Zala 1876 12 december k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.42 MB
Keltezés:	2010-07-19 14:59:07

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	536
Megtekintések száma:	1481
Leírás:	Zala 1876 december Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 10. uám Nagy-Kanizsa, Szerdán 1876. deczémlMr 18. ,i BÜ IH. évfolyam. UaSt MMU ; nikt Mtóp kia)thmiiU« Djrit«Wi auu ólt ku WlulW árt I l\|W «\|M I ffi tyUm t frt H«jj»i t»T» i frt 60 kr é ii A i ■ t . nirHiaiiyn . I liiifcii — i tf7Mr T kr. Ilhwfc kliiillwfl » kr •4Íy«f4i) 90 kr MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMÜVELÓDÉSI, ^ARSA tnrkautN r»»; ■ ■ Htvá t lip ntlltml rfctM ilMt Wwfcy* UiMM i Dj \'imtii iku KII. ■ HmMii UnUk nt M kawkWI >)«<««>■> * Kfairatok tinta Ma MMrtiwk. HyMürt P«M bon 10 kr. ALMI GAZDÁSZATI HETILAP Tobb egylei liivátaloH közlönyé. Hirdetéseket felvesznék : Weisz Mór, Budapesten, 8erviU-tér k. és BécsI.,Wo\|lzeile 1 tsz. Lzng L. és Uiju, Budapesten, fürdó-ntcza I. sz.Oppellík A. Bécs, Stubenbsstei 2u. Értesítés. k -N A ,,Zttlani6gyoi Gazdasági Egyesfllet" 1876-ifc övi november 6-kt közgyűlésben a Nagy-Kanizsán megjelenő .Zala" czimfl hetilapot hivatalos köz] lönyéül kijelelte; minek folytán az egyesület tieatoJt tagjai figyelmeztetnek, miszerint Í87r-ik évi január 1-töl kezdve az egyesület részéről közlendők az irt hetilap utján fognak tudomása kra juttattatni. Zala- Egerszeg 1876. deczember 2. Árvay István Agyrázó t& ili&k. 8 z i ii ü g y (1 n k. Két közlemény S * ii cs Lajottól. U. ▲ nemzeti nyelvre reducáltuk a siker kútfejét, mely végoknak látszik ugyan a [tartós következmény valósításában, pedig ha tovább tekintünk vizsgálódásnak látszólagos határán, nyilvánvalóvá lesz . előttünk ennek nagyobb mélysége. Szóval, nemzetünk boldogságának sikeres állapotát egy bUszke, hatalmas ágait méltóságosan széjjel bocsátó cserfához, hasonlíthatják , melynek méltósága koronájának ég felé nyúlásában van leghívebben kifejezve, s ettől lefelé mennyi tekintély telen szerv tűnik fel vizsgálódásunk láthatárán, s melyek pedig adnál fontosabbak a fa fö szépségének megállapításában, minél mélyebben fe-kttssnek a földszintül! Ott láthatjuk a legvégső , s mégis a legfontosabb szerv gyanánt a büszke cser gyökerét, mely, ha nem vezet tápot a testbe, megszűnt az élet ás egyes tagok hervadásán. S mégis ki volna oly vakmerő, vagy rövidlátó , ki a gyököt tartaná véghátárnak afennem-litett Ügyben ? Számtalan ok foly be az üde állapot fenntartására, s koronkinti megújítására; majd a gyOkOt magában hüvOs vagy évszak változtatával meleg talajban tartó földkebel, viz, napsugár, levegő sat. Ezt tapasztalhatjuk a nemzeti nyelv szemlé letében is, mint a melyet leghelyesebben nevez -hetünk nemzeti boldogságunk sikeres állapota gyökéének, mely azonban élesztő táplálékát az azt beszélő honfiak közelebbi viszonyától, mint a fa, nyerj, k szel-ánulisának , gyökét keblében j tartalmazó jó földtől ezenkívül legközelebbi befolyása van) reá lemí élet- míndenj egyéfej hazai nyil egyiknek több, másiknak kevesebb Legtöbbet mégis, már csak valljuk, be őszintén , a szellemi élet nyilvánulásani k azpn ága kéjpes, mely legközelebb van a pra ;tikus élethez a költői vagy rideg valóhoz, ebez a vén, ja\'működésében mégis gyakran ipajzán játssil ággal enyelgő ennek kere-tifejezése. gy az előbb világhoz, mely egyedül ennek, s az tébeu fekvő nemzetnek theoteetilrajs Mondjam e, ne mondjam-e , h< már tobb izben hangsúlyozott szioü^yüukre czél zqk az által, hogy reducálva a siker tényezőit, neki fontos síterepet tulajdonitok a nemzeti nyielv Ugye kOrUl, s a közszellem ébresztésében, mely ha lángra gyúl nálunk, terjeszkedő hatalmánál fogva magával ragad tObb nevezetesebb várost is? Mert-hiszen,tudjuk, egy kis szikra mit nem képes gyakran cjlőidésni 1 Kisebb társádalmak, egyes várósok L községek Összege alkotván a neozettestet, ha í a szervek működése m említettem karba van pelyezve, egészséges lesz az egész test; egésztégeslszellemileg , tehát lélekben , egészséges lesz testbéb is mely, miként emberi test nem nélkülözheti a lé-lekerőt, szintén nem élhet meg nélküle. Ez okoknál^ fogva: tehát éppeün nem lehet rajongás részemről, ha erősen hangsúlyozom Kani zaa városáhak tl. közönsége előtt: szinhájz és ismét apűaliá* 1 I" 1 Lehetnek azonban! többen, kik a nagy nem ijettesttel, ezen komoly hatalommal; szemben nevetségesnek tartják a iszíbtlgynekL Kezén \| naiv r leánykának hangsúlyo/kam rá va\|ó\| hatását! Ám {egyen ! De hogy ké/zel fogható hwonlsittal éljek, kérdem, nélkülözheti-\' a legkomolyabb tudós gyOngéd női mosolyt, mint élenjárja) gyengéd szivének nyilatkozatát? „Igen íb nélkülözheti", felel a nagy többség, I nem\' gondolkodva mélyebben a dolog felett, .hisz akárhány tudós és nagy iérfiu él vágy éit, anélkül, hogjy életét; társéhoz kötötte volna,; s a világ mégis ajkán hordozza századok multa is nevét De az ember egáisznek vkn teremtve, ét ezt be feledjük soha. Egész pedij^ i csakis ■ férfi és iá nő egyéniségének elválaszthatlan kapcsolatában lesz, enéiktÜ csak fél mindegyik, mit saját tapasztalatunk s a sok kOzt Lévay J. Kalobiotikája is említ:\' Helyesen mondatik, — úgymond hogy az ember lényege a férfi — és nőben rtn tgytiit. Est tudva, kOnnyen beláthatják i szinUgynek-ezen pajzán -lánykának hatását a társadalom kisebb rétegeire, s igy \'Összevéve az egész nemzetre. — Mert hiszen a hatalmas, villámokat szóró Jupiter sem nélkUlOzheté Junó szelíd érzelmeinek az Övéire való hatását, s szemeinek tüzét, melyben felolvad a férfi sziv természetszülte jege — eloszlik a bajok köde, s megmarad a helyéntiszta láthatár, melyben keltőjOkOn kivttl az egész tájékot áttekinthetik lakósaikkal együtt, s megmenekednek akár a tudomány, akár a közélet egyes nyil-vándásainak utján a , máskülönben előfordulható OnOsségtől. Valóban elszámlálhatlan a színjátékok UdvOs hatása mindenféle tekintetben. Fönebb említők,\' annak a nemzeti nyelvre gyakorolható bámulatos, majd átalakító hatását. Amily szigorú pedig nyelvügyflnk lelkiismeretes 1 kezelésé az Ónálló nemzetiség megvalósitásá s , megőrzése tekintetéből, époly szoros kötelességünk az eszközöket is épségben tartani,^ s pláne, ha velők nem rendelkezünk, megszerezni. Kölcsey a Játékszínről tartott hatalmas be-széliében említ fc»nnjrna kinMi<Vát . vi. gen földre, Amerika földre öelyezve .lábaikat, mielőtt lakhelyről gondoskodtak volna jó formán színházat építettek, hogy nyelvOk s ennek folytán nemzetiségük htt őre, szellemüknek pedig kiak-názhatlan s szentségtelen kezekkel érinthetlen szentélye legyen. Bámulatos nemzeti jellem, mely megérdemli, hogy a későbbi nemzedék nemzeti tetteinek mintájakép csudálja s kövesse! Vagy azt mondjuk tán erre, hogy nekik inkább kellett idegen hasa földjén őrizkedniők a nemzeti jellemük 4- s egyéniségükre hátrányosan ható" befolyástól ? Mindenesetre úgy van, én is állitom; ebből azonban legkevésbbé sem következik, hogy mi idegen befolyás és igy nyugalmas állapotunk tuda- A „ZALA" TARCZAJA. Megénekelnélek. Megénakalnélek De mi bánnom benne, Szavam szépségednek Csak árnyéka lense. Nincsen oly gazdag nyelv, Melylyel kimondhatnám, Mily szép és kedvet vagy Saeretett leánykám. Minek nevezzem el ^ Oskarcsa termeted ? Mihez hasonlítsam Lebegó léptedet? — Hajnalnál gyönyörűbb, Homlokod szépsége; S csillagnál ragyogóbb Szemeidnek fénye. 8 lelkedhes nem tadok Hasonlét találni:}. Csak. tudlak ezeratni, Csak tudlak imádni Vdrady Mór m A jelen naplója: mfH rti fara hélium" •Ha békére akarta szert tenni, csinálj háborút" moadá egy régi latin kOamondáa. Igaza volt Praxisbél mondta. — Ugy láttáik a kQamondás nagyon rá illik n^ost Európára ^és féleg édes basánkra is. — /vek éta békevágy — béke biztontátok htogtt-aak ftjedelmek és diplomaták és népek ajkairól ugy, miként a Űrlapok hasábjairól it. — Mintha Mutatniuk egymást, begy nissep meg vaa — meg less a béke, • drága kiMa. — Belébe tokát s világ, hogy esek békébtn ntbtl tldrt ét ctak bókóben fe elhet meg repdeltetasénéld az jembé- ritég. — J I j. ] \' f JJ\| J J J " I Mily isagáistotak az ujabb karnak e Uélce vívmányai (békevirágai) a „Bemzatkiizil kíallttasók^i\'tndománjroi jcongreatutok I XsÚni mint némulnak itt \|fl a- faj\' j— vallás, nemzetiségnek annyiszor lálére állitott kérdéaei1 ? mint ölelkeznek itt a ktilönben ellentétei, gyakraá éllenaéget eszmék, aa ipar -4 müvétiet ót a tádónány feözöaj szent atylomán 4-j méltányolva, biztatva emelve egymáti ét magukkal együtt aj boldogtágra hívott emberieégj kBiM ezól-Hát a. jólétet 1 I , J • j [ Nemcsak békevirágai hát ezek, de hasanot gyümölcsei U a btkének. .Hol mar>d\| a nemzetiségi dölyt, midőn, k mult nyáron Petten tartott nemzetközi atatistikai oongnéssusbn a felfuvalkodott Oiotaoruzág tudós jképyiaolőjo a pjerék Spmn-noff elnökségéről Umondván ós Kelety Károlir hazáiiUc fiát ajánlván Őszintén mondá, hogy ii nemotakr alslaök, de kOzlégény it tureaen less egy Kelety Hjároly I j. . agy magyar alatt I — I k Hová tftnt a nemzetiségi éeáárláa — alrvla et olaj-tat rtt tatagouiimot : midőn a német yaacaal azt iija a pesti congressni leírását kisérő leve lében i hogy érteni tanulták itt Petőt nk hoiifiáalát „Tied vajyok, tied hásám e eaiv e Jélek" -4 Ét a német Braun Tijdám llélkolódéssfl kiált fel: „Oh ez a Migyarortság. ea a tOthiluVó brszág I TUtbáoyók aa i telsk, itMok -f a lialiizlé —f aignlyáa hat — az egri — a jmagyariti -4- a tokijji ttbj Tüz a nők izemében — lé-fiak baJaédében, — tokit ltieliiek a lovak. a sen\'e, a tsiv élj minden. It{ dtufta jlhjbou éluak aint a Szalama idar Nem eaép épithitonok helyébe V Minő tsép slattgaiti Íré miként a felső méltánylat es a korábli .1L. O I ibstyár\' toÉÜfno\'áalis basánkról at: imdjőil la . hirti ígtb Isuja, hogy mennirir* feltUut áeki itt, sutáitok mm külörabí tik el In agukat any-nyirt mint mán itt él a nép ;beettliá t idja nagyjait. Mii/ öuóijtotel é< MŐI uieritbel a ember Wirthnek azon nyilatkozatából it, midőn azt jirjs- hogy .nagy jövőt jótól Budapestnek melyben k nagyság minden alapja meg van, ós nagy jövőt jósol Magyarországnak mely természeti kincsekben ós néperőben oly gasdag I — Vagy midőn a francba kongrestati tag ina, hogy Budapest tájképe a szépség ét nagyság jellegét jrisén ... < Lonarett gróf pedig, hogy ctak 2 napra jött, de 10 napig maradt itt, a magyar vendégszeretet ól civiüsitio tanulmányozáta végett, ét e magyar congretaut méltó volt egy nagy nemsetbes, ós a többi orezágokra nehezített a fogadtaiáit jBvőben 1 — A népek ea egymáikBati békét érintkezéta — egymásnak nem irigy raltzégleiráiokbélj de otthon házi tűzhelyeiknél — csendes megfigyelésleli ismerkedései ót egyik szellemi vívmányainak a másikkali megismertetése, kiese-rólóse -j- kölcsönös méltánylása, buzditáéa ét segítést csak bókébea történhetik. Mert a háborúi a félremagyarázott hasafitág, a leliigatott düh — elkeeeredett botsa jellemzi. Nem ii lehat máskép, mert aa ember it mint aa állat csu- fián a vórezagtól it felbőutll — okát te kérdi ctak dnl a aliagatott dah vagy a kényszerölt önvédelem kótiégbmá ■ével, -J- ée pár nap alatt elsikálja, mit egy félszázad békéje alkotott — hátra hagyván a bábom Oaskét, nyomorát, sivatagját, hogy a magmai adottak kezdjék ajra, mint; a hangyaboly, melynek fészkét szétrúgja aa ember, hogy hordja B«ae újra, ha akarja... De ezt ott a hangyával legalább aeitt a maga faja kOveti el ellene, inig mi enfÜeren egymás ellen uszithatók vagyunk, mint a sxelindekek {. — Megwóljak a római Qírcusok viadalait, ahol alttélt rabszolgáknak egymásul ugy kléhestotetett fenevadakkal kellett ólethalálra kOtdenl, ctak azért, hogy a kénymr, as intéaők ét a koretetá tett publicamnak kedve leljék he—ti Pedig mai napeág it ily formán vagyunk. A tudotsánynyá fejj leutett ttidSklói ezerféle szerszámaival seesaMI náriuj egymátraaa él eloltó golvót — anélkül, hogy\' látááak ki adja ránk n tőle nem érdemfatt utolsó kenetet, anélkül hogy mi ii látnánk,\'kit fosztunk meg lagfiSbb javától; életétől. £ai reatalto a kasaár Köuiggrütznél, hogy még ctak •aooMkéail se láthaU •llentógóutk. A hála VwAk kuobpot- I tában tétlenül, • mrtnou változatainak hatalmában röpködjünk, mint szél szárnyára kapott páholy! líár pedig csak vaUjuk be őszintén, hogy ez hlaig á jó Ügyért semmit, vágy nagyon keveset tettünk; a sziutlgy et riiostoba gyermeknek tekin tettük, mire népen illenek Köloaey kővetkező szarai: „A mi hibánk, a mi örökre menthetetlen hibánk, hogy a szép mesterségeknek ezen ágát ,> rövid és fösvény ápolás után, mint a lelketlen mostoha a kelletlen árvát ápolni szokta, a leala-csonynlás csaknem legalsó lépcsőjéig engedtük sülyadni.* Pedig mi más volna a holt társadalmi szellem rendes színházzal s igy állandó szinügygyel fölelevenítve ! Előttünk felmerülnek a társadalomban ennek különféle nyilvánulásai, a számtalan kép, mely \'majd erkölcsileg jó, majd rosz alakokat s tényeket ábrázol. Az erkölcsileg jó s magasztos tények, igsa, hogy igy is elismerésre vagy tán követésre is buzdítanak, de még sem jelennek meg előttünk oly finomított s az aesthetika szűrőjén megtisztult állapotban, mint színpadra hozva , hol ezenkívül az ember távolabbi álláspontot nyerne, könnyebb áttekintést szerezhet, s nagyobb\' lelki élvezetben részesül. A zene hangjai sokkal kellemesebbe^ Itatnak érzékeinkre s igy kedélyünkre , ha ném a cselekmény közebett élvezzük, hanem távolabbi álláspontról. A viszhangnak is meg van a maga szabályzó eleme, a csakis a törvényhez kötött fokban hozza létre izon természeti tüneményt, mely hangunk képét oly természetesen vázolja. \| Következik tehát ezekből, hogy az emberi teltek, melyekben az ember színre hozva \'maga májának mutattatik be fény — vagy árny oldalából, sokkal nagyobb erkölcsi hatásúak ily módon távolabbi állásról szemlélve, mint a tömkelegben, mely nem ritkán elnyeléssel fenyegeti az embert. Tökéletlen társadalmunk a legkiáltóbb szükség a ssinügy mellett. Hiányosván a nagy jellemek s magasztos eszmék színpadi bemutatása, a közönség részérői pedig az eszmék sajátjukká tétele, más képeli természetesen a rendes házi vagy egyéb gondokon Viivul a gondolat a beszéd tárgyát, s az ember önkénytelenül is azzal foglalkozik, mi legközelebb van hozzá, pl. embertársainak cselekményével vagy ruházatával sat., igy készül azután a pletyka, melynek sziv — vagy elmeképző hatását még\' ne • hezen tapasztalta ember.