Zala 1899 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	51.12 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:38:42

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	953
Megtekintések száma:	3936
Leírás:	Zala 1899 október Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam 79. szám. ■aarkM■>!■>: Viraakáa-ipllel Ftaokal rilAp kOayv. kcreakediaihea A saarkaaatónl irtoknál lakat aapaa-kiat d. t. 4—& in kftal. U laUseadJ a lap wailaml riaain vonatkoaó miadea kóalemisy. MladóMraUl__ VirosháséplUet! FurM Fülip kíny». kareskadiee. Z A LA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. BLÖriZRtH ÁBAK; B\|éu ím 12 koroaa (« M — kr. Félévre 6 koma (I frt — kar, Negyedévre > korona (1 Itt 60 kV. Nyilftir pelitaaci 10 kf^tr. Elíflaetések, valamiét a Ml voaatkoeók Fiáchal Nltp ktejlfaii kediaébe isuaeedik. Btrautotlan lantok caak toaaasl hsakból fogadiaUak A Egyaa nta in li >n)iii Nagy-Kanizsa, Í899. Feleitta jifrkesztó: »alar Muidar Sierkesitótiri: Britéi L^Jta. Vasárnap, október 1. Aszfaltjárók. (Dr. Cz. G.) Nem a sarki támogatókat, Nagy-Kanizsa e jellemzetes speciálilásait akarom megénekelni; ezekről legfeljebb annyit érdemes konstatálni, hogy széles Magyarországon egyetlen egy városban sem Őrködik éjjel-nappal annyi cellengO az utca-sarkok épsége fölött — mint itt. És ez annyival Csodálatosabb jelenség, mert Nagy-Kanizsa forgalmi és kereskedelmi i város. Nagy forgalmának köszöni emelkedését, még pedig jóleső ürömmel mondhatom, gyors tempóban haMó emelkedését.! A vasul mentében annyi és oly csinos utca épült 1 ( év alatt, oly kellemes külsejű földszintes házak sorakoznak, ínég pedig I egyenes sorban, a fasorok mentén,""hagyj szinte öröm ezekben az utcákban végigmenni. Annál kellemetlenebba főutcán. Arról, ugyan nem tehet Kanizsa, hogy mint Pécset halom oldalára építették. Itt legfeljebb \| az használna, ha valami b >lond amerikai Kis-Kanizsa felé tólná az egész várost. Ugy is arra fejlődik s akkor lesz csinos város,! ha összeépül Kis-Kámzsával. De már arról tehet, hogy igyekezték Pécset utánozni utcáinak jái hatósága tekintetében. Bármennyire hosszabbodnak utcái é> bármint fejlődik, a mostani főutcája annak marad, mert a pénzintézetek, szállók, piac azok is ekörül vannak. Mar pedig a mellékutcák házi urai megmutatták, hogy jóakarat mellett aszlfalljái ót lehet a ház elé csináltatni s egyesek buzgalmából ma a külsö-és mellék-u\'cákban — ha dirib-darab módon is - több az aszlaltjáró, mint a tő-utcán. Ha már kissé komikus a »kité;lázottf főutca, hol élükre rakott téglákból csinálnak lejtős burkolatot, legalább nagyobb gondot fordítanának a gyalogjárókra, mint az utca közepére. Ugyan kérem, tessék egy este azt a zsufolódást, tolakodást, szorongást végignézni, midőn néhány száz efeber egy csipetnyi terű eten, a központi kávéház előtt, az u. n. nagykanizsai korzón sétál! Mint a körülöntött hangyák, >ü>ög-forog a nép, örvendve a k\'s darab egyenes aszfaltnak. De már á szemközti té/la gyalogját óra alig vetemedik nkamzsai hálandó. Ott soha sem biztos az ember, ki nem biosaklik e a lába csuklóban vagy bokában valami \'kátyúban, kitáposott üregben, vagy borpa* \| dékban ?- Felfoghatatlan, hogy a kereskedők a ; maguk érdekében aszfalttal ki nem egyen* gelik a boltjuk elejét? Azonnal megossla* ! nék a publikum és jutna a sétálókbői éf a kirakatok nézőiből a jobb oldalnak is, Mivel- pedig a főutcának csínossága^ forgalma magas és lontos várom érdek; nem bizható egyesek fölbuzdulás&ra, — itt ! közgyűlési határozattal kellene a bajon \| segíteni, s egyszerűen ráparancsolni i \| háziurakra, hogy a-zfaltgyalofcjárót csinál* lássanak házuk elé, ha mindjárt évi törlesztéssel, Kisebb városok, p. o. Léva, Nagy* Károly, Málé-Szalka stb. kiaszfaltoztatták piacukat és főutcájuk gyalojáróit, miért nem tehetné ezt Nagy-Kanixsa ? Nem a pótadóból, hanem a házitelek adó rovására* Még jobb, ha rendszeres tervezet szerint az egész város gyalogjáróit látnak el aaa-talttal. A »Magyar Aszfalt Részvénytársa* TARCA.. Rózsikának. Irta: Vajdai Szabó István. Beintek én la, engem la aaaraloek: Őrök -ftdvénl ia i)rők kínjával Jól ismerem, Jól — ia la a nerelmat. Aa eliS csók, aa alafi aapaagár, A kikalalaak «U6, i-ües ilaia Oh tndom ia, jól tudom alt ir ?... Veled imádkoaom aaarelmadir\'...t Bimbó ha (aallk korai UTaaara Fagy érheti. És megsiratja kóaayen A láay, ka aaln nyilik aaip aaarakra Bimbót\' a fagy, saived a bú aa iija, ibráadidst a való aait na tépje Aa fidvBdirt. a boldogaágodárt Veled imad kosom -r s aaaralaadirt I Mart jó aa IaWa meghallja imádat, Kadna aakl aa Ilye i tisata árasat, Maiy angyal salrben áhítatként támad Megáldja aat la kin Társa epedve, 9°tr hl, ifaa, tinta legyen saanlme Be aaivet adhasson a — ni ved irt. Veled imidkoaom — szerelmedért I... 8 mikor magad lagboldogabbnak inad, Ha eljó rád agj leimádott perce A véghetetlen Srdk ttdvósaigoek, Ooadolj rám akkor egy pillanatra... A te imádnak tán len logaaa^a... Mart kiadók áa la — valakiért .. Imidkoaaál aa — ia annimemirt I... Az első hűvös est. Mányny Karoly a nagjpáli genlrjbalon meg-j láttn Varró Micih, ói kimondta a gyorsan lobbanó fiatat szivek ismeretes- szeuleuciájál, hogy: .ex,, vagy nenkí !* Nem keltett neki alele családi akadályokat leküzdeni, mert nemcsak magának volt ura, hanem ! körül-lieiül két ezer ho\'d birtoknak is. Varró Mici egy tor■■ enyaz> ki biró leánya volt, aranyoa, kedves, csicsergő leányka, aki az élei lomoly mozzanataiból csak a bn okul ismerte s legnagyobb tragikumnak a •zölds^gárulást* lar-totla. Vidám vol> örökké, mert neki ebból a tragikumból nem juloll ki. Manyay Károlyt ő is caak a n igypáli geniry bálon látta előszűr. Ildiiig csak a balok arany-I liatalsaganak könnyüverű. nagyobb részben Urea alakjait ismtfrle. Nagyon unalmas fickók vohak, (de jó táncosok. A társalgásuk sablonos, szellemtelen volt,, de a \'ánctiguráka I kilOnó«n tudták variálni. Mányay teljesen mái kiadású fiatalember1 I volt,Nem beszélt sokat, de mi dig larialmasan. Az üres tormákra nem fektetett nagy súlyt. Gyöngéd tiszte eltel foglalkozott egesz báli éjszakán At \| Varró Micivel, de nem olyan modorban, hogy hf« zonyos bálmögötli eultogáara adott volna okot. Ugy viselkedelt, hogy a maguknak sokat megeu-gedeti léha gavallérokhoz szokott leány a rokonszenv meliett váami magyarázhatatlan liszteletei is érzett iránta (« meg is mondta a körülöltök legyeskedő gavalléroknak : „Lássák ilyennek kép* zelem én azt a lérlil, aki egy nőnek igazán „ura" tudna lenni I* Az arenytialalságnak kimondhatatlanul telezett ez a mondáé. Pompásan mulattak fölötte. Valamelyik a frakkja zsebéből előrántott egy megmaradt táncrendet\' és beírta, . int Varró Micike első aranymondatát. Még egy hét múlva is emlegették a kávéház-ban mikor a márványasztal melleit jobra-balra dűlve, fo\'ografirozni való hűséggel mutatták be az ásilozö semmittevés lélekölő unalmat. — Halljátok, ez a Micike kuruc kii lány. Ke* ményen kimondta, hogy milyeu tertiu tudna u ö »ura" lenm. — Szólt uz egyik gavallér. — Aa igaz jegyzé meg egy másik, nagyot áaitozvu — de aa ilyen, urnák való urak ia megszokták ám válogatni, hogy ki tudna mellettük „nő" lenjji. Abban a pillanatban lépett az asztalhoz, lomha Egykedvűséggel egyik cimbora és az egyik üre* szűkre dűlve közönyös hangon kérdezte: — Hallottátok a legújabbat ? — A cimborák mind telpje fordultak — Mányay Károly eljegyezte Varró Micikét. — Ne mondd! Lehetetlen! — hallatszott mindenleiől. ■ Határozottan mondom. A pertárbó jövök; ott táryyalták. WEISZ JAQUES butorraktárában Nagy-Kanizsán KéazlekbenStrtatnak mindennemű a legegyszerűbbtől ^ a legdíszesebb, finom énémet, barokk, roceoeo stylfl, gyöugyháiul berakott stb. hál6- ebédig és sálon szoba bútorok, • továbbá mindedféle más butonatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaplwidk. Nh Kép«p ár\|«\|{)iék klváuntra luxyen küldetik Mfy-Kanisaa vasárnap Zala 79 ssám (9. lap.) 1899. október hó 1 én aág< évekre^zóló szerződéssel igen kedvező fizetési föltételek alatt elvállalná ax egész Városnak, vagy legalább főutcáinak kiasz-íaltozását. Nagy-Kanizsa intelligens közön- mány szerencsés választásának bizonyult. Apostol a szó teljes értelmében, a ki a kinyilatkoztatás fanatizmus .hitével hirdeti a szép eszmét és céltudatos íevékenységét, \| R , . , , .... .nagyszabású működését a legszebb sikerek sége b\'zonyára örvendene, ha a városi köz- kiérik fyüléa egy csapásra szép főutcával lepné f Már 1885-ben 13,8000 család fogíal-meg a bennlakókat és idegeneket. k -fkozott selyomtenyésztéssel, és 176,000 kiló Igubót termeltek. Tiz évvel később 95,000 Franciaországban 60-T-70 firtot keres mindea egyes személy. 9. Minél jobb az ápolás, annál nehezebb és értékosebb lesz az ára 10_____A selyemipar minden krajcárja a nemzeti tőke gazdagodását jelenti. Országgyűlés. Selyemtenyésztósíink. Valahányszor az országos selyemte-nyésztési felügyelőség értesítéseiből selyem* tenyésztésünk haladásáról tájékozást szer- család ij millió kg. gubót termelt Jelenleg a családok száma. 100,000 és ha okszerű szederfalenyésztés helyes megoldást nyer, e szám könnyen meghíromszorozódik. Ha meg gondoljuk, hogy hazánkban a selyemtenyésztés klimátikus és közgazdasági felté- tünk, -mindannyiszor eszünkbe jut a .leg- te]ei ■ kedvPzök( sflt egyes erdélyi vi nagyobb magyar" 1840. évi jóslata: 20 - dékek a sc\|yei„hernyó erőteljes fejlődésére 30 év múlva több jövedelmünk lesz a\|nézye fé eredményeket szolgáltattak,-aelyemből, mint a gyapjúból - \| szép jövőt jósolhatunk ez iparágnak. A nagy hazafi tüzes szelleme azonban nem tudta magával ragadni a „kelet népét1\'; az ország politikai erjedése abszorbeálta nemzeti energiánkat és a második sorba szorította vissza a közgazdaságot. Ugyanaz a gondolat, fenkölt ember szeretettel párosulva, indította Széchenyi nemes kortársát, Bezerédj Istvánt, aki Ugyanakkor mint első adott szabadságot jobbágyainak és hogy a gyámoltalan\' földnépének eszközt nyújtson a biztos megélhetéshez, egyúttal bevezette a maga vidékén a selyemtenyésztést. Bezerédj eddigi működése, melyet pedig a nóp tudatlansága és közönye nagyon megnehezít, a selyemtenyésztéssel toglalko-zó családoknak 20 millió forintnál többet jövödelmezett. Megérdemli tehát a fáradságot, hogy azok a tényezők, melyek hatalmas befolyással birnak falusi népünkre, nevezetesen papok, tanítók, jegyzők, magukévá tegyék az ügyet s erélyes ágitáiiót indítsanak a selyem tenyésztés teijesztése vég ott. A szekszárdi selyemtenyésztési felügye-BtóSpnSelkü tettét a legszebb \|lösé« derék Jelenté8e .^pján ezen ágitáció siker koronázta; a szabadságharcig, tehát ;ZL:rmoövumait röviden a következő téte-alig nyolc év alatt, Magyarországon 400.000 lekbe" Í08la,iuk össze:. küó-selyemgubót termesztett. I 1. A tenyésztőnek nem kell tőkét befek- A háborús évek zavarai és az ötvenes 1 tetnie. években a selyemhernyók közt fellépett 2. Selyempetét ingyen kap. romboló betegség hirtelen véget vdtett a 3. A munkát elvégezik gyermekek, nők, szép kezdetnek és az úttörő szép reményei j szegény emberek, kiket a nehéz mezei ép ugy megsemmisültek, mint a nagy királynő Mária Terézia fáradozásai, aki a mult század közepén először tett kísérletet, hogy ezt a jövedelmező iparágat meghonosítsa. Uj lendületet, biztos alapot hazánkban 19 év előtt nyert a selyemtenyésztés,midőn báró Kemény Gábor akkori földmivelésügyi miniszter a régi név. ek egy méltó viselőjét, Bezerédj Pált országos selyemtenyésztési felügyelővé kinevezte. Bezerédj a kor- munkára különben sem lehet használni. 4, A munkaidő kényelmes, csak tavasz-szal tart összesen 4—5 hétig. 5. Ültessetek szederfákat; a felügyelőség ingyen ad magot, \'vagy csemetét. - 6: A szeder kedvenc eledele a baromfinak, szederfaágak jó fűtőanyagot adnak. 7. Uely mindenhol találkozik, selyemhernyóknak legjobb hely a szalmatető alatt van. "8. A selyemtenyésztés biztos kereset ; Szeptember 28. A Sándor-utcai puritán képű palotácska ormára felhúzták a háromszínű lobogót, a fabor* kolaton sorra dübörögnek a hintók, a gyalogjárók asztaliján csomóba verődik egy sereg kíváncsi, az ezüstgombos bottal lefegyverzett, sujtásos rubáju portás rendre nyitogatja a hintók ajtait, a rendörök tisztelegnek, a sarki hordárok szaporán kapkodják le a píron sapkáikat; a karzati feljárók lépcsőin suhognak a női ruhák, terjeng a parfüml angyos illata; az folyosók visszhangos csendjét eleven mozgolódás barátságos zaja váltja fel; szóval: hosszú pihenése után meg-töretlenül ugyan, de meg se fogyatkozva, együtt van megint, munkára Lészen a magyar paris • ment. Sok változást nem igen mutat a folyosó. A megkopott fütőszönyegeket ujukkal cserélték fel, A megvedlett padlókat kijavították, fényesre pu-cováltak mindent. Sokan vannak a bonatyák, a mi arra Irall, hogy 3 fiUiflmos pihenés nem tette lustává őket. Készen állanak a munkára. Mikor Perczel Dezső elnök becsengeti a törvényhozást — élesen, friss en szólnak a csengetyQk, ezek* nek a hangja is pihent a nyáron — alitposan megtelnek a padsorok és az elhelyezkedés morajába belevés/ a napirend egyetlen pontjának,, az irományok előteriexziéaének egy része. A kormány teljes számban megjelent. Ut van Széli Kálmán miniszterelnök, Lukács Lásaló, Fejárváry (íeza báró, Széchenyi Manó gróf, Flóss Sándor,. W assics Gyula, Darányi Ignác, Cseh Ervin —aa egész kabinet. Egy csomó qj honatya is feltűnik a mezőkön, a kiknek a vakációban hozott mandátumot a választók bizalma. Hat uj honotya van, de nem mind uj alakja a közéletnek, söt a parlamentnek sem. Igy pé dául VéS\'l Józsefnek nem akad sok dolga a bemutatkozással. A fényes talentumu publicista mindössze helyet cserélt. Eddig aa Újságírók páholyában ült, most ártörvény hozók kösé Aki a törvényszéki pertárak jólérteaüllségét Ismeri a< egy pillanatig sem kételkedhet ik, hogy Manyay Károly csakugyan eljegyezne Varró Micikét. Ugy is történt. Két hónap múlva már a lakodalmat is megtartották, és—hogy a „NagypMi Híradó" szavai-v»l szüljünk — »a gyOnyörű fiatal par a legközelebbi vonattal a mosolygó délszak azúrkék ege alá indult nászu\'iz&Rra.* Aki ismeri a háza«ságokat kraéfő kérlelhetet. len kritikát, jól -tudja, hogy ézt\'-a poétikus kije-jentést igy is lehelne formulázni: „A fiatal pár a szokásos mende mondák elöl külföldre me« nekOlt." Igy egy-két napig még beszéltek a házastág-1 lói, azulán, — mivel «z uj pírt nem látták — I napirendre tértek fölötte. És mikor egy hónap múlva a nászutazásból visszaérkeztek, már a>t is elfeledlek, hogy Varró í Micike volt a nagypáli bálok királynője. Ugy van jól, ha < zalait maga a volt bálkirálynő is ellpírjti azt. Vájjon elfeledte-e t>i aranyos, csicsergő Mici-1 ke?... 8<ép, derűs őszi idő voll, mikor megérkeztek a Mftnyayak csorbái kastélyába. Meg a fák is mind olyan szép lombosak voltak a kastély körül. Az ősi lak ugy állott a gyönyörű park közepén, mint egy paradicsomi bajlék, amire fel se kellett^irni, hogy „hie kabi-tat felicitas"; aki ránézett ngy érezte, hogy olt nem is lakhatik más, mint a boldogság. Mányayné szivét valami kimondha\'lan boldogság töltötte he, mikor lakosztályán végig sétált és minden ablaknál megállva, kinézett a park lombos fa r«t. Fürge cinkék röpködtek a gályákon és aranyos csicsérgéssel üdvözölték a kasté y uj lakóját. Olyan édes, boldogító melegséget érzei t. Eileledtx a zajos báloka1, a nyüzsgő emherek zajat, a vidám társaságokat. Itt. ebben az elrejtett paradicsomi lakban, egészen a magáévá volt. tiyönyörködikti az isteni természet szent .csendjében: . Míg férje a gazdasftg után járt, lemqnt a ve rándára, » ott merengett órákig. Annyira megszerette ezt a helyet, hogy az ebédel, vacsorát is mindig e veiandán fogyasztottak el. Pedig az eslék-kezdtek már hűvösek lenni. Egyik este meg is kérdezte tíló Mányay : — Az esték már kissé hűvösek Nem volna jobb a teremben vacsorázni ? A boldog asszonyka közelebb simult férjéhez és szelídén mondta: — Ah nem 1 A mi fészkünkben mindenütt édes melegség van. Mányay nem szólt, csak ajkaihoz emelte a karjára simuló puha Kezecskét. Ő is érezte, hogy hogy a szeretet boldoghága köatTái nincsenek hűvös esték. —\' N Micike olvatag szemekkel nézett férjére, aztán 1 halkan kérdezte: 1 — Ugye, mindig ilyen meleg lesz ez a mi 1 csendes fészkünk ? Mányay szelíd komolysággal függesztette tekln* leiét nejére. — Mindig, egész a sirig, ha te is ugy akarod? Most a naiv asszonyka szinte zavartan nézett. — Hogyan ? Ha én is ugy akarom ? Hát akarhatom énr másképpen? Hál hogyan akarhat* nám, ha nem igy ? Mányay kezébe vette neje kezét és olyao szerető, atyai komolysággal, mini egy oktató tanUó bácsi, beszélt a rajta figyelemmel csengő asszonykának; I — Ugy értsd, angyalom, hogy ennek a mi I boldog fészkünknek te vagy a királynője. 11 a te jó szived az ur. Engem nagyszabású dolgok igen sokszor elvonnak a fészek köréből. Azalatt itt örködöl, hogy ennek boldogító csendjét, édes nyugalmát semmi meg se zavarja. Künn, a nagy dogokkal szemben, en vagyok a kormányzó; itt teljesen tied a hatalom, de a szerelő gond is. A I külső, gondok az enyémek. Oda, as én birodalmamba csak gyönyörűséget megosztani viszlek téged. Viszont1 ide, a te birodalmadba, a te saerelő gondjaid világába én wak édes nyugalomra, gyönyörűségre térek meg. Amig igy less addig ne féltsd a mi fészkünk boldogitó melegségét. Mányayné szeretettél, elragadtatással karolta át férje nyakát és odatapasatotta égő homlokát annak hatalmas mellére. Igy kötötték meg a kormányzói szerződőst. Mégis tartották erősen. 1 Nagy-Kinizsi vasárnap Zala 79 szám. (8 lap.) 1899. október hó 1-én kőltösött It é« nincs benne kétség, hogy dic-ösé-get szerez ennek u uj helyének U. A jobb középen 01, Choria Ferenc ssomssédságában. t I Percsel Béni jegyző olvassa ii uj munkára hivó legmagasabb késiratot, majd mikor, a kérvényekre kerül a sor, erő» „halljuk" zug végig a szélsőba\'on. Kossuth Ferenc ügyelve hajol előre, — A Uentsi-kérrényeket várjak. — Jön ss akció I — suttogják, a kinek pasi-sxiójuk a vihar. nem teljee számban jelent meg, egyébként a 16- tóber 6 án a Háa képviseltesse magát aa aradi rendek nem voltak sosao. A megnyíló kegyelmes ünnepen. királyi kéziratot Széchenyi Bertalan gr. jegyző j Percei elnök indítványom, hogy aa inditváay óvasta fel. A főrendek állva, hal\'gallák meg. megokolását a hétfői Ölés napirendjére Htrtt ki. Bejelentette asután az elnök ő Felsége msgas (Általános helyeslés.) köszönetét a születésnapi gratulációért. Október; A bás igy határozott, és november bóra naplőbirálókul Msdsrsssy Pál A napirend előtt Kossuth Ferenc fötaeóíalt • és Orcay Andor lőrendibási tagokat válasstották Pír,J» nevében A Hentzi-ügyben beszeli, meg. Meleg szavakkal parentálta el azután u el- kormányéi nők nagy csöodbea kesdt* nök a lőrendibásnak a szünet alatt elhunyt két, válaasát e beszédre. As sugusstos lS-Uri Assepat {távját, Schus\'er Constantin váci püpspókőt és Mm « > kormányrendelte, de a kormány fel* — Talán csak nem fogja követelni, hogy j ziohy Gábor grófot. Erdemeiket jegyzőkönyvében \|ÖH ssindenért, smi u ország területén történik, hozzák viassa ast ssobrot ? I orükiti meg a főrendiház kegyelete. A kormány: Hangoslatja, hogy a nemzeti beoület és MM No est na követelte, de mikor a Heotsi flgy- jadmtiüt olvasta (el asután a jegyző, a melyet Ű»8T közkincse as orsságnak. ben beérkezett kérvényeire kertit a sor, saót HOrra tudomásul veitek. Ez átiratuk tarta mázzák\| 8x4,1 konnányelnök: A vád as, bogy n ta> kért a negyvennyolcasom vesére. (ioldio József és Sevics Mitroian püspökök, Beth- neP ■ nemzeti önérzetet sérti, lgas-4 ez? A tény- — Indítványozom, hogy s kérvényi bizottság len Aladár,/.selénszky Róbert, ifj. Széchenyi Ödön 4,lu ez. Augusztus 12-én el/iüék az ismeretei utasittassék e kérvények sürgős elintézésére és grófok, Bittó Istváu főrendiházi tagságának beje «obrot oda, a hova a mul: év őaiéo eibstároa-srról legkésőbb tizenöt nap-alatt a Háznak jer lentéseit is. Bizottsági jelentések ágéira sorát ol- -ták,-elvitlék ésfölavaltik ugy, a mint azt a mait leölést tegyen. Széli Kálmán miniszterelnök áll szólásra. — Halljuk I hullámzik (eléje minden vonalon. — Miután var. precedens. — mondjs nyugodt hangon a miniszterelnök — hogy a Hás bizonyos esetekben a bizottságnak ilyen \'utasítást adott és miután magam is óhsjtom, hogy ez as flgy minél hamarább elintéztessék, Kossuth kép< viselő ur indítványa ellen nincs kílogásom. \' Es ei\'en a válasz ellen nem lehetett viharozni. Általános és egyhangú volt a belyeslés és egyhangú hoszájárulá«ssl fogadták as elnöknek azt a jxvaslalát is, hogy a Ház legközelebbi üléséi holnap délelőtt tiskor tartsa. Tárgy it további napirend megállapítása. ták föl ezután, egyebek között bejelentvén azt is hogy a juliusi Petőfi emlékünnepen a főrendiházat id. Zsyk József báró képviselte, aki a szoborra a főrendek nevében diszes komorul helyezeti. Végére jutván a jelentésnek, Csuszka György kalocsai érsek ősz alakja emelkedett szólásra, meleg és msgasan szárnyaló rövid brszédben indítványozva, hogy október 4-én, a király névnap, ján ö Felségének a főrendiház alattvalói hódolatát és jókivánatat tolmácsolj* .. Erős éljenzés zugolt te\'. Ezzel az éljenzéssel zárult ez Jlés. Szept 29. Szürke szeptember utolsóelőtti napján ma is Még folytak a viszontlátási Üdvözletek I solan gyűlték egybe a képviselőházba Ma az 11. őszön elrendelték. A harcmezőn elesett harcosok sírboltja immár az az emlék. Katona adta IM\| a csatamezőn eleseti katonának a tisztességet, minőt az ellenségnek is megszokás adni. Politikai tendencia ebben nem volt. Ez nem sérthette a nemzetet. Sértő szándék benne nem volt. A saer-tartas tisztán katonai .volt. A lölavató beszéd no-bilis és okos roll. (Tetsze< a jobboldalon,) A nemzeti önértetei es sem sérthette. Sértést abba balt magyarásni nem szükség. As az éraaimi momentum, a melyet a szentgyörgytéri szobornak talaj-doi\'itották, akkor, a mikor a Szent Gyórnytenfli áthelyezték masüvé síremléknek, mert a sírnak nincs és nem lebet sértő jeentösege. (Zaj.) A honvédség tiréudelése dolgában az a válasza, hogy a tisztán katonai karaktert üunepbaa, a mely a negyedik hadtest területén rendesteteU... Lukacs Gyula : Aradra elmenuek-e \' (Zaj.) SzéÜ kormányelnök ;...a honvédség ia ki voit .rendelendő, mint a hadsereg kiegóssiiö része Urak, ne szakgaasuk iöl a sebeket, melyek ml és kérdezősködések, mikor as uj ülészak ez első októberi üuneplés dolga hosta össze őket. Qlését tisenegy órskor bezárta az elnök. Percei elnök indítványozta, hogy a Kossuth indítványának es a bejegyzett két interpelláció Imondása as Illés végére tűzessék ki, mivel hol- Fél egykor megtartotta a nagy szünet után nsp nem less ülés. Est helyesléssel fogadtak. Még, , „ _ H — első ülését a főrendek méltóságos testülete is.!rajossbb helyesés kisérte Kossuth indítványának Jt\'? 1^"^"^"Sentétak Sfc Vay Béla báró" elnököt ; a kormány itt is majd- i felolvasását. Ez inditvAny tartalma az, hogy ok- .... 1. , u • , . ... I \' \| idézésére alkalmasak, hanem tekiatseack a jflvd tele a egyesüljünk a komoly es lermekeay mw> Ha Mányay esténként haza érkezeit vacsorára Nagy bsj az, hogy a fiatal MMk £10- Mlkodásban. (Elénk altalanoe tetszés ós é.jetaéa) Micike vtdámsn futott elébe a verandáról, hogy {nősen könnyen hallgatnak az incselkedő ördögre.1 lecsóko ja homlokáról- a nagy-gondokat. Es a fészek meegsége elfeledtetett raindtint. Nem érezte egyik sem a szeptembervégi esték bűvös-ségé\'.t Az asszonyka jól kormányozta az ő birodalmát. Nem is történt volna semmi, ha az asszonykák olyan türelmesen tudnának várni, mint kormányozni. Egyik este hiába várta Micike as ő férjét. Nem jött. Az egyik pusztán valsmi intézkedni valója vó(t; nem lehetett ott h»gyni bevégezet-lenül. Micike egy ideig várt De mikor már ielóra is elmúlt a szokott megérkezési időn tul, izgatottan ján, kelt a verendán. Majd lesieteit a parkba vezető kocsiu ra és nyugtalanul nésett a távolba. Nem látott senkit.. Még idegesebb lett.\' Felfutóit a verandára és leibős homlokkal merengett maga elé. Kis idő múlva megint fölpattant helyéről. Valami lázas borzongást érzett végigfutni idegein. Bement; kendőt kapott magára, aztán leült a terített asztal mellé, mint egy kis duzzogó galamb. Egy órs múlva lódobogás hallatszott. Megérkezett a térj". Micike meg sem mozdult, Valami féssekromó ördög szt sugdosta neki egyre: .Ne menj eléje! Mutass egy kis hsragot !* Micike is csak fiatal asszonyka vol. I A nPireDd dol«al,n S"" kormán/elnök afc Mányay vidáman lépett a verandára: mert a\|\'erjesztést telt nem csupán a legközelebbi teen pusztán jói eliniézte a dolgát. Nejéhez sietett. — Bocsávs meg, sngyalom, kissé megkéstem, de halas\'thatailsn dolgom voli — Nem bsjl — inondta az asszonyka köllet-lenül. — Bsjod van ta án ? — kérdezte aggódva a férj. — Ah dehogy! — mondta durcásan Micike. — Akkor hát fázol. PeSze, hogy Iázol. Moat veszem csak észre, hogy kendő van válladon. Rögtőn intézkedni iogok, hogy a teremben terítsenek udmodra. Ugy hisaem: ma már nagyon küvii ette ran. — Csak számomra ? — kérdezte kissé emeltebb h intón as s^zonyks. — Igen, csak számodra! — És te? — Én ma nem érek rá vacsorázni, mert sürgőé leveleket kell irnom, — a/Alt Manyaiés könnyed meghajlással távozod. A. magára maradt Micike előbb két kesébe kspta azt a kis durcás asszonyfőt; azután (elszakadlak könyei és sírva futott lakosztályába, Beköszöntött az első hűvös est —y dökre, hanem az év végéig terjedő munka pm§i rammra nézve is. A hás helyeselt, de a miniszterelnök betsééa után tüstént szólásra pattant Ugrón Gábor. Széli Kálmán miniszterelnök lüsteni megfejelt a haragos negyvennyolcaknak. — Ugrón Gábor a törvény megtartását kívánja. Est kívánom én ia és aaért teieio—eget \|§ válalok. De mar a törvény felfogásában nem vsgyok egy véleményén a képviselő úrral. Neas oeatom ast a nézetét, hogy a mostani álladói nem törvényes. Ha uem volna törvényes én nená képviselném. A törvény megköveteli a kél^parlament aegál apodáat kísérletei, de oaak ba aa lehetséges. Am kérdem a képviselő urat, lebetsé-ges volt\'e ez es alkalommal? És ha uam vek lehetséges, maga a törvény diktálja a korosa döntését. Törvénytelenségről tebál szó sinca. Sr gyébként megnyugtathatom a képviselő arat minden törekvés azon van, hogy a dolgok a töt* vény rendelkezése és szelleme sseriut uormaül uton nyerjenek elintézést. A miniszterelnök be»zéd\|e nyugodt volt, it a sikere sokksl zajosabb, mint u Ugrooá. Még első nagykanizsai sertészsír kilója 64 kr. 5 kilón fejül kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR, HÁZHOZ SZÁLLÍTVA, K&ph&fó; Darvas János hentesnél, V.-Kanizsin, Pet&fi-u. sarkán. Ragj-llanissa vasárnap hónapok kanban u 9u Madatáaz Jó»««í azólott, azután u interpellációkra kertit a aor. As árvmkre Tonatkoioli mind ■ kettő. Sttbó István • dnnsi áradások, Fwitl Béta padig a rigkbiperti töltsek dogéban interpellálta » íőld-miveléaOgyi Biointert. Darányi Ignác földmi veléaűgyi miniszter együt teann éa azonnal teleli u interpellációkra. A mit mondott, egyrészt megnyagialia • Hint ■iaréast biaonyaigot lelt róla, hogy a kormáoy B legnagyobb figyelemmel éa buzgósággal lett 4a taaa aseg minden intéskedési, a veszedelem alháritáaára, a bajok magetőséeére éa a károk pótlásira. A legközelebbi a 4s hétlőn d. a. Iea«. Lejáró pályázatok. (A ,licu grMka\'-MI:) Szeptember régén lejárt agy sereg pályául, aséoirodalmi éa ludományoa: az Akadémia által IMatett pályázatok. Lejár talán a köveikeiö végén ia agy aatag, mart a magyar U ninca hónap lejáró éa Iqári pályázatok •éikftL Caoda a, ha ebben ai örókfla lejárásban • pilyáaatok laaaankiot - lejáriák magukat ? TWominros éa uépirodalmí táraaaigaink aranyainak, koszorúinak caábiti varázsa bora lett? Minden eezleodöbe.i «iralmasabb az eradméoy, egy •gT pályatétaii esztendők hoanio során állítanak psuaagérre a az emberek neretra haliadnak el mallette. — Nem kall a« aranyatok, nem kall a koanrutok: oatosxatok rajta. Oaatoanak ia. Est nem caak mi mondjuk, kiket talán aszal gyanúsíthatnánk, egyszer-mi«uor azerencaéi pró-oíliunk a a szertvedelt kudarc haragja bénél kaiAIQak, — azt mondja, ezt Állítja a senki addig dfeg nem cálolla: Buiyoraiky Lilla ia, ki többrendbáli pályadíjjal gazdagította aa Akadémiát ia, a Kisfaludy-társaságot ia. Ai ő levele, melyet a Petőfi társaságnál tett ner lorintoa alapítvány kíséretében intézett a lamsághoz, — igen tanulaágo-.\'l Vajjoo tanulnak-e belőle u alapilók a meg-HWaiUk-e maguk ti az oastmkodók? Bulyovnky Lilla aanl a foltétellel adja az eser loríntot a Patöfl-lársaságnsk, bogy annak ksma\'jit főUótle nttl kiadják- a risaonylavonn legjobb miinek. Alélt köti padig e föltételhez alapítványát, mert • nem akar ugy járni,mint a Magyar Akadémiánál ia a ttiafalody-táraagágnál, (érje halála után tett alapítványokkal." A derék honleány, csakugyan megjárta. Aa Akadémiánál ia, a Kwía ul;-társaságnál ia kikötötte rolt a viszonylagosan legjobb mii feltétlen jatalmnáaát, de később, .nevezett társaságoknak folytonos zaklatására, beleegyezett, hogy csakis abszulott beoaü pályaműnek adassék ki a pálya-daj«* S mi történt ? Ez történt a történik: ihelyétt, hogy a pályadíj ifju. törekvő írók buzdítására ralieiinüleg szegény kezdők támogatásira szolgálna, rendesen sem buzditáal, sem anyagi segélyt nem igénylő ismert íróknak C-akhogy régre egy alipiiótól ia halljuk a tökéletes iga»aágoi. Nemcsak halljuk, da olvassuk ia nyomtatásban. •Nomina aunt odioaa,« elégedjünk meg. feat azzal, hogy klki uemaljen ki magának néhány akadémikust, néhány Kisfa* Itfdystát, akik körOlreezik, zaklatják Bulyoraaky Lillát a mind azt kiabálják a fölébe: abszulot bacsú f abasuot b»caü! Igen, igen, szemeljünk ki magunknak úéhány ural, kik maguk soha aemmi néven nevezendő abszulot becsű munkát nem írtak; akik kitartó kilincseléssel julottak be Zala 79. ssAm (4 lap). fiatal erőknek, kezdő, uáraypróbálgsld embereknek ralö. De minek ia? Ha a kezdő lererl a kipróbált harcosi, szégyen aa utóbbira; ka a kipróbált barooa veri le a kezdői; diceöeég-e aa? De miért is Tegyenek részt a versenyben ezek a •kipróbált harcosok", ha amúgy ia ju\' nekik a 1899. október U 14a Hirdetmény 14894. ázása. A népMtolfe j^awik-aiaáről. Aa 1898. éri 87, l.-o. alapján nagylelkO alapilók sraavaiból V Csak rirj sorodra Nagy-Kanissia tartózkodó kato-aílaf kiképzett légy némi türelemmel i jul nekem la, neked ia Bé7g\|keléare kötelezettek, kik a kötőa hadsereg, neki la. Kéleser, háromaior végigverjük a pori a ^ . hadileogeréazetben, a honvédeden, ezek a pályásókon, a nagygyűlésen krokodilluá-kőnyeket pőiUrlalákábao ragy a osendőraágaél eíolgáliak, hullanunk, hogy a pályántok órröl-érre med- ,oribbá ^ katonai aa ki nem képn-tek, kik döbbak, nem akadt .abazolut becatt\' munka, „épfolkelési róisaeiinü ajánlati lappal al vannak cuk nagy ritkán. Mily z<erencn, hogy itt ra- ,ttrT( ^ mél\| , ^ik érti be nem töltötték ia gynok mink I Nálunk raktáron áll u .abszolút p^ig,, 1886.IÓI 1869 ig ázületéai árfolyamok 1899. beoaö". A lehető legabasolutabb becs. éri október hó 90-án aa 1861-löH867-ig sziláién Nem tünt-e föl önöknek, hogy ások kwasik 4rWyamok 1899. éri októbw kó Sl to mtodnnkor leghangosabban as abszolút becaü munkákat, kik; "B«l 8 órakor Bayer Gyula előbb Piatér Séador nhtguk ilyet aohaaem Írtak, kilá\'áa, aioca arra, i ▼•adéulőjébao anmélyevea megjateoiH, W bogy Írjanak? 8 nem a tökélatee igaaaágot;\'^"ban jelentkezői tartóinak. As ajiolaU lapok mondja.e Bulyoraaky Lilla, mondván, bogy un attoaaadófc osztoznak a pályadíjakon, kiknek aem buzdításra,! Aa idönaki jelentkezést személyn megjelenés \'helyeit iiáaban teljesi\'hetilc: oépfölkeléare kőeleiett tisstjelöltek; nm anyagi eegiiaégre ssükségök nincsen ? Vájjon árthatna-e az Akadémia amúgy ia foraltdosA nimbuszának, ha nem keresné csökönyösen az abaaolut becset, de ha lalál ralamit érő, ralamit igérő tehetaéget, odaadná neki ast a száz aranyat, neaze, vigyed, es a munk&d nem éri meg ugyan ssás aranyat, de ut sejteti velünk, hogy fiatal ragy, kezdő ragy, ategrannak benned a reményre jogoeitó tulajdonságok — caak előre fiatal ember, irn majd ta jobbat — akadémiaia pályadíj nélkül ia. Erre példa még nem rol\'. Ellenben arra ssámtalan, hogy sem aranyra, sem buiditáara nem ssoruló reteránok megjulal-mntattik magukat. . — Még Qyulai Pál urai ia megjutalmasták a verseiért. El ia fogadta. Pedig hál\' Istennek, ran még költő e hasában, nem egy, akit inkább megillet vala a koszorú ia, a pOnz is. ...Es moet nintén lejárnak a pályásatok. Vájjon maguk a pályázók kiváncaiak-e az eredményre ? Nemde, pályázlak, mert a pályázat kész munkát talált n af-stslfiólbau? Okoa ember munkás ember, munkájából élni akaró ember, pasarolhatja-e drága idejét pályaművek iriaára ? Hány akad a pályabirák kö4, ki minden pálya-mflret lelkiismeretesen régigolru? Hány kenni a azeunet köat a gyöngyöt, amint annak nemrég nép példáját mutatta Rákoei Jenő. Kinek ninca eseie arra, hogy ugyanannak as Írónak egy munkáját a véletlenül jóbangolatu bírák abasolut becaünek díjra érdemesnek találták, más muakijit ugyanarra a díjra pályásót, as elsőnél értékee-sebbel csakhogy éppen megemlítették? Hol itta mérték ? Ki tadná megmondani ? Mi u az abasolut becs ? Ki tudna erre felelni ? S még mindig nem akadt költő, ki autirát írjon az abuo-lut becsről kspcsolatban aa abszolút rukalapoa-aággal, as abasolut rövidlátóaággai éa az abaso* -lut — osztozkodással! S nem akadt rajsoló, ki ,hol a macska mintájára megrjsolja, .hol as abasolut becsö munka? folyton ezt keresik, holott a valóság az,hogy ha rátalálnak, ijedten bökkennek viasza. Mint hogy a Kiafalndyban állandóan Qreasén tartanak egy helyet egy as irodalom egén felragyogó csillag asámárs, minttta bizony as a csillag menten elbalarányodnék, ba nem Ölhetne egy sséket, de mindjárt, Oyulai Pál úrral I Ét ök ut hiszik, hoity ezzel az irodalmat szolgálják. Mit mondok hiasik I El akarják hitetni. Kirel ? Hány arc aaranyodnék el, ha Islen csodát tenne s megteremtené a második Petőfit De cnk maradjunk az abaaolut becs mellett. Mi es az abasolut becs ? Miré lett as Akadémiai műhelyében? Az itodahm kerékkötője; szépre ményü fiatal íróknak elkedvtelenitöje ; a pompás a) a , b)a tórvényessn beveti egyhank éa vallás, felekesetek fölszentelt napjai; e) a jelentkezésre köte ezett kBaigaagaUai 4a áHanai liaUríselők, valamint a lamaténiek tanárai, tanítói, a községi éa aépiakolák tanítói, továbbá a hivatalszolgák, fegyőrök atb., ha szolgálati a kalmasásukbaa uélkolöahetatlanek 4a a személyes jeleatke<éare mag nem jelen-helnek ; d) a pénaOgyőraég éa erdéaaat jelentkeaéare kütelezett azemélysate, valamint ások, kik a vasútnál, posta- és lárirdánM és egyéb köator-galmi intézeteknél szolgálnak; e) azon jelentkezésre kötelezettek, kik a népiölkeléaijBolgálai alól a közszolgálat érdekében ideiglenesen tümeatve vannak; f) azok, kik a jelentkeaéare kit&aöit napon kellőleg beigaaolt sürgős és balauUat nem tört caaládi ragy magánviszonyok mialt tsemélyw jelentkezésben gátolva vannak ; g) a betegek, ha anmélyea megjelenésben gátolva vannak; h) a biróeigi ragy oruágos fogházban letartó Hatolt ée föltételez atabadságrá boontatott néplólkelésre köteleseitek; eaek iráabeli bejalen-kéeét azon letartóstatáai hely (Safike teljesíti, a kinek felügyelete alatt a kérdean letartóztatás! hely áll, illetőleg mely forbásböl a néplölkeléare kötelezeit föliételea aubadsigra boosittatott A b) 1) éa g) alatti esetekben a jelentkezéet sióval ragy iráaban a rokonok, boiaátartozók vagy megbisottak, a c). d). e) éa h) esetekben pedig as elöljiró hatóságok, hivatalok ragy ia-tésetek fönökei ia köeretithetik. As irisbeli jeléntkeséehes ingyen jelantkesA-lap a vároai katonai Ogyontálybaa kapható, melyoek kitöltésére éa egyéb kese énére néave a városi katonaügyi előadó éa a jelentkező lapra nyomta\'ott ligyeíraeitetéa nyújt lelrilágoaiiáat. A aaemélyea jelentkezéshez aa utolaó katonai okmány, régelbocaájtó levél, kilépti bizonyítvány ajánlati-lap. igasolrányl könyr elhozandó, aa iráabeli jelentkeaéshes pedig csatolandó. Aa itt tartózkodó, da (Auutriiban) abirodalmi tanáoaban képviseli tartományokban ée királyságokban ko-noa népfölkelök hasonló minöeégben éa siód ontok között tartósnak jelentkezni, mint a magyar ho-noeok. \'A jelentkesés igazolatlan elmulaaain 2-6 agéaa 100 foriatig terjedhető pénzbüntetés-ael eaetleg megfelelő uabadaágveutéaael büntettetik. Nagy-Kanluán, 1899. évi október hó 1-én. Vécsey Zsigmond., Akadémiába, Kiaialudyba a olt tpég meg aem I c{m arra, hogy tulaágos középszerűségben "kiérde melegedtek, együtt kiabálták Gyulai Pal urral: I me\|( irók meg nem érdemelt pénshes s koszorúhoz jussanak. Es nálunk as abasolut becs igaz esak abszulot becsű, c-ak, caak, caak I Nemde, meglestem való kép ? « ^ HogyJ valamire való, önérsetaa iró ma erg alig veasi részt az Akadémiát pályázataiban, kű-kfllöaöeen azépirodalmiukban, ezt tudjuk s nem is csqdáljuk. Minden évben kevesebb és kerenbb iró keresi az értéke reutett koszorút s többnyire silány pálysdijst, hiss többet fizet ma már magánkiadó. Es nem kell reauöt futni I Ugy gondolom k&lönben, hogy egy bizonyos koroutul Bem ia ülik iHatrenai oly versenyben, mely- értelme. Es járatta le a >fejári« éa ,lejáró pályázatokat. E miatt, a hal hamissággal, hol korlátoltságnál érteimesett abnolut becs miatt nincs a pályásatoknak sem becse, sem becsülete aranynak, koszorúnak aemmi varázsa, Ntp, fiaim, hát csak^lyásntok I J8. HÍREK. — A knrMség kéréML 0 Felsége Festi Lehel nagykaola-<ai 20. hoaréd gyalogea-redbeli Őrnagyot, eiredéaél létszám Matt rali vezetés mellett a .honvéd tRmtlatti tanfolyam taoirárá ngreate M. — %srh6 b»iak«C».\'Nagyoo nézlek a Déli Vasút utasai, midőn a csütörtöki esti éa éjféli órákban as állomási éttermet felkeresre, ott oaufa ünnepi fekete rákiba öltösöti vendégeket lilbB, kik tulajdonképpen nem ia roltak vendégek, mert n ottlevők majd mindegyike ,hetm»eh-aak raiifea aaagátl éa jogoean. mert — karéi kivMMM — mafd Nagj-Kaniaaa vMárnap Zala 19 BSám. («. lap.) 1899. október ttó l én míndayájan a\'Déli Vuut magas* és alsóbb rángu hivatalnokai toltak, kik iho este ösasajöitek, bogj bucsai vegyensk Marki An\'ál lalUttya\'OtS\', a kaaimi állomás nyugalomba vonuló fönAkéiöl Es alkalomból ai étterem aa ünnepély réexéra levéa fenntartva, at uta»ó küiAnég réaeére a II. oeitályu váróterem rendeltetett be étteremnek. nyaít és ax érdeklődő közönséget lapunk u ján hívja meg a tanitótostület, azzal a kérelemmel, hogy a kik a társasvacsorán résztvenni óhajtanak, szíveskedjenek b. ne-Töket legkésőbben október 12-éig a községi elemi iskola igazgatói irodájában kitett A kanimi állomás lisstikara eaak o<aládi körben atAit^Lsi ivre legyezni vagy jegyeztetni. Egy akart buoaat venni a eseretott lávoxó caaládfő\'öl j . _ gf. és aaárf a nagyköaAaeéf, melynek kArében oly I aok tUztetöie ven Marfcó Aaiilnak, nem vehetett — Bueiuii. Ftkir Lipót, ki csak tránt ma buműnnepélyes, de sUrt néhányan L-y hónapja lépett be szerkesztőségünk iI?,ö?\'U kötelékébe, mint belső dolgozótárs, már is melylyet aa ünnepelt férfin iráni viselteinek, __» aaa tagadhatlak mei önmaguktól hogy ott ne bucsut Tesz tőlünk ; mert tulajdonképpeni legyeitek, ahol Marki Antalt aaere\'ettel 4a élethivatása Meránba szólítja öt; Ott nyert tiM\'eleUel ünneplik. — A banketten 68-sn veitek J igen előnyős pozíciót Buzgó, törekvő, fiatal rént, kik a«Cy rtesben - mlnitőbbeu büszke <ft\|g09Ótársunk gyors távozását őszintén Aoémttel hangoztatták - Marké Ant<l egykori ,. . m! ; M tanítványai voltak ée jelenleg di«e« állásokat MlnaJ" ugyan, de szerencsejenez szivdoi töltenek be a Déli Varai hi«atalnoki karában. A gratulálunk. — Állását már október 1-én budpeiti igasgaió-ág: Wtnettl Jó<aet főellenőr, el kell foglalnia s így ismerőseitől csak Ktmitffi tíé\'a és Schall Miksa titkárok által lapunk utján bucsuzhatik el. Búcsúzó sorait képvinltette magái. Ei\|Aitek: Burtit Antal felilgyelö, badai állomásfőnök, Kovács Lajos felügyelő, s/éke»-fshérvri állomásfőnök, Sturovy Géza ieltigyelŐ Szombat helyről, Tarbuek önrko főellenőr Budapestről, OtrtUautr Gnntáv föelle-nök, oeikiorayai állomásfőnök, Kot fik Alajos (ÖeHesőr, siófoki állomásfőnök, Ktllmfy Vilmos f&alleaffr, balatonszentgyörgyi állomásfőnök, Kirckmaytr Lajos főellenőr, ssékéafehérvári slfő-oök, Stybold Jóxsef főellenőr, xalasxentiváni állomáalöpök, Horváth Sano I(ellenőr Bodepeat-röl, TWber SAroiy ellenőr, boglári áHomástőnök, Koek Ede főmérnök Budapestről, Eptrjuy Deaaő Iftmérnök Sao mbalbelyröl éa meg többen a Déli Vaaat hivatalnokai köréből. Jelen voliak még: frivú Károly poéta éa távírda lanecaoa, a moxgó postahivatal fönőke, dr. Cianády Gusztáv a keszthelyi gaxdaaági inléiet igazgatója, Birk Ox<kár földbirtokos éa még néhány tisstelóje a bucausónak. A falk stöntők sorát Fiikai Jakab nagykaniisai állomási allönök nyitotta meg és lelkes szavakban méltatva Marki Antal érdemeit éa ►semélyét, 0 érette emelte poharát; ex a felkösxöntő Ma kóuak aa állomásfőnöknek szélt, utána Kiirkmayrr Lajos >séke«fekérvári slfttiiAk Markót a mmUrt, kinek i-kolájából a sió\'é ia kikerült éltette, dr. Pilliti Soma balstoanent-györgyi vasúti orvos, Koek Ede lömérnök, Tarbuek Gurko főellenőr, a jé barátot és minta-mrü hivatalnokot ünnepelte- Markóban; Wink-ler Nándor fűtő házi mérnök MarkAi mint embert méltatta felkössöntAjében, RMsm Lajos szerkesx\'ö tártadalmi >-zempontbó\| iiAazAalöfte fél \'a Marké családo\'.Esen telkö-iöntők sokleleaége legfényesebb igsaoljs* hogy Marleó Antal minden irányban érdemes lérfiu voll, ki nyagalomba vonulásakor ayagodt önéraettel mondhatja i .megtettem köte< leaségemst.\' Aa Qanepelt az őt méltató szép felkéí/öntöket axivbol jővö szavakkal köszön le meg és me«lát-saotl rajta, hogy fájó aaiwel távozik aaon kör-bét. melyben négy év.iaedeo át működre, érde. ■eket, szeretetet éa tia»taletet aaeraett magának = Kirchmáytr Lajos ujabb felköaxöntője Píllitx Gyulának, a nagykanimi uj Állomási főnöknek aaólt; dr. Pilliti Soma Wencel Jóxaef föel enőri éltette, kinek kedves egyénieége oly ezép bar-moniábáD köti öaaze a multat a jelennel, fútkai Jakab: a vendégekre, dr. PUlií* Soma: Krippel Jóxset éa Baraics Antal felügyilökre dritették poharakat — Az éjfélkor induló vonalokkal na il\'osxtria társaság legtöbbje elutaaott. Marké Aatal, aa est hőse, ex időben lelkes ovsciókkal kísérve, eaiatéa távozott. Be a társsság egy réaao még továbbmnlalott, gyönyörködve Horváth Laci muzsikájában és aaon két pobárköeeöntőben, ■elyet Winkltr Nándor mérnök éa PUliU Gyula állomásfőnök mondtak. Ezen két lelkAszöntő igarán megérdemelte volna, hogy az egéax lár-saaág ea aecaak ennek egy. töredéke élrexxe. E beasédekkel a szép esi fényes befejezéet nyert. — Méeeey Bjfcgy üaaepiése. A nagykanizsai államilag s^élyezett községi elemi népiskola tanitótestülétéj&iwp György( 48 évig működött kartársa és Tolt igazgatója tiszteletére f. é. október 14.-én este 8{ órakor az „Arany-Szarvas" szálló dísztermében társas vacsorával egybekötött búcsúzó ünnepséget rendes. Erre aa ünnepeégre a kiérdemesült igazgató-tanító volt tanitvá- itt közöljük : Eddig itt eveseit gályám a védő partok kő< xelében. Most kileazilem hajúm vitorláit éa oda-irányitom a kormtuyrudat az élet tengerének végtelen aikja telé. Storongó sxivvel indulok meg; gályám vitorlái: a lankadatlan kitártál, evezője: a bec»üleies igyekeiet, kormányzója: aa Istenbe vetett azilárd hitem éa bizodalmam. Hogy befa<ha\'ok-e a majdan a xajgó vészeken kereexlül kitűzött célom telé: a csendes révbe; avagy elkeseredett küzdés után is hajótörést szenvedek 11 elém bukkanó nirteken, vagy megfeneklik hájóm a uenvedések zátonyán, az a kifbrkéesbetetetlen jövő tilka, melynek aOra fátyolát csak a sejtés lebbenti fel olykor gyengén, bizonytalanul, de melynek aejtelmes sötétjébe nem gyuithat világot bármily emberi lángén gyújtó szikrája sem. De a siket- okoxta őröm mámorában, vagy a kudarc általi bánat és Ajdalom csflggedésé-ben soha, aoha aem fogom elfeledni tudni édea szülövároaomat, axt a várost, melynek falai közt eddig éltem, melynek rögeihez gyermek-1 ifjú éveim annyi emiéke tapad, melyet gán-csoljanak bármiként ii, én még ii ugy szerettem, éa melyben én az irányombani azeretetnek annyi igaz nyilvánulásával találkoztam. Fogadják azon mélyen tisztelt ismerőseim, kedves barátnőim és barátaim, kiknek az idő rövidaége folytan nem mondhattam .latén hozaád\'-ot,\' ez uton szívélyes, meleg üdvözletemet. Kérem őket, tartsanak meg sokáig jó emiékezetökben és legyenek meggyőződve, hogy . emiéköket magammal viszem uj tartózkodáai helyemre fa. Isten velők!... Sxlvem ősazeszorul e búcsúszónál, szemeimet kön;ek homályosítják el... Isten velők I. Nagy-Kanizsa, 1899. okt. hó lén. Fehér Ltpöl. — Tasfték gyftléae Jubileummal. A csurgói,espereaség rom. kath. tanító-egylete 1899 évi rendes XVII. közgyűlését szept. 26-án d. e. lO^orakor tartotta meg Zákányban a földíszített rk. iakola helyiségében, melyre az egylet„tagjai egy-két kivétellel — és a tanQgybarátok nagy számmal jelentek meg. — Az ünnépélyes mise után Bajkovia Pál kánlortanitót — 60 évea tanítói működése ilkalmából — Bédey Ferenci egyleti elnök, Hornig Károly báró megyés püspök nevében, — Szép Ferenci zákányi plébános as iskolasiélc és hitközség nevében, SdUiíh János köijegyső Zákány község nevében, Botsiet György iparos a volt tanítványok nevében, Markul László tanuló a növendékek nevében, Bidty Fereno világi elnök az^jylet nevében melegen ttdvőaöiték, mely után Rédey elnök az egylet ajándékát adta át a jubilánsnak, ki meghatva mondott\' Masőnetet. U A gyölés tárgysorozata volt : • I) Elnöki megnyitó. 8) A mait köagytlés jegyiőkönyvét lelolvaaás alán Butáty László éa Kiréuetky László hitelesítették. 8) Aa agyiét világi elnökének évi jelentése. 6) A gasd. mm. lak. térfoglalása 1 tantervének kívánatos nódo sltáxa. Elő .dó: Qrtf Mihály barcsi tanító. 0) A axók helyes kiütéséről. Ertekasés: Bonm József gyékényesi kántorianilólöl 7) Indilrányok. Társaiebéd a xákányi állomásnál levő TeretáaW ben vol), hol a felkőssőntAk sorát ax eindk, a király éltelésével kexdte meg. Aiotaa Boron Jóxsef gyékényééi kántortanító Raikovies Pál Isnepeltet kőssőntötte fel — beMek János, kőrjegyaő a tanító lesialetet éltelle. — áakéalsiek tlsatl vfx^a A 4& gyalogexredbeli önkéntesek tissti vizagája xxepi. hó 18-ától 24.ig tartatott meg Possooyban. Dacára annak, hogy a vizsgáló bizottság s vizaga-lókkal nemben a képzelhető legnagyobb engedékenységéi tanúsította, ax eredmény mégis nagyon kedveiőtlen. Különben más ezredeknél, így a 72 iknél Pozsonyban, a 12-nel Komáromban a 19 -nál Győrött, ép o\'y kedvezőtlenek voltak a viss-gák eredményei. A 48. gyalogezredtől őasxeaen 88 önkéntes jelentkezeti a tissti vixsgálatokra. Ezek köxül megfelelt 16, nem fslelt meg 18, utóbbiak köxül 7>nek a második ével uláaa kell esolgálni. Megfeleltek : Fraok Kálmán Proazwlmmer Béla Oh\'ig Titusz Psls Constantin Uhl Aurél Maninger Adolf HObner fgnácx Kosner Lajos Thurner Ferencs * Takács Gyula Maiula János Sebestyén Géza Szabó Lajos . Eberhardt József < Sxsbó látván (Sopron) iNagy-KaobssJ (Rusxt) (Sopron) (Gslgócx) (Gelse) (Szombathely) (Caepreg) Ezek szeptember 27-én örmestsrekké neveztettek kf és szeptember 80-án a tartalékba helyeztettek ál. Január l-én kapják meg kiaer* xésöket tartalékos hadapródokká, esetleg tarthadnagyokká. Exen szomorú eredményt kommentár nélkül regixxtrátjuk, de nem akarjuk elmulasztani ama figyelmeztette intézni az egyévi önkéntesség előtt álló ifjakhoz, hogy ezen egy évet saját érdekűkben, egész komolyan szemeljék katonai kötelezeltségök teljesítésének; összes fixikai éa asellemi tudásukat vigyék sorompóba, hogy asoo kedvezményre, melyben Őket a véder Jiörvény más derék állampolgárokkal nemben részesíti, teljésen érdemessekké váljanak. Mert máaiJőn-ben ki keserüli azt meg ?\'— A uegény szülök I De kára van abból a fiatal embernek megának ra. mert Baját könnyelműsége folyfin egy egész evvel később érheti el életoélját. — Ksgmírieste • ségsrát. Rövid időn belül n a második gyilkosság msgyéokben. Csak a mult heteitben adtunk hírt a tótaxentmártoni gyilkosságról, melynek ügyében most folyik a vizsgálat,\' ma ismét egy emberélet eröesakoe haláláról számolhatunk be. A tótazentmartoni esetben egy éles kasza volt a halált okosó eszköz, a legutóbbi gyilkosságnál pedig, melyről most mólunk és mely Lttmye kösség határában tőrtént, méreg sxerepelt. Mult hó 21-én reggel 7 órakor Itass* Mihály, ennek sógora: Vitt Jóxsef letenyei, Tompa fira éa Lmarlcs Anna béoi lakósok a bónyai erdő melletti Mura partra indultak fözlaveeuöket vágni. Vitt József egy kia üvegcséből, melynek tartalmát pálinkának nézte, ivott; de azután rosszul érezve magat, a földre dőlt ée elaludt, hogy többé fel se ébredjen, délelőtt 11 órára meghalt. A gyanús esetben Mtrkli Antal leteuyai főszolgabíró megindította a vizsgálatot, de eredmény nélkül: Időközben - dr. Hajói Sándor letenyei járás-orvos - a hulla boncotaia után (kloroform általi mfrge&tít konstatált. A csendőrség! járőr esek alapján megindította a nyomozást és megállapította, hogy Tuusk Mihály sógorával, a megmérgezett Vitt Józseffel közös háztartásban élt ée kettőjük közt a lehető legrosszabb viszony állott fenn. Tusiak kik«rdeatetv«n, előadta, hogy a* üvegeiét sógora a füzfa-bokrokban vessző-vágás 1 Nngy-Kiniasa va»árnap Zala 79. szám (« lap.) 1899. október hó 1-én káiben találta 4m annak tárulnál megitta minden Matatta nlIkflL Ezen állítása ellenében tionban Lanarioa Anna te Tompa Éva ait vallották, hogy aj Ove-g»( nem a megkelt agyén, hanem Tussek Mihá y találta; bogy hol, aat nem látták; atonban hallották, hogy Tussek a maghalt egyénnek azon uavakkal adta át ai üvegcsét, hogy abban pá\'inka van, igya meg. Ai mit aem sejtve, a tél decl-literes üvegeséből ivott, mire Tuaaak aat mondta neki, bogv a többit vigyo a kocsira, melyen jöttek. Bflvid idő múlva Vitt Jóaselet a koc»i mellett • löldöu alva találták. Ftlébreeslhelö nem volt a ezért rosszat sejtve, kocsira helyezték; de mire Letenyére értek, Vitt már nem lélekaatt többet, maghalt. Útközben Tuuek kérte ökel, hogy ne aa igazat mondják majd el, esek azt, bogy aa üveget Viit találta éa tartalmát pálinka gyanánt megitta. Söt a kél tanú aat is á\'litotta, hogy ama kérdésökre, hogy bét mit adott sógorának inni, Tusuk azt felelte volna, hogy alta\'ó szert chlorolorm-ot, attól 48 óráig el lehet egyhuzamban aludni. Tűnek erre nem igen tudott védekezni éa mindeu kétséget kizárólag megil\'apitta-tott, hogy ö aa üvegcse tartalmát ismerve, bűnös cselekményét előre megfontolt szándékkal követte •L Hogy aa flveget és tartalmát hol szerezte, eddig nem sikerült kideríteni. A réaibeu beiamerésben levő tettest a csendőr-aáf letartóztatta éa átadta a letenyei kir. járásbíróságnak. - A király koujhaja Az épülő uj királyi palota egyik fontos része, az udvari konyha már teljesen készen van. Kilenc helyisége vau a földtanién berendezett konyhának, valamennyi agymásba nyílik. A legnagyobb a helyiaégek közül a nagy udvari konyha, a mely hatalmas tágas\' tenm, közepén óriási takaréktűzhely van, a melynek mind a két oldalán süthetnek\'lőshetnek. Ennek ax a célja, hogy az udvari ebédekre szükséges ételeket elkészüljék rájut. Hasonló nagyságú a sütökonyba, a melynek egy nagyobb terme s egy kisebb benyílója van. A két helyiségei etvá laaztó középfalhoz tárna zkodik „a óriási kettős nyárssül ö. Azután következik a konyhahelyiségek legfontosabb része: a király külön konyhája. Ez kisebb a többinél, de fölszerelésire annál.nagyobb gondol (ordítottak. Ennek is a közepén van a takaréktűzhely. A helyiség bejáratánál baa levő nyiláét, beledobta oda a szállító levelet éa belekiáltott: — Adják ki kérőm a csomagot! Astán csak vári nagy türelemmel, de bii a csomagot nem adták ki. > Otthon megsokalták a nagy késést és u\'ána küldtek a béreanek, aki astán elpanass-kodla, hogy mennyire megvéra ják itt az embert; már milyen régen bedobta a szállítólevelet és még mindig nem adják ki a a c-omagot. Erre lel világositolták a bérest, aki erre na-gyon megrösulle a dolgot. — Ennyivel ia többel tudok — motyogta. — Téaseica gembaafrgeiés. Nagy-Bajomról ifja tudósítónk: A gyakori gombamér-gaséai esetei közüi alig akadt még oly megdöbbentő, mint a milyennek a szomszédom Kak puszta volt wrdán csinbelye. Merasz Károly gazda egyik leánya az erdőben gombát szedve, azt megfőzték vacsorára. A családnak hat tagja ült szerdán este az asztalitoz jóízűen lakozva az ízletes ételből. Csakis a gombát izedett leány éa á csecsemő nem evett a gombából. Ennek köszönik is életben ma-\| tadásukat. Maga Merte Károly, félesége és két gyermeke csakhamar vacsora után rosszul lettek és még mielőtt orvosi segélyt vehet\'ek igénybe, iszonyú kinok közölt a gombamérgezés következtében meghallak Mn négy koporsót helyeitek el egyszerre n temetőben és Nagy-Bajomból is so kun fésztvettek u váratlanul sirbaszállt család temetésén. — Kleilaelt be(tr« Drnieh Mór a Scbwara és Tauber eég egyik segédje péai ékről saombatra á\'minő éijelen 12 óra után tért hasa \'a nagy udvarban lévő emele\'i lakására h szokása szerint, mialán a lépeiőházat sötétség borítja, ^gyufát gynjtott. Ennek világánál agy iameratlen embert vett ott észre egy sarokban meghúzódva. Deu\'soh gyanúsnak találta a dolgot éa asonnal jeleotist tett a rendörtaoyán, bonnit egy rendör-járőrrel visszatért az emiitett lépusönáiba. A rendőr as ismeretlen emberben Hireug Mihály orosztonyi lakost, a rendőrség állal mint no toriasz betöröt ismert, egyént ismerte tel, ki már négy isbeu betöréses lopásért volt büntetve éa több ivig volt már a fegyházban- Herczeg tagadja ugyan, hogy betörési szándékai lettek volna, de e mellett tanúsítanak maliján ktvü\', a nála ta> láii kulcsok véaő ea reszelő, mely betörési esz- Ponds litván rk. aiabá mid Varaidén — Sakattrn Ilkával Z Qodlna Jánoi rk, ftldulvM — Kálovlc* B.)ailáral Kaai In rk. kirakati - Horvitk tanával. Mult hét halottjai: Farkai LássM 4f- nui farkai tat«la áttaaviaatt kiv (1a li najioa : nlwIMitt gvtnfMlg fém Márta rk, upiilaiiH jyaraaka, I ntfoa íds alítti aaSMuiif. Plándar Jónml rk. aírjyiri annU* fia, ált 1 ptreX • IdMUtl anSMtlaáf. Baranyai Liaaló rk. napanáaoanS (yaraaks. 11 bóaapoa ; bilkartt Uodlsa Jó—t rk. ftIdaina fia. I béntpoa: ráiffSrna. Trtcb Trráala rk. navslSnt 71 ivw: iftksri rigki-aartlis. Flaober Sarolta iar. Inv raa jjr«rm»k«, 7 hónapoi: Milánt van még egy kisebb tüshely: ez a király külön közöket már hsssnálatba ia vette, amennyiben a kávés-IDahelye, a hol csak as ö kávéját késsitik, szombathelyi husfüatölde raktárának udvar felöli Külön konyhája van az udvar többi lagján.ik s aj ltját feljárta, de miután a belső; ajtó keresztez a királyi főhercegi konyha. A királyi pa\'ota vassal volt ellátva oda be nem hatolhatott. E<u-konyhájának kiegészítő részei: a nagy udvari tán a lépcsőházba rejtőzött, a hol eloaipték, éa miu-cukrásakonyha és a kis cukrászknnyha, mellette tán arendörség több hitelt adot a biaonyitekoknak a dolgozó konyhs, a hol elökéaai\'ik az ételt a mint Herczegoek, letartóztatta a ió madarat, ki aülésHözéare. Legvégül van a caelédség konyhája, egyébként a környék leghirbedtebb betöröje. A konyha valamennyi helyisége a legnagyobb —Talált arany Inggaseh. Folyó évi: diszszel van fölszerel ve s a modern-teknika min- szeptember hó 24-én a város belterületén egy den vívmányával ellátva. A helyiségeket gázzal ptr arany ing-gomb találtatott; igazolt iulajdo-és villamossággal világítják s minden D0U a rendőrkapitányságnál átveheti, tűzhelyet világitógárzal fűtenek. A helyiségek] ______ Eadozatát cementmozaik födi, — a falakat pedig él aéter magas-ágban majolika-lemézek borítják. — Fuvardíjak Megállapítása. Aa <>r-stággyüléai képviselőválaaztáiok feletti bíráskodásról i>ióló\\l899- 16. törv.-o. 7, g-ában emiitett fuvarozási dijaknak ugjanazon törvény 8. §-a értelmében ssabályrendeletileg leendő megállapítása céljából f. évi október hó 7-én délelőtt fél 9 órakor Zala-Kger>zegen a vármegyeház gyűlés-termében ret.dkivüli törvényhatósági bizottsági közgyűlés Ing tartatni. A szabályrendelet terve» zetének előzetes tárgyaWa ciljáhól & megye állandó válaeztirány ugyanazon hó S-ikán délelőtt léi 9 órakor ülést tan. — talesséajres béren. Egy nagykanizsai nagybirtokos pu-ztai birese e napokban ittben volt az uraiágnál. Az uraság elküldte egy szállító levéllel a postára, hogy onnét egy csomagot hozzon el. A béres átvette a izállitó\'evelet éa elin» dult a postaépület feli. Spekulált ott, hogy hát hogyan vigyen most innét csomagot. Ekkor megpillantotta a postai bejáró jobb oldalán a fal- Anyakönyvi hírek Mult héten bejegyzett születések. Ptáadar Pitar rk. tSrgyirl mnnftáa; Jóssal. Kiaaar Györjy rk. Áldatlan: Hyörgy. Kováca JáiM rk. aapniiaoa: János. Wirga litván rk. nyng. hlTstslanoln: Stoflnls. Sarpr Ián rk. etpias miatar: Etolkn. Pillér faraao rk. takioa : Márts. Laki Járna rk. napasáaoa: János. Vloli litván rk. poats- ia tárlrdi aailgs : Kálaán. Nagy Jóssaf rk. assbé M\|U : Márts. Van Anni rk. kádár ae(td: Jánoa. Talallnni Jáaoi rk. aandonyvanaU : litván. . Bórcai Márta rk. astkáoasi : Rosálta. Oosdán Láanli rk. uayniauM: Anna. Wlntantaln Iaalk tar. asaM ar(«d :TJ«nl4. Házánágat küliltek Sohweitaar litván rk. molnár aaatar Fityohánán — Pó» Snldinls, tsv. Moacka Kálaánnivnl. Hagadtta Adott rk. Iiázmeitar ; Honátli Agnn Sav. Os-taaboa Oyőrgynivol. Hnapal Panno rk. poata- ia távirdn tlaat — Bnlánai bajaival. Felhívás olvasóinkhoz • „Petőfi ház" létesítése érdekében, A nemzeti kegyelet, mely Petőfi Sándor dics-teljes halála 60-ik évfordulóján ai országos ünneplésekben oly fényesen nyilatkozott meg, most törekszik megmutatni mély es szilárd jellemét as által, hogy legnagyobb magyar költőnk nevének, ereklyéinek, müvei dicsőségének, eszméi világgá terjesztésének egy díszes csarnokot kíván emelni, díszéül a főváros és az egeas orasa gnak a »Pelöfi-Ház-at Túdvalévö már igen tisztelt olvasóink előtt ia, hogy a kormányul, ép ugy, mint a fuvaros, egyként sietett magáévá tenni a ,Petöfl-tíáz" eszmójrfi-, inert a nemzeti élet e kiváló záaaJóvivöi azonnal átlátták, bogy ennek megvalósítása nem puaala kegyeleti tény, hanem a mily tennkött, aaintoly gyakorlati becyü kultúrpolitikai követe 1-mény w, a nemzeti közművelődés erőteljes fejtesz lésére. Pantheoui emelni egy világhódító magyar költői alak cs irodalmi eszmei propagálására: es a leggyőzódelmesebb hódító politika, mely csakis elismerést es baralokat szeres nekünk az égést művelt Nyu/aton, de gáncsot, vagy ellenségeake, dist nem szülhet sehol. Ehhez a kultúrpolitikához — a magyar kormány es a BudupdSi szekesfővárös után —hozza csatlakozni a magyar nemzeti táraud ilom iák is— elengedhetetlen erkölcsi kó lessége. Hisa Peiöli az ő fényes költői aaellemének örökbecsű kincseivé, a magyar nemzet összeséget ajándékozta meg, itló hogy e nemzeti közkincsek és az ő kegyeletes emlékezete, a magyar nernse t együttes áldozilkésiségiból le esülő •Petőfi Hia* » ban lelje .ek örök otthoni! Egy magyar szivü, bár még német ajkn kö a lég hazafias vezérembere, a „Petőfi-Haz"alapja hoz pénzadományával ekkáut járul: »A Petőfi Háa létesítésével a magyar nemzet önmagát be cűli tne{< I Bár jól tudjuk mi, hogy a magyar tarsadalom haiali is áldozatkeazaége sok oldatról van igénybe véve, de azitmithaiunk ezúttal ia ti.ztett olvasóinknak nemes ügyek iránt mindig megnyiiatsoso áldozatkészségére. Nem kívánjuk mi, hogy ki-ki erején leiül láldozion, de kérjük, bogy miodanki erejéhez I mérten hozza m-\'g ez alkalommal, ha mindjárt fillérekben ia, igaz haaufiui adozatat, bogy majd a „Petöll-Hiz* alapkőletételénél el-mondha<suk: >Építette as agéss magyar nemzeti* Mai nappal tehá1 rendszereseu beveteijük a gyüjteeekei a „Petőfi-Ház" javára olykép, hogy I a betoiyt hazafias pénzadományokat lapunkban \| nyilvánosan is névresaólóan nyugiássuk és azokat minden hó vigével a kezeléssel végleg megbízott „Pesti hasai első takarékpiaitir<-hos szolgáltatjuk be. Ismételjük Jókai Mór és Bartők Lajosnak es ügyben nemregen * magyar nemzelhea intézett lelkes szósata e jellemaő szavait: „Nem egy- Valódi hamisítatlan sertészsír nagyobb mennyiség 64 kr. BRX • legfrissebb és legjobb mlnfoégR hasfélék kaphatók Első Szombathelyi Sertéshizlalda és Husfüstölőgyár nagykanizsai fiókjában. K&gy-K»niz«a vasárnap Zala 79. szint. (7. lap) 1899. október hó 3 te egy n«gy erszény ezrei. hanam ezrek Alllérei segítsek fölépíteni a „Petöfi.Hazal" I H—fUu tiuUUlttl \\ A axtrXtsziöaég. közgazdaság — A gabonaüzletről- Ai Uslel lanyha maradi éa a kereslet oaak a síükségiet kie égilésére asoritkosik. Nagyobb vitelek nem történnek. Áraink a kővetkezők: Hu? A 8 írt 20, rosa 6 Irt 26. árpa 6 Irt 60 — 0 írt 60 minőség szerint, zab 4 irt 60, btb fl Irt 60, bükköny 6 (H 60. csarnok. A báróék kisbérese. Irta: Qelaai Biró Zoltán. A kin Frici biró íelcaiptetté monokliját a karouragadva hölgyöt, körülsétálta vele a parkol. — Láaaa Eliském, a marra a sasa tekint, aa mind as éa birtokon. — Talán jobb laaa Jugy mondani, hogy a „miénk", báró ur, nemde ? — A>aa... vagy... bát ugy I Igeit I A miénk. Boldogult atyám uioat m&r nem akadályoz abban. 0 meghalt és... — Ránk bag)ta a birtokot, agyé, báró ur? Hahaha I A kia báró zavurian tekintett ElízFé. — Eliakém, kegyed még mindig olyan, mint akkor volt, tudja, a mikor a színfalak mögött ostromoltam kegyedet. Akkor ia nagyokat kacagott a folyton azt hajtolta, hogy ön igaaán nam sseret engemet, mert — színésznő. De nioat már kegyed a menyaaatonyom, nemaokára báróné laaa, remélem, n étele. változott. i. — Igen, báró ur, ón aaeretem a millióit 7 Éa talán kegyedet ia. — De Eli\'kém, ilyen kijelenté* I — fiát CBnk nem vallok szerelmet önnék ? De nézze, térjünk más tárgyra. Én itt unom ma-gam-nagyoo, Hit aaáadékozik lenni a jttvöre t A jövöre ? Hát boldogalt atyám intéz kedéaeit megváltoztatom. A oaiédeégct elkergetem. A régi módú gaadssági eszközüket kihányatom, libériád cselédséget fogadok, állandóan vendégeket tartunk, a\' parkot kiépíttetjük a éljük világunkat, mulatunk, vigadunk. Ilehehe I... — Pompái, pompás I Báró, Ön nagyon szeretetre méltó emberi De térjüuk be. Hűvös van ideki!... Aa öreg Rakocsay ,György báró 6rahossat belebámult az Urea levegőbe ott a verandán a ugy gondolkozott, mi leaz a fiából, mi laaa abból a eióp birtokból, a mi még dédapáról való ősi hagyomány. — Mi lesz? Hát kétezer annyi, méltóságon uram, — vigasztalta olyankor az öreg Gombás báoai, a báró jobb keze, a hűséges béres. — Hiszen élek ám még énis. Majd eligazítjuk valahogy a birtokot ugy régi módra. — Jól van ám, édaa öregem, da te ia a nyolcvan felé kullogaz, egy reggel felfordulunk, aztán... aztán... a fiam aa Pesten, Bécsben mag Piriabaa mulat, oainálja aa adósságokat, traktálja a feslett arou, feslett lelki) dámákat, holmi színésznőket a ba végre hazajön, sete, se én, a gazdasághoz nem ért. a birtokot eladja a a Rakocay lamilia földönfutó leaz. Oh én teremtőm de fáj az I -— Sohse bosuljon méltóságod, van én nekem készen gyógyaierem. — Mi aa a g)ógysser ? — Hát a — fiam, a kisbéres. Kesambea tanítottam egészen. Beíeoaep gtatiam a Kskocay família iránti szeretetet, legyen az ifjú urnák olyan caeiédje, mint én voltam nagyságodnak. Gyyri meg ia állja a belyétl Olyan igaz, minthogy üombás a nevem I — Tudja laien, édaa öregem I — Aa öreg báró megaaoritotta a béres keiét, hálásan, kö-aiöoöleg Ki Irt r ült szeméből két könnyoaeppel, aztán nyugodni tértek örökre. Különös história volt. Az egéas falu meeélte. Még babonát is csináltak balöle. Aa öreg ttombáa meg báró egyszerre haltuk taeg. Heggel meotek jelenteni az urasági lázba a uombáé béres halálát, ott meg & kastély harangját búzták meg a i futottak Gombáshoz a halálhírrel. De biz ar öri\'gek legfeljebb oaak a mennyben értesültek a hírről. A fiatal Gombás elsiratta az apját, nyakába vette az örökség-tarisznyát és elazsiadt a poétára, sürgönyzött Friei báró urnák. Az mag ia érkezett, de csak a temetések után. Egy reggel telt kocáik fordultak be a nagy kapun, arról Frici ugrott le zöld Szerkesztői üzenetek. éaal lé— IlellkiliIlM .■■aaaiaa elvntwaii.\'Jyii iiijiiilaii «tkk* — sin! Ihbali itaftutUlMl — mMMUL A kteira* a lairtiartliÉefcaa ttnheU. »r. Cm. O. A cikkM aagjaa klaMlk. KMak: mt-r—tll— lapukat aáakor ia. Ipi Irtlatek, he eaaWlM — uláa a MrúailMfkN — iiialljmahiévSeStkatia NY1LTTÉR. (ia « rovatbaa ktaAlukirt dms vállal hlillilgtt a aaark.) Báli selyem 45 krtöl 14 bt II kiig aétaraaktat nlaalat bkato, Mér ia aaiaaa Ba——lyei 46 krtél Mfrt M krtg ■IfisktH a lagdivatasalib sstvte, laiata ■laliaatWn. rrirtt-fapaaa-Mkaak gaaUbér te váuaataaaa, valaaint kéabae eaki-itn, — aűaMkat ga«g paatofaHalMial kátéaaak. HENNEBEBO O. Mlytnfjánü (aa. te kir. advart aill1U) aarteUfc— (4 Ifagjrw Wvalaate Sváleba kitneraa UvM/bíljeg ragaaateatf Nyilatkozat. A ,Kesz helyi Hírlap" burkolt és aértő insiuua-tiókát bajigált Keesthely váro« kfeöneége állal általánosan Untait menyasszonyom ellen és eile-nem. Figye emmel a szerkesztő: Lovassy Sándor az öreg \|.dr. tanári álláaira, tanukkal előltemezett levélben ÉÉÉB követeltem tőle; he\'yreígazitó .nyilalkozalot, da egyúttal, hogy aa elégtételadáat slrohmann felállításával ki ne kerülhesse, hanem provokáljon en« gam, kijelentettem,"tagy ellenkező eaetban megkor-bácaolom a nyílt utcán, mim az .ujaágirók kalózát." 0 azonban sem nyilaikoaatot nem adott, sem nem provokáltatott. ígéretem beváltása végett tehát kétezer ia Keszthelyre asztam, de nem találtam, mert azon napon, melyet én a nyilatkozat határidejéül megjelöltem, Untatott. Mindezek-frakkban, kék I nek ellenére Ö elutazása után (mégis Keeatkelyrti nadrágban, oaucaoa köcsögkalapban, tarkán datálva) küldött nekem levelet melyben a három barkán vagyia a divat.szerint. A másik kocsiról napig tartó megfonloláa erednénje gyanánt kljelen-leemeít egy piper dámát, a ki mellett friaeraé, ü, hogy Sk a korbácstól nem léinek a hogy Iá (kik szobaleány, társalkodóné éa egy kia őleb kulyor- azok az ők, nem tudom, mert nekem csak vele volt gott. A harmadik kocsiból vig cimborák nevetva, \| ügyem)" elégtételt adnak és vesznek." Terméea* kacagva, fütyörészve ugrállak ie, mintha caak lakodalomba jönnének, a körülnézve a tájst, keaet-lábat ráncigálva gratuláltak Friciaek. Aa jókat kaeagott a az előtóduló cselédségre mérgesen ráförmedt: — No, paraaatok: Csőcselék I Szedjétek le a málhákat, a vendégeknek attsaetek, fózzelek, mert különben aaijjat cainálok hátatokból. (Folytatása kOvatkeaik.) tea, hogy a történtek után e kijelentéseket komolyan nem vehetem, hanem köteleeeégeim által a további keresgéléaben akadályozva lévén, öt általam megkorbácsoltuk tekintem a ezután aeaa az ö, sem lapja nyilatkozataira éa kirohanásaira önérzetein sérelme nélkül nem reflektálhatok. Nagy-Kanizsa, 1899 szép\'. 30. &ni«yi JTárWy. UUU*UUUMUUUUUUUHn j JHéisa Msint a,\|>gkUBuő>b trágyaauyag! g A mezőgazdaság legkiválóbb szakférfíai a meszet, mint m K a legjobb trágyát ajánlják, különösen akkor, ha a talaj sa- M H vakat tartalmaz. Ajánljuk \|É Kitiinő mészporunkat \| ^ poralakban vaggon rakományonkint (100 mmázsánkinL & 5 Podrute állomástól (Budinscina, Podrut§ zágoniai vasút\' U 25 írtjával. Megrendelések képviselőnk cimére Baehraeh j Gyulához Nagy-Kanizsára cimezendök., Budinscina kőbánya és mészégető £ részvénytársaság. g nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn \'0S MELCZER JAKAB NagyKanizsán^OÍ MG> Iveg, tlkír, táaga, perezsltéa és sééay ksrsskséése. i\'^l Van Hterencsém a n. é közönséget értesíts\' i, miszerint V M Nagy-Kanizaán a volt Schilfer-léle \| Ü?eg, tükör, lámpa, porcelláo, is éy ttil \| 5 TTMli—STTHIÍTT lliaiSBii + .11 ix t. M aaapUnbar hóbaa itvattaa te ast teljiaaa )t ^ llll I aloaaia bereiideztím. y- Nagy raktárt te válási- Ó 3 1JU 1 tikot tartok miadta aaaknáába vagi arnból ia I S / S \\ aaakat a IqJaMajSMkk arak BaetleU T T f \\ kraaltOD. á Íj A \\ k"«»sate» éa képek keralaaéeét m leg f /i^kl elaaékh aaánaitaaaal. ^ M ijf^nft A n- órd. közönség beeeea pártfogásét i • m iPŰ&ftr <a J°lndulatél1 kérem 7 í íV s vagyok taljaa tlastelattal B) Wv" Nagy-Kanizsán, 1891. szsdteaibar ké. fl i^fc melczer jakab, jgrjl ( Najy-Kantisa »a«Arn»p Zala 79. szám (9. lap) 1«99 október hó 1 éo Padlózatok mázolásához O. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték K^"4" 0. FRTZE Borostyánkő olaj lakfesték ,«éra i<-r.i,»- hi«u. 0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesté Jf^A\'lSiÖíf- ~1 ^ * tehát biiiNálatbnii a Irgoltmébk. 228-10 RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN: / NEU HI.ÜIN llisierkermketlésében - NALOVITH I.AJOH bútor aktárában. Köszönetnyilvánítás. 0 Fensége SALVATOR LIPÓT fŰhercxeg udvarraealert hivatala. iltaiéaw ithuMn-tyit. Ö ctiitiri áa királyi Fmtp Satvrtor Lipót WkartM rrndklvHl aa«# ni flégwlve m aakaattalppal b&lalt calpttkkal. 0 Pánalga hoaaubb gplog klrinJuIirtn kaaaailta • calpfaat h ír»«l«, Iwgy lábal fáradtak •! ■!■( aáa >hliitin dpfitaéT Klldftk agy pár radlaa-oalpk, hogy aaaak » mintájára káultaaiwk Bálikat ubaattalpMUnaal, ígyanaaaAI t clpiaa-■M • aataa Valdják id.. HímiIIIi. ktfr r ia4uw>l\|>k rn aly J«k luiatfc, n íp arifrlrltk. • ■>!■< Metmrklk valtak a ■•-ItanlMk. l«ráb, 1M& jalia ko Ma. K R A M L. Iiaaaárkapltáay Mi\|jaiw«i\| volt mlídmtarahiAka, i káalgaagatáal UrMg olnOko, a kövctko iSktt irj»: TímUH Doktor url Ai wkatkaUM cilpök tttlaáakaak bliöíiyultak, «iiláiáa» te puliin Járok aigaAnt ahli" UM^Jmr, így kiu — wl liluam — lábtejom Mmmt tovább ■ lillllil Ma IfteyA Ilim laaáaaét küi\'Cnl Diaotai. 1837. éoi uplnnbtr 174a. TtotoU híva l]g_M _ \' WEKERLE SANOOR óvjuk hibáinkat hUlegtöl, nedv&wéytfil és meghűléstől. Finci igbbé lábfájás I Sem tyukaiaw, aam luadóa láb, imi bflrkeményedaa, Mm lábdaganat, aem lábéqéa. könnyabbtil a járása aaaak, kl cilpojá on mtaltlMMtt aabaattalpba- BBTÍd ide! viaolla után m (kl b Uiyii flli aa iftii vlláfi léMal laya aL. KctUiriiUnági l írt «© tr, fltart «o fe, homokUIp 40 fc, \\ íjrarafkeknrk ieíf, Aa aabaaUalpbáléa kHtaMfét U(jobb» biaoayltja, kocy RM.ét klr-kWk fci<wi>f rt éa • m. klr. kaaWrfwinrk «M\|\| tliaa pár náUlUaMi. tMiaUééa caakli utiavittal, vagy a páaa nlilafaa kaktldiaa malUtu lihlH\|wiaat, preapattaaok te khataatayilváaltáiok iatyaa. If * laaaatrladékaak atifrlelii áreaitteéay. Ált itláiio* AHbf«lárttK;r leteti táraaaá\| BUDAPEST, VI., Szlv-utoza 18. EiyaMII aiáraalté raktár áa ká^vlaaiatiak Maiy.Haaliaáa i FRANK VILMOS férfi- éa gyermek-ruhai czlpő és kalap raktárában 01 zalai Takarékpénztár épület. I KITÜNTETVE \|\'N. MllUailial klállltina arany hrdamkarwat ia milUuiaul nagy taiaail. 1897. K lábért oaauatkAal vatíijépvoraonyan alaft dlj Állami waayfaiwrt Utal aaaaalktat wtSgépvtrMnyan nagy Irnm ; aki dlj: a—yáraaaal. 1898. HAdmaiSráairhalyl vattflprwMiyaa alal dü: anayénaaaL Maroaváaárhalyl klUlttáaon atat dit: aranyéramaal. gazdasági gépgyára NafyKuinAi. Ajánlja: MBIIMMlit tegnjabb és LEGJOBB YETŐCIÉPÉT, ubtl klrihkaté kapunk lyukkal •!látott ■lk éa kcfyN lalajkaa tfraráat altalaiaa Kala-Drlll tofábba nab. „rBrlBCta k.Mttt, Ubb kUUlUaon M díjjal kittatetett f"" raadaiari aaiéMMt, karoaált. \|ár«áay(lt. uiaa(y«(t«t raatált. trtaaralt. daráiét aiacaka áa répayá\|étt, kakarleia atriaalált la al ■ladtalHá gáadaai\|i ip«lt. Bvillal malom éa rtniiaUkbaralaiéaikit „Piaiéi ir" m tíii-toü rtpalapa ti tőitfiptfi, a 10 írt- 177—80 áijapaék lafrea éa kérmaatfc. Möratbon «sen kitHiifi dohány keverék ■(■lealU Gyári raktár : Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-Urat 19. . 4 RAfil\'KAVIIlili - MARKBREITER L. urnái. A „HftrathaB" ráptebai BtfkádHatt aladaa áakáayiát aart a lakáayláat l«aa nááwá H\'« tatil, a alwtla katáaát alvawti áa aacaxakáa antilai aélUtaikatatiaaaa vént W. Nyomatott Fiachel Fülöp laptalaidonóanál Na^y-Kaniaaén 1899. Huszonhatodik évfolyam 80. szám. ,-WJU 1 . H . I lurtwllill VároaUa-ipélat, fttM flltp Mar A —twllnl irtaktaal lakat aapaa-UMil M éra ktai Ma laHaiail • Up wllwl réaaéra 1 inltal aladM klalaaéay. lUdákíirmtad ▼árakaépUat; Fuchtl FUUf kéoyv kmUta. Z Á LA KLÖFBVrtB iUI Kgéax <m lt koroia (6 trt — kr. Ham • ka <a M — kr. Kegyadém I korona (1 írt 60 k». NjiltUr \|ill"u«i 10 ta«M> » Blimáwa, Ttlwlmt a MrMMt* vonatkoaók Flaehal filíp kSayvkane Politikai lap. BinaariMlaa liwia eaak M bak-kii kpainit at. i Megjelenik HAQY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. icjm ntaln k knMr "W Nagy-Kanizsa, 1699. Falattá uarkaaiti: Malaf Ha4a> liirtuittlirt: Wimi L^m. Csütörtök, október 5. Október 6. Irla: Vajdai Saabé István. Nem tudtok már ti lelkesedni, Nem tud hevülni kebletek; Fásult a aziv, romlott ez a kor, Bágyadt a szellem és beteg. Varázsa nincs a tiszta szépnek, Mi teltre késat, csak hasznos érdek. Nem igy volt ez, nem - bajdanában, Abban a szép, boldog világban. . Szent emlékért lángolt a kebel, S a költO lelkesen dalolt, Szólott a lanl, s rezgő húrjának Hatalma földöntúli volt.... Nem hat többé immár az ének, Hazug bálványt imád a lélek, Hösök nevén, a dioö múlton Nncs már ki\' lelkesedni tudjon. Mégis lélekben, imádkozva Ünnepeljük meg e napot, Egy zengő himnuszt mondjunk, a mely SzivQnk mélyéből áradott, S az éghez tisztán emelkedik, — Mert hösök voltak egytől - egyig, Kik véröket érted áldozák A Golgothán — Te, szent Szabadság! ..Régen volt már,óh nagyon régen I Villant a kard, riadt a kürt. Szabad hont kívánt a magyar, mert Háromszáz évig nyögve türt. S a nemzet örzfl Géniusza, A rab-bilincset összezúzva, Legyőzte az önkény seregét.. S szabad hazában, szabad lelt e nép I >Félisteneink< nagy tetteit Megismeré a nagy világ, Clió könyvébe — láng belükkel — Nevök örökre beírták. De aztán észak rímes árnya* Reá nyomult szegény hazánkra, -És óh f— fe gyászos I \'Húgot—veled Meghalt a hon, minden elveszett I.. Aztán ... aztán ... óh fátyolt reá, Hogy ne lássuk a vérpadot, Mely a vitéz tfilütenelcnék* Oly iszonyú halált adott... Ahl mennyi hós drága, szent vére Hullott a bóbéqfeMzére, Te láttad a tizenhármat — Arad, Midőn keblökben a sziv megszakadt Egy félszázad szállt végtelenbe, Mióta, hösök, sír takar, De bár jöjjön századra — száza I, El nem feledhet a magyar. E hü nemzőt zokogva, sírva Borul le az aradi sírra, A virágos, szent hantok felett Ott virraszt a késő kegyelet. Felettünk leng a hősi szellem, A bajnokoknak szelleme, őrizve szép hazánkat, hogy ha Vad ellenség tör ellene, k ha újra szól a „Talpra magyar" És kardot hordoz újra a kar Te légy velünk társa ddal Damjaniek, Hogy a hazáért halni megtaníts... / tarca. Október hatodikára. KBaatatelak, ók drign gyfamaptink I Kigy vértaaik inat napja, MvSetllak I A gyáaxiddk komor vlligit irata S aléalia lijó iloakipak junnak. Ok, btya álom lettél volna cuk S a* kallatt volna átélni Uftd! * ■ D» kajti! rideg való vagy, aaaal alt. „ A fájdalom aairtakbaa moat la égat. Eppan ftlasáaad mnlt uóta al. Sok tIs folyt atr a Diaiba, taagarekbe, S a aah, aáiy akkor liaudt a kaaia, Oyógjralnl litaalk, bár mig aaa kagadt bt. firaikany volt a nagy oaapia raiak, \'<• kirlak tsbbt Ily napot, aagy lataa I Még bUtotéaaak la aagy bintatéa... H«a érdaaaliik aat mi Utód, itt laao. Ti vértaaak I Ti namaot nagyfai I A véretek hiába el nam áradt: Példát matattatok U arra csak, Vikiit kall kia maratni aaip baaáikat. A multák gyásza. A vén, kopasz professzorok belekukucsálnak a csillagvizsgáló teleszkópba, aztán a nem látot- tak nyomán teleírnak disputával vastag könyveket, a minők a mdományos fejlegeéten kivfll még az a haszna is van, hogy lerángathatják egymást a nem levő magaslatról, ó<sáro\'ják az öt világrészt, a melv összevéve kitesz egy kis csillagot a többi közö l, beszélnek, a holdról olyasmit, a mitől bánatosan kiábrándul a tilsla-poéta, nekirontanak >a napnak es megszabják as élet-idejét és teleírnak minden istentelenséget egy nagy köayvhalomban; mikor aztán azt kérdezzük, hogy hát az Isten kezének a működése miben magyarázható meg, a lelek meglejt-betlen szereplő honnan meríti a földöntúli erőt, akkor löldhöz csapják a könyveket a a homlokukra Qtve azt fxlelik : .erre nem gondoltam". A törököknek osak egy Allahjok van, a bra mino\'<nak Dráma és Visiu az ö istaiiQk. az ind leborul a trimurti elölt, as. izraelita a Jehovát hívja segilségül, a református száműzi az apró \'a nagy szenteket, a katholikui lemorzsol) i az imkdságos rózailüiéri, —de mindnyájan megha-l jóinak a megmagyarázhatatlan nagy löldőntuli erő előtt, akinek neve Jehova, Allah, Br&ma, Jupiter., Isten. A jövö\'ízázad történelme fog egy esetei em-liten\', egy szörnyű esetet, mfdön az elfajult népek kiálltak aszinközépre ós sem tudományos, sem lii elvi, hanem barbár módon meg merészel- ték tagadni as egy igaz Ment é* hátat fordítva— cseleked ek .. Lábbal tiporták as ő nagy alkotásait a kilóra hurcoltak töldi nagyságait. A világtörténelem aa erkölcsbomlás « korai 1849 ok\'óber havára teszi ITörtenetünknek e borzalmasan kiváló fejezetéből i idézünk egy kis reszt. . a Magyarország kellő közepén terül el a főváron: agyonbombázott füstös falakkal. Néhány nap előtt még a harci dicsőség magasztos harsonái verődtek vissza a közeli hegyeken, ma a I szomorúság, a halál érzetének borongó köde nehezül rá. Egy szürke épületcsoportot megkíméltek a Hnczi bombái, ez aa Újépület. Nagy, íves kaput e\'őtt egy pár császári katona kergé i szót az ott álló kíváncsiakat, egy pár hahotáaó j császárt katona azok közül, kiket nemregiben la dicső honvédsereg pörkölt ki Buda várabo. l\'Da azért ők kacagnak Hisz nem sok óra «a-lasztja el őket u bors taló elégtételtől. A sólet I börtönben lanora verve tűri nemes megadásaal ; sorsát egy hatalmas válla, fekete aziku\'llu, a»» j tekintetű férfiú, Magyarország miniszterelnöke, Mi bűne van neki; hogy saját hazájában ainyiik vaira verten ? Bűne as, hogy imadta hazáját, ismerte kötelességét, hogy békét akart, hogy ártatlan. Ledobta kardját, leköszönt tisztéről s \| elment megkérlelni az eilenaeget, a ki azóról első nagykanizsai sertészsír kilója 64 kr. 5 kilón felül kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR. HÁZHOZ SZÁLLÍTVA. K&nizsin, Fetoü-tt. tarkán. Kapható: Darvas János hentesnél, V í-mMfm ■mmr aSjfIM &>\' íMfiJiSafBFawwWiJs UÍ£imnai^r írVf ■\' aziftjaa-** Hktt-Kmmbm caOtörtö* Zala 80 saám (». lap.) 1899. október hd 5 én (L) A bitalmi férfiak- Ac ML- tek alapiajstrtmának hitelesítése (a fdmlla-látok elintézése) ti esküdtek kiválasztása, fud Mm/iMÍm az évi lajstromoknak, tehát a knáazztott esküdtek ée a helyett* esküdtek killön-kiHőn lajstromba foglaláta, annak g bizoHtágnak a feladatát, képezi. a mely a törvényszék elnökének elillUlése mellett a törvényhatóság által megválasztott tizenkét bizalmi férfiú kötél meghívott károm bizalmi férjiubdl és egy törvényszéki bíróból áll. A törvény érteimében (1897. ém 33. i. e. 18. $-d»ak 4. bekezdése) „köztisztviselő bizalmi férji nem lehet"; tehát nem leket bitalmi férfiú pl. a járáebiró, a fómlgaliiti, a rendőrkapitány, a városi főjegyző, a várost\' tanácsos sto. Ez helyesen van így, meri az eeküdtbiró sági institutio alapeszméje tagadtatnék meg, ha az évi lajstromokat a végrehajtó hatalom-tót függő közhivatalnokok állítanák, össze. S mégis megtörtént, högy Zalavármegye törvényhatósága rendőrkapitányokat, járás-bírókat. városi főjegyzőket, magistratus-tago-hat választott a felszólalások elintézésére és az évi lajstromok összeállítására hivatott bi-tottzágba. ihdón errt reámutatunk, elvárjuk Zala-\\ vármegye törvényhatósági bizottságától, hogy J a törvény tilalma ellen létrejött intéz-kedteét a bizottság november havában való összeilléséig (1897: 33. t.