a vedlett latal ura, ennek a tragédiának egyik löasereplöje, okosója. A megölt szerelmes asssosy térje ö« siető rten, ■agába stolyedve ült és olykor-olvkor végig simegafa tenyerébe saürke lejét Nem aéaatt sem jobbra, sem balra, éraate a nagyon érettel te hogy ebben a saomoru játékban övé a legns gyobb gysli»at Mikor bevoault a tör\'áaysiék, at alnöTueme kutatva keresett a halgatóeág kötfiil n itt egy kissé vidámabb íelaasi folyt le A bajantalaa arakat küldOsgeUék kara. Egy ■eg nagyon is listai borbély\'legény erre nagy erőlködéssel kezdte petyheaedö, alig látható be-juazat pödörne\'ni, de öl is eUre síért at elsők aujlé lilaima, kénytelen volt tévőm!. A távozók kóaőtt asoabaa sgy idősebb férfiú is kiaompoly- gott arégyenkexve, mert neki nm vell — ba-jasaa. C«ak néhány ujonaaa beidésati tanút hal-(attak aaég ki ée négy órakor már a perbeeeé-dekre került a aor. Egy Mórával kéeőbb már kihirdették ah Ítéletet Peiydnrf Kis Eosáliát Ut évi ftgyháara és Ot évi hivataiveestésre Ítélte el a törvényaaék. Szálai Jáaoe, kiskorú gyermekeinek kártérítési igényét 900 loriatbaa állapították meg, ssonkivtU még 16 frt kártérítési öesseg-ben Stalai János ré»sére és n ejjárási és rab-tsrtási költségben aaarantalták el a vádlottat, ki az itéleiben megnyugodott. A visagálati logais-gal egy hónapot a büatetásből kitöltöttnek nimi-toltak. A vádbaléeág éa á vádlott ügyvédje fal-lebbntek. — Ksreoksdlk Társulat klsgyi-léee. Szombaton folyó hó 18-ia délmáa tartotta a nagykaaiassi KtrmktdSk Tirrulata évi iendn kö«gy ülését, melyen Ebampanamr Lipót kir. kernkedelmi tanáewe, tánradatí elnök elnökölt. Aa tlnők a ia\|ok üdvözletével meg. nyiiotia közgyűlési, minek utáns Schware Gussláv a tsrsulat (áradhatatlan tsvéksnységtt titkára elöierjentetie a válaestmány jelenténél, melyből adjuk a követkesöket: A választmány lefolyt évben több ülésben foglalkosott s társulat flgyeível, melyek es évben nemcsak adminisztratív, hanem réeiben a kereakedők érdekeit elő-mozditó ügyek voltak. A társulat válaastmáaya levékenységéaek köss6nheiö a (irhásak lét esi tése, mert w pendítette meg az e-zaéi, melyből kiindulva a Tárházak Résvénytirsaaága alakult. Foglalkosik a vilasstminy aa interurbán telefon ügyével éa ha a felállítandó Budapest— Fiumei vonal aem is fogja vámunkat közvet e-nüi érinteni, bistoeitotta magának a válásit-máay azon Ígéretet, hogy városunk eaen relatívval önae fog kOtietai, mi által közvetlen érintkesketik a budapest—tiamel vonal önsea kOsbeéMŐ illominival. ADéli-Vasulnilahelybeni gabona-forgalmat érdeklő lObb larília kérdést bo«oU ssóbs, elintéste s pécsi poéta- n tivirds igastatósir, valamint a aoproni kerületi ipar- és kernkedelmi kamara magkeresénit. A tirse\'et fő figyelme a lefolyt évbea is at iliala létesített és fentsrtott slsifoku, kernkedelmi lakottra irányult mely -két oestiklyu intését a magy. kir.-vallás ás kösokiatáafigyi aría satsr 1897. évi ■ijus bő 84-én 26814. s»ám a\'att kiadott rendelete fnlyian legkOselsbb egy harmadik osztily-lyal lesz kibővileadö, a heti órik szima padig waporítandó. A kOsgyülés a válsntmiav jelea-tékét tetszéssel, a záreaimadizt helyeslőleg tudomásul vetle, jóváhágyts at s^Otefjemtett köll égvetési. A vá\'asstás eredménye ss volt hogy a sorrend szerint kilépő 6 válantmáayi tag njból megválaaataiott, nemkülönben as eddigi számvisssáló bi<Ott«áig. — Isgssékltt slaMksteg. A kaposvári kőskórház elmebeteg ontályából vasárus p megsző költ sgy Nigr4di fíyuls nevű elmebeteg. Valahonnan egy kuloaol keritsll és aaaal felnyitó\'la as slmsbeteg osztály ajtaját. Kórházi ruhában ssökölt le az utcára és uőta nyoma vsasett. A kórház Igssgstósága a szökésről jslentést lett a rendőrségnek. A kaposvári rendőrség pedig elrendelte a asökevény elmebeteg köröststését. — A kaMmaak. Olyan témn, melyet min-den pillanatban elő lehet ringatni, kü\'önben a közönségnek mindenütt eleget kellemetlenkednek esek az alakok, ds tán zabol snnylrs, mint nálunk. Msholnsp síig bírunk sssbsdulni tőlük. Ennek s kérdésnek a rsndasése városunkban már rég vajúdik a nélkül, hogy helyn megoldást találtak volna ri. A kik kössfsbbről ismerik ul sz ügyet, tudják: bogy nagyon sok az olyan nagény, kiket nem lehet ée nem is tsabsd a koldulástól eltiltani. Abban éppenséggsl ninn köszönet, ha néha egy-egy sereg koldust össse fogdos a rendőrség. Hisz csak nem valamennyin munkaképtelen, vagyontalan. Moet már mit esi náljanak velük. Ha teljeeen lehetetlenné teealk a a koldulást, ugy nem marad egyébb hátra, minthogy lopjanak. As ilyen szerencsétlen emberek nagyon toksu vsnnsk Nagy-Kanizsán és biaooy bajos a helyn középutat megtalálni, bogy ke gyetlenek ne legyünk ét egyúttal megmenlaük a közönséget is a zaklatástól. A polgármester meg1 tette az elölntézkedéeeket, hogy a negényügy rendeztessék és lapunk is több cikkben lögialko zott már eszel a fontos ügygyeL De mindeddig nyomát nem látta a közönség ennek, mert a hosszas Intézkedések nem sz Intetnek meg semmiféle bajt — De végre mégis vége szakadt a sok tervezgetések huzs-rónájának. A belttgymininter ugyanis kfci aelalslit iatdeett aa betóeágokhos, melyben fii—étitjn őket hegy e tsegéoytgy állásáról ráasiotn jilielásíla tegyenek neki éa tudassák vek, fogy anea a Mna mennyire haladtak aaár. A betügymuusstsr, — ugy látásik skoiót akar indítani, hagy « egén országban ssanállaaeanak a pauperismns fo^ai. Aa a kir, fogy eaek ily későn vették ésare a bajt, fogy oaak most látták fo, fogy kaldneaiak átirat miMnir msgkőzelitl a lasssroeikéL Most, bogy maga a belügyminiszter figyelan is kütr-jedt erre a kérdésre, ajból sktualisaá vük es m ügy. — Annyi btsonyos, fogy a negényügy rendezésénél a praktikus aeemponlok leasnek aa irányadók. Viaaonyaink olyanok, fogy itt gyöke rss, a mostani állapotokat teljeeen nprisWi reformokra számithaluk. A reodeeéat már aa le nagyban fogja előmosditsni és magUsaiakhitael, fogy városonk több jótékony agyestiettel di-ésekedhetik, sőt ugy mondhatnók: e tekintetben ekő helyen Alt talán as egén ninághea, ée igy a kötönaég terhei a jótékonyéig dol^kee a mai ái\'apotok melleit sdate tarthatatlan isme. — A tlAfakl kmékpéiTtnsni km-Intija. A Budapest ét Utálok kőaőtt a niaap megtartott karitpárv írsiayaik agán oaomé rokkantja vaa. Ki keait, ki ttbii, m non ea eMal-bordijit törte ae mea. Aa egyik eaaeaiii smt\'Ö, sajno, belehalt sérlláaelha. Ferenc gépéea, ki Keiaalöldaál leeeett n gépről ée eldalat beseats. A nsrsaeséilsn kerékpárost eeaméletlen iliapotbaa aaáilitettik Badeneatre, a\' hol napokoe ii vívódott saörayl kiajaivat Aa orvssi ssgiiaág hiiha voH, Helaipaek kisesaveden. — óagyMknilgt klsárM. WmSm Ferenc 68 évee ktak a illeni fotialvn ninknlna délelőtt elmasavartsigfoa borotvával lel vágta a hasit A mentőkeosivsl besiiitiltatott s köahir-kórháabs; as ejiett seb aem ilslt\'seeélj n. — A vassal kerekei alatt Bnreilmei szerencsétlenség történt a sspokben Kapsseéi közelében. A Zákány-fslé tarló gyorsvonat darabokra nakgatta sgy hst évee kis gyermek testit. Kovacnv lurkó kapoeviri löldmivm kta derek földje egén a vaaoti töltésig huaódott Ott dolgozgatott héllőn. A kis gyermek, ki délutie kijött utána a mezőre, játnodoeett egy ideig köritlőtle, majd lelkuaeott ea eenlkedő neatl töltésre] sz oldalban vad virágot aaedagetni. Mikor beleunt, a szétpattant caiilogó kavicsokkal ksadett játszani, ezeket veregette egymásbos ée e UnifoH kipattanó szikrákban gyönyörködött Minél lejebb eresakedett aa cet sOMt látyolávaJ, a kis lu annál aagyokb erővet csapkodta agymáisfoa a köveket Egéásen belemélyedi ártatlan jilikifo ott a veszed el mn helyen Sötét volt Arra iőtt, nyilsebnen súgott tovibh Kovaonv löldje mellett n gyorsvonat. Egy perere letette kapiiit elbámult la hoassan kiviláglott repülő vonat ablskaln, mely mint sgy essevssseU, idomtslan lantom, órákén siklott tova sz Ijeaskába. Nem ii goodo t kicsi gyermekére. Ceek mikor fosa akart aaenoi, kiáltotta a nevét. Mind tőbkseőr és mindig arteeh ben kiabálta, de aem jött rá találat. A -mnrsi dok ia figyelmessé lettek. Kélte öke\\ ngitseask neki ksresoi, hátha elaludt valamerre. Valaki elli iá Kotta magát fen a vasalt töltésen: — Nini itt milyen kessesisl Miad leikuaatek Kgyik puhára lépett, megaiklott Egy vérei rövid karooska volt, össasssorttott, merev Ököllel.- benne egy oaillogó kavics. Nem maense onnan magtalátlák a kis lu roooa testét, melyet sokáig tolt saaga előtt a gyorsvonat gépe. A kétségbeesett apa ett Ült mellette, kesében a lu kioat kabiijával, a melyet mir nem lehetett többi feladai rei... — Isgssérgsaett étssaék Bsis Fsrsnc ■alas/áutói erdöörask a mait héten hiram darab hisott sertése hallott el agy aap alatt A megejtett ilialorvoel vingálat kidariisita, hogy aa athallássak phosphor mirgesés aa eka. A dóltot a kiroa WjelealetU a essndőMknei, kik aen-snkára a aatassiatél hstárban két aigiayaaeouayt Kolompár Holit ée Ktlomfór Márit elfogtok e rövid valialis után beismartek, fogy ők követtik el s mérgeséét, arra ssimitvs, fogy a diasaókat elhullás utin elkérik as erdOstH. Ámde tervtk nam elkerült sgáesee, mert a aaáaattott diaaoó-peennye helyett a rsasdőrség még idi\|ékia a kessthelyi jirisbiróeig tAsnöoebe jaltetta őket — A\' tadapmtl aa. kir. állami Mai Ipariaklaa« (VIII. Nipaaiahia-ntea 8.ssám) a hatraUa aseptembar fo eM napjától 6 A napjáig tart. Aa tménetaek négy aaafontotya van, a m. a gépéned, vegyisaen, Ma^vastosari ée faipari saafoeilály. Readn toaMéókal kivi- í Negy-Kantasa vasárnap Zala 68. aaám. (•. lap) tatnak: a) kik a polfiri Iskola, gjmaáeiaai «fj raalakola négy akó osstilyábea ja talysata bisoayitváayt a/ertek a miyer eytböl, a asAmtaiAóI « algebrából, a mértsa-Ml éa mértani raiaból; b) a kik as ipari ssak iskolák második évfolyamát ialaa ersdiaénvnyei végestik ; a) lparo«esgéds és miadaaok, kik a aMrálota tantárgyakból a kivételi vissgálainái kslle káaiOluégei laoaalUaak. A vegyésseti, té»viparí és a Isipari ssakoesUlyba aa jpsMe taaoaoiakoia harmadik oeitályát jé sikerrs) vég-sstl iparuMsgédak ia leivetelaek rendkívüli tanulók nsk. A bsiratkoséanal t>e»utatandó iratok: a kssesatievéi vagy aiülltáai biaoayii Tény, — aa alvégül! köséaiskokl osztályokról móló bisonyttványok, — a eileledtalt y a korlati biaonyiivány. A beire\'ási dij egén évre ü irt, a larutii félévmként 10 foriat. Aa igaagaiéság kéazséggel sio\'gál bővebb felvilágosítással, — RavtWal. A taaitónöképső-iatézei kiró évfolyamat jelaa sikerrel végzett tsaitónö-jsiá\'t ajaalkoaik vskaely maiadba ssvslöaó-aak. Igényei asarsoyek. RéaaiaUasbb értratlés nyerhető lapank falai éa szerkesztődnél. — Saélék ipslsiéki ajéaljak EUasr taa- éa aavsIéinMsetél. (Alapíttatott 1848-ban.) X kitted kirnérask Orvsadé intéast markban foglal 8 oastálya ksrsak. iskolát, mely laljsssa eeyearaga a ksrssk skadémiákkai, érettségi kisoayitváayai aa egyéves Onkéntességn képest-taask és négy osaWijro polgári iekoiil. A tanulók kívánatra as iskolákkal kaposolaios asvelő-iaisraáinabs ia f8lvéteH>k. Bővebb értesítést asivssaa kOld Réssr Jaaaa igazgsió Budapse\'sn. —a Psstsf ■laésaklask. A asbsasn emészthető ételeknek oaak mérsékelt élvesats is már igsa sokaaor okos vssssdsimss gyomorbajokat, melyek keadetben a gyomorkörillí nyomás káayás stb. áJtsl észlelhetők. Mindessa bántál mak ellen Ismobb akarni bsasaálják dr. Rdsa eietbalsssmát Fragner B. gyógyszertárából (Prága, 806. ÜL) Kaphat minden nagyobb gyégysser-tárban is. — Hlrdetméaj, Helybea • Teiekj\'BteAban egy Hnlet-kel/inég én igabonarakiár 1899 lakrmár 1-ér* kladaudé 11 év angusztna hó 14->n. Esetközés. Irta: Hala PM. Görbeezögön ia megesőlt ss sikkaasiás, As lopás nöm as göcseji árvák érdeldbea történt, hanem as sslyát képestelem mappáját (Öntetté el egy csinos, őeméretlen i8jur, skinek as képi beretvált vót, a hyomát mög még mast is flti u Csopák bak tör. Kissőll ss mioap a féleségűin, ssOletOU .-Dombom Vicsa: — Aptyuk, máma measeléa léesön; helyhöz kBdjék léire as útból, mér kflpingálluk kendet is. Mőgkasdödött as képek, essóg e többi bummi vándulásaa. Én mögjelöuleg ss Csuka kómámból lgjlöllsm, abun szlntöst tlxtfogsiásl eseleködés vót. A komát Is ippejg skkor nossogstts künek as oldalbordája. Össsüaövetkösvt lépködtQnk as Wajssbergöl csárdéjja Isié, hogy bévárjak as msssslési sgzekuczijóosk u végit. —■ Széli, szóllok kfl lágymslsgön as csaplárosnénak, ssórkssssön nékflnk ögy kis kiegyesési I A spanyol baszélyirodalom asoabaa a 19. aaá-sad érdeme, mutys j* kény léaskaka ha magát Kmilio Casisiiárra1. Arsom Ceciba néma azOlök-löl származva, Cabailav név alatt a reális irányt követig. Álarcon .halál barátja* elmúlt dolgokban « claaaions előadást páratiae humorral agya-wielts, de igasi érdeklődésünket Inaa Vatera, Leopaldo Alss, Emília Tardo Baaán ; Armasdn Palacto Vaidés i Teodors Gueaaero fogják mar nyerni, mint akik korunk bo>, sseUemAakbőa ieg-kőselebb állnak, akik aawlietf, bogy reaiiaták, apróinak, réssletesoek, mindig « leiket s aem a estet booeolják. Margaréta, Tarsnndee: Valérétől Isten veled Siska: Alastól; a gyilkosa ssaatléiak nevében : Básántól, C\'otiida szerelme, a puritánok : Valdéstől; a bolt asszony szarsima Gnasse-trotól; s bős költemény agy dgányaamonyrói Dioeniálól; Pepito Frontanrától; a muzsikus meséje P> dro Antónia Alaroonlól; a mire aa idő megtanít: Rafael Torronéiól; Káprásatok: Saiiés Eugéniától, a spanyol elbaaselő irodalom remekei Legutoljára szólunk a magyar bastéiyirodalomról, nem azért, mintha utolsó helyet érdemelné, de mivel a magyar beasélyiradekHa vok az, mely legutóbb indult fejlfldéenek, virágzásnak. A jelen századot megelőzőleg magyar beszély-irodaioaaói nem asóthatunk, ismertek beaaély- röggelil. Du előbb tegyen ide némilegőe lolsdékol, I Írókat, beszélyeket, de beeaélyirodalmat alig, hadd ösirázlassnk kO nz közös-ügyes kedélünket, Kármán »ranni hagyományai, e. kis rvgeay, úgy oesl rák-magyarosain. \| melyet mi beszélynek ismerünk lei, es nyitja As Csuks helybesilötle ss iniéskődéaeimeket. Héijába, tálenlom köllelik mindünhől. Hosszul kesslik a sügyst Psslön is: mér egyszerre akarik fogyssatssi az kQőgyssést, aki amúgy is nehés étel. Nem csoda osst, ha mögbomlik tüle s magyar bonfl-bendo. Estefele mán egén snkett vót ősssült; s Ssáli Ubalertálgyát is ellogyssstotluk küögyssés képiben. Jól mónt mindőn egész rőggelig, mikor ie basa ténferegtünk. Alig kukksnok bé ss aaobába, a zágysm fölött lóngó képre esnek a ssötnsimek. A rássában a zén ábrázatom msppájs vót még tennsp, osst most mög egy lene nagy füles ssa- a magyar beazaiyirodalmat, meleg, tiaata, Osaate hangjával, finom, lelektani rajzával. Fanni ter-méssslsasÉgs elbájol, esoaioru végzete meghat a ss érsékenyeég megindítja, megnemeeiti kedély dnkst. A .Tihamér* Salyoedi Simon (r^a) novellák irója: Kisfaludy Károly, a második e téren, ki a ssép próza ss el! kesdle, s aa idegea hanyagolt m kiszórni éta a legleM fargalma Balét éa gakeaa irreskedé\' aa aleákaa Tsek IsIgaeBé Bslatkelyl-Bég9. Ilévabb falTiláffaaltáni ad Baikaasusa La\|es ur A káa aaakad kéiMl aladé. 235-4 — Egy J« kánból vala fia kárfltes taanueaak felvétetik Frledaaaam KAraly éa Glaakar-gar balsrgyárábaa Nagy Ka aianáa. — Aa áraay láaee aleákaa ig^ ZMgáayeaaa allé báa. saly Ali • ■!• eal, 1 sévsr, még allaasks, ksafba, llfckiai a. ptaes, zm<lkea)ks és pa\'-kárasait MvaeMI, I. 4vl aki hé Ure klsái BlvibM a lapklaéaai. A gabonaüzletröl Kagy-Kaniaaa, 1808. augusstus lt«Aa. \| A js\'Mtt laayba irányzat hekövelkseetl. A basa ára ka aap éta 80 krajcárral banyalioU a további áro4kkeaéa várható. lMyl Araiak: Basa Irt 8.70-8.90 Ram „ 8.10—8.9U Tnpri , „ 5.80-5.60 Zaá „ 6.70-8 ht Árpa , 5.60-7.60 Caák ornya 1898. aag. 18-án. As időjárás hirtelen fordulta kesdetben meg saliárditotta ss Osietkanguklot, de utóbb iámét gyeage vaélkedv jutott érvényre a az árak oaökkenő iránysstot kövstlek. Aa iUeni piacra kerülő gsboosléiék különböző minőségűek aaért aa árak la kűUnböaők. Plael Arak t MtremUÜ busa irt 880-78 Rótt , 6.60-80 M , 8.40-60 Arf , 8.80-70 mélsrmisaánkéai. már atyögőlt a belén. Jubáss-psripávé tett éngöm .tsstamentum", Kedvecsspoogások" jeies -Ll - -----i - * - * - ** - sz czikkasztó ur kési ügyességi. Es még csak hitfány másolsta sem a seredeti aroképletőmnek; mér tsoesik tuonyi akkorka szamár tán még se vónék most. Mán béjelönlöitem ss Csopák bsktörnsk s seeetöt; aki Onnepélőaen küsuvasétotta, hogy amintöst a tőt\'ös jelötttközik, t rögvest ellogi. HőapenéaziOdOtt az kedvem is nyukom vigasstalgai. — Sohse busuljoo, lőhet kendből még naobb szamár ia, ha a sistea mögtarti. Soha ss szólt ki igazabban as asszony ; es az agy mögvigsaslal: KO seceeréUem sz képet... Majd csak hozzálormálódom idővel...... földjét ie aMvain^ iszorítását célba vatta. Tihamér a történeti bessélyek úttörője, mert tárgya lörtéoati ék: a jellemzés, még lym asialeien, e a költői igssságssolgAltatast felejti. Vig elbeszélései a humort viasík ba a magyar-irodalomba, s igy Kisfaludy, Jókai, Miksaátb valódi megelőzője s útmutatója; amint aa 8 a-mutstója volt a téren Fáy András. ,A küióaós M\|a C 8 A fi N 0 £ BíevellAk éa aavallalrék Irta r. aki a... nőnevelést a házi, a családi társadalmi kérdéseket fejtegetett. Kováee Fát győri orvos Bsssély-taaárébsa szintén a humoros, dsrfllt slb ess élések nyomán halad; a városi a falusi éiet eibessétője. Aa akkori noveiiairók köattl aaocbaa kadik Csaté Pál, az érzések, indulatok, délyek leatője a a társadalmi Atat. rang, oastAif-kOŰiibaég e élelvlssonyok, társadalmi asassék csak a sany- msgpendidője. \\ A költői kisebb elbesaéléaak tarén e koaaoru Vörösmarty Mihályt illeti, kinek Ssép Ilonkája, a költői nyelvmegujjitónak legszebb besaélya. 1881-ban léptek fe\| asoabaa a novella irodalom igaai mivelői Vajda Péterben, Katky Lajosban. Vajda e bee\'éiéoeá aaássot tévők, benne \| természet, a szabadság vannak megdioeflilva, a reformeasmák megp énéit ve> Kulhy Lajos povellái részint a történetből, r tszint a társadalomból meritvék, de Istrék Hugó IMs romsntioismnssst, a kéaseiet aaapongáaáva). Claopatra, Egy éj a lővároeban, A mailimlillll. A ssinésanö, Nő és Isrj, Bassaély, a Baneatió hatásvadáaaat benyomását tssaik ránk, nyelv m Bakean Uaslé. (Mraas.) A mi minket érdekel, a ösasefQggésben azzal áU, ami a modern regény s beeséiyhez nyújtott snysgot: a lovagregények Diago Hurtado de MaratMa: Lazaríllo de Tormás o. munkája, mely egy kalandor élaét festi, ki arany a hőstalt után tőr, A másik Msteo Ateman: Gusmsn ds A fsrache, akit Andreái Perez ss Viceale Espi nell, Quevedo követnek. Felvirul melletlOk a Etor-regény is Sannasar-ral, Montemaybr-ral íelmes Dionna), akinek követői lemét Polo lolvo, Balbukna Figaeora. Elmondható, hogy a spanyolok folytonos harc és küsdéaben a váló, a Mayák, a reális téren teremtettek legszebbet, s áivillámlik bármely realista müvén, a u a nemzeties, ami jaleonö. kitör a legutolsó rajzon ugy mint, a formák ssépségs, mely a müvet kókóivé teszi. (8sslay Imre) A vallásosság kiüt Gonsslas Caballerí müvein,~ valamint a humor, mely különőeen Maroou no veliáit jellemzi ti rágós. (Vá«s klvitkmft) NYILTTfiR. Aa • mik»s kiasiakia vállal Fnkikiip S fatd I irt a krta altaraaktat - Japáat, aklaal rtk. kfakk a akta atatiaatak ia atlaakbaa, rataálél hkHa. fcMt i asaaiSeeg at\|ia IS krttt lé M a kHg alknisatii - * ligllvslinkk savls, aria a alillieia, PHva kas ■áUhvB — aJakáLaiVa4a laiiénUUlui HMnil. IIBNNEBERG Q. aalyémgyáral (aa. a kit. utalt aaituwx WksásMSaa. A Maoar tavilily. SeHaka kit■ ini hvéttllrm\' Lapkalajéenaa a ktadó : IICHIL r I L é r, 4 Nagy-Kanina vasárnap INMMOMMIMN ltfn aogoattoa ké 144 \| h I , i I 1 ®! ia { s s tíiíS i" xí h O fi " \|ii "tó 2 3 2 i* irM Ili" ifiR 81!! Pia! íi 5 as-l: ü ^ üí iá\' fs 3 fii HMIM#IOMHHI FEGYVERGYÁR MT A világhírű Steyeri , TflTiiffciftTftft k«P Nagy-Ka alxsn, Csáktornya 4a Unger UUmann Eleknél ^.-Kanizsán. A\|4»i\|« Mmo MssereM raktáréi karikpársilkksklMa Tov&bbA: rakUr éakéfrlaalat iffuwi la r« Utakra ■ lAaftNélkOII grazlossa ktrtkfársktaa. I I«M kMuált, éa U()<m Jé kartan lévé kafékinrak la larlalaak raktárán. Aa «nik«l aBsaastlk Ttééaayaa ,,HEMai.H»" lakién. RMkélénta-utUn alaée akaiékférsél, alatta asagak által táaaét Ijrakakalaasaaal karafuaija. Kfrtlfir-lrjejfjiAet iiflfi Uram A szölöpenósz SXSCŐ frvtt^fc nttán. inmlatapi Saabá Sándor Weiss Héndor Ca Kreiaalér Uéoa Sohwars R. Fiacher Simon „ vngtI Dedinssky J, gyógysa ■m-tiéé Berger Miksa Zacherlin c^álatra vélté a hatás, legll Mlndemfélo rtrart Itfláff klatoaa«gaü ém kllrtjm • aok férget bliio«an éa gyersnn ugy, hegy seaml nyema MM marnd. iáért ál mérik la as trgéax yllágta. Mllllék éa Mlllllk veaalk la. . i IhbsHsK jala i 1. A Ispse^tiM Ing. A A lltllll ná. ——————— Negy-Kanlaaa vasárnap Zala 66. BAm (9. lap,) 1898. aggon?!®? feé 14 éa. áeaaraéávaakláUl-Mm U mifk-áMkaiaaaml ti » ■lllauliil atff blUitatra WEISER J. G. Aa MndtTM kiállt- Ita u un; tr-InkiiwtM a a Mlltaanlaari ■>(; kltáaut»». gazdasági gépgyár 06vasöntödéje Nagy-Kanizsán.\| * TliTnflT— ----- Á k^yy Hagyareraa&« legjobb Mrret«i\|ép« a XölS\'Drlll Aj ara. Magyar Ssjáaságl i\|rnM által IM7. akttkar bábos Zlakárae raeáantt Miitklit laUgig nrias>is a leseiil ilűsl, ai Maari araayáriaMM áa u IfW nept. kákaa lávás Megtarts!! vstágápvtrsssyes a lagilal llflsli ..asgy Iinn" wnwaail tletelteten kL Ajánlja aaab kiváltható kapaoauklyókkal ellátott ZALA-DRILL is PERFECTA smll^it fllltaalketatlaaak aa igihan <a kátvasa acálekák, aa l0il«H ekákkas alkalaaahatá law Mssaralváayak, vw talafcsIvsM aaakMk. MÍHjl\|llk. áará\'ák éa •orák naáaaági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönség figyelmét tkj^iiuáii „Planat Jr randaiar egykerekű kézi répakap áló\| és tttltfigetü eszközökre, malylyala répakapéláanál éaiölléanél óriáai\| megtakarítás érháté el. Phönix-Kenőcs a Itattgarti kOzegészaéf* Bayi ée hetegápolási ki-lálHtáaoa 1890-ben érd, mát ayer, orvosi váW> v aéayaaéa áa a köaaflaó levelek aarai aaariat kitűnőnek elismerve. Aa anredBl 1é\'«ö, kipróbált éa ártalmatlan aaar, aürO éa gazdag kajnévéa elómoeditáaára bfllpyekaél ée araknál, a ha) kihullása éa a korpa káptódás meggáiiá-árs; egéeten flslal amharekaél erótaljes bajnsft létealt — Jótállás aa eredmény- és tr«si»stlaa-ságért. Tégely 80 kr., poetáa káldve vagy atáa-vét tel BO kr. K. Hspps Wlea. I. Wipplisgur-atraaae 14. lls—M 3 1 Mg %já ingyon á llgllksak Msoayitt HÁZISZIS aeiy ai laÉutéit itakálysrrs. rea-éee vári srtag kel ereáaésyeit, a aagreeástt ée Mkáa véreNÍaMeit el-távsMja (a-i sgástségMMtéteU), gsrssi te\' ktslsaaii assmkateU a norbajti és p átitplshssáfsl, savaaya IWMftglel. káayáai iagar, froaior- ta kaskáslsl—t ijMqkaM, a gjwst ■hMkÉÉrtl lállil ■jálkáaaááal. vtr-talaláit. hlsurtilééksl, aa bástaiaakat, ksihajakat, a Bár tO év éta jásak blsoayait Dr. ROSA-ftlí Mai Misáss gyelaáái, aak la kaiéi gyé. _ gyNáaa Watae atksnel Jár, a aM aeU gyslaéáaáaál, Ujnkedáe- és kesaáaya-dásaál, a gysnsek alválsaalAsáaál, tálys-gsk, várkeláeek, geMvar áa gwyaéé ae}4l, tevékké kásáagnyaááe as B\|f savasait klrl—áiagall a késss ta láb •jjakoa. kaaiayséteakatl, áapaaáakaál. ■irigyiagaa Ukaat, keltMaa kl palát •sk.il stk W év éta káváit Priiai M\\m Hirdetések la lap kiadóhivatalában [lt\|7KuluáB h&lhilyag aWraaga srraat leklaUtyak aytlalliaalil aaarial \| a lagaagWahaiákb áa hkklahaál áHaia Sier arak áa kugyn siaán Ara t»s latsaként areáe« pártái esessi öaaiBii, eleSnad! oiitali; . . 1.88 Halliályat klválé ásam ■Isisig 1-— 8.- . Capottea anericaaa (rtvtá) . . <fc— I.— , Uyljieaáay ankaak Igás aálsaarSaa dobosókbu DeeaeUUtva . . . I— 10.— , Snsnansortán.......0.50 >.— s \| Pirii) aSl aalvacska (8alaty Spoagaa) 2— 8.— . Irrtgator taljeaea Ikissinlva . . US I.- . Kraáatt laasailsa aalaainaa (Mlpma) Haaaláfa Uaár aaariat . . . 188 158 , Vaaalá hassá káláa , ......L58 , DUaa-<>", aaab kaalhaj ai. kC Ut k— . Keleti J. \|oa. éa klr. orvoa, aablaaatl mű kfttasar girea. Ml-t4\| \| (Alapit. 1878.) Baáipsstsa, (Atapit I8a.)\| IV. aareaakeraeg-aMa 87* ■sas Arjsgyiéá legyss ss bérmsstve. mi FRA6NER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. ^XXXXXXXXXXXX ixxxxxxxx: KI aa iwltlai ■laén maká\|át aj Mstie ssrksatl igéimtan ée tleita vért assrse, klleakáa la Mataa áa i Iftldfta birse, levált kártatsr M H kr Peetáe 28 krvai kettée Ivss I Irágákl tartat á gyí jrsláf ilk\|éal«a aáikkl kalaá a ksaécs klalté hatáaa alatL Osbsibaa M ée U kr^eárjával. Psstás I krrai évágákk. IGYELMEZTETÉS! niaáiekiimk \' aa arséati ká- Kéfal káifcialei i miglstá ráéjagy. aaitarfayt kérj* a prágai Fragaer g gyégy Mirtáráhél és ágya\|jeu arra, kégy a Dr Rsá kaiiaaa cwagelás ataáaa ráasáa aa lU látkaté karak védjegy lágyan i a asMsagoláaáa peélg s Jskbrét látkaté káieá i A k\| igy etáaiáit talál éa aekea kijiliitl, iljit kap 1 Ells sierl luelek enrnl reaéelkmimi állaaak. Raktárak Budapesten: Tőrök Jiotf íjofliiffUrtu, l gégiL-ku, Tklwjff H Síi U, UÉiáltr iléi Bérbe adandó vendéglő. Nagy-Bakónak közs>g köxbirtokoanágának tula\|donát képező korcsma-helyiség, a. m.: lakóház, gazdasági épületek, méssámék, vágóhíd, konyha éa takarmányon kert, továbbá 4 úrbéri telek, mégis i hold jó minőségű aaántóiöid g jövfl lSee. éTl Jamaár hé 1-UI keadö-döleg 8 agymást köveid évte (Wljé IH9H éTl aktékcr hé 1-Aa Nagy-Bakónakon, a községházánál — hol ia U árverési teliélelek megtekinthetők — nyilvános árvaréa alján & legtöbbet igérönek haszonbérbe fog adatni. Kelt Nagy-Bakónakoo, 1898. aagtisx. 7. Tétaaárton Jémaof F Irak tár D r...... Apetkeke ,ji» telwariss Aéler" Is Prsg, a kéeittéséi D- trdyilör tsk áa Sparaergaeie Nr. MS. raaáaklMén anammnl. m-M Nyamntott Fwobei Fülöp laptulnidonoauál Nnfy-Annusán UÜH. Huszonötödik évfolyam. 66-67. szám. lurkuittMi ■ ipAiat riMk«i mtp koay»- karaekaéMket. A uilrkaMttvil irltktsst tehát iiapaa-kial 4. 1. t-t in ktat iti UUieitt a lap aiilltal raaeert .«aatkaaa ann4aa ktatea^aj UUkklVttal! Vkrinhá\'atpklM I HÍM «i>ay». aaraakadaa ZALA ZLOriSSTW lUI 1 Kfim lm It korosa II M — kf. rtUm * koroaa (I Irt — k>. In;iilm I koroaa 11 M M kf, KjriMtif petittora 10 ínfrir. Klllaatiaak, .altnál a kMaMaakit itatUaM ZWkal Jhtfd\|> kSa..kw«s. Irililll laiiaasékk. Politikai lap. ___ Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap és csfitörtfikön. Binaaaletta* la.alal aa M fecarfaat aL En« nta in M knjoár. Nagy-Kanizsa, le! 98. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Szombat, augusztus 20. Az igazi halhatatlanság. 1 emberiség nemes rendeltetésének tudata és jennek a valóban magasztos rendeltetésnek Ma már minden világosan gondolkozó szentelik életőket: vagy ott maradtak a! ember tudja, hogy a történetírás szel-; névtelenség homályában, vagy csak annyi-\' lémé az események tárgyalásának hosszú- [ bi^n említi nevőket a történetírás, hogy hosszú sorozatán át nem ölelkezett az em j enne\|( és ennek a hadverő királynak a ko-beriség magasabb rendeltetésének szelle-^bsn éltek. Sióval a történetírás szelleme mével. az emberiség egyetemes történelméből is,! A történetírás egész az ujabb korig, az —-- amelyben pedig az emberiség boldog-emberi méltóság és nagyság helyes mérle- ságának, tökéletesedésének céljáért munkáló \| gelésének koráig úgyszólván egyes emberek tényezőknek kellett volna korszakalkotó egyes családok hatalmi törekvéseinek, külön-1 jelentőséget szentelni politikai és hadi \| böző parciális érdekek terjeszkedési, hódítási \| történelmet csinált, amelyben az igazi hő-és védelmi céljainak és az ebből származott I söknek, az igazi halhatatlanoknak szinte emberirtó vérengzéseknek méltatásával fog- csak kegyelemből jutott egy kis parányi lalkozott Ugy, hogy méltán írhatta meg hely. Mintha félreismerhetetlen célzatosság-halhatatlan Petőfink, midőn a töiténetet gal főleg a hatalomnak tömjénezett Völna végíglapozá, hogy: >Mi az emberiség története? Vérfolyam, amely ködbevesző szikláiból a hajdannak, — ered ki c Háború, vér, öldöklés, vérontás,—mely patakokat, folyókat fest véresre, _ — ez dominál mindenütt. Azok a nagyok, azok a hősök, akiknek nyomában pirosra festi a földet a vér. Azok, akiknek agyában az emberiség igazi boldogsága, békéje, valódi haladása érdekében izzanak a gondolatoki akiknek szive tölőtt hatalommá lest; az a történetírás. A történetírás az ifjabb korban már rá lépett arra az . ösvényre, ahol szelleme az emberiség i^azi rendeltetésének szellemével mindig bensőbben Jog jölelkezni. A mai történetírás szelleme előtt a régi történelem nem egy istenített alakja elenyésző kicsinységgé zsugorodnék már össze, sőt tényleg össze is zsugorodik; míg ellenben azok a kegyelemből beígtatott egyének feljutnak az igazi halhatatlanság píedesztáljára* A tisztán látó, világosan ítélő történetíró lelkében ma már a humanizmus eleven lángja, igazsága ég, s ennek sugarainál vizsgálja az eseményeket,, az emberi tetteket, és e sugarakból fonja a halhatatlanság glória-fényét. Elmondtuk pedig mindezt a Szent-István első magyar királynak tiszteletére szentelt nemzeti Qnnep évfordulója alkalmából, mely Qnnep nemzet-történelmi és egyetemes emberi vonatkozásaiban egyaránt azt bizonyítja, hogy a történetírás halhatatlanjai közöl csak azok az igazi halhatatlanok, csak azokat tonja körül a halhatatlanság örök fényével a nemzet lélek emlékezete, a kik koruk szellemében gyökerezett hadviselésen és hatalmi terjeszkedésen kivQl a haladás, a tökéletesedés magasabb érdekeit szolgálták és biztosították egy-egy hatalmas alkotással Szent István királynak ilyen hatalmas alkotása a nemzeti alkotmány szervezése volt. Azon a szilárd alapon, melvet őseink bámulatos bölcsesége az »Ateflftri sziufldéss pontjaiban rakott le, a nagy és szent király messze jövőbe látó lélekkel szervezte alkotmányunkat, melynek csodás prófétai szemekkel megvont kereteiben egyúttal századokra biztosította alkotmányos alapon való TÁRCA. Akels viadig m utolsó. lria: Nehwaresel A4él. \' Nyomtatásban áll, hogy K. lürdőn a saisnn szeptember 15 ikéig tart. Örültünk ennek nsgyon, mert csak augusztus közepén kelhettünk útra egy kedvea betegünkkel. Alkonyul kor álltunk meg a IQrdői sétahely elején hintóazekereinkkel, azakérhinlOinkkaL Ez különben egy praktikus székely találmány. Ali pedig abból, hogy össze-barálkoslstnsk egy hintót, s mely hs nem is antik, de ócaka, egy megfelelő nagyságú, tehát képzelni lehet, hogy jó széle* szekérkassal. Ugy néznek együtt ki, mint valami ussályhajó. Az utas bennök nyngodt lehel, mert mig maga hintóban ül, legyen még oly sojt és nagy bőröndje, vissza nem marad a székely fővárosban, hsnem vee utazik a tárkasban. Meg fér ott együtt mind: konyha, éléskamra, hálószoba és ruhatár. E kis tanulmányi kitérés utántehát megérkeztünk. Föltűnt nekünk, hogy a fürdő közösség nemcsak megbámul minkéi, mint általában szokás, hanem arcuknn amolyan mosolygó kérdőjel ül. Mi lehel ennek oka? Körülnézzük magunkat, egyéb rendkívüli nincs rajtunk, mint a jó vastag székelypor, a miről azt tartja a láma, bogy szépít A fürdő személyzet is jöt elő innen-onnan, a aétahely felöl la tulott egy szolgáló l-any s szörnyűködve kiáltótU_.Most! 1 vendég ? 1 Ugyrfn maii ne bolondtts !* — Talán nincs üres lakás ? kérdeztük ijedten. >Do hogy ninca. van elég. egyik legszebben: a Sr-villá ban is.. Kér, puritán egyszerűséggel re dezef, de tiszta szobát toglallunk el A székely há<ak latát, ha azok villák is, ugy látszik nem épitik lölötle vastag tallal: annyira nem, hogy a családi örömök gyermek-symloniái több helyről áthallatszottak, a mi pedig nem mindig olyan szép, mintha Wagner irla volna. Másnap aj lakás után néztünk Különösen megtetszett a hegyen nagánoaan illó „P.vil\'S. Verandával; régi nagy udvar-házhoz hasonlítható, udvar nélkül, rétség, szántóföld közepén, A hegy alatt, mint egy szép nagy liget különböző Iáival, terül el a lürdö telep Társaságunk 8 la ja n Sz.-villában maradt. Annyira szeretem a lenyöerdöt, hogy nem is nyár nekem, ha bár egyszer végig nem sétálha-I tok egyen. Mikor egy turistától olvastam, bogy a különböző fákból álló erdő a legkellemesebb, csodálkoztam fölötte. Itt igazat adtam neki. Egy kis csoport fenyő ritka ssépségü dia-, cs r-és hársfával vegyül s valami finom balzsamos leheletté egyesül illatuk. Különösen reggel és este. Oly kedves volt ezeket a vadszöllős veranda előtt, a nagy, szabad ég alatt tölteni. Az első vizitet egyik este kaptuk. Józsi bá volt. Oda telepedett velünk szemben a gyepre s „ahajl belefogott egy mesébe, mely így szólóit: >as ezüst begyről s as arany völgyről., melyekkel a furfangos székely asszony becsapta az ördögöt. Különben Jósai bá nemcsak diszmesélő és fürdői sétatér seprő, hanem tudakozó-intézet ia. PéTdXul ő világosított Tel, bogy e helyt asoba-leány nem járja, hsnem meg kall fogadni bejárónőnek Évát, a hideg fürdőénél, ha a savanyu vlsat inni nem ludnók, meg kell logadni Éra urát (ugy látásik mint valami nagy müvéeuöről róla neveaik a lérjéi) aa talán boa pompás forrásvizet. — Astán mess. e az a lorráa? — Da messae ám, egéaaen »Agyba talva dereka eránta. Arra nézve is fölvilágosított Józsi bá, hogy miért bámulták ugy megérkezésünket, mert iunea ilyenkor már elmenni szokás. — De hiszen még csak augusztus közepe, — vetem ellen — a nyomtatásban van, hogy szepi. ) 5\'ikéig tart s lürdö időszak. — .Hat immun oda nyomtatnak s mit akarnak.