* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.89 MB | |
| 2017-04-04 12:57:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  562 | 1785 | Cím: VIII/78., A Nagykanizsai Ipartestület ötven éve | Alcím: 1886-1936 ; Nagykanizsa múltjából Közös adat: Helyismereti témájú kéziratok VIII. Szerző: Benedek Rezső Helyism. tárgyszó: Nagykanizsa ; Nagykanizsai Ipartestület ; Nagykanizsai Iparostanonciskola ; Zalavármegyei Ipartestületek Szövetsége ; Ipartestületi Dalárda (Nagykanizsa) ; Nagykanizsai Iparoskör ; Iparos Önsegélyező Hitelszövetkezet (Nagykanizsa) Szakjelzet: 908.1 Cutter: H 59 Oldalszám: 62 lap A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI IPARTESTÜLET ÖTVEN ESZTENDEJE RÖVID VISSZAPILLANTÁS A NAGYKANIZSAI IPARTESTÜLET ÖTVENÉVES HATÁRKÖVÉNÉL A JUBILEUM ALKALMÁRA ÖSSZEÁLLÍTOTTA : BENEDEK REZSŐ 1936. TESTVÉRI SZERETETTEL A MAGYAR IPAROS-SÁGNAK - A NAGYKANIZSAI IPAROSSÁG. A nagykanizsai Ipartestület székháza. Bevezetésül. . . . Ötven esztendő! . . . Egy olyan viszontagságokkal és szenvedésekkel teli nemzet életében, mint a magyar nemzet, ötven esztendő nagy idő! Hát egy olyan testület életében, mint a nagykanizsai Ipartestület, amely a küzdelmek központjában, a harcok leghevesebb frontján állott. Amely, mint a magyar test szívének egyik főártériája: a legszorosabban átélte, átérezte mindazt, ami édesanyját — Hungária asszonyt — érte, másrészt mindazon gazdasági megrázkódtatásokon, vérveszteségen, megpróbáltatásokon keresztülment, ami városát, vidékét, gazdasági terrénumát érte, sújtotta. A nagykanizsai Ipartestület annyira belekapcsolódott Nagykanizsa életébe, annyira összeforrott a város társadalmának minden rétegével, oly bensőséges kapcsolatban volt mindennel, ami a város életével összefüggött, oly irányító és az egész város fejlődésére, kialakulására, kiépítésére, boldogulására domináns szerepet töltött be, hogy a nagykanizsai Ipartestület fennállásának ötvenesztendős jubileuma nemcsak a nagykanizsai Ipartestület pirosbetűs ünnepe, de ünnepe egész Nagykanizsának, minden rendű és rangú polgárának, ünnepe egész Zalavármegyének, melynek tiszteletreméltó szereplésében és hazafias tevékenységében, előbbrejútásában mindenkor erőteljesen részt vett. Ünnepe egész Dunántúlnak. De egyben fájdalmas visszaemlékezés mindama testvéreire, akiket a trianoni palotában elhangzott vészbírói 4 ítélet lemetélt a magyar testről, hogy életlehetőségeiben megfojtsa, hogy politikai, diplomáciai és földrajzi trianonja után a gazdasági és kereskedelmi Trianon vesztőhelyére juttassa. A nagykanizsai Ipartestület ötvenesztendős jubiláris ünnepe nem egy egyszerű alapítási évforduló, egy jubiláris megemlékezés, egy rövid visszapillantás, egy szimpla mérlegkészítés az örökkévalóság tengerébe lefolyt ötvenesztendő munkájának. A nagykanizsai Ipartestület jubileuma több ennél. Egy darab magyar történés, amit a magyar krónikás nem hagyhat ki, ha majd megírja részletesen Zrinyi Miklós városának történetét, hiszen az utókor talán éppen az Ipartestület életéből, a nagykanizsai iparosság küzdelmeiből és munkájából fogja az akkori idők valódi szignatúráját megállapítani. Azért, amikor a nagykanizsai Ipartestület érdemes elnökségének felkérésére összeállítani igyekeztem a nagykanizsai Ipartestület ötvenéves múltjának rövid, tömör összefoglalását, ezt abban a törekvésben és azzal a szándékkal teszem, hogy miniatűr-képben is az élet valódi színeiben tükröztessem vissza a derék nagykanizsai iparosság tevékenységét, szerepét, úgy, ahogy méltó ehhez a testülethez, amely büszkesége Zrinyi Miklós városának, amelynek minden fűszála, minden köve, minden porszeme apáinak dicsőségéről, a múlt aranykoráról, az iparostársadalom nagy szerepéről, jólétéről és boldogulásáról beszél. A nagykanizsai iparosság áldozatos hazafisága, ernyedetlen szorgalma, hűséges magyarsága, dolgos munkabírása, üzleti szelleme, intelligenciája, erényei, tulajdonságai arra predesztinálják, hogy vezetőréteg legyen. 5 Olt látjuk a nagykanizsai iparosságot nemcsak a hazafias mozgalmakban, a kulturális, magasabbren-dűségre való törekvésben, a szakmai kiválóságban — amely messze a határon túl becsült nevet biztosít számára, — hanem az ipari tisztesség és üzleti becsület márkájaként a köztudatban szerepel. Ebből a hatalmas iparos-családból kerülnek ki a nagykanizsai városbirák, a magisztrátus tagjai, iparosmester volt az első nagykanizsai polgármester — Halvax is. Az iparosság rakta le szép alapját a város fejlődésének, jólétének, társadalmi és vallásfelekezeti békéjének, mely időszak mindenkor mint Nagykanizsa aranykora fog szerepelni az utókor számára. Ez az iparosság megérdemli, hogy tisztelet, becsülés és elismerés legyen osztályrésze, hogy a jelen időkben is elfoglalhassa azt a szerepet a város életében, amelyre múltja, kvalitása, fajsúlya predesztinálja. Amikor tehát őtvenesztendő távlatából visszatekintünk a nagykanizsai Ipartestület félszázados munkájára, a kemény munka, a becsületes törekvés és a polgári erény ékköveivel kirakott útjára, hisszük, hogy ez az út elfogja vezetni fennállásának százesztendős évfordulójához. Sajnos, ez a becsületes, dolgozó és nemzetépítő-munkát teljesítő iparostársadalom a lefolyt évtizedek alatt nem tudta megszerezni a maga számára azt a megértést, munkájának ama megbecsülését és értékelését, amit joggal elvárhatott és megérdemelt volna. Az utóbbi évtizedek kormányai és felelős tényezői sohasem foglalkoztak a magyar iparosproblémákkal azzal a komolysággal és alapossággal, amit a magyar kézműves és kisiparos társadalom meg- 6 érdemelt volna. Kossuth Ferenc a nagy ipari és kereskedelmi miniszter is csak a nagyiparnak, nagyvállalkozásoknak a minisztere volt, a nagytelepek istápolója és támogatója, mert amit a kisipar gépi segélyezésben kapott, abban nem volt köszönet. A magyar iparosság helyzete annyira rosszabbodott, hogy a kézművest és iparost elnyelte a gyár molochja, a nagy telepek robot-üzeme, proletár lett a tisztes mesterből és ennek kihatása csakhamar érezhetővé vált a magyar gazdasági élet számos megnyilvánulásában. Kormányok jöttek, kormányok mentek: de a magyar iparosságnak csak vállveregetésben volt része. Elismerték, hogy segíteni kell a kisiparosságon, hogy hóna alá kell nyúlni, de komolyan segíteni, egyik sem segített. A Gömbös-kormánynak kellett jönnie, aki az összes eddigi kormányok mulasztásait pótolva, végre a komoly iparossegítés, a cselekvés terére lépett. A Gömbös-kormánynak köszönhetjük a Közszállítási Szabályrendeletet, amely a kézművest és kisiparost az elsősorba állította a közszállításoknál, a közmunkáknál. Gömbös kormányának köszönhetjük a külön ipari minisztériumot, az új ipari novellát, amely teljesen új alapokra fekteti az iparoskérdés-komplexumot és annak legtöbb kérdését igyekszik a legnagyobb jóindulattal és készséggel a lehetőséghez képest megoldani, dűlőre vinni. Egyetlen kormánytól nem láttunk még eddig ekkora készséget, előzékenységet és megértést az iparoskérdésekkel szemben, mint a Gömbös-kormánynál. És az első ipari miniszternél: Bornemissza Gézánál. Fogadják a magyar iparosság őszinte háláját és elismerését! 7 A nagykanizsai Ipartestület ötvenesztendős határkövénél, Istenben bíiva, friss törekvésekkel, acélos akarással, nagy tervekkel és célkitűzésekkel, hatalmas programmal, nekilendüléssel állunk az elkövetkezendő újabb ötvenesztendő kiinduló mesgyéjén. Lelki szemeink előtt látjuk ismét a régi, fényes, független Nagymagyarországot ez éptestű ragyogó Zalavármegyét, a régi ipari és kereskedelmi forgalmat, hatalmas piacával, Perlakon át, Csáktornyán át Zágrábig, Fiúméig, ahol magyar trikolórt lenget a csendes szél és a magyar nemzeti Himnusz akkordjai ütik meg fülünket, magyar impérium alatt és arra késztetnek, hogy összetett kézzel, imádságos lelkülettel Tedeumot rebegjünk a magyarok Urához. Amikor a nyers erőszak és szuronyerdő nem választja el többé a magyar testvért a magyar testvértői, amikor ismét 63 vármegye rózsafüzére képezi Hungária asszony, ami édesanyánk országát és hálás allelujával ünnepli a magyar nép a trianoni puszta után elkövetkezett Szent Ígéret földjét . . . Benedek Rezső. Nagykanizsa múltjából. Nagykanizsa már az Árpádok korában szerepel. Az akkori oklevelekben több ízben találkoztunk Nagykanizsa város nevével. Vára, amely a Délvidék legerősebb vára volt, hosszú ostrom után 1600. október 20-án megadta magát a töröknek és a hódoltság egész ideje alatt török birtok volt, mig végül 1690. április 30-án a Batthiányi Ádám és Zichy István vezérlete alatt álló hadsereg vissza nem foglalta. A török hódoltság után Nagykanizsa ipara-kereskedelme rohamosan fejlődött. Földrajzi fekvésénél fogva predesztinálva lévén arra, hogy a nyugati államok közötti összeköttetésnek gócpontja legyen. A Délvidék, nevezetesen Horvát-Szlavónország jelentékeny része, Nagykanizsán át bonyolította le iparát, kereskedelmét, így érthető, ha iparának fejlődése nagy lendületet nyert. Nagykanizsán a tizenhetedik század végén — a félhold kiűzése után, találunk már élénk ipari életet. Egyre-másra telepednek le a kézművesek, kisiparosok, akik jobbára az élelmezési, építkezési és hadifelszerelési cikkek előállítói. Csakhamar Nagykanizsa város lakosságának túlnyomó többségét képezték és övéké volt az egész város életében a domináns szerep. Ahogy a régi írásokból meglehet állapítani, 1690-ben Kiszt Vilmos nevű mészárost jegyezték fel legelőször iparosnak. Nagykanizsa állandó összeköttetésben lévén a nyugati városokkal, a céhrendszert is elég korán magáévá tette. Az első céh Nagykanizsán a takácsok céhe 9 volt, amely már 1772-ben fennállott, amint azt a régi foliánsok bizonyítják. A takácsok céhe nemcsak Nagykanizsa városára, hanem számos környékbeli községre is kiterjedt. A takácsok utolsó céhmestere Béri János volt. A tizenhetedik század végén már könyvkötő is telepedett le Nagykanizsán, névszerint llovai jános. A különböző szakok iparosait találjuk akkor már Nagykanizsán. Így, ahogy a városi tanács jegyzőkönyveiből, stb. meg lehet állapítani, a pecsétmetsző, tobákostól, egészen a puskaművesig minden iparág képviselve volt. Sajnos, a nagykanizsai céhek életéről kevés feljegyezni valónk maradt meg, ugyanis egy óriási tűzvész alkalmával teljesen elpusztult a város nagyrésze és vele a városháza is a vész martaléka lett. A városi levéltár nagy részét megmentették ugyan, de viszont ennek egy jelentékeny részét később átvitték Körmendre, a hercegi levéltárba. Három nagykanizsai céhnek a leveles ládáját a városi múzeumban (a piarista atyák rendházában) őrzik. A csizmadia céh alapszabályai még ma is megvannak. A nagykanizsai céhek igen szigorú rendet tartottak. Tagjaiknak nem csak szakmai, ipari: de vallási, erkölcsi és családi életében is. Így p. o. törvénytelen gyermek nem lehetett a céh tagja. Az istentiszteleten pontosan meg kellett jelennie mesternek, legénynek egyaránt és szombaton délután 6 órakor szigorú munkaszünet állt be, melynek betartását a dékán pontosan ellenőrizte. A kontárüldözés sem mai keletű. Már ott találjuk a céheknél. A nagykanizsai céhek nagyon sokat küzdöttek a „kontárok" ellen, akiket azután vagy belekényszerítettek a céhbe (legális iparűzés) 10 vagy pedig elvették tőlük ipari szerszámaikat (radikális módszer). Aki nem volt a céh tagja, még legényt sem fogadhatott fel. Nem kapott legényt. Régi városi feljegyzések szerint az iparosok már akkor védekeztek az illegitim árusok és konkurensek ellen. Így fel van jegyezve, hogy a nagykanizsai sütők panasszal fordultűk a város magisztrátusához, hogy asszonyok süteményeket készítenek és azokat az utcán árusítják. A városi tanács meg is tette a kellő intézkedéseket és megvédte a legális ipart. A lendületben a fiatalság közül mind többen és többen keresték fel az ipari pályákat, melyeknek akkor még tényleg meg volt az „aranyalapja" (goldener Boden) úgy, hogy végül az egyes szakmákban kénytelenek voltak megállapítani a mesterek számát (zárt arányszám!) és igy korlátozták (iparosvédelemben) az egyes szakmák mestereinek a számát. Történt, hogy jelentkezőknek a városi magisztrátus nem adta meg a lakhatási engedélyt, a kérdéses ipart űzők túlsokasága miatt. Hogy az egyes céhek pezsgő életet éltek Nagykanizsán, megállapítható a takács-céh ládájában őrzött utasításaiból, mely a „Kanizsai Mester Emberek Rend Társa Die 31 Decembris 1775." cím alatt a karácsonyi, húsvéti, űrnapi ünnepeken az egyes céhek kötelező részvétét az istentiszteleteken és az azokon való szereplését szabályozza. Hogy az adakozás terén is kivették részüket a céhek, igazolja a városi tanács 1794. évi jegyzőkönyvének 136-ik lapja, amely a francia háborúk költségeinek fedezésére adakozók névsorában tünteti fel az adakozó céheket, („Felséges Koronás Fejedelmünk Hadi Serege fölsegélyezésére, amely a Frantzia Nemzet mind a vallásnak, mind a Közön- 11 séges Országbeli békességnek legveszedelmesebb ellensége ellen hadakozik") nevezetesen a Szűcs céh 10 F, a pintér céh 6, ács-kőműves 10, takáts 15, (ők adták a legtöbbet) csizmadia 10, gombkötő 5, kovács 12, apró szabó 8, szűrszabó 8, fazekas 5, német szabó 9, magyar szabó 5, lakatos és tislér 10, mészáros 9, német varga céh 7 forintot adományoztak. A nagykanizsai csizmadia céh alapszabályait, melyet 1669. június 30-án a zalaegerszegi csizmadiáktól vettek át, ma is a nagykanizsai Ipartestület Iábbelikészítő (bőripari) szakosztályának birtokában van. Az alapszabály 24 szakaszból ál! és eredeti példánya a pozsonyi csizmadiáknak készült 1602-ben, mely alapszabályokat azután 1628-ban a körmendi csizmadia-céh vette át, tőle kapta 1678-ban március 30-án a zalaegerszegi csizmadia-céh. Igen érdekesek az alapszabályok befejező sorai: „Szala-Egerszeghi Tisztei és ugyanazon Városának Tanácsai ugy mint Gyenessy Gergel Fő-Hadnagy és ugyanazon Városnak Tanácsa: Sárkány Gábor, Vass János, Balog Mihály, Bors Gergel, Fóth Péter, Szabó Ferenc, Boronyay János, Borbély Mátyás, Gál János, Vránovis János, András Deák: Adassék tudtára mindenkinek, az kikk illik etc.". A záradék : „Hasonlóképpen mi a főből meghitt és megnevezett Titsztségbeü jámbor csizmazia mestereknek az Kanizsa Szabad Várossán lakosoknak, mind pedig ugyanezen Kanizsa Szabad Városa meghirt helbül kihozott articulust adták ki mi előttünk itt Városunkbéli Csizmazia céh pöcséttyeket reá téve. Actum Egerszegh die 30 Juny. Anno 1699. P. S. Az Egerszegi Csizmaziáktól ne legyen Szabad vásárpénzt 12 több venije, két garasnál, mivel az articulus kiadásának igy lévén az alkuia." Az alapszabály felemlíti azon céh elöljárók nevét is, kik Nagykanizsa nevében az alapszabályok megszerzése körűi eljártak és pedig „Pintér Csizmazia Márton Céh Mester, Krainay Csizmazia Miklós Attya Mester, Jámbor Csizmazia Mátyás bejáró Mester, Horváth Csizmazia János szolgáló Mester." Feljegyzésre tart igényt a céh eskűformája: — Én N. N. Esküszöm az élő Istenre, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szenteire, hogy ezen becsületes czéhvel akarok együtt élni és halni és hogy ezen becsületes czéhnek valamely kárát vagy gyalázatát hallanám, az látást látással, az hallást hallással bemondom, ugy hasonlóképen elő-járóimmal tisztett adok és ezen becsületes czéhnek rendszabályaihoz magamat tartom. Isten engem ugy segéllen és Istennek Minden Szentei". 1829. év kezdetén alakult meg Nagykanizsán az első megyei kalapos céh, 1833-ban Kiskanizsán a kapás-céh, (később földműves-céh). Az asztalosok, lakatosok, szűcsök és szíjjártók céhe kezdetben közös céht alkottak, de mikor mind több és több lett az egyes szakmákban a mesteremberek száma, a városi tanács megengedte, hogy az asztalosok és lakatosok külön céhet alapíthatnak. A nagykanizsai építőiparosok csak 1840-ben alakultak önálló céhhé. A festőmesteremberek a kalapos céh, az esztergályosok a bognárokkal alakították meg közös céhüket. Az ipari munkásság szakszervezeteinek őse az 1841-ben alakult építőlegények céhe volt. Ám a céhrendszert a fejlődés és a haladás irama mégis csak a tavalyi naptárak közé sorozta. Az iparosság mint a fogyasztók érdekei mind ke- 13 vésbé tűrték a céhek privilégiumos sorompóit. — A céhek — érthetően! védték autonómiájukat a haladás fáklyájának világosságával szemben. 