<. 14. §-a) meg-1 reparálja. . Sanatorium tüdőbetegek részére. Felhívás a magyar emberiséghez. Felszólalok, mint ember és mint magyar Van egy pusztító vész, mely áldozatait könyörtelenül elragadja Ez a tüdővész. A rettegett ragályok, az ázsiai kolera, a keleti fMÉ nem oltanak ki annyi emberéletet, mint atüdővész. Amazok ellen védekezhetünk határzárokkal : ezt itt táboroz közöttünk. Es hazánk, a szép Magyarország, az erőteljes magyar faj hazája, első sorban áll azon országok között a statisztika Ítélete szerint, a hol a tüdővész legtöbb áldozatot követel. Mindenkinek meg kell döbbenni erre a szóra, a kinek keblében emberi és hazafiúi szív dobog. ívenkint százezernyi embernek, kényé* Icaresö apának, családápoló anyának, remény-lelfes ifjúnak a megmentéséről van szó ami magyar hazánkban. E magasztos célnak elérésére alakult mellbetegek sanatoriumát felállító egyesület, melynek legmagasabb védnöke a mi koro-\|nás királyunk, a ki ugy szereti a magyar \| nemzetet, ahogy a magyar nemzet szereti j ő(et< _ Hogy az emberbaráti ügyben én szóla-ilok fel, arra engemet Isten iránti hála kötelez. Évtizedek előtt, harminc évnél is régebben, oly nagyfokú mellbajban szenvedtem, j hogy soha egy uj tavaszt nem ígérhettem magamnak ; az orvosi tudomány minden gyógyszerét kipróbálta rajtam, kétséges sikerrel. Es ime most, késő aggkoromban Isten kegyelméből épen, egészségben birok a rám nehezült kötelességeknők megfelelni. Minek kösönhetem én ezt? Isten kegyelme után a jó levegőnek, Az tett újból embeiré. Teljes elismeréssel viseltetem az orvosi tudomány minden gyógyszerei és szérumai iránt, melyekkel a romboló népbetegséget leküzdeni időtlen idők óta törekesznek, de maguk az orvosok hangoztatják, hogy mindazoknál hathatósabb az Istenadta lég, helyes táplálkozás s azon a szervezetet edző eljárások, melyekkel ma a szanatóriumokban gyógyitjik a tüdőbetegeket. Ezt az állást kívánja megadni a felállítandó sanatorium a szenvedő emberiségnek Magyarországon. Egy népszerű gyógyin\'ézet emelendő fővárosunk legegészségesebb részén, a budai hegyek szélvédte völgyében, mely orvosi vélemény szerint legszerencsésebb fekvéssel bir. Ezen sanatorium felállításához szükséges ősszeg előteremtésére szólítjuk fel nemes érzésű közönségünket. En magam, ki őseimtől nem örököltem nagy birtokot, kinek a szerencse nem osz- tott kincseket, ki folytonos munkám után élek: ezer koronával járulok a szent cél eléréséhez. Bizton hiszem, hogy mindenki, a kiben istenfélő, hazát szerető sziv dobog, tehetség* szerint sorakozni lóg az intézmény létrehozóihoz. Áldás rájuk! Budapest, 1899,. szept 12. Df. Jókai Mór. A Budapesti Szegénysonu Tüdőbetegek Szanatórium-Egyenlete na 1896-tk miHetmáro eszleo-dőben született meg. Korányi Irigyet egyet, tanár ét nagynevű tudásunk indította meg az akciót. Aa ország egyik végétől a Másikig fallángolt Ulkt—-dés közben n<y érette. hogy itafjött a kalló pillanat, a melyben a basánk népettégiben duló, \' megerősödését ét gyarapodását óriási mérvben akadályozó tüdóvétz jelentőségére a figyelget fölébreszteni sikerűit, a esen meggyóródét hatása alall szólalt tói elébb a sajtóban s utána a a főrendiházban. * Felszólalásának eredménye falmulta minden várakozását. A sajtó egyhangúlag halysntht azt. A kormány 80,000 irtot bocsátott rendelktsétére és felhívta aa ország közegészségügyi tanácsát, hogy terjeszszen elö javaslatokat a tüdőt ész elleni védekezés tárgyában. Adakcnáaok tódultak Mg magánosoktól e célra. Midőn látta, hogy felszólalása után a hu-manis nus által főllelkesült emberek nem oatkély száma csoportosul körülötte éa rSvid pár bét alatt minden felszólítás nélkül 60,000 forint, valamivel ké-Őbb 190,000 ferint egyenesen aa ö kezeihez lett juttatva,midőn több tanár- éa orvostársa saját jószántából csatlakozott hozzá: akkor ugy vélte, hogy erkölcsi kötelességévé vált aa Irányzatot megadni az ügy eiöbbrtviteiéaek éa igy felkérte azokat, a kik adományaik által tat ásították érdeklődésűket, agy értékadatra a ezen emberbarátoknak alig kifejezhető melegaégű támogatásával — megalakították az tgyetAitMá arra a célra, hogy a tadóvéaa által legnagyobb mértékben suj ott vagyontalan betegak gyógyítására alkalmas szanatóriumok létrehozását lehetővé tegyék. Az egyesület alakításának addigi történet* egészen megfelel a mi magyar jellemünknek, a melyben benne tekszik a meleg lelketedés minden hnmanitárius és különösen hazánk jóllétével kap-csola\'oi humanitárius törekvés iránt. Itt is bevált, hogy a legalsó magyar ember a királyi Uralkodónk nemcsak elfogadta aa egyesület védnökségéi, de jelentékeny penzadománynyal ia szóra azt felelte: \'lázadókkal nem alkuszon« 1 vasra verette ÖL A miniszterelnök ott a súlyos rabbilincsek alatt nyugodtan vár\', mert tudta, hogy ártatlan, várta, hogy megnyíljék a börtön-ajtó, mely ^szabadságra vezesse- Mit nem remélték még akkor is.....háromssáz évi, tapasztalat után?... Október ötödikén este nyílt meg a börtönajtaja. Egy császári tiszt lépeti be s még kit közkatona. A liszt kihúzott kebléből egy pergament s a logolyhoz fordulva, német nyelven ezeket mondotta: — Batthyány Lajos gróf, önt a császári hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Készüljön. Az Ítélet végrehajtása holnap leend. Vagyona lefogtaltaiik a kincstár részére. Batthyány gról bideg és büszke maradt. — Én e jogtalsn és vakmerő ítélet ellen ünnepélyes óvást emelek. A haditörvényszék égbekiáltó igazságtalanságot követel velem szem ben, ha életemel veszi. — Ahoz semmi közöm. Vorwerts, halblinks mars! ■_ A tiszt a két közlegénynyel távozott. Batthyány pedig leborult a földre, kezébe vette ut a kjs vánkost I, mii imádott neje adott neki s abba temette könyeit. * Reggel u elítéltet vérben találták. A nemes (érfiu, kikerülendő a csúf halált, kis vánkoaát kifejté I az abba rejtve tartott töröcskével többször tyakába azúrt. A tör azonban nem működött 4éggé biztosan. \' A nemes grófon aztán konstatálták, hogy nyaka oty annyira ös«e van szúrva, mikép a lö leszakadna a kötélről. Ugy hit kivittik az épület" háta mögé, hogy ott agyon löjjék. Ett^felé indult meg a menet. Borkatonaság foglalt állást két oldalt. Elül egy csapat gyalagos, utána kii tisst, azok után a támolygó, sebes, vérboritoUt Batthyány, háta mögött ismét kit tiszt által vetített erős fedezel. Egy csoport polgár bátort ságoi vett magának végignizni est az irtózatos lyetlenséget és sirva lobogtatták kendőiket az elitéit leli, mintegy némán jelesve : .Bátorság I hisz van Isten, ha Ok nem hiszik ia." — Boron-gós őszi idő volt. A csillagok stomorusn pislogtak az ég-bolton, eltakarva ezy-egy nehéz felhő által. A hulló csillagok sűrűn repültek át az égen, aztán el-ellűntek. Talán az ugyanakkor kivégzett aradi tizenhárom tábornok etszálió lelkei repültek az ég telé. A sorkatonaság -felállott, a tisst kivonta kardját. Batthyányi kiállították célpontnak, a tiszt vezényelt, egy tompa dördülés...Batthyány holtan bukott a tőidre... az ártatlannak drága vére folyt- Két golyó mellét, egy aolvó homlokát fúrta át. Mikor derik honfiak fejők kockáztatásával elcsempészték a dísztelen sírból a IPeretortndiek sirbo\'tjába, hát látták, hogy a golyó ütötte lyukak be vannak viaszkosva. I .: Olvasni is qlég>a)t már...A tizenhárom vér \| tanúról nem merek megemlékezni. Hiis agy jóravaló állatnak a szive szakadna meg ha érexai tudna...A bakók nem tudtak éretni. Az aradi sikon Lázár Vilmos Deaseffy Arisztid holtan bukott a földre a vezényélt aortüa után, csak a gavallér Kiss Ernő tábornok, aa még ott is könnyűvérü gavallér volt, ott ia rendülellenül állt és ingerü\'tau kiáltotta: — Hé, hát in velem mi lest ? Engem a golyó nem talált. A sortűs ismét kigyaladt, Kiss Ernő még mindig rendületlenül állt. — Hej I A karom átlőttétek, de in még élek. Micsoda dolog ea? S a hóhérok nem tudtak kegyelmezni, nem adtak irgalmat annak a hősne, a ki annyi ütközeten át kikerülte a halált, ki itt is oly kósy-nyen vette ast, fitymálva a katonákat... Egy kilépett a sorból, odaállt hozzá, vállához vette fegyverét s célzott Kiss Ernő szembe nézett aa altiszttel, a fegyver eldördült...taiált...Hoaalokon lőtte a nemea tér fiút. Ily vértanukra nem emlékezik a történelem. Tiz tábornokot bitótára hurcolt a zsarnok kényuralom ugyananoap. Dasojaiios lába el volt törve, nem tudóit\| lépni. Egy kétkerekű kordén vitték a vesztő, helyre. Ott néste végig a höslelkü tábornokok hslálkinjait, ott hallgatta elhaló hör-géseit, kik bajtársai voltak a harcok Leiningen néhány ntolai sort irt nej éhes. Caak németül engedték neki megírni. Mikor bevégezte levelét, (elhúzták. Azután kiadta lelkit Damjanica is. Es ekkor féket vesztett az emberi értet. Egy óriási siralomház leit az ország. A vértanuk aztán következtek még százan ét ttétan, quot báró Ptrényi is, ki aaivartal szájában Vi- Zala 80 uám. (S lap.) 1899. október hó hangú bacsuzial<\\jávi oyUja meg Perczel Desaő aloAk ax Oléat Esután Kőisegby Sándor, a kérvény! bízott* aág relerence nyújtotta be a bisolta^gálag elínté-zett kérvényekről Móló jelentéit. lu vannak már a Henizi-ügyben beérkezett feliratok ia. Nem pa-naazkodbellk aa alesiék, elég gyorsan eiinléata őket a biiotliág. Molnár Béla a jelenti* nyomén axl indítványozza, hogy—miután a biaottaáf már ki tejeiéit adott a mags álláspontjának-ax ezután beérkező aaooos tartalmú kérvények ■ mot beterjeasteltekkel együtt, t^j bizottiági tárgyalta mellőzésével egyenesen a plénum elé terüljenek. Est a logikus indítványt helyesléssel logsdla ai ellenzék ée magáévá le\'le ax elnök ia. Di Tbaly Kálmán arót kért: — Hátha olyao kérvények jönnek még a Hemxj ügyben, melyek aj mooenlumokat tartalmaznak? — Aa ilyen kérvényekre ax iodi\'vány lermé-axeteaen nem vonatkosik; — nyugtatja m g as aggodalmaskodó lurao honatyát as elnök, a mire egyhangúlag logadák el Molnár Béla indil-váayál. Hegedűs Sándor egy vasuli jtvwlalot és jelentést továbbá a vasárnapi muakaazünet dolgában kiadott rendeletét lérjaasti a Hás elé, axa tán Kossuth Ferenc állt lel, hogy megindokolja as október haiodiki Qnnep dolgában beadott indítványát. Nem volt hossxu ss indokoláe, de nem vot lendttlet hijjával sem. Ez az Qnnep - mondotta a negyvennyolcasok vesére — nem egy pártié hanem a nemzeté, amiül hogy a martiruk aa egéax nemzet vértanni voltak. A gyász és m-mülai dermesztő ideje elmúlt, de a kegyelet érzése a mártírok emléke iránt nem múlhat el soha. Király és nemxel közölt ez érzésben se különbség, sa ellentét nem Irhet és ax Qnnep egybefoglaló sxanl hangulatában találkozni i kell ax rgésx országnál). A rövid lelke besséd tetszeti a szélsőbalon, Saéll Kaimén miniszterelnök pedig azonnal azú* láara emelkedett. — A házszabályok az érdem\'éges határozathozatalt az indítvány felvételeim napjw meg nem engedik. Ma c<ak a lelett határozhatunk, napirendre tü<es«ék-e as indítvány, vagy sem. Kijeleniem, hogy aa indilvá 7 tárgyalása ellen kilogásom nincs, sőt kérem, hogy ax már a holnapi ülés napirendjére tüzesék ki. Ez I koiáliáas, elözékerfy nyilatkozat nagy megnyugvást és letaaást kellett a Háa mladaa oldalin. Tóbb saó nem is esett es ügyről ma ás á Ház tüstént áltérbetatt a napirend következ pocijára, a tiatagn kvótadeputáciú megválaszt teára. A tüggeüenaégí párt nsm vett réast ebbao a vA-laaxlá«ban. Negyed ilxenkettőra vege lett annak aa ak-tusnak ia. Msgvá asztat\'ak: Apponyi Albert gráf 108, 0ky Albin gróf 108, ralk Miksa 108, Bfr ránsxky Nándor 108, Láng Lajos 108, Hatlak , vica Sándor 108, PuWzky Ágost 108, Tisza Kálin fa 108, Tomsich Miklós 108 éa Zichy Jánoa gróf 191 axa vasa fal. A bolnap déWőit tia árakor kezdődő üto napirendje Kossn h Ferenc indítványának ti rgya-lása len. A főrendiház Qléae. Déli 18 órakor Ölest tartoU a iöreedikáa ia. A kvóia-depuiáció.ót tagjának me«válaaatáaa volt a napirenden éa a melió«ágo< lörendek ssép szám* baa gyűltek össze s választás meglétére. Báró Vay Béla as elnök, a kormány réaaérM Széli Kálmán miniszterelnök, báró Péjárváry áa Wlaasict Gyula vannak jslaa. Jeieuti as elaók, bogy ő Felsége uavtnapjan október 4-én ünnepi wteoi iazielet lr»z Budavárában. Azután a választást ejtették meg. Míg a szava-zatazedö bizutt-ág Czapáry latvan gróffal az. tlée a voksukat számolta oasz--, telolvaMák a mentelmi bizottság jelentéséi grói Almássy Tasziló Qgyébee, a kit mezórwudöri kihágás miatt kérnek ki a löreodihá tol: A bizottság nem látja okát aa átjárás megindításának es ezen a uéxeten van a plénum ia. Végezetül kihirdették a választás eredvényét. Egyhangúlag választották meg kvótadeputátao-kul grói Deasewffy Aurélt, báró Harkányi Frigyaat I Lnkács Antalt, Palltvicini Ede Grgrölot éa Hzmra-csáuyi Pál sa-p^si pü-pököt. — Eijen ! — kiáltja egy pár főrend — és as. sel zárai is as Ülés. Október 3. Október hatodikának megünneplése volt a mai ülés egyetlen tárgya. Mindjárt a vita kezdeten (átemel kede t Széli Kalman miniszterelnök, bogy Kossuth Ferenc ismeretes indítványává! szemben a maga álláspontját kifejtse. Tette pedig eat egy elleninditványnyal, melyben melegen megemlé. Nl\|f llliw caütftrtök Ti jáTak alaiéábna éa ott van aa agy eafilet játén Jóoat HbTUgáeé tsoaégea nsje: Klotild lőhar-Hasneny, mint a Mmiaottaág vídnőknóje. flo^k grói Batthyány Lajo«, a hölgybizottaág elnöknőja Aadráaay Géaáaé grófnő, aa egyaaAiet támképe Beoc«r Gyula kasénak éa aaelleménak műve éa a nasgfkőeöóeég kösrehafásának lelboa-ditáaára lentebb olvadható Jókai Mór la hívása, fiprtéswátnk agytk legkiválóbb tagja, Cxigler Győző műegyetemi tanár lől^jánlotta aa öaasas arcbuektaai teendők díjtalan teljeailáiét. A pár hóewpal azelőtt Berlinben, u egéaa világ résB\'éteiével megtartóit luberkulóaia-kon-giseaiea mindenkinek megérthető módon kilrje-aésre boám, bogy a kOaaObön álló saáaadaak niacasa egyetlen nagyobb lontoaaágn faladata, aiat a tAdövéas pwstltásai elleni védekeaée. Európában 900.000-re tehető aa éveakinli tüdő-vesahalaadóaág. Ezzel aaemben a izanalóriumok iistflaciójá már minden polgárisait államban — Angliábea 190 év óta — mcghoooeodott, bennünket immár Ausztria is megeöaött. Pedig a nemzeti érdekek sehol sem követelik a tüdövésx elleni kitartó ktadeimet a a szanatóriumok alján történő batbatóa védekezést olyaa mértékben, mint ■álunk. Egy katalaw állam és egy életerős magyar kukára léteaitéeére törekssUuk, de ellehet-e nat árat a mi népesedési viszonyaink közt ? A la-leletet megakasztja az aggodalom. Magyarország a azázadok lolyás* alalt már többsaőr állott a kuliura és a hatalom kimagasló polcán, de eaen aítributamok kontinuitása nehe-sen tartható fsnn sry kis azámu, rokona>an nemzet á!ai, még aa idők kedvező lolyása alatt sem, meanyivai.iak&bb küzdelmes időkben! A bslalom éa knitara kontinuitásának sarkalalofc löliételei köaé tartozik, bogy egyetek és csoportok a munkában agymást lölváltsák..., vájjon e\'ég-e erre a •tajunkbeliek száma? £s miért nem vsgyank főbben ?... A magyar faj szaporodási képessége a legmagasabbak közétartozik, de a kulturnemzetek sorában ha audósága is a legmagasabbak közé; sok aa qjszüiőtt, kevée az érett ember, s ezeknek is aránytalan nagy száma beteg. Oraságnnk legelterjedtebb betegsége éppen a Udövéss. Aki hatalmai magyar államot sksr (élesíteni, unnak elö kell mozdítani kösegészségügyünkel minden tereo, segitő jobbját kell nyújtania főleg a lüdövéaz elleni küzdelemhez! Ezen eszmék v ex ették Korányi taaárt életpálysjáu éa exekböl kifolyólag ajánlja kérését szíves elfogadásra. Országgyűlés. Október a. Nagy fekete sassió csüggedt szárnya lógg alá szomorút a az őszi verőfényben. Halottja van a Háznak : Pejacsevicb Arlhur gróf. As ő meleg- peti bitó alá. Ezren és ezren sínylődtek börtönben. Kik meg nem haliak, azok megőrültek. Ott az Újépület háta mögött működött a bitóla és a golyó. Maga Haynau egéss Lipótvárig akas<tatia és lövette az ártatlanokat. A kimenekültek arcképeit meggyaláziák és képletilex bitólára szegezték. Kossuth, Ihász Dániel, Bem apó arcképei mind ily sorra jutottak. Azok, a kiknél a sza-badságbarci ereklyéből bármi csekély találtatott, felakasztanak. (Es mennyi ereklye maradt mégi-1. Milyen törhetetlen es a nemzet!) S mikor már kitáradtak apáink vérontáaában, mikor már nem volt élő ember, a kire bármii kisüthetett volna az abszolutizmus, akkor befejezésül neki rohantak a azegény nép vagyonának, lialomazámra hordatták a bankót a a nép ezreinek velőtrázó jajga\'ássi között egy szörnyű „autodafé"-! rendezlek. Est művelték velünk valamikor. Ezt fogja elmondani a jövő század világtöriéne\'me. De szere\'nék belelá\'ni a jövőbe/... (F. 2T.) Dal az ezer márkáról. Irta: (•) Arra éjszak felét a ködös Germániábao, egy sxép nagy váróéban, bol szende szőkék és csodálatos józanok as assaonyok, bol nagyban virágaik az erkölcsösség, hol kevésbbé pezsgő\' vérüek a férfink és nők, mint erre lefelé minálunk— élt egy szőke özvegy búi árvaságban. Istan megáldotta őt lőldl javakkal, egészséggel és forró vérrel. Még sem volt boldog. Mit ért neki az 0 gazdagsága, ha hiányzott, akivel élvezze, akivel megoezthatná vagyonát, nappalait éa éjjeleit, szerelmét és csókjait. Eveket töltött már öxvegységben és férfi még nem lépte át szobájának küszöbéi. Mint a sivatagban utazó vándor, ki már napok óla szomjazik egy kis üditö viz után, ugy 0 is szomjazott a ezerelemre, vágyod ölelö férfi karok után, melyek hévvel és szenvedélylyel ölelnék ái. Mikor megjött azután a rügyet hajtó májút, mikor minden madár szerelemről dalolt, minden virág, minden fa szerelmet leheli: mikor a levegőben is vért forraló és perzse\'ö bacillusok vannak: nem tudott tovább a vérének parancsolni, elmenti- idegen országokba, hol forróbban süt a nap, hol hevesebb a vér, bol jobban tudnak saéretni, mini arra fönt északon. Sok-sok várost bejárt már, míg egy bájos fekvésű lűrdöhelyre érkezett, mely gyönyörű ló pariján feküdt, pompás villákkal, elegáns közönséggel, mely a tó pgHjén sétálva élvezte a kilünő levegőt és elmátezvsNjhallgatia a cigányok bús magyar nótáit. Mintha ezek a barna Rak mind búlól és csa-pástól megtört emberek volnáaak; mintha mindegyik a saját fájdalmát játszaná al az ő hangszerén. . Különösen kivált kőzűlök a prímás, agy valódi cigány>typus, olajbarna arccal, tüzes lekete aa-makkal, ki csak akkor volt elemében, ha azokat a mélabús nótákat húzhatta, melyek hallatán ideális és poétikus hangulatba lövünk, s minden búbánatunkat, fájdalmunkat, örömünket szeretnők beleiojtani egy mámorító ölelésbe, nem báava, ka meghalunk is utána. Milyen szép halál is lehet »al Ölelések áa csókok kösölt a szerelem tengerén hajókáani át a másvilágra. E< mikor a prímás búzta azokat a szebbnél-szebb nótákat, az özvegy Külchen asszony agy érez e, hogy arcába szökik minden o«epp vére, a szive pedig olyan hevesen dobogott, mint még soha „ Nem leit volna igazi cigány a primáa, ha — észre nem vette volna esi az érdeklődést: hát ö bizuny ezután már jóformán csak neki húzta, meglüazerezve egy-egy tüzes moaolylyal éa pillantással, malyért KAtcben dehogy haragodott; söt végtelenül jól-eaett neki. Elgondolta: mennyire tudhatnák eaek a tüzes tekintetű féiflak\' szereinl, mily lorró lehel aek» nek az ölel\' k es édesek a csókjaik. $jfé\' mi. rég elmúlt, de azért Kátcben asszony nem goudolt a lefekvésre, hanem hallgatta a cigányok játékát, dacára, hogy jólormán már csak egyedül volt a vendéglő terrsísaán. Szomorú volt és mégis boldog mert azt hitte, rátalált arra a férfiúra, aki után vágyott a szive már réges-régen. Oh, te isteni szerelem! Milyen nagy Is a te Zala 80. Bsám. (A- I«p) Nagy-Kjaniz«a csütörtök btsve a nemzet- Térianniról, figyelmeztette a Hint, hogy már aa aradi szobor leleplezése alka mából s Hás megállapította részvételének \'keretéi, amikor Bally Ignác iodttványáhoa képest kossora 1 letételét határozta el. A magalkotott keretben ket most is ssoaogoi, ö azonban megtoldja ezt axzal as iaditványnyal, hogy a ház bizza meg\' október hatodikán sárva maradiák kapui, a kossoru letételével elnökét-! -;- Minden oidaion mosgás támadt, a wkor a Vármegyénk uj szabályrendeletei. 1899. október hó Sén Ezzel a vita be volt bejezve. A Ház talny azok foglalkosbatnak, akik erre s vármegye mó többség. a miniszterelnök javaslatát tette1»\'j*11^ tuokl^liluL magáévá. Feltűnt, hogy a kormánypárti padok-1 Í^VmagEárLtt bJlJr* adhatá e\'épp£ ról Biró Lajos, Kossuth Ferenc indítványáraL,^ ami-D, ^ előfeltételek megszűnnek, a szavazo l vármegye alispánja által vieasa »« vonható. A Ház jövő hétfőig nem tart ülést és igy j . Ason iparoak (kereskedők), akik sataisalsfsInOk est as inditványt megtelte. Mindéi nfltt érezték, hogy es a lépes határozott haladást jelent a amit eseményeivel szemben. Kielégítőnek a függetlenségi és 48-as párt azonban nem találta est as indítványt. Ennek astán Thaly Kálmán nyomban kifejezést is adott. Érdekes történelmi Iqtagetásekkei matatta ki, hogy miért nem saabad soha a nemzetnek nagyjai iránti kegyeletét oly módon kfmu\'atni, hogy ne as egész nemzet köz-érséae domborodjék ki benne. Thaly fölszólalása mán a néppárt nevében Molnár János esallakosását jelentette ki a minisztereinők javaslalához A kővetkező szónok Poiónyi Gésa volt. A miniszterelnök javaslata haladást jelent a múlttal szemben; helyesli ast is, bogy Széli mm indakolta bővebben javaslatit, de ha az isdoko-iás mellőzése csak biperlojalitá»ból történt volna, akkor egyeaeeen követelné a megokolást, mert nem szabad a nemzet és a király iránti lojalitás kőzött különbséget tenni Diána Kossuth Ferenc szólalt lel. Ő is kon-cedálts a miniszterelnök javaslatában rejlő haladást, de azt elégtelennek tartja akkor, a midőn a nemzet vértanai iránti kegyelet röviden: hazafias kötelesség. Főleg azt sajnájs, nogy a mai honvédség nem leinti Utódjának. - Zalavármegye törvénybs\'ósígi bisot\'ságs f, évi ssepiembei bő 11 in tartott kteyyflIMben károm uj szabál rendeletet alkotott, amelyeket kinyomatva megküld a* eaetle ea felszólalások megtehetése végett as egyes késségeknek s as mán terjesei fel ssókat jóváhagyás végett a be Ogyminissterbez. Olvasó kö/öneégOnk lájékoatatása végett kö-söljBk ss slkotott szabályrendeleteket. I. Bzakályresáelel os itkolal rend védelme tárgyiban. T. §. Amennyiben súlyosabb bészámi\'áa alá eső büaeselekmeny nem forog fenn, kihágást követ el és 60 írtig Ifrjedhetö pénzbüntetéssel büntetendőt s) ski valamely nyilvános iskola tanhelyi«ó-géba s tsaitá* ideje alatt engedelem nélkül bmegy és a tanítást szándékosan bármely módon megzavarja, vagy pedig onnét as illető tanár, tanító Vagy helyettesének felhívására azonaal el nem távozik; b) aki ss iskola bárme\'y helyiségében a tanulók előtt, erkölcstelen vagy oly kifejezést használ, vagy pedig oly magaviseletet tnnusit, mely a tanári vagy tanítói tekii téiyt sérti vsgy kisebbiii; e) aki a tanulóra vonatkosó jogos I\' nitói szándékosan intézkedést szándékossn meghiusítja, vsgy a magát a 48-as honvédség I ta"ul6t Iméskedéasel szemben engedetieo végre bírja. 8 § A pénzbüntetés az illető iskola alapja Madarász József arra figyelmeztette a Hazat,1 javára fordítandó és behajthatatlanság esetén as hogy az aradi vértanukhoz hasonló kegyeletei érdemeinek a nemzettől, Batthyány Lajos gróf és a 49«es törvényhozás többi vértanúi, kik ép agy ontották véröket a hasáért, mint az aradi Golgotha hősei. A vita ntolsó szónoka Visontai Soma volt, ki arra utal\', hogy Magyarország miut szabad állam nem köteles a megszállt tsrtományok legyeimét magáa törni és nem volns szabad megengedni, kogy csak kötött marsrutával induljon meg, mikor kegyeletének impozáns módon akar kifejezést adni. 1879. XL L-e. értelmében eisáráara változtatandó át. 8. 9. Ezen szabályrendeletbe ütköző kihágások elbírálásánál s 38547J1880 sz. belügyioini.s\'eri rendelettel kiadott eljárási szabályok követendők, Ezen szabályrendelet hatálya a vármegye egéss területére kiterjed. IL Ksabáiyreaárlet a pitttoly, a foraápimtoly ét a kottájuk való töltitek forgalomba hozatala tárgyában. 1. Pisztoly, forgópisztoly és hozzájuk való töltények eladásával a vármegye területén csík artr- ezen szabályrendelet életbeléptekor piamoiy, forgó pisztoly\'vagy töltények eladásával fogta!kosrakK nem ssoruinak engedélyre, de art, kogy továbbra is ások sladásával akarnak foglalkoaai, a szabályrendelet kihirdetését k5e<ő 18 aap alatt a váríaetye atiapánjinsl bejelenteni tartóénak. 8. Ha valamely iparos (kereskedő) felhagy ezen áruk eladásával, est aa aliapáaaní saintén előre bejelenteni tartozik, s es eaetbaa netán meglevő készlete más tpsrtsnak (kereskedőnek) átadandó. 4. Aa engedélyezés és sz engedély Msavo« aása tárgyában bosott alispáni határosat 8 napon belül a megyei közigazgatási bizottsághns, ennek batárosaU pedig, amennyiben as slispáni k«tá. rosatiM eltér, a betügyminiarerkes lelebbezheiő. 5. Ugy as engedélyt nyert, valamint a 2. ban említett iparosokról (kereskedőkről) njilván-tartás vezetendő 6. As eladásra engedélyi nyárt iparos (kereskedő) kötete11 általa besseraett pisztoly, forgópisztoly vagy tö1tény készletről, a megrendelő éa -es saáílitólevelek o-aiolása mellett, külön könyvet vezetni és ebben aa eladott pisztolyok, forgópisztolyok és töltények számát, illetőleg mennyiségét és minöaégét, sz eledas idejét, vevő nevet ás fegyvertartási engedélyének s/ámát ás keltet pontosan bejegyezni. 7. Pisától yt, forgópisstolyt és hozzájuk való löltáayeket fegyvertartási engedély nélkül vásárolni és tartani tilos. E>en tilalom alol kivétetnek az 1. 2. §-okban említett iparosok (kereskedők) az eladásra váárolt éa tartóit pisztolyra, forgópiaztrlyra és t lteoyekre nézve. 8. Hasonlókép tiltva van báikiaak ia pisztolyt, forgópisztolyt és hoszá való töltényeket eladni oly egyénnek, akinek fegyvertartási engedélye nincsen. 9. A mező- és hegy örök s fentálló szabályok érteimében szolgátaiadöjiik által forgópiastolylyai levén ellátandók : a szolgálatadók kötelesek a töltényeket ia bea«ecesni számukra. A «a<>1 sálai• adóknál a forgópisztoly és a töltények he»zer-sését illetőleg a fegyvertartási engedélyt helyhatósági bizonyítvány pótolja, melyben a szol* gá atadónak ezen minősege igazoltatik; a rnesö-és a hegyőröknél pedig a forgópisztoly és a töltények tartását illetve a fegyvertartási engedélyt a szolgálati jelvény és ss sakübisonyitváay helyettesíti. 10. Aki ezen esabá yrendeletet megss gi, 60 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, viseseaés esetén e/en felül Bt napig terjedhető elzárással büntetendő. Ha iparos faereekedő) szegi meg vagy hatalmad! Ledön\'öd a vá\'a«slalakat, melyek urak ás paraaz\'ok, szegények és gszdsgok között lenn-állanak, sőt a te nyelveden még ások is megértik egymást, kik különben nem is értik egymás nyelvét. ^ Est onnan következtetem, mert sz özvegy és a primán közölt váliott p Hántások, mosolyok és jelekből megértelte a cigány, hogy Kátchen asszony szivssen látná öt lakásikn; de nemcsak hogy szívesen látná, de megjelenésre bátorította is as elvtláskor nyújtóit torró kézszorítás és a játékát hooorá\'ó bankjegy. Ez éjjel hiába válták a cigányok prímásakat a tó melletti kiskorcsmában, bol hazamenetel előtt slatiót szoktak tartani sz éjszakai fáradalmakat kipihenni. • a * As újkori philoeophia, a vegytan, a természettan, a msthemstiks mind arra tanítanának, hogy ne higyjünk egy földöntúli életben, mert a halál után megsemmisülünk teljesen és nem marad utánunk egyéb bsmunál és pornál, az egész meghsláai processzus nem egyéb, mint anyagcsere 5 a szervek felmondták a szolgálatot, léhát eldobni valók, mint egy ócska cipő, melyet többé nem lehet viselni. Van azonban egy teremtmény a természetben, bwly arra tanit bennünket, hogy mégii kell egy felsőbb lénynek lenni, s ki jobb te bölcsebb aálunknál. Ez a teremtmény a nő, aki annyi bölmeség-gel, snayi tudással, annyi művészettel van meg- alkotva, Iogy mikor éressük egy asszony szeremét: akkor, abban a pillanatban el kell hinnünk a teremtő létezését, aki hatalmasabb, nsgyobb, bö\'csebb és tudós .bb mindasoknál, kik emberekként járnak e földön. Hiss hs mi arra gondolnánk szókban a pillanatokban, mikor egy-egy asszonyt ölelünk, mint ez s cigány, milor azt ss asasonyl tar olta a karjai között, kinek a nézése, a mosolya, as\'egész tekintete azt mondta: nézd, én nem kérdem tőled, ki vagy; bonnau jöttél, van é neved, van é nemesi osleveled, vsn-é vagyonod ? Semmit sem kérdések; nem kívánok tőled semmit, csak ast, hogy szeress, ugy mint én téged: teljesen, odaadással. És a férfi bátorítást nyerve az a-szony mosolyától, átölelte szorosan, hévvel és szenvedélylyel, mintha soha Mm akarná elereszteni.................. a * * Elmultak a nyár bűvös bájos éjszakái, melyek oly sok édes órákat aserestek Kittuhen asszonynak és veszedelmesen közeledett ss idő, midőn el kell hagyni a lürdől; a vendégek nagy része már ugy is elment. Együtt ültek a kis szoba diváriján, _mely oly sok szép emléket-őriz az ö sserelmükböl — Fogsz«8 gondolni reám? — kérdé ss ass-szony. X^O — Mikor azokat Arbús nótákat fogom húzni az uraságoknak, mindig reád gondolok; akkor sokkal ssebben fogok játszani, mert azt gondolom, hogy neked játszom. — Tudod mit ? — mondá ss asssony — hagyd ott a bandádat, gyere utánam aa én hazámba, akkorára én berendezek kettőnknek egy kis fészket, amelyben nyugodtan és boldogan fogunk élni, nem tOrŐdve az egéaz világgal, s neked nem lesz egyéb dolgod, minthogy engem szeress. A cigány nagyot sóhajtott ezekre a saavakra; látszott, hogy sseretne valamit felelni, de nem meri kimondani. Végre szégyenlősen) akadozva mégis kimondts, hogy messse van as nagyon, sok péns kellene oda, legalább is eser márka, bogy itthon egy kia rendel csinálva, elmehessen. Kátchen a nyakába boralt essavakraa barna fiúnak és megígérte, hogy el fogja küldeni as eser márkát. a • a Kiürültek a fürdőhely villái, aa elegáns urak és asssonyságok mind elutaztak a nagyvárosokba, a honnét jöttek. A cigány is olt hagyta ás haza ment a bandájával abba a városba, hol télen ál mulattatts a kis váró i közönséget. Az özvegygyei valö regénye talán kezdett ia kimenni a lejéből, midőn egyik nsp nagy p csétsa leve bt kap, melyen aa állott, hogy eser márka van benne. Volt is benne szép Üs darab 100 márkás és egy levél, melyben iija a bánatos özvegy, hogy lu a pJnz, most már csak hamar menjen utána, mert meghal a várakozásban. Könnyű aat mondani, hogy hagyj itt mindent éa mindenkit, gyere hozzám, várlak forrd öle- 1 1899. október hó ft-te nuae^ija el innak intézked\'aeit, tőle ai engedé y • kihágás tárgyában hoiott Ítélettel na (vonható •iamaeea esetében pedig megvonandó. As aage-dé y megvonása s késslei elkobsáaát vosjasisga uian. HaaonUkép ellobo»andó as iparos (keres-kedó) kéealete akkor is, ba tol* as engedés as 1) p. alspjáa vonatott meg. II. A szabályrendelet intézkedései betartását a járéai tOasotgabirák és a rend. tan. városok rendőrkapitányai elUnőrizni és e oélbél ss eladásra jogosított iparosoknál (kereskedőknél) váratlan tllei\'ór»ési esemleket tartani, másoknál pedig gyanú esetén a f málló törvények ée szabályok szerint eljárni kötelesek. Eaen szabályrendelet jóváhagyás végeit a brlügymniasterbes talterjesaletik, annak megtörténte után pedig hasonló esabalyreadelet alkotáaa végett ss 0>szea törvényhatóságoknak megküldetik III. Subái; rendelet. a hátaló kerukidü korlátozása tárgyiban 1. § A házaló kereskedés gyakorláaa a várnagy a területén — Za\'a Egeraseg éa Nagy-Kaniasa rendeseit tanáosu városok kivételével — egy-egy községben éveakíut c-ak 24 óráig engedtetik neg minden egyea háialó kereekedönek. A házaló kereskedő a háalás magkezdéas előtt a házaló köayveoakéiét a kOtséai bíróval láttamoztatni és básaló könyvecskéjével\' egy alt sl igazolni lartosik, hogy megelőzőleg egy éven belül nen hásalt a községben, nert különben a házalás illetőleg a láttanozás megtagadandó. i. g. Ezen randelkezéz alól kivétetnek a vármegye területén köaaégi illetőséggel bíró ason házalók, akik nár előzőleg házsláai engedélyt nyertek ; jövőre azooban ilyenek aek nem adható básaási eagedély. 8. §. Ezen ssabályrendelet a há>aló kerea-kfdea szabályozása tárgyában 1862 azept. hó 4« én kelt nyílt parancs 17. §ában és aa est kiegészítő későbbi öaases rendeletekben bisonyoa vidékek lakóinak biaioaitoti jogokat nen érinti. Aneonyiben azonban, az emiilelt aaakassban éa rendeletekben kedvezményezett básalók a kedvesnényesett árukon khüí más árakkal a házalást Őznek, ezen árakra nésve eaen szabály, rendelet korlátozása alá eenek. 4. §. Eaen ssabályreadelet a básaló kereske- léssel édes csókokkaL Ha nem volna as, aki husná vissza as embert; hisz hs eleven volna, bát csak meglehetne nyugtatni a háborgó lelkiianeretét, de mikor as egy halolt, a ki csak a tekintetével tart vissza éa nem a szavával, akire még megaem lehet haragudni, akivel vllatkosni se lehet. Nemrégiben temette el a primáa as ő hűséges feleségét; annak sz arca, annak as emléke tartja viaasa. As a sírdomb, as a néma lölddarab mondja: ne menj el, nefhagyj ill, kilóg reám gondot viaelni, ki fojtja a gazt kigyomlálni, ha te nem lessel itt Itt ataéma halott, akinek cssk az emléke van meg, de a ssiv legmélyén, smott az eleven asssonv, ski igér szerelmet, jó módot, gondtalan életet éa "nem liván egyebet caak aserelmet Némely embernek könnyű volna a választás: mások nsk, s kisebb résznek nehéz, Vsjjon mit fog tenni es a férfi? Kitörli emlékéből a halottat éa elmegy as élő után? Vagy megirjs neki, hogy visssskűldi a pénzt, mert nem mehet el erről a földről, ide van kötve, ide van láncolva és ss, aki itt tartja, nem máa, mint egy halott, de ki as ö lelki világa, as ő gyönyörűsége, as ő első szerelme volt. Asért hát ne. is váljon reá, felejtsék el egymást, mintha as egé«s caak álom lelt volna. Mit gondolnak tisztelt olvasóim, mit fog tenni? Magam is nagyon kíváncsi vagyok reá. dönek az .1884. évi 17 t. c. 50§.ában biatoaitott est a jogát, mely ss\'rlni u orság<« vásárokon eladhatnak, uem érinti. S. §. Mindazok, akik esea ssabályrendelet intéskadéseit magsertik, kihávást követnek el ée aa idésett nyüt parancs 19. §. szerint büntetendők. "hírek. j ft&TéSSft t. As évszázadok óla leigázott, jogaiban agyon-nyirbált paradiceom hallgatott. As agysrkodó titánok ss ő«i (sskösbös, a bajtogstásbos folyamodtak, bogy as Így lel háborodott paradicsomot e\'söpőrjék a föld ssinéről, aztán bekebelezzék ss alvilágba. Midőn es sem sikerfiit, neki rontattak s Jellasich nevű alvilági őrrel, aki rövid programmal jött be: .lelapoani abáromasioü lobogót, éa letörülni a magyar nevet." Rövid programmal távozott: .fossunk I A félistenek kiránták hüvelyéből a kardot, megsoélusták a napnál éa a iutó sereg hátába vágtál).: .Ne bántad a magyart I* A kard aztán kát hoeazn évep át aen bajt hüvelyébe, hanem mérte a jelssót egyremásra. A titánok mind a hét ssörtyet elküld ék s nisd-annyi vérea füvei, futva jött vissza. »A védők féliatenek, akikkel .nen lebqt harcolni, akik, nikor lángot fujtunk, berohantak a lángba éa elvették a puskaport," A háromszínű zászlón s Kossuth neve. Ai ö tábornokainak cssk egy jelszavuk van: előre a hasáért \| Es bűvöl, es varásaol, eire támadni lehetetlen. Akkor a titánok harag-jókban meyssaggatták ruháikst, lemondatták eskttiarló császárokat, fegyverkezve jöttek a bét próbában agyounradt félistenekre s ss a pihent, nagyszáma, nagyhangú, eget-földet törni-zúzni kész ti\|án sereg néhány kősileg elvesztett esata után négfofamodott — Ororszországig. Unnan villant be a batáron kétszázezer szurony. As .egységes* nagyhatalmat annak kellett Oe<se-féroeloL A féliatenek azonban lankadatlanul vagdoetak ninden öltést, saely őket is be akarta vonni as erőszakos, a gyűlölt egységbe, megmérkőztek azzal a kétszázezer ssuronynyal is, jogsikst sssal szembén is védelmezték, mig végre megszűnt a harc, a fegyvert lerakták — Világosnál. Ea as ördögi seregek nekirohsntak a védelmezett háromszínű lobogónak, hemockolták, besározták, telhetetlen vérssomjnkban megfürdöt-tek a hősök vérében, pokoli gnnykacaj, ördögi fogeaikorgás között hurcolták végig ss orsságón a bóbér-bitót, a gyilkoló golyót i nem átallották a törvényes, jogos intézményeket lábbal tiporni, nem szégyenlettek jogtatsn gyilkolásaiknak .hadi törvényszék" nevet adni. <; Giirgey feladta a haderőt, Haynau az emberi nevel. Egy tompa durranáa ott a borsalmaa Újépület háta mögött éa Batthyány Lajoa, Magyarország miniszterelnöke meggyilkoltstott. Büue as volt, hogy aem vétkezett, hogy békét akart. De as ártstlsnnak vérét kivárnák as arra ssomja-bozók. Követte öt tizenhárom hőn—tábornok, Magyarország örök büszkeségei. As aradi várudvaron meredt égnek tiz bitó, azokon végezték ki kinoa lassúsággal nemeelelkü] badveréreinket, kiknek az volt a bünük, hogy védelmezni merték a hazát, a jogot. Egyenkint léptek tel, egyenea tartással, tiszta öntudattal, fagyaastó nyugalommal a bitóbos s s hóhér — végesett. Ott nézték végig egymás kinoa halálát azok. a kik nem tudtak negkátráki még akkor aaag nikor a haramiák mini hóhérok léptak eléjük. A .kegyelen* szó aen .tőrt ki agy ajkoa aen. A kik Öl4ők\'ő tűzben keresték ssáaasor a halált, ssenbe néztek a jogtalanság gyilkávJ ia. E mártírok emléke kereeatll tog világlaai örtkké zma bizonyos fátyolos, a nit odateritettsk mulU feledtelőnek. As aradi sikoa a bité oáo«ta kinoa ayössörgést elfojtotta a tompa fegyverdörgéa, a; ugyanakkor bárom láboraok nemes asivét fart a át a golyó. Azután követte őket a többi. Száz és ssáa vén zen kiönlött vére öatöste a magyar földet. Es nen volt kegyelen. Cél volt az irtás, a aen-zet kiirtása. Mindenütt bitófs, fagyver, a kardok bilincsekké, a középületek börtönökké alakítva; a nap nap atán a meggyilkoltak elhaló aóhajai, a rabláncra fűzött ártatlanok jajkiáltásai töltötték be a léget. S nindez késsen állt asokaak, kik a hóhérok vereeégére emlékezni nertek; fenyegetés asokaak, kik a jövőben enlékeani mernek. 8 midőn nár nen volt vér, nidőn nár a aenset legnagyobb fiai ott bevertek a jeltelen airokbaa, akkor nekiálltak meggyalázni kimeoekü t apáink arcképeit, felakasztani ayilváaoaaa, a kihirdetni a raaraok-ság méreglehelte bűneit. Neki álltak tönú-sasai, elrabolni vagyont, földet, nindeat. Máglyái állítottak fal as elrablott bankókból s annak fellobbanó világánál járták pokoli toporsákCáasal kaanibáli táncukat. Borsalmaa idők I Ilyenek voltak ások a véres nspok 1.... 8 a vérszomj csillapultával negelegedtek azsal, hogy csak a magyar ayelvet tiltották el ajkunkról, hogy leigáz\'sk s rabeaolgákai tartottak bennünket. Nemzetem, imádkozzál az elhunyt vértanok megdicsőült lelkeiért a ne feleid el soha, mért hsltsk neg ások?.... ÚristenI Te nondád, neg-büntetem az apák vétkeit a fiakban haraud- a negyedíziglen. PdZteUJtü Nagy-Kanitta várót réssáről a Vtcuy Zsigmond pelgármeater által kibocsátott megbivó értelmében a hivatalos gyáas-iatenitiastelet október 6-án d, e. 9 órakor lesz a helybeli rom. kaik. plébánia templomban. A fógymuizivmban A nagykanizsai róni. kath. főgimnázium ifjúsága október hó 6-4n nemzeti gyászunk ötvenéves évfordulóján a főgimnázium nagytermében hazafias ünnepélyt tart a kövétkezd műsorral: 1. Isten áldd meg a magyart. Énekli ar ifjúság Énekkara. 2. Ünnepi beaséd. Mon4jaEoaetes Jóssef 8,0. t. 8. október hatodikán. Ábrányi Emiltől Ssavalja G&rtner Antal 7. ot t. 4. Kiss Ernő, Dessewffy Arisaiid, Schweidel Jóssef és Lásár Vilmos életrajtát elmondják Bartba István 4. o„ Gósony Ferenc 8. o„ Spitaer Lajoa 8. o, Acsél Géza l.n) o. tanulók. 5. Gyászdal Sporhtól Énekli aa ifj. Énekkara 6. Pöltenberg Ernő, Törők (gnáe, Lahoer György, Knézich Károly ée Nagy Sándor életrajzát elmoocfják Benczik Jóssef 4. o., Gózony -Aladár 2. o., Krátky István 2. o., Erdősi Ferenc 2. o, Rapooh Pál 1. a) o. tanu\'ók. 7. Rákóczy imádsága. Kuruo-dal. Énekli aa ifjúság Énekkara. 8. Leiningeo Weeferburg Károly gróf, Aulich Lajoa, Danjanica János és Véceey Károly gróf életrajzát elmondják Kováes László 1 b] osztályú,\' Valódi hamisítatlan sertészsír nagyobb mennyiség 64 kr. ugy a lrgfriaaebb éa legjobb BiiitiégB húsfélék kaphatók Első Szombathelyi Sertéshizlalda és Husfüstölőgyár nagykanizsai fiókjában. ftagl Kannás oaUtAftft Zala 80. mm (6 lap). legokoUák . íiaoluaéki ban felállottak, bogy t(járétuksl aa alaök itoibts lávosott aa kslyliégbél. — Aa alelnök tea létéi jtlti, es Bléít om lolylatbslttk, baata Faiét hajat 4a HéUiiyén Lijot Indítványára érttktflst alakjában folytatAk a lárgytlást Ai Irlekealet loytaáo egy Bmth Oám nini dr. HoÜmkiU Jakab ki-Joleatatték, hogy dk aa tlnflkAt téritől oam akarták, alrel atoalan tnnak a kérdét* figynek tárgvslásakor (t I. mikor aa lekolaiiék letyzőjt Honaann Mrtr Jilttii a polgári Itánylteolt u-nltóleatllei4aak aat a kértlmil, kogf ai itkolt ssékl kelyletg várd teremül sn(tdtat4k ál ■ttert&a Sándor 8. o., Kittaner (iyuti 4. o. ét MÉaaaaoheia Henrik 4. & tana Ak. Aa aradi rértaank l\'atlgfi UjoalAI. Naavtljt ■fe G\|Ar\|y ?. o I. ( »U HaaAdoak rendalttlenül. taakli aa I(juaá\| bekkere. Al ünnepély kaidét io éa fél órakor. A hasa/iaa ünnepélyt tl, o. H éa fél órakor gyiaaialoflitiixtölat elflti meg a íelad-tempkmihsn. A fMktmktMml itMa Oektpiő tört oki, (Min délilóit 0 érakor B\|ilTáooa dlaaBléat tart, aeiyat m»»«IA<Alag aa l(Juaág aa lar. lamp óméban tartandó gyásiiMsaiitiltitlM réastvees. Aa ttaatpwv műsort a kovetkeiő1 1. Saóaal. előadja aa i(j énekkar. « 8. Mtgnyitó be«t4d, lartji Domány Arain, atj Onk\'ptAkAr rea. laa. 8 .OltAbar A.\' AbrányltAI, sasvalj* l>ukta< latw-. J, o. I. 4. üanrpi botaéd, tartja Walller Vllmoa, u Öokípiökör elnöke, fi. >A legnagyobb »yáai_. I Ily te U-töC ttauljt Lukáca Aladár U L 1 „Ealéktsés, Irta Waiaa Henrik k. o. t., auv. Hooaalein Gy. k. o. t 7. Ufmsua, előadja Ml(j. éatkkar. - A király raapJAit aa Idén ia D^fftartoUák a uokAaoa latenti elteieleket, Melyeken a polgári éa katonai hatóságok, valamint a Jköaőnaég ia aaép taámbau voltak képviselvtt. A várost follobogóalák. — 1(kIA1mAn. A salavári Saealllenedek randi tpáltág tagjai uouior dóit utvvsl Jelenlik. bogy usretttl rendtártak ; H\'a/totr iiltvln íhlum Seent litnedek rendi áldoiópp te a salat ári kbiivinit tlperjele, f. 4. október t én reggeli 2 órakor agyné hűdét köveiketMben a haldoklók aaenlaégoiuék lelveitlt után aa llrban ctendteen elhunyt, Síüleletl 1837, aug. 24-tn Kö-tegen, a Sieot Htntdek tendbe lépeti 1807. t>epl. Il-áu, ünntpita (ogada mai lett 1881 aug. 4-én, áldotó pappa Menteilék 180). aug. 10-tn. A boldogult-1 nik hűlt tetemeit oki. 8 án d. u. 4 érékor temet- > lék el. Aa ö. ». f. ti, I — Nlauálta. A MaionrUM filltw* tUm oMktataifptríltt taombaton tartotta évi köa()Qléaét Tapolcán a m. kir. vinoellériakola Bagy trmében Skublioe Gyula elnök elnöklete mellett. A kösgyüléwu Keealer titkár fölolvasta aa elnöki jelentéét, mely a stölóegesdánsk a ktt lönléle etetni oaapáeok allén való vádekeaéere haaanoe utBQtaia»okat nyújt1, a Jelentéé kitérjed aa KgyeeQlelné! a aiénkéntgraktár keaeléaébea beállott válloaáara, a mennyiben a vidéken Köv.-Körsön, U.-Fáradta éa SQmegen eaénkénegrak(,á-rak létesitlelnek; feltönleti aa agyeaQlet vágyom állapotát, mely g tulajdonát képeaö Ingatlanokon kivtU 8000 Irtoa tölOÜi keaapénavagyonból áll. A köagyfiléa a jdléntést tudomásul vette, péoatároe* nak éa a keaelöoégnek a fölmentvényt megadta, astán elhatározta, bogy mogyorosi asölöjöben piacét ápittei, ennek keresilülvitelével as elnökségei bisntn meg. Dávid János elhunyt vála<st-mányt tag helyébe Nagy Aladárt és a kilépő Saágváryné helyebe dr. Saágváry Jenő sxolgabi-rút válasitja a kösgyttléa válaaalmányi tsgokul. Aa elnöki jelentés aaon részére nézve, hely a védekezés általánosítását célozza, bizottság kfil< detik ki, bogy a vonatkozó ulmulalátt sajtó alá rendeazt, hogy minél correolebbül kerüljön a közönség kezeibe kellő haasnálal végett. A bizottság tagjai; Skublicsliyula elnök, Kesaler Gyula titkár és Tua Antal vincellériskolái igazgató. Több kisebb folyó Ogy befejezietett. - réibtaisakadt Itkelatsékl Hét. A nagykanitaai itkolaazéknek siept. 90-ikán egy ■ bakivolt Hétét Eptrjtsy Sándor elnök megnyitván, I Sümegen I&lesiiendö eanynevelő intését ügyében a napirend egy tárgyának elintéiént után fötin- végre a lefolyt hétén nevezeten lép\'tek törtOntek. dulástól reszkető haugon jelentette ki, hogy - A képviselőtestületnek megbízása uerint Pozso-miután a mait filét jegyzökönyvének hiteleeité nyi József városbíró a zárdabiiottság tagjait szépt, lére kiküldött iakolttiékV tag arak a jtgyiököny 84-én gvQl^m hívta össae. Ezen első torban vet oly magjtgyzéiekkel kiieleaitetlák, wgy an I bejeleut e, hogy a bizottság elnöke, Mild Mihály nak 0-ik pontja aa iikolanék hstArosatával el« prepoal-plibánot a városból elköltözött, jegy-lknkvtü határoiatot tartalmai, tehát mintha ö éa a ifije, Jenvay Géta dr. pedig elhunyt ■ fölhívta a jkgyiö a UgyiőkBnyvet meghamisltolták volna: I bizottságot, hogy e Usztaigeket töltse be. aeki kötelessége ebből a konzekvenciát levonni Erre a bpotttu elnökül-\' Pozsonyi Józsefet, éas iskolaszéknek eddigi bizalmát megköszönve, jegyzőül padig Luronioh Gábor drt. választotta Kimondani. As elnök rögtön le ii mondott 4i meg. Pouonyl Jóitel megköszönte a bizalmat, elhagyta aa eHMd aiéket. fim Hmtth Géza és {elolvastatta az ez ügyben aa 1807. ueptember ér RiAhcÁiid Jakab jegyiAkönyvhlielesttok nyom-\' SÍM-áo kötött szerződéit, a belügyamilazteroek a vallás- él kőaoltttá«ügyi miniastarrei agftUr-tŐItg boaott határosaiéi, vslamiot a aagyée püspöknek é határoaatra vonatkozó faleletét Ea iratok leolvaaáaa u\'áa a MaouaAg alapos tárgyalás után a saersödét poulosaUit megáll apitotta. A biiottság • menődé* uAvegét a sstpttmber án tartott képviaaKHaatUati közgyűlés eté terjtn-lettt, mely ezt tndoaiásnl véve, aa ok«éb« hó tfl-re Aaazehi volt gySléMn vaut érdenlegea tárgyaiéi alá - fevfWMaM. Október t-éa volt aégy éra annak, bogy aa tgykázpolitikai (örvéaytk alap* Jáa at állami aayakAoyraaali életbe lépett. A lail eng at lakulatiékt tagok Bt\|jt\|yaéielbOl ét kaagu. n«gfhmnÍMtal aayakOayvi hivatal ezen négy é latéból aat ai iapreaeiiót nyerték, hogy at la- alat\'l mnnkája 14 vsíkot kötetre rag él a követ-kolatttk a taaiiéieetllel kárelaéatk ktlyl adott; \' aa lekolaeaékl lléerül IOIvetii«gyaAköoyvbaa p«- éik onosk el takn^jél találtákT köteleeeágökaek tartották tehát a magak tudnaáiátla lagyidköarvra jegyatol. Iiaételien hljtlsnttllék iionbsa, aogy\| dk eaael ouk a dolog Ilmáiátára akartak ül* kaimat 4a aóéot isolglltalal, alval as iskolásaiknak töi.b olysa tagjliAI, kik aanak ai ügynek lérgveléiakor aa aláatn jeltnvoltak, htlároaoll klleleatéeaket ballotlok, hogy aa Itkolaaaéki bt-lyitég eeakagyaa á\'ea\|tdltielt t taniiótestllttaek I vérétertal, A jegyiAkönyvbileleiltököa klvll \' fóluóUllik többen (• JttysA, a goadaok la) akikaek lapretatiójoH tsiuléa at volt, ami a iegyidkAayrhiialetltóke. A le ttólslásokból aaon* aaa tgyattal kitint tt Is, bogy hatéroiat taiaolálvi nem lelt. llotuibb rltalkoiái atán aa énekeilet Rtmdt Géta Inéltvéayára egy három tagu klldöiuégit válásitólt, hogy as elnököt ai ér>ikailitea elmondottak alapján a jomltkünyvhllöletltők jóltltienilitiaéröl ea ki-jeleaiéetiröl órteiliye, lemoedátának vlt.ss-Donátira birja. A küldöttség tagjai voltak: JWA Norbert, fUtt Lajos ét Qrüídmt Henrik. — A küldólliég mátnap délelőtt akart oeak aa e\'nökhna meaaí, de kivonulás alkalmával értesültök, hogy ti tlnök — aki olt felejtett sttattvigjéért jött vissza — a kapuban vatl. JWc a tagok egy réaae viunmint is ü étterembe, a másik r-at pedig aküldUlitági tagokkal együtt kürti fogta aa elnököl, iki kérelmüknek engedve, a küldölUéal tagokkal bevonult aa rg\|lk lako tt terembe. Hottaas tárgyalti ntán ai nko t«Ukl tagok éljaniésétől kittrien vezették be u elnököt ai iikolasiékl helyitégbe, hol Mikrn Géza nagy lendül\' tetséggtl méltatta hptrfuy Sándor ératasit i végll Indítványára a jelenvolt úkol-iWái tayeé tguhaupdag kijtUnUtUk, hogy a aa/< itkohuték a lrrttuima rdloit klrdlém igtn ii ugy haídtotoll, ahogy mi tlnök ott jegt/tSkönyvbe mtilt; — mire ai eltük leaoadá<át visszavonta.\' A továbbiak során azonban kijelentette, bogy Aa a» hkblautkt tagok hangulatából a m«/< üléim ait mllt tolna Iá, hogy at iskolaszíki helyuégtt rdrdtrrvmM áltngodik: már akkor lemondott volna. Ezt ti egét incidtnit etek azórt inak le a valóiéinak megleeléen. mert tudomáauAk van arról, augy különbösö el ferduéhekkel jutott nyil-vái oatágrs. — Ttamil * Imagák. A uékt^febérvári 81. honvéd gyalogdandár partnemoktágt alt lartoió honvédeiredek egyéves Önkéntesei in. hó 26, 86. ée 27- napjain lettük le a tiszti vissgálalol. As 60 egyévee önkéntes küiül sikerrel megfelelt 43, esek köaött jeles oredményny^ 8. — A tiszti viiagát leteltek aznap örmeilert rangot kaplak,, liestbelyiilaiekké pedig karlctonyra leinek,kinevezve. A nogykanistai 20. ezredből tikernT vizagáa\'ik: Saum Utnó, FMk István, Horvdih Antal, Léhntr Róber\', Major litván, 8$olnoki Oaatö, Wdmoí Sándor (jeles). -- A nacykanisaai iletőségü önkématek köaüt Hajgatd Béla • pécsi tlinlététe után a gyűlés \| K2. ryslugrirtdnéi siolgalta le Onkénteei évét ét jó ered\'iiénynyel let\'o le a tiszti vingát. — A sÉaaegl ipáeatárét May* A Hornig Káró y ntró dr. meg ét pűtpök által keid eredaenyl lűatail ki: év. artlstéMk. kalálsaáisk. kis. kMis. itJ káa. 1806 798 690 178 20 1807 769 618 SÍI 16 1808 796 111 188 18 I 1899 886 680 191 10 \| ÍM un 1ST TT Ktak utrint a taraétatHi aiaporodáa a lefolyt •égy érben 688. Al 67 vegyet báiuiág kisüt 87 olyan, bol a kéaaatelek egyike kereatléey, a aáaika Uraaiila. — WikáHllttok a klltlué kara-•aUrlék tiáallátlra lsaarales. bogy 1900. éri január hé l4ral óletbelép a küie ető korona értéaaaáaltáa. Erre való tekintettel moet valamennyi ainiaatarlum rendeletei iatéiett llsaat hlvaialaiboa, hogy üaaaee aaámadáiaikbaa éa kBayreikben a isáaidái vagy kOoyvaléa tárgyat képelő értékekel at eddig haisnélt ausztriai értékű forint 4a kngeár helyett korona 4a fillér, rövidített Irt 4t kr. pedig k. I. megjelóléáékkel Ujeaaék kl. Egyáttaláa uta»itjék a minimteriumok aa alantot hivatalokat, bogy a koronaértek ssá-ailéa életbeléptetésétől keid ve szigorúan ügyei-lenek arra, hogy minden nyomtatványon aa tlgyben csakis a koronaérték nyerjen kit joaea. — Páiytiail klr44aa«a/. A tapoleai ni, kir. viooellér iskola igaifi\'óoagi ai 1900\'ik éri tanfolyamra pályás tot hirdet. A lantolyaieon rannak ingyenes, liaaiéaas ét alapit vanyi balyak. A fizéléiet helyeklrt félévi előleges részletekbea 180 irt trtpdlj fiaetendŐ. a (elvétel iránti folyamodványok 60 kros bé yeggel e látra a nagyméit. IVldmive éaügyi minisztériumból címezve aa iskola imgatóeághoa nyújtandók be legkésőbb november hó 10 ig a abo« a kővetkezők mellék* leadök: 1. koreszl\'évéi 16 év betöltését igatolra. 9. Irat, olvasnl-tadásrol tanúskodó bizonyítvány. 8. köaségi erkOe-i bixonyitvéuy. 4, ép egéet-ségts testalkatról taouakodó orvoii bisonyitrany. 6. tzülöi vagy gyámi kötelező nyilatkozat arra nézve, hogy a folyamodót aa lakottból évköabso Ki nem raazik, 6. vagyoni bisooyitváay. A tanfolyam 1900. janoir1-én kezdődik, december hó végén végiédik nyilráno* ti<egával. &uhá< latról és áiyuemüröl mindeo tanuló maga tartozik gondoskodni. Hazolgált katonak éi oly sgytntk, kik már eddig ia eaolöaüve éeeet foglalkoztak, a felvételnél előnyben réaiesttlnek. Tapolca, 1899. évi aseptember 29-én. Az igaagatAoág. — NépNfdtal mtigtitm A lefolyt háromnegyed év alatt január ó-t szeptember kön vÁrosunkban laftleiett 8Q6 gyermek éa pedig törvényes héiaaaágbél 869 liu éa 844 leány; háaa««ágon kívül 50 fia 4a 43 leány; Ikrek 6 eaelben szüléitek 4a pedig: 4 esetben leányok; 1 esetben fink 4t egy eietben egyik fiu a másik leány roll- A halál-esutek taáaa 607 ás pedig 268 tmaaű, 886 nőnemű, 9 fiu ée 4 leány gyermek halva aallateti; e szerint a természetes szaporodás 99 volt. A házasságkötések aiáma 167 j rogyta háiu-ág 0 esetben köttetett és pedig ág. er. férfi éa róa. kath. aó közölté esetben; róa. kath. térti és iar. nő köaött 8 esetben; 1—1 esetben er. reL térti rk. nő; glr. kel. ftrli- róa. kath. nő ée ág. er. férfi- er. rtl. nő kftiüit. — flagyllkenág. Km Jóuel 88 évei csizmadia legény raaéraap több kora<aábaa elitta heti keresetét éa midőn hélfön arra ébredt, bogy aott már aiset mit éa miből inni, meg-atálli ezt a cudar világét Aa esti érákban elment OhynorAny Boldizsár Alilta«ateai kertjébe aa agyaereaett postakertbe ét ott egy fiára felkötötte magát Útik kedden \'reggel vették ésare a tölgyfán himbálódaó teatat, mely akkor már tl}«ién kihűlt volt — Korám kendi, Amulh Ntlhás flasr-kereskedő több iibén tapáiitaUa, bogy a pénaea Nagy-Kan ím caötört&k Zala 8a uám (7. lap) lftM. október hó 6-fa fiókból, meljbea éjjeUa ét, u aprópénil hagjoi ezokta. idtfrol időre J-^t lórin) hiányzik. A toWaj ÍM Tolt mif^ Mist Krjantet cipész 9 éves f\'scskája János,ki hogy béjathasaqrliBK Hl tél* kii advsrában Utó Íiletbeíyisétbe, óietveaaélyea sétákét tett • bázietőköe éa • pad lia ablakoa át kaioh ba aa liletbelyiaégbe, bonnit aimboa miodeakor csak 1—3 frtoi vili fia a péase aIfogyott iámét megtette ixokáaoa aéiáját. — OkUdl keTenáée. Penasil várnának Titusville i a>Q >áioeaba öogyilkoseágot követett el Wil:iaaa Hermaa aert aríambar. Hátrabagy ott irataiból kiHat, hoty azöegyilkoeeág elkövat énére különöe oka «ott, rájött ugyaais, hogy ő a a»ját nagyapja, la eaal aa 0 asavai aaariat a kövelkeső: NMI véltem agy éivsgyet, a kinek lelaőtt leánya volt. Apám gyakran meglátogatott bennünket,. bele«aere«ett moaiobaleáayomba a Té.ll aóttl vatta Hjen módon apám vömmé lett a a menyem as aayámma, mar< bwen apám faleeége volt Neauekára eaatáa liam született, a ki terméese-leeea ai apám »ó»ora a aa éa nagybátyám lett, mert öccse volt a moaioba-sayamaak. Apám fele»égéaek ia lia sitleteli. Aa terméaseieeea aa éa öcsém éa egyszersmind unokáin lett, mert a láajom lia volt. Ex ért a feleségem as éa nagy anyám lett, mert as éa moeteha anyám aayja volt. Sa avysaene a feleségem férje éa aaokája voltam éa mivel a nagyaaya térje egyaxersmiad nagyapa, tabát én a magam aagyapja vagyok. — Ebből teaaék kiokoaodoi. - AHkáagdaaaégftgy. A ragadós állati betegségek állapota Zalavarmegyében a legutóbbi hivatalos kimutatta szerint: Tenyéssbénaság és hóiyagoe kiötéa: kaniaau j. Sormás 1 u., letenyei j. Tormaföld 8 a Rühkór: csáktorcysi j Csák toraya 1 u. Sertéstész : slsólendvsi i. fioaazufalu I u., Pete.béta II a, Szécsi-Szt-Lészló 1 u., csákiomyai j. Fsrenctalva-llikófa 13 u, Reibát 6 u. kanisaai j. Balatoo-Magyaród 1 u., Csapi 8 u., Uelae I u., Kis-Komárom 14 a., Nagy-Récee 1 a, Szepetnek 2 u , Szeni-Jakab 1 u., kesaibelyi j. Alsó Zsid 6 a., Alaó-Pábok 8 n , F -Páhok 3 u., Kövesküt 2 n., Keestbely 4 a., Nemes-Boldogasszonyfalva 8 a, Sármellék 10 udvar, 8zent-András 1 [u, Zsla-Siánló 1 a., let. j Beceehely 1 a, Báaok-Szest-Gyfirgy 1 a, Egyeduta 1 u, Keretye 1 u., Széci-Sziget I a., Tót-8<eidahely 1 u., novai j. Szent-Koamadombja 1 u.. paeeai Máik, Snant-VItaa-táae, alad olyan batogaóg, Beírat a rtak-eUala aa tdogakra való kaláaára. amjia\|tf A vée ■kttáaáral éa RIMttfaéval pad\'z » TümiglaffljH éa a raemalkmaat lyógyiti A Kak-pilala kaahatá Ha- ll II limágiis a loftílb gyépswtéiWn. Kgy dota ira 1 írt 75 Ir k kat éekes I frt Magyawmégl Mnktár: Tártk kwef gyégyesertámbea, Badapmt, Királyain II saám aku. IRODALOM. — A parsa* Magj láslsr. (álakmaadrae) Vllág-miM Ma, se ó-kor fapakMk. Aa aajja aat áiaaétoagy IJa>k>, kogy kabláblt pálmák a* ki. moly kliaitkadlk a hatalma\' loabkoroaája aaaaaa áraikat vrt Aa álam betoljaa 111. A náp híréin* aam pálaatU aaált, haaam •gr hilstama lat A laihatol aaaabbak klaál valót, a kik vakba ml mwráltokteNák a kié tkkópót. A n-— (ordított rajta. Mikor S lallotatt, roll aa I birodalaak tgf kia acaaág; kórtl aprá kia aaemesád államokkal, la alkar aagkalt, vált a Md acyatlaa aagy oraaág; aa t blrodalaa. Hatalmai kaeawája nléoágoe aaagit káakaa hkldt, <0 vaalatták airjába a világ kalakma arát aa á-kanak Haani-ballal agyiu lagaagyehb kadmlrtt, a ki haklat ágjáa aég »gyssar, atoljára, tlronlutu aaga aUtt yimpéa aaragéi s liakadó klaaol alaké ktaelwsaédel lakit kaétm katoaálaak. far tW( déli tam kaUla atáa, Tsk s gtfsség (taa-éSklA alakja aaálli árka. Ram aurait atáaa aks, mai fj gilailll aaáp aosalk a aápolji aaaoamb.a, aa iaaaal aaata Tliágklrt képével, aag raauk doaboralrokkal gaalagas klttmákH aárráajr mrkopkagja, aalyat leastaallaáfaMaa kisasá. Mag agr aagy taaakég: aa, a bH Oartyk k kik-JaaaM, kagr a TUácaak ainca mátatga kaévasánkn, kaaaa aaKsrilrtakra álokaaaadroa kadl tattalrtl aagfalaékaaak a tllág, ealtarálk katáaa maraéaséé, aa aaásadikkal találta éi ast a kaláat lllaü bh » ka abbéi a 70—80 kakál, a alt a rUágUrtáMt aagy kgayvsik* i álokaaaadrot JfogUL lat a katSat táriyalja a NaOY tírta VHÍOTÓBTIÍKT k «oat aigtalaal S»-lk flaatáb a. E reamk kínj kSMabaa ksall aa lalákekal ia, aarkaphágjáiak alad aágy oldalát, s sa Iaaaal aaak riláakirt aaaalkjál, aág padig addig a lagtSkálataSabb raprodak. libau. K a ágimul ml 11 kfttatkaa laaa taljoa SwrkaaatSJt Manafl Hanrik. agyaiami tanár, a g«tSg<krtl aailó kitat •aanájo : ér. 8yo»lay Oyaia akadámlksa. Efy-agy kttat ára dkem MklrkMá>baa 8 frt; faaetenkáat la kapható 80 kriáveL Ikcjalaa aiadaa hélaa agy fisat Kaphaté a kiadék-aál (Kárai Taatrénk, íred. lai Bt Bodapoat, VIII.\' OilM-at 18.) s aiadaa aaaal kSayrkaraakadk atjáo. - Pártád Divat. Most ktealadik bafa\|isklhis as 8. érfalyam. Is IdS alág Tolt arra, hogy a macyar divatlapok hSlgykSzilaaágártl aagiasMrtaam aat sa áriáai klHakaágat, aaly i valódi, haalalUUaa alagaaclija lalóa k a Barllaan Bácaan karaasUI hoaaáah iaporált dolgok kóakt vaa. A .rABUI DIVAT" elveaál aálaak. a vldákaa ia. agy tadaak tlláaal aiat a valódi .parklaaae\', Tank válaaatákaaaa, u, novai j »zeni-auamadomb\|a X o.; P«casi 1.1 t^i\' a^WvJ>S2 ÍSÜlJíSda Felsó-Haból 1 a., Kerecaény 7 U„ Szabar 8 U.,\' Nagy aa Igy vaa, aaaak blaoayaágáal aiáf, ha oaak rftvidaa gtkmegi j. Qyömrtrö 1 u., Medgyea 8 u., Megyer .nkarsQak aaaa eUaySket, mainkel a .Páriái Djvat nyajt 1 u., Rigyác 6 a, Sümeg 8 tapolcai j. Akaii f^^JWj1; kkrfíiábrák a éádtfijké oágak 9 u.! 13 u„ Badaosony-Tomaj .0 l^.Sfeittíí fiegye»d t3 u., Monoeto^Apáti 7 a. Mladsisal- \|kél: áHk akáslmeska, hatoratt, aaataltadtáa, lakáadiaaltéa Kálla-Kia-Falud 11 a, Talján Dörögd 6 u., sala-1 káfábM. Aa Isaam elkkakea klvál a aaarkaaaUi paata k ast egersaegi j. Aadráakida 1 u., Dóbréte 6 adv„ » \' Jy\'T^ "H4 Nemes-Apáti 18 a, P»r^Ederlc 1 a ^W^J^ Ssent-Lássló 1 u., Sérbida 19 a., Zala-Egeraeg \| g frt, trt, NMvre é frt, sagyadám I sssdissm a jövőre város 1 u, Nsgy-Kanizaa V 1 a., A sertéevéea az országban csökkent. A\' mait bét végével\' 1683, tebát Sl-gyel keveeebb volt a tertö/öu kóaégek száma, mint a megelőző béren. Leáay M-M éme isslln IsMke eláraalM-aak aaaaaal falTéáeUk. Isgykaslaml eHaytaa rlaataf — Urakkal m kkdáklviklbea. I Irt A ikes éne Ptail Hírlap\' Az idegfájdalom és kísérői ValaaikáfOB as aUérs seapata lagaril aa iliaatágal a aálkll, hagy aagy vaaetaasiget okoaaa aakl, aaon kippaa aa IdagHJdalaa, aaly súgása Téve sea Tiesaililam batag-aáf, kiiáraaaija áldoaatait, a klkat a Tárnagásy, gyónga Tárt k a klaarttt Magek kóvatkaaUbaa al^iaftlt •mb-rak k&atl aaad. Mlat walMra katoaál, aa a batagaág k Urtalaa k aiadaa oldalról táaad. Igysnr a áriát, as Magét k a fogat táaudja aag, kegy aatáa agáaaas Táraik-aal hátftrinótáját Tagy oldaln:.ráa alakjában lápjai (51 a teat aáa ráasáa. A hekoágaak aat a fajtáját aoadja al lapioa klaaaaamyaak (Toray-Miraad-Hrája) kfivatkaai ■MSI — A Plak pllaláaak kDaHalwtoa. kegy aalmalgiail Tkmaayaitoa. Baitaaataa ide (Udaka, aaly koeeaa Íd4 ék klnaott, mjaáktrafáiláaa yksnaleyayá telt k aanyira aigySagltott, hogy aaanalt asm tadtaa dalgoaai lüaak aea hssytaa ba a mamit 4a aaayira lagatott roltaa, hagy aiadaa tagoa lájt Aat hkaaa. hagy a várea a k-téral BMgtogyalkeaett k riWmrtm lésgttjdslmit kallatt ki-állanom. Igy ajaághlr a Piak-pllalára taralU dgyaliMmet Mióta tíbb akatalya allalát fegyaaxtottoa al, ar5a rlaaaa Mrt, áUal léi tadtaa aiadal, jé étrágyám lett k iésgeia kaaikdaeediak. Ma laaát Uljmtn iglemlgm vagyok k aapi anukáaat ki/kradi aálkll váambitia Hasat Imlaait ayllyáaoaaágra, hogy aáaok k okaljaaak balíla. Irdaam a aagaailtkra, kegy a Piak-ptlnlák alárk gyógyaláa kittta Iráaybaa katáaoa. A vér safejllésávsl Bpaaaá látták Uagnoa klaaaaaoayt am, bogy allauálljoa á flydaloaaak k sa IdagTtaésaairs veié kóavaüaa hatámi, meggyógyították aagál a (ájdalaat. OUalaaaráa, ldaga pal aapllappal agyéit agáaa ávra II frt. (Kárral(Irt, nagyid-áxe á frt 50 kr. Mstalváaynáaet kiaaeággil kaid a kiaóó-kiratal. (Badapaat, V, VAci körat 71.) — A Tltméaast. Állattani, radámatl k haláasatl folyóirat. Maglakaik karesklat kótaaar I dsa, válogatott to aladlg aradat! tortokaaal, laaartaavl aukflráak, tadóaok, aleénaga trák k alváaaak klárealkSdáeával, miooa klál-Utáabaa, taápaa Olaaatrálva. Nápaaarl, liaaritterjaastt folyálrat, aaly a alvall aagy kóaAaaófaak náava ártakasáeakel k táreákat k5s51 u állattan k aaaak gyakorlaiábál, a vadáaaat, a haláaaat tofaa aaaal kapoaoktoa aport kSráUl: es erattkologiai, s rovar-tan k gaadaaági tokiatolban foutoa állatok laaaraláaaií fajaaatálból , aa oltó tarakaatre voaatkoaó Ulráaokat k máplradalal dotgosatál; vagy aa állatlaaaal rokon aáa tadoaUayok káakaana iaawaUibél. alndaaker takiatattal ea aktnalltáara k as olvaaó kóaSaség Igésyalra. Aa e ravalkaa saeceaslláeél ast aegiW\' áalkall (,% kaphat* risekel rillp kaayrka-rwkedéiébéa Rsgy-lsslaáa. közgazdaság — A gabonaQzletrfii- Aa ttsletmenet megle* beiősen egybsngj. Ha egy nap 6 -10 krnyi aa áremelkedés, ugy másnsp ug. ananayit veszítenek u arak. A kínálat kielégítő a a fogyaaztáa könnyen lel fedeaeiekre. Mai áraink ; busa rozs árps bab. IID bükköny 8 frt 30—40 30-40 60 P6 50 CSARNOKa A báróék kisMrm. Irta: Oelaei Mró ZoMéh. > (fstyt krága.) — Hehehe I Hehe f Namartea >ad \|\| es a Aiei. ümaláliők I — ayatogta egyik zöld frakkoa gavallér, friei bereaetie vsidégaü a a plperkée Diákét pedig beviiie aéUÉH a parkba. Laiitak, mit Ígért Friei báró a tealet* orfetins-éasksaaJask. 8 hogy bebisoayitaa erályé t hát egv Tersada falábos támaszkodó Isgásyasif tartott: — Vedd ki a szádból ast a pipái, paraast, ha eagtm látta. Aztán Mg billaatad aat a sspkAl a fejeden, mert letöröm oaaaa. Aatáa mag földig hajolj, a földet verje aa a bugris kopMyál. Hál ki ia vagy te ilt tulajdonképpen? — As ifjú Qotabáa, a kisbéréé, éltóeágos uram. A Tti hivatva Isai éltéaágod birtokait keniai. — Keseled a v aha padéi, bugris. — Ogy hagyta aa »reg miftaágim url — Ne teleaelj, meri végig korbáeeellak I — Nem vagyok éo eb, — méltóeágoa ur! — Ejnye aat a ragyogó arkangyalai, amarra—rohant a satnya Friei egy kutyakorbAea-eaal a kia Gombáénak, felesaelte a korbácaot, suhintott, — a korháas régig tértit araáa a legénynek, aa oda kapott, feljajdult, s a köreikesó pillanatban agy peaderitelie le a verandáról a kie báró u.at, hogy as lagoralt aa advarta. Elizke kaeigott. Nagyoa malattágoe jeteaet lehetett, as Igaz. Akkor aautAn a na Ooabéa kivette pipáját, megtömte éa régyiil^i. Ciake kscigoit, Frici meg aa ö aAld frakkjából ssajd kirepett mérgében, fiöglöa Sssaecaeagetta a cselédséget, hogy asoonsl hagyja el a kastély környékét. A cselédség össsenéaett éa aái nap már nem volt élő lélek a kastély körtl Frioia éa barátain klvftl. A gazdálkodás kezdetét vette. Cielédsé/ helyett egy megbukott cirkuaz-insgató léha asolgammélyaote karfUt a báahoa, Jdinek volt azép esdet-gomboe libériájuk, (adtak kifloa-gani, beszélni eaak — dolgozni aem. Frici lelpskoliatia őket éa fehér keatythea mutatta be a társaségask. Azoknak fala alig négy nap malva eltűnt, még pedig több értékéé gyémánt ékaaerrel. A másik fele meg még aaaap elszéledt a boros pincékbe. Raeeeer Niki elkérte a pénztárkezeléat Fricitöl a elment keresni a gézengúzokat, fogadva égre-főldre, hogy viaaaa nem tér, mig azok elő aem kertinek. Ámde mikor a nagy kanna ki akart szeletei as nrfl, hát kemény marokra öiődött a torka Aa a kemény marok estén a aiivéhes nyúlt a aa ellopott pénzes ládát kivette oaaaa. Mikor aatáa Miki ur a tulisorongatáira kiabálni keadett, kapóit agy olyan ayakleveai, hogy elterült tőle. Aa a durva ember, a ki Niki ur tolvajaágál megakadályozta, senki más nem volt. mint a kia Gombás, a ki most (elkullogott a kastélyba, a beállítva a fényes kompánia köré, fitymálva nézett végig a kevert bandán, mig végre meglátva á kia bárót odatette néki a pénsee ládát. — Itt vaa uram a péaze. Aa aa ugróé ur meg akart vele urnol. — Mioaoda? Niki ? Hol vaa? — A pocsolyában elmélkedik. Aa ur pedig ne biszék mindenkiben... j^joakát. Ejnye le akasa... aaaa... hej, te... Goaüiái... paraazt... hallja aa nr... iaé. — Mi tetasik ? — Fogadd eal a kia borravalót — Köszönöm, nem kalit Jéjcakát. — Uoaa-bás távozott. Aa ajtóban még csak annyit kiáltott viaaaa, hogy tadja, —sxUkséglesz még ól. Hiába kiabált a kia báró utáaa, oeak ment baaa megcsókolta aa apja képét és megindult a sötét éjsaakába. Megfogadta hogy addig aem lesz ezen a tájoa, mig asttkaég nem leaa ő rá. a Két év mult el azóta. Gombás aoket kérdezősködött a kia báróról a mindig olyan válaaal kapott .a környékbeliektől, a mire eség aem érezte magát szükségéé egyéoaak RakocAn. — Most nyároa felhoata bolyongó lelke Pestre ia A vasútvonalon jött mindenütt g a városligetnél lyukadt ki aa utja. Kicsit leüt pihenni, aujd\\ betért a bódék kósó. Egy helyes megállt: merőn nésett egy komédiás bódéra. Kgy vésaa lagéay nagy pá\'oával mutogatott ott festett kópékat, a /•Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 80 szám. (8. lap.) malytk bana tarmfcsethei) láthatók. Saája >«« porán járt, k»ieÍT«l badmásxott. B«mi«i I dotsgtalaaofc fogták könll s hallgatták locsogását. Egy pár katona vihogva nézegetett egy busxárnak öltözőit áőt oU as ajtóban, a kikiáltó pedig azt 01 agy arás ta, kogy aa a kisasszony eleven nyalat mik mg szőröstül-böröslől. Gombás felugrott a ÍAggtayte ajtóhoz. — Niki ur vagy kogy hiviák önt, álkor hagyta oda • gasdámai, a bárói t Niki, as egykori tolvaj, a mostani komédiáé, a mindenkori ingerli és Rakocai Frici báró pajtása nemteleafll vigyorogva felel\': — Kérdem meg Elis kisasszonyt... Tessék kérem, csak tis krajcár a belépti díj ! .. Gombás odament a szörössöl bőröstől nyúl-evő kiaawaoayboa éa így saólt: — Elixke (es felijeit) mikor bagyla el ön a bárót T — Nini as a béres, aki agy megver... — Csitt! Mikorhagyia el smily körülmények, kösö\'l ? — Hál már fétéVs. Megu^ktünk tíle Nikivel Hjaja, a báró tőnkre ment. Minden birtokát elveilék, csak nyolotaáa boldat hagytak neki irgalomból. Oe boosánat. be keit mennem nyulat enni latsa önael... Gombás mintha Agyúból lő\'ték volna ki, rohant le a lépcsőkön: .Most már aaükaég lm rám otthon. ...,G >mbás befordult Hskocayek kss\'élyába. A verandán ült Frici báró, tenyerébe hajtva lejét ás air. Gombás megérintene vállát. As felugrott S megismerte a jövevényt. — Gombás, kérem, tegye meg aat, a mii a\'yám önrebiaoti. As Istenért tegye meg, örökre barát a les/ek, őrökre áldani fogom. Bocsásson meg nekem. Gombás fogott egy lőcsrudát, kiverte a libériáé ssolgskat szanaszét a vilá/ba, a mezőn kó* 1899. október hó 5 én i szálé, elvadult ökröket öemfosta a fali népei felesbe aeki állította mnakálai. ő maga aaáatott vetett, rendbe hoaia a péa»Űgyeket, a u«so rá-so at feljelentene, as adómgokat a lőrvéoy szerint eeak ae^ysdnyibsa állapitolta meg, ex I öreg báró Wenheim«szekráayét fe kmatta, ax olt I talált pésxből hitelezőket elégített ki, a ilyenformán idővel a hatezer hold ősi birtok viaaxakerült. Gombaa Gvuri, ax aroulosapott kisbéres, ma a fiakociy familia megmentője, a birtok jdnzág-igazgatója....-, , * Lapiulxjdonos és kisdé : FISCSBL Fxyxjöl3. 760U. 1899. szám. 286— 1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről kösbirré tétetik, hogy Vörös János szabari lakoa végrehajtatónak Kiss Istvánné azűl. Hercxeg Rozi végrehajtást szenvedő elleni 48 írt töke ennek ee pedig 12 frtnak 1893. december 31-íől 12 frtnak 1894 december 31.(Öl 12 frtnak 1895 december 81-től s 12 Innak s 1896 évi december hó 31-től járó 54/0 kamilai II Irt 75 kr. per 7 Irt 60 kr. végrehajtás kerelmi 1 írt 85 kr. jelenlegi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. tvszék. terfitetébez tartozó s ax orosztonyi 51 az. tjkvbeu I 78. hrsz. alatt fel* vett ház 62 a sz alatt és I. 74. hrsz. alatt lel* vett kert a bel leiekben összesen 487 trt becsértékben az orosztonyi 54. sz. tjkvben -j- 688 hrsz. alatt felveit éa 1318 frtra becsült szőlő éa j pincze az ,arany begyen" ingatlanná < 1899. 6vl október hó- 28. napján d. e. lO órakor Oroaztony község házán i\| a Varga Lijo< nagykanizsai lakos felperesi ügyvéd rogy helyettese aösbejöltével megtartandó nyilvános árverésen dada i ni fog. Kikiáltáai ár a tenntebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10/,-át készpénzben vagy óvadskképes papírban a kikülr dött kezéhez letenni. Keit Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint tk 2-hatóságnál, 1899. ávrjuíiDS hó 28. napjin. Gázony kir, Ivszéki albiró mbsdaágon. - i flOSZÁB^ kir. tszéki biró. c layton & Shuttleworth ^ mnégsidsrfgl gépgyárosok () áltat s IsgJatánjmsshb árak mattan sjáaltstnsfc: Budapest SS. SS. Locomobil és gőzóséplőgép-készíetek további Jániny-etápISgipek, lAhera-csaplík, Us.UUS-röat&k, konkolyoiók, kaisáM- < nrotógépek, uinnsyaitsk. bortmAk. I „Colnmbia-Drill" w legjobb porral Sslpek. umHttlO. rtpsrásSk kukorfcu-mormaolSk, darSMk, SrtS-MlMk. aiyilMM uzil-oktk. I- Is S-vasfl «kák át minden es?ib iiduA«t sápok. Rém hm étjrgyHrk tM Mlr» fam. át Hrmtwpv hUdtimtk. Lincolnt törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- éa caéplögép-gyára. F MELCZER JAKAB Nagy Kanizsán lvs\|. tükör, liapa, psrexsllss és edéay ksrsskséáes- Van szerencsém a n. é közönségei értesile i,miszeriut Nagy-Kanizsán a volt Schitfer-téle ea léig, 1im;a, ptit is Éy ttt (. árt szeptember hóbaa A Ivet lem is ast toljesen ujonn n berendeztem. — Nagy 1 aktárt áa rilus-tikot tartok míndeu szakmámba yagó árából ia eseket ■ légjatáayssahh árak asellell árollóm. Klvállitluk uilndrnariutt épttlrt ablak ktsielwéil és képek keretezését s tea slMikb SlánltáSMÜ A n. érd, közönség becses pártfogásét ée jóindulatát kérem s vagyok teljes tiszte leltei NagyKaalisás, 1899 sisétsaksr hó Melczer Jakab.^í Szenvedő fiatal férfiak ha meg akarnak szabadulni gyötrő bajuktól, és kellemetlen betegaófükat alaposan meg akarják gyógyítani, használjanak kizárólagosan Santal Egger-t, mely rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csöfolyást megszünteti. 1 üveg ára 1 írt 60 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő; 4 frt 60 kr bérmentve. jÓváS ! Tudományosan elismert tényt hogy a Santal ka-~ -tása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. 6—40 Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen Idegen hangzású készítményektől. Fő- éa szétküldés! raktár: GYéGYNZERTÍB a „NÁDOR HOZ BUDAPEST VI. kertUel Viozt-kBrot 17. esája. Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanizsán 1899. Huszonhatodik évfolyam 81. szám. « hirkmtM( Tkmhéa kpthl Ptaekal Ftltp k<t>t ImiMWkti A eaarkeanival értekezel l.K.t ap«a-kitt i a. 4—6 ort kitt Ide liUwii a lap «z«Heai rkiiére vaaatknaé aia<l«i kéaleariay. Kiadóhivatal Várueháaepllet. FueU Fílvp könyv-kavaakedree. ZÁLÁ Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. . ELŐFIZETÉS iBAX: \' ^ Egén lm 11 ka»u f •> fn - kr Félém 6 korona (3 írt — kr. bagyadéira I korona (1 irt M kr Nyilttér patitaon le kra^aár. . Eltiaatéaak. valamint a hliiillnl»i /,-.. foaatkoaék Fíackel Mtóp Uaj iSaenB. VJ 14 vC/ kadéaéba iikiiaiatlk. — Binnantallen lévaiak eaak tanért ka. Ml fagadtataak aL l\|7N naa ara II ki«J»> Xaírr-Kanizsa, 1899. O. / . Feleiéi aiarkaaitl: Saalay liadar Sierkeaitétára: ■\'»«» l.