* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.99 MB | |
| 2024-06-24 13:47:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  15 | 18 | Dél-Nyugat - közéleti hírlap | 1992. február 28. - IV. évfolyam Kiadja a Nagykanizsáért — Délnyugat Magyarországért Alapítvány, Nagykanizsa Ady u. 1. Szerkesztő: Czupi Gyula Felelős Kiadó: Katona Gyula Tervezőszerkesztők: Major Csaba, Godináné Lukács Erika, Püspök Mária Gépi szedés: Szőke Veronika Nyomdai munkák és computertechnika: Szociális Foglalkoztató Nyomdája, Nagykanizsa HU ISSN 0865-6393 A következő szöveg az újságból származik automata szövegfelismertető segítségével: Közéleti hírlap IV.évf. 1992. február 28. (A T. Ház tagjai válaszolnak ) Tarnóczky Attila a szövetkezeti átmeneti törvényről (Amiről az érintetteknek feltétlenül tudniok kell) • Dél-Nyugat: Képviselő Űr, mi a jelentősége a szövetkezeti átmeneti törvénynek? Tarnóczky Attila: A szövetkezetekről szóló, az átmeneti szabályokat tartalmazó 1992. évi II. törvény az idei évben olyan feladatokat ró a szövetkezetekre, amelyek megoldása eredményeképp jövő évtől joggal mondhatjuk majd el, hogy szövetkezeteink valódi magántulajdonosoknak az önkéntesség alapján álló gazdasági szervezeteivé váltak. • D-Ny: Kikel érint az átalakulás? T.A.: A változások a jelenlegi és részben a volt tagokat is közvetlenül, anyagilag is érintik, tehát mindannyiuknak érdeke az események figyelemmel kísérése és az aktív részvétel. • D-Ny: Rövid határidők vannak a törvényben. Melyikről mit kell tudnia az érintetteknek? Nagyon vázlatosan a következő lépések követik majd egymást. 1992. április 30-ig nevesíteni kell: az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek teljes vagyonát (a termőföld kivételével), az általános fogyasztási szövetkezetek vagyonának 70%-át. Vagyonnevesítésrejogosultak: a jelenlegi tagok, azok, akik legalább öt évig tagok voltak, illetve örököseik, akik megszűnt tagsági viszonyukat a törvény szerint helyreállíthatják, illetve örököseik. Utóbbi két körbe tartozóknak 1992. március 20-ig kell vagyon-nevesítési igényüket az illetékes szövetkezetnél jelezni. A vagyonnevesítés során az érintettek a szövetkezet teljes vagyonának arányos részét megtestesítő üzletrészt (értékpapírt) kapnak. Ennek értékét a nevesítettnek a szövetkezeti vagyon létrehozásában kifejtett közreműködése alapján állapítja meg a közgyűlés. Minél nagyobb saját vagyont vitt a tag a szövetkezetbe annak idején, minél hosszabb a tagsági viszonya és minél eredményesebb volt tevékenysége, annál nagyobb részére jogosult a teljes vagyonnak. • D-Ny: És mi lesz a Kiddel? A szövetkezeti termőföldek te-lekkönyvileg is azok tulajdonába kerülnek bejegyzésre, akik a szövetkezet által használt földjüket jelenleg is birtokolják. Ugyancsak a vagyonnevesítés szabályai szerint szétosztásra kerül a kárpótlás befejezése után a szövetkezetnél maradó, jelenleg szövetkezeti tulajdonú termőföld és a szövetkezet használatában lévő állami tulajdonú föld is, amennyiben arra az illetékes önkormányzat nem tart igényt. Mindezek eredményeként a szövetkezet teljes vagyona, beleértve a földeket is, *aló-di tulajdonost kap. • D-Ny: Mit tehet a tulajdonos ezek után a tulajdonával? Mind az üzletrész, mind a földtulajdon akkor válik fizikailag megfoghatóvá, hogyha gazdája kiválik a szövetkezetből (1992-ben erre mód lesz), mert ilyenkor a távozó az üzletrésznek megfelelő értékben kap a szövetkezet vagyonából, illetve megkapja a nevén szereplő aranykorona értékű földet is. Egyébként a föld részbeni vagy teljes kikérése sem most, sem a jövőfolytatás a 2. oldalon 1992. március 15. 7 1989. után 1990-ben és 1991-ben is a város lakosságának jelentős része ünnepelte emlékező sétával (is) március 15-ét. Ez évben is — a városi ünnepségek részeként — hasonló programra kerül sor. E program szervezését most is vállalta az MDF helyi szervezete. Tisztelettel hívjuk hát — a Dél-Nyugat hasábjain keresztül is — a város minden polgárát az idei ünneplésre. 1992. március 15-én 17,45-kor találkozzunk ismét a Kazinczy utcában, hogy utána a már hagyományossávált útvonalon emlékező sétát tegyünk a városban. A most közölt dokumentumban megtalálható az 1992-es útvonal is, hiszen az 1989-essel azonos. Milyen jó tudni, hogy a séta útvonalában található utcák mindegyikének neve viszont már nem „azonos". DOKUMENTUM DOKUMENTUM DOKUMENTUM (1989-ben ezzel a felhívással hívtuk a város lakóit március 15-e megünneplésére.) A Magyar Demokrata Fórum Nagykanizsai Szervezetének felhívása Március 15-e megünneplésére Az 1989. évi március 15-e különleges ünnep, a forradalom évfordulója végre méltó helyre került ünnepeink sorában. A korábbi évek ünneplései megjelenésükben, tartalmukban nélkülözték a bensőségességet, ezért most Nagykanizsa lakosságát új-, másfajta ünneplésre hívjuk. Azokon az emlékhelyeken kívánjuk koszorúinkat elhelyezni, melyek az egykori eseményekre, szereplőikre emlékeztetnek. Azt az érzelmi kötődést szeretnénk éltetni,-amely ugyan kevesebb teret, utcát, emléktáblát, emlékoszlopot, emlékszobrot tudott szentelni a korabeli eseményeknek, szereplőiknek, mint kívánatos, mégis jelen van a város emlékezetében. A város 1848-as szereplése történelmünk alakításában számunkra példa, az akkor történtek felidézése pedig mindannyiunknak öröm.(...) Március 15-e bennünk, mai ünneplőkben éppen annak a nagyszerű emléke, hogy a magyarságban léteznek olyan erők, melyek saját sorsának megfordítására képessé teszik. Ünnepelni hívunk tehát mindenkit, aki tervünkben mácius 15-e bensőséges megünneplésének lehetőségéMátja. Az ünneplés programja: 1989. március 14-én 17,45-kor gyülekező a Kazinczy utcában (a Zeneiskola mellett) 18,00-kor a Hunyadi Altalános Iskola falán Deák Ferenc emléktáblájának megkoszorúzása 18,45-kor a Deák téri emlékmű megkoszorúzása 19,20-kor a Zrínyi Általános Iskola falán található 1848-as emléktábla megkoszorúzása. Végül a Vasember-ház udvarára emléktűz melletti éneklésre hívjuk az ünneplőket. Az egyes színhelyek között vonulást tervezünk, melynek útvonala: Vörös Hadsereg út, Rozgonyi utca, Szabadság tér, Lenin út, Deák tér, Lenin út, Ady Endre utca, Zrínyi utca, Vasember-ház parkoló. Rudics Róbert a képviselők visszahívhatóságáról folytatás az 1. oldalról ben önmagában nem szünteti meg a szövetkezeti tagsági viszonyt. • D-Ny: Hogyan jöhetnek léire új mezőgazdasági szövetkezetek? A vagyonnevesítés után válik lehetővé, hogy a korábban kényszerrel „összetákolt" óriás szövetkezetek részei — egy-egy falu gazdái — önálló szövetkezetet hozzanak létre, ha erre van igényük, magukkal víve a nevükön szereplő föld- és vagyonmennyiséget. Az átalakulási folyamat befejezéseként új alapszabályt kell elfogadni és ezzel együtt az ország összes szövetkezetében megszűnik a jelenlegi vezetőség megbízatása, mindenhol új elnökséget kell választani. Az elmondottakból talán érzékelhető, hogy érdemes információkat szerezni a