* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 29.9 MB | |
| 2022-03-01 08:28:46 | |
 | |||||||
Nyilvános  400 | 779 | Cím: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra | A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe: Halis István: Nagy-Kanizsa város története Dr. Szukits Nándor: Kanizsa emlékérmei Kalcsok Leo: A nagykanizsai gymnasium története Körmendy Pál: A Nagykanizsa-vidéki németek Dr. Neumann Ede: A nagykanizsai izr. hitközség múltjából Halász Margit: Kanizsától Hévízig Királyi Pál Nagykanizsai egyesületek A nagykanizsai malátagyár és serfőzde Takarékpénztárak - részvény-társaságok Alcím: 140 képpel Közrem.: Halis István (szerk.) ; Hoffmann Mór (szerk.) Szerz. közl: [szerk. Halis István, Hoffmann Mór] Kiadás: [Nagykanizsa] : [Fischel Fülöp], 1896 Eto: 908.439.121(082) Helyism. tárgyszó: Zalavármegye Szakjel: 908 Cutter: Z 21 Nyelv: magyar Oldal: 331, [4] p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra - Nagykanizsai részletek - Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1896 A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe NAGY-KANIZSA VÁROS TÖRTÉNETE. Irta : Malis István. Zalamegyének legnagyobb városa. Kanizsát a honfoglalás utáni évszázadban az Ost vagy Osl nemzetség birta, mely nemzetség a 108 magyar törzs egyike volt. — (Az Osl családot szláv eredetűnek is állítják, mely a honfoglalás idején beleolvadt a magyar nemzettestbe.) Valószínű azonban, hogy Kanizsa városa már a honfoglalás előtti időben is fenállott; neve legalább megerősíti ezt a feltevést. Kanizsa nevét a történetírók ugyanazonosnak tartják a szláv knezu vagy kenezu (népfőnök) szóval, mert a régi okleveleken mindig Kenesa néven fordul elő. Már pedig a mostani Zalamegye területe keresztény szláv fejedelemség volt, mert a honfoglalás előtt Alsó-Pannoniának Szala folyó melletti területét Lajos frank király adományozta Privina nevű szláv zsupánnak, ki elhagyta ősei hitét és megkeresztelkedett. Privina hittérítő papokat kért a salzburgi érsektől (kinek megyéjéhez tartozott Pannónia) és a papok pihenést nem ismerő buzgósággal terjesztették a keresztény vallást az egész fejedelemségben, s lehet, hogy már a szláv zsupánságban mint népfőnök helye szerepelt Kanizsa. Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás után Kanizsa az Osl család tulajdonában volt, mely nemzetség egyik tagja, Lörincz mes- Halis István nagykanizsai v. tanácsos. 25 ter, a kanizsai birtokra királyi adományozást nyert (1324-ben) és felvette birtoka után a Kanizsay családnevet. A Kanizsay-család lassankint a leghatalmasabbak közé emelkedett és megszerezte magának a Kanizsa mellett fekvő birtokokat mind. így a többek között Palin, Lasnak, Bille, Szeglaki-Szent-Miklós és Újudvart. A mohácsi veszedelem után a fiágon kihalt Kanizsay család egyetlen leányát Kanizsay Orsolát kegyelmesen fiusitotta Zápolya János királyunk (1532-ben.) A dúsgazdag Orsola nem maradott pártában. Már 14 éves korában feleségül vette Nádasdy Tamás, ki ekkor a nemzeti király híve volt ugyan, de később Ferdinánd leghődolóbb embere és az ország nádorispánja lett. Kanizsa a török uralom alatt. Hazánkat ez időben végső pusztulással fenyegették a törökkel folytatott szakadatlan harezok. Kanizsa lakóit is — mint az ország egyéb vidékbeli lakóit, — öldösték és csapatonkint vitték rabságba a győztes törökök. A házakat leégették, a marhákat elrabolták. Szolimán szultán 1532. évi hadjárata alatt Kanizsáról rabságba hurczolták Huszti Györgyöt, ki keserves rabságának ideje alatt az egész európai és ázsiai török birodalmat végig kalandozta, s eljutott egészen az Indus vizéig. E korszak híres utazója lőn Huszti, ki le is irta viszontagságos életét és szomorú utazásait. A török portyázások folytonos veszedelme között Nádasdy Tamásné, mint jó gazdaasszony, nagy gonddal termesztette kanizsai birtokán a „duránczi baracz, makáriai körtvély, muskatály alma" és egyéb „nevetlen" gyümölcsöt. A finom zalai gyümölcsökét Bécs városában az udvarnál levő férje urának szokta felküldeni s egyúttal levélben értesíteni a történtekről, mely levelek hiven leírják a zord időket és tanúskodnak az asszonyok bátorságáról. (Egyik levélben azt irja: Esmeg egy szegény asszonyt vittek innen török rabságba, de útközben egy kopja akad kezébe, melylyel az őt hurczoló három törököt megöli és így magát megszabadítja. Ne vélje Kegyelmed, hogy mi asszonyemberek héjába együk a kenyeret !) A török pusztítások ideje alatt Nádasdy Tamás és felesége ráérnek könyvnyomtató műhelyt felállítani egy másik birtokukon, a vasmegyei Uj-Szigeten (1537-ben) s itt nyomatott az első magyarnyelvű könyv Magyarországon : az Uy Testamentum Magar nelwen. (Megjelent 1541-ben Sylvester János szerzőtől.) Lehetséges, hogy Huszti Györgynek útleírása is a kanizsai földesúr nyomdájában jelent meg nyomtatásban, de ez nem maradott reánk. (Talán valamelyik külföldi nagy könyvtárban később reáakadnak Huszti könyvének egy példányára.) Különben is a nyomdának az uj testamentumon kivül még csakis egy termékét ismerjük, bár kétségtelenül több könyv került ki onnan. Kanizsa kevés ideig maradott a Nádasdy család birtokában, mert (1566. évben) özvegy Nádasdy Tamásné odaadta Kanizsát a királynak s ezért cserében megkapta a Kőszeg mellett fekvő Borsmonostort és a Nyitra vármegyében fekvő Cscjte várát, Verbó, Csejte, Kosztotán, mezővárosokat, Komárnó, Solnafalva, Lezethe, Cherkon, Koritnó, Brezova, Kraj na, Kosztolna, Ihura, Lubina, Hritssó, Hravhovistye, Keblis, Visnyó, Zakostolán s Vagyócz helyiségeket, s végül Dubován és Brinz portiókat, mindenféle királyi jussal együtt. Kanizsa így lőn országos (királyi) birtok. De a kameralis birtokon csakúgy napirenden maradtak a rablások és sarczolások mint azelőtt, s a török fogság Huszti Györgyön kivül még egy kanizsai embert nevezetessé tett. Ugyanis a Stambulban (1573. évben) járt bécsi császári küldöttség titkára kiemeli jelentésében, hogy a stambuli beglerbég kanizsai születésű magyar ember. A beglerbég neve nem maradott ránk s csak anynyit jegyeztek fel róla, hogy először török rab volt, később áttért Mohamed vallására s így emelkedett a nagy méltóságra. Beglerbég csak kettő volt a nagy törökbirodalomban s mindegyik 30—40 ezer főnyi állandóan táborban levő hadseregnek volt rettegett parancsnoka. A kanizsait, ki még egész tisztán beszélt magyarul, görög beglerbégnek hívták. Kanizsa fontos határszéli positio és az akkori idők szempontja szerint elég nagy és szép város lévén, az országos kincstár anynyira megerősítette, hogy egyikévé lett az ország legnevezetesebb erősségeinek, melynek leírását és rajzát a régi franczia, olasz, holland, német és latin könyvekben igen gyakran megtaláljuk. 27 Nagy akadály volt Kanizsa vára a törökök hódító hadjárataiban, s azcrt folyton ostromolták (nevezetesen 1571. 1573. 1591. 1592. években,) míg végre az őrség Damad Ibrahim nagyvezér előtt capitulált (1600. okt. 22-én) s így a vár a törökök hatalmába jutott. Minthogy pedig a nevezetes végvárnak elvesztését mindenáron megtorolni kellett, ezért kivégezték iszonyú kínzások között a kanizsai várőrség volt tisztjei közül Paradeiser György várparancsnokot, Kngler György zászlóstisztet és Nnzs Pongrácz őrmestert, mint hazaárulókat; bár a várfeladás közvetlen oka az volt, hogy Mcrcoeur Fülöp lotharingiai herczeg vezérsége alatt Kanizsára jött Uher Ödön fényképfelvétele az eredeti olasz képről. Kanizsa vár ostromának képe. A. Ferdinánd főherczeg szállása. I D. A török által elhagyott sáncz. B. Medici János herczeg „ ! E. A várhoz legközelebb levő erőd. C. Madruzzi Gaudentius „ F. Hidat védő sáncz. nagy hadsereg a török elől gyáván visszavonult s védelem és segítség nélkül itthagyta a kétségbeesett várőrséget. Ezután hosszú kilenczven évig török volt az ur Kanizsa várában, s innen mint biztos fészekből folyton sanyargatta a szomszédos vármegyék lakosait, de — a vallási viszálkodások eme korszakában — a török nem törődött alattvalóinak vallásával. (A vallási türelem fényes bizonyítványa a „kanizsai tizenegy fő-fő aga" írásban kiadott eme parancsa: minden ember a maga hüten megálljon, kalvirrista tartson kalvinista prcdicatort, luteranus pedig luteranust ; egymás között szépen vesztegségben legyetek és — ha fejetek köll — ehhez tartsátok magatokat !) A keresztény sereg sokszor megpróbálta visszafoglalni Kanizsa végvárát a töröktől s az esztendők folytonos harczokban tölték el. (A többi közt az 1601. 1602. 1604. 1664. 1688. évek.) II. Ferdinánd magyar király (még mint főherczeg) 29 ezer főből álló nagy hadsereg élén eljött (1601-ben) Kanizsára, hogy a várból kiverje a törököt. E seregben volt 13 ezer főnyi pápai csapat, melyet VIII. Kelemen pápa küldött segítségül Kanizsa várának a pogányoktóli visszavételére. Az olaszok annyira nevezetesnek tartották Kanizsa akkori ostromát, hogy olasz nyelveni leirása megjelent nyomtatásban is, az itt bemutatott képpel együtt. (Kanizsa városáról az olaszok több képet is kiadtak. Ezek egyikén, — a török uralom alatti Kanizsát ábrázoló egykorú képen, — előfordul a város közepén levő wSzent-Péter temploma, melyet mint keresztény templomot külön megjelöltek; vagyis a török megtűrte a katholikus templomot saját imaházai mellett.) Ferdinánd által vezetett hadjáratról bizony nem volt érdemes dicsekedni az egykorú könyvekben. Ferdinánd csúfosan megszaladt a török elől. hátrahagyva ágyúit, sátrait és podgyászait. Sőt otthagyta a nyomorult sebesült katonákat is minden védelem nélkül, martalékul a dühös töröknek és kitéve a rendkívül kemény tél miatt a bizonyos halálnak. A sebesült katonák (a mostani Felsőerdő és Békástói erdő között levő halmon) a fősereg háta mögött voltak sátorokban elhelyezve, — és ugyanott vesztek is el rettentő nyomorúság között. Ez a hely máig is katona-temetői dűlő néven fordul elő a telekkönyvben. Amint Fejzi irja, a keresztények mintegy ezer sátrat, sok zászlót, ládát, szekeret, eleséget és hadi készletet veszítettek, s Kanizsa parancsnoka Rászán basa két hónapig éjjel nappal dolgozott, hogy a zsákmányt a várba szállíthassa. Bemutatunk még egy képet Kanizsa ostromáról. Ez a kép arról nevezetes, hogy a rajz szerint Kanizsán keresztül folyik a Zala vize. Több oklevél emliti, hogy a Zala folyó, mely most a Balatonba szakad, ez időben Kanizsa felé folyt és a Murába ömlött. A kanizsai basa egyik levelében arról panaszkodott, hogy Kanizsa környéke viz szűkében van, mert a német császár parancsára kiszorították régi medréből az itt levő Zala folyót és másfelé vezették. -— Hogy valóban Kanizsán keresztül folyt-e a Zala, ez a kérdés máig sincs eldöntve, bár tisztába hozása iránt sok értekezést irtak. Ferdinánd gyalázatos megfutamodására a törökök ittasok lettek az örömtől és csuhajt kiabáltak Allah dicsőítése helyett. Stambulban pedig fényes diadalünnepet rendezett a szultán a kanizsai győzelemre. De a kanizsai törökök ellen a legerősebb ostromot Zrínyi Miklós intézte (1664-ben), ki Kanizsától 2 órai távolságban csak 29 Uh er Ödön fényképfelvétele az eredeti képről. Kanizsa ostroma 1601-ben. 30 kevéssel előbb (1661. évben) építtette Uj-Zerin várát a törökök fékentartására és aki soha nem lankadó erélylyel sürgette Lipót császárnál a kanizsai vár megvételét. Zrinyi hadjárata is szerencsétlenül végződött. A keresztény sereg nemmagyar vezérei csúnyán viselték magukat. Hohenloe gróf a fű növése előtt nem akarta megkezdeni az ostromot, Strozzi Péter pedig, mihelyt hírt hallott török segitő-csapatok közeledéséről : a rögtöni elszaladást indítványozta. Hiában tiltakozott Zrinyi Miklós, hiában vágta földhöz elkeseredésében kardját, hiában capacitálta a vezéreket : a keresztény hadsereg elvonult Kanizsa alul, bár a várból kiszökött keresztény foglyok hirei szerint a török Kanizsa ostroma 1664-ben. várőrség még legfölebb 5—6 napig tarthatta volna magát. (Zrínyinek a királyhoz intézett jelentése szerint, — Buchtler bajor tábornokot kivéve, — sem egyetlen tábornoknak, sem egyetlen tisztnek nem volt őszinte szándéka kiverni a törököt Kanizsáról.) Zrinyi Miklós még ugyanezen esztendő november 18. napján megöletett a zrinyifalvi erdőben. Máig sem tudjuk, hogy Paka István jágernek golyója vagy egy vaddisznó ölte-e meg. Az elnyomott mag}rarok szentül hitték, hogy bérgyilkosság okozta Zrinyi halálát és a gyilkos felfogadásával egyenesen a királyt vádolták, kiről az esztergomi érsek Lippay György azt mondotta elkeseredésében: „Legyen átkozott a magam két keze is, melyekkel királyi koronát tettem a hitszegő Lipót fejére!" Annyi bizonyos, hogy Ziinyi megöletésének hirét szivesen vették Bécsben az udvarnál épugy, mint szivesen hallották Kaniz^an 31 a törökök, kik a halálhír fölötti örömükben az ágyú kanóczokat meggyujtogatták és a várban levő összes ágyukból victoriát lőttek. Kanizsa vár 1664. évi ostromáról itt bemutatott képen L. betűvel jelölt Szent-Miklós templom az idők folyamán elpusztult, de manapság még látható belőle néhány tégladarab a Nyires-erdö közelében, a templom egykori helyén. Még egy régi templomnak romjai vannak Kanizsa mellett, a várostól délkeletre. Közvetlenül a város határa mellett, — (a mostani Szentgyörgyvári szőlőhegység területén,) — állott a Szent- Péter egyházának nevezett pálos kolostor. A zárda mély vi zárokkal volt körülvéve s kőfalakkal és felvonóhiddal megerősítve. Elpusztult a tizenhatodik századbeli török háborúk alatt. A régi vizárok még teljes épségben van, szintúgy igen jól kivehetők a zárda egykori halastavának földbástyái. Az épületekből még látható itt-ott szétszórva néhány ezer tégladarab, melyet a nép el nem hordott építkezésekre, vagy össze nem tört kincsek keresése közben. Néphagyomány szerint a föllázadt köznép dúlta szét a kolostort és öldöste le a barátokat, mert az urirendből való szerzetesek tűrhetetlenül sanyargatták a környéket, nőket raboltak s vadászatban, rablásban és tivornyákban töltötték el egész életüket. A zárda helyét a nép Romladék néven ismeri. Kanizsa várát a haszontalanul elpazarolt tömérdek emberáldozat után (1690. évben) Batthyány Adám vezérsége alatt 60 ezer főnyi keresztény sereg vette ostrom alá. Az ostrom alatt Hasszán basa kiszökött a várból, hogy szorongatott hitsorsosainak segítséget hozzon, de elfogták, és Zichy István vicegenerális megölette őt, a várkapu elé dobatta a véres tetemet, melyre ilyen visszariasztó sir-iratot helyezett: „Ti kanizsai agák! látjátok, hogy követetek a fényes portánál nem kapott segítséget ; elment tehát a másvilágra segedelmet hozni az örökkévalóság portájáról!" Végre megadta magát az éhségtől elgyötört, füvekkel és gyökerekkel táplálkozó kevés számú — mintegy 600 főnyi — török őrség. (1690. ápril 13-án.) A vár bevételének dicsőítésére Lipót császár emlékpénzeket veretett. A kanizsai törökök feleségeinek nagy része keresztény nő volt. Mig a capitulatio feltételei Bécsből a császártól helybenhagyva visszaérkeztek, azon idő alatt a keresztény táborban levő franciscanusok a várba több ízben erőszakkal bementek a törökök tiltakozása és az ideiglenes megegyezés pontjainak ellenére, és az aszszonyokat rábeszélni törekedtek, hogy pogány férjeiktől elváljanak, mert másként nem gyóntatják meg. De az asszonyok semmikép se voltak rábírhatók az elválásra s végre is a barátok kényszerültek engedni és a makacs nőket meggyóntatni s bűneiktől feloldozni, hogy az Istennel kibékülve mehessenek férjeikkel uj hazájukba, Törökországba. 