* Kora reggel a zene ée kecske-kolomp hívta a vendegeket a sétatérre. 01 tagu társaságunk elhatározta, hogy betegünk kedveért isaunk kecske-tejet mindnyájan. Részemről erős elhatározásra volt szükség, még sem meni A téiahe\'y végén vásárolt két kiflit n zsebembe loptam, s titokban egy egy falással segítettem a tej haladását. Tényleg ugy leláttam, hogy e tejet jobb enni, mint inni. Mindazonáltal pár nsp mulvS ugy? vettem észre, hogy gyűlölettel nézek s kecskére, az állatvédő egyesület tagja lévén, ily OjroBor- rnronPT IÁ?caf irtokaláaa páratlan. Ajinlatoa caakia Firtat kilbirat rolniiba JU430I József vizet kirni ia nea badal vafy ezyib ia tikija- , .laartaiat kauuiUnt, mart több csekély irtikl """"^^-— kOSBrÜVIZ \' *aM<u1l hiaoalt vtgaetikkal jt -1\' galomba jta far- Ktpbiié: Marton én Huber ésRoaenield A. fin czégeknél. Pliíss-Staufer Ragasz, Doboz és Üvegekben Araay it ultt értattl tékkeiör asa Ttz tv éta tllf irt taftarteasSk kitüntetve. ENNÉLFOGVA rt\|tarlttsyi« téríti edények rit(ioiisU«Ara a IttajáalstaUbb Kapható Alt és Böhm oégnél Nagy lenlssán Zab 66 -67. aám. (. lap.) fcjlődéeflnket létét £• utal biztosította nemzete is. A történelmi folytonossággal fejlődött ■agyar alkotmány nemzetőrző kincsünkké lett; bűvös talizmánná, mely a széthúzás, az egyenetlenség legviharosabb korszakaiban ■ csodái hatalommal egyesitette a nemzet ■illióit, mikor annak megvédéséről volt szó. És egyesíti most is. Pártokra szakadozott nemzet vagyunk most ia Egyik rész ilyen, a másik amolyan ■un keresi nemrete boldogságát. A pártok fenekednek egymással erősen; igen sokszor kegyetlenül, doronggal mérik egymásra az •léseket s politikai elvküzdelmek hevében. A szelídebb, békésebb, higgadtabb rész jámbor megadással, sok lemondással várja Is fogadja s fejleményeket, melyek hazája sorsát intézik. Aki nem ismeri azt a legyőzhetetlen ragaszkodást és elszántságot, melylyel Szent-István nagy örökét, a történelmi alapokon kifejlődött alkotmányt még a leghiggadtabb elemek is őrzik, azt hinné, kogy nem is volna- nehéz egy kicsit letörni abból a drága kincsből. De a ki a magyart igazán ismeri, nagyon jól tul\|ja, kogy azt a drága nemzeti kincset, első szent királyunknak örökségét csak a nemzet kolttestén át lehet megrabolni Is, legallbb 90—30 esztendeig nincs kjlálás arra, hogy a külföldet es általa elfoglalt piacaiból ki szorítsak. Egyes iparágakban tán lépest tarthatunk a külföldi lejlett konkurrenciával, ugy a -belfóldi, mint a külföldi piacon, de hogy ss elveastett mezőgazdasági p<sc helyébe ipari piaeokal tudjunk magunknak szeretni, hogy mi ss iparból pénzel-Hingoztalják a hangoztatták csak nemrég is I jjj,^ u 0ly illúzió, s melyet csak a tudatlanság Frázis nélkül. (V/Ut mi a (.vlákloa a kla^asia klrlMrtl) Mai Agrárius IL hogy mi gasdák, vagy ha ugy tetssik, mi sgrári usok, egyoldslusn bíráljuk est s kérdés. Keres kedök és iparosok, politikusok és neip politikusok ssemünkre hányják, bogy a közös vámterület hivei vagyunk. Hál bevalljuk, ások is vsgyunk. Vsn rá politikai okunk, de lőleg mezőgazdasági érdekeink azok, a melyek a kösős vámterület szószólóivá leesnek bennünket. S voltsképen nem b vagyunk annyira egyo -daluak, a miliőknek bennünket híresztelnek. \\ vagy a naivitás tud megmagyarázni. Naiv illúzió ss, hogy mi emancipáljuk magunkat Ausstris és s külföld ipsrától. s mint majd s fejlődő iparunkkal emelkedni log az ország fogyasztó képessége, s bogy majd idővel a nyers-terményeket itthon lógjuk eltogyaazlam a feldolgozni. Ha csak egy évtizedig tart b az áimenet, e mig ennyire jutnak, — pedig hát egy emberöltő is a ig elég ahhoz, — ez a tb esztendő b teljesen elegendő arra, bogy az ugy b súlyos viszonyok nemrég tsrtott vámankéten sz agráriusok konsta- közt levő mezóg»zdaaágunkat teljesen tönkrelegye tá iák vabAiennyien, hogy egy ország boldoguld- S ki less vájjon az ipari cikkek fogyasztója, a ftnak egyik feléiele az ipari fejlődéa. Ennek melyekel as önálló vámterület által megteremtett semmi gátat vélni nem kívántak, sőt ellenkezőleg ipar log produkálni t Mert az" bizonyos, bogy as iparnak mindenütt a legteljesebb védelmet ki- Magyarországban, sbban a töldmivetö államban, vánták minden téren, a hol arra a már létező, vagy a* ipari cikkek legbiztosabb s állandó fogyasztója haszonnal létesíthető iparnak komolyan szttk- a gazdakö/önség. Ha ezek nem bírnak a földjük sége van. 1 után megélni, honnét lesz a, vásárlókép issigOk Nem mondhatnám, hogy as ipar képviselői ép iparcikkekben ? Ily objektivitással rsóltak volna a mezőgazdaság-1 Es kivel és mivel akarnak ipart teremteni, ról. Az ő részükről nagyobb fokú elfogultságot és Nagy ipart, olyaot, a milyenről a külön vámlerü- kilejeznilebb egyoldalúságot találtunk. Nem szemrehányásképpen emiilem ezt, hsnem csupán szért, bogy elhárítsam az agráriuaokról az egyoldalu<ág vádját. Mi igenb helyeseljük azt, bogy az ipar, a vállalkozás, a kereskedelem kedvezményekben részesüljön, hogy smi életképes ée alkalmas arra, hogy nemzetgazdaságunk lényeiőjévé váljék, lel-hivei ábrándosnál, a mely s mezőgazdaság helyett gasdaaági alapja leaz Magyarországnak, elegei éa jót produkál a belföldnek a exportál a küllőidre annyit, hogy egy kia pénz folyjon be az országba kívülről ? Kivel? Van-e Magyarországnak annyi és olyan, vállalkozója, a ki á uját tőkéjével est s nagy ipart megteremti? S van-e Magyarországnak ipari támogalásbsn, pártolásban részesüljön; bogy amit munkásra való törzskara? jogosan kérnek, a mi kívánságuk méltányos és teljeeitbelö, ezt leljesitsék. a mezőgazdaság nem kér semmit, ígas, hogy nem is kap semmit, de cgaiább ne vegyék el tőle azt, ami létfeltétele, a\' jpar ? Nincs egyik sem. Se tőkéje, se munkása. Idegen tőkével, idegen munkásokkal kellene megteremteni est az ipart. S ez lenne aztán a magyar mi természetszerűleg megilleti. Fenn akarjuk tar-. . 1 tani bistos piacunkat; értékeaileni akarjuk pro- messze múltba menni példá- dukiumainkal; élni akarunk * a löldet, melyet nemzet minden politikaiT,n\'velünk, megtartani. Amíg ezt a mi czistencia. halárunkat békén hagyják, addig a a«nn h»ini mj az iparnak ás kereskedelemnek ssivesen megadjuk s fejlődés és virágzás föltételeit. De arra a< öngyilkos politikára nem vagyunk kaphatók, hogy a mi exbteociánk veszélyeztetésével teremtsünk egy konkurrenciaképes nagy ipart. Hát igazán hiszi sst valaki Magyarországon, hogy rövid Időn—belül ipari állammá lehetünk ? Vessük már egyis»r léire az üres jelszavakat, a hazaflaskodó Irázinokat s nézzünk bele ennek a kérdésnek a magvába: Magyarországon a közel jövőben, de bátran mondhatjuk a távol jövőben Nem kell ért. A magyar páftjánili mostani tfiwllti^Uag, illéapnnja ia- Mnyescn igazolja, hogy köztünk van Szent-István szelleme. Es az igazi királyi halhatatlansági Eazembe ju\', a mit közéletünk egy kitűnősége mondott nemrég, a mikor Budapeat óriási hala-dáaáról, a házak lömegea építéséről beszéltek. Arról volt a/ó, hogy Budapeeten a háziurak a bankok, mert a legtöbb újonnan épüllház bank* kölcsönnel van megterhelve, — Szó sincs róla, — jegyezte meg az illető ur. — A bankok záloglevelei legnagyobbr azt a külföldön vannak, oastrák, belga, holta <1 urak zsebében. A\'ok a budapesti háziurak. Nos, szakaastott ilyen lenne a magra: ipar, a melyei kültöldi tőkével teremtenének me?. S a munkások ? A mezei munkások Magyarországon idegenkednek a gyán munkától. Generációkon át kell nevelni iparra a munkást, mig oly törsa válik belőle, a érzelmeket keblemben lelburjánozni nem enged-hetlem \| gondoskodnom—kellett tebst valamely politikáról, a mely mellett a kecsketej is, de Wároiottságom jó hírneve Ja - megmaradjon. Kijelentettem, bogy csak ason esetre tolytstom a tejíváat, ha fogyaasló kun gyanánt haaználhaiom. Az ám, csakhogy a fürdő tizedmlrtftge flflkusabb nálamnál, mert a ki Itt fogpi akar, annak már egy pár napra vagy két kQoral kevesebbet mutat, s viszont többet annak, a kl önsúlyában \| nyerni szeretne. Nem msradt tehát számomra ■ál len, mint a eyflfc viaazavonu\'áa. Különben e helyen a visszavonulás szelleme kísértett Legelőször a pincéreket szálloda meg. Így ssép reggel bucsu nélkül eltűntek. Szerencsére Figáró itt I Figaró olt! akad mindenül!. Felcsapott tehát a fodrász pincérnek. Cssk azt kértük ki a vendéglőstől, hogy ne szólítsa borbélynak, mert ö az uj álltsba bevált, ne romolják tehát s gusztus. Minden reggel egy.egy bucsu induló, s egy-egy csilingelve távozó kocsi jéleste, hogy logy a fürdőközönség, pedig as idő gyönyörű vélt, Nekünk itt kétszeres élvezet jutott ki. Lenn a sétálón a kia, de kedves lürdői élelkép, fenn lakásuakbsn a kedves lalusi élet. A megérett gabonát rakták kazalokba, a széles veranda egy részét b kévék töltötték be, nem volna ez ellen sem kifogásunk, ha a fürdőtelep majorság* nem Itt tartotta volna bankettjét hajnalban. De a társaság lovagja szakadatlanul koppantott csőrével a padozatra s mondta kakas nyelven: »ez a Jobbik, ez a jobbik < A tyúkok meg hálásan febigellMk: »a biz a, a biz a.< As ifju.HMmze-dék pedig, bár garmadával állott, egy egy szép buzaszem főlőtt mégis összekaptak. Á helyzeten Jftzsi ba protekciója segített, mert a szárnyas társaság szomorúságára elhord\'a a gabonát. —Egy napon igen kíttfffié- meglepetés ért, hála a lürdő kitűnő levegőjének, jó vizének, na meg tán a kecskelejnek, mert az, a kinek kedvéért a fürdőre jöttünk, hegyi lakásunkban meglátogatott, holott előbb a aima uton tett oéhány lépés b löltllte (árasztotta. Ennek örömére pár nap múlva kirándulást tettünk. Olyan ez a bérces Erdély, mint a mesebeli j tündérkert, minden kis zugában qj éa uj megragadó képet tár a vándor leié. Íme itt az auguaz-lusi forró kocsisás után sötét erdő koszorúzta bsvss hegyoldal vár, lábánál kristálytiszta tó-lükörrel. Milyen jó less ott hűsölni. Hűsöltünk is, nem ugyan a hótól, mert az bizony vakító lehér só-szikla-oldvtl, de hüs voll az erdő a a szovátai sóstó fürdő. Fürdőzés ulán sétáltunk tovább fel a hegyre, — Csend, némaság mindenfelé. A tetőn ismét egy tó tükrében nézi magát a sötét erdő. Egy-egy fát hatalmas vágy szállhat meg, mert mint öngyilkosok vetik msgukat a tó vizébe. A moha sötét-zöld fátyolt von a merev lahaloltra, a nagytokú simpalhia kölcsönős lehet s tán ez heviti a tó vizét csaknem forróvá. A méla csendben .mint nyögdelő aóhajtás repül a légen ál" a hegytetőn álló kis kápolna déli harangszava. Vissza vissza, a természet költészetéből sz élet prózájához, a terített asslalbos. Nsgyobbára kirándulók társaaága foglalta el a vendéglő éttermét. Innen tekintve két oldalt, két alaeaony löldssintes ház hqsódik egymással izemben. Mint valamely gyártelep munkái lakásain váltakoznak kia, ~aötát, barnára festett: egy ablak, egy ajtó, egy ablak ijesztő egyhangúságban Bizoayoe meg4 döbbenés nélkül nem lehet kiejteni, hogy esek a vendégszobák. A berendezés egy fea(ett ágy, asztal és egy la-pamlag (bocsássák meg uekem az ő névrokonai, mert hál prioseaet csak nem írok). Azonban van Szovátánab agy pár erdő-szélre épült, kertlel körülvett kedves villája b. Estére visszaérkezve kirándulásunkból fürdő* helyünkre, elragadlatáaaal emlékestünk éa beaaél-tünk Szováta természeti szépségeiről, de lakásunk elegánsabb berendezésűnek tetszett most, mint aaelött. Egyik nap»n panaszkodott egy fürdő-vendég, hogy physicumában a jó közérzet megbomlott. •Hjal vigasztalta egy kedvee asszonyság, azon itt mindenki kereaztűlmegy, mig a vizet megszokja., — Igen! — méltatlankodott a szemben levő padon ülő hölgy, kit maga a lürdő köaelröl érdekelt — .mert easik a gyümölcsöt a isszák reá a vaaas, szénsavas vizet\'. Ijedve néztünk öaaze, bogy hol van hát megirva, vagy kihirde(ve ea az összeférhetetlenségi törvény, mely , ellen — tudatlanságban hagyatvs — mi is vételtünk. Nem hallottuk, sőt nem b láttuk a tiltakozást az ellen, annyira nem, hogy éppen a kut körüli téren, mely itt piacul szolgál, árulgatták ártatlan képű székely leányok a gyümölcsöt. Igaz, hogy egyaser egyik ezékely város főterén láttam egy városi hajdút pipázni, de legalább annak a teje fölé volt írva, hogy ti\'os a dohányzás. Megnyugtatásul legyen mondva, a betegnek meg kellett gyógyulnia, mert a lürdö-orvos ki* jelentette, hogy máanap elutazik, bogy innen tul Zala 66-67. Mám. (8. lapj 4 18K8 auguaatua hó 2G4n. melyre számítani lehet. idegen munkátokat Ide-otödiMii. nemosak uul a veszedelemmel jár, hogy importálják aaokal a looialiailikui tanokat, a mezeknek haláaait kioaibán már mi la tspasz-S laltuk, haoam nagyon kátén, hogy aaok megtud\' nának-e aaokni nálunk, Beletalálnák e magukat az Itteni visionyokba a nem ugy tennének-e mint a mi tótjaink, a kik Amerikába mennek d»lgogni, de kereeetllket haiakűldik, t ha -egy kia pénzl gyűjtöttek, maguk" ia hazajönnek földöt vásá-rolni? 3 vájjon, ha már a küllöldi töke idejönne gyárakai alapítani, aa idegen munkáé ot> hagyná a magsaokolt kOrnyeaalát, otthonát, ha itt nem kapna magaaabb béreket? Már pedig a« ipari tarmeléaben igen nagyfontosságú tényező a munkabér s ha itt msgaaabb muukabérekel flselnének, miképpen konkurrálha\'na as uj vállalat a régiekkel, a melyek jóval alaesonyabb béreket Üsel nek? Siáa meg saáa ily deltil kérdés merül fel, a mikor a magyar ipar megteremtéséről tezznek említést, ds a kik oly könnyedén dobálóznak ezzel a szép frázizsat, bezzeg, megakadnánsk, hu ezekre a kérdésekre választ követelne tőlük as ember. - Azaz, hogy tán nem ie akidnának meg, A mily meréezek a politikában, a jalezavak gyártásában és hirdetésében, elég könnyelműen válaszolhatják, hogy — hát azenvedjük az át ménét minden nebézaégeil. Vért és életet as önálló vámterületért I Csakhogy ismerjük azt a ressrvatio mentálist: sed arenam non. Mert vér és élet nem ér ám semmit as ipar megteremtésénél. Pénz óriási sok pénz kell hozzá, még lölébe t Uraiéin, kitartás és idő. fis mindez az áldozut kinek a nyakaba hárulna ? 0 t vagyunk megint a kllnduláai pontnál: a gazda fizesse meg aa önálló vámterületnek, a magyar iparfejlesztésnek az árá\'. Nem vagyunk annyira peaszimiaztikusak, hogy a magyar ipar lehetőségét kétségbe vonjuk. Vérbeli agráriustól hallottuk, éppen a várnánkét alkalmából, hogy idővel ipari állammá akarunk lenni, azzá ia leazün<, meri hiaz minden állam azzá tesz idővel; hogyha hosszú éveken atHy vagyunk, mert a. mi jövedelmünknek alapja a löld éa aa, a mi a földmivel éssel összeköttetésben van. Mi nem azerepelhetünk ma éa a közeljövőben, mint ipart, hanem öéakU és pusztán mint földmivelő állam.] Ennek iaraer bennünket a küllőid s ezt az éraeket nem zzabad nekünk koo-kara vamunk. Igen is, iparunkat lejleszteni kell, de nem a földmivelés rovására, hanem oly módon, hogy fwri passu haladjanak mindketten. Nekünk, mint öldmlvelö államnak, pártolnunk éa támogatnunk kell azoknak az Iparágaknak a fejlődését első sorban, a melyek a mezőgazdasággal szorosabb összefüggésben vannak. Etetett azt a egynéhány más ipsrágal, a melyet eddig sikerült kilejleszteni s a melyek továbbliylődése érdekünkben áll, ápolnunk kell s ápolni is lógjuk, de nem lüktethetünk súlyt oly iparágak megteremtésére, melyek ma még ninogenek meg legcsekélyebb nyomukban sem Msgyurországon s a melyeknek\' feltételeit előbb nagy áldozatokkal, nagy nehézeégekkel kellene megteremti nünk. Hagyunk lel már egyezer a szemfényvesztéssel s ne beszéljünk az ipar érdekeiről oil, a hol az még ni»oz és belátható időn belül nem is lesz, mert Hiányzik annak létfeltétele: azolcaó munka\' erő, a nagy tömegfogyaitlái. Van aztán még egy oldala az ipirfejletzlét kérdésének: a viszony a belfogyasztáz és as ipar-lejloBZléa közt Magyarországon a fogyasztás egéazen más e bírálás alá ssik, mint a küllöldi fogyasztás. — Körülbelül 14 millió ember közvetlenül a mezőgazdaságból veszi nálunk s megélhetés forrását Ezekre nézve nem lehet köiőnyős az a kérdés, bogy ml lesz a mezőgazdásággá1, ba a killón vámterület révén hozzálogunk sz Iparfejlesztéshez 1 Ezekre az átmeneti idő sem közönyös, ba az még oly rövid Iz lehetne, holott, — mint már említettem, épp ellenkezőleg, czaknem egy emberöltőre terjedne. Egy szangvinikuz szóleöbuli kapacitás, a kit azerenczénk volt a vámankét alkalmával hallani, azt mondta, hogy a magyar mezőgazda-éágnak, ha a hazafiság jelzőjére igényi tart, el kell készülve lennie arra, hogy a magyar iparért áldozatot boz»on. Nagyon asép dolog ez; egyike azoknak a jelszavaknak, Amelyekből a politikai ootabililáaok életfogytiglan eltengődhetnek. Oly gyönyörűen hangzik: a hazafiság, az áldozatkészség f -B* kérem, sziveztedjék egy kissé körülnézni a gazdák közt; tessék bekopogtatni a kúriákra, tessék betekinteni a telekkönyvbe s kláné érdeklődni a gabonaüslet praktikuma iránt 8 akkor lapoian meggyőződni, hogy a magyar mezőgazdaaág éppenséggel nincs abban a kellemes helyzetben, hogy áldozatokat hozhasson. Vannsk kétségkívül oljan vidék- i; hazánknak, égyés jómódú rétégéi a mezőgazdáknak, a kik elég kellemes helyzetben vannak z némi áldozatokat ktbirhatnak, de a magyar mazögazda-ság egészben véve erre nem képes. Abból^ bogy as utóbbi két évtized alall a mezőgazdasági kuliura intenzivebb lett z hogy a gaadaaági gépek folytán az egyének munkaereje ia fokoaódott, stég nem következik, hogy a löidmivető lakosság helyzete általánosságban is javult a jóléte I volna. Előttem fekszik egy kis ilinszlráfió I néhány számsserinti adat. Magyarországon volt birtokéirabáxás 1875-ben 100000 esetben, 166 millió forint értékben; 1893-ben, tehát nem egéssen kél évtiaed múlva ; az átruházási esetek száma 377.000-re aaok értéke 446 millió írtra emelkedett A végrehajtáaok eseteinek száma 187b-bsa ! volt 9800 éa 1898-ban 14.000 rel több. f Hát még a földbirtok megterfaeltetése I 1891-ben 66, 1893-ban 92 millió trttal több terhet i tábláztak be a magyar földbirtokra, mint a meny nyit törültek; as utóbbi években a betábláaas meghaladta a 100 milliót, aőt 1897-ben csupán a budapesti pénzintézetek ötven millió forintnál többet adtak a magyar földbirtokra jelzáloghitel gyansnt. Hát biz\' azak nem oly tünetek, melyekből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a magyar mezőgazdaság áldozatokat képest hozni az ipar megteremtésére. S bogy képzelik az átmenetei a mezőgazdasági országról az ipari országra ? Tán ugy, hogy aa oaatrák ipar áthelyeződik ide mihozzánk, feldolgozva a mi nyers anyagainkat s lassanként átalakul nemzetfenlanó elemmé? \| Ugyan ne komédiázzanak 1 Az osztrák Ipar, mely évszázadok küzdelmei után jutott el zani fejlettsége fokára, rá van utalva a magyar itv gyasztázi területre. Még igy ie nagy ott az ipari produkció, mert a külföldön halálos versenye van Németországgal, Angliával és Franciaországgal. 8 ez a verseny egyre fokozódik s as oaatrák ipar versenyképessége a küllőiddel egyre csökken. Hát ha Magyarországra jönne az oaatrák iparos, ha magával hozhatná ia az ipari munkásokat, ba meg is találná ilt a ugyanazokat sz anyagokat, melyekre ipari termelésében szüksége van, vajjsa \| nem kellene e hosszú időre magára vállalnia a rizikót, amig teljesen üzemképes gyára ieaa. a míg az itteni vizzonyokba beleéli magát? S vájjon — s ez a legfontosabb — számithatna-e oly toyvaaaáA-képességre a mezőgazdaságában hanyatló Magyar országon, mint jelsoleg, s mikor éppen a löld hozamából kerül ki legnasyobbrésst Magyarország ipari vásárlóképessége? Arra ugyan ne igen számítsunk, bogy aaire Magyarország ipari állammá less, mezőgazdasági terményei a heliöldön találnak elég fog tasstóra. Mert amig sz iparral foglalkozó lakosaág oly nagy lesz, hogy a mi gaadaaági termékmaket itthonn ellogyaaathatja, a magyar mezögaadaaág betegnek lenni nem szabad. Máznap reggel csakugyan sz orvost iskimuzaikáliák feleségestül. Távozásokat, mondhatom, nemcsak érdekből sajnáltuk, A kereskedő is leszállította négyszeres árát I portékáinak kettőért/ ugy aem volt kellő kerea-Ief, az iz bezárta boltját s távozott. Minket azonban ez mind nem hozott ki sodrunkbó1. \| Fürdőtlünk kedvűnkre ; habár _ arra nézve, hogy az igazán kitűnő aóevizbeo, avagy a Iriaa bor-viaben hány percig üljünk, miután a fürdőkben óra nincz, nem mérhettük ki at Időt, arra pedig nem volt alkalmas hely, hogy aaját kia óráinkat fisyelheásük. A hideg lürdösoé, Éva rendesen azzal biztatott, hogy .addig ül ahajt mindenki, a mig jól eeik a terméazettyének." Egyszer egy uribölgy azt mondta nekem, hogy .hideg vízben fürdeni cigány virtus, az elökellöség csak melegben fürdik." A tapasztalat azonban azt bizonyítja, bogy a cigányok e virtussá olyan közkedveltzégnek örvend, akár csak a muzsikája, csak,az élvező tudjon mértéket tartani. Egy jó néni aatán megnyugtatott Cgyeljünk caak a vízre, mondta, mert van ennek magához való figyelmeztető esze, s a (Ürdözőnek egy kia távozázra intő görcscsel szolgál, mikor gondolja, hogy a lubicskoláaból elég. Mi aztán némi önzéaael követve att a közmondást, hogy: mát kárán tanul okot, megelégedtünk atnl, ba a néni kapta a figyelmeztetést z haladtunk atonnal az 0 nyomdokain. No hanem e< már borzaaztó! Ime a cigányok ia előálltak, hogy aláaan inaiéinak, engedjük el őket ia, mert aa (általunk ia egész idényre fizetett) zenedíj már {uliusban\' elfogyott, hófolt akkor mi még Ián nem is gondoltunk rá, hogy e lürdöre jövünk, de mindegy, ők ezt mondták, z bogy egéss suguaa tusban caak a muzsikájukból éltek. Már ez csakugyan gyenge koezt lehetett, kegyesen megadtuk az eibocsátásúengedélyt Délben egymagam ebé- dellem sz e< teremben. A társaság egy pár tagja kiránduláson volt, a többi lakáaára vitette ebédjét. A bevonuló—zenekar- prímása reménytelen arccal kérdezte, hogy húzhat egy buczu nótát? — Jól van, húzza egy korona erejéig. __ ÖJa nyújtva a lenyes koronát, gondoltam : most mulatok egyet. Egy kissé léire dőlve a azékrn, fejemét kezembe hajtám 1 hallgattam at édesbús nótákat. De ugy vettem észre, hogy egy koronának Igen nagy az ersjs: mert a banda egyik dal után a másikba logptt: a prímás mind lelkesebben husta s mind veszedelmesebbb közelbe jutott; előttem a pecsenye egészen kibült. Gyorsan kijelentettem lehál, hogy mehetnek, nekem tökéletesen elég volt ebből a jóból. Másnap meg éppen bosszúsággal vettem észre, hogy a pózolás egészen kárba vestelt. — Előre kell bocaátanom, hogy különben a vendéglős nagyon udvariaa volt Például egyater egyik vendég kérdezte -. borjú-, vagy marhahut ez a Iricandeau ? A vendéglős a terem közepén hatalmat bókot vágott, a keiéiben fölhalmozott edény nyel caak-nem salló-mortáleba átmenő lengést rögtönzött, mialatt a legudvariaaabb hangján kiáltotta oda: „marba nagysága kérem l1* fia ez a vendéglőé másnap panaszkodott, hogy legntp egy lélek sem volt nált ebédelni. Hát én aenki vagyok, mikor még muisikáltattam is magam i — Hja, volt a felelet: „a nagysága abonáns." — Nem is tudtam, hogy az abonáns nem lélek. Ugyancaak máanap vettük észre, hogy a cigányok elboceálásánü Valakiket kifelejtettünk a számításból. A zene hivó hangjaihoz szokva, a kurá-iváahoz nem akartak 0 nélkül a legelőről a sétálóra bejönni a kecskék. Csak egy párt — bizonyosan nem zqnei hallásut — tudott a pásztor nagy nehezen bekényaseriteni. Már m sem lepett meg, mikor Eva és ar ö Ádámja stintén készült el a paradicaomból. Igen szerettük volna, ha betegünk kőavetlen kísérőjével, lekéi harmad magával maradhatott volna azept. 16-étg, -mart a -fürdő gyógyító halasa napról-napra jelentkezett láthatóan. O érettük maradjanak még egy félhónapig, próbáltam rábeszélni Éváékat, min1 el ugy is var szeptember 1-én az Iakola. „Ippeg mint aa ura ma1 a lovak 1" Telte utánna Eva ragyogó arccal, mart hát aa ura tuvaroa a parajdi gyufagyárban a valószínűleg neki ia akkor jár le a nagy szünideje. A vendéglöa ia egyre gyakrabban emlegette, hogy 8—10 vendégert \'főznie nehéz. Att pedig fölötleget ia mondaoom, bogy a tulajdonosi, fürdő-biatoei és írnoki lakáaok már régen mind üresen állottak. A fürdő-postás, egy ökölnyi fiúcska is kijelentette, bogy már 0 ezután caak minden 2—8 napban jön ki a lalubói. Ez már a legerősebb elhafároaáat ia meg kell hogy raa-dilse, végre it ázsiai felledeaó útra nem indultunk, s igy egy teljesen berendezett háztartást magunkkal nem vittünk. Aatáa a világtól ia elzáratni, akár csak a Kirgiz pusztán, az még sem megy. Pedig a természet „mint maraaatott esdeklő szavával," illatos, tisata levegőjével, saphir-kék egével. „Mint ölelt át reaaketö karával" s hordott valósággal a tenyerén az a kedveden, puhán, hullámzó viz, mely a Hollókő oldaláról futott alá, ragyogó krístálylyal jelölve utja irányát. Aa a pezsgő trisaitö másik tükör* fürdő, melyet as erdö-IOrtöe Firtoahegy küldött a völgy ellenkező oldaláról, mint egy büszke versenygéfül. „Oh, ha előbb látok e világba" ba előbb tudjuk, hogy aok nyomtatásba ado\'t ígéret is csak írott malaaat, ha tudjuk, hogy sok nyomtatásba adott ígéret ia caak irolk malaszt, ba tudjuk, hogy vau fürdő a világon, a höl a vendég aa utolsó már auguaatus végén, akkor alöbb jöttünk yotna és akkor a bájos K. nem saarata-lott volna Ián hiába." Negy-Kanise* »aimbat már rég áldoealul nett ■ hőn áhított klllőn rám területnek. A mily mértékben csökken ■ magyar mező-\|udltt\| jőred el mezősége, épp oly mértékben csökken u ingtra ■ külföldi lökének,\' hogy Magyarországon ipari Téllolelokba boosétkossék. Mert (út itt nem eiémilhat biiloe ée Jé fogyassló pisera, arra nem igen esémithal, hogy Innél teremt nutjd magénak — eeetleg a keleten — uj fsgyaaaté piacokat. Ezeket a küllöldl fogyasztó plaookat ugy ia eröeen vitéaeé teeal neki mér moet ia a német, tranoia éa angol konkurrenoia. Aa pedig, hogy aa Idegen lökével III léteeitell Ipart áldozatok érén ml tegyük veraenyképeeeé, Igazán nem leea mér módunkban. Még abban a fölötte kedreaönek léteié iceek boeuu idö maira elérhető eeelben aem nyerünk semmit, ba aikerül ia ipart teremtenünk ■ a mi Mezőgazdasági munkásaink étvéltosnak ipari munkásokká. A mezőgazdasági munkáskérdés úgyis snlyos válság reánk gasdákra nésve Mi lee<enég, ka as Ipari \'centrumok magukhos rontsák a mi munkáninkst s eiállal a mériékleteneégig leloei-gássák a mesei munkabéreket ? Tudunk-e ekkor aty olcsón produkálni, hogy aá Ipari lakosság életlalléiele megmaradjon? Tudunk-e as ipari ■unkásokoak majd olosó kenyeret adni ? 8 ha asm, ne a kenyér ée as élelmlsserek drágulunk, micsoda válságokra van kilátású a mi újonnan kslelkesell isdusstriánknsk f A végtelenbe lehelne tovább fOsni esekel ai eaamékat, a melyek önként kapceolédnak egymásból, a mikor fölvetjük a külön vámterülettel kapotolatban a magyar ipar maglereirtéeének kérdéeét. Mindig ugyanarra a pontra fogunk viaasa-térni. Es aa igasi clrculüs vitlosus! önálló vámterület, ennek folytán mesűgasdasági terményeink árhanyalláss, a földbirtokos o-ztály gyengülése, ipari \|ásárióképsségének csökkenése e igy ax ipari (Mendűléa lehelellensége. Zala 60—87. asArti. (4. lap) ég, zavartalan este nyári napra volt kilátáa. A • Polgári EgyleU kerthelyiségébe egymás után vonultak be a különbösó egyesületek sássióik alatt. Nyoló órakor már nép rendben felállottak a sorok s menethez. As utoákst sflrün belepte már a közőnstg, earen és esren tolonglak mindenfelé, merre a bosszú menet elvonult. Elül lehérruháa, mosolygó arcú koszorún leányok haladtak, ulánuk a u4knfthirvdrí vasúti műhelyek senekara és dalárdája, ulánuk honzu sorban * 1898. anguxitite hó 20-án. érvényre inllataak mindeat, a mi agy darabb.o •záp és hsagvlaios. As átmeaetek sohasem moaéd-aak el, flooman, tiexUn, Oasbangsatoaan, asiete bravúrral jáisssnsk, karmesterük türsel-hérvel tndia vesetni a zenekan. A .Polgári Erylet\' kerthelyisége egész isufolá-ig megtelteit ée folyton meg-megajuló teiasésoyilvásitásssl bnadiiotta a közönség a zenekart. A dalárdisták, ha nem ie akkora sikerrel, de elég jól megailtAk helyüket. A hangversenyt azonban a köz bejölt zivatar Jöttek a különféle egyesületek és testületek. Fel- megrontotta. Ot óra alán egr""e esak megváltva, hol a fehérvárlsk, hol s nsgykanizaai eredt az eeö, s közönség hirtelen néirebbeoi, lUxollók ée a hudaslyán egyesület újonnan szer I néhány perc alatt üresek lettek as asztalok, de veselt zenekára látszott. A hadastyánok zenekara ny ára multán Ajból zsúfolásig megteltek. A moet sserepelt először nyilvánosan A menet a j lehérrári seneksr méltán büsske lehet a aikerre, lerenciek temploma elölt, a nagy téren állott lel, j melyet náinnk aratott hova nemsokára megérkezett Bognritdr Jó- As ünnepeég műsorának utolsó szama: a saelné. táncmoleteág. Alig kilane óra a már ia fehéren Esulán kezdetét veti a szent mise, melyen a hullámaik, libben a aok sok könnyű batiestniha a tehérvári műhely dalárdája énekelt igen ssépen. ..Po\'gári egylet" na«vtermében. As aitóaál egyre A mise alatt künn a téren n diszsálor előtt nsgy tolóiig s közönség. A fsl mellett köfüthaladé körben állást foglallak as egyeeületek ée sene- bordó báraonypsmlsgon babostejti kioi kiaan- ksrok. Izzatt, ulkrásolt a nsp, szinte per/selően tűttek le sugarai a nagy térségre, hol löbb esren várták a miee végét. Tis óra már elmúlt, mikor kOrtharsanáasal jelenték, bogy menet jön a templomból, Elül a tengerzöld/á lixalagos lehérruháa koezo-rusleányok haladtak Jigronn, mindegyikük egy koesorut tartott a kesében, közepén hozták ss uj sásxlól, nehéz lekele selyemből, gazdag ezüzt hímzéssel, utána a zászlósiul.gol vitte két ko- szonykák szorongnak a mamák között. Kta-é izgatottak, npadiak, mereven állják ki a lérfiak kut lé tekintetét, a ok aok basonkoru leaay láttára elszorul a mi vök : vájjon?... Vajjoa lea-e elég táncos meri a mozgó nagy lehérsegbö< csak gyéren vál ki a iskste asslonkahát De a bogy bevonulnak lömegeseo, felragyognak sx arcok. Szorongató xárkozot>ságuk felolvadt, meglágyult, könnyű aneoly jatexsdozoit ajkakon. Egyszerre róanesin iskintelök lelt azoknak, kik még ax imént bal.ányak, sápadtak voltuk. Érezni lehetett a Zászlószentelés. A „Sag^knHÍttai moidouyvmtök bettgttgüytS éS?y/fW"«nek nép~ ünnepsége volt vasárnap. Lgy kissé gysaus nemmel vissgállák szombaton éjjel a komoran nekiterpeukedett sötét felbőket es égsn, mert e neuélyee, nekivadult időjárás rendszerint a főszereplő egy-egy ily nagyuab.su ünnepségnél. He vasárnap reggel nem is okvetet-leokedett, de már délu\'án nem állhalta meg, hogy egy kis bouuságot ne s/ereszen. Hóbortosán kesdte, ma\|d eneveuélten neki dOhOdölt s zápor éa asétrebbenleUe, legalább egy órára szét, a legszebb, a legvidámabb hangulatbap együtt ülő nagyszámú közönséget a „Polgári Egylet" kert-\' helyiségében. A sássióavatási ünnepeég tulajt\'onképen már aombaton megkezdődött az iamerkedéei estélylyel. Eae nyolc ónkor Nordtn L. Miksa, a ca. kir. mab, Ferdinánd császár éjszaki vasutak lőellen-ÜH, ál „Oált «IMg. Lokomolivführer Zeitung \' •serkentője, s rendezőség élén tisstelgetl Bogen-ríédsr Jóssefné zéulóanyánél éa szellemes, nép beszéd kíséretében remek virágcsokrot nyújtott át neki. Vasárnap már kors hajnalban élénk élet uralkodott a városban. Ssokstlan nagy volt a hér-kocailorgslom, itt is, o\'t is gyorsan ügető fiak karral találkozott az ember, fehér keztyüe, komoly arca, czézzár kalapoe urak ültek a párnákon. Hat órakor márlénn volt az egén város, fényez tanulságul, hogy társsdalmunk élénk érdeklődés-sel kisér már minden oly mozgalmai, mely a nehéz munkz, a nagy munkásmüheíyek ner-aaámai mellől indul ki. Nem sárkózik el, nem aárkózhaük el, mert az idők folyamán kicsiuoló dott benne az ipsrmegbecSülés érzéke, mely nél kül me már eredményes gazdasági élet el sem képzelhető Örömmel tapasztaltuk a nagyközönség érdeklődését a szép, lényes ünnepségen, és azt óhajtják, hogy a kibontott zánló ragyogó tinlaságát őrizze meg örökre, a vasutasok eddigi példás Bonkssseretete. fényes, csillogó ezüstjét a komoly fekete alapon ne homá\'yoaitaa el soh az egyenetlenség vészes felhője. Legyen vezérlő tints csillaguk a becsületes, őszinte munkában, legyen a remény a kitartásban, vigaszuk a csüggedés pillanatában. • A zánlósvstási ünnepség vasárnap pontban két órakor megkezdődött. Derűz, tints volt az norusleány. Közbül eeett a záulóanya, a sort a virágok intenzív forró illatat a levegőben. — A vőrösnalagos koszorúslányok zárták be. zenekar hangolt, átröpült esy-egy aaétpattant A zánlóvivö nemben a d.s,sálorral állott (»or raayéee a halk ariboncáeon. Variak, fel, olt oeoportoealt a mosdonyvesetök beteg- kissé neklhavülve várták a zán ó- segélyző egylete. ""71 A bur\|ain végigaaaiad as slaö . \'___ . ,..