11. József császár törölte el először a céhrendszert, de elhalálozása után Lipót császár ismét visszaállította. Azonban végül is 1872. évi Vili. t. c. kimondta a céhekre a halálos Ítéletet és az első ipartörvénnyel végleg megszűntek Magyarországon az iparos-céhek, melyeknek helyét a szabad-ipar foglalta el. A városi tanács 1874-ben a céhvagyonok felszámolására és az 1872. évi Vili. t. c. értelemben való ipartársulatok megalakítására bizottságot küldött ki. Nálunk a közönség gyorsan napirendre tért a céhrendszer megszűnte felett, csak akkor kezdett némileg ráeszmélni, hogy mi is történt voltaképen, amikor a jelenségek azt mutatták, hogy az 1872. évi VIII. t. c. nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, az iparosság helyzete kétségkívül rosszabbodott. — Mindenki szabadon űzhette iparát, a szabadság csakhamar szabadosságá lőn és a tőke maga alá gyűrte a kézművest. A bevált céhek helyett Ipartársulaíok keletkeztek, igy Nagykanizsán 1876. évi február havában Kápli Antal a mesteremberek ügyével komolyan törődő és érdekeket védő iparosokat hivott össze, mely értekezleten vázolta a helyzetet és egy Ipartársulat megalakítását indítványozta. Kápli indítványa nagy visszhangra talált, felhivására csakhamar megalakult az első Nagykanizsai Ipartársulat 150 taglétszámmal. Az alapszabályok jóváhagyása után Hencz Antal közbecsült építőmester elnöksége alatt a társulat 14 újjáalakult és 1878 augusztus 20-án Szent István ünnepén nagy ünnepi keretek között felszentelte zászlaját E társulat alapításának első percétől kezdve a szabad ipar ellen küzdött, amely csakhamar országos mozgalommá vált és hatása alatt a következő évben az országos iparegyesület országos gyűlést hivott össze Budapestre, a szabad iparról szóló törvény módosítása érdekében. Ennek előtte, 1880. évi junius 6-án a nagykanizsai Ipartársulat jegyzője Földy Ferenc egy magaszerkesztette emlékiratot olvasott fel, amelyben hűen vázolta az iparosság és vele szemben a kereskedelem helyzetét. Ezt az emlékiratot megküldték az országos iparegyesület elnökségének és a magyar képviselőháznak. A mozgalom elől a kormány sem tudott többé kitérni és 1888. évi február 21-én az országos egyesület központi bizottsága kérdéssel fordult a nagykanizsai választmányhoz, hogy az ipar gyakorlására, az Ipartestület megalakítására és hasonló fontos kérdésekre a nagykanizsai ipartársulat véleményét kérje. A nagykanizsai iparosmesterek tehát már akkor tanújelét adhatták az ipari és üzleti életben való érettségüknek, ami a nagykanizsai iparosságot napjainkig annyira jellemzi és vezetői szerepre predesztinálja. A nagykanizsai ipartársulat véleményét és állásfoglalását az ujabb ipartörvény hozatalánál figyelembe is vették. Az országos iparosgyülésen a nagykanizsaiakat Földy Ferenc testületi jegyző képviselte. Ott kimondották, hogy országos küldöttség sürgesse a törvény módosítását. Ebben a küldöttségben részt vett Mii- 15 tényi Sándor, Földy Ferenc, Sallér Lajos. Rövidesen a kormány ankétot hivott össze, amelyen megállapították a tervbe vett uj ipartörvény részleteit, De még mielőtt a törvény megjelent volna, 1884. évi julius 13-án a nagykanizsai ipartársulat kimondotta a kötelező Ipartestület megszervezését. Megszületett az Ipartestület. Az ipartársulat egy jelentékeny része azonban ellenezte a reformot, ugy, liogy egy bizottság aláírásokat gyűjtött a kötelező Ipartestület felállítása mellett. 400 iparos közül 285 aláirta ezt az ivet. A városi tanács azután 1885 február 7-én általános iparosgyülést hivott össze, amelyen erős vita után — szótöbbséggel — megalakították az Ipartestületet. Ideiglenes elnök lett Dancs Kálmán, aki junius 22-én az alapszabályokat beterjesztette Nagykanizsa város tanácsához. Hogy az uj testület rendes szervezeti életet élhessen, az uj Ipartestület hivatalos helyiség után nézett, sikerült is a Polgári Egylettel szerződést kötnie és tőle a deáktéri testületi házat évi 1180 forint és az adó és a közterhek viselése ellenében bérbe venni. 1885. évi decemberi előljárósági ülésen Dancs elnök bemutatta a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott alapszabályokat. A szabályszerűen (1884. XVII. t. c. 122. §) megalakult Ipartestület első teendője volt vezetőséget választani. Elnök lett Hencz Antal, alelnökök Dancs Kálmán és Topolits József, mig előljárósági tagok Benézik József, Gärtner Vilmos, Bódis János, Bognár István, Engel Adolf, Grebencz Henrik, Jelinek József, Knausz Ferenc, Keller Ignác, Kocsis Ferenc, Miltenberger Ignác, Muraközy Lajos, Lirheim Lajos, Perkó 16 Péter, Schável János, Stepanek Albert, Szabó József, Takács József, Tóth József, Wéber Mihály és Zampa Antal. Az elöljáróság december 6-án tartotta meg alakuló ülését, melyen Miltényi Sándort választották meg pénztárnokká, Sallér Lajost ellenőrré. Oroszváry Gyula testületi ügyész lett. A vezetőségnek az uj rendszerrel elégedetlenkedőkkel erős harcot kellett folytatnia, de végül is sok sikertelen kísérletezés után elcsendesedtek, beletörődvén az uj helyzetbe. Ez volt a nagykanizsai Ipartestület születése. A küzdelmek esztendeje. 1886. január 10-én megtartott ipartestületi közgyűlésen részt vett a város főjegyzője Lengyel Lajos is, mint iparbiztos. Ezen a közgyűlésen olvasztották be az ipartársulat vagyonát az Ipartestületbe, hogy a kötelező beiratási dijak fizetésétől felszabadítsa tagjait. Egyhangú határozattal mondotta ki a közgyűlés a most már véglegesen megalakult Ipartestűlet. Így lépett a nagykanizsai Ipartestület 1886. évi január 16-án történeti útjára, amikor hivatalos működését megkezdette. Hencz Antal azonban csak rövid ideig viselte elnöki tisztét, máshová költözködött Nagykanizsáról, a testület elégedetlen tagjai ekkor újból kisérleteztek egy kis belső palotaforradalommal az ifjú alakulás ellen, de támadásuk kudarcba fulladt. 1887. évi január 23-án megtartót közgyűlésen Miltényi Sándor 213 szavazattal került ki győztesen az elnökválasztásból. Miltényi igyekezett békés állapotokat teremteni. Sok iparos szeretettel végezte teendőit, de a turbulens elemek nem kis mértékben 17 akadályozták nemes törekvéseiben. Három évi munkássága után lemondott tisztéről. 1890. január 27-i közgyűlésen Muraközy Lajos lett az elnök, akit erélyes kéz jellemez. A tagdij-já-randóságokat kérlelhetetlenül behajtotta. Működése alatt a testület vagyoni állapota is szépen gyarapodott. Két évig tevékenykedett. Ekkor közel 400 iparost, 700 segédet, 308 tanoncot tartottak nyilván. Szép könyvtára is van az egyesületnek. Télen Her-czeg Sándor nagykanizsai iparos Brüsszelben és Jamaicában sajátkészítésű élesztőt és ecetet állított ki. 1891. január 25-én Takács József lett az elnök, akinek törekvő igyekezete után az Ipartestület fejlesztésére, 1893. január 30-án Takács lemondása után Samu József neves rézműves mester került az elnöki székbe. Samu elnöksége alatt az iparosság mindjobban erősödött, fejlődött. Samu kitartó törekvéssel tevékenykedett az Ipartestűlet előbbrevítele érdekében. 1895. augusztus 10-én Knausz Ferenc került az elnöki székbe, aki mintegy másfél évig dolgozott példás ügyszeretettel, mig súlyos betegség után egy jobb hazába költözött. A magyarság átka, a visszavonás, sajnos hosszú időn át kikezdte az iparosság sorait, amely bénítólag hatott célkitűzéseire, fejlődésére, törekvései elérésére. Az iparosság azon része, amely felismerte az egyenetlenkedés veszélyét, mindent elkövetett a várbéke helyreállítására, ami végül 1897. február 7-én sikerült is. Akkor a választásból egyhangúlag Dancs Kálmán került ki mint elnök. Az uj elnök az egyetértés és béke jegyében kezdte meg működését, amely széles körben megértésre talált. Csakhamar észre is lehetet venni a testület belső életében az 2 18 örvendetes változást, ugy, hogy az 1900. évi február 4-i közgyűlésen az elnökség eredményes munkáról tudott beszámolni. Akkor terjesztették be az Ipartestületi Betegsegélyző Pénztár alapszabályait. Szalay Lajos ügyvédet testületi ügyésszé választják. Orosz-váry Gyula, 14 évig volt ügyésze a testületnek, aki összeforrt az iparosság érdekeinek védelmében az iparos táborral. Sallér Lajos alelnök indítványára elhatározták az alapszabályok teljes átdolgozását. Dancs elnök lemondott tisztéről és 1900. május 10-én Varga János került ki győztesen az elnökválasztásból. Az ő elnöksége alatt vették meg a Deák-téri székházat 14.000 koronáért, amit a közgyűlés jóváhagyott. Mindjobban nekilendült a testületi élet és az új székházból csakhamar meleg iparos-otthon lesz. Ugyanezen év augusztus 15-én szenteli fel szép zászlaját a testület ünnepi keretek között. A zászlóanyai tisztséget dr. Benczik Ferencné, a védnökséget pedig Vécsey Zsigmond polgármester töltötte be. Az ünnep nemcsak az Ipartestület ünnepe, de az egész város ünnepe volt. 1902- február 9-én Varga János elnök lemondott. Helyébe elnöknek Geiszl Viktor került 138 szavazattal. Az ő nevéhez fűződik az „iparos-szálló" létesítése. 1903-ban a testület tagjainak igaz örömére megkezdi működését a testületi betegsegélyző pénztár. Őszkor már a módosított alapszabályok lépnek életbe. 1904-ben a nagykanizsai ipartestület Tóth Lajos indítványára egy országos iparoskongresszus összehívását tette lehetővé Budapesten. A nagykanizsai iparosság ismét megmutatta, hogy vezetőszerepre hivatott. A kongresszusi tanácskozás Halvax Frigyes és Geiszl Viktor elnöklete alatt folyt le, rajtuk kivül 19 mintegy tiz nagykanizsai iparos vett részt a kongresszuson. A Nagykanizsáról elindult mozgalom eredménye : hogy egy kétszáz tagból álló országos monstre-küldöttség jelenik meg a kereskedelmi miniszter előtt, hogy az 1884-ik évi ipartörvény módosítását szorgalmazza. 1904-ben az ipartestületi taglétszám 534 mestert. 1100 segédet és 55 tanoncot tüntet fel. Az év alatt 50 uj iparosjogosítványt adtak ki. 1905-ben Pécsett Országos Cipészipari Kongresszus és Kiállítás volt, amelyen K e 11 e r Mátyás cipészmester egyedül vett részt. Elsőrendű munkájával aranyérmet nyert, büszkeségére a nagykanizsai iparnak. 1907-ben március 7-én újból Dancs Kálmán lett az elnök. Dancs három évig viselte tisztét. — Juliusban megalakult F a t é r Mihály elnöklete alatt az Építőipari Szövetség. A hatalmas külföldi versennyel szemben a nekilendült magyar ipar megtorpant ezekben az időkben és a Nagykanizsán összpontosult forgalom a helyiérdekű vasutak révén csakhamar máshová terelődik, melynek természetszerű folyománya volt — a fogyasztópiac összezsugorodása. Nagykanizsa — mint ipari gócpont veszített jelentőségéből, a szabad ipar első évtizedében. Az olcsó munkaerővel rendelkező és világpiaci forgalmi viszonyokkal biró Nagykanizsa az eddigi kézműipari gócpontból — 15 gyárával és ipartelepével — gyáripari centrummá lőn. Dancs Kálmán félrevonulván az elnökségtől, 1910. március 6-án tartott közgyűlés Samu József rézművest választotta meg egy nagyon aktiv iparostábor. Ettől az időtől kezdődik az ipartestület erőteljes erkölcsi és anyagi fejlődése. Az a tábor, 2* 20 amely Samu Józsefet választotta meg elnökévé, csupa fiatal, értelmes és mozgékony emberekből állott, akik az ipartestületi életet teljesen új alapokra igyekeztek helyezni és törvényadta lehetőségek hézagait pótolni. Samu József elnök leghűségesebb munkatársa volt az akkori iparhatósági biztos Halvax Frigyes kalaposmester, volt városi tanácsos, aki az iparosság boldogulásáért, minden téren való előrejutásáért soha el nem muló érdemeket szerzett. Samu József elnöksége alatt megindult a nagy fejlődés. Kezdenek törődni az iparosság sorsával. A fiatal tábor nagy lendülettel áll munkába, mindent egyszerre szeretne megvalósítani, de a lehiggadt öregek is sorompóba állanak — hogy az iram az észszerűséghez és lehetőségekhez igazodjék. 1910. április 7-én megtartott előljárósági ülésen dr. Sebestyén Lajos érdemes testületi ügyész lemondása folytán dr. bogáti Hajdú Gyula nagykanizsai ügyvédet választják meg a testület ügyészévé. — Dr. Hajdú Gyula teljesen ingyen végzi az ügyészi teendőket nagy iparos-szeretettel, ügybuzgósággal és tevékeny munkásságával maradandó emléket állított magának az iparosság szivében. Hajdú Gyula több mint 25 év óta ügyésze a testületnek. 1911. május 11-én a kereskedelmi miniszter a zalavármegyei kir. iparfelügyelőséget Nagykanizsára helyezte. 1911-ben érte meg a testület fennállásának 25-ik évfordulóját, amit szeptember 17-én impozáns keretek között ünnepelt meg a nagykanizsai iparos-tábor, az összes hatóságok, testületek, egyesületek és a szomszéd társtestületek részvételével. Az ünnepély a városháza dísztermében folyt le. Ünnepi szó- 21 nok volt dr. bogáti Hajdú Gyula ügyvéd. Az ünnepély emlékére 200 koronát osztottak ki az elaggott és szegény, munkaképtelen iparosok között. A jubileumról kiadott meleg hangú beszámoló melegen emlékezik meg Lengyel Lajos, Csemics Károly, Varga János, Csóka Ferdinánd, Halvax Frigyes iparbiztosokról és Oroszváry Gyula, Szalay Lajos, Bereczky Viktor, Sebestyén Lajos és dr. Hajdú Gyula testületi ügyészekről, akiknek érdemes működését a nagykanizsai iparosság érdekében ezennel az iparos-történés számára megörökítjük. Ekkor történt, hogy Halvax Frigyes iparbiztos, kamarai alelnök és későbbi testületi elnök indítványára — Nagymagyarországon elsőnek! — a nagykanizsai Ipartestület vetette meg az elaggott iparosok menháza alapját- Halvax javaslatára a közgyűlés 500 koronát adományozott az elaggott iparosok menház alapja javára, mely összeg alapítványként kezelendő és évente a rendkivüli bevételekkel és 8 éven át űjabb évi 500—500 koronával gyarapítandó- A valóban nemes gondolatot az egész nagykanizsai társadalom magáévá tette és ez a gondolat volt az alapja annak az eredményes munkának, amely két évtizeden át az elaggott és elszegényedett iparosságot hittel és bizó reménységgel töltötte el. Ez volt kiinduló pontja annak a nemes törekvésnek: iparosok menháza számára a deáktéri belsőséget megvásárolni. Mikor az ifjúság lendületét az aggodalmaskodó öregek tompítani igyekeztek, a kockázat rémének falrafestésével és az elaggott iparosok menháza biztos alapja megteremtésére irányuló estély elgáncsolásával igyekeztek azt megnehezíteni, sőt lehetetlenné tenni. Ám ekkor két vidékről jött fiatalember Hoffmann Henrik és Bazsó József iparos- 22 mesterek vállalják a kockázatot és 200 koronát tesznek le nyomban biztosítékul az estély rendezésének fedezésére. Vagyis siker esetén az elaggott iparosok menháza nyer, sikertelenség esetén a két fiatal iparos-mester fizeti a vesztességet sajátjából. Ilyen nemes gesztus előtt meg kellett hajolnia az aggodalmaskodóknak. Az uttőrés nagy sikerrel járt és megvetette alapját a további fejlődésnek. Ilyen nemes mozdulat eredményezte, hogy, amig Samu József elnök 800 korona adóssággal vette át a testület vezetését, négy év múlva már 14.000 korona készpénz felett rendelkezett az elaggot iparosok menháza alapja a helyesen irányított munka és a nagykanizsai társadalom osztatlan megértése következtében. Egy új negyedszázad felé. A küzdelmekkel teli első 25 év után — 1912-vel az Ipartestület megkezdte a második negyedszázados cél felé való elindulását, amit az alapszabály, a tagok közti rend és egyetértés fenntartásában, az iparosság érdekeinek hathatós előmozdításában, szakosztályok létesítésében, a közéletben való erőteljesebb részvételben tűz ki maga elé. 1914. julius 28-án mélységes gyász éri a testületet. Kiváló elnöke, a nagy organizátor, Samu József rézművesmester elköltözött az élők sorából egy jobb hazába. Az elöljáróság julius 29-i ülésén a maga halottjának tekintette és temetése iránt intézkedett, hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvbe fektette le és életnagyságú mellképét lefestette az ülésteremben való kifüggesztésre. 