32 A török elüzetése után nemsokára (1702-ben)Lipót császár megparancsolta Kanizsa erősségének lerombolását, nehogy a török újra elfoglalhassa. Ennek következtében Kanizsán szétrombolni kezdették a várfalakat és a várban levő összes épületeket. A lakósok elhúzódtak a várban fekvő Régi- és Uj-városból, — melyek különben is leégetve és összelődözve voltak, — az úgynevezett Külsővárosba, hova az invalidusok is házakat építettek a Lipót császártól kapott ingyen fundusokra. A Külsővagy Elő-város lassankint megnagyobbodott, melyet most már egyszerűen városnak hívtak, mert a várban volt városrészeknek elpusztítása folytán nem volt szükséges a megkülönböztető jelző. A mostani város nem volt körülvéve falakkal és árkokkal, még pedig sem az I—V. kerület, sem a különfekvő VI. és VII. kerület, mely utóbbit kiskanizsai városrésznek hívnak. Kis-Kanizsa városrész oly módon keletkezett, hogy a XVI. században néhány letelepedett rácz család az akkori vár délnyugati oldala mellé lakóházakat épített, s a kis telepet, mely később megnagyobbodott, Ráczvárosnak nevezték el. Ez lőn a mai Kis-Kanizsa alapja. A Ráczváros sohasem képezett külön várost, de ennek daczára politikai okokból az ujabb időben (1868-ban) megkisére1 Főutcza Nagy-Kanizsán. 33 ték Kis-Kanizsa városrésznek kiszakitását Nagy-Kanizsa város területéből. A rácz családok 1690-ben itthagyták addigi lakóhelyüket és a törökök társaságában kivándoroltak Törökországba. A török uralom alatt a következő négy részből állott Kanizsa városa : 1. Óváros vagy Régi-város, 2. Újváros, 3. Külsőváros vagy Előváros és 4. Ráczváros. (A német leírásokban ; 1. Alte-Stadt, 2. Neue-Stadt, 3. Vorstadt és 4. Raitzenstadt.) Az Óváros és Újváros, mint említettük, a tulajdonképi várban feküdt s igy c két városrészt elpusztították a várfalakkal együtt, — de jelenleg is fenállanak : a Külsőváros (most I—V. kerület) és a Ráczváros (most Kácz-utcza a VI. kerületben.) (Uher fényképe.) Szent János templom. Városháza. Nagy-Kanizsa Főutczája. A várban lebontott épületek köveiből a városi lakósok segítségével Perge Kristóf várkomendáns a franciskánusok részére templomot és zárdát építtetett, melyek máig fenállanak régi formájukban. Szintúgy épségben van máig is a templom tornyára akkor feltett görögkeleti kettős kereszt. A félig lerombolt várat Grasics báró kapta tulajdonul oly feltétel mellett, hogy köteles a falakat teljesen szétbontani. A báró ugy teljesítette kötelezettségét, hogy az előbbi Külsővárosban házat építtetett a várfalak köveiből, s azután abbanhagyta a falak szétbontását, mihelyt nem volt szüksége többé az építési anyagra. IIaus és Hukkman.n: ZuUimegyei évkönyv. '' . 34 Grasicstól Szapáry gróf tulajdonába ment át a vár s az üj tulajdonos szintén egy lakóházat építtetett magának a városban, azon téglákból, melyek még a várból eddig megmaradtak. Ezt a házat máig is „vár"-nak hívják-. A vár fundamentumában levő óriási termésköveket pedig 1840. év táján a városi tanács kiszedette és azokkal kirakatta a Fő-utczát mindkét oldalán, hogy az örökös sárban lehetővé tegye a gyalogjárást. Ekkor tünt el végleg a régi vár annyira, hogy a vizsgálódó szem most alig képes megállapítani helyét a buja rétek kiemelkedő körvonalaiban. Szapáry István gróf utódok nélkül (1743-ban) meghalván, uratlanul maradt vagyonát a hscus foglalta el. Ettől pedig rövid idő múlva megszerezte gróf Batthyány Lajos nádor, kinek örökösei máig is birják. A Batthyány család örökös viszálkodásban állott Kanizsa polgáraival, kiktől elfoglaltak erdőt, rétet, földet, sót megkiserlették urbárium alá is vetni őket. A város régi levéltára majdnem teljesen elpusztult a sok viszontagságban. — A török uralom alatt senki sem gondoskodhatott róla, utóbb a megyében portyázó kuruczok és labanczoktól kellett ótalmazni s e végből a levéltár egy részét Csáktornyára szállítani, -— a későbbi időkben pedig a gyakori tüzesetek és folytonos hurczolkodás folytán az oklevelek elkallódtak. Leégett 1779-ben a városház is, és ettől fogva egész 1787. esztendőig, mikor az uj városház felépült, - - a tanács a városi ispita-házban (kórház helyiségeiben) tartotta üléseit. (A mostani városház pedig 1874. évben épült 200 ezer frt költséggel.) A város nagy erőfeszítéseket tett, hogy önálló szabad királyi várossá lehessen. E czélból igen sokszor, nevezetesen 1739-ben, majd 1742-ben, azután 1791-ben deputatiókat küldött a magyar királyhoz Bécsbe. A király aztán elrendelte a vármegyének és később a Batthyány herczegeknek ez ügybeni meghallgatását, de ezek mindig megtudták akadályozni Kanizsa óhajtásának teljesedését. (Legutóbb pedig 1891. márczius 12-én folyamodott az országgyr Uher Ödön budapesti fényképész felvétel.1. Petőfi-utcza Nagy-Kanizsán. 35 léshez, hogy a törvényhatósági városok sorába helyeztessék, de a gyakori ministeri változások következtében a kérvényt az irattár pora födte be.) A franczia háborúk idején polgár őrséget állított fel a város a francziák ellen (1809-ben), az 1848-iki forradalom alatt pedig nemzetőrséget. Ekkor vad szerezsánok raboltak és féktelenkedtek Kanizsán, s kivülök a várost megsarczolták (8000 frttal) a császári katonák is. Kanizsa régi erősségének abban állott kiváló fontossága, hogy posványban és sárban feküdt s igy megközelithetlen volt. A török elől behúzódott a megriasztott nép a 30 kilométer kiterjedésű, fákkal és bokrokkal benőtt mocsárba, hol csíkkal, hallal és madártojással táplálkozott. E völgynek talaja — hol a régi mocsár feküdt, Uher Ödön fénykepe Hársfasor Nagy-Kanizsán a Csengeri-utczában. — a sok vizlevezetés után is még száz évvel ezelőtt oly süppedő volt, hogy benvesztek disznók és szarvasmarhák. A végvár megszüntetése után Kanizsa arra törekedett, hogy a mocsarat és sarat eltüntesse, és a várost, miként régen volt, — :i vidék centrumának megtartsa. A nagy kiterjedésű mocsaras völgyet az összes birtokosokkal közös költségen csatornáztatták, a vizet elvezették és a talaj kiszárítása után a berki mostani pompás réteket megteremtették. Kő nincsen Kanizsa vidékén. Kongó-téglával (klinkerrel) rakták ki tehát az egész várost, melylyel a régi Kanizsának főismertetőjét, a végtelen sarat eltüntették. 3* 36 Szorgalommal és munkával sikerült Alsó-Pannonia kereskedelmének góczpontjává tenni Kanizsát, mely Fiume és Triesten át a tengerrel, nemkülönben a monarchia fővárosaival Budapesttel és Bécscsel egyenes vasúti összeköttetésben áll épugy, mint az osztrák örököstartományokkal, Bosniával és a Balkán államokkal. Tüneményszerüen emelkedett Kanizsa a modern kényelmes városok sorába. Levegőjárta utczái oly szélesek, — akár főutczáját akár pedig a külső utczákat, például a Petőfi- vagy az alsó magyar-utczát nézzük, — hogy beillenek tereknek. Két katholikus temploma szintén nagy térségen áll. Esténkint a villam-fénv mellett ezrenkint sétál a főbb utczákon a város lakossága. Az egészségi állapot kitűnő, miben nagy része van azon körülménynek,hogy a város két végén (a volt vár helyén és Sáncz falu mellett) szakadatlan széljárás van, mely a város levegőjét tisztítja és egészségessé teszi. El is kerülte 1855. évtől fogva minden kolera a várost. A Csengery-utczában oly pompás hársfasor van, hogy alig engedi látni a mellette levő házakat. A kegyesrend vezetése alatti főgymnasium pedig egy csöndes park közepén áll a város legmagasabb pontján. Kanizsa város polgármestere (1878. óta) Babochay György, főjegyzője Lengyel Lajos, kik különösen a város gazdasági ügyeinek rendbentartásával és vagyonának gyarapításával szereztek érdemeket. A polgármester a nemesebb fajú gyümölcsök meghonosítása végett egy városi gyümölcsöskertet alapitott (1887-ben), később pedig, mikor a filloxera közeledése folytán attól kellett félnünk, hogy a városi polgárság főjövedelmi forrása, a bortermés, tönkremegy, megalkotta (1890-ben) a Gördövényi szőlőhegyet, mely immúnis homokba ültetett mintaszőlőből áll. Az előbbi petroleum világítás helyett pedig (1894-ben) villamvilágitást hozott be. Polgármestersége alatt az ujabb időben épültek: a városi közkórház (1884-ben) 1 16076 frt 46 kr. Halis István fényképfelvétele. Gördövényi szőlő egy részlete. 37 seggel, a honvéd laktanya (1880-ban) 165856 fît 65 kr. és a közös hadsereg részére kaszárnya (1890-ben) 406755 frt 13 kr. költséggel. Ujabb iskolai építkezésekre kiadatott 95895 frt 26 kr. s a főgymnasiumhoz most épitenek egy teljesen uj szárny-épületet. Az utczák klinkerezése került 177691 frt 57 krba. Tanügyre a városnak évenkint 53897 frt 47 kr. kiadása van. Uj vágóhídnak építése iránt pedig tárgyalások folynak már huzamosabb idő óta. Nagy-Kanizsa rendezett tanácscsal bíró városnak népessége (az 1890. évi népszámlálás szerint) 20619 lélekből áll, kik 2083 házban laknak. Nemzetiségre nézve a lakosság majdnem teljesen magyar, t. i. 19118. Más nemzetiségű csakis 1501 lakik Kanizsán, kiknek számaránya a következő : német 954, tót 35, oláh 8, horvát 315, szerb 9, vend 17 és egyéb nyelvű 163 lakós. Vallásra nézve van Nagy-Kanizsán római katholikus 16561, görög katholikus 13, örmény katholikus 1, görög keleti 14, luteránus 302, kalvinista 155, és izraelita 3573 lélek. A város képviselő-testülete 206 tagból áll. 85 Minden községben nagy tágas, szép iskolaház van és elég szorgalmasan látogatják azt; posta majd minden községben van, a távírda pedig igen közel fekszik; kevés kivétellel a közlekedési utak is jó karban vannak ; a rendőri szolgálat is ugy van szervezve, hogy ritkán történhetik támadás a vagyon vagy a rend ellen. Utoljára hagyom azon szomorú, de igaz állitást, hogy a sajtónak egyik nagyon is ismert ága, rosszlelkü férfiak meggondolatlan, igaztalan beszéde, a város közelsége és a választások alkalmával szertelenségbe csapott korteskedések a nép erkölcsét igen megrongálták, mit ő maga is belát, elismer és szégyenei. KANIZSA EMLÉKÉRMEI. Irta: Szukits Nándor dr. Kanizsa az országnak egyik legerősebb vára volt ; a török a várat csakis Paradeiser György várkapitány árulása folytán vehette be 1600. október hó 20-án, s ámbár visszahóditása 1601., 1602., 1604., 1646. és 1664-ben megkísértetett — Batthyány Ádám és Zichy Istvánnak csak 1690. április hó 13-án, sikerült 90 évi török uralom után a várat éhség által visszavenni. Ezen örvendetes esemény emlékére több emlékpénz (érem) veretett ezüst, réz és czinből. Ezen emlékpénzekből háromféle ismeretes ; kettőnek a rajzát a Széchenyi féle éremgyüjtemény leírásában a 39. lap 53-ik és 55-ik képeiben találjuk. Az 53-ik szám alatti érem érczből készült és a m. n. muzeumban őriztetik. Előlapján József királynak, Lipót fiának, egy kiéheztetett nőstény kutya, szuka (konyha latinsággal : Canissa) — szájában Kanizsa vár kulcsát hozza. A körirat : Fames docuit parcre Canissam. Éhség tanította engedelmességre a nőstény kutyát. Hátlapján Kanizsa vára látható, melyből a törökök épen kitakarodnak. Körirata : Hoc genus non expellitur nisi in jej unió. Ez a faj nem űzhető ki, ha csak éhség által nem. Szukits Nándor dr. 86 Szélirása (oldal) pedig a következő: Canisa Josepho I. Ungariae Regi sine vi et sanguine sola fame expugnata rediit. Kanizsa minden erő és vérontás nélkül csakis éhség által első József magyar király kezeire jött vissza. Az 55-dik szám alatti érem a m. n. muzeumban mint tallérnagyságu, két latnyi nehéz ezüstérem létezik, ezenkívül éremgyüjteményemben van egy kitűnő vésetü rézből és egy ép olyan czinből. Előlapján: Lipót császár római harczi öltönyben, jobb kezében római zászlót (Labarum monogram Christi-vel) tart, bal kezében földtekén álló kis Victoriát (győzelem-istennőt) babérkoszorúval kezeiben ; a császár előtt egy Kanizsa vár kulcsait átadó térdeplő török. A körirat : Novos gaudens spondere triumphos. Uj győzelmeket örvendezve igér. A kép alatt: Victas dedit manus | d. 13 april | P H M | három sorban. Legyőzött kezeit adta április 13-án PHM a vésnök előbetüi : Philipp Heinrich Müller Ágostában (Augsburg.) Hátlapján : Kanizsa vára, a váron felől a lebegő szárnyas hirnök, jobbjában trombitát, baljában papírszeletet Canisia felirattal tartván. A vár alatt hét sorban : POST XC ANNOS 1VGVM TVRCICVM EXVTIENS CANISIA SVB 1PSVM VER IS INIT1VM VBEREM VICTOR1ARVM SEGETEM POLLICETVR LEOPOLDO & ÍOSEPHO MDCXC. 87 Kanizsa 90 év után a török jármát lerázván, ugyan e tavasz elején Lipót és Józsefnek a győzelmek bő veteményét igéri. 