\' Azután más pl. nincs is azon szerencsé^ helyzetben, hogy vágyainak s gondolkodásmódjának megfelelő társaságba juthasson. Uár pedig, na műveltségi állásának megfelelő társaságot nélkülözne az ember vagy magányba vonul, vagy más oda nem illő helyre kerül, mindkét esetben meg van a káros következmény. Mig igy azokat méllőzve aa ember színházban szivképző s gyönyörködtető i darabokban találna kárpótlást, éltető eszmékkel \| táplálkoznék, melyeknek hajtása a szívben Őrökké I viruló ágát képezné a helyes morál s józan társadalmi belátás csemetéjének. Vagy hányan talál- , kosnának, kik plnsltjket a hiába valóság oknál meg kiméivé, a helyett, hogy fegyvert kopácsolnának erkölcs vagy egészség ellenében, erri tartanák fenn ? S est tekintve láthatjuk be csal úgyán kicsiben a aainjáték morális IiatjUát, el entétben a korlátolt élt vagy aj srnttgy iránti el( Ítélet régi időkből örökölt gondolatával. Mert tú 1 I vagyunk azon, hogy w színjátékot komoediának, értem nt-czai komoediának, az embert szellem rabszolgájának vagy tán udvari bolondjának tartiuk, a hivatásos papjait:oktalan előítéleteink eugalma szerint becsüljük. Aas qgétzben nem mondható, hogy tul volnánk! A ki sofjuujeip látott máit piin! a Komló szinházhelyisoget, s nem hall< itt máso któl,[ mint az ezen erőlködő szegény, inkább hivatást tévesztett, mint hivatásos púnéázekttl darabot előadni? nem csudálom, ha e szerint hot jtéletet a ssinügy-ről, s szerény észrevételemet is szükségtelennek tartja. — j Igazán szégyenitőleg hatht t műveltségére sem kevéssé büszke városunkra,,ho gy oly gyenge; társulat, melynek működése meg oaalt árpyéka sem lehet a lenni kellőnek, foglalja eíl a tért, honnan bizonyos varázsnak kell a najyl közönségre terjedni, mely azt égésien magával ragadja • szellem orságába, hol Könnyebb a lég, hrirnlóbb a mint szegény föl-fájdalom, távoltart úgyannyira, hogy iTbelül azon lelki I rózsa, szóval, édenibb minden, dünk rögein. • Ettől azonban, jbennüáket a azinbáz hiánya, mégosak fogalmunk pinoi. kör i élvezetről, melyet egy szindari b nagyszerű jellemei, vagy valamely opera mennyei álomba varázsoló tulajdon volnának képesek előidézni. Nem szereztük meg mindi ddig azpn eszközt, melynek segelyéVel a szellem vándorolhatnánk! innen van ismeretünk hiányosabb bármi i üvárosi, nálunk pe dig alacsonyabb műveltségi fc généi. Nagy íróink színdarabjai, ve holt kincs ] gyanánt léteznejk néhány nagyabb színházzal mutattatnak be, is tétetnek él ségnek, vagy hai alkalmas helyiség, dekorácziók VitUa* ntegy virágtartóján b jú .«><imIí nem nyújtanak anyagi Segélyt szellemének m ni, a mellett, liogy a hatást epeszti, Aivel pedig valóban rendelkezik, a nagy iró nevéhez nem illő, s igy épen nem kegyeletei alá, melyen sssellem nem, de gyobb mertékben terem. 8: ezt tudva, láthatjuk c^ak bej mily hatalmas\' ösztöne a minél több, s j delkező színház, a költői szellem jó iráhyu működésének, s nevelője a költő önérzetéinek. De talán sokat fölhórdtam már szinUgyünk értlekében, s t. olyasóim qagy részét vagy tán épen senkit seb sikerült a szent ügynek részére megnyerni ? Ez esetbeh szolgáljon mentségemüljgjyengesé\' gem, mit lehetetlen nem érezni im ily ni regiólba wykor aztán, hogy ebbeli kon álló egyéuisé- operái ránk néz-s csakis vagy a re ndélkezo városban rezhetővp a közön- állására rántatik dudva annál na- aagy ia kii közön- séggel nemben, mely tán «n<tkg\| la tud Mk. \' sülni ax ügyért, • csak az időt várja, mely — ■ alkalmasabb leend az elhagyatott árva felkarol.® I sára s nevelése müvének befejezésére. LegJejoUi í tudják fx érdekeltek, mit lehet jelen vyaonjaink közt tenni, mit nem; én csak a tevés jnflkaégké-piségéről akartam meggyőzni t. olvasóimat Menynyiben \| sikerült azonban czált érnem, a jövő titka, ipely gyenge szemeink előtt ugyan el van zárva, de ez esetben mégis következtethető meggyőződésünk állapota — a tehetségeink minőségéről Mielőtt végbúcsút vennénk, csak azon óhajomnak adok kifejeaést, vajha mindenkiben, s mielőbb megérlelné a magyarok Istenének napja ,a spétat ügy valósítása szükségének meggyőződését, e é kip csirából mielőbb kikelne a nemzeti öntudat, ennek (pkán a régi dicsőség mindent beárnyaló fája, mely alatt küzdeni az élet nyomoraival öröm vo}naj látván a „legnagyobb magyar" jövendölésének beteljesülését: Magyarország nem volt, hanem leaz 1 Helyi és megyei hirek- —- Jelentéi. A t illám gyújtott ast LájszliSagyházi templom felépítési költségeinek fedezésére a nm m. k. pénzügyminisztérium 1875 évi 14267 az. a. engedélyezett 50 kr-01 sorsjegyek hozáaa, azinte a magas pénizUgyminíazterium-nak f87fl én 530 azám alatti engedélyével elhalaaztátván, a felette előnyös a 10 ezer forintot képViseljő 600 nyereménnyel Ibiró aorajáték húzása folyó 876 én\' Deczember 30-án okvetlen megtörténik, miről midén az érdekeltekat órteaitcinj egyszersmind bizalommal felkléfem mindazokat, kik sorsjegyekét elárusitáa végett magákhoz venni szivsa-kedtea, hogy az azokért járó Oaaseget vagy az eredsti sorsjegyeket karácsony napjáig okvetlen hozzám beküldeni szíveskedjenek. A kik pedig a nemes ezél iránti kegyei figyelembél ily ÖOkros legyeket venni kívánnak, minőén 5 drbra egy ingyen ráadással akár nálam Szt. Lásslóegyhásán. u. p. Zala Szd Mihály, akár a „Zalai közlöny"! asarkeaztőaégénél Nagy Ksniaaán, vagy Budapesten (Hatvani uícza) Benedek Gábori ékszerész urnái megrendelhetik és készpénz fiaetéa mellett átvehetik. ,Kelt Szt. Lászlóegyházán 1876 Deozember 1-én SZKiÓKT SÜKÖStf zárdafőnök. \' — (Karácsony és gyermekirodalom.) Itt leás nemsokára azon kedvei ünnep, mslynsk apraja nagyja egyaránt örtll. Uiuél viharosabb künn az idö, annál nyájaaabB, derültebb benn a szobában azon vonzó kép, melyet kará-csouy lestéjén a keresztény eaalád nyujü A gyermek aaivs napokon át várakozáateljeaen dobog ea eat felé, mely kedvei ajándékokkal lepi meg öt, a melyekben \| aattlői ss«rátétét [tátja annyiszor éa annyiszor Ubuokfílti E sceretet-teljea szívvel nyújtott ajándékok között vannak kSnyvsk ia, melyekkel gondoaabb azOlék lerdiiltebb gyermekeik azámára szokták a karácsonyfát foldiaziteni ] Mindenesetre neuies\' ajándék, élvezetet és gyOnyört nyújtó. De a könyvek között bizony vannak aokasor olyanok aa, tmelyek bizony nem érdemlik meg, bogy annyi gyertya fény között ott pompázzanak a karácsonyfan. Az ily kiinyvefcet tehát mindénesetre jól -meg kell válaastani a nemcaak a asép, fényes kötésre, hanem a tartalom magvas, egsasaégea voltára kell tekintettel lenni,, sít leginkább erre. Kívánjak min. den jó fiúnak, hogy karácsony eatéjén aok más azép ajándék kOsDtt, egy erkölcs éa izléet nemeaitó tartalommal bi tó könyvet ia találjon, hogy belőle tartóa hasznot éa élve\' setét mentsen. — — ügyvédi iroda aiegnyltás Zale-jCgerssegen. — Ai-vay LajoB, fiatal Ügyvéd a napokban ayitetta meg irodáját Zal^Egerazegan- — Ürményi József fóiapán ár 6 méltósága asombaton délután j érkezett Kanizsára, pár órai tartózkodás után, mely lalatt a gymnaaiam helyiségeit tekintette meg, melyek incisgósitáa eaetébsn valoazinllleg a keresztül vonuló csapatok laktanyáiul szolgálnának, tovább utazott Zala társadalmi f^getlens égnek,^^Maróny^^arika^tamun-káaaágnak — ax OnseUen kösjóra törekvésnek; ugy ináa-részrol kell, hogy anyagi éa asellemi busdiláa legyen e lap kiadója,* aaerkeaatéje éa munkatáraainak « nemes futaimat mindinkább kiérdemelni. : Orig49 \' Károly. Iái láthatlan messziről végzik kOldetéstiket mint a felhők menykövei a láthatlan magaaból. A háború mai napaág már méazárláaaá qualifikáltatott s még mindegyre tOkéleaitik-e ,azabadalmazott gyilkolás tjldományát, Hány ifjú nemea élet küldetik a máa világra . , . Kinek itt még annyi remélni Itaaználni — és azeretm valója violt volna — ezen >Tvilágon is ? 1 Ess éa terméazet jog ellenea — erkölcstelen ! vallástalan éa méltatlan ia tehát a háború. Éa mégis a békét óhajtó Európa — a .békére any-nyira reá szorult hazánk közvéleménye, most, a régen téas-kelődő panazlaviamua ellenében ugy látazik a háborút óhajlla, éppen a béke kedvéért — mert az eddig nem marad békével mig Vagy valésitia terveit, vagy megjveretik, aa elaő eaet kevéssel roaazabo a lassú hervadozáenál — a 2-ik esetben pedig — azután egy félaaásadig legalább békében élnének unokáink 1 — • • i • Viribus unilú," Lajtántuti polgártársaink nem kSveiik e fejedelmi jelesét I A bankvám éa egyéb relUnki kiegyezéseikre ki-mondák hogy „egyedül\' Ausztria érdekeit tartják lazemük előtti — Rettenetes jogtalan slv I ítéljen fölötte az Európai közvélemény éa a történelem I — Mi, kik majd ezer Avea kapcsokkal vagyunk egymásra utalva — mi minden alkalomkor hangoztatjuk, hogy társország vagyunk, hogy az egész monarchia érdekei tekintendők. Ok megfordítva. — ^ Hát ez a duáliamus ?tEs a páritáa ?.. Társát — jósán éaz szerint ki ki gyarapítsa, \|— vagy legalább gyarapodni hagyja, -4 hisa\' igy legalább Onma gát is eríibiti. Most aaeasbea Enrópa nagy vajúdásával — moadá kegy Auastriában — a magyarokrai tekintettel nagy erő jrejlik. [— Nálunk nélkül ne, magyarbors nélkül 1... , I Wastria ia kámfor lsn- ü pplyglotsága. a felbontható- i ■ Polgári két and Ismét éa iámét interpellálják is orsséggedléaSa kormányunkat a kőtelező polgári iiásai aág behosatála végett Mondják hogy á nagy Deáknak nem emelhetnek nagyobb \' emléke^ mintha as.errőll utolsó bei lédet valdaitjuc. Igaz \' ts 1 Nagyon megjérett essms ez má\'. SQrgőaeq köyetsn a I korszellem és országúnknak faj és íaüáabsli \' De maga a gyakorlati létektan is -U mert aágnál mindkét fél kedvét koreai a máoiknajtJ mig a fel-: bonthatlanaág tudata elbjaottá\|teaai igyiket vagy másikat, I ds a lélekre a kedélyre, képzeletre s nyomasztó az, hogy ha p. ül i, változtatni akarná: I asm LkaThatja. \|E Lékét szellőmnek társi ollenimondási önkénytelenül eszébe jut as embernek; ai a kalendá \' Horni anekdóta —- midőn aa Urnő el \|e a macskával ssépen \| játszadozván \|nutana\| (iérjpnek - mondvaim —\' ptad-osak édesemi — a roSe házi életre mondják bpgy .kutya i macska barátságban élnek1... s esel mily ssépen sljátssa-I nak egymáasitl. „Kösd SsEjza őketjelválhatlanul 1 majd iherlatoa hogy I tustént vén \|ess a jé egyetértésnek.1 (Fsrsae mint \| den hasonlat l-Aj ia ia altalit. M-a h tla Isten, \| dig \'igy Igas de ^kiierOj^ \' j A „Zala4\' míifí a Zulamtyyt guMd. tg/ultiul ili\'rjtjloloi lapja. I A SSals megyei gazdL egyesület eaaal. hogv nov [6-ki kOsgylllésén — a míndes irányban I Hggatlea\' rlála" lapot . Uvasaloft kBaUnvéül vábiaatá: magá .M ia fény4a[ biaonyit-Ványát adta iMUa — aaabadelvtt né iszerilaágádik és min-dvn pártok, felebeaetiaágek — napul iamos és kpttaríák fe-\| lettiaégémk I Igy látjá eat á megyei JkOsvélér11- x-Üdvöali érte ái t megyei gaad. egye ttletet I E váltoatatáa, amint \'egytéesrol Utalma nem mui- 1 irodalmi i I. Pál, orosz csász&r. (Egy jap Oroszország történetéből) Mennyire képesek olykor a viasonyok a jjellem fejlődését befolyásolni, arra feltűnő példát nyújt Petra vita nagyfejedelem. .későbbi L Pál oaáasár élettörténete. U Katalin esen fia, 1754 október 1-én született, oly időben tehát, mikoi még atyja, kéaőbb ILI. Péter oaár nagyfejedelem volt Ifjúkoriból dicsérik határtalan jólelkflségét, nyíltságát és egyenes jellemét, a mint mondják megnyerő kellemmel párosait vidám lelkülettel éa élénk felfogási tehétséggél bírt f— Erzsébet eaáasámő ugyan a Bomaaoff hás ágának kihaltával L Péter unokáját, »-Károly Fiigyes , holatein sott. rpi hercaeg fiát, Pétert mint trénOrököetOreeaorscégba hiytaJ de a kormány ügyeitől távol és bizonyos nemi h>g-aágben tartotta, éa egy osoport könnyelmű német tiszt társaságiban engedte el korhelykedni. Caivédott nejével, a későbbi csirnővel, második Katalinnal, t fia aatletáae fölOtt éi Erzsébet halála Után (1762, január 5.) azon szándék k»l lépett aa orosa tréara, hogy nejét eltaszítja, és ujabb asabadahb intésményskst boa be C)roaaorazágba, égy hogy saját neje ea elégtlatlen nagyokkal Beaaesfcldött ellene, 1762, joliua 8-én trónjától megfesatstták s egjtaasnen 1 hé 17-áa JmjttkaUstte Mihelyeat; as ii^ljil \|i\|l>nilÉll )í Katalin magának a trónt bíatoeitotla, fia . k leendő ttéa-örököa fölött tDy esigoru éji asenek rendaaabályokal rendelt, hogy a fiatal hercaeg taellemi és lettd tulajdonai aa Ig^reeegre, bel hétfán 4 költigaagatáai bisottság gyftlést tartott — " \' * — Utaayértt irják, bógy ott 30-áu saiután föld-rwf4" ^t, mely M másod pe^caig tartott — . — (öatyMkaej Nesqr-Bjuiiaaáa a tőheroaeg Ernő 48-ik gvaloaeared 1» ik uinflnál f. hó 8-án éjjel sgy közember wae lőtte magát. — (R—n.)l # Siwrt-Miklóaoo Kani—a mellett a pénzügyőrök két dohany-eeempésző egyént Űzőbe vettek • u egyikei kö-tílftk lelőtték a minik pedig elmenekült — • (K-tn.) . —» Felhívás. He éber figyelemmel kizárjak azon ha-í adást, -r mely aa- öaaaee cuTturáliamokban a tudományok éi Umeiétek fejlesztése körül észlelhető, okvetlenül azon kérdést intézzük: bel és miben rejlik azon alkotó erő, mejy a eötéeég sttrtt fátyolát átszakítván — a fölvilágosod** nemeeb ée üdvösb vívmányainak meghonosítása állal az emberiség javára csodás eredményeket \\ vivott j ki ? Ebbeli .kutatásuuk eredménye azonban csakis inege&ősiti azon uéaetet, mely saerínt egyes hasafiai szellemtől átlángolt egyének hazájukban előidézendő jobblét nélkfltyzhe-tetbenségét belátva — ennek megteremtése végett oly egyleteket léptettek életbe/ melyek ason a -győzelmet egyedül biztosító eszmékkel Téptek a küzdtérre, hogy a tudomány és ismeretterjesztés állal e valódi ueme a közértelmi- tég és igy a haza ereje terjesztésének--kitűzött jczél- jukiftt elérjék. I Városunkban is már 2 ev előtt ehes hasonló egylet „T.j T. olvasókör" név alatt alakult, melynek kitűzött czélja: \'tagjainak szellemi élvezetet nyújtani azáltal, hogy a társa-sulás eszméjének fejlesatése mellett a kölcsönös érintkezés éa sssmecsere folytán önképsésre alkalmat nyújt; ugy a közművelődés haladására, hasznos és kellemes imeretek ter-jjész^ése csóíjából időköaönkint tartandó felolvasások ugy-iuiiűt egy könyvtár felállítása által fejlesztőleg hat. Alulírottak, mint a zalaegerszegi olvasókörnek f. hó 5-án tartott igazgató választmányi gyűlés által megbízottak, bátorkodnak városunk és vidéke n. é. közönségéhez ason tissteletteljés kérelemmel fordulni: miszerint tömeges belépésük álul a most már a torna-tüsoltó egylettől tökéletesen független olvasókölünket kegyes páltolásban része-sitcái szíveskedjenek. Ezen kérelmünk támogatása yégett utalUnk arra, hogy olvasókörünk — daczára a több oldalról támadt elhárihatlannak látásé akadályoknak mégis meglehetős eredményt működésének minden terén mutathat fel. I Mert körünk ujonan diaaiteti helyisége által, hp\\ politikai, ssépirodalmi és tudományos napi és hetilapok kielégítő számban boc»ájtatnak rendelkezésre ; — a már ezer kötetet meghaladó — a tagok által folytonosan igénybe vett választékos művekből álló könyvtára és végre az ijdőkö-sónként rendezett sürüen látogatott és köselisraerésbqn részegült felolvasások által, igyekezik tagjainak élrezetet nyújtani. ; Ét, ha még kiemeljük, hogy igaágaio választmányunk /. ha \'3-án tartóit gyiilében 1UU o. é» forintért uj uépiro-dalmá müvek beszerzését határozta el, bátran bocsátjuk aláírási i. iveinket a n. é közönség elé azon reménnyel, hogy »e széf nemes-és jó csél előmozdítását támogatni fogja] — i A kör által megállapított: íendes évi tagsági díj 4 o. é. forint; a beiratás dij p«díg uj tagok »ámára egyszer és mindenkorra egy £rL mely összegek, az előző évnegyedenként! részletekben előre. az utóbbi pedig a belépésnél azonnal fizetendő. A köri tagság évről évre mindaddig iterjed míg az illető kilépését legalább is Deczember hó 16\|-ikéig az elnökségnél be nem jelenti. Polgár társ aki Midőn e szent ügy pártolását ujolag becses figyelmükbe ajánljuk, nem mmászthatjjuk el azon tántorithatlan meggyőződésünknek kifejezést adiá; miszerint ezen uton kell haladnunk, ha városunk szellemi előremenetelét óhajtjuk, és ha megváló ti tani akarjuk azon magyar közkivánai inat és czélt: hogy „Magyarország nem volt, [hanem lesztt és ennek eléréséhez kövessük azon utat és módot, melyet nekünk halhatatlan nagy Sséohenyink e czétra jelöl ki eme szavaiban: „Minél magasb ssületésü a hazafi és minél dúsabb, ánnái jobban nevelheti és ter-eessüketi a Közérteinriséget és igy a haaa erejét." — ] 1 . Kelt Zala-Egerszegen 1876 Deczember hó 10-én A z.