23 Másnap, hogy Samu József elnököt eltemették: kitört a világháború!... A megboldogult elnök iránti kegyeletből hosszú ideig nem töltötték be az elnöki széket, az Ipartestület ügyeit kiváló ügyszeretettel és nagy hozzáértéssel Halvax Frigyes iparbiztos végezte: Kaufer József és Sehweitzer József alelnökök segédlete mellett. Az iparosság a fronton. A világháború kitörésekor minden épkézláb iparos bevonult a magyar haza védelmére. Itt hagyta családját kenyérkereső és édesapa nélkül. Kivéve néhány jómódú iparoscsaládot — az itthonmaradt családtagok a nélkülözés minden skáláján átmentek. A nagyon szűkre szabott hadisegélyből kellett életűket tengetni. Az ipartestületre várt a feladat, hogy az itthonmaradt családtagokat segítse, életüket elviselhetőbbé tegye. A súlyos kérdést a testület vezetősége Halvax Frigyes iparbiztos irányítása mellett ugy oldotta meg, ahogyan azt csak minden emberbaráti érzéstől áthatott szivvel megoldani lehetséges volt. Az elaggott iparosok menház-alapjának kész-pénzvagyonából 4000 aranykoronát a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére, 10.000 koronát pedig hadikölcsönkötvényben jegyeztek le abban a hitben, hogy ezeknek kamatai még nagyon sok könnyet fognak letörölni. A kötvények cimletei a mai napig az Ipartestület szekrényében őriztetnek. A háború kitörésekor az erdé\'yi oláh-lakta falvakban megtámadták a magyarságot és a menekülő magyarok és székelyek egy nagyrésze Nagykanizsára menekült. Honfitársainkat az Ipartestület tanácstermeibe 24 szállásolták el. Lerongyolódott fehérneműjük stb. pótlásáról és a szükséges ágyneműről B a z s ó józsef kocsigyártó, az Ipartestület későbbi elnöke — pazar bőkezűséggel és nemes áldozatkészséggel gondoskodott. A magyar haza hálája legyen legszebb jutalma magyar testvéri együttérzéséért! Samu józsef halála után az Ipartestület egyhangú lelkesedéssel H a 1 v a x Frigyest választotta meg elnöknek, aki iparbiztosi tisztéről leköszönvén, tőle azt dr. Kaufmann Lajos városi aljegyző (dr. Hegyi Lajos) jelenleg Nagykanizsa város polgármester-helyettes főjegyzője vette át. Dr. Hegyi Lajos a mai napig tölti be ezen tisztét, mint az iparosság édesatyja. Dr. Hegyi Lajos, aki maga is nagykanizsai iparoscsalád gyermeke, ezen tisztét az iparosügyek iránti csupa szivvel töltötte és tölti be. A legkényesebb és legfontosabb ügyek az ő jogi tudásával, tisztánlátásával, felülemelkedettségével mindig a legsikeresebben nyertek megoldást. Dr. Hegyi Lajosnak nagy része van abban, hogy a nagykanizsai Ipartestület színvonala a mai nivón áll. Mindenütt, ahol az iparos érdekekért sikra szállani, küzdeni, védeni, harcolni kell: dr. Hegyi Lajos főjegyzőt mindenütt ott találjuk. Dr. Hegyi Lajos polgármester-helyettes főjegyző, iparbiztos neve összeforrott a nagykanizsai iparosság és Ipartestület életevei, fejlődésével, kiépítésével, családfője, édesapja, legjobb barátja a nagykanizsai iparostábornak dr. Hegyi Lajos, akinek munkássága, fáradozása megbecsülhetetlen. A nagykanizsai hatalmas iparostábor a legmelegebb szeretettel, ragaszkodással és hálával övezi körül dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes-főjegyzőt. Halvax Frigyes elnökségének egyik kiemelkedő 25 ténykedése volt, hogy az ipartestületi székház felépítésére gondolva, megvásárolta a testület régi székháza szomszédságában eladóvá vált Fascyatty-féle házat. A testületnek készpénzvagyona nem lévén akkor, ezt hitelre vásárolta. Az Ipartestület taglétszámának és szükségletének megfelelő és céljait szolgáló székház kellett a város centrumában, ez a ház pedig megfelelt a követelményeknek. Ez a ház mai napig is az ipartestület tulajdona. Tombolt a háború a különböző harctereken. Az Ipartestület feladata elsősorban az itthonmaradt és nyomorgó iparoscsaládok segítése, anyaghoz, keresethez juttatása, közbenjárása volt. Nagy feladat volt ez, mert a világháború alatt minden nyersanyagot „központosítottak", a polgári felhasználás elől elvontak, az Ipartestület első és mindenekelőtt való feladata lett: segíteni és minden összeköttetés igénybevételével nyersanyagot szerezni. Emberfeletti volt a feladat, de úgy a nagy nyomorúság, mint a polgári szükséglet megkövetelte. A nagykanizsai ipartestületnek ezt a feladatot közmegelégedésre sikerűit megoldani. Mikor iparosaink a harcterekről hazajöttek, mindenükből kivetkőzve, családtagjaikat a legnagyobb nyomorban találták. Valamit tenni kellett volna: de senki sem tudta, mit tegyen. Munka adódott volna, de anyag nem volt hozzá. Anyag nélkül pedig nem tudtak dolgozni. Volt ugyan különböző „központokban", de ez sohasem vált hozzáférhetővé és bizony sok esetben csak „láncolás" utján, megfizethetetlen árakon került forgalomba. Ha az Ipartestület összeköttetései révén anyagot tudott is volna kapni, nem volt pénze, mert meglevő vagyonát részben hadikölcsönkötvényekbe fektette, részben 26 szegénysegélyezésre fordította. A házvétellel pedig 35.000 korona adósságot vállalt magára. Most azután olyan dolog történt, amely az ipartestületek történetében egyedülálló. A nagykanizsai Ipartestület akkori alelnöke Bazsó József, akinek iparosszeretete és fáradhatatlan munkássága már eddig is feltűnést keltett az iparostáborban, arra való hivatkozással, hogy akik itthon voltak, azoknak kötelességeik vannak, minden megmozdítható értékét pénzé téve, 184.000 koronával felszerelve Budapetre utazott, ahol különböző központoktól, két heti keserves munka és utánjárás után a saját pénzéből hozott mindenféle anyagot, amihez csak hozzáférhetett és amire a nagykanizsai iparosoknak annyira szükségük volt. Így többek között hazahozott egy vagon ócska bakancsot, 50 métermázsa űj lópatkót, 27 métermázsa különféle bőranyagot, három hordó firneiszt, terpentint, 20 métermázsa kendert, 10 métermázsa vöröslemezt, horganylemezt, vaslemezt, stb. Ezt a sok anyagot egy bizottságnak adta át az iparosok között való szétosztás végett beszerzési áron, 10 százalékos felárral a háborúból visszatért iparosok felsegélyezésére, mint az elaggott iparosok támogatására. Ily módon az Ipartestület 35.000 korona adóssága rövid időn belül teljes kiegyenlítést nyert. Bazsó József nevét sok-sok iparos-család áldásába és imáiba foglalta! Az erős küzdelem, a szünetnélküli tevékenység végül is kimerítette Halvax Frigyes elnököt, úgy hogy 1919. május hó 4-én tartott közgyűlésen bejelentette úgy a saját, mint tiszttársai, valamint az elöljáróság lemondását. 27 Bazsó József elnöksége. A közgyűlés bizalma egyhangúlag Bazsó József az eddigi érdemes alelnök felé irányúit, aki teljes tiz esztendeig viselte felelős tisztét egy olyan hatalmas iparostáborban, mint a nagykanizsai Ipartestület. A háború utáni válságos időkben a Gondviselés valóban nem adhatott volna megfelelőbb vezért a nagykanizsai iparosságnak, mint Bazsó Józsefet, aki már alelnöksége alatt megmutatta, hogy méltó az iparosság élére, mint annak irányítója, vezetője, oktatója és vezére. Ugyanezen évben választották meg a testület irodavezető jegyzőjévé Neusiedler Jenő menekült murakirályi körjegyzőt, akiben Bazsó József nemcsak egy megértő, de egyben hűséges munkatársat talált. Neusiedler Jenőről csak a tisztelet és legteljesebb elismerés hangján szabad megemlékezni. Emléke mindenkor becsült a nagykanizsai iparostábor előtt. Bazsó József elnökségének első napjai mindennek, csak rózsásaknak nem nevezhetők. A nyitányt a vörös őrület tombolása szolgáltatta, mely uralomra jutásának első pillanatától kezdve az önálló iparost, kézművest, kisegzisztenciát és mesterembert, „megbízhatatlan réteg"-ként kezelte. Szerencse, hogy a rémuralom nem tartott sokáig. De túl sokáig ahhoz, hogy soha el ne feledtesse fájdalmas emlékét az útókor számára. A kisiparost és a kézművest a produktív munkát nem végzó „burzsoá" közé asszentálta. 1919. augusztus 21-én tartott előljárósági ülés felszabadulván a „lidércnyomás alól", úgy emlékezik meg a szomorú, véres napokról: Oh, bár boríthatnánk sötét fátyolt a múltakra 28 és nemzetünk történelméből téphetnök ki azt a lapot, mely a bolsevista-rablás 120 napos uralmát lesz hivatva az utókor számára megörökíteni és igy megmenthetnők unokáink becsületes lelkét a megbotránkozástól, látva, — hogy volt idő — amidőn az aranykalászos magyar föld becstelen bitangoknak adott kenyeret, akik vérbe mártott lobogójukon nem átallották felirni: „nincs Isten, nincs Haza:"... De alig indultak gyógyulásnak a vörös uralom ütötte sebek, jöt a borzalmas csapás: a trianoni diktátum. Az 1920. január 19-i előljárósági ülés is foglalkozott a trianoni Ítélettel és az általános nemzeti gyászban részt veendő, kimondotta, hogy a Szent Ferenc-rendiek plébánia templomában tartandó gyászistentiszteleten a testület gyászlobogója alatt az egész testület részt fog venni. 1920. május 9-én a testület rendes évi közgyűlését tartja. Az elnökség és elöljáróság utalással arra, hogy a vörös-uralom alatt oly féktelen terror nyilatkozott meg az egész vonalon, amelynek hatása alatt egyes szavazó tagok is állottak és igy ama feltevés kapott lábra, hogy a mult évi választás nem volt a testület tagjainak szabad akaratnyilvánítása: a közgyűlés rendelkezésére bocsájtotta mandátumát. A választáson újból óriási lelkesedéssel B a z s ó józsef lett az ipartesiületi elnök. Bazsó József rendszert hozott be az ipartestületbe. Megalakította az összes szakmák szakosztályait, fejlesztette a dalárdát, összhangot teremtett az Ipartestület és tanonciskola között, melynek színvonalát minden rendelkezésére álló eszközzel emelni igyekezett. Nagy áldozatkészséggel anyagbeszerző szövetkezeteket alapított, melyek közül a bőripari szö- 29 vetkezet 1925-ig áldásos tevékenységet fejtett ki és addig igen jó árnivelláló hatással volt, mig 1925-ben bűnös manipulációk következtében felszámolni volt kénytelen. A szabóipari szövetkezet az iparosság közönye miatt nem tudott lendülethez jutni és nagy veszteséggel beszüntette működését, mely veszteséget az utolsó fillérig az alapító Bazsó József elnök fizette ki - mintegy 40 millió korona körül — nehogy anyagi romlásba jussanak azok, akik az ő felkérésére igazgatósági tagságot vállaltak a szövetkezetnél. Bazsó József jellemét és lelki nagyságát mi sem karakterizálja jobban, mint ezen újabb nobilis gesztusa. Bazsó József elnök megkérte dr. Kállay Tibor akkori pénzügyminisztert, Nagykanizsa város országgyűlési képviselőjét, hogy egy magasabb fokú iparostanonciskolát létesítsen Nagykanizsán. Dr. Kállay eleget is tett Bazsó elnök kérésének: nemsokára felállította a magy. kir. fémipari szakiskolát a sugáruti egykori 20 -as laktanyában. Bazsó elnök dédelgette kedvenc gyermekét a fémipari szakiskolát, melyet később 1933-ban Pécsre telepítettek, az ottani fémipari szakiskolával egyesítve. Bazsó József elnöksége becsülést szerzett az iparostársadalomnak. Az ő vezetése, szellemi irányítása lelket vitt bele a testületbe. Az iparostábor tagjai részt vesznék a város igazgatásában, képviselőtestületben, törvényhatóságban, bizottságokban. Működése legszebb bizonylat, mivé lehet fejleszteni egy Ipartestületet munkával és hozzáértéssel. Bazsó munkásságának egyik beszélő számadata : mikor átvette az elnökséget 35.000 korona adósságot talált, amikor tiz év múlva megvált elnöki tisztétől, az adósság nemcsak teljesen törlesztetett, hanem 40.000 pengő 30 készpénzvagyont, illetve az elaggott iparosok menházának épületét és 28.000 pengő készpénzt hagyott utódjának. B a z s ó józsef arcképe az ülésteremben hirdeti minden dicséretnél fényesebben az utókornak — ki volt B a z s ó József... 1921—1930. 1921. január 6-án Halvax Frigyes volt elnök váratlanul elhunyt, nagy űrt hagyva maga után. ~ Rendkívüli ülésen az elöljáróság részvéttáviratot intézett a gyászoló családhoz, intézkedett a temetés iránt és kimondotta, hogy a testületi tanácsterem részére megfesteti a megboldogult arcképét. A március 6-i ülés még megállapítja, hogy az ipari munka megindulását láthatni, de néhány hónapra rá — mintegy cáfolatul — a kereslet megcsappan. az iparcikkek drágasága miatt a kereslet visszaesik, a munkaadók alkalmazottaik egy részét elbocsájtják, a munkanélküliek száma ijesztő mérvben szaporodik. A március 11-én megtartott évi közgyűlés az új, eddig még ismeretlen, súlyos közterhek miatt panaszkodik. Ebben az évben volt 50-ik évfordúlója az első ipartörvény — az 1872. évi Vili. t. c. megalkotásának. A következő évben volt 40 éve, hogy életbe lépett az 1884. évi XVII. t. c. Az útóbbinak szükségessé vált revíziója szülte az 1922. évi XII. t. c.-ben lefektetett új ipartörvényt, amely 1923. november 1-vel joghatályba lépett. 1923-ban alig történt valami fontosabb esemény a nagykanizsai Ipartestület életében. A testület tagjainak létszáma 1154 főre emelkedett. Az adminisztráció erősen megnövekedett. 31 Az október 6-i előljárósági ülés egy aljegyzői állást szervezett és erre Pollák (Perlaki) István állami tanítót választották meg, aki előzékenységével, az iparosügyek iránt tanúsított ügybuzgóságával csakhamar kitűnt. 1925-ben a testület megünnepelte fennálásának 40-ik évfordúlóját. Visszapillantásában megállapítja az elnökség, hogyha minden nem ugy sikerült, mint ahogy azt szerette volna, nem a testület vezetőségében, hanem kivül álló okokban keresendő (a felelős tényezők kellő meg nem értésében, az iparoskérdések és problémák iránti érzékhiányában). Az elnökség régi törekvését — az elaggott és munkaképtelen iparosoknak egy biztos és tűrhető menhely létesítését — végül siker koronázza. Sikerűit megvásárolni özvegy Berger Adolfné Eötvös-tér 85. számú házát és ingatlanát (belsőségét). A közgyűlés kimondotta, hogy megveti alapját egy — költségvetésileg biztosított tőkével — ipartestületi kölcsönkönyvtárnak, amit későb 1000-nél több kötetre fejlesztett. Ah 1926. évi jelentés megállapítja, hogy megindult a mozgalom az általános ipartestületi reorganizációra, az Országos Kézműves Kamara vagy Országos Kézműves Testület megalkotására. A legszé-lesebbkörü akció indult meg a forgalmiadózás egyszerűsítésére, az egyfázisú adó bevezetésére, a Mohácson rendezendő országos iparoskongresszus megtartására, az iparos nyugdijkérdés gyökeres rendezésére, a betegsegélyezéssel kapcsolatos sérelmek orvoslásáért, az önálló iparosok betegség és baleset biztosításáért, de a mozgalom sajnos! csak lelkes megmozdulás maradt. Komoly intézkedés a felelős tényezők részéről semmiféle formában sem történt. 32 1926 január 6-án szentelték fel az Ipartestületi Dalárda zászlóját fényes ünnepség keretében a felsőtemplom előtti téren. A zászlóanyai tisztet Bazsó József elnök neje töltötte be kedves közvetlenséggel. A zászló megszerzése körül Büchler Mór karnagynak nagy érdemei voltak. Büchler Mór neve elválaszthatatlanul forrott össze az Ipartestületi Dalárda nevével. 1927-ben alakul meg a Zalavármegyei Ipartestületek Szövetsége, melyről külön rovatban emlékezünk meg. Az 1928. november 25-én megtartott közgyűlés a nagy ipari pangásról számol be. A munkanélküliség sohasem tapasztalt méreteket öltött. Az elöljáróság intézkedett, hogy a Nagykanizsára érkező, munkát kereső segédeket a testület vendéglőjében ellássák. Az iparostábor az Országos Kézműves Kamara mellett foglal ismételten állást. Bazsó József bejelenti, hogy a képviselőválasztás konzekvenciájaként (Bazsó elnök ugyanis bizva az iparostábor szolidaritásában, fellépett országgyűlési képviselő-jelöltnek akkori kormánypárti programmal) lemond elnöki tisztéről. Csalódott az iparosságban. Megható jelenet következett ekkor. Az elől-járósági ülés — Práger Ferenc és Kiss Ernő indítványára — nem fogadta el a hervadhatatlan érdemeket szerzett Bazsó elnök lemondását, hanem küldöttségileg felkeresték Bazsót lakásán és kérték elhatározásának megmásítására rendíthetetlen bizalmáról biztosítván őt. Bazsó József lemondását követte hűséges munkatársának Neusiedler Jenő vezetőjegyzőnek a lemondása, valamint Szántó Lajos második alelnök lemondása. Neusiedler az elöljáróság kérésére a tavaszi 33 közgyűlés lefolytatásáig továbbra vezette az adminisztrációt, Szántó alelnöknek az elöljáróság önzetlen munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A testület az egyfázisú forgalmiadó bevezetése mellett széleskörű mozgalmat folytatott le. Spiegel Szigfrid a soproni kereskedelmi és iparkamarai elnöknek 70-ik születésnapja alkalmából a nagykanizsai iparostábor meleghangú üdvözlő táviratot küld. Spiegel Szigfrid egy emberöltőn át igazi jóbarátja és támogatója volt mindenkor a nagykanizsai iparosság törekvéseinek. Spiegel Szigfried emlékét a kanizsai iparosság szivébe zárta. A november 8. előljárósági ülésén Bazsó József bejelenti, hogy semmi körülmények között nem hajlandó tovább vállalni az elnöki tisztet, amit az elöljáróság sajnálattal vesz tudomásul. Az ügyek intézését Práger Ferenc alelnök veszi át. Práger Ferenc nagy képzettségű és melegszívű férfiú volt, akit kitűnő tulajdonságai méltán képesítettek a vezetői tisztre. Samu Lajos indítványára az elöljáróság egy tárgysorsjátékot rendezett a menház alapja javára, amely 2495 pengő tiszta jövedelmet eredményezett a nemes célra. December 10-én tartott előljárósági ülés végleg leszögezte magát a kamarai intézmény fenntartásával az Országos Kézműves Kamara felállítása mellett. 