1690. Szélirása (oldalirás) QV I N EXTRACTA CANI S CANI S ŐRE CANISA P V D E N D I : VICTOR CHRISTE POTENS s i r TIBI LAV S ET HONOR ! Ezen oldalirás nagy betűi összeállításából jön ki 1690 és pedig: VIXCCICICIVDDIVICCI1IILV összeállítva : DD CCCCCC LXVVVV IIIIIIIIII 1000 600 80 10 Ezeken kívül éremgyüjteményemben van még egy harmadik fajta kanizsai emlékpénz ezüstből, mely a múzeumban nincs, de Wollenheim gyűjteményében volt és ott a második kötetben 7318 szám szám alatt leíratott. Előlapjain Kanizsa várának rajza, felül : CANISCHA, lent : A TVRC. CAPTA A. 1600 A LEOP. M. RECEPT. D-APR. A. 1690. A törököktől be véve 1600, Nagy Lipót által visszavéve 1690 április hó 3/i3- Hátlapján: Hercules a Hydrával harczolva, fent: PAVCA SVPERSVNT, kevés (fej) van még. Ezen érem Bécsben Hautsch által vésetett, ezüst forint nagyságú és u/l f i lat súlyú. A NAGYKANIZSAI GYMNASIUM TÖRTÉNETE. Irta: Kalcsok Leo. Zala- és Somogymegyék megszabadultak a török uralom hosszú szenvedéseitől. A nép az idegen járom lerázása után anyagilag gyarapodott, de szellemi tekintetben majdnem egy egész századon keresztül minden a régi elhag\<atott állapotban maradt. Ezen szomorú állapoton segített Batthyány József kalocsai érsek, ki Nagy-Kanizsára gymnasium felállítását tervezte s e czélból 1763. évben összeköttetésbe lépett a kegyes tanítórend akkori főnökével Tapolcsányi Gergelylyel. A kegyesrend főnöke a következőkben állapodott meg az érsekkel : Batthyány Lajos gróf, Kanizsa földesura, az érsek atyja, tízezer váltó forint alapítványt tesz le. Ennek kamatjáért a rend magára vállalja, hogy a Nagy-Kanizsán felállítandó 5 osztályú nagy-gymnasiumot kellő számú tanerővel fogja ellátni. A nagy-gymnasium 3 grammatikai és 2 humanitási (költészeti és szónoklati) osztályból állott. Az alapítványhoz járult még 300 • ölnyi kert és hat szekér szénát termő rét, ez utóbbi Horvát-Szent- Miklós határában. A nemes terv útjába Koller Ignácz veszprémi püspök akadályokat gördített, melynek következtében az intézet csak 2 év múlva nyílhatott meg. Az első igazgató Csonkái Jóh volt, ki praefectus néven az uj intézetet 7 évig vezette. A tanári kar az igazgatón kivül három személyből állott : Jaros László, költészet és szónoklat tanárából, — Franz Bertalan és Dományi Márk magisterekből. Ez utóbbiak a három alsó grammatikai osztály vezetői valának. A növendékek száma mindjárt az első évben annyira felemelkedett, hogy a tanári személyzetet egygyel szaporítani kellett. A tanintézet első vezetőinek nagy nélkülözésekkel kellett küzdeniök, de ennek daczára az intézet hirneve folyton emelkedett s az ifjúság serege szaporodott. 1770-ben szük anyagi körülmények miatt az előkészítő osztályt be kellett szüntetni. A szomorú anyagi helyzeten Mária Terézia segített, ki 1777-ben a tanulmányi alapból évenkint 300 forint segélydijat rendelt a szegény intézet számára. A növendékek száma 300—400 között hullámzott. II. József 1785-ben kelt tandij-rendelete a növen- Kalcsok Leo nagykanizsai gymn. tanár. 109 dékek számát 110-re apasztotta. Hasonlóképen csapás volt az intézetre II. Józsefnek 1787-ki rendelete, mely meghagyja, hogy az országos hivatalok: kir. egyetem, akadémiák és gymnasiumok németül levelezzenek és a ki 3 év leforgása alatt a német nyelvet el nem sajátítja, hivatalától elmozdittassék. Midőn pedig a határidő 1787-ben letelt, a német nyelvnek, mint előadási nyelvnek, fokozatos életbe léptetése tényleg meg is kezdődött. József 1790-ben bekövetkezett halálával a Mária Terézia korabeli állapot állíttatott vissza. A növendékek száma ismét 200-ra emelkedett. I. Ferencz uralkodása alatt a tanügy terén mindenütt hanyatlás állt be. A franczia forradalom kitörése a népek békés fejlődését egy időre megakasztotta és a közfigyelmet a forradalmi eszmék és mozgalmak felé terelte. Még inkább igénybe vették a közfigyelmet a napoleoni idők véres küzdelmei. Ezen válságos időkben látogatja meg az intézetet a nemesi felkelés megszemilalis I. fényképfelvétele. A nagykanizsai főgymnasium. lélésére Kanizsára jött nádor és az iskolai épület és berendezés hiányosságának láttára felszólítja az igazgatót a helytartó tanácshoz intézendő kérvény benyüjtására. Az igazgató felhasználja a kedvező alkalmat és az intézet javítására és berendezésére segélyt kért, de az ügy a bekövetkezett napoleoni harczok miatt elintézést nem nyert. A hadjáratok miatt még a tanitás is szünetelt 1808. jan. 13-ától egészen január végéig. A következő hónap 21-én Gornp tábornok, János főherczeg egyik megbízottja, a tantermeket a megsebesített katonák számára foglalta le. Szept. 30-án a tanárok lakását akarta lefoglalni. A megrettent igazgató a városi hatósághoz, majd a főigazgatóhoz fordult az iskolák kiürítése ügyében, de eredmény nélkül. A dolgon Siiuícgliy József zalamegyei alispán közbelépése segített. Az 1809/10. tanév megkezdődött, de az elijesztett ifjúság lassú gyülekezése miatt csak nov. 5-én tarthatták meg a „Veni Sancte"-t, 110 Az intézet 1809/10 évtől egészen 1818-ig igen desolált állapotban tengődött. 1818-ban a város jelentékenyebb összeget fordított az elhanyagolt iskola felszerelésére. 1820-ban megkezdték az épület javítását és folytatták a következő esztendőben is. Az intézetet uj tetővel, az iskolákat uj padlóval látták el. Az 1820-as évektől egész 1841. országgyűlésig semmi nevezetesebb változás nem fordult elő az intézet állapotában. Az emiitett évben a főigazgató utasítást ad, hogy a beszédek ezentúl magyar nyelven tartassanak. Ezután fokozatosan tannyelvül a magyar hozatott be. A szabadságharcz kitörése több tanártól fosztotta meg a tanintézetet. A szerencsétlenül végződött szabadságharcz után intézetünkre nehéz napok következtek. Az osztrák közoktatásügyi miniszter a kegyesrendiek 11 gymnasiumát megszüntettnek nyilvánította. Ezek között volt a nagykanizsai is. A városi tanács mindent elkövetett az intézet megmentése érdekében. Fáradozását siker koronázta. A birodalmi kultuszminiszter Thun Leó gróf a városi küldöttség személyesen átnyújtott emlékiratára 1850. november 8-án az intézetet megnyittatta és az algymnasiumok közé sorozta. Tanítási nyelv német volt, de a jegyzőkönyveket latinul szerkesztették. Az intézet ezen stadiumban maradt 1865-ig. Ez vala százados évfordulója. A nevezett év nov. 5-én ülé meg gymnasiumunk fennállásának 100-ik évfordulóját. Az 1867/8. esztendő örvendetes forduló pontot képez az intézet történelmében. Nagy-Kanizsa város lelkes közönsége 1865-ben az algymnasiumnak főgymnasiummá való átalakítását határozta el. A nevezett év márcz. 20-án Wlassics Antal városbíró elnöklete alatt az intézet érdekében ülést tartottak. A teendők megvitatására 41 tagú bizottságot neveztek ki és a költségek födözésére 150 ezer forintot szavaztak meg. A városi tanács az összeg egy részét gyűjtés alapján akarta beszerezni s ez iránt a helytartó tanácshoz kérvényt nyújtott be, mely ezen év szeptember 9-én kedvező elintézést nyert. A gymnasium kiegészítése érdekében meginditott mozgalmat mindenütt örömmel üdvözölték. Batthyány Fülöp herczeg a pénz devalvatio viszontagságai között 4060 frtra olvadt tőkét 10 ezer frtra egészítette ki, Batthyányn kivül a városiak és a vidékiek vetélkedve meghozták az áldozatokat a nemes czél érdekében, ugy hogy 1867 október hóban megnyílt az 5-ik osztály, az 1868/9-ki tanévvel a hatodik. A gymnasium épületére vonatkozólag a város a kegyes-tanitórend főnökségével az 1868-ik év augusztus hó 20-án kötött szerződés értelmében oly egyességre lépett, hogy miután a régi társházhoz tetemes építkezések járultak, nevezetesen az egész déli oldal a tornateremmel, az északi oldalon több tanterem a rajzoló teremmel, nehogy ezen összekapcsolt egy egészet képező épület két gazdától tartassék fen és ebből kellemetlenségek származzanak, a régi épület a kerttel és az udvarral együtt a város birtokába megy át, mely az épület fentartását és a terhek viselését átveszi. Ezek után a magyar vallás és közoktatásügyi minisztériumtól nyert engedély alapján 1870/7l-ben a hetedik és 1871/72-ben a nyolczadik osztály nyilt meg. Az intézet azóta modern felszerelésekben, gyűjteményekben folyton gyarapszik és legújabban egy gyökeres és a modern követeléseknek teljesen megfelelő átalakításnak néz eléje. A NAGYKANIZSA-VIDÉKI NÉMETEK. Irta: Körmendy Pál. A mi vármegyénk is az olyanok egyike, melynek földjén többféle nemzetiség települt meg. Geográfiái helyzetünk : szomszédság Stájer-, Horvát- Szlavonországgal és Krajna közelsége lehetővé tette az idegen nyelvűek telepedését. Zalavármegye szívesén engedte ringatni áldott földjén a horvát, német és vend fin bölcsőjét, szívesen adott kenyeret a nem magyarnak. Ez is egyik oka, hogy az idegen nyelvű testestől-lelkestől magyarrá lett ; vagy hogy azzá legyen, talán csak egy-két évtized munkájába kerül. Koblenz, porosz rajnai kerület földjéről került vármegyénkbe egy hirtelen szőke, iparkodó népcsoport, mely Nagy-Kanizsa környékén, a várostól északra elterülő, javarészben homokos területen hat községet alkotott, u. m. Lcingviz, Homok-Komárom, Német-Szt-Miklós, Fűzvölgy, Korpavár és Obornakot. E községek határa: 5561 kat. hold, de ezen mennyiségből körülbelül egyharmad rész a herczegi urodalom javára esik. Valamikor mindnyájan Batthyány herczegi család jobbágyai voltak ; ezen viszony megszűntével lettek önálló gazdákká. Ami a kanizsa-vidéki svábság tanügyi viszonyait illeti, dicsérettel kell megemlékeznem arról, hogy ők a népoktatás fontosságát belátván, iskolákról idejekorán gondoskodtak. A homokkomáromi, fűzvölgyi és németszentmiklósi községi iskolák a régmúltban is jó hírnévnek örvendtek; 1892. évben meg Langviz, az alig G5 házból álló község igazán monumentális épületet emelt a közoktatásnak. Az iskola falai közül kikerült gyermek szívben, lélekben magyarrá vált már évtizedek előtt, — úgyannyira, hogy ma az uj nemzedék azt sem tudja, hogy a „német szó" hol terem. De nemcsak magyarul, hanem magyarán is beszél a sváb és talán egy cseppet sem nagyítok, ha azt állítom, hogy beszél oly tisztán, mint a leggyökeresebb magyar. Igaz, a tájszólástól nem ment a beszédük ; de ezt ki róhatná fel nekik, mikor a tősgyökeres magyar vidék lakóinál ugyanezt találjuk. A kanizsavidéki sváb „ü" helyett legtöbbször „i" hangot ejt, pl. „tiker" — tükör, — „innep" — ünnep; — továbbá az ,.ő" hangot zárt „e"-vel cseréli fel: „eker" — ökör, — „dereg" — dörög stb. Nagyon sajátságos hangsűlvlyal, illetőleg hangnyújtással élnek a kérdéseiknél, mit azonban irásilag hűen kitüntetni nem lehet, azt hallani kell. Rendezett tanügyi viszonyaiknak gyümölcse még az is, hogy e vidéken alig akad egy-két ember, ki jól irni, olvasni, számolni ne tudna. A fiatalság azon részénél, mely a hadsereg kötelékébe kerül, szintén érvényesül az iskola befolyása. Igen elvétve történik, hogy ott a sváb gyerek csak „a közlegénységig vigye fel" a dolgát; két, három csillaggal a gallérján kerül haza a falujába mindegyik. Az értelmesség magasabb fokának tulajdonitható, hogy az a nép lelkileg igen szelid, engedékeny és jószivü. Ez utóbbi tulajdonságukra nézve igen jellemző történetkét hallottam. Együtt ballagott le a hegyről a németszentmiklósi biró komájával a langvizi öreg bíróval. A keresztútnál per longum et latum búcsúzgatnak, talán 124 már hetvenötödször kivántak minden jót az otthon valóknak, midőn gyereksírás üti meg a füleiket. — Koma, ez eleven hang. — Szakasztott gyerekpitj''ergés ! Megindult a keresés úgy az árkon innen, mint az árkon túl ; — végre a langvizi biró a búzaföld szélén megtalálta az eleven jószágot : a pólyába takart, öklömnyi csecsemőt. — Most hát Isten áldja koma, viszem ezt a porontyot Langvizre ; éhes lehet szegén}''. — A mienk az komám ; a szentmiklósi határban találódott. — De a langvizi biró találta. Keressék kelmetek a jussukat erre a síró jószágra ; mig a törvény ki nem mondja, hogv kié? — addig ki nem adom, hiszen megennének a langvizi menyecskék. A szentmiklósi biró ez egyszer vált el haraggal komájától ; megindította a kutatást, de mivel a gyermeket nem azért teszi az útszélre a rossz anya, hogy később meg visszavegye, — minden fáradság hiába-való volt. így hát a pólyás-baba Lati g vizén maradt ; s a két öreg csak a lelencz esküvőjén nyújtott egymásnak baráti jobbot, mikor is a talált, pörös legényke németszentmiklósi leányt vett el, a szent békesség kedvéért Szokásaik különben is oly magyarosak, hogy ismétlésbe kellene keverednem, ha azokat itt újra elősorolnám : közös az Zalavármegye többi vidékének szokásaival. A zajt lehetőleg kerüli ; többre becsüli a háznál, vagy pinczéjében a csöndes poharazást, mint a lármás heje-huját. Ilyenkor azután igazi magyar vendégszeretettel kinálja vendégét és szolgálatkész a legnagyobb mértékben. A lakodalom azonban nem oly zajos, mint a vármegye többi részében. Esküdni a násznép, — ha az ut és idő megengedi, — mindig gyalog megy. Gazdasági viszonyaikra nézve felemiithetem, hogy az a föld, melyre állandó fészküket rakták, legnagyobb részben futó-homok volt ; kitartó szorgalom kellett ahhoz, hogy ezt a terrenumot termővé tegyék. De az a fáradságot nem ismerő igyekezet, mely a svábságnak ma is kiváló tulajdonsága és az okszerű gazdálkodás : jövedelmezővé tette a homokterületet. Ennek köszönhető, hogy a megkötött homoktalaj produktuma jóság és mennyiség tekintetében — talán semmivel sem áll alatta a Dunántul legkövérebb humusza termékének. Ugyanezt mondhatom a szőllőművelésről is. A gondos munka évente meg-megtölté a munkás erszényét. Csakis ezen pénzforrás kisebb-nagyobb bankóiból szerzett a svábság, ha csurgott ; — de ha csak csepegett is a jövedelem : nem búsulta el magát, hiszen gabonával volt tele a hombár, hozzá nyúlt hát szorgalma másik gyümölcséhez, a szántóföld-adta áldáshoz. Ma már azonban a szőllőjövedelem igen megcsappant. 