tömegtájékoztatásból, megjelenni a témával kapcsolatos előadásokon, és ami a legfontosabb, részt venni az idei közgyűléseken és olyan döntéseket hozni, amelyek megfelelnek a tagság érdekeinek. Az MDF kanizsai szervezete a témában képzett szakembereivel tájékoztatókat tart Kanizsán és környékén is Rudics Róbert képviselőtársammal magam is igyekszünk választói fórumainkon a teendőket ismertetni és a felmerülő kérdésekre választ adni. • D-Ny: Köszönjük a beszélgetést. • Dél-Nyugat: Képviselő Ur! Napjainkban egyre gyakrabban vetődik fel — főleg a Kisgazdapárt egyes szervezetei részéről — a képviselők visszahívhatóságának kérdése. Mi erről az Ön véleménye? Rudics Róbert: Az állampárti időkben valóban létezett ez az intézmény — elsősorban abból a célból, hogy a párt kontroll ill. nyomás alatt tudja tartani a képviselőket — az új választójogi törvényből azonban még az előző parlament döntése alapján — okkal — törlésre került. A kötött mandátum — amely indokolt lehet pl. egy kongresszusi küldöttnél — nem egyeztethető össze a többpárti parlamentáris demokrácia játékszabályaival. Ez egyaránt érvényes a települéi és az országgyűlési képviselőkre. Egy párt kongresszusi küldöttének vagy pl. egy szövetkezet küldöttgyűlésben képviselőjének lehet kötött a mandátuma. Azt az álláspontot kell képviselnie, amelyet az őt delegáló szervezet — az adott napirendet illetően — többségi szavazással elfogadott. Egy 4 évre választott települési vagy országgyűlési képviselőnek egyrészt nem áll módjában — többezer részkérdést illetően — minden egyes választójának megkérdezése, másrészt pedig a település vagy az ország hosszútávú érdekeinek figyelembe vételével olyan beterjesztéseket ill. törvényeket is meg kell szavazniuk, amelyek a rövidtávú érdekek ellen hatnak és amelyeket a választók többsége kellő politikai, gazdasági ismeret, informáltság híján nyilvánvalóan nem támogatna. A választók többségének akaratából nem születhetnének pl. adótörvények, ill. rendeletek, pedig ezek nélkül az ország működésképtelen volna. Ezért a települési és az országgyűlési képviselők mandátuma nem lehet kötött. De gyakorlati okok is szólnak a visszahívás ellen. Az egyik párt megválasztott képviselője ellen a vesztes rivális párt már a választást követő napon megkezdhetné az aláírásgyűjtést, a törvényalkotói munkát lehetetlenné tevő kampányok folynának az egész választási ciklus alatt és ez rövid időn belül az ország „weimarizálódá-sához", a demokatikus intézményrendszer szétzilálásához vezetne. De még veszélyesebb precedenst teremtene, ha egyes pártok — esetünkben a Kisgazdapárt — saját képviselőik S2kkban tartására indítanának aláírásgyűjtő kampányt, mely egyébként is egy tévedésen alapul. Egy-egy képviselőt ugyanis nem egy párt tagsága, hanem az annál tíz- szer-ötvenszer több választópolgár választott meg, a képvselőnek tehát elsősorban választókerülete és nem a pártja érdekeit kell szem előtt tartania. Egy párt belügyeit pedig a párt fórumain, nem pedig a választópolgárok bevonásával kell elintézni. A választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni választókerületben, megyei vagy országos listán megválasztott képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az egyéni választókerületi képviselő visszahívásáról választókeriiletét, a megyei ill. országos listán bejutotta-kéról pedig a megyét ill. az országot kellene megszavaztatni. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi ez utóbbiak visszahívását. Egyébként is erősen kétlem, hogy akik választani nem mennek el, azok a visszahívásról voksolni aktívabbak lennének. • D-Ny: Ezek szerint nincs mód a képviselők „felelősségre vonására"? R.R: Egy választási cikluson be lül nincs intézményes módszer, de a nyilvánosság erejével hatni lehet a képviselők döntéseire. A következő helyhatósági ill. parlamenti választásokon azonban a választók — szavazatukkal — ítéletet mondhatnak képviselőjük tevékenységéről, valamint a pártok működéséről. • D-Ny: Köszöi\jük a beszélgetést! Költségvetés — avagy a gyávák diadala a farsangon! Nagykanizsa Megyei Jogú Város ezévi költségvetésével kapcsolatban a testületi tagoknak az első híradást a Polgármesteri Hivatal által készített december 6-i koncepció jelentette, melyet a Közgyűlés december 16-án tárgyalt. Ebből megtudhattuk, hogy a felmért igények meghaladják a 2,9 milliárd Ft-ot, míg a bevételek előzetes összesítése mindössze 2,3 milliárd Ft-ot tett ki, vagyis a kiadások 600 millió Ft-tal haladnák meg a várható bevételeket. A feszültség feloldása érdekében tartott nem hivatalos január 27-i közgyűlésen 50 millió Ft tervezett hitelfelvétel mellett a bevételek és kiadások rendkívül alacsony szinten ugyan, de egyensúlyba kerültek. A város ezévi költségvetésének megtárgyalására — a farsang idején — február 3-án került sor. Az MDF frakciója által is megvitatott javaslatomat, melyben a költségvetés tervezett bevételeit és kiadásait óvatosan, mindössze 2,9 milliárd Ft-ban ajánlottam megállapítani, a Közgyűlés, ha nem is nagy többséggel, de elvetette, és az egyensúlyi állapotot — közel 66 millió Ft hitelfelvétel mellett - rendkívüli gyávaságról téve tanúbizonyságot 2,761 milliárd Ft-ban állapította meg. Ha ebből az összegből az elmúlt évivel való összehasonlíthatóság kedvéért kivesszük az IKKV jogutódjának tervezett bevételeit és kiadásait biztosító 155,8 millió Ft-ot és így hasonlítjuk össze az 1991. évi 2,365 milliárd Ft-os bevétellel, akkor láthatjuk, hogy a növekedés mindössze 10,2%-os! Igazán érdekes ez a „növekedés" akkor lesz, ha összevetjük az elmúlt évi több mint 38,3%-os növekménnyel, ami az infláció figyelembevételével is néhány százalékos reálérték többletet mutatott. Itt kell emlékeztetnem arra a tényre, hogy 1991. július 15-én az éves költségvetés módosításakor a polgármester úr és csapata még válságköltségvetésről beszélt, amit már akkor határozottan visszautasítottam. Optimizmusra ad okot azonban az a tény, hogy azért az itt is „győztes" koalíció helyzete nem reménytelen, hiszen az SZDSZ egy-egy képviselője javaslatomat megszavazta, illetve tartózkodott a szavazásnál. A FIDESZ viszont ifjúi lendülettel, határozottan és egységesen elutasította azt. Az általam javasolt 2,9 milliárd Ft-os főösszeg is csak 16%-os nominális növekedést biztosítana, azaz, hogy egy optimista költségvetés megközelítse a tavalyi reálértékét 3 milliárd Ft feletti bevételeket kellene biztosítani — amire a reális esély e nagyon rossz döntés ellenére továbbra is megmaradt. Sajnos az elfogadott költségvetés így szinte magától teljesül, illetve túlteljesül. Nem teljesülhetnek viszont olyan közcélok, amelyek az általam javasolt további 140 millió Ft bevételi többlettel — elsősorban a lakás- és telekforgalmazás tudatos növelésével, kisebb mértékben az illetékbevétel és gépjárműadó alultervezettségének korrigálásával — biztosíthatók lennének. Végre elindulhatna 50 millió Ft-tal a városi könyvtár 10 éve húzódó