* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 47.58 MB | |
| 2016-07-04 16:27:56 | |
 | |||||||
Nyilvános  1305 | 3293 | Dr. Mező Ferenc Gimnázium | 1962 – 2004 Forrás: Zalai Hírlap A következő szöveg a cikkekből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Zalai Hírlap 1962. január 6. 4. szám 1. oldal - p Ujabb jelentő& építkezéseket kezdenek az idén Nagykanizsán — Az Építőipari Vállalat nagykanizsai íőépítésvezetőségének £962. évi programjáról nyilatkozik Farkas József A Zala megyei Építőipari Vállalat nagykanizsai főépítés-vezetőségének idei feladatairól Farkas József főépítésvezetővel beszélgettünk. — Hol és milyen építkezéseket kezdenek ez évben? — Az egykori Kissörház helyén — hangzott a válasz — megkezdjük február hónapban a pártszékház alapozását. A terveket sajnos még nem ismerem, így az épületről nem tudok beszélni. Am, az biztos, hogy a pártszékház épülete még az idén tető alá kerül, átadására pedig 1963 nyarán kerül sor. A főépítésvezető a továbbiakban beszámolt arról, hogy megrendelést kaptak egy kétmillió forintos költségű gyümölcsaszaló üzem építésére. Ezt az állami gazdaság számára építik, helye még nincs kijelölve. (Közbevetőeh megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint ezért a városi tanács hibáztatható. Az állami gazdaság már hónapok óta kéri az aszaló helyének kijelölését, a tanács azonban késedelmeskedik ezzel.) A tavasz folyamán 152 lakás építését kezdik meg az Eötvös tér környéki új városrészben. Ezeket a megyei tanács beruházásából építik. Építési határidejük mindössze 9 hónap lesz, mert itt már alkalmazzák az előregyártott_ téglablokkokat, amelyeket a zalaegerszegi téglagyár szállít. Az év második felében az Eötvös tér környékén megkezdik a 16 tantermes gimnázium építését is. Egymillió 200 ezer forintos költséggel bővítik a városi kórház gyermekosztályát. A Honvédelmi Minisztérium megrendelésére 12 lakást építenek a víztorony környékén. Nagykanizsán, Le-tenyén, Muraszemenyén, Balatonmagyaródon, Hosszúvölgyben, Komárvárosban, Kisko- máromban, Zalaszentbalázson 100—100 férőhelyes szarvasmarha istállókat építenek. Valamennyi istálló magtárpadlá-sos lesz. Egy-egy istálló építési költsége egymillió 400 ezer forint. — A múlt évben megkezdett építkezéseiket mikor fejezik be? — Az üveggyári új feldolgozó üzemrészt december 31-én adjuk át. A Kőolajfúrási Üzem Oswald utcai 2X24 lakása közül az első épületbe május harmincadikán, a másodikba pedig június harmincadikán költözhetnek majd be a lakók. Az Eötvös téri 80 lakás közül 36 lakást június 15-én, 44 lakást pedig július 1-én adunk át. A Vasipari Vállalat új műhelycsarnokának építését május 30-ra fejezzük be. A Sneff József téri BM-lakásokat — 24 korszerű otthon — május elsején adjuk át. A Zrínyi utcai HM-lakóház építését szeptember 30-ra fejezzük be. Szeptember 15-én pedig átadjuk az Attila utcában a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium megrendelésére épülő 36 lakásos házat. — Tudják tartam a batáridőket, elegendő erejük van a feladatok ellátásához? — Minden építkezésünket be tudunk fejezni határidőre. Kapacitásunk még ki sincs használva. A környéken minden különösebb megerőltetés nélkül még mintegy 10 millió forint értékű építkezést tudnánk vállalni. — Milyen anyagellátásra számítanak az idén? — Felső szerveinktől biztató ígéreteket kaptunk, s így reméljük, hogy nem lesz különösebb anyagellátási zavar. Ezzel kapcsolatban azonban szeretnék megjegyezni valamit. Az eddigi gyakorlat szerint az anyagokat szállító vállalatok anyagigényléseinket csak a negyedév végére igazolják vissza. Ez bizony sok gondot okoz. Mert teszem azt, ha nekem júliusban kell valamilyen anyag, máris elcsúszott a határidőm, ha csak szeptemberben, a negyedév utolsó napjaiban kapom meg. És ez gyakran előfordult. Főleg az előregyártott vasbetonelemek, a víz- és gázszerelvények, a kazánok, radiátorok és kábelek szállításánál. Az lenne az eszményi, ha xz. anyagszállító vállalatok egy negyedévre képesek lennének előre dolgozni, s az igényeinket mindig időben — nemcsak a negyed- vagy félévek végén — kielégítenék. Az Építőipari Vállalat kanizsai főépítésvezetősége tehát az idén is szép programot kapott. Bizonyára akad majd megrendelő, aki hamarosan igénybe veszi az eddig még szabad teljesítőképességüket is. Ami pedig a főépítésvezetőség anyagellátására vonatkozó kívánságait illeti, jó lenne, ha az Építésügyi Minisztérium odahatna, hogy az anyagellátó vállalatok a szállításoknál az építőipar szükségleteihez igazodjanak. Sok kárt, elmaradást, bosszúságot lehetne megakadályozni ezzel. T. E. Zalai Hírlap 1962. február 1. 26. szám 4. oldal Vasárnap kezdődik a labdarúgó Mező Ferenc Emlékkupe mérkőzéssorozata A -naavlamizsai labdarúaó csávátok vasárnap, február 4-én meakezdiik mérkőzéssoroza-tukat a most dlamtott dr. Mező Ferenc E-rrvlékikuva keretében. Az I. forduló mérkőzései a . tervek szerint a Vár úti Bá-nvász-svorttelenen kerülnek sorra. A részletes műsort szombati számunkban közöhülc. Zalai Hírlap 1962. február 10. 34. szám 4. oldal OCssiizsási Nagykanizsán csütörtökön újabb mérkőzéseket játszottak le a Mező Ferenc Emlékkupa keretében, s ezek során a Dózsa első csapata nagy gólarányú győzelmet aratott saját második csapata felett, a Bányász-tartalékok pedig — szoros küzdelemben — legyőzték a most először pályára lépett NTE-t. "j N. Dózsa I—N. Dózsa II. 11:2 <2:0). Határőr-laktanya, játékvezető: Oparnicza. N. Dózsa I.: Németh — Hegedűs (Markotán), Tóth, Cser-tán — Endrei, Cziráky (Hegedűs) — Búzás, Petrillák, Szigeti, Markó, Hegyi. N. Dózsa II.: Dezső (Lázár) — Szarka, Orgyán, Zergényi — Izsák, Szász — Hemző, Fiziker, Bányai (Győző), Zoller, Czipó. Kitűnő játékvezetés mellett az ifjúságiakkal megtűzdelt Dózsa-tartalékok ellen az NB III-as együttes csak a II. félidőben mutatott meggyőző játékot, bár ebben a játékrészben is sok hiba csúszott a csapatmunkába. Góllövők: Szigeti (4), Búzás, Markó és Hegyi (2—2) Endrei, illetve Győző és Czipó. Jók: Csertán, Szigeti, Hegyi, illetve Dezső, Zergényi. N. Bányász II—NTE 3:2 (2:0). ; NTE-pálya, 100 néző, játékvezető: Bedő. N. Bányász II.: Vlaszák — Csertán, Scheier, Sólyom (Csordás) — Takács II., Boda I. — Meszes, Németh III., Bencze (Harcz), Takács I. (Bencze), Ná-meth II. NTE: Dobri — Szélig II. (Zadravecz). Takács. Bécs (Szélig II.) — Németh I., Németh III. — Sasvári (Kovács II.), Szélig I., Menyhárt, Balázs, Szokol. Az első félidőben a Bányásztartalékok, szünet után az NTE játszott jobban, de a .pirosfehérek erejéből nem futotta az egyenlítésre. Góllövők: Meszes (2), Németh III., illetve Szélig I. és Szélig II. Jók: Vlaszák, Csertán, Boda I., Meszes, Bencze, illetve Dobri, Szélig II., Takács, Szélig L, Németh I. T. K. Zalai Hírlap 1962. március 9. 57. szám 4. oldal Mm fEülöisp tr n bit p mérkőzés NVTE-N. Hányása II. 3:3. (Isi) Nagykanizsa. Vasutas-pálya. Játékvezető: Varga. NVTE: Zajkovics — Szabó II., Bolla, Szabó I. (Jakabfi) — Silló, Orbán — Szentes, Göntér (Fábián), Jakabfi, Matyók, Kuüecz, Valusek. N. Bányász II.: Vajda — (Vlaszák) — Nagy, Sclieir, Csordás — Takács II., Boda I. — Meszes, Harcz, Bencze, Csertán, Németh II. (Takács I.). Az első félidőben kiegyensúlyozott volt a játék. A 23. percben Bolla 11-esét Vajda kivédte. Szünet után a Bányász volt a kezdeményező fél, de a vasutas-védelem — élén Zajkoviccsal — jól hárított. A csatárok kihasználva a Bányászvédők kihagyásait növelni tudták előnyüket. Góllövők: Valusek , Vlaszák (öngól), Matyók, illetve Meszes. Jók: Zajkovics, Szabó II., Silló, illetve Vajda, Takács II. és Csertán. (Siklósi—Tóth ic.) Zalai Hírlap 1962. július 22. 170. szám 1. oldal Rövidesen megkezdik 232 lakás, a gimnázium, a malátagyár építését Nagykanizsán Nyilatkozik az Építőipari Vállalat íőépitésvezétöje Az" Építőipari Vállalat nagj\'-kanizsai i\'őápítésvezetöségének dolgozói az első félév folyanián főleg , a különféle építkezések befejezésével foglalkozr fali. Többek között 152 lakást — valamennyit határidő előtt — adtak át az elmúlt hetekben, hónapokban. Milyen építkezéseket kezdenek a városban a második félévben? Kérdésünkre Farkas. József főépítésvezető válaszolt, i 232 íakás Elmondotta, hogy eddig 232 lakás építésére kaptak megbízást. Ebből 154 lakást — öt épületet — az Eötvös tér \'mögött, az úgynevezett, keleti városrészben építenek fel. A\' lakások többnyire kétszo\'oa, összkomfortosak lesznek, valamennyi beépített konyhabútort kap. Hetven lakást már új módon, vibrált téglablokkokkal építenek. A lakóházak építési :deje átlag 9 hónap lesz. Hatvan lakást már 1963 március végén átadnak a lakóknak. A többi lakásba pedig májusban és júniusban lehet majd beköl- tözni. 73 lakást a kaposvári műút mellett, a Néphadsereg útja végén építenek fel. 16 tantermes gimnázium — Augusztus közepén megkezdjük a keléti városrészben az új, 16 tantermes gimnázium építését is — folytatta tájékoztatóját a főépítésvezető. — A korszerű gimnázium mintegy 16 millió forintos költséggel épül. Építését 1963 december -\'31-re kell befejezni. Ez a. h\'táridő azonban-csak\'akkor lesz megvalósítható, ha az építési terveket legkésőbb augusztus elejére megkapjuk. Ameny-nyiben később jutunk a tervekhez, úgy a határidőt módosítani kell. 73 milliós lieriiliázás ■a Sörgyárban Az utóbbi évek legnagyobb kanizsai építkezése is hamarosan elkezdődik. A Magyar Országos Söripari Vállalat vezetői megbízást adtak,. hogy az építők augusztus elején fogjanak hozzá a malátagyár építéséhez. A malátagyár építése előreláthatóan 73 milló forintba kerül. Ebből az összegből az idén már 10 millió forintot föl kell használni. Jellemző az építkezés nagyságára, hogy csupán az iparvasút, a víztároló, a csatorna és a földalatti vezetékrendszer, a tereprendezés és a felvonulás felemészti ezt a 10 millió forintot. A korszerű, és automatagépekkel fölszerelt malátagyárat 1964 végén . helyezik üzembe. Augusztus 1-én kezdik meg ez Ady Endre úton a pártszékház építését. Az épületet mái-decemberre tető alá akarják hozni, hogy a belső munkákat télen végezhessék. A pártszékházat 1963 augusztus 15-ére kell átadni redeltetésének. Az építők azonban korábban szeretnék itt befejezni a munkát. Egy kilométernyi csatorna A főépítésvezetőség „profilja" bővült az idén. Mélyépítési munkákat is végeznek most már. A keleti városrészben meg kell építeniök a csatornahálózatot, amely több mint egy kilométer hosszú, és 2,5 millió forintba kerül. A csatornahálózatot 1963 május 31-re kell elkészíteni. Egy újítás segítségével azonban jóval a határidő előtt — december 31-re — befejezik a munkát. A csatornaszelvényeket — a tervezéstől eltérően — nem a helyszínen egybefüggően, hanem üzemben előregyártva készítik. A 4,5 millió forint értékű üveggyári — feldolgozó üzemrész — építését egy hónappal a határidő előtt, november 30-ra befejezik. Ezt a munkát az nehezíti, hogy az üveggyáriak az építkezés színhelyén terme1 ő munkát folytatnak. — JJj feladataink azt kívánják tőlünk — mondotta a továbbiakban Farkas József —, hogy jelentősen meggyorsítsuk munkánkat. A tempó növelését- természetesen a létszám jelentős szaporítása nélkül kell elérni. A lakásépítkezéseknél — amíg csak ránk nem köszönt c. hideg id.őjárás — két műszakban dolgozunk majd. így a gépeket is jobban ki tudjuk használni. Sokat jelent számunkra az is, hogy a keleti városrészben hamarosan üzembe helyezhetjük az első toronydarut. Miért nem blokkal? Befejezésül a főépítésvezető kijelentette, hogy az\' építkezések meggyorsításáért sokat tehetnének a beruházók is. Különösen vonatkozik ez a lakóházak építtetőire. A beruházók ugyanis még mindig idegenkednek a téglablokkok felhasználásától, a terveket .a hagyományos építési módszerekre aiapozva készíttetik. Jó lenne, ha ezen változtatnának, és az új elveket követnék. Hogy ez gyakorlatban mit jelentene, azt az alábbi példa megmutatja: egy 36 lakásos épület hagyományos módon építve 9 hónap alatt készül el, míg egy ugyanilyen, de téglablokkokkal készítendő épület 7 hónap alatt megépíthető. Joggal kérik hát a korszerű terveket a kanizsai építők is\'. T. E. Zalai Hírlap 1962. szeptember 21. 221. szám 3. oldal Milyen- feladatokat tiz megyénk oktatási rendszere elé i VIII. kongresszus irányelveinek Baranyai Sándornak, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya vezetőjének nyilatkozata Az irányelveknek a kulturális munkával, az oktatásüggyel és a művészeti élettel foglalkozó V. fejezete számos olyan, részben már a megvalósulás útján haladó, részben a közeljövőben haladéktalan megoldást sürgető oktatásügyi kérdést vet fel, amelyekre megyénk elkövetkező évekbeni fejlődése során nekünk is konkrét válaszokat kell adnunk. Ezekre a máris kibontakozó problémakörökre vonatkozó kérdéseinkkel kerestük fel Baranyai Sándorit, a megyei tainács művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki azokra az alábbiakban válaszolt. — Milyen elvek és hogyan szabták meg az elmúlt néhány évben megyénk oktatásügyének fejlődését? — Az utolsó évek munkájának feladatait az 1958-as kulturális tézisek, majd pártunk VII. kongresszusának határozatai szabták meg. De a VII. kongresszus óta lényeges változás történt társadalmi és politikai rendszerünkben. Népünk a fejlődés új korszakába, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Ez a tény új, magasabb igényeket támaszt az oktató-inevelő munkával szemben is. A fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelő munka mellett társadalmunk irányításának is cselekvő résztvevői. Új oktatási reformunk, amelyet a múlt év őszén emelt törvényerőre országgyűlésünk, már ezeknek a céloknak a megvalósítását segíti elő. Már az 1961—62-es tanév is oktatási reformunk megvalósításánali éve volt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a megvalósítást nem lehet egy tanévre korlátozni. Hosszú évek szívós munkájára van itt szükség. Meg kell tanítanunk az embereket, hogy szocialista módon éljenek, dolgozzanak és gondolkozzanak. A feltételek részben adva vannak, részben pedig magunknak kell megteremtenünk azokat. — Milyen feltételekre gondol Baranyai elvtárs? — Itt főleg az anyagi és személyi feltételekről van szó. Hadd idézzek néhány adatot. Általános iskolai .beiskolázásunk ez évben 100 százalékosnak mondható. Ez annyit jelent, hogy idén több mint 40 ezer általános iskolai tanulónk van, szemben a tavalyi 38 644 fővel. A középiskolai tanulók száma is ugrásszerűen nőtt. Tavaly 3720 fő volt, az 1962—63-as tanévben — egészen pontosan még nem tudjuk — 4700 főnél is több. Hasonló tapasztalható a felnőttoktatás terén is. 1961— 62-ben 2345 általános iskolai és 2087 középiskolai esti és levelező hallgatónk volt. Ezek a számok az idén ugyancsak emelkedtek, főleg és ismét csak ugrásszerűen a \'középiskolai levelezők száma. Emellett az általános iskolai beiskolázás az esti tagozatokon indokolatlanul csökkent. Indokolatlanul, mondom, mert a tsz-parasztgág és főleg a nők körében még igen sokan vannak, akik nem végezték el az általános iskolát. — Hogyan tesznek eleget a megnövekedett igényeknek? Milyen intézkedéseket követel ez a helyzet? — A létszámok, s az igények ilyen gyors emelkedése hasonló gyors intézkedéseiket követel, de ugyanakkor hosszú távra is kell terveznünk. Meg kell oldanunk — egyik első feladatként — a falusi iskoláknak a szakosított általános iskolák szintjére való emelését. Ennek érdekében tovább folytatjuk a kisiskolák bekörzetesítését. Ehhez azonban a szülők segítségére van szükség. Be kell lát-niok, hogy gyermekeik elsőrendű érdeke ez, és még akkor is meg kell ezt valósítanunk, ha ez némi anyagi áldozattal, a gyermekek részéről pedig több fáradsággal jár. A szakos nevelőhiány további csökkentése céljából Zalaegerszegen a folyó tanévben a gimnáziumi d+i-es oktatás keretében egy pedagógiai előkép1 zo csoportot indítunk. Ezzel, ugy látjuk, sikerül a szakos ne-velóihiányt felszámolnunk <rne-gyénkioen, mert a további igényeicet a pécsi Pedagógiai Főiskola a végző hallgatókkal ki tudja elégíteni. Tovább kell emelnünk a tantermek számai, és itt ismét számi tünk — miként a múltban — megyenk dolgozó társadalmának següsegere. Erre főleg azért van szuRség, mert megyerikben is hinetetlenül megnőtt a \'lcözépiskOiaDa jelentice-zok szama. Az elmúlt tanévben VSiö volt a gimnáziumok I. osztályos tanulóinak létszáma. Az 1961—62-es tanévben 3bt)3 tanuló végezte el az általános iskolát, és ezeknek kis híján 48 szazaiéka — azaz körülbelül 19U0 fő — tanul tovább a középiskolákban az uj tanev-oen. Így, bár Lentiben párhuzamos I. osztállyal gimnáziumot szerveztünk, minden igényt nem tudtunk kielégíteni. Az 1963—64-es tanévben a jelentkezők szamánali még további emelkedésével kell számolnunk, és ez a további évek-oen is folytatódni fog, mindaddig, amíg megvalósítjuk a kötelező középiskolai oktatást, amint azt az irányelvek is perspektívaként kitűzik. A jelentkezések nagy száma tehát szükségessé teszi további gimnázi- umi osztályok nyitását, s további egy-két gazdasági és kul- j turális központban új gimnázium szervezését. Ezzel tehermentesíthetjük a két város máris túlzsúfolt középiskoláit. — Lesz-e elegendő tanterem és nevelő mindezek megvalósítására? — Zalaszentgróton most adtuk át az új gimnáziumot, Nagykanizsán ugyancsak megkezdődik egy új gimnázium építése, s négy tanteremmel és egyéb helyiségekkel bővül a zalaegerszegi Közgazdasági Technikum is. Ám a középiskolák felfejlesztésével kapcsolatban joggal merül fel a középiskolai tanárellátottság kérdése. Őszintén meg kell mondanom, hogy egyetemeink egyelőre nem tudják kielégíteni a részünkről jelentkező igényeket, ezért az általános iskolai legjobb nevelőket kell a középiskolákba irányítanunk, hogy megbirkózzunk a nevelőhiánnyal. Ezek a pedagógusok aztán az oktató-nevelő munka mellett levelező tagozaton igyekeznek majd tanulmányaikat folytatni. — Fejlődik-e a szakközépiskolai hálózat? — Termeszetesen. A szakközépiskolák sorát az igényeknek és a megye sajátos viszonyainak figyelembevételével bővítjük. A folyó tanévben Zalaegerszegen mezőgazdasági gépszerelői szakközépiskolai osztály indult. De kutatjuk a lehetőségeket további szakközépiskolai csoportok szervezésére. Zalaegerszeg az idén új technikummal, a gépiparival gazdagodott, amelynélc felsőfokú levelező tagozata az 1963—64-es tanévben indul. Továbbra is nagy fontosságot tulajdonítunk a kihelyezett mezőgazdasági technikumoknak. Ezélc beiskolázásánál azonban ügyelni kell arra, hogy főleg a tsz-ben dolgozók igényeit elégítsük ki, — fejezte be- nyilatkozatát Baranyai Sándor. T. I. Zalai Hírlap 1963. február 2. 