«Jo«. Vasárnap, október 8. a Müvósztelepek a vidéken. A magyar művészet fejlesztésére nézve nagy jelentőségű újításról, arról van szó, bogy a magyar művészek számara művész-telepeket létestenek az ország egyes vidéki j ▼árosaiban. Nem nagybányai módra mii-1 vész-\'skolákat akarnak berendelni a vidé- j ken, hanem már pályán levő kész miivészeknek teremtenek otthont és munka-1 helyei. IVLusús miniszter elölt feksz k egy! tervezet, melyei több neve-* magyar festő-1 művész nyújtott be ás e tervezet részletesén I bemutatja : milyen ti-igyíontosságw volna a I magyar művészetre nézve, hu festöinü vészeink legalább munkaidejűknek «gy jelentékeny I részét magyar vidékeken töltenék. A tervezet u<$y kontemplálja, hogy egyes vidéki városaink, kivált olyanok, a melyekben határozott magyar nemzeti jelleg ván, körükbe vonnák évről-évre a magyar művészek egy-egy csoportjai, hogy ott szerezzenek inspirációt s onnan válasszanak tárgyat műveikhez. Az egyes városok igen kevés anyagi áldozattal megteremthetnék a művész otthont. Egyszerű műtermeket kel- lene építtetniük, illetve meglevő házak könnyen átalakíthatók volnának ily célra. Sőt ázzál is beérnék a művészek, ha műtermekről az egyes városotTIdeiglenesen nem is gondoskodnának, mert a művészek, kik igy vidékre törekszenek, arnngy is szabad ég alatt kívánnának dolgozni s igy c<ak olyan helyiségekre volna szükségük, a melyet csak kisegítőképp, vagy esetleg lakásul » használnának. Egy-e-y városban kisebb művészcsoport tai\'lózjsodiiék ; inkább több városban létesítenének ilyen művész-otthont, de az egyes művész-otthonok szűkebb és zártabb körűek, volnának. Nem hivatalos uton osztanék szét az egyes művészek közt a városokat, hanem minden művész azt a várost keresné fel, a melyet akar. A művészcsoportok igy magnk alakulnának meg s ki-ki nyilván odamenne, a hol a maga kedvére való lémát és társaságot talál Természeteden semmiféle szabályzat nem i korlátozná művészeket a művész telepeken, j Minden művész tetszése szerint rendezné : be otthonát. A művésztelepek ügye részben már a megvalósulás stádiumába is lépetL Első települ Szolnokot választották ki la müvéxzek; ezt a magyar karakterű várost, mely közel van a fővároshoz is. Már I most is több művész dolgozik {{Szolnokon, Ide maga a művésztelep ügye még nincs i végleg rendezve. Jász-Kun-Nagy-Szolnofe megye főispánja, Lippich Gusztáv is lénk érdeklődéssel I viseltelik a szolnoki művésztelep ügye iránt s érintkezik ez Ügyben a festőművészekkel és igy valószínű, hogy a szolnoki müvész-! telep mihamar létesül. A vidéki városoknak mindenesetre érdekük, hogy minden telhető anyagi és erkölcsi (ám gatással ellássák a mtivész-\| telt pékét, mert a művészek ott tartózkodá-jsuk idejére az egyes vidéki váratok társadalmi életét is élénkítenék és növelnék a vidék közönségének érdeklődését a mű-I vészetek iránt. Wlassics Gyula, miniszter {szívesen tá \| mogalja a vidéki müvésztelepek eszméjét, mei\'y teljes megvalósulása esetén hivatva lesz arra, {hogy művészetünkbe bevigye TARCA. Víziók. Bég letS.it idékaak hazajáró árnya Kiaértget ki>rott«m a bni éjszakába\' I iliul a síri romok, ha nőiét aa éjjel, IM.Untli: álanmat az ealékak aaé\|\|al. F.lhi\'vélt agyamban elmúlt gyaraekkoraak Illanó oroai aziboagva tolongnak. Rafaioljtk agyakat, mint vad aaél a falkékei. \\)h! már elteladUa, elteaettea íket!. Szép hajnalcaillagok? tért aaéraya raaényk, Egyaakint lekniltak, lananklat alégtak.. illiutak . Vi-ezftnjruk világol eaak gyérea. Cleladtea őket, eltaaettaa régaa. H az áiaok kodéból, aiat aapfány viharra. Kiválik agy kia lány, bogáraaaal barna Háaiievet, kaanntgai, hitegeti a. caalláa... Oh, ha azt ia, azt la elfaladai tndaáa .. No-OV Samu. Bobby. Elbeszélés a magyar tengerparti életűéi Irta Maros Bódog. A „Westindian" mér öt napja horgonyzott a riagyar kikötőváros mfedwiben -a még nem fejezte be a rengeteg rizubálok kirakásai. Farsang vége Mé nem igen á\'llia\'alos a munkAanép; nkább arra néz, hogy ejszakaiikml meglegyen a rendes : ivótarsasaga nzú\'.uro* füstös, szurtos ,oteriaban minthogy kemény munkával megszerezze a kikötőben A tiiipi járandóságot. Ciplain lílower, a ,W esi ind nn« parancsnoka mar alig győzte vaukon icngercKMziiko -. tu l, ennek a pipuiyu uepsei!-nek ugyan nnm lud a nyakárt hágni Old Eugland egész viziereje\'vfl ictn! Neki már valahol Máun jkütítl krllenc vezérelnie a gózöst, s íme mar OtOdtiapja ürítik a hajót mégaem rakták ki uz égés-. ata\'iit mányi. Kiparancsolta az egész hajós-népei,bogy »égiis<nek a szálliiAsnál, de biz iuy meg > gyarlóbban meni a munka, m\'rt a hetvenkedő Ruméi „dipólt" rendre összetűztek u keményfejü ánglius matrózokkal, Ciplain Blower rengeteg bu-szuságárj. H mindezek dacára hájban bóvelkrdti i kapitánynak, még csak nem ia szabadott amúgy J I^en igazában\' azejjel ütnie mergeoen, mert a j hajóorvos ráolvasta, hoiiy ha még egyszer-kétszer fölforr pulykamérge, akkor a •Westindian" egy 1 derék parancsnokkal kevesebbet ős a cápák egy \| kiiver falattal többet fognak szám álni. Farsang utolsó szombatján megfogadta a nugj-; hatalmú de még nagyobb terjedelmű tenger?! \' hogy hétfő este fölhuzalja nz árbocára ax első i inatrrtzt, a ,\'hipsmate<-t ha ez idejekorán uem gondolkodik arról, bogy önmaga helyett az .indulás jelzőlohogója lengjen a középső vilorlaru< don. A .sliipsmate\' vállig szabadkozol: a vasárnapi munkaszünet ősi szokásánál, C»ptain Blower neiii tágított. .Hamvazó szerdán títbrulttroál kell lennünk, aazal vége. Láss.utánna, hogy vé-gezzünx evvel a pár m<rok rizszsel I* Jo maga pedig- bement a kajokonyhálta, hogy sajátkezűiéi; lorgaoaa a ^.roustbeef nyársat mén , isiére veudégül bivia ma,- a rakodmányi átvevő Itet fialni hivatalnokot, és est a tötőtte tootoa fogást nem btzbatta különben Ügyes kínai azaká-i Csara .Yetiowwan«re ki.t kölyŐkkorátó< fogva \' hord"Zoit a .Weatindtán\'-on. A szelesképü kínai urniiak szá\|aiael ulvannyíra kiismerte mar, hogy \| tiúmágii is nekigöniböl^ödőtt a Captaia lilowar \| étkeitől. Csak a masilieet -- késsilése litkál neta ; biata kifürkészni mindmáig, mert ehhez Albion j virányaiu keli szttleiní. Innen vad, bogy a pa-i rnncsnOk saját külön jogkörében maradt aa isteni 1 nyársonsUli készítése. i füle bét órára vot klmityi^ a Hdinnnr. * Hivatal isak voltak rá aa első haJnagv (a második őrségen maradi) a hajóorvos és a kel Dalai ma-! gyar hivatalunk. A derék p <rancsnok föloldotta vendégeit aa I Angiin* asztali szertartások alo>, a vállig kinál-: v»lá onkozé dicső alkotásával, meg aztán az öt ! világrész szemensaedatt ínycsiklandó étkeivel i melyekel vilagjára alatt összeszedett. Aszialbontas után a kapitány lőihoaaiia a l wiakys palac; okai a vendégei elé őt-bai pohárkát WEISZ JAQUES butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletbep^tarfiitnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, oarokk. roccoco Ntylii, g^Angyháual berakott stb. háló- ebédlő és sálon szoba bátorok, továbbá mindenféle más butohdtok, melyek a legelőnyösebben és- legmérsékeltehb árak mellett kaphatok. Képe>\|ár\|egyiék kívánatra ingyen küldetik. \' Kagy-Kanisaa va«árnap Zala 81 ssám. (V. lap) 1899. október bó Si n a magyar vidék légkörét s-művészeinknek magyar tárgyakat adjon. E,mellett a vidéki élet munkxkedráhangolhatja művészeinket, könnyíti művészeink megélhetését és (legalább időszakokra elvonja a művészeket a nagyvárosi élettől, mely a művészek munkaideiéből sokat elvon. As a modern művészeti irány, mely a magyar művészeiben immár általánosan terjed, szintén kedvez a szabad természethez közelebb férkőző mii vészleiepek ügyének. t A választási ÍUvar dijak. A választási fuvardijakat, a képviselőválasztási ügyekben a kúriai bitáskodás behozataláról szóló uj törvény szerint a vármegyék minden választó kerület székhelyére és minden községre nézve kQlön-kQlön, évtizedekre terjedőltg, előre tartoznak sza* bályrendiletileg megállapítani. Ez az intézkedés szoros összefüggésben van a választási vesztegetések legszigorúbb üldözésével, mely ennek az uj törvénynek legfőbb célja volt. Az uj törvény szerint semmis a mandátum és ennek megállapítását lehet kérni, ha a vesztegetés bebizonyít* tátik. A burkolt vesztegetésnek pedig a leggyakoribb módja volt éppen a fuvardíj* osztogatás, vagyis mint a paraszt ember mondja: »napszám«. Bizony félévig sem keresett annyi készpénzt u falusi ember, mint a mennyit egy-egy ilyen választási napszám, fuvardíj fejében kapott. A választási visszaélések ezen fajtájának még a bírósági gyakorlat is kedvezett a mennyiben a fuvardíjakat megítélte a feleknek, sert ebben nem látott „turpis causát". Persze a védelem sem, mert erre hivatkozni. Aztán arra sem volt eddig biztos zsinórmértékünk, hogy tulajdonképpen mekkora összegnél tehető fel joggal, hogy az ugyan fuvardíj fejében és annak színében, de tényleg megvesztegetés céljából adatott. Ezért kdl előre megállapítani a fuvardíj tarifáját, hogy mindenki tudja, hogy egyes községből téli vagy nyári időszakban mekkora a fuvardíj. A ki aztán csak egy krajcárral többet ad, ez a többlet már a vesztegetés számlájára iratik. fuvardíjra pedig szűkség lesz mindaddig, a\' mig a választások, a szavazások a kerületek közpooti\'székhelyein és nem az egyes községekben iörténnek. A ki tehát azt állitja, bogy a Széli-kormány \| ezzel az uj törvényhozási intézkedéssel „proslititció\'1 egy ujabb fajtáját akarja behozni, nem mond igazat és vádaskodása hamis. A prostitúció ott kezdődik, a hol az erkölcstelenség. Ennek az uj törvényes intézkedésnek pedig éppen az a célja, hogy a választási korrupció ezen legnépszerűbb módját lehetetlenné tegye. Enriek a valóban nemcsak politikaierkölcsi, de a közerkölcsiég szempontjából is\'igen fontos célnak elérése végett a vármegyék igenis nagy szolgálatot tehetnek és előmozdíthatnák a saját hatáskörükben is a< törvényhozás legnemesebb szándékát. Lehe-hetőleg szabják alacsonyra a fuvardíj-tarifákat Elvileg minden politikai jogot minden polgárnak a saját \'költségén kellene gyakorolni. De sajnos, ez a politikai öntudat még nen\\ elég erős és nem általános nálunk. A szegénység is nagy. Megvan ugyan a falusi embernek a. választói joga az egy negyed telek után, de bizony sokszor annyi készpénze sincs a háznál, hogy az olcsó vasúti dijat megfizesse a választás székhelyére és vissza. "így hát még ha akarna, sem mehet szavazni a szegény ember. Ezért a mig szert be nem hozzuk, engedtessék meg, hogy az egyes pártok \'vagy jelöltek a saját költségükön szállítsák be embereiket a választáshoz. Ezt azonban ugy tegyük, hogy sem a: pártok, sem a kevésbé vagyonos, de annál érdemesebb jelöltek ne terheltessenek a magas fuvarozási díjtarifákkal, meri ezzel; megint csak-előnyt nyujlunka plutokráciá-nak. Mivel az több fuvardíjat tud fizetni, több választót képes beszállítani. Az ujabb időben a tisztességes választási költségek \| is annyira emelkedtek, hogy a szegényebb sorsú hazafi, a kinek a legtisztább szándéka, van szükség, ezért indokolt, hogy i községi lajstromos választási rend* legkitünőbb hivatása van a képviselői áKs betöltéséhez, sokszor nincs abban a hely. zetben, hogy akár csak a jelöltséget is elfogadja, mert még annyi költséggel sem rendelkezik. Ezért volna célszerű ^fuvardíjakat lehetőleg leszállítani a legalacsonyabb tételre. Nem helyeselhető némely vármegyének az az eljárása, kogy ezzel éppen ellenkezőleg, minél nagyobb díjszabást állapit meg. Ugyanannyira, hogy az első határozatot a megyebeliek kénytelenek voltak megfeleb* bezní, mert jiz nem felel meg az ottani viszonyoknak. Különben végső fokban úgyis a belügyminiszter dönt. Széli Kálmánról pedig mindenki tudja, hogy nála sem a régi, sem az uj bűnök palástolására nem számithatnak. Es majd ad oculos : adminisztratív uton is be fogja bizonyítani, h^gy mi volt a törvényhozás célja ezen fuvardijak legális szabályozásával. Tollf uttában. Dr. L8kt Emil h dr. Rothschild Samu barátaim nagy alpesi kirándulást fundáltak ki a leg* utóbbi nyárra es hogy megadják a dolognak a * kellő fonlomígol, maguk mellé verbuváltál dr. PiUUt Somát a balatonszentgyörgyi vasúti orvost. Ez sem lett elég. Az én , Nagy-mogulom\' sommás uton fölpakolt engem is. Így már körül-belül biztosítva lett volna a tuUuly, ha dr. PiUitx nyaka as utolsó pillanatban nem biztosítja lábait a glelacher-máasáa ellen. Valami mérges daganat támadt a nyakán; nem tarthatott velünk. Szerencséje; mert nem tudom hogy dr Lik* Emil baratom nyomain lépdeive ott a tiroli Madatsch-gletscheren, — tudta volna«é biztosítani a lévaival a nyakát ?! Tehát hármau indultunk neki annak n remek szép kirándulásnak. Ha rágondolok erre a tiznapo. utazásra, szinte rajzanak lelkemben a szebbnél ssebb emlékek. Egymást váltva, kergetve suhannak el elöltem a bűvöletéi) képek, tiznapi ébren-álmodáanak tündéri képei. Tárcákat kellelt volna írnom külön-külön vala • mennyiről. Tartoztam volna ezzel a lelkemhez rakatott, mélyek e sziverósitőital különféle fajait voltak Hefogadandók. — Tessék ebből a barnásvörösből Bara....v. Baro...huJy ia hangzik becses neve ? — Baranyay. — — Tekintse ngy mintha már kimondtam volna és töltsön ebból a fajúból. — De kapitány úr a mi gyomrunk {nem szokott ám ehhez a folyós lüzhőz — melyből ugy-lálszik csinos gyűjteménye van — feleié az egyik ilju Baranyai — Ob igen, gyűjtöm eseket a remek cseppe. ket, ritkaság asámba megy az én wiaky választékom, — egyebként mást is gyűjtök én a hajó mon I Emberfajokat, uraim, az éghajlat és bőr-1 borra és olcsó lányok körébe, aztán szín külőnféleségé szerint. A szakácsom kinai. \|söm kiütlegelni belőle a kapatos a tengei ben, mint a delfinek. Nem igen kérdez-1 — Parancsolna* as urak ebből a fekete fajtáiéin, ki apja, ki anyja, hanem, (elszedtem azon.ból? — szólt Captain Blower. mezítelen állapotában éa most itt él a hajómon I Buvar tehilsécét" gyakorolhat Jé- néha, mikor kedvem jön obzirigára éa leküldöm a vízbe, bogy hozzon föl pár tucatot a liajó hasáról. ... Ó\'iök nevetnek uraim? Az oastrigs, Haj nos néha egészen elrongáljt. a legjobb hajó alját is, ugy ellepi a vizalatti részt! De ne blgyjék korántsem, bogy halvérü ez a kávészinü fickó! Nem is merem szárasra ereszteni, ha egy-egy kikötőben hoaszabb ideig horgonyozunk és s legénységnek szabad sétát engedek. Alig érzi lába alatt a szárazföldet, csapszékbe megv olcsó alig gyö» ábapotot, — Menta Isten kapitány ur, — egy cseppet se többet! Későre jár as idő, és holnap reggel hat órakor újra a rakodásnál kell lennünk mindnyájunknak. — ö es a rakodás l Vége boassa sincs. — már alig várom, hogy kitussunk ebből a kikötőből I — Ugyan kapitány ar, — mivel érdemelte meg a magyar kikötő, hogy annyira étvágyai kosik tőle? Hisz még jóformán meg se nézte a várost. __ - — Annyi olasz kikötőt láttam már a mind egylorma uraim, mind. —■ Boc-ána\', es magyar kikötői — De as egész jellege, iekvéee —• akár caak angolnak hittem i snyira teleszedi magát a jóból. Érdekes példány I les, uraim, jó tanulmány volna az ősi vér ellsju- Brindisit, Anconát látnám, csakhogy itt hegyek Mására nézve. Ez a félvad emberfaj ugy kezdi a\'vannak a határbanl művelődést, hogy ösztönszerűleg a fehér ember — Kérem, kapitány uram, legyen a mai eat mintha ki- aljas szokásuit utánozza legelsőben. Ugy tartom, viszonosáaára, holnap este a mi vendégünk, a A főztje után szüleied volna.— — Igen ám — Deb...Debé... — Debrö. — — Nps hat tekintse Ön is ugy mond\'am volna a nevét, tisztelt uram, (rettene-1 mint a félig szelídített ragadozói, mert olyan, .i)«ták>ban jó magyaros vacsorát fogunk oeapni, tea lehet az önök nyelve lj igen ám, as én kezem, akárcsak a ketrecbeii bestia. Meghunyásskodik, és ott less a cigányzene is. Jó bandánk van itt alati lej ödölt a derek sárgabőrü angol szakácacsá ameddig korbácsomst féli, de kilör a vad vére, kél hete. Azután a két fütöm hindu, mert a legjobban {ha nekiereaztem. Félek, hogy egyszer valami nagy — Hogy? — mi? Cigányaeue? uraim, itt ci állják a tűz hatását. A szolgám pedig Bobby oki I bolondot talál elkövetni. gánysene van ? Est meghallgatjuk. Eljövünk araim, ma föltálalt, abból s világos bőrű négertsjból való, \| Így a kapitány. — Baranyay meg Debrői köszönjük a meghívást. mely aSzuescsatorna déli torkolata körűi él. Est a lel már a harmadiklajta wiskynél forradalmat éres- — Aztán talán ellátogatunk ugy éjfél felé a lénytköyökkorábólfoKvstartoms.Westindiánon.. tek belsejükben, „catalchinira" is. Így nevezik errefelé az áiareoa Megtetszett s gyerek, midőn egyszer Adeonél — Te, nem szöknénk innen, mond egyik a bálokat. Jó múlatás eeik ám ott I rendre hozta fői a tengerből a behajtsált pénz másiknak tűiébe, ez az égető lőre majd tölvettj — Helyes, helyes — tehát reggel balkor vt» darabokat Született búvárok ezek a fickókkal — Jó, bucsuszunk, én is parazsat érzek a szontlátjnk egymást. leun, valóságos küllők, kik ugy bugdácsoinak a1 gyomromban\'. i Még egy bucsupo bárkát beléjük kényszerítőt* M Nagy-Kanizsa vasárnap 1891 október hó I án simult ragyogó emlékeknek íj, meg uoknik ii, akik lelkeme: ezekkel az emlékekkel megajándékozták. De én nagyon rouz adóé ragyok. Ha fizetek \| (mert a mikor oaak lehet, mindig fizetek) nem igen vetek ügyet arra, hogy mibe foglalom tar-tosáeomat: csinoa tároaba-e vagy aféle ér éktelen, kopottaa takaróba. Igy jutnak moet az én ragyogó uli-emlékeim ia a méltóaágoaabb tárcarovat helyett ebbe a kopottá* rovatba, értéktelen gondolat-foszlányaim gyűjteményébe. Bocsássanak meg érette, akiknek evsel véteni nem skarok. * Különben is ugy vsgyok most ujságunkkal, mint a vendégszerető házigazda, akinek nagyon sok a vendégje. Ilyen esetben a vendégszerető házigazda minden dissessbb helyet a v ndégjeinek enged át; maga pedig sserényen meghusódik valami csekélyke zugbsn. A mi kis ujságunkban es s rovat as én igény* telen zugocskára; itt ssoktam legtöbbs/ör c«en» desen megvonulni, hs kedves vendégeink (a dolgozótársak) legnsgyobb örömömre a dissosebb helyeket elfoglalják. Igen jó, megszokott hely es már énnekem Olyaa édesen el tudok itt álmadósni. Mért ne álmodhalnám végig itt a mi szép, feledhetetlen utunkat is? 1 Augusztus 12-én déli 19 óra Hmil és én a a nagykanissai állomás étkszöjében ülünk. Mellet-\' tünk áll kifogástalan alpesi hegymászó kosztümben : Samu, a tiroli kalauz) a« eleven Bae-decker. Aggodalmaaan vizsgálom Emil homlokát, a melynek ssine veszedelmesen konkurrál as aranyéval. Ast s kegyetlen negyvenfokos lásst, mely homlokát ilyen módon aranyozta be, meg kell tojtania as alpesi vidtk tiasta, gyógyító levegőjének. IFe/ss Tivadar, városi képviaelótáraunk, a sz»gé íyügyi bizottság elnöke, aki valóssinfleg ssegényügyt tanulmányokra jár a vasúti restaura-olóha, — nagy megttiődéssel veszi lndoe>á«ol, hogy Emil barátunk útra mer kelni a lássa állapotával. De Emil, a hős alpesi hegymássó, fittyet hány minden aggodalomnak és té\'ór* múlva már a prágerboli gyorsvonaton vigan dudál, mint egy ígaai ösportngsl. Samu és én hallgstunk — Mi Iftlött morfondíroztok ? kérdezi Emi\'. — Ne bánts minket! - mondja Samu — Én már sokai utaslam ; mii.den utazás ilyen hangulattal kesdődik szoknál, akiket bensőbb kötelékek fűznek az otthonhoz Idő és távolság kell shhoz, hogy ezek a szálak kissé engedjenek. Erre aztán Emil szemeit is betátyolossa a merengés. Talán azon gondolkodik, hogy nem volna-e jó már egyezer as ő szabadon röpködő lelkét ia megkötni etéle aranyszálaik• 1 ?! Mire Pragerholba érünk, már osaki gyan engednek a gsáisk, és bizonyos turista-vidámság-j gal vonulunk be az állomás perronjárs s nyüzsgő i utasok kösé Samu indítványozza, hogy as sutomsta-mér-legen győződjék meg mindegyikünk a maga I /onipuágáról. Így megtudjuk legalább, hogy kiki mennyi verejlékcseppel öntözte a tiroli magaslato-kat, ha vissssjövet msjd megint mértékre állunk, Samu 92<re, Emil 87-re, gyönge msgsm I06-re hajtotta a kilókat jelző mérték-lap hatalmas mutatóját. Emilről tehát már a láz leszedett 6 kilót. Félóra múlva ismét vonaton vagyunk s a gyorsvonat ugyancsak repül velünk Msrburg innét pedig Lembach leié, s nemsokára berobogunk az Apesek közé. Alattunk rohan szikladarabokat mosva, zugó haragvással a bércek kösé szorult Dráva. Olyan éppen, mint valami haragos menyecske, aki ki akar siklani ss Ölelő karokból. Itt imerőeöm s vidék, Pár óra alstt Unter-Draubúrgbnn vagyunk. Edes emlékektől rebben meg szivem, ahogy a magsa bércre nézek. Ott rejtőzik valahol az a kis alpeei tanya i a Tnttntk-Hul, abo egy át előtt as én megrongált lélekiőcsővemet gyógyította meg a balzsamos illata. Untára salrMAtl alpesi levegő. Milye i édes, nyugalma* napokat tököltem a* akkor a gyönyörű fenyvesek áhítatra kiváj Istenhez emelő szent csendjében I Nem sokáig merenghetek. A vonat továbbra bog velünk egy kisebb folyó völgyében, itt-etl hajmeresztő ni-vonalon. Samu barátnak itt már megkarii magyarító i aaa* repél. Ismer minden* állomási; ismeri ss egyes var kastélyokat,\'gyártelepeket, romokét. Tndjamég aa is, bogy egyik másik kisebb állomást melyik befolyásos herceg, gróf vsgy báró kedváán leiemtették. Jól ismeri az állomásokat végig aa agáes vonalon. Hol jó a sör, milyen aa iaa t Hol lehat kitűnően étke«ni I As Alíomáá melyik rásaén vaa a bűdet 1 A vonatnak melyik pontján, meiytk esztendőben és melyik hónapban volt vonatkisiklásí Es temérdek aféle spró-cseprő, de érdekes história, miket talán már ások is elfeledtek, akik saerepeltek bennük, mind — elevenen el aa ö fejében. No most már azután mondja valikí, bogy nem lehet egy ember feje .káptalan* is t Nagy figyelemmel és érdeklődéssel csángók ssavais. Néha meg-megáil. Kissé lehunyja szempilláit. Olyankor talán agyának .egy-egy régi emlékeket rejtő rekesze psttan fél; >»ert mihelyt aaempilláját apró, fekete, fürkésző szemeiről fölemeli, — megint van valami nj, érdeke* mondani-valója. v Emil barátunk nagymogul! méltósággal terpesz* \' kedik az ölesen; néha-néha ravaaakas m< sotyya\| néz Samura és forgatja, laposgaija a Baedeckert Talán:- hogy nem abból beszél-e. Klagenfurtba érkezünk. Az állomás perrotyán csapatokban járaafe-kelnek a bisarr-guastussai Öltözködő, egyenruhás Burechok, A nadrágjok bolondul kmta \| a csapott tetejű sspkájok képtelenül kicai, miaths oaak félkoponyára szabatták volna Est a Captain Hlower és kikísérvén] őket a hajó oldal-lépcsőjéig, elbúcsúzott tőlük. ltjaink alig voltak hnn tépésre a hajótól, hívogató sziszegés terelte hátra figyelmüket; Hobby volt a féluserecsen, ki utánuk sompolygott és nyilván valami titoksatos dolgot skarl velük kösölni. (— Ej, ha ránk tőr ez a [flslóltbőrü 1 mondt Baranyai). ■ . . \' -- Hobby odaérve hozzájuk; alig érthető angolságársi könyörgő hangön mondott vslamit. — Mit ? Mire kérjük a kapitányt ? Hobby újra elaelypité mondókáját. — Ahá 1 holnap velünk akarsz jönni mulatni, te szcrecsenlajsat; — no jó majd szólunk Captain Blowernek. Hanem most uccu vissza a hajóra, mert korbácsot kapis a gazdádtól, asólt rá jó msgyarosan Debrő. A színes legény futtában néhány meleg kő-szönő ásót stiszegett feléjük "És zajtalanul (81-kussott egy lelóggó horgonykötólen a födélzetre. Ujaink pedig hazamenet a szentekkel együtt emlegették Captain Blovyer gyomorperzsjelő gugyiléléit. Farsang utolsó vasárnapi estéjén már amolyan husbagyó\'keddi hangulat ssokott uralkodni Fiume korzóján. Ebben az olaszosan épült széles utcában lakik jóformán az egéss város. Vele párhuzamosan halad egy szük útvonal, mely Andrásey nevével diueleg — egyéb dísze nincs is. Ugyancsak egy irányban a korzóval nvia Andrásyval\' vonul m kikötő belső része, melyet a személy és postuhajók forgalma élénkít, míg kUnnebb a szabad kikötőben, kereskedelmi hajók horgonyoznak a raktárak szomszédságában, éa ide csak az jár, akinek dolga akad benn. A korzó egyenes is, görbe ia, a házak, hol ki-I szögelnek, hol íves vonalban nagyobb térségét vesznek körfii, hol ismét összébb szorulnak, valódi olaszos szabálytalanságban. Az utca közönsége is olyan zagyva alkotású,- mint a korsó maga. Oda le a bicpdalom s.rkában minden tájékról össsegyttl a nép, mint a kert szögletébe s sokfele falevél. Széles Ausztria-Magyarország minden nyel-járásából elkaphat a lül szavakat, ha estenden végig sétál a korsón s mind-e Bábelből vesetö hangkeni emelkedik ki a város olasz lájssólftsa, mely a velenceinek" hig lére eresztett rokonnyelve gyöngített másolata. Körülbelül olyan arányban van hoztá mint a dalmát partvidé k sziklán ter-mettbora azolassborparadicaom émelyítő szőlőlé-véhez. Megvan az ize, de nincs oly zamatja — igazi szelleme; mely as anyatöldböl ered. A „cavalchinák" estéin a soknyelvű, sokssinü lakósság ija«fija mind a korzón kavarog és Ozi a bolondját. A városi ssinhásban tis óra felé indul meg a maskarás mulatság, de as utca már hét órakor hangos es tarka. Ilyenkor a rot kikötő városnak igasándi cifrajolasz tolt a Karol roppant szürkesége és a Quarneró mélységes kék vizei kösölt. Elfelejtődik a kemény kikötői munka , kiürülnek a kávéházak alacsony füstös helyiségei, hol a .vér* beit" fiumeiek naphosszat ellrécselnek, a számtalan hivatal fiatalsága kedvtelés utan lat, ugyie oly feszes- as élet esatendSn ál idegen környezet* ben, a honi tűzhelyektől távol I. A .tsbaehinák* (dohánygyári munkásnők) áe .sartorrellák" (varróleányok) már hetek "ia nem esznek meleget vacsorára, hogy összekuporgassák a farsangi cioomára valót. Szegényeket úgysem áldotts meg igen a sors valami sok testi hajjal— aki csinosabbnak késsfllt azt is korán kikesdte a s rossz táplálkozás, inog az örökölt satnyaság — hat legalább egy-egy farsangon át sksrják elvesni rövidke ifjúságukat. Magukra öltenek holmi színes lebernyegeket; arra ráfogják, hogy .domion,* teletűzdelik lercruhájukat tarka szalaggal, mivel arcuk elé olceú bársony-lárvát kőinek, aztán igy felmaskarazva keresztül-kasul szaladgálnak a korzón, mjkikbon tűlsajgstón nyekegteiik gyerek-hangszereiket. Itt-ott találkozik derekabb, mutatósabb is közöttük, s est rajával követik a kikent kifent városi fiatalság, évődve kscarászva bújócskázva a sürgő sokaságban, Köaben-tőaoea bak* fencesik a bohócnak öltözött uteagyerek, a nagyokat sikogstva, levegőbe dobálja csacsoa savegét első nagykanizsai sertészsír kilója 84-kr. \' S^kilón felül kilónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR. HÁZHOZ SZÁLLÍTVA. Kapható; Darvas I&aoi hintunél, V.-Xulzifa, Pitofi-u. tukán. Nafy-Kahisea vaaárnap Zala 81 ssám (4. lap.) 1899. október hó 8 in tlkotmdnyf aitia inkább a knpájokon, mini a fejököo viselik. J Jfo*»r«-bs, éjsaakai pihenőre. hosszasabban nem vizsfálbatom Okai, mert aj Tsbil. s vi<zootláiásig I vonat megindul. Köseledlnk a híres Wörthi-tóboz. Mire odaérünk, már lehanyatlik a uap a bércek mögé. Aiért agées pompájában láthatjuk ast a hatalmai kujtará\', mely a ^ » A Magyar-Golgolhára hurcolt vértanuk mmden pontját aUoglalia a mja «ía"öl^ kivégezlelé8ének ötvenedik évfordulóját meg-Í2L \' htió hazafias kegyelettel ünnepelték meg Nagy-Kanizsán is. A váró" köz- és magánépületein fekele Kiugrálunk a kocsibó1, é* siteünk a \'Hotel volt. AHg maradi saem köny nélkal, midőn telvo- I nullák a nagy idők tanúi, egvike, máaika a mindennapi koldusbottal kezében. Harminchármán voltak ők,kik eljöttek, bogy megem\'ékezzesek dicső bajtár. saikrúl, kikkel küzdöttek a bazaasahadaágáért.\|Ezen nemes küzdelemért bitóla jutott osstályréesai »e« \' zéreiknek, küzdelmes viszontagságáé élet a többi 1 bősnek és esek közül többek mellét nem a vitézségi érem díszíti, hanem ott éktelenkedik a varom szegények pléhtáblája, mely koldulásra jogosít. selve. Az iskolák mindegyikének növendékei Az istenitiszteieten ott voltak a polgári hatóság képviselői, az önzés egyesületek és leslÖletek részben teljesen, ré-zhen küldöttségileg. A nőegylelek válaaztmányi tagjai gyászruhában je» leniek meg. A misét Wtbtr Vince kvsrdián mondta; Mtuta Károly kántor, igen szép alkalmi betéteket énekelt. Kár, hogy a MuiMMptS Egyesület dalárdája nem ilten működött közre, m$r> a felső templomban tartott gyaszmiaéu ott vol a gym-názíumi ifjúság énekkara, míg tehát a felső templomban kéi énekkar ia emelte aa úieutisatelat magasztosságát, a szent terenciek lemp omában az enekreszek egyedfll Muua Károly kantor váli<\'ra külön gyászmisét hallgatlak és gyáazünnep-1 nehezedtek. — A Muokáskepző Egyeaűlet dalár. séget tartottak. I dája szívesen működött volna bizonyára közre a Iyére vonultak. ▲ föginanázluKbnii. A nagy-kanizsai róm. kaih. főgymnázium ifjúsága is megünnepelte nemzeti nagy gyászunk: a tizenhárom aradi vértanú ötvenéves évfordulóját. ercével Ahogy eiaézem ezt a paradicaommá alakított RWt^le^ mindjárt arra gondolok, hogy mily M lobogók lenglek, remek peradicsom-kertet lehetne varázsolni isi " \' " ° Balatonunk par>jából csak felényi leleményesség-! A, haWs4« ,a ^enl-ferenciek gel és áldoaatkéezséggel is!.. (templomiban gyászistentiszteletet tartatott, Mire a tó partján lekví pőrrtieiaAí állomás- ame\'\'en különböző hivatalok testületek és hoz érünk, már fölgyújtják s vonat I; apásait; egyesületek szép számban voltak képvi-a remek-fekvéeö tó mellékéo pedig kigyúl szerteszét a villsmfény Emil barátunk a ooupé ablakához síel Valami ismerős, érces hang magyar nyelven ""Hoí»\'"a~" nemzeti aviay e keaveletes I hif,,"l<w de « M® veaeiöeége sasodul ki as állomáson nyüzsgő lűrdő vendégek noP; * ya3/ e, Ke8ye"«es va\|Ó8ZÍn(i\|e(? il0n feltevésben volfc hogy itt aa Iro- zajábói. megnyilatkozásában a katonaság részéről d,\|mi ég Művészeti kör dalárdája fog uerepelui. — Nézzétek, itt van Omdf — fíáltja Emil » hősök, a vértanuk unokái; a honvédi Mise után a negyvenyolcas hoovédek kettős e kigyúl arcáé as öröm lénye. tisztikar tagjai sem veitek részt: r,on nem j sorban ►orakozva, a főgymnáziumi ifjúság ünnepé- Az ablakhoz sietünk mi is, hogy dr Omdtj ütközött meg senki, mert azt szomorúan Lajost és kedves nejét Qdvő<őljak. tudja mindenki, hogy nekik a hazafias Olyan meleg, olyan szívből fakadó az ilyen éraé8 nyilvánítását mindenkor az ugyneve-Odvődés künn as idegenben. Istenem, ba olyan zett magasabb szempontoknak ketl aláren- Igazán tudnánk mi sgymáaoak öiülni inbon, az delniök; de hogy a polgári hivatalok tiszt- H JHRHÜ________________I édes baza földjén is, mint ahogy az idegonben viselői karából is akadtak olyanok, akik Reggel léi 8 órakor ünnepélyes gyászmisét hall találkozva, örülünk 1 Itthon azonban csak ugy tüntetőleg távol maradtak: ezen a szomo- j galott a felső-templomban, mely alatt az iljuság vagyunk, .mint találkozó hajók á tengeren: ruan jellemző távolmaradáson már megüt-1\'» ®"uk\'»k- ?"MÜIel énekkara bazafiaa ea \' üdvözöljük egymáat, azután tovább megyünk kőzött mindenki. • gyás?dalokat énekeit, hidegen ■.. - i Háta mtkora^ztere.nök . Néhány percoyi társalgás után indulási jeles- zett érzés megnyilatkozásának meretét ille- vont,oU be. a pódium felett lüggött Kálóczy J nek es bucsuzuak. tőleg oly hatalmás lépést tesz előre az öl- St uj rajztanárnak az aradi vértanuk szobrát Megállapodunk abban, hogy visszafelé; — ha ven év után is fennálló jégszirtek szétlő- ábrázoló nagyméretű festménye, előtte égi kan* csak félnapi időt is szakithalunk ki az uti prog- résében : ugyanakkor meg itt alant akad-liberókkal és gyartyákk.L «mból - okvetlenül ki.Ol.unk PőrrUchation. ^aktk ellentétben a legmagasabb hely-, /Sj "JZÜZlXüK bogy néhány kellemes órát tölttieseűnk kedves ">• Jövő és könnyen megérthető szellem- várqgj Ullác, Vécwy Zsigmond polgármester földijeink társaságában. mel, a nem/.eti gyász mellőzéséből akarnak vezetése mellett s több testület küldöttsége. Meg- Lassan-lassau e marad a Wörthi tó vidéke a maguk számára érdemtökét, gyűjtő-\'ható jelenet volt, midőn a még élő 48-as honvé-Az esti sötétségen át már olyan a távoli part- getni ? ? - • j deink élükön Plftál «««J^. "■jSJ£ -l7 - shogy a vio. lámpák a^ p§ .....„ SSSJÜ SS^időnSS^SíS sötéten csillogó, vizében is visszatükröződnek A gyászünnep^ég megható részleteiről a Urtott helyen elhelyezkedve megpilUntotiák afekete miulba kei szerelmes csillagos égbolt tapad volna következőkben számolunk be : drapériákból kidomborodó s egykori, szomorú egymáshoz elválhatatlan öleléssel. A szent./erhmek timplomdban. * Jrt ™ér0Ík nfu«TÓ helT« "obor az éjszaka ráfekszik az ismeretlen vidékek ..... . . . . . . .. . P1 \' ., ... . . u . ■ \'\' ... . , A hivatalos gyáizmise, melyet a városi ható* \| Az ünnepily léi 1U órakor a fcLymnusz el- panorámájára. Mi is elcsendas-dQnk rtg lariatott, revgtli » órakor vnlt a szt-terenciek \| éneklésével vette kezde et, mely utan Eczetea Végre berobog velünk a vonai a tülueki allo- j temploinában. Az ünnepély Ígazán téteke^elő éS\| József 8 0. t. ssép és tartalmas bessédben vá- más csarnokja alá. meghaló moszanata az öreg honvédek jeleuléle! zolta 1849. október 6-nak emlékét. — liártner Emiilett vaaárnapi estén, lélnyolc tájban nagy zsivaj lám id> i hancúrozó népség között a korzó alsó végén; ekkor lordalt be C iptain Blower ki-séreiével a főútra. Valami átkerült maszkamene\'nek nézhették a termeies kapilányl é< társaságát. Captain Blower jókedveben lejére caapta aocsikeréknyi sza>ma-kalapját, melyet oda lenn az egyenlítő körül izo-kott viselni, hozza bő lehér vászonnadrágul öltölt, ugy hony tisztára maskarának vélte az ulca pajkos fiatalsága. Oldalán haladt a fiatalabbik hajóhadnagy fesze tengerészőltönyében, lölkesztyüzve, lakkos cipellőben, amint Ö-Anglia nemes ifjúságához illikrArca a farsangi lárma daeára fásult közönyt mutatott. Nyilván sapitánya bohókás mezén boszankodott, mely nem igen váll a> ánglius tengereszet díszére. De h legnagyobb zsivajjal mégÍB csak Bobby t logadta az utca / DebrŐ rábírta a kapitányi, hogy kimenőt adjon neki, Captain Blower azonban veszedelmesnek tartotta Bobby szabadon való kíeresztését ilyen löllordult világnál, hál inkább magával viile köpönyeghordó«ónak, s ilyen tormán megvolt Bobbynak a kimenője, de a gazdája is nyugton lehetett telöle. Bobby a legszebb gáláját hu\'la löl: skarlátpiros ze él. sötétkék nadrágot s mellényt, fejére meg lengő szalagom pörge malrózkalspot teU. Szelesen vigyorgó ábrázattal követte a kapitányt, s élénk kézmozdulatokkal, fojtott kiáltásokkal vi-azonzá az álarcosok, ujjongása l. A két magyar ttja egéuiti ki Captain Blower udvarát. Egyre sűrűbb lett körülöttük a tarka lömeg. Egy pár bugyogós purdé nagy sivalkodással táncot járl előttük, néhányan Bobbyval kezdtek bolondozni,, a majd leütöttek lábáról L/bia aiü-lőttjél. — Enyje, adta mkskarája, kiál\'ott löl egyszerre a kspitány midőn egy csitri álarcos leány nagyot koppantott a po\'rohara, mire Bobby közbelépett és jobbra-lialra legyintett hosszú kai jávai — Nosza szétszaladt az egész Siserahad — de a kapitány is megsokalta a bolondériát és visszafordulásra inté a társaságot, (Ki sem Örült ennek jobban a hadnagy urnái, mert már>mtr ökölre meni a tolakodó maakarákkal.) Alig értek ki a nyugodtabb utcaszerre, Captain Blower észreveszi, hogy hiányzik bobby t A szerecsen oly buzgón hessegette a gazdája u jába kerülőket, hogy elmaradt tőlük, mikor hirtelenében visszafordultak. — Bobbyt qqb hagyhatom magára uraim mert bajba keveredik — ugyan hadnagy ur nézzen csak utánns, hívja vissza I Mitévő lehetett a hadnagy ur — a lUlebbvaló parancsára még egy közönséges szerecsen szolga tölhajszoiásábn is bele kellett nyugodnia — neki, nemes Damptershire Iszülöttjének! [ A kapitány pedig csak lassacskán >Deák* ven* Idéglóje felé tartott Barauyaival meg Dabröivet. "\'...Fiume nem Lverpooi vagy Soutfaam^lon, de lép elég nagy arra, hogy ugy Damptershire, mint [Lybia ivadékai kétfelé eltévedlek legyen egymás keresése közben... A szerecsen magára hagyatva összegabalyodott a csintalan farsangolókkal, kik huzták-tolták előre uz egés korsó rengeteg gaudiumára, mígnem Bobby észrevett egy tárt kapufellát s hirtelen befordult — de nem egy ház pitvarába, hane aa icdrotba— m«Taz a kapu a városi torony alatt a régi városrész zűrzavaros utcáit kölé össze a korsóval. No most bent volt a csávában. Előtte magas hásak, szük utcák, - mögötte a gúnyolódó utoa-népeeg mitévő legyen? Kapitányi, hajót feledve, hirtelen befordult as egyik magas komor óvárosi házak közé... A hadnagy ur pedig egyszer csak azon vette észre magát, hogy Bobby helyett a >Weelindiant< látja maga elölt; ö meg jobbra fordult a korzó-től éa a kikötőbe tévedt. No,\' Camptain Blower várhatod az alattvalód datl (Folytatása következik.) Nagy-Kanizsa vuárnap Zala 81. szám (5. lap) 1899. október hó 8-áa Antal 7. o. t. Ábrányi Emilnek .Október hato-•likán* című költeményét szavalta éraéaael. Nagy , hrást keltett Barta latrán 4. o. t, (iézony Ferenc* 3. o. t. Spitatr Lajos 3 oeat. t, Ac«el Qéxa 1. a) o. i., Ganal Aladár 4. out t., Gózony Aladár 2. o. Krátky látván 2. o. tan., Erdősy Ferencz 2. o. t. Rapoch Pál 1. a) o. (., Kovács László 1. b) o. t., Borovieta Sándor 3 0. I, Kaitauer Gyula 4 a t. is B umenacbein Henrik 4. o. tanulók, kik mindegyike egy-egy vértanú életrajtát mondotta el. Közben az énekkar elénekelte Sporth: Gyászdalái és • Rákóczy imádsága" cimű kurucdalt. Ezután Németh György 7 o. t* mily iisétse! szavalta el Palágyi Lajostól az»Aradi vértanok" cimű költeményt. A közönség a műsor minden egyet márnát zajos iljentéttel ét tiptatl jutalmazta meg Mmtán még dr. Picbioger Alajos\' igazgató egy nagyszabású és hazafias értéssel lelt beszédben I buzdította ét serkentette az i(jtuágot t hősök iránti tiizttletre és hálára, a közönség a Szózat hangjai mellett déli 19 órakor oszlott szét. A kffa»Kt lakaiák bau. Az államilag tegélyaett községi polgári és elemi iskolák növendékola tanítótestületek vetetéte! mellel I október 6-án reggel 8 órakór a szentle-rencrendiak templomába vonultak, bol a gyász-misét Huukó Henrik hitoktató mondta Rcutliot\' Rtlael ét TniUric Ti\'ns hitoktatók segédletével. Mise után a polgári fiúiskola növendékei — mivel a rajzieremben lolyó kömivetmunkálatok j miatt együttes ünnepséget rendezni nem lehetett — O\'Ziályaikbt vonultak, hol az osstá yfönökók j méltatták a nap jelentőségét. A polgári leányiskola növendékei a rajzteremben gyülekeztek, hol Hajgati Sándor, a magyar \| nyelv is irodalom taoára, köuyekig megható beszédet saentelt a vértanuk emlékének. A* elemi iikoia növendékei a központi iskola udvaraba vonultak, hol az ünnepséget a >Hymnuts< eneklésével uyilották meg. fjtánu Kocáit MM tani ló tartott alkalmi beszédet, mire a Szózatot énekellek el. A« altalmi beated igy hangzott: Jtedvéa gyarmeheim ! A mai napon össszegyüllünk ide azon okból, hogy sziveinket s lelkeinket felemelve, megünnepeljük 60 évet évfordulóját ama szo* moru és gyiszos emlékű napnak, midőn dicső sztbadtágharcunk elbukása után a haza ügye veszve volt, ét a zsarnok uralom rémet ét boszuálló munkáját megkezdve, igaz ügyünk a önvédelmi harcank legvitézebb ét legnagyobb vezér alakjait hóhér kezére adta. A mélabús keservnek és a mélyen érzett fájdalomnak hangja szól belőlem. Mert ez a nap azon időre emlékeztet bennünket kedvei . gyermekek, midőn a magyar nemzet elvesztette mindenét: hazáját, szabadaágát, önállóságát és legjobb, legvitézebb flait, kik ezért küzdöttek. A magyar nemzetiekkor csak egy célt ismert és ez: megtörni a zsarnok uralmat és kivívni a nemzet, a haza szabadságit. De elvesztette azt. Bomlott szív és romlott elme,- kit hazája hő szerelme nagy teltekre nem hevit. E szellem lengte át a hazát, e szézat hangzott minden • kebelben 1848.49-ben, 60 évvel ezelőtt. Létünk, szabadsagunk s a nemzet becsület* minden oldalról nyíltan t alattomban megtámadtatott. Csak az őrnők, gyávák s árulók vonultak visz* sza e támadás elöl, a nemzet java bátran ^ szembeszállt, ész, élet és vagyon versenyeztek az önfeláldozásban. Ki életet áldozta, mindent áldozott. S mégis esren sereglettek a zászlók alá, kinek karja, szive ép volt, a baza védelmére sietett. A nemzet virága fegyverben állott, hogy csodákat műveljen t a világtörténelmet oly lappal gazdagítsa, melyre a szabad népek hálával tekintenek. Dteső sereg veit ez ! Es miként harcoltak ? A halál gondolatának megvitésével,- a haza megmentéaének reményével,- bátran, emelt fővel rontottak ágyú ütlegekre ét tzurony erdőkre. A golyózáport lelkesülten fogadiák, nem iamertek sem (élelmei, sem lulerói Csak ast ismerték, miként kell i győzni u meghafhi a hazáért s kinek végieles peme J rketett, halálos golyóval szivében, motolylyaj ajkán rebegte : Éljen a hazai\' Éljeu a szábadsig Így hali meg a honvid közharcostól a vezérig a ctala téren, így a bllófán nem egyenkint, de százával, ezrive\'. Ámde az elltrft nem tzüni meg tűzzel, vaaaal s idegen beavatkozással irtani a magyar seregeket, mígnem elérkezett az inionyteljes perc. Egy forró reggel ugy oizett itt kl minden, mint egy kertben, ho tagnap minden zöldéit, diszlett; virágzott a növinysat; de tjjal rettentő fergeteg s kétségbeejtő vihar dull. Miantpra nem maradt egyetlen törza, nem egy mosolygó virág. A haza ügyt elvettett. A magyar aeregek Viukso-nál lerakták ftgyverükel. A győztes vérfürdőt rendeieit táját littleletire. Hőtök virében fürösitöite meg botzuját. Láno ésbl>ó lett a hőtök jutalma. A dicstelen győző bilincset kovácsolt a letett kardokból. Ms 60 éve, 1849 október 6-án szenvedett vértanul halált Aradon smt 13 hőt honvédtábornok, kik a, tzahtdtág, egyenlőség és test-véritég fenséget elvével dictő bonvédein-ket annyiszor diaddn vezették. E férfiakban megöl\'ék a szabadságharc lelkét. Az ellennek nem volt mitől tartania lóbbé. Jó milyen eltemette a nemzeti törekvéseket, fejfa helyett bitó jelölte sirjuttat. Mind hőtökként haltak meg. Ngugodttn ét hidegen mentek uljokra. Nagyok voltak éleikben, II enek maradtak Utolsó percükig. Egy bOnÜk > olt: az erényük, at, hogy nagyon szerették a hatójukat. Magyarország akkor egy I óriási seb volt, .a mely véges-végig véneit. Gyászos ntpok bánat köde nehezedett a nem-1 zelre, mint egy ólomtulyu éjszaka. Azutáu sírok boriták hazánk szent földét. As ágyuk elnémultak,* fegyverzörej megszűnt. A vértanuk a nemzet megváltói lettek, a holtak sírja a -lionszerelem oltára, ötven esztendő borult immár szabadság harcaink dicső vértanúinak sirbant\|ára. Poraik elvegyüllek a drága honi földdé\', a magasztos lelkük beleolvadt a nép lelkibe. Az idők mullst nem porlasztotta emiikeiket, egyre li»tiabb lesz az, ragyogóbb ét haial tiaróbb. A gyáazutnap, melynek emléket ma üljük meg, szomo\' u évfordulója a 19 aradi vértanú kl végeztetőiének t honfiúi szivünk mindig igaz kegyelettel fog megemlékeani e mai napról, melynek toha nem maó emléke kell, hogy szivetekben gyökerei verjes, kedve* gyermekek. \' A regi görögök ét ~ rómaiak isteneik oltáránál áldozták, mi is tegyük azt t a hazaszeretet oltáránál rójjuk le hálát et kegyeletes meg emlékezéiünk adóját ama 13 dicsőült vértanú, félisteneink emiekének, kik megmutatták, hogy kell a hazát szerelni, érte élni: küzdeni és ha kell, mint ök tudtak, meghalni ia. Az a sírhely, hol fik nyugossnak, dicsőséggel boriiolt éi vérrel áztatott oltára a haza szeretetnek.\\A kivégzett hősök pedig mártírjai! a legnemesebb" erzésnek, a mi ssiveinkbota-láltatik. Szent érzés az, a legszentebb valá-1 mennyi kazi, mivel önzésnek árnyéka sem jár veiéi Miben élne hazaszeretetünk, miben dobbanna üsste szivünk, ha azok emlikesetébeu nem, ai kik t hazáért a legiszonyuabbat is, bőtöket is tölttlmulóállhatatossággal elszenvedték. Dicső vértanuk, legyen áldva örökre emléke* lek, kik a szabadság s honfiúi becaületórl hal- l tatok meg. Hálás szívvel is kegyeledel emlékezünk meg rólatok, s mindnyájunk hő imája és a nemzet elismerése legye nektek kőnnyüvi a földet, mely eltakar. Saebb szavakkal nem válhatnánk meg tőletek, mint melyekkel ti váltatok meg az élettől, midőn utolján rebegtétek : Éljen a haza! Éljen a szabadság! Aa izr iakolákbau Reggeli 8 órakor az izr. templomban tartott gyászistentiszteleten részi vettek a helybeli összes tanintézetek izr. vallású növendékei. Dr. Ntumann Ede főrabbi hatásos emlékbestédet lartott ét gyáisimál mondott a vértanuk lelki üdvéért. A templomi, kar hazafias ét egyházi darabokat éuezelL A /Ml kemh^elíiHi\\^skolában. Az izr. iakola rajztermében lefolyt ünnepély műtora a kővetkező volt: 1. Szózat, előadta az ifj. énnekkar, 9. Megnyitó beszéd, tartotta Dominy Aimin, az Önképzőkör vez. tan.f 8. »Október fl.« Ábrányitól, sstvaha Dukáas \| Miksa k. a t. \| 4 Ünnepi betzéd, tartotta Weilfer Vilmos, a* , Önképzőkör elnöke. 6. A \'legnagyobb gyász-, Illyés B-lól, taa-! valta Lukáct Aladár f. o. t. \|. 6. .Emlékezés., irta WtiszHenrik k. a t. szav. Roaenaten Gy k. o. t t— 7. Hvmnust, előadta az Ifj énekkar. \| A műsor minden egyes pontja kitűnően sikerűit. A szereplők egyenkint ét együtt eteti teljes leiismerést érdemelnek. Aa állasai foghásbaa. Tejet mirtikben elitmereit érdemlő hasafias-\\ sággal törtéit gondoskodás arról is, hogy mig a fogház lakóinak szivt se mtradjoo irintttlenll la nemxet kegyeletei gyászának e izomora nagy \| nipján. Szabó K. Iitcán, fog házi hitoktató mondott ott wip alkalmi imát. A foghát likóit \|190 ribot) az udvarra rendelte, kik mindnyájan mily ■eghfottlággal mondták a ietkiss atáa az imát azokért, a kik a szabadságért meghaltak. IH I R E K. — DrJ Clerff\' Jóra t-i f. Mélyen érzett részvéltei értesültünk, hogy dr. Grá Jdzstf városi tiszti-orvosunk, október 6-ikAn délután 6 óra körttl meghalt. A haláleset nem lepett meg senkit, mert már körülbelül egy év óta rohamosan pusztult ennek a fáradhatatlan, munkáaéletü férfiúnak egész fizikuma. Maga is tudta, hogy baja gyógyíthatatlan. Ez a tudat legtöbb embert elkeseredetté, világgyülölővé tettJ volna; ö azonban nyiri kúrájából visszajőve, a gyógyíthatatlan betegség pusztító hatása alatt is megőrizte lelke szelidségét, békés harmóniáját és odaadással, fáradhatatlan buzgalommal látogatta betegeit, akik töle remélték és várták a gyógyítást I\'yen kitartó kiitelességtudással dolgozott egész életén át mindenütt, ahova öt hivatása vagy embertársai bizalma szólította. Éveken át buzgó elnöke volt a nagykanizsai Torna-egyletnek, tagja a megyei bizottságnak, 1— tagja a városi képviselőtestületnek s mint ilyen: tagja a községi iskolaszéknek. Nagy-Kanizsán körfll-belől 90 év előtt telepedett meg s itt szerény magatartásával, szelíd bánásmódjával és a gyógyítás terén kifejtett szakbuzgalmával csakhamar megnyerte a közönséget: Körülbelül 110 év előtt a városi képviselőtestület bizalma a városi tisztiorvosi állásba helyezte, melyet nagy lelkiismeretességgel töltött be mindaddig, mig súlyos bua teljesen munkaképtelenné nem tette. Éppen ilyen buzgósággal töltötte be a vasúti-orvosi tisztségét is. — A társadalom egy szelidlelkfl, buzgó emberbarátot veszített benne. Temetése okt. 8-ikánd. u. 4 órakor lesz. Halála alkalmából a család és városi tisM-tika radott ki gyászjelentést, a család gyászjelentése: . ötv. dr. Gcrö Józaefné szül. Breuer Róza mély gyáazszal jelenti ugy a saját, mint gyermekei Ella, Andótv Aranka éi Anna, valamint a mélyen izomorilott szülők ét a többi rokonság nevében is szeretett lérje dr. Gerő Jöttei megye bitóitiági tag, városi it déli vasúti pályiorvot urnák folyó ivi október hó 6-án dilután (él 6 órakor ilete 46-ik évében hosszabb betegiig után történt elhunytát. A boldogult hűlt tetemei I. hó 8-án délután 4 órakor lógnak t helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nagy Kanizsán, 1899. évi oütóber 6sán. Áldás ia béke hamvaira I Cnádit részvét kéretik. — Haltai István körjegyző folyó hó 7-éa életének 33-ik éviben hosszat szenvedés után elhunyt Oroiztonyban. Haláláról a pacsai járás jegyzői kara a kivetkező gyászjelentést adta ki: Nafy-KiDisu vasárnap Zala 81 szám. (• lap.) október hó 8-án A pacsai Járás jagyaöi kara szomorodott ssivvei jelenti szeretett kartáraának HaUu isiván volt orosztonyi körjegyzőnek tévékeny élatdtiek 33-«k hivatalos működésének H-ik áréban Orouionybart ll(Ö9. október 7-én történt gyászos elhunytát. TemetOse f. október hó » éu d. u. X ónkor Kartársai mély meinduláiaal mondanak liten houédot. Aidán emlékére. — Ilteklatlt, A nagykanizsai kősségi elemi Iskolánál éteken at as a kelylelen beoestaa állott tenn, hogy a nem katbollkas tanulók aser dán, szombaton és vasárnapon délután (tehát i szünetre rendelt Időben) kapták s hitoktatási örákal. Ujabban aa iskola igazgatója as illető hitfelekezetek hitoktatóival egystértöleg ugy omlottá be a hitoktatáai érákat, hogy azok tanulóktól nem vonják el a pihenésre szánt időt Kst as intézkedést örömmel fogsdiák blso syára nemcsak a tanulók, hanem as érdekelt asAlök ml — OJ (Issll srvss, . Dr. Stabó Ziigmtmd, Nagy Kaniaaa város kö<kórhasáaak alorvosa, lapunk dolgozótársa, a tiastl orvosi vizsgálatot sikerrel leutte. — Aa «i rftldMr!k»»nu Húsvét aanjáa agy tÖ. ezredbeit extra rahás, csinos boavéoör* mesiar jeltnt meg flakkervn a péosi »Magyar Király* szállóban és bttaekén caörteteii lel aa emeletre. Szobát rendelt. Kinyitottak részére as 1. számú szobát. Kst nsplg éli ott vraaan, kül-tek\'zve. Napközben a lese boavédőraester udvarolni kezdett Németh Katicának, a szobássá-Monynak. A leány ealveeen vette a liclyrci katona iftaes bókjait, ömlengéseit. A kaioaa <»ak két napig ült a «>állúben, aatáu oaak kél hét wulva jsieotkeaatt megint. A »sobaaa>soay gyakran gondolt reá ée órltt, a mikor meglátta. A katona mindezt észrevette a vissontlátáakor és kezdte as udvarlást ot\', hol kéí hét előtt elhagyta. A viszony1 egyre bizalmasabb kezdett Iram. A katona, elmond a, hogy ki ő, mik a szülei. G. Aulainak moadts magái, édes apja Uraseón tlldbirtokoa. Addig fejlődött a dolog, inig egy -eaép napon as őrmester nr a Iránv anyjával —I k\'<moly dologrtl, házassági nl kezdett honiéiul. \| Persze a szegény mamáná akkor senktssm volt bodogabb. Egy földbirtokos lia lesz aa Ő vejei Ilyesmiről ö sohasem álmaduzott. II. Amál slmondta aat is, hogy mihelyt kivetkőzik aj ka\'oua rabáhól, előkelő állítni foglal el, kinevezték Győrbe a penaBgyigazgatósághoz irodatiazinek. Fornkáliter már menyasszonyának tartotta Németh Katicái, a ki mellesleg nem egysaer segítette ki aZ Őrmester arat kínos pé a-savaraiból. G. Amál részi- vélt a pápii hadgyakorlatokon és küldözgeti* aa enzim-kartyát aa ő kedves laeoyaaeeonysaak. A gyak\'>rlit Végeztével visssakerOlt GK Antal az ezreddal együtt Péc<re. Szeptember 17-én mar aaabedsá-goliák ia as őrmester ural. Civilben ép oly less ▼olt éa elegána, akár as uniformisban. As eksz^rmeuier nr virágos nyelven lestette le menyasszonya előtt a jövő boldogjává!, sőt minmnárou azon volt, hogy » marna ts ve\'ttk menjan Győrbe. De a győri úthoz pénz is kellett ti. Antalnak. Azt tudta, hogy Németh Katieának van néhány\\aaa lorinlja, hozza fordalt menyn»z-szoayáhoa. Es egy hitvány iráa etleuében adott ia a leány U. Ama nai 286 \'rtöt. Érzékeny bncenskodás után elvált a aaereliuea par, a mama boldog volt, aúkor ti. ^ntal áradom jelentette ki, hogy lé nay múlva viaazajö ée elviaá az ó >gyetlen Katicáját és a mamai. — Mihályt utegerkeaeiu, táviratot küldök I Eaek volt .k tí. Antalnak utolaó szavai, fit szeptember 18-én történi. Azóta várják a táviratot, de csak mag levelet, egy hitvány ^naifcss-kártyát sem küldött. Németh Katica azért remélt, de a moll hél végén egy bakocai ur, a hogy az ő szobájában meglátta G. Antal fényképét a leány asztalán, megkérdezte tőle, bogy került ea kossá. — A vőlegényem — mondta a leány — Talán öaoisri ? — Hogyne, nálunk volt valamikor segédjegyző A godisai mester lia. Egy máaik bakocai ur szintén agyanest mondta a leánynak, a ki nem akart tágitaa ráfogta, hogy ai ő vőlegénye nem godisai, apja nem msster, hanem told birtokos Brassóhao As arak kinevelték és ettől a perctől fogva gyanú kelt a\'leánybaa, hogy a less őrmeeler ot beoaapla, aiért játszott csak vele, bogy pénzt csalhasso.n ki tőle. As ügyvédhez ment panassá val ás anayit már megtudlak, hogy G. Antal ainns (itŐrlHt a nénzügyigasgatóságná\'. Németh Kaliea édes anyja a rendőrségnél ia járt, hogy aa ál-fóldbir>oko«lin ellen megtegye a följeleo-léat, aki kicaalta pénzüket és ennek ellenében Hl hagyott agy darab értéktelen papirt. As aláírás alatt oda vetette (I. Antal méf a követ keaő betűket: p. \|). i. Irtisst. A xaegeuy mama jajgatva panaszkodott e mikor asi kérdezték tőle, hogy leheltek olyan könnyelműek, eszet felelt ■ l)i> mikor olyan faxa, azép legény volt, olyan jónak mutatta magát. Maminak hívott mindig. Axtán annyi gyürti volt a< ujiain. Ngia msgjsg\|iii, Ott tekéatek a legények a közeég<korcsma udvarán. Kora reggel kezdték már éa volt lárma, kiabálás. Aki sokai dobott, aat magé(jeuezlék és megbámo iák, aki hiába gurgatta ki 11 golyokat, aat nevetéssel busaantoitak. Dil felé ert vegei a játék, a ha* rengagóra oszlott fel a lármát mulatozás. A nyerők hangosan verték nto IQket, bOakék voltak; aki veasilatt, bo<aaokodva, némán hallgatott, ugy mint Varga Nagy Pista. Három forintJAt nyerte el a lefvégl Antos Pipás János Gyuri fia. Bánta nagyon pénzét. Annyira neki busáit, hogy ai apró tréfákkal. Sötét éjjelea. megszólalt a knsiárnyában a plébánia eiőti rászólt maga a plébáam ia a kullogó legén jro — Mi liánt téged, Pizta Ham ? "lílvrs«iettem 11 pénzsmet. — Hát mért nem vigyártal rá jobban, nem vagy te már kis gyerek. — Nem Is ugy vesztettem el, hanem elnyerte Aaloa Pipás Qyuri u felregről. —• Aatan sok v„lt ? — Epen bárom lorint és két krajcár. — No lálod fiam, usért vesztened el, mise helyeit korosma .udvarán játszottál. Szépi dolog ez ? Most uaiájt megvert aa lsien. . . . . . , , fis Varga Nagy Mván röstelkedve hajtotta \| bo,«J9lt^ ha»»8 jgggjg ie tejét, nem mert ránésni a piébáno«ra. Kis Vártatva megindult, oaak ugy halkan kötaőnt, de ■,rt \| alig lépeti kettőt, visszafordult: — De tisztelendő atyám, aki elnyerte, aa Antos Pipás Qyuri sem volt otí a misén... — Kivessen aram/éra. Október bén délalán 6-6 óra közt a vároz belterületén egy kettős fedelű női aranyóra — tégy rövid, kis. „,,- . -r.- ... .. golyóval disziteit sranyosou ezüsi-lanooai) álra.- szölőbogynzrtit. 5rtlőzuzojf, onmükódö __- . a . .. í^ii * \' —___lnaac/ltt naPinatfl/iw \' MMtfiM>a- M INI tányi hivatalnál. — UJ vaantl állemás A cs. kir. azab. déli vaspálya társaság wr.-neusiadt- nsgykanizuú vonalán lekvő. eddig csak a személy- és podgyáaz forgalom közvetítésire berendezettJ)<z kókitérö októ\' er hó 16-én ,Ozzkó« állomás elaeveséasel az össslorgalom részére megnyittatik. Asónban oly aruk, melyeknek keseléséhez homokrakodó szükséges, továbbá hasított körmű állatok as aj állomáson sem tel-, sem ki nem adhatók. - ■\'•■aiiathi mutató Kiránduló belyek-he» <>ly azegeny városunk közönsége sziveeen ki* a \'aunaki vendéglőt eddig is, dsa Jövőben ng\| bizonyára még szivesebben fogja tenni lnerl h > l én a lazsnáki vendéglő bérlőt orréit es ezóta Brimier Mihály jóhirü sánci knrcsmároa tneri ott jó, hazai borait. Az aj bérlő "?a vasitruap H-au m ignyitó Ünnepélyt rendez zenével. Jó szívvel ajánljuk a lazsnaki vendéglőst a közönség meleg pártfogásába. . "" Aa ttaifyllkoa tüzér Azok a tarta-léko» boiivédtissteii, a kik aa idén-össszel az • ■. i bónvédgyalogezredhez voltak bevonulva, I °ayon jól ismerik az öugyilkos tüzér históriáját. ^ artalekos lisztaknok nagyon jo sorsuk vo\'t: 0Vés munka, aok pthatiő. Legtöbb idejöket még 3 inapekcio-sxolgilat rabolta e<, de ezt is kelle- messé tudták suhogott as telető . — Halló ?ki beszél ? — [i\'isztoiniszky tüzérőrnagy. Ou van as iospekelós lisdmgy ur ? j V, — Igenis, \|u van," őrnagy ur. — Küldje a telelonh»z. A hadnagy ur a boldogok álmát aludta. Beke idején, kBIÖnÖ4en a unkor aa ezred legnagyobb része távol a garnízontól sagy gyakorlaton van, nem nagy feleiöeeéggal járaa inapekoióe szolgálat és a hadnagy urat. kttlöaöaan ha tartalékos hadnagy,eluyomjaabuzgóság. As altiszt fölkeltene: Laesiomiszky tQxérőrnagy hivatja. A hadnagy ki dörgölte az álmot szeméből és rohant a telefonhoz. Ott, amint illik, baptákba vágta magái és beszélni kezdett: — Ki bestéi ? — Lasz\'o-niszky tttzérörnigy. Az inspekcióé hadnagy ur? A tartalékos hadnagy ilyen közelről meg soha sem érintkezett eleven lOtérörnagygyal és hangosan dobogott s szive, a mikor a következőket nallutis: — Hadnagy ur itt vagyok a ..... "kávéházban bol hallom, hogy egy tQzér a Suzogóban föl- kasztot in magái. Fiilkérem önt, menjen ki őrjárattal a ligetbe éa kutteai ki azt a szerencsétlen legényt A jelentéit itt várom a kávéházban. Szakadó\' esöban utána indáit a kis csapat. Csurom via lelt a legényeken miadea, mire a kassárnyábn visszatértek, de sím mi féle akasztott embert nem találtak. A tartaiékóa hadnagy sietett telefonálni küldetése eredményéről. — Őrnagy: nr jelentem alassau, átkutattam aa őrjárattal az e4sz Sajogó\' és mondhztom, hogy ott akasztott tüzérnek nyoma sincs. — Nem leltei, nem lehet! pattogott az őrnagy. Éppen mo.il még bitározoltabb for ■ ában hallottam a hírt. Tessék mégegyszer átkutatni as erdői, A parno< p\'iraiios. A hadnagy ur ura útnak [indult, ujri hiába kereste az ömyilkos tüzért es újra jelentette aa őrnagynak, bogy nem talált at erdőben senkit éa semmit. A mikor jelentését tttzér«őrnag.y : No pajtás, örülök, hogy a tréfám sikerült En X. tartalékos hadnagy vagyok. — (Uksseresaa kltiatststt gyár. A folyó évi a/.eptember havában Szegeden megtartott mezőgazdaság országos kiálfitás alkatmaval, az ismeretes több min\' 400 éremmel kitüntetett Mayfart Fii. é< társa eég cs. ez kir. kis. szab. mezőgazdasági gépgyárak B-tcz II. eaőiApréeeit, szabadalmazott pemrateaö-, asegecs- és repcsényirtó tenakendflit a \'"«i;ywr orstágos—gazdasági egyesület Budapesten a legmagasabb kitüntetésbe a nagy arany éremmel jntalmaita, • Anyakönyvi hirek. Mult hétan bejegyzett születések Pláadar áatal, aapzaáaoi: Jó«»»l Maria Jiasáf, aapaaiaos: Györgr Horváth li—t OUdBlvaa i KsUliu. Hslbrt Vsadul, kádár aagád : Katatla. Tóth Boaálla, oaslád Persno. NáaaU G/Srgy, itldailna: György áa Jatláaaa (ikrák.) Itteni Sándor, láglagjároi Margit. Oraaág Oytigy, (Bldmlvaa: OySrgjr. Stróbl Jéaaat, naptaámoa Eat lta. Gábor István, (Dldmivsa : Taráaia. Haláaa Enisábat, caslád : Raaálta. Tárásé JaUáaua, káavaaati :Prnt, SsSoa La\|ss, kar. alaaé : István. Fául Magdoíaa, avóafi: Magdolua. Mátá Jattá ina azptaáaoa , Katatla Katka\' SáaMWl, saavó sogid: Krasábat. Mult hét nalottjal: Sásdoraá rk. csikós asjs Zt ás pilyaervos, 41 ávsa Ssásti Máris lárj. SaSka ina ; tádSgttnökér. Or Oart Jóaaaf isr. városi fskárvánlsáf. " Oraaág Gyírgy ItV fdldmtvss fia, aattlStlaág. rk. I ária: kora lll\'J\'L \' \'i il l\' • kilója 60 kr. ValOQI naniISltatlan SerteSZSir nagyobb mennyiség 54 kr ugy a legfrissebb éa legjobb oalnfittégll hasfélék kaphat6k Első Szombathelyi Sertéshizlalda es Husfüstölőgyár nagykanizs jg fiókjában. Nagy-Kanizs vaaárnap Zala 81. ssam (7 lap). fisa Awl rk atlatntdls ttgid, 87 ivtt : oniyilkottig Hám 319.1899. fclakaealáa tluL Somit Zárolttá Isr. hnm laksya, 17 ítm : tldó-rtalMr> Kálovltt Játot idltb. r. k. löldmivta, 71 im: tudóként. Daai Jallánaa rk. toldalvtt ItAtyt, 4 kóuapos i tldö-karst. 297- Aryerési hirdetmény. Törvényszék. - Végtárgysások éa ítélethirdetések. -OMbtr hó ll-in (mrda). ----- tiondallanaágból okoiott súlyos l<«li sérlés bVntet\'tvel vádolt Tőrük János a Ina elinni ü\|ty-ben végtárgyaláa. Magánlei megaérléaéaek littntelte mlatV vádol) uoci« János elleni ínyben véifiárgyalá», Oktobtr hó IUh ipénttk) Súlyon leid sértés büntette mjati.vádolt Hóbor József (tutruiu] h Unt elleni ügyben vég-tá nyalás, Lopás büntette mlati vAdo.lt Hinni Kanáu Utvan ellei ügyben vádtárgy ilits. Sikkusxáa voidiig\'i mint vádolt Lmdl Vikló ria elleni ügyben végtárgyalás. QabonaUnletrő. Kgyrésst nagyobb kínálat i másrésst megdrágult kamalláh következtében ai árak wökkennek. a hangulat lanyha annak dacára, bogy aa utolsé uapókban aa osstrSk lo-gyasstás élénk vétélkedvel tanuaitott » nagy outamennyiségsk kerültek eledáara. Mái áraink i buu 8 \| 80, roaa 6 1. 30, (ab 4 I. 80, bükköny 5 f. 50 .bab 0 Irt 60 kr. NYÍLTTÉR. • T Selyem damaszt 75 krtól tlH jj ^g ■4tersak4at — valamint ftkttt, («hr ti M\|n„ RraM^f MljtB 411 krtól 14 Irt «8 krlg raito r\'nklnt, — a ItgdTvatoaabb mltría. sala 4 mintásat,ball Prl(4i rs\|;Hiltssk póstaíiir is váwmsiitsssn, vala-oilat kátkos taálllltva, — mlniéklat peiUK M»t»fr, áatláial kíldtatk. HENNEBERQ G aely emfyiral (m. 4a ktr. aitvarltaállltí) ZUrlelaben.) (IV . Magyar lovtlesis. Svájoba kitsaarss tsvilhólyog ragaáataiidó Alulírott kiküldött végrehajtó aa 1881. év LX t. c, 102. fi-a értelmében eiennel közhírré teszi, Ihogy a letenyei kir. jbiróság V. 157.1 99. számú i végsése illa! Schwarcsenberg Ignács nkanisai lakos végrehajtó javára Vésel Izidor letenyei lakos ellen 119 Irl töke hátralék, ennek 1899 év május hó 10 nspjálól asámitaadó 8J kamatai és eddig össseaen 9 írt 60 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 726 Irt 95 krrs becsült fórfltllhák, ssövelek, ezérns, gombok, házibutor,! ágynemüek, varrógép éa egyebek hői álló ingóságok nyilvánoa árverés utján oladatnak. Mely árverésnek a V. 127,1,1899 ss. kiküldetést rendelő végsés folytan s helyszínen vagyis IiSlenyén végrehajtási ssenvedeti lakásánál leendő í essköslésérs INM. évi október hé la. uapjAnak, d. a. 9 érája határidőül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók eaennel oly inegjegyséasel hivslnak meg, hogy as érintett ingóságok ezen árverésen as 1881. évi* IX t, o. li-7. §•« értelmében a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul Is eladatni lógnak. Az elárveresendö ingóságok vételárs as 18HI, évi LX, t. o. 10H, H-ban megállapított feltételek sserint less klflsetendö. Kéli Letenyén, 1899. évi sseplem. hó 21, nspján SCHMIDT JÁNOS kir. bir. végrehajtó. 1899. október bó 8-An 498/99. 279—1, Árverési hirdetmény. A lulirott kiküldőit végrehajtó-az 1881. évi IX t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi hogy a letenyei kir. járásbíróság V. 254\|1. 99. ssámu végsése által Leopold \|Wiener é Sőhne becsi cég végrehajtató javára Véset Izidor letenyei lakós ellen 167 frt 90 kr. tőke, 197 fot 90 kjp. nlán 1899. jnllus 16-tól Julim 18 ig, 157 Irt 90 kr. tőke, enoek 1899. évi jalias hó 29. napjától számítandó 0\| ksmatai és eddig Összesen 22 frt 96 kr. nerxültség követeiéi erejéig elrendelt kielégítést végrahajtáa alkalmával biróilaf lefoglalt ée 308 frt 60 krra becsli t ferfiruhákból álló ingóságok ayilvános\'árverés utján eladatnak. Melv árverésnek V: 254\|2, 1899 ss. kiküldetést rendelő végzés iolytán a helyszínén vagyis Letenyén végrehajtást szenvedett lakásánál leendő esskös lésére 1890. évi október hó IS. napjának d. u 3 ór^ja határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékosé: oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy as érintett ingóságok az 1881. évi LX L-e. 107. és 108. {f-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Letenyén, 1899. évi szeptember bó 27 napján. SCHMIDT JÁNOS kir. bírósági v4grsha\|té. Épp most Ja lent meg! Dia NervositSt und Hysterio ihre Katstekaai and aalarztmiast Hollóiig- von Aladár Ujváry, Naturarzt In Lippa. Ara eo kr. poaUT HMM 70 kr - A itirK) kiadáaa. —- latn könyvöt nem csak aaok olvassák, kik iétNkat már- nagyon tratk, bánom aaok la, kik satu ktllf ttlts 4ra4sttl a4g nsaUk. Osakla Jó sbaalatti 4s teraséeaelee élei ■aéé mellett mentbott neg Önmagát mindenki aa Megeeaég éa Hjratertsi kínjaitól. — Ugytatata kladátbaa .sMgjattal 1.) Laageasekwlaéeaekl aud ikn tatai gtalssa Hatlaag IS kr. bórsiaalva \| — !.iH«f;as krletkealk a bett\|l«\|. IS kr. biroantve. — Fiaat4ak4ppe* Itválbálytgtk la slfogadUUak. Állami ftlSgytltt a alt Utó katoaa-ltkola. El AEAR egyéves Inkéales LENNI?) Mladaaoa IQak, kik es tióirt lakóikkal ni vigatMk. elökéiiülUégftkro éa Inglalkoiüankta való taklatai aSUíSl aagaaefaakttik aa agyávaa lakéstts Jsgot. Aki sir tor alatt Állott, tlkiutl, atSlttatl 4v ktiltadl, liHnate laaraa ta btramv. kaid LICHTRLAU4LKEKT l kitanal lakol. l\|«flUJl rsMgysllk: tddtl ORAUfiENTZ IÁN0S atgy. királyi kon tartó aa ia MAVIR ADOLF ea. 4a kir. ómagy, KITÜNTETVE \|°96. milaaalaal kiállításon araay énlemksroszt 4a mlllaaalnmi nagy Íremmel. 1897. Kisbirl neatsatkóal vttdg4pvaistayea slsó dij: állami aranyéremmel. Lóval ataattkóal vetóg4pvaraeayia nagy Bstart, elsl dij; aranyirommtl. 1998. Hódmezővásárhelyi vttógipvtraeayea slsó illj: araayirsmmai. lUraaváaárbelyl kiállításon elsl dll; aranyiremmol. Weis6r \|t gazdasági gépgyára JVaiy-Kanlziáa, Ajánlja: n.ttit taaaaztu legujalib ós LE6JOBB YETéOÉPÉT, aaabad. kiváltható kapatnak? iylkkal ellátott Kaia-Drill norvetttgépéf, Dni^aptn II olcsó ós Igen \|4, kóaayl vttógópit; legjobb satr-lovábbá taab. jjlöl IBla Itt ktaats, ttbb kiállításon aisi díjjal kilíauutt Saek rsadaierl aezálskált, ksrasált, járgásyalt siésaayljtilt, restéit, MaeraH, ésrélét, StaoakS ás ^ápsvágélt, kskorlora ■erisalélt it aiadaadla gaadasági g4peH. 177-90 Bvállal malom ée vtsvsseték-bereaéeaéeeket. \|r." rsz kézi-toló répakapa Is töltóplő, á Árjenyaék legyen éa kératealte, 10 írt- IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában n ag y-kani zs an Nngy-Kanizsa vatárnap Zala 81. szára (8 lap.) __, 189ff. okldber li* Padlózatok mázolásához ? 0. FRITZE Borostyánkö-olaj lakfesték Sffi^" ■te "" > 0. FRTZE Borostyánkő olaj lakfesték «««■•* u»* Ar«irr.i7á> »i««. j«áu« m«u«««. 0 FRITZE Borostyánkőolaj lakfestéic "1 tehát liaftsiiálaibitn a kgolonóbb. RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN: * 228—10 2VEU ém KLKIlf fÖHierkeretkedétében - FIALOVITN LAJO* bútor aktámban. ibükkliasábfa xxxxxxkxxxxxmxxxxxxxxxxxxx g TÜIIF1 ELADÁS. * X n H Kitűnő minőségű, száraz * Jj - - - - - 5 X X X X X X X X X Megrendelések elüli t erdögondnoksághoz Intézendök. JJ Uradalmi crd^uieiidiiokNág, X \|É wo-l Ránok\'NM»iii . XXXXXXXXXXXX ltXXXX%~dXXXXXX X X X X X X X X X X házhoz H7.ll 11 It » íl I-sö oszt. II-ik 13 frt 12 , ÍPW MELCZER JAKAB Nagy Kanizsán üveg, tükör, lámpa, poreitiláa tt edény kereskedése Van --riTeHfiséHi-a-Qr értrote Ktniszerin Nagy i\'ijiSfliK t> volt Hchilfcr\'lélc \|?ff, takar, lámpa. ntÉi, es f <Wi iü!\|il"iiiliT lírtlwii ITTáTTtm""it ast t«ljaa njona n bertmdffstcm. —\'Najty raktárt én váltat-leköt tarti k minden aatkuámbft vajó arnból ia asakat t leiJnlAtjoatkk árak mvllrtt Art ti tón. felvállalok miaáentcntt cpitlri ablth bamelaséal én képek keretnéaét a lr« oleaébb MámlMHKtl A n. érd. fcSzönaég becset part 4e jóindulatát k?rem a vagyok taljaa Haataiattel Nagy-Ktnizhan. 1899 azedtember ho foráe Melczer Jakab.^gl >* 0* 10*^ Köszönetnyilvánítás. 0 Fensége SALVAT0R LIPÜT fŐherczegr udvarmesten hivatala. Általátpa Aat»atára-g}ár. 6 cMáatári éa a Irályi Fauaéga tíalvatur Lipót F#hftt$jt\' rendkívül meK i tn ur. aatovttalppal Irtait csípők kai. G Faaa«f bfwasaUU gyalog kiránduláaon ha»análta t caiptikat ca ématc, hrtgy lát ti b<n fárad\'ak iiiy «l« mint mk kösönaégaa cipftknúl. Köldök pár vadaa«caipftt, annak t mintájára káatitaenek máaikat aabeMtalphéloi!, n^vt. anui! & ríp»» nél a attin küldják i«K Híaai&lá< hogy c itdttitilpek rp aaly JoU leainrk, éa rp aaly megfelelek. » mint meafelelftk íaalfnk m mm-hmeslpők. íagrib, l#98. jtiliaa bő H-án K R AHl, laoaarkaritáay aökat írj; Magjffcfomág v«»lt mini; t rtbuika, a kfijtifftafutá ♦gnüíit m!« arvoalúat Ti"tlt Duktor ur , A «nl»istlicf\|tu ratpfik Ms»?.yuhk. »itl4nlp Á j-uU^. iábfkj&>"in. ifj\' ÍM>av — «t Ii»,\'fii « ÍÁKta[j»?Hí" nmi<kí tpfábii t)á»> liAraét k^fA i\'tsí IWT. éri atptamtar 17-én TkstMS hfvi UH—60 WEKERIE SÁNDOR óvjuk lybainkttt hUhigtöl9 ne/lre^héutn/ én meghűl éntől. Nincs többé lábfájás! Sem tyúkszem, sem izzadós láb, sem bőrkeményed^s, sem lábdaganat, sem lábégés H\'Vvld idai viaeléh Mtán m rkönaytbb&l JS Járáwia annak, ki caipoja dr Höjfyea félt, aa efféaz világon szabadalmazott atbtattalpbé-letael látja el. KeteU.^1 írt 20 ^ egjsvni «o kr.. MUlf 40 gjTrmt\'kekiM\'k telt. Aa aulmttatpbéiéa kitttníiaé\|ét laijubhan Hanayitfa, h«ry m ina éa klr* kU/ÜN htdatrtgiitk éa a m. klr ti»aii«-al«raark rddii 99iee pár aiálllllRtttt. Haétkftldéa oaakia ntáavéttol, vagy a páat ultltgva baktldnaa mlUit. Falvilágoailiaok, proapaetttauk én kflaaönaUyilvaaitáaok ingyea. Vlaiantrltdélának mtglVlelé árengedairny, A11a Ift 11 OM .4 »beM 1 a ru-g;> H r betéti tártatág BUDAPEST, VI., Szlv-utoza 18. Egyedül) elárusító raktár tt képviteletUnk !VaMiy«l4uiilsaiitn t FRANK VI LMOS férfi- és gyermek-ruha, czlpö és kalap raktárában Dél zajai Takarékpénztár épUlet \|iii ia íl 11/1 n f f \\ — ezen kittiuti Uoliánykeverék mindeuntt kapható. Gyári raktár: Weber és Tsa Bpnst VIII. Erzsébet-körűt 19. M A U 1 - K \\ % 1 X H i \\ , X MARKBREiTER L. urnái. A „raUrathoii^ röptében meghódított minden dohányzót, mert a dohányzást l\|\\a egétzté-gttté teszi, a nlootin hatását elveszti ét megszokás esetében aélkilldzketetleaae válik. U7. Nyomatott Fiaobel Fülöp laptulai^onosnál Na^y-Kaniwán 1899 Huszonhatodik évfolyam 82. szám. »lft«<W\|: Vánwbia-áptlat rtMh.t ril«p khn UwlwIMbu A MMIh kist d. ■ itÜTtl ártakaaa(labtt >tpa-—6 én kínt. Ma jatiaMÜS t lap w»llt»l rátaira voaatkoai mladaa kMtaiay. Kiadóhivatal Viiwkiaiptiat: fUdul flM? kBnyv karaakadia. ZALA Eiórnarrta ísu i Zgiaa in* It korou (6 ftt — kr FiMvrt 6 korai* (8 frt — kr. Negytdám I koránk (1 M 60 kr. Nyílttár patttam 10 krytif, KlMaatiaak, valaafat t Ki lltlnhri miUuft Flaakel FMíp Uankaw Politikai lap. ZiratatMlt* taraiak euk ivart M b»l fogadtattak «\|. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csütörtökön. agy— nmZnu kxajatr Nagy-Kanizsa. FMh inrtmtf: lnlr léaáw áierkssititárs: SS»r«« Csütörtök, október 12. Iparosok kongresszusa. A hazai íparegylett-k e hó derekán kongresszusra gytllfaek ősze Kolozsvárolt. Abból a közönyből, melyet a sajtó és a közönség tanúsít e nagyfontosságú összejövetellel szemben, egy némely tanulságot vonhatunk le. Első sorban azt, hogy a komoly és praktikus dolgok még most sem érdeklik a nemzetet. Benne vagyunk a legnagyobb gazdasági válságban, ennek dacára minden időnket hazafias manifesztálókra pazaroljuk, A kegyelet bizonyára szép magasztos dolog, de — bocsánat az őszinte szóért — abból egyesek csnálhatnak maguknak anyagi vagy erkölcsi tökét, de egy nemzet meg nem él. A Henlzi-szobra elleni kirohanásokkal, Petőfi-ünnepélyekkel és október 6-iki gyászmaniíeszlációkkal még nem lettünk elegei honpolgári kötelességünknek A XX. század küszöbén meg kell változni annak a fölfogásnak, hogy Magyarország egyetlen kincse »egy szentelt lájailom. Több munka és kevesebb érzelgős: ez a helyes irányelv. Sajnos, kevesen vallják. És még sajno-sabb, hogy azok között is, kik a nemzeti munkálkodás ösvényén haladnak, nincs meg a ke\'lö összhang és szolidaritás. Küllőn táborba gyűlnek az agráriusok, szemben a kereskedőkkel és iparosokkal. Az ország érdeke feltétlenül azt követeli, hogy a mezőgazdaság az iparral karöltve, egymást támogatva haladjon; a valóságban I vedig mit látunk ? Kölcsönös panaszt és \| irigykedéöl, mely végeredményébeirltéros mindkettőre s bizonyos tekintetben béniló-lag hal » kormányra is. Ezidöszerint az or.\'iág nagyobb érdeklődést és jóindulatot tanúsít a mezőgazdasággal kapcsolatos dolgok és reformok iránt. Hogy csak egy lényegtelen, dolgot említsek föl; a legkorlátoltabb mezőgazdasági kiállításról is hasábokat irnak a \| lapok, 8 a megnyitásnál ott találjuk a politikai és gazdasági élet néhány ösmertebb szereplőjét Fiume a nyáron sikérült ipar-I kiállítást rendezett. Eltekintve a politikai I motívumoktól, maga a kiállítás mélló volt arra, hogy az anyaország ráfordítsa figyel-I mét néhány napig Fiúméra. De mi történt ? A fővárosi sajtó 6—6 sorral végzett a kiállítással, a vidéki újságok mög csak tudomásul sem vették. Az ottani notabi-Irtásokon kívül pedig közéletünknek egyetlenegy számottevő alakja se vette a fáradságot, hogy ellátogasson oda. Ilyen közönyösség mellett nem csoda, ha az iparos osztály beleun a sziszifuszi munkába, s hitetlen mosolylyal olvasna azokat a beszédeket, melyek tehér terítő mellett, pezsgős pohárral a kézben, a nemzeti ipar megteremtéséről itt és amott elhargzanak. Nemzeti ipar! Nemzeti ipar révéu va-gyonosodás! Milyen szép álom, melyben egyes optimisták ringatják magukat. Mert, fájdalom, nemzeti iparról beszélni ma még csak álom vagy ábrándozás. A statisztika ridegen tárja elő a raégyeniete* valóságot, hogy Magyarország az ipar terén a Bal kánállamokat kivéve valamennyi európai nemzet mögött áll. A tizennyolcadik helyet foglalja el! De nemcsak a gyár-.és kézműiparban, hanem a mezőgazdasági ipart illetőleg is hátul kullogunk, jóllehet es utóbbinak minden előfeltételeivel rendelk* tarca. Temetőben. Sfiga lavál aírtg mit a Okon; Tutidba lyigaloaua vágyon. Oaak taaniaak wpa ia * airba I Hiaa két taaatai kíaytlt klairta. • ■ . ■ ■ —*-. Kam kostám\' ta virágot altodra, Elbartadna, kSayia na rifolyn. Oaai aapaak iaakadi tagira Foo koaaent alradaak halvára. Saifoa baja keaott t tlrktrtbt, Hogy atUra gyigyiti Irt kise. Hadd borulok daabora tirodra! Hadd Btadjaa ali ■IvtMt al QjoaJa t Ej 1 dt ninak ?l ug agjr aam irtanál, Nta Itaat jobb auraoB a (tltnaál; Biaaia ólában láttad a világot, Boldog voltál: mart tágad 1U báatott. haaMnfla loatya ast taltogja: .Ok ad boldog a lirnak lakija ,1 — Ht\| t boldogabb ltnak, ba alr bántja Fiji axlnm űrökre takarja. CuU F. Albtrik Bobby. Elbtnálvt a magjar taagarparti Uothil. Irta: Maroa Bódog. (folytatta.) 111. Mikor a kapitány magyar kísérőivel a ,Deák"> vendéglő bejárójához ért, iQrelmetlenkedve fordult vissza kísérőihez: — Hol msradt a hadnagyom Bobbyval? Igaz uram I £ felejtettük megmondani neki, merre jöjjön uláuunk. — No ss\'p dologi — Ne törödjék tele kapitány ur, ha nem tslálnak ide, hát bison ára visszamennek a bajóra. — Lehet, lehet, pedig szerettem volna kissé fölvillanyosni a hadnagy urat as öntik nemseii zenéjével, mert Nepun uccse olyan ez a gent-ryivadék, mint az aludttej. Még benne van as akadémiai fegyelem és tessesség, mert alig télévé szolgál hajómon. Majd ha olyan vén viai róka lesz, mint én...de menjünk be uraim, nagyon csalogat a .hegedűszó. Bementek, letelepedlek a gyér közönség között a cigány tőszomszédságába; Baranyai somlait hozatoti, a mi ugy folyt le a garatján, mint a limonádé. - — Többet tartottam a magyar bor felöl tisztelt barátaim, mert e* bizony elég gyönge ital. Hol van az a híren tOaessége a magyar bornak, melyről még Indiában ia hallottam ms gélni ? — A magyar ember ugy iszik = szAH B brö —mint ahogy cigánya muzsikál. Előbb a gyönge bor meg as édes dal, aztán fokról-fokra aa erO* sebb ital és tdsesebb nóta, igy járja minálunk. — Haha 1 ugyan csak derek mértéktartás, Tisstelem a népszokást és várom ss eröaebk szeszt. Debrő odasunyilott a cigánynak, aki lói ia fogta hamar, bogy kóvár angolnak asiros a bugyellárisa és olyan nóiásást kerekített, hogy elámult belé Captain Blower s éeafe sa vetM^ mikor, a somlai-boros fiaskót jóféle szomorodni-val cserétiök ki, magyar barátai. KlieiqjtcO ö it „Weslindiant" rizsrakodást, Bobby t, mindent a nekipirosodva élvesie a szokatlan jenét, bókesiiea osztogatván az esttst tallért és nagyokat hörpent-getvén Hegyalja pessdltö levéből. Hál a szegény szerecsen hogy járt ezalatt ? Bizony lurcsa bőrben volt a legény, mikor oda csöppent as óváros útvesztőjébe. Se ember, sa világosság, jobbra-balra kutyaszorító sikátorok, magas lekete ház\'alak, A .Weetiodian* iromba gyomrának segét zugát ugy bújta ö, jninl akármely patkány, ludla ott minden lécnek kereaal-vasnak a helyéi és a hájóalja sötétségéheti rátalált még a gombostűre is — ámde itt aa isaa- első nagykanizsai sertészsír kilója 84 kr. 5 kilón felül Mónként 60 kr. ZSIR SZALONNA 60 KR. HÁZHOZ SZÁLLÍTVA, Kapható: Dama János hentesaél, R-Kanizsin, Pitofi-u. s&rkín. Ntgy-Kanina esd törtök Zala 88 síim (8. lap.) kérvégyti a Hentzi-szobor ügye és ez ügyben eléglételszerzés tárgyában ; — mondja az előadó. — Halljak I — ingják Kossuthék. A bizottsig véleménye as, hogy a kérvények ir.ittárba teendők; de Kobik Béla és Thaly Ferenc efléiftéleménye itt van és ennek a szóbeli megindokolására siót kér a fiatal Thaly Ferenes A nyugodt beszédű ifjú képviselő pártja leg-tormásabb szónokai közé tartoziki Gondosan megkonstruálI és elég hatásos kis bestédben argumentált a mellett a véleménye mellett, hogy annak az emléknek ünnepi áthelyezésében a nemzet érzésével ellentétes tendencia van, a mi ast bizonyítja, hogy Bécsben ma sincsenek tisztában a magyar nemzet érzelmeivel\'— A párlíelei megéljenezték. Kossuth Fereno, mint ceglédi képviselő első sorban a ceglédi népgyűlés kérvénye mellett száll síkra. A miniszterelnökkel polemizál, de Széli Kálmán múltkori nyilatiozalai után bajos dolog volt a hadakozás De híveinek tetszett, a mint tetszeti a tfeakó Lá»z ó rövid beszéde is, a ki az ország határain tara kívánni a harcosemléket. Szünet után Thaly Kálmán folytatta ott, a hol elvtársai abbahagyták. Es miután nem igen volt, mit folytatnia, aagy fáradsággal igyekezett a miniszterelnök beszédéből valami olyat kikeresni, a mibe belekapaszkodhatnék. Es mintán ott nem talált, hát — csinált bele egy kicsit. — A miniszterelnök ast mondta, hogy Henlzi az ellenséggel szeipben, fegyverrel kesében esett el. A miniszterelnök tehát ellenségnek nevezte a magyar honvédséget... Ezt a szörnyű furcsa okoskodást már az elvtársai se oszthatták az öreg kuruenak. — Micsoda okoskodás ez! — Hogyan mondhat ilyet I kiá totta közbe a minisztereinők, mig a Ház csodálkozással hallgatta Thaly Kál» mannák est a fura kis szójátszadozisát. A ki igy argumentál, nem lehet valami garmadá val az argumentuma. Es a ba sikerű megbicsaklás ktUBiiben esak jobban ieltftzel\'e Thaly Kálmánt, aki haragos indulatában ugyancsak barátságot bangón emlékezett meg Hentziröi és katonáiról, Valósággal válogatott as úgynevezett .váloga tallan kifejezésekben," ugy, hogy végre rá-csengetett az e nők: = Maga a képviselő nr mondottá, bogy vannak tifqjeiisek, a melyek nem valók a parlamentbe. Minek él tehát ily kifejezésekkel? \' — De a hegy haragos leventéinek éppen azek tetszettek legjobban és tömeges közbeszólások kai busditgatják szónokukat. — Kérem, csak\' egyenkint I — csendesíti őket as elnök. — Majd el\'öpri a nemzet haragja azt a szobrai onnan is, a hol most van, - mondja! Thaly be< fejesésül; utána pedig az öreg Lakató Miklós panaszkodott, hogy csalódolt a kormányban. Ez se az ő. elvei szerint kormányoz A kormánynak el kelleit vo\'na menni Aradra, el kellelt volna mennie a honvédszoborhoz; azt a \'budai vaaki\' sértetet< pedig a temetőbe kellett volna vinni, vagy pedig Bécsbe. Ajándékozzák oda Luegernek 1 De ba mondanivalója nem vo t sok az öreg 48-asnajc, volt sok olvasnivalója. Hentziröi és Pest bombázásáról egész csomó cikket olvasott fel. Egész negyed háromig beszélt, a mikor máanap délelőtt tiz órára halasztották a vita folytatását j A m. jegyzői egyesület köréből. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagy-Kanizsán 1809. évi szeptember hó 28-án a zalávármegyei községi- körjegyzők egyletének választmányi ülésében. Jdtn tollak: Kováts Gyula egyl. elnök, Molnár István egyl. alelnök, Scbntz Károly egyleti pénztárnok, Star« asinazky György egyleti főjegyző, Dénes Jenő! egyleti U-od aljegyző, Ferency János, Kele György Galambos István, Koltay Lajos, Kálmán Lajos, Nóvák Károly választmányi tagok. .. L Kováts Gyula egyleti elnök a megjelent választmányi tagokat üdvözölve előterjeszti, mi- j szerint a közigazgatás rendezése tárgyában sze\'r-J készteti emlékirat tervesetjmegvitatása miatt volt szükséges a választmányi Ölés összehívása s bd-\| nak Nagy-Kanizsára történt összehívását megokolva, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja éa as emlékirat tervetet előadására az egyleti főjegyző a jegyzőkönyv bilelesitésTe Ferenczy J^nos éa Kele György választmányt tagokat felkéri. Elnök előterjesztésének tudomásai véte e után egyleti főjegyző előadja as orsaágos központi jegyző egylet által a közigazga\'ás rendezése tárgyában szerkesztett emlékirat tervezetet. As egész terjedelmében felolvasott emlékirat-terveset hosszabb behaló tanácskozás wán álta< lánostágban egyhangúlag elfogadtatott, mégis a részleteknél a > övetkező módosítások figyelembe vétele és az országos központi jegyző e^lethez leendő felterjesztése határozlatoll; 1-szőr A tervezet 111-ik fejezetének a) pontja 1899. október hó 11-én alá »polgártiafy« (kősaégaagy, körnagy^ elnevesse helyeit községi fónők {körfőnök,)\' vagy kőa-ségi szolgabíró (kőrszolgabiró) tétessek 2-szor. A tervezet VÜ lajezelaoek utolsó aáéttí bekezdése akkép módosíttassák. hogy a Mihf Jók és alkalmazónak fizetésűket M a kőaég pénztárából, hanem az állam pénztártból kapják, melyeknek fejében a közséfek egyenes adójuk 6-10J-ál évenként aa al ám pénztárába beaaol-(általai tartozzanak. p 3-szor. A tervezetbe Ielvett tisztviselők eiő-meneteiére nézve aemmi nemű javaslat atacs, miért » pótlólag ftlvnadŐMk ve lemén yeaztk, bogy a közigazgatási szolgálatban eltöltőit Mf ha\'áruzandó — hosszabb azolgálat, a maga<abb tisztviselői állásra való kioavetém —■ffUj" képesilésül. 4 szer. A községnek önkormányzati jogát a szervezetben nanyoa korlátolva látjuk, uiyana-zért annak a szélesebb körre való kitarjaastéaát véleményeztük. Ezen alkalommal fdkératik az oraágoi kők-ponti jegyző egylet, hogy á kormány által kidolgozott törvényjavaslatot annak idején nyomban megszerezni fii a hiányok pótlása vagy módosítására vonatkozó javaslatok megtételére\'! megyei jegyzői egyleteknek kiadni ós a beérkezett javaslatokat — esetleg országot közgyűlésen — tárgyaltaim szíveskedjék. II. Községi szabályrendelet készítése aa 1898. évi XXL t.-c. 8. g. a,) és b) pontja értilnébw gyakorlandó közsegélyezés módjairól és mérveiről. As elnökség a községi szabályrendelet készítésével megbízatott az<al, bogy a készített kők ségi szabályrendeletet Zalavármegye tekintetes alispáni hivatalából terjessze fel és hogy as egén vármegyében egyöntetű legyen, annak kinyomi-tását kérelmezze. III. Ai adóösszeiratási éa kivetési munkálatok határidejének meghosmbbitási iránti intéskedéa. Tekintettel arra, bogy az adókivelósi munkálatok határideje resdeletlal van megáUapI ra, ugy az bármikor módosítható, az eddigi batáridők pedig olyan időszakra esnek, mikor az adóbehajtás, ujoncozási, népfelkelisi »lb ügyek igénybe-veszik a jegyzők minden erejét, raoéMogva az elnökség megbízatott, hogy a határidőkre nézve tervesetet kéasitaen és Illetékei hslyw a batáridők m°gváltoztaiása iránt kérvéaymm. IV. Olvastatott a vn vármegyei jegyző agyM-nek a jegyzői oktnánykénysaar ellen bowtt ha. tározata. Tekintettel arra, hogy a körjegyzői okmány kéuyszer behozatalára illetékei helyen még •mnai-nemű intézkedés nem történt ■ tek ateitel arra, hogy a zalivármegyet községi-kftrjegyiők ^y-letének Zala-Kgerszegen L évi auguwtoi hó ó-él tartott évi rendéi közgyűlésében • tárgyban már int él sídé* történt, illetve a hirsaitsli lássad ál ellen óvás emeltetett; a vasvármegyei jegyfői dolák, hamar vegez vele a törkölypálinka. Mert ezt tétettek eléje, hogy kárőrveudve szemlélhessék herngása folyamatját. Bobby bizony nem igen éreiti li bor-é vigy törköly, amit iizik, elég volt neki ha a torkát érte az erős ital. •Heti még egy kancióval Valesca, én fiietem, kiáltott a hórihorgas. (Bobby szive nagyot ugrott örömében) Qlj ide te is közénk egy kis nótára. A leány boiott a sünből, i oda telepedett az asztalból. „Hozd a csörgői dobodat ia, Valesca, ma van larsang utolsó vasárnapja, az urak a színházban táncolnak, mi is mulatunk egyet 1 Ugye te ize recsen ? * Bobby szivesen beleegyezett. Hej I ha énnekem ilyen szabad életem volna, gondola I „így ni Valesca I "Ülj ide a feketeszomszédhoz, hidd mulisson az is, eztán kezdjük rá a legújabb farsangi nótát." A lány megcsőrgeté a kis csőngös dobot éi rákesdett, hogy „Die quasta nuvola di questa bora* •Non é le fora •Che poliiaj I >Che polizaj" tugoll rá a digok kara. — A szomszéd asz\'alofl kurjcngaió »tata!ovi-csoknak* azonban sehogysem voli Ínyükre, bogy ilyenképen zavarják »z ö kornyiláláiukal s haragosan odakiáltottak a digó aszta boz, hogy miesoda arcátlanság az, igy zavarni az ö n u-latságukat. A digók pilimaira elnémullak. Majd hirtelen lölagrott a bosszú legény és képéből kikelve rivallt át hozzájuk: — Még ti beszéltek, rongyosok? örüljetek, hogy megtürünk benneteket ebben a korcsmában I Ahol a szabad fiumei polgárok] mulatnak, otí hallgassatok li idegen gézengúzok. Ki hitt benneteket ide? No, több te kellelt amazoknak. Főlgyürték ingujjaikat i készen álltak a verekedésre. Tyüht Lett ott zenebona, lárma ssitkoiódái, Ötéire készülődés... Bobbynik is már fejébe szállt az erős szesz, de nem jtltt a verekedők közé; ahelyett fölhasználta t hamarosan az alkalmat, ■ vadul Átölelt* a csappsíeányt, ki sikoltozva szabadkozol! tőle. Mikor ezt a sikolyt meghallotta a hórihorgas csspatvezér, egy rikkanláasal visszatérésre parancsolta födühödt cimboráit és azon indulatosan Bobby nak fordult. I — Hát te ebszülte szertelen, — mit bántod ai én Valeccámaf, maradez-e békében tűatént ? Bobbybin már kettői ingír do\'gozotl: a szeszé, Imég a leányé. Ellelejté vendéglétét es vérben 1 forgó szemekkel állott a hosszú legény elé. — A tied, a tied rs a lány ? Most én akarom; 1 nem csak neked van hozzá jussod, Én akarom* I hallod ? I FenOlL fttW\'^áKS\' nézték az előbbi ellenséges leiéi ezt a fellépést. — Te a., ka., rod?... szólt rekedten a digó, ■ fenyegetőn lépeti feléje — te ? te nyomorult ai én szeretőmet? Te akarod? / Mijd hirtelen a lihegő leányhoa fordüli: — Valesca I — orditá — melyik a ksdvwd: én, vagy es a nyomoruk ? A leá y fojtott kiáltásul i nyílt IQi bely mögé menekült és a halvágó kélt védőiig tartotta maga elé. Bobby erre mellbe lökte a hosszú Itgéayt áa egy ugrással Valesca mtllitt termett. — El innén, pusztulj! — rikoltá a digo. — Azért ia u enyém Ina 1 Erre közbeveték magukat a digok, talalovicaok egyaránt, kijött a korcsmáros is a pincegádorból éi szét ikarták választani a iölmérgedl vetélytársakat. ...Egyszer élei sikoltás hallitaaott ki a gomoly ból i a nétogró legények előtt ott fakidt Va\'esca, vérében ott tántorgott, a hórihorgas legény megiebbietl fővel- a Bobby, a halvágó késsérveszedelmesen hadonáavi... (Velytstáaa kóvatkaslk.) Bába) Irta: Bentdék Elek. Tul Réka királyasszony erdején, Kormot vita partján ál i vén udvarbáa: oda uáil a lelkem. Ott feknik ravatalon egy te öreg ember: bábá Milyen-kü önös név, ugy-e ? C-aeaogó gyermekajk csinálhat ciak Ilyet. Kezdetben kUöoői, de asaiat A (Wdia Órik-bél. Baaadak Bak I tfa\|abb MarváMl lladta aa Athaaaaa ara 1 0 kr) Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 82. szám (9. lap) 1899. október bő IS fa ziink. Ámbár at ipari kormányzat már rosok maguk akarják megmutatni az ipar- Rámutatott a rom szimptómákkal ma egy évtized előtt megjelölte, hogy mely iparágak honositandók meg hazánkban, s a törvényhozás azok létesülhetésétkivételes intézkedésekkel elősegíteni iparkodott: még mindig számos iparág teljesen műveletlenül maradt. Viazoot azt is tapasztalhatjuk, hogy helytelenül alkalmazott pénzügyi és közigazgatási elvek miatt több iparvállalat vagy megszűnt, vagy hanyatlásnak indult, s a reájuk fordított állami áldozatokat és egyéni befektetéseket veszély fenyegeti. Erős akcióra és mélyreható reformokra van szükség, hogy megmentessék az, a mit pusztulás fenyeget, s a tovább fejlődés észszerű módjai megállapittassanak. Miután az ipar mindenütt szoros relációban van a tőkével: különösen most kell a legmesszebb menő figyelmet fordítani. iparunkra, midőn pénzválságról suttog egész Európa, a a töke riadtan vonul vissza minden ipari vállalkozástól. Budapesten máris oyil-tan beszélnek a-házépítők éj. az építéssel kapcsolatos iparvállalatok krachjáról. IIh a bukás csak egyes spekulánsokat érne, nem törődnénk vele, De nagyobb a baj Ha a pénzszűke és a magas kamatláb miatt a vállalatok beszüntetik működésűket: ezer és ezer kisiparos marad foglalkozás és ke- pártolás igazi módjait V»jha a magyar társadalom szentelne figyelmet annak a küzdelemnek, melyet az iparosok folytatnak saját létükért, a nemzeti ipar jövőjéért és ekép az ország függetlenségeért. Mert legyünk végre tisztában azsal, hogy egy ország függetlensége nem iroll betűkben, hanem gazdasági életének kooszolidáHságában rejlik. Bizalommal és hazafias tisztelettel köszöntjük az iparegyletek országod kong-reszszusát, melynek tagjai a nemzet javára nem jelszavakkal dobálóznak, hanem munkával adóznak. Országgyűlés. Oktéber • Napirend előtt jött az 1900. övi költségvetés benyújtása és a közel háromórás hatalmas ez ben arra, hogy szilárdak éa bistoeak a magyar gazdasági élet alapjai — De a kvóta kérdéssel is takarékoskodjanak! — kiáltotta itt közbe Pólónyi (iéaa. Bár a figyelem lankadatlan Volt, a pénzügy, miniaz\'ar mégis öt perc szünetet kén, mielőtt beszédének második, fontos fejezetébe iogott: az adóreformról szóló részbe. A Ház megéljenezte és sokan mergratulálták • pénzügyminisztert már most ia, aa első rászáll; de alig beszélték meg a lolyoaón a képviselők aa eddig , hallottakat, már vége volt a rövid szünetnek és ott volt Ismét u előbbi kép : a lessült figyelemmel eltelt Ház, a mely Lukács Lá»zlót hallgatja. Nemeink az adóreform irányé\', célját, mó-doza\'ait mntatta be Lakács miaisztír részletesen, világussn, sorra mmve az adónemeken, hanem ugyan ilyen részletes képét adta as adókazelés reformjának. Tetszéssel, helyesléssel hallgatta a Ház éi gyakran felhangzott aa éljenzés egy-egy különösen kívánatos ujilás bejelentéaekór. Közel három órát foglal igy le ez a máso- . ,,,,,, -. s ... , dik expozé : pont egykor fejezte be beszédét ilí^íSlí PiolQ"mim,"er a [felzúgótetszés és éljenzés közt a pénzügymi- niaater. > Egy kevés idő jutott még a kérvényekre ia; ,,..,., . , .... , köztük egynéhány alkalmat adott a 48-as hon-ér á a miniszter, hirtelen csöndes derültség ... . .., , . .„.,,.. ,, ...... 8 védek igazolási kérdésének tyból való felveté nyújtás aktusát kísérte. A mint a mult év péiuügyi viszonyait ismertelvén, a jelen költségvetés ismertetésére hullám/ott végig a termen. Hert a milliók hirte-porodtak s egy-egy kiadá-i lejüket sz ellenzék pénzügyi léteinél fölkapták szakemberei: „ , — Hiszen ez több mint kétszerese a tavalyi- nyér nélkül az egész országban. Mindenkit „i. \| sujt a katasztrófa ; az államot, a mely \| De azután mo-olyogtak és mosolygott maga a ... i ..... sére Is. A függetlenségiek közül Lakalos, Kossuth í Ferenc, Lukáts üynla, Polónyi tiéza oóialt lel Hűl Inllrnmélr lainbal aa aIIahvav námHiiiti itt, Széli miniszterelnök pedig megnyugtató ígéretet telt Okléber lé, kevesebb adóhoz jut, a kereskedelmet, mely vevők hiányában pangásra kényszerű1, s a társadalmat, mely segíteni kénytelen a nyomorba jutottakon. Valóban nem közönséges bizalom és kitartás jele, hogy a hazai iparegyletek e válságos időben, kolozsvári kongresszusukon, nyugodt tárgyalásokba akarnak bocsátkozni a jövő feladatai felől. A tárgysorozat 16 pontja félöleli a magyar ipari kérdés1 jogi, kozigszgatási, pénzügyi és minden árnyalatú szociális vonatkozásait. Az ipa- szóuok is, mert rögtön rájöttek a mi Iiók meg szaporodásának az okára. — Koronákról szól a költségvetés, nem rinlokról I Szakadatlan mély figyelem látszott mindeneken, amint a pénzügyminisrter torra, az ő világos és álietszö modorában tárta fel az egyes tárcák tételeit s ezek változásának megokolását és amint levesette a ház színe előtt a végeredményt. — 1.831.688 korona n fölösleg! filénk éljenzés és helyeslés hangzott lel erre. De megint csend és figyelem lett, mert Lukács miniszter áltért az általános közgazdasági ~hety» A kérvények lolytatólagos tárgyalásénál ma első sorban Budapest főváros lölirata ke* ült sorra, a mikor is a lipótmései közúti-vasat engedé-fo- lyezése körül a kereskedelmi minisster és a főváros kőzött támadt konfliktus alaposan beasélte-leteti meg. Hegedül Sándor isméi ellen felasóialt és teljeien korrektnek mondotta a kormány eljárását ebben az ügyben, a mi aa ellensék. padjain ellentmondással találkonotl. A vita vége az leit, hogy a főváros lölirata a kereskedelmi miniszternek adatott ki, a ki már előzőleg jelezte, hogy nz ügy közte és a főváros közölt minden valószínűség szerint békés megoldást fog találni. — Következik a szegvári, szigetvári és nagy-szalonlat választópolgárok és a ceglédi népgyűlés retten város ódon házai közt ugy járt mint a v.tkondok a iriss barázda közt. Bobby, Bobby szedd ötsze furtangodat, mert soh>e látod többet a kék tenger, ha itt ragadss. Elteör a szijjas korbács rémképe lebe^eit előtte, s már már sajgo\'t a háta amaz Ötletektől, melyeket Captaln Blower log neki osztogatni könnyelmű-égeér. Jaj mikor oda Itn Alexandriá-bar, honfitársaival összetűzött kimenője alalt I — azon szörnyű ítélet nsp óla se száraznn nem volt, se űtleiet nem kapott,, s rao-i újra megvan ■indakét kellemes szórakozása. - Ez járt n fejében Ugelöazör, midőn ugy magában maradi az óváros hepehupás kövezetén ; de nem azért roll Kobby agyafúrt szerecsenszü-lőtt, hogy mentő gondolatot ne találjon. (Eltévedtem, — így vélekedék, — lenkisem tudja, hol vsgyok, a kapitány mulat, más úgyse igen törődik velem. E/t. a ritka előnyt ki kell használni. Csak lesz itt valahol a közelben korcsma-féle, ahol rég nem látott ital melleit eltömhetem az éjszakát, — reggelre majd úgyis hazatalálok vakhogy legföljebb azt füllentem, hogy rosss legén vek fölkaptak, aztán leitattak (mert kapatos ieasak, sz bizonyos.) Kapatos ám, de miből teljék Italra? Nincs nálam egy kopott réz se, már pedig én tőlem előre kérni szokták a fizetséget. De nini! Velem hordosom a kapitány felöltőjét I. Becsspom s korcsmárosnál, gazdámnak meg azt mondom, hogy elcsenték tőlem ma éjjel. Ez az, gyerünk 8obb) a csapszékbe I" Nem kellett soká keresnie, mert az óvárosban és hrlyel szorított Uobbynak maga gaz legény melleit. Csakhamar ott termelt előde Valescn, a csap-lárosleány ét lojtott kacagással kárdé tőle, mit hozzon neki. Bobby nagyban azorongálla a kapitány köpönyegét, melyet a bor ellenében akart a korcsmárosnak kínálni, de ssóbos se juthatott, mert hóri horgai szomszédja valamit odaszólt a azolgaiány-a söntés falé in- egymás hálán vannak az ivószobák, hajóskorcs-mák, lebujok. Bobby óvatosan kandikált be az egyik csapszék ajiórepedésén, — de visszahökkeni, midőn észrevette, hogy odabent a We»tin-diaa három matróza pnhnrazik. Nagy baj volna ha őt meglátnák, i vége lenne a mulatiagának. mielőtt hozzáfogna. Menten rajtaütnének a tengerésze-, mert nagyon irigy ik klvá-tságos helysetét a kapitánynál. Ekkor a báUmögőtti házak egyikéből zűrös jn»k> ea nagy haholáava énekhangok caapak leiéje; a kapubejárat ala- dúlt. csony boltivei alatt lévő nyílod korcsmaajtóból A hosaau digó tudott valamelyest angolul s hangzott a nótázás. Ide benézünk, gondola, ezt a beszédbe elegyedett Bobbyval, ki már egénen bejárót nem igen látni az uicáról, és a legrejtet- belemelegedett ivó hangulatába, s uígy kényel-lebh korcsmában szokttk a legjobb bort mérni, i m"en da" "oki az aazlalaak, mintha vüágélelé- Bement a kapualjába. Egy tekintettel meg- b» jitl v0\'\'"tt V •l.aho«M győződött, arról, hogy semmitéle hajós társa nem I ™B®5tte,l?jt e«m4i\\ a,?oöT uT\' ül odabenn!, - megjött a bátorsága . belépet^ ^P\'f^sl^"! telé kapott a digó s Bobby. az ivóba. Vágnivaló füstös, alacsony helyiségben találta magát, ahol ssufolva ü\'tek a kikötői munkások, borozva, kártyázva, nagy röhejek közt. Műik laslalnál meg egy pár „tatalovics* (horvát napszámos) kik tele torokkal fújták a nótát. Bobbr először zavartan nézett körűi hova telepedjék, de a jókedvű ,digó<<k caakhamar föl-i ismerték (mert a „Westindisn" körül való munkában réizt vetrté.s élénk hadonászással hívogat-iák maguk\' közé. .(lyere ide te kéményaeprö-képü, hadd itatunk le evrel a jóléle noslranoval" .S\' aegomodi i\' ior moro" szólt egy hórihor- egy lányzó ez, ngye te azere-moaolylyal inté, hogy boa lordalt. „Fene derék cseny. .Bobby sséles igen. \' „Ne Hitessük ide kósénk egy kis koccintásra?* .Ah, ah jó lesz ujjongott Bobby, kinek csak ugy repesett a szíve, hogy újra asazonyfélét Iái a közelében. •Igyunk hát no." Bobby nagyott húzott a bádogkuptbó1, melyet eléje raktak, — majd nagy csetUntéasel lecsapta az asztalra. A digók összenéztek. JM indul a itfáta, goa -Kantzea csütörtök Zala 82 Bsám. (á. lap) 1899. október hó lien ttditványa lelett a választmány napirendre Magánkéiból megvett ingatlan birtokot terhelő rut küldött ravatalára; a növendékek pedig nejé ily nemű hátrálék a vevőre száll át. I nék táviratban tqjeslék ki fajdal maa réssvélöket Ik megkö»zőnv« a válautmányi tagok szi j \' A tolyó évi kivetett orss. pótadó után a leklödését, a választmányi Illést beiárta. kivetés idejéig eaedékea részletek u\'én késedelmi legysőkönyv berekesztetvén, helybenhagyva kamat nem jár, a jövő évben azonban már 5\| aU. Kmt. liaadky Qyöryy s. k. föw*. Koodls Opila i, k. I iiomáioüeíiiplisiiiÉilö. késedelmi kamatot itt is fognak szedni, épogy, mini as állami hdóoál, a beűzetés elmulasztása esetén. As oraságoa belegipolási pótadó kivetése éa behajtása körül felmerülő vitás kérdéseket, a pótadó hibás kissámitiss, az adóalap Hánya, megszűnése vagy ugyanazon adóalap többasóróa megadósUtása esetén a kir. pénzflgyigasgatóaág, . . „ . .... . . \|lellebbezéai uton a kóaigazgatáai l izoltaág dönti tsok a majdnem leküzdhetetlen nehézségek, e\|( me\|yBek határouta alen a kózigazgatáai bi-lyekkelaa egyes törvényhatóságoknak a be- van helye a panasznak (1898. XXl. t. poláai költségek beszedése és illetőleg elasá- L [5 §) a telebbezéaek első fokban bélyegmen-kan körül megküzdeniük kelteti jas ®8TM ie»ek, raáaod- vagy harmadfokban az illeték az megyékben aaen a címen lekuporodott órtási \| egyenea adó fellebbezésekhes hasonló összegben ritékok, melyek a vármegyék anyagi képea- roVandó le SerÍteíéhk^vilvZ0lttjS kft Emo\' « köaöMégel kosalebbről érdeklő ilynek értelmében a betegépoláa körül f«tme\' \| ^f^SÍ\'oi^VÍ^,1,!?9- ^IT Víí*?" leodö költségek viselését u állam magára fiJ?^ uSL ^ ^ alan léte«.évA« ktHtaJveté^ag ma^ kive\'éa eredményéről aa nak idején ffi ^W^ kaMépen tájékozva leend. Lu pótadónak a f. TL" * 1 k«M«iU"ÖM ^irt W éTbM tőrtént ily késői megállapítást tekhnikai u,an- , , akadályok okozták. Az 1900-ik évben már az Aa országos betegápolás, pótadót a kivetett 1 allsmi egyenea adókkal együtt ve\'ik ki est a (óid,- hátbérés osztályadó, a keraaatl adók négy\' pótadót. »»Wya, a nyilvános számadásra kötelezett I As- országos betegápoláei pótadó, mint már vállalatok la egyletek adója, végül a tökekamat- fentebb említettük, aa orss. betegápolási alap éa járadékadó atán trják elő, megjegyextetvén, létaaitéeére szolgál a igy az állem ujabbi jöveten aa ideigleoeaen házadómentes házak aelmi forrásának nem tekinthető, mert a belolyf bérjftvödelme, vagy haszonértéke alapján kiuá* összegekkel wabadon nem rendelkezhetik, hanem mitott hlzadó nlán a kivetendő es a pótadó. caakisa céljának megfelelő kiadások fedeaésére As országos betegápolást póadó kivetése, lordithatja. beszedése és bchajtáaa tekintetében az egye\' Az adózó közönaég, bár eddigi köteleuitaé-nea állami adókra néz«e fenálló szabályok irány- gall ia méltányoljuk, jelen eaetben nagyobb megadók. terhelt élésről (B\| I) nem beszélhet, mert a vár-Ezen pó adó ft-kát a telaorolt adók után megyei belegápoláai pótadó 3TTl illetve 8/, J volt, évről-évre a belügyminisztérium előirányzata mely a tolyó évben ugyan még benne lesz, de a alapián a költségvetési törvényben állapítják I jövö évben már megaaüoik a emellett ezen oraz. meg. \', pótadó az egész orsaágra nézve (Horvátoraaág Érdekes a törvénynek aa a rendelkezése, mely kivétaléveU körülbelül l milió torint ban van narint eaen pótadó fizetése alól a tőrvénybaió-\| előirányozva. aági te állami liutvíaelök, valamint a nyugdija-; _ sok sincsenek kivéve a igy aa illetményeikre megállapított IV. oeatályu kereseti adó után ia tartóénak pótadót fizetni. Az e\'emi csapások (tűt, jégeső, vizáradás, egérpnaalitáa atb.) által okoaolt károk címén HÍREK. — Halálosáé. Mély részvéttel értesülünk leirt álla ni egyenes adók után a megtelelő hogy JPapp MÜctós, a nagykanizsai polgári betegápoláai pótadét ia mindenkor hivatalból leányiakola fiatal, 81 évee rajztanára, Halolykán leiráeba veszik, e igy ezt külön kérvényesni nem (Erdélyben) hosszas szenvedés után okt 8 ikán tsüksé ea. meghalt. A polgári iako a tanári testülete kosao- Teaetéa Nagy-Kanuaáo régen voltunk tanúi olyan impozáns részvételi temetésnek, mint aminő október 8-ikán délután 4 órakor volt, mikor boldogult dr. Gtrő József városi orvost kisérték ki örök nyugvó helyére. A városi tisstikar Vkny Zsigmond polgármester vezetése mellett testületileg, a Torna-egylet tagjai gyász-szalagos lobogóval, jelvényekkel, a vasúti mozdonyvesetök és fülöházi munkások egyesületének tagjai gyászlobogóval azintéo testületileg vettek részt a temetésen. A háznál dr. Ntum»nn Ede főrabbi, künn a simái pedig dr. Hajit Soma orvos mondott szép beszédet kopqreója fölött A végtisztesség megadására taég vidékről is sokan bejöttek a hideg szeles idö dacára is. — legyei realklvlll kéagyftlée. Zalavármegye törvényhatósági biaoltaága L hó 7-én dr. Jankovioh Láasló gróf főispán elnökié aével rendkivBIi kózgylléat tartott, amelynek egyetlen tárgya a képviselő válawláaok feletti bíráskodásról aióló 1899-ik évi 15 törvénycikk 7-ik 8-ában említett favaroaáai dijaknak ssabály-rendeletileg megállapítása képezte, Aa állandó válaazlmánya szabályrendelet tervesetét f.hó 3-án tartott ülésében tárgyalta a aa\| általa megállapított szabályrendelet termeiét terjesztették aló a rendkívüli közgyűlésen, a ■ »ly a asabály* readeletet az állandó válisztmany javallatához képest állapította meg. Egy asekér fuvardíját 10 kilómétarig 2,80-ig 3,30-ig 4,40ig 6,60-ig 8 frt maximális összegben állapította Mg a közgyűlés aszal, hogy egy logatoa, amennyiben a válaszlók száma eagedi, legalább három valaaa\'ó azállitandó. — náaaaaágak. Kumptr Márton Üakki tegyső október hó 24-éa délelőtt 10 órakor a novai róa. kath templomban tartja egybekelését zagor-Hidai üzigány Klementina kisassaonynyal. — Kováct Dávid, • budapesti QoMberger Sam. P. és fiai gyár főtisztviselője, folyó hó 16-én délelfltt a nagykanizsai izr. teap oabaa tartja esküvőjét Kok Máloaika kiaiaatonynyal, Koka Emil gabonakereskedő sógornőjével. — HaekstodU Irta Mráaaal aaarap bea. Csóka Sándor aainlánnlata Nagy-Károly ban asept. 27-ikén fejezte be szerepMaét. Diolsó előadásul, asinre került „SutomifV. Amint a nagykárolyi lap Írja: .Nehéz vállalkozás volt de az Art sikerült. A cimuirtphn Beeksledt ívta ismiásfí. Nm is hittük a JUtatSMMyntt, ieyy i/y#» íjn meg aira hallod mind osebké és KÜvesehhél Néizetek be a ritkuló udvarháukba, ilt ott la-váhk. á nagybácsi térdére veasi a gagyogó gyer- j Ián még találtok bábéhoa haaonlatoa őss öreg aeeket, akinek már nagy a nyelvtudománya, mert, embéreket szaggatottan ki tudja mondani aa-cofr, a-pa, — I a százszor ismétli: mondjad : bácsi. A baba ha-1 v misan rázza meg a tejét a csak az első saó\'agot fogadja el: bá. Aztán egyszerre csak neki, tfiae-eadik a baba a hadarja ssaporán: bábé babé, bábé. Ea ugy megtetasett add, hogy nem ia akar hattant máa neveseiről. — Mondjad : bácsi. — Bábái — Hát jó: legyen bába. A baba atán babát hoz a gólya éa öröklik egymástól a nagybácsi házi haázná\'atra azánl nevét. Esektöl átveszik a szomaséd gyerekek, gyerekektől a nagyok a im, nagybácsi aaon veszi észre magát, hogy 0: bábá a faluban, bábé az egész világon. Ugy emlékszem, bogy bábá már aa én gyermekkoromban, öregember volt. Hófehér szakáll körítette állát, ám arca piros, mint a rózsa. A szeme szelíden mosolygó, mini egy fiatal leányé. Hangja lágy, beszéde halkan, csöndesen folyó. Ilyennek képzelem a mesebeli Oea öreg embert, aki a mese hősének álmában megjelent. Aki mindig egyformán öreg, aohatam hal meg. öregek, fiatalok kidőlnek mellőle, 0 egyforma caöndea jSráasal, arcán ssalld mosolygással járkél az emberek köst, jótékony melegségei mhidbnütt, a hol meg jelen. s megértitek aa én lájdalmamal Akinek at élete egy nagy lemondás a maguk boldogságáról s nagy önteludoaó munka másoknak a boldogságáért. A caaládi élet melegéből jut nekik ia, de nem aa Ovékl Jártatok azon a földOn, hol több száz sutén dőröl tudnának regélni a roskadozó vén udvar házak! Nem vettétek énre, hogy mind össvébb-öaaaébb saükül a löld? Magas hegyek kOel keskeny völgyek. A paraszt alig hogy megtérülhet aovány földjén, s aa uri rend ia könnyen végig tekinthet as uradalmán. Hálha ea ie kétfelé oaalik ? Mi jut egynek? Saéa aeg szá* példáját tudnám mondani, hogy két testvér köaül csak egyik házasodott meg, a másik megmsrsdt úrfinak. Aa öca mondja ■ — Bátyám, megházasodom. Osztozzunk meg. \| A bátya kérdi: — Min ? Ezen a kicsi tOldön ? Mi jut nekem mi neked? — Hát lemondjak arról\' a leányról ? — Nem, ne mondj le Vedd el. — Es te? — En maradok — úrfinak. Tovább müve\|jOk apánk tO\'djét együtt. Caak házat épilünk máal. Enyém marad a régi, lied less st ui. S a vén udvarhéz mellett fölépül az uj. Ama* üres, atomom, as népes, eleven. A vén krááztvtn 1 udvarhiaban egy pár régi l.utor maradt. Rozoga iréa(ital, — valamelyik táblabíró őaé volt. Egy almáriom, egy lakó hangú óra : ez az agglegény aáobája. A többi szoba laaaankint — a gazda- sági szerszámok raktára less. Sötét, hűvös mind. De odaát aa oj házban minden mosolyog a minden sarokból melegség arad. Miadeaki megirigyelhetné s irigylik is sokan, caak agy nem: béna. Az 0 arcáról nem olvasod la a lemondás bánatát. Beleszületett a tradícióba: as öot házasodjék, a bátya maradjon agglegény. Igy volt as OtidOk óta, Igy van mindenütt aa 0 basájában s as 0 lemondása valóképpen nem is lemondás. — En művelem a földet, te müveid annak terméséből a gyermekeket Így csinálta meg aa oaztályt Igy, mint annyi sokan. Igy marad meg a föld, aa ősök födje aa ivadékok kasén. Száll fiuró\'-fiura, nem karül idegen késre. A melyei vérrel áztattak aa ősOá verejtékkel áztatnak a maradékok. A földnek ea a aaent szeretete aa első, mindenek (ölött való laeretet: utána kOvetkaaik minden atáa szeretet Szerelmünk tárgyáról lemondunk, de a fűidről, apáink lOLdjérOl nem, soha t De ritkuloaa, erősen ritknlnaa aa ndvsitkásak s ritkulnak ások a hófehér szakállú öreg emberek; akik féltékeny gonddal őrizték aa ősi földet a az ősi erkölcsöket. Ások a keveset beszélő éa egy két aaóvsl sokat mondó öreg urak, akiknek nyitott könyv u élete s példaszerű minden cselekedete. Uj saokáaoa, uj erkölcsük kerülnek s régiek fölé s bábé és vele a többi fehérssakállat pátriárkák legendás alakokká válnak. Metsbeli őss öreg emberekké, skik esek álmaikban jelennek még nekflnk e töléb* redvén, csalódottan sóhajtunk: álom volt, mese vott Nyugodjék csöndesen, b. bt! 4 Nagy-Kaníisa csütflrtö* drdmet trM tud ilaÁtilanlt — Íme tehát a \'ml kedves Midink, akiről sokan ast hitték, hogy alakítási képessége nincsen arányban gyönyörűen c-engö, l-kolásnit hangjával és éneklési művészetével : egyre lokoioltabb mértékben hódit nem csak a könnyed operett-alakításokkal, hanem a nebée dréaiai szerepben is. Eszel a Irgalóbbi diadaléval oa.tk megerősítette bennllnk aat a •eggyősódésl — amit mér iamétaltaa nyilvául* ionunk la — bogjr 8 halároiultau operai aaers-pékre hivatott. — Ujréeaklr. Kováoa Resső perlaki lössol-gsbliót anlyon oaapáa érte; licjfl,ssülstetl Varga Jolán e hó Ö\'án rövid szenvedés után elhunyt. Ai ál<alánoaan tisztelt urnfl földi inarsdvnnyait mély réaavét mailéit klaérte "kl nagy számú közönség e hó 7\'én a perlaki sírkertbe, — A bátor (IttsHttlI. Cssrlán l.áaaló sslamsgyel, nemes-apáti iöldbirtokoa folyó hó 8-áu dé ulAii öo«c«éiiek, Zala vármegye allspáujának látogatására Í^la-Egersiegre ulaioti. A mint a Zala 82, ssám (5 lap). kásképiö Egyesülni síép működésével rászolgált a legszélesebb kürU pártlogásra. — A kalouaarvosok uj (Kláplslésl aaabáljaala. U) sssbálysalol hirdettek ki minap a katonaorvosok Uniti testületében a ki-neveiéiről, előléptetésről és a minősítési táblása-] bizonyít ja, n tok aierkosstéséröl. £ szabályzattal egyidejű eg népszerű, ugy mondhatják bogy megállapodott egy csomó a\| rendelkezési sdoit ki a hadügy- in\'ézményayé lett. Mindenféle yereményekríl a niiuissierlum a katonaorvosi pályára készülök a szerencséé nyerőkről beszélnek, ók moat a aktivitására vonatkoaólag. Jövőben a próbassol- közérdeklődés tárgyai. Hogy a nevük imill«amott gálát ideje nIalt a kalonaföorvosi kineyeiéalg s nyilvánosságra kerül, annak asm la s sorsjsgy-a segédorvoabelyettesek a rendes Illetményeken elárusítók aa okai. As ismerősök adják tovább kivül havi 86 forint seofeálett . pótlékor fognak a sserenoséa neveket, ők terjesztik as igaraá kapui ; akik nem segédorvosbálye tesek, 80 Irt\' lett legendái. A negyedik sorsjáték lőbuáaa 1899. október hA lf-éo Most (olyik ugyanis a negyedik Tf«tálysorsját\|k löoastályáaak busása, a mely harmincezer som* jegynek juttat nvereményi. Azok a számsorok a közönség legkedvesebb olvasmánya. A« a sagy érdeklődés, a melyljel orazágsserte várják, ait bogy aa o^UÍlysorajáték milyen szolgálati általány* kapnak havonta. • ha utón vannak, utl költségeket. Oly pályásók, akik iIsztok vagy tiszt helyetle»ek « katonaorvosi öss-töndljua van, a promooló után azonnal megkezdendő próbaazolgálatot a rangjuknak megfelelő egyenruhában kötelesek tejeelteni A többi ösztöndíjas pályásókat a próbaidőre azonnal segéd-orvos-helyettesekké nevezik ki. A még nem proaovsált lisstOndljtt«okn>ik nyilat kosa* ban köielesnlök kell magukai, hogy doktorrá avatásuk okt. lí-evel véget ér, a harmincezer nyerő a maga nyereményét fölveszi és megke<dÖdhel»ek as ötödik osztálysorsjáték campagne ja. Ennék a« első oás\'ályra szóló sorsjegyei már e sípokban piacra kerülnek. Érdekes sorsolási lervét már legközelebb e helyén kőaőloi fogjak. Előre is fölhivjak rá a közönség ügyeimét. KI—Igáit alSlMáok állssál ás jel Jlnáll ■Ml ftttolkiiáil leiai—k. ájáalaliá a áal* ■Mái eMSM ftgtaBiasái ■agJaáSláeé val MM ■lett peete niMsti fáeers káiátaáik templom olőill térre ért, a lovuk megbokrosodtak a elragadták a kocsit. Isgaluia* látvány volt Után azonnal benyújtják kérésüket segedorvos- I eii a mint a galambősz jsgyblrlokoa, ki a vidéken, helyettessé va\'ó kinsvszietésükért, hogy prólis-oly nagy népszerűségnek örvend, a kocáiban saoigálaiot teljesíthessenek a helyőrségi kórhá- * i , i lölállva •egitségért kiabált. Nagy néptűmig gyűlt\|sakban. A segédorvus-b»lyeitei minőségben \| li PCQ I 010171 P össse a látványra, de senkinek sem vo>t bátoraágai eltöltői! próbasaolgálst vsámit a nyugdij.kTsza-1 \' 1 VJtJU.lU.VX V/lV/lllv. magát a lovak elé vetni éa esak perci k múlva, básnkor. Ezek a reiidelkesések a már próba»aol-mikor már a lovak jé miisse rohantak, lalál\|n>aotl \| gáláiban állókra ia vooslkoinak egy Reloh Jakab tievU fiatal ember, kl a lovak elé mert ugrani és megragadta a \' kantárszárat. A mesvadull álatok aaonbao magukkal huroot-lák. Fölemelték a levegőbe és Isdublák vagy tissner egyniá"Ulán, Rátok azonban nem sressiétte el a kantárt, a végre is hossz ts küzdelem ntán, élete veszély felelésével a lovakat megállította. Eltörött a nagy küzdelemben a kocsi rúdja, mely as egyik loval haláloaan megsebezte, össietllröll a kocái, de az öas földbirtokos élete meg volt mentve. — Keiisral\'péllá sdemáaiek, Folyó hó 8-án. elhunyt dr. QtrS Józael iránti kegyelet jeléül, kosaorulpótió adomány lejében sdakoztak; Brur Károly es neje 10 (rt EngllUidcr Oltó és nqjo 5 Irt. Őrünkül Mark csaláqja 10 Irl, Qutk Arnold és neje 6 frl, Krauu Jakab és neje 10 irt, Krauu Helén 10 frt. iíilhofer Ödön éa neje 3 Irt ScknaM Qotllieb 10 Irl. Viola Adod 1 Irt 60 kr., helybeli ,Mmkapdholy" 10 Irt és 8urn Sándor 6 frt összesen 78 Irt 60 kr. A nsgykani ssai Chevra Kadisa. — Laagvlal eaikerbsrálek. Nagyot csúnyán bánt mostohs gyermeketvei SsWsi Paíné, homokkomáromi aradalmi erdős lelesége. Törvényre Is karült a keményszívű asszony kegyetlenségeért. A megkinsoll leánykák közül egyet Wir/h János és neje Sckmidt Anns, egyel pedig Ifini* István és neje bchindbttyir Katalin, langviii lakórok, vettek magukhoz Ingyenes eltartá>ba é* növelésbe. Az latén áldja mege két oaaládnt n szegény gyermekek iránt ta jóságukért I A kSvstkeaé levál ikes MaaaitUka, hogy a sok kelepig , I állal megroalott vagy aeggyáogltett várt Ml kall Matlaal. — Háry Uö»iVéuy«ll«ne» mer. A KrOittéilre tokát »»gy goaéot Ml fordlUnj. I etbra a .Kneipp ü\|M0g" ismert sisrkesstöla Okic J. ur, Pluk-pltnlát kelt hassaálal, as epeésU helyreállító —rt, WOrlshoton-ben a köszvény és Iztl\'eti o«us ellen- "WMay. volt Bedet lásst «m-bUio. ;.ert talált lel Szám-alan elismerő Irat I ^aágtSSUMft" -R biaonylija ssen álllitás valód ságát. . » hak^pUalával árt »i. — Kluvrott st vonatból. Mód károly \| — Há«»» 4«. ifJ l\'i« leveMbea, borsasstígyoMHrtaU somogy-mlháldl löldmlves a ,„«l, bél végén ^TT,\'.^ Huni-Jakab megállóhelyen a Kanizsára jövő «\| ia hányUn. SemnllUe sser sea adott angkaajrtbb&ltat. személyvonatra felszállt\' A vonat teljes sebesség- Jól tudom agyta, hogy hatvaakátáv«s korábaanen várhatja gel haladt és as atyafi az ajtó nyiloll ablakáé f J\'°«r «IT«wly« kww ■»•» s «Uy« ál szemlélte a vidéket, midőn hirtelen levitte a k ** ssél a kalapját. Azatyall nyomban utána ugrott iiusnáioa kalapjának, melyet meg ia talált, de aligha vs használ, mert teljesen heti ennek hetek előtt öaeseiusla intigái. — Mplrlllnala aa^auaa Okt. 12-lkéO CSte 8 órakor a >Korona< szálló éttermében érdekesnek Ígérkező előadást rendez egy Nagy-Kanizsán átn-tazótársu aL Eeven virágok lógnak, nőni a uin-pados, melyekel a közönség közö\'l szétosztanak; Less gondolat\'olvasá\'* 100 korona díjjal annak a részire, akinek gondolatát ki nem találják; és lesa egy spiritiszta széansz, amire bizonyára miudeaU nagyon kiráncsl.Szerepel,kinemalogral Rőnlgen-sugár és sok minden egyéb. Jó lesz oda-ellátogatni t — AllatecésaségMgjr. A ragadós állati betegségek állása Zulavdrmeguébm a lega ó bbi hivatalos kimutatás szerint: Lépfene : sorai j, Tárnok 1 a., paca.ii \|, Eger-Ariosa I udvar, Teayésabéaaság és hölytig04 kittié: lelenyel j. Tormafö d S u. Serténvéu: alsó leadvai j. Hossiú ásított\|falu 1 u., Kerka-Kulas I u.^Peteshása 11 a., caáktornyai j. frreaolalva-Mikófa 18 u., Ró hat — Maüretl vUalaaa. A nagykanizsai 16 u., kanizsai j, lialatoa-MagyHród 1 u., Kia-vt/la/daM MunkditípiS Sgyuültl a Vivétkesö! Komárom 14 u., Nagy-Mécse í u., Pólöskefö-\' meghifót küldte sset: „A nagykanizsai Általános Dos-mik 1 a., Szent-Jakab 1 u, keszthelyi j. Mankásképső-Egyesülel 1899. október hó 16-éa \| Alsó-Zsld 6 u., Alsó-Pahok 2 u., Feisö-Páhok 8 vasárnap a Polgári-Egylet \|belyiségeiben az Idei u., Kőviskut 2 a., Kess\'hely 4 a , Nemes Bol-sáomoru siürel leiejtése céljából az egyeaűlet\' dogasssonyfa 9 u.. Sármellék 10 u.. Saent-And i ■at áa Jól tettam, msrt alóla a Ptnk-pllnlit , U(J«na igianágH vagyok. Jót essem, jót emésstek. Ltáayoa, a kl alat áa kt( vott. a Piak-pUila liuaaálatávat miatta ausjigjill Tavákká a at aág B«(lepÓbb, könyvtár-alapia javára láuceal egybekötött zártkörű saüreti vigalma! reudes, melyre b. család, iával tisztelettel meghívjuk. Ez alkalommal Nagy-Kanizaa város és vidékének legsaebb pásztornói és legdéloege\'ub pásstorsl lo nak a közbiztonság fölött őrködni : azen ismert tettesek pedig, kik es ellen vétenek, Saller Lajos ur és neje, Kohu L. Lajos ur é neje itélő birák elé-veztve, a jótékonysáR i . törvényei szerint fognak elitéltetni. Belépti jegy ssemélyenkjQi 60 kr., oaaltdjegy 1 Irt 60 kr. - Kezdete eati fél 9 órakor- Felülfizetések köszönettel fogadl álnak. J9j t\' előre válthatók Kohn L. Lajos ur üzletében\' A rendezőség," A vigalom biioDyara fé-nyes^u fog sikerülni, mert az Általános Mun- rás 1 a., Szent-Uyörgyvér 9 u„ Zilavár 1 u., Zala Szántó 1 u.. letenyei j. Beosehely 1 a, Bánok-Ssent-Clyörgy 1 a, Egyeduta 1 a.. Kerelye I a, Marócs 1 u.. Tót Szerdahely 1 u., pacai j. Felaő Hahói 1 u, KereoMoy 7 u., Szabar 8 u., sümegi j. Uyömörő 16 u., Megyer 1 u, Rigáos 6 u., Sümeg 2 a., tupoloiii j, Akaii 9 u., Aszótő 18 u., Hegyesd 13 a., Mindszent Kallu Kisfalud II n., zala-egerszegi j. Audráshids 1 u., Döbrélo Ü u, Nemes-Apáti íti u., Pussta-Ederios I u Pussts-Szent-László 1 u., Sárhida 19 u., Zala-Egerszeg .város 1 u.. — A napilapok ajésaiágsl közt ssár vagy négy hét éta hosszú számsorozatok olvashatók i az 0<ztálysorsjáiék nyeseményeaámai. aat, a klaek kasé év éta a vár élesség veit a kaja, a at Háa kl-állkaatlaa vkafesMM áa kiatátt okozott, a Wak-gUaJa akli ili i» amijásjiam Mást MHm aálfcál Had. kódiitlk, sát asetott lehetatha volt, k^a Imát Itayea áa aap nStt Ortiák, hogy aat kasa ávl eMveéta atáa ■latrkalia. Lát-hatja, a»kkoea IHlaai ueraett ■aUtiaeakl Piak-pltala. MlaéaaWI vtlágo-•aa ktláatk, kan a Plük-ptloliaak >W kaéMaókk hatása vrn aladuokm a betegségekre, nelytk a váraHgáayiáe eagy aa ldef(ySi(tei\| kSvatkeaUtNB ktlelkeanok Penaa tlyaa botogstg tok raa. Nldáal. vóniegáByeíg, Idegeasóg, sárga-•ág, gyomorba). reaMtlaaae stb. A Ptak-iilala k»pltatá Ifagyarorsságoa i legtöbb gyógyssertárbaa Igy deboa ám 1 frt 75 kr. ás S doha* Itn. Magyanrsaágl Araktár: Ttrlk József gyógyssertárábaa, Badapest, Király atesa 1 ia. alatt. — közgazdaság""" — A gabonaüzletről. A a európai és hasai főbb piaook állandó tn lanyha Irányt jeleznek, miért Is aa árak naponkint csökkennek. Nálunk gyenge kínálattal szemhon alig nyilvánul kereslet, vevők és eladók egyaránt tartokodnak. Mai áraink; bnsa roaa árpa bükköny zab bab frt 90 kr. . 90 . 80 60 Valódi hamisítatlan sertészsír nagyobb mennyiség 64 kr. B jy H lgfrlnaebb <S legjobb ■InőiégB hatsfélék kapbaték Első bzombathelyi Sertéshizlalda, és Husfílstölőgjár nagykanizsai fiókjában. f Nagy-Kanizsa ciütdrtok NYILTTÉR. 1 Köszönetnyilvánítás. Boldogult liriem. dr. Gtrti JólMÍ virosi és pályaorvoit elhunyta és temetése alkalmával a ué. közönség as igaz részvétnek annyi megnyilatkozásával halmozott el bennünket, hogy képtelenek vagyunk mély gyászunkban minden egyes reszvétnytlat\' kosaiért köszönetet mondani. Fogadják azért a tekintete* hatóságok, testületek, vasúti hivatalnokok és munkások valamint családunk összes barátai ez álon mélyen érzem bálánk és kössöno-tünk kifejezését. Nagy-Kanizsa, 1809. október hó 11-én ösv. Oerő Józsefné M-l éa aaUája. 8610lk ,99 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osz> Itálya részéről köshirré (étetik, hogy Malik János merenyei Iskós légrehaj\'alónsk Csordás János u. ottani lakós végrehajtást H/.untpdő elleni 12 Irt 89 kr. töke, ennek 189/. évi sseptember hé 10. napjától járó h\\ kamatai, 4 Irt 80 kr. végrehsjiás kére mi 6 írt 80 kr. jelenlegi és s j még lelmerülend/J költségek iránti végrehajtási Qgyi\'ben a íennt ne> eseti k»r. ivaztk területéhez \| tartozó s metenyef 38. sz Ijkvben 891. hrsz. \| alatt { részben Csordás János, Ferenc, Rozi, J I részben Csordás Ferenc tulajdonául (elvett 51 írtra becsált halasiéi rét az 1881. évi LX. t.<cz. 166 1 (L a) pontja alapján egészben ; — továbbá a1 merenyei 209. ss. ijkvben -j- 116. brsz alstt £ réssben CsordAs JAnos, Ferenc és Rosl, \\ részben Bsdics MA- ion tu ajdomlúl 883 frtra becsült! 800-1 ] 67. sz. ház é« belsőság az 1831. évi LX. les 156 g d) pontja alapján egészben, — mégis a merenyei 270. »z Ijkvben -f- 425. hrsa. ingatlannak Csordás Jánost illető a 43 frt 81} krra beqsült 4 réssé 1899. évi oktib«r hó « napján d. e. 10 órakor Mennye kósség házán il dr. Kreisler József fel. peresi ügyvéd vagy helyettese Közbejöttével meg tartandó, nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lenntebb kitett becsar. Árverezni kivánók tartoznak a becsér ÍO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lelensi. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvssék mint tkvi hatóságnál, 1899. óvi július hó 28. napjsn. Gósony kir, tyszéki albiró szabadságonr Dr. NE0S1EDI.FR kir. (széki biró. SirditéMk 302-t H\|1809. Mim Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §<a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a letenyui kir. járásbíróság V. I92j\|l.98. ssámu vegsése állal Oarai lluoő ügyvéd állal képvltell Augustin Ágoston végrehajtató jsvárs Hozján György és nejé tlálna Észter tólssentinártoni lakos ellen 180 frt 98 kr., töke ennek 1898. évi október hó 16 napjától azámiisndó 6} kninntai \|\| vállódij és eddig össseien 61 Irt 46 kr. perköltség követelés erűjéig elrendelt butositási végrehajtás slkslmával bíróilag lelülloglall es 610 Itrs becsült 400 mérő csutás kukorica é ssslmából álló ingóságok nyí vános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a V.282,1.1899. ss. küld* tést rendelő végsés folytán a hilysti.nén vugyU Tltssenlmártouban alperesek laklsáuái dr. Ciem pesz Kálmi\'in letenyei ügyvéd közbeiijöllóvél leendő eszközlesre I8M. évi aktéber k* le. aapjéaak, d a. lO érája határidőül kiltlzelik s ahhoz á venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel bivslnak meg, hojy as érinteti ingóságok ezen árverésen az 1811 évi LX- t. c. li >7. g-a értelmében a legtöbbét Ígérőnek becsáron alűl is eladatni fognak, As elárveresendö ingóságok vételára as 1341. évi LX. t. o. 108. §-bsn megállapított feltételek aseriot lesz kifisetendö. -Keit 8CHM1DT JANOS kir. btf. végrehajtó llayton & Shuttleworth mezágaidasági gépgyárosok Budapest illát a lagjuUnyoiahb irak mellett ajintlalaak: —$ !S -r S ü-kórét I a ^T §5 cfí •■«■ \| s £ .3 kaaaáli- k t S- ia S-vaaS kék <• mlnd«n «ntas saiáaaáct gtpak. ^B I --fr I wLaHanű twiin figyaA^m^^H ^SLagra "" — m JMPB • pM^ \| HH55™ —— H Mifl I Lincoln! törssgyérunk a világ legnagyobb ng^y^Lja^^^H - \| » locomobll- és csérifcgép-gyára. ^^^^^^^^^^^^^ , iBHflBIHfl xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx J 14088(899 298-1 jj XXX* XX xx xxxx x* ******** PÁLYÁZAT. X X X H Nagy-Kanizsa rendesett tanácsú városánál megüre-aa nedett mérnöki állásra, a városi képviselő testületnek 1899. aa évi április hó 20-án tartott közgyűlésében 21 jk. sz. alatt S hozott határosata alapján pályázat nyittalik. 2 Pályázóktól az 1883. évi I. tcz. 1. és 10. g-ában 5 előirt feltételek mellett a minősítés igazolása kívántatik. S As állással 800 frt évi fizetés és 700 frt tiszti pótlék S van összekötve. j A pályázni kivánók felhivatnak, hogy törvényes minő-J sitésöket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorokat g igazoló okmányokkal fetorpll kérvényükül Nagy-Kairón X rendezett tanácsú város iktató hivatalánál Í£09. évi X október hó 31-élg nyújtsák be. X Megjegyeztetik, hogy az épilész-mérnökbk és a kik 2 electrotecbnikai tanfolyamot végeztek, előnyben részesülnek. JC. \|-Az állás választás utján fog betöltetni. H * * ■ * x xxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxtx Nyomatott Fiwbel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kaniasán 1899 Nagy-Kanizsán, 1899. évi október 3. 1 TUtS! TANÁCS. X X X X X X X X X X X X * X X X X X X 51 » X VÉCSEY ZSIGMOND * POLffARMESTER. * Szenvedő fiatal férfiak ha meg akarnak szabadulni gyötrő bajáktól, éa kellemetlen betagaégükat alaposan meg akarják gyógyi tani, használjanak kizárólagos n Santal Egger-t, mely rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csőfolyást megszünteti. 1 (üveg ára l frt 50 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendő) 4 frt 50 kr bérmentve. ÓváS ! Tudovwnyosan elismert tény, hogy a Santal ha-tdsa ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. 256—40\' Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen hangzású készítményektől. * * Fő- éa azétküldési raktár: OYÓfiTSIEBTÍB a „NÁBOBHOZ" BUSAPMT TI kaHUai. Vá—I kfcat IV. saéaa. Huszonhatodik évfolyam 83. szára. twaii I\|M\|I ktar>- toMnNMia A MtaMM tmkmiMMitfM hull 4-i ért Un Ut lattasaél t Uf hiümI 1 In Él vaaalfeai ■Itii 1 MMn KáeAéktvtttal Ttrwt Iilplil: AttU fS% kta/v-kaiikiiln. ZflfA Politikai lap. MflKjdNik lAfit-KAIIZSJll heteekiat kétszer: vasárnap i ciitlrtlkia. tbömmmua* Itta At U W«P« (a fei - hl ratan • ktKM «é m - » lm I Imi (IMHk VyflMr \|iHf t M kntfrte nMM IkSwXll ktéUkt n i 11 ük sifmita tta MM Ml MMN> d. Inii assaán l» kiúili Nagy-Kanizsa, 1899. FtWfa smásHi ■■■liiy Ihiln SmteertMáre. Vasárnap, október 15. Kit indítvány. Vrg» Ottó tanáruk ismert felfüggesztési ügyéből folyólag Véai József ország-képviselő s > „BucUfasti Naplót főszerkesztője, tArulds* címmel irt cikkében élesen bírálta Dtmicsky Mihály gym. igazgatót és a vezetése alatt álló mtéRtet E cikk miatt Demiczky provokált* Vészit ée párbajjal intézték el az (ügyet. Ebből az alkalomból a »Magyar Ntm-! ut igen alapos indítványt teaz. — Az a cikk, melybe esi a két indítványt foglalta, nagyon tanulságos agy a közönségre, mint a hírlapokra nézve ; s azért mi is egész terjedelmében közöljük. mi Oagunk ítéljük el ieg- azok átlépést szigorúbban. A sajtószabadság Orvé alatt aa egyéni becsfiietet megtámadni, a családi szentély intim dolgait közprédára adni s a privát-ügyek kerítéseit bedőotőgelni nem szabad és nem il>ik. De a sajtószabadság ily vissuélései ellen a törvényekben foglaltalik remedium. S as elégléfekzerzéioek valamennyi utja kommentárral kisért, két [nitTI 4\|f- A közpályán élő emberekre, a köztiszt viselőkre a- ónban számot tartunk. Közéleti szereplésük és cselekedeteik felett jogunk van iléletrt mondani. Jogank van a nyilvánosság ítélőszéke elé állítani őket. Tetteikért és mulasztásaikért helyt kell állniok. Es sem karddal, sem pisztolylyai el nem dönthetik aa ügyet, a melyben a szabad Bajtó velük pörbe száll. Kivéve természetesen mindig, ha magánbecsületflkben vannak megtámadva. Ha az újságíró akárkinek — tehát a köztisztviselőnek m — privát becsületében gázol, vele szemben u elégtételszerzésnek minden joga fennálL Az ilyen tqságirőnak Nem követeifink se előjogot, se immu-nitáüt az ujságiró részére. Lapokban elkövetett sértésekkel szemben fennáll az elég. léteiszerzésnek minden neme és az elég tételadásnak, tehát a lovagias elégtételadásnak is minden kötelesség. A sajtószabadságnak vannak kinövései. Sohasem fogok védelmezni és leleplezni azokat. A sajtószabadságnak vannak korlátai,— fegyveres leszámolás ellen a stjftlsiah tilsja nem oltalma és nem menedéke. Mert ilyen esetben, az újságíró immunitást nem élvezhet s mi volnánk as utolsók, akik számára ilyesmit követelnénk. Köztisztviselő tettei lelett gyakorolt bá» . mily éles bírálatért azonban as ujságka mindaddig nem tartozik fegyveres i lé gt ételt adni, mig a vizsgálat eredményei a tényállás el nem dfoUk. Ha a vizsgálat eredményéből kiderül, hogy az qfságiró vádja alaptalan s igy támadása könnyelmű volt-t a fegyveres elégtételadásnak kötelessége elől természeteses ki nem térbet éa el nem zárkózhatik. Két konkrét indítványunk volna. Annak megszivlelését két a újságírói egyesületnek szíves figyelmébe ajánljak • Minden oly esetben, mikor köctisstviselő, vagy közfankciooários ellen, ebbeli minőségükből kifolyólag a sajtóban tárna (fosok jelennek meg, s a köztisztviselő, a vizsgálat eredményeit be se várva, u ügyet a lovagias mérkőzés útjára tereli; a két újságírói egyesület védje meg az újságírót a maga szolidaritásával Állja útját annak a mzue- tarca. A Napraforgó. Qit ki tsbstne róla? Mindenkinek megvan a msga szenvedélye: a részegesnek a bor, a magábazárkénoUnak az S\'nberkerfllé, — egyik sem tud nélküle megenni. Mit beragasztok rája? Hja, as ember csak azért gaayolja a másikat, mert nem tesz agy, ssint 4. Pedig taépeo kijl-hetnénk mindenkivel, ha akarnék. Láss, as iboiya szereti sst as árnyas eaendes tájai, a tavi rózsa esapáa a láp közepén élhet, némely ember as Örökké »ig társaság rabi a... hát miért nem hagyeók azt a nagy sárga, tát •yá alaka virágot is sátkérésai a napfényben, mélynek neve napraforgó?... Bizony, a legtöbb ember ia szeret más fényé-ben ragyogni és mégsem harsguaaaak érte. Hát erről a sárga virágról mesélek nektek. L A nap már lement, hátrahagyva még egy időre firae fényéi az égen, azután eltflnt as erdélyi havasok égbenyúló hegyei mögé. Valami -kis oláh falu bujt oda aa X.-i hágó mögé a kieslny-ségében azé gyen lette ián a nevét m^mondsni vagf miári ? -t elég sz sboz, , hogy nem ié emlékszem saár rá, mi tolt a valódi neve, caak csufnevére lud ik vtazagoodolni. BBdós fészek a név, ssit a aeomazédok rája tukmáltak, száztd\'tt piszka miatt. De láe^ minő csodás a természet szeszélye, alig van vármegye, hol a leányok oly gyönyörfieéggel tereanénelL m at eme kis hely •égben. Akad is vevő rájnz, asáa fa e<yre, mert ss az édee mosolygása, festői termei il lányhad csak erre láibaió. A nap már lement s lassan elaluszik a sok mnokátói fáradt lakóteág. Itt-ott még ég a mécses, as ablakokból vetve ki fényét a sötét uteára, esatáa sötét lees, csenden less minden. Hej, nagy nap lesz holnap I Dobog a sok fi\'z szive, álmodnak stépat, Skintha caak a szeretem istene csókolt volna bttVöt gondolatot homlokukra; holnap laaz n ssent-mihály-napi leányvásár. Ilolnip veszi fél minden leány, minden legény a legszebbik ruháját, felaggai\|* n akára a temérdek gyöngyöt, arany és eslti pénze kft, holnap kőtik fai a legoifrább kötöket elül ia, hátai is; holnap Ie<n,& nagy nap, mikor ssáz faluból jönnek a legények,hogy a Kék heg yen megnézzék a pajkos leányosapalott mely négye sévsl jár-kel a tölgyek alatt s vlhogásaal iaoeei-kedve, o<ábitja a.ssép rumulikat édes szerelmi mámorba. —Aluszik már mindenki, csak nbbaa az egy ablakban látszik még fény ? egy szép hajadon tisdoga\'js, fényesíti a sok ezBst pénzt, <mk ő vaa még fenn, a — Napraforgó. Igy a eve el minden ember, mert Watágábaa oda/erdul, hol a nap feléje sttt: st szereti, aki sok-sok gyöngyöt, arsnyai tud neki adai, hogy hiúságának kielégít lőni szerezzen. Szeretik n legények, mert einen szebb lány nálánál: baragusznak rá a többi leányok, mert elhidítja lőlök a legényeket A szép fáta dörzsöli ss ezüstöt s halkan dúdol me lé valami merengő da\'t, minőt csak s román lant Ud elővarázsolni — Cn lessek a legszebb; én ée aenki más I — int torj* öröm repesve és kacér mosolynál nézegeti magái a tSkőrbee. — Bet, Stephanessk Zárka, te már sok embernek elvetted as aeeét, most \'ismét el logod venni egy legénynek, ki aranyokat fog adai csókodért... Arany, esűst, gyöngyi... ah milyen nzén, ■iát a kelő nap tény a Kraasna hbgfek eeae«is. Aztán elrakta a kincsekét, néztgetie magát még a ifikőrben, bo.\'y wiate ■sgiásaegfilt önnön csábító\' alko\'ától \| azután lefsklldt éa édsi mo-solygásaal, de neiS minden Izgatottság nélklf, elaludt. U 11 Ciillog a lomb, mintha bearanyozták volna ; fajdogál a szél, roamaringazagtól eltelve ; messzire l hallalasik az aa Bde leánykapaj, mely belevegyül a tamburás t a dud is fátyolozott , hangjába > \|Lehallatszik a vásár ssibaja a kék begyről a WEISZ JAQÜES butorraktárában Nagy-Kanizsán, atnak mindennemű a legegyszerűbbtől legdíszesebb, finom barokk, roetweo ntylii, gylsgyhiwsl berakelt stb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek á legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatok. HSt" Képei árjegyiék kívánatra Ingyen küldetik. Nay-K»nií»a vasárnap .Zrtta 83 szára. .» 1 ?\'» ^tvi» ( l»P) 1899. október hó 15 en aak, a aniy pisatolylyal és-karddal akarja valami fegyelmi tanács A két újság-megsaabni kor átait, kői- és nem privát- irót egye-ülc!tuik je küzöqen tmga\'akitoU ügyekben a véJeniéíiyraóimlás korlátlan sza- argsnuma őrködjék azon,,hogy az újság- írói névre Szttff Vyren (teTrr-tervezet a pia (fl él{> i\'ánárlá* tiH\'tfsz üp(étésépöl. i §. Mindazon ismételiibSkval", kik a méllp(lnn ex sftenciák, a sajtó \| behozott fogyasztási űikkek- bewísár- hftilÓ\' ismét eladásával gyiimabisárusok, tojás-, batfeágának. Bt as eljárás terrorisálása a sajtó tnan- kalózsi, az újságírók lisztes-családjából ki-1léta és nyereségre kásáinak. Kan) és pisztoly psak átenvodetl rekesztessenek. Ha ilyinódon az- újságírók U?^®^1 (* sérelmekért- szerezhet elégtételt. S \' hogy e»yefeme a totlnsk méltatlan parazitáitól bn^^ereskedők, tiató- megvan-e sértve a köztisztviselő, avagy az \'megvonja a maga -rköicá. tekintélyinek I twtoí* T\'^. újságíró igazat foondojt; az csak a híva- oltalmát s a szolidaritási velük sie- leibon- L^ mi\'„^nnrmü piaci élelmi al-ká, ugy-ialos v zsgálat adataiból derülhet ki. A íegy- j tani, akkor a társadalom nem azonosítja jmi\'nír baromfi, s&tdség; ffadtknemilek rva- veres elégtételadás ily esetekben teliét kő- velük a Tisztességes sajtót. Be fogja lálni, telheti, de semmi 9in alatt nem e\'őzheli j hógy a saitó visszaéléseinek orvoslása a meg z elrendelt vizsgálatot j legjobb, sől az erre egyedül illetékes kezek- Az éremnek azonbajj van másik oltjala í ben van, — az újságírók egyetemét képvi-é. Sajtószabadság Őrve alatt nem egyszer jselő egyesülelek kezeiben intéznek támadásokat az egyén tisztessége, Jó híre, hiteles becsülete és családi élete eUen. A szabadsajté fenséges lobogója alatt oém egyszer űznek sajtókalózkodáal Leg-fogadottabb neme ennek as revolverezés. \\möles, . lóját, .burgonya) kicsinyben, tej ét tejtermékestb becásárláta üzérkedést célúkat reggeli 9 óra előtt ekiteftűt, Reggeli 9 óráig csupán a fentebbi fog-laEcosáit Uzlettzefüleg nem folytató fogyasztó kőiüntég van jofyrisitra bevásárlásokat esikö-Isméleljtík : ímmuni\'ásl az újságíró szá- zfílni t csak énnek elmultával léphetnek mára nem követelünk. Am közügyekben— a bevásárlók toréba az ismét eladók. 2 §. Az 1 _Éfl de tisztán és kizárólag közügyekben —épp oly* helytelennek tartjuk a sajtószabadságnak úgynevezett j karddal és pisztolylyal való korlátozását, a mint kárhozatosnak tartották eleink a cen- > A tisztességes sajtónak áll leginkább ér- túrát éá a hatósági erőszakot, dekében, hogy kétes ex slenciák ne komp- Annak pedig, hogy a társadalom becsü-romittálják az újságírás mesterségét a világ lésében és szeretetében a tisztességes sajtó satemében. le ne szálljon, egyetlen orvossága van. Az, A társadalomban tagadhatatlanul vau hogy a sajtó a maga autonómikas jogkö-bizonyos retrográd hajlam. Van főleg abban, rében tisztítsa meg mugiU az újságírás pa* bogy :i sajtószabadság kinövései megorvo-soltas-anak. • A sajtószabadság az emberiség haladásának büszke szárnya. E szárnyát megbénítani, ^mozgásában gátolni nem szabad. A nemzetek nagy életbevágó érdeke ez. rázitáitól, kalózaitól és brávóitól. rendelkezésének ellen-rendőrség bisatik meg, Az elővásárlás ellen: A vásárló közönség részéről már igazin nagy volt az elkeseredés az elővásár- Am, ha a sajtószabadságot meg akarjuk I\'143 korlAtlansAga miatt. , . ,, „ Ennek az elkeseredett hangulatnak nem óvni a társadalom ellenszenvétől, nekünk,L^ \'voU már Iapunk j,. a kik a sajtó szolgálatában állítok, azent de csak nem történt semmi az elővásár- Az 1 Őrzésével a városi miért is tartozik minden oly egyén, ki at 1 § ban említett ismételadással foglalkozni óhajt, ezen szándékát a cáron rendőrkapitány i hieatd^ti bejelenteni, hogy számára piaci áruló heUf^attetsék ki 3 §. Az 1. és 9. §. ellen vétők k ihágást követnek el, mely kihágás 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén 2 napig terjedhető elzárással büntettetik. 4. §. Jelen szabályrendeletbe titktösŐ kihágások eseteiben t. tokban a városi rendőrkapitány, II. fokban a megye alispánja, III. fokban a magyar királyi minisztérium bíráskodik. 5. §. A befolyandó pénzbüntetés <*•. sztge a városi szegény alapot űleti. Indokolás. A bevásárlások azok részéről, kik wunden-nemü a vidékről behosott bárminemű fogyats-iőjelességünk őrködni annak tisztessége és lásnak szabályrendelet útján való korlátozása táti cikkeket, részint már as utcák vegén, tisztasága felett. Nekünk kell a korbácsot! tárgyában. I részint a piacon összevásárolnak, annyin kezünkbe venni, hogy kiűzzük a szent] Végre örömmel jelezhetjük, hogy a elharapódzott, hogy fogyasztó közönség befyről az újságírás kalózait és parazitáit Másik konkrét indítványunk tehát a következő. A két újságírói egylet a maga kebeléből alakítson állandó szervezetet, szabályrendelet - tervezet elkészült; tehát megtörtént az első lépés a tűrhetetlen állapot megszűntetésére. A szabályrendelet tervezete egész terjedelmében ez: abszolúte nem juthat hozzá, hogy a f ohmoktól bármit it első késből megvehessen, hanem teljesen ki van nolgáltatva a kofák nyerést kedési ÜJxlmeinek, a mi a helyi piacot te len ül megdrágítja. las elterülő l»pá yra, bot a mocsárban fürdői A taoér Uány pedig jobbrabalrt fordul, kóeaag eztatfabér pilléje lápria\'atoan eaillog a járja a láncol eme vetetten... Hárman ia megvették. Kié legyen aost ? Ilanar kitalálhatják, igy szokta ő aiadig tenni: eladjamagat bárom\' ■<ak is éa egynek sem jat belőle más, annál a meleg napra gátban Gy erekek aatiaja, a sípok éles füftyr, egypár bepálinkázott rumuli károm- j kod»ep aaotáa aa aa édes aitaaOgé hallalszik,í mely a méhek zsongásával azonos, jslképszvs! réaxe^iiő csóknál, a aii ő végül szűken osztó-a teánysweget, mely méhekként rajom körül a \| falni azokoti Eladja magái agy, hogy mágia legényeket, ibn tekintet\'el sehe^ve meg a férfi sei veket. — Zorks, te angyal I Adok miadaai, mindent, a mit a lelked meuivis, o«k egy esókot kérek, ■■Iriől magiiUsoihaseskj —kiált egy fiatal legényke afig ssrkedző bajuamsaL . Bezsag áikoóahat; nem ia látja M a leány, körttlöne udvart a mép dtli botárok e<a pats. Kacag a lányka, szeme venenyt csillog a tsaaérdrk nyakékkel. — Mennyi aa ára * síén szemeknek? — kérdi egyik udvarlója. — Eser pengőt — kacag a leány. — Ezer tengő. Ki ad többet érte? — é, viWva sistat, hogy c-abitó alko\'á meglássák s ee\| furááitt odalapadó köanyt, fehér nft&h m, — Itt u ezer psagö I — kiált vslaki ds kinsisa asáÉsé nyoma euftape* teás;ka likán. — Ki mari Zárkát ggegesókolai az éa »zmea lattAMf — kifli aa ft iMényte _ a bejár villát.\' A tóaég flsstreglilr, ieWflU\'á MbBa gyereket, ki aztáa elódalog, vala hint. A többi laáayak irigy asaaafckai aáglék a P»prsfi rgót, kisek easngö baagja nagáboa roazta mindea nép lérftjakai tiszta marad, mint a kék begyek gMsebeli madonnája. A penzea aatán azokat a gyöngyöket a aranyokat vasai, miket a nyakára illseal-get, kieiégiivéu s erélyes vágyait. Még hangiia a taaber aenáje lágy iQamő léssel, mink egy őrökssép mámor. Már ossolsi kezd ■ vásáros nép, alkonyatban lévén a nap a masaairs vsa még a* udboes. A legények eikl-aérík koc-ijnkoa a lányokat, a»n«án már osak a matatni akaró legénység marad a sátorban, dalaivá kedveseik eesMuágát és as Hsl glitta á\'kosva mindenkit, ki nem akar veMU tartási. E«tand~ i«mét népe las* a Kékbegy, addig magában áll, ainf a levelétől megfoagtott kopár nyárfa f Napraforgó ápaa tevf - Wmfptt mikár\'u éjeaakábra kopogán ablakán — Z irka, s«ép kedvesem, ""\'vl ki ablakod, aiad M aéksM, om <M^atok utánad. — Zokog ■ fer legénynek a i lem kapu meg. Ue tsmerts a léány s\'lalelie migít mintha nem is értené. v — Z rks, te, vesztemet akarod. Megver mái a* Nten, - rimánkodik tjr aa a hang, d« a le»ny még ugy es \'»aUgat reá, asak ráme ja kia-csét, gyöngyeit, mit as a barom baiár aéaU neki. Tóródö t iaaaaal a aas.éay ordftggsl odakinn, bánta is, ka alvása a *... <ak as an< ny.ii oesta, néate égess leikével. -NZ«ka, ayisd ki mr a ablakot, msst bsvsram I A lány feiijsdt a baagtól, aztáa kinykotu aktaftét — Takarodj tanét, »e pernahajdar t Pégájnek idején sem hagy az nyugtot r — a újra hisÉaf la ablakát BMaatoU • haae. nyak kedve* Mk kaik eorwsgáas miaskatő... — Hál Mas tagss esskti »bbé saeraMlt — kiáMett valaki ás agy pa»ttoJy Hívása IfH aic i imflk a. Mm mí«u. mm á\|rtá«V ét a máseéA l—t + m .....Vájjon aa a kacér lány mit énmit a plla> aat ban! Taláa jobb lélek ssáttt balé, mart... ^ kívül agy hantja, a haag, ki KJ aaüitk a Uaial csíikoi kért a a Gsead Uu, asak aa ara-öazéss bltats«tt, cask a táag .. asm t Nagy-Kanizsa vnsiirimp • Számtalan féliitíflnlás M/t már e miatt a htrhpok&an ét tíatf^\'tözöniég, ihint a sajtó emuk orvoslását évtizedet; óla sürgeti,\' de ezt röoid títorii intézkedéssel mindig"csáh a rendőrségtől várta\' \'1 \' Jelen szabályrendelet- terveiét hélja egy-részt a fogyasztó közönség\'módilélleüli lcizsák-mányolásánnk me>/gátlása, másrészt a vidéki termelők érdekeinek támogatása, kik a fo-gH\'iszló közönséggel közvetlenül érintkezve, áruikat jobban értékesíthetik. ~ Az isméleláruntók a rendőrhatáság tiulo-mán szerinl a város végén a falusi terme-■ löket beoárm, potom árért öHsevd/ároljákaz élelmi rivkeket," hogy a jtiatsm magas árért mintegy kártellszerüleg a közönségnek eladják. A tervezet l.§-a ezen a iogyajsxtó közönségre rendid, üli hátrányos üzelmek megszüntetését célozza, amennyiben reggeli 9 áráig eltiltja az előrásárlást, (9 ára után) mtdő&.a.. fo-\' gyasztó közönség nagy része szükséglété t be-szerezte, a szabad üzérkedést a tervezet nem gátolja s igy az ismét eladók beszerezhetik a termelőktől azon kereskedésre szánt fagyaszd táti cikkeket, mikkel másnap reggel 9 óráig a közvetlen-elárusítók sorába léphetnek, vagy a szokásos házaló kereskedést ütik. A 2. §-ban az ismételadó kötelezetik ebbeli szándékát a rendőrhatóságnál bejelenteni. Ezen intézke lésnek egyedüli célja as ellenőr-\\ zés megkönnyítése és a piici elárusító hily kijelölésének lehetősége, A 3.4. és 5. § a büntető határozatokat, j bíráskodó hatóságokat jelöli meg és a büntetés pénzek hovafordításáról intézkedik. Országgyűlés. Oki. II. A Hmtxi ügy leletti vi\'ában is első felsxó-1 Illó ftáUay Láazlá volt, ki különösen érzelmi \| szempontokból merítette srviit, isilyekkel küllői lendülettel ■atalia ki, aiben rejlik a auiiusatua 12-iki ünnep sereimet volta. Polónyí Géza a inult kormáayt letie telelőesé txért a sértésért, mely annál végzetesebb, mert a Hinizi-szobor a m<> helyén csakugyan alkalmat arra, bogy a magyar Ujakat telj«a«n elizok-lasaa a katonai pályától. Igin btáioaan beszelt —Pstönyi, a raikor egykori Japidézitekkel bebiao-nyiiuita, bogy Hen ai nem eaak Magyarországgal, hanem as osztrák csluuárral Bzemnen is hit-sxegö volt. Váratlan védelme<ö\|e lámidt a Benlii-kér-déanek Horánuky Nándorban, ki mi irra ■ feladatra vállalkoiott, hogy a jelenlegi vitát mini erőltetett ét igauágtalint eliiélje. Hosszasan fejtette ki, bogy ia ösaxes felhosott vádik nem a jelenlegi kormányt illetik, meri tx a kormány iparkodik as óméi félreértésekéi elosxlatnl. A honvédségnek as ünnepen való Megjelenése ter-taémiri folyomány annak, hogy a honvédség kiigénitő résxe a hadseregnek, ö sokkal veaied dilaenbbpek tar aoá ast, bs a honvédségit kálón akarnák választani a hadseregtől. Egyébként véleménye ai, hogy iQgaixtu 18-én minden politikai vonatkosáa hiányiott s igy sértés sem fordult ilö. Utáni még Polosar Jenő, Piehler Győző, és igen hatáioiin Madarán Jóisef fijtteták ki álláspintjnkai a kérdéssel szemben, mire ax elnök — mái szónok Mta jelentkezvén — a vitát berekikmteite. Ekkor még báró Fejérváry Géxa konstatálta ast, bogy ö Krieghamaer báró rendeletét mm-mondotta sohasem tapintatlannak Szé l Kálmán miniszterelnök pedig röviden isméteken múltkori álláspontját, biztosította a Házat, Jíogy a Hentzi-Qnaepböla sértésnek l inden xlnnyi és tárgyi tényáliadéku hiányzik. Nyugodtan várja Zala 83, aiam ip). a Ház bírálata1, m«t .íaJja, lipgy ez alkalommal sérelem nem esett. Ismételten kéri as össsts tenyezőket, hogy vessenek már fátyolt a fnull sebeire és mii\' kálkodjrot k iröltve a haza jöveudö boldogsága érdekében. fiz v ill a vita befejező akkordja. A Há.x most már osak izavazott. A többség elfogad\'! a kér-vényi bizottság javaslatát^ mel\'ylyel a kérvények az iraitárba helyezhetnek. Réméihetfilsg" vélük az együtt Hemsi szelleme is eltemettetik. A többi kérvényt vita nélkül intézte el a Ház. A« ülés véjén Széli K&lmán tett előterjesztést a Ház munkarendjéről, fi szerint a Hat elnapolta maját e hó végéig. Végül Piehler (iyöző inirrpe liilt Varja Ouó Ügyében, ■ miniszter azonban nem felelt. A pinceszövetkezetekről.) Sztltében-li"i\'z\'iban ugy szokás ami szép ha zankat emlegetni, mint a lejjel-mézzel folyó Kü< naáu gazdag, buldog földjét. És ha végigmegyünk az ország váj ozalos vidékein, be kell ianiernünk, hogy so igaz-ág van ebben a nagy diceMben. Busánk acélos, rétjeinken gazdag rendeket ad az illatos- kövér fü, mii deuütt edesre zsendül a yü-möles, boraink tüzesek <-8 zamatosik, a vizekben balak~; erdőkön, m-zökőii vádak tenyésznek, lér« fiaink erősek éa munkások, asszonyaink zépek j és szo\'galniusak; egy szóv<l mindenünk megvan, a mi csak egy ország gazdaságához, a nép jótétéhez szükséges. És mégis azt látjuk, hogy népünk és kivált a gátdaeiuber nem el olyan jólétben, a minőben élnie lehetne, mert nem aknázz í ki azok! a kincseket, á melyek földjeinkben rejlenek a nem veszi igéiiybe nzokat az előnyöket, a melyek terményeink földolgozásánál és értékesítésénél ki» naUoznak. Ha ré/i, jó módú bortermelő vidékeken járunk, mindenütt csak a fillozéra pusztításairól és a külföldről hozzánk származott szőlő betegségekről ba -lu> k siralmas panaszok!. Cs ndes szomorkodsz-sal regeinek az öregebb .szőlősgazdák arról a jó világról, a mikor a Hlloxera előtti időkben hegyen völgyön hangos szüreteken örvendelek a szőlői-gazdák a bőséges él jó terméseknek. Ai ilyen bánatoi visszaemlékezéseknek aztán rendesen az i vége, hogy a fillozéra meg a szölőbetegségek az okai mindennek. Az i^jonan telepített rójiasági szőlők gazdái ii csak aszölőbelegsegekri panaszkodnak. Pedig hej! de tok más egyéb b >ja ia van i magyar bortermelésnek. Mert lám! a fillox»ra-ve>zedemet sok vidék már valahogyin kiheverte, sok .helyen meg épen most buzgólkodnak azon, hogy újra telepítsék az elpusztult szőlőket; azü\'án meg a homoki s/ölők is egyre szaporodnak. Az amerikai szőlők ■ n oltványok, meg a izénkéneggel való gyéritő eljárás már diadalmaikodnak a szörnyű kis ellenségen. A különböző permetezések meg műtrágyák s gondos raűvelésmódok pedig egyre jobban vé-i delme«ik fáradságunk gyűmölcieit más nőlöbéteg-ségek ell(n i«. Mmdesek tehát csak olyan bijok \| ma már, a mi yek ellen szakértelemmel és költséggel lehet védekezni. Hogy azonban a költség kikerüljön,.<C termeiéit jövedelmezőbbé kell tenni. Gsakbogy nálunk a jővedelmezöseg dolga áll mosta ában nagyon rosszul. Vegyük csak sorra snnek egyei okait. Első sorban ii itt van míodjárt a hazánkban nem ritka jégveréi, i aily az atolió évikben sok jó borunkat leszüretelte orizáguerle. Ha szorgalmas szőlősgazda 3—4 évin át öuzetakarga\'ott valamit, az ötödik-hatodik esztendő jégverése megint eiak elnyeli az iparkodás drága gyümölcseit. E baj ellen ninoi mái védelem, mint a jégbiztosítás, a mely orvosság megint csak keserű, mert es is aj költség. Azután ritka esz endö az olyan ia, a melyben az ország egyik-másik vidékén a májusi lagyok meg ne dézsmálnák. gaefcbekjaz elemi csapásokhoz járóinak azok a gazdasági és üzleti bajok is, a melyek orazág-szerte többé-kevésbé mindenütt érezhetők. Ezek már a termés mennyiségét nem igen veszólyez- ,) A fölűtalVeléaügyt niaiaatariOB kiadványa, Zifdny Zoltán L Bur«M Károly péyaál\|aaait alvalMl. la\'j9 október bő 3 ö-é t telik, hanem. ,nagyon> érösau nyimják lefelé aa árakaU. * m laen nagy baj as, l.ojy egyenlő aiaőugt aa-gyobb borkészleteket argyea borvidékeken alig lehet beszerezni. Ugyanasaak a szőlőnek kel egymásutánt évbeli termése epea ugy slát egymát» tói, iniátvíét szótnszédos gazdmak ugyanegy év* járatból való bora. Mar pedig állandó éa biztos vevőkre leginkább c-ak ugy aaáoútkatnik, ha évről-évre lehetőleg egyforma minőségű borkészletei kellő mennyiségbea vagyunk képesek nekik nyújtani. Gondoljuk csak végig egy-egy magyar sxüret lefolyását, i még egy osomó termelési bibara, két vetekre akadunk. A mint a szőlősgazda jókor reggel elkezdi ■ szilrelel, a kira-len ültetett wőiőtajtákat egymáa-utan hordj ik együvé a nagy kádakba ugy, a mint jő\', reggeltől estig. Azután megtapossak, a tehetősebbek ill«ott sző Őmalmokban megzúzzák, sőt — ugy a bogy — ki is pretelik. A must sátán a maga emberségéből erjed ugy, a mint azt a pince hőmérlé lete engedi. Mar most gowMjek meg, bogy a különböző Iája szőlőfürtök érettségi foka mennyire eltér egymástól; n egyiknek ea» kerlartalma nagyobb, a másiké kinbk; a koran-reggil szedett, hideg szőlőből másképen indnl, meg ix erjedés, mint a délutáni álatstsgeéitt szemekből. A fehér szőlő héjában lévő igen áaoaa zamatos anyagok a törkölybe kerülnek értekte* lenül, kihaszná talannl pusztulnak el abban izzat a onkorral együtt, a melyet a tökéletlen tapoááa éi sajtó as mm tudóit belö e, kivonni. Maga a pince kezeles legfontmabb munkája, aa eijedes a pince hőmérséklete szerint egyszer»egysier hamarább szűnik meg, máskor meg tovább tart, mind kellene. Vijjon csödalkozbatnnk-e azon, ha a kavart faj áju és különbözöképen érett, hidegen éi melegen együvé zagyvnt czőlőböl kévéi láiilaay Iminőségű mustot kapnak? Nem termtsaetei• to* Ivábbá, hogy ebből a silány n ers anyagból a \| tőkéletlen erjedéi és a későbbi ügyetlen kézé* \| lé-> lilán, mindenféli betegségnek kitett rossz bort kapunk? Az ecetesedéi, a dohosság, a nyulóao-dás, a törés éi a nehéz derüloi és nk más kai íred hibás szüreteeaböl es hs.ytaien keza-lesből. Aztán, ha i aok vertedéit* kőaóll megti csa\'i talál a vevő kedven való bort, tudnánk-* neki ebből egyforma minőségben még agy pár szál vagy ezer haklolitiml xzo!,áloi? Bizony még a legnagyobb tirmélők sem képwik errs t Általában ami borftaaainnknak a követknd fogyatkozásai éi hibái rsnuak: 1. a drága nyersanyagot nagyon hiányosan, romul haszns>juk ki: 2. a vond illan es hibái knaléa fo\'yián sokkal silányabb miuőaégű bort tudunk slfláHiliié, mint a milyent okszerű mUveletefkel előállítanánk. 3 borainknak nincs állandó, egytonna minősége éa jellege. A legnagyobb baj, i melyből mindsn kér ered az, hogy minden aaólősgazids maga ssüra-II i le a azőlőjéi s borát magi írjanti, knali sa árusítja. Aa t—8 holdas nöló^asdák egyáilala. bin nem, di még a nagyobbak ia ciak ritkáé rendezhetnek b* olyan nagy ál kóllaégsi préaká-zakat, erjesztő kamarákat, a uAiattIfr-hB él é borkiaitéihai axűktéges dréga gapstat él a«k6> zökel, ■ milyenekre a liat^iiösriroit bajok orvoa-láu végett aaftkaég van.Biáoay nem Ifi tahink mi a mi tirmilöink, különölt n nem a kkgadáiak. A kinek egy kis ntigtakarítotl lőkiji vok, M jóformán ilfogyoit a védaknéai aaakHaiakra, meg ax tyra telepitéi kőitségmre, sőt sok aiölöa-gszda a rom eotiadók aiaé idówágba keva redeit. A legtöbb teruilA tehát n* ■ maga tökéjével, sem kölcsönpénzzel mm vállalkoahauk nagyobb belektaiésekra. Tarthatnak l ea ükaak tanult, ezakértö borkezelöket, a\|ggy maguk iaéM idijákit reá lorditkatják • a néhány bekiolit* bor kezelésen ? Biiouyán nsm. Hogyha tehát vtrágaáira akarjak imiiat borámlunkit, akkor , oéa kall fajlmlwlnk a szüretelést és a borkezelést, hogy as a legnagyobb azak\'avatotlsággal éa tökéinméggil végeitessék. Nagy baja még a mi bortermalfllaknak az, hogy a bor eladása körül nagyon járatlanok éa ha bár a filoxera pusztításai éa a szőlőinket ért más elemi csapások következtében évi bortermésük mennyisége tetemesen csökkeni, toknor hallunk panust a miatt, hogy a térineíők nem Nagy-Ksnisss w4mp Ilit. október hó lft-áa tarják ibfci bontkv, vagy pedig kénytelenek Mt olyaa iioe adni, a bogy atokn éppen vevő akad; viszont a fogyasztók a«a altg bírják a jé kort megásatni. MindsstAmk a bajoknak a magssflnlitése vifT lehető orvnaláaa végett ajánljuk ml kélOnöua a kii ft a kőaép szőlőbirtokosoknak azt, bogy alakitwaak maguk kőit ridékenhénl plncenö-vetkeaeteket Nagyon jé volna, ha snnek aa egysi 01 étiek a nagy looloaégái jó aaaáha vihlöiém nindm oliaaOmnak; Pál apostol éksa aasvahrsl aaereinék uólani, hogy Mindenkit meggyőzzek arról, ■i yen Miy «ró van aa egyelőiéiben és ■ilyen nagy gyaageaég a magánes elhagystotUág hanl Egy agéaasn ide rágó rövid kis tóríénet jut saaeBoe, sa Uűén fölvilágosítja aat a nagy gon dolitoi, a «é yel aa én igyiserO »ziviim nem akiné tyasnak ki. Egy örif tokai tapaaatalt gasda halálos ágya ■itté hival\'a hat (siaóit Aat s aatáa hat pálcikái lOiéti Oaaae jé írtban agy oaoaióba i egy-allatán lekwéUlotla fiait, kór törjék kellé aa összekötött nőmét. Aa irötöl danádé, edxeit legények hiába fuzilatték meg alndea erejOket, ■mi Indiák ketté térni a kötege. Kakor aa öreg aaétbontotla a oaonól és elhaló erejével egyenkint könnyedén ellOrdSlte n pálcikákat; után aat u Intést hagyta örékftl fiaira: „Lámátok, milyen gyöngék laastsk, ha aaét-bwok agymáitól és milyen erőiek, ba öaantirt-va. agyat akartok! Ugy vélem, bogv aa agyaa pálcikákhoz hinduinak a mi kii uéUlagaadáink éa is erői o>omóhoi baaonlltiuak a névetkaMtt bortmnelök. A mi lehetetlen aa igyieeh gyengeségének,kOnnyO dolog laaa aa egyaaQlt erőnek. E kis cikkpok éppen aa a föladnia, hogy megismertesse aa érdeklődő szőlősgazdákkal sae-kel a isÖvatkeMtskal, lanácaokat adjon s mag-alak liáira éa veaalésrs voaatko\'ólag, végre p-dig kimulaaia, hogy miképen stgilméntk a pince-uövetkuetik a bortermelők égaió bajain. (VtljrtlMa kftnUnik.) A város házából. - Vára.l kligylik — Nagy-Kanizsa rendeseit tanácsa város képviselőtestülete 1899. évi október hó 16-án és asat eg folytstólagoaan a köveikeső napon, aindenkor délután 8 órakor a városház nagy termeben kö/gyüléil tart a követkeaö ^tárgysorozattal i 1. Elnöki előterjesztés az üresedésben levő v. >ilmvevöi állásnak helyettesítés által leendő béfölté-\'e tárgyában. —I. Az elami népiskolák államosítása tárgyában s nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m> kir. minisztérium álttfl leküldött .szerződési tervezet. 8. Tsnácsi javaslat - von ilkosással aa 1898 Avi XIX. t. c. rendelkezésére a v. erdők házi kezelése tárgyiban. 4. Szabály rendeleti terveset s piaci eiöváiárlái érdemebss. 4. A nagykanisaii lárhásak részvénytársaságnak a köveseivámtsedés iránti kérelme. 6. Tanácsi javaslat, aa Atilla nlea építési von<lának rendesése céljából, a Chlnorányi-léle telekből kissjáiitás alá eaő területnek meg-uerz re lárgyábin. 7. Zalavármegye törvényhatóságitnak h«táro-sa\'s, Hock János rom. kath. telekeseti kántor el bocsátása tárgyában. A közkórház 1898 évi sáró izámadáis. 9. A közkórház 1900 évi költség-előirányzata. 10. A közkórhás alapatabályának módoiitási tervezete. H, A legtöbb adót fizető v. képviselők névjegyzékek kiigazításéra egy küldöttség megválasztása 12. Eperjesy Sándor v. képviselő által tett iadiivány, t.j szakipariskolának Nagy-Kamssán leendő fetailitása érdemében a nsgyméilóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez intézendő kérdiem tárgyában. 