* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.65 MB | |
| 2018-11-05 13:58:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  611 | 1772 | A Nagy-Kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános | Polgári Fiu-Iskola nyolczadik értesítője az 1879-80. tanév végén. Szerkeszté Morgenbesser János igazgató. Nagy-Kanizsa. Nyomtatott Fischel Fülöpnél 1880. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: REV 98 A NAGY-KANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS POLGÁRI FIU-ISKOLA NYOLCZADIK ÉRTESÍTŐJE AZ 1879—80. TANÉV VÉGÉN. SZERKESZTÉ MORGENBESSER JÁNOS IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, NYOMATOTT FISCIIEL FÜLÖP GYORSSAJTÓJÁN. 1880. TARTALOM. T. Adatok a tanoda 1879—80. évi történetéhez. II. Jótékonysági rovat. III. Felsőbb rendeletek. IV. Az intézet tanszereinek gyarapodása 1879/80-ban. V. A bevégzett tananyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. VI. A tantestület és működésének kimutatása. VII. Az ifjúság érdemsorozata az 1879 80. tanév végén. VIII. Statisztikai táblázatok az 1879 - 80. tanévről. IX. A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. Az érdemsorozatban használt rövidítések értelme. Előmenetelre nézve : Szorgalomra nézve ; Magaviseletre nézve : jel. — jeles emy. = ernyedetlen jó = jó jó = jó dics. = dicséretes szb. = szabályszerű el. = elégséges vál. — változó r = rosz elt. — elégtelen liny. — hanyatló. I. Adatok a tanoda 1879 80. évi történetéhes. A lefolyt tanévet a kedvezőbbek közé számíthatjuk, a mennyiben a polg iskolai tanulókra nézve a nagyméltóságú m. kir. ministeriumnak 1879. szept. 5-én 24,793. sz. a. kelt m. rendeletével azon életpályák jelöltettek ki, a melyekre ó\'k a polg. iskola bevégezte után léphetnek és a melyek alább fel lesznek sorolva. Rendtartásunk értelmében augusztus hó végén egybehívatott a tantestület a megnyitó és módszeres tanácskozmányra; mely alkalommal az osztályfőnökök jelöltettek ki és az értekezletek jegyzőjévé Hoffmann Mór, könyvtárnokká pedig Morgenbesser János választatott meg. A beirt tanulók összes száma 129. A behatásokat, felvételi- és javitó-vizsgálatokat aug. 29—31. napjain, valamint szeptember havának három első napján tartottuk meg. Szeptember 4-kén a szokott ünnepélyességgel nyitottuk meg a tanévet és másnap már egész rendben folyt a tanitás. A tantárgyak mind a tanoda helyiségeiben adattak elő. A különböző felekezetű tanulók ez évben is ugy, mint eddig az egyházaktól rendelt vallási gyakorlatokon vettek részt és rendesen végezték vallásbeli kötelességeiket az il\'ető hitoktatók utasítása és vezetése mellett. A tanitás szabályszerűén folyt az egész év alatt, a mennyiben változás a tantestületben nem történt, és az egészségi viszonyok intézetünkre nézve is eléggé kedvezők voltak. Fegyelemtartás tekintetében az elmúlt év alatt is az ide vonatkozó iskolai szabályok kétszer, a tanév elején és február havában a rajzterembe összegyűlt tanuló ifjúság előtt ünnepélyesen felolvastatván, az erkölcsi magaviseletre nézve nem tévesz-ték el jótékony hatásukat, a mennyiben a tanulók viselete úgy a tanodában, valamint azon kivül kifogástalan volt; nagyobb vétségek az egész tanév lefolyása alatt épen nem fordultak elő. Feladatunk kellő megoldása végett megtartottuk az előirt, de szükség esetén rendkívüli értekezleteket is, melyeken a tantárgy kezelése, a tanulók erkölcsi és szorgalmi állapota, ugy más ügyek elintézésére nézve hozatott határozat Nyilvántartás végett óráról-órára vezettetett a tanügyi napló, s ezzel kapcsolatban a mulasztók, valamint a fegyelmi észrevételek rovata is. Nagy-Kanizsa város tekintetes tanácsa és iskolaszéke a tanév kezdetén a tandíjmentesség kedvezményét 48 tanulóra terjeszté ki és azonkiviil 60 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel is ellátott. Tripammer József V. oszt. tanuló egy aranynyal jutalmaztatott Ebenspanger Lipót ur által a számtanban tett kitűnő haladása miatt. Wágner Gryörgy IV oszt. tanuló egy öt frankos aranynyal jutalmaztatott tek. Szeidl Ágost ur által a könyvvitelben tett feltűnő haladása miatt. Ösztöndíjakat élveztek : Rei-ner Ödön VI. és Sölét Gryörgy V. oszt. tanulók főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok ur alapítványából egyenkint 30 o. é. frtot. — Hálásan jegyzem fel, hogy a tekintetes városi tanács a lefolyt tanévben is tekintélyes összeget fordított, részint taneszközök", részint a könyvtárnak gyarapítására. A rendes tantárgyakon kiviil előadattak még mint melléktárgyak az arra önkényt vállalkozott tanulóknak a franczia nyelv és a zene. A franczia nyelvet összesen 13 tanuló tanulta két csoportban heti 5 órában Ahn-Mutschenbacher „Franczia nyelv" czimü tankönyve szerint. A zenében már több jártassággal rendelkező 8 tanulóból álló zenekar ez idén is szorgalmasan folytatta működését és hetenkint 2 órát fordított zenedarabok betanulására Berecz Imre buzgó énektanár vezetése mellett. Intézetünk a letolyt tanévben is több ünnepélyt rendezett és pedig október hó 4-én ő Felsége legmagasabb nevenapján; január 28-án Deák Ferencz halála évfordulójának alkalmából és a koroná zási emlékünnep napján junus hó 8-án. Mindezen alkalmakkal az összes ifjúsághoz intézett alkalmi ünnepi beszéd Hoffmann Mór tan. által, az ifjúsági ének- és zenekar közreműködése és szavalat emelték az ünnepélyek magasztosságát. Az iskolai zárünnepély a szokott módon junius hó 29-én tartatott meg. Ezeken kívül rendezett az ifjúság junius hó 29-én a tantestület vezetése mellett nyári ünnepélyt, mely alkalommal az ifjúsági ének- és zenekar nyilvános előadást tartott belépti dij mellett. — E hangverseny tiszta jövedelme szegény tanulók felsegélyezésére fordittatik. Örömmel említem meg, hogy a mult évben rendezett ifjúsági hangverseny tiszta jövedelmének gyarapítására t. Berecz Imréné assz., Bátorfi Emma k. a., Payer Lenke k. a., Zalay Gizella k. a., Zalay Lajos, Tersánszky Gyula, Rotlimann Béla, iíj. Tersánczky Józset és Országh István urakból álló műkedvelői társulat a polgári iskola javára szini előadást tartott, mely előadásnak tiszta jövedelme a már meg volt alaphoz csatoltatván, az intézet számára egy uj 315 írt értékű zongora szereztetett be; fogadják ismételten a nemes jóltevők hálás köszönetünket szives fáradozásukért. Intézetünk iskolai takarékpénztárának az idén csak 12 tanulónk volt részvényese. A tanulók minden héten egyszer adták át pénzüket Roscnbliih Lajos tan. urnák, a ki az iskolai takarékpénztárt e tanévben is szives volt kezelni. Junius hó l-ig összesen betétetett 12 tanuló által 44 írt 80 kr., mely ösz-szeg a helybeli takarékpénztárba elhelyeztetett A legkisebb betét volt 35 kr., a legnagyobb 15 frt. Intézetünket szerencséll ették e tanévben látogatásukkal tek. Nucsecz József iskolaszéki elnök, Plosszer Ignácz és dr. Szűkíts Nándor iskolaszéki tag urak több izben. A lefolyt tanévben tantestületünk, a tekintetes iskolaszék előleges jóváhagyásával, a következő lapokat járatta: Paedagogiai Szemle, Középtanodai tanár-egyleti közlöny, Magyar nyelvőr, Általános tanügyi közlöny, Népnevelők lapja, Földrajzi közlemények, Magyar tanügy, Budapesti Szemle, Néptanítók lapja, Bürgerschule; ezeken kivül járatta még a tantestület a Polgári iskolá-t. Május hó végén tartott értekezletén megállapította a tantestület az évi rendes vizsgálatok sorrendjét, mely a tekintetes iskolaszékhez jóváhagyás végett felterjesztetett. A vizsgálatok, a tek. iskolaszék jóváhagyásával junius hó 17-étől ugyan e hó 28-ig az iskolaszék biztosai elnöklete alatt tai\'tattak meg, mely vizsgálati idő tartama alatt a diszes rajzok csoportokban voltak kiállítva. Junius 16-án tantestületi tanácskozmány tartatott s ezen, a tanodai ifjúság erkölcsi viselete, szorgalma s az egyes tantárgyakban tanúsított előmenetele bírálat alá vétetett, az osztályzatok megállapittattak és a bizonyítványokba jegyeztettek; a tanévet junius hó 29-én zárünnepély lyel fejeztük be, kiosztván ez alkalommal a bizonyitványokat és az Értesítőt. - 8 -II. Jótékonysági rovat. A lefolyt iskolai évben is akadtak részint egyes intézetek, részint egyes tanügybarátok, kik a tanügy oltárára meghozták nemes áldozataikat. A nm. vallás és közokt. minister ur Teuffenbach „Vaterländisches Ehrenbuch" czimü munkának II. kötetével ajándé-kozá meg könyvtárunkat. Főtisztelendő és ngos Tallián Ede zágrábi kanonok ur 1000 trtos alapitványa kamataiból két kitűnő és jóviseletii növendék részesittetett segélyben. A tek. városi hatóság és iskolaszék 48 tanulót tandíjmentességben részesitett és 60 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel ellátott. A nagy-kanizsai takarékpénztár tek. választmánya intéze tünk szegényebb és szorgalmas tanulói közt kiosztandó tankönyvekre 40 frtnyi összeget utalványozni kegyeskedett. Tek. Ebenspanger Lipót helybeli kereskedő ur egy körmöczi aranyat a számtanban legjobbnak elismert tanulónak jutalmazására ajándékozott. Tekintetes Knausz Boldizsár iskolaszéki gondnok ur 24 db. igen becses ásványnyal, Lengyel Ignácz iskolaszéki tag ur pedig 1 db. nautilussal gazdagították terményrajzi gyűjteményünket. Tek Knáusz Boldizsár 48 db és Grünhut Alfred ur 35 db. különféle igen becses régi pénznem- és éremmel járultak pénz- és éremgyüjteményünk gyarapításához. Tek. Szeidl Ágost városi hivatalnok ur egy db öt frankos aranyat a könyvvitelben legjobbnak elismert tanulónak jutalmazására ajándékozott. Fischel Fülöp helybeli könyvkereskedő ur az intézet szegényebb és szorgalmas tanulói közt kiosztandó rajz- és Íróeszközöket adott át az intézet igazgatójának. A Franklin könyvkiadó társulat több db. könyvvel járult a könyvtár gyarapításához. A tanuló ifjúság közül többen régi pénzeket, érmeket és rovarokat ajándékoztak A mint kitűnik, tanintézetünk a jelen évben is számos adományokban részesült. Ezen szives adományokért a nemeslelkü pártfogóinknak legőszintébb hálámat azon forró óhajtással van szerencsém nyilvánítani, miszerint további pártolásukkal intézetünket tovább is támogatni szíveskedjenek. ni. Felsőbb rendeletek. E helyen csak azon rendeleteket akarom fölemlíteni, melyek a nagy közönségre nézve érdekkel birnak. 1.) Vallás- és köztokt. m. kir. minist. 1879. sept. 5. 24,793. sz. rendelet, mely szerint a polgári iskolai tanulókra nézve az életpályák kijelöltetnek. 2.) Vallás és közoktatási m. kir. minist 1879. sept. 12. 25,409. sz. Rendelet az uj polgári iskolai tanterv életbe léptetése érdemében Ami az elsó\' rendeletet illeti, jónak találtam ezt tudomásvétel végett szóról szóra ide igtatni: Vallás és közoktatási ni. kir. ministertől. 