1929. február 7-én dr. Sabján Gyula polgármester ünnepélyes keretek között átadja Kiss József a „Korona" pincérének 50 éves hűséges szolgálatának jutalmául a miniszter elismerő díszoklevelét és 100 pengős jutalmát. A február 24-i évi rendes közgyűlésen az alapszabályt úgy módosítják, hogy az eddigi 30 elől-lárósági tag helyett ezentúl 45-öt választanak. 3 34 A tisztikar választásánál titkos szavazással Kiss Ernőt elnöknek, Samu Lajost és Kertész Bélát alelnököknek választják. Előljárósági tagok lettek: Bazsó József, Cseh Lajos, lványi József, Kollarits Géza, Mágics János, Metz János, Berény Árpád, Nemes György, Kovács Ferenc, Weiser János, Szabados Rózsi, póttagok: Nováth György, Belső János, Tibolt Lajos, Simon-kovics Bálint, Zweig Imre, számvizsgálók: Fatér Mihály, Schnitzer Géza, Perényi Andor. Kiss Ernőben a testület egy törekvő, melegszívű, dolgos és fáradhatatlan elnököt nyert, aki át volt hatva az iparoskérdések komplexumának nagy fontosságától. Ugyanakkor búcsúzott el a lelépő elnök Bazsó József. Pollák István másodjegyzőt bizták meg a vezető-jegyző helyettesítésével. Az ügyészi állásra újból dr. Hajdú Gyula eddigi jegyzőt választották meg, pénztáros lett ismét a kitűnő Pilczer Albert és ellenőr Zollner János. Március 23-i előljárósági ülés kimondja, hogy szükségesnek tartja a régi vásártartási rend, a hétfőn megtartandó hat országos vásár visszaállítását, valamint minden hónap első szerdáján állatvásár tartását. Kivánja a környező községek vásártartásának megszorítását is. Az elnökség részt vesz a kaposvári iparkiállításon és megtekinti a kaposváriak nagyszerű testületi székházát. Május 2-án Kiss Ernő beszámol arról, hogy a tüzérlaktanya építkezésével kapcsolatban megkeresték az illetékes tényezőket, hogy a helyi ipart és vállalkozást védjék meg. Köszönetet mondott az elöljáróság a városi tanácsnak és a polgármesternek, akik mindent elkövetnek munkaalkalmak biztosítására. 35 Elhatározták, hogy küldöttségileg kérik a minisztert, egy önálló iparostanonciskola felállítására. Deputáció ment, majd táviratot küldtek a honvédelmi miniszternek, hogy a tüzérlaktanya építkezési munka feletti döntésnél, ne feledkezzék meg a nagykanizsai iparosság kenyérhez juttatásáról. Sajnos, a miniszter nem a helyi vállalkozók mellett döntött, de a szerződés biztosította a helyi munkások és iparosok elsősorban való alkalmaztatását és foglalkoztatását. De a gyakorlatban sok panasz merült fel ezen a téren, joggal. Hoffmann Henrik előljárósági tag indítványára megindul a mozgalom az elesett iparos hősök emlékének méltó megörökítésére. június 4-én Kiss Ernő elnök indítványára az Ipartestület csatlakozik a Revíziós Ligához. Szeptember 5-én dr. Karczag Rezső 8 szavazatával szemben 20 szavazattal megválasztják jegyzőnek Supka Bélát. A lemondott Berény Árpád háznagy helyébe Makoviczky Gyulát választják. Neusied-ler Jenő testületi vezetőjegyző végleg megválik állásától. 11 éves érdemes munkásságáért az elöljáróság jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavaz. Pollák István másodjegyző mint állami tanító reak-tiváltatott, állásáról lemondott. Az elöljáróság teljes elismerésével távozik. Pilczer Albert pénztárost 25 éves házassági évfordulója alkalmából szeretettel köszöntik. Berény Árpád ékszerész az iparostanonc-iskolai felügyelő-bizottsági tagságáról lemond. Berény Árpád minden elismerést megérdemelt. Utódja Samu Lajos alelnök lett. A törvényhatósági bizottsági választásnál a testület a két iparostagságra Samu Lajost és Hoffmann Henriket jelöli 3* 36 A november 27-i ülésen Kiss elnök meleg szavakban méltatja a Zalai Közlöny szerkesztőségének munkáját az iparosérdekek védelmében. Hogy sikerült elérniök — mondta, hogy ma súlya és tekintélye van az iparosságnak Nagykanizsán, hogy ma azt a helyet töltjük be, amelyre kvalitásunk, munkánk és multunk predesztinál, azt a Zalai Közlönynek és itt különösen Benedek Rezső szerkesztőnek, a nagykanizsai iparosság igaz pártfogójának köszönhetjük és azért az elnöki székből meghajtja az elismerés és köszönet zászlaját. Az elöljáróság ezután jegyzőkönyvi köszönetet mondott a Zalai Közlöny szerkesztőségének. Viola Lajos hadirokkant emléklapos rokkant hadnagyot, érettségizett sütőmestert az elöljáróság egyhangúlag másodjegyzővé alkalmazta. Hogy jól választott, bizonyítja, hogy Viola Lajos jegyző mai napig nagy hozzáértéssel, példás ügyszeretettel, rendkívüli előzékenységgel és dicséretes szorgalommal végzi tisztét. December 5-én az elöljáróság a városhoz kérelmet intéz a böhőnyei helyiérdekű vasút megépítése tárgyában, amely a vidéki forgalmat Nagykanizsára terelni lenne hivatva. Elhatározzák^az alapszabályok teljes átdolgozását. A kőművesmesterek az építőipari törvény megalkotását sürgetik. Szepesi Imre és Schnitzer Géza ékszerész indítványára megkezdik az Önsegélyző Szövetkezet megszervezését, majd megalapítását. A március 6-i előljárósági ülésen Kiss Ernő elnök melegen üdvözli az új polgármestert dr. Krátky Istvánt, az új főjegyzőt dr. Kaufmann (Hegyi) Lajost, akiket lelkesen ünnepelnek. Samu Lajos és Weiser jános a közmunkák megindítását sürgetik. 37 A március 23-i évi közgyűlés Samu Lajos alelnök javaslatára felir a kormányhoz, az arányos adóztatási rendszer, az OTl-járulékok csökkentése, a balesetbiztosítási előlegszedések megszűntetése, a tartozások lerovásának könnyitése érdekében. Az iparosság vétót emel a vas- és fémipari szakiskola konkur-rencia-teremtése ellen. Május 8-án a nyolc órai munkaidő bevezetését jelentik be. Az elöljáróság a kérdés tárgyalását nem tartja időszerűnek. Az Iparos Önsegélyző junius 29-én megkezdte működését az egész iparostábor végtelen örömére. Szeptember 28-án az elöljáróság, illetve rend-kivüli közgyűlés Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter utódját dr. Ernszt Sándort táviratilag üdvözli. Az új alapszabályokat a közgyűlés letárgyalja és elfogadja. Kisérletet tesznek a Futura-telek megszerzésére egy székház építés céljaira. Samu Lajos és Vékássy Károly indítványára elhatározzák Bazsó József volt elnök arcképének megfestését a tanácsteremben való kifüggesztésére. A képet Vértes Antal fényképészmester készíti el. Új székházat az Ipartestületnek! 1931. március 8-án megtartott közgyűlésen Kiss Ernő sajnálattal állapítja meg, hogy az iparosság körében bizonyos bomlási folyamat indult meg. Indítványozza a menháznak 12.050 pengőért való eladását Április 2-án az elöljáróság a vezetőjegyzői állást felajánlja Bazsó József volt elnöknek, akit küldöttség utján értesítenek erről. Bazsó József azóta vezetőjegyzője a testületnek és mint ilyen, nemcsak az irodát vezeti, hanem példás adminisztrációt és ügyvitelt teremtett az Ipartestületen. 38 A szakiparosság mindgyakrabban sérelmezi a fémipari szakiskola munkavállalását, amellyel a közterhek alatt roskadozó legális iparosságnak éles versenyt támaszt. Miután a szóbeli intervenció nem hozta meg a kivánt eredményt, a miniszterhez fordultak, de — eredménytelenül. A mozgalom egy új, a mai méreteknek és lélekszámnak megfelelő és az összes iparosintézményeket felölelő és nekik hajlékot nyújtó székház vételére vagy felépítésére — mind erősebb és han-gosabb. Először a Steiner és Kardos-féle Erzsébet-tér és Kinizsy-utca sarkán levő emeletes házat akarják megvenni, de e vételnek megvannak az ellenzői. Kardos és Steiner-házvétel ügye odáig fajul, hogy ugy az elnökség, mint az elöljáróság lemond. Időközben új gondolat vetődik fel a Futura-telken — szemben az új postapalotával — egy modern bérháznak az építése, melynek jövedelme és bérhozama fedezi a költségeket. Miután megfelelő kölcsönt nem sikerült nyerni, a terv csak terv maradt. Később a kincstár erzsébettéri Zöldfa-telkén igyekeznek „építeni". Itt már odáig jút az Ipartestület, hogy a kincstár 15 ezer pengőért rendelkezésére bocsájtja a telket az Ipartestületnek székház építési célra, de mig a retortákon keresztül megy — ismét egy másik alter-nativa kezd úrrá lenni: a testület Horthy Miklós uti „Hangya"-telkén akarnak székházat építeni. Vécsey Barnabás városi mérnök el is készítette a terveket, ám nemsokára a Polgári Egylet ajánlatot tesz az Ipartestületnek a sugáruti székházának megvételére, de a feltételek dolgában nem tudnak megegyezni. A tárgyalások folytatódnak, hónapokig eltartanak, mig végül maga dr. Krátky István polgármester, dr. Hajdú Gyula testületi ügyész, a Polgári Egylet 39 elnöke, valamint dr. Hegyi Lajos városi főjegyző veszik kezükbe a kérdés megoldását, ami Samu Lajos (későbbi elnök) megértésével sikerül is. Október havában országos iparkongresszus van Budapesten, ahol Samu Lajos képviseli a nagykanizsai iparostábort. A kongresszus kimondotta, ameny-nyiben a kormány nem segít az iparosság súlyos helyzetén, akkor az egész ország Ipartestületeinek vezetősége lemond és a következményekért elhárítja magáról a felelősséget. Sehless Ferenc könyvkötőmester, az elöljáróság értékes tagja elhunyt. Az iparosság SOS kiáltása. A testület árverésen megveszi a Hortliy-uti „Hangya" objektumot 17.000 pengő vételárért. Az általános helyzetet jellemzi, hogy a december 20-án megtartott elöljáróság! ülésen Samu [Lajos alelnök előterjesztésére elhatározza, hogy a nagykanizsai iparosság SOS-kiáltással fordul a kormányhoz : ne engedje a határszéli város iparosságát elpusztulni ! Ofenbeck Vilmos könyvkötő és nyomdászmester, az elöljáróság több mint husz éven át volt munkás és lelkes tagja elhunyt. Meleg tevékenységet fejtett ki mindenkor az iparosság érdekében. Mindenki becsülte és tisztelte. Samu Lajos elnök. 1932. február 14-i rendes közgyűlésen Samu Lajos alelnök megállapítja, hogy a kisiparosság helyzete a legsiralmasabb és sehol semmi segítség, semmi kiút a láthatáron. A közgyűlés elismeréssel adózik a régi vezetőségnek. A zárszámadás 7072 P bevételt 40 és 4628 P kiadást tüntet fel. Vagyonmérleg 76.415 P. Költségelőirányzat 1932-re 7500 P. A közgyűlés óriási lelkesedéssel megválasztja az Ipartestület elnökéül Samu Lajos rézművesmestert, alelnököknek Papp Oszkár cipészmestert és Kertész Béla építészmérnököt. Ügyész újból dr. Hajdú Gyula Zalavármegye tb. főügyésze, háznagy Gerő Soma, pénztáros Pilczer Albert, ellenőr Zollner János. Az űj szabályzat értelmében megalakultak a szakosztályok: Bőripari szakosztály: elnök Papp Oszkár, alelnökök Kovács Ferenc és Molnár Gyula. Borbély és fodrász-szakosztály: elnök Bród Ignác, alelnökök Kollarits Géza, Deutsch Erzsébet. Építőipari szakosztály: elnök Gerócs György, alelnökök Muzikár Vince, Piler György. Festőipari szakosztály: elnök Czoczek Imre, alelnök Metz János. Husiparosok szakosztálya: elnök Babits Lajos, alelnök Petrics Gyula. Ruházati szakosztály: elnök Baglady Béla, alelnökök Varga Lajos, Lung Ádám, Varga Nándor, Brónyay Lajosné. Vas- és fémipari szakosztály : elnök Samu Lajos, alelnökök Báron Ferenc, Bárány József, Friesz Jenő. Vendéglő-ipari szakosztály : elnök Ritscher Mór, alelnök Oparnicza Károly. Háznagy: Varga Lajos. Samu Lajos alelnökségével nemcsak űj éra köszönt a nagykanizsai iparosságra, hanem eddig sosem tapasztalt fejlődése a helyi iparoséletnek. Samu Lajos édesatyja a nagynevű Samu József néhai ipartestületi elnök mellett szivta magába azt a lelkesedést, azt a páratlan iparos-szeretetet, azt a lankadatlan ügybuzgalmat, semmi áldozattól vissza nem riadó 41 tettrekészséget, ami őt az iparosság vezérévé predes-tinálta. Samu Lajos főiskolát végzett, amikor átvette édesatyja üzemét és teljesen a rézműves műhelynek, a becsületes kézművességnek élt. Samu Lajos szellemi fölénye, kiváló tudása az iparosproblemák és szociális kérdések komplexumának alapos és tárgyilagos ismerete, szónoki képessége, elsőrendű kvalitása, szervező ereje, nagy munkabírása, az emberekkel való bánnitudása: csakhamar éreztették hatásukat az egész vonalon. Lendület, friss vérkeringés, pezsgő élet, intenzivitás, melegség került az iparostáborba. Az ő biztos kezű vezetése és bölcs írányítása mellett az iparosság csakhamar ott van a közéletben, a városirányításban, a törvényhatóságban, a kamarában, a különböző bizottságokban, érdekképviseletekben, megmozdulásokban, akciókban, ahol dolgozni, küzdeni, áldozni kell. A nagykanizsai iparosság egy hatalmas, erős, megingathatatlan és sziklaszilárd tábort alkot, amely a város nyilvános életének minden fázisából kiveszi részét. Munkássága, szereplése, tevékenysége nyomán tisztelet és becsülés övezi. Sajnos, az általános gazdasági válság, a Trianon okozta helyzet, az elrabolt gazdasági piac, a nagy munkanélküliség élet-halál harcra készteti a mindennapi betevő falatért, azonban mindenkor becsületes, hazafias, dolgos társadalmi osztály, amely mindenből derekasan kiveszi részét. A sorai kőzött gyakran fel-feltőrő egyenetlenség, viszály, testvérharc is ennek a kenyértusának és a közterhek alatti roskadozásának tudható be — mint nagyon enyhítő körülmény, amely idegzetét öli, lelkierejét sorvasztja, életerejében megtámadja. Samu Lajos elnök igyekezett beléje lelket önteni, hitét és önbizalmát visszaadni, magát megtalálni. Szuggesztiv erővel magához vonzza az iparosság óriási többségét, 42 akik Samu Lajosban a hivatott vezért felismerik, látják és tisztelik. Samu Lajos elnök modern adminisztrációt fektetett le az Ipartestületen, újjászervezett mindent, modern szellemet és gondolkodást ültetett bele, nagyvárosi távlatokat, fővárosi szinvonalat, hogy a nagykanizsai Ipartestület tényleg azzá lett, aminek lennie kell: nemcsak egyszerű érdekképviselet, elsőfokú hatóság, tanácsadó és utmutató szerv, hanem a nagykanizsai iparosság védvára, otthona, családháza, centruma, amelyhez iparos életének ezerféle szálai kötik. Samu Lajos tevékenységében fáradhatatlan. Szinte szent fanatizmus fűti, ha iparoskérdésekről van szó. Mindent ellenőriz, felülvizsgál, megállapít, hozzászól, interveniál, közbelép, erős kézzel irányítja az Ipartestület kormánykerekét zátonyok és sziklák között. Samu Lajos ipartestületi elnök ott van az adó-felszólamlási bizottságban, ott van a pénzügyi bizottságban, ott van a városi közgyűlésen, ahol bátor szóval, tetterősen védelmébe veszi mindenkor iparostestvéreit, vétót mond minden ellen, ami az iparosság érdekeit sérti. Samu Lajos egyik főgondja volt az OTI önálló kerületének visszaállítása. Csak e sorok írója tudja, mit dolgozott, tárgyalt és küzdött Samu elnök a régi OTl-kerület visszaállítása érdekében, mely munkásságát a legszebb siker koronázta. Nagykanizsa Zalaegerszegtől mentes, gyors adminiszt-rációju önálló OTl-kerülettel bír. Csakhamar megindul a nagyarányú mozgalom a közmunkák (közszállítások, stb. építkezések) munkalehetőségek megteremtése érdekében, hogy minél több magyar munkáskezet lehessen foglalkoztatni és nekik kenyeret 43 juttatni. Samu Lajos nagykanizsai ipartestületi elnök nevéhez fűződik számtalan országos ipartestületi mozgalom, amely Nagykanizsáról indult el országos hódító útjára^ és a melyhez a legtöbb társtestület csatlakozott. O indította meg a nagykanizsai új OT1-székház, a laktanya, a kórház fejlesztési program befejezése, az új igazságügyi palota, új elemi iskola, új rendőrségi palota, önálló tanonciskola, új felsőbb leányiskola és nőnevelde építkezése érdekében kezdeményezett mozgalmat. A nagykanizsai utcanyítások érdekében dolgozott, hogy az egyes utcákban kedvező légkör alakulása mellett megindulhasson a magánépítkezés és kenyér teremtődjék a szegény munkanélküliek számára. Az Ipartestület új hatalmas székháza, az Iparoskör alapítása, az Önsegélyző Hitelszövetkezet, az Ipartestületi Dalárda még sohasem tapasztalt arányú fejlődése: mind Samu Lajos elnök nevéhez fűződik. Samu Lajos csodálatos munkabírással és ügyszeretettel, példátlan lelkesedéssel és fáradhatatlan búzgósággal mindenütt ott van a küzdelem élén. Samu Lajos csak egyet ismer: az egyetemes iparos-érdeket, a nagykanizsai iparosság boldogulását. Samu Lajos munkássága, a nagykanizsai Ipartestület vezető szerepe Samu elnöksége alatt: csakhamar feltűnik az illetéses tényezőknél, akik felismerik Samuban a hivatott iparos-vezért és az 1POK gazdasági bizottságába választják, az 1POSZ országos társelnöke lesz. A nagykanizsai vidéki kézműves neve ott szerepel az országos nevű iparosvezérek között. Feltűnik báró Kruchina Károly miniszteri tanácsos, államtitkárhelyettesnek is, aki elismerését fejezi ki Zalaegerszegen a nagykanizsaiak kivételes tehetségű és nagyvonalú elnöke szellemi színvonala felett. Samu Lajos annyira 44 összeforrott iparosaival, annyira eggyé lett életével, mint a családfő a család tagjaival. Édesatyja volt ő mindenkor a nagykanizsai iparos családnak. Samu elnöksége nagy értéket, nyereséget jelent a zalai iparosság számára, aki nagy hálával és elismeréssel tartozik vezérének, elnökének. Samu Lajos elnök büszkesége lesz a nagykanizsai iparosságnak, ameddig az Ipartestület csak fennáll, neve pedig aranybetükkel van belevésve a nagykanizsai Ipartestület történetének aranykönyvébe. Ha majd a nagykanizsai Ipartestület száz éves jubileuma alkalmából utódaink megirják a testület történetét, Samu Lajos érájának külön fejezetet kell hogy szenteljenek és eredményeit méltassák. A magyar iparos-sziv, a becsületes magyar iparos-Iélek szólal meg Samu Lajos ipartestületi elnök minden cselekedetében! A junius 2-i előljárósági ülés kegyelettel emlékezik meg a világhirü magyar repülők Endresz György és társának vitéz bravúrjáról. A gazdasági bizottság foglalkozik egy nagyarányú ipari és mezőgazdasági kiállítás és vásár gondolatával. Poredus Antal az iparostanonciskolának 37 éven át volt érdemes igazgatója megválik állásától. Érdemeit a testület jegyzőkönyvében örökíti meg. Poredus munkásságát a tanonciskola rovatában külön ismertetjük. A kincstár 15.000 pengőért rendelkezésre bo-csájtja a Zöldfatelket építkezési célokra. Samu Lajos elnök hatalmas akciót indit munkaalkalmak teremtésére. Hoffmann Henrik 22 évi előljárósági tagsága után lemond tisztéről. Az elöljáróság jegyzőkönyvi köszönetet mond kiváló tevékenységeért. 