„.,. . . dallam; as elnök .arján vezette be Beeemneder A nagy díszsátor egyszerű k.áHilása igen izj JÓXMfoét P . kél ha,a]niui jDktekÖsÖit, 4M!;z!;!,n0g1T0,LtHrl¥4,?rk,éÍ 68 r?T\'u ü ««<» levelű délszaki virágokéi, pálmaágakból In ká^tesalaiokksl volt ledre minden oldalán,V w )UKosc8rO kis helyet csináltak, csupán a homloksalán hullámosan ptroe-fehér söld nő- }oteInak voll benne ki\'„Te\|mesen tolye. I,t vettélI volt dini ve, közepén es a két szárnyán f y t „ l4gzlrtHnyn. JÁslán Bnl/dait , ^^.. \' íi0\'0^ 01, ITÜtT^yt és regfjál ezakadl vége. A legkedétyeeebb, a paatosaian nehéz szőnyegek voltak te ten.ve, z<>- ^,rhKiigota«oeebb mulatság volt es, tenielen ié» zepéo a Unióanya bársonyszékével » k«iv, peMI(ö vidámság uralkodót. műévé. I el\'0glfJíák , ^ÍÍT Ennak á napnak as emfékét igen mikan n.gfoa löll helyeiket, kndetét vette a zanlóeMntelée. ^ ,m pfo^k Jfa\|- L f-o«lonyveze.ök ünnepélyes zzertarláaa. A lehérván zenekar ekkor ... ünB,n<x„ ^.Li___ gyönyörűen jáleaolla a bymnust, utánna Wtbtr Vince h. plébánoe nagy és fényes segédleltei réga^la a lelaratáai aktuet Hossxu beszédet tartott, melynek végeztével a felavatod uj zászlóra felkötötte a zánlőanya a gasdag himsésü uélee sásslónalagot éa megkoesorusla. Most egymáaután vonultak el a különböző egyesületek és s kosso-riix\'eányok odadtak koszorúikat, melyeket aziotén zánlőanya tűsOtt fel aa egyes zán\'ókra. A vendéglősök zánló koazpraját Uogtnrwdtr Mici, a hivalalazolgákét Bogtnntdtr Stefi, a tűzoltókét Knoriter Aranka, az épltéssekét Knoriiir Psula, a hadastyánokét Knortatr Anna, a sssbómunká* sok uakegyleteét Nyuli Mariaka, as agghsrooso-két SzaM Mariaka, a mosdonyvesetök lelsvatott sántájának knaaoroját Licht/uu irma, a zászlószalagot Stavári Mari és Holtheim Lina vitték. Koszorút ksptsk még sz általános munkáeképsö egyesület ée az irodalmi és müvéueii kór dalár dája. A koszorúzás előtt a fehérvári dalárda énekelt, a végén a helybeli irodalmi éa müvéueti kör dalárdája adoli elő egy sikerült námot A felavatási ünnepeég befejezésévei a hosszú menet ismét a »Polgári Egylet kerthelyiségébe vonult a Városház és a Fő-utcán át. As ünnepeég programmlának eddigi részletei s legpéldásabb rendben fot\'y\'ak le. A Rendezőség figyelme mindenre kiterjedt éa ebben legeiül ailo\'t msga aa elaők; Aryr János, ralamint WUUnbtrytr Ignác lűtőhási-lönök, kik nsgy körűltekinténel intézkedtek mindenfelé. A közönség már előre nagy elvezettel gondolt a délutáni hangversenyre, merftt fehérvári zenekar precíz előadásával hamaroaan megnyerte a közönség tetszésé. Műsorukon a modern zeneirodalom legkiválóbb darabjaival találkozunk, nem elégszenek meg néhány egyszerű csárdással, a melyek a fuvohangszereken úgysem érvényesülhetnek a maguk szépségében, az indu\'ók nem e égitik ki aa ö ambioiójukal, hanem meréezen válogatnak a legszebb operettek és operákból. Oe merész vállalkozásukat a legszebb siker koronázta, mert müvéeti előadásuk meglepő, sikerült ssép ünnepsége bizonyságul ssoigál arról a kedves egyetértésről, mely kfts fik éa a nagy közönség kösö\'t fennáll. Ounepségükön rároaunk tár«adalinának minden előkelő rétege Képviselve volt A táncmulat-ág, a nagysxabaaa ünnepségnek a legexebb befejezése txak a késő reggeli órákhea ért véget A négyeseket több mtat 100 pár táncolta. Jeiea voltak: Aiizonyok : Baroané, Bsrger Jánoané, Beo> oaiesné, Briller Albert né, Cérna Ferenoné, Emrik (iyuláné, Filiporios Nandorné (Znla-Egerszeg), Fahrl Jóssefaé, Fehér Lajosné, Qalyásné, Gb-lenokyné, Gradioaki György né, Horváth Jóssefné, Holenezky Ferenoné, Hoiahelmné, Harangozó Jóxaelné, Jobbágyné, Jbl Jánoané, llléané, Koob Edéné, Kalovioh Lánlóné, Kelemenné, Komlóayné, Ksssler Lajoané, Kripác Jóssefné, Kengyel Ferenoné, Kanén Jánoané, Koho Jtfzeetné, Kaor-tzer Györgyéé, Kovács Paláé, Kaedioh Alajosné, Lirheimné, Linhtiuaa Józaefué, Mosliammer Ká-rolyné, Nóvák Jós-afné, Noli Jakabaé, Oktaoé, Péter Jóaaefné, Pavita Antalaé, Próbáld Káról yaé, Petrioa Ödönné, Pil>ita Gyuláné, Pa»qu«lettí Gyulané, Pitaeh Jakabné, Pápainé, Row Jóssefné, ütadványi Emiiné, Saabó KároIyné,Sveleo Lajosné, Spltskopt Jakabné, Szaváry Sándonié, Szaltler Jánoané, Szommer Ferenoné, Sobleee Emllné, Schlesa Antalné, Schi d Antalaé, Straeser Aatelné, Tiaedesné. Tóth Károlyné, Török AmbruanA, Takáoh Jánoané, Taaohner Jóaaefné, Vemigné, Villmanné, Weiaa Jósselné, Weinovioa Edéné etb Ldnyak : Ansterger Ross, Andris Mariaka, Baroa Ciliké, Bogenrieder nővérek, Braun Evelin (Szabadka), Briller lika, Cérna íren, Eyweoh Irma, Klaasák Tinka, Grai Emi, Gold-finger Gixélla, Gradiski Malvin, Ho zheim Karolin, Horváth Klára, Horváth Gizella, Imker Paula, Kallovica Kosa, Kelemen Margit, Komloai Mariaka, JLollarioa Böake, Kollarice Hóasí, Kengyel Hérmin éa Ilona, . Kovács Mariaka, Kohn Kation, Kripáo Margit, Knortaer nővérek, Keaater íren éa Malvin, Lirh-im Teréz, Orasi ée Sxtdi, Lichtfaas íren és Paaia, Mészáros Annuska, Nóvák Saida, Noll Jóssá, Pápai Anna, Pavita Ilona, Pusohofsski Mari, B\|iz< Teré<, Ruak Róza, Nagy-Kanissa szombat Zala 66—67, 8/im (5. lap.) 4 1898. augu»atua bó 10 án Koskoe Ilona, Subó Malvin, ftnitskopi Mari, Sanobé Jolán, Szaváry Marinka, azaioek Fanni, Saomaer Anna, Stsiner Etelka, Sieinberger Sarolta áe Janka, Schreiber Sarolta, Stenekovioh Mariaka, Törlik nővérek, Tancenberger Marcsa ás Anaa, Tóth Juliska, Taaohner Juliska, Vemig Ludmilla és Anna, Wittmann Tarka, Winkler nővérek, Weiss Szabin. Tudósításunk nem volns téliesen hü, ha as ünnepség rendezőségének fáradhatatlan buzgói-kodását nem emlitenők lel. PéldAaazerU rsnd, uralkodott as imposáns nagy ünnepségen, ssbo a legkisebb késés vsgy sietés, minden jó előre I látással a kalló Idobga pontosan történt ugy,\' bogy a tsokolt fejetlenségek árnya meuss el-marsdt ez a kálómmal. Ez kiválóképen Ptrgtr János elnök, a iOtóháxi allóoök dicséretreméltó szép érdeme, kl buzgó tevékenységgel már hetekkel esslött a legkisebb réssleteiben foglalkozott sz (tnaepeég lalolyásánsk minden egyes pontjával áa lelkiismeretesen, httsn intézkedett hiinden-ben ás snnek a nagy pontosságnak a hstása övezte ét a vaaárnapí felavatási ünnepélyt Aa esteli tánemu stság alkalmával felülllzet-tok : Jenő főherceg S5 In, W. I.\' 10.80, Bogen-rieder Jóasef 10 Irt. Linzer Béla 10 fri, Ujluky Htrscbler és Ha (Alsó-Domboru) 10 írt, Schubert A. (Budspesii 10 irt, Havas Imre 6 Irt, Tkomka Endre 6 irt, Piteoh Jakab 6 Irt August R. 4 Irt, Frans Lajos 4 80, Koeh E. 3 frt, (irossek Jóssal (Bsres) 8 irt, Brauer Mór (Bpeal) 8 (rt Komlóssy Lsios (Bpeat) 9 frt, Járos Jaroslav (Bp.) 8 irt, Kreiner Gyula 2 frt Dr. Bác Károly 8 Irt, ■ Petriea Odőo, Tsu.z Ignác 1.00-1.60, Miitényi Sándor, Zimmermann Q. Bdchler Lipót, Sommer Ignác (fisraa), Ibi Jóaaei (Barcs), Qiliemot Ferenc (Bpeat), Jskob Ghustáv, Klein Józeef, Kalovlob N., Fochi János l-t frt, Rossnbsrg Paulina 8 In. dr. Hauaer Jsnos, Ábrahám Jóssal 80-80 kr. Siager Sándor, Babtes Antal, Puschofssky Sándor 50-S0 kr., KristoloieUi Józset, N. N, Morgensiern M. 10-80 kr, N. N. 10 kr. ös«u-sen 184 Irt 80 ki. A pdiilóalap javára adakoztak: Bogenrieder Józaefhé 26 drb. 10 In arany éa 60 Irt 178.76 Irt. M. kir. Államvasutak nyugsti fQtöháza 60 tn, M. kir. Aliamvuntak keleti lűtöbáz 88 Irt, Beaaeaaa 861 Irt 75 kr. A lelölflietéeek és adományokárt iegbáliaabb köszönetét nyilvánítja a rendezőség.-------- ázsiaiak — Balatonunk pocsolya, a Tátránk zord és keltemetlen — a bécsieknek s az osztráknak általában Ha statisztikus volnék, ide jegyezném : hány osztrák fordul meg egy év alatt a mi fürdőinkben és viszont hány magyar keres üdülést osztrák fürdőkben. Azt hallottam, hogy egy nagynevű bécsi orvostanár egy betegnek, aki mikor a tanár\' őt ,it Wörlhi tóra küldte, azt roe* részelte kérdezni a ténárlól, hogy a Balaton nem-e felelne meg, a tanár igy felelt: „Caak nem akar sertésekkel közösen egy pocsolyában lürdeni, hisz a Balaton egy mocsar&s pocsolya." Egy másik béosi nagynevű orvos pedig tőlem kérdezte, hogy ugyan kérem a Balaton, ha ilyen nagy meleg nyár van — nem szokott egészen kiszáradni ? Nohát engedelmet kérek, akiben van egy .csöpp msgyar vér, abban kell hogy felforrjon az ilyenekre, ha tisztességes msgysr ember. Nézzük meg a többi magyar fürdőt. Kisérjük figyelemmel a vendégeket lakhelyük szerint. Poross, francia, angol is még csak akad, de osztrák igen kevés — és olyan, akit bécsi tanár magyar fürdőre küldött, még kevesebb. Volt-e már Lipiken, Trencsén-Teplilzen, Hévizén — a Balatonon beteg \'— akit bécsi orvostanár küldött ide — még ha magyar volt is as illető? Nem hiszem. Es miért teszik ezt ? Tán sovinismosból ? Nem sovinixmus ez már, hanem határozott rosszakarat; és nem sovinizmusból,hanem tlsztességbő volna erkölcsi k\'deleseége minden magyar orvosnak, hogy lehetőleg minden betegét msgyar lürdöbe küldje aa ilyenek hallatára és ns legyünk legalább elfogultak a saját fürdőink iránt akkor, ha előmentett el nem tudunk minden olyan iránt viseltetni, ami magyar. Természetes ha magunk suggeráljuk magunknak azt, hogy magyar türdók drágák, kényelmetlenek és már bizonyos elöitelet-tel megyünk a sajái fürdőinkbe, akkor soha sem fognak azok nekünk tetszeni és igy hssználoi sem. De egy kis jóskarai és egy kis hazafias érzése a magyar fürdővendégeknek éa egy kis sulyokvetö temperamentummal — nagyon lel lehetne virágostatni azokat a szebbnél sggbb fürdőket, amelyekkel a magyarok Istene bennünket megajándékozott. „ Sit/ismtmdus, A sógorék doktorai. -»-y. barátom kölcsönözd a tollad. Nem merek táreát irni, nem, — mert lélek. Félek biaonyos lapsrerkesziők csípős nyelvétől, akik valahány-zor án lelkesedem valamiért, va\'shányszor megragadja valami a lelkemet éa ennek kilejezéat adok —. mindjárt azt mondjék, bogy arulyok-vetők közé tartozom. — Pedig hát ez temperamentum dolga. En nem tudok csendesen bámulni, án nem tudok semmi szépet, semmi jót, semmi felségest magamba asállva élvezni, bogy ki ne törjön belőlem, bogy kilejezéat ne adjak beleő érzelmeimnek. En nem ludok mást érezni belül, mini aminek kifejezéal is adok. Es ezért vagyok sulyokvetö. As alpesi levegőt és alpesi természet csodás elragadó bflbáját nem tudtam ugy szó nélkül magamba azivni, hanem elragadott, beasédessé lati ée dicséretre buzdított azért, mert féltem, bogy útitársaim nem élvezik azt ugy, mint én. Féllem hogy kevesebbet élvesnek abból a panorámából, mert tán rosszabb a szemük, táltem bogy kevéebbé hallják as erdő susogását, ■int én — mert roeszabb a lülük. De én rám nagy bebalással vannak a természet csudái, a természel adományai akkor it, ha azokat a Taremlő a magyarnak adta. Akkor «... Akkor ia? Igen, legalább annyit mondok, hogy akkor ti. Mert sajna mi magyarok már ilyenek vagyunk. — Nekünk a magunké nem tetszik — az osztrák sógorék pedig vagy nem ismerik a mi terméázeti kincseinket vagy rosszakaralból nem akarják ismerni. Hogy én színezve, mintegy psnorámttul látom magam-előtt mindazt, ami megkapó, ami szép — és hogy valósággal elragad és elfogulttá lesz az, ami magyar földön szép: az az én{gyen« gém, erői nem lehelek. De az csúnya, irigy és buta dolog, hogy az osztrák sógoréknsk feltéllenül nem tetszik az, ami magysr — legyen az bármilyen. Fürdőink — ToH futtában. A vonal robog vslünk Keszthely felé. - KivBIrői aenki se hinaé, hogy milyen hatalmas háború készül ott a II, outály egyik kocsi -szaksssábsn. Ischlben Bántfy báró miniszterelnök talán éppen skkor kspseiiálja Goluchovszkyt és Thunt; l iom Ferenc, a mi kuruo-tőbiránk pedig már a vonatban egész komolyan gyürköaik as osstrák ellen. Vitiog á izémé ; feuülnek zrsret; tombol a vére. Bisony szerencséje a néinet sógornak, hogy csak Mária-lelepre és nem Bécsbe ssól a vasúti jegye. Dr. Lik* Emil is zászlóaljat toboroz az osztrák ellen. Vele se less jó találkozni a sógornak 1 ö is aagysándori vágással akarja megoldani a kiegyeaés kérdését. Míg aa osztrákverő magyarok a knpéban nagy tűzzel ezervezik a hadsereget és ssitják it szskadást, Vktty Zsigmond polgármester csendesen, elmélázva bólintgat a klasssikua lejével és epeszti a nagykanizsai viskérdés; Varga Lajon pedig kedélyes mameluk-nyugslommal gondol arra a pusztításra, amit még ötven eastendö alatt az ö gyomorhuruija végez a fehér-asztal mellett. Hogy Viois Ferenc és dr. Like Emil kezében lobbot nem vet a háború fáklyája; hogy Véctey Zsigmondról le nem sorvsaztja a besztercebányai ötkilós gyarapodást a nagykanizsai állandó víz-kérdés; hogy Varga Lsjoson még öt kilót nem gyarspitanak a gyomorgondok: egyedül a keszthelyi halászlének lehet köszönni. Horrdlh Tón inak, a nagykanizsai ,Agrárbank" pénstárpsának ssülöháza portáján, a hatalmú diófa, árnya alatt már ugyanis minden msgysr kebel rezignál; halászlé mellett mindnyájunkon erőt vész a kiéqyetit, s megnyugvást. Még Sümegi Kálmán, a Szögedébe sukadt j nagykanizsai nelsÖmagyar" Ú megkompsflál erre a kiegyezésre, a hol pedig mameláli-megadAsul kell hallgatni a leginkarnstusabb ntgyptnyokat-nsk is, ba azt akarja, bogy torkán ne akadjon it szálka. Mikor a hatalmú tálakbsn elöltünk páro\'og már az illatos piros halászlé, Sümegi Kálmán ajkáról éppen valami politikai megjegyzés pattan le ; de rögtön elhallgat és kijelenti, hogy aem fog politizálni. (Be is tartja hü ségeua és csendes megadással olvad abb\'a ss „emitzlS" ballgatáebe, mely bámulatos erővel pusztítja a tálak tartalmát Majd egy-egy jóizü alföldi anekdotával fűszerezi Azokat a pillanatokat, mikor olystpusi nak-tár-csöppöket küldünk a balaioavaaaiatt halak után. Mivel hogy eaak igy nyugodhatnak békében. Jóízűeket kacagunk éa fele lödével szívjak a felénk bullánizó hűvös légáramlatot, ami meglehet, bogy a Bslaton felől ring agyaa felénk, de azért Sümegi Kálmán szériát es as a hamisítatlan isteni, utidi Mgyi\' levegő, a mi nélkül az 8dá ő emberiség Keszthelyt csak Zsidea találhatná meg. Vidáman, gyorun röppennek az órák. Egyszer cuk idétlen-kaagu füttyentésnél aiviá bele a „zsidivölgyi* levegőbe a keszthelyi >111-lcxéra», a tüdöa** Imában szenvedd maaina, portáik Tini barátnak — a házigazda — Outráki (öszterreícher) urat is ré>zwiivéu Szent-János áldásában, -- elkövetkezünk aa immár monográfiái jelentőségű diófától. Félóra múlva SzenMIyörgyöa várjuk a negyven percet késő budapesti vonatot. (Ka a negyven perc Sümegi Kálmán megfogamzott atka, amiért tovább nem maradtunk Keutheiyen.) Láttuk a közeledő vihart U vártuk türelmetlenül a vonatot á vihar megolöste. Mire aa megérkezett, már fejünk felett tombolt a vihar. Fűtve, rohanva eietlánk a berobogó vonathoz. Megtudtuk, hogy a távírói Óseuköttetást meg-uakitollák a kanizsai vonalon. Megtudtuk aat it, bogy egy teher vonat előttünk megy, agy pedig szemközt jő velünk. Itl még valami komédia leag. Elkezdtük fsfefevtniteof s vasait kstasuró-tákat — Na fessük falra as ördögöt) — mondta Ebtnspanger Ernő, aki eaintén velttuk utazott. Alig moadia ki, megállott a vonat a nyilt pllyáa. — Ml baj ? - kiáltjuk ki a kalauznak. — Tilosra áll a tárcsa I — nyugtat mag bennünket A tárcsa szabadra fordult. Megindultunk. Egyezerre vászjelt ad a kalauz kUrtje... A vonat rögtön megáll megint Kiabálást hallunk. — Mi as ? mi as ? A kalaaz meuie vaa. Csak mosgó alakokat látunk a kalauz csillogó lámpája körül, a tömlöe éjben. Valami báleset történt bizonyosan. Végre megindul a vonat a behalad a kossárvár oai állomáshoz. Itt tudjuk cuk meg bogy egy aö, — ast hívén) hogy a megálláskor már Komárvároson vagyaak — az indulás után, nehogy tovább vigyék, kiugrott a baladó vonalból. A kalsuz megnyugtatott bennünket, hogy egy kia ütüdést szenvedett cuk, meg az araay-kar-perece veszett el. Nity-Kanlna, Mombat Zala 60-67. szám (6. M A 1808. auguutus hé 20-án. A voaat laaaaa, vigyieve bal idoli. A liloir< fordított táraiknál aif-inifállott, E« alatt ai utatob isgalma sukadatlannl nfti. Csak akkor lálakaatl föl pindmkl, mikor t kaniiaat állomás oaarnoka alá drlOob. Ai égiháború semmi kárt. se tilt bennünk (Vajha minden éfi háború llyea ártatlan vnlua a fnldflnl) Aa a löldl háború, amit Vittt Kirino é dr, L$kt Kmlt aa oaatrAhnA állon veuUik, a halául* mellett, u ii tsgslmst égi háború padig i\'talt akkor ilmult at, mikor már ai álota karjaiba baraátkoituak. Véoeey Zsigmond polgármesterünk alhatott legayugodiabhaa., Negyveaayolciráre mag volt oldva ga alet- AatSaáa Mrdáaa. ^ _ — A város házából. N-Kaniaaa vára* rendórkapKinyl hivatalától 5419,1899. uém. Hirdetmény A hlybw dUméaogő m, kir. BO. honvéd-gyalagurod tartaUkot állományú kgbudgt folyó éti auguatut bó 22 é* reggeli 4 — HalAleais. Somogyi Henriknek, a nagy kiolaiai lir. bitkőziég kiérdnnsiült tllkárAnak mijét\' sulyoi voitioióg árt« ddas-anyja halálával, melyről a osslád a kővitkszó gyászjelentést adta kit Alttllrollitli a maguk, váliminl at Katin rokonáig nevében, mélyen immorodott nlwil jelottlfk a H/tcrnlotf, drága anyának nővérnek, sógornőnek, anyósnak, naiyanyánsk ás dédanyának f>iv. bitritnilein llsrwsnné s/Ül. Ztrkovili Naitl a-azunynak I. hó llMn reggtl 7 é* fái órskor éleiének H4, ét-éhén, h\'is»iai szsnvedéi mán történi gyá"Zn* elhunytul. sut, Vmpréiti, IMIM. augusztus 12-án. Or\'tk Itéke Itautvudó poraira I Ditrioliitein Móric, Uitrlehitetn Hteraflo férj. Somogyi Ururfki.é, Dilriolialein Paula férj. LUwensleln II Jakabm, DitrichNiein Pál. Diirloliilsln ixidor mint gyermekei. 0<v. Hahn Jótiefné ssül. Zrlo\'IU Penny mint tidvir. Di\'riohsliin Mrtrímié sslil Fojili, D Irich-itiia Pá\'nl síül. Hadit, Ditriclisfiiln fz\'dorné astti Hpilter mint iiícnyoi. 3omögyi Henrik Lővin»tein M Jakul) mint vsjii Oiv. Dilriolistúin Mikimé mlat sógornő. Löi\'ouslnlii Uhelln Irrj. Rtebnili Vilmomií\', Sándor, Hormtn, Lujza, Ollriobsivin Elly, Egon, Ditricbitriu Nslly, Ervfn \'mint Ufiozil Reciinitzer Aránk, Zoltán ■int dédnnvkál, — Megyal rendkívüli köa-gyllés Zalavármegye törvényhatósági bizottsága I. hó 9-én Cscrtán Károly aliapán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlési tartott, amelynek egyedQli tárgyát a sümegi alreál-iskola államosítása tárgyában kötött szer-zödéanek jóváhagyása képezte. A törvény árától tata Kit-Kamuo, Bajem, mpttnki\\ hat<iaAgi bizottság Sümegh város képviselő- major ú a Principális kanális Utal ható mit Mtm karmtrti aíüövimHi túrt Felhívom a kMnsfgd, bogy a jekcUhzerjnt ttrUltirt 6000 lápét kömttben tm napon annál ii inkább leikerUl/e, morf as ott tar-Hhkodís élthettilyu. 16-án. Nagy-Kanizsán 1898. augusztus DEÁK PÉTEll e. rendőrfőkapitány. HÍREK. • hétre eeett ünnepek miatt kpak M éa %7 számait ftsaze-▼ontan Jelentetik May, • Így mai kettSe itámunklO oldal terjedelmű — A király »iill<t«eiinp)n. Ó Felsége születésnapján városunk Qnnepi diszt f\'tCuT Majd mindem egyez házra kitűzték a .íemzeti lobogót, jeléül annak, hogy ünnepel a magyar nemzet. Hálaadó istentiszteletek tartattak a szentferent rendiek és az izraeli tik templomában, melyeken a polgári és katonai hatóságok - képviselőin kívül igen nagy közönség vert részt. Diszmagyarban jelentek meg: Vitsey Zsigmond polgármester, Afikou Géza kir. táblabíró és Remek Géza ügyvéd — JKItBntetle, A király Csanddy Gusztáv dr. keszthelyi gardasági tanintézeti \|" ^ H"i!f \' , / ,s, . . aisBetdUlsl as 1. asstálrss atsshstssk oda éa rlstsa. igazgatónak a gazdasági szakoktatás terén-----......... szerzett érdemai elismeréséül a Ftrtnc Jótsej rsnd lovagkeresztjét adományozta. — EskAvl. Drtuftvuky Mihály, a Varas-don illoaáaosi 10. honvedha-zárezreil fftálln-! orvon, mull szerdán eikfidOft ÖrOk hűséget Magyar Katalinnak a helybeli ág. evnngeiikus templombse. — Kljfgyednek Kri^ftl Cmnilla kisasszonyt, Krippél József délivasuti felügyelő kedves leányát, Nagy-Kanizsáról eljegyezte Jóin Hugi, a >Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank* tisztviselője, Budapestről. üMrttin Mór, a helybeli izr. templomi kar e-ismert kilünö karvnrttje, eljegyezte Ozv. Mtitttt nét, szül. Bticktnitain Rózát Rács-Pétrev.áeról, Hnlttr Sou>a Szómtíatbelyrel elpgyevttléwy Oitella kisii-tzunyt Kis-Kanissáa testületének a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal kötött szerződését, amely Sümegh város évenkint az állampénztárba négyezer forintot fizet, jóvá-nagytiL Ily kép most már mi sem állja útját, nogy az eddig az állam segélye mellett fcntartott községi alreáliskola a küszöbön levő 1898199-ik tanévben az állam kezelésébe menjen át. - Tasiték aseajel ktagyil^ec. A .Zslsmegyei Alt TsnilóieetOlel* elnökének hivatalos Irteiitése sserint a ineiiyei tsutestüleii évi réndei közgyűlés aug. bA 26-én d. e. 9 őrskor, Bsltion-riredinagy^\'gyterembtn megltrtafal kOvetkeaö Urgys irossnal r I. .A gazdasági tanfulyaaokrél, j azabad-előadáa Uéksly Klek, ta>akopnánv! ngaagató tanltóiél. 2. ,Ai állami szakfelügyeletről" felolvasás Allmann Mér, nngykanitasi polgárlisko\'ai tani\'n-lói. 8. ,A nép\'anlték igyiéges kept»ité"érOl1 szabad ilOsdái Brsuner Laios, hodneáni áll. iak. IgSsgsti\'. lsaltntAl á iá ayncisliimus ás s Veit, egylet«, felolvssás Poredui Antal, nagyksniásai elemi iakolai Unitétól. 6. Folyó ügyek. 0. indítványok. E kOagyülésre a járáskor i. t. tan isit éa a taaitásügy iram érdeklődőket Jiaateletial meghívja Nagy-Kaniz<án, 1898. auguutus 10. llajgati Sinior jkOri elnök. (Sstvss taésaássl: Asgtsatas N-IUs dUiUs I órakor tan a küsgyttltit ■•gatW sárt irtaksalat s lyjgytsrsmbsn. A kik ksdvssmtnyes tlssálláaoUara Igényi tartasak és ss auaisi. ÍB-tkl társaaabMas risst ikt\|tssak Vonni, ssivas-1 kaljansk est Ksasvlss OjVbt nrrsl, ss Erasibet-ssentalhis igssgsUjivsl asa. SO-Atg tudatai. A kik Sléfoklél Balaton \| rinétg gtshslév hgask stssat, sslvsskaéjasak tsgsigl ] l(aasl<4a/irt s klspsali alalksltkas (Nacr-aastiaa) tor-" - \' "" " tárté Méklsbta 11. osst istssk oda és vlstsa. A i Délt-Vaaut vonatás stssé ts(tának UgJi\'iajrosabbta! (IrdU naaon-J«fjfjril stsskstnsk as Aslatitasgstésig által srrs ■sgteUlt vaaalréaaan. lat illaiélsg bármelyik vasatl állomásnál a j«\|y»áUá>tcor Is gysrkatsak tslviláfosilást). — IJ\| teueksr. A mozdonyvezetők beteg-segélyső egyletének záu!éuentelé«e nlkalmával szerepelt előazlir a „Hadattydn tggltl" újonnan \| rMrvezett seueksri. A lénekír, tekintettel a zeneoktatás nehézségeire, igen szépen megállta helyét. A hadmly&n-egylot zenéizei az egyesülői szürke uniformisét hordják, kard nélkül, a galléron a tölgyfáiévól mellett, lanttal. A zenészek mákdtolla zOld helyett hófehér. — Az nj zenekar uerdáa eiie térzenét adott is eatttürtökün reggel a király aaltletéiBnspjáaak 68. évfordulója alkalmából ébresztőt \|átnőtt. — Vrg) trrgfsksrlat. Hzomhaton 100 Mnyi legénység 18 lartalékoa tis-zt ee 7 tart. tieathalyatte* vonult be 86 napi legyveryya\'<or-katia a helyben állomásozó 20. bonvédgyalog ezredbiz — Ezzel egyidejűleg az illetéket kö- rük tsivsi figyelmébe sjánlunk egy nagyon fontos ét felette megssivfeleodö hstároztiet, melyei s nspnkban hosntt Csanddmtggt kOsígasgatási biiottsága, mely bisonyára ugy váraaegyéak mint as oratág többi "Törvényhatóságai részéről pártolásra laiál. A ctanádmegyei bizottság ülésén ugyanis Jutth Gyula, országgyüléei képviselő részletesen megokolt indiiványt (erjesztett elő, hogy intézzen a megye föliratot a honvédelmi és kereskedelmi mlnistsrekhea as auguatlut hónapra behívott laríaUko* katonák tsobadiágoiáia érdekében. A fölírat még azt kérné, hogy a jOmndSrt nyilaién nt hívják bt a nyári nmti munka idejirt a tartalékot katonákat, mert különben lehetetlenné válik a szocializmus sllen vsló védekesés. Mert ha a nép — fejtette ki nagy tetszés mellett Justh — éppen a felsőbb hatóságok intézkedése köveikestében nem képes kenyeret keresni a télire, ugy bisonyomn beáll szocntlislának. A közigazgatási bizottság erre egyhangúan elfogadta Juatb Gynla nagyfontosságú indítványát. — Fai t étel lilil-lparlskelába, A budapetii m. kir. állami felto (hitt) ipariskolában ((judapeit, VII. ker. Damjanich utea 28/b. axám alatt) a beírni Aa eaep\'ember 1. napjától 5-ig tart. A* intézet rendes tanfolyamán a tanítás tartama 8 év. As intését végbisoayitvtaya legalább két évi gyakorlati működés igazolása mellett jogot ad a kömives, a kőfaragó, vagy aa ánsmesterség Ónálló ütésére, legalább három évi gyakorlat Igazolása mailett jogot ad sa építőmesteri vizsga letételére. A végzett tanalik, a kik megelőzőleg IV. középiskolai oaatilyt végítttek, egyéves önkéntesek lehetnek. A {elvételhez szükséges: s) legelébb a 15. életév betöltése, bj legalább négy középiskolai (gymai-siumi, reil, vagy p ilgári) osztály jó sikerrel történt bevégzése, o) legalább V havi építkezési gyakorlat igazolása, d) felvétetnek további aa építő ipari uakiskolak siső kit ivMyaasit jelesen .égsett tanulók. A beiraiisi dij egész évre 9 Irt. a t midii félévenként 10 frt. Az igazgatósig készséggel szolgál lelvilsgi si\'ásesi. — Kl«kéna«let lanalmáayatn. Megírtak, hogy Kii min Qatk&ri, a bptti km-mktitlmi keleti tanfolyam kitűnően vésasit hallgatóját, as állami nagy öulóndiijal Afrikába küldik teaa\'-inányuira. A miniszter a múlt hiten Kálmán Oszkárt a hpesti kereik. muzeum köapontjába két hónapi előtanulmányra berendelte, a hol már a bét e\'ején el is foglalta állásiti Attikába október hó végéti, vágy novimhav hé riaján utazik el a mi tehetséges fiatal fóldink. — iusl-Jémef mint preUkler A néppárt korteaei sálnak sokszor smlsgetik a szentek protekcióját, melybea / mindenki riese-lüL ki aa ö hivökül szegődik. A nsgyhnngn szónokuk beledörgik a levegőbe, de nyomdafesték alá még a legdübOngöbb orgauamak sem adott igy Ily „uent javtüeUjit magába fbgtaii beszédet Pedig megtehették volna, bissea aeaaa tékkbl a klerikálisok ma mir uenődiet le kőinek: Btldkirchtnben (Vorarlberg) megjelenik egy „PUikin" nevű katholikas heti folyóirat — A „PíWt(lH"-nak kilenoveoezér előfizetője vas. Hogy mint jutott ehhez a nagy eridméayhes, azt a szerkesztő-kiadó knaga mondja el a kőveikeső eim slatt: StertSdét uent Jámffel. Tudniillik igy: „A számos hilsnyilstkoaatbót, melyet mindennap közlünk, láthatják ó\|valóink, hogy sgy uent tem Ind oly gyoratn segíteni, m nt sseat Jóuef. Ezt a mi lapuuk Haját magán tapasztalta. A lap alspitáaakor kiadónk azt a fogadást tette, hogy ha a ftti&ditnak 2000 elöflxetöje less, akkor 50 oly könyvet fog ingyen uéloestsni, mely sseat Józsefet dioeőiti. Még azon évben 2600 előfizetőt kaptunk, A következő évben azt mondtuk: „Szent Jóuef, ha kicainálod, hogy 8000 ekőiaa-tőnk legy n, akkor 100 oly kOayvet oeatogataek mit, mely léged dicsölt" As év végéi 18.000 előfizetőnk lett. A harmadik évben 80.000 előfizetőt reméltünk, a meg is kaptuk. Ez évben sem vonakodtunk 60.000 előfizetőt kérni, több méz kOnyvnek a szétosztását ígérvén. As eredmény 90000 előfizető lett. - Mivel s kiadónak mig tObb pénzie van uükeége, Sseat Józsefnek pedig még tObb földi dicséretre, a kiadó aohasem fog megszűnni mind tObb ée több előfizető atéa epedezeí. Meg is fogja kapai, e az ingyen beküldött könyveket nagy ön lel Áldozással »séi bgja osztani. — A lap másik cikkében ások a roppant előnyOk vannak fölsorolva, melyekben a lap minden olvasója réaseeil. TudniilHk: tümia is nyolcvan pap iráaban kötelu\'e magit, kegy; Ngy-Kaniea ásom Hat --—.....— 1. • míee alkalmával minden pap Imádkoslk a /W»Ww o vRióiért ia gyermekeiért; 8, megáldj ftket; 8 Kikor eladni mennek, innét megáldj* őket, \'„Reméljük - írj* a diit tápláló Ptlikdn, — kogy aa lati áldaa küíöuössn a bategaknél fog lót teaoi, a kiknek Igy nyugodalmai éjuaká-jak len. Aiért fölkérjük minden olviaónkat, isivukedjeaek velünk kősélaí, hogy h éjizaka ai áldás követ kestében tapssztálftk-e megköny-nyebblléit. Mert a tapssiialás ait bliooyltja, bogy nár igyvtUn tgy papnak as áldái* ii hatáaoe. Hát üf áa soyassrri 780 pap áldja meg os m-btrt!" — De aigyjnk abba i binnk\' olvasóinkra, hogy a aaent gefiról maguknak véleményt al koaaanak. — Egyébként kasai klerikália lapjaink talán bauaot kaxhalaik abból a kii klvouatból, ka e»etleg figyelmük elkerülte a „hlikán" erre vouitko<6 cikkeit. — Lefelé n IcJtCn. A szombathelyi csendőrség egy lerougyoli, atlltOtt alakot fogott el a aapokbaa. Sok hányódtalásnak volt kitéve e jobb ionra érdemes embernek ai élete — Önhibájából. Alig. foglalt el egy jé álláet, már ii kénytelen voll odahagyni éa igy itllyedt fokrólfokra lefelé. Lopott, cealt, beaárták; a szélhámosság iiámtalan válfaját baianálta fel, hogy mátokat ráaxedheaaen, megkároeltkaiaoo. Zindtr Edének kivják a szeresosétisn embert, egyidflben itt Nff-Kmtútén k Ptmtt idvirétmt toll — atóbb agy horvát mágnáa \|óaiágigaagiló)a lelt, onnaa OrOkOe réeaegeekidéee miatt sle»splák. üj^elfl álláaát aem a legdieaeeebb poiioióval cserélte lel I Zágrábban beállt oanibnex kocáin-nak, majd dijaok lett a vssutnál, kéeObb kerék* párStletel avitott éa beMHák a "kesére biiott árak elaaakliiáaa miatt. Kiesabadaláaa atáa ftrdOtilkár lett egy horvát Odülőbelyea, atóbb kOmégi elöljáró Boeaaiában, majd meg kárpitoe üzletet ayltott Searajevóbin, de men bakolt, a miatán félévig megiet fogházban Olt, neki adta magát a ceavsrgáeuak éa kolduláanik. IdókOaben iimét IsIkOadOtte magát éa fOerdáee lett báró Oxaegovieeeál, kamia erdészeti oklevél alapjáé. Eiea álláaából teljes képteleneég miett csapták sl, I ekkor valami gaadaiági alkalmssolt leit a zágrábi üxletvexetOeégaál, hol hsaznált távirda drótot ée elippereket sikksaxtott a emiatt üldözóbe vették. WWsr eaek alán elrongyoeodott I több parsaitól biribi-játékkal oaapott be, végre aertéeváaárláera adta a tejét egyetlen rézkrajeár nélklL Eaaa minőségében került s csendőrök kesébe, kik Zágrábba fogják eleaállitaai. — Ilrball a lari lemekéaa CMlor-npárát Írja tudósítónk, bogy ott, akol a Mara foiyé Stájert slhsgyva, vármegyénk hstárét érinti, a páastorgyerskek a aekélyea lolyóban játasás kOiben a lolyó medrének kavioarétáge alatt téglából agy kesdetlageeen épített airboltot találtak a abban egy iárB oeontvására akadtak. A hamvak kést egy lávákéi kéaafllt nlvaaó a két lspea felttlslü arsnylapol talállak. — Vaképaél kagystt uráaáekak. A mull évbea ttrlénl Ayiirai Gyula ée Bmodiu Iváa volt vaaati hlvatalsokok sarándoklatot terveitek Lóurdeaba, e nagy saóval hirdették, hogy oleeó páséért mily nagyaaert ellátáaban fogják rá leealieni a veaetésOk alá gyüiekeiO ssrándo-kokat- JelanikeaOk akadlak is ssép asámsial. Kuniadról i» UrntktUk tátim. Papot ia vittek magukkal: Horváth Honor voll nagykaaiaaai, íerescrendll aseraeieat Rómábaa asonbsn már elfogyott a vállalkosók pénae éa itt aa arándo-kokat a faképnél hagytak, ék maguk saépen haaaasBktek. Horváth Honor maga veaetie aa elhagyott társaságot Lóurdeaba. Oanuában je-leatkesiek aa oasirák magyar konsuláiumál, kinek ss esetet elmondották. A komul megkeresésére Beatdietet ét Npitrait most sikkasztás címén bünOgyi kareeet alá logiák. A cealók perese most Ogyekssanek sgymásra hárítani a sikkaaatáa blaát — iHnamétliaiég • mépllgépaél. OpMtpmil írják, bogy ott mait eaombaton végietei wercneaétleaség történt Mihola István gaidag földbirtokost ugyanis a saját oeéplőgépe cséplés kőiben a rahájáoál elkapta a a lábát a bokájában eltOne. — Hadgyakorlat A helyben állomálOtó 80. honvédgyilogtired folyó hó 88-án indul a had-gyakorlatra. A pécsi 10-ik honvéd gyafogasred 88-án Orosiírtról indalva 6-án Dombovár Konyi Felad Ireg a 90. honvéd gyalogeared Nemes Vid felél Nagy-Saokojv kttsaég irányában saabsdon gyakorolva fog elére ayomulni. A Lepsény éa a nagy félelem elvette a assvukst, I a gazda, meg aa laasony Oltsk he-l Zala 86—67. tusAin. (7. lap.) Knying környékén gyOlskl<elt m. klr. élhon»éd gyalog bidoaslály lOraabadiaaálláa négy boovéd gyalngaired, három lioavédhniiár náxad ál egy os. és kir. hadtéat tOaéreared négy üteggel ixept. 