24,793.szám, Midőn a népoktatási 1868. évi 38. törv. cz. 67—78. §§-aiban a polg. iskolák felállitása elrendeltetett, a nemzet törvényhozó testülete ezáltal azt a czélt tűzte ki, hogy a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban felsőbb oktatásra sem kedve, sem ezélja: ^találja fel a polg. iskolában azon intézetet, melyben művelődése alapjához szükséges ismereteket rövidebb idő alatt megszerezhesse annyira, hogy ezen ismeretekkel gazdasági és politikai általános műveltsége mellett a mindennapi élet foglalatosságaihoz szükséges tudnivalók birtokába juthasson, s vagy mint ügyes mezei gazda, vagy mint iparos, vagy mint kereskedő már az igy szerzett alapon megindulhasson, vagy ha e tekintetből még több ismeretre kivánna szert tenni, az arra rendelt tanintéze tekben tovább tanulhasson. — Ily czéllal nyittatott meg az országban már eddig is számos polgári iskola, de vagy azért, mert nem helyesen fogták fel magánosok és községek a törvényhozásnak a polg. iskolák felállításához kötött üdvös czéljait, vagy azért, mert sokan még most sem tudtak kibontakozni a régmúltban meghonosodott iskolák azon tévesen egybekevert állapotából, hogy minden oly iskolának, mely az elemi iskolák fölibe következik, fensőbb oktatásra vezérlőnek kell lenni; a polg. iskolából is egy kis gymnasium félét akartak csinálni, mi által a polg iskolák iránt a nagy közönséget zavarba hozták. — A polg- iskolákról alkotott e téves felfogást ki kell tisztázni, s a törvényhozás által ez irányban kitűzött helyes czélt kell ugy a magánosokkal, a szülőkkel, mint a községekkel fölfogatni; megértetni minden irányban, mi a polg. iskolában a nevelésnek és a tanításnak közelebbi, mi az életnek ama tanitás által elérhető vég-czélja. A polg. iskolák számára most ujabban kiadott s rendeletemet kisérő tantervből világosan kitűnik, hogy a polg. iskolában a közéletre tartozó azon általános műveltség adatik meg, a melyre tudományos pályára nem törekvő minden jobbmódu magyar állampolgárnak szüksége van. Ezen általános műveltség megszerzése idején alaposan elkészül a tanuló egyrészben arra, hogy mezei gazdaságát, ha ilyennek birtokában vau, észszerűen vezethesse, — más részben arra, hogy ha iparos vagy kereskedő akar lenni, az ezen foglalatosságokhoz szükséges alapismeretek — 10 — birtokába jut; sőt alkalmassá válik arra is, hogy némely köztisztviselői pályára léphet. A törvény nem tiltja ugyan, hogy a polgári iskola négy osztályát bevégzett tanuló a középtanodákba vagy a fanitóképezdékbe átléphessen; de sokkal helyesebb azon fölfogás, hogy azok, kik a polg iskolába lépnek, megtartják a kezdetben maguk elé tűzött czélt és bevégzik azt teljesen s lesznek, vagy értelmes mezei gazdák, vagy tanult iparosok, kivévén azokat, kik kereskedőkké akarnak lenni, kiknek a polg. iskola negyedik osztálya bevégeztével át kell lépni a közép kereskedelmi iskolába. Azokra nézve, kik a polg. iskola hat osztályát bevégzik, intézkedtem hogy ha még ekkor sem kívánnak a magán polgári életbe mint már is általános műveltséggel biró polgárok kilépni, hanem mint gazdák, erdészek, vagy állatorvosok magukat teljesen kiakarják képezni, a földművelési minister ur f. évi 928 eln sz a. kiadott rendeleténél fogva, a magyaróvári gazdasági akadémia kivételével, a gazdasági közép intézetekbe, avagy az állatorvosi intézetbe fölvétethessenek ; valamint a pénzügyminister ur f. é. 34,505. sz. a. kiadott rendeletéből, beléphetnek, a selm •czi erdészeti akadémiába. Más részről azok irányában, kik magukat az ipari pályára szen" telik, s különösen valamely fontosabb iparág megtanulására hajlandók, már is megtettem itt-ott az intézkedéseket, hogy a polgári iskolák mellett egy bizonyos iparág folytatására ipartanműhely állittassék, melybe a polg. iskola 4 ik osztályába lépő — mint 13 éves korba jutott növendék ifjú — ugy vétetik fel, hogy a polg. iskola részére kiszabott közismeretre tartozó tanulni valók mellett, ezek tanulásától üre« óráiban három év elforgása alatt, az ott felvett iparágat, megtanulhatja s midőn a polg. iskola 6-ik osztályát bevégezte, onnan egyszersmind elkészült s művelt iparos tanonez, avagy mint kezdő iparos segéd léphet ki. Intézkedtem végre, hogy a polg. iskola hat osztályát jó sikerrel bevégzett mindazon tanulók, kik sem a magán-életbe nem léphetnek mint művelt polgárok azért, mert nincsenek anyagilag oly jó módban, sem gazdasági, erdészeti, avagy állatorvosi intézetbe nem szándékoznak, sem végre iparosságra nem hajlandók s arra nem készültek, azonban tisztességes kenyérkeresetre vannak utalva, megtalálhassák a pályát, melyen szerejesé-jöket keressék. E czélból felkértem a közlekedési, belügyi ipar- és kereskedelemügyi és a pénzügyminister urakat, hogy a polg. isk. mindhat osztályát jó sikerrel bevégzett tanulóknak a vezetésök alatt álló alsóbb fokú hivatalokban nyissanak utat, életpályát. E fölkérésemre a közlekedésügyi minister ur még 1877-ben 20,372. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy az ily végzett polg. iskolai tanulók vasúti gyakornokokul fölvétethessenek. A belügy minister ur f. évi 28,115. sz. a. kelt rendeletében kiadta, hogy a végzett polg. iskolai tanulók, a beliigyministerium segéd- és számtiszti hivatalok betöltésénél, valamint a megyei segéd- és kezelői állomásoknál fölvételért folyamodhassanak és folyamodványaik figyelembe vétessenek. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ur f. évi 628. eln. számú rendeletében kiadta, hogy a polg. iskola 6-ik osztályát jó sikerrel végzett tanulók a nem. kincstárilag kezelt póstahivata\'oknál kiadói minőségben, továbbá a távirdai kezelői szolgái dra fölvétessenek, valamint fölvétetnek a távirdai kezelői tanfolyamokra is. — 11 — A pénzügyininister ur f. évi 31,505. sz. rendeletében kiadta, hogy a polg. iskola 6 osztályát jó sikerrel bevégzett tanulók, ugy a számvevőségi és pénztári, mint az adó-, vám-, fogyasztási adóhivatali, pénz- és ad& örségi és a ¿eged (kezelési) hioatah, továbbá a dohány beváltási, gyártási, s eladási, lotto-hivatali, bríyegzö és sóhivatali szolgálathoz bocsátássanak. Midőn a fennebbiekben lehető részletesen vázoltam a polg. iskolák czélját, kimutattam mindazon életpályáka\', melyekre a polg. iskolában a tanuló ifjú nemzedék eljuthat és fölkérem, hogy oda hatni törekedjék, hogy megértetvén a polg. iskolák elé tűzött feladatokat és azoknak az ország közművelődésére czélzó fontos szerepét, igyekezzék a közvéleményt e helyes irányba téríteni s kiválólag arra indítani az illetőket, hogy mindazok kik az elemi oktatás által elérhető műveltséggel nem elégedhetnek meg, s fenn-sőbb intézetekben elérhető tudományos műveltségre akár hajlamaik, akár anyagi tehetségeik miatt nem törekedhetnek, keressék és találják fel a műveltség közép útját a polgári iskolákban, mely rendeltetve van a hazai népség nagy tömegét alkotó osztályát a középműveltség megszerezhetésére, különösen a művelt mezei gazda és a tanult iparos osztály kiművelésére vezérelni. A második rendeletet illetőleg a tek. iskolaszéknek azon határozatát jelenthetem, hogy az uj tanterv a jövő tanévben egész terjedelmében fog életbe lépni; tájékozás czéljából azonban szükségesnek tartottam ezt is egész terjedelmében itten közölni: A polgári fin-iskolai kötelezett tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. Rendes tantárgyak. 1. Hit- és erkölcstan, mind a hat osztályban, hetenkint egy-egy órán. A tantárgyak osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik 2. Nyelv és irodalom. A) Magyar nyelv és irodalom. Czél : a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel tudjon irni. b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmopda, magyar történeti monda, a klasszikus mythos és néprajz köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás ; az olvasmányok tartalma megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése ; könyv nélkül tanult versek szavalása. - 12 — b) Nyelvtan : egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. — Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával : az előképzők. c) Hetenkint legalább egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyesírás gyakorlását kell szemelőtt tartani; a feladat felfogására a gyermeket az iskolában élőszóval gondosan elő kell készíteni. II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az I. osztályban. b) Nyelvtan : összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése ; mellé és alárendelt mondatok viszonya ismertetése. A szókötés (a határozók, úgynevezett igekiegészitők tana). — Szóképzés Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján. c) Hetenk\'nt egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kivül a feladatot ki kell terfeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának, — miután azt az iskolában szabad szóval elmondták, — írásban való előadására is. III. osztály, hetenkint 4 órán. a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, p. Szalay László : A tatárjárás Magyarországon 1241— 1243-ban. Elbeszélő költemények. b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers ismertetése. e) Hetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját élő szóval elébb meg kell próbáltatni. IV. osztály, hetenkint 3 órán. a) Nagyobb epicus olvasmány : Arany Toldyja. Az olvasmány tartalmának megértetésén kivül a mű szerkezetét s a költői stilus sajátságát is meg kell világítani. Prózai olvasmány : leírások, u. m tárgy és jelenetrajzok, jellemrajzok, könnyebb életrajzok (Plutarchos-félék vagy oly formában írottak). b) A stilus átalános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága; egyszerű és szép stilus.) A prózai és a költői stilus különbségei tüzetesen, tokintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. —- A mértékes vers ismertetése. c) Hetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell Írásba foglalni. Feldolgozásuk módját élő szóval előre ki kell fejtetni. V. osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmányok: Az ujabbkori irodalombeli költők és drámaírók műveiből válogatott darabok olvastatása, tartalmi magyarázat mellett a drámai compositio megértetése. Prózai olvasmányul a szónoki beszéd s annak szerkezete megvilágítása. — 13 — Az olvasmányokat lehetőleg keletkezésük időrendében kell elővenni, hogy ez által a magyar irodalom újkori történelmében némi áttekintést nyerjenek a tanulók. b) Fogalmazás : gyakorlatul készittetni kell üzleti leveleket, szerződéseket, kötelezvényeket stb. Házi feladatul hetenkint legalább egyszer iratni kell történelmi elbeszéléseket s más egyébféle leírásokat. VI. osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmányok : az ujabbkori költők és drámaírók, szónokok válogatott művei olvastatása mellett, keletkezési időrendben válogatni kell a középkori magyar Írókból kort jellemző és tanulságos olvasmányokat, melyeknek fonalán a magyar irodalom ezen kora történelmét megismerjék. Végül az V. és VI. osztályban olvasmányok alapján rövid áttekintésben össze kell foglalni a magyar irodalom történelmét. b) Fogalmazási gyakorlatokul készittetni kell mindenféle ügyiratokat. B) Német nyelv*) (vagy a vidék szüksége szerint egy hazai más nyelv.) Czél : Nyelvtani ismereten alapuló megértése a német nyelvnek és abban annyi jártasság szerzése, hogy a tanuló az oktatás köréből vett valamely tárgyról németül helyesen tudjon szólni és irni ; különösen, hogy egyszerű magyar szöveget jól tudjon német nyelvre fordítani. III. osztály, hetenkint 3 órán. a) Olvasmány alapján : egyszerű és bővített mondatok ; a mondatrészeknek, a fő- és mellékmondatoknak gyakorlati megkülönböztetése. Ugyancsak ezzel kapcsolatban a név- és igeragozás, szóképzés elemei oly mértékben, mennyi az egyenes mondatok alkotására szükséges. Szótanulás az olvasmány nyal kapcsolatban. Szóbeli forditás magyarból németre ; kisebb költői darabok megtanulása könyv nélkül. b) Az ezen uton szerzett nyelvtani ismereteknek utólagosan nyelvtani rendbeszedetése és elméletileg is megtanítása. IV. osztály, hetenkint 3 órán. a) Az összetett szerkezetű mondatok taglalása és alkotása ; az ezek alkotásához szükséges nyelvtani alakok és szabályok ismertetésével. A mondattan elemeinek és a szóképzéstannak kiegészítése. — Szótanulás etymo-logicus csoportokban. Forditás és könyvnélküliek tanulása, mint a III. osztályban. b) A szerzett nyelvtani ismeretek rendbeszedetése s végül a német nyelvtan rendszeres áttekintése. V. osztály, hetenkint 3 órán. a) Német nyelv és mondattan ismétlése mellett könnyebb német olvasmányok olvastatása, tekintettel a magyar nyelvből tanultakra. *) Oly helyeken, hol a német nyelv az elemi iskolában is taníttatik, s felette polgári iskola 411, folytatni kell azt a polg. iak. X. osztályában. — 14 — b) A legkönnyebb fogalmazási kísérletek s néhány vers s egy-két prózai darab könyv nélkül megtanítása. VI. osztály, hetenkint 3 órán. a) Fokozatosan nehezebb olvasmányok olvastatása, költői és prózai művekből. b) Fokozatosan nehezebb fogalmazványok készíttetése. c) A szókiejtés és a beszéd elsajátítására s gyakorlására elbeszélő költemények, történelmi tárgyú prózák könyv nélkül tanítása s előadatása. 