| 2.96 MB | |
| 2024-07-16 09:19:52 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  107 | 212 | Zalai Hírlap 2024. július 13. 162. szám 11. oldal | Tanyákra is elvitték a kultúrát Mozgókönyvtárból kölcsönözhettek könyvet városban és távol eső helyeken élők is TÓTH ESZTER ZSÓFIA zsofia.eszter.toth@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mozgókönyvtárakat azért hoztak létre, hogy olyan területekre is eljuttassák a kultúrát, például tanyákra, nehezebben megközelíthető helyekre, ahol nem volt könyvtár. Segítsenek az olvasni szerető embereknek azzal, hogy hozzájuthassanak a könyvekhez. A mozgókönyvtár „járművön (gépkocsin, vasúti kocsin, villamoskocsin) elhelyezett könyvtár, amely valamely körzetben meghatározott helyen és időben könyvkölcsönzés végett az olvasók rendelkezésére áll" - határozza meg A magyar nyelv értelmező kéziszótára. Az ország első kölcsön-könyvtárát Győrben hozták létre 1789-ben, és ehhez kapcsolódott mozgókönyvtár is: a környező falvakba szekérrel hordták ki a könyveket. 1977-ben Győrben emléktáblát állítottak Müller Ferenc könyvkötő mesternek és könyvtárosnak, aki ezt a szolsáltatást először alkalmazta. Az első mozgókönyvtár-hálózat Amerikában alakult ki, a 20. század elején. Ott ponyvás kocsi szállította a könyveket a farmokra. Budapesten az első hasonló kísérlet 1914-ben a Budapesti Állatkertben volt, ahol egy törpeszamár rótta a köröket a könyves szekérrel. Az állatkert látogatói közül az kölcsönözhetett könyvet, akinek állatkerti bérlete volt, a többiek csak helyben olvashattak. A szolgáltatás négy évig működött - írta meg Agárdi László az F21.hu-n. Az állatkerti belső mozgókönyvtárból persze elsősorban természettudományi ismeretterjesztő müvekhez lehetett hozzájutni, hiszen korlátozott volt a csacsifogat befogadóképessége. 1948-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két átalakított villamosa funkcionált mozgó kölcsönkönyvtárként a fővárosban - írta meg a Kossuth Népe. A város külterületi részeibe vitte el a villamos a kultúrát, oda, ahol nem voltak kerületi fiókkönyvtárak. Angyalföldre, a Kőbányai útra, Zuglóba és Óbudára járt a villamos, hetente kétszer munkaidő után délután. A villamos belsejét úgy alakították át, hogy ott lehetett kölcsönözni egy egyetemet végzett könyvtáros kisasszony segítségével. Télen fűtötték a kocsikat - számolt be róla a Magyar Jövő 1947-ben. Mindenki két könyvet kölcsönözhetett egyszerre: egy regényt és egy ismeretterjesztő kötetet. A népnevelés miatti érdekes feltétel volt, hogy mindkétféle könyvet ki kellett venniük az olvasóknak. Vidéken úgynevezett művelődési autók is működtek. Abarnyai László könyvtáros és Vida József gépkocsivezető például egy IFA-val járta a kistelepüléseket Tolna megyében 1959-től. Az autókon szállítottak kölcsönözhető könyveket és diavetítőket is. A településeken ugyanis előadásokat és mesedélutánokat is tartottak. Egy helyre havonta egyszer jutottak el. Nyáron a por, ősszel a tengelyakasztó sár nehezítette útjukat, de a közönség mindig nagyon hálás volt - emlékeztek vissza 1986-ban a Tolna Megyei Népújságban. 1973-ban Budapesten, 1974-ben Pécsen is indultak mozgókönyvtári járatok, majd Székesfehérvár, Győr, Cegléd és Érd követte őket. Kaposváron 1977. december 2-ától volt mozgókönyvtár. A buszt a Kaposvári 13-as számú Volán Vállalat biztosította hozzá. Egy korábban menetrendszerűen járt, de már leselejtezett buszt alakítottak át könyves busszá - írta meg a Könyvtáros című lap 1982-ben. A lakótelepeken és a város szélén volt igény a szolgáltatásra. Az első évben 800-an iratkoztak be, elsősorban 14 év alatti gyerekek és 50 év feletti felnőttek. A busz egyszerre 2300 kötetet tudott szállítani. Leginkább szépirodalmat, ismeretterjesztő könyveket, krimiket és mesekönyveket kölcsönöztek a járatot használó olvasók. A Fejér megyei Perkátán Havrilla János könyvtáros egyedül működtetett mozgókönyvtárat - erről 1976-ban írt a Könyvtáros. Havrilla János 20-30 könyvet tett be a hátizsákjába, és úgy gyalogolt ki a környező tanyákra, Parragpusztára, Bárányjárásra, Kisperkátára. Ment a könyvekkel esőben, hóban, sárban. Ő volt az, aki 1959-től, a villany bevezetésétől kezdve diavetítést is szervezett a tanyasiaknak. Még az ezüstkalászos gazda tanfolyamot is elvégezte, hogy jó szakkönyveket tudjon ajánlani a gazdáknak, akik azokat a köteteket szívesen forgatták. Ma is működnek Manapság könyvtárbusz szolgáltatásnak hívják az újraélesztett mozgókönyvtári szolgáltatást. A pécsi Csorba Győző Könyvtár például 67 falut lát el két mobilkönyvtárral. Internet-hozzáférést is biztosítanak az olvasóknak. DVD-k és folyóiratok is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Az olvasó választhat könyvet a könyvtár teljes állományából úgy, hogy jelzi a könyvtárosnak az igényét, és legközelebb szállítják neki a könyvet - olvashatjuk a Konyvtar.hu oldalon. NEMZETKÖZI ELNEVEZÉSE BIBLIOBUSZ, ANGLIÁBÓL INDULT A mozgókönyvtár nemzetközi elnevezése a bibliobusz volt. Az első bibliobuszt 1920-ban Angliában, Portshire-ben indították el, majd Németország és Skandinávia is követte a példát, és a program része lett az UNESCO könyvtárfejlesztési távlati tervének - írta a Művelődés című folyóirat 1976-ban. 1905-ben az USA-beli Washington County Közkönyvtárban indult útjára az első olyan mozgókönyvtári szolgáltatás, amely ma is működik. A megvalósítás Mary Lemist Titcomb nevéhez fűződik, aki nem sokkal korábban vette át a könyvtár vezetését. Az első lovas kocsi 2560 könyvet tudott szállítani, és fél év alatt 31 utat tett meg. Manapság körülbelül 4000 kötettel rója az utakat egy könyvtárbusz, és elsődlegesen a gyerekeket és az időseket jelölik meg célcsoportnak. |