6-án Indalva gyakorlatát Dégen éa Sárbogárd éa Simonioruya Irányában fogj* meg-tsrtsnl. — Villáméléa vaniri klsbea Pálft Jáno gyömörői töld míves I. hó 0-én nyugodtan Ull sgyOlt családjával a vsosorénát, Künn cnat-iogot.i a saélvésa éa suhogva paskol ti as aafi liása tetejét, egyet-egyet mormolt a haragos léiéi meuuybolto»et. Saótleaul ettek, csak a kéa villa aörreaáie ballstaiotta asobában. Bgyaserrs vakítóan nagyot villant, elnyelte a kis hajlék pielogé gyertyájának aápsdt világát a hatalmsa aaikrázó leliér tény, ulána kőavetlenQl issonyatoa reososenés, roppaná* sfikill 0 ssjába tulladt a nyugodtan vaosorásók váratlan jajkiáltáaa. A villám beoaapotl Píl/i háaába. A esa ád halálra ijedten sspsdoxott, a kicsi gyerekek leeaiek a asékekrOl, c-sk maga lyUkőii. Peroskig-^artott, mig magukfina tértek. Sserenoaére aenk ben sem tett kárt h villám, <le I a hajlék, daoárs, hogy inegleheiéeen vi<ss volt aa eeötOl, egéeaanleégsit. — A elvakedáa vég. Örökké hangon j volt Kováéi Mván leseoee-tomaji bán a perpatvartól. A napokban il addig fenekedett a feleiégével, mig végre ea aaatooy kikelve magából, megragadta a nagy bótlIrCl éi néhányszor ráütOit térin keiére. Kováéi kikapta ax asszony keiéből a aótérOt éa anlyoe üléseket mért eanek fejére. Ax aaexony még birt annyi arOvel, hogy a iiobába váaaxorogjoa. Kováéi arra rásárta féleségére aa ^jtót, kapta magát, bemeot Tapolcára, bogy a kapóit ütéeekről orvosi látletit vétessen (01. Mire asonban este bét órakor hasaiért, ixegény felesége kisxeavedett. Erre a kétségbe esett ember xeebkáeével lelakarts vágni uját ereit, de ebben a kOxeágbiró megakadályozta. Kováosot elíogták a eaendórOk. — Miét bttn. Tömegei letartóxiaiáa keltett saenaáoiót a napokban Tapolcán. A hUnösóx mind flatai leányok, a kik letérve a becsület\' útjáról, kél vén boesorka bflnös tanácsára elhajtották magaataikai, bogy akként megasabadut-haassnak aaégyenOk gyűmOlceétél. Já$va Ferencné éa Bajmon Meri régóta roaea hírben állanak aaon a vidéken, Ok saolgsltatták a pokoli büabds kipróbált folyadékaikat Eddig a két léeinksiiarsgyatemben letarióitaitsk öl ceeléd-leányt: 7áth Marit, Vitk Annát, Hujdtr Annát, Kalmár Emerikál és Nimtth Reginát. A csendőrség a saOksége bűnjeleket már megaaeres\'e, as eltogoliak beismerésben vannak, oaak a kél besiialia knruisló tagad állkatatoaan. Még több letarlisialáai várnak, kik a boaaorkakoayba axereit baaaaáliák. Jáua Firencaénél áa Rajtom Marivá! easkOsölt háakuialás alkalmával a leg-veeaedelmeaebb háaigyógyssarekre és mérgekre akadt a rendőrség. — Bnlnewntá a kaiba. Hétfőn délelőtt kOnnyen végletessé vá bsló baleset történt a nugyudvarbanAx udvaron ugyanis van egy naainálatlan kat, melynek oeOvét már évekkel eaelfitt leexediék. A mély üreget rendeeen leied-lék ée óvaloaeágból négy oldalt korlátokkal el-lártak. — Hétfőn délelőtt egy Polgár Sándor nevfl nyolo évea fin tokáig jálaudosott ott a kat körül a korláton, kéiObb a kut fedelét keadte feszegetni. Egyszerre ax egyik nehéz lap leexa-kadt éa a flu alákakolt a mély üregbe. Sxeren-cetjére, hogy s nehéx lOlgylsdeexkán rajta maradt, meri alig merült el a négy méter magaa vixben, újból felbukott a deaxkáa. A házmesterné lett figyelmessé a kiabálására A gyereket oaak egy óra múlva kuxták fel a hüa helyről. A exlnbelyen megjelent a rendőrség egyik tiaatvieelOje, jegyaO kOnyvet vettek fel vájjon nem terhel-ó valakit vétkes mulaaatáa büne. De ea kixáriaak látaaik, mert as óvintéxkedéaek miden baleeetet kizártak. A kni üregét moet ketiöe lappal szegezték le. — Uyermekkalla m katkais. Alig egy hóuapja adtunk hírt arrél, hogy Htdrahtlym (Somogymegye) egy aaaiony a szeretője segítségével megfojtotta az urát, axtán felakaaatották a meatergereaaára. Moet iámét eaOrnyü bűnesetről árteeitenek onnan bennünket Egy fiatal leány leledkexettmeg a legaxentebb éraéeérOl: kiesi gyer ■ekét beledobta akOxaég nagy kútjába. A napok baa találták meg teljéaen oealáenak indulva, hiáayoa végtagokkal. A kútból, melybea a hulla már IH9R. atiguaaiua hó 80-án -----f " -M betek óta volt, egyre merítették a viaat, de karja ssm ssstt ssskissk. Hsdrskslysa sagyoa dívalósik a magiatelhajtás. Telkes gaadának 14 ritka esetben vsa több egy gyermekénél A mesysss kék nagyon kikapóaak a talán aehol eiaee annyi arakagyott aaexony, mint Hedrakelyen — k kársa Jáa.el A nagykamasai állomás mktárlOsóke BUckltr Lipót jelsstést leit a rendőrségééi, hogy kirakásbna levé kocsiból, — mely aaonban lakatul lexáratott — éjnsk Idején több léveg ónkor eliOnt. A nyomosást a rendőrség nyombso toganatosiotta, aség psdig máglepO sikerrel. Horváth Jáaotf, Schtteh Jámf ft Farkai Já^ttf vasúti mnkáaoknái namaaak a oukor egy r\'asét találták mti, kaaea tObb ssák liaatat ia, melyei a bárom Jftaeef a körmendi gOamalom a nngykaoixaai áitoiaaaoo levő raktárából loptak sl éjnsk ideién. A isttesik, kik beismerésben vannak, péatsksa átadattak as Ogyéasaégaak. — lánnnath LaJasaak lMft-lhl Ma> hívebb sre\\áps. A 10városi 1348 —49 iki Koeeu h muxemn évek óta loglalkoaik annak asgállapitaiával, hogy a világ minden réesákói öeasagyOjtOit a sernél többféle Koaauth arekápsk közöli, melyik a laghivabb kép. Aa 1848-iki nyo ntaioii éa taatett Koeautk képek olyan sokfélék éa eg/máilii aaayira elütök, hogy e miatt a nagy közönségnek különösen aa ujabb gsneratioaak alig lehel fogalma arrél, hogy kát milyen roll, hogy aéaett ki 1848-ban a mi diosO kormányzónk. Ea aa ágy valóban méltó arra, aa svak ó a folyó nagy maakára, a a melylyel a budapesti 1848-40-1 é* Koasnih muzeum megállapítani éa elkészítőn! 14- rekaxik a legnaryobh magyarnak tékéistsa hf képéi. Kossuihaak ayoaatatá.bas magjelent IflgeliO arcképét 1841 -ben Eybel rajxoila, ki n bécsi Qelvedarnak képtérére ée Üres arckép-festője volt. Eybel 1844-ben isáaodaaor rajzolta kőre Koeanth arcképét. E« a ket legrtgibb nyomtatott kap igen ssép, ds a később kassáit nagyobb mflvéaaak kepeiből, valamint aa 1847-tOl 1868-ig kéaxQlt Kosentb ftnyképek Daguerotypek nyomán sgéss biatosan lehet megállapítani, hogy aa Eifast képeken Kossuthnak arca nem aem egéaa élei ha. Ham rég elhnoyt jalee IsatOnk, aa őrsg Barabás 1848—49-hen négyezer rajtolta meg Kossntk arckepét. Ssek kóst vaa agy, a mely Heesaa képekkel össss hasonlítva igen siksráUnak mondható, ds s másik bárom Bsrshá-fols Kossuth kép nem Jó, épp ogy aem sikeráJlsk mint á "hogy Fstőfit nem Jót rsjaotta meg a nagy meetsr. A legelső 1847-í Kossuth Daguerotyp arokép báró Halfsrt v. b. titk. tnasesosnak aa 1848-ki események kirss tOrteaesaénsk birtokában van, ki erről máaolatokat njándékosolt ör. Kreith Bélának. Érdekes, hogy a máaolatokat báré Hellertnek ié barátja Lobanaff hsvoeg n meghalt béei orsa. nagykövet kéasitsita A baro Heltart-fále Daugarotyp, a Harabáe-téle legjobb kép éa aa amerikai Otíéle Daguero\'yp, a lény-képek utáa éa emiékeaete nyomán teátette meg Komulh Fereno ajándékkép Qr. Kreith Bélának, 1848-ikt leghívebb sroképél. Ugyancsak KssaaU Fereno leststts meg édes atyjának öregkőn ere-képét as élő Kossuthról oly kivan, hogy a kik a legnagyobb msgyart Tnrínbna laarineiéssk voltak laibniai, azok meggyőződhetlek arrél, kogy aohi életOkben hivebb arcképet nem látlak mint a minőt Koesuth Fereno leeteti dieeO atyjáról. Esan eredeti ée leghivsbb képekről festettek most s budapesti 1848— 49-iki muaeum Öregkori és 1848-iki Kossuth arcképeket városok ée egyletek ssámára 280 lorintba kerül, saSp rámával egy térdig lestett élstaagy Kossuth kép melynek Mgsssága mástél sséisr, saálsaalgl egy és egy bsrmsd méter. Elstnsgy msilkáp termába s rámástóit 86, 60 frt, vagy asla forintba kerül egy-egy jól leitett Koeanik vagy Peáéti kép, aOt tia lorlntárt ad a budapesti 1848-ea ée ée Koeeuth muaeum egy fénykép ni. áisinsgy Kossuth képel. Fenti árak malist 1 n testűnek ás a museumnak ia ksvés s hasson, miért is ea a vállalkozás inkább as 1848-49-1 é Koaernb knltusaaak hos álpoa<ot. A!Bem-Patőfl korképnél, a mely a csatakép ma filK tapeatnek legérdekmeb látványa,r ki van állitva 1848—40-i muaenm egsaebb. éeae, a itt látkaté (Városliget Arena-ut 7lu.) s Kossntk Ferenc által festett font leirt kétnagyaaerO Kossuth kép in Mislőtt a Knssnh Ferenc állal festett 18á8-i képet n Kossutth muaeum mint tókélitiiit eltogadtn volna, untatta^ n képet Barabáa Kováea ErnO Zala 66—67 szám. (8. lap) ai aá #i)M ieba atvéaieknek kik Kouatkoi lőéB—49-baa A* u 60-«a évakben lőbbeiftr 14* vak Megyéitek a kép* a még élő 48 jiHiiiak A Koaanihoak rokonai, barátai- Eiek aUa a kép addig i»tt javifva, »ig egybangalag kteeadaiwi, bogy tőkébtee — A lakéaalaMrfl. A Utn aujdnea aapoekiat változott a kai gallt éa a rlgindaii; aa, begy as iiak válloaatlasok. As Iráayial, főleg későbbi szállításra félrabaerketleall laayki — Baját Kfeaaaakó—<Mfc ■Iséaa fcéataa I KitOiő Sa rendkívül prakttloa islál-aányról érirsitjük t.olvasóinksi. Ugyanis Janlarh éa Társa gyára Bodipas\'sn forr a löm ba hosoM egy légssesitbjbsitö -gépet, mely állal mlndra oly épület, mint nyaraló, kastély, sahods, kavéhAs, vendéglő «tb., ihori légsissa vagy villannia atvek berezelve mncienek, — világító ss taté lég-zea-zel sllathslé. Tahat neaoeak ilágitá>ra, hanem fDiési, sM aüaaaki célokra Is kiválóan alkaimaibaió. Mária nagy eikerrel hass aáliak lakások, irodák, vaadéf\'flk, asslodák stb. világltáaArs; la.fl, vasaié, olvaastó vagy msls-gliö kályhák fltásérs; motorok baj\'áaár* és áhaltbfa minden oiy célokra, \'aslyekbu kSsöa aégea köseAagAs alkala.sba\'é. A (ép kesele-éi bárki 1—I óra alatt elesjaiitbstjs, a failsaatstt légaaaai IstfasM ártalaailan és n«m rnhbaaé-kony. Isea gép által előálliiva, a légiieeivilAgi-táa asm drágább, miol a krtaiénvlláglui. Ajánljak aa srdeklődőkaek, hogy nézzék mag s technika sasa zseniális találmányai, kérjenek árjegyzéket éa proepaktaet, melyei Ingyen N bérmentve ktlld Jsslseh János ás Társa bgaiaas-éa viivese)ék-bereadesAai gyára, Badapeat, VI. Ceeegery-aica 74. — K«MI 1, birnevea budapaali or\'bopae- dlai müintéset-tnlajdonó* IV. Koronaherceg-utca 17. aiáa alatti Ualelbelyiségét megnagyobbította és oly fényesén, mlniaezerOea rendelte mögmarad. feszítésért dolgozva, gyártottak beaséiysdM, ág-qjsbb elbeszélőink értik a jellemzési, snlyt fek-\| Jetnek as előadás * mővéasatére éa a képzelem mellett helyt adnak a megfigyelésnek tor-a való után, élő képek után dolgozva, megteremtve az igazi elbeszélő költészetet, as érző és gondolkozó és a szerint cselekvő jeiletna embert. Abonyi Lajos, e jeles magyar regényíró Ba-láza Sándor, a je\'ea homoriata, Kazár Emil, Vértesi Arnold nyitják meg es ajsbb irányt, s követik Tolnai Lajos, Beöthy Zsolt, Mikszáth Kálmán, az első reális paychofogiai alakjaival, a második keveshbé érdeke* meseasövAsael, mig Mikszáth teljes iróí képessegével. Mikszáth apró — Jkis történetei, művészi szerkezetben, leleményben vótam sz kigyelmetők kisbi-1 felülmúlják többi elbeszélőinket, szereti alakjait, ismeri embereit, beleéli magát világokba, hanga-latokba, eljár vetők falvaikba, hegyeikre, búcsúikra, s a természet ölében ugy mint a poros t htu ■ akták világában, látjuk, hogy csekély eszközök juoiierungoi; mdcflénal érzö MÍyvel) d(rfl)l kedélylyel A Cenka koma rsmpealogott, oszt azt gon-dutuk, hogy az eszi zllghanöa möglibbsnt. Majdnem ugy Is lett, mér sz mealör ur mikor egyszer as égnél íajebb tmált násnyi, hát egy astpaégőa szép laháráápet látott mőg. Nem nézőit untán fölfelé többet; akár cigánykerekcket ve-tögetbettek a caellsgok Qmiáalsl Mögigésle az s szölke és itt ss sárgolóbicson kereste az eget. Mlndgyárt mondtam, moet kóoék peg lepni az meslör urat a kérdéses I öld vei. As tanács némi-j legó-en húzódozott, balom a Csuka koma kflvi-lágosétoita a dolgot. — gzelölt én rája, vagy hat álló esstaodőkig. Szántás közben al-elvöjögettem egy két ekebajtásoyit as mester UHdbfll az közaág javára. Mán akkor gondoltam hogy mőgcadekazik u ezredős sejlőttem, hogy lőes gjalal tanítónk, aki mdg< párosodik, lehátlsg u mágáét adfk vissza neki. Belé ögyezlflnk, csak s Börbsjusz sógor száján bugygysnt ki némllegöe aggodalom. — Hát ha as urak Peetön möginl cainyának ssóredévet; bálba az meelőr ur megösvegyOl oszt mégegyszór párosodik 7 míbül adunk akkor ?... — Ne léljón sógor, mindönkor nem lehet nillsmtjozni; ss msalörné se akari mógbalni, De mőg lögyAk bárhogyan, ramállőm (lörbeaaőg Ardőmöa kiibir^jja tunnyi lógja, bogy az község javAAr mit lőgyön, mikor aa meslör tagját aaántja I Tőgyön ugy mint jelönleg én : akkor u mester ur ia jól lakik, essőg az kApossta is bogy sz egéas monarchiáién a« rlaö helyet foglalja el. Elsőrangú orvosi tekintélyek Is el-ismerik, hogy Keleti orlhopaadal mliintézele, — hol oa, és. Aa klr. assb aervkötök, műlábak, niükezek, járó- és nynjiókéesOlékek, egyenestar-tók stb. mérték szerint jótállás mellett késsittel-nek, — a legkényesebb és legmagasabb igényeket is kielégíti. —z faalaa ■taéaaklaak. A nehezen emészthető ételeknek csak mérsékeli élvezete le mar Igen sokszor okos veszedelmes gyomorbajokat, melyek kesdeibeo a gyomorkörüli nyomás banyáé stb. által észlelhetők. Mindezen bAntsI-taak eUen legjobb sikerrel használják dr. Róea élet balzsamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága, 206. IIL) Kapható minden nagyobb gyógyszertárban Is. - Jé fsaládbél való I gyár-■sok teljea ellátüera elvállalta-tik. — Bővebbet e lap Uladóbl-vatalábaa. — Bgy Jé fcásbél való na kárpltee taaaaeaak felvétetik Frleéaaaaa Kárálj ée Glaebor-gér balartgyArákaa Nagy-Ma-alaaéa. Csakugyan mögtörtént a< á\'i-adu; as Bór-bajuaz sógor még köoyvezett is, ugy mög vót hatva! as meslör ur köszönő beesődére .. EbbOl az eeelkösAebül b külAtszik, bogy kesdtnk hervadhatatlan érdömölpt szerezni ju tanügy körflL CSARNOK Novellák ée aevellalrék. Irta: Bahasa LAealé. (Faljtaiáa.) Esetközés. Irta: Hala Ml. Senki se gondulná. bogy millyen fáin érzelöm lapít a görbeeaögi kebelekben az tanügy eránt és mely ész lakozik aa helybéli lej esetek ben. — Aasongya az m-s\'őr ur, hogy mégis csak szép lön ne, ba a dilcaó millényiom utólagos emiékire néki adnánk azt a durkb főidet, akit AróndAba akarunk adni Köllénék néki, mér cssladot alapit, i A meslör ur tunnyi Illik legényembőr bőrben lélősötl, mikor közénk keverödötl. Naon okos ember vót; miután (öldnk igen kevéspiztkapott, bAt estenden a garasai helyött a caellagokat olvasgatta az égőn. Elmutogatta nékünk is; mőgmoodta még a köröaatnevil is aiádöniknek. Ugy öainArte ükét, mintha csak ott született vóna köztük, abban a lényős koodignAdóban. Lássák, esők mind boaognak odalönn, mondi ü. Ezután mAr a felvirágzón beszély-irodalommal a Íróival\' foglalkozhatunk. Remeliay, Haiucha, Pómpérv. Degré Lajos, Lauka, Kempelen, Tóth Riza, Beélhy I.áazló, Frankenburg Adoll, (iaAI Józsel, tartoznak képvbelöibez. A beszélyirodslom ezidötöl focva, uj epochAba lép, a átveszi az angol regényköltésa\'et szelleméi, ritkán oaapva ki a francia sikamlós modorba Jósika eliteaiéléseiben sz érzelmesség, az érdekesség, lelemény köti Is AgyelmOnket, sa érzékeny Eötvösnél a pszikolog boncoló tehetsége. Azok azonban, akik mint elbeezélök a legelső helyre helyesendök, azok ms la élő jeles beeaélyiróink: a jellemíeslö Kemény Zsigmond, Jókai, flyulai PAl, Vadnay KAroly, különösen Jókai. Jókai müveiben a képzelem gesdagaAgAt, a szellemességei, humort a elbeszélésének melegségét találjuk mag. A „sárga rózsát" tartják legjobb elbeszélésének, melynek hőse egy csikós-bojtár, színhelye Hortobágy, rájw a pusztai Alet, mozgatója s léltékenyaég. A csikós jel\'emsése, nagy a maga nemében, amenylben az egész nép jelleméi adja mii képea elérni a jó elbeszélő, talAn nem ia eszményítve. csak eltalálva, vonzóvá téve; mlty érdekesek; Igásak, költőiek. Erii ó maga, éreznek emberei, vele s természet s ve ük ss olvasó. Es érdemeinél fogra Mikszáth rövid, kerekded, eleven, szellemes költői elbeszéléseivel az aiaő helyen alt. A Tóth atyaásk-ban, az arany kisasszony, fekete folt, Lapaj, Ue remekek, kereshetjük mi ezekbln u énieigéat, erőtele(tsége<, iszonyat, fantasztikust, nem, csak as életet, as igazssgot, meleg szíva eleven kedélyt, fcözveteUensAget találjuk Bret Harte ordító tanyáját közöltök ismeretéiül. Nézzük Lapajl, s híres dodaa, as egyaserü türténetel, agy közönséges caössröt, mely pArsllsn elbeszélés á maga netnAhso. De-dája, bő bájos szar, melylol meg nem b válna aemmiért, midőn egy éjjel csecsemőt talál guny-hójában, kinek anyja, a 0aramba ölte magát, a Lapaj, t híre* dudás, aki semmiért sem vált volna el dudájától, moet odaadja agy párnáért, agy kecskéért, Mily egyezeré, mily megkapó történet! Bodon József .Utolsó karaca, Petelei István érző szive, müvAszi érzéke s .Karsaslek-beo, Jakab Ödön jellemzetes alakjai a székely tústo-rtakban ; Tóth Sándor száazAi, románjai, a Jó erdélyiek "-ben: a romantikus Tőlh József regényes epizódjaival, Gossdu Elek, a külföldi mla-ták kővetője, Abiónyi Kornél egjobb elbeaaélő-ink kösóU érdemelnek említést Nevesebb elbeszélők még : Benickyné Bajza Lenke, Sebők Zsigmond, Tóth Béla, Agai Adolf, RAkosi Vicktor, Hevesi József, Kazár Emii, Bródy Sándor Barcsik Árpad, Bársony István, Oysrinathy Zsigáná, Tábort Róbert, Lipcsey Ádám, Kosma Andor, BAkeS Antal. Justh Zsigmond, Szabóné NogAll Janka, Pékár Gyula, Muray Káro\'y, SaomahUy István, Harmaih Lujza. Malonyal D isaö, Madaraasy László, Dócay, ilj. Apólhy blván, Körösi Lajos, Porsaolt Kálmán, FangboA (iyojtó Izabella, Büitnsr Julié, Bede KovAee Dezső, IvAnyl Ödön, Kompolthy Tivadar, Tewrewk István, Csemgey Gussláv, Kóbor Tamás, Síkor Margit, Palotás Fsusstin, Adorján Sándor, Sziklay János, KAInoki Izor, BodoAr Zsigmond, Kabos Ede, Prém Józsel, Sooeea DeaaŐ, Kisfaludy Alab, Kvaasay Ede, Gárdonyi Gésa, Márkus Miksa, Ambrosovils Dezső. A magyar novellairodalom legünnepeltebb elbeszélője ma Herozeg Feranca, kinek »A gyuf-kovics lányok* c. beaaélykötete őt csakhamar a legelsők kösA emelte. (▼les) Iberkeatlél Iseaelek. iá. t. Haa tadjak. raJloa via«aa ssilsjsAgikbsn, egyenes lelkében, lovagias I kall magatartásában. A csataképek ; a Decameron és aaAmoa elbeszélése a legjelesebb elbessélöve teszik nemesek hazánkban, de a világirodalomban ia. Az ujabb elbeszélők közölt kibontakozva a romsnlicismusból, már találunk híveket minden irányból, de beszélyiróink zöme követve a régi nyomokat, csak elvélve lép a naturalbmus jármába, megrajsoliAk, egyengetik, lypuaokat adnak nékik, helyi színezetet, s a lélektani motívumot keresik. Kulhy ée tanai 40—60 Avvel ezelőtt eeekkel mit sem törődtek s képzeletből érdek- » rahraaMMk a iliilg!■lilmliikia WakU) IMÍ-kaa kába ialcaalk-a aria aK. A. awrasa (balak Iwliiiia iktatai MStm Igaa aHbab foflalaak ai ftaaak taarlka Ireáalaikaa. ISeS-kaa 4. Aa Edgár állaa ulnUu Snalaaai. ISOS-kaa január ké IMa aaStataM. DaUrlaai tiinilw kaM aag 1849. október 7-IUs. Alig volt aagjrrea (vas. S. KMrta aS aig lajaaM a ka mm nyár arraaláat lardaljaa aaaaaaával aa auapiat ktvstalkoa W hagf a bbwnylUkok atajposak lapaáak, kklkakaa aajil nagának aaaraa aaak ka\|laaaUaaaé\|at I, Kaaata\|lk a totibbl aaoltUatokat, <U aat Mm ksBaálksttak a. H. Bddi\| aaai aoadkalaak ráta Uráktet. ai\| uaa láttak. Cl. 6. Elillan aa MakHéiaért. LaralM átadtak as lUattaak. Ntgy-Kan\'taa, Howlitt NYILTTfiE. ia t maikat kWMMért tm Zala 66-67. arám (• lap) 1UÜX. ; llgu«tu« y 20-An a mik, Henneberg-selyem 75 krtól 4 t- ti krli «MniM — ttak akktr vaJMI, li* káe1 vtilt pánaakil rnMUIMamk, — M, kkfclt wí«, -a MhimM miik, min 4t etwUeUw privát- U-llinlltuk pwlaMr tlimlaii, ttkalal UafeM ■Ul tn, — mtmUkmt mM\| <■ fwiaHtn , ttlMMÉ, .. HENNEBEROG. lályemgyárai (a kft tértlí nt1f) Irt-kVrr II) Migftr\'irdM la Htj«tw »«m Urilkilyaz nfaaitiWi Köszönetnyilvánítás. A f. hó 14-én rendezett záizlóneoteléil nepélyflnk léeyte Uzailáaa eláa nem malaeit hűljük el, kegy a reaztvelt egrietek ulvrt] Urnnaléelárt. valamim aa Irodalmi kör dalárdáján k alkrraa köarsatUhUaeárt kaaiflaeltoket ki fejezzük. . A záaalóezenMlée reiidezéte kflrál Poagráea Laioe loraa laaár ar lénylég fáridiágot nem iaserő buzgalmai fejteti ki, melyért a Itgötila tébb ellimerétUníet nvllvánlljnk, Deák Péter reaoAHOkapitáay ur izemélyei felügyelete alatt a kivonult rindérvg danára az órláal néptömegnek, a rendet oly példáim tar lotta fenn, bogy kőulteeéglekatk tarliak Deák Péter rendőrfőkapitány araak, valamint a ren-legAezinlébb kOezAnetlaket kl- éflraégaek fejezni. A rendezőiig nevében Btmdrm Károly Jvpt- Ptrgír Játtot tinik Xérdeuftk meg a háalorrostl KRONDORFI savanyúvíz mint GYÓGYITAL minden hurutot bántalmaknál l«l\|ekkaa ^énlva Laptulajdono* éa kiadó i rnoRiL r ( i é r. Kéne, (f^.QiiííasaM oiUtfhlrü spanyol is portugál borait Sherry Pörtbor Malaga Madeira Tarragona*. Kaphatók as tissxts finomabb faúr is estmogt hmkodi-Sikbttit oalamsnt poharanként atsUMöbb stáUűáák.káoéhátakis mdégtűkb,üJ $<yálfiók> Budapest 4 uokUi iyKossuth Lm is Ujoilda uhud sántán, a C>nlry ■ GuJnooaísumtm. I lagtaMi Mra éa Klaln fliierkerteekdMbM Najry-Kanlzzán. mm lUlMalaMl ktállliái l»«i lagf aillkaalaail árama, -mm STAHEL és LENNEK Budapest, Trlamr éa lMaMslyaJúuistö gyár. QTÁI i Katona Jéiaef utoza I. azám, Margithld éa nyagotl páíyaaÉvar kfet «<Ssa6 Ájuljak aa általiak zrirtott Ittfokk Trlailk : a l«U; ia Mkkeayart a kaea, iipt <« I kertit kirilaaaUaira triiiilk: a aakaak ngj árplatk a kua Urtlí kif bíljrl Ufrak UTlIiaalldr* liainlllllHé ia iialályaaá ülaaift aa á MnlaaeMMkn ia laaaaa oaatel/nataira. •aalálraaá-Trlearlk. hakrtitowew Triear k ____ . ■Iádat ztkuthj Uaariüatra ia Marii írtad aoálj--- - Bfátlalaak flat^r k ÉUm. ühbftjbxtf \' triaartk etakily klllaf«a< Irittr baMMAaa aatlatt mm attktliltaaW Utaartkki I la la Htjait ■tlfTiliaiátaatttá no tarkilial Lraklllllll Ttf7 kaallall Iflllfc utaaaa ■iHtM nagfsifbaa iftii nff gtrtaaifl tálalna Arjafyitktk vagy ■ktakierrtá kgyea ét kkawln küétéa* - KlaYTHIA a bor ápolására szépítésére és finomítására Púder: ■ ■ar la,«IMiUU MIHikl, kai 4a láraalat rVMB. — Vakét, rétttnia. i« tárga — vt(jrilt( aaal7411 éa tjánlrt Dr. Votd J J Oa. Xtr. taalr által Iliiéit Kllaaaar latalak a legjobb kWikbŐl minden dobaahaa ■ellékelte vannak. 6 TAUSSI6 GOTTLIEB \| hff dobot ára: I /oriHt M krajcár Ir a4tarl MMit-nappia ét Illat—ai pl/ Hala Utánvéttel vagy aa főraktárt a ára. i„ WoIImUi a ŐMteg előleg** hekül- . Hapkaté a lagtákk lllalncr- i)4fjvtrktrtakf - détkea 4a gy4g)uertárbaa. W.-kaalwáa i áll ée déae ntán kttlrtetik. I Blkai, Keleti ■ Slér a Krtlatr OyaU eégtkaél, 11(111111 wm A világhírű Steyeri -t TflTrvfWi/Wtw f^wniu^D UÉfilUM Nagy Kanlzaa, Caáktornya éa Zalá lgeratar tarBlatéra: Unger Ullmann Eleknél N.-Kanlisán. Ajiilji taaaa IWtltrtH raktáréi ktrikpártilkkikkta Továbbá i raktir ét Upvlttlét tgytanai Mrákltkrt • láneMélklIII graziossa Ktrikpárokbin, KtvM kwinátt, éa lal>aM Jó karban Mvl kafiktarai \|t wtalaak raktáron. át taanktl pattaalik vMStnytg „MENNI<BMM<< raktára. Nilkllltka-iiUtti altét nktrákpáraál, mintán atfak állal Untét Irakakat aaoaaal btra(aaat\|a. Tftplr-árjcijjiÉli iigjíD A Mfinlrt. A szölöpenósz 2TÍSSS2S füvökészBlék raktára. IRDETESEK felvitetnek e láp kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN. Nagy-Kanizsa szombat Zala 66—67. szám (IO lap.) ásísroéávasklálU-UMI U arasyár-áaal.i.a.t..l a • altlaaalaal itagy Iraaaal kMbMn. WEISEH J. C, AiMmUrta kiállításáé ii ifin/ ér* it.ak.ra.atl.l li a mlllMillowl "17 Iramael klttatetva. gazdasági gépgyár ós vasöntődéje Nagy-Kanizsán. MmMn ktlU iái, \|MlUlÍMÍ\|Hk, ko(\| -y lagyararoiáK legjobb narv<>(<K<p« a Q J JJ J® JJ ] Ai Orsz. a.gy.r tiiiui\|l EgysaWst által 1897 ektéker káka (lakrrta readeiett aaau.tklll vetigápvoraoayoe ■ lafaltá IMal, u áttaal ira.yáraMtl ti u I8<7 mpL kákaa Láváa megtartat! »al4\|rfv rt.ay.i a logitlUIUsI: ..aagy Iliimre" srsayáretiasl tietittitetl ki. Ajánlja aaab. kiváltható kapaoauklyókkal elláloll fc soni ralálaalk.uilaaak u ity.taaa áa Uiiui aeólaklk. aa igyitiaae ikUka alkataaakató Saaaa. MHantaánjrak, talatalnll aaakáaák, nlsagy«\|tSk, darálók h •Bjráh gaséaiági gópek. Felhívom a n. é. gazdakózöntég figyelmét 1 „Planet Jr\' rendezer egykerekű kózí répakapáló és töltögetö eszközökre, melylyel a répakapáláonftl éalöltéanél óriáai megtakarítás érhető el. 6 telítve. 18»P augusztus hó 20in " Phönix-Kenőcs a stuttgarti közegészség -I Ügyi ée betegápolás! ki-[állításon 1890-ben érdemel nyer, orvosi1 véleményezés és a köszönő terelek ezrei gzerint kitűnőnek elismerve. A a egyedanéi^zA, kiprókáit és ártalmatlaa szer, sflrü és gaidaf hajnővés elmozdítására hölgyeknél és ersknál, a ha) kl-hallAaa és a korpa képződés meggátlá árs; egésieu Aatai embereknél erőteljes bajuazt lé teeit. — Jótállás az eredmény- és ártal ustlss* Ságért. Tégely 80 kr., postán küldve vagy utánvéttel nO kr. H. Ileppe tfles. 1. Wippliager-strasae 14. 188—86 OOOOOOOOOfOOOOOOOO Házeladás. Helyben a k iréUy-ateá-baa ■ vall Taehanr-féir flld»alati ház, kerl, rét éa nagy wmglárral azabad \\ kézből átlsido. Bivebb relvlgediáaaal »K«lKál a N>g)kaaisaal baakeíjsaftlst rlt\|ila)lar.a>á{. f I I f I I I Hirdetések féhrátatssk !_e lap kiadéhlvaulá-ban Nagy-Kanizsán o o o 8 0 o 0 o o o o o 0 o o o 0 o Q Csak fiatal embereket érdeklikat tsásl, koQr s párisi Dr. BOITON UJaoUo Orteatál már nlliány napi haassálat Stáb ilmalaaatja még a l.grljibti bántalmakat la, ftUMetaa tokát assisi atsj vsgy eapalva Ssllisswsl klitnliaal, aart esak caak a nyomrot rontják la a bajt aaai fy-Cjrigak aac o o o o 8 o 8 O o o 0 o o \| üveg Bolton Injeotio Éra I forint. * Mafjrarsnaáft ISnktár: ZoltánBéla gyúgyszertán Bndapesl^ l, Nagimpi-ita ISitáap-UrarUi) Kapható atadw aagyekk prtpuiitliku, Q QZt Póttal aegraedal«ak eiaw: Q A Sattan srácraaersár Baéapeat X Z Flraktár Nsgy-Ksalzsáa: X q Práger 1141a g)égya>erlárbss. X ooooooooiooooooooo (XXXXXXXXXaXXXXXXXXXXXXX* X Cs. klr. aaab. déli vawpálya tárnanájg. ad 10329\|R -x. Hirdetmény. A kézbesithetlen és íölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverezés utján f, évi augusztus hó 22-én d. e. 8 8 órakor, Kanizsa állomás teheráru M raktárában kerülnek eladásra, melyhez X a t. c- közönség ezennel meghivatik. * fi Nagy-Kanizsa, 1898 aug. 1G. X fi «\'-.. Az Üzletigazgatókig. i ***** XmXXXXXKXXX&XXXXi&íXMV A legjobbnak blannyutt HÁZISZER. mely az saiilztist azakályazza. r«« NMss lyalaéás. aak és kslés gyé-lyttSSS Eiitai ükanal Jár, a atB aall ám várkirtagáit ersénl.ytzl, s aagroaiott és kibis véralkatrészt sl-távolltja (a ni az eglszaég tífalteteie), gjroraaa la bistaaan aapskatall a zyo-awrbajt, a p ItTágytalaaaágot, .av.ajs Wlliöfögöm, káayáal lngar, gyomor- áa kasbáatalaat, gjtalrsSreaót, S gyaaor iult.rkeU.rt >1.11.1, ayálkáaodáat, vár-lalaláat, liiaerhsUákst, sM baaU\'aakat, batbsjekst, amir 40 év óta jósak biaoaysli gyaladáaásál, ta\|ikaéóa. ka kasaaya-lláaaái; a gyárnak alrálaMláaiaál, tálya-(uk, Tlrkatáaak, pokelvar a gasyadl aak sál, tüvgbbá kMaganyeéta aa agy-■evoaatt kSrilmmáregsól a kásás ós láb s\|\|>ki>a, kaakaywMaekaóJ, óagasatakaM airigydagaa taksál, kattkataa ktfalll aak.41 eth. éO ÓV áU ka.alt Dr. ROSA-felü üetbalzun Fráiai Mim FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. KI as imlastla. ataéas maskájál aj álatre aarkastl egészséges és tiszta Tért aaerea, ktllabaa la Matoa la aian RUMa klraa, bevált kálluar 1 ávsg SO kr., kettb u»a» 1 tarlat Psstás 20 krrsl árágákk A gyé yaláa irdalom aóUSI halad s k.aón kMW hatáaa alatt Dskszkss 25 te 38 kr^sárjávsl. Psstás 1 krral árágákk. IGYELMEZTETÉS! I, as amiatt kt-aaltuónyt kárja a prágai Fragner B. zyilny-•aarttrából ta figyeljen arra, hogy a Dr. Rota balzsam ceoasgoláa ulwjen rlata aa itt latkató kerfk vódjegy legyen; a prágai káltkialea tsonsgoláaás padi\| a jobbról látható károm ufigl.U vótycy. ———— A ki egy atáuást talál éa ssksa kejetasti, aljat kap 1 ———— Ellsaaerá letelek tarét raaéekesásre állnánk Raktárak Budapnaten: \' M Jtaí gjéfifiMrtáfku, Egp i gj<fju.-ku, TbaJmayer <t Sáli, Mnéter lUfc Firsktár D r«nnnap Apötkeke „zuw ukwarue Adltr" Is Prsg, a készítőnél D. r I Alj II ö r Uk der sporaersasss Nr. 2S3. raalakkMé VS1-SS Nyomatott Fiaohel Fdlöp laptulajdoiiosnál Nagy-Kaniasan 1898. Huszonötödik évfolyam. 68. szám. liiitmUiH i Yáissbát >\|lto> BwM WWf Mayv- A —>lMwl érWkaui lakat napas-UniiMbikM. lés WtnM t Uf Hnkn asaaikaté ■laSaa kSalsaSay. IMttlmtl: VtmkSalpálM: IM tUh kSajv- ZALA Politikai lap. Msgjélenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap ée csütörtökön. iLdrairai Ikati Kein lm l( korsae (I at — a». NMm • kMM (I M — M. JUfyaéévrs I karaaa (1 M M )>. IjriMtár patilaan 10 kaás. BMmM, >il«M • HrSifiSia »o«»Uo»ík fWM rt»f ik m hiéMM. NviwIh ImW nk kM int kM Htwt m ÜT árt te krajatr Nagy-Kanizsa, l»y8. — fewös szerkeszti szalay Sándor. I Csütörtök, augusztus 25. v. .-----—--------------- -------------------------.—«--— Törvényesség és ridegség. Bánffyék a kiegyezési ügyek sokféle hullámzita közepette elejétől fogva szigorúan ragaszkodtak a törvény és alkotmá-nyoaaág álláspontjához és most is az alapon érték el \\gj_frogy a korona alkotmányös viselője nem engedte az oaztrik válságot átcsapni a Lajthán tul, hanem az osztrák pártok kalandos, ön.