3. Mennyiségtan. A) Szám- és mértan. Czél: Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott szám-és mértani feladványok megfejtésében. A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz utján. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. A tizes számrendszer. A négy számolási mivelet egész számokkal s tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. — (A hazai mértékek ismertetése; időszámítás.) b) Mértan. Planimetriai elemek. (Pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai. A legfontosabb sik idomok tulajdonságai és alakítása, u. m. három, négy és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, symetriája, hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal.) II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. Számolási rövidítések, számtani miveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. — Egyszerű hármasszabály ; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. — Százalék. b) Mértan. Stereometriai elemek. (A sík. Az egyenesek és síkok absolut és relativ fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m. hasáb, gula, szabályos testek, henger, kup, gömb. A testek összeillősége, symmetriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készítése.) III. osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. Összetett hármasszabály. Kamatszámolás. — Határidő-számolás. Lánezszabály. Az arányos osztás. Elegyitési feladatok. b) Mértan. Constructiv planimetría : A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmetria, hasonlóság és területmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. - 15 — B) Görbe vonalú idomok. A körtan kibővítése s az idevágó construc-tiv feladatok. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél. (Mindezeket, valamint IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, azonban kellő, alapossággal kell tanítani.) IV. osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámitásokkal. — Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés. — Az ellentett szám, — a hat első alapmivelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértan. A tér felmérése és területe kiszámitása. A térfogat felmérése és köbtartalma kiszámitása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmainak ki számítására. e) A könyvvitel előkészítésére : Az ipari tanműhelyben elkészített és eladó tárgyakról szóló számlák és nyugták kiállítása, a költségvetések elkészítése és másolása ; az anyagról vezetett számadás ; folyó leltár 5 egyszerű pénztári napló vezetése egész éven át. V. osztály, hetenkint 3 órán. Számtan. Logarithmus Első fokú egyenletek több ismeretlennel. Mái sod fokú egyenletek egy ismeretlennel. Regula falsi. Első fokú számtan és mértani sorok. A kamatos kamat számítása. VI. osztály, hetenkint 3 órán. Számtan. Kapcsolástan. A valószínűségi számitás elemei. — A törlesztési és éajáradéki számitások. A biztosító intézeteknél, takékpénztárak-nál, jegybankoknál, egyéb pénzintézeteknél és részvénytársulatoknál előforduló számitások s a velők összefüggő szervezeti ismeretek. Állam- és magán sorsjegyek. B) Könyvvitel. V. osztály, hetenkint 1 órán. A leltározás elméletileg és gyakorlatilag. — Az egyszerű könyvvitel elmélete, alkalmazva ezt az iparra, mezei gazdaságra (és kereskedelemre). Az egyszerű főkönyv (adósok könyve) vezetése. — A takarékpénztárak, segélyegyletek és biztosító intézetek ismertetése. VI. osztály, hetenkint 2 órán. A kettős könyvvitel elvei, tekintettel főleg az iparra, mezei gazdaságra (és kereskedésre, a bankári üzletek kihagyásával), segélyegyletekre és takarékpénztárakra. A nem iparosok számára ezenkívül a vasúti kezelési könyvek ismertetése és vezetése, a biztosító intézetek ügynökei könyvvezetése. - 16 — 4. Természettudományi tárg-yak. A) Természetrajz.*) Czél: Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlésén és összha-sonlitásán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. I. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alap jellemeivel biró, a mezei gazdasági, különösen az ipari ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain szeinléltetendők azok ismertető jegyei, találási helyök és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, azonban a mezei gazdaságban és az iparban használtatni szokott növénypéldányokon kerestetendők fel a növények ismertető jegyei, növési helyök és hasznuk. II. osztály, hetenkint 3 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjellemiuel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban és az iparban használtatni szokott állat-példányokon tanitandók az állatok ismertető jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási módjok, sajátságaik, átalános és különös hasznuk ; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével s az állatoknak analytikai uton való meghatározásával. Az állatcsoportok szervezete s életfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilag ismertetendő. III. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival. b) Tavaszi és nyári hónapokban, a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővitendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyamata. c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s igy egybefoglalni földünk természetrajzát. B) Természet- és vegytan. Czél: A természeti tünemények törvényeinek kísérletek utján való ismeretére vezetés, tekintettel a kosmikus tüneményekre. Az elemeknek és azon vegyületeknek ismerete, melyek a mezei gazdaságban és az iparban fontossággal birnak. a) Természettan. IV. osztály, hetenkint 3 órán. A testek átalános tulajdonságai. A testek mozgása, Az erők és azok sulyegyene. A munka. A gépek. *) E tantárgy mi módon tanítása végett lánw a tanító a „Felsó népiskolák" természetrajz» tantervét. - 17 — V. osztály, hetenkint 3 órán. A hang, hő, fény, villamosság és delejesség tüneményei. Befejezésül a kosmografia elemei. b) Vegytan. V. és VI. osztály, hetenkint 2—2 órán. A közéletben előforduló anyagokból (u. m. levegő, viz, só, mészkő, szén stb.), kiindulva, az elomeknek s azok fontosabb vegyületeinek ismertetése. A szerves vegyek közül tárgyalandók a nevezetesebbek, u. m. a vér-lugsó, bor, eczet, szappan, növényrost, keményítő, ezukor és cserzőanyagok, mindegyiknél a hozzátartozandó vegyi tolyamatokat és vegyületeket is megismertetve. — Mindezen kísérletek alapján a vegyképleteket minden elméleti fejtegetés nélkül esak annyiban kell használni, a mennyiben azok az ¡rás rövidítésére szolgálnak. 5. A történelmi tárgyak. A) Földrajz és statisiiha. Czél: A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. I. osztály, hetenkint 2 órán. A magyar-osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország földrajza, az osztrák tartományoknak csak átalános áttekintése, kiválolag az első természeti viszonyai. (Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok és vidékek néprajza, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet utján való ismertetése, szemelőtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot.) II. osztály, hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az első osztályban, kapcsolatban a statistikával. III. osztály, hetenkint 2 órán. Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az elébbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések történelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statistikával. IV. osztály, hetenkint 2 órán. a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egész áttekintése. b) A mathematikai és phisikai földrajz elemei s földabroszok készítése 2 — 18 — B) Történelem. Czél: a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. b) Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete, melyekből a müveit népek jelen állása megérthető. III. osztály, hetenkint 2 órán. A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt az egészen átlehessen menni ; Magyarország politikai földrajzának oly mó don való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban volt állapotát a tanuló a történelemmel kapcsolatosan megismerje. IV. osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelme Amerika felfedezéseig. Kiemelendők a tanitás folyamán : A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban — A kereszténység eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és annak folytán alakult uf államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágositásokkal. V. osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelmének folytatása a legújabb korig, nevezetesen : A felfedezések. A tudomány és művészet újjáéledése. A vallási reform. A vallási és nemzeti háborúk. A fejedelmi absolutismus kora. Az amerikai szabadságnarcz. A franczia forradalom és Napoleon kora. Az ujabb forradalmak és az állami ujabb alakulások. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágositásokkal. VI. osztály, hetenkint 3 órán. Magyarország pragmatikai történelme, különös tekintettel a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás fejlődésére. C) Alkotmánytan s némi jogi ismeretek. V. osztály, hetenkint 2 órán. a) Az ország közjoga : a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. b) A váltójog és a csődtörvény főbb vonalai. 6. Gyakorlati tárgyak. Mesei gazdaság vagy ipartan. VI. osztály, hetenkint 2 órán. a) Oly vidéken, a hol a mezei gazdaság a főfoglalatosság, az intéaet mellé állítandó kertben gyakorlatilag tanitandók : a haszonkertészetből : a fatenyésztés, zöldség mívelés ; a földmívelés, növénytermesztés, állattenyésztés, méhészet, selyemtenyésztés, szőllőmívelés és az erdőszet alapvonalai. - 19 b) Oly vidéken pedig, a hol az ipar a főfoglalatosság, felveendő ennek valamely ága és gyakorlatilag tanítandó az intézet mellett felállítandó ipartanmfíheíyben. (Lásd az ipartanműhelyről szóló jegyzetet a 20. lapon.) 