18. Eperjessy Sánd r v. képviselő ur indítványa Nagy-Kanizsa városának önálló országgyü lési képviselő válasstó ksrüle lé átalakítása érde méhen mozgalom megindítása tárgyábsn. 14. SsilYáaey Pál laaondása a v. mérnöki állásra történt asaaválassláséróJ, és ezzel kapoaotaiosaa as ujabb pályázati hirdetmény kibocsátása érdemében jelentén. 16. Aa 1899. évi gubacs* termés elárverezéae eredményéaik bejalsntiss. 16. Varga Jáoos ákal a v. kösönsége ellen 86 frt 61 kr. énjéig indított per bejelentén. 17. A szab. ca. és kir. déli vasúttársaság által a véna fcOafiaÜMgi ellaa lefolytatott telekkönyvi kiignsítáii per eredményének bejelentése. 18 Ogyéazi jelentés r Prana Lajos és fia oég állal as iparvágányán szállított árui alán a kövesetváaiíleték bsssedése megnőnie* lése, és a beszedett öaaag viaasaláritése érdemében »mel» panaaa végiegei elintéséssrői. 19. A pém-vsrasdi és tapolcai , kösulak mellékén volt nyárfák eladási árának agy faOlletéai alapba leendó elhelyeiése iránt tanácsi javaslat. 90. Jelentés a mérnöki állásnak helyet-tsutéi utján 1 hón történt betöltése tárgyában. 91. Aa Ábrahám Károlynéféle alapító levél alőterjesstése. 91 Csóka Nándor urnák a fögymnásium épületei tatarosáséis lelt alapítványairól aa ala-pitó levél bemulatéu. 98. Papp Miklós polgári Isányiskolsi njztanitó Sgy évi szabadságidő irárti kénlme. 94. A polgári leányiskola építési költaégrinsk leszámolási éa aa épfllel átvitele tárgyában jelentés. 96. GUdlin tiyörsygyel kötőn szerződés 96. Horváth Taaás Józufléle lölgy bogyó •sedés iránil ssersődés. 97. Plánder Jánosléfa lö dbérléli usrződés. 28. Farkú Jáooaanl kőiöit bérleti .ser- löd ML 29. Hiedelmeyer Károly és Major Károlyiéle földbérlati sunödés. Tollfuttában. Nem "kis dolog ám \'Myea, magamfajta fitttk-laki arabuanak délben gyorsvonatra Ölni és niennl 8—9 óráig szakadatlanul távolodni, a meg-1 szokott kedves környaaettöl és a pótolhatstlan otthoni kényelemtől. Ilyenkor után mégis csak veszi rnlami hasznát aa ember a cnkélye geognfiai ismeretének Ennek hijján okve lenül kerestem volna már ut a világvégi hegyperemei, ahonnan néhaivaló vités Háry János le\'óggsua a lábát, — olyan rengeteg nagy darab földet futott be velünk a gyorsvonat Vlllachlg.--— Es azonban még semmi 1 Másnap rsggel már őt ónkor lölciilinge t bennlipket Samu barátunk ébreutő zsebórája. Talán mondanom sem kall, hogy a Nagymogul húzta* legtovább. Szegény Samu. valóu-I goa ébraaztési tárgyalási iolytalott le vele, mig erős replikák atán mig birla győsní as álmos jembern nésva olyan kellemetlen, de egyszerű igazságról, hogy aki menni akar, annak okvetlenOl 161 kell kelői". Hét ón ulán már kOnn sétáltunk a vasúti állomás utasoktól nyüzsgő perronján. Tehát: tovább! tovább 1 Akkor már le kemet loruialiun megszállta a : bolygó Aka»v4r, szelleme. Olyasfélét éreztem, hogy I most nekem mennem kell szakadatlanul, előre, Ielőre valami sejtelmes cél u\'án; Isten tudja: merre? isten tudja : hova? — vepe-láthatatlan uton; da mindig csak tovább, tovább a visszaié-\| rés gondolata nélkül; éi keresni valamit fölajiotf szívvel, — lázasan\'.égő agygyal; valamit, ami után hiába tatok, mert nem. lógom megtalálni soha .. Talán éppen u igazságra goodoltam volna, ha kit prólátor nem viit volna szárnyain. Nyolc órakor reggel kirobogott velünk a vo nat VillacUM és nstnsokára már feltűntek jobbn-balrá a tiroli meredek bércek, \'-. \' ,. Néztem, merengi— ba talajon Aa vidékek képei zsiats Baaaalslytak ■■eagő na-smíb előlL Mintha csak agy aa aa Jrék midé\' lelke asállott volna Mtss a váglslsaség goadota-tával: hogy wM mér én inaid caak élét Ma aaegsuttan a coupé sarkához, beosllatu reng-nádéval; éa viaanak, repOinek velem i;y egy örökkévaló-ágon át. Laasan laaaan sniiie kezdtek halványodat mnszamandt éves fánkra aranyoi emléket. Máa vidék, mái emberek, mU levegő, agéaaaa más világ. Egyik meg nem ismert íöldtorilletrői a másikra rohanva, mag nem szűnő egymásutánban, mindig tovább, tovább 1 Nem születtem ép bolygó hollandiénak; beleszédült a ebbe lelkes. Mintha as u As, aki voltam, valahol lemaradt Toiua é»ire/éüenül a rohanó vonalról: és u as én, aki vagyok, agy mU, egy uj ember lett vvina... - Vigyázatok I - kiá\'tja Samu. — Mont jönnek a dotomilik. — Schnee I Schnee I — hallatszik künn, a kocái folyóséin. Fölriadok merengésemből éa aíetak ki én ia a folyóséra. E őretekialek. Csakugyan olt fehérlenek dőltem a gyöoyörfl dolomlt-ni kla-alakz* tok. Mind megannyi megkövesült kbpiwt, vén érién, it\' mindvi a kepteletfárassió időmesszeség ködéa, meiéi világából. Mintha cuk mese-mondás közben vállak volna kővé valamennyien. Melletlök, körülöltük u apróbb, vékonyabb kö-alakaaiok mind asg-aaayi weu hallgató gyermek óriások, akik minlha etak félálmosan elhajló fejecskével köresüllek volna meg valaaM ismeretlen tündéri hatalom báv6a leheletétil Aztán mintha valami jéségos sziUa-mkéz szép tehér szeratSdét is len lelt votns a kő-halált szenvedett mesélő agg óriások éa meaehallgaló gyermek-óriások (ölé : ■essze fehérlik mSg most is a szemfödél foszlánya. Ilyes szeo födö foszlánynsk néaheied msasairOl a dolomit s\'ikták hasadékainak árnyékában meg-msndt ti\'Sta -fehér havat. —Gyönyörködve nézzük a ramsk dólOmilákat. C közben atooban aggódva tizagáljuk JSmtln&fc arcát.\' Klérkuelt a maiarikus lás órája. Vájjon megöli é ez :t tiaata, pompái levegő? Soma és én erősen szuggeráljuk leiéje, da é-maga ia magába : dehogy jön meg a láa; saó sincs róla. Elmúlik 1,1 óra; el tt ia. Semmi jele a láznak. Bravó! bnvó I Vége mindan aggodalomnak. Moal már még vígabban dudál a portugá1. A Innaeufeatel hatalmú katonai erődítményen átrobogva, csakhamar beérünk u állomásba. Vidáman költjük el u ebédel; aztán beülünk egy kiiétáii kocsiba, hogy tetju mértékben végigélvezzük a Pusztervölgy megngadA • H-soner-szoros boraalmaa szépségeit. Minden állomáson fürkésző szeme\'kel viza gá\|juk a közönséget: nincs-é közti? ismeróa aro? Bizonyosan tudjuk, hogy dr. Nyári Sándor barátunk és kedves neje itt üdülnek v \'ahol. Sorban mandnak el as állomások, a pompásabbnál pompásabb Qdülő helyek ; elhagyjuk Matrstt 1 la; nem láthatjuk meg őket sehol. (Pedig ugyanakkor Matreiban voltak, de egyikünkben sem volt akkon teltpa\'Uus erő, hogy köse\'edésűnket f meg birta volna ve\'ök éreatétni.) Magy-Kaaiaaa vaiárnap Matrai állomási elkagyva, elénk (árul a borsa\'masan sép, fönsége alkotású Brenner-pálya, 3»mu lőlmutat n üvegoldal** kilátAsi ko cit>úl a asédülatse magaaba, ahol uijd haladni lógunk. Valami szokatlan érsés borzongatja nag ideg* aaálaiaiat. A vonatunk elé csatolt kit magos Iwgyi mos-doiif hatalmasakat iajvii, haragosan prtta«k<Mv« halad velünk a aaédiiataa alatt. Aa utasuk iu eloítindusűdnek, aalnte megnémulnak a természet tönaégee uépaégének i a* akadályokat áttörő emberi alkotás maréit zségépak hatásától. A aserpeatin-pálya mot egy balalmae ive léssel belui a bérc gyomrába t tümlHc-sölílsiígü alagútba jutunk. Mire innen kiérünk, (önuvagyunk siédjlö magasan a jiegy oldalában. Átellenben egy magas bérc, adj a mozdonyok üteme* kattogását veri viaaaa saint* iém<woi>, éa slaMunk mélyen a sötéten caillogó tengerszem, aiint egy lapoa, sima óriási gyémántkődéi a azükre aiorult völgy felett. Közelében törpén csillognak Matrei el-szórfan álló villái. .„ Még néhány kányái ódán a bonalmu szar-pentin-uton: aaután egy élet mozdony lülty éa befutunk a feusikon lukvö Hrenner-állomásba, Mintha valami tehertől szabadult volna meg minden lélek, aainle kallini lehet a imtukönnyeb-bt Ma eissálló sóhajait. Aa egyik gépet Itt leakasatják; a másik pedig gyorarohanáaeat, erősen fó-tezvo, de a mnga éa a kocsisor súlyától aainla sodortatva, lut le cgéaa Internekig, Délután négy óra tájban már ott vagyunk Tirol fővárosában. 1 Itt keadödnak tulajdonképpen utatásunk igaián poétikus résslatsi. Zala fiS szám. (S. lap.) <Uém W It* —jr hírek. — Masatéri Igaacalé Dr. Btrika Gyula, a polg. fia- éa leányiskola igaagatéja, már kaaa-tárt CMvmeából, hol máaféi hónapot töltött msgrnagáit egészségi állapotának helyreállítása végett. A bét elején át ia vette hivatalát Wali-ywruky Antd tanártól, ki flt w Ideig fiélyétttii-tette as igsgaiói dobokban. - ámlrgl Jé kai mteglViedbesell Első háaaa>ágáról irt a minap Jókai Mór a részletesen elmondta, hogyan történt\' as eaküvö. Ai adatai asoabán nrm tgéaen biatoaak, mert most egy szombathelyiúriasszony, özvegy Kocsisovsiky Jusztiné, Fekete Janka, emlékezetébe idézi as elaö eeküvö részleteit-. Koesiaovszkyné íme ezeket írja a szombathelyi Vaxvármeg e szerkesztőjének : Jókai roaaznt emlékezik házasságára, mert nem Pilis Csabán, hanem Rákoa-Cssbán esküdtek ötsae Laborlalvy Rózával, aa ottani rom. katb. templomban. Aa eakttvöt megelőzőiig a megfutamodott fiatal pár as éa kis házikódban, melyet féljem Laffert bárótól váaárolt, bmodott meg egy bétig, mig én Szigligetivel a szükséges irományokat as esküvőhöz nekik Peatről beszereltem. EanOvő alán egy fogadott psrasstkroila én kiaértem őket Pestre, hol á már késsen levő fényes lakás várta ókat. As esküvőiről egyéb nem maradt rám mint egy Peatről odahozatott és nekem ajándékozott kanapé, melyei a szabadságharc után, magam ia politikai menekült levén, kénytelen voltam kia forintért eladni; az arcképet pedig, melyet akkor Jók»i nekem ígért, még máig is várom. — gáraboMtá* diákkal mr« aa fcúéaüau* Wt \' • péost gi eea nni macával, k«am agg aa* géppokárba kun éa sé tfaé Me aa Agyak bjréesébe teut áa annak báio» aéttg eM Wl marad i, gaéa idfl attabésej # iemél été 9 aktkor fWvasaik aa iattllttsa te^o kinanaL w ágyba tett péaK •ákpr vasat ma<taa Asoahs* ssoa 140 aléU.wig • »éo4 aa éffSi alWyeai •gyadöl kall auradaút. HartAifcaéHm • íaati ámítása»k áa 78 iarátat aáa* ág » gt«h boaoias étákaak éa mii aa * pekarsl »ikalyiwM, Bwválkaé a* udrarbi* WtágksáHt 4 »tMr eJAalyesáai akta* sím, m ispgf\'tUa Ukaflalk A kánM mp és b« a 4ÜÉ oam i.leaiáafiU, Marrttkaá slM^\'g $ 4tíg0 férjéaeá és málAi sa n ágykaa tétytmM poharat isgwks1, péas Uly<t Ham^ágyBl papirt talált bmaa. A )»ia-\|glffWgi m émm a ayomoaáat laagiadilaNa. — Taalték kefktlfja A sala várnagyai taniiók példát adlak kartársi öessetarUaakMi, Történt agyaais, hogy $zt. Grótb\'Polgárvárpg község pőrpntvarba Jm\'ott a taaltéjával, P^paf Sándorral. A laaitó kpmolyan fogta f3l hivatását, a községét arra szorította, hogy as iskotéagl tisztességes épületek sdfoa, a matanUsokért \| uOlőket me\|bOuitta, a misek aa \|«tt a vége, bogy fólmoadtak neki. Pápay kartárpai M hagyták anayibaa a dolgot, öyfléat urtaftal Zala-Szeoi-Orothoa a clhatsroaták, Uou saaki Sm pilyáalk a pol<á/ráro«Í laaüoi éláara \|\| Idegen tanító fogadna fi u állást, agt WV •ekiniik kariámukmk a mindent efkŐva»aak, kosy na legyen maradása A polgárvároaiak csakágváB nem kapnak tanilét, mart ankin«k aa 114 kedve, hogy sssmbanáljoa ezzel a boykoVal- — MáasMég, Müko/er űifts éksgsNsi laée nyál Hedvig kiaa«zooyk ma vaaárasp délatáa 4 órakor véseti oltárhoz s alantasai igr. imabás-bao Eídtr Arnold csurgói keres kebö. — Batl taalelyam. Azon keeeskada Ujak részére, kik s keresked-lmt tantárgyakban a kailé ismereteket nem szerezhették meg, most igao ka4> vazö sikálom nyílik aansk pótlásár. Kiváló aak-erAk esi i taafolyaasot rsadwaak a ksreakadalsai ia®-targyakból. A vsaatlaág lapunk afjáa értaaiü as érdskaliakat, bogy as ssti tanfolyam aov. l-áa tag megnyílói, A részivenoi óhajtókat föthivják, koff lapank kiadóhivatalábaa jaiaatkaiieaak, ko\| M< vekb föl világosítást is aysrkaéMk. — A kamatláb. A kamatlabvmaooyaá változáaa knvettr estében a peasiakéaatek kéayasa-rülve vanMk arra, hegy a náluk leté\'bea Iv8 - Egy ojaáglré wenamétlsaaéga, Balatoa-Almádiból Írják lapunknak : Tragikus végei ért ms kösségQqkban agy mozgalmas éief. A közaégbtm tta ütött ki Gfy fővárosi tanár illeni terjedelmes szőlőjében gyuiadi ki a nyári lakásai szolgáló villa, meíybau most csak a vincellér családja lakik. A tűshöz össsaasaladt a lakosság nagy réssé, da mikor hira lúloU, hogy a vmoei léreealád gyermeke aa ágű háskaa beanrakadt, BMkfsem mart érte barnánál. Akkor étksaaU a IBikttsXompofláyTifadar tamart ujaágiró,lunekam-gáoaif i vaa báaa és asöiője Almádiban Kompoitky arra s hírre keroatatt aa éaő háska és kssssls kssdts a gyermeket. A aaoaábaa azonban asm volt bsan aenki, uaire Kutnpulthy viasau akart jönni, de a háa égő gersadásata abban s pillanat ban öaaseom\'oU és áttdrva a mennyezetet, Kom-polthyl maija alá ImtUt. Az izgalmaa jelenet ka-fása alalt az előbbi tétlen nézők köttll most ssA-mossn odasiettek as ajté köaaöbáa karisatdieselt Kompolthykoz, éa aa ég0 gerendák alól kfhnalák. De mikorra az aikerttll, akkor már alig volt élet benne. Eszméletlen állapotban szállították caaládja körébe, melynek tagjai oaak akkor érteadltsk a aserenc^átlenaégről. Kétségbeesett fslaaége Vaas< prémbe sürgőnyzöu kél orvosért, kik pár éra muiva mindketten megjelentek a betegnél, Koaa-polthy már akkorára magához tért, easméiairs hozták ss égeti sebek ssőrnyd kinjai, aa atvomik azonban kUaiaotstták, hogy aa élalét aiigtm lakai megmenteni HöriIUUléiMk tohk mini kétkanaad-réaze laagpOrnolödölt S ilvso asaiban a taat ki-párolgási légséea assavsd oly zavarokat, a melysk miatt a halál beasokott kOfstkasni. MsankfvOi a karjain u izmok is elégtek. Kompoishy Tivsdar igen nsnvsdélyss, bírta an eihatároaáen ember volt, a mi igen sok konfliktusba sodorta sgéas életén át és sok sllenaéget I szerzett ezzel magának, fiatalkorában tengerész volt, két isbao járt Amartká* han, utazásáról 187l»bsn egy érdekes könyvet is irt: „Tengnren és ssára<f Időn" oimme1. Költeményeket la adott ki két kötetben. Később lapot és nyomdái alapított Vaesprémben, lapjának, a Veszprémi Független Hírlapnak a szerkesstésétői asoo* ban a mult évben vissza tépett. — bkala llamiaaltAaOaAklarayAa. A napokban Csáktornyáról Küldöttség iart Wlaaeios mi-ntaataraéi, hogy kösa. kko\'ájásakaílaatoaitdaál kér ja Mlat értsslUttnk, a miniszter jóindulattal fogedia a város keréaé\' a ktlátáaba helyezi aaaak tai* iaiié«ét. E végből a tárgyalásokai nemsokára megiadiijék, Kziai aa állaaoaitáaa^l kanaaoa munkát végez aa állam, mert támogat vele agy derék, matysr-érzetmU nemaatiságl várnákat, mely a lefolyt 3 évtired alatt valóságos miauiét teli ■italt aa orazég katáméién, a egy magyarul he aaélö emporiamot teremtelt aa agvkori horvát fe^s \| ttt \'^Jag\'gja Imik Maitaai ial atavuaaall ■ f.iloavialt mm UAk " " \' Uáayábaa Ml nagy lelkeardéai\'el szerveséit s fejlesztett aaiddk során és tartott iöan erején felül, mig 2 évvel ezelőtt a kormány segitnégérs nem aietett a 3000 lakója városkának, a az addig állami segilaéggul fönturiott 6 oaat polgári fia* és 4osztályú leányiskoláját sem álismoaiiotta. A terhesen küaayiive lett ugyan ezzel, da azért még mindig maid 10,000 Irinyi tanügyi terhei alatt egyre görayrd«t a város, külöaö<en azóta, a mióta lovassági kaszárnyáját közel félmilliónyi költséggel Mlépitétts ■ eszei nagyobb terkei vett a vállaira, mint a mekkorát anyagi heiysetéaél lógva elbír. A mikor tekét a kormány Csáktanyát pArtogásába veW megmenti vei* a várost as anyagi ŰnktŐi; síébe vág aaaak, bogy a haiératélan s magyar kultu-rát eaorba na égje a lehatövé (apai, hogy három érintkaaéai pontján más irány kas is laQaaiibaaé ka^ia misulóját 11 város , ^^ 4 és tél .^aaÜÉk.l gyt^MMaü - ***** valasnenayí kaak Minién fsl^lte Ml ^^^^^ri.n.^iiTi ?1 • kamtot. A vidéki bankok 81U40 év körüli iérfiu éa l^matatU ^ \'^n w\|ik ffl a betétek kamatát, mint garabonpiaa diak, kifjak tudomása van ar- ™ ról, hogy Horvátbné i«tÚI/>jáhaa sok pénz vani — Tfta- Folyó hó ii-én déiatás PUmthr eltemetve. Hajlandónak kinglkosott, ha Horvátb \| Muri Vend«l Mdmivas VII, kar. Plváry-uloálM jól megfizeti, * pénzt blrlokábajuitalni.HorvMbi\'éií levő zsupf«d«>(k háza laégelt- A kár mint egy 100 e lógta a pénsváiy és egyezkedni kgglett a \| forint. köeOtt as a terv, hogy a takarékbetét! ksmatlábat a jelenlegi é ssAislékról álUláanaan leieaeljéá é éa fél stásalékra, ds a kellő egyeiérte* aem jlM létra s igy as egy érte md kaeaHábaewiás ataéa-red. A Tolyó«ámÍa\'kamat\|áb felemelésére kaa-dettől fogva nagyobb hajlandóság ipatatkosott, azonban ebben a tekinletbén aem tértéat megállapodás a intéieiak k»z5tt, aa padig egyikük sem akarta aa etaö teául. V^re ks a Magyar AMáaoa rálllt magár* a kasdsmáayaaéat, 4 és M saáaaiákfa satMha M a betétaá kamatlábát. A Okéi aagy pénatatéast klr asarint köaaiai fogja aat a példát, kisekk kankok éa takaréknéaaUnk mái agytsólvéa tgiad isiameMék a betéti kamatot. A WviNai Tgjto\' rékpénatár a hé U-ikétdl \|tuin as küéja «0 kr. Valódi hamisítatlan sertészsír nagyobb mennyiség 54 kr. ngjr a legfrlsusebb é* IrnJobb BlHlaégV hiafélék kapkaiék Első Szombathelyi Sertéshizluld^ es Huifüfttölőgyár imgykuttoai &6éjáb<ui Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 83 szám (• lap.) 1899. október bó 1&-4* - blákMtuk, Tuku ■értf. (Jóik Fareme ni\'Bwlw kovácssegéd gombát szedeti •a erdőn ás megkérte gazdája feleségét, bogy a gombát sösee mag aeki vacsorára. A meslerné gyasenank találta a gombát s erre ágyelmsstatte is Getb Ferencet; es asoabeo aszal nyugtatta sseg as aeaeoeyt, bogy snedsii 0 ebbAl a fajtából tmMm már ssámtaUnesor s mindig jó süen sl-kaMtte anélkül, bogy valaha baja lett volna. Estére 0k Ferenc egy egész tál süt gombét l»-gyaaeloit el, is mindjárt otána romul lelt s inmbsmárgeeés Oessea tünetei kösM vergődött egéss éjjelen Is a rá kővetkasd napon át. Minthogy pedig a hasenáli báni sssrek javulást NB iéáatsk stf, régre beasálfflotttk as emberbaráti agylét kórházába, hol ápolás alá vették, s a be tag másnap jobbén éreste mását éá remélhetőleg mér léi is gyógyult — Aa árvák pésie Zajoe gyűlése volt Somogy vármegyének. As árvapénsek kezelésénél as veit a kérdéa, vájjon hova tegyék a Somogy vármegye árv\'ai/ékér* bízott körülbelül fél millió forintot. Pallavicini Só* őrgróf éa jfi Im9tí \|fó( jtd ityányozlák, hogy aa árvák pénse as Oiisájs* Központi Hitlszövet< késetbe hely estessék,1 mert as állami ysrsnois alait áll. CfrM A kot tiltakozott ai ellen, bogy a eomegymagyei tekarékpénztári igazgatók, kik ssagysí bitóleégi tagok, réaet vebeseeeek a stavssásbes. Aaaak dacára, hogy többségben toitak Pallavieial iaditVásyáuak pártolót, a fö ispán — Pallavicini \\ indítványénak elejtését amdotta ki keUrosotiképen. Kimondták. hogy as árvák pénzét nem a somógyvidéki pépzinté-zetekben, hanem s somogymegyei éa kaposvári takarékpénztárban lógják elhelyezni. Oriáai konetsraációt keltett a főispán s ki* jelentése; nem etapén azért, mert a főlspáp, mint aa egyik intését elnöke,.a saját intésetebe helyezi ette aa árvák pénzéi, hanem mivel a so mogymegyei takarékpénztárnak 80,000 frt as slaptóhé\|e, bol tehát a biztosi te k egy léi millió árvspénsrs? Ezen eljárás allén btkkmfi \|r<M, PulUmemi Btmtitk és ügrott Akos lelebbesésület a belügy miaiasterhes bejalanieiták. Oly asj vult a lőispán kijeleméae után, hogy a sajben egy fél éráig seóhos aem lehetettjatni. — IrhIM UaM/liváay Beállít a kótatehasábe agy Stég parautasezony. — Lrköle.i bizonyítvány kellene a fiamnak, SM»4)a a jegyzőhöz, be akar jatai a vasúthoz. A jegyié erre megkezdi a bivn\'aloe aktust. — De megéréeali-e a Ha es erkölcsi biso-nyilvánít ? — Már hogyne kérem, hangzik a felelet, báltáa irka\'nak ról* miaden jói. — Milyen eaaber a Ha ? — Áldott jé lélek. — No jó akkor kiálliljnk a biaonyitványt, küldje el a liál s adjon vele egy koronát bélyegre. As őre* asszenyaak aem latszik a dolog. Végre nagy sebesen kivallja: — Nem jó lesz es igy. Ha éo oda adoi karaiét a fiam ksaébe, a milyen géacngna, be-bemsgy a koroemaba éa elisssa. — iUvesMr* séUéfássat A helyben állsmásoaó m. kir. 20. honvéd gyalogesred péU tartalékáé legénysége iolyé évi okt. hó 90-án reggeli 6 órától ksedvs Kis-Ksaiua, Bajoaa, ssepetaeki major és a Principális kaoális által kslároli löiéree bareeserfl eétlővéeaetel tart. A readórtókapitány laiMvje n kösOnaégel, hogy a jelzett tetűletei 6000 lépés körületbea eaen nem aanáliskább is kikerülte, mert ns ott tar-tóskodáa éietveesétves. — Isgagwtl halstt. Mnlelaágot aaei fölött kaeagnak most Körmeaéts. Ugyanié mag istent a körmendi aaolgabirói hivatalban Caen-terlts Vendel halastói lakos éa bejelentette, bogy a Kataiára vésető orjnágnton egy cigány agyonazurta társát, aki most ss orsságutoo nsgy vértóesában hslva lékszik. A esolgabiróság a feljelenléti nyomban áttette a kir. járásbírósághoz mely atomi ál Intézkedett az orvoerandöri vizs- gálat megejtéae iránt. Bövid idő múlva a hely bogy a selyem ée gyspjoárak drágájára márt színére sietett a járásbírósági vizsgálóbíró két a divatssóvetek árai emelkedtek, rsldmna csendőrrel ás kát orvossal, akikre célra teljee Sándor elismert eieőrangn divatára negyWt-booeolé sppsrstnasal látták el magokat. A lwly- kedő (Budapest BéesUatena 6.) értesui a a. é. ssinére érve, a bizottság egy rértéc«ára akadt, bőlgykőngnaéget, hogy hántás i korábban azooban emberi bnlláaak sem közelben, sem szerezte be saláségleieit, a legdivatosabb gyapja-távolban aemmi nyoma. A halott kétségtelenül,lés angol szöveteket, feke\'e diratkelmékst a régi legsgrott a boncolás elől, a bizottság eredmény ölesé árakon ánmitje. Nagy raktár klitaMntf nélkül lóri basa. — Másnap a hi vauiba beér ke zeli a csendőrök feljelentése, mely szerint Nyári Oynls mnaaikne cigány Nyári Klek kartársáf a kaiafai omágnton n gy megbioskázia a balkezén hogy n súlyosén sértett eszméletlenül terült el a földön. A feljelentő alighanem eaen cigányviaa-kodásaak szemtanúja lévén, az eszméletlenül összerogyott cigányt hihetőleg halottnak vél\'e, a ezen értelemben tette meg a feljelentést, mely ekként basstalannl fárasztotta a hivatalos közegeket. — Pertsas stthssi As osstálysorsjAték utolsó hasasán a 600,000 koronás jntalom nyeremény a rendkívül szerencsés és hírneves Gae-dicke A. tőgyüjtödéjébeo Badspest, Kossuth L«jos utca 17. vásárolt 68661 számú sorsjegyre esett. Ezeo főelárusiló kiűzetett már vevőinek egy ♦00,000 koronát főnyereményt, kétszer 100,000, háromszor 60.000 koronás főnyereményt. I. osztálya sorsjegyek eze.i szerencsés főStánmitónál msr mosl zaphatók. — Tllnes, léptémé, taberkmUals. Ea z bárom gyilkoe nyavalya Somogy megye területén grasssál és olyan nagy mértékben, hogy ha hir leien rá nem határozzák magukat a gyors intézkedésre azok, akiket ez a feladat illet—általános nagy pu-ztulás áll be a megye területén. Ea pedig emberben, amiben mi a legszegényebbek vagyunk. Kaposváron egy ötven eesteodős mulasztás boesulia meg magát kegyetlenül A város csatornázása teljesen el vsa hanyagolva s a szennyvizek átitatták a talajt — és megfertőztették a város minden kuljái. A viz csakugyan nemcsak hogy tejeaen élvezhetetlen, hanem gyilkos nyavalyái rejt magában. Tituszt. A kór egyideig elállott a már azt hitték, hogy megmenekülnek tőle, de szeptember közepe táján újra föllépett s október elsejéig bét halálesetet jegy estek be ezen a révén elköltözőitek szomorú listájába. Körül a környéken a lépfene garaaszál. —a ennek a nyavalyának egészen lölőiösoks van. A nyulaktól kapják meg as emberek. Kapóéban indnUilik most as a világ jáija, bogy a ssegéuy paraszt is vadat eszik. Nyulat. Olyan nyalat, amit majdnem késsel meglehet fogni, olyan fáradtan halad a tarlón. S nsgy oka van neki arra, hogy agy bugdácsoljon. Beteg, a végét járja s a nyavalyája a lépfene. A parasztoknak asoabaa nem lehet bebeszélni azt, bogy a nyal ia lehat beteg, a vigan eezik a pecsenyéjét éa ssí>-morusn halnak meg egymás után, a mikor bebt-zonyosodik, hogy csakugyan nem tréfa a lépfene éa hogy abba meg kell halni A harmadik valya, a mi a megyét járja, a luberkulóais. meg a szárnyasoktól kapják meg azok, a kik u áldozatai Iestnek. Szlavóniában a tyúkok köaött nagyon elterjedt manapság es a betegség, a derék nép szabadulni igyekssik tehát az oiyao tyeklól, jércétöl, amely eivesststte as élethez való minden kedvét, lelóggaija a nyakát és dögleni késsűL Áthozzák a határon s a lalvakban eladják még eddig nem létesetl árakon, ót-tia krajcárért egy agy nagy lomha tyúkot. Parase nagy kelele van éa ebből la veazedelem van a népre. Es mo-l öassejőit egyezerre mind a bárom nyavalya — s a legfőbb idqe annak, bogy energikus intézkedéssel aljába álljanak a.z embarntiaatuláanak. El kell kobosni a nyulakat, amennyire es lehetsé ges, határzárt kell csinálni Szlavóniával szemben és a mi a lödolog, rendbe kell boanl Kaposvárott a csatornázást. A menye már fölpanassolla a nagy bajt a minisztériumnak. — Lopé. Strobér Ferenc és Herdtg Jóssef magyar-utcai lakosok istállójába k mult éjjel ia> meretlen ta lesek behatollak éa onnét kél pár ló\\ Uerssámot elloplak. \' — Oaal dlv»t. B zonyára tudiák t. olvasóink, DK ntí- és fojre való angol kendőkből. T. hölgyön, nek nem ajánlkaijak eléggé, bogy na fleai mintagyüiiméayi, (melyet djjmsnieeen kftM e kiváló eég), tájékozasál magbozasaa. - Egy préba éingemJe, bogy megiyó-zAdjüak arról, minő/ vaseedelasee atlanesgávé válhatik idegeinknek/és a asivmükődéaankaek a babkáré. A legjele/tékielenebb fiziolo?xisok é» kygieniknsok vizsgálatai bebizonyítottak, hagy n kévéméreg sajátságos hatása, nevezetesen akkor, ka rendszeres, kis adagokban vitetik a szervezetbe, abbén áll, hogy as idegrecd«ser ée ssir-működés biztos bénulását idézi elő. Pedig es élet ée az egészség eaen nagy veaaadslmét könnyen megelőzhetjük. Keverjük a onbkávét eleinte egyharmad Katbrríner-fÜla Kneip-naláia-I kávéval, kéeőbb vegyünk felényi babkávéi és felényi Kathreieer malétakáeét, ée a Kávéti al ezen pótlék állal nemesek Ízletesebb, enyhébb éa kedvesebb lesz,minl bogy Kalhrsiaérmiataáávéja még s babkáré illaUral is kir, hanem esáltnl a babkávénak egészségre ártalmsa sajátsága il majdnem teljesen eltávoiitjnk. A próba azután csakhamar megtörténik. Aki, ha csak rövid ideig K a Katarmeer-káréral keveri babkáyél itta, a bsbkavét ásás módon elk&mitve egyáltalán nem kiváqja többé. A kávéméregtől elszokott szervezet ezeo lul már határozottan fellesed ellene. A legnagyobb ideges nyuglalsaaág, tsiv-dobogás, álmatlanság a világos jelei, milyen eminens veszély van itt elrejtve, amelynek ezen tapasztalás utján tovább magái kitenni bizonyára senkinek sem leaz bátorsága. — Elveszett. Folyó hó ll-án e váras belterületén (Korona szŰIodától Caeagery utcáig) egy lehér — ezüstözött — sárga gömbölyű csattal ellátott öv elveeselt Felhívalik a megtaláló, hogy azt a rendőrfőkapitány! hivatalnál adja át, hol a talajdoaos 8 Irt jutalomban réeeemti. rauimsuv. Mintán Osák Árpádnak, a .KaaaSMjri Hírlap\' tUMI ■simábaa, a Leisaaj nrnak soraaett aa ntfjtltal tytleikt-aalákái klfotyóts Lovaasy Sáeéar dr., atel a inmS ltp aatiksaalljáTtl saeatbta táamdt aflsiress tárgytalaaaá rátt, ■ mtstáa nttblaottalB állal fidrtaiott támaláá alkalaánl kitawbezr a vtlt saemkaa alkalaaaalt JiklsitmS tljári-tom távadtasa alapult, a fala IS. ssáaákaa fotlalt a LoTtttj sr sllse báavalá sirtiaskel aajaálatam klUJmialiil vtema-vteass. - I -Iintasáa, 1899. akiébar IMa. _amrássjrt lán» Aaynkémyvl hírek. Hall késem fct\|mstll siáltUnk. Saabé András, aiaaárta ssfáé i Iilfmé. tintás Mária, catlid: Márta. Rttbtgtr János, aisaána ssfái KaacaaUes Fmta, (Sldalvsa i Horvátk Sarsaea, honvéd Mrasórstsater i hnsa Ktlt Játot, Máalem i Jáeaa. Kr.plI Péttr, taflacrárl astkát: á itt. Varsa Játtá, lúédvaa i Lénlé. Vtt JaHáaaa, wskásaai i Fsisaaa. . Horvitk Jáaaaí, etéalvaa t Jalláa tt. Páeka Iváa, aaaaeáaee: Ftretts. . Otrfál Jáaatf, (Makaiea: Márta. Námtth Istváa, aáfsaámsst Károly. Sska Sála, ktrttktdí . Lásslá Dávldovtos Vereses, Wéatvaa i LáiaU. Btros Mákk, s. let ssolga [MeUw]: Isiváe. Kalesár Sándor, kaasis i János. Qoadán Jéket/. ttpttáaot: Ojrtrgy. Satksaáa Andráa, p. ta t,saolaa: Márta. Ztaltt Istváa, Méalvas: Sáaéer. Vltskícs Jóastf, taaltá i IAsslé. Palió JÓsttf: ssstslos sagád : ua. Vaifa Uaalá, fíldnlvte : János, ádrovtai Qyörzy aapaaáaas; Qjrtrgy Mult hét nalottjal: Dankgráber Alsjos rk. M áras, atpitimot; taéáiá(aláa. Vléa Oáspár rk, essrepsa 67 ávaa : anaaaály. Varsa Maráit rk. I Maapes, sasiáá Uáajt Mlkwka. rekl BoaálTa rk. 8 hónspoa, eé\|ImigII leánya bálkeret. Pap IloOk rk. (il ávaa ka canátot, ltáajra: kálktni Ilont. első nagykanizsai sertészsír kilója 64 kr. 5 kilón felül kilónként 60 kr. ^ \' ZSIR SZALONNA 60 KR, HÁZHOZ SZÁLLÍTVA. Kapható: Dama János binUnél, H.-Kamzsáa, PitBfl-u. sarkin. lUfy-lfmi— wlmp Zala SS. érám (T lap.) 18SS. október hé IMa éllhaii ■lalni A* : tfrllal\' «s tlH «7H»i atattt fcaM : H7 . Törvényszék. — Véfüriyaiéaok éa IMIilMrfctlaifc — OMétr U U-ém (kétfin) Rágalmaié* »étég4»eJ vádolt Kraatkaeker J4aéf elleni Ogybea folytatólagos végtárgyaláa. Sikka»itás rétség\'vei »ádot Jaabrovics kw\\ tal Weei ügyben vegtárgyalés. (MM* ki 18-én (Mrd) TUfém okoaás vétsigével vádol ifja Horváth Jémtl el eci ügyben végtirgyalá. Orgazdaság kftateUével vádolt BahtesMáiyáa a tea elleni ínyben vágtárgjelá. Lopta bűntettének résaeasite aiatt vádolt Jaaa«0 [UramJ Ö-Nely elírni Agyben végtárgylá». Oktíktr hó JO án <piUkni Magánok irat haamtáa büatete miatt y idolt Proaaer Lórinc a taa elleni ágy ben végtárgyalés. J Ofiaidasás vétségével terbelt Meaárits let-\' rini aifll. Djlár Aooa elleni üsybeo ítélet I birdeté* ^ , * I KÖZGAZDASÁG — A gáboneüzletról Ax ftzlet yáltnsatlanul lanyha, árak napoakiat váaia mennek. Mai jegy I aáeftak: basa 8 Irt 20-á6 kr., rozsö Irt 30—86; árpa 8 irt, bab 8 frt 50 kr., bükköny 5 frt 60 kr., sab 4 lit 80 kr. . NYiLTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól U frt ás krí( nitmaktat — caak akkor validi, ba kis . T»tlea gyirtimMl wiihinik, — fakata, iakir ia asiaaa, -1 ] a kfétrattaaM aaMá, aain ia aiatáaatkaa. riliéifc OHaUaak poukir ia Tiaantaaa, r&taaiat kiakaa . u ■áliitn, - ml—-iklr-1 m«I paeáafei aHéiai 5 kfiaaaak, HENNEBEBG 6. selyemgyárai i (aa. ia kir. aivwi aUliM) IMkia (1 Kmr linliali griiaka kifaia tarilkilyag iKirtiill. __________ Lapiulajdonoa is kiadó: FISCBSL rÚLÖP Etsxóootiiyllviiütás. 0 Pen»áge ULVATOR LIPÓT ffksraaeg ailwilwi hivatala. ilaliaa áakaaláfa 0i». ö etámári te airilyi VSaatga 8al«alar UfU m>»M liaailál ■«f vass llillivi as nkHalMtl UtaH aaáféfchaL 0 Mp "i pate kliiaiali— kajálta a aaiplkat 1a irata, ku Ukai aa amMk •p ai, aÉrt aáa HaMilgn apékaii. KáMik «p sir —----f- kap taaak a afcatáiin kiarifcaaak aidkit m>h»M Jlait, M ail ■ lilám ksHik iái. ik, ásqre vséásseaiplh ép aijjik laaaaak, ia if ah aecMaOk, a alai aulliililtk műit a aa— iiiniiíTa lipák, 1SM Jalias ki S4a. IgiNL laaa>i\|lil j Sujniaill na akaknktti. i ksdfufaün UrMc (bek, ■ital faja: Itatok Doktor arl As ukaMtaitl oipík UtSaMonk Uionnluk, a ■H«\|\|\| mimá— klá)Éiw, Off kap - Ml Aim — .1 iuMlia mb ijioYtl. SdTW luUl ktoM Dtaw, 1897. M if 1—hir H ám. tia—h vemu iaiim Útijuk lábainkat hUiegtól, nedre—éytől ét mtgMUétIM. MkHa i wekh IlftCi tgbbé libfájii I Sewt tyukaieet, aass Inadóa láb, aaat bőrfcaartayeééa, mm lábdaqanat, sem lábégéa. BHM iáai fWia ítin ■ iMsij ikkll aJáfáaa uuk, ki asMIi ^y.. Wk aa egéea vUácaa aaakalalwssiM ii>nllil\|>l fettoUitíp 1 h o b, tflutrt eo k kmtíilf 40 tr, gyerarkeknek Me. As ubMtulpbilia kltlalaá\|ll l^kkaa UmjttK kap a aa. áa káa> klala ksisrrwsiá 4a a as. kir kasT^áaigaali---m ItiSe már wíittalaw. BaltsáHli caakú atlarittol. fap a p»a nlllnn katáMiaa áriba. PaMlifaatáaak, trunfik it HalinijiltúHtot i>(7ti ■c Vlssinnaáftisk sMgMalá lin\|iáals) "Wá Állasláaaa Asbestárngyár MMI társaság BUDAPEST, VI, SzhMitcxa IS. EpeéM elánsNé raktár és képtseleMak faaj Maaáaaáa, FRANK VILMOS férfi- éa gyarmak-ruha, csípő éa kalap raktárában. DáltaW Takarékpénztár ápQlat **XMUXXXXr.K*XUnXnKXXM\\HXXXXKXXHUUMMMH i Zala-Egemegl mugy. kir pénzűgyigazgatóaágtál. 4484v\|IV. 1899 304 - 1 . ARLEJTÉSI HIRDETMÉNY. A dohánygyártmányok, anyagok és szereknek 1900. évi január hó I-tól 1902. decsember hó végéig terjedd három évi időtartamra a nagykanizsai vaspálya udvarából a tn. kir. dohányáruraktár helyiségeibe éa onnét vissza a nagykanizsai vaspálya udvariba leendő szállítása tekintetében nyilvános árlejtés és ajánlati tárgyalás megtartása batároztatván, arra határldSfll f. é. noveaaber hé 15.Bap\|áa«b d e. ÍO órája kltlaetlk. Szállítási díjul a vaspályáról a dohányáruraktár helyiségeibe szállítandó szállítmányokra nézve minden egyszáz (roo) klgr, után hat én fél (6i) krajcárral ál lapitta tik meg. — A dohányáruraktár helyiségeiből a vaspálya udvarába történő fúva- , rozásoknál a szállítási díj egyszáz (100) klgr. sulyu szállítmánytól ugyancsak a fentirt ősszeggel van megállapítva. Az árlejtés featirt napon és időben a nagykanizsai m. kir. adóhivatalnál fog megtartatni. Ajánlattevők erkölcsiségüket igazoló hatósági bizonylat bemutatásán kívül kötelesek egyszáz (100) forint bánatpénzt az árletés előtt letenni, vagy ennek valamely kir. pénztárnál tőrtént letételét nyugtával igazolni « A legelőnyösebb ajánlattevő bánatpénze biztosítékul visszatartattk és vele a szerződés felsőbb helyről kieszközlendtf óváhagyás fenntartása mellett .megköttetik, mely szerződés a vállalkozóra nézve azonnal kőtelező erővel bír, míg a magas kincstárra nézve a kötelezettség csakis a szerződés jóváhagyása után áll be. Jelen vállalatra 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlatok is elfogadtatnak, < melyek 100 frt bánatpénzzel fehuerdve folyó éri november hó 15 napjának randi • órájáig a nafykaalaaal m kir. adóhivatal fSnókánél benyújtandók; ezen ajánlatok felbontása a szóbeli árlejtés befejezte után fog eszközöltetni Később beérkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A szerződési feltételek a nagykanizsai m. kir. adóhhra- i tálnál megtekinthetők. « ZAL EGERSZEGEN, 1899 évi oktáfieNhó 5 én. v^ ! ^ HÁLYAX MARTON ^rv ss. kir péaitpl(ugsté4tlyeNM XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\\XXXXXXXXKXUXXX\\ Nag > -KaniM* va<árnap Zala 83 szfim (8. lap.) 1^99. október hó 16 én Q ,\| I Hl VBfl\' ifi S 4/ ^tlíBaCTI P II ® í I £91 S íl tfrt^liif II 1 lLp ? fe rr* í I & í ll\' * lf ^llPItil^^ 1 ? * ^ rUli c II o1411$*\' • 1/ • 3 L ^ h ál h I IIP1 vr^k Kneipp § 2 5 íá © <t i il" rr ö n 5s Sí\'tt i i\'i I IV maláia 5 5 W 5 a - J 2; < ,a m^^L . § SliH 5íiH- s jAMIjÉ^ & EMI ú 8 p ■ a as j i ?i 2 íj\| 5 . Ilii^ÉL gSRAHi n! S •• "WTlWmT^BI fe .....1LU? l 4 ÍIPW \|- S / , I Hirdetések V n&M\'ttt.jif / IST S Évek óta kittnó pótléknak bizonyult a babkávéhoz. - Ideg-, k) felvétetnek S szív él gyomorbajoknát, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. K FISCHEL FÜLÖP > mmm Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél, mmm Lr G Iv könyvkenwkedéaében ^cyjjcrjcycTcycyjcrjcycycyjcycysfe «««>«»,. ■ ÉT , < 1 esen kUHnf <lobáuykeVer«k niBdealll kapható. lllATinThArk Gyári raktár: Weber és Tsa BPest VUL Er28ébet-k9rot 19. Ili II Hí I 11111 I MARKBREITER Ii. urnái. ^ * " A „HSratfcM" riptéfcaa neghodltott «MN íoháayiát. #rt • dakáayiáat ipaa tféttté-^^^^ tMil, a alootia batáiát •Ivnztl ét RHizikái mtilM iHUittMitliiN válik. / - f ,.„... ; jiijuim\|\|i_ii: Évek óta kitttnó pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, szív és gyomorbajoknát vérszegénységnél orvosilag ajánlva, mmm Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél, mmm felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyv kertek edéaében NAOT K1N1ZMÁN ücTc7cTc7cTc7c7c7c7c7cTcfc7c7cTc7Jc7 eien kitUiiő dobánykeverik niBdealll kapható Gyári raktár : Weber és Tsa Bpest VIlUrzsátMt-kSrot 19. O NA«I.MAVIIlÍH, MARKBREITER I. urnái. A „HSratbM" riptétoa neghodlteH iIMn tfoháayzát, «rt a dakáayzáat i«aa tféttté gint teul, a alootia batáiát alvaaitl é« ai\|iz\|kái mtékn >élkatlikttitit««e válik tt7. Padlózatok mázolásához • i 0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakíesték 0. FRTZE Borostyánkő olaj lakíesték m v mw^ •»«<jmia. w<m<. 0 FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesté "1 t«hál liimniálalltnn n l^f(olcsóbb. RAKTÁRAK NAGY-KANIZSÁN: 228—10 HEH éu KLRIM fOazerkereikedéHébi n - FIALOVIT& LAJOS hutor aktárában. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 83. szám (9. lap) l"99 október fto Wok fr^vftfc1! M HmüL v/j mwrnf MXCIÍER VARRÓCJÉPE K . nélkülözhet lenek a háztartásban és iparosoknak. K1\\(>KKV A B RÓG E PEK mintaszerűek szerkezet és kivitel tekintetben, NIXtiER-Y ARRÓUÉPEK minden £yári üzemben a legelterjedtebbek. N1SUER-VARRÓGÉPEK a \'divatos mühimzésre « legalkalmasabbak. jgF Mjt«Ui ikUtii « 4tr«t«s BiUuiihi. A Singer-társasiíg\' varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszöpik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok\'jóságáért Singer-elektromotorok kizárólag varrógéphajtásra minden nsgjrsigtai. SINGER CQ varrógép-részvénytársaság ]f«iejr-l£anlsN, Deák Frrraez<tér 4CO. aaáaa. xxxxx X* xxx< xxxxlxxx* x* xxxxxxxx xxx* xxxxxxxxxxxxxx x< xxx Hirdetmény. é Ezennel kűzh rré tétetik, hogy miután a Magyar Királyt PénMüt/yminLaMtertum ellenőrző közege a Magy. Kir. Szabadat- . L. / TT -----J J .i T- \\ t -- ■ ...XIA ■ 1 \' T _. I.U\|a;H-.l\|.L - fJUlAiM.ilAbn.il .lini.iti. -.--.. kí.il.tl.k _ A mázott Osztályorsjá\'ék < V. sorsjáték) I. osztályára szőlő zonjegyeket felülvizsgálták, azok a főeláraaitóknak elárasitás végett kiadattak. — A Jtaayar J£i7rtlyL&4nzügyrniniszteriu.ip. által jóváhagyott sorsolási ierv itt következik: A: M. Kir. Szab. Osztálysorsjáték Sorsolási Terve Ot«Uk Henjélék. IOOOOO aorajeyy fO.OOO nyerea^ay. E aő oaztáftr Betét 19 kersna. Hazáé: MM. aevsaSer N. áa 17. Második osztály Balét 00 ksrsna Haiái: I89S. áMuaktr 13 ieH. Harmadik osztály Balét n ksreaa Hazáa: 1900 Jaaaér •, M. is II Hazás Hatodik osaMy Balét M ksrww. ISOO. aáreitas M-lél áprWt IS-lf W\|s>ssaáa/ 1 á 1 . 1 „ I . 8 6 8 80 60 9900 1550 9000 1000 600 900 100 40 >y. Kor. Esreaa 60600 90000 10000 . 6000 6000 6000 4000 9000 6000 116000 940000 Syweeéay 1 á 1 . I . 1 3 \' 6 9 90 60 3900 9000 9000 1900 600 900 „ 90 4000 ny. Kor. Xaraaa 70000 26000 10W ;0 ,5000 900U 10000 8000 10000 18000 812000 477U00 gysr—áay 1 á 1 , 1 . 1 3 6-6 IC 70 4900 10000 9000 90 K) 1000 600 180 6000 ny. Kor. Negyedik osztály Belét 40 karom. Nszás: MM, Jaasár 31 és fsknár l lywwitai 1 á 1 . I . 1 . 8 6 8 10 70 8900 10000 6000 9000 IC 170 fiÖÖ~ ny.Kor. Xaraaa 90000 80000 20000 1&0QQ 30000 96000 16 IC ééiOOQ 984000 Ötödik 60000 80000 90000 16000 30000 96000 16000 10000 86000 637000 Í98ÖÖ0 Leoasfolib Dyemisu mmb esetbei KOBOMl .000,000 (NY MILLIÓ.) osztály Balét Sft korom. Nszás: MM. fsknár 21, te 23. Vyersaséay 1 á I . 1 . • 1 8 Jb 8 10 70 8900 4000 ny. Kor. 10000 6000 2000 1000 600 900 Basaaa 100000 soqoo 20000 16000 80000 lb V<» locno 360t\'» 780f loetoOu I I* t 1 I 1 1 8 8 90 60 400 ?9P 1000 s?aqp 80,000 « nyer. á 600000 400000 900000 100000 60000 4QŐ0Q Moo HO000 10000 6000 9000 i<w> 800 900 400000 900000 100000 60000 40000 80000 600( > SOOOOO 960000 600000 U a. 6660000 Kor. 9,660000 As I. osztály husáas 1899. évi sovea^g Ifr éa 17-4* lesz. A húzások a Magyar Királyi állami tUenárMÓ hatóm) ] és köajegyző jeienMébeu, nyilvánosan történnek a Vigadó tsnieiben. - Sorsjegyek s Magyar Királyi Ssabadnlmsaott Oasiálysowéátél ««k* fi elárusítóinál kaphatók. Budapest, 1899. évi október bó 16.én. , 1A0T. KIB. SZABADALMAZOTT (NRÁLYSOISJATÍK MAttATfeMU. LónyayT^ * Hvcy. tugl-bmm rvérwp Zfl» 83 uxáa (ÍO lap.) mmmmmmmmm Hirdetmény. Alulírott pénzintézetek részéről ezennel közzé tétetik, miként a náluk betéti könyvre vagy folyó számlára elhelyezve levő. vagy elhelyezendő betétek után iC 1899. évi október bé 15-étöl lm további intézkedésig 4% %\'os Hömot fizettetiH. illetve a kamatláb 4\'kVra emeltetik fel. Kl\' . A betét kamat adöt az intézetek viselt Nagy-Kanizsán, 1899. október hó 14-én. Nagy-Kanizsai takarékpénztár Délialai takarékpénitar réuvénytáraMég réuvénytárMSág Nagy-Kanizsai Kereskedelmi és Iparbank Nagy-KanizSai Bankegyestlet részvénytársaság részvénytársaság Zalamegyei gazdasági takarékpénztár .\', részvénytársaság Huszonhatodik évfolyam 84. szám. Vtoaaáta l;llil ftaM rtitp May* tw^iiWtn á wrkaUnl >dl>—I liM MfM-kitt 4, ». 4—S in ktat U« • 19 •Mllaai IWN atlaésa kSalsatéay. Elaáékírataa tjuu nur ktaft- kwtak<é>w ZALA iLöraorrta Ám Bféa tm II Imm (« M - kr fMévfo • koma (I (H - kr. Sogjaéérn I kmu (l ara M fer. VrlMMr pMitaarm 10 kr^aár. HMaiH.ik, nlwrist ki IHlltllO PlnM riltf kéajr Politikai lap. Bénawtallw Imiit Mk Iwri kél kplubú d. Megjelenik NA6Y-KARIZSAH hetenkiat kétazar: vasárnap l tiütirtókón. ^jMMn\'íniiknj^f Nigy-Kanizsa, 18y9. fataléa IIKtHlM ftmalay Haiti lierlweiMtira: Csütörtök, október 19. .—, . ----------------------^ Dicséretes agrár mozgalom. i Abban az Időben, mikor a jobbágyi viszony • földet munkák) népet aa ugyne-vexett földesurakhoz kötötte, habár ai a viszony éppenséggel nem felelt meg az emberi míltóság éa jog helyes felfogásának: bizonyos familiáris kapcsolat fejlődőit ki a jobbágyak és a földesurak között különösen ott, hol a földesurak helyesen fogiák föl a jobbágyi viszonyt. Ez ti familiáris kapcsolat azt eredményeste, hogy á jobbágy-nép minden ügyé* ben, bájában földesurához fordult gyermeki biialommál, mert tudta, hogy abban gyimolifójára, segítőjére lalál. A földesúr, aki megértette as akkori intésmények szellemét, nagyon jöl tudta, hogy ö nemcsak birája, ura, hanem erkölcsi és anyagi gondozója, műveltségi fokánAl fogva jóakaró tanácsadója is jobbágyainak Mikor aztán a megváltozott viszonyok, az emberi méltóság és jog felfogásában magasabb színvonalra emelkedett korszellem uj állapotokat teremtettek, a jobbágy felszabadult teljesen és igy megszűnt egy- úttal at a familiáris kapcsolat is, mely addig a nagybirtokost a földmivelővel összekötötte. Akik at életbe léptetett uj állapot kezdetén már olyan korban voltak, hogy az életviszonyok megbirálása, áttekintése, megfigyelése módjokban voll, bizonyára élénken fognak emlékezni árra a gyámoltalansága, melylysl a felazxbaduk nép u 0 első j lépéseit tette. Olyan folt a\'teljés szabadságául magára maradott nép, mint á járni \'még nem tudó, kisded, a ki egyszerre, szinte váratlanul támogatás nélkül maradt-Bizonytalanul, ingva, Vergődve birt csak mozogni szokatlan, a) helyzetében. Éppen-I séggel nem lehet csodálni, ha a jobbágyi viszooyhos \'szokottak, különösen azok, a kiknek humánus gondolkozású és érzésű ; földesuruk voll, élelök végéig mindig sóhajtoztak vissza a régi állapotba. Hisa nem I ismerték aa uj rendét, az\'uj szervezetet; há valami ügyük, bajuk akadt, nem tud-j Iák t hova menjenek, kihez forduljanak. Ha Péterhez mentek, Pálhoz utaailotlák őket. Ez még talán nem volt olyan nagy baj; de annál nagyobb volt az, búgy sok lel- ketlen emb-r a népnek ezt a tudatlané-gát, járatlanságát a maga hasznára kiaknázta gonoszul, amiből aztán nem 9JJ esetben érzékeny anyagi veszteség, kár hárult a szegény emberre. Ezen kivftl bekövetkezett a gazdáiké* disi fennakadás- is. , Egyiknek eldőglött a lova, ökre; a másiknak nem volt ve\'Omagja, a harmadiknak leégett a háza, vagy melléképülete. A job« bágy-v iszony idejében olt\'volt az urasig ménese, gubája, magtárja, erdeje, tégla* égetöjje; onnan eaak lehetett pótolni • vesztenéget; elég olcsóért éa kedvezó félté* telek mellett kaphattak miudent az uraság fölöslegéből. De ez most megszűnvén, nem volt más ut, mint kötesónbös folyamodni. Ezt volt aztán különösen as a tér és aUalom, ahol a szegény nép tudatlanságát legjobban kiaknázták ée csakhamar eljuttatták egy réstöket oda, hogy mtgnt\'caak árendás, jobbágy lett a falvzabadiMt telkén. Csakhogy mpt néma velők familiáris kapcsolatban élő földesúrnak, hanem kin életet nem ismerő, szivte- TARCA. Bobby. KlbMgilé a mifju toiftrptrtl élttbél. Irta: Maros Bódog. (folyt éa vége.) IV. Rétlön hajnalban as első matróz izgatottan kopogtatott Blower kapitány alvó fülkéjének ajtaján. — Mi az John, már megkezdjük a rakódást? Mólt ki a parancsnok rezes hangon. — Alásan jelentem, paranosnok nr, ma nem merem megkesdeni... — Nem mered? Ma estére lelssedjük a horgonyt akármi lesz is. De hát mi-rt nem mered meskexdeni? Talán földrengés van, vagy mi az ördög vette el a bátorságodat I?* Kiáltá Captain Blower, és télig felöltőm megjelent az ajtóban, — Meg akarják a hajót ostromolni a munkások. — Ostromolni...? Egy szabad angol hajót? No est még nem értem meg, pedig vén cápa vagyok I Talán részeg vagy John, hogy ilyen badarságot fecsegsz I Zűrös kiabálás szakitá félbe a kapitány ssa- vait a parton ő-ssegyűlt csavargó népség közül. „Dobjátok agyon az angol kutyát I Szakítsátok széjjel ut a nyomordít gőzöst 1 Fúrjatok ki as oldalát I* A kapitány hamarosan kihozta felsőruháját a fülkéből és fölsietett a hajó szelére. A tömeg egy pillanatra elcsitult. •Takarodjatok innen ti gazok ? Mit lármáztok ? Mit akartok tőlem?" Újból moraj hangzott alulról. Majd előfurakodott egy bekötött fejű, hórihorgas legény, éa tőrt matrózangolsággal fölkiáltott a kupitany hoz: .Ezt a véres fajét jöttünk mi megbőszülni, meg egy lány életét: minek rejtegeted azt az á -kozott szerecsent, akinél vadabb áliatot az Úristen nem teremtett. •Miféle sserecsent ?* Szóit le a kapitány, kinek gyauuja ébredezett. • Azt a te szolgádat.* .BobbyI" kiáltót rémülten a kapitány. „Igaz is, — hová lelt Bobby, — várjatok egy kissé mindjárt beszélek veletek. Te hosssu legény gyere ide lói szószólónak, ti löbbiék meg nyugton legyetek ámv mert — látjátok azt as ágyul a kormánykeréknél ?< A gyülevész fickók megértették a kapitány taglejlésebót az akaratját éa előre lökdösték a J hórihorgas!, hogy másszon fel a hajólétráa.1 mig ók nyugtalan mormolással hátrább húzódlak,j Közben a Hkő\'ő népesedni kezdet\'. Mi d ujabb munkások, hajósok gyülekeztek a csoport < öté, s szájtátva balga tak az éjjeli esemenyek történetei; Egyik-másik emlékezett rá, hogy látott egy vörös zekés alakot as óvárosban lutni. némelyiknek ugy r> miatt, mintha csónakban látta vona a .Westindian" leié evezni, igy növesztették as esemény ti uksatos voltát, s szidták ax étiglios fajzatot Majd m\'brtl magjelent a hórihorgas mag a ka-pi á\' y á födélzetén. A derék parancsnok kékült zöldült a dühtől, ugy hogv Johu szaladt a hajé\' orvu-er, ha netalán meghibbanna valami a vérmes kapitányban, Az orvos elősietett müssartokjával, miután ő vo t az egyedüli lélek, ki Gap<ain Blowerrel ilyen állapotában beszelni mert, méné vn intette őt, „Parancsnok ur — inondá — óva intem a mérxe- letre I Küldje ki inkább a hadnagy urakat, hogy lecaitilhaaaák a zavargást, mert külön-ben nem .kezeskedem a jólétéért." „Igaz, doktor, megárt, minek ia tegyak kárt magamban iyen gaz ssérecsen miatt. Matt csak előkerül, — de jaj less akkor a bőrének I Megpuhítom a c-ontját I és mo-t megint itt raga* du k a riszsel, mert esek a gézengúzok oda lent rsupa boaauból a kezüket se moxditják. A h^Jót, ast biaony izekre morzsolnak, de tt rakománybot nem nyúlnának. Ilyen népsé 1 A tengerészet Valódi hamisítatlan sertészsír nagyobb mennyiség 54 kr. ugy a legfrlssrbb\|és legjobb mliiiW^U hasfélék kaphalék Első Szombathelyi Sertéshizlalda es Husíüstölőgyár nagykanizsai fiókjában. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 84 szám. (1. lap.) 1899. október bő 19 én lao uzsorásoknak állottak hatalma, rendel kasése alatt * Elkövetkezett később a hegyvám meg- , váltása, mely szintén készületlenül érvén a népet, olyan helyeken, a hol a hegybirtokok tulajdonosaival barátságos egyezséget nem kötöttek, a törvény utján való váltság- fxg a. maga kis telkén csak verejtékező érdekkel ruháztuk főt azokat, A nagyszámú árendás; bankok, takarékpénztárak, ma- szövetkezeteket lehetetlen lévén a központba gán-hitelezők árendása. - A tulajdonjog i « ^ecmitralüáaát, údékenkintj telekkönyvi bgyzése csak S^SSí hogy ax adót és községi terheket ő ^ \\„inak „éget, vessenek ét a szükséges forgalmi Seljé. Ufkít megteremtsék. A fogyasztási szöcetkett- Ennek az állapotnak tarthatatlanságát teknek nem kell a recdis kereske>/elem-összeg megállapítása aránytalan terhet vetett azonban most már kezdik belátni a nagy- ellentétben államok, csak a kinövéseket vállaira. birtokosok s ennek a belátásnak lehet M elputztilaniok.A tzöoetkeziti em mi- » , ... ..... ,,.!._ __• l- « . ! ll denkire áldásos, maguk a kereskedők ts hl l"Mnkint a terfaek roskadozós köszönn. banyára, hogy ujabban nagyon ^^ kéjeket. Szövetkezetek ala- gazdasági egyensúlyában teljesen megzavart üdvös és dicséreles agrármozgalom indult ^„^ a mezőgazdasági ét ipari népnél gyökeret vert az a felfogás, hogy meg a nép anyagi támogatása, megmentése termékek előnyül értékesítésére, valamint ter-neki az úgynevezett kaputos-osztály ellen- [érdekében. •melésre otít a hol a vizonyok a közös mii- gége. Kifejlődött benne a bizalmatlanság Rendkívüli nagyfontosságú ez a motfga- kdést előnyössé teszik. olyan mértékben, bogy inkább hitt aféle lom, mert a népnek lábra állitása általános 3. A tUz,- jég-ét állatbiztosításiénak sztö-oépámitd és a nép tudatlanságát a maguk nemzetgazdasági érdek, s melyhez ennél- ajP°n «dó szervezése hasznára kiaknázó demagógoknak, mint ajfogva csatlakoznia kell minden nagyobb & g^SS ^TTbinLdan \'tömeg legőszintébben jótakaró uraknak. anyagi erővel rendelkező földbirtokosnak,! w rütA . m(g MgyM dőnynyel jáTa A népnek ezt a nagyfokú bizalmatlan-1mint nemzetmentő, nemzetszilárdiló, nemes mezőgazdasági munkást vétel utján juttatni sigát talán részben el lehetett volna osz- munkához. IfáUbirtokhoz. Ha bár a fiád szabod forgói lalni a nép érdekeinek fölkarolásával, Iá- Hi8aiük- ho«T gazdasági egyesületein, May^öJ, UJelé egy bmoyot melyek eddig is több figyelemre méltói óhajt meyállapüant, hogy a népet eszmének foganatojiiásával járultak agrár- fl * ... ,. . ne kényszerűtek a városokba özönleni. viszonyaink rendezéséhez, teljes enerzs.á- Vítjn 8ZÍiíaÁ)Ctndi al/áUti vol karolják fel ezt a valóban szép mozgalmat,! vallás-crlcölcsi irányban való nevelését, a mely végső eredményében óriási szolgála- a népoktatásnak vallásos, hazafias és gyakorlói tesz hazánknak, nemzetünknek, ha irányú fejlesztését, já néplapok fejlets-keresztülviszi, hogy az a csekélyke kis tés$< "fpleöhyvtárak alapítását Mindezt szeretettel, humanizmussal, lelkesedéssel keu ■nógatásával; de ebben az irányban a volt földesurak részéről nem történt semmi olyan nagyobb méretű mozgalom, mely a nép sorsán enyhíteni akart volda. Voltak ugyan (fájdalom: csak szórványosan I) nemesebb lelkek, kik " a régi viszony alapján később is kötelességeknek (ártották a nép gyámolitását, de ézek sí általánosan íöld mindenütt igazán a föld népéé lejelentkezett bajokat nem orvosolhatták. 8Yen> Legtöbb helyen a néppel való érintkezés • •, * kizárólag a választások idejére reduk i ló- A dicséretes mozgalom eszméjét Majíáth dott s akkor is legfölebb arra a kiokta- Józnef gróf pendítette meg a szegedi gaz* tásra terjedett ki, hogy az úgynevezett\\da-kimgresszuson, ahol „A falusi jólét alkotmányos joggyakorlat igen kedvező YS&fiP" /^uásttartoU, Ebben a ,,, T . " ,„ . \\ felolvasásában, melyet azóta a „Magyar alkalom a szavazatot csengő ércre váltani 10azilaszUmts^ )d% ny?maiott} a\' jcöuíL »• \\tőket ajánlja: az \| Í- A községek vegyék bérbe mimjfinUtt az Rogy ebben az elhagyatottságban egykori jobbágyság, a nép minő sorra ju-1Mmirési ét fogyasztási ódákat. Mii:.__i ___í_n 1.-111.1.-1 I 2. A szövetkezeti eszmét a legnagyobb mértékben kell terjeszteni! Nem kényszerrel tolt: azt már nem kell fekete betűkkel fehér papírra festeni. Előttünk él, látjuk sorsát a maga mezítelenségében. Világosán áll mindenki előtt, hogy a nép nagy ré- hanem megkedveltetéssel, olvasó,- zene-és dalkörök alakításával. Sehol sem szabad azzal meggyülöltetni, hogy felekezeti, vagy osztály- megcsinálni, mert ezen tulajdonságok nélkül nem lehet a tett mezejére Jeűépni. Bucsu Rócsey Györgyiül. (&) 1 Negyvenkét éven át mökódott JUessf György közs. elemi iskolai igazgató a tanügy tarén és midőn a jól megérdemelt nyugalomba vonult, öaszejö lek tiszteletére azok, kik méltáayolai tudják a munkát, melyet Béessy György Ifibb mint négy évtizeden át végzett. Folyó hó 14-éo, ezombaton este az Arany Szarvsa szálloda dísztermében bucsu-bankeUet rendeztek az fisz tan-férfiú tiszteletére annak kollégái; meg egyezer akarták dokumentálni szeretőtöket, és ragaszkodásukat azon férfiú iránt, kinek működését mindenkor a uertttt ü ragaitkoddi jellemezte. Szere- hatósághoz kell küldenem segítségért s drága pénzen bérelnem hatósági munkásokat.c A tömeg lenn a parton újból zajongani kezdeU: •A komisszió I A kommisssió!« kiélték és arra a kis csoportra mutogattak kárörvendve mely a a •Wesztindián" leié közeledett. yA tengerészeti hatóság és a rendőrség híva talos kiküldöttei voltak; egy révkapitánysági biztos az alOgyéss két rendőr és — Baranyay, a kapitány tegnapi ivópajtása- As angolul tudó magyar fiút tolmácsnak vitték a vizsgálat hoz, meg félig meddig tanúnak is, mert tudták, hogy (Fiume elén kis város még eh-hez) hogy a kapitánynyal pajtáskodott. (Szegény Baranyay kellemetlen bőrben volt. Az éjszaka épen a kapitánynyal iszogattak nagy rendet, s most ö • közvetítse" az ellene induló eljárást I) Némi formalitások lebonyolítása után és a parti csoportok hangos gúnyolódása mellett föl\' ment a ♦Wesliodiánrs\' bogy a kapitánytól kérje számon a szolgája bűnét. Az egyik rendőr karján >corpus delícti\'-ként díszelgett a kapitány (elöl-tője, mely a nagy zene bona alatt ott ragadt az (wteriábao. Félóra multán kijött az egész tárgysió társa> ság a kapitány fOlkéjébö\', mire a parti csoport kíváncsian tolakodott előre- Ast várták, hogy a szerecsent fogja bosni a viugálóeljárá* eredményképen, ámde caakhamar meggyőződtek, hogy balul ütött ki a do og. A kél rendőr nem Bobbyt, hanem a hórihorgas digót, az „áldozatot" hozta késre fogva.\| A legény rémitöen ssilkolódzoit e<en a rajta megesett igazságtalanságon. .Fiuk — kiáltá cimboráinak — fölcsallak a hajóra, hogy beki-1 sértessenek, ne hagyjátok megesni ezt a gazságot egy szabad fiumei polxáron." Hajrá, — több se kellett a csőcseléknek I — \|Utánazudjitak a rendűröknek, zajjal, bandabandával, ki a város leié...... — Ugy, most csak üssétek egymást, szólt a kapitány, diplomatikusan dörzsölvén kezeit. — Ennyire már volnánk, — dehát hogyan végzőnk, hogyan végzöok a rakodással, az Isten szerelméért. — Jelentést kiessek az igazgatónak, szólt Baranyay, hogy máaként nem kaptuk meg a rakományt, hacsak nem küld ide egy csomó gyári munkást. — Menjen, menjen kedves uram, rendkivttl hálás leszek érte. — És ilyenformán estére bevégezték a kirakódást. Alig hagytaal az utolsó zsák a hajót, a kapitány lepecsételte, eléírta az okmányokat, összecsőditette matrózait, s hozzáfogatolt a horgonyláncok lölazedéaéhez. Méit egy meleg bucsukézszoritás Baranyayva) — és Captsin Blower kötelességtudón lölaieleit a parancsnoki hidra. — Baranyay megállt a rakodóparton; a hajó-elindulását akarta bevtrnl, hogy megnyugtassa lelki furdalásai!, melyek egyre dúltak benne, amíg csakatWestindian* körül foglalatoskodott. Hisz neki is resze volt abban a szomorú esetben, melynek, hőse a hajóhoz tartozott. 0 kértelte meg a kapitányt hogy Bobbyt ares-ae ki, 0 űzte el á kapitány aggodalmait bor és muzslkaaaú kecsegtetésévol, — s talán 0- jobban la sajnálta a szegény félvad embert, mint aa a vén tengeri róka, a kapitány, kinek régi szolgája sorsa korántsem értnlé ugy a kedélyéi, mint a hajó pon* tos utitervének betartása...... ...Tüprenkedéséböl hirtelen lölriaaztá az induló hajó lődélaeten támadt saivaj. — Fogjátok mag, kössétek föl as árbocra, rivalgott Captain Blower a hajóhidról parancsoszlás közben. Baranyay a hajólámpák gyér világánál látta, amint a hajókamra atádájából erőszakkal ráncigálnak elő a kurjongató matrózok agy ör&ltan hadonászó alakot.--Bobby voltl Hogyan jutott 101 a hajóra, ki sem kérdaata, \'»\' vngy gézengúz, fölkötánk* aa volt a jetszó a íjoinditás kritikus Idejében. ...Látta, hogy a szerecsen kibontakoaia fildO-zöj karjai kOaül, — hallotta .<..unt a kapitány </i»iukkal vegyea parancsokat osztogatott, — uii. -{ben a hajó lassan fordult el a rakódó parttól, — halló a, amint fülharsogtatón bődtSU egyet a-, indulást jelző gőskUrt... Óh do szerette volna lulkiáltani aat a harsogó jelzést hogy: .kegyelem, kegyelem annak a szerecsennek. De ezt a rettentő tusát, ast a borzongató helyzetet, midőn agy hosazu kolo«zus habtiyté» kot tur mags körül a vizén, s róla ember»«dá-saal, vad kiáltani, vesénysaavak ha! az éjszakába — — nem bírta kl tovább. Nagy-Kanina csitörtök Zala 84. ssám (■ lap). 1 m. októbv bá 1M> tel u ügy iránt, melynek életét szentelte, Meretei kollégái és neretet növendékei iránt. Esen nseretet ikertestvére volt s ragaukodát, . mely alób\'naak tulajdonítható, hogy életéből 42 évet töltött Récsey György aton pályán, mely löldll nyilvánítom. javakat nem bistoeit, de neki leg.lább meg.du Bud.pe.ten, 1899. szeptember hó 21-én. ut, hogy nyugodt Öntudattal tekinthet vissza a malira, mert megtett kötelességét, megtette Wlusics a k. híven, megtette téljeMe. A TftWmnt négy (Tehát 48 esztendő, igen tiszteli hölgyek és urakI lenyn vonult rounkálkodfsának teréről, megrág.-1 P»tim Antal jelentette, hogy Ma uiato-dom az alkalmat ós .önnek . tanügy!tértől távirat érkezett sz Onuepelt címére, wj érdekében kifejtett önzetlen, hasznos szol- <17 hangzik: gálaUiórt köszönetemet és elismerésemet\| a mai.stép ünnep alkalmából >»■ (izeden át becsű\'etesen megtelt munka egyedüli ered&énye az eHtmerás, a beciüléi és s neretet. Ezekkel vonul nyugalomba Récsey György igazgató. Ezeknek bizonyítékát szolgáltatta a bucsn-bankett ia, melyen Wlattict Gyula kOzoktatásOgyi miniszter képviseletében résztveit fhtuictia Rá1-1 mán dr. kir. tanácsos, Zalavermegye lanfelUgyt-Iflje, Fímy /.sigmond polgármester, Lmgyel Lajos v. főjegyző, Eperjest- 3 odor lakoleszéki elnftk,• Tkmitr Ottó mQfpitész müegyelomi tanár Buda-! pestről, sz ünnepelt egykori tani ványs, az iakola széknek több tagja, as itteni lanintézelek képvi- \| selől, többen as egykori tanitváayok közöl és a községi elemi iskola egéaz tanteelülele. Még az\' Oreg beteg rtroi Endre is eljött kocáin, bogy. jelen legyen kollegája azon Ünneplésen, mely igen ritkán jut osztályrészül a tanügy bajnokainak. 8 óra után küldlttség ment as ünnepeltért,! kit megjelenésekor a jelenlevők lelkes éljene fogadott. A felktknÖnlOk sorát Butríetka Kálmán dr. j kir. tanácsos, sz ékesszólás nagy mestere, a kfl-í vetkező remek beszéddel nyitotta meg: Igen tisstelt hölgyek és Urak 1 > Mindig nagy őrömmel tölti el kehlemet a gondjaimra bízott tantestület bármely tagjának erkölcsi sikere és társadalmi érvényesülése. I Sokszoros büszkeségemel képezi azonban vá lás és közoktatásügyi miniszter ur ö Eicelleociájá-nak Récsey Gvörgy igazgató ur iránt tanúsított gyöngéd figyelme, melylyel megbízott, hogy a! mai ünnepélyen Képviseletében jele ijek meg. Hogy pedig lélekben velünk idOzését még közvetlenebbé tegye, a következő leírató in-tézte sz igazgató úrhoz. Valiit h KSzoktatdtügi/i M. K. Miniszter. 71602. 8.\'1899. Leirat. Tekintdtt Béaey QyOrgy nagy-ktnlttai kittégi elemi Ukolai igazgató-tanító urnák. NagyKatiiuán Abból az alkalomból, hogy Tekintetes-séged a tanítói pályán eltöltött negyvenkét évi eredményben dus szolgálat után vissza- felé, Falásnak eredt a szabad kikötő kapuja hogy meneküljön ettől az izgalmas képöl. Egy pisztolydőrreiiést hallott még menekültében a hajó felől, meg egy végső hosszú gőzkürt jelzést, mely áthatotta egéaz valóját. — Másnap reggel a révhalássok a molo hullám törő sziklaköveí kőzött Bobby állőtl holttestére bukkantak, melyet félig a portra sodorták a hullámok. Nagy isgalom létt a városban, s a húshagyó keddi hangiratot a rejtélyes eset magyaráxgatáaa zavarta meg. — Keresték a tett elkövetőjét, s ténykörülményeket, rendörségre vitték, hóri-horgas legényt, meg egész kompániáiét, mórt vad boezu müvének tartották a szerecsen megöletését Pedig as igazi tettes, a derék Captain Bloyrer, Málta körül vezényelte a .Westindiánt", az igazi taau, Bsranyay pedig izgalomokozta Inzbsn vergődött- De mit Bobby! Húshagyó kedd van. Hajrát Naái a konlet\'icsatának. — Véga. bői üdvözli és szerencKknánatait tolmácsolja egykori tanítványi: Wtaetcs. A rövid távirat óriási hálást kalteu, smK mindenkire nagy benyomást telt, hogy sasa férte, a ki tanügyünket kormányosa, országoe muaétl közt sem teledkesett meg .egykori tanítójáról és vetett erős \| bálával emlékesik meg róla. Sándor nagy tataiéiul fojriatt ha» izéddé1 Bnttietlca Kálmán dr. megyéak i Negyvenkát eeztendeig ébredni es godni a megye kultura diadalmába hittel és remónynyel I Negyvenkél esztendeig viselni Isten ésj uniók után a legnagyobb felelősséget a reá- . . . . -__.. . ._. ,. . ... bízott nemzedékek (rali és lelki boldogulásáért 1 j UpfeISgyelöjéf köszöntötle tet, Mtm Negyvenkél esztendeig izudni s becsületes szavakbsn méltatva a tanfelfigyelő vezért kvaB-munka verejtékét azon tudatban, hogy ezek a \| táuit és hatását a Megyei tanügy falvirágoaUiáaa tényen cseppek caak az elveie-\'t magot «Tlelik körm. de a la lombos koronáját, mi-ljcl egylor a A\|\|\|a\| , TÉrof , áhl( maga élete javával ápolt, a kertész megérni . , . , , _ , .7_ ,_____ nem lógja soha 1 I Zsigmond polgArmeeiert, a tanügy lelkes barátját Őn buosul vmz pAlyftjáJÓI tisztelt Igazgató \' Stabi Mván a liradhailan teyékeny-égfl (skulá-Url De nem mint a fáradt vándor, kinek le-J széki elnököt, Eperjmy SándOn ellette, csukódó szemei előtt Osuelolúk az égbolt a! Hoffmam Mór nagyobb, tartalmas lasuáai tengerrel, de mint jóuülö, kiflik alkonyát száz d tanügy állapotáról és azon bét kor-és ezer hxiv hálája melengeti s ragyogja be -ti,, __ , igaz szeretetének hevével éa fényével. uakról, mely a ma, helyetet n-egteremté. Lelket Igen! Itt vegyünk mindnyájan a magykr szavakban ecsetelte néhai béré Eötvös Jéaaa! tanítók édes atyjától kezdve a szerető ur- egykori és Wlareics Gyula jelenlegi miniszterek társakig, a hál&a növendékekig C. elismerő működését és végfii poharát Béaey György egéss-tánadslomig. ^.a.. hfíii»i» . Itt vagyunk mindnyájan, hogy tanúskodnak e»e;" ,ue\' / ... , éleiének b-cse melletti hogy odaállítsuk a Ha,du Gyula községi elemi iákola tantesta .hegyre\' tündöklő pé dául a magyar tanítóknak, letét és végül Kmet Miklós a hölgyekét köszön büukeségül a zalavármegyei tanügy munká- tötte fel • , A • . ... ,\' .i Éjfél tájban ugy sa finnapait, mint a taa%l» bak leszünk; de cz . irrg^y^ örök emló= & szép esMlv mt MMMM Wgtf.\' .... kesteiée marad, hogy tougo működésének ésj ^ _■ ,■ ^ nssMS egyéniségének emlékében gazdagon kamatoztattuk azt a nagy tökét melyet\'a gondviselés az Ón hossxuéletének és tevékenységének áldásába helyexett. Es most még egy bucsuuól a megye tanfelügyelőjétől ! ...Valabányssor egy-egy derék haroososMl A város házából. - Vártai UiDfW. - Nagy-Kanizsa reodesatt tanácsú vároa képM-selőtestáléte f bó 16-áa s lolyta va 17-ikén Véetey Zsigmond polgármester elnöklete alatt köagyálést kidőlni látom, reám í»ral, mint a gondos had-! tartott, vezér léikére as aggódáa melankoliája; ámha OfcáAfcar ia látom mégis a zászló szabad és büszke lengését, erői meritek a természet rendjéből, hogy A napirend előtt Véettg Zsigmond poigármaa- ifju váltakra nehezedik ss elaggott kor terhe. Ne labsdjon tehát kön) be öreg barátom I A vezér, a sássiótartó, a.közkatona elmúlhat, el-hu\'hnl, elenyészhet, de a zászló jelszava, .a magyar állameszme dicáösége él ée hódit őrökre 1... áldás Récsey Györgyre 1 — A szűnni nem akaró le\'kei éljenzés után miodenki sietett koeintani as finnepelttel és a szónokkal. Vtnctel Reztő a kdia. elemi iakola jelenlegi ideiglenes igazgatója a kartársak nevében vett meleg bucsut a nyugalomba vonuló, szereteti kartárstól és beszéde végén átnyújtott neki a szeretet maradandó emlékéül egy diszalbumol, mely a kartársak jól sikerfiit fényképeit tartalmazza. Bécset/ György állt fel most szólásra. Köszönetet mondott a minisztert képviselő laníe ügyelőnek. a város vesetőségének, as iskolaszéknek éa annak elnökének, kartársainak és Volt tanitvá-nyainak azon -mdgtiuteltetésért, melyben őt részesítik. Mondo t volna ő még többet is, de nemesen érező szivét, szerény egyéniségét sz érzelmeit angyirálulárasztotlák; hogy nem hangzott el más ajkáról mint: köszönet, köszönet. Ruttieika Kálmán dr. kir. tanfelügyelő magas uárnyalásubessédben IKfatsict Gyula miniuterről, mim a tanügy leglelkesebb apostoláról, a tanítók legjobb barátjáról emlékezett meg. Azon lelkes viszhang, melyei á-b^céd keltett, élénken tanúsítja, hogy h szónok as őszes j- lenlevök érzelmeinek hü tolmácsolója volt, Ezután egy igen le\'keailö epizód következett ter megemlékezett Oert Jóssal dr. vároai orvos elhunytáról és inditványosta, hogy a gyásaoló özvegyhez réuvétiral meoessteesék. A k Hágj Hás az indítványt e fogadta. 1. Elnikt tlSltr jtttlét at Arttedétben Issl téríti udmvetói iUdtnak kelyttietUk MM letmU beUÜém (ágyábaa. A kösgyüléa tudomásai vaUs a polgánasslsr abbeli intéskedéaét, bogy as elhaayi ssáavevö helyette itésével ah koffer Gyula v. könywivöt, viszont ennek helyettesilésével Lenk József v inakat bista meg. A tanács abbeli indítványát azonban, — hogy a helyettesitök október 1-től kezdve aa illeiö állások utáni jmdtlmazást búzzák, — nem fogadta el, mert as eddigi szokta sasról csak a helyettesítés megszűnte után állapitlatolt nsag a helyettesítéssel megszolgált ősasag. (Elég roaaa szokás. A sserk.) mkm Géaa v, képvisé\'4 a számvevői állás végl^es betöltéséi s^geti. A-taaáca megbízatott, hogy a pályázatot írja ki 2. A* Sémi népitkoUk illmtttiUm tdrgyéém a mgym. vállát k kötoktalátügyi m. kir. sMatas-terium ÍM leküldött teertSdéei lemmL A vzer^ödéai lervezetet, mély szariat aa eiassA iskolák 1900. január 1-Ufl kezdve állami kaaa* léibe mennek át, a kösgyü\'éa 90 saavasattal dr. Diek Jóssal egy szavazata ellenében eMogadia és abnak aláírásával a polgármestert meghízta A főispán p.\'dig megkerestetik, nuséerint aa Igy sürgősségére vaIó tekintetből, réndkivfik törvényhatósági ülést hívjon egybe, hogy a szerződia a jóváhagyási záradékkal e^átva, a miniszterhez idejekorán fel<erjaxthetö légyen. 3. Tuticti javaslat - vanatkozittal as 1898. éri XÍX. t. c, rendelkezésire nt^trdik háti hm léte tárgyában. » Minthogy a városnak saját uakkáyaatt erdfr-tiutje van és az erdők kultiválásának köllségei azok jövedelméből ledeaheiők, a köza filét elfogadta- a v. tanács abbeli javaahktát, hogy w erdik htai küldésben maradjanak. Nagy-Kanizsa cefltörtöa Zila 84 szám (4 lap.) 1889. október b6 194a 4 s—ulymJtbi itrrti piaei Mvdsárldt torin". Pálytzst utján a vároii képviaalflmlttlst Ettél a támaoront kimerítve volt. Záradékul éhémékm válantja. Ai ajánlott módosításokat, melyek 15- Véemy Zsigmond polgármester dr. Diéi Jónál ». OlvasltUótt a lapunk mult (tárnában lemer* l«g a* lmok há\'Asköróbe vonatkoenak • köt- j képviselő h marhajárlati levelek tárgyában tat t teteti anbályrendslell tervezet, Több y, képviselő lyOlée elfogadta. \' interpellációjára vá\'aaaolc A közgyűlés a Tálasat aaoa véleményének adolt klfajepésl, bogy as 11. A legtöbbadó fisttSv képviselik nétjtgyzókó\'\\ tudomásai valta ; u iatarpallAlő nem volt már elővásárlási Jog megaaüntetMe sok asegény em- nek kiigazítására egy bizottság mgvdlőttdta. j Jeles és így a közgyü\'é* este 6 árakor berekasat-bsrt a ko\'duebolra tog Juttatni, mért is Mhsehtld Megválaeztouák; tíertelendy Béla, Elek Linói belő volt Jakab dr. városi képviselő asoo inditvánvt tette, dr. Tuboty Gyu\', Varga Lsjoa és ifi. Hegedüsl ______,_ hogy essa ügy, mielőtt a asabályrandaleti terve- Lásiló v képviselőket, tűi targyaltainak, a szegényügyi bisottságnak 19. Eptrjtty Sándor v. képvimUS áltat Ml Wit-! adassék ki véléa ényués vegeit. — Miket Öétn wl«y, gy uakiparitkolának Stgy-Kaniud leendS elhumauismusuak deklarálta Ro<hchild Jakab Af.\\(etdllitdta Mrgyában a nagyin, nrzfá ügyi m. kir. érvelését, mi ellen RotsohUd Jakab dr. erélyesen \| ininiitterkev mizendS kérelem. Eperjety Sándor v, tiltakozott. HÍREK. Kiáss Oésa non kijelentése után, hon ö nm Rothschild Jakab drt, sem mást sérteni nm akart ITesey Zsigmond polgérmeeter igen kélyosson illusztrált a lartHlattan piaci állapatot. Esen telssúlalás után a snbátyrendeleli iervesetét s kősgyllés naay löbMgg\'l eltogsdia. 6. A NsyjwaNÚMi tárházak rémrény társaságnak s ádsss<vdm*aKi iiiln/i kérelme A Minogy-saent •mik lósi oldalról temjei yen asállitott áruk kővesetváa-iiientességet tltilib v. képviselő nem tártja indokoltnak, miért ia végleg. halároaálhcúutal elölt as Ugy véleményadás végett ugy a péniOtyi, mint a jogügyi blsottság-aak kiadatik. . .* 6. Tkniát javaslat as Attila-utca építési voiia-lénak rendesbe céljiM, a Chínoninyi\'/éle telekrész kisajátítás olé tfS területnek megm> sése tárgyéban — A utóban lorgó terület 760 négys.ög 01 melyárt a tulajdonos á 0 In 4660 forintot kér A páoaflgyi biaoinág a fenlorgó körülményekre való tekintetből 9880 forintot javasol; a városi tanáoi asoaban igen iól megliaetve láija a telket, ka a város asért 760 Irtot ád. Kxen őewegat javasolja a vároi tanács éa aa esetben, ha a tulajdonoa estei be nem éri, a kisajátítási utjai as folyama ba fog lálaiai. 7,\' Zalnrárwuyyt törvényhatóságának halárotata Hock János rém. kaik.fsleitszsti kántor elbocsátáea ügyében. Mielőtt a váro< et<n tengeri kilójának lejere léplek volna, szükséges voli, hogy a beállt sö e meg némileg ellensulynsiss-ék,; de éhfiez nem voli elegendő a megg^uiioti per milly gyertya, a modarnalb vilagitáesai, a \\illamoasft\|igiil leheteti volna est o»ak elérni, timete Qéaa v. képviselő aat indiivanyotla, hogy. a>srg)alás másnap loly-tattasVek; a polgármester atoiiban nem látta ennek stttkeégei len orogi\'i,hsueni igai>i annak, hogy aa ügy tárt ülésben tárgyal a* ék. Utót bi ki i* mosd tott és 20—25 elszánt várisi atya bán ulatos kilenással tárgyalta tovább telje — Hlilaterl blitsi Hagy-képviselő megokolta általános helyes ésselj Knntiaáu. Október hó 14 ikén délben logadott indiiv.inyát, melynek kilolylnként a érkezett vároaunkba Kőrössy Henrik minist- kereskedete iQgyi miniszterhez kérvény aenesz telik, hogy varosunkban \'— lehelőlet — egy l-tin vngy la ssakiparis<olál állítson fel. 13. Eperjety Sándor 11. \|képviselő indítványa Nagy-Kanizsa rdrosdnaá önálló országgyűlési ktp-1 vitelt! választó kerületté alakítása érdemtóm mos-1 Halom Myinditda. At inditványosó kimntatji, \| Rogy a nkanitssi válasstókarflietben 189U«ben 4469 választó Íratott össze, melyből Natiy-Kani-I isára 1677 váautó esik, maradna tehát aj karttlvlro 2782 választó, tehát elég jelentékeny a szám, hogy ugy a város, mint a kerülőt külön j képviselővel bírjon. — A közgyűlés as önálló választókerületre vonatkozó indítványt elfogadtál teri biztos hogy megvizsgálja az elemi iskola épületeit: vájjon megfelelnek-e minden tekintetben az igényeknek Vele volt dr. Rtusieska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő is. A miniszteri biztos tüzetesen megvizsgált minden iskolai termet s azokat teljesen magfelelőknek találta; csak a felszerelés hiányosságát kifogásolta több helyen. A tanítótes- tület tagjai ttz iskolasziki helyiségben várták a miniszteri biztost, — hol dr. Rnznttka Kálmán tanfelügyelő a tanítótestületet egy és\'TkeU ndatők\'gyQjtteére\'teatővábbrV^VdökIrtvid d® lelk« beatéd kíséretében mutatta megtételéra egy bisottságot küldött ki. 1 be. — A minisztert biztos erre válaaxolva 14. A közgyűlés ezután tudomásul vatta I melegen üdvözölte a szépszámú tanitó-tes-Ssi vássy Pál megválasztott v. mérnök lemoodá- tQ\|rtet, mint a leendő nagykanizsai állami í S?1 «r4,JÍntanT"rÜ\'r1!I »kolm tanítótestületét. Küldetését végezve, vonatkozó tekintetből, részint a 6—8 évre való . . . . TL . \' vá asgm miatt nem foglalta el állását. - Tudo-\|mé« ugyanaznap a délután 5 órakor a Buda-másul vette a közgyüléa, hogy a v. tanács as ujabb pest. felé induló gyorsvonattal elutazott hogy 460 pályázatot már kiirt. iK. A kösgyttlés tudomásul valta, bog 1899. évi gubarstsrmhért árverés ntján éretett el. 16. Túdomásul vette a közgyűlés, hogy Varga J\'not st tlrűlék hordó haunálatából kifolyólag 86 frt 62 kr erejéig pert indított a v. közönsége e len, mely ügyben felpern as e ső fórumnál pernyertes lett. 17. A Déli Vasút társasággal, már évekan át butódó pere van a városnak, melynek tárgya aa, hogy a vasúi, caak a Kazinczy-utcát átszelő pályatnt jóksrban tanását tartja köteességének, viszont a város azon véleményben van, hogy az egész uttestet a sorompótól nz állomásig a vasúti láru-ágnak kell fentarlani. A Curia, mini legfelsőbb fórum a vasútnak adott igatat. A v. fmialuter réaághoa a0t»m»bea Hock Janó. ügyéi, mély mért kei ült tanács javas ata az, hogy mielőtt a v. közönsége isméi napnendie. mert a töiveiyl atóeeg több pprujiti\'wal é ne, kísértessék meg n békés egyet reudbeíi Itirmehiba mmtl n rgsen misitetto seg, mire annál inkább van kilntás, mert 1 kápvinlőteaiblei azon halnwi ái, mely\| Szemere utcát a vssuttataro aa, tehát fal lehetne jóváhagyta a tanács abbeli inteikrdését. melylyel cserélni a Szemere-uleát—n Kazincsy-utca kér-Hock Janoaaal a szeiződeses viszonyt meg- déses részevei. A kötgyű\'és ily értelemben hatá-szüli lette. rOSOlt. Eate 8 órakor vegra su atáre keiűlt a de-1 18. Franz L»jos h fiai oégtöl sa iparvágá log éa a jelenlevők mo-t nár nev.sennti szava- "jón sulntott áruk ulán illeték alenül bntedef a»a) kiao<>diák, h«gy jóvhgyják Hock Jáno« \| ^66 Irt 94 kr - őt náalk kamattal együtt állasától való elmozdítását n a szerzödes tel- követei vám alspból való visuaflzetésél as bomásái. ügyest jelentése alapján, a kőagyüléa alhatá* Olztóber 17. j™1* \\ 19. A pécs-varaadi és tapolcai kötulak mellé 8. A kóskérkát 1898. éri zárszámadása, kén volt nyáriák eladásából belolyi 869 forint Tadnmáenl vétetett. . 1 a be/ásitási olapkos csatoltatik 9. A késkikés 1900 éri ktítséa előirányzata,! 1Í0 Ploner lgnsctaak a vdrosi mérnök 1 kan Bevétel : 2t>,777 in 21 kiadás: 23 976 Irt 81.\' kelyHtesilMért 88 Irt kiutaltatott. feletleg : itUO Irt 90. A köskdrbá>bsn 16 e m«. 21. Elöt.rjeutslttt as Ábrahám Károlyné léle beteg réHáis megfigyelő osdály létesíttetik, mely \| a\'aplló levél. koreimeny, de kaiönősen a betegek nagy álio> W. BemutaHatolt Csóka Nándor a fögymnásium mánva uűkségnsé inai, hogy egy benlaké! épületéi tatarozására lett 100 forint alapítványáról sgedor»os alkalmaitasnk, melynek évi flietéee j szóló alapító levél. 600 forinl éa természelbeni lakas less. - A 28. Papp Miklós polg. leányiskolái rajstaniió közgyüléa esen előterjesztésit, valsmints a kérelme egy éri snbad4gidő iránt tárgytalanná költségelőirányzatot altotadta. I vált, mert a kérelmező időközben elhunyt. 10. A kittírkáz alapszabályának módosítási \|, 24 A polgári leányi>kola építési költségeinek tervezete A n.