-egerszegi olvasókör elnöksége megbízásából Qeiringer Ödön jegyaő. i— (Népszerű felolvasás) Szilvágyi Gyula ev. lelkész ár, a kereskedő ifjak önképző köre helyizégében műit héten elhalasztott!felolvasását, vasárnap, — e hó 10-én este > j! I\' \' II IT T \'/t® érakor tartotta Meg. A felolvasásra szép száma kö-söaség jelent nu, a felöl valót annak végé □ sajo$n meg -éljenezte. A feJoIvsaá* tárgyias „smlékező tehetség" volt. \| i f CslIlagh LásUló \| Lapunk sértőkor olvassuk a budapesti lapokban azon szomorít hirtj hogy megyénk jeles szülöttje, Csil-lagh László, a m. kir. legfőbb itéltekék birája, rövid betegeskedés után e hó lí-én váraiknál elhunyt. Megyénk mindvégig tiszta jetíemü derék fiit lapjuk jövő számában fogjuk érdemlegesen méltatni. — Nyilván* készteti \| Tisztáié nAő Szil vágvi GyoJa evang. lelkész uroak helyben 1 Aj j alulirt vmssstmáuv kedvee és szent kötelességeit teljesít * imidón Tisztelend<f* ségednek ezúttal mély háláját , nyil ránitja afelett, hogy nagy hasznú és rítkaMCsfl felolvasással kegyeskedett egyletünk ügyét újból hatalmasan elósegtni — és azon alázatos kérelemnek is adunk kifejezd ifi , hogy pártfogását továbbra\'se méltóztassék megvonni ;$élunknak, m^ly hisz oly tennen életrevaló, de fíijaalom --] oly anynyira félreismert 1 Fogadja tisiitelendóséged nagyra j becsiilésUnk osztatlan ufejeaéseit, melylyel van szerencsénk lenni haaafiui tisztnletteli. ] Kelt H.\'&búkán 1876, deoz. 12.\| Az I n.-kanizsai ksresk. ifjak önkójpzőköre választmánya. j — Feise^sértéa. Szerbiában — Inja a Budapesti Ka-pilap csak nem akarnak nvugodnils minden [áron arra kénjrsserítenek, hogv erősebben lépmnk fel oUentLk. A monarchiánk elleni igasgatások napról napra jobban fordulnak elé. S még esak hagyján ha ez insultusék csupán szerp területre szoritkozuának, de átkainak ások hozzánk, s magyarországi szeriek közé is, kik Imióta MUjetios elfo-gatásával körinllkije koppintottak, eoyideig csendesebben kezdték magukat viselni. A napokban iegy panolovai vendéglőben borosták s szerb atyafiak a) Ürítgették a serleget nl£lán királyura. Egyik elragadtatott Iwerb toasztozó kemény szitkokban tört ki MagvarorMág ellen ! s a magyar királynak a teremben fólaaasetétt képéhezi dobta poharát A felségeértést a jelenlévő rendőrös teljes nyugalommal nézték s aj felségsértő ellen kfak másnap indították meg az eljárást, midőn jmagánszamélyek jelentést tettek* az államügyésznél. Gyönyörű illlflikrátiója slvidéki viszonyainknak. / — Uj- ZMMH* Táborssky és Barsch nemzeti sene-mükeresaedésébeo megjelent és kapnató JSajuslbau* (.In dar Morgeuröthe.) i zongorára szerzé ifj Fahrbach Fülöp ára6«/ kr. — Magyarorazág ét a Nagyvilág 60-ik saámának tartalma: Szöveg: Salisbury marquis. -4 Sárai Mátyás. Vig költői elbeszélés. (Keoskemiti FerenOz.) Az egyetlen arany. Elbeszélés. (Tolnai Lajos.) (Fo.yt) jrl- A kalamus. (F. J.) — A tizenkét hónap. Xlí. Deozember. Egy magyar hittérítő uti élményei a múlt század derékán. (Uj\|Siinynyey Jós4ef. 4- Táruzalevél: A dohányzásról. (Porzó) — Égy • boldogtalan nő. Beszél v. (.Tnrgenyev Díván.) Folyt. — Anyai boiovgiág (F. J.) 1— rarasiioa lovetjs^nye. — Busstard és piaguiu. ~lr«ttg«ipartl ütegek fö állítasz. S«iuhazak. (a—s.) Anyai dal. Cölt. (Dalmady Győzí.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. \|— Képrejtvény. — szerk üzen sítek. \' \| Rajzok: Salisbury marquis, NaJy-Británnia! telj hatalmasa a konstantinápolyi konferencián. A kalamus. — A narasztok lóversenye. —IAnyai boldogság. «4j. Tengef-partji ütegek felállítása — A busztandJ.— lűrálypinguinek. T — Rovld hirak. Üajdu-jSzobossldrél írják egy límnak, hogy ott oly nigy sár van^ hogy egy* ember üsesvén lováról, beleiuladt 4-\' „Magyar Koronl^j ozim alatt uj évtől kezdve uj koniisryatir szellemft hetijlap indul lmg Buda-Pesten Jóaika Kálmán szerkesztése [alatt. — Pozsonyban, Temesváron ibolyák virítanak - Parisban a siketnémák gyűlést I tartottak. Győry Vilmos elfoglalta a bolupgult Öaé-kács helyét, mint ja budapelti evaug gyülekezet lelkésze. — A török sebésQltek javára mindeMolé gyűjtőieket rendesnek. — Decsember 11-én less Parisban az \| izraeliták nenozetközi \'gyűlésé a török urálom flatt élő iziáeliták ér dekabeo. — A budapesti-lipótvárosi templom negyedik tornyai 39,122 írtba került. — fcJchvajczban minden négyszög ménfőidre átlag 6 iskola esik.: — AJ Szamos folyó folytonosán árad s nini lehet, hogv a tzvzlyi áradások ismétlődni fognak 4i irja a „&zatmár.u — Buenos-Airesben fo-rsdalom ütött j— B. todianer Mjoricz 600 trt. küldött a Deák emléks\|\|obor javára. < 4-[ eljárás alatt .Minkre mentek, s az évek folyamában sötét elzárkózottság éji keménységgé változtak, a mely később még fokozódott^ mikor atyja halálának szomorú körülményei tudomásáré jutottak ósászári anyja körtll vette kémekkel és oly teremtésekkel, kik minden önálló gondolatot, mindén saabadabb csejafcvést dbegakadályozandók voltak; sőt aion tizenegy német herczegnő közül., kiket számára Oroszországba hozatott, maga választotta ki\'számára első és második nejét; s ssigoro gyámság alatt tartotta ej trón-örököst, mely olt teljesen elkeserítette és megrontotta, hiszen Katalin kegyenoze, Lznskoi, annak beleegyezésével Pál oaárevits élete ellen is merészelt törni, mi azonban Lans-koi életébe ketfttlt. Igy lett a trónörökös — nagyfedelem 42 éves, mig végre 1796. november 17-én JUL Katalin oaárnŐ meghalt ■ a trón megürült. Pál uralkodását sokat ígérő humánus módon kezdette, és Sándor trónörökösnek némi résavételt engedett a kormányzási Ügyekben ; de csakhamar mutatkoztak nála aaon leeujtó nyomás következései, melynek ő maga 84 évig volt alája vetve. Egyik legelső, 1797 április 11-én Moszkvában történt koronásása utáo , tett rendelete as volt, hogy egy régi birodalmi törvényt megújított* mely a női ágat a trónörökösödésből mindenkorra Kizárta t fca miért aa orosz nemzet örökké hálás less iránta. Azután pedig ugy kftUŐ, mint belső politikában balfogásokra, tévedésekre, ferdeségekre és ÖnkényQségre vetemedett, rae-ljr«k anyjának majdnem minden poliukas vivmánysit kérdésbe heiyeatéH j cselekedetei tervszerűtlenek, szeszélyesek ▼oüak, mindenben szűkkeblű, kiosinyee, sötét despotasmus vszersUe, mely alatt nemcsak környeaete és csaiAdja, ha-ms aa állam és sereg is szenvedeti Számos kormány-Cselekedete határozottan bisonyftfa, hogy Pál , mikor a \| tréara jutott, asm volt már telles birtokábán elméiének, \| •aert más módon nem magyarásuataá meg magánsk az j amber sem poÜliká\|át általában, sem egyes kormánysási \| H/ekbee kiveteU eljárását. Ma egyesséfet (UMÖU ?elainsly i ^sle^mil, holnap háliprat taent ugyanennek, aminthogy egésa lényét jejleinai. hogy ^ legese borát iaent. Makór \| Bonaparte eiszáu határtalan büszkeségének hizelegjen, sági. Frzucziország elleni ooalitiÓDÓl, mini a többi ikifjándorlott francaié orosz föld elhagyására. Mikor Spaay nem akarta eliSne^ni a Johanniták neki és Angolojtszég nem akarta nekji áktól ismét elv\|tt Malta szigetét, borát iaent, Dálaiá^al és később Pori ségi szerződést kötött, mely Angolo nyosva, s a királyokat mind. kik vei szövetkezni nem akartak, piirbtjrs h ezea tényekkel fokozódott a kormán lanaftg, s csakhamar összeesküvéssé s lekmagasb nemesség 80 leMekintél részt, hogy Pál osáázárt trónjától m küvés vezettői volUa: Pahíen gróf, ozeg. (IL Katalin oaárnő utolsó kogy< és Valérián grófok; \|Bennigsen és Tadtschef ezredes sl a. t.; 4- 1809 chaílow palota előtt^ hol Pál! lakott, tokk 11 órakor éjjel hálósadéba vonakodott kivánságuk sserint Ha, Sh ról Önkényt lemondani, saját ssalagji A császfruőnek semmi része sem vo s mig saerenosétlsn férjének hulláját el folt ékteienitve. Paftüen gróf erre értesítette a csapatot a eaáasár haláláig Sándor oaárra. rál tis gysrmeke közű lépett, és pedig aa emíitett L Sándo nyal köatl Mária a szász-veimári Agáit aeje lett: KauHo Vjjoios e v Aona német Altöld királ/áhos mént tyélysbb okokból U háta magát; hogy Pál eá elvált köstársa-islKVUL Lajos vala-tat kényssaritette as ^lország PáB császárt rendje nagymesteré-átengedoiía francai-idkét hatalomnak há-ssnrsaággal seml eges-sslág elleni volt irá-ei Angolország eken vta ki. — Szemben yájral való elégedetheti, melyed aa udvar yesebb saemélye tett "oszszák. Hz összées-láton —. Habow bar-noae) ; Sübiw Miklós Uvarow generálisok; narczius í$\|án a Mi-eláliittaltak » csapa-nyomultak s mikor odor javára > trÓn-vsjl fojtOttáH ineg. — t ss összeesküvésobn, sém láthattL annyira kinyitotta ai ablakot, l és msyei e rf< b kettsté JL kettő aa or ma trónra és L Mik sgyhercseg Írl embsrgi 1 Irály Jí rjhaa. lés. Leá-Károly ttr CSARNOK. Tóth Edéről. A amit évi k-fftredi színi i vad alatt leginkább szerettem társalogni Tóth Edével a „Falu rosaaa" ée lonca" geaáalii saerzőjévsl, ki nem csak a színészetről, de bármi íeimerUt tárgyról alapos ismereteket árait sL 0 msg^ beszélte el nekem, mennyire meg volt lepetve • mily rendkivtli benyomást tett rá a „Falu rossza" sikere.; miután ő darabját nem tartotta arra érdemesnek, hogy sasai pályázzék s esak is egy jó barátja — ugy hiesem egy putnoki ügyvéd —- folytonos nógatására, dolgozta azt újra át, azelőtt „szerelem bolondja" czímet viselvén s aa áidolgoaáeánál adta annak a „falu rosszau caimét. Megy betegségem után — úgymond — először mentem Dombováron — hol Kétsaery társulatánál tengődtem, s ott megpillantván a „Beform" egy régibb számát, kezdem olvasni, láttam qtt nevemet fsltünőbb betűkkel s midőn oda értem, hogy művem 100 aranyat nyert s rendki vilii dicséretekkel lett elhalmozva — elájultam, ugy. fckogy eszmélet nélkül szállítottak lakásomra. és oldalam- ban mindenütt nyiialást éreztem — szóval: as öröm levert lábaimról. De miért nem gyógyíttatta ön magát korábban ? — Igen, ha lett volna miből V hisz ön tudja, hogy olyan kis proportionaüs társaságoknál, milyeneknél én tengődtess, sokszor kenyérre valója sincs aa embernek, — na de most legalább jó heyaetben van, ápolhatja magát s gond üélkOl élhet — Higyjs el, hogy as én mostani szerencsés helyzetem csak ártalmamra van. Aa első előadásoknál mindig ott kelle lennem a nemzeti ezinház színpadán, hogy a kihívásokra megjelenjek — aztán as a sok gratuláttó, az a sek jó baráti — Servus Ede 1 hogy vagy ? remélem emlékszel rám ? Majd ismét a másik: Ah 1 Tóth ár I gratulálok, ön csakugyan ponpás darabot irt — nem ismer ? \|\|— Aa egyik aat mondta, hogy Póaner papirkeyoskedésé ■ ben szolgált velem mintegy 16 év előtt; a másik, hogy ezelőtt tizenkét évvel a redoute kávéházban voltam jó ismerőse — pedig sohasem jártam oda. — Etanem 1875-baa midőn a kismező utczában egy Üres boltban laktam s ott dolgoztam át a „Falu rossi\'-át a legnagyobb nélkfliöeéssk köst — bezzeg senki sem isméit. — Czipeltak aztán mia-dsnféle estélyekre, vacsorákra, toasztokat mondtak rám stb. s est beláthatja, hogy nem nekem való. a folytonos isgatottsfg csak megrontásomra lehet Pedig én leginkább szeretem aa otthoniasságot, kivált most, midőn saját bútoraim vannak. pSaját bútoraim,11 na est soha sem reméltem fis volt mindig vágyaim netovábbja, de aat hittem, hogy est soha sem iogom megérni. Most issom a sok marhavért, de nem tudóm fog e használni? as orvosok ast mondják, hogy kevés a vérem. :. Emlékszik-e még ;— kérdem tőle egy izben, midőn nekfem ezelőtt, mintegy 6 évvel Arrdra levelet irt fölkérve, hogy vegyem meg 16\' írtért „Schneider Fáni* darabját ó igen nagyon is hálásan emlékszem nem azért, hogy meg-! vette —- pedig akkor az is jól esett, banem azért, hojgy \| akkori élnagyatottságomban mennyire felvillanyoaott biztató ; levele, melyben aat irta, hogy á színmű ögyesen van irva ! s ipatkodjam, talán e téren még vívhatok ki sikert is. \' Nem képzeli mily jól esett ez akkor nekem 1 jtígy gyöngéje még is volt a saegény Tóth Edének, felesége. Egésa bizalommal mondta nekem ~ a meggyőződés teljes hangsúlyozásával, hogy Soldosnét jelenleg csak nsjefpótolhatja. Finum Rózsit is nski irta. Szegény 1 rendkívül saerette nejéti • Mennyire van már pályamfivével ? kérdém tőle többi közt — £p most irom a 2-ik felvonás, váltosását Rendkívül nehéz a megoldása. Bánom, hogy belefogtam. Van egy pompás tárgyam egy \'polaáii drámához, ast több kedvvel dolgoztam volna fel. — Egy délután ép jfckor találkoztam vele, midőn ő a sétatérre lelkendesve lépett ki „Thyű be meleg van lu 4- .jaj beh oda vagyok 1* — igy sóhajtoaott fel. Mi baja ven r kérdém Most végestem be a pToloncz" 2-dik felvonását —J sainte bele bődültem. Hála isten hogy meg van, a többi; már gyerekség. 8 ea a Toloncs 2-ik felvonása csakugyan megragadó gondolat — aa egéesnek megoldása fedig mesteri. (Ss. V.) Foilinus Jaaos. SZIPORK Hogyan lehet as sdóvégrebajtétól msgssabadulai. T. helviségben X adóvégreheitó Y. koráosmesterhés ment, s befizetni elmulasztott adót oehajtandó.. A kováos a fúvógépnél vasat issasstott, mig ksdvee életpárja ebédet késsitendő mákot darált Amint a kováos a hátalmas végrehajtót megnilláatá. inte feleségének sms-ien be, mi as msg is tett, de a mákot a műhelyben hagyta. Most belép a végrehajtó és ekkor a kovács issó vassal kezében elkiáltja magát Mindkettőnknek vége leea 1 A végrehajtó as issó .vas és a ódák láttára (mit ő puskapornak vélt) annyira megijedt, miként ast sem tudta mstre jött be. Q t i. ast vélte, miként a kovács a háaat légbe röpíti és igy terméssetesen ő is vessve van; ason volt tehát, hogy minél slőbb ssabadulhasson a hastól és aséta még ast as utoaát is kerttli Ugyan ason a végrehajtón történt, midőn másnap egy lakatoenál akarta sasrencséjét próbára tenni. A lakatos inasávsl meglesette mikor ja. Aiaiat ea inessairŐl éaarevette, tudatta másterével, ki is as ajtókilin-osét tüsesitette meg. Mikor Ss adóvégrehajtó be akart ayitai, bisoay ott regedt sasgénynek a kese. Hogyan lehet a hitelezőket sakkban tertaaL ! Mily nehéa időket élüek, matatják alábbi adomák. N. hivatalnokot B... ssebómester több isben felszólitotta, misserint egyenlítse ki rési saámláját De miután ea mindig haata — halaaatotta R ar erélyesebbeo lépett let „Mi ea ar neve" kérdé N. „R telelt e aaabó. Ügy. akkor méc nem iaetkettek önnek mart most írig Q,-aél lartak, Telelt ayagodt komolysággal N. m* I f T fWpltrWll •nfiMM nMj ftUh a* m bal* ml múfwk Ufup illái tgy (oHatn j \| , , L ■ • J& llHAMBURGER ADOLF/I 22 Caah «ftn«r valódi, s^ia Vasúti menetrend. jZ mvttin^ktárttói m w i * * - ^tr Bt T3i \\X d CL T> CSt. ^^B 2E ÍUT—1 nngbiialriuitáait; um óva Isi— 4 ks4aaéc«t u il/sn ki. Ba . . aptráajuc vasáriéia «Um. minthogy mk áaitam nmk «a firvéoyaa május 16-ttf 1876. jS Hk lmkwl,,,la iM 4/W - j < . _ * * ^ ▲ .717 ... SlE ^Kl. --JflH í91C 1 Egy lepecsételt eredeti doboz ára 1 frt. 0. é A buda pesti ídőtmoUtó óra nerint, b v Minták ingyen et /fl ^V !