27. szám 3. oldal 91 és fél millió forint értékű a nagykanizsai főépítés vezetőség idei terve Lakások, üzemépületek, gimnázium, sportsfadion épülnek a városban tatot Farkas József —. Májusban újalbfo 39 H. M. lakás építését kezdjük meg. Muxaszeme-nyén, Murakeresztúran és Balatonmagyaródon tsz istállókat építünk. Kisebb építkezéseket végzünk még az Üveggyárban, az ÁFOR telepen, a kórházban és Letenyén. A főépítésvezetőség rnegnö-vékedett feladatainak elvégzését nagyon nehezíti a rossz időjárás. — Természetesen szeretnők a bizonyosra tehető lemaradá-soikait valami módon behozni mondotta a főépítés-vezető —. Ezérit úgy határoztunk, hogy egyes építkezéseinken két műszakot szervezünk. Ez italán segít. Sokat várunk új gépetektől is. A .főépítésvezetőség gépparkja szépen növekedik az idén. Az ősszel üzembehelyezet első toronydaru mellé még két 20 torana-méteres itoronydarut kapnak. Két toronydaru az Eötvös téri építkezéselalél, egy pedig a malátagyáraiéi dolgozik majd. Három új habarcsszivattyút is kapnak. így összesen öttel dolgoznak az idén, ami azt jelenti, iiogy jóformán egyetlen jéLen-tősébb építkezési ponton sem keli többé ládáikban, fizikai erővel szállítani a habarcsot az ^állásokra. Két új elektromos "\'hatbarcskeverőt is üzembehelyezhetnek hamarosan és még több Qdsebb új géppel könnyíthetik, gyorsíthatják a munkát. — Lesz-e elég munkaerő a ter.vteljesítéshez ? — Még nincs meg a teljes létszámunk a tervezett munkáikhoz, de úgy látjuk, ezzel különösebb gond nem lesz. Ez ügyben már puhatolóztunk. Segédmunkásokat kellő számban kapunk. A szakmunkáshiányt pedig az idén segéddé váló ipari tanulóinkkal szüntetjük meg. 91 és fél milliós az építési terv. Ilyen nagyszabású építkezés egy esatendő alatt még soha nem fordult elő Nagykanizsa történetében. T. E. A Zala megyei Építőipari Vállalat terve 1956-ban mindössze 46 millió forint értékű volit. Ezzel szemiben, a múlt esztendőben csupán a nagykanizsai főépítésvezetőség 61 millió forintos tervet kapott és 66 milliót teljesített. S a fejlődés a jövőben is felfelé ívelő. Az idén 91 és fél millió forint értékű munkáit kell elvégezniük a nagykanizsai főépítésvezetőség dolgozóinak. — Milyen nagyobb jelentőségű építkezésekre kerül sor a közel 100 milliós tervben? — kérdeztük Farkas József fő-apítésvezetőtől. Farkas elvtárs megmutatta a programterveket. Az Eötvös téri új városrészben az idén 154 lakás építését fejezik be és újabb 134 lakás építését kezdik meg. A 12 tantermes gimnázium építéséhez már megkezdődött a felvonulás. Amint enged a fagy, megkezdik az alapozást. Az időnorma szerint 1954 májusára kellene befejezni a gimnázium építését. A város szűkös tanterem helyzetére való tekintettel azonban a főépítésvezetőség dolgozói felajánlották, hogy az új gimnáziumot már az idén december 20-án átadják rendeltetésének. Nagykanizsa vízellátásának javítása végett aiz építők megbízást kaptak, hogy Bagolá környékén 1000 köbméteres vasbeton víztartályt építsenek. A 3,5 milliós munkát februárban kezdik el és a tartály szeptember végén már bekapcsolható lesz a város vízszolgálta- tása rendszerébe. — Az olajmunkás lakótelepen — mondotta a továbbiakban a főépítésvezető — újabb 24 l\'akásos ház építése kezdődött meg. Augusztus 30-án adjuk át rendeltetésének, és itt még egy 27 lakásos ház építését kezdjük meg. Az új Bányász sporttelep építésére 3 millió 600 ezer forintot biztosítottak. Tervet azonban még nem kaptunk, így nem tudjuk, milyen lesz. Jelentős segítséget és költségcsökkentést jelent viszont az, hogy a malátagyári építkezéstől kitermelt földet máris ideszállltjuk. A Dunántúli Kőolajfúrási Üzem Vár úti telepén 100 személyes fürdőt, öltözőt, éttermet építenek 2 millió 400 ezer forintos költséggel. A Gépgyárban 2 millió 600 ezer forintért kovácsüzem épül. A Béke úton az erdőgazdasági gépjavító állomás építése folyamatban van. A 2 milliós költséggel épülő üzemet június 30-án adják át a gazdaságnak. A malátagyár építéséhez az idén 19 mililiió forintot használnak fel. Az MSZMP új székházának építési határideje szeptember 15, de a főépítésvezetőség dolgozói felajánlották, hogy a határidőt lerövidítik, és az épület augusztus 20-án már f elavatásra kerülhet. — A H. M. részére 78 lakást építünk, ami már folyamatban van és június 30-án nyer befejezést — folytatta a tájékoz- Zalai Hírlap 1963. február 9. 33. szám 4. oldal Mező Emlékgiiipa mérkőzések Meglepetésekkel kezdődött a labdarúgó Mező Ferenc Emlékkupa Nagykanizsán. Az elmúlt vasárnapi nagy havazás után a határőrség és a honvédség megfeszített munkájának eredménye révén sikerült az NTE Dózsa György úti sporttelepét szerda délutánig a hótól megtisztítani és játékra alkalmassá tenni. A bizonytalan pályalehetőség miatt az első fordulóból csak két mérkőzést tudtak lejátszani, mert a Bányász-pályát még nem sikerült a hótól megszabadítani. Nagykanizsai Honvéd—Nagykanizsai VTE 2:1 (1:1) 50 néző, játékvezető: Krá-mez. A mindvégig változatos, nagy iramú mérkőzésen az első félidőben az NVTE játszott jobban, és Valusek révén megszerezte a vezetést. A honvédek részéről Somogyi hamarosan kiegyenlített. Szünet után a lelkesebben játszó honvéd-csapat Somogyi újabb góljával, teljesen megérdemelten a maga javára fordította a mérkőzés sorsát. Nagykanizsai VTE II.—Nagykanizsai TE 2:1 (2:1) Játékvezető: Szukics. Az erősen tartalékosan pályára lépő NTE-vel szemben a vasutas tartalékok jobbnak bizonyultak. Zalai Hírlap 1963. február 16. 39. szám 3. oldal lét iskolaépületet felújítanak az isién, de ez\' nem segít o nagykanizsai tanteremhiányon A városi tamáes művelődési osztálya új iskolák építését kérelmezi Nagykanizsa népét sokat foglalkoztatja az a kérdés, hogyan fejlesztik az iskolákat, van-e remény az immár krónikussá vált tanteremhiány, az iskolák egészségtelen túlzsúfoltságának a közeljövőben való felszámolására. E problémákról Burján Kálmánnal, a városi tanács művelődési osztályvezetőjével és Vízi Sándor gazdasági felügyelővel beszélgetünk. Két felújítás Az általános iskolák idei költségvetése 7 millió 452 ezer forint. Ebből az iskolák fölszereléseinek, taneszközeinek szaporítására 290 ezer forintot fordítanak. Karbantartási munkákra 540 ezer forint jut. — Nagyobb méretű felújítási munkákat két iskolában végeztetünk az iáén — mondotta Vízi Sándor. — Február elsejével a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat megkezdte a Landler Jenő gimnázium és a Hámán Kató leánykollégium közös épületének felújítását. A felújítás 983 000 forintba kerül. Sajnos, nézeteltérésünk van az építőkkel. Mi augusztus 20-ra kérjük a munka befejezését, ők \'azonban csak november 30-ra akarják elvégezni. A napokban •szeretnénk közös nevezőre jutni ,velük. A másik felújítás a \' Nagyrác utcai régi iskolában történik. Ezt a munkát április <l-én kezdik 546 ezer forintos |költséggel. >45 fős osztályok > A város általános iskolái-,ban összesen 142 osztályban \'tanulnak a gyerekek. Az alsó (tagozatban 44—45, a felsőben [38—40 főnyi az osztályok átlaglétszáma. Ez bizony sok, jócskán meghaladja a korszerű pe-idagógiai elveknek megfelelő \'(30—35 fős osztálylétszámot. S , ráadásul még e túlzsúfolt osztályok elhelyezése is nagy gon- > dókat okoz. 24 osztály még • mindig délután tart foglalkozásokat, s így a „váltott mű-•szak" végeredményben 48 1 osztály tanulóit érinti. . Ezenkívül két osztály szükségtanteremben, „albérletben" tanul. — •Az új tanévben azonban ímég rosszabb lesz a helyzet. >01y sok az iskolaköteles korba > lépő gyermekek száma, hogy »további néggyel kell szaporítani az osztályok számát. b — Az iskola- és tantérem-\'gondokat eddig bővítésekkel > próbáltuk megoldani — kapacsolódott a beszélgetésbe Bur-kján Kálmán. — A községfej-llesztési alapból és társadalmi > munkával építettük meg a sán-\\ci és a Nagyrác utcai iskola új irészét, a Kún Béla iskola négy \\új tantermét és tornatermét. A felszabadulás óta tisztán állami beruházásból még nem épült iskola Kanizsán. Az elsőt majd most építik meg — az új gimnáziumot a■ keleti városrészben —, de ez csak a középiskolai oktatás gondjait szünteti meg. A lakosság hajlandó segíteni Nagy szükség lenne egy 16 tantermes napközis iskolára a Kenyérgyár környékén. Azon a tájon épül a KISZ lakótelep, és még újabb építkezések várhatók. Uj általános iskolákat terveznek a keleti városrészbe. Két 24, vagy három 16 tantermes általános -iskolát szándékoznak építeni. De hogy erre mikor kerül sor, az még nincs eldöntve. — A megyei tanácshoz és a Művelődésügyi Minisztériumhoz folyamodványt intéztünk ■ mondotta Vízi Sándor —, hogy a Kenyérgyár környékén iskolát építhessünk, valamint a keleti városrész iskolái közül valamelyik építése mielőbb megkezdődjék. \'Föl/terjesztettük a kiskanizsai „rajnai" rész számára már régen szükséges 12 tantermes iskola építésének és a Hunyadi iskola napközi ebédlője bővítésének ügyét is. Zalai Hírlap 1963. február 17. 40. szám 6. oldal & Mezt Kupa újaliSi eredményei A hétközi Mező Emlékkupa mérkőzéseken az alábbi eredmények születtek Nagykanizsán : NVTE I.—N. Dózsa n. 5:3 (2:1). N. Dózsa I.—NVTE II. 2:1 (2:0). N. Bányász I.—NTE 6:3 (3:0). N. Honvéd—N. Bányász n. 8:1 (2:1). A bajnokság jelenlegi állása következő: 1. N. Bányász I. 2 2--13: 6 4 2. N. Honvéd 3 2 — 1 13: 9 4 3. NVTE I. 3 2 — 1 10: 7 4 4. NVTE n. 3 1 1 1 5: 5 3 5—fi. N. Dózsa I. 2 1 — 1 4: 5 2 5—ti. N. Dózsa n. 2 1 — 1 4: S 2 7. N. Bányász II. 2 — 1 1 3:10 1 3. NTE 3--3 4: 9 — Elmaradt mérkőzések: N Bányász I.—N. Bányász n , N. Dózsa t—N. Dózsa Et. Zalai Hírlap 1963. március 24. 70. szám 10. oldal Vasárnapi sportműsor VASÁRNAP Labdarúgás: NB III-as mérkőzéseit: Z. Dózsa— Keszthelyi GAC, Zalaegerszeg, Dózsa pálya. 15 óra, Kázár. N. Dózsa—Bajai Építők, Nagykanizsa, Bányász pálya, 15,30. Megyei bajnoki mérkőzések: Z. Honvéd—Letenyei SK, Zalaegerszeg, Dózsa pálya, 10,30, Maderka. Z. MEDOSZ—Zalaegerszegi Építők, Zalaszentgrót, 15,30, Kopornaki. Nagylengyeli Bányász—Gutorföldi MEDOSZ, Nagylengyel, 15, Bicsak. Mező Emlékkupa mérkőzés: N. Dózsa II.—Nagykanizsai Bányász II., Nagykanizsa, Bányász pálya, 13,45. Barátságos mérkőzések: NTE II. —Sáska Petőfi, Nagykanizsa, NTE) pálya, 9,30. NTE—Nagykanizsai VTE, Nagykanizsa, NTE pálya, 10,45. Asztalitenisz: NB n-es női CSB: N. MEDOSZ— Szombathelyi Cipőgyár, Nagykanizsa, Zrínyi utcai isk. tornaterme, 9,30. Kosárlabda: Megyei bajnoki férfi mérkőzések: N. Bányász—Zalaegerszegi Honvéd, Nagykanizsa, Kőolajbányászati Techn. tornaterme, 11,10. Z. Zrínyi —Nagykanizsai Landler, Zalaegerszeg, Zrínyi Gimn. tornaterme, 11,10. Megyei bajnoki női mérkőzések: N. Bányász—Zalaegerszegi Dózsa II., Nagykanizsa, Kőolajbányászati Techn. tornaterme, 10. Z. Zrínyi— Nagykanizsai Landler, Zalaegerszeg, Zrínyi Gimn. tornaterme, 10. Zalai Hírlap 1963. május 5. 103. szám 3. oldal A harmadik negyedév végére pótolják. m tél miatti lemaradást as építők Imre Sándor főmérnök nyilatkozata Másfél hónapja népesed tek be ismét á építők munkahelyei. Hárorr hónapig árvár álltak a megkezdett építkezések, de amikor a tavasz első napsugarai ■felmelegítették a levegőt, azonnal ellepték az építők az állványokat. Megkérdeztük Imre Sándor, a Zala megyei Építőipari Vállalat főmérnökét, hol tartanak most a tél miatti lemaradás pótlásával. — összesítőt nem készítettünk a munkáról, de ahogy a személyes ellenőrzés és beérkező jelentések bizonyítják, szépen haladunk. A zalaegerszegi OTP házból 6 hét alatt három szintet építettünk fel, s ezzel lényegében pótoltuk a lemaradást. A többi létesítménynél a külső és belső munkákat együtt végezzük, s ahogy látjuk, ott is pótoltunk valamit. Ami a legdöntőbb: az új építkezéseknél terv szerint fogtunk munkához. Ez történt a lenti lakásépítésnél, a zalaegerszegi Gépipari Technikum építésénél és másutt. Ez azt jelenti, hogy ezeket határidőre be is fejezzük — mondta Imre elvtárs. — Hozzáfogtunk Nagykanizsán, a sörgyárban egy 150 és egy 500 vagonos árpasiló építéséhez, 24 lakás elkészítéséhez és Keszthelyen a 400 főt befogadó kollégium munkálataihoz. Tapolcán lakások, Badacsonyban strand, Zala és Veszprém megyében 16 új tsz istálló építését kezdtük el. — A mostani munkaütemet figyelembe véve a II. negyedév végéig a lemaradás 50 százalékát behozzuk — mondta a főmérnök. —Terveink szerint a harmadik negyedévben egyenesbe jövünk. Ez persze csak terv, mert hiszen ahhoz, hogy ez valóság le- hessen, sok minden szükséges. Mi — az eddigiekhez hasonlóan; — mindent elkövetünk. 300 fővel nagyobb létszámmal dolgozunk, mint tavaly, de még mindig 120 fő hiár nyunk mutatkozik, de 200 főnek is tudnánk elfoglaltságot biztosítani. A munkaerőhiányon fokozott gépesítéssel igyekszünk enyhíteni. 4—5 új toronydarut szerzünk be, a zalaegerszegihez hasonló habarcstelepet létesítünk Tapolcán. Több vakológépet állítunk munkába. E hóban kettő már működik és a jövő hónapban ismét kettő lép munkába. Ezeket Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Tapolcán üzemeltetjük. — A nyílászáró szerkezetek mázolásánál is fokozzuk a gépesítést. Űj festőberendezéseket vásárolunk, és ezzel csökkentjük a festőknél mutatkozó munlcáshiányt. Az előmázolást fokozzuk és az épületekre készen szállítjuk a nyílászárókat. — A termelékenység emelését is segíti a fokozott gépesítés, de mindenit nem old meg. Szükséges ehhez az is, hogy a velünk kooperáló szervek még több segítséget adjanak. Itt el- sősorban a közúti szállításokra — AKÖV, ÉPFU — gondolok. Elég sűrűn előfordul, hogy a gépállomásoktól kell igénybe vennünk traktorokat és más szállító eszközöket, mert az említett vállalatok nem biztosítják időben a folyamatos munkához szükséges anyagokat. Az ilyen megoldás viszont azzal jár, hogy létszámunkból 100 főt erre a munkára kell lekötnünk. — A vasúti szállítások a vártnál jobbak. Kielégítik .az igényeket Zökkenők csupán a Lentibe irányuló szállításoknál fordulnak elő. A vasutasok nem tudnak elegendő kisvasúti kocsit biztosítani, s ezért a lenti építkezésnél néha anyaghiány is előfordul. Gondot okoz még a vállalatnak az is, hogy a 6—12-es vékonyvasból nem áll rendelkezésre elegendő. Ezen a Vasért, vagy a vasgyárak tudnának segíteni. Más anyagból egyelőre jó az ellátás, s remélj üik, jó is marad. Amennyiben ez így lesz, a harmadik negyedév végén jelenthetjük: a tél miatti lemaradást pótoltuk, és megnő a valószínűsége éves tervünk teljesítésének — fejezte be tájékoztatóját Imre Sándor. A kép elkészítése óta már befe jezte az új nagykanizsai gimnázium alapjainak megásását a Turul István vezette kubikus brigád. A 16 tantermes gimnáziumot december 20-ra átadják rendeltetésének az építők. (Bűzeit D. felv.) Zalai Hírlap 1963. augusztus 15. 190. szám 3. oldal Oö Örömmel dolgosnak, elismerést aratnak Tizenöt tagu katona-brigád segíti 0 nagykanizsai gimnázium épitését Tizenöt barna bőrű, izmos fiatalember. Katonák, de nem a fegyvert forgatják, hanem a kőműveskanalat. A nagykanizsai honvéd alakulat kölcsönözte őket a 16 tantermes gimnázium építéséhez. Amióta itt vannak, gyorsan nőnek az épület falai. Alig három hete még csak az épület alapjai álltak. Ma már az első emelet is félig készen van. Parancsnokuk ez esetben a katona brigád vezetője, Kisga-dó László szakaszvezető. Magas, kék szemű, jó vágású legény. Civilben Pécsett, a Sütőipari Vállalatnál karbantartó kőműves. — Amikor meghirdették a laktanyában, hogy kőművesekre van szükség, hamar megalakult a brigádunk — mondja. — Az első napokban még nehéz volt a munka, hiszen sokáig nem gyakoroltuk a szakmát. De aztán belejöttünk. Még pedig nem is akárhogyan. A katona brigád tagjai mindig teljesítik a normát, sőt többep közülük túl is szárnyalják azt. A legjobbakat keressük fel az állványokon. Palkó Ferenc szakaszvezető a budapesti 12. Építőipari Vállalatnál, Bán Dénes honvéd a Somogy megyei Tatarozó Vállalatnál, Wivert János szakaszvezető a kaposvári Építőipari ktsz-nél dolgozott. Gáspár József tizedes, Tarr János tizedes és Far kas József honvéd — helybeliek. Gáspár az Építőipari Vállalatnál dolgozott Zalaegerszegen, Tarr és Farkas pedig a Zala megyei Tanács Építőipari Vállalatánál volt kőműves. A munka, amit végeznek, meglehetősen bonyolult, elüt a szokványos feladatoktól. Sok a pillér, rövid a fal, a kiugrás, a beszögellés stb. — Hogy minél jobban haladjunk a munkával — mondja Tarr János —, a műszak után itt maradunk egy kicsit. Megbeszéljük a másnapi tennivalókat, előkészítjük az anyagokat és a munkaterületet. Naponta 9 órát dolgoznak. De önként vállalták a vasárnapi műszakokat is. — örömest dolgozunk itt — mosolyognak a fiúk. — Többen leszerelünk az ősszel. Köny-nyebben, gyakorlottabban folytathatjuk majd a szakmánkat, mintha hosszú szünet után, a leszerelést követően kellene először kézbe venni a kőműveskanalat. — Szép lesz ez a gimnázium — fűzi az előbbiékhez Kis-gadó szakaszvezető. — Büszkék vagyunk rá, hogy mi is részesek lehetünk a felépítésében. Janács Vilmos művezető dicséri a katona brigádot: — Sokat segített rajtunk, hogy megkaptuk a brigádot. Nélkülük még nem állnánk így a gimnázium építésével. Jó velük dolgozni. Szorgalmas, szófogadó, szakképzett legények. Bár itt maradhatnának addig, amíg a második emelet is elkészül. Ez azért lenne fontos, mert akkor még az őszi esőzések előtt tető alá tudnánk hozni az épületet, és a télen elvégezhetnek a belső munkákat. Egyébként most már — ha részletekben is — megkaptuk és kapjuk a terveket. így jól halad a melléképület — amelyben konyha, étterem, raktár, szertár lesz — építése is. A napokban megkezdhettük a 16x28 méteres alapterületű tornaterem alapozását is. Végül ismét csak azt kell mondanom, nagyon jó lenne, ha a tervezettnél hosszabb ideig nálunk maradhatnának a katonák, valamit be tudnánk hozni a nagy lemaradásból. Hogy a katona brigá\'d itt maradhat-e az épület tető alá kerüléséig, ezt később döntik el. De akár így, akár másként határoznak, az bizonyos, a szorgalmas és hozzáértő katonák már eddig is sokat segítettek a nagykanizsai főépítésvezetőség egy gondjának a felszámolásában. Köszönet, elismerés jár érte nekik és parancsnokaiknak egyaránt. T. E. Zalai Hírlap 1963. szeptember 26. 