ódt aiiást neon .körűin ény tette \| elszámolását és az épület átvéiele tárgyában tett stűkgggessé, hogj^ a belügyminiszter egy írnoki \| jelentest a közgyűlés tudomásul vette. és égj 8-ik ápolónői ailás renduere«itését \| 25—29. Apróbb bérleti szerződések, melyeket sagedtiynta. Az irnok fízetéss évi 600\' g közgyűlés jóváhagyott. — Ktaeveaéa. As igasaágOgvmi Klinberqer Miksát a nagykanltaai járásblró írnokká nevette ki. — Atheljreaée. Aa ígaszaágügyainiazter FSrfls Jó.aai nagykanizsai járásbirósági Írnokot a badapaet kereskedelmi és válté űrváayasákkn helyűié át. — Bgjr derék taattA kalAU. Nagy. Récse község volt derék taaitoja halt meg Nagy Kaninaa, okt 18-ikán, 66 ávea korában. Míg működésben volt, igen kedvalt és áliaiáarau beosfilttagja volta megy.tanÍtótealületuek.Már évek előtt azélDŰdés érte, mely miatt kénytelen volt nyagalomba térni, Póstnmaateri állását azonban megtartotta. Később erről ia lemondott éa Nagy-Kani/sára költözött ba vejéhea, BrnaMk Jóamf pósta.tissthes. Itt is halt mag. — Temetéséit,mély oki. 16-ikán d. u. 6 órakor volt, bejöttek vidéki ismerősei ia; valamint a nagyrécsel iskola növendékei gyástlobogőval. Haláláról a család a kűvetkeiö gyászjelentést bocsátó ta ki: ösv. Sehmidt Jótnfné szül. Buvári Márta a és saját gyermekei Hermina 6av. Talabár Qyuláné It\'étv térj. Benedek Jótnfné, vője Benedek Jóanl, unokái Benedek Murisán, Jós«t ás aaámo rokonaik nevében mély tájdalommaltelt aaivvel jelenti szeretett férjének, atya, ipa ás nagyatyjuknak Sehmidt Jóanl nyűg. kántortanító n volt pósta-mester urnák lolvi hé 18-án délután I órakor életének 66-ik, boldog káa tnágáttak 39-ik évében a haldoklók azentségénak ájtatos felvétele után töri ónt gyászos elhunytát, sat Áldás ás beke lengjen a drága halott hamvai felelt I — ■•Aretl aaiaug A nkanizsai Altalá-nos Munkásképsö • Egyesület ismét ssaporilotta tgygyal sikerűit mulatságainak gazdag sorozatát, A folyó hó 16 én vaaárnap a Polgári-Egylet nagytermében tartott szűréti vigalom iráni, ni szívesen láttak, a legelőkelőbb kötök la érdeklő* dést tanuaitottak; csak éppen a munkaadók legtöbbje nem látja nivnen, ha á munkásaik nem a munkától, htnem a tinótól w izzadnak. J Munkásképző Egyesület tagjai dicséretére legyet mondva, minden alkalommal megteszik köUlrné göket, mit a munkaadóknak ta eltamerni kellent 9 órakor, midőn már a nagyterem, é* annál kanala iskolásig lelve voli, a pásztorok sorfa ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, és gyűjtemény-munkában - magyar-, német- és francia nyelven a legnagyobb raktár és választék. \|könyvkereskedésében liszffilvek FULOP NAGY-KANlZSAN. » Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 84 szám. (5 láp.) 1899. október hó 19-én lat képeztek éa bevonullak a birtnéfc: Sáliét polgári pályára lépnek, könnyebben ludjanak Lajoané éa Kohn L. Lajoané urnök, kiknek a boldogulni figyelmen rendetfiaég szép virágcsokrot adott át. Miután a birönék a biró ursmékksl elloglalták bélyükM a pa-ztorok apácaiorsökkel bevonullak. A menet élen haladt a két baktef (H»»vátb György éH Scbleza Márton). A feasebbnél leaaebb pásztorlányok, a kővetkezők voltak : — \'Egy ajtáglré uereaezéttiasége. Kompolthy Tivadar veszprémi ifjságíró — satut emliiettllk — Balaton Almádiban egy égő háaba rohan\', hogy. a mentéében segédkeznék éa a köa-ben a leomló áiiö gerendák életveszélyesen meg-aebeeitették. Azótaeulyoibeiegen lekszik. Orvosai Andri Mariska, líalog Erzsi, C»erép Terka, i odaadó ápolásának éa neje önfeláldozó gondon-Geróca Mriaka, Heiac Etel, Hiffer Margit, Hirsoh j kpdásénak köszönhető, hogy n a/.crenosé\'lenÍll Z»enní, Horvá\'h Magda, Noll Josefln, Ptrger Ma« I járt njaágiró, ki legszentebb emberbaráti köteles-risk\|, Purgrr Ilonka, Reit.wuld Teréz, Szűnni r aégéuek esett áldozatni, ma már tul van a veazé-Anna, Tornán Vilma, Valentin Gisells, és ZimlczIlyen. Gyógyulása ugyan még sokáig log tartani, Julilka. A jól leatő, éa délceg p sstorok karát a de most már alapoa az a remény, hogy nem fog következők képeztéki leletével adóani nemealelküeégeéri. Pongrác Jánoa, Nyerky Kerencs, Velics Kde, \'— Kértisétt egyének. A • sgykanissai Pollák Vilmoa, Nagy József, llogermaun Pál, kii- büote ő törvényetek a kövoikező egyének Possegovioa Ferenc. Preger Guastáv, Radni Isi-, ellen booaátott ki mar régebben vagy ujabban vén, Ueck Béta, Taschner Károly, Horváth Fe \' renc, Mátyás Jósstl, 8krilecs István és Kohn Miksa. A üstsUág táncra perdült, mely csak \| akkor és as időre szűnt meg, hs szabad volt s lopás, a ez,a jelenlevők dicséretére legyen mondva, elkövetett bUacMitkméuyek miatt érvényea nyomozó leveleket) Hirrchl Gyula (haii\'iaág elleni erőaak) Weiez rŐl moat még: aem kívánnék névleg msgsssll-késni, ds annyit konatatálunk, hogy qgjd mindegyike megéraemli a felemlitést. Szívesei ajánljak a lovardát kóaöaségünk figyelmébe. — A daaáatall etklM. A szelet, ka, Iákat eaavar ki tövestül é* s kerítéseket bedönti, uélvéssnek hívják, ha a házsk tetejét aaeli la ée emberben, állatban (esz kárt i ciklon a neva. Ilyen viklosaaarü orkán dühöngött nombalon áa vaaárnap a Oaaáotuioo. Ssombtoa virradóra oly őriáai erövei tombolt, hogy Eroti községbatáribu a vasnti töltést kát kilométer távolságban járhatatlanná tette. A „Pée«i Napié" állitása aaariat áUaakitotta a vasúti tö téat, miért i a vaaati kőzlekedé* megszűnt, s a koeaiposia 84 érát késelt. Pécsre a ciklon sxombatoa éjiéikor érte-zett é* igea nagy puaztiiáat vitt végbe. A járókelőket, kiket a* utcán talált, a földhöz verte, a külvárosi házak tetejét lefújta, a alig kagyott ablakot a városban. Utána oly gyors zápor keletkezett, hogy a hegyről gé«s patakok suhoglak elég gyakran gyakoroltatott. — Az első négyeit aórtós), S/.omruer Foronoz (magánokirat hamiiitás,) 108 pár táncolta. A mulatság pompás hangulat- Nóvák Iván Antal (lopá ), Habján Bila:s (magán ban egéaa hajnalig tartott. — A tútta jöttdtltf 1 okirat hamisitáe). Koaztatioa Jiinos (erőszakos Mór (sikkasztás), Rosta Jónef (lopá). .unsztitsob), »\'* « á<roara a as atoákon a burkolatot iöltépta Hermsu Konrád (oaaláai,Németh JÓZMftmegánlak a gránilkookákat mesaze eiheagergette a aaaa- .....nyeivlzü áradat. Némely épületet a szél és a záporeső annyira BMgrongált, hogy raguéira bedőlve találták. A vonaton a rendes koalekedést meghaladja a 100 loriotot, mi a mémékelt belépt dijakai éa elkerülhetetlen nagy költségeket tokiigI (etve, igen asép eredmény. - Aa Aitaláaw Maakáikvpil Egye-tIktet kérikél. Folyó hó lb-éu tnrtott vlgal-munk aikklmávat (alulfizetni esive»kedtek : Siller Lajos 5 írt, Trlpammer Gyula 1 irt 40 kr,,Mathea Károly II Irt 80 kr, Kohn L. Lejoe 1 Irt,, Ssépe.Boldlaaár 1 forint, Fvoht Jakab 60 kraje., Eicbaer Sándor, Darvaa N., Komor 60—60 krajcár, Breier Zsigmond, Kovács Mi hály, Hajdú Gyttla. N. N. áa N. N. 40-40 kr. Bódia Béla, Ssabé Kálmán 20-30 kr., KaUar Gyala, Deutach Vilmoa 90-80 krt., Uoobberger László és K. 0. 10-10 krt. összesen 16 frt. Hálás köszönetet mondunk mindazoknak, kik egyesületünk iránti érdeklödéeből vigslmnnkon megjelenni szíveskedtek; köszönetünk első sorban Sollír Lajoané és Kohn L Lajoané úrnőket illeti, kik láraaztó tisztségüket annyi kedveaaéggel töltölték be; köszönet a szíves felüllisetőknek Harisét a közreműködőknek és a megjeleat n. é. közöaségnek. A rendezőség. — A rcndőrtőknpitéiiy szirca flgyelaiébe, Tudjuk, hogy a városi mérnöki hivatalnak ez idő szerint nincsen feje. De az következik e ebből, hogy azért a járókelőknek, kik a fütdö utcAn átmennek, okvetlen lábukat kell törni? A gőzfürdő előtti gyalogjárdát össze-vissza rongálta a víz, ugyanott bedőlt az útszéli csatorna, ugy hogy nemcsak a gyalog,- hanem a koi$i közlekedés is életveszélyes. Mivel pedig a személybiztonság fölött a rendőrség van hivatvaőrködni, kérjük a rendőrfőkapitányt urat, szíveskedjék sürgősen a ftirdő-utcán egy kis sétát tenni, hogy fentebbiekről meggyőződve, azonnal a szükséges lépéseket megtegye, hogy a baj orvosoltas-sék. Addig is ajánljuk mindenkinek, ki a fürdő utcán át kénytelen menni, hogy baleset ellen okvetlen biztosítsa magát. — A ktaallitek kllépéae. Régi izokásuk a vagyontalan, de intelligena szülőknek, bogy nem lévén képesek fiaikat iskoláztatni, a hadapród iskolába adják őket. Innét van azutá , hogy aok katonatiszt, vagy liaztbelyettee nem ia várja az előléptetést, hanem ha valami jó polgári álláaa akad, ott hagyja a hadsereget. Legutóbb olyan tömegesen hagyják ott a tisztek a hadaereget, hogy a tényleges tisatek száma lényegesen megcsappant és ugy a hadügy* mint a honvédelmi mini-zter felszólította a jelesebb tartalékos tia<(eket a hadseregbe való belépéere. A liazttoborsáanak es a módja azért ia elő-nyöa, mert klképtéeük nem térbeli a hadsereget, mig a hadspródiaknlákban: nevelt tissisk mindegyike ezerötisás forintjába kerül as államnak. A kilépések ezentúl még gyakoribbak leaaaek, mert a hadügy- és honvédelmi miniszterek, Wlasaios miniszterrel való közös megállapodás folytán a polgári iskolhi tantárgyakat is kötelezővé lelték a hadapród-iekolákbsi.. Es aa intéskadáa a miatt t6rtént, bogy ha netalán esek a hadapródok nemi közöeüléa kísérlete), Simon Ferenoa (lopás), Ivánkovios Gyula (lopán), Kánies L íjos (köz-veszélyü oielekn^éiiy), Virág Fereoo (lopás) Dibald Nándrt (aikkaaitá), Niigy Sámuel (csalás) Prunner Jóual (magán okirat hsmiiitá), Schulcs Károly (párviadal), Flór Jánoa (aulyos tetű sérté), Kovács András (lopás), Bogdán Vendol (aíkkuaa-tá«, lopá>),Kuróoi Bálint (magán okirat liamisitás] Kvrcsuiarioa György (ugyanaz), Möázáro-t Kovács Gyula\| Gyula (lopás),\' Bánó Katalin íaikkasztá), Pál Juli (lopás), Rohrer József (sikkasztás), Koha Körösi Jósael (lopás), Bőbm Jó sét (lopás), Beltlheim Ödön (magán okirat hamisi á«). csak vaaárnap reggére-állitották helyre. - A rselédlakésak. Megdöbbentő adatokat terjesztett nemrég Baranyavármagya kösigasgatáai bizottsága elé Mende Lajos dr., a vármegye föorvoea, azokról a botrányon állapotokról, a melyekben a baranyamegyei aagy uradalmokban a cse édlakáaokst találta. Hiba? tétlen as, hogy majdnem kivétel nélkül milyen nyomorúságos szűk éa egészségtelen szurdokokban nyomorgatják az uradalmak szegény munkáaai-\|kat;a legkisebb egyablakos szobába két családot zsúfolnak össze, egy emberre való hslyieégbea i6—1-ea ia laknak, s ba beteg vaa köztik, advlrégié Chináhan es egyéb \| természetesen ar ia ott kinlódik éa fertösi a levegőt. A közlött adatoknak megvolt aa a jé — Hars keleti, meg déli országokban kétszer teremi évenként a lold és kétezer gyümölcsöznek . _ fák. Néha azép hosszú őszön nálunk i* m^geeik, tott ty cselédlakások építésébe, a nagy töbhaég ^■■jWMH l a io hatásuk, hogy néhány uradalom rögtön hoztálá há- hvgy kétszer ilyfik némely la virága, da romasuroa vií-ág<ái-ra eddig sem nálunk, Cklnaban nem volt eset. Ugyane/ér csodaszámba \| sz megy, a mit Mező Turoo u csurgopam iskola kertjében egy almata megt tt. A nyáron meg azonban mitsem törődött a dologgal. Végre la hatósági intézkedésre lelt szükség, s a ©ispán ösazes főszolgabírókat utasította, hogy a munkásosztály egészsége érdekében tartsanak mindenütt szigora vizsgálatot, tegyenek jelentést hozta a maga gvümölcaét, aztán augusztusban és javaslatokat, a melyek alapján haladéktalanul ajra kiviritött, aha virágaott éa ismét gyümöl-csöaott. Ez éppen akkor történi, mikor aaepiem-ber második teltben a kánikulitri emlékeztető két hetes nagy meleg bekövet kezel t. Eltot,olyan ■avarba jött a derék almala, hogy tsva/.t sejtvén, harmadszor ia kivirágzott. Hasonló dolgot mivel Cturgi Simon Péter járáab róaági irodavezető kertjeben egy almafa, ennek n má-o4ik termését már le ia szed ék és igen ile\'e«nek találták. Harmadvirágzáa-a is komoly ii kéazült a la, de a közbejött hidett napok, itgylátezik, elvették töte a kedvét. Néhány bimbója azonban mégis kifoaittt, egy kajszi bsrackfa ellenben ugyanabban a kertben ma is tele vau sárgásfehér virággá1, mjntha áprilisban lenne éa a szép májust várná. — Allaaal uabveaelé a vidéki amlapadaknak. Körülbelül bizonyos már, hogy a vidéki saiopadokat ia állami azubven ki fogják dolgozni a földmive* lakátok szaké* lyosására vonatkozó szabály rendeletet Ez leaa az első ilynemű rendelet aa országban, miért ia utánzás céljából az összes törvényhatóságoknak meg fogják küldeni. — A kóbor e lg éayak el Ica. Heves-vármegye megunta várai, mig a iöréayhoaée vagy a kormány a rabló-cigányok el len valamire elhatározza magát, éa a maga kaiáakörébaa m>gtette az első lépést arra, hogy a lakóaaág fenyegetett élet- ée vagyoobiatoieágát megoltalmazza. Az iutézkedéa éppen olyan gyökaraa, mint a milyen joi;os, mindazáltal a szomszéd vármegyéknek nem nagy örömük lesz henna, országa szempontból pedig enni k semmi érteiméi Hevesmegye tudniillik a hétfőn tartott köaigaa-gatási liléién elhatározta, hogy eseatul a megye területére semmiféle oiiaea be nem ereszt más megyebeli oigányt. Valóságos határzárat ál itott eiOvallogják segiteni, de es csak a rendeséire ellenük, * a megye ssélén lakó közaégeket váró szinügyi kérdések aaabályoiása után történhetik meg. Hogy a vidéki azinpadok ebben az ügyben a kellő jevaalatokat megtehessék, belügyminisztérium felszólította sz Országo* Szinészegyesület, hogy a megfelelő alapszabályokat kellőképpen inódoaitaák. Éppen eierl október 24-én, 25-ón és 8tí-áo országos gyűlés lesz Budapesten, a hol mioden vidéki színtársulat megbízottal képviselteti magát. — Cirkli* Eaders. Keddau keidte meg előadásainak sorozatát Nagy-Kanizsán ünders cirkjsá.-Azf eddig látott mutatványok nemcsak arról győztek meg bennünket, hogy a oirkus igen sxép és kitűnően idomított lóéllományü al legssigornbbsa utasította, hogy halárukba be na ereeezenek cigány-karavánokat, s ha máskéat a [nem, karhatalommal éa fegyveree erővel ki verjék őket vissza. Ez valóeágoe háború a békében, éta izabad közlekedés jogának középkor-előtti stílusban való felfüggesztése. Hogy egy közigazgatási terület a saját határán atlevéi-kényszert tegyen kötelezővé, mindenesetre példátlan a modern jogállamban, de el kell ösmeral, hogy Heveamegyében erre as intézkedésre nagy ok volt A legutóbbi egri vásárra ugyanis oly ömege gyűlt öaeae a sátoros cigányoknak, hogy miattuk már a vásáron sem leüetetl jé rendet tartani és a ki nem derített lopások száaa rendelkezik, hanem arról is, bogy & szereplők I nagyon felszaporodott. Még aggodalmasabb legtöbbje igazán megérdemli a művész nevet, dolgok következtek a váaár után, a több szia Ilyen nagy személyzetű lovarda még nem ia igen \| szekérnyi- eigáuy-karsVáaok ugyanis elszéledtek volt városunkban éa a produktiók legyenek esek a lóidomitá", lovaglás, erő- táno vagy egyéb a a megyében, és azóta nincs nap, hogy valahol P,_______________________________lopást és rablást ne kövessenek el. Misdsat cirkusz axakmába\'illO művészet térén egytől- "frntlimnt azonban ai a rablótámadás, a melyet egyik kitűnőek éa rondkivül szórakoztatók. Az egyea mutatványok gyora egymáantánban folynak le. Csak j>* elio és második rész közt van lia percnyi szünev ho^\'y a közönség a lovakat a maneuban megtekinthesse. As egyes szerepIJk- KiS-Köra és Heves ellen intéztek. Mindkét községet egyenesen megszállották, mint egy gaerílla> csoport és féayss nappal megsarcolták Es a fellépésük annál vakmerőbb volt, mert tadtik, hogy Hevesen csendőrség is van. Esek JA ia Nagy-Kanissa oefltörtök \' Zala 84. szám (•. lap) 1899. októbar hó 19 ín ronultfk tlleeBk, ■ cigáayok «l voltaz erre léetfllvs ée pu«k.lövések kel fogadták őket. A havam e»eodör6k erre vissttvonu tsk elölflk éi segítséget kértek Kaálröl. A cigányok ewtin n sok rablott jóesággal, melyeket ezekereikre rak* iak M, a legnagyobb nyugalommal eltérőnek a kiWgból. A kaáli osendörökkel megerósitett ceendóncsapat wonbaa utánuk eredt éa moa* ■ár elfog\'ák Okát Két csendőr könnyű boraaoláat kapott, négy cigány jelentékenyen megtérüli, a lovaikat nemkülönben öaszelövöldöaték a oeen- dörök. Hét eigáar foglyai eeett, eteket megva-aalra Ejrerbe szállították, bárom aaekér cigány naonben elmeneküli. Hatoalé eeetek napirenden raanak a megyében a igy nem eaoda, ka a közigazgatási bizottság a batárt e záratta. De mit mondanak ekbea a többi Zala-Egeraaeg vároe I n. A aertéeréea aa or •tágban a létolyt héten iámét csökkeni, emeny nyiben 100 kflsaégben azűat meg n rétt; jelenleg 1386 kOaaéf ran még fertstv. — Klaéé kén. lav-laaMa ■ Bmlaav atae aaa H.e.1 laká.eal klv AMadaM IMáa piallmi kerttel ée kieemaegyeá kaikl aeiaééfBUSal mM kéeMI ekéé. — ■évekket Imii lalalel ■ kir. állaéervee aefe Veeepréaakem. — A visszanyert erő. Fiatal laányaak gyakraa veeaedalsMe, ka aaáaUleaai iM aaakával kertel a-g atadi.napl keaywét A sstk-levsgl ée aaabadbat aeagás kláayslk aekt ée <eárt eteorvad, alat a ntvény, aely nea kap 1evagőt éa vtlágoiiégot. Végr» véeaMgéey \'*■ °l/aa gyori.iázgaJ, a alaSrtl ktraysaeta aea la álawdlt. A véftMgoa/eég Urat-k•Ménjeit njaee, eléggé learrt alaéoakl áa an sápadt leaa ta kké, a taksa éa aa ajkak eiiaMeti leaa. MI ____P__ _ _ agyttt mHénnáe, lálekaetkláay, gyakori fSftjás, saédtlée, foglalkoznak. Hegedte Mador miniszter a kérdés ^\'í^.^\'í^bb\' megyék, a melyek igy a vándonigányokM nem uaoedalhataak a Uia-aoaták a határsárai é« Magyarországot nemsofárs fölosztják 63 tartományra. — A BMnkátklaitlIléa A kereskedelemügyi minieaterinmban, mint tndralerö, a többek kftíött a munkakömtiiéa kérdéaével ie Circus Enders. MT~ Caak rövid Idáig. Mm Aa amlndrnnap eete 8 órabér a régi eérkáa adrarkae. fiijss Wíiásii a legváltozatosabb műsorokkal. I naetmély. - aa lé. - 14 bl%jkA Allé kaUetkar. — Kajál sernek ar agom Igy lagutóbM intéakadéee as, hogy kdsalebbrdl aa ügy anyagát a tanácskozás eredményeire! gasdagitani fogja. A bndai kereakedaimi kamarának erre a kérdésre voaalkotó iOltaijeaatéee már a miniestarinmha érkeiet\'. Hegedűt miniét-ker még berárjs Bndspe»t 16- éa atékrártwnak űrre aa Igyre vonatkozó, iamert hiiármatái a aatán e két faktor hévonásávala hónap folyamán anácekotá" tárgyává teaai a monká\'kflaveiitéa fonton kérdését. Ssámosott hely 1 frt. — I hely 80 kr. II. hely 00., III. hely 40. Kartat M ét kttaif.Mii a vértsateeskék slrtsége la aiany iségo aeeavW. Igy plllaaa. tlg tea saabad káeal, hogy aet a tJ»k"i\'h.ij« Jíl\'lr\'.f.í Vasár és ünnepnapon 2 előadás. gyl»agtlt fér h.tyrúllltáaa a Plnk-\| r r Jegyek miére vállkalék ptlalák haaaaálaláeal a aaty.k oddlg iladig hgyfelék a Térigéayilfil á Plak-pllola •kapható\' Migyaroraiá- Jon a ligtdbb gyogyaartárbaa. Igy oboa ára 1 frt 71 kr éa kai éebee S frt Oénrd Allc. klmaaaoay, kaae áraa, aaí»íaí ClalrafsaU.bwl, Fraiaa mellett, (Vot(e.Fraaolannaáf) aa- — AlialegfaMatAo\' A ragadóa álla\'l ^nráfikmT\'.-\'""...... twwu • pUalák ártákét «e betegségek álláaa Zalavármegyében at ntoltkr latjaa ktaatoaasl I. ksaaaátu ewkeL hivatalos kimutat!, aterini; lépfene: salatrent. ■ tJ* klí^ílll^Jir\'v\'TJfr^; _.„ i ,, , . ,_ , r Mf klnsott M aaaak kSvnkeattban agy .IgySagaltoa, hogy wrótl J. Polgárváros luw Udvarnvk lu. Tanyása- Jr , \|mtUoBMt Vártak. Kaakámat, moly keayerat adu", bénaaág ée hóiyagoa klQtéa ^letenyei j. Tormaföld nsu tudtam nár folytatni, Járat s.a tudtam már, asa 2 u. Sertésvéea: aíáó-lendvai j. Belatino i n., aladUa, étvágyam elttat, »iadent«t nndorodum át ka FI80HEL FÜLÖP könyvkereskedésében. A nagy érdémfl kösönség asivee látogatását kéri ai IOAZtíATÓNÁG Hosssufam 1 n., Kerka-Ku\'as l\'u., Petesháu 11 u., Csáktornyái j. Kerenolahs Mikófs löu„ Héthat 6 n., kanisaai j. Bulaton-Magyaród 1 u, Kia> Komázom 14 a., Nagv-Recae 1 u . Pölöskeló-Duzanak 1 n., Szent-Jakab 1 u , keesthelyi ). Alsó-Zsid 6 a. AlsA-Pábok 8 u., Pelaó Páhok 8 u., Köveskuf 2 u., Keszthely 4 u., Nemes Bot dogasssonyfa 8 u.. Sármellék 10 a, Ssent-Andras 1 u., Sseul-Gyffrgyvár 9 u„ Za\'arár 1 u., Zala-Saánló I u., letenyei j. fiecaehely 1 a, Bánok-Srent-György 1 u., Egyednta 7 u. Keretyé 1 u., Marót; 1 u, Tét-Sserdahsly 1 u,, pacsai j. Alaó-Rajk l.iu, Felaó.Hahói 1 u., Kerecaeny 7 n., Sasbsr 8 n„ sümegi j. Ceabrendtk 1 n., Gotánfn 6 n.. Gyönförö 16 n., Hagyer 1 u., Mibályfa 8 u., EigáoK i> n., Sllmeg 2 u.* tapolcai j. Aseófó 18 a., Hegyead 18 u., Mindszent-Kálla-Ktsfslud 11 n., sala-egerstegl j. Andrsahlda l u., Oóbréte 6 u., Nemes-Apáti I u., \'Puszta-Ederica 1 u., Pnaata-Sient-Lsssló 1 u„ Bárhids 19 udr., Árverési hirdetmény. A még hátralévő zálogtárgyak 6-án d. e. 9 báralt ettem, mindjárt kihánytam. Fájt a lej.m, sem tnd-tam láloksent Rgisaea linmllolt a káUágbMeás, hogy aea I kerasbstok többé kenyeret áa aea ..gtthstom ttbbá onláda-mat Valaki, aki ráaváltel volt irántam, két akatalya Pt»k pttalit koaott tek.a ée aa etyaa jé hatéasal volt, begy aé( három ekatalyá-. r«.dktva\|\| volt Ki léé éta 1899. november agáne. ját vagyok ée káli ^y^py.11 teakor nyilvános árverés utján az vágyaa vaa ée popái üzlet helviséerében, eladatni fog- Miob.1 vagyok. Nysgal- J O O aaa vluaatért megvan nnlr régi biaataaa mórt vlssea- "tttt. nyertem .rAaet. Kittiik ukát, begy a Plik-pllnlák a v.\'r fbt-frlssilónév.t msggyégyiqák aaokat t beUfsáceket, a ailyeket a v4rsaogé.y«ég Máa elt, mtnO példást a sárgaság, sorvadás, vérsasgéység, létgierfg, skroMaStb. Magyaronsági Itraktár: Tlrlk löiaef gyégyaaertárábaa Badapeet, Klráty-otca II. özv. Strém Dezsőné zá ogintézets\' ■— Szenvedő fiatal férfiak ha meg akarnak szabadulni gyötrő bajoktól, és kellemetlen bategségükat alaposan meg akarják gyógyi tani, használjanak kizárólagos n Santal Egger-t. mely rövid használat után meglepő sikert biztosit mindkét nemnél a régi csöfolyást, megszünteti. 1 üveg ára 1 firt 50 kr., bérmentve 1 frt 70 kr., 3 üveg (egy kúrára elegendój 4 frt 50 kr bérmentve. óváS! Tudományosan elismert tényf hogy a Santal hatása ezen betegségeknél megbecsülhetetlen. Óvakodjunk tehát a drágább, de értéktelen idegen hangzású készítményektől. 256—40 Fó- és szétküldést raktár: GYÓC1YMZEIITÁK a „X.4 DOHHOZ" BUDAPEST VI. kertllel Váosl-kBrat 17. szám. V WYWWWWW WWWVVWV V J C». és kir. szab, déli vaspálya társaság y O ad 148891R. A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70 §-a értelmében nyilvános árverezés utján f ér október hó 9tt-Aii d. e. 9 óraker N.. Kanizsa állomás teheráruraktárában kerülnek eladásra, Q melyhez a t. cz. közönség ezennel meghivatik. 4 Budapest, 1899. október 16. O Ab flzléllgaagatáság, ^ .j y ww VVYYVVYV Vy wy y wv YYYYVVV Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fmcbel Fülöp Uptulaitionósnál Na^y-Kanisaán 1899. Huszonhatodik évfolyam 85. szám. hfflMlWg Ttnáli lyStotlfksI Mlap káaf tll lÉrftittlI A wwtillnl Irtiknai Mtrt itpa kid i 1. t-t én ktatv U% 1 iiiüdí i •ttlitai ihtln iiiütml afalM kA»l«««y Eu.4áktT»Ul Vin»kirip«l»t: AmM FtUf Uujrr- kimkidl* Z A LA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csütörtökön. KLdraarntn iui IftM ím M Unu (« fa - kr. rttm S kenu i» fa — tar. Reu»dírr» t fcwoni (I fa M kr NyiltHr jutiusn 10 knH* Wetw. nUatat • Un nullMtt Piacát! rwf kÉQj iUh» NnaMla Imiik tstk Iwn fanMi M fctséfrfk «L rr— ása M fcrajeée Nagy-Kanizsa. 1899, Feleli inrtHiti: Kalr Mimr Szsrkssztftárs: nór»« Lai—■ Vasárnap, október 22. Szakipariskola Nagy-Kanizsán. Hogy mi mindent rejt magában ez a fogalom: szakipar, — azt kevesen tudják még nálunk, mert hiszen ez még valami aj, valami rendkívüli dolog Magyarországon ; holott a müveit francia vagy angol már rég ünnpelte vall az ipar szakszerű tanításának Ötvenéves fennállását; a minek gyümölcseit mi is é vészük ugyan, de drága pénzért, mert hát (mi tagadás benne I) bizony még mi nagyon gyengék vagyunk, nagyon távol állunk attól, hogy Baját ipari szükségleteinket elkészíteni tudnók. Hiszen egyes szakmánál csak félgyártmányért is milliók meg milliókst sdnuk ki a küllőidnek. Éppen ezen okból a kormány is belátta a nagy hiányt s most már úgyszólván elkerülheti-nnek tartja, hogy ipart, mely minden tekintetben meg felelhet az igényeknek, csakis szakszerű tanítás által lehet teremteni. Üdvös mozgalom indult meg városunkban is a városi képviselő-testület legutóbb tartott közgyűlésén a szakiparoktatásügyé-. en, a melyet indítvány alakjában terjesz- tett elö Kperjay Sándor v. k. ur, s az I nagyon természetes, egyhangúlag fogadták lel oly határozattal, hogy a tanács a to-jvábbi lépéseket tegye meg. Megvallom őszintén : mikor a közgyűlésre szóló meghívó tárgysorozatát ától-\| vasiam, önkéntelenül arra gondoltam, hogy szebb, jobb és nemesebb indítványt rég \'nem teijeszteltek e\'ő ebben agyülésteremben ; mert hogy mit jelent az Ipar szakszerű tanítása, mi mindent várhatunk I ! töle: Ián nem leszek szerénytelen, ha mint itparos e zel a kérdéssel foglalkozom. Nem azért, mintha magam is valamikor I egy ily intézetnek tanítványa lettem volna, (bár ugy lett volna) de volt alkalmam ilyj \| intézeteket látni s vannak barátaim, kik az i \| ipari szakiskolát elvégezve, ino«t már a I fővárosokban a legnagyobb üzemeknél mint I művezetők vannak alkalmazva, s nem egyszer ejtetlek bámulatba engem, ki szintén \| iparos vagyok. De nem fogok most ezekre a dolgokra kiterjeszkedni, csupán helyi érdek szempontjából ügyekszem bebizonyítani, hogy az ipari szakianitái mily üdvös volna váro- sunkra, különösen akkor, ha elgondoljak, hogy városunkban ötszáz kézmü-iparos van ugyanannyi tanonccal és még több segéddel. Ezek közül hány tanoncbsn és segédben, de még munkaadóban is felébredne a tudnivágyás, az ambíció siakmáfr körül, ha szakiskoláink tanit ványai éven-kint rendezendő helyi kiállításaikat bemutatnák. Mert az volna egyik főírladata szakiskoláinknak, hogy jiazzáí&rlietöjpé tegyék, bemutassák az iparos segédeknek ét tanoncoknak egyaránt mindazokat, a miket még nem tudnak vagy egyáltalán nem is ismernek. Bármely iparágnál a jobb kikép zés csak ily uton érhető el, és különösen ugy, ha azt gyakorlativá tesszük. De nézzük csak {s vizsgáljuk egy ily intézetnek felállítását! Más szempontból is nem emeli-e városunk fejlődését f Nem keresik-e fel lávol vidékről is városunkat, hogy elhelyezzék itt azokat a íQakai egy \| oly intézetnél, ahol snnyira kiképezhetik magukat, hogy később biztos jövő vár reá* jok? Azt lehet mondani, hogy as égést Dunántúlról ide sereg len ének azok az ifjak, kik a középiskolák látogatásánál már tarca. A rákfalyi pipa-klubb Irta: Stampsy Miklós. Néhány rákfalvi gyökér alapos ellenlétbe jutván hiies oldalbordájával, nagy dühösért összedugták lejüket és ... megalakult a pipa-klubb. Van hat ilyen ia Rákfalván. Szinte dagad az ember keble a szörnyű haladástól. Most hál nem kell már lélni as ssszonynk haragjától; van hova menekülni. Ohl a pipa-klubb nagyon praktikus lüstölö as aaszonyi harag ellen. A\'bbizony! Nem kivánkoaik ide utánunk egyik sem; még ha a leghatalmasabb lény ver • a sodróls vsn is kes&kben, mert as is gyenge nádssál csak, ha feléjak sódul, hömpölyög a kavargó löattömeg és a memorandum. Éa ebben van is valami; mert kérem szeretettel, ha ss asssony veszekedik, ssörtölödik, csattog, pattog, akkor már nem jó; ha valaki nem jó, azkor bizton rossz 1 ha pedig rossz, akkor benne van az ördög: az ördög pedig iriózik a füsttől, — így célnál vsgyunk. Ha legalább fÜvfapóétá volnék, égig magasa-talnám rigmusokban e klubbot; de mivel csak amolyan tárca-firkanló vagyok, csupán annyit mondok, rákfalvi dialektussal: hogy izé, ez a pipa-klnbb böcsflletlel mőgcselekszi a maga izéjét a maga médiával az asszonyi harag erányában. Miért ? Hm! Tessék csak meghallgatni. Ha p. én — akarom mondani — fi — már ugy értsék: ss én oldalbordám hadai ÜZfen ellenem, egy őszi kalap miatt • sőt stratégiai mozdulatokat ia tesz, — hogy az Öxszeütkőzést elke* rflljem, a pipa-klubba rohanok megháirálni, ahol azután én helyezkedem támadó pozícióba, biaton tudva, hogy nincs köselemben — az anyjuk a én kezdek hadat üzengetni neki a lüsttömeg között. Ha pedig összegyűlt a kompánia, rögvast pspirra vetjük a hsragvó asszonynyal özemben méltatlanxágunkat, ellentétes elveinket s ast aláírva, memorandum alakjában elküldjük neki. Csak egyet leli küldeni. Több fölösleges. Olyan sselid lesz, minta bárányi Oh, a pipa* lüst tömkelegében áissOrődőtt elveknek, ellentéteknek sziale eleiántnagyságu igassága teljesen elfojija az asszonyok hsrsgját. Ast hissem -. sz ilyen erkölcsi eredmény elegendő létjogosultságot ad a pipa-klubbnak. Aat még a ráklalvi \'fehérnépek sem vonhatják kétségbe. De nem ám I Meri hiába: nagy ereje van a pipafjístnek és a memorandumnak. Aa egyik este, hogy beélliiok a klubb agyon füaifilt helyiségébe... uram Aa ét szent Gedeon I majdnem babiloni toronynyá változtam ; de ha már ez a nagy csoda ne m is történt meg velem, annyi szent, bogy a babiloni nyelvzavar teljes mériéMten kitört rajiam. Képzeljék, a klubb 10 tagjának (elesége, uram bocsi\' — méit as enyéaz is, ott Utak a hossza asztal mellett tanakodva és hatalmssan cigaret* tásva. Iyeh sem történt még az asszonyainkkal. — Valóságos nomád életet kezdenek. A meglepetéstől-e, avagy aa ijedtségtől, nem ludom, de annyi bizonyon, bogy ötféle nyelven is kezdtem Osssavissza hadarni mindent, amines as volt a veleje, hogy ... azaz nem is volt annak ve\'aje, — nem volt annak kérem se leje se talpa; cbaoss volt aa; a tejem is. Mint a lenge páva, ugy tttntem el aa ajtóból Összeesküvés I Aknamunka I «• mormogtam, mikor a szabadba érve, a hüs szellő maglegyint-gatett. Negyedóra múlva már mind a lia tagot ösaae-toboroztam a elbeszéltem nekik ss aaasonyok összeesküvését. A megbotránkozás és ijediaég legmélyebb hörgése szakadt ki keblükből. Utánam I kiáltá végre a po roboe elnök, És mi rohantunk utána a jámbor birkák a kolompoa ulán. UntíIP WEISS j AQUES Nagy-Kanizsán DfiflrJ Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések Isirsa Nzolté hlasalgáláa, mérséktN árak. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Képyi árjegyzék, raji és költségvetés kívánatra, ingyen áruház Xafy-Kaaáaa vwérap Zala IS vtám • ap. 1$9». oktábcr tó 2í-éa u. I Mg Malssi magái arra, égy vagy IMA IhH ÚMUifxt Mm a uövtikéu( péaziarib. Esa-aa áslstréaaakev azonosa asm saák Mám OMftAattak faHaity SEikűfiWÍOJ Tf-rtrf agám ^ÜnUckiEiiiliiiiUt, miniitia tagnak í A kóaia áriatkusiésAu atókaéfaa pasa, vágj hhtt. x. m, M .-.l,- _______ ágrtswu mm és ustoram ilStfeatagiM .sasnak « a móvaíkssst alaptőkéje, a tagok utsf/4- kmft asrt aeriarHaaaMk «Ur skzor n tÉ Mramr^ hV áwogil éJaMaaHMl bvsulokboa ffiég MtS >. >MfT ■» tlfaa aaWaikaMteá Warkewíaéí " aftaiasaaaák őkeí tsaMretak hníÁn 4a leás ilOMgítaaaa sayik • brukc&CMt tórvéeyast HWw ormot sármter uentMn ha aa pstoagi 4a ipari knaásélmk—ninH trH Ms nwgiiMnisihnz elegendő aa, ka as utntré> Ivm ifjakat aatakolikfaa adják, a legszebb Matt. évi XXUI uMofeük^. Bogy ka « " a aa^kor MstpéMfcaa rős<4 trfsöék «mt most «gy-«gy tafóaa, vagy kit-Mrom kiisitlrtt, a hátrálások padig kótalasi aíifrások . ■f-rziiaaaa. m^m wowMéis Muigaik «4M«wlU Us«l 11—10 vsaeak. A iagoak « kötaleieit- \| Vtwrtpttlaság. aanpootba rtrw, ^ ^ ra&míttn?t(!(l a^/aai aggal a nSratkantmk kftvmsléa jo<ot adnak a niiisw mknkots olf I4afc0ri rétik, ami Kakásat, akkor vagy a t.*> uAű>fé , vagy a tagokkal szsmbsn se u mar magában rtti ygr«j mm, íftafánkftál maMÚalali aaL i témtfífi fuémtg\' «gyami vagy aj őrssé- " \'Mf1 k«pvi»eí. M0v«i agya iparn^kftll rnef.«Oat«> aat, Tl ^rTjTii, ka- » alap^sbályokban továbbá meg ksH illa. lentik s uiaéáiakat • itt/ «• l akar iráskas • MóvaUéBau-fij** laiaMasagéae* határát, kank a «ft»tk«et m^aliiíisuiW. A WT« «t, hogy a ««d«»kmt k<H«iwt »tmn, ■a e,__. a nifag agytaOht aat aa omagai Ucpoan « fagok mily Anxeg w«iéig lart\'uaak IMma haaafMS kOteie^gOnk mát nagyob b toSZkmS, a HJmT; íwmaSTa^t. feiaiíhaégrtl, fe « irrttiyadOal a liegf a iBioeakat a kdiWdee* ad\|ok«la aaarrvf rowtgtereaBwtjflk aa ipart, aw 10 IMoaatak irta ia. Va^-Kaaíaait «M torban ily iránya ■ozfunakkal kell Kuetnelot a itagnációbol n ha a konaány (inint btaacflk ia) kg méltányolni fogja a város képviselő\' kasai •lakuáaáaal lftwa4i>ál. iik«4 «vy k«utt bílelkép«#égcre néave ia, a minek abból a (khoa«nó «akmWt m m tit&ti u a/a»alá« «^poH»tWI van} hoty a wflkaógsw, kólát nklaó tOrctnréat. Efy ily intésnek faiálbláaát a városnak aa áHallaoa nms^g«idaaáfi és ipari uam* pontok karatéba tartotó érdeke! ndrfri k ; xttf rt ataal Alleedúl a város é« aa ipar, ami fynttal a nemxetgaxdasigi érdekek ■egerOiOdéeét is biatoatanA aaen a vo- nalon. tow tlrrétyat !««odóit. Lkaana a a»V«tik«aa< ttadaaok, iMtskMtaat, frl»ef«léa«k »tb., ca jaira aiapMakáiyataak >«rr«w«. «aif\|« m atatasl kaí«öa» Iwpbsi a wővpfkemt. ka t L k«\|W. kásgyliéM és magindi ja u t+m «» Ásóknak a asóvaikasatskink, monklHiíí\'1\' ma rak uOmt\|M K ><ponti rtitelaaóváikaM» ________________^ L A k. a p.aoa«óntorka «. aaMM ^ ^ k,t«Mk ~ " *m- iMOIatéoak wt a naaaas iatenftOját, buo- lUr aláirja aa aupwkaiywiwü. a ay«ra liganatosilaoi fogja u ipari «akiv kaaókMo k«Mpók«i H\'i « <f>f+4 M> Aa i^alapaaHálytarvtM\'M ai iklrt kkar^V lás előtt aMg kall i<is«riatai a tajnktat • aitaa aa alakaló aéaayákis <ta Itéti ar tr{«nil<ni; a kAatyttoM ai a tarra-Mtet hányai»v«tni; a SHbaa uta i iyií«i» megállapodik, alt b« kei miiatat t ». tr»aá nak a ai igy kA«akarai\'al Mt-ll aapwiláty t«M aa itk\'ó aaóvatkaaraak a tArvévya Aa fta-iatkaaaléa, ss igaa/ttáa u «i eaórMa, a lel^tanSg, a isgok jogai ét UuIm^. mii »a oapan* bályokbaa vannak magéiiapitva « «sk wafatta tóitól -oka sem szabad itérni Utysocaak as alakuló k<«<yáUMa kls mez» válaazUn a\' igaagaiiMágit «• a Ítlíjfíló btzot!-safot At igazgatóság v«i. a u<iv«tkaaat áayü. a tatttgyaió nizolisag p«di( éttenórzi az igazgató- oMfiabai ál lapítani, de mivel a szövetkezet nek aágót. Mind a két tastdiei artows a szövetkeze\'; pénzre mindjárt eleinte uákség van, kogy ab-do gaikaa a törvények és as aiapaz^bál/ok: tói a szükséges befektetéseket mégUbe&e a « rendelkezései sasnai kásétsssa es gondosan pincefeis\'erelésekét iib. baurcikss s. ajáaiato^ eljárni. Ha aa igazgatóság aiér a rende)k«tések- bogy as emlitatt hatandó lehetőleg n« nyujus-vwarst? Ms már as or«zág nagyon sok rauábso tói, vagy akár rossz akaratból, akár tudatlan- sék hossazabbra egy évoéL Vá\'( kM«isaóve<kasat, agyra a lakai nak ujabb mag tágból a ioőveikezet érdekei elen cselekszik : Leghelyesebb, ka a szőlőterölet arányában ojatib lejszővetkezetek, u ;y, hogy (rivátóiak talán nemcsak felelősségre vonható, hanem még kárté- aUapittatik meg, kogy kiaek mennyi áz atréaat már >a\|é< tapasaulsistkból tudják ut, hogy ajriléssal is tartozik. Ussonla WMalssség Isrbau kstl jegyeznie. Például kimondlu\'ják u alapssa-aávetassslek Oakentewn kelitkezatt ursiaagok. a MásyaU bizottságot is akkor, ha u igazga\'á- j balyok, bogy aaok a tagok, a kiknek egy fél á aMiftk azért alakulnak, hogy saját tagjaiknak i «ág vétkes vagy gondijau mOködését helyben [ kataszter-hold vagy saséi kisebb taó-ojók van, l»r«ieiél. (asdálkodsaái és hite ét lámogaasák és \| hagyta. Éppen azért igen nagy gonddal kall jegy üzletrészt — ások padig, a Viíhék ennél kássi erőVe! iparkodjanak s\'érni azt, a minők azImegválasztani est a két testáltét; nemcsak \'nagyobb siőiőj&k van, annyi üzletrészt tartua-sléréssrs u sg/sask ereje nem elégendő. A mi ki ogástalan baosQistasségü, .hanem tapasztalt, nak jegyezni, a hányszor nagyobb a szőlőjük a kor a szövetkezet megalakul, ez ugy működik értelmes és szorgalmas lérftakat kell a szővstke* i tél holdnál, tehát 2 holdas szőlősgazda 4 üzlet-tovább, is at ha agy személy volna, si OaszMizet élére állítani, a kik még vsgyooakkal \| részt, a három holdas 6 lizletrészt, u 5 holdas tagok érdekeiben agytormán jár sl, kóg s lesz ajts biztosítják a tsgokat minden veszteség ellen. 10 túlatréast 4a igy tovább. //s/e nrprtt. \|-a snÉawkss legalább is u üzletrészek av4r4áaak MufírOs ősszegéig vagyis as üzlet-fémr tényleg befizetendő ősszegen kivöl még soaaá igyssares ig terjedő felélős-éget káli rtW\'tlaaM. ss aiaps\'sbáiyosbsn azonban u üz--trs«a névértékének tizssarss ősszegéig terjed-ksáó filslóaságii is mag l«het allapilani, ha á «stVv«tkuéir aUkitani akaró tagok ugy kivás-atfk Mtaote tat a befépss alkalmával annyi ia-suMi tartozik jegyezni, a menayit az aupsaa-keiyok megátlapítanak. Ennek értékét azonban aaa saitxgss u özie.\'rész jegyzésekor azonnal befizetni, hanem u a apszabalyokban kait tatas-ksdai u iránt, bogy mennyi Idő alatt éa mmft rwozlatskbas fizettessenek ba az üzletrészekért járó Összegek Aa Uslstrsvtsk nivertékenek tetjea bsiaate^n egy vagy\' két évi haláridőt is A pinceszövetkezetekről (Nftsátaj EMaair is értsük mag jól, kogy mi u a asó- A pipa klnbh ajtajához ertonk HaloUi csaad lati. KreztSV, hogy kivagyunk űzve logbiz o«abb nak véli halvánkról Hogy fogtáljuk via»s* ? Hogyan szerzünk erői kanak rém fényébe való visaaahely ásásé hsa. Ki \'uaoti volaa most erre valassolni, mikor y Msgeiégeltik tagyvsrsiek hatalmát. Ellent szegülünk, sőt le is rombotjuk azt ugyanazon légy.errel A i.ő is jogot és hatalmat ker éa vár a családban, maly cK>ll, ha akarok, ha nem:meg »eg kell hajolnotok Ezentúl hiába menekültök ids — s hiába kiidlök memorandumokat beszélik elveink s nézeteink ms dóoiéaért. Íme mi is1 Ua ss>soayayal és ások <iz hegyaars font nyelvé- saővstságra Mptink ellsnelék; megalkottuk a rák- vel kell megküzdenünk ? Semmi nesz, semmi béülrőll. Mit jelent es a sin csend odabenn ? , Talán a halálos Ítéletét Írják ogyis alá a pipa klubbnak ? iiörbs kérdójslskké vál\'os nnk mindannyian. Végrs a potrohos ainók bátorságot véve ... benyitott. .....Egy lilák kevés, annyi sem volt már ott. lalvi női cigaretta klubbot. Ezentúl, h-t baj lesz, hang nem hallatszott j mi ia memorandiaálunk, ba tataaik, ha nem <■■ punktum! A papucsnak győznie ksil. (ft jött ssután iís aláirsa.) \| Mikor átolvastuk a rebellis kiáltványt, lapos nyűg- ás gondolatjelekké változtunk. Lepipáltak., mormogtam Vége a kellemes ■szüsdohány illatának — só-bajtá az alnők. Kampec doloras neked memo-Ctupán a hatalmú llat gomolygott ide-oda a randam ; hümmögé (íyuszi.. teremben : ugy tetszett nekem,mintha egy vigyorgó! boszorkány alafrokja lett volna az. Némán bámultunk egymUrs. Ösateéskfivés, aknamunka, mormogtuk végre écsággedtSB. Csibukaiak után avultunk... Main (íott aaok is aaiagsk volisk. Oh! aaok a rebellis fehérnépek......... Ah! mi u? néztétekI. Kiá I fal hírtelen a potrohos elnök ; papirost kesébe kspva u aulairól. Hozzája tódultunk 4s olvasni keadtflk l.-külvi férj- i I — Mit tsgyiink most ?... voll a közős kérdés. Mii,? sokat I — mundá az elnök potrohájára Ellenmérget adunk...toditá u orvo. Puskaport ae»jbukokba.. auvaaitja a lőardsss. Kampec dolöres aektd pipa klubb 1 szólt bu-I mégrjosuztaió\'jtg ftyuifi.. S neki^qjt igau. Heggalig tanácsimtunk. 8 ml lett u eredmény? —Semmi Uraim, hitt egy ivjesak béláihatják, bogyi a már igy óaszsaaküdtek ss asazoaybk, mit lehetne mást tenni, mint aló-zékeny stratégiai Mozdulattal a sörcurnokba hu sód ni a \'--1-4-\' SaakaL íeőntejbi búnkat. Bizohy az elvégre is többet ér a pipalistai ia memorandumoknál. Másnap ünnepélyes muri közt — elégettük a pipa klubb alapúabilyuiL Ki volt a pipa klubb utolsó fü« je... Kampec dolorva .. Ugyan kéram mondják hát — még érdemea valamit Rikfalvin kesdani ? Ugy-e nem ? Igyunk hit tovibb... Bús hangulat „Jförírf m üd, SrSk a iir* Sajátságos, — talán u egész világ aansk aa egy euméoek ad kifejaaist. — Ez h mottó mindenütt I — Aa ajk önkéntelen ut susogja. — éa ast rasgi- a talevél. — Aa élettatea, alhaló virágon rajt il a mondat. — Minden letüoö nappal köaslabti vagyunk a sirhoa. Ts édes tksállt angyal — mindene lélk«mnak, •gén valómnak, mondj, béKélj valamit! — £r» sem jelanlitadat I — Kan-e mitől irtóznunk, midőn elköieleg a vig ? — Van a folytatása a boldogságnak, fájdalomnak ? Ismer-e a gyermek uBlőt ? szereti-e testvér a testvért? van-e ulvök ott ia aa anyáknak t Vagy ott megkövült már minden kin? — Van«eemlékezos ? szeretet«lání lengi-e be u irt ?—Igss, bogy virbatfikksl irnak Ott levélét? Nagy-Kanizsa va«árnap A« 1898. XX\'fl t«.ll. J-, szgriot egy üzletrész névértéke legfeljebb 1U0 kofr névértékben állapítható mag. Tegyflk lei például, hogy egy bortermelő köz aégben 150 gazda alakítja\' meg a pinceszövet ke-aetw a ezeknek együttvéve 100hold szőlőjük van. Aa alapszabályok megállapítják, hogy például minden } kataszteri hóid eaőlő ut;\\n tartozik mu>den egyes tag egy-egv üzletrészt jegyezni. Qjben az eae\'ben 100 hold után 200 üzletrészt í ell a tagoknak jegyezniök, Mondjak, bogy egy \| üzletrész névértéket IV) kor. á lapítják meiii például agy, bogy ennek tele azonnal, másik fele Pedig agy lélév, vagy egy év mnlva leaa befice-tendö, Ha a tagok felelődét aa fizletréeaek ötszöröse erejéig állapítják rae<, akkor az llyan\' szövetkezet mindjárt alakulásakor 100,000 kor fedezetet képes kimutatni. Nevezetesen: 1. A 200 üz etrész névértékének fele, meiy a megalakuláskor azonsai ftzelendO be, üzletrészenkint 50 korona, összesen........... 10,000 korona. \| 2. 200 üzletrész névértékének máaik fele, mely például egy év alatt befizetendő, szintén ...... 10,000 , 8. A felelősség az üzletrészek névértékének a készpénzben befi-aetett összegen felüli továbbá nágyazereae erejéig ........ 80,000 , Összesen ... 100,000 korona As üzletrészekre tényleg befizetendő a az 1 áa 2. pontok alatt emiitelt 90000 korona-lesz a szövetkezet alaptőkéié s ebből kell beszerezni a szükséges helyiségeket es leNzerelési tárgyakat u. m. préseket, bortejtó-gépeket, hordókat stb/ Ha az alaptőke erre nem lenne elegendő, a zö< vetkezet kölcsönt is vebet lel; ha pedig t y nagy alaptőkére esükség nincs, akkor a rsövetkaset as üzletrészek névértékét kisebb összegben, pl. 60— 80 koronában állapíthatja meg. Ha már most ez as újonnan alakult pinceszövetkezet belép hz oruágos központi hitelszövetkezetbe, ettől kölcsönt kaphat oly célból, hogy abból aa egyes tagok bortermésére, addig míg azt a szövetkezetet értékesíthetné, előleget adhae-son és pedig kisebb kamai mellett, mint a hogyan aa egye* tago< kapnának akármelyik vidéki takarékpénztártól vagy banktól. A mi uj pir.cessövetkeze\'üuk igazgatósága a befizetett üzletrészekkel, meg ezzel as olcsó és nyugalmas kölcsönpénzzel megindítja és vezeti as üzletet egészen addig az ideig, a mikor az alapszabályok szerint az elsőVtizleti esztendőt el kall zárni; akkor megállapítja a nyereséget, közgyűlést hív össze és beszámol as egéaz esztendő munkr sságáról. Nagyon czükséges, hogy ezeken a közgyűléseken lehetőleg minden tag Zala .85 ffifcm. (S. lap.) 1899. október bő 312-én S >e drága, mindene szivemnek, lelkemnek fele, ellátogatsz e néha hozzám ? Érzed-e e szívnek verését, mely nevednek kiejtésére lásasan feldobog ? — Tudod»o azt, bogy itl hagyoil vonásaid egy-egy pspirkán meglelve, beszélnek hozzám; multat, jelent, jövőt hirdetnek nekem ? Kis noteszodat megtaláltam, melybe inad : „Gondolj multadra mindig örömmel, Közönynyel vehiid a jelen bajét, Bdjit a jövő juttatta néked, Hogy élted legyen ctupa boldogtág.* Beláttál a jövőbe ugye, — midőn e Borocskákat könyvedbe foglaltad ? Szelleme drága kincsemnek, látod e as Ort, mit okostál ? látod-e a sebet, mit ütöttél ? Kihagytál engem, kinek mindene valál. Hamar elhívott a végzet — s nem akart u £g rád mérni szenvedést. Lehet-e olt imádkozni értünk s van-e batása?.. .Kis kacsóid össsetéve ssépen, imádkozzál édes gyermekem." Ha van üdv, hál részesüljünk benne I Ne menj, — ne még, — maradj I Érzem : a sziv vidul. — Ha kisirta\' a szem könyeit, a bánat is mrgkönnyül. Jelenléted gondolata kimondhatatlan édes nekem. A varázs hatalmát érzem... ...De csitt...A bútor pattogáaa, azt mondják: szellemi,.. Es történt velem is, ép most;—tehát nem csalódom. Nem hiába volt e sejtelem...! Isten veled! szivem gyöngye, szelleme drága gyermekemnek. Unffemé. jelen legyen és gondosan vizsgálja meg aa igazgatóság éa a felügyelő bizottság jelentését; ész-revétei-it tisztességgel, szép szóval, de niltsn mondja meg mindenki, ez a tagoknak törvény szerint nemessk joga, hanem kötelessége is. A szövetkezetben minden tagnak vagyona van, a mely a he\'ytaíen vagy blnöe kezeiéi mellett eU veszhet: azután meg ha a vesztes>ég az üzletre-, székből ki nem telnék, a tagok as üzletrészeikre már befizetett óssssegen kivttl, még a/ok négyszereséig terjedő, sőt az alapszabályok intézkedéseihez képest — esetlég ir.eg nagyobb fele-\'öséggel N tartnsnak. Hogyne volna tehát oka éa joga minden tágnak beleszólni abba, bogy miké* pen használják a megbízottak az ő nevében az Ö verejtékes filléreit9 As ilyen birálgatásokat soha sen szabad rosss néven venni s nem ugy kell megítélni, bogy a tagok ezzel az igazgatóságot vagy a felügyelő bizottságot becsmérük. A szövetkezeinknek épen abba van az a nagy ertjük, hogy maguk a legjobban érdekeli tagok, mini a azáz >zemü Árgus, vigyáznak a közös érdekekre. A »>ini a közgyűlésen jóváhagyják a tagok a számadásokat és igazgatóság működését, akkor lelossljak a nyereséget. Félretesznek a nyereségből a tartalékalapba évről-évre annyit, ■ mennyit as alapszabályok meghatároznak, a nyereség többi részét pedig arányosan fekxs\'ják, as egyes tagok, közön. Ha valamelyik évben netalán veszteséi mutatkoznék, ezt »z elö sorban a tartalékalapból kell kiegyenlíteni, ha pedig ebből j nem telnek ki, akkor as egyes Isgok üzletrészei-1 [böl szintén urálit osan kell levonni. A következő évek nyereségeiből atután először a tarlaláékalapot éa a megragadt üzletrészeket kelll kiegészíteni. (Folytatása Mvstknjk.) .- A vármegye házából. A nfegyei közigazgatási bizottság ok\'óber havi \| ülése dr. Jankovieh László gróf főispán elnökié te alatt a következőleg lolyt le: As alíspáai havi jelen\'és a közigazgatás egyes ágsíban n váraegye lei liléién előfordult eseményekről felolvastatván, n köiigaagaláai bizottság aai tudomásai vette Nagy-Kanissán a kövietvám szedésének megbosasahhitásái a miniszter ideiglenesen en-délyezte; végleges intézkedés előtt • városi ha-trt\'ágot a klizigázgslási bizotiság n\'ján hivja fel a kérvénynek egyes okmányokká! való kiegészítése céljából. Panaaz emeltetvén Nagy-Kanissan a helypénzszedésnél egyes előforduló visszaélések tárgyéban, a közigazgatási bizotiság a vizsgálattal a vármegye alispánját biata meg. I>r, Háry István vármegyei főorvosnak a közegészaégűgy terén a vármegyében a sxeptem ber hóban előfordult eseményekről egybeállító tée (elolvasott jelenléset, a közigazgatási bizotiság tudomásul Tette. Vegele Józsefnek a haliólbi, Horváth Gyui iának a stridói, Tas Lajos Tivadarnak a galaa anyakönyvvezető kerületben helyeuee anyakönyv-vexsiőve való kinevestetésük tárgyában, Kováea Árpád tUakeaaentgyörgyianyakónyvvesetÁhelyettesnek ée Bartaloe Mihály nagy langyelí anyakönyv vezetőnek ez állásukról való lelinentetésök tárgyában a közigazgatás bizottság a belügyminiszterhez fel terjesztést intéz. Tólb István Csáktornyái la\'ós a csáktornya-ukki h. é. vasul menién a 44 ik asámu őrhasnál egy magán átjáró engedélyeaasét kérelmezvén, a kösigasgstási bisottság Ziegler Kálmán bizottsági lag elnöklete alatt a helyi szemle megtartását elrendelte. A kösigasgstási bisottság tudomásul vette s kereskedelemügyi jiuinfszter leiratát, a mely szerint az á kérelme, hogy a déli vaaul mentén Komárváros éa Mura Királynál a gyorsvonatok feltételeién álljanak meg, nem teljesíthető. Dráva-Vásárhelynél a csáktornya-varasadí vasút mentén egy sorompó Ielállítása ügyében Ziegler Kálmán elnöklete alstt a közigazgatási bisottság a helyszíni szemle megtartását elrendelte. As 1899-ik évben as állami utakon foganfto. sitoti építések és szállítások fs1ülvis«gálására határidőül a közigazgatási bizotiság október hó 24—29 napjait \'üsmki; felülvizsgálaton a közigazgatási bizottságmelkérésre képviselni fogják: dr, GyOmörey Vince a SQineghtöl Zalabérig terjedő nskaszon, Hertelendy Ferenc a Sümsghtől Tapo cán át Viegsntig és KseatbalytAl Tapolcáig terjedő szakaszon, Bogyay Máté Na«TKasi<eMél Keezibelyir, Ziegler Kálmán a réea Varasdí állami utón, Orosz Pál a Pozsonyi-varssdl állami aloa. Tekintve bogy Tófejen egy ítis azobácska szolgál várólermül, abban is egfes hivatalos bu\'orok vasnak elhelyezve ugy, hogy a káUíobss eleggé élénk forgalma a loaáaaál aa stok a I vonat megérkeztére a aaa b\'ad ég alatt kénytelenek várakozni: a közigazgatáai buoltaag s torgaloa-nak megfelelő varó t-rem épité<ét kéri lebratilag a minisztériumtól. Kir. taafelügyeő jelentése szerint a lefolyt Mióban as állami elemi iskolák gondnokságait és ! tantestületeit a miniszteri rendelethez képest fsihivts n ksorgalmi idő poeos betartására, aa l ifjnsági és tanítói könyvtárak szervezésére, a . ! gazdasági ismétlő iskolák fejlesztésére, a tantermek kellő felszereleséré; továbbá, hogy s hazafias ünnepélyeket megtartsák é« ugy rendessék, hogy azok a növendékekben s hazafias érzést felkeltsék, 1 öregbítsék és frjleszszék s hogy azokból a tnu ók kegyeletes emlékeket merítsenek; kiváló gondot fordítsanak a-nűveadékek vallás-erkölcsi neveiéi sér« s a növendékeket a helyi viszonyokhoz képset as isteni tissteletekre kísérjek ; járási lőssolgabiróval megejtette a zala-lövfli községi tanitóválasziást és megatogatta a zala-lövői iar. iskolát A hely s/inén értekezett aa eHUjártoáigal s salomvári iskolázás számbeli viszonyéról ( elnöklete alatt meg\'artották aa alsó-dombonii községi iskolai tanítónő válaasiaat. — Meglátó gnitn a légrádi r. k. fiu* éa leányiskolát, a zárda ovodát, aa ág. ev. elemi éa íar, iskolát. Kohn M\'-rir gOgántai lakosnak a gógánlal iskola épület illetve községház Járulasay it eliea beadott telfoTyauiodasát a közigazgatási bizoitaág elulasitotta. , Eusság Regina alsó-domborni községi iskolai tanítónőnek megválasztását a bisottság jóváhagyta ea bemutatott dijlevelet, valamint Öeűnecty Imre gelaei községi iskolai tanító uj dijUveMt a közi* gazgaiási bizottság megerősítette. Kovács József monostor anátii r. k. tanító nyugdijat a miniszter 425 frt 79 krbaa állapította meg, amelyből a nyugdíjalap terhire 830 frt esik, míg a többi 95 frt 79 krt a község tartozik fizetni, miről a községei értesítik. Caerny Mari sümegbi községi feWtleAnyiskolai tanítónő dylevelet u bizottság megerősítette. A aala-ssent-baáaai köis. és diaseli r, istk. iskolák államsegély Ügyét, a bánok-aseotgyiirgyi községi, diszeli r kath., bucsu-eseot-lásatót tar. iskola ötöd évrs kárpótlékűgyet s bizottság a miniailerbes pár)olólag terieszti tel. As árvaszéki elnök jelentess szarint a totál. masOi karnal augusztus végen kátralékban vak 8.961, szeptemberben beérkeeett 4808 a igy összesen 18.269 ügydarab; ebből s<epunbcrt>en elintéztek 4.750 drbot s igy saeptsmber vegén hátralékban maradt 8.50y ttgydarab. Aa irodánál augusztus végén hátralékban volt 761, szeptemberben leiráa végett kiadtak 4.750 drbot, igj elintézés alá került 6.611 drb; ebből ssepts«« berben leírtak é* expediáltak 4.497 drbM a Igy szepi. végén hátralékban maradt 1.104 tgydarak A pénzügy igazgató helyettes jelentése szerint szeptemberben a vármegye területén adóban befolyt 109.881 trt 44\| kr, A folyó év január 1 tői sseptember bó vegéig befolyt 867.468 frt 04 kr. Hátralékban maradt sseptember végén 1221.475 frt 81} kr. egyenes adóban, 69.818 frt 611 kr., hsdmeulességi illetékben, 988.663 frt k7 kr. azolődeasma váltságban- 468.466 Irt kr., bélyeg — és jogilleiékben, 14521 frt kr. illeték egyenértékben, 54.258 frt 76 kr. gyuztási- és lialadóban, 13.071 frt KOI Italmérés! illetékben vagyis Oseseesn 2,7Í irt 76} kr. Leírtak a lolyó évben: a) egyeuea adóban 26.216 frt 46\| krt, b) hadmenUsáégl díjban 486 frt 41 kr. Kizetési halasztást H léluek adtak 510 Irt 68 kr. adótartóztatáara í ideiglenes háaadómenteaaéget 61 adózónak. —> A földadó nyilvántartási illetőleg szeptember hóban a birtoÁválmaui esetek nts> 1.609 volt, amelyhez sz előző 5.624 váitosA-i bozzá adva, ea kitegz 7.138 változást, melyből aa egyes Jiirtoktveken keiesaifit vezettek 6,166—ot igy keresztül vezeietlen maradi 967. A szeptember hóban bejelentett elemi csapások aaaiu t; 89 árvis, 10 jég, 66 phylloxera, 5 aaenkeneg e zéa, Kl5 is ztharmat; saólődéssmaváltaág tartósáét as év. Ifolytán 168.62a frt 81} erejéig írtak le. 67 96 fo-kr. 1 Nary-Kanisas vasárnap Zala 80. ssám (4. lap) 1890. október hó 28 éo Veszett ebek garázdálkodásai Tflrékoraaégot kitróva, sehol a világon ninoa annyi latttgyalat nélküli kóbor kutys, mint Ma- (yar>n»ág«n; abban nádig, hogy a HOgvaiat nélkül iavó kutyák annyit korinának, <tanyi sstrtaoaéUeoségBtk vstaett áa garásdál lottak a vendégok kutyái, humoron hangulatot kaltva még a íe Ügyeleti gyakorlatára oda va-léayalt rendőri kőitgekbtn ia. At emberi élet étassabsrtttlibistouságáusk megOraéaére as arra asantslt htid«ágok éa aaok köatgal a társadalai élet mindeo vonalán köta- okoaói, még a jó ■naalmánokal se véve sgéts Mldgöabón hirssek vagyaék Aliidén törvényhslóságnsk és a legtöbb rsu-daaeil taaéusn vamsaak megvaa a maga tbtar-ttai stabélyrandtlele, a melynek ssigora végre-hajtása a hatóság réaaérftl éa másrészt jóakaratú wpektálás* a köaöaség réaaéró1, teljesen elegendő \'enne a kutyák állal okosolt sssrtBOsél-lenségek ■tgaállátért. Valljuk be aaonban első sorban, hogy mint ■aaysr embereknek, vérünkben van a törvény kijátszásért való lórskvéa éa ahol annak nsak Herét hihetjük, egésa élveaettal mag Is tesszük, ata törődve a bBnlatólórvénykOnyvlaojfgetései< vei t»m. Már pedig nem ilosiayleodő kösbislonaári kérést, a mit itt tejiegaiüak. Ha stalisatikát akarnánk imi erről a dologról, as igaián mig-dflbhfniő adatokai hoana naplényre A sserbióvls efttr\|edeae elles vtgy a hatsnos vadak védőimért fennálló Bsabálvrnadalstslnk. Illatva törvényeink tokkal lelaiiamsrsietebban hajlatnak végre aa illető hatóságok állal, mint ti ember életére éa testi épségárt annyira (ontoa ehtartási tasbálrrtnésltiek -a ebből kővstksaik salán as a nagy afinnyelmünég i«, n mit a köiöuaá* s réaabtn magának orsságsserta msKtugedhstőnsk tart. Aa tblartási nsbályokrt vontlkotó attrQ vlasxNéléiekkel — természetesen állalántMághan ét a kivételeket megillető tisztelettel, — egyformán kall hlbástatnnnk as tbtnlsjdonoaokai éa ss tl-len őrséért hivatott halónágokal. H»gy fenti állításaimat binonyitiiaisam, ősapán Gyulának, egy éppen kestm Ügyébe e»ö vidéki városnak idevonatkozó ssabályrsndtltléböl Idézek néhány randrlksséat. • Minden tulajdonos köteles ebéaek elegendő ét ■eife\'elő eledeléről s italáról, valamint arról Is gondoskodni, hogy aa ebek a uagy hideg a a nagy bőtég ellen védve legyenek. Ha taen readelkerést minden ebinlajdonoa ■atfaivJeiné, a vaasett kntyák garázdálkodásai ogynroiak ritktn hoznák izgatottságba a kedélyeket a a hírlapok hasábjai ia mentek lennének aa ebből eredő taerenosétlsnsé\|sk publikálisától; awri hitaen általáaoaaa tudva van, hogy aan< k aa emberre éa állatra nésva agyloraán vsszedtl-bm kntyakeUviégnek majdnem kiaárélagos okozat aa éhség, a tzoajstáti, a nagy hideg s a nary hőség. „Birmiféle eb estkis jé asájkotárrai ellátva boox\'itható az nteákra éa a közterekre, a szájkosár nélküli talált eh a gyepmester, Illetve közeget állal elfogandó, elpusztítandó, tulajdonosa pedig megbüntetendő." .Kutyát vendéglőbe, kávéházba, sainházba vatjr egyéb nyilvános helyre a tulajdonosnak maiéval vinni, vagy oda nebocsátaul, büa.etés terhe slaU tilos.\' • .A kinek tulajdonában harapós terméssetü •bek vannak, köteles aankal. az él kivé\'elével, a ■idöa t. i. ss ajtók és kapuk bezáratnak,Oánoon megkötve tartani, hogy aaok az oltára éa általában a .közlekedési helyekre ki se mehessenek ■ Kxeknek a helyhatósági intézkedéseknek lelt ismeretes beisrtása a közönség részerői és pontos ellenőrzése, szükség "én a mnlasstások stigma megtorlása a bstós..B k által, tökéletesen elegendő arra, bogy as ek áltsl okoaoti s nálunk napírendei\' levő szerencsétlenségeket teljeses kizárják, vsgy legalább ss elkerülhetted minimumra redukálják. i asonlan, bogy a törvény és a ssa-bályu. Jelelek eme szigora intézkedései ország-szene nincsenek végrehajtva. A falvakról és a tanyákról nem is beszél ve, láijuk bogy a legélénkebb forgalma városok késterületein ia teljes biztonságban sélál és kóborol a sz&jkonAr nélkül levő kutyák minden fajtája; a vt u.ök, kávé-házak, a erekhez hasonló köahelveann nemcsak a vendégek hanem mé\' Balettalajdonos kutyái is egész< n kedélyesen ti) újlkodnak vagy alkalmatlankodnak a Ka.^illrilsőt nsm sgyster tapar • hogy haa^venen; ekbe és S színházi előadásokba is belengettek és voni- volaának^lasek. Nsm asünik meg tsbál eztn bivaiaii ki, ss kötelezettség sasai, bogy a különböző cstadór-lárőrflk és rendőri őrszemek s gonosaievők biaonyos falától ollalsMaaák mtg embertársaikat, hanem ki kell snnsk terjedni a törvények és sasbályrendelatek kulönboső irányú rendelkesé-asinsk sllenőrzéaére és végrshaitásárs is. Statisztikai adatok bisonyitják, hogy basánkbsn a felügyelet nélkül ebek állal vestélv esteien emherl élet osakntm olyan számarányokat Olt évenként, mist a gonosztevők morényleiei. NagynQ fontos kóaiskiatetek követelik tehát, hogy a törvény ue csak irótl malaszt legyen, haneiu érvényt gyakorlatilag Is alkalmasáét nyárién. Mindenekelőtt ss alsóloku klúiuaagatásl bató és minden üzlet szünetel) mig végre arrs~gondo> lünk, hogy nem csupán történeti emiékekkel él sz tmber. A mi sitven HrdeckerUnk nagymester abban is : hogyan kell a szükségeset összekötni a gyü-nyöuyőrködlelővel. Felülünk hat órakor a helyi gősösrt; aa mérsékelt tempóban kivisz tanútokét aa Mrkégy tövéig; innen padig lőlinegylink, illetőleg Ok katlan löltrsppnlnsk, én pedig íöltzu. tzogok a tetőre. Samu ast trainingnek nevezi a későbbi par-tiekhoa; nekem azonban agy tisztesiégas partié. Da megéri a reáfordilott ssuliát az a remek kilátás, msly olt fenn a magasban a szemlélő elé terül. Előliünk, s mélyben-feksztk a város a csillogó fnn folyó/a!; szemben a havas bérc; jobbra, balra pedig sz ezüst-szalagként tovább fotó fo- aágokaak i a föa/olganirákbak és a rendőrfők-1 lyónok gyönyörű völgye, piiányoknak kall odshsioiok, bogy n törvény és. Maga az Itel-hagy is vegragadóan szép; a szabályrendelet ok intézkedéseit köstgeik: a meg\|6ri kézzel formállak be\'öle sétateret. Köse- ostndöriárőrök és a rendőrök as gotusu ellen-1 . .. ,. . .. ._. , . . . őrizzék i a mnlatziáaokst megbüntetés végett 4,1 » ,lrolUk ^srtgénsk : Boffer And- ssSHélyválogaiát nélkül löljsleols k. Nekik kell göndoskodni arról, hogy a gyepmesterek is teljesítsék a reájuk váró kötelességet es ne Qzér-ktdjtnsk a<npáu a maguk javára, hanem elsőnek vegyék a kóztsklntetakat. Ha s közönség látja, lirgy a hatóság nsm nézi sl a lépian-nyomon slkövaist* kihágásokat bsnsm személyválogatás nélkül megkövsisli a (örvény iránt köteles engedelmességet: bizony nem osak rendhsa log ssokni, ban«m rövid idő alatt még méltányolni ia fogja tudni a hatóaági asigorl, i Uigyjék el nekem, ski meglehetősen jól is-mérem « kósviasonyokat, hogy a mi népűnk nagyon jó indulnia és U>rvénytU/tslfl, osak tapintatosság, kövatkeaeiesség és igazaágszerelet vezesse s törvény végrehajtóit, Látta a fa\'usi ga\'da éa kisiparos, hogy a főszolgabíró illetve a rendőrkapitány előtt agyforma mértékkel mérnek a méltó, ságos dogg és a .csiba, te kuvaaa" tnlajdonoiának. rásnak hatalmas szobra. Sokáig nézzük, viasgáljuk esi a fönséges szobor-alkotást, melyen arany-belükkel csillog a tiroli hősnek a jeszava: ,Für GoU, Kaiur und Vuterknd 1" Merengve állok ott egy ideig, as\'án kiiör belőlem a hazafias sóhaj: — Miért alt cs a mi Hakóeynknak és Kossuthunk-nak ilyen szobra Budapesten I Emil rezignáló mozdulattal legyint egyet a kezével. Samu meg azt mondja; — Mert azoknak a szobrára nem lehatna ráréselni egészen ezt a mondatot ihtdródy Q-éza. rtiMrkapMmj. Tollfuttában. boyongunk Inns- Délnlán négy órakor már brúck utoáin. Rothschild Samu visz bennünket ide, viaa bennünket oda; mulaija ezt, mutatja azt mindant. Otthon van ö Tiroliában, mint a beduin a Szaharán. Fürge, tipegő léptekkel megy elöl ünk, mintha csak a pertárba si-tne valani aklacao-móvsl. LSke Emil méltóságosan, könnyedén emelget utána mériöldjelzöil; jó magam pédlg nagy ambícióval clpsiem s tiszteletes siáaöt kilót, hogy el ne maradjak lölQk. Iszonyúan sok dolgom van verejtékező hom\'okommal,.s kasdsm megérteni és méltányolni feleségem uoodosságál, aki hitvasi áldásán kivül kél tucal zsebkendőt Is adott ss nlra. Befutunk néhány utcát s egyszerre csak ott vagyunk s királyi palota etötii téren. Es a palota agy elszakított részlel s régi budavári királyi palotából. Ugyanaz a atil. Még az ablakredöl is éppen olysn zöldek. Mellet te\'vah egy csinos templom. Ida ia betérünk. Hatalmat szent alakok állanak ott sorfalat jobbról, balról, mind csupa vasból; és ptdig — amint Samu mondja — elfoglalt ágyuk vasából. Komoly méllóeággal őrzik annak a nagy és saent férflunak a szarkofágját, aki ott pihen a templom közepén. Hogy ki as a magdicsőült tértin, — azt már Samu sem tudi<-íS Megtekintjük az erkélyaaerü, hires aran^tsM. melynek verjaranfti •szemkápráztató fény nyel veri viassa a reá lövelo napsugarakat. Vagy két óra folyásáig megyünk karssstüUál a csendet utcákon (mivelhogy vasárnsp-délután van Már alkonyodik, mikor leszállunk aa laal-htgy-röl és sietünk be a városba, hol egyik sörcaar* sokban a híres tiroli négyaakar énekel. Odaadásai hallgatjuk ott a asép tiroli népdalokat s mikor azoknak agyikében mátizában megcsendül a hazaszeretet esi vet nyitó hangjs,—mintha valami ragyogó gyöngyszem lopóznék pilláink alá és morzsolódnék saét éppen olyan csendesen. Haji mert ott künn, as idagenben less ám mulat ^ n\|RT halalommá a magyar szívben a haaa« assretst!... Tisanegy óra felé térünk pihentre ét talán még akkor is mindhármunk lelkében reaagntk a hazaszerelet dalainak édrs akkordjai Hiába, osak a hasa, a hasat Ka a saent oltárkép, mely caak a ssiwel omlik tanai \'Fádig hét ott Tirolban ugyanotak megédesítik \' az idegen életéi. A reggelihez —Samuként—ingyen adják a wUsst. Nagy-Mogulunk jókedvében be is irta uti jegy-setébe, hogy: .Innsbruck város hires város; Itt aa u\'as sohse káros. Reggelihez ingyen méa jár, S a kávé csak hot ve i krajcár 1* —r HÍREK. — Haralg Kárálj báré — Ubtraek, A legközelebbi időben két aj bibornokót nyer a magyar sgyháalaiadelmi kar. As egyik Caásaka György, kalocsai érsek, a másik p«lig Horn tg Károly béró, veszprémi püspök. Ugyanénak a jövő évben a magyar egyháai johilMm atka! mából as ifjabb magyar pBapOkok, elnyerik a valóságos belső Ulkoa tauáosoai méltóságot — Igylstl élet A nagykanizsai Ktruktdi ifjak ÖHkfadt Egyltíi folyó hé SO-áu tartott választmányi ülésén tlhatároala, hogy könyvtárét a közeli napokban jelentékenyen gyarapáoa; továbbá hogy a helyiségeket ogy szereli N, hogy Nagy-Kanissa vaaárnap •lok a tagoknak kellemes otthont fog nyujUni. Tervbe van véve egy nagyobb aaabáau felolvesáa ia, mely valóasinű már a jövő hóelejCn leaa megtartva. — Kegyelet, A nagykaniaaai Munkásképző Egyesültt egykori elnöke Szafay Mihály a nagy I kanizsai lom. kaih. temetőben alussza örök ál-mit. As egyesület tagjai Mindenszentek napján délután 4 órakor gyásslobogó alatt kivonulnak a sirhoz, a hol Révéit Lajos egyl. titkár emlékbeasédet foa tartani, aa egyesület dalárdája pedig \| gyászdalokat énekel. — Dteliaeatá liimsAi-UnpItAuy. A „Ktunfrmeyyg\'\' irjai Sxemjánosi Ssflea DrnB badacsonyi szőlő- j birtokos hal napi eriretaléa u\'án a nála látoga-tóben volt fivérével: Srici Utcán bntslrkapilány-nyal f. hó lé én lement a szőlőhegyen lévő, musttal leit pincéjébe. A már nagy mérvben kifejlődött széngaz azonban útjukat állta, a esek pár lépest leheltek a pmceben, azután viasza kellett forduluiok, mert a széngáz veszedelemmel fenyege\'le őket. A két nr elhagyta a pincét, hova ugyanekkor a pincével kősvetlen öaeaeköt-tetéebeu levő présházból a vincellér skart lemeani hogy tneggyősödjék, rendben va\\i e minden. Ssttcs Dezső azonban nem engedte a vincellért a pincébe hatolni, mert tart olt a vestrde\'emtöl, hanem a pincét éa présházat becsukat la, azután nyugalomra térlek. Má> nap reggel 7 óra tájban a Inlajdonoa kinyi! tat ta a présházat éa a vincellérnek éa két munkásnak meghagyta, bogy fogjanak hozzá a pr se\'éabes. Egy fél órával később jelentik a reggelinél tUfl uraknak, bogy a vincellér halva fekszik a pincében. Erre Szűcs látván huszárkapitány lélekssakadva szaladt fivérével n 100 lépéeayire levő pincéhez, Minden habozás ét gondolkodás nélkül a pincébe rohantak, ahol itzonuu látvány tárult eléjük. Egy tmbtr helyett három ember fetrengett a /hídon, hörögve, küszköd ve a mérges tzéngazzal, Egyik már aa eazméletét is elvesztette i kikelt, vértől borított arccal turia a főidet. A kapitány ét fivére azonnal munkához fogtak. Maguk is etahum eszméletüket vesztve többször elbukva, életveszély kötött vonszoltak kit embert a felttinrt. Éppen ekkor érkeeett oda négy munkás, kiket a kapitány felsaólitott, bogy kivessék Ól a pincébe. Saüoa István újra visssatért a pincébe, a négy smber szonbao nem kűvetle, mire maga ia csakhamar visszafordult, inert els/édült és alig birta lárndt testét a kijárathoz vonstnlui. A derék kapitáay ekkor a kihoa. tt ket ember éleaatgeléséhes \' fogott. Tis perc múlva magnhoz tért a két mnnkáa. a mídőn már nem kellett attól tartani, bogy komoly a bajun, a harmadik •mbar után néztek. Néhányszor belőttek a pince ablakán, bogy légáramlatot idézzenek elő, a ily-képen sikerült is egy negyed őrs múlva a pincébe jatni. A vincellért meg ia találták, de már nem volt benne élet. Az éppen odaérkeső kSrorvoa már caak a beállott halán konataiálhatta. Hint később kitudódott, a két munkáa aa egyik bordóból melyből a must lolyni kezdett, néhány sajtárra valót ki akart msriteai, de nlig fogtak a munkához, elkábulva a tőidre estek; a harmadik segítségükre sietett, de még mielőtt hozzájak nyúlhatott volna, szintén eszméletlenül Ssssessett. Ekkor érkesett meg Szüos István buasárssá zados a fivérével, kik családapa létükra, berohán-lak a biztoa veszedelembe,. a széngásial telt pincébe, a amíg a maguk életével játasettak, addig kél emberéi megmentenék. A vitéz századosnak barátai éa ismerősei, Zalavármegye főispánjával élükön, mozgalmat it ditottak bogy őt méltó módon kitünteeeék. — Drágul m peala. A koronaérték-siá-mitás kötelező életbeléptaié \' "Mronyos változások le znek a póetai tsrit. , avégből, bogy e tarifákat a nemzetközi postafonnlom díjtételeihez alkalmsszák, £ változások következtében például az ajánláai dij, .mely\'mrisc még 10 kr., ezentúl 25 fillér leaz, a levJezt ára I krajcár Zala 86. saain (5 lap). helyett í. fillér, a külföldi levelek portója 10 kr bslyett 25 lil ér, a külföldi postautalványok dija 10 krajeár helyett 25 fillér, a lérlivevény ára szintén 10 krajeár belystt 25 fillér. Ellenben a nyomtatványok és áruminták portójánál némi méraékléa lesr, átlag eyy fillér. — Aa aj kmlammilsall intéssk. A leg-atóbbi kö/ös miniszteri tsnáesko áson, véglegesen elhatározták, bogy a delegációk elé törvényjavaslatot trrjeastenek, a katonatisztek és katonai hivatalnokok tisetésénak emeléséről, E törvényjavaslat végrehajtásit körülbelül négy millió forintba fog kerülni. As slábbiskhan as összehasonlítás\' kedvéért egymás mellé állítjuk a közös hadsereg lisstjeioek eddigi éa aj lisetéséi. A régi fizetés. Az uj fizetés, Hadnagy 600 frt 880 frt Főhadnagy 720 » 1020 » II. t«aL százados 900 » 1200 » I. » 1800 > 1500 > őrnagy 1680 » 2004 a Aa alezredesek, kiknek eddig 2100 forint fizetésük volt, két fiieléai osztályba fognak sorakozni. As alenredesekké előléphetett őrnagyok 1889. október bő 22-én Dániel, Szabó Gyu\'a és Palotay Gyula, kaséa-losnk és segédszinészek. Bérlet feltételek 80 előadásra: Páholy a földszinten 60 Irt. Támlásazék 16 frt Zártaeik 10 frt. A bérlet előleges éaskösiésével Miklóesy (iyuit titkár van megbízva. Műsor: Drámák és esinmtvek : A beostkt, Báró ii bnjikár, A bűnös, Heaschl fuvaros, VillemeM raarquis, Cifra nyoesoraság, Negyedik László, Szigetvári vértanuk, Marianna, Fekete vér, Adorján báró, Szép marquisné, Tnlby, Szókimondó aaaaooyság. Qsecail hásanságs Vígjátékok : As elaö vihar, Végrehajtó, Három testőr, Teknősbéka, Rosenkran* ée Qűldeasters Utolsó levél, Hutfárazerelem, Államtitkár nr Figaró házassága, Makraaeaoe hölgy, Csapodár,\' Utolsó szerelem, Sabinnök elrablása, Tadóe nök,\' Könyvtárnok, Házi béke, Családi örömök, Aranykakas. Énekes ssinmüvek: Télen, Psraeitkis asssony, Igmándi kispap, At asssony verve \|é, Délibábok, Siroki románé, Náni, Szép jubáes, Kii madaram, A három Kázmér, Holtomiglan, Két Koha, Spitser Régi, Sáréi csikó, Taloné. Operettek: Gégék, Sulamith, Görög rabano\'gs. negyedrész ugyanis SOOO.bTrómnegyetíSiM g- L,L K * Anfot:í*?\' Boszorkány vár, pedig 2700 forintot kan. I Kertész laáay, Nap és hold. Saáp Heléna, Donanan Ezredea 8000 Irt 8600 frt apé, Szegény Jönethán, Üdvöske, Miksdó, Gasoogneinemes, Szép Galatbea Szerelmi varázs-ital, Variagyirű, Varázshegedű Bizalommal fordulok Nagy-K ánizst város n. é. közönségéhez, a kérem szíves pártfogán kat. Részemről igyekezni fogok aot minién tekintetben kiérdemelni. Nagy-Kanizsa, október 90. Tisztelettel Ratmay Imre, Vezérőrnagy 4200 „ 5700 „ Altábornagy 6800 „ 7008 „ A táborszernagyok fizetése nem változik meg. — Rslaéuel Nagy-Kanizsán. Halmai/ Imre színtársulata, mely a legutóbbi színi idényt városunkban töltötte és a közönség részéről érdemileg meleg pártfogásban részesült, november bó első felében ismét megkezdi működését városunkban. Az igazgató már megküldte az Azon t. lakástulajdonosok, kiknek a szinidény előleges színházi jelentést, melyet alább j tartamára kiadó lakáaaik vannak, tisztelettel egész terjedelmében közlünk. A szereplő karetmih, seivesktdj«mek lakáaaik címét i azok személyzet műsorából három olyan tag f\' TL^Íönrker?fad<4éb^ "il ,_.. ,., , __\' r hegyezni. — Kenetetik egy három szoba éa neve hiányzik, kiket szív essen viszontláttunk ir.Tyhmból álló lakás ia. volna. Ezek; Lévay Sarika, Tisztay Miksa! _ i«k#i«_®tsltán A külső ceengtry- és Rédty István. Ezek helyett jönnek: j utcában nagy szükség lenne egy elemi iskolára. Torday Béláné, Gabinyi László és Torday Ennek tudaUban a mull napokban agy aaeaony Béla. üj tagja a társulatnak: S». Htrvay]»-«ÍArt« a külső Caengery-ntcái és as áluin nla- SVnti s»nde és társaloási szinusz nfl eov»>- i P"»»dó i,ko1" eÜJsirs gyüjléei rasdwtl. As il-Erzsi, szende es tarsaigssi színésznő, egye- gj^ fitowku- lakói örömmel üdvősölték ss sémikben a társulat alig változott. \\mt H uimen MUAk as alapitöt körükben és \| ElBUges színházi jelentés ét bérle/hirdetés. Vnn j el nem bocsátották volna anélkül, bogy legalább szerenosém mély tisztelettel értesíteni Nagy-Ka-; t—2 lorintot ne adlak volna a létesítendő iskola uiz«a város n. é. közönségé\', miszerint jól alapjára. Egy szt nfűlee rendőrnek gyanúsnak tűnt aiervezett dráma, vígjáték, népszínmű és opere t« fel ss aanooy latogatáse, utána járt és megtudtn ssintiraulatommal, raját zenekarommal f. évi jaz iskola alapítás eseo ssokntlan módját; aa asz-norember hó első felében városba megérkezem, .szonyt feljelentette. s elöadá8sim sorozatét a Polgári Egylet ditzter* — Cirkon ■ménre. A városunkban mü miben megkezdem. . ktdö lovarda aem részesül olyan lálogattttáág- Táraulatom névsora a kövei későt Ugywttö- ><un, a minőt an megérdemelne. Ennek okát tég és műszaki személyzet: Hal ma y Imre igazga\'ó, abban látjuk, hogy a oirkua eddig nem volt Imflveze\'ö, rendező.) Mikló<-sy Gyula titkár fűtve éa aki. egyszer ott volt, u nem igen Kovács Berta pénztáros, Palotay Antal karnagy vágyódott egy máaodsaor ie magái ,a megbetege-és énektanár. Kótle Vince diazmester. Tamoaay déa veszélyének kitenni. A szombati műsoron Ferenc ruhatárnok. Csoató Lajos felelöa kellékes\' azonban már ott volt: ,A oirkua fűtve van," éa ssinlapoeztó. Torday Károly ügyelő. Szereplő szmüyzet: Nök: Halmayné Emmi, operette-, ée népssinmü-énekesnő, primadonna. Torday Béláné, operette- éa népszínmű énekesnő. Kővy Juliska, operette- és népasinmü énekesnő. Tubo y Klemsntia, drámsi és vigj. szende,társllgási hősnő, Köví Kornélia, naiva ée sonbrette. Ss. Hervay Ersú, szende és tánalgási. P. Nagy minek kővetkeatében a circus előreláthatólag látngatottabbi lesz. As előadások mindenkor lóval fSltlmalják a közönség várakozását. A legnagyobb hatást mindenkor RUfftssack igazgató éri el ngyis mint kitűnő lildomitó, u yis mint bravúros zeoké. Mias/tniíto, ki mint női bohóc is nagyon teaaik, bámu\'atos produkciókat mutat a sodronyon; mias CUmstins atletanő Linda, dráma éa vígjátéki anya. Ssepeaéy [ megérdemli a sok tapsot mely as erőmatatvi-Paula, társalgási aainéaanő. Farkas Janka, N. nyalt kiséri. Mias Marianna éa aslle Romtta Emim* a lagtslssetösebb alakjai a eirknanak, misdketiA igen ügyes lovarnő. A külöoböeő elmek alatt bemu\'atáara került esép kiállítású ballettekbea Ujváry Rózsi. Kádas Msriáka, Banér Mari éa Gáspár Etelka, kardafosnők és s „ iaainéunők. Férfiak: Halmay Imre, drár ée \' vigjáiékii I jellemssinéáz. Sárkősy Alajos, uparette és nép- mindénkor rés it vett a társulat agées személysete. ssinmü bariton. Torday Béla, operette tenorista. A kis S\\M és a Lorenzo csoport mutatványai Szabó Fereac, szerelmes bonvivan\'. Gubányi szintén nagy tolatásban részesülnek. László, bonviv nt és sterelmea. Nagy Cyuls, ope- — Vérgyógyászát. (Haemopatla) Tudománya* rette-butTó, <iélyn apa. Eröss Jóssef, paraazU él szakkörökben is feltűnést kelt Dr. Kováoa i* apa. Torday Károly, jellem. Nsgy Miklós, fővárosi orvosnak esen gyógymódja, moly a mo» aegédaaarelmea. Hérics Ottó, Kiss Sándori Vetési j dero kezelési rendnertöl eltérően sőt sémgly Valódi hamisítatlan sertés L SÍT nagyobb mennyiség 64 kr. ugy m Irgfríaaebb és legjobb mlno,,t„fl hunfélék kipkaték Flső Szombathelyi Sertéshizlalda es husfüstölőgyár nagykanizsri fiókjában. Nagy-Kanixsa vasftrnap Z Ua 85 seám (• lap.) betegségben aszal taljeeea ellentétei tel fugáiból kUadntva gyógyít éa bámulatot eredmónnnyel gyógyitoU\'8tómta>anazor oly esetbea is, mikor a modorú orvosé tudomány már leeaáoiolt a beteg életével. Ez okból mindasoa betegek figyelmét, kik ft nyáron hiába kertetek baják ellen enyhülést gyógyulást etea eikeree gyógymódra utaljak, Dr. Kovács J. rendilö inSzetét (Budapest V. Váci körwt 18, ssám) tömegesen keresik fel miadssok, kik asthma, köszvény, szív gyomor, veae, ideg ée agy bántalmakbaa steavedaek. — A káslsseseaj takarékeaságaegj fiatal báaaepár szereoceejét alapította meg. Mint betuttnket megbízható forrásból értesítenek, egy hivatalnok oealádia nagyoa szik anyagi viszonyon közt tengette életét A férj alig volt képes a aaeréay báltartás költségeit beazerezui, sőt a midón ezenfelül még ritlyos betegségbe eseti, a a ko ősben felbőllen uásaiélef nyugalma as egy-mást szereld férj és feleség körött mar mát veszélyeztetve volt. A nyomon a gondok osak nyomásittobbá telték. A férj esttggedve gondolt nekés helyzetükre. Ai asszony nemese t kétségbe baaem bátorította férjét és biztositotts, hogy nemsokára, már a legközelebbi napokban a sors jobbra fordul. £m es igy Ifc történt Mert amint a stttkség és a gond legmsgassbb fokra háfott, a fiatal pár megfogatva minden élelmiszertől as iaieal gondviseléshez fohászkodtak, váratlanul feltűnt tsarenoseoetilagul, — a legutóbbi osztály-sorsjátéknál megnyerték a nagy nyer mények agyikét. At assiooy i. 1. dacára a nyomornak, danára akisértesnek, hogy a szükség napjaiban eladja es < sazeknporgatott .fillérein vásárolt sorsjegyit, cílenál t és esen kitartása Folytán vagyonhoz jutott. A Török A. és társa cég szerencséje íolylan — mert itt vásárolták a nyerő •orsjegjet — a gondol, szükséget és nyomort jólét, sserenose váltotta fel és a férj felgyógyulása atán dicsérték a Török bankhái sereuoséjét és most "boldogan érnek. A most kezdődő osztály-1 sorsjátéknál olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen céget, mely szerencsijénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is nagy bizalomnak örvend. Török A. éa Társa bankháza Budapesten a beérkező megbizássokst pontosan, j fskttdtttnk t«, gyor-aa és megbízhatóan teljesíti* Az claö Eo * t""> osztályú sonriacyek árai: } sorsjegy 6 frt, j sorsfegy Sírt, { sorsjegy 1 frt 60 kr. I sorsjegy 76 kr. 8ori\|yek beváaárlásánál Török A. és Tana budapesti baakházát, Vád-kömt 4\'a legmelegebben ajánljuk. — The Heasaer még alól nem ért kitOnö tea-vegyOlek. —• A téa ismerők ée elöaelÓ közön seg kedvelt tea fajtája. — Minden kisérlöt megnyer állandóan. — 100 grammos mintac&oma-gocskák 60, 60, 78 és 1 frtért kaphatók Magy-£anissán Síréin és Klein oégnél. -iMilái. SS0lSSlBÉS • Kulaeiy-IIM M. M. 4 lili—I báré AMaslatss hérhém ijImSIosSs ksriisl és kirssm§ys4 MM HÉillftMásI . héubéi tleáé. — llfillst SasM AbüM as. kir. állatenss »«!• VmprésitiB. — — Kepakl Kala Pál. — Mondja kend röggel ig íi Mondta Táet, ds egysaer caak Istsakódott s esimiak. Reggelre kelve. betoppaat boksánk e körösztanyám : Cálba Fsrkóné, Hitetett Papák Kati. A Lespéayi pátiénak Vét (Skottoee a letősyel vátaastáakor. Oast assoadi : — Hsa a bolondra, hun tarád asáll S eaőröacee ádSa kirtasttyam. Hál mast lódul) Sokáca oriaágbe Ott lakik a aokaee-aemaetaég a nagy Dana miatés: Bácakában, Baranyában Nian embir létődre atauaitad meg aa erkitaosi-kai Ott nagyon kikapó aa febérnépaég; alaes köstik még Mama aa a SS pontos Leepáayl pártiak. Möghatottan fogadtam meg, kogy megussank eat as Se-meretlen tájékot aa Kiliaas Cslon, kosUvs őssatttt... H. Másnap L-epéayl pátiriak áldáaát kstdte, mag aa „Kanyar Néplap\' •bal agy caúmót. Aa aidásra aaaoadta aa Ollósa4 koma hogy káaipaca. Aa a)iág)a \|ó vót aasláana iakartatóoak.