45 Az iparosság ismételten felemeli szavát a kimé-letlen adóbehajtások ellen. Az 1POK közgyűlésére Samu Lajos elnököt és Papp Oszkár alelnököt delegálják. 1933. január 24-én összeült előljárósági ülésen a polgármester is megjelent, amelyen felszólalt a Polgári Egylet székházának megvétele mellett. Az elöljáróság egyhangúlag magáévá tette, hogy 52.000 pengő készpénzért és 14.000 pengő sörgyári kötelezvény átvállalásáért megveszi a székházat, amihez az április 2-án megtartóit évi közgyűlés is hozzájárult. A pompás Sugár-uti székház megszerzése dr. Krátky István polgármester érdeme, nemkülönben dr. Hegyi Lajos főjegyző-iparbiztos, dr. Hajdú Gyula a Polgári Egylet elnökének és Samu Lajos Ipartestületi elnök nevéhez fűződik. A polgármester a városi vámsorompó felállításának gondolatát veti fel, az OMKE és iparosság azonban tiltakozik az ilyen újabb megterhelés ellen, amely csak elriasztaná a vidéket. A gondolat csődöt mond az érdekeltségek ellenállásán. 1933. április 2-án lezajlott közgyűlésen jelen van Pap József az 1POK országos elnöke. Samu Lajos testületi elnök megrázó szavakkal ecseteli a nagykanizsai iparosság szomorú képét és tusáját. A nyomor mind súlyosabbá válik az iparosok soraiban. Ez a közgyűlés imprimálja a Polgári Egylet székházvételét. Előljárósági tagokká választattak: Babits Lajos, Bárány József, Bród Ignác, Buday János, Czvetkó Gyula, Hajós József, Gyarmati György, Kalmár Zoltán, Marton István, Márkus Károlyné, 46 Megyimorecz Tamás, Metz János, Ritscher Mór, Schnitzer Géza, Zweig Imre, Petries Gyula, Csertok József, Horváth Mihály, Németh József, Kovács József. Számvizsgáló bizottság: Frank Jenő, Szálinger József, Perényi Andor. Báron Ferenc indítványt tesz a fémipari szakiskolának áthelyezésére, tekintettel erős konkurenciájára. Az elöljáróság ez ügyben felir a kormányhoz és kéri kisipari tevékenységének, illetőleg a kisiparnak támasztott konkurrencia megszüntetését. Az OT1 nagykanizsai kerületének visszaállításával kapcsolatban mozgalom indul egy új székházépítésére : munkalehetőség teremtésére. A város 10.000 pengőért megveszi a testület Horthy Miklós uton levő úgynevezett „Hangya"-telkét építés céljaira. Az OTl 1936. őszén építi fel ezen a telken az új modern székházát. A nagykanizsai Ipartestület meleg szeretettel üdvözli a kassai testvértestületet abból az alkalomból, hogy bátor magatartásával vétót mondott ama cseh önkény ellen, amely a magyar nyelvet kitiltotta a hivatalokból. A Gömbös-kormány által életbelépett kisipari hitelakcióhoz Nagykanizsa megyei város is 1400 pengővel hozzájárul. Az elöljáróság az ősszegnek 10.000 pengőre való felemelését kéri a kormánytól. November 26-án szentelik fel az Ipartestület új székházát díszközgyűlés keretében. Az egyházi szertartást és istentiszteletet Csóthi Géza murakereszturi apát, pápai prelátus végezte, aki ünnepi egyházszónoklatában Isten bőséges áldását kérte az új iparos otthonra. A soproni kerületi Kamara Székely Géza 47 elnökkel, az IPOK dr. Lippay István igazgatóval képviseltette magát. Samu Lajos elnök kifejtette, hogy ez az új székház a nagykanizsai iparosság temploma, ahol felépíti oltárát, amelyben a vallásosság és hazafiság szent tűze lángol. Dr. Hegyi Lajos polgár-mesterhelyettes-főjegyzö, iparbíztos ünnepi beszédben ismertette a testület szép munkáját és a székház történetét és arra kérte az iparosságot, hogy őrizze a mult nemes tradieióit és ápolja a kölcsönös megértés, megbecsülés és az egymást támogató testvéri együvétartozás szellemét. Dr. Lippay István igazgató, a nagykanizsai iparosság kipróbált hűségű és önzetlen barátja a központ üdvözletét tolmácsolta és kifejtette, hogy a nagykanizsai iparosság példát mutatót ismét az országnak. Székely Géza a soproni Kamara elnöke a Kamara szeretetteljes üdvözletét tolmácsolta. Horváth István a zalaegerszegiek elnöke a testvér testület együttérzését tolmácsolta. Márkus Károly az Iparoskor elnöke a Kör nevében köszöntötte a testületet. Az Ipartestületi Dalárda méltó keretet adott a nagy iparoscsalád meleg, meghitt ünnepének. Az elöljáróság örömmel állapítja meg, hogy a Közszállítási Szabályrendelet-tervezet kifejezésre juttatja és honorálja mindazt, amit az iparosság eddig eredménytelen szorgalmazott. A Gömbös-Kormány 5 éves adómoratóriumot engedélyezett. 1934. januárjában jóváhagyták az új alapszabályt. Az ingatlan zárszámadás 50.113 pengő bevétel és 50.064 pengő kiadást tüntet fel. Az igazgatási zárszámadás 7.606 pengő bevétellel szemben 7.410 pengő kiadás. Ingatlan mérleg: vagyon 112.386 pengő, teher 41.440 pengő, vagyis vagyon 70.945 pengő. 1934. év február 18-án közgyűlés, amelyen 48 megjelent dr. Hegyi Lajos főjegyző és dr. Novai Imre tanácsnok is (a város részéről). A közgyűlés fontos, mert megalakul az ipartestületi szék, a békéltetési bizottság és a munkaügyi bizottság. Az iparosság az utóbbi időben két pártra szakadt és a szenvedélyek közgyűlésen robbantak ki. Samu Lajos elnöki megnyitójában a lefolyt esztendő siralmas helyzetét tárja a közgyűlés elé : az alacsony terményárak, a nagy munkanélküliség, a kartell halálos szorítása. A két pártra szakadt tábor összetűzése a testületi tisztviselők fizetés leszállításánál robbant ki. A közgyűlés elvetette, noha Samu elnök rámutatott a költségvetés irreális voltára : ha nem sikerűi a költségvetés egyensúlyát megtartani: akkor kénytelen a tagdijakat emelni. A szenvedélyek annyira robbantak ki, hogy személyeskedéssé fajult. Rendes előljárósági tagokká választották: Balog Boldizsár, Balog Jenő, Geróes György, Háhn Károly, Kiss István, Mágics János, Molnár Gyula, Papp István, Petrics Gyula, dr. Schichtanz István, Szabó Lajos, Szálinger József, Quittner Artúr, Tüskés József, Varga Lajos. Póttagok : Márkus József, Németh József, Gozdán József, Lőbl Béla, Franck József. Pénztáros Pilczer Albert. Számvizsgáló bizottság : Karancsy József, Pe-rényi Andor, Wastell Károly, Parragi György. Ipartestületi Szék : elnök Márkus Károly; alelnök, Hoffmann Henrik; tagjai: Friesz Jenő, Meskó Ferenc, Muzikár Vince, Platzkó Kálmán, Szabó Lajos, Schnitzer Géza. Munkaügyi bizottság: elnök Horváth Lipót; tagok: Baglady Béla, Mendlovits Márton, Varga Ferencr Magyar 1., Czweig Imre, Buday János, Tanzenberger Lajos. 49 A közgyűlés túlfűtött levegője még sokáig ülte meg a lelkeket, mig sikerült lassanként lehiggadni a szenvedélyeknek. Az április 12-i előljárósági ülésen maga dr. Krátky István polgármester jelenik meg, aki a két pártra szakadt iparostáborban egységet akar teremteni. Fáradozásával nagy szolgálatot tett az iparosügynek. Hatékony fegyelmi eszközt adott az elöljáróság a tanonciskola kezébe, amikor kimondotta, hogy az iparostanonc-iskola előmenetelében hanyag és iskola-kerülő tanoncok ne szabadúlhassanak fel. Az elöljáróság kimondja, hogy az Ipartestületi Szék csak az elöljáróság által eléje utalt ügyeket tárgyalhatja. 1934. július 1-én rendkívüli közgyűlés. Samu Lajos elnök megállapítja, hogy akkor, amikor a nyomor már elviselhetetlen, a kisiparosok kőzött — akkor olyan kérdésekkel kell foglalkoznia a közgyűlésnek, amiket a februári közgyűlésen is el lehetett volna intézni. Az idő az elnökséget igazolta. Majd bejelentette, hogy az elnökség beadta lemondását, de a felügyeleti hatóság ezt nem fogadta el. Lemondását a közgyűlésen is megismétli, miután a helyzet nem változott. A hatóság kérésére vezette az ügyeket a közgyűlésig, aminek eleget tettek, annál is inkább, mert a felelősség alól is csak a közgyűlésnek van módjában feloldani a vezetőséget. A soproni Kamara 2000. — pengő székházsegélyt, adott, Dr. Krátky István polgármester 500 pengő segélyt utalt ki a szegény iparosok segélyezésére. Halász Sándor július 9-én veszi át a pénztárosi tisztet. A következő bizottságok újjáalakíttattak: Gazdasági bizottság: elnök Varga Nándor, alelnök Zweig Imre, tagok Bojtor József, Dukász 4 50 Ferenc, Horváth Mihály, Kránitz István, Simonkovits Bálint, Szálinger József, Kohn Samu. Jóléti bizottság: elnök Belső János, alelnök Bród Ignác, tagok: Gumilár Mihály, Halász Imre, Lung Ádám, Marton István, Ritscher Mór. Iskolaügyi bizottság : elnök dr. Karczagné Szabados Rózsi, alelnök: Nagy Béla, tagok: Fiala Antal, Gyarmati György, Pichler József, Szabó István, Szabados Mátyás. Háznagy: Nagy Béla. Miután megfelebbezték a legutóbbi választást, a felügyeleti hatóság azokat tényleg megsemmisítette és új választást rendelt el, a lemondott elnökséggel és tisztikarral együtt. Samu Lajos nagy győzelme. A választáson Samu Lajos elnök óriási győzelmet aratott. Alelnökök: Kertész Béla és Papp Oszkár. Előljárósági tagok három évre: Baglady Béla, Balogh Boldizsár, Fiala Antal, Farkas József, Kohn Samu, Kránitz István, Heffer József, Lung Ádám, Makoviczky Gyula, Nagy Béla, Petrics Gyula, Simon István, Szabados Mátyás, Szálinger József, Varga Ferenc. 2 évre: Lukácsy Gyula, Parragi György, Szmerk Mátyás. 1 évre: Kováts Antal. Póttagok: Horváth György, Tóth Károly, Wohlráb József, Gumilár Ferenc, Quittner Ármin. Számvizsgáló bizottság : Perényi Andor, Schless László, Gábor József. Ipartestületi Szék : elnök Kalmár Zoltán, alelnök Berény Árpád, tagok: Kováts Antal, Fitos Gyula, idb. Hoffer Viktor, póttagok: Bencze Sándor, Man-kovits István, Wollák Jenő. Munkaügyi bizottság: elnök Baglady Béla, tagok : Mendlovits Márton, Sári György, Szabó István, 51 póttagok: Gábor Imre, Kránitz István, Hoffmann Antal, Trayer József. 1934. november 4-i díszgyülésen Németh Gyula a Transdanubia villanytelep főszerelőjének ünnepélyesen átadták a miniszter elismerő díszoklevelét hosszú és becsületes szolgálatának jutalmául és elismeréséül. A miniszter oklevelét dr. Krátky István polgármester adta át megfelelő ünnepi keretben a kitüntetettnek. 1935. február 17-én évi rendes közgyűlés, amelyen dr. Krátky István polgármester is megjelent, aki bejelentette, hogy az IPOSz Samu Lajos elnököt céhmesteri oklevéllel tüntette ki, majd meleg szavakban méltatta azt a munkásságot, amit Samu Lajos mint a nagykanizsai Ipartestület elnöke kifejt. Samu Lajos exposéjában foglalkozik a hitel, a kisipari nyugdíj kérdéseivel. A közgyűlés egyhangúlag, közfelkiáltással ismét a régi érdemes elnökséget választja meg. Március 31-i taggyűlésen jelen van dr. Krátky István polgármester, amikor Bende Attilla kamarai titkár előadást tartott a kisipari problémákról. Az alapszabályokat úgy módosítják, hogy az Ipartestület mindenkori elnöke lesz az Iparoskor elnöke is egyúttal, ami az egyesületi munkát biztosítja, Viola Lajos aljegyzőt a kormányzó emléklapos főhadnaggyá léptette elő. Violát melegen ünnepli az iparostábor. Áprilisban az 1POK képviseletében Nagykanizsára jöttek Papp József országos elnök és dr. Dobsa László igazgató, hogy a zalamegyei testületek elnökeivel az ipartestületek működései területeire nézve megállapodást létesítsenek. Eredmény: csak azon községek iparosai fogadtatnak be a testületbe, akik egyetlen ipartestülethez sem tartoznak. 3* 52 A megyei kisgyülésen a kontárkérdésnél Samu Lajos elnök, felszólalt, melynek határozata szerint ezután mindazon kontár ügyekben, amelyek másodfokú döntésre kerülnek — döntés előtt meghallgatják az illetékes Ipartestület véleményét és csak ezután hoznak Ítéletet. Augusztus 20-án Hévizszentandráson leleplezik az Iparos Üdülő házban Papp József az országos iparosvezér és iPOK-elnök arcképét nagy ünnepségek közepette, amelyen a nagykanizsai iparosságot Papp Oszkár alelnök képviselte. A testület felír az iPOK-hoz, hogy a vasárnapi munkaszünet mindaddig felfüggesztessék, amig a kérdést egyöntetűen és országosan nem rendezik. Práger Ferenc a testület volt alelnöke meghalt. Práger Ferenc nagyvágó Nagykanizsa tekintélyes és köztiszteletben álló férfia, aki mindenkor együttérzéssel és nagy intelligenciával képviselte a kanizsai iparosügyeket A nagykanizsai iparostábor emlékét meleg szeretettel és őszinte kegyelettel őrzi! 1936. februárban a vigalmi bizottság Papp Oszkár elnöklete alatt Szabó István fodrászmester elismert művészi rendezésében és betanításában a szegény iparosok felsegélyezésére a székház nagytermében előadta a »Babatündér«-t. A város lgjobb műkedvelői szerepeltek benne és olyan fényesen sikerült, hogy a közönség ismételten zsúfolásig töltötte meg a hatalmas nagytermet — amire még alig volt példa. Az előadás méltó volt a nagykanizsai Ipartestűlet nevéhez és nívójához. Az Ipartestület előadásai, majálisai, báljai mindenkor eseményszámba mennek a város társadalmi életében és az egész város közönsége ad ott egymásnak találkozót. 