225. szám 1. oldal Több mini 4 millió forint lesz Nagykanizsa 1961 évi izségfejlesziési alapja — A lakosság 1 millió 126 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti a varos fejlesztését -- A nagykanizsai városi tanács városfejlesztési \'állandó\' bizottsága javaslatot készített az 1964. évi községfejlesztési alap felhasználására. A város jövő évi községfejlesztési alapja 4 millió 180 ezer forint lesz. Ebből az összegből 3 millió 60 ezer forint képezi a pénzfedezetet. 1 miliő 120 ezer forint értéket pedig társadalmi munkával szándékoznak megteremteni. Hogyan tervezik elosztani a községiéilesztési alapot? 300 ezer forinttal — ebből 100 ezer forint értékű társadalmi munkával — a korszerű autóbuszállomás megépítéséhez kívánnak hozzájárulni. A tervek szerint 1965-ben még további 200 ezer forintot ad a város az autóbuszállomáshoz. A víz- és csatornahálózat bővítésére 200 ezer forintot — ebből 50 ezer forint társadalmi munka — szánnak. A közvilágítás fejlesztésére 600 ezer forintot — ebből 30 ezer forint társadalmi munka — terveznek. Az 1964 március 21-én avatásra kerülő Tanácsköztársasás emlékmű költségeire 250 ezer forintot javasol az állandó bizottság. A város központja részletes rendezési tervének elkészítésére 180 ezer forint megszavazását teriesztik elő. Az új keleti városrészben felépítendő filmszínház megvalósításához — egy korábbi tanácshatározat értelmében — 500 ezer forinttal járulna hozzá a város. A városi-járási könyvtár fejlesztésére 50 ezer forintot kívánnak adni jövőre. Az ú.i gimnázium környezetének rendezéséhez, udvar, park, kerítés kiképzéséhez 600 ezer forintot javasolnak. amelyből 100 ezer forint értéket társadalmi munkával teremtenek meg. A várost terhelő különféle bankhitelek visszatérítésére 300 ezer förintot javasolnak. A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár és Kiskanizsa közé tervezett nagyszabású ifjúsági park építésének a megkezdéséhez 200 ezer forintot terveznek jövőre. amiből 150 ezer forint a társadalmi munka értéke. A sétakert korszerűsítésére 100 ezer forint — ebből 60 ezer forint társadalmi munka — jutna. A város különböző pontjain játszóterek létesítésére 100 ezer ío-rintot — ebből 80 ezer forint társadalmi munka — javasolnak. Az utak. járdák melletti szegélyek virágosítására 150 ezer forintot javasolnak, amelyből 100 ezer forint értéket társadalmi munkával valósítanának meg. Kiskanizsa parkosítására 150 ezer forint — ebből 50 ezer forint társadalmi munka — szerepel a költségvetési javaslatban. Az iskolák fejlesztését — tanterembővítés. politechnikai műhely építése, stb. — a szülői munkaközösségek felajánlásai és vállalásai folytán teljes egészében társadalmi úton valósítják meg. 400 ezer forint értékben. 100 ezer forintot tartalékalapra helyeznék, amelyből az új év ideién váratlanul elő«-bukkanó. de halaszthatatlan kiadásokat fedezik. A községfej lesztési alap költségvetési javaslatát a városfejlesztési állandó bizottság a végrehajtó bizottság elé terjeszti. Ezt követően a községfejlesztési alap végleges felhasználásának módjáról a városi tanács dönt. Zalai Hírlap 1963. október 6. 234. szám 1. oldal A nagykanizsai ú\\ gimnázium Mire bekö-szönteneb a hideg napok, tető alá keriil a nagykanizsai ú.i gimnázium épülete. A téli hónapokban aztán a belső munkálaitokat végzik el itt az építők. * (Buzek D. felv.) Zalai Hírlap 1964. december 15. 293. szám 1. oldal Képek az új nagykanizsai gimnáziumról Tető alatt az új nagykanizsai gimnázium. Ablakai möarött. a jól fűtött helyiségekben mésr a leirfasrvosabb naookon is zavartalanul folyik a kőműves & szerelő munka. Ez lesz az új nagykanizsai gimnázinm tornaterme. A tornaterem naevobb lesz a tí Dusmére t éknél. így a teremsuortokat a fiatalok megfelelő körülmények között evakorolhatiák. űzhetik benne. (B"®* Dénes felvételei) Zalai Hírlap 1964. december 15. 293. szám 17. oldal Elkészül-e augusztus 20-ra a nagykanizsai új gimnázium ? Az épitők azt ígérik, hogy igen Jól mutat az épület. Tetszetős formája, élénk színe magára vonzza az emberek tekintetét. Az új, 8 millió 566 ezer forintos költséggel épülő nagykanizsai gimnázium valóban a város egyik büszkesége lesz. Ha van is még rendetlenség Dani Ferenc építésvezető-helyettessel járjuk az épületet. A tantermek — 16 van — mind tágasak, világosak. Padlójukat gumival fedték. Iskolában ez a legcélszerűbb megoldás. Ötletesek a folyosókon a falba süllyesztett ruha-akasztók Szertárak, laboratóriumok, politechnikai műhely segítik majd az oktatást. Korszerű konyha, feldolgozó, előkészítő helyiségek, étterem. A 16x28 méter belső alapterületű ,7,50 méter magas tornaterem minden csapat-labdajáték űzésére alkalmas, megfe-lfeli a nemzetközi szabályoknak. Régen hiányolta már ezt a város sportja. Az új tornaterem bizonyára további fellendülést, minőségi fejlődést hoz majd kosárlabdában, röplabdában, kézilabdában és terméseetestkl a tornasport^ ban is. A tornaterem mellett korszerű fürdők, öltözők. Persze, még nagy a rendet-lenség. S valahogy úgy tűnik, hogy az új iskolát egyhamar még nem lehet igénybe venni. De ez csak a látszat. Legalább is az építők így állítják. „Szavunkat adtuk" Olárnyik László és Boros István mázolok az egyik tanteremben dolgoznak. Az ajtókat, a beépített szekrények alkatrészeit csinosítják. )— Mi hamarosan végzünk a munkánkkal — mondják —> bizonyára a szerelők és a többi szaktárs is igyekszik. Szavunkat adtuk, hogy szeptember elsején jöhetnek a gyerekek ... A villanyszerelést két testvét, Kulcsár Lénárd és Henrik végzi. A szerelvényezésnél; vagyis a villanyszerelési feladatok befejező szakaszánál tartanak. — Tavaly októberben kezdtünk itt dolgozni — beszél kettőjük nevében Lénárd, az idősébbik Kulcsár. — Rajtunk nem múlik majd az átadás. Egy baj van. Néhány fajta anyag hiányzik. De megígérték, hogy megkapunk mindent. Egyébként az öcsémmel úgy határoztunk, hogy szemé- lyes garanciát vállalunk a munkánkra. Ha itt hat hónapon belül az elektromos hálózatban bármilyen, szerelési hibából keletkező baj lesz, csak szóljanak. Mi azonnal jövünk és díjtalanul megjavítjuk. Kényesek vagyunk az ilyesmire, ne mondhassa senki, hogy a Kulcsár gyerekek felületes, hanyag munkát végeznek. Kilenc festő és mázoló, hat kőműves, huszonhárom segédmunkás, négy fűtés-, két vízvezetékszerelő dolgozik még a gimnázium építésén ezekben a napokban/. . — Nagy a hajtás — mondja mlosolyogva az egyik segédmunkás. — Becsületbeli ügy, hogy augusztus 20-ra átadjuk az épületet. — És ez sikerül majd? \'— Biztosan. Mindenki így akarja. Amikor a belső szerelési munkákkal, az utójavításokkal, a lépcsők és a járdák építésével végeznek — s ez a számításuk szerint a jövő hét végére megtörténik —, a takarítók veszik át a stafétabotot. ■— A lakásépítkezésektől 18 takarítót irányítunk át ide — mondja Dani Ferenc. — A gimnázium igazgatósága is ad néhány takarítót. Oszlóban az aggodalmak A városi tanács és az új gimnázium leendő vezetői az elmúlt hónapokban sokat aggódtak amiatt, hogy meg le-het-e kezdeni majd a tanítást szeptember elsején az új gimnáziumban. Aggodalmuk nem is volt alaptalan. Időnként valóban úgy tűnt, hogy nem a kívánt ütemben halad itt a munka. Most azonban már úgy látszik, hogy minden rendben lesz. Igaz, augusztus 20 és szeptember 1 között mindössze tíz nap jut a költözködésre, berendezkedésre. A költözés és berendezkedés sok üggyel-bajjal járó feladatát azonban meg lehet majd oldani, ha alaposan megszervezik, előkészítik a munkát. S ha esetleg a gimnáziumnak nincs elég embere hozzá, segítséget lehetne kérni az üzemek szocialista brigádjaitól és a kiszistáktól. Bizonyára sokan vállalnának itt társadalmi munkát, készségesen feláldoznának néhány órát szabad idejükből, hogy rendben haladjon a berendezke^ dés^és a város nagy számú ■gimnazistáinak egy tekintélyes része már az új iskolában köszönthesse a tanév kezdetét. Timár Ede Zalai Hírlap 1964. augusztus 30. 203. szám 2. oldal MA AVATJÁK A H. számú gimnáziumnak — egyelőre ez a hivatalos neve — nemcsak a külseje, a berendezése is modern. Debreceni At- tiláné igazgatónő azonban hangsúlyozza; _ \\ korszerűen felszerelt épületben az oktatási reform szellemében műkiidő, szocialista szellemű iskolát akarunk teremteni. (Buzek Dénes felvételei) Ma délelőtt avatják fel megyénk legújabb, kors-T\'M oktatási in\' -zményét. a n jykanizsai 16 t\'.r. "cs gimnáziumot. Az új városrész- ben épült iskola végre megoldja a kanizsai gimnazisták elhelyezését. Zalai Hírlap 1964. szeptember 2. 205. szám 1. oldal 5500 általános, 2263 középiskolás és 1221 ipari fanufó kezdte meg az új tanévet Nagykanizsán Tegnap Nagykanizsán is ünnepélyesen nyitották meg az iskolákban a tanévet. A város 13 általános iskolájának 125 tantermében 155 osztályba csoportosítva összesen mintegy 5500 gyermek tanul az idén. A tavalyi létszámhoz képest csak lényegtelen eltérés mutatkozik az új tanév javára. A Winkler Lajos Vegyipari Technikumban a tavalyi 240 fős létszám az új tanévre 273-ra növekedett. Szaporodott a növendékek száma a Zsigmondi Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikumban is, ahol a létszám 260-ról 282-re emelkedett. A technikum három első osztályában 95 gyerek kezdi el tanulmányait. Az iskola történetében így először fordul elő hogy az elsősök száma meghaladja a 70-et. A tanárok közül 14 mérnöki diplomával rendelkezik, tehát a szaktárgyak magas színvonalon való oktatása is biztosított. A Cserháti Sándor Mezőgazdasági Technikumban 178 növendék kezdte meg az új tanévet. Közülük 85 diák az iskola saját kollégiumában kapott elhelyezést. A Thúry György Közgada-sági Technikum 8 osztályának összlétszáma 22 fővel növekedett, s így most 330 diák folytatja, illetve kezdi el tanulmányait. Ünnepélyesen megnyitották a technikum fennhatósága alatt működő Kereskedelmi és Vendéglátóiparitanuló-iskolát is. amelynek két osztályában 192 ipari tanuló ismerkedik meg a mesterség fortélyaival. Az új gimnázium 16 osztályában 600 növendék nyer felvételt, ámde a város legnagyobb középiskolája változatlanul a Landler Jenő Gimnázium maradt, ahol mintegy 800 diák tanul. Egyébként a 199-ik tanévet kezdték el. az iskola ugyanis 1965-ben ünnepli majd alapításának 200. évfordulóját. A 406. sz. Polay János He- lyiipari Iskolában 180 fővel nőtt a tanulók létszáma, s így az új tanévben 1029 ipari tanuló ismerkedik leendő mesterségének elméleti és gyakorlati tudnivalóival. A helyiipari iskolában az idén már 62 különféle mesterséget tanítanak. Legtöbben a vasesztergályos, a géplakatos, a kőműves és az asztalos szakmát tanulják. Érdekes és ma már ritka mesterség is akad: kel- mefestő és vegytisztító ipari tanuló 3, bognár 2. kádár 2 és egy virágkötő tanuló is van az iskola növendékei között. A tanévnyitás természetesen nagy forgalmat okozott a város két papírüzletében, amelyek most szűknek bizonyultak. Az új tanévre a két üzlet mintegy 1 millió forint értékű tanszert hozott forgalomba, ami 20 százalékkal magasabb a múlt évinél. Zalai Hírlap 1964. december 15. 293. szám 5. oldal Megyénk legmodernebb középiskolája a nagykanizsai új gimnázium. Ivet politechnikai műhelyéből az egyikben éppen a III. B. osztály tanulói ismerkednek a fémmegmunkálás fogásaival, a fiúk örömmel dolgoznak a Jól felszerelt műhelyben. \\z iskola tornaterme a megye legnagyobb fedett sportlétesítménye. Szabályos méretű kosárlabda-pálya fér el benne, s még így is jókora hely marad körben a falak menten, a napfényes teremben a lányok a kosárlabda-játék elemeit gyakorolják. (Kincses István, felvételei) Zalai Hírlap 1964. december 15. 293. szám 4. oldal Horváth C^&rgy (N. MEDOSZ) ttiferie Nagykanizsa járás 1904. évi egyéni sakkbajnokságát Vasárnap — a harmadik; versenynapon — végéhez ért a nagykanizsai járás 10t>4. évi egyéni sakkbajnoksága. A járási saktaszövet-sés vezetőinek, Mándoki Ferencnek és Balogh Antalnak szakszerű irányítása mellett a járás legjobb 12 sakkozójának küzdelmében Horváth György (N. MEDOSZ) végzeit az eisö helyen 10 győzelemmel és 1 vereséggel. Egyetlen vereségét a második helyen végzett klubtársától; a középiskolás-Pintér Ferenctől szenvedte el vasárnap. aki egyébként a mezőny egyetlen veretlen versenyzőjének bizonyult, 7 győzelemmel és 4 döntetlennel, II. osztályú minősítést szerezve. Ügyancsak H. osztályú minősítést szerzett a 3. helyen végzett, \'középiskolás Rezsek Győző (N. MEDOSZ) is a gy.. 3 d., 1 v.). A bajnokság végeredménye: 1. Horváth György (N. MEDOSZ) 11) i-."H. 2. .Pintér Ferenc (N. ME-DOft") 0 p., 3. Rez-sek .Győző (N. MÉDbs\'zj 0.3 p„ 4. Liess István (N. MEDOSZ) 8 p„ 5. Mátés József (MUvíösra) 7.5 p., 6. Oáih\'.di József (S:-r "ineln 3.5 p„ 7. Mező fi István (Szeneinek) 3 p.. 8. Dömötör\' v Sándor (Pál ró) 4,5 p.. 9. Szrr\'nsr Tivadar (Szep\'éthek) 4 p.. li). --Kurucz Ferenc (Bajcsa) 2 p.. n. Üst Gyula flWtháíd) 1 p., 12. Mojics Sándor (Miháld) 1 ponttal. \'A 2. száüsí! oimnéziuin ?#:cs8p8ta lett s KISZ *intonia győztese rosi Sakkszövetség szombaton este a KISZ kongresszus tiszteletére villámtornát rendezett a VTS helyiségében. Eredmények: 2. sz. Gimnázium —Kőolajbányászati Technikum 3:1, Földgázüzem—Mezőgazdasági Technikum 4:0, 2. sz. Gimnázium —Földgázüzem 3:1, Kőolajbányászati Technikum—Mezőgazdasági Technikum 3:1. A villámtorna végeredménye: L. 2. sz. Gimnázium (Pintér, Rezsek, Liess, Pöcze) 2 csapatgyőzelem-mel és 6 ponttal, 2. Földgázüzem (Veszter, Kuhár J., Rétfalvi, Csuti) .1 cs. győz. és 5 p., 3. Kőolajbányászati Technikum (Kuhár L.. Petle, Gál, Joaneűit) 1 cs. győz. és 4 p., 4. Mezőgazdasági Technikum (Fábián, Takács J., Takács E., Dömötörffy 0 cs. győz. és 1 pont. A villámtorna során Pintér, Rezsek és Veszter mindkét mérkőzését győzelemmel zárta. A KISZ Nagykanizsai Városi BizulUága és y Nagykanizsai Vá- Zalai Hírlap 1965. február 6. 31. szám 4. oldal Tornateremről tornateremre Esfi körséf© Nagykanizsán NAGYKANIZSA jelenlegi hét iskolai tornatermét nemcsak az egyes iskolák használják a diákok testnevelésére, hanem a város számos, kisebb-nagyobb sportköre is bérli azokat az egyes szakosztályok zavartalan soortmunká-jának biztosítása érdekében. Kíváncsiak voltunk arra, hogy * tél\'közepén, a felíkészülési időszak elején milyen tornatermi sportélet folyik Nagykanizsán. Tornateremről tornaiteremre jár-tunlk tehát, körsétát tettünk a városban. * Utunk első állomása a Vörös Hadsereg úton lévő Köolajbányá. szati cs IMélyfúró\'.narí Technikum tornaterme volt. Kint már sötét volt, sűrű pelyhekben hullit a hó, 17 óra 45 percet jelzett az óra mutatóia. amikor betoppantunk. Sportöltözékben fiatal. 16—1!) éves leányok hangos kacagás közepette — fogócikázíak. Ez jelentette a bemelegítést az N. Thury KSK megyei bajnokságban szereplő női kosárlabdázóinak, akik között felfedeztük Tófeji Editet. az NVTE fiatal úszónőjét, aki kiegészítő sportként kosarazik. Amikor néhány perc elteltével megérkezett Eussay Olivér testnevelő tanár. a csapat edzője, komo\'lvá vál\'oztrk ?z arcok, megkezdődött az igazi edzés . . . ♦ A SZOMSZÉDBAN van a Landler Gimnázium tornaterme. Itt az N. Bánvász fiú tornászait találtuk, aldk Nagy István testnevelő tanár, a szakosztály edzőjének felügyelete mellett már javában gyakoroltak. A különböző szereken ügyesen mozogtak az ifjú tehetségeik, különösen a nyújtón végzett gyakorlatok voltak jól kidolgozottak. Igyekeztek minden percet kihasználni, hisz nemsokára a lányok; edzésidőszaka következett. .. * A ROZCÍONYI UTCAI általános Iskola tornatermét bérlik ma az N. Lendület megyei bainokságban szereplő férfi asztaliteniszezői, akik titokban a 2. sz. Gimnázium tágasabb, világosabb tornaterme felé kacsintgatnak. Ezt tudtuk meg a középisíkolás Sárdy-fivérek-től a Rozgonyl utcai tornateremben, akik egy harmadik társukkal együtt jövetelünk; előtt rövid idővel étkeztek a színhelyre, és épp az asztatok felállításához kezdtek hozzá, várva a szakosztály többi tagjára . .. AZ EÖTVÖS TÉREN lévő 2. sz. Gimnáziumé a város egyetlen korszerű, szinite minden isénvt kielégítő tornaterme. Mozgásnak, sportnak még a nyomát sem láttuk itt. Csalódásunkat csak némileg enyhítette a portán kanott tájékoztatás. mely szerint kedden szünnap van, s egyébként is javítás alp.tt. áll a tornaterem parket-mivel az több helven hullámossá vált. Ejnye, kivitelező .,sporttársaik"! . . . * A ZRÍNYI UTCAI ál\'alános is- kola tornaterméből kaucsuklabdák koppanása hallatszott. Az N. MEDOSZ népes asztalitenisz szakosztályának edzésére nyitottunk be. a teremben felállított négy asztalnál nyolcan viaskodtak, a pihenő többiek pedig a kispadokon ülve figyelték társaik edzését, mozgását, várva arra, hogy sorra kerüljenek. Szorgalomban nem volt hiány, s a jelen lévő Baranyai Lajos edzőnek bőven akadt dolga... * AZ ÖKÖLVÍVÓK „főhadiszállásán", a Gvórrvpeílagógia Béke úti tornatermében már nem találtunk „bunyósokat", az N. Dózsa ifiú-sági ökölvívóinak edzése már érkezésünk előtt vagy félórával vé- getért. A terem azonban nem volt csendes. Szálas, izmos legények, az N. Gazdász labdarúgói, a megyei labdarúgó bajnokság újoncai egyelőre edző nél\'kül, önszorgalomból alapoztak:. Futás, gimnasztika, medieinlabdázás, súlyemelés szerepelt a műsoron. Baj László, a csapat diáitintézője elárulta, hogy a napokban kötnek szerződést Róka Lajos segédoktatóval, az NVTE hajdani kapusával, a Gyékényesi MÁV volt edzőjével, akinek irányításával „teljes gőzzel" Jcész-ül. nek majd a tavaszi rajtra... * KÉT ORAN AT .tartó esti körsétánk hetedik, egyben utolsó állomása a Kun Béla utcai általános iskola tornaterme volt. A teremben síri csend fogadott bennünket, az öltözőből azonban beszéd hallatszott. Az ajtóban Ka-czor Jenő testnevelő tanárba ütköztünk, aki elújságolta, hogy nemrég fejeződött be az NVTE női kosárlabdázóinak szabadtéri, majd tornatermi edzése, s most a férfiak hasonló foglalkozása következik. S a jombósapkás, melegítőbe öltözött vasutas kosarasok néhány perc múlva már a havas estében Ligetváros irányába szedték lábaikat — kerékpárral a nyomukban Kaczor edzővel —, hogy a szükséges „mezeizés" után a teremben folytassák alapozó edzésüket ... * Kosárlabdázókkal, -tornászokkal, asztaliteniszezőkkel, labdarúgókkal találkoztunk, akik szinte valamennyien szorgalmasan, lelkesen készülnek a közeli vagy távolabbi feladatok sikeres megoldására. A sport iránti lelkesedés a sötét téli estéken sem- alszik ki Kanizsán a sportolókban, ha a termekbe szorulnak is. Tihanyi István Zalai Hírlap 1965. március 18. 