- - „-^m—i a * i-í=r™r^z=c=a- r \'\'jlK \'^^■■k iJ^^B /A VaMdl ■Iiiiéclii t i-ml Müt OMiaMH. latol Kaalxsárél. Jfr ^HQL bérmentve. Jfl^H 3fl£ I -- — - bora: \' I r"rancla borszenz óval. ön p«rc iáé ®lí 31 Wm A lsgaBsgMzbatebb Issagálvsá pun a sssavvdl eebemig- 5TMk. juwc. iMébifr. .....4 ^ ijft BWM8MPMWW tK 11 P«r£JL23!l!2i ÍÍ5ÍLÍ5É 9 80 délu 3n» Lti.\'.JJ.\'j__LJt ^—gaa. II\'1 ■ 1 gl tfflis mindennemű wbi^Kiik. fej-, föl- és fogfájás. Hfl sérvek és nyílt tW inV f^I-1 r ........4 fit ni ^ . ^ _. \' " - - , ^ 1 \' J í \' ^^ i nM, rakf«kéijr«k, •«etk. HMiinili<M, UmJas * SS : : ; ; :::;:» «£! tíeSkB ^^^^^L^náié^^^^k atb- tb- 904; I J 1 . - , 11 30 «ftt- Üvegekben hawr.nálatl ntttttts—1 együtt 80 kr o.4. 813 Bécset <isomi>«thalf, B4c-Ujbaly faié . . . . . 6 8 reg. I _ ______________"___ . , __. ■. 301 - . . Jf . . . . /.......11 40 MtTfl I ; \' 1 . 1 * j L 1 I V»U<li min • §4g ben • f-Ul jelSU c^knéL 815 foonmb* 3 88 44Hl \| \' ; \| " _ , . . MiANtb.4.p^..k.M.tiitw<.Éik.u w^j d f i i? d fi i d nor«cli-lialraai-atiiir€>la\|• H I I L Hi I ö I íi II Krohn M. 6s tArsá-tól Bergenbes (Norrégiiban.) Érktxik KllÍTtárt J I 1 I Kms halmaj-turoUj wli^wiyi, » krMk%l«lmba <Hhi ■■I leTélilef gjógyít Dr. KilllftCb Dreidiban, N «4Wkim kanáltetó Art bonnét: í L L hy IvMiMk tenitetl ■tnitifl iyttl 1 frt • é. 1 41-il. , Wilhelmspliti 4 (eltfbb ^rlk Mtj^em vTuTi ^ Sb^Pmhi r " 4 lo^w. í 800 sikergyógyítva. I 249 464-62__^ _ 901 9 6 déla. I ; ————-: Si B^u\'i (Imiww; b^üj^, i\'o -1- 0LL TBchl.nbw, nfafcrt dei B»ar, Wi.. - - - 1. Altesti-sérvben szenvedők i 914 9o»Ml GricXf Mbprbarf, Prmmmkof MN 4 12 reg ^ [ l. t gjogj. K %rá d Bw^uky A tij K»p o »r ár irT; KcfcaJ P • • 901 TrtMt- é> lé-Mf . 1 il déln I ■ ^ ] J , J.^ . ^ L ^ I vir W Umám gjégj- Kmff mt t^ (rf+) ILgy^y.E» í UM - ^ < YiiUchból „ U - Mtv. meglepő gyógyuzert találnak a Sturzenegger GotŰleb- \' C-^-rtü he iy4<y (i) lUntl iMa gj^a K®ttV,7 jggl . j Kárborf b e-llako«i VllUrb 4. FrancetfwtJj Heri«jubail (Schwabsban) álul kéeziteít minden tekintet, j f,"! \'iLP^aZr W trtílví r * " Frinc-f—tl* ben ártalmatlan sérvkenőosében, altesti sérvek és ; ria« (tfiUm j.k, gjHr anyai [bajok ellen. Bizobyityány«k éa \| köezönö iratpk a ! í^^lf\'F^ W^.f^olí^TÍÍU®7\' °HJ\' ^ —----- \| haasnáiati utaaitá«ho* rannak mellékelj. Megrendelhetek \| ^W^fl-m O—ét M ^ ^^ j fazekakban 3 frt 20 krjávai, úgy magánál Btar»en^gger . O.-nél mint a következő raktárakban: Búdapeaten Toriiágyi ! _ _ , „ _ . v^ • - m ^ i^B^ffifi könyvkereskedésében kaphatók az 1877-ik évre szóló dús tartalmú Afj nenzttl nipnaptár. Szerkfcwü Kőwkrj Béla. Ara kJ i-kiadáa 26 kr. nagy- j VogU Volkekalendér 65 kr. <9R a WMc) kiadás 36 kr. ; j « \' ! \\ ! Q OeatérreichUcher Voika-KaÜsnder 60 kr. W (96 ! ■ \\fTj\\ AttaaMom nagy képea naptár ára lifrt h Witáar-Bota 36 Idr. f ! ? WM ^ Caaiidí napjára 80 kr. " " ^ ^ I } ^Wfrtó % j ^ ffl ilij^? Boeaánaaky nagy képét naptár 40 kf. ■ ; \' . V Primi#) W SfiJ L Knasay A* Ügyvédek naptára 1 frt I \\ Kik^iki-Kalender 80 kr. £S§IE\| iraS „ kWgiegyadi naptár 80 kr. ! I VI Rowfeger. Daa neji« Jahr 60 kr. m f ■fTX K odolánrr gaadaágiw«bnaptár 2 frtT \' \' I Q lUwWrUr Fapiiüén-Kalender 86 kr, I írry ügyrédak aaabnaptára l frt. 60 kr. t \' 1.1 /b H«4f» ind ▲uakunfekaUpdar 48 kr. JVJ IjE^a litván bácsi naptára XXII-ik évfolvám. Fttsvo 60 kr. I \\ Nettlr Krakaaer S^reíbkalender 60 kr. Xjpi I, I Klg Protastána uj képes naptár XXili. évfolram. Szerkeszti Duzs Sándor.í V 1 érotóer Bílderkal^nder 4S kr. » 9HK FOsva 60 kr. j \|T F-" 0 \\ IWIWbÍí C^pWAiédbnch 1 €l <9H S Falnai g<«da naptára XIH-dik évfolyam. Szerkeaái Mádat Izidor. Fűk- 7) Hotikkalender ftlrdift ftlegante Wall 1 fl. 90 kr. (HM f i InU ve 80 kr. ] i 1 .A T » ftW 4ilt Sttnde 1 fl 20 kr. í/Jfl ■ ím) lidéroa-naptár XVI-dik évfolyam, képekkel, tarta/maa büne»etek-,jcao- Ví \|ugenieur-Kalendér 1 fi. 60 kr. Urt lr«l dáUtoa ttnaméoyek-, tündérragék-, vadász és nllkalandokatJ stb. WUa- 0 ± tAm.\'í Notizkálender I E. 10 kr. (fJPj [ émáJRÍi ve WJ kr. [ , . I ! ff \\ [T Oártenl Kalender 1 fl, 60 kr. SBl 9 Henvéd-naptár (egynttal katonai naptár), saerkeaáti Aldor Imre Xfdik \\ \\ " Landwittsch; 1 fl, 60 kr. ■[ 9 A évfolyam. Fürre 60 kr. í v r^.Jp J J, ^ 7 I - . is\|j\| IWX iépaáJié naptára. Saerkeaatí Aldor Imre. IX-ik éifolyam. Fü.ve 40 kr. 0 \| <Jesdh4ftakalenáar 1 fl. 16 kr. E^M II (fyj/ KoiUiWptár. Saerkaaati Honfi Tihamér VlWik éfeolvam. Fűzve 40 kr- 0 I Volktkaiander Súé Ungarn und 8iebenbUrgen á 60 kr. ffrUl ■Wfe Memaetá im^képae naptár (aoelótt jé barát na{\|iár)f IX-dik éVfoltem k \| . . Ali 6() kr. ■ { Ifomíromi-, Ki kó^? Kereaaltoy kópés-, Koeauth-naptir. Boráaaati naptár fdzve 80 kr. \' 1 F\\ (pTOMe Bilder-, I Ohrietlicho-, Koáautk-, Peater-, Ofner-, Raa- Bavawtnk \| Füave 40 kr. í í M i X II\' Ít Ibor J Korneuburgor Kalender. ■Va Határidő-naptár. K#ive 1 frt. 20 kr. k I I A \'fha-i.1 . i L «* \|. Dt - XMl . t L í. .. \' 6W1 {ftlg Naptári jegyzék gaedákfoámára. Kötvo 1 frt. J V ■ TrüTa ngPt4r» fa" !naPtór:> előjegyaéai-, ét jegysék —"—(j^eí Ffil ^p gyormjtójö Nt^y-Karimái" OLL 8eidlitz-pora ef Ffili kp gyermj tójáé íí Kaoiaáxa Nyomatott menetrend. májas 16-itfl 1876. időtmutetó óra aseríni, indul Kaniztáréi. hova : lCoháM. Deílbevir • KiumSba (Komi\'tthslf, B4c-Ujhely f«lé ét Prmf«vbofoD toMttftl Orécs él B4cab4 Érkezik Kutasért honnét: Mohán. Denberár • Flimét>41 Béet-Üjheij) fdtl Prifvhof MN Óm part Ué. • 4 48 rtf . 9 80 <UU . 4 68 rtf . f 6 déla. » 11 10 SftT^ . 6 8 reg. . U 48 srtrs 1 88 441a. 4 t 60 reg, 47 déls Levélboti megrendelések pentqi esBkőiléae. Gyönyörű a tép női mhakelmék t;BgiIA»aljb választékban bámulatos oloftón arrmrnktUk HAMBURGER ADOLF divatáru-raktáriból Budapest, ksrostkmMff\'Slst M Minták ingyen él bérmentve. Í! Csak altkor valódi, t ________ éefcSs ct tm •pjin • é» u én wtmudtott o4fia tu Iwyien. Btatoit UféMffi lUtetok iwiétibw oqnuftaisák fféy í» r6á-jifyw m«^Haat»ituiását; eaárt óra iatwa » lihi-éi» u il/a ha-araitráaju4 risárlám «Umi. miirthofj »zok mk áallm nmk «b4-lm. ; ■\'\'\' Egy lepecsételt eredeti dobos ára 1 Ért. o. é. V al éé 1 saIaé »ég Wta e a^ml jsiitt msjsstapt Francia borszesz sóvala A legmegbízhatóbb éaasgélr«é pun a M4BT«dá ■■b>m4g mk aladea>iU6 b HM gjeiaiáe^L » Ugtfbh Wtsg^r ■iaéaaaMBt MbmtléMk. ff. M-ém fogfájás, r^i témk ét ifjaiaém ■iaái tUea. _Jnyi!t Le tmSm á 1 11 4 t 9 10 4 II 4 I. 11 41 dáltb II Mlfl 20 ng. 6 d41u. 44 wtr* 97 setta 6 .rea. 58 déla 1t rag ií dőia - WtV. P1LEP8IE levélileg gyógyít Dr. lUlÜBeb Drezdában, WilhdmspUtz 4 (elJbb Berlin. Mtjflnem 800 dkertel gyógyítva. 249 46452 ««bek. tmkULélfk, tnék. rft lét itb. »tb. «ll«a. Űv egekben hteimálatl ntiritátetl együtt 80 kr o. é. ^ "\' ~ TsTéli\'laTitaégbsa I f-ttl jrftlt cségeknéL norscli-lialinai-zsírolaje Krohn H. és t&rsártól Bergenben (Norrégiában.) Ham halmaj-tairoUj wliawiyl, % ktmMtUobta Mm-duló, hí kói\'Kt as sgyedtu, eeljr orrotí caétofcva baaxnálbUó. Ara Sgy üve«Mk haamüatl atasitéasal agyilt 1 frt e é Valééi aslaleégbse á -gU j«Í6Ít saágsüüL CMtlakoMC Villarb 4a Francetfwtlw „ 1 FrencMfotbl Felelót szerkesztő: H0FFMANN MÓR. Altesti-sérvben szenvedők J T 7 : T I I meglepő gyógyszert találjak a Starzenegger OotŰleb- ; Herisauban (Scbwaiaban) által készített minden tekintet, j ben ártolmstlsiL sérvkenő ősében, altesti sérvek és anyai [bajok ellen. Bizonyítványok és köszönő iratpk a ! használati ataaitáahoa rannak mellékeire. Megrendelhetek ( fazekajcban 3 frt 20 kr jávai, úgy magánál Btuxzonfcggcr O.-nél mint a következő raktárakban: Budapesten Toriiágyi ! F. gyógyszertár az. Máriához Tametvár. — recher J. gyógy- ! szertáijMariahílí. \\ 346 9-fl2 1 MOLL Tnchlanben, nSchat dem Bazar, Wien Baktfeak: K • Kuni taa íx) Prift? B4lagy4gv. (st> tiurtf M. (> riT-irt ifn Jm. (x; g—fcM B»rt« (») Dormt 8. C«Akt©r»y» U)ClSun L. T.gTTifT.K arádBwstóiky A-gjózr- Kapa ár (-f) KtAa J. K ap e • vir (ií Wrtte Urnám gjégj. Kapronexa W«8IL«j4fj.K»»• «g Cmi^miIü Iac gj4gj. ÓT) Kfinal Iitfia gp4cr. K«xtk«ÍT (S) fiatat ki (U Wfemh r. K-őrm.nd {xf> ^ ¥»•■ b • ik«í j »Sltafc r»a KTÓgy. Sopron (x) IUmj A«L ijúfj (x, Molnár L fT^J-b ró ez c (x«i B4m J. K. gjágj. Bánokba-Cj&ffT (x) Fttk HPW Uí MUlbach a gyófj. <x) IrpOmaafaoi gjtfj. (x> Uniíh Oy. gjrífy. <x) P U« in. gyógy. Bxalonak. <x> fi chwarx Onttr gy4gy. 2.3 41 —ÖC H Ív., \|l ^fci, könyvnereskedésóben kaphatók az 1877-ik évre szóló dús tartalmú agfmint: U\| namietl népnaptár Szarkéaati Kdváry Béla. Art ki i-kitdáa 26 kr. isr?-kiadás 36 kr. . Athonaeum nagy képet naptár ára 1\'frt 9 U » „ 60 kr. Családi naptái ára 80 kr. Becaánatky nagy képet naptár 40 kf. Kaesay A. Ügyvédek naptára 1 Irt n kftatégjtgjedi naptár 80 k;r. Kodolánir gazdasági aaebnaptár 2 frt Ügyvédek zsebnaptára 1 frt. 60 kr. látván bácsi naptára XXÍI-ik évfolvtm. Fűzve 60 tkr. Protastána uj képes naptár XXili. érfolvam. Sz4irkoszti Duts SánUor. Fűzve 60 kr. Ftltkti gazda naptára XIH-dik évfolyam. Szerkeszti Mádai Izidor. Faivá 80 kr. Lídéron-naptár XVI-dik évfolya b, képekkel, tartsmaa bűnesetek-, fcao dáktoa tünemények-, tAndémgék-. vadása és nttkalandokaf stb. Fttt-ve 00 kr. Henvéd-aaptár (egynttal katonai naptár), saorkéttti Áldor Mrt I Xfdik évfolyam. Fttzve 60 kr. iépaáealé naptára, flawkaflatí Aldor Imre. ÍX-ik évfolyam. Fűzve 40 kr. Kemih-naptár. Satrkaaati Honfi Tihamér VU-dik évfolyam. FtUivt\' 40 kr- lUmzati nagy képas naptár (taaMtt jó barát nadtárl IX-dik éVfoliram Fttave 1 írt iap< Oaák Vertnos naptira. Fűzve 60 kr. Boráaaati naptár fttzve 80 kr. H4k naptára Ftttvt 60 kr. ot inU ttvemSnk 1 Fdzve 40 kr. Határidő-naptár. Kftvt 1 frt. 20 kr. Naptári jegyzék gaadákfatámára. Kötve 1 frt Iparos naptár. Fltrs 60 kr. VogU Volkekalendér 66 kr. Otsurreichischer Volks-Kaljínder 60 kr. Witáer-Bott 36 kr. t ttefltnt Volktkaléndtr 80 kr. BoVéllen Almanacjh (mit Primit) 84 kr. KÍkeríki-Ktlender 80 kr. BoMiggar« Dm ntiit Jahr 60 kr. lÜWirttr Familién-Kajender 86 kri Haui-, Qasohllfti and Auskunfukalender 48 kr. Nétker Krakauer Échrttbkaltndtr 60 kr. Örotser BilderkaUnder 4S kr. Wallheima Comptoirbándbuch 1 fl. Notikkalender ftir\'dift elegante Walt 1 t. 20 kr. 9 : tnA allé SUnde 1 fl 20 kr. I Ingtnitnr-Kalendér 1 fl. 60 kr. f rdmmafé Motizkáltnder I fl. 10 kr. Garten Kalender 1 fl, 60 kr. . ÉLandwtrttoh. „ 1 fl. 60 kr. ihardta Gttdhafttkaltnder 1 fl. 26 kr. kalander fu üngarn und Siebenbttrgen á 60 kr. álomárpnii\'\', Kit ké^et, Keret^tény képet-, Kossuth (JVrot^e Bilder-, Chrietlicho-, Kotsutli-, Pettor-, Ofner \|bor-,j Korneuburgor Kalender. párosa naptár, fali inaptár,. Blo^lt^ előjegyzési-, ét uptát t. a. t. naptár. . Raa- jegyíék •X 52. txáM. . i, na i n#>. MtphmWiii Ujvaroshés lUu »U nw vbj MMW Sr« , tr» tm 6 M. r«m S frt. N.ftW ém IHHti Ibnnmmvvb 1 i >ial> II Jiümr HJ— t ícr. il>nén SHillull » ta Hiíiji>rii( lo kr. _N»fly\|Ktnl^t, SMiffl876. deczember ^-Wf^ ; ! Hft. évfohmÉ^ "\'"IMIi MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰ VE Lóbksi, Tjfes Eöpk ^KTlet li!i vafcalbei (köz Hirdetéseket felvesznek : Weiu Mór, Budapestet), Servita-tér 4. tMM més; H»»í » Í«P sstllsmi rénst ifiét HsliMtoy** HMm4Mí • 0] ráiMk* Mu 618. sz BánM^MtM ImU osak bmtrt\'kmlcMl foc***" CMratok <bn« mb HMstask Mk íéH tloxa 10 ki 5s Bécs I.,WÍo11m}l\| 18 sz.Lfuig A.DALÍMI it« GAZDÁSZAtI HETILAP fljny^. - \' 11 I I; \| jj I \' és í társa, Uudapestou, fürdó-utjeza I. sz.Oppeílili A. Bécs, Stobenbssteá 2 u 10484 ra. 876 jZaj&megye alispáni hivatalától. Pályázati hirdetmény. Zalamcgye alispáni hivatala által ezennel közhírré tétetik, miszéi-iut folyó áyi november 6-án s folytatva tartott bizottsági, közgyűlés 943^2401^7 szám alatt kelt végzésével megállapított közegészségi körökbe Tapolcza, Köyeskálla,Monostor\'Apáti, Balaton-Füred, Sümeg, Gőgánfa. Szt.-Gróth mezőváros, Keszthely polgárváros, Karmacs, Szepetnek, Szjcnt Balázs, Kis Komárom, Pacsa, • Kapornak, Sepetk, Zala-Egerszeg, Bak. Zala-Lövő) Tárnok, Baksa, Alsó-Lendva, Bellaíincz, Oobronak, Lenti, Lotcnye, Bánokszentgyörgy, Kottori, Perlak, Szoboticza, Domasi-tinecz, Nedelipz, Stridó és Muraszerdahely, székhely lyel\' — felállítandó 38 körorvosi állomás, meljjlyel 360 ft, évi fizetés van egj bekötve — választás utján betöltendő, — Felhivatnak ennélfogva a pályázni szándékozók, miszerint kellőleg felszerelt folyamodványaikat alolirt alispaui bivatelhoz 1:87évi január hó 6-ig okvetlenül; benyújtsák. A kérvényben azon állomás uékhelye, melynek elnyeréseért az illető folyamodik, megemlítendő. 4-Zala-Bgerszeg 876 Dcczember 22 én. Csutor Imre alispán Karácsony napja. Peqzetnber Sf5. (Sz. \|L ) Nagyszerű jelenetek a cselekmények Beülnek nagyszerű gondolatokat, a mindezeknek összhangjában létesült nagyszerű korszakok szülnek nagy férfiakat, mint a szavakban válósült örölc igazságoknak fá-a<lhatlan barezosait s dicső bajnok.iit S ha csak kissé tekintjük is az állítottak valóságát. magán viselő jelleget, könnyen meggyőződhetünk ezen gondolatnak mások fölötti elsőségéről, s az emberiséggel körülbelül egyidejűségéről. Az isteni eszme híí valóját nyeré e nagy ínin-denségben, mely az alkotó erejétől megindítva forog évezredeken keresztül, i szerkezete — Vagy czéljában mindenütt e legfőbb tökélyt tárja szemeink elé. . !• Parányi lény e,föld a mindenséggel szemben, még parányibb az egyén, melyben azonban az egés/.et átható eszméi képesek a csudát megközelítő jelenetekül megalakítani. 8,hs tekintjük a régi kor népeit, csodálkozásunk nem talál határt elmemüveik nagyszerűié gébenf vagy azl országukat paWg; \'4 teyö ljdnfiúi i gopdafatók sl jailamék maaatfossigában , jnjégjs mi mis egészed a vdlóság a késíjbbi kor I dl tető \| •lemével ■ magáival\'a kor; iszellemiével összehasonlítva. j I /0 .__L-i ^ I j . - He I i I iiitli mi I IlljBljnilil. ez utóbbi irá-1 nyában, hogy püsiítaj szereteiéjvet\| t ljetnjé azjelöbbi korok nagyságának - gondolatán vi gy tán annak lehetetlenségét bátorkodnék állitai i ? Szempontúinkból tekintve azon korokat, la kereszténység előtti események kort zakát, kéjtsBgkii-j vül a sötétség, laz igaz, religio sötét éjének kqrszá-kául tekiju\'thetjük, dej kizárja-4 ca ízért a pezsgői élet hi nagyszerűség lehetőséget ? Mikétat a tör-1 tént iloljjök nsögörikitésébei, a történelemiben vizsgálhatjuk, épen nem zártai ki i ona, csakhogy más légkörben nőve a gyümöl cd, más alakot! íV.t s szint ii nyert. Szép holdas éj Igyanánt! tekinthetjük sí későbbi uagyszerü átalakulást iijiegel?ző időt, oly éji gyanánt, mely j:mégis pezsg nz éle ttől. ; s mily a reggel fele erre figyelmessé teszi i> lényeket, liogy annál nagyobb. kedwvél tekintsen tk azon (jájra , honnan a gondolatok magasztosai gát a megérés dicsői idejéig elősegítő nap tűnik ilő, a hajnal rózsás kebeléből. A. hajnal feltűnt. Nagyszerű jelentősége mellett liisonyit az egész világra kihi itó híre, minek haliamra a : pogányság ősidőktől fásuit mprálja megáll meglepetésében, s világosságtól földerített úton más i zélok teli tör. Sí az átalakulást, j ezen világot iendj.tö s más utr.i téijitő nlagy cselekményt képezi az isteni szent eszme megtestesülésének ideje. melyet az egész föld keréksegen karácsonynak nevezünk. • 1 1 Vili • ! Van-e oaak ugy—Uajt .