53 50 év. 1936. év március elsején az Ipartestület ötven éves rendes közgyűlését tartotta. Jelen volt az 1POK részéről Nagy Antal alelnök, dr. Krátky István polgármester, dr- Hegyi Lajos polgármesterhelyettesfőjegyző, iparbiztos, amikor is ünnepélyesen adták át Muzikár Vince asztalosmester és Pilczer Albert kárpitosmesternek a miniszter kitüntetését abból az alkalomból, hogy Muzikár 41 éve, Pilczer Albert pedig 49 éve nagykanizsai iparosmester és ezen idő alatt nemcsak iparosgenerációkat neveltek fel, hanem tevékeny működésükkel a testület életében nagyban hozzájárultak az iparosság szintjének emeléséhez. A miniszter elismerő diszoklevelét Nagy alelnök adta át. Dr. Krátky István polgármester kifejtette ünnepi beszédében, hogy hősi munka volt, amit a polgári élet becsületmezején kifejtettek. Samu Lajos testületi elnök viszont őrömmel állapította meg a magyar kormány jóindulatu munkásságát az iparügyekben és segíteniakarásában. Dr. Hajdú Gyula ügyész, aki most már 25 év óta viseli ezt a tisztet és együtt örvend és együtt szenved a nagykanizsai iparossággal, az együvétartozás szavait intézi az ünnepeltekhez. A nagykanizsai iparosság kőtelező nyugdíjbiztosítás mellett foglalt állást, hajlandó vállalni a biztosítással járó terheket, de a biztosítást az OTI keretében gondolja megvalósíthatónak olyképen, hogy az OTl-nál biztosított kézműves segédek és tanoncok vonassanak be egy külön kézművesipari-csoportba, 54 melynek kötelezett tagjai lennének a kisipari munkaadók is. Megválasztott előljárósági tagok három évre : Babits Lajos, Báron Frenc, Bród Ignác, Csonkás György, Gumilár Ferenc, Gyarmati György, Hajas József, Hoffmann Henrik, Hoffmann Antal, Lukácsy Gyula, Marton István, Márkus Károly, Megyimorecz Tamás, Parragi György, Zweig Imre. Póttagok: Kosztolitz Géza, Horváth Mihály, Horváth Géza, Andrasek Ernő, Hetyei Imre. Számvizsgáló bizottság 1 évre: Gábor József, Gerő Soma, Perényi Andor, póttag: Zollner Ferenc. Országos mozgalom indult meg Nagykanizsáról (Lukácsy Gyula indítványa), hogy az iparosság részére adómentes létminimumot állapítsanak meg, hogy a Közszállítási Szabályrendelet olyképen egészíttessék ki, hogy azon iparos számlájából, aki közterheinek megfizetésére részlefizetési engedélyt kapott és azt pontosan törleszti: közszállítás esetén a köztartozása levonható ne legyen. Ezzel elérkeztünk a nagykanizsai Ipartestület 50 éves életének határvonalához, amikor már lázas buzgalommal dolgoznak a bizottságok az 50 éves jubileumi ünnepségek sikerén, amelyre a kormány képviselője is lejön Nagykanizsára, hogy részt vegyen a nagykanizsai iparos-család ünnepén. Nagy nap ez, amely a nagykanizsai iparostábor minden tagját arra késztesse, hogy hálaimát rebegjen az Egek Urához: hogy vérzivataros, súlyos idők dacára megengedte érni nekünk az 50-ik esztendőt! Nem lenne azonban teljes ez a kis összefoglalás, hogyha nem emlékeznénk meg dr. Krátky István polgármesterről, aki nemcsak mint iparhatóság, megszemélyesítője a felügyeleti hatóságnak, hanem városi 55 iparpolitikájával, az iparosság ügyei iránti meleg átérzésével, segíteni akarásával, állandó készségével hervadhatatlan érdemeket szerzett. Hálával és szeretettel tekintünk dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes-főjegyzőre, akit a nagykanizsai iparosság mindenkor mint édesatyját aposztrofálja, mely jelzőben benne van a hála, becsülés, tisztelet és ragaszkodás személye iránt. Nevét kitörölhetetlenül megörökítjük az utódok számára mélységes tiszteletéül, mint aki nemcsak feje, de jóságos vezére, útmutatója és pártfogója a nagykanizsai Ipartestületnek. Szeretettel köszöntjük dr. bogáti Hajdú Gyula testületi ügyészt, aki több, mint 25 év óta a legnagyobb önzetlenséggel szolgálja a nagykanizsai iparosok ügyét. A jubiláris ünnepségen különös melegséggel zárjuk Okét szivünkbe! 56 A nagykanizsai Ipartestület 50 éves jubileuma. A nagykanizsai Ipartestület 50 éves jubileumát fényes keretek között 1936. év június 28-án üli meg a következő programmal: 28-án vasárnap: d. e. 9 órakor ünnepi szent mise a plébánián, V2II órakor díszközgyűlés a székház disztermében. 3 órakor a tanonciskola rajzkiállítása, 6 órakor a Kádáriparosok Országos Egyesületének nagy választmányi ülése; 29-én hétfőn: 9 órakor szentmise a plébánia-templomban, V2II órakor a Magyar Kádármesterek Országos Egyesületének kongresszusa, 3 órakor a tanonciskola 50 éves jubiláris ünnepe és évzáró ünnepélye. Erről majd a 100 éves jubileum krónikása lesz hivatva megemlékezni. Vajha a magyarok jóságos Istene meghallgatná az ötvenesztendős Ipartestület tagjainak hő fohászát a mai napon: hogy a krónikás megírhatná, hogy rövidesen reá, hogy a nagykanizsai (megcsonkított 57 Zala vármegye) Ipartestület megünnepelte fennállásának félszázados jubileumát, a magyar iparosok kongresszusát a csáktornyai testület székházában tartotta meg és nagykanizsai iparosok munkáikat ismét Horvátország és Fiume piacaira szállítják, ahol nagy kelendőségnek örvendenek. És a tüzes barát Gasparich Márk szobra uralja egész Muraközt és áldás és jólét fakad a bevonult magyar impérium nyomán. 58 A nagykanizsai iparostanonciskoia. A nagykanizsai Ipartestület fennállásának ötvenéves jubileumával szoros jubileumi ünnepet ül a nagykanizsai szakirányú iparostanonciskoia, amely ugyancsak ötvenéves fennállását üli az Ipartestülettel egyetemben. Az iparostanonciskola annyira összeforrott a nagykanizsai iparostábor, a nagykanizsai Ipartestület, az iparosság életével, hogy a krónikás hosszabb visszapillantásában végig keli hogy vezesse olvasóját az iparostanonciskolai oktatás nagykanizsai állomásain. Nagykanizsa iparostanoncoktatásának alapjait már a Mária Terézia által kibocsátjott Ratio Odu-cationis vetette meg, amennyiben kötelezte Nagykanizsa városát elemi (normális) iskola felállítására. A város polgársága gyermekei érdekében meg is hozta az áldozatot. Mikor a gyermekek az elemi iskolát elvégezték, ismétlő iskola látogatására kötelezték. Már 1820-ban találkozunk vasárnapi ismétlő iskolával, amelybe az iparosinasok jártak. Az oktatás azonban akkor mindössze 1 — 2 órára szorítkozott csupán, félórát közismereti tárgyakra és félórát hittanra fordítottak. Rendszeres iparoktatás azonban csak 1846-ban kezdődött, amikor a helytartó-tanács rendeletére országosan megszervezték a vasárnapi tanodát, melynek bizonyítványa nélkül fel nem szabadítottak senkit. Nagykanizsán egy ilyen tanoda az Eötvös-téren 59 fennállott gimnáziumban volt, amelynek ünnepélyes megnyitása 1852 május 1-én történt. Az ismétlő oktatás akkor már két évig tartott és az utolsó félórában az inasok tanítóik vezetésével minden vasárnap és ünnepnap a szentmisén vettek részt. Az inasok oktatását az elemi iskolai tanítók látták el, akik ezért a várostól külön díjazásban részesültek. Már ebben az időben a városi tanács az inasoktól fejenkint 1\'30 forintot szedett. Az iskolábajárás kötelezettsége oly szigorú volt, hogy a mulasztó inasokra 1868-ban már 1—10 forint büntetés járt. Amikor a »Nemzeti iskolaház« (a mai polgári iskola) épülete megüresedett, az 1860/70-ben alapított községi elemi iskola ide került és az ugyanakkor létesült rendes vasárnapi iskola, ismétlő iskola (inas-iskola) az Eötvös-téri gimnázium épületéből is ide került a város szivébe. Ekkor már nemcsak kötelezték az inasokat az ismétlő iskola látogatására, hanem annak szigorú ellenőrzését is foganatosították. Ezen időben az ismétlő-iskola két osztályból állott. 1879-ben az iskolát, a tankötelesek nagy számára való tekintettel, négy osztályúvá fejlesztették. Sajnos, a mesterek nem nagy rokonszenvvel viseltettek az iskola iránt. Sőt! Ha be is Íratták tanoncaikat az iskolába, az előadásokról a legtöbb esetben visszatartották őket. Az iskolaszék sokszor átírt a városi tanácshoz emiatt, de ez rendszerint eredménytelen maradt. 1882-ben azután a kormány foglalkozik a rendszeres iparoktatás kérdésével, június 17-én Svastits Benő alispán jelentéstételre hivta fel a városi tanácsot aziránt, mily intézkedéseket tett eddig az iparostanoncok oktatását illetőleg. 1883 január 16-án az alispán a várost felhívta, hogy a miniszteri rendelet 60 értelmében alakítsa meg a helyi iparostanodai bizottságot. A képviselőtestület az iskolaszékre ruházta ezt a tisztséget, tekintettel, hogy a négy osztályú vasárnapi ismétlő-iskola felügyeletét az iskolaszék gyakorolta. Az iskolaszék Baboehay György polgármester elnöklete alatt meg is alakult. 1884-ben a XVII. t.-e. joghatályba lépte után a vasárnapi ismétlő-iskolák lassan-lassan az egész országban átalakultak alsófoku ipariskolákká. 1883. október 29-én az iparostanoneiskolai bizottság egy bizottságot küldött ki az iparostanonciskola felállításának kidolgozására. 1886. évi január 29-én tartott iskolaszéki ülésen előterjesztett javaslatot az iskola felállítására egyhangúan elfogadták és kimondották, hogy 1886. szeptember 1-től két előkészítő és egy első osztályú iparostanonciskolát megnyitja. Igazgatóul Tóth Istvánt, tanítókká Erdősi Bálint, Lisztner józsef és Schultz Károlyt választották meg. 1886/87: az iparostanonciskola első éve! sok küzdelmekkel indult el az új intézmény. Az újszerűségnek nehézségein kellett átesnie. Maguk az iparosok voltak ismét (már akkor) akik nem támogatták saját intézményüket. A tanítók fáradhatatlan lelkes munkássága és ügyszeretete végül is megtermette gyümölcseit: megszerették az iparostanonciskolát. Az iskola szervezése körül nagy érdemeket szerzett Jagócsi Péterffy József főigazgató, miniszteri biztos, tanfelügyelő volt akkor dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos. Az ipariskolai bizottság elnökei voltak: 1883 — 1896. Baboehay György polgármester, 1896 — 1902. Grűnhut Henrik terménykereskedő, 61 1902 — 1905. Weiser József gépgyáros, 1905 — 1908. Josifovic Milivoj gépgyáros, 1908-1925. Weisz Tivadar kereskedelmi tanácsos, 1925 — 1930. Bazsó József kocsigyáros, 1930-tól HofFmann Henrik kádármester, aki ezen tisztét a mai napig nagy melegséggel és ügyszeretettel tölti be. A nagykanizsai iparostanonciskola fenntartója Nagykanizsa megyei város. Az iskola-alapító költségvetésében 1886-ban már 3 osztály, u. m.: két előkészítő és egy első-osztály fenntartására 1179.— forint szerepel. Az osztályok száma évről-évre nőtt és így a város hozzájárulása is növekedett. 1933-ban a személyi és dologi kiadások fedezésére 16.054.— P-t irányoztatott elő. A város áldozatkészsége mindenkor nobilis módon nyilvánult meg a tanonciskolával szemben. 1900-ban az osztályok száma már hét (a téli előkészítő és egy téli osztály felállításával). 1908-ban már 12 osztály, 1910-ben 16 osztály, 1913/14-ben 17 osztályban 719 fő volt a tanoncok száma. 1914-ben a tantermek le lévén foglalva, a mesterek hadbavonultak : csak 470 fiú iratkozott be. A tanévet csak 1915. januárjában lehetett megnyitni. Lassanként fokozódik azonban a tanulók létszáma. 1925/26-ban már 680 fiú, 242 leány iparostanuló jár az iskolába. Az iskolának megfelelő elhelyezkedése miatt sokat kellett küzdenie. Először a polgári iskola épületében, majd a volt gimnáziumban és a Rozgonyi-utcai iskola épületében nyer elhelyezést, ahol még ma is fennáll. Az önálló tanonciskolára vonatkozó törekvés a jubileumi időig; eredménytelen maradt. 62 A tanonciskola a lefolyt ötven év alatt fokozatosan fel lett szerelve fizikai, vegytani és technológiai felszerelésekkel, rajztáblákkal, szertárral, úgy, hogy ma már tekintélyes szereik és eszközeik vannak. Az ipari munka- és rajzkiállítás évről-évre mindig nagyobb mennyiségben és szebbnél-szebb kivitelben lett megtartva, úgy, hogy nemcsak az iparosság, hanem a hatóság, a szakkörök is a legteljesebb elismerésüket fejezték ki mindenkor a tapasztalt munka fölött. 1928-ban kerületi rajzkiállítás volt Nagykanizsán, amelyen a zalaegerszegi, keszthelyi, tapolcai fiú- és leány-, a sümegi, zalaszentgróti, balatonfüredi, zalalövői, körmendi, csurgói, vasvári, marcalii és nagyatádi fiú-ipariskolák vettek részt. A tanügyi kormány, az iparoktatási főigazgatóság és a megyei tanfelügyelőség teljes elismerését fejezte ki az ifjak teljesítménye felett. A nagykanizsai iparisko\'ai bizottság 1886-ban (június 9-én) kimondotta az iparostanonciskola megnyitását és megejtette a tanító választást. Igazgatóvá Tóth Istvánt választotta évi 150 forint fizetéssel. 1897-ben Venczel Rezső lesz az elhunyt Tóth örököse az igazgatói székben. 1900. március 29-én P o r e d u s Antal óraadó tanítót választják meg igazgatóvá, aki 33 éven át kifejtett munkájával, ifjúságszeretetével, munkásságával és tudásával az iparostanonciskolát arra a színvonalra emelte, hogy ma országos neve van a kanizsai iskolának. 1900-ban megindult a rendszeres vallástanítás is az iskolában három hitoktatóval. Mikor a világháború kitört, a tanítóság egy része hadbavonult. Akkor az itthonmaradottak telje- 63 seri díjtalanul helyettesítették kollégáikat. Az összeomlás, forradalom, kommunizmus, stb. alatt sem adminisztratív reform, sem szervezeti átalakítás nem volt A vörösök igyekeztek az ifjak lelkéhez férkőzni, irataikkal, előadásaikkal: és vörös alapon megszervezni, ennek eredményét azonban a kellő adatok alapján, azoknak hiányában — nem sikerült megállapítani. A hazafias magyar tanítóság passzive viselkedett a vörös uralommal szemben, miért is minden tisztelet e helyen is részére! A világháború kitörésétől kezdődően csökkent a tanoncok száma, később azonban, lassan, fokozatosan ismét emelkedett. 1913/14-ben a leánytanonciskolát szervezték meg, amikor elsőnek Kun René és Kenedy Erzsébet lett tanítónőnek megválasztva. 1925-ben a tantestület tagjainak száma a közismereti tárgyaknál 13, a rajzosztálynál 3, vannak ezenkivül szakrajz-oktatók is. 1930-ban tartották meg az első mesteri értekezletet az iparosok széleskörű bevonásával. 1932/33-ban P o r e d u s Antal igazgató nyugalomba vonulása után Brauner Lajos elemi iskolai igazgatót bízták meg az igazgatói teendőkkel. Brauner Lajos szintén elsőrendű erőnek bizonyult. Meleg ifjúság-szeretet, pedagógiai tudás, helyes módszer és nagy ügyszeretet jellemzik tevékenységét. 1932. június 19-én Poredus Antal igazgatót ünnepélyes keretek között, a városi hatóságok, tanügybarátok, intézeti igazgatók és óriási számú közönség, szülők jelenlétében búcsúztatják nyugalomba vonulása alkalmával. Felejthetetlen volt Poredus igazgató búcsúztatása. A tanoncoktatással foglalkozó sok tanítót, — 64 akik lelkes magyar és nemzetépítő munkásságukkal igyekeztek előmozdítani a magyar iparos tanoncoktatás ügyét, — képtelenség mind itt felsorolni. A nagykanizsai iparostanonciskolai tanítói-kar, a hitoktatók olyan becsületes munkát, olyan odaadó, egész embert és lelkiséget kivánó tevékenységet fejtettek ki az évek folyamán, hogy olyan eredményt tudtak felmutatni, a tanoncoktatás, a kiképzés, a szellemi szinvonal fejlesztése tekintetében, amely minden elismerést, hálát és köszönetet megérdemel. Magyar szívvel és magyar lélekkel dolgoztak, munkájukban tudatában lévén annak, hogy a magyar nemzet jövőjéért dolgoznak. A nagykanizsai iparosság, a nemzet hálája legyen a legszebb jutalmuk magyar építő-munkájukért! A nagykanizsai iparostanonciskola tanulói az iskola megszervezése idején 1886-ban, majd később, több, mint egy évtizeden át, szellemi képességének nagyon szerény mértékével léptek az iparos pályára. A beiratkozottak száma évről-évre emelkedett ugyan, de háromnegyedrészük csekély ismeretekkel birt. Ha azonban figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy Muraközből, Horvátországból, Ausztria egyes részeiből jöttek el Kanizsára, jobbára legszegényebb sorsú, árva, félárva és szinte elhagyatott fiúk: nincs min csodálkoznunk. Hiszen ezek az ifjak alig végezték el az elemi népiskola 3 — 4. osztályát, amikor a sors az ipari pályára sodorta őket. Azonban a magyar tanítóság hazafias munkája ezekből az ifjakból, akik német, horvát, szlovén anyanyelvvel jöttek Nagykanizsára, mire tanoncéveik befejeződtek, magyar ifjakká nevelte, akik tisztán tudtak magyarul beszélni, magyarul érezni és akik itt második hazájukat lelték fel és később hasznos magyar állampolgárokká lettek. 65 Ezen a téren a nagykanizsai tanonciskola olyan kulturmunkát végzett, mit nem lehet eléggé méltatni és megbecsülni. 1933/34. tanévtől kezdődőleg az intézet igazgatója Ortutay Gyula állami tanító, akit kitűnő kvalitásai és széleskörű tudása predesztinálnak felelősségteljes állására. A nagykanizsai iparosság régi terve: egy önálló iparostanonciskola és egy teljes hivatásu (önálló) igazgatóság érdekében indított ismételt mozgalom, közbenjárás, stb. nem vezetett eredményre, noha a minisztériumban komolyan foglalkoztak a kérdéssel. Anyagiak akadályozták meg a végrehajtást, illetve késleltetik a mozgalom realizálását. Az önálló hivatásu igazgatói állást illetőleg, a város megszervezte, a felügyeleti hatóság is hozzájárul az önálló álláshoz, azonban a minisztérium olyan feltételekhez kötötte, hogy Nagykanizsa megyei városnak nem volt módjában azokat akceptálni és az önálló igazgató kérdését le kellett venni egyelőre a napirendről. 1936-ban lejárt a tanítók 3 éves mandátuma. Újból választás alá kerülnek az iparostanonciskolai oktatók. Az az elv, minél több fiatal tanítónak elhelyezkedést, egszisztenciát biztosítani. Ortutay Gyula igazgatóban a nagykanizsai szakirányú iparostanonciskola egy ritka pedagógiai érzékű, melegséggel párosult fegyelmező erővel, nagy tudással és felkészültséggel bíró gyakorlati pedagógust és nagyvonalú oktatót nyert, aki nemcsak az iparosság és köreinek, hanem a szakkörök, a hatóságok és a város vezetősége legteljesebb bizalmát birja. 