65. szám 5. oldal Ami a számok mosott van A középiskolák félévi tanulmányi eredményeiről A félévi bizonyítványosztás ideje ugyr-a már tócskán elmúlt, de még most sem ültek el teljesen azok a vitahullá-mok, amelyek a bár nem kötelező. de mégis összeállított „szorgalmi" statisztikák néhány adata körül gyűrűztek. Megyei szinten ugyan körülbelül 3,0 volt a középiskolák átlaga, de ezen belül olyan riasztó számokkal találkozhattunk, mint a zalaszent-gróti gimnázium 26 százalékos bukási aránya, vagy a Zrínyi gimnázium és a Kőolajbányászati Technikum több mint 23 százalékos elégtelen eredménye. Egyes osztályodban még ennél is rosszabbak voltak az arányok: a kanizsai Landler gimnáziumban és a 2. számú, új gimnáziumban voltak osztályok, amelyeknek több mint 40 százaléka elégtelen eredményt mutatott félévkor. De a megye többi középiskoláidban is előfordultak közel hasonló arányok, iskolánkánt és egyes osztályokban is. Okok láncolata A számokat azonban nem szabad önmagukban néznünk. S hí, megkeressük az okokat, melyeik e valóban meghökkentő eredményeket létrehozták, a kép lényegesen módosul, ha a magyarázatok nem is hoznak teljes megnyugvást. Ami a legszembetűnőbb: az egyes iskolák rossz bukásarányát elsősorban az I. és II. osztályok igen gyenge osztály-atlagai eredményezik. Ezen osztályokon belül igen nagyok az aránytalanságok. Egymás mellett tanulnak a városi általános iskolákból kitűnővel és a falusi részben osztott iskolákból éppen csak közepessel jött tanulók. De néha — bejárási pi obiémák, politechnikai gyakorlat vagy más okok miatt — egy-egy teljes osztályt kénytelenek az iskolák igen gyenge átlagú tanulókból összeállítani. S a harmincöt-negyven százalékos bukások az ilyen osztályokban találhatók. Az is megfigyelhető, hogy különösen azok a tárgyak vezetnek a bukási statisztikában, amelyekből az általános iskolákban megyeszerte kevés a szaktanár Matematikából, fizikából, kémiából, tehát elsősorban az úgynevezett reáliákból van a legtöbb elégtelen. S ezen különösebben nem is csodálkozhatunk. A megye általános iskoláinak szaktanári ellátottsága jelenleg valamivel több mint 41 százalékos. azaz minden tíz szakórából csak négyet tart szakos nevelő. Most képzeljük el annak a gyereknek a helyzetét, akit nem szakos tanárok tanítottak a reáltárgyakra, s egyszerre szembetalálja magát a középiskolai követelményekkel. Minden erőfeszítés ellenéire sem képes rögtön utolérni a többieket és önmagá\'. Ehhez idő kell. Általában harmadik-negyedik osztályos korukban jutnak el a hiányok pótlásáig. S a felső évfolyamok lényegesen jobb eredményellet mutatnak most is. Nehéz a bejárók helyzete is. Naponta négy-öt, sőt több órát utaznak, s ez az idő gyakorlatilag kihasználatlanul marad, holott napi négv óra tanulás bőven elegendő a kö- zépiskolákban. Ugyanakkor egyes gimnáziumok tanuLói-uaK. hatvan — sőt a nagykanizsai 2. számú gimnáziumban 71 — százaléka bejáró. Ezzel szemben a kollégiumokban iakó diákc-k a jobb körülmények között sokkal jobb ~ eredményeket képesek nyújtani. A kollégiumok átlaga ezért mindenütt lényegesen magasabb az ískoia&tlagoknál. Ez a kollégiumi -férőhelyek számának gyors növelését .Leszi szükségessé. Azt sem szabad elfelednünk hogy az elmúlt két tanévben gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek a gimnáziumokba, még az elégséges rendüeket is. Normális tehát, ha van bizonyos szinvonal-esés. No és az sem mellékes, hogy egy egyelőre nem kötelező iskolatípusba jönnek a tanulók egy kötelező iskolatípusból s a középiskoládnak az általános műveltség megadásán túl ezzel egyenlő fontosságú feladatuk az egyetemekre való előkészítés is. Már pedig ott a felvételiknél nem lehet különböző indokokra hivatkozva plusz pontokat reklamálni. A középiskoláiknak tehát arra kell törekedniök, hogy úgy készítsék elő az egyetemeikre tendálókat, hogy azok ne tehessenek szemrehányást iskolájuknak a gyenge felvételi eredmények miatt. Nyilvánvaló, hogy ezt bizonyos szinthez való ragaszkodás nélkül elképzelhetetlen elérnünk. A javítás lehetőségei Az elsorolt okok szorosan összefüggenek egymással. Nem először tesszük szóvá mindezt, s valószínű, hogy mindaddig lesz is ok a szóvátevésre, míg — néhány éven belül — jelentősen n".m javul az általános iskolák nevelő-ellátottsága. Persze addig- sem várhatunk ölhetett kezekkel, s nem nyugodhatunk bele a gyenge eredményekbe azzal, hogy igen pontosan meg tudjuk magyarázni az okokat. Számos lehetőség nyílik a középiskoláikban az eredmények javítására. A középiskolai nevelőknek fokozott figyelemmel és türelemmel kell kísérniök a gyenge alapképzéssel jött tanulókat. Gyakoribb feleltetés, több buzdító jegy, sok, előrelendítő sikerélmény minden bizonnyal megnyugtatólag hatna a tanulókra is, s ha csak kevéssel és lassan is, de feltétlenül emelné már az első osztályokban is az átlagokat. Nem biztos, hogy a sorozaíban adott elégtelenek és az örökös korholás buzdítóbb hatásúak a megértésnél és a — ha kell, teljesen az egyes tanulókhoz szabott módszerű — nevelői munkánál. Igaz. hogy ez rendkívül fárasztó, de a nevelők számtalan példát ismernek a saiát gyakorlatukból is arra, mennyire gyümölcsöző lehet az ilyen munka. Középiskoláink — de egész iskolarendszefcünk — nehéz periódusban végzik munkájukat. A számszerű eredmények, különösen olyan sajátos adottságú megyében, mint Zala, néha valóban meglepőek. De a kétségbeesésre semmi ok. Oktatásügyi szerveink, az iskolák és a nevelők jól ismerik a nehézségeket, s minden tőlük telhetőt megtesznek az eredmények normalizálására E munka azonban, jellegénél fogva, hosszú távra szól. (Zárójelben ide kívánkozik egy megjegyzés: Nem csak az általános iskolákban, a középiskolákban sincs elegendő nevelő, különösen reá1- és nyelv szakosclkból nagy a hiány, s igen nagy a pedagógusok túlterhelése, ami megint csak befolyásolja, az oktatás szintjét.) Sem a szülőknek, sem a gyermekeknek nem szabad hát türelmetlen elmek lenniük. Van fa, amely csak hosszú évek után hoz termést, s ez az első termés sem mindig tökéletes. Ilyen fa az iskolai oktatás és nevelés is, melynek termését gyakran csak később szüretelhetjük, de akkor annál több örömünket leljük benne. Takács István Zalai Hírlap 1965. március 18. 65. szám 5. oldal Értékelte a zsűri a középiskolások Helikoni bemutatójának eredményeit Amint azt már hírül adtuk, vasárnap, 21-én zajlottak le Zalaegerszegen a keszthelyi Helikoni Ünnepségekre készülő középiskolások kulturális bemutatói.. Az igen nagy számú induló miatt elhúzódott program után a zsűri nem hozott azonnal döntést. Erre csak tegnap került sor. A zsűri döntése alapján kijelölték, kik vehetnek részt a május végén rendezendő keszthelyi ünnepségeken. Eszerint a versmondók közül tizen — Balázsovits Lajos, Nagykanizsa, Landler Gimnázium, Véli László, Nagykanizsa, 2. sz. Gimnázium, Bencze Katalin, Zalageerszeg. Zrínyi Gimnázium, Kiss Anna, Nagykanizsa, Thúry Közgazdasági Technikum, Bedő Vilmos, Nagykanizsa, 2. sz. Gimnázium, Liptai Júlia, Nagykanizsa, Vegyipari Technikum, Bedő Sándor, Zalaegerszeg, Sógvári Gimnázium. Galambos Gizella, Zalaegerszeg, Közgazdasági Technikum, Szladics Simon, Nagykanizsa, 408-os Iparitanuló Intézet és Both Klára, Zalaegerszeg, Közgazdasági Technikum — utaznak Keszthelyre. Kilenc hangszeres szólista is tovább jutott: Fülöp Éva vegyipari technikumi, Fiala Veronika mezőgazdasági .technikumi, Barta Miklós 2. sz. gimnáziumi, Szamos Jenő vegyipari technikumi. Hegedűs Szabolcs 2. sz. gimnáziumi és Bojt István Landler gimnáziumi tanulók Nagykanizsáról, valamint Gálos Zsuzsa, a Ságvári Gimnázium, Köszeghy Méda, a Zrínyi Gimnázium és Hortobágyi Zsuzsa, a Ságvári Gimnázium tanulói Zalaegerszegről. A zsűri hat énekszólista teljesítményét értékelte továbbjutásra méltónak. Szalai Árpád, a 2. sz. Gimnázium, Sneff GizeUla, a Vegyipari Technikum, Bakonifi Ilona, a Landler Gimnázium, Vers Éva, a 2. sz. Gimnázium tanulója (mind nagykanizsaiak), valamint Pödör Valéria, a zalaegerszegi Közgazdasági Technikum és Horváth Mária, a nagykanizsai Vegyipari Technikum diákjai képviselik megyénket ebből a művészeti ágiból. Kamarazenéből négy csoport jutott a döntőig: Bencze Erzsébet— Körösi Mária énekduettje (Zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium) és Iván kovits Ágnes—Illés Mária kettőse (nagykanizsai Landler Gimnázium), valamint a nagykanizsai 2. sz. Gimnázium kvartettje (Pongrácz Katalin, Bar-tha Miklós, Hegedűs Szabolcs, Megyeri Sarolta) és a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium kamaraegyüttese (Megyeri Mária, Kuch Béla, Varga Gyula, Pajzs Mária). Három zenekar teljesítménye is elérte a legmagasabb szintet. Mindhárom nagykanizsai: a Landler, valamint a 2. sz. Gimnázium, és a Vegy-V egy ipari Technikum együttesei. Az irodalmi színpadok közül kettő — a Zrínyi Gimnáziumé és a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumé került a legjobbak közé, előbbi a Békében élni, utóbbi Azok a régi fiatalok című műsorával. Négy tánccsoport, illetve szólótáncos érdemelte ki a keszthelyi szereplést: a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium Orsovszky Requiem és Molnár Magyar képeskönyv Című számaival, a Ságvári Gimnázium Rábai Háromugrósával, a nagykanizsai 406. számú Iparitanuló Intézet ugyancsak Rábai Szatmári táncok című művével és Nemes János, a zalaegerszegi 407-es számú Iparitanuló Intézet tanulója Orsovszky Székely legénye-sével. Az énekkarok közül még csak a zalaegerszegi Ságvári Gimnázium kórusának keszthelyi útja biztos. ( Zalai Hírlap 1965. május 9. 108. szám 2. oldal BALLAGÁS 196 5. A tulipán volt az idei ballagási ünepségek virágsztárja, a legtöbb érettségire készülő ünneplőruhás diák kezében tulipáncsokorral ballagott a megye tíz középiskolájában, szülők, rokonok, barátok és iskolatársak hosszú sorfala között. A hat nagykanizsai középiskolától 477 negyedikes búcsúzik az iskola falai között. A búcsúünnepélyek sorozatát a Thury György Közgazdasági- és a Cserháti Sándor Mezőgazdasági Technikum növendékeinek ballagása nyitotta meg szombaton délelőtt 10 órakor. A közgazdasági technikumban két osztály 60 növendékétől búcsúzott el az iskola igazgatója, Fülöp Ernő. \\ ballagok nevében pedig Király Lajos mondott köszönetet az iskola tanárainak áldozatos munkájukért. A mezőgazdasági technikumban 43 diák ballagott, itt Hajdú József igazgató búcsúztatta őket, majd az iskola irodalmi színpadának együttese szerepelt. Hétfőn délelőtt a Winkler Lajos Vegyipari Technikum, a Zsigmondi/ Vilmos Kőolajba-nyászati és Mélyfúróipari ! Technikum, valamint az új 2. i számú Gimnázium, növendékei ballagnak összesen 218-an. A technikumbeliéket Pervein Tibor igazgató, a gimnazistákat pedig Debreczeni Attiláné igazgató búcsúztatja. S három iskola növendékei az ünnepség után megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet emlékművet. A búcsúünnepelyek sorozatát a város legrégibb — hamarosan kétszáz esztendős — iskolájának növendékei, a Landler Jenő Gimnázium diákjai fejezik be. Ök kedden délelőtt ballagnak. Az öt negyedik osztály 156 érettségire készülő növendékét Zsoldos Ferenc igazgató búcsúztatja. Zalaegerszegen a Csány László Közgazdasági Technikumban három negyedikes osztály 99 tanulóját búcsúztatta szombaton délelőtt 10 órakor az iskola udvarán a nagyszámú rokon és barát előtt Buzi Gábor tanár, majd a harmadikosok nevében Gel-lén Malvin kívánt sok sikert az érettségizőknek, ak\'k nevében Kadala Aliz búcsúzott el az iskolától. A Zrínyi Gimnáziumban ót negyedikes osztály 176 tanulója fejezi be a középiskolát, amelytől délelőtt 11 órakor búcsúztatta el őket Kovács József igazgató. A harmadikosok nevében Körassy Mária, a negyedikesek nevében pedig Kovács Mi \\\'lós búcsúzott. Öt negyedik osztály 189 tanulójának ajkán pontosan 10 órakor csendült fel a hagyományos ballagási dal a Ságvári Gimnázium folyosóin, majd az udvarán. A sportpályán megrendezett bucsúzási ünnepséget szavalatok vezették be, majd Dudás Flórián igazgató adott útravaló tanácsokat a ballagóknak. A távozók nevében Borbély Dalma IV/c osztályos tanuló, a vissza, maradó diákok nevében pedig Balogh Ágnes, a IlI/a tanulója mondott búcsúzó szavakat, majd a Csány-emlékműhöz vonultak a diákok. A zalaszentgróti gimnáziumban is szombaton délelőtt került sor a ballagási ünnepségekre. A végzős diákok valamennyien ünneplőben, virággal búcsúztak az iskolától, melynek falai között négy évig éltek és tanultak. A megyében ezzel az ünnepséggel csaknem ezer középiskolás diák hagyta el az iskolákat, s készül a 13-án megkezdődő írásbeli, majd a szóbeli érettségi viasfiákra. Zalai Hírlap 1965. május 25. 121. szám 5. oldal Pápa—Nagykanizsa Összeállították a nagykanizsai „yálogatott" csapatot A Pápa—Nagykanizsa tv-vetélkedő nagykanizsai előkészítő bizottsága kijelölte a város színeiben induló egyéni versenyzőket, illetve művészeti együtteseket. A nyomdász kézi betűszedési versenyben Síikkel István, a Nyomdaipari Vállalat dolgozója képviseli a várost, tartalék-versenyző: Vaska Péter. A cukrászok versenyén Tóth Ta~ más, a Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat dolgozója indul, s az ő tartalékja Kozma Győző lesz. A fizika tantárgy versenyzőjéül Sárdy Botondot a Landler Jenő gimnázium, kémia versenyzőnek pedig Czulek Attilát, a 2. számú gimnázium érettségiző növendékét jelölték. Fizikából Marton Tibor, a Landler Jenő, kémiából pedig Devecz Ferenc a 2. számú gimnázium növendéke a tartalék versenyző.- A kamarazenekart az állami zeneiskola állítja ki, s Ivánkovits Ferenc, az iskola igazgatója készíti fel a versenyre. A tánczenekart a város legjobb műkedvelő tánczenészeiből állítják össze, felkészítésükért Dobrovka József zenetanár a felelős. A táncdalénekes személyéről még nem dötöttek, a két jelölt Ivánkovits Ágnes és Németh Tibor. A kórusok versenyében, Csiz- madia Ferenc karnagy vezetésével a Landler Jenő gimnázium énekkara képviseli Nagykanizsát. A néptánc együttesek versenyére új, 3 perces számmal kell készülni. A produkcióhoz a legjobb táncosokat válogatják ki a város együtteseiből. A felkészítésben Orsovszky István, a zalaegerszegi szakszervezeti művelődési ház művészeti előadója segít. A különleges feladatok elvégzésére öt főnyi csapatot jelölnek majd ki. Ebbe a csapatba a város történetét, mai viszonyait jól ismerő, talpraesett, találékony, mozgékony fiatalok kerülnek. A versenyzők felkészítése tervszerűen történik. Mindannyiuk figyelmét felhívják arra, hogy számítsanak váratlan, meglepő feladatokra. Zalai Hírlap 1965. március 18. 65. szám 5. oldal „És*eita«esőéé a Helikonon Jól szerepeltek a zalai iskolák Vasárnap délután beváltak korábbi, óvatos jóslataink: az eredményhirdetésen jó néhány-zalai iskola és diák neve szerepelt az éremmel jutalma-zottak között. Hevenyészett statisztika szerint is mintegy másfélszer több érmet szereztek a megye középiskolásai és ipari tanulói, mint 1963-ban, a legutóbbi Helikoni Ünnepségeken. Este a szabadtéri színpadon Lugossy Jenő művel "désügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a díjakat a nyerteseknek. A zalai érem-lista" a következő: Vérspályázat: aranyérem: Király Lajos, , nagykanizsai közgazdasági technikum; bronzérem: Cyimesi László, nagykanizsai vegyipari technikum. Novellapályázat: ezüstérem: Hegedűs Tibor, nagykanizsai Landler, bronzérem: Bevkő Eszter, Landler, Balla Péter és Dolmányos Géza, nagykanizsai 2. sz. gimnázium. Irodalmi riport: aranv: Maz-zag Pál, olajbányászati technikum, ezüst: Bogár Ágnes, Landler; bronz: Lantos Mária, Landler. Gacsi Anna, 2. sz. gimnázium. Néprajzi pályázat arany: Plánder Júlia, Vajda Magdolna., Horváth László, Simon János, Fuisz Mária, Papp Mária, 2. sz. gimnázium, Könczöl Krisztina, Landler; ezüst: Vágó—Balikó—Kausz—Könczöl munkaközösség, Landler, Németh Máriq., Vécsey Zoltán, 2. sz. gimnázium; bronz: Mondok Mária, 2. sz. gimnázium, Mizerák Margit, Thúry közgazdasági technikum. Helytörténeti művek: arany: Kigyó-si László, vegyipari technikum, ezüst: Tóth Mária Eszter. .vegyipari technikum Vers- és prózamondás: ezüst: Vári László, 2. sz. gim-| názium, Blázsovits Lajos, Landler, Bedö Sándor, zalaegerszegi Ságvári gimnázium; bronz: Galambos Gizella, zalaegerszegi közgazdasági technikum. Irodalmi színpadok: bronz: nagykanizsai mezőgazdasági technikum. Énekes szólisták: arany: Vers Éva, 2. sz. gimnázium, Horváth Mc,ria, vegyipari technikum, Illés Mária—Iván-kovits Ágnes duett, Landler; ezüst: Pödör. Valéria, zalaegerszegi közgazdasági. Bakonyi Ilona. Landler, Sneff Gizella, vegyipari; bronz: Ben-cze Erzsébet—Körössi Mária duett, zalaegerszegi Zrínyi. Énekkarok: arany: zalaegerszegi Ságvári; ezüst: Landler; bronz: (közös) olajipari—vegyipari technikum kórusai Zongora: arany: Szamos Jenő, olajipari technikum.Fiala Ve« ronika., mezőgazdasági technikum; ezüst: Bojt István, Landler, Fülöp Éva. olajipari, Gálos Zsuzsa, Ságvári; bronz: Kőszegi Méda, Zrínyi. Hegedű: ezüst: Hegedűs Szabolcs, Barta Lajos, 2. sz. gimnázium. Zenekarok: ezüst: Landler; bronz: olajipari—vegyipari (közös) és a 2. sz. gimnázium. Kamarazenei csoportok: bronz: olajipari—vegyipari (közös) és a 2. sz. gimnázium. Népi tánc arany: zalaegerszegi Zrínyi, zalaegerszegi Ságvári, zalaegerszegi 407. MÜM és nagykanizsai 40S. MÜM csoportjai Iskoláink tehát összesen 19 arany, 19 ezüst és 14 bronz érmet szereztek. Szereplésük részletesebb értékelésére még visszatérünk. Zalai Hírlap 1965. június 18. 