« a roldöti, ki alőtt ibméretlen vjolna a karácsony, hóval aV, inteni létnek baak egy parányi\' sugii\'rn, is elhatott ? Ismeri a kisded, kinek gyenge elméje a jó anya jfigyel-meztktő tanításától befogadája kis Jézus ! nevét, s gypnge szivének legforróbb viiglya enneík a jó gyermekek számárai fenntartott awndéi-át kiérde-melnni Ismeri később a felnőtt férfiú, midőn k gyermekkorban tanúsított szerény vagy helyét na-gyobbszerü, vagy ak Ist -n tudja hol I teljesíthető igéuyek foglalják el. 8 ha egész áletépen a hitetlenség fátyoláp keresztül szemléltB is á világot, az éjféli harangsijónak a világ megvláltója születését hirdijtő ünnepélyesj nangjáru megrendül .hitetlen valója, • legalább kúl időkre tekint az égieknek földi gondolkodást meghaladó trónusára. Valóban mágaaztos gondolatok táirháza 62 a kará psony! Ha megfontoljuk] hogy tetteinkben a kii: Á „ZALA" TÁRCZA^IA. Halvány leány, hervadó virágok. Beszély Kalmár Bélától. r • . f~ (»««••) Curinel/i megdiibbsot a vallomásra, míg nem bámulni kexdi a fiatal leány őriási szerelmét , mely idézett •uvalbao nyUvánolt. Egj ho«Biu csíkkal jutalinozá Arankát, amit ez akként viszonzott, hogy szelíd szép arczát az ifjú elé tartva, véd-lejen hagjá ul a csékroham olőit. „Arankám, drága angyalom, beszélt á müvóaz, te követnél engem, a Színészt toiihoB utján ? Képe volnál fel-áldozni •MrelmUnknek az.Illőid szeretetét, a kényeinket mely most körül Olel ? •semkOst állnál a világ nyelvivel, mely falánkként szórná féléd mérgét mindent kiabálva reád csak azt nem, hogy lucy tettél mint .nö, ki hallgat sieretd iiivt sugallatára V Tuaöd-e, mi a ssinéas ükkor, ha lelépett • deszkákjrél V mostéha gyermeke, UldttaSUje a sors uak ; báujk, Jcít tenyoren hordana miudenki, mig más eszméit, Hifiit beszélik ajkai, de ha eajit hangját veszi Fül, elfordulnak tffle és ha utána tekint is valaki gúny mosoly kövfetí lépteit. ICttzdelmee lét i ssinéu élete, telve nyomor és nélkülözésekkel: meggondoltad mindezt édesem ? I* glgen, igen, igen 1" volt aa mit Aranka válaszolt, kariéit if}a nyaka kOié tQsvs, liintha aoha nem akarna elválni attól. . nK» mégis követnél t" N.ör«kral« Usermelyi többet ném mondott ellen, tdls elég volt aa a Hit tett A helyett, mikor elment, ezeket mondotta i „Enyim léeea; a többit levélben tudatom veled, jnit a lugas asataláaak egyik lába alatt lelaa, ha reggel a kertbe monq a 1 szed] duláai pontnak mily szertfpe van, egy peresig sem kételkedhetünk ennek valóságáról A tél éyasakában \'jelenik meg évsnkint, azon időben rendesen, mely életünk hanyatló azakára emlékeztet, pedig születést ábrásol, a világ megváltójának születés idejét, melyre a fásúlásusk indult emberi élet megifjodik, amennyiben ezer mag ezer ifjú hajtást bocsát a világnak, melynek te-rebélye az egész világot szeretettel fogadja hiísitő s szerető árnyékába. Az ellankadt, tespedésnek indult tagok aj életet nyernek as árnyék hűsítő s élesztő hatásától. Aa uj életet nyert földi vándor bizton folytsthatja fárasztó munkáját, s nk ellankadni, kidőlni készül, a folyton zöldélő terebélyes fa mindig kész enyhülést szerezni vagy adni számára. — S ezt megfontolva, ki kédkedhetnék a világ megváltója születés idejének, a karácsonynak fbn-toa jelentősége fölött ? \|;< Csak a rövidlátó, vagy éppen vak nem látja a napot, mely feltűnvén 1876 év előtt, azóta fogyatkozás nélkül világit anyaszentegyházának gyönge virágira, melyeket csakis e nap fénye éltet a különben sivár (told kebelén. Vagy azok, kiket hitietlenségük vagy tudatlanságuk homálya árnyékba rejtett a nap elől, nem látván kétkednek annak léte felől. Nem is osuda, hisz a vak nem beazélhet a színről ! \| Vagy a kinek gyönge szemét a fény káprás-tatja, vagy épen elvakítja, csakis ez nem; tekinthet .bizton a napba, de ha as isteni bölcaeség különben elméjének honábahatolhatott fényével, fölkiált a bölcaeség ihlette költővel: I>teu, 1 kit a bölcs; lángesze föl nem ér, \' Csak titkon érző Lelke óhajtva sejt, Léted világit, mint az égő nap, . De szemünk beje nem tekinthet I Ez isteni fény, melyet a megváltó közölt a bűnbe esett emberrel, érlelé meg as emberiséget összetartó, ozélhozvezető lés igy boldogító morált, melyet különösen tekintve csupán, vagy összehasonlítva a/, ez előtti időkével, tudunk meghajolni — ha máskép nem — a: keresztény vallási tanai előtt. * : Fölséges jelenségkép ttlnik föl az enib\'eri társadalomnak is a karácsonynak Megváltónk által uiagasztossáített képe. A Biellemi és erkölcsi élet már-már kihaló vagy egészen más lánggal égő állapotban ▼olt Krisstus születése előtt, mi igas világosság után nézett, s ez fel is tllnt a Messiásban. Hányssor jutott azóta az emberi társadalom egy vagy más rétege azon helyzetbe, Hogy tökéletes elpusztulásnak, örök megsemmisülésnek nézett eléje, s mily nagysserü jelenségkép j tonik fe] jüsz. líoit isten jreled, almád légyen . enyénihes IhasoMól, én v< led foglalkozom. I A mQvész távozott. > Másnap Aranka a levelét .csakugyan ott lelté, hol I aa va volt. Benne nijróll értesítette ot j szerelmese, lUghr kUzelebbi éjen hagyják el a várost j— székvej Arabba » oaúmagba ruháitTaedvesebb holmiját a éjfal után I órak\'>r mindenét az ablakon át kiszedve raaják kocsira, mit ji aérezni az Ifjú dolga lesz. I Mjirtj a szlUjok Vonalommal megérték a I valót, a III-reliqea par már u negyedik határon titl [járt, egéSaen máz irányiban Imiiii u merre a azintáisülat többi tag)ni utjjokat vevJltJ I I . I I . Cseilmelyi más tánulathpa aaersddStt, llogy utat tp--Vessszenek azok, kikuek easebe jutna pket ttzéue venni. )l Aranka a\' modékn ogybokolóti mód szorint nejévé éeimelyinek, de Lainpadra lépni, nem érzett hajlamot ban, férje jpvadelpétrkéai munkfjájval tObbit^tte, min- denban akarván.\' éaaal oaátozni. Az alm haíak. miket ntrvG [Az eléd hJtek, niiket együtt tdlténlk, a léga: dögaagban folynak le; mi aem zavarul ékét, 1 Arankát háoorillák fájp érzelmek,! ha buoautlaubl i azQléire gondolt} Az í emlAkOkuek gyakran kdnyekkél is a gyermeki kélni legjdrágább gyungyéiyelJ A férj minden laejét, mivol In. eaiepadon k^ delkesett,\'étthorhában tOití, aaeratéttel jive körül ki lérté muMáVal izaliitott. Ném mit panaaauk oj ymiuíjai A mit a ábra jókat megtagadott idIUk, azer ilemiéfel prtlkké aaonbaé mi aeu tarthat, J-\| kivéve izet rendszeres mákodéeét a as anyai aaereteti Byron mondja, t— a mézes heteknek tsmát mindifj pójolik. ebUbJl- fifellenb ■lgyqtt Uddzojt, Űl rék- l\'inJTt, tornió-t, mint ére tl< nobli havak férnék Üelyeikré nálttk is. A férj .keile vil-tonálnl a téti fcokáWkon azzal, hogy eMadáaok dtán ném hdlgjnéhes aietéu tsbbé, liánom kartácsaival UMéttJ kik vitték, biatatlilt öt mindenüvé, esak épen hasa ui r \' \'VF.THi llrlMlíIlii] Aranka elhitte, midőn még kimaradáaát a férj okokkal támogatta, meg tudott nyugodni; de Iliikor már a férj a mentségeket ,ia feleslegesnek tartotta, támadl Araaka keblében kinsó aejtelem és sírt. Sirt napokat s "uyjtó ennyi-aaer aéha nem emlegették ajkai. Mi kOvetkezék Mindezekből; gondolni lehéU Szemrehányások egyik, másik részről a napi eeeméayek kitzé tar-tozáuak s a nő már dnrvs kifejesésékben is részésttlt attól, kinek szerelmi vallomáaáii annyiszor boldogan jiallgatá, A báujáamód, miben a l férj* réaaalteté D»l<jle ia ki Ulté aat a szikrát, mely lakhelyül a szivet szokja; válaaa-tani a tiibbé Áem azt aa itjut iátá Csermelyiben, ki ,otthon" bálváuyképe volt, de egy csalót, ki színpadi mesterségét az életbe li átülteté. Terhére levének egymásnak. Eat is a férfin adta tudtára a nőnek, aaza 1, hogy! aaját számira másutt bérelt lakást. £ tette után\' még pár hétig tudni fátsaoU Aranká ról, tdbbó aztáu feléje sem iiiént. Ha emlékezték, ia egymásról, átkos emlékeset volt aa. A kijátszott megoealt Isáay most égészen makira maradt, ha csak a bánatot társul uein veezézük, mely Telkében dúlt No \' meg künuyeit, miket airt ha feküdit, sirt ha ébredett. £gv éé ffI év telt el aa, idd alatt, mig Aranka szülői hiaát elhagyi, egy, ós Vél év alatt égtek ki ások a szemek, miknek tllSe parázsként égeté aat, ki beléjük nézett. As alatt ayiltak ol aro réaeü is, (a miként elhervadták ablakiban . a réisal és saiataoraaip. Ezak.ro is, réi is as égeté nyár hozott veaatet. Xiegálabb uem kérdik egymiatél: „Mit eaiualtál ? Máafél éie, mióta a leány aaftleiaél van I hazajtStt, mint anyja méndá — meghalni. Kém megy seiiova, senkihez, hanem ott Ul órákig ablaka eltftt, miutba csak gondolni, miért nem szélesebb héaag as ott a viiligoaarepeU földjén, hadd .fekbetuék balé p ia!;><Uyágy\'lejár a kert lugasába, hol egykéit boldog is tudott lenni a la mást js borostyán levelairol easéke jut aa éra, mly léfée vallj neki aa Uvéaybe, azokat tépvh sugdossa IMI • homályból Mfy iffjr rnómi ktüdetéssol ellátott ttrfi. ki láagslttiéjével utat az akadályok fd Oi t«n\|tr4tt i míg népét migiMbiditjA, alla-fliít lOnkn tes i a Kit ol?«in, minden magyar itiflMn megreu-ÍQl as énét, fokét® itioben húzódik rpjt végig a múllak imléke, mely ben Unketvégzetsújtotta nemzetté tőn irtját szemünkben De feltűnt mindenkor a Messiás, ki as örvénynek rohanó népet feltartá, • as örökös megsemmisüléstől megóvá, ■ bizya a legtöbb hatalmú maaa áaában. kinek születés napján leghálátlanabb fia ia a hála glóriáját érni zengni azivébcn, ehnondhatjuk vakmerő b zakodás nélkül, bogy sorsunk szálát veszítsük el bár a bajok homályában, támaszt köztünk oly honfit, ki azt megtalálva berniünket\'biztos révpartra vezet. Tekintstik csslk véiTÍg szegény honunkat, az aroiok melyeket szemlélhetünk, leghűbb kifejezései a léleknek, mely ítélet vagy érzéa szerint beteg, a már már halál is fenyegeti sok helyen. Nem említett! a oaap&sokat, melyek ólomsúly-lyal nehezednek szegény, d jószivü népünkre, tudván,, hogy a szerencsétlen nyomorára figyelmeztetni veszélyes. De, mit kolOnben mindenkiben fölkelt a karácsony beköszöntése, úgyis érezheti népünk, hogy a föl ttünk uralgó Hatalmas Messiás, ha nem nézheti tovább összegörnyedt állapotunkat, küld, mint máskor egy szabadítót, ki a terhet leemeli vél-Iáinkról. Arra azonban nekünk is kell segédkezet nyújtanunk, hogy a-teher szépen lassan * emeltessé k le, nehogy a kapkodás vagy vigyázatlanság következtében tagjainkra ejtve, bennünket megcsonkítson: I Szépen fejezi ki ebbeli követelmttnket az élet születésének napján éneklő, angyalok dicsérieke:. i Dicsőéig a magasban Istennek, békeség* e füldün a jóakaratú emb reknek ! kért, folytatandó kafeimodoraj népe jut hemzeteket meg-s6mnfeBlésse\| fenyaMid kUarjkdetfsé** tejdiMéMl «Ns* gos népvándorlás iokyatos bttralmájtak árnyát veti előtérbe. m mi egyesek J »ll tegyünk Érj sojió MMJddtyvtfk Ki nu flgyesejf jmít tegyünk ihr salió körűim kflstt? Alija meg mindenki helyét, íjlegUgs^g tel polgári kötelességét, begy isidén örökjöyufaíoiwe bal tejei, legalább lelkiUínerttével legyei tisstábafa 1 m -1 * Sn kftudés 1 ~ ^ T tartja a kft i PÍdijj oly csunája m eiég a reménytelen küzdés eléli msfeszökés Ú gyá* ▼éfpjs inert Mt tsrtja a kÖsiondás fne Ijagyfl magidatés ""pt*1 ff Wfm pídig olj KMimjfóyefi kosé juu tiunk, midpa csakis \|eten csujdája segíthet rajtunk. — fyten mel.) esitse Sindja isisirt í~t Helyi és megyei hírek -r) Az év véjréiu Sserkesztő ur 1 ; Eddigi szokásunkhoz hiveu tekintsünk vissza a lefolyt évre, • vessünk egy pillantást a jövőbe. A inost letűnt év a mily aggodalom-, éi vészteljesen kezdődött annyira felUl multa még a legpessimisticusabbak várakozását is. Legelső sorban sújtva lett a gazda, a május hónapig kinyúlt tél áltat; sújtatott a roas termés, ezzel kapcsolatban a roiz termény ár által ; sújtatott a oorter-j mell, sújtatott az iparos, a kereskedő, szóval minden osz j tály a rég igéit, és Óhantott javulás helyett a legsilányabb valót nyjferte, ugy annyira, hogy minden reményeink, a jobb r jövő iránti kilátásaink örökre megsemmisültek, Borsunkká! véglegesen c.npit ulúl tuuk i* kény tele nek v agyú ok helyet engedni saon „lilásnak4 ki uUittunk ós holyetünk a\' közterhek viselésére hivatva keeud. (\'sak azon egy nagy baj forog fenu e részben, hogy azon „ nás" nem találkozik.\' mert tönkre jutottunk mina, s ki sa átját elvesztette, mikénen szerezze meg másét, ki saját teihe alatt földig roskadott, fogna-e boldogulni ha még idej;en terheket is vállára rak 1 lödéig jutottunk, hogy a birói; é* adó végrehajtások lehetetlenné Váltak, mert nincs vev<. Képzelhette-e valaki, hogy rendes kOrUlmények között egy családnak tisztességes ellátást nyújtó i birtok ára 10-—16 frtig sttlyedhessen, hogy még Muraközben is krajezárokon elessen birtok részleteket vásárolni? Idáiig jutottak as egyes állampolgárok ; hanem talán ezen egyetek teljes feláldozásával, végleges megsemmisülésével as;állam jóléte emelkedett, és szilárdult? Koránt sem — Ez is hanyatlott, és pe lig odáig hogy a további nem is le-hebéges. — » j-i É% midén as állai u hitele minden tekintetben a legalsó fokig hanyatlott, mi dán az állam egyes polgárai a megsemmisülés örvény ibe sodortattak, a most ielíünő uj évvel mire lehet kilátáiunk? As eddigi nyomornak fokozott folytatásán felül ilapos aggodalmunk lehet, sót csak nem\'bizonyossággal n ondhatjuk, hogy egy elláthatatlan \' következményű végzet! eljes európai véres háború előtt állunk, mely a felek elí eaeredett, fanaticus teunmaradásu- — (Boldofl sf evet! boldogabbs! • tavalyinál.) lpunk mai száma és évben az atoisé. As dj óvfolyarp első janoir 2 ikan fog széjjel küldetni. Mem teJjeaflitek I ny^i^k) melyeknok az év elején k^fájeséei adlauk. be van i e azért okunk csüggedni. Ki a nemietek sorsat intiézí, ki I hatalmasabb a\' földi fejedelupkuél, mert Övé a hatalom és I a difsóség, látja éjlei iiemzstUuk eipfaealtéseiL s aj válsá-I gos napok zivataré léjjelébH erős kezévsl ki togja I a béjkés inunkálkeidák a virigzó íejlőd\'és Ösvényér látszik, hogy az u^* Isten a^Sagyarj nemsetet taagy inakra, nagy munkáik szán VissdntagsAgos veit viaicóntagságbs jeleni is. Db ezred éves fáradó kell,; hogy sikerük\' leayen. Azért nim cstlggedQnk. vébe vetett pUlaniás)elfeledteti velünk a műit di küzdelmeit ;S á jelen táradal nas vioontagságáit nem, feledteti el tjelünk, sót emeli reiaényeinKet. E Uondo-f latokkal lépjUk majdan át héhányf, nap múlva az\| \' küszöbét, bogy szerény munkálkodásunkat ibtenW bizalommal tolytaásuk. S nem búcsúzhatunk L olvi zönsé^üukkel szemben is az ó évtpl a nélkül, hó( igazabb nagyrabecsüléssel még nem emlékezaénk luk nemes szivük tiszta öazStienségével gyámolított rény hazafiúi törclkvéseiukbení; kik el nem lankad galommal támoga^akj fáradosáaaiakban ; kik fáradtsj áldozatot és költségei nem kímélve résztvették közi déwnk fejlészUsét oáélzó muiikáikódásuakbaL Foj lap tisztelt muakatársai ősziáte kpazÖMetemeT Mel e lap t. olvasóinak is boldoa uj lévet kívánok. Kibánom , hogy a magyarok Isfiene szüntesse meg viszontagságainkat s tegye áldotU a bazát s boldoggá a hakát lakó n£izetet. [ (BzerkesaU ) —_ (fekete karácsony.)