ő kívánságaival szem. ben igazat adott Magyarország túlnyomó többségének, mely e kérdésben szorosabban mint valaha a Bánfly-kormány oldala mellett állott A kormány győztes felfogása tudvalevőképen abban kulminál, hogy egy nem- parlamentáris Ausztriával szemben nem megyünk többé bele a status quó egyszerű meghosszabbításába. A\' további modus procedandit az aug. 24 és 25-iki budapesti konferenciák álLpitják meg. A magyar kormány föltétlenül korrekt álláspontja korántsem tételezi föl a merev negációt mindennel szemben, ami a gazdasági közösség vagyis a vámegység fen-tamását célozza. Sőt ellenkezőleg. Törvény ás alkotmány nekttnk nemcsak a Deák-féle kiegyezéaoek egy tiltó záradéka, hanem törvény éa alkotmány a amellett életbevágó érdekünk a kiegyezési mQ egészének szava éa szelleme. A míg akár politika^ akár gaadaaági érdekeinket merőben iiein sérti, ha akár uövetaég, akár szerződés alapján atamán fentartjuk a vámközösséget, mind I addig a szélsőbal ne hivatkozzék Deák Ferencire, mint »mesterre, melynek müvét 0, a szélsőbal, meg akarja — védelmezni.! Az ország óriási többsége ma a legha-j tározottabban azt a nézetet vallja éa követi, hogy sem a nemzet gazdasági vagy politikai érdeke, sem a vele oly azoroun ( összefüggő monarchiai érdek nem kívánja a közösségi viszony fölbomlását, illetve azt, hogy mi az osztrák aógor belső bajait a magunk „függetlenitésére" aknázzuk ki. \' A kormány álláspontja szigorúan törvényes, egyedfll népszerű és as egyedüli hasznoa is. A Kossuth-féle rideg álláspont, mely csak a felelősség abszolút hiányából keletkezhetett, lehet, hogy szintén törvényes és alkotmányos, de se nem népszerű, te hasznosságot nem rejt magában. Kiki érzi, hogy ott a „summum jus" egyértelmű volna a „summa injuriá^-val, t. i. legfőbb jogtalanság a monarchia és a magyar mezőgazdaság szempontjából. Jogos és törvényes érdekeinket ma egy csöpdet sem sérti, söt határozottan előmozdítja, ha tekintettel vagyunk — Deák Ferencz jól értelmezett hagyatéka értelmében — a szövetséges államnak ugyancsak jogoa érdekére a monarchia nagyhatalmi] állására, mely a mi erős államiságunk biz tos hátvédje és erős alapja. Minden haszontalan kom binálgatás helyett ennyit jó lesz szem előtt tartami a budapesti konferenciák idejére. Illetéket lorráabdi merített ártssllluk afcfféa közöljük a kővetkező sikket: Báró BánAj Dezső miaiaattralnükflt a kiegyezés ügyében kezdettől fogva amt hsaalas elv ás törekvés vetette, hogy A Batáriéval oly magagyeaéat botson létra, asaiy ts^sass M agya ro még anyagi éidskeit. Da kúaatl el sgyaaamiad tata IIMsgás sMI ásat, bogy miuláa kétoldalú sasraUdésrgl >aa saö, a kötendő kiegyeséa éa másik sgyeskedö léinek. A ut áriának ia kisiégitss Egy aaóval a miniszterei nők agy miat politikai stsmpoeiokbél sisgétöi Ingva aagf súlyt fektetett arra, bogy a mnaarrhia k t közt a gaadaaági érdskőedaeégaek magié oly kiagyesés jöjjön létre, mely békét éa laéMs slapon biztosítás asiadkét állam sági érdekeit éa lejjődéaet. De uidöa káré Bánffy Dtaaö miasstts ily magaa látkörü kőagaadaségi ét pektikal átrak vezettek kiagysaéai akciójában, tgysamaáad a legteljesebb siismsrésssl hsH minésaktask basaá-lani aat, hogy ö a kitgysasss kásáéi ben átadottól lógva a szigora jog éa lés 1 éayétaég atagjáa állott 8 bérnsit la hirdet aa tleaaék iíjlája. a törvényes jogalapot asiad a mai aapg aam hagyta el a minissterslnök. Cs itasstvt aa • aitstaséeyea érzületét, erőa alkotmaayoa t< leltshetjök róla, hogy aat aa alapot aeat Is elhagyni. De midta oly kitárté gaetkodik a tőrvéayee jagalap^aji sa smind asm zárbstja ki aat, hogy a \' létrshosáss céljából lekiaietbs aa ragya Mfyaa- TÁRCA. Egy hegymászás emlékezete. Irta: Xllat Elvetettel olvastam a >ZaLA< egyik legutóbbi taássabaa at «y» slá rejtőző poéta-ember alpesi eailéksit. Tudjak, bogy U Isppeng e tul-ágossn sserét.y jelsés alatt, de miután ssembe dicsérni nem tapintatot dolog, inkább elhallgatjuk, a mit réla mondani akartunk. I jellemtétről eszembe jut egy >magus tárám", melyet két esztsnd-js követtem ei as Adria mellékéé, ti Isztria keleti partjén emelkedő • Monté Maggiore- hatalmas hátára. Bisony mi — a kia turista-társaság, mely a a hegyre sséndékesott — sajnos nem akártuhk csak levegőt, oaak mozgást, csak újdonságot attól a hegymászástól Többet kívántunk a „megeről telés. julslmául. A századvégi löilogáa szerint ellensaoigéltatáa kellett nekünk. Amolysn kösőnséges más\'ás nem ingereli bennünket, hanem valami qjat kombináltunk -dana, hogy láradcáguoknak meglegyen a maga különös vonzóereje, s minket turistákat a többi átlagos hagymássó lölé emeljen. Kiböngéaslttnk tehát a kalendáriumból egy .réatleges napfogyatkozást", mely éppen vasárnap r-gget 6 órára eaetl, tehát ijumka fogunk nekivágni a h-gynek, (ami önm»gában is elég romantika) ét ott fönn a szabad setberben néztük végig a csúcsról s természet ritka játékát, a naphoz 1860 mélerra! közelebbről, mint a többi löldl lény I Mielőtt kalandunk laloiyáaát elmesélném, a helyi körülményeket kell kissé lerajzolnom. A „ Monti Maffiort" Isztria hegy völgyes keleti pe ltján közvetlen s tengerből emelkedik, a a lábjában tekvő gyöuyörüségea Abbatia bsbertigetemek képezi marcona hatteréu felhőktől koronásott kopár gsrincs Piáméból nésve vs Is melyest hasonlít a magyar oimer hármas halmáhoa. Tetejéről — atemtanuk tatrint — egész a trieszti öbölig átlátni s a mögötte elterülő isztriai hegyvidék ssatzélyet domb — t szikla képződéseit csodál haljt as ember. ...Folyltcauk a kalandot Hallatlan nembánomtéggtl oaak ugy általában esi náltuk meg a programmot, hízván egymás turista talentumában éa a vidék ismert voltában. Annyit tudtunk, bogy ugy éjléltsjban lenn leesünk a .Ste-lánie Sebutzhausban* ahol két három őrét alszunk bogy 8 órakor ájult erővel kapaatkodhaaaunk löl a 3-400 méterrel magasabb csuctra. Ugy lélöl tájban fönn Itnnénk ét éppen összetalálkoznánk a maga logyalékottágábtn megjesnő nsppsl. Aztán egy órai napbémuláa éa kilátás-élvsaés u\'án szépen vittta, ugy hogy a 10 órai bajóval Abbaaiából már viaaaalérbetaéak Fiumébe. Saom-balon gyönyörű dsrült idö lévén, véiksa könnyelműséggel csak ugy öllösködlünk, mintha akár Kanizsán a „Szentgyörgyvár" tökedus magaslataira aaándékozlunk volna. Könnyű turista ing, világos ruha, feöliö és — szalmakalap, támaaa-kodóul pedig sétabot. Ette félkilencre járt, midőn a ssomsztdos MsllugUe állomásról >in dulcs jubi\|o< nekiindul- tunk a hagynak. Mag tetteit kertlnénk haiulrói Abbsais illatos tUtstvéay-lt, a a magason feávö országútról még a lévői Adriéba vssaő napsugár utolsó pillaatássit élvezhettük. A kist türdöbety parkseuéjének vidám baagjai a a partrstőró bai-lámok gyenged zúgása Ubatoltak boázták Mindinkább lávoiodtnak aa aasbariakta vidéktől. Ráaksötétedstt A képaeftetö legssebb éjattkában haladtunk hegynek, a sáré bokrokkal sssgétysast! kanyargó oraságnton. Aa tagutsias küaept tjsaakák caiiia-gos lenyes ágét mindaalalaB ■slsorhallésok odk 1 ásták át Lámpánkat még nem gy ajtót lak meg, kanaai mindegyikünk elkapott egy agy röpködő Szentjános bogarat ás katapgáia látta Menetelésünk első órája még könnyen elteit tréfáikoaástai, a holnapi neptöikeite seépeége fölötti disputával, töt aótákai is eregettünk u égnek. De sstán tz tgyik megállt, — nagyot iujt-áé megtartottuk az altö turistspihsoéat,öt percet, mikősben első emberünknek lámpát akaaatottuak nyakába ét magbisonyosodlunk, lágy jól jaránk. Hallomás szerint tudtuk, bogy az nrnágui a Schulahausnál végződik. Tovább. Kanyargott, tekergett az ut, hol ki, hol bsbak-kantnnk a attrübe. Egyszerre megbűvölve álltunk meg. Lábsink alatt viiágoaabb szürkeség — a tenger .érült el. — Mint eltartott harangzugit, agy hatolt fel lüleinkhea a p.rtmsati luillémlütéa csobogást. Balkézről Fiume kikötőjének ivlámpaaora ra* Narv-KuniaM cwülörtök Zala 68. piám. (» lap) 1898. angnaztna bó f6-n. araaá\| érdekei mllett, mint lentebb la mondlnk, a Bálik egyezkedő félnek l« érdekeli a lőleg aa-ank bonyolult helyzetéi Hogy a mlnlzsterelBék erre mindig tekintettel troli, fényes tanúságot teaaneá arról e kiegyezési oampagne alatt leli parlementl oyilalkoeelel. Hogy oaak egyei említettek, emlékeseibe boasuk a képvlselöhásnak mult évi december U-ki flláaáben telt nyilatkozatéi, mikor is igy ssólt: fíinntrtm, hogy a wfm- U kiritktdtlmi , utrMu Auutriával fit Inén mondva, 1898 január l én norotan vét* edm- ét Icimkiditmi tnnidk nm Utlbm a külön tdmhHUií M, 4lld»pontjdn illünk, sem UnlnyjataUal ssen: álláipontból Indul ki, dt ntm tárja ki UktH titégét annak, a mi a kormány célja, h asf hitam, aa truáynah Írlak, hogy A nmtriival ujabb vám, 1* ktrttktdtlmi nOrltégt botion Utr* at arrnig átsfaMneá bitiomíitátal, t* nm tárja ki ait, hogyha nm tiktrül iám határiéi alatt as omág érdtktimk mm mi tarii-tival inthludntnk ugy, hagy mri^M állapotot tirmthiiünk, a MUn támttHMit {* fl- -hatalmi állásának la érdeke. Is ellensék Qsbet oly politikát, mely a má-gaaabb állami érdejtek helyett aa érsalmekré éa teleaetóa frázisokra apellál. Teheti, mert pártpolitikai éa kormánybukteté céljsit véli öiősegit-betni a gasdasági kiegyezés komplikációja által. De nem ttzhet ily politikát as, aki Magyarorsság Agyait véseti. Báró Bánffy Deaaó minlsslereinököt mint-eddig, esulán ia a törvény éa jog maliéit, a méilányoeság is fogja vesetni e kérdés megoldásánál, nem hagyrán figyelmen kivfll, bogy gyakran a »summum Jus summa injuria. Frázis nélkül. (Vjfllt m* s isadákhes s htapnsts kMMrit) Mai Agrftrlae. Illat Agrftrlae. III. aröasakolják a különválást ? Ha akarja fenlartani a közös rám- ának és Magysroiwágnak, de a monarchia Ai\|y1 lak mint a budapesti malmok : a jusson aasAafcbe, \' bogy papírjaink óriási quantuma osztrák kéabeg van. A mint a vámasö vétséget laegsiántnaá nyilvánítjuk, semmiféle bi\'tatással a engedmény-ayef el nem terelhetjük as osztrákok ügyeimét .arról, bogy mi önálló magyar ipart akarunk teremteni a idővel as osstrák ipari cikksket kiszorítani Magyarországról As önálló berendez* ikedés alatt ők tisz\'án.az ipari emanctjpációra / való törekvést értik s mindent el fognak követni, bogy est az emancipálódást maghiusiiaák. Nekik a magyar fogysazló-p\'sc megtartása létkérdés. Ennyujen a mi helyzetünk elönyösebb, meri ránk nézve, ba súlyos, kiasámitbatallan osapás is lenne sz ofealrák vámeorompó, de bele nem bálnánk. Tengődnénk, szegényednénk,\' a míg jobb napok virradnak reánk, de busánk áa busunk volna, nem vesznénk éhen. Hanem ha az osztrák ipar elveezti egyetlen, avagy mondjuk legfőbb fogyasztó piacát, ebbe a csapásba bele-puasiuL 8 ba már pusztulnia keá, bét nem fogja egy ránk nézve méltányos éa előnyös kereskedelmi szerződéssel siettetni pusztulásának bekövetkezését. Ha ián nem Je- aMmit arra Ausztria, hogy az idők végtelenéig gazdasági kősöeségben marad velOnk, de arra az időre, a mlg uj éa aequivalens piacokat szerez magának, lölléilsnál biztosítani akarja magénak a magyar logyaasló területei. A nagy Ipari államok tengerentúl keresnek qj piacokat. Hallottunk nemrég, Ausztriábsn is bangókat, melyek a gyarmatpolitika eszméjét pendítenék meg. Ha Anglia Franciaország, Németország majd megszerette magának mindazokat a tengeren-tatárjárásig » lörök uralmai, lüiépk aat a re.te- luligyarmatokat, amelyek ipariiul produkciójuknak natea korszakol, a ine y az osztrák-magyar vám- bfeloá fogytuziáai piacul kínálkoznak, a aa ips-haboru révén fekete betűkkel van feljegyezve elmaradt országokban, nevasetesen s Keleten históriánkban. nem lesasek kénytelenek versenyezni, akkor Csakhogy meeebiazéd ez az eshetőség Austríinak itt nyilik majd alkalma kárpótlást Ausztria nem erőasakolja ránk a különválást szerezni magának as a vaaztelt magyar fojwaaa-Auaatria fenn akaija tartani a közös vámterüle U(í területért a esetleg addig — k( tudja a let. Neki ia vitális érdeke épp oly vitális érdeke jövendő világpolitikai fordulatokat — megvaló-mint nekünk a gazdasági slalus quo fen- suibstnak gysrmatálmai is. tartásé. Ez azonban a jövő és pedig a mesase jövő Mondjuk ki már agyszer nyíltan, bogy a vám «néje. Ezzel az eabetöeégge< ma számolni, öt ée kereskedelmi szövetség magbolygatáaa agya- hónappal, mielőtt a gasdasági kiagyesés kérdésének el kell dőlnie, merő képtelenség. Marad tehát a pozitív tény, hogy Ausitha mindent el fog követni, hogy a mi „eataacfpeeiö-náiis törekvéseinket meghiúsítsa. Nem fog belemenni oly kereekedelmi szerződésbe, a mely a mi iparfejieaatásflnkst az oeslrák ipar rovására előmo<ditja a a mi mezőgazdaeági terményeinknek a veraenyképaaaéget az oaatrák piacon tehetővé tegye. A ki az ellenkezőt hissi éa mondja, aa vagy önmagát, vagy as országot ámítja. Valami tormában, ha leplezetten ia, haalatto- De ha ránk Aueatria nem területet f állitta, mindtn UrUmlnytk kúti ugy, ahogy " I Mert est e kérdési is fölvetik aaok, a kiknek swéf érdikti parancto{ják, nagy gvönyörüségük lelik abban, bogy tűssel l»át a nyllatkoaatábsn Is nyilta. M ^EFm* bizony ránk sudul a válság min-s miniszterelnök, hogy es orzság jogsinak érvé- ^ j^tő konzekvenciájával. Akkor asUn adj ayeeítése nem sálja ki a lehetőségét annak, bogy Uram Isten erőt, hogy mi, a kik kihevertük a Aaaatrtával ujabb vám- éa keresksdelmi szövetség köttaaaék Magyarorsság érdekeinek bistoailása melleti. Ea a minlasterelnök ss állásponlje nt-gyoa is jogosult. Mert midőn öfy életbevágó nagy kérdésről van szó, mint amilyen a gazdasági kiagyezée, akkor végtalsnül szük látókörű politikára valtana, ba egy vezérlő állomférfi abban találná hivatását, hogy a törvény merev, rideg formái köaé sáncolja magái, miáltal majdnem lehetetlenné tenné aa egéas kiegyezési kérdés ■ agoldásál. ránt végza\'es Mtagyarorszagra és AusatriAra. Bánffy Dessőrdl ily politikai magatartást föl MlélJgul goedolkosó magyar eem berendnkedée\' klejére mi eUnyős7 S fog, kinek ssivén fskssík hazájz érdske. méltányos kereskedelmi szerződést köthetünk A miniszterelnök igen is akarja a kiegyezést j Ausztriával A magyarok iráni ugy sem valami éa a törvény alapján fog maradni esentul le;; túlságos nagy odaát a rokonszenv Jusson ami azonban nem záija ki ut, bon Magyaror-! «ö1kb\' P^"4 ** 1 r . \' dilenf pénzpiacunkat éa nltelflttkeL; jusson ssag anyagi érdekeinek megóvása metiett, Ugye- \|tttaokb,; m{ mWrindt , wb<k a magyar liaat lemmel legyen Ausstriai hslyzetére ji^ JMtt^aMfftáeá^juiooBawánkbe, hegy vük idő,T kiegyezési válság megszűnése nemcsak AnsatH- mikor amerikai lisztet Prágaban olcsóbban ad- gyogó gyUngyfűzérnek tetszett. Egj-egy gőzös gátnál ln»páj« végighúzódott a szörke vizssiaen, ée a vigghó loro y forgó lénye roppant kiaártat-ként suhant végig as egész Quarneron. ......Elképzelhettük magunkban, mily iateni kép alakjában log a sötétlő vidék a (elkelő nap-sugsrak aranyozásában holnap reggel elénk táraim. Társaaágunk lassanként elcsendesült. Etyforma lépésben baladtunk: a bizarr tájvadreaényessége e sötétben még Ionban fokosódott. HoLitt, hol amott bukkant föl egy bérc vagy hegygerinc, akár-cssk egy megköveseaett óriás. Danis szavai jutottak eszembe, ki, e vidéket veszi baaonlalul a .holtak városa" kösiqainak jeliem/ésére: •Evegio ad o ni man grandé Campagna ,Piena di daolo e di tvrmento rió >8i com \'a Pola prewo íl Quarnaro ,Che Balia chiude ed i suoi tormini bagna ) Keresztül haladtunk Veprinác hegyi falun, mely kúpalakú hegycsúcson fekszik és messzire ellátszik a Qusrneron. — Kis templomtornya épen e tizet kongatta el. Füstös vityillók előtt gugguló asszony ás gyereknépség bámult bennünket éjszakai utasokat, s egy-egy kuvasz dühösen vakkantott ránk. Még csak tele utou voltunk, de jó erőben vágtánk neki a másik (elének. Jó máalélórát mentünk, s már-már azt hittük, > MtafasMSI nttr.l-u.1 telt, M lUllt ka tárait ugr vtéikat titok, ■tat s Palm mIMII haltául. sülj ttjdalawasl s Qatraarsail, oU, t hogy rossz utón járunk, midőn egy kanyarodónál előttünk emelkedett ki világos falával a „Bohnts-baua". A hegyen tanyáaó háziőr hamarabb nyitott kapat, mint egynémely vároei házmester. — Meghagytuk, bogy 8 órára költsön Ml ás félig ■eddig éjjelre vetkezve, tompa álomba merültünk, melyből a kellő kopogtatáa után alig birtam löl-ráani társainkat. Nagyot néstek az ipaék, — midőn fülükbe kiáltottam, bogy hé, begyre lel t Ast hitlék, csoda esett meg velák. Ilyen a magrögsött síksági ember. Első kérdésttok volt: milyen az idő ? (Mert a szeszélyes tengermelléki msgssfát gyakrabban változtatja hangulatát, mint akár modern sssion-hős nőink.) Felelet: bizony nem egéssen tiszta — Baj, baj, de hát oaak nem megyünk vlasaa, ha már ennyire értünk I (Kár ia lett volna a borsos áron megfizetett kis szállaaért.) A háziőr derék feleeége elénk hozott olyan aamatos kávét, hogy btzonyöe nénikéknek aziveaen ajánlanám, menjenek löl megkóstolni. Vesetöt is ajánlottak egy lagbnszakadt lámborssemü legény asemélyében, ki nehezen kialkudott két pengőért meg egypár rövidszivsrért hajlandó volt bennünket az eltévedéstől megmenteni. Sötét éjszaka volt még, midőn túra megindultunk, bogy utunk yigsö, de legnehezebb ezakát megjárjuk. Nedves, hideg, hegyormi levegőben, ragadós ösvényen haladtunk. Szinte meglehetett volna fogni néhány felhüloezlányt, mely iöMHlünk^majdnam ■ Iák lombozata közt keringett. Megkérdeatdk legé nyünket, lesz-e eső, mire ss ö szlávos olaszfával teljes biztonságérzetében teleié: .Per queeto son mi, ohe non ghe será. (Jót állok, .hogy nem less.) SzQrk&lni kezdett. Tyün, siessünk, hogy jókor étjük el még oda-lönn a napkeltét. Lsgényünk neki ia indult, járatlan Ösvényen, kövalvéa a legrövidebb utat, a otromba léptei alatt csaknem megreccsent a sziklakő. Mi utána, libegve, bukdácsolva. VeesedeMbeeen sűrűsödött a vízpára. No\'ennek se leea jé vége . .,. De nem ia lelt ám I Félóra múlva már ae jobbra, ae balra nem lehetett látni 10 lépésnél tovább. Caönögni kezdett a talevelak harmatja éa Hfsserre szitáló eső közepette találtuk magunkat. Menydörgettét — egyenesen a leihőkbe jutottunk bele...... TI jó földiek, képzeljétek el, hogy a fölöttetek gomolyodó felhőkben négy emberfia evickél I Igy voltunk mi, csakhogy lábainkkal azt aa istealeiee vulkánikus ssiklatömagel tapostuk és mint a népdal mondja: — »amerre mi jártunk, még a rak ia airtak.* Mint a hosszú maraolásban alkényaaaradatt baka, oly gépies előretöréssel mentánk vesét ónk nyomában. Mindegyre világosabb leli Talán mégis löwrfink tiszta légben a csúcsra. Nem, eaak tovább esett, esett, még pedig ,legalsö kézből," magában a felhőben. ......Nem birtuk tovább. Ü«ae kő a napot, meg az időt, meg aa egész .Monté Maggmret," cenk már épkéslAh lenn lehetnénk innen. Saerencaénkre ráakadtunk agy turiaták által összetákolt kalyibáia, mélyben m«g-husódlunk. Ketten voltunk magyarok éa amn patno olyan I Ni\|h»Kíoí««» csfllörtnk Zala 88. saám. («. la») 189* hétfcya ha fur/angoa kjjátnáaánál la, de olyan áltapot fog bekővelkeini, • mely fölölte hasonlít ■ vémháborohoi. Mart rengeteg summákról van aó hlter mlfltö loriQtOt maghalad Magyaroya<ág küllor-galma Ennek töbl, mim L réue Aussirián aalk. Auatlria behoiaiala tU év óta folyton emelkedik: legutóbb Jóval lelűlment a éOO millión Mlniromi) kivitele Auutrlsba öeuu kivitelünknek aainien •/» réséénél lóbb a a 400 millió Irt Ürül tér. A kOeöe vámterület alatt lajlödött ily Bériéiben áruforgelmunk. Hogyan, mlkép log alakulni u OnéM vém erOlet alatt, akkor ka MétaSkaü asahadóink örömén felállítják a váa-sorompókat, leketetlen kikalkulálni Amim a töltetlenül vámmentee árulorgalom Auaatria éa Mkgyaronság kilát megnünlk, egy egésg uj balytet keletkerik, a melynek peripetiait mérlegelni nem tadjuk, bianynk bottá minden megülhető támaa\'pontunk. Caak aat tudjak, bogy magrUbédáa káve»k-ik be. Ml Iparkodni Ionok aegvédsai meaógaadaságunket, Awairia Iparkodni log megvédeni iparát Hogyan,^nily eatké-afikkal a agyáltaláa lehetséges len-e békés en-kéaökkei, aeaa tudhatjuk. Ját (Ül aektnk vallon a flggetienaégi párt. hegp\'AuuMfo halandó len veMnk oly keneke-delai -eeroadéet kölni, a mely maadgaadaaágunk nab<e megélhetést lehetővé testi ? Vagy kén odadobni prédául a meeögasdaságot. bogy poli-likai- ábrándjait kéeeiebb hoaaa a megvaló-■altakaa T Ha otyvlnoeyt akarnak ai önálló berendes-Aueairiável, hogy aa ont rák ipar m«gyar piacot, e a magyar iadaaág aa oeatrák piaeet, akkor aa önáló esek ükeié, mely mögöU teplnet áll ágasdeUgi kötöaaég. A ataiusquo máa Iorvéban, faael atonban eem u. n. kögjo i sikert nem értenk ek aem ipafejtisiMal politikái nem eUaltuk. Ha viesoot tényleg önállóan repdes kedank ba a enaek vámeoredteók taléiilláaával aduk kilejesést, akkor el kell kéuülnünk előbb utóbb a váaheborara. As Mátrák ipar a legcsekélyebb megterhelésre reagálni log s a nakoiót egyanaaM a msnőgaidaség lógja asagérsaai. Is a tisata valóság I ftaaék est a kslön vámterület híveinek igy nylllaa, as orsság saiee előtt kevállaal, Teaeék nyíltan a gasdákra apel-li\'ni, bogy ti jé arak, vállaljátok magatokra egyedül a külön vámterületért járó áldoaatokat keéée slspjan A cifra- áldáat\' boeeátoltuak a »helysetre,« bogy hetodlrgöil aa ég MaghBásabaaháBauulygó veaetőnket, mikor Jbl P« queto un mi, ebe ooo gbe Hnirá príma le deee,\' tJóialtok, hogy tis óra eiöttoeaa, len vége.) JóUllt volna ea a Beké saéit te, hogy el-eleülyed a hegy, ka mégagyaaar kérdem. Nem esántam volna.......... Hal hat óra és tis óráig még négy kemény órai MégaUilt bűnünket a hőeieeaég. — Viaasa, bármibe kerül la. Ruhának kalapnak ugyia caufoa vége lelt, eipénk málledozoil, kát ail veasIbsIOnk ■ági" Nem akaioa körülményesen leirni ast a sirsi-mn lemeneteiéet. Caak snnyh mondok, kogyba vélet\'enü aaaa darukkal találkr ttunk volna, amint ott lefelé tőr-teufink a hegyi alakon: lucakonn, lomponn, entakenn : okvetlenül bekísértek volna bennfln ka, adat kalandoe caavargékai. Néstek is bennfinket U abbuiai vasárnapi vendégek, amint alaompolyogtunk mellaitük a bajába, bel eaeat éa törhetetlen esküvel fogadtuk. hog\| a Monté Maggiorésa rá nem leenük lábunkéi, ha kétaaáa évig is cn ogai a kilátásával. Mások talán sssret csévél jártak oda lönn, da én éa akkori társaságom, ha visszagondolunk arra u •alpgri emlékre-, nagyol tOaasulOnk iá, a tőle kapott rettentő nátha jutván eszünkbe, és láaienlbnk aaért is, hogy te, kegyes elvesé, eihidd miassnnt lentiit dolgok oly igáién meg történlek, ahogy elbeeséllem — sőt aiég igásabban. Végnetai ide illeaaiea aat a kis költeményt, melyet a »Schutshaun« emlékkönyvébe jövet beleírtam: JBa —ása, kl i igiili vfosit Tsaslaágsl Moása sat asksé, Mg ká asasyW saálla Is spsasiia m-u+d ti isim\|t«.» Egy kicait, vagy Ián nagyon ia véreaai fogtok, agy kicail tán bele Is pussfullok, de a mássá ulnü vámaorompó hirdetni fogja orsaáguk világnak a külön magyar vámlarftleiei. ^ Sál mi gaadák népen megköszönjük aat a hazudságot, mely a ml bőrünkre megy. Mit ér n haaaflaág, ba nem lantiak — mert elppniulnak a haaaflak ? IV. Mit feaaegeeaem tovább est a thémát t Oly világú ée terméesetnerü a preartsétákból a kövotkesleléa, hogy a logika leues hiánya kall ahhoa, meg nem érteni a kérdés horaerajét Nagyon aok a ködös ábránd némely honfinn, nagyon röpkék bizonyos csábító jetszsvsk a nagyon könnyű felelőeeég nélkül orsságoa politikát oelnálnl. üetroníiáljnk aár egyasor a frá\'ist és ssdl-junk önmagunk hoi és aa orsságboa clkornya nélkül, igazságosan. 8 el só eorban eso\'st illeti es ea intelem, a kik a gazdasági érdekek hivatott őrei, a kiket aa ország közvéleménye aegtintel aszal, hogy a gasdaaégi pollilkáonn U elékeaaéget vindikál ssámukr. A Károlyiak és Dssewffyek most smsljék fel térflas bátorsággal és komolysággal saavakat: ne tántorlltaaaák el magukat u o. n. nemzeti nplráoiók Jelaaaval állal a ne rettenjenek vlsssa, mikor állást kell loglalnl a gazdák igaai érdekei melletl, a haaaáaakodó Iráziagvanók allén. Oka nem gyannalthalja aeaki hsssliatlanaággal, ha nyiltan éa kertaq^téa nélkül hirdetik, nogy Magyarorsság meaőgaadaaágának létkérdése a gasdssági kiegyeié-, a közős vámterület tentar-láaa. A pstriarkslismos vádja ia elnémul velük ssamben mert bin ások \'s férfiak, akiknek osaládi tradíciója as áMoaaMaieég mindenkor és filiÜnlfl, á hol a basa valódi éldeke kívánta, letülemelkednek ason a gyanún, bogy aaemélyea önaéa vesatt őket. Ok igenis áldozhatnak s ba osak ss ö áMosalak elégeíidO volna, rajluk nem málnák. De a magyar gasdák nem mind Károlyiak és DaanfTyek s eseknek vajai kevés elégtételük volna, ha jövedehneik egyréazének fetsldosása után ők aegmaradnenak okik voltak, de a kii ée kőaép birtokosok esni tönkremennének. Nekik kell kezükbe ragadni a zászlói, mely a gssdaaági kiegyezést hirdeti Magyarorsság lagMbb érdekének s e zánló alá tömörül minden magyar gaada, a kinek édea a lóid, a melyei s<ánl, a drága a rög, amely dicső őseinek porát lakarja. Caak á bátor, férfiú és nyitl szór várgnb tőlük akkor len nekünk bátoreágunk uembeazállni mindenféle kaland árpolitikával, a mely a mi bőrünkre kam érvényesülési. fia vsn sgy komoly, lölötte komoly aaavank kormányhos. Bölcs és eléeeláló illamlérflakkal is megtörténik, h<«y beáll egy biaonyoa peaikbo-logiat momentum, a mikor a pillanatnyi népkegy óolsláldosásra csábit: a mikor ae államtérén tintán látja aa eseményeket a esek várhstó hatásait, de vagy gyengének érsi magái, KÖgy egy biaonyoa ámmlaUai sasabeesálljoa, vagy pedig megragadja as alkalmit, hogy görögiüs mellalt, liőaieeen bukjék el a politikai nlnpedee. Ka a mostani hely tel magában rajli ennek n psikhologiai momeelumnek a feMéteéeie. Nagy öomegtartótlaláa. rendi beletlee hidegvér éa meg* táutoriihaiian hanflság kell ahhoa, bogy bele ae eaédüljéa ebbe a momeetanba a basája aoriáért felelő* áliamféráu. fin nem érzem magim s Bánffy kormány hivs-ott btrá<éja»ak. A mi jó van banne, a mi rontat mondanak róla eileneégci, a jövendő hieloriknaa togj t tárgyilagosan megítélni Da ast tndom. mert látom ée lapautalta sz oraaág, bogy köveiken tea, tilárd ée erélyes tud lenni. Esekre a lulej donaágaira . peitálunk, a midőn komolyaB intjük, bogy Magysrország sona a Beaögazdaság sorsától tügg. 8 a mezőgazdaaág aona azon fordul meg, bogy a gasdssági kiegyezni Auutriával továbbra ii fsntartnk. A hogy moet fog hhralán msgailstán állni, nem engedvén a legkisebb csorbát sem ütni Magyarorsság érdekein, de nem hajolván meg a jelsaavak elölt sem, a melyek a törvény betűje mögött kereanek rrőb láncokat hogy onnéi Deák Fenne nagy alkotásain ágyushauanak j agy log egykoron zzémot sdni Isten és nemiete dőlt srrét, hogy beeriletesn iá tart ed ott-e a rtbisutt orsság fölült. ___ fin hinem, hegy u áHam(érflaknak is vsn lelkiismeretük i bogy váhágoa pillanatokban n ö lilklieairefk többi bele adóké. Mart ők nemcsak maguknak a történelemnek ia tcleMa! ée Istaaefef éf A ferencrend reformja. — Igj awala \' A ler«ncrend reformja évtizedek óta kBért már. Ezt azonban egy törrényaaw BVyválaaaéod szerietes generális sem akarta\'Végrshnaal sóba. A mu t önön egyi ar caak efesepták Rómából a rentf régi éa bal évről hat évre törvényéén megválasztott generálisát, Ftrmm A sjoet ée helyét pápai kinsvsséssei hmm Alajn alkanlarista bánt foglalta el. Panni Alajoe Ugyanis nem akart váüeBtosai Ate, hogy megreformálje a fereoc-rendet. As a) generális nyo«ban világnerte elrendelte a Izpunk-bsn aár is mar eteti reioraobel. Magyarorsság neneteeei atonban tillakostak n ellen. Róauekkor egyenként megnevntelles magyar liilucrudtoáol. Ke a 800 magyar aaeraeteaböl ugy nyfintfenoott mag 98 ssáaalék, hogy na vad magát alá a isigorkott randazabályoknak. A római genenHs moet a ninedrium tagját, P. Tlmmhm Dávidét küldte Magyaronságka, hogy személyesen be-isélje n a fere^crendiekel a reformok sliogadá-sára 1a aea sikereit. Mivel pedig a reformokat a saolnoki províoeatális: P. feráan Alajoe aflá-neaie leginkább, öt Rómában aegfoeatelták állásától és helyébe Bméa EmánnM nereaték M pwvláeiállink. A rsaruink lebát eltörölte lóau régi aale-nómiáját éa tton kenulül-ksral gázolva, a nád kormányzatát aost önkényeaen intéaL A feren-rend egy ign tekintélyű tagja em igy nyMa-kosott: •Némely lapban olvaaható, hogy Rónánk á ierencrendiek kel szemben követett eljártsáaak aég naasstlségi háttan ia vagyon. Hogy ea mennyiben igez t — ezt aár a legközelebbi jövő is Idtogja deríteni I Hin\' a eukoloai tél k fostor I aár kivan jelölve a reformét eUondók a fönékhelyük léhát olt lau Már aoet annyi, hogy a magyar Igj u gj szabályzat rint é ő aaamtaeek életmódián — sék létével na egyezőn - aea fog kapni, nagyér ajkukkal tehát nem ign lau alka ank kolostoraikat benépaoitui, mert annál több tet-ajka vagy más nemzetiségű találhat aajá Uhuk refogiaaoi. fis bogy ilyet minél többnek ayafc-haaunak, arról győnyörüea gondoekodtak magák u által, hogy a régi magyar aawsiuaheC a deaaiaaafo ken aagndáu által, kolostoraik gu elhagyánra bizUtták, prensiójuk által kUyusdtMlék. A szegény, egysaarü magyar saarseteaek, kik a relormot na fogadták el, aoet a róaalak miall a legnigyobb dilemmában vannak; mert bistos egsinienciájuk meg van láaudva. Avagy ki blatoailha^ja őket arról, bogy inirignákaek nem lennek kitéve ások réniről, kik a nforaot et-logadok érdekeit ssolgálják 7 fis ssoa caskogyan elértek ann ponthoz, hogy vagy kUytsisá\'k lesnek a refonaokst lelkiismereti msggyősődésik ellenén is eltandni, vagy padig kénytelnek lennek g rendből távosni. L- bel, bogy a aagyU püspökök g muakabirékat bizonyos eaáabaa el-rogadják ée atkahnatták. De ad történjék uek-kal, akik na luinak Űy issrnMUeá r A reformokat p-dig, mint megsyősédésdUkal eiteekeaőket na hajlandók elfogadni, aart a koioeluroábaa a ss-kaiurák alatt tanbalatlaa lua a helysaük. Eseknek menekülniők kebl leni Detevá? Roma ngyobb dicaőaégére bizony biaoey — a pontúiéba I Nea beiyaealbető ások eljáráaa, akik a nődből a legnagyobb váleág hüaepelti, aMöá n ösnetartásra a lageagyabb nükaég leM volaa, kiléptek i mert ások akaratuk elWaén ia Réeu érdekeit S\'Olgátják. A római generális uinedriama ugyanii nea sokat törődik isn^ hegy mi len* red lagja-ival. A ninedrium tagjai elölt fő caak aa, hogy Oáijnbai legyen érre, ba aiadiást a..... dóufmókká leélek ia áita abz ők nl ke örömmel venik, mert ayugodtn lelepedbeteek mud ba aaon elhagyott aáaáábbáéajavadaiaakha, melyekért na ők láradoatak. Ml ti deoeaetra ea utóbbi caak akkar törtnbetik meg, ha a nagyér kormány na eme né fel tiltakozó na vét a régfok érdekébea. Mert elvégu Naff-Kanizsa osflujrtflk \' k mm lehet nhao közömbös dolog u orsságrs nézve, hogy a maiyar Meneteseket, kiknek év-saázaéos malijuk a bssaflságuk melled biaonvil, idegen n amset lségfl barátok Ozsék kl otthonukból a államvagyoni képeső koloaloraikat etek népe-aliaék ba.i. _____ A plftl m. klr. aeita éa távírd* lgai\|aiiaá\|tél. Zala 68. náxn (4. lapj 1888 augusztus hó tfr-dn oklevél egy tekegolyót tartó hölgyet ákréaoi, meri velőben ea«n a pályia tad\'ák leginkább a nflkei ae egytserü, de aemeg sportnak megnyerni. A dwslevél Kellemet ejáaJáaAt a vasak tekepálya tár»aaág Amim \'agjai — oök ás férfiak egyaránt — aláírták. — A reawk javailala as 1807. éri gyám- keretbe foglalt oklevelet Pitim ellenőr. átloméa-fflnrtk helyette rftvld, de lefkee beszédben nyaj-Qnnepeltnek aéltA etiemsréssll fá- Iwnáeédwásrt »• klr. Mlalm-i»r faeta étTá.Irda Tmirigam\' 48.886. u Közlemény. Utébbi iddbeo közkedveltségnek örvendenek a magánvállalatok által előállított képes leveleső-lapok. Eseu levelezőlapok ssállítása poslai szempont-bOl kifogás slá nem esnék, bs a illető nyomdák nem vették volna fel ast s csókást, hogy ssokst. simiapjalkon ,Levslesölsp\' teliralon kivUl még .Hagy. klr posts1 lelirallsl, sőt néhs s msgysr címer Isnyomslával Is sllálják, ami s leveleső lapoknak aal a Jelleget adja, mintha aaokat a magyar királyi poela booaálolla volns lorga-lomha. Eltekintve attól, kogy a Isiseit képes levelesö-lapok élees és gyakran s jobb isiéit sértő rsjrsik-kai, ha ssok s posta hivalaloa kiadványainak tekintetnek, a posta >intésslst, mint állami inéés-méayt nem méltó ssinben tűnteti föl, a posta ép vn mint bármily, keresksdő. nem engedheti msg, hogy aa ő cégérét a >m. kir. posta* lelirstot idegenek haasaáQák { a msgyar cimer hsssnálals pedig épee törvénybe ie Btköeik. A most aséllében hennát képes levelesőlspok msgánipsrl tsrméksk, s mint ilyenek a fennálló postai szabályok feleimében .Leveiesőlap. felirn-ton kivQI egyéb fel rásl, <shát sem .msgy kir. posts* jelsést, sem s msgyar elmer lenyoraalá\' nem visslhstik, mert ellenkező esetben a levelezőlap kjs érvényes díjkedvezményben nem réssé-sülaek, s s nemsetkösi posts-egyssmény értelmé-ben ssshálysilsnm kiállllésak miau xán levelező-lapoknak tekintetnek s mini ilyenek djjaaialnak. nem kttoatáf msgyar aaabály, hanem i nemseikősi postsssersódés pontozsts, mely s kfll-löldön is ár\|ia\|bi£j\|\|L_ Felhívom tehát ügyeimét ason nyomdáknak, a melyek ily képee levelesőlspok eiőáililásával foglalkoznak, hogy levelezőlapjaikat „msgy. klr. posts\', vagy más feliret, cimer sth. mt-llőzésével tisatAn a nfikitgn .Leveiesőlap. Isilrattal nyo-ssaasak. Nehogy ssonhsn s már lorgalomha bocsátott ily levelezőlapok asen usbály által baeanálha\'at-lanokká váltanak, ások, kik magán ipar által slőálUlott levelesö\'spo.at hennáinak, s címlapról a .Levelezőlap" feliraton kivfil minden máa lei-iiáat vagy elmert erőe toivooáaeal vagy mái alkalmas módon lávolilsanak el s tegyenek olvss hststlsnné. Megjegyzem ebből ss alkalomból, bogy a magyar korona területén postára adott le/slezóta pók nsk magyar nyelven .Leveiesőlap. feliratot kell vi elaiök s „Correspondenzkarte* svagy más nyelvű hasonló leiiratok nincsenek megengedve, Horvát-8ztavonoraságban mindazonáltal a .Leveiesőlap. felirat mellett ott legyen e szó horvát fordításban is, Megjegyzendő sz íj, bogy illem vsgy becsületsértő svagy büntetendő cselekményt Involváló képel, ábrát, vsgy kősleményi tartalmasó levelezőlapot s posts sgyáítslán nem szállit. Ezek figyelembe vétele mellett s képes levelesőlspok lerjesstése a magyar posta részéről semmiíele sk»dálybs nem Btkösik. Budapest, 1898. aognasius 8-án. A hivatalos másolsl hiteléül 1. A nsgym. m. kir. belOgyminisstsriarnnsk ö»H4Ö\|lil. OÁ szám alatt kelt tqegss Isirsts Nsgy-Ksnlsss város 1898. évre késsitett költségvetése tárgyában. 8. Osv. Németh fgnácné kegydij iránti kérvénye. é. A v. tanács pénztári számsdás megvlssgálásákor felmerült napidíjnak s v. gyámpénstár tartalékalapjából leendő kiutalása iráni. 6 A nsgym. földmivelésQgyi m. kir. miniss-ter 90887\| 898. ss s. rendelete folytán tsnáosi jsvsslst ssénkénegraklár leléllitása iránt. 8. Viseki Tsllián Kde által a helyb polg. Iskola tanulói javára léteaitett öntöodijról szóló .alapító iévél bemutalása \| 8, Ország Istvánnak a Sst.-János egyház volt dékánjának felebbesése u állásából elmosditó tsnácsi végsés ellen. 8. Horváth Deák Teréslával a Koronaherceg uloa mindkél o\'dalán levő és s város tulajdonát képeső kert bérbesdáss lárgyábsn kötöti szer sődés. 8. A kolozsvári slkelnéma intézet felűgyelő-bisotlságának kérvénye az intését ssgélyssése lárgyábsn. 10. A kaposvári sikelnéms intését igasgató lanácsánsk megksreééae sr iskola soysgi támogstáss tárgyában, 11. Ssilágyvármegye alispánjának usgkere íétto Ssllágymsgysi Wesselényi-Egylet ssgélyssése lárgyAMn. H I R I K. Tóik. A város házából. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete ssomh»-szombaton foiyo hó 87 én délután 8 órakor közgyűlést tart. T4rgyoro»at: L A kőaségi elemi népiskolák állami keze-lésbe Tétele tárgyában a nsgym. vallás- és kős oktatáságyi m. kir. mintasleríummsl kötött sser ződés pontosaiéinak bematatáaa — EienévadansAajraiAa A f. év janias kdfpban maghalt J^fMtfgl Anial már koMHaa lépéseket lelt hogy leánys gyermekei aa\'ő nevét is viselhessék. Most, halála után jött osak meg s királyi engedély bogy 8igHky Antal, a sala egerszegi figyvédi kamara elnöke állal kál kiskora unokájának Mi Imák Antal Oka és Erdőt Lttml* Qytryy Alajos ürőkbvlogadása iráni Zslsegerasegen 1897. évi juiius bő 19-én kötött i izerz\' désnek sz őrőkbe-fogsdAs tányéra vooatkoaó részét jóváhagyta, SíigitÁy Antalnak as éátrfi előnevel dijmeateHn adományozta és családnevét, régf magyar nemsaségét, előnevét és címeréi as örőkhefcgadntt kiskora Érdit Imik Antal Oi»a és SriSt Ltttnle OySrfy Alajosra kegyelemből dtjmentesén átruházta. — Kal< A vek Nagy Károly törvényszéki hivatalnok I. bó 17-én vezette oltárhos flaritt János városi hivstslnok leányát Giaellál. — OWbmsid Józi«l kir, járási erdéss^ vsrssdi takns I. bó Sl-én kötött hésasságot s helybeli anya könyvi hivatalban Mtíhr Agnea kisasszonynyal, néhai MMltr Izsák BveggyArns leányával Dara-tárról; a helybeli tar. templomben hásasságukst egyhásilag ugyanaznap megáldották. — Hjnsan. Dr. Fákién Zsigmond kelybeK Bgyvéd f. ér szeptember bó 8 án köt hásasaágot NyU Gtaelta, néhai Nyuif György leányával. — Eljegyaés. tíro$a Zsófi kisasszonyt, városunk sgyík bájos népéi e(j egy este Ablu Jsnö vsssprémi iaksrsskedő ás osmentgyáros. — HnlAlaaáa. Btrim Márton Ifisssrkeree-kedő, lolvó kó Sé-éa délután 66 év« korában maghalt Nagy-Kaniiaán. Aa elbnayt nagy kedv-Hléaiil íoglalkozoti a .sóUőmiveléaeei ás s saeat-gvörgyván begyen tainta-esOilössetet tartott lenn Mint városi képviselő síiveaen foglalkozóit s város figysivel is. Tagja volt a nagykaaisaai Segély-Egylet igaxgaióeágáaak. Temetési pénteken délalán 4 érakor lesz. Özvegye ssfll. J4ek Mária és fis Kálmán gyáaaolják. — Kedélyes aaulalaAg A déli varat tArsaaág beiybeli állomáaáaak gyönyörű kertjében már évekkel ezelőtt méghonosjtolják a ufi kebb körfl kedé yes nyári mulatságokat, de aa idén ezek a mulatságok sokkal aaayobh lendülettel indultak meg. A aaemélyssen msgaivott vendéseket az igazi magyaros vendéglátás meleg ssereie\'ével fogadják itt, ügy hogy a résztvevők mindenkor legw-bb emlékeik köss soroasák ss ott töltött órákst. Kuionöseo tekeverseayeiről kezd kireesé lenné a vasutasok egy ily vidám ■ulstiága. — Szombaton, Szi-Iatván napján a saokotlnál elBiöUb fényes zis mulstságot rendezlek. A vaaati tekspályatársaság ugyanis eaiaoa kivitelű elismerő oklevéllel tüntette ki ftvrtr János fBlőházi allőnóköt s tekepálya fársdhatlan éa busgó gazdáiét és ez alkalomnak kedves Baaspélym sainsaeUt adlak. A saép kiállítású lotts át a< rsdhatailsn tevékenységéért. /Vrywr Jáaos ffliő-básl slfőnök — a vssntaaok Brókké vidám, mneolygó .Araar Maija\' valóban tisztes korát meghazudtoló fiatal kedélyévei és eaaretetresedtf egyéniségével lelke esekoek a Mulatságoknak. As fionepéiyra rövid altust a legváltozatosabb társasjáiéaok, es e pedig féayee kiviláfiiáat követte. Az öassegyfilt társaság a legkedélyeeebb hanguistbann a késő éjjeli őrákig mulatott egyBtt. - A I e\|aaé val k eset érfiskébsn. á varosunkban alakítandó tejizöveikezst érdekében népea értekesiet volt s vsroaház nagyuraiéban, ugusstus 21-és. A már aotiéba lépeti végra-ksjté hisotiság megtiisáaábéi őeazebivott értekezletet — melynek főcélja volt a földmiveioszlályt belevonni a szövetkezetbe — Kbéntpangn End nyitotta msg, ki bessédáben előadta, kogy a s<övelkeset egyik oéja tissta, bamtailstlaa tenal látni el a város közönséget, másik eáljn pedig állandó piacot sserezni a produeeae gasdákaak. Felemliii, hogy a lej literjének átvételi Ara 6 krban van eouiempláha essen leifii a ssö vet keneti tag réeaaafilai fog sz fizlsti nyerssegbea ; majd mmertsti a lóidmive\'éei miaiasier kimaistáaál, mely aaarint addig már 40 lejssővétkesét aiakalt az orazágbsn, a ások mindegyiks sikerrel mAkó-dik. Végül felhívta a jeleevoiiakat, bogy lépjenek be a asövstksastbe, maynek alakuló kőa-gyfilése szeptember hónapban fog megtartatnL A tartalmas és tanulságos beaséd aagy listással volt a megjelent közönségre. Ugysneank 11-éa délutsu a VI—VII. kertt(átbeB volt aa Bfyhea Ebtntpangtr Emi elnöklete mailett értek sz lat. ■nknea ésieater. C-ak nemrég írlak megj hogy Horváth Jáno 32 egredbeli kfisle-geayt, mint «Akeváay1, Sümegen elfogta a csendőréén. A deientort innen Kanizsáról flpistra a Mária-Teréiia kastárnya hásihörtöaéba stállitot-tak, a honnan néhány nap elfitt lemét meg- Siőkótt. \' , — ▲ Hsdutyéa ncynaSIné Sat latrán napján tombolával sgybakAiAtl sikerült mulatee-got rendeseti a „Polgári Egy1\'" kertheiyiségé-ben. OnnapeégBket kora hajnalban as ébraasievai kezdték. Délataa saját zenekarokksl haagverse nyestek aa BgyUt karfása, ee\'e azysaott rak a tftacmulslsáf, mely legvidámshb baagulaibaa kéeön ért véget — Iskatal értesítés A helybeli Ali. s köss. polgári fin- és leányiskolában aa I886\|9f. iskolai évre a beirstások szeptember t—4. napjain lesznek és pedig nsponkéot délelőtt 8—If ónkig a fiu, déluiáa 8—6 óráig a leánytanulóké A beirslásokst megelőzőleg sugusztos 80-án tesz a fiu, augusztus 81-én pedig s leánytanulók javító vtssgáls\'a, délelőtt 8 - IX ás délután 8^-6 óráig. A beirstásoknál a kővetkező szabályok tartsndók szem elölt: 1. Ssepl. l én csakis helybeli ssölök I. osstálybs menendő gyermekei vétetnek lel, vidéki tanulok csak 1-án és 8-án iratnak be, a mennyiben az illető osztályokbea még saámukrá ia marad hely. 8. Beiratásra a tanulók kötelesek — első ishen okvetetlenül — szülei kíséretében jelenni meg és előmutatni; " a) ker«utlmlikt waay uültUtibitonyitványukai; b) mull tankri iskolai btMonyitvdnyukai ; c) foké •t itulc eiatet as a/ea, Maaadm. i» adó mtmtmMM; d) a 13 bH te öltött tantdók tijraoltiti bizonyítványukat. Ktreutítvü, iíWw születési bmnytMny nélkül ui tanuló as iW $4tbt egyáltalán asm wAe/ff fu. 8. Beiratáskor minden tanuló köteles előre lefisetni 1 M. beiralási dijt és 16 krt as orsz. tanítói nyan^Q slspra. Ugyanakkor fizetendő a laudH ia, aasiy a /imtkoUkan : helybeli tanulóktól évi 6 frt, vidéki és magántanu\'óktól évi 8 frt; a itewyitáwédkaa: helybeliektől évi 10 frt, vidéki éa magántanulóktól évi 16 fH. 4) Tandíjmentességért (olyamódók kötelesek folyamodványaikat kellően fglaserelve a beiratáskor benyújtani az igazgatóságnál. A folyamodványok szabályszerű kiállítása éa letaaa-l.ése tekintetében bővebb utasítást nvujt aa iskola hirdelö-tábláján kifüggesztett ártsaitéa, Nagy-Ka-1898. sugusztos 84: Aa igasgalóség Negy-Kanitsa, ostltörtök Zal« 68. szám (* lap) - P\'Mti N>< m placea. Még álmunk Imii ia elkerül ma már • példái rend kápa, a mit pedig a vt lő tágban elkövetnek nálunk a piacon, ai stlnle Yieaaataultö, utálatos, vessedel-msa, éhes vadak véres marakodáaa. Valóban ónak Ut nálunk törtánhatnek Hyen dolgok. Do-oára aa idei gaadag gyümöloslermésntk, lehetet -lenaág helybeli embernek saját háti ssükségletét kedvesö l ak mallatt ladatnl. Nem légből kapo<t \'bit ss, a kösflnség sugolódik, a vidéki thai kereskedők garáadálkodoak, a rendörs\'g padig isebredugoli kttekktl Ari est és ntm intézkedik aa állapotok Javitáaán. Szemtanúja voltam néhány épületes jelenetnek, Szerdán reggel At órakor alig néhány vidéki aaszony áll még tall kosara elötL Néhány ránoosképO kotsssssony alkudosott a gyümölcsre, de ekkor sebbel-lobbal néhány vidéki ayümüioskértskedö termelt éti nem éppen kicsi táborkaráv^l. A táborkar a várót Itgkéleeebb abaaiaatenOi»ja ttlnle telelmtlet elekjéből kerül ki, kiknek lövésérOk WtUo (Derbios) ur. Ismert alak. Megrohanták a kosarai, tulliei-lálták a aaiatén hasonlatosan arössakoakodö kólákat, egyik máaik alakja a disaes láborkaroak, leikapott egy-egy vékái, és uvy rohant el vele mintha osak ingyen adták volna neki. Aa u>e sitási a hélul ögyslgó vidéki kereskedők súgják be. Volt esulán riadsom, A nyelvaa ssssóoyok átka measas elkiserte aa éhes hiénákat. A többi kofák ptrsae, hogy boldogalbastanak, meeass elébe mentek a tÜrály-uteában a vidéki tsat-saonyoknak. Ostrom alá vettek minden kosarat, vestekedlek, lármának, túllicitálták egymáat, aa álmát aluvö kanlaaaiak még It nem nyuaott, megmtrtdl bőrére. Hiába irtunk et ellen heaábra menő cikkekét a rendőrség ellen, ugy látásik, a példás rand Isgssebb képét látja. Talán meg honosítják a többi városok rendes ssokáaát, bogy a kóláknak ét gyOmölct-kereekedőknek 9 öra előtt ne tatbtdjon soha bevásárolni. A vidéki keraakedők tudtunkkal nem fliatnek Kaniaaán 78/, pótadót, elvégre e teher meilstt annyi előnyünk lehat oaak itthon, hogy mi vásároljunk előbb, s ne holmi 100\|, dolgosó kereskedő, a ki a saját ssiroe bassnán kivül leheleteimé lesni Lékünk s bevásárlást. - Kiékel* kei4a*k. A ksesthelyi msadOfég a matt héten két előkelő saáraiasáau easvargót losott el. At etyik lovag Srandl Alfréd volt ktsttbelyi bonvédhutttr őrnagy fia, ki a tüllét at\|áa addig jaloti, mig végre koldulétrt adta mttái. Néhány atpl eltárss atáa basa-loloacolták siftteibes Gráobt. A másik csavargó ■ár a félvflafot bekóborolta. BUm Károly tanúm (Afrikéi) illet őaóvtt írásom, ki Páriaban végeate iskoláit Aa orvosi pályára késiül t, de a saanvtdélyaa alkohol étvesés sgéaien megzavarta életpályájsn. Sok vitaontagaágon ment már keress\' ttl, néhány hét éta pedig a Balaton msntén csavargott éa síimén koldulással tartotta fenn mtgát. — TssseésIsHS vsrssay. A vasvári baesaról ba»ajövsi oktalan versenyt rendeseit két talaegerrargi bérkoetisi Kálmán Károly ét ée Sásrtyén Imre. A kocsisok a búcsúban aaiyrs voltak\'lovaikkal, mindegyik a sajátját dicsérte, a baagos sasmeeeerét bttsaks Isayigsiéasisl fejelték be, majd medáljuk...... Hssstelé Kálmán kooaija jött elöl, Sebestyén egyaserrs osak a lovak köaé ottpott, hogy elkerülje, ét asael megkezdődött at őrült vágtatáa. A sséles orssága\'oa ■agasaa saállt a por, mindeaki ijed tan, falva tért ki alölttk. A nekeretdi msjornál a lej löt utat áisaelő hidaál egymaaba akadt a két ltoesi, néhány piltaaatig agy vonszolta agyik a másikat mig végre felborullak, és a mi előre láikató volt, oly aaareocsétleaül, bogy a kik berni ü\|tek mind megsérültek, kőt ülök egy még a hfiyssinéa kietenvsdett. A végsetet verseny terraaöi allén a vizsgálatot megindították. — Onaáxatl tat vaj. OySr/ff foagráe köveakáüai ügyvéd a arait ctütörtöküa Kévee-kálláről Ederissbe ataaott. bsigiiget és Bderica kősóit tlttaadlkáll a hiatóbao, a kecais pedig a bakoa. A lassaa tovtgördutü kosaira fslksMts-kodott égy idegen férfid .abban a reményben, hogy aa ügyvád argay láncát éa éráját elemeit. De s hossaas motoaskáMsra felébredt Győrtly ée aniagy magyarosan Üdv8«ölte a hívatlan vendé-gst kocsiján, mire fs falásban keresett menedéket. Most a eseudóraág kereei aseitaágall aasb tolvajt, a kinlk ea alkalommal nem aikerüll aa operáeió. — Reasla-rtbbaaái Komin Miksa I.-egertsegi kereskedő inssa egy 10 klgramm sulyu benslnnel telt üveget vllt a pi nőébe Midőn at inaa a pincébe leért, megbotlott s at üveget elejtette. At utána menő saolga, Nimtik Józttf Ijedtében önkénytelenül gyulát gyu\|tott a \'ötét pincében, mire a széjjelfolt betln (ellobbant éa a megrémült stolgának a haját teljaten lepörkölte, kesét pedig Ittonyalotan összeégette. A pince jól el volt zárva éa éten kívül mát baj nem történt Elinal síbiates. A ihároa-beréuyl tH-blvtos ZoMr Karoly mult héttőn nyomtalant eltűnt a nvóia nem került elő. Legnagyobb valő-•tlnü»ég taerlni ömtyilkoaságot követett el. Z\'itér ■alt béilőn elbuc-usnU nejétől s sít mondta hogy kiknsatsik Zákánybe, a törvényhatósági kavlcsielephe. Zákányból aaián r ejebss levetet iniéatl, melyben tudatta vele, hogy megválik at éleitől. Fuvarosát a levéllel viasaaküldőtte Ibároe-Berénybe, róla pedig axó\'a semmi blr. Valószínű lábát, hogy a Drávába llite magát. Kétségbeesett feleeégt, a hatőasgáél jelentést telt 1 most orságs<erte köröaik. — Tiitek. Nagy HU pnaziitott pénteken Nagy/alun. Rövid egy óra ala\'t kél lakóházat ée iltennyolo gazdasági épü elet hamvssitottsk el a lángok. Négy község t tanltó-ága vonult kl a s veszedelem színhelyére és igy Is oeak megfeszíteti erűvel leheteti sz éh»s elemekel megfékezni, hogy még ssőruyübb pusitltást ne vécézhessenek. A kár kötet Ötezer forint, melynek alig egy hsraadréasn volt bistnaitva. — Hasonló tüavésa dtthöngótt máanap Sáriidon. Fas János psj\'éja gyuladt ki ttlé II érakor. Aa uralkodó taélvétt fételmalet képével kisaámilhsiailan veaaélytyel fenyegette a kősséget. Egymás mellslt öt lakóhás állott láninkban egyaserrs. A tütet csuk hajnali négy órakor aikerült elfojlssi. A kár jelentékeny. A lakóktiakon kivül több melléképület és nagy mennyiségű takarmány l«<l a ánirok á doaata.- A mull hétegyik nap)án déli IS ó. Karácsonyfán Terinetilyőrgy liké-háta kigyutad\'. Aa uralkodó nagy aaélviharban 18 Itkóhás, a bostátartosó melléképületekkel éa az extkhen lelhalmoaott begyűjtött takar-■ánynyal eiiyüll a tűt áldozatává lelt. A nép teljeten koldusbotra jutott, söt vannak olvasok la, a kiknek \'a raituk volt ruhájukon kivül oak alig nadt vtltaftfk. A kár ■sgkőasIHi a 40.000 Irtot. — AllstsgésssMgyl klsaatatAs vármegyénk területén : Vtumiig : Letenye 1 udv. ftsszesen 1 község I udvar; RüJMr: Szepetnek 2 udvar ; StrUnko: Alsó Dörglose 18 u., Alsp-Nemes-Apáti 86 u., A.-Saamenye 8 u, Aszólő 8 u., Badscsonytomaj 9 u.,Besenyő I u,Bottornya I É Csacabotsók lB a., Diszel E u., Bögréié 16 tk, Eattaragnyé 1 i, Gélfénfiázá 6 u., Hahót 1 u., Hegyesd 14 u, Hetye\'ö 1 á. Jurcsevecs 11 tu- Káplalanfa 16 u., Keratye 1 u., Keszthely S u.,\' Kis-GörbŐ 6 u., Kis-Váaárbely 1 u., Komárvárot u., Ltngvia 6 u., Letence ltivánd 14 u., Letenye 8 u.. Magyar-Sserdabely 1 u, Mii ej Egyháztttg 6 u., Mura-Vid 6 u, Monoatló 18 u., Nagy-Gőrbö 6 í u., Nagy Pécaely 18 u., N.-Kanltta 4 u., Nemes-1 Boldogasszonyla 6 u., Ollár 18 u., örvényes 6 u., Radamos 18 u., Rlgyáoa 1 u., Bóasaaaag 11 u., gallőld 1 udv., Sármellék 6 udvar, Söjtör 80 u., 8ient-Qyörgyvár 7 u^ Tapolca 8 u., Tihany 17 u., Tűrje 9 u., Odvarnok 4 u,, Vidornyassöllös 8 u., Vlnezemajor 1 udvar, Vonyares-Vaahegy 1 u., Zala-Egerszeg 8I> udvar., Zals-Szant-Láaaló 6 u., Zala-Szántó I m., összesen 69 község, — Tart Iák baa, atlráayltáMkbsa JArlaa tlaat vlaelé - aaérl«ck«\|»M klajb veM aja«lk»ata aa aall érákra •■Allé htayvvesstés éa lavalwséara. — Islvss déalalaktl a lap aaerkaasMaégékaa nB 18W fel. alatt — J6 caziládbál való 9 gy®p-■aek teljea ellAUkara el vállal tátik - Bővebbet • lap kiadóhivatalában. >Egy Jé bAsbál való fia kárpitét tanoneaak felvétetik Vriaiaiaaa Kárely éa OBnaber-ger butornyárábaa Kagy-Ka-alwáa. 1898. aoguaataa bé 26-éo. A gabonaüzletről. Nagy-Kanizsa, 1898. sugusatus U-én A gsbonaüalet nálank csendes; ksreskeéüiak jobbára lanyhán hangoltok, SMrt láijak, hagy a malmok nagyon lartóakodaak a aagyobfa vételektől nég oiesébb árakra saámíiva á basa ára a lagiitébbi 8 nap alatt 80—40 krajcárral osökkeal; resW 90-86 kraioárrsl; allééban a tongtrt ára a tartós tsárasság miatt aisgsrtlsr-dalt éa smelksdik. Heti vátéraiakta átég ssiadlg sagyon tyeoge a hosstal. Piaei árak a kértt-kaaö árakat éraek el: Basa bt 8.16-8.40 Bon „ 6-86—8éU Zab „ 6.86-6J0 Árpa , á -8J0 Tmgtri 5.60-6.76 nrsdtlai áru ntgyobb mennyitégben 80—86 krral jobban fisettetik. \' TANÜGY. lakelal érteaité. A Szeged szatr. kir. várót törvényhatósága által fentartott kön. polgári leányiaksiéval kapcsolatos női ktrtaktdelmi taalofyaa as 1808/9. iskolai évben tzeptember hó t-én fog még-nyittataL A női kereskedelmi tanfolyam faladata: nőknek tltóbb-loku kereskedelmi foglalkozásokra való előkészítése és célja as, bogy a nőket oiyaa kereskedelmi ismeretek és Ogyaatégek birtokába jutlaaaa, amelyek ttgélyévtl mint levtieaők, könyvvivők, pénz tárnoknők ab. üzlet skbsa aikai-mazhatók lesyenek, vagy mint önálló üzletvsaetö-nők, ha aa üzleti költségek saarényebb mértéke folytán karsakadöi segéd-személyzetet nem alkalmathatnak, szükség éastén a kőnyvvtatáői a könyvek és levelezés riteléöen sisktrtslssamsl helyettesíthessék. A lanltát ideje 10 hónap: szeptember 1-töl junius 80-ig. A le.vétel teltételei: A női kereskedelmi tanfolyamba leány-növendékek és nők vétetnek iti, kik a polgári vagy lelátók leányiskola 4 osztályát, vagy a felső népiakoláralégtégts ertdasáay nyel végeiték. Felvehetők továbbá olyan leányok ás aék is, akik felvételi vizagálaton igazolják, bogy vaa tlö-képzettségök a tanfolyam aikarea slvégséséhss. A felvételi viaagálat tárgyai: 1. Magyar nfavUn éa magysr fngalaiaaét ás alébbira nésve s átérték s pslptri laány-iakolában megaaereahető képesség. >. Saámtan. Teljes jártasság a négy aiapa-vei et ben egéaz- éa tört saámokkal, a hármas ttabályhot tsrtosó feladatok. S. Földraía; különösen Európa, Asaia és Amerika löldrajia. A felvételi visagátatért aa <öaaasa tantárgyakból 6 Irt dij flaetendö. A tanulók tájanként 60 frt tandijat üaetaak, mely két qryeulö réstben, vagy havi réatiettkbea is laflaelbetö. A tanítást sít k tanárok teijeaitik. A nő vsadé kek állandóan női felügyelet alatt állanak. As eddig végzett növendékek 80^,-ja képzettségének megtelelő alkalmaséit nyert. Ai uj iskolai évre a beiratáaaa ée falvéáaM vizsgálatok szeptember hó 1—6. nanjaia történnek, de előjegyzések a nagy saünidő alatt la (juNut ét auguaataa hóban) elfogadtatnak. Bővebb felviirgoaitáa alulírottnál nyerhető. Stégeasa, 1898. julius hó. (Tlaaa LaJse^Snt 60. a.) Krlkkayné Barbaré lg—a, a kftss pot§. Martakat Is aét kanskaéaW luklju icMtsMta. K 5 I g l I d l I á g. Hagy ayerketlak \|á némát Allattsnyéaaiéalnk prosperálása a a takar-ssányteraslés a legtsoroaabb öasaeMggétbea áfl. Minél jobb él mfitéi több takaratfayt pre-dukáhuk, tanéi inkább vtgyaak képesek aa oktaart takarméayosáa követeiBéayeiaak slegst fenni aauáf inkább biatoait haljak állataink egétxséget, erőleljat fejlődését t ezzel teayésa- Itagy- csütörtök Zala 68. Bzám (6. lap.) 1898. auguratu bó 2b én. Maiak sikerét. A takanaáaiosáa okaiért kivi. f Islitaa egyik ugyssolván íagnélklülóaketleoebb uyifuk a jó réti raéna. A jó réti eiéoa ké-peai alapját a saéalólSidi termények aikerülé-aések ia, amt ha jó a sséna, állatállományunk ia jól táplálkozik, jó irigyet ad — aa pedig a ■laMffldaek ralik baaanara. áa a kérdéa tehát, hogy miként I?bet jb mémtl elAáilitaoi. K kérdem a legtöbb gaada aat a fiiarai adná, bogy msstsrségss ntoe ■agyaa kévéi betolyáat gyakorolhatunk arra, Mit a aaéaa jóság* Ugfőkép a t»rméaeltöl, kHaőess as id6járá»li( függ. Pedig a dolog aa igy áll. Igaa ugyan, boiy aa idójária a HrmésMl tényezői egyáltalán nagyban befolyi-eeiják a aséoa minfleégét, da eseakivBI kfliaö Hrtlainyek ia játaaanak kőire és pedig nem\' MpMklMnll. Q/ea körülmény elaő sorban ai begy swal növényeket váaatunk ki a tüksve rák Beateái litáaábos. B tekintetben a legtöbb aebénetg csoáett felmerülni. Ba valaki ety nj rétet alakit, a legtöbb esetbea magkereakedőhös fardal tanácsért aliránt, bogy minő növények ■agiait vásárolja Mg. á megkereskedő asolgál !■ tanáeaeaali da abkaa nincs kőasönet, mart 0 ép oly kevéssé mosdást jó tanácsot erre aéave, ■lat aa akiaak ily iriaybaa oaak halvány fo-galaMi vannak. A rstaiakitásánál Mbsssnálandi rülhstlenll asákségea. — A rét alskitaaát kávéid eas>endöb«n, mihelyt a többi knlfornBvéiiyek tenyéaaete megindult, alkaliaauuk a fugtabow-nái, vagy a Illőn a eétra consimaU rét borosát. Ezen eesköaökkel elömosditjnk a levegő eireu-laiiéját a gyomok e>pasiiitáaát a kfllfaőssa kisfé vizenyösebb területeken a fejlődést annyira (átló mohok eltávolítását további a zári aávisy-aet gyök\'Oraasínek megtérteiét, mi által aaok ujabb, erőteljesebb fsiődésrt terkeateinsk. Ha sssa munkálatokat évről-évre folytatják, a a mellalt a lipanyag viaszapótláaáról müüV gy»k alakjában időnként gondoskodank, a végül a letakarít ásnál mindenki által ismert szabályokhoz alkalmazkodunk, ugy bizonyára meg le-aafink elégedve azéoáak mis őségével ia jóságával. Hirdetések. 6929 tk. 898. 261 — 1 VASÚTI MENETREND [ Árverési hirdetmény. A nagykanizsai Ur. t»rvényaaák tkvi osstáiya részéről közhírré tétetik, bogy Ker ess Jóssal prugováci Mos végrehajtatnak Horváth J őssel ia neje Henoa Zsófi dMakátf lakás végrehatási szenvedők elleni 199 Irt tőke, ennek liKtt. évi november bó 10-től járó 6 százalék kamatai II fit 80 kr per, 10 Irt 20 kr. végrehajtsa Unkái, 8 Irt 65 kr. jelenlegi a még IslasariMeadá kőhsé-iranti végrehajtási Igyábaa a taatneveaeit kir tőrvény izék leröletéhez larloaó aa naf jakabiai 14. raám tjkvben -f 17. kraa a lalvsit ingatlannak Hovvük József és neje Heocz Zeóát illető és 264 írtra beesőit fele KANIZSA állABiAa. ftktveréket maginak a gaadáaak kall ilüiaai, l szolgáljon nski a tekintetben nimata-Mai aaw vadoa ia ttőforduió jó mbOségfi pásaWéle éa levelet aőványek tömege, me\'yetas altkkaaéó rétterület kötelében talál. Ila aaea növények magvait kocatta meg, agy siegvtMiM alapiát aanak, hogy jó takarmányt nyerhessen. De ensel még nem lett slagéi Igaa fontos témái a talaj alőkéasitése ia, értvéa aa alaii rrasiat • kfilőebötö talajmfivelő esikőzök tsljts alkalmasásit, réuint a különböző trigyaaaarek haraailatit. Aa aaakSsöket illetőleg nagy saerep jut aa akiaak, boroninak is heogeraek ; ezek együttes alkalmasisával késiitheti el lalaját agy. bogy abban a fiatal nővényneemtték met-tilsihi lÉk misdamz lényssőket, melyek fejlődések bős isfikségesek. Fődolog a talaj megman-káláaárál aa őszi mily saiatii,s a tavasai-vttée atbi porbsoyiiés. A trágyázás siklat! kere«z-talvitele a tápanyag kiszleiitől függ. X belvea eaak aaayit jsgytalnk mag, bogy ai iatál lé-trágya mellett a mfitrigyák alkslmstására ia ki kell terjaeateai figyelmünket, mint a mely anyagok hivatva vannak as iitállótrSgye hiányait pótolni. A kAJi áa foaaforaav tartalma trágyáknak réti nővinyekail kiváló jeientőaigs van. Viivaaetö barázdák kéasitése, vak and túrások elegyenatiéae, mélyedéi^k kitöltéee mioi oly liayMtt, melyek a rét likarhan tanisáhoa elke- Szombh Mes Zala-Eg. m 1 v. SZ. V. gy. f. V. V. hí »• S ca. ca • i—J ÓQ I.-S11.-ÍJ, Barcs ■a. v. n r. Gyékény B. v. .1 n d u 1 A a Eaalsaárél 1 il rr V. V. V. V. SS. V. IS. V. ÍT- ▼ V. V. sz. v. II. Y, gy. v. 449 regg. A. u. este este délb. 06 regg. 20 d a 16 d. u. d. a éjjel regg. regg. d. u h. regg d. n. este b rkeié Kaalaaira IT v. ss. V SS. V\| V. V iy-v 809 SS. T, sz. v V. V. SZ. V. ity. v. IZ. V. SZ. V. V. V, gy. v. IT-» U. V. f, •Z. V. 804 regg. d. a. 99 éjjel 50 regg. 61 d. a 01\'este 49 regg. regg. 06 este 62 regg 40 d. a. 60 este 66 d. a regg. d. u. éjjel r»n 1AM. évi ekiéber bé 18 aapjéa 4. 9. !• érsker OMakái angjakabfai községházánál Remce Gén felperesi ügyvéd vagy hrtyeiless közbül te »el ■eatartasdányilvánTM árverésen eladatni fog. iKikiálMai ár a lentebb kilelt beeaár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10/,-ál készpénzben vagy óvadékkepea papírban a ki küldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanízián. • kir. tvssék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi angara as hó 10. napján. KM Ur. Ivsséki albiró. Lsptulsjdono. ia kiadó: rnciiL r ( l i r. Epiiéacl, epiifiieilerti ti Uilil^usut figyelmébe ajánlja gyártmányát as első magyar JCW MEZ Slia ji tata-tóvAros. A assbadalmaaolt építőlemez, nyomlók, ImU-Aiaalr, gnaiaaigi k gyári épBIeteknel vagy ttsk átalakításánál Uválósa alkalmas. IAm és fayymnlm, telieaen ia4na» mmnym Uk, boltotaiok, ktrilh/nlak válón/alak, kimhty ia mMhétU tttmUua alkalmas, gomba flrty éa M-IMrmn ■enies anyag. Uj, gyors éa a ItoaltnM épitkssisi readsser. ■Ngrarázó füzetek ée agyas aayagok árai dijtalmini küldetnek. 90 -41 üsv^sáa épitász Házeladás. Helyken a Uirály-uteA-ban ■ veit Taehanr<féle tiláralatl ká«« kert, rét nagy aiagtáffal laabad kéabOl mlméé. Bövolib felTlKaolláwal mmIKAI m Hágj -kamlasal bamk.njra.Aicg rtaiiénytáraaatg, I I GUHONISHUTTIEWORTH "ggXt BUDAPEST, Váeal-kArút IS. aa. ákal a latlulányoaabb árak malaU aJántialMk Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanlzsás. I wmémMI áe ajvétástis^kAatlatak — unann w p^Mnmsm Uaék, mt. \|l\|ik >111 Iililia, .....III I Ima SaOalraaia. Nyomatott Fischel Fülöp laptnlajdonoanál Nagy&aniaaan 18K8. Huszonötödik évfolyam; 69. szám. hwkM«áM\|: Var»«h4a .ptl.t n>ltll riMp kta/T- A irtMÜiil trtakaaal lakot uapaa-kiat 4. a. é-é éra WaL Ma laüaaaM a Uf aaahasi malr. raaatkaak auaáaa Hikali; UaáéUTaial^ TaraakiakfUat: AaaáW f»lt Ui;i> Z A LA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkiat kétszer: vasárnap ée csütörtökön. au>raam iui tftm ém IS kaaaaa (S 6V — te rwm e kmai (B M — Is. I«i«m S imat (1 M Si ka Kjüttk patíbora 10 karate. •wiUmM Plaakal falap kSa«>k«M» Sti ■■ataltaa liaalat —k hm Ml fcnlwl ti IRHI ilt aa krajaér Nagy-Kanizsa, lö»8. FeMOs szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap,, augusztus 28. DŐlltéS előtt ! tartózkodásuk több napra van tervbe véve. Ebből világos, hogy az osztrák főváros-^(M. U.) Az osztrák miniszterelnök és ban valószínűleg ő Felsége elnöklete alatt szakminiszterek két napi tanácskozás folytatni fogják a tanácskozásokat és a ki után Budapestről visazautaztak Bécsbe, nem egyenlíthető ellentéteket a Felség dön-Dacára annak, hogy a tárgyalás anyaga tése alá bocsátják. Időelőttinek tartjuk ennélfogva, hogy akár az egyik, akár a szokatlanul diskrét módon tartatott: mégis ugy a hazai, mint az osztrák sajtó tüzetesen foglalkozott azokkal a kérdésekkél, a melyek a közös miniszteri tanácskozások komplexumát képezhették. Nézetünk szerint hazai viszonyaink tisz- másik részről győzelemről vagy meghátrálásról beszélhessünk. Egyébként a két kormány álláspontja közötti ellentét kiegyenlítésének módját bármiképpen találják is meg, ezek egyikéről, tázott voltára, másrészt a magyar sajtó vagyis sem győzelemről, sem meghátrálásról helyes érzékére vall, hogy közelebbi értesfl- nem lehet szó. lések hiányában) is, a meritoriális kér-; A magyar kormányálláspontja annyira déeekkel foglalkozott és tőbbé-kevésbbé világos, határozott és tisztázott a magyar helyes nyomon járt, mikor a közös miiiisz- közvélemény előtt, hogy az abból folyó téri tanácskozások érdemleges anyagát tag- konzekvenciákat logikai következetességgel lalgatta. ; mindenki levonhatja. Ez az álláspont egy- A mi azt a kérdést illeti, hogy e tanács-j részt - a mi az. ügy államjogi oldalát kozáaok döntő etedményre vezettek-e vagy illeti — a magyar közjog tekintetéből intem ? nyilvánvalónak látásik előttünk, hogy tranzigena kell, hogy maradjon a jövőben ha hőzeledéatórtéat ia a két konnánynak a. Vagyla az rtfoy. évf JÜL t-c.rewdel- mereven ellentétesnek látszó két álláspontja között, ez ma még véglegesnek nem tekinthető. Erre vall, hogy Bánffy Dezső báró miniszterelnök és Lukács László pénzügy- kezésejnek feltétlenül érvényesölniök kell, ezekből semmit fel nem adhatunk. De épen ilyen világos és határozott a közgazdasági rendez kedés érdemére és ezen miniszter szombaton Bécsbe utaztak és ott érdemben teendő konkrét intézkedésekre vonatkozólag is a magyar kormány álláe-pontja. Es az álláspont pregnáns kifejezésre jut az ez évi tavaszon az Ausztriával való gazdasági kiegyezésre vonatkozólag a kép» viselőházhoz beteljesített részletes javaslatokban. Hisz as azokban foglalt intézkedéseket a kormány mint olyanokat hozta javaslatba, melyeket közgazdaságilag leghe lyesebbnek és gazdasági fejlődésünkre legalkalmasabbnak tart. Nem kell tehát ennélfogva semmififli boszorkányság ahhoz, hogy külön információ nélkül is egész határozottsággal tud\|uk, hogy a moet folyó tanácshoz ások han a magyar kormányt Min vezethette más szempont, mint azoknak a módozatoknak keresése és megtalálása: mint lehessen — miután s vámszövetség megkötése közjogilag lehetetlen — az érdemleges intézkedj sek körül annyit megvalósítani, e mennyit vámszövetaég nélkül, önálló rendelkezési jogunkból folyólag megvalósítani egyáltalán lehetséges. Ez a törekvés nem képeebet prejudiciumot mégarra a nem várt ontsa sem, ha Magyarország a merev vámelki-Iönzés útjára kényszeríttetnék is. Mégebbea az esetben is a jegybankra, a fogyasztási adók visszatérítésére, a kiviteli jutalmak TÁRCA. Ki az ur a háznál ? Irta : Kéaaa. ANl érj vad Aszó mamák igész raja össsesugoit a bálteremben, hogy ugyan melyik leány lógja hálójába keríteni azt ss elegáns barna szép embert, ki öaasslont karokkal állt az egyik ablak-mélyedésben, nagy fekete asemeit vbsgAlva jártatta körül a teremben. — Szemlét tartunk? Megrezzenve fordul bátra a kérdéséit, ée örömmel nyújtja kasét az előtte álló éltes uri embernek. — Üdvözlőm kedva Dani bácsi. — Sserváss öcsém. Menekültél s fővárosbél, nem is mdsilsd velünk, hova méas és ima a véletlen ismét öseseboso\'t benaü< kel. Hát után melyik letetik kis öcsém esek kösül a szép leányok közülí He? Na hisz* nem azóltsm semmit öcsém — tevé Dani bécsi mindjárt utána, midőn öcscse arcán a kellemetlen haláét éa>revetle, melyet kérdése idézett elő. — Pedig már ideje, lenne bsrálom aszal a gondolattal megbarátkozni hogy Adáa élete Eva nélkül nem kellemes Eat tapasztalásból mondom. Haj, ha nem volnának esek az ezttat saalak 0>y sOrfln elvetve lejemen, hidd el kis öcsém, még én ia a házaaság révébe svesnék. Onkénylelen mosoly jálsssdosotl s üslsl ember ajk«i körül. 