1890. évben tette be lábát a philloxera a szőllőkbe, azóta a termés silány ; alig, — sőt egyik-másik birtokosnak meg sem fizeti a reá fordított munkaköltséget. A bortermés a nyolczvanas évek hozamának ötöd-hatod részére szállott alá, — mi igen sújtja ezt a vidéket. Az okszerű szőllőművelés segíthetne a bajon ; és hiszem is, hogy e vidék népe fel fog használni minden utat és módot, hogy a bortermést a régi, jövedelmező kerékvágásba zökkentse. A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG MÚLTJÁBÓL. Irta : Dr. Neumann Ede. A nagykanizsai izrael. gyülekezet nem dicsekedhetik évszázakra visszatekintő történettel. Akárhány zsidó hitközsége van a hazának, melynek évkönyvei az övénél sokkal régibb, eseményekben és válságokban gazdagabb múltról szólanak. A török uralom előtti időkre semmiféle történeti nyom nem vezet vissza, a múlt század első fele is lezajlott a nélkül, hogy számottevő emléket hagyott volna hátra. A történet múzsája itt nem igen őrködött a múltnak maradványai felett. De azért minden kétséget kizáró módon állithatjuk, hogy nem sokkal a török járom alól való felszabadulás után a zsidó gyülekezet J is — talán némi függésben a Neumann Ede dr. , „ 0 0 n a g y k a n i z s a i f ő r a b b i . rohonczi hitközségtől — megalakult és egy 1744-ből származó városi díjszabályzatból világosan kitűnik, hogy ezen időben a város zsidó lakosai is kereskedelemmel foglalkoztak. Azon körülmény, hogy a város tőlük magasabb díjakat szedett, mint a másvallású lakosoktól, nem gátolta őket üzletük folytatásában. A gyülekezet gyarapodott és a nyolezvanas évek elején temetője már annyira megtelt, hogy Batthyány Lajos gróftól uj sírkert számára telket kér. Folyamodványában egyszersmind megkeresi a grófot, hogy engedje meg, hogy a kijelölendő telket fallal vehessék körül. Szomorú okok kényszerítették a hitközséget ezen kérelemre. Gonosz emberek felgyújtották a régi temető kerítését és nem ritkán esett meg, hogy az eltemetett hullákat kiásták és nyitva hagyták a 143 sírokat. A gróf 1784. junius 4-én Körmenden kelt kegyes végzésében teljesité a gyülekezet kérelmét, 100 f~l ölnyi területet engedélyezett a hitközségnek, mely census czímén évi 2 frtot fizetett a kanizsai uradalmi pénztárba. A legrégibb sirkő, mely az azóta több izben bővített temetőben még most is meg van, 1787-ből való és Jákob, Mardekhai Jehuda fiának nyugvóhelyét jelzi. Ugy látszik, hogy a hitközség belső békéjét mindenféle viszályok dúlták fel, a melyek annál károsabbak voltak, minthogy általuk a gyülekezet fejlődése is fennakadást szenvedett és lassanként megszilárduló tekintélye megingott. Ezen egyenetlenkedések Batthyány Lajos grófnak figyelmét nem kerülték el és 1786 október 20-án Körmenden kelt rendeletében szigorúan meghagyá a hitközségnek, hogy tagjai a zsidóbirónak és esküdtjeinek feltétlenül engedelmeskedjenek, peres ügyeikben Ítéletének alávessék magukat vagy pedig az urodalmi fiskálishoz forduljanak, a kinél mindenki megtalálja majdan méltányos „satisfactioját." Egyebekben pedig ne viszálykodjanak és igyekezzenek békés életet folytatni. A lelkészi hivatalt ezen időben Jchúda Chájim Tomi viselte, ki teljes négy évtizeden át (1764—1804) működött és ezen idő szokása szerint nem csak lelkipásztora volt a gyülekezetnek, hanem a zsidó tudomány terjesztője is, a theologia alapkönyveivel ismertetvén meg a hittudomány iránt érdeklődő ifjakat. A tanitás tette mindig a zsidó papok működésének egyik alkotó részét és szivesen foglalkoztak theologiai tanulmányokkal olyanok is, a kiknek soha sem volt szándékukban papi hivatalt vállalni és hittudományi ismereteiket a gyakorlatban is értékesíteni. Fontos mozzanatot képez a hitközség történetében a templom építése. A gyülekezet századunk kezdetéig az urodalointól bérelt szerény hajlékban végezte áhítatát, egyes jó módú családokban ezenkívül kisebb oratoriumok voltak, a melyek a híveknek imahelyül szolgáltak. De a hitközség gyarapodása és a műveltségi viszonyok fokozódó javulása egy oly imaház létesítésének óhaját ébresztette, mely a vallás méltóságának és a hívek igényeinek minden tekintetben megfelel. 1807 augusztus 5-én fogtak hozzá a még most is fennálló templom építéséhez, mely 14 nehéz és áldozatokban gazdag esztendőnek munkája után befejeztetett és 1821. évi szeptember hó 14-én felavattatott. A hatalmas épület, melynek az egész országban alig akadt párja, egyaránt dicsérte a hívek áldozatkészségét — számuk 1821-ben csak 375 volt — mint Batthyány Lajos gróf nemeslelküségét, a ki maga tette le a templom alapkövét és a nagy mű sikeres befejezését hathatósan előmozdította. Ezzel azonban a hitközség nem érte be, hanem egyszersmind gondoskodott arról is, hogy az Isten imádására nagy áldozatok árán emelt díszes hajlékban az istenitisztelet a művelt izlés igé144 nyeit kielégítse és nem zárult le századunk harmadik évtizede, midőn a nagykanizsai zsidó hitközség templomában megzendültek azon uj dallamok, melyek az 1826-ban felavatott bécsi templomból kiindulva, későbben bejárták az egész művelt világ zsinagógáit és az istenitiszteletnek egészen uj alakot kölcsönöztek. A hazában a nagykanizsai gyülekezet volt az első, mely az istenitisztelet külső átalakításának szükséges voltát átlátta s folyton szemmel kisérve a mult szent hagyományaihoz híven ragaszkodó, de a megváltozott viszonyok követelményei elől el nem zárkózó, óvatos és mérsékelt, de czéltudatos és következetes haladásnak üdvös eredményeit, intézményeiben ezentúl a legműveltebb hitközségek példája után járt, a hazában pedig előharczosa és zászlóvivője volt a vallásos reformnak. Ebben van a hitközség jelentősége, ennek köszönheti azon előkelő helyet, melyet a hazai zsidó gyülekezetek sorában elfoglal. Kibontotta a haladás . zászlaját és ahhoz híven ragaszkodott is. Ennek legjobb tanúsága azon figyelemre méltó körülmény, hogy az uj templom építését és az isteni tisztelet átalakítását gyorsan követte az uj iskola építése. 1821-ben befejezte templomát, 1831-ben a közművelődésnek emelt oltárt és mindkettőre egyaránt terjedt ki gondos figyelme. A három osztályú iskolában eleinte három rendes tanító működött, a kik természetesen német nyelven végezték az oktatást és a rendelkezésre álló idő java részét a hittannak szentelték. De némi büszkeséggel emeljük ki, hogy a hitközség az uj iskolában a magyar nyelv tanításáról is kellően gondoskodott és e czélból a rendes tanítókon kivül, a kik idegen származásuknál fogva magyarul nem tudtak, még egy tanerőt alkalmazott. A magyarositási törekvések tehát már a harminczas évek elejére terjednek vissza. A tanítók a hitközség kebléből kiküldött igazgatók utasításai szerint végezték a tanítást, az iskola pénzügyei és administrativ dolgai a gondnokokra voltak bizva. Meg volt tehát a hitközség két legfontosabb institucziója. Az alapok le voltak rakva, a jövő feladatát képezte azokon tovább építeni és a meglevő kereten belől létesíteni azon intézményeket, a melyek a hitközség vallási és kulturális felvirágzását eredményezték. A gyülekezet felvirulásában és intézményeinek gyarapodásában kiváló része volt Löw Lipótnak, ki noha csak néhány évig működött a hitközségben, mégis mély nyomokat hagyott annak történetében. Szántó Mayer rabbinak 1831. október 4-én bekövetkezett halála után ugyanis a hitközség Löwy Samu Izsákot. hivta meg a lelkészi állásra, különösen szívére kötvén, hogy az iskolára kiterjeszsze figyelmét és a tiszteletbeli igazgatókkal egyetemben őrködjék a tanítás sikeres végzése és az iskola érdekeinek kellő gondozása felett. Lőwy méltó volt a hitközség bizalmára és nagy odaadással és lelkesedéssel élt hivatásának. Ennek fényes tanúsága azon 1843. julius 14-én Kehidán kelt levél, melyben Deák Ferencz következőképen szól róla: „Lőwy Sámuel urat, ki több évekig a nagykanizsai Izraelita közönségnél Rabbinus volt, hosszabb idő óta személyesen ismerem s őtet valóban szelid, jámbor, erkölcsös, művelt és tudományos embernek tartom, — még kanizsai hivataloskodása idejében megvizsgáltam egykor hivatalosan a kanizsai Izraelita iskolákat, melyeknek főigazgatójuk akkor említett Lőwy Sámuel úr volt s azokat mind a rendre és tisztaságra, mind a tanitás czélszerü módjára, mind a tanulók szorgalmára és előmenetelére nézve oly állapotban találtam, hogy azt későbben is több hasonló intézeteknél mint követésre méltó kitűnő példányt ajánlani nem kételkedtem. De mióta hivataláról lelépett Lőwy Sámuel úr, azóta is többször mcgfordúlt házamnál s volt alkalmam szelidségét, olvasottságát s erkölcsös magaviseletét örömmel tapasztalni. Ha tehát Lőwy Sámuel úr ismét Rabbinusi hivatalt kíván valahol vállalni, én őtet, mint tudományosan művelt, erkölcsös embert, ki becsülésemet méltón bírja, tellyes buzgósággal ajánlom." Lőwy néhány évi buzgó működés után megvált a hitközségtől, mely a fényes tehetségű, klasszikus műveltségű és a zsidó theologiában is kiváló Lőw Lipótot választotta lelkipásztorának. Lőw teremtő ereje ezen időben sehol sem érvényesülhetett volna jobban, mint a nagykanizsai gyülekezetben. A talaj itt elő volt készítve, a hitközségben meg volt a kiváló férfiú törekvései iránti érzék és így kölcsönösen megértve és támogatva egymást, csakhamar megteremtették azon intézményeket, a melyekre a hitközségnek szüksége volt, a melyek kulturális fejlődését hathatósan előmozdították. Lőw tettvágytól duzzadó lélekkel lépett hatáskörébe, benne tudományos készültség hatalmas energiával párosult, akadályokat nem ismert, ellenmondást nem türt, bátran szállt szembe azokkal, a kik bármely okból meg akarták gátolni tervének kivitelében. Alig hogy elfoglalta hivatalát, már alkalma is nyílt erre. A hitközség 1840 május havában megnyitotta volt leányiskoláját. Ezen uj intézet számára most külön épületet kellett emelni és a hitközség több vezérférfia csak a pillanatnyi szükségletet tartva szem előtt, a fiúiskolát egyelőre régi helyén meg kívánta hagyni. Lőw csak nagy nehezen tudta megértetni a mértékadó körökkel, hogy ott, hol fontos közművelődési czélokról és feladatokról van szó, fukarkodás egyáltalában nincsen helyén, de mégis kivitte, hogy a hitközség mindkét intézet számára díszes és minden tekintetben beváló épületet emeltetett. Batthyány Fülöp herczeg ezen alkalommal is bebizonyította a hitközséghez való jóindulatát és ingyen engedte át az urodalmi telket. hAI is ES hOFFMANN : Zalamegyei évkönyv. 10 146 A külső javulással pedig karöltve járt a belső fejlődés. Lőw rányomta szellemének bélyegét a fokról-fokra emelkedő intézetre és öröme telhetett fáradozásának sikerében. Az iskola újjászervezését nem sokára az iparos- és kézműves egyesület alapítása követte. A kiváló férfi nem állott meg fele uton, minden ujabb siker ujabb terveket érlelt meg benne, új eszméket támasztott lelkében. Vállalkozásaiban három szempont vezérelte: az általános emberi, a zsidó vallásos és a magyar nemzeti. Különösen az utóbbit tartjuk kiemelendőnek. Lőw Czernahorában (Morvaországban) született, de alig működött néhány évig a magyar hazában, már annyira birta nyelvünket, hogy választékosan irt és szónokolt magyarul. Hazafias gondolkodását pedig az iskolába is átplántálta és ezen iparkodásában a hitközség készségesen támogatta. Sajnos, hogy a vezérférfiak lelkesedése nem sokára lelohadt. Rossz szemmel nézték Lőw erélyes eljárását. Restelték, hogy a hitközség szellemi életének ő szabta meg irányát, féltékenykedni és akadékoskodni kezdtek, nem vitathatták el működésétől a sikert, de attól tartottak, hogy szellemi fölénye háttérbe fogja szorítani őket és minden módon bosszantották és keseritgették. Végre megunta a torzsalkodásokat és lemondott hivataláról. Hiába marasztalták, hiába biztatták anyagi helyzetének lényeges javításával, hiába ígérték, hogy hatáskörét ki fogják bővíteni, hogy a megye összes zsidó tanügyei az ő kezében fognak összpontosulni : lemondását nem vette vissza és e hitközség nagy erkölcsi és szellemi kárára Nagy-Kanizsáról távozott. Nem követjük további pályáján. Nevéhez a magyar zsidóság legdicsőbb és legszomorúbb emlékei fűződnek. A szabadságharcz a morva származású rabbit a magyar táborban találta, a hol lelkesítő szava lángba boritotta a haza szent ügyeért küzdő hősöket. Meglakolt érte bőségesen ipával Schwab Lőw pesti főrabbival egyetemben. A Neugebäude börtönfalai sokat tudnának mesélni a két zsidó pap szenvedéseiről. Ezek a dicső emlékek, A szomorúak Lőw pápai lelkészi működésével állanak kapcsolatban. A pápai orthodoxia Lőwnek végtelen sok keserűséget okozott és ha nem is sikerült a sokat küzdött és szenvedett férfiú erejét megtörnie, azt minden esetre hosszabb időre megbénította. Ezen csalódások és szomorú tapasztalatok közepette jól eshetett lelkének, hogy azon gyülekezet, mely kiváló tehetségének zsengéit élvezte, a hazára virradt nagy napokban megállotta helyét. A szabadságharcz alatt a hitközség fényes tanújelét adta a haza ügyéért való lelkesedésének és midőn a minisztérium adakozásra szólította fel a nemzetet, 1848. május 31-én elhatározá, hogy legszentebb templomi ékszereit (309 lat ezüst) ajánlja fel és felkéré dr. Horschetzky Mórt, hogy ezen ajándékot a hitközség nevében adja át a minisztériumnak. Megfosztá díszétől a vallás oltárát és 147 a haza oltárára tevé le. Dr. Horschetzky az ezüstöt visszahozta és a hitközség küldöttjei az ajándékok elfogadására kirendelt nagykanizsai bizottságnak adták át. De a kanizsai zsidók nem érték be ezen áldozattal, hanem a nemzet ügyéhez való hűségüket bebizonyították akkor is, midőn a haza elleneivel állottak szemben. „A magyar minisztérium, írja egy szemtanú, az egész ország földnépét felszólította ellenünk, váljon a hátunk megett levő megyék ezt teendik-e, kétséges; csupán a kanizsai zsidók tüntetik ki magukat különösebben, miről én azonnal a bánt értesítettem, ki a Drávánál állomásozó csapatokból egy zászlóalj Skakorákat odarendelt és a zsidókon iszonyú boszut állani megesküdött A nagykanizsai hitközség a Lőwtől kijelölt uton tovább haladt. Hive maradt ezentúl is a vallásos haladásnak, melynek hivatott szószólója Lőw nagynevű utódja Fassel H. D. volt, ki három évtizeden át a gyülekezet vallásos ügyeinek élén állott. A reactio szomorú éveinek válságait szerencsésen kiheverte és ma magyar szellem lengi át kultuszát, iskoláit és egyéb intézményeit. Dicső hagyományait nem is fogja megtagadni és a múltba vetett pillantásunkat azon biztató remény kiséri, hogy a nagykanizsai izrael. hitközség azon kiváló helyet, melyet a testvérgyülekezetek között elfoglal, meg is tartandja, hogy a jövőben is híven fogja szolgálni a felekezet és a haza szent érdekeit. 