építése, kb. 25 millió Ft-ból elkészülhetne a Zrínyi utca meghosszabbítása az Eötvös térig, 25 millió Ft-ot kaphatna a városi kórház, jutna még néhány millió az okatás fejlesztésére, és maradna több 10 millió Ft a jelenleg üres általános tartalékalapba is. A költségvetés spontán túlteljesülésének legfőbb veszélye, hogy a többletbevételek szinte észrevétlenül használódnak fel. Nagyon nagy hiba több 10 millió Ft-os tételek részletezés nélküli feltüntetése is (pl. a Polgármesteri Hivatal ominózus 47,094 millió Ft béralapja, mely a főfoglalkozású dolgozóknak 25,37%-os bérfejlesztést biztosít), miközben a Közgyűlés cukrosbácsiként osztogat hézagok betömésére néhány százezer Ft-okat — valószínűleg rossz lelkiismeretének megnyugtatására. A költségvetés — néhány tételének átdolgozásával, esetleg az előzőekben részletezettek elfogadásával — nagyon jó minősítést kaphatott volna a város tisztelt polgáraitól, de az SZDSZ + FIDESZ koalíció ezt az esélyt eltékozolta. Nem vagyok jós, de ez a költségvetés nem él néhány hónapnál tovább, hanem módosítani kell, mivel ha így maradna, a várható eltérés nagyobb lenne a tervezett 10% körüli növekedésnél. A költségvetés helyzete nem alakulhat úgy, mint Csokonai farsangoló dámáink sorsa — isteni csodára sem várhatunk — „megszépítése" a mi közős feladatunk. Marton István ''92 február Önkormányzati képviselő Kiskanizsáról Dél-Ny ugat: Egy én i körzetből került a Közgyűlésbe, nyilván erősen kötődik a választókörzetéhez. Milyen tennivalókat jelent ez Önnek? Takács Zoltán: Az egyéni képviselők ''tevékenysége Takács Zoltán mennyiségileg és minőségileg is eltér a listán megválasztottakétól. A mennyiségi eltérést az jelenti, hogy számos egyéni gond jut el hozzám. Ezek mind nagy figyelmet igényelnek, mert a legtöbb egyéninek tűnő problémáról hamar kiderül, hogy szélesebb rétegeket érint. A valóban egyéni gondok elintézését nem igénylik a polgárok, itt az elintézés módját szoktuk megbeszélni A minőségi különbséget az jelenti, hogy a választókörzetem érdekeit szem előtt tartva kell tevékenykednem. Ehhez először is ismerni kell az ottani megoldásra váró gondokat, a megoldás rangsorát fel kell állítani. Ehhez nélkülözhetetlen a lakossággal való rendszeres találkozás, illetve, hogy a polgárok a találkozásokra eljöjjenek és fogalmazzák meg — közös gondjaikból fakadó — érdekeiket és annak képviseletére hatalmazzanak fel. Ez alapvetően bizalmi kategória. Ilyen szempontból szerencsésnek érzem magam, mert úgy tapasztalom, hogy a választáskor megvolt az alapvető bizalom, mely azóta nem csökkent, talán inkább nőtt. Persze ehhez folyamatos és kemény munka kell. D-Ny: Fel tudná sorolni milyen ügyekkel „tisztelték" meg eddig? T.Z. A tennivalók szinte maguktól jöttek, illetve jönnek. Miután választókörzetem, Kiskanizsa a város elmaradott régióihoz tartozik a közművek szempontjából, ez az elmaradottság azonnali megoldás után kiált és kiáltott. Szerencsére a képviselőtársaim is ugyanígy érzékelik, így az elvi egyetértésen túl a tettek sem várattak sokáig magukra. Még 1990-ben egyetértettünk a településrész szennyvízcsatornázásában. Az elvi döntés után nagyon komoly szervező munka folyt, amíg megalakult a szennyvíztársulat, most már „magától"megy előre a dolog. Tíz éves álmunk teljesül, amikor kb. 1 év múlva minden háztartás beköthető lesz a szennyvízelvezető rendszerbe. A csapadékvízelvezetés tervezése is elindult, és pár év alatt - ahogy a lehetőségek engedik — úrrá leszünk a másik égető gondunkon. Számos olyan ki-sebb-nagyobb ügyben kellett szót emelnem, aminek a megoldása valakiknek, vagy valakinek a kötelessége lett volna az én közbelépésem nélkül is. Itt olyan helyzet megteremtésén fáradozom, hogy a kötelességszegés ne legyen kifizetődő tevékenység. Máskor sajnos pénzügyi akadályokba ütközik egy-egy jogos felvetés megoldása. D-Ny: Mennyi ideje megy el a képviselői munkával? T.Z.: Nagyon sok. Hetente két-három délutánra biztosít elfoglaltságot e tevékenység. Ennek csak egy kis része zajlik a nyilvánosság előtt, a Közgyűlés. Az előkészítés, a műhelymunka a bizottságokban folyik. Két bizottságnak vagyok a tagja: az ügyrendinek és a városüzemeltetésinek. Az ügyrendi bizottságban a döntések jogi megalapozottságát vizsgáljuk. Miután minden jogszabály, ami a tevékenységünket meghatározza új, a fölvetődő gondok megoldására sem lehet még példa előttünk. Nagyon kell figyelnünk, hogy minél kevesebb hibát, baklövést kövessünk el. A városüzemeltetési bizottságban a napi élet gondjaival foglalkozunk. Mondanom sem kell, hogy van munkánk elég. D-Ny: Mondja, megéri ezt a leterhelést vállalni? T.Z.: Igen! Nagyon nagy erőt és energiát képes kölcsönözni az a tudat, hogy a státuszomat szabad választáson, az emberek bizalmát élvezve nyertem el. Persze, ezt a bizalmat napról-napra meg kell szolgálni. Csak néha kedvetlenedek el, amikor régi reflexeket látok működni emberekben: követelőznek, (majdnem parancsolnak), vagy alázatosan kérnek. A múlt rendszer az emberi kapcsolatokra csak két mintát ismert: uralkodó és beosztott, (vagy szülő és gyerek). Ezek a minták mélyen belénk ivódtak, és nehezen fedezzük föl a természetes emberi kapcsolatot: az egyenrangú, az egymással szembenéző, egymást kölcsönösen tisztelő emberek viszonyát. Tapasztalhatók azonban kedvező jelenségek e téren is, ami újból arról győz meg, hogy érdemes „fáradozni". D-Ny: Köszönjük a beszélgetést. sí Kell egy lap..., amely nem hazudik! lf. >-S A Dél-Nyugat 1991-es karácsonyi számát tartom kezemben, a Tisztelt Olvasó pedig már az 1992. februári számot olvassa. Nagyon örülök, hogy ismét megjelenik a lap, igaz, tudomásom szerint egyelőre korlátozott, 5 ezres példányszámmal és csak havonta egyszer, de megjelenik, hála a Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítványnak. Nagyon vártam (másokkal együtt) már egy ilyen lap megjelenését itt Kanizsán, mert mostanság annyi szennyet, mocskot zúdítanak az olvasó fejére a különböző lapok (a TV-ről, a rádióról nem is beszélve), hogy ember legyen a talpán, aki a sok hazugságban kiismeri magát... Szükség van egy olyan lapra itt, ebben a térségben is, amely „az igazat, csakis a tiszta igazat" írja meg. Talán még nem késő! Az MDF-nek ezzel is készülnie kell az 1994-es választásokra, az ellenzéki napilapok, folyóiratok úton-útfélen próbálják lejáratni a pártot, a Kormányt, mindent, ami magyar és nemzeti. Az ellenzék teszi a dolgát, mondják, és ahol lehet, ahogyan lehet, mindent elkövet, hogy szembe állítsa a koalíciós pártokat egymással, rossz hírüket kelti, itthon és külföldön. Teheti, hisz kezében a rádió, a TV, a sajtó nagy része. Nem szabad feladni a harcot, az MDF-nek és a két másik koalíciós pártnak össze kell fognia, mert az ellenzék kemény és könyörtelen, egykönnyen nem adja meg magát. A volt pártállam volt dédelgetettjei mindent elkövetnek, hogy hatalomban maradjanak, azért híresztelik magukól, hogy ők a „szakemberek". Mint