7. Művészeti tárgyak. A) Szépírás. I., II. és III. osztály, hetenkint 1—1 órán. Üteny szerint tanulják az úgynevezett angol szépírást s alkalmazzák ezt a könyvvitelnél. B) Rajzolás. Czél. A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő sikmértan és vetülettan alapteladványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása. I. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 3 órán. Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalok, görbe vonalok s ezekből összetett egyszerű diszitmények. Sikmértani idomok. — Egyszerű mértani testek, sodrony és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyékolással is Az előhaladás mérve szerint a mintázás kezdete. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Szerkesztői sikmértan elemei (eszközökkel). II. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Fali táblára előrajzoít ábrákról, fali nagy képekről; ékítmények elemei. Fokozatos előhaladás a mintázásban. b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán. Vetülettan elemei; pont, vonal siktérbeli helyzetének meghatározása, egymázhoz való viszonya. III. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Görög, később középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és szí nezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomboru mintákról. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. A vetülettan ismétlése és folytatása: sikok által határolt s görbe felületű rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszerkesztés. A látkép (perspectiva) szerkesztése. 2* — 20 — IV. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 3 órán. Ékítmények domborművekről virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaisance-stil alapvonalai. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Lépték (mérték) szerint rajzolás. A mértani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a műasztalosságban, lakatosságba vagy az agyagiparban e tekintetben előfordulnak (oly helyen, hol polgári iskola mellett műasztalosság tanítására áll fenn ipar-tanműhely, az azon iparban gyakorolt tanonczok csak a műasztalosságra tartozókra, a műlakatos vagy az agyagiparos tanulók pedig csak azon mesterségre tartozókban, általában mindig a kéz alatti iparág rajzára alkalmazva taníttatnak.) A polgári iskola oly növendékei, kik nem járnak az ipartanműhelybe, az építészeti szerkesztésben gyakoroltatnak. V. osztály, hetenkint 3 órán. a) Az ipart tanulók vetület szerint rajzolnak szakjokba vágó köny-nyebben felvehető tárgyakat (p. o. az asztalos fabútorokat, a lakatos vas munkákat, az agyagiparos agyagmunkákat stb.). Mintázás. Ipart nem tanulók gyakoroltatnak a vázoló asztallal és a szögmérő műszerekkel való mérésekben, a területek felosztásában, a területek kiszámításában, térképek készítésében. VI. osztály, hetenkint 3 órán. a) az ipart tanulók folytatják a szakjokba vágó összetettebb műtárgyak felvetését (az asztalos p. o. gyakoroltatik az építészeti műbutorok felvetésében, ékítményekkel való díszítésében ; a lakatos, agyagiparos stb. a saját ipara ugyan idevágó tárgyai rajzolásában.) Mintázás. b) Az ipart nem tanulók gyakoroltatnak a lejtmérésekben; alkalmazva ezt a vizvezetés, öntözés, alagcsövezésre és vizleesapolására s ezek lerajzolásában). Jegyzet. Némely polgári iskola mellé az ország különböző vidékein ipartanmühely állíttatik a végett, hogy abban az ipar egy bizonyos ág«, az arra rendelt tanitó és esetleg segédek által, rendesen miveltessék, egyszersmind ebben a polgári iskola azon növendékei, kik magokat az ipari pályán akarják kimivelni, alkalmat találjanak az ott felvett iparág megtanulására is. E végből az ipari pályára készülni kívánó polgári iskolai tanuló, az iskola IV- ik osztályába lépése kezdetén, a rendes tanulni valók folytatása mellett, a felvett iparág tanulására kiszabott órákban elkezdheti annak tanulását is és folytathatja az iskola V. és VI. osztálya bevégeztéig, mely idő alatt az ezen iparághoz szükséges rajzolásban is gyakoroltatik ; három év alatt a felvett iparágba anyira beletanulhat, mint egy iparos tanoncz. A három év ilynemű gyakorlattal, midőn a polgári iskolai pályát is bevégezte, mint iparos segéd léphet át a rendes iparos műhelyébe. C) Éneklés. Ha a polgári iskola I. osztályába lépett tanulók az elemi iskola négy alsó osztályában a Bartalus-féle „Éneklő A-B-C" szerint, kiszabott négy év folyamot jól megtanulták ; ugy a polgári iskola I. és II. osztályaiban folytatni kell a nevezett vezórkönyv V. és VI. évfolyamát. _ 21 — Ez évfolyamokkal az ének a tisztán népies alapon bevégeztetvén, azaz : az egy minta hangnem (a—c) éneklésében a tanitványok kellő jártasságot szerezvén, következik a többi hangnemek ismertetése, melyeket a Bartalus-féle „Énektanitó vezérkönyvben" sorrendben fellehet találni. I. és II. osztály együtt, hetenkint 1 órán. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból. Chorálok és népdalok. A könnyebb hangnemekből négy kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból. III. és IV. osztály együtt, hetenkint 1 órán. A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem; — továbbá kisebb beosztású művésziebb hangjegyek és diszitmények használata. — Kargyakorlatok magyar népdalokból. V. és VI. osztály együtt, hetenkint 1 órán. A fennebbiek ismétlése a szerint, a mint az osztályok halladottsága s éneklésbeni jártassága igényli. Az eddigiek tüzetesebb elméleti áttekintése. - - Kargyakorlatok magyar népdalokból s más jelesebb karénekekből 8. Test- és fegyvergyakorlat. A polgári iskola növendékei a test- és fegyvergyakorlatok tanulására két csoportra osztandók. — Az első csoportba sorozandók az I., II. és III. osztály, a második csoportba IV., V. és VI. osztály növendékei. Tanulnak minden csoportban hetenkint egy-egy órán. I., II. és III. osztály együtt, hetenkint 1 órán. a) A rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat, sorhanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállásának és kifejlésének különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemeit stb. AV., V. és VI. osztály együtt, hetenkint 1 órán. A fönnebbieken kivül gyakoroltatnak a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatokban. Rendkívüli tantárgyak. Latin, franczia nyelvek és a zene. A rendkívüli tantárgyak a tanitási rendes órákon kivül az olyan növendékeknek tanitandók, kik az iskolai év elején vagy maguk jószántából, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoznak. A kik az év elején egyik vagy másik rendkivüli tantárgy tanulására vállalkoztak s az igy alakult osztály kedveért a rendkivüli tantárgy tanulására vá\'lalkoztak s az igy alakult osztály kedveért a rendkivüli tantárgy tanítása elrendeltetett és megkezdetett, azok az általuk választott tárgy szorgalmas tanulására épen ugy köteleztetnek, mint a rendes tantárgyak tanulására. — 22 — A kijelölt rendkívüli tantárgyak közül az I. és II. osztály növendékei, a rendes tantárgyak mellett csak egyféle rendkívüli tantárgy tanulására vállalkozhatnak. A többi osztályok növendékei egyszerre tanulhatnak ugyan kétféle rendkivüli tantárgyat, egy évben azonban ujat csak egyfélét kezdhetnek. A latin nyelv a polgári iskolában mint rendkiviili tantárgy azon növendékek kedveért taníttatik, kik innen a gymnasiumba, a franczia nyelv pedig azok kedveért, kik a reáliskolába szándékoznak átlépni; ennélfogva e tantárgyakat a polgári iskola négy alsó osztályában kell tanítani s ugy osztani be, hogy a polgári iskolából a gymnasiumba vagy reáliskoUba átlépni kívánó növendék a gymnasium, illetőleg reáliskola megfelelő osztályába felvétethessék. Legokosabban tesznek azon tanulók, kik avval az elhatározással lépnek a polgári iskolába, hogy annak mind a hat osztályát teljesen be-végzik s innen az ez uton elérhető gyakorlati pályára lépnek. 3. Helyén lesz még a nm. vallás és közokt. m. kir. minister ur 1879. decz. lió 27-én 1472 szám a. k. azon rendeletét is tudomásvétel végett szórói-szóra ide igtatni, mely szerint a polgári iskola IV. osztályát jó sikerrel végzett tanulók a középipartanodába is felvétetnek: Vallás és közoktatásügyi m. kir. minister. 1472. eln. sz. 1879. Elismert tény, hogy csak azon ország számíthat szerencsés közgazdasági álla: potokra, mely a közgazgasági állapotokra, mely a közgazdaság főtényezőit -a mezei gazgaságot, ipart és kereskedelmet, egyaránt fejleszti. Hazánk népessége eddigelé főleg a mezei gazdasággal foglalkozott, mely egyoldalú foglalatosságból mindenféle társadalmi, közgazdasági, valamint financzialis hátrányok következtek. Ha tehát megakarjuk alapítani hazánk jóllétét, biztosítani jövőjét: feltétlenül szükséges, hogy kellő gondot fordítsunk, mezei gazdálkodásunk helyes irányban fejlesztése mellett, az ipar és kereskedés mivelésére és kifejlesztésére, de mindenek fölött a tudományra támaszkodó ipari isme retek és gyakorlatok terjesztésére. Az ipar emelésének és kifejlesztésének, mai időben egyik leghathatósabb emeltyűje az „ipar-szakoktatás". Ennek előmozdítására állíttatott fel e f. év őszén Budapesten egy középipartanoda, melyben az elméleti és gyakorlati iparoktatás oly módon vezettetik, hogy az ott tanult ifjú onnan kiléptével alkalmas művezetővé váljék, hivatásához képest az ipar egyik vagy másik ágában. Ezen közép ipartanodának három főszakcsoportja van, melyek egyikében építészet, másikában gépészei harmadikában vegy-, illetőleg gyár-műiparral foglalkozó művezetők taníttatnak, ugy azonban, hogy mindenik szakcsoport tanulói az általános tudnivalókra együtt oktattatnak. Az intézeti tanfolyam 3 évre szabatott meg. Ámbár az intézet szerencsés előjelek közt nyílt meg, s a kezdet újdonságához képest elegendő tanítványnak örvend : mindazáltal a nagy feladathoz mérve, itt az ország minden vidékéről jövő és sokkal számosabb növendéknek kell csoportosulni, mint még most történt, hogy ez intézet az ország szükségeinek megfelelőleg hathasson. — 23 — Ugyanazért felhívom tek. uraságodat, hogy a Budapesten felállított középipartanoda létezéséről és czéljáról értesítse a tankerületjebeli szüléket és gyámokat, s hivja fel, hogy gyermekeiket, kik az ipar valamely ágára hivatást, hajlamot éreznek magokban, és kik a középtanodák, vagy a polgári iskolák négy elsőbb osztályát jó sikerrel végezték, vagy magánúton a szükséges előismereteket megszerezték, a középipartanodába küldjék be, kik ott tanult és ügyes iparosokká műveljék magukat; nevezetesen: vagy építészekké vagy gépészekké, vagy vegy-, illetőleg gyárműiparosokká, E czélt még biztosabban és sikeresebben lehetne elérni, ha egyfelől a köztörvényhatóságok közköltségen küldenének ide s neveltetnének erre alkalmas ifjakat, még pedig az ipar mindhárom ágában; másfelől az egyházi főhatóságok a magok hatáskörében erre szintén hatályosan közreműködnének. Hazánknak alig tehetünk a mai időben hasznosabb szolgálatot, s polgárainknak a megélhetésre alig mutathatunk biztosabb utat és módot, mintha ifjuságunk egy nevezetesebb részét az ipari pályára utaljuk s ea irányban őket elméletileg és gyakorlatilag kiműveljük. — Idején is van, hogy hazánk tiai is belássák, hogy az ipar és kereskedelmi pálya ép oly tisztességes és hasznos, mint az úgynevezett tudós professiók, melyek vagyon és talentum nélküli iíjakra nézve ép oly háládatlanok, mint az azokban való tultömöttség a társadalomra nézve káros és veszélyes. IV. Az intézet tanszereinek gyarapodása 1879 80-ban. A tekintetes városi tanács a lefolyt tanévre tanszerek beszerzésére és a tanári könyvtár gyarapítására 300 frtot ajánlott meg; ezen összeg erejéig a következő beszerzések iránt történt intézkedés : 1. Természettani szertár. Visszaverődési készülék; sugártörési készülék; készülék a nyomás egyéni, terj.; villanydelej ; delejvillanyos íorgató készülék; — összesen: 74 frt 50 kr. 2. Természetrajzi szertár. 