10* KANIZSÁTÓL HÉVÍZIG. Irta: Halász Margit. Kanizsa városából északról kiindulva egy sík mezőség áll előttünk, s a jól megmunkált földek buja termései kötik le figyelmünket. Az út melletti erdőséget elhagyva csakhamar elérjük Nagy- Récse községet. Itt fekszik Inkey László volt országgyűlési képviselőnek birtoka. Az Inkey családnak Zalában, Somogyban nagy birtokai vannak, bár az egyik ág, Inkey Kázmér ága, kihalt s összes birtokai idegen kezekre jutottak. Az Inkey kastélyon kwül Nagy-Récsén megemlítésre méltó a község szép, uj temploma. A récseiek helyzete eléggé kedvező, mert barmaikat és mindennemű termesztményt igen jól értékesíthetik az órányira levő Kanizsa város piaczán. Sárszeg község az országúttól kissé félre fekszik, csakis csárdája áll az út mellett. Ez az a hirhedt Lapi csárda, hol a katonaszökevény Hatos Sándor a korcsmárost agyonlőtte. Sárszeg a körjegyzőség székhelye, de egyházilag Nagy-Récséhez tartozik, mert temploma nincsen. Nevezetessége Sárszegnek a nemes fajtájú pompás gyümölcsök termelése, melynek alapját Fülöp Mór, a volt jegyző és Talabér Zsigmond, az előbbi földbirtokos vetették meg. Galambok fekvését a keletről s délről elterülő róna — melynek nagy atmospherájában kifárad a szem — s a nyugoti magas hegyek — melyek határozott hátteret nyújtanak — teszik költőivé. Semmi sem gyakorol oly magasztos benyomást az ideálisán érző s mindent aestheticailag szemlélő emberre, mint ha egy-egy szép tájban gyönyörködhetik. Vármegyénk oly gazdag az ily szép tájakban, ugy hogy talán ez az egyetlen megye, melynek úgyszólván minden pontja elragadóan szép. Maga a galamboki nép sokkal műveltebb s felvilágosodottabb, mint a közeli somogyi falvakban. Lakossága kizárólag magyar; vallásra nézve róm. katholikus és cv. református. Diszes temploma és iskolája mindegyik felekezetnek van. Olvasottsága nagyon alapos, tekintve a körülményeket, — ugyan ezt mondhatjuk a kiskomároniiakról is. A legutolsó favágó is politizál s tudja hogy Bismarckot Bizmarknak kell mondani ; zóna, valuta, regale, egy168 házpolitika, recepció a kis ujjukban van. Hogyne, hisz mindegyik községnek évek óta fennálló olvasóköre s jól szervezett tűzoltósága van. Kis-Komáromtól az országút Magyarodon visz át. Eme feltűnően hosszú falun s lakóin leginkább meglep a bámulatos rend és tisztaság, azon felül a vallásos érzület külső nyilvánulása. Egyszer szombati napon délután mentem keresztül a falun s meglepetve láttam, hogy a falu apraja, nagyja tisztán kiöltözve, minden munkától menten, kinn ül vagy áll csoportokban a ház előtt. Azt mondták, hogy vasárnap előtti napon már elő kell készülni az ünnepre, a szombat délutánt tehát félig megünneplik. Amint elhagyjuk Magyarodot, szivet, lelket gyönyörködtető táj — mint egy óriási panorama — tárul szemeink elé, a mint utunk a több mértföld kiterjedésű úgynevezett Zala-völgyén — visz át. Művész, ha ecseteddel remeket akarsz festeni : ide jöjj ! Megittasul a lélek eme gyönyörű képtől s a tiszta kék ég azúrja mosolyogva néz ez Istentől megáldott kis paradicsomra. Balra, a nyugoti hegyláncz tövénél egymás után következik Kis-Rada, Nagy-Rada és Szabar; a festői képhez járul a Zala kettős folyója, melynek hatalmas hidján át kell mennünk Hidvégnél. Annyira lefoglalja szemünket az „arany-kalászszal ékes rónaság", hogy alig veszszük észre, mikor már Egenföldön vagyunk. Az országút megy innen is egyenesen észak felé Sármelléken át, a hol még látjuk a 2 év előtti borzasztó tűzvész nyomait, bár ez a szorgalmas nép az előbbinél csinosabban újra építette faluját ; a házakat bádoggal fedték, a kerítések pedig csupa lapos, lemez alakú termőkőből vannak rakva, melyet Alsó-Páhokon és Szent- Andráson is láthatunk. Itt már nagyon gyarló a föld. A szántóföldek közepéből is követ ásnak ki s némely termény nagyon silány. Szent-András Hévízhez gyalog csak alig 7—8 percznyire van. Daczára annak, hogy Szent-Andráson „csak ugy fogadják a mestert" s a nyári hónapokra „elküldik" : lakosságának czivilizáltsága mégis vetekedhetik az előbb felsorolt községek lakosaiéval. Felette udvariasak s szolgálatkészek a legkisebb önzés nélkül. A falu dombon fekszik s a hévizi fürdővendégeknek már csak azért is érdemes ide kisétálni, hogy a felséges kilátásban gyönyörködjenek. Legjobban a vizzel vannak megszorulva, mert az egész faluban csak két kút van, de ezekben is a viz kevés és meleg, úgy hogy mindenki igyekszik éjjel meghordani s iszsza a szegény nép a kánikulai forróságban a 13—14 fokú langyos vizet. Mint emiitettem, itt a vidék talaja már csupa kő, de azért életemben még nem láttam annyi sárga virágot, mint ott, ez a Tompa által megénekelt „Halálfa", melyről igy irt a költő: 169 All a magányos rozmarin A sírnak csendes hantjain, Sóhajtástól magasra nőtt, Könyhullatástól sarja zöld, De egy holdatlan éjszakán Véletlen össze rezdül, Megfutván fájó zsibbadás A sir földén keresztül, És elveszítve ágát : Lesz hirtelen lialálfa, Világos sárga rózsák Rakódván oldalára . . Szegény virág, neked elég a kövek közt felszivárgó nedvesség is! De hiszen ez is olyan, mint az eszme, mely a „koporsóból kitör s eget kér." Héviz csakis fürdőhely, nem áll másból mint egy tuczat szállóházból. Deszkából épitett egyszerű fürdőháza régi s nem valami kényelmes. A meleg forrás egy kis tavat alkot, de ezt alig lehet messzebbről észrevenni, mert nagy fákkal van körülvéve. Olyan szerényen elrejtőzött ez a csodatevő viz, mint a hogyan elrejtőzni szokott minden igazi jótévő. KIRÁLYI PÁL. (1818—1892.) Zalamegye legnagyobb szülötteinek egyike lehelte ki nemes lelkét Budapesten 1892 május 25-én. E férfiú Királyi Pál volt, ki egész életén keresztül hazája boldogulásáért fáradozott, szenvedett, türt és áldozott. Királyi Pál Zalamegyében, a Kanizsa mellett fekvő Szepetnek. faluban született 1818 augusztus 18-án. Atyja Királyi Mihály számadó juhász volt, anyja neve Ország Apollonia. Atyja hamvait a nagykanizsai, anyjáét pedig a tótszent- mártoni temető földje fogadta be. Iskoláit falucskájában kezdette, de mivel mestere tehetséget fedezett fel benne a tanulásra, atyja a nagykanizsai kegyes tanitórendi gymnasiumba adta őt tanulmányainak folytatására. Tanárai igen meg voltak elégedve a nyilt felfogású és szerény viseletű gyermekkel s örömmel fogadták azon elhatározását, hogy a piarista szerzetbe lép. Kecskemétre került tehát és József név helyett, mely eredetileg keresztneve volt, felvette 1836-ban a Pál nevet, melyet egész életén át meg is tartott. Miután a szerzetesi próbaéveket kiállotta és a felsőbb tanulmányokban is sikeres előmenetelt tanúsított, szerzete az 1838 ''39-ik iskola évre a mármaros246 szigeti gymnasiumba küldötte, hol próbaéves tanár lőn és az első osztályt tanította. A következő évben philosophiát hallgatni Kolozsvárra tették át, a hol neki a szerzetesi ünnepélyes fogadalmat kellett volna letenni. Azonban elég erős hivatást nem érezvén azon terhek elviselésére, melyek ezen fogadalommal össze vannak kötve, inkább akart jó világi lenni, mint rossz pap : még a fogadalom letétele előtt elhagyta szerzetét; de itt vert gyökeret agyában és szívében a végtelenség eszméje, a rendületlen hit a felettünk őrködő isteni gondviselésben, mely megadta kedélyének egyensúlyát és megóvta minden sivár világnézlettől és kétségbeeséstől. Miután a szerzetes-tanári pályáról lemondott, más pálya felé forditotta figyelmét és jogász lőn Pesten. Az 1840. évvel kezdődnek Magyarországon a nehezebb küzdelmek, melyek fényes eredményük tetőpontját 1847-ben érték el. Ezen küzdelmek alatt edződött Királyi Pál lelke. Már 1843-ban mint joggyakornokot találjuk őt a pozsonyi országgyűlésen. Ezen és a következő országgyűlések nevezetes tárgyai : egyházpolitikai viták, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a nem-nemesek birtok-képessége, közös adózás, unió Erdélylyel, a törvénykezés szabályozása, a közlekedés előmozdítása, vámviszonyok rendezése és sok más voltak. Hogyne hatottak volna ily magasztos eszmék a nép gyermekének világos eszére ? Az országgyűlések* tárgyainak hatása látszik művén, melyet Batthyány Kázmér gróf ötven aranynyal jutalmazott és igy került be műve a három koszorúzott pályamű közé, melynek czime igy hangzik : „Robot és dézsma." Erkölcsi és anj^agi, mező- és status-gazdasági tekintetben. Három koszorúzott pályamunka, előidézve és kiadva németujvári gr. Batthyány Kázmér nagylelkűsége és korszerű gondoskodása által. A 40-es évek haladásának főmozgatója Széchenyi István gróf volt. Ó hozzá csatlakozott Királyi Pál is ; miután neve már munkája után is ismeretessé lőn: Széchenyi lapjának, a „Jelenkor"-nak, külföldi rovat vezetője, majd alaptulajdonos neve alatt szerkesztője volt e lapnak 1845—48-ig. Királyi Pál élete az ujságiró munkásság alapján össze van kötve azon eseményekkel, melyek lefolytak 1843—48-ig. Véréből jött azon lelkesedés, mely czikkeit áthatotta. Kitört a szabadságharcz. Királyi Pál beáll közkatonának, de már 1848 októberében őt mint tisztet találjuk Péterváradon, hol a honvédelmi bizottságnak engedelmességet megtagadó Hentzit Királyi Pál tette fogolylyá a hazafias tisztikar élén. Ezen bátor tettéért, mely fejébe is kerülhetett volna, Királyi Pál mint őrnagy a központba került, hol a hadügyminisztérium egy osztályának második főnöke lőn. Az 1849-iki nemzeti katasztrófával az ő sorsa is megváltozott. 1850—56-ig az osztrák seregben kellett szolgálnia. Mint közlegenyt sorozták be még más harminczegy volt honvédtiszttel együtt a Dalmátiában levő 49. számú Hess ezredhez. Dalmátiában sok szekatúrát kellett kiállaniok a honvédeknek, de talán még sem volt oly iszonyú sorsuk, mint az itthon lappangó honvédeké. Csertán Sándort a volt zalamegyei kormánybiztost nehéz bilincsekbe veve őrizték Kufstein börtönében. Pataki (Piringer) Mihály kanizsai születésű volt honvédkapitányt kivégezték. És nem tudták elkerülni az akasztófa-halált sem Gáspárics Márk volt őrnagy, sem pedig Noszlopy Gáspár a volt somogyvármegyei kormánybiztos, kik parasztruhában bujdostak a Bakony rengetegeiben, számos volt honvédtársukkal együtt. A statárium iszonyatosságai ijesztettek mindenfelé, a magyar haza egy temetővé vált. És magyar lett hóhéra a magyarnak ! Legrettentőbben zaklatták a honfiakat a hazaáruló magyarokból lett beamterek, kémek és zsandárok. Miután a nehéz és sanyarú katonai szolgálatból Királyi megszabadúlt, a mintegy tiz év előtt félbeszakított hirlapirodalmi térre lépett újra, mert nagy 247 lelke a föltámadás első eszközét a sajtóban és költészetben kereste. Először a „Magyar Néplap" munkatársa volt, majd az Urházv szerkesztése alatt megindult „Magyar Posta" politikai napilap mellé állott, de ez megszűnt és 1858-ban már őt, mint a „Pesti Napló" szerkesztőjét találjuk. Az elnyomatás alatt, 1858 telén, irta „Szigetvár 1566-ban" czímü négy kötetes regényét. E regény gyönyörű szónoklat a zsarnoki önkény ellen és valóságos apotheozisa a hazaszeretetnek. A magára hagyott Sziget Magyarország, a kis csapat, a zsarnokság ellen küzdő magyar nép. De gyönyörű eszményi felfogása ebben a nőkről, mely Széchenyi ezen magasztos szavaiban is nyilatkozik: „Az ember, a ki érzékeit salaktól tisztán tartja, s a nőket az őket megillető polczra helyezi mindenek előtt a lelki tulajdonokat fogja keresni." , A „Pesti Napló" munkatársai kiszemelték őt a lap felelős szerkesztőjéül, mivel ismerték békeszerető természetét és rendkívüli óvatosságát. De mindennek daczára nem kerülhette ki, hogy „A magyar primás arany miséje" czimü czikkéért, melynek 1859 november 8-án kellett volna megjelennie, perbe ne fogják, mely pert azonban igazság hiánya miatt elejtették. 1861-ben jan. 2-án Pest városa főjegyzőül választotta és rá a letenyei választó kerület márcz. 29-én felkérte képviselőjelöltül és „április 12-én közfelkiáltással képviselőnek választatott." Az országgyűlésen Deák Fcrencz eszméit vallotta. Az országgyűlés feloszlatása után főjegyzői teendőit folytatta tovább, de október 20-én az államadó erőszakos behajtása tárgyában szerkesztett petitiója miatt hűtlenségi keresetet indítottak ellené, a melyből csak hónapok múlva szabadult ki. A „Pesti Napló" szerkesztését már előbb Kemény Zzigmond báróra ruházta át Királyi Pál, hogy személye iránti ellenséges indulat miatt a lap ne szenvedjen semmi kárt sem, de azért dolgozott, munkálkodott 1869-ig, midőn újra képviselővé lett. Ez időtől kezdve a fővárosi törvényhatósági életben vezérszerepe volt s társadalmi és egyesületi mozgalmakban is rendkívül tevékenyen működött. Deák Ferencz közvetlen utódául választotta Budapest belvárosa a képviselőségben 1881-ben. Halála előtt közvetlenül pedig a csáktornyai kerületet képviselte nemzeti párti programmal. 