egyszerű állampolgár nézem a TV-t, hallgatom a rádiót, olvasom az újságot, és naponta tapasztalom, hogy a riporterek, az újágírók valósággal „szuggerálják" belém, hogy nekem most nagyon rossz, és legyek a lehető legnagyobb mértékben elkeseredve... Pedig most nemzeti összefogásra lenne szükség, az kell, hogy kormánypárt és ellenzék azon munkálkodjék, hogy ez a sokat szenvedett nép végre magára találjon és elfoglalja az ót megillető helyet az európai népek családjában. Ne bántsa a magyar a magyart! Balogh László ''92 február Tudósítások Csapiból II'' Az egymásrautaltság szép kényszerében. Csapiban a diákotthon egyik szegényes, de meghitt zugában beszélgetünk Kiefer Károly igazgatóval Szavaink közé szüremlik a gyerekzsivaj. Természetes közegünk ez, mint a halnak a víz Mikor kerültél az iskolához? — kérdezem. — 1983-ban kerültem a csapi diákotthonhoz, mely akkor még négy osztállyal működött — Tudsz-e valamit az iskola létrehozásáról? — Úgy tudom, hogy Kornyék István volt az,aki először fölvetette egy olyan intézmény megalapítását, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű, vagy veszélyeztetett sorsú gyerekek lehetőséget kaphatnánk az álalános iskola elvégzésére. Ebből az elképzelésből először 1973-ban egy négyosztályos, diákotthonnal működő tagiskola valósult meg a galamboki iskola keretében, aminek aztán Csapi, Nagyrécse majd újra Csapi lett a gazdája. 1991. szeptemberétől indult meg, már itt Csapiban a 8 osztályos iskola és diákotthon, ahol óvodás csoportunk is van. — Ki segített, támogatott benneteket a 8 osztályos iskola beindításában? — A gyermekenkénti központi állami támogatás mellett a Zala Megyei Önkormányzat 150 ezer forintot adott, valamint a felszámolt zalacsányi iskola berendezését, felszerelését A csapi önkormányzati testület is jelentősen (1,5 millió Ft) támogatott eddig és támogat ma is bennünket Ez azt a szándékot jelzi az önkormányzat részéről, hogy folyamatosan fenn kívánja tartani intézményünket, mert azt — annak ellenére, hogy Csapibői kevesen járnak ide — a községhez tartozónak érzi A kollégium felújítására most kaptunk pályázat útján 6 millió forintot, a felújítási költség felét A tornaterem ügyében február 21-én megyünk Budapestre, Töttössy Istvánnéhoz, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzetiségi, Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetőjéhez Tóth László polgármester úrral. Az anyagi támogatás mellett a legfontosabb számunkra Andrásfalvy Bertalan miniszter úr elvi támogatása, mely alapot adott az iskola elindításához. — Miért volt szükség erre az elvi támogatásra? — A megváltozott Magyarországon minden meglevő kulúrális intézményt veszélyeztet az önkormányzatok rövidlátó, még min- ROTARY FURASI KFT. NAGYKANIZSA FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK: olajkutak, gázkutak, termálvízkutak, vízkutak fúrása, kiképzése, javítása. FONTOS JELLEMZŐINK: • magasfokú szaktudás • alapos hazai és külföldi tapasztalat (Irak, Ausztria, Líbia, Kuvait) • modern technika és technológia • megbízhatóság, jó referenciák • rugalmasság és kedvező árak Címünk: H - 8800 Nagykanizsa Erzsébet tér 22. Pf.: 351 Tel.: (93) -13 -140,13 - 040 Telex: 33495 Telefax: (36) - (92) - 73 -146 dig maradékelvű "kultúrapolitikája". Főleg akkor, ha az az intézmény nem egy önkormányzati testülethez tartozik, hanem megyei, vagy országos inézménynek tekinthető. Természetesen vannak olyan inéztmények, ahol a feladatok megszűnte teszi kérdésessé létezésüket, de a mi esetünkben a feladat sajnos újratermelődik. Hozzánk ma 22 önkormányzat területéről jönnek a gyerekek Zalából és SomofybóL Mindannyian elesett családokból származnak, akiknek kevés az esélyük a szakmaszerzésre, sokszor még az általános iskola elvégzésére is. Mi a miniszter úrtól azt kérdeztük, hogy a kormánynak, az országnak szüksége van-e ilyen jellegű intézményre, támogatja-e továbbfejlesztését A válasz azért is fontos, mert iskolánkat a cigányszervezetek, a cigányértelmiség egy része a magyarság asszimilációs erőszakeszközének tekinti. Holott ide a gyerekek nem etnikai, kisebbségi hovatartozásuk, hanem életük veszélyeztetettsége miatt kerülnek és nem erőszakkal, hanem önként jelentkezve. Sajnos ebben az elesett rétegben a cigányság aránya a legnagyobb, de erről nem mi tehetünk — Vannak-e kapcsolataid cigányszervezetekkel? — Már többször több szervezet vezetőjével találkoztam, de még csak az ismerkedés állapotában vagyunk. Tényleges segítségei csak néhány önkéntestől kaptunk eddig. Sem anyagi — és itt elsősorban nem pénzre,hanem tankönyvre, szótárra, cigány nyelvű könyvekre gondolok — sem más felajánlással nem keresett soha egyetlen szervezet sem. Pedig mi készek lennénk a cigány nyelv, a cigány folklór, köztük cigány tánc és a cigányok népi mesterségeink oktatására, csak jelentkező kéne, aki tanít. Most találtunk valakit, aki kosárfonásra tanítja majd a gyerekeket — Nagy célokat tűztetek magatok elé. (KollégiumbővUés és felújítás, tornaterem, szakkörök.) Lesz-e rá elég pénz? — Természetesen azt még nem tudni. De elő próbáljuk teremteni. Pályázatokat nyújtunk be és az önkormányzat is fog áldozni a fejlesztésre. Ezeken a forrásokon kívül szeretnénk egy alapítványt is létrehozni, ami talán hathatós anyagi segítséget jelentene. Kérlek, ha létrejön az alapítvány, tedd közhírré a Dél-Nyugatban is. Ujabb kérdésem előtt megleptek v ■■ o > :■• - : •> > x >: •: ■> x Létezik egy ital, amely készítőinek 100 éves tapasztalatát, szakértelmét hordozza magában. Létezik egy ital, amelynek felejthetetlenül kellemes zamata, lágysága, európaisága mindenki tetszését elnyeri, ezért az Ön vendégváró asztalán is lennie kell! Létezik egy ital, melynek íze pontosan olyan, amilyennek Ön is elképzelte, amilyennek lennie kell! Ez az ital a „Kanizsa Sör" „A sör, amilyennek lennie kell!" Gyártja: 1892 óta a Kanizsa Sörgyár Rt. Kedves Olvasó! ''Qp Terveink szerint a Dél-Nyugat rendeszeresen megjelenik. Miről olvasna szívesen a Dél - Nyugat - ban? február Híradás a KDK programjairól bennünket a még alváshoz nem elég fáradt gyerekek. Mesék, tréfás történetek, őszinte kérdések, megható kérések hangzottak el, majd lassan elcsendesedtek a folyosók és hálótermek. Elindultam a buszhoz. Azon gondolkodtam, míg ösztönösen, óvatosan „csúsztattam" lefelé a jéghátú dombon, mi is legyen e riport címe. Már Nagykanizsára ért a busz, mikor eszembe jutott az a pár mondat, mit nemrég Tóth László polgármester úrtól hallottam. „Az iskola és a falu egymára van utalva. Az iskolának kell az anyagi bázis egy részét és a munkaerőt adó község, (Csapinak pedig kell a munkahely és az ott dolgozó minden értelmiségi ) " A gyerekeknek pedig minden apró örömre, lehetőségre, minden ölelő, simogató kézre és minden az életben eligazító ismeretre, tapasztalatra szükségük vart. Ók most ránk vannak utalva, de mi is lehetünk, leszünk ráutaltak így kell élnünk Falu és iskola, ember és ember az egymárautaltság