142. szám 3. oldal U mii forintot ital a igylanizsai óvodák, iskolák nyári felújítására, laMriásán) Néhány napja, hogy a gyerekek megkezdték nyári szabadságukat, de a nagykanizsai iskolákat máris kőművesek, mázolok és egyéb szakemberek vették birtokukba. A 2. számú gimnáziumban, a zeneiskolában, a Szabadság téri általános iskolában és a többi oktatási intézményben idejekorán megkezdték a tatarozási munkálatokat. Az iskolák és óvodák nyári karbantartására, tatarozására mintegy félmillió forintot költ a nagykanizsai városi tanács. A munkák zömével az Építőipari Rtsz-t bízták meg. De szerződést kötöttek több kisiparossal is, hogy a tanévnyitóra minden óvoda, iskola rendben várhassa majd a gyerekeket. A palini iskola nagyobbs/a-bású felújítására 90í ezer fo- rintot költenek. Korszerűsitik a régi épületet, vízöblítéses mellékhelyiségeket, valamint politechnikai műhelyt építenek: Ezt a munkát a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. A határidő körül azonban még vita van. A városi tanács művelődésügyi osztálya azt szeretné, ha a felújítást még az idén befejeznék, a vállalat azonban 1966-os határidőt kér. Korszerűsítik az Arany János utcai óvodát is. Itt 350 ezer forintot költenek a régi épiilet rendbehozására. Jól halad az új városrész óvodájának építése. A munka már a befejezéshez közeledik. Az új óvodát júliusban adják át rendeltetésének. Ezzel az óvodai férőhelyek száma 780-ról 830-ra emelkedik Nagykanizsán. Zalai Hírlap 1965. június 19. 143. szám 6. oldal Eredményesen zárta első tanévét a nagykanizsai 2. számú gimnázium Nagykanizsa legfiatalabb oktatási intézményében, a 2. számú gimnáziumban csütörtökön tartották meg a tanévzáró ünnepséget. Az új iskola szép eredményekkel fejezte be fennállásának első esztendejét. A Művelődésügyi Minisztérium két növendéküknek — Varga Rózsának és Székács Ágnesnek — adományozott kitűnő tanuló érdemérmet. Gedeon László III. d- osztályos tanuló az országos középiskolai biológiai tanulmányi versenyen ötödik helyezést ért el. Az iskola növendékei és művészeti együttesei a Helikon ünnepségeken 6 arany, 5 ezüst és 6 bronz érmet szereztek. 56 növendék gimnáziumi tanulmányai mellett szakmai minősítő vizsgát tett, mezőgazdasági gépszerelő, gyümölcstermesztő és faiskolakezelő, gépkocsiszerelő és géplakatos szakmákban szereztek minősítő bizonyítványt. A tanévzárón bejelentették, hogy a német nyelvet tanuló növendékek 25 főnyi csoportja tanáraik vezetésével júliusban az NDK-ba utazik. Drezdába, Lipcsébe és Meissenbe tesznek tanulmányi kirándulást. Az új tanévben a i. számú gimnáziumban egy osztály szakközépiskola lesz. Ez osztály növendékei 4+2-es formában a mechanikai műszerész mesterséget tanulják majd négy éven át. Tanulmányaikat az Egyesült Izzó Rt. szakemberei segítik és irányítják. Zalai Hírlap 1965. szeptember 29. 229. szám 5. oldal Kerítés kellene Néhány hónappal ezelőtt ablakokat törtek be a nagykanizsai 2. számú gimnáziumban. A héten pedig orkánkabátot, majd egy kerékpárt loptak el az épületből, illetve az épület előtti kerékpártárolóból. Mind az ablakbetörés, mind a lopás esetében a tetteseknek könnyű dolguk volt. Az új iskolához ugyanis bárki könnyen közelférkőzhet, illetve az épületbe könnyen behatolhat, mivel nincs kerítés. A kerítés hiánya sok gondot okoz az iskola vezetőinek, technikai alkalmazottainak. Nem lehet rendbentartani az iskolához tartozó sportlétesítményeket. s az épületet körül- vevő parkot sem. A környékbeliek a rövidebb utat választva járkálnak keresztül-kasul a gyepszőnyegeken, a korsárlabda, illetve kézilabdapályán és a tornatéren. Arról nem is beszélve, hogy a sportlétesítményeket. időnként az iskola növendékei nem is tudják használni. mert azt illetéktelenek foglalják el. S ha a gondnok, vagy a hivatalsegéd az iskola közvetlen környékén renitens-feedők ellen megpróbál fellépni. gyakran ez a válasz: -— Semmi köze hozzá. Ez közterület, mert nincs bekerítve. Az iskola építési terveiben kerítés is sZterepelt. Ennek megépítése azonban valahogy elmaradt. Jó lenne, ha egy stílusos. az új városrész képébe szervesen illő kerítés megépítésével ezt a mulasztást mielőbb pótolnák az illetékesek. Zalai Hírlap 1965. október 7. 236. szám 6. oldal Műszaki rajztanfolyamot indítanak Nagykanizsán A TIT ez elmúlt években két alkalommal rendezett műszaki rajztanfolyamot Nagykanizsán. Az idén most ismét lehetőséget teremtettek, hogy az érdeklődők megtanulhassák a műszaki rajzolást. A tanfolyamon — amelynek foglalkozásait a 2. számú gimnáziumban tartják majd — a gépészeti műszaki rajzolást oktatják. A tantervben 90 óra -zakrajz, 30 óra ábrázoló geometria, 30 óra anyagismeret, 20 óra gyártásismeret, 15 óra matematika és 15 óra mértan szerepel. A tanfolyam hallgatóit a zalaegerszegi Gépipari Technikum nagykanizsai kihelyezett osztályának a tanárai oktatják. A foglalkozásokat hetenként két alkalommal tartják. A tanfolyamra vasipari szakmunkások és érettségizett nők és férfiak jelentkezhetnek. Eddig negyvenöten jelentették be, hogy részt kívánnak venni a műszaki rajz-tanfolyamon. Űjabb jelentkezést a TIT klubban — Hevesi Sándor művelődési ház — még a jövő hét elejéig fogadnak eL A tanfolyam hallgatói tanulmányaik sikeres befejezése után vizsgát tesznek és műszaki rajzolói munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt kapnak. A TIT nagykanizsai szervezete úgy tervezi, hogy az alapfokú műszaki rajztanfolyam után jövőre haladófokú tanfolyamot is szerveznek. Zalai Hírlap 1966. március 20. 67. szám 12. oldal Középkori komédiák diákssínpadon Dicséretre méltó kezdeményezés a nagykanizsai 2. sz. Gimnázium irodalmi színpadától — számol be a kanizsai rendezvényről dr. Ördög Ferenc —, hogy színre vitték A pástétom és a torta, valamint a Pathelin mester című egyfelvonásosokat. (A pástétomnak ez volt a magyarországi ősbemutatója is.) Az előadás előtt dr. Cev.ner Mihály színháztörténész, ismertette a hallgatósággal a XV. századi Franciaország állapotát, méltatta a két darabot. A pástétom és a Pathelin közötti különbséget Az előbbi inkább vásári bohózat, komédiások, mulattatók sovány cselekményű eszköze a nevet-tetésre, az utóbbi viszont már vígjátéle a javából. Az előadást Vári László, TV. d osztályos tanuló rendezte a kisebb hibáktól eltekintve ügyesen és hozzáértéssel. Dicséretes munkát végeztek a. szereplők is, némelyikük egészen jó alakítást nyújtva: Vári László, Sárszegi Mária, Balla Péter, Horváth László, Kováts Lajos és Gábor Edit. A darabokhoz jól alkalmazkodó díszletek — Boros Antal tanár munkája — hozzájárultak az előadás sikeréhez. Zalai Hírlap 1967. március 23. 70. szám 1. oldal Mától: „Dr. Mező Ferenc gimnázium és ipari szakközépiskola64 Működésének harmadik esztendejében nevet kapott a nagykanizsai 2. számú gimnázium. Az iskolát megyénk szülött jérSl, dr. Mező Ferencről, az 1928-as amszterdami olimpia szellemi versenyének aranyérmeséről, a világhírű sporttörténészről nevezték el. A névadó ünnepséget tegnap délelőtt tartották, amelyen megjelent Vendégh Sándor, a művelődésügyi minisztérium szakoktatási főosztályvezetője, Pozsgai Gyuláné — dr. Mező Ferenc lánya, Mező Olimpia, aki az olimpiai győzelem emlékére kapta keresztnevét — Kiss Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Vándor László, a városi pártbizottság első titkára, Nagy Lajos, a városi tanács elnöke, a megye és a város több művelődésügyi vezetője. A Himnusz haragjai után Debreczeni Attiláné igazgató köszöntötte az ünneplőket. — 1964. augusztus 30. és 1967. március 22. iskolánk történetének két felejthetetlen dátuma. Az első dátummal kezdtük oktató-nevelő munkánkat, most pedig nevet kap- tunk — mondotta többek között. Beszédet Vendégh Sándor mondott. Megemlékezett dr. Mező Ferenc életéről, pályafutásáról, munkásságáról, majd így fejezte be: — Kötelezze e név az iskola ifjúságát szívesen és eredményesen végzett munkára. Kívánom, legyen ez az iskola j megye egyik büszkesége, a szocialista oktatás-nevelés egyik országos hírű ailkotó mi-helye. Ivánkovfts Ferenc és Deme Antal vezényletével a városi szimfonikus zenekar, az iskola énekkara, s több növendéke versmondással, ének, illetve zeneszámmal szerepelt nagy sikerrel. Mező Olimpia és az iskola diákjai az új névtábla előtt (Buzek Dcnes felvétele) Az ünnepi beszéd után Pápai János, a IX. A osztály növendéke tett az iskola diákjainak nevében fogadalmat arra, hogy valamennyien méltóak igyekeznek lenni az iskola névadójának emlékéhez. Ezután a nagykanizsai középiskolák küldöttei vonultak az ünnepi díszbe öltöztetett tornaterembe, s szalagokat kötöttek az új, vörös iskolazászlóra, amelyre dr. Mező Ferenc nevét hímezték. Az ünneplő iskola tanárait és diákjait egy úttörő dísz-szakasz is köszöntötte. Az ünnepséget színvonalas műsor követte. A műsorban Nevet kapott a nagykanizsai 2. számú gimnázium Zalai Hírlap 1970. szeptember 29. 228. szám 7. oldal „Ax utókor tiszteletéül*.." —-—-———-—_ Emléktábla-avatás a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban Ünnepi esemény színhelye volt tegnap a nagykanizsai Dr Mező Ferenc Gimnázium és Ipari Szakközépiskola, Délelőtt 11 órakor került sor az iskola névadója, Dr. Mező Ferenc emléktáblájának leleplezésére, amely alkalomból az iskola vendégeként Nagykanizsára látogatott Németh Imre, a Magyar Olimpiai Bi-\' zottság Elnökségének tagja, 3, Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, olimpiai bajnok, a névadó Dr. Mező Ferenc tanítványa és "személyes jó barátja. Az avató ünnepséget Petike Antal, a nagykanizsai városi tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg. Ezt követően Németh Imre tartott avató beszédet. Meleg szavakkal szólt dr. Mező Ferencről, a nagyszerű emberről, tanárról, a jó barátról, a sport buzgó hivérői, akit már 1948-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai sorába választottak, aki fáradhatatlanul munkálkodott egészen haláláig a magyar sport fejlesztésén. — Abban, hogy dr Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai BtenttsAa elnöke. aki a, M Olimpiai Bizottság 75 eves jubileumi ünnepségére érkezett hazánkba olyan elismerően szólt a magyar sportolókról, a ma-gyár olimpikonok nagyszerű eredményeiről, s Magyarországot az olimpiákon legeredményesebben szereplő országnak nevezte, nem kis érdeme van dr. Mező Ferencnek — mondotta többek között a szónok, majd azzal fejezte be beszédét, hogy az iskola tanulói, diákjai legyenek méltók dr. Mező Ferenc, az iskola névadójának életéhez. Németh Imre beszéde után Iváncsics Irén, IV. B osztá- lyos tanuló ismertette dr. Mező Ferenc életútját, majd az iskola diákjai, tanárai, a megyei, városi intézmények, testületek képviselői megkoszorúzták . a frissen felavatovt emléktáblái. Zalai Hírlap 1966. március 20. 67. szám 12. oldal A zalaegerszegi Ságvári Gimnázium és Szab középiskola foallagóinak egy csoportja. (Kiss Ferenc felvétele) Ballag már a vén diák... A nagykanizsai Mező Ferenc gimnázium egyik v6gs-«s osztálya. (Buzek Dénes felvétel?* A megye 1280 középiskolás diákja búcsúzik iskolájától. Az érettségi előtt állók hagyományos ballagására tegnap került, sor megyeszer te: Zalaegerszegen, Nagykanizsán s a megye többi gimnáziumában, szakközépiskolájában. A régi, kedves hagyomány keretében elköszöntek a végzős növendékek iskolájuktól, tanáraiktól, iskolatársaiktól: egyike volt ez az esemény a diákélet kedves epizódjainak azok számára, akik az érettségi vizsgák után kilépnek az életbe: íróasztalok, munkapadok mellett foglalnak helyet vagy egyetemen, főiskolán folytatják tanulmányaikat. Útravalóul — jelképesen a kis táska, vagy a vállra vetett batyu szimbolizálta ezt — viszik magukkal a végzős tizennyolcé vesek az iskolában tanultakat, a készséget arra, hogy szorgos, hasznos tagjaiként a társadalomnak munkálkodnak majd lelkesítő célkitűzéseink valóraváltásán. Zalai Hírlap 1971. június 9. 134. szám 6. oldal Atlétika Zalai sikerek a középfokú iskolák területi bajnokságául Junius 2—5. között Pécsett rendezték meg Zala, Baranya, Tolna, Somogy és Fejér megyék középfokú Iskoláinak területi atlétikai bajnokságát. A zalaiak jól szerepeltek több bajnoki cimet és sok értékes helyezést szereztek. EREDMÉNYEK: Fiúk X., korcsoport- 100 m síkfutás: 6. Bóbis, (Z. Deák G.) 11,7 mp 400 ni síkfutás: 1. Németh I. (Z. Gépipari T.) 51,0 mp. 800 m síkfutás: 2. Németh I. (Z. Gépipari T.) 2:03,5 perc, 1500 ui síkfutás: 1. Nagy IC. (N. Kőolajipari T.) 4:10,3 perc. Hármasugrás: 3. Kozma Gy. (N. dr. Mező G.) 12,TL m. 4X100 m váltófutás: 5. Z. Gépipari T. 47.2 . 4 X 400 m síkfutás: ü. Z. Gépipari T. 3:42,3 perc. Diszkosz, csapat: 4. Z. Csány Közg. T. 30,52 m átlag. Súly, csapat; 4. Z. Gépipari T. 10,70 m átlag. Gerelyhajítás, csapat: 5. Z. Gépipari 1\'. 33.10 m átlag. II. KORCSOPORT: 100 m gátfutás: 2. Kovács Gy. (Z. Zrínyi G.i líi,0 mp.. 3. Borda L. (Z. Gépipari T.) 16.4 mp. 100 mp síkfutás: 5. Weisz J. (N. Tliury Közg. T.) 55,3 mp. Magasugrás: 1. Németh ,T. (I\\. Landler G.) 170 cm. Diszkoszvetés: 1. Simon X. (Z. Csány Közg. T.) 41.14 m. Gerelyhajítás: 3. Molnár G. (Z. Csány Közg. T.) 39,02 m. Súlylökés: 4. Simon I. (Z. Csány Közg. T.) 13,00 m. Távolugrás: s. Kovács Gy. (Z. Zrínyi G.l 59ü m, Kalapácsvetés: 5. Csokona S. (Z. Gépipari T.) 20.40 m. Lányok. I. korcsoport; 400 m síkfutás: 3. Borda I. (Z. Csány Közg. T.) 67,3 mp. Távolugrás: 3. Hosszú M. (N. dr. Mező G.) 511 cm, Magasugrás: 1. Lábadi M. (N. dr. Mező G.) 160 cm, új megyei, ifjúsági és -felnőtt csúcs, 4. Csicsó M. (Z. Csány Közg. T.) 140 cm. Súlylökés: 3. Orbán E. (Z. Csány Közg. T.) 10,10 m, Diszkoszvetés: 4. Tóth E. (Z. Csány Közg. T.) 29,12 m. Súlylökés, csapat: 2. z. Csány Közg. T. g,52 m átlag. Diszkoszvetés, csapat: 3. Z. Csány Közg. T. 25,80 m átlag. Gerelyhajítás, csapat: 3. Z. Csány Közg. T. 25,16 m átlag. Lányok, XI. korcsoport: 109 m síkfutás: 3. Kollmann G. (N. I^andler G.) ,13.3 mp. Súlylökés: 3. Király Gy. (Z. Csány Közg. T.) 10,28 111. Diszkoszvetés: 4-. Király Gy. (Z. Csány Közg. T.l 28,10 m, 4. Eder M. (Z. Zrínyi G.) 27,40 m. Az országos döntőre a területi bajnokságokon elért eredmények alapján hívják meg a versenyzőket. A középfokú iskolák területi atlétikai versenyén Pécsett LáöatB Mária (N. dr. Mező Ferenc Gimn. és Szakközépiskola) magasugrásban 160 cm-rel ú.i megyei ifjúsági és felnőtt csúcsot állított fel. Képünk a csúcsjavitás pillanatában örökítette meg a tehetséges ver-senyzönöt. (Miké József felvétele.) Zalai Hírlap 1971. szeptember 4. 208. szám 5. oldal 765 elsős Az clsösök belépéséről, létszámáról érdeklődtünk Nagykanizsa középiskoláiban, a szürke számokon kívül azonban az iskolák igazgatóinak más. érdekes mondanivalója is akadt. Országos Milwla Nap A Landler Jcnö Gimnázium cs Szakközépiskolában elsősorban azt újságolták el nagy örömmel, hogy 100 ezer forintos költséggel elkészült a speciális berendezésű fizikai előadóterem, amelyet a híres, nagykanizsai származású matematika-fizika tanárról. a kísérleti fizika gyakorlati oktatásának úttörőjéről, az MTA egykori tagjáról. Mikola Sándorról neveznek el. Már folynak az előkészületek a november 12-én megtartandó Országos Mikola Nap-ra, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia is képviselteti magát. Szeptember 1-től 240 első osztályos kezdte meg tanulrriá-nyait a Landler Jenő Gimnázium é6 Szakközépiskolában. Ebben az évben új tárggyal — a pedagógiával — gyarapodik a foglalkozások sora. E tárgy oktatásának célja elsősorban az, hogv megkedveltessék a Ciatalo\'.kal a pedagógiai pályát. Az idén matematika tagozatos osztály is indul a „Landler\'-ben. Az osztály ta ■ nulói többek között matematikai programozással is foglalkoznak majd. Az öszi terveket illetően arról is értesültünk, hogy november folyamán az iskola nyilvános szavalóversenyt rendez. Jól halad a gyakorlótelep építése Két első osztály indult ebben az oktatási évben a Zsig-rnondy "Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikumban 38, illetve 37 tanulóval. Az iskola az idén is tanteremgondokkal küzd. arról viszont már örömmel számolt be a technikum igazgatója, hogy nagy előrehaladás történt az olajipari gyakorlótelep építési munkáiban. A Dunántúli Kőolaj Kutató és Feltáró Üzem hathatós segítséget nyújtott a technikumnak, amikor is a gyakorlathoz szükséges alaplyukakat megfúrta, de a nagylengyeli vállalat is kedvező ígéretet tett különféle fel- szerelések szállítását illetően. A Winkler Lajos Vegyipari Technikumban három első osztály indul az idén, összesen 90 tanulóval. Érdekes adat, hogy ebben az iskolában a tanulók fele lány. Érthetően kevéssé vonzó viszont a lányok számára a köolajbányászati technikum. ahol a jelenlegi adatok szerint a tanulók létszámának mindössze tíz százalékát jelentik a lányok. Az új tanévet egyébként mindkét-technikum új köntösben kezdte, mintegy 100 ezer forintos költséggel tatarozták az épületeket. A tornaterem még mindig gond Ugyancsak nagyarányú felújítás történt a dr. Mező Ferenc Gimijázium és Ipari Szakközépiskolában, ahol 150 ezer forintos költséggel tatarozták az épületet. Itt 140 elsős kezdte meg a tanulást. Az iskolában a hagyományos biológiai tagozat mellett most kémia-tago-zatos osztály is indul. Még mindig gondot jelent a tornaterem hiánya a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskolában. A tavalyihoz hasonlóan. ezúttal is a közeli Kisegítő iskola tornatermét veszik majd igénybe az iskola tanulói, ez azonban nem a legkedvezőbb megoldás, mert az igazodás újabb gondokkal jár. A Thury. György Kereskedelmi Szakközépiskolában két első osztály indult, összesen 70 tanulóval, míg az ugyanitt működő kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőben öt első osztáb\' 112 tanulóval. A Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában 38 elsős diák kezdte meg a tanévet. H. I. Zalai Hírlap 1971. szeptember 24. 