1892-ik évben az utolsó országgyűlési időszak alatt 74 éves kora daczára buzgón elnökölt pártja ülésein, mig 1892 év májusában a kérelhetetlen halál kiragadta szerető barátai és tisztelői közül. Elete nem volt a magáé, hanem a hazáé, a tudományé, a nemzeté, melyért rajongott, az emberiségé, a kötelességé. A legszebb koszorúk ravatalán a szegények könnyei voltak, ezek siratták benne jótevőjüket. Hányan kaptak segítséget tőle a koldulni szégyenlő szegények közül ! Hány gyámoltalant emelt fel a porból ! Végrendeletében is nagyobb összeg pénzt hagyott jótékony czélra. Eletében igazolta szavait, hogy „nem hagyta ki tanácsadói közöl szivét;" nem hazudtolta meg ezeket sem : „A férfiúnak kötelessége az, hogy készületlenül ne találja semmi ; félhet ugyan némely események bekövetkezésétől, azonban legyenek ezek bár a legrettenetesebbek, megijedni soha sem szabad." Nem fogja feledni emlékét az utókor, mert megfelelt Klopstok ezen szavainak : „Ein edler Mensch ist, der fürs Vaterland, Ein edlerer, der für des Landes Wohl, Der edelste, der für die Menschheit kämpft." Esztergályos Agostou. ZALAVÁRMEGYEI EGYESÜLETEK. A NAGYKANIZSAI KERESZTÉNY JÓTÉKONY NŐEGYLET. Clement Lipótné, a kereszt, jót. nőegylet védnője. A nagykanizsai ker. jót. nőegylet 1887-ben alapíttatott s azóta a helyi segélyezés terén nélkülözhetetlen tényezőnek bizonyult. Az egyletnek azonban nemcsak keresztény tagjai vannak, hanem számosan iratkoztak be tagjaiul az izr. nők közül. Alapító tagjai: Clement Lipótné 50, Karczag Béláné 100, Karczag István 50, Karczag Béla 50, Hirschler Henrikné 50, nagykanizsai takarékpénztár 50, Nagy-Kanizsa város 50, Komén József 50 frttal. Tisztviselői kara és választmánya az 1894. évben: védnő Clement Lipótné, elnöknő Zadubánszky Lajosné, alelnöknő Nábráczky Lajosné, pénztárnoknő Dauscha Ottóné, titkár Seregély Dezső, Il-od titkár Belus Lajos, ügyész Faics Lajos, orvos dr. Szekeres József. Választmányi tagok : Bogenrieder Józsefné, Fülöp Kázmérné, Fischer Józsefné, Gózony Sándorné, Győrffy Jánosné, dr. Häuser Jánosné, Janda Károlyné, Knortzer Györgyné, Kaán Irma, Mantuano Józsefné, Pálfy Alajosné, Plihál Ferenczné, Sebestény Lajosné, Stirling Sándorné, Sallér Lajosné, dr. Szekeres Józsefné, Schmidt Frigyesné, özv. Székely Lajosné, dr. Tripammer Rezsőné, dr. Tuboly Gyuláné, Uher Ödönné, Varga Lajosné, Vucskics Jánosné, Wusztl Lajosné. A keresztény jótékony nőegylet különféle módon nyújt segélyt a szűkölködőknek. Iskolás leányokat ruház, özvegyeket és árvákat gyámolit. Az 1894. évben a havonkint kiosztott segélyezések öszszege 1444 frt 31 krra rúgott 1522 frt 08 kr. bevétellel szemben. Vagyona jelenleg 2536 frt 66 kr., melyet ajándékozások, mulatságok rendezése által évenkint gyarapítani iparkodik. Rendes tagjainak száma 278. Midőn itt az egylet védnökének és elnöknőjének arczképeit közöljük, mint a kik ez egyesület élén, a nemes szivük sugalta jótékonyság szép tetteit gyakorolják, lehetetlen a buzgó választmányról meg nem emlékezni, mely kiveszi részét a munkából s személyesen keresi fel a segélyre szorultakat, mert nemcsak készpénzbeli segélyt nyújt ez egyesület, hanem ruhanemüeket, téli időben fát is juttat az erre szorultaknak. Búzditanak, lelkesítenek, hogy szegényeik hiányt ne szenvedjenek. Jutalmazza őket az emberbaráti érzésből fakadó nemes, önzetlen cselekedeteikért az öntudat és a szegény szűkölködők és segélyre szorulók hő imája ! *M. A nagykanizsai izr. jót. nőegylet. Nemcsak Nagy-Kanizsa város, hanem az egész Dunántúl egyik legrégibb humánus nőegyesülete a nagykanizsai izr. jótékony nőegylet, mely 1893 február h('') 5-én ünnepelte meg 50 éves fenállását. Az izr. jótékony nőegylet a megalakulás első éveiben csak annyiban gyakorolta a jótékonyságot, hogy szegény iskolás leányokért fizette a tandijat és ezeket ruházta ; az izr. hitközség megbizásából pedig a hitközségi leányiskolában a kézimunka oktatására felügyelt. Az első évtizedekben nem fejthetett ki nagyobb tevékenységet a humanitás terén, de már az 50 es évek elején jövedelmének felét szegények segélyezésére fordította. 1878-ban elhunyván gelsei Gut mann Anna az egylet egyik alapitója és sok évi buzgó elnöke, helyébe közfelkiáltással ennek leánya Vidor Samuné választatott elnökké, kinek elnöki működésével uj aera következett az egyletre. Az uj elnök lázas tevékenységgel fogott az egylet regenerálásához. Rendszert behozni, fokozni a bevételeket és ehhez aránylag a jótékonyságot, ez volt Yidorné alapelve, melyet soha szem elől nem tévesztett. Az egylet évről-évre virágzóbb lett és az 1878-ban még csak 130 taggal és mintegy 800 forint vagyonnal bíró egylet, jelenleg 324 taggal és több mint 10.000 forint vagyonnal rendelkezik. De azért az egylet minden alkalommal tele marokkal áldozott a jótékonyság oltárán és az utóbbi évtizedben átlag évenkint 2400 frtot fordított özvegyek, árvák, betegek segélyezésére, iskolai és egyéb jótékony és közhasznú czélora. HALIS és HOFFMANN: Zalaincgyei évkönyv 17 Zadubánszky Lajosné a ker. nőegylet elnöke. 258 A nagykanizsai szegények tápintézete. (Népkonyha.) Az „Izr. jótékony nőegylet" 1888-ban alapította ezen felekezet nélkül humánus intézményt, mely ezen idő óta igen áldásosán működik. A téli hónapokban novembertől-áprilisig lélekemelő látványt nyújt ezen intézet. Több mint 200 éhező iskolás gyermek kap ott naponta jóizü meleg ebédet, hogy táplálva gyenge testét, elég erős leg}ren a szellemi munkára, a tanulásra. Ezen hajlék az, melyről elmondhatjuk : hogy itt élteti a testvéri szeretet a sors mostoháit. A legutóbbi 1894/95-iki téli évadban körülbelül 14.000 gyermek és mintegy 3000 felnőtt étkezett a népkon3Thában. A gyermekek rnindnj^ája, a felnőttek legtöbbje ingyen kapták az ebédet és az ebbeli jótett felekezeti különbség nélkül gyakoroltatik. Az intézet elnökségét mindenkor az izr. jótékony nőegylet elnöksége képezi, de a vezetést és felügyeletet vegyes felekezetű 36 tagból álló választmány gyakorolja. Az egylet saját lokális keretén túl is áldozott. A boszniai hadjárat, a szegedi és győri árvizek alkalmával és más hasonló esetekben az emberszeretet fényes példáját adta ezen egyesület és ezen tevékenységével megszerezte azon általános rokonszenvet, mely az egylet jövedelmeinek fő kutforrását képezi. Az egyesület tagjai tudatában annak, hogy az egylet ilyetén való fejlődése leginkább Vidor Samuné elnök érdeme, ennek méltánylásául 1893-ban Vidor Samunét egyhangúlag az egylet örökös elnökévé választották. Az egj''letnek ez idő szerint 1 tiszteletbeli tagja (hevesi Bischitz Dávidné), 53 alapitó, 270 rendes, összesen 324 tagja van. Vidor Samuné örökös elnök, Blau Pálné másod elnök, Sommer Sándorné pénztáros, Grünhut Henrik tb. titkár, Rosenfeld Lajos titkár, Barta Lajos m. titkár. Választmányi tagok : Bettlheim Samuné, Blau Lajosné, Dr. Blau Simonné, Blumenschein Vilmosné, Dobrin Benőné, Ebenspanger Lipótné, Fischl Pálné, Gelsei Gutmann Vilmosné, Kartschmaroff Leoné, Kaster Miksáné, Klein Illésné, Kürschner Vidor Samuné, az izr. nőegylet és a szegények Ignáczné, Ledofsky Árminné, Löwintápintézetének elnöke. g e r Lajosné, Löwy Adolfné, Maschanzker Mórné, dr. Neumann Edéné, Ollop Samuné, Pollák Árminné, Rapoch Gyuláné, Rosenberg Izraelné, Rosenfeld Adolfné, Rotschild Albertné, dr. Rothschild Samuné, Scherz M. J.-né, dr. Schreyer Lajosné, dr. Schwarcz Adolfné, Strém Vilmosné, Tauber Alajosné, Weiser Józsefné. Az intézetnek jelenleg van: 19 alapító tagja, 21 örökös tagja, 380 pártoló tagja, vagyona pediglen -meghaladja a 2r00 frtot. Elnöke Vidor Samuné, titkár Rosenfeld Lajos. Nagy-Kanizsa város, a nagy-kanizsai és délzalai takarékpénztárak rendszeres évi segélyben részesitik ezen intézményt, mely Nagy-Kanizsa város humánus intézményei közt ugyan a legifjabb, de a legnagyobb jótékonyságot fejti ki azzal, hogy betevő falatot ád az éhezőknek. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület. 1876—1895. Tagadhatatlan, hogy a kisdedek (3—6 évesek) szakszerű nevelése korunk egyik legszebb vívmányának tekinthető. A rendszeres nevelésnek alapját maga a társadalom vetette meg, tehát a szülők szivéből fakadt, a szülői szeretet magasztos virágának méltán nevezhető. A közel múltban már kormányunk is magáévá tette a nemes ügyet s az országgyűlés törvénybe iktatta ennek rendezését és szükséges fejlesztését. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület 20 év óta szolgálja ez ügyet s nevéhez méltólag igyekezett czéljának megfelelni. P. Szathmáry Károly koszorús irónk, az országos kisdedovó egyesület titkára, mint nagyatádi országgyűlési képviselő Nagy-Kanizsán léte alkalmával Belus József akkori polgármester felhívására a városházán lelkesítő beszédet tartott 1874. évi szeptember 8-án s kimondatott az Bátorfi Lajos, a »Zalai Közlöny« szerkesztője, alakulás. 1875. febr. 21-én 143 tag jelenlétében tartatott meg Belus József polgármester elnöklete alatt az alakuló gyűlés és egy szervező bizottság küldetett ki, melynek 40 női tagja volt. Elnök Martinkovics Károlyné, alelnökök Gutmann Henrikné és Laky Kristófné. Titkárok Hajgató Sándor, Hoffmann Mór, Mihály J- Endre és Bátorfi Lajos. Első pénztárnok Häuser János. Tagok száma f e b r . 28-án 218 nő és 88 férfi, öszszesen 306. Jellemző, hogy az első jótékony adomány egy német színtársulat előadásának fele jövedelméből folyt be 17 frt 60 krral. Nagy-Kanizsa város képviselő testülete ez évtől kezdve 500 frt segélyt szavazott meg. Az alapszabályok felterjesztetvén, azok csakhamar megerősítve leérkeztek s a julius 11-én tartott ülésben bejelentettek s már aug. 15-én tartatott meg a tisztválasztó közgyűlés a következő eredménynyel : Elnök Martinkovics Károlyné, másod elnök Gutmann Henrikné. alelnök Laky Kristófné, másod 260 alelnök Plihál Ferenczné. Titkárok Bátorfi Lajos, Hoffmann Mór, Hajgató Sándor és Mihály J. Endre. Orvos dr. Schreyer Lajos s ez idő óta szakadatlanul az. Pénztárnok Knausz Boldizsár, ügyész Tóth Lajos. Első disztag P. Szathmáry Károly. Első alapitók Belus József és Csengery Antal 100— 100 frttal. A következő évek rövid története a következő : Az 1876. évben az egyesületnek 12 alapitó, 218 rendes és 131 pártoló tagja volt. Bevétele 8795 frt 33 kr. s kiadása 6293 frt 91 kr. Kisdedek száma 82. 1877. Alapszabályok módosítása. Gabelics Imre egyleti ügyész. 1878. Gutmann Henrikné szül. Strasser Anna másodelnök elhalálozása folytán Blau Pálné lett beválasztva. 1879-ben alkalma volt az egyesületnek saját belső ügyein kivül társadalmi tevékenységének a közjótékonyság terén különös kifejezést adni. A boszniai sebesültek részére sorsjáték és gyűjtés rendeztetett, a szegedi árvízkárosultak segélyezésére 760 frt gyűjtetett. Az egylet vagyona 9923 frt volt. 1880. Elnök Koch Mihályné, titkár dr. Tuboly Gyula, később dr. Bentzik Ferencz. A nádor-utczai ovodaház építése Hencz Antal által. 1881-ben a magyar-utczai ovoda létesíttetett s ez alkalommal választattak be Kemény József, majd neje Tarnói Miletz Mária okleveles óvók. Ügyész Lengyel Lajos. A junius 11-iki rendkívüli közgyűlésen Weisz (Vidor) Samuné lett másodelnök, gondnok Somssich Lőrincz és titkár Bátorfi Lajos. 1882-ben az egyesület jubileumot rendezett FrőbelFrigyes a gyermekkertek létesítője születésének százados évfordulóján, Koroknyay Ottó Frőbel arczképét díjtalanul lefestette. Ez évre esik a Nádor- utczai nyaraló építése s a fáradhatatlan gondnoknak, Somssich Lőrincznek nagybuzgalmu tevékenységéből sorsjáték rendezése, az egyesület vagyonának gyarapítása czéljából. Az 1883-iki közgyűlés fájdalommal constatálja, hogy a tagok száma rohamosan csökken. Ekkor választatott meg ügyésszé Kovács János, pénztárnokká Oszeszly Antal. 1884. Plihál Ferenczné elnök. Alapszabályok módosítása. 1885. Vidor Samuné helyettes elnök. Tretter Mihály gondnok. A sorsjáték 6246 frt 59 krt jövedelmezett, ebből építette fel az egyesület Arany Jánosutczai ovodaliázát, melyhez a telket a város adományozta. Arany János-utczai kisdedovoda. Nádor-utczai kisdedovoda. 261 1886 augusztus havában gyermekjáték-kiállítás rendeztetett az Arany János utczái ovoda épületben. 1887. Elnök Babochay Györgyné, gondnok Ullmann István. 1888-ban nyitotta meg az egyesület harmadik ovodáját Kis-Kanizsán egy bérházban, a lakosságot csak nagy ügvgyel-bajjal sikerült rábírni, hogy gyermekeit az ovodába küldje. Ügyész lett Oroszváry Gyula. 1890. Vidor Samuné elnök, Knausz Boldizsárné másod elnök. Ez évben nyitotta meg az egyesület negyedik ovodáját az Atilla-utczában, szintén bérházban. 1891-ben indítvány tétetett egy óvóképezde felállítására. Bármily helyesléssel találkozott is az indítvány, az eredménytelen lett. Ez évben rövid időközben halálozott el Kemény József és neje. Győrffy János ügyész. 1892-ben az óvók fizetési rendezése ügyében memorandum nyújtatott át. Ugyanekkor épült az Arany János utczái ovoda nyaralója. 1893. Tisztújító közgyűlés: elnök Vidor Samuné, másod elnök Knausz Boldizsárné, alelnök dr. Schreyer Lajosné, másod alelnök Wusztl Lajosné. Orvos dr. Schreyer Lajos, ügyész Györffy János, pénztárnok Neu Albert, gondnok Knausz Boldizsár, helyettes gondnok Haba József, titkár Bátorfi Lajos, másod-titkár Rosenfeld Lajos. 1894. Dadaképző nyári tanfolyam tartatott 12 nővel és 6 hónapos állandó dadaképző tanfolyam 19 nővel. Az 1895. évben az egyesület a válsághoz közeledett, bevételei kevesbedtek, míg kiadásai az óvónők fizetésének törvényszabta módon való felemelése által szaporodtak, ugy hogy a hiány 1600 frtot meghaladta, miután a tagok létszáma rohamosan apadt, ugyszinte a kiadások utáni befizetés is kevesbedett ; azonban feloszlás előtt a kormány és a városi hatósághoz segély iránti kérvény nyújtatott be, tápláljuk a reményt, hogy a missiót teljesítő egyesület újból felvirágozni fog. Közöljük még az egyesületnek alapitó es tiszteletbeli tagjait. Alapító tagjai az egyesületnek : Gróf Andrássy Károlyné f , hg. Batthyány Strattman Ödön, Bclus József f, Clement Hermence bárónő f , Clement Lipótné Csengery Antal f, Dobrin Benőné, Déli vasúttársaság, Gelsei Guttmann Henrik f , Gelsei Gutmann Henrikné f , Báró Hornig Károly püspök, Palini Inkey Lászlóné, Karczag Béla, Karczag Béláné, Karczag István, Mihálovics József ^érsek f, Nagykanizsai takarékpénztár, Pollák-Gutmann Emma, Szalacsy Farkasné és a Zalavármegyei nemesi pénztár. Tiszteletbeli tagok : Blau Pálné, gróf Csáky Albin, Hoffmann Mór, Knausz Boldizsár t , Martinkovics Károlyné, dr. Ruzsicska Kálmán, Somssich Lőrincz f, P. Szathmáry Károly f , Trefort Ágoston f, Tisza Kálmánné, dr. Wlassics Gyula. Bátorfi Lajos. A nagykanizsai kaszinó. 1886-ig a mikor a kaszinó saját házába költözött, a nagykanizsai kaszinó kereskedelmi kaszinó neve alatt létezett. A nagy Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben keletkezett s igy a legrégibb e nemű társas gyülekező helyek egyike. A kanizsai kereskedők alapították s már eredeti czélja volt a társadalom tisztességes elemeit összegyűjteni, s a kereskedők között felolvasások tartása, hangversenyek és egyéb mulatságok rendezése által a mivelődésre ösztönt adni, azt előmozditani. 