| 3.01 MB | |
| 2011-03-31 15:16:52 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  499 | 1866 | Április 1 - Válogatás a Netről | www.mek.hu – Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja – Miért április elseje az ugratások napja? A régi francia naptár szerint az esztendõ április 1-jén kezdõdött. Ezen a napon õsi szokás szerint az ismerõsök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király. 1564-ben elrendelte, hogy az esztendõnek azontúl január 1-jén kell kezdõdnie. Ehhez képest az ajándékozások idõpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat, majd - tekintettel a kettõs költségre - az április elsejei ajándékozgatás egészen elsorvadt, értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végre kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. Válaszunk illusztrálásaként ismertetünk egy régi, de sikerült áprilisi mókát. Szerzõje Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia. Az áldozat: Gramont márki. Március 31-nek éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháját. Minden egyes darabot felfejtettek, és megint összevarrtak, de szûkebbre. Reggel a márki fel akarja húzni a nadrágját: nem fér bele. Riadtan nyúl mellénye után: nem tudja begombolni. Ugyanígy jár a kabátjával. Javában küszködik, amikor rányitja az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hull a veríték; valóban borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtatnak, az orvos - szintén beavatott - vizsgál, receptet ír, és gondterhelten távozik. Szaladnak a recepttel a gyógyszerészhez, az visszaküldi, hogy nem érti... Nem is érthette, mert ez volt ráírva: "Accipe cisalia et dissue purpunctum..." "Végy ollót, és vágd fel a - mellényedet..." Azt hiszem, vita nélkül elfogadható igazság: másokon nevetni könnyebb, mint magunkon - még áprilisban is. www.wikipedia.hu – Április 1. a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Események 1572 - Kitör a németalföldi szabadságharc. 1579 - Báthory István lengyel király megalapítja a Vilniusi Egyetemet. 1713 - Anglia és Németalföld megkötik Franciaországgal az utrechti békét, mely lezárja a spanyol örökösödési háborút. Lásd még: rastatti béke. 1810 - A párizsi Louvre kápolnájában megtartják I. Napóleon francia császár és Mária Lujza osztrák főhercegnő esküvőjét. 1924 - A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg "Mein Kampf" című programjellegű művét). 1976 - Steve Jobs két társával megalapítja az Apple Computert. 1977 - Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot. 1979 - Az Iráni Iszlám köztársaság kikiáltása. 1991 - Megszűnik a Varsói Szerződés szervezete. Születések 1420 - Podjebrád György cseh király, Csehország egyetlen huszita uralkodója († 1471) 1755 - Jean Anthelme Brillat-Savarin francia gasztronónus, francia író, politikus († 1826) 1815 - Otto von Bismarck gróf, német politikus, Németország első kancellárja († 1898) 1859 - Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, az MTA tagja († 1945) 1865 - Zsigmondy Richárd magyar származású, Nobel-díjas kémikus († 1929) 1868 - Edmond Rostand francia költő, drámaíró, a "Cyrano de Bergerac" és a "Sasfiók" szerzője († 1918) 1873 - Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester († 1943) 1881 - Octavian Goga román költő, drámaíró, antiszemita politikus, a Román Királyság miniszterelnöke († 1938) 1906 - Alekszandr Szergejevics Jakovlev szovjet repülőgéptervező († 1989) 1909 - Bill Whitehouse (William Whitehouse) brit autóversenyző († 1957) 1911 - Goda Gábor magyar író († 1996) 1915 - Cseres Tibor magyar író († 1993) 1916 - Perczel Zita magyar színésznő, filmszínésznő († 1996) 1927 - Puskás Ferenc (sz. Purczeld), becenevén Puskás Öcsi, válogatott labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója († 2006) 1929 - Milan Kundera cseh-francia író, drámaíró, költő, esszéista 1932 - Debbie Reynolds amerikai színésznő ("Ének az esőben") 1952 - Tőkés László a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspöke Halálozások 1807 - Révai Miklós magyar nyelvtudós (1750) 11922 - IV. Károly magyar király, I. Károly néven osztrák császár, valamint cseh király, az utolsó Habsburg uralkodó (1887) 1952 - Molnár Ferenc magyar író (1878) 1978 - Ignotus Pál magyar író, újságíró (1901) 2008 - Baczakó Péter magyar súlyemelő, olimpiai bajnok (1951) www.origo.hu – Apats Gábor: Bolond tévések, tévés bolondságok Elérkezett április elseje: a bolondok napját olykor a tévések is megünneplik, vicces híradásokkal bombázzák a közönséget vagy hamis epizódot adnak le egy sorozatból - a média emlékezetes