szép kényszerében. Kardos Ferenc 1992. január 18. HSMK 17,00 Vendég: Csurka István az MDF országos alelnöke A Zalai Hírlap 1992. január 20-án, a Kanizsa 1992. január 24-én számolt be a Kanizsai Demokrata Kör eseményeiről. Mindkét újság súlyának megfelelő helyet szentelt az eseménynek. Igyekeztek tárgyilagosan ismertetni Csurka előadását, erről tehát már nem kell megemlékeznünk. Néhány szó az "összhatásról": Csurka rendkívül higgadtan, reálisan érvelt, az érzelem megnyilvánulásának azzal a formájával - az értő és együtt gondolkodó figyelemmel - találkozhattunk előadása alatt a hallgatóság soraiban, mely ma igen ritka. A mostani helyzetünk igen kritikus volta és a nehezen várt, de mégis érezhetően történő átalakulás, megújhodás egyszerre jelent meg az előadásában. Ez is olyan arányban és felfogásban, amely a közönség előtt Jgen hitelessé tette az előadót és mondandóját. Csurka István őszinte reálpolitikusként mutatkozott meg Nagykanizsán, ellentétben a tömegtájékoztatásban megjelenő Csurka-képpel. "TITKOS" önkormányzati ülés Nagykanizsán! (Januári számunkban közöltük Katona Gyula ''Titkos önkormányzati ülés Nagykanizsán!" című írását. Körülbelül ugyanebben az időben (január 23-án) megjelent a Zalai Hírlapban is a levél, azzal a sajátos "fogással", hogy az eredeti szöveget és az arra reagáló választ egyszerre közölte az újság. A választ ezúton mi is közzétesszük, azzal a szándékkal, hogy az érdekeltek további megjegyzéseinek is helyet adunk.)(a szerk.) A polgármester reagálása A lc\''élben felvetett kérdésekkel kapcsolatosan természetesen megkerestük dr. Kereskai István polgármestert, aki a következőkben foglalta össze véleményét: ■ Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy "titkos" ülésről egyáltalán nem volt szó. A városi televízió -mivel pénteken adásnapjuk van - technikai és személyi feltételek hiányában nem tudta a közgyűlést közvetíteni. A Múzeum (Sneff) téren lévő 120 négyzetméteres terület eladásának kérdése: az valóban igaz, hogy az ügyben érintett két képviselő sürgette a döntést Azt azonban hangsúlyozni szeretném, egyikük sem szavazott e téma tárgyalásakor. A dolog lényege a következő: a településellátási és -fejlesztési osztályon hosszas töprengés előzte meg a döntés előkészítését Két lehetőség vetődött fel: vagy háromezer forintos kikiáltási áron versenytárgyalás útján értékesítük ezt a telket, vagy mivel jelentkezett az orvoscsoport, nekik adjuk el magasabb árért A kérdést a gazdasági bizottság is megtárgyalta, s az utóbbi megoldást tartották elfogadhatónak így ez a javaslat került a közgyűlés elé. A maratoni vitában egyik képviselőtársam vetette fel: ha valaki nálunk jelentkezik vevőként, akkor azt kell megmondani, hogy eladjuk-e és mennyiért Nem szükséges még 15 embert megkérdezni, hogy esetleg meg kívánják-e vásárolni a területet. A 120 négyzetmétert500 ezer forintért, plusz áfáért, valamint a lakásszövetkezetnek fizetendő kártérítésért értékesítettük Ismereteim szerint ilyen drágán még nem adtak el területet a városban, hiszen a négyszögöl-ár mintegy 15 ezer forint A másik felvetett kérdés: a Stílus Kft ügye. A kft annak idején az IKKV tervezőrészlegéből jött létre, melyben a vállalat 700 ezer forinttal vett részt. Ez az üzletrész nem szakítható el annak másik felét birtokló társaságtól, mely a szellemi tőkéjét adja a kft-hez. Ha innét ez a társaság kivonulna, akkor ez az üzletrész semmit sem érne. Értékesíteni sem névértéken, sem alatt nem lehetne. Az adásvétel eredményeként a kft tagjai elérték, hogy az 6 tulajdonukba került az üzletrész. Az igaz, hogy az ügylet múlt évi lebonyolításához érdeke fűződött a Stílus Kft-nek az adózás és a befektetés miatt Az MDF jelenlévő képviselői közül egy nemmel szavazott, egy tartózkodott, a többiek elfogadták az előterjesztést Az a felvetés teljesen érthetetlen a számomra, hogy a korrekt megmérettetésnek esélyt sem adva valamire is lecsapunk Ezt konkrétan bizonyítani kellene! Az MDF-es képviselő javaslatára most dolgozza Iá a hivatal az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítási elveit, mely hamarosan a közgyűlés elé kerül. Abban pedig semmi kivetnivalót nem találok - ha nem fordul át tisztességtelen mértékbe -, hogy valaki a birtokában lévő információkat a magánéletében, a pályafutásában kamatoztassa. A levélben leírt logika alapján a városnak főállású képviselőket keltene alkalmaznia, s máshonnét nem származhatna jövedelmük. Konkrét példát is mondok: a vásárcsarnok ügye. Itt a KDNP-s Palotás úr viszi a zászlót. Magánvállalkozás keretében kerül megépítésre a csarnok, mert a képviselő úr a szükséges információk birtokában van. Arra pedig a testület működése óta nem volt példa, hogy többségünk tudatában bármilyen indítványt lesöpörtünk volna az asztalról Ha az egyes szavazásokat vizsgáljuk, az is megállapítható, hogy nagyon sok esetben húszon felüli az igenek száma egy-egy indítvány elfogadásakor. Ez a szám pedig túlnő az SZDSZ-Fidesz frakció létszámán. A magas fizetésekkel, prémiumokkal kapcsolatban: úgy gondolom, a ciklus végéig nem várhatok fizetésemelést Nem vagyok anyagias, de tudok olyan kis céget a városban, ahol a vezetők lényegesen többet keresnek, s a felelősségük jóval kisebb. Azt pedig végképp nem értem, hogy miről beszél, mikor azt írja, hogy elvbarátainknak osztogatunk pénzt Az IKKV volt önkormányzati biztosa - ilyen megközelítésben nem elvbarátunk, mert az MDF támogatásával került a testületbe - mégis működése idején havi 40 ezer forintos bért kapott, s ez nálunk egyenlő az alpolgármester fizetéséveL Abban egyetértek Katona úrral, hogy a városban szmog van. Ennek megszüntetése azonban olyan korszerű úthálózat kiépítését tenné szükségessé, melyre belátható időn belül az önkormányzatnak elég kevés pénze lesz |_| Kérjük, válaszát, javaslatát küldje meg címünkre! (Dél-Nyugat Szerkesztősége, 8800 Nagykanizsa, Ady út 1. Pf.: 227. Tel.: 11 -546) ''92 február C^35?48-49-es névadók^^ Nagykanizsa utcáinak névadói közül azokról emlékezünk meg, akik 1848-49-es működésük miatt (is) utcát .kaptak" városunkban. Főként azokról lesz szó, akik jelentős szerepet vállaltak, de megemlítjük azokat is, akik szerepe kisebb volt, munkásságukért érdemelték ki a névadást, és egyben bizonyíthatóan cselekvő részesei voltak az eseményeknek. Külön meg kell említeni, hogy Kiskanizsán 1848. nevezetes napjának tiszteletére egy kis terecskét március 15-éről neveztek el Arany János (1817-1882) a legnagyobb magyar epikus költő. 1848-ban önkéntes nemzetóri szolgálatot teljesített, 1840 tavaszán pedig belügyi fogalmazóként működött Debrecenben, rriájd Pesten. A másfél esztendős szabadságharc egész sor forradalmi hangú költemény megírására ihlette. Bajza József (1804-1858) költő, kritikus, szerkesztő. 1844-ben közvetlenül bekapcsolódik a reformkor politikái harcaiba. 