0 yan moaoly, melyei gyakran szeretnénk via-sanyomni, de a legjobb akarat mellett nem tehetjük, dacára annak, bogy meg vágyónk Ielőle győsődvs, bogy as illetőre oésve kellemetlen, sőt sértő ez s nevetés — Neveaa, nevess, majd megbánod. — Tudjs mit nevetek, Dani becsi? Megmondom magának. Easembe jutott Béla felesege, a kit maga me lé képzeltem, mint élete párját. — Ast bissed tán Uéss, bogy belőlem ia olyan papucshöst faragott volna as a csepp kia au-ssouyka v Hahaha, akkor heromssor olyan nagyra kellett volaa megnőnie / Megvagyok róla győződve, hogy belőled sem log egy aaesooy sem akarat nélklli bábot alakítani. He ? igazam van ? — Kö»sönöm jó veteményét Dssi bácsi, dé nem ugysnest mondt -e Béláról Is, ki oly mskaes és önfejű volt, hogy jó anyánk nem egyszer ontott könoyeka miatta es ima, moet ss s kis paráoyi asszonyka ujjong és Ispsol örömében, bogy térje leljösen meghajol akarata elölt? — Nézd Géza azt a szép fekete leányt milyen keeseaeu hajija meg mag >1. Hej ha harminc évvel fiatalabb volnék — sóhajtó ai öreg nr. — Akkor kijutna a pogácsából ismét nekünk — veti oda moeolyogvs Géza. — Kópé ne bosszants I Híresek voltak ások a pogácsák Legalább a gyerekek elölt azok voltak. Dani bácsi minden nagyobb ünnepnapot nővére caaládja körében löltótt ózdon, i Kgylzben a kát kisebiik fiu Béla ée Géza nem voltak hon, a gazda átvitte öta halászni. A két kis fiu kipirult arccal, Alreesad iestek, mikor ráadni meg a horog artó rad, midőn a szolgáló lelkeodesve lat l« a folyóhoz, bogy a kis ifljurak gyüjjsoek ssoonalhaaa, mart meggyIU a Dani bácsi. ^ . — Menjünk, mondá Béla, ki Dani béoaét nagyon uerette, de még johbaa a azep képes könyveket és meséket, melyekkel a kis tekete bőrönd mindig bőven el volt létva. De Uéu számára nsm volt semmi vooaé a bőröndben, mert as öt éves gyermek még olvasol nem tudott — Ugyan mit bosott most Dani bácsi — ! kiváncsiaskodék Béla, — jöjj aieseünk, — Mit hosotl ? — leleté i kii k magvaké vállvonogatáasal — hát nsm ismered s eaokáaét ? hu egy pár pogácsái I Azokat pedig Dani hátával együtt kitté később is megtaláljuk. MUor a gyermekek haaameiiiak, legnagyobb caudalkosásukra két bőröndöt láttak. — Tudod mit Béta, ma megaéssük mit botolt Dani báesi még. Abban a másik nebbik tank > ban tán valami tsebb át jobb vaa. tn már meguntam ezeket az örökös pogácsákat. fis fzépen lassan, éssrevétlenül közeledtek a bOröndhO zéskinyltották. Ds mily nagy volt a Ida Géza csalódása, midőn aa álmodou mindenléte jó és asép helyett ismét cssk — pogácsákat talált. — Mind g és mindenütt caak pogácsa. A ssép bőrönd, a csunyá bőrönd, n indán Dani báea Akt FarBltrY IÁ7«nf 1 "\'l- «>»«» a.gj kaokaa tartanak aa rolniiba JUiWl aiaa .Hájon. ás alolai Uállltáaoa ipiMI •í"*- lUslellelatt anf a ■iilaoalaal áraiaaal ia vlgyts, LpQpriÍVÍ7At h asyaüai <fjr leaa.faaabb klltataUa.1. A t0lk noeol UVUOI Fs/aaei JéiMt kmrlvlist mtfcUalu árultják.. a Kapható < \\ Marton áa Hnber és Bonentetd A. éa fin czégeknél ORAPHIC TROGEP a egjobb, legegyszerűbb, legtartósabb ét legkönyebben kaselhatő. Am 55 Irt egy\'téttyezell dobozban. — Kizárólagos képviselet es lörakUe: Fisohel Ftt öp könyvkereskedésében N Kanlseáa. (gr Pratfactaual ulvssaa szelgálet. "SQ N«fy-K>ni«u vi-ároap Z«la 69. Mám. (9. lap) megállapítására, a kikészítésű eljárás alkalmaikat módjaira (őrlési kedvezmény), a vasuli tarifákra, állategészségügyi forgalomra vonatkozó intézkedések egyoldalú rendelkezésekkel olyként szabályozhatók, hogy azokból a magyar közgazdasági élet igényei kielégítést nyeljenek Feltéve ezen szabályozásnál mindenkor, hogy a viazonoaaág legális biztosítékait Ausztriában megtaláljuk. Hogy pedig ezekre vonatkozólag a tó rakvések azonosságinak fenn kell forogni mind a két állam kormányai részéről, ez, kétséget nem szenvedhet dekeit megsértse, ép oly kgvéssé fogja IAom •sl, hogy Magyarország fcelső békfjk, •yuvslmá\' és fejődését hMtafculó üzelm® lkai veszélyeztették. A kelytat általában] aafckal komolyabb hogystfl kWaíéle gonosz befolyássá által még nsszabbá válni ea-gedjék, és igy meglehetünk győződve, hogy i a miniszterelnök az 0 á lamférfiui elörelá-áaában és akcióképességében csakhamar, ura lese a mozgalomnak. (—) Aa oj nrazetluégl «iga-laaa. As osstrák zavaroknak nálunk * as laát a közvetlen hatásuk, hogy a nemaeli-aégí mozgalom kiélesedett. As Ausztria fBderáliaztikus átalakulásáról szóló jelige Magyaroraság nemzetiségei köst ia létesett, Meg azonban as oláhok és a tótok egy része engedték át magukat a legfantasztikusabb terveknek, melyek beteljesedését a jövőtől remélik* Szent István birodalmának nemcsak föderálisstikus ssétdaraboiáaáról álmadoznak, hanem arról is, hogy a magyar faj hegemóniájának meg fog kelleni törni Ilyen mozgalmat egyszer már megértünk éa az sem volt képes Magyarország állami rendjének szilárd védőgáljait még csak megingatni sem. A hatvanas évek vége felé as oláhok és tótok oly féktelen izgatást űztek, melynél gonoszabbat már nem űzhettek volna; összeköttetésben voltak as oastrák azlávokkal, legkivált n csehekkel, és akkor olyan férfiak ia álllak as agitáció Ma, kikkel a—nemzetiségi osztrákok mai Tesérei nem mérköshetnek. Mégis sikerült akkor a magyar kormányférfiaknak a nyugalmat és rendel, törvényt és jogot teljesen megóvni és a mozgalmat elnyomni Meg vagyunk győződve, hogy a nemzetiségeknek ez az uj vállalkozása ia meg fog hiusu ni a kormány éberségén és eré-lyén. A mily kevés hajlandóság van a miniszterelnökben arra, hogy valamely chau-vinista oélsalból a nemzetiségek jogos ér Tanítók megyei közgyűlése. A »Zalamegyei Általános Tanítótestület* ang. 25-én, Bslatoo-Fllreden tartotta évi rendes közgyűlését. \'A gyűlésen megjeleni éa hosszsbb időt töltött dr. grtf Jankovieh Látzlő, vármegyénk föispánj* ia, nemes példái adva ezzal mindenkinek a tanügy iránti nemes érdek-1 lődésre. A rendkívül látogatoü és érdekes köz-\' gyűlésről tudósítónk a következőkben számol be: Air »4, Aug. 24-én este hét órakor kiváló é\'énkség uralkodott a balatonfür dí kikötö közelében. A gyönyörű parti sétány e részén csakúgy hullámzott a lűrdöi vendégek sokasága. Lingl Valérián, a szelíd, apostolképü, bencés pap, aki a fürdőnek igazgatója, és Kanoviat Oyöryy az Erzsébet-szeretetház aranyos kedélyű igazgatója ott tartózkodtak a híd közalében és vártak a „Baross" gözlu\\jó megérkezését. A Balaton hullámait méltóság san szelő gőzös gyorsan közeledett s egyszer csak élénk naraogjelzés tudatta, hogy a hajó kikötött Lingl Valérián, fürdőigazgató a kikölő-hid közepéig ment a közgyűlésre érkező I megyei tanítóság fogadására. Ott néhány ö-sinle meleg szóval Üdvözölte a taniló á-got Stalay Sándor megyei tantestületi elnökhöz intézett beszédében, és működé-1 sökre Isten áldását kívánta. Az elnök \| szintén nébéuy meleg nzóyal megköszönte a\' vendégszerető és kitűntetB fogadtatást. \| Jtauláo a nagy számban érkesett tanítók paVra szállottak, hol Kanootct György szeretetházi igasgató elszállásolta őket. Nyolc órakor a gyógy terem ben gyülekeztek vármegyénk tanítói, bogy megtartsák ■ közgyűlést megelőző zárt értekezletet A körülbelül h * rom negyed-óráig tartóit elöértekezieten a másnapi közgyűlés indítványait tárgyalták meg. Igen lelkes hangulatot keltáit az értekezleten aa a mozzanat, midőn az .elnök előterjesztette, bogy Ka** viet György igasgató a „Zalamegyei AlL \| Tanítótestület" tagjai kösé óhajt lépni éa felvételét kéri. A zajos éljenzéssel fogadott bejelentés után a kiváló, érdemes tanféiflut a tagok sorába igtatták és a sümegi járási kör kötelékébe osztották be. Kanovica György bejelentette as előér-lekezleten, hogy tudomása szerint Wlomet Gyula vallás- éa közoktatásügyi miniszter neje másnap délben, a Siófokról jövő gőzhajóval meg fog érkezni, éa indítványozta, hogy tiszteletére a megyei tanítóság vonul* jon le a kikötőhöz áa egy virágcsokrot nyujlson ál neki. A nagy lelkesedést keltett indítvány elfogadása után az elöértekeziet a jelenvolt tanítónők soraiból hölgy bizottságot alakított, a csokor átnyujtáaával Váryní Seaktmyi Játtá nagykanizsai tanítónőt bízva meg. Köértekealet után a tanítók a „Grand Hotel\' emeleti terrassára vonultak vacsorára és ismerkedésre Aug;. IS. Aug. 25-én reggel 8 órakor teatfllatileg vonult a tanítóság a balatonfüredi kápolnába, hol a testületi elnök fölkérése folytán Lmgl Valérián lilnlóigazgaló^Vani asncls "-» misét mondott Mise után ár. Rumetka Kálmán,\'Ur. tanácsos, tanfelügyelő, Saalay Sándor, tantestületi elnök, WaUjptralcy Antal, tantestületi alelnök ée Maryáai József, Csáktornyái tanitoképzö-intézati igazgató liastelegtek Lingl Valeriánuál. A közgyűlés kezdete 9 órára volt kitűzve. De a kevéssel 9 ón előtt érkező hajóval megjött dr. Qrty Jankooich Lásaló megyei főispán is, hogy részt vegyen a körönd telve van pogáoaával t — monda majdnem árva a caalódás felett Géaa. ^ Ea jutott moet ia aaxébe, midőn zavartan ■antegette magát u orozva előtört mosolyért. — Látod ast a a ép szőke leányt? Vele nem lenne annyi kellemetlensége Bélának, mint nejével, a dohányzás miatt. Ma délben láttam, amint rágyújtott egy dgarettere ée ugy fújta a fOsiói, mint agy gyorsvonat mozdonya. — Dani bácsi, a hasonlat...... — Kissé erős, akaród mondani ? elhiszem, de eajnálom, bogy még erőeebb nem jutott hamaro-aan eszembe I Egy nő cigarettával I brrrr, épp áanyi, mint agy anyóa, kl szétterjesztett szár nyakkal védi leányát ée ezen jogcímen egész életét mint vendég a vO házánál tőHi. — Dani bácsi moat latén vele — mondá Géza gyorsan és távozott, sttól lélve, hogy as öreg folytatni lógja haaonlalail, melyekkel pedig 0 már régee régen jóllakott. Boaau-an Olt Is egy asztalhoz, hova barátai akár rég Istelepedlek és még caak agy két asék volt Oreeen hagyva. A zene ekkor véget ért ée a vendégek tőme-geaen tértok á meüéktermekbe, kis frissítőt magukhoz venni. - A szomszéd asztalnál egy kis baj tOrtént. Kissé tnlhizott nő leányával helyet foglalt éa a nagy fcőaég a szivariüst kOvetkeztébén elájult. Orvoa g teremben volt, ázonnal c Helyszínen termett, a nőt magához térítették ée leánya karján elhagyta g termet. E a kis lelvonáa volt oka Qéaa későbbi bánatának. Az anya kőrOl forgolódó leány arcán oly kát ségbeeeő tájdalom tOkrőzOdőtt viaasa, nagyiekete aaemeiben, melyek kOnyekkel voltak telve, néma könyörgés volt segítségért és a gyengédség, mely-lyel anyj i télé hajolt, oly megkapó voll, hogy Uéza nem feledhette el e képet soha. A nő maradni óhajtoU leánya kedvéért, kl ebbe aehogysem egyezett bele éa bár pompásan mulatott, rögtön elhagyta a termel, anélkál, hogy egyetlen egyszer ia visszatekintett volna. — Kit a leányt nőül venném —> mondá Qéaa elragadtatva barstjainak. — Ez nő éa ideái a szó legnemeeebb értelmében. — Miért nem mondod mindjárt hogy angyal ? Hisz kötelessége volt neki lennie ast, a mit tett. Hiába beszéltek moat már Gézának. Mire elhagyta a kis városkát ott a Balaton pariján, már boldog vőlegény volt. A mamák pedig Oaaaebnj-tak, sugdolóztak és kimondhatatlanul bániák azt, hogy nem 0 velük történt as a kia baleset. Géaát Pesten barátai aazal fogadták, kogy ano, te hízásnak indult agglegény, megrendelted-e már a papucsokat ?" — Arra nam lesz szákság, — mondá bOsskén Géza, — olyan aaazonyt kapok, a kinek ninceen párja. — No, no, majd meglátjuk, kívánjuk, hogy ne jáij ugy, mint Béla bályád. j- Hohó barátim, aa ar én lenek a háznál, ast mud megmulatom. — Két évvel később: Géza a hivatalban levelet kopott, kogy barátai magfogják látogatni ée magukkal hozzák a kedves Dani bácsit ia, ki már kíváneeiaégát aem gyöaheti le, bogy ugyan milyen a házi élet Gézánál éa ki aa ur n háznál f Gása a füle tövét vakarta, nem Igen letsaeM neki ea a ka tréfa, mert mi tárás tagadás van a dofovbaa, bizony as asasoay viszi a főszerepet. — Nem vagyok papueahöa — szokja magát Gása vigasztalni, oaak a béke íeutartáaa végett egyeaem leleeégem kívánságaiba, mag aztán....... aa okosabb enged. De hátha barátai ezért kigúnyolnák? Itt vaiaaail lenni kall 1 De mit? Ugyan mit lehetne I......ahá, megvan I £e mint ki szénáját jól rendesé, nyugodt léptekkel megy hasa. Aa előesobába érve, hallja, bogy neje astp a legjobb hangulatban van,dacára annak, hogy nem osöndeeen viseli magát — Ejnya, ep ma kell ennek aa oatoba cseléd-usk "rossz fát tea ni a lázra, moraolá Gésa. Da moet as tgyaaerj összeszedte agglegény kofábái megmaradt Oaaaea bátorságai áa neiét gyengéden átkarolva ICUébe súgja: — Sárikám, lelfeaiiem kívánságodat, megkapod kívánt páholyt az operában as egén idényre... El volt moava a rossz kedv, dacára annak hogy értékes kanoaét tört el u ügyetlen szobaleány. — De, folytatá Gésa, órai ve a hatáson, melyek szava) keltetlek. — de én is esakok agy Mtetelt — És ez? kardé kíváncsian Sárika Nsgy-Kanissa, vatárnap Zala 69 szám (S lap) tanítók közgyűlésén, a igy kiasé vártak annak megkezdésével. Ez alatt a tanítóság kisebb-nagyobb csoportokban vonult be a gyógyterembe, melynek karzatát már megtöltötte az előkelő fürdői vendégek érdeklődő közönsége. Többen a teremben, a tanítóság közöli taglallak helyet. A nemsokára fölhanggó lelkes éljenzés Jelezte, hogy a iOispán megérkezett Dr, gróf Jankovich László, Lingl Valérián, dr. Jhunetka Kálmán ée Sághvdry Béla fürdö-biztoe kíséretében vonalt a gyflléaterembe. Mihelyt belyet foglalt, az elnök fölállott éa a kövelkezö beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Milyen littttU KitgyüUt / Itt, ezen ss érés tárgyilsgosságot kövatelö helyen eem birok elzárkózni aaok elél a, — talán inkább ssubjekilv vonatkozású emlékek elél, melyek élénken rajiénak lelkemben, mléla ennek a ramekssép balatoni poninak talaján vagyok. Máafél évtiasda annak, mikor a >Zaiamegyai ált Tsnitótestfllet« ugyanitt ebben a teremben tartotta évi réndea köagyáléeéi. Legtöbben akkor még egéssen fiatalon, jövöbe vetett reményekiöl duzzadó szívvel szűtlttk a tanítás-ügy éa a tanitók sorsa hatalmasabb töl-lei.dölésének szép álmait Ezekből a szép álmokhói aaonban nagyon kereset váltott valóra aa élet — A fiatalkori reményeknek eaak foszlányai maradtak a szívben. — Szürkén köszöntött be a rózsásra lestett jóvö. — Tőlünk, akik akkor htmporos lélekkel haladtunk a pálya ösvényeinek elején mire idáig értOnk, nagyon sokat elvitt a tapasztalatokkal terhesen járó jövő. És most, ahogy akkori ksrtárs-imon kívül előttem látom asaamegyei tanítótestület fiatalabb nemzedékét szinte aggódra kérdenem i mii adhat a mi tok irányban c-alódoll, bimportoaztott lelkünk ezeknek, a most még bizonyoeoo reményektől duzzadó sziveknek lestvéri oeatal .\'kul, testvéri örökségül ?: Talán azokat a lélekceüggeazlö tapaaalalatokat; 1898. augusztus bó 28-án. kosunk aggódó homlokkal: miként lehetne sny-hiteni, szelíd mederben tartani a munkás-osztálynak veszedelmeseo előtérbe nyomult keoyárkér-déaét, erősen hullámzó társadalom politikai mozgalmát Ez a ragyogó gyémánt a ml talizmánunk; ea az a meaéa kincs, mely csodás módon annál inkább nő, minél pasarabban bánunk vele, minél többet adunk ál belőle másoknak; melynek bfivöa a mikkel a mi lelkünk terhesül! meg a pálya küzdelmei közöli? Azt mondjuk nekik lalán hogy: nássétek ami egyeeületánknek immár 96 éri mun ka-eredméoyét tekintselek vissza áa viaagáljátok a magyarországi öassee lanttól egyesületeknek lásae tevékenységéi, melynek négy erkölcsi célja mindig a nemzet saellemi életének, a lanitáaflgy haladásának, a nemzet ku (urális magiamosodáaának biztosítása volt; néaaétek azt a lázáa törekvést, mely a__j. .. . . . ._ _ . . ... . . ,.\' ... ... ereje édes testvérekké avat bennünket a pálya tanitas-ügyet, a nemzet erkölcsi ereiének forrását .„ Jtl .,___________. . _i-.j-_lT.I7___________Í.-.-+7Í- u_!T küzdőit, abban a msgasz\'os szent elvben, bogy mindent a hazáért és a nemzetért E jól megőrizett talizmán csodás hatalma mindenkor hivatott apoeiolokra kívánta bízni,— éa tudjátok meg, bogy a nemzet életérdekei szempontjából legfontosabb munka-pályát sam msga a meg , mi magy,i agyesüietünkaek SS küzdő lanitóeág. sem a p.ilya rendkívüli lonloe- éTM maködéeét ia, bogy annak minden moaza-ságát belátó, emelkedett gondolkozású lelkek jó. MUU , nwnMli nen( ^ , i,nitá»4gy irAatí akarata nem btrta fölemelni arra a s/invonsira, odaadó( npcns(oIi felkesedée lénye sranyoaU be. melyei- a nemzet egyetemének anyagi és erkölcsi g,, a caodáserejü kincset ezt a bűvös laha-érdekei ia haiározotua mégkövetelnek. mini, «zt az örökkön égő, de elégbetetlen gye- Rámutaasunk talán arra a szomorú körülményre, hogy ennek a leglontoeabb, a nemzett kulturális leilödés és megiamoeodás esemponijából legnelkttiölhetetlenrbb, lábát legelső áletbtvaláanak küzdői anyegil g nagy részben a legutolsók, a fizetési oastalyokba be nem aorozhatók között busódnak mag. — Rámutassunk talán arra, hogy aki a magasztos nemzeti Ogynek, a tanítás ügynek szenteli életéi, az magától az él-tpá yátol ne vár-! Jankovich jon, ne remeijen egéaz kenyeret, mert az (nagyon nagyságos kevés kivétellsl) eaak lálkenyi-ret biztosit családos küzdőinek. Ea aki eaen a felkenyéren agyon nem akar tengődni, ennek a másik telét ugy kell előteremteni a kenyeradó töld rögeiből gazdálkodással, vagy meheeakedée-el, keteseredmenyü eelyméeaettei, biztosítási ügynököskodessel, iratmásolással, renetaniláaaal, újságírásáét ea különböző tormákban kínálkozó foglalkozásokkal. — Ramulassunk talán arra, bogy ezeknek a s»erény, szürke, téikenyeree apoetoiokuak a köste togás még a társadalmi életben ia eaak papíroson ■««n zepffl frazieeában MaiosiUa asi a sainvo* a nemzet- mán tot akarjuk mi jói megőrísendő szent örökségül bagynl nemzedékről nemzedékre: a tanítói ssiveket minden rejtekökben betöltő, a Iinkadaltan munkára acélozó, áldozatokra gyujtó csodás erőt, a magyar taaitóaág hagyományos hazaszeretetét. E pillanatban la, midőn a bennünket ssfves megjeleneaévet rendkívül kitánletö dr. gróf László főispán ur őméltóeágát tanfelügyelő urat, mélyen tíaalatt vendégeinket és a tanítóteelület tagjait szívem egéaz melegével üdvözölve, az üléei megnyitom: as az én erőt bitem, hogy ennek az örökkön égő, de eléghetetlen gyémántnak, a mindent áf-dozó hazaszeretetnek fénye a az apoatoli íelkess-deenek lángja Jogja beragyogni mai közgyűlésünk minden mozzanatát is. Az elnöki megnyitó beszéd után felállott dr. Buzt\'ctka Kálmán kir. tanácson tanfelügyelő és gyújtó szónoki tűzzel a kővetkező magas szárnyalású beszédet na-táetw s tupitáaayboa :_ TitzUU Közgyűlés! Ha ctak at értét megszokásának ellenállhatatlan Hatalmára hivatkoznám it. elég jogcímem volna ma hoszástyuhü a — Es az. — az, bogy vendégeket kapunk^ köztük Dani bácsi iá éa nagyon kérlek, abban a két napban, a míg itt leasnek, engedd, hogy én paraocsolhsssvk. Has körülmények közélt nem tudom, ha nem e könyek, panaszok, éa kiapadhat tlan forrása a szemrehányásoknak lett volna Qéza jutalma e vakmerő kéreeéri, de most, a kilátásba helyezett páholy meglelte hatását és Sárika parolát adott, hogy kél napig Gézát hagyja uralkodni az ö birodalmában. Az első félnap Géza kivánsága szerint telt el és már látta vaudegei arcán a csalódást, amit as a meggyőzodée csalt arcukra, hogy Gésa nem került abba a kelepcébe, mint fivére Béla. Dani bácsi már boezankodott, hogy jó előre elkéaaitett éa tartalékban levő haaonlatait nem jutathatja érvényre, mikor délután egy kia jelenet meggyöate mindnyájukat arról, bogy itt ia bizony Sarika az ur! Egy toiletten veaiekedtek a házasok és a feleselés annyira meqt, hogy Sári méltó haragjá oak nem tudott máskép tért nyitni mint. . Mint kérem elárulta a vendégeknek, hogy milyen áron vásárolta meg Géza tőle a két napi engedelmeaséget 1 — No Géza öcsém — kezdi a szentenciát Dani bácsi... — Hagyja báceikám ezt, inkább én mondok eálamitl Emlékszik még a pogácaakra ? Emlékezik mikor egyszer két bőrönd pogácsát hozott éa én azt mondtam, sirvs a csalódás feMt: — >Mindig és mindenütt csak pogácsa ?! A azép bőrönd, a csúnya bőrönd, minden\' bőrönd eaak pogácsával van teli ? 1 nalat, ahova őket tényleg fölemelni társadalom msgaaabb rétegeinek volna hazafias erkölcsi kötelessége ?l Vagy talan azt táljuk Isi, hogy a gyakorlati kivileiben igen sok helyeu miként váll szinte tel-ismerheteilenné halhatatlan nagy Eötvösünk ideális \'ét" becsülés ama elfogyamtkatatlem tőké/éhea, gondolata: az iskolaszék! intézmény, metylyet aa ő ragyogón imia, árnyat nem ismerő leiké a > taniiásügy, a tanító ée a társadalom közölt akarta I a magasabb töllendüiéat biztosító kapcsolatot megteremteni? Vagy talán aat a iiigyon lurosa a melyet Zala vármegye tanúéinak nemet 1 Icáidból bécsüléti kösértétéből, számban ót miiemben egyaránt nagy erejéből, tnennégyéti közpályám alatt gyűjtögettem magamnak. Ámde ki Jog ma odatapqdni. subjectío már-már tarthatatlanná való beiyaetet tarjuk töt, \| értékenységek hUManásaxhoz ? Hiszen ka visszatekintünk évi kötgytíé tünk hosszú zarándok-utjára, melyet a mm-raközi hegyvidék kottonu bérééitől a Balaton ezüstös tüicréig kötél másfél évtized alatt együtt bejártunk; ha a jöldrajwi ét nemzeti ségi vonatkozótok néma körvonalaiból it kipattan a vármegyei népaktatásllgy nagy ét szent céljainak eyy-egy fényét, gyújtó, makrája : midőn mintegy varázslatból elérnib bontakozik at általunk féltékeny hűséggel szolgált magyar áUametzmének izmosodó kön égő, de.eléghetetlen, ragyogó gyémántot, \\ereje, szépsége és jénye: ók akkor mindem- hogy mig minden maa éle pályán szakértő egyének bírálják a esakműködeat, addig a tanítói palyan a királyi lentelügyelö kivéteévei, laikusok (fajdalom: igen eok esetben éppen nem jóakaratú laikusok) véleménye, bnraata érvényesül?...... De nem folyta\'om^tovább! Nem pedig aaért, mert mi, kik két vagy bárom évtizedet átverej\'ékeztünk már a pályán, nem ezeket a szomorú, lélekcaüggesztö tapasztalatokat akarjuk örökségül átadni a fiatalabb nemzedéknek ; hanem átakarunk adni egy örök- melyet nagy szegénységünkben is szent kinceül őrizünk. Egy gyémántot, mely gyujió sugarának \| ságát hallja, hogy életünk ét \| fényével beragyogta pályánkat és lelkünket as \| delmei közt nem aludt ki at apostoli lelkeeedésnek magasabb, minden anyggi ságot feledtető regióiba . regsdva, megasentelte munkánkat a nemzeti szentügy érdekeben való lángoláa erejével; lölvérteste azivünket erővét1 a lemondásra, a nélkülözésre ; buzdított bennünket félkenyeresekel, a másik félkenyér panaezlalan előteremtésére; megóvott bennünket a haza- és eiruetéllenia soeialis áramlatok karjai ól, sőt ellenakcióra acélozta szivünket a kifr-rtéa legnehezebb óraiban is, hogy íme: most mi, szegény, keservesen Küzdő, télkenyeres munkások, gondol- küitk ctak a magatan föltlobogó ttn tanu- páiyánk leüt-örök eszmény, hagy a munkát szerény bérét megédesíti at az apostol hite ét bitalma. Igenis, tisztelt közgyűlés I A mai nap, a költészet\'és természet teéptégeimek bájos keretében, a történeti igaztág, rege, hagyomány és mondák száz meg ezer nagy ée apró emlékeivel sokszorosan készlett a lelket felszállni oda, hol a magyar tanító [honfiúi ét társadalmi hivatása, testültét együttérzésnek becse ée jelentősége kibontakozik az egyéni szempontok kötött nyügéU^ l Myy-Kaníaaa vasárnap t zzéUó helyet kdvettl maginak azok szövetségében, kuí a haza nagytáginak ét böldog-tágának alapjául odahordják mindast, amit réget földi létben akarni, tudni• rmélni ét méretni leheti 8 mart a lelkek nmet versengéséért senki bennünket tl min ítélhet: kimondom bátran te szabadon, hogy Zalavdrmegye minden tanítója külön if lüsdce lehet tortára, As itkola hatását egén tora támogatja oson drága ffnyalakoknak, kiknek sirlakd-kos küld bennünket a letiltó, hogy a régi fénynyél uj szövétneket gyújtsunk Deák Ferenes, a haza bölcse; Kisfaludy a íztízt\'es, igaz szereim költője; Zrhtyi a rettenthetlen kis, Festetieh Oyörgy az iskolAk lánglelkil meeenása; Csányi, Odtparícs a tán-tonthatlan vértaműc, mind ott ragyognak Zalavdrmegye egén; halhatatlanságuk dics• fénye pedig beöveti mindazt, ami t világon műben és földben — magyart 8 az isteni gondviselés nem hagyja abban etodás végzeteit I Keszthely szülöttje ftiMzdi magát a bíboros hercegprímás nagy méltóságára; leteszi király ét nemzet jelenlétében az első ezer eeetendó zárókövét. Zala-Egerszeg fia pedig a pannonhegyi ezeréoet emléknél rámutat a második \'ezer esztendő szellemi alkotásaira, világító oszlopa lett a magyar leulturának, fényes miniszteri áDásában pedig szerető atyja minden magyar tanítónak. „..,. Fel a szivekkel tisztelt közgyűlés! Széchenyi István gróf jóslata szerint magyar nemzet díszére válik egykor az egén emberiségnek; én hiszeke jóslatban, de hiszem azt is — i ennek szentelem a magam és az Önök élttét — hogy Zalavármegye tanító-testülete mindenkor díszére fog válni a ma- Zala 69. seám (4. I«p ) 1898. augiMlua hó 28-án A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd Után dr. gróf Jankomeh László főispán lépett az elnöki asztalhoz és megköszöntén as üdvözlő szavakat kijelentette, hogy 0 mindenkor a legmelegebb érdeklődéssel kiséri a megyei tanitAsügy minden mozza na tát én büszkeség, öröm tölti be lelkét, midőn látja, tapasztalja, hogy a vezetésére bisott vármegye tanítósága a haladottságnak, a kötelessegtudásnak magas színvonalán áll és az Őszinte hazaszeretet lelkesedésével teljesiti magasztos missióját. A tanítóságot továbbra is hazaszerető lelkes munkára buzdítva, működésükre Isten ildását kívánta. A közgyűlés további réssé következőleg folyt le: Poredus Antal, tantestületi főjegyző felolvasta a mait évi közgyülée jegyzőkönyvét, melyet észrevétel nélkül hitelesítettek: A balaton-füredi közgyűlés hitelesítésére az elnök Rozgonyi Lajos és Magasi JózBef tagokat kérte meg. Békefi Elek, zalakoppányi igazgató-tanitó nagyon érdekes előadást tartott a tanítók részére rendezett gazdasági tanfolyamokról. t Brauner Lajos, hodosáni állami iskolai igazgató-tanitó a tanitók egységes képesité-séről rövid óráig tartó, nagyon tartalmik beszédet mondott, melyet a közgyűlés kiváló tetszéssel fogadott s elhatározta, hogy azt memorandum alakjában fel fogja terteszteni a »Magyarországi Tanitók Országos Bizottságához. Poredus Aplal, tantestületi főjegyző, »A socializmus és Védegylet címmel nagy gonddal irt és alapos valld, igen tartalmas értekezést olvasott föl. Bajgató Sándor tantestületi alelnököt idő közben t nagykanizsai járási kör elnökéül választván meg, alelnöki lisztjéről lemondott Helyét a közgyűlés közfelkiáltással dr. Bartha Gyula, nagykanizsai polgáriskolai igazgatóval töltötte be; az eként megüresedett központi választmányi tagságra pedig szinten közfelkiáltással Hoffmann Mór cim. polgáriskolai igazgatót választolt* meg. A folyó ügyek során az elnök jelentést tett a tantestület egyévi működéiről; Kertén József, tantestületi pénztáros pfdig a pénztár állapotáról. A közgyűlés mindkét jelentést tudomásul vette és az azokban foglaltakat jóváhagyta. Ae indítványok során több inditványt fogadolt el a közgyűlés az előértekezlel megállapodása szerint; nevezetesen Kanovies György szeretethez! igazgatónak azt az indítványát, hogy a „Magyarországi Tanitók Oraz. BizOttsága" kerestessék meg a végből, hogy a tanitók gyermekei részére középiskolai ínternatusok szrveztessenek ; továbbá a „Muraköd Tanítói Kör" indítványa alapján kimondották, hogy keres- A táraaaekdd. A kikötőtől a tanítók egyeneneo a ,.Grand Hotel" emeleti kettős, nagy-termébe mentek, bol már várta őket a patkóaiaku, 180 teritékes lebér-asztal Egy órakor megérkezett dr.gr. Jankovíck László főispán is, kit a lamtó-ág zajos éljen« zéssel üdvözölt. Megkezdődött a társasebéd A felköszöntők sorát a főispán nyitotta meg, ósi azoké szerint a királyra, a, királynéra és az uralkodó családra emelte poharát - Dr. Ruzücska Kálmán: Wlassics Gyuta minisztert. Szalag Sándor, elnök : a főispánt, Poredus Antal, fojegvső: a tanfelügyelőt éltette egy-egy lelkes felkö-S\'Ontőben. Később ismételten poharat emelt dr. g\'ól Jankovíck László, a tanítótestületre s kiválóan annak hölgytagjain ; dr. fíuzsicska Kálmán : a tanítótestületre és annak elnökére. Majd Kovács Miklós, ■antesttlletf másodjegyző Kanovies Györgyre, a tanítóság fogadása körül fáradhatatlan szeretetházi igazgatóra mondott felkO-aön-tOt, mit as igazgató viszonozva, i tanítótestületet éltette. A társasebéd 8 órakor végződött A tanítóság legnagyobb része a 4 óra tessék meg Zalamegye kir. tanfelügyelő- " ^.f °f ?4fckm ,ftduW göxhi<inl sége: hagyja meg rendeletileg a megye, _ állami és községi iskoláinál müködO tanítóknak, hogy — amennyiben még a „Zalamegyei Alt, Tanítótestület" kebelébe 8ö004\|ni. 1998. nem tartoznának, haladéktalanul csatlakozzanak a legközelebbi járási körhöz. Dr. Ruzskska Kálmán tanfelügyelő indítványára WlazsKt Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert táviratilag üdvözölték. A vármegye házából. Hirdetmény. A vármegye törvényhatósági bizottságának 1897. évi december hö 18-án, »folytatva tartott rendee közgyűlésében 8188M) 149 \|k. ssám alatt . I i , - boaott es a na. m. kir. baUgymiaiastar urnák Az elnök indítványára pedig Lmgl fo\|yó évi „A\|US hó 18-án kelt fiiOt. aa. rsaé- Valerián fürdőigaziratónak és Kanovies leiével jó>áhgyoti batiro>atáboa képest a QjOrgy, gleietetháti igazgatónak a megyei:tftrvenyhatésáfi flazi readea köigyűlée l«y* évi tanítósággal szemben tanúsított vendég-1 bó It-én fog megtartatni, melynek szeretetért éa szíves fáradozásért ienvefi- \'»?lk \|Q,MH•" lto«í4t » Tár"\'f7" ,mXi »téaek szereteten es szíves laraaozksért jegyző-1 nmiutM kikáldöU htsonaág javaslala könyvi köszönetet szavaztak. ás aa ennek értelmében igénybe veeadö tórrény- A tartalmas és minden tekintetben hatósági póiadó kivetése Meni iotéikedés képe- magas színvonalon, tartott közgyűlés 18 tendi. \| Miről a\' törvényhatósági bísottaág lagjai aaael érte«iltelnek, bogy a közgyűlésen teivaendő egyéb tárgyak sorozata külön fog kiadat mi. órakor végződött. Gylagéd figyeleaa. Gyűlés utáq a tanitóság testületileg levonult a kikötő hídhoz Wlássies Gyula miniszter nejének fogadásara. A hidlőtől a g\\ógyterem felé vezető széles uton sorfalat képestek. A hídfőnél állott fekete öltözékben a tanítónőkből álló fogadó küldöttség, élükOn: Váryné Szakonyt Józsa, nagykanizsai tanitónö, kl a megyei tantestület által készíttetett remekszép ,élő-virágcsokrot tartotta kezében, hogy majd néhány üdvözlő szó kíséretében a miniszter nejének átnyújtsa. A hajó megérkezett. Egyszerre csend lett a kikötöi parton. Mindenki kiváncsian szegezte tekintetét a hajóra és szorgosan vizsgálták, fürkészték a kivonuló közönséget, különösen a hölgyeket. Véletlenül égy alacsonyabb termetű szőketürtös úrnő közeledett — Ez .az! ez azl suttogták, akik egészen közelröl még nem látták a miniszter nejét és tódult feléje a közönség. De bizony csalódtak, mert nem volt az, nem is lehetett az, mert a végű) kiszálló hajószemélyzet jelbntette, hogy a kegyelmes asszony nem érkezett meg. Igy a zalamegyei tanitóság gyöngéd figyelméről csak a fürdői közönség vehetett tanulmányozásra I tudomást, az, akinek szánva volt, — nem mmm-\'i Zala-Egerszegen, 1898. #vi augusztus bó 28- áa Dr. JANKOVIOH LÁSZLÓ gról sk, Zalavarmegye fötapaajs. HÍREK ról assptember ké 11-éa vezeti oltárkos Pécsett Sheertka Emma kisasszonyt Stwsrtka János ksdvss Isáayát - Halálasáwk. Qasdsg aratása volt aa atólibi időben a halálnak virőetukbaa; e hét ntnlaó két napja aem múlhatott el gyáea nélkül. Két ravatalt áll kőrtU ma, két asély aaomonaagba borult aagy család. A kereskedelem, aa orvosi tudomány eey-ecy kiváló eröe oaslopát veasletta el a megholtakban, váróénak társadalmat két köakedvslt, kedves egyéniséget Dacára, hogy a törd halál aem váratlanul csapott le, méeia megrendítően halott Leieftzky Ármin éa Ssmkite Nándor dr. gyors, egymáatkóvetö halálhíre. — £p ma bárom hete, alig hogy a sajoe ünaep nap lármája bdsfuladt aa éjasaaa esőadjébe, korner fekete kooei laaaaa, aajtalanal döcögött végig a Csengeri-utcán. Néhány szótlan alak kövei te. Megállt a kooei egy kás előtt, a ssótlaa emberek néhány nere múlva kissé aseggőrnyedtea, valami fekete, idomtalaanak IáUaó, nehéz, hoaasu tárgyat hostak ki vállukon: koporsó volt Astáa megindult a menet, abban aa irányban, amerre jött, csak a kapubél néztek néhányan saomoraan utanna, alfáit zokogás kaik bugáaa hallataaott a csöndes nyári éjszakában, aztán ismét néma lett minden. — Rémre gén ybs illó iszonyatos halottra bl ásnak hitte volaa ezt valami középkori sírból Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 69. asám. (ff. lap) 1898. augoastna hó ií-án feltámadott hatott. Lopták a halottat Igaz, de csak kíméletből,\'mert ugyanabban as udvarban, alig nehAay lépés választotta st a koporsóban fekvő b ulla fivérét j Ledofstky Ármint, kit ms ugyan aaoa aa aton, ugyanazon a komor, i/omorn, fekete koc-in fognak kisaállitani s halál nagy birodalmába, Cc»cse mellé. — Ltdo/ttky Armln már hónapok óla eorvaastó betegségben ssenve-delt, napról-napra \'fogyóit, de ócscse haláláról Arókké mosolygó ajkaival nyhiléai, reményt vitt as orvosságok különféle illatától terhes beteg-sobábs. A városi, ügyekben, — mint a kórbA<l bisotlság elnSke — tevékeny réest vett, da különben m rendkívül esivéa hordta városnak lej lődésAt és ha osak hvatAsa meg nem gátolta nem hiánytolt soha sem a bisotlsági sem i közgyüléaekről. O\'tlnpoa igiái veaaitsiie as elhunytban aa isr. hitkőzaág elöljárósága, melyben nem tudott semmit, kíméletből szigorúan eltlt^ Inim asiekolal szakosztály elnöke, kiváló pozl- kollák elélte. Ha sseavedéeel kissé alébagyták, mindjárt őoecss hogyléte felöl kérdesósködöti, s bogy bisonyosat tudjon, a ssobsleányt kfild\'e ál boasá, hogy ő személyesen kérdéssé meg tőle, ■lat van. A betanított válaszok rendszerint megnyugtatók voltak, kinn a temetőben pedig egy újonnan ásott sírral több volt. Ma Ismét szaporodik, mart Ledolszky Ármint ss orvosi tudomány nem tudta megmenteni as életnek. Városunk egyik esigoruso jellemes, őszinte törekvő polgárát, a bóba borait hitves a leghűbb térjél, köayeső gyermekei S leggondosabb, legszeretőbb spát vehette el benne. Szerésyeége mintaképül azoliiáthat bárkinek, gasd g anyagi javai dacára aobaem kereete s feltűnést, megmaradt annak, amiaek esületett i egyezerO, becsű-latsa kereskedőnek. De báraenaylre le rejtő" kö-dötl, leljeeeo asm iérhete>t ki, hogy lArfiss aréaye aeg ne találja mél\'ó elismeréséi, hogy tehetségs meg ne nyissa előtte Bisdast, mire predeeslinálvs -voli. Ha 6 félre állolt esapa szerénységből, annál nagyobb őrömmel kereatek fel, bogy aa őt megillető helyei kijelöllek ne I. Volt: as oastr. msgy. bank váltóbiráléja, a délsalai takarékpénstár és as essel egyesült önaegélysó ssoveikezet igazgatósági tagja, lörtéoy-batósági bizottsági tsg, városi képviioö, a kereskedelmi betegsegélyső péistár ellenőre, s kereskedők Urániáiknak éa a nagykanizsai kasaino választmányának tagja. Ezeken kivül még számos kisebb hivatalt töltőit be, de mindegyiket eiées erejéből ezolgálta ée a kötsiességinaás ssigora pontoaHágaval nyerte el mindenütt az eiiaanéseket £ülönőa erényei köze tartosoti a jötékoayság és nem mnlaeatolt el soha alkalaut, bogy snnek s szép tulajdonságának jelét ne adja. Nem póaból, sem hiúságból, aéiyeu éraö lelke sngalmát követte, midőn a »am alaml—- aável, hanem ajándékkal bocaAjtotta el kössöb-től, melyet s legkíméletesebb tormában tadott néhány Szép szóval mindig megtoldani. Es s nemes, nsgy ssiv megszűnt továbbra is dobogni. A közönség osztatlan réssvéte a\'legszebb koasorn, melyet sírjához tűsnek. Caládja a kővetkező gyáaajelentést sdta ki: Oav. Ledolszky Árminná aafil. Pollák Henrietta aaját és gyermekei: Ernő Emília és beatő, valamint az ősaass rokoaság nevében lájdalomiöl megiOrt szivvel tudatja lorrftn szeretett tétjének, illetve atyjak és rokonainak Ledolszky Ármin arnak 1898. évi augusztus 90-án reggel 9 órakor életének 66-ik évében történt gyászos elhunytát A drága halott lőldi maradvánvai f. hó 99-én délelőtt 9 érakor lógnak helybeli isr. sírkertben örök nyugalomra helyestemi. Nagy-Kanizsa, 1898. augnatna 98-án. Béke hamvaim I Koeaorukael-lösése és csendes réesvét kéretik. Péaisksn este, mist futó tüs jártat be a várost Urnáit* Nándor dr. halálhire. Dacára u utóbbi napok aggaaaté híreinek, hihetetlenül * rázta mindenki lejéi, mintha a kegyetlen, rideg halál könyörtelen uralmát akarták volna eszel megcáfolni, hogy neki esen emberhez nem volt semmi joga. Egy rendkívüli nagy és nemes élet ért sl eszel végállomáeébos, hol a velünk valé érintkezés teliesea megetűnik. Hiába minden, as Aleleél kérdéxének megbomlaeató rebusát, haragos daooskodáauak a halállal atemben meg nem Mii,,a gondolatok látás kavargásán ál vééül kibuggyan a nemekből a köny, ée es némilig feloldja s ránknehezödő kétséges kérdés nebés •alyát. Megadjuk magunkai: sírunk a ravatal elöli, és merően nészük a halott sápadt, nyugodt inát, mintha mitdenegyti vonását mélyen beakarnók vésni emlékesetűnkbe, ahogy est megérdemli. Kevée s szó érdsasit diosérni. Orvosi ksrank egyik kivsló ékessége volt, különösen miat nőorvos volt hiree. Oly lélalmetet a hideg lanceltt, a mogorva, s tudomány nyal kérkedő orvos hetében, neki mindig volt egy megsyugiaté, behízelgő, édeskés szava. Apit, óléi foglalt el. Sima modora, nyaiaasága a «i»ao-nyokkal meralki dni tudó lénye egyenesen predesztináltak esen utóbbi, városunk ia űgys tekintetéhen rendkívül ionfoa tisztségre. — A Dél-salai Takarékpénztár részv. tárt. egyik megalapítóját és igasgatóaágl tagját tisstells as elhunytban. — Dr. Ssuklla mindenkor a legjobb egészségaek örvendoti és aaért mindoBi.it nagyon msglepett a hir, mintegy két hét előtt, bogy súlyos betegen tért basa a fürdőből, A szerető hitves leggonbosabb ápolása, a kollegák önzetlen fárad oaísaí nem aMntbeliék meg a nagy beteget, dr. Ssukite Nándor pénteken este llfuesbaa meghalt, befejezvén tevékeny ée érdemekben gazdag életét. A ezegénysorsu betegek egyik Isgaajgyobb jótevőjüket vesstelték el, mart ő híven élt mindenkor, éjjel és nappal, sivatarban ée fagyban, hivatásának ée sokszor, igen aokstor — ingyért Sobeem utasította el e ssegényt, ba éjieti almából sőrgeite öt lel, eőt ilyenkor, hs ss idő kslletnea volt, legiöbbesör neje la elkisérts. A zaftkölködő oaaládóktól, ha miadjáif késnél volt ia, nem fogadott el honoráriumot aa ily alakért aem, vieeaautasitoita aaép szóvsl. — Dr. Ssukits ssenvedélylyelfogls\'kozóii a régiségtannal éa figyelemreméltó, gaadsg gyűjteménynek volt birtokosa, melynek megszemléléséire sokan messze földről fáradtak el hozzá. Dáeára rendkívül nagy műveltségének ée fioom mülzléanek, hs színtársulat időzött városunkban, minden este ott lehetett látni öl és nejét as elsőeorban. As előadásokat pontosan végighallgatni. A mult hetekben Keesthelyen megalakult „Balaton museom-egyeaűlet" választmány tagjául megválasztotta, t igy es alig kesdte meg mű-ködéeét, már ie egyik legtöbbet ígérő tagját vesztette el benne. Neje As a nagyszáma rokonság a követke/ft gyáazjelenléat adta kii Oav. Dr. Senkit* Nándorne ssül. Lőwy Matllda a saját, ugy as alulirt, valamint as ösaaaa rokonság nevében fajdalom- éa bánátiéit ssiv< vei jelenti forrón aseretett telejtheietll en férje illetőleg testvér, sógor éa rokonnak Dr. Ssukits Nárwor úrnak folyó hó 96-án eete fél 9 órakor, bnssaa astavedés után, életének 88-ik és boldog háistágtnsk 88 Ik évében történt gyáesoa elhunytát. A drága halott földi asaradváayai folyó hó 98-ta vasárnap délnttn 6 órakor fog\' nak a gyfcaaházból a helybeli izr. eirkenbea örök nyugalomra helyeztetni. Naty-Kanizsa, 1898 sagusstus 87-én. Áldás Ae béke drága haloltunk ham.alra Csendes réesvét és koszorúk mellőzése kérelik. Ssukits Zsigmond livérs Lőwinger Laios, Fischer Samu, Löwy Adolf, Lőwy Benő sógorai, ösv. Hess Nátháimé, síül. Ssukits Térés nővére. Ssukits ZzigsMMidné ssül. Lőwinger Szidónia, Löviuger Lajoeaé aaül. Lőwy Friderika ösv. DeutsohG. Sáadoraé azül.Löwy Emma, Piacher Samané ssül Lőwy Eleonóra, öav. Lőwy Lajosaé saül. Sebwars Betti, Löwy Adolfné ssül.. Siern Naaetta sógornői. — Réptaaepély. A városi fslsőtsmplom javára szeptember hó 8-án nsgy népünnepélyt rendesnek s ■ Folgán egylet kerthelyiségébon. Tekintve a nemes célt, hiaeaük, hogy a közönség minden rétege, részt vess ss ünnepségen, a mi tnnAl is. inkább lehetséges, mert a beléptidij ctak 90 kr.