| 2.39 MB | |
| 2023-10-26 16:12:49 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  208 | 478 | Népszabadság 1999. július 13. 28. oldal | Egy élet a vasútért Matuska Szilveszter tehervonatot akart robbantani A leggyorsabb magyar gőzmozdony Az 1885-ben született és 1968-ban elhalálozott Fialovits Béla fő műve volt a leggyorsabb magyar gőzmozdony. A világhírnevet azonban a vasútról készült fotói hozták meg számára. A Közlekedési Múzeumban pénteken nyílt emlékkiállítás apropóján beszélgettünk róla, na és persze Matuska Szilveszterről a szervezőkkel, Soltész József mérnök-muzeológussal és Egly Tiborral, a Vasútbarát Magazin főszerkesztőjével. - Ki volt Fialovits Béla ? - Szakmája szerint gépészmérnök, lényege szerint őrült tehetséges ember, akinek az élete volt a vasút. Fűtőházfőnök volt, és mozdonyokat is szerkesztett, na és - mivel volt érzéke a széphez — üveglapra fotografálta őket - mondja Egly Tibor. - Fűtőházfőnök, mozdony szerkesztő... - Lépjünk csak ahhoz a képhez - invitál Soltész József a tárlat egyik fotójához. — Ez az újpesti Északi fűtőház. A két hatalmas épületkaréj közül az egyikben a mozdonyokat fűtötték fel, „tankolták meg”, a másikban pedig szerelésüket végezték. Itt kezdett Fialovits Béla beosztott gépészmérnökként, s ennek lett a vezetője néhány éven belül. Itt szerzett elég gyakorlatot ahhoz, hogy mozdonyokat szerkesszen. - Mármint tervezzen ? - Vasutasnyelven a tervezés szerkesztés - szól közbe Egly Tibor. - Mikor már eléggé kiismerte ezeknek csínját-bínját, kezdett szerkeszteni mozdonyokat. Ilyen volt a 203-as modell is, amely Magyarország leggyorsabb gőzöse lett, ott látható, azon a felvételen - mutat egy képre a falon. — Végsebessége százötvennégy kilométer volt óránként. -Honnan tudják, hogy 154-gyel ment, már akkor is volt kilométeróra? - Látja azt a szalagtekercset a piros kis jelekkel? - vezet egy vitrinhez Egly Tibor. - Minden mozdonyban volt ebből egy, amely mutatta az aktuális sebességet, és azt is regisztrálta, hogy mikor mennyivel ment a vonat. - Mint a fekete doboz? - Pontosan. Ha netán baleset történt, utólag ellenőrizni lehetett, betartotta-e az előírt sebességet a masiniszta. Tudnia kell, hogy a fekete dobozt a vasútnál találták fel. Hiszen előbb volt gőzös, mint repülő. -Mi az a hat négyzetméteres kép a falon? - A 404-esnek a fotója, amelyiket Matuska Szilveszter lerobbantott a viaduktról — mondja Soltész József. A robbantás után csak darabok maradtak belőle, de újraépítették, és még évtizedekig közlekedett. Ezen a felvételen, amelyet Fialovits Béla készített, jól látni a réztáblát, amelyre a halálát lelt fűtő és mozdonyvezető nevét vésték. - Egyébként meg aligha tudni arról, hogy Matuska csak véletlenül pusztított el személyvonatot. Eredetileg tehervonatnak kellett volna a levegőbe röpülnie. Csakhogy a Keletiből induló gyors késésben volt, ezért a kipécézett tehervonatot leállították, és elengedték a személyt. - Úgy tudom, egészen a hatvanas évek végéig használták a gőzmozdonyokat. - Rosszul tudja. 1984-ben állították le az utolsót, amelyik Szeged környékén vontatott személyszállító vagonokat. Teherszállításra még később is használták őket, de az nem számít. Aztán persze nosztalgiagőzösként tovább üzemeltek, jelenleg tíz mászkál belőlük az országban. Mohos Nádor Tamás A Közlekedési Múzeum (XIV. kerület, Városligeti körút 11.) Egy élet a vasútért című kiállítása november 15-éig tart nyitva, hétfő kivételével mindennap 10-től 18 óráig. A mozdony valódi, az állomás makett szabó Bernadett felvétele |