1847-ben ő szerkeszti az Ellenzéki körnek külföldön, a magyarországi cenzúra megkerülésével kiadott Ellenőr c. politikai zsebkönyvét, majd 1851-ig bujdosott. Batthyány Lajos (1806-1849) az első magyar miniszterelnök. 1843-44-ben az ellenzék vezetői között tartják számon, 1847-ben az ellenzéki párt elnöke, 1849. október 6-án kivégezték. Bem József (Miklósfán neveztek el róla utcát) (1794-1850) lengyel katonatiszt, magyar honvéd tábornok, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás egyénisége. 1848. decemberétől az erdélyi hadsereg főparancsnoka. Világos után Törökországba emigrált. Csány László (1790-1849) kormánybiztos és közlekedésügyi miniszter 1848-49-ben Zala megye liberális ellenzékének égyik vezére. Csengery Antal (1822-1880) reformpolitikus, közgazdász, publicista. A Pesti Hírlap szerkesztője 1845-49-ig a centralistákhoz tartozott 1849-ben Belügyminisztériumi tanácsos. 1869-80-lg Nagykanizsa országgyűlési képviselője. Damjanich János (Kisfakoson neveztek el róla utcát) (1804-1849) honvéd tábornok, az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb katonai vezetője volt a szabadságharcnak. Szerb határőrcsaládból származott. 1849. október 6-án — a 13 aradi vértanú egyikeként — kivégezték. Deák Ferenc (1803-1876) „a haza bölcse" 1848-ban az első felelős minisztériumban igazságügyminiszter. Az 1867. évi kiegyezés megalkotója, a magyar szabadelvőség egyik vezére. A nagykanizsai gimnáziumban tanult 1813-tól 1817-ig. Eötvös József (1813-1871) író és államférfi. 1848-ban az első felelős minisztériumban ó kapta a vallás- és nevelésügyi tárcát. A kiegyezés után újra vallás- és közokatásügyi miniszter, az első magyar népoktatási törvény (1868) megalkotása is a nevéhez fűződik. Gábor Áron (1810-1849) a szabadságharc székely ágyúöntője. Garay János (1812-1853) költő. 1848 eseményeit verseivel támogatta. Rövid ideig nemzetőri szolgálatot teljesített. Kossuth hírlapjának segédszerkesztőjeként is működött. Jókai Mór (1825-1904) a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője. A Tizek társaságának tagja volt. Vezető szerepet vállalt az 1848. március 15-1 eseményekben. Részt vett a 12. por^megfogalmazásában. Beállt nemzetőrnek is és Kossuthot elkísérte toborzó körútjára. Királyi Pál (1821-1892) politikus és publicista. Szepetneken született, középiskoláit Nagykanizsán végezte. Résztvett a szabadságharcban. Világos után besorozták az osztrák hadseregbe. 1861 -ben Pest város főjegyzője, 1865-84 között Deák-párti programmal országgyűlési képviselő. Kossuth Lajos (1802-1894) Magyarország kormányzója 1849-ben. A szabadságharc vezéregyénisége. Petőfi Sándor (1823-1849) költő, a forradalom és szabadságharc lánglelkű dalnoka. 1848. március 15-én a pesti események egyik vezetője. Szemere Bertalan (1812-1869) politikus és író, az ellenzék egyik vezére, 1848-an belügyminiszter, 1849-ben miniszterelnök. A Honvédelmi Bizottmány tagja. Széchenyi István (1791-1860) a „a legnagyobb magyar". 1848-ban az első felelős minisztérium tagja. Táncsics Mihály (1799-1884) író és politikus, többszőr bebörtönözték. 1848. márcus 15-én szabadította ki a pesti nép. A siklósi kerület országgyűlési képviselője lett. A forradalom és szabadságharc után röpirataiban 1848-49. tanúlságait elemezte ós ellenállásra szólított az önkényuralom ellen. Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, a Szózat szerzője. 1848-ban képviselő, Debrecenbe Is követte a kormányt, Világos után bújdosott. Tisztelt Olvasó! Komoly vállalkozásokba fogtunk mi, kanizsai MDF-esek (erről a Dél-Nyugat olvasói persze már tudnak), ilyen a Kanizsai Demokrata Kör, a Nagykanizsáért-Délnyugat Magyarországért Alapítvány és az általa kiadott Dél-Nyugat című újság (mindegyik esetben az alapítók kőzött van az MDF helyi szervezete.) Mivel a közgyűlésben ellenzékben ós kisebbségben vagyunk, ("7,5" képviselőnk van a 29 fős testületben) sajátos a helyzetűnk. A célunk az, hogy átalakuljanak a döntéseket előkészítő bizottságok, mert a város szamára jó és elfogadható döntéseket csak így tudunk hozni. Főként kevesebb bizottságot akarunk és célszerűbb szervezést, olyan albizottságokat, melyek konkrét és koncepcionális kérdésekben is jól előkészített anyagokat produkálnak. Kívánjuk azt is, hogy a súlyunknak megfelelő szerephez jussunk e bizottságokban, és általában az önkormányzati testületben. ^ A közgyűlés elégtelen munkájának meg kell keresnünk a fő okait és azokon változtatni kell. Úgy véljük, hogy a polgármestert, az alpolgármestert és a szerencsétlenül működő bizottságok vezetőit e kérdésben Igen nagy felelősség terheli. A közgyűlés és a bizottságok működésének kérdésében hajthatatlanok leszünk és mindig kifejtjük, hogy szerintünk mit kellene tenni.A változás persze csak akkor lehetséges, ha a várost vezető SZDSZ-FIDESZ koalíció átérzi ennek jelentőségét és leül tárgyalni e kérdésekben.Nem adjuk fel, nem kívánunk a következő választásokon a kiérdemesült pártok közé kerülni. (Ha így folyik tovább a közgyűlési munka, akkor erre a város vezetését vállaló SZDSZ-FIDESZ koalíciónak nagy esélye van.) Bennünket hosszabb távú felelősségérzet, hazaszeretet és lokálpatriotizmus fűt. Czupi Gyula Potya Jó napot kívánok! Jegyem? Sajnos nincs... Elnézést, bérletem sincs. Megkérném, ennek ellenére válogassa meg a szavait. Nem vagyok potyázós típus, de nem tudtam jegyet venni. Hogy miért szálltam fel? Jóember! Láthatja, itt a karomon a gyerek, a másikban a csomagok. S most megkérem lessen ki az ablakon, eleredt az eső. Egyébként nem "szándékoztam" volna buszozni. Hol U it maga jegyárusító helyet? Ez itt szabadság miatt zárva. Ott a másik szintén bezárt mar. A legközelebbi legalább két kilométer. Mondom, hogy van jegyre pénzem... Népi. Taxira nincs. Sajnálom, jelenleg pótdíjra sincs. Nézze! írja meg a csekket és végeztünk egymással. Majd befizetem. Irataim? Ha minden Igaz itt van a válltáskámban... Vegye ki maga! Nem látja, hogy mindkét kezem tele van? Valahol az első rekeszben, a zsebkendők mellett lesz. Hogy használt-e? Nem tudom. Biztos olyan is van. De siessen mert a következőnél leszállnék. Mi? Hogy most az egyszer? Természetesen. Köszönöm. Legközelebb előbbrelátó leszek. Veszek előre tizet. Remélhetőleg nem változik a díja míg elfogy. Megegyszer hálásan köszönöm a megértését. Viszlát! B.J. Tanulmány Nagykanizsáról Ritkaa Nagykanizsáról írt szaktanulmány, ezért ajánljuk az alábbi — a megjelenési év jelzése ellenére nem is olyan régen hozzáférhetővé vált — írást olvasóink figyelmébe. Á Földrajzi Értesítő 1990. 