225. szám 6. oldal Középiskolai sportbizottság alakult Nagykanizsán A nagykanizsai VTS kezdeményezésére a napokban megalakították a megyei középiskolai sportbizottság nagykanizsai csoportját. A 4 főből álló városi bizottság vezetője Szántó Zoltán, a dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola egyik testnevelő tanára lett. A városi sportbizottság elsőrendű feladatának tekinti a kanizsai középiskolai sport fellendítését. Ennek érdekében terveket készítenek a különböző sportágakban rendezendő városi középiskolai bajnokságok lebonyolítására, rendszeressé tételére, amelynek megvalósítására hétfői napokon általános sportdélutánok beiktatását tartják szükségesnek. Zalai Hírlap 1985. március 13. 60. szám 5. oldal Száz éve született dr. Mező Ferenc Mindent lehet, csak akarni kell 93 ?? %/«!„ megyei kis fa-Mld luban, Pölös-kefőn 100 esztendeje, 1885. március 13-án született dr. Mező Ferenc, az egyetlen magyar olimpiai győztes, aki nem lehetett jelen az eredményhirdetésnél. Nem élhette át, amikor tiszteletére felhangzott hazája himnusza, és felkúszott az olimpiai stadion főárbocára a háromszínű lobogó. Az 1928-as, amszterdami olimpián kiírt művészeti versenyek irodalmi kategóriájában győzött Az olympiai játékok története című művével, amely — nem talált rá kiadót — mindaddig nem jelent meg nyomtatásban. „Lám, ki hitte volna a kanizsai tanárról, hogy jobban megírja az olimpiák történetét, mint a görögök, akiknek a földje teremtette az első babérágat; mint a franciák, akik felújították ezeket a versenyeket; mint az angolok, akiknek British Museu-muk van, vagy mint az alapos németek és a többi náció" — írta beszámolójában a Nemzeti Sport tudósítója, és hozzátette: „Mező tanár győzelme igazolja, hogy mindent lehet, csak akarni kell". A „kamksal negyvenhárom éves korában nyerte az olimpiai aranyérmet — akkor már nem Nagykanizsán, hanem Budapesten, a budai Mátyás gimnáziumban tanított. 1918-tól 1934-ig volt e tantestület tagja, majd a még jobb hírű Berzsenyiben oktatta, nevelte szeretett diákjait, akik szintén rajongtak érte. Egyaránt érdeklődött a sport és a klasszika-filológia iránt. Eredeti latin és görög források alapján írta meg az ókori olimpiák történetét, méghozzá úgy, hogy az ősi Olümpiába személyesen csak egy évvel az amszterdami győzelem után jutott el . . . Negyvennyolc órát tölthetett ott. Érzelmeit négy sorba sűrítette: „Hajdan idők hírét suttogja az alkonyi szellő,/ Drága maradványit fák sűrű lombja fedi./ Nézem a Szent Ligetet, s sóhaj száll fel keblemből:/ Mért fakul el, mi ragyog? Mért múlik el, mi dicső?". Dr. Mező Ferencre néhány héttel hatvanadik születésnapja előtt a rommá lőtt Budán köszöntött rá a felszabadulás. Ö volt az összehívója annak a kis csoportnak, amely — soraiban Németh Imrével, a londoni olimpia későbbi győztesével — május első napjaiban nagysikerű, és az akkori körülmények között nagyszabásúnak számító budai sportünnepélyt rendezett a Városmajorban és a Vasas sporttelepén. Dr. Mező Ferenc a nehéz jelenben biztatóul a dicső múltat és a reményteljes jövőt idézte az olimpiai játékok múltja és jelene című nagysikerű előadásában. Az 1945 augusztusában megrendezett Országos Sportnapokon, a demokratikus alapokon újjászülető magyar sport seregszemléjén ugyancsak lelkes fogadtatásra talált a szintén az olimpiai mozgalommal foglalkozó előadása. A népeket összefűző szép mozgalomért dr. Mező Ferenc sokat tett felszabadult hazájában. 1946 első napjaiban ő tájékoztatta az ügyben összehívott pártközi értekezletet arról, hogy 1948-ban Londonban ismét olimpiai játékokat rendeznek, és azon Magyarország is részt vehet; majd a felszabadulást követő esztendő februárjában az ő javaslatára jött létre önálló szervezetként a Magyar Olimpiai Bizottság. A szervezésére kijelölt bizottság elnöki tisztét ő töltötte be, majd a megalakult MOB őt választotta ügyvezető alelnökévé. Ebben a minőségében, és mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja vett részt a londoni olimpián. E tekintélyes testület 1948 februárjában választotta az új Magyarország képviselőjeként tagjai sorába. Haláláig, 1961 novemberéig volt a NOB tagja, tekintélynek és közszeretetnek örvendett a sportvilágban. Az itthoni megbecsülést számos kitüntetés is bizonyítja. Amikor 1954-ben Magyarország jelentkezni kívánt az 1960-as játékok rendezési jogáért, a létrehozott Olimpiai Iroda élére is őt állították. S®k tanítványa vol4- kori diákok, sportolók. A NOB-ban utódja éppen az a Csanádi Árpád dr. lett, aki Az olympiai játékok története jubileumi fakszimile kiadásának előszavában, 1978-ban olyan nagy szeretettel és tisztelettel szólt volt történelem-professzorának kedves alakjáról. Az olimpiai mozgalom a világ fiataljainak nemes találkozója, békeakaratának kinyilvánítása. Rá emlékezve egyszerre idézhetjük fel az elmúlt idők dicsőségét és a megújulásnak a nemzetközi sportéletben is mindig időszerű eszméjét. P. I. Zalai Hírlap 1966. március 20. 67. szám 12. oldal Megkoszorúzták dr. Mező Ferenc sírját Száz évvel ezelőtt, 1885. március 13-án született Pölös-kefőn dr. Mező Ferenc, a magyar és a nemzetközi olimpiai mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Szerdán, születésének százéves évfordulóján a Kerepesi úti temetőben megkoszorúzták síremlékét. Schmitt Pál, az OTSH elnökhelyettese, a NOB tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság és az OTSH nevében tartott megemléke- zést, méltatva dr. Mező Ferenc pályafutását, fáradhatatlan munkáját a magyar sportért, a nemzetközi olimpiai mozgalomért. Ezt követően Schmitt Pál, Papp László, Gerevich Aladár és Nóvák Ilonka egykori olimpai bajnokok tették le a sírra a megemlékezés koszorúját, majd a családtagok, a BTSH, a Testnevelési és Sportmú-zeum és a TF képviselője helyezett el virágot a síron. Emlékesés a névadóra Kanizsán A 100 éve született dr. Mező Ferencről elnevezett nagykanizsai gimnázium egész napos centenáriumi programsorozattal emlékezett tegnap névadójára. Délelőtt az iskola tíz tanulója futóstafétával érkezett Nagykanizsáról Pölöskefőre, dr. Mező Ferenc szülőfalujába: a 22 kilométeres táv utolsó szakaszát fáklyát lobogtatva tették meg. A község KISZ-szervezetének fiataljai várták a kanizsai diákokat, akik visszaindulás előtt koszorút helyeztek el dr. Mező Ferenc szülőházánál. Az ünnepségre — melyre eljött Budapestről a tudós leánya, Mező Olympia és unokája, Pozsgai Zoltán is — 13 órakor került sor a gimnáziumban. Itt a névadó sporttörténeti és irodalmi munkásságát dr. Cseke Ferenc tanár méltatta, majd rövid irodalmi—zenei öszeállí-tás után megkoszorúzták az emléktáblát. \\ A délutáni programokat egyperces néma felállással kezdte a tanulóifjúság, Konsztantyin Csernyenko emléke előtti tisztelgésül. 14 órakor szellemi olimpia kezdődött, s a vetélkedővel egyidejűleg sportversenyeket is rendeztek, melyen a legeredményesebben szereplő csapat elnyerte a dr. Mező Kupát. Zalai Hírlap 1966. március 20. 67. szám 12. oldal Pedagógusok kitüntetése Kanizsán A nagykanizsai városi KISZ-bizottság és Úttörőelnökség tegnap délután tartotta pedagógusnapi ünnepségét a Fabik Károly Űttörőház-ban. Marton Györgyi, városi úttörőelnök kitüntetéseket adott át. A Gyermekekért Érdemérmet Horváth Sándor, a palini általános iskola igazgatója kapta, míg az Úttörő-vezető Érdemérmet Gotvay Gáborné, a hahóti úttörőcsapat vezetője, valamint Kator Béláné, a zalalcomári úttörő- csapat rajvezetője vette át. Tizenegyen Kiváló Űttörőve-zető kitüntetésben, tizennégyen dicsérő oklevélben részesültek. Bogár Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára Aranykoszorús KISZ jelvénynyel jutalmazta Csordásné Láng Éva (Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola) és Gelencsér Gábor (dr. Mező Ferenc Gimnázium) pedagógusok eddig végzett mozgalmi munkáját. Zalai Hírlap 1986. szeptember 29. 229. szám 4. oldal Indiai vendégek kanizsai gimnáziumban Az ismerkedés pillanatai: Dr. Alaka Chattopadhyaya ajan-dékkal kedveskedik a klub tagjainak. A magyar—indiai kulturális csereegyezmény keretében, a Körösi Csorna Társaság meghívására hazánkban tartózkodó indiai vendégek látogattak pánteken Nagykanizsára. A dr. Mező Ferenc Gimnázium tantermében — melynek falait India és Tibet különböző tájairól és nevezetességeiről készült fotók díszítik — több mint félszáz diák szorongott. Az iskola Körösi Csorna Sándor emlék- klubjánalk tagjai látták vendégül a késő délutáni órákban a Nyugat-Bengáliátoól érkezetteket. A több mint három órás programban szerepelt diaképes útibeszámoló Indiáról, melyet dr. Bethlenfalvy Géza, a Körösi Csorna Társaság főtitkára tartott. Volt zenehallgatás is, majd pedig a vendégek válaszoltak a klub tagjainak kérdéseire. Zalai Hírlap 1986. október 3. 233. szám 1. oldal r llj gimnázium épül Kanizsán A város oktatási intézményeinek ötéves tervi feladatai A nevelési és oktatási intézmények fejlesztésének 7. ötéves tervi feladatairól tárgyalt a napokban a Nagykanizsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tervidőszak programja teljes egészében a demográfiai változásokra épül, készítőinek tehát előzőleg fel kellett mérni, milyen tanulólétszám várható a következő években az egyes korcsoportokban. Az óvodáskorúak száma várhatóan 2600-ról 2400-ra csökken, így mennyiségi fejlesztés nem válik Szükségessé. Ez egy olyan alkalom, amikor külünösebb anyagi ráfordítás nélkül biztosítható az igényesebb nevelőmunka, hiszen megteremthetők a differenciált foglalkozás feltételei. Az általános iskolákban 1987/88-ban éri el a csúcsot a tanulólétszám, ekkor várhatóan 7700 fő lesz, tezután fokozatosan csökken, s a tervidőszak végére 7200-ra mérséklődik. A rugalmas alkalmazkodás jegyében , a létszámnövekedés idején 8 új tanulócsoportot szerveznek majd, a csökkenéskor pedig 14-et szüntetnek meg. A tervek szerint így 1990-ben 253 tanulócsoport lesa az általános iskolákban. A tartalmi munka javítása érdekében gyermekgondozók és szabadidő-szervezők beállításával igyekeznek majd . csökkenteni a pedagógusok terheit. Kiemelt feladat lesz az idegennyelvi csopíortbontás feltételeinek megteremtése, a fakultáció és a második idegennyelv oktatásának bővítése. A demográfiai hullám változásának hatására a legjelentősebb fejlesztési és beru- házási feladatok a középfokon jelentkeznek. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma 2450-ről 3000-re emelkedik, a szakmunkástanulóké 1300-ról 1700-ra. A megnövekedett tanulólétszám fogadására a tervidőszakban további 11 középiskolai és 9 szakmunkás tanulócsoport indítását tervezik. Az új csoportok elhelyezése érdekében 1988-ban megkezdődik egy 16 tantermes gimnázium építése, melyből 12 teremnek 1990-re el kell készülni. 1988-ig befejeződik a dr. Mező .Ferenc Gimnázium felújítása, és 3 tanteremmel történő bővítése. A létesítményt, az említett új gimnázium megépítése után, közgazdasági #s kereskedelmi szakközépiskolai képzés céljára használják, így a felszabaduló Zrínyi úti épületben — a mostani kereskedelmi szakközépiskola helyén — a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző kap helyet. Jövőre fejeződik be a Zsig-mondy Vilmos Kőolajbányászati Szakközépiskola teljes felújítása. A tervidőszak második felében 3 tanteremmel és 30 tanműhelyi hellyel bővül a Cserháti Sándor Mezőgazdasági éfc Gépészeti Szakközépiskola a technikusképzés feltételeinek megteremtése érdekében. Ugyancsak ekkortájt adják vissza a középfokú képzésnek a Landler Gimnázium és a Kőolajbányászati Szakközépiskola jelenleg általános iskolai célokra használt termeit. A megnövekedett tanulólétszám kollégiumi elhelyezését a rendelkezésre álló helyek teljes kihasználásával biztosítják, & menzai ellátást 390-nel bővítik. Mint a végrehajtó bizottság megállapította: a program teljesítése nagy erőfeszítést követel majd, s az ezen kívül jelentkező igények — ha mégoly jogosak is — nem teljesíthetők. Így is a patronáló üzemek segítsége szükséges ahhoz, hogy a tárgyi feltételek megfelelően biztosítsák az intézményekben az új oktatási törvény szellemében folyó tartalmi munkát. P. E. Zalai Hírlap 1991. május 29. 124. szám 7. oldal Vívás A Zemplén és a dr. Mező diákjai jeleskedtek Jó előkészítés és népes mezőnyök jellemezték a nagykanizsai általános és középiskolás vívó-baj -nokság városi döntőjét. Az általánosiskolásokmezőnyében 7, akö-zépfokú iskolások mezőnyében 6 iskola tanulói vettek részt, akik közül a legjobban a Zemplén Győző és a Dr. Mező F. Gimnázium tanítványai szerepeltek. Általános iskolások. Győztesek. Alapgyakorlatok: Kondorosi Csaba (Szabadság téri). II-IV o. fiú tőr: Horváth Csaba (Péterfy). V-VI o. leány tőr: Ziegler Virág (Zemplén). V-VI o. fiú tőr: Horváth Jácint (Rozgonyi). VII-VIII. o. Leány tör: Lencse Beáta (Zemplén). V-VI. o. kard: Csalló Zoltán (Zemplén). VII-VIII. o. kard: Kovács Péter (Hunyadi). Összesített pontverseny élcsoportja: 1. Zemplén Győző iskola 196, 2. Rozgonyi I. 90, 3. Péterfy 55, 4. Hunyadi 45, 5. Szabadság téri 38 pont. Középfokú iskolások. Leány tőr: 1. Kiss Anikó (dr. Mező), 2. TersztenyákTünde (Thúiy), 3. Sütő Anita (dr. Mező). Fiú tör: 1. Balázs Endre (Batthyány). Kard: 1. Tóth Tamás (KBMSZ), 2. Palotás Csongor (Batthyány), 3. Zámbó Zorán (dr. Mező). Összesített pontversenyben: 1. Dr. Mező F. Gimnázium és Közgazdasági SZKI 148,2. Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi SZKI 119, 3. KBMSZ 34 pont. A verseny során 36 vívó részesült díjazásban, amelyet a RO-TARY Fúrási Kft. és az Ifjúsági Ház biztosított. Zalai Hírlap 1992. november 3. 259. szám 5. oldal Tankönyv, vállalkozóknak Manapság nem túl sok pedagógus vállalkozik tankönyvírásra. A nagkanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában tanító Lázár Tibor azonban mégis megtette. — Ezt a könyvet a körülmények kényszerítették ki. A SZTÁV programja keretében évek óta a munkanélküliek részére átképző tanfolyamokat szervez az iskolánk. Egyrészt ez indokolta, de az sem elhanyagolható szempont, hogy lassan a nappali képzésben is megindul a vállalkozástan oktatása. Az említett tanfolyamon vállalkozói ügy intézőicet képeztünk, de nem volt se tankönyv, se tananyag. Egy évet tanítottam ebben a lehetetlen helyzetben, s ekkor megkerestem a SZTÁV-ot. Felajánlottam: elkészítem a szükséges tankönyvet. A kezdeményezésemet örömmel fogadták. ■— Mit tartalmaz ez a tankönyv? — Egyrészt alapfogalmakat ismertetek, másrészt olyan, a gyakorlatban alkalmazott eljárásokat mutatok be, amelyekkei —például egy bankban — a vállalkozó találkozik. Konkrét esetek találhatók a könyvben a számlanyitás módjára, a hitelfelvétel mikéntjére. Ezen túl foglalkozom azokkal a tudnivalókkal is, melyeket a mostani gazdasági életben használnak: értékpapírok kibocsátásával, forgalmazásával, a tőzsde szerepével. Ezenkívül a vállalkozások jogi hátterét is megközelítettem. Az elmúlt években olyan könyvekkel találkoztam, amelyek részterületeket emeltek ki, illetve tréning jellegűek voltak. A mindennapi munkához nem nyújtottak segítséget, inkább csak ahhoz, hogy valaki felfedezze magában a vállalkozót. Az én tankönyvem sem tárgyal minden részt mélységében, s ezért is került olyan címen megírásra, hogy Vállalkozói ismeretek I., mert vannak témakörök, amelyek kimaradtak. Például a munkaügyi, társadalombiztosítási kérdések, adóügyi alapfogalmak. — Érdeklődés tapasztalható a könyv iránt? — Azt kell mondanom: igen. Bár jelenleg a nyomdai munkálatok folynak, de a szakemberek körében hamar híre ment, hogy elkészült. A budapesti Közga-dasági Egyetemen működő gazdasági kutatócsoport vezetője nem régen megkeresett, hogy szeretnék ők is felhasználni. Érdeklődést tanúsít a TIT is, és a nyáron alakult Vállalkozástant Tanító Tanárok Egyesülete. —Ki bírálta el a tankönyvet? — A könyv lektora dr. Szabó Kálmán, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója volt. Véleménye szerint jó, használható ismereteket közvetít a munkám. — Mikor jelenik meg és hol terjesztik ezt a tankönyvet? — Várhatóan októberben vagy novemberben jelenik meg. A könyv kiadója a SZTÁV, így az ő általuk szervezett tanfolyamokon lehet hozzájutni. — mgy — Zalai Hírlap 1992. november 25. 278. szám 11. oldal „Lelked apró kis csomóit fel nem oldhatom \' Költői est Nagykanizsán Pék Pál, a versmondók és a közönség. (Szakon} Attila felvétele) Pénteken este a kanizsai Erkel Ferenc Művelődési Házban, a szokásos Irodalmi Kávéház sorozat keretében tartották meg Pék Pál, nagykanizsai tanár-költő estjét. A közös poétikai andalodás apropóját az adta, hogyha minden igaz, karácsony tájékán új kötettel ajándékozza meg magát és olvasóit Pék Pál. * Pék Pál szűkre zárt szájú, mosolyra ritkán fakadó, dacosnak is bátran mondható image-át öltötte magára ezen az estén. Amely már csak hidegsége okán is hasonlatosnak volt mondható a sok éve verselő férfihoz. Imígyen komoran hallgatta a verseket, amelyeket maga-maga írt, s most időről időre felhúzott szemöldökkel csodálkozott rájuk. Bár az előadókon, Tóthné Hegedűs Erzsébeten és Fülöp Rékán nem múlt a dolog, a lelküket adták bele az opusok interpretálásába. S tudvalevő, hogy a hölgyeknek nagy lelkük van, már úgy általában. A szerző később maga is szavalásba fogott, s ekkor ellenpontban nyerhettünk képet arról, hogy a szövegértelmezés mily veszélyes terep a költői habitust nem ismerhetők számára. „Mert itt kövesül szó, a tett!