\' Haaogy msfbaakOtOaaaaak baaaiakat, aa ast sOtát bandája alatt viammvo inltaak aa aanadskköl. Hogy arnasaa Iftgytk aa IdffaoAld mágttssáia, kltalba migvajagattttak agy; blottkli-maslnát, aki/egyancaak kltal érdoklbaa kavart a WejaabargOl aAMffbaa. Híjaalbaa magtrébáltak aa járáat 1 r^jfca, da nam sroat agé«al«f \|ál. Aa KSIOaoa komámat kasra teramtatti; éa aaaOg banya a eaalakjdtam aftmial taimély-1 aotAmoi. ösatSrSfayéa 4(1 Óbornak fslé ladaltaak; as koma \| jobbral, éa mag balrnl vasaltam aa bioSkilt aa ardőaeélia ketti eaaadir téoaarba boUottaak. — MigáJijaaak kaadtok I — adi ki a aaót aa egyik. XaU sa&rsaméav as a vasparipa, akit gyimoUtnnak t — Hát agy yfljOgattik, mér 8okaoaoraaágbn menőnk ssspödlc^ba, arkileaOt aameaittaai. — Majd magtadjak., No, erek altira Langvls falé; ott majd Igaaolják magukat RaOn kisaavazásra as bloikll a Caieaa koma tiátára k\|-tödSUj sa eaatoráját eaaigia fogtam pártái. A eaöndér arak Is kiaértak benafinkat, nehogy aa atat mőgtévaaasik. A jsgvff urhol tártisk bé, aki rögveet megttsmért, mag a langvlsl mtatAr komám aram. nem kilOsbaa as B^jnas Jastal aógor ia Homok gomárombal. Itt oest mogaaigaálták, hogy caakagyaa mink véuáak miak; Igy bajunk nOm saatktaStt H Nehogy aaoiibaa tobb bajt aaOrftaaiak, mondtam as «Usg?lsl o\|ró arask, bogy írja la a aattmélyttnkat két taoér msrbs-sakaoera, hátha möpiéal tolvaj frekvenciának k ali-flkálnas aa atoa. As én pakenaomba még tr\|a bsla, hogy különél öamertatft gyelam: aömfta ambör. Aaaoadl aa laagvtsi bírü nr: * Nam aaik»égfte; marbalevél sékftl la tolják, hogy kendtek aaok. Jelőn blaiatáera Palin felé aaelaltisk. Korpaváron as \| Kommer bátyó koeaméját ie atba ej te ve, maguatak. Fisom, j jó bors van ; nem-4nolat he ott ragaastott. RléraékanySdva \\ ie. . w Én a küdmönnel, Caieaa koma aaaOg a blcőklivel taka-ródsott. Elaludtunk ; mér álomkiaba bitikat sam vetOgatketSk, \| as folytátáa megkóvatkasik, majd ka fOlébrodiak Törvényszék. — Végtárgyaiátok és ítélethirdetések Í899, oki hi 29 án (HéttSn). Sikkasztás vétségével vádolt Salamon János a taai elleni Qgybaa folytatólagos vé^tárgyaiao. ErösJtakoí nemi kósöattlé* miau vádolt Vidi Lijos s larst e leni Ügyben vég-tárgyalás. Lopás bűntettével vadalt Palai Purenené elleni ügyben vé?tárgyalás. Lopás bűntettével terhelt Verbancsics El ok elleni ügyben ítélethirdetés. 1899 okt. 25 U (8*rdd.) Ciilárd bukás büntette miatt terhel\' F.;sch« haoker Jósssi elleni ügyben véptarfyalas. Magánokirat bai\'ieiiás bftniefevel vádolt^ Veiaü Lipót eUeni Ügyben végtárgyaiae. tionditlanságb^l okozott söIjOh testi «értés vétségével -védőit SA/aries Gyórgy elieui ügybea ítélethirdetés. PárvíHdal vétségével lerbelt Sch-fter fiusztáv ügyében ítélethirdetés. Lopás bűntettével lerbelt Kutnr Mór s t«si ügyében ítélethirdetés. Lopás büutsttéve! terhelt Ni.át lare ügyé* ben ítélethirdetés. Göcsejbül -Sokacz-országig Ifegt-seleködte: Kala Pál. L lfsos kaveaaen tadóaok abba, hogy éa aeaeaa emberré lettem. Még as taésa Báutfy miubatOr ar ikagyalmeoaéga Wtt easMá, mikor as anyjnkom möghalt kasrágásbs. Egy fasya nagy pó aétOa levelet kaptam, akibe megaal egy m katyabör vét, Km rá körmölték PaatAn, hogy „lapaki" alóoéwal m6g vagyak nomeaiUava. — Moat máa vaa Kaidnak uaafneee ie, moadi, as öas-torogiyaí lúlöae komám, — as kármásy adta. — Nam itta mag as fasya t ? — maaéok és. — Bawoamée embir; akár poraiét as flaieeBa Kend tObbet — Aa kormáay érdfiklbon ssivélySsss mögtoaaem: sam fisatik adót aoha. — így és. — Halom vas ám ennek máa aara ia, köpködi a aaóaat-lát Caieaa komám; egy kia alkotaaányoa költaigat asarkol* joa ka aa pártkaaaaába, köaattsim fajiba, aa nömöai ci-mörért. Mivel még oaak as hétkösaspi aasiaknél voltnnk, kát alkOvetkdatiak a Wejeabergftr csárdájába, hogy ianapélyia atádiamba jaaaak. Aa Bodaaiknél oaat a koma alragélta ftnak-íának as hömöai oaetöt. Még sa allaaaégOm, a Kaka Pétir Is mapivsgölt, reníg a mit hátin magtapogattam ttot ott ia, akss nem viaskeéüt nezC Följöl kerekedett asivombss as aemed érsaméay: ai bögyimben aoaög s bormatéria, akibea a nömöii biankaaé gómat föriastgettem, mist a górbammgi bába a ma aailottttt magaatot....... — Hogy ie hiaak engim eeaatnl, édöe Caieaa komim ? — Nemei Kapaki Kala Pál srsak. — Mosdl keid még egyeaer! Anyakönyvi hírek. Mali kétea bs\|siysslt aailetéeek. Slmojk\'a Jóaaef, vaasti maakás: Jóssaf Olavák György, fitdmivea > Mária Ssántó Jóaaef, asolga: Lajos Anok Káapló, földmivar: Anna Sneff Jóaaef, földmlves: Jalianna Wáinaobt Jóaaef, vaanti ftttti : MáHa HeiaWr Oyala, borbély: Márta Oalfemsdla BoSálla, oeeléd : látván Martiaeo György, caoport veseti; Lftasló Baláae György, aapaiámoe : Terésia Weiaa Jakab, kareakedi: Láasló Var kai Jóaeaf, fÖidmivee : Fereoc Prágar Mór, aaabó : Jolán Vimmer Jósaef. földmlvea : Mária Kalmas Mária öev. Pajor Jóoaefaé, háaveaetö 5 György Lájll látván, cipéaa: Kálmán Haydl Jánoa 0. M. hsak ki». aaolga: Krsaébat Offcabaok Károly, esabó: Imre Sláger Márkái, háaaló: Kálmán Ssefl Jóaaef lildmiree; Jóaaef Pirlty gáador, moadonyvosati holyottoa: Lsjoa Hóbor Lirina, vaaati hivatalaaolga: Btsaébat Sárkfal Jánoa, primáa: Anna Geróoa Jóaaef, kalap kireekedö j Jáaoa. HázmaaágmC kétlttek. Krdöe Arsold, kareakedi (Gaargófél) - Milkófer Hedviggel.! Karniaa Antal, keutee — Zainkó Máriával Kováea Dávid, hivatalnok (Bapapeatril — Kohn Amáliával. Taeharneael Ferenc napasámoa — Flórijás Annával Bindlager üyala, heataa — Sekmlod KstaUsnal. Mult hétnaloUjai: Kii a Katalin Szr Miiai Györgyné rk. földmlvea, 65 évoa májjbántalom". Jaadroeeo Apolóaiá ösv. Gndlla Ignáoné rk. 71 évoa,1 földmlvea: aggkori végkiaaarilU. Németh György rk. 18 aapoa, földmlvea Sa: vele asttle-tett gyeageeég. Welaa Henrik lar. 2 hónapos, aaibársa fis: agykártyalob. Weiss Aranka isr. i evei. méasáros leáaya: agy hártyalob. Magyar Gyirgy rk. S hónapoa, napaaámoi ttm gyeageeég KlaaTéléálá VV. éééléd Sllvea. tldBvéim. Welaa Jalláasa ösv. Weinar Salamonné isr. asegény 7S évee, aggkori végkimeriléa, Ssabady Vilma, háaveasti, halva eafletitt leány gyermeke, Nagy Anaa férj. QlkrsJóaaefné rk. napaaámoe 60 évoa agyasélhidéa. /M 1899. októUr hó 21-én ipéntá). Bulyoi tes\'isértés bűntettével vádolt Bresarics János h taai elleni ügyben folytatólagos veg« tárgyaiéi Lop ts bünutta és vétsége miatt vád >11 mogyt Uábor eiieai ügybeu to yt. v^utrgysUs. Ltopas bűn1 etternia\'t vadult itj. Bujtor Uydrgy elleni üttybeu vegtár^yalás. Lopás bűntettével terhelt Qelmc^er (Kupicm) Józael elleni ű/tybou ttéleihirdetés IRODALOM. — A boldogság Slika. Végre koaosa ideig tárté ks-tatás atán, moat, a naesktteaeedik aaáaad végén Oakkantak rá a boldogaág titkára. A megfejtője egy magyar eaabar, s I ki biaoayára űrök dioaöaágst esem savának éa aülUók áldáaát érdemli ki, mert kiesen kiteégbovoaitaisUasal, ii-aérletek alapjás konatatálts, kogy ss i médeaere eegilyéva\| mindenki boldog lakot. A esaféay, a bvtag, a cealódoU aserelmea, a mageaalt ÍM, a vés teáay, bármily elkeseredett éa világos embergyiliii ia. A magy éa blsioa boldogaáfssk a megaaerséaa rendkivil agyaSoS módos tirtésilL Abbét áll, kogy a boldogaág után aóvárgé aiivsaa agy pcaUaial-váayt a a „Mátyáa Diák^-rs elSSaat A tMátyás Otákw Magyaroraaág logtarjadSebb ée legmslateégoaibb éieatapjs. Minden anáaaát 86-80 ksrrikstsrs tarkítja, pompáé asivag kieérétében. Adomák, mékák, itíetek^ találó mssdáaot. vig elbeaaéléaek, kacagtató történetek gssdsg tárkása minden egyea asám. Kliflaetéai ára nagyadéns 1 frt Se kr \'e as elöSaatéa minden idöbea fflegkeadhetó. KisAóUvstsU (a aaaty mntatványaaámot késaaégsaas aikl) Baéapoet, Sarkastyss-n. S. aa- alatt van. Salai befel/ésa CSsagata^asa. Sokan és soknt Írtak már kelet befolyásáról a görög miveltaégre. üebaeem volt nagyobb es a hatás, mist Alekaaandroa halálakor, fi-lágoe aaagyarásata vsa annak a böe vanér hadjárataiban. Halála ntáa áttláknlt aa aaíaa görög namseti eaoUoak A gftiS* valláa alap\|ai gondolkodó éa nem gondolkodó emberekbea agyaráat kiael voltak már as ieaaaamláebas. Oomotrtsa Pollorketoe ietanltéea binonyi\\)n ast lageaembetiaibben. Irodalmilag a bomláe loimersa (f SS7) munkájában nyilnl-kosik legslösaör, a ki aaarist a girög latosok, maga Kosa la. vottaképea régen élt emberek, nagy kádlták, vagy aa amberieég nagy jotavii, kiköt s kiaMfbgáe oaak keaibb tett meg nemaetl Mesékké. Kaemeroe o tanai sam a mttvelotíss néptömeg boldogitáaára voltak, ast oaak végképoa megtaaa* tották naiv hitétől, a sálkai, sogy bist-msbb támaast adtak volaa neki, kssem nagyon knasaára vált a mesarokákaak, kik a asariut agyasssos a fogon lehettek latosak, mint mags Zene. A kianép Így egyre jobban átadta magát n már addig la aagyon divatoa, ée a növekedi keleti befolyás aüia most még inkább elterjedi kelőéi asartsrtáaakaak; a kieáaaiai városokban formiaaort korák vallás vált uralkodóvá A si» linböaö vailáaok ée mivoltaégok s tslálkoaáaarál éa kileeisie katáeáröl igen érdokeaas ir s Nagy Képes ViiágUrtésot most msgjelont 40. flaala mindig anam alatt tartva a nép-rsjsl éa uéppayekologial városokat. A gireMkril asóló kiset aseraije dr. Gyomlay Gyala akaéáaalkna. kgy-egy kötet án dipaea féibörkitáebaa SArt: finálénként ia kapkstó SJ khávsJ. Megjelen miados kétes egy fisét. Kapkstó s kiadón-sÚ fRévai Teetvérsk, írod. Int Rt Bniapwt VIII Úllü-et IS.) a minden kaaai könyvkereskedés utján. A IKsigfár KrlSikm, aa egyotloa magyar (blyólrat, mely a tedoaUny, irodalom és mivlaaet aaladen ását felöleli tárgyilagoa kritikát kisil. aktébor Uvol n karm dik évfolyamba lépett Aa a\| évfolyam elei számának veakroikié-jLsasrkssati i lloafdek lééit Irts a rosiktilt érdeken doigo \|kst mond el a Kiefaiady-válaág slkalmábél aa öregebb ée I ifjabb irik egymáaköatl viaaonyáról. Figyelemre méltó n i n második oikk ia, melyből megtséjak, kogy a magyar íüo-aófiával mily moatokán bántak et agy német kAayvboa — magyar ember jóvoltából Szépirodalmi tudománysa (jogi, \| orvosi atb.) mSvekről Írtak bírálatot a eaámba: R<)bo* Andor, Balaaia Jówet dr., Saffay Farene dr, Jak%b Umló dr.f Juba Adott dr., Nyárt- Sándor dr., atfc Irodalmi ktvek Zala 85. szám (7 lap.) •mattét kóeyvek • folyóiratok agátsitlk ki a gaadagt aaámot.Ai iM saáa k9a.lt aaok néveorii la kik addig aj Magyar Kritikáin irtik. Kuk ktatl felemlítjük a követko-kaaá: Balogh Félév, Bayar Józasf, EaOrBdt Sándor Edályt EM, Eridj Héle, Farkú Gyaia, Ftfdör Ármin, Gaát Mán. Ham ádöHTHígaUB látott, Hallar Agoat, Hermán Ottó, Havaei Sándor, Jakab Ödön, Király Pá\', Kunon Ignác, Lam-pártk Oiia, Lenkai Hearik, Márkus DasaS, Maakáoei Bernát, JiC Gáaa, Priklw Gyula 8imonyl Zsigmond, Szádeczky Lajos, Szisz Károly, Téglás Oabor. Vadnay Károly stb.stb. A saerkesati áa kiadó bizottság tagjai: Balaaaa Józeef, Aldisv Antal, Bejiidek KM, Haltai Férne, Földns Oiaa Lázár BAfa, Róbo» Andor, Nyári Sándor, Jaba Adolf. A Ma yir Kritika eMSistéel ára agias évr • 5 frt, félévre > frt 50 kr. M«gjalaa aiadaa hó 1-én 16—20 oldalon. Kiadó-hivatal : Bidapest VII. Kertta-atca 45. 8 tanipar katicának- te Imaköeyve VI- Wvitatt kia* dáabaa jalant mag. E kiadás Bár most nem oaapáa al ifjúság, a nap te kántorok késiktayv, hanrm a ftaö pap (ige In. 240 oldalra terjed. Ara csinosan kötve most ii 15 aagolváaaoabaa 25 kr. 19-ik könyv te kották iagyaa. Kap ható KtMIkntoa, Esitergommagyében. NY1LTTÉR. i r f . Foulard selyem 65 krtól B frt 86 krig méterenként — japáni, ekiaai atb. iegnjabb mintáxatok te aaiaakboi, valamiat foketa, fehér te ixiass B«aaak«\| aaljraa 45 krtól 14 frt 66 krig méterenként — a lagdtvatoiabb laövte, aia te miatáaalbaa, Privát-fagfMriéksak póatabte te vásweataaea vaiaaiat kás-hoa ezilhwa — aalatAkal p«ái\| félUfortillával küldenek, HENNEBERG G. selyemgy&rai (ca. te kir. udvari aaálliti), Zürichben. (* \| Magyar lavelaate, Svájciba kátaaaraa levél bélyeg ragasztandó legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia elfognak adatni. Keit Nagy-Ksnissin, 1899. évi október hó 13. napján. . - MAXIM0V1TS GYÖRGY Ur. bírósági rápitaJW y Laptulajdonos és kiadó : FISCHEL F "Ü"Xj ö I3 Yerae ItgMakaaaáá ngtaja Jalaat aag a Franklin Táraniataál magjolsad fSiotaa kiadásban. A Grant kapitány gyermekei aa, a nagy francia reginyiró aiadaa mnnkája kásái a iagiagalausabb meséjfi, A metrósoktól ki-tanított Grant agy lakatlan saigetre karát, boranailó eaen-vedénekft kall kiáltania mig végre gyorsakat, akik fólke- j mtiéri indultak, megmentik. Da est a kalandoa, végtatoatt érdekes történetet mennyi taaatság járja At I Csak Verne tolla tudja agy megismertetni idegen világok karakterét, a tenger ileténsk eiernyi esar rejtelmét népek te emberek lelki világát Mait kies Torna mindig te mindenkor érdakas ij, tanulságos ia. A Grant kapitány gyermeket a füzetes vállalat 198—141. aaáaanktet Jalant mag te ax eredeti-francia Elitta pompás illusztrációi díszítik. Fordítás* kltilnö. E kiadás egy-egy fáattjo tudvalevőleg* 10 krajcár te a ktadólámlat aiadaa mankáhos kdlön dinaa bekítáal táblákat is kéasittatatt, hogy a magyar Varsa méltó kltaft-1 boa foglalhasson helyet a magyar család k5aytárába. Egy- j egy vászontábla ára 40 \'kr. Megrendelheti! elöllaetéaael a Franklla-Tánalataál (IV. Egyatam-ntca 4. aj.) vagy mladaai hatai könyvkeieikedéek. n fal Aa At\|aaaaaai élaaaaa aaptaral kSsá aa \| idén egy kitSnSan szerkesztett aj naptár vonja magára figyai-mánket a aa a Magyar Taailók Naptára, aelyat l\'jvári Béla a Képtanitók Lapja szerkeaztüje Páterfl Sándor, Benedek Elek; Móra István, Bársony Istoáa, Haláss Ferenc (min. Mtl, tanáeaaa), GB5s József dr. te máaok közreműködésével . szerkesztett\' As nj naptárnak, nép kiáliitáaa te ftayas iIllusztrációi dacári is eaak 40 kr. a* ára, Magyaroraság 28,000 tanítója ebben * naptárba, a magas szinvonalon álló nép rodalai részen kívül, mig basamoe tanácsadót ia talál. Hisszük is, bogy alig len magyar tanjtó, a ki mag n« rendelje ezt a naptári, malyatk minden egyei példánya 8—2 krt jövedelme tanítóknak vUáki középiskolákon tonnló fiai intendi] alapja Javára. A megrendelések, as Alhanonm hon (TII. kar. Karepeaf-st 54. aa.) Utáaondók. As • retalkaa aiegeadltelt aatt mrgrea-éeiheU és kapkaté rtaekal ralttp kttajvke-reekvdéaébéa >p-Ilat. Hirdetések 1022/1899 sz. 316-1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó as 1881. évi LX. t. e. 102. §<a értelmében ezennel köz -\| hírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1898. évi Sp. I. 220)6 140\|6 és 1899 Sp 1 28\|3 számú végzése következteben Dr, Schwarz, Adolf nkanizaai ügyvéd által képviselt Sch\'eifTeri M. G. dr. Frommer Jóssef és lioldmsnn Ignác javára Baranyai Ödön paoaai lakós ellen 227 frt 30 kr. 21 frt 20 kr. 136.47 frt s jár. ersjéig 1899. évi \| április hó 29-én foganatosított kielégítési végrehajtsa utján le és felülfoglalt és 3075 frtra becsült ] szobabútorok, borok, msrhák, takarmányból alló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jbíróság j IV 362)4 1899 számú végzése folytán Pacsán a helyszínen leendő eszközlésére 1899. október hó 517 uspjéaak d. a. 2 éréja határidőül kit Űzetik és ahhos a venni szándéka-\'j zók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogv az érintett ingóaágok az 1B81. évi LX. t.»c. 107. és Í08. §-a értelmében készpénzfizetés mell"\', ít Circus Enders. Caak rövid idsig , Ma éa aliieiBap este 8 órakar Mh a régi •érkés aéirkaa, I - fnjB kéká a legváltozatosabb műsorokkal, aa sssaadly. - S4 lé - 14 telimig állá ktllrikar — SaJii aaaakar y^mlr, Számozott hely 1 frt — 1 hely SO kr OCIjarai, U. hely 60 , 111. hely 4«. Karzat M Vasár és ünnepnapon 2 előadás. \'agyak elére vélihaték FISCHEL FÜLÖP könyvkarsskadéaébéfl A nagy érdémü közönség saivss látogatását kéri UI6AZGATÓMÁG. Ki akar 400 márkát I havoakiat köunyos, tfntá-tgaiin te rWk aáikSl k-resai? Tadasaa cimát aaoaaal l«v4Miyv«a< «ea»-ntv* V. SS aa alatt M. W. Waftasn, kinbUat\' irodával, Leipteg-I ladaaaa KÖZGAZDASÁG A metégkidaaági állapot. A ff-ldmUve-lésügyi minlsiterhe* érkezett jelontések sserini a vgazdisági munkálatokat as esőzés több helyütt hátráltatta, a inak következtében a szám ás és vetés még nines befejezve. A korai gabonavetések natyobbára jól kellek é* üde zöld ssinüek. A bUrgony* romlásiról mosl ia panaszkodnak, bár több helyen meglehető* jó volt a termés ugy minőségileg, mint mennyiségileg. A takarmány-, répa ierméerfdméaye többnyire megfelelt a várakozásnak, a cukorrépáé kevéebbé Egyes vidékeken a cukorrépa ia jól fiaetett. ▲ dohány jó kfalitásu, csakhogy a terméshotam alig közepes. Káposzta nagy átlagban kiel\' 3. A szőlőtermést az utóbbi hideg időjárás \' bökkentette. Az eredmény országos átlagban alig jobb a gyenge közepesnél. A gyűmölcalermes gyengén sikerült. Takarmányuemüekben nincsen hiány. Hirdetmény. * X * Az alulírott takarékpénztár rétiéről esennil x közhírré tétetik, miszerint & nála elhelyezett * és eddig fel nem mondott, valamint az ezután K elhelyezendő betétek után eddig fizetett * kamatlábot ai * 1899. október hó 15-ótól kezdve 1 2 4 * 1 X X X 2 lelemelte, X \'"-1 X további lutéikedéslg százalékkal Nagy-Kanlzaán. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X i X X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXX iszlevélpapirok kártyapaplrok, atlas- fa- éa paplroaaat-tában, Fényképalbumok, EmlékkAoyvak daa Tilaaxtékban kaphatók Fiscbvl rötop kCnpkereskedósébeo Nagy-Kanizsán. fiagy-&aoisaa vasárnap Zala 95 Szám (8, lap.) 1899. október hó ff «« •IHCUEB-VABBÓGÉPEIt nélkülözhet lenek a háztartásban és iparosoknak-HINttEB VABKÓCJtPEK mintaszerűek szerkezet és kivitel tekintetben, ftlHGEB-VABBÓGÉPEK minden gyári Özemben a legelterjedtebbek MIIVGEB-VABBÓttÉPEK a divatos mabunzésre . legalkalmasabbak JA.r ötjtU» okttUe 4ir«ttc aüiuéihi. ^m A Nln\|(er(ánaA\| varrógépet világhir&ket kitűnő minőségűknek nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindenkor kitüntették, A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüü fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok jóságáért Sínger-elektromo torok kizárólag varrógéphajtásra minden nagyságban- SINGER C2 varrógép-részvénytársaság Jfagy-Kaalua, Deák F» •tér 4«0 szám. Padlozatok mázólásához 0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesték fiMT1* — ^^ » .0. FRTZE Borostyánkő-olaj lakfesték h»< ^ mmt** •!•»« .hmi. 0. FRITZE Borostyánkő-olaj lakfesté* tfSJ^&^ZSBtt\'1 * tehát használatban a Irgelesébb. RAKTÁRAK NAGY-KAN IZSAN: 8X8-10 XEU éa KLfelH fBezerkereekedéaében - FIALÓYITM LAJOlt botor: akttréban. fKLYTHIA a bőr ápolására f szépítésére ós ^ ~ finomítására ± U U tí I • ■a- L«fil«kIMk IIIMkl, Ml éa Urulfé lüDIB. Q — r»kér, ---ia ur(i — JB : T<crilt saaljrsált ia ajtain Dr Pohl J. 1. C«. Klr. taaár Utal Slwtia. ÉIUmerA levelek a legjobb körökből minden dobozhoz % mellékel ve vannak. 8 2 :.rr::,, taüssig gottlieb: --klr. aévail MI(U-awfyaa •■ lllal—r ijlr llabii I V(raktál\': atot, 1.. WaltaalU a. X I tánvéttel vagy aa K-ph.lé B lrgiébb IllaUxer- ,yégyaierkemki- 9 \|Baazeg előlegea békül- <\|é»be» éa gyHruartárkaa. IK.-Uaaluáa t Ali él A I dése után kUdeiik. \|\| Bika Keleti ■ Hr «• Kralatr Uyala eégeknél. % Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereakedésében HiGT-KAMUlÁR. Mőrathon mea UltHnő dohánykeverék mindenütt kapbaté. Gyári raktár: Weber és Tsa Bpest VllUrzsébet-körot 19. lASI-Killllil I MARKBREITER Ím. urnái. A „Mlralfeaa" /Istáksá a^káSttett alidu éakáaytét, aart a SskasyiM l«ea a»áws« \|nt tttil, a nlootln hatástt-elvssztl áa megszokás esetébea nélkQlöihstetlenne válik. « Nyomatott Kisohül Fülöp.lx^luluidoMoriiiál Nagy-Kaiua^m 1899. Huszonhatodik évfolyam 86. szám. Vénákká Ifllil Vlstha) PIMy Utrt- 4 HMM Éitiill Mwt MfM Mii. I—í tn Un Mi iulkaaall . lap wUwí iWn raaatkato «liln MdMk; HsáéktraUl VlmHilpSH FSttM FWip kíuyr- Z Á LÁ Politikai lap. Megjelenik MQY-KAWZSÁII hetenkint kétszer: vasárnap l csütörtökön. ELÓriZXTEO iXáX: Ette ém II Imim ft frt - kr. FMérn S kmt (I tn — kr. Re»7»dlm S kamu, (1 w 50 kr ííjflMr ptÜUori 10 knleéc. luirtaa, T»u«ist • .01.tkotok riMtol Nlp kásj iMsto* BtoassMtes Imiik enk M bab-Ml kplMiil iL uln is krajaár ♦Nagy-Kanizsa, 1899. — Filelli tiirkiutl: Nalr léaélr Siirkiiitltárt: a«r»i t^Mi Csütörtök, október 26. Nagy-Kanizsa jövőjéért. «ttk lil ont ikiniji tikit." VfirÖiOlHIiy, Lehetetlen, hogy akadjon Nagy-Katii ssának olyan polgára, akfTníg ezután ia more patrío, összetett kezekkel valahonnan a magmsM várja tz áldást virosunkra. Túlontúl elég volt es az összetelt ke* zekkel valö, fataliaztikus mohamedánvára kozás azon a hosszá tizennyolc esztendőn keresztül, melynek szomorú mozdulatlan- ba valamit akarunk, járjunk utána fáradti S amit pedig nem akarank,azért küldjünk el magunk helyeit egy rengeteg csomagu instanciát. De azokból az elszalasztott sző\'őfürtök-böl szűrődött le számunkra valamelyes é<Us lé is. Edei leve annak a ]ől megérett meggyőződésnek, hogy "városunkban az áldást nem a magasból, nem a bársonyszékek szférájából kell vámunk, hanem innen a; sága földit immár hiába zengjük Máriusj város polgárainak muoka-iőkéi mellől, a airalmát. \| kereskedők állványai mellől, komptoárok Királyi tábla, .pt\'nzügy igazgatóság, hon- kult asztalai mellől, a lettekre, áldozatokra védsá tortábor, és a többi, egykor felénk\'kész lelkek akaraterejétől, mosolygott szőlőíürtjeit már lecsipkedték j a tapasztalat keserű levének immár elölünk az okosabb hollók és mi a mese-j vannak édes leszürődései is : a város elemi-beli róka keserves ábrázalával nézve iskoláinak államosításában, a fogyasztási utanok, legfölebb azzal vigasztalódhatunk, adó kibérlésében s a honvédbég egy na-bogy azok az elszalasztott szőlőfürtök \| gyobb állományának a jövőben törfénö savanyúak voltak ugy iö. ide-helyezésében. Ne higyje azonban senki, bogy mi azo- Ezekért nem alta-csontOkkal instánciáztunk kat az elszalasztott szőlőfürtöknek nem vettük hasznát. Sött Azokból s ürődött számunkra le a hanem utánuk jártunk / hát megkaptnk. Most már csak az a kérdés, hogy a magunk erejére utaló meggyőződés édes ktstrú Int annak a tapasztalatnak, hogy levében fognak-ékiforrni olyan életrevaló tervek, melyek a városnak megadják a < szükséges lendületet ? Mert kétségtelen az, hogy Nagy-Kani-\| zsa emelkedésében, emporialis haladásában bizonyos stagnációt lehet tapasztalni. Kilelköség, majdnem gyávaság voloa azonban ennek a városnak polgárai részéről megelégedni azzal, bogy lamentáljanak, bús siralmakat dudáljanak; és anatbemát mondva az itteni állapotokra, a bomló társadalmi viszonyokra, lesvs-lesni az alkalmat, hogy mikor fordítsanak hátat a. polgárok erejére és jlldozatkészs égére utalt fészeknek. Megérhetett mindnyájunkban erősen az a meggyőződés, hpgy ezt a várost nagygyi igazán és kizárólag csak fiainak erős, nemes akaratja teheti. Tehát nem lamentálni kell, nem gunynyal, félrehuzódással, kényelmes krítizálással, nagyhangú kicsiny-léssel kell nézni és fogadni azt, ami nem történik vagy ami történik; — hanem a meglevő erkölcsi és anyagi erőknek minden egyéb szempontokat félretevő, egyesített hatalmával kell a város föllendítésére törekedni. TARCA. Kupferschmiedné. Irta: Sdlétormot György 1. va«ággal hódolt meg a terméssel őrök törvénye előtt,—ezt nem tudlak neki megbocsátani... Végre is az ember mindenbe belenyugszik. Mi is belenyugodtunk abba a gondolatba, hogy a természet jónak látta kikorrigálni a hibáját, mit a mi jó Kuplertchmied barátunk megalkotásánál elkövetett. Jól is van ez igy!... S milyen frivol dtshármonia voli e két lélek Mikor a mi palikárusunk, Kupferschmied Fri- között, gyes meghozta a (eleségét Salzburgból, mindnyá- Ai asszony csupa hév, szenvedély as érzés-jnnkat az a gutának nevezett valami kerülgetett, ne\|\| az a mélysége, mely ól s eleveuit. Csupa Kz a csudálatosan butaképü cseh, az ö lakó meg- töz, parázs, mely éget és jótékonyan melegít, nyújtott ábrázatáral, ehinai szabású kifejezéstelen a férj szürke, hideg lélek, lehangoló mint az ssemei/al, hogy tudta megbabonázni ezt a remek, őszi köd, szenvtelen, bargyu hüllő, azép aaazonyt ? As asszony a családi boldogságért hevfil, ab- Mert Kupferschmiedné szép volt a szó /eljes ban a kis téasekben kutatja, sejti as üdvöi, — a értelmében. térj fásult idegeit nem hozza rezgésbe az aaazony Nem amolyan költői népség mint a minőket hevüléae. könyvekből ismerünk; hanem a a hus és vér S ez a két test és lélek egybeofvsdt e szövetolyan ősszhangzatos composituma, a milyent csak ségben: básatság. A nap felszívta magába a kő-a természet jókedvében szokott összerakni. döt. As északi sark jege felolvadt a déli nap su-És ez a csudálatosan szép asszony lelke egész garánál... ...... , . hévvel szerette azt a rut férfit I Ez volt Kupfersmiedék házasságának re- És ez az, ami lölölt mi gyarló félistenek meg- 8énI®\' botránkoztunk. A természet örök törvénye hogy ..................„,7.7....................................... az ellentétek vonzzák egymást. 8 ez a törvény kérlelhetetlen szigorával rá ül a szivekre és diri-üálja azok érzelmeit. De, hogy az a szép asszony ilyen bántó gyá- Ott üllek együtt a verandán Kupferschmied ée nqje. A nap nyugovóban volt s tüitelen. sugarai halvány fényben törtek át a vadszőllö levetem. A levegő tikkadt éa lárasztó volt Knp\'erschmiedoé valami késirounkára volt hajolva. Kezei lázas sietséggel ssorták aa öltéasket arra as értéktelen vássonra, mi ilha misem érdekelné más e világon, mint hogy az a vászon mielőbb beteljék hímzett virágokkal. Pedig telkiben milyen nagy vihar dnlt I Minek ia ment ö ehhea a szürke léleknélkűH emberhez ? hiezen a boldogság egy parányát sem képes nyújtani I Csupa cinismna, hidegség. Mikor atyjánál volt mint {segéd, igaz, komoly hallgatag volt akkor ia. De 0 akkor igy képaelts aa igáit férfiút, akit ö szerelni tudna.. De aemmi esetre sem ilyen jegesmedvének. Szívtelen önző mint minden terű, ki a boldogságot osak köve. lelni tudja.de nyújtani belőle másnak ia — arra zsarnok. - Két éve, hogy neje ennek as embernek s ő azt hiúi, bogy ennek a két évnek sz unalma, Üressége felér egy élet boldogtalanságával... Ped\'g édes istenem, milyen boldogok lehetnének ők? .mennyira szereti ö est az embert ? Hasztalan I Szürke egyhangúság, örököl felhő borong körültűk. Talán másra pazaro ja szive melegét. Talán f Pioi keze megreasketett e gondolatnál iill csontig hatolt as ujjába. Kuplerachmíedné felsikoltott. Férje egykedvűen emelte fel- fejét aa újság mögül, melybe temet- Bel- ós külföldi képes folyóiratok, ty^pok, szaklapok ifjúsági- ós divatlapok I minden külön dij felszámítása nélkül előfizethetőkésm\\egrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanisst csütörtök Olyanná, kell tenni Nagy-Kanizsát a maga polgáraiáaíTtfetterejével és áldozatkészségével, hogy vonzó középpontja legyeit vármegyénknek. A maga erejére utalt polgárság vállalkotó szelleme az utóbbi időben már megteremtett néhány olyan vállalatot, melyeknek ügyes vezetése kétségtelenül áldásos hatással lehet városunk jövő fejlődésére.— Haladni kell e megkezdett uton tovább I Nem használ ennek a mi városunknak sfcnki azzal, ha örökösen itt is, oli is azon jajgat, hogy Nagy Kanizsán, ez sincs, az sincs, amaz sincs; ez is kellene; az is kellene; amaz is kellene. Ami nincs: ide lehet teremteni; ami kellene: meg lehet szerezni közös akaratul, egyértö, békés, jfr szellemmell Csak akarni kell, de igazán! Az a sok okos, munkára hivatott lőj ne följön örökösen apró-cseprő, kicsinyes,1 mindenütt gáncsot vetni akaró dolgokban;1 ne bajlódjék mindig X ... nek vagy Y ... J nak személyi ügyeivel; A ... nak vagy B ... nek egyik vagy másik térről való leszorításával, mivel azok talán nem szeme- J székjai valamely társaság egy-egy pondéra-blisebb tagjának. Hanem e helyett főijön aa a sok, okos és n^mes munkara talán sokkal inkább "Hivatott (ő abban, hogy miként lehetne városunkból olyan kedves, vonzó fészket teremteni, ahova szívesen megtelepednének ezután nagyobb tőkeerővel rendelkező egyéoek is. Azt kellene inkább kifőzni azoknak az okos löknek, hogy Nagy-Kanizsának az 6, pompás, egészséges, enyhe levegője mellé hogyan lehetne jobb ivóvizet teremteni; hogyan lehetne utciit csatornázni, azoknak tisztábban tartásáról gondoskodni; kellemes szórakozó helyeket, színházat és a többit, létesíteni ós ezt olyan vonzóvá tenni, hogy ne csupán az elszegényedett falu3i "nép, hanem Zala 86. saám (• lap). 1889. október hó ifi-ár, a vagyonosabb osztály is szívesen gravitáljon ide állandó megtelepedésre. mely alázató javaslatainkat van saereocsénk megtenni. ■ követknöktwn —n—m-.-r-3i—zn-p-. —1 A kereskedelmi alkalmazottaknak rokkantság Mert ha mi mohamedán-fatalizmussal é, tggko, mlin nló buioitáei Igyteaá rw- mindent csak a véletlentől várank, akkor ■ dezésénel mindenek előtt aa« aífti aU tana-bizony-bizony néhány évtized kell csak ahhoz, J-g hogy a vállalkozó szellem teljesen elköltöz- j sottak anyagi hozz^járaláaát iliwSeg, tsriniök m zék városunkból, és megtelepedések helyett! \' Már pedig a kawakadslssi alkalmazót - . . • . , Imt^T- . .1 \'aknák rokkantság se aggkon ellátásáról taftl lassankint elveszítsük azt a tőkét u, melyet\' im jadu< niam birodalmi törvény, mely most még legalább a szülőföld szeretete itt e tekintetben nálunk is aa sssflegee törvénye* - "* . intézkedések mintájául ssolgálhatn, a gyakorlat- . r ban oly annyira hézagosnak, az anyagi Vajha jól meggondolnák ezt mindazok, kWels zet\'aégek tekintetében, agy aa alkaia*o! lakra, mint a főnökükre oly annyin a terhelőnek, a törvény szerint as ellátási jutalékok éa a •yug-dijWpesség ideje, mint álta\'absa a kezeiét tskio-kedvezőt\'ennek bizonyult, váráé nek fif t!hW • MJrvénvhötes éppen mart vanraou aai • foglalkozik ennek a törvénynek gyökeres reviaió- kiknek a város jövőjén aggódással csüngeni szent kötélességök; akik igen sokszor önérzetesen verik a mellöket, hogy ők Nagy- j teteben U végtelenei Kanizsa szülöttjei; ennek a Rajtuk áll bebizonyítani, bogy e várost (jávai. Nincs azonban kitette arra, bogy a rég! csakugyan nagygyá leheti fiainak szent\' tÜ4P?.n í?1^0" * kivitelben ksdvstóbbre erős akaratja. di &émi\\A biztosítása. ~ vá\'jék. D« mindettől eltekintve, basánk belpolitikai és pénzttgyi viszonyai előreláthatólag hosszú időre lenél\'ellenné leesik aat, hogy ennek a kérdésnek a jelzett német birodalmi térvény mintájára nálunk való k«reatal vitelét a közeit évtiae-dek folyamán remélhessük. Rendkívüli fontossággal bíró humánus Az elagott és rokkaatU vált kerasetképte eo mozgalmat indított meg a Kereskedelmi kereskedelmi alkalmazottak -nyomora azonban Alkalmazottak Ors^gos ^^ Buda- ^S^JTSSfíí^ T ^ pesten. Ezep-mozgalom a szűkölködő ke- kedeimi alkalmazottak sor-át megnehezilik, mi reskudelmí alkalmazottaknak rokkantság és ilju kereskedők, a hazai kereskedelem napsai agg-kor esetén való ellátását célozza. Ez mosal, összeszorult sziwej láifok aat a nyomort mely a kereskedelmi atkiiasasollaknak sivárrá leesi a jelent és reménytelenné a kttadödét. a lét-lentartás küzdelmét. A jövőbe veteti reménysugárnak vajmi bálvány fénye aa, mely a m«gal? kolatidó törvény reményével keogtel; igy tehát snrgősen keli keresnünk az< a módot, bogy a nagy eumeknek legalább agy töredékét valósít hassuk meg, hogy a nyomorultak éa anenvedók százezernyi tömegéből legalább agy résznek _____ nyújtsuk a megélhetés leket Őségét, a klsköda* országos" \' kongresszusa, i közben elért aggkor jól megérdemelt nyugalmát. Ennek lehetővé tetsle érdekében bátorkodunk érdemben az egyesület elnöksége a következő felterjesztést intézte a kereskedelemügyi miniszterhez: Nagy inélloságos Miniszter Ur ! Kegyelmes\'"Urunk! A kereskedelmi alkalmazottak 1897. novem. 7-én Budapesten tartott 1. és 1898 juliua Hl>eu Temesvaroa tartolt 1L épen ugy as 1898. október 17-en és 18-án. , , ,_„ _ Szetedm tartott II. orazágo* kereskedelmi kong- léhát Nagyméltósagod elé • követksaű konkrét resszus egyhsmu lelkesedéssel ast a üatározaíot jsrulni, mely kere.zittlvitele esetén a hozta, bogy a keresked-lmi alkalmazottaknak rokkantság és aggkor esetére való kötelesö biz-lositssát kivánstosnak isrtván, ezen kérdéseknek állami közreműködéssel törvényhozási uton leendő s\'ábályozá-a érdekében a törvén hozó testületnél, illetve Nagyméltóságo^nál, mint kereskedelmi ügyeinknek teglöbb intézőjénél a kellő lépéseket megteszi Errn vonatkozó fölterjesztésünkre Nagy* mólióságod 1891). julius hó 29-éröl kelt 29242. VHI. üz a. leiratában további javaslatokat kér, hum tnus kívánalmaknak igen < nagy ar. nyban tesz eleget a nélkül, hogy az államnak anyagi megterhelésével jarna, vagy bogy a kereskedő lönököknek nagyobb anyagi áldozatit igédéinek : Alkotasaék törvényes intézkedés aira néave, hogy a kereskedelmi ea iparkamarák székbe yeia ss illető kamarák terfilaiéta, a szűkölködő ksras-kereskedelmi alkalmazottaknak rokkantság 4a aggkor esetén való e láttat céljaira avgWy- kezve volt. S mikor meglátta a kibugygyanó pi-\' szép asszony, szenvtelen, méla hangon, — csak ros vért,-csengetett sréizvét né kü<i hangon adu beszéljen, jól e-ik lülemiiek e hang. ki a rendelete\', bogy carholos viset hossanak ki. 01a nyújtotta pici kezét Kovácsnak, hogy ns Azután homlokon csókolta nejét éa ment a ka- haragudjék. azinóbs— KlopHzkyt jílsza.ii. , \| — U;ye beszél, — édes Kovács — s nem Kupferschmiedné léire lökte a carbolos viiet veszi rossz néven, hogy lelkem a hangra nem s idegesen ajkába harapott. ,reagál? — S olyau édesén nésetl-a doktorral Aztán nézte, nézte a lassan csergedező vért s hogv ennek tejébe szököti minden csepp vére. azt gondolta magában: oh, ha^elszá Ina e vérrel fcs nézte, nézte ssi a puhs, lekér keset, mely az örömtelen élet isi... pár pillanatig az övében pihent. Nézte merően! M\'g egy kisérleet lesz, ha azse<n rázzs (el azon áttetsző bőrön ál mini lüktet a vér halvány\' ridegségéból, — ugy.....Nemi oem fogja tovább k^kes csikókban és éresteannak a puha bársony bőrnek az édes, kabitó illatát. És szivla— szívta magába azt at édes il atot ugy éreste, bogy es-1 sel a* illattal annak a csodaszép asszonynak vére, törni ezt a megaláztatást... II. A vacsora idő már rég elmúlt s a patjkárus ur még mindig nem jött hasa. Nem Yőft es ép szokatlan eset, sőt mindennapos. Hisz a szép asz-szony minden keserve innen származott. Csakhogy, mig máskor szenvedett, gyötrődő -dött miatta, ma inkább attól félt, hogy váratta-nul betalál toppanni. Pedig még nincs készen a tervével...... Kovács Pali doktor ült vele szemben s mindenféle bohóságokat leciegetl. Kupferschmiedné nem ügyelt rá, egész valójit terve töltötte el. Ezerféle gundolalterv vlhti agyán, — egy sem kínálkozott kivihetőnek. — Meg egy kicsit kényes is a dolog, ha értik, ba . oh, ha az a „ha" nem volna... lelke az övébe száll át. Ssivta, szívta es elkábult... Megragadta azt n kis keset, ajkahoz ssoritotta I és csókolta ho\'s/an, önfeledten merészen... S a szép asszony c<ak hagyta, hagyta, hadd kábuljon el még jobban ea a bolondos j ember..; S a terv egyes körvonalai kezdtek agyában kidomborodni. E pillanatban egy éji lepke csapódott a lámpa-üveghez s addig-addig röpködött körülötte, mig niát I egyezer csak összepörzsölve hullott a láng közé. NJ — Bohó lepke,—úgymond Kuppterschmiedné létre s hangja kissé megremegett, — miért játszottál a tűzzel \'i 1 — Asszonyom, ugylátszik ma untatom? Kérdé S mikor Kupleracbmied hazatért ecaainóból, Kovács némi keserűséggel. , Fáboe Karival, aasal a lenvirág szemű ée sápadt — Nem, kedvet Kovács, épen nem — ielelé a! arcú erd^szszel, ki egyébként büségee tarokktárs - -» ■ f volt, — KupleKchmledné hévvel mélységes asen-vedélylvel öleli* át (érjél, ki egy hideg érzéktelen csókot nyomoH arra az alabástrom homlokra mely alatt aa ármányos tervek egész özöne rajzott. Fáboe Kari, aa a sápadt arcú erdáas egy progrwmmol nyújtott át aa aaaaonynak. A casinó hangversenyének programmja volt. Kuplersohmledné szemében a tbs kivillant s tejlehér srcáta felszökő vér pirosra tealelte. — Soha, soha jobb alkalom, susogta önfeledten. — Beszélni akarok önnel Fáboe, súgta mikor férje a gyógyszertárba ment. Fibos kérdőleg lekin<att a aaépasezonyr. S ez szeméinek t&sét belemélyeeaté aa erdéaa ábrándos nagy lila szemeibe s a két tekintet egy bűbájos harmóniába oKsdt össze. Fábosnak egy arcizma sem rándult meg, csak szive remegett a varáss alatt. — Lábos, tud ön hallgatni ? — Akár a sir aa>sonyoml . — Szeret ön engem i — fia száz élet volna e testben, mind* saásat kiölném egyetlen szaváért I \' — Jó tehát legyen szövetségesem. Ode nyújtotta km kesét szövetségesének se»-.gedte, hogy az fétflasan megszorítsa. I* astán hosszan, halkan beszélgettek... — Meg kell lennie! pattant lel a nép ssaanay izgatottan, — ha jó hírnevest leea ia aa ára .. I — Bizhai ik bennem a tértiül bsotelstembes. 1899. október hó 2£án pénztárak létesittesneaek, n köreikeid alapelvekből kiindulva: 1. VA lervexett segélypénztárak célja nt elaggott ón elszegényedett, legalább 60 óvás kort •lérkkeroakedelmi alk ilmazottakat, hk legalább 20 éve u át kereskedelmi éa iparkamarai kalátkör alá lartoió kereskedőknél működtek, évi nyugdíj alakjában segélyezni. 2. Az évi nyugdíj ilyen 80 éven -át szolgált kereskedelmi alkalmazottak számára 24(1 forint, legatabb 30 évi szolgálat után évi 3oo forint ; kereskedelmi alkalmazottak koresetképtelen özvegyei évi 120 forint vagy too iorint segélyben ré-zesülnek, a szerint, hogy van-e gyermekük, vagy sem. Árvák évi 8p forinttal segél yezlet-nefc. 8. A segélypénstárak kezelése a kereskedelmi és ipsrkamarákat, Illetve annak ö\'szüléséből a tagok sorából kiküldött 8 kamarai tagból, továbbá erre a célra bebirolt 8 főnökből és ugyancsak erre a célra behivott 8 alkalmazottból, összesen 24 tagból álló curatoriuinra van bízva. I A kellő előnyomások alapján toljodtondő njinlá-fipk elintézése a ouratorium teljes ülésében § döntő szavasatiöbbiégiiul történik. A curalorium elnökét és alelnökét a kereskedelemügyi m, kir. miniszter nevezi ki. 4, Bizonyos, különösen érdemét alkalmazót? - laknál a feltételek - tekintetbe -vótelétj illetőleg némi engedmények is tehelök. 6, A segélypénstár alapja azokból , n belizeté-sekből létentll, amelyeket az il\'elö kt reskedelmi és iparkamra területen nyilvántartott kereskedők fizetnek. \' \' 6. A befizetések összege minden egyes alkalmazott u{án évenkiot 1 forintban állapitlatik meg. Ez a mód már első tekintetre is asi bizo-nyilji, hogy a főnökök nulyosabb anyagi megter-heltetéséröl iit szó sem lohol; mert hissen kétségtelen, hogy nem nevezhetjük nagyobb meg-Vrheiletégnck azt, ha egy koreskedő p\'. egyik alkalmazolljának az eddigi öo forint havi fizetés helyett ezután formiilag 5o Irt 08 krt, illetve évi 6oo irt helyett évi 6oi Irtot tog Illetni, a mint hogy.például még nagyobb személyzetnél— ] mondjuk 6o alkalmazottnál — som ját<shat szerepet, hu az illető kereskedőnek n személyeire való kiadása átlagos 2i,ooo forint helyett ezen 6o alkalmazottja után évi 1—1 Irto\', összesen tehát még 6o frtot fizetne. Az ily módon egybegyűlt befizetések évenkint felosztásra is kerülnek, n mi helyesebb ia, mint ha egy olnp gytrapilá- j sára -fordíttatnának, mert hiszen csak a bpesti kereskedelmi és iparkamara területén uz ily módon begyült összegből és a lent emiitett ősszegből és a fent emiitett tervezet slap ánlöbb száz,az egéss országban pedig sok ezer kereekedelmi alkalma-1 zo\'t nyomorán volna segítve. Nagyméltóságú Minister ur! Kegye\'mes Urunk I Jól tudjuk,- h.»gy ennek s tervezetü k remélt keresztülvitelével még nem érjük el azt az -eszményi cé t, a melynek elérésére lent említeti kongresszusok határozataik hozatalával töreked- i lek. Da mert a nyomor ehinytéae nem tür halasztást, teljes, buzgósággal törekedünk egy oly módnak találására, melynek keresztülvitele nagyobb akadályba nem ütközik. A fent emiitett tervezet alapján való aegélyesés bizonyára nem jár a humánus kívánalmak teljes kielégítésével, j De ha meggondoljuk, hogy as óriási apparátussal j és ugy az ál\'am, mint a kereskedőket anyagi tekintetben is igen terhelő kötelezettségekkel fentsr\'ott német törvény rendelkezései szerint a aggkori ellátás csak s 71. életévben veszi k»zde-tét és akkor ia a fenti tervezet előirányzásánál jóval szerényebb összegekben, akkor bizony tra 1 szembeszökő nz az slöny, melylyel ez a tervezet j ugy az egyszerű kezelés, mint a humánus óhsjok nagytokú kielégítőiével íilr. Nagymélióságodnak a kereskedelmi alkalmazottak irányában mindenkor tanúsított jóindulata érzése és humánus gongoikodása, hisszük és! reméljük, mo,i lo^ja találni a módot arra nézve is, hogy tisztességben megöregedett kartársaink,! a magyar kereskedelem szerény napszámosai érdekében telt ezen előterjesztéseink kegyei elinté* zésben részesüljenek, Budapes\', 1890. szept. 28 Nigytnéllóiágodnák alázilos s< olgái r,JMfelai Ililff Qügös Kfjmletft" eloítóge.1 mint s k«reik«ltml alkslmuottzk IIt orsz. koifress-ssatáitak vígroliívjtó blzottaága: Hogy nagyobb termés se ejtsen bénáinkét zavarba, meg aztán, hogy gyorsan ée kényelmesen dolgozhassunk, számítsuk az öaúea szükségleteket 1600 hektoliterre. Es esetbea a forgalomban levő árjegyzékek jó közepea minőségű áruit vásárolva, kiadásaink volnának: 1. 1600 bl. hordó hektoliterenként 6 korona 90 fillérrel saámitvg 8,320 kor. 9. 10 drb. 90 hl. kád, 4 kor. 40 fillérrel hl.-ként , .......... 880 , 8. 160 erjesatő tölcsér [kotyogó] .. 1S8 . 4. 9 drb, ssőlömalom, agyanként 80 korona ............... 160 , 6. 4 drb. sajtó, egyenként 900 kor 1,200 , 6. 1 . borssivaU} u teljes fölsse-retéssel és 60. a. gnmmicsővel 600 , 7. Kézi szerek és eszközökre legfeljebb .............. 900 . Schlanger Mór s. k. titkár. ZerkowItsEmlI s. k. ilsök. A pinceszövetkezetekről (folytatás.) Ezekben megismerkedvén a szövetketel mi- ■ voltával, vegyük most már fontolóra aat, hogy a piíioeszövetkezetek hogyan látják el szükség leteikét és működésük Alfaj micsoda hasznokat nytúlbslnnk n tagoknak. Vegyünk fel meginl a mindennapi életből egy példát. Valamely községben 100 szölösgazds összesen 80 hold területtel pinceszövetkezetei slkoi, megállapitván, hogy a tagok } kstassteri holdanként egy-egy korona névér ékü üzletrészt tartoznak váltani. A felelősség határa as Üzlet-réssek ötazörösében szabatván ki, s szövetkezet fsdésele lesz -, 1.160 üzletréss 100 koro iával . . 16,000 kor. 2. Az üzletrészek további\'négyszereséig te rjtdő felelősség . . 64,000 , összesen . . • . 10,000 kor. Elösiör is gondoskodnunk kell a leíszerelékröl éa a berendezésről. Vegyük számításba n 80 hó dról átlag 95 métermázsájával várható 2000 métermázsa szülői ; ebből lesz kereken számítva 1400 hektóliier must. „összesen .... 11,480 kor. Ennyi volna tnlajdonképen as a befektette, a melynek már az eleő évi üsletrésabetisetésekkél ki kellene kerülnie. E kiadások ebből ki is karülnének, de a legtöbb helyea nem is lease azokra szükaég, mert nagy msgtskaritáet érhetünk sl aszsl, ha a szövetkezet tagiainik Jé karban levő edényeit, i setleg teleserelé«l éo berendaiiti tárgyait venaé ál gondos és mérsékelt becnlés alapján. Ily módon a szövetkezel olcsón vásárolna; a Ingóknak könnyebb volna az üzletrész törlintéas, mert a szövetkezetnek eladott felszerelési tárgyikért kapott Bwsegeket fordíthatnák as üzletrészekre, ée s ssövstkezet működésének meginditáaa a lermelők nagyobb mgterkeltetéss nélkül volna keresztAlvihsw. Nsmcssk hogy s termelők felszerelésében fekvő kileli léke nem menne veszendőbe, hanem maga a esóvelkeseti mozgalom ia nagyobb gyorsasággal terjean-kedhetnék. A mi pedig a helyiségeket illeti, esek megszerzése nem igen lenne nehéz feladat meri biszsn, különösen a régebbi hegyvidéki szőlőkben, mindenütt ki lehetne ölesén bérelni szoknak a tulajdonosoknak a pincéit és présházait, a kik a szövetkezetbe belépvén, magnk agy asm használnák már tovább ez épületeket Ha pedig nsm lehelne akalmaa helyiséget találni, vagy pl. az nj szőlőtelepiléseken egyáltalábaa nem is volna még semmiféle épBlet, akkor a ssővetksaet\' maga építhetne egésaen célsterü bsriaiaaési présházat, erjesztő kamarái éa pincét. Látnivaló mindenekből, hogy a pínoeaaóvetkezetek nagyobb nebésaég nélkül magal akol tatnak, a tagok csekély megterheltetéaével megszerezhetik összes (elszerelést és üzeakölUéieikat, az Országos Központi Hitelszövetkezettől nyert hitei terhére pedig már szüretkor s lerasés ériékének 60—75\|-ái\| terjedő előleget nyújthatnák a gaadáknak; most\'még csupán n szövetkezetek munkásságát kellene résslttessBnk ée meg kel\'ene világosítanunk as\', hogy micsoda feleibe Fábos Ünnepélyes hangon s esküre emelte kezét... w • 111. — Elég, elég Kovács, vezessen helyemre. Et a s/ép Kupferscbmiedné mondta keringő alatt. Szebb volt mint va aha! A tánc, mii szédítő hévvel lejtett, a titkos élvezel, a hünnélküli kéj rózsáit varázsolta arcára. Az a pajkt& bolondos jókedv pedig, mely öl mngáf is elragadta, valami természetellenes vonást árnyékolt azo\'t közé a rózsák közé... Kovács Pali sohasem érezte magát annyira közel céljához, mint e mu atságon. A szép asszony Jorró lehelete o t enyelgett irca,ajka izmain, hófehér keblének lázas pihe-gése betöltölte kéjsóvár tekinte\'ét. Kovács engedelmeskedett ,. helyére vezette Kuplerschmiednét s az izgatottságtól kábultan őrületes képtelenségeket fcscge:t. Az asszony nyugtalanul tekintett körül s ha* nyag szórakozottsággal felelt Kovács lecsegé-sére. — ApropóiI láKalérjemi\'t? mit csinál? együtt van-e mára parthie? As orvdk kérdőleg tekintett reá ? ^ — Nos? — Igen, ígenr az öreg Kamőcyvel diskurál... — Szóval, unatkozik ? I — Hívtak harmndiknak, de kimenteltem magam. 8 ezt rosszul tette Kovács, — ha, ba, látszik, hogy nem születelt diplomatának, ba, ha, ha. Asszonyom, mit jelentsen ez ? — Semmit, hs, hs I semmit szegény Kovács I — Hedvig, ne kacagjon, ne vigyen őrületbe! "^-■Figyeljen maga rossz hsdvezér, ügyetlen politikus, gyerek hős... —Asszonyom mit tegyek?! — Bohó gyermek, ha a férj unatkozik, ai asz sfony mulalhat-e kedvére ? Ertem—mormogta Kovács önfeledten. — Frigyes unatkozik, — egyszer csak itt terem és... -És? — A nő leijesiti kötelességét! Ugy van és vége . vége örökre / tette hozzá a szép asezony csábító mosolylyal. Kovács tejéhez kapott, ugy érezte, hogy ss szétrobban a ielioluló vérből... Ez asizony vagy örüli, vagy gonosz. Megvan I bah, hogy előbb nem jutóit eszembe 1 Fábos! Kiáltá visszafojtott lélegzettel, igen, Fábost nem látnr^JjSmég nincs iil, ő, ö lesz a harmadik..^-- -N - Kupferschmiedné megszorította a kezét,.. «• Néiiáu peic múlva kocsi robogása volt hallható... , Kupferscxmi dná halott halv\'üynn nézett utána. —Moat segíts, óh jóságos Ég I Elhagyta a tánctermet a a társa\'gó faié sle-I lelt. Éjiélt ttiött aa őrs, mikor a táncolók a szQn-óra előlti utolsó csárdást ropták. I A kaszinó elölt koosi állt meg, melyből Kováce szállolt ki. Izgatott léptekkel haladt tel a lépcsőkön s egyenest a táncterem leié tartott. S mikor as öltőső elé ért, az ajtó felnyílt éa rajta s sápadt arcú Fábos lépett ki a szép Kupterach-miedné karján. A síép asszony elragadóan mosolygott Kováoa leié a szőke lejét bájos hanyagsággal nyugtatta vállán. Kovács elhalaványu!, — tekinteteik találkoztak.\'A düh egy elfojtott kiáltáes tört ki ajakát A uyomorultak kijátszónak, — sziszegte1 s mint a kit szédítő csapás er, támolygó léptekkel ment a játszó szoba relé. Még nem ludta, mit cssiekssik, mini aa izzó láva ömlött a vér arcába. A szégyen, a megaláztatás, a bosau érzete lorralta vérét. Knptertchmied szőrnven unatkozo l, mikor Kovács as asztalukhoz ért. — Nsm láttátok Fábost? fordult hozzá Kup ferschmied. Kovács szemében egy sajátságos tűznek-lángja villant tel. — Hs, ha, ha I szép sssszonyok-t ölelget I kacagott s hangja remegett as izgalomtól. Na^y-Kanízsa ciüiörtön Zala 86. szám (4. lap) 1899. október hó 26 áa baaznai laaiaak takái az iljren együttes etjá-lésakaak ?. A pmoaeiO vet kezetek munkássága évről-évre a termé beváltásával kezdődik. Leghelyeeebb, ha u aUpasabályok ngy intézkednek, hagy" e tagok magát a aaólőtermést kötelesek bíaszoTgáliatai aaévetkeaetnek ée pedig znzatlanal, ép állapot-ban. £a egyrészt síért jó, mart a szövetkezel jókban leltadja borrá dolgozni mint as egyes tagok, kivált a kisgazdák, de másrészt szükséges azért is, mert akkor nem leket tartani attöl, bogy valamelyik tag tisztátalan edénybe szörf mustot, vagy éppen viszel meghamisított mnetot vagy bort szállít be a szövetkezetnek, s eszel a többi termelők mustját vagy borát is megront-hatja, és a szövetkezet jó hírnevét veszélyeztetheti. Az igazgatóság meghatározna a tagok •sUreu napjaitssaián a mint a szedést elkezdik, a szövetkezeti présházban as erre kirendelt igazgatósági vágy szövetkezeti tsgok átveszik, megmáseáiják és oestályozzák a beszállított asölöt. As osztályozásnál legfeljebb 5—8 minő* •éget eésaarü felállítani * ehhez képeet kell megsllapitaai a beszállítót szőlő becsértékét, melyben a szőlőt a szövetkezet átveszi. Az osstalyzásaál figyelemmel kell lenni a ezölő fajtájára, a szőlő minőségére, mert as ép, egész-saőlö többet ér, mint a rothadt, vagy jégverte, peronoszporáz vagy más ok miatt megrongált szőlőfürt,_ -—A kevert faifáju szőlőt a benne előforduló fajták középárával lehetne fiseini. A hol indokolt, tekintettel lehet aa igaigatóaág a sző ók lekvé-aére, mfve\'ésmódjárs is, éa ehhez képeit sz egyes jobb fekvéaB dii ők termésének becsértékét drá-gábban, a rossz fekvésű vágy nagyon befá«itott szőlőkéi viszont valaaiivel olcsóbban állapiljs meg. Ezek figyelembe vételével állsláb.in a beszolgáltatott szőlő mustjának cukor tarta\'mát lesz legcélazerübb zsinórmértékül venni a beszállító t szőlő becsértékének megállapításánál. (Folytatásé ktvatkasik.) Kornél aásdi járá»biró«ági keszthelyi járásbirósághos HÍREK. — A hadsereg köréba! A király Csauády Árlhurnak, a Ferdinánd főherceg 48. sz. gyalogezred parancsnokának a Lipót-rend lovag-kereszljél adományozta. — Eljegyiés. Btrgr Mór nsgyksnizsai kereskedő leányéi; Anna kisasszonyt eljegyezte ftnu Sándor, Boldogasszonyról (Mosony-m.) — A t hely esés A m. kir. igasságügyini — Bah! pedig okosabbat is lehetne — felelt Kupicrschmied — ugy é Ksmőcy? egy parthie fölér egy áraádis asszony ölelésével. No nem mindig! pl. ha sz asszony a szép Kapferschmiedné... \' A patikárus elhalayányult s mereven nézett maga elé. — Nos? mit mereszted reám bamba szemeidet? Nem értetted ? —Pimasz—ordított fel az a hQl\'ővérQ patikárus s kemény csapást mért Kovács arcába. Gas rágalmaiéi... a megtör.hi esett vissza ezekébe. Pár pillanat múlva felkelt s mintha mámoros lenne, támolyogva ment keresni nejét. Mikor s verandára ért, ott találta (eleségét fi Fábost, élénk beszélgetésbe merClve. — Nyomorult! — kiáltott Ir.l fuldokolva s öklét msgssra emelve rohant nejére. — Frigyes, édes szerelmem! sikoltott a szép szszony s Ölelő karjait férje leié tárts. Kupfersmied keze bénultan hu\'lolt slá; szemei megtörtek s ajkai tagolatlan szavakat mormoltak. Negyed óra múlva a szép Kupferschmiedné özvegy volt. Egy lepke, mely s lámpa üvegje köröl röpködött, e pillanatban hullott szára) szegei len a láng közé. —Bohó lepte I—súgta a doktor a szép asszony fölébe,— miaes játsztál a tüzzelll!...... alakul át, még pedig oly mddoo, kogy hatáskörét s járás úgynevezett belső részére ia kiterjeszti; mert a járás kölsó része a „Balatonfüred és vidéke ipartestület" kötelekébe tartoaik. E hatáskör kiférj\'eszihetése végett módosította alspssa-báyáit, amelyeket a tapolcai fi5««olgabirói hivatal véleményezés végett megkűldiit a soproai kereskedelmi és iparksmarának. A kamara kös> gyü\'ése legutóbbi közös ülésén foglalkozott ezzel az ügygyei és asipirazakcsztály véleménye alapján a módosított alapszabályokat jóváhagyásra ajánlja Zalavármegye alispini hivata áaak a 9. §. kivételére\', amelyre nézve javasolja, hagy e szakasz* nsk sz előző évi tsgsáái díjjal hátralékban levő tagokra vonatkozó rendelkezése töröltessék. — Iloavédegyeaület IsIssMgyékea. A zalsmegyei 1848—49-iki honvédek esyeaflletéoek alapszabályait a belügy minist er jóváhagyta. Az alapszabályok értelmében sz alakuló közgyűlés, a melyen a tisztikart ős igazgató választmányt alakítják meg, november 5 -én délntán két érakor lesz Zala Egersaegen, s városház nagytermében. — Toruéatat A nagykagizsii Torna Sgyítí lornstermében a tornászat folyó hó 23-én yeite kezdetét. Gyakorlatok minden hétfő, szerda és pénteken este 6—8 órakor .tartatnak. Szívesen halljak, bogy a Torna.Egylet mükidS tagjai as uj idényben tényleg megfelelnek esen elnevezésnek, amennyiben stép számban j-innek ősase a tornaterem ben, bogy a- testedzés ezen kiváló eporljál, kel\'őleg kultiválva, ast ismét felvirágoz tassák váró sónkban. — Aa Mel séAral és a berárak. Mist " minden esztendőben, ugy az idén is száréikor valóságos mesébe illőt olvas az ember a termés nagyágáról. Különösen egyes napilapok exeaUál-nak ast!, hogy hol Heves, hol Bihar, vagy Aradmegyéböl jelentik as idei sattret fenomenális voltát oly tudósítások aapjában, hogy egyes községekben még edényhiány i« állott be és a gazdak vúeelajtokba, teknők be olajos hordókba telyezik el sz ójbort. Ezen hir-k kíséretében miudjlrt olva-hst- a must árának devalvációja \'mely 3—4 forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Persze ezen tendenciózus hírekből egy szó nem igsz. Nem osak az országot átlag, de a megyei niszter Simonovits telekkönyvvezetőt a helyezte ál. — Berendelés Dr. Lányi Sánd»r zala tgeruegi kir. törvényszéki aljegysét a győri kir táblához tanács jegyzőül berendelték. — Tanllénét élasztéa. Be icán s jelent kezeit négy pályázó közül Gréss Valéria okieve les tanisónöt válás/.ották meg tanítónővé. — Kéatsrlaalté-válasaláe. A vizi-tienigyörgyi kántortanitói állásra jelentkezett bárom pálváló kÖzŐI Stlántk JÓmf oki. tanítót választották meg. — Gasdss-vAla«nté»k. A keszthelyi m. kir. gazd tanintézetben e hó 19 én éa 20-in tartattak meg az itjnsági választások, dr. Csa nády Gusztáv igazgató elnökle alatt. — A „Segé yevylel" . elnökévé egyhangúlag Hoffmann Ferenc Hl. é. b. lett, - Bizottsági tagokká niegválaazinlfak: -Szabó litván, Chuber Andor, Steibdl Lássló, Zathurecky Elemér, Angermayer Sándor, Etlényi G. János III. éves hallgatók ; Matéffy Audor, Zathurecky Nándor, Boroes Laci, Csorba Sándor II. éves hallgatók. Kozáry Aurél és Horváth Andor I. éves hallgatók. Póttagok: Jákos Alsdár II. é. b. Rozanyay Mihály l é. h. A „Deák Ferenc könyvtár" elnökévé egyhangúlag: Csák Máté III. é. h- leli. Bizot\'sági tsgok : Bernád Antal, Jankovit-h László, Etlényi G. János, Man-tuánó Eruöj Fülip Ede III. é. b. Mesterovit Iváa István. Ily Aurél, Kádár Jenő rendes, és Felbiss Károly pó\'fsg IL é. b. Angermayer Károly és Horváth Andor L é. hallgatók. A „tíeorgikon" önképzőkör elnökévé egyhangúlag:: (íruber Andor 111. é. hallgató választatott meg. —\' Főjegyző : Halássy Denes III, é. h. Titkár: Fülöp Ede III. é. h. Pénztárnok: Ebrenfeld Ado f III. é. b. Aljegyző: Gállos Aladár 11. é.h. Bisottsági tagok; Csak Máté, Hoflmann Ferenc HL é. h. Krén Re««ő 11. é. b. Truka László I. évi. hallgató. — A népkonyha, Jótékony intéze teink közt első helyen áll a Szegények Tápintézete (Népkonyha), mely több mint egy évtized óta- igazán elismerést érdemlő módon végezi az emberszeretetnek szentelt fs kötségi ,ermésa»lag is alig nagyobb, közepeméi munkáját Ebben nagy segítségére vannak\|a leg-zerene é-ebb vidéken. Lehetnek egyes földbirtokosaink, kik szivesen juttatnak a j gazdák, akik talán tényleg igen jé ezfirstn föld termékéből: burgonyát, káposztát, örvendenek, de ez. Kivétel,mig a legtöbb helyes babot és más ettél a n%/onyhának mdy t^^^o^S^S csakis ezen jótékony adományok folytán j,lzta(ott ÍK) a mui( rosszul fiiét. A tavalyi eaz-volt képes eddig is hivatását oly magasz-j tendö egyike volta hggyengébbeknek, mélyekről tosan betölteni, A Népkonyha november > csak a statisztika számot ad (20 év óta kevesebb hó első felében ismét megnyílik, hogy bor e<ak ^y«er ssüreteti az országban? mínd- . f___j- „ ___ , , . \' .. össze 1200,000 hektoliter), aa idei pedig oaak befogadja a sors mostoháit fe az^éhező, \|jg vaiaml;el jobb..igenjá\|iudjuk,ho^yilfénkor iskolás gyermekek százait. Bízvást hisszük \| Cf,ak bozzátevőleges számiiást lehet essköaölni hogy a humánusan gondolkodó gazdaközön- _ ami halát an feladat - azért a felöl biztosak ség ez évbeii Is segítségére lesz a népkony-1 lehetünk, hogy 1 é» tél millió hektoliternyi sattk-hának, hogy ugy mint eddigelé, a jövőben »é,let mellet;,, as -árak csökkenése egyáltalán is megfelelhessen emberbaráti hivatásának. Az adományokat a népkonyha helyiségébe (Zöldfákért) kérik küldeni. — Tsruaegj letl kligyttléi A nagykanizsai Torna-Egylet november hó 6-án esti 6 órakor a íorna-teremben évi rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat a kövilkező: 1. Évi jelentés, u 2. A közgyűlés által kiküldölt számvizsgáló bizottság állal felülvizsgált évi zárszámadás feletti haiározat-hozstal. 8. A jóvö evi költségvetés megállapítása. 4. Az egyleti tagok járnlékainak megállapítása. 6 A választmány vagy egyes tagok, inditvá\' nyal,\'—melyek a közgyűlést 24 órával előzőleg az egylet titkáránál bejelei\'tendők,— Idlötti határozat 6. A liszlv seök és választmány megválasz-iáss. — Jéráal Iparteattilet. A tapo\'c-ii ipartestület e határozta, hogy járási ipartestületté nem volna indokolva Azért tsrtsuk a bort 1 \' — A sieiiéayiig) rendelése A szegéoy-űgynek régen bnzódó kérdé-e nyer legköselebb elintézést. A belügyminisztériumban ugyanis most dolgoznak egy javaalaton, amely hivatva less a szogényügyet végleg rendezni. Kendeletel intésnek valamennyi lörvényhairaághoz, hogy az egye* vármegyék területén levő azegényeket irják Össze, s a létszámot köaöJjék a belügyminiszterrel. Ennek elkészülte után fognak hozzá a izegényügy rendeléséhez. — FehégsérM asszony. Fodor Ásna orosstouyi lakón feUégaertéa miatt került a nagykanizsai börtönbe. íóbb oroszionyi lakó* állítja, bogy igtm radai stílusban fakadt ki a király e len. mért nem vette be atiát katonának. Az asszony erősen állítja, bogy nem emlékezik arra, hogyá radait emlegette e, mikor gyarló liát lehordta. — Közlekedő* a Balatonon. A .Bala-tontavi gőzhajózási réazvénylársaaág" igazgató\' sága Siófok éa Halaionfüred állomások közölt v, a remlazerea hajójárlatokat e hó 24én megasün- ,tette. A Boglár — Révfülöp — Badacsony közti lifiwMi ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, ós o gy üjtem ény- m u n kában magyar-, német- és francia nyelven a legnagyobb raktár és választék. \|könyv kereskedésében + Em&nMw. fmm&m Zala 86\'. szám (5 lap.) vonalot azonban a rendes köxlakedéat a jelenleg ervényben levő őszi menetrend szerint okióber bo 81-ig változatlanul fenntartja. Egész uszály-hajé-rakományokra terjedő nállitmányo-kat az összes államásokról a Balaton bármely pontjára továbbra is (elvesznek szállítás céljából — Allalvgéuaéftagy. A ragadós állati betegségek állapota Zala-vármegyében a legát óbbi hivatalos kimutatás szerint: Lépfene: letenyei j. Leteaye 1 u. Teayésa-bénaság és hólyagos kilílés • letenyei j. Tormaföld 8 0. Sertéevésa: alsó-lendvsi j. Belatlao 8 u., Hosszufalu 1 u., Kerta-Kutss 1 a., Psteshása 11 u.. osáktornyai j. Ferencfalva-Mkófa 18 U.„ Réthát 5 u., kanissal j Balaton-Magyarod I u\' Kis-Komárom 14 u., NsgyRéoeel u,. Pölöskelő Dúsnak 1 u., Saent-Jskab 1 u.. keszthelyi j. AlsóZsid 6 a., AUó-Pábok 8 u., Felsó.Páhok 8 u., Köveakut 8 u.. Ke-stbely 4 u., Neme-Bol-dogaaszonyla 8 u., Sármellék 10 u.\' Szent-András 1 i, Saent-Györgyvár 0 u , Zalavár 1 u., Zsla-Száató I u., letenyei j. Becsebely 1 u., Bánok-Szent-György 1 «., Egyeduta 7 u., Keretje 1 u., Maiöc 1 u., Tót-Sserdabely 1 u, pacaai j. Alsó Rajk 1 «., Felső-Hahót 1 u., Ktrtcseny 7 u Szabar 8 u„ sümegi j. Csabrend< k \'lu., (íogánfá 6 u., Gyömörö 16 u., Uegyer I u, Mihályla u., Rigács 5 u., Sümeg 2 u., tapolcai j. A»zólő " 18 u., Hagyasd 18 u., Mindszent-Kálla-Kisfalud 14 u., zala-egerszegi \|. Acdráshída 1 u., Döbréte 6 u. Nemes-Apáti 16 u., Fuszta Ederica 1 u., Pnazta-Szent-Lássló 1 u., Sárhida 10 u„ Zala-Egerszei várna 1 u. A sertesvész az országban a lefolyt héten ismét csökkent, még pcdlgleá i múlt beti állapothoz képest 46-\'el kevesebb i fertőzött közi-égek szépia, meiy még mindig IMI — lagss éa legmagassltb körökben Mesamrr, teát isznak. — Ezen tea kiváló jóságánál fogva saját magát ajánlja csaladról-családra és ma már ez a leglerjedtrbb teafaj. — Minta comsgok 60 krtól 1 írtig kaphatók Sirem és Klein cégnél Nagykanizsán. — Notlx. Az oszlálysorsjkték a bsnküzeiröl régóta meggyökerezett egén sor elfogultságot szüntetett meg. Hisz n a nagy ka zUaségnek igazában cssk most volt rá alkalma,bogy as Üzletnek ezzel a nemével is megismerkedjen és meggyőződjön róla, hogy a bankár is, kit as osztál/sorsjáték különben lüel árusítónak neves, a legszigorúbb lelkiismeretesseggel vissi^ as Üzleteit. Az ismeretessé lett asgy löelárasltók közt Lakács Vilmos (V. FttrdO utca 10.) csakhamar a legnépszerűbb lett. Abszolút megbi .hstó-ságsi "ás üzleti előzékenysége a régi jeles sorsolási ssafembert a kösöuséggel is megkedveltetlék ugy hogy/^az ö ftelárusitó üzletéből való osx-tálysorsjégyeknek bizonyos nimbusuk vsa. Lukács Vilmosféle osztálysorsjegyeket keresnek szok, a kik az osziálysorsjegyeknek nyerő valószínűségét fokozni skatják. Most is nagy lesz a kelöndUségiik. hogy piacra kerülnek sz V. osztálysorsjáték első Osztályának sorsjegyei. Az aj sorsjáték nsgyérdekIL játékterve esnttal is OOenezer nyereményt biztosit a sorsjegyek tulajdonosainak, se nyeremények között egész sor olyan van, a mely a szó szoros értelmében vagyonos emberré teszi a megnyerőjét. — Elaáé hám. Sai/\'Haslisás a Ssitsnj-■Ua ma, aa. m, 4 tskásSst blré fttásilalss kárkta írlsrtltsts kerttel éa Ursauigysá ksUI ssásMttlMásI nabU kéaMl ela«U. — B4v«bbet lisM tilatsé a. klr. ttlsltriM sejt VMsprtsiksB. — •ág sttsa alkataaa sasrt kaasaáliatk. A Uvttkaadkkes tlá I aoadjuk Ltroy Koutut ír tátiét A trtiutt-bta, Sablt-saUett, fraarfaornág, 8aalh»-Cttpartaaet«t) u « Btgaaa-WJa a Kak-pilala vall. — KM tv Ma. Ma ItvtUbtn alfán kelegtig gyOttrt, ailjit 10 orvsa msi tudóit a aggyá-gyltaai, sosi aaykitaai. Egy fl-Mt, aaly a Plak-pltnlákril tation Isait rtaéijt adott aekaa, ta • raaiayaakau aa ia «-Iddlaa Ataxia gyttdrt, Uaaatl kAaapig MUtw. nőm todtaa . ■osztat sa. ksaasMt, sa a likasat Jobb —aeBBel aár nea tiltási M ua todtaa ■oadelal. i KAvettaa u altirt gTógyltd aó-dot ta aa ajra taaok daigaaal ás tgMsaégaa vagyok. laaaarflaai-aot a klí atr eglm tiaaokuk áltál, hogy eagta jarat Itass aak j rtadklvál SMglepta a viltsais, aalyaa kertesül aaaUa. ás iaaok trititMival gyógyilottik mtg a Pitkpilalák ast a kttagaigat, valaalat sasai, Mc oj trftt adlak a várnak ia kitsegat aa aaeaved, kogy ippan aa a katiaak aia kaváaká visniilata btbgaigail Is, aiat pl. aa Uigmlg. itrgaiág. vttatfityaég, tnlarfilutía atb. A Pink-pUala kap-hatá Miotrerntitai a legtübb gyégyasertirbaa. Kgy dobot tra 1 frt 75 kr. ia hat dokoa t frt. Manarofsaá(i (Srak-Ur Tárlk lilief gyógytaertiril.aa, Badapeet, II. ily -atea IS. óttkaa aa áéaa Méi Káfas tiaban Maca tdvteaég aáaksa, caak a ■trelaakta, Aaikar a aairad dobbanva aegnkkaa A egyelőd k.btléa " / Ók, a kl aaa aaaret, kaléaa aataak. koMaa, Miadtakaa kár kfyaa aiat Diriaaaly dia, Mágia aaf;oa aafáoy I kát ida ikkor ia ka aalrad ifHiln talik Majd aa <aa kajllrtuk I . ás as aaaik aakaa aa aa agy-két iga. (Márt agy aa adkatak,) — aaut aikaé Ima MaayakaUra küldik Qtrgjjt Sándor. közgazdaság A gaboiiaüsletrfli Az árak naponkint csökeanek lellarlóslatbatlanal Budapesten a busa ára ma 8 Irt, alá hanyatlott. Nálunk* aránylag még jó ára van a búzának, de a kereslet itt ia megcsökkent már s csak napok kérdése, hogy budapesti parilásrs jöjjünk. Mai áraink: Buza 8 frt lo-2o. Rozs 6 , Slo. Árpa 6 „ Bab fi , 8o—7o. Zab 4 , 80. llQaköny A Irt. csarnok. I R. emlékkönyvébe. Alighogy asgismartelak, Mária támol, í ki ladjs, litkatlak-a ai; As ilatalon. -Etvilaist a tivol ktda MindOrSkn Ua,— Da emléked ulraBbaa il, , Baraaf&rtá lány I Doalokoa, ha l.gyaagati Enyhs fuvalom, Longo síirnyia Ts Hoasid saill Fijú.Kóliíjom, —» Hallgud nag a méla sóöajt, Bájos Roiittip; 8 aa (alajts el mlsd&rtkra, Oqadolj afka ria? Ataxia. Mir a sai aUaatigiiia is aliggi aliralja, hogy aa a bor-stiasa, td llg gyágyithatallansak hitt hatagaág kcgyaa bánik ti ildoaalalvai. A test fnakoiíiaak atgaararása. Minden aosgáa itadja is asabilyastrásigt atgssáiiik ; a baltg otjaa, mintha iiélátia érni ia-aiatka biaa-tolaa, mely biiutig különben csak Iitssóltgos. Gyakran a aatalsBokat te baj éri Ma látás gyöngül. Idsgfájdalom, gyomorhsj ti-Eaad M blssayoa izmok agMsan elhalnak. A mikor a baltg ftksaik megvan Urnának ártja da ka il), akkor aosdslatait ■aa tudja agy tassatgyutatai, kogy meglegyen a klviat tatásak talpát irSiátt odaűtl á (ttdliSs s mindenbe belettt-kőslk. Sskrkllallor agyáltalia nem tud járni. Ha aaaaát baaaak\|a ia, Ubaaárát igykvi tltaaatl, alvsaali agyaasalyit M előre bukik. Teljee kifajttdMekor aa ataxia a legnagyobb vtasadalaaka dfiaU iidosalit. rtjdalaa advakaaik. a Viliim-gyorsasággal Jelentkező /íjdalom aiat rövidebb idikiakaa lip (ti M gyakran gyomorfájás kitéri. Vigil mtgbtltgtaik a vált M a aaaraaeAllan aabtr a kalálá, Aa ataxÜaak aaak a aalaptaaái. Okvatlsa islkaágss. kogy a boraalsus balag- <Reéz Pál. Nösülö barátomnak. Moat hogy Btgayilt uikad a ftldi aaayoraság. Ó kadd itóljak in fs, latkaa Ikla koisád Üdviizlü aaavakat, Hlta oly rokon aaifáak, ka a a tiéd boldog, Aa tsyia is ujjong, a sül kát ia awadok, A asiveabül fakad. Saartaa lángolóan, édta öafriadtta. Mart aM sta boldogít a aivár étatban, Csak forrd aaertlta; forrd, dk de ata vad, pnsxttU aaanvtdity, Haata a ai sstsl, ártatlan saivbt\' kál, áldási osskjas torom. Ttatud el tsindnik minden kia vágyát, Mástt sserelamnek rózsaberkp vár rád gaás\'idM titokkal! A kik a kincset, kirt M gyönyört Imádják, — S/.lviilt nyugtát soka, aahol sa\' találják — Na tlrödj aaokkai I Lásd áa is karesíSn ssoajnságos vtgygyal Csillag, virág titkát agy életen által 8 hiába, hiába... Cenk álkor rám aisatt aayka alkonyatkor KM aosolygó kik ásta, akkor láttam, akkor Aa ilal Hlkáttal Halhatatlan vágyak, vigtslta raasáaytk Íiaaaa is táaadtak s iUrtptil a lilék laal-tgibal Htjk u tgaa tdvtt aig ia ott laltaas acg Baross minister. tf o Irta: Kőrmendy Pál Nem isolyaa igeo régen törttel, bogy elkékült a ,söc*ji várni". Ssép Zalavármegye aaék-belyétől délnek halad, a majd bory nem HorváU orsság szélénél áll meg aa a núlöa igyekeset A vármegye Göcsejnek nevetett részét szett át, aat a hepe-bupáa földet, melynek jó népe Ilyen Inra masinát — azelőtt még caak pingálva aa látott taláu soha. Nem csoda, ha azután kíváncsiak is voltak reá. Kala Pal uram, Grőrbesxeg gazdája Utrelpat-jenül számlálta a perceket, a rétháti ujdon-oj vasútállomáson, hogy hál mikor is ér már oda as az Isten csodája. — Ndm igaz dolog lehet es, — kockáztatja meg a szót türelmetlenül Kölöaez Các« koma, Kala Pal uram háta mögül. — Becsaptak minket. — Dehogy; az nem lehet. Elaaagyarázta nekem a körösztlism. Tudja kelmsd as as árva Sándor gyerek, aki tavaly került haza három csillaggal a katonáéktól. Huszár volt ott ia; itt meg a va«paripát nyerge i, gyeplöai, bogy ki \| ne rúgjon a hámbój...v Egyszer csak éles fütty hangzik áa a következő percben robogva tűnik elő a mozdony aa erdő mögül. Felbokrétáxva lobogózva, haladt aa állomás teli. Harsogó éljenséaaal fogadták aa : egybegyűllek, csak Kala Pál uram tata iadott I szóhoz jutni, annyira meglepte, az, aasit látott. I Kiszálltak sz utazók. Aa egyik fényea koosi-j ból egy hatalmas termetű ur.lépelt kl; öt figyelte,öt I kísérte as egész tömeg. A nótárius ur is Oboöa \| beszélt; olyan ssép volt es a beszéd, hogy beillett \| volna ünnepi prédikációnak. — Ugyan, ki légyen es a nagy ur ? — Kérdé Kala Pál uram az egyik mellette állótól. — Baross miniszter ur őkegyelmessége. — Hm! I — Lássa kelmed,, őneki köszönhetjük ám ezt a vasutal. — Ne mondjál A réthátiak ia? — A/.ok is; meir sokan, sokan ebben a ssép \|hazában. I Kala Pál uram Kölönc komájával- együtt oda I iurakudott a aiséret kóaé; saemtől szembe akarta \| látni a hatalmas embert, aki vidám besaélgstéaba \| elegyedett egyikkel-máeikkal. Észrevette Kala Pál uramat is a minister és mosol) ogva megszólította. — Nos, lelkem, eljött vasutal nesai ? — Ugy-e íhelyro egy munka ez? — Nngyon is helyes,-kegyelmes uram; caak egy hibája van, — Es mi legyen aa a hiba ? — As. hogy aekünk, görbesaegiekaek, nem fütyöl. Nem arra tereltek as inssellérek axutját.,, lile],kegyelmes uram, ha aegithetne rajtaI....... — Sok pénabe kerül, az államnak meg most kevés van. Lassan csurog az adó, a vasútra való. — Ugy e mondtam, — lordul viassa komája felé, Kala Pál uram, — ugy-e mondtam, tftgy fizessük ki a porciót annak idején... Kegyelmes \| aram, én is tartósom, mer a Kölönc kossá ia vagy öt forinttal; (essék kiflaeiiük. Könyörgünk; legyen hozzá\'egy-két forintot as áUamkaassából, hadd ódalogjon felénk is ez a höppögető masina. — Ne bántsák; majd csak ottnoafizessenek, jüfa\'os Itteii élttt, azon lessek, hogy keleseteknek is - lOtyóljön a vasul; csak jó hoapolgárok legyenek......... * • • .....Egyszer csak azután megkondult a lélekharang. Sírt egy gyáazos özvegy, sírt a két kis árva; könnyezett az egész uraság A gyászlobogók Nagy-Kanizsa csütörtök saomoruan snaoglák: hu\|jr nagy veateaég érte a Jiazát t...... Kala Pál uram, meg a Különc koma pedig Tárva várták aat a fotty-ezól, mit a jó kegyelmes ar megígért...... — Ugy-e aat moadia a kegyeim* ■ miaisatar, édes komám. — hogy ha Bt at Isten élteti, less még nekünk » vasutunk. Pedig a jó isten éltetni szokta as ilyen kegyes, jó embert Vslamelyes ügyes-bájoa dologban egysser a kösaég-hásáhos hivatták mindkettőjüket. Ott azután ssóbeaaéd közben megtndtab, bojj kitj siratott a lélekharang, aa a gyásma özvegy, sz a két Jtjs-fifvs \| és hogy miért borult gyássba aa egéaa ornág...... tíarou Qábor kait mty, ...... a ji,a kegyelmű ur......... Kala Pál uram oda ezól Kölöno komához egy öreg könyeseppet törülvén ki szeméből: \' — Meghalt aa a jósig; sz Isten nyugna* tatja I...... Meglássa komám, nem füttyöl nekünk a vasút sohU\|t.» ée soha II Zala 86 szám (6 lap.) Hirdetések! Ki akar 400 ksvoaktat ktnaysa, tl«tasi4g»«eo is rlstko ailktl ks-I raul? Tudassa óimét aaoassl levélMlysgfil foltse- j rtlra V « u alatt H r. Wo\|lan, kirdsIM irodával, Lslpalz-Uadsnaa. Laptulajdonos és kiadó: FIBCBSL PtTLÖP, ±0l±0±^ Igen sok külföldi fraarla, angol ét MéSNft aarr van . Hirde ések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében NAGY Hi\\l/Ai\\ i899« október hó 26-4n iCBtlAMTI CIRCUS ENDERS Ma oaűtdrtőkőn október hó 26-án. aap sMaatos nr- Parforce előadás. a műsor SO számból áll vagy két előadis egy estén Nagyérdemű közönség! ezen nagy mon stre parforce előadás még eddig minden városban nagy vonzerőt fejtett ki, és a legnagyobb sikerrel részesült az igen gyors és pontos keresztülvitele által. El ne mulassza senki a mai előadást megnézni, mert ma kétszer annyit lát mint más estéo, anélkül hogy több belépti dijat fizessen, vagy lőbb időt töltsön mint más estén. A nagy érdémö közönség szives látogatását kéri ktválé tisztelettel ■a IGAZGATÓSÁG-Helyárak éa kezdete mint rendesen. ■slssy plslskw ■lelt Hlgh lile estél; t hirdetve éa ajánlva 256-40 FIATAL EMBEREK RÉSZÉRE NSkialslMsk Aa Myáaek ellem. Mindazon esetekben, ahol Hsnlsl-olaj hasznklata orvosilag javasolva van, a a legeélszerDbb ée legjobb a Santal-Egger f -y-----. ml; • le«\|»bb aala«aéfS kslel laálai laalal sls\|kél heuatl éa u orv* arak által rssésilsllk. 1 üveg ára llrt SO kr; postán bérmentve, a pénz előleges beküldése mellett 1 irt 70 kr.,2 QvegS frt 90 kr., 8 üveg 4 Irt 50 kr, Gyógyszertár a Nádorhoz \' BUDAPEST, VI. Visl\'kleal 11. WPPPFW nooooooooooooooooooooooooo o ByümSlcsfa o Q legnemesebb fajokban: Alma, körte, cseresznye, meggy, Q 0 barack szilva, ringló, dió dús választékban Q O magas tőrztű szép koronaerős fa 40—50 krért O O (szdza 30—40 frtétí) 3 >9—3 ® X Ufrpe fa drbja 54—60 krért; Z 2 azonkívül disz/dk, diszbokrok, tűlevelűek a legkülönfélébb q q fajtákban kaphatók. — Csokrok minden válfaja, sirkoszo- q O ruk a legújabb formákban gyorsan és pontosan elkészít- ^ O tetnek. Q 8 --- Janda Kát oly § Q - ~ mű éa kereskedelmi kertészetben Q Q Nagy-Kanizsán. 0 Ql Árjegyzék kivánalra ingyen és bérmentve küldetik. OOOOOOOOOOOOOOOOOOO OuOOOOO xxxxxxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X 1 i 8 X X X X X X X X X X X X X X 8 X X X IE6HIYÓ A LETENYEI ÖNSEGÉLYZÖ-EGYLET SZÖVETKEZET EZ ÉVI RENDES közgyűlését 1890. évi november hé 12-én délután 8 érakor taraja am Intéaot eaját helyiségében, melyre a t. tagokat ezennel meghívjuk. X X X X X X 1 X X 1 X X i X H felül T Á B G IS OKOZAT; 1. Az évi mérleg beffiujatjaa az igazgatóság és felügyelő bizottság kspcsán; annak megállapítása; az igazgalóaág és X részére a felmentvény megadása. . jg !. A felügyelőség megválasztása. (Három rendes és két póttag) és a könyvvezető megválasztása. » 8. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két szövetkezeti tag kiküldése. S-4. Esetleges indítványok. x ) ^ r azioazqatósAo XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX1IXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Nyomatott Fisobel Fülöp ^aptulajdonosnál Nagy-Kanizsán 1899. Huszonhatodik évfolyam 87. szám. IwrkMlMf Viratkáa íptlet rietktl rtlop ktajrt-ktraaktdéaékaa. A aMrkaastéval értakaasl lakat aapta-klat 4. a. 4-6 in kOit Ide Intéaaadt a lap »aellis>l rétiért vaaatkosé «lnJ.n kttleaénv. XladéhivsUl: Váraakéaépéltt: Fitchtl FMp kSuyv-kirtakadéte. Z Á L\' A. Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vau np s c»8t$rt6k6a. ELŐFIZETÉSI iSAZ. £gé#» ám 18 kársa (B ftt — kr nUrra 6 korona (I ftt — kr. ftegyídéro S korosa (1 kt 60 kr. Xyilttér pattban M krajaár EtMsatéaak, valaalat s Mi éiilsakr voaatkoxók Flaekat FIlSp kíoyvktfta kadétéba ia* Sénsastettea leveltk cask lawrt kuak-kél fogaéiataak ti. I\|\|M Bta ara M kraJaAr Nagy-Kanizsa, lö99. Falaiét trirktirli: lultf lisésr Sítrkttilélárt: Bfim l.aj«. Vasárnap, október 29. A megye fia.. Egyik erdélyi törvényhatóság okos határocalot hozott nemrégiben. Es a határozat, mely valóban megszívlelésre méltó, a mai;különös világban " nem keltelt megérdemelt feltűnést és nem is vívott ki magának által&pos helyeslés)/ mert manapság csak szenzációkra éhes a^özöheég, kivétel nélkUl mind a politikában, mind pedig a társadalmi akciók terón. Vannak azonban még hála Istennek néhányan, a kik gondolkozni tudnak ós a kik a nagy századvégi zűrzavarban nem siklanak el egy oly fonloa indítvány fölöli, a moly mindenképpen najy és üdvös átalakulásokat volna hivatva előidézni. Kolozsvármegye törvényhatósági határozatát — mert hisz errö! van szó — nem részletezzük e helyütt, csak a magját adjuk vissza; .s ez az, hogy a kerületek olyan képviselőt válaszazanak maguknak, a ki a körükből való, a ki ismefi a bajukat, a ki a megyében otthonos, sióval a ki a... megye lia. A ki ezl a bölcs határozatot bölcsebben olvasta, az egyszersmind annak ma- gyarázatát is nyerte az indítvány beterjesztőjétől; de mi ugy hisszük, hjcigy itt minden részletesebb magyarázat é< indoklás teljesen fölösleges s nem is^k^^jáj^gy ész: beismerni az igazságol, hogy >gy megyebeli ember mindig hathatósabban fogja képviselhetni kerületéi, mini a/, a kit az \| ország túlsó széléről hozlak ej, s a ki oly j ismeretlen és járatlan a kerületben, akár ha egy zulu-kalíert ho/uának oda Olyan természetes és kézzelfogható igazság ez, hogy csodálkoznunk kell rajta, hogy ez még nincsen igy alkalm»zva a gyakorlati életben; mert hisz a kerületek kevéa I kivétellel oly férfiú állal nyerik a reprezentációt, a kit a választási mozgalmak elölt \'még hírből sem ismerlek a megyében s a j kit tisílán a magán- vagyjiárlérdek küldött le a központból. Vfsstik föl a kérdéál; képviselője ez a kerület polgárainak t Nem, bizonynyal nem.J Még abban az eselb -p sem, ha lelkiisme-I retesen veszi föladatát, mert gyógykezelhet-e j ! beteget az orvoé, ki nem ismeri a bajt Politikai doktor is léhát a józan ész szerint csak az lehet, aki évek során át gyűjti tapasztalatait egy szűkebb körben, a melynek érdekeit aztán védnie kell s-a melyet képvisel^r törvényhozás színe előtt. Csakhogy mennél kézzelfoghatóbb igás* ság rejlik a kolozsmegyei határozatban, annal nehezebb annak a közélet ben érvényt szerezni. Hiába, ez az, ami a magyar állapotokat mindenben jellemzi, a ezért mondják rólunk kölellen&égemk, és pedig találóan, hogy a magyar eaak akkor veszi észre a háza égéséi, ha arra a szomszéd figyelmezteti. Bezzeg volna csak agy, bogy teszem Angliából jönne hozzánk híre az ily javaslatnak, mindjárt két kézzel kapnánk utána. De ne panaszkodjunk. Ne piszkoljuk saját (észkünket.. Elég az hozzá: mi ugy véljük, hogy az ily határozatot nem lehet kényszerűséggel a a törvény etjével a való éleibe átvinni. Olyan valami ex, mintha (örvény volna róla, bogy az embereknek napjában enni is. kell! De aa erre való rá-kényszerités tiszta nevetség, mert ezl már a józan ész is igy rendeli. Józan ész ! Már másodszor hivatkoznak TARCA. Dalok. I. Pstrtlijs. A aslv, moly agyas ir érs^tt raadiletlaa, Hsartbil Majjja san logy iötia, A fold alatt ia Igaz tsanleatbaa Őrükké lobog aladaa iud pora! > A aair tabéra atioa gyógyító l>a\'at«m, Aa érafi aalrféjdalaa végletes, Boldog, atáaasorU boldog aa, ki toka N«m tudj* at a titkot •aérelim,.. U. 8a a r a t ni\' V Ali, taaratnl raadllatlaii, . ÍN egyedéi 6 érte élni otak I Hier.laeten karaakkal ététalui, Aliként a iiap a kla virágokat; Vi\|aaalalal, ka.