! Ilyen karádsonVt sem értünk még, mitft a milyen as idei. Fekéte karácsony volt ugyan mar máskor is, ae ilyen időjárás mellett biionyosau igen kevés. A hét folytán\| voltak olyán napjaink, hogy a téli kabát is nyiig volt ak emberen, ij a karácsony valódi po-esise mégis csak a hósivataoos idő. melynek kedvés szép ellentétét képezi a gyertyák fényiében uszó I mélegj szoba, melynél még csaki aíboldogíelégültségben ragyogó örömteli gyermekarezok, a az egjbz cialáaot áthitó igazi boldogság fényesebb. Kicsinyednek bagyoknak egyaiiant kívántjuk, hogy szitjükl vágya teljésOljön.! Megelégedést békét a magyai osáMuak. (Még 24 órája iiucs,. hogy e sóinkat irtuk, s jtüuu kemjóny,[ hideg idü vált£jtta fel gyorsan a tavaszias időjárást Jobb így, ha tél, legyen téL) i\| — (Tártásicuri relolvaipsok) A ns^y-l\|auiz8aT társaskör feladatához hjven kezdiJrendeznt ez idei feloljiiaaáaaitj Ma kedden lidedz. 26) Koszi bs Szilárd, [ pécsi Ügyvéd ur \'és a társaskör kültagja tartotta felolvasását . „A uemzetf gazdászati\' alapelveiről.tf i Január (fán \| pétiig iBátorfi I»ajosaij-tartja felolvasását: Zrínyi Ilona ; Ítörj.énét tanulmány, A fefclvásáBjok a kör J helj iségében partatuak meg. Kevés számú,\' de intelligeis közönség halgktta a t. felolvasó nagy érdekű iejtedetése t, kit la fjeiül vasas végén zajosan megéljenezek. 11 (ÓnyyílkOösag) Fischer i helybeli lottó tyüjtőd^ tulajdonosa mkilt jpénteken eppeu egy tárgyaláaraj kellet1 volna a ttfrvényazéklelőtt \|negje ouie , bugjilkossagi száu-dékből rewol verrel meglőtte ma( át. SzaudéŰLa azoában nem sikerült, mert a gtjlyó nemesei b szerveket nem sértett meg. Az Öngyilkosságot nagy >bbmérvtt Jsikkasttásokkal mondják kaposolatbsn. Hogy ez sset nagy fbltUnést okozott ^áliink, az természetes. -H Az i gész dolgot azonban aá ellenttnondó hírek fily tán némi lomály feai, — A szeren-iCsáüeu Öngyilkos gyógykezelés ilatt van. j — (TekaAü) Dr. fnmmá Zsigmond heiykeH ftgyvéd Úr a n -kanisaai kír. törvényszék mellé a németnyelv tolmácsává neveztetett ki. — fe (Mya»ea) Weiser József ur eskflvője Lökeasteáa Hermina kisassaonynyaJ e hó 27-én tartat«k meg Bécsben, jellegtelen boldogságot kivámujk as Ifja páraakJU-. tt (OsgytlkMai^) Kis Sápdor sümeghí feáltáoár ery nsgy reményekre {ogoeité fiatal ember, f hé 28-án életétiek méreg által vetett véget Ji tett oka még ninj&s tndiá {Kívánjuk, hogy\'botueteméii a béke őrködjék Temetése f. bó 24-én volt — Emi tsttüsk lapunk mait számában, hogy városunk iuttlöiW Prager Hermina kisasszony, ki szép oaagját és asagy reményekre Jogosító éoskét közönségüuknek is Uema-tatta, most Qráczoaii, a pbylharmoniaí baneversenyben vendégszerepel. Múlt csütörtökön másodszor lépett ti. nO érté gráczi közönség elitje elótt a katholikus nőegylet hang versenyén. A gráezi, Tagespost várossnk szülötte plött így ítél; Práter, Heriaina kisasszony elragadó drámai élénkséget tanúsított ez alkalommal (s Donizetti ^Kegyencznó11 czimfl opera dallamában, ée 9Scbnbert* VA post4Üa czímB dalában. — (Gazdászatií irodalom ) Molnár Istvántó\', j elébb a tapolciai felsőbb népiskola igazgatóié, jelenleg a budai vín-czellérképezde igazgatójától megjelent Tettey Nán<prfkiadásában : Az okszerű boráazat népszeri vezérfonala! Második kiadás ára 72 kri Hzen kis mán ka, mely azon előadásokat tartalmazza, melyekjet szerzi több évvel ezelőtt a nép tanítók számára rendekott tanfolyamon tartott, világos nép-szerű nyelven, a felesleges dopgok mellőzésével felsorolja mindazt,, a mit a ősim ígér. Szól a pincsekezeléárói. borkészítés; szüretről ás a többi (jeendökről. Ezen kis könyvnek néptanítóink igen nagy hasznát vehetik. Ajánljak tehát figyrlmQkbe. ] —\' (Halálozási statisztika!) Az utólsó béter! 100 ezer ember közül elhaltj Bécsben 5Í0, Budapesten 73, Berlinben 48, Boroszlóban 68, Strassborgban 51. Münchenben 62, Párisbao s Amsterdamban 55. kotterdamoan 50, Stockholmban 44, Londonban 44, Dablihban 56, Rómában 65 Philadelphiában 88, Me#-Yorkban [70, Kalkuttában 50. (B NI) -T- (Fogfájás) Ez tudvalevőleg oly baj, mielyet nem igen szeret valaki j a fájdalom nagyságáról azonban csak az képes magának számot adnji, ki egykor már fogfájásban szenvedett j s a ki benne szenved, minél hamarább \' szeret tóle megszabadulni. Erre nézve általában jó lélekkel ajánlják B. Mát hé Domokos fogorvost Budapesten a váczi és kis-hid utcsa sarkán, kihez bimlomma! fordulhat mindenki, kik fogfájásban szenvednek. -4 -f- (Az emberek vallasallt szerint) Az angflDr.Hurst a világon élé embereket valláa szerint a következőkép osz-lyozza: 200 millió 889,000 rém. kath ; 76 mii^io 890000 görög; 131 millió 7.449 protést keresztény; 200 millió mohamedán: 7 millió zsiaó. yan azonkívül még pogány : 8 0,000.000 budbista; 170,000.000 brahman, 90,0u0000 Confuclanus, és /174,OOOí 00 m\'ás felekezetű, -f- \' A megyéiéi kiadott uj iktató-könyvek Fischel F üjl ö p könyvknreskedénél megsserezbetók, mi is aiennel al t. körjegyzők tudomására hozatik. — llj •) Iroq tisstelt tnoaluUáüaimk ko«tru\| mutaII dó ilionUnzlv kllkkii(l&M\|bnn\| «vk Igusaig v»t v«»rt ki a nuitM«t, ti Mért i«cid c«iig«dúok U sMraibán, dghr hsif} S. Di najorobn^ioDli fi fts MMllfuk. (lurk) tortán SgfH* MKulut íw- Közönség köréből-•) Tapolcza 1810 decz. lióUmu.— „Szomorú nehés idókéi érünk" A kereskedelem az ipar pang, sehol semmi foglalkozás, semmi munka. — Ily jéa hasonló panasst hallunk száz. meg száz ajkról. Mindenhol a merre foitlalank, a merre jövünk csak pánasa és ismét panasz. .Hirlspt>kUan is olvassuk! hogy oda a régi jó idő és a Kraj;h óta álid lehet de nem is lehet zöld ágra jutni. Kérdés skonban, hogy áz üzlet és ipar pangását ha nagy részben iis, de hogy miqdenhol az iaézte-e ? [ Erre keheken és nyiltal kimerem mondáni hogy nem. Mert bizony vannak ugy kezeskedók, mint iharosok, kik hanyatlásuknak maguk az oka, és ha végképpen tönkre jutqak. önmagukat vádolhatják Hogy azonban állításom nem\' a légből mentetnek tűnjék, szolgáljon as alább következő példánák: HelvségÜiikbe néhány tió előtt egy Franki navfl agyén telepedvén Iflj, ki magát aradymüves ée óramttvé«nek i?) adta ki. Helvségünk polgára örült bizony, hopy végre valahára nálunk is van oly égvén, ki beteg óráinkat megorvosolja és nem less tpbbé mint eddig utalva óráját ssl Keszsbelyre,i va^y Égerszögre megcsinál tatás vérett elküldeni. De a mily nagy volt uraelben az öröm oly drágán .)▲»• rorRt aUttl k5«l5ttckértbem fel«lB< »Sidnwrti „Szerelmem1 — 4 szerelmém — — Szegnoy Aranka A jelen naplója: Mikor S2 öletnek a rfzatirák ? Az irodalomtörtánetból tudjak : hogy a keBerü-igunyoros- cpipős epigrammát s irodalmi munkák többnyire akkor Írattak, faikor vagy a] korlátlan uralom némitá el az igaz Sanasz hangját, amikor az takart versekbe — képletes pól-kbeszédekbe rejtőzniI volt kénytelen. — yagv mikor va-Tadii erkö\'csi betegségben sinlett a társadalom, —\' s egy két lángelme — mint] jó orvos —■ erkölcsi lecskéifi a „ne-í vfeségesség" köpenye alatt (mint lequárba takart pilalát)! igyeaeSet beadni a társadalomnak. Nálunk- — hála Isten — legalább naayban egyik eset sincs jelen. 8 mégis h^ csak vidéki lapjainkat észleljük is. aat tspasstaljuk nogv keserű gunyorosan írnak, -4 fiatal kezdő irók is — kikiek még1 koraknái fogva is róása színben kellene látni a fjeketét la. Olvasottságuk lexikonéból a fg4»yóros adatokat böngészik elő — ha nem is \| határozottan valaki vagy valami ellen, de á\'talánosságbaé a kor, a létezd jelen állapot ellen. Mioeoda jele ez laz időknek ? \|\| i ■ j Gunyoros psnaskaikat nem forditják és nem is forditf-hatják alkotmányunk lkormányunk ellen, hlsa látlákjhogy ez Madott körülmények" \|özt megteszi a lehetőt. SÓt ínkábbjaaéé ^testÍmonaiistf sajtoltsi keserűség nyilaiból is tttbb\| löVetik másfelé, több önön mapuikra, tájunk könnyelmüsfge pon-vivantaágára, iiidoleniiájá vagy ínertlájára, mondván: j „segíts magadon, isten is ugy segit41 s mintha mondanák, pogjT ijkönnyejíb megtartani as ősi vagyont és basát Jmt^t megszerezni volt." Igái la as egvrészt, de másréeat tagád-hatl ízn, hogy megnehasült aa idők járása felettünk" jmiu-éoskéjppaa. ..... 1. . 1 jó akarata sálira orvosság — s kelletikor sslksé- .. iMi1 - ! . s \' í . Vita nélkül -4 A mi ritkaság, -^- eressté 1 eresztal déczemMr 9 -én az országgyűlés a konVédelini minfaterium i egész laöltségvje-tését, —\'j mintha egnr ssijrvel ér tsné, htigyj [amit Bite eSdig költött, jóltevé ■—T a mit em tán kplumd még jobban teszi 1 — Mintha ézeznéj hogy szerep vár hbnvédőinkre! a közei jövőben 4- a nevükkel lordott „Hon védmin^iaagy szerepe \| — j Mintha érezné, b< gy haz ánkjiak mag egyszer talpra állaui koll történelmi és geogiapbiai mbMoja \| szerint : megvédeni, vagy legalább eló-n éstyanl] lohpi Edropa számára a kelet északt népáramlat el en \|— és eutjopai egyensulyérL I ^ 13 \' F 1 .l] 1 Terhes missio — de benne vágyónk j-4 földirajzi fekvéslinknél fdgvá is. . . Tán jobb jvolna bánt, Európa valamely kuép négy völgv zugában j— p. u. SchwMZwaldj órákat famctkálni a kecske tejet Inai nyugodtan, a hóhegydt ol4aUn? dint itt a hármas bérezi és « folyamnak őseinje véréviel szsjnielt virányaio órt állani és á létéijc küzdejni ?\| l De hát kárapbak vammk-e jníntí őaeiuk a töijÖk, tatár, mongol dblások alatt rJGlyengébbea, ebpasstithátób-bak vagyunk-e mint aaokí? Talán n<m 1\| —- iEpajnlt volaa-e história szüksége nemsetek éé kér rulás érzete — \| bizonnyal srőasbb Sokszor kiveizőben volt már nótte ortízágutait i> fü vérmező volt tüludanyiéiov kinőtte magát fá fa a még az a (lenitus. me^y nagy keltői; lágszstlem vi faetét hogy aneke<l élni kall Horsu nkT t günk? Alig. Ne m erősebbin most a üásra sa mogatása ? yok solidaritása — ka agylkiásra sso-ebből folyó I OloáönbsTu Oi6kor«Báig^hG2 YaW ítG lápunk f -rJ"t! ■ most Pesten idős n-t LL ildtaMli Hlütát neinzedék k áikáról Fecl is álliii éamro\| •i beír és Ek él baugostatá ÍHoJfl ! áódvte: I M fraoosia ^St i rá egy „Barátom, én nem vagyok török, mégkevésbé vagyok orosz. A szerencsétlen bolgárok és sserbsk mégcsak nem is forradalmárok, ők egyszerűen be vannár sorozva kozákoknak Koseuth levelét hlslyesnek tartom, mindent még a ha\'ált is inkább, mint meghódolni aa orosznak 1 —- Több mint naivnak- ostobának 1 kellene- lenni aa embernek —\' hogy ! csak egy árva ssét is elhigyien ama „testvéri Szeretetről" melyről az orosslapok beszélnek Ha moszkva lángol a szeretjettői a szent faj iránt, matassa meg azt cJŐbb Lengyel ország iránt — Te\|jes szivemből óhajtom, liogjr a politikai Oroszország megbukjék. Anglia tönkre tehetné egy szavával — de a minaen áron való -béke ragálya megmételyezte. Ha O rosaoreaág találna győzni, Önök el vannak veszva — és mi nyugotiak kösel lessünk ahos, hogy önök sorsára jussapk l — Séhmerling bécsi lovag mégis olv annyira fárado-zik, hogy a* osztrák felső Ház tiltakozzék monarchiánknak a keléti kérdésbe avatkozása ellen 1 — é tán nem látja azt amit Beelőz ée as egésJ világ ?, . Dehogynem Hanem nem féli laat — mit bánja p, ha a pánszlávizmus a Láttáig megy jaej — ha a közbe neö magyar (táréorsaág) felett kereaatül! csap és lavináiávál eltemeti is: -4- ott van aaki a hagy Jáermania l -—Hanem hogy ily visel kedéssel milyen osstrák pogár a lovai ur? és muy világ polgár?... kiklÜtéljie meg. — \| \'A béke ssükséges drága kinca. Érdemes megtartani sőt Limiii pénzen is. De viuamiál/ a magán életben namjroUíik meg a saükégjes dolgot se, ha .\'nagyon drága agy ja kÖsügyeknél sem ásabadi békét váiárotni jövőnk uemaetis^ünk és a oivUisatió árán. Pedig Schmerliug szerint ily i drága lenne nekfljnk a béke Ily drágán hát nem véséfOlftiatjak meg a különben imádottbékét l .... Ctipánjh Károly. yit=r"r-- i . ■■.-■; \'r-\'"7 ■ -.jufJ^. I I I ftnette tÉ «ÍM\| MM) MS U ittiiywi» ■!?» in 4ltééiW Viiihn\'- P sesreaoeás aa kl még addig fon veit káayaasrtlve franki fc?ml HN^séa megismerkedni. Hitt lm «alJtki nála piát pl alulírott érát vett uy UgkiiaaaJtaVb seédelgtnél. £U éráját fó ss. 1 meftgéea«t& végeit hozzá aduak na járja tsiég csak «ec, ««H ngf ért i«MinMgéEea mint tyúk as 1 B 0, fcea. AmelUttlm aa illetdkuala nyájasan pimm (emelnék „kidobásai* fenyegeti, Mit bísony Franki ur nem jé csélek-.aik, 4a ma holnap ajíg leea alkalma ezt Unni, inert bi-sttny laeaeakáo oMk el-ol niradnk tőle kidobás nélkül óly időt fAm, melyben mi jobb óriil és amnr in(Jvest idptnk, tui Mfjvn elkelne, mert ütmét kén/aMffilva t»* g«uk 6flki»k»t vidékre küldeni Must bátor vagyok ugy teklnteteeeéged, mink & n. é közönséget, kéidesni ha ily ember kí mesterségéhez értei-mellen A mellett modorában faragatlan — tönkre jut, vaj-jen a Krach idézte-e vagy Önvétke álul történt-e aa ? Jól leket, hogy egye* nem nyom a latba, de agyat még agyat igen tokra megy ét éppen egyetek összpon-tesulása képezik a tártadal mart, egyesek lényegesen mozdíthatják el© as ipart, valamint aa egyeeak hátráltatják. Frídricb Ferencz. Irodalom ^és művészet. — Magyarország ét a Nagyvilág 62-ik száménak tartalma: SzövegKikolaievics Miklós nagyhercsegf a déli orosz hadsereg főparancsnoka. As egyetlen arany. Elbeszélés. (tolnai Lajos.) Folyt — A Uvali karácsony Tóth Edénél (Mikszáth Kálmán) Feszült várakozás. ÍF, J.) — Oláh ömUomás a Donénál. — Hamis választók büntetése HeWr Vorihau. Egy boldogtalan nő. Beszély.\' (Targenyav Iván) Kéjyt. ~ Fővárosi tarcza\'evél : Különféle karácsonY-ejték. 4 Porzó« r- Karácsony/ Költ. Szász Károly) — Kit kert Ktli. íVay Sarolta.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. ~t Képreitvénv. — Szerk. üzenetek. I . Rajzok : NikolajeviCs Miklós nagyhercaeg , a déli orósz hadseieg főparancsnoka. — Karácson?. ■ Feszült várakozás — Aggszüz karácsonya. —- Oláh őrállomás a Dunáiíál. — Hamis választók büuletéte NewrYorkban- — UJ zen-Jmü Tahorszky ét Partch nemzeti zeriémü-keresk* dósé ben megjeleni és beküldetett hozzánk : l)ans la Clairiere. As erdő mentén. Szövegét irta Horsetzki/ Károly magyarra fordító A. K. saerkeszté if). Fahfbach j Fülöptől ára zonorára\\80 kr zenekarra 2 irt Circua. Gyors polka zongorára szerxé ifj. Fa\'.irjbacb Fülöp karineetei ára 60 Jer. Nagyságos huszár Béla urnák. Klarinétos az éq nótám fúja... ^Tulipános a kalapom .) Ki volt itt... Nincsen a faluban olyan legény mint Pista .. csáidás zougo-porára sserkessté Tisza Aladár ára 60 kr. — lúkal Mór szépirodalmi napilapjára Az -életképekre hozzánk küldött előfizetést lelhiváaából köböljük zöljük a következőket: Midőn t. olvasóinkat felkérjük lapunk további pártolásáraj azt hiszszük, tisztességesebb módot! nem találhatunk lapunk ajánlásán, mint ua rámutatunk azon férfiak sorára, kik lapunkat hét hónapos pályafutása alatt nagybecsű közleményeikkel gazdagítani szíveskedtek s lehetővé tették, hogy oly lapot adhassunk,i mely a nevezetesstbb napi p«onién/oitf• i» ki valló tekintettel vau ugyan, de melynek csélja mégts inkább maradandó becsű olvasmányt nyújtani. Az idősebb íréi nemzedék közöl Brastai, Fridvaiszky, Hátai a, Henszlraano, Hő ke Lajos, Imre Sándo", jJakab Elek, Kertbeny, Óvárjr, Paulay Ede, Pulszky Ferencz, Ró mer Flóris, Szigligeti, Télfi Iván. Váinbéry. Aantiis stb. tollából jöttek közleményeink. Szépirodalmi rovatunkat leginkább Jókai Mór munkálatai vették igénybe, <kinek „Milton" czimü drámáján kivül nyolez elbeszélései több szamra terjedő két útirajza, naplójegyzetei, költeménye, itlrdői levele, apróságai s a „Szép Mihálu czimü. háromkötetes regénye jelent meg lapunkban, ugy hogy alig volt •zám, mely ne hozott volna tőle köa eményt, némelyik kettő:, sőt hármat is. Elbeszélésszertt köaleméuyek megjelentek még lapunkban Balázs Sándor, Üodon Hajnalka, Lanka, Margitay, Tóvölgyi, Vértéty, stb.