/ Egy tekintet is megsebez." Pék Pál valóban nem nagyon nézett a hallgatóságra, illetve annak szemébe, s emögött természetesen nem jellemhibát kell sejteni. A férfi belső élete nem egyszerű dolog: küzdelme, kétsége, hite, akarata a tehetség, az irodalmi tehetség jelenlévő állapotával, állapotáról bizony nehéz kérdéseket tesz fel percről percre. Sebzi ezért a tekintet... ,Hánykódna bár szögelt szájjal,/ egy tisztább létért, átkozott!" Hátmég akínos kérdések, amelyektől nem kímélték: hogy hány pártot próbált, mióta megnyíltak a politikacsinálás zsilipjei. Egy költő öntörvénjűsége menthet-e, kérdezzük? O maga nevezte ízetlennek a dolgot, bár vállalva a tetteket, számolt be az utóbbi két évről, s benne arról, hogy miképp képzelte önnön politikai „karrierjét". Tiszteletreméltó a hit, melyről tudomást szerzett a hallgatóság: mindig hasznosítani szeretné magát, nem tehetsége belenyugodni abba, hogy a dolgok az emberen kívül történjenek. Kicsi város, kicsi hitek, kicsi ítéletek, kicsi percek — erről nem tehet a gondolkodó ember. ,Angyal suhog koponyádban,/ és ígéri az EGYFIÚT —" Szinte természetes, hogy egy lélekvallató, élveboncoló-kegyetlen beszélgetésen, az is-merős-ismeretlen hallgatóság-nézőség megkérdezze: vallásos-e a költőember? (Ez ma kérdés, noha régente sem volt érdektelen. Vagy egészen az.) Pék Pál megejtő személyes verziója, az Isten személyes jelenlétére, ámde metaforaképpen, hogy megszólítható, de távolodó, távolító legyen, nyilván többekben emelte a tanár-költő ázsióját, úgyis, mint szuverén gondolkodóét. „Hol a seb, a vallatószék?" Nyugtalanító az érzés: jól érezheti magát bárki az össznépi au-todafén? Akár az alany, akár a „nép"? Hiszen olyanokról van szó, akik évek hosszú sorát morzsolgatják együtt Nagykanizsán: tanár és tanítványok, verselők és versolvasók, versek s azoknak helyt adók. Régi, és mély indulatok, a siker Szküllá-ja és a sikertelenség Charybdise között majdhogynem egymás ellenére hajózók randevúja, néhány valóban avatatlan (mint jómagam) méltatlan részvételével. Mégis, minden kín, minden menekülési kényszer, minden nevetséges és néma vita ellenére adózni kell — hát így — a bátorság előtt, mely pódiumra hordja a kincseket, hogy „látva lássanak". Ez szerény jog, ez felemelő kényszerűség, ez világos beszéd. „Hisz rajzik érted még a HAD," . Pék Pál versei intellektuálisak, szerkesztettek, de őszinték, hitesek, önkiterítőek. — ahzs — Zalai Hírlap 1992. november 28. 281. szám 15. oldal Elismerés a Mezőnek A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTERE ^ezá\'f^fcme ^mndzmm ét NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYNEK A TANULÓIFJÚSÁG TESTKULTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN VÉGZETT KIMAGASLÓ TEVÉKENYSÉGÉÉRT „A TESTNEVELÉSBEN ÉS SPORTBAN" KIVÁLÓ INTÉZMÉNY CÍMET^S ÉS ELISMERŐ OKLEVELET ADOMÁNYOZZA j BUDAPEST, 1992. SZEPTEMBER-30. MfclISZteE Az év elején a diáksport-új-ság egyik számában pályázati hirdetés látott napvilágot. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium írta ki általános és középiskolák részére. A zsűri azon intézmények jelentkezését várta, akik kiemelkedő sporteredményeket tudtak felmutatni az elmúlt évek folyamán, így a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban is elhatározták, hogy szerencsét próbálnak. A pályázatban az iskola sportteljesítményét kellett ecsetelni, a kiírás paraméterei alapján. Kérdés volt, hogy az iskola diákjai közül hány tagja a DSK-nak, az iskolában hány sportág csapatai edzenek és versenyeznek rendszeresen, valamint, hogy e csapatok milyen eredményeket értek el az utóbbi időben. A bírálóbizottság kíváncsi volt rá, hogy a diákok közül mennyien sportolnak egyesületi keretek közt, hogy mely tanulók részesültek az utóbbi időben „Jó ta- nuló, jó sportoló" kitüntetésben, hogy az intézmény milyen sportlétesítményekkel rendelkezik, s vajon a tantestület hány tagja sportol rendszeresen. Az országból 64 pályázat gyűlt össze végül is a határidő leteltére, és ebből a zsűri 9-et fogadott el. Köztük a Mező-gimnáziumét is, amely természetesen nagy örömöt jelentett az egész intézmény, de különösen a három testnevelő, Fekete Zol-tánné, Kahotek Ferenc és Béres Sándor számára. A képünkön látható oklevelet — melyet Andrásfaly Bertalan miniszter írt alá — és a vele járó 50 ezer forintot, a~TF-en, egy konferencia keretében adta át egy másik miniszter, a tárca nélküli dr. Horváth Balázs. (va) Zalai Hírlap 1992. december 15. 295. szám 2. oldal Döntött a kanizsai közgyűlés Kinevezték a „Mező" igazgatóját Tegnap már délelőtt megkezdte soros ülését Nagykanizsa közgyűlése. A napirendi pontok előtti felszólalásában Pilczer Éva képviselő bejelentette, hogy szerdán a Csokonai utcai iskolában dr. Csákai Iván képviselővel közösen lakossági fórumot tartanak, ahol az önkormányzati tulajdonban lévő lakások eladásáról tájékoztatják az érdeklődőket. A polgármesteri tájékoztatót követően először került sor — második napirendi pontként — interpellációk megtételére. Felvetődött az Expo iroda létrehozása is. Ez utóbbival kapcsolatban dr. Kereskai lst\\\'án polgármester kifejtette: az Ipartestület szorgalmazza az Expo-iroda felállítását, melyhez évente — 1996-ig — kétmillió forintot kérnek az önkormányzattól. Szólt arról is, hogy a kiírt ötletpályázatot azért nem lehetett elbírálni, mert az érintettek nem jelentek meg, s valamennyi pályázó az önkormányzat anyagi támogatásra számít. Az interpellációkkal kapcsolatban az a határozat született, hogy a jövőben írásban adják azt be a képviselők, s így a válaszadóknak nem kell rögtönözniük. Nagy érdeklődés előzte meg a másodszorra kiírt pályázat elbírálását a dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói tisztére. Ebben a körben négyen szálltak ringbe. Sajnálatos baleset következtében egyikük elhunyt, a tantestületi szavazás megismerése után ketten visszavonták pályázatukat, így a közgyűlésnek abban kellett döntenie, hogy kinevezi-e a most már egyedüli pályázót, So-rosi Miklóst, az iskola tanárát. Öt a tantestület 55.1 százaléka támogatta, az oktatási és kulturális bizottság a kinevezésével kapcsolatban 1 igen, 2 nem és 4 tartózkodással foglalt állást. Ebben az ügyben egyéb okokra hivatkozva zárt ülést tartott a testület. A közel 1 órás vita után következett a név szerinti szavazás, melynek eredménye: 16 igen, 4 nem és 2 tartózkodással, kinevezte a közgyűlés Sorosi Miklóst az intézmény élére. Módosította a testület a helyi iparűzési és a vállalkozók kommunális adóját. Döntöttek arról, hogy a közművelődési intézmények vezetői megbízatását határozott idejűre módosítják ott, ahol ez még nem történt meg. így a HSMK és a Városi Könyvtár igazgatóinak a megbízása — összhangban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény- nyel — 1993. december 31-ig szól. 17 órakor felfüggesztette munkáját a közgyűlés, ugyanis ekkor kezdődött el a közmeghallgatás. Az elmúlt évtől eltérően lényegesen többen jelentek meg. Lapzártáig a Kanizsai Természetbarát Sportegyesület képviselője vetette fel, hogy a városban létre kellene hozni olcsó szálláshelyeket, s az önkormányzat anyagi segítséget kérik Dél-Zala turisztikai térképének elkészíttetéséhez. Elhangzott: Nagykanizsán is lehetővé kellene tenni, hogy valamennyi műholdas adás nézhető legyen: továbbá szó esett, az észak-keleti városrész garázsgondjainak megoldásáról, a Csokonai utca tanmedecéjének felújításáról. — mgy — Zalai Hírlap 1966. március 20. 67. szám 12. oldal Megkezdődtek az írásbeli érettségik Tegnap országszerte megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Megyénkben idén közel 2100 diák — 263-al több, mint tavaly — fogott hozzá az első napi penzum, a magyar dolgozat megírásához. Az iskola szerinti megoszlást tekintve 817 zalai gimnazista és 1268 szakközépiskolai végzős tesz e napokban, illetve az elkövetkezendő hetekben érettségi vizsgát. Ezúttal a következő témák közül választhattak a diákok: l. A költői én és a külvilág viszonyának változásai Babits Mihály költészetében. 2. Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz című versének értelmezése. 3. Egy szabadon választott XIX. századi magyar regény elemzése. Zalaegerszegen A Csány-szakközépiskolá-ban 170 diák kezdett hozzá a dolgozatíráshoz tegnap reggel. Az osztálytermekben érződött a nagy nap vizsgahangulata. Pisszenéstelen a csend, az ünneplőbe öltözött maturandusok mind-mind elmélyült munkában... A padokon kis kabalafigurák, érintetlen szendvicsek, üdítős üvegek. A tételekről Józwiak Ilona magyartanárnő így vélekedett: — Szerencsére idén is olyan feladatokat kaptak a gyerekek, amelyek egyaránt igazodnak a gimnáziumi és a szakközépiskolai követelményekhez. Jónak tartom a tételeket—mindhárom téma törzsanyag. Tizenegy óra után néhány perccel két vidám leány hagyta el az osztálytermet. Horváth Viktória és Kugler Zsuzsa, akik mindkelten Csokonait választották. Hogy miért? Viktória indoka: — Ez tetszett a legjobban... Nem tudom, hogyan sikerült; négy oldalt írtam. Könnyen ment. Zsuzsa elárulta, hogy egyik témaként a magyartanárnő Ba-bitsra tippelt, ám ő mégsem erre készült. — „Sima" verselemzésre számítottam—mondta nevetve. Nagy Annamária a harmadik témát választva, Beszterce ostromát elemezte. — Ezt a feladatot éreztem a legkönnyebbnek — így a számviteli főiskolára készülődő leányzó, aki a mai napon „szabad", hiszen majd később írja meg a közös matematika írásbeli dolgozatot. Addig is készül a szerdai könyvviteli vizsgára. Közben egymás után hagyták el az osztályokat a dolgozatukat befejező diákok. Immár a vizs-gadnikktól megszabadulva, csoportokba verődve, önfeledten mesélték a témaválasztással kapcsolatos élményeiket. Keszthelyen A Vajda János Gimnáziumban 118 diák számára jelentett izgalmat a tegnap megkezdődött írásbeli érettségi. A magyar irodalmi dolgozat témái — mint a diákok elmondták — meglepetést keltettek a többség körében: —Számoltunk ugyanis az aktualitásokkal — mondta Göde Mariann, aki az elsők közt fejezte be a munkát. — Tekintettel Illyés Gyula halálának, s a Himnusz megzenésítésének mostani évfordulójára, ezekkel összefüggőfeladatokat vártam. A tételek közül végül is a Csokonai vers elemzése mellett döntöttem, mert ez látszott számomra a legkönnyebben összefoglalható-nak. Egyébként úgy érzem, hogy jól sikerült a megírás. — Egy osztályba járunk, a legtöbbünk számára valóban a Csokonai-tétel volt szimpatikus — vélekedett hasonlóan Farkas Gábor. — Négy oldalnyi terjedelemben írtam meg. A reáltantárgyak a kedvenceim inkább, ezért bizony különösen jó érzés számomra, hogy a ma-gyar-dolgozaton túl vagyok. Dél körül egyre sűrűbben nyíltak a tantermek ajtói. A gimnázium előtt néhány szülő is toporgott, hogy mielőbb szót válthasson gyermekével a nagy próbatétel után. — Itt az iskolában néztük a televíziót—idézte a reggeli eseményeket Csillag Viktória. — Az első pillanatban ijesztőnek tűntek a tételek címei. Hamar eldöntöttem, hogy Csokonait választom. Miért? Konkrét volt, meg sokat is foglalkoztam vele a felkészülés során. Korok szerint tanultam az anyagot. — Babits költészetéről írtam a dolgozatot—említette Rózsakerti Zsolt.—A téma ugyan nem könnyű, de közel áll hozzám. Kihasználva a rendelkezésre álló időt, hét oldalnyi lett az anyag. Azt hiszem, mindannyian belefáradtunk ebbe a délelőttbe... Kanizsán A hétvége ugyan még ünnepléssel, vidámsággal telt, de azért a végzős középiskolások nagy többsége minden bizonnyal szorongva tekintett az érettségi első napja elé. Aligha volt ez másként a kanizsai Mező Ferenc Gimnázium negyedik osztályosai körében, ezért nem is a tételek kihirdetése előtt, hanem az írásbeli dolgozat leadását követően kérdeztük néhányukat. —A magyar írásbeli csak egy volt a többi tantárgy vizsgája közül, ezért most még nehéz leszűrni azt, hogy könnyebb-e az érettségi, mint amilyenre felkészítettek bennünket. Nekem mindenesetre nem volt túlzottan nehéz dolgom — mesélte Bakonyi Péter, aki osztálytársaihoz hasonlóan már csak néhány napig lesz 4. B-s. O egyébként Csokonai költeményét választotta, s mint ahogy azt a folyosói beszélgetésekből leszűrhettük, sokak számára ez a tétel tűnt a legszimpa-tikusabbnak. Izgulni persze volt miért a tételek kihirdetése előtti utolsó pillanatig, hisz\' természetes, hogy mindenki szeretett volna olyan témát választani, amelyből alaposan fel tudott készülni. A nagyrécsei Horváth Krisztina — túl a kidolgozás fáradalmain és megpróbáltatásain — később sem tudott könnyen megnyugodni. A vizsgadrukkot — úgymond — nehéz leküzdeni, noha a körülmények igazán ideálisak. Etelt-italt például bárki annyit vihetett magával, amennyit akart, s hozzá még a tanárok is kedvesek voltak. S hogy mi lesz a továbbiakban? Nyugtalanságra semmi ok, persze, izgulni attól még lehet. Néhány napig még eltartanak ugyanis az érettségik, utána azonban annál nagyobb lesz a megkönnyebbülés... Ma matematikával folytatódik az érettségi vizsgák sora.^ Tudósítottak: Horányi Árpád, Lendvai Béla, Sinkovics Eta Zalai Hírlap 1994. január 22. 18. szám 10. oldal A diákzsurnaliszta élete sem fenékig tejfel Diákújságról s másról a kanizsai Mezőben Az Agora a nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diáklapja. A tini lányok és fiúk — pardon, a szerkesztőbizottság tagjai — a kezembe nyomják az egyik számot, aminek a címlapján máris egy figyelemre méltó egypercest olvashatok. „Simi" eképpen ír az elidegenedésről:^ „...Állsz a tömeg közepén, de az emberek nem szólnak hozzád, csupán kikerülnek, akár egy villanyoszlopot, s mennek tovább. Felteszem a kérdést: hogy éreznéd magad ilyen helyzetben? A válasz egyszerű: elhagyatottnak. Semmivel sem jobban, mintha Robinsonként élnél egy elhagyatott, lakatlan szigeten. Állsz a tömegben s magányos vagy! Ez a városi magány." A diáklap főszerkesztője korábban Göndör Réka volt, akitől két hete Tóth Kinga vette át a műhelymunka irányítását. — A csapatban én vagyok a legfiatalabb — így Kinga az 1 .E-ből.—Pék Pál tanár úr kért meg, hogy vállaljam el ezt a megbízatást. Az Agorát kissé komoly lapnak tartom,pedig a diákok igénylik a vidámságot is. Mi is tapasztaljuk, hogy nem köny-nyű megtölteni egy diákújságot sem érdekes olvasnivalóval. Általában az a módszerünk, hogy átlapozzuk a Kanizsa műsorfüzetet és az érdekesebb témákra „lecsapunk". Természetesen a vezető tanárunktól, Pék Páltól is kapunk hasznos információkat a témaválasztással kapcsolatban. Az Agora egyik legerősebb rovata a rockmuzsika eseményeiről tudósít, a 2.B-S Horváth Tünde lelkesedésének köszönhetően. — A rockrovat az én ötletem volt, mert a suliban sokan szeretik a rap-et és az igényes diszkómuzsikát— magyarázza Tünde. — Amióta az Agorának dolgozom, rendszeresen tudósítok a Kanizsán tartott koncertekről. A legnevesebb sztár, aki szívesen adott interjút az Agora olvasóinak, ezidáig Koncz Zsuzsa volt. Figyelemmel kísérjük a lapban az olyan zenekarok fejlődését is, mint a Kinopuskin, a Shabby Blues Band, a Panelházi Suty-tyók, valamint a budapesti Damned Road. Szeretem az alternatív zenét, mert kicsit elvontabb, mint a hagyományos rockmuzsika. Sajnos manapság már túl sok együttes vallja magát alternatívnak, még azok is, amelyek pedig nem is ezt az újhullámos stílust képviselik. A tizenévesek egyre inkább kedvelik ezt a műfajt, ugyanakkor a táncdalfesztivál elődöntőjét látva, ezek a dalok már nem tudják megfogni a fiatalságot. — No, és hogyan ízlik az újságírás egy rockrajongónak? — kíváncsiskodom tovább az energikus, ötletekből kifogyhatatlannak látszó Tündétől. — Addig tetszik, amíg egy sztár közelébe férkőzhetek a diktafonnal, és igazán akkor kezdek gondban lenni, amikor a beszélgetést végül riporttá kell gyúrni. Sok gyakorlat szükséges még ahhoz, hogy ki tudjam választani a lényeget a szövegmasszából és az sem mindegy, milyen formában tálalom a riportot a szigorú kritikusoknak számító diáktársainknak. Böröcz Yvette a 3.C-ből a „háttérmunkában" vesz részt, mely ugyan nem túl látványos, de nélküle aligha születhetne meg az Agora. — A szövegszerkesztést és gépelést a számítástechnika-teremben végezzük — hallom Yvette-től. —A havonta megjelenő diákújságunk tördelőszer-kesztője Szili Zsolt. Decemberben előrukkoltunk egy kanizsai viszonylatban egyedülálló kezdeményezéssel: elkészítettünk egy mellékletet az általános is- Az AGORA-műhely néhány tagja a Mező-gimnáziumban. (Szakon? Attila felvételei kólák nyolcadik osztályosainak. Ez tulajdonképpen a Mező-gim-názium továbbtanulási tájékoztatója arról, hogy jövőre milyen osztályok indulnak, illetve milyen feltételekkel lehet jelentkezni a sulinkba. A mellékletet mi hordtuk szét az általános iskolákba, de a gimnázium portáján még mindig hozzá lehet jutni az ingyenes tájékoztatóhoz. — Az Agora egy városi diáklap szerepét is betöltheti? — Szerintem máris városi diákújság abban a tekintetben, hogy más iskolák tanulói is jelentkeznek írásaikkal a lapban és ezáltal gazdagodik a tartalom — folytatja Yvette. —A terjesz- tés azonban sajnos, még megoldatlan... — Ebben a kérdésben kissé szkeptikus vagyok—teszi hozzá Markó Roland a 3.C-ből. — Szerintem nem lesz városi diáklap, mert a fiatalok sokkal inkább mással foglalkoznak. Az újságnál fontosabbak számukra a személyes kapcsolatok, a megfelelő szórakozás, és ha marad idő, akkor azért elolvassák az Agorát is. A 3.B-s Ihász Péter csalódottan mondja, hogy „Fonák hírek" című humoros rovata, amely „álhíreket" közölt a tanárokról, nem nyert publicitást és az ötletei sem találtak visszhangra. — A havi megjelenés nem szerencsés, mert a cikkek elveszítik aktualitásukat. Az Agorái szórakoztatóbb lappá kell tennünk és legyenek benne a diákok által elkövetett „aranyköpések" is. Igazat adok Rolandnak abban, hogy Kanizsán divattá váll a versírás. Sajnos, rengeteg a fűzfapoéta—aki nem ért hozzá, inkább ne kezdjen bele! Persie kell, nagyon kell a szép vers a lapban is — vélekedik önkritikusan a lapról Péter, mert társaival együtt ő is átérzi, hogy bizony, még egy tizenéves számára is kemény dió jó újságol készíteni. Gelencsér Gábor Zalai Hírlap 1994. február 15. 