12 db. kép a moszatokat feltüntető eredeti példányokkal; Erinaceus europaeus; Mustela putor.; Rallus aquaticus; Hirundo riparia; Pica caudata; Scolopax rusticóla; Grallinula chloropus; Podiceps minor; — összesen: 35 frt 70 kr. Ajándék utján: 24 db. igen becses ásvány; 1 db. Nautilus. 3 A vegytani laboratórium számára beszereztettek: Acid. sulph. angl.; Acid. sulph. ebem. pur.; Acid. tart. ; Grraphit por; Kalihydrat; Arsenic pur.; Ammónia pur. liquida; Ezüstoldat , Aranyoldat; Acid. sil.; Platin-tapló ; — összesen: 20 frt 45 kr. - 24 — 4. Földrajzi szertár. 2 db, történelmi atlasz ; 1 db. dombormű térkép, feltüntetve a begy- és vízrendszert ; a magy szt korona országainak megyei térképei : összesen : 28 frt. 5. Mértani rajz 2 db körző ; 1 db mérő szalag ; 1 db. szögkereszt ; összesen : 16 frt 50 kr 6. Hangszerek. A tanuló ifjúság által rendezett hangverseny, valamint a műkedvelői társulat által rendezett szini előadás tiszta jövedelméből 1 db. zongora 3\'5 frt 7. Tanári könyvtár, a) Vétel utján: Scholtz: Földrajz; Dr. Lutter: Számtan 3 füzet; Dr. Simonyi: Magyar nyelvtan 2 köt ; Domokos : Mértan ; Jablonszky: Földrajz; Fillinger : Állattan; ¡Schubert : Természettan ; Torkos : Magyar nyelvtan ; Lévay : Irodalom; Jausz : Német olvasók. ; Szécskay: Növénytan; Dum-reicher : National-Wohlstand ; Beöthy : Magy. nemz. irod ; Simo nyi : Rendsz. magy. nyelvt ; Petőfi : Coriolanus ; Cox : Görög regék; Landau: Arányok szerinti rajzolás ; Frick : Physik. Tech-nik ; Hirzel : Katechism. d. Chemie ; Brewer : Katech. d. Natúr -lehre ; Kloss : Turnbüehlein ; Böttcher: Turnunterricht; Kaiser: Turnschule ; Salamon történelmi doldozatai. Folyóiratok ; Paedagogiai Szemle ; Középtanodai tanáregyleti közlöny ; Magyar nyelvőr; Általános tanügyi közlöny; Népnevelők lapja; Földrajzi közlemények ; Magyar tanügy ; Budapesti szemle ; Nép tanítók lapja ; Bürgerschule ; —- összesen : 94 frt. b) Ajándék utján : Erdődy J. : Földrajz ; Gyulay B. : Irodalom ismertető ; Hoffmann M : Német nyelvtan ; Jablonszky J : Földrajz ; Jónás I.: Német nyelvtan; Klingenberg I : Magyar nyelvt. : Kont Gy. : Természettan ; Sporzon P. : Gazdasági olvasókönyv ; Scholtz : Földrajz 8. Ifjúsági könyvtár Az ifjúsági könyvtár számára a növendékek által fizetett használati illetményekből a következők szereztettek be : Barthélémy : Az ifjú Anacharsis utazása Görögországban ; Beaumontnő : Gyermekek tára ; Beöthy L : Beszé-lyek ; Biís Vitéz : Igaz is, nem is ; Bús Vitéz : Elbeszélések ; Jókai M. : A fránya hadnagy, A szegénység utja, Egy ember, a ki mindent tud, A debreczeni lunátikus ; Márkus István : Törökországi képek ; Garam : Nem ugy van most, mint volt régen; Szász Károly: A Nibelungok; Swanton Belloe Luiza : Pierre és Pieorette ; Szokoly Viktor : Tarkakönyv 2 köt ; Fiissy Tamás : Szünórák ; Taylor A : A gyermekek és a madarak ; Tolnay Lajos : A nyomorék ; Hanthó Lajos : Történelmi csarnok ; Vahot Imre : A honvéd őrangyala ; Lorinser F. : A legnevezetesebb ehető és mérges gombák ; Bánfi János : A Szántó család története, A rongyszedő, Á varrónő ; Dickens : Karácsonyi — 25 — ének ; Gogol M. : Beszélyek az orosz életből ; Conscience H. : A szegény nemes ; Macaulay T : Milton ; Stifter A : Brigitta ; Zichy Antal elbeszélései ; Lessing Gr : Bölcs Náthán ; Heise P : A grófi kastélyban ; Pulszky F : Eszmék Magyarorsz tört. ; Macaulay : A pápaság ; Szilasy Mór : Életrajzok Plutarchos ból 2 füz ; Lamb Károly és M. : Schakspere-mesék ; A magyar ifjúság könyvesháza 6 kötet ; Otto Spammer : Aus dem Jugendleben eines Handwerks, Glück auf, Opfer des Aberglaubens, Jermák, Quer über, Die versunkene Stadt, Berühmte Reisende, Tausend und eine Nacht ; Niedergesäss R : Der Taubstumme ; Lingen E. ; Ein Bild aus alter Zeit, Ein Strauss v. Immortellen ; Vernaleken Tli : Volkserzählungen ; — összesen: 61 frt 30 kr V. Az 1879 80. tanévben bevégzett tananyag áttekintése, tankönyvek és tanárok. Első osztály. Osztályfőnök: SCHULTZ KÁROLY. Hit- és erkölcstan. Hetenkint egy óra. A tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Magyar jijelv. Hetenkint 4 óra. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar sz. legenda köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás ; az olvasmányok tartalmi megmagyarázása s ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése. A szép előadás gyakorlására könyv nélkül tanult versek szavalása. Egyszerű mondat, mondatrészek ; fő és mellékmondat megkülönböztetése. Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. Szóképzés ; az előképzők. Hetenkint egy Írásbeli házi-dolgozat. Tankönyv : Simonyi magyar nyelvtana, Bodnár Zs. és 1 ványi magy. olvasókönyv I. r. Tanította : Bosenblüh Lajos. Héim\'t nyelv- Hetenkint 3 óra. Egyszerű mondat, mondat részek megkülönböztetése. A conjugátióból a személyragozás és az igealakok megkülönböztetése idő és módjelzők alapján A declinatió és motió. Szótanulás, főleg tárgyi csoportokban. Hetenkint egy Írásbeli házi dolgozat Tankönyv : Hoffmann Mór német nyelvtana I. r., Jausz Gy Deutsches Lesebuch I r. Tanította : Hoffmann Mór. - 26 — Földrajz. Hetenkint 2 óra. Magyarország és a földközi tengert környező\' földrész, nevezetesen : Európa déli félszigeteinek, Elő-Azsiának és Afrika éjszaki partjainak természeti és népi viszonyai. A földleírással kapesolatban a leginkább előforduló kőzeteknek ismertetése, tekintettel azon tüneményekre is, melyek a föld felületének alakját változtatják. Tankönyv : Jablonszky földrajza Tanitotta : Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A mngyarok történelme IV. Béláig, A honszerzés. A kereszténység Magyarországban. Keresztes hadak. A tatárjárás. Tankönyv : Schwicker J. H. Magyarország története. Tanitotta : Zánhay Zsigmond. Sámfán. Hetenkint 4 óra. A megnevezett egész és törtszám, mint a mérésnek eredménye, példákkal fölvilágosítva. Az elvont szám. A tizes számrendszer tüzetes ismertetése. A négy alapművelet nevezett és nem nevezett egész számokkal. A számok oszthatósága. A közös osztó és közös többes. A négy alapművelet közönséges és tizedes törtekkel. A közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtté és megfordítva A hazai mértékek tüzetesebb ismertetése a számtani müveletekkel kapcsolatban. Tankönyv : Dr. Lutter N köz. számtan I. rész. Tanitotta : Rosenblüh Lajos. mértan és mértani raj«. Hetenkint 4 óra. Síkalaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján : A hosszmérték és szögmérő ismertetése és alkalmazása. A négy alapművelet hosszakra ég szögekre alkalmazva. Merőleges és vízszintes vonalak rajzolása Az egybevágóság és hasonlatosság rajzi uton való megmagya rázása. A területmérték ismertetése Sik ábrák területeinek ki" számitása, — Egyszerű mértani diszitmények szabad kézzel val0 rajzolása. Tankönyv : Mocnik F. mértani nézlettan I. r., Krisz F. Sikalaktan. Tanították : Rosenblüh Lajos és Schultz Károly Termésaietraj«. Hetenkint 2 óra. Az állattanból a gerin" czes állatoknak, a növénytanból élő növénypéldányoknak szem • lélése, a pontos terminología és tüzetes leírás gyakorlására. Tankönyv : Fillinger K. állattan I. r. Szécskay J növénytan I. r. Tanitotta : Zánhay Zsigmond. Szabadkézi rajz. Az I. és II. osztály tanulta a mértani rajzzal kapcsolatban. Tanitotta : Schultz Károly. Szépírás. Hetekint 1 óra Üteny szerint tanulták a magyar és német szépirást. Tanitotta : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többfélesége, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolták a sorfordidatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának összeállásának és kifejlésének különféle ne- — 27 — meit. A szabadgyakorlatok különféle nemei, az ugrás különféle nemei, a függési és támaszkodási gyakorlatok. Tanitotta : L\'on-Urácz Adolf. Ének. Hetenkint 2 óra Létrák Gyakorlatok különböző alaphangból\' Chorálok és népdalok. Tanitotta: Bercez Imre. Második osztály. Osztályfőnök : SCHMIDT KÁROLY. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 4 óra. Olvasmányok és azoknak feldolgozása. Összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése ; mellé- és alárendelt mondatok viszonya ismertetése. A szókötés, szóképzés. Synonvmák egybeállitása és magyarázata az olvasmány alapján. Hetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Tankönyv. Simonyi magyar nyelvt., Podnár-Iványi magyar olvasókönyv I. r Tanitotta : Zánkay Zsigmond. Hiénáét nyelv. Hetenkint 3 óra. Fő- és mellékmondatok. Teljes conjugátió. A határozók tana. Szóképzés elemei, főleg szótanulás etymologikus csoportokban. Hetenkint egy Írásbeli házi dolgozat Tankönyv: Hoffmann Mór német nyelvtana I. r., Jausz Gy Deutsches Lesebuch I. r. Tanitotta : Schmidt Károly. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Európa többi része, e földrész áttekintése. A meteorología és klimatológia legelemibb része, tekintettel földrészünkre. Tankönyv : Hunfalvy J. kis földleirás Tanitotta : Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A magyarok történelme folytatása a mohácsi vészig: Az anjouk uralkodása. A török háborúk. A Hunyadiak kora A mohácsi vész. Tankönyv : Schwicker J. H. Magyarország története. Tanitotta : Schmidt Károly. Sxámtan. Hetenkint 4 óra. Számolási rövidítések, számtani műveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. Egyszerű hármasszabály; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. Százalék. Tankönyv : Dr. Lutter N. számt. II r. Tanitotta : Bosenblüh Lajos. Mértan és mértani raj:« Hetenkint 4 óra. Stereometriai elemek A sík. Az egyenesek és síkok absolut és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u m hasáb, gúla, szabályos testek, henger, kúp, gömb. A testek összeillősége, symmetrica, hasonlósága, felsziné-nek és térfogatának meghatározása. Sík ábrák és testek szabad kézzel való távlati rajzolása, sodrony és zárt mintákról. Árnyé- - 28 — kolás. Egyszerűbb alakoknak emlékezetből rajzolgatása Tankönyv : Mocnik F mértani nézlettan I. r., Krisz F. szemléleti mértan Tanitották : Rosenblüh Lajos és Schultz Károly. Természetrajz Hetenkint 2 óra. Az első osztálynál emiitett szempontból folytattatott az állatok és növények szemlélése ; használtattak részint természetes példányok, részint jó ábrák. Tankönyv : Fillinger K állattan I. r., Szécskay növénytan H. r. Tanitotta: Záukay Zsigmond. Szabadkézi rajz. Lásd I. osztály. Szépirás. Hetenkint 1 óra. A magyar és német folyóirás ismétlése után a franczia ronde-irást. Tanitotta : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd I. osztály. Ének. Hetenkint 2 óra. A könnyebb hangnemekből négy kemény s az ezzel kapcsolatos négy lágy. Kargyakorlatok magyar népdalokból Tonitotta: Berecz Imre. Harmadik osztály. Osztályfőnök: ROSENBLÜH LAJOS. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv Hetenkint 3 óra. Nagyobb epikus olvasmány (p Arany Toldija). Az olvasmány tartalma megértetésén kivül a mfi szerkezetének, valamint a költői stylus sajátosságainak kellő magyarázata Magyar prozódia Prózai olvasmány : Leirások, elmélkedések. — A nyelvtan rendszeres áttekintése. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat Tankönyv: Torkos L. magyar nyelvtana, Bodnár-Iványi magy. olvasókönyv. II. rész. Tanitotta: Hoffmann Mór. líémet nyelv. Hetenkint 3 óra. Az összetett szerkezetű mondat. Időtan. Az alaktan és szóképzéstan kiegészítése az olvasmány alaptanján. Az olvasmányokban előfordult sajátos német kifejezések, synonymák csoportosilása. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat Tankönyv: Hofímann Mór ném. nyelvtan II. r.. Jausz Gry Deutsches Lesebuch II. r. Tanitotta : Hoffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra A physikai és mathematikai földrajz elemei: a föld alakja, nagysága, felületének természeti felosztása, a földségek és tengerek jellemzése, a föld mozgása, íöldövek és égalj — Afrika és Ázsia azon részei, melyek az első osztályban tárgyalva nem voltak, továbbá Amerika és Ausztrália; természeti és népi viszonyaik szerint tekintetbe véve — 29 — a felfedezések és gyarmatosítások történetét is. Tankönyv: Hun-falvy J kis Földleírás. Tanította : Schultz Károly. Történelem. Hetenkint 2 óra. A magyarok történelme a Habsburg ház uralkodása alatt; A reformáczió és a török hódoltság Vallás és szabadságharczok. Az alkotmányos és társadalmi reformok. A függetlenségi harcz és az 1867-ki kiegyezés. Tankönyv: Schwicker J. H Magyarország tört. Tanitotta : Schmidt Károly. Számtan. Hetenkint 4 óra. Összetett hármasszabály. Kamatszámolás. Határidőszámolás. Lánczszabály Az arányos osztás Elegyitési feladatok Tankönyv : Dr. Lu\'ter N. számt III. r. Tanitotta: Bosenblüh Lajos. Mértan-és mértani rajz. Hetenkint 3 óra Elemi ábrázolástan: Egyszerű testek távlati és orthogonális ábrázolása Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség, symmetria, hasonlóság és területmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. Görbe vonalú idomok A körtan kibővítése s az idevágó constructiv feladatok. Tankönyv : Mocnik F. mértani néz-lettan II. r. Hieser-Szabóky rajzoló mértan. Tanították : Bosenblüh Lajos és Schultz Károly. Természetrajz. Hetenkint 2 óra. Az állati és növényi or ganismus taglalása, amennyiben az élet fenntartására szolgáló működésének általános megértésére szükséges. Tankönyv : Fii linger Károly: Az állatok és növények természetrajza. Tanitotta: Morgenbesser János, Természettan. Hetenkint három óra. A természettani alapfogalmak ismertetése: Testek általános tulajdonságai, halmazállapot változása. Suly és sulymérő. Fajsúly és fajsulymérő. Barométer. A melegség határa, thermométer. A nap mint hő és fényforrás. A fény visszaverődésének és törésének alaptörvényei. A villamosság és delejesség főbb jelenségei. Tankönyv : Schu bert K. természettana. Tanitotta: Morgenbesser János. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Görög stilü ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Egyszerűbb ékitmc nyek rajzolása főszmiutákról. Az emlékezetből való rajzoltatás folytatólagosan. Tanitotta: Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd. I. osztály. Ének. Hetenkint 1 óra. A következő négy kemény és négy lágy hangnem. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tanitotta : Berecz Imre. - 30 — Negyedik osztály. Osztályfőnök : ZÁNKAY ZSIGMOND. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyarnyelv. Hetenkint 3 óra. Költői olvasmány : román-czok, balladák és lyrikus költemények. A tartalmi magyarázat mellett a verstan. Prózai olvasmány: Beszélgetés, levél. — A stilus általános általános törvényei. A költői és prózai stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra is. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Bodnár irálytan és olvasókönyve I. r. Tanitotta : Hoffmann Mór. Xímet nyelv. Hetenkint 3 óra. A német grammatika rendszeres áttekintése. A sajátos német verstan elemei. Szólásmódok, synonymák folytatólagos magyarázása. Hetenkint egy írásbeli házi dolgozat. Tankönyv : Hoffmann M. német nyelvtana II. r. Jausz Gy. Deutsches Lesebuch II. r. Tanitotta \'.Hoffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra. A magyar-osztrák monarchia természeti és politikai földrajza. Tankönyv: Scholtz A. földrajza. Tanitotta : Schmidt Károly. Történelem. Hetenkint 3 óra. Európa történelme, Amerika felfedezéseig; a keleti népek művelődési viszonyainak rövid is mertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A kereszténység eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és az annak folyamában alakult uj államok Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak, A középkori viszonyok bomlása. Tankönyv : Neuman S. világtörténete I. és II. r. Tanitotta : Schmidt Károly. Számtan Hetenkint 4 óra. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás Yáltókémlés - Az ellentett szám a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyen -letek egy ismeretlennel. Tankönyv : Mauritz II. r. Mocnik II. r. Tanitotta : Zánhay Zsigmond. Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra Gyakorlati mérések. A síktani ábráknak más alakú, de egyenlő területű ábrákká való átalakítása. A területek felosztása. A gyakorlati életben előforduló testek felületeinek és köb tartalmának kiszámítása. Tankönyv : Mocnik F. mértani nézlettan II. r, Krisz F. Leirati mértan. Tanitották : Zánhay Zsigmond és Schultz Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra Számlák és nyugták kiálli tclScl^ £1 költségvetések elkészítése és másolása ; az anyagról ve- — 31 — zetett számadás: folyó leltár; egyszeri! pénztári napló vezetésé. Tank : Roeser könyvviteltana I r. Tanitotta : ZánJcay Zsigmond. Vegytan és ásványtan. Hetenkint 4 óra A közéletben eló\'forduló anyagokból (u. m. levegő\', viz, só, mészkő, stb) kiindulva az elemeknek s azok fontosabb vegyületeinek ismertetése, Kapcsolatban megismertettek a főbb ásványok és sziklafajok. — A szerves vegyek közül tárgyaltattak a nevezetesebbek: u. m. vérlugsó, bor, eczet, szappan, növényrost, keményitő, czukor és cserző anyagok, mindegyiknél a hozzátartozó fontosabb vegyületeket is megismertetve. — Mindez kísérletek alapján ; a vegyképleteket minden elméleti fejtegetés nélkül, csak annyiban használtam, a mennyiben azok az irás rövidítésére szolgáltak. Tankönyv: Dr. Haydu Gyula vegytan és ásványtana. Tanitotta : Morgenbesser János. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és színezése. Összetettebb ékitmények-n k főszmintákról való rajzolása Tanitotta: Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra Az 1. osztálynál emiitetteken kivül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatok. Tanitotta : Pongrácz Adolf. Ének Hetenkint 1 óra. Folytatólag a még hátralevő négy kemény és négy lágy hangnem. Továbbá kisebb mfívésziebb beosztású hangjegyek és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból Tanitotta: Berecs Imre. Ötödik osztály. Osztályfőnök: HOFFMANN MÓR. Hit- és erkölcstan. Lásd I. osztály. Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. Költői olvasmány : Drama (Shakespearetől: Macbeth ; Moliéretől: A tudós nők; Kisfaludu-tól egy vígjáték; Szigligetitől egy komoly dráma). A tartalmi magyarzat mellett a drámai compositió megértetése. Prózai olvasmány: Szónoki beszéd, szerkezetének megvilágításával. A compositió általános törvényei Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat Tankönyv: Bodnár irálytan és szerkezettana II r. Tanitotta: Hoffmann Mór. Németnyelv. Hetenkint 3 óra A nyelvtani ismeretek folytonos ébrentartása és alkalmazása mellett oly prózai művek olvastatása, melyek tartalmilag a polgári iskola tanulmányi körével kapcsolatban vannak és a közélet nyelvének megértését is elősegítik ; nevezetesen, népszerű tudományos értekezések és előadások, szónoklatok a közélet terén — Költői olvasmány : — 32 — nevezetesebb irók (különösen Göthe, Schiller, Uhland) műveiből. — Az olvasmányok tartalmának magyarázata. Költemények könyv nélkül tanulása és előadása Beszélgetés német nyelven. Kéthetenkint egy Írásbeli házi dolgozat Tankönyv : Szemák J. német mondattana I. r., Jausz Gy. Detsches Lesebuch III r. Tanitotta : Hoffmann Mór. Földrajz. Hetenkint 2 óra. Az európai többi államok földrajza, tekintettel más földrészeken való birtokaikra és a kereske delmi összeköttetésekre. Tankönyv: Schwicker J. H ált földrajza. Tanitotta : Schmidt Károly. Történelem Hetenkint 3 óra Európa történelmének folytatása a legújabb korig : A fölfedezések A tudomány és művészet újjáéledése A vallásos reform A vallásos és nemzeti háborúk A fejedelmi absolutismus kora. Az amerikai szabadságharcz. A franczia forradalom és Napoleon kora. Az ujabb forradalmak és az állami ujabb alakulások. Tankönyv : Neumann S. világ története II. és IH. r. tanitotta : Schmidt Károly Számtan. Hetenkint 3 óra. Logarithmus Elsó\' fokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Regula falsi. Első fokú számtani és mértani sorok. A kamatos kamat számitása. Tankönyv: Dr. Lutter N. betüszámtana, Weninger V. politikai számtana. Tanitotta : Zánkay Zsigmond. Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra Sik háromszögtan alkalmazva a terület és köbtartalom kiszámítására Gyakorlatok szögmérő műszerekkel Tankönyv: Domokos J. mértana II. r.. Krisz F. leirati mértana II. r. Tanitották : Zánkay Zsigm. és Schultz Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra Egyszerű és kettős könyvvitel, különös tekintettel a kereskedésre. A folyószámlák Tankönyv : Roeser könyvvitel tana II r. Tanitotta : Zánkay Zs. Természettan. Hetenkint 3 óra. A hő. A testek mozgása. Az erők és azok sulyegyenlősege A muka. A gépek Tankönyv : Greguss Gy. természettana. Tanitotta : Morgenbesser János. Ipartan. Hetenkint 2 óra. A higany, réz és ötvényei, mész, salétrom, sziksó, hamuzsir, kén stb. anyagok feldolgozása. Tankönyv : Az előadó tanár jegyzetei. Tanitotta : Morgenbesser János. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Az emberi fej és test részek rajzolása lapmintákról : ugyancsak az emberi fej és test részek rajzolása főszmintákról. Tanitotta: Schultz Károly. — 33 - Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd IV. osztály. Ének. Hetenkint 1 óra. A fennebbiek ismétlése a szerint, a mint az osztályok baladottsága s éneklésbeli jártassága igényelte. Az eddigiek tüzetesebb elméleti áttekintése. Kargyakorlatok magyar népdalokból és más jelesebb karénekekből. Tanitotta: Berecz Imre. Hatodik ossstály Osztályfőnök: MORGENBESSER JÁNOS. Mit- és erkölcstan. Lásd I osztály Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra Költői magán olvasmány. Iskolai olvasmány: Népszerű tudományos értekezések A költői és prózai műfajok elmélete különös tekintettel az egyes műfajok fejlődésére a magyar irodalomban, Havonkint egy Írásbeli bázi dolgozat. Tankönyv: Lévay I. Irodalom története. Tanitotta: Hoffmann Mór, Német nyelv. Hetenkint 2 óra. Lásd V. osztály. Tankönyv : Szemák J német mondattana II. r Tanitotta: Hoffmann Mór. Statistika. Hetekint 2 óra A magyar birodalom statistiká-jának főbb elemei, összehasonlitva az európai nevezetesebb államokkal. Tankönyv : Kozma, Magyarország összebas. statist Tanitotta : Schmidt Károly. Történelem. Hetenkint 3 óra. Magyarország pragmatikai történelme, különös tekintettel a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás fejlődésére. Tankönyv: Horváth M a magy. története. Tanitotta: Schmidt Károly. Számtan. Hetenkint 3 óra. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. A törlesztési és évjáradéki számitások. A biztosító intézeteknél, takarépénztáraknál, jegybankoknál, egyéb pénzintézeteknél és rész vény társulatoknál előforduló számítások és a velük összefüggő szervezeti ismeretek. Állam- és magán-sorsjegyek. Tankönyv: Dr. Lutter N betüszámtana. Tanitotta: Rosenblüh Lajos. Mértan és mértani rajz. Hetenkint 2 óra. Vetülettan és annak alkalmazása építészeti és gépi tárgyakra. Árnyéktan. Felmérés Lejtmérés alkalmazva a vizvezetés, öntözés, alagcsö-vezésre és lecsapolásra. Tankönyv: Mocnik F. mértani nézlettana II. r., Krisz F leirati mértana II. r. Tanitotta: Schultz Károly. Könyvvitel. Hetenkint 2 óra A takarékpénztárak és rész-vénytársulatok könyvvitele. Tankönyv: Veninger V. könyvviteltana. Tanitotta: Zánhay Zsigmond. 3 - 34 — Természettan. Hetenkint 3 óra. A hang, fény, villamosság és delejesség tüneményei. Befejezésül a kosmografia elemei. Tan könyv : Grreguss Gry. természettana, Berecz mennyiségtani földrajza. Tanitotta: Morgenbesser János. Ipartan. Hetenkint 2 óra. Lásd V. osztály. Alkotmánytan Hetenkint 2 óra. Nemzetgazdaság elemei. Az ország közjoga : a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. A magánjogból, az anyagi részből : az örökösödési szerződési, telekkönyvi jog fővonalai; az anyagi büntető jog. Az alaki jogból : a birói szervezet és a perrendtartás röviden. A váltójog és csődtörvény főbb vonalai. Tankönyv : Mártonfi M. magyar alkotmánytana II. kiad. Tanitotta: Schmidt Károly. Szabadkézi rajz. Hetenkint 2 óra. Bevezetés az építészeti alaktanba rajzgyakorlatokkal. Az oszloprendek rövid ismertetése és rajzolása. Tereprajzi gyakorlatok. Tanitotta : Schultz Károly. Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Lásd IV. osztály. Ének. Henkint 1 óra. Lásd V. osztály. Rendkívüli tantárgyak. A rendkívüli tantárgyak a tanitási rendes órákon kivül az olyan növendékeknek taníttattak, kik az iskolai év elején vagy maguktól, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendki-vüli tantárgy tanulására vállalkoztak. Franczia nyelv. Hetenkint 5 óra. Ahn-Mutscbenbacber tankönyvéből végeztetett a kezdőkkel 80 gyakorlat, a baladókkal innen végig. Tanitotta: Morgenbesser János. Zene. Hetenkint 2 óra. Intézetünk növendékei közül 8-an, kik a zenében már némi jártassággal birtak ez idén is működtek Berecz Imre énektanár vezetése mellett. VI. A tanári kar és működésének kimutatása. 1. Morgenbesser János igazgató; polg iskolákra képesített tan., a VT. osztály főnöke; a kir. magy természettudományi társulat rendes tagja, a n -kanizsai iskolaszék tagja, a vegyt. labor., a termény- és természettani szertár, a tanári és ifjúsági könyvtár őre; tanitotta a természetrajzot a III., a vegytant és ásványtant a IV., a természettant a III., V. és VI., az ipartant — 35 - az V. és VI osztályban a franczia nyelvet raint rendkivüli tantárgyat H. ó. 17. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 7. 2. Berecz Imre zene- és énekre képesitett tan., a soproni „ifjúsági zene-egylet" tiszteletbeli alelnöke; tanitotta az éneket és zenét minden osztályban. H. ó, 6. — Sz. éve ezen int : 8. 3. Hoffmann Mór rendes tan., polg. iskolákra képesitett tan., az V. osztály főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület első alelnöke, iskolaszéki tag, tantestületi értekezlet! jegyző ; tanitotta a magyar nyelvet és irodalmat a III, IV . V., VI., a német nyelvet az I., ül., IV, V., VI. osztályban. H. ó. 24. — Sz é. ezen int. 5. Irodalmilag is működött 4. Pongrácz Adolf tornára képesitett tan., a tornaszerek őre ; tanitotta a tornászatot minden osztályban. H. 6. 6. — Sz. éve ezen int. 6. 5. Kosenblüh Lajos rendes tan , polg. iskolákra képesitett tan , a III. osztály főnöke, az iskolai takarékpénztár kezelője; tanitotta a magyar nyelvet az I, a számtant az I , II., III. VI, és a mértant az I., II, III osztályban. H. ó. 24. — Sz. éve ezen int.: 6. 6. Schmidt Károly rendes tan, polg. iskolákra képesitett tan., a II. osztály főnöke ; tanitotta a német nyelvet a II, a földrajzot a IV., V., a történelmet a II., III, IV., V., VI., a statistikát és alkotmánytant a VI. osztályban. H. ó. 24. — Sz éve ezen int. 5. 7. Schllitz Károly, rendes tan, polg. iskolákra képesitett tan., az I. osztály főnöke, a rajztanszerek őre; tanitotta a földrajzot az I., II, III, a mértant a VI, a szépírást, az I., II, a mértani- és szabadkézi rajzot minden osztályban H. ó 24. — Sz. éve ezen int.: 8. 8 Zánkay Zsigmond segédtan, polg. iskolákra képesitett tan., a IV. osztály főnöke; tanitotta a magyarnyelvet a II., a történelmet az I a természetrajzot az I., II., a mértant a IV., V., a számtant a IV., V , a könyvvitelt a IV V , VI. osztályban H ó. 23. — Sz. éve ezen int.: 5. Hitoktatók: 9. Nitll Norbert, szt -Ferencz-rendi áldozár, r. kath. hitoktató . 10. Szilvágyi Gyula, evang, lelkész. 11. Iloffllianil Mór, polg. isk. tan., izrael. hitoktató. 3* vn. As ifjuság érdemsorozata az 1879—80. tanév végén. A) Rendes tantárgyak. I. osztály. 98 Nevek Hittan I Magyar nyelv Német Dyelv Földrajz | Történelem - Számtan Mértan Természetrajz Mértani rajz Szépírás Testgyakorlás Ének Szorgalom! Magaviselet Banekovics Györgv el el el elt jel jó jó jó elt el el hny vál szb Jtiaranyay György jel el el el jel jel jó ó el jel el jel szb Berger Ignácz Besznicza György jel jó jel jó jel jó el jel jel jel jó jel el fi jó el el jó jel el dics vál szb 5. Buday Lajos el el elt el el el jó jó el el el jó el hny vál szb .Darvas János Demmer Béla ism. jó el el el k jel i el m jó a jel r el a el d el t szb Dolmányos Antal jel el el el jel el el jó el jó el it vAl szb Fehér Lajos jel el el el jel el el jó el el el vál szb 10. Filippovics Ferencz jel el el el jó jó el jel el el el jó vál szb Filó Géza Gáspár Alajos jel jel jel el k jel i jel m jel a jel r jó a J° d el t jó dics szb Golenszky Károly el el el el jó el el el el el el el vál szb Halas sv Ede el el el elt el jó jó ió el el el el hny vál vál szb 15. Hem Mihály Herencsics József it jel jó jó el el el jel jó jel el jó el el el el el jel el jó jó jó jel jó szb Hirschler Rezső el el jó el el el el el el jel el vál szb Horváth Zsigmond Jack Ede jó jel el el jel jel jel jel jó jó el dics jó : el el el 1 el J° jó jó jó jó jó jó jó vál szb 20. Jeglics János el elt elt elt el elt elt el el jel jó el hny szb Kopács József ism. jel el jel el jó elt elt jó jó jó el el hny szb Lackenbaclier Bernhardt jó jó jó el jó jó jel el el el el jó vál jó Matkovics György el elt elt elt el elt elt el el el el el hny J szb Matkovics Pál ism. el elt elt el jel i elt elt el el jel el el hny 25. Mayer Izsó k in a r a d t Mock Antal el jó jó el el el jó jó el jó jó jel vál szb Molnár József el elt elt elt el elt elt el elt elt jó jó hny szb Neumann Henrik jel jel jel el jel i el el jó el el el el vál jó Plander József ism. k m a r a d t 30. Rada Károly k i m a r a d t Reich Samu jel jel jel el jel jel jel jel el el el jó dics jó Reiner Ferenez jel jel jel jel jel jó jel jel jel jó jó jó erny jó Rémann József el el el elt jó elt elt el elt elt elt el hny szb Rózsa Lajos k m d r a d t 35. Sárecz József el el el el el el el jó el jó el jel vál szb Sável Lajos jó jó jel el jó jó jó jel el el el jó vál jó Sneff László jel jel jel jel jel jel jel jel jel jó jó el jel erny jó Wajdits József jel jó jel jel jó jó jel jel jel jel jel dics fzb Wüsztner Gyula k i m a r a d t 40. Zimmert János jel jel jel el jel jel jel jó jel jel jó jel dics szb Magánt: Zsidlay Vilmos. II. osztály. Nevek Hittan ii Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történelem Számtan Mértan Természetrajz Mértani rajz Szépírás Testgyakorlás Ének Szorgalom Magaviselet Árvay Gábor Czelczer Ferenez jó jel jó jó el elt jó jel jó el jó 1 jel ; JÓ1 jel jel jel el jó el el el jó el el vál hny jó jó Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történelem Számtan Mértan Természetrajz Mértani rajz Szépirás Testgyakorlás Ének Szorgalom Magaviselet Dukász Miksa jel jó jó jó jó jel jel jel el jel jÓ, jel dics jó Fischer József el jel jó jel jó jel jel je} jó jel el jel erny jó 5. Frank Zsigmond jel jó jel jó jó jó jó jel jel el el el — dics jó Heid Antal el el el el el el •>Ó, el jó jel jó jel vál szb Hochwald József jel jel jel jel jel jó jel jel jel jel jó — erny jó Holczer Mihály jel jó el jel jó el jel jó jel jó jó 1 jó dics íó Horváth István jel jel el jó jó jó el jel el jó jó vál szb 10. Kossányi Nándor jel el el el jó el el je| el el jó el vál jó Kreisler Béla ism. el jel jel jel jel jel jel je jó jel el ió jó erny jó Kugler Lajo3 jel jel jó jó jó jel jel jel jó jel el dics jó Lasky Miklós k i m a r a d t hny Masznyák István jó jel elt el el jó jó je} jó jó jó jó jó 15. Matyi Mihály jel jel el el el el 6 jó jel jó jel vál jó Muzikár Vincze jó elt el el el elt elt jel el el el jel hny jó Mühlbach Károly jel el el el elt el el jó jó el el jó hny szb Neumann Lajos jel jel jó el jó jel jel jel el jó el jó vál szb Oszeszly Alajos 1 jó elt elt el elt elt elt jó elt el el — hny szb 20. Rathmann János jel el el el el el el jel el jó jel el vál szb Reisz Alajos el elt el el elt el el el el jel ió el hny jó Rohrer János jó el el el el el jó jel el el jó jel vál jó Rohrer Károly el el el elt el elt el jó elt jó Jó je) hny szb Schlesinger Béla jel jel jó el jó jel jó jel el jó el jel vál jó 25. Schwartz Glusztáv jó jel jó jel jel jel jel jel jel jel el — erny ió Sepper Antal jó jel el el el jó jó jel jó jó el jel vál szb Stanicz József k i m a r a d t Wesel Manó jó el el el el el el jó el jel — jó vál jó ISI «»/.(alj. Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz i Történelem i __ Számtan Mértan fTermészet-rajz. Természettan Mértani rajz Szabakézi rajz ■ Testgyakorlás Ének Szorgalom 11 Magaviselet Ángyán László k i m a r a d t jó vál szb Beck Ede el el el el el ló el el el el el — Berger Jakab k i m a r a d t jó vál szb Bicza János ism. jó el el el el el el el jó el el jel 5. Egyed Jenő el el el jó el jó jel jó jó jó jó jel jó vál szb Eibner József jó jel jel jel jel jel jel jó jó jel jel jó erny jó Feuehtenberger Kár. ism. jó el el el el el el jó jó el el el jel vál jó Fürst Sándor el el el jó el ló jó jó jó el el el jó jel vál szb Geiger Kálmán jel jel jel jó jel jó )ó jel jel jó el jel dics jó szb 10 Hardi Gyula Herczel Ödön el elt elt el el el el el el el el jel jó hny jó jel jel jel jel jó jó jó el el el el el dics szb Hirschel József el el el el el jó el el el el el jel jel vál szb Horváth Lajos jel jó jó jel jó el jó jó el el el el el jó jó jel vál szb Kapperl Samu jó jel el jel jel )ó ¡ó jó jó el vál jó , c X J- 15. Kovács Ferenez jel jel jó jó el el jó jel jel jel el el el jó vál jó Kozár Elek jó jó jel jel jel jel jel jel jel jó jó el jó erny jó Krutsay Ferenez elt el elt el el el el jó elt el jó el hny jó Nóvák Izsó jó jel jó jel jó jel jel el jó jó jó jó jó jel jó dics jó Paulusz György jó el el el el jó jel el el el el vál szb 20. Reiser József jel jel jel jel jel jó jó jel jel jel jel jó el erny szb Schuhel Gyula jó el elt el elt el elt el el elt elt el hny Stettler Ignáez el l\'ó jó el jel jel jó jó jel el el el jel vál Szabó István el el elt el el el el el el elt el el el hny szb Szigritz Ferenez jel jó jó jel jel jó jel jel jel jel jel jel jó dics jó 23. Weinovits Nándor el el elt elt el el jel el el elt elt el el hny szb Werner Boldizsár jó el el el el el el el el el el jó el vál szb Magánt. Podgorelecz J. IV. Osztály. V. osztály. Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Fö drajz Történelem Számtan Mértan » Könyvvi- : tel tan Természettan I paitan Mértani rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Én. k Szorgalom. Magavis"-j let Berger Gyula el e! jó el el jel jel jel el el jó ió el ló vál szb Hikády István el el el el el el jó el el jó el jó íó jó vál Íó Jeglits Ferencz jel jel jó jó jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel erny jó Nevek Hittan Magyar nyelv Német nye\'v 1 Földrajz Történelem j Számtan Mértan Könyvvitel tan Vegytan és ásványtan Mértani rajz Szabakézi rajz Testgyakorlás Ének 1 Szorgalom Magavise- 1 \'et Ballia Győző jel jel jó el e! jel jel jel ló jó jel jó jel dics jó Bartos Géza jó el el el el el el jó jó el el el — vál szb Bergincz János jó jel jel jó jó jó jel jel jel jel jel el jó dics jó Boár Jenő jel jó el el el j«1 jel jó el jó el el el vál szb 5 Faschinger Győző jó el el el el jó jó el elt el jó jel hny Íó Fried Henrik el el el el el jó jel el el jó el jel jó vál szb Haász József jó el el el el el el el el el el el jó vál Íó Hamvay Sándor jel jel jel jel jel jel jel jel jel jó el jó jel erny Íó Íó Hartmann Zsigmond jó jel jel jó íó jel jel jel jel jel el jó jó dics 10. Horváth Nándor jó elt elt elt elt jó jó jó el el el el jel el hny szb Krausz Antal el el el jó jó el el jó el el el ¡ó vál szb Nagy József jel jó el el el jel jel jel jó el el jó jó vál szb Szondy László jel jó íó jó jel el el jó jel el el jó dies szb Wngner György jel jel jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel Tel erny Íó 15. Weiss József Magánt.: Kelemen János.í jel jel jó jó jó jel jó jó el el el jó , dics Íó VI. osztály. Nevek Hittan Magyar nyelv Német nyelv Statistika Történelem Ssámtan i ; j Mértan Könyvviteltan Természettan Ipartan ! Alkotmánytan Mértani rajz Szabadkézi rajz Testgyakorlás Ének 1 Szorgalom Magaviselet Blauhorn Miksa lei jel jel jó jó jó jó jel jel jel jel jó el el jó dics jó Fischer Miksa jel jel jel jó jel jó el jel jel jel jel el el el jó dics szb Lublitz Zsigm. el el jó el elt el el elt jó jó el el jó jel jel hny J° szb Nyakas Antal jó )à el jó el jó el jel jó jel el el el je\' — vál 5. Reiner Ödön jel jel jó jel jel jel jel jel joi jel jel je\' jó el — erny Jó Kovács Gyula jó jó el el el el el jó jó jó el jó jó jó vál jó 5. Krutsay Károly jel el el el el jó el el el jó jó íó jel vál í Ortner Károly el el el elt elt elt el el el el elt )ó Tel — hny ló Politzer Lipót el el el el el el el el el el el el jel vál szb Rechnitzer József jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel el el elt el dics jó Ress Lajos el el el el el el el el ei el elt el jel jel hny szb 10. Sölét György jel ló jó jó jel jel jel ló jel jel jó jó jó jel dics jó Tóth Lajos jel el el jó jel jó jó ló jel jó jó ió el vál jó Tripámmer József jel jel ló jel je\' jel jel jel jel jel jel jel jó jel erny jó — 42 - B) Nem kötelezett tantárgyak. A tanuló neve Melyik osztályba járt? Franczia nyelv Zene Ballia Győző IV. jeles Bartos Géza IV. — jeles Blauhorn Miksa VI jeles t Fasehinger Győző IV. jó jó 5. Feuchtenberger Károly III. — jó Fischer Miksa VI. jeles Hein Mihály I. jeles _ Herczl Ödön III. jó — Hirschler Rezső I. elégséges _ 10. Krutsay Károly V. — jeles Lublitz Zsigmond VI. — jeles Mühlbach Károly II. jó _ Neumann Lajos II. km. _ Paulusz György III. elégséges _ 15. Ress Lajos V. jó _ Szabó István III. elégséges Szigritz Ferenez III. jó O O Tripammer József V. — jeles Wágner György IV. je\'es — 20. Wajdits József L jó — VIII. Statistikai táblásatok az 1879 80. tanévről. I. A tanulók általános áttekintése. A tanulók száma Vallásuk Nyelvi viszonyaik (Minő nyelveket beszélnek)? I Szüleik polgári állása ; Előmenetelük Osztály . - p. beíratott elmaradt rom. kath. evang. nióz. val. magyar magyar-német magyar-liorvát magy.-ném.-olasz 1 magyar-német-horvát magyar-német lengyel ! magyar-német vend-horvát értelmiségi | önálló őstermelők földb. és béri. önálló kereskedj és iparosok magántisztviselők személyes szolgala-tot tevők és munkások haladók ismétlők I. 41 7 35 — 6 25 13 — — 3 — — 3 3 23 6 6 23 11 IL 28 2 18 — 10 8 19 — 1 — — 3 3 12 5 5 19 7 III. 27 2 17 1 9 11 14 - — 1 — 1 1 2 9 9 6 20 : 5 IV. 16 11 1 4 7 6 1 — 2 — -— 2 7 6 1 14 2 V. 12 — 9 — 3 5 5 — — 1 1 — 1 8 3 — 10 2 VI. 5 — 2 — 3 s 1 2 — — 2 - — 1 — 3 1 4 1 Il Ö88*eg j29 11 92 2 35 57 59 1 1 9 1 i 11 1 1 8 62 29 19 1 90 28 II. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint. I. osztály In osztály ni . osztály IV . osztály | V. osztály VI. osztály Tantárgyak jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtolen jeles » ! elégséges elégtelen jeles jó ( elégséges | elégtelen jeles Jó 1 elégséges elégtelen jeles jó elégséges J elégtelen i j Hittan 13 6 14 15 9 2 5 11 8 7 6 2 6 1 5 ! 3 1 1 — Magyar nyelv 9 6 14 4; 12 4 7 3 8 4 10 2 6 3 5 1 4 2 6 — 3 1 l — Német nyelv 10 5 13 5 2 7 14 3 5 7 8 4 4 3 7 1 1 4 7 — 2 2 1 — Földrajz és statistika 3 1 23 6 6 5 11 4 7 3 12 2 2 5 7 1 2 2 7 1 1 3 1 — Történelem 18 7 8 - 3 10 10 3 8 1 14 1 3 4 7 1 4 1 6 1 2 1 1 1 Számtan 8 10 9 6 9 6 8 3 4 10 10 — 7 5 3 — 6 1 4 1 1 3 1 — Mértan 9 9 9 6 9 6 9 2 7 6 10 1 8 3 4 — 5 2 5 — 1 1 3 Könyvviteltan — — — — — — — — — — 6 4 5 — 4 3 5 — 4 — — 1 Természetrajz 10 14 9 — 20 b 1 — 5 9 10 — — — — — — — — — — —■ Természettan — — — — — — — — 7 8 9 — — — — — 4 2 6 — 3 2 — — Vegy- és ásványtan — — — — — — — — - — 5 6 4 — — — — — — — — — Ipartan — — - — — — — — — — — — — — 5 3 4 ; 4 1 - — Alkotmánytan — — — — — — — — — — — — — — — — — i 3 — 2 — Mértani rajz 3 6 21 3 2 9 13 2 3 5 12 4 3 3 8 1 2 4 4 2 1 1 3 — Szabadkézi rajz — — — — — — — — 3 4 15 2 3 — 12 2 7 3 — 2 3 — Szépirns 6 10 15 2 10 8 8 — — — — — - — __ — — - — — — - — Testgyakorlás 2 7 •22 1 1 12 12 — 6 7 11 — 3 6 6 3 5 1 1 2 — 3 — Ének 8 13 12 — 9 8 5 6 10 7 4 7 1 6 3 2 1 2 - — 45 — IX. A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. A tanulók fölvétele vagyis beírása augusztus 29 én kezdődik és tart september hó l-ig, naponkint délelőtti 9 órától 12-ig és délutáni 3 órától 5-ig a polgári iskola épületében (I. emel.) az igazgatói irodában; ugyanekkor tartatnak a felvételi és javitó-vizsgálatok is. September 1-én túl csak igazolandó alapos okoknál fogva vehető fel a tanuló. 1. Az iskolai év a polgári iskolában september 1. napján kezdődik és tart a következő év junius hava végéig. 2. A polgári iskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be : a) ki legalább életének 9. évét betöltötte, b) kinek az elemi (nép-) iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli isme reteit e végre elrendelt felvételi vizsgálat utján igazolja. 3. A polgári iskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fenakadás nélkül résztvehessen. 4. A polgári iskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkívántató előkészül tségről vizsgálat utján bizonyságot tesz ; középtanodából a polgári iskolába átlépni kivánó tanulót, bizonyítványa alapján is fel lehet venni. 5. A felvételi vizsgálat díjmentes. 6. A polgári iskola egy egy osztályába rendszerint 50 tanulónál többet felvenni nem lehet. 7. A polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a középtanoda megfelelő osztályába. — A középtanodába átlépő polgári iskolai tanuló : a) ha gymnasiumba kívánja magát felvétetni, köteles a latinnyelvből az illető osztályban megkívántató jártasságát vizsgálat utján bizonyítani; b) ha reáliskolába lép, köteles a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. 8. A polgári iskola negyedik osztályába átlépő tanuló, ha a polgári iskola mellé ipartanmííhely is van állítva, beléphet abba és az ott felvett iparágat az iskoia 4., 5. és 6. osztályá- — 46 — ban kiszabott tantárgyak tanulása mellett megtanulhatja any-nyira, hogy onnan a polgári iskola hatodik osztálya be-végeztével, mint iparos segéd léphet át az illető iparos műhelyébe. 9. A polgári iskola negyedik osztályát bevégzett tanuló, ha szakiskolákba akar átmenni, átléphet: a) tanitóképezdébe, b) kereskedelmi iskolába, c) közép ipartanodába, d) az országos mintarajztanodába 10. A polgári iskola hat osztályát bevégzett tanuló előtt következő utak állanak nyitva: a) Alkalmaztathatja magát állami hivatalokra, vasúti gyakornokságra, a nem kincstárilag kezelt postai, távirdai kezelői szolgálatra, számtiszti hivatalokra a ministeriumoknál, vámi, pénzügyőri, fogyasztási adói, pénz- és adóőrségi, dohánybeváltási, gyártási és eladási, lotto, bélyegző és sóhivataloknál, a megyéknél segéd és kezelői állomásokra stb. b) Ipari, kereskedelmi, biztosító társulatoknál, pénzintézeteknél. 11. Ha a 6. osztály bevégzése után még tovább is tanulni akar, átléphet a (gazdasági, erdészeti, állatorvosi középintézetekbe. A növendék személyesen, még pedig szülei, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében tartozik a fölvételre az igazgatónál megjelenni. Minden nyilvános és magántanuló beiratás alkalmával a. tandíjon kivül 1 irtot fizet az ifjúsági könyvtárra. Az egész év1 tandíj a tekintetes iskolaszék 1878. október 31-én tartott gyűlésének 11. pontja értelmében, minden vidéki- és magántanulóra nézve 5 frt, a helybeli nyilvános tanulókra nézve pedig 3 frt, mely a beiratáskor lefizetendő. A tandíjfizetés alól való felmentés egyedül Nagy-Kanizsa város hatóságát, mint ezen intézet kegyurát illeti, azért a felmentés iránti folyamodványok a város tek. tanácsához nyújtandók be. A pót- és javitó vizsgálatokra csak olyan tanulók bocsáttatnak, kik csak egy kötelezett tantárgyból nyertek , elégtelenJ osztályzatot. Azoknak, kik két, tantárgyból kaptak „elégtelen" osztályzatot és a kiknél a hiány pótlása a szünnapok alatt remélhető, az igazgató a tantestület meghallgatása után engedélyt adhat a javitó vizsgálat letételére, de csupán azon intézetnél, a — 47 — a hol tanultak. Kik több tantárgyból kaptak „elégtelen" tanjegyet, az osztály ismétlésére köteleztetnek. A beiratási és vizsgálati napok pontos megtartására annyival is inkább felhivatik a t. szülők figyelme, mert a később jelentkező s késedelmet kellőleg igazolni nem tudó tanuló a tanintézetbe nem vétetik fel. Nagy-Kanizsán, 1880. évi junius hó 30-án. Morgenbesser János, igazgató. |