-től, mig költeményeket Ábrány Emil ét Kornél, Bartók, Benedek, polgár Emil, Bulla Jánot, Ctikv Geigely, Daimady Gy.. Endrody gM Gáspár\' L, Hegedűs litván. Jámbor Pál, E. l^ovács Gyula, Komócsy József, Moldován, Prém J., Sáro^y Gy, Szfbó End-e, Tóth Endre. Ujtáry B, Vajda János, Vára-dy Antal, Vay Sarolta, Vulcanu József, Závodszky K. s másoktól közöltünk. Eredeti ismertető és biráló közleményeink, leveleink voltak Bodnár Zsigmond. Epejrjessy, Fraknóí; Vil mos, György Aladár, Hegedős Sáudon Hermán Ottó, Huszár Imre, Mo nár Aladár, Liptai Páli Mud-rony Soma, Pasteiner, Kakovssky István, Sámi Lajos. Se-besztha, Sípos Antal, Sümegi Kálmán, Szana T. Visl Imre WachtelsK., WOhrl Jákó és másoktóL Jövőre is biztosítva vagyunk, hogy lapunkat n\'émcsak az eddigi munkatársak fogják dolgozataikkal gyámolítani, hanem mások is t reményünk van, hogy az „Jplettfépek" idővel Magyarország szellemi bajnokainak legtekintélyesebb réezét egy esi« táborában. Jövő évi lolyamunk szépirodalmi résaét Jókai Mórr nak -N e nyúlj hoza\'ámlM czimü legújabb regényével kezdjük foeg, melynek tárgya a magyar tártadalmi életből van véve. Fölkérvér. a t* közönség pártfogását as „Életképek számára, utalunk az alább következő előfizetési feltételekre. Jók sí Mór tulaj donot ét lapvezdr. Tört Kálmán felelőt taerkeeatő. . . < Előfüzetésí feltételek aa „Életképek" 1877-ik éri folyamára. .! L %éss évre 16 frt, Félévre 8 frt. évnegyedre 4 frt Gyűjtőknek 10 előfizető után egy ingyen példány^ indítank, Az elŐfiaotési összeg az „Életképek" kiadó hivatalához (Barát-tér Athenaeum) íntézendők, — ~ Aláírás ét elóflzstós aa általam 1877-dik év el-jéo meginditandé „Budapest" czimtt társadalmi; egyetemes aj hetilapra, mely aa ujonan szervezett magyarországi kök-igazgatás körébe vágó Ügyek gyakorlati elintézése, s kt-Iönösen a hazai okeaerü gaadáesat, műipar, kereskedés, irodalom, mdvétaet, közoktatás, népnevelés és társas életfák légujabb mozgalmainak tarén akar irányadólag mÖ-ködai, hatni, i mely oly népsaerű modorban loss saeraetat-^ ve, bogv a magatabb műveltségre töfekvő magyar nők Is megkedveljék tanulságot és mulattató csikkéit. Alourt szerkesztő külföldön már két világkiállítást tévén tanulmánya tárgyául, aaon meggyősődéere Jött, kegy a barbár hábonukodáaoak, A talkatatlan bódítás! foglalási a ágy nak, a társadalomtól MBiyi munkás keaet tU rosiaa Ikdlé- allanOM véroatésnak leghatalmasabb elíUsrfyi a sjépelc takvéries egybeolvadásának, kÖlesö&íi kíbékl sa-\|i be jettléaéneik legfőbb aasMzlptt ^ % -MMHánit soljbaa ösespootosul, és ások roppe* faetoeságk hordtesje élő\|»b\'Utó\|bb dladálra fogja juttatni áa áiulános tilágbékét • 4 mindén are^t, t^ttiüi kimerít^ vérét \|rs> gyénát íölsmészw folytonos tigyveitjwáB. há^uti^rndát jha-lyatt a ladományiM mdjrelődét és -ikniástég, jT^saaís jsb-bő\| eredhető anyagi, saellaail jóiéi fogja taá ejféds tmberí-Mfft íaK osátáljp és vallás kOlömb^ nélkül asabédlá1 Önmaga urává éa boldoggá team, Lesznek arra vonatkozó iránvdzikkeink: jut l#77-\|>en Budapesten megtartandó országos k&llitásrá, s áz\| 1879-ban Pár,. oan rendezendő vílágtárlatrs, ti a [már I SáO^bao atg* keadhető állandói világkiáTlitásra miir (előkészülcitekei kell teénflnk, hogy e^ből nkmetak szellemi; s eAölpsf dicsőség, hanem biztos anMragi haszon háramlóij ék Budapestre t aa egész Magyarországra í Egyik féűdatunkjleend a becstféajre Legméltóbb aun-káa osztály, ujfriMiít a- munkaadók nogos ét oMtányot ki-váhataiíiak kíeTékitésétj előmozdítani^ k^zvetiteáii Lapunk ^3-dik rovatát a Törtéáoltei adattár képaaeo-d^ A szerkesztő 200 Írott ivaél ujbtye terjedő, történeti becsű Kmlélc-irajtaiból\' a lap minden számában less agykét nagyobb czikk közölve, mikből majd minden jelesebb éfjlemoab xnaWar honfi é« honleány diéliányoí jellemzését lefcet maj4 kiolvasni, Idk tlíbbsyire közelebbi ifemerői, kor-tattásaí voltak e! bd kfóniksJirójánákJ 6« Ország t világi és ntyismeiJ statiaaikaj csikkek, a szerkesztőitől ,ma\|d minden tsámhaá úti rajzok különösen a mult Oyá^n és őssssel 8 mbgvében s Ifibb városban s fttrdőhtlyén tett utazása t Petőfiről tartott felolvasásainak hű és kedél^és leírása j miiből számos jel«p és érdekes vidéki egyéuiaéggel fog a tj ojvasó\' megismerkedni. U, Világhírt iürdŐink, kfllönősktJ a badajtesti császár-fürdő, a margitskígeti^ tátra- ás bskthniüredinlsk népaaerü éa útmutató (eirása. i. Gyuri bácsi é4 öcscse, Ferl6 kalandjal a bécsi világkiállításon. Regényés korrajz eg r ismert mkiyar írótól. 8. Irodalom és művészet A liafai és kálfoldi legérdekesebb könyvek, folyóiratok, la pék szemléje, —- Színházi rovat, a budapesti nemzeti és népszínház, s a budavárbeli színház heti krónikája, s a vidéki < színészetnek reudekése. \' 9. A magyar honvédség, záazl tafcenteiési emlékkünvv-ve melybeu miiiden aászlóaljpsrat canok, zászlóanya, kot ssoruleány, fölskentelő pap nevei s-a zászlók jeligéi i-benne vannak. 10. ffirtérazánk a fővárosi, li Ülönösen aa országgyűlési, a vidéki és külf5\|di élet legt\|ább mozgalmainak bd ükrét fogja felmutatni^ s a harezt srről —? vajha elmúlnék ttőlüna a keserű pohár 1 — csal űs a valóáúnfl híreket köslend^ük. j 11 A bécsi világkiállításon 1 itüntetést nyert magyarok névsorát, lakását, üzlet rleiiáei .t jrészletenként hoikuk ÍJ A szerkesito i Emlékiratai [kiadhatása nagylelkű párt fogói nak s lapja piegalapitói iák díszes névsorát is Lözlendjük. Hirdetési rovatunk és a nyíl .mindenkinek nwtva állj. m A „Badapeat* hetilap előfizet fé évre 3 frt \|évnegyedre 1 frt (0 kr havonkévt 50 krt Az előfizetési pénzeket a néi, a lakás\' és utolsó posta poutos föl jegyzésével alólirt lap tulajdonos-J és szerkess tÖhöz kérjük \'tbíelőbb i bérmentes sn beküldem (Budapes.. osászárítlrdő,) 4- Jálőözöi\'őieket i Ifbgad viílskaa mji«.d«i kir. postahivatal, .helyben a lap tulajdonoson lés szejrkesz-íou kivül: Tetfei Nándor könyviriis, a vácsii-u.czal és a hid-uteza szöglétén a „vastuskóhoa Egész éves előfizetőink, haj be az illető dijakat j— Budapest numentális kttzj és magjánépületei, rai, József uádor, grófj ^zécheny »ár részletieen fizetik is eguiabb nagyszerű mo-íelállítandó emlékszob-, jgcól Batfiyány, Dcák F., br, Eötvös \|&s Petőfy emléksz »crai hű rajzainak pora tér a megszabott díjért éai dija eg£sz évre 6 ft, pás mdlapját^ melynek bolti árai \'2 irt, leeail, díj nélkül kapják meg tőlünk, valámint t.gyQjtőink isi különösen a vidéki postatiszt urak, í kiknek ammeílett mikjden Ü) példány után egy tiszte.étpéldánynj\'sl szolgálunk a lapbók Tisztelt e.őfizetóiuk bár minemű fiunetéseit 3J s^áaaiékkal Olcsóbban számítjuk. A hirdetések aa akólirt fciadl Budapest! deczemtíer hó, 18 Kiadó : KUNOSV VILMOS, (Károlyj-kÖrutl b3.) : B hoz hekaldéudők. 4 Lap^ulajdonos és szerkesztő: VAHOi IMRE I { idapést, cs4azárlUrdő. \\A. P O M Griin ét Weitz ketten vezet; gaadaasaonyok nem ugr utasítják Íatok caukrot a Giüntdl, vagy fi em a Giün és Wjeisatől. Ha (früijről mondani, soha sem jmuflasstják i <is megtorditval: ha (Weiszra szól i zor hoasá fUggesztik a Grttnt is, tek. Saóval jf az emberek szájáb — Kiniskl a kii fia ez ? —i Weiszt is hozzá tenni; i iák valamit, niíndannyi-tbivel\'egy üzletet vezet-i .il a két név elyámatlau; kérdésé valaki Grfln daj-tájától áa Ölében fiöaánkodó gyeimekre rautatvs. 1(1 dajka. r lágot próbálni. Beszegő- odó gy< -ff I Grttu jés VVbiszé — fele Egy takács legény elment dött egy takáu melternez Mért harangoznak ? —} déli hasangtzójkor. J —• Mott tenni kell jó féléit —I Ez jól ssokás >• örvende i V Harangoztak délutáa 6 órárk — Hát most mért\' harangi -ij Moatjenni kall. i]J Ea jő szokás 1\' Harangodnak 8 órára. —4 HAl áoost mért {harangos Ifi Vacsorázni kell, — Ea iaj jó szokás. Pp bejzzeg hajfangostak rágj ü Bájt most faiért hajrángo! nyújtózkodva jégyáii. h- Most I dolgosai Itali. \' W Ez] nem Jé szoíjás — m ma kijtpaL mintha lératlkn, vad — Ha ea igytkrt, véremet 1 4 fuldokolja klsoll H Aa orvatilpiitiéiáiiy ^ — stegény egyénekbe éllatok v faotktndaaoek be, U vúraastalia A K. lék\' egy üj letet Ezért Óselédjeíkt t ózzatok a hogy boa-Weisztől. ha-akárnak valamit t^rdezi a iftgi legénytől ai megszólított. Ott aa uj legény. ocnak ? ül 1 • jpt\'l jeli 4 órára. sSltk? — bírd md legény! kbrtébe harsbo \'la. egy JvjtUtt l ret, teszem áat, M Orvot. I . ntlH-ilr-.l érdeizi ismét. esi jóisflen nk olyan for-tt volna. — kiköplsödöm mindeo eg patiens!! orvosáuak. annyira haladt, hogy vért -4- T rfittilf i I az f — irtózik a UNII fcf birkavér?! j-W Lefcttságta, start akaaoa vérek ktmmym iltgytl DSk-- Válaszolt a tadomáayoe orvét. o a ;-fr Add oda kissé nagyító 8 vegedet — béri ttinhéi baa * nő férjétől i rt Ah 1 hisz1 ez igea káemayit, t a tárgyakat cseri a-lett miami matatja — oaond a nő az tverbs néavéa. l4 Kpeo azért vettess, mikor rád, ateek vele, lega-lábd jói távol baa ládák tőlem — Irial a gyengéd férj. Az már alvitáahatiaa gyengéjük a nőknek, hogy év-efiwsltet saa saerétik ialCtsmeretesao konsttlélai. Bgyizboa a szeles lobaká asaaonyaém ráfogták hogyS^évssl 7 \' * ■ +f> Leányom is még csak 21 éves, pedig leáoyom két ogéss érvel idősebb nálsmnál — mentegetődzött Rebeka asszony. f \' o * jf Még soha nem láttalak ennyire sápadtnak ; — mondja reggel a nő férjének , c Meg van eanek aa oka: aa éjjel ast álmodtam hogy ta meghaltál. — és az álmoskönyv a halált ihosesn életre jövendelí 111— válaszolt a férj igen nehéz sóhnHaL a * X asszonyság meglátogatván barátnőjét, kii már kát fiúval áldott meg aa Isten, mióta a két Wátaő nem látta egymást rr- Hasonlítanak-e fiaim egymáshoz ? — kérdezi X. asszonyság. \| if- rítta nagvon hasonlít Laczihoz. — de nem talá- -lon^ hogy Laczi hasonHtana Pistához — krítizáit aspíon -tar a kérdezett. • • X. ur gyfimölcsCái-ói rendesen „illetéktelen* kezek szedegették Te a gyümő ctöt. iSgy alkalommal kertjében csípte; — a. czigányt, ki gyümölcs saakgatástal de-leklálta magát X^úr személyesén tránspotálta a „klépto-mániást" a „camera obseura" hűvösébe. <— Mégis disznóság, hogy X, ur saját gyümölcséből sem ehetik — rivalt a binó a czigánym. f— Igen is evett belőle, mert ha gyümölcsét elloptam, levittem a piaezra, t valahányszor X. ár am> jött, mindig vett egy hatosárát a gyümölcsből — mentegetődzött a czigán v. — -Arade ily „tekiniélytelen" argumentum mellett megkapta azt, amit isteni és az emberi törvények értelmében megérdemlett — i * — Hölgyeim és uraim! ezt tessék bámulni — aáált-ja jX- a melette ftlő öreg ur fejéről lekapva parókáját — — Hölgyeim és uraim! — kiáltja aztán az öreg úr X i fejéről lerántván ennek parókáját —- ezt méltóitasst-o\'ak bámulni Már most melyikünk lehet méltóbb bámulat tárgy ? En 70 éves vagyok, X. úr pedig még csak 23 I — . . e X. úr éjnek idején megbetegedvén, azonnal orvoshoz küldött Elmúlt as ej és aa orvos csak nem jött — 1To Eva, talán nem az-orvosnál vonál 9 — kér-, dezé reggel X úr cselédjét. — De igen — mond Eva alázattal ■ — De talán nem zörgéttél ajtaján ? . De zörgettem, hanem lasssn, igen lasstn, mert jattól féltem, hogy hátha az orvos felébreo. * — Hivass orvost — biztatja A. a beteg B.-et — Semmi esetre --4 nyögi a beteg., — Nem bízol aa orvosokban ? Melyikbea hiúnál mégis leginkább ? íj r— C. orvosban mert ennek kezei közt legfeljebb csak egy népig élnek a betegek, a hamar vége a szenvedésnek. — o e Egy tártatágban ebld közben X. nek kipotyant ál-foga. — • < i 1 ! \' 1 .; a • — Ah 1 csak most tudom „hogy ön dianaófogakat visel ~ pirított rá a durvaságáról ismeretes B í— Un minap kihuzatts fogát as orvosnál, te tegnap tetettem be magamnak egyet, a a fogorvos csak ma adta tudtomra, bogy tévedésből as ön fogát halyezte áJkap-caámba — válaszolt a foghíjas. ... o a e t ♦\' [] — Kézzé, a kend hása ég l rr- kiáltja a paraszt egy PUtó kőt lábu tollatlan csirkéjéhez, —* Dehogy! En biztosíttattam házamat a tűz elleni biitositó intézetnél, — tehát az én házam nem éghet la ~r válcszolt a megszólított, s phlegmatice nézte a lángokat, melyek háza körűi fölcaapkodtak. -4 " \' 1 * é 9 ; — Jaj be elrútulál, mióta nem láttalak ! — csodálkozik X- ¥. előtt Ügy nézess ki, mint ^lami undok gorilla. — Engem már többször megszólítottak a te neveddel, easaérint mi nagyon hasonlítunk egyraáshos — felelt a rút Y. — \' fn Tüske. Közgazdászat A magyar szőlőbirtokosokhoz. Borúnk több teremi\', mint a mennyit ittkoa eliogyata-tunk : * de a .felesleget nem bírjuk kellőleg értékesíteni. Énnek okai véleményem szerint röviden a kivetkezők • ■ i^X-A vám és vitelbérek magassága, melyek lehetetlenítik a versenyt a frauezia borokkal külföldön. A bukott kormányok eme hibáit helyreboani a jelen kormán/ kötelessége volna, 2.) A mesterséges módon előállított, helytelenül bornak keresztelt kotyvadék, mely fogyasztási adó alá nem esik, igy olcsó is lehet, mert roes\'is, egészségtelen it. Ez ellen megvédhetné aa orzsággyfiléa a teórmelőket egy oly törvénv .hosáta által, a mely kötelezne a gyárost a palackra ét bordóra, a cégen kivül mg aa anyagok novait is rányomafni, a melyekből aa ntánaat praeparaltátott 3.) Nemcsak a külföldön, de még hazánkban is ritkán iut a közönség hegyeink levéhaa, annak tgaan termest tési helye megneveaéee mellett és erodoti mén ős égben talán soha. Például minden Baranyában aatit 8—16 frton vásárolt vörös bor villányi helyett árui tátik, sőt villányi pincaékben is adnak és vetanak, fában, Üregben, hsrsáayi, siklósi, beroaegseőlősi borokat villányi gyanánt, Gseiyek-sainök kivételével egyébben nem egyaotoak a villányival. A villányi kegyekben magában annyira kOitmbtaŐ a saő-141 neJv ssnsstartalomra, hogy stig aa íjnrik acgr riihil van frtot veea be ahóakintk addig ■BMfii^ nynUa IA1 áMA.ik lu^yAU^ elJfrrdsfX %A m li totvmit As ntébbi tMMMNI pont alatt Msotuk »koi li\' Ili ilwi<iiéi»l mtfkmlbk magnak Uf"a atf4t«la4daneeok támyana\'k my n»<iáfii Ml»ainnné. eema aaftvetkaaet tagjai termésének kasai fisét magira viltalná éa ^Uen vitalét eaajtfadl-né; a kftlMfit áraink vitánál étud Míjfjhiii inéi, Urm^MiM, tiuU bMiicil^ii 80 sséTva aeés Wrt mbi aa vmAm «M)v»lk«w( r»k(ái»ltM fe pfceeséiban telétől HM«f«Í«M Jtléh/M áftlua, Aa írnHuit eeél kiffttiin Monbta/flfámnf forint* ayi tfb asflkaáf eltelik, Miiéit kwiiriéii. ptdif Mir da~ rtk fttsaás foriniee réssvény aláírása állai Uune vAÍ/>nlth«tó} * b«AiMéi «l\|ee»téaénnk kdifliMtti^M eeak ikk«r lépő éí«tb«, I mikor u tcéai GUaássssr irt »lá\|«0Mf» vu, I^iMmk, vnfc-s MAnarorMágbu tur uflltfbirtokM, • ki Miéi érdvkévtk •Ifooiditáián QUsit foHstot ftundn aaag4naa V Nagyobb könnyítésül, egy 600 frto* léssvénv befise-Uft^t ou^tikn vehetnék ikáruii/»D. ilyen réesvmíj as íl~ leték kOsde taiijdoftát képestié réiu0(«ik Aráo/ibto. Ksekuek eltfrebociáuUft ötén, b/ktvrkodom azon bortermelőket, kik tervesete ni\'-t elfogadni fit* nólituii, hogy l»ltéteI«Mu kStefesri ojilitkosAtakat f éri luiimoo kAT« flHig bossám (BuUpeitto. vas-utca 6 n.) beaftldení méltóstaaaanak, Ha i kelM asámu eaUt\|(Oiáii nyilatkozat beérkezik, — el jen kesd eaétb gy csepp tinta tiiite^etéM is kár I letine! t tárgyi/ tudóaitani fogom as illetdkel « értekezlet meetartáss végett, a, melyen a további teendő_ el \'iatárosta t ná i> ak. Azon hasai lapokat, melyek esőn ügyet pártolják, el cikknek kftsléftére felkérem. • Gróf Somsak b Iván Szőnyegek, (akarók és függönyök legiiitgruijlj rflsitztékb«B. kltónfrea ofwtf árakon «JáfllJák T0TTI8 és KREri, „Ésjjalc csillához,\' Budapesten, Dorottya-utca 2 szfini. fiáit i a\| kécal nfe» i Arák »éUr izarfai Balon- éa pamlag-aslayeges varrá* nélkül: Mm f-t rN) »t* • b fámáim ■liiiiimi 4* se, n >o fc (JfL í-tfi, UtlAUV.liD, IML MO MMtt cms Mtfa \| fel Ul. SM MO, fJ feoa „ I4», tM MaTfiJfiTa mnkmt $Lg* wtémt* séasfaie K FtjleÜút szerkesztő: IIOFFMASS JÍÚIL P I li EP 8 1 E Kllllftch Drezfliiban levóliwg gyógyít Wilhelmaplatz 4 J)r (előbb Berlin. 