1-4. fűzetének 151-173. oldalán jelent meg CSAPÓ TAMáS Nagykanizsa funkcionális morfológiája című dolgozata. A tanulmány a lakosságnak, a munkahelyeknek a városon belüli elhelyezkedését, összetételét, szerkezetét vizsgálja. Összehasonlításokat is tesz, néhány üyen érdekes mondat a tanulmányból: ; iJiMentÓe, de a város hagyományaihoz, s a hasonló felsőfokú településekhez képest mégis a kívánatosnál alacsonyabb az egyéb ágazatokban foglalkoztatottak aránya (41,0%) Ez Békéscsabán 43,0, Zalaegerszegén 46,l/So^önban 47,2/Szombathelyen 52,8 és Szolnokon 57,4%(!) Azaz Nagykanizsa kevésbé nevezhető igazgatási, kereskedelmi, közlekedési vagy szolgáltató központnak, mint az említett városok bármelyike, jóllehet a felszabadulást megelőzően a város közlekedési és kereskedelmi funkciói által vált ismertté. (1?4l-benp(. :aar aktív keresők 63,5%-a az egyéb ágazatokban dolgozott)" (154-155. old) „Napjainkban a bekövetkező gazdasági fejlődés és struktúraváltás, valamint az urbanizáció magával hoz?a a tercier szektorban foglalkoztatottak számának és arányának gyors növekedését. így van ez Nagykanizsán is, ahol azonban a tercier szektorban dolgozók aránya még alig haladja mag az országos átlagot (19SO-ban 37,7%) és jelentősen alatta ma/ad a magyar városok átlagának (Budapest néikOl 51,9%).* (159. old.) A kiadvány megtalálható a Városi Könyvtárban (is). ''92 Aki kéri (és címét bejelenti nálunk), annak biztosan küldünk a Dél-Nyugat (ingyenes) megjelenő számaiból. február Monopoly Híradás KDK programjairól A Kanizsai Demokrata Kör vendége volt 1992. január 16-án a Parlament Monopoly csoportja. A Zacsek Gyula nevével fémjelzett csoport, a körülbelül 50 főnyi közönség előtt kifejtette álláspontját a piac kialakulásának körülményeiről, a privatizáció kérdéseiről, a vállalatok banki sorbanállásának problémáiról. A közgazdászokból, egyetemi tanárokból, parlamenti est végén a megjelentek képviselőkből álló társaság az kérdéseire válaszolt. E z a Mis a . . . ...ez a Misa! Ezt tette velünk." A Panoráma egyik decemberi adásában hangzott el ez a keserű kifakadás egy kisnyugdíjas orosz néni szájából. Gorbacsovot és peresztrojkáját okolta a drámaian zuhanó életszínvonalért, elértéktelenedett nyugdíjáért, a „haladás" és kötelező optimizmus 70 esztendeje utáni hirtelen nyomoráért Pedig a sorrend fordított: nem a peresztrojka hozta a nyomort, hanem a gazdasági összeomlás hozta, a bár sikertelen, de a piacgazdaság és demokrácia felé tett bizonytalan lépéseket, a szocializmust átmenteni hivatott gorbacsovi reformokat. Ha a kommunista országok gazdasága működött volna, nincs reform. Gorbacsov mert először csődöt jelenteni, az elvtársi demagóg sajtó egyből „ráverte a balhét", mintha az ó keze nyoma lenne a mai állapot. Az egyszerű, megkeseredett emberek be is dőltek ennek a szövegnek. Idáig. Ezután másik szöveggel csapják be őket. Gorbacsov helyett Jelcint írnak, peresztrojka helyett pedig piacgazdaságot, és készen van az új népbutítás. Fogadni mernék, hogy pár hónap múlva már sok tízmillióan szidják a demokráciájával és a piacgazdaságával együtt, mint a nyomor okozóját. Hiába őszinte ember, népszerűsége zuhanni fog. Ez a logikátlan gondolkodás szocialista vívmány! 70 év alatt csak-csak meghonosodott a marxizmus első klasszikusának azon tétele, hogy az ember agya össze van kötve a gyomrával, és az utóbbi az elsődleges. (Más fordításokban a „tudat" és a „lét" szavak használatosak általában.) E vívmány eredménye a múltkori taxis tüntetés Jelcin ellen. Jelcin ellen! Ugye, csodálkozunk, mert az oroszok dolgában okosak tudunk lenni. Van tapasztalatunk hasonlóban, volt miből okulni. Emlékszünk, mikor Szaddam felverte az olaj árát, nálunk ki lett népszerűtlen? Itthon nekünk is megvannak az elvtársi vagy liberális népbutítólnk, erőshangú demagógjaink, de most már tapasztalataink is vannak. És persze nálunk is megvan az a néhány ember, aki a csódcsinálók helyett - még mindig igen sokak szemében - „elviszi a balhét". Az 1990-es országgyűlési választásnak nagy illúziókkal indultunk. A legblzakodóbbak úgy gondolták, hogy az új vezetők rendeletileg bevezetik a piacgazdaságot, hipp-hopp meglesz az igazságtétel, szintén rendeletileg bevezetik a mindenkire kötelező nyugati életszínvonalat, és ehhez a művelt, gazdag Nyugat majd minden pénzbeli segítséget megad. Majd elengedik azt a kis 20 milliárd dolláros adósságot, mit kommunista bölcseink vettek fel és költöttek el, aztán ezen kívül megajándékoznak még egy kis pénzzel, mert bölcs nyugati humanizmusuk nem tudja elnézni, hogy mi rosszabbul éljünk. A kevésbé bizakodók megelégedtek volna a fele adósságelengedéssel, a fele nyugati életszínvonallal, de ezt szintén hipp-hopp gondolták. A pesszimisták — nem léteztek. Aztán 1990. nyarán jött az első kijózanító áremelés. Megdöbbent mindenki: „hát ezek is? Hát ezért választottuk őket? Hát még mindig szegény az ország? Hát ezek még ahhoz sem értenek,hogy hipp-hopp... — rendeletileg...?" Pesszimisták nem léteztek, de ellendrukkerek és liberális okosok igen. Ebben a légkörben az ellendrukker elvtársak megtalálták hivatásukat: közölni, hogy ezek az „újak" a szakembereket, igen, a szakembereket,akik a múlt eredményeivel bizonyítottak, elbocsátják, ezért megy most rosszul minden. Megtalálták hangjukat a liberálisok is az előbbiekre alapozva: „ezek az újak szakszerűtlenek, azért nem emelkedik az életszínvonal, mert ezek a mucsaiak nem értenek semmihez, nincsenek szakértőik, bezzeg, ha mi nyertünk volna: az ész, a szakszerűség, az európaiság..." Nekünk, egyszerű magyar polgároknak pedig olyan rendellenesen forgott az eszünk, mint ahogy az első nagy elvtársi gondlkodó azt rendellenesen előírta. Ez a (Misa) kormány... Hányan bevettük ezt a maszlagot! Bevettük, hogy már régen lejjebb mentek volna az árak, nyugatibb lenne az életszínvonalunk, ha nem ezek a hozzá nem értő, nyugodt erejű szakszerűtlenek ülnének ott fenn. Nemsokára az oroszok is el fogják hinni ugyanezt, de nem a liberális, hanem az elvtársi ellenzék szájából. Azóta telt az idő, Iájuk, hogy a többi volt szocialista országban sem értenek az újak semmihez, sót még Németországban sem. Hiszen mindegyikben esik az életszínvonal, a munkanélküliség nő. Mennyi szakszerűtlen...! Vagy esetleg, talán... csak ennyit lehet a legjobb szakértelemmel is? Tavaly több nyugati tőke érkezett Magyarországra, mint az összes volt szcialista országba — a volt Szovjetúnió országait is beleértve. Idén egyedül a magyar gazdaság fog növekedni, annak ellenére, hogy a magyar államnak vannak az egy főre jutó legnagyobb adósságai. Az idei költségvetésünk az első, amelynek megtámogatásáért nem kellett senkihez könyörögni. A nyugodt erejű szakszerűtlen kormány tagjairól kiderült, hogy több mint a felének a neve a Nyugaton megjelent „Ki kicsoda?" — könyvekben szerepel, mint jeles tudósoké. Az is kiderült, hogy a művelt Nyugatot cseppet sem érdekli életszínvonalunk, felsőbbsége tudatában tette zsebre a tavalyi 1,7 milliárd! dolláros kamatot, teszi idén és jövőre is. Nyilván kell az ottani életszínvonalhoz. A mienknek is van vonala, lefele görbülő, de ez nekik közömös. Hogy vezetőink egyre körmönfontabb adókkal, dotáció-megvonásokkal kotorásszák ki ehhez fillérjeinket zsebeinkből, nem hatja meg őket. A szidást pedig, remélhetőleg márcsak rövid ideig, továbbra sem acsődgyártók kapják. Ez a Misa! — De nevetséges ez a mondat, ugye? Miért tudunk okosabbak, tisztánlátók