átveréseiből szemezgettünk. Spagettifa és repülő pingvinek Egy nagyot ugorva az időben, a televízió természetesen csak a huszadik században kapcsolódott be az áprilisi átverésekbe - igaz, nem várt sokáig a megjelenése után: Hollandiában például csak 1951-ben kezdték meg a nyilvános sugárzást, de a helyi televízió már az ötvenes években készített április elsejei kamu híradásokat. Egyik alkalommal például azt adta le a híradóban, hogy a pisai ferde torony leomlott, mert a szerkezete nem bírta tovább a dőlést. Ezután rengeteg elképedt néző hívta további információért a csatornát, amely nem győzte emlékeztetni a betelefonálókat, hogy minek (vagyis kiknek) is van a napja. A tévés átverésekben azonban kétségkívül a BBC jár az élen, hisz mind a mai napig meg tudja lepni a nézőit. 2008-ban például arról számolt be, hogy a tudósok felfedeztek egy pingvinfajt, melynek egyedei nemcsak totyognak, hanem repülni is tudnak. A hírt többen igaznak vélték, még úgy is, hogy a hozzá kapcsolódó videóriportban a Monty Python egykori tagja, Terry Jones közreműködött, akinek ugye nem kell a szomszédba mennie egy kis humorért. A színész sétált egyet az Antarktiszon, majd követte a repülő pingvineket az Amazonas őserdeibe. A televíziós hőskorszak klasszikus tréfája volt a BBC 1957-es tudósítása, amely arról számolt be, hogy Svájc egyes vidékein spagettifák nőnek, sőt be is mutatott pár embert, akik épp szüretelték a tésztát a különös növényekről. Az ötlet állítólag a Panorama című hírműsor egyik operatőrétől származik, akinek kevésbé jó képességű osztálytársaira azt mondogatták annak idején az iskolában, hogy "azt is elhinné, hogy a spagetti fán nő" - mint ahogy akadt is jócskán olyan néző, aki az adás után azonnal telefonált, az iránt érdeklődve, hogy honnan lehetne spagettifát szerezni. Szintén a BBC-hez kötődik a szagos televízió (smell-o-vision) meghirdetése 1965-ben, ami azt ígérte, hogy a történetekben szereplő illatokat ezentúl a nézők is érezni fogják - a csatorna aztán 2007-re eljutott a szagos internethez is, weboldalán reklámozva ugyanezt a lehetőséget. A legnagyobb brit adó 1980-ban is jócskán meglepte közönségét, akkor azt adta hírül, hogy a kormány digitálisra kívánja cserélni a Big Ben hírneves óráját - ami jogos felháborodást keltett a nézők körében. Persze nemcsak a BBC szokta átverni a közönséget április elsején: a kanadai Comedy Network például azzal állt elő 2003-ban, hogy felújítja a hetvenes évek egyik vígjátéksorozatát, a The Trouble with Tracy-t - ebben csupán az volt a meglepő, hogy az eredeti szériát a valaha készült egyik legócskább szitkomnak tartják. 1998. április 1-jén a South Park alkotói egy olyan részt küldtek adásba, amelyből az előzetes szerint végre megtudhattuk volna, hogy ki Cartman apja: ehelyett a Terrance és Phillip: Lukam nélkül sohá-t kaptuk, amelyben a két kanadai komikus szállt szembe Szaddám Huszeinnel. Az április elsejei átverésekbe még olyan komoly szervezetek is be szoktak szállni, mint a NASA, amely 2005-ben a Víz a Marson! szalagcímet jelentette meg a honlapján, amire ráklikkelve egy kép ugrott ki, egy pohár vízzel egy Mars-szeleten. NASA Akadnak persze durva poénok, ízléstelen viccek is: 2003-ban egy hongkongi diák hamis honlapot hozott létre, amely egy helyi újság oldalát másolta, és ott elterjesztette, hogy a SARS-vírus megfertőzte az ország lakosságának nagy részét. Ugyanebben az évben kínai és dél-korai honlapok sokaságán jelent meg a hír, hogy Bill Gatest meggyilkolták, mire a koreai tőzsde azonnal elkezdett zuhanni. Aki farkast kiált... Tudunk persze ennek a fordítottjáról is, amikor valamilyen abszurd esemény épp április elsején történt, mire a tévénézők (rádióhallgatók, internetezők) nagy része azt gondolta, csupán áprilisi tréfáról van szó. A legtragikusabb ilyen eset talán 1946-ban történt Hawaii-n, ahol a lakosok egy része csak átverésnek gondolta, hogy az államot földrengés és cunami fenyegeti - ezért otthon maradtak, aminek következtében több mint száz ember lelte halálát. Bár senkinek nem esett baja, utólag nagy riadalmat keltett a Google 2007-es körlevele, amely azt tudatta a New York-i iroda munkatársaival, hogy egy kígyó szabadult el az épületben. A cég amúgy is híres áprilisi tréfáiról, így a levelet senki nem vette komolyan - annak ellenére, hogy úgy kezdődött: "Nos, az időzítés nemigen lehetne kínosabb..." A tévénézők egy része először a neves énekes, Marvin Gaye 1984-es halálát is viccnek vélte, hisz a férfit saját édesapja ölte meg, ami az április 1-jei híradóban valóban elég képtelennek tűnhetett. |