\'fesz. A rendesőség a mulatságot a következőkép jelzi: MeghivAsI A nagykanizsai városi felsőtemplom qjjsépitése oAljaira folyó Avi szeptember hé 8-An a Polgári Egylet kerthslyisAgAben nyAri vigalom rendeztetik, melyre a n. A. közön-léget tilt telettel meghívja a rendezőség. A vigalom réttletei: A helybeli tűsoltótestület zenekarának aAtahangvertenye d u. 4—8 óráig, mely alatt oonfetti éa szerpentin csata rendeltetik. 9, TréfAt szerencsejáték 8—8 óráig. 8. Ezentúl tánc. Beléptidij személyen kint 90 kr. Szerencse-játék jegy Ara 18 kr. Felülfisetések köszönettel fogsdtatnak. — TAaelakela. Haldoklik a neson, bármiként is mosolyog as ég, minden jsl srrs ________, mutat a nyári tteton haldoklik, hogy tirja egy testvére volt a betegeknek, eaelid vont saival, másiknak adjon helyet Orűluek a fürdők a mt c holnap megtelnek as iskolák padja és astta mire megpergeti a kidegaló asél ttárvys a fakuló lombokat Itt lees már a asOret is. A sirjAba dűlő nyári stetoa, atgkatia aálaak a látalság legszebb álmát: a limeiMát. Elénk emlékében élhet még ráreaak előkelő kőtőseé géaek ss ss Igstán minden itébea sikerűit stép kit kottoraeaks, melyet mait év no vem kar hó 8-és tartottak meg a kaszinó dísztermében. Esy sereg apró-cseprő babát láltask grseiOssa, édesen lej eni, s legszebben s legritmiknsabkaa hajlongtak, forogtak, haaoaló kiesi gavellárjaik-kai. De a nagy kieasesonyok hasonlóan kellemesen matattak, Seuftld Bála As neje Msekssége volt, ekkor a kiesi bakfia kisaassoeyfcák szép malaitágáoak sikere, kik a rövid tanfolyam alatt s legszebb eredményt tudták fai matatni. — Ntv/tld Béla Ae Beje ismét vias<ajöfek Kanizsára ét már jövő bó 8-án megnyitják tánciskolájukat. A legújabb, még aálaak etilig teljesen ismeretlen táncok egész sorozatát kosták magokkal, a mi még iakább biztosítja táaciako* tájak létogatottoégát — Érdeke* logadéa Sokst inai, három érán ál egytoiyiábas láooolni, as-sooyt, leányt hódHeni, valakit lelültetni, rászedni, ha ssei is lódig léha, ds legtöbbször veszedelmes eredményevei járható fogadás. Uri körökben aem kelt teltflnési as alábbi hir, mert ninoa benne temmi izgató, hiányzik belőle miodea pikáns la és vonás, ds asért eléggé érdekes éa baeaéietére vélik a logadá* nyerőiének. Egyaserű, ssorgalmea inu»káemberakröl van szó, a kik aa áhetó emberiség legnagyobb jólievői, de a kikről kevée ssó esik, mint a legtöbb dolognál, melynek aem ismerjük iejlődés\'aaát, melyről nem tudjak: hány muakáekésen forgott meg, mig végű Bakónk Javunkra szolgálhat. — Tegnapelőtt Lmhttiet Láss ó méssaroslegény fogadott, hogy 0 egy 900 kiogrammoa mániát fia pere alat feldolgoz. A vágóhídon persze éléak figyelemmel kiéért ék a iogadáet, mert ilyen rekordot addig még ssaki aem tadott elérni. Alighogy a levágott marba elvérsett, Ltnkovxc szó nélkül hocaálátóit a munkahoz éa tis perc mallán már a ieldarabolt asép piros, párolgó bus ott tűggűtt s hatalmas fogason, a marhából osupóa a bőr Isktdt a vágóbid téiiiAján. - Ea< a munkát rendes körülmények köst két jó dolgoe mA sáros miaimam éO pere ekit végsi a. A legérdekesebb as, begy a fogadia mindőasse tis jó szivarban történi. — HAhrdvelél eldadda. Teenapslőit igen esépen sikerűit műksdre<ői előadást rea-dettek Poétán aa ott működő Bérli téle sae-társuiat néhány tagjának kosremtködéaAvel. A löbb szerepeket aagyobb részben mftksdveMk ssemélyesitették a lenaaayobb űgyiméggil, ós kiválóan Pintér Sándor tűnt ki színpadi nttho-noaeAgával, termAasMes, hü létékával. Piatér kitűnő drámai ssinAesnek bizonyult, kl rövid idő inultAn bármely elsőrendű vidéki ta>oiA>sulst bűsskesAge lehetne. SsAp Af hatásos játékai viharos tapsokkal hoaorAlták. Sainrs került aa .Ördög matkája. — Aa alőadAat kedAlyes tánc-malaisAg követte. — Udvarias MrdK Rendkívül izgatott jelenetet provokált szerdán délelőtt étraims Ignácz lürdő-bérlő a göafürdő uasodal helyiségében. Minden ok nélkül Általános aegbotráa-kozásra a legdurvább rágalmakkal As sArtéssk-kel támadta meg vAroannk egyik közkedvelt, előkelő urinöjét As Isányktját. A vAdteien hölgyek a hatalmas taetalkata epen nsm hartltágot arcú bérlő durva kilakadásait kénytelenek voltak mi nélkül tűrni, mert a toportékolö vad ember dühöngéseben tán tettlegeaaAgre a vaemóástt volna. As esel részletei s kö vakesők: As előkelő úrhölgy caalAdja a mult hAten jöU basa fürdőből, de s mennyiben leAoykAja még nsm volt egéas bistos a szabad natAahen, itthon ssáadé-kosott még nAhAnv órtt venni as ■trHfika,i Ezért a fürdőzési aljon kívül harminc krajeár leckedíj volt Szelendő. As emlitsti unhólgy minden délelőtt megjeleni leánykájával a főidőben, lefizette a szükséges belépőt, a áaraim: krajeár tandíjat pedig naponta ae MsénamtarMá adta. Rsndbsn ment mindsn aerdén délelőttig, de ekkor mikor^épp javában luhickoltak a hölgyek a vízben, nsgy sebbel-lobbal förgeteges ábrásatial rontott le Krauas bérlő as taaodAba dörögve kiáltott rá as ataómeeterre, ki aa emiiiett úriasszony leányát taaitotta. — Huata kl ast a leányt a viibőt Itt nem tanitaaak ingyért ussni I Itt nem Unt biiaxtm. Ili oaak Aa parancaolok I — A haragos lArmára éa tgyálta- Nagy-Kanna* vasárnap Zala 69. stám. («. lap.) 1898, aofnaatas hú 28-án Ma a bérlő sértő megjelenésére ijedten ugrált ki mindenki a viaböl. A kiaeaasonyka mamája el-kallgatia aa indokolatlan sértegetéseket, alig próbált védekezni, a haragoa bár 14 közbevágott aa újból a reprodukálhatatlan szavak egéaa özönét zúdította a raeakető, ziró uribólgy Ide, kinek leáaykája kénytelen volt a viaböl kijönni, egéas agysaerüea azért, mert est Kranss ur — ugy Marta. — Falealegoenek tartjuk Kreues ur kva-fikáhatlan eljárása felöi még szót emelni, es ss eset eléggé Mustrálja u 0 magaa (Itt Mm a kosssuágat értjük) aaemályieégét és udvariu, előzékeny eljárását.\' Nem legadja el senki begy Krsuas ur, tényleg ur a uját portáján, de u u Idd alatt, wg hölgyek Iűrödnek u uszodában u úszómesteren kivül sem nttí, aem meenak keresni vakja ninu és ods b-lepnie neki ép oly tiloe, mint bárki másnak. Ez gyedül ie igen nngy visszaélés és a legnagyobb eértée, melyet elkövethet. — Helyrelgaslláa. Angusstus 26-iki keltetéssel a köve\'krsö\'sorokat kaptuk : A tanonc köteles a hántásoknál keresztelő levelét, illetőleg azüietéai bizonyítványát U a himlő elleni beolláu bizonyítványéi ia előmutatni. Köleltt minden iparoe alkalmazásban levő tanoncát a lenti kitűzött időben — még azon fsetben ie bdntni, ha tanonc még a próba időben van, vagy vidékén dolgozik. A kéaőbb leifogadott inasok a fdfogadás után nyombaa bei raiidók. A t iparaeoknak kötelességükké vsn léve, bogy tanulóik igazoló és ellenőrző könyvéi két-helenkinl egyszer sejálkeifileg aláírják. A tanulóknak egy negyed érái igazolatlan iskolai kéeése mulasztás gyanánt vétetik 1 ée ba a tanuló vásárra, vagy videkn megy dolgozni, minden esetben as igssgatóságnál dón bejeiül endő. A tanooo köteles minden mulsszlást mesterétől, vagy munkaadójától hozott bisonyitványnysl igazolni, mdy bizonyítványok alapján hiflUtal-n«k d, vájjon dfogadhalók-e a felhozol! okok a mulasztások igazobteán? Ha u iskolai mulaastásóknál visszaélés nyomán jön, akár a felügyelő bisoilaág, akár sz igazgatóság, est as iparhalóságnál bejdenlendő. As 188é-ik évi törvénynek 167. §e ekképen szól: 20 lorintlól 200 írtig terjedő bírságban elmaraulalhaló: a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanoncok éa gyári munkások (elvételét, alkalmazását és a ve\'ök való bánásmódot szabályozó rendeletet áthágja, vagy a segédaaemély-zet iskolai oklaléan vonatkozó köldeazégét nem teljedti. Az igazgat iiág. 100 kg. eeővea tengeri a trágyásaliánról 106.5 1 75.6 kg. Tekintem 8ierkesatőeég I Záadészntelési öanepélyünkröl ssóló cikkében, mdy becaee lapjának f. hó 80-1 ki szántában jtlent meg a felttlh\'iéeeki>él M\|át ié> édesünkből Mi lányi 8ándorné felQllseiéM egy lorinttal vsa lel tüntet ve, holott 0 négy lórin\' 80 krajoár lelűlfleetést adott. Nagy hálára köteiesné ss égése mosdony-vfzetői kart, hs becses lapjának legközelebbi számában ezen tévedéet belyreigadianá, nehogy a péngkesetés tisztasága bárkitől ie kétségbe voaaibaaUk. A midőn esso aagy ssiveeeégre felkérni bátor vagyok, s érte előre ht köszönetemet fejezem ki mandok a tekintetes 8serkestöeég slátatna szolgája Szendrey Károly, á K -Isslzssl Hosdoa/ssasUlfast TsBMtkeaést TársalsU Jsfysíjs. — Példán remd » plereu. A „Zala" 18. asámában megjelent ily cunii hir-közleményünkre x voutkozólsg levelet irt hozzánk Weizz Henrik g) űmöleittgyuök. E levelében kijelenti, bogy nem ut a gyümölcsöt vásárolják össze ssállltásrs, amit s» illeni kösönségfo-gysastásra kaaiaálhaió hasam éftltot ?6§§ik mégT KDIöoben a nágykaolml piacon nsgyou XiTaUk a teugeri nlveléM^hex. ritkán váaárolnak, mivel szttkségleleiket falup szerzik be. Vrgűl kijelenti, hogy ne vének be-, Megyarnnság aldunai a kü öaö«en Királyhá-mondójs roa-zakarstn egyén lehetett, mert gúny- gén tuli rfo\'ének rgyik legfontosabb növénye a nevet is fűzött bo<sá, Heve nem Weizz (Derblcs) tengeri, e melynek - miveiéae, termelése körűi Henrik, hanem egyszerűen ossk Weiss Henrik, asonban sokhelyt nem ugy járnak d, hogy as a (Ez sttal ismételten cuk el a nezetűuk, hogy lehető legnagyobb Irrmést adhasss. Már msgában ■iaden Ilyen eiővá»árlái ellu felmerfl ó jogú véve ss is igea nagy hiba, hiigy vizek, meaiea Sántát megázüenék, ha Tár egyszer nspvttágót ű. n. Berkekben \'évtizedékeh keresztül folym. iíiis sz a sokáig njudó városi szabályrendelet, noaanonk tengerit termelnek, egvoldalu ag tssrol- 1 hold irágyázatlaaadoti 2880 kg\'uAroe te 1781 kg. magot w adoll eget lOo kg. caővea teegeri a trtgyáaot ról adott 107.01). 17 kg. magot A trágyázott leageri hektoliter selys 105 kg. a Iragyázotté 78 Lg. E szerint tehát agT keid trágyázott tengeri pénzbeli hu<aa a követ kseö: 3.94 q szemestengeri többlat a 4.80 ldLSl 100 kg. noaiesinanapartoezfát a Ö.2 6.20 80 kg. kénuvas-ammoamk a 8.17 »J6 öaaasua 8 Irt 65 kr. 18 irt 81 kr. A 8 frl 56 kr. több kiadásul szemben tehát 18 irt 91 br.ai voli több bevétel holdanként nem ia számítva a 1,5 kg»>mal nagyobb bt. ulyt s a szás termés lóbblsiet. Magjegyiem még, bogy ásványi szuper foszfáttal ép olyan eredmény éretett volna, el, da o.oeóbbaa, mart a csoiitliszt-szuperfosziáf mindig drágább aa aaványi szaperfoaafátaái. Esek u adatok aiedaaeaetn elég tanaleágo-sak arra, bogy gondolkodóba essünk a dolog teleit Ás UrMliták iskoláitól. A helybeli isr. elemi és polgári, valamint leleő kereskedelmi iskolábsn a beírások a jövő tsnévn ssept. L, 8. és 4. napján, d e. 9—18., d. u. 8-6 óráig euközö lelnek. A felaő kereskedelmi iskolában u Írásbeli érettségi magán- éa javitó vissgák szeptember 4-től kezdve tartatnak. E 51 g t1 d a i á g. \\ lely az elöváaárlást kórlátozuá.) — Iá rám re td aévérek lelylalják • (asliást s msjij\'sr, aésiel, frasele és eagel uj elvbe. Lakás: Kztlacj-ulee Ml. — Teri Iák bem, uilránj llnaekbeu jártas tlzdrheM — fiérlrgképei kámy veM ajámlkaslk ea eetl érékre éeálté kéayvvntlép <a leveleaésre.Maitea e\|áalatakal e lap „B IHM" Jet elatl vén es által a talajt, lermöképeeeegének rovására. Nem oélom ez alkalommal a tengeri terme lése körűi elkövetett hibákat leirnt, e helyett közlöm egyik gsidaiársam tapaastalault, kísérletet, a mely adatok eléggé megvil»gii\|ák, hogy mily aagytonlo«águ dolog a talajnak keltő erőben való tartán, kellő megtrágjr ázása. Aa illető Virtokne egy 48 máiiyar (1800 négyszögöl) hold nagyaágu táblából 8.44 hold tan vari vetési műtngyával látott d. A műtrágyával beszórt keerkes\'tO«gékea \| talaj eilányebb, mint a tábla többi talaja, e a \| kat. becslés szerint a VI. kat osztályba tarto- —x Featea mslmáemklmek. A nehezen eik.. A tengeri elöveieménye őszi basa volt, emészthető már igen sokasor okoz veezedelmu gyomor-bejokai, mdyek kezdetben a gyomorkörüli nyomás hányás stb. által ésddbetök. Mindezen bántál mak ellen legiobb sikerrel használják dr. Róu detbalsumit Kragner B. gyógyszertárából (Prága, 205. 1IL) Kapható minden nagyobb gyógyszertárban is. _ TANÜGY. - I A Mgykáslusi iparinLolátdL A jövő iskolai évre vonatkozó értmiét. A nagykanizsai városi alzófoku ipariskolánál a tanoncok beirslán szeptember bó l tői 1 l-ig, a köznapokon as.i6-8ig, ünnep és v»űrnapokon d. e. 9— 12-ig és délután 2—4 óráig a várod központi népiskola 2-ik lluoszlályu helyiségében leaz. ételeknek"caak" méíwikiéll éivezele is n»ely alá^hordanként 100 kg. tw»nlHszi-esuMr ioeriát, 80 kg. kénuvaa ammoniak ée 40 kgr. fahama hintetett el. A busa tarlója aratás mán lé aappd alUzáalatoti a ugyanaaon év november hó 22-én 26 emnvire Sack-eítévél lett mélyen \'megszántva. Tengeri vetése előtt ieméi 16 emnyin telt uieg-zántva, erősen megfoaa-solve, vette után padig lehengerelve. A vetés 59 om. Sortávolra történi a a tengeri a sorokban 85 omnyi távolságban ritkittaloit meg. Majd kélsser kézi kapával és máeodik kapálás alkalmával pedig lei lett töltögetve. A tengeri kikr-léeélőt vagyis április 26-&tól kesdva le«aedéseig egesa október 22.ig 41 eeős nap alatt 8214 mm oaapadékben részesült. A trágyázott éa trásye-zetlan kóaöiti különbség egész a leasedéaig jól éeznvehplö volt, ugy a lengeti ssámán, mint a oeöveken. As aratás a köveibező eredményt adta: í hold trágyázott adutt 1758 kg. esöves tengerit 1921 kg. magot, .Mar\' áletblaáeeltá társaság Lee-éea. A magyarországi képviuiőseg üzlete tel-janea kielégítően lejlődtk é» as I807«tk évre 18716 konea 94 flliár tieaU ayernéget matat ki. A társaság 1897. évi összes üzletére voeat-koaólag következő adalékai eoMljgk ki: Aa 1897. évben 6816 bmtedteai ajánlat 68,749^11 korona Ssasegröl nyujtatcti be, melyek krtzül 980 réesben visauutasíuatolt, réaabeu még e) aem intéztetett, 5385 kötvény állíttatott ki 48,98 275 korona önmegröi, melyekért 1.758,88M korona ! bevéü lezte\'ett M fejeben. Azonnal kendődé 15,272 korou élei járadékért 187^80 korong bevételéit tett Aa érvényben levő buzto-tlesek őeezege 415^15.300 koronára reg. A mérleg acámia a követkeaA adatokat tűnteti lel s Vagyon : Jelzálogok 16,986.675, kölcsönök köt vénvekre 6,864.764, álla»pp<r<4, eiaőhbaégek U részvények 70.557.398, blstoaitákok 1,047.588, ingatlanok 4,612.101, tefokjandéknk 1958.940, kölcsönök éle-jamdékokra 781069, kűunlavé kamatok 114-10, Aeeaag)űjtott ks-»aiok ifáQá". >«aaárf dijknialiilsaU 60(KMV kéaspénahea bsnkoknal 1.267.418, penatan készlet 68,208, üeuiiin 110,785.098 borona. Takar: BeAeetad réseaUytőke 186.000 btsUei\'a«i U éetjáradéki alap 109^94.018, aíanert, de még ki nem fizetett követeleuk 1,216.0:8, öe-aeson 110,786.088 korona. A nyereség- éa veeaisség-azAinla adiiai. Bevétel : biztosi ási el-p az év elején 101,990.4^1, díjbevétel 19£W.64t, bevétet életíáradéaokért 187^80, kamatok ea imsialékuk 8,958 847, illetékes 8841, összesen 119,784 188 korona. Kiadáaok: E-edékaa kfttvenyekért 6.712.668, viaaaavállásnk 50ü,H06, életjáradekok 881.668, jutalékok 1,409.47é, igazgatósági u késelési költségek 673.681, orvod iiuteleidijak 181878, jövéde mi adó 177.ifli, késapénz-osslalékok a részvényeanknek 6860, dij evoeeaok naatalek leiében 108.613, biztositáHÍ alap 1897. végén 109^19.01(1, űeeseaen 119,771188 korona. Tudemányeaapróságok • hüvelyű ■SvéayekriL Az emberi éa állati táplálkozás szempontjából lontoa műveleti növényekhas s gabonafélében bitül a hüvelyű nűvényeket ie azámi juk, me* lyeknek iehéruye tartalma 90 -80 aaá<etek kűsótt váltakozik, ilyeuformán kétazer-anayi fehérnyét tartalmasnak, mint a gabonafélék, S ea okból e hüvelyesek Igán magas értekkel biró lápeeert képeznek. A gabonaféléktől eliéröleg a hüvelyesek mély gyökeiutü növények. Gyökerűk mélyen hatol a taUjba a a mtveletC rétegen kivüj, még aa a la\'ajbói is aok táplálékot veean k tel. A talajfeleségek közölt legjobbea kedvelik az erőislje* agyag talgjokat. De megfelelő trtgyáaU mellett könnyű lalajnkon la elönynyet isrmeuthaiők. A hüvelyesek magsa tehérnyeiartaimuk dacára nem igen hálauk nitrogén-tragyázáa^iránt. Ez azon tulaidonaá-gukból magyarázható meg, miszerint képének a levegő saabad nt rogénjét eméas betö nitr«gán-táplálékkk alakítani. A büvéíyeeekés a heretétek ez okból gyökenikben tóbbe-kevéehbé nagyobb dúdorokkal, illetve esomókkal vannak alélva, l Nrffcy-Kaaisaa, vasárnap Zala 69. szám. (7. lapj 1898 eugoastu* hó 98-áu. melyek beltejiikben számot baktériumot tartal-■unii ■ éppen ezen baktériumoknak tulíjdo-nitjak a képeseéget a levágó szabad al\'rogénjét áialakitaai atervee nitrogénvegyttleiekké. Sót tudományossá ba ia bizonyítható, hogy aaon hüvelyeeek, ne\'yek gyökereiken ilyan bekteriu-mokkái iáit dudorok kai bírnak, jelentékesyen több lehernyét képeinek, mini a bakteriummee-teeek. Mindsa bívs\'yee növénynek megvan a •aját kü ön baktériuma, Így a bortóé mái, mitn á cailiagtürté Ha valamey talaj a megtelelő baklennmmal nem bír, akkor aa illető növény nem tenyéaaik o>y jól, mint tenyéazne máa vi>zon>ok kőrtlaiények kSsőtt. Hogy a fennebb említett baktériumok»\' a faiajba jussanak, már régebbea ajánlották alt as eljáráit, bogy aoo a atántólőldőn, melyen pl. cailazArtöi akarnak \' termelni, kintsasee el néhány ssekér (Sídet oly talajról, melyen a Okillailftrt kitűnően dlaslett, bogy es állal gon-daakixtjunak a »eg(al«UI baktsrisnfaj jelenlétéről. Uj ibb időben oly értelemben történ\'ek kiaérleiek. h«gy nem bskierinmokat tar-talnsző földdel, baaem bskterinmok tissta lenyéezetével experimentáltak. £ tiaala bakterium-tenyéstetak „Nitrogln néven loiduluak elő a kereskedelemben. Nitrogénon kivüt a kBvelyeeek a gaboaafélekbea vistoeyitva, igen nagy meanyiaévü foaalonavst ée káliumot Igenyelnek. Ha a Wolf-léie átlag-asámokat vesszük számításunk alapjáé, ugy a termés álul elvett tspunyagmennyiaég bektá-rankiut e kővetkező Osuáilitásbél tűnik ki: fi a a a toptak litngftk^u 2600 kg. a/em W 60 4090 kg. sialma 81.04 Tehát összesen VASÜTI \|l f N E T R E N D j8010 ^898 , . x Árverési hirdetmény. InéijM 1898. nijii ltll. KANIZSA állomás. fwÍKur kgtu Uikiki 19.88 14.70 4.98 íaw 76.54 94.18 82.W Kerti b ó r»ó : fwJtrnr kgtu 91.40 14.41 káli kghu 9624 40.76 Baombh ftera Zala-Eg, >» c t Indulás Easisrtrél BZ. V. SZ. V. ty- v. V. V. «y- »• ss. V. gy. v. v. v. BZ. V. SS. V. - M »"• * 5. v. V. «S sz. v. \' t—I JS&. p/. v. cq r ky v. l-hUj Barcs E í Gyékénylss. v. regg. d. a. este este délb. regg. d n. d. u. d. u. éjjel regg. regg. d. a éjjel •Tu. regg. d. a. este hrkezé Kialeaéra n v. v SS. V v. v\| ÍT-v •Z. V, SS. V V. v.\' SS. V. gy. v. BZ. V.j SZ. v. V. V. gy- v. BZ. V sz. v. SZ. V. 89 regg, 09 d. u éjjel regg. d. u. este regg. regg. d. u. este regg. 40 d. u. 60 esfe 17 éjjel 66 d. a 9 regg. d. n. éjjel regg A lelenyei kir. járásbiróaág mint tkvi bitóaág közhírré teazi, hogy finmánovioa György 4n neje Kovács Rozália bánokszeotgy6rgyi lakóénak Jásaa János bánokszentgyörgyi lakos elleni 79 Irt 30 ir perköltség töke, 29 frt 80 kr. felebbezési 9 irt 85 kr. végrehajtási, 10 Irt 26 kr eznttali költségek iránti végrehajtási ögyében n nsgyksnisssi kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő Bánokaaenigyörgy községi 61. sz. (jkv-ben A I 92. 236, 842, 654. hraa. ingatlanok 4e a 92. hrsz. ingatlanon épült 36. népsorszáma ház 1049 frt kikiáltási árb<n a lenti tjkvben A 4-812. hraz. ingatlan 922 Irt becsárban, a 4- 883. hraa. ingatlan 91 frt kikráitáai árban, a bának-szentgyörgyi 494. sz. tjkvben Tóth István éa neje tulajdonául átjegyaett A -f- 847. hrss ingatlan 81 irt kikiáltási árban Bánokasentgyórgy község bírói házán ál IMS. éri ektéber hé M. napján é. a. lO énksr dr. Rothschild Samu nagykanizsai lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttére! megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett beeaár. Árverezni kívánók tartoznak a bacaár 10/,-át készpénzben vigy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kell Letenyén, a kir. jCfásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi julias bó 99. napján. NDNKOVICSj kir. tljbiró. ugjtafc iitngfctyu 2600 kg, szem 89.4 4000kf.ssatna JtfJJ__ Tehát öasieaea : 112.9 86.81 66.00 Már f?.i>n sá ..okból is kitűnik as, mily n»gy nennyieégbsn igényeinek a hQveiyeeefc áaván y i lápeaysyokal, a épp ea okból kfl.öaöaen azegé-. nyebb talajokon nagyon is meghálálják a irá-gy ásást. Aaua kiaérletekhő\', melyeket hüvelyetekkel I hajtottak \'égre, a kővetkező eredmények von- j hatók let--------------------------------J A huvelyeaek rendes körülmények kőaőtt nem igényéinek nitrogén trágylaéll: mart danára annak, hogy as öaazes növények között legnagyobb mennyi-égben tartalmaznak lebérnyé-kit, mégsem szorulnak nitrogén trágyára. A hüvelyesek S nitrogént a levegőbpl apró eaerveaetek eegélyéval veezitt íel^ée exea tasrve-setek által a gyökereken taglalt oeoaókban oly regyülettá alaki i tátik ál, nelyet a növények könnyen nl«ahetnsk. Sokazor külőnbea ejáalatos a hüvelyeseknek megtrágyázáaa nitrogénra-gyákkal. pl ha a dalai uövéoyektt gyorsan akarjak erőteljes (ejlödéeüvé lenni. A többi növény tápanyagokat, tehát kálinmot, foezfonavit éi ns<et nővén kell a hüvelyes knek juttatni. ■A bobot pl. ipea gyakran termelik istálló trágyában, de műtrágyák igénybevételével ép •ly aágy, esetleg nagyobb terméseket értek el, nini istálló trágyával. A boraó a eklorkáliunot Jobban bála ta meg, nint a kénztvas-kálii. A eeilliglOri mindenféle káliiiágyáaáat igen mag-bálái. A babnál izuperfoesfát aukkal jobb ered-aténveket adott, nint a Thonasselak; tőt igen hő Thomaa aalakkali tragrázáa utóhatása nin volt, a asuperfoaalátokkal elért erednéayek ia s ■anperlosaiátok iavara dőltek el. Ha káli- és loszfuraav-pótlás a legtöbb eeel-ben ssükeégeenek mntatkoiik, ngy »s a meesrői nem állitható miodig. Meeaeaéa iránt kOiönöeen a osillagfürt nagyon érzékeny ée a alti 5s«-enee vegyületei kőaőtt e foss varsa vsa m«az a legártslmisabb. Kevésbé, de miodig eléggé ártaU latsak a kénsavas és szénsavat mésa, tehát glpss és kréia. A méaz kártékony haláaát csillagfürtnél ceökke tbetjük kaiuii hossáadátávaL Héez htaaaá-latánkl tok iftgg attól ia mily aagyaága tsem-eeékben adiuk aat; minél finomabb por alakjába Kórjak s, annál juhb tsrméa-erednények várhatók. NY1LTTÉR. Selyem damaszt 75 krtól 14 frt 96 kHz mUtnektat - valamlat fckata, DUr le aalaaa BnnMtHlfM 45 kitti M ftt 68 k lg m»U- iwklst, — a HjtfttmtM ntwa. iais k áinnim rillW ftgJSSiléSáát ysliUi la lémmtiilmin. lels ■lat káekta máUUlvt, — ailatáásl prilg uNaíir áaliával káléaeak. HENNEBEBO 0- salyamgyáral (ea ia kir. aávarl eaáUlté) Hrlikkta (5) Macyar livtlitli Srájebe kllmtm lavtlMijaf rafaaataadé. Laptulsjdonos ét kiadó; rimuRL r t l I r. Házeladás. Helyben a b lr41y-nteában m vált Tnehanr-féle CTHoalBil káka, kerl, rét 4* nagy nagiárnil miit kés kél eladó. Bfivakk reMKo«!(Aaaal naolgjál a Magjr-kaalsaal kseketyetlltl rétavéaylariateg. FUTTEUTift US A világhírű Steyeri -Wm \' IfllíTcrffiíhfffi W^WwTDuvtD bápvlaelete és raktára Nagy-Kanliaa, Csáktornya éa Zi ünger Dllmann Eleknél M.-KanlZ8áo. Ajátijt éittt ftititrtn raktárét kartkgérazfckekkM. Ttvákká: raktár ée téfjtl.ilil hjmuii arátalakra • lámenélkttll graziossa ktrtkpártkkts. IitW kaiteáll, éa m«ms Jé ksrbau Uv« kartkparok it tartalaak mUártu. ás tMtlkal vééetaras „SEMSLM»" raktira. NUMIBaka-tatian mlade nkerikpÁrait, miuláa aaefak által táatdl lyukakat aaoaaat bar»\|aaa>Js_ ftnA^r-áriognébk iigaAMtNtn- A szölöpenósz l^iSÖÍ füvókészUlék raktárt. Nagy-Kaniasa, vasárnap Phönix-Kenőcs I a stuttgarti kózegésseég-j agyi ás betegápolási ki-lállitásoa 1890-ben érdemet nyert, orvosi véleményesés és a köszön/J levelek earei szerint ki-tflnőnek elismerve. A* egyedttl létező, kipróbált ée áitalantlan ríer, »Urü éa gazdag hajnövés előmozdítására bfiigyekuél éa araknál, a haj ki-hulláaa éa a korpa képződés neg^itiá-ára-; egéazea Catal embereknél erőtelje* bajuszt lé teelt — Jótállás as eredméuy- éa árűlmatlau« Ságért. Tégely 80 kr., postáu küldve vagy atáu-váttel 90 kr. K. Hoppé VTIem.d. Wipplinger-straaae 14 168—96 Zala 69. ssám (S lap) 1898. aiigu »atu« hó t8<4 i 4 * 4 a \| 1 j 1 l * Specialista Sérvkötökben. * A Reted-Ma os . ta klr. saab. Sárvkáti <fr»oid w-klstélyok réjnata ja Martat a legttkltataaebb sasa assi baa, Hess saasaik, sem zy»-korol kallamsllss ajro-stast te sttávoiltja eálasart aasrkmttitl te«va aa addigi aérvksták kiáafáL a Ksiett-nu awami sérv-Utd MeaűthaiépellotláesI, ami UrréáSvet ás kistó aaágl Svvel. Ca áe klr. eeitrák-magyar áa belga klr. ezabaSaiea Kitüntetve Brüsselben aiaoyénmmatiUisokmáiiajral. irflk • esyeidalaltH W Ba . ketsMala (2 frt tyáraakaa káuMaak ezeoklvll: máiíuk, ai kaaak, (áré- áa arajti sápik, tgyaa-atartAk H«o-sáag AU rnáaair). artkopAálai fkaik, kaakMSk, fársaárhariMjráa ** mladsaMla gaaalárak arak ás belgyok réaoérs Keleti J. oa éa klr. orvoa, sebészeti ml)- éa kötszer gyáros Alapit 1S7S. Badapealra Alapit 1S7S-IV. kasaakeraiea ateza 17. szám mtaasrpár gáaaotav arával t IV. SisMIf alss áa. SéO—14 Nagy kápee árlsgyzák lagyaa áa báveetve. Hmm HHmn tk kUuind Uctm-iMntk A leaisMssk blanajralt MAXlítt, mely az emáiitéit sisbályeiza. res-dee várksrlssást aedmásseai, a asarialátl áe Mftáe veraiutráart s»-távsitys (a al az efáezeáf MMtáteie), gjoraaa áá ktataaou atpsllM a gf morba\|t, áa p étváertalaesáest savaaya AlböMgtat. káaytal tofar, gysmsr ás kaskáaialmat gj laillgassát a gyomor taltorksliatt átsllsl, ajrálkásodásá, vár-tolatást, hlmorboldákat, atl bástatsukst, balbajokat, a már 40 áv óta jóaakblaoayalt Dr. ROSA-feie éielöalisai Wadee pelaáái, seá és keiáo gyá pyttáM bistos sikeftal )ár, a aól mail gyalaááaiaál. tajnksdta áa kamáayi-llwll. a gj—«k alválatáaáaát, tálja-gok, várkatásak, pokol var ás (aajsilá-aakaél. továbbá baiteeysáás aa.afy-asvawtt káilmmtvf él a késes WIák ajtakea. kimtajsá>o«katl, dataaatakaal ■lrigjdafaa<tokaál, klWaásm kégslál sokáéi sU. 10 áe éta bevált Prtiii Maia FRAGNER B. gyógysz.- töl Prágában 203-111. \| Kl aa imlatlsi aúadea maakájái aj üstre sort ss u stáezeátee ée ttezte vén soaraa, keiáakoa iobtotaaáamaasas SUta kiies, korált káiletor t Svef 90 kr, kottás Iveg 1 ásrlat Postás M krrsl drágákk A ET Tatás flgdalom ailkSl halad a 1 kinin kásilá hatása alatt. Dokoikea 25 ta SS á>ataá»<ávl. 1 Postás I krrsl SréfáSá. IGYELHEZTETÉSI ________ as srositl ké- asltataji kérj* a prágai Fra#ar S gjéav- asattárábál ás SgjoUaa arra, kacr a 8r. _ Ráf a baizsoa coaowgolta mis áss ráaáa aa M tálkáié karok rS4J«c7 Ugyao i a prései iiláislii assmstsláoás padit a Jlkkrél lááhaáá káM ■ágiiSá sedlasr ——— A kl agy stáazáet talál át aaáem bejeéeeát, áljst kap 1 —— Elismeri lovalok earei rsaáifcsaéare Raktárak Budapaatan: Tirík Mntf gj^jaerUrki, i Tkkjt h foü, UkMk ilAi. /tSSí, B. Fragner setasarsss Adtar- a Pvsg. 1 áfafpac ar tes IC PoeiaháMée asoaaai kát-SS 1 8 OOOÖOÖOOOlOOOOÖCŐQ g Csak ö fiatal embereket 8 O ü o o o o o éráaáslbsá tadsi, kotr a párisi Dr. BOITON HllSttl OrtsaUl már oákáaj aapl kaaaaálai atáa elmalasstja míg a lagráglbb báutalmakat Is, ÍOItalassa tokát gsatal ~ atol »asr eepelva baizsaaMaal kMroUaal, amrt Q sasa ssok a tfaaraá rso^pa áa a bajt oam gyé- m zrttjék mar W t Uvag Bolton Injeotlo ára 1 forint. 8 Magyaromig! ISrmkUr: S. ZoltánB 61a gjógjszerlára Budapest, g !-, l^tinai-áM 3. (Síéáaji-Ur urtü.) q Kapkalá aáaáaa npitt gjrégjreoartárkaa. Q 64/na Postai ■unaáillnk aúao: X BoSaam lyátysasiláff Baáapeái q Fáraktár Nagy-Kaalisás : q Práger Bél is \|)át\|aserlárábaa. q OOOOOOOCIOOOOOOOOO á s aanááraa klállt-táaoa aa araayár-áimkarsoattal ás a slllosolaml nagy árammal kltáststra. WElSEfl J. C. gazdasági gépgyár és vasöntődéje Nagy-Kanizsán. TsásaUsái kaaaa n i gaaiafeCntotácaek, káfj Hagyararaság legjobb a •rr+fUép* m Zfllfl\'DrtlI Az Oraz. Magyar aaráaságl EgyseStet által MS7 aktékor kekss Klsksrss roaásistt aemistkátl vsUtápverseayaa a lagalaá álUal. ai áSaml sraoyéreaasl ss az iaS7 saept Miksa távaa aeftartatt vetl\|ápvtreeiiyen a leasislaga: „aaty Izemre" srasyirsssmsl ttststtotott kl. Ajánlja szab. kiváltható kapaoauklyókkal ellátott mm fe PERFECTA sorvetógépeit rolBlmalholaUosok i ocjotosMS shákkos s atjrotasMs Is IMlta aaáiafeák, os alhalmaahatá ásasaa IsaMSililajiá. \'un \'ililmlTirT laokáask. islsujlplk, HT* Felhívom i i.i ga/dskizónség ifydwil a ktgvjabb AMrikii mPíimI jr" r—daiar egykeekQ kézi épakapáJó és töttOgettí eszközök «, melylyel s répakapálásnál áa Itttlésoél óriási mogtakanlAa érhető al. iijegtá iogycn ds Nyomatott ^isohel Fülöp IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY\'KANI Z S A N. nptal»idotioaiiál Nagy-Kaniaaán 1898.