38. szám 4. oldal STEFI NÉNI GYÉMÁNTJA Humora, életkedve a húszéveseké, eleven mozgása harmincas asszonyt sejtet, mély életbölcsessége hatvanasnak mutatja, pedig a díszes oklevélen ez áll: „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsa hatvan éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként Dr. Bittera Zoltán-né Csík Stefánia középiskolai tanárnak gyémántoklevelet adományoz." Nem végezhettek jogot — Kérem, meséljen a budapesti ünnepségről! — Az egyetem aulájában gyűltünk össze. Szemben a pulpitus, kétoldalt ültünk mi, „vének", középen pedig a fiatalok, az „ötvenévesek". A Himnuszt követően a rektor szólt pár szót s egyenként szólítottak bennünket, először a jogászokat, majd a bölcsészeket, a volt tanárokat. A jogászok mind férfiak voltak, régen a nők nem végezhettek jogot, viszont a tanárok között sokan voltunk nők... Hozzátartozók, rendezők segítették az emelvényhez vezető 4-5 lépcsőfokon az idős jubilánsokat. —Milyen életutat járt be a kitüntető diplomáig? — Otthon gyermekkoromban franciául beszéltünk édesanyámmal, édesapám pedig Grazban végezte a főiskolát, így jól tudott németül. Egyszerre tanultam meg ezt a két nyelvet. A négy elemiben apácák voltak a tanáraink, fizetni kellett a tanításért. Nagy sikerem volt, hogy elsős koromban már meg tudtam oldani a negyedikesek számtanpéldáját... Nem volt nehéz, hiszen egy tanteremben volt a négy évfolyam. Természetesen az apácák mindig elfoglaltak bennünket. Megtanítottak beszélni is! Például kézimunkaóra alatt mesekönyvekből, később ifjúsági regényekből olvasott fel valaki közülünk, míg a többiek dolgoztak. Ilyen iskolák csak nagyobb városokban voltak. Később jónak látták a szüleim, ha olyan pályára adom a fejemet, ahol az otthon szerzett nyelvtudásomat is továbbfejleszthetem és diplomát is kapok. Beirattak hát a Radák Olga vezette Erzsébet Nőiskolába, ahol latint és franciát tanultunk. A harmadik év első félévét a párizsi Sorbonne-on, a következő félévet pedig a bécsi Tudományegyetemen végeztem el. Bécsben megpályáztam a Colle- Egy szál rózsaszín gerbera is járt a gyémántoklevél mellé. gium Hungaricum-ot. Ott arra kaptam engedélyt, hogy bejárhattam a könyvtárba. Decemberben már itthon kollokváltam. Ötödévben egy német—francia szakos tanár mellé osztottak be többedmagammal. Minden órára úgy fel kellett készülnünk, mintha mi tartottuk volna... A mi iskolánkban a tanárok szabadidőben is valamelyik idegen nyelven beszélgettek a diákokicai. A délelőtti tanítás után idejártunk be filozófia, pedagógia és egyéb elméleti órákra. Csak a diákjaink iskolai tanévének befejeztével vizsgázhattunk és kaptunk diplomát, 1933-ban. —Azonnal tanítani kezdett? „Kit üssek agyon?" — Akkoriban szinte lehetetlen volt elhelyezkedni középiskolai tanárnak. A kérelmünket beadtuk Hóman Bálint vallási és oktatásügyi miniszternek. Nagyon kedvesen fogadott, átvette az állás iránti kérelmemet és barátságosan megkérdezte: „Mondja, kedves kollegina, kit üssek agyon, hogy állást tudjak adni magának?" Véletlenül kaptam állást... A diplomaosztás után nagyapám elhozott magával ide, Kanizsára, egy tűzoltóbálba. Az állomáson idős urak vártak ránk. A tűzoltólaktanyához érve csődület támadt. Leendő uram — gyakorló orvos volt akkor — a kórház udvarán a kerítéshez sétált és onnét pillantott meg először, idős urak koszorú- jában. Aztán bemutattak a polgármesternek, mint nagyapám friss diplomás unokáját. Ő pedig rögtön megkérdezte, hogy volna-e kedvem az egerszegi Miasszonyunk Notre Dame rendház nővéreivel Kanizsán indított új iskolában tanítani? Két évig tanítottam ebben az iskolában, megismerkedtem leendő urammal, aki — alorvos lévén — még nem nősülhetett, a kórházban lakott. Ezután folytattam a tanulást a József Nádor Műszaki és Gazdasági Tudományegyetemen. Székesfehérvárról jártam be naponta Budapestre és szaknyelveimen kereskedelmi iskolai tanári képesítést szereztem. \'39-ben visszahívtak az apácák Kanizsára, így 4 hónapot tanítottam újra. Mivel az uram tisztiorvosi kinevezést kapott és magánrendelőt nyitott, 1940 januárjában összeházasodtunk. \'45-ben felkértek a piarista rendházban nyelvtanításra, amíg visszatértek a tanáraik a háború után. ...1950 augusztusában nyomtalanul eltűnt az uram, két kisgyermekkel egyedül maradtam. Nagy nehézségek árán elhelyezkedtem aNagyrácz utcai iskolában. Az iskola kommunista igazgatója személyes felelősséget vállalt értem, hogy nem fogom az ifjúságot úgymond félrenevelni. Ott aztán minden közismereti tárgyat oktattam és elkezdtem oroszul tanulni. Szerencsére Zoli fiam mindig egy- két órával előttem járt a nyelvtanulásban, ez sokat segített. Tanári oklevelet is szereztem ebből a tárgyból 40 éves koromban. Kiskanizsára biciklivel já-ram ki. A nagyobbik fiamat \'56-ban meghurcolták... Én az orosz nyelvvizsga után már nem csak általános iskolában tanítottam. Előbb a Landler-gimnáziumba vettek fel, majd a dr. Mező Ferenc Gimnázium megnyitásakor ott folytattam. Közben a gyerekeim, Zoli és István felnőttek. 65 évesen nyugdíjba mentem. —Kedves Stefi néni, mozgalmas és nehéz élete volt. Hogyan tudta ilyen töretlen optimizmussal végigcsinálni? Őriztem a műszereit... —Nekemjó tapasztalataim is vannak az emberekről! Hálásak és jók voltak hozzám, csak így tudtam elviselni a sok nehézséget. Olyan korszakban maradtam egyedül, amikor minden előfordulhatott. Szerencsém volt, hogy nem álltam egy nyitott sír mellett, ezért mindig visszavártam az eltűnt uramat. Őriztem a műszereit, hogy ha visszatér, ott folytathassa majd, ahol abbahagyta... Ez adott erőt, igyekeztem méltó maracini hozzá mindvégig. Az én életem azt is példázza: az ember nem lehet elég öreg ahhoz, hogy valami újba ne kezdhessen, valami újat ne tanulhasson. Márffy Róbert Zalai Hírlap 1994. március 9. 57. szám 11. oldal Helyezés a felvettek százaléka szerint ■ (évente) \' Gimnázium Szakközépiskola Váras átlag sz. szerz. hozott 1. Kodály Zoltán 2. Batsányi J. 3-4. Bartók Zenem 3-4. Gárdonyi 5. Türr István Batthány L. 7-8. Török í, 7-8. Arany János 9-10. Árpád 9-10. Illyés Gy. 11. SzíJárdy Áron .32-34 Jír. Mező F. Kecskemét Csongrád Budapest Eger Pápa N.kanizsa Gödöllő Nagykőrös Tatabánya Dombóvár K.kunhalas N.kanízsa Milyen eredménnyel tanítanak a vegyes középiskolák? Hány diákjuk állta a versenyt az egyetemi, főiskolai felvételi bizottságok előtt a gimnáziumokbán és szakközépiskolákban végzettekkel szemben? Miképpen alakult a 96 vegyes iskola sorrendje az elmúlt öt év átlagát tekintve? Egyáltalán, milyen megfontolásból kell ezt a középiskolát különválasztani, ha a felsőoktatásba bejutott diákok számát nézzük? Egyebek között erről kérdeztük Neuwirth Gábort, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadóját, aki az 1993. évi teljesítmények alapján összeállította 96 gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokkal is rendelkező intézmény rangsorát. Mint az iskolatípus neve is jelzi, vegyes iskoláknak tekintjük azokat a középiskolákat, ahol gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás egyaránt folyik. A különválasztást a cél indokolja. Míg a gimnáziumok elsődlegesen a felsőoktatásra készítik elő diákjaikat, a szakközépiskolák főleg á középkádereket biztosítják, addig a vegyes iskolák mindkét célt igyekszenek közelíteni. Az általunk készített táblázatból nem tűnik ki, hogy a 96 iskola milyen arányban végzi egyik vagy másik feladatát. Tehát az az iskola, amely a felvételi eredményei alapján a táblázat utolsó harmadában található, lehet, hogy az átlagosnál is több szakközépiskolai osztálya miatt került oda. De igaz az ellenkezője is: az élen lévő iskolák kiemelkedő szerepét az magyarázhatja, ha több gimnáziumi osztállyal érték el ezt az eredményt. Le kell tehát szögezni, hogy ebben az iskolatípusban nem lehetséges az egyértelműen objektív összehasonlítás, az pedig semmiképpen em volna helyes, ha egy kalap alá vennénk őket a gimnáziumokkal vagy a szakközépiskolákkal. — Mit tükröz a vegyes iskolákról összeállított jelvételi táblázat? Kiemelkedők, elismerésre méltók — Láthatjuk, hogy egy középiskola — ez a kecskeméti Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskola — 51 százalékos átlageredményt ért el öt év alatt. Ez nagyon jó teljesítmény, de hozzá kell tenni, hogy a zeneművészeti szakközépisko-líkból tudvalévően simább az út a felsőoktatásba. Azt hiszem, korrektebb lenne a lista a többi iskolára nézve, ha a zeneművészeti szakközépiskolai osztályokkal is rendelkező gimnáziumokat külön kategóriaként kezelnénk. További öt iskola — a csongrádi, az egri, a pápai, a nagykanizsai és megint egy zenei, ezúttal a fővárosból—található a 40 százaléknál magasabb kategóriában. Ez a teljesítmény a tiszta gimnáziumi mezőnyben is kiemelkedőnek számítana. Kilenc intézményt találnak a 30 százalékot is meghaladó felvételi eredményű iskolák között — Gödöllő, Nagykőrös, Tatabánya, Dombóvár, Kiskunhalas, Csorna, Ti->zaújváros, Mosonmagyaróvár, Tiszaföldvár— s ez elismerésre méltó teljesítmény, hiszen, mint a gimnáziumoknál láthattuk, ezt ott az iskoláit fele sem érte el. Jó a 20 százalék feletti arány, s mint a áblázatból kitűnik, ezt még az ötvenedik iskola is tartani tudta a 96 közül! A lista végén 14 iskolát látunk 10 százalék alatt. Nem tudom, hogy ezek-ben hány gimnáziumi, illetve szakközépiskolai }>ztály működik. Ha az előbbi a több, a felvételi teljesítmény lehangoló. Ebben a csoportban is eltúnően sok a fővárosi iskola — mint a gim-riziumoknál utaltunk rá — ami azért érdekes, mert a vegyes iskola nem a nagyvárosok iskolatípusa. Kisvárosok nagy teljesítménye —Vajon mennyire játszhat szerepet a felvételi udményesség szempontjából, hogy hol települt :: iskola? Kimutatható e különbség például a me- gyei székhelyű középiskolák és a kisebb városi, sőt nagyközségi iskolák között? — Ilyen összehasonlítást nem tennék. Márcsak azért sem, mert pedagógusként, tapasztalatból tudom, hogy számos helyen a jó tantestületi közösségek a legjobbnak tartott iskolákkal is azonos helyzetbe hozzák a diákjaikat. A lista inkább abból a szempontból beszédes, hogy a nagyvárosokban alig találunk vegyes iskolákat. S az a tény, hogy többnyire egyetlen középiskolaként működnek a közepes vagy kisebb városokban, nagyközségekben, a helyüket, a szerepüket is meghatározza: általában nagyobb gondot fordíthatnak az oktató-, nevelőmunkára. A kérdésre konkrétan is válaszolva azt kell mondanom, hogy a legjobb iskolák országosan a nagyvárosokban vannak, ezeket a most tárgyalt iskolák követik. A fővárosban a legnagyobb a polarizáció, kiváló és igen gyenge teljesítményt nyújtó középiskolákkal. Azonban újólag le kell szögezni, hogy minden általánosítás hibás, hiszen valamennyi iskolát külön-külön kellene vizsgálni, a lehetőségeit, az adottságait egyenként kellene elemezni. Erre e vizsgálat keretében nem volt mód és ezzel a listával nem is ez a cél. Mindazonáltal sokéves tapasztalat ismeretében is mondhatom: örül az ember szíve, amikor láthatja, hogy kisebb városok, nagyközségek, milyen tartósan őrzik vezető helyüket a legjobbak között. Nem a számítógép torzít —A korábban közölt listák helyezéseit néhány érintett iskolában megkérdőjelezték. Ezt a megyei lapokhoz és az MTI-Presshez érkező telefonok is jelezték. Kérem, ismertesse, milyen módon, számítástechnikával alakult ki az iskolák sorrendje. — Ezek a listák a középiskolák megítélésének egyetlen és bizonyára keskeny szeletét jelentik, csak a felsőoktatásba való bejutást tükrözik. Tehát sem általánosságban, sem egyenként nem minősítenek! Esélyekről adnak képet, az utóbbi öt esztendő áttekintésében. Ami az esetleges hibákat, pontosabban hibalehetőségeket illeti, nos a számítógépes adatbázisban akkor történhet torzulás, ha a felvételiző diákok nem pontosan töltik ki a lapjukat. Nem írják be, hogy melyik iskolában végeztek, vagy csak annyit írnak — például —, hogy Petőfi Sándor Gimnázium. Minden iskolának kódszáma van, és a példa esetében a gép nem tudhatja, melyik Petőfi-gimnáziumról van szó. Ebben az esetben a diákok mulasztásából nem kerül a listára az iskola. Hetvenezres létszámhoz viszonyítva az évente néhány száz, ilyen jellegű hiba nem sok. Továbbá, a géppel, a felsőoktatási intézményekben is emberek dolgoznak, ők is tévedhetnek, például úgy, hogy elütnek kódszámokat. Ezt úgy igyekszünk megakadályozni, hogy minden iskolai kód végén van egy ellenőrző betűjel, s ha a szám meg a betűjel nem egyezik, ezt a gép észreveszi. Ezt követően a tévedés kizárható. Á felvételizők adatait folyamatosan viszik be a gépbe; először az írásbeli, majd a szóbeli eredményét és végül a döntést, hogy felvették-e avagy sem. Vagyis most már az összes adatot ismerjük. Az iskolai bontás azonban csak abban az esetben helyes, ha pontosan beírták, honnan jött a felvételiző és korrekt a kódolás. Tudni kell azonban, hogy a lista csak a nappali tagozatra felvettekre vonatkozik. A levelező tagozatra felvettekre nem terjed ki. Nincs adatunk a lelkészképzőkbe felvettekről és az alapítványi főiskolába jelentkezőkről sem. Ám a nagy egészhez viszonyítva ez csak elenyésző torzulást okozhat; egy vagy két hellyel lejjebb, vagy feljebb kerülést. De mivel egyetlen iskola sem a nagy egészet nézi, hanem a saját helyét, szerepét keresi, elnézést kérünk azoktól, akiket az említett emberi hibák, torzulások érintenek. (MTI-Press) K.E. Munkaiban az informatikai osztály diakjai. A kanizsaiak „dobbantottak59 Népszerű iskolák — jó helyezésekkel Zalában a vizsgált középiskola-típus két nagykanizsai oktatási intézményt érint, jelesül a Batthyány Lajos Gimnázium- és Egészségügyi Szakközépiskolát, valamint a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolát. Vajon hogyan vélekednek a felvételi eredményességet mutató listán elfoglalt helyükről — miként korábban a gimnáziumok, illetve szakközépiskolák vezetői is kifejtették—az érintett középiskolák igazgatói? Batthyány: „Változatlanul az élbolyban" Mayer Ferenc, a Batthyány-gimnázium és egészségügyi szakközépiskola igazgatója elöljáróban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy iskolájuk az elmúlt évtizedekben hasonlóan előkelő helyet foglalt el a fenti listákon. — A mostani hatodik helyitek örülök, hiszen ez azt jelenti, hogy változatlanul az élbolyban vagyunk, sőt ezzel együtt azt is, hogy iskolánk alapvető funkcióját jó színvonalon teljesíti. Vegyes középiskolaként a végzett tanulóink zöme gimnazista, csupán egy szakközépiskolai osztállyal rendelkezünk. Eredményeink egyben azt is jelzik, hogy mindkét iskolatípus felvételi mutatóival elégedettek lehetünk. Ezt az arányt szeretnénk a jövőben is megtartani. A továbbiakban azt elemezte, hogy vajon mégis, mi okozhatta az elmúlt évben a felvettek százaléka szerinti helyezésben mutatkozó visszaesést. —A jelenség oka a demográfiai csúccsal magyarázható. Azok a diákok érettségiztek tavaly, akiknek a gimnáziumi felvételét — két ilyen plusz osztályunk is volt—annak idején felvállalta az iskola. Jóllehet, sikeresen helytálltak az érettségin, ám kevésbé jelentkeztek továbbtanulásra, illetve közülük kevesebben vették sikerrel a felvételi akadályt. Nem rendelkezik pontos adatokkal arra nézve, hogy a két iskolatípus összehasonlításában miként is alakultak felvételi arányaik, ám úgy vélte: a gimnázium jobban teljesít. — Ez természetes is, hiszen elsődlegesen a továbbtanulásra történőfelkészítés a célja, míg a szakközépiskolának a szakmai nevelés a funkciója. Ám a jó tanulók itt is nagyrészt továbbtanulnak. A sikeres egyetemi felvételi jól bejárott rendszere gimnáziumban a fakultáció, me- lyen nem kívánunk a jövőben sem változtatni. Idén egyébként 189-en jelentkeznek továbbtanulásra a 222 végzősünk közül. A Batthyány-gimnázium és szakközépiskola előkelő mutatóihoz természetesen az is hozzájárul, hogy köztudottan eleve kiváló eredményű fiatalok jelentkeznek hozzájuk. — Idén még kitűnő tanulót is el kellett utasítanunk, ami bizony aligha hálás feladat — mondta végezetül az igazgató. Dr. Mező: „Nőtt a jelentkezők aránya" — Amióta a közgazdasági szakközépiskolának javult a beiskolázási aránya, hasonlóképp a diákok továbbtanulási szándéka, azóta a felvételi mutatóink is jobbak—kezdte Sorosi Miklós, a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, majd így folytatta: — Korábban az érettségi után a gyors munkába állás lehetőségeként keresték a diákok iskolánkat. Ma már a gyerekek felfogásában, a továbbtanulás megítélésében a gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola közelít egymáshoz, ami a jelentkezők számának növekedését hozza. S ez a javulás megnyugtató. Három éve a „sima" gimnáziumi osztályok helyébe nyelvtagozatos — angol, német — osztályok léptek náluk. — A diákok felvételi vizsgát tettek — emelkedett a beiskolázás színvonala. Ugyanakkor vannak termé- szettudományos blokkos osztályaink is, ahonnét főként tanári pályára, illeh\'e műszaki jellegű egyetemekre, főiskolára jelentkeznek hallgatóink, akik elsősorban az adott tárgyakból kiemel-kedőek. Ha ez az osztály „felfut", jócskán megemeli a sikeres továbbtanulási mutatókat. Egyébként ahhoz képest, hogy valamikor hol kezdtük ezt az iskolát... nos, öt év átlagában a táblázat egyharmad határában mutatkozni— ez jó. Nálunk a vegyes iskola általában fele-fele arányt jelent; hol két gimnáziumi osztály-lyal és három szakközépiskolaival, hol pedig fordítva. A nyelvtanulással diákjaik közül sokan tesznek felsőfokú nyelvvizsgát, így már a felvételire viszik a plusz pontokat. Ám legújabb tapasztalataik azt mondatják, hogy gondot okoz az angolnyelv-tagozatos gimnáziumi osztályok beindítása. Ebből az igazgató arra következtet, hogy az általános iskolákban még nem igazán erős e képzés. Ugyanakkor iskolájuk felvételi eredményességében újabb reményekre jogosító vátozásokat hozhat a világbanki program. — A közgazdasági és marketing szakma-csoportban ősszel kezdődött a beiskolázás. Egyébként a felsőoktatási intézménybe jelentkezésekkor látható, hogy az iskolánkban végzetteknél nagyon közeli a vitt és a szerzett pontok száma. Ami azt mutatja, hogy osztályzataink reálisak. De talán azt is, hogy szigorúbbak vagyunk s ebből adódik is néha egy kis vita. Erről az a véleményem: felfogás kérdése... Sinkovics Eta Folyosói terefere... (Szakony Attila felvételei) Gimnázium is, szakközépiskola is A vegyes középiskolák sikertérképe i leieton: (»ü) buü-üuu hax: (üld) íjUü-mu j E-mail: zalaihirlap@zh.plt.hu Zalai Hírlap 2004. február 3. 28. szám 14. oldal Nagykanizsa (v. a.) - A Mező-gimnáziumban tegnap délután Járási Ildikó iparművész nyitotta meg az egykori nagykanizsai alkotó, Bálits Kálmán emlékkiállítását. A festmények február 27-ig, iskolanapokon 8 és 18 óra közt tekinthetőit meg az intézmény galériájában. Fotó: Szakony Attila |