lenni, ha az oroszokról van szó? Miért csak akkor? Varga Ferenc '' Q 9 Postacím: Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány Dél - Nyugat Szerkesztősége február 8800Nagykanizsa Pf.: 227. ^Fogadóórák 199" márciusában^ OrsÚQyálcsi képviselik a képvisel«! ir*dákan (Nafj-lltanirs«, Aéy m. L TcL: 12-749) március 6. (péntek) 9-1 l-ig Tarnóczky Attila, 10-12-ig Rudics Róbert március 13. (péntek) ÍM l-ig Tarnóczky Attila, 10-12-ig Rudics Róbert március 20. (péntek) 9-11-ig Tamóczky Attila, 10-12-ig Rudics Róbert március 27. (péntek) 9-11-ig Tarnóczky Attila, 10-12-ig Rudics Róbert Önkormányzati képviselik az MDF helyi szervezetének irhájában (Natykanizsa, Aéy m. LTelj 11-546) március 4. (szerda) 15-17-ig Marton István március 11. (szerda) 16-18-ig Czupi Gyula és Kovács János március 1& (szerda) 16-18-ig Czotterné Ivády Zsuzsa és Németh László március 25. (szerda) 16-18-ig Balogh Tibor és Magyar József KDK A Kanizsai Demokrata Kör meghívására március 20-án 17,00 órakor a Hevesi Sándor Művelődési Központban dr. Anrásfalvy Bertalan Művelődési és Közoktatási miniszter tart előadást. „Népi kultúra és nemzeti művelődés" címmel. V_ Menedzserfórum A Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapirány március 13-án 18 órától a Helyőrségi Művelődési Otthonban fogadással összekötött menedzser fórumot és bált szervez. Az est vendegei: dr. Szabó Iván Ipari és Kereskedelmi miniszter, drArva László Kisvállalkozás Fejlesztési Hivatal elnöke, Palotás János a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. A fórumot követő műsorban fellép: Bach Szilvia humorista, az 1991 -es humorfesztivál győztese Zenét a Vígadó Zenekar szolgáltatja.. Részvételi díj 2.500 Ft. Jegyek vásárolhatók a HEMO szervezési csoportjánál. Tisztelt Közgyűlés, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy héttel ezelőtti megbízásuknak eleget téve áttekintettük a Polgármesteri Hivatal 1991. évi bérgazdálkodását és megvizsgáltuk az ezévi — Közgyűlés által már jóváhagyott — béralap tervezetét. A viszgálat kezdetén világossá vált, hogy míg az előző évben a hivatal béralapját (34.722e Ft terv, 35.143e Ft tény, azaz 421 e Ft-os túllépés, ami az Úttörőház megszűnte miatti többletköltségekkel indokolt) a 2/b-c. mellékletek nyolc soron vi"zonylag részletezve mutatták be, addig az idei költségvetés 2/c. melléklet egy soraként hozta a 47.094e Ft-os béralap tervezetet, amit a Közgyűlés ma egy hete jóváhagyott. A PEB elnöke álal elkövetett éles kirohanás nyilvánvalóan nem történik meg, ha a közgyűlés előtti pénteken a Pénzügyi Bizottság kezében lett volna az a táblázat, amit a hivatal a Közgyűlés után két nappal számunkra biztosított (l.sz. melléklet). Ennek segítségével lehetett csak ugyanis az előző évi terv- és tényszámokat az idei tervszámokkal megközelítő pontossággal összehasonlítani. Mint látható, a főfoglalkozásúak bére az 1991. évi 33.540e Ft-ról a jóváhagyott bérfejlesztéssel ezévben a tervezet szerint 42.050e Ft-ra nő, amely 25,37%-os bértömegnövekedés! Igy a Közgyűlés által elfogadott47.094e Ft-os béralap az elmúlt évi 18.700 Ft-os fejenkénti átlag havi bér 23.440 Ft-ra emelését biztosítja! Megállapítható, hogy a tervkészítés stádiumában elmaradt a béralku, márpedig a kötelező 10% felett nem lehetett volna elhagyni. A csillagozott tételekre és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 2.969e Ft-jára — melynek egyébként jogossága érdemben nem vitatható — teljességgel indokolatlan bérfejlesztést is rátenni, mintegy egymillió forintos összegben. Ezen kérdéskörben a bizottságot korábban, felkészültebben és teljeskörűen kellett volna tájékoztatni. A legjobban tervezhető tételek egyikeként már decemberben tisztázni lehetett volna e fejezetet. Ha más módszerrel, vagyis a Közgyűlés által elfogadott 18,1%-os bérfejlesztéssel számolunk, akkor 33.540e Ftx 1,181 = 39.611e Ft, + a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 2.969e Ft-os bére, + 1.538e Ft 7 fő létszámfejlesztére = 44.118e Ft. Ezáltal 2.976e Ft maradna meg a költségvetés egyéb tételeire. Nagykanizsa, 1992. február 10. Minorics Piroska, Marton István (A beszámolóban hivatkozott 1.sz. melléklet közlésétől helyigénye miatt eltekintünk. A csillagozott tétele a főfoglalkozásúak hét soron részletezett bérösszetevőiből négyre (pl.céljutalomra, minimumbér elérésére stb.) vonatkoznak.) (a szerk.) Az MDF-es önkormányzati képviselők álláspontja Az 1992. február 3-i közgyűlésen feleslegesen töltöttünk el hosszú időt egy politikailag is kényes kérdéssel — a hivatal béralapjáról volt szó — mert kellő felkészülés esetén a Közgyűlés vezetői és a gazdasági osztályvezetője pontos és tételes részletezését tudta volna adni ennek a költségvetési tételnek. Az MDF-es önkormányzati képviselőknek az a véleménye, hogy a polgármestert és az alpolgármestert politikai felelősség terheli e tekintetben,hiszen a Közgyűlésnek a választók előtti megítélése forgott kockán. (Jogosan merülhetett fel a világos magyarázatok hiányában, hogy aránytalanul magas béremelést kívánunk — előzetes vita nélkül — végrehajtania közalkalmazotti réteg egy kisebb csoportja * — a közigazgatási dolgozók — javára.) A költségvetési vitában sokszor hangsúlyozott előzetes tágyalások során, melynek mindketten résztvevői, sőt levezetői voltak, módjuk volt a részletekről tájékozódni. A bérfejlesztési elképzeléseknek amúgy is tőlük kellett elindulnia. A gazdasági osztály vezetője munkakörében követett el mulasztást, mely ebben az esetben a közgyűlés pontos, ellentmondásmentes tájékoztatását jelentette volna. Ezzel éppen ellentétben,többszöri felkérés után sem adott megnyugtató választ az elhangzó kérdésekre, ezért a Közgyűlésnek bizalmatlanságát kifejező bizottság kiküldésére kellett vállalkoznia. Véleményünk szerint az eset rontott a Közgyűlés politikai hírnevén, rontotta a Polgármesteri Hivatai és a Közgyűlés közötti létfontosságú bizalmi viszonyt. A Közgyűlés megítélése, a bizalmi viszony a Hivatallal számunkra — MDF -es önkormányzati képviselők számára — rendkívül fontos, ezért nem tudtunk eltekinteni a felelősök megnevezésétől. Az állásfoglalást a következő képviselők írták alá: Takács Zoltán, Czupi Gyula, Kovács János, Németh László, Marton István, Czotterné Ivády Zsuzsa, Magyar József. Csatlakozott: Palotás Tibor és Koczfán Ferenc (KDNP) (Elhangzott az 1992. február 11 -i közgyűlésen) Kiadja a Nagykanizsáért — Délnyugat Magyarországért Alapítvány. A szerkesztőség és az alapítvány címe: Nagykanizsa, Ady u. 1. Felelős kiadó: Katona Gyula • Szerkesztő: Czupi Gyula • Tervezőszerkesztők: Míyor Csaba, Godináné Lukács Püspök Mária • Gépi szedés: Szőke Veronika • Nyomdai munkák és computertechnika: Szociális Foglalkoztató Nyomdája, Nagykanizsa • HU ISSN 0865 - 6393 • E számból példányok kérhetők az Alapítvány A Dél - Nyugat szerkesztőségi órája: >g2 minden hétfőn 16 -17 óráig. 8 ÜMIf Cím:Nagykanizsa, Adyu. 1. Tel: 11-546 február |