1936. júniusában az intézet állapota a következő: Felügyelő-bizottság: Elnök: Hoffmann Henrik, 5 66 alelnök: Samu Lajos, jegyző: Arató (Plander) Boldizsár, bizottsági tagok: Berény Árpád, Bojtor József, Dedovátz Béla, dr. Hegyi Lajos, Kertész Béla, Kováts Ferenc, Papp Oszkár, Székely Lajos, Ortutay Gyula. Tanítók: Arató (Plander) Boldizsár, Balogh Margit, Béres János, Cseténé Müller Erzsébet, Fatér Mihály, Filó Ferenc, Horváth József, Iván József, Kemenesy István, Ketting Ferenc, Kürönya István, Lítvay Endre, Mártincsevics Ferenc, Németh János, Németh Jenő, Noll József, Öváry József, Perlaki István, Sáfrán Mária, Sőrlei Jenő, Tóth József, Vajda Izabella, Várossy Sándor. Hitoktatók: Dr. Horváth Athanáz szentferencrendi hittanár (katolikus), Ardai Simon (izraelita), Horváth Olivér (evangelikus), Kádár Lajos (ref.) Összesen a fiúiskolában van 354 tanuló, a leányoknál 124. Az intézetnek fennállása óta összesen 23.700 fiú- és 3300 leány-tanonc növendéke volt. Fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából a tanonciskola különösen nagyszabású rajz- és munkakiállítással dokumentálja mai színvonalát és a nagykanizsai iparosszakmák fejlettségét. Nagykanizsa büszke lehet az ő iparostanonciskolájára ! 67 Zalavármegyei Ipartestületek Szövetsége. Nagykanizsán az itteni ipartestület testéből született meg a Zalavármegyei Ipartestületek Szövetsége, Bazsó József nagykanizsai ipartestületi elnök idejében 1927-ben. Ugyanis sok olyan gazdasági probléma volt, amit az egyenes ipartestület keretében nem lehetett megvalósítani, amelynél szükség volt az egész megye iparosait belevonni egy erőteljes táborba, gazdasági érdekeinek hathatós védelmére. Voltaképen megyei iparosfrontnak is lehetett volna nevezni az életre való gondolatot, amit a válságos helyzet szült és testesített meg. Az alakulást Nagykanizsán mondották ki 1927-ben, míg az alakuló közgyűlés Zalaegerszegen a megyeházán történt, amikor is a megyei szövetség elnökéül Bazsó Józsefet választották meg. Itt állapították meg a szövetség székhelyét, ahol Zalaegerszeggel szemben az összes megyei ipartestűletek Nagykanizsa mellett foglaltak állást. Elnök lett: Bazsó József (Nagykanizsa), társelnök: J á dy Károly (Zalaegerszeg), alelnökök: Meizler Károly (Keszthely) és Eitner Jenő (Sümeg). 1928-ban Bazsó lemondott a megyei elnökségről. Utóda: Kiss Ernő, majd Samu Lajos lett. Működése alatt a megyei szövetség nagyon hasznos tevékenységet fejtett ki, felrázta a zalai iparosságot letargiájából, fejlesztette öntudatát, eggyé-forrasztotta őket, gazdasági kérdésekben irányította 5* 68 és mindent megtett, hogy szakmailag és megyeileg megszervezze őket. Nagyon sikeres és látogatott megyei gyűléseket tartott a szövetség Nagykanizsán, Keszthelyen, Tapolcán, Sümegen, Pacsán, Zalaszent-gróton stb., amelyek valóban a zalai iparosság parlamentjei voltak. 1931-ben a nagykanizsai kapitányság — tekintettel, hogy az alapszabályokat nem hagyta jóvá a minisztérium más irányú elgondolás folytán — a törvényes formák illetve alakítások betartására hivta fel a megyei szövetség figyelmét, miért is a szövetség egyelőre beszüntette működését, mig a forma és keret kérdése nem nyer végleges megoldást. 1934-ben azután Samu Lajos elnök ismét életre keltette, de nem mint Zalavármegyei Ipartestületek Szövetségét, hanem mint az IPOSz (Ipartestületek Országos Szövetsége) zalamegyei fiók-szövetségét. Elnöke: Samu Lajos, az új fiók-szövetség eddig Keszthelyen és Zalaegerszegen tartott impozáns iparosnagy gyűléseket. A nagykanizsai Ipartestület jubiláris esztendejében az IPOSz zalavármegyei fiók-szövetsége új lendülettel és friss vérkeringéssel indul neki a zalai iparosság egységes frontjának fokozottabb erővel és intenzivebb módon való kiépítésének. 69 Ipartestületi Dalárda. El sem tudjuk képzelni Nagykanizsát — Ipartestületi Dalárda nélkül. Nagykanizsa dalkultúrájában elsőrendű tényező, amely kitűnő megszervezett-ségével. pompás hanganyagával, nagyszerű vezetésével mindig a nagykanizsai dalosegyesületek élén haladt. Teljesítményei nemcsak megyei, de országos viszonylatban is feltűnést keltenek és ahol eddig még dalosversenyen részt vett, győzelem koszorúzta Nagykanizsa város színeit. Mikor a napi munka után mások pihenni térnek, vagy a megérdemelt szórakozásból veszik ki részüket: a nagykanizsai Ipartestületi Dalárda tagjai összejönnek az Ipartestületben és sokszor a késő órákig gyakorolnak, próbálnak, fejlesztik tudásukat. Igazi áldozatos magyar lélekkel szolgálják a magyar dalkultusz nemes ügyét. A nagykanizsai iparostársadalom büszkesége az Ipartestületi Dalárda, amely megérdemli, hogy teljesen külön fejezetben emlékezzünk meg róla és örökitsük meg szép, nemzeti szellemű kulturmunkáját. A nagykanizsai Ipartestületi Dalárdát Ofenbeck Vilmos nagykanizsai könyvkötőmester kezdeményezésére Samu József ipartestületi elnök 1913. év március havában alapította. Az alakulásán részt vettek : Szakasics Károly, Sáfrán Ferenc, Kumanovics Pál, Bilik Ferenc, Megyimorecz Tamás, Munkácsy József, Fabick Tivadar. Ofenbeck Vilmosnak szívügye volt a dalárda és minden, ami vele összefüg- 70 gésben állott. Samu József elnök nagy és meleg szivü mecénása volt a dalárdának, aki annak fontosságától áthatva, teljes erővel igyekezett azt kiépíteni. Ofenbeck Vilmos a dalárda megszervezésére felkérte Büchler Mórt, aki valóban minden emberileg lehetőt elkövetett, hogy az alapítók szándékainak megfelelően olyan iparos dalárdát szervezzen és fejlesszen, amely méltó a nagykanizsai iparostáborhoz és színvonalához. Büchler Mór zenei tudása, szakavatott-sága, fáradhatatlan agilitása révén csakhamar egy 30 főből álló dalárdát toborzott össze, melyre rövidesen felfigyeltek. Első szereplése a dalárdának Samu József ipartestületi elnök névnapja alkalmával tiszteletére rendezett szerenád volt, amikor az egész város beszélt kitűnő premiérjéről. A bekövetkezett világháború alatt a tagok nagyrésze hadbavonult és így a dalárda nem tudott nagyobb tevékenységet kifejteni. Az őszirózsás forradalom, az utánna következő kommunista uralom alatti időkben a dalárda nem működött. 1922-ben kezdett ismét kissé talpra állani és a Nagykanizsán megrendezett dalosversenyen résztvenni. Érdemes szerepléseért megkapta Nagykanizsa város szép vándordíját. 1922. a fejlődés éve volt. A feljegyzések szerint az Ipartestületi Dalárda élete, tevékenysége a továbbiakban dióhéjban a következőkép tevődik össze : 1925-ben belépett az Országos Magyar Dalosszövetségbe. 1925-ben a dalárda a Sopronban rendezett országos dalosversenyen vett részt és itt szép sikerrel szerepelt. 1926-ban a dalárda értékes díjat nyert előadásával a vármegyei dalosversenyen Zalaegerszegen. 71 Ugyan ebben az évben tartotta nagy zászlószentelés! ünnepélyét féuyes keretek között. A zászlóanyai tisztet Bazsó józsefné töltötte be. 1926-ban a pécsi dalosünnepen elsőrendű teljesítményéért a „Tinódy"-szobrot hozza haza. 1927-ben Büchler Mór karnagy megvált a dalárdától. Hivatása annyira igénybe vette idejét, hogy nem szentelhette többé idejét a magyar dal-kultúrának. Távozó karnagyát a dalárda a Koronában meleg ünnepség keretében búcsúztatta, amelyen ott voltak a városi közélet jelesei, élén a polgármesterrel. Büchler babérkoszorút kapott dalár-testvéreitől, míg feleségének pompás virágcsokorral kedveskedtek. Büchler Mór karnagy neve aranybetükkel van bevésve a dalárda analeseibe. Tevékenysége, önzetlen fáradozása teremtette meg azt a szilárd bázist a dalárda számára, azzal a felkészültséggel és fundamentummal, amely az első nagykanizsai dalárdává fejlesztette. 1927-ben Vannay jános a Városi Zeneiskola igazgatója, zeneszerző — vette át a dalárda vezetését. Vannay nagy szakavatottsággal, mély tudással igyekezett a dalárda színvonalát emelni és kiépíteni. Vezetése alatt a dalárda résztvett a Kaposváron rendezett dunántúli dalosversenyen, ahol ismét diadalra vitte Nagykanizsa város színeit. Értékes díjat nyert szerepléséért és teljesítményéért. 1928-ban a Nagykanizsán rendezett vármegyei dalosversenyen emlékserleget nyert. Vannay igazgató meleg szeretettel foglalkozott az Ipartestületi Dalárdával. Érdemeiért hála, köszönet! 1928-tól 1932-ig lványi józsef volt a dalárda ügyvezető elnöke. Iványinak nagy érdemei vannak 72 a dalárdának a háború utáni újból való megszervezésében és fejlesztésében. Fáradhatatlan, lelkes és űgybuzgó iparos-dalos volt mindenkor. 1930-ban január havában Parti Lajos polgári fiúiskolái tanár vette át a dalárda vezetését, aki karnagysága alatt fáradhatatlan tevékenységgel, bámulatos ügyszeretettel és odaadással dolgozott a magyar ügyért. 1930-tól Viola Lajos titkára a dalárdának. Viola Lajos lelkét-szívét vitte bele a magyar dalügybe és rajongással szolgálta a magyar dal kultuszát az iparosdalárda táborában. 1932-ben Parti karnagy alatt résztvesz a dalárda a budapesti országos ipartestületi dalosversenyen és a nagykanizsai Ipartestületi Dalárda olyan sikerrel szerepelt, hogy 18 versenyző közül a könnyű műdal-esoportban a 111-ik díjat nyerte: a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara díját, egy művészi kivitelű nagy serleget. 1932-ben Keszthelyen a válogató versenyen a a dalárda a második díjat nyerte. 1933-ban résztvett a dalárda a budapesti országos dalosversenyen és sördalos versenyen Parti Lajos karnagysága alatt, mikor az első díjat nyerte. Akkor nyerte meg Dréhertől a 600 liter sört és 200. — pengőt és egy értékes, művészi kivitelű szinezüst serleget. Az Ipartestület elnöki szobájában levő szekrény telve van díjakkal, babérkoszorúkkal, dísz-szalagokkal, amik mind a dalárda kvalitását és eddigi szereplését hirdetik. Nagy mecénása volt a dalárdának Bazsó józsef kocsigyáros, az Ipartestület volt elnöke, aki tíz évi elnöksége alatt atyai jóindulattal, nagy áldozatkész- 73 seggel és nobilis bőkezűséggel pártolta, támogatta és segítette a dalárdát. Szív-gyermeke volt Bazsó Józsefnek az Ipartestületi Dalárda, aki páratlan munkásságával nagyban hozzájárult szinvonalának emeléséhez és általános fejlesztéséhez. Bazsó József megbecsülhetetlen érdemeket szerzett a dalárda körül. Neve méltóan foglal helyet aranybetükkel a dalárda analeseiben. 1933 év őszén K e 11 i n g Ferenc polgári fiúiskolái tanár, a nagykanizsai zene- és dalkultúra úttörője, került a dalárdához mint karnagy. Ketting tanár-karnagy legfőbb gondját képezte, hogy a dalosok nemcsak gyakorlatilag, hanem elméletileg is kellőleg kiképeztessenek. Ketting szemelyében igen sokat nyert a dalárda. 1934-ben a pécsi országos iparos-dalosverse-nyen a könnyű műdal-csoportban az első A) dijat nyerte a dalárda, ezzel megelőzvén több jóhirnevü székesfővárosi dalárdát. Ez alkalommal a nagykanizsai Ipartestületi Dalárda — mint az első díj nyertese — a rádióban is énekelt. Egy félméternyi magas ezüst serleget nyert. Pécs város közönségének díját hozta haza. Márkus Károly, a dalárda lelkes elnöke nagy elfoglaltsága miatt megválik elnöki tisztétől, ami nagy vesztességet jelent a dalárdának, mert Márkus elnök nagy lelkesedéssel viselte szivén a dalárda ügyét. 1935-ben új éra és ezzel új fázisa kezdődik a nagykanizsai Ipartestületi Dalárdának. Ekkor választják meg óriási lelkesedéssel és meleg szeretettel a nagykanizsai iparostábor rajongva szeretett atyai mentorát, dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettesfőjegyző, iparbiztost a dalárda elnökévé, míg Samu 74 Lajos ipartestületi elnök továbbra is a dalárda élén marad. Dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes-főjegyző személyében a dalárda egy olyan vezérhez jutott, aki az édesatya szerepét töltötte be eddig az iparosság nagy családjában, akitől az iparos-dalárda még nagyon sokat vár. Samu Lajos ipartestületi elnök, a magyar dal lánglelkű barátja és pártfogója, nagy gondossággal, készséggel és ügyszeretettel szolgálja az iparos-dalárda ügyét. Dr. Hegyi és Samu elnök vezetése alatt az Ipartestületi Dalárda aranykorát éli. 1936-ban feloszlatják az Országos Dalosszövetséget, a nagykanizsai daloskerület is újjá alakul. 1936-ban július havában az Ipartestületi Dalárda résztvesz a Szombathelyen megtartott országos dalosversenyen. A nagykanizsai Ipartestületi Dalárda nemcsak Nagykanizsa város, de Zalavármegye és Dunántúl dalosainak büszkesége 1 Mikor e sorokat írjuk r az Ipartestület 50 éves jubileuma alkalmából — a nagykanizsai Ipartestületi Dalárda tisztikara a következő : Díszelnök dr. Krátky István polgármester, elnök dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes-főjegyző, ügyvezető elnök Samu Lajos ipartestületi elnök, főtitkár Kaufmann Jenő, titkár Viola Lajos. A dísztagok sorában ott látjuk dr. Tholway Zsigmond m. kir. posta-távirda igazgatót, Barbarits Lajost, a Dalos Szövetség főtitkárát, stb. Nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik tevékenységükkel, munkásságukkal különösképen kitűntek és a dalárdának értékes szolgálatot tettek. Megyimorecz Tamás, a dalárda régi pénztárnoka, aki sokszor anyagi áldozatokkal segítette, aki anyagi 75 téren való gondoskodásában és ügyszeretetében odáig ment, hogy daiostestvérei megható gondoskodásáért a »skót« melléknévvel ruházták fel. Valóban minden elismerésre méltó. Sáfrán Ferenc kereskedő különöskép érdemes a megkülönböztetett tiszteletre érdemei jutalmául. Amennyire sikerült feljegyezni a jegyzőkönyvekből és egyéb adatokból, 40 évi dalosmunkás-ságáért Kumánovics Pál aranyérmet, 30 éves dalár-ságáért Munkácsy józsef és lványi József ezüstérmet, 20 éves dalárságáért Megyimorecz Tamás, Fabick Tivadar, Sáfrán Ferenc, Szakasits Károly bronzérmet kapott. A tíz éves dalárságért többek között díszoklevelet kaptak: Csonkás József, Marton István, Tézer Antal, Törő József, Zákonyi Nándor, Mutter Henrik, Kovács József, Léder József stb. stb. Hisszük, hogy a magyarok jóságos Ura megengedi, hogy a nagykanizsai Ipartestületi Dalárda is ott lesz azok kőzött, akik a magyar impérium bevonulásával Muraköz földjén intonálják a magyar Tedeumot ... 76 A nagykanizsai Iparoskör. A nagykanizsai Iparoskör gondolatának szülőapja Samu Lajos ipartestületi elnök, aki ismételten komolyan foglalkozott a kérdéssel, hogy a nagykanizsai Ipartestűlet mellett egy klubszerű egyesülést (kört) alapítson, ahol a napi munka fáradalmai után a kanizsai iparos-család minden tagja felüdülhet, elszórakozhat, szellemi színvonalát fejlesztheti, kulturális törekvéseit ápolhatja. Mely igazi otthona lenne a hivatalos Ipartestület mellett az iparosnak és kézművesnek. Sok előzetes értekezés, tárgyalás és eszmecsere után végül 1933. évi május 22-én összeült egy százasbizottság Kiss Ernő akkori ipartestületi elnök elnöklete alatt, melyen Samu Lajos alelnök kifejtette egy Iparoskör megalakításának szükségességét és célját az iparosság életében. Nemsokára rá azután junius 1-én megtartották az alakuló közgyűlést szép ünnepi keretek kőzött, amelyen résztvett dr. Krátky István polgármester és dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettes-főjegyző is. Samu Lajos kifejtette, miért van oly nagy szükség egy megfelelő iparoskör megalakítására Nagykanizsán. Hogy az iparosság otthont találjon benne és dolgozzon egy szebb jövő érdekében. A közgyűlés kimondotta az Iparoskör megalakulását és a következő ideiglenes tisztikart választotta meg: Elnök: Márkus Károly, alelnökök: Hoffmann Henrik, Frank Jenő, dr. Schichtanz István, Tibolt 77 Lajos, jegyző: Platzkó Kálmán, titkár: Wágner jenő, Halász Sándor, háznagy: Kiss István, Báron Ferenc, Quittner Artúr, Schnitzer Géza, számvizsgálók: Schless László, Perényi Andor, Zsoldos Gyula, vigalmi bizottsági elnök: Szabó István, alelnök: Pál-csics Ferenc, Horváth Géza, könyvtárnok: Molnár Gyula, Meskó Ferenc, ellenőrök: Varga Nándor és Kováts Antal, valamint egy 45 rendes- és 12 póttagból álló választmány. Márkus elnökért küldöttség ment, aki átvette az elnöklést és programot adott. Samu Lajos az egész iparosság nevében meleg szeretettel köszöntötte az Iparoskör első elnökét, aki válaszában az iparosbékét hangsúlyozta Ügyész lett dr. Vit Ferenc. Az alakulásnál mintegy 500 tag sorakozott az Iparoskör zászlaja alá. Rövidesen az Iparoskör átvette az Ipartestület könyvtárát, amely mintegy 700 kötetből állott és amit hónapok folyamán az Iparoskör 1936-ig több mint 1300 kötetre fejlesztett újabb beszerzéseivel. Az iparoskönyvtárt a tagok nagyon megkedvelték és élénken használják. Gondot fordított a Kör az új műveknek kiválogatásánál, hogy csakis valódi értékek kerüljenek a könyvtárba az iparosság használatára. 