1886-ig bérházban voltak a kaszinói helyiségek ; ekkor a kaszinó közgyűlése elhatározta, hogy 70000 írtért saját 262 házat építtet, mely a városház és iskola utcza sarkán állott kápolna és kórház helyén felépült. Első emeletén nagy díszterme van, s egyéb helyiségei is teljesen megfelelnek a szükséges kényelemnek. Van négyezer kötetes könyvtára, 230 rendes és 18 kültagja, a tagsági dij jelenleg 20 frt. A helyiségek diszesen be vannak rendezve ; van villamos világítás, kiváló irodalmi férfiak tartottak benn felolvasásokat ; s művészek hangversenyeket. Érdekes, hogy a kaszinó jegyzőkönyvei már a 40-es években lettek magyarul vezetve s ekkor az itt állomásozó dzsidás ezred tisztjei is tagjai voltak a kaszinónak. Évi kiadása 7000 forint ; 36 politikai hírlap és egyéb folyóirat áll a tagok rendelkezésére. '' A kaszinó jelenlegi elnöke Ebenspanger Lipót, kir. keresk. tanácsos, ujnépi nagybirtokos, ki birtokán mintaszerű gazdaságot vezet s különösen a fa- és állattenyésztés terén fejt ki nagy tevékenységet, úgy hogy e téren való érdemeit több gazd. kiállítás méltányolta. A közélet és közügyek terén, ő, ki egyszersmind az 1834. évben alapított b ő r r , bor- és terménykereskedő czég főnöke, dicséretre méltó tevékenységet fejt ki, közbecsülésben áll és mindenütt keresik buzgó köreműködését. Mint Zalamegye 3. legtöbb adót fizető virilistája, tagja a megyei bizottságnak, ülnöke a nagykanizsai kir. törvényszéknek és kültagja a soproni keresk. és iparkamrának. Mint városi képviselő nagy tevékenységet fejt ki a bizottságokban, elnöke Nagy-Kanizsa város építészeti bizottságának, alelnöke a pénzügyi bizottságnak, tagja az iskolaszéknek és a kórházi bizottságnak. A közügyek terén ez még nem meriti ki tevékenységét. Mint elnöke a „nagykanizsai kereskedők társulatának" épúgy buzog e társulat érdekeiért, mint a mily ritka kötelesség-tudással végzi dolgát mint másodelnöke a nagykanizsai takarékpénztárnak. Igazgatósági tagja a vidéki takarékpénztárak központi Jelzálogbankjának, igazgató tanácsosa a nagykanizsai bankegyesületnek, váltóbirálója az osztr.-magyar-bank kanizsai fiókintézetének. Szívesen áldoz ő minden humánus czélért is, egyike volt a nagykanizsai vörös-kereszt-egylet megalapítóinak s ennek alelnöke ; tiszteletbeli tagja a nagykanizsai keresk. ifjak, a zalamegyei aggharczosok, s a kanizsai hadastyán-egyletnek. A kaszinó ügyeit pedig, melynek 17 év óta elnöke, ritka tapintattal vezeti. A kaszinó alelnöke: Weiser József, titkár és ügyész : dr. Rothschild Samu, pénztárnok : Schwarcz Gusztáv. Háznagyok: Lőwy Adolf, dr. Schwarcz Adolf. Választmányi tagok: Blau Lajos, Ebenspanger Leo, Fischer Sándor, Grünhut Henrik, gelsei Gutmann Vilmos, Ledofsky Ármin, Lengyel Bernát, Lőwinger Ignácz, Maschanzker Mór, dr. Neumann Ede, Rothschild Samu, Scherz Richárd, Sommer Sándor, dr. Stolzer Henrik, Weisz Tivadar. Számvizsgálók : Blankenberg Vilmos, Eisinger Henrik, Goldstein Jakab. Ebenspanger Lipót. 263 A nagykanizsai »Polgári Egylet.« A nagykanizsai polgári egylet kétségtelenül Széchenyi eszméinek hatása alatt keletkezett. Alapítási éve 1836; ez időre esik Széchenyi István hatalmas társadalmi agitatiója, mely a nemzet átalakulását volt hivatva megindítani, 60 éves múltra tekinthet vissza tehát az egylet, mely városunk társadalmának teljes átalakulását szemlélhette ez idő alatt, kivévén ebből a maga részét is, mert nem jelentéktelenül folyt be erre. Az egylet neve eleinte német volt : „Bürgerverein;" német volt hivatalos nyelve is. Már 1845-ben magyarul és németül fogalmazták a jegyzőkönyveket. 1848 óta már csak magyar jegyzőkönyveket vezettek és ekkor lett az egylet neve is: „Polgári egylet". 1886-ban ünnepelte az egylet félszázados jubileumát, mely alkalomra az egylet akkori s jelenlegi elnöke Dr. Bentzik Ferencz megírta az egylet történetét. Az egylet fennállása egész ideje alatt sokat áldozott jótékony és közművelődési czélokra. Termei, helyiségei nyitva állanak a társadalom minden rétegének. Az előbbi szűk ház helyébe szép nagy palotaszerü épületet emeltek, mely minden kényelmet nyújt az egylet nagyszámú tagjainak. Van nagy, becses művekből álló könyvtára ; politikai újságok, szépirodalmi és szakfolyóiratok nagy számban állnak rendelkezésre. Nagy dísztermében időközönként magyar színészek gyönyörködtetik a közönséget ; hangversenyek, tánczmulatságok tartatnak. Szép nagy kertje, a legrendezettebb városunkban, nyáron kellemes találkozási helye a közönségnek. Jelenlegi választmánya mindenképen feladata magaslatán áll ; az egyletnek van 327 rendes és 45 kültagja. Elnöke : Dr. Bentzik Ferencz; alelnök: Gelsei Gutmann Vilmos. Titkár: Knortzer György. Ügyész : Szalay Lajos. Pénztárnok : Klein Márton. Háznagy : Vécsey Zsigmond. Könyvtárnok : Dr. Szigethy Károly. Gondnok :• Eperjesy Gábor. Választmányi tagok : Bogya}r Ödön, Dants Kálmán, Faits Lajos, Farkas József, Grünhut Henrik, Sümegi Kálmán, Keller Mátyás, Sebestény Lajos, Lengyel Lajos, Miltényi Sándor, Kovács Károly, ifj. Oszterhuber László, Plihál Ferencz, Svastics Károly, Sommer Náthán, Dr. SEÜCS Miklós, Tripammer Rezső dr., Werner Ferencz. — Számvizsgáló bizottság : Gogl Lajos, Fagyas Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Székely Tivadar, Tripammer Gyula. Nagykanizsai önkéntes tüzoltó-testület. • A nagykanizsai tűzoltótestület a helyben fennálló tornaegylet kebeléből keletkezett. A tornaegylet elnöke Valbacli Mór, bocsátotta ki 1870-ben felhívását a város polgáraihoz. Azonnal 62 alapító, 65 pártoló és 80 működő tag jelentkezett. Ezzel megalakult 1872-ben a tűzoltótestület, mely azóta dicséretreméltó módon működik. 1882-ben szentelte fel a tűzoltótestület zászlaját, akkor Oroszváry Gyula ügyvéd volt az elnök, ki dicséretreméltó buzgalommal vezette a humánus intézményt. Ez évben 148 volt a pártoló tag. 1882-ben tartott zászló felavatási ünnepélye alkalmával az ország minden részéből jelentek meg a rokonegyletek küldöttei, emelve a szép ünnepély diszét. Szereinek összes értéke akkor 7467 frt 29 kr. volt. Az 1894. év deczember hó 31-én lezárt leltár a testület összes vagyonát 12927 frt 71 krban tünteti fel; melyben a segélyalap (3000 frt 21 kr), a felszerelési alap (63 frt 13 kr.), a mentő-osztály alapja (477 frt 41 kr.), összesen 4008 frt 15 krral szerepel. A tüzoltótestület hiven eredeti czéljának derekasan felel meg az önzetlenül magára vállalt emberbaráti szép kötelességének, őrködve polgártársainak vagyon- és életbiztonsága fölött, nem várva különösebb jutalmat, mint a mit a nemes öntudat nyújt : a polgár legszebb jutalma. 264 Az egylet elnöksége és választmánya : Lengyel Lajos elnök, Grünhut Henrik alelnök, Réti Lajos titkár, Dr. Fried Ödön ügyész, Dr. Szigethy Károly orvos, ifj. Fesselhofer József pénztárnok. Választmányi tagok: Vágner Károly, Thomka Endre, Keller Ignácz, Sommer Sándor, Szegő Gyula, Lőwinger Ignácz, Ebenspanger Leo, Győr ff}'' János, Dr. Bentzik Ferencz, Sommer József, Juhász Györg\^, Kürschner Ignácz. Parancsnokság I—-V. kerület : Knortzer György főparancsnok, Raffay István alparancsnok, Bódis János mászó osztályparancsnok, Jack Ede szivatytyus osztályparancsnok, Morándini Román szivattyús szakaszparancsnok, Weiszberger Kálmán szivattyús szakasz parancsnok, Bátorfi Lajos rendfentartó osztály parancsnok, Brück Sándor segéd tiszt, Schável János szertárnok, Juk István szivattyús parancsnok helyettes, Polin Péter szivattyús osztályparancsnok helyettes, Hoffer József szivattyús osztályparancsnok helyettes, Meskó István mászó osztályparancsnok helyettes, Staab József zászlótartó. VI—VII. kerület. Poredus Antal mászó oszt parancsnok, Fleischhacker Ignácz szivattyusi osztály parancsnok, Varga István segédtiszt, Poszavetz Ferencz szertárnok, Tiszay Mihály mászó oszt. par. helyettes, Novát István szivattyús oszt. par. helyettes. A mentő-osztály tagjai : Baboss László, Bay György, Dr. Blau Simon, Brandhoffer Antal, Belus Lajos, Dobrin Richárd, Dobrovics Dezső, Ehrlich Arnold, Dr. Engel Sándor, Eperjesy Gábor, Fekete József, Dr. Fried Ödön, Dr. Gerő József, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Havas Arthur, Kárpáthi Manó, Kaufmann Béla, Kaster Miksa, Magics Ferencz, Dr. Ollop Mór, Dr. Plosszer István, Pongrácz Adolf, Radó B. Béla, Dr. Rosenberg Mór, Dr. Rauch Zsigmond, Székely Tivadar, Strém Tivadar, Schwarcz Gusztáv, Tripammer Gyula, Unger Ullman Elek, Weissmayer Márk. Nagykanizsai Társaskör. A Nagykanizsai Társaskör 1875 május 23-án alakult. Az alapszabályokban kifejezett czélja : A társadalom művelt és kifogástalan elemeinek testvéries közeihozása által a társas életi viszonyok megszilárdítása ; népszerű és nyilvános felolvasások utján az értelmi s erkölcsi művelődésnek előmozdítása ; a magyar nyelvnek a társadalmi érintkezésben érvényre juttatása; politikai és szaklapok olvasása utján az önművelődés eszközlése és támogatása minden oly intézmény és tényezőnek, mely az általános és helyi érdekű haladás emelésére szolgál. Tisztikara : Elnök Dezsényi Elek nagybérlő. Alelnök Schmidt Frigyes urodalmi pénztárnok. Titkár Plihál Viktor királyi közjegyző helyettes. Háznagy Dr. Neusiedler Antal kir. törvényszéki biró Pénztárnok Unger Ullmann Elek kereskedő. Ügyész Hertelendy Béla ügyvéd. Könyvtárnok Makara Iván királyi aljárásbiró. Választmánya: Clément Lipót földbirtokos, Klobucsar Viktor m. kir. honvédezredes, Mikoss Géza királyi táblai biró, Nagy Valér cs. és kir. huszár alezredes, Plihál Ferencz kir. közjegyző. Reisenauer János cs. és kir, alezredes, Dr. Szekeres József orvos, Tóth László kir. törvényszéki elnök. Varga Lajos ügyvéd. A kör évi bevétele 2800 frt körül. Kiadása jelenleg ugyanannyi. Vagyona körülbelül 800 forint készpénz. Van 59 rendes-, 90 külés 1 tiszteletbeli. Összesen 150 tagja Rendes tag dija: 16 frt. Kültagé 8 frt. Könyvtár jelenleg 1Ö45 kötetből áll. Járat 23 belföldi és 4 külföldi lapot és folyóiratot különféle tartalommal Nagykanizsai irodalmi és művészeti kör. E kör Sümegi Kálmán buzgolkodása következtében 1895 májusában keletkezett. Czélja a nagykanizsai társadalom irodalmi és művészeti életének fellendítése felolvasások és hangversenyek rendezése által a magyar nyelvés nemzetiség szolgálatában ; a műveltség terjesztése az alsóbb társadalmi körökben népszerű előadások és felolvasások tartása által s általában a magyar társadalom emelése. A kör három szakosztályra oszlik: irodalmi, művészeti és társadalmira. Tagjainak száma 320. Elnök Sümegi Kálmán, másodelnök Kovács Károly, titkár dr. Lőke Emil, segédtitkár Mágics Ferencz, pénztáros dr. Villányi Henrik, ügyész dr. Schwarz Adolf. Az igazgató tanács tagjai: Bátorfi Lajos, Bún Samu, Baksay József, Dr. Fried Ödön, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Halis István, Hoffmann Mór, Kárpáti Manó, Kalcsok Leo, Kovács Károly, Lendvai Samu, Milhoffer Ödön, Dr. Neumann Ede, Nith Norbert, Dr. Plihál Viktor, Papp Miklós, Rosenfeld Lajos, Dr. Rosenberg Mór, Sauermann Mihály, Schüssler Albert, Dr. Szüts Miklós, Szalay Lajos, Szalay Sándor, ifj Singer Samu, Dr. Szigethy Károly Vécsey Zsigmond, Weisz Tivadar. A nagykanizsai ált. betegsegélyző és temetkezési egyesület. Ez eredetileg ifjúsági egylet volt. Keletkezési ideje 1870. Czélja nemcsak a beteg egyleti tagoknak ingyen gyógykezeltetése, hanem pénzbeli gyámolitása is. Az egylet elnöke Lőwinger Mór, alelnöke Sallér Lajos, titkára Somogyi Henrik, orvosa Augenfeld Fülöp, választmányi tagjainak száma 12. Vagyoni állapota 8000 frt. Evenkint 4—500 frtot ad betegek gyámolitására, gyógyszerészi számlája körülbelül 150 frtra rúg. Vörös-kereszt-egylet. Nagykanizsai városi választmány. — Megalakult 1881 január hóban. Választmány : Elnökök : Babochay György polgármester, Fesselhofer Józsefné. Alelnökök : Ebenspanger Lipót, kir. keresk. tanácsos, Fischl Pálné. Gondnok: Vagner Károly. Jegyzők: Tripammer Gyula, Hoffmann Mór. Pénztárnok : Unger Ullmann Elek. Orvosok : Dr. Szekeres József, Dr. Schreyer Lajos. Választmányi tagok. Férfi osztály : Babochay György, Ebenspanger Lipót, Ebenspanger Leó, Dr. Bentzik Ferencz, ifj. Fesselhofer József, Grünhut Henrik, Gelsei Gutmann László, Győrffy János, Hoffmann Mór, Lengyel Lajos, Plihál Ferencz, Dr. Szekeres József, Schreyer Lajos, Stirling Sándor, Tripammer Gyula, Unger Ullman Elek, Wagner Károly, Bátorfi Lajos. Női osztály: Babochay Györgyné, Ebenspanger Lipótné, Eisinger Henrikné, Fesselhofer Józsefné, Fischl Pálné, Gelsei Gutmann Vilmosné, Hoffmann Mórné, Knausz Boldizsárné, Kürschner Ignáczné, Plihál Ferenczné, Rosenberg Izraelné, Rosenfeld Adolfné, Sommer Sándorné, Dr. Schreyer Lajosné, Stirling Sándorné, Székely Lajosné, Dr. Tripammer Rezsőné. Vidor Samuné. Tagok. Alapitó tagok: Ebenspanger Lipót, Gelsei Gutmann S. H., Karczag Béláné, Karczag Béla, Karczag István, Szalacsy Farkasné, Weiser Józsefné, Nagykanizsai takarékpénztár. 10 forintos rendes tagok: Babochay 266 Györgyné, Berdin Mártonné, özv. Ebenspanger Manóné, Erdélyi Mihályné, özv. Fesselhofer Józsefné, ifj. Fesselhofer Józsefné, Gelsei Gutmann László, Br. Gaál Nándorné, Hencz Antal, Häuser János, gr. Hugonay Berta, Lővinger Izrael, Pressburger Jakabné, Petrits Magdolna, Piskor Szidónia, Rosenberg Ferencz, Rosenberg Israelné, Szemetke Lajos, Dr. Schreyer Lajos, Somssich Lőrinczné, Walbach Mór, Weisz Manóné, Weiser József. 220 rendes tag 1 frt évi járulékkal. A kereskedő ifjak önképző egylete Nagy-Kanizsán. Alapíttatott 1871-ben. Alapító tagok : Ebenspanger Lipót kir. kereskedelmi tanácsos, gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsos, boldog, gelsei Gutmann Henrik. Az egyletnek ezidőszerint 106 rendes és 30 pártoló tagja van. Jelenlegi igazgatóság: Elnök Sárvári Unger Ullmann Elek, alelnök. Ebenspanger Ernő, igazgató Lichtschein Pál, titkár Hirschler Ödön, pénztárnok Kondor Ödön, ügyész Dr. Fried Ödön, könyvtárnok Stolczer Zsigmond, háznagy Weisz Bódog és 16 választmányi tag. A könyvtár 1043 kötetből áll. Vagyoni állapot 1894 év végével 2784 frt 25 kr. Az egylet tiszteletbeli tagjai: Dr. Agai Adolf, B!au Lajos, Dr. Fárnek László, Ebenspanger Lipót, Gelsei Gutmann Vilmos, Grünhut Henrik, Hoffmann Mór, Hegedűs Sándor, Komócsy József, Pulszky Ferencz, Szilvágyi Gyula. Nagykanizsai szépítő egyesület. Alakult 1894. évi deczember 30-án. Czélja : Nagy-Kanizsa városának és környékének fasorok és ültetvények által eszközölhető szépítése, a rendezett és szépített terek gondozása és fenntartása, üdülő és kiránduló helyek létesítése, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása. Elnök Plihál Ferencz, alelnök Gutmann Vilmos, pénztárnok Grünhut Henrik, jegyző Kovács Károly, intéző Tripammer Gyula. Választmányi tag 14. Számvizsgáló 5. Hivatalból választmányi tagok : Polgármester, főjegyző, főkapitány, városi mérnök, főszámvevő, városi orvos és a városi képviselő testület által kiküldött 4 tag. Az egyletnek van 7 alapító tagja, 268 rendes tagja. Nagykanizsai tornaegylet. Elnök Unger Ullmann Elek, alelnök Weissmayer Lipót, titkár Heltai József, pénztárnok Bachrach Samu, műfelügyelő Tripammer Gyula. Választmány Belus Lajos, Ebenspanger Ernő, Dr. Engel Sándor, Dr. Häuser János, Knortzer György, Dr. Lőke Emil, Dr. Stoltzer Henrik, Weisz Tivadar. A keszthelyi jót. nőegylet. A keszthelyi jótékony nőegylet néhány lelkes úrhölgy kezdeményezése -folytán alakult meg 1879-ben. Az előkészítő gyűlés Gaál Endrénét választotta meg ideiglenes elnöknőnek s a Hoffmann Soma által kidolgozott alapszabályok ez év junius hó 26-án jóváhagyattak. Megtartatván az alakuló közgyűlés, Gaál Endréné lett az elnök, Sparszam Pál, gazd. int. tanár a titkár. Kivüle még husz választmányi tag. Az egylet a segélyezést és alaptőke gyűjtését tűzte ki czéljául s mindkét czélnak lelkesen megfelelt ; Gaál Endréné után Csák Antalné lett A NAGYKANIZSAI MALÁTAGYÁR ES SERFfJZŐDE. A nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, mely fennállása óta oly sok közhasznú intézménynek megteremtője volt, 1892. junius 30-án gelsei Gutmann Vilmos urnák indítványára elhatározta, hogy Nagy-Kanizsán egy malátagyárral egybekötött sörgyárat alapit. Gelsei Gutmann Vilmos, kir. tanácsos, a b. kir. Lipótrend lovagja, az országos IX. izr.