800 sikerrel gyógyítva, 24 lí Maj 48 • rlueu -62 F. gyógyszertár es. Máriáhos Temesvár, asertár Mariahilt. 345 lí-rl2 Levélből! megrendelések pontos efsk&aléft. Gyönyörű azép női ruhakelmék a legdúsabb választékban bámulatos olcsón mefssersafeetók HAMBURGER ADOLF divatáru-raktáriból Budapest, kormhcroiii\'ólM 8. Minták ingyen ét bérmentve. • • 5T, tm -u: o c H O :o 71 O •fi pu •08 L cS s J3K1 S3 4» tf Öt .ESP •o 2C « CÖ £ 5 3 S I b l^H Üüs \|jí .1 5 "3 « tm m B M íll iá £8 I NI ♦ r-. SM A 04 n3 . /nh CO N <N S fmm ■ns X #4 N sr 9S Uá ü fcí 9 W1 1» IWIHw taéfc* MA. i U. ÍM, I.7Ü , ■ . t bü » 4 fn. pzÓuyqmk aaobapadiék bpvOoáaára, : M legifjabb éa jegesebb mrégokksl, arabcaskokkal é4 Ulr0k Tajaokkal [ ve canüm Me ami uAmf+Lqfck tp JtY [ rmpLUni\'f, 14% t.ií 10 •wHíjp. MMaiafbéa liijáril <f airnm SJf . i \'\' 7 j ím Í0 urnám j m4 Tamnmf, Varai\' min m> ; MO, 1^4, »jo« c~[fljo. ^ Mindet* aséleaaégtt kékuia\' éa ma jailU-a^fayegak asállodákTé* fUrd^k jnámára, míuden aséleméM és fajé jlépca^aa^oyegek, kókottyékéayek •tb. PflT* MmHUah tlI, i-J B T»t a—i AaS; aM^ Ma aao pao, io4o, iNa \' ÉP. c. vidéki reveinknek kivásatni iae \\n tao aao aoo aao M9 j am IM w aü « tiit. •» fi ü, aa, ae w aci. aa, ao, «m 4í, ti, aa le- áa. íaoan. CeíkOf Uollaadi aadnyegel^ varrá* Iiéikil, StftlMfaeo aj/ " " mekttoMk, dolgosMcaobák ée el lok esámára: taa imUm rm —» n aat iiia 0 1 „ M » 9 a in, \'flO p \\ m m m li hl. •uf> 0 j • . • iá as am,i , , „ aa fin. 8aloa pamlag ea^e vekek varráa-nafyaégí csobbau. É iijii i sfi nia n^i li mt+m 140 S-, U0 5. sjo, a^-, aaa, t—. taa a ige. á> saaiwi ÍÉMÉ , art a—, aja, js-. aae, m a^ s—, # lajailK»wja,íá-jja. iUr- ét —mí *É0ék, Ipm ZZ-, hM, a—, a^-, a>—, aaa, íáL—> u^fi—»iaL—, a^-aow« Aagol empke föggínyök ée eloera-OK nagy raktára, am iiifni kM i iiiihw iá, ui a—, a aao é ni a >nwia í a^— aü^ a—> aao, h »la-^iaaes. 440 Mfia >1—a aoMi 1 aiafcf» T, lia aaa iaw n . is. is- fa—aa Mf. ma <aa mm aaa fit—, iá: fcüíiiM iimwi m J;mlmm ■ iaaa aa--f aal iaidiÍD nagyaágbad a legol> aóblÉK ilaatelaáae-as^nveg aflJAnlegeoeégek varrá tíjMk&L ^egnebesebb amyr-nal-eséiiyegek minden oifriárbu, rráe aélkAl rendkivSli olcsé árak Alkov-fOgg^oyÁk, véd-kená^k a legolcaább árakon. Levélbeli megrendeléaik a legpon-toaabban teljesíttetnek. varrés i» vioeKi Tvruin«nea juvanaira aa/toyeg nintatványokat külcUak megtekin^éa véréU ns ezekre ee^ érték\' paaseg utánvétele mellet^ niolyct k matalváajr bérmentett viaesakOldéae után megtéritflnk, agyssiotén megküldjük amymai is^nyegek rajnait éa csipke-fttggdny&k ée etooreH»k fényképeit. Beeses megrendeláaek- ^ prf eaedexnek mé\'y tiaateleUel frOfriSés KREAl „Észiik csillagához/4 Budapesten, Dor ttya-utcza 2 szára. 364 2-3 Fi4t<: uj bée«>i alea S »s ^ IHHMBHHHilUHIIHHHHBf I Altesti-sérvban szenvedők meglepő gyégrasert találnak a Stnrzanegrer C\'ottlleb-Herlsaaban (ötíhwauban) ájtaJ kéaaített minden teaintet, ben Ártalmatlan adtvkenőoaébeiit alteafci aérvok 6a anyai bajok elten. Bíaqnyítván)rok éa köaadnd iratok a baasnálati ntaattáabos vannak méllékelvei Megrendelhetők aa ekakban 8 frt 20 krjávjal, magánál Storsensgger O.-nél rí:int a kOvetkesd ralálÜrakban: Hndapeaten Tormágyí recber J. gyógy- Mb LL 8eidlitz4\|>ora. VIXfi <;«ali al£kor valódi u nialia éakoa czíip •yin á aaa fia aa éa aqifcoroietott Li^gie\' vaiJ henjomt. ) jHflnUi.4 bíró»»gí iMlwivk immÁmiétr o^nrUMlrak «t4faaé M frgjmi aasbamlaittauáéli uéh éve iatan a tötóijié^et as ll/m taa. ni]sitnt»yr/k váéárlfiai allén, oiktbagk »sok cmk áeitam vamiak nÁ-witfáj— " . &y lepeoadtolfc, erehetij doboz ára 1 írt. 4 é. F Yal\'adi m 1 i»éa j bíTf a s-aaal j^itiU eiéguk itanciu üorNxe^x A legttfffcjahi\|tot»b l\|k minden IrliÁ J Mndaanamii aa: a«Mk, rakfakalyl Hl ,é»] »tb. »tb. ölk\'rt Űv HOtiiil egekben 1 haaznáJati íztaaitaaaal egryütt 80 kr o. e d i U j §ég tíen fi f^aí jl<tu dt4yaknáj \| \'} D •UMar fkirMCli-liiiliiiai-ZMr«l(iía ír oh n, M. bi táraá-tólJBejgenien (Norvégiában.) Kaaa balaaj-iiiroUj valnmaafjijh a 1 fcamakadalaiabm t faj kftaétt ax afVadan, mali arteaj etétokra bsaaaalai Hí Qveflnek (raatnálafi ataaHiaaal egyíM 1 frt- a é j , V a Í j\'»d j aáfijá»4fbaa"lír-t« jalőá ci4fakn4l. I MúTf L Á, fEilchluu öeFJ Hlitíliöt aem Öuzar.N ícn km. fíyi ff. 8 ttfkUumk : M . - K a r. 11 ■ • (i) PrAfer fi4k tér Jon. (x) Ha—fcji Br« a (t) Dbrnir\| «>»7 K srád H«rMiUÍ/ A fj\'tj. \'Kp o »▼ ) lUfarOdar ftaár ayvfT- aaifer^ail __íti Irt. Kj//Jfy. ji1) Kfittal iStvfta a; WfijMcb f. Körmend (af) fbkuÜas VMMlfX vArfl fiÁCD tm alrii F«rw\|n rfi«á« ____ Ifitlhaaji a gyééi\' (?) Irgtlm—htn gjég^ (xf rt flem Bii/Ar.[WÍi íat) aiwiiilg Jm ér a Csáktornyái /x; 0 fTOgr. 8oprjoa (xl Mnir 4it\| (x> Hé^* J K- KThtJ- Bémok Sxi-Oj 1 W () 0Öttt% r If) K"l»n J.I a # Wérfl M. gyóífj] aa x sdf I ScUáP ij paikbl K« axtfae ír \|a) Sd loabi thai7 aj^tr- (jO J mxk! (z) a a ■ vara BmálAr g; (4J M/»lnár U gjl 273 43. 00\|CX>CMaXK>OOOI(X)OOOOj o j SZsLXáLCSoiu3ri I 1 ji éa! 4tI «jia4éktfc. J^eggyakorlatibb ét legtckin&ly£ebb ajártpUk kéUigenkivül egy szép jó liA vagy pedig EjKSZfiB Bátorkodom tekét jól b\'erandéseti raktáromat itidennemfi órákbél éa ékaserekbpl a leaoléapbb ak mellett a L cs. kOtOtuéguok áiájilani, Zdeb-rák és eatat neműek a m. kir. fóinjelsífhivatalpan imjéleave van. H4gi«órák, valamint aégi aranyi ta Béeearé)tJtlkf így mini jiainervá van jól éa oloaéo ilkéaaittetik . g IIUItltLIKfiiEIk 71 OH Q órit 4. (tluB.rAuo^l O I Csáktornyái n. KiőfUeténi frlliivan 1877. jnnnár 1-én egy ni egées évi eldfisetéet nyitónk a 7-ík évfolyama „ml* a c -Hiteles aoraoláat tsdóaitó oeatrák-magyar ée kfllfbldi aorajegyekrdl, kisorsolandó ál am- éa magán-kötelezvényekről- vaentí-, gósbajoxáeí- éa ÍMfréasvényék ée elstfbbaégi köt-véayekrm, sálog evekekrdl atb. atb. Szakérut bank , pénzügyi- és vasúti ügyekről A Hereuru mngynr dk némoí trfiw-tfhen knven-kint 2 - 3-esor jelenik meg, esetleg gyakra bban ta, éa pedig k^svetlen minden jalentéka nyekk buiái ntán ; könnyen értheti éa ezéliaert tabella* á4tkínO«HM>» ks»4i a hitves liusásl-jegyseteket éa maradványokat L i. a kisorsolt de még ál nem vett nyereményeket, a ilyetén a áor»j egy .birtokosra nézve nélkliiözhetlec közlöny. Előfizetési feltételek : Bér mentesen házhoz kflldve vagy póata utján egy egées évre 2 frt. — kr. Kémet- Oiaaaorsség a Dnnadfejedeleina/g Szerbia és 8cbvajcs asávára 2 frt. 50 kr. As előfizetés legcsélsserttebben egy 6 kraícsároa péatnntalvánvoynl eszközölhető, a czimet névaláírást éa utolsó p pósta-állomást kérjük a olvashatóan. értei roasen 11EBCCE BUDAPEST, DorOlíyu-uifjx 14 kiadóhivatal 365 2—2 Sioheren Treffer briagende PARTIAÍ>HCIIKINE für die alleuletzten zweí kaiserl. 1839-er Staats- íjor Ziehünken konigl. österr. Rothschild-Lose mit\' Gerwinne von ftber 17 Millionén Gnlden, woran-ter Hanpttreffer 31&.000 and 280.000 Ghilden, eowie snhlreicbe bedeutende Kebentreffer, £ia haibea 1839-er Fftnftel-Loa fl 80 fin viertel „ 9 „ fl 40 ttn sehntel 9 „ „ fl. 18 Eín swasigatel 9 „ n fl. 10 Ifin balbea Fflnftel exoL klet Treffen fl. 40 \\ fia viertel „ 9 „ H A. 20 ttn sehntel „ se , fl 10 fin swanaigstel • s s ^ ( \' Durch aofortíge Eínsendong fl 80 aáekert eikja* déri ein in der Seriensiebnng nom I Juni 1877 gezogenes ganzes !b39er i^íl iiftel-Lop, wms ménm la ém — tatra Owtaaafim al ékmm Mbr mm- \|r«rd«a m&m, W« «tr sm i aíjliaw. SmmIW g«fa «ésa kflaUaag vsa fiiao aai § Jmd mmérnnm mm ém tmigtfmémm 8+-Hmmmmtg m Hefora. . j ^ 11, . ; Ma WMm in»4iiii i flihM<\|M ém tttém juwlinkiliH Lom, in nhiai ■■■Hiti snek oWnM Lm mM\|S ftngaa méfm méémm, Mw linlli un 1 Jmé Itfl a»A u i DiiiMTi IWT9 art>,;—I nitaiéúm >»!■, ém as Mim rtantji émmjm SS kaaStam kukái-kltol. «s mMíiM wU Aak Leae se, dk ééumikm mkm mmwm mbUmA, apim mm wm Majn fném, ém wm* mm db iWs " iin VwSikttiS fisS (Un DaMa nr ab Mha Is b^aikÜahiiH iliüilifci ga* Nyitrai A Ov, Wton. L, Kárnlkneratraese 16,18, (Eásernes HaaaQ ajtai, mm. HlWWf ST;ottaWtt íflüOp flyormjtójin Na^Kaousáfi ^.nllfliriain,,, Phlllpp Fi»eftitl, Eidfto»Mung in GriM-K«nii0A itfabitng jur ^ranumeraítoti I auf 0o9 rcidi IHnffrlrtt SBert: 50 ^ffeittiige ^teb JHeftrmtfl 25 Jt PEiOSPBOT. M Uflb Dif ínrü in iHJaffcn! j . jfa Jt J jf ■> H\'l •! i §1 - fi \| • , j ♦ b II, g1 • c. ii ..if, . j . ö . ./> \' -SciigrfáKBllUSrr Hoaun om ÜVt^UT " Ii \|V. 3# JKÍt tie ®fí< in JBaffen! 2)46 ifl iie Sc^redenelníuig unffirr Xage!, jfctűuernb ücríjüíít ber ftfeniul brr 3Retridj< brit fem tfefgrbeugtoa Baupt unb híif feiint Bebmbeií S&bett\' fdfrKVt qir oém, ímjal ^fcfymrre JtMe: „Qi&tn jofl all\' bír* füíjrrn? 3ff bieje* irt ©trtmm wjtáoffene ítfíui beim intaid^ brri©irbéndjrinriner mim, fcfjönrrni ttfaramtőtbr }ür fommenbe Qefófedptrr? Sirb ber ttngrl brft Jipfbeid unb brr ©itraát jc taiebec efeefjen! in bie c uon fainatiídjer ÍButf íücrí)cerfen gíuirn, ober finb fir üerbamnjrt, fflr uQrJJgfcn cijt toamrabeí ©eifpieí ju bíribrn beffem toai b * 9Hénfrf)en toilb rutfc friter ju uull* bringen önmag, in fiiníofrr Sercí j)\|fungsf!uf)t — - ► \' Síbef aud) nbá üieíe mibe ír Srágfoi brfingrn j dj uus auí in unferrn fetten, io roir ftf/on fo oft tif SÖClí in SBiffttT fid) arornflber ftmen fűzett, oerrit lum aŰgeíneineu ©emejjel non\' emeiu (ötbe (SuropaS bi4 jum atibrrrn unb feífjft bit tirf rjitfiú in íjficnf glnrön, too rinft ber 9J{cn\|d#eít fBirdr geftanbru. (ft bróngat jftdj mt« oic Jfrógcn nuf: h> íiegf bie Urfadjej bag pl fo gjfiommA, wo twarem nb too finb bir chfjeimen Krtrurr bed furdjíbar^n Xromai, nield>pe , \' I tie BellfiM tBaffn und unb fommrnlrn (Hefd)íe(fctern m brrritrn brofa, unb toíe roirb bo9 (Énbe feín? —>.; VQr birfr SNngm Jbeanttubfet ttrtfjur: €>to d>, frttSabren biird) feine iuriioh6rritrtrn $&erfc: ftreihumrrr unb ití, S^pbitm ím grad; Ratobmíen MÉ SBint; üMrfifot )orr tfírpubííf unb St<á\\m6d) \'ii. f. xo., fin Dtrfbrnráíiter Stebiing bei bfutföjen iífír^ublírumö, in fdnrm nmefíen Románc: I , Bit it) r 11 in Wa ffen! an brr {Ánb rinrr überaué mtrrcfféiUm, cffrrtnoOen unb f}wnnnú>cn öunbuing in flaterJgrídriAjlid} t)oHIoBimai rí^tigrr SBrife. (r fd^ílbcrt Mr nwljrc éntíicfjunflöuj-fadíe tKi im 3üboften ihiropaö entbrarratrn rr fübrt Jné aflr roidjhqfn, bifWnf^ri ^rföníitóiitn, Ibtíájc bacauf (Sinflu§ nafjmrn, uor, unb ((^iíbfrt frftr, foroiribif rat^dnqi migmQe mit -übrrjrugruber ^fbrníiuűbrbrii, fo h\| virfa 3?omdWi . .1 tit SBett in SBaffen! ^ugla^ ón oul^rntifc^ri unb erfc^ö^fenbe^ @efái^tfrperl uber 9esgangrnf)rit, ©egen-njarí unb ^ufunft brt OrirútcS üolíftanbig erfe^en tptrb. j \| Xrt Huíor, Mc^rr bcrcitS ^iii 2M fe^s Safyc in ben berkeit 2Um ^ricflöfc^ai^jíű^c grtoorbrnrn Sáubrm orrirbtr,. bat oor ihirjon nrurrbrng* bq^in béftbrn, ]um m Őrt unb Stctíc fomo^í jbir ^reigíuffrT aU au<^ bie ^erfonen grnatt & ftubirru, juglekb fíir frátenf uné jur Seifuguug gefteutm gexígéf^ic^íííc^en bontan • fie í&tlt in föafftnjt riue 3Reiuje foíc^er SDaten unb íocumeníe \|ti fanjmehi, vk&ip jonfí mobí faunt tr an bir OrffrntlicPrit gefaníjen toürbcn. feaé brr rii^rínen Cfrtíiáfctífn l^en^tíoííe ©i^iíbcnnmen unb bir Beíe^reiiben \'.©irifttcuungen fotuo^I gfograpíjifdjcrt, aíé ali aud) natunuiffrnf(^aftlidícn ^u^M fl\|ibcíangí, tn\|;beiien Manntíi^ \|Krt(vr ©tor^ unübertroffrn baftdjt, tuirb uiifer 9toúan : $Die SSeít it ttiffett ! gm ^uSerorbcntfi^é^ bieteuL Hué bem TnArn dn^ltdoemánif\|e biefe# ^eit^cft^i^tlíc^en 9íonian§ rooíícn lojr jut naíjrren Ortentírung be$ geebrten lnf klalfltíriKftcit fjciali — «U>fnir ^arbarev 4- llnUM«l(Kfirrl4r- — ter titbr fllwadit. -j Irr IettJ\' VWá€ •efflm - ta ZrlMnie feter lr« Vrikt* 4 ««Heier Ut ^altltt. — #m ftriarrlrtr^ k!an» - tiaer br trftft »r« ttstrrm. — traari«e #rftaltr«. - effterblídc 4- Oe^trtftéi ^afraft. - t^e tJraut M VtiMttttm. - ^rlabair •rlwntutr. — MMlB,. --9itltttUt WltnítutttimtT. - tie Cm«a«trM M ^iftevft. - ter flbMitttf Heiím. — tir §etft««fl\|f M feraiU fa- taft Cu»ft»ef M 2eafel#. — faf«\|ifhrel4e. — ttefilige fBelber. — tie beiiea XricaUrra. - tie (mm ím Qili)4 — fiat ZAUátt wa «itteraa«f - ter Mh« íer (Ntftlrtes. — CfetIBIaairn aa# Ber faraelaiea tteK. — trt Zékn Ireier flCeer. — €ataaft ^rtabeaMpiaai. - ter Weafiifeeir Vcttmiftfianter. — H\|- f. »., a. f. m. $iit»tT •rifm»l-íoiia^ U3é^timt ia a. 16 aab nij^ mej^i alt 24 gtefrrungeB, ú 3 gtgmht í^avm gtoutn #dabfnaixt. febe JifFírttag mit riaear pmety tSttíbolltu jlrean^U nuégfítattft unb is iUaMflpi San^hg gí^tflet. j Prtls jeder üeíening mir 25 kr. & W. 50 Pfennig. Mü íL^^Mms 5 it. mit.) }0T" Qfftrflinigea1 nimml jele i ont^aaUlaíig entácgta unb leforgt bie ftortfe^ngra pflnfllid). í)rnd)ti)ollc flröinifitinlkr, tiad) iDiutídj ringcraljmt obrr mifiugfrnljmt. Iíu<^ \\ttücn toir ben Jfrfcaanerontea aaf SN1/4 btei Sramim f^effarfrabraA), jur Scrfügung, nárfüic^ $ri reifcabc, ÜeSenlntfirbig^ Okncrbübrr: \| 1. Hoohzeit. - 2i Taufe. (©cgenjWdk) tie $(ftarím 1 unb 9 finb in iwőfff4e» yra^tafaea ^rffarleabraA angefertM aab bdíiebia tiniéin ober all OkgraftMr emombm %be berfelbén ft bie tapieiardbe i»n 6012 (UnHm. anb íopet »taü aur l fl. b. = U Warf £» Mái efegiiatea aab baaerBaflen btrUen ji>ofbra\|aten (io BUb anf líeimwmb gefpanaí, ia Odabmimen tatb gefírniRt), iaflea bieileíbeá J^rdagea, la«^»e VetyMMlaaa ia iküe, jafaaiaira aar 6 f. I. ». « lf part. 3sJUafaabrf If ber Peefc berfefíen. elaieea^ail, 8SJT « 50 ^Uri Vad) lieftea wít ott 8. Vflail ia rieqe^nMna Ddfaitenbnuf OPapirrgrMe 5C/TS dmtinmtt, 8flbgrő&e 64/67 Ceidlai.) für bie nmntten bei IBrrfei lpeiiMeii bie íeet^mlr \| \| I f . J Madonna delLa Sedla nad) Rafael Sanzio eia \|errn4ea ^aaülail, weíc^eS eBenfoflSjiiir 1 ftj xew eingvro^mt in raöncot eleganten Slannien, indíufiöe 9a^odniia 4 f(. lo^et Wt fÖHWit adt boUpec Bm^Kfttt be^aiőrtdi, }bo§ jp\' enljűdlejcfb f4#ae 3}»wec\|Mrben, ne biefeWi Önber/ nad) éviimU «II $rőihirii geboten loorbrn finb. énjein, b. b- a\|ae bca. 3»erfi, rofjrbín biejéíáeh mntoe^eof bal Cirpat^e to^en. j •, ; . J ]l ( J Aj. Hartlebón\'s iVerlag in tóién, Pest und Leipzig. ytf Vorauibezahluagen sánd niebt zu leisteo. U\' Bal cingerAhmteu BiUera if«\|«B die Baatéller éle Praciit ab Wien. m Jjm 1 [W 13 f l >»« +f VfM**""^1^ <f>IIHf ■ÉfelW^Mri Pl mfr iiHPIÜPL» ^ IbIM