1933 év november 26-án az Iparoskor helyiségeit ünnepi fénnyel felszentelték, amit Csóthy Géza murakereszturi apát, pápai prelátus végzett nagy egyházi dísszel és pompával a város előkelőségeinek jelenlétében. Igazi nagyszabású családi ünnepe volt ez a nagykanizsai iparos-tábornak és mindenkinek, aki csak közel érzi magát a derék nagykanizsai iparos-családhoz. A várost dr. Hegyi Lajos polgármesterhelyettesfőjegyző, a soproni kereskedelmi és iparkamarát Székely Géza elnök, az iPOK-ot dr. Lippay István 78 igazgató képviselte. Az ünnepi szentmise után, amit Csóthy prelátus végzett, kezdődött a házszentelés. Csóthy prelátus ragyogó ékesszólású egyházszónok-latában rámutatott az iparosotthon nagy jelentőségére és békességre, egységre hívta fel az iparosságot. A díszgyülésen Samu Lajos elnök rámutatott a nagykanizsai iparosság nagy feladataira a határváros Nagykanizsán. Dr. Hegyi Lajos főjegyző nagyvonalú ünnepi beszédében kifejtette, hogy a régi Polgári Egyletben is az iparosság vitte a domináns szerepet, ők tették naggyá a Polgári Egyletet. Kívánta, hogy az új felszentelt házban boldog otthonra leljen a nagykanizsai küzdő iparosság. Dr. Lippay István igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy mindenkor hazafias szellem uralkodjék ebben az otthonban, mert csak ez tud kitermelni olyan iparosságot, mint a kassai ipartestület, amely a megszálló csehek ma-gyarfalása ellen bátor szóval óvást emelt. Székely Géza a kamara üdvözletét tolmácsolta. Majd az ünnepély Márkus Károly záróbeszédével ért véget, amelynek szép keretet kölcsönzött az Ipartestületi Dalárda szereplése. December 4-én a választmány dr. Krátky Isván polgármestert, dr. Hegyi Lajos főjegyző-iparbiztost, Csóthy Géza pápai prelátust a kör tiszteletbeli tagjaivá választotta. 1934 január 14-én lefolyt közgyűlés elfogadta a helyesbített alapszabályokat. Február 14-én Kiss István háznagy — akinek sok érdemei vannak a kör fejlesztése körül — lemondott, majd utána Báron Ferenc háznagy is követte, aki szintén hervadhatatlan érdemeket szerzett az Iparoskör megalakítása körül. 1934. évi április 15—i közgyűlés volt az első 79 rendes évi közgyűlés amelyen ismét Márkus Károly lett az elnök, Frank Jenő, Makoviezky Gyula, Papp Oszkár, Tibolt Lajcs az alelnökök, Platzkó Kálmán jegyző. Halász Sándor és Szakállos Tibor titkárok, Zsoldos Gyula péntáros, Czvetkó Gyula, Sehnitzer Géza, Kiss István, Varga Nándor háznagyok, Sehless László, Perényi Andor, Belső János számvizsgálók, Szabó Zsigmond és Lőbl Béla könyvtárosok, vigalmi bizottsági elnök: Szabó István, alelnök: Pálesies Ferenc, Horváth Géza, ellenőrök: Fülöp Aibert, Kováts Antal, azonkívül 45 rendes és 10 pót választmányi tagot választottak. Június 4-i választmányi ülésen Márkus Károly elnök lemond. A július 9-i ülés a megüresedett elnöki tisztet Samu Lajosra ruházza át. Samut nagy lelkesedéssel ünnepelték ebből az alkalomból. Alelnök: Kertész Béla építészmérnök, jegyző: Liditt Imre, titkár: Szálinger József, háznagy : Lőbl Béla, Gyarmati György, Rátkai László. Pénztárnok: Pichler József, könyvtáros: Bród Ignác, a választmány a Kör irodaimunkáinak elvégzésével Supka Béla nyug. jegyzőt bizza meg. 1935. március 11-i évi közgyűlésen dr. Krátky István polgármester és dr. Hegyi Lajos főjegyző is jelen volt. Ugyanis az utóbbi időben a Körben is lábra kapott az ismert iparos-betegség: a testvérviszály. A közgyűlésnek sikerült a békét helyrehozni és a további békés fejlődést biztosítani. A mult évi zárszámadás 11.073.— P bevételt és 10.793.— P kiadást tüntet fel, az 1935. évi költségelőirányzat 9.826.— P. Hogy a béke intézményesen is biztosítassék, kimondották, hogy az Ipartestület mindenkori elnöke, 80 egyúttal hivatalból elnöke az Iparoskörnek is és melléje egy ügyvezető elnököt választ. Elnök lett: Samu Lajos ipartestületi elnök, ügyvezető elnök: Papp Oszkár, alelnökök: Makoviczky Gyula, Tibolt Lajos és Kertész Béla, jegyző: Gábor József, titkár: Szálinger József, háznagyok: Háhn Károly, Gyarmati György, Lőbl Béla, Varga Nándor, pénztárnok: Piehler József, könyvtáros : Bród Ignác. Választmányi tagok 3 évre: Rátkai László, Kiss Vince, Cocek Imre, Heffer József, Horváth Mihály, Kollarits Géza, Várossy Gyula, Gerő Soma, Hetyey Imre, Simonkovics Bálint, Berény Árpád, Lung Ádám, Stern Kálmán, Halász Imre, Magasházi József. Póttagok : Csonkás József, Kedmenecz Jenő, Weinber-ger Lajos, Dervarics József, König Sándor, Puska Ferenc, Hajmássy Lajos, Quittner Ármin, Steger János, Kindlovits István. Számvizsgáló bizottsági tagok 1 évre: Belső János, Perényi Andor, Schless László, póttag egy évre: Hoffmann Antal. Samu elnöknek rövidesen már módjában van jelenteni, hogy az összes tartozásokat kifizette és jórészt a befektetéseket is. 1936 márciusi kimutatás szerint a körnek 254 rendes és 256 póttagja van. Az 1936 évi költségvetés 10.250 pengő. Tisztikar 1 évre: háznagy Lőbl Béla, vigalmi alelnök Fenyvesi György. Választmányi rendes tagok 3 évre : Báron Ferenc, Balogh Károly, Czvetkó Gyula Hoffmann Antal, Hoffmann Henrik, Kiss István, Lu-kácsy Gyula, Márkus Károly, Molnár Gyula, Pahocsa József, Pálcsics Ferenc, Szloboda József, Zollner Ferenc, Zsoldos Gyula, Zweig Imre. Választmányi póttagok 1 évre: Gottreich Antal, Prucker János, 81 vitéz Csákányi Károly, Horváth józsef borbély, Takács István női szabó, Leidl Gyula, ifj. Vékásy Károly, Joós Ferenc bognár, Deutsch László, Baán Lajos. Számvizsgáló bizottság 1 évre: rendes tagok: Meskó Ferenc, Belső János, Joó Imre, póttag: Kránitz István. A tagok létszáma június havában 600 fő. A vezetőség dicséretre méltó munkát fejt ki s hatalmas kulturális programot dolgozott ki, amit az ősz folyamán kiván megvalósítani. 3 82 Iparos Önsegélyző Szövetkezet. Az iparosság mindenkori nagy kérdése: a megfelelő forgótőke, vagy hitel hiánya, amely nemcsak az üzletmenetre hat bénítólag, hanem a szombati bérkifizetéseket, a nyersanyag beszerzését, az után-vételes csomagok kiváltását, közszállításoknál a bánatpénz letételét problémává teszi. A kormány kisipari hitele kétségkivül segítség (mondjuk ki őszintén: segély, sokaknál adomány, igazi „vizből-mentés", amit az is bizonyít, hogy olyan nehezen tudják visszafizetni még ezt a kis összeget is) — de nem megoldás. Nem komoly segítség. Szükség van egy olyan intézményre, amelyre a kisiparos, a kézműves mindenkor számíthat, ha megszorul. Ha szüksége van reá. És pedig oly kedvező keretek között, amely lehetővé teszi számára annak igénybevételét. Ezt a célt szolgálja a nagykanizsai Iparos Önsegélyző Hitelszövetkezet, amely három éves társulás (évtársulat) heti 1 pengőtől 20 pengőig való befizetés (űzletrészjegyzés) mellett a legideálisabb és leggyakorlatiasabb módon oldja meg a kisipari hitel kérdését. Ha a nagykanizsai iparos pénz dolgában meg van szorulva — az Önsegélyző Hitelszövetkezet néhány órán belül rendelkezésére áll, segítségére siet, hóna alá nyúl, leveszi súlyos gondját: a legelőnyösebb visszafizetési feltételek mellett. A gondolatot felszínre vetik és erősen propagálják Szepesi Imre, Schnitzer Géza és Gerő Soma, 83 akik több ízben is szóvá teszik az előljárósági üléseken. Sehnitzer Géza megbízást is kap az elöljáróságtól a gondolat megszervezésére és előkészítésére és már 1930. év augusztusában megalakul formálisan is az Önsegélyző Hitelszövetkezet. Kiss Ernő elnöklete alatt összeül az intézőbizottság: Kiss Ernő, Samu Lajos, Hoffmann Henrik, Szepesi Imre, Sehnitzer Géza, Gerő Soma, Samu József, Stern Miksa, Bazsó Sándor, Papp Oszkár, Horváth Béla és lefektetik az elveket: 3 év tartamú évtársulat, egy üzletrész után heti 1 pengőt kell befizetni, stb. Cégjegyzők: Hoffmann Henrik, Szepesi Imre, később Sehnitzer Géza lett, pénztáros : Pilezer Albert. Az iparosság — régi szokásához híven — eleinte húzódozik az új intézménytől, bizonyos idegenkedéssel fogadja, amit nem lehet rossz néven venni, hiszen annyit csalódott már az iparosság mindenben. De csakhamar felismeri annak jelentőségét és kihatását és lassan, fokozatosan kiépül, fejlődik és köztudatba megy át: van a nagykanizsai iparosságnak egy intézménye, amely megbecsülhetetlen, amely egészen az övé, amelyre mindenkor bizton számíthat, ha bajban van: és ez az Iparos Önsegélyző Hitelszövetkezet. Első elnöke Kiss Ernő, az Ipartestület akkori lelkes elnöke. Az 1931. július 19-én megtartott első közgyűlés megállapítja, hogy a rövid pár hónap alatt 92 fizetéses tagja van 235 üzletrésszel. A jelentés 14.181.— P üzletrész tőkéről számol be, mely 640.— P kamatot eredményezett. Az első nyeresége 483.— pengő! A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavaz Sehnitzer Géza és Szepesi Imre alapítóknak. Samu Lajos minden igyekezetével azon van, hogy egy hatalmas iparos segélyszövetkezetet fejlesszen ki 84 belőle. Minden jelenség, a beszélő számok mind azt mutatják, hogy a helyes úton van. Mind többen veszik igénybe a szövetkezet szolgálatát. Az iparosság belátja, hogy ez egészen az ő intézménye. Későbben Kiss Ernő és Samu Lajos lemondanak az elnökségről és helyűkre elnöknek HofFmann Henriket, alelnöknek Dukász Ferencet választják. 1932. július 31-i közgyűlésen Samu Lajos elnököl. A beterjesztett két esztendei működés eredményeként a szövetkezet vagyonmérlege 26.664. — P összvagyont jelent. Űzletrésztőke 24-515.- P, tartalékalap 1500 P és nyereség 649 P. 1933. augusztus 13-i közgyűlés ügyvezető elnökké Dukász Ferencet választja, alelnökké Gerő Somát, intézőbizottsági tagokká Kránitz Istvánt, Schless Lászlót, Rein Andort. A Hitelszövetkezet fejlődését legjobban az üzletrésztőke emelkedése bizonyítja. 1933. év december 31-én 15.694.— 1934. év december 31-én 19.451.- 1935. év december 31-én 25.996.- az üzletrésztőke állománya. Ezen betétállomány módot adott arra, hogy minél többen nyerhették kölcsönigényük kielégítését. 1933-ban 12.030.- 1934-ben 8.970.- 1935-ben 19.199.-pengő volt a kikölcsönzött tőke. Ha felemlítjük, hogy ezen kölcsönösszegek jobbára 100—200 pengős tételekben kerültek kiutalásra, akkor kellően értékelni tudjuk, mit jelentenek a fenti számok. Így tette lehetővé a Hitelszövetkezet megfelelő hitel nyújtásával munkák vállalását, nyersanyagnak nagyobb tételekben való beszerzését, bevégzett mun- 85 kákra való hiteladást, stb. és ezáltal teljes mértékben megfelelt rendeltetésének. A Hitelszövetkezet pénztári forgalma volt 1933. évben 32.275. - P bevétel, 33.802. - P kiadás, 1934. évben 31.155. - P bevétel, 30.905.- P kiadás, 1935. évben 37.728.- P bevétel, 38.090.- P kiadás. A tagok számának állandó növekedését bizonyítja, hogy míg 1933-ban összesen 100 tagja volt, addig már 1934-ben 130, 1935-ben 150 és 1936. év közepén, — vagyis az Ipartestület jubileumán — már közel a 200-hoz áll. Ezek tények, amelyek minden dicséretnél szebben és hangosabban beszélnek arról a csendes, zajtalan munkáról, amit az Iparos Önsegélyző Hitelszövetkezet Nagykanizsán kifejt, országos példát és útmutatást adván: »Segíts magadon és a jó Isten is megsegít! ...« Az 1936. év a nagyfokú\' fejlődés, az erőteljes lendület, az intenzív kiépítés éve, mely az összes eddigi eredményeket felül fogja múlni. A nagykanizsai Ipartestületnek nincs szüksége arra, hogy beszéltessen magáról és zajtalan, bengáli-tűztől mentes munkáját ismertesse. A nagykanizsai Ipartestület elnökségének munkáját az eredmények és számoszlopok jelzik. Dokumentálják, hogy emberfeletti munkát végez, hogy minden törekvése, célkitűzése, munkaprogramja: az egyetemes iparosérdekeket szolgálja. Hogy méltó az iparostábor bizalmára és szeretetére. Az Önsegélyző Hitelszövetkezettel országos példát állított a nagykanizsai Ipartestűlet, amit minden testvér-testületnek követnie kell tagjainak jól felfogott érdekében. A Hitelszövetkezet jelenlegi elnöke Papp Oszkár, aki Samu Lajos elnökkel minden elismerésre méltó munkát fejt ki. 86 Zárszó. írta Samu Lajos, a nagykanizsai ipartestület elnöke. Ma, amikor a magyar nemzeti tragédiát: a trianoni magyar életet éljük, városunk kézműves-kisiparossága kálváriás útján megáll néhány pillanatra. Visszatekint a múltba, hogy félszázad történelmi tényén okuljon és megedzetten, rendíthetetlen magyar hittel és törhetetlen élniakarással tekintsen a magyar jövő felé. Történelmi távlatból vizsgálva ezt a küzdelmes ötven esztendőt, megállapítható, hogy ez a kor igen változatos időket fogott át. A magyar közgazdaságnak, a magyar életnek küzdelmei, nehéz megpróbáltatásai tükröződnek abból vissza. Az elmúlt félszázad története élénken illusztrálja, hogy ipartestületünk nemcsak törvényszabta feladatkörét töltötte be, hanem a gazdasági élet ütőerén tartva kezét, a kézműves-kisiparostársadalom érdekeinek mindenkoron szószólója, megalkuvás nélküli harcosa volt. Kötelességszerűen kezdeményezett és támogatott minden olyan ipari megmozdulást, amely a kisiparosság egyetemes érdekeit szolgálta. Amikor mindezeket jóleső érzéssel, önérzettel állapítjuk meg ipartestületünk 50 éves történetének határkővénél, hálánknak és elismerésünknek zászlóját kell meghajtanunk e helyen is mindazok előtt, akik az Ipartestület érdekében áldozatos lélekkel munkál- 87 kodtak és előkészítették azt, hogy új utakon: a fejlődés útján indulhassunk célkitűzéseink felé. Különösképpen hálás köszönetünket fejezzük ki ama „névtelen katonáknak", akiknek munkája, testvéri összefogása és mindenekfelett álló áldozatkészsége ezen utat járhatóvá tette. Ipartestületünk félszázados történetének kincsesházából a rendelkezésemre álló hely szűke miatt csupán két tanulságot akarok felemlíteni és az elkövetkezendő időkre a kézműves-kisiparosság figyelmébe ajánlani. Öt évtized története ékes tanúbizonyságát szolgáltatta annak, hogy ha a felelős tényezők a szó legigazibb értelmében megértéssel, együttérzéssel és szeretettel karolják fel ennek a nemzeti szempontból felbecsülhetetlen értéket képviselő társadalomnak ügyeit, úgy igenis a kisiparosság sorsán lehet segíteni, szörnyű megpróbáltatásainak napjait elviselhetőbbé tenni. Szembetűnően megerősíti ezt a mai kormányzati rendszer, amely néhány esztendő alatt évtizedes mulasztások egész sorozatát tette jóvá és az iparoskívánságok egyrészét (reméljük a többit is !!) teljesítette, amelynek érdekében évtizedek óta hasztalanul deputációzott, kongresszusozott, hasztalanul rendelt el népszavazásokat és hasztalanul terjesztgette fel a memorandumok halmazát. Óh mennyi energiát pazaroltattak el a magyar kisiparossággal és főleg mily sok áldozata, gazdasági halottja van ennek az évtizedes mulasztásnak, konok nemtörődömségnek, vállveregető politikának ! Hol tartana az ország kézművesiparossága, ha mindez a gondoskodás „in illó tempore" jött volna, amikor annak gazdasági, azaz pénzügyi előfeltételei is bőségesen biztositva voltak ? 88 A második tanulság, amit soha szem elől tévesztenünk nem lehet, az, hogy a kisiparosság csak céltudatos programmal, áldozatkészséggel párosult kitartó munkával és a minden akadályt legyőző összetartás, testvéri összefogás, tehát egység jegyében juthat közelebb problémáinak megoldásához. A külön utakon való járkálás, a turáni átok, a történelem fájdalmas tanúságtétele szerint csak katasztrófák előidézője lehet. „Concordia parvae rescres-cunt, discordia maximae dilabuntur." Egyetértéssel kis dolgokból nagyot alkothatunk, míg egyenetlen-kedéssel a nagy dolgokat is szétrobbanthatjuk. Az iparosság életében is a széthúzás eredményezte, hogy küzdelme gyakran eredménytelen, szava súlytalan maradt. Tudatában kell lennünk ama igazságnak, hogy a kézműves-kisiparosságban rejlő szétszórt erőknek összefogása súlyt jelent, amely a leghasznosabb társadalmi, nemzeti munka szolgálatába állítható. Félszázad tapasztalatait, igazságait utravalóul visszük magunkkal és az elkövetkezendő ötven esztendő küszöbét »Ora et labora« gondolatában lépjük át. Igen! A súlyos megpróbáltatások nehéz napjait szenvedő, megtépázott magyar kézműves-kisiparos társadalom imádkozik, de dolgozni is akar a magyar feltámadá sér t. GUTENBERG ÉS DÈLZALA! NYOMDA NAGYKANIZSA 68645 |