- községkerület és a nagykanizsai izr. hitközség elnöke, mint egyházának buzgó fia, különösen nagv gondot fordit az ifjúság hazafias neveltetésére. A nagykanizsai társadalomban vezérszepet visz és ő valamint nemes lelkületű neje szül. Megyeri Krausz Róza minden szépnek és jónak lelkes támogatója. Mint kereskedő és nagyiparos az ország elsőbbjei között foglal helyett. A Gutmann-czég nagy iparvállalatai közül különösen megemlítendő a czég által létesített beliscsei gőzfürész és taningyár, mely telepen és a közeli rengeteg tölgyfaerdőségekben átlag 3000 munkás dolgozik. Az erdőségek a teleppel és a Drávaparttal a czég által épített személyszállításra is berendezett saját vasúttal van összekötve. A telep nagyszerűségénél fogva valóban látványosság számba megy és Európának legnagyobb tölgyfatelepe. Gelsei Gutmann Vilmos, kinek indítványára a sörgyár alapíttatott, melyet jelen közleményünkben bővebben ismertetünk, s melynek ő elnöke, elnöke egyszersmind a nagykanizsai keresk. és iparbanknak, igazgató-tanácsosa a Budapesten székelő magyar ipar- és keresk. banknak s a nagykanizsai takarékpénztárnak, a nagykanizsai keresk. testület vál. tagja, a soproni keresk. és iparkamara, valamint az orsz. statiszt. értékmegállapító bizottság tagja, a nagykanizsai kir. törvényszék keresk. ülnöke ; Nagy-Kanizsa városi képviselőség és a zalamegyei bizottság tagja, társtulajdonosa a Belisce kapelnai h. é. vasútnak stb. 295 A maláta és sörgyárnak alapítását nagy részben azon körülmény segítette elő, hogy hazánkban a phylloxera pusztítása a közönséget a sörfogyasztásra utalta, s hogy az országban fennálló versenyképes serfőzőgyárak folytonos virágzásnak örvendenek. Elősegítette azon körülmény, hogy az ország legnépesebb s nagy forgalommal biró Dunán-túli része nagyobb szabású sörgyárral még akkor nem bírt, de elősegítette a részvényesek részére előreláthatólag joggal kilátásba helyezett jövedelmezősége mellett még városunk és vidékének anyagi érdeke is, mert azon reménység táplálta az alapitókat, hogy azon öszszegek, melyek a Dunántúlról a szomszédos u. n. örökös tartományokba ki- Gelsei Gutmann Vilmos. vándorolnak, első sorban hazánkban, másodsorban városunk és vidékében megtarthatók lehetnek. 1892. junius 30-án lett kibocsátva a gyár alapítására vonatkozó prospectus, melyet Gelsei Gutmann Vilmos, Eperjessy Sándor, Hirschel Ede, Vidor Samu, Rapoch Gyula, Grünhút Fülöp, Rosenfeid Adolt, Grünhút Alfréd, Fesselhofer József, Maschanzker Mór, Ledofszky Ármin, Blau Pál, Blau Lajos, Bcttelheim Győző irtak alá mint alapítók. Az előtervezet szerint az alapítók 250.000 frtban contemplálták a részvénytőkét, mely később az alaptervtől eltérő nagyobb terjedelemben szándékolt kiépítés folytán 500.000 frtra emeltetett. 4 296 Miután az egész részvénytőke a közönség nagy pártolása folytán biztosítva lett, a gyár felépült, üzembe hozatott és mondhatni, hogy a Dunántúlnak legszebb, legmodernebb és legérdekesebb vállalatai között az első helyet foglalja el. Az építkezést Konecsny és Nedelnik proszniczi építészek végezték, a berendezés F. Ringhofer világhírű gyárából került ki. A gyár két főrészből áll, úgymint 1. a sörgyárból és 2. a malátagyárból. A vasúti fűtőház átellenében fekszik, a horvátszentmiklósi úton s rendezett parkjával, beljebb fekvő hatalmas gyári épületével, impozáns benyomást tesz. Területe 32 hold. Érdemes azonban, hogy az épületeket kissé bővebben ismertessük. Legelőször is a malátagyári épület vonja magára figyelmünket. Ez 4 emelet magas s a csírázó területtel együtt 800 • ölet foglal el ; van benne két aszaló és 5 áztató, felhúzó és tisztító gépek. Azután a serfőző épület, gépház, kazánházzal, a vízszűrő épület, munkáskaszárnya, szurkolóház, pinczeház egybekapcsolva az erjesztő kamarákkal és hűtő bárkákkal ; jégház, asztalos műhely, kádár műhely, istállók; mind a legmodernebb igényeknek megfelelően berendezve. A park jobbján van a szép emeletes igazgatósági épület, a kapusház és a sörcsarnok, balról a vendéglő, szintén emeletes. Az épülethez tartozik még a szurokpajta, a hordópajta és az anyagraktár. Van iparvágánya, vízvezetéke, s több jégverme. Az egész telepet villany világítja be, 8 ívlámpa és 350 izzólámpa. A park maga, mely már most kedvencz kirándulási helye a kanizsaiaknak, s vasár- és ünnepnapokon zsúfolásig tömve van, már sejteni engedi, hogy néhány év múlva nélkülözhetetlen sétánya lesz a kanizsaiaknak ; egész elrendezése, pázsitja, fasorai gondos kertészi kézre vallanak, s ha néhány év alatt a fák lombosodni fognak, Kanizsának legszebb helye lesz az. A gyár építkezése oly módon lett keresztüívive, hogy a sörgyár egyelőre 20.000 hectolit. gyártására rendeztetett be, de kevés költséggel 40.000 hectoliterre terjesztheti ki. A sör- és malátagyár üzeme napról-napra nagyobb kiterjedésnek örvend, a mi kétségtelenül a gyártmány jósága mellett bizonyít. A vállalatnak Fiumében 40 korcsmája van berendezve, de Trieszt, Spalato, Póla s az egész tengerpart iszsza a kanizsai sört. Fogyasztási helyei : Székesfejérvár, Sopron, Barcs, Kapuvár, Zala-Egerszeg, Csáktornya, Csurgó, Szent-Gotthard, Balatonvidéke s Budapest is. Az előbbi évben 15.000 hectoliter adatott el. Megemlítésre méltó, hogy az első évben cseh-morva munkásokat foglal, koztatott ag3rár; most azonban már magyar munkások, nagyrészt kis-kanizsaiak végzik a dolgot. A maláta „Balatoni maláta" név alatt jön forgalomba, Athén, Görögország több más városa, Belgium. Svájcz, Olaszország már is nagy mennyiségben viszik. A nagykanizsai sörgyár-részvénytársaság jelenlegi igazgatósága : Elnök : Gelsei Gutmann Vilmos; alelnök: Eperjessy Sándor; igazgatósági tagok: Birk Oszkár, Blau Lajos, Bogenrieder József, Griinhut Henrik, Hirschel Ede, Koller István, megyeri Krausz Lajos, Rapocli Gyula, Vidor Samu, Winter Mór: felügyelő bizottság: Dr. Häuser János, Halphen Mór, Rosenberg Richard, Goldhammer Károly, Dr. Rothschild Jakab. H. M. 307 Letenyei takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1892. Részvénytőke 40.000 frt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 108 frt. Osztalék 1893—1894. 4*50, 4 frt. Igazgatóság: Elnök Schmidt Emil, alelnök Stern Zsigmond, igazgatósági tagok Dr. Csempcsz Kálmán, Thassy Lajos, Dr. Hajós Sándor, Leitner József, Aradi Alajos. Felügyelő-bizottság: ifj. Singer Samu, Kaster Miksa, Tamás Ádám. Tisztviselők: könyvelő : Glósz Géza, pénztárnok Wesel Manó. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1892. julius 17-én. Folyó évi közgyűlése 1895 február hó 17-én, nem lévén határozatképes, 1895. márczius 25-én tartatott. Pénztári forgalom 1894. évben 582,010 frt 91 kr. Nagykanizsai takarékpénztár részvény-társaság. ( 1845.) Alaptőke 60,000 forint névre szóló 600 drb részvényben 100 frt befizetéssel. Részvényeinek ára 1895. ápril hóban 940—960 forint. Osztalék 1890—1894. 45, 45, 45, 45, 48 frt. Elnök Hertelendy Béla, alelnök Ebenspanger Lipót. Igazgatósági tagok : Babochay György, Blau Pál, Blau Lajos, Danneberg Jakab, Ebenspanger Leó, Fesselhofer József, ifj. Fesselhofer József, Fischl Pál, Grünhut Henrik, Kürschner Ignácz, Lőwy Adolf, Maschanzker Mór, Ploszszer Ignácz, Práger Béla, Sommer Sándor, Sommer Ignácz, Scherz Albert, Stern J. M., Stirling Sándor, Sartory Oszkár, Scherz Richárd, Unger Ullman Elek, Vágner Káról}'', Vidor Samu és Weiser József. Felügyelő- bizottság : Schwarz Gusztáv, Heimler József, Juhász György. Könyvelők : Darás Ágoston, Tripammer Gyula. Pénztárnok : Eisinger Henrik. Segédtisztek : Kaufmann Adolf, Gürtler Ferencz, Belus László. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági tag, vagy egy, egy a czégjegyzésre jogosított tisztviselővel együttesen. F. évi közgyűlése volt február hó 10-én. Alapszabályok módositattak 1890. november 20-án Az 1895. évi február hó 10-én volt közgyűlés 200 drb 100 frt névértékű névre szóló, 1895. január hó 1-től kezdve az üzleti eredményben a régi részvényekkel egyenlő arányban részesülő uj részvény kibocsátását határozta el 700 frt átvételi ár mellett. A kibocsátandó 200 drb uj részvény 700 frt átvételi árából 100 frt, vagyis 20,000 frt a részvénytőkéhez, 600 frt, vagyis 120,000 frt a tartalékalaphoz csatoltatik. Pénztári forgalom 1894-ik évben 3546 arany 4080 frank 12.299,704 frt 52 kr. Osztrák-magyar bank fiókintézete Nagy-Kanizsán. (Kiterjed Zala- és Somugyvármegyékre.) Főnök Mergenthaller Lajos. Főnökhelyettes Tóth Antal. Tisztviselők Lovag Gruppenberg Fehrentheil Gusztáv, Kaiser Aladár, Lenk Adolf. Pénztárforgalom (1894-ben) 53.807,000 forint. Leszámítolt váltók 16.837 darab 7.338.868 frt 50 kr. Beszedett váltók 17361 darab 7.281.754 frt 42 kr. értékben. Dél-zal ai takarékpénztár részvénytársaság Nagy-Kanizsán. Alakult 1870. évben. Alaptőke 100,000 frt. Névre szólló 500 drb részvénynyel. Igaz- 2U* Hcrtclendv Béla a nagykanizsai takp. elnöke, volt orsz. képv. 308 gatósága: Elnök Eperjes}- Sándor, alelnök Hirschel Ede. Igazgatósági tagok: Belus Lajos, Bentzik Ferencz, Dr. Bentzik Ferencz, Bettlheim Győző, Blau Pál, Bogenrieder József, Ebenspanger Leo, Fischer Ignácz, Grünhut Fülöp, Gáspár Ferencz, Dr. Häuser János, Hertelendy Béla, Hirschel Armin, Klein Illés, Köhler Antal, Ledofszky Armin, Lőwinger Ignátz, Miltényi Sándor, Rapoch Gyula, Dr. Rauch Zsigmond, Dr. Schreyer Lajos, Szeitl János, Dr. Szekeres József, Simon Gábor, Dr. Szukits Nándor, Szűkíts Zsigmond, Thomka Endre, Dr. Tuboly Gyula, Wusztl Lajos, Unger Ullmann Elek. Felügyelő bizottság: Récsey György, Grünhut Alfred, Halphen Mór. Tisztviselők: titkár és főkönyvelő Knortzer György, főpénztáros Reinitz József, II. könyvelő Eperjesy Gábor, II. pénztáros Knausz László: Segéd könyvelő Roming Lajos. Kereskedelmi és iparbank részvénytársulat Nagy-Kanizsán. Alakult 1867. évben. Az intézet üzletágai. Elfogad: takarékbetéteket 31/2—41/.,°/0 mellett. Kölcsönt ad : Értékpapírokra az érték 80%-áig. Leszámítol : 2 aláírással ellátott váltókat 5V2—6V2 0/0-kal. Váltóvisszleszámitolás. Alaptőke: 200,000 frt, névre szóló 2000 darab részvényben, 100 forint befizetéssel. Részvényeinek osztaléka 1889—1894. évenkint 6 frt. Összforgalom frt 127,727,739.05. Elnök : Gelsei Gutmann Vilmos. Alelnök Eperjesy Sándor. Igazgatósági tagok : Blau Pál, Blau Lajos, Fesselhofer József, Grünhut Fülöp, Hirschel Ede, Maschanzker Mór, Grünhut Alfred, Rosenfeld Adolf, Rapoch Gyula, Ledofsky Armin, Vidor Samu, Bettlheim Győző. Felügyelő bizottság: Goldhammer Károly, Halphen Mór, Dr. Bentzik Ferencz. Titkár Goldschmidt D. Jogtanácsos Eperjesy Sándor. Főpénztárnok, Wallenstein Frigyes. — A magyar vagy német czéget jegyzi két igazgatósági tag vagy egy-egy erre megbízott tisztviselővel együttesen. Módosított alapszabályok 1886 február 21-én. Szelvény-elévülés 3 év. — Folyó évi közgyűlés február hó 17-én volt. Nagy-kanizsai bankegyesület részvény-társaság. Alakult 1873. évben. Üzlet-ágak: Váltó-leszámítolás és visszleszámitolás, előlegezés értékpapírokra és beraktározott árúkészletekre takarék-betétek elfogadása, pénzváltó-üzlet stb. Alaptők o. é. 200,000 frt bemutatóra szóló 2000 drb részvényben teljes 100 frt befizetéssel. A részvények ára o. é. 115—120 frt. Osztalékok: 1891. óta folyton egyformán 7%. Összforgalom 1894. évben o. é 17 665645 frt 20 kr. Kamatszámítás : 4 havig terjedhető váltók után legkisebb 5Y2 0/o, legnagyobb 6y2 0/0, letéti kölcsönök (Lombard) után legkisebb 6y2°/0, legnagyobb 7%. Visszleszámitolás után 4%—41/2°/0. Betétek után felmondással 4%, betétek után felmondás nélkül 3%. Igazgatóság: Elnök: Karczag Béla, igazgató tanácsosok : Ebenspanger Lipót, Lőwinger Ignácz, Sommer Sándor, Stern J. Móricz és Weiser József. Tisztikar: Stolczer Gusztáv vezérigazgató, ifj. Singer Samu főkönyvvezető, Hirschler Sándor pénztárnok, Kleinfeld Ignácz segédkönyvelő, Sukitsch Sándor segédtiszt. Czégjegyzés : A magyar vagy német czéget jegyzi 2 igazgató tanácsos, vagy egy a vezérigazgatóval együttesen. Legutóbbi alapszabálymódosítás 1888. augusztus 16. Szelvény elévülés a törvényes elévülés alatt. 1895-iki közgyűlés volt február hó 23-án. Alsó-muraközi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1873. Alaptőke 50,000 frt névre szóló 500 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényei ára 1895. ápril hóban 225 frt. Osztalék 1890—1894. 11, 12, 12, 13, 14 frt. Elnök Bánelly Sándor. Alelnök Dr Böhm Sidney. Igazgatósági tagok : Baranasics Ferencz, ifj. Hadunyák István, Jellecsics Mihály, Pávcsecz János, Pétries András, Sipos Károly. Felügyelő-bizottság : Eperjesy Sándor, Tóth Sándor, Knortscher György. Jogtanácsos : Eperjesy Sándor. Pénztárnok : Verby Ferencz. Könyvelők : Verby Ernő, Simon Károly. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági tag együttesen, vagy egy, és egy czégjegyzéssel megbízott tisztviselő. Alapszabályok 1873. augusztus 19. Folyó évi közgyűlés volt 1895. február 24-én. Pénztári forgalom 1894. évben 2.852,455 frt 03 kr |