éri fijdalop, Megmenteni ka éri bésfaMai, Virraiataal ér-angyatkéut fölötte, Taljaaitaal fiaaaaa vágyait, Laolvaaal izeméből óhajtéialt,\' 8 kitanulni latna plllaatéaét, Latdrllal késnyalt, hogyha air, — iwt-i élst, mlg eltakar a air.. Kt mondjátok, mt mladtaért-jutalmunk? Egy wép ootoly, egy édtfCték.....Igen! Egy tiépmotoly, agy édaa ctAk, a mulyntk Varázsa ott vaa a talvikben I Korányi Berta. Halottak napjára- . .Megkondu a lélekharang. Tompán; szomorúan cteng-bong a liangj-t; mi mim csak a sírok 1 nyirkon mélyéből törne elő. \| Valiimi hideg borzonvas rohan át idegeinken,; valami nyomasztó goudolat nehezedik elmenkre; [nem tadtrk szab dúlni t\'\'lük; a létekhantng j kisértalies kongása rulguvá t^azi evési lényUnitét: Halottak l apja van. Szomorúan, hallgatagon vándorlunk egy hely felé, melynek kapuján belül oly félelmes, oly I rettegett lassú hangon suttog fülünkbe a szellő... a halál hideg fuvalmi; hol oly iragiküi regékel mondanak el a vágyak, küzdelmek, óhajtások >\| letört, sirhalmokra borult szárnyai. Imbolyogva járunk a felhantolt sírhalmok között, és elmerengünk a fele tük kigyuíadt halványnii lobogé szövétnekek ezrein. e nyomasztó s fenaégesen asomoru hangú lat közepette megrendül vivőnk ; pillanatokra bár, oda szegződik \'ekintalUnk s minden gondolatunk, életünk határkövéhez : a sirhslomra tűzött kereszt-IiíIaj Ki írhatná le hűségesen n gondolatokat, melyek akkor átvillannak agyunkon ? Ki mond* hati.á el azon érzelmeket, a nv.iguk ezerféle rezgéseikben, melyek nkkor Mzsibongjak, átnzáguld-jftk szivünk minden idegszálát ? Senki. És mi csak nézzük némán, mereven életünk határkövét s rettegve hallgatjuk, érezzük a aziv siralmas, ádáz harcát, az idealizmus maga-aiárát ; aláhunyatioU ész sivár, vtguanélkQii elméletével. Megrendülünk ; köny gördül alá elhalványodott arcunkra; ellenünk erezzük zudulni a természet örök lenséges \' törvényeit, — s hallani véljük a sokszor meggyalázott örök Eszme haragvó, dórgi szavát: „Mementó móri I* Futni, menekülni, felülemelkedni törekszünk es idegrázó harc lőlé, de gyengek vagyunk..1 aiáhanyatlunk ; le vannak lőrve, mik tetemein-nek t hitünknek erős szárnyai. És mi révedező tekintettel keressük a vigasz talást, a reményt e nyomautó pillanatukban; él megakad tekinteünk újra életűnk határköven a hideg sírkereszten, melyről oly meleg »zeretst< lel tekint reánk az őrök Ige... a mindenség vét" tanuja. , Nézzük hot-zan, hosszan és érezni kezdjük 1 aziv diadalai n. sivár éaa eltévedt tanai telelt Felcsillan eltévedt hitünknek világa s mi mohót szívjuk magunkba kisugárzó, enyhet, retneny nyújtó vigaazát. óh I az a kereazt oly mélyrehatóan tud beszéli] lelkünkkel;, oly némává, megsemmisülné ludjl leírni a hivalkodó ész aivár tanait. \\ És az t rák Kszme, az isteni vértanú ajk egyre anttog édes, biztató hangon; »N» éaij, n csüggedj ember..:, tekints keresztemre... Ez kő öss\'zo a földet az éggel; ez az elei taja, mel Bútor áruház WEISS JAQIJES Nagy Kanizsán Teljes saloD, ebédlő és hálószoba berendezések K Xngyon Hzolitl ItlHaalgriláa, ntéraehell árak. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Képes árjegyzék, raji és költségvetés klv ápatra ingyent Nagy-Kanizsa vasárnap Zila 87 szám (9 lap.) 1899. október hó 29-én rája fedig éppen ez az, ami sokszor hi- gók önkéntes megadóztatása után fogják az ányzik a pockai ténykedéseknél. Im&d-j oíapoí megteremteni. A részleteknél Jcét javas- koznunk kell még azért a korért, a mely-/* **** ■ P^j, kar, <% . ,, . , , szerint 50 évre■ natniobb törlesztem kölesont • JÓZ,D éMM* döntö Jut- "" vesznek föl; ez a kölcsön olyan nagy fenne,! lűgyelet nélkül és egyedül a temetőbe \'netresz-szék. Ezen alkalommal a koldulást szigorúan eltiltom. Pélcsüteményekfiukrász- is culeorsü- I ________W________, tömények, gesztenye és gyüntöws árulása ugy tekintve a pártérdektől * az egyes polgárok ^ kamataiból felezhetnék a"íilkészelcla temetőben, mint a szentgyörgyván uton privát érdekeitől. Sajnos\', messze vagyunk fizetésének javítására szükséges összeget.\'Altilos. Kocsikkal a temetőhöz csokisa szenttörlesztés évenhnt történne és a nagyobb ja- gj/örgy cári térnek a Kisjakdyés ezzel szembe a oadalmazásók\' természeteden többet fizetnének Mezei-utca által határolt részéig \'zabod menni a kongru-apénztárába. Íny az egyház 50 éo\\s ugyanazért a kocsiknak sorrend surinti alatt nagy készpénz-tőkéi szerezne a kongrua öntudatra rázza a polgárokat Ilyonformán ^„^ alapja gyanánt. A \'másik terv sze-példaul: »Kell- e nektek olyan képviselő, rinta kongrua-adó örökös teherként nyugodna akit nem ismertek, a ki titeket nem ismer,\'a nagyobb egyházi javadalmakon. Igyamin-l véretekből Való vér s a hijpo- denkori javadalmazásokra kisebb összeg esne I szállítani lók, mert pont 9 órakor \' \' ......UM bezár atik,: Bábosok részére, kik gyertyák törlesztették. A teher igy kijutna ugyan, de viszont az egyház tőkét nem szerezne, sőt attól. Ily viszonyok kőzött tehát csak arra lesz jó a kolozsvármegyei határozat, hogy • ki nem s______— — JUHMi t....., , , , tokból Váló hus ? Segíthet-e ez rajtatik .J^t\'-^í ^^Ppen csak egynagy „ ^ - ■ tőke kamatját fizetnék, de a tőkét sohasem Nem/-4 Nehéz azonban állóhelyéül a közkórház előtti tért jelölön la. A siróle kiviláffosiiásának megke&lése nincs időhöz kötve, azonban esté fél 9 órakor az összes lámpák eloltandók és hata a temető ezt a >nemu szócskát kimondani; különösen, ha pánz, bor, fuvar-1 őrök időkre megterhelné a papi birtokot. A dij, regale, vicinális, meg tudja palvar, haj a1^?lJöoA,í, ffi^,* minden hangzik a korlesek szájából. Pedig előbb-utóbb a saját érdekünkben ki kell mondani. Heg kell emberelni magunkat, — itt az ideje — hogy a megye alapos ismerőit, a megye fiait tegyük bocsátottaki\': meg képünk viselőjévé. Határozat nélküli Törvény nélkül! Ezzel aláírnék politikai érettségünk bizonyítványát. . \\ dést és valamelyik tervet elfogadja, •íhoz a király belegyezését. kikérve Temetfii rend halottak estéjére, A rendőrfőkapitány a következő rendeletet RENDELET. — A katholikus papok kon a- 5793 1899 ■ Halottak napjának előestéjén, azaz f. évi november hó 1-én a romai katholikus te-metőben a szokásos kegyelet zavartalan nyil- ru\'ija A katholikus kongrua remlezésére \\ vánilása, valamint a közrend érdekében a kiküldött országos bizottság javarészben már \\ következő intézkedéseket léptetem életbe, mely-elvégezte munkáját; az egyházi jövedelmek nék szigorú megtartására a közönséget a saját összeírásának felülvizsgálását; ennek \'edü,ig\'i\\ érdekében felhívom eredménye alapjón körülbelül évi harmadfél-v A temető közép főútján, valamint aszéle- miuió forintra lehet tenni azt az összeget, mely a katholikus papok jövedelmének kiegészítésére szükséges lesz. É kiegészitéit a katholikus püspöki kar tudvalevően a sajátjából fogja adni s azért szakadatlanul folynak a tanácskozások arról, melyik lenne az erre szükséges kongrua-alap megteremtésének legalkalmasabb módja. Abban az egy elvi pontban már teljesen megállapodtak, hogy minden más segítség nélkül, tisztán a nagyobb egyházi javadalmak jövedelméből, a püspökök, káptalanok, javadalmaz prépostságok és apátsá- elárusító- sára jogositvák, sátrak felállítására a hid és temető közti tér jobb és baloldalát jelölöm ki, olyképpen, hogy a sátrak er/ymástól 6 méternyi távolságban álljanak— Filszerkeres-kedök, kik nyilvános helyen megbízottaik által óhajtanak gyertyákat elárusítani, tartoznak ezt a megbízott egyén megnevezése mellett az erre szolgáló tér kijelölése végett a kapitányságnál folyó évi november l én délig bejelenteni. Mindazok ellen, kik ezen rendelet rendelkezéseit megszegik, a kihágás eljárás fog folyamatba tétetni. Miután a koldulást, mint a kegyeletet mélyen sértő cselekményt eltiltom, hogy a nagyközönség adakozó kedve mégis kielégítést nyerhessen, intézkedem, hogy a köztemető bejáratánál egy rendőr felügyelete alatt álló persely álljon a közönéig rendelkezésére, ezen perselyt a t. közönség figyelmébe ajánlom azzal, hogy ezen perzselybe összegyűlendő ősz-szeget a hfilybelí jótékonysági egyletek ée a koldulástól ezúttal eltiltott koldusok között arányosan fogom felosztani. NagyKanizsán, 1899. október hó 28-án. DEÁK PÉTER rendSr/tknpitény. \| stbb oldalútokon is a járókelők folyton ~ baloldalon tartoznak haladni. Az utakon való megállás, álldogálás, valamint a kutyáknak a sírkertbe való bevitele szigorúan tiltatík. Dohányzás a kegyelet nyilvánítás ideje alatt, vagyis déltől fogva a temetőben szigorúan tütoa vari, hasonlóan tilos a lámpák, kostoruk, virágok megérintése és rongálása, sírhalmok gázolása vagy hasonló, kegyelei elleni cselekmények Ugyanezért felhívom a szülőket gyámokat, iparosmestereket 1\|tk££ ^Súan területén tartózkodó idegenek stb. hogy gyermekeiket vagy tanoncaikat je- lakó- éa tartózkodási helyének nyilvántarthaiáaa 1. g. Nagy-Kanizsa rend. tan. várna állandó legyőzte a halált, a mely feltámadást dérit majd a sírhalmok fölé ia, hogy újra éa őrökkéTélj bennem és velem.\' Megkönnyebbül szivünk a hit azavára; a mig imáink kőháti könyüak perdül azeretteink airhal-márafájdalmunkat átlengi a megvigasztaló boldog tndat: „Mors tua, non árit aeterna I\' Halottak napja van I. Menjünk hát a temetőbe a tanu\'junk meg a néma sírkereszttől hinni, szeretni és remélni. * S ha elsirtuk könyeinket, elzokogtuk keser< veinket, megenyhül a zaklatott lélek, eityhületéa balzsamot hint reá a hit szava: hogy feltámadunk. Menjünk, játjuk be a halottak caendes birodalmát s tanuljunk lemondsni a hiuágról a Mirha lmoktól ; a tanuljunk felemelkedni az isteneég, a hit eezméjébez a megemlékezés halvány szövét nekétől. \' Halottak napja van I \' Megkondul a lélekharang... Ortmus pro fiddibus defunctU,! Stampay Miklós. Falusi történetek. — Fábián kontra Sebestyén. — Irta: UraeadyPál As öreg Fábián, meg a Sebestyén uraimék fandusát igen egymás mellé mérte az inssellér valamikor. Töszotnszédok voltak benn a faluban\' a határon meg a Fábián libalegelője ölelkezett Sebestyén garda rétjével. Ez a két földdarab ugyan meg volt békében, hanem a gazdáik, azok sehogy sem tértek össse. As asszonyok kezdték, a férfiak folytatták a perpatvart; mág a kél ház őrző kuvasz is kilett magáért: olyau oaaholáat cselekedtek egymás ellen, hogy a léi falu dolog kerülő népe lállotta a száját csodájukra. \\ Tiz hosszú esztendő óta agyarkodtak egymásra, de senki sem tudja, hogy mi a manóért ia bomlottak meg az öregek t Sebestyén gsida fia, a Fali gyerek, nem egyazer mondta apjának a csőr-pór kesdeten : — Minek csodásitja kelmed is magát? f — A szamárra legyen gondod 1 Ha átmegyen ennek a azedettvedett famíliának a legelőjére, hát nem maradsz meg a házamnál 1 A tiu fejébe caapta pörge kalapját, azután kiballagott a rétre. A cascii éppen akkor lépett a szomszéd le kére, ahol Fábián Juliska őrizgette az aranyaárga líbáoakákat. A gunár erősen piss-ssegett a füles felé; ugy látszik a gazdájától ragadt rá egy kis pörölő igyekezet. — Édes Julcsám, tereld erre a csacsinkat I — Pali, hát le nem mernéd a fundasunk lenni lábaidat? — Félek, hogy megbarageiol érte. — Nem köt«téüt\\Jn édeaapámék módiját — Hát add nekem azt a rózsát, ami szöcske hajadba van tüive, menten nem tamáakodom. — Ha meg lógsz, % tied lehet Na, erre már a gyerek se kináltatta magát többel: ulána eredt a fürge lábu leánynak ée nemaokára eltűntek a szem elől. A caacai meg csak majszolt tovább a sovány réten, pedig Fábián uram már leate a libagyöp elején. — Megállj Sebeatyén, bepőrölöm a szamaradat I Mintha puakahegyre vélték volná, ugy robogott a községház felé. Mikor a tanácsi erembe ért, már alig pihegett. Sebeatyént talAlta ott, aki meg hupikék kendőjében három aranyaárga libát mulatott be az elöljáróságnak. A kis cédák az ő legelőjén tapiskolták a zöld füvet. — Tilosban jártak, biró uram. A Fábián gazdáéi. —A kend azamara meg aa én gyepemet bitangolja! Ha luiom, hogy itt a gazdája, bál ide cipeltem volna 1 szólt fórmeteg hangon Fábián. — Caak laaaan atyámfiai. Menjen a kisbíró az őrzőkért I — parancsolja a biró. Az öreg biró valamit sugotr Petinek. Nem telt bele egy lertály óra, már ott volt a kőzségtanáca elölt a két kipirult arcú fiatal. Nem. léitek az iatenadiák egy makulányit eemugy álltak ott, mintha a legnagyobb rendben volna a szénájuk. —.Gyerekek, — szólt komolyan as őez bíró, rossz fát raktatok a tűzre; bitangra eresztettétek n rátok bisott jószágokat. Sebeatyén mit kiván a káráért ? — öt forintot . — Es kigyelmed Fábián gazda ? — Én ia ötöt! — Jól vaa; moat fiaeasék ki egymásnak aa aluljárók saeme elölt. 1 I N»gy-Kanizsa vaaárnap éljából a rendőri bejelentét kötelezettsége a áro« (gitt kftl éa belterületére megállapíttatik i a bejelenteti intézményt a városi taaáes által negállapitott módon a városi rendörfökapitánytág lezeli. 2. §. A bejelentési kötelezettség kiterjed minién be- ée kiköltözésre, a lakó és tsrtózkodási ielynek minden változására. 3. fi. A be- ée kijelentést teljesíteni köteles : i. Mir en háztulajdonos, valamely kés haszonéi veiiőiH égyébkén\'i hassaálójs, gondnoka, vagy máa tninő-égbeo gondviselője ; egy vagy több lakáa foberlőie, haszonélvezője; vagy egyéb jogcím n haaanálója; nyilvános vagy magánkórházak, ko ostorok, asegénybátak, fogházak stb, föoökei, vesetói, vagy mindesek megbízottai a következőkre nésve: a) önmagára, vele kösöe háztartásban élö yermekeire éa faáaastársáaak gyermekeire nésve; fc. b) minden újonnan beköltöző iólakó léire e ennek as e) bekesdésben megjelölt családtagjaira néave, — Iólakó felek alatt pedig azok értetnek, kik a városi szabályrendelet szerint éves lakóknak minősíttetnek, illetve kik egén lakáal legalább egy negyedévi időre vesznek bérbe vagy egyébkenti bssználatra; e) minden melleklakóra nézve, kik alalt kónspoa vagy heti lakáaok bérlői, vagy egyéb-kénti használói: ágybérlök, nevelőnők, társalko-dók, házítanilók, mag^nhivatalnokok, tanulók, kereskedöeegédek, és tanoncok, rokonok stb.; értetnek, — s mindezeknek ss á) bekezdésben megjelelt családtagjaira nézve; d) minden nála Állandó alkalmazásban levő iparos-segéd re, cselédre és munkásra nésve, kinek állandó lakást vagy szál ast ád s ezeknek as a) bekezdésben említett családtagjaira nézve; e) minden idegenre nézve, kit ideiglenaa tartózkodásra házába, lakásába s ezek tartozékaiba éjjeli szálláara díjért 84 ósát, vagy dij-ialannl 48 órát meghaladó időre befogad s ennek as a) bekezdésben meghatárokott hozzátartozóira nézve. Idegennek tekintendők mindazok, kik em helybeli illetőségűek, s Naty-Kanizaán állandó lakáat vagy ►zálliat nem birnak. II. Mindenki, ki a nélkül, hogy lakás vagy szállásadással ipatszerüleg foglalkoznék, mást saját lakóhelyiségébe, , zállásába, vagy eiek tartozékaiba lakásra vagy éjjeli ssálláars, befogad az I. pont c). d) és e) bekezdéseiben felsoroltakra nézve. A be Illetve kijelentés aa a) és b) bekezdésekben említettekre nésve 8 nap alatt, a e) éa d) Az öregek kicserélték egymás ötös bankóját — No, most tirstok jár as ítélet rudjs, gye rekek. Mivel szabsdon hagytátok a rátok bízottakat, hét ezért összeboronálunk benneteket. Leg lább megtanultok egymásra vigyázni... — De az én leányom nem... — Édes apám, ránt egyet Fábián dolmányán Jnliaka, hagyja kelmed. Azután súgva telte hozzá: Jaj, de megboszulom magamat a Sebestyén lami> lián! Tudja, majd csak mutatom, hogy szerelem ; olyan boldogtalanná teszem Palit, bog elbnjdosfk, meg sem. áll a hetedik határig... - v — Az én leányom belegyeezik, mert van bá torság a Ismilíában. — Akkor bát állok a gátra én is, kiált fel kipirult arccal Sebeptyén Pali, végignézve a gyülekezeten. Nyújtsd s kezedet Juliska, ha már as igazság is ugy diktálja... Másnap azután nsgy csuda tőrtént (iörbesse-gen; egy csöppnyi pőrölés sem hallatszott a két ellenségeskedő portáról. Sebestyén uram csacsija végig lelegelte a libagyöpöt: a sárga.pihés libácskák meg keresztül-kasul hancúroztak a szomszéd rétjén... Elérkezett as esküvő napja ia. A kis hamis, szöszke vászoncseléd dehogy csalta volna meg aat a szemre-való barna gyereket, fliábs hümmögtek as öregek. Szerették bizony azok egymást a szivük szerint: éppen nem akart belölleg zeni a boldogságuk. — Túljártak az eezünkön a gyerekek, szólt Sebestyén gezda...Adta kölykeit... fei — Jól mondja édes nássoml — Oe nem is csuda; hiszen szamarabbak voltuhk tíz pörös eeztendeig a — kigyelmed szamaránál. —Ebben meg kigyelmednek van igaza kedves nászom I... De nagy mester ám ez a bíró sógor isi... a jó Isten áldja megII... Zala 87. szám (t lap.) 1899. október hó 29-éo bekezdésekben meejeleltekre nézve 48 óra alalt aa el bekezdésben felemiitettekre nésve pedig 24 óra alatt teljesítendő a b»- illetve kiköltó-séstől számiiva. Ha a lakáat. vagy esállást adó nem lakik Nagy-Kaaizaa vároe területén, a itt lakó megbízottja sincs, a be- illetve kijeleatéet maga aa illető be vagy kik öltözködő fél (eaaládfö) tafiosik teljesíteni, a ezen oaetben a bejelentéti lapon s bejelentő aláiráaára szolgáló helyen as említett körülmény kitüntetendő. 4fi. A bejelentés akkép történik, bogy a 8. §. érielmében bejelentendő minden egyes személyre nésve, — kivéve mégis a bejelentendő esemely-nek a 8. fi. L p. a) bekezdésében feleorőlt család tagjait, — * azabálysaerüen kitöltött bejelentési lap a 8. fi-ban meghatározott idő a^ntt 4 példányban a rendörlökapitányi hivatal bejelentéai osstályánál benyajiatik. Ezea bejelentéai lapokból a bejelentési hivatal 9 példányt viassatart. 8 példányt pedig a bejelentén megtörténtét igaaoló hivatalos láta. mozáasal ellátva a bejelentőnek visssaed aaon óéiból, hogy eaek a bejelentés megtörténtének igasolvánjául szolgáljanak, a kijelentés alkalmával a kikőltözési rovat kitöltésével mint kijelentő lapok ismét beezolgál tatásnak, mikor ia a kijelentő lapok egyik példányát a bejelentéai hivatal megtartja, a másik példányát pedig a kijelentést igazoló hivatatoe látUmozáasal ellátva a kijelentőnek vitezaadja. A bejelentésre kötelezett a bejelentéai lapot 2 példányban, u kijelentés! lapot pedig 1 példányban borilék alatt poe\'a ntján is beküldheti a bejelentési hivatalhoz, de ez esetben a teljesített, be illetve kijelentésről igazolványt nem kap, s a posta diiat leróni tartozik, mert nem bérmenteaitett leveleket a hivatal ef nem fogad. A bi jelentő személynek s 3. §. I. pon<janak a) bekezdésében megjelelt családtagjai a családfővel ugyanazon lapon jelentetnek be és ki. A „C" mintán felsorolt egyének kötelesek bejelentési \'spjoket személyesen átadni a rendőrkapitányt hivntalba, mely kötelezettségükre a bejelentő !4l által minden bejelentéskor uta-sitandók. Sssmélves kijelentkezés nem kívántatik. f>. g. A Iólakó (3. g. I. a) és b) bekezd.) aa A) minta, a melléklakók 8. fi. ó) bekezd.) a B) minta, as iparos-eegédek és tanoncok, cselédek és munkások (3. fi. I, d) bekezd.) a Cl minta, az idegenek [8. fi. L ej bekezd.) pedig a D] minta ezerinti lapon jelentetnek be. Ezen bejelentési lapok a rendőrkapitányság által megj lelt kereskedésekben 8 drb. I kr. véte\'áron kaphatók. 8. fi. A bejelentéai lapok megfelelő kitöltéaéröl a bejelentésre köteleseit lartosik gondoskodni, de ba ez irni nem tud, a bejelentendő azemély család tő] tartozik azt leljeeiteni. Ha a felek egyike sem tud irni s a bejelentési lapok kitöltéiséröl egyebként sem intéskednek, a bejelentési Ispok kitöltését szóbeli bejelentésre a bejelentési hivatal essközli, de skkor ugy s bejelentő, mint a bejelentett vsgy megbízottjaik együtt és egyszerre tartoznak n bejelentéai hivatalnál megjeennl, s a bejelentési lapok beezerzése es esetben is s bejelentőt terheli. - A kijelentés szóval teljeeitésére csak a kijelentő megjelenése szükséges. A bejelentési lapot ugy a bejelentésre köte« leien, mint a bejelentendő személy (osaládfő), illetve megbízottjaik aláírni, jlletve irni nem tudván, ket tanú előliemeaéae mellett, kiknek egyike néviró, kézjegyével ellátni köteles. A bejelentési hivatslná adott késvonásra két tann nem szükséges, banem a bejelentési hivatal al« kalmazottja Igazo ja a kézvonáeokat. A kijelenlési Ispon, a Kiköltözési rovatot a kijelentésre kötelezett,-illetvs megbizottj i tartozik aláírni, illetve a lenti módon kézjegyével ellátni. " 1 7. §. A 4. g-ban megállapított .határidő alatt jelentés teendő, ba lakváltozáa nélkül valamely lakó félnek a 3. fi. I. p. aj, e] bekezdései ase-rinti minőségében változás áll be, továbbá, ha magáuosan álló férfi, vagy nő férjbes megy, illetve megnősül és nejével va,y férjével ugyanazon lakásban, vagy szállásban marad, a végű\', ha valamely lakófél családját, mely töle külön lakott, együttlakásra magához Veazi. A usatád köréken történö ezen változásokról a lakás, vagy sii^ásadó házastárs, vigy osafád beköltözésétől azámitott 48 óra alatt érieaitendő, kire nésve a bejelentési hntáridö ezen értesítés\' vételéről kezdődik. & fi. Vendég fogadókban 4* máa a r—dér-főkapitányig által engedélyeastt asáiióbelyskes as ott megszállott vendégekről s rendórtökapi-tányság által a tonalátbosáesal biteiesitesdő számozott lapokkal biré rovatss nyilvántartási könyv vesetendő, melyben as-X] minta szertat k iiöltött bejelentési lap tartalma a szá Ilótntajdosoa, vagy megbízottja által bejegyzendő. A nyilvántartási könyv, a„ minden vendégről fás aoesá tartóséiról] 1—1 példányban kitöltött K] minin aaerínti bejelentési lapokkal együtt naponta dél* előtti 10 óráig a bejelentési hivatalban bemutatandó, ahol s bejelentési lapok a ayilvántártáéi könyvvel való ússsehasonlitás után áivétetosk a az átvétel a nyilvántartási könyvbea elismertetik. Azon vendég, ki az elébe terjesztett bejtlen-téei lapot kitölteni, vagy a kitöltéshez szükséges adatokat bemondani vonakodik, a átálló tulajdonos vagy megbízottja állal a rendőrfőkapitány-Ságnak azonnal feljelentendő. ▲ kijelentés a nyilvántartási könyv üle\'A rovatában történik és a kijelentés megtörténte a nyilvántartási könyvben igazoltatik. 9. fi. A vendégfogadósokon és ssalótnlajdo-nosokon kívül minden más, kalóaági engedély mellett iparaaerüleg szállásadással loglalkozó, köteles a nála isegsaUlott egyént [osaládfő \| a beszállást követő napon déleWb 9 óráig bejelenteni, illetve a aaatlás elhagyását követét napon délelőtli 9 óráig bejeleiiieai. A be- és kijelentés, egyébként a D] minta szerinti lapon a 4—6, fióknak megfelelően történik. 10. fi. Úgynevezett ágyvendégek százsára ipsrsserüteg szállást, vagy tartózkodásra magánlakásokban helyet adni csakis stoksak szabad, kik erre nézve a rendőrfőkspitányságtól engedélyt nyertek. A be- és kijelentésekre a 9. fi. mérvadó. Ily száilások mindig rendőri felügyelet alatt állanak Esen szállásadóknak tilos maguknál összejöveteleket megengedni ée dorbézolásokat tartani/. Aaon egyének, kik ezen rendtlketS-bes alkalmazkodni vonakodnak, a szállásadó által a < rendőrfökapitányaagnát feljelentendők és jelen I szabályrendelet értelmében büntettetnek. 11. fi. As iparos-segédek szállóján a városi rendőrkapitányság által foaalatházással hitelesítendő szabályszerű szállói könyv vezetendő. A szállóim tó kötele* a megérkezett segédek munkakönyve éa egyéb igazolványa alapján esen* szálló-könyvek as F) minta szerinti rovatalt kitölteni ét a könyvet egy a szálló könyvvel Imegegyésoen kitöltött F) minta szerinti bejtles-[téei láppal a rendörkapiiáayi hivatalnál naponkint délelőtti 10 óráig bemutatni, a hot a bete-! lentéei lap, a szállókönyvvel való [öategyesítés \' utá i átvetetik éa annak átvétele a ssállokönyvben \| elismertetik. A távozás a szálló könyv illető rovatánsk kitöltésével jelenlelik e ennek megtörténte t i-szálló-könyvben igazoltatik. Ha valamely iparos-segéd 94 órán tul tartós kodnék a trállon igazolványait a ssáliotsrtóaak j előmutatni vonakodnék, es utóbbi erről a rendőr* kapitányi hivatalnál azoanal jelenté) tenni tartoaik. 12. fi. A városba érkötő idtgtn munkásoknak vagy más idegen egyéneknek, kik nem igaso halják, \| hogy elégséges élelmi költséggel vannak ellátva, ! avagy pedig ki nem mntaljak, hogy 94 óra alatt munkát kapnak, 24 órán tul ráállást ! adni tilos. 18. fi. Nsgy Kanizsa város területén történt születést és halálesetek bejelentése nem kívántatik, mert ezekre vonatkoao adatok 14 naponkint a kir. anyaköayvvesetotöl hivatalból szeresteinek be. • \| 14. fi. As egylspon bejelentett eealád körébea I történt kővetkező váltoaáaokat azonban a családfő \| vagy megbisottja tartozik 8 nap alatt bejelenteni \| n. m. valamely családtagnak Nagy-Kanizsa város területén kivül történt élhálálokáaát, születését, ; állandó elköltözéeél, vsgy állandó Isrlóskodásra I hazatérését. I A családfőnek állandó elköltözéséi, vagy I Nagy-Kaaizaán kivül történt elhalálozását a vele I egy lapon bejeleleutett egyik nagykora cealádtag, jil/enek nemlétében a lakón, vagy szállásadó tartoaik bejelenteni; ha pedig a eealád aaját joga alapján bírja a lakást, ezen bejelentett aa ! köteles megtenni, kit a visszamaradt családra való gondviselés illet. •Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 87. mm (4 lap). 1890. október hó 29-én Ezen tóelentés akáép történik, bogy a családnak 8. §. I. p, a), é) bekezdéséhez klxeii írfeaeliee neriot »v A), D) szerinti bejelentési lap a váltósáé aM\'ti állapotnak mtgfelelőleg UtOltetík a a jegyzet rovatban a lOrléat változás kÖűoirtfetlfc Km bejelentési lap 9 példányban «to!gá[<standó be a ekkor ax egyik példány * becsértékben vee<i ál, — akkor as hivatalos láJtatsorással risazasdattk a bejelentének métermázsa azőŐ becsértéke 300 it1 belépnek, aa előlegek ayoiiáaára szükséges mérési jBvedékr® szóló 1809: XXV !.■. összeget as Or»zágos Központi Hite\'tzővelkezet ján engedélyt kap — k« mértében vak elára-bocaatja rendelkezésűkre. sitás vagy kimérés utján ia forga\'ómban boa- Ua példáéi egy tagnak 1 kalantari hold hatja borsit, •zöldje van a ezen terem. 25 métermázsa szótyje, HegfoTífölíndő azonban, hogy vájjon Mm s ezt a szövetkezét métermAzsáakéat 12 lórim clőnyősebb-e a szövetkezetre ne<«, hs mindjárt összes 26 a szüret után a termét vagy annak egy részét, lévén, erre még mint mustot adja el, ha tudniillik jé verő vsgv posta tiljin egy péidáfeybaa küldendő be. j mindiárt a szüretkor kaphat az illető szőlősgazda akad rá. Es kivált eleinte lehet a őnyös, mikor 16 A rendőrkapitányságnak joga van \|160—200 irtot, sőt körülményekhez \' képest a szövetkezet talán meg ninc* ellátva a kellő sikkor, midén oly jeleneérek forognak feaa,\|még több előleget ia. Mikor aztán a szövetkezet felszereléssel, vagy ha nincs megfelelő piacé-melyekből a bejelentett adatok* valóságára vagy j a borokat eladja, a beszálijlott termés becsérté- mestere, melyekből következtaihető, bogy egy, vagy több; kének aa elfifeg levonása u\'áa még leawaradt Aa árverést megelőzőleg, valamint szabad etyée be- illetve ki nem jelentett, helyszíni nyo-; részét kifizeti, * a<oa kiről még a boreladásnál kézből való eladásnál is, bormintákat kelt kül-moiást eszközölni, vagy az illetőket kihallgatás\' eléri nyerssé a bői is ré«zésiti a termelőt. Ilyen deni a nagyobb vevőknek s minden kéntaiőskő-véfett mecidézai ás szükséghez kénest ellenük módon a szőlősgazda egy pár forinttal többet désre gyorsan, pontosan kell válaeaoini. As ezen szabályrendelet alapján as eljárást meg j kaphat minden hektéliter mustjáért vagy a bo- igazgatóság azután hirdetésekkel és körlevelekkel tódítani. 1 ráért, min* be azt az eddigi szokás Szerint ó meghívja aa árvarésre a környék béliekét ée a Itt. f. A bejelentési kötelezettség életbemaga adta vo\'aa el lépését egy » külön e célra eszközölt Azt, hogy a szövetkezet olyanoktól, a kik a Városj népszámlálás előzi meg, melynél a aaövetkeze\'ork nem tagjai, azööt, mesiot vagy readőrkspi\'ányság közegei ss első bejelentési bort vásároljon,«nem lenne laaáeaos megengedni, lapokat a lakásokon összegyűjtik • azirai nem valamint azt sem, begy a >zővstke<eti szabad tagok, saját termésű tzőlőj&kfln kívül má-tól \| vásárolt szőlőt is beszolgáltathassanak a ezö-\| tudókét kiállítják, de a bejelentési lapok beszerzéséről a jelen szabályrendelet szerint a bejelentésre kötelezettek tanoznak gondoskodni, kiknek a bejélentéli lap azabáiyczerSea kitöltött s az öetzatri közeg állal láttamozott 2 példánya igazolás, illetve a ki jelentéskor leendő haazaá\'a-végeti .átadatik A bejelentési lapokai n esetben is ugy a a bejelentésre kötelezelL mint a bejelentendő fél , , .... . .., (családfői vtgv ezek megbízottjai afáiroi, illetve legfontosabb és legnehezebb feladu;a: a íúzlk mesnek borra való feldolgozása. A z fővárosi borkereskedőket, korc<mérö«okat, vea-déglőeőket Gondoskodni kell ezek fogadásáról, kocsikról, esetleg saáfláaról és ejjátisnil, hogy jól érezzék ott magukat és szívesen meajtatk aa árveréere máskor is. II csak a s/övetkezet kellőleg berendezve \|és teljesen arra való szakértő pincemesterre! kézjegyével ellátai tartozik. A jelen szabályrendelet szerint megáljspitoti be- és kijelenté! kötelezettség, ezen néptzám-láláet követő legközelebbi lakbérnegyed e ső nspján lep életbe. 17. #.,A külföldiekre vonatkozólag a város képviselő testülete ál-al 1891. óvimárcius 16-án .- - . . megalkotott s a m. kir. belBgyminiszier álul I \'Orkölyben, a mit okvetlenül 422M\|V. 10, sz. alatt jó.ábagyollssabályrendelet P™\'" nijáu m-g n mérvadó, vetkezetnek, mert e* esetben azok a termelők, a I ellátva nincs, aem célszerű a t-rrmeaelsdaat ké-kik a szövetkezetnek nem tagjai, versenyt esi- hagyni, mert a borkereskedők aem náloáeak a szövetkezei tagoknak. szeretnek iskolázott borokat venni, de meg Akinek szüksége van s szövetkezetre, lépjen H1 f ""O* be lanti. r a megalakulás, illetőleg működésének első évai- [ben — a lorkeztléa vesződséges es kockázatos szövetkezet \| ntUr,kájával is foglalkozni. Bzölőter-J Ajt ^icknlapdó szövetkezetek nagy réazére zuz»«t, a \| tebát leghelyesebbnek látszik, ba a szövetkezet A Leváltás után következik a 18 \|. A ki a jelen szabályrendelet 1-17 §»sinak bármely rendelkezését megszegi, vsgy a rovatok kitöltéséhez szükséges adatok bemondását megtagadja, vagy valótlan adatokat jelent, ilt-tve mond be, kibágáat követ el s a mennyiben eselekméaye, vagy malasstása nem sz 1879. éri XL I. c. 72, és 71. f-ai alapján bflottteadrt, a városi szegény alap javára 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, bebajtliatlanság esetén pedig aaaak megfelelő elzárással büntetendő. 19. a. Ezen kihágások elbírálása első fokban a városi rendőrkapitányság, máaodfokbao az slispáa, harmadfokban pedig a m. kir. belügy-■iaiaater hatásköréhez tartozik. 20. f- A rendőrkapitányság továbbá jogosalt préselést, a mustok keverését, az erjesztest, sz borkészletének legnagyobb részéi az erjedte, eáeUes a\'üksetes borjav iátokat a lwn.g,obb HWt4Uf u elgö után azonnal eladja a gonddal és odaadással kell végezni. A jó malom ,egfeljebfl egy részét hagyja meg « azt tovább és a prés tteme»en szaporítja és jsvitis • kezeli, l.y módon löbb éven k„. észtül, lt..aakéa\'. vasy muszkolás L ;élkn\|( hogy e/> 4Uft\| a m5t,u,m, bevételei zamatot iiagy a na\|(y ,nérlékbeii csökkennének, sikerűlai fog a meg kell a a szövetkezetnek a nehezebben értékesíthető ó« „ L!, ■ -tt - ■ ,lel!at mcnleni. ^^,, u e\|,tlBi pinBéiét a oly mértékben Nagyon kifizeti msait a mustok keverése is,,Hliai iiU4l0lt mU\| tgitl paackéreit merte keverés áltat «ienyé,zn»k a termés^,, , B1, mérlikb.a pmco1 laláK,r lU„Tt egyiellensége. . a ve kezel egész borkészlete Lzer,etl „ok"\'bllt,M értékesítésire, egyforma, állandó jelleget kap, a mely jelleg mustot; a közönséges tapolá , sok becses anyagot, cukrot és hirt ée nevet biztosit a szövetkezeinek. A vevők tudják, bogy ettől meg ettől a szövetkezettől mindsa évben ennyi meg ennyi egyforma iuinő> aégű bort kapnak Ez a megállapodott hiraév valóságos tőkét képvisel. Lám [ bogy ismerjük mi földmivelők a ceillagoa kaszái, az államvasnii caép\'őjiépeket, a Diierson-kaptárakai etb. Épen ilyen léllékenyen kel! majd vigyáznunk a szövetkezeti borok jó hírére isi (Pal/tatáaa kSvaCkaaQt.)\' Tollfuttában. Augusztus 14-én délben LandnJtb értünk. Ezzel beléptünk a postamesterek birodalmába. Tengelyen kellett folytatai utunkat Tra/ei leié. A tengelyeknek urai pedig ott a postamesterek. As erjeestő be ylséget ugy kell berendexoi, Mintha csak édes-testvérek volnának valamany-bogy ast rzűkség szerint fűteni lehessen. Ha az nyien. Csak a szinök más. Egyik szőke másik , , , UU 4\',a"dó é« el<íendö,a1 höméraéklel btrM harmtdik vöröfleg. de , modor , \'baaaéd, a jelen szabályrendelet értelmében teljesítendő ,k.kor a must összes oakoriarlalma szeszszé \| lftIf.dlaU, .. m„,.i.„. bejelentések és egyéb eeelekményekre kötefez^. orÍed. utóerjedéaík nem következnek be, löbb és » ogadUtáa, az egéaz mefjtlenéa t^yw egylorma lakat ezen kötoleoatizágűknek utólagosan záros I ibb tniiiflaégü lesz a bor, kevesebb a seprő. Az valamennyinél, bogy szinte gondolkozóba esői: bstáridő alatt leendő telíaeitésére e<etenkint 10 l\'7«n tőkétsies erjedes után jellegzetes, egészsé- vájjon nem egy éa ugyanaz-é mindegyik aia\|, frtot mi-g nem haladható pénzbírságok gital sm\'bort kapunk, a mely a bőrbetegségnek más más mssskbsn ? Es a sablonos egvlormaság szorítani. jobban ellent áll, jól viseli a szállilást s háza- Ezen határozat ellen a megyei sllrpánhoa ®f«kel,11 t^ajdouságokak oly nagyon - megbecsülik a kereskedők, bogy a fűtés költsége de a további telebbezésnek a váro-i szegény alap kőzigaagaiáai nton hal- iakat felebbezni, kelye nincs, \\ Ezen pénzbírságok javára fordítandók a tandók be. Macán feleknek lakáa tudakozódásra válaas eaaki\' 20 kr. érteeitéei dij előre való lefizetése melleit adatik. Az egybegyűlt összeg a városi péasiárt illeti, A pinceszövetkezetekről (fsfjtalés.) A beváltás alkalmával ugy kell megállapítani u osztályokat, hogy ezzel ösztönt adbas<unk a szőlősgazdáknak s termelés tökéletesítésére. Legcélszerűbb, ha kimondatik, hogy mindso isg tartosik tgéss tsrmését ItessolgálUtui, nehogy egyetek a termes javát viaazalartva, megkárosíthatnák az szövetkezetet. Minthogy a tzölösgssdáknak rendazerint sattkaégük van arra, bovy lerméaükbOl mielőbb péazt lássanak, a atővetkeaal a tagok állal beesékllitotl tsrmesre, mindjárt a beasállitáa alkalmával előleget ad az illető ssőlőagasdákaak, mely a Isrmés becsértékének 60-76fáig is teríedbet. ásóknak a plactszövelktteleknek, a melyek ss ursságos Kórponti Hltélssövetkesstbe nagyon jól meghozza a msga gyümölcseit. As erjesztés költsége annyira fontos, bogy a nsgyobb szövetkezolek igen jól fogják tanni, ha az erjesztés Idejére szakértő pincemestert fogadnak. Ha aat a kttllséget nem bírná meg a pénztár, vagy ba a tagok közül elvállalhatná e naiiyon felelősségen, mankát valaki, akkor a vincellériskolái Igazgató vagy a szőlészeti és borászati felügyelő urak taaáosait mindanbsn jó előre ki kail kérni éa nsgyoa pontosan meg kell tartani, mert az erjesztés alkart nagy mértékben bizlositja, annak eltéveestéee pedig ok\' vétlenül károsi ja a szövetkeset virágsását. Aa erjesztés körűi aem a munkát, sem költséget ntm stsbsd kimélni. E tekintetben ss okos bőkezűség s legjobb lakarékostág. Ha az erjesztés jól sikerült, továbbra már nsgyon könnyű leiadata lesz a igazgatóságnak. As njbort mindjárt tisztulási u\'áa, tehát legkésőbb deoemberoen le kell a teprüről fejteni s aztán lehetőleg karácsony vagy újév tájáé eladásra boo\'á\'ani. A ssövetksaet a borokat .a helyi vlaao-nyokboz képeei különfélsképen értékeaitbeli és pedig: 1. szabadkézből nsgyobb tömegben, hordók, baa adhatja el, 9. borárveréseket rendezhet, 8. sőt — amennyiben erre as állami ital* talán onnan ered, hogy egytöl-egyig hotelem ők is. HendkivüU ktdvesek, nyáj asak abban a megnyugtató tudatban, bogy a megnyerő modor nem nekik \|og pénzükbe kerülni. Oh, a landeckí postamester és botellulajdo-nos ia olyan jóleső nyájassággal fogadott bennünket, éa olyan ellenállhatatlan kedvességgel, diszkrét meghajlással mondta mag, hojy IVa/oig csuk 60 forint lesz a külön-kocsf, és ennek 10}-a triakgeld a kocsisnak I Délután 9 órakor előállott a kényelmes tot-dowtr. A postameeter nagy gondoaaaggal 1 őlpakkot l bennünket. A pirosképö, fiatal ,JoJuh", kocsis, valami csodálatos >dAi« hanggal jelt adott a két mecklenburginak aa iaduláara t elkes» dett vigan pattogatni ostorával és reményt keltÖ gyors tempóban vitt ki bennttnküt a kis város kából. "Ss** I — Issan ez nagyasarüse bajt 1 — mondta EwúL . — Nem sokáig log tartani l—saólt Samu, nem éppen bislató ábrásánál. fei igaza volt. Alig értünk egy kis emelkedéshez; olysuhos, aminőt a magyar koosis figyelembe aem vess, — már csak lépésbaa hajtott. Igy ment es as egéez utón. Nlgy-Kanizsa vasárnap Eawl »rjpróbált a egy kicsit ambicionálni _ sebes bsjiásra. Annyit ért ti vele, hogy a» etpuesiithalatlan llegmáju JuImhh leszállott a bakról és gyalogszerrel baktatod a kocái mellett, Ka volt a válau. Ez alatt mi egeea kényelmesen gyönyőrköd-heilünk az ut borzalmas »zápság ében Alattunk, szédítő mélységben rohant, Irhéria-rajoe babokat vetve, az In; a másik oldalon pedig a szó s>oros értelmében függtek fülötlünk a szédítő magasságú sziklatömbök. Caak meg kellett volna mozdulni valaaeelyik ljfl»ziöen Virne resztelt óriási saiklakarsak j a másik pillánálban már a zúgva, bö« bölve rohanó lolyó tarajos huU lámgi késéi kiálthattunk volna löl <a magasságok Urához, * As nt léié meredő egyik sziklatömb csúcsén egy pompás, karcsú zerge késsolt sl ugráshoz. Emil nimródí gyönyörűséggel legeitette szemeit a figyelő állat szép alakján és imlvel é nétásni Zala 87 ssám (9. lap.) merengő mosdntatla itággal nézték volns ezl s csendes kis bércf paradicsomot A kis csillagok is talán a vágytól reszkettek ugy jött Iflnn s magaahan; levágyakoztak ide: pihenni a halkan suttogó fenyves ölébe.. Ni! olt s déli égeo egyik fényes csillag egyszerre megrebbeni, s sslán minlha szárnya nőtt volna, i éppent le, fényes ivet rajzolva az égre. Szinte bal lm luk zuhanását... Hova röppent vájjon az ő ellenállhatatlanul vágyódó csillagazivével 71... Megcsendült az elöltünk álló kis kápolna tor« nyában a harang. Milyen gyönyörű megkapó zene volt az egy egehagyo\'t csillog lehunytához! Itingott s kis harang esQs\'cseogé>ü hanga szelíden \| beringta a völgy mélységeit, a tbércek sziklacsucsait,százszoros visszhanggal; salán csendesen, halkan elszállott föl, föl, Ital a bérceken, a vé Jelenség magaséba és laláa szár- mindsa népek nyelvén ludl dudorászni I ezdte a nyi\|n yjlte a mi néma, hangislan imánkat... tiroli vadáazdall magyarul: „Útjára kel a merész vadáss, Keresve a helyi, hol vad tanyás.* -— Da nézséitk, nem lul ám d a kófic! — mondta nevetve. — Nsm bizoay, mtri vasból van a jámbor — mondta Samu hzmiskás ssemhunyorgalásasl. Hét biaony abból volt I Csalódásba ej \'étig hü utánzata csőn őrt álé zergének. Másnsp reggel, indulás elölt nem ludtam megállani i bekeilstt mennem a kis kápolnába, mely-oek lélhomályaból hívogatón rezgett ki az oltár elölt égő .Mk-lüs\' reszkető lénye. Magpm vollum egészen. Dehogy magami Megrebbenő asivem verésében, megihletett lelkemnek smelkedésébeo éreztem annak a jóságos ttlalactu- j gtelltmntk ödvözitfl hozsámsimuláséi, akisek végűién iseretttéböl egy ssikra mindig velem van, UÍMiit egy egy hídon ia át kellett haladnuuk,^ hogy magom soha ne legyek meg akkor se, ha amiknek legtöbbje a jól-rosszul összetákolt j m4r mindaD (0tdi szeretet elhalt vagy slUvo«ott lacölöpök mellett ugy hiszem — tőképpen mf\|\|ö\|4BI a jó lnen oltalmára vsu bisva. E nélkül a ha- 0ll) , nük ^fa kápolna lalai közölt ugy Ulmas támasz nélkül bizonyosan elvégezte volna 4fWlTOli minlbta tngem is édesen ölelő halalmas már egypár a\'.yánkfl t a bidosslopokat őrül-■ karok ,oglak vo\|na k0rflr, bogy megvédjék szí< len csapkodó Inn vizében az ulo\'só mosakodásl.\' mbe, t ner»t«iet, mely porvslóságomaak egyet-EtU 7 óra volt, mikor aa irigylésrenéllóan j \|en holdogió mindensége; hogy meg no stinmisil-sgykedvQ Joliann elkövette aat a bámnlalos ma ^ h(Wék eit n lligy klncsettet a gyűlölettel pnsa-részséget, bogy egy emelkedőnél ia fulásra öes-\' ^ ombér-«zivofc. tönöste nehézjárásu lovait és éppen olyan vígan pattogatott ostorával, nini elinduláskor. Es a paitogslas mindig vslsmi várost, falat élűiében emberlakta helyei szokott jelezni. Kör átnéztem. Emberzajtalan csend volt míndsnült, csak aa alattunk rohanó tol, ónak lompa, egyhangú zúgása haflsUsott föl a ssédiiö melységből. Ámde az ut egyszerre erős íveléssel fordult neki u oldali Islmsrsdö sziklának és elénk lárult a remeklekvésQ üoch/Ínilef>Hüiiz. Valami édes érzés ragadta mag lslkemet, mikor ide berobogtunk. Minlha kedves, ismerős tanyába Vtűnk volna. Mindössze kél nagyobb épület áll ott a pihenni üdülni óhajtó, megrongált idegstlü emberek számára. Hanem ott azután valóban megpihenhet a mi emberkavargátuokban, bolondot hajaaánk-ban kitáradt idegzet I Ugy fekasik \'ott a hegyoldalban es a kedves tanya, mintha a fenyvesekkel borított sötét bércek kitárt ölébe húzódott volna meg maga ie édes nyugslomra; s mintha a mélységben elfutó folyó is nski zummogna elhaló zúgással álomba ringató őrök\'dált, No hát, aki itt sem találja már mag ss óhaj lott nyugalmai, az nem is találja meg másutt, csak a sírban... llt maradiunk éjsaakára. Gyönyörű, holdas, csillagos eSé volt Künn ültünk a Hotel elölt, aa országai mellett. _ Egy-egy halvány islhő-losslány húzódott ál azoo a kis dtrabka égen, mely erre, a bércek ölébe rajtett kadres tanyára mosolygott lé ragyogó csillagszemeivel. Mintha azok a halvány telbö-fottlányok 1a negálnak volna mind ezen a darabka égen éa A hatalmas Isten öltlését éreztem a néma áhítat ama szent pillanatában. ^ . —f- HÍREK. — Mlaétttutateknapl áhtlalauégak. Mindenszentek nspján reggel { 8 érakor as oki. hó folyamán bevonult kalonai újoncok részére a lersnc rendiek plébánia templomában Ssabó K. István sxtnl-frtrencrendi áldozópap, honvéd-segéd* lelkész, szenlboiizédet tart, — Délután 6} órakor a temetői kápolnában az elhunytakért a szokásos könyörgés tartalik. — Halottak napján a templomi ájialosság reggel 0 órakor vaui kezdetét 10 órakor szent-beszéd tartatik kedvező idő eaetén a temetőben, kühnben a plébánia-temp-lomban. — Halálozá* Grünhut Fülöp a Grllnhut Fülöp és (iái nagykanissai gabona kereskedő cég megalapítója és főnöke folyó hó 26-án este elhunyt A boldogult kiváló ssorgalma és puritán jelleme vetették meg a Grünhut cég alapját, mely ma a Dunán-tul egyik legjelentékenyebb és legtiszteltebb kereskedelmi cége a gabonakereskedelem terén. Minden vállalat, mely hivatva volt városunk kereskedelmét emelni, lelkes támogatóra talált Grünhut Fülöpben. Mint törvényhatósági bizottsági tag és városi képviselő nagy érdeklődéssel viseltetett közügyeink iránt is, de szerénységénél fogva sserepet játszani nem akart. A társadalmi életben sem vett akliv részt, de minden kulturális és humánus intézményt szívesen és bö-kesüleg pártfogolt. A Dél-zalai takarékpénztár, a Kereskedelmi és Iparbank, mely pénzintéseteknek igazgatósági-, valamint as Izr. hitközség, melynek elüljárósági tagja 1 1899. október hó 29 te volt, kitűzték a gyászlobogói, nemkü\'öafase több egyesület, melynek a boldogaH tagja volt. Az elhunytat, ki az élet örömeit egyedül a családi körbej kereste és találta meg, \'kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. Eses gyászban őszintén osztozik városunk kötőt* sége valamint az ismerősök 2s~ tisztelök sokasága. Az ú$r hitközség elüljárósága pénteken j kizárólag a haláleset alkalmából ülést tar-tolt, melyen elhatározták, hogy • hitközség részvétét jegyzőkönyvbe foglalják és az elhunyt bokros érdemeit, miket miot temp-i lomi és jótékonysági szakosztályi elnök és j tiszteletbeli pénztáros szerzeit,—évkönyveikben megörökítik, a temetésen testületileg részt vesznek, s gyászoló családhoz részvét-iratot intéznek és azt az elnök veretése mellett küldöttségileg nyújtják át, a hitközség i épület főulcai részére gyászlobogót tűzetnek ki és ott hagyják a temetés utá-Inig. —■ A Kereskedik Társulata, mely vs-[sárnsp délután S órára közgyűlést hívott egybe, azt jet temetésre való tekintettel a \'végtisztesség utánig -íei fogja függeszteni- A család a következő gyászjelentést adta ki: Grünhut Alfréd, Grünhut Saeitn férj. Kapoek Gyuláné, Grünhut Henrik mint gyermekei, as I alulírottak nevében is megtört szívvel tudatják, [a legjobb és legnemesebb apa, illetve fivér, epés, I nagyapa <w dédapa Grünhut Fülöp urnák (. évi ! október 28-áa esti 10 órakor tevékeny és áldásos élete 80-ik évébe,i végelgyengülésben tértént gyá* ssna elhudytái. A boldogul földi maradványai folyó hó 29 én d. u. 3 ónkor lógnak a helybeli [far. sírkertben örök nyugalomra tetetni. Nagy-Kanks. 1899. nkt 97-én. Áldás és béke lengjen drága porai f&\'ett I \|űzv. Kechnítzar Una mtnt nővér Grünhut Allredné szül. Dobrin Irén ,Grónhut llencikné szül. Bősen--leld\' Vilma msnysi. Kspoch GyaU ügyvéd vete. Grünhut Lucy ét Eba, Zerkowitz Lajosné szál. nRappch Lujía, Rtpocb Atalir ét Pil, ürünhut Netly, Anny, Andor és Elemér nnótát. Zérkowitz \| Anciks dédunoka, . — Teasatéa. Folyó hó 98 án dé\'atáa tégy részvéttel helyezték örök nyugalomra fistSer Jóassfet, kit városnak apraja nagyja miat „Fischer \\ báctii" jól ismert AldoU tze idltlkü ember volt és mini ilyent, minden körben szívesen látták. A sz ibadaágharobnn miot honvüdfir-meslsr szerepelt. Abban aa időben, midőn a Polgári B\|\|lei még aa iparosok keiében volt; tsvé* keny ré«st vett annak Ügyei vezetésében. Bit -87 évet. — A tubaétlvlpárt Islábss. Zala -vármegyében mozgalom indult mag, hogy s szabadelvű pártot megalakítsák és ssarvesaék. Bareta Lisz\'ó osabrendeki földbirtokos áll a mozgalom élén és már felhívást is bocsátott ki, a melyben s< értekezletet Zala Egerszegre tűzte ki november 16-ére. — Kereakedelaal taalatjraaa. Már ré-viden megemlilettük, hogy arra hivatott szakerők kereskedelmi esti tanfolyamot szándékoznak létesíteni városunkban. A tanfolyam veaetösége most felhiváeban hívja fel a kereskedelmi Ifjúság figyelmét ezen tanfolyamra. A vezetőség a felhívásban nem akarja ezen uj intézmény fonloesá-gát éa hssznos voltát bővebben indokolni és caak annak magjegysésére szorítkozik, hogy a keres-ksdedaimi alkalmazottak, söl önálló itjuk keres* kedök és iparoaok ia, kiknek nem volt alkalmuk a keltő kereskedelmi ismereteket elsajátítani, most alkalom nyílik eaen hiányt rövid idő alatt pótolni A kereskedelmi esti tanfolyammal kapcaolt loaaa — illetve ennek keretén belül a itsuti üzlet* szabályzat és a vaauti unták uiisirlia lógnak tlóaditni. Easn imésksdés lolytán sl-\' kahna less ttoknak, kik aaetias már sz agyéb tereakedelmi ismereUkel bírják, s vasúti díjszabásokkal, a nemzetgudaságban aaSá fontos ágával is megismerkedni As eati tanfolyam körülbelül 5 hóra van tervesve. E öadáara kerül-nek : egyszerű k kettie kSmfmitel keresi, é aeü-tibai számtan, kertek, magyar és német lemezét, kereskedelmi iswteretek a earttli tmrtfék át em-uti üzletszabályzat. Nagy-Kanizsa vasárnap Aa ntóbbi tantárgyai Pálkai J. déli va»u<i fe többieket fiománj Árroiu MtUltr Vilmos éa Soaoai Vitaaoa felső kcrask iskolai tanárok fogják slteéai. A tanfolyamon résztveom ■átéáfcosók lapunk kiidóhtviisláhsn is jelent-kithat nak IwisklMk Támlaláaafc k»s-náMta A Nagykaaisssi Kersskedök Társulata (Kii sélistai tssUŰei) vasárnap, október 89-éa déiuián t árakor a aagykanisaai kasainó nagy-termében latija as éri rendes közgyűléséi, miután a 1. hé Ura asMihiroit kŐjgyUét asm volt halé roaalképsa. Aa llap—bityok 17. ft-ának megfelelően ss eM kóagyltássa kitűzőit tárgyak letelt ezen ■átoélk kóagyütéi a megjelentek számára való teáimat aétkűl log határozni. Napirend: 1. A rálasstmány jelenléte. I. A sársaámadás éa 8. a költségvetés sWtsrjeaaléss Zala 17. asám (•. lap) Sümegh ét vidékének tfskora. (Irta asaatmirtmi Dtraay Kilais. 14 képat tábla éa I 180 aséeag kDai ayoaett ábrával KUValsoyoisat s aagysr laéoaiiyot akadaaia kiaéétábat anjalaal .Arcbietaglal Halaalayaá* XXII, kéMékél) Tizenöt évi fáradhatatlan kutatás, szorgslm •>! gyűjtés és tanolioáoy eredményét aulaija be t j előttünk fekvő, laposán* kiállítású monográf \| amely a praebistorikus korral foglalkozó régét -\' nak és történetírónak mindenkor számottevő fo> rásmunkája log lenni. Mert as arebtologla, mo dern értelemben, még egészen ifja tudomány, Sümegh és vidékének ős történetére vonatkozólag pedig alig voltak adatok Darnay kutatásai előtt. Pedig ezekből lá\'Juk, mily mozgalmán élet voltl itt, aránylag fejlett kultúrával, már abban a korban, amely rég letűnt akkor, midőn a római \| léjjjók elözönlötték a Duna mellékelt. Darnay kutatásai azon széles sávra terjesz-4 Netán! iadilvrnyok láriyalása, a melyek } ködnek, amely Somlyó\'ól, Csabrsadéken, Bflms-azonban október M-ig as elttOlcoil írásban be* ghen át Hsai és Tapolca érintésével egész Szigli-■vmtaaéók vokak. gefig vonul. Nem szól a tertiár kor emberéről, 6. Uj választás és pedig választandó : sem stimk diluviali* utódairól; biáayos leletek a) a sorrend t<erinti kilépés lolytáa : \| még csak a homályos feltevésekig engedték jnthl 1, Elek Lipót elnök, Unitér Ollmann Elek al>1 a vitatkozó búvárokat. A palasofilb és neolith tinók, Uabwartt Oosztáv titkár. {korszakokról li csak érintőlegesen emlékesik 8, ha! vál sztmányl tag: Qutmann Viinos, meg, bár szerinte eteknek a korszakoknak uraim a Betűkéin Győző, Ftscbtr Sándor, Űitettner Ba* > általa áUuiaióft trrreoumon kétségbevooha-Iámon, Rofhscbild Samu, (irtlnbut Fülöp, vá\'aut I fátlan. Főtárgya leleteiéinek gazdaságából ét máttvü tagok, kik azonban újból mtgválaastbalék. jel\'émzetesjégéből kifolyólag as úgynevezett k) bárom tagból álló számvizsgáló bizottság, lémkor. - TámékommtmU aaUly Naponkint az ,LALLfé1,kor",1 M"0 Wsonyi. isti Arákban éléak türgéiforgn van a Casioo Wkokkal lArulvAn a kőkorbt banyaié szén dísztermiben O-t tanítja Xn/tld Béla, a kitűnőig \'•\'•líi »l»PJán, trés kor magyarországi léteié táacsasstsr a tanomüvészetet. A tanalók: zsenge j \'"/\' . ,, . leánykák és Buk, aa Itteai ta intézetek nővén- L A ty \'Wi? "I,w B,m -Mi ™ dékeiuek azon része, melynél szívesen látja a ■ " öLMmbr \'I tfama és papa, ha gyermeke már most ügyesen! klaénalskrs ösztökélték, forog a sima parkettén. Mivel pedig minden jól Ötvöseiét. neveli embernek táncolni kell tudni, igen helyén , , ,b™IJkor l,r4í41 atOmtghi pipföldi bronz való, bogy akkor szerzi meg e« ügyességet az lelel"\'1 kM5 m,T »To«vezett depót-Ielet, ha-itjuaág, midőn még nincs iskolai dolgokkal »0\|. wnlten a kis apáti bronzkincthez, mely 100 drb. .a> a. .__s,;. ál Mindkét lelet zöméi htiietsköztk, (vétők,! I sarlók) s női éksserék (tok, karperecek sib.)! lalkoitják. \| A resi lelet Ismertetése után áttér a praehistori- 1<99. október hó 2Mo Anyakönyvi hírek. ■alé kétaa ka)n/M« wálilliik. Kaüaks x. létéri való küsdés j feltalálta a bronz halmozva, midőn még nem ismeri as élet nehé< ta adatát. Most aagy napra készülnek a növendékek. November é-ikén este a szülök ét a meghív tt érdeklődő közönség előtt tanúságot fognak tenni, hogy nem hiába Olie a bámulatos kitartással bogy i van érve As estélyrs a kővetkező maghívót kaptuk A nagykanistai tanintézetek növendékéinek Takita Jiaea m. klr. basvééérsagy Xas Ujat IwrtaktdS; Pél Pnaaaayák Séatef sayéam : TalH Hiáleae Aslst kéayrktraskeéé: Jéatef ím Igsás etpéaa aaséd : JósatI Takáaa Mérté eaaléd: ássa Bilapar Borbéla kéavaatté iéasaT Oésaasyi Aslst vasat! asakáa: Botalia Tlasst JW áaa : Jit—f Iáit vitt Farasa mérnivm : Jiisaef Devacatri Fanat v. raséér: XaalUa Asáer KalaUs aaaUd: Zérolr Téik UJoa barbély : kraaékat. Házasságai ItAlMlak. Baié Jáasa, kaaaU - Casréáa Taréatávat. HarviU Jt—t, asséas — Vérét iaas Oarajy Lakatot Jlif éril Krsg Mihály vaaali asskát - Bogsár Jaliásss étvtgy aültga félaratvtl Muft hét halottjai: 8tart BosiíUa ttrf. Frbekmáa Bsaasé, tsr. bésalé aaft H év tt, véraérgasés. Stauaiiéri Aaas sspaataot, rk 14 ét Héékarst Aaa Jéaaaf tiaéaa t. (la rk I atgyeé éréa kort aaSléKaég, VrayttWUr Baglaa ésr. fftlw Méraé, aacésaé Isr. 7> ívta acgtér. Bikasa Olsatla rk. géplakatos teásra, I évaa ktkkksrsi leáaaek Tarétia ttr), SeksaUtr ŐyScgyaé, kaJata atjt, rk 4$ évaa, Hééhtrai Plaabar /éstat augáasO, 87 érts. rk. aggkér Orlskal Fttlíp karaakaéé, 80 évaa, tsr. aggkér. W tatéi la Jésaal vaaati díjnok fia lOkésapaa. rk aaastass. Baltlagtr Zaéfla, sapaaéa» rk. 98 évta Itiéitk. Ttlabér /ássa, syag. aaparaa pkbéaaa, rk. 74 évta tslvMélkáéés. Tőrvényszék. Végtárgy al ások 1899. október hó 30-án (hltfSn.) liyiikÓsság büntette és vétsége mistt vádolt őtv. Sifler Uyörgyné szül. Sifter Katalin elleni ügyben végtárgyala. 1899. november M 3-án (pénteken) Idegen idgó vagyon szándékos megrongálásé aak vétsége miatt vádolt Santala Iván elleni ügy- lüÜ^TL!"\'! tok, lándzsák is kérőitek felszínre, amelyek berekesztése alkalmából 1899 november hú 4-én__L_11A n___i_______ i . gardiróaó mama kus szempontból nevezetes csabréndeki hallstatti mai beleken ál a pamlagot ét ^ ieJW ■irmelléklélőkre, bevezetvén ati j" a kitttzfiii sál - tudnak láunnlnl sümoghl tyhégyao talált két óriáti bronz citzia, .... . . .. a siiuzoii oei. iiwnaa lanooini. jmiir«C4«4Gondatlanságból okozott aulyoa testi tértét A csabrendekt urns-temtló bronztárgyai mel-\|v\',<«e »iftí »ftd,rft Km4,m Jena •Ueni ®Wb«n lett mar a La Téne vaskori díszes ékltésü kar-\' idzsák is karOltek felszínre, amelyek! f1®"10 4«b,il rokonon tlköveett köanyft . _ . .. , . . , 1A \| mellett kellő figyelemben részesül , ! tértét véttégt miatt vádolt Juráttcs Ferenc azombaton a Catino ditatermébsn bemula ó tánc „„„„lényeinek, az urnáknak, tálaknak, keramt- H1"\' ö»b«n végtárgyalás es élyt rendezek, melyre t. címet iiszielettel meg ^Hatása hivom. HmfM Béla. - Kezdete 8 órakor. Be- A, ériekez\'éll raásik (ö 0I)(ja , ög. I léptiHhi nemélyflnkínl 1 irt. w<p igmertotéUtA neoliih-kor itt jelentékenyebb — 4«(yllkMaAft. Cíiié üyörgv, ki Nagy- oyomokat hagyott bá ra; kőtejisék, vétők, s .a 1-1.. kőtejszék készítési módjára felvilágosítást nyújtó\' \' Ww-líajaa aasfcar kSagva Ctbalgasiiáa LXJ........I. .......u..^L.L k^L .- "Istaa balbas a Bladtanap! tltlbaa tlélbrdaU éttta. tér- kődugaszok, anyagnehezékek, ortógombok az ^ éVraodatrtak nyomén! Irta: a. Nagy Siador. p>tt. itteni őskullura első nyomai. vUékl klr. türvényasikt btré. Kiad\|a a Franklin Tinalat Erősen hangsúlyozza azonban a somlyói ötkor 1 1899. (Falnál Lóayvtir 46. u.l Arit to kr. meglepd lokoaságát a hallstatti tirmezö (eleteivel. ,. A JP "^V1 \'í^14 ■ ■1»<" Érdekesen fejta7eti az őskor lémmüveé^nek, ^^uí^kl\'^^ri.^\'T^ kezdetleges díszítési módszerét, melyet az orna« \| mrtatié iradalaabaa. Tilt Jtitiuk mtg már alibb: .sta menti kus motívumok taglalásával veaet be; ezek éa béahéáéa vagy a büntető térvéaykéarv, Oaaad ét raad mellett kísér etileg igyekszik bemutatni az ősem- "R » Sí44", «♦ ^ud aa illatot ■ ■ \' 1 vagy as áltatvédt Urvéaytk példákban eU.", dt ehhia IRODALOM. Kaniata városánál mintegy lé év óta mint kézbesítő van alkalmazva,), bó 88-án délelőtt Teleky-ntcai lakasán felakasztotta magát. Aa Öngyilkos 64 éves volt. Utóbbi időben a kellettnél többet öntött fel a garatra éa valószínű, bogy asért váll ■eg az éléitől, meri a kézbesítői fizetés nem igen állt irányban a mai magas borárakkal, mtlyek majdnem lehetetlenné ijHzik, hogy a szegény ember ir ihaasék egy kit é\'etviditó\' sző-lönadvét — A lAaé allata. At orvosok régen han-ltek lándzsahegyek és csákányok alakjában gusiatják már a lü«o hasanálttának káros voltát, hagyott nyomot hátra. A keramikus részben ki* \| kotéaalbaa, ktitaésáa De mi ellen volna nehezebb küídolem, mint a emeli, hogy a somlyói agyagedények gondosabb \|8"M?yí!Wtwl "m°u m női hiúság ellen ? Tudják ezt Romátiábsn is, készítés, módja ét a díszítések m.gtsabb mU.s- í ^^AT^hrdu\'iía.\' kVtj\'i ber trébelésl módját A La Tánckor\'Somlyón ké- -t^u éa rasdalatakat, melyek a aiadaaaapi élat ktléabésd taglal-a falait élatboa eléfbrdalaak éa baaem olt könnyen elaiálló jó tauáct helyett mák erőaebb fegyverrel igytketnak megdönteni a fűző uralmát. Hivatalot tilalom et a legyver, melynek kénytelen-kelletlen engedni tartozik, még a nöi hituág is, A román közokiatátügyí mininz\'er ugyanis a következő rendeletet intéite az összes magán leánynevelő intésetek vezetőihez: „Mivel tudömányot és gyakorlati tapasztalatok bsiga létnek jelei. A szigligeti és galambokí hasonló jellegű tele* vagy kova kélt fordulata, kitti kall tasáoaat kérni, aOt tasiaatdó hiányéban ia roHeljb a kBayvbai a vtsaUU. Bogy padig aladtaki hésayan Betalálja a Jflnyvbon ast, a aira alapján Hallstadtt éa Sümegh vidékének leletéi kő sött, sarraakövttkezletéirejut, hogy azAlpeáeklejtőin. élt illik néptöritek tsrjetzkMlétük állal lélreis-merbetlen nyomait hagyták hátra a dunamelléki né- soliák, hogy a fűző viselése karót az egétwégre,\' pek Krt e. V. századig terjedő kultúráján. mert megakadályozza a teát fejlődését én a mell rendes működését — elrendelem tehát, hogy tiltsa meg ön a fűiő viselését intézeti növendékeinek." Ntlank is elkelne ilyen rendelet, — Tkaa Maaaaar ma at oastrn-magyar monarchiában az első helyen áll. — A kivájó já-ét aiolérhétlen keverek lelett csakis elismerő nyllilkotttoh hallhatók. Minltctomtgok KOkrtól 1 írtig kaphatók Nagy-Kanizsán Strém és Kleio eégaéb tek ismertetése után a szerző összegezésül pár- í,flk"í,(!ItS\' iíWw,íb,tt. , . ___,_, .__... " . ,„,;. ha valaki bévabkaa akar tadal arról aa aatlrél, ■iadesétt huzamot von, ameglapö analógiák atembeálliiása \| klnUoaá, no , UnitJ „gy rjB(1,,ot hogy arra a térvények vagy raudaltluk gybjtaméuyébtn ráulál\|oa — * OaplMllaa agy saakra, aéaábas, a capltó-llsai aaaaaa egyik wraibts, mindjárt a hlrat Salyr tso-bAja mállott, vaa agy nobor. Egy haldoklót ábrásat. Klat laklalalra eaak agy kalittal vivodó alak. Dt naauokéra fel-tllnlk maltatta tért kardja, tokát Ittrasa. Erotsljss tettén már Antik a halál lakallaU. Jobb lábát gyéMdva ittfl be térdbea, a bal ráagatáiava aysltk ki, ktsaTlaakadtaa oiégganak alá. asoaaraan, s vwaatg, a lagyésaléa, a lúuaoatataa halit kasteátégévtl tekint maga tlé. A boaostoa haj ét. s torqata, s etsvart nyakgyftrfi, ast la Mganadjik kogy as a aabaaátt: gallaa. A haldokló karon agy levert annaot kínjairól btaaél. 0U aaglsdltó, oly gyáaáoi, oly aaivlaoaaré aa a haldokló kés kogy lehetetlen megindulta aélkál aisntak. Byroa a Okllda Hsrald-bas két lanaégtt traaaakot nestal sakL Ugyanő gyéatlta talékét, Attaloa éa Eaaaaaa ^^adala a keltikon, érit agy miaik nobor la Rómiban, 01111 Lnilovlllbeu: A gallst (a hltaégt A farfl kandit aaa i hogy megüli Utvaiét (okibb, mintsem aa ellentég kaséba I ksráfjés. A Dobosi balladája as, as ó-korban, Saiaos Darnay munkájában, mint láttuk, nem a kronologikus, hanem a lojogralikus beosztást követte Mindenütt, ahil szükséges é« lehetséges volt, analóg" lelatek felsorolásánál igyekszik tárgyát megvilágítani. A gördli\|ékeny stílus mellett a pompás illusztrációk teszik a laikusnak is élvezetessé müvét, amelylyel előkelő helyet lo/lal el hazai archeológiai íróink ditses sorákaii jDr. ogtró József. Nagy-Kanissa vasárnap aagyairett ia nép ttiibrot hagyott liik <■ i W • Uakaaat, a KwiimI bitit, • ea lagaW Jeleaetek atllatt, Baelkva Mm gaart ktpall. áa oly U(jr traéa. oly faaeé-\|M art egy kát eaa ini, aiat » haldokló gallaa airvtav « akk)ákál. At * korbeli vllighirá aaobrokatk U1\|m gjr1)>amltjlt Jtoapit képekben t klUuB nini klaéretikea t Hagy Kápa V lliftsrtéaet tl-lk fat.L A Urnákét kAUtes nagy aaaka Merktfttajt Marveit Havik, ami tanár, a (MgtkrU eaáki ktltet wm> <tr. Uywatay Qyala akade-alkaa Ksy-egy kfilat ára dlaaea Mbdrktttakea 8 frt ; Illat-baktat ta kapkatá la krlivat. Martaié i miadtn kátw egy ftaat Kapható a kiadákaii (tUvel T«ai»ár»k, Írod. tat Bt Mapaat. VIII, ClUi-at 18.) a aladas hasal Uay ikti» kadáa ntjts. a aaáaadet temetjftk — da vi\|aa. Ka a negyed u (t alaki kaaate. Akt valáik tart, aa a alaiakáa lálw aa fc\| láaat. 1 Ptllaofá aladig darált ta kodilyaelegeigat árasat naacstk a ráiaa arám, da ta náa átal aepakoe, att a kaaagia tálán álla a nektkaa. A nnláa, a kacagta a lefkitáatfck Itláaw, »gyetor«»lad a legkalánkk eaaraa la Aki aakat aanl, aa aaká ál. Rgy ólait kdsnondáa siarlat mlaáea kacajjal tgy-tgy taacat kaaaak kl a kopoiadakbál. A na vatta irtat áa aeleglt, Kgy readeite, mily hallatlan alaaá i — caak egy fkrial \'pu a aaáaad vtgiig 14 pirali-val. ia piralta ailkál liaaaaiikati. Akik a gytuyOrt kife> kit ia a M álctkat «s éretik, átok a Hilaagét bitlaa meg-raadatlk. Mát a hfkartkki reggeli árákkaa eea htregeannk, aa aláHaaüai kaaaak. Klvlak i mindig nosoly áa Ji kedély, titkának a ráfi. Ba ai háaal ialtkiáak. ráfi fáaakáukháa iáért káek aendaak. A gytagáhkek kedvéért, njra Maik •aljak Badapatf, V ., Taiáa-ktrat 35. A postautalványon aaa anatj vicceket la küldeni. A .Mlaagá\' alállaatáal ára tfiaa ivre «ak i frt. lil tvre 8 frt, — TtrMaatal Kttayvtár, A ttrtiaalaa ajpnirl-ailsltik egyik itgi kalbaiáa eaakáaa a fraakiia-Titaalal T&rttnetralKlayvtira. felöleli a kasai történet ia a világ-történet gaadag kiacstirát, Jslletutaa aaagvtlagilta ktma-gátlóbb alakjait ta easaáayati, melyekben ataaatak ia korok kápa takrtaldik. Ina elílWak fakaaik njonnaa megjelent kit ntala. Mlae a kelti Qtil Beaee-tól vald, a magyar UJaaáge legjobb lbst4lí\|át0l. Aa agyikbta Petid Sánjlor életét (86. fim.) beatéi! mindenkinek irthelU ia ilnabalt mádon i a aáaikkan Cortaa llarááado kádi Iá alját Mexikóba (88, saiak aa a\|kari tÖiUneiim a navaaatea eaaaeiayál Kleven, salagaadag kápaikn gyityiriaiga fog telni mindenkinek, aki a fatalakat megtaotxl maginak, Mindenikben saáaaa káp la tea A Történelmi Ktayvtir agy-agy fleeta áu kiirt aiadaa káayvktreakediabea kapkald. Ab • revalkaa aegealileU aak ■aagraa-delketi Aa kapkali riwktl flltp ktajvke mkrdéeékra Naey-BaalaaAa. KÖZGAZDASÁG — ▲ lakaaalaltlrll. Aa üzletmenet állandóan lanyha, a kínálat meglehetős, mig vevők tartózkodó álláspontot foglalnak a\'. A fogyasztás is gyenge,az árak eaaélfogva naponkint csökkennek. Mai jegyzésünk ; basa 8 frt 20 • róVs Ü frt 20 árpa 6 frt — blkkőny 6 frt — bab, fehér 7 frt — ■árka 6 frt — zab 5 Irt — Zala 87 szám. (7. lap.) a^\|orban is aoaylra divatos volt a hamiskártyások iparsaerO ttíeme, hogy kQlőn ajt\\g jelent meg Páriái Diogenea olmon, a mely kizárólag a játékbarlangok esemánysités botrányait kősSlte. A clm igen lellegaetea volt ebben as esetben, az embernek ugyanis lámpással kellelt felkeresni ezeket a helyeket, mert többnyire sötét volt a I bejárásuk, de a hamis játékosokat bisony nemi kellett lámpásssl keresni. Aióta több Inrradaloa sugoti át Pária éa Franciaország fölött, de a hamiskártyások bandáját nem tudta kiirtani. 1886-ben att irta Bslot Adolf, hogy a játékszenvedély óriási mérveket ölt, hogy immár nem j is mint betegség, hanem mint epidemia keid löllépni. Aa ösaaos klubok egyúttal játékbarlangok és nemcsak as előkelő világ hódol ennek-az átkos szenvedélynek, de — inni sokkal veszedelmesebb —■ a polgárosztály Is. A eerkle da jeuk egész tömege virágzik Páriában és a rendőrséi bsifgsjag tűri. Egy-egy éven át kél—hárommillió frank Is megforog ilyen belysken a kártyán, A agiia nem dicsekedhetik azxal, hogy a játékttörléne<ébea valami érdekeset, eredetit tudna fUlmuatni. De a játéksáén vedel y dolgában a legelső helyen állanak aa angolok a világon, csakhogy ssenvedélyttket többnyire a turfoa hdtik le és nem a kerek asttaloknál. 1)6 már 1689-ben megnyílt Wllllsm Croohford klub, a melyet rövidea röviden Crockeynek asoktak novesni. A klub nagy nagy pompával volt beren-idssve, csak tagjai látogathattak és Igen slőkelő tagjai voltak. Többek köst awelllagtoni herceg, a kOllöldi követek, Dlsraell, Bnlwer stb. Maga [ts alapító, a derék Crookayrgy Öltében 1,400.000 forintot .nyert ord Tbanetlől éa firanvilletől. Ebböi as Oessegből épittstle Crookey a palotáját, a melyből két szezon alatt 8,600.000 Irtot nyert. A németek első nyilvános játékháza a XV. issáaadban alakult As s\'ökelő világ Nemetorsiág-: baa is ebben vezérszerep <1 játszik. A berlini \| Union klubban egv éjszakán át 800,000 márkit, játszották el. Borsóolmeres korosmákban hus\'ák i meg magukat a játékszenvedély polgári áldozatai. I Néha. maguk a játékosok szerveznek egyesülele-\| ke\', máskor egyes vállalkozók aknázzák ki a játöksxenvedélyt. A ooloael rsndsserint plebejus származású ember, a ki kibérii a helyiséget A inadauie-nak jó modorú hölgynek kell Tennie, m< rt aa ö kötelességé a reprezentálás. Persze aa ilyen hölgy, a ki folyton a férfiak kőzött mozog 1899. október hó 39% és a ki arra vállalkozik) o«ss valami szilárd erkSIesO hölgy saokott lenül. Amazoné saolgtl ki, a kl szintén nem veszi nagyon komolyan a bibliát. Legtermékenyebb talaja sa iatéasséayaak Berlin. De Hamburg, Dresda, Lipcse, Baden, Bécs is középpontjai a játékos világiak. Es micsoda férfiakat lehet látni esekbea a lebujokban I olyanok, a kiket\'a világ erényhősöknek mater, minden idejüket itt töltik, kivéve a nyári pibeaéat líogy milyenekbe társadalmi körökre a játékszenvedély hatásai, arról sok érdakas példát bassélaak beavatott emberek. Elég például felhoznunk Róma brazíliai kövatét, a kit 1886 bea a Cab de Ha Caoctaban mint bimajátékost leplezlek le. Es ha az ember tudja Is, bogy akárkivel ül le, ninos kizárva, hogy beotapiák: nagyon neliés annyira figyelmesnek lenni, bogy Ügye hamisjAlékost rajtakaphaaaoB, vagy csak, bogy valami gyanúsat is vegyen észre. As igazi grao művész,- a ki nemcsak pompásan érti a mesterségét, de uagyuerü pnichológus is. a ki saépen alkalmazkodik emberéhez, megtudja várai éa föl tudja ismerni a kellő pillanatot Pszichológia nélkül mit sem érne as 0 tudománya, A hamiskártyás agy vagy töhb kártyát ba-csempéss a többi kös, vagy ésarevétlenül eltávolit néhányat. „Salátát csinál", vagyis raasaal kever, roessul emel, a felső kártya belyrt aa alatta levőt, vagy ss alatt levő másodikat, harmadikat hazaa. fi még msnayl ága a ssalásnsk I Ég mindezek még reades togáaok, de aatáa minden beoaülales hamis játékosnak megvan a maga találmánya, a melyet nagybaa értékesít is, a nélkül, bogv szabadalmat kért volaa rá Klatékea he yen. Oe aa at em er telje* képet akar alkotai magának a játékbarlangok rendse lakóiról, hoaaá kell ssámitania a lesben álló hasaiakártyssbea a kétes egzisztenciák egész seregét, a blazírt pasariót; a játékszsnvedély legszánalomraméltóbb áldoaátaii: a szegényeket, a kik kélaégbsasa1 tan iea«ik lel utolsó fillérüket a szerencse, illetve a stereneétlenaég papírjára a kétségbeesett apákat a kik gyermekeik takarékfiHértit kosták el a, játék Iföl vóbjának; a kapzsikai, a kik ast hiszik, hogy kénysaeriteni tudjak a kártyát; a szisztematikust, a ki aat tartja, hogy számítással nyernie kell. Es ha mindezt hozzágondoljuk, bálvány loga\'mat nyertünk esskröl a barlangokról, ii melyekrs igazán ráillik es a fBlirás: Lsseiate ogni speranza, voi oh\'eolrattl Mondjatok le minden reményről, a kik ide beléptek I CSARNOK. A A játék ördöge. „A megbomlottak klubja\' \'otthont építtetett a játék»seavedé<v ördögének Berlinben. K< I* eléggé matatja, hogy Németor\'zágbtn egyre jobban terjed a játékszenvedély. De a játék klassiiku* löldje Franciaorsság marad. Aa ujkot elaú nyilvános játékháaa Párisban épült, és Olimpia Maaeiaitő, a világbitü Maaarlu bíboros uno-kahugától azármazik az eszméje, A játék iráati hajlam családi l-rökaége vo:i. Nagybácsija nem-c-ak szenvedélyes játékos, de hamlsjátékos is volt, a L»s<ing féle fticoant\'da la Marliaiére elődje. Azóta Franciaországé as érdem, bogy otl vanaak a játék azálttérfiai éa a hamisjátekoaok A franciák Grecs-nek (görögöknek) nevezik a játék e ssatadorjait Apouo\', XIV. újoa udvari görögje után, a ki nagy tekintélynek örvendett j éa méltóságát mindig meg tad.a őrizai, aoba nagy bab Űzte a hamtskártyázls mesterségét. De végre is ayakát szegte s nemes hivatás, Etieubeu az előkelőbb Grecskst mint Rsrcoart hercegnőt és Langlés lovagot senki sem merte megsérteni, pedig mindenki tudott ügyes fogásaikról. Annyira elterjedt abban a korban a sssrolásig stsnő bamiakártysjálék, és annyira becsülték aa abbén ayilváaaló Ügyességet, hogy de űramamnt mtsioárjsibaa megvédi aa ügyss csalást, mert as aa előjoga aa ügyesnek at ügyellen tölött. A torradalom usatitd vihara a kamiakártyá-sok cjsdjs bandáját aém tudta elsöpörni: aöt * NY1LTTÉR. Báli selyem 45 krtól tt frt «) krig méterenként valamint fckata, fehér ia nUaa Beaaikwi ealrea 15 krtól li frt SS krig aátanakáal a lagdivatoeabb aadrás, aaiaéa atitáaatkan. PrlvAt-fógyAas-tóksak poetabér is váamaatssa, valamint káakn aail-itva. — salalákat pdlg ptMalkrdallával ktldeaek. HENNEBEBO O. aelyamgyárai I (a, t klr. advari átállttá) Zürichben. (á I _ Magyar tenlaaia Svtlcba kétaaerea levttybilyeg ragaaatandi \| CIRCUS ENDERS. Ma vaaárnap folyó hó 99 én VisszavonhitUnul utolsó 2 ELŐADÁS Ki akar 400 márkát! tazéagaa »at«aálllltt ts válafatart nappali elSaaláa 4. a 4 órakor. — Számazott ülőhely 60 kr., I. hely 40 kr. II. hely 80 kr., III. hely 20 kr,, karzati állóhely 10 kr. alladát 0 kakw. Ikavoaklat könnyen, lia rwai? Tadaaaa ólait aaoaaal relve V. 11 sa aUtt Iá P. Irodává), Letptlg-Iilndsata. kíílíS?w»i A «rdémü közönaég szives látogatását kéri W\|laaa, ktrdetiai I klvál* MsztsisHsl Ml lOAZGATÓSiU Puderj -i Egy dobot drs: 1 /hisI M irl/Vsdr- X tánvéttsl vsgy aa A össieg előleges békül-9 dése utá^ küldetik. KLTTHIA a ápolására szépítésére és finomítására W Legiiklákk aluaéhl. Ml áa liiaalii NBBa — Fakár, riannlk. ia sárga — vegyileg aaaiyaáll ia aláalva Dr. Foki i. i. Cs. Klr. taaár által B* Kllsaasró levelek, a legjobb körökből minden doboskos mellékel vs vannak. 6 TAÜSSIG 60TTLIEB klr tdvatl ■ tailatta aanaa áa Illat—a* g/ir IMa. Váraktár BÉCS, 1.. WollaaUa a. üapkal* a légllbk Illatszer- gySgyatsrksreake- iésbea ós gyéiyuertárksa. I.-Kaalssáa i Alá ón Béka Keleti \|. ler Óa lárclaer Qjmlm eéfakmól ^^—-i—- RIXeEB TABRÓOÉPEK nélkülözhetnek a házurtásban és iparosoknak \\ví ffi/FsN* MIKGEB-YABKÓÍIÉPEK mintaszerűek szerkezet és kivitel tekintetben, V^dBÉ ^ H^KBYARRÓeÉPEK minden gyári Özemben a legelterjedtebbek. - I NIX(»KHV4 KKÓUKPEií a divatos mühimzésre - legalkalmasabbak. (^ f&ilMLls* 3 ^ BljUUl oktetee 4 lintM BÍklBi^ihl. \\ •\'a \'A Miagertáruitt( varrógépei világhírüket kítünö minőségűknek As nagy munka- képességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait • ^fir^//ll I/R Ir/^E mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon #nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüii fennállása a legigazabb és legtel-^ W jesebb biztosíték azok jóságáért I J Sínger-eektromotorok kizárólag varrójéplujtisra minden nagyságban. [^^Ö^fef SINGER CQ varrógép-részvénytársaság X»ir}«KiiiiÍEiii, I>eák Ffpenei.-lír 4CO. Niáa. ■-Bjil^iillSMl 00000000000000000000030030 maaMMiaio Byiosieifa . 8 D n«» ü ü. w ünnm p»"«>rt. uiy í»)I>m «) ín. > írt legnemesebb Utókban: Alma, körte, cseresznye. meggy, Q Ki] j Ijbor f»j«v«- mímWff Mariát 14-10^1 ín. p.r.enya- ál fnjl.or 90-« frt. IV ** J# \' ^ W aui o N.wvh». uiiittu küid«iiit. a mtKrpttHfiú nynao.it irhH. kv«r vrsdrti j q barack szilva. rinaló. dió dús választékban O » , tisíta win"»e;ru Mrkoa juttatóra, arról Jó hirm»v«m nyújt ln«kt»K«i • w \' v \' C-jnlriiinooTn ítt.tt^..^^^ 2 Wf2ni koronaerüt fa 40-50 krért O OZOIOVeSSZÜ. O (száza 30-40 frlétí) 319-3 O ll-H «iv«») fuj szerint K írttól \|i\| írtig. /» forint ri-trl/ Q , * j 1 • / j_ j CL j nál S xítalék, > Írtnál 10 anásalák. 100 frtnál 15 taáaaluk, 130ftrtnál > aaáaalek ona\'elmén? a lati. g jf tŐfpC Jd (ÍTOja Jő —00 krért J Jt a.pmpq A** p pA /-a A . 0 láb ayimi ujtta i—S ávn«. jj ^ azonkívül dittfdky ditzbokrok, tűlevelűek a legkülönfélébb 2f rtClllCO CJJCI I<\'w\|"y■ 1bte"SCS\'i^SS\| Q fajtákban kaphatók. — Cwérci minden válfaja, sirkoszo. q VSZS&Í& J Q a Ie8uJabb formákba., gyorsan és pontosan elkészít- y kíbiftő pálinka is IfaMUbsIila CffMm i\|«a id vadalmot ő fának Uwcrjük. Kar volna hatunk, 4 gjZ . kertünk, rálőuk vay agy«b kirtokakal a nálkAl kaayni. \' Q tetnek\'. U 1 . . a R««4Urü)l BH7 oráailuS f^kbin lKomU(linÁ\|>ul I I X 2 D■ MA AlTtfOffltf Al# f«rtu§alll,i rUa atk.l®lyaknB0lUt«áTáb#nn»4rrr« , Q . • 1/1 ■ U DlrS-OIIVanyOK.\| X Janda Kai oly X • niontaa. Varnak mlitfia, kik aar azámra Oltcltt;. m rt t Jr _ . . , . . , . .. .tL r-fid^ívűl h^ranr tsraoinak. «ynmóka# kudvct, tokáig alall, maua árban rn-k»«itlirtú - , Q- RIO 9S KOrdSKeOBimi KerXeSZQ frlakipiwa M la 4«l«oakato. A11 t l évoa, rmtthftl nép ét aaada* jryóknrű ttk <tr..\' JJ ., w . 7 •riu\'i mriat S krtél 10 klif. Nagyobb réialaél olyia angi«am«ny alatifc, n»»ut m Q IM flgy -ISSniZSan. bpanyol ni6Qyy9 TCKBIB. ^H^pS íi; lS Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik Z ÖOOOOO 00 OOOOOOO OOOO OüOOOOO «éat aa eptniéi. " - B j niÁÍn A a-i Iák aifu. raadkivQi caadag mrikarft, tala kali.áa könnyű lúftu, ( 1 III\|\|T A M-M éTN diófák ára arlaaá« aaannt » krtít 10 kri. UIUI Hl Kafjrakk vitainál nfjranolynr. angadmány, miut aa ayaraáL l I ..........■ ......1 - 1 1 111 ■ ■ Minden másféle nemes ^íll^^^m^ mmmm onkkM, f « P M-i-i éraa éUUrS. \|«1. sfiW8ilvllíí!lM»oSK wÍSJK^ÍÍ IÍÍÍ5H Kiselejtezett nemes ojtvanyok tt j . , , Mindenféle vadoncok sarssiaf™" XI írÜGtGSGK mm \|i \|«a 111 Kltfln. ís tartói anyafból rendkívül aiilárdan ké I 1/ Ak4i AAiI/AIAI/ lalilt kereiék aarabnlók:, •ailitlUlf aaaak.t-\\i»ába IVni Ll HSZKll/llK k.r. fái^aaak, euiií, fir%e aaaaia4 .«0jtá ktaak, U o^süaur-^j^ ca. felvétetnek e lap kiadóhivatalában Ar- és névjegyzéket küld: ünghváíy László, IM-,s# fe laisMrlAts Ceglédről, \| Nagy-£aDÍZSáD. EffiiM\'- ifii 11 mmmm^mmMm "ft 1 j mu lfiliinA dohánykeverék mindenütt kapható. Ifi AH n i ÍA ATI Gyárí ral"ár: Weblr és Tsa BpestVIII.Erzsébet-körut 19. Ifiül dlílOIl MARKBReÍtER L. urnái. A .. Jlorntliou" röptében meghódító ti minden átkáayiéi mert i iokéayiáit igen o«Oitié-, • ■ " A Oewé fiiilNi nlootin hataiát elveizti én ipguokás esetében néikölöibetetlenne válik. W. Nyomatott Fiiohel Fülöp laptúlaidoDoinál Na^y-Kanitaán 1899. NIXGER TíKK6«Í:PEK nélkülözhetlenek a házurtásban és iparosoknak MilVGEB-T A R HÚU É PEK mintaszerűek szerkezet és kivitel teliiitetben, AlüCi E R V A R HÚG ÉPEK minden gyári Qxemben a legelterjedtebbek. KIX&ER VARRÓGÉPEK a divatos mQhimzésre • legalkalmasabbak. IT BijUUi «ktitii t 4iTtt«s »iki«sM«i; ^ A Nitiger-tárMaH^g\' varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek Ls nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüü fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok jóságáért Singer-eektromotorok kizlrólag rarrógéplujtisra minden nagyságban. X«i!:j-I4hiiíeai!, Dfák Ffrfnextér 4CO. «ám ^>00000000000000000000000 JO O 0 0 \'eKnemese^ fajokban: Alma, körte^ cseresznyet meggy, Q l 0 barack szilva, ringló, dió dús választékban O a O magas törzsű szép koronaerői fa 40—50 krért O j Ö (ssdza 30—40 frtótí) 319— 3 0 íi S törpe fa drbja 50—60 krért; Si 5 g azonkívül diifdk} dizbokroky tűlevelűek a legkülönfélébb q ? q fajtákban kaphatók. — Csokrok minden válfaja, sirkoszo* q ? Q rulc a legújabb formákban gyorsan és pontosan elkészít- ? o tetnek. Q [ 5 Janda Kát oly 3 * Q. mü és karaakadalml kertészetben Q (q Nagy-Kanizsán. Q 18 Q lo Árjegyzék kívánatra ingjen é* bérmentve küldetik. S gyttmUcsiák, kör »ilva, úui áa kajr<ú>imr! rávnyo, May, aeelld vi laspunya M\|ll derekú Ílláínakban, - trieeáf nertet 90 krtdl 10 krig Miatáa kaphatók 9 i-l-i ér— AUUrSa pát-dányokban, eaok k rt áa ardaaáya Maiint Í—0—7— 10— U krajcár árban. felvétetnek e lap kiadóhivatalában eieikliKilnt doháiij4ie?erék mindenütt kaphaié. Gyári raktár: Web\|r és Tsa Bpest Vili. Erzsébet-körut 19. NAttY-KAVKItÁMi MARKBREÍTER L urnái. A „n8rmthmm" röptében meikMItitt minden átkáiyiéi mert a dobtnyzáit Igen OffOuié \|iiié fiiilNi nlootin kitáiát ilviutf éi púikéi esetében niikiiozbetetlenne válik. M7. Nyomatott Fiiohel Fülöp laptúlajdonoanál Na^y-Kaniiaán 1899 Nagy-Kanizsa vaoártiap • ^ Zala 87 szám. (8 lap.) 1899. október hó 29-én